ÉBRESZTŐK

Kukurikú, jó reggelt, Szól a kakas, ha felkelt. Rajta, rajta gyermekek, Ágyatokból keljetek. Pál, Kata, Péter, jó reggelt! Már odakinn a nap felkelt. Szól a kakasunk, az a nagy tarajú, gyere ki a rétre, kukuríkú! Lusta Gyurka, mint a bunda, Hat napot is átalussza. Sosem kelne fel magától, Ki kell rántani az ágyból. Kelj fel, baba, kelj fel, Eljött már a reggel.

Tej, túró, tejfel, Kicsi baba, kelj fel.

Kukorikú, szól a kakas, Ki az ágyból, hajnal hasad, Már süti a nap a hasad.

Körbejár a mutatója, Azt hirdeti minden reggel, Tik-tak, tik-tak, jár az óra, Ki korán kel, aranyat lel. Reggel van már, ragyogó, Fütyörészik a rigó. Csirip-csirip, csicsereg, Jó reggelt kis gyerekek. Muzsikaszó zengedez, Gyenge szellő lengedez, A kis gyermek ébredez.

Kelj fel, baba, kacagjál, Tudom, szépet álmodtál.

Cirmos cica kelj fel, Itt a jó tejfel.

ALTATÓK
Nagy az ég ablaka, süt a hold éjszaka, Letekint egymaga: aludjál, kisbaba! Bubuja, Babácska, esti csillag ragyog. Aludj már, aludj már, én is álmos vagyok. Álmodjál, álmodjál hófehér kötőről, lila, fehér szoknyáról, piros cipellőről. Aranykertben aranyfa, aranymókus alatta. Aranybaba szundikál, aranyszúnyog muzsikál. Cini-cini kisbaba, édesanya csillaga.

Tente, tente, aludj drága, édesanyja rózsaszála. Csicsíjja, babája, alszik a fiúcska.

Aludj, baba aludjál, nyuszika is alszik. Este van, a faluban esti harang hallik.

Tente, baba, tente! Itt van már az este; Köszöngetnek szépen Csillagok az égen. (Vének) Aludj, baba, aludjál! Feljött már a csillag; Aranyos kis bárány Hazafelé ballag. (Kaposhomok) Jön az éj, jön az éj a fekete éjfél, Aludjál, aludjál, pici sose féljél. (Horvát dal, Csukás István fordítása) Kicsim aludj szépen, csillag ragyog fenn az égen, Álmodj tündért, paripát, kék pillangót, katicát. Kincsem aludj szépen, harmat csillog kinn a réten, Hajnalmadár szárnyán szállj, pille könnyű felhőn járj. Aludj, kicsim aludjál, feljött már a csillag, Bárány, csikó, csengős boci hazafelé ballag. Csicsíja babája, Elment a mamája, Pestre meg Budára. Hoz neki kalácsot, Hajába szalagot.

Este van már alkonyul, Nyuszi füle lekonyul, Dorombol a kiscica

Aludj te is, Csongika. (Garabonc) Ring a bölcső, ringadoz, Hajló nádszál ingadoz, Jó fiúcska szunnyadoz.

Bubája, bubácska, esti csillag ragyog, Aludjál, aludjál, én is álmos vagyok, Tündér öltöztessen, csillag csókolgasson, Liliom öleljen, anyád simogasson. Tente, baba, tente, itt van már az este, aludj szépen, álmodjál, a szemedet hunyd le. Álmodjál rózsával, gyönge violával, aludj, aludj szép csendesen, aludj kicsi baba. Holdfény ragyog odakint, Ablakodon betekint, Rád nevet a holdsugár, Gyermekem, ó, aludjál. Szempilládra álom szakad, Karjaimban elringatlak, Álmodban is takargatlak. Most a hátad, most a hasad, Meg ne fázzon a kis falat. Szűz takaró ez a világ, Ha én nem igazítom rád. Aludj kicsim, aludjál, szépségeset álmodjál.

megkapod. -s míg szendereg a robogásálmában csönget egy picitaludj el szépen. A villamos is aluszik. Alszik a széken a kabát. kis Balázs. máma már nem hasad továbbaludj el szépen. kis Balázs. a jó cukor is aluszikaludj el szépen. József Attila: Altató Lehunyja kék szemét az ég. szunnyadozik a szakadás. Lábára lehajtja a fejét.Álmod legyen olyan édes. mint a Nap mily' fényességes. Dunna alatt alszik a rétaludj el szépen. mint üveg golyót. Tűzoltó leszel s katona! . vele alszik a zümmögésaludj el szépen. az erdő. A távolságot. kis Balázs. csak hunyd le kis szemedaludj el szépen. alszik a bogár. Szundít a labda. lehunyja sok szemét a ház. kis Balázs. a darázs. a kirándulás. kis Balázs. meg a síp. óriás leszel. kis Balázs.

este biza álmos. elalszik anyuka.Vadakat terelő juhász! Látod. este. leszállt a nap messze. Csiribiri csiribiri Bojtorján Lélek lép a Lajtorján. Sült kappan! Csiribiri csiribiri Lágy paplan Ágyad forró.Aludj el szépen. Weöres Sándor: Csiribiri Csiribiri csiribiri Zabszalma Négy csillag közt Alszom ma. Este van már. Csiribiri csiribiri Szellő-lány Szikrát lobbant. Lázad van. Csiribiri csiribiri Fült katlan Szárnyatlan szállj. Lángot hány. . ki egész nap futkos. Csiribiri csiribiri Zabszalma Engem hívj ma Álmodba. kis Balázs.

este jó. elszállnak a fekete falak. olyan alacsony. Ég a tűz. Nem félek. mint a füst. A táncuk karikás. meg is hal egy kis bogár: mégse szomorú. Apa mosdik. mint a füst. el is érem már talán. . Lassu tánc. anya főz. este mégis jó. meg a szék messzire szalad.. táncol a plafon. együtt lenni jó.Zelk Zoltán: Este jó. mert könnyű vagyok. lassu tánc. mint a koszorú. De az ágy. de azért sírni akarok.. a fazék víznótát fütyül bogárkarika forog a lámpa körül. szállok én is. este jó Este jó.

ki emel ringat engemet? Kinyitnám még a szemem. Aludj. Rád nevet a holdsugár. aludjál. Hátha szebb a te dalod.. erdőben az őzikék. ó. ablakodon betekint. de a közepén anya ül és ott ülök az ölében én. gyermekem. tente. Csicsi baba. alszik már a kismadár. ó. Holdfény ragyog odakint. Pihen az erdő s a rét.. Tente. Elolvadt a világ. tente. Gyermekem. baba. . ingó-bingó Piros rózsabimbó! (Jászárokszállás) Minden nótám oda már gyere gyorsan.Ki emel. tán te majd elaltatod. de már nem lehet. Elgyütt már az este. aludjál. kismadár.

baba. Bársony pillád hunyd le szépen. kicsi kutya kinn a csűrben. Esteli égen a hold útra kél. a bölcsőben. gyöngyvirágom. . Miért szól az ének? Altatni akar. lombos ág. kisfiam! Holdsugár az ágyacskádon Lágyan átsuhan. Kicsi tündér meglátogat. csillagos fényben esti dalba kezd.Hajtsd fejed ölembe. anya betakar. tente. Tente. Tente. fa. Csicsi baba. kisfiam! Tordai Jolán: Anya betakar Hallod a csöndet? Elpihent a szél. Aludj el szépen. madárka már aludni szállt. fű. Úgy álmodjál szép álmokat. Aludj. Lepke. Beli. Alszik az utca. tente. Szép meséid erdejében Játszol boldogan. Csak egy magányos fülemüle zeng.

Lecsücsült a vánkosomra. a párnára. alszik minden. Belibbent az ablakomba. Nádirigó kisfia. baba. kicsi kutya a szalmába. Ringasd szépen a babát. Fényes Holddal játszadoztam. Alszik. hadd a lármát. had aludja ki magát! Álomba ringatott Sötét éjjel azt álmodtam. kincsem! Szép kis bölcső. ring a nád. Gazdag Erzsi: Ringató Ring. Aludj te is. Elaludt a kisrigó. Beli. Nádon ring a fészek.Beli. beli. Alszik a nád és a tó. Mesét mondott. hogyha bántod. ne zavard meg csendes álmát! Né. ring. kérlek téged. aludj. jaj de szépet. hadd pihenni kis öcsémet! Hadd a zajt most. álmodj szépet! Du-du szól a szél. mily szépen alszik. . beli. huncutsággal teli. látod? De fölretten. Szól a szél dudája.

Homlokomon a bú nagyon elborongott. ágyam szélire is. te ülj ide mármost.A sok csillag. nem volt mása csak egy aranyhajú lánya…" . Mesélj is majd egyet szegény apukádnak. te bonts nekem ágyat. Virágfejecskédet hajtsd szívem fölébe. úgy mintha mesélnél a hajasbabának: "Volt egy szegény ember nagy Meseországban. mind rám nézett. Móra Ferenc: Este Este van. este van. Meséje oly szépséges volt. nevess éjszakára csillagot beléje. édesapa fáradt aranyhajú lányom. kicsi száddal róla leheld el a gondot. Elaltatott engem a Hold. Szelíden te simítsd puhára a vánkost.

tente. aludj hát. odaegyengette. pici csibe tollpárnáját. tündér öltöztessen. szárnya alá tette. baba. Álmodjál rózsáról. kikeletről. tente. pelyhes puha ágyon. Báránykákat hajt apád. aludjál aranyos. esti csillag ragyog. Itt van már az este Aludj. baba.Aludj baba. Aludj csibém kot-kot. baba. . A szemedet hunyd le. Aludjál. énekelget néki. Pelyhét maga szedte. angyal simogasson. Szép tavaszról. tyúkanyó vetette még ezen a nyáron. Gazdag Erzsi: Pici csibe alszik Pici csibe alszik. Tente. Pici csibe alszik. szép csendesen A szemedet hunyd le. Anyád ráz egy kicsi fát. babácskám. Édesanyád szép szeméről. s félszemmel a sárgaszemű kukoricát nézi. Rózsa bimbójáról. Álmok hullnak róla rád. Álmodjál szépeket. aranyos meséket. Jajj de szép az álma! Sárga csibe puha álmát tyúkanyó vigyázza. Tente. én is álmos vagyok.

.aranyos pillangó kocsija ringasson.

Tejfölről. tente. Kérlek hát alássan. Ne dúdolj te csacska. Pósa Lajos: Altató dal . zongó méhecskével. Hosszú szőrű macska. Szállj a baba szemire. Hosszú szőrű macska.Aranyszárnyú pillangó. Aludjál kedvesem. Hol vagy te kis csapongó? Minek szállsz oly messzire. Álmodjál zenével. selyempillangóval. selyempillangónak aranyhintajával. Álmodj szép virággal. Itt a naplemente. zongó méh cukrozta édes pereckével. Két tucat egérről. Fogd be mind a két szemét. Álmodj tejről‚ vajról. Aludjál babásan. Aludj te csacska. ringó-rengő bölcső. kenyérről. Mondj neki egy szép mesét. baba. csendesen ringasson. Tente. nyugodjál galambom. Cinegesóhajról.

Tarka boci.Este van már. piros cukrot. Hát fogott is mindjárt Aranyhajú kislányt. – Csicsija. lepe. lova. Katica. Kocsija. Mert az lett belőle. Majd ha a nap felkel: Haza is jön reggel. bábuja… Csicsija. mézes. Hazavitte onnét A csecse királynét. Kardja. Liba. alszik már A csicsergő madár. A halász is bezzeg Fényes úr lett: herceg. csürhe. Aranyos pillangó… Alszik az ibolya. cocó. . képes. dongó. Cifra könyve. Hogy magát kinőtte. Tente baba. csirke. bubuja! Volt egyszer egy ember. Hoz babának csókot. Sárga. Lesz kicsinek drága Szóló muzsikája. Méhe. Gyurica. Alszik a kis cica. bubuja! Elment apa messzi Vásárfiát venni. este. Halászni ment egyszer. tente! Alszik már.

almát Terem a fa ottan… Tündérország ott van. bubuja! Tudok egy szép kertet Mesepatak mellett.Semmi baja. Méhe. bubuja! Tente baba. dongó. Gyöngymadarak ezren Csacsognak a kertben. A szemedet hunyd be! Aludj ingó-ringó. búja… Csicsija. Szép narancsot. lepe. Mint az üveg csengő. ezüst. Fölkel az ibolya… Csicsija. Katica. Majd elmegyünk oda… Csicsija. Pici rózsabimbó! Majd felkölt a hajnal Fülemiledallal. fa. tente. Fölkel a kis cica. bubuja! . Gyurica. gyémánt. Aranyos pillangó. virág zengő. Arany. Fű.

Rózsa bimbójával. szól a harang: Gingalló. beli. két csillag. Gyönyörű virágom. Álmodjál rózsával. Csicsíja.Pósa Lajos: Altató dal Beli. Szívemmel ringatlak. Nyulacskákkal teli. hajsó. Aludj. . Angyaloknak rengő-ringó Csillaghintójával. hajló. Éjszínű szemeden Kopogtat az álom. szent ajtó. . baba. aludj. Egy csillag. Tente. haja. Gyönge virág. . bölcsőbeli! Tudok én egy szép csalitot. Haja. Aludj. Szép csengettyűszóra Ülj fel a hintóra – Búzavirág kék szemedet Nyisd ki virradóra! Lendvai Ilona: Ringató Aludj el kislányom. tente! Jaj de szép levente! Panyókára vetve vállán Violaszín mente. bubuja! Jávorfa-furulya – Piros csőrű tarka madár Gyönyörűen fújja. baba.

Alszik a baba. aludjál! Repülj fel az égbe Ha meglátod nagyapót. baba. Aludj. Soha el nem hagylak! Pósa Lajos: Aludj. tente. Nagyapó is alszik már A nagy karosszékben. tente. hat csillag. benne alszom én is. baba. baba. Aludj el. tente. drága kisdedecske. Csengettyűs kis barika Hazafelé ballag. baba. Nem kell félned. aludjál! Feljött már a csillag. . Sétálgat is azóta A csillagos égben. vigyáz ránk az ég is. Szaladj majd elébe! Alszik a baba. Alszik a világ. aludjál! Aludj. tente.Öt csillag. Doromboló cica is Felült a padkára. baba. Fészkire szállt az erdőn A dalos madárka.

Lásd. . Arany mókus elringassa. Pósa Lajos: Altató Beli. milyen jó a napocska. Elaludt már mosolyogva. te szép angyal. Arany rigó fütyülgessen. Feje fölött lepke lengjen. drága kisdedecske. Függő arany nyoszolyára. Fekete. Jobbra rengőt. fekete holló. Édesanyja takargassa! Aludj. Arany hintón sík mezőbe.Aludj el. Szép gyermekem. Enyhe nyugtot Ád a rengő Bölcső kedvesem. Az álmod jó legyen! Ide se oda se hulló. Csillag legyen a patkója. baba! Hajsó! hajsó! Zárva van a pitarajtó! Enyhe álmot. Fektesd le ott rózsaágyra. Aludj te is a jó nappal – Szállj le égből. balra ringót. Száz ló legyen a hintóba. baba! Hajsó! hajsó! Zárva van a pitarajtó. Hozz kicsinek arany hintót. Vidd a babát zöld erdőbe.

virgoncos manókám. aludj el. zümmögjön füledbe százezer porszemcse. mind csak ide vágy! Öreg nagyanyó! Mond el a mesét! Csipke Rózsika nagy történetét! Egyre fon a kis orsója. kicsinyke kilincsem. a Zsuzsikát lefekteti. ha mondom! Álmodat őrizze minden kis tollpihe. Száll. aludj el. Öreganyó jól megveti. csöpp kincsem. selyem szálán nincs csomója. Jaj de puha lágy. ez a kicsi ágy! Kifáradt már minden gyerek. csillogó rézgombom. a mese száll. kismackód ölében ringatózz gyöngéden. testedet takarja holdanyó paplanja. Weöres Sándor: Este már Kondul a harang. öreg este már. Pirkadásig föl se nézz! Pákozdi Gabriella: Ringató Aludj el. Éjtündér incseleg. jaj de csuda szál! . hunyd le hát szép szemed.Bóbiskolni nem nehéz. aludj már. Gyertek gyerekek. a nyoszolya vár.

Ki a szemét most behunyja. Csak hunyd le két szemed. Aludj szívem szentje. Aludj. A tó tükrén s az erdő mélyén csend honol. Egy tücsök hangja kél. A tó tükrén s az erdő mélyén csend honol. Hisz ágyacskád felett Virraszt anyácskád S dúdolgatva így dalol: Bérceken túl a völgyben lenn A fényes napkorong is elpihen. Tente. Lágy puha fészkén elszunnyad a kismadár. baba párnára. Ezüstös fényét hinti ránk a holdsugár. tente. Álmodj csak csendesen. baba. gyermekem. Bérceken túl a völgyben lenn A fényes napkorong is elpihen. Kicsi kutya szalmára. Hát aludj. kicsi. Tente. Hát aludj. . Már fújdogál a szél. Elcsendesült a rét. Álmodj csak csendesen. aludjál. gyermekem. tündérek közt jár! Szép csillagos az ég.

Arany csengő altatja. Arany bölcső alatta. Aludj ingó-bingó. Arany csengő muzsikál: Cini. Arany mókus szundikál. Két gerlice ringatja. Kicsi rózsabimbó.Szép álmokat álmodjál. kisbaba. álmodj jót: Arany diót. cini. . Édesanya csillaga! Álmodj szépet. Pósa Lajos: Arany kertben aranyfa Arany kertben arany fa. mogyorót.

legelőre. Itt a csiklandója! Ciróka-maróka. Jó forrásra. És egy körutat csinál. . ide be. Utoljára jól belaktam. arra. Mit főztél Katóka? Kását. kukk. Ki ette meg? Pap macskája Mind felvitte a padlásra. oda raktam. Keverem babocskát. ott megáll. Kukk. itt a nyoma. zöld mezőre. Sütöttem pampuskát. Cicuska. mi van benne? Erre. Ide raktam. dombocska. Katuska. Itt szalad a nyulacska.CIRÓGATÓK Ciróka-maróka. Kicsi gyermek keblibe. Nem láttál egy kismalacot? Itt a nyoma. Hadd nézzek a tenyeredbe. Itt szalad. Mit főztél. macuska. Kerekecske. Ide bújik.

Itt megbújik. Itt nem látja meg a kuvik. itt elbújik. bezsere. Rászokott a kisnyulacska. bezsere. Ide-oda futott a nyulacska. . Abban volt egy káposztácska. Bezsere. Volt egyszer egy kertecske. Arra ment a kert gazdája.

hinta. Csimpilimpi szóra! Hajtsd fel. hinta. Ülj fel a hintóba. Hinta. A csillagos égbe. baba. ángyom. Lökd meg. . fehér hattyú. palinta. Kendervágó lapicka. Hopp. a torony tetejébe Van egy csodahintó.HINTÁZTATÓK Pósa Lajos: Hintázó dal Hinta. hajtsd fel A kakasülőbe. Szállj a a kerek tóba! Gyere vissza. Hinta. Kukoricagánica Hömpölög a lábosban. palinta benne ül a Csongika. ringó. Hajts ki végig. Verestorony tetejéig! Hinta. Még annál is fentébb. rózsabimbó. hinta. Érjük el a pacsirtát. Szépen szól a pacsirta. pajtás. ne csak félig. Repülj. a hintát. palinta.

Hintóka. Ringóka. Még annál is feljebbre. Szállj a napsugárral. Ringóka. Tenger fenekére. Halat fogunk apának. Szállj a napsugárral. rózsaszál. Torony tetejébe. Katicabogárral. Tisza közepébe. Kis patak ölébe. Sanyi. Béla hova száll? Kis fára. Katicabogárral. Egyenest az égbe. Csillagesőt apának. Még annál is mélyebbre. Házunk födelére. Nagy fára. Gyöngyöt szedünk anyának. Anna. Víz alá. rózsaszál. Hozz vissza majd hajnalra Dalos pacsirtával! Liliomszál. Böske hova száll? Föld alá. Csókot szórunk anyának. Hintóka.Zutty! Pósa Lajos: Hintóka – Ringóka Liliomszál. Hozz vissza majd hajnalra .

ott repül a pacsirta. palinta. zsupsz! . kapjuk el a pacsirtát. Hinta-palinta Régi dunna Kis katona Ugorj a Tiszába.Dalos pacsirtával! Hinta. hajtsd meg Csongi a hintát.

a budai vásárra. kapsz belőle bokrétát. nincsen semmi dóga. Üljél Csongor. Gyí. ketten ülünk a lóra. Pápára. zabot a lónak. Nagyot ugrik Csongornak. mert ha dóga vóna. Lóga lába. Szénát. gyí. ketten ülünk egy lóra. térdemre. gyí! Gyí. LOVAGOLTATÓK Hőc-hőc katona. azon megyünk Budára. Odaérünk vacsorára. lovagoljunk Szegedre. . Hőc-hőc katona. Gyí. Kolozsvárra.HÖCÖGTETŐK. lovam. pillangóra. Abrakot a csikónak. a lába nem lógna. Tordára. ott árulják a rózsát. lóga. gyí.

Győrbe gyöngyért. hárman meg a csikóra! Így lovagolnak a hölgyek. ketten ülünk egy lóra. Szentpéterre kenyérért. így mennek a huszárok. Adnak ott egy petákért. katona. hóc. gyí. (nagyon lassan. te Ráró. (lassan) az urak gyorsabban mönnek. Gyí. te ló. hahó! Gyű. hó.Onnan megyünk Komáromba. paci. paripa. te paci. (gyorsan) . Komáromba dohányért. libapecsenyére. Odaérünk délre. gyí. oldalra billegve) a huszárok így röpülnek. Így mennek a gyerekek. nem messze van Kanizsa. Hóc. így mennek a betyárok. így mennek a katonák. (gyorsabban) a parasztok így döcögnek.

Ott kaptok majd abrakot. Gyorsan. te szürke. Így lovagolnak a papok (ezt lassan kell mondani. kicsi. . Csett. és lassan is emelgetni a térdet). hopp! (itt magasra emelem ) Gyí. Ló hátára. így vágtatnak a huszárok (minden még gyorsabban). csett. fussatok. Bugyrot kötök A hátára. gyorsan a faluba. két lovam. így a gavallérok (kicsit gyorsabban mondani és emelgetni). te fakó.Csett Pápára. egyszer én. Pej peripán lovagoltam. Benne gyerek. így nyargalnak a betyárok (ez a leggyorsabb). gyí. csett. Egyszer voltam. döcögő. göcögő. kerek. Kicsi kocsi. Csikóslegény egyszer voltam. döcögő. Gyí. göcögő. Mindig csak az leszek én. három csacsi.

Nagy bakancsban vándoroltam. fut a vonat: zúgó robogás. paripám havas úton megy a szán. kiborul a kicsi szán. mit csinálsz? Sárga lovat patkolok. paripám. szélsebesen fut a szán. egyszer én. jjgjjjWeöres Sándor: Kocsi és vonat Jön a kocsi. nagy az út. Jön a vonat. zim. Ha szaladsz. Vajon hova fut a kocsi? Három falun át! Vajon hova fut a vonat? Völgyön-hegyen át! Zim. zötyögősen megy a szán. Pacikám. forog a kerék. fut a kocsi: patkó-dobogás. Ha szökellsz. Gyere. A masina fut. fut a sínen a kerék. megy a gép. Szépen szóló kismuzsikát. zum. kalapács Kicsi kovács. Csongor a térdemre. Zum.Vándorlegény egyszer voltam. Ha döcögsz. . megy a gép. Kipp-kopp. nagy az út. Lovagoljunk Debrecenbe Veszünk ottan vásárfiát. Többet sose leszek én. paripám. paripám. fekete az alagút. Egyszer voltam.

te meg legyél az utas! Trapp. hegyen-völgyön. mögötte a fia. röpül a kocsija egész nap kocsikázik Facsiga s a fia! Gazdag Erzsi: Kicsi csacsi. kicsi kocsi Árok partján kicsi csacsi. Mögötte a kicsi kocsi. Sok veled a galiba! Túlsó parton ízes kóró. lovam trappolgat. hogy: „Gyia!” s máris fut a csacsija. . alagúton. pajtás kapj fel rája. bakra ül a Facsiga. nem tévedünk el az úton.Aranyszeggel szegelek. kocsihoz csacsija. Kicsi kocsi. ennyit csak. Úgyis te vagy a gazdája! Ziki-zaka-zakatol. Én vagyok a vasutas. Zelk Zoltán: Facsiga Gazdag ám a Facsiga. trapp. taliga. ez a vonat valahol. van neki kocsija. rákiált Facsiga az okos csacsira. trapp. Uccu.

törik is. Weöres Sándor Paripám csodaszép pejkó. vizen át vágtat. Dől a kocsi. Idelép. Nem adom. ugrik is. Odanéz a Nap is százszor! . oda lép.Éppen csacsifogra való! Csacsi nem rest. ha igérsz százat! Amikor paripám ballag. Amikor paripám táncol. hejhó! Hegyen át. Odanéz valahány csillag.

Sarkady Sándor: Fel! Itt az óra. Rajta ül a Haragosi. Az lesz a legkisebbik. Vele fut a retye-rutya. itt az óra! Aki vitéz fel a lóra! Rajta vagyok. Ha megázik. robog a kicsi kocsi. Din-don diridongó! Ha kiborul az a kocsi. Lepotyog a retye-rutya. Din-don diridongó! Húzz. Lerepül a Haragosi. húzz engemet. Din-don diridongó! Ha kiborul a fakutya. Én is húzlak tégedet. kender zsupp. Amelyikünk leesik. rajta márisvitéz volt a nagyapám is. Weöres Sándor: Haragosi Fut. Zsipp-zsupp. kidobjuk: zsupsz! . Din-don diridongó! Fut a havon a fakutya.

Egy. erdőt-mezőt bejárunk. katonának az való. egy kis dombon lecsücsülünk. ott sem leszünk sokáig. három. pedig a rétes nagyon jó. sétálunk. négy. Sétálunk. csüccs! Aki nem lép egyszerre. csak tizenkét óráig. Nem megyünk mi messzire. mikor aztán elfáradunk. hátrafelé nézeget. Komoly képpel lépeget. csüccs!!! Sétálunk. sétálunk. kettő. nem kap rétest estére. egy kis dombra lecsücsülünk.SÉTÁLTATÓK Nézzétek csak. emberek! Nagy csizmában kisgyerek. dimbet-dombot megmászunk. csak a világ végire. .

Nemes Nagy Ágnes: Kendervászon Kendervászon. Nyuszi. Juliska. ugorj a fazékba. Hopp. lenvászon. Csak a falu végire. Szundi-. ezt a hegyet még megmászom. Kendervászon. Hogy már nem is ugorhatsz? Nyuszi. zsupsz! Levendula ágastul. Taréja. Hogy velem is ugorj egyet! Nyuszi ül a fűben. haréja.Te kis legény hová mégy? Nem megyek én messzire. talán beteg vagy. . hogyha járok. hopp. hopp! Nyuszi. lenvászon. hopp! Máris egyet megfogott. erre tyúk. szundikálgat. kakas. Erre. Mariska. nem fázom. erre van a gyalogút. Ugorj egyet párostul! Azért adtam egyszer meggyet.

áll a baba. haj! Tejfel-túró. vaj. hoppá. Állj egyenest! Itt a nagyapó! Áll a baba. Mint a gyertyaszál… Szárnya nő majd liliomból. Hoppá.Hej. Mint a gyertyaszál.. Az én sípom csak azt mondja: El ne essél. gyere vélem egy pár táncba! Így kell járni. Vitéz Varga Pál! Hókusz-pókusz. Csongi megáll. áll Áll a baba. áll. hó! Esik már a hó. tanulj tőle. jaj! Hóha. Az ölembe száll. Ákom-bákom. Sári. hóha. Pósa Lajos: Áll a baba. állni tud ám! Cini. Táncol a kis Zsuzsika. úgy kell járni. tippen-toppan.. áll. hogy kell járni. feláll Csongi maga! Tippen-toppan. Kati tudja. hoppá. Ki kopogtat?. cini muzsika. .

jár Jár a baba. pici baba szép korában járni tanul már. Tücsök koma hegedül. taps! Csingilingi. jár. Mint egy kis madár. Pósa Lajos: Jár a baba. tipeg-topog bocskorában. topp! Topánkája. Tapsi. kopp! Édesanya két karjába Odaszalad. Meg balra dűl.Jobbra dűl. jár. Cukrot. jár. rapsz! Sétálj el még az ajtóig. Mint egy kis madár. jár. tapsi. hopp! Jár a baba. Édesanya karosszéke Nem messze van már. Holnapután a kert alatt Lepkét is fog már! Jár. csókot kapsz! Tipeg-topog. . járni tanul már.

Jár a baba. . jár. szedegeti a lábát. koptatja a bocskorát. mint egy kis király.

sütök vele kalácsot. kerekes. hess-hess-hess! Töröm. pacs. vak varjúcska. Pacs. bíbola. Úti füves. neked adom. töröm a mákot. ez meglőtte. ez hazavitte. leveles. nem adhatom oda. UJJAS Áspis. Csongika! . Ez elment vadászni. tyúkok ülnek rajta. ez megsütötte.TENYERES. és ez az icike-picike mind megette Csip-csip csóka. icce tolla motolla. Bíbola. komámasszony kéreti a szekerét. pacs.

itt megáll. Erre szalad a nyulacska. dombocska. mégis neked adom! Bizseréré. gyűrűsujjam hazavitte. Mégis. Kerekecske. itt szalad a nyulacska! Kerekecske. itt egy körutat csinál. uí. éhes vagyok! Hüvelykujjam almafa. ide be. erre megyen. a kisujjam mind megette. ez itthon marad. holnap sütök.Ez a malac piacra megy. sűrű szita. golyóbis. ez a malac visít nagyot: Uí. szita. Ördög hordta. Neked egy kis cipót sütök. középső ujjam felszedte. Utol érte a nagy macska. nóbis… Kis kecske. Ma szitálok. Megzsírozom. kicsi gyermek keblibe. mutatóujjam megrázta. . verte. megfájdult a hasa tőle. megvajazom. Szita. ez kap finom pecsenyét. dombocska. ez semmit se kap. itt szalad a nyulacska. ide bújik.

-Márton) Kerekecske. néném asszony! Merre szaladt? Itt a lyuka. itt! (Kun-Szt. Mind megette. golyóbis.Bizseréré nóbis… Kis kecske. (Szikszó) Egy kis kertet kerítettem. erre! . Nem látta kend. Abba nyulat rekesztettem. itt. erre. dombocska. Oda ment a szomszéd cicája. Abba volt egy kis csík mákocska. itt. Merre szaladt? Erre. Itt volt egy kis kutacska.

ott a szamár megissza! Ec-pec kimehetsz Holnapután bejöhetsz Cérnára. ha nem tiszta vidd vissza. Egy. .biz' oda nem mégy. Utánam jött apám. Hat. . fundaluk.KISZÁMOLÓK Apacuka.megérett a meggy. kamanduka.tiszta víz. anyám Hátba veregetni. .Te vagy az én párom. Abcug.hasad a pad.csipkebokor vessző.kis Ferenc. Nyolc. . Fundakávé. Nád közé bújtam. fundaluka. Funda kávé kamanduk. . . cinegére Ugorj cica az egérre Fuss! Lementem a pincébe Vajat csipegetni. . Tíz. .dörög az ég.érik a tök. Kilenc. Kettő. Három. . Négy. Hét. . .leszakadt a polc. Öt.

Neked adom a farkát! Elmentem én a szőlőbe Szőlőt szedegetni. Beszaladtunk a nádasba Sípot csinálgatni. dá. csapodár. Én elmentem az erdőbe Tölgyfa karót szedni. Ketten fújjunk egy dudát! Dibdáb.Nádsípot fújtam. Ketten fogtunk egy békát. Eredj ki te hát. Dibdáb. Az én házam alacsony. daruláb.. daruláb Tarka disznó mezítláb. Tarka disznó mezítláb. Az én sípom így szólt: Dí. Az én sípom csak azt fújja: Dirr-durr. Jól meg veregetni! Elbújtam a nád közé. dú. Elmentem a szőlőbe Szőlőt csipegetni. Utánam jött Beke bácsi Hátba veregetni. Az én sípot csak azt mondja: Dibdáb. Utánam jött egy vénasszony. Utánam jött a kishúgom Szőlőt csipegetni. Sípot csinálgatni. . daruláb.. Te vagy az a nagyszájú.

stól. Mondd meg Te. Mári. se nem Vica. mátka. Kipp-kopp. Elfelejtett zsákot vinni. mit kívánsz? Nem kívánok egyebet. Annak az ajtajára.Van is érte sok bajom: Ha az ajtót kinyitom. . mese. Ha az ajtón kimegyek. Te vagy a fogócska! Száll a madár a házra. Csak egy darab kenyeret. ki lesz most vajon a cica? Se nem Ica. Meg is van már a fogó! Egyedem-begyedem tengertánc. Elment apám dinnyét lopni. Stól. Beverem a fejemet. Leesik a kalapom. kopogó. Utána a molnár fazekastól. Vica. Hajdú sógor. stól. Ingó-bingó rózsa. Ica. Kiugrott a gombóc a fazékból. Pillangós madárka. hanem te leszel a cica! Mese. Fazekastól. hány zsák kell? Sári.

ha lekaszálják. Kacagjál. búza. Csak erősebb. Még jobban pattanjál. mégis erős. mint egy tál. nőjél hamarabb. Szomjas soha ne legyél. Zelk Zoltán: Te is tudod.NÖVÉNYES Mag. felhőt hoz a szél. Nevelője szegény ember. Aranyat a nyári nap. pattanjál. nőjél hamarabb. Esőt. Nőjél. mag. mag búzamag. mint a tenger. kacagjál. Mag. . Nőjél. eső volt a dúdolója. búzamag. Pattanj. ő is tudja Napfény volt a ringatója. Meleget a napfény ad. Olyan legyél. hogyha vágják. tovább él.

aranylik fenn a faág. Megfőtt már a kukorica. Vica. Radnóti Miklós: Október Hűvös arany szél lobog. Szedjük a sóskát. kukorica. Kamra mélyén egér rág. megeszi. Rágcsálhatja Ica.Akkor is. De hát tudja minden gyerek: miből sütik a kenyeret… Icarica. akkor is. Gyékén-gyákán. . Gyün a Gyuri bátyám. leülnek a vándorok. Elaludt a kondás. Tököt visz a hátán. Minden aranysárga itt. csapzott sárga zászlait eldobni még nem meri. hát lengeti a tengeri. Eheti a kis Katica. ha kézzel vágják. Hogyha nehéz leteszi. Hogyha éhes. ha fogak rágják. Görbe bot a kezében. Nagy kalap a fejében.

Weöres Sándor: Mély erdőn . Csak a szádat tátsd ki! Burján. Volt egyszer egy dinnyeföld. Tele a korsó. Tudom. Dinnyeföldön dinnye nőtt.Csicseri borsó. Még ilyen vitéz nem járt itt. most néked. egy sem zöld. Ha rácsapsz a dióhéjra. Leaprítlak mind egy szálig. Egy sem piros. kóró. Csak Dióbél bácsi. Pereg az orsó. jaj. Csupa sárga volt a föld! Csoóri Sándor: Dióbél bácsi Ki lakik a dióhéjban? Nem lakik ott bárki. Csurog a csurgó. megemlegetsz éngem. Kinyílik a csontkapuja és cammogva előmászik Vén Dióbél bácsi.

lila lesz az utca-hossza. Mókus is gyűjt télire. van benne egy hosszú bodza. kiabál is Bandi bácsi. kis bogyóját dobja. Beérett már a kökény. víztől fényes járdaszélen szappanozza és lemossa hull a bodza. Nemes Nagy Ágnes: Hull a bodza A mi utcánkban kicsi utca. Mély erdőn ibolyavirág. Ősz felé már hull a bodza. . dobja.Mély erdőn ibolyavirág. A héja már fekete. hull a bodza. míg az autót szappanozza. Szedjük tele a kötényt. de örülök. Elrejt jól a borókaág. Őszi fényes napsütésben. Gyere. Kis bogyóját dobja. dobja. az autóját szappanozza. Nem gondolok semmi rosszra. Minek is rejt az az ág. tágas a világ. drága bodza: tarthatom a gumitömlőt.

járok. sárga hóban. térdig. színaranyban. Hogyha belegázolok.kérdik. Mintha hullna sárga hó. csakhogy el nem olvadó. sárga lombot hullató. Kezemre. kezemre. akácfa. hogy zizeg és hogy ropog! Mit csinálsz te? . mintha hullna sárga hó.Nemes-Nagy Ágnes: Akácfa Akácfa. . járdaszélen nagy kupacban színaranyként csillogó. Járok.

Móra Ferenc: Kertem alján Kertem alján lombot ontva vén akácfa vetkezik, ablakomba búcsút mondva nyújtogatja ágkezit. Ha szükellő őszi szellő simogatja sudarát, gallya rebben, halk zörejben sírja vissza szép nyarát. Puszta ágad bármi bágyadt, bármi búsan bólogat, vén akácom, e világon nincsen nálad boldogabb! Viharával, nyomorával, átaluszod a teletúj virággal, lombos ággal kelteget a kikelet.

Weöres Sándor: Galagonya Őszi éjjel izzik a galagonya, izzik a galagonya ruhája. Zúg a tüske szél szalad ide-oda, reszket a galagonya magába. Hogyha a hold rá fátylat ereszt: lánnyá válik, sírni kezd. Őszi éjjel izzik a galagonya, izzik a galagonya ruhája.

ÁLLATOS
Szabó Lőrinc: Falusi hangverseny Háp háp, háp, jönnek a kacsák, hű, de éhes, hű, de szomjas ez a társaság! Bú, bú, bú, boci szomorú, de hogy feszít tyúkjai közt a kukurikú. Röf, röf, röf, Orra sárba döf, Sonkalábán Kucu-néni fürödni döcög. Bú, röf, háp, sípok, trombiták. Víg zenével így köszönt e díszes társaság.

Én elmentem a vásárba, félpénzzel. Tyúkot vettem a vásárban félpénzen. Tyúkom mondja: kityrákotty Kárikittyom, édes tyúkom, mégis van egy fél pénzem. Én elmentem a vásárba, félpénzzel. Lovat vettem a vásárban, félpénzen. Lovam mondja: nyihaha. Tyúkom mondja: kityrákotty Kárikittyom édes tyúkom mégis van egy fél pénzem. Én elmentem a vásárba, félpénzzel. ludat vettem a vásárban, félpénzen. Ludam mondja: gi-gá-gá. Lovam mondja: nyihaha. Tyúkom mondja: kityrákotty Kárikittyom édes tyúkom mégis van egy fél pénzem. Én elmentem a vásárba, félpénzzel. disznót vettem a vásárban, félpénzen. Disznó mondja: röf-röf-röf. Ludam mondja: gi-gá-gá. Lovam mondja: nyihaha. Tyúkom mondja: kityrákotty Kárikittyom édes tyúkom mégis van egy fél pénzem. (...) Én elmentem a vásárba, félpénzzel. legényt vettem a vásárban, félpénzen. Legény mondja: angyalom.

(...) Kárikittyom édes tyúkom elfogyott a fél pénzem.

Petőfi Sándor: Anyám tyúkja Ejh, mi a kő! Tyúkanyó, kend A szobában lakik itt bent? Lám, csak jó az isten, jót ád, Hogy fölvitte a kend dolgát! Itt szaladgál föl és alá, Még a ládára is fölszáll, Eszébe jut, kotkodákol, S nem verik ki a szobából. Dehogy verik, dehogy verik! Mint a galambot etetik, Válogat a kendermagban, A kiskirály sem él jobban. Ezért aztán, tyúkanyó, hát Jól megbecsülje kend magát, Iparkodjék, ne legyen ám Tojás szűkében az anyám. Morzsa kutyánk, hegyezd füled, Hadd beszélek mostan veled, Régi cseléd vagy a háznál, Mindig emberül szolgáltál. Ezután is jó légy, Morzsa,

Ettél belőle. De a bögye kidobta. Élj a tyúkkal barátságba'. Tóbiás.Kedvet ne kapj a tyúkhúsra. Éliás. ne garast!" Kis kakas a piacon búzát vett a garason. Összeszidta a kakast: "Búzát adjál.. Ezt adta a begyének. . jól tette. Gazdag Erzsi: A kis kakas rézgarasa Elgurult egy rézgaras. mérges lett a kakasra. egy tál dödölle. a bögyébe betette. Kertbe mentek a tyúkok. Mind megették a magot.. Fölkapta egy kis kakas. most már békén megélnek. Anyám egyetlen jószága. Ha fölkapta.

Szalai Borbála: Hápi kacsa Volt egyszer egy kicsi kacsa. szárnya. hasa. kapta magát s szaporázva totyogott a tóra. Pihés volt a feje. Fürdött reggel. hasa.. fürdött este. jót lubickolt este. hogy Hápi. éppen olyan sárga.. Alig bújt ki a tojásból. máris tudott járni. nyaka. Hápi kacsa minden reggel fölkelt kakasszóra. Hogy a vízbe toccsanhasson. színe pedig. mindig csak azt leste. Hát egy napon Hápi kacsa csodálkozva látja: hófehér lett nyaka. mint a pitypang. háta. háta meg a szárnya! Addig-addig mosdott. fürdött lubickolt a tóban amíg az a szép sárga szín . úgy hívták.

tó vize csupa nádszál. . egy kacsa. -Válogathat minden liba. el nem vásik. Weöres Sándor: Kacsa-úsztató Tóvize. Nézzék. Esti harangszóra. bam. egyél már. Tordon Ákos: Libabolt -Libapaucs kapható!gá-gá-gágog Lúdanyó.. sárban ezer kacsa bogarászik. soha többé nem kell másik! Minden méret kapható! Minden papucs eladó! Hosszú a sor. nézd a Nap is lement már. itt a feketék! Príma papucs. rövid a nap. szürkéskék. bom.. csak teljék az árára. nyolc órára.mind lekopott róla. ki se látszik. van itt piros. Éjfél tájban. de a végén mindenki kap papucsot a lábára. Bim.. két kacsa oda császkál. zöldesbarna. sárga. lila. Egyél libám.. reszket a tó vize.

rút. Megállj kocsis lyukas a kas! Kiugrik a pulykakakas! Debrecenben csoda esett: két kis kakas összeveszett! Én a kakasod nem bánom. Szebb a pulykánál a páva. te szereted Csak a háborút. csak az enyémet sajnálom. . Rút. rút. mert a páva aranyos. pulykakakast kéne venni. Föl is út. le is út. a pulykának rút a lába.Debrecenbe kéne menni. a pulyka meg toprongyos. Mérges pulyka.

hej! .Gryllus Vilmos: Hegedül a kisegér Hegedül a kisegér. Ez a csuda zenekar cincog. fehér cica egyet ugrott. hogy kemencén a vaj. haj! Meglátta. Csellón játszik a macska. vonó a farka. fehér cica. penget rajta. Tarka cica. fehér cica Tarka cica. A gazdasszony haragjában seprűt fogott. nyávog. Gazdag Erzsi: Tarka cica. haj! S nyelve hegyén0 elolvadt a vaj. A lagziban a táncot csak erre járod.

Ördög vigye ajtóm sarkát. Etetője mázas bögre. Rá is kezdi. Egeret sem foghatok. tarka cicafej. Azt gondolja magába'. De én cica nem vagyok. vau-vau. Megütötte a szalmába. megütötte török basa. Fut a cica. Mért bántotta kutyám farkát? Öreg kutya sétál Füle-farka szétáll. Mért bántotta kutyám hasát? Fáj a kutyámnak a farka. Száz egeret fognék. Mért bántotta kutyám lábát? Fáj a kutyámnak a hasa. Ördög vigye török basát. odacsípte ajtóm sarka. Fáj a kutyámnak a lába. Ördög vigye a szalmáját. Itatója mély tál. Ha én cica volnék. nyau-nyau. Hallgatja egy komondor. hogy szebb az ő nótája. Cirmos cica dorombol.S kopogott a fehér cica. .

Weöres Sándor: A kutya-tár Harap-utca három alatt megnyílott a kutya-tár, síppal-dobbal megnyitotta Kutyafülű Aladár. Kutya-tár! kutya-tár! Kutyafülű Aladár! Húsz forintért tarka kutya, tízért fehér kutya jár, törzs-vevőknek 5 forintért kapható a kutya már. Kutya-tár! kutya-tár! Kutyafülű Aladár! Benedek Elek - A kutya meg a nyúl Valamikor réges-régen, a világnak kezdetén, minden állat békességben éldegélt a föld szinén. Ki volt akkor nagyobb úr, mint a kutya meg a nyúl! Erdőn, mezőn együtt jártak, együtt ettek, együtt háltak; megosztották, amit fogtak, szóval: jóbarátok voltak. Egyszer, hogy a tél beállt, és a hideg hó leszállt, azt mondja a füles nyúl: - Rakjunk tüzet, kutya úr! - Rakjunk tüzet,aki lelke! Ne reszkessünk a hidegbe!

Nosza hamar gallyat szednek, tüzet raknak, melegszenek, melegítik bundájokat, általfázott irhájokat. Hej, de jó a meleg, télen, a havas zord erdőszélen! Azt mondja a vidám nyúl: - Játsszunk egyet, kutya úr! - Mit játsszunk? - Tán lakadalmat! - Jól van: játsszunk lakadalmat: - cincogjunk meg brummogjunk, ugrándozzunk, táncoljunk. Felszökken hát a víg nyúl. Szembe vele kutya úr: ugrándoznak, bokáznak, keringélnek, cicáznak. S hogy a táncot szebben járják, egymást hopp, hopp! átugrálják. Hanem ime mi történik! Az állatok így regélik: ahogy ottan ugrándoznak, nevetgélnek, bolondoznak, meglökte a kutyát a nyúl, s tűzbe ugrott a kutya úr. - Vaú! - üvölt a kutya! Mit csináltál, te buta! S hogy így rája kurjantott, a farkába kaffantott. A nyúl, uccu, vesd el magad! farka nélkül tova szalad. Nem kergeti a kutya:

leégett a papucsa! Azóta csepp a nyúl farka, s meztelen a kutya talpa, s azóta van, hogy a nyúl fut ha jön a kutya úr.

Volt nekem egy kecském, tudod-e? Kertbe rekesztettem, tudod-e? Megette a farkas, tudod-e? Csak a szarvát hagyta, látod-e? Weöres Sándor: A birka-iskola Egyszer volt egy nagy csoda, Neve: birka-iskola. Ki nem szólt, csak bégetett, Az kapott dicséretet. Ki oda se ballagott, Még jutalmat is kapott, Így hát egy se ment oda, Meg is szűnt az iskola.

Egy kis malac röf-röf-röf. Trombitálgat töf-töf-töf. Trombitája, víg orrmánya, földet túrja döf-döf-döf. Jön az öreg, meglátja. Örvendezve kiáltja: Rajta fiam! Röf-röf-röf-röf. Apád is így csinálja! Most már együtt zenélnek, kukoricán megélnek. Töf-töf-töf-töf, röf-röf-röf-röf ezek ám a legények!

Móricz Zsigmond: Disznók az esőben Perzsel a nap, meleg a nyár Kinn a mezőn a disznónyáj. Vígan túrják fel a tallót, Soha jobb dolguk még nem vót. De csak felleg kerekedik, Nagy zivatar közeledik, Dörög az ég, eső meg jég, Mintha dézsából öntenék. Megrémült a disznók hada, Fényes délben vágtat haza. Mind rémülten karikázik, Az új ruha még elázik. Van visítás, van sivítás, Jaj iszonyú a megázás,

Míg a falun végigérnek, Egyre kurrognak a vének: „…Hogyha én ezt tudtam vóna, köpönyeget hoztam vóna!” rásír a sok kis malac is! „Én is, én is, én is!” Ugy berontanak a kapuba, Aki ott áll az utjokba, Köszönni sem ér rá nekik, Mint a semmit, úgy fellökik!

Boci, boci, megfázott, Varrtam neki nadrágot, Nem akarta felvenni, Ágyba kellett fektetni.

Boci, boci, tarka, Se füle, se farka. Oda megyünk lakni, Ahol tejet kapni.

S felrúgták a tehenek! Móricz Zsigmond: Iciri-piciri Ajaj. Mehemed. hol volt hol nem. Hány félék a tehenek. "Ilyenek a tehenek?" Én vagyok a Mehemed. Egyszer aztán Mehemed lát egy csomó tehenet. Csudálkozik Mehemed. Volt annak két iciri piciri kis ökre. Meg ne fogd a tehén farkát! Nem tudta ezt Mehemed... Ott lakott egy iciri piciri kis macska. Számlálgatja Mehemed. hová lett az iciri . sose látott tehenet. rákaptak egy iciri piciri kis tökre. Mi vagyunk a tehenek. Nem is tudta Mehemed milyenek a tehenek. Volt egyszer egy iciri piciri házacska. Csizmát húz az iciri piciri kis macska. tarkát. Meg is számol Mehemed három féle tehenet: fehéret. feketét.Móricz Zsigmond: A török és a tehenek Volt egy török.

mit jelent a szó. mikor egy tavaszi vásár után udvarunkba vezette apám. aztán ráhagyta: . Bejárja az iciri piciri kaszálót. Mirza. s nem látja az iciri piciri kószálót. s nem leli az iciri piciri tekergőt. mint rejtelmes talány csendült a szó nagyanya ajakán. Rátalál egy iciri piciri kis tökre... Simon István: Mirza Ahogy első gazdája hívta. Megörült két iciri piciri ökrének: Vége van az iciri piciri mesének." .. furcsa szót. Sehogy se akart békülni vele. Mirza. Felfordult az iciri piciri tököcske.piciri barmocska. Bejárja az iciri piciri kis erdőt. mit magával hozott a kiscsikó. Sejtelmünk se volt.Egye a fene ezt a bolondos. bánatában iciri picirit meglökte. benne a két iciri piciri ökröcske. mi is csak így becéztük: Mirza.

kinek deszkából tákolt kaloda volt istállónkban külön otthona. Örömöt.S így hívta ő is a kiscsikót.. titok. ha paprikát hozott. elvezették a kedves kiscsikót. majd megszaladt. így szerzett nagyanyának örömöt. te Mirza!" S ráveregetve a kampós nyakra. lassan a sírba visz. Nappal persze ficánkolt nagyon. mögötte Mirza ugrándozott s selymes füvön. szepegte sírva. Aztán egy napon ebédnél így szólt apám: eladom. lányok között a csikó kisérte. Áthajolva a pudvás kapufán.. kedvet. . S kinek neve talány maradt. ha ballagott misére. űzte a bungó szarvasbogarat. Mirza. mindenki letette a kanalát. petrencék között. kockacukorral kicsalogatta. nézte a távozót még nagyanyám. Nagyanyát leste: ölbe fát ha vitt. mint legszebb szót a földön: Mirza. Vasárnap. sok az adó. és halkan suttogta. játszott a tyúkokkal az udvaron. de megijesztettél. Ült némán a megrémült család. Kert alól. dobbantott. és télire majd kell a csizma is. hát elkísérte a konyhába is. Nyihított. Meglátta és kiáltott sikítva: „Hej.

szakad szét. napozik a gyíkocska. Hát a róka hol lakik? A lakása róka-lik. mert ha süt a napocska. . ha vadászok kergetik. lesi a szép kék eget. Lenn a lyukban megpihen. Csetleti. Hát a kis sün hol lakik? Falevél alatt.Csoóri Sándor: Csetneki Hosszú nyakú Csetneki sánta lovát csetleti. oda búvik. hol lakik a gyíkocska? Nem lakik az szobában. csirkehúsról mesélget. Ki-kipislog nézeget. püff neki: sárba csöppen Csetneki. Szabó Magda: Ki hol lakik? Hátán tarka csíkocska. ha esik. Kóc a kötőfék. hanem kövek zugában. sosem éri a nap. Be sötét a lakása. amikor elfárad. lódoktorhoz vontatja. három kisfiának. botlatja.

Benn a házban levest esznek. van jó moha-ágya. vízi nótát énekel. Hol a bagoly lakása? Egy vén tölgyfa odvába’. . Ott lakik a homályba’. vízből van a párnája. édes málnát szedeget. kék patak. Úgy hívják. békát meg gilisztát. nemcsak ház. álmos kis feje alatt falevél a párna.Hogyha álmos. buborék a labdája. ő mást ad a két fiának. csak egy kapuja. folyó. lenn lakik a víz alatt. hogyha szél dudál. ha elindul sétálni. Hol lakik a halacska? A lakása tavacska. ha eljő az éjjel. Hát a gólya hova fészkel? Kémény tetejére! Hogyha lenéz. Hát a mackó hol lakik? Házát hol leled? Óriási kertje van: a zúgó rengeteg. barlangjában szundikál. vízben kel. tenger. meglátja. Akkor indul vadászni. nyáron járja a hegyet. ott gyűlik a mézecske. Hát a csiga hol lakik? Hátán a lakása. . lefekszik. vele megy a háza. Télen. Vízben alszik. nézi-nézi az erdőt. mi fő lenn ebédre. meg túrós puliszkát. Hol lakik a méhecske? Háza be fura! Nincsen annak ablaka. nincsen neki lámpája. hogy méhkaptár. de mézraktár: amit hord a méhecske. óriás szemével.

leng a nád. s mint bölcsőben. A part alatt. A malomban. hányja a szekérre. Ha a tisztáson suhan. fűszál a hintája. Mén a szekér. Hát a nádirigónak merre van a háza? Sűrű nádas rejtekén fészek a lakása. a malomban. szúnyog kévét köti. tapogatja az utat. szél sem ér nyomába. majd a malomba ér. rengenek a rigófiókák. három varjú kaszál. a part alatt. Hogyha szél fú. Bolha ugrik. három varjú kaszál.Kövön-földön gyalogol. két kis szarvacskája! Az őzike merre él? Vajon hol lakik? Ágyát erdő közepén pázsitból vetik. susog a sás nótát. mén a szekér. bársony füvön illan át barna kis patája. hányja a szekérre. róka gyűjti. Róka gyűjti. bolha ugrik. . majd a malomba ér. szúnyog kévét köti.

. vizet hoz már. harmadik követ vág. tekenőbe tölti. hangya morzsát szedi. harmadik követ vág. Tyúk a cipót csipegeti. három tarka macska. medve várja. tehén dagaszt. tekenőbe tölti. kemencébe rakja. kisült-e a cipó. hangya morzsát szedi. másik rostál. kisült-e a cipó. Tehén dagaszt.három tarka macska. kemencébe rakja. Szürke szamár. Medve várja. Egyik szitál.

. ha kicsi nem volnál. híre ment hetedhétországba. ha görbe nem volnál. azontúl meg malacot tízet is lerántott. el akarta venni. –Elvennélek. Farkas volt a mészáros.Megunta már a tücsök: egyedül cirpelni . . te tücsök. ölelgette a legyet. olyan cécót.. lagzit csaptak rája. te kis légy. Megvolt a nagy egyezség. három ökröt vágott. –Hozzád mennék.

büdös bogár a bőgős. Odaugrott a hörcsög. pofozta szegénykét. farkas fújta farkát.Kutya is a küszöbön borsot akart törni. Gólya volt a prímás. Odaugrott a varjú. megfogta a sörkét. társa akart lenni. A dongó a darázzsal földön verekedtek. mellé ugrott az egér. sose láttam fullánkot még olyan mérgesnek. úgy megvágta egy vén tyúk. cibálta az üstökét. násznagy akart lenni. Dudázott a denevér. bíró akart lenni. macska is a konyhában szakács akart lenni. Dühbe jött a cinege. . föl se tudott kelni. zöld béka a flótás. szúnyog a szekundás. roptatta a pulykát. előugrott a majom.

rémes ez a faállapot. csikorog. nyikorog. föl ne csapjál faállatnak! . ha úgy teszünk. Ha így teszünk.Orbán Ottó: A faállatok Azt mondják a faállatok. a derekunk sehogy se forog. Hogyha télen fabált csapnak. a nyakunk.

összeforrt a lába. Virág a réten tárja a kelyhét. szamarabb a lónál. több volt egy akónál. billen a szárnya. Gryllus Vilmos Reggeli harmat kelti a lepkét. ismerősök sorba. béles. Megfogtam egy szúnyogot. kint fekszik a színbe'. nagyobb volt egy lónál. aki eztet elhiszi szamarabb a lónál. Látja a lepke. Aki eztet elhiszi. Meg is gyógyult egy-kettőre. . torta. kitörött a lába. Gyűlik a sok sütemény. a patikus. Kisütöttem a zsírját. nem vitték a kórházba. szúnyog-patikába. s örömében felmászott a jegenyefára. Szaladtak a szúnyogok. maga rakta sínbe.Árkot ugrott a szúnyog. rétes. Jönnek a rokonok. Virágkehelyben reggeli várja. Szúnyog Úr.

Kerék alá tesznek. Estére elaludt katicabogárka. Éjjeli pillangó hazatalicskázta. Elindult megnézni mi van a világban. Mert a Duna. Sós kútba tesznek. Rábca rákja rágja lábomat. Katicabogárka Szállj fel az égbe. hívta a vadrózsa. Jönnek a törökök. oda is bekukkant egy szóra. Ide is. Nagybajuszú cincér bácsik sétálgatni mentek.Katalinka szállj el. Egyszer egy hétpettyes katicabogárka. Onnan is kivesznek. Tó partján a szúnyogok kalapot emeltek. Meguntam gyönyörű Győrnek gyöngyvárában laktomat. Vigyed el a hideget. Rába. Onnan is kivesznek. . Hozzál nekünk meleget. Hozzál onnan napfényt Arany tekenőbe. Hívta a gyöngyvirág.

bólogat pihegve. nem figyel a szóra. se nem hall. nincs kivel fogadni.Csigapajtás. hogy Tőle itt. már mondom is: . . Patája elé néz büszkén. nyelve kilóg. húz eszeveszetten. elsomfordált lógó füllel. de a szégyen hajtja. vízmosáson. Ni-ni! Mégis mozgást észlel. titkolva a szégyent. hol fog itt akadni. hogy vetélytársra. lábánál a fűben. remeg.Rajta! Se nem lát. Odaér a nagytölgyfához. hogy a kedve versenyzéstől elment. van-e kedved futni? Versenyezni. bokron. fáradtan térdre esik. Senki sem jár éppen arra. unottan a fűcsomón. Körbenéz. Azóta sem megy fejébe. de jaj. hogy győzhette le a csiga. s eszik. versenyt akar futni. fáradt. újabb fűcsomóra. kapaszkodik erőlködve. a versenytárs. Megszólítja: . Visszaér az induláshoz. Csiga sem verte meg. lassan egykedvűen. Mit lát a fűben a szamár? A csiga ott ül. körbenézve konstatálja. senki sem tud gyorsabban szaladni. töri egyfolytában. liheg. csacsi fut sebesen. Félreérti ezt a csacsi: Egyesség lett kötve! Vezény kiáltásra futunk. Úgy kimerült. Végre felér.Sulyok József: Csalóka versenyfutás Kinn a réten Szürke Csacsi. jól elfárad. Ott mászik egy lomha csiga. ki fog előbb a nagy tölgyfáig jutni? A csiga csak kúszik tovább. árkon. Te győztél? Ez hihetetlen! Fussunk vissza! Rajta! Rohan csacsi. mit lát. szent Ramón!? Ül a csiga.

olyan tiszta. nem egy futó fajta. Olyan fehér. kétszer is futásban? Nem is sejti szegény szamár. meszelni is kéne!” Meszet oltott egy csöbörben. csigabiga-feleség. Várja otthon lánya. Megbámulja. s háza előtt örvendezik csigabiga néne. nem egy. „Közeledik már az ünnep. táskájában eleség. csak egyformák. fia. megcsodálja egész erdő népe. Gazdag Erzsi: Csigabiga néne Körülnézett háza táján csigabiga néne.A csiga ül egykedvűen. meg sem mozdult. kettő csiga. s kimeszelte házát. Gryllus Vilmos: Csigabiga Lassan jár a csigabiga. más csigabiga. mint sok. . nem találja párját.

mint minden csiga. kié az a fura kalap?!” El is indult Csiga Zsiga. de nagy lennék már azóta!” Míg így töpreng . Míg odaért – azalatt jókorát nőtt a kalap. így növünk mi – gomba módra!” Nézte Zsiga a kalapot.Csóré csiga csalán csúcsán cselleng. gomba vagyok a javából! Nagyot nőttem reggel óta. bánatosan sóhajtozott: „Hej ha gomba lettem volna. kedves Gomba! Bebújok a házikómba! Nem lehet itt semmi hiba. „Hallod-e. félni fogsz itt magad! „Dehogy félek. mi lesz veled? Éjszakára szállást ki ad? Meglásd. csóré csiga csupasz csápját megcsípi. de a csalán nem tűri. csalán csúcsát csipegetve fent leng. itt az este.azalatt nyugovóra tért a nap. lassan ment. „Az én nevem Gomba Gábor. Szalai Borbála: Csiga Zsiga Csiga család kicsiny fia. azért vagyok Csiga Zsiga! . a kíváncsi Csiga Zsiga gondolt egyet. nagy merészet: „Megyek én és széjjelnézek. ki lakik e bokor alatt. te csigagyerek.

vajat. . virágot. Jól húztam a kocsikát. Kocsiztattam a csigát. ég a házad ideki. holnapra is marad. Jól kialszom magamat!” Csigabiga. gyere ki. Kapsz tejet. Betettem a kocsiba. Lassú állat a csiga. Úgy kerestem a csigát. Lásson ő is világot.Mire felkel majd a nap. Ne csak füvet. Nemes Nagy Ágnes: A csiga Húzgáltam egy kocsikát.

Kereste a gyereke.Fésüs Éva: Békanóta Békakirály papucsának elveszett a párja. ebihalak serege. úgy elnyelte fekete tó feneke! Nem találják a papucsot sehol a világon. úgy elnyelte fekete tó feneke! Brekeke!. Hajlottak a fűszálak. nézi arra. egy se lelte. Kereste a gyereke. ebihalak serege. ezért ugrál békakirály ma is mezítlábon! Kereste a gyereke. egy se lelte. ebihalak serege. keresték a náderdőben szitakötő lányok. nézi erre. nézze meg az árkot. seholse találja.. Intettek a békának: Béka vigyázz! Ki ne bújj! Guggolj le és lapulj! De a béka nem ügyelt. egy se lelte. úgy elnyelte fekete tó feneke! Szalajtották a kis gyíkot. Kerek tóba besétált. Békás tóra gólya szállt. . Intő szóra nem figyelt..

.. nádból épített tavi palotában. jól vigyázz a bőrödre. béka. -Hol lesz a lakodalom? -A királyi házban: sásból. megeszen a csőrivel. Béka. a gólya bekapta! Zelk Zoltán: Hová szaladsz vizipók? -Hová szaladsz vizipók? -Keresem a békát! -Mért nem húzol kiscipőt? -Gyorsabb így mezítláb! -Miért futsz ily sebesen? -Én leszek a násznagy: ma tartják a lagziját a békakirálynak.. . -Hát a menyasszony ki lesz. nem mégy többet esküvőre. Hamm. Bújj be béka. békakirály párja? -Hetedhét mocsárnak a legszebb békalánya. a bokorba...Kiugrott a tópartra. ha rád talál hosszú csőre. brekeke. mert a gólya erre jár.. erre lépdel most a gólya.

ne félj tőlem. Csőre villan. Így biztatja a szúnyogot meredt szemű béka. de hálából megtanítlak úszni. hogy leszálljon elé a zsombékra. Ugrik is már. . mint az ostor: nyakon csípi béka úrfit. Ám a béka se lát. szúnyog úrfi! Hamm. gyere. Alig várja. se hall: ne félj. Szállj már alább. bekaplak. bűvöli a béka. szentem! Szúnyogot én már náladnál nagyobbat is nyeltem. De a gólya sem hiába szállott le a tóra. csattan. mint a penge. gyere. és a szúnyog mintha nem lett volna.Kányádi Sándor: Tavon Szúnyog zirreg a tó fölött. amikor a tóra vetül a gólya árnyéka. s viszi szúnyogostól.

a másik a cserre. Jó a hárs is. Éppen arra jártam én. a szél öreganyja. olyan kedve van ma.Zelk Zoltán: Erdőben-berdőben Alszik a szél. azon is meg ezen is pihenőt találnak. ha "csírr" volttanúm reá a kakukk. szomszéd? -Ahol voltam. föl se kelt. két madár röpül éppen erre. onnét! -Mit evett? -Eleget! -Mi jót? -Hernyót! . a cser is a fáradt madárnak. vártam én: fütyül-e madárka? Megértettem a szavuk. fák alatt megállva. nem fut a szellő semmitől csörren hát az ág. szóról szóra így volt: -Honnét. hallgatóztam. levél mitől zörren? Nem egyébtől. ha "csúrr" volt. Alszik az egész család. a vihar is lehevert. az egyik a hársra száll.

dézsa a kezében. szedhettem a lábamat. szinte szállt az erdő! Az égen egy felleg állt. ránk öntötte éppen! Megáztak a madarak. megázott a szél is. s mint aki csak erre várt. de hirtelen akkorát fújt a szél: fölébredt! A vihar is vele kelt. bőrig áztam én is! . s huga is a szellőezer levél útra kelt.-Hány volt? -Egy volt! -És még?– -Kukacot! -Mennyit? -Hatot! -Hát még? -Legyet! -Hányat? -Hetet! -Mást még? -Pondrót! -Sok volt? -Nyolc volt! -Jó volt? -Jó volt! Hallgattam volna tovább ezt a párbeszédet.

mendegéltek. mint a pinty! Volt egyszer egy pinty. Úszott. Utána a pinty. mint a ponty! Együtt mentek. Repült.. tán még most is mendegélnek. mint a pinty. szálltak..Tamkó Sirató Károly: Pinty és ponty Volt egyszer egy ponty. mint a ponty. . Úsztak. Elöl ment a ponty. Repült. ha a kelő napsugárban útjuk végére nem értek. Úszott.

Veréb! Elment az eszed? A hóesés betemet. araszolsz. igen fáj a lába. hóesésben vacakolsz. nem jár az idén már verébiskolába. Mi kell neked? Fatető! Fatető! Deszka madáretető. üggyel-bajjal lejutott a fekete sárba. ázott pamutgombolyag. megrándult a lába. Ágon ugrált a veréb. Most sír a veréb.Nemes Nagy Ágnes: Hóesésben Szakad a hó nagy csomókban. . Nem is ugrálsz. veréb mászkál lent a hóban. Fölfújtad a tolladat.

a bölömbika is. kár.Móra Ferenc: A cinege cipője Vége van a nyárnak. gólyának. útra kelt azóta . De cipőt az árva sehol se tud venni. Kapkod fűhöz-fához. Szeretne elmenni. ő is útra kelni. fűzfahegyen lakó Varjú Varga Pálhoz. nem ilyen akárki fiának! Daru is. Darunak. mert ő most a csizmát nagyuraknak varrja. nem ér ő most arra. szalad a vargához. gólya is. a bölömbikának. kár. kár. Azt mondja a varga. hűvös szelek járnak nagy bánata van a cinegemadárnak.

egyre csak azt hajtja. Csak a cingének szomorú az ének: nincsen cipőcskéje máig se szegénynek.a búbos banka is. Keresi-kutatja. . kis cipőt!" . repül gallyrul gallyra: "Kis cipőt.

lessük.Harkály vagyok. várjuk a csicsergő fecskét. kék legyecskék ide-oda járnak. itt a tavasz. ki vagyok? Béka vagyok. Cifra lepkék. .Móra Ferenc: Fecskehívogató Villásfarkú fecskemadár. Nemes Nagy Ágnes:Szorgalom Mi kopog? Mi kopog? . Mi ragyog? Mi ragyog? Hát nem tudod. kopogok. rózsa. Rózsa. jaj de régen várunk! kinyílott már nálunk! Fátyolszárnyú kis méhecskék zúgva-döngve szállnak. Nem is tudom. leveli. ki a fiát neveli. mióta vár rám ez a diófa. piros rózsa nyitogatja kelyhét.

Hogy ő télen-nyáron Örökkön-örökké Feketébe járjon. "Nincsen annál könnyebb Neveti a róka Fürödj meg a hóban.Móra Ferenc: A csókai csóka Csókai csókának Mi jutott eszébe? Föl szeretett volna Öltözni fehérbe. Mit kellene tenni. Mit higgyek felőled. Hogy magam sem tudom. Arra ballag éppen Csalavér." . Ahogy így tűnődik Ághegyen a csóka. a róka. Unta szegény jámbor. Attól kér tanácsot. Hófehér galambbá Hogy kellene lenni. Te fekete csóka! Olyan fehér galamb Lesz rögtön belőled.

. Az orra hegye se Látszik ki belőle. Csóka csípte róka Így lett fehér galamb A csókai csóka. Kérdi is a rókát. Róka csípte csóka. S csapott nagy ozsonnát Belőle a hóba.Nagyeszű rókának Szót fogad a csóka. Mit hisz most felőle? "Azt hiszem. galamb vagy" Csípte meg a róka. Nagy vígan leugrik Az ágról a hóba.

Csak gubbasztunk télen-nyáron. bezzeg gólyáné ruhája fehér. Szeretnék már én is minden . soha sincsen pénzünk. Az én szoknyám csupa folt már. hát ez milyen élet? Szeretném már látni én is lent a délvidéket.Markó Béla: Bezzeg a gólya Varjúné szidja a párját: nem vagy semmire jó. bezzeg gólyáné milyen szép piros csizmát kapott. cipőm is elkopott. bezzeg gólyáéknak ott a főutcán a fészkük. akár a hó. A mi házunk szedett-vedett.

kár. Varjúné egész nap kárál. már csepereg. dühös már a párja: meglesz minden! Menj és fogjál / békát vacsorára! Békát fogjak! Megőrültél? Nem vagyok én gólya. itthon pedig lehetőleg a kéményen lakni. A hegy mögül felhő röpülmeg-megered. kár.ősszel elutazni. Nem vagy gólya? Na. ha nem vagy. Sárgul a táj. Kár érte. . messzire száll e csúf madár. Repülni kél nagyszárnyú szél. Kár érte. éljél varjúmódra! Zelk Zoltán: Varjúnóta Elmúlt a nyár.

Ősz eső. már az ól tetején billegett a farka.fázik a táj. kár érte. Noszogatja magát: . Gondolta magában: "De szép fényes holmi! No. balra billegette. illegett-billegett sebesen a farka. Jó lenne tükörnek a szarkaszobába. ezt már igazán le kellene hozni. kár. Móra Ferenc: Az egyszeri szarka Csörgött a sövényen az egyszeri szarka. fát verdeső." Mikor ezt gondolta az egyszeri szarka. a delelő napot el-elnézegette. beletekingetni ünneplő ruhába. Jobbra illegette.

a nevető napra fitymálva hunyorog. "Csirip. szárnya mellé dugja pápaszemes orrát. . előre. csirip."Előre." Vén veréb a porban mosogatja tollát. s nem bírta a farka." Nem minden tarka szarka farka tarka. csirip. de szegény feje hova menjen innen? Az egyszeri szarka jobbra-balra forog. Mindjárt elérem már" pislantott az égre. az egyszeri szarka nagyot akart volna. Onnan szaporán a kútágasra billen jaj. s átugrik hetykén a kazal tetejére. S vissza a sövényre lerepül csörögve: "Nem szeretek nézni rámátlan tükörbe. szénás óltetőről szalmás csűrtetőre. csak a tarkabarka fajta szarka farka tarka.

Magyar gyerek gyógyítja Síppal.Ha az a tó enni ád. gólya Gólya. hosszúláb.A tó szélén ring a nád. hosszúláb. gilice! Mitől véres a lábad? Török gyerek elvágta. . hol ér véget a világ? . dobbal. gólya. ott kezdődik a világ… xc Gólya. gólya. Zelk Zoltán:Gólya. egy tóból áll a világ. gólya. nádi hegedűvel. hol kezdődik a világ? .Gólya.

békát fogni ment a tóra. De mikorra aztán vége van a nyárnak. Vízbe ugrott egyenest.Gryllus Vilmos: Kémény tetején Kémény tetején kelepel a gólya. mégis visszatérnek. napsütötte délnek. Fészkét gallyakból. . Messzire szállnak. Ám a béka sem volt rest. kis ágakból hordja. Belseje néhány puha-pihe szalma. gólyafiókák kicsi birodalma. övék már az egész világ. Éhes volt az öreg gólya. felnőnek a gólyák. csak az őszre várnak.

kisegér. egér. csíkot kutat.Dénes György: Gólya Láp közepén áll a gólya. csitteg-csattog tilolója. tolla szürke. Van-e fogad hófehér. békát keres. Egér. Adjál nekem vasfogat. csőre veres. Én meg adok csontfogat! .

Devecsery László: Az egerek szekere Szalmatető. Szalmából font a szekér. rátörnek a hörcsög görcsök.. Éppen szörpöt szörcsögött. Csipegetik verebek! Éhesek az egerek. pocakon pöckölte az őt pocakon pöckölő. Abban lakott hét süntestvér:Sün Aladár. Egy picike pocakos pocok. Sajtból vannak a lovak.. tíz búzaszem belefér. pocakon pöckölt egy másik picike pocakos pockot. . picike pocakos pockot. benne vajon ki tanyáz? ott laknak az egerek. s ha búzaszem nem marad: felfalják a lovakat. erdőszéli tölgy tövében volt egy ház. Láttam szőrös hörcsögöt. készítenek szekeret. Csukás István: Sün Balázs Erdőszélen. és a pocakon pöckölt picike pocakos pocok. szalmaház. Ha a hörcsög szörpöt szörcsög.

. Lefeküdt a küszöbre. hogy a házból a legkisebb kimaradt. nyomakodott Morgott. S előfordult ilyenkor. Sün Dorottya. mit tehetett. Sün Piroska. múlt az idő Éjre éj és napra nap Egyre többször fordult elő. Sün Adorján. Demeter és Tihamér!” Miután így elbúcsúzott Fogta magát. Sün Adorján. „Ebből elég! Torkig vagyok!” kiáltott fel Sün Balázs „Sokan vagyunk. perelt dühöngve Semmit se ért.” „Éppen ezért én elmegyek Szerbusz néktek hat testvér Sün Aladár. Sün Tihamér s a legkisebb: Sün Balázs. Hogyha jól bevacsoráztak Szűk lett nékik az a ház. Furakodott. Sün Dorottya. Hogy kívül rekedt Sün Balázs. elindult Lába nyomán Porzott a vén gyalogút. s kicsi nékünk ez a ház.Sün Piroska. Telt az idő. Sün Demeter.

.Így baktatott. Éjféltájban vihar támadt Hajlítgatta a vén fákat Fújt a szél nagy zajjal ám S arra ébredt. „Így ni! – mondta – most már végre kényelmesen alhatok! Nem tolnak ki a küszöbre a nagyok!” Falevélből ágyat vetett Kényelmeset. Épített egy kalyibát. belé feküdt s hortyogott hogy csörögtek s remegtek az ablakok. engedjél be. falat emelt. ajtót szegelt. Demeter és Tihamér!” „Elvitte a szél a házunk. ázunk-fázunk idekinn. Sün Dorottya. így poroszkált Szomszéd tölgyig meg sem állt Ottan aztán sürgött. hogy zörögnek A kalyiba ajtaján. Árkot ásott. Sün Piroska. És mire a nap leszállt. Tetőt ácsolt. „Ki az? – szólt ki fogvacogva Ki kopogtat éjnek idején?” „Mi vagyunk az – szóltak kintről Mi vagyunk a hat testvér Sün Aladár. Sün Adorján. forgott.

leesett. Zelk Zoltán: Őzek.csurom víz a kabát rajtunk és az ing!” „Jól van. felmászott a fára. leesett. mókuska. nyulak. jól van . nyílt a zár. huncut a mókus.szólt Sün Balázs – Jövök már” S fordult a kulcs. újra fára megy. Doktor bácsi ne gyógyítsa meg. a fekete sárba. elaludtak S arra ébredt Sün Balázs: Újra kicsi lett a ház! Mert az éjjel ide-oda lökődve Kiszorult a küszöbre. Nem lesz párnám a küszöb!” Mókuska. nincs csak ez az egy szoba?” Lefeküdtek. szarvasok . „Ejnye! – mondta fejvakarva – Mit tehetnék? Megnövök! S akkor talán nem lesz ágyam. Betódultak mind a hatan Tele lett a kalyiba Kérdezte is Sün Tihamér: „Mondd csak testvér.

Őzek. szarvasok. szarvasok. havat hoz a felhő. Őzek. szelet hoz még az éjszaka. mit isztok utána? Három patak jön mihozzánk ma ebéd utánra. nagyon régen. szarvasok. Zelk Zoltán: A három nyúl Egyszer régen. nyulak. Őzek. . szarvasok. nyulak. nyulak. hideg már az erdő. hol alusztok éjjel? Betakar minket az erdő köddel. mi lesz ma ebédre? Havon pirult fűszál. Őzek. falevéllel. jégen fűtött falevélke. nyulak.

hogy már végre hazamennek. három nyulak ülnek körbe.. talán csak egy fél óráig. amikor felkerekedtek.Ezután már urak leszünk. a medve egér hozzájuk! Hát még miről beszélgettek? Hogy eztán csak rókát esznek. mint az urakfelelték a három nyulak. s felkiáltott: "Mit csináltok? Mit csináltok. Összebújva tanácskoznak. mekkora fejük. selyemfűre települtek.. De hát hogyne hitte volna. ottan se ültek sokáig.zúgó erdő közepében.. most indulunk rókafogni!.Csacsi szarka. " Ennek a fele se móka! Szedte is lábát a róka. akármilyen ravasz róka. a hírt vitte." . egy szarka felettük szállott.. mikor lenézek a földre. .Úgy. három nyulak összegyűltek. Jaj. mint az urak. szájuk. úgy bizony. három nyulak? Úgy ültök ott. nem elhitte? Repült is már... s buta róka is elhitte... mert a szarka így kiáltott: "Egy jegenye fölött szállok. ebédre rókahúst eszünk! Nem fogjuk az időt lopni. mekkora nyulak voltak! Jaj.

majdnem az orrára bukott! Addig futott. szaladt. és akkora. a rókával versenyt futott... jaj. most is borsódzik a hátam. ide hallgass! Az erdő közepén jártam. farkas. ne is kérdjed. ottan ültek három szörnyek! Három nyúl volt. farkas koma?" .Futott ki az erdőszélre. a medve így szólongatta: "Hova szaladsz. komám. mit láttam. mit láttam! Három nyulak ottan ültek éppen ebédre készültek. amíg szembe nem jött vele egy nagy medve. csak mielőbb odaérne! Hát amint ott futott. ha kedves az élted! Erdő közepében jártam. No hiszen egyéb se kellett. jaj. Akkora volt foguk. szaladj. mit láttam. jaj. szájuk kis egérke vagy hozzájuk! Hát még miről beszélgettel . szemben vele farkas haladt: -Szaladj te is. fél méter is volt egy foga! Hát még miről beszélgettek? Hogy eztán csak farkast esznek. sosem láttam ilyen szörnyet. a farkas is futni kezdett.Medve komám.

Hogy eztán csak medvét esznek!Egyébre se volt már kedve szaladni kezdett a medve. fűszálakból vetett ágyban három nyuszi aludt szépen.. most az egyszer érjen haza. Elöl róka. összebújva békességben.. de akkorák. "No hiszen csak ne nevessél. közbül a farkas lihegve. egy vadász jött velük szembe Nézi is őket nevetve: együtt szalad róka. vigyázz. csak ne falják föl a szörnyek. Ezalatt a nyusziházban. eldobta a puskáját is. Szaporán szedték a lábuk. "Az erdőben három szörnyek. hátul medve. szellő se érjen utánuk. Így szaladtak erdőszélre.. nem láttál még ilyen csodát!" Szedte lábát a vadász is.. sohase vadászik többet.. szomszéd erdő közepébe. . medve.. nehogy bajba essél! Szaladj inkább te is erre!" kiáltott rája a medve. Amíg futottak lihegve.. Ijedtében megfogadta. Három nyulak.. puska sem öli meg őket.

úgy szerették vitték volna játszani. két testvérke tüzet rakott.. . mindenki serénykedett. majd megették. megcsodálta a kis nyuszigyereket.mese Nyúlmamának húsvét táján nyuszilánya született egész népes rokonsága körülállta.. és a lármás nyuszihadra feladta a nyúlcipőt. másik három mosogatott.... de a végén megsokallta.Szablya István: Nyuszi. friss káposztalevelet. Egy kis nyuszit boltba küldött: Hozzon langyos friss tejet. dédelgették.. táncoltak.. Hoztak édes sárgarépát.. Örvendezve babusgatták nénjei és bátyai ölbe vették.. Nyúlanyó az ajtó mellett nevette a hajcihőt.. daloltak néki ám az álmos nyuszi bébi nem játszott és nem evett.

Hát egy nyuszi ott robog. "Kérlek. gyorsan nekilátott. eltolhatja kankalinos patakpartra nyuszitojás kocsiján.. segíts énrajtam! A vadász a nyomomban!" "Gyere.Nyuszipapa sem maradt rest ő a bölcső mestere: Fürgén. Erdő szélén házikó.. míg a másik darabot kiskocsinak kinevezték.. nyuszi.. és hozzá két nyúlgyerek szép kerekeket faragott. Holnap reggel ha felébred az aprócska nyuszilány. Egy fél tojás így lett bölcső. aki jó lesz... házikóban nagyanyó. az ajtaján bekopog. egy nagy tojást ketté vágott. sose félj! Megleszünk mi kettecskén. s puha szénát tett bele." .

Az erdőbe. Virágoknak. bukfencet hány. nagy nyúl. Tutálibe tálibe. Tutálibe tálibe. Tutálibe tálibe. ugrabugrál. Kertecskének. Minek néked az a virág? Ingyom-bingyom tálibe.Hová mégy te kis nyulacska? Ingyom-bingyom tálibe. Minek néked az a vessző? Ingyom-bingyom tálibe. kis nyúl. Vesszőcskéért. Lengyel népköltés (Weöres Sándor ford. Minek mégy te az erdőbe? Ingyom-bingyom tálibe. Minek néked az a kiskert? Ingyom-bingyom tálibe. Jóanyámnak. Tutálibe tálibe.) Parton ül a két nyúl. Tutálibe tálibe. fűbe turkál . lyukba bujkál.

mozin innen. hol a 6-os befordul. Szeme piros. téren túl. láttunk már nagyobbat is. nagy nyúl. s fagyit adnak forintért (mindig málnát. nyulat is. rikácsol. bár mi fület. szóval ott a sarkon. hol rikkancs rikkant. S szemben áll egy új trafik. Csukás István: A sínen ül egy fehér nyúl Mozin innen. ott nyúl. kis nyúl. ahol az a nagy közért. Füle hét centiméter is elért.itt nyúl. de rémes! De ez itt most mellékes). sínen ült egy fehér nyúl. rágógumit kapni itt. . téren túl.

így nem vették észre őt. üvegablak. múlt nyáron. ( nem is csoda. csattogva. itt van. értsünk szót. se rikkancs. Bár csak úgy körülbelül. Csikorogva. pléhtető. nézd meg. . hátul ült Cső Bendegúz. mikor jött egy villamos. háttal állt. Mivel nem áll. se a szájtátó gyerek. a rikkantó. hanem ül. se rohanó emberek.Hogy hol? Falun. fejében a sapkája. És még? Ejnye. ölében a táskája. a nagybajszú kalauz. elől ült a vezető. Üres az út délelőtt. se az álmos trafikos. egy tükör! A mi nyulunk. se fagyis (málnát kutyul a hamis) se közértes eladó. a vízhordó szamáron. közepes nagyságú volt. se mozis. ne tarts föl. lekötötte a plakát). jött a 6-os kattogva.

nadrággombot. és azóta körözik! Tán harap is! Jobb lenne ha magától elmenne!" Felijedt a trafikos. hogy zavarjuk el innen? "No . átszálló. A nyílt pályán megállat e torzonborz vadállat! Biztos cirkuszból szökik. Majd előre mentek mind hogy mi baj s mért állnak itt? A vezető mutogat: nézzétek csak a nyulat. sárgarézt. lenn a sínen. feltételes megálló!" Nem kaptak több huzatot. felálltak az utasok. a nagybajszú kalauz. "Nocsak vonal. számolta az aprópénzt. az ablaknál utasok élvezték a huzatot. mért állt meg a villamos? . ott ül.mordul Cső Bendegúz.

nézik bárgyún szó nélkül: a sínen egy nyuszi ül! Végre jött egy kisfiú. nem csinál több galibát!" S nem tétovázott sokat. Mindenki megkönnyebbült. minden szembe mosoly ült. szabad lett immár az út. nagyon fú.Odanéz a közértes. néz a rikkancs. két kezével integet. "Enyém a nyúl emberek! Már mióta kergetem. mi szó. és a lukon megszökött. lukat fúrt a ketrecen. hét és nyolc óra között! Legyen tanúm a világ. sehogyse fogy a málna. iheg-liheg. a fagyis is (bár mérges. komoly is ajtóban áll a mozis. fülöncsípte a nyulat. pedig nagyon kínálja) s mert baj lehet. ez itt egy szenzáció. . szó.

vállán puska. Melyik kapja a sok tapsot? Futóverseny a javából! A cél nincs már messze. mint a sas. Bámulja hét vörösbegy. A hét nyuszi hova tart? Versenyre kel mind a hét. Ekkor bukkan fel egy ember. No. melyik lesz a bajnok. Megkapja a legjobb futó. zsákmányra les. patakpart. legfürgébben futni tudó. hangyák közül nem is egy! Lesik. tengelicék. füvek őket. távol. Figyelik fák. most mi lesz?! . hű. barna őzek. Osváth Erzsébet: A hét ügyes tapsifüles Gyalogösvény. oly éles szemmel.a villamos elindult. Bajnoki cím lesz a tét. hét nyuszi.

Megszólalt a róka.Lám. madárének. Ölbe veszi. Ápolgatja. dédelgeti. lám. tőle tudom ezt a mesét. eltörött a gida lába. dolgos. falu szélén lakik az én öreg néném. Hol lelhetnek egérutat? És egy röpke pillanat hét nyúl hétfelé szalad. melegszívű. rátévedt az országútra. Cili cica. arra ballag öreg néne. mókus. mintha volna édesanyja. Panaszosan sír szegényke. Bodri kutya . a hét tapsifüles milyen fürge. a szarvas: . Éljen a hét futóbajnok. őz. megbotlott egy kidőlt fába. friss szénával megeteti. mackó. hazaviszi kis házába. Fazekas Anna: Öreg néne őzikéje Mátraalján. farkas.Felneszelnek ám a nyulak. örömének. megsajnálja. Így maradt a vadász hoppon és egyszerre száz fán. sete-suta. Őzgidácska. milyen ügyes! Megérdemli mind a tapsot. bokron felzengett a madárének. forrásvízzel megitatja. derék.

tanultak ők emberséget.mellé búvik a zugolyba. Reggel bíbor napsugarak játszanak a felhő alatt. tarka mező száz virága őztestvérkét hazavárja. vígan szól a kakukk hangja. elmehetne az őzbálba. vidám táncot ellejthetne. gida pajtás!" Könnybe lábad az őz szeme. Barna szeme bús-szomorún csüng a távol hegykoszorún. . nem bántják a kis vendéget. csak az anyja úgy ne várná. csak a nénét ne sajnálná! Éjjel-nappal visszavágyik. de nincs hozzá való kedve. gyere haza. nagyon is visszamenne. hol selyem fű. várja szellő. Esti szellő ködöt kerget. puha pázsit. lankák üzengetnek: "Vár a sarjú. hej. bábot cipel szorgos hangya Várja patak. Gyorsan gyógyul gida lába. kék ég alján futó felhő. kopácsol a tarka harkály. gyenge hajtás. Ahol mókus ugrabugrál. dombok.

visszatipeg öreg néni. levél sárgul. egyedül él öreg néne. őz erdőben. Kapuig is elkíséri. vissza . csendben ballag. Újra kihajt fű. virág. De a tetőn. mint a villám. egyre jobban szaporázza. ki-ki lakjék hazájában. kékek. ember házban. kicsi csalit" s mint a szél. hó borul már házra. őzgidácska!" Lassan lépdel. lilák. kitárja a kicsi kaput.mégse tartja. fenn terem a mohos sziklán. Nyár elröppen. Haszontalan állatkája. hogy búcsút intsen: "Ég áldjon. eliramodik. nem felejti a kisgidát.harmatgyöngyös harangvirág. fa. fordul a föld egyszer-kétszer. rét. s olyan gyorsan. amíg látja: "Élj boldogul. lepereg a vén bükkfárul. és integet. kisgidája visszanéz-e. zörgetnek a kerítésen.dehogy . vadárvácskák. Ölelésre lendül karja: . rétre. Öreg néne megsiratja. hegygerincen megfordul. Kitekint az ablakrésen: ki kopogtat vajon éjjel? Hold ragyogja be a falut. onnan lesi öreg néne. kattan ajtó. zörren ablak.

látogatni el-eljőnek. belevész az éjszakába. Meg is gyógyul egykettőre. S köd előtte. Mátraalji falu széle. Piros pipacs. szíve dobban. őzek. sok a dolga. Falu népe is szereti. fejük hajtják az ölébe. felbiceg a dombtetőre. és azóta így nevezik: Őzanyóka. évről évre. ha fagy. szegfű. elhozta hát a kórházba. köd utána. Körülötte gidák. Gida lábát két kezébe veszi lágyan öreg néne. kedves szóval becézgeti öreg nénét. nincs egyedül. puha gyolcsba bugyolálja. télen-nyáron.kis gidácska meg az anyja álldogál ott. hogy szemével kérve kérje: gyógyítsa meg öreg néne. kapuban ül öreg néne. mért is volna? Ha fú. s mire tölgyről lehull a makk. megismeri: őzmama lett a kisgida. beereszti. zsálya . ne szepegjen fiacskája. Eltörött a mellső lába. a kicsi bak hazaballag. az meg ott a gida fia.

dolgos. vigye el a róka! . másikat meg Kovács Julcsa.virít háza ablakába. kalácscipó aprónépre. nagy köcsögben. kis csuporban szivárványszín száz csokor van. Egyiket Gál Péter hozta. itt a vége. derék mese őrzi aranyszívét. Semmim sincsen. Vadvirágnak dal a párja. Jércém is a tavaszon. énekszótól zeng a háza. elvitte a róka. Gidára vár sós kenyérke. elvitte a róka. úttörő lesz valamennyi. elvitte a róka. egyszer te is légy vendége. Récém. Mátraalján. nevet. jó tojó. harmadikat Horváth Erzsi. elvitte a róka. oly vidám a gyereknóta. sír is Őzanyóka. fuss el véle! Kányádi Sándor: Róka-mondóka Volt egy kicsi kakasom. Volt egy ludam. tirárom. falu szélén lakik az öreg néném. Gácsérom és gúnárom. melegszívű. tóban tocsogó. elvitte a róka.

ha kibújok. vacogok. kibújás vagy bebújás? Ez a gondom. éhezem. barna medve üldögél. Barlangból kinézzek-e? Fák közt szétfürkésszek-e? Lesz-e málna. Kulloghatok éhesen odúmba. óriás! Ha kibújok.” A medve töprengése Jön a tavasz. ha bebújok. odú-méz? Ez a kérdés. jót eszem. ha bebújok.Weöres Sándor: Medve-nóta Kinn voltam a rengeteg erdőn. Lompos medve brummogva ballag: „Mászni könnyű ilyen fiatalnak. de nehéz. hortyogok. Medvét láttam kúszni a lejtőn. Tíz körömmel másztam a fára. megy a tél. Megszökött a medve vacsorája. . Mennyi szégyen ér most vénkoromban.

tömd a szádba! Szúr a tüske? Annyi baj! Bozontos a medve-haj”. két kis bocsnak elegendő. Márikának. néznek arra… „Jaj! Hová lett a kosár?” Pamat-fülük égnek áll. Tele kosár. sima bükk. ha találnak. kis húguknak. málnát szed két kicsi bocs”. tele bendő. „Itt a bokor. Olykor meg is reszelem”. Fölverik a bokrokat. Szép az erdő mindenütt: szőke nyírfa. néznek erre. itt a málna. . akinek a keze enyves! A két mackó szétszalad. Málnát szednek. „Nézzünk körül ott. Elnyúlnak a fa alatt. El nem rejti azt a fenyves. „Hé! Lopják a kosarat!” Felriadnak most a zajra. Jaj be édes.Nemes Nagy Ágnes Nagymosást tart medve néni Két kisfia kérve kéri: „Míg te mosol. licsi-locs. a nyúlnál!” „Répán élek – mondja Nyúl Pál – meg káposztalevelen.

megszedjük. Nincsen otthon már hiba. alszik három buksi medve. Tele kosár. Itt az este. „Hát szaladjunk most utána? Nem. ki fut erre? Senki más. itt a málna! Ó. s kölcsön ad egy kosarat. ágyuk vetve. mogyoró. idesüss. zamatos. be édes. itt a jaj! Egy fatörzsön elhasal. tele bendő. Medve néni fonogat – így őrzi a bocsokat . „Mókus! Mókus! Hol a málna? Nem te vitted föl az ágra?” „Málna?! Dió. nézd csak. mint Tolvaj Ferke!” Itt a baj most. az a jó!” Mókus Miklós kedves fickó.Róka-asszony mondja: „Mackók! Málnát nálam mért kutattok? Mért csináltok galibát? Többre tartom a libát!” Sün Sámuel a fa tövében siklót vacsorázik éppen. meg fenyőmag. boldog ám a két kis mackó. három bocsnak elegendő. málnát eszik Márika. „Nincs ennél jobb eledel!” – mondja bölcsen Sámuel. míg mama mos”. „Nézd csak. mert a fáról leszalad.

Orbán Ottó: Tigris Tigris. mezőben udvarolsz jó erőben: "Én vagyok a Szörnyű Tigris. nálam szörnyebb tigris nincs is!" . inkább piszkos bundát hordasz. Erdőben. tigris. ritkán mosdasz.

NAPTÁR Hétfő hetibe. Péntek .megérett a málna.kevés lesz a meggy. szombat. vasárnap.vége van a vásárnak. Csütörtök . szerda.paszulyos az inged. . Holnapután lepényt eszek. Péntek piszkos. Péntek pitvarába. Vasárnap a verpeléti vásárba. Jó dolgunk van. Péntek. Szombat szappanos. holnap péntek. Csütörtök csendes.van eladó sütőtök. Szombat . Kedd . Ma csütörtök. Vasárnap kényes. Vasárnap . kedd. Kedd kedvibe. Szerda szeribe. Szerda . Hétfő .hajthatod a lovat. Hétfő. Szombat szobájába. Hétfő heves Kedd kedves. Csütörtök csűribe. csütörtök. Szerda szerelmes.zöldül már az mező.

Június nevelő. Jégen járó január Havat fújó február. Szelet fúvó szeptember. Széllel bélelt április. Dinnyeszedő augusztus. Július érlelő. Hóolvasztó március. December pihenő. Virágnyitó május. Akkor évben jól ereszt A kolbász és a gerezd. Május szépen zöldellő. Szerda után csütörtök. Április nevettető. Október borozó. Kendernyövő július. Szeptember gyümölcshozó. Március szántóvető. Megcsordítja az ereszt. . Szüretelő október. Kalászt érlelő június. Ha megfénylik a vízkereszt. Augusztus csépelő. November télelő. török tök.Mint erdőn a madárnak! Görögdinnye. Február a nyomán. Télelő november Január elől jár.

akkor csinál. puszta. nem gatyát. Minden termés szépen áll. Ha Mátyás nem talál jeget. Ha Zsuzsanna napján az ég Megrendül délről: Nyugatról jó idő. Hogyha erős vagy nedves. Ha szeles. Ha szeles: jő hadakozás. Hogyha Medárd pityereg. Ha pedig havas vagy nedves. Negyven napig csepereg.Öregektől tudom ezt. Bonifác. Ha fényes lesz Szent Pál. Meleg ruhát. Bőven terem. Ha pedig talál. Ha pedig északról: Keletről jégeső jő. Ha húsvétkor eső száll. Ha ködös lesz a hadakozás. . mező. Szépen fénylik Vince. Szervác. Lesz a kenyér igen kedves. Megtelik borral a pince. Ha ködös: embernek sírt ás. Pál fordulása ha tiszta. akkor tör. embernek sírt ás. Pünkösdig az meg nem áll. Pongrác.

Daru.Lesz kenyér igen kedves. Karácsonyig vígan Legelhet a kecske. Hull a dér. JANUÁR Pálnak fordulása Fél tél elmúlása . Ha Péterkor nagy a meleg. Várhatod a hideg telet. Ha Szent Mihály napján Még itt van a fecske. jön a tél. gólya útra kél.

Ha fénylik a Vince. A ködös január Nedves tavasszal jár. Megtelik a pince.Piroska napján a fagy Negyven napig el nem hagy. .

Jeget olvaszt Mátyás.FEBRUÁR Gyertyaszentelő melege sok hó a jégnek előjele Gyertyaszentelő hidege Koratavasznak előhírnöke. hogyha talál S ha nem talál. Ha derűs a Román napja Ég áldását bőven adja. akkor bizony csinál. .

Neki fáj márciusi hó.MÁRCIUS Gergely-napi szél Szent György napig él. József kezessége Jó év kedvessége. Fehér Nagycsütörtök Indán sül meg a tök. . Márciusi por fűnek jó.

György-nap után sok is esik.ÁPRILIS György-nap előtt. . Hogyha Vitálisz didereg. Tizenötször lesz még hideg! Áprilisnak szárazsága. ha nem esik. Jó gazdának bosszúsága. Áprilisnak nedvessége Fáknak termőképessége.

Mint az áldozócsütörtök Olyan lesz őszi időtök. Pünkösd-napi esésre ne várj áldást vetésre. Május hava hűvössége A gazdának üdvössége.MÁJUS Orbánnak a napja hogyha fényes. A vincellér mint a páva kényes. .

JÚNIUS Ha száraz a nyár eleje Szent Víd Bő esőt hoz. János-napi zivatar Negyven napig elvakar. . szavamra. ezt Elhidd! Margit-napi esőcseppek Tizennégy napig peregnek.

ne játssz vele. Mihelyt a pók széttépi hálóját.JÚLIUS Esős Illés rossz. . Magdolna sárban csücsül. Jakab napja vihart szül. Jön a felhő. Anna asszony reggele már hűvös. mert áldást nem hoz. s rögtön tartós esőt ád.

Sűrű eső augusztusban. az ősz is nekünk kedvel. Bertalan szép idővel. ha szép. . Lőrinc-napja. Jó mustot ád a hordóban.AUGUSZTUS Ha Domonkos forró. kemény tél várható. és szép. sok a gyümölcs.

Az időt Kisasszonynapja. Mihálykor az észak s keleti szél.SZEPTEMBER Amilyen az Egyed-nap. . sok havat és kemény telet ígér. négy hétre előre szabja. olyan az egész hónap.

hogyha lombhullató. Ha megdurvul a nyúl szőre. . Juda hóval tömi tele szádat. Örülj! a jövő év páratlan jó.OKTÓBER Leodegár. siess fáért az erdőbe. Simon. Orsolyakor takarítsd be káposztádat.

Havas Márton után Farkast soká láthatsz.NOVEMBER Ködös Márton után Enyhe telet várhatsz. Az András-napi hó A vetésnek nem jó. Szent Erzsébet-napja Tél elejét szabja. .

DECEMBER A Lucának híres napja A napot rövidre szabja. Fehér húsvétot hoz. Téli mennydörgés. A termés igen dús. János-nap ha borús. . Meglesz jó termés. Zöld karácsony rossz.

. Még akkor sem jó.A márciusi hó. Fagyos folyó megáradjon. Ha zsákkal viszik a határon. Olvassz havat. fújjatok csak. Szécsi Margit: Március Déli szellők. játsszatok a hajamon. melengető márciusi szép napom.

Meleg is. . hideg is. Március van. Szebb a somfa gyenge szirma. Jó és hasznos időt jelent. József napján eltűnik a szél. szárnyat rezget százezernyi kismadár. Ember s állat érzi már. Zsákban Benedek Hoz majd meleget Nincs több fázás. Ha áprilisban az ég zeng. Szőkék legelébb Aztán feketék. Weöres Sándor: Tavaszköszöntő Sándor napján megszakad a tél. Már közhírré szétdoboltatik: Minden kislány férjhez adatik.vessen bimbót minden ág. dong a kaptár. március van. Ki az utcán tekereg. mint a szürke jégvirág. boldog aki él. Bolondos április. Becsap minden gyermeket.

Elöl Sándor billeg-ballag. Rákos Sándor: Három vándor Baktat három vándor: Benedek. József. Sándor után József. hozza már a meleget. A megmaradt meleget tóba szórja Benedek. Fújj szél. három. négy. Hátul szuszog Benedek. Jön a tavasz. jönnek hegyen-völgyön át. fut a tél. kis őzike. cipelik a meleget. Nem fúj már és nem havaz. négy. Mindhármukon hátizsák.Végül barnák és a maradék. hová mégy? -Elég. itt van a tavasz! Zelk Zoltán: Tavaszi dal Egy. József után Benedek: ők hozzák a meleget! Osvát Erzsébet: Három cimbora Sándor. te kis nyuszi hová mégy? -Se erdőbe. te kis madár vígan légy: . József viszi az erdőbe. hogyha tudom én: tavasz elé futok én! Egy. négy. kettő. kettő. Sándor – elől megy Sándor. meleg szél. Itt van. József. három. három. se rétre: a szép tavasz elébe! Egy kettő. Benedek. Sándor viszi a mezőre. a nyomában József baktat.

virágom. ha lerajzolom. De a fátyol nehéz ruha. csak nézd a jobb kezem. Minden madár társat választ. ez itt levél. virágom Te engemet s én tégedet.olyan szép dalt daloljál. felénk futó. könnyű gúnya. Ez itt a ház. virágom. ez itt a nap. virágom. csak nézd. Zöld pántlika. . ez itt a dél. virágom. Hát én immár kit válasszak. Nemes Nagy Ágnes: Nyári rajz Hogy mit láttam? Elmondhatom. Mert azt a bú hajtogatja virágom. Megláthatod te is velem. szebb legyen a tavasznál! Tavaszi szél vizet áraszt. virágom. ez itt akác. virágom. virágom. virágom. ez itt a tó. virágom. virágom. virágom. ez itt az út. virágom. De legjobb. Mert azt a szél könnyen fújja. virágom. virágom.

ez a sötét gyalogszeder. az álmodás. ez volt a tó. lógó fülű. Nézegetem. vasárnap. csípdes a légy. nézegetem. ez itt az ég. messzire mégy. ez itt virág. az ébredés. mikor lesz nyár? Pünkösd táján. tarka idő ünnepe jár. ez itt a szél. ezer. ha hull a hó. Majd télen ezt előveszem. mint tele-tál. a repülés. fürdeni jó. ha hull a hó. ez itt madár. ez itt gyümölcs. hogyha maradsz. . ez volt a ház. Hogyha kijössz. Weöres Sándor: Égi csikón léptet a nyár Égi csikón léptet a nyár. hasát veri a nyári fű. ez itt a nyár. ezer.Ez borjú itt. nagy hegy alatt hűsöl a tó. tarka idő szőttese száll. Mikor a fák virágoznak. táncra való. Cserebogár. Vénasszonyok tollászkodnak. Habzik az ég.

. megy a nyár. szállj.jön az ősz. ökörnyál.Csanádi Imre: Őszköszöntő Szállj. a nevetős. Megy a nyár. komolykodva jön az ősz. csillámló derekkel.

Tudja isten. Petőfi Sándor: Itt van az ősz. szőlővel... Itt van az ősz.sárga levelekkel. hogy mi okból Szeretem? De szeretem. itt van újra. S szép. fűre koccanó dióval. mint mindig énnekem. . Kiülök a dombtetőre. mosolygóval. itt van újra .

Aludjál hát. nem hal meg. . Kányádi Sándor: Ül a tél a hegy tetején Ül a tél a hegy tetején. Készülődik a faluba. Levetette szép ruháit. de nem beteg.Innen nézek szerteszét. hogy csak Álmos ő. Mint elalvó gyermekére Néz a szerető anya. Fehér kucsma van a fején. Szeméből is látszik. S hallgatom a fák lehulló Levelének lágy neszét. Csendesen levetkezett. Csak aludjál reggelig. Mosolyogva néz a földre A szelíd nap sugara. A hátán meg fehér suba. És valóban ősszel a föld Csak elalszik. ha virrad Reggele. amikben Legnagyobb kedved telik. szép természet. S álmodj olyakat. a kikelet. Majd felöltözik.

Szétmálló hangerdő -Csing-ling-ling-száncsengő. .Weöres Sándor: Száncsengő Éj-mélyből fölzengő -Csing-ling-ling-száncsengő. Száncsengő -csing-ling-lingTél öblén halkan ring.visszanézve. Száncsengő -csing-ling-lingTél öblén halkan ring. Földobban két nagy ló.nyolc patkó. -Kop-kop-kop. Nyolc patkó -kop-kop-kopCsönd-zsákból hangot lop. Kányádi Sándor: Ballag már Ballag már az esztendő vissza. nyomában az öccse jő vígan fütyörészve.

s mikor éjfél eljő. A Dunán.Beéri az öreget s válláról a terhet legényesen leveszi. IDŐJÁRÁS Komáromi kisleány. Lépegetnek szótlanul. Vigyél által a Dunán. Vigyél által a Dunán. pedig még csak gyermek. a Dunán. férfiasan kezet fog Múlttal a Jövendő. .

Nyáron nagyon meleg van. a partján. Süss fel Nap. Soha nincs jó idő.Ha átviszel a Dunán. Télen nagyon hideg van. Megcsókollak a partján. Fényes Nap! Kertek alatt a libáim Megfagynak. Mindig esik az eső. Megcsókollak a partján. A partján. Terítsd rájuk köpönyeged. .

Kedves Nap! Kányádi Sándor: Kopár a fa Kopár a fa a ház előtt.Adjál nekik jó meleget! Süss fel Nap. .

Eső veri a háztetőt. Széles világba Fut a szél magába. Nyakában a lába. Dunáról fúj a szél . Fúj a szél. De morog a szél. Szél verdesi az ablakot. szegény embert mindig ér. Hej Dunáról fúj a szél. Apró ez a szoba. Az is halovány és öreg. Sosem érsz nyomába. Mégis belefér. Csak néha látsz egy kis napot. orrán felhőből szemüveg. fúj a szél.

Nyulász Péter: Szembeszél Szemtelen a szembeszél: ujjra fúj és hajba kap. és fejre kéz! Szív a tüdő. áll a váll. lettél volna katona Dunáról fúj a szél. Kiáltsatok felcserért! Esik eső. szagol a fül. az ész megáll s így osztogat: Hasra hát ki harcra kész. kibelez és felcserél. jaj-jaj-jaj. Hej Jancsika. Mindjárt itt a zivatar! .Ha Dunáról nem fújna. hátra arc. Jancsika mér' nem nőttél nagyobbra? Dunáról fúj a szél Nőttél volna nagyobbra. Hátraarc és harcra hát. olyan hideg nem volna Dunáról fúj a szél. néz a száj. fog a láb és lép a kéz! Fülel az orr. s a szem beszél! De feltámad és hajba kap – újra fúj a szembeszél.

Lányok lenvirágát. Ess. Az én hajam olyan legyen. ess! Anyóka répáját. lesz kalács. megáznak a gyerekek. hajlik a vessző. eső. . még annál is hosszabb. eső. sáros lesz a kiscipő. eső csepereg. mint a csikó farka. eső. essél. Apóka búzáját. megázik! Ess eső! Ess! Holnap délig ess! Zab szaporodjék. Buborékot vessél. füröszgesd! Eső. Hogy a búza nőjön. búza bokrosodjék. Esik az eső. mint a Duna hossza.Tüzes villám cikázik. Aki nem fut. vizes lesz a főkötő. fánkból is nagy rakás! Eső. Lesz kenyér. a gyermek örüljön.

olvad a jégcsap. Csipp csepp. csattan. öt csepp. . megered.jót esett: fűnek.fut a felhő.Haragszik a katona. csepereg a víz. csepereg . ment . mert megázik a lova. Csepp. süt a nap. Jött. egy csepp. meg tíz. fának jól esett.villan. csepp. Zápor függöny zuhatag .

sehol de sehol nincs más fekete. a Péter és ráadásul a rádió mind azt kiabálja. csak a Bodri kutyának az orra hegyede reggel az utca. lisztet rendel a malomban. lisztet prüszköl hegyre-völgyre. nincs Fekete Péter. a muszka. Lisztjét szórja égre-földre. megnézi a rádiót. fehér már a város tőle: fehér már az utca fehér már a muszka. a néger. fehér lesz a világ tőle. belebúj a telefonba. repülőgép. Ház tetején sok a drót. az a gépe.Szabó Lőrinc: Esik a hó Szárnya van. pepita a néger. de nem madár. hogy esik a hó! . így ül a ház tetejére. a Maxi. szél röpíti. amin jár. a Bodri. a taxi.

Mesebeli álom! Télapó zúzmarát Fújdogál az ágon. Libben a tarka nagykendő . Csak vadász ne jöjjön! Parányi ökörszem Kuporog az ágon. hull a hó.Gazdag Erzsi: Hull a hó Hull a hó. Csendül a fürge száncsengő. elkel most a nagykendő. húzza-rázza hűs szellő. zöld erdő. . Télapó is már eljő. A kis nyúl didereg. Megbújik a földön: Nem baj ha hull a hó. Vidáman csipogja: “Süt még nap a nyáron!” Weöres Sándor: Suttog a fenyves Suttog a fenyves. Tél szele hóval. Véget ér az esztendő. faggyal jő.

hófehér lett. Végire jár az esztendő.Suttog a fenyves. vacogjon. Kányádi Sándor: Betemet a nagy hó Betemet a nagy hó erdőt. burkolózzék bundába. puha ágyban telelnek. mint a nagyapó bajsza. mezőt. Aki fázik. csak a feketerigó maradt feketének. rászitál a hófelhő. mint a nagyanyó haja. lesz belőle takaró. s kikeletkor kikelnek. topogjon. Cseng a fürge száncsengő. zöld erdő. Várnai Zseni: Hull a hó Hull a hó. hull a hó. hófehér lett. hogy a fagytól megvédje. ráborul a vetésre. . mindent. földig érő kucsmába. fújja körmét. rétet. Minden. Vastag hóbunda alatt kenyérmagvak alszanak.

bújjon be a dunyhába. kavicsból kap szemeket. ragyog. a füst. Zelk Zoltán: Hóember Csillog a fákon a zúzmara. de minek is. hadd nézze: a világ milyen fehér! S milyen szépek az ezüst téli fák. mint az ezüst. Csukás István: Hideg szél fúj Hideg szél fúj. Serényen dolgozik három gyerek: fagyos kezeikkel gyúrják a havat. mint agyagot. . készül a hóember. Kinek jó ez? Csak a kövér hóembernek! Szeme szénből. lába nincs. üljön rá a kályhára mindjárt megmelegszik. hogy az ember majd megdermed. s repül a sivalkodó szélben akár a por. ha úgysem táncol. Szénből. az orra meg paprikából.

Feje búbján köcsögkalap. .Gazdag Erzsi: Hóember Udvarunkon. Vesszőseprű hóna alatt. ablak alatt Álldogál egy fura alak Hóból van a keze. Szénből csupán a szeme. Hóból annak mindene. lába. Fehér hóból a ruhája.

. a foxi bokázna.FARSANG Csoóri Sándor: Farsangi kutyabál De érdekes volna. ha kutyabál volna. lassú táncot ropna. Komondor kényelmes. s farsangnak napján minden kutya bálba gyalogolna. nagy kutya is. ahogy meg van írva. kit csíp még a bolha. kis kutya is. a többi vén kutya meg leülne a hóba. Csau csacsacsázna. bozontja a szemébe lógna. sötét szőre. Puli Pali csárdást.

durrog a mozsár. Heje-huja vigalom! habos fánk a jutalom. áll a bál. babkávé.Gazdag Erzsi: Itt a farsang Itt a farsang. táncosra vár a kosár. értük van a parádé. Csárdást jár a habverő. míg az őrlő pergeti. Dirreg. bokázik a máktörő. A kávészem int neki. keringőzik a kanál. Mákos patkó. .

El akart hervadni. Tojást kérek. rózsa szép virágszál. Se nem ittam. Napsütésben nyiladozzál. Rózsa. Térdig kopott már a lábam. Hordók csapja. hol betérek. Ha nem adnak. Szálló szélben hajladozzál. Kék ibolyát láttam. . Tarisznya húzza a vállam. Láttam sok-sok szép virágot. Ha beférek.HÚSVÉT Korán reggel útra keltem. se nem ettem. Bejártam a fél világot. Nagymamától kettőt kérek! Zöld erdőben jártam. Verebek papja. Gyenge rózsa. Mindenütt egy tojást kérek. Meglocsollak illatozzál! Hol kitérek. visszatérek. Hogy öntözzem alig vártam. Szabad-e locsolni? Én kis morzsa. A legszebbre most találtam.

Ajtó mögött állok. Visszük már a kalácsot. berkenye. Ha nem adnak piros tojást.Ha nem adnak Továbblépek. Szagos húsvét reggele. Gyöngyöm. Nesze hát rózsavíz. Bárány húzta rengő kocsin. Ákom-bákom. jó reggelt. Jó reggelt. Kerek erdőn jártam. gyöngyvirágom. Piros tojást láttam. Megöntözlek rózsavízzel. . Piros tojást várok. Leöntjük a virágot. Kedves liliomszál. Hogy ne hervadozzál. Hol a tojás. Estig is itt állok. piros tojás? Tarisznyába várom. Mindjárt ide szálltam.

útközben egy mesebolt. megkérdezték mit kérek. Jöttek elém tündérek." Meseország (világos)t Hóországgal határos. hol a hó hegyvastagnyi takaró.KARÁCSONY. MIKULÁS Gazdag Erzsi: Honnan jöttél Télapó? Honnan jöttél Télapó? Hóországból. . Kibélelte bundával. hogy az úton ne fázzam. Weöres Sándor: Szép a fenyő Szép a fenyő télen-nyáron. Jegesmedve barátom varrta meg a kabátom. üde zöldje csak pompázik. S Meseországból az út egyenesen ide fut. Szarvasomat befogtam. szíves szóval biztattam: "úgy szaporázd a lábad. Szerencsémre nyitva volt. sose lepi dermedt álom: míg az ágán jég szikrázik. szél se érjen utánad. a tenger meg hat akó. Nagykarácsony immár eljő.

itt van. Piros alma. Gömbölyű zsákját Százfelé vitte. Oly fehér a rét. Jég a cipője. telizsák. vidám ének hangja száll. a róna. aranyág. Szán repítette. mogyoró. nézd. fázik. Zsák. Télapó itt van Hó a subája. puttony nyomja széles vállát. jöjj el kedves Télapó! Minden gyerek várva vár. piros alma. Zsák. zsák. Benne dió. s itt van. Kinn pelyhekben hull a hó. Van zsákodban minden jó. pattanj Palkó. itt a télapó.érkezik az új esztendő. mogyoró. Meg-megrázza õsz szakállát. telizsák. Két szarvas húzta. Leng a szakálla. várunk rád. Hull a pelyhes fehér hó. . a zöld fenyves csak pompázik. zsák. Piros alma. kedves öreg Télapó! Pattanj pajtás. Jöjj el hozzánk. Míg a mező dermed. már nyílik ám az ajtó. aranyág. itt a télapó.

édes Istenem. Nem vagyunk mi vén papok. Én vagyok a Boldizsár. Üdvösségünk. József Attila: Betlehemi királyok Adjonisten Jézusunk. jónapot.mintha porcukorból volna. Nagy pelyhekben hull a hó. Irul-pirul Mária. Úgy hallottuk. Istenfia. Segíts. Jézusunk! Három király mi vagyunk.biztos itt lakik a Jézus Krisztus. Adjonisten. gyalog jöttünk. Főtt kolbászunk mind elfogyott. tömjént egész vasfazékkal. kis juhocska mondta . Hulló könnye záporán át alig látja Jézuskáját. égi ország! Gáspár volnék. Aki szerecseny király. Menyhárt király a nevem. megszülettél szegények királya lettél. Megváltó! Jöttünk meleg országból. Mária boldogságos kis mama. jónapot. fényes csizmánk is megrogyott. Lángos csillag állt felettünk. hoztunk aranyat hat marékkal. mert siettünk. Benéztünk hát kicsit hozzád. afféle földi király személye. Megváltó. . csakhogy itt vagy télapó.

ha igazat mondanak a csókák és a tornyok. Ennyit gondolt a hóember egy szóval se többet. jóéjszakát kívánok! Zelk Zoltán: Télapó és a hóember Én egy csókától hallottam. a csóka is így szólt: az udvaron egy hóember mit gondolt. . hogy egy piros csizmás öreg ember áll ott. öregember. csóka a toronytól. Kedves három királyok. dehogy fog ő egész télen állni. ő lesz az első hóember. Jó. Meg is kéne szoptatni már. épp ebben a percben gondoltam.A sok pásztor mind muzsikál. Így kezdte a hold. a torony. jóestét köszönnek. hogy útra kelek. a torony meg tavaly télen hallotta a holdtól. hogy jöttél. mikor hallja. akkor én is ti néktek most színigazat mondok. ő is mondja: "Jó estét kívánok!" s látja. nem gondolt. ki megtanul járni. s indulna már. azt gondolta. ő is köszön.

fehér a szakállad. Lehet. várták őket minden házban kályhával. de nem gyalog. csilingelek az ágon. míg csak üres nem lett végül a Télapó zsákja.induljunk hát ketten. örüljetek megérkezett Télországból Karácsony. együtt vittek ajándékot házról házra járva. nagyon öreg lehetsz. úgy nem győzném. lett a répaorrú vándor egyre-egyre könnyebb. ahányból kijöttek. ." "Körül bizony kétszer. hanem szánon járokúgy nézzél rám. meleggel. te hóember. Ahány házba csak bementek. hogy akkor este-látta aki láttaegyütt szállt fel a hóember s Télapó a szánra. így olvadt el reggelre az útra kelt hóember! Karácsonyi csengő vagyok. a Télapót látod!" Így történt. Látom. hogy a világot már kétszer is bejártad. százszor és még százezerszerfeleli nagy nevetve a piros ruhás ember-.

készen van a török basa. . készen van a kiscica. pont. bekerítjük karikába. Egyszer volt egy Jancsika. Tetejébe két egyest. jön a gólya. mindjárt megesz! Pont.RAJZOLÓS Áll egy kis pont magában . nono. hegyes. Kerekítek kereket. ez még nem a gólya. kicsi nyaka. Paprikából kiskirály. alája egy farkinca. alája meg még egyet. Piros csőre hosszú. készen van a fejecske. azzal gázol a mocsárba. hegyes. nagy a hasa. Jancsikából paprika. Két kis zsinór lóg le róla. hurkapálca hosszú lába. A tojása kerek. Kiskirályból tulipán. vesszőcske. mindjárt itt áll a vén begyes.

gombocska. mint a zsemlét.Rajzolok egy kerekecskét. gömbölyűre. gombocskának két nagy füle. vajon mi néz ki belüle? Bajuszkája. kerekecske. kerekecskén kis gombocska. farkincája. . akárcsak egy baba volna. itt csücsül a nyulacska.

. Akinek barna. kecskeháj.EGYÉB Áj. Akinek fekete. mit csinál? Hasra fekszik. Paprikajancsi mosogat. kapa. Hát az öreg. süt a Nap. Puha ágyat vet a föld. Akinek a szeme zöld. báj. János bácsi csinálja. Akinek a szeme kék. Maj' nem fáj. Takarója a nagy ég. gyertek! Ássuk fel a kertet! Egyedem-begyedem tengertánc Hajdú sógor mit kívánsz? Nem kívánok egyebet Csak egy falat kenyeret. Ásó. úgy pipál. Jól megkenjük. Eltörött a pipája. Eledele alma. Liliom a tenyere! Esik az eső.

Ha az üstjük nagyobb volna. duda. Aki vesz. Laci bácsi kacagta. jó ropogósat. égerfa csizmája. szeretik a perecet. beleesett fejjel. Mari néni siratta. szól a duda. . az én mesém is tovább folyna. Gyula. Bikkfa tarisznyája. kimászott az ember. Gyula. Közel volt a tenger. te tubarózsa.Cifra palota. gyerekek. Gyerekek. tengerre szállt egy rézüstben. leesett a sárba. aki nem vesz. Gyereki. Pest. szakálla volt kender. szakálla volt kender. Vár a viola! Hej. sósat. Gyula. a harmadik meg nyúzta. Elégett a kender. Buda. Két kutya húzta. Fölmászott egy fára. annak lesz. szakálla volt kender. Pattogatott kukorica. megmaradt az ember. zöld az ablaka. Egyszer volt egy ember. éhes lesz. Buda. Buda. kiapadt a tenger. Három vén bölcs Nekeresdben. Egyszer volt egy ember. Sósat. duda. Volt egyszer egy ember.

elszaladt a rákom. kicsi taligán. Derekasan áztunk-fáztunk. zsákomban a mákom. Három véka jókívánság. Nézi. most érkeztünk. kihullott a mákom. fekete lett kis Bence. Mákomban a rákom. Áldjon meg az ég. Jöttem karikán. Rajta ül egy ázott holló. Veregeti csapzott tollát. Kormos volt a kemence. Aki látja károm. Három véka fülemüle énekel a fán. . Keserüli holló voltát. Kányádi Sándor: Kérdezgető 3. Jaj de nagyon eltévedtünk. Belebújt a kis Bence. nézi mamája: nem ismer a fiára! Becsukta a kemencét.Egyszer volt egy kemence. Jegenyefa ingó-bingó. Kirágta a zsákom. No de kicsit elnótáztunk. jól elverte kis Bencét! Hátamon a zsákom. Kordé kocogó taligakerék. fizesse meg mákom! Jön a kocsi.

hogy a cipő. kinek bő. Szárnyat igéz a malacra. csengős csikós patkolok. Röpteti és kikacagja. döndeleg. csengős csikós patkolok. Elpihen őszi levélen. kippre kopp. kippre kopp.Hallod-e. Törpe-király fia-lánya. Termeiben sok a vendég. hogy a cipő Azt mondják. Bóbita. Weöres Sándor: A tündér Bóbita. mit kopog a kalapács? Hallod-e. te kis kovács. Hallod-e. Hajnali köd-fal a vára. ekevasat élezek. . Bóbita épít. mit dohog a kalapács? Hallod-e. Weöres Sándor: Azt mondják. Bóbita játszik. Bóbita. kinek szoros. te kis kovács. Bóbita álmos. te kis kovács. Sáska-hadak hegedülnek. mert a tavasz közeleg. Ekevasat élezek. igér neki csókot. te kis kovács. Két csiga őrzi az álmát. Körben az angyalok ülnek. Ráül. mit kopog a kalapács? Azt kopogja. Béka-hadak fuvoláznak. Azt kopogja. mit dohog a kalapács? Azt dohogja. Bóbita. Bóbita táncol. Szunnyad az ág sűrűjében.

Szerelem csütörtök. Fának ne menjetek. sose kérges. Azt mondják. De minekünk sose szoros.De minekünk a cipő. vagyon-e szép lányod? Vagyon. Szentandrási sobrikút. előveszi a dudáját. Mert ha fának nekimentek. Ha megunja furulyáját. Mind leguggoljék! . El ne aludjék. Ég a gyertya. Belefújja búját a birka bőrébe szélnek ereszti belőle. sose szoros. dobszerda. de mi haszna vagyon! Add nekem azt! Elkapom azt! Szita. szita péntek. szanyikút. Fejeteket beveritek. Terelgeti nyáját fújja furulyáját bú nélkül éli világát. sose bő. hogy kinek szoros. ég. Aki lángot látni akar. kinek kérges. Szélről legeljetek. egyik dombról a másikra. kinek bő. sose bő. Cickom-cickom. Szilikút. A juhásznak jól van dolga. vagyon.

Ugyan mi hát?.Petőfi Sándor: A Nap Mi az a nap? mi az a nap? Nem is nap az tulajdonkép. kesztyű nélkül a kabát: EZÉRT MARADT HOPPON! Tamkó Sirató Károly: Mondjam még? Volt egy dongó. Devecsery László: Mese a kabátról Felöltözött a kabát. És ez minden nap így megyen. tovább is van. S szétpattan este nyugaton. Seholsincsen nyakára felkötötte sálját. lyukas ujjú kesztyűjének nem lelte a párját Seholsincsen keze fázott.Mondjad! Volt egy molnár. tovább is van. mondjam még? .. seholsincsen fejére került rá a kucsma. Mint egy nagy szappanbuborék. meg egy légy.. magát begombolta. meg egy pék. mondjam még? .hát semmi más. Valami óriásfiú Kifúja reggel Keleten. azért maradt otthon.

Kicsi vagyok én erős leszek én. anyámnál is nagyobb leszek én. Kicsi vagyok én nagy úr leszek én aranyszobát adok minden testvéremnek én.Mondjad! Volt egy kantár. tovább is van. mondjam még? . Kicsi vagyok én majd megnövök én apámnál is. Kicsi vagyok én bátor leszek én óriások palotáját elfoglalom én.Mondjad! Ha neked ez nem elég. Kicsi vagyok én boldog leszek én ...Mondjad! Volt egy asztal. öleld meg a kemencét! Bumm! Szabó Lőrinc: Kicsi vagyok én.. meg egy fék. mondjam még? . meg egy szék. világ minden óriását földhöz vágom én. tovább is van.

született egy ákombákom. .. eljött hozzám ákombákom: s visszaadta nagykabátom. Szólok hozzá: "Ákombákom. úgy indul el ákombákom. mindig fázom. mindig ázom. hideg szél fúj. ákombákom: add vissza a nagykabátom!" S képzeljétek. oly messze ment ákombákom. Hát egyszer csak látom. s rajta van a nagykabátom. látom: két lábra az irkámon. ül az ágon ákombákom. jövő nyáron. már sose látom. mért vitted el a kabátom? Eső esik. Azt hittem.. Légy olyan jó. de mikor az erdőt járom.én leszek a legjobb ember a föld kerekén! Zelk Zoltán: Ákombákom Egyszer régen az irkámon.

hová mégy. róka rege róka. Nem bírtam vele. róka rege róka. lett belőle rántotta. Tojást lopott ebédre. róka rege róka. Egyik szidta gazdáját. fenyegettem.Weöres Sándor: Regélő Három görbe legényke. mint törpével egy óriás: . róka rege róka. róka rege róka. ne kalapáld a butort! Lóci. A kutya lerántotta. Másik meg a fajtáját. nem is hederített reám. mint te! . a kaktusz bimbait lenyírta és felboncolta a babát. Harmadik az ükapját.mondta s az asztal tetejére állt. róka rege róka. megint ledobtad az erkélyről a mozsarat! Hiába szidtam. . Hozzávágta kalapját. Szabó Lőrinc: Lóci óriás lesz Veszekedtem a kisfiammal.Most nagyobb vagyok. de azért tetszett a kicsi. tönkrenyúzott. róka rege róka.Lóci. . róka rege róka. lépcsőnek használta a könyves polcokat egész délután. mit csinálsz? Jössz le rögtön a gázresóról? Ide az ollót! Nem szabad! Rettenetes.

s végül. nem növök. ha mindig lent volnál. és megnőtt a magas. zsupsz. mint kis. hogy mégse szállok. óh hogy meggyűlöltem!. aki elnyomott. és csak a padló volt enyém.. hogy mit tudok.mint az első hajóst. egy pillanat: Lóci lerántotta az abroszt . megalázott. és hórihorgas vágy emelt . hogy olyan nagyok a nagyok. úgy kelt fel rögtön a világ: tornyok jártak-keltek köröttem és minden láb volt. ahol a gyerek?) És ahogy én lekuporodtam. tenni akartam. észre sem vett bomba a nagy falak között.és már gyűlöltem mindenkit. mint nyomorult kis rab mozogtam a szoba börtönfenekén. És lassan elfutott a méreg. csupa láb. a messze. Leguggoltam s az óriásból negyedórára törpe lett. hogy mindent tudnak és erősek s én gyönge és kicsi vagyok. Gyűlöltem. Negyedóra . feszengtem. És ekkor. hogy megrakni ne kelljen. bosszút állni.. ki az egek felé szárnyra kelt. És ijesztő volt odalentről. Minden lenézett. leültem hozzá játszani. megmutatni. gondoltam. (Mi lenne.föl! föl! .

s nyisd ki füledet. majd meglátod. Felugrottam: . mert különben meg talállak csípni. tudva.Te kölyök! . hogy kikap. jer. Szájadat betedd. hogy nagy.Aztán: . Tarka lepke. ülj meg itten az ölemben. hogy óriás legyen. ha mondom. hallod-e? Jer ide. ne félj. De ne moccanj. hogy mi fut rajta át fejedbe… Egy kis tarka lepke. s magasra emeltem szegénykét. . .s már iszkolt. kis mese. rontom-bontom. igy ni! Ugye fáj? Hát ne kiabálj.No. Petőfi Sándor: Arany Lacinak Laci te.mondtam csendesen. nyisd ki ezt a kis kaput.

a mezőre ballag szépen. ejnye vajon mit szemlélhet? Tán a fényes délibábot? Hisz olyat már sokat látott… Vagy a szomszéd falu tornyát? Hisz azon meg nem sokat lát… Vagy tán azt az embert. nagybajúszos. Mit csinált? Elment a kúthoz. a vizet mért hozta ki? Ürgét akar önteni. Volt egy ember. . És vajon minek merítette meg azt a vedret? Tán a kertet kéne meglocsolnia? Vagy ihatnék?… Nem biz a.szállj be Laci fejibe. kapta magát. hű. mint szalad! Pillanat. Telt vederrel a kezében. Ninini: ott az ürge. Ki amott a kendert áztatóba hordja? Arra sincsen gondja Mire van hát? Ebugattát! Már csak megmondom. s odabenn van. De nem volt víz a vederbe'. telemerte. benn a lyukban. mi fürge. A mi emberünk se' rest. ott megállt és körülnézett. mi végett nézi át a mezőséget.

a lyuk mellé. Macsoládra . A lyuk száján nyakon csipték. S mostan… Itt van… Karjaimban. . nyakon csipték. te bizony! Tamkó Sirató Károly: Vándor móka Elindultunk Balátára malátáért. Szerencs-Érre szerencséért.begyesen. Még az inge is átázott. Laci. Rabizára paprikáért.kocsonyáért. s beleönté a veder vizet. Soroksárra salátáért. mert e fürge pajkos ürge te vagy. Hétrongyoson .pénzért.feszesen. hanem aztán csak kimászott. Kocsonyádra . Galántára palántáért. Pécelre . hazavitték.hegyesen. torkig tele lett.mézért Mézeskútra . Homoródon .odanyargal egyenest. A szegény kis ürge egy darabig türte.mazsoláért Cseresznyésre cseresznyéért. Jöttünk-mentünk Nagylaposon .

Szekeresden szekereztünk. Előréven elrévedtünk.bolondoztunk. Be is értünk Verebesre . Lepénden lepént ettünk.álmodtunk. Szomoródon .kacagtunk. Lovas-szirtre jó lovon.sebesen. Zajgóvárra . Árnyékoson .seregestül. Bolondócon .nyiratkoztunk.hangtalan. Csuklódon csuklottunk. Potyondon potyogtunk. . Seregesre . Éberlakon .zajtalan.Lassú-réten . Fenekesre fenekestül.daltalan. Szikszón szikkadtunk. Legénden legénkedtünk.vacogtunk. Szombathelyre szombaton. Csolnakosra csolnakon.jóllaktunk. Hangosvölgybe .verebestül.napoztunk Koplallón . Dalos-zugba . Heverdelen elhevertünk. Mit csináltunk? Hévízen . Nyíratádon . Tolcsván tocsogtunk. Nekeresden nem-kerestünk.

. rokolyája . és kemencét fűt a pók. mint hat ökör. jár a nyelvük. ő csak ordítani bírt. libát patkol a kovács. Míg más olvasott meg írt. Kati néni . hogy a pék a pékhálót szövi rég.letye-petye-lepetye! üldögélnek a sarokba.letye-petye-lepetye! Weöres Sándor: Sehallselát Dömötör Sehallselát Dömötör buta volt. kitűzik a ház elébe . mert ez a Sehallselát kerülte az iskolát. sziklát aszal a szakács. Azt hitte. Bársonyosra bársonyban és boldogan! Weöres Sándor: Pletykázó asszonyok Juli néni. mint a rokka .Szomjúhelyre szomjasan.letye-petye-lepetye! Bárki inge. Boldogkőre. Gyopárosra párosan. hogy szűcs az ács. Azt gondolta. zabszalmát sző a takács.letye-petye-lepetye! lyukat vágnak közepébe. ottan sülnek a cipók.

kaszálták. kuszálták. és nem volt semmi fánk! Se fánk-se fánk. Volt öröm! Egy üst zsír feketéllett a tüzön. Csak azt mondom: Dömötör buta volt. Mit csináljunk? -gyomrunk is korgott.. hét kaszával kaszálták.. Szaladtam én a szerbe szívesen. mert ez a Sehallselát kerülte az iskolát. mint hat ökör. Nagyapám csak kacagott.. Nagyanyó felkiált: "Elfogyott a fánk!" Se fánk-se fánk. biz egy sziporka sem. . Fecske Csaba: Bajusz Egyszer vót. s utána tintát ivott. ha nem vót is régen vót: a nagyapám bajusza nem fért be a faluba. három hétig csupálták.megette a könyvlapot. De amikor kezdett duzzadni a fánk... Ott a sok fánk. hol nem vót. de ott sem volt.. Holott már kezdett esteledni ránk. s három boglya bajuszáért vett egy szopós malacot! Jankovich Ferenc: Az egyszeri-kétszeri fánk Fánkot sütött nagyanyánk. Ha nem fért. hát levágták.

S irral-pirral mégis kisült Az egyszeri-kétszeri fánk. Se fánk-se fánk. Nyálunk is csorgott. zöld levelecske. mint valami fánk. Bújj.Csak szipogattuk a finom szagot. Nem oly finom volt. azt is megmondom.. süssünk valamit. "Átszaladok a szomszédba!" -mondom én.. Hát akkor mi legyen a vacsoránk? Zsíros kenyérhez volt sónk. hogy mit.. úgy röstellem.. és semmi fánk. Jaj. tekerve. csak bújjatok rajta.. kerekes és édes. . Rétes akar lenni. De került másnap jó akácfa-fánk. Süssünk. bújj. túróval bélelve. paprikánk. töltelékes. Tekeredik a rétes. -húzódott szegény.. És nagyokat zötyögött Nagyanyánk: "Itt egy garmada fánk. fényesült a szánk: Csak hűlt a fánk és parázslott a fánk.. jó édes. zöld ág.. Lisztből legyen kerekes." Se fánk-se fánk. Tekeredik a kígyó. Kígyó akar lenni. Sodorva. nyitva van az aranykapu. csigabiga rétes...

Kanizsai.Rajta. galamb kesereg. fúj a szél. bennmaradt a macska. hátul meg a krumplifejű palacsinta. ki a gőzöst. Füsti fecske ficsereg. Megy a gőzös. leszakadt a pajta. Gerle. megy a gőzös Kanizsára. ki a gőzöst igazítja. Cirmos cica egerész. Esik eső. kanizsai állomásra. leszakadt a pajta. Harmatos hajnal hasad. rajta. tt van már a zivatar! . Csengő csikó heverész. Móra Ferenc: Zengő ABC Aranyalma ághegyen. Gyom között gyors gyík szalad. Bari bég a zöld gyepen. Elöl ül a masiniszta. Dongó darázs döngicsél. Elöl ül a masiniszta.

meskete. mese.. Orgonafán méhike. Patakparton pipitér. Róka szava kicsit ér. Nádat a szél legyezi. Lyukas fazék fekete. Mese. . Összerezzen őzike.. Nyúl a fülét hegyezi. Susog a sok sasmadár. jót akar. Kivirít a kikelet.Jó az anya. Leveles lesz a liget.

.Szilvafára szarka száll.

A rókának nincs nadrágja. hóha. Uccu.Tücsök tarlón hegedül. Zörgetik a vasfedőt. benne maradt a vénasszony. csípd meg. . úgy ballagott a vásárba. Zsuppot kötött a hátára. ----Kiment a ház az ablakon. hó! Ürgét fogott a Sajó. Vércse vijjog délelőtt. Tyúk az árkon átrepül. Zsindelyezik a tetőt. mert a posztó nagyon drága.

Molnár Sára fésülködik. huzsedom. hova megyünk rajta? Huzsedári. csengő rajta. menni. este hazatérni: fűzfalovam kocogva. . kakukkszóval. cigánykártya a kezében. huzsedom. Betekintünk az ablakon. Sárga csikó. fűzfasípom tutogva. ugyan. Kocsis Jani karosszékben. somvirággal. háton hátizsákkal. somvirág. huzsedom. fűzfalóval lovazni. mendegélni. Majd elmegyünk valahova. kirándulni volna jó: fűzfasípot faragni. Molnár Sára udvarába. huzsedom. ----. ki kártyázik az asztalon? Huzsedári. a rókán is nadrág volna. Huzsedári. Kakukkfű.Ha a posztó olcsó volna. Huzsedári. kakukkszó. árkon-bokron által.Kányádi Sándor: Somvirággal. kakukkfűvel. aranysárga a világ. kakukkfűvel Somvirág. tele szívvel.

Jön a vonat. nagy az út. Jani. Zum-zum nagy az út. patkó dobogás. -Szép is vagy te. huzsedom. liccs-loccs Megy a hajó a Dunán. ----Liccs-loccs. fut a vonat. Huzsedári. huzsedom. Kiabál. Huzsedári. jó is vagy te csak egy kicsit csalfa vagy te. szép is vagyok? Éppen hozzád való vagyok. Vajon hova fut a kocsi? Három falun át! Vajon hova fut a vonat? Völgyön hegyen át! Zim-zim megy a gép. megy a gép Fut a sínen a kerék. De a hajó meg nem áll ----Weöres Sándor: Kocsi és vonat Jön a kocsi fut a kocsi. forog a kerék. -Ugye. fekete az alagút a masina fut! ----Tamkó Sirató Károly: Bőrönd Ödön Bőrönd Ödön . trombitál. huzsedom.a tükörbe biggyeszkedik. Huzsedári. Lemaradt a kapitány. zúgó robogás.

s a 4-es busz begörögjön! ----Hörpentő Gá-gá. mire elfogy a karéj. bumbele Máté. Azt üzeni: odaér. Húz a liba papucsot. várom. hófehér. . ül a kövön fekete színű bőröndön. bíró. várom. hogy fázni fog a lába. tied ez a nagy karéj. fél. hogy a tearózsa kinyíljon az aszfaltkövön. tej van hozzá. Míg ezt szépen megiszod.a Köröndön ül a kövön. hogy a tearózsa. nem anyádé. s ahogy iszod a tejet. nem apádé. lerádióz a riporter: Bőrönd Ödön! Bőrönd Ödön! Miért is ülsz itt a Köröndön fekete szín bőröndödön? Visszafelel Bőrönd Ödön csepp zsebrádió-adóján: Azért ülök a Köröndön fekete szín bőröndömön. Arra száll egy helikopter. indul messze Angliába.

lépeget. anyuka is ezt csinálta. innen ismétlõdik. ----Paff. ----Icipici házikó Egyszer volt. Amikor este lett az icipici lányka félt s icipici anyukája mondott egy mesét: Egyszer volt. hogy Peti. s én is nagyot hörpentek. Icipici lencsilányka lencsibabát ringatott. éldegélt egy icipici lencsi lány Icipici anyukával túl az Óperencián. még. még egyet az utolsót! Így ni! Már egész üres a pohár! Ennek aztán örvendek. ki senkitl se félt Álomország tengerpartján játékok közt élt. . volt egyszer egy házikó Icipici házikóban icipici ágyikó Abban élt. a bûvös sárkány Paff. hol nem volt. Volt egy játszótársa. úgy hívták.kortyok szerint lépeget: lép. hol nem volt. a bûvös sárkány. még. Jó barátja madártollat hozott õneki.. s boldogságban éltek ott.. lép.

haj. haj. Egy szürke éjjel aztán Peti nem jött többé el. Sok király és sok herceg és mind a kalóz nép Köszöntötték. Mert barát nélkül gyenge még a sárkány is. haj. haj. csûr oda. Hol a tyúknak a fia? Talán mind fel kapdosta. így mondták a hírt. Pedig õ volt: refrén ----A tokaji szőlőhegyen két szál vessz. lululululárom. kass ki bárány. haj. mégse vesznek. Száz forintért adnak egyet. repült a kis hajó. Sült krumpliért adnak egyet. bár várta a tenger. lululululárom. így utazni jó. . haj. fújdogálja. lululululárom. lululululárom. ha jönni látták. Sej. Paff elbújt a barlangjába. Szél fújja. Sej. haj. Sej. Legényvásár lesz a héten. lululululárom. Sej. lululululárom. Hét fejét búsan rázta s tizennégy szemmel sírt. tisztelték nevét. A karádi faluvégen. Sej. lululululárom. S Paff. Leányvásár lesz a héten. Sej. Csûr ide. harmat hajdogálja. Milyen olcsó. Paff hátára felült Peti. kass oda. Hiszen õ volt: refrén Örökké él a sárkány. de nem úgy a kisfiú. Nem kelt többet útra eztán. Sej. s most híre-hamva sincs.A tengert együtt járták. Színes tollakkal nem játszik a felnõtt ifjú. ----A karádi faluvégen. a sárkány otthon maradt.

rajtam kezdé. haj. mégis vesznek. ----Á-bé-cé-dé. inkább vígadjon. Iksz-ipszilon. Sej. Van vereshagyma A tarisznyába: Keserű magába. de szegénynek Kevés a vacsora! ----- . A nagy bölcsességet. A nagy eszességet. most ne sírjon. Nem néz a napra. En-ó-pé-kú. Sőt. Bodor a levele. a nagy torkú. rajtam kezdé. Csak a szép asszonyra. Ábécédé. Vígan rúgja a port. De nincsen kenyere. Búnak utat adjon. Hej. Huncut a gazda. ----Érik a szőlő. most ne sírjon. lululululárom.Milyen drága. Kevés a vacsora. Hajlik a vesszõ. Keskeny az abrosz. Hosszú az asztal. Szolgalegénynek. Két szolgalegény Szántani menne. Mind megissza a bort. a nagy torkú. Iksz-ipszilon. En-ó-pé-kú.

harapj bele Janikám! A bukfencem sósperec. tisztelettel leveszem. . Szeretném. ----Kerek a zsemle.Cifra palota. ha szeretsz. Kétfelé kell vágni. Habcukor a karikám. ha szeretnél! Velem nevetsz. Gyere ki te tubarózsa. szemem szén. Fele cukor. elmehetsz! Gyere vissza Pannikám! Marcipánból az orcám! Süvegcukor süvegem. fele méz. ha szeretsz! ----Ide nézz. Vár a viola. ----Gazdag Erzsi: Gyermekcirkusz bohóca Jancsi bohóc a nevem. Zöld az ablaka. Úgy kell megpróbálni. Neked adom. Orrom répa. török méz. Ha nem szeretsz. Hátha beleférne. Nem fér a zsebembe. Cintányér a tenyerem.

meg egy pék.html#agunarom http://gyerekenek.htm http://picimacinb. de húzz rá egyet. tovább is van.html http://www.php? enekek=2 DALOK Baj van a részeg tengerésszel. meg egy fék.Mondjad! Volt egy molnár. meg egy légy.Mondjad! Volt egy kantár.mackoskucko.----Tamkó Sirató Károly: Mondjam még? Volt egy dongó.blogspot. tovább is van. Baj van a részeg tengerésszel Mindjárt jókor reggel.Mondjad! Ha neked ez nem elég. Baj van a részeg tengerésszel. .hu/dalok_mondokak. mondjam még? .hu/dalok. Hejhó. tovább is van. mondjam még? .com/2008/04/pici-maci-menet-picimaci-outline. öleld meg a kemencét! http://marci. mondjam még? . de húz rá egyet.hu/a_jo_lovas_katonanak. mondjam még? .co-net.mesekastely.Mondjad! Volt egy asztal. Hejhó. tovább is van. meg egy szék.

... de húzz rá egyet Mindjárt jókor regel. Arra ment egy indiánus. Bele vele gyorsan a tengervízbe. János bácsi a csatában. .. János bácsi testét kukacok eszik. Jól beszopott a pálinkából. János bácsi a csatában Elesett egy fűszálban. Arra ment egy indiánus. Fel vele gyorsan az árbocfára. Jól beszopott a pálinkából. ----János bácsi a csatában.. Hejhó. Jól beszopott a pálinkából. Fel vele gyorsan az árbocfára. Mindjárt jókor reggel. Mindjárt jókor reggel. Arra ment egy indiánus. Bele vele gyorsan a tengervízbe. . Fel vele gyorsan az árbocfára.Hejhó.. Hejhó. . És szivébe lándzsát döf. János bácsi testét kukacok eszik. Mindjárt jókor reggel. János bácsi testét kukacok eszik. Hejhó.. Bele vele gyorsan a tengervízbe.

hol az a vén zsivány ? Itt nyugszik Bilbao. Egy alvadt vércsomót szorongat jobb keze. Árbóca megtörött. A börtön ablakába soha nem süt be a nap Az évek tovaszállnak. hol van a kapitány. Egy végső búcsúcsók. mint egy múló pillanat. s kinyomva két szeme.És az egyik felkiált: Glóri. Ez az ember már csak csont. glóri alleluja. helló fiúk. Egy késő üzenet.. mit úgy vártam én. Hol van Don Alvarez. és szikrázik a fény.. . viszi halottait. Egy csavargó dalától tán vidámabb leszel. egy megkésett levél. Ragyogón süt a nap. Sohasem érik el Mexikó partjait. Ragyogón süt a nap. Glóri. vitorla rongyba lóg. Szeretlek én. glóri alleluja. glóri alleluja. És a fedélzeten egy tucat holt kalóz. Helló. ha rád gondolok én. Fekete mély vízen fehér sziklák alatt Halkan és csendesen kalózhajó halad. óóó szeretlek én! A rács mögött az élet olyan lassan múlik el. Glóri. Megy a kishajó. Csak a szívem szomorú.

egy megkésett levél. Ha nem voltál velem. ----Ha itt a nyár. habár ez illenék. Amelyben üzened. én mindig vártalak. S ez a legszebb mesterség. S ez a legszebb mesterség. Harcosabb a szenvedésnél. s így pénzünk sincs elég. ugye komám A szív a víznek szalutál És vígan lépked.. Ragyogón süt a nap… Kispolgárok nem vagyunk. Mert az ember másokért él. nyavalyások . Egy késő éjszakán karomba zártalak. Egy késő üzenet. Jól sem mindig lakhatunk. Ragyogón süt a nap. s egy-két horog Az eszem pedig jól forog S cselt a cselre kiválón sorjáz Ravasz a nagy ho-ho-ho-horgász Városbéli puhányok.. hogy nem vagy már enyém.Ragyogón süt a nap.. akár a tornász Így megy a nagy ho-ho-ho-horgász Bátran rikkant: puhányok ho-ho-ho-ho-ho Megint csak ho-ho-ho-ho Van itt csali. De új világot építünk mi éhgyomorra még. Élesebb legyél a késnél..

hallgassátok Amit most néktek eldalol a ho-ho-ho-nagy-horgász ----Ha végre itt a nyár. Az ember strandra jár. hallgassátok Amit most néktek. Gyorsan mosdani. Ha fekszik a napon. hogy addigra este lesz. De este szomorú a hazafelé út. Ottan annyi a szép és jó. Kis vödröm vízzel megtöltöm. Azt mondta. és meleg az idő. hogy van még sok gyerek. És van homokozó. Jaj úgy élvezem én a strandot.jujj ! Ha véletlen egy labda épp egy bácsira ráesik ? Az apukára is én azért ügyelek. Míg anyu öltözik. míg megfordul a szél. és rálocsolom mind én. sem jó. Abban semmi sem szép. mást sem hallok. Mert ki hallott még ilyen dolgot. sok néni miért sikít . Otthon nem szeretem a strandot. az apu ideges. ----1. Csak azt nem értem én. köztünk marad. hallok. és labdázni lehet. Mert olyan lassan készül el. fürdeni strand után. És még Bambi is kapható ! A strandon az is jó. . mert azért van itt ő. Már volt vele ez'ét már nagyon sok vitám. És még Bambi sem kapható. és izzad már szegény. Oly sok vicceset látok. Mert mindíg odavisz a lelkiismeret.Ha gyötör a láz Fületek nyissátok gyorsan. A keleti széllel érkezett és nem beszélt sokat. Mert otthon az anyu a fürdőkádba dug.

----Jonatán. Messze-messze délen járt és fogott egy pelikánt. Corry néni éppen akkor tíz esztendős volt. Ó. hogy hirtelen ne keseredj el! R. Remélem majd visszajön és mindent elmesél. Mary. te is érzed. mint bárki más. Tudja. Fehér tojásából kikelt egy második pelikán. ő többet tud. . Csak Mary az. keletről fúj a szél. úgy. 2. ki ismeri a nagy rejtélyeket. Ernyőjébe kapaszkodott és elvitte a szél. Másnap látja Jonatán: tojt egyet a pelikán. mire egy éves lesz. Megfordult a szél egy napon és nyugatról fújt. R. mindig nevetett. A világ teremtése. mindent elfelejt. Kérdezd Maryről. a kapitány húsz éves sem volt talán. Aztán. Feltöltődött nevetőgázzal. El sem hinné az. míg Mary velünk volt. Csak vigyázz jól.Nála is szebb volt talán. hogy lebegett. Üzletében kapható a gyömbéres kalács. R. Mary nem szólt semmit sem. Mary. már igazán jöhetnél! :|| A nagybátyja egy furcsa ember. nem új dolog. R. tudod jól. hogy könnyebb leszel. .Csodás dolgok történtek. hogy a napsugár a szélnek mit mesélt. aki még soha sem álmodott. ||: Ó. csak gyorsan bepakolt. Ha sokat nevetsz. Mikor az ember kisbaba. még sok mindent megért.

Nála is szebb volt talán. Az almaszósz. az almaszósz Kenyérre senki nem keni Halálfej Joe.a rántott krokodiltojás Halálfej Joe hát nem morog Horgonyzunk Sóska-tengeren Dicséri minden víg torok Hogy az almaszószt szeretem Az almaszósz. Fehér tojásából kikelt egy harmadik pelikán.. És ez így ment volna ám hosszú időn át. Ha Jonatán. az almszósz Ne hajíts bele galacsint Mert arra int a vén kalóz Jöhet utána palacsint .E második pelikán. a vén kalóz Abban szeret csak fürdeni Halálfej Joe a kapitány Kalóz a Spenót-tengeren Együtt a dalunk oly vidám Mert az almaszószt szeretem Hogyha dalunkba beleszólsz Degeszre tömünk. .. az almszósz . hát ez is tojt egyet ám. a kapitány a tojásból nem süt egy jó rántottát Idejekorán. az almszósz.jöhet utána palacsint Az almaszósz... ----Az almaszósz. E harmadik pelikán. hisz nem vitás Hogy a legjobb az almaszósz S a rántott krokodiltojás . hát ez is tojt egyet ám.

csapj bele. márvány. ||: Fahuszár. ||: Csapj oda. mennyit kérsz? :|| . Fából volt faragva A föld is alatta. kérve-kérik. Nap süti.Ne hajíts bele galacsint Mert arra int a vén kalóz Jöhet utána palacsint . fényes. Fából volt a lova. túlnőtt a levelek árnyán. Esik az eső. égjen a tenyere! :|| Csapj oda. elkel majd. felér az égig szinte.jöhet utána Jöhet utána? . míg megérik. Fából a patkója. húsa már ikrás. édes.jöhet után palacsint ----Volt egy fakatona. Sima gömb. Hogy nem igaz egészben. ezeret magamért. dagad. Iszik a dinnye. Magja már fekete.Százat adj lovamért. sötétzöld. égjen a tenyere! Égjen a tenyere ----Esik az eső. dagad. Kengyele kantárja A kádár munkája. csapj bele. Iszik a dinnye. Fakovács patkolta. . Olyan nagy lesz a dinnye. szakad. szakad. favitéz. azért úgy felerészben. hadd látom.

Ha én tündér lehetnék. Iszik a dinnye. a mi utcánkba behozzák. Egyik Billeg. amit szeretnék. szakad. és soha meg nem unnám. Szidja is a három lábat: Állj meg Billeg. három lábú. egész nap szeletelnék. Iszik a dinnye. Hozzák a jó lovacskák. Nehéz az istenadta.Esik az eső. Ne lipinkázz Billeg-Ballag! De ők aztán csak azért se Nem hallgatnak a kis székre. szakad. Esik az eső. nyughass Ballag. Harmadik meg Billeg-Ballag. dagad. Három lába három bábú. Iszik a dinnye. ----Van egy kis szék. dagad. Így a kis szék meg nem állhat. Ballag billeg. . tehetnék: Piros dinnyében laknék. ne törj le alatta! Esik az eső. dagad. szakad. Örökké enném-innám. jobb lakást hol kaphatnék? Kis késsel benne ülnék. másik Ballag. Billeg ballag. szekér.

sárga-fekete: minden állat az eledele! Fekete-sárga. fekete-sárga: tűzként lobban szeme lángja. Jön a tigris. Kedvében ekképpen járnak A kicsi szék gazdájának. jön a tigris! Nála erősebb nincs is! Jön a tigris. jön a tigris! Nála erősebb nincs is! Sárga-fekete. Annyi áldás szálljon rája! . fekete-sárga: Éles karmát belemártja! Jön a tigris.Billeg-Ballag ballag-billeg. Jár csak jár a három tébláb Ringatózó három székláb. S árga-fekete. Valahány csepp esik rája. Kossuth Lajos kalapjára. jön a tigris! Nála erősebb nincs is! Jön a tigris. jön a tigris! Nála erősebb nincs is! KATONANÓTA Esik eső karikára. sárga-fekete: jön a dzsungel fenegyereke! Fekete-sárga.

. lesz helyébe harminchárom. A német csúf kalapjára. Kossuth Lajos nem lett volna. annyi áldás szálljon rája.Esik eső karikára. Éljen a magyar szabadság. Éljen a magyar szabadság. Megírja ő a levelet a ragyogó csillag mellett. nem kell néki gyertyavilág. //: Nehéz a rézágyú. Mert Kossuthnak verbuválnak. :// Véres a föld. fölszántja a hegyet. éljen a haza! ----Most szép lenni katonának. Annyi mennykő vágjon rája! ----Kossuth Lajos azt izente. hogy kevés a regimentje. éljen a nemzet! Gyere pajtás katonának. el kell válnom tõled. Édes rózsám Isten véled. Pár esztendo nem a világ. Indulnak már a tüzérek messze a határra. éljen a haza! Kossuth Lajos íródeák. Katona se lettem volna. Valahány csepp esik rája. Téged tesznek kapitánynak. éljen a nemzet! ----Gábor Áron rézágyúja felvan virágozva. Éljen a magyar szabadság. Éljen. Kossuth Lajos kalapjára. Valahány csepp esik rája. Hogyha kevés kettő-három. Éljen. éljen a haza! Esik eső karikára. völgyet. Éljen a magyar szabadság. magyar tüzér vére folyik rajta.

hosszú útra kélek. Tisza-Duna közi Labancságnak. semmire sincs gondja. dali pár pisztolyom. S újra súgod. Szép selymes lódingom. //: Anyám. te jó lélek! Találkozom-e még véled? Holnapután messze földre. rajta jó katonák. ennél szebb nem lehet. Ne bánkódjék senki köztünk. Csínom Jankó. Csillog . iszik a sátorban. Hej. élet . Szabad nekünk. Megrontatik kezünk által a labanc ereje. menjünk az Alföldre. Isten hozzád.Csak mégegyszer gondolj vissza szép magyar hazádra.. élet. be gyöngy élet. csontos kalabérom. aki ilyet szeret! Paripáját megforgatja. Húgom. avagy jertek vélem. én édes szerelmem. ----Kedvesem ott messze-messze földön Ezt a pár sort Tenéked írom. szeretlek szívem! . Csak az jöjjön katonának. mert nincs sehult ottan semmi közi. bátyám. Visszajössz majd ugye nemsokára. sógor. komám. apám. Teérted üzen. Tán elér majd a messzi úton. :// ----A jó lovas katonának de jól vagyon dolga. anyám. Hej. úgy megyen dolgára. Eszik. Nosza. élet . Elküldöm a postával utánad.. Hej. Hû szívemnek minden dobbanása Tehozzád száll.. Menjen táncba ki-ki köztünk az ő jegyesével. ----Csínom Palkó.. jó katonák. igyunk egészséggel.villog a mezőben virágszál módjára.

----Most a rónán nyár tüzében ring a délibáb.Ugye gondolsz néha rám. s ragyog a világ. Kolozsvár visszatér. Ott. ahol szenvedni jó. ahol kiomlott annyi drága vér. Dolgos ormain érik már a bor. Néked küldöm sóhajom. Ott. Csillagfényes éjszakán. Csak a szívem nem pihen. Mikor minden alszik csendesen.. majd egy szép napon Visszajössz az én hû szívemért. Honvéd áll a Hargitán. selymes. Amennyit ér akárcsak a menyasszonycsokor. vakít a fény. Zeng a dal. Mikor minden alszik csendesen. Zöld arany a pázsit. Ugye hallod Angyalom. Ott.. visszavárlak én. Zúg a kürt az õsi vár fokán. Csak a szívem nem pihen. Minden rossz egyszer végére ér. ahol zúg a négy folyó. Messze szálló széllel üzenem: Mindenem Te vagy nekem! Várok Rád. kékezüst a tó. Tüzek gyúlnak. Csendes éjen hallkan felsír a tárogató. Jól tudom. . Csillagfényes éjszakán. Ugye gondolsz néha rám.

Erdély szent bércére zúgva száll.: Zúg a kürt az õsi vár fokán. Honvéd áll a Hargitán. erdő de magos a teteje. de régen lehullott a levele. ----Szökős és sûrû csárdás Nem úgy van most mint volt régen. nem az a hold..Erdély szent bércére zúgva száll.:|| ----Erdő. Jaj. sarjútüske böködi a tenyered. ||:Kettõ sánta. Refr. a harmadik nem mehet.:|| Béreslegény. NÉPDAL Béreslegény. Búza közé szállt a dalos pacsirta. Búzavirág. nem az a nap.. annál jobban rakd meg a szekeredet. Rágondol a régi. Árva madár párját keresi benne. első párjára. ne rakd meg a szekeret. a negyedik nem bírja a szekeret. Mert odafönn a szemeit kisirta. nem az a nap süt az égen. de régen lehullott a levele. búzakalász árnyába. Visszaszáll a magyar turulmadár. Jaj. ||:Mennél jobban böködi a tenyered. sajnáld meg a szegény pára ökröket. . jól megrakd a szekeret. Visszaszáll a magyar turulmadár..

mindig ég a gyertyavilág. lássátok. vegyék el a galambomat. halálomat sokan lesik Azért lesik halálomat. ----- KARÁCSONY Mennyből az angyal lejött hozzátok.nem az a szeretõm ki volt. de nem kapott. Hull előmbe. De már látom. hogy a szívük szakadjon meg. mint én vagyok Azt gondoltam míg a világ. Aki volt már rég elhagyott. hogy elalszik. . szebbre vágyott. de csak a szemem könnyezik. pásztorok! Hogy Betlehembe sietve menvén. de nem kapott ||: Nem az a nap. hull a földre. mint a zápor az utcákon. onnan ver engem az eső. pásztorok. nem az a szeretõm ki volt :|| Szebbre vágyott. nem az a hold. hull a gyászos kötényembe. Azt gondoltam eső esik. Árkot mos a két orcámon. még olyat se. lássátok. De én azért sem halok meg. Az én szemem sűrű felhő.

El is menének köszöntésére azonnal. Kocsisor utána. szent Fia. Ő leszen néktek Üdvözítőtök valóban. Sok kis falu mellett.Istennek Fia. Kanyarog az útja. Mária. ----- Elindul a gőzős. Egész falu népe. Szép ajándékot vivén szívökben magukkal. imádják. A kis Jézuskát egyenlőképen imádják. Mellette vagyon az édesanyja. ----Zaki-zaki zakatol. jászolban nyugszik szent Fia. . Szikra eső útja. aki született jászolban jászolban. A nagy Úristent ilyen nagy jóért mind áldják. valóban. mind áldják. Nagy örömmel várja. Elől megy Mátéka. Barmok közt fekszik. Mária. magukkal. azonnal.

süt a nap. Zsákját tükrös hegyi tón vizilányok varrták. Záporfüggöny. Toporog a hóban. te meg legyél az utas ----Sarkady Sándor: Zápor Csipp. Jött. fának Jólesett.Megy a vonat valahol Én vagyok a vasutas. S megcsendül a kicsi szán csengője a csöndben. csattan Megered. Itt van már az udvaron. Pirosszemű mókusok mogyorója csörren. A hegyeken fenyők búcsúztatták. mentJót esett. zuhatagFut a felhő. S egy kosárban áfonyát küldött az ősz néni. csepp CseperegVillan. . Medvék mézet gyűjtöttek nyár derekán néki. ----Gazdag Erzsi: Megjött a Télapó Szánon jött. Fűnek.

mint a gyermek álma. s olyan meleg volt. szürke ég alatt. . mint gyors.Harkály vagyok. mióta vár rám ez a diófa. nem láttam többet kósza varjakat: olyan szelíd volt. villanó varázs egy kicsi szó hullott elém: karácsony. mint a nyári nap.Teli zsákja a tiéd. Csodáltam. ----- Nemes Nagy Ágnes: Szorgalom Mi kopog? Mi kopog? . dúskálhatsz a jóban.S egyszerre. ----Nemes Nagy Ágnes: Karácsony Fehér föld. Pár varjú szállt fejem felett kerengve s el nem repültek volna űzve sem. Csak álltam szürkén. . mint koldus kézbe illatos kalács. kopogok. a láthatáron narancsszín fények égtek hűvösen. szürke ég. Nem is tudom. És a számon hála buggyant.

Szalai Borbála: Csigabiga Kiszemelt a csigabiga. leveli. .egyszeribe toronyház lesz pici csigaháza. amiért nincs elefántom. megenné az elefántom. s elindult.Hát nem tudod. kevés lenne fele-fele fánkból több is férne bele. egy szép sudár jegenyét. hogy mihamarabb elérje a tetejét. ki vagyok? Béka vagyok. ki a fiát neveli. Úgy gondolta: ha felmászik a jegenyefára.Mi ragyog? Mi ragyog? . éppen ezért nem is bánom. ----Csukás István: Elefánt Hogyha volna egy tál fánkom. .

leányoknak kebelökbe. Tíz. Minek azt a virágot? Legényeknek kalapjokba. Négy. Minek azt a gyöngyöt. háromágú villa. Három. mint a lúd. nem kell néki gyalogút. Minek azt a kertet? Virágot ültetünk beléje. tíz tiszta víz. víz. ----Nincs szebb madár. Adjon néne vékát! Minek azt a vékát? Gyöngyöt mérünk véle. Kilenc. Kettő. Télen-nyáron mezítláb nevelgeti a fiát. . Kertet fonnak belőle. Hét. Tíz. Nyolc. Öt.Hintázó mondóka Egy. Hat.

a világot bejárja. de büszke a kakas. Klára. érdekes. vékony éneket. fára nincs gondja. mindjárt bejön a szobába szomszéd. Panni. mátka pillangós batárba: . Ha jóllakik. megkíméli a szárnya. Gáborérdekes. Panni. ----Nemes Nagy Ágnes: Pisti gondolkozik Érdekes. Jaj. Én nem értem. sóra. Móra Ferenc: A DIDERGŐ KIRÁLY Mese. mért van ez. Mégis legszebb a fecske. Klára érdekes. Hogyha Éva énekel egy kis. azt mondja. Ha én kezdek énekelni egy NAGY. mindjárt kimegy a szobából Éva. mese. mégsem kopik csizmája. hogy a feje tarajas. Eresz alatt csicsereg. odaszáll az ereszre.Gábor.Még szebb madár a kánya. irigylik a verebek. HANGOS éneket.

Hiába takargat aranyos palástom! Aki segít rajtam: koronám. szedd össze az eszed. fázott keze-lába. akárhonnan veszed. fordul. azt mondom. Nevenincs királynak nagy volt a bánata. Hívjátok elő az udvari bolondom! Bukfenc-vetve jön elő a bolond. Bölcs doktorainak bosszúsan legyintett: – Bölcsekkel az időt ne lopjuk. – Teli van énnálam ésszel a szelence: Hideg ellen legjobb a meleg kemence. véle megfelezem! Százegy kengyelfutó százkét fele szaladt. mert megvesz az Isten hidege. Adj nekem tanácsot. akár egy kaszárnya. Kergeti a király ki a sok léhűtőt: Hozzák fülönfogva az udvari fűtőt. Cseng-peng. megette. El is égett benne vagy száz cédrusmáglya. komám! – nevetett a bolond S nevetett köntösén a sok arany kolomp. serdül. nappala. Didergő királynak csak nem lett melege. Körmét fúvogatva keserűn köhintett. Hideg lelte-rázta. te bolond. perdül. De a király rája haragosan mordul: – Hallod-e. Hol az a bölcs ember. Majd megvette szegényt az Isten hidege. aki jót tanácsol? Adott is ezer bölcs ezeregy tanácsot. reszketek és fázom. Tökszár dudát fújtak minden ablak alatt: Ki tud orvosságot a király bajáról. Gyújtass be csak. Urunk-királyunknak attól lesz melege! Nagy volt a kandalló. Utoljára mégis csak azt dideregte: – Fűtsetek. Sergett is a király előtte. – Hamar cédrusfával a kandallót tele. Sűrű könnye görgött fehér szakállába: – Akármit csinálok. Mókázna a jámbor. Csupa siralom volt éjjele. . De együtt se ért az egy falat kalácsot. kenyerem Tőle nem sajnálom. kong-bong rajta a sok arany kolomp.Volt egyszer egy király Nekeresd országba.

A mosolygó almát. fűrész. Betipeg egy lányka. akár fa. De a király előtt ijedten köhentget: – Követem alásan. A rengeteg fákból egy szál se maradt ott. siralom. sírnak erdők. . mert megvesz az Isten hidege. Bárhova pislogok. a csengő barackot. ropognak a gyümölcsös kertek. Hányjatok a tűzre minden kis harasztot! Széles ez országban amíg erdőt láttok. az is vacog bele! Az udvari fűtő majdhogy lángot nem vet. a foga rizskása. Sok lakójuk fejét bujdosásnak adta. mert mindjárt megvesz az Isten hidege. azt mondom: le vele! Nekeresd országban van is nagy kopogás. Didergő királynak de minden hiába. Nyögve gubódzik be farkasbőr-bundába: – Fűtsetek. Csak úgy kékellik már az ajkam is bele! Csattognak a fejszék. Dolgozik a csákány. Aranyos kandallón mind elparazsallott. Fészkit ezer madár jajgatva siratta. dehogy nincs! A király köhögi S kövér kamarását oldalba böködi. Recsegnek. Akár nád. Az ajka kláris. A szóló szőlőnek arany-venyigéjét. Életem-halálom kezedbe ajánlom. most állunk már ebül. Ripegés-ropogás. egyszer csak csikorog. Kandallóm kihűlni addig ne hagyjátok. Csak egy fogam van már. Jó lenne hivatni az udvari ácsot! – Nekibúsul erre a didergő király Szigorú paranccsal a kapuba kiáll: – Vágjátok ki kertem minden ékességét. vagy nád a teteje. icike-picike. horog – A király ajtaja. Gyöngyharmat tündöklik lenvirágszemibe. Dehogy nincs.Már a szakállam is csak úgy reszket bele! Nyöszörög a fűtő: – felséges királyom. Most dobtam bele az utolsó forgácsot. – Minden háznak vagy fa. nincs fűteni mibül. berkek. zokogás. balta. Jaj.

Szemében buggyan ki szívének harmatja. Juttatok belőle. Elázik a bábum kimosott ruhája. Mint amikor népem tölti meg a házam! Mint a saját népem – nagy Meseországban… Mesebeli kiskirályhoz Betévedt egy kisleány amint éppen vacsorázott Tulipános udvarán. kislány. a babádat ruhátlan nem hagyom. ácsi! Azt sem tudom. arany cipellője! Most már meg a kislány mondta azt hogy: – ácsi! Mégis csak jó bácsi vagy te. A márvány-téglákon nyüzsgött. Lesz ezüst kötője. ki vagy. Ki is szorult tőlük a király a konyhára. ökröt sütögetni. eső is szemezik. nevetett – S didergő királynak nyomban melege lett! A tükörablakot sarokra nyitotta. de rossz bácsi vagy te. soha se láttalak. hogy sok egymagamnak. mint az erdők zengő muzsikása: – Ejnye. Bársonyrokolyája. Szöghaját a lánynak végigsimogatja: – Ne félj.Csacsog. király bácsi! Örömében ugrált. tapsikolt. selyemfőkötője. Rájuk is parancsolt mindjárt a kuktákra: – Asztalt terigetni. Mért haragszol reám? Sohse bántottalak! – Kerekre nyitotta a csöppség a szemét: – Minek szedetted le a házunk tetejét? Hó is hullongázik. Vasárnap délután mit adok reája? Mint amikor a nap süt jeges ereszre. Bíborköntösömet feldaraboltatom. . Városa lakóit összekurjantotta: – Olyan meleg van itt. A király jégszíve harmatot ereszte. aki fázik. mint a tenger. király bácsi! Megfordul a király: – Ácsi. Fussatok a hordót csapra ütögetni! Ily kedves vendég még nem járt soha nálam. annak! Tódult is be nyomban a sok szegény ember. A mi padlásunkra az most mind beesik.

Bársony itt a gyepes udvar Drágakő a palota. hol én lakom. szemem szén. Ha nem szeretsz. Szalmatetős kicsi kunyhóm A világért nem adom! Gazdag Erzsi: A bohóc köszöntője Jancsibohóc a nevem. Édesanyám és apám. Fejem rájuk hajthatom. ha szeretnél! Velem nevetsz. elmehetsz. ha szeretsz. . Ott van az én két testvérem. ha csókolnak. Szalmatetős kicsi kunyhó Az a ház. A mi libánk ezüsttollú. Aranyszőrű a cicánk. Szeretném. Ugye itt maradsz nálunk Örökre te kisleány? Köszönöm a meghívást de El nem fogadhatom.Ugye szép itt? Ugye jó itt? Nézz csak ide meg oda. Cintányér a tenyerem. Ha ölelnek. Orrom krumpli.

Szívem. ruhámra van mintázva. Ha nincs pénzed.bokán jő az álom. Este a láb gyönge. vándoroljunk. ki se látszik. Sárban ezer kacsa bogarászik. Száll a világ lepke. Szöcske. Tíz forint a fizetés. mint a cégtábla. Nincs szekerünk. Lassú folyó ága mellett Járjuk a halk fűzfa berket. Weöres Sándor: Kacsaúsztató Tó vize.szárnyon. tó vize csupa nádszál. Zümmög a méhecske . Egy kacsa. ----Kányádi Sándor. ne nevess! Azt nézd. Lombok alatt nézünk ágyat. Kezdődik a nevetés. fáradt. két kacsa oda császkál. bandukoljunk. innen elmehess! Weöres Sándor: Barangolók Gyöngy az idő. Reszket a tó vize.

Zümmög a méhecske, száll, száll, száll. Picike szárnyacskán jön a nyár. Picike szárnyacskán; zümm- zümm- zümm. Begyűjti mézét és elrepül.

ÉNEKEK Egyszer egy királyfi mit gondolt magába, Hm, hm, hm, ha-ha-ha, mit gondolt magába. Felvette magára kis kocsis gúnyáját, Hm, …… kis kocsis gúnyáját. Elment megkérni a gazdag bíró lányát. Hm, ... "Jó estét, jó estét gazdag bíró lánya!" Hm, ... "Jó estét, jó estét szegény kocsislegény! Hm, ... Kerüljön belülre, üljön a rengőre." Hm, ... "De nem azért jöttem, hogy én itt leüljek, Hm, ...

Hanem azért jöttem: jössz-e hozzám vagy se?" Hm, ... "Nem megyek, nem megyek, szegény kocsislegény, Hm, ... Van a szomszédunkban kosárkötő lányka." Hm, ... "Jó estét, jó estét, kosárkötő lányka!" Hm, ... "Jó estét, jó estét, szegény kocsislegény! Hm, ... Kerüljön belülre, üljön le a székre!" Hm, ... "De nem azért jöttem, hogy én itt leüljek, Hm, ... Hanem azért jöttem: jössz-e hozzám vagy se?" Hm, ... "Nem megyek, nem megyek, szegény kocsislegény, Hm, ... Van a szomszédunkban szolgálóleányka." Hm, ... "Jó estét, jó estét szolgálóleányka!" Hm, ... "Jó estét, jó estét szegény kocsislegény! Hm, ...

Kerüljön a házba, üljön a lócára." Hm, ... "De nem azért jöttem, hogy én itt leüljek, Hm, ... Hanem azért jöttem: jössz-e hozzám vagy se?" Hm, ... "Elmegyek, elmegyek, szegény kocsislegény!" Hm, … ----Én elmentem a vásárba fél pénzzel, Tyúkot vettem a vásárban fél pénzen, Tyúkom mondja kity-rá-koty, Csirkém mondja csip-csip-csip, Kakasom mondja ku-ku-ri-kú, Récém mondja rip-haj-nal, Pulykám mondja dan-da-ru, Ludam mondja gi-gá-gá, Disznóm mondja röf- röf-röf, Juhom mondja be-be-be, Kecském mondja mek-mek-mek, Csikóm mondja nyi-ha-ha, Kárikittyom édes tyúkom mégis van egy fél pénzem. Elfogyott a fél pénzem. ----Házasodik a tücsök, szúnyog lányát kéri, Csiszeg csoszog a tetű, násznagy akar lenni. Oda ugrik a bolha, vőfély akar lenni, Mindenféle csúf bogár vendég akar lenni. Gólya volt a szekundás, kis béka a flótás, Dongó darázs a brúgós, pulyka volt a prímás. Táncba ugrik a majom, megjárja a polkát, Híres betyár a bagoly, lesi a hurkáját.

Farkas volt a mészáros, hat ökröt levágott, A mellé még malacot ötvenet megfojtott. Kecske volt a szakácsné, jó gulyáshúst főzött, Míg az ebéd elkészült, a tücsök megszökött! ----Mit mos, mit mos, Levél Katicája? Pittyet, pattyot, varrott keszkenőket. Ha szél volnék, fújdogálnék, madár volnék, röppentenék, víg szívemmel, víg lelkemmel téged elvennélek. -----

NÉPDALOK Gyertek lányok, ligetre, ligetre, itt a világ közepe, közepe. Itt árulják a rózsát, a rózsát, abból kötnek bokrétát, bokrétát. Azt is tudom ki köti, ki köti; Virág Boris kötözi, kötözi, az asztalra leteszi, leteszi, Bíró Pista felveszi, felveszi, kalapjához kötözi, kötözi. Összegyűltek, összegyűltek az izsapi lányok, M-hm, ej-haj, az izsapi lányok. Összeszedtek, összeszedtek egy marék lisztecskét.

M-hm, ej-haj, egy marék lisztecskét. Meggyúrták azt, meggyúrták azt zsíros gombócának, M-hm, ej-haj, zsíros gombócának. Odaméne, odaméne a bíró kutyája, M-hm, ej-haj, a bíró kutyája. Mind megevett, mind megevett zsíros gombócából, M-hm, ej-haj, zsíros gombócából. Így lőn vége, így lőn vége a leányi bálnak, M-hm, ej-haj, a leányi bálnak. ----Hej, Jancsika, Jancsika, Mért nem nőttél nagyobbra? Dunáról fúj a szél. Nőttél volna nagyobbra, Lettél volna katona, Dunáról fúj a szél. Ha Dunáról fúj a szél, Szegény embert mindig ér, Dunáról fúj a szél. Ha Dunáról nem fújna, Olyan hideg nem volna, Dunáról fúj a szél. ----Ha folyó víz volnék bánatot nem tudnék. Hegyek-völgyek között zengedezve járnék. Hegyek völgyek között zengedezve járnék, kaszáló részekre, porondot hajtanék.

az én régi babám. marosszéki kerek erdő. erdő. Vetettem violát. ----- . búza. Hosszú út porából Köpönyeget veszek. Csárdás kisangyalom. violát nevelnék. Sűrű könnyeimmel Kigomboztattatom. Kedves kisangyalom. erdő. elmegyek Hosszú útra megyek. Búza. érted fáj a szívem nagyon. Annak közepébe kinyílott a rózsa. várom kinyílását. Búval és bánattal Kizsinóroztatom. madár lakik tizenkettő. Kinyílt a viola. de szép tábla búza. Hosszú útnak porát.Kaszáló részekre. fúdd el Hosszú útnak porát. nem állja a madár lába. Tüske annak minden ága. Az én szívem búját. A régi rózsámnak visszafordulását. ki es virágoza. Cukrot adnék annak a madárnak. búza. ---Erdő. dalolja ki nevét a babámnak. katonahíredet hallom. kövicses víz martján. Madár lakik abban. ----Elmegyek. vissza nem jött soha. porondot hajtanék. Fúdd el jó szél.

Szomorú a cigányvajda lánya. Táncra perdül. de régen lehullott a levele. ezüstpityke fityeg a dolmányán. Árva madár párját keresi benne. nekem az kell. az a rongyos régi.Erdő szélén nagy a zsivaj. Búza közé szállt a dalos pacsirta. Vigasztalja. Búzavirág. Márpedig én a rongyost nem bánnám. Erdő szélén esküszik a cigányvajda lánya. vígan dalol az egész cigányhad. Ez módosabb. az a rongyos régi. Azt a régit meg sem látják. búzakalász árnyában Rágondol a régi. nekem az kell. Jaj. Édes anyám. Jaj. erdő de magos a teteje. Édes anyám. csak édesanyja látja. Rejtett könnyét senki más. de régen lehullott a levele. ----Erdő. első párjára. ----Érik a ropogós cseresznye. az a rongyos régi. semmije sincs néki. lárma. . Csak egyedül a menyasszony arcán ül a bánat. felejtse el azt a rongyos régit. Mert odafenn a szemeit kisírta. arcán ül a bánat. Viszek a babámnak belőle. az a rongyos régi.

piros színű pántlikát. a hajába biggyeszti. Bíró Rózsa felveszi. ég a világ a boltba'. a hajába biggyeszti. . most kérik. sallárom. ----Ettem szőlőt most érik. belőle. most kérik. Ott mérik a pántlikát. úgy is te lész a párom. Jakuts Pista méreti. most érik. Sallárom.Viszek a babámnak. gyógyuljon meg tőle. sallárom. úgy is te lész a párom. Sallárom. Biggyeszd. nyolc óra. piros színű pántlikát. az asztalra leteszi. nem bánom. Rózsám. Ha beteg. az asztalra leteszi. Sallárom. sallárom. sallárom. ég a világ a boltba' Sallárom. csuhaj. Virág Erzsit most kérik. ----Este van már. sallárom. most érik. Sallárom.

A Tiszának habjai közt elveszek. Pista te! ----A csitári hegyek alatt régen leesett a hó. ----Által mennék én a Tiszán ladikon. ladikon. Attól félek. ibolya virít az ablakában. Amoda le van egy erdő. Egyik hajlik a vállamra. kisangyalom véled esett el a ló. kedves kisangyalom. jaj de nagyon messze van. közepibe két rozmaringbokor van. Lovam hátán seje haj. Röpülj madár. Ott lakik a városban. kék nefelejts. vidd el ezt a levelet. hej. Piros rózsa. De szeretnék a rózsámnak egy levelet küldeni. nem merek. ne sirasson engemet. ott lakik a galambom. Közepibe. de ladikon. rica. tied leszek valaha.Kihez ment a levele? Garzó Pista kezébe'. hogy a Tiszába esek. Azt hallottam. Hej. másik a babáméra. nem merek. Mond meg az én galambomnak. Így hát kedves kisangyalom. a harmadik utcában. mivel ölelsz engemet? Így hát. Által mennék én a Tiszán. Kitörted a kezedet. a babámé nem leszek. rica. ott lakik a galambom. de nem merek. Amott látok az ég alatt egy madarat röpülni. rica. ----- . félre fordul a nyereg. nem lehetek a tied. hogy a Tiszába esek. Ott lakik a. ha lehet.

A juhásznak jól van dolga. túró az eledele. Mégis piros az orcája. Tiltják tőlem a rózsámat. Bú nélkül éli világát. Tiltják tőlem a rózsámat. ----A malomnak nincsen köve mégis lisztet jár. Még is lisztet jár. Szélnek ereszti belőle. huszár leszek én. Vizet iszik rája. Aztán menjünk ki a kertbe. . mégis hozzám jár. vár a viola. rágyújt a pipára. Gyere ki te tubarózsa. és szedjünk meggyet. Belefújja búját a birka bőrébe. vagy kettőre. majd megnövök én. Előveszi bőrdudáját. Terelgeti nyáját. ----Cifra palota. zöld az ablaka. Esztendőre. Forduljunk egyet. forduljunk egyet. Kicsi vagyok én. Adjad rózsám a kezedet. fújja furulyáját. Száraz kenyér van melléje. Ha megunja furulyáját. mégis hozzám jár. Egyik dombról a másikra. és szedjünk meggyet. Aztán menjünk ki a kertbe. Tej.

Tizenkettő jöjjön ide! ----Az árgyélus kis madár nem száll minden ágra. baltám. Hej Vidrócki. Úgyan. Sűrű erdő a szállásom. A Vidrócki sírhalmára Gyöngy hull a koporsójára. Csipkebokor a lakásom. Környes-körül a gaz alján. gyönge kis madárka. Keselylábú ártányomat. Kerek erdő közepébe? Hozd ki babám szűröm. Hadd menjek az nyájam után. szállj le. Megyen az nyáj. megyen az nyáj. Hat vármegye vár ideki! Mit ér nekem hat vármegye.----A Vidrócki híres nyája Csörög-morog a Mátrába. de nincs kitől. Szállást kérnék. Mert levágják az kanomat. Én sem fekszem mindenkor szép paplanos ágyba. most gyere ki. . Csörög-morog a Mátrába. Esteledik már az idő. hol állok elejbe. Mert Vidróckit nem találja. Szállj le.

bum-bum-bum. bánj meg. Rida. kihajlott az útra.Szánj meg. Szánj meg. Mennél jobban böködi a tenyered. jól megrakd a szekeret. gyönge kis madárka! Az én kedves vacsorám csak egy piros alma. rida. szállj le. bum-bum-bum. szakajt egyet róla. Sarjús tüske böködi a tenyered. gyönge kis madárka! ----Béreslegény. Mert nem tudott rózsás patkót csinálni. ----- . Annál jobban rakd meg a szekeredet. Béreslegény mezítláb ment szántani. ----Csipkefa bimbója kihajlott az útra. Rida. Szállj le. Jánoska. Az én vetett nyoszolyám csak egy marék szalma. Tövis közül kék ibolyát kiszedni. A szerelem szorítja a szívemet. bánj meg. gyönge kis madárka. Kilenc kovács nem merte elvállalni. rida. szakajt egyet róla. Mert a tüske böködi a kezemet. Jaj. Arra ment. de nehéz a szerelmet viselni. A csizmáját otthon hagyta vasalni.

Nem ettem én ma egyebet. Azt is csak úgy kalán nélkül. Hervadok. Még akkor neki ígérte. jöjjön táncba vélem. búsulok.Hej. Csak egy köcsög aludttejet. Hányja-veti fakalánját. Leányok. ----Kerek a káposzta. ki jön táncba vélem? ----Két szál pünkösdrózsa Kihajlott az útra El akar hervadni Nincs ki leszakítsa Nem ám az a rózsa Ki a kertben nyílik Hanem az a rózsa Ki egymást szereti . csipkés a levele. virágok. nincsen párom nékem. Mikor bölcsőben rengette. Akinek nincs párja. Kontya alá ütött a gőz. Vargáné káposztát főz. Megélek én a lány nélkül. Kinek adja Zsuzsa lányát? Nem adja az más egyébnek: Kara István őkelmének.

Nem szeretlek másért Két piros orcádért Szemed járásáért Szád mosolygásáért ----Kis kacsa fürdik fekete tóban Anyjához készül Lengyel országba. Mondom. Cin. Kispiricsi falu végén kocsit kellet fogadni. cillárom. Enyém leszel kis angyalom. Cin. Mondom. Mátkám asszony. cillárom. cin. fordulj szép arany alma. ha bánja az anyád is! Cin. nem tudtak hazamenni. ----Kispiricsi falu végén folyik el a kanális. Síkos a talpa. magos a sarka Fordulj ki. mondom. cillárom. ----- . kezében vagyon. Mind megitták a pálinkát. cin. de beteg a virágom. cin. Cin. fordulj hozzám. ----Kis kece lányom fehérben vagyon. de beteg a virágom. Mátkám asszony. cin. mondom. de beteg a virágom. Fehér a rózsa. cillárom. de beteg a virágom. fordulj hozzám.

----Még azt mondják. ha néki cipellőt. De sarkantyús csizmának. ----Madárka. Mondjad. illik gyöngyös pártának. vidd el a levelem. nem illik a tánc a magyarnak! Nem. szíve fájdalmában. kócsagtollas főnek. Kinek bánatában. ki küldte. bő nadrágot varrnak. . Szép magyar hazámba. Másik szál majoránna Váci Gábor lenne. Ha kérdik. Vidd el a levelem. Meghasad a szíve. hogy az küldte. madárka.Láttál-e már valaha Csipkebokor rózsát. magyar főkötőnek. Csacsogó madárka. Csipkebokor rózsa közt Két szál majorannát? Egyik szál majoránna Virág Erzsi lenne.

Mégis elaluszik. Isten veled rózsám. Szerelem. szerelem. ha rongyos is. Rakd meg babám.Az én ingem lengyel gyolcs. Aki el nem múlik. csakhogy rojtja nincsen. ----Megrakják a tüzet. Magad maradsz immár. Azért varrták a csizmát. foltos is. illik a tánc benne. csakhogy sarka nincsen. Szól a kakukkmadár. Mért nem virágoztál Minden falevelen? ----- . Nincs az a szerelem. hogy táncoljunk benne. Átkozott gyötrelem. rakd meg Lobogó tüzedet. Had melegítsem Gyönge kezeimet. az én csizmám karmazsin. Talán megvirrad már.

napam él.. Hej.. ----Nem vagyok én senkinek se adósa. édesem. Még azt mondja ez a kislány. Eb fél. de szép mind a kettő. kutya fél. Eb fél. míg a ipam. Olyan mind a kettő. --------Túl a Tiszán faragnak az ácsok. vegyem el. . Eltartom hétköznap búzakenyérrel. veréssel.. tartom el.. hogy majd mivel tartom el. Eb fél. Eb fél. remete. nem árt neki a tél.. mint az arany vessző.Menyasszony. vegyem el. Él még az én feleségem édesanyja. kutya fél. kérdezd meg az ácsot. hogy eddig szerettél. meg annak az anyósa. Vasárnap – ha más nem jut már – veréssel. Hej. rózsafa. Ide hallik a kopácsolások. Csipkefa. kenyérrel. fekete. édesapja. míg a ipam. hogy eddig szerettél. Eb fél. Szép vagyok én csak a szemem fekete.. apósa. vőlegény. Meg sem kérdi. mint az arany vessző. napam él. Köszönöm. Nem vagyok én az erdőben remete. Eredj lányom.

dologra való. nem. Az egri ménes mind fakó. hogy jó helyen vagyunk itt. Ha büszke. az egri ménes mind fakó. Mulassunk hát egy vagy két óráig.Ád-e csókért egy kötény forgácsot. Szegénylegény akármerre mégyen. ----Úgy tetszik. nem. az egri ménes mind szürke. úgy tetszik. Kilenc csókot ígértem már néke. Verje meg az Isten azt az ácsot. Hogy mi itten mulatunk Szedje össze sátorfáját Mert mi itten maradunk . apró. van néki mibe. Akármerre fordítja kalapját. Szegény legény így éli világát. nem. nem. büszke. Méregdrágán méri a forgácsot. Nem. hogy máskor is voltunk itt. ----Az egri ménes mind szürke. Végbúcsúnkat még ki nem adják itt! Végbúcsúnknak hamar vége lészen. nem Nem megyünk mi innen el Míg a gazda házigazda Furkós bottal ki nem ver Ha nem tetszik a gazdának. az egri kislány mind büszke. Tizediket ráadásul kérte. az egri kislány mind apró. Ha apró.

én meg a széles Tiszába beleesek. Tisza partján lóra ülni nem merek. Katona a régi szeretője. Elviszi a kalapom. hol lakik a galambom. félrecsúszik a nyereg. Piros rózsa. de nincs kísérője. Azt se tudom. Mivel mondok jó éjszakát galambom. Attól félek félrecsúszik a nyereg. elmúlt kilenc óra. este akar lenni. tudod-e? Megette a farkas. ladikon.----Által mennék én a Tiszán ladikon. Tisza partján nem jó mélyen aludni. lóra ülni nem merek. az se szép. Míg a babám rácsos kis kapuját nyissa. a harmadik utcába. de ladikon. Addig a kis pej lovam százszor is bemegy rajta. hol lakik a galambom. ----Este. a babámé nem leszek. ki is szokott önteni. ----Volt nekem egy kecském. kék nefelejcs. a szép fekete csárdás kalapom. Ez a kislány haza akar menni. Haza menne. viola nyílik az ablakában. Zárva van a babám rácsos kis kapuja. este. látod-e? ----Még azt mondják. nem jó mélyen aludni. habjai közt elveszek. ez se szép. . Ott lakik a városba. tudod-e? Kertbe rekesztettem. tudod-e? Csak a szarvát hagyta. Este van. Széles a Tisza. Félrecsúszik a nyereg. Mert a Tisza ki is szokott önteni. este van. jó éjszakát galambom.

aki ilyet szeret. siet a prédára. Csillog-villog a mezőben virágszál módjára. ennél szebb sem lehet Csak az jöjjön katonának. nyereségre kimegyen próbára. élet. mint az engedelem. aki ilyet szeret. be gyöngy élet. KATONADALOK A jó lovas katonának de jól vagyon dolga. Édesanyám vett nékem kalapot. aki ilyet szeret. ennél szebb sem lehet Csak az jöjjön katonának. Hej. mint a csillagos ég. A babám ajkán nyílik a szerelem a sötétbe. Paripáját megforgatja. ennél szebb sem lehet Csak az jöjjön katonának. Ellenségre. be gyöngy élet. Hej. Hej. Ha nem fújja. élet. ennél szebb sem lehet Csak az jöjjön katonának. Megütközik viaskodik. be gyöngy élet. iszik a sátorban. élet. be gyöngy élet. magam is lobogtatom. elmegyen dolgára. élet. Olyan vagyok. . Eszik. Fel van írva és rajzolva haragos kardjára: Ez az élet és becsület hazája számára! Hej.Olyan vagyok. Ezt a kislányt idecsalogatom a sötétbe. Fújja a szél rajta a szalagot. semmire sincs gondja. aki ilyet szeret.

magyar tüzér vére folyik rajta. Isten véled. bérrel oltalmazzuk a mi szent hazánkat! Hej. völgyet. Mert Kossuthnak verbuválnak. Csak mégegyszer gondolj vissza szép magyar hazádra. én édes szerelmem. aki ilyet szeret. Édes rózsám. Nehéz a rézágyú. éljen a nemzet. Éljen. tartsuk meg hazánkat. aki ilyet szeret! ----Gábor Áron rézágyúja fel van virágozva. élet. Vérrel. ennél szebb sem lehet Csak az jöjjön katonának. avagy jertek vélem. Hej élet. Anyám te jó lélek! Találkozom e még véled? Holnapután messze földre. komám. sógor. Isten hozzád. Kossuth Lajos nem lett volna. el kell válnom tőled. Húgom. ennék szebb sem lehet. ----Most szép lenni katonának. Csak az jöjjön katonának. Véres a föld. bátyám. messze a határba. hosszú útra kélek. felszántja a hegyet. Téged tesznek kapitánynak! Pár esztendő nem a világ. Katona sem lettem volna. anyám. apám. be gyöngy élet. Indulnak már a tüzérek. . de gyöngy élet.Menjünk azért seregesen. Gyere pajtás katonának.

Hogy megszülettem. Tizenhat tonnát raksz és mennyi a bér. Hogy megszülettem eső hullt a telepeken. Tizenhat tonnát raktam. És erős hát és durva ész. akár a gép. Mint kölykét az oroszlán. és a bánya vár. . S az asszony hallgat mert a kezem gyors. csak izom és vér Csak izom és vér és csontos kéz. De csákányt a kézbe. Egy nappal vénebb vagy a hiteledért. én nem mehetek A lelkem a vállalatot illeti meg. nevelt a sors. S a zord főnök így szólt: elég szép. Tizenhat tonnát raksz és mennyi a bér.Éljen a magyar szabadság! Éljen. A szegény ember nem más. Szent Péter engem ne hívj. nem volt még napsugár. És „küszködj” és „melózz” lett a becenevem. éljen a nemzet! ----- TÁBORI Az ember sárból jön és sárba tér. én nem mehetek A lelkem a vállalatot illeti meg. Szent Péter engem ne hívj. Egy nappal vénebb vagy a hiteledért.

Egy nappal vénebb vagy a hiteledért. s már a csontja sem ép. A krokodilus a Gangesz partján csücsül a farkán és spekulál. . ki nem tűnt el. a másik acél. jobb ha félre lép. akkor balról ér. tejjel. Égig ér a Kilimandzsáró. én nem mehetek A lelkem a vállalatot illeti meg. mert az egyik kiszebráról hiányzik egy sráf. ott ahol a Szaharában búsul egy zsiráf. óh de szép. fejjel. hol az éhes krokodílus vizipólózik. vizipólózik-zik-zik. Volt. Aki jőni lát. Csuda édes viz a Nilus. vizipólózik. égig ér a Kilimandzsáró. én nem mehetek A lelkem a vállalatot illeti meg. krumplit esznek becsinált emberfejjel. Az egyik öklöm vas. Szent Péter engem ne hívj. Egy nappal vénebb vagy a hiteledért. Tizenhat tonnát raksz és mennyi a bér.Tizenhat tonnát raksz és mennyi a bér. gyönyörű az élet. Afrikában oly gyönyörű az élet. Ha nem talál el jobbról. Szent Péter engem ne hívj. Menjünk gyorsan tevekonflissal. ott neveltek engem kókusztejjel. ott ahol a nyám-nyám négerek élnek.

Veres szárnyú keszeget. Hívta a gyöngyvirág. vizipólózik. hívta a vadrózsa. halászok. a krokodilus a Gangesz partján csücsül a farkán és spekulál: Nem is sejti. ha sokat iszik. Merre mén a hajótok? Török kanizsa felé. a neje nem bánja. csak vizet iszik. Estére elfáradt katicabogárka. Nagybajuszú cincérek sétálgatni vitték. Ide is meg oda is bekukkant egy szóra. halászok. Ha a bárkába teszik? . Viszi a víz lefelé. A tóparti szúnyogok kalapot emeltek. Hej. s a konyhapénzből de rosszul áll. Mit fogott a hálótok? Nem fogott az egyebet. hogy jövőre ridikül lesz már a bőre. A krokodilus nem mást. Az éjjeli pillangó hazatalicskázta. ő csak pólózik.A feje félig kint van a vizből. vizipólózik-zik-zik! Egyszer egy hétpettyes katicabogárka Elindult megnézni. halászok. Hej. halászok. Hát a keszeg mit eszik. mi van a világban.

Kis pejlova ki van kötve. Amerre mégy. A te szíved holtig el ne felejtsen. lakkosszárú kiscsizma. kívánom. . A zöld fű is előtted almát teremjen. bükkfanyárson. Túl a Tiszán van egy kanász nyájastúl. Az én kedves galambom most megyen hazafelé. Petrezselyemgyökeret. édes rózsám. ihajja! Megyen már a hajnalcsillag lefelé. Meg is eszik kis vellával. bográcsbúl! Tiszán innen. Dunán túl. Lábán van a csizmája. Dunán túl. Ott főzik a jó paprikást. Tiszán innen. Rásütött a hajnalcsillag sugara. Túl a Tiszán van egy juhász nyájastúl. Túl a Tiszán van egy csikós nyájastúl. Ott sütik a jó malacot Cserfahéjjon. fakalánnyal. Szűrkötéllel pakról nélkül gazdástul.Nem eszik az egyebet. Tiszán innen. Dunán túl. Hogy előtted a rét is tiszta rózsává váljon.

Én is törpe. Erdő mélyén két törpe. A szegény legénynek utat mutassatok! Mutassatok utat a szegény legénynek. brumma. szája szélét megtörölte. csillagok. Nem találja házát a szeretőjének. feszült ám azon az apró. szépen ragyogjatok. te is törpe. brumma. . Le is vagyunk nagyon törve Kormos István: Vackor elalszik 09-06-15 9:34 még nincsenek kommentek Ebéd után. loncsos és loboncos és bozontos kölyökmackó hasán az a barna bunda! Hajjaj! Igen jóllakott – piros nyelvét kiöltötte. s pisze orrát égbe tartva. lompos.Csillagok. Ülnek egy nagy gödörbe.

hóóóóóóóó! Fára mászni vóna jó! Szól az óvó néni akkor: – Hallod-e. hogy hova mászol? Aludni a puha ágyba. bubújja. brumma. bújja. te pisze Vackor! Mászol ám. álom. lompos. bújja. csicsíjja. csíjja. A sok gyerek már aludna. aztán ide gyere. hogy terajtad igen viszket az a boglyos. csöpp barátom.teli hassal felsóhajtva három hosszút brummogott: – Brumma. Most a függönyt lebocsátom. . hanem látom. de nem a fára! Megmondjam. brumma. főként pedig fáramászás. Ebéd után nincsen játszás. Csíjja.

brumma – áll magosba Vackor orra –. telis-teli ám a gyomra. s mély álomba elmerüljön. engedetlen kölyökmackó olyan vágyat. behoztak sok kicsi ágyat. nagy sokára minden gyerek szépen sorra beléfeküdt egy-egy ágyba: Katona Anna – egy. Pór Jutka – három. engedetlen dunnyogott. S íme végül. érzett is mindjárt az apró.loncsos és loboncos és bozontos barna bunda! – Nem viszket az. Varga Bence – kettő. nyomja! Amíg Vackor brummogott. az ágy akármilyen puha. de ha jóllakik az ember. . brumma. hogy az ágyba lefeküdjön. nyomja. Fazekas Marci – négy. Akkor pedig ha lefekszik.

hóóóó! Fára mászni vóna jó! Kérlelték őt hatvanhatszor: – Aludjál már. piszén pisze kölyökmackó.Fazekas Eszter – öt. csak a pisze kölyökmackó pince legmélyéről hangzó brumma. s tizenegyedik az apró. kicsi Vackor! S felelt Vackor: – Én már alszok. Hát a terem elsötétül. elalusznak a gyerekek. Domokos Matyi – hat. tíz. s nem hallatszik a sötétben. hóha. Fodor Dávid – kilenc. tíz. lompos. Vas Pista – hét. . brumma. Pengő Gyöngyi – nyolc. tiszta víz. hóha. Kováts Vicu – tíz. mély szava: – Hóha. loncsos és bozontos. mint a világ éjszaka.

itt a málna. ." Málnát szednek. néznek erre. csak mielőtt álmodnék is.alszok az ágyamban végre.. "Itt a bokor. tömd a szádba! Szúr a tüske? Annyi baj! Bozontos a medve-haj." Telel kosár. "Jaj! Hova lett a kosár?" Pamat-fülük égnek áll. néznek arra. málnát szed két kicsi bocs. ha találnak. jaj be édes. licsi-locs. Márikának. "Hé! Lopják a kosarat!" Felriadnak most a zajra. erre a sötét sötétre hadd haragszok! És csakugyan akkor el is aludt Vackor. Két fia kérve kéri: "Míg te mosol. sima bükk. Elnyúlnak a fa alatt. két kis bocsnak elegendő. Nemes Nagy Ágnes: Ki ette meg a málnát? 09-03-21 21:32 még nincsenek kommentek Nagymosást tart medve néni.. Szép az erdő mindenütt: szőke nyírfa. tele bendő. kis huguknak.

"Mókus. s kölcsönad egy kosarat. . zamatos. akinek a keze enyves! A két mackó szétszalad.mondja Nyúl Pál meg káposztalevelen. mókus! Hol a málna? Nem te vitted föl az ágra?" "Málna?! Dió. "Nézd csak. itt a jaj! Egy fatörzsön elhasal.El nem rejti azt a fenyves. itt a málna! Ó. be édes. megszedjük. mogyoró meg fegynőmag. ki fut erre? Senki más. "Nincs ennél jobb eledel!" mondja bölcsen Sámuel. mint Tolvaj Ferke!" Itt a baj most. három bocsnak elegendő. míg mama mos. az a jó!" Mókus Miklós kedves fickó." Tele kosár. Fölverik a bokrokat. nézd csak. ágyuk vetve. mert a fáról leszalad. "Nézzünk körül ott a nyúlnál!" "Répán élek . tele bendő. Itt az este. Olykor meg is reszelem. nincsen otthon már hiba." Róka-asszony mondja: "Mackók! Málnát nálam mért kutattok? Miért csináltok galibát? Többre tartom a libát!" Sün Sámuel fa tövében siklót vacsorázik éppen. málnát eszik Márika. boldog ám a két kis mackó. "Hát szaladjunk most utána? Nem. idesüss.

Mind a négy sarkába babám neve van varrva. de nem kerül. Zöld az ablaka. de a nyakát. Gyere ki te tubarózsa. Vár a viola. Cifra palota. majd eszedbe jutok még. . Festéktüsszentő H. A bocskora elmerül. Benő Címkék: allatos versek. a harmadik csudaszép. Ha pocsétá nem kerül. A csanádi legénynek Bocskora van szegénynek. nem kerül. Megállj te csudaszép. sej. Rosszul fogták a nyakát. versesmese Zsebkendőm négy sarka símára van vasalva.alszik három buksi medve. Egyik szőke. a másik barna. sej. A rátóti legények Libát loptak szegények. Elgágintotta magát. Medve néni fonogat így őrzi a bocsokat. tavaszi versek. a nyakát.

kis angyalom. ha bánja az anyád is. de beteg a virágom. Vágfarkasd (Mátyusföld. . A fény a Napból jön. Április bolondja Felment a toronyba. csak piros a vér. ha minden nyelven gyűlölhet a szív. de beteg a virágom. Kispiricsi falu végén kocsit kellett fogadni. Esztendőre vagy kettőre Huszár leszek én. de beteg a virágom. De lenn a forró égöv alján és az Elba partján egy a színe. Ő dolgozik. Cin-cin-cillárom. Én azt megteszem. A néger barna tőle. Megkérdezte: – Hány óra? Fél tizenkettő. Mind megitták a pálinkát. én meg alszom. Cin-cin-cillárom. Este megverem. Enyém vagy te. Majd megnövök én.Kicsi vagyok én. Bolond ez a kettő. de beteg a virágom. Katát elveszem. Ha minden nyelven szerethet a szív. Nyitra megye) Kispiricsi faluvégen folyik el a kanális. Cin-cin-cillárom. s a Földnek kincset ér. nem tudtak hazamenni. más pedig fehér. Cin-cin-cillárom.

Ott sose mondják: happy. a pénz csupán az úr. szebb lesz. Ó. ó. de majd a hajnal biztos eljő. Ott sose mondják: happy. s összeroppan minden rabbilincs. Hogy sorsod szebb legyen ma. hol csak szolgamódra túr. bölcsebb lesz a Föld ? Nem zeng-e minden. érzi ezt a szív. boldog lesz a Föld. ó. ó. Ott sose mondják: happy. Mert a pénz. rajtad áll. ó. A fehérek partvidékét Hogy csatában nyerje meg. ó. happy. szeret. ó. jobb lesz. ember. Völgyvidéken és hegygerincen át Tör előre a hadsereg. ócseny harasó. happy days. És száll a dal majd: ócseny. Nem zeng-e minden. Van még sok ország. Ó. ócseny. Ó. ó. Betermi kincseit a zöldellő határ. ó.ha minden nyelven gyűlöl. a béke drága kincs. ahol a rengeteg gép ott áll. ó. és tűr a dolgos ember változatlanul. bölcsebb lesz a Föld ? Nem zeng-e minden. És száll a dal majd: ócseny harasó. S a gyárban gyors kezével önként szab a munkás törvényt. happy days. ó. ó. s béke lesz a Földön. s nem a népnek szolgál. happy. Ma még a küzdelemnek vége-hossza nincs. És száll a dal majd: ócseny harasó. A népek tudják jól. emberré lett itt az ember már. ó. ó. A fehérek partvidékét . happy days.

Áll egy ifjú nyírfa a réten.Hogy csatában nyerje meg. bella ciao. lengeti a szél A csaták bíbor hajnalán. elébe mentem. ciao. dúl. Dúli. Ó bella ciao. kifaragva. Menekül már ki merre lát. Évek múltán sem halovány. Vörös zászló leng. bella ciao. És a Csendes-óceánnál Véget értek a csaták. bella ciao. Ha partizán vagy. Abból lesz a jó balalajka. balalajka. Ó bella ciao. Dúli dúli a réten. Nyírfa ága hej. Dúli. Ment a hős brigádok élén Sok amuri partizán. ciao. Dicsőségünk nem múlik el soha. vigyél el innen. Eljött a hajnal. Eljött a hajnal. És rámtalált a megszálló. Virágfürtös nyírfa a réten. . ciao. Mert a várost elfoglalta Sok ezernyi partizán. elébe mentem. Verve fut már sok kozák atamán. Dúli dúli a réten. bella ciao. balalajka. ciao. dúl.

ez szép virág. Hajnali fényözön földre leszáll. Zendülő ének az égre lobog. a partizáné. Mert ma érzem. mint annyi társam. Ó bella ciao. ciao. bella ciao.Ha partizán vagy. ciao. Légy te az. bella ciao. ciao. a partizáné. meghalok! Ha meghalok ma. Munka hadának a lépése dobog. bella ciao. Ki a szabadságért halt meg. bella ciao. ciao. ki eltemet. Az ő virága. ciao. ciao. mint annyi társam. vigyél el innen. Mondja azt. Az ő virága. ha megcsodálja. bella ciao. Ó bella ciao. Ó bella ciao. Kézben a kéz é-és vállhoz a váll. bella ciao. Röpülj te lángoló. ciao. Az arrajáró. Ha meghalok ma. tűzszínű zászló. ha megcsodálja. Az arrajáró. Ó bella ciao. A hegyvidéken temess el engem. ciao. Vezess az éjek éjén át! . bella ciao. Legyen virág a síromon. A hegyvidéken temess el engem. bella ciao.

Fáklyavivők kezén csörög a bilincs. Hej. soksápadt arcra Derítsd a hajnal bíborát! Száll a dalunk. te eleven fa gircses görcsös ága. Izzik a tűz. Segíts most! Nagyapákról e dal unokákra maradt. Vagyunk egy jobb rend hű katonái.Vezess a harcra. te bunkócska. te drága. szava ég felé tör. Hej. te drága. . Leszünk a győztes élcsapat. Láncban az építő. ma nincs. szítsad a lángot És döngesd bátran a falat. Sose hallok olyan gyönyörű nótaszót. de ki szítsa. A szívembe nyilall ez a bús régi dal. amilyet sihedernyi koromban. kicsordulnak a könnyeim nyomban. s unokákra maradt ez a szerszám. Lépj te a helyükbe. soha el ne feledd. Ha nagy baj van veled. harcos ököl.

mert a bunkó a földre lesújtja. De ha eljő a nap. habár ez illenék. te bunkócska . Érc torkok harsogva zúgják a szélnek Felszabadítók hősi nevét! Érc torkok harsogva zúgják a szélnek Felszabadítók hősi nevét! . van még ezerszám.hogy van bunkócska. Aki ellene volt. S ez a legszebb mesterség.. De új világot építünk mi éhgyomorra még. S ez a legszebb mesterség... Felszabadulva zengje a nép.. Hej. Indulj az útra és vissza ne nézz! Múltad a fájó bús ezer év. te bunkócska . Élesebb legyél a késnél. az a fűbe harap. Harcosabb a szenvedésnél. Jól sem mindig lakhatunk. s lekötött kezét-lábát kinyújtja. Mert az ember másokért él. Kispolgárok nem vagyunk. vígan mondd hát a dalt! Április négyről szóljon az ének. s így pénzünk sincs elég. Hej. Rád ragyog végre a fényteli nap. Boldogan. mikor ébred a rab.

Burzsoá zsarnokot innen elűz. Győzött a szovjetek hős serege. Századok könnyét így mosta le. Dobban a föld szíve. Végtelen mezőkön szél jár. ha lép. Holnap már győzelemről szól az ének. Jöjjetek. Lengesd. Benned van millióknak jó reménye. Vár ránk a síkság. szabadságot hoz a népnek. Győzelmedben bízik földünk népe. ébred a nép. Kardotokat sosem érheti csorba. Vár ránk a síkság.Dörgött az ágyú és zúgott a gép! Vérzett a föld és zengett az ég. Halld. Hej! Sírnak a lányok. új utat tűz. ezrével állni a sorba. a kürt a harcmezőre hív már. Zengj harci indulót ma bátorítót. refr. . lobogtasd a vörös zászlót. Végtelen mezőkön szél jár. Szabadságunk most te védd meg. Szél ne hozz felénk ma jajszót. Új utat érez a lába. Békét. Vágtass a szélnek. Búcsúzni kell az otthonunktól pajtás. Gátakat elsöpör. Zengjük a dalt üde mámoros ajakkal. Vérvörös színt fest az égre a hajnal.

zöldül a domb. jertek elő. Egyesülésben az ősi erő. Zeng a fülembe mélyhegedű. Munka vitézei még mire vártok? Jönnek a szovjeti hős proletárok.Ezt a nagy eszmét a vész viharában Védeni. Fegyver a kézben. Zeng a fülembe mélyhegedű. olasz proletárok. jár. Mint a kis király: Szedegeti a lábát. Múlik az éjszaka. Orosháza (Békés megye) Gryllus Vilmos : Tavasz Csend ül a tájon és zsendül a fű. Száll a madár a házra. Annak az ajtajára. Rezdül a tó vize. Nem marad így el a nagy diadal. Itt van az óra lerázni igátok. Rezdül a tó vize. menteni kell csodabátran. Útat a fegyverek erdeje vág. Szól egy távoli birkakolomp. Szól egy távoli birkakolomp. Eltűnik innét a régi világ! Jár a baba. Francia. Csend ül a tájon és zsendül a fű. német. Koptatja a bocskorát. zöldül a domb. . az ajkon a dal.

Hej. juhászbunda a bunda. mégis bunda a bunda. Hej. bunda a bunda. kopogó. Hej. juhászbunda a bunda. bunda a bunda. Meg is van már a fogó! Kifordítom. mégis bunda a bunda! Ha rongyos is az a bunda. mégis bunda a bunda! Ha megázik is a bunda. mégis bunda a bunda. bunda a bunda. juhászbunda a bunda. bunda a bunda. mégis bunda a bunda. befordítom. mégis bunda a bunda. mégis bunda a bunda! . juhászbunda a bunda.Kipp-kopp. Hej. mégis bunda a bunda! Leterítem a bundámat.

a nyár nyitogatta. temette az ősz. ha a posztó olcsó volna. Lombnak. a rókán is nadrág volna Szabó Lőrinc: Nyitnikék Alszik a hóban a hegy. benne maradt a vénasszony. Mikor legutóbb jártam itt. virágnak nyoma sehol. nyár nyitogatta pipacsait. az a törékeny tündéri dísz. hallgat az erdő. hallgat a föld. fekete csontváz a fa. a bokor. a völgy. aki győz. zsúpot kötött a hátára. és nincs. mert a posztó igen drága. s halotti csipke a díszük is. és volt.Kiment a ház az ablakon. aki vesztett. mit rájuk aggat . A rókának nincs nadrágja. úgy ballagott a vásárra.

hallgat a föld. nyitni kék. a telet bírni illenék! Bírni és bízni . de – nyitni kék! Fütyülöm én is énekét. fütyüli.éjszaka fehér kezével a zúzmara. Nyitni kék. szívnek és tavasznak nyílni kék! Nyitni. fütyüli. mint éles fuvola. Háromszor hármat lüktet a dala. de – nyitni. Egyszerre mégis rezzen a táj: hármat fütyül egy kis madár. szaporán. Az a fuvolás a Nyitnikék! Már kezdi is ujra az énekét: két füttyre mindig kvart lefelé: nem sok. Nyitni kék. a völgy. vígan. hallgat az erdő. Alszik a hóban a hegy. nyitni kék. de örülni ez is elég.

fütyülöm. a Nyitnikék. de bírja. Ő volt a szája. mint az a fázó kis madár. aki sírja. a völgy. mire gondol a néma föld. a vágyat fütyülte szét. . fog az én szívem is nyitni még. elmondta a holnap üzenetét: a hitet. nyitni kék. kinyitotta a föld örök szivét: fütty-fütty-fütty. Nyitni kék. nyitni kék. nyitni kék. Nyitni kék! – fütyülök utána s nézek az eltűnő madárra. és aki mégis csupa remény. mint az enyém. tudom. akinek tele rosszabb. Nyitni kék. hinni és bízni kellenék. indulok.illenék! Fütyül és elszáll a Nyitnikék. ami fáj. Nyitni kék! Ébred a hegy.

sodorva. az emberekét! Süssünk. töltelékes. süssünk valamit. csigabiga rétes! .nyitni kék – Nyisd ki. Kerekes és édes. te. azt is megmondom. jó édes. hogy mit! Lisztbõl legyen kerekes. Túróval bélelve. versem. tekerve.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful