ÉBRESZTŐK

Kukurikú, jó reggelt, Szól a kakas, ha felkelt. Rajta, rajta gyermekek, Ágyatokból keljetek. Pál, Kata, Péter, jó reggelt! Már odakinn a nap felkelt. Szól a kakasunk, az a nagy tarajú, gyere ki a rétre, kukuríkú! Lusta Gyurka, mint a bunda, Hat napot is átalussza. Sosem kelne fel magától, Ki kell rántani az ágyból. Kelj fel, baba, kelj fel, Eljött már a reggel.

Tej, túró, tejfel, Kicsi baba, kelj fel.

Kukorikú, szól a kakas, Ki az ágyból, hajnal hasad, Már süti a nap a hasad.

Körbejár a mutatója, Azt hirdeti minden reggel, Tik-tak, tik-tak, jár az óra, Ki korán kel, aranyat lel. Reggel van már, ragyogó, Fütyörészik a rigó. Csirip-csirip, csicsereg, Jó reggelt kis gyerekek. Muzsikaszó zengedez, Gyenge szellő lengedez, A kis gyermek ébredez.

Kelj fel, baba, kacagjál, Tudom, szépet álmodtál.

Cirmos cica kelj fel, Itt a jó tejfel.

ALTATÓK
Nagy az ég ablaka, süt a hold éjszaka, Letekint egymaga: aludjál, kisbaba! Bubuja, Babácska, esti csillag ragyog. Aludj már, aludj már, én is álmos vagyok. Álmodjál, álmodjál hófehér kötőről, lila, fehér szoknyáról, piros cipellőről. Aranykertben aranyfa, aranymókus alatta. Aranybaba szundikál, aranyszúnyog muzsikál. Cini-cini kisbaba, édesanya csillaga.

Tente, tente, aludj drága, édesanyja rózsaszála. Csicsíjja, babája, alszik a fiúcska.

Aludj, baba aludjál, nyuszika is alszik. Este van, a faluban esti harang hallik.

Tente, baba, tente! Itt van már az este; Köszöngetnek szépen Csillagok az égen. (Vének) Aludj, baba, aludjál! Feljött már a csillag; Aranyos kis bárány Hazafelé ballag. (Kaposhomok) Jön az éj, jön az éj a fekete éjfél, Aludjál, aludjál, pici sose féljél. (Horvát dal, Csukás István fordítása) Kicsim aludj szépen, csillag ragyog fenn az égen, Álmodj tündért, paripát, kék pillangót, katicát. Kincsem aludj szépen, harmat csillog kinn a réten, Hajnalmadár szárnyán szállj, pille könnyű felhőn járj. Aludj, kicsim aludjál, feljött már a csillag, Bárány, csikó, csengős boci hazafelé ballag. Csicsíja babája, Elment a mamája, Pestre meg Budára. Hoz neki kalácsot, Hajába szalagot.

Este van már alkonyul, Nyuszi füle lekonyul, Dorombol a kiscica

Aludj te is, Csongika. (Garabonc) Ring a bölcső, ringadoz, Hajló nádszál ingadoz, Jó fiúcska szunnyadoz.

Bubája, bubácska, esti csillag ragyog, Aludjál, aludjál, én is álmos vagyok, Tündér öltöztessen, csillag csókolgasson, Liliom öleljen, anyád simogasson. Tente, baba, tente, itt van már az este, aludj szépen, álmodjál, a szemedet hunyd le. Álmodjál rózsával, gyönge violával, aludj, aludj szép csendesen, aludj kicsi baba. Holdfény ragyog odakint, Ablakodon betekint, Rád nevet a holdsugár, Gyermekem, ó, aludjál. Szempilládra álom szakad, Karjaimban elringatlak, Álmodban is takargatlak. Most a hátad, most a hasad, Meg ne fázzon a kis falat. Szűz takaró ez a világ, Ha én nem igazítom rád. Aludj kicsim, aludjál, szépségeset álmodjál.

A villamos is aluszik. Lábára lehajtja a fejét. csak hunyd le kis szemedaludj el szépen. kis Balázs. a kirándulás. szunnyadozik a szakadás. József Attila: Altató Lehunyja kék szemét az ég. kis Balázs. -s míg szendereg a robogásálmában csönget egy picitaludj el szépen. vele alszik a zümmögésaludj el szépen. Tűzoltó leszel s katona! . kis Balázs. kis Balázs. kis Balázs. óriás leszel. megkapod. A távolságot. meg a síp. a jó cukor is aluszikaludj el szépen. Alszik a széken a kabát. mint a Nap mily' fényességes. a darázs. az erdő. lehunyja sok szemét a ház. máma már nem hasad továbbaludj el szépen.Álmod legyen olyan édes. Dunna alatt alszik a rétaludj el szépen. Szundít a labda. alszik a bogár. mint üveg golyót. kis Balázs.

Lángot hány.Aludj el szépen. este biza álmos. Sült kappan! Csiribiri csiribiri Lágy paplan Ágyad forró. Este van már. Weöres Sándor: Csiribiri Csiribiri csiribiri Zabszalma Négy csillag közt Alszom ma. Csiribiri csiribiri Fült katlan Szárnyatlan szállj. . este.Vadakat terelő juhász! Látod. elalszik anyuka. kis Balázs. Csiribiri csiribiri Bojtorján Lélek lép a Lajtorján. ki egész nap futkos. Csiribiri csiribiri Zabszalma Engem hívj ma Álmodba. Csiribiri csiribiri Szellő-lány Szikrát lobbant. leszállt a nap messze. Lázad van.

olyan alacsony. de azért sírni akarok. Nem félek. mert könnyű vagyok. együtt lenni jó. a fazék víznótát fütyül bogárkarika forog a lámpa körül. mint a füst. anya főz. . De az ágy. Lassu tánc. meg a szék messzire szalad. Apa mosdik. meg is hal egy kis bogár: mégse szomorú. mint a füst. elszállnak a fekete falak. este jó Este jó. szállok én is. Ég a tűz.Zelk Zoltán: Este jó. lassu tánc. este jó. mint a koszorú. este mégis jó. A táncuk karikás... el is érem már talán. táncol a plafon.

kismadár. ó. Elolvadt a világ. Elgyütt már az este. aludjál. aludjál. tente. Holdfény ragyog odakint. alszik már a kismadár. de már nem lehet... Pihen az erdő s a rét. Tente. Rád nevet a holdsugár. . ingó-bingó Piros rózsabimbó! (Jászárokszállás) Minden nótám oda már gyere gyorsan. tente. Gyermekem. ki emel ringat engemet? Kinyitnám még a szemem. de a közepén anya ül és ott ülök az ölében én. gyermekem. erdőben az őzikék. ablakodon betekint.Ki emel. Aludj. Hátha szebb a te dalod. tán te majd elaltatod. baba. ó. Csicsi baba.

a bölcsőben. . Csak egy magányos fülemüle zeng. tente. Miért szól az ének? Altatni akar. Csicsi baba. anya betakar. Aludj. madárka már aludni szállt. kisfiam! Holdsugár az ágyacskádon Lágyan átsuhan. fű. lombos ág. Tente. Úgy álmodjál szép álmokat. fa. Esteli égen a hold útra kél. Szép meséid erdejében Játszol boldogan. Bársony pillád hunyd le szépen. Beli. kisfiam! Tordai Jolán: Anya betakar Hallod a csöndet? Elpihent a szél. kicsi kutya kinn a csűrben. baba. Lepke. Kicsi tündér meglátogat. Tente. Aludj el szépen. gyöngyvirágom. tente. csillagos fényben esti dalba kezd. Alszik az utca.Hajtsd fejed ölembe.

baba. hadd pihenni kis öcsémet! Hadd a zajt most. kincsem! Szép kis bölcső. Lecsücsült a vánkosomra. látod? De fölretten. mily szépen alszik. Ringasd szépen a babát. Aludj te is. kicsi kutya a szalmába. Gazdag Erzsi: Ringató Ring. had aludja ki magát! Álomba ringatott Sötét éjjel azt álmodtam. ne zavard meg csendes álmát! Né. ring. Belibbent az ablakomba. Alszik. Mesét mondott. Szól a szél dudája. hadd a lármát. . beli.Beli. beli. aludj. Beli. a párnára. alszik minden. hogyha bántod. Nádirigó kisfia. jaj de szépet. ring a nád. kérlek téged. huncutsággal teli. Alszik a nád és a tó. Nádon ring a fészek. Elaludt a kisrigó. Fényes Holddal játszadoztam. álmodj szépet! Du-du szól a szél.

te bonts nekem ágyat. Móra Ferenc: Este Este van. este van. nevess éjszakára csillagot beléje. úgy mintha mesélnél a hajasbabának: "Volt egy szegény ember nagy Meseországban. Elaltatott engem a Hold. Szelíden te simítsd puhára a vánkost. Meséje oly szépséges volt. Mesélj is majd egyet szegény apukádnak. Virágfejecskédet hajtsd szívem fölébe. kicsi száddal róla leheld el a gondot. te ülj ide mármost. nem volt mása csak egy aranyhajú lánya…" .A sok csillag. ágyam szélire is. mind rám nézett. Homlokomon a bú nagyon elborongott. édesapa fáradt aranyhajú lányom.

aranyos meséket. tyúkanyó vetette még ezen a nyáron. tente. Szép tavaszról. én is álmos vagyok. . baba. énekelget néki. Rózsa bimbójáról. tündér öltöztessen. baba. Itt van már az este Aludj. s félszemmel a sárgaszemű kukoricát nézi. szép csendesen A szemedet hunyd le. Pici csibe alszik. Báránykákat hajt apád. kikeletről. Álmok hullnak róla rád. esti csillag ragyog. szárnya alá tette. Aludjál. Tente. babácskám. pici csibe tollpárnáját. aludj hát.Aludj baba. aludjál aranyos. Tente. Anyád ráz egy kicsi fát. Pelyhét maga szedte. angyal simogasson. Édesanyád szép szeméről. Gazdag Erzsi: Pici csibe alszik Pici csibe alszik. tente. Aludj csibém kot-kot. pelyhes puha ágyon. Jajj de szép az álma! Sárga csibe puha álmát tyúkanyó vigyázza. baba. A szemedet hunyd le. odaegyengette. Álmodjál szépeket. Álmodjál rózsáról.

aranyos pillangó kocsija ringasson. .

Itt a naplemente. zongó méhecskével. nyugodjál galambom. Aludj te csacska. selyempillangóval.Aranyszárnyú pillangó. Kérlek hát alássan. Aludjál babásan. Szállj a baba szemire. Álmodjál zenével. Két tucat egérről. Tente. ringó-rengő bölcső. Álmodj szép virággal. kenyérről. selyempillangónak aranyhintajával. tente. Cinegesóhajról. zongó méh cukrozta édes pereckével. Hosszú szőrű macska. csendesen ringasson. Pósa Lajos: Altató dal . Tejfölről. Hol vagy te kis csapongó? Minek szállsz oly messzire. Álmodj tejről‚ vajról. Mondj neki egy szép mesét. Aludjál kedvesem. baba. Hosszú szőrű macska. Fogd be mind a két szemét. Ne dúdolj te csacska.

piros cukrot. Liba. mézes. bábuja… Csicsija. Kocsija. Kardja. cocó. Hazavitte onnét A csecse királynét. dongó. Majd ha a nap felkel: Haza is jön reggel. Aranyos pillangó… Alszik az ibolya. Tarka boci. Sárga. Hogy magát kinőtte. bubuja! Elment apa messzi Vásárfiát venni. Mert az lett belőle.Este van már. Cifra könyve. képes. este. – Csicsija. alszik már A csicsergő madár. Alszik a kis cica. csürhe. A halász is bezzeg Fényes úr lett: herceg. Gyurica. bubuja! Volt egyszer egy ember. lova. csirke. Hát fogott is mindjárt Aranyhajú kislányt. Lesz kicsinek drága Szóló muzsikája. Hoz babának csókot. tente! Alszik már. lepe. Halászni ment egyszer. Katica. Tente baba. . Méhe.

dongó. fa. Gyurica. ezüst. Gyöngymadarak ezren Csacsognak a kertben. lepe. Fű. Majd elmegyünk oda… Csicsija. Aranyos pillangó. Mint az üveg csengő. almát Terem a fa ottan… Tündérország ott van. Arany. Méhe.Semmi baja. A szemedet hunyd be! Aludj ingó-ringó. Fölkel a kis cica. Pici rózsabimbó! Majd felkölt a hajnal Fülemiledallal. bubuja! Tudok egy szép kertet Mesepatak mellett. gyémánt. Fölkel az ibolya… Csicsija. bubuja! . tente. Szép narancsot. Katica. virág zengő. bubuja! Tente baba. búja… Csicsija.

hajló. Éjszínű szemeden Kopogtat az álom. aludj. Gyönyörű virágom. szent ajtó. Aludj. Tente. Egy csillag. két csillag. Gyönge virág. Nyulacskákkal teli. bölcsőbeli! Tudok én egy szép csalitot. baba. beli. hajsó. haja. . Szívemmel ringatlak. Rózsa bimbójával. szól a harang: Gingalló. . Angyaloknak rengő-ringó Csillaghintójával. Csicsíja.Pósa Lajos: Altató dal Beli. bubuja! Jávorfa-furulya – Piros csőrű tarka madár Gyönyörűen fújja. Szép csengettyűszóra Ülj fel a hintóra – Búzavirág kék szemedet Nyisd ki virradóra! Lendvai Ilona: Ringató Aludj el kislányom. . baba. Álmodjál rózsával. Haja. tente! Jaj de szép levente! Panyókára vetve vállán Violaszín mente. Aludj.

baba. aludjál! Repülj fel az égbe Ha meglátod nagyapót.Öt csillag. tente. Fészkire szállt az erdőn A dalos madárka. Alszik a baba. aludjál! Aludj. Csengettyűs kis barika Hazafelé ballag. benne alszom én is. Sétálgat is azóta A csillagos égben. vigyáz ránk az ég is. Aludj. Doromboló cica is Felült a padkára. Soha el nem hagylak! Pósa Lajos: Aludj. baba. . tente. tente. hat csillag. baba. Alszik a világ. Aludj el. baba. aludjál! Feljött már a csillag. tente. Nagyapó is alszik már A nagy karosszékben. drága kisdedecske. baba. Szaladj majd elébe! Alszik a baba. Nem kell félned.

Csillag legyen a patkója. baba! Hajsó! hajsó! Zárva van a pitarajtó! Enyhe álmot. Édesanyja takargassa! Aludj. Vidd a babát zöld erdőbe. drága kisdedecske. Hozz kicsinek arany hintót. Feje fölött lepke lengjen. Arany mókus elringassa. Függő arany nyoszolyára. Arany rigó fütyülgessen. milyen jó a napocska. Enyhe nyugtot Ád a rengő Bölcső kedvesem. Aludj te is a jó nappal – Szállj le égből. Lásd. te szép angyal. Száz ló legyen a hintóba. Fekete. balra ringót. Fektesd le ott rózsaágyra. Pósa Lajos: Altató Beli. fekete holló. Jobbra rengőt. Az álmod jó legyen! Ide se oda se hulló.Aludj el. Arany hintón sík mezőbe. . Elaludt már mosolyogva. Szép gyermekem. baba! Hajsó! hajsó! Zárva van a pitarajtó.

öreg este már. aludj el. a mese száll. csillogó rézgombom. jaj de csuda szál! . testedet takarja holdanyó paplanja. Jaj de puha lágy. kicsinyke kilincsem. selyem szálán nincs csomója. aludj már. hunyd le hát szép szemed. csöpp kincsem. ez a kicsi ágy! Kifáradt már minden gyerek. kismackód ölében ringatózz gyöngéden. a Zsuzsikát lefekteti. Öreganyó jól megveti. aludj el. Weöres Sándor: Este már Kondul a harang. virgoncos manókám. zümmögjön füledbe százezer porszemcse. ha mondom! Álmodat őrizze minden kis tollpihe.Bóbiskolni nem nehéz. Pirkadásig föl se nézz! Pákozdi Gabriella: Ringató Aludj el. a nyoszolya vár. Éjtündér incseleg. mind csak ide vágy! Öreg nagyanyó! Mond el a mesét! Csipke Rózsika nagy történetét! Egyre fon a kis orsója. Száll. Gyertek gyerekek.

gyermekem. Egy tücsök hangja kél. Hisz ágyacskád felett Virraszt anyácskád S dúdolgatva így dalol: Bérceken túl a völgyben lenn A fényes napkorong is elpihen. Kicsi kutya szalmára. gyermekem. Csak hunyd le két szemed. Álmodj csak csendesen. Ezüstös fényét hinti ránk a holdsugár. Elcsendesült a rét. Már fújdogál a szél. A tó tükrén s az erdő mélyén csend honol. kicsi. Tente. baba. Lágy puha fészkén elszunnyad a kismadár. Hát aludj. Hát aludj. Tente. tente. Bérceken túl a völgyben lenn A fényes napkorong is elpihen. . Aludj szívem szentje. Álmodj csak csendesen. aludjál. tündérek közt jár! Szép csillagos az ég.Ki a szemét most behunyja. Aludj. baba párnára. A tó tükrén s az erdő mélyén csend honol.

Kicsi rózsabimbó. Két gerlice ringatja. . mogyorót. cini. kisbaba. Aludj ingó-bingó. Arany csengő altatja. Arany mókus szundikál.Szép álmokat álmodjál. Arany csengő muzsikál: Cini. Pósa Lajos: Arany kertben aranyfa Arany kertben arany fa. álmodj jót: Arany diót. Édesanya csillaga! Álmodj szépet. Arany bölcső alatta.

Ide raktam. Itt szalad. ott megáll. itt a nyoma. Ki ette meg? Pap macskája Mind felvitte a padlásra. Jó forrásra. legelőre. ide be. Sütöttem pampuskát. Mit főztél Katóka? Kását. Ide bújik. oda raktam. Cicuska. Utoljára jól belaktam. Nem láttál egy kismalacot? Itt a nyoma. dombocska. zöld mezőre. És egy körutat csinál. mi van benne? Erre. kukk. arra. Itt szalad a nyulacska. Kicsi gyermek keblibe. Hadd nézzek a tenyeredbe. Kerekecske. Katuska. macuska.CIRÓGATÓK Ciróka-maróka. Keverem babocskát. Itt a csiklandója! Ciróka-maróka. Mit főztél. Kukk. .

itt elbújik. Bezsere. bezsere. . bezsere. Rászokott a kisnyulacska.Itt megbújik. Arra ment a kert gazdája. Ide-oda futott a nyulacska. Itt nem látja meg a kuvik. Abban volt egy káposztácska. Volt egyszer egy kertecske.

Kendervágó lapicka. baba. a torony tetejébe Van egy csodahintó. Még annál is fentébb. palinta benne ül a Csongika. Szépen szól a pacsirta. hinta. Csimpilimpi szóra! Hajtsd fel. Szállj a a kerek tóba! Gyere vissza. A csillagos égbe. Hajts ki végig. palinta. ángyom. fehér hattyú. Verestorony tetejéig! Hinta. hajtsd fel A kakasülőbe. Repülj. Hinta. Kukoricagánica Hömpölög a lábosban. Hopp. Hinta. a hintát.HINTÁZTATÓK Pósa Lajos: Hintázó dal Hinta. ringó. Érjük el a pacsirtát. rózsabimbó. palinta. hinta. ne csak félig. . Ülj fel a hintóba. Lökd meg. hinta. pajtás.

Ringóka. Katicabogárral. Egyenest az égbe. Nagy fára. Víz alá. Hozz vissza majd hajnalra . rózsaszál. Torony tetejébe. rózsaszál. Csókot szórunk anyának. Böske hova száll? Föld alá. Hozz vissza majd hajnalra Dalos pacsirtával! Liliomszál. Hintóka. Csillagesőt apának. Sanyi. Tisza közepébe. Szállj a napsugárral. Hintóka.Zutty! Pósa Lajos: Hintóka – Ringóka Liliomszál. Ringóka. Házunk födelére. Halat fogunk apának. Még annál is mélyebbre. Szállj a napsugárral. Anna. Katicabogárral. Tenger fenekére. Gyöngyöt szedünk anyának. Még annál is feljebbre. Béla hova száll? Kis fára. Kis patak ölébe.

Dalos pacsirtával! Hinta. ott repül a pacsirta. palinta. hajtsd meg Csongi a hintát. Hinta-palinta Régi dunna Kis katona Ugorj a Tiszába. kapjuk el a pacsirtát. zsupsz! .

Üljél Csongor. Tordára. Kolozsvárra. Pápára. ketten ülünk a lóra. Odaérünk vacsorára.HÖCÖGTETŐK. ketten ülünk egy lóra. Szénát. ott árulják a rózsát. térdemre. gyí. gyí. Lóga lába. azon megyünk Budára. a lába nem lógna. . Gyí. gyí! Gyí. a budai vásárra. kapsz belőle bokrétát. LOVAGOLTATÓK Hőc-hőc katona. lovagoljunk Szegedre. zabot a lónak. Gyí. mert ha dóga vóna. Abrakot a csikónak. nincsen semmi dóga. pillangóra. Hőc-hőc katona. lóga. Nagyot ugrik Csongornak. lovam.

paripa. libapecsenyére. katona. te Ráró. Gyí. Szentpéterre kenyérért. Adnak ott egy petákért. így mennek a betyárok. gyí. te paci. (nagyon lassan. (gyorsabban) a parasztok így döcögnek. (lassan) az urak gyorsabban mönnek. (gyorsan) . hó. Komáromba dohányért. hóc. oldalra billegve) a huszárok így röpülnek.Onnan megyünk Komáromba. Győrbe gyöngyért. hahó! Gyű. Így mennek a gyerekek. így mennek a huszárok. hárman meg a csikóra! Így lovagolnak a hölgyek. nem messze van Kanizsa. így mennek a katonák. te ló. paci. Odaérünk délre. Hóc. gyí. ketten ülünk egy lóra.

Bugyrot kötök A hátára. egyszer én. Ott kaptok majd abrakot. hopp! (itt magasra emelem ) Gyí. és lassan is emelgetni a térdet). te fakó. Ló hátára. Így lovagolnak a papok (ezt lassan kell mondani. így nyargalnak a betyárok (ez a leggyorsabb). göcögő. így a gavallérok (kicsit gyorsabban mondani és emelgetni). csett.Csett Pápára. három csacsi. gyí. Egyszer voltam. így vágtatnak a huszárok (minden még gyorsabban). Pej peripán lovagoltam. gyorsan a faluba. döcögő. Benne gyerek. Csikóslegény egyszer voltam. csett. Kicsi kocsi. Csett. . kerek. két lovam. fussatok. Mindig csak az leszek én. göcögő. Gyí. te szürke. kicsi. döcögő. Gyorsan.

megy a gép. szélsebesen fut a szán. zim. nagy az út. zum. paripám. kalapács Kicsi kovács. Zum. megy a gép. . fekete az alagút. fut a vonat: zúgó robogás. Lovagoljunk Debrecenbe Veszünk ottan vásárfiát. Többet sose leszek én. paripám havas úton megy a szán.Vándorlegény egyszer voltam. Csongor a térdemre. mit csinálsz? Sárga lovat patkolok. Nagy bakancsban vándoroltam. Ha szökellsz. A masina fut. Jön a vonat. Kipp-kopp. fut a kocsi: patkó-dobogás. zötyögősen megy a szán. Ha szaladsz. jjgjjjWeöres Sándor: Kocsi és vonat Jön a kocsi. Ha döcögsz. paripám. Vajon hova fut a kocsi? Három falun át! Vajon hova fut a vonat? Völgyön-hegyen át! Zim. Pacikám. Egyszer voltam. nagy az út. Gyere. forog a kerék. fut a sínen a kerék. Szépen szóló kismuzsikát. paripám. kiborul a kicsi szán. egyszer én.

Kicsi kocsi. mögötte a fia. Én vagyok a vasutas. pajtás kapj fel rája. lovam trappolgat. ez a vonat valahol. te meg legyél az utas! Trapp. Uccu. trapp. kicsi kocsi Árok partján kicsi csacsi. rákiált Facsiga az okos csacsira. alagúton. van neki kocsija. kocsihoz csacsija. Úgyis te vagy a gazdája! Ziki-zaka-zakatol.Aranyszeggel szegelek. Mögötte a kicsi kocsi. Zelk Zoltán: Facsiga Gazdag ám a Facsiga. Sok veled a galiba! Túlsó parton ízes kóró. . bakra ül a Facsiga. taliga. hegyen-völgyön. nem tévedünk el az úton. ennyit csak. röpül a kocsija egész nap kocsikázik Facsiga s a fia! Gazdag Erzsi: Kicsi csacsi. trapp. hogy: „Gyia!” s máris fut a csacsija.

Éppen csacsifogra való! Csacsi nem rest. oda lép. Nem adom. hejhó! Hegyen át. Odanéz a Nap is százszor! . vizen át vágtat. Odanéz valahány csillag. Idelép. Weöres Sándor Paripám csodaszép pejkó. törik is. ha igérsz százat! Amikor paripám ballag. Dől a kocsi. ugrik is. Amikor paripám táncol.

Ha megázik. Din-don diridongó! Fut a havon a fakutya. Vele fut a retye-rutya. Weöres Sándor: Haragosi Fut. robog a kicsi kocsi. Din-don diridongó! Ha kiborul a fakutya. kidobjuk: zsupsz! . Én is húzlak tégedet. kender zsupp. Lepotyog a retye-rutya. Az lesz a legkisebbik. itt az óra! Aki vitéz fel a lóra! Rajta vagyok. Zsipp-zsupp. Din-don diridongó! Ha kiborul az a kocsi.Sarkady Sándor: Fel! Itt az óra. Lerepül a Haragosi. Amelyikünk leesik. húzz engemet. rajta márisvitéz volt a nagyapám is. Din-don diridongó! Húzz. Rajta ül a Haragosi.

nem kap rétest estére. Komoly képpel lépeget. katonának az való. sétálunk. csüccs!!! Sétálunk. csak tizenkét óráig. hátrafelé nézeget. egy kis dombra lecsücsülünk. erdőt-mezőt bejárunk. csüccs! Aki nem lép egyszerre. egy kis dombon lecsücsülünk. négy. kettő. Sétálunk. . csak a világ végire. emberek! Nagy csizmában kisgyerek. ott sem leszünk sokáig.SÉTÁLTATÓK Nézzétek csak. mikor aztán elfáradunk. Nem megyünk mi messzire. három. Egy. dimbet-dombot megmászunk. pedig a rétes nagyon jó. sétálunk.

Kendervászon. Nyuszi. hopp! Máris egyet megfogott. haréja. Csak a falu végire. Erre. erre tyúk. Hogy velem is ugorj egyet! Nyuszi ül a fűben. talán beteg vagy.Te kis legény hová mégy? Nem megyek én messzire. Hogy már nem is ugorhatsz? Nyuszi. hopp. zsupsz! Levendula ágastul. nem fázom. Mariska. . Juliska. ezt a hegyet még megmászom. Szundi-. lenvászon. ugorj a fazékba. Nemes Nagy Ágnes: Kendervászon Kendervászon. hogyha járok. erre van a gyalogút. szundikálgat. Hopp. hopp! Nyuszi. Ugorj egyet párostul! Azért adtam egyszer meggyet. lenvászon. kakas. Taréja.

Az én sípom csak azt mondja: El ne essél. áll. áll a baba. Sári. Mint a gyertyaszál. áll. Kati tudja. úgy kell járni.. Állj egyenest! Itt a nagyapó! Áll a baba. Mint a gyertyaszál… Szárnya nő majd liliomból. vaj. feláll Csongi maga! Tippen-toppan. hóha. tanulj tőle. cini muzsika. áll Áll a baba.Hej. Csongi megáll. .. hoppá. hó! Esik már a hó. Az ölembe száll. jaj! Hóha. Hoppá. haj! Tejfel-túró. gyere vélem egy pár táncba! Így kell járni. hoppá. Vitéz Varga Pál! Hókusz-pókusz. hogy kell járni. tippen-toppan. állni tud ám! Cini. Táncol a kis Zsuzsika. Ki kopogtat?. Pósa Lajos: Áll a baba. Ákom-bákom.

Cukrot.Jobbra dűl. Mint egy kis madár. Mint egy kis madár. csókot kapsz! Tipeg-topog. Meg balra dűl. tipeg-topog bocskorában. topp! Topánkája. jár. Tapsi. jár. Édesanya karosszéke Nem messze van már. Tücsök koma hegedül. . hopp! Jár a baba. Holnapután a kert alatt Lepkét is fog már! Jár. tapsi. járni tanul már. kopp! Édesanya két karjába Odaszalad. Pósa Lajos: Jár a baba. taps! Csingilingi. jár Jár a baba. jár. jár. rapsz! Sétálj el még az ajtóig. pici baba szép korában járni tanul már.

. mint egy kis király. jár. koptatja a bocskorát. szedegeti a lábát.Jár a baba.

neked adom. pacs. Ez elment vadászni. kerekes. vak varjúcska. Úti füves. bíbola. hess-hess-hess! Töröm. Csongika! . ez meglőtte. nem adhatom oda. leveles. tyúkok ülnek rajta. pacs. icce tolla motolla.TENYERES. ez hazavitte. Pacs. UJJAS Áspis. komámasszony kéreti a szekerét. ez megsütötte. és ez az icike-picike mind megette Csip-csip csóka. töröm a mákot. sütök vele kalácsot. Bíbola.

ez kap finom pecsenyét. holnap sütök. uí. Szita. éhes vagyok! Hüvelykujjam almafa. a kisujjam mind megette. dombocska. mégis neked adom! Bizseréré. itt megáll. mutatóujjam megrázta. ide bújik. verte. dombocska. ez a malac visít nagyot: Uí.Ez a malac piacra megy. . Ma szitálok. itt szalad a nyulacska! Kerekecske. sűrű szita. ez itthon marad. Ördög hordta. ez semmit se kap. megfájdult a hasa tőle. erre megyen. Utol érte a nagy macska. nóbis… Kis kecske. golyóbis. Neked egy kis cipót sütök. kicsi gyermek keblibe. Erre szalad a nyulacska. középső ujjam felszedte. ide be. szita. Megzsírozom. itt szalad a nyulacska. Kerekecske. megvajazom. Mégis. gyűrűsujjam hazavitte. itt egy körutat csinál.

Nem látta kend. Abba volt egy kis csík mákocska. (Szikszó) Egy kis kertet kerítettem. dombocska.Bizseréré nóbis… Kis kecske. Abba nyulat rekesztettem. Merre szaladt? Erre. Mind megette. golyóbis. itt! (Kun-Szt. itt.-Márton) Kerekecske. erre. erre! . Itt volt egy kis kutacska. néném asszony! Merre szaladt? Itt a lyuka. itt. Oda ment a szomszéd cicája.

Hat.KISZÁMOLÓK Apacuka. Hét. . . Utánam jött apám. . .hasad a pad. Nyolc. . anyám Hátba veregetni. ott a szamár megissza! Ec-pec kimehetsz Holnapután bejöhetsz Cérnára. kamanduka. .kis Ferenc. Fundakávé.biz' oda nem mégy. Abcug.leszakadt a polc. Öt. Három. .dörög az ég. fundaluka.csipkebokor vessző. . ha nem tiszta vidd vissza. . fundaluk.Te vagy az én párom.érik a tök. Tíz. Kilenc.megérett a meggy. Funda kávé kamanduk.tiszta víz. . Egy. cinegére Ugorj cica az egérre Fuss! Lementem a pincébe Vajat csipegetni. Nád közé bújtam. Kettő. Négy. .

.. daruláb Tarka disznó mezítláb. Az én házam alacsony. Sípot csinálgatni. Beszaladtunk a nádasba Sípot csinálgatni. csapodár. Utánam jött Beke bácsi Hátba veregetni. Utánam jött egy vénasszony. Az én sípot csak azt mondja: Dibdáb. Az én sípom így szólt: Dí. Én elmentem az erdőbe Tölgyfa karót szedni.Nádsípot fújtam. Utánam jött a kishúgom Szőlőt csipegetni. Dibdáb. Ketten fújjunk egy dudát! Dibdáb. daruláb. Ketten fogtunk egy békát. Az én sípom csak azt fújja: Dirr-durr. . Elmentem a szőlőbe Szőlőt csipegetni. Eredj ki te hát. Neked adom a farkát! Elmentem én a szőlőbe Szőlőt szedegetni. dú. Tarka disznó mezítláb. daruláb. Jól meg veregetni! Elbújtam a nád közé. dá. Te vagy az a nagyszájú.

Mondd meg Te. mátka. Meg is van már a fogó! Egyedem-begyedem tengertánc. Ica. Te vagy a fogócska! Száll a madár a házra. hanem te leszel a cica! Mese. Ha az ajtón kimegyek. Vica. Hajdú sógor. Elment apám dinnyét lopni. mese. Utána a molnár fazekastól. Kiugrott a gombóc a fazékból. Beverem a fejemet. Fazekastól. kopogó. Annak az ajtajára. stól. mit kívánsz? Nem kívánok egyebet. Stól. stól. ki lesz most vajon a cica? Se nem Ica. Elfelejtett zsákot vinni. Leesik a kalapom. Csak egy darab kenyeret. Mári. Kipp-kopp. hány zsák kell? Sári.Van is érte sok bajom: Ha az ajtót kinyitom. Ingó-bingó rózsa. se nem Vica. Pillangós madárka. .

Mag. ha lekaszálják. kacagjál. Pattanj. tovább él. Kacagjál. . Nevelője szegény ember. Szomjas soha ne legyél. Még jobban pattanjál. Olyan legyél. Nőjél. Aranyat a nyári nap. mag. Esőt. pattanjál. hogyha vágják. felhőt hoz a szél. nőjél hamarabb. ő is tudja Napfény volt a ringatója. búza. Zelk Zoltán: Te is tudod. eső volt a dúdolója.NÖVÉNYES Mag. mint egy tál. Csak erősebb. búzamag. mégis erős. mag búzamag. nőjél hamarabb. mint a tenger. Meleget a napfény ad. Nőjél.

leülnek a vándorok.Akkor is. Radnóti Miklós: Október Hűvös arany szél lobog. Minden aranysárga itt. Elaludt a kondás. Nagy kalap a fejében. Hogyha nehéz leteszi. aranylik fenn a faág. Gyün a Gyuri bátyám. csapzott sárga zászlait eldobni még nem meri. akkor is. Rágcsálhatja Ica. Eheti a kis Katica. Tököt visz a hátán. hát lengeti a tengeri. Vica. megeszi. Megfőtt már a kukorica. ha fogak rágják. Hogyha éhes. Görbe bot a kezében. Kamra mélyén egér rág. ha kézzel vágják. De hát tudja minden gyerek: miből sütik a kenyeret… Icarica. . kukorica. Szedjük a sóskát. Gyékén-gyákán.

Tudom. Még ilyen vitéz nem járt itt. Weöres Sándor: Mély erdőn . Csurog a csurgó. Csak a szádat tátsd ki! Burján. jaj. Volt egyszer egy dinnyeföld. Csupa sárga volt a föld! Csoóri Sándor: Dióbél bácsi Ki lakik a dióhéjban? Nem lakik ott bárki. egy sem zöld. Dinnyeföldön dinnye nőtt. Kinyílik a csontkapuja és cammogva előmászik Vén Dióbél bácsi. megemlegetsz éngem. Csak Dióbél bácsi. kóró. Egy sem piros. Pereg az orsó. Leaprítlak mind egy szálig.Csicseri borsó. most néked. Tele a korsó. Ha rácsapsz a dióhéjra.

Őszi fényes napsütésben. drága bodza: tarthatom a gumitömlőt. dobja. víztől fényes járdaszélen szappanozza és lemossa hull a bodza. míg az autót szappanozza. dobja. . Nemes Nagy Ágnes: Hull a bodza A mi utcánkban kicsi utca. A héja már fekete. Gyere. Mókus is gyűjt télire. Kis bogyóját dobja. Nem gondolok semmi rosszra. van benne egy hosszú bodza. kiabál is Bandi bácsi. az autóját szappanozza. Ősz felé már hull a bodza. Szedjük tele a kötényt. de örülök. Beérett már a kökény. kis bogyóját dobja. hull a bodza.Mély erdőn ibolyavirág. Elrejt jól a borókaág. Mély erdőn ibolyavirág. Minek is rejt az az ág. tágas a világ. lila lesz az utca-hossza.

kérdik. Kezemre. térdig. járok. kezemre. Hogyha belegázolok.Nemes-Nagy Ágnes: Akácfa Akácfa. csakhogy el nem olvadó. . színaranyban. sárga hóban. sárga lombot hullató. járdaszélen nagy kupacban színaranyként csillogó. hogy zizeg és hogy ropog! Mit csinálsz te? . Járok. Mintha hullna sárga hó. mintha hullna sárga hó. akácfa.

Móra Ferenc: Kertem alján Kertem alján lombot ontva vén akácfa vetkezik, ablakomba búcsút mondva nyújtogatja ágkezit. Ha szükellő őszi szellő simogatja sudarát, gallya rebben, halk zörejben sírja vissza szép nyarát. Puszta ágad bármi bágyadt, bármi búsan bólogat, vén akácom, e világon nincsen nálad boldogabb! Viharával, nyomorával, átaluszod a teletúj virággal, lombos ággal kelteget a kikelet.

Weöres Sándor: Galagonya Őszi éjjel izzik a galagonya, izzik a galagonya ruhája. Zúg a tüske szél szalad ide-oda, reszket a galagonya magába. Hogyha a hold rá fátylat ereszt: lánnyá válik, sírni kezd. Őszi éjjel izzik a galagonya, izzik a galagonya ruhája.

ÁLLATOS
Szabó Lőrinc: Falusi hangverseny Háp háp, háp, jönnek a kacsák, hű, de éhes, hű, de szomjas ez a társaság! Bú, bú, bú, boci szomorú, de hogy feszít tyúkjai közt a kukurikú. Röf, röf, röf, Orra sárba döf, Sonkalábán Kucu-néni fürödni döcög. Bú, röf, háp, sípok, trombiták. Víg zenével így köszönt e díszes társaság.

Én elmentem a vásárba, félpénzzel. Tyúkot vettem a vásárban félpénzen. Tyúkom mondja: kityrákotty Kárikittyom, édes tyúkom, mégis van egy fél pénzem. Én elmentem a vásárba, félpénzzel. Lovat vettem a vásárban, félpénzen. Lovam mondja: nyihaha. Tyúkom mondja: kityrákotty Kárikittyom édes tyúkom mégis van egy fél pénzem. Én elmentem a vásárba, félpénzzel. ludat vettem a vásárban, félpénzen. Ludam mondja: gi-gá-gá. Lovam mondja: nyihaha. Tyúkom mondja: kityrákotty Kárikittyom édes tyúkom mégis van egy fél pénzem. Én elmentem a vásárba, félpénzzel. disznót vettem a vásárban, félpénzen. Disznó mondja: röf-röf-röf. Ludam mondja: gi-gá-gá. Lovam mondja: nyihaha. Tyúkom mondja: kityrákotty Kárikittyom édes tyúkom mégis van egy fél pénzem. (...) Én elmentem a vásárba, félpénzzel. legényt vettem a vásárban, félpénzen. Legény mondja: angyalom.

(...) Kárikittyom édes tyúkom elfogyott a fél pénzem.

Petőfi Sándor: Anyám tyúkja Ejh, mi a kő! Tyúkanyó, kend A szobában lakik itt bent? Lám, csak jó az isten, jót ád, Hogy fölvitte a kend dolgát! Itt szaladgál föl és alá, Még a ládára is fölszáll, Eszébe jut, kotkodákol, S nem verik ki a szobából. Dehogy verik, dehogy verik! Mint a galambot etetik, Válogat a kendermagban, A kiskirály sem él jobban. Ezért aztán, tyúkanyó, hát Jól megbecsülje kend magát, Iparkodjék, ne legyen ám Tojás szűkében az anyám. Morzsa kutyánk, hegyezd füled, Hadd beszélek mostan veled, Régi cseléd vagy a háznál, Mindig emberül szolgáltál. Ezután is jó légy, Morzsa,

Kertbe mentek a tyúkok. Gazdag Erzsi: A kis kakas rézgarasa Elgurult egy rézgaras. mérges lett a kakasra. Fölkapta egy kis kakas... egy tál dödölle.Kedvet ne kapj a tyúkhúsra. Ha fölkapta. Tóbiás. Ettél belőle. De a bögye kidobta. Mind megették a magot. Éliás. . Ezt adta a begyének. Élj a tyúkkal barátságba'. Összeszidta a kakast: "Búzát adjál. ne garast!" Kis kakas a piacon búzát vett a garason. most már békén megélnek. a bögyébe betette. jól tette. Anyám egyetlen jószága.

. jót lubickolt este. hasa. háta meg a szárnya! Addig-addig mosdott. Hápi kacsa minden reggel fölkelt kakasszóra. mindig csak azt leste. éppen olyan sárga. fürdött este. Hát egy napon Hápi kacsa csodálkozva látja: hófehér lett nyaka. Alig bújt ki a tojásból. nyaka. máris tudott járni. mint a pitypang. színe pedig. kapta magát s szaporázva totyogott a tóra.. fürdött lubickolt a tóban amíg az a szép sárga szín . hasa. szárnya. úgy hívták. hogy Hápi.Szalai Borbála: Hápi kacsa Volt egyszer egy kicsi kacsa. Hogy a vízbe toccsanhasson. Fürdött reggel. háta. Pihés volt a feje.

de a végén mindenki kap papucsot a lábára. Weöres Sándor: Kacsa-úsztató Tóvize.. nézd a Nap is lement már. egyél már. Nézzék. sárga. tó vize csupa nádszál.. soha többé nem kell másik! Minden méret kapható! Minden papucs eladó! Hosszú a sor. el nem vásik. lila. van itt piros. itt a feketék! Príma papucs. . sárban ezer kacsa bogarászik. Bim. egy kacsa. rövid a nap.mind lekopott róla.. szürkéskék. Esti harangszóra.. ki se látszik. két kacsa oda császkál. Éjfél tájban. reszket a tó vize. Egyél libám. nyolc órára. bam. Tordon Ákos: Libabolt -Libapaucs kapható!gá-gá-gágog Lúdanyó. bom. -Válogathat minden liba. csak teljék az árára. zöldesbarna.

a pulyka meg toprongyos. te szereted Csak a háborút. Mérges pulyka. csak az enyémet sajnálom. Szebb a pulykánál a páva.Debrecenbe kéne menni. rút. a pulykának rút a lába. . le is út. Megállj kocsis lyukas a kas! Kiugrik a pulykakakas! Debrecenben csoda esett: két kis kakas összeveszett! Én a kakasod nem bánom. rút. Föl is út. pulykakakast kéne venni. Rút. mert a páva aranyos.

vonó a farka. penget rajta. fehér cica Tarka cica. fehér cica. haj! Meglátta. hej! . A gazdasszony haragjában seprűt fogott. fehér cica egyet ugrott. Gazdag Erzsi: Tarka cica. Ez a csuda zenekar cincog. A lagziban a táncot csak erre járod. nyávog.Gryllus Vilmos: Hegedül a kisegér Hegedül a kisegér. hogy kemencén a vaj. Tarka cica. Csellón játszik a macska. haj! S nyelve hegyén0 elolvadt a vaj.

megütötte török basa. De én cica nem vagyok. odacsípte ajtóm sarka. Ördög vigye a szalmáját. . Mért bántotta kutyám farkát? Öreg kutya sétál Füle-farka szétáll. Fut a cica. tarka cicafej. Ördög vigye ajtóm sarkát. hogy szebb az ő nótája. Itatója mély tál. Azt gondolja magába'. Mért bántotta kutyám lábát? Fáj a kutyámnak a hasa.S kopogott a fehér cica. vau-vau. Száz egeret fognék. Egeret sem foghatok. Megütötte a szalmába. Cirmos cica dorombol. nyau-nyau. Etetője mázas bögre. Fáj a kutyámnak a lába. Ha én cica volnék. Mért bántotta kutyám hasát? Fáj a kutyámnak a farka. Hallgatja egy komondor. Ördög vigye török basát. Rá is kezdi.

Weöres Sándor: A kutya-tár Harap-utca három alatt megnyílott a kutya-tár, síppal-dobbal megnyitotta Kutyafülű Aladár. Kutya-tár! kutya-tár! Kutyafülű Aladár! Húsz forintért tarka kutya, tízért fehér kutya jár, törzs-vevőknek 5 forintért kapható a kutya már. Kutya-tár! kutya-tár! Kutyafülű Aladár! Benedek Elek - A kutya meg a nyúl Valamikor réges-régen, a világnak kezdetén, minden állat békességben éldegélt a föld szinén. Ki volt akkor nagyobb úr, mint a kutya meg a nyúl! Erdőn, mezőn együtt jártak, együtt ettek, együtt háltak; megosztották, amit fogtak, szóval: jóbarátok voltak. Egyszer, hogy a tél beállt, és a hideg hó leszállt, azt mondja a füles nyúl: - Rakjunk tüzet, kutya úr! - Rakjunk tüzet,aki lelke! Ne reszkessünk a hidegbe!

Nosza hamar gallyat szednek, tüzet raknak, melegszenek, melegítik bundájokat, általfázott irhájokat. Hej, de jó a meleg, télen, a havas zord erdőszélen! Azt mondja a vidám nyúl: - Játsszunk egyet, kutya úr! - Mit játsszunk? - Tán lakadalmat! - Jól van: játsszunk lakadalmat: - cincogjunk meg brummogjunk, ugrándozzunk, táncoljunk. Felszökken hát a víg nyúl. Szembe vele kutya úr: ugrándoznak, bokáznak, keringélnek, cicáznak. S hogy a táncot szebben járják, egymást hopp, hopp! átugrálják. Hanem ime mi történik! Az állatok így regélik: ahogy ottan ugrándoznak, nevetgélnek, bolondoznak, meglökte a kutyát a nyúl, s tűzbe ugrott a kutya úr. - Vaú! - üvölt a kutya! Mit csináltál, te buta! S hogy így rája kurjantott, a farkába kaffantott. A nyúl, uccu, vesd el magad! farka nélkül tova szalad. Nem kergeti a kutya:

leégett a papucsa! Azóta csepp a nyúl farka, s meztelen a kutya talpa, s azóta van, hogy a nyúl fut ha jön a kutya úr.

Volt nekem egy kecském, tudod-e? Kertbe rekesztettem, tudod-e? Megette a farkas, tudod-e? Csak a szarvát hagyta, látod-e? Weöres Sándor: A birka-iskola Egyszer volt egy nagy csoda, Neve: birka-iskola. Ki nem szólt, csak bégetett, Az kapott dicséretet. Ki oda se ballagott, Még jutalmat is kapott, Így hát egy se ment oda, Meg is szűnt az iskola.

Egy kis malac röf-röf-röf. Trombitálgat töf-töf-töf. Trombitája, víg orrmánya, földet túrja döf-döf-döf. Jön az öreg, meglátja. Örvendezve kiáltja: Rajta fiam! Röf-röf-röf-röf. Apád is így csinálja! Most már együtt zenélnek, kukoricán megélnek. Töf-töf-töf-töf, röf-röf-röf-röf ezek ám a legények!

Móricz Zsigmond: Disznók az esőben Perzsel a nap, meleg a nyár Kinn a mezőn a disznónyáj. Vígan túrják fel a tallót, Soha jobb dolguk még nem vót. De csak felleg kerekedik, Nagy zivatar közeledik, Dörög az ég, eső meg jég, Mintha dézsából öntenék. Megrémült a disznók hada, Fényes délben vágtat haza. Mind rémülten karikázik, Az új ruha még elázik. Van visítás, van sivítás, Jaj iszonyú a megázás,

Míg a falun végigérnek, Egyre kurrognak a vének: „…Hogyha én ezt tudtam vóna, köpönyeget hoztam vóna!” rásír a sok kis malac is! „Én is, én is, én is!” Ugy berontanak a kapuba, Aki ott áll az utjokba, Köszönni sem ér rá nekik, Mint a semmit, úgy fellökik!

Boci, boci, megfázott, Varrtam neki nadrágot, Nem akarta felvenni, Ágyba kellett fektetni.

Boci, boci, tarka, Se füle, se farka. Oda megyünk lakni, Ahol tejet kapni.

Ott lakott egy iciri piciri kis macska. Mehemed. hová lett az iciri . Volt egyszer egy iciri piciri házacska. Számlálgatja Mehemed. Meg is számol Mehemed három féle tehenet: fehéret. Csudálkozik Mehemed. feketét.Móricz Zsigmond: A török és a tehenek Volt egy török.. Volt annak két iciri piciri kis ökre. Csizmát húz az iciri piciri kis macska. sose látott tehenet. Mi vagyunk a tehenek.. S felrúgták a tehenek! Móricz Zsigmond: Iciri-piciri Ajaj. tarkát. rákaptak egy iciri piciri kis tökre. Meg ne fogd a tehén farkát! Nem tudta ezt Mehemed. "Ilyenek a tehenek?" Én vagyok a Mehemed. hol volt hol nem. Egyszer aztán Mehemed lát egy csomó tehenet. Nem is tudta Mehemed milyenek a tehenek. Hány félék a tehenek.

Sehogy se akart békülni vele. mikor egy tavaszi vásár után udvarunkba vezette apám. Megörült két iciri piciri ökrének: Vége van az iciri piciri mesének. mit jelent a szó.piciri barmocska. s nem látja az iciri piciri kószálót. Bejárja az iciri piciri kis erdőt. Mirza. Felfordult az iciri piciri tököcske. s nem leli az iciri piciri tekergőt. mi is csak így becéztük: Mirza. bánatában iciri picirit meglökte. Mirza. Sejtelmünk se volt.Egye a fene ezt a bolondos. mit magával hozott a kiscsikó. Simon István: Mirza Ahogy első gazdája hívta. Bejárja az iciri piciri kaszálót. benne a két iciri piciri ökröcske. furcsa szót.. Rátalál egy iciri piciri kis tökre.. aztán ráhagyta: .." . mint rejtelmes talány csendült a szó nagyanya ajakán.

lányok között a csikó kisérte. S kinek neve talány maradt. szepegte sírva. mint legszebb szót a földön: Mirza. kedvet.S így hívta ő is a kiscsikót. űzte a bungó szarvasbogarat. mögötte Mirza ugrándozott s selymes füvön. Áthajolva a pudvás kapufán. lassan a sírba visz. Nappal persze ficánkolt nagyon. kockacukorral kicsalogatta. Örömöt. Nagyanyát leste: ölbe fát ha vitt. Mirza. dobbantott. . és télire majd kell a csizma is.. elvezették a kedves kiscsikót. sok az adó. petrencék között. hát elkísérte a konyhába is. Meglátta és kiáltott sikítva: „Hej. Aztán egy napon ebédnél így szólt apám: eladom. Nyihított. Kert alól. majd megszaladt. így szerzett nagyanyának örömöt.. ha paprikát hozott. mindenki letette a kanalát. titok. nézte a távozót még nagyanyám. te Mirza!" S ráveregetve a kampós nyakra. kinek deszkából tákolt kaloda volt istállónkban külön otthona. Ült némán a megrémült család. ha ballagott misére. de megijesztettél. és halkan suttogta. játszott a tyúkokkal az udvaron. Vasárnap.

oda búvik. Be sötét a lakása. hanem kövek zugában. amikor elfárad. Lenn a lyukban megpihen. három kisfiának. ha esik. . napozik a gyíkocska. ha vadászok kergetik. Szabó Magda: Ki hol lakik? Hátán tarka csíkocska. püff neki: sárba csöppen Csetneki. lódoktorhoz vontatja. Hát a kis sün hol lakik? Falevél alatt. szakad szét. Ki-kipislog nézeget. csirkehúsról mesélget. Kóc a kötőfék. mert ha süt a napocska. lesi a szép kék eget.Csoóri Sándor: Csetneki Hosszú nyakú Csetneki sánta lovát csetleti. Hát a róka hol lakik? A lakása róka-lik. Csetleti. sosem éri a nap. botlatja. hol lakik a gyíkocska? Nem lakik az szobában.

álmos kis feje alatt falevél a párna. lefekszik. ő mást ad a két fiának. nyáron járja a hegyet. vízből van a párnája. kék patak. van jó moha-ágya. édes málnát szedeget. ha eljő az éjjel. barlangjában szundikál. vele megy a háza. vízi nótát énekel. Hát a mackó hol lakik? Házát hol leled? Óriási kertje van: a zúgó rengeteg. mi fő lenn ebédre. . csak egy kapuja. folyó. de mézraktár: amit hord a méhecske. Ott lakik a homályba’. hogy méhkaptár. Télen. ha elindul sétálni. Vízben alszik. meg túrós puliszkát. Hol lakik a méhecske? Háza be fura! Nincsen annak ablaka. békát meg gilisztát. Akkor indul vadászni. Benn a házban levest esznek. nézi-nézi az erdőt. Hát a csiga hol lakik? Hátán a lakása. nemcsak ház. lenn lakik a víz alatt. Hát a gólya hova fészkel? Kémény tetejére! Hogyha lenéz. ott gyűlik a mézecske. hogyha szél dudál. nincsen neki lámpája. óriás szemével. . Hol a bagoly lakása? Egy vén tölgyfa odvába’. meglátja. vízben kel. tenger.Hogyha álmos. Úgy hívják. Hol lakik a halacska? A lakása tavacska. buborék a labdája.

rengenek a rigófiókák. Ha a tisztáson suhan. róka gyűjti. majd a malomba ér. leng a nád. mén a szekér. Róka gyűjti. Hogyha szél fú. . szúnyog kévét köti. hányja a szekérre. Hát a nádirigónak merre van a háza? Sűrű nádas rejtekén fészek a lakása. a part alatt. A part alatt.Kövön-földön gyalogol. s mint bölcsőben. két kis szarvacskája! Az őzike merre él? Vajon hol lakik? Ágyát erdő közepén pázsitból vetik. bolha ugrik. susog a sás nótát. szúnyog kévét köti. hányja a szekérre. Bolha ugrik. majd a malomba ér. A malomban. három varjú kaszál. bársony füvön illan át barna kis patája. Mén a szekér. fűszál a hintája. tapogatja az utat. a malomban. szél sem ér nyomába. három varjú kaszál.

kisült-e a cipó. harmadik követ vág. medve várja. harmadik követ vág. három tarka macska. tekenőbe tölti. Szürke szamár. kemencébe rakja. Tehén dagaszt. tehén dagaszt. vizet hoz már. kisült-e a cipó. hangya morzsát szedi. Tyúk a cipót csipegeti. hangya morzsát szedi. Egyik szitál. Medve várja. kemencébe rakja. . másik rostál.három tarka macska. tekenőbe tölti.

olyan cécót. három ökröt vágott.. –Elvennélek. –Hozzád mennék. te kis légy. el akarta venni.Megunta már a tücsök: egyedül cirpelni . híre ment hetedhétországba. . ölelgette a legyet. Megvolt a nagy egyezség. ha kicsi nem volnál.. te tücsök. Farkas volt a mészáros. ha görbe nem volnál. lagzit csaptak rája. azontúl meg malacot tízet is lerántott.

A dongó a darázzsal földön verekedtek. mellé ugrott az egér. . föl se tudott kelni. szúnyog a szekundás. Dühbe jött a cinege. társa akart lenni. macska is a konyhában szakács akart lenni. roptatta a pulykát. cibálta az üstökét. zöld béka a flótás. Dudázott a denevér. násznagy akart lenni. pofozta szegénykét. megfogta a sörkét.Kutya is a küszöbön borsot akart törni. Odaugrott a varjú. sose láttam fullánkot még olyan mérgesnek. Odaugrott a hörcsög. bíró akart lenni. előugrott a majom. büdös bogár a bőgős. farkas fújta farkát. Gólya volt a prímás. úgy megvágta egy vén tyúk.

rémes ez a faállapot. a nyakunk. csikorog. a derekunk sehogy se forog. Hogyha télen fabált csapnak. föl ne csapjál faállatnak! . nyikorog. Ha így teszünk. ha úgy teszünk.Orbán Ottó: A faállatok Azt mondják a faállatok.

Szúnyog Úr. Jönnek a rokonok. a patikus. Gyűlik a sok sütemény. nagyobb volt egy lónál. ismerősök sorba. Megfogtam egy szúnyogot. billen a szárnya.Árkot ugrott a szúnyog. Aki eztet elhiszi. rétes. kint fekszik a színbe'. több volt egy akónál. . szúnyog-patikába. Meg is gyógyult egy-kettőre. összeforrt a lába. maga rakta sínbe. szamarabb a lónál. nem vitték a kórházba. Kisütöttem a zsírját. Látja a lepke. s örömében felmászott a jegenyefára. Gryllus Vilmos Reggeli harmat kelti a lepkét. Virág a réten tárja a kelyhét. béles. Virágkehelyben reggeli várja. torta. Szaladtak a szúnyogok. kitörött a lába. aki eztet elhiszi szamarabb a lónál.

Kerék alá tesznek. Vigyed el a hideget. hívta a vadrózsa. Hívta a gyöngyvirág. Hozzál nekünk meleget. Rába. . Onnan is kivesznek. Meguntam gyönyörű Győrnek gyöngyvárában laktomat. Jönnek a törökök. Ide is. Tó partján a szúnyogok kalapot emeltek. Rábca rákja rágja lábomat. oda is bekukkant egy szóra. Éjjeli pillangó hazatalicskázta. Estére elaludt katicabogárka. Mert a Duna. Katicabogárka Szállj fel az égbe. Elindult megnézni mi van a világban. Hozzál onnan napfényt Arany tekenőbe. Nagybajuszú cincér bácsik sétálgatni mentek.Katalinka szállj el. Egyszer egy hétpettyes katicabogárka. Sós kútba tesznek. Onnan is kivesznek.

Patája elé néz büszkén. . Senki sem jár éppen arra. hogy vetélytársra. nyelve kilóg. versenyt akar futni.Csigapajtás.Rajta! Se nem lát. se nem hall. lábánál a fűben. a versenytárs.Sulyok József: Csalóka versenyfutás Kinn a réten Szürke Csacsi. hol fog itt akadni. szent Ramón!? Ül a csiga. Csiga sem verte meg. jól elfárad. mit lát. kapaszkodik erőlködve. senki sem tud gyorsabban szaladni. körbenézve konstatálja. elsomfordált lógó füllel. újabb fűcsomóra. hogy a kedve versenyzéstől elment. van-e kedved futni? Versenyezni. hogy győzhette le a csiga. de a szégyen hajtja. titkolva a szégyent. s eszik. Félreérti ezt a csacsi: Egyesség lett kötve! Vezény kiáltásra futunk. Megszólítja: . lassan egykedvűen. ki fog előbb a nagy tölgyfáig jutni? A csiga csak kúszik tovább. Ni-ni! Mégis mozgást észlel. már mondom is: . Te győztél? Ez hihetetlen! Fussunk vissza! Rajta! Rohan csacsi. de jaj. liheg. árkon. fáradtan térdre esik. Úgy kimerült. hogy Tőle itt. bokron. Végre felér. Odaér a nagytölgyfához. csacsi fut sebesen. húz eszeveszetten. töri egyfolytában. vízmosáson. Mit lát a fűben a szamár? A csiga ott ül. Visszaér az induláshoz. bólogat pihegve. nincs kivel fogadni. Azóta sem megy fejébe. fáradt. Körbenéz. nem figyel a szóra. unottan a fűcsomón. Ott mászik egy lomha csiga. remeg.

„Közeledik már az ünnep. Gazdag Erzsi: Csigabiga néne Körülnézett háza táján csigabiga néne. nem egy. megcsodálja egész erdő népe. . táskájában eleség. s kimeszelte házát.A csiga ül egykedvűen. olyan tiszta. meg sem mozdult. Megbámulja. nem találja párját. kétszer is futásban? Nem is sejti szegény szamár. más csigabiga. csak egyformák. Várja otthon lánya. Gryllus Vilmos: Csigabiga Lassan jár a csigabiga. fia. csigabiga-feleség. Olyan fehér. mint sok. meszelni is kéne!” Meszet oltott egy csöbörben. nem egy futó fajta. kettő csiga. s háza előtt örvendezik csigabiga néne.

a kíváncsi Csiga Zsiga gondolt egyet. Míg odaért – azalatt jókorát nőtt a kalap. kié az a fura kalap?!” El is indult Csiga Zsiga. itt az este. Szalai Borbála: Csiga Zsiga Csiga család kicsiny fia. azért vagyok Csiga Zsiga! . csóré csiga csupasz csápját megcsípi. csalán csúcsát csipegetve fent leng. mint minden csiga. de a csalán nem tűri. félni fogsz itt magad! „Dehogy félek. lassan ment. így növünk mi – gomba módra!” Nézte Zsiga a kalapot. „Az én nevem Gomba Gábor. „Hallod-e. nagy merészet: „Megyek én és széjjelnézek. bánatosan sóhajtozott: „Hej ha gomba lettem volna.azalatt nyugovóra tért a nap. de nagy lennék már azóta!” Míg így töpreng .Csóré csiga csalán csúcsán cselleng. kedves Gomba! Bebújok a házikómba! Nem lehet itt semmi hiba. te csigagyerek. ki lakik e bokor alatt. mi lesz veled? Éjszakára szállást ki ad? Meglásd. gomba vagyok a javából! Nagyot nőttem reggel óta.

. Betettem a kocsiba. Ne csak füvet. Lassú állat a csiga. gyere ki. Lásson ő is világot. holnapra is marad. Nemes Nagy Ágnes: A csiga Húzgáltam egy kocsikát. ég a házad ideki. Úgy kerestem a csigát. Kocsiztattam a csigát. vajat. Kapsz tejet.Mire felkel majd a nap. Jól húztam a kocsikát. virágot. Jól kialszom magamat!” Csigabiga.

seholse találja. Intő szóra nem figyelt. ebihalak serege.Fésüs Éva: Békanóta Békakirály papucsának elveszett a párja. Kereste a gyereke. nézze meg az árkot. úgy elnyelte fekete tó feneke! Nem találják a papucsot sehol a világon. nézi erre. Intettek a békának: Béka vigyázz! Ki ne bújj! Guggolj le és lapulj! De a béka nem ügyelt. ebihalak serege.. egy se lelte. egy se lelte. Békás tóra gólya szállt.. Hajlottak a fűszálak. úgy elnyelte fekete tó feneke! Brekeke!. Kereste a gyereke. keresték a náderdőben szitakötő lányok. nézi arra. úgy elnyelte fekete tó feneke! Szalajtották a kis gyíkot. egy se lelte. . ezért ugrál békakirály ma is mezítlábon! Kereste a gyereke. Kerek tóba besétált. ebihalak serege.

.. béka. Béka.. mert a gólya erre jár. brekeke.. békakirály párja? -Hetedhét mocsárnak a legszebb békalánya. -Hát a menyasszony ki lesz. jól vigyázz a bőrödre. ha rád talál hosszú csőre. -Hol lesz a lakodalom? -A királyi házban: sásból. Hamm. Bújj be béka. nem mégy többet esküvőre. megeszen a csőrivel. . erre lépdel most a gólya.. nádból épített tavi palotában.. a bokorba.Kiugrott a tópartra. a gólya bekapta! Zelk Zoltán: Hová szaladsz vizipók? -Hová szaladsz vizipók? -Keresem a békát! -Mért nem húzol kiscipőt? -Gyorsabb így mezítláb! -Miért futsz ily sebesen? -Én leszek a násznagy: ma tartják a lagziját a békakirálynak.

se hall: ne félj. gyere. és a szúnyog mintha nem lett volna. Szállj már alább. ne félj tőlem. szúnyog úrfi! Hamm. Ugrik is már. Így biztatja a szúnyogot meredt szemű béka. mint a penge. bekaplak. De a gólya sem hiába szállott le a tóra. csattan. Alig várja. hogy leszálljon elé a zsombékra. s viszi szúnyogostól. gyere. de hálából megtanítlak úszni. bűvöli a béka. . Ám a béka se lát. amikor a tóra vetül a gólya árnyéka.Kányádi Sándor: Tavon Szúnyog zirreg a tó fölött. Csőre villan. szentem! Szúnyogot én már náladnál nagyobbat is nyeltem. mint az ostor: nyakon csípi béka úrfit.

azon is meg ezen is pihenőt találnak. a másik a cserre. szomszéd? -Ahol voltam. onnét! -Mit evett? -Eleget! -Mi jót? -Hernyót! . fák alatt megállva. hallgatóztam. nem fut a szellő semmitől csörren hát az ág. az egyik a hársra száll. vártam én: fütyül-e madárka? Megértettem a szavuk. olyan kedve van ma. Éppen arra jártam én. a szél öreganyja. szóról szóra így volt: -Honnét. két madár röpül éppen erre. ha "csúrr" volt. a cser is a fáradt madárnak. a vihar is lehevert. Alszik az egész család. levél mitől zörren? Nem egyébtől.Zelk Zoltán: Erdőben-berdőben Alszik a szél. Jó a hárs is. ha "csírr" volttanúm reá a kakukk. föl se kelt.

s huga is a szellőezer levél útra kelt. megázott a szél is. szedhettem a lábamat. s mint aki csak erre várt. de hirtelen akkorát fújt a szél: fölébredt! A vihar is vele kelt. szinte szállt az erdő! Az égen egy felleg állt. ránk öntötte éppen! Megáztak a madarak.-Hány volt? -Egy volt! -És még?– -Kukacot! -Mennyit? -Hatot! -Hát még? -Legyet! -Hányat? -Hetet! -Mást még? -Pondrót! -Sok volt? -Nyolc volt! -Jó volt? -Jó volt! Hallgattam volna tovább ezt a párbeszédet. dézsa a kezében. bőrig áztam én is! .

Repült. ha a kelő napsugárban útjuk végére nem értek. . tán még most is mendegélnek.. mint a ponty. mendegéltek. Elöl ment a ponty. Úszott.. Utána a pinty.Tamkó Sirató Károly: Pinty és ponty Volt egyszer egy ponty. mint a ponty! Együtt mentek. mint a pinty! Volt egyszer egy pinty. Úsztak. szálltak. Úszott. Repült. mint a pinty.

Most sír a veréb. ázott pamutgombolyag. megrándult a lába. Ágon ugrált a veréb. Mi kell neked? Fatető! Fatető! Deszka madáretető. veréb mászkál lent a hóban. igen fáj a lába. hóesésben vacakolsz. üggyel-bajjal lejutott a fekete sárba. Fölfújtad a tolladat. Nem is ugrálsz. . nem jár az idén már verébiskolába. araszolsz. Veréb! Elment az eszed? A hóesés betemet.Nemes Nagy Ágnes: Hóesésben Szakad a hó nagy csomókban.

szalad a vargához. a bölömbikának. gólya is. ő is útra kelni. fűzfahegyen lakó Varjú Varga Pálhoz. a bölömbika is. Kapkod fűhöz-fához.Móra Ferenc: A cinege cipője Vége van a nyárnak. nem ilyen akárki fiának! Daru is. gólyának. nem ér ő most arra. mert ő most a csizmát nagyuraknak varrja. kár. De cipőt az árva sehol se tud venni. Azt mondja a varga. hűvös szelek járnak nagy bánata van a cinegemadárnak. útra kelt azóta . kár. Szeretne elmenni. kár. Darunak.

Keresi-kutatja. Csak a cingének szomorú az ének: nincsen cipőcskéje máig se szegénynek. repül gallyrul gallyra: "Kis cipőt.egyre csak azt hajtja. .a búbos banka is. kis cipőt!" .

Mi ragyog? Mi ragyog? Hát nem tudod. várjuk a csicsergő fecskét. Nemes Nagy Ágnes:Szorgalom Mi kopog? Mi kopog? .Móra Ferenc: Fecskehívogató Villásfarkú fecskemadár.Harkály vagyok. Rózsa. . lessük. Nem is tudom. ki a fiát neveli. mióta vár rám ez a diófa. leveli. piros rózsa nyitogatja kelyhét. Cifra lepkék. kopogok. itt a tavasz. ki vagyok? Béka vagyok. rózsa. kék legyecskék ide-oda járnak. jaj de régen várunk! kinyílott már nálunk! Fátyolszárnyú kis méhecskék zúgva-döngve szállnak.

Mit higgyek felőled. a róka." . "Nincsen annál könnyebb Neveti a róka Fürödj meg a hóban. Hófehér galambbá Hogy kellene lenni. Mit kellene tenni. Unta szegény jámbor. Te fekete csóka! Olyan fehér galamb Lesz rögtön belőled.Móra Ferenc: A csókai csóka Csókai csókának Mi jutott eszébe? Föl szeretett volna Öltözni fehérbe. Attól kér tanácsot. Hogy ő télen-nyáron Örökkön-örökké Feketébe járjon. Ahogy így tűnődik Ághegyen a csóka. Arra ballag éppen Csalavér. Hogy magam sem tudom.

galamb vagy" Csípte meg a róka. Mit hisz most felőle? "Azt hiszem. Kérdi is a rókát. Nagy vígan leugrik Az ágról a hóba. S csapott nagy ozsonnát Belőle a hóba. Csóka csípte róka Így lett fehér galamb A csókai csóka. .Nagyeszű rókának Szót fogad a csóka. Róka csípte csóka. Az orra hegye se Látszik ki belőle.

Csak gubbasztunk télen-nyáron. A mi házunk szedett-vedett. akár a hó. bezzeg gólyáéknak ott a főutcán a fészkük. Szeretnék már én is minden . bezzeg gólyáné milyen szép piros csizmát kapott. hát ez milyen élet? Szeretném már látni én is lent a délvidéket.Markó Béla: Bezzeg a gólya Varjúné szidja a párját: nem vagy semmire jó. cipőm is elkopott. soha sincsen pénzünk. Az én szoknyám csupa folt már. bezzeg gólyáné ruhája fehér.

éljél varjúmódra! Zelk Zoltán: Varjúnóta Elmúlt a nyár. itthon pedig lehetőleg a kéményen lakni. messzire száll e csúf madár. Sárgul a táj. dühös már a párja: meglesz minden! Menj és fogjál / békát vacsorára! Békát fogjak! Megőrültél? Nem vagyok én gólya. kár. Kár érte. már csepereg. A hegy mögül felhő röpülmeg-megered. . Kár érte.ősszel elutazni. kár. Repülni kél nagyszárnyú szél. ha nem vagy. Nem vagy gólya? Na. Varjúné egész nap kárál.

fát verdeső." Mikor ezt gondolta az egyszeri szarka. balra billegette. illegett-billegett sebesen a farka. beletekingetni ünneplő ruhába. a delelő napot el-elnézegette.Ősz eső. Noszogatja magát: . ezt már igazán le kellene hozni. Jó lenne tükörnek a szarkaszobába.fázik a táj. kár érte. Jobbra illegette. kár. Gondolta magában: "De szép fényes holmi! No. már az ól tetején billegett a farka. Móra Ferenc: Az egyszeri szarka Csörgött a sövényen az egyszeri szarka.

az egyszeri szarka nagyot akart volna. s nem bírta a farka." Vén veréb a porban mosogatja tollát. S vissza a sövényre lerepül csörögve: "Nem szeretek nézni rámátlan tükörbe. Mindjárt elérem már" pislantott az égre. szárnya mellé dugja pápaszemes orrát. csirip. csak a tarkabarka fajta szarka farka tarka. a nevető napra fitymálva hunyorog. de szegény feje hova menjen innen? Az egyszeri szarka jobbra-balra forog. előre. ."Előre. szénás óltetőről szalmás csűrtetőre. s átugrik hetykén a kazal tetejére. "Csirip. csirip. Onnan szaporán a kútágasra billen jaj." Nem minden tarka szarka farka tarka.

gólya. Zelk Zoltán:Gólya.Ha az a tó enni ád. hosszúláb. Magyar gyerek gyógyítja Síppal. ott kezdődik a világ… xc Gólya. gólya. egy tóból áll a világ.Gólya. nádi hegedűvel. gilice! Mitől véres a lábad? Török gyerek elvágta. hol kezdődik a világ? .A tó szélén ring a nád. hosszúláb. gólya. . gólya Gólya. hol ér véget a világ? . dobbal.

csak az őszre várnak. békát fogni ment a tóra. Belseje néhány puha-pihe szalma. Ám a béka sem volt rest. mégis visszatérnek. Vízbe ugrott egyenest. Fészkét gallyakból. napsütötte délnek.Gryllus Vilmos: Kémény tetején Kémény tetején kelepel a gólya. Éhes volt az öreg gólya. De mikorra aztán vége van a nyárnak. felnőnek a gólyák. kis ágakból hordja. . gólyafiókák kicsi birodalma. övék már az egész világ. Messzire szállnak.

csíkot kutat. csőre veres. kisegér. Adjál nekem vasfogat. Én meg adok csontfogat! . Egér. Van-e fogad hófehér. békát keres. csitteg-csattog tilolója.Dénes György: Gólya Láp közepén áll a gólya. tolla szürke. egér.

erdőszéli tölgy tövében volt egy ház. Szalmából font a szekér. Csipegetik verebek! Éhesek az egerek. készítenek szekeret. picike pocakos pockot. rátörnek a hörcsög görcsök. Éppen szörpöt szörcsögött. szalmaház.. és a pocakon pöckölt picike pocakos pocok. . pocakon pöckölt egy másik picike pocakos pockot. Abban lakott hét süntestvér:Sün Aladár. Sajtból vannak a lovak. Egy picike pocakos pocok. Ha a hörcsög szörpöt szörcsög.. pocakon pöckölte az őt pocakon pöckölő. Csukás István: Sün Balázs Erdőszélen. benne vajon ki tanyáz? ott laknak az egerek. Láttam szőrös hörcsögöt.Devecsery László: Az egerek szekere Szalmatető. tíz búzaszem belefér. s ha búzaszem nem marad: felfalják a lovakat.

„Ebből elég! Torkig vagyok!” kiáltott fel Sün Balázs „Sokan vagyunk. S előfordult ilyenkor. Sün Adorján. Hogyha jól bevacsoráztak Szűk lett nékik az a ház. perelt dühöngve Semmit se ért. múlt az idő Éjre éj és napra nap Egyre többször fordult elő. Demeter és Tihamér!” Miután így elbúcsúzott Fogta magát. Sün Dorottya.Sün Piroska. Furakodott. nyomakodott Morgott. elindult Lába nyomán Porzott a vén gyalogút. Telt az idő. hogy a házból a legkisebb kimaradt. Sün Dorottya. Hogy kívül rekedt Sün Balázs. Lefeküdt a küszöbre. Sün Tihamér s a legkisebb: Sün Balázs. Sün Piroska. .” „Éppen ezért én elmegyek Szerbusz néktek hat testvér Sün Aladár. s kicsi nékünk ez a ház. mit tehetett. Sün Demeter. Sün Adorján.

ázunk-fázunk idekinn. Sün Piroska. forgott. És mire a nap leszállt. így poroszkált Szomszéd tölgyig meg sem állt Ottan aztán sürgött. hogy zörögnek A kalyiba ajtaján. Éjféltájban vihar támadt Hajlítgatta a vén fákat Fújt a szél nagy zajjal ám S arra ébredt.Így baktatott. „Ki az? – szólt ki fogvacogva Ki kopogtat éjnek idején?” „Mi vagyunk az – szóltak kintről Mi vagyunk a hat testvér Sün Aladár. falat emelt. „Így ni! – mondta – most már végre kényelmesen alhatok! Nem tolnak ki a küszöbre a nagyok!” Falevélből ágyat vetett Kényelmeset. Sün Dorottya. belé feküdt s hortyogott hogy csörögtek s remegtek az ablakok. Sün Adorján. Árkot ásott. Tetőt ácsolt. engedjél be. . ajtót szegelt. Épített egy kalyibát. Demeter és Tihamér!” „Elvitte a szél a házunk.

mókuska.csurom víz a kabát rajtunk és az ing!” „Jól van. elaludtak S arra ébredt Sün Balázs: Újra kicsi lett a ház! Mert az éjjel ide-oda lökődve Kiszorult a küszöbre. nyulak.szólt Sün Balázs – Jövök már” S fordult a kulcs. felmászott a fára. a fekete sárba. Nem lesz párnám a küszöb!” Mókuska. leesett. szarvasok . nincs csak ez az egy szoba?” Lefeküdtek. Betódultak mind a hatan Tele lett a kalyiba Kérdezte is Sün Tihamér: „Mondd csak testvér. huncut a mókus. nyílt a zár. újra fára megy. Zelk Zoltán: Őzek. leesett. Doktor bácsi ne gyógyítsa meg. „Ejnye! – mondta fejvakarva – Mit tehetnék? Megnövök! S akkor talán nem lesz ágyam. jól van .

szarvasok. szarvasok. nyulak. jégen fűtött falevélke. Őzek. mit isztok utána? Három patak jön mihozzánk ma ebéd utánra. Őzek. hol alusztok éjjel? Betakar minket az erdő köddel. szarvasok. szarvasok. nyulak. Zelk Zoltán: A három nyúl Egyszer régen. hideg már az erdő. falevéllel. . nyulak. szelet hoz még az éjszaka. mi lesz ma ebédre? Havon pirult fűszál. havat hoz a felhő. nyulak.Őzek. Őzek. nagyon régen.

mekkora fejük.. . talán csak egy fél óráig. mekkora nyulak voltak! Jaj. egy szarka felettük szállott. úgy bizony. De hát hogyne hitte volna. Összebújva tanácskoznak. három nyulak összegyűltek. Jaj." ... hogy már végre hazamennek.zúgó erdő közepében. három nyulak? Úgy ültök ott. a medve egér hozzájuk! Hát még miről beszélgettek? Hogy eztán csak rókát esznek. akármilyen ravasz róka. nem elhitte? Repült is már.. s buta róka is elhitte. selyemfűre települtek. ottan se ültek sokáig. s felkiáltott: "Mit csináltok? Mit csináltok. mert a szarka így kiáltott: "Egy jegenye fölött szállok.. mint az urak. amikor felkerekedtek. " Ennek a fele se móka! Szedte is lábát a róka.Úgy. a hírt vitte. most indulunk rókafogni!. három nyulak ülnek körbe. mikor lenézek a földre. mint az urakfelelték a három nyulak.Csacsi szarka..Ezután már urak leszünk. ebédre rókahúst eszünk! Nem fogjuk az időt lopni... szájuk.

a medve így szólongatta: "Hova szaladsz. No hiszen egyéb se kellett. jaj.Medve komám. sosem láttam ilyen szörnyet.. ha kedves az élted! Erdő közepében jártam. farkas. szaladt. jaj. ottan ültek három szörnyek! Három nyúl volt. majdnem az orrára bukott! Addig futott. szájuk kis egérke vagy hozzájuk! Hát még miről beszélgettel . ne is kérdjed. amíg szembe nem jött vele egy nagy medve. jaj. és akkora. ide hallgass! Az erdő közepén jártam. farkas koma?" . a rókával versenyt futott. fél méter is volt egy foga! Hát még miről beszélgettek? Hogy eztán csak farkast esznek. csak mielőbb odaérne! Hát amint ott futott. mit láttam. mit láttam! Három nyulak ottan ültek éppen ebédre készültek.Futott ki az erdőszélre. szemben vele farkas haladt: -Szaladj te is. a farkas is futni kezdett. komám.. szaladj. Akkora volt foguk. mit láttam. most is borsódzik a hátam.

. csak ne falják föl a szörnyek. összebújva békességben. hátul medve. eldobta a puskáját is.Hogy eztán csak medvét esznek!Egyébre se volt már kedve szaladni kezdett a medve. nem láttál még ilyen csodát!" Szedte lábát a vadász is.. puska sem öli meg őket. Ijedtében megfogadta. vigyázz. nehogy bajba essél! Szaladj inkább te is erre!" kiáltott rája a medve. medve. ... Szaporán szedték a lábuk. szomszéd erdő közepébe. Elöl róka. szellő se érjen utánuk.. fűszálakból vetett ágyban három nyuszi aludt szépen. "No hiszen csak ne nevessél. Így szaladtak erdőszélre. most az egyszer érjen haza. egy vadász jött velük szembe Nézi is őket nevetve: együtt szalad róka. Három nyulak. közbül a farkas lihegve. "Az erdőben három szörnyek. Ezalatt a nyusziházban. de akkorák... sohase vadászik többet.. Amíg futottak lihegve.

. két testvérke tüzet rakott.mese Nyúlmamának húsvét táján nyuszilánya született egész népes rokonsága körülállta. és a lármás nyuszihadra feladta a nyúlcipőt. Egy kis nyuszit boltba küldött: Hozzon langyos friss tejet. úgy szerették vitték volna játszani.. megcsodálta a kis nyuszigyereket. Hoztak édes sárgarépát. daloltak néki ám az álmos nyuszi bébi nem játszott és nem evett. .. másik három mosogatott. Örvendezve babusgatták nénjei és bátyai ölbe vették. táncoltak. mindenki serénykedett.... majd megették. Nyúlanyó az ajtó mellett nevette a hajcihőt.Szablya István: Nyuszi. dédelgették.. de a végén megsokallta. friss káposztalevelet....

Nyuszipapa sem maradt rest ő a bölcső mestere: Fürgén. segíts énrajtam! A vadász a nyomomban!" "Gyere.. gyorsan nekilátott. eltolhatja kankalinos patakpartra nyuszitojás kocsiján.. s puha szénát tett bele. "Kérlek. Holnap reggel ha felébred az aprócska nyuszilány.. sose félj! Megleszünk mi kettecskén. Erdő szélén házikó. Egy fél tojás így lett bölcső.. aki jó lesz. nyuszi." ... házikóban nagyanyó. és hozzá két nyúlgyerek szép kerekeket faragott. míg a másik darabot kiskocsinak kinevezték. az ajtaján bekopog. egy nagy tojást ketté vágott. Hát egy nyuszi ott robog.

Minek néked az a kiskert? Ingyom-bingyom tálibe. ugrabugrál. Lengyel népköltés (Weöres Sándor ford. Tutálibe tálibe.Hová mégy te kis nyulacska? Ingyom-bingyom tálibe. Vesszőcskéért. Virágoknak. Tutálibe tálibe. bukfencet hány. Minek néked az a virág? Ingyom-bingyom tálibe. Tutálibe tálibe. kis nyúl. fűbe turkál . Minek néked az a vessző? Ingyom-bingyom tálibe. Tutálibe tálibe. nagy nyúl. Kertecskének. Minek mégy te az erdőbe? Ingyom-bingyom tálibe. Tutálibe tálibe. Jóanyámnak. Az erdőbe. lyukba bujkál.) Parton ül a két nyúl.

kis nyúl. téren túl. S szemben áll egy új trafik. bár mi fület. sínen ült egy fehér nyúl. rikácsol. de rémes! De ez itt most mellékes). rágógumit kapni itt. ahol az a nagy közért. szóval ott a sarkon. Csukás István: A sínen ül egy fehér nyúl Mozin innen. s fagyit adnak forintért (mindig málnát.itt nyúl. hol rikkancs rikkant. mozin innen. nagy nyúl. láttunk már nagyobbat is. ott nyúl. nyulat is. Szeme piros. . téren túl. Füle hét centiméter is elért. hol a 6-os befordul.

lekötötte a plakát). itt van. hátul ült Cső Bendegúz. egy tükör! A mi nyulunk. se fagyis (málnát kutyul a hamis) se közértes eladó. csattogva. És még? Ejnye. Csikorogva. nézd meg. se rikkancs. üvegablak. se a szájtátó gyerek. se rohanó emberek. értsünk szót. Mivel nem áll. ölében a táskája. fejében a sapkája. elől ült a vezető. hanem ül. a nagybajszú kalauz. a vízhordó szamáron. Bár csak úgy körülbelül. háttal állt. Üres az út délelőtt. mikor jött egy villamos. múlt nyáron. így nem vették észre őt. ( nem is csoda. jött a 6-os kattogva. se az álmos trafikos. a rikkantó. ne tarts föl. közepes nagyságú volt.Hogy hol? Falun. pléhtető. . se mozis.

ott ül. átszálló. A nyílt pályán megállat e torzonborz vadállat! Biztos cirkuszból szökik. a nagybajszú kalauz. és azóta körözik! Tán harap is! Jobb lenne ha magától elmenne!" Felijedt a trafikos.mordul Cső Bendegúz. sárgarézt. mért állt meg a villamos? . Majd előre mentek mind hogy mi baj s mért állnak itt? A vezető mutogat: nézzétek csak a nyulat. "Nocsak vonal. lenn a sínen. hogy zavarjuk el innen? "No . feltételes megálló!" Nem kaptak több huzatot. számolta az aprópénzt.nadrággombot. az ablaknál utasok élvezték a huzatot. felálltak az utasok.

mi szó. nézik bárgyún szó nélkül: a sínen egy nyuszi ül! Végre jött egy kisfiú. minden szembe mosoly ült. "Enyém a nyúl emberek! Már mióta kergetem. a fagyis is (bár mérges. . nem csinál több galibát!" S nem tétovázott sokat. sehogyse fogy a málna. iheg-liheg. lukat fúrt a ketrecen.Odanéz a közértes. fülöncsípte a nyulat. és a lukon megszökött. néz a rikkancs. nagyon fú. szabad lett immár az út. komoly is ajtóban áll a mozis. pedig nagyon kínálja) s mert baj lehet. két kezével integet. hét és nyolc óra között! Legyen tanúm a világ. ez itt egy szenzáció. Mindenki megkönnyebbült. szó.

mint a sas. Melyik kapja a sok tapsot? Futóverseny a javából! A cél nincs már messze. Osváth Erzsébet: A hét ügyes tapsifüles Gyalogösvény. oly éles szemmel. vállán puska. Bajnoki cím lesz a tét. Ekkor bukkan fel egy ember. Figyelik fák.a villamos elindult. patakpart. legfürgébben futni tudó. barna őzek. A hét nyuszi hova tart? Versenyre kel mind a hét. tengelicék. hét nyuszi. Megkapja a legjobb futó. hű. No. füvek őket. távol. most mi lesz?! . zsákmányra les. melyik lesz a bajnok. Bámulja hét vörösbegy. hangyák közül nem is egy! Lesik.

bokron felzengett a madárének. mókus. eltörött a gida lába. friss szénával megeteti. lám. rátévedt az országútra. melegszívű. a szarvas: . Fazekas Anna: Öreg néne őzikéje Mátraalján. Így maradt a vadász hoppon és egyszerre száz fán. a hét tapsifüles milyen fürge. derék. Hol lelhetnek egérutat? És egy röpke pillanat hét nyúl hétfelé szalad. Éljen a hét futóbajnok. Ápolgatja. falu szélén lakik az én öreg néném. megsajnálja.Lám. örömének. megbotlott egy kidőlt fába. madárének. Panaszosan sír szegényke. Bodri kutya . milyen ügyes! Megérdemli mind a tapsot. dédelgeti. arra ballag öreg néne. farkas. hazaviszi kis házába. Megszólalt a róka. mackó. dolgos. mintha volna édesanyja. Ölbe veszi. őz. forrásvízzel megitatja. Őzgidácska. tőle tudom ezt a mesét. Cili cica.Felneszelnek ám a nyulak. sete-suta.

mellé búvik a zugolyba. gyenge hajtás. de nincs hozzá való kedve. gida pajtás!" Könnybe lábad az őz szeme. hej. Gyorsan gyógyul gida lába. Reggel bíbor napsugarak játszanak a felhő alatt. . vígan szól a kakukk hangja. tanultak ők emberséget. elmehetne az őzbálba. nem bántják a kis vendéget. Esti szellő ködöt kerget. csak az anyja úgy ne várná. hol selyem fű. lankák üzengetnek: "Vár a sarjú. Ahol mókus ugrabugrál. nagyon is visszamenne. várja szellő. gyere haza. tarka mező száz virága őztestvérkét hazavárja. bábot cipel szorgos hangya Várja patak. csak a nénét ne sajnálná! Éjjel-nappal visszavágyik. kék ég alján futó felhő. puha pázsit. kopácsol a tarka harkály. Barna szeme bús-szomorún csüng a távol hegykoszorún. dombok. vidám táncot ellejthetne.

rét.mégse tartja. Haszontalan állatkája. virág. eliramodik. Újra kihajt fű. levél sárgul. De a tetőn. kékek. mint a villám. kicsi csalit" s mint a szél. egyedül él öreg néne. kisgidája visszanéz-e. hegygerincen megfordul. lepereg a vén bükkfárul. visszatipeg öreg néni. fordul a föld egyszer-kétszer. Ölelésre lendül karja: . zörgetnek a kerítésen. amíg látja: "Élj boldogul. hó borul már házra. kitárja a kicsi kaput. őz erdőben. onnan lesi öreg néne. Öreg néne megsiratja. csendben ballag.harmatgyöngyös harangvirág. őzgidácska!" Lassan lépdel. fenn terem a mohos sziklán.dehogy . nem felejti a kisgidát. egyre jobban szaporázza. vadárvácskák. zörren ablak. fa. és integet. vissza . kattan ajtó. Kapuig is elkíséri. Kitekint az ablakrésen: ki kopogtat vajon éjjel? Hold ragyogja be a falut. Nyár elröppen. hogy búcsút intsen: "Ég áldjon. lilák. ki-ki lakjék hazájában. s olyan gyorsan. ember házban. rétre.

ha fagy. őzek. látogatni el-eljőnek. zsálya . nincs egyedül. kedves szóval becézgeti öreg nénét. elhozta hát a kórházba. szíve dobban. puha gyolcsba bugyolálja. belevész az éjszakába. s mire tölgyről lehull a makk. kapuban ül öreg néne. sok a dolga. Falu népe is szereti. télen-nyáron.kis gidácska meg az anyja álldogál ott. Körülötte gidák. és azóta így nevezik: Őzanyóka. Gida lábát két kezébe veszi lágyan öreg néne. köd utána. ne szepegjen fiacskája. szegfű. fejük hajtják az ölébe. Eltörött a mellső lába. a kicsi bak hazaballag. megismeri: őzmama lett a kisgida. S köd előtte. évről évre. felbiceg a dombtetőre. hogy szemével kérve kérje: gyógyítsa meg öreg néne. beereszti. Meg is gyógyul egykettőre. Piros pipacs. mért is volna? Ha fú. Mátraalji falu széle. az meg ott a gida fia.

Récém. egyszer te is légy vendége. úttörő lesz valamennyi. Semmim sincsen. elvitte a róka. dolgos. kalácscipó aprónépre. jó tojó. elvitte a róka. oly vidám a gyereknóta. énekszótól zeng a háza. Volt egy ludam. tóban tocsogó. elvitte a róka. nevet. Gácsérom és gúnárom. harmadikat Horváth Erzsi. elvitte a róka. melegszívű. itt a vége. másikat meg Kovács Julcsa. kis csuporban szivárványszín száz csokor van. vigye el a róka! . Vadvirágnak dal a párja. falu szélén lakik az öreg néném. tirárom. derék mese őrzi aranyszívét. sír is Őzanyóka. Jércém is a tavaszon. elvitte a róka. Gidára vár sós kenyérke. fuss el véle! Kányádi Sándor: Róka-mondóka Volt egy kicsi kakasom.virít háza ablakába. Mátraalján. Egyiket Gál Péter hozta. nagy köcsögben.

Kulloghatok éhesen odúmba. Mennyi szégyen ér most vénkoromban. kibújás vagy bebújás? Ez a gondom. ha bebújok. óriás! Ha kibújok. megy a tél. Medvét láttam kúszni a lejtőn.” A medve töprengése Jön a tavasz. ha bebújok. vacogok. Megszökött a medve vacsorája. barna medve üldögél. Tíz körömmel másztam a fára. hortyogok. jót eszem. odú-méz? Ez a kérdés. de nehéz. Lompos medve brummogva ballag: „Mászni könnyű ilyen fiatalnak.Weöres Sándor: Medve-nóta Kinn voltam a rengeteg erdőn. ha kibújok. Barlangból kinézzek-e? Fák közt szétfürkésszek-e? Lesz-e málna. éhezem. .

„Itt a bokor. két kis bocsnak elegendő. Szép az erdő mindenütt: szőke nyírfa. „Hé! Lopják a kosarat!” Felriadnak most a zajra. itt a málna. Málnát szednek. tömd a szádba! Szúr a tüske? Annyi baj! Bozontos a medve-haj”. . licsi-locs. Tele kosár.Nemes Nagy Ágnes Nagymosást tart medve néni Két kisfia kérve kéri: „Míg te mosol. Márikának. „Nézzünk körül ott. sima bükk. néznek erre. a nyúlnál!” „Répán élek – mondja Nyúl Pál – meg káposztalevelen. Jaj be édes. málnát szed két kicsi bocs”. Olykor meg is reszelem”. ha találnak. Elnyúlnak a fa alatt. kis húguknak. Fölverik a bokrokat. néznek arra… „Jaj! Hová lett a kosár?” Pamat-fülük égnek áll. akinek a keze enyves! A két mackó szétszalad. tele bendő. El nem rejti azt a fenyves.

itt a jaj! Egy fatörzsön elhasal. ágyuk vetve. be édes. míg mama mos”. zamatos. Medve néni fonogat – így őrzi a bocsokat . Nincsen otthon már hiba. „Hát szaladjunk most utána? Nem. Tele kosár. „Mókus! Mókus! Hol a málna? Nem te vitted föl az ágra?” „Málna?! Dió. s kölcsön ad egy kosarat. megszedjük. alszik három buksi medve. az a jó!” Mókus Miklós kedves fickó. boldog ám a két kis mackó. „Nincs ennél jobb eledel!” – mondja bölcsen Sámuel. itt a málna! Ó. mogyoró.Róka-asszony mondja: „Mackók! Málnát nálam mért kutattok? Mért csináltok galibát? Többre tartom a libát!” Sün Sámuel a fa tövében siklót vacsorázik éppen. Itt az este. mint Tolvaj Ferke!” Itt a baj most. ki fut erre? Senki más. mert a fáról leszalad. három bocsnak elegendő. meg fenyőmag. nézd csak. málnát eszik Márika. tele bendő. idesüss. „Nézd csak.

Orbán Ottó: Tigris Tigris. mezőben udvarolsz jó erőben: "Én vagyok a Szörnyű Tigris. ritkán mosdasz. nálam szörnyebb tigris nincs is!" . inkább piszkos bundát hordasz. Erdőben. tigris.

Hétfő . .kevés lesz a meggy. vasárnap. Csütörtök . Péntek . Kedd kedvibe. Hétfő heves Kedd kedves. Péntek pitvarába. Csütörtök csendes. Szerda szerelmes. Vasárnap . Ma csütörtök. szerda. Szerda szeribe. Szerda .zöldül már az mező.paszulyos az inged. Holnapután lepényt eszek. Jó dolgunk van. Vasárnap a verpeléti vásárba. Szombat szobájába. Szombat szappanos. Kedd . Vasárnap kényes.hajthatod a lovat. csütörtök.van eladó sütőtök. Péntek. Csütörtök csűribe.megérett a málna. Hétfő.NAPTÁR Hétfő hetibe. Péntek piszkos. holnap péntek. kedd. Szombat . szombat.vége van a vásárnak.

Hóolvasztó március.Mint erdőn a madárnak! Görögdinnye. Virágnyitó május. Megcsordítja az ereszt. Széllel bélelt április. Szerda után csütörtök. . Február a nyomán. Július érlelő. Augusztus csépelő. Április nevettető. Szeptember gyümölcshozó. Akkor évben jól ereszt A kolbász és a gerezd. Ha megfénylik a vízkereszt. Télelő november Január elől jár. December pihenő. November télelő. Jégen járó január Havat fújó február. török tök. Kalászt érlelő június. Március szántóvető. Szüretelő október. Kendernyövő július. Szelet fúvó szeptember. Május szépen zöldellő. Június nevelő. Október borozó. Dinnyeszedő augusztus.

Hogyha erős vagy nedves. Ha pedig északról: Keletről jégeső jő. Ha ködös lesz a hadakozás. Ha pedig talál. puszta. akkor tör. akkor csinál. Bonifác. Ha szeles. Pál fordulása ha tiszta.Öregektől tudom ezt. . Szépen fénylik Vince. Szervác. Ha fényes lesz Szent Pál. Pünkösdig az meg nem áll. embernek sírt ás. Meleg ruhát. Lesz a kenyér igen kedves. Pongrác. Megtelik borral a pince. Ha ködös: embernek sírt ás. Ha húsvétkor eső száll. Ha szeles: jő hadakozás. Ha pedig havas vagy nedves. mező. Hogyha Medárd pityereg. Negyven napig csepereg. Minden termés szépen áll. Bőven terem. nem gatyát. Ha Mátyás nem talál jeget. Ha Zsuzsanna napján az ég Megrendül délről: Nyugatról jó idő.

jön a tél. Várhatod a hideg telet. Daru.Lesz kenyér igen kedves. JANUÁR Pálnak fordulása Fél tél elmúlása . Ha Péterkor nagy a meleg. Ha Szent Mihály napján Még itt van a fecske. Hull a dér. Karácsonyig vígan Legelhet a kecske. gólya útra kél.

A ködös január Nedves tavasszal jár. . Ha fénylik a Vince.Piroska napján a fagy Negyven napig el nem hagy. Megtelik a pince.

hogyha talál S ha nem talál. . akkor bizony csinál. Ha derűs a Román napja Ég áldását bőven adja. Jeget olvaszt Mátyás.FEBRUÁR Gyertyaszentelő melege sok hó a jégnek előjele Gyertyaszentelő hidege Koratavasznak előhírnöke.

József kezessége Jó év kedvessége. . Márciusi por fűnek jó. Fehér Nagycsütörtök Indán sül meg a tök. Neki fáj márciusi hó.MÁRCIUS Gergely-napi szél Szent György napig él.

ÁPRILIS György-nap előtt. György-nap után sok is esik. Áprilisnak nedvessége Fáknak termőképessége. ha nem esik. Tizenötször lesz még hideg! Áprilisnak szárazsága. Jó gazdának bosszúsága. . Hogyha Vitálisz didereg.

Május hava hűvössége A gazdának üdvössége. Mint az áldozócsütörtök Olyan lesz őszi időtök. Pünkösd-napi esésre ne várj áldást vetésre.MÁJUS Orbánnak a napja hogyha fényes. . A vincellér mint a páva kényes.

János-napi zivatar Negyven napig elvakar. ezt Elhidd! Margit-napi esőcseppek Tizennégy napig peregnek.JÚNIUS Ha száraz a nyár eleje Szent Víd Bő esőt hoz. . szavamra.

Jön a felhő. Anna asszony reggele már hűvös. Mihelyt a pók széttépi hálóját. ne játssz vele. s rögtön tartós esőt ád. . mert áldást nem hoz. Jakab napja vihart szül.JÚLIUS Esős Illés rossz. Magdolna sárban csücsül.

sok a gyümölcs. kemény tél várható.AUGUSZTUS Ha Domonkos forró. és szép. Jó mustot ád a hordóban. ha szép. . Bertalan szép idővel. Lőrinc-napja. Sűrű eső augusztusban. az ősz is nekünk kedvel.

. sok havat és kemény telet ígér. négy hétre előre szabja. Mihálykor az észak s keleti szél. olyan az egész hónap. Az időt Kisasszonynapja.SZEPTEMBER Amilyen az Egyed-nap.

Simon. siess fáért az erdőbe. Örülj! a jövő év páratlan jó.OKTÓBER Leodegár. Ha megdurvul a nyúl szőre. Juda hóval tömi tele szádat. hogyha lombhullató. Orsolyakor takarítsd be káposztádat. .

Az András-napi hó A vetésnek nem jó.NOVEMBER Ködös Márton után Enyhe telet várhatsz. Havas Márton után Farkast soká láthatsz. . Szent Erzsébet-napja Tél elejét szabja.

. Meglesz jó termés. Fehér húsvétot hoz. A termés igen dús. Téli mennydörgés. János-nap ha borús.DECEMBER A Lucának híres napja A napot rövidre szabja. Zöld karácsony rossz.

. fújjatok csak. játsszatok a hajamon. Ha zsákkal viszik a határon. Még akkor sem jó. Szécsi Margit: Március Déli szellők. melengető márciusi szép napom. Fagyos folyó megáradjon. Olvassz havat.A márciusi hó.

Becsap minden gyermeket. Szebb a somfa gyenge szirma. . Ember s állat érzi már.vessen bimbót minden ág. Meleg is. József napján eltűnik a szél. szárnyat rezget százezernyi kismadár. Már közhírré szétdoboltatik: Minden kislány férjhez adatik. hideg is. Zsákban Benedek Hoz majd meleget Nincs több fázás. boldog aki él. Jó és hasznos időt jelent. Ki az utcán tekereg. Ha áprilisban az ég zeng. Weöres Sándor: Tavaszköszöntő Sándor napján megszakad a tél. Szőkék legelébb Aztán feketék. Bolondos április. március van. dong a kaptár. mint a szürke jégvirág. Március van.

Jön a tavasz. Sándor után József. hozza már a meleget. hová mégy? -Elég. négy. A megmaradt meleget tóba szórja Benedek. József. Sándor – elől megy Sándor. se rétre: a szép tavasz elébe! Egy kettő. három. négy. itt van a tavasz! Zelk Zoltán: Tavaszi dal Egy. kis őzike. négy. három. József után Benedek: ők hozzák a meleget! Osvát Erzsébet: Három cimbora Sándor. Itt van. három. Hátul szuszog Benedek. Elöl Sándor billeg-ballag. a nyomában József baktat. cipelik a meleget. Rákos Sándor: Három vándor Baktat három vándor: Benedek. hogyha tudom én: tavasz elé futok én! Egy. kettő. te kis madár vígan légy: . Sándor viszi a mezőre. József viszi az erdőbe. József. Benedek. Mindhármukon hátizsák. Nem fúj már és nem havaz. jönnek hegyen-völgyön át.Végül barnák és a maradék. Fújj szél. meleg szél. te kis nyuszi hová mégy? -Se erdőbe. fut a tél. kettő.

Zöld pántlika. Minden madár társat választ. csak nézd a jobb kezem. virágom. virágom. virágom. virágom. ez itt a tó. Hát én immár kit válasszak. könnyű gúnya. csak nézd. Mert azt a bú hajtogatja virágom.olyan szép dalt daloljál. virágom. Mert azt a szél könnyen fújja. szebb legyen a tavasznál! Tavaszi szél vizet áraszt. De legjobb. virágom. Megláthatod te is velem. virágom. virágom. virágom. ez itt a nap. virágom. virágom. ez itt levél. ez itt az út. ez itt akác. felénk futó. virágom. virágom Te engemet s én tégedet. Nemes Nagy Ágnes: Nyári rajz Hogy mit láttam? Elmondhatom. De a fátyol nehéz ruha. virágom. virágom. ha lerajzolom. Ez itt a ház. ez itt a dél. .

hogyha maradsz. ezer. ez itt gyümölcs. mint tele-tál. ez volt a tó. fürdeni jó. Weöres Sándor: Égi csikón léptet a nyár Égi csikón léptet a nyár. tarka idő ünnepe jár.Ez borjú itt. az ébredés. táncra való. csípdes a légy. ez volt a ház. hasát veri a nyári fű. Habzik az ég. ha hull a hó. ez itt virág. ez itt madár. Cserebogár. a repülés. ez itt a nyár. Vénasszonyok tollászkodnak. vasárnap. mikor lesz nyár? Pünkösd táján. Mikor a fák virágoznak. messzire mégy. az álmodás. nézegetem. . Nézegetem. tarka idő szőttese száll. Majd télen ezt előveszem. ezer. lógó fülű. nagy hegy alatt hűsöl a tó. ez itt az ég. ez itt a szél. ez a sötét gyalogszeder. Hogyha kijössz. ha hull a hó.

ökörnyál. a nevetős. megy a nyár. . komolykodva jön az ősz. szállj. csillámló derekkel. Megy a nyár.jön az ősz.Csanádi Imre: Őszköszöntő Szállj.

Itt van az ősz. szőlővel. fűre koccanó dióval. Kiülök a dombtetőre. mosolygóval. S szép. Petőfi Sándor: Itt van az ősz. ..sárga levelekkel. mint mindig énnekem. Tudja isten. itt van újra .. hogy mi okból Szeretem? De szeretem. itt van újra.

amikben Legnagyobb kedved telik. ha virrad Reggele. Csendesen levetkezett. Kányádi Sándor: Ül a tél a hegy tetején Ül a tél a hegy tetején. És valóban ősszel a föld Csak elalszik. Aludjál hát. szép természet. Készülődik a faluba. Szeméből is látszik. . Mosolyogva néz a földre A szelíd nap sugara. nem hal meg. Fehér kucsma van a fején. Majd felöltözik. Csak aludjál reggelig. A hátán meg fehér suba. de nem beteg.Innen nézek szerteszét. S hallgatom a fák lehulló Levelének lágy neszét. Mint elalvó gyermekére Néz a szerető anya. Levetette szép ruháit. hogy csak Álmos ő. a kikelet. S álmodj olyakat.

-Kop-kop-kop. Nyolc patkó -kop-kop-kopCsönd-zsákból hangot lop. Szétmálló hangerdő -Csing-ling-ling-száncsengő. Száncsengő -csing-ling-lingTél öblén halkan ring. . Földobban két nagy ló.nyolc patkó. nyomában az öccse jő vígan fütyörészve.visszanézve.Weöres Sándor: Száncsengő Éj-mélyből fölzengő -Csing-ling-ling-száncsengő. Száncsengő -csing-ling-lingTél öblén halkan ring. Kányádi Sándor: Ballag már Ballag már az esztendő vissza.

s mikor éjfél eljő. férfiasan kezet fog Múlttal a Jövendő. A Dunán. a Dunán. Vigyél által a Dunán.Beéri az öreget s válláról a terhet legényesen leveszi. Vigyél által a Dunán. . pedig még csak gyermek. IDŐJÁRÁS Komáromi kisleány. Lépegetnek szótlanul.

Soha nincs jó idő. Fényes Nap! Kertek alatt a libáim Megfagynak. A partján. a partján. Télen nagyon hideg van.Ha átviszel a Dunán. Nyáron nagyon meleg van. Mindig esik az eső. . Süss fel Nap. Megcsókollak a partján. Megcsókollak a partján. Terítsd rájuk köpönyeged.

Adjál nekik jó meleget! Süss fel Nap. . Kedves Nap! Kányádi Sándor: Kopár a fa Kopár a fa a ház előtt.

szegény embert mindig ér. orrán felhőből szemüveg. Széles világba Fut a szél magába. Az is halovány és öreg. Mégis belefér.Eső veri a háztetőt. fúj a szél. Hej Dunáról fúj a szél. Apró ez a szoba. Sosem érsz nyomába. De morog a szél. Nyakában a lába. Szél verdesi az ablakot. Csak néha látsz egy kis napot. Fúj a szél. Dunáról fúj a szél .

Nyulász Péter: Szembeszél Szemtelen a szembeszél: ujjra fúj és hajba kap. hátra arc. Hej Jancsika. az ész megáll s így osztogat: Hasra hát ki harcra kész. néz a száj. Jancsika mér' nem nőttél nagyobbra? Dunáról fúj a szél Nőttél volna nagyobbra. olyan hideg nem volna Dunáról fúj a szél. lettél volna katona Dunáról fúj a szél. s a szem beszél! De feltámad és hajba kap – újra fúj a szembeszél. Mindjárt itt a zivatar! . áll a váll. szagol a fül. Kiáltsatok felcserért! Esik eső.Ha Dunáról nem fújna. jaj-jaj-jaj. Hátraarc és harcra hát. és fejre kéz! Szív a tüdő. fog a láb és lép a kéz! Fülel az orr. kibelez és felcserél.

a gyermek örüljön. még annál is hosszabb. sáros lesz a kiscipő. eső. Esik az eső. búza bokrosodjék. fánkból is nagy rakás! Eső. eső csepereg. Lesz kenyér. . essél. eső. Buborékot vessél. füröszgesd! Eső. megázik! Ess eső! Ess! Holnap délig ess! Zab szaporodjék. Hogy a búza nőjön. Apóka búzáját. lesz kalács. eső. Ess.Tüzes villám cikázik. vizes lesz a főkötő. Az én hajam olyan legyen. Aki nem fut. megáznak a gyerekek. ess! Anyóka répáját. Lányok lenvirágát. mint a Duna hossza. hajlik a vessző. mint a csikó farka.

Csipp csepp. meg tíz. csepereg . megered.villan. csepereg a víz. . fának jól esett. Zápor függöny zuhatag . mert megázik a lova. csepp. olvad a jégcsap. süt a nap. Jött. Csepp.jót esett: fűnek.fut a felhő. csattan. ment . öt csepp. egy csepp.Haragszik a katona.

lisztet prüszköl hegyre-völgyre. fehér lesz a világ tőle. sehol de sehol nincs más fekete. belebúj a telefonba. a Bodri. csak a Bodri kutyának az orra hegyede reggel az utca. fehér már a város tőle: fehér már az utca fehér már a muszka. megnézi a rádiót. szél röpíti. az a gépe. a Péter és ráadásul a rádió mind azt kiabálja. amin jár. repülőgép. de nem madár. így ül a ház tetejére. a muszka. hogy esik a hó! .Szabó Lőrinc: Esik a hó Szárnya van. nincs Fekete Péter. a néger. a Maxi. Lisztjét szórja égre-földre. lisztet rendel a malomban. pepita a néger. Ház tetején sok a drót. a taxi.

Megbújik a földön: Nem baj ha hull a hó. .Gazdag Erzsi: Hull a hó Hull a hó. elkel most a nagykendő. hull a hó. Télapó is már eljő. faggyal jő. A kis nyúl didereg. zöld erdő. Véget ér az esztendő. Mesebeli álom! Télapó zúzmarát Fújdogál az ágon. Libben a tarka nagykendő . Vidáman csipogja: “Süt még nap a nyáron!” Weöres Sándor: Suttog a fenyves Suttog a fenyves. Csendül a fürge száncsengő. húzza-rázza hűs szellő. Tél szele hóval. Csak vadász ne jöjjön! Parányi ökörszem Kuporog az ágon.

topogjon. mint a nagyapó bajsza. mint a nagyanyó haja. mezőt. Várnai Zseni: Hull a hó Hull a hó. hófehér lett.Suttog a fenyves. vacogjon. Kányádi Sándor: Betemet a nagy hó Betemet a nagy hó erdőt. Aki fázik. s kikeletkor kikelnek. rétet. hull a hó. Minden. puha ágyban telelnek. hogy a fagytól megvédje. Végire jár az esztendő. burkolózzék bundába. csak a feketerigó maradt feketének. . Cseng a fürge száncsengő. földig érő kucsmába. Vastag hóbunda alatt kenyérmagvak alszanak. mindent. lesz belőle takaró. rászitál a hófelhő. fújja körmét. hófehér lett. ráborul a vetésre. zöld erdő.

Zelk Zoltán: Hóember Csillog a fákon a zúzmara. . Kinek jó ez? Csak a kövér hóembernek! Szeme szénből. ha úgysem táncol. s repül a sivalkodó szélben akár a por. mint agyagot. Csukás István: Hideg szél fúj Hideg szél fúj. hogy az ember majd megdermed. mint az ezüst. ragyog. lába nincs. de minek is. Szénből. készül a hóember. Serényen dolgozik három gyerek: fagyos kezeikkel gyúrják a havat. az orra meg paprikából. a füst. üljön rá a kályhára mindjárt megmelegszik. hadd nézze: a világ milyen fehér! S milyen szépek az ezüst téli fák.bújjon be a dunyhába. kavicsból kap szemeket.

Hóból annak mindene. Vesszőseprű hóna alatt. Feje búbján köcsögkalap. Fehér hóból a ruhája. Szénből csupán a szeme.Gazdag Erzsi: Hóember Udvarunkon. lába. ablak alatt Álldogál egy fura alak Hóból van a keze. .

Komondor kényelmes. nagy kutya is. a foxi bokázna. lassú táncot ropna. ha kutyabál volna.FARSANG Csoóri Sándor: Farsangi kutyabál De érdekes volna. kit csíp még a bolha. Csau csacsacsázna. kis kutya is. s farsangnak napján minden kutya bálba gyalogolna. . a többi vén kutya meg leülne a hóba. bozontja a szemébe lógna. ahogy meg van írva. Puli Pali csárdást. sötét szőre.

bokázik a máktörő.Gazdag Erzsi: Itt a farsang Itt a farsang. . Mákos patkó. babkávé. Csárdást jár a habverő. értük van a parádé. durrog a mozsár. keringőzik a kanál. A kávészem int neki. Dirreg. Heje-huja vigalom! habos fánk a jutalom. míg az őrlő pergeti. táncosra vár a kosár. áll a bál.

Napsütésben nyiladozzál. Mindenütt egy tojást kérek. Bejártam a fél világot. Térdig kopott már a lábam. Szálló szélben hajladozzál. Szabad-e locsolni? Én kis morzsa. Tarisznya húzza a vállam.HÚSVÉT Korán reggel útra keltem. Ha nem adnak. Nagymamától kettőt kérek! Zöld erdőben jártam. Se nem ittam. Hogy öntözzem alig vártam. Ha beférek. Láttam sok-sok szép virágot. El akart hervadni. Hordók csapja. rózsa szép virágszál. Tojást kérek. Gyenge rózsa. A legszebbre most találtam. se nem ettem. Verebek papja. visszatérek. hol betérek. Kék ibolyát láttam. . Rózsa. Meglocsollak illatozzál! Hol kitérek.

Nesze hát rózsavíz. Jó reggelt. Ákom-bákom. Hogy ne hervadozzál. Visszük már a kalácsot. jó reggelt. Szagos húsvét reggele. Kedves liliomszál. Piros tojást láttam. gyöngyvirágom. Ha nem adnak piros tojást. Hol a tojás. Ajtó mögött állok. berkenye. Estig is itt állok. piros tojás? Tarisznyába várom. . Mindjárt ide szálltam. Kerek erdőn jártam. Bárány húzta rengő kocsin. Piros tojást várok. Leöntjük a virágot. Gyöngyöm.Ha nem adnak Továbblépek. Megöntözlek rózsavízzel.

S Meseországból az út egyenesen ide fut. megkérdezték mit kérek. . Szerencsémre nyitva volt. Weöres Sándor: Szép a fenyő Szép a fenyő télen-nyáron. Nagykarácsony immár eljő. szíves szóval biztattam: "úgy szaporázd a lábad. hol a hó hegyvastagnyi takaró. Kibélelte bundával. szél se érjen utánad. Szarvasomat befogtam. sose lepi dermedt álom: míg az ágán jég szikrázik." Meseország (világos)t Hóországgal határos. a tenger meg hat akó.KARÁCSONY. üde zöldje csak pompázik. Jegesmedve barátom varrta meg a kabátom. útközben egy mesebolt. MIKULÁS Gazdag Erzsi: Honnan jöttél Télapó? Honnan jöttél Télapó? Hóországból. Jöttek elém tündérek. hogy az úton ne fázzam.

Piros alma. pattanj Palkó. piros alma. itt a télapó. Jöjj el hozzánk. Kinn pelyhekben hull a hó. kedves öreg Télapó! Pattanj pajtás. puttony nyomja széles vállát. fázik. jöjj el kedves Télapó! Minden gyerek várva vár. Piros alma. Télapó itt van Hó a subája. mogyoró.érkezik az új esztendő. Van zsákodban minden jó. Hull a pelyhes fehér hó. Leng a szakálla. s itt van. itt van. telizsák. Meg-megrázza õsz szakállát. Gömbölyű zsákját Százfelé vitte. várunk rád. a zöld fenyves csak pompázik. nézd. vidám ének hangja száll. aranyág. aranyág. Míg a mező dermed. . Benne dió. zsák. a róna. itt a télapó. mogyoró. Oly fehér a rét. Szán repítette. már nyílik ám az ajtó. Zsák. telizsák. zsák. Két szarvas húzta. Jég a cipője. Zsák.

mert siettünk. hoztunk aranyat hat marékkal. Hulló könnye záporán át alig látja Jézuskáját. Benéztünk hát kicsit hozzád.biztos itt lakik a Jézus Krisztus. égi ország! Gáspár volnék. kis juhocska mondta . Megváltó! Jöttünk meleg országból. Megváltó. megszülettél szegények királya lettél. Én vagyok a Boldizsár. fényes csizmánk is megrogyott. . csakhogy itt vagy télapó. Irul-pirul Mária. Lángos csillag állt felettünk. József Attila: Betlehemi királyok Adjonisten Jézusunk. Segíts. Aki szerecseny király. gyalog jöttünk. jónapot. Üdvösségünk.mintha porcukorból volna. Mária boldogságos kis mama. jónapot. Adjonisten. Főtt kolbászunk mind elfogyott. Úgy hallottuk. Menyhárt király a nevem. afféle földi király személye. édes Istenem. Istenfia. tömjént egész vasfazékkal. Nagy pelyhekben hull a hó. Nem vagyunk mi vén papok. Jézusunk! Három király mi vagyunk.

akkor én is ti néktek most színigazat mondok. s indulna már. hogy egy piros csizmás öreg ember áll ott. ő lesz az első hóember. mikor hallja. jóestét köszönnek. jóéjszakát kívánok! Zelk Zoltán: Télapó és a hóember Én egy csókától hallottam. ő is köszön.A sok pásztor mind muzsikál. Jó. a csóka is így szólt: az udvaron egy hóember mit gondolt. ki megtanul járni. azt gondolta. Így kezdte a hold. a torony meg tavaly télen hallotta a holdtól. épp ebben a percben gondoltam. ha igazat mondanak a csókák és a tornyok. hogy útra kelek. öregember. a torony. nem gondolt. . Ennyit gondolt a hóember egy szóval se többet. csóka a toronytól. Meg is kéne szoptatni már. hogy jöttél. ő is mondja: "Jó estét kívánok!" s látja. Kedves három királyok. dehogy fog ő egész télen állni.

együtt vittek ajándékot házról házra járva. Látom. úgy nem győzném. . hanem szánon járokúgy nézzél rám. Ahány házba csak bementek. hogy akkor este-látta aki láttaegyütt szállt fel a hóember s Télapó a szánra.induljunk hát ketten. te hóember. míg csak üres nem lett végül a Télapó zsákja. örüljetek megérkezett Télországból Karácsony. meleggel. várták őket minden házban kályhával. százszor és még százezerszerfeleli nagy nevetve a piros ruhás ember-. de nem gyalog. ahányból kijöttek. csilingelek az ágon. így olvadt el reggelre az útra kelt hóember! Karácsonyi csengő vagyok. nagyon öreg lehetsz. hogy a világot már kétszer is bejártad." "Körül bizony kétszer. Lehet. lett a répaorrú vándor egyre-egyre könnyebb. a Télapót látod!" Így történt. fehér a szakállad.

Egyszer volt egy Jancsika.RAJZOLÓS Áll egy kis pont magában . alája meg még egyet. pont. hegyes. vesszőcske. Két kis zsinór lóg le róla. Kerekítek kereket. Kiskirályból tulipán. alája egy farkinca. Tetejébe két egyest. nono. kicsi nyaka. hegyes. ez még nem a gólya. mindjárt itt áll a vén begyes. készen van a török basa. hurkapálca hosszú lába. . Piros csőre hosszú. készen van a kiscica. jön a gólya. Jancsikából paprika. készen van a fejecske. A tojása kerek. Paprikából kiskirály. mindjárt megesz! Pont. bekerítjük karikába. azzal gázol a mocsárba. nagy a hasa.

akárcsak egy baba volna.Rajzolok egy kerekecskét. gombocskának két nagy füle. itt csücsül a nyulacska. vajon mi néz ki belüle? Bajuszkája. kerekecskén kis gombocska. . gombocska. mint a zsemlét. gömbölyűre. kerekecske. farkincája.

Eltörött a pipája. . Akinek a szeme zöld.EGYÉB Áj. Jól megkenjük. Maj' nem fáj. úgy pipál. Ásó. Liliom a tenyere! Esik az eső. süt a Nap. Puha ágyat vet a föld. János bácsi csinálja. Akinek fekete. Paprikajancsi mosogat. kapa. báj. kecskeháj. Hát az öreg. gyertek! Ássuk fel a kertet! Egyedem-begyedem tengertánc Hajdú sógor mit kívánsz? Nem kívánok egyebet Csak egy falat kenyeret. Takarója a nagy ég. mit csinál? Hasra fekszik. Akinek barna. Eledele alma. Akinek a szeme kék.

aki nem vesz. Egyszer volt egy ember. Pattogatott kukorica. Buda. duda. Pest. Két kutya húzta. Laci bácsi kacagta. Közel volt a tenger. éhes lesz. az én mesém is tovább folyna. . Gyula. annak lesz. Gyula. leesett a sárba. kimászott az ember. Aki vesz. sósat. jó ropogósat. Sósat. gyerekek. Buda. Volt egyszer egy ember. zöld az ablaka. megmaradt az ember. te tubarózsa. szeretik a perecet. Gyereki. szakálla volt kender. Mari néni siratta. Vár a viola! Hej. Ha az üstjük nagyobb volna. Három vén bölcs Nekeresdben. szól a duda. Bikkfa tarisznyája. Egyszer volt egy ember. Gyula. Buda. duda. kiapadt a tenger. beleesett fejjel. Fölmászott egy fára. Elégett a kender. szakálla volt kender. tengerre szállt egy rézüstben. Gyerekek. szakálla volt kender. a harmadik meg nyúzta. égerfa csizmája.Cifra palota.

Rajta ül egy ázott holló. Áldjon meg az ég. Három véka fülemüle énekel a fán. Veregeti csapzott tollát. zsákomban a mákom. Kirágta a zsákom. Kordé kocogó taligakerék. Három véka jókívánság.Egyszer volt egy kemence. nézi mamája: nem ismer a fiára! Becsukta a kemencét. Jegenyefa ingó-bingó. most érkeztünk. Belebújt a kis Bence. Mákomban a rákom. Kányádi Sándor: Kérdezgető 3. jól elverte kis Bencét! Hátamon a zsákom. No de kicsit elnótáztunk. fekete lett kis Bence. kicsi taligán. elszaladt a rákom. kihullott a mákom. fizesse meg mákom! Jön a kocsi. Derekasan áztunk-fáztunk. Keserüli holló voltát. Aki látja károm. Jöttem karikán. Kormos volt a kemence. . Jaj de nagyon eltévedtünk. Nézi.

csengős csikós patkolok. te kis kovács.Hallod-e. csengős csikós patkolok. Bóbita. Ekevasat élezek. te kis kovács. Bóbita. Bóbita álmos. Bóbita épít. mit kopog a kalapács? Azt kopogja. mert a tavasz közeleg. ekevasat élezek. Weöres Sándor: Azt mondják. hogy a cipő Azt mondják. mit kopog a kalapács? Hallod-e. Béka-hadak fuvoláznak. Két csiga őrzi az álmát. Bóbita táncol. Szárnyat igéz a malacra. kinek bő. hogy a cipő. Bóbita. te kis kovács. kinek szoros. mit dohog a kalapács? Azt dohogja. döndeleg. Weöres Sándor: A tündér Bóbita. Elpihen őszi levélen. Ráül. Termeiben sok a vendég. Szunnyad az ág sűrűjében. Hallod-e. Azt kopogja. te kis kovács. mit dohog a kalapács? Hallod-e. Törpe-király fia-lánya. kippre kopp. Hajnali köd-fal a vára. kippre kopp. Röpteti és kikacagja. . Körben az angyalok ülnek. Bóbita játszik. Sáska-hadak hegedülnek. igér neki csókot.

sose szoros. ég. Fának ne menjetek. Belefújja búját a birka bőrébe szélnek ereszti belőle. Szilikút. Terelgeti nyáját fújja furulyáját bú nélkül éli világát. Azt mondják. egyik dombról a másikra. Cickom-cickom. sose bő. előveszi a dudáját. Mind leguggoljék! .De minekünk a cipő. hogy kinek szoros. sose bő. Szerelem csütörtök. De minekünk sose szoros. kinek kérges. Aki lángot látni akar. de mi haszna vagyon! Add nekem azt! Elkapom azt! Szita. Ha megunja furulyáját. sose kérges. Ég a gyertya. A juhásznak jól van dolga. El ne aludjék. dobszerda. szanyikút. Szélről legeljetek. Mert ha fának nekimentek. vagyon-e szép lányod? Vagyon. Fejeteket beveritek. vagyon. szita péntek. Szentandrási sobrikút. kinek bő.

Valami óriásfiú Kifúja reggel Keleten. Devecsery László: Mese a kabátról Felöltözött a kabát.. meg egy légy. kesztyű nélkül a kabát: EZÉRT MARADT HOPPON! Tamkó Sirató Károly: Mondjam még? Volt egy dongó.Petőfi Sándor: A Nap Mi az a nap? mi az a nap? Nem is nap az tulajdonkép. mondjam még? . tovább is van.. tovább is van. lyukas ujjú kesztyűjének nem lelte a párját Seholsincsen keze fázott. meg egy pék. Ugyan mi hát?. S szétpattan este nyugaton.hát semmi más. És ez minden nap így megyen. Seholsincsen nyakára felkötötte sálját. Mint egy nagy szappanbuborék. mondjam még? . azért maradt otthon.Mondjad! Volt egy molnár. seholsincsen fejére került rá a kucsma. magát begombolta.

Kicsi vagyok én majd megnövök én apámnál is.. mondjam még? . mondjam még? .Mondjad! Volt egy asztal. Kicsi vagyok én bátor leszek én óriások palotáját elfoglalom én. anyámnál is nagyobb leszek én. Kicsi vagyok én nagy úr leszek én aranyszobát adok minden testvéremnek én. Kicsi vagyok én erős leszek én. tovább is van.Mondjad! Ha neked ez nem elég.. meg egy fék. öleld meg a kemencét! Bumm! Szabó Lőrinc: Kicsi vagyok én. meg egy szék. világ minden óriását földhöz vágom én.Mondjad! Volt egy kantár. tovább is van.. Kicsi vagyok én boldog leszek én .

jövő nyáron. de mikor az erdőt járom. hideg szél fúj. Azt hittem. . mért vitted el a kabátom? Eső esik. ákombákom: add vissza a nagykabátom!" S képzeljétek. Hát egyszer csak látom. s rajta van a nagykabátom.. született egy ákombákom. mindig fázom. ül az ágon ákombákom..én leszek a legjobb ember a föld kerekén! Zelk Zoltán: Ákombákom Egyszer régen az irkámon. eljött hozzám ákombákom: s visszaadta nagykabátom. látom: két lábra az irkámon. úgy indul el ákombákom. Légy olyan jó. mindig ázom. már sose látom. oly messze ment ákombákom. Szólok hozzá: "Ákombákom.

Most nagyobb vagyok. mint te! . fenyegettem. róka rege róka. lett belőle rántotta.Weöres Sándor: Regélő Három görbe legényke. lépcsőnek használta a könyves polcokat egész délután.mondta s az asztal tetejére állt.Lóci. róka rege róka. róka rege róka. nem is hederített reám. Szabó Lőrinc: Lóci óriás lesz Veszekedtem a kisfiammal. A kutya lerántotta. Egyik szidta gazdáját. hová mégy. Hozzávágta kalapját. róka rege róka. de azért tetszett a kicsi. megint ledobtad az erkélyről a mozsarat! Hiába szidtam. . mint törpével egy óriás: . mit csinálsz? Jössz le rögtön a gázresóról? Ide az ollót! Nem szabad! Rettenetes. tönkrenyúzott. róka rege róka. Harmadik az ükapját. a kaktusz bimbait lenyírta és felboncolta a babát. Nem bírtam vele. róka rege róka. róka rege róka. . Másik meg a fajtáját. róka rege róka. ne kalapáld a butort! Lóci. Tojást lopott ebédre.

észre sem vett bomba a nagy falak között. (Mi lenne.föl! föl! ..és már gyűlöltem mindenkit. zsupsz. hogy mit tudok. és megnőtt a magas. Gyűlöltem. hogy mégse szállok. és csak a padló volt enyém. Leguggoltam s az óriásból negyedórára törpe lett. nem növök. hogy olyan nagyok a nagyok. Negyedóra . feszengtem.. hogy megrakni ne kelljen. úgy kelt fel rögtön a világ: tornyok jártak-keltek köröttem és minden láb volt. mint kis. hogy mindent tudnak és erősek s én gyönge és kicsi vagyok.s végül. És ekkor. bosszút állni. ha mindig lent volnál. csupa láb.mint az első hajóst. a messze. óh hogy meggyűlöltem!. és hórihorgas vágy emelt . egy pillanat: Lóci lerántotta az abroszt . tenni akartam. Minden lenézett. ki az egek felé szárnyra kelt. És lassan elfutott a méreg. megmutatni. leültem hozzá játszani. ahol a gyerek?) És ahogy én lekuporodtam. És ijesztő volt odalentről. megalázott. aki elnyomott. gondoltam. mint nyomorult kis rab mozogtam a szoba börtönfenekén.

Te kölyök! . rontom-bontom. igy ni! Ugye fáj? Hát ne kiabálj. tudva.Aztán: . Szájadat betedd. hogy kikap. hogy nagy. majd meglátod. hallod-e? Jer ide. . s magasra emeltem szegénykét. jer. hogy mi fut rajta át fejedbe… Egy kis tarka lepke. s nyisd ki füledet. ülj meg itten az ölemben. Petőfi Sándor: Arany Lacinak Laci te. ne félj. kis mese. De ne moccanj. ha mondom. hogy óriás legyen. mert különben meg talállak csípni.mondtam csendesen.s már iszkolt. nyisd ki ezt a kis kaput. .No. Tarka lepke. Felugrottam: .

Ki amott a kendert áztatóba hordja? Arra sincsen gondja Mire van hát? Ebugattát! Már csak megmondom. De nem volt víz a vederbe'. kapta magát. Telt vederrel a kezében. benn a lyukban. mi fürge. Volt egy ember.szállj be Laci fejibe. nagybajúszos. ejnye vajon mit szemlélhet? Tán a fényes délibábot? Hisz olyat már sokat látott… Vagy a szomszéd falu tornyát? Hisz azon meg nem sokat lát… Vagy tán azt az embert. hű. mint szalad! Pillanat. Mit csinált? Elment a kúthoz. . Ninini: ott az ürge. ott megállt és körülnézett. a mezőre ballag szépen. a vizet mért hozta ki? Ürgét akar önteni. telemerte. És vajon minek merítette meg azt a vedret? Tán a kertet kéne meglocsolnia? Vagy ihatnék?… Nem biz a. mi végett nézi át a mezőséget. A mi emberünk se' rest. s odabenn van.

A szegény kis ürge egy darabig türte. S mostan… Itt van… Karjaimban. Jöttünk-mentünk Nagylaposon .pénzért. Szerencs-Érre szerencséért. te bizony! Tamkó Sirató Károly: Vándor móka Elindultunk Balátára malátáért. Rabizára paprikáért. Galántára palántáért.hegyesen. Homoródon .mézért Mézeskútra . Kocsonyádra . torkig tele lett.odanyargal egyenest. Még az inge is átázott.begyesen. . Pécelre . mert e fürge pajkos ürge te vagy. s beleönté a veder vizet. Hétrongyoson . hazavitték. nyakon csipték. a lyuk mellé.mazsoláért Cseresznyésre cseresznyéért. Laci. A lyuk száján nyakon csipték. Macsoládra .feszesen.kocsonyáért. Soroksárra salátáért. hanem aztán csak kimászott.

napoztunk Koplallón .sebesen. Nyíratádon . Csolnakosra csolnakon. Nekeresden nem-kerestünk. Mit csináltunk? Hévízen . Szomoródon . Heverdelen elhevertünk. Árnyékoson . Dalos-zugba .Lassú-réten .verebestül.kacagtunk. Fenekesre fenekestül.bolondoztunk. Szikszón szikkadtunk. .nyiratkoztunk. Szombathelyre szombaton. Éberlakon . Szekeresden szekereztünk.hangtalan.daltalan. Potyondon potyogtunk. Előréven elrévedtünk. Csuklódon csuklottunk. Hangosvölgybe . Be is értünk Verebesre .seregestül. Lovas-szirtre jó lovon. Bolondócon . Tolcsván tocsogtunk. Lepénden lepént ettünk. Seregesre .jóllaktunk. Zajgóvárra .vacogtunk.álmodtunk. Legénden legénkedtünk.zajtalan.

letye-petye-lepetye! lyukat vágnak közepébe. Kati néni . Gyopárosra párosan. Azt gondolta. ottan sülnek a cipók. Azt hitte. sziklát aszal a szakács. hogy a pék a pékhálót szövi rég. kitűzik a ház elébe . mint hat ökör. . mint a rokka . jár a nyelvük. ő csak ordítani bírt. hogy szűcs az ács. Míg más olvasott meg írt.letye-petye-lepetye! Weöres Sándor: Sehallselát Dömötör Sehallselát Dömötör buta volt. libát patkol a kovács. mert ez a Sehallselát kerülte az iskolát.letye-petye-lepetye! Bárki inge. Boldogkőre.letye-petye-lepetye! üldögélnek a sarokba. rokolyája . zabszalmát sző a takács.Szomjúhelyre szomjasan. Bársonyosra bársonyban és boldogan! Weöres Sándor: Pletykázó asszonyok Juli néni. és kemencét fűt a pók.

s három boglya bajuszáért vett egy szopós malacot! Jankovich Ferenc: Az egyszeri-kétszeri fánk Fánkot sütött nagyanyánk.. hát levágták. kaszálták. Nagyapám csak kacagott. Csak azt mondom: Dömötör buta volt. biz egy sziporka sem. . De amikor kezdett duzzadni a fánk.. mert ez a Sehallselát kerülte az iskolát.. Mit csináljunk? -gyomrunk is korgott. és nem volt semmi fánk! Se fánk-se fánk. Fecske Csaba: Bajusz Egyszer vót. hol nem vót...megette a könyvlapot. három hétig csupálták. kuszálták. hét kaszával kaszálták. Nagyanyó felkiált: "Elfogyott a fánk!" Se fánk-se fánk. mint hat ökör. de ott sem volt. Ott a sok fánk.. Holott már kezdett esteledni ránk. Volt öröm! Egy üst zsír feketéllett a tüzön. s utána tintát ivott. Szaladtam én a szerbe szívesen. ha nem vót is régen vót: a nagyapám bajusza nem fért be a faluba. Ha nem fért.

" Se fánk-se fánk. Sodorva. csak bújjatok rajta.. hogy mit. mint valami fánk. Jaj. jó édes.. azt is megmondom. . Bújj.. és semmi fánk. Se fánk-se fánk. Rétes akar lenni. úgy röstellem.. nyitva van az aranykapu. fényesült a szánk: Csak hűlt a fánk és parázslott a fánk. tekerve. csigabiga rétes. Kígyó akar lenni.Csak szipogattuk a finom szagot. zöld levelecske. Süssünk. Nem oly finom volt. "Átszaladok a szomszédba!" -mondom én. süssünk valamit. Hát akkor mi legyen a vacsoránk? Zsíros kenyérhez volt sónk. De került másnap jó akácfa-fánk. bújj.. Tekeredik a kígyó. Tekeredik a rétes. Lisztből legyen kerekes. Nyálunk is csorgott. -húzódott szegény.. S irral-pirral mégis kisült Az egyszeri-kétszeri fánk. paprikánk. És nagyokat zötyögött Nagyanyánk: "Itt egy garmada fánk. túróval bélelve. kerekes és édes.... töltelékes.. zöld ág.

Gyom között gyors gyík szalad. rajta. Csengő csikó heverész. Elöl ül a masiniszta. tt van már a zivatar! . hátul meg a krumplifejű palacsinta. Elöl ül a masiniszta. galamb kesereg. Megy a gőzös. bennmaradt a macska. Esik eső. ki a gőzöst. Gerle. leszakadt a pajta. Kanizsai. megy a gőzös Kanizsára.Rajta. Cirmos cica egerész. ki a gőzöst igazítja. Bari bég a zöld gyepen. fúj a szél. Harmatos hajnal hasad. Dongó darázs döngicsél. leszakadt a pajta. kanizsai állomásra. Füsti fecske ficsereg. Móra Ferenc: Zengő ABC Aranyalma ághegyen.

Lyukas fazék fekete. Orgonafán méhike. Susog a sok sasmadár.Jó az anya. Nádat a szél legyezi. Nyúl a fülét hegyezi. jót akar. Kivirít a kikelet.. meskete. Mese.. . Patakparton pipitér. mese. Összerezzen őzike. Róka szava kicsit ér. Leveles lesz a liget.

Szilvafára szarka száll. .

Vércse vijjog délelőtt. mert a posztó nagyon drága. . hó! Ürgét fogott a Sajó. Zörgetik a vasfedőt.Tücsök tarlón hegedül. hóha. ----Kiment a ház az ablakon. A rókának nincs nadrágja. úgy ballagott a vásárba. Uccu. Tyúk az árkon átrepül. Zsindelyezik a tetőt. csípd meg. Zsuppot kötött a hátára. benne maradt a vénasszony.

somvirággal. kakukkszó. Sárga csikó. huzsedom. Betekintünk az ablakon. ----. cigánykártya a kezében. menni. Huzsedári.Ha a posztó olcsó volna. fűzfalóval lovazni. hova megyünk rajta? Huzsedári. Molnár Sára fésülködik. huzsedom. mendegélni. Huzsedári. fűzfasípom tutogva. aranysárga a világ. háton hátizsákkal.Kányádi Sándor: Somvirággal. Kocsis Jani karosszékben. ki kártyázik az asztalon? Huzsedári. Majd elmegyünk valahova. Kakukkfű. Molnár Sára udvarába. este hazatérni: fűzfalovam kocogva. csengő rajta. tele szívvel. somvirág. . kakukkfűvel Somvirág. huzsedom. huzsedom. ugyan. kakukkfűvel. kakukkszóval. kirándulni volna jó: fűzfasípot faragni. a rókán is nadrág volna. árkon-bokron által.

Vajon hova fut a kocsi? Három falun át! Vajon hova fut a vonat? Völgyön hegyen át! Zim-zim megy a gép. huzsedom. fekete az alagút a masina fut! ----Tamkó Sirató Károly: Bőrönd Ödön Bőrönd Ödön . nagy az út. -Ugye. huzsedom. Lemaradt a kapitány. fut a vonat. Huzsedári. Huzsedári. -Szép is vagy te. Jön a vonat. Jani. liccs-loccs Megy a hajó a Dunán. patkó dobogás. Kiabál. trombitál. De a hajó meg nem áll ----Weöres Sándor: Kocsi és vonat Jön a kocsi fut a kocsi. forog a kerék. Huzsedári. huzsedom.a tükörbe biggyeszkedik. Zum-zum nagy az út. megy a gép Fut a sínen a kerék. zúgó robogás. ----Liccs-loccs. jó is vagy te csak egy kicsit csalfa vagy te. szép is vagyok? Éppen hozzád való vagyok.

Arra száll egy helikopter. várom. fél. lerádióz a riporter: Bőrönd Ödön! Bőrönd Ödön! Miért is ülsz itt a Köröndön fekete szín bőröndödön? Visszafelel Bőrönd Ödön csepp zsebrádió-adóján: Azért ülök a Köröndön fekete szín bőröndömön. hófehér. Azt üzeni: odaér. s a 4-es busz begörögjön! ----Hörpentő Gá-gá. ül a kövön fekete színű bőröndön. tied ez a nagy karéj. nem apádé. s ahogy iszod a tejet. hogy fázni fog a lába. hogy a tearózsa kinyíljon az aszfaltkövön. várom. bumbele Máté. bíró. Húz a liba papucsot. Míg ezt szépen megiszod. . mire elfogy a karéj. indul messze Angliába. tej van hozzá. nem anyádé.a Köröndön ül a kövön. hogy a tearózsa.

s én is nagyot hörpentek. Amikor este lett az icipici lányka félt s icipici anyukája mondott egy mesét: Egyszer volt. még egyet az utolsót! Így ni! Már egész üres a pohár! Ennek aztán örvendek. a bûvös sárkány. a bûvös sárkány Paff. lép. innen ismétlõdik. s boldogságban éltek ott. hol nem volt. ----Paff. hogy Peti.. Jó barátja madártollat hozott õneki.. hol nem volt. úgy hívták. lépeget. Icipici lencsilányka lencsibabát ringatott. anyuka is ezt csinálta. ki senkitl se félt Álomország tengerpartján játékok közt élt. . Volt egy játszótársa. ----Icipici házikó Egyszer volt.kortyok szerint lépeget: lép. még. volt egyszer egy házikó Icipici házikóban icipici ágyikó Abban élt. még. éldegélt egy icipici lencsi lány Icipici anyukával túl az Óperencián.

harmat hajdogálja. tisztelték nevét. Száz forintért adnak egyet. lululululárom. haj. Sej. fújdogálja. Paff hátára felült Peti. haj. haj. lululululárom. mégse vesznek. haj. lululululárom. haj. A karádi faluvégen. Sej. kass ki bárány. Nem kelt többet útra eztán. Sej. Színes tollakkal nem játszik a felnõtt ifjú. Milyen olcsó. így utazni jó. Hol a tyúknak a fia? Talán mind fel kapdosta. lululululárom. Egy szürke éjjel aztán Peti nem jött többé el.A tengert együtt járták. s most híre-hamva sincs. de nem úgy a kisfiú. Sej. Leányvásár lesz a héten. Csûr ide. lululululárom. repült a kis hajó. Pedig õ volt: refrén ----A tokaji szőlőhegyen két szál vessz. Hét fejét búsan rázta s tizennégy szemmel sírt. lululululárom. Sült krumpliért adnak egyet. a sárkány otthon maradt. így mondták a hírt. Hiszen õ volt: refrén Örökké él a sárkány. . Sok király és sok herceg és mind a kalóz nép Köszöntötték. S Paff. ----A karádi faluvégen. ha jönni látták. kass oda. Sej. Sej. haj. Legényvásár lesz a héten. haj. csûr oda. lululululárom. Mert barát nélkül gyenge még a sárkány is. Szél fújja. Paff elbújt a barlangjába. Sej. bár várta a tenger.

En-ó-pé-kú. Sej. Csak a szép asszonyra. most ne sírjon. A nagy bölcsességet. most ne sírjon. ----Érik a szőlő. Iksz-ipszilon. de szegénynek Kevés a vacsora! ----- . haj. Mind megissza a bort. Sőt. Nem néz a napra. Ábécédé. Búnak utat adjon. a nagy torkú. De nincsen kenyere. Két szolgalegény Szántani menne. Huncut a gazda. lululululárom. Hajlik a vesszõ. En-ó-pé-kú. Hej. Hosszú az asztal. Kevés a vacsora. A nagy eszességet. a nagy torkú. Keskeny az abrosz. rajtam kezdé. Vígan rúgja a port. Iksz-ipszilon. Bodor a levele. Van vereshagyma A tarisznyába: Keserű magába. ----Á-bé-cé-dé. inkább vígadjon. mégis vesznek. rajtam kezdé.Milyen drága. Szolgalegénynek.

Zöld az ablaka. . Szeretném. Úgy kell megpróbálni. tisztelettel leveszem. Fele cukor.Cifra palota. Habcukor a karikám. ----Gazdag Erzsi: Gyermekcirkusz bohóca Jancsi bohóc a nevem. ha szeretnél! Velem nevetsz. Hátha beleférne. Neked adom. Orrom répa. Nem fér a zsebembe. fele méz. Vár a viola. szemem szén. elmehetsz! Gyere vissza Pannikám! Marcipánból az orcám! Süvegcukor süvegem. Kétfelé kell vágni. harapj bele Janikám! A bukfencem sósperec. ha szeretsz! ----Ide nézz. Cintányér a tenyerem. török méz. Gyere ki te tubarózsa. ----Kerek a zsemle. ha szeretsz. Ha nem szeretsz.

mondjam még? . mondjam még? . tovább is van.blogspot.html#agunarom http://gyerekenek.html http://www. meg egy fék.hu/a_jo_lovas_katonanak.Mondjad! Volt egy asztal.mesekastely. Baj van a részeg tengerésszel Mindjárt jókor reggel. .hu/dalok. öleld meg a kemencét! http://marci. tovább is van. meg egy pék. Hejhó.Mondjad! Volt egy molnár. tovább is van.co-net.php? enekek=2 DALOK Baj van a részeg tengerésszel.mackoskucko. de húz rá egyet.htm http://picimacinb.com/2008/04/pici-maci-menet-picimaci-outline. Hejhó. mondjam még? . de húzz rá egyet. tovább is van.----Tamkó Sirató Károly: Mondjam még? Volt egy dongó.hu/dalok_mondokak. meg egy légy. meg egy szék. mondjam még? .Mondjad! Ha neked ez nem elég. Baj van a részeg tengerésszel.Mondjad! Volt egy kantár.

. Arra ment egy indiánus. Jól beszopott a pálinkából. ----János bácsi a csatában. Bele vele gyorsan a tengervízbe.. Jól beszopott a pálinkából.Hejhó.. . János bácsi a csatában. Arra ment egy indiánus. Fel vele gyorsan az árbocfára. János bácsi testét kukacok eszik. Hejhó. János bácsi testét kukacok eszik. . .. Bele vele gyorsan a tengervízbe.. Arra ment egy indiánus. .. Mindjárt jókor reggel. Fel vele gyorsan az árbocfára. Bele vele gyorsan a tengervízbe. Fel vele gyorsan az árbocfára. János bácsi testét kukacok eszik. de húzz rá egyet Mindjárt jókor regel. János bácsi a csatában Elesett egy fűszálban. Mindjárt jókor reggel. Jól beszopott a pálinkából. Mindjárt jókor reggel. Hejhó. Hejhó. És szivébe lándzsát döf.

helló fiúk. viszi halottait. és szikrázik a fény. glóri alleluja. óóó szeretlek én! A rács mögött az élet olyan lassan múlik el. Egy csavargó dalától tán vidámabb leszel. mit úgy vártam én.. Egy végső búcsúcsók. Ez az ember már csak csont. egy megkésett levél. Helló. Sohasem érik el Mexikó partjait. Ragyogón süt a nap. Csak a szívem szomorú. s kinyomva két szeme. mint egy múló pillanat. Egy alvadt vércsomót szorongat jobb keze. Glóri. hol az a vén zsivány ? Itt nyugszik Bilbao.. Ragyogón süt a nap. Hol van Don Alvarez. Megy a kishajó. ha rád gondolok én. Árbóca megtörött. És a fedélzeten egy tucat holt kalóz. Szeretlek én. vitorla rongyba lóg. A börtön ablakába soha nem süt be a nap Az évek tovaszállnak. hol van a kapitány. Fekete mély vízen fehér sziklák alatt Halkan és csendesen kalózhajó halad. . glóri alleluja.És az egyik felkiált: Glóri. glóri alleluja. Egy késő üzenet. Glóri.

Ha nem voltál velem. s így pénzünk sincs elég. Egy késő éjszakán karomba zártalak. Ragyogón süt a nap. S ez a legszebb mesterség.. Egy késő üzenet.. s egy-két horog Az eszem pedig jól forog S cselt a cselre kiválón sorjáz Ravasz a nagy ho-ho-ho-horgász Városbéli puhányok. Jól sem mindig lakhatunk. habár ez illenék. ----Ha itt a nyár. De új világot építünk mi éhgyomorra még. Élesebb legyél a késnél.. akár a tornász Így megy a nagy ho-ho-ho-horgász Bátran rikkant: puhányok ho-ho-ho-ho-ho Megint csak ho-ho-ho-ho Van itt csali.. Mert az ember másokért él. Ragyogón süt a nap… Kispolgárok nem vagyunk. egy megkésett levél. ugye komám A szív a víznek szalutál És vígan lépked. én mindig vártalak. hogy nem vagy már enyém. nyavalyások . S ez a legszebb mesterség. Amelyben üzened.Ragyogón süt a nap. Harcosabb a szenvedésnél.

Mert olyan lassan készül el.jujj ! Ha véletlen egy labda épp egy bácsira ráesik ? Az apukára is én azért ügyelek. Kis vödröm vízzel megtöltöm. És még Bambi is kapható ! A strandon az is jó. Oly sok vicceset látok. és rálocsolom mind én. Azt mondta. fürdeni strand után. Otthon nem szeretem a strandot. Abban semmi sem szép.Ha gyötör a láz Fületek nyissátok gyorsan. hogy van még sok gyerek. Ottan annyi a szép és jó. Mert mindíg odavisz a lelkiismeret. Mert otthon az anyu a fürdőkádba dug. mást sem hallok. . Csak azt nem értem én. Jaj úgy élvezem én a strandot. Ha fekszik a napon. De este szomorú a hazafelé út. sok néni miért sikít . az apu ideges. ----1. míg megfordul a szél. hallok. és izzad már szegény. És van homokozó. És még Bambi sem kapható. és meleg az idő. és labdázni lehet. mert azért van itt ő. hallgassátok Amit most néktek. Az ember strandra jár. Gyorsan mosdani. Míg anyu öltözik. Már volt vele ez'ét már nagyon sok vitám. hogy addigra este lesz. Mert ki hallott még ilyen dolgot. A keleti széllel érkezett és nem beszélt sokat. sem jó. hallgassátok Amit most néktek eldalol a ho-ho-ho-nagy-horgász ----Ha végre itt a nyár. köztünk marad.

Csak Mary az.Csodás dolgok történtek. Fehér tojásából kikelt egy második pelikán. Aztán. ----Jonatán. tudod jól. Megfordult a szél egy napon és nyugatról fújt. Másnap látja Jonatán: tojt egyet a pelikán. Csak vigyázz jól. mindent elfelejt. aki még soha sem álmodott. hogy hirtelen ne keseredj el! R. a kapitány húsz éves sem volt talán. El sem hinné az. Remélem majd visszajön és mindent elmesél. Mikor az ember kisbaba. Corry néni éppen akkor tíz esztendős volt.Nála is szebb volt talán. Mary. mire egy éves lesz. úgy. hogy lebegett. ki ismeri a nagy rejtélyeket. R. még sok mindent megért. R. R. Mary nem szólt semmit sem. Mary. hogy a napsugár a szélnek mit mesélt. Ernyőjébe kapaszkodott és elvitte a szél. A világ teremtése. Üzletében kapható a gyömbéres kalács. már igazán jöhetnél! :|| A nagybátyja egy furcsa ember. mindig nevetett. nem új dolog. ő többet tud. míg Mary velünk volt. . Tudja. keletről fúj a szél. Ha sokat nevetsz. mint bárki más. Messze-messze délen járt és fogott egy pelikánt. ||: Ó. . csak gyorsan bepakolt. Kérdezd Maryről. Feltöltődött nevetőgázzal. hogy könnyebb leszel. Ó. 2. te is érzed.

az almszósz Ne hajíts bele galacsint Mert arra int a vén kalóz Jöhet utána palacsint . hát ez is tojt egyet ám. És ez így ment volna ám hosszú időn át. az almszósz . a kapitány a tojásból nem süt egy jó rántottát Idejekorán....a rántott krokodiltojás Halálfej Joe hát nem morog Horgonyzunk Sóska-tengeren Dicséri minden víg torok Hogy az almaszószt szeretem Az almaszósz. Az almaszósz.E második pelikán. ----Az almaszósz. Fehér tojásából kikelt egy harmadik pelikán. Nála is szebb volt talán. az almszósz. E harmadik pelikán. . az almaszósz Kenyérre senki nem keni Halálfej Joe. hát ez is tojt egyet ám.. Ha Jonatán. a vén kalóz Abban szeret csak fürdeni Halálfej Joe a kapitány Kalóz a Spenót-tengeren Együtt a dalunk oly vidám Mert az almaszószt szeretem Hogyha dalunkba beleszólsz Degeszre tömünk.jöhet utána palacsint Az almaszósz. hisz nem vitás Hogy a legjobb az almaszósz S a rántott krokodiltojás .

szakad. Fából volt a lova. . dagad. édes. elkel majd.Százat adj lovamért.Ne hajíts bele galacsint Mert arra int a vén kalóz Jöhet utána palacsint . hadd látom. mennyit kérsz? :|| . szakad. Iszik a dinnye. húsa már ikrás. ||: Csapj oda.jöhet után palacsint ----Volt egy fakatona. fényes. Hogy nem igaz egészben. csapj bele.jöhet utána Jöhet utána? . égjen a tenyere! Égjen a tenyere ----Esik az eső. Fakovács patkolta. ||: Fahuszár. kérve-kérik. azért úgy felerészben. Nap süti. dagad. csapj bele. ezeret magamért. felér az égig szinte. Magja már fekete. Kengyele kantárja A kádár munkája. túlnőtt a levelek árnyán. márvány. égjen a tenyere! :|| Csapj oda. míg megérik. Fából a patkója. sötétzöld. Sima gömb. Esik az eső. favitéz. Olyan nagy lesz a dinnye. Iszik a dinnye. Fából volt faragva A föld is alatta.

----Van egy kis szék. dagad. . Iszik a dinnye. Esik az eső. szakad. nyughass Ballag. Három lába három bábú. Hozzák a jó lovacskák. Iszik a dinnye. Szidja is a három lábat: Állj meg Billeg. szakad. tehetnék: Piros dinnyében laknék. Billeg ballag.Esik az eső. Harmadik meg Billeg-Ballag. ne törj le alatta! Esik az eső. másik Ballag. három lábú. Iszik a dinnye. Egyik Billeg. dagad. Ha én tündér lehetnék. Ballag billeg. és soha meg nem unnám. Nehéz az istenadta. a mi utcánkba behozzák. Örökké enném-innám. dagad. szekér. Ne lipinkázz Billeg-Ballag! De ők aztán csak azért se Nem hallgatnak a kis székre. jobb lakást hol kaphatnék? Kis késsel benne ülnék. amit szeretnék. szakad. Így a kis szék meg nem állhat. egész nap szeletelnék.

S árga-fekete. Jön a tigris. sárga-fekete: minden állat az eledele! Fekete-sárga. jön a tigris! Nála erősebb nincs is! Jön a tigris. jön a tigris! Nála erősebb nincs is! Jön a tigris. Kedvében ekképpen járnak A kicsi szék gazdájának. Annyi áldás szálljon rája! . fekete-sárga: Éles karmát belemártja! Jön a tigris. Valahány csepp esik rája.Billeg-Ballag ballag-billeg. jön a tigris! Nála erősebb nincs is! Sárga-fekete. jön a tigris! Nála erősebb nincs is! KATONANÓTA Esik eső karikára. fekete-sárga: tűzként lobban szeme lángja. Kossuth Lajos kalapjára. Jár csak jár a három tébláb Ringatózó három székláb. sárga-fekete: jön a dzsungel fenegyereke! Fekete-sárga.

Katona se lettem volna. Valahány csepp esik rája. hogy kevés a regimentje. Indulnak már a tüzérek messze a határra. Pár esztendo nem a világ. . Téged tesznek kapitánynak. éljen a nemzet! Gyere pajtás katonának. Kossuth Lajos kalapjára. annyi áldás szálljon rája. Hogyha kevés kettő-három. A német csúf kalapjára. éljen a haza! ----Most szép lenni katonának. Valahány csepp esik rája. Éljen a magyar szabadság. magyar tüzér vére folyik rajta. nem kell néki gyertyavilág. lesz helyébe harminchárom. //: Nehéz a rézágyú. el kell válnom tõled.Esik eső karikára. Éljen a magyar szabadság. éljen a haza! Kossuth Lajos íródeák. Éljen. Annyi mennykő vágjon rája! ----Kossuth Lajos azt izente. éljen a nemzet! ----Gábor Áron rézágyúja felvan virágozva. Éljen a magyar szabadság. Éljen a magyar szabadság. :// Véres a föld. Éljen. völgyet. Megírja ő a levelet a ragyogó csillag mellett. éljen a haza! Esik eső karikára. Kossuth Lajos nem lett volna. Édes rózsám Isten véled. Mert Kossuthnak verbuválnak. fölszántja a hegyet.

igyunk egészséggel. Menjen táncba ki-ki köztünk az ő jegyesével. én édes szerelmem. úgy megyen dolgára. ennél szebb nem lehet. //: Anyám. szeretlek szívem! . anyám. apám. Teérted üzen. Elküldöm a postával utánad. Csak az jöjjön katonának. ----Kedvesem ott messze-messze földön Ezt a pár sort Tenéked írom. Szép selymes lódingom. dali pár pisztolyom. sógor. jó katonák. Ne bánkódjék senki köztünk. hosszú útra kélek. Tisza-Duna közi Labancságnak. Isten hozzád. menjünk az Alföldre. Hej. Húgom. Csillog . S újra súgod. Tán elér majd a messzi úton.villog a mezőben virágszál módjára. be gyöngy élet. iszik a sátorban. Szabad nekünk. Hû szívemnek minden dobbanása Tehozzád száll.. Visszajössz majd ugye nemsokára. te jó lélek! Találkozom-e még véled? Holnapután messze földre.. semmire sincs gondja.. Hej. élet . mert nincs sehult ottan semmi közi. élet. Nosza. Eszik. Hej. bátyám. Csínom Jankó. ----Csínom Palkó.Csak mégegyszer gondolj vissza szép magyar hazádra.. avagy jertek vélem. rajta jó katonák. :// ----A jó lovas katonának de jól vagyon dolga. Megrontatik kezünk által a labanc ereje. csontos kalabérom. komám. élet . aki ilyet szeret! Paripáját megforgatja.

Ott. Ott.. Minden rossz egyszer végére ér. Csillagfényes éjszakán. Honvéd áll a Hargitán. Mikor minden alszik csendesen. Csak a szívem nem pihen. . kékezüst a tó. Amennyit ér akárcsak a menyasszonycsokor.Ugye gondolsz néha rám. Csillagfényes éjszakán. Zeng a dal. Ugye gondolsz néha rám. vakít a fény. selymes. Messze szálló széllel üzenem: Mindenem Te vagy nekem! Várok Rád. ahol zúg a négy folyó. Zúg a kürt az õsi vár fokán. ahol szenvedni jó. Zöld arany a pázsit.. Jól tudom. Dolgos ormain érik már a bor. Mikor minden alszik csendesen. visszavárlak én. Ott. s ragyog a világ. Tüzek gyúlnak. Ugye hallod Angyalom. ahol kiomlott annyi drága vér. Néked küldöm sóhajom. Csendes éjen hallkan felsír a tárogató. ----Most a rónán nyár tüzében ring a délibáb. Kolozsvár visszatér. Csak a szívem nem pihen. majd egy szép napon Visszajössz az én hû szívemért.

Mert odafönn a szemeit kisirta. Jaj.: Zúg a kürt az õsi vár fokán.Erdély szent bércére zúgva száll. Árva madár párját keresi benne. Rágondol a régi. ----Szökős és sûrû csárdás Nem úgy van most mint volt régen. Refr. Jaj. első párjára.. jól megrakd a szekeret. sajnáld meg a szegény pára ökröket...:|| ----Erdő. de régen lehullott a levele. ne rakd meg a szekeret. Búza közé szállt a dalos pacsirta. de régen lehullott a levele. búzakalász árnyába. Visszaszáll a magyar turulmadár. Erdély szent bércére zúgva száll. Visszaszáll a magyar turulmadár. NÉPDAL Béreslegény. erdő de magos a teteje.:|| Béreslegény. sarjútüske böködi a tenyered. annál jobban rakd meg a szekeredet. Honvéd áll a Hargitán. nem az a hold. a negyedik nem bírja a szekeret. . nem az a nap. ||:Kettõ sánta. Búzavirág. a harmadik nem mehet. ||:Mennél jobban böködi a tenyered. nem az a nap süt az égen.

Árkot mos a két orcámon. mint a zápor az utcákon. mint én vagyok Azt gondoltam míg a világ. ----- KARÁCSONY Mennyből az angyal lejött hozzátok. onnan ver engem az eső. hogy a szívük szakadjon meg. pásztorok! Hogy Betlehembe sietve menvén. pásztorok. de nem kapott. hull a gyászos kötényembe. Aki volt már rég elhagyott. Hull előmbe. . hogy elalszik.nem az a szeretõm ki volt. szebbre vágyott. nem az a szeretõm ki volt :|| Szebbre vágyott. mindig ég a gyertyavilág. Azt gondoltam eső esik. hull a földre. De én azért sem halok meg. még olyat se. nem az a hold. de nem kapott ||: Nem az a nap. vegyék el a galambomat. halálomat sokan lesik Azért lesik halálomat. de csak a szemem könnyezik. lássátok. Az én szemem sűrű felhő. De már látom. lássátok.

szent Fia. ----Zaki-zaki zakatol. ----- Elindul a gőzős. imádják. A kis Jézuskát egyenlőképen imádják. mind áldják. A nagy Úristent ilyen nagy jóért mind áldják. Mária. Ő leszen néktek Üdvözítőtök valóban. valóban. Elől megy Mátéka. Kocsisor utána. Mellette vagyon az édesanyja. Nagy örömmel várja. El is menének köszöntésére azonnal. Sok kis falu mellett. . Egész falu népe. Barmok közt fekszik. jászolban nyugszik szent Fia. magukkal. Szép ajándékot vivén szívökben magukkal. azonnal. Szikra eső útja.Istennek Fia. Kanyarog az útja. aki született jászolban jászolban. Mária.

mentJót esett. Zsákját tükrös hegyi tón vizilányok varrták. . S megcsendül a kicsi szán csengője a csöndben. te meg legyél az utas ----Sarkady Sándor: Zápor Csipp. Jött. csepp CseperegVillan. zuhatagFut a felhő. Medvék mézet gyűjtöttek nyár derekán néki. Itt van már az udvaron. Záporfüggöny. fának Jólesett. A hegyeken fenyők búcsúztatták.Megy a vonat valahol Én vagyok a vasutas. süt a nap. Fűnek. S egy kosárban áfonyát küldött az ősz néni. Toporog a hóban. csattan Megered. ----Gazdag Erzsi: Megjött a Télapó Szánon jött. Pirosszemű mókusok mogyorója csörren.

a láthatáron narancsszín fények égtek hűvösen.Harkály vagyok. kopogok. villanó varázs egy kicsi szó hullott elém: karácsony.S egyszerre. Csodáltam.Teli zsákja a tiéd. ----Nemes Nagy Ágnes: Karácsony Fehér föld. szürke ég alatt. mint gyors. szürke ég. mint a nyári nap. mint a gyermek álma. Csak álltam szürkén. dúskálhatsz a jóban. nem láttam többet kósza varjakat: olyan szelíd volt. Nem is tudom. És a számon hála buggyant. mióta vár rám ez a diófa. . s olyan meleg volt. ----- Nemes Nagy Ágnes: Szorgalom Mi kopog? Mi kopog? . mint koldus kézbe illatos kalács. . Pár varjú szállt fejem felett kerengve s el nem repültek volna űzve sem.

leveli.Hát nem tudod. ki a fiát neveli. hogy mihamarabb elérje a tetejét. kevés lenne fele-fele fánkból több is férne bele. ki vagyok? Béka vagyok. . megenné az elefántom. . ----Csukás István: Elefánt Hogyha volna egy tál fánkom. s elindult.Mi ragyog? Mi ragyog? .egyszeribe toronyház lesz pici csigaháza. amiért nincs elefántom. egy szép sudár jegenyét. Szalai Borbála: Csigabiga Kiszemelt a csigabiga. éppen ezért nem is bánom. Úgy gondolta: ha felmászik a jegenyefára.

tíz tiszta víz. Tíz. mint a lúd. leányoknak kebelökbe. Kettő. Tíz. Minek azt a virágot? Legényeknek kalapjokba. Télen-nyáron mezítláb nevelgeti a fiát. Hét. . Nyolc. Hat. ----Nincs szebb madár. Minek azt a kertet? Virágot ültetünk beléje. Öt. Adjon néne vékát! Minek azt a vékát? Gyöngyöt mérünk véle. nem kell néki gyalogút. Kilenc. Kertet fonnak belőle. Minek azt a gyöngyöt. Három. víz. Négy. háromágú villa.Hintázó mondóka Egy.

Gáborérdekes. Klára. vékony éneket. irigylik a verebek. érdekes. a világot bejárja. mindjárt kimegy a szobából Éva. mért van ez. Ha én kezdek énekelni egy NAGY. Móra Ferenc: A DIDERGŐ KIRÁLY Mese. azt mondja. Mégis legszebb a fecske. de büszke a kakas. mátka pillangós batárba: .Gábor. HANGOS éneket. hogy a feje tarajas. odaszáll az ereszre. fára nincs gondja. Eresz alatt csicsereg. Klára érdekes. megkíméli a szárnya. Jaj. ----Nemes Nagy Ágnes: Pisti gondolkozik Érdekes. mégsem kopik csizmája. mese. sóra. Én nem értem.Még szebb madár a kánya. Ha jóllakik. mindjárt bejön a szobába szomszéd. Hogyha Éva énekel egy kis. Panni. Panni.

Utoljára mégis csak azt dideregte: – Fűtsetek. Majd megvette szegényt az Isten hidege. Cseng-peng. Bölcs doktorainak bosszúsan legyintett: – Bölcsekkel az időt ne lopjuk. Gyújtass be csak. Hol az a bölcs ember. Hiába takargat aranyos palástom! Aki segít rajtam: koronám. nappala. megette. Adj nekem tanácsot. De a király rája haragosan mordul: – Hallod-e. aki jót tanácsol? Adott is ezer bölcs ezeregy tanácsot. véle megfelezem! Százegy kengyelfutó százkét fele szaladt. komám! – nevetett a bolond S nevetett köntösén a sok arany kolomp. kenyerem Tőle nem sajnálom. te bolond. Csupa siralom volt éjjele. . reszketek és fázom. szedd össze az eszed. El is égett benne vagy száz cédrusmáglya. Mókázna a jámbor. Sergett is a király előtte. serdül. kong-bong rajta a sok arany kolomp. Urunk-királyunknak attól lesz melege! Nagy volt a kandalló. akárhonnan veszed. Kergeti a király ki a sok léhűtőt: Hozzák fülönfogva az udvari fűtőt. Hideg lelte-rázta. perdül. fázott keze-lába. azt mondom. – Teli van énnálam ésszel a szelence: Hideg ellen legjobb a meleg kemence. – Hamar cédrusfával a kandallót tele. mert megvesz az Isten hidege. Hívjátok elő az udvari bolondom! Bukfenc-vetve jön elő a bolond. Körmét fúvogatva keserűn köhintett. Tökszár dudát fújtak minden ablak alatt: Ki tud orvosságot a király bajáról. Nevenincs királynak nagy volt a bánata. fordul. akár egy kaszárnya. Didergő királynak csak nem lett melege. Sűrű könnye görgött fehér szakállába: – Akármit csinálok. De együtt se ért az egy falat kalácsot.Volt egyszer egy király Nekeresd országba.

ropognak a gyümölcsös kertek. balta. egyszer csak csikorog. dehogy nincs! A király köhögi S kövér kamarását oldalba böködi. Bárhova pislogok. Dolgozik a csákány. a csengő barackot. Hányjatok a tűzre minden kis harasztot! Széles ez országban amíg erdőt láttok. Didergő királynak de minden hiába. Dehogy nincs. Most dobtam bele az utolsó forgácsot. – Minden háznak vagy fa. nincs fűteni mibül. Fészkit ezer madár jajgatva siratta. Nyögve gubódzik be farkasbőr-bundába: – Fűtsetek. Kandallóm kihűlni addig ne hagyjátok. icike-picike. Az ajka kláris. horog – A király ajtaja. az is vacog bele! Az udvari fűtő majdhogy lángot nem vet. Jó lenne hivatni az udvari ácsot! – Nekibúsul erre a didergő király Szigorú paranccsal a kapuba kiáll: – Vágjátok ki kertem minden ékességét. a foga rizskása. fűrész. A mosolygó almát. Ripegés-ropogás. akár fa. most állunk már ebül. mert megvesz az Isten hidege. zokogás. Életem-halálom kezedbe ajánlom. . berkek. De a király előtt ijedten köhentget: – Követem alásan. siralom. Betipeg egy lányka. vagy nád a teteje. sírnak erdők. Gyöngyharmat tündöklik lenvirágszemibe. A rengeteg fákból egy szál se maradt ott. Csak úgy kékellik már az ajkam is bele! Csattognak a fejszék.Már a szakállam is csak úgy reszket bele! Nyöszörög a fűtő: – felséges királyom. A szóló szőlőnek arany-venyigéjét. azt mondom: le vele! Nekeresd országban van is nagy kopogás. Sok lakójuk fejét bujdosásnak adta. Csak egy fogam van már. Jaj. Recsegnek. Akár nád. Aranyos kandallón mind elparazsallott. mert mindjárt megvesz az Isten hidege.

mint az erdők zengő muzsikása: – Ejnye. Szemében buggyan ki szívének harmatja. hogy sok egymagamnak. a babádat ruhátlan nem hagyom. mint a tenger. A király jégszíve harmatot ereszte. A márvány-téglákon nyüzsgött. Mért haragszol reám? Sohse bántottalak! – Kerekre nyitotta a csöppség a szemét: – Minek szedetted le a házunk tetejét? Hó is hullongázik. tapsikolt. nevetett – S didergő királynak nyomban melege lett! A tükörablakot sarokra nyitotta. kislány. Szöghaját a lánynak végigsimogatja: – Ne félj. Ki is szorult tőlük a király a konyhára. Mint amikor népem tölti meg a házam! Mint a saját népem – nagy Meseországban… Mesebeli kiskirályhoz Betévedt egy kisleány amint éppen vacsorázott Tulipános udvarán. ökröt sütögetni. soha se láttalak. Rájuk is parancsolt mindjárt a kuktákra: – Asztalt terigetni. Városa lakóit összekurjantotta: – Olyan meleg van itt. Juttatok belőle. A mi padlásunkra az most mind beesik. Lesz ezüst kötője. király bácsi! Örömében ugrált. . Bársonyrokolyája. de rossz bácsi vagy te. selyemfőkötője. arany cipellője! Most már meg a kislány mondta azt hogy: – ácsi! Mégis csak jó bácsi vagy te. annak! Tódult is be nyomban a sok szegény ember. Vasárnap délután mit adok reája? Mint amikor a nap süt jeges ereszre. ácsi! Azt sem tudom. Fussatok a hordót csapra ütögetni! Ily kedves vendég még nem járt soha nálam.Csacsog. Elázik a bábum kimosott ruhája. Bíborköntösömet feldaraboltatom. eső is szemezik. aki fázik. király bácsi! Megfordul a király: – Ácsi. ki vagy.

Ott van az én két testvérem. Cintányér a tenyerem. Aranyszőrű a cicánk. ha szeretsz. Szeretném. szemem szén. . ha csókolnak. Ugye itt maradsz nálunk Örökre te kisleány? Köszönöm a meghívást de El nem fogadhatom. Szalmatetős kicsi kunyhóm A világért nem adom! Gazdag Erzsi: A bohóc köszöntője Jancsibohóc a nevem. Édesanyám és apám. Fejem rájuk hajthatom. Orrom krumpli. ha szeretnél! Velem nevetsz. hol én lakom. Ha nem szeretsz. Szalmatetős kicsi kunyhó Az a ház. Ha ölelnek. A mi libánk ezüsttollú. Bársony itt a gyepes udvar Drágakő a palota. elmehetsz.Ugye szép itt? Ugye jó itt? Nézz csak ide meg oda.

Este a láb gyönge. ----Kányádi Sándor. Kezdődik a nevetés. Weöres Sándor: Kacsaúsztató Tó vize. innen elmehess! Weöres Sándor: Barangolók Gyöngy az idő. bandukoljunk. vándoroljunk. tó vize csupa nádszál. Nincs szekerünk. ruhámra van mintázva. Ha nincs pénzed.Szívem. Tíz forint a fizetés. fáradt. Sárban ezer kacsa bogarászik. Zümmög a méhecske . Lassú folyó ága mellett Járjuk a halk fűzfa berket. Száll a világ lepke.szárnyon. Reszket a tó vize. mint a cégtábla.bokán jő az álom. ne nevess! Azt nézd. Szöcske. ki se látszik. Lombok alatt nézünk ágyat. Egy kacsa. két kacsa oda császkál.

Zümmög a méhecske, száll, száll, száll. Picike szárnyacskán jön a nyár. Picike szárnyacskán; zümm- zümm- zümm. Begyűjti mézét és elrepül.

ÉNEKEK Egyszer egy királyfi mit gondolt magába, Hm, hm, hm, ha-ha-ha, mit gondolt magába. Felvette magára kis kocsis gúnyáját, Hm, …… kis kocsis gúnyáját. Elment megkérni a gazdag bíró lányát. Hm, ... "Jó estét, jó estét gazdag bíró lánya!" Hm, ... "Jó estét, jó estét szegény kocsislegény! Hm, ... Kerüljön belülre, üljön a rengőre." Hm, ... "De nem azért jöttem, hogy én itt leüljek, Hm, ...

Hanem azért jöttem: jössz-e hozzám vagy se?" Hm, ... "Nem megyek, nem megyek, szegény kocsislegény, Hm, ... Van a szomszédunkban kosárkötő lányka." Hm, ... "Jó estét, jó estét, kosárkötő lányka!" Hm, ... "Jó estét, jó estét, szegény kocsislegény! Hm, ... Kerüljön belülre, üljön le a székre!" Hm, ... "De nem azért jöttem, hogy én itt leüljek, Hm, ... Hanem azért jöttem: jössz-e hozzám vagy se?" Hm, ... "Nem megyek, nem megyek, szegény kocsislegény, Hm, ... Van a szomszédunkban szolgálóleányka." Hm, ... "Jó estét, jó estét szolgálóleányka!" Hm, ... "Jó estét, jó estét szegény kocsislegény! Hm, ...

Kerüljön a házba, üljön a lócára." Hm, ... "De nem azért jöttem, hogy én itt leüljek, Hm, ... Hanem azért jöttem: jössz-e hozzám vagy se?" Hm, ... "Elmegyek, elmegyek, szegény kocsislegény!" Hm, … ----Én elmentem a vásárba fél pénzzel, Tyúkot vettem a vásárban fél pénzen, Tyúkom mondja kity-rá-koty, Csirkém mondja csip-csip-csip, Kakasom mondja ku-ku-ri-kú, Récém mondja rip-haj-nal, Pulykám mondja dan-da-ru, Ludam mondja gi-gá-gá, Disznóm mondja röf- röf-röf, Juhom mondja be-be-be, Kecském mondja mek-mek-mek, Csikóm mondja nyi-ha-ha, Kárikittyom édes tyúkom mégis van egy fél pénzem. Elfogyott a fél pénzem. ----Házasodik a tücsök, szúnyog lányát kéri, Csiszeg csoszog a tetű, násznagy akar lenni. Oda ugrik a bolha, vőfély akar lenni, Mindenféle csúf bogár vendég akar lenni. Gólya volt a szekundás, kis béka a flótás, Dongó darázs a brúgós, pulyka volt a prímás. Táncba ugrik a majom, megjárja a polkát, Híres betyár a bagoly, lesi a hurkáját.

Farkas volt a mészáros, hat ökröt levágott, A mellé még malacot ötvenet megfojtott. Kecske volt a szakácsné, jó gulyáshúst főzött, Míg az ebéd elkészült, a tücsök megszökött! ----Mit mos, mit mos, Levél Katicája? Pittyet, pattyot, varrott keszkenőket. Ha szél volnék, fújdogálnék, madár volnék, röppentenék, víg szívemmel, víg lelkemmel téged elvennélek. -----

NÉPDALOK Gyertek lányok, ligetre, ligetre, itt a világ közepe, közepe. Itt árulják a rózsát, a rózsát, abból kötnek bokrétát, bokrétát. Azt is tudom ki köti, ki köti; Virág Boris kötözi, kötözi, az asztalra leteszi, leteszi, Bíró Pista felveszi, felveszi, kalapjához kötözi, kötözi. Összegyűltek, összegyűltek az izsapi lányok, M-hm, ej-haj, az izsapi lányok. Összeszedtek, összeszedtek egy marék lisztecskét.

M-hm, ej-haj, egy marék lisztecskét. Meggyúrták azt, meggyúrták azt zsíros gombócának, M-hm, ej-haj, zsíros gombócának. Odaméne, odaméne a bíró kutyája, M-hm, ej-haj, a bíró kutyája. Mind megevett, mind megevett zsíros gombócából, M-hm, ej-haj, zsíros gombócából. Így lőn vége, így lőn vége a leányi bálnak, M-hm, ej-haj, a leányi bálnak. ----Hej, Jancsika, Jancsika, Mért nem nőttél nagyobbra? Dunáról fúj a szél. Nőttél volna nagyobbra, Lettél volna katona, Dunáról fúj a szél. Ha Dunáról fúj a szél, Szegény embert mindig ér, Dunáról fúj a szél. Ha Dunáról nem fújna, Olyan hideg nem volna, Dunáról fúj a szél. ----Ha folyó víz volnék bánatot nem tudnék. Hegyek-völgyek között zengedezve járnék. Hegyek völgyek között zengedezve járnék, kaszáló részekre, porondot hajtanék.

Sűrű könnyeimmel Kigomboztattatom. fúdd el Hosszú útnak porát. az én régi babám. ----Elmegyek. porondot hajtanék. dalolja ki nevét a babámnak. elmegyek Hosszú útra megyek. Hosszú út porából Köpönyeget veszek. érted fáj a szívem nagyon. A régi rózsámnak visszafordulását. madár lakik tizenkettő. Búza. Cukrot adnék annak a madárnak. Vetettem violát. vissza nem jött soha. erdő. Tüske annak minden ága. katonahíredet hallom. Csárdás kisangyalom. Kinyílt a viola. nem állja a madár lába. Annak közepébe kinyílott a rózsa. búza. erdő. ---Erdő. kövicses víz martján. ----- . violát nevelnék. ki es virágoza. Madár lakik abban. Kedves kisangyalom. búza. Fúdd el jó szél. Búval és bánattal Kizsinóroztatom. marosszéki kerek erdő.Kaszáló részekre. Hosszú útnak porát. várom kinyílását. de szép tábla búza. Az én szívem búját.

nekem az kell. nekem az kell. de régen lehullott a levele. ezüstpityke fityeg a dolmányán. Erdő szélén esküszik a cigányvajda lánya. Csak egyedül a menyasszony arcán ül a bánat. búzakalász árnyában Rágondol a régi. az a rongyos régi. Rejtett könnyét senki más. vígan dalol az egész cigányhad. Mert odafenn a szemeit kisírta. . arcán ül a bánat. az a rongyos régi. Árva madár párját keresi benne. ----Erdő. Táncra perdül. Márpedig én a rongyost nem bánnám. Édes anyám. Jaj. Búzavirág. Azt a régit meg sem látják. első párjára. lárma. csak édesanyja látja. Viszek a babámnak belőle. az a rongyos régi. Vigasztalja. semmije sincs néki. Búza közé szállt a dalos pacsirta. az a rongyos régi. erdő de magos a teteje. de régen lehullott a levele. Ez módosabb.Erdő szélén nagy a zsivaj. ----Érik a ropogós cseresznye. felejtse el azt a rongyos régit. Szomorú a cigányvajda lánya. Édes anyám. Jaj.

ég a világ a boltba'. Sallárom. ----Este van már. most érik. úgy is te lész a párom. nyolc óra. csuhaj. sallárom. belőle. a hajába biggyeszti. Jakuts Pista méreti. a hajába biggyeszti.Viszek a babámnak. nem bánom. most kérik. Sallárom. ----Ettem szőlőt most érik. most érik. piros színű pántlikát. most kérik. Rózsám. ég a világ a boltba' Sallárom. Virág Erzsit most kérik. sallárom. . úgy is te lész a párom. Ha beteg. piros színű pántlikát. Sallárom. Bíró Rózsa felveszi. Sallárom. az asztalra leteszi. gyógyuljon meg tőle. sallárom. Biggyeszd. sallárom. az asztalra leteszi. Ott mérik a pántlikát. sallárom.

másik a babáméra. ----- . kisangyalom véled esett el a ló. Által mennék én a Tiszán. De szeretnék a rózsámnak egy levelet küldeni. ott lakik a galambom. rica. ott lakik a galambom. tied leszek valaha. Ott lakik a. Mond meg az én galambomnak. de nem merek. ne sirasson engemet. a babámé nem leszek. kedves kisangyalom. nem merek. ibolya virít az ablakában. rica. Röpülj madár. közepibe két rozmaringbokor van. Amoda le van egy erdő. nem merek. a harmadik utcában. jaj de nagyon messze van. Pista te! ----A csitári hegyek alatt régen leesett a hó. vidd el ezt a levelet. félre fordul a nyereg. kék nefelejts. hogy a Tiszába esek. Ott lakik a városban. Attól félek. Így hát kedves kisangyalom. rica. nem lehetek a tied. Kitörted a kezedet. Közepibe. de ladikon. Lovam hátán seje haj.Kihez ment a levele? Garzó Pista kezébe'. Hej. Egyik hajlik a vállamra. hej. A Tiszának habjai közt elveszek. ladikon. Azt hallottam. Piros rózsa. Amott látok az ég alatt egy madarat röpülni. hogy a Tiszába esek. ----Által mennék én a Tiszán ladikon. mivel ölelsz engemet? Így hát. ha lehet.

forduljunk egyet. Belefújja búját a birka bőrébe. ----Cifra palota. mégis hozzám jár. túró az eledele. Szélnek ereszti belőle. Bú nélkül éli világát. ----A malomnak nincsen köve mégis lisztet jár. Vizet iszik rája. huszár leszek én. Egyik dombról a másikra. vagy kettőre.A juhásznak jól van dolga. . vár a viola. Még is lisztet jár. és szedjünk meggyet. Száraz kenyér van melléje. fújja furulyáját. Ha megunja furulyáját. Esztendőre. Kicsi vagyok én. Mégis piros az orcája. Tiltják tőlem a rózsámat. Adjad rózsám a kezedet. majd megnövök én. Forduljunk egyet. rágyújt a pipára. zöld az ablaka. Aztán menjünk ki a kertbe. mégis hozzám jár. és szedjünk meggyet. Tiltják tőlem a rózsámat. Terelgeti nyáját. Gyere ki te tubarózsa. Aztán menjünk ki a kertbe. Előveszi bőrdudáját. Tej.

szállj le. Én sem fekszem mindenkor szép paplanos ágyba. megyen az nyáj. Környes-körül a gaz alján. . Mert Vidróckit nem találja. Hadd menjek az nyájam után. Kerek erdő közepébe? Hozd ki babám szűröm. Megyen az nyáj. hol állok elejbe.----A Vidrócki híres nyája Csörög-morog a Mátrába. baltám. Tizenkettő jöjjön ide! ----Az árgyélus kis madár nem száll minden ágra. Mert levágják az kanomat. Csipkebokor a lakásom. A Vidrócki sírhalmára Gyöngy hull a koporsójára. Sűrű erdő a szállásom. Úgyan. Szállást kérnék. Esteledik már az idő. Szállj le. de nincs kitől. Keselylábú ártányomat. Csörög-morog a Mátrába. most gyere ki. Hat vármegye vár ideki! Mit ér nekem hat vármegye. gyönge kis madárka. Hej Vidrócki.

Jaj. kihajlott az útra. Szállj le. A csizmáját otthon hagyta vasalni. Béreslegény mezítláb ment szántani. A szerelem szorítja a szívemet. bum-bum-bum. Mert nem tudott rózsás patkót csinálni. Rida. rida. Annál jobban rakd meg a szekeredet. szakajt egyet róla. rida.Szánj meg. Rida. Mert a tüske böködi a kezemet. Jánoska. Arra ment. Mennél jobban böködi a tenyered. szállj le. gyönge kis madárka! ----Béreslegény. ----Csipkefa bimbója kihajlott az útra. Sarjús tüske böködi a tenyered. bánj meg. jól megrakd a szekeret. Az én vetett nyoszolyám csak egy marék szalma. de nehéz a szerelmet viselni. szakajt egyet róla. Tövis közül kék ibolyát kiszedni. ----- . gyönge kis madárka. Szánj meg. Kilenc kovács nem merte elvállalni. bánj meg. gyönge kis madárka! Az én kedves vacsorám csak egy piros alma. bum-bum-bum.

jöjjön táncba vélem. Vargáné káposztát főz. búsulok. Leányok. Hányja-veti fakalánját. csipkés a levele. virágok.Hej. Mikor bölcsőben rengette. Megélek én a lány nélkül. Hervadok. ki jön táncba vélem? ----Két szál pünkösdrózsa Kihajlott az útra El akar hervadni Nincs ki leszakítsa Nem ám az a rózsa Ki a kertben nyílik Hanem az a rózsa Ki egymást szereti . Azt is csak úgy kalán nélkül. Nem ettem én ma egyebet. Akinek nincs párja. Még akkor neki ígérte. Csak egy köcsög aludttejet. nincsen párom nékem. Kontya alá ütött a gőz. ----Kerek a káposzta. Kinek adja Zsuzsa lányát? Nem adja az más egyébnek: Kara István őkelmének.

----Kis kece lányom fehérben vagyon. ha bánja az anyád is! Cin. de beteg a virágom. Mondom. mondom.Nem szeretlek másért Két piros orcádért Szemed járásáért Szád mosolygásáért ----Kis kacsa fürdik fekete tóban Anyjához készül Lengyel országba. de beteg a virágom. Síkos a talpa. Kispiricsi falu végén kocsit kellet fogadni. cillárom. Mátkám asszony. fordulj hozzám. magos a sarka Fordulj ki. Fehér a rózsa. ----- . mondom. de beteg a virágom. cillárom. Cin. cin. Cin. nem tudtak hazamenni. Mind megitták a pálinkát. Mondom. cillárom. kezében vagyon. de beteg a virágom. Mátkám asszony. cin. cin. cillárom. Enyém leszel kis angyalom. ----Kispiricsi falu végén folyik el a kanális. cin. fordulj hozzám. Cin. fordulj szép arany alma.

Láttál-e már valaha Csipkebokor rózsát. Csacsogó madárka. ----Még azt mondják. madárka. illik gyöngyös pártának. kócsagtollas főnek. Másik szál majoránna Váci Gábor lenne. Szép magyar hazámba. szíve fájdalmában. ki küldte. De sarkantyús csizmának. Mondjad. ha néki cipellőt. Kinek bánatában. magyar főkötőnek. Meghasad a szíve. Csipkebokor rózsa közt Két szál majorannát? Egyik szál majoránna Virág Erzsi lenne. bő nadrágot varrnak. ----Madárka. nem illik a tánc a magyarnak! Nem. . Vidd el a levelem. Ha kérdik. vidd el a levelem. hogy az küldte.

Az én ingem lengyel gyolcs. Mégis elaluszik. Isten veled rózsám. az én csizmám karmazsin. Aki el nem múlik. Azért varrták a csizmát. rakd meg Lobogó tüzedet. Rakd meg babám. foltos is. szerelem. ha rongyos is. Mért nem virágoztál Minden falevelen? ----- . csakhogy sarka nincsen. Had melegítsem Gyönge kezeimet. illik a tánc benne. Nincs az a szerelem. ----Megrakják a tüzet. Szerelem. Átkozott gyötrelem. hogy táncoljunk benne. Talán megvirrad már. Magad maradsz immár. csakhogy rojtja nincsen. Szól a kakukkmadár.

. Hej. kenyérrel. napam él. nem árt neki a tél. Köszönöm. Ide hallik a kopácsolások. Szép vagyok én csak a szemem fekete. Eltartom hétköznap búzakenyérrel. Még azt mondja ez a kislány.. Eb fél. veréssel.Menyasszony. kutya fél. meg annak az anyósa. vegyem el. Meg sem kérdi. Eb fél. hogy majd mivel tartom el. de szép mind a kettő. vegyem el. napam él. ----Nem vagyok én senkinek se adósa. vőlegény. édesapja.. mint az arany vessző. míg a ipam. kutya fél. Nem vagyok én az erdőben remete. apósa.. fekete. édesem. hogy eddig szerettél. tartom el. Csipkefa. kérdezd meg az ácsot. míg a ipam. --------Túl a Tiszán faragnak az ácsok. Vasárnap – ha más nem jut már – veréssel. Eb fél. Eb fél. .. hogy eddig szerettél. Hej. Él még az én feleségem édesanyja. mint az arany vessző. Eredj lányom. remete. rózsafa. Eb fél.. Olyan mind a kettő.

Kilenc csókot ígértem már néke. nem. Akármerre fordítja kalapját. Ha apró. Méregdrágán méri a forgácsot. van néki mibe. az egri ménes mind fakó. Szegénylegény akármerre mégyen. az egri ménes mind szürke. Az egri ménes mind fakó. ----Az egri ménes mind szürke. Verje meg az Isten azt az ácsot. hogy máskor is voltunk itt. az egri kislány mind büszke. nem Nem megyünk mi innen el Míg a gazda házigazda Furkós bottal ki nem ver Ha nem tetszik a gazdának. Hogy mi itten mulatunk Szedje össze sátorfáját Mert mi itten maradunk . Nem. az egri kislány mind apró. büszke. úgy tetszik. dologra való. hogy jó helyen vagyunk itt. Tizediket ráadásul kérte. nem.Ád-e csókért egy kötény forgácsot. apró. Végbúcsúnkat még ki nem adják itt! Végbúcsúnknak hamar vége lészen. Mulassunk hát egy vagy két óráig. ----Úgy tetszik. nem. nem. Ha büszke. Szegény legény így éli világát.

Tisza partján nem jó mélyen aludni. tudod-e? Kertbe rekesztettem. Mert a Tisza ki is szokott önteni. Ott lakik a városba. Félrecsúszik a nyereg. Mivel mondok jó éjszakát galambom. a szép fekete csárdás kalapom. lóra ülni nem merek. Széles a Tisza. ----Volt nekem egy kecském. . én meg a széles Tiszába beleesek. félrecsúszik a nyereg. Attól félek félrecsúszik a nyereg. tudod-e? Megette a farkas. az se szép. ladikon. Azt se tudom.----Által mennék én a Tiszán ladikon. a harmadik utcába. viola nyílik az ablakában. ez se szép. kék nefelejcs. Addig a kis pej lovam százszor is bemegy rajta. ki is szokott önteni. hol lakik a galambom. de ladikon. Zárva van a babám rácsos kis kapuja. este van. jó éjszakát galambom. Tisza partján lóra ülni nem merek. este. Este van. Piros rózsa. Elviszi a kalapom. Katona a régi szeretője. elmúlt kilenc óra. nem jó mélyen aludni. Haza menne. de nincs kísérője. Ez a kislány haza akar menni. tudod-e? Csak a szarvát hagyta. este akar lenni. Míg a babám rácsos kis kapuját nyissa. hol lakik a galambom. habjai közt elveszek. ----Este. látod-e? ----Még azt mondják. a babámé nem leszek.

aki ilyet szeret. mint a csillagos ég. Ellenségre. semmire sincs gondja. nyereségre kimegyen próbára. be gyöngy élet. Olyan vagyok. siet a prédára. Eszik. . magam is lobogtatom. iszik a sátorban. Megütközik viaskodik. ennél szebb sem lehet Csak az jöjjön katonának. ennél szebb sem lehet Csak az jöjjön katonának. Hej. Édesanyám vett nékem kalapot. Hej. ennél szebb sem lehet Csak az jöjjön katonának. A babám ajkán nyílik a szerelem a sötétbe. Hej. ennél szebb sem lehet Csak az jöjjön katonának. aki ilyet szeret. Ezt a kislányt idecsalogatom a sötétbe. aki ilyet szeret. élet. élet. Fújja a szél rajta a szalagot. be gyöngy élet. élet. be gyöngy élet. Paripáját megforgatja. Fel van írva és rajzolva haragos kardjára: Ez az élet és becsület hazája számára! Hej. KATONADALOK A jó lovas katonának de jól vagyon dolga. be gyöngy élet. elmegyen dolgára. élet. mint az engedelem. Csillog-villog a mezőben virágszál módjára. Ha nem fújja. aki ilyet szeret.Olyan vagyok.

bérrel oltalmazzuk a mi szent hazánkat! Hej. apám. Csak mégegyszer gondolj vissza szép magyar hazádra. én édes szerelmem. magyar tüzér vére folyik rajta. völgyet. anyám. Téged tesznek kapitánynak! Pár esztendő nem a világ. messze a határba. hosszú útra kélek. Hej élet. Kossuth Lajos nem lett volna. Csak az jöjjön katonának. Mert Kossuthnak verbuválnak. . tartsuk meg hazánkat. Húgom. Vérrel. Indulnak már a tüzérek. aki ilyet szeret! ----Gábor Áron rézágyúja fel van virágozva. Isten véled. Katona sem lettem volna. Isten hozzád. Édes rózsám. ennél szebb sem lehet Csak az jöjjön katonának. Gyere pajtás katonának. ennék szebb sem lehet. éljen a nemzet. élet. el kell válnom tőled. ----Most szép lenni katonának. Nehéz a rézágyú. be gyöngy élet.Menjünk azért seregesen. felszántja a hegyet. Anyám te jó lélek! Találkozom e még véled? Holnapután messze földre. sógor. Véres a föld. bátyám. Éljen. aki ilyet szeret. avagy jertek vélem. de gyöngy élet. komám.

Hogy megszülettem. nevelt a sors. és a bánya vár.Éljen a magyar szabadság! Éljen. S az asszony hallgat mert a kezem gyors. Szent Péter engem ne hívj. A szegény ember nem más. akár a gép. csak izom és vér Csak izom és vér és csontos kéz. én nem mehetek A lelkem a vállalatot illeti meg. Egy nappal vénebb vagy a hiteledért. Szent Péter engem ne hívj. S a zord főnök így szólt: elég szép. Tizenhat tonnát raktam. És erős hát és durva ész. És „küszködj” és „melózz” lett a becenevem. De csákányt a kézbe. én nem mehetek A lelkem a vállalatot illeti meg. Mint kölykét az oroszlán. Tizenhat tonnát raksz és mennyi a bér. nem volt még napsugár. éljen a nemzet! ----- TÁBORI Az ember sárból jön és sárba tér. Tizenhat tonnát raksz és mennyi a bér. . Egy nappal vénebb vagy a hiteledért. Hogy megszülettem eső hullt a telepeken.

vizipólózik-zik-zik. Ha nem talál el jobbról. s már a csontja sem ép. Egy nappal vénebb vagy a hiteledért. vizipólózik. Volt. akkor balról ér. Szent Péter engem ne hívj. Az egyik öklöm vas. Tizenhat tonnát raksz és mennyi a bér. ott ahol a Szaharában búsul egy zsiráf. ki nem tűnt el. Afrikában oly gyönyörű az élet. gyönyörű az élet. mert az egyik kiszebráról hiányzik egy sráf. égig ér a Kilimandzsáró.Tizenhat tonnát raksz és mennyi a bér. krumplit esznek becsinált emberfejjel. ott neveltek engem kókusztejjel. én nem mehetek A lelkem a vállalatot illeti meg. én nem mehetek A lelkem a vállalatot illeti meg. ott ahol a nyám-nyám négerek élnek. hol az éhes krokodílus vizipólózik. . Egy nappal vénebb vagy a hiteledért. tejjel. Menjünk gyorsan tevekonflissal. óh de szép. Égig ér a Kilimandzsáró. Szent Péter engem ne hívj. a másik acél. Aki jőni lát. fejjel. jobb ha félre lép. A krokodilus a Gangesz partján csücsül a farkán és spekulál. Csuda édes viz a Nilus.

Hej. Ide is meg oda is bekukkant egy szóra. Hát a keszeg mit eszik. Ha a bárkába teszik? . Mit fogott a hálótok? Nem fogott az egyebet. Nagybajuszú cincérek sétálgatni vitték. vizipólózik-zik-zik! Egyszer egy hétpettyes katicabogárka Elindult megnézni. A krokodilus nem mást. hívta a vadrózsa. halászok. hogy jövőre ridikül lesz már a bőre. Az éjjeli pillangó hazatalicskázta. s a konyhapénzből de rosszul áll. Hívta a gyöngyvirág. Hej. csak vizet iszik. halászok. a neje nem bánja. halászok. halászok. Estére elfáradt katicabogárka. ha sokat iszik. a krokodilus a Gangesz partján csücsül a farkán és spekulál: Nem is sejti. mi van a világban.A feje félig kint van a vizből. Veres szárnyú keszeget. Viszi a víz lefelé. A tóparti szúnyogok kalapot emeltek. vizipólózik. ő csak pólózik. Merre mén a hajótok? Török kanizsa felé.

A te szíved holtig el ne felejtsen. Az én kedves galambom most megyen hazafelé.Nem eszik az egyebet. Amerre mégy. édes rózsám. Dunán túl. Lábán van a csizmája. Tiszán innen. fakalánnyal. Dunán túl. Túl a Tiszán van egy csikós nyájastúl. lakkosszárú kiscsizma. Kis pejlova ki van kötve. Túl a Tiszán van egy kanász nyájastúl. kívánom. . bográcsbúl! Tiszán innen. Tiszán innen. Túl a Tiszán van egy juhász nyájastúl. Dunán túl. A zöld fű is előtted almát teremjen. Hogy előtted a rét is tiszta rózsává váljon. ihajja! Megyen már a hajnalcsillag lefelé. Rásütött a hajnalcsillag sugara. Szűrkötéllel pakról nélkül gazdástul. Ott sütik a jó malacot Cserfahéjjon. Ott főzik a jó paprikást. bükkfanyárson. Petrezselyemgyökeret. Meg is eszik kis vellával.

Csillagok. brumma. Erdő mélyén két törpe. brumma. lompos. szépen ragyogjatok. loncsos és loboncos és bozontos kölyökmackó hasán az a barna bunda! Hajjaj! Igen jóllakott – piros nyelvét kiöltötte. s pisze orrát égbe tartva. csillagok. Ülnek egy nagy gödörbe. feszült ám azon az apró. . Nem találja házát a szeretőjének. Én is törpe. A szegény legénynek utat mutassatok! Mutassatok utat a szegény legénynek. szája szélét megtörölte. Le is vagyunk nagyon törve Kormos István: Vackor elalszik 09-06-15 9:34 még nincsenek kommentek Ebéd után. te is törpe.

aztán ide gyere. álom. hogy hova mászol? Aludni a puha ágyba. bubújja. hogy terajtad igen viszket az a boglyos. hóóóóóóóó! Fára mászni vóna jó! Szól az óvó néni akkor: – Hallod-e. bújja. Ebéd után nincsen játszás. főként pedig fáramászás. brumma.teli hassal felsóhajtva három hosszút brummogott: – Brumma. lompos. hanem látom. csíjja. Most a függönyt lebocsátom. csicsíjja. . bújja. Csíjja. brumma. te pisze Vackor! Mászol ám. de nem a fára! Megmondjam. csöpp barátom. A sok gyerek már aludna.

brumma – áll magosba Vackor orra –. behoztak sok kicsi ágyat. engedetlen kölyökmackó olyan vágyat. engedetlen dunnyogott. . nagy sokára minden gyerek szépen sorra beléfeküdt egy-egy ágyba: Katona Anna – egy. S íme végül. érzett is mindjárt az apró. de ha jóllakik az ember. s mély álomba elmerüljön. nyomja! Amíg Vackor brummogott.loncsos és loboncos és bozontos barna bunda! – Nem viszket az. Varga Bence – kettő. telis-teli ám a gyomra. hogy az ágyba lefeküdjön. Fazekas Marci – négy. Pór Jutka – három. brumma. Akkor pedig ha lefekszik. nyomja. az ágy akármilyen puha.

s tizenegyedik az apró. kicsi Vackor! S felelt Vackor: – Én már alszok. hóóóó! Fára mászni vóna jó! Kérlelték őt hatvanhatszor: – Aludjál már. tíz. hóha. mint a világ éjszaka. lompos. Hát a terem elsötétül. mély szava: – Hóha. tiszta víz. Pengő Gyöngyi – nyolc.Fazekas Eszter – öt. brumma. hóha. elalusznak a gyerekek. Vas Pista – hét. Domokos Matyi – hat. . Fodor Dávid – kilenc. tíz. loncsos és bozontos. s nem hallatszik a sötétben. csak a pisze kölyökmackó pince legmélyéről hangzó brumma. piszén pisze kölyökmackó. Kováts Vicu – tíz.

. Nemes Nagy Ágnes: Ki ette meg a málnát? 09-03-21 21:32 még nincsenek kommentek Nagymosást tart medve néni." Málnát szednek. licsi-locs.. "Itt a bokor. itt a málna. csak mielőtt álmodnék is. néznek erre. Szép az erdő mindenütt: szőke nyírfa. Elnyúlnak a fa alatt. néznek arra. Két fia kérve kéri: "Míg te mosol. sima bükk. két kis bocsnak elegendő. erre a sötét sötétre hadd haragszok! És csakugyan akkor el is aludt Vackor. kis huguknak. ha találnak. jaj be édes. tömd a szádba! Szúr a tüske? Annyi baj! Bozontos a medve-haj.alszok az ágyamban végre. "Jaj! Hova lett a kosár?" Pamat-fülük égnek áll. "Hé! Lopják a kosarat!" Felriadnak most a zajra. tele bendő. Márikának." Telel kosár.. málnát szed két kicsi bocs.

Itt az este. s kölcsönad egy kosarat. mogyoró meg fegynőmag." Tele kosár. tele bendő. Fölverik a bokrokat. "Nézd csak. mert a fáról leszalad. mókus! Hol a málna? Nem te vitted föl az ágra?" "Málna?! Dió. akinek a keze enyves! A két mackó szétszalad." Róka-asszony mondja: "Mackók! Málnát nálam mért kutattok? Miért csináltok galibát? Többre tartom a libát!" Sün Sámuel fa tövében siklót vacsorázik éppen. mint Tolvaj Ferke!" Itt a baj most. boldog ám a két kis mackó. málnát eszik Márika. "Mókus. nézd csak. Olykor meg is reszelem.El nem rejti azt a fenyves. "Nézzünk körül ott a nyúlnál!" "Répán élek . . míg mama mos. itt a málna! Ó. ki fut erre? Senki más. "Nincs ennél jobb eledel!" mondja bölcsen Sámuel. itt a jaj! Egy fatörzsön elhasal. be édes. zamatos. "Hát szaladjunk most utána? Nem. három bocsnak elegendő. ágyuk vetve. megszedjük. az a jó!" Mókus Miklós kedves fickó. nincsen otthon már hiba. idesüss.mondja Nyúl Pál meg káposztalevelen.

Cifra palota. sej. Benő Címkék: allatos versek. Gyere ki te tubarózsa. A csanádi legénynek Bocskora van szegénynek. Egyik szőke. a másik barna. de a nyakát. Ha pocsétá nem kerül. Zöld az ablaka. Medve néni fonogat így őrzi a bocsokat. a harmadik csudaszép. Mind a négy sarkába babám neve van varrva. de nem kerül. . sej.alszik három buksi medve. Festéktüsszentő H. Rosszul fogták a nyakát. A rátóti legények Libát loptak szegények. A bocskora elmerül. Megállj te csudaszép. Vár a viola. versesmese Zsebkendőm négy sarka símára van vasalva. majd eszedbe jutok még. tavaszi versek. a nyakát. Elgágintotta magát. nem kerül.

. Április bolondja Felment a toronyba. Cin-cin-cillárom. Nyitra megye) Kispiricsi faluvégen folyik el a kanális. csak piros a vér. Megkérdezte: – Hány óra? Fél tizenkettő. Enyém vagy te. Cin-cin-cillárom. Cin-cin-cillárom. Este megverem. ha bánja az anyád is. kis angyalom. Cin-cin-cillárom. Bolond ez a kettő. Én azt megteszem. de beteg a virágom. Ő dolgozik. de beteg a virágom. A fény a Napból jön. én meg alszom. A néger barna tőle. ha minden nyelven gyűlölhet a szív. Ha minden nyelven szerethet a szív. más pedig fehér. Mind megitták a pálinkát. nem tudtak hazamenni. Esztendőre vagy kettőre Huszár leszek én. de beteg a virágom. Majd megnövök én. Kispiricsi falu végén kocsit kellett fogadni. Vágfarkasd (Mátyusföld. Katát elveszem. s a Földnek kincset ér. De lenn a forró égöv alján és az Elba partján egy a színe. de beteg a virágom.Kicsi vagyok én.

Ó. ó. happy days. érzi ezt a szív. ó. emberré lett itt az ember már. És száll a dal majd: ócseny. happy. szebb lesz. Betermi kincseit a zöldellő határ. bölcsebb lesz a Föld ? Nem zeng-e minden. ó. S a gyárban gyors kezével önként szab a munkás törvényt. s nem a népnek szolgál. s béke lesz a Földön. happy days. jobb lesz. ó. És száll a dal majd: ócseny harasó. és tűr a dolgos ember változatlanul. Van még sok ország. Ott sose mondják: happy. ó. ó. ember. Nem zeng-e minden. ócseny. Mert a pénz. s összeroppan minden rabbilincs. Ó. ócseny harasó. Ó. ó. Ma még a küzdelemnek vége-hossza nincs. És száll a dal majd: ócseny harasó. a pénz csupán az úr. ó. ó. A népek tudják jól. hol csak szolgamódra túr. happy. de majd a hajnal biztos eljő. happy days. Ott sose mondják: happy. boldog lesz a Föld. A fehérek partvidékét . Ott sose mondják: happy. Völgyvidéken és hegygerincen át Tör előre a hadsereg. ó. ahol a rengeteg gép ott áll. Hogy sorsod szebb legyen ma. ó. A fehérek partvidékét Hogy csatában nyerje meg. ó.ha minden nyelven gyűlöl. ó. a béke drága kincs. bölcsebb lesz a Föld ? Nem zeng-e minden. szeret. rajtad áll.

elébe mentem. Nyírfa ága hej.Hogy csatában nyerje meg. Áll egy ifjú nyírfa a réten. És a Csendes-óceánnál Véget értek a csaták. Ha partizán vagy. ciao. dúl. Ó bella ciao. Ment a hős brigádok élén Sok amuri partizán. Ó bella ciao. Eljött a hajnal. ciao. lengeti a szél A csaták bíbor hajnalán. dúl. Dúli dúli a réten. elébe mentem. Dúli. Verve fut már sok kozák atamán. balalajka. bella ciao. Abból lesz a jó balalajka. bella ciao. Dicsőségünk nem múlik el soha. Dúli. Mert a várost elfoglalta Sok ezernyi partizán. Dúli dúli a réten. És rámtalált a megszálló. ciao. Vörös zászló leng. Eljött a hajnal. kifaragva. ciao. vigyél el innen. Évek múltán sem halovány. Menekül már ki merre lát. Virágfürtös nyírfa a réten. bella ciao. . bella ciao. balalajka.

ha megcsodálja. bella ciao. ki eltemet. Mondja azt. vigyél el innen.Ha partizán vagy. ciao. A hegyvidéken temess el engem. A hegyvidéken temess el engem. ez szép virág. ciao. Röpülj te lángoló. bella ciao. Hajnali fényözön földre leszáll. ciao. Ki a szabadságért halt meg. Ó bella ciao. Ó bella ciao. ciao. bella ciao. bella ciao. Munka hadának a lépése dobog. ciao. Ó bella ciao. Kézben a kéz é-és vállhoz a váll. mint annyi társam. bella ciao. tűzszínű zászló. bella ciao. Mert ma érzem. ciao. a partizáné. Ó bella ciao. meghalok! Ha meghalok ma. ha megcsodálja. Vezess az éjek éjén át! . ciao. Az arrajáró. Az ő virága. bella ciao. Legyen virág a síromon. Az ő virága. mint annyi társam. Légy te az. a partizáné. Az arrajáró. Zendülő ének az égre lobog. Ha meghalok ma. ciao. bella ciao.

kicsordulnak a könnyeim nyomban. szítsad a lángot És döngesd bátran a falat. Segíts most! Nagyapákról e dal unokákra maradt. ma nincs. Fáklyavivők kezén csörög a bilincs. szava ég felé tör. amilyet sihedernyi koromban. Hej. Vagyunk egy jobb rend hű katonái. Láncban az építő. te drága. de ki szítsa. Lépj te a helyükbe. te drága. Izzik a tűz. A szívembe nyilall ez a bús régi dal. soha el ne feledd. te bunkócska. te eleven fa gircses görcsös ága.Vezess a harcra. s unokákra maradt ez a szerszám. Hej. soksápadt arcra Derítsd a hajnal bíborát! Száll a dalunk. harcos ököl. Leszünk a győztes élcsapat. Ha nagy baj van veled. Sose hallok olyan gyönyörű nótaszót. .

s így pénzünk sincs elég.. Jól sem mindig lakhatunk. te bunkócska . Kispolgárok nem vagyunk. Mert az ember másokért él. Hej. De új világot építünk mi éhgyomorra még. Harcosabb a szenvedésnél. Élesebb legyél a késnél. Boldogan. habár ez illenék. mert a bunkó a földre lesújtja. s lekötött kezét-lábát kinyújtja.hogy van bunkócska. az a fűbe harap. Érc torkok harsogva zúgják a szélnek Felszabadítók hősi nevét! Érc torkok harsogva zúgják a szélnek Felszabadítók hősi nevét! .. Hej. Rád ragyog végre a fényteli nap. Indulj az útra és vissza ne nézz! Múltad a fájó bús ezer év. van még ezerszám.. S ez a legszebb mesterség. De ha eljő a nap. te bunkócska . Aki ellene volt.. mikor ébred a rab. vígan mondd hát a dalt! Április négyről szóljon az ének. Felszabadulva zengje a nép. S ez a legszebb mesterség.

Végtelen mezőkön szél jár. új utat tűz. Vágtass a szélnek. Lengesd. Szél ne hozz felénk ma jajszót. . Halld. Zengjük a dalt üde mámoros ajakkal. Kardotokat sosem érheti csorba. Gátakat elsöpör. ezrével állni a sorba. a kürt a harcmezőre hív már. Holnap már győzelemről szól az ének. Végtelen mezőkön szél jár. ha lép. refr. Jöjjetek. Vérvörös színt fest az égre a hajnal. Vár ránk a síkság. Új utat érez a lába. Benned van millióknak jó reménye. Dobban a föld szíve. ébred a nép. Zengj harci indulót ma bátorítót. Búcsúzni kell az otthonunktól pajtás. Hej! Sírnak a lányok. Békét. Győzelmedben bízik földünk népe. Burzsoá zsarnokot innen elűz.Dörgött az ágyú és zúgott a gép! Vérzett a föld és zengett az ég. szabadságot hoz a népnek. Győzött a szovjetek hős serege. Századok könnyét így mosta le. Vár ránk a síkság. lobogtasd a vörös zászlót. Szabadságunk most te védd meg.

az ajkon a dal. Mint a kis király: Szedegeti a lábát. Francia. Egyesülésben az ősi erő.Ezt a nagy eszmét a vész viharában Védeni. Útat a fegyverek erdeje vág. német. Nem marad így el a nagy diadal. . Szól egy távoli birkakolomp. Munka vitézei még mire vártok? Jönnek a szovjeti hős proletárok. zöldül a domb. Múlik az éjszaka. Fegyver a kézben. Eltűnik innét a régi világ! Jár a baba. Orosháza (Békés megye) Gryllus Vilmos : Tavasz Csend ül a tájon és zsendül a fű. menteni kell csodabátran. Koptatja a bocskorát. jertek elő. olasz proletárok. Zeng a fülembe mélyhegedű. Szól egy távoli birkakolomp. zöldül a domb. jár. Zeng a fülembe mélyhegedű. Csend ül a tájon és zsendül a fű. Rezdül a tó vize. Itt van az óra lerázni igátok. Száll a madár a házra. Annak az ajtajára. Rezdül a tó vize.

Hej. kopogó. mégis bunda a bunda! Ha megázik is a bunda. mégis bunda a bunda. bunda a bunda. mégis bunda a bunda! . mégis bunda a bunda. mégis bunda a bunda! Leterítem a bundámat. Hej. Hej. juhászbunda a bunda. bunda a bunda. juhászbunda a bunda. befordítom. Hej. mégis bunda a bunda. mégis bunda a bunda. bunda a bunda.Kipp-kopp. juhászbunda a bunda. bunda a bunda. juhászbunda a bunda. mégis bunda a bunda! Ha rongyos is az a bunda. Meg is van már a fogó! Kifordítom.

Lombnak. hallgat a föld. fekete csontváz a fa. aki vesztett. a bokor. és nincs. s halotti csipke a díszük is. aki győz.Kiment a ház az ablakon. temette az ősz. ha a posztó olcsó volna. mit rájuk aggat . A rókának nincs nadrágja. a nyár nyitogatta. a völgy. hallgat az erdő. nyár nyitogatta pipacsait. mert a posztó igen drága. benne maradt a vénasszony. az a törékeny tündéri dísz. és volt. zsúpot kötött a hátára. úgy ballagott a vásárra. a rókán is nadrág volna Szabó Lőrinc: Nyitnikék Alszik a hóban a hegy. virágnak nyoma sehol. Mikor legutóbb jártam itt.

éjszaka fehér kezével a zúzmara. szívnek és tavasznak nyílni kék! Nyitni. a telet bírni illenék! Bírni és bízni . Egyszerre mégis rezzen a táj: hármat fütyül egy kis madár. Nyitni kék. vígan. de örülni ez is elég. mint éles fuvola. nyitni kék. Az a fuvolás a Nyitnikék! Már kezdi is ujra az énekét: két füttyre mindig kvart lefelé: nem sok. fütyüli. de – nyitni kék! Fütyülöm én is énekét. Alszik a hóban a hegy. hallgat a föld. Háromszor hármat lüktet a dala. de – nyitni. a völgy. fütyüli. hallgat az erdő. Nyitni kék. szaporán. nyitni kék.

Nyitni kék. kinyitotta a föld örök szivét: fütty-fütty-fütty. nyitni kék. aki sírja. . és aki mégis csupa remény. a völgy. Nyitni kék! – fütyülök utána s nézek az eltűnő madárra.illenék! Fütyül és elszáll a Nyitnikék. tudom. a vágyat fütyülte szét. akinek tele rosszabb. fütyülöm. Nyitni kék! Ébred a hegy. nyitni kék. Nyitni kék. elmondta a holnap üzenetét: a hitet. nyitni kék. indulok. mint az enyém. fog az én szívem is nyitni még. mire gondol a néma föld. hinni és bízni kellenék. de bírja. mint az a fázó kis madár. ami fáj. a Nyitnikék. Ő volt a szája.

sodorva. hogy mit! Lisztbõl legyen kerekes. süssünk valamit. jó édes. az emberekét! Süssünk. te. Kerekes és édes. Túróval bélelve. versem.nyitni kék – Nyisd ki. csigabiga rétes! . töltelékes. tekerve. azt is megmondom.