ÉBRESZTŐK

Kukurikú, jó reggelt, Szól a kakas, ha felkelt. Rajta, rajta gyermekek, Ágyatokból keljetek. Pál, Kata, Péter, jó reggelt! Már odakinn a nap felkelt. Szól a kakasunk, az a nagy tarajú, gyere ki a rétre, kukuríkú! Lusta Gyurka, mint a bunda, Hat napot is átalussza. Sosem kelne fel magától, Ki kell rántani az ágyból. Kelj fel, baba, kelj fel, Eljött már a reggel.

Tej, túró, tejfel, Kicsi baba, kelj fel.

Kukorikú, szól a kakas, Ki az ágyból, hajnal hasad, Már süti a nap a hasad.

Körbejár a mutatója, Azt hirdeti minden reggel, Tik-tak, tik-tak, jár az óra, Ki korán kel, aranyat lel. Reggel van már, ragyogó, Fütyörészik a rigó. Csirip-csirip, csicsereg, Jó reggelt kis gyerekek. Muzsikaszó zengedez, Gyenge szellő lengedez, A kis gyermek ébredez.

Kelj fel, baba, kacagjál, Tudom, szépet álmodtál.

Cirmos cica kelj fel, Itt a jó tejfel.

ALTATÓK
Nagy az ég ablaka, süt a hold éjszaka, Letekint egymaga: aludjál, kisbaba! Bubuja, Babácska, esti csillag ragyog. Aludj már, aludj már, én is álmos vagyok. Álmodjál, álmodjál hófehér kötőről, lila, fehér szoknyáról, piros cipellőről. Aranykertben aranyfa, aranymókus alatta. Aranybaba szundikál, aranyszúnyog muzsikál. Cini-cini kisbaba, édesanya csillaga.

Tente, tente, aludj drága, édesanyja rózsaszála. Csicsíjja, babája, alszik a fiúcska.

Aludj, baba aludjál, nyuszika is alszik. Este van, a faluban esti harang hallik.

Tente, baba, tente! Itt van már az este; Köszöngetnek szépen Csillagok az égen. (Vének) Aludj, baba, aludjál! Feljött már a csillag; Aranyos kis bárány Hazafelé ballag. (Kaposhomok) Jön az éj, jön az éj a fekete éjfél, Aludjál, aludjál, pici sose féljél. (Horvát dal, Csukás István fordítása) Kicsim aludj szépen, csillag ragyog fenn az égen, Álmodj tündért, paripát, kék pillangót, katicát. Kincsem aludj szépen, harmat csillog kinn a réten, Hajnalmadár szárnyán szállj, pille könnyű felhőn járj. Aludj, kicsim aludjál, feljött már a csillag, Bárány, csikó, csengős boci hazafelé ballag. Csicsíja babája, Elment a mamája, Pestre meg Budára. Hoz neki kalácsot, Hajába szalagot.

Este van már alkonyul, Nyuszi füle lekonyul, Dorombol a kiscica

Aludj te is, Csongika. (Garabonc) Ring a bölcső, ringadoz, Hajló nádszál ingadoz, Jó fiúcska szunnyadoz.

Bubája, bubácska, esti csillag ragyog, Aludjál, aludjál, én is álmos vagyok, Tündér öltöztessen, csillag csókolgasson, Liliom öleljen, anyád simogasson. Tente, baba, tente, itt van már az este, aludj szépen, álmodjál, a szemedet hunyd le. Álmodjál rózsával, gyönge violával, aludj, aludj szép csendesen, aludj kicsi baba. Holdfény ragyog odakint, Ablakodon betekint, Rád nevet a holdsugár, Gyermekem, ó, aludjál. Szempilládra álom szakad, Karjaimban elringatlak, Álmodban is takargatlak. Most a hátad, most a hasad, Meg ne fázzon a kis falat. Szűz takaró ez a világ, Ha én nem igazítom rád. Aludj kicsim, aludjál, szépségeset álmodjál.

a jó cukor is aluszikaludj el szépen. kis Balázs. máma már nem hasad továbbaludj el szépen. A villamos is aluszik. József Attila: Altató Lehunyja kék szemét az ég. Alszik a széken a kabát. megkapod. az erdő. -s míg szendereg a robogásálmában csönget egy picitaludj el szépen. Szundít a labda. a kirándulás. Lábára lehajtja a fejét. kis Balázs. kis Balázs. szunnyadozik a szakadás. meg a síp. A távolságot. óriás leszel. csak hunyd le kis szemedaludj el szépen. kis Balázs. kis Balázs. mint üveg golyót. a darázs. Tűzoltó leszel s katona! . alszik a bogár. Dunna alatt alszik a rétaludj el szépen. mint a Nap mily' fényességes. kis Balázs. lehunyja sok szemét a ház. vele alszik a zümmögésaludj el szépen.Álmod legyen olyan édes.

leszállt a nap messze. Sült kappan! Csiribiri csiribiri Lágy paplan Ágyad forró. Csiribiri csiribiri Zabszalma Engem hívj ma Álmodba. Weöres Sándor: Csiribiri Csiribiri csiribiri Zabszalma Négy csillag közt Alszom ma. este biza álmos. Csiribiri csiribiri Fült katlan Szárnyatlan szállj. elalszik anyuka. Csiribiri csiribiri Szellő-lány Szikrát lobbant. Este van már. este. Lázad van. .Vadakat terelő juhász! Látod. Csiribiri csiribiri Bojtorján Lélek lép a Lajtorján. ki egész nap futkos. Lángot hány. kis Balázs.Aludj el szépen.

anya főz. táncol a plafon. olyan alacsony. mert könnyű vagyok. Ég a tűz. este mégis jó. De az ágy. el is érem már talán. mint a füst... meg is hal egy kis bogár: mégse szomorú. Lassu tánc. de azért sírni akarok. este jó Este jó. szállok én is. együtt lenni jó. mint a füst. a fazék víznótát fütyül bogárkarika forog a lámpa körül. A táncuk karikás. Nem félek. .Zelk Zoltán: Este jó. este jó. Apa mosdik. meg a szék messzire szalad. mint a koszorú. elszállnak a fekete falak. lassu tánc.

kismadár. tán te majd elaltatod. erdőben az őzikék. Csicsi baba. de a közepén anya ül és ott ülök az ölében én.. ingó-bingó Piros rózsabimbó! (Jászárokszállás) Minden nótám oda már gyere gyorsan. alszik már a kismadár. tente.. aludjál. ó. ablakodon betekint.Ki emel. Aludj. Elolvadt a világ. Pihen az erdő s a rét. ki emel ringat engemet? Kinyitnám még a szemem. aludjál. Rád nevet a holdsugár. tente. Elgyütt már az este. de már nem lehet. gyermekem. Holdfény ragyog odakint. baba. Tente. Hátha szebb a te dalod. ó. Gyermekem. .

tente. Csak egy magányos fülemüle zeng. Szép meséid erdejében Játszol boldogan. baba. fű. Esteli égen a hold útra kél. Lepke. Bársony pillád hunyd le szépen. kisfiam! Tordai Jolán: Anya betakar Hallod a csöndet? Elpihent a szél. Miért szól az ének? Altatni akar. Alszik az utca. kicsi kutya kinn a csűrben. Úgy álmodjál szép álmokat.Hajtsd fejed ölembe. madárka már aludni szállt. gyöngyvirágom. csillagos fényben esti dalba kezd. Csicsi baba. Tente. Kicsi tündér meglátogat. fa. . kisfiam! Holdsugár az ágyacskádon Lágyan átsuhan. lombos ág. Tente. a bölcsőben. Aludj el szépen. Aludj. anya betakar. tente. Beli.

Nádirigó kisfia. . alszik minden. Mesét mondott. Lecsücsült a vánkosomra. ring a nád. ne zavard meg csendes álmát! Né. a párnára. Szól a szél dudája. Belibbent az ablakomba. látod? De fölretten. mily szépen alszik. Elaludt a kisrigó. kincsem! Szép kis bölcső. huncutsággal teli. ring. beli. Fényes Holddal játszadoztam. Ringasd szépen a babát. Gazdag Erzsi: Ringató Ring. kérlek téged. Aludj te is. hogyha bántod. álmodj szépet! Du-du szól a szél. hadd a lármát. Nádon ring a fészek. hadd pihenni kis öcsémet! Hadd a zajt most. Alszik. aludj. kicsi kutya a szalmába. baba. Alszik a nád és a tó. beli.Beli. jaj de szépet. Beli. had aludja ki magát! Álomba ringatott Sötét éjjel azt álmodtam.

Virágfejecskédet hajtsd szívem fölébe. mind rám nézett. este van. Mesélj is majd egyet szegény apukádnak. te bonts nekem ágyat. Elaltatott engem a Hold. úgy mintha mesélnél a hajasbabának: "Volt egy szegény ember nagy Meseországban. Homlokomon a bú nagyon elborongott. kicsi száddal róla leheld el a gondot. te ülj ide mármost. nevess éjszakára csillagot beléje. Meséje oly szépséges volt. ágyam szélire is. nem volt mása csak egy aranyhajú lánya…" . Móra Ferenc: Este Este van. édesapa fáradt aranyhajú lányom. Szelíden te simítsd puhára a vánkost.A sok csillag.

babácskám. tyúkanyó vetette még ezen a nyáron. Gazdag Erzsi: Pici csibe alszik Pici csibe alszik. Tente. szárnya alá tette. Álmodjál rózsáról. esti csillag ragyog. kikeletről. baba. Álmodjál szépeket. . Szép tavaszról. szép csendesen A szemedet hunyd le. én is álmos vagyok. Álmok hullnak róla rád. pelyhes puha ágyon. aludj hát. aludjál aranyos. baba. Rózsa bimbójáról. odaegyengette. Anyád ráz egy kicsi fát. s félszemmel a sárgaszemű kukoricát nézi.Aludj baba. angyal simogasson. Pici csibe alszik. Édesanyád szép szeméről. tente. Pelyhét maga szedte. pici csibe tollpárnáját. baba. Báránykákat hajt apád. A szemedet hunyd le. Tente. Itt van már az este Aludj. tündér öltöztessen. Aludjál. Aludj csibém kot-kot. tente. aranyos meséket. énekelget néki. Jajj de szép az álma! Sárga csibe puha álmát tyúkanyó vigyázza.

.aranyos pillangó kocsija ringasson.

kenyérről. Hosszú szőrű macska.Aranyszárnyú pillangó. selyempillangóval. Aludjál babásan. Álmodj tejről‚ vajról. Fogd be mind a két szemét. Mondj neki egy szép mesét. tente. Szállj a baba szemire. Álmodj szép virággal. baba. Pósa Lajos: Altató dal . Két tucat egérről. Tente. Kérlek hát alássan. Aludjál kedvesem. selyempillangónak aranyhintajával. csendesen ringasson. Hosszú szőrű macska. Hol vagy te kis csapongó? Minek szállsz oly messzire. Cinegesóhajról. Álmodjál zenével. Ne dúdolj te csacska. Itt a naplemente. Aludj te csacska. nyugodjál galambom. zongó méh cukrozta édes pereckével. zongó méhecskével. ringó-rengő bölcső. Tejfölről.

este.Este van már. Kardja. csirke. A halász is bezzeg Fényes úr lett: herceg. képes. lova. Katica. cocó. Hoz babának csókot. mézes. Hogy magát kinőtte. dongó. bábuja… Csicsija. bubuja! Volt egyszer egy ember. alszik már A csicsergő madár. Hát fogott is mindjárt Aranyhajú kislányt. Sárga. Kocsija. csürhe. Alszik a kis cica. Méhe. Hazavitte onnét A csecse királynét. Halászni ment egyszer. Tarka boci. Tente baba. Aranyos pillangó… Alszik az ibolya. . Gyurica. tente! Alszik már. – Csicsija. bubuja! Elment apa messzi Vásárfiát venni. Majd ha a nap felkel: Haza is jön reggel. Mert az lett belőle. Cifra könyve. Lesz kicsinek drága Szóló muzsikája. piros cukrot. lepe. Liba.

Gyöngymadarak ezren Csacsognak a kertben. Arany. ezüst. Méhe. virág zengő. dongó. Fölkel az ibolya… Csicsija. almát Terem a fa ottan… Tündérország ott van. fa. Mint az üveg csengő. A szemedet hunyd be! Aludj ingó-ringó.Semmi baja. Gyurica. gyémánt. bubuja! Tudok egy szép kertet Mesepatak mellett. bubuja! Tente baba. Katica. Fű. Szép narancsot. Fölkel a kis cica. bubuja! . tente. Majd elmegyünk oda… Csicsija. Aranyos pillangó. búja… Csicsija. Pici rózsabimbó! Majd felkölt a hajnal Fülemiledallal. lepe.

Álmodjál rózsával. bubuja! Jávorfa-furulya – Piros csőrű tarka madár Gyönyörűen fújja. beli. baba. hajsó. két csillag. . Aludj. Angyaloknak rengő-ringó Csillaghintójával. aludj. Egy csillag. baba. Aludj. Szép csengettyűszóra Ülj fel a hintóra – Búzavirág kék szemedet Nyisd ki virradóra! Lendvai Ilona: Ringató Aludj el kislányom. . hajló. Haja. Rózsa bimbójával. tente! Jaj de szép levente! Panyókára vetve vállán Violaszín mente. Gyönyörű virágom. haja. Nyulacskákkal teli. Éjszínű szemeden Kopogtat az álom.Pósa Lajos: Altató dal Beli. Gyönge virág. bölcsőbeli! Tudok én egy szép csalitot. Csicsíja. szól a harang: Gingalló. Tente. . Szívemmel ringatlak. szent ajtó.

Alszik a világ. Szaladj majd elébe! Alszik a baba. drága kisdedecske. . tente. Fészkire szállt az erdőn A dalos madárka. baba. benne alszom én is. aludjál! Aludj. Csengettyűs kis barika Hazafelé ballag. Aludj. Soha el nem hagylak! Pósa Lajos: Aludj. baba. tente.Öt csillag. Doromboló cica is Felült a padkára. baba. Nem kell félned. tente. Sétálgat is azóta A csillagos égben. baba. baba. Alszik a baba. Nagyapó is alszik már A nagy karosszékben. Aludj el. tente. vigyáz ránk az ég is. hat csillag. aludjál! Feljött már a csillag. aludjál! Repülj fel az égbe Ha meglátod nagyapót.

baba! Hajsó! hajsó! Zárva van a pitarajtó! Enyhe álmot. Elaludt már mosolyogva. Pósa Lajos: Altató Beli. drága kisdedecske. Fektesd le ott rózsaágyra. Lásd. Az álmod jó legyen! Ide se oda se hulló. Szép gyermekem. Enyhe nyugtot Ád a rengő Bölcső kedvesem. . baba! Hajsó! hajsó! Zárva van a pitarajtó. Fekete.Aludj el. Vidd a babát zöld erdőbe. Aludj te is a jó nappal – Szállj le égből. milyen jó a napocska. Arany mókus elringassa. Arany rigó fütyülgessen. Arany hintón sík mezőbe. Száz ló legyen a hintóba. Csillag legyen a patkója. Édesanyja takargassa! Aludj. balra ringót. Hozz kicsinek arany hintót. fekete holló. Feje fölött lepke lengjen. Függő arany nyoszolyára. Jobbra rengőt. te szép angyal.

ha mondom! Álmodat őrizze minden kis tollpihe. a mese száll. Öreganyó jól megveti. Száll. aludj el. Pirkadásig föl se nézz! Pákozdi Gabriella: Ringató Aludj el. kismackód ölében ringatózz gyöngéden. csöpp kincsem. Weöres Sándor: Este már Kondul a harang. aludj már. zümmögjön füledbe százezer porszemcse. jaj de csuda szál! . virgoncos manókám. hunyd le hát szép szemed. a nyoszolya vár. Éjtündér incseleg. aludj el. selyem szálán nincs csomója. mind csak ide vágy! Öreg nagyanyó! Mond el a mesét! Csipke Rózsika nagy történetét! Egyre fon a kis orsója. ez a kicsi ágy! Kifáradt már minden gyerek.Bóbiskolni nem nehéz. Gyertek gyerekek. a Zsuzsikát lefekteti. öreg este már. kicsinyke kilincsem. csillogó rézgombom. testedet takarja holdanyó paplanja. Jaj de puha lágy.

aludjál. Lágy puha fészkén elszunnyad a kismadár. Álmodj csak csendesen. Már fújdogál a szél. Csak hunyd le két szemed. A tó tükrén s az erdő mélyén csend honol. Hisz ágyacskád felett Virraszt anyácskád S dúdolgatva így dalol: Bérceken túl a völgyben lenn A fényes napkorong is elpihen. kicsi. gyermekem. . Tente. tündérek közt jár! Szép csillagos az ég. Hát aludj. Tente. tente. Egy tücsök hangja kél. Aludj szívem szentje. Bérceken túl a völgyben lenn A fényes napkorong is elpihen. Kicsi kutya szalmára. Elcsendesült a rét.Ki a szemét most behunyja. Álmodj csak csendesen. baba. baba párnára. gyermekem. Hát aludj. Aludj. Ezüstös fényét hinti ránk a holdsugár. A tó tükrén s az erdő mélyén csend honol.

kisbaba. . cini. Arany bölcső alatta.Szép álmokat álmodjál. Aludj ingó-bingó. Arany csengő altatja. Pósa Lajos: Arany kertben aranyfa Arany kertben arany fa. mogyorót. Kicsi rózsabimbó. álmodj jót: Arany diót. Arany mókus szundikál. Arany csengő muzsikál: Cini. Édesanya csillaga! Álmodj szépet. Két gerlice ringatja.

Itt a csiklandója! Ciróka-maróka. arra. Mit főztél Katóka? Kását. Itt szalad a nyulacska. macuska. ide be. Hadd nézzek a tenyeredbe. legelőre. Jó forrásra. itt a nyoma.CIRÓGATÓK Ciróka-maróka. mi van benne? Erre. Itt szalad. Mit főztél. Cicuska. Ide bújik. Keverem babocskát. kukk. Sütöttem pampuskát. Ide raktam. Kerekecske. Utoljára jól belaktam. Kicsi gyermek keblibe. Nem láttál egy kismalacot? Itt a nyoma. Ki ette meg? Pap macskája Mind felvitte a padlásra. oda raktam. dombocska. Kukk. És egy körutat csinál. ott megáll. . Katuska. zöld mezőre.

Arra ment a kert gazdája. bezsere. Ide-oda futott a nyulacska. itt elbújik. Rászokott a kisnyulacska. Volt egyszer egy kertecske. Bezsere. bezsere. . Abban volt egy káposztácska.Itt megbújik. Itt nem látja meg a kuvik.

Lökd meg. Kendervágó lapicka.HINTÁZTATÓK Pósa Lajos: Hintázó dal Hinta. A csillagos égbe. fehér hattyú. Hinta. a torony tetejébe Van egy csodahintó. hinta. Szállj a a kerek tóba! Gyere vissza. palinta benne ül a Csongika. Hajts ki végig. ringó. Még annál is fentébb. hajtsd fel A kakasülőbe. Verestorony tetejéig! Hinta. Hopp. ángyom. Ülj fel a hintóba. rózsabimbó. Hinta. hinta. . ne csak félig. pajtás. a hintát. Csimpilimpi szóra! Hajtsd fel. palinta. baba. Szépen szól a pacsirta. Érjük el a pacsirtát. hinta. Kukoricagánica Hömpölög a lábosban. palinta. Repülj.

Béla hova száll? Kis fára. Csillagesőt apának.Zutty! Pósa Lajos: Hintóka – Ringóka Liliomszál. Katicabogárral. Hozz vissza majd hajnalra . Ringóka. Sanyi. Hintóka. Szállj a napsugárral. Tenger fenekére. Hozz vissza majd hajnalra Dalos pacsirtával! Liliomszál. Még annál is feljebbre. Anna. Víz alá. Csókot szórunk anyának. Gyöngyöt szedünk anyának. Katicabogárral. rózsaszál. Halat fogunk apának. Torony tetejébe. Ringóka. Kis patak ölébe. Hintóka. Szállj a napsugárral. rózsaszál. Házunk födelére. Még annál is mélyebbre. Böske hova száll? Föld alá. Egyenest az égbe. Nagy fára. Tisza közepébe.

palinta. kapjuk el a pacsirtát. hajtsd meg Csongi a hintát. Hinta-palinta Régi dunna Kis katona Ugorj a Tiszába. zsupsz! . ott repül a pacsirta.Dalos pacsirtával! Hinta.

Gyí. nincsen semmi dóga. Pápára. Szénát. zabot a lónak. azon megyünk Budára. lóga. a lába nem lógna. kapsz belőle bokrétát. a budai vásárra. pillangóra. Nagyot ugrik Csongornak. Odaérünk vacsorára. ott árulják a rózsát. ketten ülünk a lóra. lovam. gyí. Gyí. ketten ülünk egy lóra. Abrakot a csikónak. gyí! Gyí. Tordára. Üljél Csongor. . gyí. mert ha dóga vóna. térdemre. Lóga lába. Hőc-hőc katona. LOVAGOLTATÓK Hőc-hőc katona. lovagoljunk Szegedre.HÖCÖGTETŐK. Kolozsvárra.

te paci. ketten ülünk egy lóra. Hóc. így mennek a katonák. Szentpéterre kenyérért. oldalra billegve) a huszárok így röpülnek.Onnan megyünk Komáromba. (gyorsabban) a parasztok így döcögnek. így mennek a huszárok. hó. (gyorsan) . (nagyon lassan. gyí. Odaérünk délre. paci. libapecsenyére. Győrbe gyöngyért. gyí. Így mennek a gyerekek. hahó! Gyű. te Ráró. hóc. nem messze van Kanizsa. (lassan) az urak gyorsabban mönnek. paripa. hárman meg a csikóra! Így lovagolnak a hölgyek. így mennek a betyárok. Komáromba dohányért. katona. Gyí. Adnak ott egy petákért. te ló.

így a gavallérok (kicsit gyorsabban mondani és emelgetni). egyszer én. Pej peripán lovagoltam. Gyorsan. te szürke. göcögő. te fakó. Bugyrot kötök A hátára. két lovam. hopp! (itt magasra emelem ) Gyí. Ló hátára. és lassan is emelgetni a térdet). Benne gyerek. kerek. gyí. fussatok. így vágtatnak a huszárok (minden még gyorsabban). Gyí. gyorsan a faluba. Csett. Csikóslegény egyszer voltam. Kicsi kocsi. döcögő. csett. Mindig csak az leszek én. Egyszer voltam. göcögő. Ott kaptok majd abrakot. csett. döcögő. kicsi. . Így lovagolnak a papok (ezt lassan kell mondani.Csett Pápára. így nyargalnak a betyárok (ez a leggyorsabb). három csacsi.

Jön a vonat. paripám havas úton megy a szán. Ha döcögsz. A masina fut. fekete az alagút. Többet sose leszek én. fut a vonat: zúgó robogás. Vajon hova fut a kocsi? Három falun át! Vajon hova fut a vonat? Völgyön-hegyen át! Zim. fut a kocsi: patkó-dobogás. Pacikám. paripám. Kipp-kopp. Gyere. forog a kerék. szélsebesen fut a szán. Ha szaladsz. Lovagoljunk Debrecenbe Veszünk ottan vásárfiát. Zum. jjgjjjWeöres Sándor: Kocsi és vonat Jön a kocsi. megy a gép. . paripám. zötyögősen megy a szán. Ha szökellsz. fut a sínen a kerék. egyszer én. zim. paripám.Vándorlegény egyszer voltam. zum. nagy az út. kiborul a kicsi szán. Csongor a térdemre. megy a gép. kalapács Kicsi kovács. Szépen szóló kismuzsikát. Egyszer voltam. mit csinálsz? Sárga lovat patkolok. nagy az út. Nagy bakancsban vándoroltam.

trapp. Kicsi kocsi. kocsihoz csacsija. van neki kocsija. Sok veled a galiba! Túlsó parton ízes kóró. alagúton. Mögötte a kicsi kocsi. Én vagyok a vasutas. taliga. trapp. kicsi kocsi Árok partján kicsi csacsi. ez a vonat valahol. Uccu. te meg legyél az utas! Trapp. lovam trappolgat. nem tévedünk el az úton. röpül a kocsija egész nap kocsikázik Facsiga s a fia! Gazdag Erzsi: Kicsi csacsi. hogy: „Gyia!” s máris fut a csacsija. ennyit csak. . rákiált Facsiga az okos csacsira. pajtás kapj fel rája. Zelk Zoltán: Facsiga Gazdag ám a Facsiga. mögötte a fia. hegyen-völgyön. Úgyis te vagy a gazdája! Ziki-zaka-zakatol. bakra ül a Facsiga.Aranyszeggel szegelek.

Éppen csacsifogra való! Csacsi nem rest. Idelép. ha igérsz százat! Amikor paripám ballag. vizen át vágtat. oda lép. Amikor paripám táncol. hejhó! Hegyen át. Odanéz a Nap is százszor! . Weöres Sándor Paripám csodaszép pejkó. Nem adom. Odanéz valahány csillag. ugrik is. törik is. Dől a kocsi.

kender zsupp. húzz engemet. rajta márisvitéz volt a nagyapám is. Az lesz a legkisebbik. Ha megázik. Lerepül a Haragosi. Amelyikünk leesik. kidobjuk: zsupsz! . Din-don diridongó! Ha kiborul az a kocsi. itt az óra! Aki vitéz fel a lóra! Rajta vagyok. Vele fut a retye-rutya.Sarkady Sándor: Fel! Itt az óra. Din-don diridongó! Ha kiborul a fakutya. Weöres Sándor: Haragosi Fut. Zsipp-zsupp. Én is húzlak tégedet. Din-don diridongó! Fut a havon a fakutya. robog a kicsi kocsi. Din-don diridongó! Húzz. Lepotyog a retye-rutya. Rajta ül a Haragosi.

mikor aztán elfáradunk. ott sem leszünk sokáig. csüccs!!! Sétálunk. sétálunk. Nem megyünk mi messzire. dimbet-dombot megmászunk. egy kis dombon lecsücsülünk. négy. csak tizenkét óráig. Sétálunk. hátrafelé nézeget. katonának az való. emberek! Nagy csizmában kisgyerek.SÉTÁLTATÓK Nézzétek csak. Komoly képpel lépeget. . kettő. csüccs! Aki nem lép egyszerre. három. Egy. erdőt-mezőt bejárunk. csak a világ végire. sétálunk. nem kap rétest estére. pedig a rétes nagyon jó. egy kis dombra lecsücsülünk.

talán beteg vagy. Hogy már nem is ugorhatsz? Nyuszi. lenvászon. lenvászon. nem fázom. Erre. haréja. hopp! Nyuszi. Taréja. Csak a falu végire. hopp! Máris egyet megfogott. szundikálgat. Nyuszi. Mariska. Juliska. Hogy velem is ugorj egyet! Nyuszi ül a fűben. hopp. Kendervászon. . Ugorj egyet párostul! Azért adtam egyszer meggyet. Szundi-.Te kis legény hová mégy? Nem megyek én messzire. hogyha járok. Nemes Nagy Ágnes: Kendervászon Kendervászon. erre van a gyalogút. Hopp. erre tyúk. ezt a hegyet még megmászom. kakas. zsupsz! Levendula ágastul. ugorj a fazékba.

hogy kell járni. áll a baba. jaj! Hóha. feláll Csongi maga! Tippen-toppan. tanulj tőle. áll. állni tud ám! Cini. Sári. Az én sípom csak azt mondja: El ne essél. Hoppá. gyere vélem egy pár táncba! Így kell járni. tippen-toppan. Ki kopogtat?. úgy kell járni. Kati tudja. vaj. hoppá.Hej.. hóha. Mint a gyertyaszál… Szárnya nő majd liliomból. áll. Pósa Lajos: Áll a baba. . cini muzsika.. hoppá. hó! Esik már a hó. Az ölembe száll. áll Áll a baba. Állj egyenest! Itt a nagyapó! Áll a baba. Ákom-bákom. haj! Tejfel-túró. Vitéz Varga Pál! Hókusz-pókusz. Csongi megáll. Mint a gyertyaszál. Táncol a kis Zsuzsika.

Holnapután a kert alatt Lepkét is fog már! Jár.Jobbra dűl. Tapsi. Cukrot. jár. pici baba szép korában járni tanul már. járni tanul már. rapsz! Sétálj el még az ajtóig. tapsi. kopp! Édesanya két karjába Odaszalad. taps! Csingilingi. . csókot kapsz! Tipeg-topog. Mint egy kis madár. Édesanya karosszéke Nem messze van már. jár Jár a baba. Tücsök koma hegedül. tipeg-topog bocskorában. Meg balra dűl. jár. topp! Topánkája. jár. Mint egy kis madár. hopp! Jár a baba. Pósa Lajos: Jár a baba. jár.

jár. koptatja a bocskorát. . mint egy kis király.Jár a baba. szedegeti a lábát.

pacs. és ez az icike-picike mind megette Csip-csip csóka. töröm a mákot. Úti füves. tyúkok ülnek rajta. leveles. icce tolla motolla. komámasszony kéreti a szekerét. UJJAS Áspis. hess-hess-hess! Töröm. ez megsütötte. Ez elment vadászni. Pacs. Csongika! . bíbola. kerekes. ez meglőtte. ez hazavitte. vak varjúcska. pacs. neked adom. Bíbola. sütök vele kalácsot. nem adhatom oda.TENYERES.

Megzsírozom. verte. itt megáll. ide bújik. sűrű szita. itt szalad a nyulacska! Kerekecske. szita. ez itthon marad. Utol érte a nagy macska.Ez a malac piacra megy. mégis neked adom! Bizseréré. Erre szalad a nyulacska. ez semmit se kap. Mégis. . megfájdult a hasa tőle. erre megyen. Ördög hordta. Szita. itt egy körutat csinál. golyóbis. mutatóujjam megrázta. éhes vagyok! Hüvelykujjam almafa. Kerekecske. Neked egy kis cipót sütök. középső ujjam felszedte. ez kap finom pecsenyét. holnap sütök. dombocska. nóbis… Kis kecske. Ma szitálok. itt szalad a nyulacska. uí. ide be. dombocska. a kisujjam mind megette. ez a malac visít nagyot: Uí. kicsi gyermek keblibe. megvajazom. gyűrűsujjam hazavitte.

Nem látta kend. néném asszony! Merre szaladt? Itt a lyuka. Itt volt egy kis kutacska. Mind megette. golyóbis. (Szikszó) Egy kis kertet kerítettem. Abba volt egy kis csík mákocska. Merre szaladt? Erre. itt. Oda ment a szomszéd cicája. Abba nyulat rekesztettem. itt. itt! (Kun-Szt. erre! .-Márton) Kerekecske. erre. dombocska.Bizseréré nóbis… Kis kecske.

Négy. . Fundakávé. Öt.hasad a pad. Abcug. Hat. fundaluk. . Kettő. ott a szamár megissza! Ec-pec kimehetsz Holnapután bejöhetsz Cérnára. . . Hét. Funda kávé kamanduk.KISZÁMOLÓK Apacuka. fundaluka. . cinegére Ugorj cica az egérre Fuss! Lementem a pincébe Vajat csipegetni. Három. anyám Hátba veregetni. . Egy. Nád közé bújtam.csipkebokor vessző.érik a tök. Nyolc. . kamanduka. ha nem tiszta vidd vissza. . .biz' oda nem mégy. Kilenc.kis Ferenc.tiszta víz. Tíz.dörög az ég. . .leszakadt a polc.Te vagy az én párom. Utánam jött apám.megérett a meggy.

daruláb. Jól meg veregetni! Elbújtam a nád közé. Utánam jött egy vénasszony. Sípot csinálgatni. Eredj ki te hát. Én elmentem az erdőbe Tölgyfa karót szedni. Az én házam alacsony. Az én sípot csak azt mondja: Dibdáb.Nádsípot fújtam. Utánam jött Beke bácsi Hátba veregetni. Az én sípom így szólt: Dí. Beszaladtunk a nádasba Sípot csinálgatni. csapodár. Te vagy az a nagyszájú. Ketten fogtunk egy békát. Neked adom a farkát! Elmentem én a szőlőbe Szőlőt szedegetni. Ketten fújjunk egy dudát! Dibdáb. daruláb Tarka disznó mezítláb. Dibdáb.. daruláb. Tarka disznó mezítláb. dú. dá. .. Utánam jött a kishúgom Szőlőt csipegetni. Elmentem a szőlőbe Szőlőt csipegetni. Az én sípom csak azt fújja: Dirr-durr.

Elment apám dinnyét lopni. Kipp-kopp. Annak az ajtajára. Fazekastól. Hajdú sógor. hány zsák kell? Sári. Mondd meg Te. Te vagy a fogócska! Száll a madár a házra. mese. Ingó-bingó rózsa. kopogó. ki lesz most vajon a cica? Se nem Ica. mit kívánsz? Nem kívánok egyebet. Ha az ajtón kimegyek. Vica. hanem te leszel a cica! Mese. Meg is van már a fogó! Egyedem-begyedem tengertánc. stól. mátka. Mári. Csak egy darab kenyeret. Pillangós madárka.Van is érte sok bajom: Ha az ajtót kinyitom. Elfelejtett zsákot vinni. Stól. Ica. Leesik a kalapom. Beverem a fejemet. Kiugrott a gombóc a fazékból. stól. se nem Vica. Utána a molnár fazekastól. .

mag búzamag. Esőt. nőjél hamarabb. ő is tudja Napfény volt a ringatója. eső volt a dúdolója. mag. mégis erős. Nevelője szegény ember. felhőt hoz a szél. Nőjél. tovább él. nőjél hamarabb. Csak erősebb. . Zelk Zoltán: Te is tudod. Aranyat a nyári nap. Meleget a napfény ad. Nőjél. Olyan legyél. Szomjas soha ne legyél. kacagjál. Kacagjál.NÖVÉNYES Mag. Mag. mint egy tál. pattanjál. búzamag. búza. mint a tenger. Még jobban pattanjál. Pattanj. hogyha vágják. ha lekaszálják.

Elaludt a kondás. hát lengeti a tengeri. Görbe bot a kezében. Gyékén-gyákán.Akkor is. ha fogak rágják. Szedjük a sóskát. megeszi. kukorica. De hát tudja minden gyerek: miből sütik a kenyeret… Icarica. Vica. Nagy kalap a fejében. Megfőtt már a kukorica. ha kézzel vágják. Kamra mélyén egér rág. aranylik fenn a faág. Minden aranysárga itt. Eheti a kis Katica. Gyün a Gyuri bátyám. csapzott sárga zászlait eldobni még nem meri. akkor is. leülnek a vándorok. Tököt visz a hátán. Hogyha éhes. Hogyha nehéz leteszi. . Radnóti Miklós: Október Hűvös arany szél lobog. Rágcsálhatja Ica.

most néked. Volt egyszer egy dinnyeföld. Weöres Sándor: Mély erdőn . Kinyílik a csontkapuja és cammogva előmászik Vén Dióbél bácsi. Csupa sárga volt a föld! Csoóri Sándor: Dióbél bácsi Ki lakik a dióhéjban? Nem lakik ott bárki. Ha rácsapsz a dióhéjra. Csak a szádat tátsd ki! Burján. Csak Dióbél bácsi. Csurog a csurgó. Tele a korsó. egy sem zöld. jaj.Csicseri borsó. Pereg az orsó. Dinnyeföldön dinnye nőtt. kóró. Tudom. Még ilyen vitéz nem járt itt. Egy sem piros. megemlegetsz éngem. Leaprítlak mind egy szálig.

. hull a bodza. Nem gondolok semmi rosszra. víztől fényes járdaszélen szappanozza és lemossa hull a bodza. Kis bogyóját dobja. tágas a világ. drága bodza: tarthatom a gumitömlőt. van benne egy hosszú bodza. A héja már fekete. dobja. míg az autót szappanozza. Őszi fényes napsütésben. Nemes Nagy Ágnes: Hull a bodza A mi utcánkban kicsi utca. Mókus is gyűjt télire. Beérett már a kökény. Gyere. de örülök. Ősz felé már hull a bodza.Mély erdőn ibolyavirág. dobja. kiabál is Bandi bácsi. lila lesz az utca-hossza. Elrejt jól a borókaág. kis bogyóját dobja. Szedjük tele a kötényt. Minek is rejt az az ág. Mély erdőn ibolyavirág. az autóját szappanozza.

Mintha hullna sárga hó. sárga hóban. mintha hullna sárga hó. színaranyban. járdaszélen nagy kupacban színaranyként csillogó.kérdik. Járok. akácfa. Hogyha belegázolok. járok. sárga lombot hullató. csakhogy el nem olvadó. kezemre. . térdig. hogy zizeg és hogy ropog! Mit csinálsz te? .Nemes-Nagy Ágnes: Akácfa Akácfa. Kezemre.

Móra Ferenc: Kertem alján Kertem alján lombot ontva vén akácfa vetkezik, ablakomba búcsút mondva nyújtogatja ágkezit. Ha szükellő őszi szellő simogatja sudarát, gallya rebben, halk zörejben sírja vissza szép nyarát. Puszta ágad bármi bágyadt, bármi búsan bólogat, vén akácom, e világon nincsen nálad boldogabb! Viharával, nyomorával, átaluszod a teletúj virággal, lombos ággal kelteget a kikelet.

Weöres Sándor: Galagonya Őszi éjjel izzik a galagonya, izzik a galagonya ruhája. Zúg a tüske szél szalad ide-oda, reszket a galagonya magába. Hogyha a hold rá fátylat ereszt: lánnyá válik, sírni kezd. Őszi éjjel izzik a galagonya, izzik a galagonya ruhája.

ÁLLATOS
Szabó Lőrinc: Falusi hangverseny Háp háp, háp, jönnek a kacsák, hű, de éhes, hű, de szomjas ez a társaság! Bú, bú, bú, boci szomorú, de hogy feszít tyúkjai közt a kukurikú. Röf, röf, röf, Orra sárba döf, Sonkalábán Kucu-néni fürödni döcög. Bú, röf, háp, sípok, trombiták. Víg zenével így köszönt e díszes társaság.

Én elmentem a vásárba, félpénzzel. Tyúkot vettem a vásárban félpénzen. Tyúkom mondja: kityrákotty Kárikittyom, édes tyúkom, mégis van egy fél pénzem. Én elmentem a vásárba, félpénzzel. Lovat vettem a vásárban, félpénzen. Lovam mondja: nyihaha. Tyúkom mondja: kityrákotty Kárikittyom édes tyúkom mégis van egy fél pénzem. Én elmentem a vásárba, félpénzzel. ludat vettem a vásárban, félpénzen. Ludam mondja: gi-gá-gá. Lovam mondja: nyihaha. Tyúkom mondja: kityrákotty Kárikittyom édes tyúkom mégis van egy fél pénzem. Én elmentem a vásárba, félpénzzel. disznót vettem a vásárban, félpénzen. Disznó mondja: röf-röf-röf. Ludam mondja: gi-gá-gá. Lovam mondja: nyihaha. Tyúkom mondja: kityrákotty Kárikittyom édes tyúkom mégis van egy fél pénzem. (...) Én elmentem a vásárba, félpénzzel. legényt vettem a vásárban, félpénzen. Legény mondja: angyalom.

(...) Kárikittyom édes tyúkom elfogyott a fél pénzem.

Petőfi Sándor: Anyám tyúkja Ejh, mi a kő! Tyúkanyó, kend A szobában lakik itt bent? Lám, csak jó az isten, jót ád, Hogy fölvitte a kend dolgát! Itt szaladgál föl és alá, Még a ládára is fölszáll, Eszébe jut, kotkodákol, S nem verik ki a szobából. Dehogy verik, dehogy verik! Mint a galambot etetik, Válogat a kendermagban, A kiskirály sem él jobban. Ezért aztán, tyúkanyó, hát Jól megbecsülje kend magát, Iparkodjék, ne legyen ám Tojás szűkében az anyám. Morzsa kutyánk, hegyezd füled, Hadd beszélek mostan veled, Régi cseléd vagy a háznál, Mindig emberül szolgáltál. Ezután is jó légy, Morzsa,

Ha fölkapta. Gazdag Erzsi: A kis kakas rézgarasa Elgurult egy rézgaras. jól tette. Összeszidta a kakast: "Búzát adjál.. . egy tál dödölle. Kertbe mentek a tyúkok. Anyám egyetlen jószága. De a bögye kidobta. Ezt adta a begyének. most már békén megélnek. Fölkapta egy kis kakas. Éliás. ne garast!" Kis kakas a piacon búzát vett a garason.Kedvet ne kapj a tyúkhúsra. Mind megették a magot. mérges lett a kakasra. Élj a tyúkkal barátságba'. Tóbiás. a bögyébe betette. Ettél belőle..

Szalai Borbála: Hápi kacsa Volt egyszer egy kicsi kacsa. szárnya. hasa. jót lubickolt este. Hogy a vízbe toccsanhasson. úgy hívták. színe pedig. kapta magát s szaporázva totyogott a tóra. hogy Hápi. Fürdött reggel. hasa. nyaka. máris tudott járni. háta. Alig bújt ki a tojásból. éppen olyan sárga. Hát egy napon Hápi kacsa csodálkozva látja: hófehér lett nyaka. mindig csak azt leste. fürdött lubickolt a tóban amíg az a szép sárga szín . háta meg a szárnya! Addig-addig mosdott. Pihés volt a feje.. fürdött este. Hápi kacsa minden reggel fölkelt kakasszóra. mint a pitypang..

soha többé nem kell másik! Minden méret kapható! Minden papucs eladó! Hosszú a sor. . nézd a Nap is lement már. két kacsa oda császkál. sárban ezer kacsa bogarászik. szürkéskék. -Válogathat minden liba..mind lekopott róla. Weöres Sándor: Kacsa-úsztató Tóvize. csak teljék az árára. Esti harangszóra. zöldesbarna. egyél már. Egyél libám. bam. sárga. van itt piros. reszket a tó vize. Tordon Ákos: Libabolt -Libapaucs kapható!gá-gá-gágog Lúdanyó.. el nem vásik. Bim.. bom. de a végén mindenki kap papucsot a lábára. tó vize csupa nádszál.. Éjfél tájban. Nézzék. rövid a nap. ki se látszik. egy kacsa. itt a feketék! Príma papucs. nyolc órára. lila.

pulykakakast kéne venni. Rút. Szebb a pulykánál a páva. mert a páva aranyos. Mérges pulyka. a pulykának rút a lába. rút. le is út. te szereted Csak a háborút. rút. Megállj kocsis lyukas a kas! Kiugrik a pulykakakas! Debrecenben csoda esett: két kis kakas összeveszett! Én a kakasod nem bánom. a pulyka meg toprongyos. csak az enyémet sajnálom.Debrecenbe kéne menni. Föl is út. .

hej! . fehér cica Tarka cica.Gryllus Vilmos: Hegedül a kisegér Hegedül a kisegér. Ez a csuda zenekar cincog. A lagziban a táncot csak erre járod. vonó a farka. A gazdasszony haragjában seprűt fogott. Tarka cica. fehér cica egyet ugrott. Csellón játszik a macska. haj! Meglátta. hogy kemencén a vaj. fehér cica. haj! S nyelve hegyén0 elolvadt a vaj. nyávog. penget rajta. Gazdag Erzsi: Tarka cica.

Mért bántotta kutyám hasát? Fáj a kutyámnak a farka. Ördög vigye a szalmáját. Száz egeret fognék.S kopogott a fehér cica. Ördög vigye török basát. Rá is kezdi. Cirmos cica dorombol. Fut a cica. Ha én cica volnék. Megütötte a szalmába. Fáj a kutyámnak a lába. Mért bántotta kutyám lábát? Fáj a kutyámnak a hasa. Itatója mély tál. Etetője mázas bögre. De én cica nem vagyok. tarka cicafej. megütötte török basa. . nyau-nyau. Mért bántotta kutyám farkát? Öreg kutya sétál Füle-farka szétáll. vau-vau. Egeret sem foghatok. odacsípte ajtóm sarka. Hallgatja egy komondor. hogy szebb az ő nótája. Azt gondolja magába'. Ördög vigye ajtóm sarkát.

Weöres Sándor: A kutya-tár Harap-utca három alatt megnyílott a kutya-tár, síppal-dobbal megnyitotta Kutyafülű Aladár. Kutya-tár! kutya-tár! Kutyafülű Aladár! Húsz forintért tarka kutya, tízért fehér kutya jár, törzs-vevőknek 5 forintért kapható a kutya már. Kutya-tár! kutya-tár! Kutyafülű Aladár! Benedek Elek - A kutya meg a nyúl Valamikor réges-régen, a világnak kezdetén, minden állat békességben éldegélt a föld szinén. Ki volt akkor nagyobb úr, mint a kutya meg a nyúl! Erdőn, mezőn együtt jártak, együtt ettek, együtt háltak; megosztották, amit fogtak, szóval: jóbarátok voltak. Egyszer, hogy a tél beállt, és a hideg hó leszállt, azt mondja a füles nyúl: - Rakjunk tüzet, kutya úr! - Rakjunk tüzet,aki lelke! Ne reszkessünk a hidegbe!

Nosza hamar gallyat szednek, tüzet raknak, melegszenek, melegítik bundájokat, általfázott irhájokat. Hej, de jó a meleg, télen, a havas zord erdőszélen! Azt mondja a vidám nyúl: - Játsszunk egyet, kutya úr! - Mit játsszunk? - Tán lakadalmat! - Jól van: játsszunk lakadalmat: - cincogjunk meg brummogjunk, ugrándozzunk, táncoljunk. Felszökken hát a víg nyúl. Szembe vele kutya úr: ugrándoznak, bokáznak, keringélnek, cicáznak. S hogy a táncot szebben járják, egymást hopp, hopp! átugrálják. Hanem ime mi történik! Az állatok így regélik: ahogy ottan ugrándoznak, nevetgélnek, bolondoznak, meglökte a kutyát a nyúl, s tűzbe ugrott a kutya úr. - Vaú! - üvölt a kutya! Mit csináltál, te buta! S hogy így rája kurjantott, a farkába kaffantott. A nyúl, uccu, vesd el magad! farka nélkül tova szalad. Nem kergeti a kutya:

leégett a papucsa! Azóta csepp a nyúl farka, s meztelen a kutya talpa, s azóta van, hogy a nyúl fut ha jön a kutya úr.

Volt nekem egy kecském, tudod-e? Kertbe rekesztettem, tudod-e? Megette a farkas, tudod-e? Csak a szarvát hagyta, látod-e? Weöres Sándor: A birka-iskola Egyszer volt egy nagy csoda, Neve: birka-iskola. Ki nem szólt, csak bégetett, Az kapott dicséretet. Ki oda se ballagott, Még jutalmat is kapott, Így hát egy se ment oda, Meg is szűnt az iskola.

Egy kis malac röf-röf-röf. Trombitálgat töf-töf-töf. Trombitája, víg orrmánya, földet túrja döf-döf-döf. Jön az öreg, meglátja. Örvendezve kiáltja: Rajta fiam! Röf-röf-röf-röf. Apád is így csinálja! Most már együtt zenélnek, kukoricán megélnek. Töf-töf-töf-töf, röf-röf-röf-röf ezek ám a legények!

Móricz Zsigmond: Disznók az esőben Perzsel a nap, meleg a nyár Kinn a mezőn a disznónyáj. Vígan túrják fel a tallót, Soha jobb dolguk még nem vót. De csak felleg kerekedik, Nagy zivatar közeledik, Dörög az ég, eső meg jég, Mintha dézsából öntenék. Megrémült a disznók hada, Fényes délben vágtat haza. Mind rémülten karikázik, Az új ruha még elázik. Van visítás, van sivítás, Jaj iszonyú a megázás,

Míg a falun végigérnek, Egyre kurrognak a vének: „…Hogyha én ezt tudtam vóna, köpönyeget hoztam vóna!” rásír a sok kis malac is! „Én is, én is, én is!” Ugy berontanak a kapuba, Aki ott áll az utjokba, Köszönni sem ér rá nekik, Mint a semmit, úgy fellökik!

Boci, boci, megfázott, Varrtam neki nadrágot, Nem akarta felvenni, Ágyba kellett fektetni.

Boci, boci, tarka, Se füle, se farka. Oda megyünk lakni, Ahol tejet kapni.

. hol volt hol nem. Nem is tudta Mehemed milyenek a tehenek. Meg ne fogd a tehén farkát! Nem tudta ezt Mehemed. hová lett az iciri . Mi vagyunk a tehenek. rákaptak egy iciri piciri kis tökre. S felrúgták a tehenek! Móricz Zsigmond: Iciri-piciri Ajaj. sose látott tehenet. Egyszer aztán Mehemed lát egy csomó tehenet. Hány félék a tehenek. tarkát. feketét. Számlálgatja Mehemed. Meg is számol Mehemed három féle tehenet: fehéret. Csudálkozik Mehemed. Mehemed.. Volt egyszer egy iciri piciri házacska. Csizmát húz az iciri piciri kis macska. Ott lakott egy iciri piciri kis macska. Volt annak két iciri piciri kis ökre.Móricz Zsigmond: A török és a tehenek Volt egy török. "Ilyenek a tehenek?" Én vagyok a Mehemed.

mit magával hozott a kiscsikó. Megörült két iciri piciri ökrének: Vége van az iciri piciri mesének. mint rejtelmes talány csendült a szó nagyanya ajakán. Sehogy se akart békülni vele. Rátalál egy iciri piciri kis tökre. Mirza.Egye a fene ezt a bolondos. s nem látja az iciri piciri kószálót. mi is csak így becéztük: Mirza. Simon István: Mirza Ahogy első gazdája hívta. Bejárja az iciri piciri kis erdőt. bánatában iciri picirit meglökte. Sejtelmünk se volt. mit jelent a szó." . aztán ráhagyta: .piciri barmocska. mikor egy tavaszi vásár után udvarunkba vezette apám. Mirza.. Felfordult az iciri piciri tököcske. s nem leli az iciri piciri tekergőt. furcsa szót... benne a két iciri piciri ökröcske. Bejárja az iciri piciri kaszálót.

petrencék között. kedvet. Mirza. nézte a távozót még nagyanyám. sok az adó.. lányok között a csikó kisérte. így szerzett nagyanyának örömöt.. titok. kinek deszkából tákolt kaloda volt istállónkban külön otthona. Nagyanyát leste: ölbe fát ha vitt. és télire majd kell a csizma is. szepegte sírva.S így hívta ő is a kiscsikót. hát elkísérte a konyhába is. Aztán egy napon ebédnél így szólt apám: eladom. mint legszebb szót a földön: Mirza. Kert alól. ha ballagott misére. . és halkan suttogta. dobbantott. játszott a tyúkokkal az udvaron. Vasárnap. de megijesztettél. mindenki letette a kanalát. te Mirza!" S ráveregetve a kampós nyakra. Örömöt. S kinek neve talány maradt. ha paprikát hozott. Ült némán a megrémült család. űzte a bungó szarvasbogarat. kockacukorral kicsalogatta. Meglátta és kiáltott sikítva: „Hej. majd megszaladt. Áthajolva a pudvás kapufán. Nyihított. lassan a sírba visz. elvezették a kedves kiscsikót. Nappal persze ficánkolt nagyon. mögötte Mirza ugrándozott s selymes füvön.

mert ha süt a napocska. lesi a szép kék eget. Csetleti. hanem kövek zugában. . napozik a gyíkocska.Csoóri Sándor: Csetneki Hosszú nyakú Csetneki sánta lovát csetleti. botlatja. három kisfiának. Hát a róka hol lakik? A lakása róka-lik. hol lakik a gyíkocska? Nem lakik az szobában. püff neki: sárba csöppen Csetneki. Lenn a lyukban megpihen. csirkehúsról mesélget. amikor elfárad. Szabó Magda: Ki hol lakik? Hátán tarka csíkocska. Kóc a kötőfék. ha esik. Be sötét a lakása. lódoktorhoz vontatja. ha vadászok kergetik. oda búvik. Hát a kis sün hol lakik? Falevél alatt. Ki-kipislog nézeget. szakad szét. sosem éri a nap.

csak egy kapuja. mi fő lenn ebédre. Télen. álmos kis feje alatt falevél a párna. . nemcsak ház. ha eljő az éjjel. ott gyűlik a mézecske. Benn a házban levest esznek. édes málnát szedeget. nézi-nézi az erdőt. kék patak. Hát a gólya hova fészkel? Kémény tetejére! Hogyha lenéz. békát meg gilisztát. van jó moha-ágya. Vízben alszik. nincsen neki lámpája. Hát a csiga hol lakik? Hátán a lakása. Ott lakik a homályba’. Akkor indul vadászni. buborék a labdája. ha elindul sétálni. Hol lakik a méhecske? Háza be fura! Nincsen annak ablaka. lenn lakik a víz alatt. ő mást ad a két fiának. óriás szemével. lefekszik. hogy méhkaptár. meg túrós puliszkát. folyó. vele megy a háza. vízből van a párnája. Úgy hívják. hogyha szél dudál.Hogyha álmos. Hol a bagoly lakása? Egy vén tölgyfa odvába’. vízben kel. . Hol lakik a halacska? A lakása tavacska. vízi nótát énekel. de mézraktár: amit hord a méhecske. tenger. Hát a mackó hol lakik? Házát hol leled? Óriási kertje van: a zúgó rengeteg. barlangjában szundikál. nyáron járja a hegyet. meglátja.

susog a sás nótát. hányja a szekérre. bársony füvön illan át barna kis patája. Bolha ugrik. hányja a szekérre. A part alatt. szél sem ér nyomába. a malomban. Hát a nádirigónak merre van a háza? Sűrű nádas rejtekén fészek a lakása. Róka gyűjti. A malomban. tapogatja az utat. majd a malomba ér. . szúnyog kévét köti. Ha a tisztáson suhan. s mint bölcsőben. fűszál a hintája. két kis szarvacskája! Az őzike merre él? Vajon hol lakik? Ágyát erdő közepén pázsitból vetik. leng a nád. három varjú kaszál. bolha ugrik. a part alatt. róka gyűjti.Kövön-földön gyalogol. három varjú kaszál. rengenek a rigófiókák. Hogyha szél fú. szúnyog kévét köti. mén a szekér. majd a malomba ér. Mén a szekér.

Tehén dagaszt. Szürke szamár. kisült-e a cipó. másik rostál.három tarka macska. kemencébe rakja. hangya morzsát szedi. Tyúk a cipót csipegeti. hangya morzsát szedi. . tekenőbe tölti. Egyik szitál. Medve várja. harmadik követ vág. tehén dagaszt. vizet hoz már. tekenőbe tölti. három tarka macska. kisült-e a cipó. harmadik követ vág. medve várja. kemencébe rakja.

Megvolt a nagy egyezség.. ha kicsi nem volnál. . el akarta venni.Megunta már a tücsök: egyedül cirpelni . azontúl meg malacot tízet is lerántott. három ökröt vágott. –Hozzád mennék. Farkas volt a mészáros. olyan cécót. –Elvennélek. híre ment hetedhétországba. lagzit csaptak rája. te tücsök. ölelgette a legyet.. ha görbe nem volnál. te kis légy.

úgy megvágta egy vén tyúk. mellé ugrott az egér. sose láttam fullánkot még olyan mérgesnek. cibálta az üstökét. bíró akart lenni. násznagy akart lenni. föl se tudott kelni. Dudázott a denevér. büdös bogár a bőgős. társa akart lenni. pofozta szegénykét.Kutya is a küszöbön borsot akart törni. előugrott a majom. Gólya volt a prímás. Dühbe jött a cinege. . zöld béka a flótás. macska is a konyhában szakács akart lenni. szúnyog a szekundás. A dongó a darázzsal földön verekedtek. Odaugrott a varjú. Odaugrott a hörcsög. roptatta a pulykát. farkas fújta farkát. megfogta a sörkét.

nyikorog. rémes ez a faállapot. föl ne csapjál faállatnak! . ha úgy teszünk. Ha így teszünk. a nyakunk. a derekunk sehogy se forog. Hogyha télen fabált csapnak.Orbán Ottó: A faállatok Azt mondják a faállatok. csikorog.

szamarabb a lónál. maga rakta sínbe. béles. aki eztet elhiszi szamarabb a lónál. a patikus. Gyűlik a sok sütemény. kitörött a lába. billen a szárnya. Megfogtam egy szúnyogot. Virág a réten tárja a kelyhét. nem vitték a kórházba. Szúnyog Úr. rétes. összeforrt a lába. Jönnek a rokonok. .Árkot ugrott a szúnyog. Kisütöttem a zsírját. nagyobb volt egy lónál. Meg is gyógyult egy-kettőre. szúnyog-patikába. Virágkehelyben reggeli várja. s örömében felmászott a jegenyefára. Aki eztet elhiszi. több volt egy akónál. torta. Gryllus Vilmos Reggeli harmat kelti a lepkét. ismerősök sorba. kint fekszik a színbe'. Szaladtak a szúnyogok. Látja a lepke.

Elindult megnézni mi van a világban. Jönnek a törökök. Meguntam gyönyörű Győrnek gyöngyvárában laktomat. Nagybajuszú cincér bácsik sétálgatni mentek. Éjjeli pillangó hazatalicskázta. Estére elaludt katicabogárka. oda is bekukkant egy szóra. Katicabogárka Szállj fel az égbe. Egyszer egy hétpettyes katicabogárka.Katalinka szállj el. . Vigyed el a hideget. Tó partján a szúnyogok kalapot emeltek. Rábca rákja rágja lábomat. Onnan is kivesznek. Mert a Duna. Ide is. hívta a vadrózsa. Onnan is kivesznek. Sós kútba tesznek. Rába. Hozzál onnan napfényt Arany tekenőbe. Hozzál nekünk meleget. Hívta a gyöngyvirág. Kerék alá tesznek.

ki fog előbb a nagy tölgyfáig jutni? A csiga csak kúszik tovább. csacsi fut sebesen.Rajta! Se nem lát. Végre felér. Senki sem jár éppen arra. Mit lát a fűben a szamár? A csiga ott ül. Te győztél? Ez hihetetlen! Fussunk vissza! Rajta! Rohan csacsi. nem figyel a szóra. körbenézve konstatálja. hogy a kedve versenyzéstől elment. Félreérti ezt a csacsi: Egyesség lett kötve! Vezény kiáltásra futunk. Csiga sem verte meg. s eszik. Azóta sem megy fejébe. Odaér a nagytölgyfához. újabb fűcsomóra. Megszólítja: . vízmosáson. remeg. Körbenéz. elsomfordált lógó füllel. unottan a fűcsomón. Visszaér az induláshoz. fáradtan térdre esik. húz eszeveszetten. lábánál a fűben. se nem hall. nyelve kilóg. töri egyfolytában. jól elfárad. hogy Tőle itt. hol fog itt akadni. hogy vetélytársra. a versenytárs.Csigapajtás. van-e kedved futni? Versenyezni. . kapaszkodik erőlködve. versenyt akar futni. de a szégyen hajtja. szent Ramón!? Ül a csiga. Ott mászik egy lomha csiga. már mondom is: . mit lát. senki sem tud gyorsabban szaladni. titkolva a szégyent. Ni-ni! Mégis mozgást észlel. nincs kivel fogadni. Patája elé néz büszkén. lassan egykedvűen. liheg.Sulyok József: Csalóka versenyfutás Kinn a réten Szürke Csacsi. bólogat pihegve. Úgy kimerült. fáradt. árkon. de jaj. hogy győzhette le a csiga. bokron.

Megbámulja. Gazdag Erzsi: Csigabiga néne Körülnézett háza táján csigabiga néne. „Közeledik már az ünnep. nem találja párját. meg sem mozdult. nem egy. más csigabiga. meszelni is kéne!” Meszet oltott egy csöbörben. olyan tiszta. kettő csiga. Olyan fehér. mint sok. s háza előtt örvendezik csigabiga néne. csak egyformák. csigabiga-feleség. táskájában eleség. megcsodálja egész erdő népe. s kimeszelte házát. kétszer is futásban? Nem is sejti szegény szamár.A csiga ül egykedvűen. fia. . Várja otthon lánya. Gryllus Vilmos: Csigabiga Lassan jár a csigabiga. nem egy futó fajta.

mi lesz veled? Éjszakára szállást ki ad? Meglásd.azalatt nyugovóra tért a nap. kedves Gomba! Bebújok a házikómba! Nem lehet itt semmi hiba. kié az a fura kalap?!” El is indult Csiga Zsiga. csalán csúcsát csipegetve fent leng. de nagy lennék már azóta!” Míg így töpreng . a kíváncsi Csiga Zsiga gondolt egyet. ki lakik e bokor alatt. gomba vagyok a javából! Nagyot nőttem reggel óta. bánatosan sóhajtozott: „Hej ha gomba lettem volna. félni fogsz itt magad! „Dehogy félek. Míg odaért – azalatt jókorát nőtt a kalap. mint minden csiga. de a csalán nem tűri. „Hallod-e. te csigagyerek. azért vagyok Csiga Zsiga! . „Az én nevem Gomba Gábor. csóré csiga csupasz csápját megcsípi. így növünk mi – gomba módra!” Nézte Zsiga a kalapot.Csóré csiga csalán csúcsán cselleng. Szalai Borbála: Csiga Zsiga Csiga család kicsiny fia. nagy merészet: „Megyek én és széjjelnézek. lassan ment. itt az este.

virágot. Lásson ő is világot. Kocsiztattam a csigát. Lassú állat a csiga. . Nemes Nagy Ágnes: A csiga Húzgáltam egy kocsikát. gyere ki. holnapra is marad. Ne csak füvet. Jól kialszom magamat!” Csigabiga. Jól húztam a kocsikát. Betettem a kocsiba. Kapsz tejet. ég a házad ideki. vajat. Úgy kerestem a csigát.Mire felkel majd a nap.

Fésüs Éva: Békanóta Békakirály papucsának elveszett a párja. úgy elnyelte fekete tó feneke! Szalajtották a kis gyíkot. nézi arra.. ezért ugrál békakirály ma is mezítlábon! Kereste a gyereke. Kereste a gyereke. . egy se lelte. ebihalak serege. Intettek a békának: Béka vigyázz! Ki ne bújj! Guggolj le és lapulj! De a béka nem ügyelt. Kereste a gyereke. seholse találja. nézze meg az árkot. úgy elnyelte fekete tó feneke! Brekeke!.. egy se lelte. nézi erre. keresték a náderdőben szitakötő lányok. Kerek tóba besétált. Intő szóra nem figyelt. egy se lelte. úgy elnyelte fekete tó feneke! Nem találják a papucsot sehol a világon. ebihalak serege. Békás tóra gólya szállt. Hajlottak a fűszálak. ebihalak serege.

megeszen a csőrivel.. mert a gólya erre jár.. nem mégy többet esküvőre. a bokorba. Hamm. jól vigyázz a bőrödre. Bújj be béka. erre lépdel most a gólya. ha rád talál hosszú csőre.. Béka. a gólya bekapta! Zelk Zoltán: Hová szaladsz vizipók? -Hová szaladsz vizipók? -Keresem a békát! -Mért nem húzol kiscipőt? -Gyorsabb így mezítláb! -Miért futsz ily sebesen? -Én leszek a násznagy: ma tartják a lagziját a békakirálynak.. brekeke.. béka.Kiugrott a tópartra. nádból épített tavi palotában. békakirály párja? -Hetedhét mocsárnak a legszebb békalánya.. -Hát a menyasszony ki lesz. -Hol lesz a lakodalom? -A királyi házban: sásból. .

Csőre villan. csattan. mint a penge. és a szúnyog mintha nem lett volna. De a gólya sem hiába szállott le a tóra. bekaplak. se hall: ne félj. szentem! Szúnyogot én már náladnál nagyobbat is nyeltem. . Ugrik is már. ne félj tőlem. hogy leszálljon elé a zsombékra. mint az ostor: nyakon csípi béka úrfit. Így biztatja a szúnyogot meredt szemű béka. de hálából megtanítlak úszni. Szállj már alább. gyere. gyere.Kányádi Sándor: Tavon Szúnyog zirreg a tó fölött. amikor a tóra vetül a gólya árnyéka. bűvöli a béka. s viszi szúnyogostól. szúnyog úrfi! Hamm. Alig várja. Ám a béka se lát.

levél mitől zörren? Nem egyébtől. ha "csúrr" volt. nem fut a szellő semmitől csörren hát az ág. két madár röpül éppen erre. a másik a cserre. a szél öreganyja. fák alatt megállva. onnét! -Mit evett? -Eleget! -Mi jót? -Hernyót! . azon is meg ezen is pihenőt találnak. a cser is a fáradt madárnak. szomszéd? -Ahol voltam. ha "csírr" volttanúm reá a kakukk. a vihar is lehevert. szóról szóra így volt: -Honnét. az egyik a hársra száll.Zelk Zoltán: Erdőben-berdőben Alszik a szél. Jó a hárs is. vártam én: fütyül-e madárka? Megértettem a szavuk. olyan kedve van ma. hallgatóztam. föl se kelt. Éppen arra jártam én. Alszik az egész család.

s huga is a szellőezer levél útra kelt. szedhettem a lábamat. dézsa a kezében. megázott a szél is. szinte szállt az erdő! Az égen egy felleg állt. de hirtelen akkorát fújt a szél: fölébredt! A vihar is vele kelt. bőrig áztam én is! . s mint aki csak erre várt.-Hány volt? -Egy volt! -És még?– -Kukacot! -Mennyit? -Hatot! -Hát még? -Legyet! -Hányat? -Hetet! -Mást még? -Pondrót! -Sok volt? -Nyolc volt! -Jó volt? -Jó volt! Hallgattam volna tovább ezt a párbeszédet. ránk öntötte éppen! Megáztak a madarak.

Úsztak..Tamkó Sirató Károly: Pinty és ponty Volt egyszer egy ponty. szálltak. Úszott. Repült. mendegéltek.. mint a pinty! Volt egyszer egy pinty. ha a kelő napsugárban útjuk végére nem értek. Utána a pinty. Elöl ment a ponty. mint a ponty! Együtt mentek. mint a pinty. Repült. mint a ponty. tán még most is mendegélnek. Úszott. .

araszolsz. üggyel-bajjal lejutott a fekete sárba. megrándult a lába.Nemes Nagy Ágnes: Hóesésben Szakad a hó nagy csomókban. . veréb mászkál lent a hóban. nem jár az idén már verébiskolába. Mi kell neked? Fatető! Fatető! Deszka madáretető. igen fáj a lába. Veréb! Elment az eszed? A hóesés betemet. hóesésben vacakolsz. Nem is ugrálsz. Fölfújtad a tolladat. ázott pamutgombolyag. Most sír a veréb. Ágon ugrált a veréb.

Kapkod fűhöz-fához.Móra Ferenc: A cinege cipője Vége van a nyárnak. De cipőt az árva sehol se tud venni. Darunak. nem ilyen akárki fiának! Daru is. hűvös szelek járnak nagy bánata van a cinegemadárnak. Szeretne elmenni. a bölömbikának. kár. szalad a vargához. a bölömbika is. Azt mondja a varga. kár. gólya is. mert ő most a csizmát nagyuraknak varrja. gólyának. nem ér ő most arra. ő is útra kelni. fűzfahegyen lakó Varjú Varga Pálhoz. útra kelt azóta . kár.

. kis cipőt!" .egyre csak azt hajtja. Csak a cingének szomorú az ének: nincsen cipőcskéje máig se szegénynek. repül gallyrul gallyra: "Kis cipőt. Keresi-kutatja.a búbos banka is.

ki a fiát neveli. itt a tavasz.Harkály vagyok. leveli. Cifra lepkék. . Mi ragyog? Mi ragyog? Hát nem tudod. kék legyecskék ide-oda járnak. Nem is tudom. mióta vár rám ez a diófa. kopogok. lessük. várjuk a csicsergő fecskét. Nemes Nagy Ágnes:Szorgalom Mi kopog? Mi kopog? . ki vagyok? Béka vagyok. jaj de régen várunk! kinyílott már nálunk! Fátyolszárnyú kis méhecskék zúgva-döngve szállnak.Móra Ferenc: Fecskehívogató Villásfarkú fecskemadár. Rózsa. rózsa. piros rózsa nyitogatja kelyhét.

Ahogy így tűnődik Ághegyen a csóka. Attól kér tanácsot. Arra ballag éppen Csalavér. Hófehér galambbá Hogy kellene lenni. "Nincsen annál könnyebb Neveti a róka Fürödj meg a hóban." . Hogy magam sem tudom. Te fekete csóka! Olyan fehér galamb Lesz rögtön belőled. a róka. Mit higgyek felőled. Mit kellene tenni.Móra Ferenc: A csókai csóka Csókai csókának Mi jutott eszébe? Föl szeretett volna Öltözni fehérbe. Unta szegény jámbor. Hogy ő télen-nyáron Örökkön-örökké Feketébe járjon.

S csapott nagy ozsonnát Belőle a hóba. Kérdi is a rókát. Az orra hegye se Látszik ki belőle. Csóka csípte róka Így lett fehér galamb A csókai csóka. Mit hisz most felőle? "Azt hiszem.Nagyeszű rókának Szót fogad a csóka. Róka csípte csóka. Nagy vígan leugrik Az ágról a hóba. . galamb vagy" Csípte meg a róka.

hát ez milyen élet? Szeretném már látni én is lent a délvidéket. Az én szoknyám csupa folt már.Markó Béla: Bezzeg a gólya Varjúné szidja a párját: nem vagy semmire jó. A mi házunk szedett-vedett. akár a hó. bezzeg gólyáné ruhája fehér. bezzeg gólyáéknak ott a főutcán a fészkük. bezzeg gólyáné milyen szép piros csizmát kapott. cipőm is elkopott. soha sincsen pénzünk. Csak gubbasztunk télen-nyáron. Szeretnék már én is minden .

Nem vagy gólya? Na. már csepereg.ősszel elutazni. Repülni kél nagyszárnyú szél. Varjúné egész nap kárál. Kár érte. itthon pedig lehetőleg a kéményen lakni. éljél varjúmódra! Zelk Zoltán: Varjúnóta Elmúlt a nyár. kár. . dühös már a párja: meglesz minden! Menj és fogjál / békát vacsorára! Békát fogjak! Megőrültél? Nem vagyok én gólya. messzire száll e csúf madár. kár. Sárgul a táj. Kár érte. ha nem vagy. A hegy mögül felhő röpülmeg-megered.

Jobbra illegette. Jó lenne tükörnek a szarkaszobába.fázik a táj. ezt már igazán le kellene hozni. Gondolta magában: "De szép fényes holmi! No. illegett-billegett sebesen a farka. már az ól tetején billegett a farka.Ősz eső. balra billegette. fát verdeső. beletekingetni ünneplő ruhába. Noszogatja magát: . Móra Ferenc: Az egyszeri szarka Csörgött a sövényen az egyszeri szarka. a delelő napot el-elnézegette. kár érte. kár." Mikor ezt gondolta az egyszeri szarka.

a nevető napra fitymálva hunyorog. . Mindjárt elérem már" pislantott az égre. "Csirip. szárnya mellé dugja pápaszemes orrát. de szegény feje hova menjen innen? Az egyszeri szarka jobbra-balra forog. S vissza a sövényre lerepül csörögve: "Nem szeretek nézni rámátlan tükörbe." Nem minden tarka szarka farka tarka. csak a tarkabarka fajta szarka farka tarka. csirip. előre. az egyszeri szarka nagyot akart volna. s nem bírta a farka. s átugrik hetykén a kazal tetejére."Előre." Vén veréb a porban mosogatja tollát. Onnan szaporán a kútágasra billen jaj. csirip. szénás óltetőről szalmás csűrtetőre.

gólya. gólya. hol kezdődik a világ? . Zelk Zoltán:Gólya. hosszúláb. Magyar gyerek gyógyítja Síppal.A tó szélén ring a nád. ott kezdődik a világ… xc Gólya. egy tóból áll a világ. hol ér véget a világ? . gilice! Mitől véres a lábad? Török gyerek elvágta. hosszúláb. gólya. gólya Gólya. dobbal.Gólya. . nádi hegedűvel.Ha az a tó enni ád.

kis ágakból hordja. napsütötte délnek. mégis visszatérnek. Éhes volt az öreg gólya. .Gryllus Vilmos: Kémény tetején Kémény tetején kelepel a gólya. Vízbe ugrott egyenest. békát fogni ment a tóra. csak az őszre várnak. övék már az egész világ. gólyafiókák kicsi birodalma. Messzire szállnak. felnőnek a gólyák. De mikorra aztán vége van a nyárnak. Fészkét gallyakból. Belseje néhány puha-pihe szalma. Ám a béka sem volt rest.

egér. kisegér. Én meg adok csontfogat! . békát keres. Van-e fogad hófehér.Dénes György: Gólya Láp közepén áll a gólya. csitteg-csattog tilolója. tolla szürke. Egér. csőre veres. csíkot kutat. Adjál nekem vasfogat.

Ha a hörcsög szörpöt szörcsög. Láttam szőrös hörcsögöt. tíz búzaszem belefér. és a pocakon pöckölt picike pocakos pocok. Sajtból vannak a lovak. Egy picike pocakos pocok. szalmaház.. s ha búzaszem nem marad: felfalják a lovakat. pocakon pöckölt egy másik picike pocakos pockot. készítenek szekeret. . Csukás István: Sün Balázs Erdőszélen. Szalmából font a szekér. pocakon pöckölte az őt pocakon pöckölő. Csipegetik verebek! Éhesek az egerek. Abban lakott hét süntestvér:Sün Aladár. erdőszéli tölgy tövében volt egy ház. benne vajon ki tanyáz? ott laknak az egerek..Devecsery László: Az egerek szekere Szalmatető. rátörnek a hörcsög görcsök. Éppen szörpöt szörcsögött. picike pocakos pockot.

Sün Demeter. Sün Dorottya. s kicsi nékünk ez a ház. Lefeküdt a küszöbre. múlt az idő Éjre éj és napra nap Egyre többször fordult elő. Furakodott. Sün Piroska.Sün Piroska. Hogyha jól bevacsoráztak Szűk lett nékik az a ház. elindult Lába nyomán Porzott a vén gyalogút. Hogy kívül rekedt Sün Balázs.” „Éppen ezért én elmegyek Szerbusz néktek hat testvér Sün Aladár. Telt az idő. Sün Adorján. mit tehetett. . Demeter és Tihamér!” Miután így elbúcsúzott Fogta magát. „Ebből elég! Torkig vagyok!” kiáltott fel Sün Balázs „Sokan vagyunk. Sün Dorottya. hogy a házból a legkisebb kimaradt. nyomakodott Morgott. Sün Adorján. Sün Tihamér s a legkisebb: Sün Balázs. S előfordult ilyenkor. perelt dühöngve Semmit se ért.

„Így ni! – mondta – most már végre kényelmesen alhatok! Nem tolnak ki a küszöbre a nagyok!” Falevélből ágyat vetett Kényelmeset. „Ki az? – szólt ki fogvacogva Ki kopogtat éjnek idején?” „Mi vagyunk az – szóltak kintről Mi vagyunk a hat testvér Sün Aladár.Így baktatott. Árkot ásott. . hogy zörögnek A kalyiba ajtaján. ajtót szegelt. Sün Dorottya. Sün Piroska. így poroszkált Szomszéd tölgyig meg sem állt Ottan aztán sürgött. És mire a nap leszállt. engedjél be. belé feküdt s hortyogott hogy csörögtek s remegtek az ablakok. Épített egy kalyibát. Demeter és Tihamér!” „Elvitte a szél a házunk. Sün Adorján. ázunk-fázunk idekinn. Éjféltájban vihar támadt Hajlítgatta a vén fákat Fújt a szél nagy zajjal ám S arra ébredt. falat emelt. Tetőt ácsolt. forgott.

mókuska. nyílt a zár. huncut a mókus. újra fára megy. Betódultak mind a hatan Tele lett a kalyiba Kérdezte is Sün Tihamér: „Mondd csak testvér. jól van . Nem lesz párnám a küszöb!” Mókuska.csurom víz a kabát rajtunk és az ing!” „Jól van. leesett.szólt Sün Balázs – Jövök már” S fordult a kulcs. szarvasok . felmászott a fára. „Ejnye! – mondta fejvakarva – Mit tehetnék? Megnövök! S akkor talán nem lesz ágyam. nincs csak ez az egy szoba?” Lefeküdtek. nyulak. Doktor bácsi ne gyógyítsa meg. leesett. elaludtak S arra ébredt Sün Balázs: Újra kicsi lett a ház! Mert az éjjel ide-oda lökődve Kiszorult a küszöbre. a fekete sárba. Zelk Zoltán: Őzek.

Őzek. mi lesz ma ebédre? Havon pirult fűszál. jégen fűtött falevélke. hideg már az erdő. szarvasok. falevéllel. szarvasok. nyulak. nyulak. mit isztok utána? Három patak jön mihozzánk ma ebéd utánra. hol alusztok éjjel? Betakar minket az erdő köddel. Őzek. szarvasok. szelet hoz még az éjszaka. szarvasok. Őzek. havat hoz a felhő. Zelk Zoltán: A három nyúl Egyszer régen. . nagyon régen.Őzek. nyulak. nyulak.

selyemfűre települtek. most indulunk rókafogni!." . amikor felkerekedtek.. egy szarka felettük szállott. mint az urakfelelték a három nyulak. mekkora nyulak voltak! Jaj. . De hát hogyne hitte volna...Csacsi szarka. három nyulak összegyűltek. ottan se ültek sokáig. nem elhitte? Repült is már. mekkora fejük. mint az urak. hogy már végre hazamennek. Jaj. " Ennek a fele se móka! Szedte is lábát a róka.. úgy bizony. a medve egér hozzájuk! Hát még miről beszélgettek? Hogy eztán csak rókát esznek. a hírt vitte. szájuk. talán csak egy fél óráig. ebédre rókahúst eszünk! Nem fogjuk az időt lopni.zúgó erdő közepében. akármilyen ravasz róka...Ezután már urak leszünk. s buta róka is elhitte. mikor lenézek a földre. s felkiáltott: "Mit csináltok? Mit csináltok..Úgy. mert a szarka így kiáltott: "Egy jegenye fölött szállok. három nyulak? Úgy ültök ott. három nyulak ülnek körbe. Összebújva tanácskoznak..

..Futott ki az erdőszélre. Akkora volt foguk. a rókával versenyt futott. ide hallgass! Az erdő közepén jártam. jaj. ha kedves az élted! Erdő közepében jártam. mit láttam. ottan ültek három szörnyek! Három nyúl volt. szaladj.Medve komám. No hiszen egyéb se kellett. farkas. mit láttam. majdnem az orrára bukott! Addig futott. ne is kérdjed. csak mielőbb odaérne! Hát amint ott futott. szemben vele farkas haladt: -Szaladj te is. szaladt. fél méter is volt egy foga! Hát még miről beszélgettek? Hogy eztán csak farkast esznek. és akkora. most is borsódzik a hátam. jaj. a farkas is futni kezdett. amíg szembe nem jött vele egy nagy medve. sosem láttam ilyen szörnyet. komám. farkas koma?" . szájuk kis egérke vagy hozzájuk! Hát még miről beszélgettel . a medve így szólongatta: "Hova szaladsz. mit láttam! Három nyulak ottan ültek éppen ebédre készültek. jaj.

"Az erdőben három szörnyek. egy vadász jött velük szembe Nézi is őket nevetve: együtt szalad róka. nem láttál még ilyen csodát!" Szedte lábát a vadász is. de akkorák. Elöl róka. most az egyszer érjen haza. közbül a farkas lihegve. Ijedtében megfogadta. Ezalatt a nyusziházban. puska sem öli meg őket.. eldobta a puskáját is. Amíg futottak lihegve.. vigyázz.. Három nyulak.. nehogy bajba essél! Szaladj inkább te is erre!" kiáltott rája a medve. Szaporán szedték a lábuk. csak ne falják föl a szörnyek. Így szaladtak erdőszélre.. összebújva békességben. szellő se érjen utánuk. "No hiszen csak ne nevessél.Hogy eztán csak medvét esznek!Egyébre se volt már kedve szaladni kezdett a medve. medve. szomszéd erdő közepébe.. sohase vadászik többet. fűszálakból vetett ágyban három nyuszi aludt szépen. hátul medve... .

.. úgy szerették vitték volna játszani. másik három mosogatott. Egy kis nyuszit boltba küldött: Hozzon langyos friss tejet.. dédelgették. Hoztak édes sárgarépát..mese Nyúlmamának húsvét táján nyuszilánya született egész népes rokonsága körülállta.. daloltak néki ám az álmos nyuszi bébi nem játszott és nem evett.. majd megették.... Nyúlanyó az ajtó mellett nevette a hajcihőt. két testvérke tüzet rakott. és a lármás nyuszihadra feladta a nyúlcipőt. friss káposztalevelet. Örvendezve babusgatták nénjei és bátyai ölbe vették. megcsodálta a kis nyuszigyereket. táncoltak. . de a végén megsokallta.Szablya István: Nyuszi.. mindenki serénykedett.

Hát egy nyuszi ott robog. és hozzá két nyúlgyerek szép kerekeket faragott. az ajtaján bekopog." . Egy fél tojás így lett bölcső.. segíts énrajtam! A vadász a nyomomban!" "Gyere. "Kérlek. nyuszi. Erdő szélén házikó.. aki jó lesz. eltolhatja kankalinos patakpartra nyuszitojás kocsiján. házikóban nagyanyó. gyorsan nekilátott. sose félj! Megleszünk mi kettecskén.Nyuszipapa sem maradt rest ő a bölcső mestere: Fürgén.. egy nagy tojást ketté vágott. Holnap reggel ha felébred az aprócska nyuszilány.. míg a másik darabot kiskocsinak kinevezték. s puha szénát tett bele...

Tutálibe tálibe.Hová mégy te kis nyulacska? Ingyom-bingyom tálibe. Virágoknak. nagy nyúl. Az erdőbe. Tutálibe tálibe. Minek néked az a vessző? Ingyom-bingyom tálibe. lyukba bujkál. Lengyel népköltés (Weöres Sándor ford. Tutálibe tálibe. ugrabugrál. Minek néked az a kiskert? Ingyom-bingyom tálibe. Tutálibe tálibe. kis nyúl. Jóanyámnak. Minek néked az a virág? Ingyom-bingyom tálibe. fűbe turkál . Kertecskének. bukfencet hány. Minek mégy te az erdőbe? Ingyom-bingyom tálibe. Tutálibe tálibe.) Parton ül a két nyúl. Vesszőcskéért.

ott nyúl. szóval ott a sarkon. hol rikkancs rikkant. téren túl. Csukás István: A sínen ül egy fehér nyúl Mozin innen. rikácsol. S szemben áll egy új trafik. láttunk már nagyobbat is. rágógumit kapni itt. sínen ült egy fehér nyúl. bár mi fület. kis nyúl. s fagyit adnak forintért (mindig málnát. ahol az a nagy közért. nagy nyúl. de rémes! De ez itt most mellékes). mozin innen. nyulat is. . téren túl.itt nyúl. Füle hét centiméter is elért. hol a 6-os befordul. Szeme piros.

És még? Ejnye. értsünk szót. csattogva. se az álmos trafikos. Bár csak úgy körülbelül. se a szájtátó gyerek. pléhtető. a nagybajszú kalauz. háttal állt. múlt nyáron. Üres az út délelőtt.Hogy hol? Falun. hanem ül. egy tükör! A mi nyulunk. a rikkantó. nézd meg. se rikkancs. Mivel nem áll. se rohanó emberek. jött a 6-os kattogva. Csikorogva. fejében a sapkája. üvegablak. se fagyis (málnát kutyul a hamis) se közértes eladó. ölében a táskája. ne tarts föl. közepes nagyságú volt. lekötötte a plakát). így nem vették észre őt. elől ült a vezető. a vízhordó szamáron. se mozis. hátul ült Cső Bendegúz. ( nem is csoda. . itt van. mikor jött egy villamos.

Majd előre mentek mind hogy mi baj s mért állnak itt? A vezető mutogat: nézzétek csak a nyulat.mordul Cső Bendegúz. A nyílt pályán megállat e torzonborz vadállat! Biztos cirkuszból szökik. sárgarézt. felálltak az utasok. számolta az aprópénzt. a nagybajszú kalauz.nadrággombot. mért állt meg a villamos? . ott ül. hogy zavarjuk el innen? "No . feltételes megálló!" Nem kaptak több huzatot. az ablaknál utasok élvezték a huzatot. átszálló. lenn a sínen. "Nocsak vonal. és azóta körözik! Tán harap is! Jobb lenne ha magától elmenne!" Felijedt a trafikos.

szabad lett immár az út. néz a rikkancs. sehogyse fogy a málna. fülöncsípte a nyulat.Odanéz a közértes. minden szembe mosoly ült. a fagyis is (bár mérges. mi szó. pedig nagyon kínálja) s mert baj lehet. lukat fúrt a ketrecen. hét és nyolc óra között! Legyen tanúm a világ. "Enyém a nyúl emberek! Már mióta kergetem. két kezével integet. és a lukon megszökött. nagyon fú. komoly is ajtóban áll a mozis. nézik bárgyún szó nélkül: a sínen egy nyuszi ül! Végre jött egy kisfiú. ez itt egy szenzáció. nem csinál több galibát!" S nem tétovázott sokat. szó. iheg-liheg. Mindenki megkönnyebbült. .

zsákmányra les.a villamos elindult. Bámulja hét vörösbegy. Ekkor bukkan fel egy ember. Osváth Erzsébet: A hét ügyes tapsifüles Gyalogösvény. hangyák közül nem is egy! Lesik. vállán puska. Figyelik fák. Megkapja a legjobb futó. legfürgébben futni tudó. hű. melyik lesz a bajnok. most mi lesz?! . Bajnoki cím lesz a tét. hét nyuszi. mint a sas. A hét nyuszi hova tart? Versenyre kel mind a hét. tengelicék. oly éles szemmel. füvek őket. No. távol. Melyik kapja a sok tapsot? Futóverseny a javából! A cél nincs már messze. barna őzek. patakpart.

friss szénával megeteti. hazaviszi kis házába. Panaszosan sír szegényke. Ápolgatja. melegszívű. Megszólalt a róka. a hét tapsifüles milyen fürge. sete-suta. Bodri kutya . falu szélén lakik az én öreg néném. a szarvas: . farkas. eltörött a gida lába.Felneszelnek ám a nyulak. arra ballag öreg néne.Lám. madárének. Hol lelhetnek egérutat? És egy röpke pillanat hét nyúl hétfelé szalad. dédelgeti. Fazekas Anna: Öreg néne őzikéje Mátraalján. rátévedt az országútra. Cili cica. mókus. tőle tudom ezt a mesét. forrásvízzel megitatja. derék. Ölbe veszi. Így maradt a vadász hoppon és egyszerre száz fán. mackó. mintha volna édesanyja. lám. milyen ügyes! Megérdemli mind a tapsot. őz. dolgos. bokron felzengett a madárének. megsajnálja. megbotlott egy kidőlt fába. örömének. Őzgidácska. Éljen a hét futóbajnok.

kopácsol a tarka harkály. gyere haza. várja szellő. lankák üzengetnek: "Vár a sarjú. Barna szeme bús-szomorún csüng a távol hegykoszorún. hej. tanultak ők emberséget. nem bántják a kis vendéget. vígan szól a kakukk hangja. csak az anyja úgy ne várná. hol selyem fű. Reggel bíbor napsugarak játszanak a felhő alatt. . Esti szellő ködöt kerget. nagyon is visszamenne. gida pajtás!" Könnybe lábad az őz szeme. dombok. puha pázsit. csak a nénét ne sajnálná! Éjjel-nappal visszavágyik. tarka mező száz virága őztestvérkét hazavárja. de nincs hozzá való kedve. gyenge hajtás. vidám táncot ellejthetne.mellé búvik a zugolyba. kék ég alján futó felhő. elmehetne az őzbálba. bábot cipel szorgos hangya Várja patak. Ahol mókus ugrabugrál. Gyorsan gyógyul gida lába.

Haszontalan állatkája. amíg látja: "Élj boldogul. ember házban. visszatipeg öreg néni.dehogy . egyre jobban szaporázza. csendben ballag. eliramodik. Ölelésre lendül karja: . zörren ablak. fenn terem a mohos sziklán.mégse tartja. Öreg néne megsiratja. vadárvácskák. hó borul már házra. hegygerincen megfordul. virág. hogy búcsút intsen: "Ég áldjon. kisgidája visszanéz-e. őz erdőben. egyedül él öreg néne. őzgidácska!" Lassan lépdel. fordul a föld egyszer-kétszer. onnan lesi öreg néne. Nyár elröppen. levél sárgul. rét. nem felejti a kisgidát. rétre. kattan ajtó. lepereg a vén bükkfárul. Újra kihajt fű. kitárja a kicsi kaput. kékek. De a tetőn. Kitekint az ablakrésen: ki kopogtat vajon éjjel? Hold ragyogja be a falut. vissza . kicsi csalit" s mint a szél. és integet. lilák. ki-ki lakjék hazájában. fa.harmatgyöngyös harangvirág. s olyan gyorsan. zörgetnek a kerítésen. mint a villám. Kapuig is elkíséri.

szíve dobban. Mátraalji falu széle. zsálya . sok a dolga. őzek. látogatni el-eljőnek. kapuban ül öreg néne. mért is volna? Ha fú. ne szepegjen fiacskája. s mire tölgyről lehull a makk.kis gidácska meg az anyja álldogál ott. belevész az éjszakába. fejük hajtják az ölébe. ha fagy. télen-nyáron. szegfű. Körülötte gidák. kedves szóval becézgeti öreg nénét. elhozta hát a kórházba. Falu népe is szereti. felbiceg a dombtetőre. évről évre. Piros pipacs. az meg ott a gida fia. nincs egyedül. beereszti. köd utána. puha gyolcsba bugyolálja. a kicsi bak hazaballag. Eltörött a mellső lába. hogy szemével kérve kérje: gyógyítsa meg öreg néne. S köd előtte. Gida lábát két kezébe veszi lágyan öreg néne. és azóta így nevezik: Őzanyóka. Meg is gyógyul egykettőre. megismeri: őzmama lett a kisgida.

Jércém is a tavaszon. Gácsérom és gúnárom. falu szélén lakik az öreg néném. Volt egy ludam. kalácscipó aprónépre. elvitte a róka. sír is Őzanyóka. egyszer te is légy vendége. elvitte a róka. dolgos. Vadvirágnak dal a párja. másikat meg Kovács Julcsa. Mátraalján. elvitte a róka. Egyiket Gál Péter hozta. Récém. elvitte a róka. vigye el a róka! . harmadikat Horváth Erzsi. fuss el véle! Kányádi Sándor: Róka-mondóka Volt egy kicsi kakasom. elvitte a róka. nagy köcsögben. tirárom. jó tojó. tóban tocsogó. Gidára vár sós kenyérke. kis csuporban szivárványszín száz csokor van. úttörő lesz valamennyi. Semmim sincsen. derék mese őrzi aranyszívét. énekszótól zeng a háza. oly vidám a gyereknóta. nevet.virít háza ablakába. itt a vége. melegszívű.

Mennyi szégyen ér most vénkoromban.Weöres Sándor: Medve-nóta Kinn voltam a rengeteg erdőn. de nehéz. kibújás vagy bebújás? Ez a gondom. jót eszem. barna medve üldögél. hortyogok. ha bebújok. Barlangból kinézzek-e? Fák közt szétfürkésszek-e? Lesz-e málna. . Tíz körömmel másztam a fára. megy a tél. Megszökött a medve vacsorája. Kulloghatok éhesen odúmba. odú-méz? Ez a kérdés. éhezem. vacogok.” A medve töprengése Jön a tavasz. óriás! Ha kibújok. Lompos medve brummogva ballag: „Mászni könnyű ilyen fiatalnak. ha bebújok. ha kibújok. Medvét láttam kúszni a lejtőn.

itt a málna. Fölverik a bokrokat. Márikának.Nemes Nagy Ágnes Nagymosást tart medve néni Két kisfia kérve kéri: „Míg te mosol. Elnyúlnak a fa alatt. El nem rejti azt a fenyves. licsi-locs. . tele bendő. tömd a szádba! Szúr a tüske? Annyi baj! Bozontos a medve-haj”. akinek a keze enyves! A két mackó szétszalad. „Hé! Lopják a kosarat!” Felriadnak most a zajra. Jaj be édes. néznek arra… „Jaj! Hová lett a kosár?” Pamat-fülük égnek áll. „Nézzünk körül ott. kis húguknak. málnát szed két kicsi bocs”. néznek erre. Málnát szednek. két kis bocsnak elegendő. a nyúlnál!” „Répán élek – mondja Nyúl Pál – meg káposztalevelen. „Itt a bokor. Olykor meg is reszelem”. Tele kosár. sima bükk. ha találnak. Szép az erdő mindenütt: szőke nyírfa.

„Nézd csak. mert a fáról leszalad. mogyoró. nézd csak. s kölcsön ad egy kosarat. zamatos. három bocsnak elegendő. Medve néni fonogat – így őrzi a bocsokat . „Mókus! Mókus! Hol a málna? Nem te vitted föl az ágra?” „Málna?! Dió. idesüss. be édes. Nincsen otthon már hiba. „Nincs ennél jobb eledel!” – mondja bölcsen Sámuel. ki fut erre? Senki más. meg fenyőmag. itt a jaj! Egy fatörzsön elhasal. ágyuk vetve. Itt az este. „Hát szaladjunk most utána? Nem. málnát eszik Márika. mint Tolvaj Ferke!” Itt a baj most.Róka-asszony mondja: „Mackók! Málnát nálam mért kutattok? Mért csináltok galibát? Többre tartom a libát!” Sün Sámuel a fa tövében siklót vacsorázik éppen. itt a málna! Ó. boldog ám a két kis mackó. Tele kosár. az a jó!” Mókus Miklós kedves fickó. megszedjük. alszik három buksi medve. tele bendő. míg mama mos”.

ritkán mosdasz. mezőben udvarolsz jó erőben: "Én vagyok a Szörnyű Tigris. tigris. Erdőben.Orbán Ottó: Tigris Tigris. nálam szörnyebb tigris nincs is!" . inkább piszkos bundát hordasz.

Szombat szobájába. Holnapután lepényt eszek. Kedd .hajthatod a lovat. Péntek piszkos. Vasárnap a verpeléti vásárba. Vasárnap kényes. Péntek. holnap péntek. csütörtök. Szombat szappanos.van eladó sütőtök. Hétfő . Péntek pitvarába. kedd.kevés lesz a meggy. szerda.vége van a vásárnak. Jó dolgunk van. Kedd kedvibe. Csütörtök csendes.paszulyos az inged. Szerda szerelmes. Hétfő heves Kedd kedves. . Csütörtök csűribe. Hétfő. Csütörtök . Szombat . Ma csütörtök. Szerda .megérett a málna. Vasárnap . Péntek .NAPTÁR Hétfő hetibe. Szerda szeribe. szombat.zöldül már az mező. vasárnap.

Akkor évben jól ereszt A kolbász és a gerezd. török tök. November télelő. Július érlelő. Ha megfénylik a vízkereszt. Szerda után csütörtök. Kalászt érlelő június. Dinnyeszedő augusztus. Augusztus csépelő. Március szántóvető. Virágnyitó május. Május szépen zöldellő. December pihenő. Február a nyomán. Jégen járó január Havat fújó február. Hóolvasztó március. Június nevelő. Szelet fúvó szeptember. Széllel bélelt április.Mint erdőn a madárnak! Görögdinnye. Április nevettető. Kendernyövő július. Szüretelő október. Megcsordítja az ereszt. Október borozó. . Télelő november Január elől jár. Szeptember gyümölcshozó.

. mező. Meleg ruhát. Szépen fénylik Vince. Ha szeles. Ha ködös lesz a hadakozás. akkor tör. nem gatyát. Ha pedig havas vagy nedves. Ha fényes lesz Szent Pál. Hogyha erős vagy nedves. Pünkösdig az meg nem áll. Lesz a kenyér igen kedves. Ha pedig talál. Pál fordulása ha tiszta. embernek sírt ás. Minden termés szépen áll. Ha Zsuzsanna napján az ég Megrendül délről: Nyugatról jó idő. Bőven terem. Ha szeles: jő hadakozás. Ha húsvétkor eső száll. Pongrác. Ha pedig északról: Keletről jégeső jő.Öregektől tudom ezt. Megtelik borral a pince. Bonifác. Hogyha Medárd pityereg. puszta. Szervác. Ha Mátyás nem talál jeget. Negyven napig csepereg. Ha ködös: embernek sírt ás. akkor csinál.

Karácsonyig vígan Legelhet a kecske.Lesz kenyér igen kedves. Várhatod a hideg telet. Ha Péterkor nagy a meleg. Ha Szent Mihály napján Még itt van a fecske. Daru. Hull a dér. jön a tél. JANUÁR Pálnak fordulása Fél tél elmúlása . gólya útra kél.

A ködös január Nedves tavasszal jár. .Piroska napján a fagy Negyven napig el nem hagy. Megtelik a pince. Ha fénylik a Vince.

FEBRUÁR Gyertyaszentelő melege sok hó a jégnek előjele Gyertyaszentelő hidege Koratavasznak előhírnöke. Ha derűs a Román napja Ég áldását bőven adja. Jeget olvaszt Mátyás. hogyha talál S ha nem talál. . akkor bizony csinál.

Neki fáj márciusi hó. . Márciusi por fűnek jó.MÁRCIUS Gergely-napi szél Szent György napig él. Fehér Nagycsütörtök Indán sül meg a tök. József kezessége Jó év kedvessége.

Áprilisnak nedvessége Fáknak termőképessége. ha nem esik. Hogyha Vitálisz didereg.ÁPRILIS György-nap előtt. Jó gazdának bosszúsága. György-nap után sok is esik. Tizenötször lesz még hideg! Áprilisnak szárazsága. .

A vincellér mint a páva kényes.MÁJUS Orbánnak a napja hogyha fényes. Pünkösd-napi esésre ne várj áldást vetésre. Május hava hűvössége A gazdának üdvössége. Mint az áldozócsütörtök Olyan lesz őszi időtök. .

. szavamra.JÚNIUS Ha száraz a nyár eleje Szent Víd Bő esőt hoz. János-napi zivatar Negyven napig elvakar. ezt Elhidd! Margit-napi esőcseppek Tizennégy napig peregnek.

Mihelyt a pók széttépi hálóját. Magdolna sárban csücsül. Jön a felhő.JÚLIUS Esős Illés rossz. Anna asszony reggele már hűvös. Jakab napja vihart szül. mert áldást nem hoz. ne játssz vele. . s rögtön tartós esőt ád.

Lőrinc-napja. . sok a gyümölcs. kemény tél várható. Jó mustot ád a hordóban. Sűrű eső augusztusban. az ősz is nekünk kedvel.AUGUSZTUS Ha Domonkos forró. ha szép. és szép. Bertalan szép idővel.

.SZEPTEMBER Amilyen az Egyed-nap. sok havat és kemény telet ígér. Mihálykor az észak s keleti szél. olyan az egész hónap. négy hétre előre szabja. Az időt Kisasszonynapja.

OKTÓBER Leodegár. Simon. Ha megdurvul a nyúl szőre. Juda hóval tömi tele szádat. siess fáért az erdőbe. Orsolyakor takarítsd be káposztádat. . Örülj! a jövő év páratlan jó. hogyha lombhullató.

NOVEMBER Ködös Márton után Enyhe telet várhatsz. Havas Márton után Farkast soká láthatsz. Az András-napi hó A vetésnek nem jó. Szent Erzsébet-napja Tél elejét szabja. .

Fehér húsvétot hoz. János-nap ha borús. A termés igen dús. . Zöld karácsony rossz.DECEMBER A Lucának híres napja A napot rövidre szabja. Téli mennydörgés. Meglesz jó termés.

Ha zsákkal viszik a határon. játsszatok a hajamon. Fagyos folyó megáradjon. Még akkor sem jó. fújjatok csak. .A márciusi hó. Szécsi Margit: Március Déli szellők. Olvassz havat. melengető márciusi szép napom.

Március van. Weöres Sándor: Tavaszköszöntő Sándor napján megszakad a tél. Szőkék legelébb Aztán feketék. Zsákban Benedek Hoz majd meleget Nincs több fázás. Meleg is. mint a szürke jégvirág. Becsap minden gyermeket. . Ember s állat érzi már. Szebb a somfa gyenge szirma. dong a kaptár. József napján eltűnik a szél. hideg is. Már közhírré szétdoboltatik: Minden kislány férjhez adatik. Ha áprilisban az ég zeng. Jó és hasznos időt jelent. boldog aki él.vessen bimbót minden ág. Bolondos április. szárnyat rezget százezernyi kismadár. Ki az utcán tekereg. március van.

Jön a tavasz. se rétre: a szép tavasz elébe! Egy kettő. József. hozza már a meleget. jönnek hegyen-völgyön át. négy. kettő. József. Mindhármukon hátizsák. Rákos Sándor: Három vándor Baktat három vándor: Benedek.Végül barnák és a maradék. te kis nyuszi hová mégy? -Se erdőbe. Nem fúj már és nem havaz. három. József után Benedek: ők hozzák a meleget! Osvát Erzsébet: Három cimbora Sándor. itt van a tavasz! Zelk Zoltán: Tavaszi dal Egy. három. Itt van. kettő. három. a nyomában József baktat. kis őzike. fut a tél. négy. te kis madár vígan légy: . Fújj szél. cipelik a meleget. Elöl Sándor billeg-ballag. hová mégy? -Elég. meleg szél. József viszi az erdőbe. Hátul szuszog Benedek. hogyha tudom én: tavasz elé futok én! Egy. A megmaradt meleget tóba szórja Benedek. Sándor viszi a mezőre. Sándor – elől megy Sándor. négy. Benedek. Sándor után József.

ez itt akác. De a fátyol nehéz ruha. ha lerajzolom. ez itt a nap. virágom.olyan szép dalt daloljál. virágom. ez itt a dél. ez itt az út. Mert azt a szél könnyen fújja. virágom. De legjobb. virágom. . Ez itt a ház. csak nézd a jobb kezem. virágom. szebb legyen a tavasznál! Tavaszi szél vizet áraszt. felénk futó. virágom. Zöld pántlika. Mert azt a bú hajtogatja virágom. virágom. virágom. virágom. Megláthatod te is velem. könnyű gúnya. virágom. csak nézd. Hát én immár kit válasszak. Nemes Nagy Ágnes: Nyári rajz Hogy mit láttam? Elmondhatom. ez itt a tó. virágom. virágom Te engemet s én tégedet. virágom. virágom. virágom. ez itt levél. Minden madár társat választ.

a repülés. ez itt gyümölcs. Mikor a fák virágoznak. ha hull a hó. tarka idő ünnepe jár. nagy hegy alatt hűsöl a tó. nézegetem. Majd télen ezt előveszem. ez volt a tó. ezer. mikor lesz nyár? Pünkösd táján. messzire mégy. ez itt madár. mint tele-tál. ha hull a hó. Habzik az ég. az álmodás. Weöres Sándor: Égi csikón léptet a nyár Égi csikón léptet a nyár. fürdeni jó. Cserebogár. az ébredés. hasát veri a nyári fű. ez itt virág. csípdes a légy.Ez borjú itt. ez itt a szél. Nézegetem. vasárnap. ez volt a ház. ez itt az ég. ez itt a nyár. lógó fülű. ezer. Hogyha kijössz. tarka idő szőttese száll. . táncra való. ez a sötét gyalogszeder. hogyha maradsz. Vénasszonyok tollászkodnak.

. szállj.jön az ősz. megy a nyár. a nevetős. komolykodva jön az ősz. ökörnyál. csillámló derekkel.Csanádi Imre: Őszköszöntő Szállj. Megy a nyár.

Kiülök a dombtetőre. szőlővel. Tudja isten. Petőfi Sándor: Itt van az ősz. hogy mi okból Szeretem? De szeretem. mosolygóval. mint mindig énnekem. itt van újra . fűre koccanó dióval. Itt van az ősz.. . S szép. itt van újra..sárga levelekkel.

S álmodj olyakat. hogy csak Álmos ő. Készülődik a faluba. Kányádi Sándor: Ül a tél a hegy tetején Ül a tél a hegy tetején. Mint elalvó gyermekére Néz a szerető anya. . Fehér kucsma van a fején.Innen nézek szerteszét. Csak aludjál reggelig. szép természet. ha virrad Reggele. Aludjál hát. Szeméből is látszik. nem hal meg. de nem beteg. Mosolyogva néz a földre A szelíd nap sugara. Levetette szép ruháit. amikben Legnagyobb kedved telik. Majd felöltözik. S hallgatom a fák lehulló Levelének lágy neszét. A hátán meg fehér suba. Csendesen levetkezett. a kikelet. És valóban ősszel a föld Csak elalszik.

-Kop-kop-kop.nyolc patkó. . Földobban két nagy ló. Szétmálló hangerdő -Csing-ling-ling-száncsengő. Nyolc patkó -kop-kop-kopCsönd-zsákból hangot lop. Száncsengő -csing-ling-lingTél öblén halkan ring. nyomában az öccse jő vígan fütyörészve.Weöres Sándor: Száncsengő Éj-mélyből fölzengő -Csing-ling-ling-száncsengő. Száncsengő -csing-ling-lingTél öblén halkan ring.visszanézve. Kányádi Sándor: Ballag már Ballag már az esztendő vissza.

pedig még csak gyermek. IDŐJÁRÁS Komáromi kisleány. férfiasan kezet fog Múlttal a Jövendő.Beéri az öreget s válláról a terhet legényesen leveszi. A Dunán. a Dunán. Lépegetnek szótlanul. s mikor éjfél eljő. . Vigyél által a Dunán. Vigyél által a Dunán.

a partján. Nyáron nagyon meleg van. A partján. Megcsókollak a partján. Télen nagyon hideg van. Fényes Nap! Kertek alatt a libáim Megfagynak. Terítsd rájuk köpönyeged.Ha átviszel a Dunán. Soha nincs jó idő. Megcsókollak a partján. Süss fel Nap. . Mindig esik az eső.

.Adjál nekik jó meleget! Süss fel Nap. Kedves Nap! Kányádi Sándor: Kopár a fa Kopár a fa a ház előtt.

szegény embert mindig ér. Nyakában a lába. orrán felhőből szemüveg. Széles világba Fut a szél magába. Mégis belefér. fúj a szél. Apró ez a szoba. De morog a szél. Az is halovány és öreg. Dunáról fúj a szél . Csak néha látsz egy kis napot. Sosem érsz nyomába. Hej Dunáról fúj a szél. Szél verdesi az ablakot. Fúj a szél.Eső veri a háztetőt.

Ha Dunáról nem fújna. lettél volna katona Dunáról fúj a szél. fog a láb és lép a kéz! Fülel az orr. kibelez és felcserél. áll a váll. néz a száj. Jancsika mér' nem nőttél nagyobbra? Dunáról fúj a szél Nőttél volna nagyobbra. Hátraarc és harcra hát. Hej Jancsika. hátra arc. szagol a fül. és fejre kéz! Szív a tüdő. az ész megáll s így osztogat: Hasra hát ki harcra kész. jaj-jaj-jaj. Mindjárt itt a zivatar! . Nyulász Péter: Szembeszél Szemtelen a szembeszél: ujjra fúj és hajba kap. s a szem beszél! De feltámad és hajba kap – újra fúj a szembeszél. olyan hideg nem volna Dunáról fúj a szél. Kiáltsatok felcserért! Esik eső.

eső. eső. vizes lesz a főkötő. sáros lesz a kiscipő.Tüzes villám cikázik. Buborékot vessél. megáznak a gyerekek. essél. . búza bokrosodjék. lesz kalács. füröszgesd! Eső. Az én hajam olyan legyen. fánkból is nagy rakás! Eső. Lesz kenyér. Aki nem fut. Esik az eső. mint a Duna hossza. Lányok lenvirágát. Ess. Hogy a búza nőjön. hajlik a vessző. eső csepereg. eső. mint a csikó farka. a gyermek örüljön. még annál is hosszabb. ess! Anyóka répáját. megázik! Ess eső! Ess! Holnap délig ess! Zab szaporodjék. Apóka búzáját.

öt csepp. Zápor függöny zuhatag . süt a nap.jót esett: fűnek. egy csepp. fának jól esett.Haragszik a katona. . csepp. csepereg a víz. olvad a jégcsap. Csepp. mert megázik a lova. meg tíz.villan. csattan. Csipp csepp. csepereg . megered.fut a felhő. ment . Jött.

a muszka. csak a Bodri kutyának az orra hegyede reggel az utca.Szabó Lőrinc: Esik a hó Szárnya van. pepita a néger. lisztet rendel a malomban. fehér már a város tőle: fehér már az utca fehér már a muszka. de nem madár. a néger. a Péter és ráadásul a rádió mind azt kiabálja. belebúj a telefonba. hogy esik a hó! . így ül a ház tetejére. az a gépe. repülőgép. szél röpíti. nincs Fekete Péter. Ház tetején sok a drót. a taxi. sehol de sehol nincs más fekete. a Maxi. fehér lesz a világ tőle. a Bodri. amin jár. Lisztjét szórja égre-földre. lisztet prüszköl hegyre-völgyre. megnézi a rádiót.

Libben a tarka nagykendő . húzza-rázza hűs szellő. Véget ér az esztendő. A kis nyúl didereg. hull a hó. zöld erdő. Megbújik a földön: Nem baj ha hull a hó. elkel most a nagykendő. Vidáman csipogja: “Süt még nap a nyáron!” Weöres Sándor: Suttog a fenyves Suttog a fenyves. . Télapó is már eljő.Gazdag Erzsi: Hull a hó Hull a hó. Tél szele hóval. Csendül a fürge száncsengő. faggyal jő. Csak vadász ne jöjjön! Parányi ökörszem Kuporog az ágon. Mesebeli álom! Télapó zúzmarát Fújdogál az ágon.

rétet. hófehér lett. mindent. hogy a fagytól megvédje. vacogjon. Cseng a fürge száncsengő. mint a nagyanyó haja. mint a nagyapó bajsza. fújja körmét. földig érő kucsmába. Kányádi Sándor: Betemet a nagy hó Betemet a nagy hó erdőt. rászitál a hófelhő.Suttog a fenyves. burkolózzék bundába. lesz belőle takaró. hull a hó. Vastag hóbunda alatt kenyérmagvak alszanak. Aki fázik. Minden. . zöld erdő. mezőt. topogjon. csak a feketerigó maradt feketének. s kikeletkor kikelnek. puha ágyban telelnek. hófehér lett. Végire jár az esztendő. Várnai Zseni: Hull a hó Hull a hó. ráborul a vetésre.

lába nincs. ha úgysem táncol. Zelk Zoltán: Hóember Csillog a fákon a zúzmara. kavicsból kap szemeket. készül a hóember. Csukás István: Hideg szél fúj Hideg szél fúj. Szénből. s repül a sivalkodó szélben akár a por. mint agyagot.bújjon be a dunyhába. az orra meg paprikából. Kinek jó ez? Csak a kövér hóembernek! Szeme szénből. de minek is. hogy az ember majd megdermed. ragyog. üljön rá a kályhára mindjárt megmelegszik. mint az ezüst. . a füst. hadd nézze: a világ milyen fehér! S milyen szépek az ezüst téli fák. Serényen dolgozik három gyerek: fagyos kezeikkel gyúrják a havat.

ablak alatt Álldogál egy fura alak Hóból van a keze. Szénből csupán a szeme. lába. Fehér hóból a ruhája. Vesszőseprű hóna alatt. Hóból annak mindene.Gazdag Erzsi: Hóember Udvarunkon. . Feje búbján köcsögkalap.

ha kutyabál volna. lassú táncot ropna. kis kutya is.FARSANG Csoóri Sándor: Farsangi kutyabál De érdekes volna. Csau csacsacsázna. ahogy meg van írva. a többi vén kutya meg leülne a hóba. . Komondor kényelmes. Puli Pali csárdást. bozontja a szemébe lógna. s farsangnak napján minden kutya bálba gyalogolna. kit csíp még a bolha. a foxi bokázna. sötét szőre. nagy kutya is.

Heje-huja vigalom! habos fánk a jutalom. bokázik a máktörő. Dirreg. Mákos patkó. míg az őrlő pergeti. . táncosra vár a kosár. A kávészem int neki. értük van a parádé. keringőzik a kanál.Gazdag Erzsi: Itt a farsang Itt a farsang. Csárdást jár a habverő. durrog a mozsár. áll a bál. babkávé.

Szabad-e locsolni? Én kis morzsa. Bejártam a fél világot. visszatérek. . Napsütésben nyiladozzál. Nagymamától kettőt kérek! Zöld erdőben jártam. Kék ibolyát láttam. Mindenütt egy tojást kérek. rózsa szép virágszál. se nem ettem. Gyenge rózsa. Meglocsollak illatozzál! Hol kitérek. El akart hervadni. Tojást kérek. Hogy öntözzem alig vártam. Szálló szélben hajladozzál. Ha nem adnak. Se nem ittam. Hordók csapja. hol betérek. Rózsa. Verebek papja.HÚSVÉT Korán reggel útra keltem. Ha beférek. Láttam sok-sok szép virágot. A legszebbre most találtam. Tarisznya húzza a vállam. Térdig kopott már a lábam.

Estig is itt állok. Ajtó mögött állok. Hol a tojás. Szagos húsvét reggele. Ha nem adnak piros tojást. Piros tojást láttam. Kedves liliomszál. Kerek erdőn jártam. Leöntjük a virágot. Piros tojást várok. piros tojás? Tarisznyába várom. Bárány húzta rengő kocsin. Ákom-bákom. berkenye. gyöngyvirágom. jó reggelt. Gyöngyöm. Nesze hát rózsavíz. Megöntözlek rózsavízzel.Ha nem adnak Továbblépek. Hogy ne hervadozzál. . Visszük már a kalácsot. Mindjárt ide szálltam. Jó reggelt.

Kibélelte bundával. Szerencsémre nyitva volt. Nagykarácsony immár eljő.KARÁCSONY. sose lepi dermedt álom: míg az ágán jég szikrázik. hogy az úton ne fázzam. . Jegesmedve barátom varrta meg a kabátom. hol a hó hegyvastagnyi takaró." Meseország (világos)t Hóországgal határos. szíves szóval biztattam: "úgy szaporázd a lábad. megkérdezték mit kérek. Szarvasomat befogtam. Weöres Sándor: Szép a fenyő Szép a fenyő télen-nyáron. a tenger meg hat akó. MIKULÁS Gazdag Erzsi: Honnan jöttél Télapó? Honnan jöttél Télapó? Hóországból. üde zöldje csak pompázik. S Meseországból az út egyenesen ide fut. Jöttek elém tündérek. szél se érjen utánad. útközben egy mesebolt.

érkezik az új esztendő. piros alma. . Kinn pelyhekben hull a hó. Meg-megrázza õsz szakállát. zsák. pattanj Palkó. Jöjj el hozzánk. Gömbölyű zsákját Százfelé vitte. fázik. Oly fehér a rét. kedves öreg Télapó! Pattanj pajtás. Piros alma. itt a télapó. Van zsákodban minden jó. Jég a cipője. aranyág. Zsák. itt a télapó. jöjj el kedves Télapó! Minden gyerek várva vár. telizsák. puttony nyomja széles vállát. Míg a mező dermed. mogyoró. a zöld fenyves csak pompázik. itt van. telizsák. mogyoró. a róna. már nyílik ám az ajtó. aranyág. Szán repítette. zsák. Hull a pelyhes fehér hó. Télapó itt van Hó a subája. Benne dió. vidám ének hangja száll. Két szarvas húzta. nézd. Zsák. Piros alma. s itt van. várunk rád. Leng a szakálla.

csakhogy itt vagy télapó. édes Istenem. mert siettünk. Adjonisten. jónapot. hoztunk aranyat hat marékkal. Aki szerecseny király.biztos itt lakik a Jézus Krisztus. Megváltó! Jöttünk meleg országból. gyalog jöttünk. afféle földi király személye. Segíts. fényes csizmánk is megrogyott. Hulló könnye záporán át alig látja Jézuskáját. Mária boldogságos kis mama. Üdvösségünk.mintha porcukorból volna. Menyhárt király a nevem. Istenfia. Főtt kolbászunk mind elfogyott. tömjént egész vasfazékkal. Úgy hallottuk. Benéztünk hát kicsit hozzád. Lángos csillag állt felettünk. Én vagyok a Boldizsár. József Attila: Betlehemi királyok Adjonisten Jézusunk. Megváltó. Nagy pelyhekben hull a hó. jónapot. Irul-pirul Mária. Nem vagyunk mi vén papok. . égi ország! Gáspár volnék. Jézusunk! Három király mi vagyunk. kis juhocska mondta . megszülettél szegények királya lettél.

s indulna már. hogy jöttél. a csóka is így szólt: az udvaron egy hóember mit gondolt. a torony. . jóéjszakát kívánok! Zelk Zoltán: Télapó és a hóember Én egy csókától hallottam. Ennyit gondolt a hóember egy szóval se többet. Jó. hogy egy piros csizmás öreg ember áll ott. ha igazat mondanak a csókák és a tornyok. Meg is kéne szoptatni már. ő is köszön. nem gondolt. ő lesz az első hóember. hogy útra kelek. Így kezdte a hold. a torony meg tavaly télen hallotta a holdtól. mikor hallja. épp ebben a percben gondoltam. jóestét köszönnek. akkor én is ti néktek most színigazat mondok. Kedves három királyok. csóka a toronytól. dehogy fog ő egész télen állni. azt gondolta. ki megtanul járni.A sok pásztor mind muzsikál. ő is mondja: "Jó estét kívánok!" s látja. öregember.

.induljunk hát ketten. örüljetek megérkezett Télországból Karácsony. hogy a világot már kétszer is bejártad. ahányból kijöttek. így olvadt el reggelre az útra kelt hóember! Karácsonyi csengő vagyok. míg csak üres nem lett végül a Télapó zsákja. fehér a szakállad. úgy nem győzném. Látom. Ahány házba csak bementek. te hóember. a Télapót látod!" Így történt. hogy akkor este-látta aki láttaegyütt szállt fel a hóember s Télapó a szánra. hanem szánon járokúgy nézzél rám. százszor és még százezerszerfeleli nagy nevetve a piros ruhás ember-. meleggel." "Körül bizony kétszer. Lehet. várták őket minden házban kályhával. de nem gyalog. nagyon öreg lehetsz. lett a répaorrú vándor egyre-egyre könnyebb. együtt vittek ajándékot házról házra járva. csilingelek az ágon.

A tojása kerek. Paprikából kiskirály. pont. . készen van a kiscica. vesszőcske. ez még nem a gólya. alája egy farkinca. Két kis zsinór lóg le róla. bekerítjük karikába. nagy a hasa. készen van a török basa. mindjárt megesz! Pont. kicsi nyaka.RAJZOLÓS Áll egy kis pont magában . Kiskirályból tulipán. Kerekítek kereket. alája meg még egyet. hurkapálca hosszú lába. Egyszer volt egy Jancsika. készen van a fejecske. Jancsikából paprika. hegyes. mindjárt itt áll a vén begyes. Piros csőre hosszú. Tetejébe két egyest. azzal gázol a mocsárba. nono. hegyes. jön a gólya.

.Rajzolok egy kerekecskét. mint a zsemlét. kerekecskén kis gombocska. gombocskának két nagy füle. gömbölyűre. kerekecske. gombocska. itt csücsül a nyulacska. akárcsak egy baba volna. farkincája. vajon mi néz ki belüle? Bajuszkája.

EGYÉB Áj. kecskeháj. Ásó. Akinek fekete. Akinek barna. Maj' nem fáj. süt a Nap. Eledele alma. Paprikajancsi mosogat. Jól megkenjük. Akinek a szeme zöld. báj. János bácsi csinálja. Eltörött a pipája. Takarója a nagy ég. úgy pipál. Hát az öreg. . Puha ágyat vet a föld. Akinek a szeme kék. mit csinál? Hasra fekszik. kapa. Liliom a tenyere! Esik az eső. gyertek! Ássuk fel a kertet! Egyedem-begyedem tengertánc Hajdú sógor mit kívánsz? Nem kívánok egyebet Csak egy falat kenyeret.

gyerekek. szól a duda. Buda. jó ropogósat. tengerre szállt egy rézüstben. Pattogatott kukorica. Fölmászott egy fára. szakálla volt kender. duda. Közel volt a tenger. Sósat. kiapadt a tenger. az én mesém is tovább folyna. Egyszer volt egy ember. kimászott az ember. Laci bácsi kacagta. Gyereki. Buda. a harmadik meg nyúzta. éhes lesz. szakálla volt kender. duda. Pest. szakálla volt kender. beleesett fejjel. Gyula. te tubarózsa. Bikkfa tarisznyája. zöld az ablaka. égerfa csizmája. . annak lesz. aki nem vesz.Cifra palota. Buda. Gyerekek. Gyula. Aki vesz. Gyula. leesett a sárba. sósat. Volt egyszer egy ember. Ha az üstjük nagyobb volna. szeretik a perecet. Három vén bölcs Nekeresdben. Mari néni siratta. Elégett a kender. Vár a viola! Hej. megmaradt az ember. Két kutya húzta. Egyszer volt egy ember.

Jöttem karikán. fekete lett kis Bence.Egyszer volt egy kemence. Jaj de nagyon eltévedtünk. elszaladt a rákom. Belebújt a kis Bence. Aki látja károm. jól elverte kis Bencét! Hátamon a zsákom. . fizesse meg mákom! Jön a kocsi. kihullott a mákom. Mákomban a rákom. Kordé kocogó taligakerék. Három véka jókívánság. nézi mamája: nem ismer a fiára! Becsukta a kemencét. No de kicsit elnótáztunk. Kirágta a zsákom. Három véka fülemüle énekel a fán. kicsi taligán. Kányádi Sándor: Kérdezgető 3. Veregeti csapzott tollát. Rajta ül egy ázott holló. Jegenyefa ingó-bingó. Derekasan áztunk-fáztunk. Nézi. most érkeztünk. zsákomban a mákom. Áldjon meg az ég. Kormos volt a kemence. Keserüli holló voltát.

csengős csikós patkolok. kippre kopp. Bóbita. Weöres Sándor: A tündér Bóbita. te kis kovács. mit dohog a kalapács? Hallod-e. mit dohog a kalapács? Azt dohogja. Két csiga őrzi az álmát. Béka-hadak fuvoláznak. Sáska-hadak hegedülnek. . Bóbita épít. kippre kopp. Ekevasat élezek. Törpe-király fia-lánya. Ráül. Hajnali köd-fal a vára. csengős csikós patkolok. te kis kovács. kinek szoros. hogy a cipő Azt mondják. Bóbita álmos. Röpteti és kikacagja. mert a tavasz közeleg. Szárnyat igéz a malacra. ekevasat élezek. Szunnyad az ág sűrűjében. döndeleg. te kis kovács. Hallod-e. Bóbita játszik. te kis kovács. Termeiben sok a vendég. Weöres Sándor: Azt mondják. Bóbita. igér neki csókot. Azt kopogja. Bóbita táncol. Bóbita. mit kopog a kalapács? Hallod-e. hogy a cipő.Hallod-e. mit kopog a kalapács? Azt kopogja. Elpihen őszi levélen. kinek bő. Körben az angyalok ülnek.

ég. Mert ha fának nekimentek. egyik dombról a másikra. A juhásznak jól van dolga. Cickom-cickom. Terelgeti nyáját fújja furulyáját bú nélkül éli világát. Fejeteket beveritek. Ég a gyertya. dobszerda. Belefújja búját a birka bőrébe szélnek ereszti belőle. sose kérges. sose bő. szita péntek. El ne aludjék. kinek bő. Azt mondják. sose szoros. Szélről legeljetek. De minekünk sose szoros. sose bő. Mind leguggoljék! . vagyon. Szerelem csütörtök. Szentandrási sobrikút. de mi haszna vagyon! Add nekem azt! Elkapom azt! Szita. Aki lángot látni akar. Ha megunja furulyáját. kinek kérges. Szilikút. vagyon-e szép lányod? Vagyon. hogy kinek szoros. szanyikút. előveszi a dudáját.De minekünk a cipő. Fának ne menjetek.

És ez minden nap így megyen. Ugyan mi hát?. seholsincsen fejére került rá a kucsma..Mondjad! Volt egy molnár. mondjam még? . tovább is van. azért maradt otthon. Mint egy nagy szappanbuborék. lyukas ujjú kesztyűjének nem lelte a párját Seholsincsen keze fázott. meg egy pék. tovább is van.Petőfi Sándor: A Nap Mi az a nap? mi az a nap? Nem is nap az tulajdonkép. mondjam még? .. Seholsincsen nyakára felkötötte sálját. Valami óriásfiú Kifúja reggel Keleten. meg egy légy.hát semmi más. Devecsery László: Mese a kabátról Felöltözött a kabát. kesztyű nélkül a kabát: EZÉRT MARADT HOPPON! Tamkó Sirató Károly: Mondjam még? Volt egy dongó. magát begombolta. S szétpattan este nyugaton.

Mondjad! Ha neked ez nem elég. világ minden óriását földhöz vágom én. mondjam még? . mondjam még? .. öleld meg a kemencét! Bumm! Szabó Lőrinc: Kicsi vagyok én. meg egy fék. Kicsi vagyok én erős leszek én. Kicsi vagyok én majd megnövök én apámnál is. Kicsi vagyok én bátor leszek én óriások palotáját elfoglalom én. tovább is van. anyámnál is nagyobb leszek én.. Kicsi vagyok én boldog leszek én ..Mondjad! Volt egy asztal.Mondjad! Volt egy kantár. Kicsi vagyok én nagy úr leszek én aranyszobát adok minden testvéremnek én. meg egy szék. tovább is van.

oly messze ment ákombákom. úgy indul el ákombákom. hideg szél fúj. Hát egyszer csak látom.én leszek a legjobb ember a föld kerekén! Zelk Zoltán: Ákombákom Egyszer régen az irkámon. Azt hittem. eljött hozzám ákombákom: s visszaadta nagykabátom... . mindig ázom. ákombákom: add vissza a nagykabátom!" S képzeljétek. s rajta van a nagykabátom. Szólok hozzá: "Ákombákom. született egy ákombákom. de mikor az erdőt járom. jövő nyáron. már sose látom. látom: két lábra az irkámon. mért vitted el a kabátom? Eső esik. Légy olyan jó. ül az ágon ákombákom. mindig fázom.

mint törpével egy óriás: . lépcsőnek használta a könyves polcokat egész délután. róka rege róka. A kutya lerántotta. róka rege róka. Hozzávágta kalapját. Másik meg a fajtáját. nem is hederített reám. róka rege róka.mondta s az asztal tetejére állt. Szabó Lőrinc: Lóci óriás lesz Veszekedtem a kisfiammal. hová mégy. de azért tetszett a kicsi. Harmadik az ükapját. lett belőle rántotta. . mint te! . ne kalapáld a butort! Lóci. róka rege róka. róka rege róka.Lóci. megint ledobtad az erkélyről a mozsarat! Hiába szidtam.Weöres Sándor: Regélő Három görbe legényke. tönkrenyúzott.Most nagyobb vagyok. fenyegettem. Egyik szidta gazdáját. mit csinálsz? Jössz le rögtön a gázresóról? Ide az ollót! Nem szabad! Rettenetes. . róka rege róka. róka rege róka. a kaktusz bimbait lenyírta és felboncolta a babát. Nem bírtam vele. Tojást lopott ebédre. róka rege róka.

csupa láb. megmutatni. gondoltam. bosszút állni. úgy kelt fel rögtön a világ: tornyok jártak-keltek köröttem és minden láb volt. zsupsz. hogy megrakni ne kelljen. leültem hozzá játszani. észre sem vett bomba a nagy falak között. (Mi lenne.. És lassan elfutott a méreg. óh hogy meggyűlöltem!.és már gyűlöltem mindenkit. a messze. egy pillanat: Lóci lerántotta az abroszt . aki elnyomott. hogy mindent tudnak és erősek s én gyönge és kicsi vagyok. És ijesztő volt odalentről. hogy mit tudok. Negyedóra .föl! föl! . hogy olyan nagyok a nagyok. tenni akartam.. Minden lenézett. És ekkor. ahol a gyerek?) És ahogy én lekuporodtam. ki az egek felé szárnyra kelt. nem növök. megalázott. mint kis. és megnőtt a magas. hogy mégse szállok. mint nyomorult kis rab mozogtam a szoba börtönfenekén. és hórihorgas vágy emelt .s végül. Gyűlöltem. feszengtem. és csak a padló volt enyém. ha mindig lent volnál. Leguggoltam s az óriásból negyedórára törpe lett.mint az első hajóst.

mert különben meg talállak csípni. Petőfi Sándor: Arany Lacinak Laci te. ha mondom. ülj meg itten az ölemben. .mondtam csendesen. Felugrottam: . Szájadat betedd. nyisd ki ezt a kis kaput. hogy kikap. igy ni! Ugye fáj? Hát ne kiabálj. . hogy nagy. majd meglátod. tudva. ne félj.Aztán: . hogy óriás legyen. Tarka lepke. rontom-bontom.s már iszkolt. s magasra emeltem szegénykét.Te kölyök! . jer.No. De ne moccanj. hallod-e? Jer ide. hogy mi fut rajta át fejedbe… Egy kis tarka lepke. kis mese. s nyisd ki füledet.

Volt egy ember. Telt vederrel a kezében. Mit csinált? Elment a kúthoz. a mezőre ballag szépen. kapta magát. benn a lyukban. És vajon minek merítette meg azt a vedret? Tán a kertet kéne meglocsolnia? Vagy ihatnék?… Nem biz a. . mi végett nézi át a mezőséget. ott megállt és körülnézett. hű. s odabenn van. ejnye vajon mit szemlélhet? Tán a fényes délibábot? Hisz olyat már sokat látott… Vagy a szomszéd falu tornyát? Hisz azon meg nem sokat lát… Vagy tán azt az embert. Ninini: ott az ürge. telemerte. Ki amott a kendert áztatóba hordja? Arra sincsen gondja Mire van hát? Ebugattát! Már csak megmondom. a vizet mért hozta ki? Ürgét akar önteni. A mi emberünk se' rest.szállj be Laci fejibe. De nem volt víz a vederbe'. mi fürge. nagybajúszos. mint szalad! Pillanat.

Macsoládra . A lyuk száján nyakon csipték. a lyuk mellé. Jöttünk-mentünk Nagylaposon . Pécelre .odanyargal egyenest. Galántára palántáért.feszesen. Szerencs-Érre szerencséért. Hétrongyoson .hegyesen. Laci.mézért Mézeskútra .begyesen.mazsoláért Cseresznyésre cseresznyéért. nyakon csipték. hanem aztán csak kimászott. torkig tele lett. S mostan… Itt van… Karjaimban.kocsonyáért. Rabizára paprikáért. te bizony! Tamkó Sirató Károly: Vándor móka Elindultunk Balátára malátáért. Kocsonyádra .pénzért. Még az inge is átázott. s beleönté a veder vizet. Soroksárra salátáért. hazavitték. mert e fürge pajkos ürge te vagy. . Homoródon . A szegény kis ürge egy darabig türte.

Potyondon potyogtunk.seregestül. Zajgóvárra . Lepénden lepént ettünk.álmodtunk. Heverdelen elhevertünk. Éberlakon . Bolondócon . Szombathelyre szombaton. Szikszón szikkadtunk. Lovas-szirtre jó lovon. .daltalan.bolondoztunk. Hangosvölgybe .verebestül.Lassú-réten . Nyíratádon . Legénden legénkedtünk. Fenekesre fenekestül. Csolnakosra csolnakon. Csuklódon csuklottunk.napoztunk Koplallón . Be is értünk Verebesre . Árnyékoson . Tolcsván tocsogtunk.vacogtunk. Szekeresden szekereztünk.kacagtunk. Mit csináltunk? Hévízen .nyiratkoztunk.sebesen. Dalos-zugba . Előréven elrévedtünk. Nekeresden nem-kerestünk.hangtalan. Seregesre . Szomoródon .zajtalan.jóllaktunk.

mint a rokka . és kemencét fűt a pók. Boldogkőre. Azt hitte. hogy a pék a pékhálót szövi rég. libát patkol a kovács.Szomjúhelyre szomjasan. mert ez a Sehallselát kerülte az iskolát. kitűzik a ház elébe . zabszalmát sző a takács. mint hat ökör.letye-petye-lepetye! Weöres Sándor: Sehallselát Dömötör Sehallselát Dömötör buta volt.letye-petye-lepetye! Bárki inge. Bársonyosra bársonyban és boldogan! Weöres Sándor: Pletykázó asszonyok Juli néni.letye-petye-lepetye! lyukat vágnak közepébe. ő csak ordítani bírt. Míg más olvasott meg írt. ottan sülnek a cipók. Gyopárosra párosan. hogy szűcs az ács. jár a nyelvük. sziklát aszal a szakács.letye-petye-lepetye! üldögélnek a sarokba. Azt gondolta. . rokolyája . Kati néni .

Ott a sok fánk. s három boglya bajuszáért vett egy szopós malacot! Jankovich Ferenc: Az egyszeri-kétszeri fánk Fánkot sütött nagyanyánk.. Szaladtam én a szerbe szívesen.. hát levágták. hét kaszával kaszálták. mint hat ökör. Nagyanyó felkiált: "Elfogyott a fánk!" Se fánk-se fánk.. Ha nem fért. . Holott már kezdett esteledni ránk. Nagyapám csak kacagott. Volt öröm! Egy üst zsír feketéllett a tüzön.. Fecske Csaba: Bajusz Egyszer vót.megette a könyvlapot. három hétig csupálták. de ott sem volt. és nem volt semmi fánk! Se fánk-se fánk. kuszálták. kaszálták. mert ez a Sehallselát kerülte az iskolát. hol nem vót. Mit csináljunk? -gyomrunk is korgott... De amikor kezdett duzzadni a fánk. biz egy sziporka sem. Csak azt mondom: Dömötör buta volt. s utána tintát ivott. ha nem vót is régen vót: a nagyapám bajusza nem fért be a faluba.

csigabiga rétes.. süssünk valamit. Nyálunk is csorgott." Se fánk-se fánk. Süssünk. mint valami fánk.. Hát akkor mi legyen a vacsoránk? Zsíros kenyérhez volt sónk. Kígyó akar lenni. Bújj.. kerekes és édes. Sodorva. fényesült a szánk: Csak hűlt a fánk és parázslott a fánk.. Lisztből legyen kerekes. Nem oly finom volt. azt is megmondom. . bújj. Tekeredik a kígyó. "Átszaladok a szomszédba!" -mondom én. paprikánk. Tekeredik a rétes... -húzódott szegény. csak bújjatok rajta. És nagyokat zötyögött Nagyanyánk: "Itt egy garmada fánk. hogy mit. töltelékes.. túróval bélelve. S irral-pirral mégis kisült Az egyszeri-kétszeri fánk. Se fánk-se fánk. úgy röstellem.. jó édes. és semmi fánk. nyitva van az aranykapu.. Jaj. De került másnap jó akácfa-fánk.Csak szipogattuk a finom szagot. Rétes akar lenni. zöld ág.. tekerve. zöld levelecske.

rajta. Elöl ül a masiniszta. Kanizsai. Harmatos hajnal hasad. fúj a szél. bennmaradt a macska. tt van már a zivatar! .Rajta. Füsti fecske ficsereg. leszakadt a pajta. Gerle. galamb kesereg. Bari bég a zöld gyepen. megy a gőzös Kanizsára. Esik eső. Dongó darázs döngicsél. leszakadt a pajta. ki a gőzöst igazítja. ki a gőzöst. hátul meg a krumplifejű palacsinta. Móra Ferenc: Zengő ABC Aranyalma ághegyen. Megy a gőzös. Cirmos cica egerész. Csengő csikó heverész. Elöl ül a masiniszta. Gyom között gyors gyík szalad. kanizsai állomásra.

Nyúl a fülét hegyezi. jót akar. meskete. . Kivirít a kikelet. Róka szava kicsit ér. mese.. Orgonafán méhike. Patakparton pipitér. Összerezzen őzike. Nádat a szél legyezi.. Lyukas fazék fekete. Leveles lesz a liget.Jó az anya. Mese. Susog a sok sasmadár.

.Szilvafára szarka száll.

A rókának nincs nadrágja. Zörgetik a vasfedőt. úgy ballagott a vásárba. ----Kiment a ház az ablakon. Zsuppot kötött a hátára. Tyúk az árkon átrepül. benne maradt a vénasszony. hóha. Zsindelyezik a tetőt. . hó! Ürgét fogott a Sajó. Uccu. mert a posztó nagyon drága. Vércse vijjog délelőtt.Tücsök tarlón hegedül. csípd meg.

somvirággal.Kányádi Sándor: Somvirággal. . mendegélni. ki kártyázik az asztalon? Huzsedári. somvirág. háton hátizsákkal. ----. kakukkfűvel. cigánykártya a kezében. kakukkszó. kakukkszóval. huzsedom.Ha a posztó olcsó volna. ugyan. Majd elmegyünk valahova. fűzfalóval lovazni. huzsedom. aranysárga a világ. Molnár Sára fésülködik. fűzfasípom tutogva. menni. Huzsedári. kirándulni volna jó: fűzfasípot faragni. csengő rajta. hova megyünk rajta? Huzsedári. Kakukkfű. huzsedom. a rókán is nadrág volna. Molnár Sára udvarába. Huzsedári. Sárga csikó. este hazatérni: fűzfalovam kocogva. kakukkfűvel Somvirág. Betekintünk az ablakon. tele szívvel. árkon-bokron által. Kocsis Jani karosszékben. huzsedom.

Jani. ----Liccs-loccs. De a hajó meg nem áll ----Weöres Sándor: Kocsi és vonat Jön a kocsi fut a kocsi. fekete az alagút a masina fut! ----Tamkó Sirató Károly: Bőrönd Ödön Bőrönd Ödön . megy a gép Fut a sínen a kerék. Lemaradt a kapitány. patkó dobogás.a tükörbe biggyeszkedik. jó is vagy te csak egy kicsit csalfa vagy te. -Szép is vagy te. huzsedom. nagy az út. Huzsedári. huzsedom. zúgó robogás. Huzsedári. Huzsedári. liccs-loccs Megy a hajó a Dunán. Vajon hova fut a kocsi? Három falun át! Vajon hova fut a vonat? Völgyön hegyen át! Zim-zim megy a gép. forog a kerék. szép is vagyok? Éppen hozzád való vagyok. Jön a vonat. Zum-zum nagy az út. fut a vonat. trombitál. -Ugye. Kiabál. huzsedom.

a Köröndön ül a kövön. s a 4-es busz begörögjön! ----Hörpentő Gá-gá. Arra száll egy helikopter. ül a kövön fekete színű bőröndön. mire elfogy a karéj. hófehér. nem apádé. hogy a tearózsa. Azt üzeni: odaér. nem anyádé. hogy fázni fog a lába. fél. tied ez a nagy karéj. indul messze Angliába. bumbele Máté. bíró. várom. várom. Húz a liba papucsot. Míg ezt szépen megiszod. lerádióz a riporter: Bőrönd Ödön! Bőrönd Ödön! Miért is ülsz itt a Köröndön fekete szín bőröndödön? Visszafelel Bőrönd Ödön csepp zsebrádió-adóján: Azért ülök a Köröndön fekete szín bőröndömön. hogy a tearózsa kinyíljon az aszfaltkövön. s ahogy iszod a tejet. . tej van hozzá.

éldegélt egy icipici lencsi lány Icipici anyukával túl az Óperencián. .. lép. még. lépeget. a bûvös sárkány. hogy Peti. hol nem volt. úgy hívták. ----Icipici házikó Egyszer volt. s boldogságban éltek ott. a bûvös sárkány Paff. ----Paff. volt egyszer egy házikó Icipici házikóban icipici ágyikó Abban élt.kortyok szerint lépeget: lép. s én is nagyot hörpentek. Icipici lencsilányka lencsibabát ringatott. még egyet az utolsót! Így ni! Már egész üres a pohár! Ennek aztán örvendek.. még. Volt egy játszótársa. hol nem volt. ki senkitl se félt Álomország tengerpartján játékok közt élt. Jó barátja madártollat hozott õneki. anyuka is ezt csinálta. Amikor este lett az icipici lányka félt s icipici anyukája mondott egy mesét: Egyszer volt. innen ismétlõdik.

Nem kelt többet útra eztán. A karádi faluvégen. haj. haj. . de nem úgy a kisfiú. harmat hajdogálja. fújdogálja. Sej. haj. Pedig õ volt: refrén ----A tokaji szőlőhegyen két szál vessz. Sej. lululululárom. Mert barát nélkül gyenge még a sárkány is. a sárkány otthon maradt. így mondták a hírt. haj. Paff hátára felült Peti. Sej. Hiszen õ volt: refrén Örökké él a sárkány.A tengert együtt járták. Szél fújja. Leányvásár lesz a héten. Sej. lululululárom. Legényvásár lesz a héten. csûr oda. Színes tollakkal nem játszik a felnõtt ifjú. S Paff. kass oda. Egy szürke éjjel aztán Peti nem jött többé el. lululululárom. bár várta a tenger. ha jönni látták. lululululárom. s most híre-hamva sincs. Sok király és sok herceg és mind a kalóz nép Köszöntötték. haj. kass ki bárány. Sej. mégse vesznek. Paff elbújt a barlangjába. Sült krumpliért adnak egyet. Sej. Száz forintért adnak egyet. haj. Csûr ide. Hét fejét búsan rázta s tizennégy szemmel sírt. lululululárom. Hol a tyúknak a fia? Talán mind fel kapdosta. Milyen olcsó. repült a kis hajó. Sej. ----A karádi faluvégen. tisztelték nevét. haj. így utazni jó. lululululárom. lululululárom.

rajtam kezdé. haj. lululululárom. Nem néz a napra. ----Érik a szőlő. Csak a szép asszonyra. de szegénynek Kevés a vacsora! ----- . Kevés a vacsora. most ne sírjon. A nagy eszességet. Hosszú az asztal. ----Á-bé-cé-dé. Búnak utat adjon. Mind megissza a bort. Bodor a levele. Hajlik a vesszõ. Két szolgalegény Szántani menne. Iksz-ipszilon. most ne sírjon. a nagy torkú. Ábécédé. De nincsen kenyere. Huncut a gazda. Sőt. a nagy torkú. En-ó-pé-kú. Van vereshagyma A tarisznyába: Keserű magába. Hej. En-ó-pé-kú. Iksz-ipszilon. mégis vesznek. Keskeny az abrosz. A nagy bölcsességet. Sej. Vígan rúgja a port. Szolgalegénynek.Milyen drága. rajtam kezdé. inkább vígadjon.

Habcukor a karikám. Zöld az ablaka. elmehetsz! Gyere vissza Pannikám! Marcipánból az orcám! Süvegcukor süvegem. szemem szén. fele méz. Cintányér a tenyerem. . Neked adom. Fele cukor. ha szeretnél! Velem nevetsz. Szeretném. Hátha beleférne. ----Kerek a zsemle.Cifra palota. Úgy kell megpróbálni. Kétfelé kell vágni. ha szeretsz! ----Ide nézz. ha szeretsz. Nem fér a zsebembe. harapj bele Janikám! A bukfencem sósperec. Orrom répa. Gyere ki te tubarózsa. Vár a viola. Ha nem szeretsz. török méz. tisztelettel leveszem. ----Gazdag Erzsi: Gyermekcirkusz bohóca Jancsi bohóc a nevem.

mondjam még? . tovább is van. de húz rá egyet.Mondjad! Volt egy asztal. mondjam még? .mesekastely.Mondjad! Volt egy kantár. de húzz rá egyet. meg egy fék.hu/dalok.hu/a_jo_lovas_katonanak. Baj van a részeg tengerésszel.Mondjad! Volt egy molnár. Baj van a részeg tengerésszel Mindjárt jókor reggel. tovább is van. meg egy légy.blogspot. .htm http://picimacinb. tovább is van. mondjam még? . mondjam még? . meg egy pék. Hejhó.php? enekek=2 DALOK Baj van a részeg tengerésszel. Hejhó.Mondjad! Ha neked ez nem elég.hu/dalok_mondokak.mackoskucko. tovább is van.co-net.html http://www. meg egy szék.----Tamkó Sirató Károly: Mondjam még? Volt egy dongó.com/2008/04/pici-maci-menet-picimaci-outline.html#agunarom http://gyerekenek. öleld meg a kemencét! http://marci.

Hejhó. ----János bácsi a csatában. Fel vele gyorsan az árbocfára. János bácsi testét kukacok eszik. . János bácsi testét kukacok eszik.. Mindjárt jókor reggel.. Fel vele gyorsan az árbocfára... Mindjárt jókor reggel. Hejhó. . Arra ment egy indiánus. Arra ment egy indiánus. Mindjárt jókor reggel. Hejhó. Bele vele gyorsan a tengervízbe. Jól beszopott a pálinkából. . de húzz rá egyet Mindjárt jókor regel. Bele vele gyorsan a tengervízbe. Jól beszopott a pálinkából.Hejhó.. Fel vele gyorsan az árbocfára. . Jól beszopott a pálinkából. Arra ment egy indiánus.. Bele vele gyorsan a tengervízbe. János bácsi a csatában Elesett egy fűszálban. János bácsi a csatában. És szivébe lándzsát döf. János bácsi testét kukacok eszik.

vitorla rongyba lóg. Szeretlek én. hol van a kapitány.És az egyik felkiált: Glóri.. glóri alleluja. s kinyomva két szeme. Egy csavargó dalától tán vidámabb leszel. glóri alleluja. Sohasem érik el Mexikó partjait. Egy késő üzenet. Megy a kishajó. Ragyogón süt a nap. Helló. és szikrázik a fény. . Glóri. viszi halottait. A börtön ablakába soha nem süt be a nap Az évek tovaszállnak. hol az a vén zsivány ? Itt nyugszik Bilbao. Glóri. Ragyogón süt a nap. Egy végső búcsúcsók. helló fiúk. óóó szeretlek én! A rács mögött az élet olyan lassan múlik el. glóri alleluja. mint egy múló pillanat. Árbóca megtörött. ha rád gondolok én. Ez az ember már csak csont. Hol van Don Alvarez.. És a fedélzeten egy tucat holt kalóz. Fekete mély vízen fehér sziklák alatt Halkan és csendesen kalózhajó halad. egy megkésett levél. mit úgy vártam én. Egy alvadt vércsomót szorongat jobb keze. Csak a szívem szomorú.

Ragyogón süt a nap. ----Ha itt a nyár. De új világot építünk mi éhgyomorra még.. Amelyben üzened. habár ez illenék. Egy késő éjszakán karomba zártalak. Egy késő üzenet. egy megkésett levél. Ragyogón süt a nap… Kispolgárok nem vagyunk.. akár a tornász Így megy a nagy ho-ho-ho-horgász Bátran rikkant: puhányok ho-ho-ho-ho-ho Megint csak ho-ho-ho-ho Van itt csali.. nyavalyások . s így pénzünk sincs elég. én mindig vártalak. Mert az ember másokért él. Ha nem voltál velem. S ez a legszebb mesterség. Élesebb legyél a késnél.. Harcosabb a szenvedésnél.Ragyogón süt a nap. S ez a legszebb mesterség. hogy nem vagy már enyém. s egy-két horog Az eszem pedig jól forog S cselt a cselre kiválón sorjáz Ravasz a nagy ho-ho-ho-horgász Városbéli puhányok. Jól sem mindig lakhatunk. ugye komám A szív a víznek szalutál És vígan lépked.

köztünk marad. mert azért van itt ő. Otthon nem szeretem a strandot. Csak azt nem értem én. az apu ideges. míg megfordul a szél. mást sem hallok. és rálocsolom mind én. és labdázni lehet. De este szomorú a hazafelé út. fürdeni strand után. Jaj úgy élvezem én a strandot. Míg anyu öltözik. hallgassátok Amit most néktek. sem jó. és meleg az idő. sok néni miért sikít . hogy addigra este lesz. hogy van még sok gyerek.Ha gyötör a láz Fületek nyissátok gyorsan. Gyorsan mosdani. És még Bambi sem kapható. Már volt vele ez'ét már nagyon sok vitám. hallok. Mert ki hallott még ilyen dolgot. Kis vödröm vízzel megtöltöm. Mert otthon az anyu a fürdőkádba dug. Oly sok vicceset látok.jujj ! Ha véletlen egy labda épp egy bácsira ráesik ? Az apukára is én azért ügyelek. Ottan annyi a szép és jó. Ha fekszik a napon. Az ember strandra jár. Mert olyan lassan készül el. Azt mondta. És van homokozó. és izzad már szegény. Abban semmi sem szép. hallgassátok Amit most néktek eldalol a ho-ho-ho-nagy-horgász ----Ha végre itt a nyár. . És még Bambi is kapható ! A strandon az is jó. A keleti széllel érkezett és nem beszélt sokat. Mert mindíg odavisz a lelkiismeret. ----1.

mindent elfelejt. Csak Mary az. Ha sokat nevetsz. úgy. hogy könnyebb leszel. . Üzletében kapható a gyömbéres kalács. már igazán jöhetnél! :|| A nagybátyja egy furcsa ember. ki ismeri a nagy rejtélyeket. csak gyorsan bepakolt. nem új dolog. Mikor az ember kisbaba. Corry néni éppen akkor tíz esztendős volt.Csodás dolgok történtek. El sem hinné az. hogy a napsugár a szélnek mit mesélt. Mary nem szólt semmit sem. keletről fúj a szél. 2. . Másnap látja Jonatán: tojt egyet a pelikán. még sok mindent megért. A világ teremtése. Feltöltődött nevetőgázzal. Messze-messze délen járt és fogott egy pelikánt. Kérdezd Maryről. ő többet tud. Mary. Ó. a kapitány húsz éves sem volt talán. Csak vigyázz jól. hogy hirtelen ne keseredj el! R. ----Jonatán. mire egy éves lesz. Fehér tojásából kikelt egy második pelikán. Aztán. tudod jól. míg Mary velünk volt. te is érzed. Megfordult a szél egy napon és nyugatról fújt. hogy lebegett. mint bárki más. Remélem majd visszajön és mindent elmesél. ||: Ó. R. Ernyőjébe kapaszkodott és elvitte a szél. R. aki még soha sem álmodott. Mary.Nála is szebb volt talán. R. Tudja. mindig nevetett.

a vén kalóz Abban szeret csak fürdeni Halálfej Joe a kapitány Kalóz a Spenót-tengeren Együtt a dalunk oly vidám Mert az almaszószt szeretem Hogyha dalunkba beleszólsz Degeszre tömünk. .E második pelikán. Ha Jonatán.. E harmadik pelikán. hát ez is tojt egyet ám.. hát ez is tojt egyet ám.. Fehér tojásából kikelt egy harmadik pelikán. Az almaszósz.jöhet utána palacsint Az almaszósz. hisz nem vitás Hogy a legjobb az almaszósz S a rántott krokodiltojás . a kapitány a tojásból nem süt egy jó rántottát Idejekorán. az almszósz .a rántott krokodiltojás Halálfej Joe hát nem morog Horgonyzunk Sóska-tengeren Dicséri minden víg torok Hogy az almaszószt szeretem Az almaszósz. az almszósz. az almszósz Ne hajíts bele galacsint Mert arra int a vén kalóz Jöhet utána palacsint . Nála is szebb volt talán. ----Az almaszósz.. És ez így ment volna ám hosszú időn át. az almaszósz Kenyérre senki nem keni Halálfej Joe.

fényes. felér az égig szinte. Iszik a dinnye. dagad. favitéz. dagad. csapj bele. Esik az eső. csapj bele. Magja már fekete. mennyit kérsz? :|| . édes. égjen a tenyere! :|| Csapj oda. Fakovács patkolta. Nap süti. míg megérik. elkel majd. Sima gömb. túlnőtt a levelek árnyán. Olyan nagy lesz a dinnye. szakad. égjen a tenyere! Égjen a tenyere ----Esik az eső. húsa már ikrás. márvány. sötétzöld. szakad. kérve-kérik. ||: Fahuszár.Ne hajíts bele galacsint Mert arra int a vén kalóz Jöhet utána palacsint . Iszik a dinnye. Hogy nem igaz egészben. Fából volt faragva A föld is alatta.jöhet után palacsint ----Volt egy fakatona. azért úgy felerészben. Fából a patkója. hadd látom.Százat adj lovamért.jöhet utána Jöhet utána? . ezeret magamért. . Kengyele kantárja A kádár munkája. Fából volt a lova. ||: Csapj oda.

Ballag billeg. tehetnék: Piros dinnyében laknék. másik Ballag. Esik az eső. Ha én tündér lehetnék. amit szeretnék. Hozzák a jó lovacskák. Billeg ballag. Iszik a dinnye. Ne lipinkázz Billeg-Ballag! De ők aztán csak azért se Nem hallgatnak a kis székre. Így a kis szék meg nem állhat. Örökké enném-innám. Nehéz az istenadta. dagad.Esik az eső. szakad. Szidja is a három lábat: Állj meg Billeg. három lábú. Iszik a dinnye. szekér. dagad. a mi utcánkba behozzák. szakad. ----Van egy kis szék. . dagad. és soha meg nem unnám. Egyik Billeg. jobb lakást hol kaphatnék? Kis késsel benne ülnék. egész nap szeletelnék. Iszik a dinnye. ne törj le alatta! Esik az eső. Három lába három bábú. Harmadik meg Billeg-Ballag. nyughass Ballag. szakad.

Valahány csepp esik rája. jön a tigris! Nála erősebb nincs is! Sárga-fekete. jön a tigris! Nála erősebb nincs is! Jön a tigris. Annyi áldás szálljon rája! . jön a tigris! Nála erősebb nincs is! Jön a tigris. Kossuth Lajos kalapjára. fekete-sárga: tűzként lobban szeme lángja. sárga-fekete: minden állat az eledele! Fekete-sárga.Billeg-Ballag ballag-billeg. S árga-fekete. Jön a tigris. sárga-fekete: jön a dzsungel fenegyereke! Fekete-sárga. jön a tigris! Nála erősebb nincs is! KATONANÓTA Esik eső karikára. Jár csak jár a három tébláb Ringatózó három székláb. fekete-sárga: Éles karmát belemártja! Jön a tigris. Kedvében ekképpen járnak A kicsi szék gazdájának.

Indulnak már a tüzérek messze a határra. Hogyha kevés kettő-három. éljen a haza! Esik eső karikára. fölszántja a hegyet. magyar tüzér vére folyik rajta. Téged tesznek kapitánynak. Éljen a magyar szabadság. Mert Kossuthnak verbuválnak. Édes rózsám Isten véled. Megírja ő a levelet a ragyogó csillag mellett. Valahány csepp esik rája. Pár esztendo nem a világ. éljen a haza! Kossuth Lajos íródeák. hogy kevés a regimentje.Esik eső karikára. nem kell néki gyertyavilág. :// Véres a föld. Katona se lettem volna. . völgyet. éljen a haza! ----Most szép lenni katonának. Éljen. Éljen. Éljen a magyar szabadság. éljen a nemzet! ----Gábor Áron rézágyúja felvan virágozva. //: Nehéz a rézágyú. lesz helyébe harminchárom. Kossuth Lajos nem lett volna. el kell válnom tõled. annyi áldás szálljon rája. Kossuth Lajos kalapjára. Annyi mennykő vágjon rája! ----Kossuth Lajos azt izente. Éljen a magyar szabadság. A német csúf kalapjára. Éljen a magyar szabadság. Valahány csepp esik rája. éljen a nemzet! Gyere pajtás katonának.

Szabad nekünk.. rajta jó katonák.Csak mégegyszer gondolj vissza szép magyar hazádra. komám. ----Kedvesem ott messze-messze földön Ezt a pár sort Tenéked írom. Hej. élet . én édes szerelmem. S újra súgod. Megrontatik kezünk által a labanc ereje. Csillog . Szép selymes lódingom. Csak az jöjjön katonának. semmire sincs gondja. ennél szebb nem lehet. hosszú útra kélek. Tisza-Duna közi Labancságnak. te jó lélek! Találkozom-e még véled? Holnapután messze földre. mert nincs sehult ottan semmi közi. úgy megyen dolgára. ----Csínom Palkó. :// ----A jó lovas katonának de jól vagyon dolga. avagy jertek vélem. Nosza. Elküldöm a postával utánad. jó katonák. apám. szeretlek szívem! . élet. anyám. Eszik. élet . Ne bánkódjék senki köztünk. //: Anyám. be gyöngy élet.. Visszajössz majd ugye nemsokára. menjünk az Alföldre. Isten hozzád.. sógor. iszik a sátorban. Menjen táncba ki-ki köztünk az ő jegyesével.villog a mezőben virágszál módjára. Hej.. Húgom. Hû szívemnek minden dobbanása Tehozzád száll. aki ilyet szeret! Paripáját megforgatja. Csínom Jankó. Tán elér majd a messzi úton. bátyám. Hej. dali pár pisztolyom. csontos kalabérom. igyunk egészséggel. Teérted üzen.

Csendes éjen hallkan felsír a tárogató. visszavárlak én. Kolozsvár visszatér. Ugye hallod Angyalom. Amennyit ér akárcsak a menyasszonycsokor. Honvéd áll a Hargitán. ahol zúg a négy folyó. Mikor minden alszik csendesen. ----Most a rónán nyár tüzében ring a délibáb. Csillagfényes éjszakán. Csillagfényes éjszakán. Messze szálló széllel üzenem: Mindenem Te vagy nekem! Várok Rád. Tüzek gyúlnak. vakít a fény. . Csak a szívem nem pihen.Ugye gondolsz néha rám. Zeng a dal. Csak a szívem nem pihen. ahol kiomlott annyi drága vér. s ragyog a világ. Jól tudom. Ott. Néked küldöm sóhajom. Zöld arany a pázsit. Mikor minden alszik csendesen. selymes. Ott. Dolgos ormain érik már a bor. Zúg a kürt az õsi vár fokán. Ott.. Minden rossz egyszer végére ér. kékezüst a tó. Ugye gondolsz néha rám. ahol szenvedni jó. majd egy szép napon Visszajössz az én hû szívemért..

erdő de magos a teteje. NÉPDAL Béreslegény. jól megrakd a szekeret. sajnáld meg a szegény pára ökröket. de régen lehullott a levele. Jaj.. ||:Kettõ sánta.:|| ----Erdő. búzakalász árnyába. ||:Mennél jobban böködi a tenyered. Árva madár párját keresi benne. Erdély szent bércére zúgva száll.. a negyedik nem bírja a szekeret. első párjára. Visszaszáll a magyar turulmadár. annál jobban rakd meg a szekeredet. Jaj. Rágondol a régi. nem az a nap süt az égen. Visszaszáll a magyar turulmadár.:|| Béreslegény. ----Szökős és sûrû csárdás Nem úgy van most mint volt régen. ne rakd meg a szekeret. nem az a hold. de régen lehullott a levele.. sarjútüske böködi a tenyered. nem az a nap. a harmadik nem mehet. Refr. Búzavirág. . Honvéd áll a Hargitán. Mert odafönn a szemeit kisirta.Erdély szent bércére zúgva száll. Búza közé szállt a dalos pacsirta.: Zúg a kürt az õsi vár fokán.

hull a földre. Az én szemem sűrű felhő. onnan ver engem az eső. nem az a hold. de nem kapott.nem az a szeretõm ki volt. lássátok. mindig ég a gyertyavilág. lássátok. Árkot mos a két orcámon. még olyat se. de csak a szemem könnyezik. hull a gyászos kötényembe. halálomat sokan lesik Azért lesik halálomat. mint én vagyok Azt gondoltam míg a világ. De már látom. szebbre vágyott. De én azért sem halok meg. pásztorok! Hogy Betlehembe sietve menvén. pásztorok. hogy elalszik. hogy a szívük szakadjon meg. de nem kapott ||: Nem az a nap. Azt gondoltam eső esik. vegyék el a galambomat. Aki volt már rég elhagyott. . Hull előmbe. ----- KARÁCSONY Mennyből az angyal lejött hozzátok. mint a zápor az utcákon. nem az a szeretõm ki volt :|| Szebbre vágyott.

valóban. . szent Fia. ----- Elindul a gőzős. Szép ajándékot vivén szívökben magukkal. Kocsisor utána. Ő leszen néktek Üdvözítőtök valóban. Sok kis falu mellett. mind áldják. Mellette vagyon az édesanyja.Istennek Fia. Barmok közt fekszik. magukkal. Elől megy Mátéka. Kanyarog az útja. aki született jászolban jászolban. azonnal. jászolban nyugszik szent Fia. A kis Jézuskát egyenlőképen imádják. Mária. Mária. Nagy örömmel várja. Szikra eső útja. ----Zaki-zaki zakatol. A nagy Úristent ilyen nagy jóért mind áldják. Egész falu népe. El is menének köszöntésére azonnal. imádják.

fának Jólesett. S megcsendül a kicsi szán csengője a csöndben. Fűnek.Megy a vonat valahol Én vagyok a vasutas. Jött. zuhatagFut a felhő. csattan Megered. mentJót esett. A hegyeken fenyők búcsúztatták. ----Gazdag Erzsi: Megjött a Télapó Szánon jött. Toporog a hóban. süt a nap. Itt van már az udvaron. Zsákját tükrös hegyi tón vizilányok varrták. . csepp CseperegVillan. S egy kosárban áfonyát küldött az ősz néni. te meg legyél az utas ----Sarkady Sándor: Zápor Csipp. Pirosszemű mókusok mogyorója csörren. Záporfüggöny. Medvék mézet gyűjtöttek nyár derekán néki.

És a számon hála buggyant. . Csodáltam. ----Nemes Nagy Ágnes: Karácsony Fehér föld. mióta vár rám ez a diófa. villanó varázs egy kicsi szó hullott elém: karácsony. Nem is tudom. . kopogok. Pár varjú szállt fejem felett kerengve s el nem repültek volna űzve sem. mint gyors.Harkály vagyok. szürke ég. mint a nyári nap. Csak álltam szürkén. dúskálhatsz a jóban. a láthatáron narancsszín fények égtek hűvösen. s olyan meleg volt. mint koldus kézbe illatos kalács. mint a gyermek álma. szürke ég alatt.S egyszerre.Teli zsákja a tiéd. nem láttam többet kósza varjakat: olyan szelíd volt. ----- Nemes Nagy Ágnes: Szorgalom Mi kopog? Mi kopog? .

Szalai Borbála: Csigabiga Kiszemelt a csigabiga. éppen ezért nem is bánom. .Hát nem tudod.Mi ragyog? Mi ragyog? . s elindult. ----Csukás István: Elefánt Hogyha volna egy tál fánkom. ki a fiát neveli. ki vagyok? Béka vagyok. leveli. megenné az elefántom. . Úgy gondolta: ha felmászik a jegenyefára. hogy mihamarabb elérje a tetejét. kevés lenne fele-fele fánkból több is férne bele. egy szép sudár jegenyét.egyszeribe toronyház lesz pici csigaháza. amiért nincs elefántom.

Tíz. Kettő. nem kell néki gyalogút. Öt. Kilenc. Minek azt a virágot? Legényeknek kalapjokba. . Nyolc. Hét. tíz tiszta víz. leányoknak kebelökbe. Minek azt a kertet? Virágot ültetünk beléje.Hintázó mondóka Egy. ----Nincs szebb madár. Adjon néne vékát! Minek azt a vékát? Gyöngyöt mérünk véle. háromágú villa. mint a lúd. Kertet fonnak belőle. Három. Minek azt a gyöngyöt. Télen-nyáron mezítláb nevelgeti a fiát. Hat. Négy. Tíz. víz.

Gáborérdekes. megkíméli a szárnya. ----Nemes Nagy Ágnes: Pisti gondolkozik Érdekes. sóra. Jaj. fára nincs gondja. odaszáll az ereszre. HANGOS éneket. Ha jóllakik. azt mondja. Mégis legszebb a fecske. Móra Ferenc: A DIDERGŐ KIRÁLY Mese. mindjárt kimegy a szobából Éva. vékony éneket.Még szebb madár a kánya. Ha én kezdek énekelni egy NAGY. mátka pillangós batárba: . de büszke a kakas. Panni. Én nem értem. a világot bejárja. hogy a feje tarajas. mese. érdekes. Hogyha Éva énekel egy kis. mért van ez. mégsem kopik csizmája. Klára érdekes.Gábor. Panni. Klára. irigylik a verebek. mindjárt bejön a szobába szomszéd. Eresz alatt csicsereg.

Sűrű könnye görgött fehér szakállába: – Akármit csinálok. Körmét fúvogatva keserűn köhintett. Mókázna a jámbor. akárhonnan veszed. Hiába takargat aranyos palástom! Aki segít rajtam: koronám. komám! – nevetett a bolond S nevetett köntösén a sok arany kolomp. Bölcs doktorainak bosszúsan legyintett: – Bölcsekkel az időt ne lopjuk. Urunk-királyunknak attól lesz melege! Nagy volt a kandalló. reszketek és fázom. kong-bong rajta a sok arany kolomp. véle megfelezem! Százegy kengyelfutó százkét fele szaladt. Didergő királynak csak nem lett melege. – Teli van énnálam ésszel a szelence: Hideg ellen legjobb a meleg kemence. mert megvesz az Isten hidege. azt mondom. megette. serdül. te bolond. Nevenincs királynak nagy volt a bánata. perdül. Kergeti a király ki a sok léhűtőt: Hozzák fülönfogva az udvari fűtőt. Tökszár dudát fújtak minden ablak alatt: Ki tud orvosságot a király bajáról. Sergett is a király előtte. De a király rája haragosan mordul: – Hallod-e. aki jót tanácsol? Adott is ezer bölcs ezeregy tanácsot. De együtt se ért az egy falat kalácsot. Gyújtass be csak. kenyerem Tőle nem sajnálom. Hívjátok elő az udvari bolondom! Bukfenc-vetve jön elő a bolond.Volt egyszer egy király Nekeresd országba. fordul. Adj nekem tanácsot. Utoljára mégis csak azt dideregte: – Fűtsetek. – Hamar cédrusfával a kandallót tele. El is égett benne vagy száz cédrusmáglya. Majd megvette szegényt az Isten hidege. szedd össze az eszed. akár egy kaszárnya. Cseng-peng. Hol az a bölcs ember. . Csupa siralom volt éjjele. Hideg lelte-rázta. fázott keze-lába. nappala.

vagy nád a teteje. nincs fűteni mibül. siralom. berkek. az is vacog bele! Az udvari fűtő majdhogy lángot nem vet. most állunk már ebül. a foga rizskása. Ripegés-ropogás. Gyöngyharmat tündöklik lenvirágszemibe. – Minden háznak vagy fa. A rengeteg fákból egy szál se maradt ott. dehogy nincs! A király köhögi S kövér kamarását oldalba böködi. akár fa. Fészkit ezer madár jajgatva siratta. Bárhova pislogok. Most dobtam bele az utolsó forgácsot. a csengő barackot. Csak egy fogam van már. Csak úgy kékellik már az ajkam is bele! Csattognak a fejszék. azt mondom: le vele! Nekeresd országban van is nagy kopogás. zokogás. Aranyos kandallón mind elparazsallott. Akár nád. Jaj. mert megvesz az Isten hidege. Nyögve gubódzik be farkasbőr-bundába: – Fűtsetek. Az ajka kláris. Hányjatok a tűzre minden kis harasztot! Széles ez országban amíg erdőt láttok. icike-picike. A szóló szőlőnek arany-venyigéjét. Életem-halálom kezedbe ajánlom. A mosolygó almát. De a király előtt ijedten köhentget: – Követem alásan. Jó lenne hivatni az udvari ácsot! – Nekibúsul erre a didergő király Szigorú paranccsal a kapuba kiáll: – Vágjátok ki kertem minden ékességét. egyszer csak csikorog. ropognak a gyümölcsös kertek. Sok lakójuk fejét bujdosásnak adta. fűrész. Recsegnek. Kandallóm kihűlni addig ne hagyjátok. balta.Már a szakállam is csak úgy reszket bele! Nyöszörög a fűtő: – felséges királyom. mert mindjárt megvesz az Isten hidege. Betipeg egy lányka. Dolgozik a csákány. horog – A király ajtaja. . Didergő királynak de minden hiába. Dehogy nincs. sírnak erdők.

a babádat ruhátlan nem hagyom. eső is szemezik. Rájuk is parancsolt mindjárt a kuktákra: – Asztalt terigetni. nevetett – S didergő királynak nyomban melege lett! A tükörablakot sarokra nyitotta. aki fázik. Elázik a bábum kimosott ruhája. . Bíborköntösömet feldaraboltatom. Ki is szorult tőlük a király a konyhára. A márvány-téglákon nyüzsgött. Lesz ezüst kötője. ácsi! Azt sem tudom. Bársonyrokolyája. annak! Tódult is be nyomban a sok szegény ember. Városa lakóit összekurjantotta: – Olyan meleg van itt. Szöghaját a lánynak végigsimogatja: – Ne félj. hogy sok egymagamnak. ki vagy. király bácsi! Örömében ugrált. arany cipellője! Most már meg a kislány mondta azt hogy: – ácsi! Mégis csak jó bácsi vagy te. A király jégszíve harmatot ereszte.Csacsog. tapsikolt. Fussatok a hordót csapra ütögetni! Ily kedves vendég még nem járt soha nálam. ökröt sütögetni. Mért haragszol reám? Sohse bántottalak! – Kerekre nyitotta a csöppség a szemét: – Minek szedetted le a házunk tetejét? Hó is hullongázik. A mi padlásunkra az most mind beesik. de rossz bácsi vagy te. Vasárnap délután mit adok reája? Mint amikor a nap süt jeges ereszre. selyemfőkötője. Juttatok belőle. mint az erdők zengő muzsikása: – Ejnye. király bácsi! Megfordul a király: – Ácsi. Szemében buggyan ki szívének harmatja. Mint amikor népem tölti meg a házam! Mint a saját népem – nagy Meseországban… Mesebeli kiskirályhoz Betévedt egy kisleány amint éppen vacsorázott Tulipános udvarán. kislány. mint a tenger. soha se láttalak.

hol én lakom. Aranyszőrű a cicánk. Cintányér a tenyerem. Bársony itt a gyepes udvar Drágakő a palota. ha csókolnak. Ugye itt maradsz nálunk Örökre te kisleány? Köszönöm a meghívást de El nem fogadhatom. ha szeretsz. A mi libánk ezüsttollú. Szeretném. Fejem rájuk hajthatom. Szalmatetős kicsi kunyhóm A világért nem adom! Gazdag Erzsi: A bohóc köszöntője Jancsibohóc a nevem. ha szeretnél! Velem nevetsz. szemem szén. Szalmatetős kicsi kunyhó Az a ház. .Ugye szép itt? Ugye jó itt? Nézz csak ide meg oda. Ott van az én két testvérem. Ha ölelnek. Édesanyám és apám. Ha nem szeretsz. Orrom krumpli. elmehetsz.

Kezdődik a nevetés.bokán jő az álom. Weöres Sándor: Kacsaúsztató Tó vize. vándoroljunk. Este a láb gyönge. bandukoljunk. Reszket a tó vize.szárnyon. Száll a világ lepke. két kacsa oda császkál. Ha nincs pénzed. ruhámra van mintázva. ----Kányádi Sándor. Lassú folyó ága mellett Járjuk a halk fűzfa berket. mint a cégtábla. Szöcske. ne nevess! Azt nézd. Sárban ezer kacsa bogarászik. fáradt. Lombok alatt nézünk ágyat. Zümmög a méhecske .Szívem. Tíz forint a fizetés. Nincs szekerünk. ki se látszik. tó vize csupa nádszál. innen elmehess! Weöres Sándor: Barangolók Gyöngy az idő. Egy kacsa.

Zümmög a méhecske, száll, száll, száll. Picike szárnyacskán jön a nyár. Picike szárnyacskán; zümm- zümm- zümm. Begyűjti mézét és elrepül.

ÉNEKEK Egyszer egy királyfi mit gondolt magába, Hm, hm, hm, ha-ha-ha, mit gondolt magába. Felvette magára kis kocsis gúnyáját, Hm, …… kis kocsis gúnyáját. Elment megkérni a gazdag bíró lányát. Hm, ... "Jó estét, jó estét gazdag bíró lánya!" Hm, ... "Jó estét, jó estét szegény kocsislegény! Hm, ... Kerüljön belülre, üljön a rengőre." Hm, ... "De nem azért jöttem, hogy én itt leüljek, Hm, ...

Hanem azért jöttem: jössz-e hozzám vagy se?" Hm, ... "Nem megyek, nem megyek, szegény kocsislegény, Hm, ... Van a szomszédunkban kosárkötő lányka." Hm, ... "Jó estét, jó estét, kosárkötő lányka!" Hm, ... "Jó estét, jó estét, szegény kocsislegény! Hm, ... Kerüljön belülre, üljön le a székre!" Hm, ... "De nem azért jöttem, hogy én itt leüljek, Hm, ... Hanem azért jöttem: jössz-e hozzám vagy se?" Hm, ... "Nem megyek, nem megyek, szegény kocsislegény, Hm, ... Van a szomszédunkban szolgálóleányka." Hm, ... "Jó estét, jó estét szolgálóleányka!" Hm, ... "Jó estét, jó estét szegény kocsislegény! Hm, ...

Kerüljön a házba, üljön a lócára." Hm, ... "De nem azért jöttem, hogy én itt leüljek, Hm, ... Hanem azért jöttem: jössz-e hozzám vagy se?" Hm, ... "Elmegyek, elmegyek, szegény kocsislegény!" Hm, … ----Én elmentem a vásárba fél pénzzel, Tyúkot vettem a vásárban fél pénzen, Tyúkom mondja kity-rá-koty, Csirkém mondja csip-csip-csip, Kakasom mondja ku-ku-ri-kú, Récém mondja rip-haj-nal, Pulykám mondja dan-da-ru, Ludam mondja gi-gá-gá, Disznóm mondja röf- röf-röf, Juhom mondja be-be-be, Kecském mondja mek-mek-mek, Csikóm mondja nyi-ha-ha, Kárikittyom édes tyúkom mégis van egy fél pénzem. Elfogyott a fél pénzem. ----Házasodik a tücsök, szúnyog lányát kéri, Csiszeg csoszog a tetű, násznagy akar lenni. Oda ugrik a bolha, vőfély akar lenni, Mindenféle csúf bogár vendég akar lenni. Gólya volt a szekundás, kis béka a flótás, Dongó darázs a brúgós, pulyka volt a prímás. Táncba ugrik a majom, megjárja a polkát, Híres betyár a bagoly, lesi a hurkáját.

Farkas volt a mészáros, hat ökröt levágott, A mellé még malacot ötvenet megfojtott. Kecske volt a szakácsné, jó gulyáshúst főzött, Míg az ebéd elkészült, a tücsök megszökött! ----Mit mos, mit mos, Levél Katicája? Pittyet, pattyot, varrott keszkenőket. Ha szél volnék, fújdogálnék, madár volnék, röppentenék, víg szívemmel, víg lelkemmel téged elvennélek. -----

NÉPDALOK Gyertek lányok, ligetre, ligetre, itt a világ közepe, közepe. Itt árulják a rózsát, a rózsát, abból kötnek bokrétát, bokrétát. Azt is tudom ki köti, ki köti; Virág Boris kötözi, kötözi, az asztalra leteszi, leteszi, Bíró Pista felveszi, felveszi, kalapjához kötözi, kötözi. Összegyűltek, összegyűltek az izsapi lányok, M-hm, ej-haj, az izsapi lányok. Összeszedtek, összeszedtek egy marék lisztecskét.

M-hm, ej-haj, egy marék lisztecskét. Meggyúrták azt, meggyúrták azt zsíros gombócának, M-hm, ej-haj, zsíros gombócának. Odaméne, odaméne a bíró kutyája, M-hm, ej-haj, a bíró kutyája. Mind megevett, mind megevett zsíros gombócából, M-hm, ej-haj, zsíros gombócából. Így lőn vége, így lőn vége a leányi bálnak, M-hm, ej-haj, a leányi bálnak. ----Hej, Jancsika, Jancsika, Mért nem nőttél nagyobbra? Dunáról fúj a szél. Nőttél volna nagyobbra, Lettél volna katona, Dunáról fúj a szél. Ha Dunáról fúj a szél, Szegény embert mindig ér, Dunáról fúj a szél. Ha Dunáról nem fújna, Olyan hideg nem volna, Dunáról fúj a szél. ----Ha folyó víz volnék bánatot nem tudnék. Hegyek-völgyek között zengedezve járnék. Hegyek völgyek között zengedezve járnék, kaszáló részekre, porondot hajtanék.

nem állja a madár lába. elmegyek Hosszú útra megyek. fúdd el Hosszú útnak porát. érted fáj a szívem nagyon. kövicses víz martján. Madár lakik abban. porondot hajtanék. de szép tábla búza. Búval és bánattal Kizsinóroztatom. Tüske annak minden ága. ki es virágoza. Kinyílt a viola. marosszéki kerek erdő. Hosszú útnak porát. Hosszú út porából Köpönyeget veszek. erdő. Annak közepébe kinyílott a rózsa. Búza. Kedves kisangyalom. A régi rózsámnak visszafordulását. dalolja ki nevét a babámnak. Csárdás kisangyalom. búza. várom kinyílását. ---Erdő. Fúdd el jó szél. ----Elmegyek.Kaszáló részekre. katonahíredet hallom. az én régi babám. Vetettem violát. Cukrot adnék annak a madárnak. vissza nem jött soha. Sűrű könnyeimmel Kigomboztattatom. búza. ----- . violát nevelnék. Az én szívem búját. erdő. madár lakik tizenkettő.

csak édesanyja látja. Azt a régit meg sem látják. Szomorú a cigányvajda lánya. Táncra perdül. Jaj. Márpedig én a rongyost nem bánnám. Vigasztalja. első párjára. .Erdő szélén nagy a zsivaj. de régen lehullott a levele. arcán ül a bánat. az a rongyos régi. az a rongyos régi. Édes anyám. Édes anyám. ----Érik a ropogós cseresznye. Viszek a babámnak belőle. semmije sincs néki. búzakalász árnyában Rágondol a régi. Jaj. Erdő szélén esküszik a cigányvajda lánya. Búza közé szállt a dalos pacsirta. ----Erdő. ezüstpityke fityeg a dolmányán. vígan dalol az egész cigányhad. erdő de magos a teteje. de régen lehullott a levele. Rejtett könnyét senki más. lárma. felejtse el azt a rongyos régit. nekem az kell. Búzavirág. Mert odafenn a szemeit kisírta. Árva madár párját keresi benne. az a rongyos régi. nekem az kell. az a rongyos régi. Ez módosabb. Csak egyedül a menyasszony arcán ül a bánat.

Jakuts Pista méreti. ég a világ a boltba' Sallárom. sallárom. piros színű pántlikát. nyolc óra. Bíró Rózsa felveszi. . Sallárom. csuhaj. nem bánom. belőle. sallárom. Sallárom. piros színű pántlikát. most érik. az asztalra leteszi. ----Este van már. most érik. Biggyeszd. sallárom. az asztalra leteszi. gyógyuljon meg tőle. a hajába biggyeszti. Sallárom. Virág Erzsit most kérik. sallárom. a hajába biggyeszti. Ott mérik a pántlikát. most kérik. ég a világ a boltba'. úgy is te lész a párom. ----Ettem szőlőt most érik. Ha beteg. most kérik. Rózsám. Sallárom. sallárom. úgy is te lész a párom.Viszek a babámnak.

kék nefelejts. kisangyalom véled esett el a ló. rica. tied leszek valaha. Röpülj madár. Mond meg az én galambomnak. nem merek. Egyik hajlik a vállamra. de nem merek. Által mennék én a Tiszán. ibolya virít az ablakában. vidd el ezt a levelet. Attól félek. Piros rózsa. nem merek. Kitörted a kezedet. hej. rica. Hej. hogy a Tiszába esek. közepibe két rozmaringbokor van. kedves kisangyalom. Így hát kedves kisangyalom. Azt hallottam. Amott látok az ég alatt egy madarat röpülni. a harmadik utcában. de ladikon. De szeretnék a rózsámnak egy levelet küldeni. ott lakik a galambom. másik a babáméra. Ott lakik a. Amoda le van egy erdő. jaj de nagyon messze van. Közepibe. Ott lakik a városban. ladikon. Lovam hátán seje haj. ha lehet. ----- .Kihez ment a levele? Garzó Pista kezébe'. A Tiszának habjai közt elveszek. nem lehetek a tied. Pista te! ----A csitári hegyek alatt régen leesett a hó. mivel ölelsz engemet? Így hát. rica. a babámé nem leszek. ----Által mennék én a Tiszán ladikon. félre fordul a nyereg. ne sirasson engemet. hogy a Tiszába esek. ott lakik a galambom.

Mégis piros az orcája. Még is lisztet jár. rágyújt a pipára. vagy kettőre. Gyere ki te tubarózsa. Tiltják tőlem a rózsámat. túró az eledele. Bú nélkül éli világát. mégis hozzám jár. Kicsi vagyok én. Száraz kenyér van melléje. Forduljunk egyet. és szedjünk meggyet. ----Cifra palota. huszár leszek én. majd megnövök én. forduljunk egyet. mégis hozzám jár. Előveszi bőrdudáját. Aztán menjünk ki a kertbe. vár a viola. fújja furulyáját. Adjad rózsám a kezedet. Tiltják tőlem a rózsámat. Esztendőre. Szélnek ereszti belőle. Tej.A juhásznak jól van dolga. Aztán menjünk ki a kertbe. . és szedjünk meggyet. Terelgeti nyáját. Belefújja búját a birka bőrébe. zöld az ablaka. Egyik dombról a másikra. Ha megunja furulyáját. ----A malomnak nincsen köve mégis lisztet jár. Vizet iszik rája.

de nincs kitől. Sűrű erdő a szállásom. Keselylábú ártányomat.----A Vidrócki híres nyája Csörög-morog a Mátrába. megyen az nyáj. Csörög-morog a Mátrába. Mert Vidróckit nem találja. Szállást kérnék. Én sem fekszem mindenkor szép paplanos ágyba. hol állok elejbe. Csipkebokor a lakásom. Hadd menjek az nyájam után. Hej Vidrócki. Megyen az nyáj. Esteledik már az idő. Tizenkettő jöjjön ide! ----Az árgyélus kis madár nem száll minden ágra. szállj le. Szállj le. Hat vármegye vár ideki! Mit ér nekem hat vármegye. most gyere ki. . Mert levágják az kanomat. Úgyan. baltám. gyönge kis madárka. A Vidrócki sírhalmára Gyöngy hull a koporsójára. Környes-körül a gaz alján. Kerek erdő közepébe? Hozd ki babám szűröm.

A csizmáját otthon hagyta vasalni. Rida. Béreslegény mezítláb ment szántani. Annál jobban rakd meg a szekeredet. Jaj. gyönge kis madárka! ----Béreslegény. Tövis közül kék ibolyát kiszedni. gyönge kis madárka! Az én kedves vacsorám csak egy piros alma. Mert a tüske böködi a kezemet. Mert nem tudott rózsás patkót csinálni. szakajt egyet róla. Szállj le. de nehéz a szerelmet viselni. A szerelem szorítja a szívemet. Mennél jobban böködi a tenyered. szállj le. Jánoska. gyönge kis madárka. rida. bánj meg. Szánj meg. ----- . kihajlott az útra. rida. bum-bum-bum. Sarjús tüske böködi a tenyered. szakajt egyet róla. Arra ment. Kilenc kovács nem merte elvállalni. jól megrakd a szekeret. Rida. Az én vetett nyoszolyám csak egy marék szalma. ----Csipkefa bimbója kihajlott az útra. bánj meg.Szánj meg. bum-bum-bum.

Hej. Azt is csak úgy kalán nélkül. csipkés a levele. ----Kerek a káposzta. Leányok. Kontya alá ütött a gőz. Még akkor neki ígérte. Megélek én a lány nélkül. virágok. Mikor bölcsőben rengette. Kinek adja Zsuzsa lányát? Nem adja az más egyébnek: Kara István őkelmének. jöjjön táncba vélem. Csak egy köcsög aludttejet. Nem ettem én ma egyebet. búsulok. Hányja-veti fakalánját. ki jön táncba vélem? ----Két szál pünkösdrózsa Kihajlott az útra El akar hervadni Nincs ki leszakítsa Nem ám az a rózsa Ki a kertben nyílik Hanem az a rózsa Ki egymást szereti . Vargáné káposztát főz. Hervadok. nincsen párom nékem. Akinek nincs párja.

cillárom. Cin. cillárom. mondom. cin. cillárom. magos a sarka Fordulj ki. Enyém leszel kis angyalom. fordulj hozzám.Nem szeretlek másért Két piros orcádért Szemed járásáért Szád mosolygásáért ----Kis kacsa fürdik fekete tóban Anyjához készül Lengyel országba. cin. Mondom. ----Kispiricsi falu végén folyik el a kanális. cin. Mind megitták a pálinkát. Síkos a talpa. ----- . Kispiricsi falu végén kocsit kellet fogadni. Fehér a rózsa. de beteg a virágom. de beteg a virágom. mondom. Mondom. fordulj hozzám. de beteg a virágom. ha bánja az anyád is! Cin. de beteg a virágom. ----Kis kece lányom fehérben vagyon. Mátkám asszony. Cin. nem tudtak hazamenni. cin. kezében vagyon. cillárom. Mátkám asszony. Cin. fordulj szép arany alma.

Meghasad a szíve. szíve fájdalmában. hogy az küldte. kócsagtollas főnek. De sarkantyús csizmának. Mondjad. ha néki cipellőt. illik gyöngyös pártának. Szép magyar hazámba. ----Madárka. Ha kérdik. madárka.Láttál-e már valaha Csipkebokor rózsát. magyar főkötőnek. . vidd el a levelem. ki küldte. bő nadrágot varrnak. nem illik a tánc a magyarnak! Nem. ----Még azt mondják. Csacsogó madárka. Vidd el a levelem. Csipkebokor rózsa közt Két szál majorannát? Egyik szál majoránna Virág Erzsi lenne. Kinek bánatában. Másik szál majoránna Váci Gábor lenne.

az én csizmám karmazsin. Isten veled rózsám. Nincs az a szerelem. csakhogy rojtja nincsen. ----Megrakják a tüzet. foltos is. illik a tánc benne. Had melegítsem Gyönge kezeimet. szerelem. Talán megvirrad már. ha rongyos is. Szól a kakukkmadár. Átkozott gyötrelem. Azért varrták a csizmát. Szerelem. Rakd meg babám. Aki el nem múlik. Mért nem virágoztál Minden falevelen? ----- . Magad maradsz immár. csakhogy sarka nincsen. Mégis elaluszik. rakd meg Lobogó tüzedet. hogy táncoljunk benne.Az én ingem lengyel gyolcs.

hogy eddig szerettél.. Csipkefa. nem árt neki a tél. Eb fél. Eltartom hétköznap búzakenyérrel.. Eb fél. Hej. Még azt mondja ez a kislány. . --------Túl a Tiszán faragnak az ácsok. fekete. Él még az én feleségem édesanyja.Menyasszony. ----Nem vagyok én senkinek se adósa. édesem. Hej. Eb fél. kutya fél. mint az arany vessző. mint az arany vessző. de szép mind a kettő. apósa. remete.. kenyérrel. rózsafa.. Vasárnap – ha más nem jut már – veréssel. hogy majd mivel tartom el. Olyan mind a kettő. vegyem el. veréssel. Eb fél. napam él. kutya fél. míg a ipam. Eredj lányom. napam él. Köszönöm. Szép vagyok én csak a szemem fekete. Meg sem kérdi.. míg a ipam. Nem vagyok én az erdőben remete. meg annak az anyósa. édesapja. tartom el. vőlegény.. Ide hallik a kopácsolások. kérdezd meg az ácsot. hogy eddig szerettél. Eb fél. vegyem el.

nem Nem megyünk mi innen el Míg a gazda házigazda Furkós bottal ki nem ver Ha nem tetszik a gazdának. nem. Méregdrágán méri a forgácsot. úgy tetszik. Ha büszke. Ha apró. az egri ménes mind szürke. büszke. Kilenc csókot ígértem már néke. Verje meg az Isten azt az ácsot. Mulassunk hát egy vagy két óráig. dologra való. ----Az egri ménes mind szürke. Nem. hogy máskor is voltunk itt. Tizediket ráadásul kérte. Szegénylegény akármerre mégyen. ----Úgy tetszik. nem. hogy jó helyen vagyunk itt. Akármerre fordítja kalapját. az egri ménes mind fakó. Szegény legény így éli világát. nem. apró. nem.Ád-e csókért egy kötény forgácsot. az egri kislány mind apró. Az egri ménes mind fakó. Végbúcsúnkat még ki nem adják itt! Végbúcsúnknak hamar vége lészen. az egri kislány mind büszke. van néki mibe. Hogy mi itten mulatunk Szedje össze sátorfáját Mert mi itten maradunk .

Zárva van a babám rácsos kis kapuja. félrecsúszik a nyereg. Széles a Tisza. Mert a Tisza ki is szokott önteni. ----Volt nekem egy kecském. Tisza partján lóra ülni nem merek. tudod-e? Kertbe rekesztettem. Mivel mondok jó éjszakát galambom. de ladikon. viola nyílik az ablakában. Félrecsúszik a nyereg. Haza menne. látod-e? ----Még azt mondják. este akar lenni. Azt se tudom. Míg a babám rácsos kis kapuját nyissa. Piros rózsa. Tisza partján nem jó mélyen aludni. én meg a széles Tiszába beleesek. hol lakik a galambom. . Ott lakik a városba. a babámé nem leszek. Este van. Ez a kislány haza akar menni. a harmadik utcába. Elviszi a kalapom. ki is szokott önteni. este. hol lakik a galambom. Attól félek félrecsúszik a nyereg. Addig a kis pej lovam százszor is bemegy rajta. elmúlt kilenc óra. ----Este. este van. lóra ülni nem merek. ladikon. nem jó mélyen aludni. az se szép. tudod-e? Csak a szarvát hagyta. ez se szép. kék nefelejcs. a szép fekete csárdás kalapom. tudod-e? Megette a farkas. de nincs kísérője.----Által mennék én a Tiszán ladikon. Katona a régi szeretője. jó éjszakát galambom. habjai közt elveszek.

Fel van írva és rajzolva haragos kardjára: Ez az élet és becsület hazája számára! Hej. ennél szebb sem lehet Csak az jöjjön katonának. Eszik. siet a prédára. Ellenségre. iszik a sátorban. Hej. elmegyen dolgára. Megütközik viaskodik. ennél szebb sem lehet Csak az jöjjön katonának. Olyan vagyok. KATONADALOK A jó lovas katonának de jól vagyon dolga. Paripáját megforgatja. élet. Édesanyám vett nékem kalapot. Ezt a kislányt idecsalogatom a sötétbe. A babám ajkán nyílik a szerelem a sötétbe. ennél szebb sem lehet Csak az jöjjön katonának. Hej. be gyöngy élet. élet. Csillog-villog a mezőben virágszál módjára. élet. be gyöngy élet. ennél szebb sem lehet Csak az jöjjön katonának. semmire sincs gondja. magam is lobogtatom. . aki ilyet szeret. Hej. aki ilyet szeret. nyereségre kimegyen próbára. aki ilyet szeret. Fújja a szél rajta a szalagot. be gyöngy élet. élet. Ha nem fújja. mint az engedelem. aki ilyet szeret.Olyan vagyok. be gyöngy élet. mint a csillagos ég.

tartsuk meg hazánkat. Mert Kossuthnak verbuválnak. Indulnak már a tüzérek. aki ilyet szeret. Hej élet. bátyám. Katona sem lettem volna. Téged tesznek kapitánynak! Pár esztendő nem a világ. de gyöngy élet. felszántja a hegyet. ----Most szép lenni katonának. magyar tüzér vére folyik rajta. messze a határba. élet. Vérrel. ennél szebb sem lehet Csak az jöjjön katonának. éljen a nemzet. Csak az jöjjön katonának. Gyere pajtás katonának. Isten hozzád. Húgom. én édes szerelmem. Kossuth Lajos nem lett volna. avagy jertek vélem. bérrel oltalmazzuk a mi szent hazánkat! Hej. Csak mégegyszer gondolj vissza szép magyar hazádra. be gyöngy élet. Éljen. el kell válnom tőled. anyám. hosszú útra kélek. völgyet. komám. Véres a föld. sógor. ennék szebb sem lehet. Anyám te jó lélek! Találkozom e még véled? Holnapután messze földre. . Nehéz a rézágyú. Isten véled.Menjünk azért seregesen. Édes rózsám. apám. aki ilyet szeret! ----Gábor Áron rézágyúja fel van virágozva.

nem volt még napsugár. De csákányt a kézbe. Szent Péter engem ne hívj. Tizenhat tonnát raksz és mennyi a bér. nevelt a sors. A szegény ember nem más. Szent Péter engem ne hívj. Tizenhat tonnát raksz és mennyi a bér. én nem mehetek A lelkem a vállalatot illeti meg. . akár a gép. Egy nappal vénebb vagy a hiteledért. S a zord főnök így szólt: elég szép. Hogy megszülettem. És „küszködj” és „melózz” lett a becenevem.Éljen a magyar szabadság! Éljen. Mint kölykét az oroszlán. Hogy megszülettem eső hullt a telepeken. csak izom és vér Csak izom és vér és csontos kéz. Egy nappal vénebb vagy a hiteledért. Tizenhat tonnát raktam. és a bánya vár. S az asszony hallgat mert a kezem gyors. És erős hát és durva ész. éljen a nemzet! ----- TÁBORI Az ember sárból jön és sárba tér. én nem mehetek A lelkem a vállalatot illeti meg.

Afrikában oly gyönyörű az élet. Egy nappal vénebb vagy a hiteledért. Ha nem talál el jobbról. gyönyörű az élet. Tizenhat tonnát raksz és mennyi a bér. én nem mehetek A lelkem a vállalatot illeti meg. jobb ha félre lép. s már a csontja sem ép. óh de szép. égig ér a Kilimandzsáró. . a másik acél. krumplit esznek becsinált emberfejjel. ki nem tűnt el. mert az egyik kiszebráról hiányzik egy sráf. Aki jőni lát. Csuda édes viz a Nilus. Szent Péter engem ne hívj. Egy nappal vénebb vagy a hiteledért. tejjel. A krokodilus a Gangesz partján csücsül a farkán és spekulál. akkor balról ér. Az egyik öklöm vas. Menjünk gyorsan tevekonflissal. vizipólózik-zik-zik. ott ahol a nyám-nyám négerek élnek. ott neveltek engem kókusztejjel. hol az éhes krokodílus vizipólózik. Szent Péter engem ne hívj. én nem mehetek A lelkem a vállalatot illeti meg. vizipólózik. fejjel. Volt. ott ahol a Szaharában búsul egy zsiráf. Égig ér a Kilimandzsáró.Tizenhat tonnát raksz és mennyi a bér.

a krokodilus a Gangesz partján csücsül a farkán és spekulál: Nem is sejti. vizipólózik. Nagybajuszú cincérek sétálgatni vitték. csak vizet iszik. Hej. Ha a bárkába teszik? . halászok. Estére elfáradt katicabogárka.A feje félig kint van a vizből. a neje nem bánja. Merre mén a hajótok? Török kanizsa felé. Hívta a gyöngyvirág. halászok. halászok. A tóparti szúnyogok kalapot emeltek. Ide is meg oda is bekukkant egy szóra. hívta a vadrózsa. halászok. hogy jövőre ridikül lesz már a bőre. ő csak pólózik. vizipólózik-zik-zik! Egyszer egy hétpettyes katicabogárka Elindult megnézni. A krokodilus nem mást. mi van a világban. s a konyhapénzből de rosszul áll. Hej. Az éjjeli pillangó hazatalicskázta. ha sokat iszik. Hát a keszeg mit eszik. Veres szárnyú keszeget. Mit fogott a hálótok? Nem fogott az egyebet. Viszi a víz lefelé.

Tiszán innen. édes rózsám. Túl a Tiszán van egy juhász nyájastúl. Kis pejlova ki van kötve. ihajja! Megyen már a hajnalcsillag lefelé. Lábán van a csizmája. Túl a Tiszán van egy csikós nyájastúl. Rásütött a hajnalcsillag sugara. Az én kedves galambom most megyen hazafelé. Dunán túl. Dunán túl. fakalánnyal. Amerre mégy. Petrezselyemgyökeret. Szűrkötéllel pakról nélkül gazdástul. Dunán túl. . A zöld fű is előtted almát teremjen. A te szíved holtig el ne felejtsen. Ott főzik a jó paprikást. lakkosszárú kiscsizma. Hogy előtted a rét is tiszta rózsává váljon. Túl a Tiszán van egy kanász nyájastúl. Ott sütik a jó malacot Cserfahéjjon. Tiszán innen. bográcsbúl! Tiszán innen. kívánom.Nem eszik az egyebet. bükkfanyárson. Meg is eszik kis vellával.

Le is vagyunk nagyon törve Kormos István: Vackor elalszik 09-06-15 9:34 még nincsenek kommentek Ebéd után. Én is törpe. brumma. brumma. szépen ragyogjatok. Erdő mélyén két törpe. szája szélét megtörölte. s pisze orrát égbe tartva. A szegény legénynek utat mutassatok! Mutassatok utat a szegény legénynek. feszült ám azon az apró. lompos. Ülnek egy nagy gödörbe.Csillagok. te is törpe. csillagok. . Nem találja házát a szeretőjének. loncsos és loboncos és bozontos kölyökmackó hasán az a barna bunda! Hajjaj! Igen jóllakott – piros nyelvét kiöltötte.

bújja. . csicsíjja. aztán ide gyere.teli hassal felsóhajtva három hosszút brummogott: – Brumma. bújja. bubújja. Most a függönyt lebocsátom. csöpp barátom. A sok gyerek már aludna. hogy terajtad igen viszket az a boglyos. te pisze Vackor! Mászol ám. de nem a fára! Megmondjam. hanem látom. főként pedig fáramászás. Ebéd után nincsen játszás. csíjja. brumma. lompos. hogy hova mászol? Aludni a puha ágyba. álom. hóóóóóóóó! Fára mászni vóna jó! Szól az óvó néni akkor: – Hallod-e. brumma. Csíjja.

nyomja. nagy sokára minden gyerek szépen sorra beléfeküdt egy-egy ágyba: Katona Anna – egy. s mély álomba elmerüljön. engedetlen dunnyogott. engedetlen kölyökmackó olyan vágyat. Fazekas Marci – négy. érzett is mindjárt az apró. az ágy akármilyen puha.loncsos és loboncos és bozontos barna bunda! – Nem viszket az. Akkor pedig ha lefekszik. Varga Bence – kettő. . behoztak sok kicsi ágyat. brumma – áll magosba Vackor orra –. hogy az ágyba lefeküdjön. S íme végül. telis-teli ám a gyomra. Pór Jutka – három. brumma. de ha jóllakik az ember. nyomja! Amíg Vackor brummogott.

elalusznak a gyerekek. hóha. tíz. Kováts Vicu – tíz. Domokos Matyi – hat. mint a világ éjszaka. hóóóó! Fára mászni vóna jó! Kérlelték őt hatvanhatszor: – Aludjál már. kicsi Vackor! S felelt Vackor: – Én már alszok. s tizenegyedik az apró. hóha. tiszta víz. Hát a terem elsötétül. Pengő Gyöngyi – nyolc. Vas Pista – hét.Fazekas Eszter – öt. csak a pisze kölyökmackó pince legmélyéről hangzó brumma. mély szava: – Hóha. . brumma. piszén pisze kölyökmackó. lompos. loncsos és bozontos. tíz. s nem hallatszik a sötétben. Fodor Dávid – kilenc.

" Telel kosár. tele bendő. málnát szed két kicsi bocs. jaj be édes.. Szép az erdő mindenütt: szőke nyírfa. sima bükk. "Hé! Lopják a kosarat!" Felriadnak most a zajra. néznek erre. csak mielőtt álmodnék is. Elnyúlnak a fa alatt.alszok az ágyamban végre. Márikának. . Nemes Nagy Ágnes: Ki ette meg a málnát? 09-03-21 21:32 még nincsenek kommentek Nagymosást tart medve néni. erre a sötét sötétre hadd haragszok! És csakugyan akkor el is aludt Vackor. tömd a szádba! Szúr a tüske? Annyi baj! Bozontos a medve-haj. "Itt a bokor. Két fia kérve kéri: "Míg te mosol. két kis bocsnak elegendő. néznek arra. ha találnak. itt a málna.. "Jaj! Hova lett a kosár?" Pamat-fülük égnek áll. kis huguknak." Málnát szednek. licsi-locs.

megszedjük. Fölverik a bokrokat. az a jó!" Mókus Miklós kedves fickó. ágyuk vetve.mondja Nyúl Pál meg káposztalevelen. akinek a keze enyves! A két mackó szétszalad. mókus! Hol a málna? Nem te vitted föl az ágra?" "Málna?! Dió. Itt az este. tele bendő. mogyoró meg fegynőmag. ki fut erre? Senki más. mint Tolvaj Ferke!" Itt a baj most. málnát eszik Márika. . nézd csak. "Hát szaladjunk most utána? Nem. idesüss.El nem rejti azt a fenyves." Tele kosár. s kölcsönad egy kosarat. míg mama mos." Róka-asszony mondja: "Mackók! Málnát nálam mért kutattok? Miért csináltok galibát? Többre tartom a libát!" Sün Sámuel fa tövében siklót vacsorázik éppen. "Nézzünk körül ott a nyúlnál!" "Répán élek . zamatos. "Nincs ennél jobb eledel!" mondja bölcsen Sámuel. itt a jaj! Egy fatörzsön elhasal. Olykor meg is reszelem. boldog ám a két kis mackó. mert a fáról leszalad. nincsen otthon már hiba. be édes. "Mókus. itt a málna! Ó. "Nézd csak. három bocsnak elegendő.

Mind a négy sarkába babám neve van varrva. Elgágintotta magát. tavaszi versek. Festéktüsszentő H. a nyakát. a harmadik csudaszép. A csanádi legénynek Bocskora van szegénynek. Megállj te csudaszép. A bocskora elmerül. Gyere ki te tubarózsa. Medve néni fonogat így őrzi a bocsokat. Vár a viola.alszik három buksi medve. . a másik barna. Cifra palota. versesmese Zsebkendőm négy sarka símára van vasalva. A rátóti legények Libát loptak szegények. Benő Címkék: allatos versek. sej. de nem kerül. Egyik szőke. Zöld az ablaka. sej. majd eszedbe jutok még. Ha pocsétá nem kerül. nem kerül. de a nyakát. Rosszul fogták a nyakát.

ha bánja az anyád is.Kicsi vagyok én. én meg alszom. Cin-cin-cillárom. Nyitra megye) Kispiricsi faluvégen folyik el a kanális. Katát elveszem. csak piros a vér. A fény a Napból jön. Mind megitták a pálinkát. Enyém vagy te. Majd megnövök én. Cin-cin-cillárom. s a Földnek kincset ér. Cin-cin-cillárom. Megkérdezte: – Hány óra? Fél tizenkettő. Én azt megteszem. A néger barna tőle. Bolond ez a kettő. kis angyalom. Esztendőre vagy kettőre Huszár leszek én. más pedig fehér. de beteg a virágom. Vágfarkasd (Mátyusföld. . Cin-cin-cillárom. de beteg a virágom. Ha minden nyelven szerethet a szív. nem tudtak hazamenni. de beteg a virágom. ha minden nyelven gyűlölhet a szív. De lenn a forró égöv alján és az Elba partján egy a színe. Kispiricsi falu végén kocsit kellett fogadni. de beteg a virágom. Ő dolgozik. Április bolondja Felment a toronyba. Este megverem.

Ó. ember. a pénz csupán az úr. És száll a dal majd: ócseny. Ó. Ó. emberré lett itt az ember már. És száll a dal majd: ócseny harasó. S a gyárban gyors kezével önként szab a munkás törvényt. s nem a népnek szolgál. ahol a rengeteg gép ott áll. ó. A népek tudják jól. rajtad áll. s béke lesz a Földön. ó. Ott sose mondják: happy. És száll a dal majd: ócseny harasó. Ott sose mondják: happy. ó. ó. érzi ezt a szív. de majd a hajnal biztos eljő. szeret. ó. ó.ha minden nyelven gyűlöl. happy days. ó. hol csak szolgamódra túr. A fehérek partvidékét Hogy csatában nyerje meg. ó. ócseny. happy days. ócseny harasó. ó. ó. happy. A fehérek partvidékét . Betermi kincseit a zöldellő határ. bölcsebb lesz a Föld ? Nem zeng-e minden. és tűr a dolgos ember változatlanul. happy. Völgyvidéken és hegygerincen át Tör előre a hadsereg. happy days. bölcsebb lesz a Föld ? Nem zeng-e minden. ó. Ott sose mondják: happy. s összeroppan minden rabbilincs. a béke drága kincs. ó. ó. Van még sok ország. Nem zeng-e minden. jobb lesz. Ma még a küzdelemnek vége-hossza nincs. boldog lesz a Föld. Mert a pénz. szebb lesz. Hogy sorsod szebb legyen ma.

elébe mentem. És rámtalált a megszálló. kifaragva. bella ciao. Dúli dúli a réten. Dicsőségünk nem múlik el soha. bella ciao. Virágfürtös nyírfa a réten. Dúli. Ó bella ciao. Abból lesz a jó balalajka. balalajka. Mert a várost elfoglalta Sok ezernyi partizán. elébe mentem. Évek múltán sem halovány. ciao. bella ciao. ciao. . Verve fut már sok kozák atamán. Dúli. Nyírfa ága hej. Ment a hős brigádok élén Sok amuri partizán. Ha partizán vagy. Ó bella ciao. Eljött a hajnal. vigyél el innen. Vörös zászló leng. És a Csendes-óceánnál Véget értek a csaták. dúl.Hogy csatában nyerje meg. Dúli dúli a réten. dúl. lengeti a szél A csaták bíbor hajnalán. Menekül már ki merre lát. ciao. balalajka. Áll egy ifjú nyírfa a réten. bella ciao. Eljött a hajnal. ciao.

a partizáné. Légy te az. Munka hadának a lépése dobog. bella ciao. Ó bella ciao. mint annyi társam.Ha partizán vagy. Az ő virága. vigyél el innen. ciao. bella ciao. Vezess az éjek éjén át! . Ki a szabadságért halt meg. Kézben a kéz é-és vállhoz a váll. ciao. ciao. meghalok! Ha meghalok ma. bella ciao. ciao. Mert ma érzem. Ha meghalok ma. Ó bella ciao. Hajnali fényözön földre leszáll. bella ciao. mint annyi társam. a partizáné. bella ciao. Mondja azt. bella ciao. Ó bella ciao. Az arrajáró. A hegyvidéken temess el engem. ha megcsodálja. A hegyvidéken temess el engem. Röpülj te lángoló. ki eltemet. ciao. ciao. ciao. bella ciao. bella ciao. Ó bella ciao. ha megcsodálja. tűzszínű zászló. ciao. ez szép virág. Zendülő ének az égre lobog. Legyen virág a síromon. Az arrajáró. Az ő virága.

te drága. A szívembe nyilall ez a bús régi dal. Segíts most! Nagyapákról e dal unokákra maradt. de ki szítsa. te drága. Lépj te a helyükbe. Fáklyavivők kezén csörög a bilincs. Láncban az építő. kicsordulnak a könnyeim nyomban. soksápadt arcra Derítsd a hajnal bíborát! Száll a dalunk. szítsad a lángot És döngesd bátran a falat. amilyet sihedernyi koromban. soha el ne feledd. Vagyunk egy jobb rend hű katonái. Ha nagy baj van veled. te eleven fa gircses görcsös ága. szava ég felé tör. harcos ököl. Leszünk a győztes élcsapat. Sose hallok olyan gyönyörű nótaszót. te bunkócska. Izzik a tűz. s unokákra maradt ez a szerszám. ma nincs. Hej. Hej. .Vezess a harcra.

Kispolgárok nem vagyunk. Indulj az útra és vissza ne nézz! Múltad a fájó bús ezer év. van még ezerszám.. Érc torkok harsogva zúgják a szélnek Felszabadítók hősi nevét! Érc torkok harsogva zúgják a szélnek Felszabadítók hősi nevét! . Hej. te bunkócska . s így pénzünk sincs elég. az a fűbe harap. S ez a legszebb mesterség. S ez a legszebb mesterség. te bunkócska . mert a bunkó a földre lesújtja. Harcosabb a szenvedésnél. s lekötött kezét-lábát kinyújtja. Boldogan. habár ez illenék. De ha eljő a nap.hogy van bunkócska. De új világot építünk mi éhgyomorra még. Felszabadulva zengje a nép.. mikor ébred a rab. Jól sem mindig lakhatunk... Mert az ember másokért él. Hej. Élesebb legyél a késnél. Rád ragyog végre a fényteli nap. vígan mondd hát a dalt! Április négyről szóljon az ének. Aki ellene volt.

. Kardotokat sosem érheti csorba. Végtelen mezőkön szél jár. Hej! Sírnak a lányok. Vágtass a szélnek. Búcsúzni kell az otthonunktól pajtás. Győzelmedben bízik földünk népe. ezrével állni a sorba. Szabadságunk most te védd meg. lobogtasd a vörös zászlót. Vár ránk a síkság. Békét. Századok könnyét így mosta le. Halld. szabadságot hoz a népnek. Győzött a szovjetek hős serege. Vár ránk a síkság. új utat tűz. Zengj harci indulót ma bátorítót. a kürt a harcmezőre hív már. ha lép. Zengjük a dalt üde mámoros ajakkal.Dörgött az ágyú és zúgott a gép! Vérzett a föld és zengett az ég. ébred a nép. Gátakat elsöpör. Végtelen mezőkön szél jár. Jöjjetek. Vérvörös színt fest az égre a hajnal. Dobban a föld szíve. Benned van millióknak jó reménye. Lengesd. refr. Új utat érez a lába. Holnap már győzelemről szól az ének. Burzsoá zsarnokot innen elűz. Szél ne hozz felénk ma jajszót.

Útat a fegyverek erdeje vág. Francia. jertek elő. menteni kell csodabátran. Zeng a fülembe mélyhegedű. Egyesülésben az ősi erő. Szól egy távoli birkakolomp. Rezdül a tó vize. Itt van az óra lerázni igátok. Száll a madár a házra. Zeng a fülembe mélyhegedű. német. Koptatja a bocskorát.Ezt a nagy eszmét a vész viharában Védeni. Orosháza (Békés megye) Gryllus Vilmos : Tavasz Csend ül a tájon és zsendül a fű. zöldül a domb. Mint a kis király: Szedegeti a lábát. Annak az ajtajára. Fegyver a kézben. Eltűnik innét a régi világ! Jár a baba. Múlik az éjszaka. Rezdül a tó vize. az ajkon a dal. . zöldül a domb. Nem marad így el a nagy diadal. olasz proletárok. jár. Csend ül a tájon és zsendül a fű. Munka vitézei még mire vártok? Jönnek a szovjeti hős proletárok. Szól egy távoli birkakolomp.

juhászbunda a bunda. mégis bunda a bunda! Leterítem a bundámat.Kipp-kopp. Meg is van már a fogó! Kifordítom. Hej. mégis bunda a bunda! . Hej. bunda a bunda. bunda a bunda. juhászbunda a bunda. juhászbunda a bunda. juhászbunda a bunda. mégis bunda a bunda. Hej. bunda a bunda. kopogó. mégis bunda a bunda. befordítom. mégis bunda a bunda! Ha rongyos is az a bunda. bunda a bunda. Hej. mégis bunda a bunda! Ha megázik is a bunda. mégis bunda a bunda. mégis bunda a bunda.

úgy ballagott a vásárra. ha a posztó olcsó volna. hallgat az erdő. A rókának nincs nadrágja. és nincs. nyár nyitogatta pipacsait. és volt. s halotti csipke a díszük is.Kiment a ház az ablakon. az a törékeny tündéri dísz. temette az ősz. aki győz. a bokor. a nyár nyitogatta. Mikor legutóbb jártam itt. mert a posztó igen drága. hallgat a föld. zsúpot kötött a hátára. a rókán is nadrág volna Szabó Lőrinc: Nyitnikék Alszik a hóban a hegy. mit rájuk aggat . a völgy. fekete csontváz a fa. benne maradt a vénasszony. virágnak nyoma sehol. aki vesztett. Lombnak.

a telet bírni illenék! Bírni és bízni . hallgat a föld. mint éles fuvola. a völgy. nyitni kék. de – nyitni. szaporán.éjszaka fehér kezével a zúzmara. Alszik a hóban a hegy. Háromszor hármat lüktet a dala. nyitni kék. fütyüli. Egyszerre mégis rezzen a táj: hármat fütyül egy kis madár. de – nyitni kék! Fütyülöm én is énekét. szívnek és tavasznak nyílni kék! Nyitni. de örülni ez is elég. Nyitni kék. Az a fuvolás a Nyitnikék! Már kezdi is ujra az énekét: két füttyre mindig kvart lefelé: nem sok. Nyitni kék. fütyüli. hallgat az erdő. vígan.

fütyülöm. aki sírja.illenék! Fütyül és elszáll a Nyitnikék. Nyitni kék! Ébred a hegy. Ő volt a szája. mint az a fázó kis madár. fog az én szívem is nyitni még. nyitni kék. Nyitni kék! – fütyülök utána s nézek az eltűnő madárra. elmondta a holnap üzenetét: a hitet. nyitni kék. és aki mégis csupa remény. kinyitotta a föld örök szivét: fütty-fütty-fütty. Nyitni kék. a völgy. . mint az enyém. a vágyat fütyülte szét. a Nyitnikék. tudom. akinek tele rosszabb. indulok. nyitni kék. Nyitni kék. de bírja. hinni és bízni kellenék. mire gondol a néma föld. ami fáj.

csigabiga rétes! . jó édes. sodorva. versem. Túróval bélelve. te. hogy mit! Lisztbõl legyen kerekes. süssünk valamit. azt is megmondom.nyitni kék – Nyisd ki. az emberekét! Süssünk. Kerekes és édes. töltelékes. tekerve.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful