ÉBRESZTŐK

Kukurikú, jó reggelt, Szól a kakas, ha felkelt. Rajta, rajta gyermekek, Ágyatokból keljetek. Pál, Kata, Péter, jó reggelt! Már odakinn a nap felkelt. Szól a kakasunk, az a nagy tarajú, gyere ki a rétre, kukuríkú! Lusta Gyurka, mint a bunda, Hat napot is átalussza. Sosem kelne fel magától, Ki kell rántani az ágyból. Kelj fel, baba, kelj fel, Eljött már a reggel.

Tej, túró, tejfel, Kicsi baba, kelj fel.

Kukorikú, szól a kakas, Ki az ágyból, hajnal hasad, Már süti a nap a hasad.

Körbejár a mutatója, Azt hirdeti minden reggel, Tik-tak, tik-tak, jár az óra, Ki korán kel, aranyat lel. Reggel van már, ragyogó, Fütyörészik a rigó. Csirip-csirip, csicsereg, Jó reggelt kis gyerekek. Muzsikaszó zengedez, Gyenge szellő lengedez, A kis gyermek ébredez.

Kelj fel, baba, kacagjál, Tudom, szépet álmodtál.

Cirmos cica kelj fel, Itt a jó tejfel.

ALTATÓK
Nagy az ég ablaka, süt a hold éjszaka, Letekint egymaga: aludjál, kisbaba! Bubuja, Babácska, esti csillag ragyog. Aludj már, aludj már, én is álmos vagyok. Álmodjál, álmodjál hófehér kötőről, lila, fehér szoknyáról, piros cipellőről. Aranykertben aranyfa, aranymókus alatta. Aranybaba szundikál, aranyszúnyog muzsikál. Cini-cini kisbaba, édesanya csillaga.

Tente, tente, aludj drága, édesanyja rózsaszála. Csicsíjja, babája, alszik a fiúcska.

Aludj, baba aludjál, nyuszika is alszik. Este van, a faluban esti harang hallik.

Tente, baba, tente! Itt van már az este; Köszöngetnek szépen Csillagok az égen. (Vének) Aludj, baba, aludjál! Feljött már a csillag; Aranyos kis bárány Hazafelé ballag. (Kaposhomok) Jön az éj, jön az éj a fekete éjfél, Aludjál, aludjál, pici sose féljél. (Horvát dal, Csukás István fordítása) Kicsim aludj szépen, csillag ragyog fenn az égen, Álmodj tündért, paripát, kék pillangót, katicát. Kincsem aludj szépen, harmat csillog kinn a réten, Hajnalmadár szárnyán szállj, pille könnyű felhőn járj. Aludj, kicsim aludjál, feljött már a csillag, Bárány, csikó, csengős boci hazafelé ballag. Csicsíja babája, Elment a mamája, Pestre meg Budára. Hoz neki kalácsot, Hajába szalagot.

Este van már alkonyul, Nyuszi füle lekonyul, Dorombol a kiscica

Aludj te is, Csongika. (Garabonc) Ring a bölcső, ringadoz, Hajló nádszál ingadoz, Jó fiúcska szunnyadoz.

Bubája, bubácska, esti csillag ragyog, Aludjál, aludjál, én is álmos vagyok, Tündér öltöztessen, csillag csókolgasson, Liliom öleljen, anyád simogasson. Tente, baba, tente, itt van már az este, aludj szépen, álmodjál, a szemedet hunyd le. Álmodjál rózsával, gyönge violával, aludj, aludj szép csendesen, aludj kicsi baba. Holdfény ragyog odakint, Ablakodon betekint, Rád nevet a holdsugár, Gyermekem, ó, aludjál. Szempilládra álom szakad, Karjaimban elringatlak, Álmodban is takargatlak. Most a hátad, most a hasad, Meg ne fázzon a kis falat. Szűz takaró ez a világ, Ha én nem igazítom rád. Aludj kicsim, aludjál, szépségeset álmodjál.

Szundít a labda. Alszik a széken a kabát. kis Balázs. Lábára lehajtja a fejét. kis Balázs. a darázs. meg a síp. József Attila: Altató Lehunyja kék szemét az ég. kis Balázs. a kirándulás. -s míg szendereg a robogásálmában csönget egy picitaludj el szépen. alszik a bogár. A távolságot. lehunyja sok szemét a ház. a jó cukor is aluszikaludj el szépen. szunnyadozik a szakadás. kis Balázs. mint üveg golyót. az erdő. Dunna alatt alszik a rétaludj el szépen. óriás leszel. mint a Nap mily' fényességes. A villamos is aluszik.Álmod legyen olyan édes. máma már nem hasad továbbaludj el szépen. kis Balázs. Tűzoltó leszel s katona! . megkapod. kis Balázs. csak hunyd le kis szemedaludj el szépen. vele alszik a zümmögésaludj el szépen.

Csiribiri csiribiri Szellő-lány Szikrát lobbant. Lázad van. leszállt a nap messze. Este van már. Weöres Sándor: Csiribiri Csiribiri csiribiri Zabszalma Négy csillag közt Alszom ma. este biza álmos. Csiribiri csiribiri Bojtorján Lélek lép a Lajtorján. kis Balázs. Sült kappan! Csiribiri csiribiri Lágy paplan Ágyad forró. elalszik anyuka. . Lángot hány.Vadakat terelő juhász! Látod. ki egész nap futkos.Aludj el szépen. Csiribiri csiribiri Fült katlan Szárnyatlan szállj. Csiribiri csiribiri Zabszalma Engem hívj ma Álmodba. este.

lassu tánc. olyan alacsony. A táncuk karikás. el is érem már talán. mint a füst.. Lassu tánc. este mégis jó. de azért sírni akarok. De az ágy. mint a koszorú.Zelk Zoltán: Este jó. meg is hal egy kis bogár: mégse szomorú. Apa mosdik. Ég a tűz. mert könnyű vagyok. este jó. szállok én is. elszállnak a fekete falak. Nem félek. táncol a plafon.. . a fazék víznótát fütyül bogárkarika forog a lámpa körül. meg a szék messzire szalad. együtt lenni jó. anya főz. mint a füst. este jó Este jó.

ablakodon betekint. Elolvadt a világ. Elgyütt már az este. tente. aludjál. ó. gyermekem. tente.Ki emel.. ó. Pihen az erdő s a rét. de már nem lehet. kismadár. ingó-bingó Piros rózsabimbó! (Jászárokszállás) Minden nótám oda már gyere gyorsan. Rád nevet a holdsugár. Gyermekem. Aludj. baba. erdőben az őzikék. Csicsi baba. de a közepén anya ül és ott ülök az ölében én.. aludjál. alszik már a kismadár. tán te majd elaltatod. Tente. Hátha szebb a te dalod. Holdfény ragyog odakint. . ki emel ringat engemet? Kinyitnám még a szemem.

tente. Esteli égen a hold útra kél. a bölcsőben. Úgy álmodjál szép álmokat. madárka már aludni szállt. kicsi kutya kinn a csűrben. Alszik az utca. Lepke. Aludj el szépen. Csicsi baba. anya betakar. Tente. Miért szól az ének? Altatni akar. kisfiam! Holdsugár az ágyacskádon Lágyan átsuhan. Szép meséid erdejében Játszol boldogan. lombos ág. Tente. fű. tente. . Kicsi tündér meglátogat. Csak egy magányos fülemüle zeng. Bársony pillád hunyd le szépen. baba. kisfiam! Tordai Jolán: Anya betakar Hallod a csöndet? Elpihent a szél.Hajtsd fejed ölembe. Beli. Aludj. csillagos fényben esti dalba kezd. gyöngyvirágom. fa.

mily szépen alszik. hadd pihenni kis öcsémet! Hadd a zajt most. ring a nád. látod? De fölretten. aludj. had aludja ki magát! Álomba ringatott Sötét éjjel azt álmodtam. Gazdag Erzsi: Ringató Ring. huncutsággal teli. Nádon ring a fészek. Alszik. Aludj te is. Belibbent az ablakomba. baba. Nádirigó kisfia. kincsem! Szép kis bölcső. Ringasd szépen a babát. beli. Lecsücsült a vánkosomra. Szól a szél dudája. kicsi kutya a szalmába. Beli. ne zavard meg csendes álmát! Né. a párnára.Beli. beli. . hadd a lármát. hogyha bántod. alszik minden. jaj de szépet. álmodj szépet! Du-du szól a szél. ring. Elaludt a kisrigó. Alszik a nád és a tó. Mesét mondott. Fényes Holddal játszadoztam. kérlek téged.

Móra Ferenc: Este Este van. Homlokomon a bú nagyon elborongott. Virágfejecskédet hajtsd szívem fölébe. te ülj ide mármost. kicsi száddal róla leheld el a gondot. te bonts nekem ágyat. este van. nem volt mása csak egy aranyhajú lánya…" . ágyam szélire is. úgy mintha mesélnél a hajasbabának: "Volt egy szegény ember nagy Meseországban. nevess éjszakára csillagot beléje.A sok csillag. mind rám nézett. Elaltatott engem a Hold. édesapa fáradt aranyhajú lányom. Mesélj is majd egyet szegény apukádnak. Szelíden te simítsd puhára a vánkost. Meséje oly szépséges volt.

baba. Pelyhét maga szedte. Szép tavaszról. Édesanyád szép szeméről. tente. Aludjál. Anyád ráz egy kicsi fát. Rózsa bimbójáról. Álmodjál szépeket. odaegyengette. énekelget néki. Gazdag Erzsi: Pici csibe alszik Pici csibe alszik. Itt van már az este Aludj. én is álmos vagyok. angyal simogasson. szárnya alá tette. aludj hát. babácskám. Álmok hullnak róla rád. aranyos meséket. tente. s félszemmel a sárgaszemű kukoricát nézi. Tente. A szemedet hunyd le. aludjál aranyos. pelyhes puha ágyon. Báránykákat hajt apád. kikeletről. Aludj csibém kot-kot.Aludj baba. . baba. Pici csibe alszik. szép csendesen A szemedet hunyd le. baba. tündér öltöztessen. Jajj de szép az álma! Sárga csibe puha álmát tyúkanyó vigyázza. tyúkanyó vetette még ezen a nyáron. pici csibe tollpárnáját. Álmodjál rózsáról. Tente. esti csillag ragyog.

aranyos pillangó kocsija ringasson. .

Itt a naplemente. kenyérről. Aludjál kedvesem. csendesen ringasson. Hol vagy te kis csapongó? Minek szállsz oly messzire. Mondj neki egy szép mesét. tente. baba. Álmodj szép virággal. Hosszú szőrű macska. ringó-rengő bölcső. selyempillangónak aranyhintajával. Aludj te csacska.Aranyszárnyú pillangó. selyempillangóval. zongó méhecskével. Álmodjál zenével. Kérlek hát alássan. Fogd be mind a két szemét. Hosszú szőrű macska. Pósa Lajos: Altató dal . Két tucat egérről. Álmodj tejről‚ vajról. Ne dúdolj te csacska. Szállj a baba szemire. Tejfölről. Aludjál babásan. Tente. Cinegesóhajról. zongó méh cukrozta édes pereckével. nyugodjál galambom.

mézes. este. bubuja! Volt egyszer egy ember. Aranyos pillangó… Alszik az ibolya. bábuja… Csicsija. Hazavitte onnét A csecse királynét. Tarka boci. Liba. Katica. Lesz kicsinek drága Szóló muzsikája. Kocsija.Este van már. dongó. Cifra könyve. Sárga. Halászni ment egyszer. piros cukrot. Hoz babának csókot. Mert az lett belőle. képes. Hát fogott is mindjárt Aranyhajú kislányt. Tente baba. Alszik a kis cica. Majd ha a nap felkel: Haza is jön reggel. tente! Alszik már. – Csicsija. bubuja! Elment apa messzi Vásárfiát venni. cocó. Gyurica. Méhe. csirke. lova. csürhe. Kardja. lepe. A halász is bezzeg Fényes úr lett: herceg. . alszik már A csicsergő madár. Hogy magát kinőtte.

Katica. Gyöngymadarak ezren Csacsognak a kertben. ezüst. Fű. bubuja! . Pici rózsabimbó! Majd felkölt a hajnal Fülemiledallal. bubuja! Tudok egy szép kertet Mesepatak mellett. dongó. Szép narancsot. Méhe. bubuja! Tente baba. Aranyos pillangó. Gyurica.Semmi baja. Arany. almát Terem a fa ottan… Tündérország ott van. Majd elmegyünk oda… Csicsija. virág zengő. Fölkel a kis cica. lepe. búja… Csicsija. tente. fa. A szemedet hunyd be! Aludj ingó-ringó. Mint az üveg csengő. gyémánt. Fölkel az ibolya… Csicsija.

tente! Jaj de szép levente! Panyókára vetve vállán Violaszín mente. Szívemmel ringatlak. Aludj. haja. Éjszínű szemeden Kopogtat az álom. hajsó. .Pósa Lajos: Altató dal Beli. Angyaloknak rengő-ringó Csillaghintójával. Haja. szól a harang: Gingalló. két csillag. Egy csillag. beli. hajló. Gyönge virág. baba. Csicsíja. bubuja! Jávorfa-furulya – Piros csőrű tarka madár Gyönyörűen fújja. Rózsa bimbójával. Álmodjál rózsával. Nyulacskákkal teli. . baba. aludj. Aludj. bölcsőbeli! Tudok én egy szép csalitot. Gyönyörű virágom. . Tente. Szép csengettyűszóra Ülj fel a hintóra – Búzavirág kék szemedet Nyisd ki virradóra! Lendvai Ilona: Ringató Aludj el kislányom. szent ajtó.

aludjál! Aludj. baba. Alszik a baba. Soha el nem hagylak! Pósa Lajos: Aludj. drága kisdedecske. . baba. baba. Fészkire szállt az erdőn A dalos madárka. hat csillag. Aludj el. Nagyapó is alszik már A nagy karosszékben. baba. Doromboló cica is Felült a padkára. Nem kell félned. Szaladj majd elébe! Alszik a baba. tente. tente.Öt csillag. Alszik a világ. Csengettyűs kis barika Hazafelé ballag. Aludj. Sétálgat is azóta A csillagos égben. tente. aludjál! Repülj fel az égbe Ha meglátod nagyapót. tente. aludjál! Feljött már a csillag. benne alszom én is. baba. vigyáz ránk az ég is.

Enyhe nyugtot Ád a rengő Bölcső kedvesem. Lásd. Csillag legyen a patkója. . Fekete. Arany mókus elringassa. Hozz kicsinek arany hintót.Aludj el. te szép angyal. Száz ló legyen a hintóba. Vidd a babát zöld erdőbe. Az álmod jó legyen! Ide se oda se hulló. Aludj te is a jó nappal – Szállj le égből. balra ringót. Feje fölött lepke lengjen. Függő arany nyoszolyára. Édesanyja takargassa! Aludj. baba! Hajsó! hajsó! Zárva van a pitarajtó. Elaludt már mosolyogva. milyen jó a napocska. drága kisdedecske. Fektesd le ott rózsaágyra. Szép gyermekem. baba! Hajsó! hajsó! Zárva van a pitarajtó! Enyhe álmot. fekete holló. Arany hintón sík mezőbe. Jobbra rengőt. Arany rigó fütyülgessen. Pósa Lajos: Altató Beli.

ez a kicsi ágy! Kifáradt már minden gyerek. Száll. a Zsuzsikát lefekteti. testedet takarja holdanyó paplanja. jaj de csuda szál! . a nyoszolya vár. Weöres Sándor: Este már Kondul a harang. Éjtündér incseleg. Jaj de puha lágy. selyem szálán nincs csomója. aludj el. csillogó rézgombom. aludj el. Pirkadásig föl se nézz! Pákozdi Gabriella: Ringató Aludj el. öreg este már. a mese száll. ha mondom! Álmodat őrizze minden kis tollpihe. Öreganyó jól megveti.Bóbiskolni nem nehéz. zümmögjön füledbe százezer porszemcse. kismackód ölében ringatózz gyöngéden. kicsinyke kilincsem. virgoncos manókám. mind csak ide vágy! Öreg nagyanyó! Mond el a mesét! Csipke Rózsika nagy történetét! Egyre fon a kis orsója. csöpp kincsem. hunyd le hát szép szemed. Gyertek gyerekek. aludj már.

Bérceken túl a völgyben lenn A fényes napkorong is elpihen. Már fújdogál a szél. baba párnára. tente. Álmodj csak csendesen. Lágy puha fészkén elszunnyad a kismadár. Csak hunyd le két szemed. Ezüstös fényét hinti ránk a holdsugár. Kicsi kutya szalmára. Hát aludj. aludjál. A tó tükrén s az erdő mélyén csend honol. Tente. Tente. gyermekem. baba. gyermekem. A tó tükrén s az erdő mélyén csend honol. tündérek közt jár! Szép csillagos az ég.Ki a szemét most behunyja. Aludj szívem szentje. Elcsendesült a rét. kicsi. . Aludj. Hát aludj. Egy tücsök hangja kél. Álmodj csak csendesen. Hisz ágyacskád felett Virraszt anyácskád S dúdolgatva így dalol: Bérceken túl a völgyben lenn A fényes napkorong is elpihen.

. cini. mogyorót. Arany mókus szundikál. Kicsi rózsabimbó. Arany csengő muzsikál: Cini. Arany csengő altatja. álmodj jót: Arany diót.Szép álmokat álmodjál. Arany bölcső alatta. Aludj ingó-bingó. Édesanya csillaga! Álmodj szépet. Két gerlice ringatja. Pósa Lajos: Arany kertben aranyfa Arany kertben arany fa. kisbaba.

arra. Ki ette meg? Pap macskája Mind felvitte a padlásra.CIRÓGATÓK Ciróka-maróka. Sütöttem pampuskát. Cicuska. Itt szalad a nyulacska. . És egy körutat csinál. Jó forrásra. Keverem babocskát. Mit főztél. Mit főztél Katóka? Kását. Hadd nézzek a tenyeredbe. Katuska. zöld mezőre. Kerekecske. Kicsi gyermek keblibe. kukk. legelőre. Utoljára jól belaktam. ott megáll. Itt a csiklandója! Ciróka-maróka. Ide raktam. Kukk. dombocska. Ide bújik. oda raktam. itt a nyoma. Nem láttál egy kismalacot? Itt a nyoma. Itt szalad. macuska. mi van benne? Erre. ide be.

itt elbújik. Volt egyszer egy kertecske. Itt nem látja meg a kuvik. bezsere.Itt megbújik. Abban volt egy káposztácska. Ide-oda futott a nyulacska. . Arra ment a kert gazdája. bezsere. Bezsere. Rászokott a kisnyulacska.

pajtás. Kukoricagánica Hömpölög a lábosban. Hinta. Még annál is fentébb. Verestorony tetejéig! Hinta. Hajts ki végig. Kendervágó lapicka.HINTÁZTATÓK Pósa Lajos: Hintázó dal Hinta. A csillagos égbe. hajtsd fel A kakasülőbe. Szépen szól a pacsirta. palinta. hinta. ne csak félig. palinta benne ül a Csongika. a torony tetejébe Van egy csodahintó. ángyom. palinta. . hinta. Hinta. Repülj. Szállj a a kerek tóba! Gyere vissza. hinta. ringó. a hintát. rózsabimbó. baba. Lökd meg. Csimpilimpi szóra! Hajtsd fel. fehér hattyú. Érjük el a pacsirtát. Hopp. Ülj fel a hintóba.

Katicabogárral. Csillagesőt apának. Hozz vissza majd hajnalra .Zutty! Pósa Lajos: Hintóka – Ringóka Liliomszál. Halat fogunk apának. Hintóka. rózsaszál. Sanyi. Nagy fára. Tisza közepébe. Torony tetejébe. Gyöngyöt szedünk anyának. Kis patak ölébe. Ringóka. Béla hova száll? Kis fára. Böske hova száll? Föld alá. rózsaszál. Hintóka. Anna. Szállj a napsugárral. Házunk födelére. Szállj a napsugárral. Tenger fenekére. Egyenest az égbe. Katicabogárral. Még annál is mélyebbre. Még annál is feljebbre. Csókot szórunk anyának. Ringóka. Hozz vissza majd hajnalra Dalos pacsirtával! Liliomszál. Víz alá.

palinta.Dalos pacsirtával! Hinta. zsupsz! . Hinta-palinta Régi dunna Kis katona Ugorj a Tiszába. hajtsd meg Csongi a hintát. kapjuk el a pacsirtát. ott repül a pacsirta.

azon megyünk Budára. LOVAGOLTATÓK Hőc-hőc katona. térdemre. mert ha dóga vóna. Tordára. . Pápára. Odaérünk vacsorára. a budai vásárra. a lába nem lógna. nincsen semmi dóga.HÖCÖGTETŐK. zabot a lónak. gyí! Gyí. Hőc-hőc katona. kapsz belőle bokrétát. lovam. gyí. lóga. lovagoljunk Szegedre. Gyí. pillangóra. Abrakot a csikónak. Üljél Csongor. Lóga lába. Kolozsvárra. Szénát. ketten ülünk egy lóra. gyí. ketten ülünk a lóra. Gyí. ott árulják a rózsát. Nagyot ugrik Csongornak.

hóc. ketten ülünk egy lóra. hahó! Gyű. paci. hó. oldalra billegve) a huszárok így röpülnek. így mennek a katonák. te ló.Onnan megyünk Komáromba. (gyorsabban) a parasztok így döcögnek. nem messze van Kanizsa. te paci. így mennek a betyárok. Hóc. Adnak ott egy petákért. gyí. gyí. Komáromba dohányért. Így mennek a gyerekek. Odaérünk délre. paripa. (gyorsan) . így mennek a huszárok. Szentpéterre kenyérért. libapecsenyére. Győrbe gyöngyért. Gyí. hárman meg a csikóra! Így lovagolnak a hölgyek. (nagyon lassan. katona. (lassan) az urak gyorsabban mönnek. te Ráró.

Pej peripán lovagoltam. egyszer én. két lovam. Gyorsan. Csikóslegény egyszer voltam. csett. Csett. hopp! (itt magasra emelem ) Gyí. döcögő. fussatok. Egyszer voltam. három csacsi. te fakó. így nyargalnak a betyárok (ez a leggyorsabb). Benne gyerek. döcögő. így a gavallérok (kicsit gyorsabban mondani és emelgetni). Mindig csak az leszek én.Csett Pápára. kicsi. kerek. Így lovagolnak a papok (ezt lassan kell mondani. göcögő. Bugyrot kötök A hátára. gyí. csett. . Ott kaptok majd abrakot. Gyí. így vágtatnak a huszárok (minden még gyorsabban). Ló hátára. göcögő. te szürke. gyorsan a faluba. Kicsi kocsi. és lassan is emelgetni a térdet).

mit csinálsz? Sárga lovat patkolok. nagy az út. zum. Pacikám. zötyögősen megy a szán. paripám. fekete az alagút. kalapács Kicsi kovács. egyszer én. Csongor a térdemre. megy a gép. Ha szaladsz. szélsebesen fut a szán.Vándorlegény egyszer voltam. Ha szökellsz. Lovagoljunk Debrecenbe Veszünk ottan vásárfiát. Kipp-kopp. zim. paripám. Gyere. jjgjjjWeöres Sándor: Kocsi és vonat Jön a kocsi. kiborul a kicsi szán. Zum. forog a kerék. Jön a vonat. A masina fut. Többet sose leszek én. paripám. nagy az út. fut a vonat: zúgó robogás. . Egyszer voltam. Szépen szóló kismuzsikát. fut a kocsi: patkó-dobogás. Ha döcögsz. paripám havas úton megy a szán. megy a gép. Vajon hova fut a kocsi? Három falun át! Vajon hova fut a vonat? Völgyön-hegyen át! Zim. fut a sínen a kerék. Nagy bakancsban vándoroltam.

Mögötte a kicsi kocsi. röpül a kocsija egész nap kocsikázik Facsiga s a fia! Gazdag Erzsi: Kicsi csacsi. mögötte a fia. hegyen-völgyön. rákiált Facsiga az okos csacsira. nem tévedünk el az úton. bakra ül a Facsiga. lovam trappolgat. Kicsi kocsi. ez a vonat valahol. hogy: „Gyia!” s máris fut a csacsija. ennyit csak. taliga. Úgyis te vagy a gazdája! Ziki-zaka-zakatol. Zelk Zoltán: Facsiga Gazdag ám a Facsiga. Sok veled a galiba! Túlsó parton ízes kóró. kocsihoz csacsija. pajtás kapj fel rája. kicsi kocsi Árok partján kicsi csacsi. alagúton. . Uccu. te meg legyél az utas! Trapp. trapp. Én vagyok a vasutas. van neki kocsija. trapp.Aranyszeggel szegelek.

törik is. Odanéz valahány csillag. ha igérsz százat! Amikor paripám ballag. Idelép. Amikor paripám táncol. ugrik is. hejhó! Hegyen át. Weöres Sándor Paripám csodaszép pejkó. Odanéz a Nap is százszor! .Éppen csacsifogra való! Csacsi nem rest. Dől a kocsi. oda lép. vizen át vágtat. Nem adom.

Ha megázik. Lerepül a Haragosi. Amelyikünk leesik. Weöres Sándor: Haragosi Fut. kidobjuk: zsupsz! . húzz engemet. Din-don diridongó! Ha kiborul a fakutya. kender zsupp. Rajta ül a Haragosi. itt az óra! Aki vitéz fel a lóra! Rajta vagyok. Zsipp-zsupp. rajta márisvitéz volt a nagyapám is. Din-don diridongó! Húzz. Az lesz a legkisebbik. Vele fut a retye-rutya. Én is húzlak tégedet.Sarkady Sándor: Fel! Itt az óra. Din-don diridongó! Fut a havon a fakutya. robog a kicsi kocsi. Lepotyog a retye-rutya. Din-don diridongó! Ha kiborul az a kocsi.

csak tizenkét óráig. egy kis dombon lecsücsülünk. katonának az való. hátrafelé nézeget. csüccs! Aki nem lép egyszerre. nem kap rétest estére. dimbet-dombot megmászunk. sétálunk. Komoly képpel lépeget. Egy. egy kis dombra lecsücsülünk. Sétálunk. négy. három.SÉTÁLTATÓK Nézzétek csak. . pedig a rétes nagyon jó. ott sem leszünk sokáig. erdőt-mezőt bejárunk. mikor aztán elfáradunk. csüccs!!! Sétálunk. csak a világ végire. kettő. sétálunk. emberek! Nagy csizmában kisgyerek. Nem megyünk mi messzire.

Juliska. erre van a gyalogút. Hogy velem is ugorj egyet! Nyuszi ül a fűben. lenvászon.Te kis legény hová mégy? Nem megyek én messzire. kakas. hopp. lenvászon. talán beteg vagy. hopp! Máris egyet megfogott. Hogy már nem is ugorhatsz? Nyuszi. hopp! Nyuszi. Nyuszi. Kendervászon. Erre. ugorj a fazékba. szundikálgat. zsupsz! Levendula ágastul. erre tyúk. Csak a falu végire. Ugorj egyet párostul! Azért adtam egyszer meggyet. ezt a hegyet még megmászom. Nemes Nagy Ágnes: Kendervászon Kendervászon. . Mariska. nem fázom. hogyha járok. Szundi-. Taréja. haréja. Hopp.

cini muzsika. feláll Csongi maga! Tippen-toppan. Hoppá. Pósa Lajos: Áll a baba. Csongi megáll. gyere vélem egy pár táncba! Így kell járni. hó! Esik már a hó. hoppá. tanulj tőle.. hogy kell járni. Kati tudja.Hej. Mint a gyertyaszál… Szárnya nő majd liliomból. vaj. Az ölembe száll. Táncol a kis Zsuzsika. haj! Tejfel-túró. áll Áll a baba.. jaj! Hóha. hóha. Ki kopogtat?. . Mint a gyertyaszál. áll. tippen-toppan. Állj egyenest! Itt a nagyapó! Áll a baba. úgy kell járni. Az én sípom csak azt mondja: El ne essél. Vitéz Varga Pál! Hókusz-pókusz. Ákom-bákom. áll a baba. áll. Sári. állni tud ám! Cini. hoppá.

jár. Pósa Lajos: Jár a baba. Tücsök koma hegedül. jár. Holnapután a kert alatt Lepkét is fog már! Jár. járni tanul már. rapsz! Sétálj el még az ajtóig. tipeg-topog bocskorában. csókot kapsz! Tipeg-topog. Tapsi. taps! Csingilingi.Jobbra dűl. hopp! Jár a baba. Mint egy kis madár. Meg balra dűl. . Mint egy kis madár. topp! Topánkája. pici baba szép korában járni tanul már. Cukrot. jár. jár Jár a baba. kopp! Édesanya két karjába Odaszalad. tapsi. jár. Édesanya karosszéke Nem messze van már.

Jár a baba. . mint egy kis király. szedegeti a lábát. jár. koptatja a bocskorát.

Pacs. Úti füves. neked adom. és ez az icike-picike mind megette Csip-csip csóka. pacs. ez megsütötte. pacs. hess-hess-hess! Töröm. nem adhatom oda. kerekes. vak varjúcska. leveles. Bíbola. ez hazavitte.TENYERES. UJJAS Áspis. bíbola. sütök vele kalácsot. tyúkok ülnek rajta. ez meglőtte. icce tolla motolla. Ez elment vadászni. Csongika! . töröm a mákot. komámasszony kéreti a szekerét.

sűrű szita. . szita. ide be. Ördög hordta. éhes vagyok! Hüvelykujjam almafa. ez a malac visít nagyot: Uí. itt egy körutat csinál. ez itthon marad. verte. itt szalad a nyulacska. Utol érte a nagy macska. Neked egy kis cipót sütök. Mégis. gyűrűsujjam hazavitte. középső ujjam felszedte. ez kap finom pecsenyét. ez semmit se kap. kicsi gyermek keblibe. golyóbis.Ez a malac piacra megy. Ma szitálok. ide bújik. a kisujjam mind megette. megvajazom. Megzsírozom. Kerekecske. erre megyen. uí. mutatóujjam megrázta. dombocska. Szita. itt szalad a nyulacska! Kerekecske. Erre szalad a nyulacska. mégis neked adom! Bizseréré. holnap sütök. dombocska. itt megáll. nóbis… Kis kecske. megfájdult a hasa tőle.

erre! . Oda ment a szomszéd cicája. dombocska.Bizseréré nóbis… Kis kecske.-Márton) Kerekecske. néném asszony! Merre szaladt? Itt a lyuka. Itt volt egy kis kutacska. Nem látta kend. itt! (Kun-Szt. Abba nyulat rekesztettem. itt. golyóbis. Merre szaladt? Erre. itt. Mind megette. (Szikszó) Egy kis kertet kerítettem. Abba volt egy kis csík mákocska. erre.

megérett a meggy. Négy. Nád közé bújtam. fundaluka. . Funda kávé kamanduk.kis Ferenc.leszakadt a polc.tiszta víz.Te vagy az én párom. . . Öt. Kettő. Egy. anyám Hátba veregetni. . .biz' oda nem mégy. kamanduka. ott a szamár megissza! Ec-pec kimehetsz Holnapután bejöhetsz Cérnára.KISZÁMOLÓK Apacuka. . Abcug. cinegére Ugorj cica az egérre Fuss! Lementem a pincébe Vajat csipegetni.hasad a pad.érik a tök. fundaluk.csipkebokor vessző. . . Fundakávé.dörög az ég. Hat. Kilenc. Nyolc. . Utánam jött apám. . Hét. . Három. ha nem tiszta vidd vissza. Tíz.

Nádsípot fújtam. Beszaladtunk a nádasba Sípot csinálgatni. Én elmentem az erdőbe Tölgyfa karót szedni. Ketten fújjunk egy dudát! Dibdáb. Az én sípom csak azt fújja: Dirr-durr. dá. Neked adom a farkát! Elmentem én a szőlőbe Szőlőt szedegetni. Jól meg veregetni! Elbújtam a nád közé. Az én sípot csak azt mondja: Dibdáb. dú. Te vagy az a nagyszájú. Az én házam alacsony. Eredj ki te hát. Ketten fogtunk egy békát.. Sípot csinálgatni. . Elmentem a szőlőbe Szőlőt csipegetni. Tarka disznó mezítláb. Utánam jött egy vénasszony. Utánam jött Beke bácsi Hátba veregetni. daruláb.. daruláb. Utánam jött a kishúgom Szőlőt csipegetni. csapodár. Dibdáb. daruláb Tarka disznó mezítláb. Az én sípom így szólt: Dí.

Mondd meg Te. Elfelejtett zsákot vinni. Elment apám dinnyét lopni. Csak egy darab kenyeret. Kipp-kopp. Ingó-bingó rózsa. hány zsák kell? Sári. Te vagy a fogócska! Száll a madár a házra. stól. Ica. stól. se nem Vica. mit kívánsz? Nem kívánok egyebet. Hajdú sógor. Fazekastól. . kopogó. Meg is van már a fogó! Egyedem-begyedem tengertánc. Stól. Annak az ajtajára. Vica. Leesik a kalapom. ki lesz most vajon a cica? Se nem Ica. mátka. Ha az ajtón kimegyek. Mári. mese. Pillangós madárka. Utána a molnár fazekastól. Beverem a fejemet. Kiugrott a gombóc a fazékból.Van is érte sok bajom: Ha az ajtót kinyitom. hanem te leszel a cica! Mese.

mag búzamag. Olyan legyél. Esőt. mag. kacagjál. mint egy tál. hogyha vágják. nőjél hamarabb. ő is tudja Napfény volt a ringatója. búza. mint a tenger. Szomjas soha ne legyél. Nőjél. nőjél hamarabb. tovább él. Aranyat a nyári nap. Csak erősebb. felhőt hoz a szél. Meleget a napfény ad. Pattanj. Még jobban pattanjál.NÖVÉNYES Mag. eső volt a dúdolója. . Zelk Zoltán: Te is tudod. búzamag. Kacagjál. Nőjél. pattanjál. Mag. mégis erős. ha lekaszálják. Nevelője szegény ember.

Akkor is. Hogyha éhes. Kamra mélyén egér rág. leülnek a vándorok. Rágcsálhatja Ica. Szedjük a sóskát. . ha kézzel vágják. Görbe bot a kezében. akkor is. Nagy kalap a fejében. Elaludt a kondás. aranylik fenn a faág. hát lengeti a tengeri. Eheti a kis Katica. Tököt visz a hátán. Gyün a Gyuri bátyám. megeszi. Gyékén-gyákán. csapzott sárga zászlait eldobni még nem meri. De hát tudja minden gyerek: miből sütik a kenyeret… Icarica. Hogyha nehéz leteszi. Radnóti Miklós: Október Hűvös arany szél lobog. Vica. kukorica. Minden aranysárga itt. Megfőtt már a kukorica. ha fogak rágják.

Ha rácsapsz a dióhéjra. Csak a szádat tátsd ki! Burján. Leaprítlak mind egy szálig. Csupa sárga volt a föld! Csoóri Sándor: Dióbél bácsi Ki lakik a dióhéjban? Nem lakik ott bárki. Pereg az orsó.Csicseri borsó. Weöres Sándor: Mély erdőn . Volt egyszer egy dinnyeföld. Csak Dióbél bácsi. Egy sem piros. egy sem zöld. Csurog a csurgó. jaj. most néked. Kinyílik a csontkapuja és cammogva előmászik Vén Dióbél bácsi. Még ilyen vitéz nem járt itt. megemlegetsz éngem. Tudom. Dinnyeföldön dinnye nőtt. Tele a korsó. kóró.

Mély erdőn ibolyavirág. míg az autót szappanozza. lila lesz az utca-hossza. kis bogyóját dobja. van benne egy hosszú bodza. . Elrejt jól a borókaág. hull a bodza. az autóját szappanozza. kiabál is Bandi bácsi. drága bodza: tarthatom a gumitömlőt. A héja már fekete. Ősz felé már hull a bodza. Nem gondolok semmi rosszra. Kis bogyóját dobja. de örülök. Minek is rejt az az ág. Gyere. Szedjük tele a kötényt. Beérett már a kökény. Őszi fényes napsütésben. víztől fényes járdaszélen szappanozza és lemossa hull a bodza. Mókus is gyűjt télire. tágas a világ. dobja. Nemes Nagy Ágnes: Hull a bodza A mi utcánkban kicsi utca. dobja.Mély erdőn ibolyavirág.

járdaszélen nagy kupacban színaranyként csillogó. járok. mintha hullna sárga hó. . kezemre.Nemes-Nagy Ágnes: Akácfa Akácfa. Járok. akácfa.kérdik. Mintha hullna sárga hó. térdig. hogy zizeg és hogy ropog! Mit csinálsz te? . Kezemre. Hogyha belegázolok. sárga lombot hullató. sárga hóban. csakhogy el nem olvadó. színaranyban.

Móra Ferenc: Kertem alján Kertem alján lombot ontva vén akácfa vetkezik, ablakomba búcsút mondva nyújtogatja ágkezit. Ha szükellő őszi szellő simogatja sudarát, gallya rebben, halk zörejben sírja vissza szép nyarát. Puszta ágad bármi bágyadt, bármi búsan bólogat, vén akácom, e világon nincsen nálad boldogabb! Viharával, nyomorával, átaluszod a teletúj virággal, lombos ággal kelteget a kikelet.

Weöres Sándor: Galagonya Őszi éjjel izzik a galagonya, izzik a galagonya ruhája. Zúg a tüske szél szalad ide-oda, reszket a galagonya magába. Hogyha a hold rá fátylat ereszt: lánnyá válik, sírni kezd. Őszi éjjel izzik a galagonya, izzik a galagonya ruhája.

ÁLLATOS
Szabó Lőrinc: Falusi hangverseny Háp háp, háp, jönnek a kacsák, hű, de éhes, hű, de szomjas ez a társaság! Bú, bú, bú, boci szomorú, de hogy feszít tyúkjai közt a kukurikú. Röf, röf, röf, Orra sárba döf, Sonkalábán Kucu-néni fürödni döcög. Bú, röf, háp, sípok, trombiták. Víg zenével így köszönt e díszes társaság.

Én elmentem a vásárba, félpénzzel. Tyúkot vettem a vásárban félpénzen. Tyúkom mondja: kityrákotty Kárikittyom, édes tyúkom, mégis van egy fél pénzem. Én elmentem a vásárba, félpénzzel. Lovat vettem a vásárban, félpénzen. Lovam mondja: nyihaha. Tyúkom mondja: kityrákotty Kárikittyom édes tyúkom mégis van egy fél pénzem. Én elmentem a vásárba, félpénzzel. ludat vettem a vásárban, félpénzen. Ludam mondja: gi-gá-gá. Lovam mondja: nyihaha. Tyúkom mondja: kityrákotty Kárikittyom édes tyúkom mégis van egy fél pénzem. Én elmentem a vásárba, félpénzzel. disznót vettem a vásárban, félpénzen. Disznó mondja: röf-röf-röf. Ludam mondja: gi-gá-gá. Lovam mondja: nyihaha. Tyúkom mondja: kityrákotty Kárikittyom édes tyúkom mégis van egy fél pénzem. (...) Én elmentem a vásárba, félpénzzel. legényt vettem a vásárban, félpénzen. Legény mondja: angyalom.

(...) Kárikittyom édes tyúkom elfogyott a fél pénzem.

Petőfi Sándor: Anyám tyúkja Ejh, mi a kő! Tyúkanyó, kend A szobában lakik itt bent? Lám, csak jó az isten, jót ád, Hogy fölvitte a kend dolgát! Itt szaladgál föl és alá, Még a ládára is fölszáll, Eszébe jut, kotkodákol, S nem verik ki a szobából. Dehogy verik, dehogy verik! Mint a galambot etetik, Válogat a kendermagban, A kiskirály sem él jobban. Ezért aztán, tyúkanyó, hát Jól megbecsülje kend magát, Iparkodjék, ne legyen ám Tojás szűkében az anyám. Morzsa kutyánk, hegyezd füled, Hadd beszélek mostan veled, Régi cseléd vagy a háznál, Mindig emberül szolgáltál. Ezután is jó légy, Morzsa,

Kedvet ne kapj a tyúkhúsra. Fölkapta egy kis kakas. . De a bögye kidobta. Élj a tyúkkal barátságba'. Ha fölkapta. jól tette. Kertbe mentek a tyúkok. Összeszidta a kakast: "Búzát adjál.. Anyám egyetlen jószága.. ne garast!" Kis kakas a piacon búzát vett a garason. mérges lett a kakasra. Tóbiás. most már békén megélnek. Gazdag Erzsi: A kis kakas rézgarasa Elgurult egy rézgaras. Mind megették a magot. Ettél belőle. Ezt adta a begyének. Éliás. a bögyébe betette. egy tál dödölle.

Hogy a vízbe toccsanhasson.Szalai Borbála: Hápi kacsa Volt egyszer egy kicsi kacsa. Fürdött reggel.. Pihés volt a feje. úgy hívták. kapta magát s szaporázva totyogott a tóra. szárnya. máris tudott járni. fürdött lubickolt a tóban amíg az a szép sárga szín . jót lubickolt este. háta meg a szárnya! Addig-addig mosdott. Alig bújt ki a tojásból. nyaka. fürdött este. hasa. éppen olyan sárga. háta. hogy Hápi. Hápi kacsa minden reggel fölkelt kakasszóra. mint a pitypang. Hát egy napon Hápi kacsa csodálkozva látja: hófehér lett nyaka. színe pedig. mindig csak azt leste. hasa..

két kacsa oda császkál. Egyél libám. -Válogathat minden liba.. szürkéskék. Tordon Ákos: Libabolt -Libapaucs kapható!gá-gá-gágog Lúdanyó. . sárban ezer kacsa bogarászik. ki se látszik. el nem vásik. egyél már. tó vize csupa nádszál. Nézzék. Weöres Sándor: Kacsa-úsztató Tóvize. csak teljék az árára. nézd a Nap is lement már.. bam. reszket a tó vize. zöldesbarna. nyolc órára. sárga. bom. itt a feketék! Príma papucs..mind lekopott róla. Esti harangszóra. egy kacsa. van itt piros. rövid a nap. Éjfél tájban. Bim. de a végén mindenki kap papucsot a lábára. soha többé nem kell másik! Minden méret kapható! Minden papucs eladó! Hosszú a sor.. lila.

le is út. a pulykának rút a lába. a pulyka meg toprongyos. rút. pulykakakast kéne venni. rút. Mérges pulyka. Föl is út.Debrecenbe kéne menni. mert a páva aranyos. Megállj kocsis lyukas a kas! Kiugrik a pulykakakas! Debrecenben csoda esett: két kis kakas összeveszett! Én a kakasod nem bánom. csak az enyémet sajnálom. te szereted Csak a háborút. Rút. . Szebb a pulykánál a páva.

A lagziban a táncot csak erre járod. fehér cica.Gryllus Vilmos: Hegedül a kisegér Hegedül a kisegér. hogy kemencén a vaj. Ez a csuda zenekar cincog. Tarka cica. penget rajta. Csellón játszik a macska. vonó a farka. nyávog. Gazdag Erzsi: Tarka cica. hej! . haj! Meglátta. fehér cica Tarka cica. fehér cica egyet ugrott. haj! S nyelve hegyén0 elolvadt a vaj. A gazdasszony haragjában seprűt fogott.

tarka cicafej. nyau-nyau. . Cirmos cica dorombol. Etetője mázas bögre. Megütötte a szalmába. hogy szebb az ő nótája. Egeret sem foghatok.S kopogott a fehér cica. Itatója mély tál. Rá is kezdi. Azt gondolja magába'. Ördög vigye török basát. Mért bántotta kutyám hasát? Fáj a kutyámnak a farka. vau-vau. Mért bántotta kutyám farkát? Öreg kutya sétál Füle-farka szétáll. Hallgatja egy komondor. Ha én cica volnék. Száz egeret fognék. Mért bántotta kutyám lábát? Fáj a kutyámnak a hasa. Fáj a kutyámnak a lába. megütötte török basa. Fut a cica. Ördög vigye ajtóm sarkát. odacsípte ajtóm sarka. De én cica nem vagyok. Ördög vigye a szalmáját.

Weöres Sándor: A kutya-tár Harap-utca három alatt megnyílott a kutya-tár, síppal-dobbal megnyitotta Kutyafülű Aladár. Kutya-tár! kutya-tár! Kutyafülű Aladár! Húsz forintért tarka kutya, tízért fehér kutya jár, törzs-vevőknek 5 forintért kapható a kutya már. Kutya-tár! kutya-tár! Kutyafülű Aladár! Benedek Elek - A kutya meg a nyúl Valamikor réges-régen, a világnak kezdetén, minden állat békességben éldegélt a föld szinén. Ki volt akkor nagyobb úr, mint a kutya meg a nyúl! Erdőn, mezőn együtt jártak, együtt ettek, együtt háltak; megosztották, amit fogtak, szóval: jóbarátok voltak. Egyszer, hogy a tél beállt, és a hideg hó leszállt, azt mondja a füles nyúl: - Rakjunk tüzet, kutya úr! - Rakjunk tüzet,aki lelke! Ne reszkessünk a hidegbe!

Nosza hamar gallyat szednek, tüzet raknak, melegszenek, melegítik bundájokat, általfázott irhájokat. Hej, de jó a meleg, télen, a havas zord erdőszélen! Azt mondja a vidám nyúl: - Játsszunk egyet, kutya úr! - Mit játsszunk? - Tán lakadalmat! - Jól van: játsszunk lakadalmat: - cincogjunk meg brummogjunk, ugrándozzunk, táncoljunk. Felszökken hát a víg nyúl. Szembe vele kutya úr: ugrándoznak, bokáznak, keringélnek, cicáznak. S hogy a táncot szebben járják, egymást hopp, hopp! átugrálják. Hanem ime mi történik! Az állatok így regélik: ahogy ottan ugrándoznak, nevetgélnek, bolondoznak, meglökte a kutyát a nyúl, s tűzbe ugrott a kutya úr. - Vaú! - üvölt a kutya! Mit csináltál, te buta! S hogy így rája kurjantott, a farkába kaffantott. A nyúl, uccu, vesd el magad! farka nélkül tova szalad. Nem kergeti a kutya:

leégett a papucsa! Azóta csepp a nyúl farka, s meztelen a kutya talpa, s azóta van, hogy a nyúl fut ha jön a kutya úr.

Volt nekem egy kecském, tudod-e? Kertbe rekesztettem, tudod-e? Megette a farkas, tudod-e? Csak a szarvát hagyta, látod-e? Weöres Sándor: A birka-iskola Egyszer volt egy nagy csoda, Neve: birka-iskola. Ki nem szólt, csak bégetett, Az kapott dicséretet. Ki oda se ballagott, Még jutalmat is kapott, Így hát egy se ment oda, Meg is szűnt az iskola.

Egy kis malac röf-röf-röf. Trombitálgat töf-töf-töf. Trombitája, víg orrmánya, földet túrja döf-döf-döf. Jön az öreg, meglátja. Örvendezve kiáltja: Rajta fiam! Röf-röf-röf-röf. Apád is így csinálja! Most már együtt zenélnek, kukoricán megélnek. Töf-töf-töf-töf, röf-röf-röf-röf ezek ám a legények!

Móricz Zsigmond: Disznók az esőben Perzsel a nap, meleg a nyár Kinn a mezőn a disznónyáj. Vígan túrják fel a tallót, Soha jobb dolguk még nem vót. De csak felleg kerekedik, Nagy zivatar közeledik, Dörög az ég, eső meg jég, Mintha dézsából öntenék. Megrémült a disznók hada, Fényes délben vágtat haza. Mind rémülten karikázik, Az új ruha még elázik. Van visítás, van sivítás, Jaj iszonyú a megázás,

Míg a falun végigérnek, Egyre kurrognak a vének: „…Hogyha én ezt tudtam vóna, köpönyeget hoztam vóna!” rásír a sok kis malac is! „Én is, én is, én is!” Ugy berontanak a kapuba, Aki ott áll az utjokba, Köszönni sem ér rá nekik, Mint a semmit, úgy fellökik!

Boci, boci, megfázott, Varrtam neki nadrágot, Nem akarta felvenni, Ágyba kellett fektetni.

Boci, boci, tarka, Se füle, se farka. Oda megyünk lakni, Ahol tejet kapni.

feketét. hol volt hol nem. Mehemed. "Ilyenek a tehenek?" Én vagyok a Mehemed. Meg is számol Mehemed három féle tehenet: fehéret. Volt annak két iciri piciri kis ökre. Egyszer aztán Mehemed lát egy csomó tehenet. Csizmát húz az iciri piciri kis macska.. S felrúgták a tehenek! Móricz Zsigmond: Iciri-piciri Ajaj. Mi vagyunk a tehenek. Hány félék a tehenek. tarkát. Csudálkozik Mehemed.. Meg ne fogd a tehén farkát! Nem tudta ezt Mehemed. rákaptak egy iciri piciri kis tökre. Számlálgatja Mehemed. Ott lakott egy iciri piciri kis macska.Móricz Zsigmond: A török és a tehenek Volt egy török. sose látott tehenet. hová lett az iciri . Volt egyszer egy iciri piciri házacska. Nem is tudta Mehemed milyenek a tehenek.

Mirza." .. Mirza. Sehogy se akart békülni vele. Bejárja az iciri piciri kaszálót. Megörült két iciri piciri ökrének: Vége van az iciri piciri mesének. s nem leli az iciri piciri tekergőt.piciri barmocska. aztán ráhagyta: . s nem látja az iciri piciri kószálót.Egye a fene ezt a bolondos.. mit magával hozott a kiscsikó. mit jelent a szó. Simon István: Mirza Ahogy első gazdája hívta. mikor egy tavaszi vásár után udvarunkba vezette apám. bánatában iciri picirit meglökte.. mi is csak így becéztük: Mirza. Rátalál egy iciri piciri kis tökre. Sejtelmünk se volt. Bejárja az iciri piciri kis erdőt. Felfordult az iciri piciri tököcske. furcsa szót. benne a két iciri piciri ökröcske. mint rejtelmes talány csendült a szó nagyanya ajakán.

kockacukorral kicsalogatta. lányok között a csikó kisérte. Nappal persze ficánkolt nagyon. mögötte Mirza ugrándozott s selymes füvön. . Aztán egy napon ebédnél így szólt apám: eladom. Kert alól. S kinek neve talány maradt. és halkan suttogta. lassan a sírba visz. Mirza. Ült némán a megrémült család. Örömöt. űzte a bungó szarvasbogarat. Meglátta és kiáltott sikítva: „Hej. ha ballagott misére. kinek deszkából tákolt kaloda volt istállónkban külön otthona.. nézte a távozót még nagyanyám. játszott a tyúkokkal az udvaron. elvezették a kedves kiscsikót. és télire majd kell a csizma is. Vasárnap.. mint legszebb szót a földön: Mirza. szepegte sírva. petrencék között. kedvet. így szerzett nagyanyának örömöt.S így hívta ő is a kiscsikót. majd megszaladt. titok. sok az adó. de megijesztettél. hát elkísérte a konyhába is. Nyihított. Áthajolva a pudvás kapufán. te Mirza!" S ráveregetve a kampós nyakra. dobbantott. ha paprikát hozott. Nagyanyát leste: ölbe fát ha vitt. mindenki letette a kanalát.

Csetleti. napozik a gyíkocska. amikor elfárad. három kisfiának.Csoóri Sándor: Csetneki Hosszú nyakú Csetneki sánta lovát csetleti. ha vadászok kergetik. Be sötét a lakása. csirkehúsról mesélget. lesi a szép kék eget. Kóc a kötőfék. Ki-kipislog nézeget. püff neki: sárba csöppen Csetneki. ha esik. Szabó Magda: Ki hol lakik? Hátán tarka csíkocska. mert ha süt a napocska. Lenn a lyukban megpihen. . Hát a kis sün hol lakik? Falevél alatt. hol lakik a gyíkocska? Nem lakik az szobában. sosem éri a nap. lódoktorhoz vontatja. oda búvik. szakad szét. Hát a róka hol lakik? A lakása róka-lik. hanem kövek zugában. botlatja.

ott gyűlik a mézecske. lefekszik. Télen.Hogyha álmos. vízben kel. vele megy a háza. folyó. Hát a gólya hova fészkel? Kémény tetejére! Hogyha lenéz. ha eljő az éjjel. álmos kis feje alatt falevél a párna. lenn lakik a víz alatt. mi fő lenn ebédre. hogyha szél dudál. Hát a csiga hol lakik? Hátán a lakása. Úgy hívják. buborék a labdája. nyáron járja a hegyet. Ott lakik a homályba’. barlangjában szundikál. kék patak. Hát a mackó hol lakik? Házát hol leled? Óriási kertje van: a zúgó rengeteg. ő mást ad a két fiának. édes málnát szedeget. csak egy kapuja. Vízben alszik. nincsen neki lámpája. de mézraktár: amit hord a méhecske. nemcsak ház. vízi nótát énekel. meglátja. van jó moha-ágya. Akkor indul vadászni. tenger. nézi-nézi az erdőt. . meg túrós puliszkát. békát meg gilisztát. Benn a házban levest esznek. vízből van a párnája. . Hol a bagoly lakása? Egy vén tölgyfa odvába’. Hol lakik a halacska? A lakása tavacska. óriás szemével. Hol lakik a méhecske? Háza be fura! Nincsen annak ablaka. hogy méhkaptár. ha elindul sétálni.

Hát a nádirigónak merre van a háza? Sűrű nádas rejtekén fészek a lakása.Kövön-földön gyalogol. susog a sás nótát. tapogatja az utat. s mint bölcsőben. szél sem ér nyomába. Ha a tisztáson suhan. Mén a szekér. A part alatt. a malomban. hányja a szekérre. szúnyog kévét köti. fűszál a hintája. Bolha ugrik. három varjú kaszál. róka gyűjti. a part alatt. szúnyog kévét köti. majd a malomba ér. rengenek a rigófiókák. A malomban. . hányja a szekérre. mén a szekér. majd a malomba ér. leng a nád. Hogyha szél fú. két kis szarvacskája! Az őzike merre él? Vajon hol lakik? Ágyát erdő közepén pázsitból vetik. bársony füvön illan át barna kis patája. három varjú kaszál. bolha ugrik. Róka gyűjti.

kisült-e a cipó. Medve várja. hangya morzsát szedi. Tehén dagaszt. Tyúk a cipót csipegeti. kisült-e a cipó. Egyik szitál. . másik rostál.három tarka macska. tekenőbe tölti. harmadik követ vág. Szürke szamár. tehén dagaszt. kemencébe rakja. tekenőbe tölti. hangya morzsát szedi. medve várja. vizet hoz már. három tarka macska. kemencébe rakja. harmadik követ vág.

–Elvennélek. te kis légy.. ha kicsi nem volnál. Megvolt a nagy egyezség. három ökröt vágott. te tücsök. Farkas volt a mészáros. . el akarta venni.Megunta már a tücsök: egyedül cirpelni . azontúl meg malacot tízet is lerántott. lagzit csaptak rája. ölelgette a legyet. –Hozzád mennék.. olyan cécót. ha görbe nem volnál. híre ment hetedhétországba.

macska is a konyhában szakács akart lenni. sose láttam fullánkot még olyan mérgesnek. Dühbe jött a cinege. zöld béka a flótás. cibálta az üstökét. Odaugrott a hörcsög. Dudázott a denevér. roptatta a pulykát. szúnyog a szekundás. A dongó a darázzsal földön verekedtek.Kutya is a küszöbön borsot akart törni. pofozta szegénykét. Odaugrott a varjú. farkas fújta farkát. előugrott a majom. násznagy akart lenni. bíró akart lenni. Gólya volt a prímás. úgy megvágta egy vén tyúk. . föl se tudott kelni. mellé ugrott az egér. megfogta a sörkét. büdös bogár a bőgős. társa akart lenni.

föl ne csapjál faállatnak! . csikorog. a derekunk sehogy se forog.Orbán Ottó: A faállatok Azt mondják a faállatok. ha úgy teszünk. a nyakunk. Ha így teszünk. nyikorog. rémes ez a faállapot. Hogyha télen fabált csapnak.

béles. Jönnek a rokonok. aki eztet elhiszi szamarabb a lónál. Szaladtak a szúnyogok. torta. Látja a lepke. Kisütöttem a zsírját. több volt egy akónál. szamarabb a lónál. Virágkehelyben reggeli várja. Aki eztet elhiszi. Gryllus Vilmos Reggeli harmat kelti a lepkét. szúnyog-patikába. kint fekszik a színbe'. rétes. a patikus. maga rakta sínbe. kitörött a lába. nagyobb volt egy lónál. billen a szárnya.Árkot ugrott a szúnyog. nem vitték a kórházba. Szúnyog Úr. ismerősök sorba. Megfogtam egy szúnyogot. . s örömében felmászott a jegenyefára. Virág a réten tárja a kelyhét. összeforrt a lába. Meg is gyógyult egy-kettőre. Gyűlik a sok sütemény.

Rábca rákja rágja lábomat. Éjjeli pillangó hazatalicskázta. Katicabogárka Szállj fel az égbe. Estére elaludt katicabogárka. Onnan is kivesznek. hívta a vadrózsa. Egyszer egy hétpettyes katicabogárka. Hozzál onnan napfényt Arany tekenőbe. Nagybajuszú cincér bácsik sétálgatni mentek. oda is bekukkant egy szóra. Jönnek a törökök. Mert a Duna. Tó partján a szúnyogok kalapot emeltek. Rába. . Meguntam gyönyörű Győrnek gyöngyvárában laktomat. Elindult megnézni mi van a világban. Vigyed el a hideget. Onnan is kivesznek. Sós kútba tesznek.Katalinka szállj el. Kerék alá tesznek. Hívta a gyöngyvirág. Ide is. Hozzál nekünk meleget.

árkon. Mit lát a fűben a szamár? A csiga ott ül. hogy a kedve versenyzéstől elment. Csiga sem verte meg. titkolva a szégyent. lassan egykedvűen. Azóta sem megy fejébe. nincs kivel fogadni. van-e kedved futni? Versenyezni. de jaj. bokron. nem figyel a szóra. Megszólítja: . lábánál a fűben. körbenézve konstatálja.Sulyok József: Csalóka versenyfutás Kinn a réten Szürke Csacsi. hogy vetélytársra. jól elfárad. ki fog előbb a nagy tölgyfáig jutni? A csiga csak kúszik tovább. mit lát. bólogat pihegve. nyelve kilóg.Csigapajtás. liheg. csacsi fut sebesen. Ott mászik egy lomha csiga. s eszik. versenyt akar futni. Odaér a nagytölgyfához. fáradtan térdre esik. fáradt. húz eszeveszetten. Senki sem jár éppen arra. Ni-ni! Mégis mozgást észlel. elsomfordált lógó füllel. senki sem tud gyorsabban szaladni. unottan a fűcsomón. Visszaér az induláshoz. hol fog itt akadni. hogy Tőle itt. szent Ramón!? Ül a csiga. . Te győztél? Ez hihetetlen! Fussunk vissza! Rajta! Rohan csacsi.Rajta! Se nem lát. Végre felér. de a szégyen hajtja. töri egyfolytában. Körbenéz. se nem hall. Félreérti ezt a csacsi: Egyesség lett kötve! Vezény kiáltásra futunk. újabb fűcsomóra. remeg. Úgy kimerült. már mondom is: . vízmosáson. a versenytárs. kapaszkodik erőlködve. hogy győzhette le a csiga. Patája elé néz büszkén.

más csigabiga. Várja otthon lánya. nem találja párját. meszelni is kéne!” Meszet oltott egy csöbörben. fia. meg sem mozdult. kettő csiga. olyan tiszta.A csiga ül egykedvűen. Megbámulja. Gazdag Erzsi: Csigabiga néne Körülnézett háza táján csigabiga néne. megcsodálja egész erdő népe. . mint sok. nem egy futó fajta. kétszer is futásban? Nem is sejti szegény szamár. nem egy. Gryllus Vilmos: Csigabiga Lassan jár a csigabiga. csak egyformák. s háza előtt örvendezik csigabiga néne. s kimeszelte házát. táskájában eleség. „Közeledik már az ünnep. Olyan fehér. csigabiga-feleség.

kié az a fura kalap?!” El is indult Csiga Zsiga. nagy merészet: „Megyek én és széjjelnézek. mint minden csiga.Csóré csiga csalán csúcsán cselleng. a kíváncsi Csiga Zsiga gondolt egyet. gomba vagyok a javából! Nagyot nőttem reggel óta. de nagy lennék már azóta!” Míg így töpreng . itt az este. kedves Gomba! Bebújok a házikómba! Nem lehet itt semmi hiba. csalán csúcsát csipegetve fent leng. ki lakik e bokor alatt. mi lesz veled? Éjszakára szállást ki ad? Meglásd. lassan ment. csóré csiga csupasz csápját megcsípi. „Hallod-e. te csigagyerek.azalatt nyugovóra tért a nap. azért vagyok Csiga Zsiga! . Míg odaért – azalatt jókorát nőtt a kalap. „Az én nevem Gomba Gábor. így növünk mi – gomba módra!” Nézte Zsiga a kalapot. félni fogsz itt magad! „Dehogy félek. bánatosan sóhajtozott: „Hej ha gomba lettem volna. de a csalán nem tűri. Szalai Borbála: Csiga Zsiga Csiga család kicsiny fia.

Nemes Nagy Ágnes: A csiga Húzgáltam egy kocsikát. vajat. virágot. Jól kialszom magamat!” Csigabiga.Mire felkel majd a nap. Kapsz tejet. Úgy kerestem a csigát. Ne csak füvet. ég a házad ideki. Lassú állat a csiga. holnapra is marad. Lásson ő is világot. Kocsiztattam a csigát. Jól húztam a kocsikát. . Betettem a kocsiba. gyere ki.

seholse találja. úgy elnyelte fekete tó feneke! Brekeke!. ebihalak serege. egy se lelte. Békás tóra gólya szállt. egy se lelte. nézi arra. ezért ugrál békakirály ma is mezítlábon! Kereste a gyereke. Kereste a gyereke.. nézze meg az árkot. Kerek tóba besétált. Intő szóra nem figyelt.Fésüs Éva: Békanóta Békakirály papucsának elveszett a párja. keresték a náderdőben szitakötő lányok. egy se lelte. ebihalak serege. úgy elnyelte fekete tó feneke! Szalajtották a kis gyíkot. ebihalak serege. nézi erre. Kereste a gyereke. úgy elnyelte fekete tó feneke! Nem találják a papucsot sehol a világon.. . Hajlottak a fűszálak. Intettek a békának: Béka vigyázz! Ki ne bújj! Guggolj le és lapulj! De a béka nem ügyelt.

. Béka.. Hamm. -Hát a menyasszony ki lesz... a gólya bekapta! Zelk Zoltán: Hová szaladsz vizipók? -Hová szaladsz vizipók? -Keresem a békát! -Mért nem húzol kiscipőt? -Gyorsabb így mezítláb! -Miért futsz ily sebesen? -Én leszek a násznagy: ma tartják a lagziját a békakirálynak. béka. békakirály párja? -Hetedhét mocsárnak a legszebb békalánya. -Hol lesz a lakodalom? -A királyi házban: sásból. megeszen a csőrivel. erre lépdel most a gólya.. nádból épített tavi palotában. mert a gólya erre jár. brekeke. a bokorba. ha rád talál hosszú csőre. Bújj be béka. . jól vigyázz a bőrödre.Kiugrott a tópartra. nem mégy többet esküvőre..

Szállj már alább. de hálából megtanítlak úszni. ne félj tőlem. amikor a tóra vetül a gólya árnyéka. gyere. Csőre villan. Ugrik is már. mint az ostor: nyakon csípi béka úrfit. bűvöli a béka. gyere. Alig várja. és a szúnyog mintha nem lett volna. s viszi szúnyogostól. csattan. szúnyog úrfi! Hamm. se hall: ne félj. szentem! Szúnyogot én már náladnál nagyobbat is nyeltem. Ám a béka se lát. . mint a penge. Így biztatja a szúnyogot meredt szemű béka. De a gólya sem hiába szállott le a tóra.Kányádi Sándor: Tavon Szúnyog zirreg a tó fölött. hogy leszálljon elé a zsombékra. bekaplak.

szomszéd? -Ahol voltam. szóról szóra így volt: -Honnét. onnét! -Mit evett? -Eleget! -Mi jót? -Hernyót! .Zelk Zoltán: Erdőben-berdőben Alszik a szél. vártam én: fütyül-e madárka? Megértettem a szavuk. nem fut a szellő semmitől csörren hát az ág. a vihar is lehevert. a szél öreganyja. a cser is a fáradt madárnak. Alszik az egész család. Jó a hárs is. föl se kelt. két madár röpül éppen erre. ha "csírr" volttanúm reá a kakukk. levél mitől zörren? Nem egyébtől. az egyik a hársra száll. Éppen arra jártam én. azon is meg ezen is pihenőt találnak. olyan kedve van ma. a másik a cserre. hallgatóztam. fák alatt megállva. ha "csúrr" volt.

dézsa a kezében. ránk öntötte éppen! Megáztak a madarak. szedhettem a lábamat. bőrig áztam én is! . s mint aki csak erre várt. megázott a szél is.-Hány volt? -Egy volt! -És még?– -Kukacot! -Mennyit? -Hatot! -Hát még? -Legyet! -Hányat? -Hetet! -Mást még? -Pondrót! -Sok volt? -Nyolc volt! -Jó volt? -Jó volt! Hallgattam volna tovább ezt a párbeszédet. s huga is a szellőezer levél útra kelt. szinte szállt az erdő! Az égen egy felleg állt. de hirtelen akkorát fújt a szél: fölébredt! A vihar is vele kelt.

ha a kelő napsugárban útjuk végére nem értek.. szálltak. . Úszott. Repült. mendegéltek. mint a pinty! Volt egyszer egy pinty. Úsztak.. mint a pinty. Úszott. mint a ponty! Együtt mentek.Tamkó Sirató Károly: Pinty és ponty Volt egyszer egy ponty. tán még most is mendegélnek. Elöl ment a ponty. mint a ponty. Utána a pinty. Repült.

ázott pamutgombolyag. hóesésben vacakolsz. Nem is ugrálsz. üggyel-bajjal lejutott a fekete sárba. Veréb! Elment az eszed? A hóesés betemet. . Ágon ugrált a veréb. Mi kell neked? Fatető! Fatető! Deszka madáretető. igen fáj a lába. araszolsz. Most sír a veréb. veréb mászkál lent a hóban.Nemes Nagy Ágnes: Hóesésben Szakad a hó nagy csomókban. megrándult a lába. Fölfújtad a tolladat. nem jár az idén már verébiskolába.

nem ér ő most arra. a bölömbika is. gólyának. kár. kár. fűzfahegyen lakó Varjú Varga Pálhoz. hűvös szelek járnak nagy bánata van a cinegemadárnak. mert ő most a csizmát nagyuraknak varrja. útra kelt azóta . ő is útra kelni. nem ilyen akárki fiának! Daru is.Móra Ferenc: A cinege cipője Vége van a nyárnak. kár. Azt mondja a varga. gólya is. a bölömbikának. Darunak. De cipőt az árva sehol se tud venni. Kapkod fűhöz-fához. szalad a vargához. Szeretne elmenni.

egyre csak azt hajtja. repül gallyrul gallyra: "Kis cipőt. . kis cipőt!" .a búbos banka is. Keresi-kutatja. Csak a cingének szomorú az ének: nincsen cipőcskéje máig se szegénynek.

lessük. kék legyecskék ide-oda járnak. . ki vagyok? Béka vagyok. leveli. kopogok. jaj de régen várunk! kinyílott már nálunk! Fátyolszárnyú kis méhecskék zúgva-döngve szállnak. rózsa. Nem is tudom. Nemes Nagy Ágnes:Szorgalom Mi kopog? Mi kopog? . várjuk a csicsergő fecskét. piros rózsa nyitogatja kelyhét.Móra Ferenc: Fecskehívogató Villásfarkú fecskemadár. mióta vár rám ez a diófa. itt a tavasz. Mi ragyog? Mi ragyog? Hát nem tudod. ki a fiát neveli. Rózsa.Harkály vagyok. Cifra lepkék.

Unta szegény jámbor.Móra Ferenc: A csókai csóka Csókai csókának Mi jutott eszébe? Föl szeretett volna Öltözni fehérbe. Hogy magam sem tudom. Arra ballag éppen Csalavér. Te fekete csóka! Olyan fehér galamb Lesz rögtön belőled. Hogy ő télen-nyáron Örökkön-örökké Feketébe járjon. Ahogy így tűnődik Ághegyen a csóka. Mit kellene tenni." . "Nincsen annál könnyebb Neveti a róka Fürödj meg a hóban. Hófehér galambbá Hogy kellene lenni. a róka. Mit higgyek felőled. Attól kér tanácsot.

Kérdi is a rókát. Nagy vígan leugrik Az ágról a hóba. .Nagyeszű rókának Szót fogad a csóka. Az orra hegye se Látszik ki belőle. Csóka csípte róka Így lett fehér galamb A csókai csóka. S csapott nagy ozsonnát Belőle a hóba. Mit hisz most felőle? "Azt hiszem. galamb vagy" Csípte meg a róka. Róka csípte csóka.

Markó Béla: Bezzeg a gólya Varjúné szidja a párját: nem vagy semmire jó. Szeretnék már én is minden . soha sincsen pénzünk. Az én szoknyám csupa folt már. Csak gubbasztunk télen-nyáron. bezzeg gólyáéknak ott a főutcán a fészkük. akár a hó. A mi házunk szedett-vedett. bezzeg gólyáné milyen szép piros csizmát kapott. cipőm is elkopott. hát ez milyen élet? Szeretném már látni én is lent a délvidéket. bezzeg gólyáné ruhája fehér.

éljél varjúmódra! Zelk Zoltán: Varjúnóta Elmúlt a nyár. Nem vagy gólya? Na. Varjúné egész nap kárál.ősszel elutazni. már csepereg. Kár érte. itthon pedig lehetőleg a kéményen lakni. ha nem vagy. A hegy mögül felhő röpülmeg-megered. Sárgul a táj. kár. dühös már a párja: meglesz minden! Menj és fogjál / békát vacsorára! Békát fogjak! Megőrültél? Nem vagyok én gólya. Kár érte. Repülni kél nagyszárnyú szél. . kár. messzire száll e csúf madár.

kár érte. Jó lenne tükörnek a szarkaszobába. Gondolta magában: "De szép fényes holmi! No.Ősz eső." Mikor ezt gondolta az egyszeri szarka. kár. Noszogatja magát: . ezt már igazán le kellene hozni.fázik a táj. már az ól tetején billegett a farka. Móra Ferenc: Az egyszeri szarka Csörgött a sövényen az egyszeri szarka. illegett-billegett sebesen a farka. beletekingetni ünneplő ruhába. fát verdeső. balra billegette. Jobbra illegette. a delelő napot el-elnézegette.

előre. de szegény feje hova menjen innen? Az egyszeri szarka jobbra-balra forog." Nem minden tarka szarka farka tarka. a nevető napra fitymálva hunyorog. Mindjárt elérem már" pislantott az égre. s nem bírta a farka. csirip. az egyszeri szarka nagyot akart volna." Vén veréb a porban mosogatja tollát. "Csirip. S vissza a sövényre lerepül csörögve: "Nem szeretek nézni rámátlan tükörbe. s átugrik hetykén a kazal tetejére. szénás óltetőről szalmás csűrtetőre. csak a tarkabarka fajta szarka farka tarka. szárnya mellé dugja pápaszemes orrát. Onnan szaporán a kútágasra billen jaj."Előre. csirip. .

hol ér véget a világ? . Zelk Zoltán:Gólya.Gólya. hosszúláb. gólya. gólya Gólya. egy tóból áll a világ.Ha az a tó enni ád. nádi hegedűvel. . ott kezdődik a világ… xc Gólya. hol kezdődik a világ? . gólya.A tó szélén ring a nád. dobbal. gilice! Mitől véres a lábad? Török gyerek elvágta. gólya. hosszúláb. Magyar gyerek gyógyítja Síppal.

kis ágakból hordja. békát fogni ment a tóra. övék már az egész világ.Gryllus Vilmos: Kémény tetején Kémény tetején kelepel a gólya. csak az őszre várnak. Ám a béka sem volt rest. felnőnek a gólyák. Messzire szállnak. Belseje néhány puha-pihe szalma. . gólyafiókák kicsi birodalma. Éhes volt az öreg gólya. De mikorra aztán vége van a nyárnak. Fészkét gallyakból. mégis visszatérnek. Vízbe ugrott egyenest. napsütötte délnek.

Én meg adok csontfogat! . egér. Adjál nekem vasfogat. Van-e fogad hófehér. Egér. kisegér. csőre veres.Dénes György: Gólya Láp közepén áll a gólya. csitteg-csattog tilolója. csíkot kutat. tolla szürke. békát keres.

Ha a hörcsög szörpöt szörcsög. s ha búzaszem nem marad: felfalják a lovakat. picike pocakos pockot.. Szalmából font a szekér. . Egy picike pocakos pocok. tíz búzaszem belefér. Abban lakott hét süntestvér:Sün Aladár. Sajtból vannak a lovak. szalmaház. Csukás István: Sün Balázs Erdőszélen. Csipegetik verebek! Éhesek az egerek. és a pocakon pöckölt picike pocakos pocok. pocakon pöckölte az őt pocakon pöckölő.Devecsery László: Az egerek szekere Szalmatető. erdőszéli tölgy tövében volt egy ház. Éppen szörpöt szörcsögött. Láttam szőrös hörcsögöt. benne vajon ki tanyáz? ott laknak az egerek. pocakon pöckölt egy másik picike pocakos pockot. rátörnek a hörcsög görcsök.. készítenek szekeret.

Hogy kívül rekedt Sün Balázs. Sün Adorján. Demeter és Tihamér!” Miután így elbúcsúzott Fogta magát. . nyomakodott Morgott. perelt dühöngve Semmit se ért. hogy a házból a legkisebb kimaradt. Sün Dorottya. Sün Dorottya. S előfordult ilyenkor. Sün Adorján.” „Éppen ezért én elmegyek Szerbusz néktek hat testvér Sün Aladár. Sün Piroska. Telt az idő. s kicsi nékünk ez a ház. mit tehetett.Sün Piroska. múlt az idő Éjre éj és napra nap Egyre többször fordult elő. Hogyha jól bevacsoráztak Szűk lett nékik az a ház. Furakodott. elindult Lába nyomán Porzott a vén gyalogút. Sün Demeter. Sün Tihamér s a legkisebb: Sün Balázs. „Ebből elég! Torkig vagyok!” kiáltott fel Sün Balázs „Sokan vagyunk. Lefeküdt a küszöbre.

hogy zörögnek A kalyiba ajtaján. belé feküdt s hortyogott hogy csörögtek s remegtek az ablakok. ázunk-fázunk idekinn. „Így ni! – mondta – most már végre kényelmesen alhatok! Nem tolnak ki a küszöbre a nagyok!” Falevélből ágyat vetett Kényelmeset. Épített egy kalyibát. engedjél be. Sün Piroska. Sün Dorottya. forgott.Így baktatott. Árkot ásott. ajtót szegelt. falat emelt. Sün Adorján. így poroszkált Szomszéd tölgyig meg sem állt Ottan aztán sürgött. Éjféltájban vihar támadt Hajlítgatta a vén fákat Fújt a szél nagy zajjal ám S arra ébredt. „Ki az? – szólt ki fogvacogva Ki kopogtat éjnek idején?” „Mi vagyunk az – szóltak kintről Mi vagyunk a hat testvér Sün Aladár. Demeter és Tihamér!” „Elvitte a szél a házunk. . Tetőt ácsolt. És mire a nap leszállt.

„Ejnye! – mondta fejvakarva – Mit tehetnék? Megnövök! S akkor talán nem lesz ágyam. huncut a mókus. Doktor bácsi ne gyógyítsa meg. leesett. nyílt a zár. jól van . Betódultak mind a hatan Tele lett a kalyiba Kérdezte is Sün Tihamér: „Mondd csak testvér. leesett. nyulak. Zelk Zoltán: Őzek. elaludtak S arra ébredt Sün Balázs: Újra kicsi lett a ház! Mert az éjjel ide-oda lökődve Kiszorult a küszöbre. újra fára megy. Nem lesz párnám a küszöb!” Mókuska. szarvasok . mókuska.szólt Sün Balázs – Jövök már” S fordult a kulcs. felmászott a fára.csurom víz a kabát rajtunk és az ing!” „Jól van. nincs csak ez az egy szoba?” Lefeküdtek. a fekete sárba.

szelet hoz még az éjszaka. mit isztok utána? Három patak jön mihozzánk ma ebéd utánra. Őzek. jégen fűtött falevélke. szarvasok. mi lesz ma ebédre? Havon pirult fűszál. szarvasok.Őzek. nagyon régen. falevéllel. szarvasok. . nyulak. hideg már az erdő. hol alusztok éjjel? Betakar minket az erdő köddel. nyulak. Őzek. havat hoz a felhő. szarvasok. nyulak. nyulak. Őzek. Zelk Zoltán: A három nyúl Egyszer régen.

. mekkora fejük. mert a szarka így kiáltott: "Egy jegenye fölött szállok. akármilyen ravasz róka." . úgy bizony.. mint az urak. . szájuk.. most indulunk rókafogni!. De hát hogyne hitte volna.Csacsi szarka. Jaj. három nyulak? Úgy ültök ott. amikor felkerekedtek. nem elhitte? Repült is már. s felkiáltott: "Mit csináltok? Mit csináltok.zúgó erdő közepében. a medve egér hozzájuk! Hát még miről beszélgettek? Hogy eztán csak rókát esznek. ottan se ültek sokáig. selyemfűre települtek. Összebújva tanácskoznak.. s buta róka is elhitte. egy szarka felettük szállott. három nyulak összegyűltek. a hírt vitte..Úgy. " Ennek a fele se móka! Szedte is lábát a róka. ebédre rókahúst eszünk! Nem fogjuk az időt lopni. mikor lenézek a földre. talán csak egy fél óráig... mint az urakfelelték a három nyulak. hogy már végre hazamennek..Ezután már urak leszünk. mekkora nyulak voltak! Jaj. három nyulak ülnek körbe.

a farkas is futni kezdett. amíg szembe nem jött vele egy nagy medve. a rókával versenyt futott. jaj. csak mielőbb odaérne! Hát amint ott futott. mit láttam! Három nyulak ottan ültek éppen ebédre készültek.Futott ki az erdőszélre. majdnem az orrára bukott! Addig futott. No hiszen egyéb se kellett. a medve így szólongatta: "Hova szaladsz. szájuk kis egérke vagy hozzájuk! Hát még miről beszélgettel . jaj.. Akkora volt foguk. ide hallgass! Az erdő közepén jártam. szemben vele farkas haladt: -Szaladj te is. szaladj.Medve komám.. ottan ültek három szörnyek! Három nyúl volt. fél méter is volt egy foga! Hát még miről beszélgettek? Hogy eztán csak farkast esznek. farkas koma?" . jaj. most is borsódzik a hátam. és akkora. farkas. mit láttam. szaladt. komám. ne is kérdjed. mit láttam. ha kedves az élted! Erdő közepében jártam. sosem láttam ilyen szörnyet.

. szomszéd erdő közepébe. medve. közbül a farkas lihegve. nehogy bajba essél! Szaladj inkább te is erre!" kiáltott rája a medve.. hátul medve. Így szaladtak erdőszélre.. Három nyulak. most az egyszer érjen haza.. .. összebújva békességben. sohase vadászik többet. csak ne falják föl a szörnyek. eldobta a puskáját is. szellő se érjen utánuk.Hogy eztán csak medvét esznek!Egyébre se volt már kedve szaladni kezdett a medve. egy vadász jött velük szembe Nézi is őket nevetve: együtt szalad róka. fűszálakból vetett ágyban három nyuszi aludt szépen. Amíg futottak lihegve. Szaporán szedték a lábuk. Ezalatt a nyusziházban. vigyázz. "No hiszen csak ne nevessél. de akkorák. "Az erdőben három szörnyek.... nem láttál még ilyen csodát!" Szedte lábát a vadász is. Elöl róka. Ijedtében megfogadta. puska sem öli meg őket.

.. de a végén megsokallta.... Nyúlanyó az ajtó mellett nevette a hajcihőt. daloltak néki ám az álmos nyuszi bébi nem játszott és nem evett. két testvérke tüzet rakott. Hoztak édes sárgarépát.. mindenki serénykedett. úgy szerették vitték volna játszani.. Örvendezve babusgatták nénjei és bátyai ölbe vették. Egy kis nyuszit boltba küldött: Hozzon langyos friss tejet... friss káposztalevelet.mese Nyúlmamának húsvét táján nyuszilánya született egész népes rokonsága körülállta. . dédelgették. megcsodálta a kis nyuszigyereket.Szablya István: Nyuszi. majd megették. táncoltak.. és a lármás nyuszihadra feladta a nyúlcipőt. másik három mosogatott.

míg a másik darabot kiskocsinak kinevezték. az ajtaján bekopog. Egy fél tojás így lett bölcső. Hát egy nyuszi ott robog. aki jó lesz. és hozzá két nyúlgyerek szép kerekeket faragott.. segíts énrajtam! A vadász a nyomomban!" "Gyere. Holnap reggel ha felébred az aprócska nyuszilány. sose félj! Megleszünk mi kettecskén. eltolhatja kankalinos patakpartra nyuszitojás kocsiján. Erdő szélén házikó. egy nagy tojást ketté vágott." .... házikóban nagyanyó. gyorsan nekilátott. nyuszi.Nyuszipapa sem maradt rest ő a bölcső mestere: Fürgén.. s puha szénát tett bele. "Kérlek..

Az erdőbe. Lengyel népköltés (Weöres Sándor ford. Tutálibe tálibe. ugrabugrál. Jóanyámnak. Minek néked az a kiskert? Ingyom-bingyom tálibe.) Parton ül a két nyúl. Tutálibe tálibe. Minek néked az a vessző? Ingyom-bingyom tálibe. Virágoknak. kis nyúl. fűbe turkál . Tutálibe tálibe. Minek mégy te az erdőbe? Ingyom-bingyom tálibe.Hová mégy te kis nyulacska? Ingyom-bingyom tálibe. Kertecskének. bukfencet hány. Minek néked az a virág? Ingyom-bingyom tálibe. Tutálibe tálibe. Tutálibe tálibe. Vesszőcskéért. nagy nyúl. lyukba bujkál.

hol a 6-os befordul. Csukás István: A sínen ül egy fehér nyúl Mozin innen. mozin innen. . ott nyúl. rágógumit kapni itt. S szemben áll egy új trafik. láttunk már nagyobbat is. de rémes! De ez itt most mellékes). téren túl. rikácsol. hol rikkancs rikkant. nagy nyúl.itt nyúl. Füle hét centiméter is elért. nyulat is. bár mi fület. s fagyit adnak forintért (mindig málnát. téren túl. kis nyúl. sínen ült egy fehér nyúl. ahol az a nagy közért. szóval ott a sarkon. Szeme piros.

így nem vették észre őt. itt van. Bár csak úgy körülbelül. üvegablak. a nagybajszú kalauz.Hogy hol? Falun. ölében a táskája. háttal állt. mikor jött egy villamos. ( nem is csoda. fejében a sapkája. egy tükör! A mi nyulunk. csattogva. Mivel nem áll. hanem ül. értsünk szót. múlt nyáron. Csikorogva. jött a 6-os kattogva. se az álmos trafikos. És még? Ejnye. elől ült a vezető. lekötötte a plakát). se rohanó emberek. hátul ült Cső Bendegúz. pléhtető. a vízhordó szamáron. közepes nagyságú volt. se a szájtátó gyerek. Üres az út délelőtt. a rikkantó. . se rikkancs. nézd meg. se mozis. ne tarts föl. se fagyis (málnát kutyul a hamis) se közértes eladó.

mordul Cső Bendegúz. lenn a sínen.nadrággombot. ott ül. sárgarézt. A nyílt pályán megállat e torzonborz vadállat! Biztos cirkuszból szökik. feltételes megálló!" Nem kaptak több huzatot. az ablaknál utasok élvezték a huzatot. a nagybajszú kalauz. mért állt meg a villamos? . átszálló. hogy zavarjuk el innen? "No . számolta az aprópénzt. "Nocsak vonal. és azóta körözik! Tán harap is! Jobb lenne ha magától elmenne!" Felijedt a trafikos. felálltak az utasok. Majd előre mentek mind hogy mi baj s mért állnak itt? A vezető mutogat: nézzétek csak a nyulat.

iheg-liheg. pedig nagyon kínálja) s mert baj lehet. . két kezével integet. hét és nyolc óra között! Legyen tanúm a világ. minden szembe mosoly ült. fülöncsípte a nyulat.Odanéz a közértes. nem csinál több galibát!" S nem tétovázott sokat. szó. Mindenki megkönnyebbült. néz a rikkancs. "Enyém a nyúl emberek! Már mióta kergetem. sehogyse fogy a málna. mi szó. nagyon fú. ez itt egy szenzáció. a fagyis is (bár mérges. szabad lett immár az út. és a lukon megszökött. komoly is ajtóban áll a mozis. nézik bárgyún szó nélkül: a sínen egy nyuszi ül! Végre jött egy kisfiú. lukat fúrt a ketrecen.

hangyák közül nem is egy! Lesik. A hét nyuszi hova tart? Versenyre kel mind a hét. Osváth Erzsébet: A hét ügyes tapsifüles Gyalogösvény. Melyik kapja a sok tapsot? Futóverseny a javából! A cél nincs már messze. most mi lesz?! . Megkapja a legjobb futó. Bajnoki cím lesz a tét. mint a sas. vállán puska. tengelicék.a villamos elindult. hét nyuszi. zsákmányra les. füvek őket. hű. Ekkor bukkan fel egy ember. Bámulja hét vörösbegy. patakpart. Figyelik fák. No. legfürgébben futni tudó. melyik lesz a bajnok. barna őzek. oly éles szemmel. távol.

dolgos. tőle tudom ezt a mesét. mókus. friss szénával megeteti. Bodri kutya .Lám. madárének. őz. Ápolgatja. melegszívű. mintha volna édesanyja. milyen ügyes! Megérdemli mind a tapsot. arra ballag öreg néne. örömének. a hét tapsifüles milyen fürge. Őzgidácska. Megszólalt a róka. Fazekas Anna: Öreg néne őzikéje Mátraalján. megsajnálja. Cili cica. forrásvízzel megitatja. lám. Éljen a hét futóbajnok.Felneszelnek ám a nyulak. a szarvas: . megbotlott egy kidőlt fába. Panaszosan sír szegényke. Így maradt a vadász hoppon és egyszerre száz fán. falu szélén lakik az én öreg néném. rátévedt az országútra. hazaviszi kis házába. sete-suta. bokron felzengett a madárének. Hol lelhetnek egérutat? És egy röpke pillanat hét nyúl hétfelé szalad. mackó. dédelgeti. eltörött a gida lába. Ölbe veszi. derék. farkas.

gyenge hajtás. nem bántják a kis vendéget. hol selyem fű. csak az anyja úgy ne várná. de nincs hozzá való kedve. Esti szellő ködöt kerget. gida pajtás!" Könnybe lábad az őz szeme. vígan szól a kakukk hangja. Ahol mókus ugrabugrál. . csak a nénét ne sajnálná! Éjjel-nappal visszavágyik. Gyorsan gyógyul gida lába. puha pázsit. kék ég alján futó felhő.mellé búvik a zugolyba. Barna szeme bús-szomorún csüng a távol hegykoszorún. gyere haza. tanultak ők emberséget. lankák üzengetnek: "Vár a sarjú. kopácsol a tarka harkály. bábot cipel szorgos hangya Várja patak. tarka mező száz virága őztestvérkét hazavárja. dombok. Reggel bíbor napsugarak játszanak a felhő alatt. hej. vidám táncot ellejthetne. nagyon is visszamenne. elmehetne az őzbálba. várja szellő.

virág. Nyár elröppen. Haszontalan állatkája. zörren ablak. hogy búcsút intsen: "Ég áldjon. Kapuig is elkíséri. kicsi csalit" s mint a szél. ember házban.harmatgyöngyös harangvirág.mégse tartja. fordul a föld egyszer-kétszer. vissza . őz erdőben. Kitekint az ablakrésen: ki kopogtat vajon éjjel? Hold ragyogja be a falut. kisgidája visszanéz-e. s olyan gyorsan. Öreg néne megsiratja. őzgidácska!" Lassan lépdel. kékek. amíg látja: "Élj boldogul. zörgetnek a kerítésen. ki-ki lakjék hazájában. egyre jobban szaporázza. és integet. nem felejti a kisgidát. lilák. vadárvácskák. visszatipeg öreg néni. hegygerincen megfordul. De a tetőn. hó borul már házra. csendben ballag. mint a villám. levél sárgul. fa. Ölelésre lendül karja: .dehogy . Újra kihajt fű. lepereg a vén bükkfárul. onnan lesi öreg néne. eliramodik. fenn terem a mohos sziklán. rét. rétre. kattan ajtó. kitárja a kicsi kaput. egyedül él öreg néne.

kedves szóval becézgeti öreg nénét. fejük hajtják az ölébe. zsálya .kis gidácska meg az anyja álldogál ott. mért is volna? Ha fú. a kicsi bak hazaballag. köd utána. ha fagy. sok a dolga. Gida lábát két kezébe veszi lágyan öreg néne. felbiceg a dombtetőre. őzek. az meg ott a gida fia. szegfű. puha gyolcsba bugyolálja. megismeri: őzmama lett a kisgida. évről évre. Eltörött a mellső lába. s mire tölgyről lehull a makk. S köd előtte. Piros pipacs. Körülötte gidák. beereszti. szíve dobban. Mátraalji falu széle. hogy szemével kérve kérje: gyógyítsa meg öreg néne. és azóta így nevezik: Őzanyóka. télen-nyáron. belevész az éjszakába. elhozta hát a kórházba. ne szepegjen fiacskája. látogatni el-eljőnek. Meg is gyógyul egykettőre. kapuban ül öreg néne. Falu népe is szereti. nincs egyedül.

énekszótól zeng a háza. elvitte a róka. harmadikat Horváth Erzsi. másikat meg Kovács Julcsa. Jércém is a tavaszon.virít háza ablakába. Volt egy ludam. elvitte a róka. Récém. Semmim sincsen. nevet. fuss el véle! Kányádi Sándor: Róka-mondóka Volt egy kicsi kakasom. derék mese őrzi aranyszívét. Vadvirágnak dal a párja. Egyiket Gál Péter hozta. tirárom. kalácscipó aprónépre. melegszívű. úttörő lesz valamennyi. vigye el a róka! . nagy köcsögben. Gácsérom és gúnárom. Mátraalján. falu szélén lakik az öreg néném. kis csuporban szivárványszín száz csokor van. oly vidám a gyereknóta. Gidára vár sós kenyérke. jó tojó. sír is Őzanyóka. elvitte a róka. dolgos. itt a vége. elvitte a róka. elvitte a róka. egyszer te is légy vendége. tóban tocsogó.

ha bebújok. ha kibújok.Weöres Sándor: Medve-nóta Kinn voltam a rengeteg erdőn. Lompos medve brummogva ballag: „Mászni könnyű ilyen fiatalnak. éhezem. de nehéz. Megszökött a medve vacsorája. barna medve üldögél. odú-méz? Ez a kérdés. Mennyi szégyen ér most vénkoromban. óriás! Ha kibújok. jót eszem.” A medve töprengése Jön a tavasz. . Kulloghatok éhesen odúmba. megy a tél. ha bebújok. Tíz körömmel másztam a fára. Barlangból kinézzek-e? Fák közt szétfürkésszek-e? Lesz-e málna. hortyogok. kibújás vagy bebújás? Ez a gondom. Medvét láttam kúszni a lejtőn. vacogok.

Nemes Nagy Ágnes Nagymosást tart medve néni Két kisfia kérve kéri: „Míg te mosol. néznek arra… „Jaj! Hová lett a kosár?” Pamat-fülük égnek áll. málnát szed két kicsi bocs”. Jaj be édes. „Hé! Lopják a kosarat!” Felriadnak most a zajra. El nem rejti azt a fenyves. tele bendő. néznek erre. kis húguknak. ha találnak. Málnát szednek. két kis bocsnak elegendő. „Itt a bokor. a nyúlnál!” „Répán élek – mondja Nyúl Pál – meg káposztalevelen. Olykor meg is reszelem”. Szép az erdő mindenütt: szőke nyírfa. tömd a szádba! Szúr a tüske? Annyi baj! Bozontos a medve-haj”. Tele kosár. itt a málna. sima bükk. licsi-locs. Fölverik a bokrokat. akinek a keze enyves! A két mackó szétszalad. Elnyúlnak a fa alatt. Márikának. . „Nézzünk körül ott.

„Mókus! Mókus! Hol a málna? Nem te vitted föl az ágra?” „Málna?! Dió. itt a málna! Ó. meg fenyőmag. alszik három buksi medve. Tele kosár. míg mama mos”. Nincsen otthon már hiba. tele bendő. boldog ám a két kis mackó. itt a jaj! Egy fatörzsön elhasal. ki fut erre? Senki más. „Nézd csak. idesüss. mint Tolvaj Ferke!” Itt a baj most. be édes. málnát eszik Márika. Itt az este. mert a fáról leszalad. Medve néni fonogat – így őrzi a bocsokat . nézd csak.Róka-asszony mondja: „Mackók! Málnát nálam mért kutattok? Mért csináltok galibát? Többre tartom a libát!” Sün Sámuel a fa tövében siklót vacsorázik éppen. ágyuk vetve. az a jó!” Mókus Miklós kedves fickó. megszedjük. „Hát szaladjunk most utána? Nem. mogyoró. három bocsnak elegendő. „Nincs ennél jobb eledel!” – mondja bölcsen Sámuel. s kölcsön ad egy kosarat. zamatos.

ritkán mosdasz. nálam szörnyebb tigris nincs is!" . mezőben udvarolsz jó erőben: "Én vagyok a Szörnyű Tigris. Erdőben. tigris. inkább piszkos bundát hordasz.Orbán Ottó: Tigris Tigris.

zöldül már az mező. Kedd kedvibe. Szerda .hajthatod a lovat. Hétfő heves Kedd kedves. Vasárnap a verpeléti vásárba. Péntek.vége van a vásárnak. Szerda szerelmes. kedd. szerda. Szombat szobájába. Holnapután lepényt eszek. Ma csütörtök. Szombat . csütörtök. Hétfő. Péntek . Csütörtök . Jó dolgunk van. Vasárnap . Péntek piszkos. Kedd . Csütörtök csűribe.van eladó sütőtök.megérett a málna.kevés lesz a meggy. Csütörtök csendes. vasárnap. Péntek pitvarába. .NAPTÁR Hétfő hetibe. Szerda szeribe. holnap péntek. Hétfő . szombat. Vasárnap kényes. Szombat szappanos.paszulyos az inged.

Június nevelő. . Széllel bélelt április. November télelő. Szelet fúvó szeptember. Május szépen zöldellő. Október borozó.Mint erdőn a madárnak! Görögdinnye. Szerda után csütörtök. Július érlelő. Kalászt érlelő június. Ha megfénylik a vízkereszt. Jégen járó január Havat fújó február. Augusztus csépelő. Hóolvasztó március. Télelő november Január elől jár. Virágnyitó május. December pihenő. Szüretelő október. Szeptember gyümölcshozó. Április nevettető. Akkor évben jól ereszt A kolbász és a gerezd. Megcsordítja az ereszt. Dinnyeszedő augusztus. török tök. Március szántóvető. Kendernyövő július. Február a nyomán.

Megtelik borral a pince. Ha húsvétkor eső száll. embernek sírt ás. Ha Zsuzsanna napján az ég Megrendül délről: Nyugatról jó idő. Ha Mátyás nem talál jeget. Meleg ruhát. Szépen fénylik Vince. nem gatyát. Ha szeles. akkor csinál. Pál fordulása ha tiszta. Ha ködös lesz a hadakozás. Ha fényes lesz Szent Pál. mező. Ha pedig havas vagy nedves. Ha pedig északról: Keletről jégeső jő. Bőven terem. Pongrác. Ha ködös: embernek sírt ás. Pünkösdig az meg nem áll. akkor tör. Minden termés szépen áll.Öregektől tudom ezt. Ha pedig talál. Lesz a kenyér igen kedves. . puszta. Hogyha Medárd pityereg. Bonifác. Ha szeles: jő hadakozás. Negyven napig csepereg. Szervác. Hogyha erős vagy nedves.

Daru. Hull a dér. gólya útra kél. Karácsonyig vígan Legelhet a kecske. Ha Péterkor nagy a meleg. JANUÁR Pálnak fordulása Fél tél elmúlása . Ha Szent Mihály napján Még itt van a fecske. jön a tél.Lesz kenyér igen kedves. Várhatod a hideg telet.

Ha fénylik a Vince. .Piroska napján a fagy Negyven napig el nem hagy. A ködös január Nedves tavasszal jár. Megtelik a pince.

akkor bizony csinál. Ha derűs a Román napja Ég áldását bőven adja.FEBRUÁR Gyertyaszentelő melege sok hó a jégnek előjele Gyertyaszentelő hidege Koratavasznak előhírnöke. hogyha talál S ha nem talál. . Jeget olvaszt Mátyás.

Márciusi por fűnek jó. . Neki fáj márciusi hó. József kezessége Jó év kedvessége. Fehér Nagycsütörtök Indán sül meg a tök.MÁRCIUS Gergely-napi szél Szent György napig él.

Tizenötször lesz még hideg! Áprilisnak szárazsága. Áprilisnak nedvessége Fáknak termőképessége. Jó gazdának bosszúsága. Hogyha Vitálisz didereg. .ÁPRILIS György-nap előtt. ha nem esik. György-nap után sok is esik.

Május hava hűvössége A gazdának üdvössége. Mint az áldozócsütörtök Olyan lesz őszi időtök. . A vincellér mint a páva kényes.MÁJUS Orbánnak a napja hogyha fényes. Pünkösd-napi esésre ne várj áldást vetésre.

. szavamra.JÚNIUS Ha száraz a nyár eleje Szent Víd Bő esőt hoz. ezt Elhidd! Margit-napi esőcseppek Tizennégy napig peregnek. János-napi zivatar Negyven napig elvakar.

ne játssz vele. mert áldást nem hoz.JÚLIUS Esős Illés rossz. Anna asszony reggele már hűvös. . Jakab napja vihart szül. s rögtön tartós esőt ád. Jön a felhő. Magdolna sárban csücsül. Mihelyt a pók széttépi hálóját.

és szép. Bertalan szép idővel.AUGUSZTUS Ha Domonkos forró. Lőrinc-napja. . kemény tél várható. Sűrű eső augusztusban. ha szép. az ősz is nekünk kedvel. sok a gyümölcs. Jó mustot ád a hordóban.

SZEPTEMBER Amilyen az Egyed-nap. négy hétre előre szabja. . Az időt Kisasszonynapja. Mihálykor az észak s keleti szél. sok havat és kemény telet ígér. olyan az egész hónap.

Orsolyakor takarítsd be káposztádat. Ha megdurvul a nyúl szőre. siess fáért az erdőbe. . Juda hóval tömi tele szádat. Simon.OKTÓBER Leodegár. hogyha lombhullató. Örülj! a jövő év páratlan jó.

. Az András-napi hó A vetésnek nem jó. Havas Márton után Farkast soká láthatsz.NOVEMBER Ködös Márton után Enyhe telet várhatsz. Szent Erzsébet-napja Tél elejét szabja.

A termés igen dús. Téli mennydörgés. Meglesz jó termés.DECEMBER A Lucának híres napja A napot rövidre szabja. . János-nap ha borús. Fehér húsvétot hoz. Zöld karácsony rossz.

. játsszatok a hajamon.A márciusi hó. Ha zsákkal viszik a határon. Szécsi Margit: Március Déli szellők. Fagyos folyó megáradjon. fújjatok csak. Olvassz havat. melengető márciusi szép napom. Még akkor sem jó.

Meleg is. Szebb a somfa gyenge szirma. szárnyat rezget százezernyi kismadár. Zsákban Benedek Hoz majd meleget Nincs több fázás. Becsap minden gyermeket. mint a szürke jégvirág. Március van. Ki az utcán tekereg. Jó és hasznos időt jelent. . Ember s állat érzi már. Már közhírré szétdoboltatik: Minden kislány férjhez adatik. Weöres Sándor: Tavaszköszöntő Sándor napján megszakad a tél. hideg is. boldog aki él.vessen bimbót minden ág. József napján eltűnik a szél. dong a kaptár. Szőkék legelébb Aztán feketék. Ha áprilisban az ég zeng. március van. Bolondos április.

négy. te kis nyuszi hová mégy? -Se erdőbe. hozza már a meleget. te kis madár vígan légy: . Sándor – elől megy Sándor. Jön a tavasz. Itt van. kis őzike. József után Benedek: ők hozzák a meleget! Osvát Erzsébet: Három cimbora Sándor. Hátul szuszog Benedek. jönnek hegyen-völgyön át. Benedek. meleg szél. Sándor viszi a mezőre. három. cipelik a meleget. fut a tél. Sándor után József. A megmaradt meleget tóba szórja Benedek. Nem fúj már és nem havaz. József. se rétre: a szép tavasz elébe! Egy kettő. József viszi az erdőbe.Végül barnák és a maradék. hová mégy? -Elég. Elöl Sándor billeg-ballag. a nyomában József baktat. Fújj szél. kettő. hogyha tudom én: tavasz elé futok én! Egy. itt van a tavasz! Zelk Zoltán: Tavaszi dal Egy. Rákos Sándor: Három vándor Baktat három vándor: Benedek. négy. József. három. négy. Mindhármukon hátizsák. három. kettő.

szebb legyen a tavasznál! Tavaszi szél vizet áraszt. virágom. De legjobb. virágom. ez itt a nap. Zöld pántlika. ez itt az út. virágom. csak nézd a jobb kezem. virágom. virágom. Megláthatod te is velem. Nemes Nagy Ágnes: Nyári rajz Hogy mit láttam? Elmondhatom. virágom. könnyű gúnya. Mert azt a bú hajtogatja virágom. ez itt akác. Mert azt a szél könnyen fújja. virágom. ha lerajzolom. virágom. ez itt a dél. Minden madár társat választ. . Hát én immár kit válasszak. felénk futó. De a fátyol nehéz ruha. virágom.olyan szép dalt daloljál. Ez itt a ház. virágom. virágom. virágom. csak nézd. ez itt levél. virágom. virágom Te engemet s én tégedet. virágom. ez itt a tó.

ez itt gyümölcs. messzire mégy. Habzik az ég. mint tele-tál. táncra való. tarka idő szőttese száll. . Vénasszonyok tollászkodnak. tarka idő ünnepe jár. ezer. mikor lesz nyár? Pünkösd táján. a repülés. hogyha maradsz. ez volt a tó. vasárnap. Mikor a fák virágoznak. fürdeni jó. lógó fülű. ha hull a hó. az álmodás.Ez borjú itt. ez a sötét gyalogszeder. Nézegetem. nagy hegy alatt hűsöl a tó. ez itt virág. Cserebogár. nézegetem. ez itt a nyár. hasát veri a nyári fű. ezer. ez volt a ház. Weöres Sándor: Égi csikón léptet a nyár Égi csikón léptet a nyár. ez itt az ég. csípdes a légy. ha hull a hó. ez itt madár. Majd télen ezt előveszem. Hogyha kijössz. ez itt a szél. az ébredés.

jön az ősz. csillámló derekkel. a nevetős. szállj. . ökörnyál.Csanádi Imre: Őszköszöntő Szállj. megy a nyár. Megy a nyár. komolykodva jön az ősz.

.. itt van újra. mint mindig énnekem. S szép. Petőfi Sándor: Itt van az ősz. szőlővel. mosolygóval. itt van újra . Kiülök a dombtetőre. Tudja isten. .sárga levelekkel. hogy mi okból Szeretem? De szeretem. fűre koccanó dióval. Itt van az ősz.

A hátán meg fehér suba. Majd felöltözik. Fehér kucsma van a fején. de nem beteg. szép természet. Mint elalvó gyermekére Néz a szerető anya. Mosolyogva néz a földre A szelíd nap sugara. Készülődik a faluba. És valóban ősszel a föld Csak elalszik. Csendesen levetkezett. a kikelet. Levetette szép ruháit. S hallgatom a fák lehulló Levelének lágy neszét. Szeméből is látszik.Innen nézek szerteszét. ha virrad Reggele. nem hal meg. Kányádi Sándor: Ül a tél a hegy tetején Ül a tél a hegy tetején. Csak aludjál reggelig. hogy csak Álmos ő. Aludjál hát. amikben Legnagyobb kedved telik. S álmodj olyakat. .

-Kop-kop-kop. Földobban két nagy ló.nyolc patkó. . Száncsengő -csing-ling-lingTél öblén halkan ring. Nyolc patkó -kop-kop-kopCsönd-zsákból hangot lop. Szétmálló hangerdő -Csing-ling-ling-száncsengő. Száncsengő -csing-ling-lingTél öblén halkan ring.visszanézve. nyomában az öccse jő vígan fütyörészve. Kányádi Sándor: Ballag már Ballag már az esztendő vissza.Weöres Sándor: Száncsengő Éj-mélyből fölzengő -Csing-ling-ling-száncsengő.

pedig még csak gyermek. Vigyél által a Dunán. a Dunán. férfiasan kezet fog Múlttal a Jövendő. Lépegetnek szótlanul. Vigyél által a Dunán.Beéri az öreget s válláról a terhet legényesen leveszi. A Dunán. . s mikor éjfél eljő. IDŐJÁRÁS Komáromi kisleány.

Mindig esik az eső. a partján. Megcsókollak a partján. . Nyáron nagyon meleg van. Fényes Nap! Kertek alatt a libáim Megfagynak. Soha nincs jó idő. Télen nagyon hideg van. Süss fel Nap.Ha átviszel a Dunán. Megcsókollak a partján. A partján. Terítsd rájuk köpönyeged.

.Adjál nekik jó meleget! Süss fel Nap. Kedves Nap! Kányádi Sándor: Kopár a fa Kopár a fa a ház előtt.

Hej Dunáról fúj a szél. Széles világba Fut a szél magába. Szél verdesi az ablakot. De morog a szél. Apró ez a szoba.Eső veri a háztetőt. Csak néha látsz egy kis napot. Fúj a szél. fúj a szél. szegény embert mindig ér. Dunáról fúj a szél . Az is halovány és öreg. orrán felhőből szemüveg. Nyakában a lába. Sosem érsz nyomába. Mégis belefér.

Hej Jancsika. Hátraarc és harcra hát. s a szem beszél! De feltámad és hajba kap – újra fúj a szembeszél. olyan hideg nem volna Dunáról fúj a szél. az ész megáll s így osztogat: Hasra hát ki harcra kész. szagol a fül. kibelez és felcserél. Mindjárt itt a zivatar! . néz a száj. fog a láb és lép a kéz! Fülel az orr. Kiáltsatok felcserért! Esik eső. és fejre kéz! Szív a tüdő. jaj-jaj-jaj. áll a váll.Ha Dunáról nem fújna. hátra arc. lettél volna katona Dunáról fúj a szél. Nyulász Péter: Szembeszél Szemtelen a szembeszél: ujjra fúj és hajba kap. Jancsika mér' nem nőttél nagyobbra? Dunáról fúj a szél Nőttél volna nagyobbra.

mint a csikó farka. Lesz kenyér. mint a Duna hossza. eső csepereg. Ess. megázik! Ess eső! Ess! Holnap délig ess! Zab szaporodjék. sáros lesz a kiscipő. eső. essél. eső. füröszgesd! Eső. ess! Anyóka répáját. a gyermek örüljön. vizes lesz a főkötő. még annál is hosszabb. Buborékot vessél. lesz kalács. . Apóka búzáját.Tüzes villám cikázik. Aki nem fut. búza bokrosodjék. fánkból is nagy rakás! Eső. Esik az eső. Lányok lenvirágát. Hogy a búza nőjön. hajlik a vessző. eső. megáznak a gyerekek. Az én hajam olyan legyen.

süt a nap. öt csepp. mert megázik a lova. olvad a jégcsap. fának jól esett. megered. csepp.Haragszik a katona. egy csepp.fut a felhő. Zápor függöny zuhatag .villan.jót esett: fűnek. meg tíz. csattan. Csipp csepp. Jött. csepereg a víz. csepereg . . ment . Csepp.

Ház tetején sok a drót. a Bodri. Lisztjét szórja égre-földre. lisztet prüszköl hegyre-völgyre. a néger. az a gépe. csak a Bodri kutyának az orra hegyede reggel az utca. lisztet rendel a malomban. a Maxi. belebúj a telefonba. így ül a ház tetejére.Szabó Lőrinc: Esik a hó Szárnya van. repülőgép. a taxi. a Péter és ráadásul a rádió mind azt kiabálja. fehér már a város tőle: fehér már az utca fehér már a muszka. a muszka. amin jár. nincs Fekete Péter. fehér lesz a világ tőle. hogy esik a hó! . sehol de sehol nincs más fekete. de nem madár. szél röpíti. megnézi a rádiót. pepita a néger.

Gazdag Erzsi: Hull a hó Hull a hó. Véget ér az esztendő. Megbújik a földön: Nem baj ha hull a hó. Tél szele hóval. Vidáman csipogja: “Süt még nap a nyáron!” Weöres Sándor: Suttog a fenyves Suttog a fenyves. zöld erdő. Csak vadász ne jöjjön! Parányi ökörszem Kuporog az ágon. Csendül a fürge száncsengő. Libben a tarka nagykendő . A kis nyúl didereg. húzza-rázza hűs szellő. elkel most a nagykendő. . faggyal jő. hull a hó. Mesebeli álom! Télapó zúzmarát Fújdogál az ágon. Télapó is már eljő.

Vastag hóbunda alatt kenyérmagvak alszanak. földig érő kucsmába. mezőt.Suttog a fenyves. mint a nagyapó bajsza. rászitál a hófelhő. mint a nagyanyó haja. hófehér lett. s kikeletkor kikelnek. Aki fázik. lesz belőle takaró. Minden. puha ágyban telelnek. vacogjon. hogy a fagytól megvédje. Várnai Zseni: Hull a hó Hull a hó. fújja körmét. Végire jár az esztendő. burkolózzék bundába. csak a feketerigó maradt feketének. mindent. Cseng a fürge száncsengő. hófehér lett. hull a hó. ráborul a vetésre. . zöld erdő. rétet. topogjon. Kányádi Sándor: Betemet a nagy hó Betemet a nagy hó erdőt.

Szénből.bújjon be a dunyhába. s repül a sivalkodó szélben akár a por. az orra meg paprikából. ragyog. készül a hóember. üljön rá a kályhára mindjárt megmelegszik. kavicsból kap szemeket. Zelk Zoltán: Hóember Csillog a fákon a zúzmara. Serényen dolgozik három gyerek: fagyos kezeikkel gyúrják a havat. hogy az ember majd megdermed. mint az ezüst. Csukás István: Hideg szél fúj Hideg szél fúj. ha úgysem táncol. mint agyagot. . lába nincs. hadd nézze: a világ milyen fehér! S milyen szépek az ezüst téli fák. Kinek jó ez? Csak a kövér hóembernek! Szeme szénből. de minek is. a füst.

Fehér hóból a ruhája. Feje búbján köcsögkalap. ablak alatt Álldogál egy fura alak Hóból van a keze.Gazdag Erzsi: Hóember Udvarunkon. Szénből csupán a szeme. . lába. Vesszőseprű hóna alatt. Hóból annak mindene.

. nagy kutya is. sötét szőre. Csau csacsacsázna. kit csíp még a bolha. bozontja a szemébe lógna. a foxi bokázna. Puli Pali csárdást. ha kutyabál volna. s farsangnak napján minden kutya bálba gyalogolna. ahogy meg van írva. Komondor kényelmes. a többi vén kutya meg leülne a hóba.FARSANG Csoóri Sándor: Farsangi kutyabál De érdekes volna. kis kutya is. lassú táncot ropna.

Mákos patkó. Csárdást jár a habverő. áll a bál. Dirreg. keringőzik a kanál.Gazdag Erzsi: Itt a farsang Itt a farsang. míg az őrlő pergeti. táncosra vár a kosár. . durrog a mozsár. értük van a parádé. Heje-huja vigalom! habos fánk a jutalom. babkávé. bokázik a máktörő. A kávészem int neki.

rózsa szép virágszál. visszatérek. Mindenütt egy tojást kérek. Szabad-e locsolni? Én kis morzsa. Napsütésben nyiladozzál. Rózsa. Kék ibolyát láttam. se nem ettem. Tojást kérek. Gyenge rózsa. Láttam sok-sok szép virágot. . Hogy öntözzem alig vártam. Nagymamától kettőt kérek! Zöld erdőben jártam. Se nem ittam. A legszebbre most találtam. Szálló szélben hajladozzál. Hordók csapja. Tarisznya húzza a vállam. Verebek papja.HÚSVÉT Korán reggel útra keltem. Ha beférek. hol betérek. Ha nem adnak. Térdig kopott már a lábam. Bejártam a fél világot. El akart hervadni. Meglocsollak illatozzál! Hol kitérek.

Ajtó mögött állok. Piros tojást várok. Jó reggelt. Ákom-bákom. Mindjárt ide szálltam. Nesze hát rózsavíz. Kerek erdőn jártam. Ha nem adnak piros tojást. berkenye. Megöntözlek rózsavízzel. Leöntjük a virágot. Gyöngyöm. Hol a tojás. jó reggelt. Kedves liliomszál.Ha nem adnak Továbblépek. Piros tojást láttam. Estig is itt állok. . Bárány húzta rengő kocsin. Hogy ne hervadozzál. Visszük már a kalácsot. Szagos húsvét reggele. gyöngyvirágom. piros tojás? Tarisznyába várom.

hol a hó hegyvastagnyi takaró. megkérdezték mit kérek. sose lepi dermedt álom: míg az ágán jég szikrázik. útközben egy mesebolt. Kibélelte bundával. . Szerencsémre nyitva volt. Weöres Sándor: Szép a fenyő Szép a fenyő télen-nyáron.KARÁCSONY. Szarvasomat befogtam. Jegesmedve barátom varrta meg a kabátom. MIKULÁS Gazdag Erzsi: Honnan jöttél Télapó? Honnan jöttél Télapó? Hóországból. hogy az úton ne fázzam. Nagykarácsony immár eljő. Jöttek elém tündérek. üde zöldje csak pompázik. a tenger meg hat akó. szíves szóval biztattam: "úgy szaporázd a lábad. szél se érjen utánad." Meseország (világos)t Hóországgal határos. S Meseországból az út egyenesen ide fut.

Leng a szakálla. Benne dió. fázik. Zsák. nézd. Meg-megrázza õsz szakállát. zsák. Télapó itt van Hó a subája. Zsák. aranyág. itt a télapó. itt a télapó. Jöjj el hozzánk. Van zsákodban minden jó. a zöld fenyves csak pompázik. Hull a pelyhes fehér hó.érkezik az új esztendő. Két szarvas húzta. Szán repítette. mogyoró. aranyág. Piros alma. Gömbölyű zsákját Százfelé vitte. zsák. kedves öreg Télapó! Pattanj pajtás. puttony nyomja széles vállát. jöjj el kedves Télapó! Minden gyerek várva vár. telizsák. s itt van. Míg a mező dermed. mogyoró. vidám ének hangja száll. Oly fehér a rét. várunk rád. Kinn pelyhekben hull a hó. már nyílik ám az ajtó. pattanj Palkó. . Piros alma. telizsák. a róna. piros alma. Jég a cipője. itt van.

Segíts. fényes csizmánk is megrogyott. Én vagyok a Boldizsár. jónapot. Nagy pelyhekben hull a hó. Menyhárt király a nevem. hoztunk aranyat hat marékkal. Irul-pirul Mária. édes Istenem. megszülettél szegények királya lettél. Nem vagyunk mi vén papok. Megváltó! Jöttünk meleg országból. égi ország! Gáspár volnék. Üdvösségünk. afféle földi király személye. Úgy hallottuk. Istenfia.mintha porcukorból volna. gyalog jöttünk. kis juhocska mondta . Mária boldogságos kis mama. csakhogy itt vagy télapó. Megváltó. Adjonisten.biztos itt lakik a Jézus Krisztus. József Attila: Betlehemi királyok Adjonisten Jézusunk. . Hulló könnye záporán át alig látja Jézuskáját. Főtt kolbászunk mind elfogyott. Jézusunk! Három király mi vagyunk. Benéztünk hát kicsit hozzád. Lángos csillag állt felettünk. tömjént egész vasfazékkal. Aki szerecseny király. mert siettünk. jónapot.

dehogy fog ő egész télen állni. jóéjszakát kívánok! Zelk Zoltán: Télapó és a hóember Én egy csókától hallottam. azt gondolta. nem gondolt. Meg is kéne szoptatni már. ki megtanul járni. Így kezdte a hold. ő is köszön. Ennyit gondolt a hóember egy szóval se többet. a torony. hogy jöttél. jóestét köszönnek. csóka a toronytól. hogy útra kelek. ő lesz az első hóember. a csóka is így szólt: az udvaron egy hóember mit gondolt. hogy egy piros csizmás öreg ember áll ott. a torony meg tavaly télen hallotta a holdtól.A sok pásztor mind muzsikál. mikor hallja. ha igazat mondanak a csókák és a tornyok. Kedves három királyok. Jó. s indulna már. épp ebben a percben gondoltam. akkor én is ti néktek most színigazat mondok. öregember. . ő is mondja: "Jó estét kívánok!" s látja.

ahányból kijöttek. hogy a világot már kétszer is bejártad. de nem gyalog. meleggel. . így olvadt el reggelre az útra kelt hóember! Karácsonyi csengő vagyok. a Télapót látod!" Így történt. nagyon öreg lehetsz. lett a répaorrú vándor egyre-egyre könnyebb. hanem szánon járokúgy nézzél rám.induljunk hát ketten. úgy nem győzném. Látom. míg csak üres nem lett végül a Télapó zsákja. te hóember. csilingelek az ágon. együtt vittek ajándékot házról házra járva." "Körül bizony kétszer. örüljetek megérkezett Télországból Karácsony. hogy akkor este-látta aki láttaegyütt szállt fel a hóember s Télapó a szánra. várták őket minden házban kályhával. Lehet. százszor és még százezerszerfeleli nagy nevetve a piros ruhás ember-. Ahány házba csak bementek. fehér a szakállad.

nagy a hasa. bekerítjük karikába. nono. ez még nem a gólya. kicsi nyaka. Jancsikából paprika. mindjárt megesz! Pont. hegyes. készen van a fejecske. vesszőcske. hurkapálca hosszú lába. mindjárt itt áll a vén begyes. alája meg még egyet. készen van a török basa. Kiskirályból tulipán.RAJZOLÓS Áll egy kis pont magában . Tetejébe két egyest. pont. Két kis zsinór lóg le róla. azzal gázol a mocsárba. alája egy farkinca. Paprikából kiskirály. Kerekítek kereket. hegyes. jön a gólya. készen van a kiscica. Piros csőre hosszú. Egyszer volt egy Jancsika. A tojása kerek. .

Rajzolok egy kerekecskét. . akárcsak egy baba volna. gömbölyűre. kerekecske. gombocskának két nagy füle. itt csücsül a nyulacska. mint a zsemlét. kerekecskén kis gombocska. farkincája. vajon mi néz ki belüle? Bajuszkája. gombocska.

süt a Nap. Eledele alma. báj. Jól megkenjük. Akinek a szeme kék. Liliom a tenyere! Esik az eső. kapa. gyertek! Ássuk fel a kertet! Egyedem-begyedem tengertánc Hajdú sógor mit kívánsz? Nem kívánok egyebet Csak egy falat kenyeret. . Puha ágyat vet a föld. Akinek barna. Eltörött a pipája. mit csinál? Hasra fekszik. Paprikajancsi mosogat. Maj' nem fáj. Ásó. Akinek a szeme zöld. Akinek fekete. János bácsi csinálja.EGYÉB Áj. Hát az öreg. Takarója a nagy ég. kecskeháj. úgy pipál.

szól a duda. Buda. Buda. égerfa csizmája. Mari néni siratta. sósat. Pattogatott kukorica. éhes lesz. Fölmászott egy fára. szakálla volt kender. kimászott az ember. gyerekek. a harmadik meg nyúzta. Ha az üstjük nagyobb volna. zöld az ablaka. aki nem vesz. Egyszer volt egy ember. tengerre szállt egy rézüstben. beleesett fejjel. Elégett a kender. Gyula. duda. annak lesz. az én mesém is tovább folyna. Buda. szakálla volt kender. Aki vesz. kiapadt a tenger. Gyereki. Laci bácsi kacagta. megmaradt az ember. Pest. Sósat. . Gyula. duda. Két kutya húzta. te tubarózsa. Gyerekek. szakálla volt kender.Cifra palota. jó ropogósat. Egyszer volt egy ember. Közel volt a tenger. Vár a viola! Hej. Bikkfa tarisznyája. Gyula. leesett a sárba. szeretik a perecet. Volt egyszer egy ember. Három vén bölcs Nekeresdben.

Nézi. Jöttem karikán. zsákomban a mákom.Egyszer volt egy kemence. Kormos volt a kemence. kicsi taligán. most érkeztünk. Belebújt a kis Bence. fizesse meg mákom! Jön a kocsi. elszaladt a rákom. Derekasan áztunk-fáztunk. jól elverte kis Bencét! Hátamon a zsákom. Áldjon meg az ég. Három véka fülemüle énekel a fán. No de kicsit elnótáztunk. Veregeti csapzott tollát. kihullott a mákom. Rajta ül egy ázott holló. . Jegenyefa ingó-bingó. Jaj de nagyon eltévedtünk. nézi mamája: nem ismer a fiára! Becsukta a kemencét. Kordé kocogó taligakerék. fekete lett kis Bence. Mákomban a rákom. Keserüli holló voltát. Aki látja károm. Kányádi Sándor: Kérdezgető 3. Kirágta a zsákom. Három véka jókívánság.

Körben az angyalok ülnek. Ekevasat élezek. kippre kopp. mert a tavasz közeleg. kippre kopp. Bóbita. Törpe-király fia-lánya. kinek szoros. . Weöres Sándor: Azt mondják. hogy a cipő. mit dohog a kalapács? Hallod-e. csengős csikós patkolok. Bóbita épít. Béka-hadak fuvoláznak. Weöres Sándor: A tündér Bóbita. Bóbita. igér neki csókot. döndeleg. te kis kovács. Bóbita. csengős csikós patkolok. Ráül. ekevasat élezek. te kis kovács.Hallod-e. mit dohog a kalapács? Azt dohogja. Elpihen őszi levélen. hogy a cipő Azt mondják. Azt kopogja. te kis kovács. te kis kovács. Termeiben sok a vendég. Hajnali köd-fal a vára. Szárnyat igéz a malacra. kinek bő. Bóbita játszik. Bóbita álmos. Két csiga őrzi az álmát. mit kopog a kalapács? Hallod-e. Bóbita táncol. mit kopog a kalapács? Azt kopogja. Hallod-e. Röpteti és kikacagja. Sáska-hadak hegedülnek. Szunnyad az ág sűrűjében.

Azt mondják. Mind leguggoljék! . vagyon. Fejeteket beveritek. Szerelem csütörtök. Ha megunja furulyáját. ég. szita péntek. Aki lángot látni akar. előveszi a dudáját. Fának ne menjetek. szanyikút. hogy kinek szoros. De minekünk sose szoros. de mi haszna vagyon! Add nekem azt! Elkapom azt! Szita. sose kérges. El ne aludjék. sose bő. sose szoros. kinek bő. Belefújja búját a birka bőrébe szélnek ereszti belőle. egyik dombról a másikra. dobszerda. Mert ha fának nekimentek. Cickom-cickom. sose bő. Szélről legeljetek. Szilikút. Szentandrási sobrikút.De minekünk a cipő. kinek kérges. A juhásznak jól van dolga. Terelgeti nyáját fújja furulyáját bú nélkül éli világát. vagyon-e szép lányod? Vagyon. Ég a gyertya.

Seholsincsen nyakára felkötötte sálját.. tovább is van. S szétpattan este nyugaton. tovább is van. mondjam még? . lyukas ujjú kesztyűjének nem lelte a párját Seholsincsen keze fázott. seholsincsen fejére került rá a kucsma.Mondjad! Volt egy molnár. Devecsery László: Mese a kabátról Felöltözött a kabát. azért maradt otthon. meg egy légy.Petőfi Sándor: A Nap Mi az a nap? mi az a nap? Nem is nap az tulajdonkép. Valami óriásfiú Kifúja reggel Keleten.. És ez minden nap így megyen. kesztyű nélkül a kabát: EZÉRT MARADT HOPPON! Tamkó Sirató Károly: Mondjam még? Volt egy dongó.hát semmi más. Ugyan mi hát?. magát begombolta. meg egy pék. mondjam még? . Mint egy nagy szappanbuborék.

Kicsi vagyok én bátor leszek én óriások palotáját elfoglalom én.Mondjad! Volt egy kantár. meg egy szék. anyámnál is nagyobb leszek én. öleld meg a kemencét! Bumm! Szabó Lőrinc: Kicsi vagyok én.Mondjad! Volt egy asztal. Kicsi vagyok én majd megnövök én apámnál is... mondjam még? . Kicsi vagyok én nagy úr leszek én aranyszobát adok minden testvéremnek én. világ minden óriását földhöz vágom én. meg egy fék. Kicsi vagyok én erős leszek én.. tovább is van. mondjam még? . tovább is van. Kicsi vagyok én boldog leszek én .Mondjad! Ha neked ez nem elég.

mért vitted el a kabátom? Eső esik. oly messze ment ákombákom. Hát egyszer csak látom. eljött hozzám ákombákom: s visszaadta nagykabátom. látom: két lábra az irkámon.. már sose látom. úgy indul el ákombákom. született egy ákombákom. Azt hittem. . mindig fázom. ül az ágon ákombákom. ákombákom: add vissza a nagykabátom!" S képzeljétek.én leszek a legjobb ember a föld kerekén! Zelk Zoltán: Ákombákom Egyszer régen az irkámon. s rajta van a nagykabátom. jövő nyáron. Légy olyan jó. Szólok hozzá: "Ákombákom. mindig ázom. de mikor az erdőt járom. hideg szél fúj..

róka rege róka. . róka rege róka.Lóci. fenyegettem. de azért tetszett a kicsi. tönkrenyúzott. Tojást lopott ebédre. róka rege róka. róka rege róka. a kaktusz bimbait lenyírta és felboncolta a babát. Hozzávágta kalapját. róka rege róka. róka rege róka. Másik meg a fajtáját. . róka rege róka. ne kalapáld a butort! Lóci.Most nagyobb vagyok. nem is hederített reám. mit csinálsz? Jössz le rögtön a gázresóról? Ide az ollót! Nem szabad! Rettenetes. Egyik szidta gazdáját. megint ledobtad az erkélyről a mozsarat! Hiába szidtam. róka rege róka.Weöres Sándor: Regélő Három görbe legényke. Nem bírtam vele. A kutya lerántotta. lett belőle rántotta. hová mégy. mint törpével egy óriás: . Harmadik az ükapját. mint te! .mondta s az asztal tetejére állt. Szabó Lőrinc: Lóci óriás lesz Veszekedtem a kisfiammal. lépcsőnek használta a könyves polcokat egész délután.

hogy mégse szállok. ha mindig lent volnál. csupa láb.mint az első hajóst. egy pillanat: Lóci lerántotta az abroszt . ki az egek felé szárnyra kelt. hogy mindent tudnak és erősek s én gyönge és kicsi vagyok. mint nyomorult kis rab mozogtam a szoba börtönfenekén.és már gyűlöltem mindenkit. és megnőtt a magas. és csak a padló volt enyém. megalázott. (Mi lenne. mint kis. És ekkor. óh hogy meggyűlöltem!. És lassan elfutott a méreg. hogy mit tudok. aki elnyomott. zsupsz. feszengtem. leültem hozzá játszani. észre sem vett bomba a nagy falak között. bosszút állni. úgy kelt fel rögtön a világ: tornyok jártak-keltek köröttem és minden láb volt. Minden lenézett.. megmutatni.föl! föl! . tenni akartam. gondoltam. hogy megrakni ne kelljen. a messze.s végül. Leguggoltam s az óriásból negyedórára törpe lett. hogy olyan nagyok a nagyok. és hórihorgas vágy emelt . ahol a gyerek?) És ahogy én lekuporodtam. nem növök. Negyedóra .. És ijesztő volt odalentről. Gyűlöltem.

Tarka lepke.mondtam csendesen. igy ni! Ugye fáj? Hát ne kiabálj. kis mese. ne félj. mert különben meg talállak csípni. De ne moccanj. Felugrottam: . .Aztán: . s magasra emeltem szegénykét. . s nyisd ki füledet. ülj meg itten az ölemben.s már iszkolt. Szájadat betedd.Te kölyök! .No. tudva. hogy nagy. majd meglátod. rontom-bontom. hallod-e? Jer ide. ha mondom. hogy kikap. Petőfi Sándor: Arany Lacinak Laci te. nyisd ki ezt a kis kaput. hogy óriás legyen. hogy mi fut rajta át fejedbe… Egy kis tarka lepke. jer.

mint szalad! Pillanat. hű. A mi emberünk se' rest. Volt egy ember.szállj be Laci fejibe. s odabenn van. ott megállt és körülnézett. kapta magát. a mezőre ballag szépen. És vajon minek merítette meg azt a vedret? Tán a kertet kéne meglocsolnia? Vagy ihatnék?… Nem biz a. mi végett nézi át a mezőséget. nagybajúszos. Telt vederrel a kezében. benn a lyukban. Ninini: ott az ürge. ejnye vajon mit szemlélhet? Tán a fényes délibábot? Hisz olyat már sokat látott… Vagy a szomszéd falu tornyát? Hisz azon meg nem sokat lát… Vagy tán azt az embert. a vizet mért hozta ki? Ürgét akar önteni. Ki amott a kendert áztatóba hordja? Arra sincsen gondja Mire van hát? Ebugattát! Már csak megmondom. Mit csinált? Elment a kúthoz. De nem volt víz a vederbe'. telemerte. . mi fürge.

begyesen. te bizony! Tamkó Sirató Károly: Vándor móka Elindultunk Balátára malátáért.hegyesen. Kocsonyádra . a lyuk mellé. hazavitték. Homoródon . torkig tele lett. . Rabizára paprikáért. s beleönté a veder vizet. A szegény kis ürge egy darabig türte.mézért Mézeskútra . Még az inge is átázott. mert e fürge pajkos ürge te vagy. Laci. Pécelre . nyakon csipték.feszesen. A lyuk száján nyakon csipték. Hétrongyoson .kocsonyáért. Galántára palántáért.pénzért. hanem aztán csak kimászott.odanyargal egyenest. Jöttünk-mentünk Nagylaposon . Soroksárra salátáért. Macsoládra . Szerencs-Érre szerencséért. S mostan… Itt van… Karjaimban.mazsoláért Cseresznyésre cseresznyéért.

Csuklódon csuklottunk. Szomoródon .sebesen.Lassú-réten . Tolcsván tocsogtunk. Hangosvölgybe . Heverdelen elhevertünk. Mit csináltunk? Hévízen . Lepénden lepént ettünk. Szekeresden szekereztünk. Bolondócon . Seregesre . Potyondon potyogtunk.vacogtunk. Nyíratádon .seregestül.napoztunk Koplallón .jóllaktunk.zajtalan. . Legénden legénkedtünk.hangtalan. Dalos-zugba .bolondoztunk.kacagtunk.álmodtunk. Csolnakosra csolnakon. Nekeresden nem-kerestünk.daltalan.verebestül. Szikszón szikkadtunk.nyiratkoztunk. Lovas-szirtre jó lovon. Fenekesre fenekestül. Előréven elrévedtünk. Be is értünk Verebesre . Árnyékoson . Szombathelyre szombaton. Éberlakon . Zajgóvárra .

letye-petye-lepetye! lyukat vágnak közepébe. hogy a pék a pékhálót szövi rég. Gyopárosra párosan. ő csak ordítani bírt.letye-petye-lepetye! Bárki inge. Azt hitte. Bársonyosra bársonyban és boldogan! Weöres Sándor: Pletykázó asszonyok Juli néni. ottan sülnek a cipók. Boldogkőre. .letye-petye-lepetye! üldögélnek a sarokba.letye-petye-lepetye! Weöres Sándor: Sehallselát Dömötör Sehallselát Dömötör buta volt. Míg más olvasott meg írt. zabszalmát sző a takács. mert ez a Sehallselát kerülte az iskolát. rokolyája . jár a nyelvük. Kati néni . mint hat ökör. libát patkol a kovács.Szomjúhelyre szomjasan. hogy szűcs az ács. és kemencét fűt a pók. kitűzik a ház elébe . mint a rokka . Azt gondolta. sziklát aszal a szakács.

de ott sem volt. hát levágták. kaszálták. De amikor kezdett duzzadni a fánk. Szaladtam én a szerbe szívesen. biz egy sziporka sem. Fecske Csaba: Bajusz Egyszer vót.. Holott már kezdett esteledni ránk. kuszálták. Volt öröm! Egy üst zsír feketéllett a tüzön. hét kaszával kaszálták. Csak azt mondom: Dömötör buta volt.. Nagyanyó felkiált: "Elfogyott a fánk!" Se fánk-se fánk. mint hat ökör. mert ez a Sehallselát kerülte az iskolát. .. Mit csináljunk? -gyomrunk is korgott. hol nem vót. Ha nem fért...megette a könyvlapot. Ott a sok fánk. s három boglya bajuszáért vett egy szopós malacot! Jankovich Ferenc: Az egyszeri-kétszeri fánk Fánkot sütött nagyanyánk.. és nem volt semmi fánk! Se fánk-se fánk. három hétig csupálták. Nagyapám csak kacagott. ha nem vót is régen vót: a nagyapám bajusza nem fért be a faluba. s utána tintát ivott.

Jaj. úgy röstellem.. nyitva van az aranykapu. Hát akkor mi legyen a vacsoránk? Zsíros kenyérhez volt sónk.. túróval bélelve. zöld ág. csigabiga rétes. jó édes. És nagyokat zötyögött Nagyanyánk: "Itt egy garmada fánk. Nyálunk is csorgott. csak bújjatok rajta. Bújj. . süssünk valamit.. fényesült a szánk: Csak hűlt a fánk és parázslott a fánk... S irral-pirral mégis kisült Az egyszeri-kétszeri fánk. Nem oly finom volt. Süssünk. tekerve. Lisztből legyen kerekes. paprikánk. "Átszaladok a szomszédba!" -mondom én. töltelékes.. Se fánk-se fánk. -húzódott szegény. bújj. zöld levelecske. Rétes akar lenni. mint valami fánk... Tekeredik a rétes.Csak szipogattuk a finom szagot. Sodorva. De került másnap jó akácfa-fánk. Kígyó akar lenni.. hogy mit. Tekeredik a kígyó. és semmi fánk.." Se fánk-se fánk. kerekes és édes. azt is megmondom.

bennmaradt a macska. Csengő csikó heverész. kanizsai állomásra. Cirmos cica egerész. leszakadt a pajta.Rajta. fúj a szél. Elöl ül a masiniszta. Esik eső. leszakadt a pajta. megy a gőzös Kanizsára. Móra Ferenc: Zengő ABC Aranyalma ághegyen. ki a gőzöst. Dongó darázs döngicsél. rajta. Elöl ül a masiniszta. Füsti fecske ficsereg. Gerle. Megy a gőzös. Harmatos hajnal hasad. galamb kesereg. ki a gőzöst igazítja. Bari bég a zöld gyepen. hátul meg a krumplifejű palacsinta. tt van már a zivatar! . Kanizsai. Gyom között gyors gyík szalad.

Jó az anya. Összerezzen őzike.. Leveles lesz a liget. Kivirít a kikelet. Susog a sok sasmadár. Nádat a szél legyezi. meskete. jót akar. Orgonafán méhike. Mese. Nyúl a fülét hegyezi. . Patakparton pipitér. Lyukas fazék fekete.. mese. Róka szava kicsit ér.

.Szilvafára szarka száll.

mert a posztó nagyon drága. Zörgetik a vasfedőt. Vércse vijjog délelőtt. Uccu. Zsuppot kötött a hátára. benne maradt a vénasszony. A rókának nincs nadrágja. csípd meg. ----Kiment a ház az ablakon. úgy ballagott a vásárba.Tücsök tarlón hegedül. Tyúk az árkon átrepül. Zsindelyezik a tetőt. . hó! Ürgét fogott a Sajó. hóha.

kakukkszóval. Kakukkfű. kakukkfűvel Somvirág. cigánykártya a kezében. huzsedom. . huzsedom. mendegélni. Betekintünk az ablakon.Kányádi Sándor: Somvirággal. Huzsedári.Ha a posztó olcsó volna. fűzfasípom tutogva. somvirág. Majd elmegyünk valahova. Sárga csikó. ----. huzsedom. a rókán is nadrág volna. árkon-bokron által. fűzfalóval lovazni. ugyan. csengő rajta. Molnár Sára fésülködik. huzsedom. ki kártyázik az asztalon? Huzsedári. kirándulni volna jó: fűzfasípot faragni. Kocsis Jani karosszékben. hova megyünk rajta? Huzsedári. kakukkfűvel. aranysárga a világ. háton hátizsákkal. Huzsedári. este hazatérni: fűzfalovam kocogva. Molnár Sára udvarába. tele szívvel. kakukkszó. somvirággal. menni.

liccs-loccs Megy a hajó a Dunán. Vajon hova fut a kocsi? Három falun át! Vajon hova fut a vonat? Völgyön hegyen át! Zim-zim megy a gép. ----Liccs-loccs. Jani. zúgó robogás. Huzsedári. Huzsedári. huzsedom. jó is vagy te csak egy kicsit csalfa vagy te. szép is vagyok? Éppen hozzád való vagyok. -Ugye. fut a vonat.a tükörbe biggyeszkedik. Kiabál. forog a kerék. -Szép is vagy te. Huzsedári. nagy az út. De a hajó meg nem áll ----Weöres Sándor: Kocsi és vonat Jön a kocsi fut a kocsi. fekete az alagút a masina fut! ----Tamkó Sirató Károly: Bőrönd Ödön Bőrönd Ödön . Jön a vonat. trombitál. Lemaradt a kapitány. megy a gép Fut a sínen a kerék. Zum-zum nagy az út. patkó dobogás. huzsedom. huzsedom.

Arra száll egy helikopter. nem apádé. tej van hozzá. s ahogy iszod a tejet. fél. . lerádióz a riporter: Bőrönd Ödön! Bőrönd Ödön! Miért is ülsz itt a Köröndön fekete szín bőröndödön? Visszafelel Bőrönd Ödön csepp zsebrádió-adóján: Azért ülök a Köröndön fekete szín bőröndömön. indul messze Angliába. tied ez a nagy karéj. hófehér. hogy a tearózsa kinyíljon az aszfaltkövön. Húz a liba papucsot. hogy fázni fog a lába. s a 4-es busz begörögjön! ----Hörpentő Gá-gá. hogy a tearózsa.a Köröndön ül a kövön. Azt üzeni: odaér. nem anyádé. várom. ül a kövön fekete színű bőröndön. Míg ezt szépen megiszod. várom. bumbele Máté. bíró. mire elfogy a karéj.

. lép. még.kortyok szerint lépeget: lép. Amikor este lett az icipici lányka félt s icipici anyukája mondott egy mesét: Egyszer volt. még. s én is nagyot hörpentek. Volt egy játszótársa. ----Icipici házikó Egyszer volt. lépeget. Icipici lencsilányka lencsibabát ringatott. anyuka is ezt csinálta. úgy hívták. volt egyszer egy házikó Icipici házikóban icipici ágyikó Abban élt. ki senkitl se félt Álomország tengerpartján játékok közt élt. s boldogságban éltek ott. hol nem volt. még egyet az utolsót! Így ni! Már egész üres a pohár! Ennek aztán örvendek. hogy Peti. hol nem volt. Jó barátja madártollat hozott õneki. a bûvös sárkány Paff. a bûvös sárkány. . ----Paff. innen ismétlõdik. éldegélt egy icipici lencsi lány Icipici anyukával túl az Óperencián..

Hol a tyúknak a fia? Talán mind fel kapdosta. Sej.A tengert együtt járták. Sült krumpliért adnak egyet. Sok király és sok herceg és mind a kalóz nép Köszöntötték. lululululárom. Sej. így mondták a hírt. Sej. haj. bár várta a tenger. haj. kass oda. Paff elbújt a barlangjába. Színes tollakkal nem játszik a felnõtt ifjú. Hiszen õ volt: refrén Örökké él a sárkány. Egy szürke éjjel aztán Peti nem jött többé el. lululululárom. Leányvásár lesz a héten. haj. Száz forintért adnak egyet. haj. Milyen olcsó. . de nem úgy a kisfiú. csûr oda. Pedig õ volt: refrén ----A tokaji szőlőhegyen két szál vessz. Legényvásár lesz a héten. így utazni jó. haj. lululululárom. A karádi faluvégen. ha jönni látták. kass ki bárány. Nem kelt többet útra eztán. fújdogálja. Sej. a sárkány otthon maradt. ----A karádi faluvégen. tisztelték nevét. lululululárom. Csûr ide. repült a kis hajó. Mert barát nélkül gyenge még a sárkány is. harmat hajdogálja. s most híre-hamva sincs. Paff hátára felült Peti. S Paff. mégse vesznek. lululululárom. Sej. Sej. Szél fújja. Sej. haj. lululululárom. Hét fejét búsan rázta s tizennégy szemmel sírt. lululululárom. haj.

inkább vígadjon. En-ó-pé-kú. Hajlik a vesszõ. most ne sírjon. Hej.Milyen drága. Bodor a levele. Két szolgalegény Szántani menne. Nem néz a napra. Sőt. a nagy torkú. Huncut a gazda. most ne sírjon. Sej. Ábécédé. de szegénynek Kevés a vacsora! ----- . A nagy eszességet. Vígan rúgja a port. haj. Kevés a vacsora. Csak a szép asszonyra. ----Érik a szőlő. a nagy torkú. mégis vesznek. Van vereshagyma A tarisznyába: Keserű magába. Mind megissza a bort. Keskeny az abrosz. ----Á-bé-cé-dé. A nagy bölcsességet. Szolgalegénynek. De nincsen kenyere. rajtam kezdé. lululululárom. Iksz-ipszilon. En-ó-pé-kú. rajtam kezdé. Hosszú az asztal. Iksz-ipszilon. Búnak utat adjon.

Zöld az ablaka. Cintányér a tenyerem. ----Kerek a zsemle. Neked adom. Nem fér a zsebembe. Kétfelé kell vágni. Ha nem szeretsz. ha szeretsz.Cifra palota. . ha szeretsz! ----Ide nézz. Hátha beleférne. tisztelettel leveszem. Szeretném. Gyere ki te tubarózsa. elmehetsz! Gyere vissza Pannikám! Marcipánból az orcám! Süvegcukor süvegem. harapj bele Janikám! A bukfencem sósperec. ----Gazdag Erzsi: Gyermekcirkusz bohóca Jancsi bohóc a nevem. szemem szén. ha szeretnél! Velem nevetsz. Úgy kell megpróbálni. fele méz. Orrom répa. Vár a viola. Habcukor a karikám. Fele cukor. török méz.

Mondjad! Volt egy molnár.co-net. mondjam még? .com/2008/04/pici-maci-menet-picimaci-outline. mondjam még? .html#agunarom http://gyerekenek. .blogspot. tovább is van.php? enekek=2 DALOK Baj van a részeg tengerésszel.mackoskucko. Baj van a részeg tengerésszel.hu/dalok_mondokak. tovább is van. de húz rá egyet.html http://www.Mondjad! Ha neked ez nem elég. meg egy szék. mondjam még? . Hejhó.mesekastely. mondjam még? . Baj van a részeg tengerésszel Mindjárt jókor reggel. öleld meg a kemencét! http://marci. tovább is van.Mondjad! Volt egy kantár. meg egy pék.htm http://picimacinb.Mondjad! Volt egy asztal. Hejhó.----Tamkó Sirató Károly: Mondjam még? Volt egy dongó.hu/a_jo_lovas_katonanak. de húzz rá egyet. meg egy fék. tovább is van.hu/dalok. meg egy légy.

Jól beszopott a pálinkából. Arra ment egy indiánus. Jól beszopott a pálinkából. ----János bácsi a csatában. Fel vele gyorsan az árbocfára.. Jól beszopott a pálinkából. . .Hejhó. . János bácsi testét kukacok eszik. Fel vele gyorsan az árbocfára. És szivébe lándzsát döf. de húzz rá egyet Mindjárt jókor regel. Hejhó. . Bele vele gyorsan a tengervízbe.... Hejhó.. Bele vele gyorsan a tengervízbe. János bácsi testét kukacok eszik. Arra ment egy indiánus. Fel vele gyorsan az árbocfára. Hejhó. Mindjárt jókor reggel.. János bácsi a csatában. János bácsi testét kukacok eszik. János bácsi a csatában Elesett egy fűszálban. Mindjárt jókor reggel. Mindjárt jókor reggel. Bele vele gyorsan a tengervízbe. Arra ment egy indiánus.

És a fedélzeten egy tucat holt kalóz.. glóri alleluja. Megy a kishajó. hol van a kapitány. Fekete mély vízen fehér sziklák alatt Halkan és csendesen kalózhajó halad. mit úgy vártam én. Egy alvadt vércsomót szorongat jobb keze. Helló. Glóri. mint egy múló pillanat. és szikrázik a fény. Egy végső búcsúcsók. Hol van Don Alvarez. óóó szeretlek én! A rács mögött az élet olyan lassan múlik el. Sohasem érik el Mexikó partjait. .És az egyik felkiált: Glóri. egy megkésett levél. Ez az ember már csak csont. hol az a vén zsivány ? Itt nyugszik Bilbao. Egy késő üzenet. A börtön ablakába soha nem süt be a nap Az évek tovaszállnak. ha rád gondolok én. viszi halottait. Egy csavargó dalától tán vidámabb leszel. Ragyogón süt a nap. Csak a szívem szomorú.. Szeretlek én. Glóri. Ragyogón süt a nap. glóri alleluja. vitorla rongyba lóg. helló fiúk. Árbóca megtörött. s kinyomva két szeme. glóri alleluja.

Egy késő éjszakán karomba zártalak. habár ez illenék. S ez a legszebb mesterség. Amelyben üzened. én mindig vártalak.. Harcosabb a szenvedésnél. Egy késő üzenet. Jól sem mindig lakhatunk. Ha nem voltál velem. ugye komám A szív a víznek szalutál És vígan lépked. egy megkésett levél. nyavalyások . De új világot építünk mi éhgyomorra még.. s így pénzünk sincs elég. Ragyogón süt a nap. hogy nem vagy már enyém. akár a tornász Így megy a nagy ho-ho-ho-horgász Bátran rikkant: puhányok ho-ho-ho-ho-ho Megint csak ho-ho-ho-ho Van itt csali. Ragyogón süt a nap… Kispolgárok nem vagyunk.. s egy-két horog Az eszem pedig jól forog S cselt a cselre kiválón sorjáz Ravasz a nagy ho-ho-ho-horgász Városbéli puhányok..Ragyogón süt a nap. Élesebb legyél a késnél. Mert az ember másokért él. S ez a legszebb mesterség. ----Ha itt a nyár.

hallgassátok Amit most néktek. hogy addigra este lesz. Ha fekszik a napon. ----1. és izzad már szegény. és rálocsolom mind én. fürdeni strand után. Már volt vele ez'ét már nagyon sok vitám. Kis vödröm vízzel megtöltöm.jujj ! Ha véletlen egy labda épp egy bácsira ráesik ? Az apukára is én azért ügyelek. És még Bambi sem kapható. Azt mondta. Míg anyu öltözik. Mert olyan lassan készül el. És van homokozó. Abban semmi sem szép. Mert otthon az anyu a fürdőkádba dug. Mert mindíg odavisz a lelkiismeret. és labdázni lehet. mást sem hallok. hallok. És még Bambi is kapható ! A strandon az is jó. hallgassátok Amit most néktek eldalol a ho-ho-ho-nagy-horgász ----Ha végre itt a nyár. Oly sok vicceset látok. míg megfordul a szél. sok néni miért sikít . mert azért van itt ő. Az ember strandra jár. A keleti széllel érkezett és nem beszélt sokat. Otthon nem szeretem a strandot. és meleg az idő. Mert ki hallott még ilyen dolgot. az apu ideges. Csak azt nem értem én. De este szomorú a hazafelé út.Ha gyötör a láz Fületek nyissátok gyorsan. hogy van még sok gyerek. Gyorsan mosdani. Jaj úgy élvezem én a strandot. sem jó. Ottan annyi a szép és jó. köztünk marad. .

. már igazán jöhetnél! :|| A nagybátyja egy furcsa ember. tudod jól. Üzletében kapható a gyömbéres kalács. úgy. Csak vigyázz jól. Mary. nem új dolog. R. R. El sem hinné az. hogy könnyebb leszel. Megfordult a szél egy napon és nyugatról fújt. Csak Mary az. Ernyőjébe kapaszkodott és elvitte a szél. A világ teremtése. ő többet tud.Csodás dolgok történtek. te is érzed. Másnap látja Jonatán: tojt egyet a pelikán. . Kérdezd Maryről. mint bárki más. aki még soha sem álmodott. Aztán. csak gyorsan bepakolt. hogy lebegett. Mary. Messze-messze délen járt és fogott egy pelikánt. mindent elfelejt. még sok mindent megért.Nála is szebb volt talán. Ó. 2. mindig nevetett. Tudja. Mikor az ember kisbaba. ||: Ó. a kapitány húsz éves sem volt talán. ki ismeri a nagy rejtélyeket. Mary nem szólt semmit sem. mire egy éves lesz. ----Jonatán. Fehér tojásából kikelt egy második pelikán. keletről fúj a szél. hogy a napsugár a szélnek mit mesélt. hogy hirtelen ne keseredj el! R. Remélem majd visszajön és mindent elmesél. míg Mary velünk volt. Ha sokat nevetsz. Corry néni éppen akkor tíz esztendős volt. R. Feltöltődött nevetőgázzal.

az almszósz Ne hajíts bele galacsint Mert arra int a vén kalóz Jöhet utána palacsint .jöhet utána palacsint Az almaszósz. hát ez is tojt egyet ám. az almszósz. hát ez is tojt egyet ám. Az almaszósz.. ----Az almaszósz. Fehér tojásából kikelt egy harmadik pelikán. hisz nem vitás Hogy a legjobb az almaszósz S a rántott krokodiltojás . És ez így ment volna ám hosszú időn át..a rántott krokodiltojás Halálfej Joe hát nem morog Horgonyzunk Sóska-tengeren Dicséri minden víg torok Hogy az almaszószt szeretem Az almaszósz..E második pelikán. a vén kalóz Abban szeret csak fürdeni Halálfej Joe a kapitány Kalóz a Spenót-tengeren Együtt a dalunk oly vidám Mert az almaszószt szeretem Hogyha dalunkba beleszólsz Degeszre tömünk. . az almaszósz Kenyérre senki nem keni Halálfej Joe. Nála is szebb volt talán. az almszósz . E harmadik pelikán. Ha Jonatán.. a kapitány a tojásból nem süt egy jó rántottát Idejekorán.

szakad. Sima gömb. fényes. mennyit kérsz? :|| . húsa már ikrás.Ne hajíts bele galacsint Mert arra int a vén kalóz Jöhet utána palacsint . Iszik a dinnye. Iszik a dinnye. édes. Nap süti. hadd látom. . Fakovács patkolta. ezeret magamért. csapj bele. égjen a tenyere! Égjen a tenyere ----Esik az eső. Hogy nem igaz egészben. márvány. ||: Csapj oda. sötétzöld. Magja már fekete.jöhet után palacsint ----Volt egy fakatona.jöhet utána Jöhet utána? . míg megérik. csapj bele. égjen a tenyere! :|| Csapj oda. szakad. kérve-kérik. Fából volt faragva A föld is alatta. felér az égig szinte. favitéz. Kengyele kantárja A kádár munkája. elkel majd. Fából a patkója. Olyan nagy lesz a dinnye. azért úgy felerészben. Fából volt a lova. ||: Fahuszár.Százat adj lovamért. dagad. dagad. túlnőtt a levelek árnyán. Esik az eső.

dagad. Iszik a dinnye. Ha én tündér lehetnék. tehetnék: Piros dinnyében laknék. Nehéz az istenadta. dagad. a mi utcánkba behozzák. szakad. Esik az eső. szakad. szakad. Szidja is a három lábat: Állj meg Billeg. dagad. Ballag billeg. Iszik a dinnye. nyughass Ballag. Három lába három bábú. és soha meg nem unnám. egész nap szeletelnék. szekér. ----Van egy kis szék. Hozzák a jó lovacskák. . Így a kis szék meg nem állhat. Iszik a dinnye. Harmadik meg Billeg-Ballag. Ne lipinkázz Billeg-Ballag! De ők aztán csak azért se Nem hallgatnak a kis székre. három lábú.Esik az eső. Billeg ballag. másik Ballag. amit szeretnék. jobb lakást hol kaphatnék? Kis késsel benne ülnék. Egyik Billeg. Örökké enném-innám. ne törj le alatta! Esik az eső.

Annyi áldás szálljon rája! . Valahány csepp esik rája. jön a tigris! Nála erősebb nincs is! Sárga-fekete. S árga-fekete. sárga-fekete: minden állat az eledele! Fekete-sárga. jön a tigris! Nála erősebb nincs is! Jön a tigris. jön a tigris! Nála erősebb nincs is! KATONANÓTA Esik eső karikára. Kedvében ekképpen járnak A kicsi szék gazdájának. Jár csak jár a három tébláb Ringatózó három székláb.Billeg-Ballag ballag-billeg. fekete-sárga: Éles karmát belemártja! Jön a tigris. sárga-fekete: jön a dzsungel fenegyereke! Fekete-sárga. Kossuth Lajos kalapjára. jön a tigris! Nála erősebb nincs is! Jön a tigris. Jön a tigris. fekete-sárga: tűzként lobban szeme lángja.

éljen a haza! Esik eső karikára. Éljen. Kossuth Lajos nem lett volna. völgyet. Valahány csepp esik rája. Éljen a magyar szabadság. éljen a haza! ----Most szép lenni katonának. Katona se lettem volna. éljen a nemzet! Gyere pajtás katonának. lesz helyébe harminchárom. éljen a nemzet! ----Gábor Áron rézágyúja felvan virágozva. Éljen a magyar szabadság. Valahány csepp esik rája. Indulnak már a tüzérek messze a határra. Téged tesznek kapitánynak. el kell válnom tõled. A német csúf kalapjára. Kossuth Lajos kalapjára. magyar tüzér vére folyik rajta. Hogyha kevés kettő-három. Mert Kossuthnak verbuválnak. éljen a haza! Kossuth Lajos íródeák.Esik eső karikára. fölszántja a hegyet. :// Véres a föld. annyi áldás szálljon rája. Éljen a magyar szabadság. Megírja ő a levelet a ragyogó csillag mellett. nem kell néki gyertyavilág. Annyi mennykő vágjon rája! ----Kossuth Lajos azt izente. Éljen. //: Nehéz a rézágyú. . Éljen a magyar szabadság. hogy kevés a regimentje. Pár esztendo nem a világ. Édes rózsám Isten véled.

úgy megyen dolgára.villog a mezőben virágszál módjára. hosszú útra kélek. rajta jó katonák.. jó katonák. ennél szebb nem lehet. dali pár pisztolyom. Teérted üzen. Megrontatik kezünk által a labanc ereje. iszik a sátorban. Tán elér majd a messzi úton. Csillog . Hej. igyunk egészséggel. Ne bánkódjék senki köztünk. avagy jertek vélem. élet . élet.. apám. :// ----A jó lovas katonának de jól vagyon dolga. Hej. S újra súgod. Eszik. aki ilyet szeret! Paripáját megforgatja. szeretlek szívem! . Csínom Jankó. menjünk az Alföldre. anyám. ----Kedvesem ott messze-messze földön Ezt a pár sort Tenéked írom. Hej.. Hû szívemnek minden dobbanása Tehozzád száll.Csak mégegyszer gondolj vissza szép magyar hazádra. Húgom. //: Anyám. ----Csínom Palkó. Menjen táncba ki-ki köztünk az ő jegyesével.. mert nincs sehult ottan semmi közi. csontos kalabérom. semmire sincs gondja. Csak az jöjjön katonának. Isten hozzád. Visszajössz majd ugye nemsokára. Tisza-Duna közi Labancságnak. én édes szerelmem. élet . Szép selymes lódingom. komám. sógor. Nosza. bátyám. be gyöngy élet. Szabad nekünk. Elküldöm a postával utánad. te jó lélek! Találkozom-e még véled? Holnapután messze földre.

Csillagfényes éjszakán. Jól tudom. s ragyog a világ. Tüzek gyúlnak. Messze szálló széllel üzenem: Mindenem Te vagy nekem! Várok Rád. Zeng a dal. Néked küldöm sóhajom. Csillagfényes éjszakán. Ugye hallod Angyalom. Ott. Csendes éjen hallkan felsír a tárogató. ahol kiomlott annyi drága vér. Ott. Csak a szívem nem pihen. ----Most a rónán nyár tüzében ring a délibáb. . Ugye gondolsz néha rám. kékezüst a tó. Zöld arany a pázsit. Ott. vakít a fény. Mikor minden alszik csendesen. majd egy szép napon Visszajössz az én hû szívemért..Ugye gondolsz néha rám. ahol zúg a négy folyó. visszavárlak én. Mikor minden alszik csendesen. Zúg a kürt az õsi vár fokán. selymes. Csak a szívem nem pihen. Kolozsvár visszatér. Amennyit ér akárcsak a menyasszonycsokor.. Dolgos ormain érik már a bor. ahol szenvedni jó. Minden rossz egyszer végére ér. Honvéd áll a Hargitán.

.Erdély szent bércére zúgva száll. búzakalász árnyába. első párjára. nem az a nap süt az égen.:|| ----Erdő. sajnáld meg a szegény pára ökröket. Rágondol a régi. Árva madár párját keresi benne. nem az a nap. Visszaszáll a magyar turulmadár. de régen lehullott a levele. erdő de magos a teteje.:|| Béreslegény. sarjútüske böködi a tenyered. ||:Kettõ sánta. ----Szökős és sûrû csárdás Nem úgy van most mint volt régen... a negyedik nem bírja a szekeret. Erdély szent bércére zúgva száll. Búza közé szállt a dalos pacsirta. ne rakd meg a szekeret.: Zúg a kürt az õsi vár fokán. a harmadik nem mehet. de régen lehullott a levele. Mert odafönn a szemeit kisirta. Visszaszáll a magyar turulmadár. ||:Mennél jobban böködi a tenyered. Búzavirág. Jaj. nem az a hold. . Refr. Honvéd áll a Hargitán. jól megrakd a szekeret. NÉPDAL Béreslegény. Jaj. annál jobban rakd meg a szekeredet.

Az én szemem sűrű felhő. pásztorok. De már látom. de csak a szemem könnyezik. nem az a szeretõm ki volt :|| Szebbre vágyott. ----- KARÁCSONY Mennyből az angyal lejött hozzátok. hull a földre. halálomat sokan lesik Azért lesik halálomat. hull a gyászos kötényembe. nem az a hold. de nem kapott ||: Nem az a nap. lássátok. . hogy elalszik. mint a zápor az utcákon. hogy a szívük szakadjon meg. szebbre vágyott. de nem kapott. Hull előmbe. lássátok. De én azért sem halok meg. onnan ver engem az eső. vegyék el a galambomat. Azt gondoltam eső esik. mindig ég a gyertyavilág. még olyat se. mint én vagyok Azt gondoltam míg a világ. pásztorok! Hogy Betlehembe sietve menvén. Árkot mos a két orcámon. Aki volt már rég elhagyott.nem az a szeretõm ki volt.

Mellette vagyon az édesanyja. Ő leszen néktek Üdvözítőtök valóban.Istennek Fia. jászolban nyugszik szent Fia. A nagy Úristent ilyen nagy jóért mind áldják. . azonnal. valóban. Kanyarog az útja. A kis Jézuskát egyenlőképen imádják. Szép ajándékot vivén szívökben magukkal. Elől megy Mátéka. Kocsisor utána. magukkal. ----- Elindul a gőzős. Barmok közt fekszik. mind áldják. Mária. Nagy örömmel várja. El is menének köszöntésére azonnal. Egész falu népe. szent Fia. aki született jászolban jászolban. ----Zaki-zaki zakatol. Sok kis falu mellett. Mária. imádják. Szikra eső útja.

zuhatagFut a felhő. Fűnek. ----Gazdag Erzsi: Megjött a Télapó Szánon jött. te meg legyél az utas ----Sarkady Sándor: Zápor Csipp. S egy kosárban áfonyát küldött az ősz néni. süt a nap. Toporog a hóban. mentJót esett. csattan Megered. S megcsendül a kicsi szán csengője a csöndben.Megy a vonat valahol Én vagyok a vasutas. fának Jólesett. Záporfüggöny. Itt van már az udvaron. Zsákját tükrös hegyi tón vizilányok varrták. Jött. Pirosszemű mókusok mogyorója csörren. . Medvék mézet gyűjtöttek nyár derekán néki. csepp CseperegVillan. A hegyeken fenyők búcsúztatták.

Csak álltam szürkén. villanó varázs egy kicsi szó hullott elém: karácsony. szürke ég alatt. Pár varjú szállt fejem felett kerengve s el nem repültek volna űzve sem. . Nem is tudom. mint a gyermek álma. ----- Nemes Nagy Ágnes: Szorgalom Mi kopog? Mi kopog? . nem láttam többet kósza varjakat: olyan szelíd volt. a láthatáron narancsszín fények égtek hűvösen. dúskálhatsz a jóban. kopogok. ----Nemes Nagy Ágnes: Karácsony Fehér föld. És a számon hála buggyant.S egyszerre.Harkály vagyok. s olyan meleg volt. mióta vár rám ez a diófa. szürke ég. mint koldus kézbe illatos kalács. . Csodáltam. mint gyors. mint a nyári nap.Teli zsákja a tiéd.

. s elindult. hogy mihamarabb elérje a tetejét. ki vagyok? Béka vagyok. megenné az elefántom. Szalai Borbála: Csigabiga Kiszemelt a csigabiga.egyszeribe toronyház lesz pici csigaháza. .Hát nem tudod. Úgy gondolta: ha felmászik a jegenyefára. éppen ezért nem is bánom. ----Csukás István: Elefánt Hogyha volna egy tál fánkom. ki a fiát neveli. amiért nincs elefántom. leveli.Mi ragyog? Mi ragyog? . egy szép sudár jegenyét. kevés lenne fele-fele fánkból több is férne bele.

Négy.Hintázó mondóka Egy. Hét. . Minek azt a virágot? Legényeknek kalapjokba. Télen-nyáron mezítláb nevelgeti a fiát. Tíz. ----Nincs szebb madár. Kertet fonnak belőle. víz. Minek azt a kertet? Virágot ültetünk beléje. Hat. Nyolc. Adjon néne vékát! Minek azt a vékát? Gyöngyöt mérünk véle. leányoknak kebelökbe. Kettő. Tíz. nem kell néki gyalogút. mint a lúd. Kilenc. tíz tiszta víz. Öt. Minek azt a gyöngyöt. Három. háromágú villa.

Panni. Klára. Mégis legszebb a fecske. azt mondja. Gáborérdekes. HANGOS éneket. mért van ez. Eresz alatt csicsereg. mese. ----Nemes Nagy Ágnes: Pisti gondolkozik Érdekes. mindjárt bejön a szobába szomszéd. a világot bejárja. Móra Ferenc: A DIDERGŐ KIRÁLY Mese. irigylik a verebek. Hogyha Éva énekel egy kis. Klára érdekes. Ha jóllakik. mátka pillangós batárba: . Panni. sóra. megkíméli a szárnya. de büszke a kakas.Gábor. Én nem értem. Ha én kezdek énekelni egy NAGY. Jaj. fára nincs gondja. mégsem kopik csizmája.Még szebb madár a kánya. hogy a feje tarajas. érdekes. odaszáll az ereszre. mindjárt kimegy a szobából Éva. vékony éneket.

De a király rája haragosan mordul: – Hallod-e. Adj nekem tanácsot. Csupa siralom volt éjjele. reszketek és fázom. kenyerem Tőle nem sajnálom. – Teli van énnálam ésszel a szelence: Hideg ellen legjobb a meleg kemence. De együtt se ért az egy falat kalácsot. azt mondom. Sűrű könnye görgött fehér szakállába: – Akármit csinálok. véle megfelezem! Százegy kengyelfutó százkét fele szaladt. Hol az a bölcs ember. Cseng-peng. Hívjátok elő az udvari bolondom! Bukfenc-vetve jön elő a bolond. Bölcs doktorainak bosszúsan legyintett: – Bölcsekkel az időt ne lopjuk. nappala. El is égett benne vagy száz cédrusmáglya. aki jót tanácsol? Adott is ezer bölcs ezeregy tanácsot. – Hamar cédrusfával a kandallót tele. fázott keze-lába. komám! – nevetett a bolond S nevetett köntösén a sok arany kolomp. Tökszár dudát fújtak minden ablak alatt: Ki tud orvosságot a király bajáról. Sergett is a király előtte. Nevenincs királynak nagy volt a bánata.Volt egyszer egy király Nekeresd országba. te bolond. fordul. Mókázna a jámbor. serdül. megette. . Kergeti a király ki a sok léhűtőt: Hozzák fülönfogva az udvari fűtőt. Gyújtass be csak. mert megvesz az Isten hidege. Majd megvette szegényt az Isten hidege. akár egy kaszárnya. Körmét fúvogatva keserűn köhintett. Utoljára mégis csak azt dideregte: – Fűtsetek. Hideg lelte-rázta. akárhonnan veszed. perdül. szedd össze az eszed. Hiába takargat aranyos palástom! Aki segít rajtam: koronám. Urunk-királyunknak attól lesz melege! Nagy volt a kandalló. kong-bong rajta a sok arany kolomp. Didergő királynak csak nem lett melege.

Dehogy nincs. nincs fűteni mibül.Már a szakállam is csak úgy reszket bele! Nyöszörög a fűtő: – felséges királyom. dehogy nincs! A király köhögi S kövér kamarását oldalba böködi. fűrész. Didergő királynak de minden hiába. siralom. berkek. Ripegés-ropogás. Bárhova pislogok. Sok lakójuk fejét bujdosásnak adta. ropognak a gyümölcsös kertek. mert mindjárt megvesz az Isten hidege. mert megvesz az Isten hidege. Aranyos kandallón mind elparazsallott. icike-picike. Akár nád. horog – A király ajtaja. Csak úgy kékellik már az ajkam is bele! Csattognak a fejszék. azt mondom: le vele! Nekeresd országban van is nagy kopogás. Dolgozik a csákány. Jaj. Nyögve gubódzik be farkasbőr-bundába: – Fűtsetek. balta. egyszer csak csikorog. vagy nád a teteje. Az ajka kláris. A rengeteg fákból egy szál se maradt ott. Most dobtam bele az utolsó forgácsot. – Minden háznak vagy fa. Csak egy fogam van már. zokogás. Életem-halálom kezedbe ajánlom. Fészkit ezer madár jajgatva siratta. A mosolygó almát. az is vacog bele! Az udvari fűtő majdhogy lángot nem vet. Betipeg egy lányka. A szóló szőlőnek arany-venyigéjét. a csengő barackot. akár fa. Gyöngyharmat tündöklik lenvirágszemibe. Kandallóm kihűlni addig ne hagyjátok. Jó lenne hivatni az udvari ácsot! – Nekibúsul erre a didergő király Szigorú paranccsal a kapuba kiáll: – Vágjátok ki kertem minden ékességét. . De a király előtt ijedten köhentget: – Követem alásan. sírnak erdők. most állunk már ebül. Recsegnek. a foga rizskása. Hányjatok a tűzre minden kis harasztot! Széles ez országban amíg erdőt láttok.

Bársonyrokolyája. Mért haragszol reám? Sohse bántottalak! – Kerekre nyitotta a csöppség a szemét: – Minek szedetted le a házunk tetejét? Hó is hullongázik. Juttatok belőle. király bácsi! Örömében ugrált. Lesz ezüst kötője. tapsikolt. selyemfőkötője. Vasárnap délután mit adok reája? Mint amikor a nap süt jeges ereszre. Mint amikor népem tölti meg a házam! Mint a saját népem – nagy Meseországban… Mesebeli kiskirályhoz Betévedt egy kisleány amint éppen vacsorázott Tulipános udvarán. mint az erdők zengő muzsikása: – Ejnye. A király jégszíve harmatot ereszte. Rájuk is parancsolt mindjárt a kuktákra: – Asztalt terigetni. A márvány-téglákon nyüzsgött. Elázik a bábum kimosott ruhája. ácsi! Azt sem tudom. Városa lakóit összekurjantotta: – Olyan meleg van itt. aki fázik. kislány. Szöghaját a lánynak végigsimogatja: – Ne félj. a babádat ruhátlan nem hagyom. Ki is szorult tőlük a király a konyhára. király bácsi! Megfordul a király: – Ácsi. de rossz bácsi vagy te. A mi padlásunkra az most mind beesik.Csacsog. soha se láttalak. ökröt sütögetni. hogy sok egymagamnak. arany cipellője! Most már meg a kislány mondta azt hogy: – ácsi! Mégis csak jó bácsi vagy te. nevetett – S didergő királynak nyomban melege lett! A tükörablakot sarokra nyitotta. Bíborköntösömet feldaraboltatom. annak! Tódult is be nyomban a sok szegény ember. Fussatok a hordót csapra ütögetni! Ily kedves vendég még nem járt soha nálam. mint a tenger. Szemében buggyan ki szívének harmatja. . ki vagy. eső is szemezik.

Szalmatetős kicsi kunyhóm A világért nem adom! Gazdag Erzsi: A bohóc köszöntője Jancsibohóc a nevem. ha szeretsz. ha szeretnél! Velem nevetsz. elmehetsz. Bársony itt a gyepes udvar Drágakő a palota. Szeretném. Cintányér a tenyerem. . hol én lakom. Ha nem szeretsz. Orrom krumpli.Ugye szép itt? Ugye jó itt? Nézz csak ide meg oda. szemem szén. Ott van az én két testvérem. ha csókolnak. Szalmatetős kicsi kunyhó Az a ház. Édesanyám és apám. Ugye itt maradsz nálunk Örökre te kisleány? Köszönöm a meghívást de El nem fogadhatom. Fejem rájuk hajthatom. Aranyszőrű a cicánk. Ha ölelnek. A mi libánk ezüsttollú.

Zümmög a méhecske . tó vize csupa nádszál.bokán jő az álom. Kezdődik a nevetés. Lombok alatt nézünk ágyat. két kacsa oda császkál. Szöcske. vándoroljunk. Ha nincs pénzed. ----Kányádi Sándor. Este a láb gyönge. ruhámra van mintázva.szárnyon. Reszket a tó vize. ne nevess! Azt nézd.Szívem. fáradt. bandukoljunk. Tíz forint a fizetés. Weöres Sándor: Kacsaúsztató Tó vize. Száll a világ lepke. Nincs szekerünk. innen elmehess! Weöres Sándor: Barangolók Gyöngy az idő. mint a cégtábla. Sárban ezer kacsa bogarászik. ki se látszik. Egy kacsa. Lassú folyó ága mellett Járjuk a halk fűzfa berket.

Zümmög a méhecske, száll, száll, száll. Picike szárnyacskán jön a nyár. Picike szárnyacskán; zümm- zümm- zümm. Begyűjti mézét és elrepül.

ÉNEKEK Egyszer egy királyfi mit gondolt magába, Hm, hm, hm, ha-ha-ha, mit gondolt magába. Felvette magára kis kocsis gúnyáját, Hm, …… kis kocsis gúnyáját. Elment megkérni a gazdag bíró lányát. Hm, ... "Jó estét, jó estét gazdag bíró lánya!" Hm, ... "Jó estét, jó estét szegény kocsislegény! Hm, ... Kerüljön belülre, üljön a rengőre." Hm, ... "De nem azért jöttem, hogy én itt leüljek, Hm, ...

Hanem azért jöttem: jössz-e hozzám vagy se?" Hm, ... "Nem megyek, nem megyek, szegény kocsislegény, Hm, ... Van a szomszédunkban kosárkötő lányka." Hm, ... "Jó estét, jó estét, kosárkötő lányka!" Hm, ... "Jó estét, jó estét, szegény kocsislegény! Hm, ... Kerüljön belülre, üljön le a székre!" Hm, ... "De nem azért jöttem, hogy én itt leüljek, Hm, ... Hanem azért jöttem: jössz-e hozzám vagy se?" Hm, ... "Nem megyek, nem megyek, szegény kocsislegény, Hm, ... Van a szomszédunkban szolgálóleányka." Hm, ... "Jó estét, jó estét szolgálóleányka!" Hm, ... "Jó estét, jó estét szegény kocsislegény! Hm, ...

Kerüljön a házba, üljön a lócára." Hm, ... "De nem azért jöttem, hogy én itt leüljek, Hm, ... Hanem azért jöttem: jössz-e hozzám vagy se?" Hm, ... "Elmegyek, elmegyek, szegény kocsislegény!" Hm, … ----Én elmentem a vásárba fél pénzzel, Tyúkot vettem a vásárban fél pénzen, Tyúkom mondja kity-rá-koty, Csirkém mondja csip-csip-csip, Kakasom mondja ku-ku-ri-kú, Récém mondja rip-haj-nal, Pulykám mondja dan-da-ru, Ludam mondja gi-gá-gá, Disznóm mondja röf- röf-röf, Juhom mondja be-be-be, Kecském mondja mek-mek-mek, Csikóm mondja nyi-ha-ha, Kárikittyom édes tyúkom mégis van egy fél pénzem. Elfogyott a fél pénzem. ----Házasodik a tücsök, szúnyog lányát kéri, Csiszeg csoszog a tetű, násznagy akar lenni. Oda ugrik a bolha, vőfély akar lenni, Mindenféle csúf bogár vendég akar lenni. Gólya volt a szekundás, kis béka a flótás, Dongó darázs a brúgós, pulyka volt a prímás. Táncba ugrik a majom, megjárja a polkát, Híres betyár a bagoly, lesi a hurkáját.

Farkas volt a mészáros, hat ökröt levágott, A mellé még malacot ötvenet megfojtott. Kecske volt a szakácsné, jó gulyáshúst főzött, Míg az ebéd elkészült, a tücsök megszökött! ----Mit mos, mit mos, Levél Katicája? Pittyet, pattyot, varrott keszkenőket. Ha szél volnék, fújdogálnék, madár volnék, röppentenék, víg szívemmel, víg lelkemmel téged elvennélek. -----

NÉPDALOK Gyertek lányok, ligetre, ligetre, itt a világ közepe, közepe. Itt árulják a rózsát, a rózsát, abból kötnek bokrétát, bokrétát. Azt is tudom ki köti, ki köti; Virág Boris kötözi, kötözi, az asztalra leteszi, leteszi, Bíró Pista felveszi, felveszi, kalapjához kötözi, kötözi. Összegyűltek, összegyűltek az izsapi lányok, M-hm, ej-haj, az izsapi lányok. Összeszedtek, összeszedtek egy marék lisztecskét.

M-hm, ej-haj, egy marék lisztecskét. Meggyúrták azt, meggyúrták azt zsíros gombócának, M-hm, ej-haj, zsíros gombócának. Odaméne, odaméne a bíró kutyája, M-hm, ej-haj, a bíró kutyája. Mind megevett, mind megevett zsíros gombócából, M-hm, ej-haj, zsíros gombócából. Így lőn vége, így lőn vége a leányi bálnak, M-hm, ej-haj, a leányi bálnak. ----Hej, Jancsika, Jancsika, Mért nem nőttél nagyobbra? Dunáról fúj a szél. Nőttél volna nagyobbra, Lettél volna katona, Dunáról fúj a szél. Ha Dunáról fúj a szél, Szegény embert mindig ér, Dunáról fúj a szél. Ha Dunáról nem fújna, Olyan hideg nem volna, Dunáról fúj a szél. ----Ha folyó víz volnék bánatot nem tudnék. Hegyek-völgyek között zengedezve járnék. Hegyek völgyek között zengedezve járnék, kaszáló részekre, porondot hajtanék.

Az én szívem búját. Hosszú útnak porát. Vetettem violát. fúdd el Hosszú útnak porát. Annak közepébe kinyílott a rózsa. erdő. Tüske annak minden ága. dalolja ki nevét a babámnak. nem állja a madár lába. katonahíredet hallom. marosszéki kerek erdő. érted fáj a szívem nagyon. Fúdd el jó szél. ----Elmegyek. Búval és bánattal Kizsinóroztatom. madár lakik tizenkettő. ----- . violát nevelnék. elmegyek Hosszú útra megyek. Madár lakik abban. Hosszú út porából Köpönyeget veszek. vissza nem jött soha. az én régi babám. Búza. Kedves kisangyalom. kövicses víz martján. ki es virágoza. Kinyílt a viola. búza. Csárdás kisangyalom. Sűrű könnyeimmel Kigomboztattatom. búza. de szép tábla búza. várom kinyílását. porondot hajtanék. A régi rózsámnak visszafordulását. ---Erdő. Cukrot adnék annak a madárnak.Kaszáló részekre. erdő.

Édes anyám. Táncra perdül. Csak egyedül a menyasszony arcán ül a bánat. Azt a régit meg sem látják.Erdő szélén nagy a zsivaj. de régen lehullott a levele. Márpedig én a rongyost nem bánnám. Erdő szélén esküszik a cigányvajda lánya. az a rongyos régi. erdő de magos a teteje. Szomorú a cigányvajda lánya. arcán ül a bánat. . nekem az kell. semmije sincs néki. az a rongyos régi. Búza közé szállt a dalos pacsirta. ----Érik a ropogós cseresznye. első párjára. lárma. Mert odafenn a szemeit kisírta. Búzavirág. Árva madár párját keresi benne. Vigasztalja. de régen lehullott a levele. ----Erdő. ezüstpityke fityeg a dolmányán. búzakalász árnyában Rágondol a régi. Rejtett könnyét senki más. Viszek a babámnak belőle. az a rongyos régi. nekem az kell. vígan dalol az egész cigányhad. Édes anyám. felejtse el azt a rongyos régit. Jaj. az a rongyos régi. Ez módosabb. csak édesanyja látja. Jaj.

sallárom. úgy is te lész a párom. ég a világ a boltba' Sallárom. most kérik. úgy is te lész a párom. az asztalra leteszi. Sallárom. .Viszek a babámnak. nyolc óra. most érik. Sallárom. Biggyeszd. sallárom. az asztalra leteszi. a hajába biggyeszti. ég a világ a boltba'. piros színű pántlikát. piros színű pántlikát. sallárom. most érik. ----Este van már. Jakuts Pista méreti. sallárom. Ha beteg. nem bánom. Virág Erzsit most kérik. most kérik. Ott mérik a pántlikát. gyógyuljon meg tőle. sallárom. Sallárom. a hajába biggyeszti. csuhaj. Sallárom. Bíró Rózsa felveszi. Rózsám. ----Ettem szőlőt most érik. belőle.

kék nefelejts. Lovam hátán seje haj. Egyik hajlik a vállamra. hogy a Tiszába esek. Amott látok az ég alatt egy madarat röpülni. Közepibe. Pista te! ----A csitári hegyek alatt régen leesett a hó. Amoda le van egy erdő. Által mennék én a Tiszán. nem merek. de ladikon. nem merek. közepibe két rozmaringbokor van. rica. Ott lakik a városban. rica. Piros rózsa. hej. másik a babáméra. De szeretnék a rózsámnak egy levelet küldeni. kedves kisangyalom. ----- . Mond meg az én galambomnak. mivel ölelsz engemet? Így hát. jaj de nagyon messze van. ----Által mennék én a Tiszán ladikon. a babámé nem leszek. tied leszek valaha. ott lakik a galambom.Kihez ment a levele? Garzó Pista kezébe'. Így hát kedves kisangyalom. de nem merek. ibolya virít az ablakában. nem lehetek a tied. ott lakik a galambom. ne sirasson engemet. félre fordul a nyereg. vidd el ezt a levelet. hogy a Tiszába esek. Hej. kisangyalom véled esett el a ló. Azt hallottam. ha lehet. a harmadik utcában. Attól félek. A Tiszának habjai közt elveszek. ladikon. rica. Ott lakik a. Röpülj madár. Kitörted a kezedet.

Adjad rózsám a kezedet. Aztán menjünk ki a kertbe. rágyújt a pipára. ----Cifra palota. mégis hozzám jár. vár a viola. és szedjünk meggyet. Mégis piros az orcája. Gyere ki te tubarózsa. és szedjünk meggyet. Száraz kenyér van melléje. huszár leszek én. forduljunk egyet. Vizet iszik rája. Szélnek ereszti belőle. ----A malomnak nincsen köve mégis lisztet jár.A juhásznak jól van dolga. Még is lisztet jár. túró az eledele. Egyik dombról a másikra. Forduljunk egyet. Tiltják tőlem a rózsámat. Bú nélkül éli világát. Aztán menjünk ki a kertbe. Tej. Terelgeti nyáját. Tiltják tőlem a rózsámat. fújja furulyáját. Előveszi bőrdudáját. . Esztendőre. Ha megunja furulyáját. mégis hozzám jár. Kicsi vagyok én. majd megnövök én. vagy kettőre. Belefújja búját a birka bőrébe. zöld az ablaka.

Környes-körül a gaz alján. Megyen az nyáj. baltám. . Tizenkettő jöjjön ide! ----Az árgyélus kis madár nem száll minden ágra. Esteledik már az idő. Úgyan. Szállj le. Hat vármegye vár ideki! Mit ér nekem hat vármegye.----A Vidrócki híres nyája Csörög-morog a Mátrába. hol állok elejbe. Mert levágják az kanomat. gyönge kis madárka. szállj le. Hej Vidrócki. Sűrű erdő a szállásom. Csörög-morog a Mátrába. Mert Vidróckit nem találja. A Vidrócki sírhalmára Gyöngy hull a koporsójára. megyen az nyáj. Hadd menjek az nyájam után. Én sem fekszem mindenkor szép paplanos ágyba. most gyere ki. Keselylábú ártányomat. Szállást kérnék. de nincs kitől. Kerek erdő közepébe? Hozd ki babám szűröm. Csipkebokor a lakásom.

jól megrakd a szekeret. szakajt egyet róla. ----- . Rida. ----Csipkefa bimbója kihajlott az útra. Béreslegény mezítláb ment szántani. rida. szállj le. Rida. Sarjús tüske böködi a tenyered. szakajt egyet róla. rida. Jaj. Tövis közül kék ibolyát kiszedni. Mert a tüske böködi a kezemet. A csizmáját otthon hagyta vasalni. gyönge kis madárka! Az én kedves vacsorám csak egy piros alma. de nehéz a szerelmet viselni. Arra ment. gyönge kis madárka! ----Béreslegény. Mennél jobban böködi a tenyered. gyönge kis madárka. Mert nem tudott rózsás patkót csinálni. Jánoska. kihajlott az útra. bum-bum-bum. bum-bum-bum. bánj meg. Szállj le.Szánj meg. Szánj meg. bánj meg. Kilenc kovács nem merte elvállalni. A szerelem szorítja a szívemet. Annál jobban rakd meg a szekeredet. Az én vetett nyoszolyám csak egy marék szalma.

Hányja-veti fakalánját. Megélek én a lány nélkül. ki jön táncba vélem? ----Két szál pünkösdrózsa Kihajlott az útra El akar hervadni Nincs ki leszakítsa Nem ám az a rózsa Ki a kertben nyílik Hanem az a rózsa Ki egymást szereti . Kontya alá ütött a gőz.Hej. Még akkor neki ígérte. Csak egy köcsög aludttejet. Mikor bölcsőben rengette. jöjjön táncba vélem. Akinek nincs párja. Kinek adja Zsuzsa lányát? Nem adja az más egyébnek: Kara István őkelmének. Leányok. ----Kerek a káposzta. Nem ettem én ma egyebet. Azt is csak úgy kalán nélkül. csipkés a levele. búsulok. Hervadok. nincsen párom nékem. virágok. Vargáné káposztát főz.

Mind megitták a pálinkát. Fehér a rózsa. ----- . Cin. de beteg a virágom. ----Kis kece lányom fehérben vagyon. Mátkám asszony. fordulj szép arany alma. nem tudtak hazamenni. ha bánja az anyád is! Cin. magos a sarka Fordulj ki. Cin. de beteg a virágom. cillárom. Cin. mondom. cin. fordulj hozzám.Nem szeretlek másért Két piros orcádért Szemed járásáért Szád mosolygásáért ----Kis kacsa fürdik fekete tóban Anyjához készül Lengyel országba. cillárom. Kispiricsi falu végén kocsit kellet fogadni. Mátkám asszony. Enyém leszel kis angyalom. de beteg a virágom. Mondom. mondom. Mondom. kezében vagyon. ----Kispiricsi falu végén folyik el a kanális. cin. fordulj hozzám. de beteg a virágom. cin. cin. Síkos a talpa. cillárom. cillárom.

Szép magyar hazámba. kócsagtollas főnek. ha néki cipellőt. illik gyöngyös pártának. Mondjad. De sarkantyús csizmának. nem illik a tánc a magyarnak! Nem. ----Még azt mondják. Csipkebokor rózsa közt Két szál majorannát? Egyik szál majoránna Virág Erzsi lenne. ki küldte. Ha kérdik. szíve fájdalmában.Láttál-e már valaha Csipkebokor rózsát. bő nadrágot varrnak. hogy az küldte. Vidd el a levelem. Másik szál majoránna Váci Gábor lenne. magyar főkötőnek. Kinek bánatában. . Meghasad a szíve. ----Madárka. Csacsogó madárka. madárka. vidd el a levelem.

Isten veled rózsám. Talán megvirrad már. Szól a kakukkmadár. Magad maradsz immár. Szerelem. Azért varrták a csizmát. csakhogy sarka nincsen. Átkozott gyötrelem. ha rongyos is. az én csizmám karmazsin. Had melegítsem Gyönge kezeimet. csakhogy rojtja nincsen. Mégis elaluszik. szerelem. Mért nem virágoztál Minden falevelen? ----- . hogy táncoljunk benne. illik a tánc benne. Rakd meg babám. ----Megrakják a tüzet. Nincs az a szerelem. foltos is. rakd meg Lobogó tüzedet.Az én ingem lengyel gyolcs. Aki el nem múlik.

Olyan mind a kettő. Eredj lányom. meg annak az anyósa. vőlegény. . Ide hallik a kopácsolások. vegyem el. míg a ipam.. hogy majd mivel tartom el.. vegyem el. Él még az én feleségem édesanyja. Köszönöm. Eb fél. napam él. Vasárnap – ha más nem jut már – veréssel. kutya fél. de szép mind a kettő. édesem. édesapja. apósa. napam él. Szép vagyok én csak a szemem fekete. nem árt neki a tél.Menyasszony. Eb fél. kérdezd meg az ácsot. Hej. Nem vagyok én az erdőben remete. Eltartom hétköznap búzakenyérrel. hogy eddig szerettél. míg a ipam. hogy eddig szerettél. mint az arany vessző. mint az arany vessző. kenyérrel. remete... Eb fél. ----Nem vagyok én senkinek se adósa. Hej. Eb fél.. Eb fél. Még azt mondja ez a kislány. tartom el. kutya fél. Meg sem kérdi. rózsafa. veréssel. --------Túl a Tiszán faragnak az ácsok. Csipkefa. fekete..

----Úgy tetszik. nem. van néki mibe. hogy jó helyen vagyunk itt. hogy máskor is voltunk itt. Kilenc csókot ígértem már néke. Verje meg az Isten azt az ácsot. Ha büszke. nem Nem megyünk mi innen el Míg a gazda házigazda Furkós bottal ki nem ver Ha nem tetszik a gazdának. Ha apró. Szegénylegény akármerre mégyen. az egri kislány mind apró. Hogy mi itten mulatunk Szedje össze sátorfáját Mert mi itten maradunk . ----Az egri ménes mind szürke. az egri ménes mind fakó. Nem. nem. büszke.Ád-e csókért egy kötény forgácsot. az egri ménes mind szürke. úgy tetszik. nem. az egri kislány mind büszke. dologra való. Akármerre fordítja kalapját. nem. Végbúcsúnkat még ki nem adják itt! Végbúcsúnknak hamar vége lészen. Az egri ménes mind fakó. Tizediket ráadásul kérte. apró. Mulassunk hát egy vagy két óráig. Méregdrágán méri a forgácsot. Szegény legény így éli világát.

de ladikon. . elmúlt kilenc óra. tudod-e? Csak a szarvát hagyta. Mivel mondok jó éjszakát galambom. de nincs kísérője. a szép fekete csárdás kalapom. a harmadik utcába. ez se szép. nem jó mélyen aludni. hol lakik a galambom. látod-e? ----Még azt mondják. este. Azt se tudom. Míg a babám rácsos kis kapuját nyissa. kék nefelejcs. ----Este. az se szép. habjai közt elveszek. Attól félek félrecsúszik a nyereg. este van. Haza menne. Zárva van a babám rácsos kis kapuja. Este van. Katona a régi szeretője. Ez a kislány haza akar menni. ----Volt nekem egy kecském. este akar lenni. Tisza partján lóra ülni nem merek.----Által mennék én a Tiszán ladikon. én meg a széles Tiszába beleesek. Elviszi a kalapom. hol lakik a galambom. viola nyílik az ablakában. ki is szokott önteni. tudod-e? Megette a farkas. Tisza partján nem jó mélyen aludni. ladikon. a babámé nem leszek. félrecsúszik a nyereg. tudod-e? Kertbe rekesztettem. jó éjszakát galambom. Mert a Tisza ki is szokott önteni. Félrecsúszik a nyereg. Piros rózsa. lóra ülni nem merek. Addig a kis pej lovam százszor is bemegy rajta. Ott lakik a városba. Széles a Tisza.

Édesanyám vett nékem kalapot. semmire sincs gondja. . Megütközik viaskodik. aki ilyet szeret. Ellenségre. Fel van írva és rajzolva haragos kardjára: Ez az élet és becsület hazája számára! Hej. Csillog-villog a mezőben virágszál módjára. élet. Hej. be gyöngy élet. ennél szebb sem lehet Csak az jöjjön katonának. nyereségre kimegyen próbára. iszik a sátorban. ennél szebb sem lehet Csak az jöjjön katonának. Olyan vagyok. Ha nem fújja. élet. Hej. Hej. A babám ajkán nyílik a szerelem a sötétbe. KATONADALOK A jó lovas katonának de jól vagyon dolga. magam is lobogtatom. Paripáját megforgatja. mint az engedelem. Ezt a kislányt idecsalogatom a sötétbe. élet.Olyan vagyok. Eszik. be gyöngy élet. élet. aki ilyet szeret. Fújja a szél rajta a szalagot. ennél szebb sem lehet Csak az jöjjön katonának. mint a csillagos ég. ennél szebb sem lehet Csak az jöjjön katonának. siet a prédára. aki ilyet szeret. be gyöngy élet. be gyöngy élet. elmegyen dolgára. aki ilyet szeret.

Édes rózsám. Katona sem lettem volna. hosszú útra kélek. bátyám. éljen a nemzet. ennél szebb sem lehet Csak az jöjjön katonának. Csak az jöjjön katonának. de gyöngy élet. felszántja a hegyet. én édes szerelmem. el kell válnom tőled. messze a határba. apám. aki ilyet szeret! ----Gábor Áron rézágyúja fel van virágozva. Isten hozzád. Kossuth Lajos nem lett volna. Isten véled. Hej élet. . bérrel oltalmazzuk a mi szent hazánkat! Hej. Téged tesznek kapitánynak! Pár esztendő nem a világ. völgyet. avagy jertek vélem. Anyám te jó lélek! Találkozom e még véled? Holnapután messze földre. tartsuk meg hazánkat. sógor. Véres a föld. Csak mégegyszer gondolj vissza szép magyar hazádra. Nehéz a rézágyú. aki ilyet szeret. élet. Gyere pajtás katonának. Húgom. anyám. ennék szebb sem lehet.Menjünk azért seregesen. Mert Kossuthnak verbuválnak. magyar tüzér vére folyik rajta. Vérrel. Éljen. be gyöngy élet. ----Most szép lenni katonának. komám. Indulnak már a tüzérek.

Tizenhat tonnát raksz és mennyi a bér. A szegény ember nem más. Hogy megszülettem. akár a gép. csak izom és vér Csak izom és vér és csontos kéz. Szent Péter engem ne hívj. És erős hát és durva ész. Hogy megszülettem eső hullt a telepeken.Éljen a magyar szabadság! Éljen. Egy nappal vénebb vagy a hiteledért. Mint kölykét az oroszlán. S az asszony hallgat mert a kezem gyors. nevelt a sors. De csákányt a kézbe. én nem mehetek A lelkem a vállalatot illeti meg. S a zord főnök így szólt: elég szép. Tizenhat tonnát raksz és mennyi a bér. . éljen a nemzet! ----- TÁBORI Az ember sárból jön és sárba tér. és a bánya vár. Tizenhat tonnát raktam. én nem mehetek A lelkem a vállalatot illeti meg. Szent Péter engem ne hívj. És „küszködj” és „melózz” lett a becenevem. nem volt még napsugár. Egy nappal vénebb vagy a hiteledért.

Egy nappal vénebb vagy a hiteledért. Szent Péter engem ne hívj. krumplit esznek becsinált emberfejjel.Tizenhat tonnát raksz és mennyi a bér. a másik acél. vizipólózik-zik-zik. ott neveltek engem kókusztejjel. Menjünk gyorsan tevekonflissal. én nem mehetek A lelkem a vállalatot illeti meg. Csuda édes viz a Nilus. fejjel. tejjel. s már a csontja sem ép. óh de szép. akkor balról ér. ott ahol a Szaharában búsul egy zsiráf. A krokodilus a Gangesz partján csücsül a farkán és spekulál. égig ér a Kilimandzsáró. gyönyörű az élet. ott ahol a nyám-nyám négerek élnek. hol az éhes krokodílus vizipólózik. . Szent Péter engem ne hívj. jobb ha félre lép. Ha nem talál el jobbról. ki nem tűnt el. Egy nappal vénebb vagy a hiteledért. vizipólózik. Aki jőni lát. Volt. én nem mehetek A lelkem a vállalatot illeti meg. Égig ér a Kilimandzsáró. Az egyik öklöm vas. mert az egyik kiszebráról hiányzik egy sráf. Afrikában oly gyönyörű az élet. Tizenhat tonnát raksz és mennyi a bér.

s a konyhapénzből de rosszul áll. A tóparti szúnyogok kalapot emeltek. halászok. Ide is meg oda is bekukkant egy szóra. A krokodilus nem mást. halászok. vizipólózik-zik-zik! Egyszer egy hétpettyes katicabogárka Elindult megnézni. mi van a világban. hogy jövőre ridikül lesz már a bőre. Hej.A feje félig kint van a vizből. Merre mén a hajótok? Török kanizsa felé. Hívta a gyöngyvirág. vizipólózik. Hát a keszeg mit eszik. halászok. Viszi a víz lefelé. Ha a bárkába teszik? . hívta a vadrózsa. a krokodilus a Gangesz partján csücsül a farkán és spekulál: Nem is sejti. Az éjjeli pillangó hazatalicskázta. a neje nem bánja. ő csak pólózik. halászok. ha sokat iszik. csak vizet iszik. Veres szárnyú keszeget. Estére elfáradt katicabogárka. Hej. Mit fogott a hálótok? Nem fogott az egyebet. Nagybajuszú cincérek sétálgatni vitték.

ihajja! Megyen már a hajnalcsillag lefelé. Petrezselyemgyökeret. lakkosszárú kiscsizma. Szűrkötéllel pakról nélkül gazdástul. bográcsbúl! Tiszán innen. Dunán túl. Rásütött a hajnalcsillag sugara. Dunán túl. A te szíved holtig el ne felejtsen.Nem eszik az egyebet. Az én kedves galambom most megyen hazafelé. Tiszán innen. Hogy előtted a rét is tiszta rózsává váljon. Kis pejlova ki van kötve. bükkfanyárson. Tiszán innen. fakalánnyal. Túl a Tiszán van egy juhász nyájastúl. A zöld fű is előtted almát teremjen. . Lábán van a csizmája. Meg is eszik kis vellával. Túl a Tiszán van egy csikós nyájastúl. Ott főzik a jó paprikást. Túl a Tiszán van egy kanász nyájastúl. édes rózsám. Ott sütik a jó malacot Cserfahéjjon. Amerre mégy. kívánom. Dunán túl.

Ülnek egy nagy gödörbe. A szegény legénynek utat mutassatok! Mutassatok utat a szegény legénynek. Én is törpe. loncsos és loboncos és bozontos kölyökmackó hasán az a barna bunda! Hajjaj! Igen jóllakott – piros nyelvét kiöltötte. feszült ám azon az apró. csillagok. s pisze orrát égbe tartva.Csillagok. lompos. Le is vagyunk nagyon törve Kormos István: Vackor elalszik 09-06-15 9:34 még nincsenek kommentek Ebéd után. brumma. szépen ragyogjatok. szája szélét megtörölte. Erdő mélyén két törpe. Nem találja házát a szeretőjének. brumma. te is törpe. .

hóóóóóóóó! Fára mászni vóna jó! Szól az óvó néni akkor: – Hallod-e. főként pedig fáramászás. hogy hova mászol? Aludni a puha ágyba. Csíjja. de nem a fára! Megmondjam. csíjja. brumma. csicsíjja. hanem látom. csöpp barátom. lompos. álom. brumma. A sok gyerek már aludna. bubújja.teli hassal felsóhajtva három hosszút brummogott: – Brumma. bújja. Ebéd után nincsen játszás. hogy terajtad igen viszket az a boglyos. . Most a függönyt lebocsátom. te pisze Vackor! Mászol ám. bújja. aztán ide gyere.

Varga Bence – kettő. telis-teli ám a gyomra. engedetlen dunnyogott. nyomja! Amíg Vackor brummogott. nyomja. Fazekas Marci – négy. brumma – áll magosba Vackor orra –.loncsos és loboncos és bozontos barna bunda! – Nem viszket az. behoztak sok kicsi ágyat. S íme végül. brumma. nagy sokára minden gyerek szépen sorra beléfeküdt egy-egy ágyba: Katona Anna – egy. s mély álomba elmerüljön. Akkor pedig ha lefekszik. . Pór Jutka – három. engedetlen kölyökmackó olyan vágyat. érzett is mindjárt az apró. de ha jóllakik az ember. az ágy akármilyen puha. hogy az ágyba lefeküdjön.

Domokos Matyi – hat. lompos. mély szava: – Hóha. csak a pisze kölyökmackó pince legmélyéről hangzó brumma. kicsi Vackor! S felelt Vackor: – Én már alszok. Pengő Gyöngyi – nyolc. tíz. Hát a terem elsötétül. hóha. s nem hallatszik a sötétben. tiszta víz. hóha. elalusznak a gyerekek. Fodor Dávid – kilenc.Fazekas Eszter – öt. mint a világ éjszaka. loncsos és bozontos. piszén pisze kölyökmackó. . tíz. Kováts Vicu – tíz. Vas Pista – hét. s tizenegyedik az apró. brumma. hóóóó! Fára mászni vóna jó! Kérlelték őt hatvanhatszor: – Aludjál már.

"Hé! Lopják a kosarat!" Felriadnak most a zajra. Nemes Nagy Ágnes: Ki ette meg a málnát? 09-03-21 21:32 még nincsenek kommentek Nagymosást tart medve néni. két kis bocsnak elegendő. erre a sötét sötétre hadd haragszok! És csakugyan akkor el is aludt Vackor.. itt a málna. tele bendő. "Jaj! Hova lett a kosár?" Pamat-fülük égnek áll. sima bükk. licsi-locs. csak mielőtt álmodnék is." Telel kosár. . jaj be édes. kis huguknak.. "Itt a bokor. Márikának.alszok az ágyamban végre. Szép az erdő mindenütt: szőke nyírfa. málnát szed két kicsi bocs. Elnyúlnak a fa alatt. néznek erre. néznek arra. Két fia kérve kéri: "Míg te mosol." Málnát szednek. tömd a szádba! Szúr a tüske? Annyi baj! Bozontos a medve-haj. ha találnak.

ki fut erre? Senki más. málnát eszik Márika. zamatos. megszedjük. mogyoró meg fegynőmag. "Nézzünk körül ott a nyúlnál!" "Répán élek . nézd csak. be édes. míg mama mos. "Nézd csak. az a jó!" Mókus Miklós kedves fickó. itt a jaj! Egy fatörzsön elhasal. Fölverik a bokrokat. három bocsnak elegendő. "Nincs ennél jobb eledel!" mondja bölcsen Sámuel. idesüss. boldog ám a két kis mackó. ágyuk vetve. mert a fáról leszalad. "Mókus. ." Róka-asszony mondja: "Mackók! Málnát nálam mért kutattok? Miért csináltok galibát? Többre tartom a libát!" Sün Sámuel fa tövében siklót vacsorázik éppen.El nem rejti azt a fenyves. mókus! Hol a málna? Nem te vitted föl az ágra?" "Málna?! Dió. nincsen otthon már hiba. itt a málna! Ó. Olykor meg is reszelem." Tele kosár. tele bendő.mondja Nyúl Pál meg káposztalevelen. s kölcsönad egy kosarat. akinek a keze enyves! A két mackó szétszalad. mint Tolvaj Ferke!" Itt a baj most. Itt az este. "Hát szaladjunk most utána? Nem.

a másik barna. nem kerül. Festéktüsszentő H. Rosszul fogták a nyakát. Egyik szőke. Zöld az ablaka. Medve néni fonogat így őrzi a bocsokat. versesmese Zsebkendőm négy sarka símára van vasalva. A rátóti legények Libát loptak szegények. Cifra palota. Mind a négy sarkába babám neve van varrva. Megállj te csudaszép. a nyakát. A csanádi legénynek Bocskora van szegénynek. Vár a viola. Ha pocsétá nem kerül. Gyere ki te tubarózsa. . majd eszedbe jutok még. sej. A bocskora elmerül. sej. de a nyakát. tavaszi versek. Elgágintotta magát. a harmadik csudaszép.alszik három buksi medve. de nem kerül. Benő Címkék: allatos versek.

Megkérdezte: – Hány óra? Fél tizenkettő. ha minden nyelven gyűlölhet a szív. Ha minden nyelven szerethet a szív. Cin-cin-cillárom. csak piros a vér. de beteg a virágom. A fény a Napból jön. Kispiricsi falu végén kocsit kellett fogadni. Cin-cin-cillárom. Vágfarkasd (Mátyusföld. Este megverem. ha bánja az anyád is. . A néger barna tőle. nem tudtak hazamenni. Enyém vagy te. más pedig fehér. én meg alszom. Bolond ez a kettő. Katát elveszem. kis angyalom. Nyitra megye) Kispiricsi faluvégen folyik el a kanális. de beteg a virágom. Esztendőre vagy kettőre Huszár leszek én. Ő dolgozik. de beteg a virágom. Április bolondja Felment a toronyba. Mind megitták a pálinkát. s a Földnek kincset ér. Cin-cin-cillárom. Én azt megteszem. Majd megnövök én. De lenn a forró égöv alján és az Elba partján egy a színe. de beteg a virágom. Cin-cin-cillárom.Kicsi vagyok én.

A fehérek partvidékét Hogy csatában nyerje meg. happy. szebb lesz. rajtad áll. hol csak szolgamódra túr. ó. Völgyvidéken és hegygerincen át Tör előre a hadsereg. happy days. bölcsebb lesz a Föld ? Nem zeng-e minden. és tűr a dolgos ember változatlanul. ó. Ott sose mondják: happy. ó.ha minden nyelven gyűlöl. ó. Ott sose mondják: happy. s összeroppan minden rabbilincs. ó. És száll a dal majd: ócseny. A fehérek partvidékét . Ó. És száll a dal majd: ócseny harasó. És száll a dal majd: ócseny harasó. Van még sok ország. ó. ó. boldog lesz a Föld. Ó. bölcsebb lesz a Föld ? Nem zeng-e minden. ó. jobb lesz. ó. happy days. ember. ó. Nem zeng-e minden. ócseny harasó. Ott sose mondják: happy. Mert a pénz. Ma még a küzdelemnek vége-hossza nincs. s nem a népnek szolgál. Betermi kincseit a zöldellő határ. ó. ahol a rengeteg gép ott áll. emberré lett itt az ember már. happy. s béke lesz a Földön. Ó. Hogy sorsod szebb legyen ma. S a gyárban gyors kezével önként szab a munkás törvényt. ócseny. ó. a pénz csupán az úr. de majd a hajnal biztos eljő. szeret. ó. happy days. érzi ezt a szív. A népek tudják jól. a béke drága kincs.

Menekül már ki merre lát. ciao. vigyél el innen. Áll egy ifjú nyírfa a réten. Dúli. . bella ciao. Mert a várost elfoglalta Sok ezernyi partizán. bella ciao. És rámtalált a megszálló. Ó bella ciao. Abból lesz a jó balalajka. Vörös zászló leng. ciao. Dicsőségünk nem múlik el soha. kifaragva. Dúli. Ha partizán vagy. bella ciao.Hogy csatában nyerje meg. dúl. Dúli dúli a réten. Évek múltán sem halovány. balalajka. lengeti a szél A csaták bíbor hajnalán. Ó bella ciao. elébe mentem. Verve fut már sok kozák atamán. bella ciao. dúl. Nyírfa ága hej. Ment a hős brigádok élén Sok amuri partizán. ciao. Virágfürtös nyírfa a réten. És a Csendes-óceánnál Véget értek a csaták. Eljött a hajnal. Eljött a hajnal. ciao. balalajka. elébe mentem. Dúli dúli a réten.

A hegyvidéken temess el engem. bella ciao. Mert ma érzem. bella ciao. A hegyvidéken temess el engem.Ha partizán vagy. mint annyi társam. bella ciao. bella ciao. Ó bella ciao. Mondja azt. meghalok! Ha meghalok ma. a partizáné. ciao. Zendülő ének az égre lobog. ciao. ki eltemet. ciao. Ó bella ciao. Vezess az éjek éjén át! . Ó bella ciao. Legyen virág a síromon. bella ciao. ciao. bella ciao. vigyél el innen. ha megcsodálja. Ki a szabadságért halt meg. Hajnali fényözön földre leszáll. ez szép virág. Az arrajáró. Az ő virága. Az ő virága. ciao. Kézben a kéz é-és vállhoz a váll. bella ciao. Légy te az. Az arrajáró. tűzszínű zászló. Ha meghalok ma. Röpülj te lángoló. ciao. ha megcsodálja. mint annyi társam. Munka hadának a lépése dobog. Ó bella ciao. ciao. bella ciao. ciao. a partizáné.

Hej. szava ég felé tör. amilyet sihedernyi koromban. ma nincs. szítsad a lángot És döngesd bátran a falat. Fáklyavivők kezén csörög a bilincs. Lépj te a helyükbe. Láncban az építő. Vagyunk egy jobb rend hű katonái. Leszünk a győztes élcsapat. Izzik a tűz. s unokákra maradt ez a szerszám. te drága. te bunkócska. harcos ököl. soksápadt arcra Derítsd a hajnal bíborát! Száll a dalunk. soha el ne feledd. de ki szítsa. kicsordulnak a könnyeim nyomban. Ha nagy baj van veled. Segíts most! Nagyapákról e dal unokákra maradt. . Hej. Sose hallok olyan gyönyörű nótaszót.Vezess a harcra. A szívembe nyilall ez a bús régi dal. te drága. te eleven fa gircses görcsös ága.

az a fűbe harap. Felszabadulva zengje a nép. Hej. s lekötött kezét-lábát kinyújtja. mert a bunkó a földre lesújtja. Rád ragyog végre a fényteli nap. habár ez illenék. S ez a legszebb mesterség. De új világot építünk mi éhgyomorra még. Boldogan. Kispolgárok nem vagyunk. Érc torkok harsogva zúgják a szélnek Felszabadítók hősi nevét! Érc torkok harsogva zúgják a szélnek Felszabadítók hősi nevét! . Mert az ember másokért él. mikor ébred a rab. Aki ellene volt. te bunkócska .. Indulj az útra és vissza ne nézz! Múltad a fájó bús ezer év.. Harcosabb a szenvedésnél.. te bunkócska . S ez a legszebb mesterség. van még ezerszám. Hej.. De ha eljő a nap. vígan mondd hát a dalt! Április négyről szóljon az ének. Élesebb legyél a késnél.hogy van bunkócska. s így pénzünk sincs elég. Jól sem mindig lakhatunk.

Gátakat elsöpör. . Benned van millióknak jó reménye. Végtelen mezőkön szél jár. Hej! Sírnak a lányok. Századok könnyét így mosta le. Vágtass a szélnek. Kardotokat sosem érheti csorba. Burzsoá zsarnokot innen elűz. új utat tűz. Holnap már győzelemről szól az ének. ébred a nép. Békét. ha lép. Vár ránk a síkság. Jöjjetek. Új utat érez a lába. Zengjük a dalt üde mámoros ajakkal. Zengj harci indulót ma bátorítót. Vár ránk a síkság. Halld. a kürt a harcmezőre hív már.Dörgött az ágyú és zúgott a gép! Vérzett a föld és zengett az ég. refr. Vérvörös színt fest az égre a hajnal. szabadságot hoz a népnek. lobogtasd a vörös zászlót. Dobban a föld szíve. ezrével állni a sorba. Győzelmedben bízik földünk népe. Győzött a szovjetek hős serege. Búcsúzni kell az otthonunktól pajtás. Lengesd. Szabadságunk most te védd meg. Végtelen mezőkön szél jár. Szél ne hozz felénk ma jajszót.

zöldül a domb. Nem marad így el a nagy diadal. jár. az ajkon a dal. Orosháza (Békés megye) Gryllus Vilmos : Tavasz Csend ül a tájon és zsendül a fű. német. olasz proletárok. Múlik az éjszaka. Rezdül a tó vize. Útat a fegyverek erdeje vág. Zeng a fülembe mélyhegedű.Ezt a nagy eszmét a vész viharában Védeni. Itt van az óra lerázni igátok. Koptatja a bocskorát. Száll a madár a házra. Csend ül a tájon és zsendül a fű. Annak az ajtajára. Francia. Eltűnik innét a régi világ! Jár a baba. Fegyver a kézben. Munka vitézei még mire vártok? Jönnek a szovjeti hős proletárok. menteni kell csodabátran. Egyesülésben az ősi erő. Zeng a fülembe mélyhegedű. Szól egy távoli birkakolomp. zöldül a domb. jertek elő. Szól egy távoli birkakolomp. Rezdül a tó vize. . Mint a kis király: Szedegeti a lábát.

Kipp-kopp. bunda a bunda. bunda a bunda. mégis bunda a bunda! Ha megázik is a bunda. Hej. mégis bunda a bunda. juhászbunda a bunda. Hej. mégis bunda a bunda! Leterítem a bundámat. mégis bunda a bunda! . befordítom. bunda a bunda. mégis bunda a bunda. mégis bunda a bunda. Meg is van már a fogó! Kifordítom. mégis bunda a bunda! Ha rongyos is az a bunda. bunda a bunda. mégis bunda a bunda. juhászbunda a bunda. Hej. kopogó. juhászbunda a bunda. juhászbunda a bunda. Hej.

Lombnak. a völgy. aki győz. és nincs. fekete csontváz a fa. hallgat az erdő. a rókán is nadrág volna Szabó Lőrinc: Nyitnikék Alszik a hóban a hegy. temette az ősz. az a törékeny tündéri dísz. mert a posztó igen drága. ha a posztó olcsó volna. zsúpot kötött a hátára. mit rájuk aggat . a bokor. Mikor legutóbb jártam itt.Kiment a ház az ablakon. és volt. nyár nyitogatta pipacsait. s halotti csipke a díszük is. A rókának nincs nadrágja. aki vesztett. virágnak nyoma sehol. hallgat a föld. benne maradt a vénasszony. úgy ballagott a vásárra. a nyár nyitogatta.

fütyüli. nyitni kék. de örülni ez is elég.éjszaka fehér kezével a zúzmara. de – nyitni kék! Fütyülöm én is énekét. szaporán. hallgat az erdő. Háromszor hármat lüktet a dala. hallgat a föld. a telet bírni illenék! Bírni és bízni . Nyitni kék. a völgy. Nyitni kék. mint éles fuvola. fütyüli. de – nyitni. nyitni kék. szívnek és tavasznak nyílni kék! Nyitni. Alszik a hóban a hegy. vígan. Egyszerre mégis rezzen a táj: hármat fütyül egy kis madár. Az a fuvolás a Nyitnikék! Már kezdi is ujra az énekét: két füttyre mindig kvart lefelé: nem sok.

a vágyat fütyülte szét. nyitni kék. Nyitni kék. mint az a fázó kis madár. ami fáj. indulok. a völgy. és aki mégis csupa remény. Nyitni kék. nyitni kék. tudom. mint az enyém.illenék! Fütyül és elszáll a Nyitnikék. Ő volt a szája. akinek tele rosszabb. kinyitotta a föld örök szivét: fütty-fütty-fütty. mire gondol a néma föld. fütyülöm. Nyitni kék! – fütyülök utána s nézek az eltűnő madárra. elmondta a holnap üzenetét: a hitet. . de bírja. hinni és bízni kellenék. aki sírja. nyitni kék. Nyitni kék! Ébred a hegy. a Nyitnikék. fog az én szívem is nyitni még.

sodorva. jó édes. tekerve. Túróval bélelve. azt is megmondom.nyitni kék – Nyisd ki. versem. süssünk valamit. Kerekes és édes. te. töltelékes. az emberekét! Süssünk. csigabiga rétes! . hogy mit! Lisztbõl legyen kerekes.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful