ÉBRESZTŐK

Kukurikú, jó reggelt, Szól a kakas, ha felkelt. Rajta, rajta gyermekek, Ágyatokból keljetek. Pál, Kata, Péter, jó reggelt! Már odakinn a nap felkelt. Szól a kakasunk, az a nagy tarajú, gyere ki a rétre, kukuríkú! Lusta Gyurka, mint a bunda, Hat napot is átalussza. Sosem kelne fel magától, Ki kell rántani az ágyból. Kelj fel, baba, kelj fel, Eljött már a reggel.

Tej, túró, tejfel, Kicsi baba, kelj fel.

Kukorikú, szól a kakas, Ki az ágyból, hajnal hasad, Már süti a nap a hasad.

Körbejár a mutatója, Azt hirdeti minden reggel, Tik-tak, tik-tak, jár az óra, Ki korán kel, aranyat lel. Reggel van már, ragyogó, Fütyörészik a rigó. Csirip-csirip, csicsereg, Jó reggelt kis gyerekek. Muzsikaszó zengedez, Gyenge szellő lengedez, A kis gyermek ébredez.

Kelj fel, baba, kacagjál, Tudom, szépet álmodtál.

Cirmos cica kelj fel, Itt a jó tejfel.

ALTATÓK
Nagy az ég ablaka, süt a hold éjszaka, Letekint egymaga: aludjál, kisbaba! Bubuja, Babácska, esti csillag ragyog. Aludj már, aludj már, én is álmos vagyok. Álmodjál, álmodjál hófehér kötőről, lila, fehér szoknyáról, piros cipellőről. Aranykertben aranyfa, aranymókus alatta. Aranybaba szundikál, aranyszúnyog muzsikál. Cini-cini kisbaba, édesanya csillaga.

Tente, tente, aludj drága, édesanyja rózsaszála. Csicsíjja, babája, alszik a fiúcska.

Aludj, baba aludjál, nyuszika is alszik. Este van, a faluban esti harang hallik.

Tente, baba, tente! Itt van már az este; Köszöngetnek szépen Csillagok az égen. (Vének) Aludj, baba, aludjál! Feljött már a csillag; Aranyos kis bárány Hazafelé ballag. (Kaposhomok) Jön az éj, jön az éj a fekete éjfél, Aludjál, aludjál, pici sose féljél. (Horvát dal, Csukás István fordítása) Kicsim aludj szépen, csillag ragyog fenn az égen, Álmodj tündért, paripát, kék pillangót, katicát. Kincsem aludj szépen, harmat csillog kinn a réten, Hajnalmadár szárnyán szállj, pille könnyű felhőn járj. Aludj, kicsim aludjál, feljött már a csillag, Bárány, csikó, csengős boci hazafelé ballag. Csicsíja babája, Elment a mamája, Pestre meg Budára. Hoz neki kalácsot, Hajába szalagot.

Este van már alkonyul, Nyuszi füle lekonyul, Dorombol a kiscica

Aludj te is, Csongika. (Garabonc) Ring a bölcső, ringadoz, Hajló nádszál ingadoz, Jó fiúcska szunnyadoz.

Bubája, bubácska, esti csillag ragyog, Aludjál, aludjál, én is álmos vagyok, Tündér öltöztessen, csillag csókolgasson, Liliom öleljen, anyád simogasson. Tente, baba, tente, itt van már az este, aludj szépen, álmodjál, a szemedet hunyd le. Álmodjál rózsával, gyönge violával, aludj, aludj szép csendesen, aludj kicsi baba. Holdfény ragyog odakint, Ablakodon betekint, Rád nevet a holdsugár, Gyermekem, ó, aludjál. Szempilládra álom szakad, Karjaimban elringatlak, Álmodban is takargatlak. Most a hátad, most a hasad, Meg ne fázzon a kis falat. Szűz takaró ez a világ, Ha én nem igazítom rád. Aludj kicsim, aludjál, szépségeset álmodjál.

kis Balázs. meg a síp. csak hunyd le kis szemedaludj el szépen. Lábára lehajtja a fejét. lehunyja sok szemét a ház. kis Balázs. kis Balázs. kis Balázs. vele alszik a zümmögésaludj el szépen. a darázs. Tűzoltó leszel s katona! . megkapod. A távolságot. a jó cukor is aluszikaludj el szépen. József Attila: Altató Lehunyja kék szemét az ég. Dunna alatt alszik a rétaludj el szépen. alszik a bogár. a kirándulás. szunnyadozik a szakadás. kis Balázs. óriás leszel. kis Balázs. A villamos is aluszik. Szundít a labda. -s míg szendereg a robogásálmában csönget egy picitaludj el szépen. máma már nem hasad továbbaludj el szépen. az erdő. mint a Nap mily' fényességes. mint üveg golyót. Alszik a széken a kabát.Álmod legyen olyan édes.

kis Balázs.Vadakat terelő juhász! Látod. Este van már. Lázad van. Csiribiri csiribiri Fült katlan Szárnyatlan szállj. Csiribiri csiribiri Bojtorján Lélek lép a Lajtorján. Sült kappan! Csiribiri csiribiri Lágy paplan Ágyad forró. este. ki egész nap futkos. Weöres Sándor: Csiribiri Csiribiri csiribiri Zabszalma Négy csillag közt Alszom ma. Lángot hány. este biza álmos. leszállt a nap messze. Csiribiri csiribiri Zabszalma Engem hívj ma Álmodba. .Aludj el szépen. Csiribiri csiribiri Szellő-lány Szikrát lobbant. elalszik anyuka.

elszállnak a fekete falak. szállok én is.. együtt lenni jó. este jó. táncol a plafon. A táncuk karikás.Zelk Zoltán: Este jó. meg is hal egy kis bogár: mégse szomorú. el is érem már talán. meg a szék messzire szalad. mert könnyű vagyok. este jó Este jó. lassu tánc. mint a füst. Nem félek. este mégis jó. Lassu tánc.. . olyan alacsony. de azért sírni akarok. a fazék víznótát fütyül bogárkarika forog a lámpa körül. De az ágy. anya főz. Ég a tűz. mint a koszorú. mint a füst. Apa mosdik.

Hátha szebb a te dalod. erdőben az őzikék. Csicsi baba. Elgyütt már az este. Pihen az erdő s a rét. de már nem lehet. baba. alszik már a kismadár. Rád nevet a holdsugár. de a közepén anya ül és ott ülök az ölében én. tente. ablakodon betekint. aludjál. aludjál.Ki emel. tán te majd elaltatod. Elolvadt a világ. gyermekem.. Gyermekem. . ingó-bingó Piros rózsabimbó! (Jászárokszállás) Minden nótám oda már gyere gyorsan. ki emel ringat engemet? Kinyitnám még a szemem. tente. ó. Holdfény ragyog odakint. ó. kismadár.. Aludj. Tente.

Csicsi baba. kicsi kutya kinn a csűrben. Beli. Bársony pillád hunyd le szépen. fa. baba. Csak egy magányos fülemüle zeng. Miért szól az ének? Altatni akar. a bölcsőben. Esteli égen a hold útra kél. Aludj el szépen. Lepke. Úgy álmodjál szép álmokat. kisfiam! Holdsugár az ágyacskádon Lágyan átsuhan. madárka már aludni szállt. tente. Tente.Hajtsd fejed ölembe. kisfiam! Tordai Jolán: Anya betakar Hallod a csöndet? Elpihent a szél. anya betakar. . Aludj. fű. Alszik az utca. Kicsi tündér meglátogat. lombos ág. gyöngyvirágom. tente. Tente. Szép meséid erdejében Játszol boldogan. csillagos fényben esti dalba kezd.

huncutsággal teli. beli. hadd pihenni kis öcsémet! Hadd a zajt most. Elaludt a kisrigó. Szól a szél dudája.Beli. Beli. Alszik a nád és a tó. Mesét mondott. hogyha bántod. baba. jaj de szépet. ring. aludj. had aludja ki magát! Álomba ringatott Sötét éjjel azt álmodtam. kérlek téged. kicsi kutya a szalmába. Nádirigó kisfia. hadd a lármát. Belibbent az ablakomba. beli. ring a nád. Alszik. Fényes Holddal játszadoztam. mily szépen alszik. a párnára. Aludj te is. látod? De fölretten. ne zavard meg csendes álmát! Né. Ringasd szépen a babát. Nádon ring a fészek. kincsem! Szép kis bölcső. Lecsücsült a vánkosomra. alszik minden. álmodj szépet! Du-du szól a szél. . Gazdag Erzsi: Ringató Ring.

te bonts nekem ágyat. te ülj ide mármost. Mesélj is majd egyet szegény apukádnak. kicsi száddal róla leheld el a gondot. édesapa fáradt aranyhajú lányom. Móra Ferenc: Este Este van. Virágfejecskédet hajtsd szívem fölébe. este van. úgy mintha mesélnél a hajasbabának: "Volt egy szegény ember nagy Meseországban. ágyam szélire is. mind rám nézett. Elaltatott engem a Hold.A sok csillag. nem volt mása csak egy aranyhajú lánya…" . Meséje oly szépséges volt. Szelíden te simítsd puhára a vánkost. Homlokomon a bú nagyon elborongott. nevess éjszakára csillagot beléje.

baba. Rózsa bimbójáról. tente. Tente. babácskám. baba. pici csibe tollpárnáját. odaegyengette. angyal simogasson. tyúkanyó vetette még ezen a nyáron. pelyhes puha ágyon. Pici csibe alszik. aludj hát. esti csillag ragyog. Anyád ráz egy kicsi fát. Itt van már az este Aludj. szárnya alá tette. baba. Aludjál. Aludj csibém kot-kot. szép csendesen A szemedet hunyd le. . Tente. énekelget néki. tündér öltöztessen. Szép tavaszról. Pelyhét maga szedte. Jajj de szép az álma! Sárga csibe puha álmát tyúkanyó vigyázza. Gazdag Erzsi: Pici csibe alszik Pici csibe alszik. aranyos meséket. Báránykákat hajt apád. Álmodjál rózsáról. kikeletről. Álmodjál szépeket. aludjál aranyos. Álmok hullnak róla rád. Édesanyád szép szeméről.Aludj baba. A szemedet hunyd le. s félszemmel a sárgaszemű kukoricát nézi. tente. én is álmos vagyok.

aranyos pillangó kocsija ringasson. .

Aludjál babásan. selyempillangónak aranyhintajával. Tente. Cinegesóhajról. Álmodj szép virággal. Ne dúdolj te csacska. nyugodjál galambom. Hosszú szőrű macska. Szállj a baba szemire. Itt a naplemente. Két tucat egérről. Álmodj tejről‚ vajról. Pósa Lajos: Altató dal . csendesen ringasson. Hol vagy te kis csapongó? Minek szállsz oly messzire. ringó-rengő bölcső. Aludj te csacska. Tejfölről. zongó méhecskével. kenyérről. baba. Kérlek hát alássan. selyempillangóval. Hosszú szőrű macska. Aludjál kedvesem. Álmodjál zenével.Aranyszárnyú pillangó. zongó méh cukrozta édes pereckével. Fogd be mind a két szemét. tente. Mondj neki egy szép mesét.

Halászni ment egyszer. Katica. cocó. piros cukrot. Hazavitte onnét A csecse királynét. A halász is bezzeg Fényes úr lett: herceg. Aranyos pillangó… Alszik az ibolya. Liba. Tarka boci. dongó. Alszik a kis cica. Hát fogott is mindjárt Aranyhajú kislányt.Este van már. Hogy magát kinőtte. mézes. bubuja! Volt egyszer egy ember. lepe. – Csicsija. . Hoz babának csókot. Cifra könyve. tente! Alszik már. bubuja! Elment apa messzi Vásárfiát venni. Kocsija. Mert az lett belőle. Lesz kicsinek drága Szóló muzsikája. képes. alszik már A csicsergő madár. csürhe. Majd ha a nap felkel: Haza is jön reggel. Gyurica. csirke. bábuja… Csicsija. Kardja. Tente baba. este. Méhe. Sárga. lova.

búja… Csicsija. gyémánt. Gyöngymadarak ezren Csacsognak a kertben. Fölkel az ibolya… Csicsija. bubuja! Tente baba. bubuja! . Fölkel a kis cica. Gyurica. Méhe. A szemedet hunyd be! Aludj ingó-ringó. Szép narancsot.Semmi baja. ezüst. virág zengő. Aranyos pillangó. Fű. almát Terem a fa ottan… Tündérország ott van. Arany. tente. dongó. fa. Mint az üveg csengő. Majd elmegyünk oda… Csicsija. Katica. Pici rózsabimbó! Majd felkölt a hajnal Fülemiledallal. bubuja! Tudok egy szép kertet Mesepatak mellett. lepe.

Haja. Gyönge virág. hajsó. Egy csillag. aludj. Aludj. két csillag. Nyulacskákkal teli. Tente. beli. Éjszínű szemeden Kopogtat az álom. baba. Szívemmel ringatlak. . Angyaloknak rengő-ringó Csillaghintójával. Rózsa bimbójával. bölcsőbeli! Tudok én egy szép csalitot. szent ajtó. Szép csengettyűszóra Ülj fel a hintóra – Búzavirág kék szemedet Nyisd ki virradóra! Lendvai Ilona: Ringató Aludj el kislányom. . bubuja! Jávorfa-furulya – Piros csőrű tarka madár Gyönyörűen fújja. tente! Jaj de szép levente! Panyókára vetve vállán Violaszín mente. baba. hajló. haja. Csicsíja. szól a harang: Gingalló.Pósa Lajos: Altató dal Beli. Aludj. Álmodjál rózsával. . Gyönyörű virágom.

baba. tente. baba. Soha el nem hagylak! Pósa Lajos: Aludj. Aludj. Fészkire szállt az erdőn A dalos madárka.Öt csillag. aludjál! Feljött már a csillag. . baba. Csengettyűs kis barika Hazafelé ballag. benne alszom én is. drága kisdedecske. Alszik a világ. hat csillag. aludjál! Aludj. Aludj el. Alszik a baba. tente. Nem kell félned. Szaladj majd elébe! Alszik a baba. Doromboló cica is Felült a padkára. tente. baba. baba. Nagyapó is alszik már A nagy karosszékben. Sétálgat is azóta A csillagos égben. aludjál! Repülj fel az égbe Ha meglátod nagyapót. tente. vigyáz ránk az ég is.

Pósa Lajos: Altató Beli. Hozz kicsinek arany hintót. Aludj te is a jó nappal – Szállj le égből. Vidd a babát zöld erdőbe. milyen jó a napocska. Csillag legyen a patkója. Arany rigó fütyülgessen. Édesanyja takargassa! Aludj.Aludj el. Fektesd le ott rózsaágyra. Arany hintón sík mezőbe. baba! Hajsó! hajsó! Zárva van a pitarajtó! Enyhe álmot. Száz ló legyen a hintóba. balra ringót. Arany mókus elringassa. Feje fölött lepke lengjen. Szép gyermekem. te szép angyal. Jobbra rengőt. Elaludt már mosolyogva. . Függő arany nyoszolyára. Lásd. Fekete. fekete holló. baba! Hajsó! hajsó! Zárva van a pitarajtó. Enyhe nyugtot Ád a rengő Bölcső kedvesem. drága kisdedecske. Az álmod jó legyen! Ide se oda se hulló.

Bóbiskolni nem nehéz. ez a kicsi ágy! Kifáradt már minden gyerek. jaj de csuda szál! . Weöres Sándor: Este már Kondul a harang. hunyd le hát szép szemed. aludj már. kicsinyke kilincsem. a mese száll. testedet takarja holdanyó paplanja. Éjtündér incseleg. kismackód ölében ringatózz gyöngéden. Gyertek gyerekek. aludj el. Pirkadásig föl se nézz! Pákozdi Gabriella: Ringató Aludj el. virgoncos manókám. aludj el. csöpp kincsem. öreg este már. zümmögjön füledbe százezer porszemcse. selyem szálán nincs csomója. Száll. ha mondom! Álmodat őrizze minden kis tollpihe. mind csak ide vágy! Öreg nagyanyó! Mond el a mesét! Csipke Rózsika nagy történetét! Egyre fon a kis orsója. a Zsuzsikát lefekteti. Jaj de puha lágy. csillogó rézgombom. a nyoszolya vár. Öreganyó jól megveti.

Álmodj csak csendesen. A tó tükrén s az erdő mélyén csend honol. Egy tücsök hangja kél. Tente. Hisz ágyacskád felett Virraszt anyácskád S dúdolgatva így dalol: Bérceken túl a völgyben lenn A fényes napkorong is elpihen. aludjál. baba párnára. tente. Már fújdogál a szél. Hát aludj. Csak hunyd le két szemed. Lágy puha fészkén elszunnyad a kismadár. Aludj. Álmodj csak csendesen. tündérek közt jár! Szép csillagos az ég. A tó tükrén s az erdő mélyén csend honol. Elcsendesült a rét. Hát aludj. . Kicsi kutya szalmára. Bérceken túl a völgyben lenn A fényes napkorong is elpihen. Aludj szívem szentje. baba. Ezüstös fényét hinti ránk a holdsugár.Ki a szemét most behunyja. gyermekem. gyermekem. kicsi. Tente.

Arany bölcső alatta. Arany mókus szundikál. álmodj jót: Arany diót. Pósa Lajos: Arany kertben aranyfa Arany kertben arany fa. Aludj ingó-bingó. Édesanya csillaga! Álmodj szépet. kisbaba. .Szép álmokat álmodjál. Arany csengő muzsikál: Cini. Arany csengő altatja. mogyorót. Két gerlice ringatja. Kicsi rózsabimbó. cini.

Nem láttál egy kismalacot? Itt a nyoma. Utoljára jól belaktam. Hadd nézzek a tenyeredbe.CIRÓGATÓK Ciróka-maróka. Kerekecske. Keverem babocskát. mi van benne? Erre. . Kicsi gyermek keblibe. zöld mezőre. macuska. Mit főztél. Ki ette meg? Pap macskája Mind felvitte a padlásra. Mit főztél Katóka? Kását. Itt szalad a nyulacska. dombocska. ott megáll. Sütöttem pampuskát. legelőre. Itt szalad. ide be. arra. Kukk. Ide raktam. oda raktam. kukk. Ide bújik. Katuska. Itt a csiklandója! Ciróka-maróka. Cicuska. itt a nyoma. És egy körutat csinál. Jó forrásra.

bezsere. Abban volt egy káposztácska. Bezsere. Volt egyszer egy kertecske. Ide-oda futott a nyulacska. Rászokott a kisnyulacska. . Itt nem látja meg a kuvik. bezsere. Arra ment a kert gazdája. itt elbújik.Itt megbújik.

baba. Lökd meg. pajtás. Szállj a a kerek tóba! Gyere vissza. Kendervágó lapicka. palinta. Hopp. Csimpilimpi szóra! Hajtsd fel. hinta. Szépen szól a pacsirta. Még annál is fentébb. Repülj. Verestorony tetejéig! Hinta. Érjük el a pacsirtát. palinta. . a torony tetejébe Van egy csodahintó. Hajts ki végig. hinta. Ülj fel a hintóba. Kukoricagánica Hömpölög a lábosban. hajtsd fel A kakasülőbe. a hintát. Hinta. ne csak félig. ringó. rózsabimbó.HINTÁZTATÓK Pósa Lajos: Hintázó dal Hinta. hinta. palinta benne ül a Csongika. ángyom. fehér hattyú. Hinta. A csillagos égbe.

Víz alá. Szállj a napsugárral. Torony tetejébe. Ringóka. Kis patak ölébe. Tenger fenekére. Katicabogárral. Egyenest az égbe.Zutty! Pósa Lajos: Hintóka – Ringóka Liliomszál. Még annál is mélyebbre. Házunk födelére. Csillagesőt apának. Még annál is feljebbre. Hintóka. Sanyi. Tisza közepébe. rózsaszál. Béla hova száll? Kis fára. Böske hova száll? Föld alá. Csókot szórunk anyának. Halat fogunk apának. Katicabogárral. Nagy fára. Hintóka. Hozz vissza majd hajnalra Dalos pacsirtával! Liliomszál. Hozz vissza majd hajnalra . Szállj a napsugárral. Anna. Gyöngyöt szedünk anyának. Ringóka. rózsaszál.

ott repül a pacsirta. zsupsz! . palinta.Dalos pacsirtával! Hinta. hajtsd meg Csongi a hintát. Hinta-palinta Régi dunna Kis katona Ugorj a Tiszába. kapjuk el a pacsirtát.

Lóga lába. ott árulják a rózsát. mert ha dóga vóna. . lovam. kapsz belőle bokrétát. gyí. zabot a lónak. pillangóra. a budai vásárra. Kolozsvárra. Hőc-hőc katona. Üljél Csongor. térdemre. ketten ülünk a lóra. Abrakot a csikónak. lovagoljunk Szegedre. nincsen semmi dóga. Szénát. Nagyot ugrik Csongornak. Gyí. gyí. gyí! Gyí. Gyí.HÖCÖGTETŐK. a lába nem lógna. LOVAGOLTATÓK Hőc-hőc katona. Pápára. lóga. Tordára. Odaérünk vacsorára. ketten ülünk egy lóra. azon megyünk Budára.

Gyí. te Ráró. Így mennek a gyerekek. libapecsenyére. te ló. hárman meg a csikóra! Így lovagolnak a hölgyek. Szentpéterre kenyérért. Adnak ott egy petákért. katona. így mennek a huszárok. (gyorsabban) a parasztok így döcögnek. ketten ülünk egy lóra. nem messze van Kanizsa. gyí. hahó! Gyű.Onnan megyünk Komáromba. gyí. paripa. (nagyon lassan. Komáromba dohányért. oldalra billegve) a huszárok így röpülnek. Győrbe gyöngyért. így mennek a katonák. paci. hóc. így mennek a betyárok. (gyorsan) . te paci. Hóc. Odaérünk délre. (lassan) az urak gyorsabban mönnek. hó.

fussatok. Gyí. göcögő. Gyorsan. Ott kaptok majd abrakot. gyorsan a faluba. csett. Csett. Így lovagolnak a papok (ezt lassan kell mondani. Bugyrot kötök A hátára. Egyszer voltam. Benne gyerek. hopp! (itt magasra emelem ) Gyí. Mindig csak az leszek én. egyszer én. Ló hátára. kerek. Pej peripán lovagoltam. . így nyargalnak a betyárok (ez a leggyorsabb). Kicsi kocsi. így a gavallérok (kicsit gyorsabban mondani és emelgetni). gyí. te fakó. két lovam. csett. három csacsi. döcögő. te szürke.Csett Pápára. és lassan is emelgetni a térdet). Csikóslegény egyszer voltam. kicsi. göcögő. döcögő. így vágtatnak a huszárok (minden még gyorsabban).

fekete az alagút. Jön a vonat.Vándorlegény egyszer voltam. zötyögősen megy a szán. A masina fut. Gyere. Szépen szóló kismuzsikát. megy a gép. Ha szökellsz. paripám. Ha döcögsz. Egyszer voltam. Nagy bakancsban vándoroltam. Lovagoljunk Debrecenbe Veszünk ottan vásárfiát. fut a sínen a kerék. kalapács Kicsi kovács. Pacikám. paripám. Kipp-kopp. megy a gép. kiborul a kicsi szán. paripám havas úton megy a szán. zim. fut a kocsi: patkó-dobogás. nagy az út. szélsebesen fut a szán. zum. mit csinálsz? Sárga lovat patkolok. Ha szaladsz. fut a vonat: zúgó robogás. egyszer én. Vajon hova fut a kocsi? Három falun át! Vajon hova fut a vonat? Völgyön-hegyen át! Zim. jjgjjjWeöres Sándor: Kocsi és vonat Jön a kocsi. Csongor a térdemre. nagy az út. forog a kerék. . Zum. Többet sose leszek én. paripám.

ez a vonat valahol. van neki kocsija. te meg legyél az utas! Trapp. mögötte a fia. pajtás kapj fel rája. nem tévedünk el az úton. lovam trappolgat. hogy: „Gyia!” s máris fut a csacsija. trapp. Úgyis te vagy a gazdája! Ziki-zaka-zakatol. trapp. Uccu. kocsihoz csacsija. röpül a kocsija egész nap kocsikázik Facsiga s a fia! Gazdag Erzsi: Kicsi csacsi. Én vagyok a vasutas.Aranyszeggel szegelek. bakra ül a Facsiga. rákiált Facsiga az okos csacsira. kicsi kocsi Árok partján kicsi csacsi. . hegyen-völgyön. alagúton. taliga. Zelk Zoltán: Facsiga Gazdag ám a Facsiga. Mögötte a kicsi kocsi. Sok veled a galiba! Túlsó parton ízes kóró. Kicsi kocsi. ennyit csak.

Weöres Sándor Paripám csodaszép pejkó. Dől a kocsi. Amikor paripám táncol. ha igérsz százat! Amikor paripám ballag. Odanéz valahány csillag. ugrik is. Idelép. Odanéz a Nap is százszor! . oda lép. vizen át vágtat. hejhó! Hegyen át. Nem adom.Éppen csacsifogra való! Csacsi nem rest. törik is.

Rajta ül a Haragosi. robog a kicsi kocsi. Din-don diridongó! Ha kiborul a fakutya. kender zsupp. Lerepül a Haragosi. itt az óra! Aki vitéz fel a lóra! Rajta vagyok. Az lesz a legkisebbik. Ha megázik. Zsipp-zsupp. Din-don diridongó! Fut a havon a fakutya. Lepotyog a retye-rutya. kidobjuk: zsupsz! . Én is húzlak tégedet. Din-don diridongó! Húzz. rajta márisvitéz volt a nagyapám is. Amelyikünk leesik.Sarkady Sándor: Fel! Itt az óra. húzz engemet. Vele fut a retye-rutya. Weöres Sándor: Haragosi Fut. Din-don diridongó! Ha kiborul az a kocsi.

egy kis dombra lecsücsülünk. csüccs! Aki nem lép egyszerre. három.SÉTÁLTATÓK Nézzétek csak. ott sem leszünk sokáig. csak tizenkét óráig. Egy. pedig a rétes nagyon jó. emberek! Nagy csizmában kisgyerek. katonának az való. . mikor aztán elfáradunk. csak a világ végire. Sétálunk. négy. kettő. hátrafelé nézeget. sétálunk. csüccs!!! Sétálunk. Nem megyünk mi messzire. dimbet-dombot megmászunk. sétálunk. Komoly képpel lépeget. erdőt-mezőt bejárunk. nem kap rétest estére. egy kis dombon lecsücsülünk.

Ugorj egyet párostul! Azért adtam egyszer meggyet. talán beteg vagy. Szundi-. kakas. Hopp. hopp! Máris egyet megfogott. szundikálgat. . Csak a falu végire. Taréja. hopp! Nyuszi. Nyuszi. Hogy már nem is ugorhatsz? Nyuszi. lenvászon. Juliska. Kendervászon. Nemes Nagy Ágnes: Kendervászon Kendervászon. zsupsz! Levendula ágastul.Te kis legény hová mégy? Nem megyek én messzire. erre tyúk. Hogy velem is ugorj egyet! Nyuszi ül a fűben. lenvászon. erre van a gyalogút. ugorj a fazékba. ezt a hegyet még megmászom. hopp. haréja. hogyha járok. nem fázom. Erre. Mariska.

úgy kell járni.Hej. haj! Tejfel-túró. hoppá. állni tud ám! Cini. .. Vitéz Varga Pál! Hókusz-pókusz. jaj! Hóha. Csongi megáll. Kati tudja. hoppá. Ki kopogtat?. tippen-toppan. Mint a gyertyaszál… Szárnya nő majd liliomból. áll. Állj egyenest! Itt a nagyapó! Áll a baba. hó! Esik már a hó. Ákom-bákom. Táncol a kis Zsuzsika. hogy kell járni.. Hoppá. Az én sípom csak azt mondja: El ne essél. tanulj tőle. vaj. áll a baba. Pósa Lajos: Áll a baba. áll. Sári. Mint a gyertyaszál. feláll Csongi maga! Tippen-toppan. cini muzsika. Az ölembe száll. hóha. áll Áll a baba. gyere vélem egy pár táncba! Így kell járni.

Jobbra dűl. Pósa Lajos: Jár a baba. csókot kapsz! Tipeg-topog. taps! Csingilingi. tipeg-topog bocskorában. topp! Topánkája. pici baba szép korában járni tanul már. jár. Édesanya karosszéke Nem messze van már. jár. tapsi. Tapsi. Mint egy kis madár. Meg balra dűl. jár Jár a baba. rapsz! Sétálj el még az ajtóig. jár. Cukrot. Holnapután a kert alatt Lepkét is fog már! Jár. kopp! Édesanya két karjába Odaszalad. hopp! Jár a baba. Tücsök koma hegedül. . járni tanul már. jár. Mint egy kis madár.

szedegeti a lábát. jár.Jár a baba. mint egy kis király. koptatja a bocskorát. .

icce tolla motolla. neked adom. vak varjúcska. pacs. ez hazavitte. Úti füves. Ez elment vadászni. komámasszony kéreti a szekerét. bíbola.TENYERES. Bíbola. sütök vele kalácsot. pacs. Pacs. Csongika! . ez meglőtte. tyúkok ülnek rajta. hess-hess-hess! Töröm. nem adhatom oda. töröm a mákot. kerekes. UJJAS Áspis. és ez az icike-picike mind megette Csip-csip csóka. leveles. ez megsütötte.

Ördög hordta. dombocska. Kerekecske. nóbis… Kis kecske. golyóbis.Ez a malac piacra megy. sűrű szita. itt egy körutat csinál. Megzsírozom. itt szalad a nyulacska! Kerekecske. ide bújik. Erre szalad a nyulacska. ez kap finom pecsenyét. középső ujjam felszedte. uí. kicsi gyermek keblibe. mutatóujjam megrázta. Szita. itt megáll. holnap sütök. itt szalad a nyulacska. gyűrűsujjam hazavitte. ez a malac visít nagyot: Uí. Mégis. erre megyen. Utol érte a nagy macska. mégis neked adom! Bizseréré. ez semmit se kap. szita. megvajazom. verte. a kisujjam mind megette. dombocska. ide be. Neked egy kis cipót sütök. Ma szitálok. ez itthon marad. . éhes vagyok! Hüvelykujjam almafa. megfájdult a hasa tőle.

Bizseréré nóbis… Kis kecske. Oda ment a szomszéd cicája. itt. Itt volt egy kis kutacska. Abba volt egy kis csík mákocska. Abba nyulat rekesztettem. itt! (Kun-Szt. golyóbis. erre. Merre szaladt? Erre. dombocska. Mind megette. Nem látta kend. erre! . (Szikszó) Egy kis kertet kerítettem. itt. néném asszony! Merre szaladt? Itt a lyuka.-Márton) Kerekecske.

Kettő.hasad a pad. .KISZÁMOLÓK Apacuka.megérett a meggy. Egy.érik a tök. anyám Hátba veregetni. Hét. .tiszta víz. Három. . Nyolc. .Te vagy az én párom. Nád közé bújtam. Hat. fundaluka.csipkebokor vessző.kis Ferenc.leszakadt a polc.biz' oda nem mégy. Négy. fundaluk. Abcug. Utánam jött apám. Fundakávé. Öt. . Tíz. . . Funda kávé kamanduk. kamanduka. ha nem tiszta vidd vissza. cinegére Ugorj cica az egérre Fuss! Lementem a pincébe Vajat csipegetni. . . . ott a szamár megissza! Ec-pec kimehetsz Holnapután bejöhetsz Cérnára.dörög az ég. Kilenc. .

Eredj ki te hát. Az én házam alacsony. Az én sípot csak azt mondja: Dibdáb. Az én sípom csak azt fújja: Dirr-durr. Te vagy az a nagyszájú. Elmentem a szőlőbe Szőlőt csipegetni. Utánam jött Beke bácsi Hátba veregetni. Tarka disznó mezítláb. Az én sípom így szólt: Dí. Én elmentem az erdőbe Tölgyfa karót szedni.. csapodár. Sípot csinálgatni.Nádsípot fújtam. Ketten fújjunk egy dudát! Dibdáb. Dibdáb. . Utánam jött a kishúgom Szőlőt csipegetni. Utánam jött egy vénasszony. Ketten fogtunk egy békát.. Neked adom a farkát! Elmentem én a szőlőbe Szőlőt szedegetni. daruláb Tarka disznó mezítláb. daruláb. dú. daruláb. Beszaladtunk a nádasba Sípot csinálgatni. Jól meg veregetni! Elbújtam a nád közé. dá.

Beverem a fejemet. Ica. Fazekastól. ki lesz most vajon a cica? Se nem Ica. Mári. Pillangós madárka. Elment apám dinnyét lopni. Meg is van már a fogó! Egyedem-begyedem tengertánc.Van is érte sok bajom: Ha az ajtót kinyitom. mese. Annak az ajtajára. Vica. Elfelejtett zsákot vinni. hanem te leszel a cica! Mese. Hajdú sógor. Ha az ajtón kimegyek. Mondd meg Te. Kipp-kopp. Ingó-bingó rózsa. Csak egy darab kenyeret. stól. . Te vagy a fogócska! Száll a madár a házra. Leesik a kalapom. hány zsák kell? Sári. Kiugrott a gombóc a fazékból. stól. se nem Vica. mátka. Utána a molnár fazekastól. kopogó. mit kívánsz? Nem kívánok egyebet. Stól.

tovább él. Nőjél. hogyha vágják. mag búzamag. felhőt hoz a szél. Olyan legyél. Mag. mint egy tál. mag. mint a tenger. kacagjál. eső volt a dúdolója. Nőjél.NÖVÉNYES Mag. búza. Meleget a napfény ad. Kacagjál. Még jobban pattanjál. Zelk Zoltán: Te is tudod. nőjél hamarabb. ő is tudja Napfény volt a ringatója. pattanjál. . mégis erős. búzamag. Pattanj. Nevelője szegény ember. ha lekaszálják. Szomjas soha ne legyél. Aranyat a nyári nap. Esőt. nőjél hamarabb. Csak erősebb.

leülnek a vándorok. Nagy kalap a fejében.Akkor is. ha fogak rágják. kukorica. akkor is. Eheti a kis Katica. ha kézzel vágják. aranylik fenn a faág. Rágcsálhatja Ica. Hogyha nehéz leteszi. Gyékén-gyákán. Gyün a Gyuri bátyám. Szedjük a sóskát. De hát tudja minden gyerek: miből sütik a kenyeret… Icarica. Minden aranysárga itt. Megfőtt már a kukorica. Kamra mélyén egér rág. Radnóti Miklós: Október Hűvös arany szél lobog. megeszi. Görbe bot a kezében. Vica. csapzott sárga zászlait eldobni még nem meri. Hogyha éhes. Tököt visz a hátán. Elaludt a kondás. . hát lengeti a tengeri.

Leaprítlak mind egy szálig. Pereg az orsó. Kinyílik a csontkapuja és cammogva előmászik Vén Dióbél bácsi. Csak Dióbél bácsi. Csurog a csurgó. Még ilyen vitéz nem járt itt. egy sem zöld. Volt egyszer egy dinnyeföld. Dinnyeföldön dinnye nőtt. kóró. Csak a szádat tátsd ki! Burján. jaj. megemlegetsz éngem. Tele a korsó. Tudom. most néked. Ha rácsapsz a dióhéjra. Csupa sárga volt a föld! Csoóri Sándor: Dióbél bácsi Ki lakik a dióhéjban? Nem lakik ott bárki. Egy sem piros. Weöres Sándor: Mély erdőn .Csicseri borsó.

víztől fényes járdaszélen szappanozza és lemossa hull a bodza. dobja. Mókus is gyűjt télire. Minek is rejt az az ág. van benne egy hosszú bodza. Elrejt jól a borókaág. Szedjük tele a kötényt. Beérett már a kökény. Ősz felé már hull a bodza. . Gyere. Nemes Nagy Ágnes: Hull a bodza A mi utcánkban kicsi utca. kiabál is Bandi bácsi. lila lesz az utca-hossza. Kis bogyóját dobja. drága bodza: tarthatom a gumitömlőt. de örülök. Mély erdőn ibolyavirág. kis bogyóját dobja. dobja. A héja már fekete. tágas a világ. az autóját szappanozza. Őszi fényes napsütésben. Nem gondolok semmi rosszra. míg az autót szappanozza. hull a bodza.Mély erdőn ibolyavirág.

Járok. járdaszélen nagy kupacban színaranyként csillogó. Hogyha belegázolok. hogy zizeg és hogy ropog! Mit csinálsz te? . mintha hullna sárga hó. sárga hóban. színaranyban. sárga lombot hullató.kérdik. Kezemre. Mintha hullna sárga hó. kezemre.Nemes-Nagy Ágnes: Akácfa Akácfa. térdig. akácfa. járok. csakhogy el nem olvadó. .

Móra Ferenc: Kertem alján Kertem alján lombot ontva vén akácfa vetkezik, ablakomba búcsút mondva nyújtogatja ágkezit. Ha szükellő őszi szellő simogatja sudarát, gallya rebben, halk zörejben sírja vissza szép nyarát. Puszta ágad bármi bágyadt, bármi búsan bólogat, vén akácom, e világon nincsen nálad boldogabb! Viharával, nyomorával, átaluszod a teletúj virággal, lombos ággal kelteget a kikelet.

Weöres Sándor: Galagonya Őszi éjjel izzik a galagonya, izzik a galagonya ruhája. Zúg a tüske szél szalad ide-oda, reszket a galagonya magába. Hogyha a hold rá fátylat ereszt: lánnyá válik, sírni kezd. Őszi éjjel izzik a galagonya, izzik a galagonya ruhája.

ÁLLATOS
Szabó Lőrinc: Falusi hangverseny Háp háp, háp, jönnek a kacsák, hű, de éhes, hű, de szomjas ez a társaság! Bú, bú, bú, boci szomorú, de hogy feszít tyúkjai közt a kukurikú. Röf, röf, röf, Orra sárba döf, Sonkalábán Kucu-néni fürödni döcög. Bú, röf, háp, sípok, trombiták. Víg zenével így köszönt e díszes társaság.

Én elmentem a vásárba, félpénzzel. Tyúkot vettem a vásárban félpénzen. Tyúkom mondja: kityrákotty Kárikittyom, édes tyúkom, mégis van egy fél pénzem. Én elmentem a vásárba, félpénzzel. Lovat vettem a vásárban, félpénzen. Lovam mondja: nyihaha. Tyúkom mondja: kityrákotty Kárikittyom édes tyúkom mégis van egy fél pénzem. Én elmentem a vásárba, félpénzzel. ludat vettem a vásárban, félpénzen. Ludam mondja: gi-gá-gá. Lovam mondja: nyihaha. Tyúkom mondja: kityrákotty Kárikittyom édes tyúkom mégis van egy fél pénzem. Én elmentem a vásárba, félpénzzel. disznót vettem a vásárban, félpénzen. Disznó mondja: röf-röf-röf. Ludam mondja: gi-gá-gá. Lovam mondja: nyihaha. Tyúkom mondja: kityrákotty Kárikittyom édes tyúkom mégis van egy fél pénzem. (...) Én elmentem a vásárba, félpénzzel. legényt vettem a vásárban, félpénzen. Legény mondja: angyalom.

(...) Kárikittyom édes tyúkom elfogyott a fél pénzem.

Petőfi Sándor: Anyám tyúkja Ejh, mi a kő! Tyúkanyó, kend A szobában lakik itt bent? Lám, csak jó az isten, jót ád, Hogy fölvitte a kend dolgát! Itt szaladgál föl és alá, Még a ládára is fölszáll, Eszébe jut, kotkodákol, S nem verik ki a szobából. Dehogy verik, dehogy verik! Mint a galambot etetik, Válogat a kendermagban, A kiskirály sem él jobban. Ezért aztán, tyúkanyó, hát Jól megbecsülje kend magát, Iparkodjék, ne legyen ám Tojás szűkében az anyám. Morzsa kutyánk, hegyezd füled, Hadd beszélek mostan veled, Régi cseléd vagy a háznál, Mindig emberül szolgáltál. Ezután is jó légy, Morzsa,

Tóbiás. egy tál dödölle. . most már békén megélnek. jól tette. Fölkapta egy kis kakas. mérges lett a kakasra. Élj a tyúkkal barátságba'. Ettél belőle. De a bögye kidobta. ne garast!" Kis kakas a piacon búzát vett a garason. Mind megették a magot. Éliás. a bögyébe betette. Gazdag Erzsi: A kis kakas rézgarasa Elgurult egy rézgaras. Ha fölkapta.Kedvet ne kapj a tyúkhúsra. Összeszidta a kakast: "Búzát adjál.. Ezt adta a begyének.. Kertbe mentek a tyúkok. Anyám egyetlen jószága.

Szalai Borbála: Hápi kacsa Volt egyszer egy kicsi kacsa. hasa. nyaka. kapta magát s szaporázva totyogott a tóra. fürdött lubickolt a tóban amíg az a szép sárga szín . máris tudott járni. Pihés volt a feje. Hát egy napon Hápi kacsa csodálkozva látja: hófehér lett nyaka. szárnya... Alig bújt ki a tojásból. mint a pitypang. Hogy a vízbe toccsanhasson. jót lubickolt este. hasa. Fürdött reggel. fürdött este. éppen olyan sárga. háta meg a szárnya! Addig-addig mosdott. mindig csak azt leste. úgy hívták. színe pedig. hogy Hápi. Hápi kacsa minden reggel fölkelt kakasszóra. háta.

itt a feketék! Príma papucs.. ki se látszik. zöldesbarna. -Válogathat minden liba. bam. Weöres Sándor: Kacsa-úsztató Tóvize. bom. . sárga. nézd a Nap is lement már. rövid a nap.. soha többé nem kell másik! Minden méret kapható! Minden papucs eladó! Hosszú a sor. van itt piros. reszket a tó vize. Éjfél tájban. egyél már. el nem vásik. tó vize csupa nádszál. Egyél libám. Bim. nyolc órára. Nézzék..mind lekopott róla. Esti harangszóra. egy kacsa. de a végén mindenki kap papucsot a lábára. szürkéskék. sárban ezer kacsa bogarászik. lila.. két kacsa oda császkál. Tordon Ákos: Libabolt -Libapaucs kapható!gá-gá-gágog Lúdanyó. csak teljék az árára.

pulykakakast kéne venni. Megállj kocsis lyukas a kas! Kiugrik a pulykakakas! Debrecenben csoda esett: két kis kakas összeveszett! Én a kakasod nem bánom. Szebb a pulykánál a páva. a pulykának rút a lába. Föl is út. a pulyka meg toprongyos. Mérges pulyka. csak az enyémet sajnálom. . te szereted Csak a háborút. le is út. rút. rút.Debrecenbe kéne menni. Rút. mert a páva aranyos.

haj! S nyelve hegyén0 elolvadt a vaj. hogy kemencén a vaj. Tarka cica. A lagziban a táncot csak erre járod. Csellón játszik a macska. fehér cica egyet ugrott. Gazdag Erzsi: Tarka cica. haj! Meglátta. penget rajta. nyávog. hej! . vonó a farka. Ez a csuda zenekar cincog. fehér cica Tarka cica. A gazdasszony haragjában seprűt fogott. fehér cica.Gryllus Vilmos: Hegedül a kisegér Hegedül a kisegér.

Cirmos cica dorombol. megütötte török basa. Hallgatja egy komondor. De én cica nem vagyok. odacsípte ajtóm sarka. tarka cicafej. Megütötte a szalmába. Fáj a kutyámnak a lába. Etetője mázas bögre. Ördög vigye ajtóm sarkát. vau-vau. hogy szebb az ő nótája. Itatója mély tál.S kopogott a fehér cica. Mért bántotta kutyám farkát? Öreg kutya sétál Füle-farka szétáll. Száz egeret fognék. Mért bántotta kutyám lábát? Fáj a kutyámnak a hasa. Fut a cica. Rá is kezdi. nyau-nyau. Egeret sem foghatok. Mért bántotta kutyám hasát? Fáj a kutyámnak a farka. Ha én cica volnék. . Azt gondolja magába'. Ördög vigye a szalmáját. Ördög vigye török basát.

Weöres Sándor: A kutya-tár Harap-utca három alatt megnyílott a kutya-tár, síppal-dobbal megnyitotta Kutyafülű Aladár. Kutya-tár! kutya-tár! Kutyafülű Aladár! Húsz forintért tarka kutya, tízért fehér kutya jár, törzs-vevőknek 5 forintért kapható a kutya már. Kutya-tár! kutya-tár! Kutyafülű Aladár! Benedek Elek - A kutya meg a nyúl Valamikor réges-régen, a világnak kezdetén, minden állat békességben éldegélt a föld szinén. Ki volt akkor nagyobb úr, mint a kutya meg a nyúl! Erdőn, mezőn együtt jártak, együtt ettek, együtt háltak; megosztották, amit fogtak, szóval: jóbarátok voltak. Egyszer, hogy a tél beállt, és a hideg hó leszállt, azt mondja a füles nyúl: - Rakjunk tüzet, kutya úr! - Rakjunk tüzet,aki lelke! Ne reszkessünk a hidegbe!

Nosza hamar gallyat szednek, tüzet raknak, melegszenek, melegítik bundájokat, általfázott irhájokat. Hej, de jó a meleg, télen, a havas zord erdőszélen! Azt mondja a vidám nyúl: - Játsszunk egyet, kutya úr! - Mit játsszunk? - Tán lakadalmat! - Jól van: játsszunk lakadalmat: - cincogjunk meg brummogjunk, ugrándozzunk, táncoljunk. Felszökken hát a víg nyúl. Szembe vele kutya úr: ugrándoznak, bokáznak, keringélnek, cicáznak. S hogy a táncot szebben járják, egymást hopp, hopp! átugrálják. Hanem ime mi történik! Az állatok így regélik: ahogy ottan ugrándoznak, nevetgélnek, bolondoznak, meglökte a kutyát a nyúl, s tűzbe ugrott a kutya úr. - Vaú! - üvölt a kutya! Mit csináltál, te buta! S hogy így rája kurjantott, a farkába kaffantott. A nyúl, uccu, vesd el magad! farka nélkül tova szalad. Nem kergeti a kutya:

leégett a papucsa! Azóta csepp a nyúl farka, s meztelen a kutya talpa, s azóta van, hogy a nyúl fut ha jön a kutya úr.

Volt nekem egy kecském, tudod-e? Kertbe rekesztettem, tudod-e? Megette a farkas, tudod-e? Csak a szarvát hagyta, látod-e? Weöres Sándor: A birka-iskola Egyszer volt egy nagy csoda, Neve: birka-iskola. Ki nem szólt, csak bégetett, Az kapott dicséretet. Ki oda se ballagott, Még jutalmat is kapott, Így hát egy se ment oda, Meg is szűnt az iskola.

Egy kis malac röf-röf-röf. Trombitálgat töf-töf-töf. Trombitája, víg orrmánya, földet túrja döf-döf-döf. Jön az öreg, meglátja. Örvendezve kiáltja: Rajta fiam! Röf-röf-röf-röf. Apád is így csinálja! Most már együtt zenélnek, kukoricán megélnek. Töf-töf-töf-töf, röf-röf-röf-röf ezek ám a legények!

Móricz Zsigmond: Disznók az esőben Perzsel a nap, meleg a nyár Kinn a mezőn a disznónyáj. Vígan túrják fel a tallót, Soha jobb dolguk még nem vót. De csak felleg kerekedik, Nagy zivatar közeledik, Dörög az ég, eső meg jég, Mintha dézsából öntenék. Megrémült a disznók hada, Fényes délben vágtat haza. Mind rémülten karikázik, Az új ruha még elázik. Van visítás, van sivítás, Jaj iszonyú a megázás,

Míg a falun végigérnek, Egyre kurrognak a vének: „…Hogyha én ezt tudtam vóna, köpönyeget hoztam vóna!” rásír a sok kis malac is! „Én is, én is, én is!” Ugy berontanak a kapuba, Aki ott áll az utjokba, Köszönni sem ér rá nekik, Mint a semmit, úgy fellökik!

Boci, boci, megfázott, Varrtam neki nadrágot, Nem akarta felvenni, Ágyba kellett fektetni.

Boci, boci, tarka, Se füle, se farka. Oda megyünk lakni, Ahol tejet kapni.

feketét.. hol volt hol nem. Csudálkozik Mehemed. Meg ne fogd a tehén farkát! Nem tudta ezt Mehemed.. sose látott tehenet. Mehemed. Nem is tudta Mehemed milyenek a tehenek. hová lett az iciri . tarkát. rákaptak egy iciri piciri kis tökre. Volt annak két iciri piciri kis ökre.Móricz Zsigmond: A török és a tehenek Volt egy török. Ott lakott egy iciri piciri kis macska. Meg is számol Mehemed három féle tehenet: fehéret. S felrúgták a tehenek! Móricz Zsigmond: Iciri-piciri Ajaj. Mi vagyunk a tehenek. Egyszer aztán Mehemed lát egy csomó tehenet. Csizmát húz az iciri piciri kis macska. Hány félék a tehenek. Volt egyszer egy iciri piciri házacska. "Ilyenek a tehenek?" Én vagyok a Mehemed. Számlálgatja Mehemed.

bánatában iciri picirit meglökte. Sehogy se akart békülni vele. Mirza. mint rejtelmes talány csendült a szó nagyanya ajakán.. mit jelent a szó. furcsa szót. mit magával hozott a kiscsikó. Megörült két iciri piciri ökrének: Vége van az iciri piciri mesének. Rátalál egy iciri piciri kis tökre.. Bejárja az iciri piciri kis erdőt. s nem leli az iciri piciri tekergőt. Felfordult az iciri piciri tököcske. mikor egy tavaszi vásár után udvarunkba vezette apám. Sejtelmünk se volt. mi is csak így becéztük: Mirza. s nem látja az iciri piciri kószálót. Mirza. aztán ráhagyta: .Egye a fene ezt a bolondos. Bejárja az iciri piciri kaszálót. Simon István: Mirza Ahogy első gazdája hívta." .piciri barmocska. benne a két iciri piciri ökröcske..

Vasárnap. hát elkísérte a konyhába is. Meglátta és kiáltott sikítva: „Hej. ha paprikát hozott. Örömöt. te Mirza!" S ráveregetve a kampós nyakra. Kert alól. űzte a bungó szarvasbogarat.. Nyihított. és télire majd kell a csizma is. Nappal persze ficánkolt nagyon. S kinek neve talány maradt. Ült némán a megrémült család. de megijesztettél. . lányok között a csikó kisérte. és halkan suttogta. petrencék között. lassan a sírba visz. Mirza. szepegte sírva. mint legszebb szót a földön: Mirza. ha ballagott misére. mögötte Mirza ugrándozott s selymes füvön. sok az adó. Nagyanyát leste: ölbe fát ha vitt. titok. kockacukorral kicsalogatta. Áthajolva a pudvás kapufán. dobbantott. játszott a tyúkokkal az udvaron. majd megszaladt. Aztán egy napon ebédnél így szólt apám: eladom.S így hívta ő is a kiscsikót.. nézte a távozót még nagyanyám. elvezették a kedves kiscsikót. mindenki letette a kanalát. kedvet. így szerzett nagyanyának örömöt. kinek deszkából tákolt kaloda volt istállónkban külön otthona.

napozik a gyíkocska. három kisfiának. ha esik. hol lakik a gyíkocska? Nem lakik az szobában. botlatja. Hát a róka hol lakik? A lakása róka-lik. csirkehúsról mesélget. sosem éri a nap. lódoktorhoz vontatja. oda búvik. hanem kövek zugában. Ki-kipislog nézeget. Hát a kis sün hol lakik? Falevél alatt. Be sötét a lakása. Kóc a kötőfék. amikor elfárad. lesi a szép kék eget. püff neki: sárba csöppen Csetneki. Csetleti. . Lenn a lyukban megpihen. ha vadászok kergetik.Csoóri Sándor: Csetneki Hosszú nyakú Csetneki sánta lovát csetleti. Szabó Magda: Ki hol lakik? Hátán tarka csíkocska. szakad szét. mert ha süt a napocska.

nemcsak ház. vele megy a háza. Hát a gólya hova fészkel? Kémény tetejére! Hogyha lenéz. van jó moha-ágya. Télen. meglátja. ő mást ad a két fiának. nincsen neki lámpája. csak egy kapuja. tenger. édes málnát szedeget. . Hol lakik a méhecske? Háza be fura! Nincsen annak ablaka. hogyha szél dudál. Hol a bagoly lakása? Egy vén tölgyfa odvába’. Ott lakik a homályba’. buborék a labdája. békát meg gilisztát. ott gyűlik a mézecske. Vízben alszik. ha elindul sétálni. vízben kel. lenn lakik a víz alatt. vízi nótát énekel. Hát a csiga hol lakik? Hátán a lakása. lefekszik. de mézraktár: amit hord a méhecske. meg túrós puliszkát. Hol lakik a halacska? A lakása tavacska. Akkor indul vadászni. mi fő lenn ebédre. folyó. hogy méhkaptár. Úgy hívják. óriás szemével. Hát a mackó hol lakik? Házát hol leled? Óriási kertje van: a zúgó rengeteg. ha eljő az éjjel. . kék patak.Hogyha álmos. nyáron járja a hegyet. barlangjában szundikál. Benn a házban levest esznek. vízből van a párnája. álmos kis feje alatt falevél a párna. nézi-nézi az erdőt.

szél sem ér nyomába. bolha ugrik. Róka gyűjti. három varjú kaszál. Hogyha szél fú. Ha a tisztáson suhan. Bolha ugrik. három varjú kaszál. mén a szekér. majd a malomba ér. Hát a nádirigónak merre van a háza? Sűrű nádas rejtekén fészek a lakása. szúnyog kévét köti. Mén a szekér. . A part alatt. susog a sás nótát. A malomban. hányja a szekérre. róka gyűjti. bársony füvön illan át barna kis patája. a malomban. s mint bölcsőben. hányja a szekérre. majd a malomba ér. fűszál a hintája. két kis szarvacskája! Az őzike merre él? Vajon hol lakik? Ágyát erdő közepén pázsitból vetik. leng a nád.Kövön-földön gyalogol. tapogatja az utat. a part alatt. rengenek a rigófiókák. szúnyog kévét köti.

három tarka macska. kemencébe rakja. tekenőbe tölti. harmadik követ vág. tekenőbe tölti. Tyúk a cipót csipegeti. hangya morzsát szedi. Tehén dagaszt. . Medve várja. másik rostál. tehén dagaszt. kemencébe rakja. kisült-e a cipó. hangya morzsát szedi.három tarka macska. Szürke szamár. Egyik szitál. medve várja. kisült-e a cipó. vizet hoz már. harmadik követ vág.

–Elvennélek. híre ment hetedhétországba. el akarta venni.Megunta már a tücsök: egyedül cirpelni . ölelgette a legyet. ha kicsi nem volnál.. te kis légy. ha görbe nem volnál. Farkas volt a mészáros. lagzit csaptak rája. Megvolt a nagy egyezség. . azontúl meg malacot tízet is lerántott. olyan cécót.. –Hozzád mennék. három ökröt vágott. te tücsök.

A dongó a darázzsal földön verekedtek. bíró akart lenni. sose láttam fullánkot még olyan mérgesnek.Kutya is a küszöbön borsot akart törni. mellé ugrott az egér. megfogta a sörkét. társa akart lenni. szúnyog a szekundás. zöld béka a flótás. . Odaugrott a hörcsög. büdös bogár a bőgős. farkas fújta farkát. előugrott a majom. Dühbe jött a cinege. macska is a konyhában szakács akart lenni. föl se tudott kelni. Gólya volt a prímás. úgy megvágta egy vén tyúk. Odaugrott a varjú. roptatta a pulykát. cibálta az üstökét. násznagy akart lenni. Dudázott a denevér. pofozta szegénykét.

föl ne csapjál faállatnak! .Orbán Ottó: A faállatok Azt mondják a faállatok. csikorog. ha úgy teszünk. a derekunk sehogy se forog. rémes ez a faállapot. Hogyha télen fabált csapnak. a nyakunk. nyikorog. Ha így teszünk.

Szúnyog Úr. Aki eztet elhiszi. kint fekszik a színbe'. a patikus. összeforrt a lába. torta. aki eztet elhiszi szamarabb a lónál. nagyobb volt egy lónál. kitörött a lába. több volt egy akónál. billen a szárnya. Virág a réten tárja a kelyhét. rétes. maga rakta sínbe. Megfogtam egy szúnyogot. szúnyog-patikába. s örömében felmászott a jegenyefára.Árkot ugrott a szúnyog. szamarabb a lónál. béles. Gryllus Vilmos Reggeli harmat kelti a lepkét. Virágkehelyben reggeli várja. nem vitték a kórházba. Jönnek a rokonok. Kisütöttem a zsírját. ismerősök sorba. Szaladtak a szúnyogok. Meg is gyógyult egy-kettőre. . Látja a lepke. Gyűlik a sok sütemény.

Hívta a gyöngyvirág.Katalinka szállj el. Kerék alá tesznek. Estére elaludt katicabogárka. Onnan is kivesznek. Tó partján a szúnyogok kalapot emeltek. . Egyszer egy hétpettyes katicabogárka. Éjjeli pillangó hazatalicskázta. Mert a Duna. Jönnek a törökök. Sós kútba tesznek. Meguntam gyönyörű Győrnek gyöngyvárában laktomat. oda is bekukkant egy szóra. Ide is. Rábca rákja rágja lábomat. Vigyed el a hideget. Elindult megnézni mi van a világban. Hozzál nekünk meleget. Hozzál onnan napfényt Arany tekenőbe. Nagybajuszú cincér bácsik sétálgatni mentek. Katicabogárka Szállj fel az égbe. hívta a vadrózsa. Rába. Onnan is kivesznek.

Ott mászik egy lomha csiga. senki sem tud gyorsabban szaladni. bokron. Visszaér az induláshoz. újabb fűcsomóra. titkolva a szégyent. nincs kivel fogadni. Te győztél? Ez hihetetlen! Fussunk vissza! Rajta! Rohan csacsi. remeg. a versenytárs. Azóta sem megy fejébe. kapaszkodik erőlködve. van-e kedved futni? Versenyezni. hogy a kedve versenyzéstől elment. már mondom is: . Senki sem jár éppen arra. fáradtan térdre esik. húz eszeveszetten. hogy győzhette le a csiga. körbenézve konstatálja. Ni-ni! Mégis mozgást észlel. nem figyel a szóra. bólogat pihegve. unottan a fűcsomón. de a szégyen hajtja. töri egyfolytában. jól elfárad.Sulyok József: Csalóka versenyfutás Kinn a réten Szürke Csacsi. csacsi fut sebesen. Végre felér. Félreérti ezt a csacsi: Egyesség lett kötve! Vezény kiáltásra futunk. Megszólítja: . fáradt.Csigapajtás. lassan egykedvűen. hogy Tőle itt. hol fog itt akadni. Mit lát a fűben a szamár? A csiga ott ül.Rajta! Se nem lát. árkon. se nem hall. Patája elé néz büszkén. elsomfordált lógó füllel. Odaér a nagytölgyfához. vízmosáson. hogy vetélytársra. s eszik. mit lát. nyelve kilóg. Körbenéz. liheg. versenyt akar futni. . de jaj. lábánál a fűben. ki fog előbb a nagy tölgyfáig jutni? A csiga csak kúszik tovább. szent Ramón!? Ül a csiga. Úgy kimerült. Csiga sem verte meg.

fia. más csigabiga. s kimeszelte házát. megcsodálja egész erdő népe. Várja otthon lánya. Gazdag Erzsi: Csigabiga néne Körülnézett háza táján csigabiga néne. csak egyformák. Olyan fehér. kettő csiga. . csigabiga-feleség. meg sem mozdult. nem találja párját. táskájában eleség. s háza előtt örvendezik csigabiga néne. „Közeledik már az ünnep. nem egy. olyan tiszta. kétszer is futásban? Nem is sejti szegény szamár. Gryllus Vilmos: Csigabiga Lassan jár a csigabiga. mint sok. meszelni is kéne!” Meszet oltott egy csöbörben. Megbámulja. nem egy futó fajta.A csiga ül egykedvűen.

te csigagyerek. Szalai Borbála: Csiga Zsiga Csiga család kicsiny fia.Csóré csiga csalán csúcsán cselleng. ki lakik e bokor alatt. félni fogsz itt magad! „Dehogy félek. kedves Gomba! Bebújok a házikómba! Nem lehet itt semmi hiba. kié az a fura kalap?!” El is indult Csiga Zsiga. nagy merészet: „Megyek én és széjjelnézek. azért vagyok Csiga Zsiga! . csalán csúcsát csipegetve fent leng. így növünk mi – gomba módra!” Nézte Zsiga a kalapot. „Az én nevem Gomba Gábor. itt az este. mint minden csiga. csóré csiga csupasz csápját megcsípi. de a csalán nem tűri. a kíváncsi Csiga Zsiga gondolt egyet. lassan ment. Míg odaért – azalatt jókorát nőtt a kalap.azalatt nyugovóra tért a nap. bánatosan sóhajtozott: „Hej ha gomba lettem volna. „Hallod-e. mi lesz veled? Éjszakára szállást ki ad? Meglásd. de nagy lennék már azóta!” Míg így töpreng . gomba vagyok a javából! Nagyot nőttem reggel óta.

holnapra is marad. virágot. . vajat. Kocsiztattam a csigát. Jól húztam a kocsikát. gyere ki. ég a házad ideki. Jól kialszom magamat!” Csigabiga. Nemes Nagy Ágnes: A csiga Húzgáltam egy kocsikát. Betettem a kocsiba. Ne csak füvet. Úgy kerestem a csigát. Lásson ő is világot. Kapsz tejet.Mire felkel majd a nap. Lassú állat a csiga.

egy se lelte. egy se lelte. Kereste a gyereke. Békás tóra gólya szállt. nézi arra. ebihalak serege.. seholse találja..Fésüs Éva: Békanóta Békakirály papucsának elveszett a párja. Intő szóra nem figyelt. ebihalak serege. . úgy elnyelte fekete tó feneke! Brekeke!. úgy elnyelte fekete tó feneke! Szalajtották a kis gyíkot. egy se lelte. nézi erre. nézze meg az árkot. úgy elnyelte fekete tó feneke! Nem találják a papucsot sehol a világon. Intettek a békának: Béka vigyázz! Ki ne bújj! Guggolj le és lapulj! De a béka nem ügyelt. Kereste a gyereke. ebihalak serege. Hajlottak a fűszálak. ezért ugrál békakirály ma is mezítlábon! Kereste a gyereke. Kerek tóba besétált. keresték a náderdőben szitakötő lányok.

. Hamm.. brekeke. megeszen a csőrivel. nádból épített tavi palotában. ha rád talál hosszú csőre. a bokorba.. Bújj be béka. béka.Kiugrott a tópartra.. -Hol lesz a lakodalom? -A királyi házban: sásból. békakirály párja? -Hetedhét mocsárnak a legszebb békalánya. nem mégy többet esküvőre. Béka. mert a gólya erre jár. jól vigyázz a bőrödre. -Hát a menyasszony ki lesz. ... a gólya bekapta! Zelk Zoltán: Hová szaladsz vizipók? -Hová szaladsz vizipók? -Keresem a békát! -Mért nem húzol kiscipőt? -Gyorsabb így mezítláb! -Miért futsz ily sebesen? -Én leszek a násznagy: ma tartják a lagziját a békakirálynak. erre lépdel most a gólya.

Ám a béka se lát. csattan. és a szúnyog mintha nem lett volna. mint a penge. . amikor a tóra vetül a gólya árnyéka. bekaplak. De a gólya sem hiába szállott le a tóra. de hálából megtanítlak úszni. Így biztatja a szúnyogot meredt szemű béka. se hall: ne félj. Csőre villan. hogy leszálljon elé a zsombékra. gyere.Kányádi Sándor: Tavon Szúnyog zirreg a tó fölött. bűvöli a béka. Szállj már alább. Ugrik is már. Alig várja. ne félj tőlem. mint az ostor: nyakon csípi béka úrfit. s viszi szúnyogostól. szentem! Szúnyogot én már náladnál nagyobbat is nyeltem. szúnyog úrfi! Hamm. gyere.

a cser is a fáradt madárnak. szóról szóra így volt: -Honnét. azon is meg ezen is pihenőt találnak. fák alatt megállva. föl se kelt. Éppen arra jártam én. a másik a cserre. nem fut a szellő semmitől csörren hát az ág. hallgatóztam. a vihar is lehevert. Jó a hárs is. olyan kedve van ma. az egyik a hársra száll.Zelk Zoltán: Erdőben-berdőben Alszik a szél. levél mitől zörren? Nem egyébtől. a szél öreganyja. szomszéd? -Ahol voltam. onnét! -Mit evett? -Eleget! -Mi jót? -Hernyót! . vártam én: fütyül-e madárka? Megértettem a szavuk. ha "csírr" volttanúm reá a kakukk. két madár röpül éppen erre. ha "csúrr" volt. Alszik az egész család.

s mint aki csak erre várt.-Hány volt? -Egy volt! -És még?– -Kukacot! -Mennyit? -Hatot! -Hát még? -Legyet! -Hányat? -Hetet! -Mást még? -Pondrót! -Sok volt? -Nyolc volt! -Jó volt? -Jó volt! Hallgattam volna tovább ezt a párbeszédet. ránk öntötte éppen! Megáztak a madarak. bőrig áztam én is! . megázott a szél is. s huga is a szellőezer levél útra kelt. de hirtelen akkorát fújt a szél: fölébredt! A vihar is vele kelt. dézsa a kezében. szinte szállt az erdő! Az égen egy felleg állt. szedhettem a lábamat.

Elöl ment a ponty. mint a ponty! Együtt mentek. Úszott. szálltak.Tamkó Sirató Károly: Pinty és ponty Volt egyszer egy ponty. mint a pinty! Volt egyszer egy pinty. Utána a pinty. Úsztak. Úszott.. ha a kelő napsugárban útjuk végére nem értek. Repült. tán még most is mendegélnek. mendegéltek. . Repült.. mint a pinty. mint a ponty.

veréb mászkál lent a hóban. . Most sír a veréb. hóesésben vacakolsz. megrándult a lába.Nemes Nagy Ágnes: Hóesésben Szakad a hó nagy csomókban. araszolsz. ázott pamutgombolyag. Fölfújtad a tolladat. üggyel-bajjal lejutott a fekete sárba. Veréb! Elment az eszed? A hóesés betemet. Nem is ugrálsz. igen fáj a lába. Mi kell neked? Fatető! Fatető! Deszka madáretető. Ágon ugrált a veréb. nem jár az idén már verébiskolába.

gólyának. Azt mondja a varga.Móra Ferenc: A cinege cipője Vége van a nyárnak. szalad a vargához. hűvös szelek járnak nagy bánata van a cinegemadárnak. fűzfahegyen lakó Varjú Varga Pálhoz. mert ő most a csizmát nagyuraknak varrja. Kapkod fűhöz-fához. De cipőt az árva sehol se tud venni. nem ér ő most arra. nem ilyen akárki fiának! Daru is. a bölömbikának. ő is útra kelni. Darunak. kár. gólya is. útra kelt azóta . kár. Szeretne elmenni. a bölömbika is. kár.

egyre csak azt hajtja. repül gallyrul gallyra: "Kis cipőt. Csak a cingének szomorú az ének: nincsen cipőcskéje máig se szegénynek. . Keresi-kutatja.a búbos banka is. kis cipőt!" .

Móra Ferenc: Fecskehívogató Villásfarkú fecskemadár. lessük. Cifra lepkék.Harkály vagyok. várjuk a csicsergő fecskét. rózsa. . itt a tavasz. Mi ragyog? Mi ragyog? Hát nem tudod. jaj de régen várunk! kinyílott már nálunk! Fátyolszárnyú kis méhecskék zúgva-döngve szállnak. kék legyecskék ide-oda járnak. ki vagyok? Béka vagyok. ki a fiát neveli. Rózsa. Nem is tudom. leveli. piros rózsa nyitogatja kelyhét. kopogok. Nemes Nagy Ágnes:Szorgalom Mi kopog? Mi kopog? . mióta vár rám ez a diófa.

Hófehér galambbá Hogy kellene lenni. Attól kér tanácsot. "Nincsen annál könnyebb Neveti a róka Fürödj meg a hóban. Hogy ő télen-nyáron Örökkön-örökké Feketébe járjon. Mit kellene tenni. Unta szegény jámbor." . Hogy magam sem tudom. Te fekete csóka! Olyan fehér galamb Lesz rögtön belőled. a róka. Ahogy így tűnődik Ághegyen a csóka.Móra Ferenc: A csókai csóka Csókai csókának Mi jutott eszébe? Föl szeretett volna Öltözni fehérbe. Mit higgyek felőled. Arra ballag éppen Csalavér.

Róka csípte csóka. S csapott nagy ozsonnát Belőle a hóba.Nagyeszű rókának Szót fogad a csóka. . Nagy vígan leugrik Az ágról a hóba. Kérdi is a rókát. Csóka csípte róka Így lett fehér galamb A csókai csóka. galamb vagy" Csípte meg a róka. Az orra hegye se Látszik ki belőle. Mit hisz most felőle? "Azt hiszem.

Csak gubbasztunk télen-nyáron. Az én szoknyám csupa folt már. hát ez milyen élet? Szeretném már látni én is lent a délvidéket. cipőm is elkopott. soha sincsen pénzünk. akár a hó. bezzeg gólyáné milyen szép piros csizmát kapott. bezzeg gólyáéknak ott a főutcán a fészkük. A mi házunk szedett-vedett. bezzeg gólyáné ruhája fehér.Markó Béla: Bezzeg a gólya Varjúné szidja a párját: nem vagy semmire jó. Szeretnék már én is minden .

már csepereg. Varjúné egész nap kárál. Kár érte. itthon pedig lehetőleg a kéményen lakni. messzire száll e csúf madár. ha nem vagy. A hegy mögül felhő röpülmeg-megered. Sárgul a táj. . kár. Nem vagy gólya? Na. dühös már a párja: meglesz minden! Menj és fogjál / békát vacsorára! Békát fogjak! Megőrültél? Nem vagyok én gólya. kár. Kár érte.ősszel elutazni. Repülni kél nagyszárnyú szél. éljél varjúmódra! Zelk Zoltán: Varjúnóta Elmúlt a nyár.

fázik a táj. már az ól tetején billegett a farka. Noszogatja magát: ." Mikor ezt gondolta az egyszeri szarka. ezt már igazán le kellene hozni. kár. beletekingetni ünneplő ruhába. illegett-billegett sebesen a farka. fát verdeső. balra billegette.Ősz eső. kár érte. Jobbra illegette. a delelő napot el-elnézegette. Jó lenne tükörnek a szarkaszobába. Móra Ferenc: Az egyszeri szarka Csörgött a sövényen az egyszeri szarka. Gondolta magában: "De szép fényes holmi! No.

"Előre. Mindjárt elérem már" pislantott az égre. szárnya mellé dugja pápaszemes orrát. Onnan szaporán a kútágasra billen jaj. csirip. S vissza a sövényre lerepül csörögve: "Nem szeretek nézni rámátlan tükörbe." Vén veréb a porban mosogatja tollát. s átugrik hetykén a kazal tetejére. csirip. a nevető napra fitymálva hunyorog. előre. de szegény feje hova menjen innen? Az egyszeri szarka jobbra-balra forog." Nem minden tarka szarka farka tarka. az egyszeri szarka nagyot akart volna. szénás óltetőről szalmás csűrtetőre. csak a tarkabarka fajta szarka farka tarka. "Csirip. s nem bírta a farka. .

Ha az a tó enni ád.A tó szélén ring a nád. gólya. . Zelk Zoltán:Gólya. hosszúláb. hosszúláb. gólya Gólya. nádi hegedűvel. Magyar gyerek gyógyítja Síppal. egy tóból áll a világ. gólya. ott kezdődik a világ… xc Gólya. gilice! Mitől véres a lábad? Török gyerek elvágta. hol kezdődik a világ? . hol ér véget a világ? .Gólya. gólya. dobbal.

De mikorra aztán vége van a nyárnak. békát fogni ment a tóra. Belseje néhány puha-pihe szalma. csak az őszre várnak. napsütötte délnek. Ám a béka sem volt rest. kis ágakból hordja. Éhes volt az öreg gólya. gólyafiókák kicsi birodalma. felnőnek a gólyák. Fészkét gallyakból.Gryllus Vilmos: Kémény tetején Kémény tetején kelepel a gólya. övék már az egész világ. mégis visszatérnek. Messzire szállnak. Vízbe ugrott egyenest. .

békát keres. Van-e fogad hófehér.Dénes György: Gólya Láp közepén áll a gólya. kisegér. Egér. Adjál nekem vasfogat. Én meg adok csontfogat! . csőre veres. csitteg-csattog tilolója. tolla szürke. csíkot kutat. egér.

rátörnek a hörcsög görcsök. szalmaház. Láttam szőrös hörcsögöt.. pocakon pöckölte az őt pocakon pöckölő. picike pocakos pockot. készítenek szekeret. Abban lakott hét süntestvér:Sün Aladár.Devecsery László: Az egerek szekere Szalmatető. . benne vajon ki tanyáz? ott laknak az egerek. Csipegetik verebek! Éhesek az egerek.. Szalmából font a szekér. tíz búzaszem belefér. Csukás István: Sün Balázs Erdőszélen. s ha búzaszem nem marad: felfalják a lovakat. Éppen szörpöt szörcsögött. Ha a hörcsög szörpöt szörcsög. pocakon pöckölt egy másik picike pocakos pockot. Egy picike pocakos pocok. Sajtból vannak a lovak. erdőszéli tölgy tövében volt egy ház. és a pocakon pöckölt picike pocakos pocok.

Sün Piroska. Sün Demeter. Telt az idő. múlt az idő Éjre éj és napra nap Egyre többször fordult elő. Sün Adorján. mit tehetett. Lefeküdt a küszöbre. elindult Lába nyomán Porzott a vén gyalogút. S előfordult ilyenkor. Demeter és Tihamér!” Miután így elbúcsúzott Fogta magát. . Sün Tihamér s a legkisebb: Sün Balázs. Sün Adorján. nyomakodott Morgott. hogy a házból a legkisebb kimaradt. Furakodott. Sün Dorottya. Hogyha jól bevacsoráztak Szűk lett nékik az a ház.” „Éppen ezért én elmegyek Szerbusz néktek hat testvér Sün Aladár.Sün Piroska. Hogy kívül rekedt Sün Balázs. „Ebből elég! Torkig vagyok!” kiáltott fel Sün Balázs „Sokan vagyunk. perelt dühöngve Semmit se ért. s kicsi nékünk ez a ház. Sün Dorottya.

hogy zörögnek A kalyiba ajtaján. Épített egy kalyibát. Sün Piroska. „Ki az? – szólt ki fogvacogva Ki kopogtat éjnek idején?” „Mi vagyunk az – szóltak kintről Mi vagyunk a hat testvér Sün Aladár. így poroszkált Szomszéd tölgyig meg sem állt Ottan aztán sürgött. Demeter és Tihamér!” „Elvitte a szél a házunk.Így baktatott. És mire a nap leszállt. belé feküdt s hortyogott hogy csörögtek s remegtek az ablakok. Tetőt ácsolt. Árkot ásott. ázunk-fázunk idekinn. . forgott. Sün Adorján. Sün Dorottya. Éjféltájban vihar támadt Hajlítgatta a vén fákat Fújt a szél nagy zajjal ám S arra ébredt. ajtót szegelt. „Így ni! – mondta – most már végre kényelmesen alhatok! Nem tolnak ki a küszöbre a nagyok!” Falevélből ágyat vetett Kényelmeset. falat emelt. engedjél be.

elaludtak S arra ébredt Sün Balázs: Újra kicsi lett a ház! Mert az éjjel ide-oda lökődve Kiszorult a küszöbre. újra fára megy. mókuska. Betódultak mind a hatan Tele lett a kalyiba Kérdezte is Sün Tihamér: „Mondd csak testvér. Nem lesz párnám a küszöb!” Mókuska. huncut a mókus. „Ejnye! – mondta fejvakarva – Mit tehetnék? Megnövök! S akkor talán nem lesz ágyam.csurom víz a kabát rajtunk és az ing!” „Jól van. Zelk Zoltán: Őzek. jól van . a fekete sárba. nyulak.szólt Sün Balázs – Jövök már” S fordult a kulcs. felmászott a fára. leesett. nyílt a zár. leesett. nincs csak ez az egy szoba?” Lefeküdtek. Doktor bácsi ne gyógyítsa meg. szarvasok .

. hideg már az erdő. nyulak. nyulak. szarvasok. havat hoz a felhő.Őzek. nyulak. Őzek. nyulak. mit isztok utána? Három patak jön mihozzánk ma ebéd utánra. jégen fűtött falevélke. Őzek. Őzek. szarvasok. nagyon régen. szarvasok. szelet hoz még az éjszaka. Zelk Zoltán: A három nyúl Egyszer régen. falevéllel. hol alusztok éjjel? Betakar minket az erdő köddel. szarvasok. mi lesz ma ebédre? Havon pirult fűszál.

akármilyen ravasz róka. s buta róka is elhitte. .. Jaj. ebédre rókahúst eszünk! Nem fogjuk az időt lopni. selyemfűre települtek. amikor felkerekedtek. Összebújva tanácskoznak. mikor lenézek a földre.. úgy bizony.zúgó erdő közepében..Úgy. három nyulak összegyűltek.Ezután már urak leszünk. szájuk. mert a szarka így kiáltott: "Egy jegenye fölött szállok.. három nyulak ülnek körbe. s felkiáltott: "Mit csináltok? Mit csináltok. mekkora nyulak voltak! Jaj. " Ennek a fele se móka! Szedte is lábát a róka..Csacsi szarka. most indulunk rókafogni!. De hát hogyne hitte volna. hogy már végre hazamennek.. egy szarka felettük szállott. a medve egér hozzájuk! Hát még miről beszélgettek? Hogy eztán csak rókát esznek." . a hírt vitte.. talán csak egy fél óráig. mekkora fejük. mint az urakfelelték a három nyulak. nem elhitte? Repült is már. három nyulak? Úgy ültök ott.. mint az urak. ottan se ültek sokáig.

szájuk kis egérke vagy hozzájuk! Hát még miről beszélgettel . komám. a rókával versenyt futott. mit láttam. ide hallgass! Az erdő közepén jártam. Akkora volt foguk. a farkas is futni kezdett. jaj. szaladt. csak mielőbb odaérne! Hát amint ott futott. farkas koma?" . majdnem az orrára bukott! Addig futott. a medve így szólongatta: "Hova szaladsz. ne is kérdjed.. mit láttam! Három nyulak ottan ültek éppen ebédre készültek. ha kedves az élted! Erdő közepében jártam. szaladj. most is borsódzik a hátam. jaj..Futott ki az erdőszélre. fél méter is volt egy foga! Hát még miről beszélgettek? Hogy eztán csak farkast esznek. mit láttam. szemben vele farkas haladt: -Szaladj te is. sosem láttam ilyen szörnyet. No hiszen egyéb se kellett.Medve komám. jaj. és akkora. amíg szembe nem jött vele egy nagy medve. farkas. ottan ültek három szörnyek! Három nyúl volt.

. eldobta a puskáját is. közbül a farkas lihegve. "No hiszen csak ne nevessél. szellő se érjen utánuk. Ezalatt a nyusziházban. "Az erdőben három szörnyek. egy vadász jött velük szembe Nézi is őket nevetve: együtt szalad róka. Szaporán szedték a lábuk. de akkorák. most az egyszer érjen haza. fűszálakból vetett ágyban három nyuszi aludt szépen. medve. ... sohase vadászik többet.. Ijedtében megfogadta. Így szaladtak erdőszélre.. nehogy bajba essél! Szaladj inkább te is erre!" kiáltott rája a medve. hátul medve. vigyázz... összebújva békességben. szomszéd erdő közepébe. puska sem öli meg őket. nem láttál még ilyen csodát!" Szedte lábát a vadász is.. Három nyulak. Elöl róka. csak ne falják föl a szörnyek. Amíg futottak lihegve.Hogy eztán csak medvét esznek!Egyébre se volt már kedve szaladni kezdett a medve.

Nyúlanyó az ajtó mellett nevette a hajcihőt. dédelgették. táncoltak... friss káposztalevelet.. két testvérke tüzet rakott. Örvendezve babusgatták nénjei és bátyai ölbe vették. mindenki serénykedett.. de a végén megsokallta. megcsodálta a kis nyuszigyereket.mese Nyúlmamának húsvét táján nyuszilánya született egész népes rokonsága körülállta. daloltak néki ám az álmos nyuszi bébi nem játszott és nem evett. Hoztak édes sárgarépát. másik három mosogatott. és a lármás nyuszihadra feladta a nyúlcipőt..Szablya István: Nyuszi. majd megették.. ... Egy kis nyuszit boltba küldött: Hozzon langyos friss tejet.. úgy szerették vitték volna játszani..

s puha szénát tett bele.. gyorsan nekilátott.. "Kérlek. nyuszi. eltolhatja kankalinos patakpartra nyuszitojás kocsiján.. Erdő szélén házikó." . házikóban nagyanyó. míg a másik darabot kiskocsinak kinevezték. aki jó lesz... és hozzá két nyúlgyerek szép kerekeket faragott. segíts énrajtam! A vadász a nyomomban!" "Gyere.. sose félj! Megleszünk mi kettecskén.Nyuszipapa sem maradt rest ő a bölcső mestere: Fürgén. egy nagy tojást ketté vágott. Holnap reggel ha felébred az aprócska nyuszilány. Hát egy nyuszi ott robog. az ajtaján bekopog. Egy fél tojás így lett bölcső.

Tutálibe tálibe. Minek mégy te az erdőbe? Ingyom-bingyom tálibe. ugrabugrál. kis nyúl. Minek néked az a vessző? Ingyom-bingyom tálibe. Tutálibe tálibe. Minek néked az a kiskert? Ingyom-bingyom tálibe. Minek néked az a virág? Ingyom-bingyom tálibe. Vesszőcskéért. Tutálibe tálibe. bukfencet hány. Jóanyámnak.) Parton ül a két nyúl. Lengyel népköltés (Weöres Sándor ford.Hová mégy te kis nyulacska? Ingyom-bingyom tálibe. Virágoknak. Tutálibe tálibe. Kertecskének. lyukba bujkál. nagy nyúl. Tutálibe tálibe. Az erdőbe. fűbe turkál .

s fagyit adnak forintért (mindig málnát. rikácsol. mozin innen. ahol az a nagy közért. sínen ült egy fehér nyúl. téren túl. nagy nyúl. . rágógumit kapni itt. nyulat is. ott nyúl. Füle hét centiméter is elért. láttunk már nagyobbat is. Csukás István: A sínen ül egy fehér nyúl Mozin innen. S szemben áll egy új trafik. de rémes! De ez itt most mellékes). Szeme piros. téren túl. kis nyúl. hol rikkancs rikkant. szóval ott a sarkon. bár mi fület.itt nyúl. hol a 6-os befordul.

hátul ült Cső Bendegúz. pléhtető. hanem ül. És még? Ejnye. üvegablak. ölében a táskája. a nagybajszú kalauz. közepes nagyságú volt. egy tükör! A mi nyulunk. mikor jött egy villamos. se a szájtátó gyerek. lekötötte a plakát). se rikkancs. se fagyis (málnát kutyul a hamis) se közértes eladó. múlt nyáron. így nem vették észre őt. a vízhordó szamáron. se mozis. Bár csak úgy körülbelül. csattogva. ne tarts föl. elől ült a vezető. értsünk szót. ( nem is csoda. a rikkantó. .Hogy hol? Falun. se az álmos trafikos. Csikorogva. itt van. Üres az út délelőtt. jött a 6-os kattogva. Mivel nem áll. nézd meg. háttal állt. se rohanó emberek. fejében a sapkája.

sárgarézt. számolta az aprópénzt. és azóta körözik! Tán harap is! Jobb lenne ha magától elmenne!" Felijedt a trafikos. "Nocsak vonal. lenn a sínen. az ablaknál utasok élvezték a huzatot. feltételes megálló!" Nem kaptak több huzatot. a nagybajszú kalauz.mordul Cső Bendegúz. Majd előre mentek mind hogy mi baj s mért állnak itt? A vezető mutogat: nézzétek csak a nyulat. hogy zavarjuk el innen? "No . átszálló. mért állt meg a villamos? . felálltak az utasok.nadrággombot. A nyílt pályán megállat e torzonborz vadállat! Biztos cirkuszból szökik. ott ül.

Odanéz a közértes. "Enyém a nyúl emberek! Már mióta kergetem. két kezével integet. szabad lett immár az út. szó. iheg-liheg. Mindenki megkönnyebbült. lukat fúrt a ketrecen. sehogyse fogy a málna. és a lukon megszökött. mi szó. a fagyis is (bár mérges. fülöncsípte a nyulat. komoly is ajtóban áll a mozis. pedig nagyon kínálja) s mert baj lehet. nagyon fú. nem csinál több galibát!" S nem tétovázott sokat. . ez itt egy szenzáció. néz a rikkancs. hét és nyolc óra között! Legyen tanúm a világ. minden szembe mosoly ült. nézik bárgyún szó nélkül: a sínen egy nyuszi ül! Végre jött egy kisfiú.

hangyák közül nem is egy! Lesik. Osváth Erzsébet: A hét ügyes tapsifüles Gyalogösvény. mint a sas. távol. Ekkor bukkan fel egy ember. Melyik kapja a sok tapsot? Futóverseny a javából! A cél nincs már messze. zsákmányra les. Figyelik fák. legfürgébben futni tudó. vállán puska. hű. No. Bámulja hét vörösbegy. most mi lesz?! . patakpart. Bajnoki cím lesz a tét. füvek őket. hét nyuszi. oly éles szemmel. A hét nyuszi hova tart? Versenyre kel mind a hét. tengelicék. melyik lesz a bajnok. Megkapja a legjobb futó. barna őzek.a villamos elindult.

őz.Felneszelnek ám a nyulak. Őzgidácska. arra ballag öreg néne. Ölbe veszi. sete-suta. eltörött a gida lába. dolgos. rátévedt az országútra. megsajnálja. hazaviszi kis házába. derék. lám. Cili cica. Panaszosan sír szegényke. Megszólalt a róka. madárének. mackó. farkas.Lám. mintha volna édesanyja. tőle tudom ezt a mesét. megbotlott egy kidőlt fába. Éljen a hét futóbajnok. bokron felzengett a madárének. a szarvas: . falu szélén lakik az én öreg néném. a hét tapsifüles milyen fürge. dédelgeti. melegszívű. friss szénával megeteti. Bodri kutya . forrásvízzel megitatja. Így maradt a vadász hoppon és egyszerre száz fán. milyen ügyes! Megérdemli mind a tapsot. örömének. Hol lelhetnek egérutat? És egy röpke pillanat hét nyúl hétfelé szalad. Fazekas Anna: Öreg néne őzikéje Mátraalján. Ápolgatja. mókus.

Esti szellő ködöt kerget. vígan szól a kakukk hangja. Gyorsan gyógyul gida lába. bábot cipel szorgos hangya Várja patak. . hol selyem fű. gyenge hajtás. gyere haza. csak az anyja úgy ne várná. Barna szeme bús-szomorún csüng a távol hegykoszorún. kék ég alján futó felhő. nem bántják a kis vendéget. tarka mező száz virága őztestvérkét hazavárja. hej. Reggel bíbor napsugarak játszanak a felhő alatt. puha pázsit. elmehetne az őzbálba. de nincs hozzá való kedve. kopácsol a tarka harkály. várja szellő. Ahol mókus ugrabugrál. vidám táncot ellejthetne. csak a nénét ne sajnálná! Éjjel-nappal visszavágyik. nagyon is visszamenne. gida pajtás!" Könnybe lábad az őz szeme. lankák üzengetnek: "Vár a sarjú. dombok.mellé búvik a zugolyba. tanultak ők emberséget.

rétre. amíg látja: "Élj boldogul. Újra kihajt fű. egyre jobban szaporázza. ember házban. onnan lesi öreg néne. hogy búcsút intsen: "Ég áldjon. csendben ballag. kicsi csalit" s mint a szél. Öreg néne megsiratja. őz erdőben. eliramodik. egyedül él öreg néne. visszatipeg öreg néni. rét. Ölelésre lendül karja: . kattan ajtó. hó borul már házra. és integet. vissza . fordul a föld egyszer-kétszer. Haszontalan állatkája. lilák. De a tetőn. ki-ki lakjék hazájában. fenn terem a mohos sziklán. Kapuig is elkíséri. kékek. zörren ablak. levél sárgul. lepereg a vén bükkfárul. kisgidája visszanéz-e. zörgetnek a kerítésen. nem felejti a kisgidát. őzgidácska!" Lassan lépdel.harmatgyöngyös harangvirág.dehogy . virág. Kitekint az ablakrésen: ki kopogtat vajon éjjel? Hold ragyogja be a falut. kitárja a kicsi kaput. Nyár elröppen.mégse tartja. vadárvácskák. fa. mint a villám. s olyan gyorsan. hegygerincen megfordul.

mért is volna? Ha fú. és azóta így nevezik: Őzanyóka. évről évre. nincs egyedül. Piros pipacs. beereszti. szíve dobban.kis gidácska meg az anyja álldogál ott. köd utána. Gida lábát két kezébe veszi lágyan öreg néne. az meg ott a gida fia. ne szepegjen fiacskája. télen-nyáron. belevész az éjszakába. Körülötte gidák. zsálya . felbiceg a dombtetőre. Mátraalji falu széle. Eltörött a mellső lába. fejük hajtják az ölébe. a kicsi bak hazaballag. őzek. Falu népe is szereti. szegfű. kapuban ül öreg néne. sok a dolga. S köd előtte. hogy szemével kérve kérje: gyógyítsa meg öreg néne. megismeri: őzmama lett a kisgida. Meg is gyógyul egykettőre. kedves szóval becézgeti öreg nénét. s mire tölgyről lehull a makk. ha fagy. látogatni el-eljőnek. puha gyolcsba bugyolálja. elhozta hát a kórházba.

Semmim sincsen. tóban tocsogó. Récém. fuss el véle! Kányádi Sándor: Róka-mondóka Volt egy kicsi kakasom. Gidára vár sós kenyérke. Gácsérom és gúnárom. nagy köcsögben. elvitte a róka. elvitte a róka. tirárom. nevet. vigye el a róka! . elvitte a róka. Jércém is a tavaszon. Volt egy ludam. Egyiket Gál Péter hozta. kis csuporban szivárványszín száz csokor van. sír is Őzanyóka. énekszótól zeng a háza. falu szélén lakik az öreg néném. jó tojó. melegszívű. dolgos. Vadvirágnak dal a párja. Mátraalján. harmadikat Horváth Erzsi. egyszer te is légy vendége. másikat meg Kovács Julcsa. itt a vége. elvitte a róka. úttörő lesz valamennyi. elvitte a róka. kalácscipó aprónépre. derék mese őrzi aranyszívét. oly vidám a gyereknóta.virít háza ablakába.

Weöres Sándor: Medve-nóta Kinn voltam a rengeteg erdőn. ha bebújok. Medvét láttam kúszni a lejtőn.” A medve töprengése Jön a tavasz. barna medve üldögél. Barlangból kinézzek-e? Fák közt szétfürkésszek-e? Lesz-e málna. Mennyi szégyen ér most vénkoromban. Lompos medve brummogva ballag: „Mászni könnyű ilyen fiatalnak. de nehéz. hortyogok. . odú-méz? Ez a kérdés. éhezem. ha bebújok. kibújás vagy bebújás? Ez a gondom. Kulloghatok éhesen odúmba. Megszökött a medve vacsorája. ha kibújok. Tíz körömmel másztam a fára. megy a tél. óriás! Ha kibújok. jót eszem. vacogok.

Márikának. Szép az erdő mindenütt: szőke nyírfa.Nemes Nagy Ágnes Nagymosást tart medve néni Két kisfia kérve kéri: „Míg te mosol. Tele kosár. néznek erre. itt a málna. El nem rejti azt a fenyves. néznek arra… „Jaj! Hová lett a kosár?” Pamat-fülük égnek áll. sima bükk. málnát szed két kicsi bocs”. Elnyúlnak a fa alatt. a nyúlnál!” „Répán élek – mondja Nyúl Pál – meg káposztalevelen. két kis bocsnak elegendő. ha találnak. . „Hé! Lopják a kosarat!” Felriadnak most a zajra. Jaj be édes. Olykor meg is reszelem”. „Itt a bokor. Málnát szednek. Fölverik a bokrokat. licsi-locs. tömd a szádba! Szúr a tüske? Annyi baj! Bozontos a medve-haj”. akinek a keze enyves! A két mackó szétszalad. kis húguknak. tele bendő. „Nézzünk körül ott.

itt a jaj! Egy fatörzsön elhasal. s kölcsön ad egy kosarat. mert a fáról leszalad. „Nézd csak. idesüss. az a jó!” Mókus Miklós kedves fickó. három bocsnak elegendő. be édes. Itt az este. „Hát szaladjunk most utána? Nem. nézd csak. míg mama mos”. ki fut erre? Senki más.Róka-asszony mondja: „Mackók! Málnát nálam mért kutattok? Mért csináltok galibát? Többre tartom a libát!” Sün Sámuel a fa tövében siklót vacsorázik éppen. mogyoró. ágyuk vetve. mint Tolvaj Ferke!” Itt a baj most. „Nincs ennél jobb eledel!” – mondja bölcsen Sámuel. Nincsen otthon már hiba. megszedjük. tele bendő. málnát eszik Márika. zamatos. boldog ám a két kis mackó. „Mókus! Mókus! Hol a málna? Nem te vitted föl az ágra?” „Málna?! Dió. Tele kosár. Medve néni fonogat – így őrzi a bocsokat . itt a málna! Ó. alszik három buksi medve. meg fenyőmag.

ritkán mosdasz. nálam szörnyebb tigris nincs is!" . inkább piszkos bundát hordasz.Orbán Ottó: Tigris Tigris. Erdőben. tigris. mezőben udvarolsz jó erőben: "Én vagyok a Szörnyű Tigris.

Vasárnap kényes. Kedd .van eladó sütőtök. Péntek pitvarába. Szombat szobájába. Hétfő. Ma csütörtök. vasárnap. Kedd kedvibe.NAPTÁR Hétfő hetibe. Csütörtök . Vasárnap . Szerda szeribe. szerda. kedd. Péntek . csütörtök. Péntek. Holnapután lepényt eszek.kevés lesz a meggy. Csütörtök csendes. Hétfő . Jó dolgunk van. Szerda szerelmes. Hétfő heves Kedd kedves. Szombat .vége van a vásárnak. Szombat szappanos. Vasárnap a verpeléti vásárba. Péntek piszkos. szombat.zöldül már az mező. Csütörtök csűribe.megérett a málna. Szerda .paszulyos az inged. . holnap péntek.hajthatod a lovat.

Kalászt érlelő június. Szelet fúvó szeptember. Július érlelő. Október borozó. Széllel bélelt április. Akkor évben jól ereszt A kolbász és a gerezd. Télelő november Január elől jár. . Megcsordítja az ereszt. Ha megfénylik a vízkereszt. Június nevelő. Május szépen zöldellő. Szerda után csütörtök. Dinnyeszedő augusztus. Szeptember gyümölcshozó.Mint erdőn a madárnak! Görögdinnye. December pihenő. Február a nyomán. Április nevettető. Virágnyitó május. Hóolvasztó március. Szüretelő október. November télelő. török tök. Jégen járó január Havat fújó február. Augusztus csépelő. Március szántóvető. Kendernyövő július.

Bőven terem. puszta. Ha pedig északról: Keletről jégeső jő. Hogyha erős vagy nedves. Megtelik borral a pince. Szépen fénylik Vince. Ha Mátyás nem talál jeget. Meleg ruhát. Bonifác. akkor tör. Hogyha Medárd pityereg. Negyven napig csepereg. Ha Zsuzsanna napján az ég Megrendül délről: Nyugatról jó idő. Minden termés szépen áll. Pál fordulása ha tiszta. mező. Ha pedig havas vagy nedves.Öregektől tudom ezt. Ha ködös lesz a hadakozás. Ha húsvétkor eső száll. Ha ködös: embernek sírt ás. Szervác. Ha szeles: jő hadakozás. Ha szeles. Ha fényes lesz Szent Pál. Pongrác. akkor csinál. . Pünkösdig az meg nem áll. nem gatyát. Ha pedig talál. embernek sírt ás. Lesz a kenyér igen kedves.

Daru. gólya útra kél. Ha Péterkor nagy a meleg. Hull a dér. Várhatod a hideg telet. jön a tél. JANUÁR Pálnak fordulása Fél tél elmúlása .Lesz kenyér igen kedves. Karácsonyig vígan Legelhet a kecske. Ha Szent Mihály napján Még itt van a fecske.

Ha fénylik a Vince.Piroska napján a fagy Negyven napig el nem hagy. Megtelik a pince. A ködös január Nedves tavasszal jár. .

FEBRUÁR Gyertyaszentelő melege sok hó a jégnek előjele Gyertyaszentelő hidege Koratavasznak előhírnöke. Jeget olvaszt Mátyás. . akkor bizony csinál. hogyha talál S ha nem talál. Ha derűs a Román napja Ég áldását bőven adja.

József kezessége Jó év kedvessége. Fehér Nagycsütörtök Indán sül meg a tök.MÁRCIUS Gergely-napi szél Szent György napig él. Neki fáj márciusi hó. . Márciusi por fűnek jó.

ÁPRILIS György-nap előtt. . György-nap után sok is esik. Hogyha Vitálisz didereg. Tizenötször lesz még hideg! Áprilisnak szárazsága. Jó gazdának bosszúsága. Áprilisnak nedvessége Fáknak termőképessége. ha nem esik.

A vincellér mint a páva kényes. . Május hava hűvössége A gazdának üdvössége. Pünkösd-napi esésre ne várj áldást vetésre. Mint az áldozócsütörtök Olyan lesz őszi időtök.MÁJUS Orbánnak a napja hogyha fényes.

JÚNIUS Ha száraz a nyár eleje Szent Víd Bő esőt hoz. János-napi zivatar Negyven napig elvakar. szavamra. ezt Elhidd! Margit-napi esőcseppek Tizennégy napig peregnek. .

Anna asszony reggele már hűvös. Mihelyt a pók széttépi hálóját. ne játssz vele. Jön a felhő. Magdolna sárban csücsül.JÚLIUS Esős Illés rossz. s rögtön tartós esőt ád. mert áldást nem hoz. . Jakab napja vihart szül.

kemény tél várható. ha szép.AUGUSZTUS Ha Domonkos forró. Bertalan szép idővel. Lőrinc-napja. Sűrű eső augusztusban. sok a gyümölcs. az ősz is nekünk kedvel. és szép. . Jó mustot ád a hordóban.

Mihálykor az észak s keleti szél. olyan az egész hónap. Az időt Kisasszonynapja. négy hétre előre szabja. sok havat és kemény telet ígér. .SZEPTEMBER Amilyen az Egyed-nap.

Orsolyakor takarítsd be káposztádat. siess fáért az erdőbe. hogyha lombhullató. . Örülj! a jövő év páratlan jó.OKTÓBER Leodegár. Juda hóval tömi tele szádat. Ha megdurvul a nyúl szőre. Simon.

. Havas Márton után Farkast soká láthatsz.NOVEMBER Ködös Márton után Enyhe telet várhatsz. Az András-napi hó A vetésnek nem jó. Szent Erzsébet-napja Tél elejét szabja.

A termés igen dús. Fehér húsvétot hoz. Zöld karácsony rossz. . Meglesz jó termés. Téli mennydörgés.DECEMBER A Lucának híres napja A napot rövidre szabja. János-nap ha borús.

Fagyos folyó megáradjon. fújjatok csak. Szécsi Margit: Március Déli szellők. Ha zsákkal viszik a határon. Olvassz havat. melengető márciusi szép napom. .A márciusi hó. Még akkor sem jó. játsszatok a hajamon.

Weöres Sándor: Tavaszköszöntő Sándor napján megszakad a tél.vessen bimbót minden ág. Már közhírré szétdoboltatik: Minden kislány férjhez adatik. boldog aki él. Szebb a somfa gyenge szirma. Ki az utcán tekereg. Meleg is. dong a kaptár. Zsákban Benedek Hoz majd meleget Nincs több fázás. . szárnyat rezget százezernyi kismadár. Jó és hasznos időt jelent. hideg is. Ember s állat érzi már. Szőkék legelébb Aztán feketék. Március van. március van. Ha áprilisban az ég zeng. mint a szürke jégvirág. Bolondos április. Becsap minden gyermeket. József napján eltűnik a szél.

Rákos Sándor: Három vándor Baktat három vándor: Benedek. te kis nyuszi hová mégy? -Se erdőbe. hogyha tudom én: tavasz elé futok én! Egy. négy. jönnek hegyen-völgyön át. meleg szél. hozza már a meleget. Jön a tavasz. József után Benedek: ők hozzák a meleget! Osvát Erzsébet: Három cimbora Sándor. Benedek. a nyomában József baktat. József viszi az erdőbe. három. fut a tél. Fújj szél. cipelik a meleget. Itt van. se rétre: a szép tavasz elébe! Egy kettő. József. Elöl Sándor billeg-ballag. négy. Hátul szuszog Benedek. három. Mindhármukon hátizsák. A megmaradt meleget tóba szórja Benedek. te kis madár vígan légy: . kis őzike. József. Nem fúj már és nem havaz. kettő. kettő. Sándor viszi a mezőre. Sándor – elől megy Sándor.Végül barnák és a maradék. négy. három. hová mégy? -Elég. Sándor után József. itt van a tavasz! Zelk Zoltán: Tavaszi dal Egy.

ez itt a nap. felénk futó. Mert azt a szél könnyen fújja. ez itt a tó. virágom. ez itt levél. ez itt az út. De a fátyol nehéz ruha. virágom. virágom. virágom. virágom. virágom. virágom. Hát én immár kit válasszak. De legjobb. virágom. virágom. ez itt a dél. Zöld pántlika. Mert azt a bú hajtogatja virágom. Minden madár társat választ.olyan szép dalt daloljál. Nemes Nagy Ágnes: Nyári rajz Hogy mit láttam? Elmondhatom. csak nézd a jobb kezem. virágom. Megláthatod te is velem. virágom. könnyű gúnya. virágom. csak nézd. ha lerajzolom. szebb legyen a tavasznál! Tavaszi szél vizet áraszt. virágom Te engemet s én tégedet. virágom. virágom. ez itt akác. . Ez itt a ház.

Hogyha kijössz. nézegetem. Majd télen ezt előveszem. ez volt a tó. lógó fülű. ezer. nagy hegy alatt hűsöl a tó. ez itt madár. csípdes a légy. a repülés. hasát veri a nyári fű. Mikor a fák virágoznak. ez itt virág. ha hull a hó. Cserebogár. ez itt gyümölcs. Habzik az ég. ez itt az ég. Weöres Sándor: Égi csikón léptet a nyár Égi csikón léptet a nyár. ezer. mikor lesz nyár? Pünkösd táján.Ez borjú itt. Nézegetem. . tarka idő szőttese száll. ez volt a ház. ez itt a nyár. vasárnap. messzire mégy. fürdeni jó. tarka idő ünnepe jár. mint tele-tál. táncra való. az ébredés. az álmodás. ez a sötét gyalogszeder. ha hull a hó. Vénasszonyok tollászkodnak. hogyha maradsz. ez itt a szél.

ökörnyál. a nevetős.jön az ősz. szállj. megy a nyár. Megy a nyár. komolykodva jön az ősz.Csanádi Imre: Őszköszöntő Szállj. . csillámló derekkel.

. itt van újra . Kiülök a dombtetőre.sárga levelekkel.. mint mindig énnekem. S szép. fűre koccanó dióval. hogy mi okból Szeretem? De szeretem. itt van újra. mosolygóval. Petőfi Sándor: Itt van az ősz.. szőlővel. Itt van az ősz. Tudja isten.

Csak aludjál reggelig. És valóban ősszel a föld Csak elalszik. hogy csak Álmos ő. szép természet. Fehér kucsma van a fején. A hátán meg fehér suba. Mint elalvó gyermekére Néz a szerető anya. Levetette szép ruháit. Majd felöltözik.Innen nézek szerteszét. Csendesen levetkezett. de nem beteg. amikben Legnagyobb kedved telik. S álmodj olyakat. nem hal meg. . Mosolyogva néz a földre A szelíd nap sugara. a kikelet. Szeméből is látszik. Aludjál hát. S hallgatom a fák lehulló Levelének lágy neszét. Készülődik a faluba. ha virrad Reggele. Kányádi Sándor: Ül a tél a hegy tetején Ül a tél a hegy tetején.

visszanézve. Szétmálló hangerdő -Csing-ling-ling-száncsengő. -Kop-kop-kop. Száncsengő -csing-ling-lingTél öblén halkan ring. Földobban két nagy ló.nyolc patkó. Száncsengő -csing-ling-lingTél öblén halkan ring. Nyolc patkó -kop-kop-kopCsönd-zsákból hangot lop. Kányádi Sándor: Ballag már Ballag már az esztendő vissza.Weöres Sándor: Száncsengő Éj-mélyből fölzengő -Csing-ling-ling-száncsengő. nyomában az öccse jő vígan fütyörészve. .

Vigyél által a Dunán.Beéri az öreget s válláról a terhet legényesen leveszi. Vigyél által a Dunán. A Dunán. s mikor éjfél eljő. a Dunán. férfiasan kezet fog Múlttal a Jövendő. Lépegetnek szótlanul. . pedig még csak gyermek. IDŐJÁRÁS Komáromi kisleány.

Soha nincs jó idő. Télen nagyon hideg van. a partján. . Fényes Nap! Kertek alatt a libáim Megfagynak. A partján. Megcsókollak a partján. Nyáron nagyon meleg van. Terítsd rájuk köpönyeged. Mindig esik az eső. Süss fel Nap. Megcsókollak a partján.Ha átviszel a Dunán.

. Kedves Nap! Kányádi Sándor: Kopár a fa Kopár a fa a ház előtt.Adjál nekik jó meleget! Süss fel Nap.

szegény embert mindig ér. Fúj a szél. Mégis belefér. Csak néha látsz egy kis napot. Az is halovány és öreg. Hej Dunáról fúj a szél.Eső veri a háztetőt. Apró ez a szoba. De morog a szél. Dunáról fúj a szél . Szél verdesi az ablakot. Széles világba Fut a szél magába. fúj a szél. Sosem érsz nyomába. orrán felhőből szemüveg. Nyakában a lába.

kibelez és felcserél. Nyulász Péter: Szembeszél Szemtelen a szembeszél: ujjra fúj és hajba kap. Mindjárt itt a zivatar! . s a szem beszél! De feltámad és hajba kap – újra fúj a szembeszél. olyan hideg nem volna Dunáról fúj a szél. Jancsika mér' nem nőttél nagyobbra? Dunáról fúj a szél Nőttél volna nagyobbra. fog a láb és lép a kéz! Fülel az orr. hátra arc. néz a száj.Ha Dunáról nem fújna. szagol a fül. az ész megáll s így osztogat: Hasra hát ki harcra kész. és fejre kéz! Szív a tüdő. Kiáltsatok felcserért! Esik eső. jaj-jaj-jaj. lettél volna katona Dunáról fúj a szél. áll a váll. Hej Jancsika. Hátraarc és harcra hát.

megáznak a gyerekek. ess! Anyóka répáját. eső. Esik az eső. Lesz kenyér. . füröszgesd! Eső. fánkból is nagy rakás! Eső. a gyermek örüljön. mint a csikó farka. Az én hajam olyan legyen. még annál is hosszabb. megázik! Ess eső! Ess! Holnap délig ess! Zab szaporodjék. eső. búza bokrosodjék. hajlik a vessző. Buborékot vessél. essél. Lányok lenvirágát. Ess. vizes lesz a főkötő. eső csepereg. Apóka búzáját. eső.Tüzes villám cikázik. sáros lesz a kiscipő. Aki nem fut. mint a Duna hossza. Hogy a búza nőjön. lesz kalács.

csattan. mert megázik a lova. . meg tíz. ment .villan. egy csepp. olvad a jégcsap. süt a nap. öt csepp. csepereg a víz. Zápor függöny zuhatag .jót esett: fűnek.fut a felhő.Haragszik a katona. csepereg . csepp. Jött. Csipp csepp. Csepp. fának jól esett. megered.

szél röpíti. hogy esik a hó! . így ül a ház tetejére. Lisztjét szórja égre-földre. csak a Bodri kutyának az orra hegyede reggel az utca. megnézi a rádiót. amin jár. fehér már a város tőle: fehér már az utca fehér már a muszka.Szabó Lőrinc: Esik a hó Szárnya van. a taxi. sehol de sehol nincs más fekete. pepita a néger. fehér lesz a világ tőle. Ház tetején sok a drót. nincs Fekete Péter. a Maxi. az a gépe. lisztet prüszköl hegyre-völgyre. belebúj a telefonba. repülőgép. a Péter és ráadásul a rádió mind azt kiabálja. a muszka. a néger. de nem madár. a Bodri. lisztet rendel a malomban.

Csendül a fürge száncsengő. Télapó is már eljő. Mesebeli álom! Télapó zúzmarát Fújdogál az ágon. Véget ér az esztendő. Tél szele hóval. húzza-rázza hűs szellő. Csak vadász ne jöjjön! Parányi ökörszem Kuporog az ágon. hull a hó. zöld erdő. . elkel most a nagykendő. Megbújik a földön: Nem baj ha hull a hó.Gazdag Erzsi: Hull a hó Hull a hó. A kis nyúl didereg. faggyal jő. Vidáman csipogja: “Süt még nap a nyáron!” Weöres Sándor: Suttog a fenyves Suttog a fenyves. Libben a tarka nagykendő .

ráborul a vetésre. vacogjon. hófehér lett. Kányádi Sándor: Betemet a nagy hó Betemet a nagy hó erdőt. Minden. hull a hó. Végire jár az esztendő. lesz belőle takaró. mezőt. puha ágyban telelnek. .Suttog a fenyves. Cseng a fürge száncsengő. Aki fázik. hófehér lett. zöld erdő. rétet. földig érő kucsmába. topogjon. csak a feketerigó maradt feketének. mindent. Várnai Zseni: Hull a hó Hull a hó. Vastag hóbunda alatt kenyérmagvak alszanak. s kikeletkor kikelnek. rászitál a hófelhő. burkolózzék bundába. fújja körmét. mint a nagyapó bajsza. hogy a fagytól megvédje. mint a nagyanyó haja.

kavicsból kap szemeket. mint agyagot. hadd nézze: a világ milyen fehér! S milyen szépek az ezüst téli fák. Serényen dolgozik három gyerek: fagyos kezeikkel gyúrják a havat. üljön rá a kályhára mindjárt megmelegszik. Csukás István: Hideg szél fúj Hideg szél fúj. Szénből. . mint az ezüst. hogy az ember majd megdermed. s repül a sivalkodó szélben akár a por. Zelk Zoltán: Hóember Csillog a fákon a zúzmara. az orra meg paprikából. de minek is. lába nincs. ragyog. a füst. készül a hóember. Kinek jó ez? Csak a kövér hóembernek! Szeme szénből. ha úgysem táncol.bújjon be a dunyhába.

Fehér hóból a ruhája. ablak alatt Álldogál egy fura alak Hóból van a keze.Gazdag Erzsi: Hóember Udvarunkon. Vesszőseprű hóna alatt. Feje búbján köcsögkalap. Hóból annak mindene. lába. . Szénből csupán a szeme.

kit csíp még a bolha. a többi vén kutya meg leülne a hóba.FARSANG Csoóri Sándor: Farsangi kutyabál De érdekes volna. Puli Pali csárdást. . nagy kutya is. ha kutyabál volna. sötét szőre. s farsangnak napján minden kutya bálba gyalogolna. Komondor kényelmes. bozontja a szemébe lógna. lassú táncot ropna. ahogy meg van írva. Csau csacsacsázna. kis kutya is. a foxi bokázna.

táncosra vár a kosár. . értük van a parádé. durrog a mozsár. Mákos patkó. Dirreg. Heje-huja vigalom! habos fánk a jutalom. Csárdást jár a habverő. keringőzik a kanál. áll a bál. míg az őrlő pergeti. bokázik a máktörő. A kávészem int neki. babkávé.Gazdag Erzsi: Itt a farsang Itt a farsang.

Nagymamától kettőt kérek! Zöld erdőben jártam. Tojást kérek. visszatérek. Se nem ittam. Gyenge rózsa. Szálló szélben hajladozzál. El akart hervadni. Bejártam a fél világot. Mindenütt egy tojást kérek. Hogy öntözzem alig vártam. Napsütésben nyiladozzál. Térdig kopott már a lábam. Meglocsollak illatozzál! Hol kitérek. A legszebbre most találtam. Kék ibolyát láttam. hol betérek. Tarisznya húzza a vállam. se nem ettem. Rózsa. rózsa szép virágszál. . Ha nem adnak. Hordók csapja.HÚSVÉT Korán reggel útra keltem. Ha beférek. Szabad-e locsolni? Én kis morzsa. Verebek papja. Láttam sok-sok szép virágot.

Kedves liliomszál.Ha nem adnak Továbblépek. Mindjárt ide szálltam. gyöngyvirágom. Szagos húsvét reggele. Hogy ne hervadozzál. Kerek erdőn jártam. Leöntjük a virágot. jó reggelt. Visszük már a kalácsot. Piros tojást láttam. berkenye. Megöntözlek rózsavízzel. Estig is itt állok. . Piros tojást várok. Jó reggelt. Ajtó mögött állok. Ákom-bákom. Ha nem adnak piros tojást. Gyöngyöm. piros tojás? Tarisznyába várom. Nesze hát rózsavíz. Bárány húzta rengő kocsin. Hol a tojás.

hogy az úton ne fázzam. hol a hó hegyvastagnyi takaró. a tenger meg hat akó. Weöres Sándor: Szép a fenyő Szép a fenyő télen-nyáron. . Szarvasomat befogtam. szíves szóval biztattam: "úgy szaporázd a lábad. Szerencsémre nyitva volt.KARÁCSONY. útközben egy mesebolt." Meseország (világos)t Hóországgal határos. Kibélelte bundával. szél se érjen utánad. Nagykarácsony immár eljő. sose lepi dermedt álom: míg az ágán jég szikrázik. megkérdezték mit kérek. üde zöldje csak pompázik. S Meseországból az út egyenesen ide fut. Jöttek elém tündérek. Jegesmedve barátom varrta meg a kabátom. MIKULÁS Gazdag Erzsi: Honnan jöttél Télapó? Honnan jöttél Télapó? Hóországból.

Szán repítette. mogyoró. fázik. puttony nyomja széles vállát. vidám ének hangja száll. kedves öreg Télapó! Pattanj pajtás. itt van. a zöld fenyves csak pompázik. itt a télapó.érkezik az új esztendő. Kinn pelyhekben hull a hó. telizsák. aranyág. Két szarvas húzta. Jég a cipője. pattanj Palkó. Piros alma. Télapó itt van Hó a subája. Piros alma. itt a télapó. Van zsákodban minden jó. piros alma. Benne dió. Meg-megrázza õsz szakállát. nézd. . Jöjj el hozzánk. zsák. Míg a mező dermed. Oly fehér a rét. Zsák. mogyoró. várunk rád. Gömbölyű zsákját Százfelé vitte. jöjj el kedves Télapó! Minden gyerek várva vár. már nyílik ám az ajtó. s itt van. a róna. telizsák. aranyág. Leng a szakálla. zsák. Hull a pelyhes fehér hó. Zsák.

. afféle földi király személye. Hulló könnye záporán át alig látja Jézuskáját. jónapot. hoztunk aranyat hat marékkal. Megváltó. Mária boldogságos kis mama.biztos itt lakik a Jézus Krisztus. Irul-pirul Mária. jónapot. édes Istenem. Úgy hallottuk. égi ország! Gáspár volnék. Segíts. mert siettünk. Üdvösségünk. Lángos csillag állt felettünk. Adjonisten. Nem vagyunk mi vén papok. Benéztünk hát kicsit hozzád. gyalog jöttünk. József Attila: Betlehemi királyok Adjonisten Jézusunk. Menyhárt király a nevem. csakhogy itt vagy télapó. Aki szerecseny király. megszülettél szegények királya lettél. Istenfia. Én vagyok a Boldizsár.mintha porcukorból volna. tömjént egész vasfazékkal. fényes csizmánk is megrogyott. Megváltó! Jöttünk meleg országból. Nagy pelyhekben hull a hó. Főtt kolbászunk mind elfogyott. kis juhocska mondta . Jézusunk! Három király mi vagyunk.

. Meg is kéne szoptatni már. ő is köszön. Kedves három királyok. mikor hallja. Ennyit gondolt a hóember egy szóval se többet. hogy útra kelek. a torony. jóestét köszönnek. a csóka is így szólt: az udvaron egy hóember mit gondolt. öregember. ő is mondja: "Jó estét kívánok!" s látja. Így kezdte a hold. s indulna már. hogy jöttél. ő lesz az első hóember. azt gondolta. ha igazat mondanak a csókák és a tornyok. dehogy fog ő egész télen állni. a torony meg tavaly télen hallotta a holdtól. jóéjszakát kívánok! Zelk Zoltán: Télapó és a hóember Én egy csókától hallottam. csóka a toronytól. nem gondolt. épp ebben a percben gondoltam. akkor én is ti néktek most színigazat mondok. ki megtanul járni. Jó.A sok pásztor mind muzsikál. hogy egy piros csizmás öreg ember áll ott.

induljunk hát ketten. úgy nem győzném. de nem gyalog. fehér a szakállad." "Körül bizony kétszer. így olvadt el reggelre az útra kelt hóember! Karácsonyi csengő vagyok. . hogy a világot már kétszer is bejártad. ahányból kijöttek. nagyon öreg lehetsz. te hóember. hogy akkor este-látta aki láttaegyütt szállt fel a hóember s Télapó a szánra. Látom. százszor és még százezerszerfeleli nagy nevetve a piros ruhás ember-. lett a répaorrú vándor egyre-egyre könnyebb. Lehet. meleggel. együtt vittek ajándékot házról házra járva. örüljetek megérkezett Télországból Karácsony. a Télapót látod!" Így történt. várták őket minden házban kályhával. hanem szánon járokúgy nézzél rám. míg csak üres nem lett végül a Télapó zsákja. csilingelek az ágon. Ahány házba csak bementek.

Két kis zsinór lóg le róla. készen van a fejecske. nono. ez még nem a gólya. hegyes. Egyszer volt egy Jancsika.RAJZOLÓS Áll egy kis pont magában . készen van a kiscica. bekerítjük karikába. alája meg még egyet. azzal gázol a mocsárba. pont. A tojása kerek. készen van a török basa. Paprikából kiskirály. Kiskirályból tulipán. mindjárt itt áll a vén begyes. Tetejébe két egyest. Piros csőre hosszú. Kerekítek kereket. Jancsikából paprika. kicsi nyaka. vesszőcske. alája egy farkinca. jön a gólya. hurkapálca hosszú lába. hegyes. nagy a hasa. mindjárt megesz! Pont. .

itt csücsül a nyulacska. gombocska. . kerekecskén kis gombocska. gömbölyűre. akárcsak egy baba volna. gombocskának két nagy füle. kerekecske.Rajzolok egy kerekecskét. vajon mi néz ki belüle? Bajuszkája. mint a zsemlét. farkincája.

Jól megkenjük. báj.EGYÉB Áj. mit csinál? Hasra fekszik. Akinek a szeme zöld. gyertek! Ássuk fel a kertet! Egyedem-begyedem tengertánc Hajdú sógor mit kívánsz? Nem kívánok egyebet Csak egy falat kenyeret. kapa. kecskeháj. Akinek a szeme kék. Akinek barna. Akinek fekete. Hát az öreg. Liliom a tenyere! Esik az eső. Takarója a nagy ég. úgy pipál. Puha ágyat vet a föld. Maj' nem fáj. Paprikajancsi mosogat. süt a Nap. Eledele alma. Ásó. János bácsi csinálja. . Eltörött a pipája.

Volt egyszer egy ember. Két kutya húzta. sósat. Mari néni siratta. Ha az üstjük nagyobb volna. duda. te tubarózsa. az én mesém is tovább folyna. Elégett a kender. tengerre szállt egy rézüstben. égerfa csizmája. Laci bácsi kacagta. szakálla volt kender. Egyszer volt egy ember. szeretik a perecet. . leesett a sárba. jó ropogósat. beleesett fejjel. gyerekek. kiapadt a tenger. Gyula. Buda. Gyerekek. szól a duda. aki nem vesz. kimászott az ember. Gyereki. Pest.Cifra palota. Sósat. szakálla volt kender. Fölmászott egy fára. Vár a viola! Hej. Aki vesz. annak lesz. Három vén bölcs Nekeresdben. Gyula. Pattogatott kukorica. Buda. Egyszer volt egy ember. megmaradt az ember. szakálla volt kender. Közel volt a tenger. Gyula. duda. Buda. zöld az ablaka. éhes lesz. Bikkfa tarisznyája. a harmadik meg nyúzta.

Kirágta a zsákom. Nézi. Jaj de nagyon eltévedtünk.Egyszer volt egy kemence. Áldjon meg az ég. Veregeti csapzott tollát. fizesse meg mákom! Jön a kocsi. . nézi mamája: nem ismer a fiára! Becsukta a kemencét. kihullott a mákom. fekete lett kis Bence. Belebújt a kis Bence. zsákomban a mákom. Jegenyefa ingó-bingó. Rajta ül egy ázott holló. Mákomban a rákom. kicsi taligán. No de kicsit elnótáztunk. Jöttem karikán. jól elverte kis Bencét! Hátamon a zsákom. elszaladt a rákom. Kormos volt a kemence. Három véka fülemüle énekel a fán. Kányádi Sándor: Kérdezgető 3. most érkeztünk. Három véka jókívánság. Aki látja károm. Derekasan áztunk-fáztunk. Kordé kocogó taligakerék. Keserüli holló voltát.

Bóbita. kippre kopp. Hallod-e. csengős csikós patkolok. mit dohog a kalapács? Azt dohogja. Ráül. Bóbita táncol. Bóbita. Körben az angyalok ülnek. igér neki csókot. mert a tavasz közeleg. Bóbita épít. Sáska-hadak hegedülnek. mit kopog a kalapács? Azt kopogja.Hallod-e. Bóbita játszik. kippre kopp. Bóbita álmos. hogy a cipő Azt mondják. kinek szoros. Bóbita. te kis kovács. . Hajnali köd-fal a vára. Röpteti és kikacagja. te kis kovács. Béka-hadak fuvoláznak. kinek bő. Weöres Sándor: A tündér Bóbita. döndeleg. Elpihen őszi levélen. hogy a cipő. te kis kovács. Szárnyat igéz a malacra. Szunnyad az ág sűrűjében. Termeiben sok a vendég. csengős csikós patkolok. Két csiga őrzi az álmát. ekevasat élezek. mit kopog a kalapács? Hallod-e. Ekevasat élezek. Azt kopogja. Törpe-király fia-lánya. Weöres Sándor: Azt mondják. te kis kovács. mit dohog a kalapács? Hallod-e.

Belefújja búját a birka bőrébe szélnek ereszti belőle. Szilikút. sose kérges. egyik dombról a másikra. A juhásznak jól van dolga. Ha megunja furulyáját. dobszerda. Aki lángot látni akar.De minekünk a cipő. Fának ne menjetek. Cickom-cickom. szita péntek. Ég a gyertya. El ne aludjék. előveszi a dudáját. de mi haszna vagyon! Add nekem azt! Elkapom azt! Szita. Mert ha fának nekimentek. De minekünk sose szoros. vagyon. Terelgeti nyáját fújja furulyáját bú nélkül éli világát. kinek bő. szanyikút. ég. sose bő. sose bő. Szentandrási sobrikút. Fejeteket beveritek. hogy kinek szoros. Szélről legeljetek. Azt mondják. Szerelem csütörtök. Mind leguggoljék! . sose szoros. vagyon-e szép lányod? Vagyon. kinek kérges.

. És ez minden nap így megyen. Devecsery László: Mese a kabátról Felöltözött a kabát. lyukas ujjú kesztyűjének nem lelte a párját Seholsincsen keze fázott. Seholsincsen nyakára felkötötte sálját. Valami óriásfiú Kifúja reggel Keleten. mondjam még? . magát begombolta.. Mint egy nagy szappanbuborék. Ugyan mi hát?. mondjam még? .Mondjad! Volt egy molnár. kesztyű nélkül a kabát: EZÉRT MARADT HOPPON! Tamkó Sirató Károly: Mondjam még? Volt egy dongó. S szétpattan este nyugaton. azért maradt otthon. tovább is van.hát semmi más. tovább is van. seholsincsen fejére került rá a kucsma. meg egy pék.Petőfi Sándor: A Nap Mi az a nap? mi az a nap? Nem is nap az tulajdonkép. meg egy légy.

. anyámnál is nagyobb leszek én. tovább is van. világ minden óriását földhöz vágom én. meg egy szék. Kicsi vagyok én boldog leszek én . tovább is van. Kicsi vagyok én majd megnövök én apámnál is. Kicsi vagyok én bátor leszek én óriások palotáját elfoglalom én.Mondjad! Volt egy asztal.Mondjad! Volt egy kantár... öleld meg a kemencét! Bumm! Szabó Lőrinc: Kicsi vagyok én. Kicsi vagyok én erős leszek én. meg egy fék. Kicsi vagyok én nagy úr leszek én aranyszobát adok minden testvéremnek én. mondjam még? .Mondjad! Ha neked ez nem elég. mondjam még? .

hideg szél fúj. de mikor az erdőt járom. Szólok hozzá: "Ákombákom.én leszek a legjobb ember a föld kerekén! Zelk Zoltán: Ákombákom Egyszer régen az irkámon. Légy olyan jó. látom: két lábra az irkámon. oly messze ment ákombákom. úgy indul el ákombákom. ákombákom: add vissza a nagykabátom!" S képzeljétek. született egy ákombákom. ül az ágon ákombákom. Hát egyszer csak látom.. Azt hittem. jövő nyáron. . mért vitted el a kabátom? Eső esik. eljött hozzám ákombákom: s visszaadta nagykabátom. már sose látom. s rajta van a nagykabátom. mindig fázom.. mindig ázom.

lépcsőnek használta a könyves polcokat egész délután.Lóci. Harmadik az ükapját. Tojást lopott ebédre. . fenyegettem. a kaktusz bimbait lenyírta és felboncolta a babát. mint te! . Szabó Lőrinc: Lóci óriás lesz Veszekedtem a kisfiammal. Nem bírtam vele. . Másik meg a fajtáját. róka rege róka. Egyik szidta gazdáját.mondta s az asztal tetejére állt. mit csinálsz? Jössz le rögtön a gázresóról? Ide az ollót! Nem szabad! Rettenetes. nem is hederített reám. róka rege róka. róka rege róka. róka rege róka. róka rege róka. lett belőle rántotta. A kutya lerántotta. de azért tetszett a kicsi.Most nagyobb vagyok. hová mégy. róka rege róka.Weöres Sándor: Regélő Három görbe legényke. róka rege róka. megint ledobtad az erkélyről a mozsarat! Hiába szidtam. róka rege róka. mint törpével egy óriás: . Hozzávágta kalapját. tönkrenyúzott. ne kalapáld a butort! Lóci.

. megalázott. aki elnyomott.és már gyűlöltem mindenkit. és megnőtt a magas.. feszengtem. És ekkor. Leguggoltam s az óriásból negyedórára törpe lett. tenni akartam. hogy megrakni ne kelljen. És lassan elfutott a méreg. Gyűlöltem. mint nyomorult kis rab mozogtam a szoba börtönfenekén. hogy mindent tudnak és erősek s én gyönge és kicsi vagyok. megmutatni. ha mindig lent volnál.föl! föl! . hogy mégse szállok. Minden lenézett. hogy olyan nagyok a nagyok. nem növök. a messze. ki az egek felé szárnyra kelt. gondoltam.mint az első hajóst. mint kis. csupa láb. és csak a padló volt enyém.s végül. Negyedóra . (Mi lenne. ahol a gyerek?) És ahogy én lekuporodtam. egy pillanat: Lóci lerántotta az abroszt . és hórihorgas vágy emelt . úgy kelt fel rögtön a világ: tornyok jártak-keltek köröttem és minden láb volt. És ijesztő volt odalentről. zsupsz. észre sem vett bomba a nagy falak között. bosszút állni. hogy mit tudok. leültem hozzá játszani. óh hogy meggyűlöltem!.

nyisd ki ezt a kis kaput. . hallod-e? Jer ide. hogy óriás legyen. ülj meg itten az ölemben.Te kölyök! . tudva. Petőfi Sándor: Arany Lacinak Laci te. jer. hogy kikap.Aztán: . ha mondom. s nyisd ki füledet. Szájadat betedd. Tarka lepke.mondtam csendesen. hogy mi fut rajta át fejedbe… Egy kis tarka lepke. Felugrottam: . kis mese. ne félj. . majd meglátod. hogy nagy. s magasra emeltem szegénykét.s már iszkolt. De ne moccanj. rontom-bontom. igy ni! Ugye fáj? Hát ne kiabálj.No. mert különben meg talállak csípni.

ott megállt és körülnézett. ejnye vajon mit szemlélhet? Tán a fényes délibábot? Hisz olyat már sokat látott… Vagy a szomszéd falu tornyát? Hisz azon meg nem sokat lát… Vagy tán azt az embert. mi fürge. A mi emberünk se' rest. benn a lyukban. nagybajúszos. a vizet mért hozta ki? Ürgét akar önteni. Ninini: ott az ürge.szállj be Laci fejibe. Telt vederrel a kezében. Mit csinált? Elment a kúthoz. a mezőre ballag szépen. kapta magát. telemerte. mi végett nézi át a mezőséget. És vajon minek merítette meg azt a vedret? Tán a kertet kéne meglocsolnia? Vagy ihatnék?… Nem biz a. Volt egy ember. hű. . De nem volt víz a vederbe'. Ki amott a kendert áztatóba hordja? Arra sincsen gondja Mire van hát? Ebugattát! Már csak megmondom. s odabenn van. mint szalad! Pillanat.

Hétrongyoson . Macsoládra . Soroksárra salátáért. Szerencs-Érre szerencséért. Rabizára paprikáért. A szegény kis ürge egy darabig türte. Kocsonyádra .mézért Mézeskútra . te bizony! Tamkó Sirató Károly: Vándor móka Elindultunk Balátára malátáért. nyakon csipték.pénzért. A lyuk száján nyakon csipték. Galántára palántáért. s beleönté a veder vizet. hanem aztán csak kimászott. Jöttünk-mentünk Nagylaposon .feszesen. torkig tele lett. Pécelre . Laci. hazavitték. Még az inge is átázott.mazsoláért Cseresznyésre cseresznyéért.hegyesen.odanyargal egyenest. mert e fürge pajkos ürge te vagy. a lyuk mellé. Homoródon .begyesen. S mostan… Itt van… Karjaimban.kocsonyáért. .

Lovas-szirtre jó lovon. Szombathelyre szombaton. Potyondon potyogtunk.jóllaktunk.Lassú-réten . Be is értünk Verebesre . Árnyékoson .kacagtunk.daltalan. Nekeresden nem-kerestünk. Legénden legénkedtünk.zajtalan.napoztunk Koplallón .álmodtunk. Heverdelen elhevertünk. Szomoródon . Csolnakosra csolnakon. Éberlakon . .bolondoztunk.nyiratkoztunk. Hangosvölgybe . Zajgóvárra . Fenekesre fenekestül. Lepénden lepént ettünk.vacogtunk. Csuklódon csuklottunk.seregestül. Szikszón szikkadtunk. Dalos-zugba . Nyíratádon . Mit csináltunk? Hévízen .hangtalan. Szekeresden szekereztünk.verebestül. Bolondócon .sebesen. Seregesre . Előréven elrévedtünk. Tolcsván tocsogtunk.

Kati néni . kitűzik a ház elébe . ottan sülnek a cipók. Azt hitte. zabszalmát sző a takács.letye-petye-lepetye! Weöres Sándor: Sehallselát Dömötör Sehallselát Dömötör buta volt. jár a nyelvük. és kemencét fűt a pók. sziklát aszal a szakács. Boldogkőre.letye-petye-lepetye! üldögélnek a sarokba.Szomjúhelyre szomjasan. libát patkol a kovács. mert ez a Sehallselát kerülte az iskolát. mint hat ökör. ő csak ordítani bírt. Azt gondolta.letye-petye-lepetye! lyukat vágnak közepébe.letye-petye-lepetye! Bárki inge. hogy a pék a pékhálót szövi rég. Bársonyosra bársonyban és boldogan! Weöres Sándor: Pletykázó asszonyok Juli néni. . mint a rokka . Gyopárosra párosan. Míg más olvasott meg írt. hogy szűcs az ács. rokolyája .

mert ez a Sehallselát kerülte az iskolát.. mint hat ökör. és nem volt semmi fánk! Se fánk-se fánk. Holott már kezdett esteledni ránk. De amikor kezdett duzzadni a fánk. Nagyapám csak kacagott. s három boglya bajuszáért vett egy szopós malacot! Jankovich Ferenc: Az egyszeri-kétszeri fánk Fánkot sütött nagyanyánk. Ott a sok fánk.. Csak azt mondom: Dömötör buta volt.. Mit csináljunk? -gyomrunk is korgott.. Nagyanyó felkiált: "Elfogyott a fánk!" Se fánk-se fánk. ha nem vót is régen vót: a nagyapám bajusza nem fért be a faluba.. s utána tintát ivott. biz egy sziporka sem. Fecske Csaba: Bajusz Egyszer vót. . hát levágták. Ha nem fért. kuszálták. három hétig csupálták. Volt öröm! Egy üst zsír feketéllett a tüzön. de ott sem volt. kaszálták. hét kaszával kaszálták.. Szaladtam én a szerbe szívesen.megette a könyvlapot. hol nem vót.

és semmi fánk." Se fánk-se fánk.. fényesült a szánk: Csak hűlt a fánk és parázslott a fánk. Bújj.. jó édes.. tekerve. zöld ág. hogy mit. zöld levelecske. Nyálunk is csorgott.. Tekeredik a kígyó. S irral-pirral mégis kisült Az egyszeri-kétszeri fánk.. azt is megmondom. túróval bélelve. Nem oly finom volt. Kígyó akar lenni. csak bújjatok rajta.Csak szipogattuk a finom szagot.. mint valami fánk. . csigabiga rétes.. -húzódott szegény. süssünk valamit. Se fánk-se fánk. töltelékes. Süssünk. "Átszaladok a szomszédba!" -mondom én.. És nagyokat zötyögött Nagyanyánk: "Itt egy garmada fánk. Sodorva. Rétes akar lenni.. úgy röstellem. Tekeredik a rétes. Jaj. nyitva van az aranykapu. paprikánk. De került másnap jó akácfa-fánk.. bújj. kerekes és édes. Hát akkor mi legyen a vacsoránk? Zsíros kenyérhez volt sónk. Lisztből legyen kerekes.

Csengő csikó heverész. Gyom között gyors gyík szalad. Esik eső. galamb kesereg. Elöl ül a masiniszta. Füsti fecske ficsereg. Megy a gőzös. Gerle. leszakadt a pajta. Bari bég a zöld gyepen. Elöl ül a masiniszta. Dongó darázs döngicsél. Cirmos cica egerész. kanizsai állomásra. megy a gőzös Kanizsára. Kanizsai. leszakadt a pajta. ki a gőzöst igazítja. tt van már a zivatar! . rajta.Rajta. Móra Ferenc: Zengő ABC Aranyalma ághegyen. Harmatos hajnal hasad. fúj a szél. bennmaradt a macska. ki a gőzöst. hátul meg a krumplifejű palacsinta.

. Patakparton pipitér. Kivirít a kikelet. Összerezzen őzike. Susog a sok sasmadár. Róka szava kicsit ér. meskete. Nyúl a fülét hegyezi. jót akar. Orgonafán méhike. Lyukas fazék fekete. Nádat a szél legyezi.. Leveles lesz a liget..Jó az anya. Mese. mese.

Szilvafára szarka száll. .

A rókának nincs nadrágja. hóha. csípd meg. Tyúk az árkon átrepül. ----Kiment a ház az ablakon. benne maradt a vénasszony. Vércse vijjog délelőtt. Zörgetik a vasfedőt. mert a posztó nagyon drága. Zsuppot kötött a hátára. Uccu. úgy ballagott a vásárba. Zsindelyezik a tetőt. .Tücsök tarlón hegedül. hó! Ürgét fogott a Sajó.

Ha a posztó olcsó volna. a rókán is nadrág volna. Kakukkfű. Molnár Sára udvarába. . árkon-bokron által. tele szívvel.Kányádi Sándor: Somvirággal. ki kártyázik az asztalon? Huzsedári. kakukkszóval. fűzfalóval lovazni. cigánykártya a kezében. kakukkfűvel. kakukkszó. Betekintünk az ablakon. huzsedom. fűzfasípom tutogva. kirándulni volna jó: fűzfasípot faragni. hova megyünk rajta? Huzsedári. mendegélni. Majd elmegyünk valahova. Molnár Sára fésülködik. ugyan. Kocsis Jani karosszékben. aranysárga a világ. kakukkfűvel Somvirág. Huzsedári. somvirág. háton hátizsákkal. huzsedom. huzsedom. csengő rajta. menni. ----. Sárga csikó. huzsedom. este hazatérni: fűzfalovam kocogva. somvirággal. Huzsedári.

patkó dobogás. De a hajó meg nem áll ----Weöres Sándor: Kocsi és vonat Jön a kocsi fut a kocsi. forog a kerék. fekete az alagút a masina fut! ----Tamkó Sirató Károly: Bőrönd Ödön Bőrönd Ödön . huzsedom. ----Liccs-loccs. Huzsedári. Lemaradt a kapitány. zúgó robogás. trombitál. jó is vagy te csak egy kicsit csalfa vagy te. Huzsedári. Jön a vonat. Vajon hova fut a kocsi? Három falun át! Vajon hova fut a vonat? Völgyön hegyen át! Zim-zim megy a gép. huzsedom. fut a vonat. Huzsedári. nagy az út. szép is vagyok? Éppen hozzád való vagyok. Jani. megy a gép Fut a sínen a kerék. Zum-zum nagy az út. huzsedom. Kiabál. -Szép is vagy te.a tükörbe biggyeszkedik. -Ugye. liccs-loccs Megy a hajó a Dunán.

mire elfogy a karéj. Húz a liba papucsot. s ahogy iszod a tejet. Azt üzeni: odaér. Arra száll egy helikopter. várom. indul messze Angliába. hogy fázni fog a lába. . fél. Míg ezt szépen megiszod. hogy a tearózsa. bíró. hófehér. s a 4-es busz begörögjön! ----Hörpentő Gá-gá. tej van hozzá. várom. bumbele Máté. hogy a tearózsa kinyíljon az aszfaltkövön. nem apádé. tied ez a nagy karéj.a Köröndön ül a kövön. ül a kövön fekete színű bőröndön. nem anyádé. lerádióz a riporter: Bőrönd Ödön! Bőrönd Ödön! Miért is ülsz itt a Köröndön fekete szín bőröndödön? Visszafelel Bőrönd Ödön csepp zsebrádió-adóján: Azért ülök a Köröndön fekete szín bőröndömön.

éldegélt egy icipici lencsi lány Icipici anyukával túl az Óperencián. ----Icipici házikó Egyszer volt. Amikor este lett az icipici lányka félt s icipici anyukája mondott egy mesét: Egyszer volt.. Icipici lencsilányka lencsibabát ringatott. s boldogságban éltek ott. innen ismétlõdik. hol nem volt. úgy hívták. Jó barátja madártollat hozott õneki. . anyuka is ezt csinálta. még. a bûvös sárkány Paff. hogy Peti.. a bûvös sárkány. volt egyszer egy házikó Icipici házikóban icipici ágyikó Abban élt. lépeget. s én is nagyot hörpentek. hol nem volt. ki senkitl se félt Álomország tengerpartján játékok közt élt. még.kortyok szerint lépeget: lép. lép. még egyet az utolsót! Így ni! Már egész üres a pohár! Ennek aztán örvendek. Volt egy játszótársa. ----Paff.

mégse vesznek. repült a kis hajó. Nem kelt többet útra eztán. a sárkány otthon maradt. Sej. Hol a tyúknak a fia? Talán mind fel kapdosta. Sej. csûr oda. haj. lululululárom. Sej. ----A karádi faluvégen. Szél fújja. fújdogálja. A karádi faluvégen. haj. Csûr ide. így utazni jó. harmat hajdogálja. lululululárom. ha jönni látták. . haj. lululululárom. haj. Száz forintért adnak egyet. haj. haj. Milyen olcsó. lululululárom. Sej. Paff hátára felült Peti. lululululárom. Leányvásár lesz a héten. kass oda. Mert barát nélkül gyenge még a sárkány is. Sej. S Paff. kass ki bárány.A tengert együtt járták. Sült krumpliért adnak egyet. Színes tollakkal nem játszik a felnõtt ifjú. lululululárom. Sej. tisztelték nevét. haj. Hét fejét búsan rázta s tizennégy szemmel sírt. s most híre-hamva sincs. Hiszen õ volt: refrén Örökké él a sárkány. Egy szürke éjjel aztán Peti nem jött többé el. bár várta a tenger. így mondták a hírt. Paff elbújt a barlangjába. de nem úgy a kisfiú. Sok király és sok herceg és mind a kalóz nép Köszöntötték. Sej. Legényvásár lesz a héten. Pedig õ volt: refrén ----A tokaji szőlőhegyen két szál vessz. lululululárom.

Szolgalegénynek. Kevés a vacsora. de szegénynek Kevés a vacsora! ----- . Keskeny az abrosz. a nagy torkú. Hajlik a vesszõ. Búnak utat adjon. Sej.Milyen drága. ----Á-bé-cé-dé. Mind megissza a bort. Hosszú az asztal. De nincsen kenyere. haj. Iksz-ipszilon. rajtam kezdé. most ne sírjon. Bodor a levele. A nagy eszességet. Huncut a gazda. Csak a szép asszonyra. rajtam kezdé. mégis vesznek. Vígan rúgja a port. ----Érik a szőlő. Két szolgalegény Szántani menne. Hej. lululululárom. most ne sírjon. Iksz-ipszilon. En-ó-pé-kú. Nem néz a napra. Ábécédé. En-ó-pé-kú. inkább vígadjon. Sőt. a nagy torkú. A nagy bölcsességet. Van vereshagyma A tarisznyába: Keserű magába.

Cifra palota. ha szeretnél! Velem nevetsz. Hátha beleférne. török méz. Vár a viola. Szeretném. Gyere ki te tubarózsa. . ----Kerek a zsemle. fele méz. Zöld az ablaka. Orrom répa. szemem szén. Fele cukor. Nem fér a zsebembe. ha szeretsz. elmehetsz! Gyere vissza Pannikám! Marcipánból az orcám! Süvegcukor süvegem. Ha nem szeretsz. Habcukor a karikám. tisztelettel leveszem. Kétfelé kell vágni. Cintányér a tenyerem. Neked adom. Úgy kell megpróbálni. ha szeretsz! ----Ide nézz. ----Gazdag Erzsi: Gyermekcirkusz bohóca Jancsi bohóc a nevem. harapj bele Janikám! A bukfencem sósperec.

Hejhó.----Tamkó Sirató Károly: Mondjam még? Volt egy dongó. meg egy pék.Mondjad! Volt egy asztal.html http://www.hu/a_jo_lovas_katonanak.html#agunarom http://gyerekenek. Baj van a részeg tengerésszel Mindjárt jókor reggel. . mondjam még? .mackoskucko. de húzz rá egyet. tovább is van.Mondjad! Volt egy molnár. meg egy szék.com/2008/04/pici-maci-menet-picimaci-outline. meg egy fék. Hejhó.Mondjad! Volt egy kantár.mesekastely.php? enekek=2 DALOK Baj van a részeg tengerésszel.blogspot. mondjam még? .hu/dalok_mondokak.htm http://picimacinb. Baj van a részeg tengerésszel.co-net. tovább is van. mondjam még? . tovább is van. öleld meg a kemencét! http://marci. de húz rá egyet. tovább is van.hu/dalok. mondjam még? .Mondjad! Ha neked ez nem elég. meg egy légy.

János bácsi testét kukacok eszik. Mindjárt jókor reggel. .. János bácsi a csatában..Hejhó. János bácsi testét kukacok eszik. Bele vele gyorsan a tengervízbe.. Mindjárt jókor reggel.. Arra ment egy indiánus. Arra ment egy indiánus.. Hejhó. Fel vele gyorsan az árbocfára.. Fel vele gyorsan az árbocfára. Jól beszopott a pálinkából. János bácsi testét kukacok eszik. . Arra ment egy indiánus. János bácsi a csatában Elesett egy fűszálban. És szivébe lándzsát döf. Hejhó. Bele vele gyorsan a tengervízbe. Fel vele gyorsan az árbocfára. Bele vele gyorsan a tengervízbe. de húzz rá egyet Mindjárt jókor regel. ----János bácsi a csatában. . Hejhó. . Mindjárt jókor reggel. Jól beszopott a pálinkából. Jól beszopott a pálinkából.

hol van a kapitány. Egy alvadt vércsomót szorongat jobb keze. helló fiúk. És a fedélzeten egy tucat holt kalóz. . glóri alleluja. Egy késő üzenet. Glóri. A börtön ablakába soha nem süt be a nap Az évek tovaszállnak. viszi halottait. Fekete mély vízen fehér sziklák alatt Halkan és csendesen kalózhajó halad. Megy a kishajó. Egy végső búcsúcsók. Szeretlek én. Árbóca megtörött. Ragyogón süt a nap. mint egy múló pillanat. Ez az ember már csak csont.. Egy csavargó dalától tán vidámabb leszel. Helló. és szikrázik a fény. óóó szeretlek én! A rács mögött az élet olyan lassan múlik el. s kinyomva két szeme.És az egyik felkiált: Glóri. Csak a szívem szomorú. Glóri.. ha rád gondolok én. glóri alleluja. Hol van Don Alvarez. glóri alleluja. Ragyogón süt a nap. vitorla rongyba lóg. egy megkésett levél. Sohasem érik el Mexikó partjait. hol az a vén zsivány ? Itt nyugszik Bilbao. mit úgy vártam én.

én mindig vártalak. S ez a legszebb mesterség. S ez a legszebb mesterség. Amelyben üzened. Mert az ember másokért él. De új világot építünk mi éhgyomorra még. akár a tornász Így megy a nagy ho-ho-ho-horgász Bátran rikkant: puhányok ho-ho-ho-ho-ho Megint csak ho-ho-ho-ho Van itt csali.Ragyogón süt a nap. Élesebb legyél a késnél. Ragyogón süt a nap… Kispolgárok nem vagyunk. Ragyogón süt a nap. ugye komám A szív a víznek szalutál És vígan lépked. hogy nem vagy már enyém. ----Ha itt a nyár. Ha nem voltál velem. habár ez illenék... s egy-két horog Az eszem pedig jól forog S cselt a cselre kiválón sorjáz Ravasz a nagy ho-ho-ho-horgász Városbéli puhányok. Egy késő éjszakán karomba zártalak. Jól sem mindig lakhatunk. s így pénzünk sincs elég. Harcosabb a szenvedésnél... nyavalyások . egy megkésett levél. Egy késő üzenet.

És van homokozó. míg megfordul a szél. Mert ki hallott még ilyen dolgot. Mert otthon az anyu a fürdőkádba dug. hallgassátok Amit most néktek eldalol a ho-ho-ho-nagy-horgász ----Ha végre itt a nyár. Oly sok vicceset látok. ----1. Azt mondta. sem jó. Ottan annyi a szép és jó. Kis vödröm vízzel megtöltöm. hogy van még sok gyerek. és labdázni lehet. az apu ideges. Jaj úgy élvezem én a strandot. sok néni miért sikít .jujj ! Ha véletlen egy labda épp egy bácsira ráesik ? Az apukára is én azért ügyelek. Abban semmi sem szép. Míg anyu öltözik.Ha gyötör a láz Fületek nyissátok gyorsan. mert azért van itt ő. mást sem hallok. Otthon nem szeretem a strandot. Mert mindíg odavisz a lelkiismeret. És még Bambi is kapható ! A strandon az is jó. A keleti széllel érkezett és nem beszélt sokat. hallgassátok Amit most néktek. Már volt vele ez'ét már nagyon sok vitám. és izzad már szegény. . Mert olyan lassan készül el. hogy addigra este lesz. és rálocsolom mind én. Csak azt nem értem én. Az ember strandra jár. És még Bambi sem kapható. Gyorsan mosdani. köztünk marad. Ha fekszik a napon. hallok. fürdeni strand után. De este szomorú a hazafelé út. és meleg az idő.

Feltöltődött nevetőgázzal. R. Messze-messze délen járt és fogott egy pelikánt. mint bárki más. úgy. keletről fúj a szél. Mary. Ó. hogy lebegett. . ki ismeri a nagy rejtélyeket. Mary. A világ teremtése. Csak vigyázz jól. Tudja. mire egy éves lesz. Csak Mary az. hogy hirtelen ne keseredj el! R. Mary nem szólt semmit sem. mindent elfelejt. ||: Ó. Megfordult a szél egy napon és nyugatról fújt. Ha sokat nevetsz. mindig nevetett. aki még soha sem álmodott. hogy a napsugár a szélnek mit mesélt. Aztán. ő többet tud. még sok mindent megért. R.Nála is szebb volt talán. csak gyorsan bepakolt. Mikor az ember kisbaba. ----Jonatán. Fehér tojásából kikelt egy második pelikán. te is érzed. El sem hinné az. Ernyőjébe kapaszkodott és elvitte a szél. . tudod jól. míg Mary velünk volt. nem új dolog. Másnap látja Jonatán: tojt egyet a pelikán. Remélem majd visszajön és mindent elmesél. Üzletében kapható a gyömbéres kalács. R. a kapitány húsz éves sem volt talán. hogy könnyebb leszel.Csodás dolgok történtek. már igazán jöhetnél! :|| A nagybátyja egy furcsa ember. Kérdezd Maryről. Corry néni éppen akkor tíz esztendős volt. 2.

. Nála is szebb volt talán. Az almaszósz.. És ez így ment volna ám hosszú időn át.jöhet utána palacsint Az almaszósz.. az almszósz. Fehér tojásából kikelt egy harmadik pelikán.a rántott krokodiltojás Halálfej Joe hát nem morog Horgonyzunk Sóska-tengeren Dicséri minden víg torok Hogy az almaszószt szeretem Az almaszósz. az almszósz . E harmadik pelikán. . Ha Jonatán. az almszósz Ne hajíts bele galacsint Mert arra int a vén kalóz Jöhet utána palacsint . ----Az almaszósz. az almaszósz Kenyérre senki nem keni Halálfej Joe. hisz nem vitás Hogy a legjobb az almaszósz S a rántott krokodiltojás . hát ez is tojt egyet ám. a vén kalóz Abban szeret csak fürdeni Halálfej Joe a kapitány Kalóz a Spenót-tengeren Együtt a dalunk oly vidám Mert az almaszószt szeretem Hogyha dalunkba beleszólsz Degeszre tömünk. a kapitány a tojásból nem süt egy jó rántottát Idejekorán.E második pelikán. hát ez is tojt egyet ám..

Ne hajíts bele galacsint Mert arra int a vén kalóz Jöhet utána palacsint . kérve-kérik. Hogy nem igaz egészben. Iszik a dinnye.Százat adj lovamért. Fakovács patkolta. ezeret magamért. Fából volt a lova. Kengyele kantárja A kádár munkája. Fából volt faragva A föld is alatta. csapj bele.jöhet után palacsint ----Volt egy fakatona. égjen a tenyere! :|| Csapj oda. Nap süti. márvány. dagad. túlnőtt a levelek árnyán. elkel majd. sötétzöld. húsa már ikrás. felér az égig szinte. Magja már fekete.jöhet utána Jöhet utána? . hadd látom. csapj bele. Olyan nagy lesz a dinnye. égjen a tenyere! Égjen a tenyere ----Esik az eső. . ||: Csapj oda. szakad. fényes. azért úgy felerészben. édes. Iszik a dinnye. ||: Fahuszár. míg megérik. szakad. mennyit kérsz? :|| . dagad. Fából a patkója. Sima gömb. favitéz. Esik az eső.

Örökké enném-innám. és soha meg nem unnám. szekér. Billeg ballag. Nehéz az istenadta. Iszik a dinnye. Így a kis szék meg nem állhat. jobb lakást hol kaphatnék? Kis késsel benne ülnék. Három lába három bábú. másik Ballag. amit szeretnék. Esik az eső. szakad. Iszik a dinnye. ne törj le alatta! Esik az eső. Hozzák a jó lovacskák. Ballag billeg. Ne lipinkázz Billeg-Ballag! De ők aztán csak azért se Nem hallgatnak a kis székre. tehetnék: Piros dinnyében laknék. dagad. Iszik a dinnye. . a mi utcánkba behozzák.Esik az eső. Szidja is a három lábat: Állj meg Billeg. nyughass Ballag. Harmadik meg Billeg-Ballag. három lábú. dagad. szakad. Egyik Billeg. ----Van egy kis szék. szakad. Ha én tündér lehetnék. egész nap szeletelnék. dagad.

Jön a tigris. Jár csak jár a három tébláb Ringatózó három székláb. Valahány csepp esik rája. jön a tigris! Nála erősebb nincs is! KATONANÓTA Esik eső karikára. fekete-sárga: Éles karmát belemártja! Jön a tigris. sárga-fekete: minden állat az eledele! Fekete-sárga. sárga-fekete: jön a dzsungel fenegyereke! Fekete-sárga. jön a tigris! Nála erősebb nincs is! Jön a tigris. Annyi áldás szálljon rája! . fekete-sárga: tűzként lobban szeme lángja. jön a tigris! Nála erősebb nincs is! Sárga-fekete. jön a tigris! Nála erősebb nincs is! Jön a tigris.Billeg-Ballag ballag-billeg. Kossuth Lajos kalapjára. S árga-fekete. Kedvében ekképpen járnak A kicsi szék gazdájának.

hogy kevés a regimentje. Mert Kossuthnak verbuválnak. Valahány csepp esik rája. Éljen a magyar szabadság. Éljen a magyar szabadság. Indulnak már a tüzérek messze a határra. :// Véres a föld. éljen a haza! ----Most szép lenni katonának. fölszántja a hegyet. éljen a haza! Esik eső karikára. Pár esztendo nem a világ. Katona se lettem volna. Éljen a magyar szabadság. éljen a nemzet! Gyere pajtás katonának. éljen a haza! Kossuth Lajos íródeák. annyi áldás szálljon rája. magyar tüzér vére folyik rajta. nem kell néki gyertyavilág. Kossuth Lajos kalapjára. Édes rózsám Isten véled. éljen a nemzet! ----Gábor Áron rézágyúja felvan virágozva. Annyi mennykő vágjon rája! ----Kossuth Lajos azt izente. Kossuth Lajos nem lett volna. lesz helyébe harminchárom. Téged tesznek kapitánynak. Valahány csepp esik rája. A német csúf kalapjára. völgyet. Hogyha kevés kettő-három. . Éljen a magyar szabadság. Megírja ő a levelet a ragyogó csillag mellett.Esik eső karikára. el kell válnom tõled. //: Nehéz a rézágyú. Éljen. Éljen.

semmire sincs gondja. csontos kalabérom. hosszú útra kélek. komám. Hej. sógor. Elküldöm a postával utánad. én édes szerelmem. //: Anyám. igyunk egészséggel.. :// ----A jó lovas katonának de jól vagyon dolga. Hû szívemnek minden dobbanása Tehozzád száll. ----Csínom Palkó. jó katonák. úgy megyen dolgára. Tisza-Duna közi Labancságnak. mert nincs sehult ottan semmi közi. élet. bátyám. be gyöngy élet. Visszajössz majd ugye nemsokára. Hej.. szeretlek szívem! . dali pár pisztolyom. Nosza. te jó lélek! Találkozom-e még véled? Holnapután messze földre. Csillog .. rajta jó katonák. Szabad nekünk.villog a mezőben virágszál módjára. élet . Menjen táncba ki-ki köztünk az ő jegyesével. apám. Szép selymes lódingom. élet . avagy jertek vélem. Isten hozzád. ennél szebb nem lehet. iszik a sátorban. Eszik. Csak az jöjjön katonának.. ----Kedvesem ott messze-messze földön Ezt a pár sort Tenéked írom. anyám. S újra súgod. menjünk az Alföldre. Megrontatik kezünk által a labanc ereje. Csínom Jankó.Csak mégegyszer gondolj vissza szép magyar hazádra. Húgom. Tán elér majd a messzi úton. aki ilyet szeret! Paripáját megforgatja. Ne bánkódjék senki köztünk. Teérted üzen. Hej.

Honvéd áll a Hargitán.. Ott. Csillagfényes éjszakán. visszavárlak én. Csillagfényes éjszakán. Ott. vakít a fény. Mikor minden alszik csendesen. Ugye hallod Angyalom. selymes. Ott. . Csak a szívem nem pihen. ahol kiomlott annyi drága vér. Zeng a dal. Mikor minden alszik csendesen. Dolgos ormain érik már a bor. Zöld arany a pázsit.Ugye gondolsz néha rám. Zúg a kürt az õsi vár fokán. Ugye gondolsz néha rám. Jól tudom. Csendes éjen hallkan felsír a tárogató. Kolozsvár visszatér. Néked küldöm sóhajom. ----Most a rónán nyár tüzében ring a délibáb. majd egy szép napon Visszajössz az én hû szívemért. kékezüst a tó. Messze szálló széllel üzenem: Mindenem Te vagy nekem! Várok Rád.. Minden rossz egyszer végére ér. s ragyog a világ. Csak a szívem nem pihen. ahol zúg a négy folyó. ahol szenvedni jó. Tüzek gyúlnak. Amennyit ér akárcsak a menyasszonycsokor.

a harmadik nem mehet. nem az a nap süt az égen. jól megrakd a szekeret.:|| ----Erdő. Jaj. Visszaszáll a magyar turulmadár.Erdély szent bércére zúgva száll. erdő de magos a teteje.:|| Béreslegény. Erdély szent bércére zúgva száll. Búzavirág. NÉPDAL Béreslegény. de régen lehullott a levele.. Visszaszáll a magyar turulmadár. sarjútüske böködi a tenyered. Mert odafönn a szemeit kisirta.: Zúg a kürt az õsi vár fokán. Búza közé szállt a dalos pacsirta. ----Szökős és sûrû csárdás Nem úgy van most mint volt régen. Rágondol a régi. sajnáld meg a szegény pára ökröket. ||:Kettõ sánta. Árva madár párját keresi benne. Refr... . de régen lehullott a levele. a negyedik nem bírja a szekeret. ne rakd meg a szekeret. nem az a hold. nem az a nap. búzakalász árnyába. Jaj. Honvéd áll a Hargitán. annál jobban rakd meg a szekeredet. első párjára. ||:Mennél jobban böködi a tenyered.

szebbre vágyott. még olyat se. hogy elalszik. Aki volt már rég elhagyott. nem az a hold. de csak a szemem könnyezik. Árkot mos a két orcámon. Hull előmbe. Az én szemem sűrű felhő. lássátok.nem az a szeretõm ki volt. de nem kapott ||: Nem az a nap. onnan ver engem az eső. nem az a szeretõm ki volt :|| Szebbre vágyott. hogy a szívük szakadjon meg. mint én vagyok Azt gondoltam míg a világ. De én azért sem halok meg. vegyék el a galambomat. halálomat sokan lesik Azért lesik halálomat. De már látom. hull a földre. mint a zápor az utcákon. pásztorok. ----- KARÁCSONY Mennyből az angyal lejött hozzátok. mindig ég a gyertyavilág. lássátok. hull a gyászos kötényembe. . Azt gondoltam eső esik. de nem kapott. pásztorok! Hogy Betlehembe sietve menvén.

Mária. ----Zaki-zaki zakatol. Elől megy Mátéka. Kocsisor utána. aki született jászolban jászolban. Szikra eső útja. Ő leszen néktek Üdvözítőtök valóban. jászolban nyugszik szent Fia. Szép ajándékot vivén szívökben magukkal. A kis Jézuskát egyenlőképen imádják. azonnal. mind áldják. El is menének köszöntésére azonnal. ----- Elindul a gőzős.Istennek Fia. szent Fia. Nagy örömmel várja. Egész falu népe. Mária. Kanyarog az útja. A nagy Úristent ilyen nagy jóért mind áldják. valóban. . imádják. Sok kis falu mellett. magukkal. Barmok közt fekszik. Mellette vagyon az édesanyja.

S egy kosárban áfonyát küldött az ősz néni. A hegyeken fenyők búcsúztatták. csattan Megered. zuhatagFut a felhő. csepp CseperegVillan. S megcsendül a kicsi szán csengője a csöndben. Jött. fának Jólesett. Záporfüggöny. mentJót esett. Medvék mézet gyűjtöttek nyár derekán néki. Toporog a hóban. . ----Gazdag Erzsi: Megjött a Télapó Szánon jött. Fűnek. Zsákját tükrös hegyi tón vizilányok varrták. te meg legyél az utas ----Sarkady Sándor: Zápor Csipp. Pirosszemű mókusok mogyorója csörren. süt a nap. Itt van már az udvaron.Megy a vonat valahol Én vagyok a vasutas.

mint gyors. kopogok. . dúskálhatsz a jóban. ----Nemes Nagy Ágnes: Karácsony Fehér föld. s olyan meleg volt. .Teli zsákja a tiéd. szürke ég alatt. Pár varjú szállt fejem felett kerengve s el nem repültek volna űzve sem. ----- Nemes Nagy Ágnes: Szorgalom Mi kopog? Mi kopog? . mint koldus kézbe illatos kalács. Csak álltam szürkén. szürke ég. Nem is tudom. mióta vár rám ez a diófa. a láthatáron narancsszín fények égtek hűvösen.Harkály vagyok. És a számon hála buggyant. villanó varázs egy kicsi szó hullott elém: karácsony. mint a gyermek álma. nem láttam többet kósza varjakat: olyan szelíd volt. Csodáltam.S egyszerre. mint a nyári nap.

Hát nem tudod. amiért nincs elefántom.egyszeribe toronyház lesz pici csigaháza. s elindult. . megenné az elefántom. éppen ezért nem is bánom. Úgy gondolta: ha felmászik a jegenyefára. kevés lenne fele-fele fánkból több is férne bele. hogy mihamarabb elérje a tetejét. ki a fiát neveli. ----Csukás István: Elefánt Hogyha volna egy tál fánkom. leveli.Mi ragyog? Mi ragyog? . . egy szép sudár jegenyét. ki vagyok? Béka vagyok. Szalai Borbála: Csigabiga Kiszemelt a csigabiga.

Minek azt a kertet? Virágot ültetünk beléje. Tíz. Kilenc. háromágú villa. Nyolc. nem kell néki gyalogút. . Tíz. Kertet fonnak belőle. Kettő. Három. mint a lúd. Minek azt a virágot? Legényeknek kalapjokba. Télen-nyáron mezítláb nevelgeti a fiát. víz. tíz tiszta víz. Négy.Hintázó mondóka Egy. Minek azt a gyöngyöt. Öt. Hat. leányoknak kebelökbe. ----Nincs szebb madár. Hét. Adjon néne vékát! Minek azt a vékát? Gyöngyöt mérünk véle.

vékony éneket. de büszke a kakas. mindjárt kimegy a szobából Éva. ----Nemes Nagy Ágnes: Pisti gondolkozik Érdekes. sóra. mért van ez. Jaj. Klára. Mégis legszebb a fecske. Panni. Gáborérdekes. mégsem kopik csizmája. Móra Ferenc: A DIDERGŐ KIRÁLY Mese. megkíméli a szárnya. hogy a feje tarajas. Én nem értem. mátka pillangós batárba: . mindjárt bejön a szobába szomszéd. Hogyha Éva énekel egy kis. mese. érdekes.Még szebb madár a kánya. Eresz alatt csicsereg.Gábor. irigylik a verebek. azt mondja. a világot bejárja. HANGOS éneket. fára nincs gondja. Klára érdekes. Panni. odaszáll az ereszre. Ha jóllakik. Ha én kezdek énekelni egy NAGY.

kong-bong rajta a sok arany kolomp. El is égett benne vagy száz cédrusmáglya. Utoljára mégis csak azt dideregte: – Fűtsetek. mert megvesz az Isten hidege. megette.Volt egyszer egy király Nekeresd országba. serdül. Gyújtass be csak. Sergett is a király előtte. szedd össze az eszed. Urunk-királyunknak attól lesz melege! Nagy volt a kandalló. kenyerem Tőle nem sajnálom. Kergeti a király ki a sok léhűtőt: Hozzák fülönfogva az udvari fűtőt. De a király rája haragosan mordul: – Hallod-e. perdül. Nevenincs királynak nagy volt a bánata. nappala. Sűrű könnye görgött fehér szakállába: – Akármit csinálok. reszketek és fázom. . fázott keze-lába. véle megfelezem! Százegy kengyelfutó százkét fele szaladt. Hideg lelte-rázta. Majd megvette szegényt az Isten hidege. te bolond. – Teli van énnálam ésszel a szelence: Hideg ellen legjobb a meleg kemence. Adj nekem tanácsot. Hol az a bölcs ember. Bölcs doktorainak bosszúsan legyintett: – Bölcsekkel az időt ne lopjuk. Csupa siralom volt éjjele. Cseng-peng. fordul. azt mondom. komám! – nevetett a bolond S nevetett köntösén a sok arany kolomp. aki jót tanácsol? Adott is ezer bölcs ezeregy tanácsot. Mókázna a jámbor. akárhonnan veszed. Tökszár dudát fújtak minden ablak alatt: Ki tud orvosságot a király bajáról. Hiába takargat aranyos palástom! Aki segít rajtam: koronám. Hívjátok elő az udvari bolondom! Bukfenc-vetve jön elő a bolond. De együtt se ért az egy falat kalácsot. Körmét fúvogatva keserűn köhintett. Didergő királynak csak nem lett melege. akár egy kaszárnya. – Hamar cédrusfával a kandallót tele.

fűrész. a foga rizskása.Már a szakállam is csak úgy reszket bele! Nyöszörög a fűtő: – felséges királyom. ropognak a gyümölcsös kertek. Ripegés-ropogás. Jaj. Sok lakójuk fejét bujdosásnak adta. nincs fűteni mibül. Bárhova pislogok. az is vacog bele! Az udvari fűtő majdhogy lángot nem vet. akár fa. dehogy nincs! A király köhögi S kövér kamarását oldalba böködi. A rengeteg fákból egy szál se maradt ott. mert mindjárt megvesz az Isten hidege. Aranyos kandallón mind elparazsallott. Csak egy fogam van már. . most állunk már ebül. icike-picike. De a király előtt ijedten köhentget: – Követem alásan. Dehogy nincs. horog – A király ajtaja. Most dobtam bele az utolsó forgácsot. balta. sírnak erdők. berkek. Az ajka kláris. Csak úgy kékellik már az ajkam is bele! Csattognak a fejszék. Akár nád. Nyögve gubódzik be farkasbőr-bundába: – Fűtsetek. Didergő királynak de minden hiába. Kandallóm kihűlni addig ne hagyjátok. Betipeg egy lányka. Recsegnek. siralom. – Minden háznak vagy fa. Életem-halálom kezedbe ajánlom. A szóló szőlőnek arany-venyigéjét. Fészkit ezer madár jajgatva siratta. Jó lenne hivatni az udvari ácsot! – Nekibúsul erre a didergő király Szigorú paranccsal a kapuba kiáll: – Vágjátok ki kertem minden ékességét. A mosolygó almát. a csengő barackot. Gyöngyharmat tündöklik lenvirágszemibe. vagy nád a teteje. mert megvesz az Isten hidege. Dolgozik a csákány. zokogás. Hányjatok a tűzre minden kis harasztot! Széles ez országban amíg erdőt láttok. azt mondom: le vele! Nekeresd országban van is nagy kopogás. egyszer csak csikorog.

selyemfőkötője. kislány. Bársonyrokolyája. Ki is szorult tőlük a király a konyhára. nevetett – S didergő királynak nyomban melege lett! A tükörablakot sarokra nyitotta. király bácsi! Örömében ugrált. ki vagy. Lesz ezüst kötője. Szemében buggyan ki szívének harmatja.Csacsog. Mért haragszol reám? Sohse bántottalak! – Kerekre nyitotta a csöppség a szemét: – Minek szedetted le a házunk tetejét? Hó is hullongázik. soha se láttalak. de rossz bácsi vagy te. a babádat ruhátlan nem hagyom. mint a tenger. aki fázik. mint az erdők zengő muzsikása: – Ejnye. Fussatok a hordót csapra ütögetni! Ily kedves vendég még nem járt soha nálam. . Városa lakóit összekurjantotta: – Olyan meleg van itt. Juttatok belőle. Bíborköntösömet feldaraboltatom. ökröt sütögetni. Szöghaját a lánynak végigsimogatja: – Ne félj. A király jégszíve harmatot ereszte. Elázik a bábum kimosott ruhája. tapsikolt. eső is szemezik. Rájuk is parancsolt mindjárt a kuktákra: – Asztalt terigetni. Vasárnap délután mit adok reája? Mint amikor a nap süt jeges ereszre. hogy sok egymagamnak. ácsi! Azt sem tudom. A márvány-téglákon nyüzsgött. Mint amikor népem tölti meg a házam! Mint a saját népem – nagy Meseországban… Mesebeli kiskirályhoz Betévedt egy kisleány amint éppen vacsorázott Tulipános udvarán. király bácsi! Megfordul a király: – Ácsi. arany cipellője! Most már meg a kislány mondta azt hogy: – ácsi! Mégis csak jó bácsi vagy te. A mi padlásunkra az most mind beesik. annak! Tódult is be nyomban a sok szegény ember.

Édesanyám és apám. A mi libánk ezüsttollú. . Szalmatetős kicsi kunyhó Az a ház. ha csókolnak. Szalmatetős kicsi kunyhóm A világért nem adom! Gazdag Erzsi: A bohóc köszöntője Jancsibohóc a nevem. Ugye itt maradsz nálunk Örökre te kisleány? Köszönöm a meghívást de El nem fogadhatom. szemem szén. Szeretném. ha szeretsz. hol én lakom. Cintányér a tenyerem. Orrom krumpli. Ha ölelnek. Ha nem szeretsz. Aranyszőrű a cicánk. Ott van az én két testvérem. Bársony itt a gyepes udvar Drágakő a palota. Fejem rájuk hajthatom. elmehetsz. ha szeretnél! Velem nevetsz.Ugye szép itt? Ugye jó itt? Nézz csak ide meg oda.

Lassú folyó ága mellett Járjuk a halk fűzfa berket. két kacsa oda császkál. tó vize csupa nádszál.Szívem. Száll a világ lepke. Weöres Sándor: Kacsaúsztató Tó vize. Szöcske. ruhámra van mintázva. Este a láb gyönge. Tíz forint a fizetés. innen elmehess! Weöres Sándor: Barangolók Gyöngy az idő.szárnyon. bandukoljunk. fáradt. ki se látszik. ----Kányádi Sándor. Kezdődik a nevetés. Ha nincs pénzed. Zümmög a méhecske . Reszket a tó vize. Lombok alatt nézünk ágyat.bokán jő az álom. Egy kacsa. Sárban ezer kacsa bogarászik. ne nevess! Azt nézd. vándoroljunk. Nincs szekerünk. mint a cégtábla.

Zümmög a méhecske, száll, száll, száll. Picike szárnyacskán jön a nyár. Picike szárnyacskán; zümm- zümm- zümm. Begyűjti mézét és elrepül.

ÉNEKEK Egyszer egy királyfi mit gondolt magába, Hm, hm, hm, ha-ha-ha, mit gondolt magába. Felvette magára kis kocsis gúnyáját, Hm, …… kis kocsis gúnyáját. Elment megkérni a gazdag bíró lányát. Hm, ... "Jó estét, jó estét gazdag bíró lánya!" Hm, ... "Jó estét, jó estét szegény kocsislegény! Hm, ... Kerüljön belülre, üljön a rengőre." Hm, ... "De nem azért jöttem, hogy én itt leüljek, Hm, ...

Hanem azért jöttem: jössz-e hozzám vagy se?" Hm, ... "Nem megyek, nem megyek, szegény kocsislegény, Hm, ... Van a szomszédunkban kosárkötő lányka." Hm, ... "Jó estét, jó estét, kosárkötő lányka!" Hm, ... "Jó estét, jó estét, szegény kocsislegény! Hm, ... Kerüljön belülre, üljön le a székre!" Hm, ... "De nem azért jöttem, hogy én itt leüljek, Hm, ... Hanem azért jöttem: jössz-e hozzám vagy se?" Hm, ... "Nem megyek, nem megyek, szegény kocsislegény, Hm, ... Van a szomszédunkban szolgálóleányka." Hm, ... "Jó estét, jó estét szolgálóleányka!" Hm, ... "Jó estét, jó estét szegény kocsislegény! Hm, ...

Kerüljön a házba, üljön a lócára." Hm, ... "De nem azért jöttem, hogy én itt leüljek, Hm, ... Hanem azért jöttem: jössz-e hozzám vagy se?" Hm, ... "Elmegyek, elmegyek, szegény kocsislegény!" Hm, … ----Én elmentem a vásárba fél pénzzel, Tyúkot vettem a vásárban fél pénzen, Tyúkom mondja kity-rá-koty, Csirkém mondja csip-csip-csip, Kakasom mondja ku-ku-ri-kú, Récém mondja rip-haj-nal, Pulykám mondja dan-da-ru, Ludam mondja gi-gá-gá, Disznóm mondja röf- röf-röf, Juhom mondja be-be-be, Kecském mondja mek-mek-mek, Csikóm mondja nyi-ha-ha, Kárikittyom édes tyúkom mégis van egy fél pénzem. Elfogyott a fél pénzem. ----Házasodik a tücsök, szúnyog lányát kéri, Csiszeg csoszog a tetű, násznagy akar lenni. Oda ugrik a bolha, vőfély akar lenni, Mindenféle csúf bogár vendég akar lenni. Gólya volt a szekundás, kis béka a flótás, Dongó darázs a brúgós, pulyka volt a prímás. Táncba ugrik a majom, megjárja a polkát, Híres betyár a bagoly, lesi a hurkáját.

Farkas volt a mészáros, hat ökröt levágott, A mellé még malacot ötvenet megfojtott. Kecske volt a szakácsné, jó gulyáshúst főzött, Míg az ebéd elkészült, a tücsök megszökött! ----Mit mos, mit mos, Levél Katicája? Pittyet, pattyot, varrott keszkenőket. Ha szél volnék, fújdogálnék, madár volnék, röppentenék, víg szívemmel, víg lelkemmel téged elvennélek. -----

NÉPDALOK Gyertek lányok, ligetre, ligetre, itt a világ közepe, közepe. Itt árulják a rózsát, a rózsát, abból kötnek bokrétát, bokrétát. Azt is tudom ki köti, ki köti; Virág Boris kötözi, kötözi, az asztalra leteszi, leteszi, Bíró Pista felveszi, felveszi, kalapjához kötözi, kötözi. Összegyűltek, összegyűltek az izsapi lányok, M-hm, ej-haj, az izsapi lányok. Összeszedtek, összeszedtek egy marék lisztecskét.

M-hm, ej-haj, egy marék lisztecskét. Meggyúrták azt, meggyúrták azt zsíros gombócának, M-hm, ej-haj, zsíros gombócának. Odaméne, odaméne a bíró kutyája, M-hm, ej-haj, a bíró kutyája. Mind megevett, mind megevett zsíros gombócából, M-hm, ej-haj, zsíros gombócából. Így lőn vége, így lőn vége a leányi bálnak, M-hm, ej-haj, a leányi bálnak. ----Hej, Jancsika, Jancsika, Mért nem nőttél nagyobbra? Dunáról fúj a szél. Nőttél volna nagyobbra, Lettél volna katona, Dunáról fúj a szél. Ha Dunáról fúj a szél, Szegény embert mindig ér, Dunáról fúj a szél. Ha Dunáról nem fújna, Olyan hideg nem volna, Dunáról fúj a szél. ----Ha folyó víz volnék bánatot nem tudnék. Hegyek-völgyek között zengedezve járnék. Hegyek völgyek között zengedezve járnék, kaszáló részekre, porondot hajtanék.

az én régi babám. dalolja ki nevét a babámnak. Kedves kisangyalom. A régi rózsámnak visszafordulását. Búval és bánattal Kizsinóroztatom. vissza nem jött soha. erdő. ki es virágoza. Búza. kövicses víz martján. ---Erdő. Annak közepébe kinyílott a rózsa. porondot hajtanék. de szép tábla búza. búza. érted fáj a szívem nagyon. elmegyek Hosszú útra megyek. fúdd el Hosszú útnak porát. katonahíredet hallom. violát nevelnék. Hosszú útnak porát. erdő. Fúdd el jó szél. ----Elmegyek. várom kinyílását. búza. ----- . Tüske annak minden ága. nem állja a madár lába. madár lakik tizenkettő. Sűrű könnyeimmel Kigomboztattatom. Vetettem violát. marosszéki kerek erdő. Kinyílt a viola. Az én szívem búját. Cukrot adnék annak a madárnak.Kaszáló részekre. Madár lakik abban. Hosszú út porából Köpönyeget veszek. Csárdás kisangyalom.

felejtse el azt a rongyos régit. első párjára. Viszek a babámnak belőle. vígan dalol az egész cigányhad. az a rongyos régi. Búza közé szállt a dalos pacsirta. Mert odafenn a szemeit kisírta. Azt a régit meg sem látják. Jaj. nekem az kell. . Csak egyedül a menyasszony arcán ül a bánat. semmije sincs néki. az a rongyos régi. arcán ül a bánat. Vigasztalja. Édes anyám. Árva madár párját keresi benne. Ez módosabb. Táncra perdül. búzakalász árnyában Rágondol a régi.Erdő szélén nagy a zsivaj. Édes anyám. ezüstpityke fityeg a dolmányán. erdő de magos a teteje. ----Erdő. nekem az kell. csak édesanyja látja. Búzavirág. de régen lehullott a levele. az a rongyos régi. Rejtett könnyét senki más. de régen lehullott a levele. ----Érik a ropogós cseresznye. az a rongyos régi. Szomorú a cigányvajda lánya. lárma. Erdő szélén esküszik a cigányvajda lánya. Márpedig én a rongyost nem bánnám. Jaj.

Ott mérik a pántlikát. sallárom. Sallárom. . sallárom. nem bánom. most kérik. belőle. a hajába biggyeszti. most érik. nyolc óra. gyógyuljon meg tőle. Ha beteg. az asztalra leteszi. úgy is te lész a párom. a hajába biggyeszti. csuhaj. ég a világ a boltba'. sallárom. Jakuts Pista méreti. ég a világ a boltba' Sallárom. sallárom. most érik. az asztalra leteszi.Viszek a babámnak. Sallárom. Rózsám. ----Ettem szőlőt most érik. piros színű pántlikát. ----Este van már. most kérik. sallárom. Sallárom. Biggyeszd. Bíró Rózsa felveszi. piros színű pántlikát. Sallárom. Virág Erzsit most kérik. úgy is te lész a párom.

Kihez ment a levele? Garzó Pista kezébe'. kék nefelejts. közepibe két rozmaringbokor van. hej. mivel ölelsz engemet? Így hát. vidd el ezt a levelet. Röpülj madár. kedves kisangyalom. hogy a Tiszába esek. Ott lakik a városban. tied leszek valaha. Által mennék én a Tiszán. a babámé nem leszek. rica. nem merek. Piros rózsa. de nem merek. jaj de nagyon messze van. Amott látok az ég alatt egy madarat röpülni. nem merek. hogy a Tiszába esek. ott lakik a galambom. A Tiszának habjai közt elveszek. Lovam hátán seje haj. félre fordul a nyereg. kisangyalom véled esett el a ló. rica. Hej. ladikon. a harmadik utcában. Amoda le van egy erdő. rica. de ladikon. másik a babáméra. ----- . Egyik hajlik a vállamra. De szeretnék a rózsámnak egy levelet küldeni. Kitörted a kezedet. Mond meg az én galambomnak. ne sirasson engemet. Így hát kedves kisangyalom. Közepibe. Pista te! ----A csitári hegyek alatt régen leesett a hó. ha lehet. Ott lakik a. ibolya virít az ablakában. Attól félek. Azt hallottam. ott lakik a galambom. nem lehetek a tied. ----Által mennék én a Tiszán ladikon.

huszár leszek én. Tej. Bú nélkül éli világát. Aztán menjünk ki a kertbe. Forduljunk egyet. és szedjünk meggyet. Mégis piros az orcája. túró az eledele. Száraz kenyér van melléje. Tiltják tőlem a rózsámat. rágyújt a pipára. és szedjünk meggyet. Előveszi bőrdudáját. Ha megunja furulyáját. ----A malomnak nincsen köve mégis lisztet jár. ----Cifra palota. Aztán menjünk ki a kertbe. Gyere ki te tubarózsa. vár a viola. Vizet iszik rája. Adjad rózsám a kezedet. Kicsi vagyok én. forduljunk egyet. Egyik dombról a másikra. Belefújja búját a birka bőrébe. fújja furulyáját. majd megnövök én. Tiltják tőlem a rózsámat. Terelgeti nyáját. vagy kettőre. Esztendőre.A juhásznak jól van dolga. mégis hozzám jár. zöld az ablaka. Még is lisztet jár. mégis hozzám jár. . Szélnek ereszti belőle.

Csörög-morog a Mátrába. Esteledik már az idő. baltám. Szállást kérnék. Környes-körül a gaz alján. . Hej Vidrócki. Kerek erdő közepébe? Hozd ki babám szűröm. Keselylábú ártányomat. gyönge kis madárka. megyen az nyáj. A Vidrócki sírhalmára Gyöngy hull a koporsójára. Megyen az nyáj. de nincs kitől.----A Vidrócki híres nyája Csörög-morog a Mátrába. Szállj le. Sűrű erdő a szállásom. szállj le. Tizenkettő jöjjön ide! ----Az árgyélus kis madár nem száll minden ágra. Mert levágják az kanomat. Hadd menjek az nyájam után. hol állok elejbe. Mert Vidróckit nem találja. Úgyan. Csipkebokor a lakásom. most gyere ki. Hat vármegye vár ideki! Mit ér nekem hat vármegye. Én sem fekszem mindenkor szép paplanos ágyba.

kihajlott az útra. Béreslegény mezítláb ment szántani. Szánj meg. A szerelem szorítja a szívemet. Kilenc kovács nem merte elvállalni. bánj meg. ----Csipkefa bimbója kihajlott az útra. gyönge kis madárka! Az én kedves vacsorám csak egy piros alma. Jaj. Mennél jobban böködi a tenyered. Szállj le. Annál jobban rakd meg a szekeredet. rida. bum-bum-bum. bánj meg. Arra ment. de nehéz a szerelmet viselni. A csizmáját otthon hagyta vasalni. Mert nem tudott rózsás patkót csinálni. ----- . szakajt egyet róla. Mert a tüske böködi a kezemet. Rida. Sarjús tüske böködi a tenyered.Szánj meg. Az én vetett nyoszolyám csak egy marék szalma. szállj le. Tövis közül kék ibolyát kiszedni. rida. Jánoska. gyönge kis madárka. szakajt egyet róla. jól megrakd a szekeret. bum-bum-bum. Rida. gyönge kis madárka! ----Béreslegény.

Csak egy köcsög aludttejet. Akinek nincs párja. Azt is csak úgy kalán nélkül. Még akkor neki ígérte. nincsen párom nékem. Leányok. búsulok. Hányja-veti fakalánját. ----Kerek a káposzta. csipkés a levele. Hervadok.Hej. Mikor bölcsőben rengette. jöjjön táncba vélem. Vargáné káposztát főz. ki jön táncba vélem? ----Két szál pünkösdrózsa Kihajlott az útra El akar hervadni Nincs ki leszakítsa Nem ám az a rózsa Ki a kertben nyílik Hanem az a rózsa Ki egymást szereti . Kinek adja Zsuzsa lányát? Nem adja az más egyébnek: Kara István őkelmének. Nem ettem én ma egyebet. virágok. Megélek én a lány nélkül. Kontya alá ütött a gőz.

magos a sarka Fordulj ki.Nem szeretlek másért Két piros orcádért Szemed járásáért Szád mosolygásáért ----Kis kacsa fürdik fekete tóban Anyjához készül Lengyel országba. cillárom. cillárom. Cin. Mondom. de beteg a virágom. Mátkám asszony. de beteg a virágom. de beteg a virágom. de beteg a virágom. cin. fordulj szép arany alma. Mind megitták a pálinkát. Síkos a talpa. cin. Cin. ----Kispiricsi falu végén folyik el a kanális. ha bánja az anyád is! Cin. nem tudtak hazamenni. fordulj hozzám. fordulj hozzám. mondom. Cin. Mátkám asszony. mondom. ----- . cillárom. cillárom. Kispiricsi falu végén kocsit kellet fogadni. kezében vagyon. cin. Enyém leszel kis angyalom. Mondom. Fehér a rózsa. cin. ----Kis kece lányom fehérben vagyon.

Kinek bánatában. Meghasad a szíve. madárka. illik gyöngyös pártának. Csipkebokor rózsa közt Két szál majorannát? Egyik szál majoránna Virág Erzsi lenne. kócsagtollas főnek. szíve fájdalmában. vidd el a levelem. Ha kérdik. Vidd el a levelem. Csacsogó madárka. Másik szál majoránna Váci Gábor lenne. . bő nadrágot varrnak. nem illik a tánc a magyarnak! Nem. hogy az küldte. magyar főkötőnek. ----Madárka.Láttál-e már valaha Csipkebokor rózsát. Szép magyar hazámba. ki küldte. De sarkantyús csizmának. ----Még azt mondják. Mondjad. ha néki cipellőt.

Szól a kakukkmadár.Az én ingem lengyel gyolcs. Mért nem virágoztál Minden falevelen? ----- . Szerelem. az én csizmám karmazsin. Azért varrták a csizmát. Rakd meg babám. ----Megrakják a tüzet. csakhogy rojtja nincsen. foltos is. Talán megvirrad már. Isten veled rózsám. illik a tánc benne. Nincs az a szerelem. csakhogy sarka nincsen. Had melegítsem Gyönge kezeimet. szerelem. Magad maradsz immár. hogy táncoljunk benne. Aki el nem múlik. Átkozott gyötrelem. Mégis elaluszik. ha rongyos is. rakd meg Lobogó tüzedet.

tartom el. veréssel. Meg sem kérdi. apósa. kutya fél.Menyasszony. napam él. Hej. vőlegény. vegyem el.. hogy eddig szerettél. Él még az én feleségem édesanyja. ----Nem vagyok én senkinek se adósa. --------Túl a Tiszán faragnak az ácsok. Hej. hogy eddig szerettél. Eb fél. meg annak az anyósa.. édesem. de szép mind a kettő. Még azt mondja ez a kislány. Szép vagyok én csak a szemem fekete. Köszönöm. mint az arany vessző.. napam él. Eltartom hétköznap búzakenyérrel. kutya fél. Nem vagyok én az erdőben remete. Eb fél.. kérdezd meg az ácsot. vegyem el. édesapja. rózsafa. Eb fél. remete. kenyérrel. míg a ipam. nem árt neki a tél.. Ide hallik a kopácsolások. Csipkefa. fekete. Eredj lányom. mint az arany vessző. hogy majd mivel tartom el. míg a ipam. . Vasárnap – ha más nem jut már – veréssel. Eb fél. Olyan mind a kettő.. Eb fél.

Ha büszke. ----Az egri ménes mind szürke. az egri kislány mind apró. ----Úgy tetszik. van néki mibe. Akármerre fordítja kalapját. Verje meg az Isten azt az ácsot. Nem. dologra való. Az egri ménes mind fakó. az egri kislány mind büszke. Mulassunk hát egy vagy két óráig. Szegény legény így éli világát. hogy jó helyen vagyunk itt. az egri ménes mind fakó. Hogy mi itten mulatunk Szedje össze sátorfáját Mert mi itten maradunk . Méregdrágán méri a forgácsot. Kilenc csókot ígértem már néke. Végbúcsúnkat még ki nem adják itt! Végbúcsúnknak hamar vége lészen. büszke. nem Nem megyünk mi innen el Míg a gazda házigazda Furkós bottal ki nem ver Ha nem tetszik a gazdának. Szegénylegény akármerre mégyen. hogy máskor is voltunk itt. az egri ménes mind szürke. Ha apró. apró. úgy tetszik. nem. Tizediket ráadásul kérte. nem. nem.Ád-e csókért egy kötény forgácsot. nem.

viola nyílik az ablakában. de ladikon. Addig a kis pej lovam százszor is bemegy rajta. nem jó mélyen aludni. a szép fekete csárdás kalapom. hol lakik a galambom. jó éjszakát galambom. Azt se tudom. Haza menne. a babámé nem leszek. este. lóra ülni nem merek. este akar lenni. Este van. én meg a széles Tiszába beleesek. tudod-e? Megette a farkas. Attól félek félrecsúszik a nyereg. látod-e? ----Még azt mondják. félrecsúszik a nyereg. este van. Míg a babám rácsos kis kapuját nyissa. Zárva van a babám rácsos kis kapuja. tudod-e? Csak a szarvát hagyta. Mivel mondok jó éjszakát galambom. Ott lakik a városba. Piros rózsa. habjai közt elveszek. Széles a Tisza. elmúlt kilenc óra. Mert a Tisza ki is szokott önteni. ladikon. Tisza partján nem jó mélyen aludni. de nincs kísérője. ----Este.----Által mennék én a Tiszán ladikon. hol lakik a galambom. ki is szokott önteni. Félrecsúszik a nyereg. kék nefelejcs. Elviszi a kalapom. az se szép. ez se szép. Tisza partján lóra ülni nem merek. a harmadik utcába. ----Volt nekem egy kecském. Katona a régi szeretője. . tudod-e? Kertbe rekesztettem. Ez a kislány haza akar menni.

nyereségre kimegyen próbára. be gyöngy élet. Csillog-villog a mezőben virágszál módjára. . Hej. magam is lobogtatom. be gyöngy élet. Hej.Olyan vagyok. Ellenségre. ennél szebb sem lehet Csak az jöjjön katonának. élet. Olyan vagyok. aki ilyet szeret. elmegyen dolgára. ennél szebb sem lehet Csak az jöjjön katonának. semmire sincs gondja. iszik a sátorban. Ezt a kislányt idecsalogatom a sötétbe. be gyöngy élet. Édesanyám vett nékem kalapot. aki ilyet szeret. mint az engedelem. aki ilyet szeret. Fel van írva és rajzolva haragos kardjára: Ez az élet és becsület hazája számára! Hej. élet. A babám ajkán nyílik a szerelem a sötétbe. élet. Fújja a szél rajta a szalagot. ennél szebb sem lehet Csak az jöjjön katonának. Paripáját megforgatja. siet a prédára. ennél szebb sem lehet Csak az jöjjön katonának. Ha nem fújja. aki ilyet szeret. mint a csillagos ég. Eszik. Hej. KATONADALOK A jó lovas katonának de jól vagyon dolga. Megütközik viaskodik. be gyöngy élet. élet.

ennél szebb sem lehet Csak az jöjjön katonának. messze a határba. anyám. felszántja a hegyet. aki ilyet szeret. én édes szerelmem. Indulnak már a tüzérek. magyar tüzér vére folyik rajta. Mert Kossuthnak verbuválnak. Édes rózsám. tartsuk meg hazánkat. éljen a nemzet. Csak mégegyszer gondolj vissza szép magyar hazádra. sógor. Isten véled. avagy jertek vélem. ennék szebb sem lehet. Éljen. Húgom. bátyám. hosszú útra kélek. Véres a föld. el kell válnom tőled. Isten hozzád. apám. ----Most szép lenni katonának. Katona sem lettem volna. Anyám te jó lélek! Találkozom e még véled? Holnapután messze földre. komám. Téged tesznek kapitánynak! Pár esztendő nem a világ. Hej élet. . Nehéz a rézágyú. aki ilyet szeret! ----Gábor Áron rézágyúja fel van virágozva. élet. de gyöngy élet. bérrel oltalmazzuk a mi szent hazánkat! Hej. Vérrel.Menjünk azért seregesen. Kossuth Lajos nem lett volna. Gyere pajtás katonának. be gyöngy élet. Csak az jöjjön katonának. völgyet.

akár a gép. S az asszony hallgat mert a kezem gyors. én nem mehetek A lelkem a vállalatot illeti meg. És „küszködj” és „melózz” lett a becenevem. Tizenhat tonnát raksz és mennyi a bér. csak izom és vér Csak izom és vér és csontos kéz. éljen a nemzet! ----- TÁBORI Az ember sárból jön és sárba tér. Szent Péter engem ne hívj. Hogy megszülettem eső hullt a telepeken. S a zord főnök így szólt: elég szép. . én nem mehetek A lelkem a vállalatot illeti meg. Mint kölykét az oroszlán. nem volt még napsugár. És erős hát és durva ész. De csákányt a kézbe. Szent Péter engem ne hívj.Éljen a magyar szabadság! Éljen. Tizenhat tonnát raksz és mennyi a bér. A szegény ember nem más. Hogy megszülettem. Tizenhat tonnát raktam. nevelt a sors. Egy nappal vénebb vagy a hiteledért. és a bánya vár. Egy nappal vénebb vagy a hiteledért.

Egy nappal vénebb vagy a hiteledért. vizipólózik. ott ahol a nyám-nyám négerek élnek. fejjel. Égig ér a Kilimandzsáró. Tizenhat tonnát raksz és mennyi a bér. Aki jőni lát. Szent Péter engem ne hívj. akkor balról ér. a másik acél. . tejjel. A krokodilus a Gangesz partján csücsül a farkán és spekulál. ott neveltek engem kókusztejjel. s már a csontja sem ép. Csuda édes viz a Nilus. Szent Péter engem ne hívj. krumplit esznek becsinált emberfejjel. ki nem tűnt el. Menjünk gyorsan tevekonflissal. Volt. óh de szép. ott ahol a Szaharában búsul egy zsiráf. hol az éhes krokodílus vizipólózik. gyönyörű az élet. égig ér a Kilimandzsáró. vizipólózik-zik-zik. Ha nem talál el jobbról. mert az egyik kiszebráról hiányzik egy sráf. én nem mehetek A lelkem a vállalatot illeti meg. Az egyik öklöm vas. Afrikában oly gyönyörű az élet.Tizenhat tonnát raksz és mennyi a bér. én nem mehetek A lelkem a vállalatot illeti meg. jobb ha félre lép. Egy nappal vénebb vagy a hiteledért.

mi van a világban. ő csak pólózik. s a konyhapénzből de rosszul áll. a krokodilus a Gangesz partján csücsül a farkán és spekulál: Nem is sejti. Nagybajuszú cincérek sétálgatni vitték. halászok. ha sokat iszik. Viszi a víz lefelé. csak vizet iszik. Hej. Merre mén a hajótok? Török kanizsa felé. vizipólózik. halászok. Hej. hívta a vadrózsa. halászok. hogy jövőre ridikül lesz már a bőre. Veres szárnyú keszeget. Hívta a gyöngyvirág. Estére elfáradt katicabogárka. Az éjjeli pillangó hazatalicskázta. A krokodilus nem mást. Mit fogott a hálótok? Nem fogott az egyebet. vizipólózik-zik-zik! Egyszer egy hétpettyes katicabogárka Elindult megnézni. halászok. Ha a bárkába teszik? . Hát a keszeg mit eszik. A tóparti szúnyogok kalapot emeltek. a neje nem bánja. Ide is meg oda is bekukkant egy szóra.A feje félig kint van a vizből.

Ott sütik a jó malacot Cserfahéjjon. bográcsbúl! Tiszán innen. Túl a Tiszán van egy kanász nyájastúl. édes rózsám. A te szíved holtig el ne felejtsen. Dunán túl. Petrezselyemgyökeret. . ihajja! Megyen már a hajnalcsillag lefelé. kívánom. Hogy előtted a rét is tiszta rózsává váljon. fakalánnyal. Túl a Tiszán van egy juhász nyájastúl. Kis pejlova ki van kötve. bükkfanyárson. Ott főzik a jó paprikást. lakkosszárú kiscsizma. Meg is eszik kis vellával.Nem eszik az egyebet. Rásütött a hajnalcsillag sugara. Amerre mégy. Az én kedves galambom most megyen hazafelé. Tiszán innen. Tiszán innen. Túl a Tiszán van egy csikós nyájastúl. Szűrkötéllel pakról nélkül gazdástul. A zöld fű is előtted almát teremjen. Lábán van a csizmája. Dunán túl. Dunán túl.

s pisze orrát égbe tartva. loncsos és loboncos és bozontos kölyökmackó hasán az a barna bunda! Hajjaj! Igen jóllakott – piros nyelvét kiöltötte. Nem találja házát a szeretőjének. brumma. te is törpe. feszült ám azon az apró. szépen ragyogjatok. brumma. A szegény legénynek utat mutassatok! Mutassatok utat a szegény legénynek. Ülnek egy nagy gödörbe. lompos. Le is vagyunk nagyon törve Kormos István: Vackor elalszik 09-06-15 9:34 még nincsenek kommentek Ebéd után. . Erdő mélyén két törpe. csillagok. szája szélét megtörölte.Csillagok. Én is törpe.

álom. főként pedig fáramászás. csicsíjja. te pisze Vackor! Mászol ám. hogy terajtad igen viszket az a boglyos. Ebéd után nincsen játszás. bújja. aztán ide gyere. Most a függönyt lebocsátom. bubújja. csöpp barátom. brumma. hóóóóóóóó! Fára mászni vóna jó! Szól az óvó néni akkor: – Hallod-e. A sok gyerek már aludna. hanem látom. lompos. bújja. . hogy hova mászol? Aludni a puha ágyba.teli hassal felsóhajtva három hosszút brummogott: – Brumma. Csíjja. de nem a fára! Megmondjam. brumma. csíjja.

loncsos és loboncos és bozontos barna bunda! – Nem viszket az. Fazekas Marci – négy. nagy sokára minden gyerek szépen sorra beléfeküdt egy-egy ágyba: Katona Anna – egy. Pór Jutka – három. S íme végül. brumma. s mély álomba elmerüljön. . nyomja! Amíg Vackor brummogott. hogy az ágyba lefeküdjön. behoztak sok kicsi ágyat. Akkor pedig ha lefekszik. érzett is mindjárt az apró. engedetlen dunnyogott. telis-teli ám a gyomra. engedetlen kölyökmackó olyan vágyat. nyomja. Varga Bence – kettő. de ha jóllakik az ember. brumma – áll magosba Vackor orra –. az ágy akármilyen puha.

mint a világ éjszaka. lompos.Fazekas Eszter – öt. . tiszta víz. Vas Pista – hét. elalusznak a gyerekek. Kováts Vicu – tíz. Pengő Gyöngyi – nyolc. hóha. hóha. hóóóó! Fára mászni vóna jó! Kérlelték őt hatvanhatszor: – Aludjál már. tíz. brumma. csak a pisze kölyökmackó pince legmélyéről hangzó brumma. piszén pisze kölyökmackó. kicsi Vackor! S felelt Vackor: – Én már alszok. s tizenegyedik az apró. s nem hallatszik a sötétben. Domokos Matyi – hat. loncsos és bozontos. Hát a terem elsötétül. mély szava: – Hóha. Fodor Dávid – kilenc. tíz.

Nemes Nagy Ágnes: Ki ette meg a málnát? 09-03-21 21:32 még nincsenek kommentek Nagymosást tart medve néni. jaj be édes. néznek arra. erre a sötét sötétre hadd haragszok! És csakugyan akkor el is aludt Vackor. sima bükk. itt a málna.. "Hé! Lopják a kosarat!" Felriadnak most a zajra. csak mielőtt álmodnék is. Szép az erdő mindenütt: szőke nyírfa.. . Két fia kérve kéri: "Míg te mosol.alszok az ágyamban végre. licsi-locs. "Jaj! Hova lett a kosár?" Pamat-fülük égnek áll. ha találnak. "Itt a bokor. Márikának. málnát szed két kicsi bocs. néznek erre. tömd a szádba! Szúr a tüske? Annyi baj! Bozontos a medve-haj. Elnyúlnak a fa alatt." Telel kosár. kis huguknak." Málnát szednek. tele bendő. két kis bocsnak elegendő.

mogyoró meg fegynőmag." Róka-asszony mondja: "Mackók! Málnát nálam mért kutattok? Miért csináltok galibát? Többre tartom a libát!" Sün Sámuel fa tövében siklót vacsorázik éppen. s kölcsönad egy kosarat." Tele kosár. "Nézd csak. mert a fáról leszalad. mókus! Hol a málna? Nem te vitted föl az ágra?" "Málna?! Dió. ki fut erre? Senki más. megszedjük.mondja Nyúl Pál meg káposztalevelen. Fölverik a bokrokat. idesüss. Olykor meg is reszelem. Itt az este. ágyuk vetve. tele bendő. nézd csak. "Hát szaladjunk most utána? Nem. boldog ám a két kis mackó. nincsen otthon már hiba. míg mama mos. mint Tolvaj Ferke!" Itt a baj most. "Nincs ennél jobb eledel!" mondja bölcsen Sámuel.El nem rejti azt a fenyves. "Nézzünk körül ott a nyúlnál!" "Répán élek . itt a jaj! Egy fatörzsön elhasal. zamatos. az a jó!" Mókus Miklós kedves fickó. . három bocsnak elegendő. "Mókus. málnát eszik Márika. itt a málna! Ó. akinek a keze enyves! A két mackó szétszalad. be édes.

majd eszedbe jutok még. a nyakát. Cifra palota. A csanádi legénynek Bocskora van szegénynek. Festéktüsszentő H. Megállj te csudaszép. Vár a viola. A rátóti legények Libát loptak szegények. Benő Címkék: allatos versek. Zöld az ablaka. tavaszi versek. versesmese Zsebkendőm négy sarka símára van vasalva. a másik barna. Mind a négy sarkába babám neve van varrva. A bocskora elmerül. sej. Egyik szőke. nem kerül. a harmadik csudaszép. . de nem kerül. sej. Rosszul fogták a nyakát. Medve néni fonogat így őrzi a bocsokat. Elgágintotta magát. Gyere ki te tubarózsa.alszik három buksi medve. de a nyakát. Ha pocsétá nem kerül.

Cin-cin-cillárom. Enyém vagy te. s a Földnek kincset ér. Este megverem. Majd megnövök én. A néger barna tőle. én meg alszom. de beteg a virágom. De lenn a forró égöv alján és az Elba partján egy a színe. A fény a Napból jön. Vágfarkasd (Mátyusföld. ha bánja az anyád is. de beteg a virágom. Cin-cin-cillárom. Cin-cin-cillárom. Megkérdezte: – Hány óra? Fél tizenkettő. nem tudtak hazamenni. kis angyalom. Április bolondja Felment a toronyba. Cin-cin-cillárom. csak piros a vér. más pedig fehér. Ő dolgozik. Mind megitták a pálinkát. de beteg a virágom. Ha minden nyelven szerethet a szív. Nyitra megye) Kispiricsi faluvégen folyik el a kanális. Kispiricsi falu végén kocsit kellett fogadni. Katát elveszem. . Én azt megteszem. ha minden nyelven gyűlölhet a szív. Bolond ez a kettő. Esztendőre vagy kettőre Huszár leszek én. de beteg a virágom.Kicsi vagyok én.

És száll a dal majd: ócseny harasó. emberré lett itt az ember már. jobb lesz. bölcsebb lesz a Föld ? Nem zeng-e minden. Ott sose mondják: happy. s összeroppan minden rabbilincs.ha minden nyelven gyűlöl. ócseny harasó. ember. S a gyárban gyors kezével önként szab a munkás törvényt. A népek tudják jól. Ó. Nem zeng-e minden. A fehérek partvidékét . szebb lesz. Ott sose mondják: happy. happy days. Völgyvidéken és hegygerincen át Tör előre a hadsereg. s béke lesz a Földön. ó. ó. érzi ezt a szív. happy days. És száll a dal majd: ócseny. ó. de majd a hajnal biztos eljő. hol csak szolgamódra túr. Ó. ó. És száll a dal majd: ócseny harasó. ahol a rengeteg gép ott áll. ó. Van még sok ország. Ott sose mondják: happy. boldog lesz a Föld. Mert a pénz. ó. a béke drága kincs. bölcsebb lesz a Föld ? Nem zeng-e minden. Ó. Betermi kincseit a zöldellő határ. ó. ó. happy. rajtad áll. ó. happy days. a pénz csupán az úr. ó. és tűr a dolgos ember változatlanul. szeret. s nem a népnek szolgál. ócseny. happy. Hogy sorsod szebb legyen ma. ó. ó. Ma még a küzdelemnek vége-hossza nincs. A fehérek partvidékét Hogy csatában nyerje meg. ó.

elébe mentem. Vörös zászló leng. Eljött a hajnal. Dicsőségünk nem múlik el soha. dúl. Áll egy ifjú nyírfa a réten. kifaragva. . Dúli dúli a réten. ciao. ciao. bella ciao. Évek múltán sem halovány. lengeti a szél A csaták bíbor hajnalán. Abból lesz a jó balalajka. vigyél el innen. balalajka. elébe mentem. bella ciao. balalajka. bella ciao. És rámtalált a megszálló. bella ciao. És a Csendes-óceánnál Véget értek a csaták. Ó bella ciao. ciao. Dúli. Mert a várost elfoglalta Sok ezernyi partizán. Verve fut már sok kozák atamán. Dúli dúli a réten. Ment a hős brigádok élén Sok amuri partizán. Ó bella ciao. ciao. Virágfürtös nyírfa a réten. dúl. Nyírfa ága hej. Eljött a hajnal. Ha partizán vagy. Menekül már ki merre lát.Hogy csatában nyerje meg. Dúli.

Legyen virág a síromon. bella ciao. vigyél el innen. a partizáné. ha megcsodálja. Kézben a kéz é-és vállhoz a váll. Ó bella ciao. A hegyvidéken temess el engem. Légy te az. ciao. Vezess az éjek éjén át! . ciao. Hajnali fényözön földre leszáll. mint annyi társam.Ha partizán vagy. Munka hadának a lépése dobog. ciao. Az arrajáró. a partizáné. ciao. meghalok! Ha meghalok ma. Röpülj te lángoló. tűzszínű zászló. mint annyi társam. bella ciao. Mert ma érzem. bella ciao. bella ciao. Ó bella ciao. Ki a szabadságért halt meg. ciao. Zendülő ének az égre lobog. A hegyvidéken temess el engem. Az ő virága. bella ciao. bella ciao. ki eltemet. Ó bella ciao. Mondja azt. Ha meghalok ma. ciao. ez szép virág. bella ciao. Az ő virága. bella ciao. ciao. ha megcsodálja. ciao. Ó bella ciao. Az arrajáró.

te drága.Vezess a harcra. te eleven fa gircses görcsös ága. Segíts most! Nagyapákról e dal unokákra maradt. s unokákra maradt ez a szerszám. Hej. soksápadt arcra Derítsd a hajnal bíborát! Száll a dalunk. ma nincs. Ha nagy baj van veled. A szívembe nyilall ez a bús régi dal. Leszünk a győztes élcsapat. Fáklyavivők kezén csörög a bilincs. szítsad a lángot És döngesd bátran a falat. amilyet sihedernyi koromban. Lépj te a helyükbe. kicsordulnak a könnyeim nyomban. Izzik a tűz. harcos ököl. Láncban az építő. Vagyunk egy jobb rend hű katonái. . Sose hallok olyan gyönyörű nótaszót. te bunkócska. te drága. szava ég felé tör. Hej. de ki szítsa. soha el ne feledd.

. Rád ragyog végre a fényteli nap. Élesebb legyél a késnél. te bunkócska . Harcosabb a szenvedésnél. s így pénzünk sincs elég. Indulj az útra és vissza ne nézz! Múltad a fájó bús ezer év. habár ez illenék. mikor ébred a rab. Érc torkok harsogva zúgják a szélnek Felszabadítók hősi nevét! Érc torkok harsogva zúgják a szélnek Felszabadítók hősi nevét! . Jól sem mindig lakhatunk. az a fűbe harap. van még ezerszám.. Hej. Boldogan. De ha eljő a nap.. vígan mondd hát a dalt! Április négyről szóljon az ének. s lekötött kezét-lábát kinyújtja. mert a bunkó a földre lesújtja. Kispolgárok nem vagyunk. De új világot építünk mi éhgyomorra még.. Aki ellene volt. te bunkócska .hogy van bunkócska. Felszabadulva zengje a nép. S ez a legszebb mesterség. Mert az ember másokért él. Hej. S ez a legszebb mesterség.

lobogtasd a vörös zászlót. szabadságot hoz a népnek. Benned van millióknak jó reménye. Vár ránk a síkság. ha lép. Végtelen mezőkön szél jár. Jöjjetek. Győzött a szovjetek hős serege. ébred a nép. Halld. Holnap már győzelemről szól az ének. Zengjük a dalt üde mámoros ajakkal. Győzelmedben bízik földünk népe. Kardotokat sosem érheti csorba. Szél ne hozz felénk ma jajszót. refr. Lengesd. Vágtass a szélnek. Új utat érez a lába. Századok könnyét így mosta le. Végtelen mezőkön szél jár. ezrével állni a sorba. új utat tűz. Hej! Sírnak a lányok.Dörgött az ágyú és zúgott a gép! Vérzett a föld és zengett az ég. Békét. a kürt a harcmezőre hív már. Szabadságunk most te védd meg. Búcsúzni kell az otthonunktól pajtás. Zengj harci indulót ma bátorítót. Burzsoá zsarnokot innen elűz. Vérvörös színt fest az égre a hajnal. Vár ránk a síkság. . Dobban a föld szíve. Gátakat elsöpör.

Mint a kis király: Szedegeti a lábát. Múlik az éjszaka. Szól egy távoli birkakolomp. Zeng a fülembe mélyhegedű. Koptatja a bocskorát. az ajkon a dal. . Rezdül a tó vize. Orosháza (Békés megye) Gryllus Vilmos : Tavasz Csend ül a tájon és zsendül a fű. zöldül a domb. Szól egy távoli birkakolomp. jár. Itt van az óra lerázni igátok. Rezdül a tó vize.Ezt a nagy eszmét a vész viharában Védeni. Nem marad így el a nagy diadal. Munka vitézei még mire vártok? Jönnek a szovjeti hős proletárok. Fegyver a kézben. menteni kell csodabátran. Zeng a fülembe mélyhegedű. Útat a fegyverek erdeje vág. Francia. Egyesülésben az ősi erő. Eltűnik innét a régi világ! Jár a baba. Annak az ajtajára. Száll a madár a házra. zöldül a domb. német. olasz proletárok. Csend ül a tájon és zsendül a fű. jertek elő.

mégis bunda a bunda. Meg is van már a fogó! Kifordítom. mégis bunda a bunda. mégis bunda a bunda. mégis bunda a bunda! Ha megázik is a bunda. juhászbunda a bunda. Hej. bunda a bunda. mégis bunda a bunda! . kopogó. bunda a bunda. Hej.Kipp-kopp. juhászbunda a bunda. juhászbunda a bunda. mégis bunda a bunda. befordítom. mégis bunda a bunda! Ha rongyos is az a bunda. Hej. juhászbunda a bunda. bunda a bunda. Hej. mégis bunda a bunda! Leterítem a bundámat. bunda a bunda.

Lombnak. benne maradt a vénasszony. a völgy. nyár nyitogatta pipacsait. a rókán is nadrág volna Szabó Lőrinc: Nyitnikék Alszik a hóban a hegy. Mikor legutóbb jártam itt. temette az ősz. A rókának nincs nadrágja. mit rájuk aggat . ha a posztó olcsó volna. virágnak nyoma sehol.Kiment a ház az ablakon. aki vesztett. zsúpot kötött a hátára. hallgat az erdő. a nyár nyitogatta. fekete csontváz a fa. a bokor. és nincs. és volt. mert a posztó igen drága. aki győz. hallgat a föld. az a törékeny tündéri dísz. úgy ballagott a vásárra. s halotti csipke a díszük is.

éjszaka fehér kezével a zúzmara. Nyitni kék. de örülni ez is elég. hallgat a föld. Az a fuvolás a Nyitnikék! Már kezdi is ujra az énekét: két füttyre mindig kvart lefelé: nem sok. nyitni kék. vígan. szaporán. a völgy. nyitni kék. fütyüli. Nyitni kék. hallgat az erdő. szívnek és tavasznak nyílni kék! Nyitni. mint éles fuvola. a telet bírni illenék! Bírni és bízni . Egyszerre mégis rezzen a táj: hármat fütyül egy kis madár. Háromszor hármat lüktet a dala. fütyüli. de – nyitni kék! Fütyülöm én is énekét. Alszik a hóban a hegy. de – nyitni.

. elmondta a holnap üzenetét: a hitet. Nyitni kék! Ébred a hegy. tudom. ami fáj. de bírja. aki sírja. a vágyat fütyülte szét. nyitni kék. mire gondol a néma föld. Nyitni kék! – fütyülök utána s nézek az eltűnő madárra. mint az a fázó kis madár. a Nyitnikék. nyitni kék. Nyitni kék. Ő volt a szája. indulok. a völgy. fütyülöm. akinek tele rosszabb. fog az én szívem is nyitni még.illenék! Fütyül és elszáll a Nyitnikék. nyitni kék. mint az enyém. és aki mégis csupa remény. Nyitni kék. kinyitotta a föld örök szivét: fütty-fütty-fütty. hinni és bízni kellenék.

jó édes. töltelékes. te. tekerve. sodorva. az emberekét! Süssünk. versem. csigabiga rétes! . hogy mit! Lisztbõl legyen kerekes. süssünk valamit.nyitni kék – Nyisd ki. Túróval bélelve. azt is megmondom. Kerekes és édes.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful