P. 1
MONDÓKÁK 12

MONDÓKÁK 12

5.0

|Views: 1,567|Likes:
Published by Anikó Sklánitz

More info:

Published by: Anikó Sklánitz on Dec 31, 2011
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as DOCX, PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

02/18/2013

pdf

text

original

ÉBRESZTŐK

Kukurikú, jó reggelt, Szól a kakas, ha felkelt. Rajta, rajta gyermekek, Ágyatokból keljetek. Pál, Kata, Péter, jó reggelt! Már odakinn a nap felkelt. Szól a kakasunk, az a nagy tarajú, gyere ki a rétre, kukuríkú! Lusta Gyurka, mint a bunda, Hat napot is átalussza. Sosem kelne fel magától, Ki kell rántani az ágyból. Kelj fel, baba, kelj fel, Eljött már a reggel.

Tej, túró, tejfel, Kicsi baba, kelj fel.

Kukorikú, szól a kakas, Ki az ágyból, hajnal hasad, Már süti a nap a hasad.

Körbejár a mutatója, Azt hirdeti minden reggel, Tik-tak, tik-tak, jár az óra, Ki korán kel, aranyat lel. Reggel van már, ragyogó, Fütyörészik a rigó. Csirip-csirip, csicsereg, Jó reggelt kis gyerekek. Muzsikaszó zengedez, Gyenge szellő lengedez, A kis gyermek ébredez.

Kelj fel, baba, kacagjál, Tudom, szépet álmodtál.

Cirmos cica kelj fel, Itt a jó tejfel.

ALTATÓK
Nagy az ég ablaka, süt a hold éjszaka, Letekint egymaga: aludjál, kisbaba! Bubuja, Babácska, esti csillag ragyog. Aludj már, aludj már, én is álmos vagyok. Álmodjál, álmodjál hófehér kötőről, lila, fehér szoknyáról, piros cipellőről. Aranykertben aranyfa, aranymókus alatta. Aranybaba szundikál, aranyszúnyog muzsikál. Cini-cini kisbaba, édesanya csillaga.

Tente, tente, aludj drága, édesanyja rózsaszála. Csicsíjja, babája, alszik a fiúcska.

Aludj, baba aludjál, nyuszika is alszik. Este van, a faluban esti harang hallik.

Tente, baba, tente! Itt van már az este; Köszöngetnek szépen Csillagok az égen. (Vének) Aludj, baba, aludjál! Feljött már a csillag; Aranyos kis bárány Hazafelé ballag. (Kaposhomok) Jön az éj, jön az éj a fekete éjfél, Aludjál, aludjál, pici sose féljél. (Horvát dal, Csukás István fordítása) Kicsim aludj szépen, csillag ragyog fenn az égen, Álmodj tündért, paripát, kék pillangót, katicát. Kincsem aludj szépen, harmat csillog kinn a réten, Hajnalmadár szárnyán szállj, pille könnyű felhőn járj. Aludj, kicsim aludjál, feljött már a csillag, Bárány, csikó, csengős boci hazafelé ballag. Csicsíja babája, Elment a mamája, Pestre meg Budára. Hoz neki kalácsot, Hajába szalagot.

Este van már alkonyul, Nyuszi füle lekonyul, Dorombol a kiscica

Aludj te is, Csongika. (Garabonc) Ring a bölcső, ringadoz, Hajló nádszál ingadoz, Jó fiúcska szunnyadoz.

Bubája, bubácska, esti csillag ragyog, Aludjál, aludjál, én is álmos vagyok, Tündér öltöztessen, csillag csókolgasson, Liliom öleljen, anyád simogasson. Tente, baba, tente, itt van már az este, aludj szépen, álmodjál, a szemedet hunyd le. Álmodjál rózsával, gyönge violával, aludj, aludj szép csendesen, aludj kicsi baba. Holdfény ragyog odakint, Ablakodon betekint, Rád nevet a holdsugár, Gyermekem, ó, aludjál. Szempilládra álom szakad, Karjaimban elringatlak, Álmodban is takargatlak. Most a hátad, most a hasad, Meg ne fázzon a kis falat. Szűz takaró ez a világ, Ha én nem igazítom rád. Aludj kicsim, aludjál, szépségeset álmodjál.

az erdő. kis Balázs. megkapod. Alszik a széken a kabát. szunnyadozik a szakadás. Szundít a labda. kis Balázs. csak hunyd le kis szemedaludj el szépen. kis Balázs. mint a Nap mily' fényességes. mint üveg golyót. kis Balázs. alszik a bogár. a darázs. A távolságot. kis Balázs. meg a síp. máma már nem hasad továbbaludj el szépen. lehunyja sok szemét a ház. kis Balázs. -s míg szendereg a robogásálmában csönget egy picitaludj el szépen. a kirándulás.Álmod legyen olyan édes. óriás leszel. Dunna alatt alszik a rétaludj el szépen. Lábára lehajtja a fejét. a jó cukor is aluszikaludj el szépen. Tűzoltó leszel s katona! . vele alszik a zümmögésaludj el szépen. József Attila: Altató Lehunyja kék szemét az ég. A villamos is aluszik.

Este van már. . este.Vadakat terelő juhász! Látod. este biza álmos. Csiribiri csiribiri Zabszalma Engem hívj ma Álmodba. elalszik anyuka. Lázad van. Csiribiri csiribiri Fült katlan Szárnyatlan szállj. leszállt a nap messze. Weöres Sándor: Csiribiri Csiribiri csiribiri Zabszalma Négy csillag közt Alszom ma. Csiribiri csiribiri Szellő-lány Szikrát lobbant. Csiribiri csiribiri Bojtorján Lélek lép a Lajtorján. kis Balázs.Aludj el szépen. Lángot hány. ki egész nap futkos. Sült kappan! Csiribiri csiribiri Lágy paplan Ágyad forró.

este jó Este jó. együtt lenni jó. anya főz.. este jó. a fazék víznótát fütyül bogárkarika forog a lámpa körül. lassu tánc. A táncuk karikás. olyan alacsony. Nem félek. mert könnyű vagyok. táncol a plafon. mint a koszorú. meg is hal egy kis bogár: mégse szomorú.. mint a füst. mint a füst. elszállnak a fekete falak. este mégis jó.Zelk Zoltán: Este jó. el is érem már talán. Lassu tánc. Ég a tűz. Apa mosdik. szállok én is. De az ágy. meg a szék messzire szalad. . de azért sírni akarok.

aludjál. tán te majd elaltatod. de már nem lehet. Elolvadt a világ. Hátha szebb a te dalod. aludjál.. gyermekem.Ki emel. Gyermekem. ki emel ringat engemet? Kinyitnám még a szemem. . alszik már a kismadár. Aludj. ó.. Rád nevet a holdsugár. ablakodon betekint. ingó-bingó Piros rózsabimbó! (Jászárokszállás) Minden nótám oda már gyere gyorsan. ó. Elgyütt már az este. Tente. baba. tente. erdőben az őzikék. kismadár. Pihen az erdő s a rét. Holdfény ragyog odakint. tente. de a közepén anya ül és ott ülök az ölében én. Csicsi baba.

tente. fű. Beli. Aludj. tente. madárka már aludni szállt. Csicsi baba. Kicsi tündér meglátogat. Csak egy magányos fülemüle zeng.Hajtsd fejed ölembe. csillagos fényben esti dalba kezd. kisfiam! Holdsugár az ágyacskádon Lágyan átsuhan. kisfiam! Tordai Jolán: Anya betakar Hallod a csöndet? Elpihent a szél. fa. Alszik az utca. . gyöngyvirágom. Tente. a bölcsőben. Szép meséid erdejében Játszol boldogan. baba. Úgy álmodjál szép álmokat. Esteli égen a hold útra kél. Tente. Miért szól az ének? Altatni akar. lombos ág. Lepke. anya betakar. Aludj el szépen. kicsi kutya kinn a csűrben. Bársony pillád hunyd le szépen.

hadd pihenni kis öcsémet! Hadd a zajt most. Mesét mondott. kincsem! Szép kis bölcső. . ring a nád. had aludja ki magát! Álomba ringatott Sötét éjjel azt álmodtam. hadd a lármát. Alszik. Fényes Holddal játszadoztam. Beli. Belibbent az ablakomba. beli. alszik minden. Alszik a nád és a tó. Nádon ring a fészek. látod? De fölretten.Beli. aludj. Aludj te is. Nádirigó kisfia. huncutsággal teli. a párnára. álmodj szépet! Du-du szól a szél. Szól a szél dudája. Elaludt a kisrigó. Lecsücsült a vánkosomra. kérlek téged. hogyha bántod. kicsi kutya a szalmába. Ringasd szépen a babát. mily szépen alszik. ring. baba. beli. Gazdag Erzsi: Ringató Ring. jaj de szépet. ne zavard meg csendes álmát! Né.

nevess éjszakára csillagot beléje. Elaltatott engem a Hold. mind rám nézett. Szelíden te simítsd puhára a vánkost. Homlokomon a bú nagyon elborongott. Mesélj is majd egyet szegény apukádnak. ágyam szélire is. Meséje oly szépséges volt. Móra Ferenc: Este Este van. nem volt mása csak egy aranyhajú lánya…" . édesapa fáradt aranyhajú lányom. kicsi száddal róla leheld el a gondot. te bonts nekem ágyat. te ülj ide mármost. úgy mintha mesélnél a hajasbabának: "Volt egy szegény ember nagy Meseországban. Virágfejecskédet hajtsd szívem fölébe. este van.A sok csillag.

tente. én is álmos vagyok. kikeletről. Rózsa bimbójáról. baba. Anyád ráz egy kicsi fát. Pelyhét maga szedte. Tente. Pici csibe alszik. Aludjál. szép csendesen A szemedet hunyd le. . angyal simogasson. pelyhes puha ágyon. Álmodjál szépeket. Aludj csibém kot-kot. tente. Álmodjál rózsáról. Álmok hullnak róla rád. s félszemmel a sárgaszemű kukoricát nézi. baba. Gazdag Erzsi: Pici csibe alszik Pici csibe alszik. énekelget néki. odaegyengette. Szép tavaszról. babácskám.Aludj baba. aludjál aranyos. szárnya alá tette. esti csillag ragyog. Édesanyád szép szeméről. tündér öltöztessen. pici csibe tollpárnáját. aranyos meséket. tyúkanyó vetette még ezen a nyáron. Báránykákat hajt apád. aludj hát. baba. Jajj de szép az álma! Sárga csibe puha álmát tyúkanyó vigyázza. Tente. Itt van már az este Aludj. A szemedet hunyd le.

.aranyos pillangó kocsija ringasson.

Aludjál kedvesem. Pósa Lajos: Altató dal . zongó méhecskével. Mondj neki egy szép mesét. Szállj a baba szemire. Cinegesóhajról. baba. zongó méh cukrozta édes pereckével. tente. Hosszú szőrű macska. selyempillangónak aranyhintajával. Itt a naplemente. Kérlek hát alássan. Hosszú szőrű macska. Aludjál babásan. nyugodjál galambom. csendesen ringasson. Álmodj szép virággal. Ne dúdolj te csacska. kenyérről. ringó-rengő bölcső. Álmodj tejről‚ vajról. selyempillangóval. Két tucat egérről. Álmodjál zenével. Aludj te csacska. Fogd be mind a két szemét. Hol vagy te kis csapongó? Minek szállsz oly messzire.Aranyszárnyú pillangó. Tejfölről. Tente.

Aranyos pillangó… Alszik az ibolya. Liba. Alszik a kis cica. alszik már A csicsergő madár. – Csicsija. Hogy magát kinőtte. este. Hát fogott is mindjárt Aranyhajú kislányt. csürhe. lepe. Mert az lett belőle. Tarka boci. dongó. . Hazavitte onnét A csecse királynét. képes. Sárga. Gyurica. lova. Cifra könyve. Katica. piros cukrot. Majd ha a nap felkel: Haza is jön reggel. mézes.Este van már. bubuja! Volt egyszer egy ember. cocó. bubuja! Elment apa messzi Vásárfiát venni. Tente baba. Kardja. bábuja… Csicsija. A halász is bezzeg Fényes úr lett: herceg. Méhe. csirke. Kocsija. Hoz babának csókot. Lesz kicsinek drága Szóló muzsikája. tente! Alszik már. Halászni ment egyszer.

A szemedet hunyd be! Aludj ingó-ringó. tente. dongó. Gyöngymadarak ezren Csacsognak a kertben. bubuja! Tudok egy szép kertet Mesepatak mellett. almát Terem a fa ottan… Tündérország ott van. virág zengő. gyémánt. Fű. fa. Méhe. Mint az üveg csengő. Fölkel az ibolya… Csicsija. Majd elmegyünk oda… Csicsija. Fölkel a kis cica. Szép narancsot. Aranyos pillangó. Gyurica. Pici rózsabimbó! Majd felkölt a hajnal Fülemiledallal. bubuja! . búja… Csicsija.Semmi baja. lepe. bubuja! Tente baba. ezüst. Arany. Katica.

. Aludj. bubuja! Jávorfa-furulya – Piros csőrű tarka madár Gyönyörűen fújja. Álmodjál rózsával. Nyulacskákkal teli. hajsó. Angyaloknak rengő-ringó Csillaghintójával. Gyönyörű virágom. aludj. .Pósa Lajos: Altató dal Beli. Tente. Haja. Egy csillag. tente! Jaj de szép levente! Panyókára vetve vállán Violaszín mente. Csicsíja. haja. baba. két csillag. bölcsőbeli! Tudok én egy szép csalitot. Gyönge virág. Aludj. Szép csengettyűszóra Ülj fel a hintóra – Búzavirág kék szemedet Nyisd ki virradóra! Lendvai Ilona: Ringató Aludj el kislányom. . Szívemmel ringatlak. Rózsa bimbójával. baba. hajló. szent ajtó. beli. Éjszínű szemeden Kopogtat az álom. szól a harang: Gingalló.

tente. Csengettyűs kis barika Hazafelé ballag. vigyáz ránk az ég is. Alszik a baba. Soha el nem hagylak! Pósa Lajos: Aludj. baba. drága kisdedecske. aludjál! Feljött már a csillag. hat csillag. aludjál! Repülj fel az égbe Ha meglátod nagyapót. baba. benne alszom én is. Doromboló cica is Felült a padkára. Nem kell félned.Öt csillag. baba. baba. Alszik a világ. . aludjál! Aludj. Szaladj majd elébe! Alszik a baba. Aludj el. Nagyapó is alszik már A nagy karosszékben. Fészkire szállt az erdőn A dalos madárka. Sétálgat is azóta A csillagos égben. tente. baba. Aludj. tente. tente.

Arany hintón sík mezőbe. Lásd. Hozz kicsinek arany hintót. baba! Hajsó! hajsó! Zárva van a pitarajtó. balra ringót. Függő arany nyoszolyára. Az álmod jó legyen! Ide se oda se hulló. Feje fölött lepke lengjen. Arany rigó fütyülgessen. Száz ló legyen a hintóba. Elaludt már mosolyogva. fekete holló. Aludj te is a jó nappal – Szállj le égből. Arany mókus elringassa. drága kisdedecske. Csillag legyen a patkója. te szép angyal. Szép gyermekem. Fektesd le ott rózsaágyra. Jobbra rengőt. . Édesanyja takargassa! Aludj. milyen jó a napocska. Fekete. Pósa Lajos: Altató Beli. Vidd a babát zöld erdőbe.Aludj el. Enyhe nyugtot Ád a rengő Bölcső kedvesem. baba! Hajsó! hajsó! Zárva van a pitarajtó! Enyhe álmot.

testedet takarja holdanyó paplanja.Bóbiskolni nem nehéz. öreg este már. Jaj de puha lágy. Pirkadásig föl se nézz! Pákozdi Gabriella: Ringató Aludj el. Weöres Sándor: Este már Kondul a harang. kicsinyke kilincsem. Öreganyó jól megveti. Száll. selyem szálán nincs csomója. zümmögjön füledbe százezer porszemcse. ha mondom! Álmodat őrizze minden kis tollpihe. ez a kicsi ágy! Kifáradt már minden gyerek. virgoncos manókám. hunyd le hát szép szemed. aludj el. a nyoszolya vár. aludj el. kismackód ölében ringatózz gyöngéden. a mese száll. a Zsuzsikát lefekteti. csöpp kincsem. csillogó rézgombom. mind csak ide vágy! Öreg nagyanyó! Mond el a mesét! Csipke Rózsika nagy történetét! Egyre fon a kis orsója. aludj már. jaj de csuda szál! . Éjtündér incseleg. Gyertek gyerekek.

Hisz ágyacskád felett Virraszt anyácskád S dúdolgatva így dalol: Bérceken túl a völgyben lenn A fényes napkorong is elpihen. Tente. baba. Kicsi kutya szalmára. Már fújdogál a szél. A tó tükrén s az erdő mélyén csend honol. Álmodj csak csendesen. Hát aludj. tündérek közt jár! Szép csillagos az ég. Aludj szívem szentje. gyermekem. Csak hunyd le két szemed. Aludj.Ki a szemét most behunyja. Elcsendesült a rét. Tente. A tó tükrén s az erdő mélyén csend honol. baba párnára. Egy tücsök hangja kél. tente. Lágy puha fészkén elszunnyad a kismadár. Bérceken túl a völgyben lenn A fényes napkorong is elpihen. aludjál. kicsi. . Ezüstös fényét hinti ránk a holdsugár. Álmodj csak csendesen. Hát aludj. gyermekem.

. Édesanya csillaga! Álmodj szépet.Szép álmokat álmodjál. cini. Aludj ingó-bingó. Pósa Lajos: Arany kertben aranyfa Arany kertben arany fa. Arany mókus szundikál. Arany csengő muzsikál: Cini. Két gerlice ringatja. mogyorót. Arany bölcső alatta. Kicsi rózsabimbó. álmodj jót: Arany diót. kisbaba. Arany csengő altatja.

Itt szalad. Ki ette meg? Pap macskája Mind felvitte a padlásra. Sütöttem pampuskát. kukk. Mit főztél Katóka? Kását. Utoljára jól belaktam. Kukk. Jó forrásra. arra. Itt szalad a nyulacska. Nem láttál egy kismalacot? Itt a nyoma. Keverem babocskát. . ott megáll. zöld mezőre. Cicuska. itt a nyoma. macuska.CIRÓGATÓK Ciróka-maróka. Itt a csiklandója! Ciróka-maróka. És egy körutat csinál. oda raktam. ide be. mi van benne? Erre. Kerekecske. Ide raktam. Mit főztél. Hadd nézzek a tenyeredbe. Katuska. dombocska. Kicsi gyermek keblibe. legelőre. Ide bújik.

Rászokott a kisnyulacska. Ide-oda futott a nyulacska. bezsere. Itt nem látja meg a kuvik.Itt megbújik. Abban volt egy káposztácska. Volt egyszer egy kertecske. itt elbújik. Bezsere. bezsere. . Arra ment a kert gazdája.

Ülj fel a hintóba. ángyom. Csimpilimpi szóra! Hajtsd fel. Hinta. hajtsd fel A kakasülőbe.HINTÁZTATÓK Pósa Lajos: Hintázó dal Hinta. ringó. Hinta. pajtás. Szállj a a kerek tóba! Gyere vissza. A csillagos égbe. Érjük el a pacsirtát. Kendervágó lapicka. Repülj. hinta. Verestorony tetejéig! Hinta. fehér hattyú. a torony tetejébe Van egy csodahintó. palinta. Szépen szól a pacsirta. palinta benne ül a Csongika. ne csak félig. hinta. Kukoricagánica Hömpölög a lábosban. rózsabimbó. Lökd meg. Még annál is fentébb. palinta. hinta. Hajts ki végig. . Hopp. a hintát. baba.

Csillagesőt apának. Ringóka. Tisza közepébe. rózsaszál. Hintóka.Zutty! Pósa Lajos: Hintóka – Ringóka Liliomszál. Ringóka. Nagy fára. Gyöngyöt szedünk anyának. Katicabogárral. Egyenest az égbe. Anna. Katicabogárral. Még annál is feljebbre. Szállj a napsugárral. Torony tetejébe. Béla hova száll? Kis fára. Sanyi. Víz alá. Csókot szórunk anyának. Hozz vissza majd hajnalra Dalos pacsirtával! Liliomszál. Böske hova száll? Föld alá. Házunk födelére. Még annál is mélyebbre. Hozz vissza majd hajnalra . Szállj a napsugárral. rózsaszál. Kis patak ölébe. Tenger fenekére. Hintóka. Halat fogunk apának.

Dalos pacsirtával! Hinta. ott repül a pacsirta. kapjuk el a pacsirtát. zsupsz! . hajtsd meg Csongi a hintát. palinta. Hinta-palinta Régi dunna Kis katona Ugorj a Tiszába.

Szénát. Hőc-hőc katona. Pápára. Tordára. azon megyünk Budára. Nagyot ugrik Csongornak. térdemre.HÖCÖGTETŐK. . gyí! Gyí. gyí. ketten ülünk egy lóra. ketten ülünk a lóra. a budai vásárra. zabot a lónak. a lába nem lógna. Lóga lába. pillangóra. Gyí. lovam. Üljél Csongor. LOVAGOLTATÓK Hőc-hőc katona. kapsz belőle bokrétát. Odaérünk vacsorára. ott árulják a rózsát. Abrakot a csikónak. nincsen semmi dóga. lovagoljunk Szegedre. lóga. Gyí. mert ha dóga vóna. Kolozsvárra. gyí.

Komáromba dohányért. Adnak ott egy petákért. paripa. Szentpéterre kenyérért. így mennek a huszárok. nem messze van Kanizsa. így mennek a katonák. (lassan) az urak gyorsabban mönnek. így mennek a betyárok. paci. gyí. hóc. (gyorsan) . te Ráró. (gyorsabban) a parasztok így döcögnek. libapecsenyére. te ló. Gyí. Odaérünk délre.Onnan megyünk Komáromba. hahó! Gyű. gyí. (nagyon lassan. hó. Győrbe gyöngyért. ketten ülünk egy lóra. oldalra billegve) a huszárok így röpülnek. hárman meg a csikóra! Így lovagolnak a hölgyek. katona. te paci. Hóc. Így mennek a gyerekek.

Pej peripán lovagoltam. gyorsan a faluba. Kicsi kocsi. döcögő. így nyargalnak a betyárok (ez a leggyorsabb). göcögő. kerek. csett. Ott kaptok majd abrakot. Mindig csak az leszek én. Ló hátára. Csikóslegény egyszer voltam. Benne gyerek. göcögő. egyszer én. Bugyrot kötök A hátára. csett. te szürke. te fakó. hopp! (itt magasra emelem ) Gyí. kicsi. és lassan is emelgetni a térdet). három csacsi. Csett. Gyorsan. Így lovagolnak a papok (ezt lassan kell mondani. gyí. . döcögő. Egyszer voltam. így vágtatnak a huszárok (minden még gyorsabban). így a gavallérok (kicsit gyorsabban mondani és emelgetni). két lovam.Csett Pápára. fussatok. Gyí.

A masina fut. kiborul a kicsi szán. Ha szökellsz. kalapács Kicsi kovács. Kipp-kopp. . Többet sose leszek én. egyszer én. Nagy bakancsban vándoroltam. Pacikám. paripám. zum. paripám. Zum. Szépen szóló kismuzsikát. Egyszer voltam. zim. szélsebesen fut a szán. paripám havas úton megy a szán. Ha szaladsz.Vándorlegény egyszer voltam. mit csinálsz? Sárga lovat patkolok. fut a kocsi: patkó-dobogás. nagy az út. fut a vonat: zúgó robogás. megy a gép. Jön a vonat. fut a sínen a kerék. fekete az alagút. Csongor a térdemre. nagy az út. Ha döcögsz. jjgjjjWeöres Sándor: Kocsi és vonat Jön a kocsi. Vajon hova fut a kocsi? Három falun át! Vajon hova fut a vonat? Völgyön-hegyen át! Zim. Lovagoljunk Debrecenbe Veszünk ottan vásárfiát. Gyere. zötyögősen megy a szán. paripám. forog a kerék. megy a gép.

trapp. mögötte a fia. Úgyis te vagy a gazdája! Ziki-zaka-zakatol. hegyen-völgyön. taliga. rákiált Facsiga az okos csacsira. . Zelk Zoltán: Facsiga Gazdag ám a Facsiga. nem tévedünk el az úton. Én vagyok a vasutas. Mögötte a kicsi kocsi. alagúton. hogy: „Gyia!” s máris fut a csacsija. Kicsi kocsi. Sok veled a galiba! Túlsó parton ízes kóró. ennyit csak.Aranyszeggel szegelek. van neki kocsija. Uccu. te meg legyél az utas! Trapp. lovam trappolgat. bakra ül a Facsiga. trapp. pajtás kapj fel rája. kocsihoz csacsija. kicsi kocsi Árok partján kicsi csacsi. röpül a kocsija egész nap kocsikázik Facsiga s a fia! Gazdag Erzsi: Kicsi csacsi. ez a vonat valahol.

Éppen csacsifogra való! Csacsi nem rest. Nem adom. ha igérsz százat! Amikor paripám ballag. ugrik is. vizen át vágtat. Amikor paripám táncol. Odanéz valahány csillag. Weöres Sándor Paripám csodaszép pejkó. Odanéz a Nap is százszor! . hejhó! Hegyen át. törik is. oda lép. Dől a kocsi. Idelép.

húzz engemet. kidobjuk: zsupsz! . robog a kicsi kocsi. Amelyikünk leesik. Vele fut a retye-rutya. Din-don diridongó! Húzz. Én is húzlak tégedet. Din-don diridongó! Ha kiborul a fakutya. rajta márisvitéz volt a nagyapám is.Sarkady Sándor: Fel! Itt az óra. Din-don diridongó! Fut a havon a fakutya. itt az óra! Aki vitéz fel a lóra! Rajta vagyok. Ha megázik. Din-don diridongó! Ha kiborul az a kocsi. Lepotyog a retye-rutya. Rajta ül a Haragosi. Az lesz a legkisebbik. Lerepül a Haragosi. Zsipp-zsupp. Weöres Sándor: Haragosi Fut. kender zsupp.

Sétálunk. Komoly képpel lépeget. csak tizenkét óráig. ott sem leszünk sokáig.SÉTÁLTATÓK Nézzétek csak. nem kap rétest estére. sétálunk. katonának az való. pedig a rétes nagyon jó. sétálunk. négy. erdőt-mezőt bejárunk. három. . csak a világ végire. hátrafelé nézeget. Egy. Nem megyünk mi messzire. emberek! Nagy csizmában kisgyerek. dimbet-dombot megmászunk. kettő. csüccs!!! Sétálunk. mikor aztán elfáradunk. csüccs! Aki nem lép egyszerre. egy kis dombra lecsücsülünk. egy kis dombon lecsücsülünk.

hopp! Máris egyet megfogott. Mariska. hogyha járok. lenvászon. erre tyúk. zsupsz! Levendula ágastul. erre van a gyalogút. Ugorj egyet párostul! Azért adtam egyszer meggyet. szundikálgat. Nyuszi. Hopp. Juliska. haréja. Erre. Taréja. Hogy velem is ugorj egyet! Nyuszi ül a fűben. talán beteg vagy. Nemes Nagy Ágnes: Kendervászon Kendervászon. kakas. ezt a hegyet még megmászom.Te kis legény hová mégy? Nem megyek én messzire. lenvászon. nem fázom. ugorj a fazékba. Kendervászon. . hopp. Csak a falu végire. hopp! Nyuszi. Hogy már nem is ugorhatsz? Nyuszi. Szundi-.

Pósa Lajos: Áll a baba. állni tud ám! Cini. Az ölembe száll. hóha. Ki kopogtat?. feláll Csongi maga! Tippen-toppan. hó! Esik már a hó. vaj.Hej. Mint a gyertyaszál. hoppá. tanulj tőle. áll. Táncol a kis Zsuzsika. Állj egyenest! Itt a nagyapó! Áll a baba. Mint a gyertyaszál… Szárnya nő majd liliomból.. áll. Az én sípom csak azt mondja: El ne essél. Kati tudja. hogy kell járni.. . Vitéz Varga Pál! Hókusz-pókusz. tippen-toppan. hoppá. jaj! Hóha. Hoppá. Ákom-bákom. haj! Tejfel-túró. Sári. úgy kell járni. cini muzsika. gyere vélem egy pár táncba! Így kell járni. Csongi megáll. áll a baba. áll Áll a baba.

Tapsi. Tücsök koma hegedül. Meg balra dűl. Cukrot. csókot kapsz! Tipeg-topog. jár. jár. Pósa Lajos: Jár a baba. jár. Édesanya karosszéke Nem messze van már. . hopp! Jár a baba. jár. topp! Topánkája. tipeg-topog bocskorában. jár Jár a baba. rapsz! Sétálj el még az ajtóig. Mint egy kis madár. Mint egy kis madár. tapsi. pici baba szép korában járni tanul már. kopp! Édesanya két karjába Odaszalad.Jobbra dűl. járni tanul már. Holnapután a kert alatt Lepkét is fog már! Jár. taps! Csingilingi.

jár. mint egy kis király. . szedegeti a lábát. koptatja a bocskorát.Jár a baba.

vak varjúcska. icce tolla motolla. UJJAS Áspis. neked adom. Csongika! . komámasszony kéreti a szekerét. ez megsütötte. Ez elment vadászni. Úti füves. sütök vele kalácsot. töröm a mákot. hess-hess-hess! Töröm. nem adhatom oda. és ez az icike-picike mind megette Csip-csip csóka. ez hazavitte. pacs. bíbola. Pacs.TENYERES. kerekes. pacs. ez meglőtte. leveles. Bíbola. tyúkok ülnek rajta.

Mégis. holnap sütök. ide bújik. mutatóujjam megrázta. Neked egy kis cipót sütök. Ördög hordta. Megzsírozom. éhes vagyok! Hüvelykujjam almafa. ez semmit se kap. Utol érte a nagy macska. .Ez a malac piacra megy. Szita. erre megyen. a kisujjam mind megette. nóbis… Kis kecske. Ma szitálok. itt szalad a nyulacska! Kerekecske. ez itthon marad. sűrű szita. ide be. ez a malac visít nagyot: Uí. uí. verte. szita. dombocska. itt megáll. itt szalad a nyulacska. középső ujjam felszedte. kicsi gyermek keblibe. golyóbis. ez kap finom pecsenyét. mégis neked adom! Bizseréré. dombocska. gyűrűsujjam hazavitte. megvajazom. itt egy körutat csinál. megfájdult a hasa tőle. Erre szalad a nyulacska. Kerekecske.

Abba volt egy kis csík mákocska. (Szikszó) Egy kis kertet kerítettem. Itt volt egy kis kutacska. golyóbis. Oda ment a szomszéd cicája.-Márton) Kerekecske. néném asszony! Merre szaladt? Itt a lyuka. itt! (Kun-Szt. erre. dombocska. erre! . Merre szaladt? Erre. Abba nyulat rekesztettem. Mind megette.Bizseréré nóbis… Kis kecske. itt. itt. Nem látta kend.

érik a tök. Kettő. Nád közé bújtam. ha nem tiszta vidd vissza.dörög az ég. . fundaluka.tiszta víz. . Kilenc. Tíz.kis Ferenc. .biz' oda nem mégy. . Funda kávé kamanduk.leszakadt a polc. .csipkebokor vessző. Három. . Hét. . fundaluk. Utánam jött apám. Fundakávé. kamanduka. . ott a szamár megissza! Ec-pec kimehetsz Holnapután bejöhetsz Cérnára.KISZÁMOLÓK Apacuka. Öt. Egy. Abcug. Négy. Hat.megérett a meggy. cinegére Ugorj cica az egérre Fuss! Lementem a pincébe Vajat csipegetni.hasad a pad. . . . anyám Hátba veregetni. Nyolc.Te vagy az én párom.

.Nádsípot fújtam. Az én sípom csak azt fújja: Dirr-durr. Az én sípot csak azt mondja: Dibdáb. daruláb. Jól meg veregetni! Elbújtam a nád közé. Utánam jött egy vénasszony. dá. Én elmentem az erdőbe Tölgyfa karót szedni. Az én sípom így szólt: Dí. Utánam jött Beke bácsi Hátba veregetni. daruláb Tarka disznó mezítláb. Ketten fújjunk egy dudát! Dibdáb. Beszaladtunk a nádasba Sípot csinálgatni. Utánam jött a kishúgom Szőlőt csipegetni.. Eredj ki te hát. Tarka disznó mezítláb. dú. csapodár. Dibdáb. Elmentem a szőlőbe Szőlőt csipegetni.. Sípot csinálgatni. Ketten fogtunk egy békát. Te vagy az a nagyszájú. Az én házam alacsony. Neked adom a farkát! Elmentem én a szőlőbe Szőlőt szedegetni. daruláb.

Pillangós madárka. Meg is van már a fogó! Egyedem-begyedem tengertánc. ki lesz most vajon a cica? Se nem Ica. hány zsák kell? Sári. Kiugrott a gombóc a fazékból. stól. Elfelejtett zsákot vinni. Ha az ajtón kimegyek. Ingó-bingó rózsa. Beverem a fejemet. se nem Vica. Csak egy darab kenyeret.Van is érte sok bajom: Ha az ajtót kinyitom. Stól. Fazekastól. Utána a molnár fazekastól. stól. hanem te leszel a cica! Mese. . Te vagy a fogócska! Száll a madár a házra. Hajdú sógor. mese. Kipp-kopp. Mondd meg Te. mit kívánsz? Nem kívánok egyebet. kopogó. Annak az ajtajára. Ica. Mári. Elment apám dinnyét lopni. Vica. Leesik a kalapom. mátka.

ha lekaszálják. mégis erős. Esőt. mag. Csak erősebb. mint egy tál. Nőjél. Nőjél. Mag. hogyha vágják. mint a tenger. Nevelője szegény ember. Még jobban pattanjál. . tovább él. felhőt hoz a szél. pattanjál.NÖVÉNYES Mag. Szomjas soha ne legyél. Zelk Zoltán: Te is tudod. kacagjál. Meleget a napfény ad. ő is tudja Napfény volt a ringatója. nőjél hamarabb. Kacagjál. eső volt a dúdolója. Olyan legyél. búza. búzamag. Aranyat a nyári nap. Pattanj. mag búzamag. nőjél hamarabb.

ha fogak rágják. hát lengeti a tengeri. megeszi. Hogyha nehéz leteszi. Minden aranysárga itt. Elaludt a kondás. Eheti a kis Katica. Szedjük a sóskát. kukorica. Megfőtt már a kukorica. ha kézzel vágják. . Rágcsálhatja Ica. Hogyha éhes.Akkor is. Görbe bot a kezében. Tököt visz a hátán. Gyün a Gyuri bátyám. Gyékén-gyákán. csapzott sárga zászlait eldobni még nem meri. Kamra mélyén egér rág. De hát tudja minden gyerek: miből sütik a kenyeret… Icarica. Radnóti Miklós: Október Hűvös arany szél lobog. aranylik fenn a faág. Vica. akkor is. leülnek a vándorok. Nagy kalap a fejében.

Ha rácsapsz a dióhéjra. Csak Dióbél bácsi. Csak a szádat tátsd ki! Burján. Leaprítlak mind egy szálig. Tele a korsó. Pereg az orsó. Volt egyszer egy dinnyeföld. Kinyílik a csontkapuja és cammogva előmászik Vén Dióbél bácsi. egy sem zöld. Csupa sárga volt a föld! Csoóri Sándor: Dióbél bácsi Ki lakik a dióhéjban? Nem lakik ott bárki. megemlegetsz éngem. jaj. Weöres Sándor: Mély erdőn . Dinnyeföldön dinnye nőtt.Csicseri borsó. most néked. Csurog a csurgó. Még ilyen vitéz nem járt itt. kóró. Egy sem piros. Tudom.

. Nem gondolok semmi rosszra. kiabál is Bandi bácsi. lila lesz az utca-hossza. Beérett már a kökény. Kis bogyóját dobja. víztől fényes járdaszélen szappanozza és lemossa hull a bodza. dobja. Őszi fényes napsütésben. Nemes Nagy Ágnes: Hull a bodza A mi utcánkban kicsi utca. hull a bodza. míg az autót szappanozza. dobja. drága bodza: tarthatom a gumitömlőt. kis bogyóját dobja.Mély erdőn ibolyavirág. de örülök. Mély erdőn ibolyavirág. Gyere. Minek is rejt az az ág. van benne egy hosszú bodza. Ősz felé már hull a bodza. Mókus is gyűjt télire. az autóját szappanozza. A héja már fekete. tágas a világ. Szedjük tele a kötényt. Elrejt jól a borókaág.

járok. színaranyban. sárga lombot hullató. Kezemre. Hogyha belegázolok. . járdaszélen nagy kupacban színaranyként csillogó. sárga hóban. kezemre. akácfa. Járok. Mintha hullna sárga hó.Nemes-Nagy Ágnes: Akácfa Akácfa. térdig. csakhogy el nem olvadó.kérdik. hogy zizeg és hogy ropog! Mit csinálsz te? . mintha hullna sárga hó.

Móra Ferenc: Kertem alján Kertem alján lombot ontva vén akácfa vetkezik, ablakomba búcsút mondva nyújtogatja ágkezit. Ha szükellő őszi szellő simogatja sudarát, gallya rebben, halk zörejben sírja vissza szép nyarát. Puszta ágad bármi bágyadt, bármi búsan bólogat, vén akácom, e világon nincsen nálad boldogabb! Viharával, nyomorával, átaluszod a teletúj virággal, lombos ággal kelteget a kikelet.

Weöres Sándor: Galagonya Őszi éjjel izzik a galagonya, izzik a galagonya ruhája. Zúg a tüske szél szalad ide-oda, reszket a galagonya magába. Hogyha a hold rá fátylat ereszt: lánnyá válik, sírni kezd. Őszi éjjel izzik a galagonya, izzik a galagonya ruhája.

ÁLLATOS
Szabó Lőrinc: Falusi hangverseny Háp háp, háp, jönnek a kacsák, hű, de éhes, hű, de szomjas ez a társaság! Bú, bú, bú, boci szomorú, de hogy feszít tyúkjai közt a kukurikú. Röf, röf, röf, Orra sárba döf, Sonkalábán Kucu-néni fürödni döcög. Bú, röf, háp, sípok, trombiták. Víg zenével így köszönt e díszes társaság.

Én elmentem a vásárba, félpénzzel. Tyúkot vettem a vásárban félpénzen. Tyúkom mondja: kityrákotty Kárikittyom, édes tyúkom, mégis van egy fél pénzem. Én elmentem a vásárba, félpénzzel. Lovat vettem a vásárban, félpénzen. Lovam mondja: nyihaha. Tyúkom mondja: kityrákotty Kárikittyom édes tyúkom mégis van egy fél pénzem. Én elmentem a vásárba, félpénzzel. ludat vettem a vásárban, félpénzen. Ludam mondja: gi-gá-gá. Lovam mondja: nyihaha. Tyúkom mondja: kityrákotty Kárikittyom édes tyúkom mégis van egy fél pénzem. Én elmentem a vásárba, félpénzzel. disznót vettem a vásárban, félpénzen. Disznó mondja: röf-röf-röf. Ludam mondja: gi-gá-gá. Lovam mondja: nyihaha. Tyúkom mondja: kityrákotty Kárikittyom édes tyúkom mégis van egy fél pénzem. (...) Én elmentem a vásárba, félpénzzel. legényt vettem a vásárban, félpénzen. Legény mondja: angyalom.

(...) Kárikittyom édes tyúkom elfogyott a fél pénzem.

Petőfi Sándor: Anyám tyúkja Ejh, mi a kő! Tyúkanyó, kend A szobában lakik itt bent? Lám, csak jó az isten, jót ád, Hogy fölvitte a kend dolgát! Itt szaladgál föl és alá, Még a ládára is fölszáll, Eszébe jut, kotkodákol, S nem verik ki a szobából. Dehogy verik, dehogy verik! Mint a galambot etetik, Válogat a kendermagban, A kiskirály sem él jobban. Ezért aztán, tyúkanyó, hát Jól megbecsülje kend magát, Iparkodjék, ne legyen ám Tojás szűkében az anyám. Morzsa kutyánk, hegyezd füled, Hadd beszélek mostan veled, Régi cseléd vagy a háznál, Mindig emberül szolgáltál. Ezután is jó légy, Morzsa,

Éliás.Kedvet ne kapj a tyúkhúsra. mérges lett a kakasra. Ha fölkapta. jól tette. De a bögye kidobta. a bögyébe betette. Mind megették a magot. Kertbe mentek a tyúkok. Fölkapta egy kis kakas. . Gazdag Erzsi: A kis kakas rézgarasa Elgurult egy rézgaras. Ettél belőle. Tóbiás. most már békén megélnek. egy tál dödölle. Élj a tyúkkal barátságba'.. Ezt adta a begyének. Anyám egyetlen jószága. Összeszidta a kakast: "Búzát adjál. ne garast!" Kis kakas a piacon búzát vett a garason..

Hápi kacsa minden reggel fölkelt kakasszóra.Szalai Borbála: Hápi kacsa Volt egyszer egy kicsi kacsa.. máris tudott járni. nyaka. Fürdött reggel. háta meg a szárnya! Addig-addig mosdott. úgy hívták. hasa. szárnya. Alig bújt ki a tojásból. fürdött lubickolt a tóban amíg az a szép sárga szín . háta. éppen olyan sárga. Pihés volt a feje. Hogy a vízbe toccsanhasson. jót lubickolt este. fürdött este. hogy Hápi. mindig csak azt leste. kapta magát s szaporázva totyogott a tóra. hasa. mint a pitypang. Hát egy napon Hápi kacsa csodálkozva látja: hófehér lett nyaka. színe pedig..

szürkéskék. itt a feketék! Príma papucs. Nézzék.. Bim. van itt piros.mind lekopott róla. lila. rövid a nap. soha többé nem kell másik! Minden méret kapható! Minden papucs eladó! Hosszú a sor. reszket a tó vize. csak teljék az árára. tó vize csupa nádszál. ki se látszik. Weöres Sándor: Kacsa-úsztató Tóvize. -Válogathat minden liba. el nem vásik. Tordon Ákos: Libabolt -Libapaucs kapható!gá-gá-gágog Lúdanyó. de a végén mindenki kap papucsot a lábára. zöldesbarna. egy kacsa. nyolc órára. egyél már. bam.. bom. sárban ezer kacsa bogarászik. két kacsa oda császkál. sárga.. Esti harangszóra. Egyél libám. Éjfél tájban. nézd a Nap is lement már.. .

Szebb a pulykánál a páva. csak az enyémet sajnálom. mert a páva aranyos. Megállj kocsis lyukas a kas! Kiugrik a pulykakakas! Debrecenben csoda esett: két kis kakas összeveszett! Én a kakasod nem bánom. le is út. Föl is út. pulykakakast kéne venni. .Debrecenbe kéne menni. te szereted Csak a háborút. Rút. rút. a pulykának rút a lába. rút. Mérges pulyka. a pulyka meg toprongyos.

Tarka cica. haj! Meglátta. penget rajta. Ez a csuda zenekar cincog. A lagziban a táncot csak erre járod.Gryllus Vilmos: Hegedül a kisegér Hegedül a kisegér. hej! . haj! S nyelve hegyén0 elolvadt a vaj. vonó a farka. hogy kemencén a vaj. Gazdag Erzsi: Tarka cica. fehér cica Tarka cica. fehér cica. nyávog. A gazdasszony haragjában seprűt fogott. Csellón játszik a macska. fehér cica egyet ugrott.

Mért bántotta kutyám hasát? Fáj a kutyámnak a farka. nyau-nyau. Megütötte a szalmába. Cirmos cica dorombol. Ördög vigye a szalmáját. Ördög vigye török basát. Egeret sem foghatok. Ördög vigye ajtóm sarkát. tarka cicafej. Mért bántotta kutyám lábát? Fáj a kutyámnak a hasa. Rá is kezdi. De én cica nem vagyok. Fut a cica.S kopogott a fehér cica. Száz egeret fognék. Itatója mély tál. megütötte török basa. vau-vau. Mért bántotta kutyám farkát? Öreg kutya sétál Füle-farka szétáll. hogy szebb az ő nótája. . Fáj a kutyámnak a lába. Etetője mázas bögre. Ha én cica volnék. Hallgatja egy komondor. Azt gondolja magába'. odacsípte ajtóm sarka.

Weöres Sándor: A kutya-tár Harap-utca három alatt megnyílott a kutya-tár, síppal-dobbal megnyitotta Kutyafülű Aladár. Kutya-tár! kutya-tár! Kutyafülű Aladár! Húsz forintért tarka kutya, tízért fehér kutya jár, törzs-vevőknek 5 forintért kapható a kutya már. Kutya-tár! kutya-tár! Kutyafülű Aladár! Benedek Elek - A kutya meg a nyúl Valamikor réges-régen, a világnak kezdetén, minden állat békességben éldegélt a föld szinén. Ki volt akkor nagyobb úr, mint a kutya meg a nyúl! Erdőn, mezőn együtt jártak, együtt ettek, együtt háltak; megosztották, amit fogtak, szóval: jóbarátok voltak. Egyszer, hogy a tél beállt, és a hideg hó leszállt, azt mondja a füles nyúl: - Rakjunk tüzet, kutya úr! - Rakjunk tüzet,aki lelke! Ne reszkessünk a hidegbe!

Nosza hamar gallyat szednek, tüzet raknak, melegszenek, melegítik bundájokat, általfázott irhájokat. Hej, de jó a meleg, télen, a havas zord erdőszélen! Azt mondja a vidám nyúl: - Játsszunk egyet, kutya úr! - Mit játsszunk? - Tán lakadalmat! - Jól van: játsszunk lakadalmat: - cincogjunk meg brummogjunk, ugrándozzunk, táncoljunk. Felszökken hát a víg nyúl. Szembe vele kutya úr: ugrándoznak, bokáznak, keringélnek, cicáznak. S hogy a táncot szebben járják, egymást hopp, hopp! átugrálják. Hanem ime mi történik! Az állatok így regélik: ahogy ottan ugrándoznak, nevetgélnek, bolondoznak, meglökte a kutyát a nyúl, s tűzbe ugrott a kutya úr. - Vaú! - üvölt a kutya! Mit csináltál, te buta! S hogy így rája kurjantott, a farkába kaffantott. A nyúl, uccu, vesd el magad! farka nélkül tova szalad. Nem kergeti a kutya:

leégett a papucsa! Azóta csepp a nyúl farka, s meztelen a kutya talpa, s azóta van, hogy a nyúl fut ha jön a kutya úr.

Volt nekem egy kecském, tudod-e? Kertbe rekesztettem, tudod-e? Megette a farkas, tudod-e? Csak a szarvát hagyta, látod-e? Weöres Sándor: A birka-iskola Egyszer volt egy nagy csoda, Neve: birka-iskola. Ki nem szólt, csak bégetett, Az kapott dicséretet. Ki oda se ballagott, Még jutalmat is kapott, Így hát egy se ment oda, Meg is szűnt az iskola.

Egy kis malac röf-röf-röf. Trombitálgat töf-töf-töf. Trombitája, víg orrmánya, földet túrja döf-döf-döf. Jön az öreg, meglátja. Örvendezve kiáltja: Rajta fiam! Röf-röf-röf-röf. Apád is így csinálja! Most már együtt zenélnek, kukoricán megélnek. Töf-töf-töf-töf, röf-röf-röf-röf ezek ám a legények!

Móricz Zsigmond: Disznók az esőben Perzsel a nap, meleg a nyár Kinn a mezőn a disznónyáj. Vígan túrják fel a tallót, Soha jobb dolguk még nem vót. De csak felleg kerekedik, Nagy zivatar közeledik, Dörög az ég, eső meg jég, Mintha dézsából öntenék. Megrémült a disznók hada, Fényes délben vágtat haza. Mind rémülten karikázik, Az új ruha még elázik. Van visítás, van sivítás, Jaj iszonyú a megázás,

Míg a falun végigérnek, Egyre kurrognak a vének: „…Hogyha én ezt tudtam vóna, köpönyeget hoztam vóna!” rásír a sok kis malac is! „Én is, én is, én is!” Ugy berontanak a kapuba, Aki ott áll az utjokba, Köszönni sem ér rá nekik, Mint a semmit, úgy fellökik!

Boci, boci, megfázott, Varrtam neki nadrágot, Nem akarta felvenni, Ágyba kellett fektetni.

Boci, boci, tarka, Se füle, se farka. Oda megyünk lakni, Ahol tejet kapni.

Nem is tudta Mehemed milyenek a tehenek. Meg ne fogd a tehén farkát! Nem tudta ezt Mehemed. Számlálgatja Mehemed.Móricz Zsigmond: A török és a tehenek Volt egy török. Mehemed. feketét. Hány félék a tehenek. hová lett az iciri .. Csizmát húz az iciri piciri kis macska. Volt egyszer egy iciri piciri házacska. Volt annak két iciri piciri kis ökre. tarkát. Mi vagyunk a tehenek. S felrúgták a tehenek! Móricz Zsigmond: Iciri-piciri Ajaj. rákaptak egy iciri piciri kis tökre. Meg is számol Mehemed három féle tehenet: fehéret. "Ilyenek a tehenek?" Én vagyok a Mehemed.. Egyszer aztán Mehemed lát egy csomó tehenet. hol volt hol nem. Csudálkozik Mehemed. Ott lakott egy iciri piciri kis macska. sose látott tehenet.

Felfordult az iciri piciri tököcske.. s nem leli az iciri piciri tekergőt. mi is csak így becéztük: Mirza. aztán ráhagyta: . benne a két iciri piciri ökröcske. Rátalál egy iciri piciri kis tökre. Bejárja az iciri piciri kaszálót." . Bejárja az iciri piciri kis erdőt. mit magával hozott a kiscsikó.piciri barmocska. Megörült két iciri piciri ökrének: Vége van az iciri piciri mesének. Sejtelmünk se volt. mint rejtelmes talány csendült a szó nagyanya ajakán. Sehogy se akart békülni vele.Egye a fene ezt a bolondos. mit jelent a szó. bánatában iciri picirit meglökte. mikor egy tavaszi vásár után udvarunkba vezette apám.. Mirza. Simon István: Mirza Ahogy első gazdája hívta. s nem látja az iciri piciri kószálót. Mirza. furcsa szót..

Vasárnap. de megijesztettél. Örömöt. és télire majd kell a csizma is. te Mirza!" S ráveregetve a kampós nyakra. Nagyanyát leste: ölbe fát ha vitt. mindenki letette a kanalát. mint legszebb szót a földön: Mirza. dobbantott.. lassan a sírba visz. Áthajolva a pudvás kapufán. Ült némán a megrémült család. Aztán egy napon ebédnél így szólt apám: eladom. szepegte sírva. mögötte Mirza ugrándozott s selymes füvön. majd megszaladt. hát elkísérte a konyhába is. kockacukorral kicsalogatta. Meglátta és kiáltott sikítva: „Hej. Mirza. kinek deszkából tákolt kaloda volt istállónkban külön otthona. játszott a tyúkokkal az udvaron. és halkan suttogta. Nyihított.S így hívta ő is a kiscsikót. lányok között a csikó kisérte. ha ballagott misére. ha paprikát hozott.. sok az adó. űzte a bungó szarvasbogarat. nézte a távozót még nagyanyám. Nappal persze ficánkolt nagyon. így szerzett nagyanyának örömöt. titok. kedvet. Kert alól. petrencék között. S kinek neve talány maradt. elvezették a kedves kiscsikót. .

szakad szét. Be sötét a lakása. csirkehúsról mesélget. ha vadászok kergetik. amikor elfárad. sosem éri a nap. Kóc a kötőfék. lódoktorhoz vontatja. botlatja. püff neki: sárba csöppen Csetneki. mert ha süt a napocska. Lenn a lyukban megpihen. három kisfiának. .Csoóri Sándor: Csetneki Hosszú nyakú Csetneki sánta lovát csetleti. Hát a róka hol lakik? A lakása róka-lik. lesi a szép kék eget. Ki-kipislog nézeget. hol lakik a gyíkocska? Nem lakik az szobában. napozik a gyíkocska. ha esik. Hát a kis sün hol lakik? Falevél alatt. oda búvik. Szabó Magda: Ki hol lakik? Hátán tarka csíkocska. Csetleti. hanem kövek zugában.

Vízben alszik. nyáron járja a hegyet. édes málnát szedeget. . vízi nótát énekel. hogy méhkaptár. vele megy a háza. buborék a labdája. Ott lakik a homályba’. ott gyűlik a mézecske. hogyha szél dudál. vízben kel. lenn lakik a víz alatt. Hát a csiga hol lakik? Hátán a lakása. folyó. barlangjában szundikál. ha eljő az éjjel. van jó moha-ágya. vízből van a párnája. Hol a bagoly lakása? Egy vén tölgyfa odvába’. nincsen neki lámpája. Hát a mackó hol lakik? Házát hol leled? Óriási kertje van: a zúgó rengeteg. Hol lakik a méhecske? Háza be fura! Nincsen annak ablaka. békát meg gilisztát. kék patak. Benn a házban levest esznek. nézi-nézi az erdőt. de mézraktár: amit hord a méhecske.Hogyha álmos. Hol lakik a halacska? A lakása tavacska. mi fő lenn ebédre. nemcsak ház. meglátja. . Télen. ha elindul sétálni. óriás szemével. Hát a gólya hova fészkel? Kémény tetejére! Hogyha lenéz. Akkor indul vadászni. Úgy hívják. meg túrós puliszkát. álmos kis feje alatt falevél a párna. lefekszik. tenger. ő mást ad a két fiának. csak egy kapuja.

bolha ugrik. susog a sás nótát. szél sem ér nyomába. . Ha a tisztáson suhan. fűszál a hintája. három varjú kaszál. Hát a nádirigónak merre van a háza? Sűrű nádas rejtekén fészek a lakása. Bolha ugrik. leng a nád. a malomban. A malomban. majd a malomba ér. két kis szarvacskája! Az őzike merre él? Vajon hol lakik? Ágyát erdő közepén pázsitból vetik. szúnyog kévét köti. a part alatt. szúnyog kévét köti. hányja a szekérre. majd a malomba ér. mén a szekér. bársony füvön illan át barna kis patája. hányja a szekérre. Róka gyűjti. Hogyha szél fú. Mén a szekér.Kövön-földön gyalogol. rengenek a rigófiókák. A part alatt. három varjú kaszál. s mint bölcsőben. róka gyűjti. tapogatja az utat.

Tyúk a cipót csipegeti. Egyik szitál. Szürke szamár. vizet hoz már. kisült-e a cipó. hangya morzsát szedi. kemencébe rakja. másik rostál. harmadik követ vág. hangya morzsát szedi. három tarka macska. Tehén dagaszt. . Medve várja.három tarka macska. tehén dagaszt. medve várja. tekenőbe tölti. tekenőbe tölti. harmadik követ vág. kemencébe rakja. kisült-e a cipó.

te kis légy. ölelgette a legyet. –Hozzád mennék.. . olyan cécót. el akarta venni. Megvolt a nagy egyezség. három ökröt vágott. azontúl meg malacot tízet is lerántott. ha kicsi nem volnál. –Elvennélek. te tücsök.. ha görbe nem volnál. lagzit csaptak rája. híre ment hetedhétországba.Megunta már a tücsök: egyedül cirpelni . Farkas volt a mészáros.

Dühbe jött a cinege. mellé ugrott az egér. büdös bogár a bőgős. föl se tudott kelni. násznagy akart lenni. bíró akart lenni. . roptatta a pulykát. szúnyog a szekundás. úgy megvágta egy vén tyúk. farkas fújta farkát. Odaugrott a varjú. A dongó a darázzsal földön verekedtek.Kutya is a küszöbön borsot akart törni. Dudázott a denevér. sose láttam fullánkot még olyan mérgesnek. Odaugrott a hörcsög. pofozta szegénykét. megfogta a sörkét. előugrott a majom. Gólya volt a prímás. macska is a konyhában szakács akart lenni. társa akart lenni. zöld béka a flótás. cibálta az üstökét.

csikorog. a derekunk sehogy se forog. Ha így teszünk. rémes ez a faállapot. nyikorog. a nyakunk. Hogyha télen fabált csapnak. föl ne csapjál faállatnak! .Orbán Ottó: A faállatok Azt mondják a faállatok. ha úgy teszünk.

Meg is gyógyult egy-kettőre. kint fekszik a színbe'. torta. béles. ismerősök sorba. billen a szárnya. Gryllus Vilmos Reggeli harmat kelti a lepkét. maga rakta sínbe. összeforrt a lába. nem vitték a kórházba. Virágkehelyben reggeli várja. Virág a réten tárja a kelyhét. szamarabb a lónál. s örömében felmászott a jegenyefára. nagyobb volt egy lónál. Szaladtak a szúnyogok. rétes. Szúnyog Úr.Árkot ugrott a szúnyog. Aki eztet elhiszi. aki eztet elhiszi szamarabb a lónál. Kisütöttem a zsírját. kitörött a lába. Megfogtam egy szúnyogot. a patikus. több volt egy akónál. Gyűlik a sok sütemény. szúnyog-patikába. Jönnek a rokonok. Látja a lepke. .

Onnan is kivesznek. Onnan is kivesznek. Rába. Kerék alá tesznek. Egyszer egy hétpettyes katicabogárka. Mert a Duna. Hívta a gyöngyvirág. Hozzál nekünk meleget. Hozzál onnan napfényt Arany tekenőbe. Éjjeli pillangó hazatalicskázta. Jönnek a törökök. Vigyed el a hideget. Tó partján a szúnyogok kalapot emeltek. Nagybajuszú cincér bácsik sétálgatni mentek. Katicabogárka Szállj fel az égbe. Sós kútba tesznek. Estére elaludt katicabogárka. Meguntam gyönyörű Győrnek gyöngyvárában laktomat. oda is bekukkant egy szóra.Katalinka szállj el. Ide is. Elindult megnézni mi van a világban. hívta a vadrózsa. Rábca rákja rágja lábomat. .

Csigapajtás. unottan a fűcsomón. bokron. Azóta sem megy fejébe. ki fog előbb a nagy tölgyfáig jutni? A csiga csak kúszik tovább. Te győztél? Ez hihetetlen! Fussunk vissza! Rajta! Rohan csacsi. már mondom is: . . titkolva a szégyent. Odaér a nagytölgyfához.Sulyok József: Csalóka versenyfutás Kinn a réten Szürke Csacsi. hogy győzhette le a csiga. körbenézve konstatálja. s eszik. lábánál a fűben. elsomfordált lógó füllel. bólogat pihegve. Ott mászik egy lomha csiga. Körbenéz. újabb fűcsomóra. a versenytárs. fáradtan térdre esik. Patája elé néz büszkén. Félreérti ezt a csacsi: Egyesség lett kötve! Vezény kiáltásra futunk. Visszaér az induláshoz. hol fog itt akadni. liheg. töri egyfolytában. mit lát. hogy a kedve versenyzéstől elment. de jaj. Mit lát a fűben a szamár? A csiga ott ül. kapaszkodik erőlködve. hogy Tőle itt.Rajta! Se nem lát. húz eszeveszetten. hogy vetélytársra. Csiga sem verte meg. árkon. jól elfárad. Végre felér. nyelve kilóg. lassan egykedvűen. Úgy kimerült. remeg. van-e kedved futni? Versenyezni. fáradt. de a szégyen hajtja. Senki sem jár éppen arra. se nem hall. senki sem tud gyorsabban szaladni. csacsi fut sebesen. vízmosáson. Megszólítja: . Ni-ni! Mégis mozgást észlel. nincs kivel fogadni. versenyt akar futni. szent Ramón!? Ül a csiga. nem figyel a szóra.

megcsodálja egész erdő népe. kettő csiga. Megbámulja. mint sok. nem egy. s kimeszelte házát. meszelni is kéne!” Meszet oltott egy csöbörben. nem találja párját. fia. táskájában eleség. s háza előtt örvendezik csigabiga néne. csigabiga-feleség.A csiga ül egykedvűen. Gryllus Vilmos: Csigabiga Lassan jár a csigabiga. kétszer is futásban? Nem is sejti szegény szamár. . „Közeledik már az ünnep. Várja otthon lánya. meg sem mozdult. csak egyformák. Olyan fehér. nem egy futó fajta. más csigabiga. olyan tiszta. Gazdag Erzsi: Csigabiga néne Körülnézett háza táján csigabiga néne.

mi lesz veled? Éjszakára szállást ki ad? Meglásd. „Az én nevem Gomba Gábor. Szalai Borbála: Csiga Zsiga Csiga család kicsiny fia.azalatt nyugovóra tért a nap. azért vagyok Csiga Zsiga! . de nagy lennék már azóta!” Míg így töpreng . nagy merészet: „Megyek én és széjjelnézek. így növünk mi – gomba módra!” Nézte Zsiga a kalapot. „Hallod-e. csóré csiga csupasz csápját megcsípi. Míg odaért – azalatt jókorát nőtt a kalap. kié az a fura kalap?!” El is indult Csiga Zsiga. te csigagyerek. itt az este. gomba vagyok a javából! Nagyot nőttem reggel óta. mint minden csiga. lassan ment.Csóré csiga csalán csúcsán cselleng. csalán csúcsát csipegetve fent leng. a kíváncsi Csiga Zsiga gondolt egyet. félni fogsz itt magad! „Dehogy félek. bánatosan sóhajtozott: „Hej ha gomba lettem volna. ki lakik e bokor alatt. de a csalán nem tűri. kedves Gomba! Bebújok a házikómba! Nem lehet itt semmi hiba.

gyere ki. Jól kialszom magamat!” Csigabiga. Lásson ő is világot. Betettem a kocsiba. virágot.Mire felkel majd a nap. Lassú állat a csiga. Jól húztam a kocsikát. Úgy kerestem a csigát. Nemes Nagy Ágnes: A csiga Húzgáltam egy kocsikát. ég a házad ideki. vajat. Kapsz tejet. Kocsiztattam a csigát. holnapra is marad. Ne csak füvet. .

Békás tóra gólya szállt. egy se lelte. keresték a náderdőben szitakötő lányok. nézze meg az árkot. . úgy elnyelte fekete tó feneke! Nem találják a papucsot sehol a világon. seholse találja. ebihalak serege. egy se lelte. úgy elnyelte fekete tó feneke! Brekeke!. ebihalak serege. nézi erre. egy se lelte. úgy elnyelte fekete tó feneke! Szalajtották a kis gyíkot.Fésüs Éva: Békanóta Békakirály papucsának elveszett a párja. Kereste a gyereke.. Hajlottak a fűszálak. Kerek tóba besétált. nézi arra. Kereste a gyereke. ezért ugrál békakirály ma is mezítlábon! Kereste a gyereke. ebihalak serege. Intettek a békának: Béka vigyázz! Ki ne bújj! Guggolj le és lapulj! De a béka nem ügyelt.. Intő szóra nem figyelt.

. .Kiugrott a tópartra... megeszen a csőrivel. nádból épített tavi palotában. jól vigyázz a bőrödre. a gólya bekapta! Zelk Zoltán: Hová szaladsz vizipók? -Hová szaladsz vizipók? -Keresem a békát! -Mért nem húzol kiscipőt? -Gyorsabb így mezítláb! -Miért futsz ily sebesen? -Én leszek a násznagy: ma tartják a lagziját a békakirálynak. -Hát a menyasszony ki lesz. erre lépdel most a gólya.. a bokorba. -Hol lesz a lakodalom? -A királyi házban: sásból. mert a gólya erre jár. Béka. ha rád talál hosszú csőre. Hamm.. békakirály párja? -Hetedhét mocsárnak a legszebb békalánya. Bújj be béka. nem mégy többet esküvőre. brekeke. béka..

s viszi szúnyogostól. Így biztatja a szúnyogot meredt szemű béka. és a szúnyog mintha nem lett volna. Alig várja. gyere. mint a penge. szentem! Szúnyogot én már náladnál nagyobbat is nyeltem. De a gólya sem hiába szállott le a tóra. Ugrik is már.Kányádi Sándor: Tavon Szúnyog zirreg a tó fölött. bekaplak. Szállj már alább. mint az ostor: nyakon csípi béka úrfit. Ám a béka se lát. hogy leszálljon elé a zsombékra. de hálából megtanítlak úszni. bűvöli a béka. csattan. . Csőre villan. se hall: ne félj. ne félj tőlem. gyere. amikor a tóra vetül a gólya árnyéka. szúnyog úrfi! Hamm.

Éppen arra jártam én. ha "csúrr" volt. azon is meg ezen is pihenőt találnak. hallgatóztam. vártam én: fütyül-e madárka? Megértettem a szavuk. ha "csírr" volttanúm reá a kakukk. a szél öreganyja. fák alatt megállva. szomszéd? -Ahol voltam. szóról szóra így volt: -Honnét. levél mitől zörren? Nem egyébtől. a cser is a fáradt madárnak. az egyik a hársra száll. a vihar is lehevert. két madár röpül éppen erre. olyan kedve van ma. Alszik az egész család. nem fut a szellő semmitől csörren hát az ág. onnét! -Mit evett? -Eleget! -Mi jót? -Hernyót! . a másik a cserre. föl se kelt. Jó a hárs is.Zelk Zoltán: Erdőben-berdőben Alszik a szél.

de hirtelen akkorát fújt a szél: fölébredt! A vihar is vele kelt. szedhettem a lábamat.-Hány volt? -Egy volt! -És még?– -Kukacot! -Mennyit? -Hatot! -Hát még? -Legyet! -Hányat? -Hetet! -Mást még? -Pondrót! -Sok volt? -Nyolc volt! -Jó volt? -Jó volt! Hallgattam volna tovább ezt a párbeszédet. szinte szállt az erdő! Az égen egy felleg állt. ránk öntötte éppen! Megáztak a madarak. s mint aki csak erre várt. s huga is a szellőezer levél útra kelt. bőrig áztam én is! . dézsa a kezében. megázott a szél is.

. mint a pinty! Volt egyszer egy pinty. tán még most is mendegélnek. Repült. ha a kelő napsugárban útjuk végére nem értek. . mendegéltek. mint a pinty. Úszott. Úszott.. Úsztak. Utána a pinty.Tamkó Sirató Károly: Pinty és ponty Volt egyszer egy ponty. mint a ponty. Elöl ment a ponty. szálltak. Repült. mint a ponty! Együtt mentek.

nem jár az idén már verébiskolába. veréb mászkál lent a hóban. üggyel-bajjal lejutott a fekete sárba. igen fáj a lába. ázott pamutgombolyag. Veréb! Elment az eszed? A hóesés betemet. Ágon ugrált a veréb. Fölfújtad a tolladat. megrándult a lába. Mi kell neked? Fatető! Fatető! Deszka madáretető. araszolsz. Nem is ugrálsz. . hóesésben vacakolsz. Most sír a veréb.Nemes Nagy Ágnes: Hóesésben Szakad a hó nagy csomókban.

útra kelt azóta . Darunak. kár. Azt mondja a varga. mert ő most a csizmát nagyuraknak varrja. ő is útra kelni. kár.Móra Ferenc: A cinege cipője Vége van a nyárnak. De cipőt az árva sehol se tud venni. nem ilyen akárki fiának! Daru is. szalad a vargához. gólyának. Szeretne elmenni. Kapkod fűhöz-fához. a bölömbikának. a bölömbika is. hűvös szelek járnak nagy bánata van a cinegemadárnak. gólya is. fűzfahegyen lakó Varjú Varga Pálhoz. kár. nem ér ő most arra.

repül gallyrul gallyra: "Kis cipőt. Csak a cingének szomorú az ének: nincsen cipőcskéje máig se szegénynek. kis cipőt!" .egyre csak azt hajtja.a búbos banka is. . Keresi-kutatja.

jaj de régen várunk! kinyílott már nálunk! Fátyolszárnyú kis méhecskék zúgva-döngve szállnak. várjuk a csicsergő fecskét. kék legyecskék ide-oda járnak. . Nem is tudom. rózsa. mióta vár rám ez a diófa. ki vagyok? Béka vagyok. lessük. kopogok. Mi ragyog? Mi ragyog? Hát nem tudod.Móra Ferenc: Fecskehívogató Villásfarkú fecskemadár. leveli. ki a fiát neveli. piros rózsa nyitogatja kelyhét. Rózsa. itt a tavasz. Nemes Nagy Ágnes:Szorgalom Mi kopog? Mi kopog? .Harkály vagyok. Cifra lepkék.

Mit kellene tenni. Hogy magam sem tudom. Attól kér tanácsot. Ahogy így tűnődik Ághegyen a csóka. Hófehér galambbá Hogy kellene lenni. a róka." . Hogy ő télen-nyáron Örökkön-örökké Feketébe járjon. "Nincsen annál könnyebb Neveti a róka Fürödj meg a hóban. Mit higgyek felőled. Te fekete csóka! Olyan fehér galamb Lesz rögtön belőled.Móra Ferenc: A csókai csóka Csókai csókának Mi jutott eszébe? Föl szeretett volna Öltözni fehérbe. Unta szegény jámbor. Arra ballag éppen Csalavér.

Az orra hegye se Látszik ki belőle. Mit hisz most felőle? "Azt hiszem.Nagyeszű rókának Szót fogad a csóka. Nagy vígan leugrik Az ágról a hóba. Csóka csípte róka Így lett fehér galamb A csókai csóka. galamb vagy" Csípte meg a róka. Róka csípte csóka. . S csapott nagy ozsonnát Belőle a hóba. Kérdi is a rókát.

Az én szoknyám csupa folt már. Szeretnék már én is minden .Markó Béla: Bezzeg a gólya Varjúné szidja a párját: nem vagy semmire jó. soha sincsen pénzünk. A mi házunk szedett-vedett. cipőm is elkopott. akár a hó. bezzeg gólyáéknak ott a főutcán a fészkük. bezzeg gólyáné milyen szép piros csizmát kapott. Csak gubbasztunk télen-nyáron. hát ez milyen élet? Szeretném már látni én is lent a délvidéket. bezzeg gólyáné ruhája fehér.

Repülni kél nagyszárnyú szél. Varjúné egész nap kárál. messzire száll e csúf madár. kár.ősszel elutazni. Sárgul a táj. dühös már a párja: meglesz minden! Menj és fogjál / békát vacsorára! Békát fogjak! Megőrültél? Nem vagyok én gólya. Kár érte. már csepereg. Nem vagy gólya? Na. A hegy mögül felhő röpülmeg-megered. itthon pedig lehetőleg a kéményen lakni. éljél varjúmódra! Zelk Zoltán: Varjúnóta Elmúlt a nyár. . Kár érte. ha nem vagy. kár.

Jó lenne tükörnek a szarkaszobába. ezt már igazán le kellene hozni. balra billegette. illegett-billegett sebesen a farka. már az ól tetején billegett a farka.Ősz eső. kár. Jobbra illegette.fázik a táj. fát verdeső. a delelő napot el-elnézegette. Gondolta magában: "De szép fényes holmi! No. Noszogatja magát: ." Mikor ezt gondolta az egyszeri szarka. kár érte. beletekingetni ünneplő ruhába. Móra Ferenc: Az egyszeri szarka Csörgött a sövényen az egyszeri szarka.

csirip." Vén veréb a porban mosogatja tollát. . de szegény feje hova menjen innen? Az egyszeri szarka jobbra-balra forog." Nem minden tarka szarka farka tarka. szárnya mellé dugja pápaszemes orrát."Előre. s átugrik hetykén a kazal tetejére. "Csirip. csak a tarkabarka fajta szarka farka tarka. a nevető napra fitymálva hunyorog. Mindjárt elérem már" pislantott az égre. csirip. előre. szénás óltetőről szalmás csűrtetőre. S vissza a sövényre lerepül csörögve: "Nem szeretek nézni rámátlan tükörbe. s nem bírta a farka. Onnan szaporán a kútágasra billen jaj. az egyszeri szarka nagyot akart volna.

nádi hegedűvel. hosszúláb. . egy tóból áll a világ. gólya Gólya. hosszúláb. Zelk Zoltán:Gólya. gólya.Ha az a tó enni ád.A tó szélén ring a nád. gólya. hol ér véget a világ? . gilice! Mitől véres a lábad? Török gyerek elvágta. dobbal. Magyar gyerek gyógyítja Síppal. hol kezdődik a világ? .Gólya. ott kezdődik a világ… xc Gólya. gólya.

Ám a béka sem volt rest. övék már az egész világ. békát fogni ment a tóra. Messzire szállnak. Vízbe ugrott egyenest. kis ágakból hordja. . csak az őszre várnak. Belseje néhány puha-pihe szalma. gólyafiókák kicsi birodalma. Fészkét gallyakból. felnőnek a gólyák. mégis visszatérnek. Éhes volt az öreg gólya. napsütötte délnek.Gryllus Vilmos: Kémény tetején Kémény tetején kelepel a gólya. De mikorra aztán vége van a nyárnak.

csőre veres.Dénes György: Gólya Láp közepén áll a gólya. Adjál nekem vasfogat. tolla szürke. Van-e fogad hófehér. Egér. csitteg-csattog tilolója. békát keres. Én meg adok csontfogat! . csíkot kutat. kisegér. egér.

pocakon pöckölt egy másik picike pocakos pockot. szalmaház. Éppen szörpöt szörcsögött. picike pocakos pockot. rátörnek a hörcsög görcsök. Szalmából font a szekér. Ha a hörcsög szörpöt szörcsög. Sajtból vannak a lovak. benne vajon ki tanyáz? ott laknak az egerek. Csukás István: Sün Balázs Erdőszélen. készítenek szekeret. és a pocakon pöckölt picike pocakos pocok. pocakon pöckölte az őt pocakon pöckölő. Abban lakott hét süntestvér:Sün Aladár. tíz búzaszem belefér. s ha búzaszem nem marad: felfalják a lovakat. Láttam szőrös hörcsögöt. Egy picike pocakos pocok.Devecsery László: Az egerek szekere Szalmatető. erdőszéli tölgy tövében volt egy ház... . Csipegetik verebek! Éhesek az egerek.

. Sün Demeter. mit tehetett. Sün Piroska. perelt dühöngve Semmit se ért. Hogy kívül rekedt Sün Balázs. Demeter és Tihamér!” Miután így elbúcsúzott Fogta magát. Sün Dorottya. Furakodott. múlt az idő Éjre éj és napra nap Egyre többször fordult elő. Hogyha jól bevacsoráztak Szűk lett nékik az a ház. Sün Dorottya. „Ebből elég! Torkig vagyok!” kiáltott fel Sün Balázs „Sokan vagyunk. Telt az idő. Sün Adorján.” „Éppen ezért én elmegyek Szerbusz néktek hat testvér Sün Aladár. Lefeküdt a küszöbre. Sün Adorján.Sün Piroska. S előfordult ilyenkor. nyomakodott Morgott. hogy a házból a legkisebb kimaradt. elindult Lába nyomán Porzott a vén gyalogút. s kicsi nékünk ez a ház. Sün Tihamér s a legkisebb: Sün Balázs.

Demeter és Tihamér!” „Elvitte a szél a házunk. ázunk-fázunk idekinn. „Ki az? – szólt ki fogvacogva Ki kopogtat éjnek idején?” „Mi vagyunk az – szóltak kintről Mi vagyunk a hat testvér Sün Aladár. belé feküdt s hortyogott hogy csörögtek s remegtek az ablakok. engedjél be. Tetőt ácsolt. . ajtót szegelt. forgott. Épített egy kalyibát.Így baktatott. Sün Dorottya. „Így ni! – mondta – most már végre kényelmesen alhatok! Nem tolnak ki a küszöbre a nagyok!” Falevélből ágyat vetett Kényelmeset. hogy zörögnek A kalyiba ajtaján. Sün Piroska. Sün Adorján. így poroszkált Szomszéd tölgyig meg sem állt Ottan aztán sürgött. És mire a nap leszállt. falat emelt. Árkot ásott. Éjféltájban vihar támadt Hajlítgatta a vén fákat Fújt a szél nagy zajjal ám S arra ébredt.

Betódultak mind a hatan Tele lett a kalyiba Kérdezte is Sün Tihamér: „Mondd csak testvér. leesett. leesett. a fekete sárba. nyulak. Zelk Zoltán: Őzek. Nem lesz párnám a küszöb!” Mókuska. Doktor bácsi ne gyógyítsa meg. szarvasok . „Ejnye! – mondta fejvakarva – Mit tehetnék? Megnövök! S akkor talán nem lesz ágyam. elaludtak S arra ébredt Sün Balázs: Újra kicsi lett a ház! Mert az éjjel ide-oda lökődve Kiszorult a küszöbre. mókuska.csurom víz a kabát rajtunk és az ing!” „Jól van. huncut a mókus. felmászott a fára. nyílt a zár.szólt Sün Balázs – Jövök már” S fordult a kulcs. nincs csak ez az egy szoba?” Lefeküdtek. jól van . újra fára megy.

hol alusztok éjjel? Betakar minket az erdő köddel. nyulak. . jégen fűtött falevélke. szelet hoz még az éjszaka. nyulak. szarvasok. nagyon régen. szarvasok. mit isztok utána? Három patak jön mihozzánk ma ebéd utánra. havat hoz a felhő. Őzek. nyulak. Őzek. szarvasok. mi lesz ma ebédre? Havon pirult fűszál. nyulak. falevéllel. szarvasok.Őzek. hideg már az erdő. Őzek. Zelk Zoltán: A három nyúl Egyszer régen.

ottan se ültek sokáig.. három nyulak összegyűltek. s buta róka is elhitte." . akármilyen ravasz róka.. most indulunk rókafogni!. talán csak egy fél óráig. mint az urakfelelték a három nyulak.. a hírt vitte. De hát hogyne hitte volna. három nyulak? Úgy ültök ott. nem elhitte? Repült is már. egy szarka felettük szállott.Ezután már urak leszünk.. három nyulak ülnek körbe. amikor felkerekedtek. a medve egér hozzájuk! Hát még miről beszélgettek? Hogy eztán csak rókát esznek. mekkora fejük. mikor lenézek a földre. . Jaj.zúgó erdő közepében. úgy bizony. mint az urak. Összebújva tanácskoznak.Csacsi szarka. selyemfűre települtek. szájuk. " Ennek a fele se móka! Szedte is lábát a róka... mekkora nyulak voltak! Jaj. s felkiáltott: "Mit csináltok? Mit csináltok. mert a szarka így kiáltott: "Egy jegenye fölött szállok. hogy már végre hazamennek.Úgy.. ebédre rókahúst eszünk! Nem fogjuk az időt lopni..

a farkas is futni kezdett. a medve így szólongatta: "Hova szaladsz. No hiszen egyéb se kellett. ne is kérdjed.. jaj. mit láttam! Három nyulak ottan ültek éppen ebédre készültek. komám. most is borsódzik a hátam. és akkora. ottan ültek három szörnyek! Három nyúl volt. a rókával versenyt futott. szaladj.. amíg szembe nem jött vele egy nagy medve. szemben vele farkas haladt: -Szaladj te is. fél méter is volt egy foga! Hát még miről beszélgettek? Hogy eztán csak farkast esznek. szájuk kis egérke vagy hozzájuk! Hát még miről beszélgettel . jaj. Akkora volt foguk. majdnem az orrára bukott! Addig futott. szaladt. ide hallgass! Az erdő közepén jártam. ha kedves az élted! Erdő közepében jártam. jaj.Medve komám. farkas koma?" .Futott ki az erdőszélre. csak mielőbb odaérne! Hát amint ott futott. mit láttam. mit láttam. sosem láttam ilyen szörnyet. farkas.

. puska sem öli meg őket.. Ijedtében megfogadta. csak ne falják föl a szörnyek. Három nyulak. szomszéd erdő közepébe. egy vadász jött velük szembe Nézi is őket nevetve: együtt szalad róka. nehogy bajba essél! Szaladj inkább te is erre!" kiáltott rája a medve. most az egyszer érjen haza. "No hiszen csak ne nevessél. "Az erdőben három szörnyek. eldobta a puskáját is. hátul medve.. nem láttál még ilyen csodát!" Szedte lábát a vadász is. közbül a farkas lihegve.Hogy eztán csak medvét esznek!Egyébre se volt már kedve szaladni kezdett a medve.. . de akkorák. Szaporán szedték a lábuk.. szellő se érjen utánuk.. Elöl róka. sohase vadászik többet. fűszálakból vetett ágyban három nyuszi aludt szépen. Így szaladtak erdőszélre. Ezalatt a nyusziházban. vigyázz.. összebújva békességben.. medve. Amíg futottak lihegve.

dédelgették.mese Nyúlmamának húsvét táján nyuszilánya született egész népes rokonsága körülállta. Örvendezve babusgatták nénjei és bátyai ölbe vették. úgy szerették vitték volna játszani.. . megcsodálta a kis nyuszigyereket... másik három mosogatott. Hoztak édes sárgarépát.... és a lármás nyuszihadra feladta a nyúlcipőt..Szablya István: Nyuszi. friss káposztalevelet.. Nyúlanyó az ajtó mellett nevette a hajcihőt. mindenki serénykedett. de a végén megsokallta. majd megették. Egy kis nyuszit boltba küldött: Hozzon langyos friss tejet.. két testvérke tüzet rakott. daloltak néki ám az álmos nyuszi bébi nem játszott és nem evett. táncoltak..

aki jó lesz. Egy fél tojás így lett bölcső. Erdő szélén házikó... sose félj! Megleszünk mi kettecskén. és hozzá két nyúlgyerek szép kerekeket faragott. segíts énrajtam! A vadász a nyomomban!" "Gyere. egy nagy tojást ketté vágott." . gyorsan nekilátott. nyuszi. házikóban nagyanyó.. eltolhatja kankalinos patakpartra nyuszitojás kocsiján... míg a másik darabot kiskocsinak kinevezték..Nyuszipapa sem maradt rest ő a bölcső mestere: Fürgén. Holnap reggel ha felébred az aprócska nyuszilány. az ajtaján bekopog. s puha szénát tett bele. Hát egy nyuszi ott robog. "Kérlek.

Tutálibe tálibe. ugrabugrál. Virágoknak. Tutálibe tálibe. Jóanyámnak.Hová mégy te kis nyulacska? Ingyom-bingyom tálibe. Az erdőbe. Minek néked az a virág? Ingyom-bingyom tálibe. Tutálibe tálibe.) Parton ül a két nyúl. Minek mégy te az erdőbe? Ingyom-bingyom tálibe. Vesszőcskéért. Minek néked az a vessző? Ingyom-bingyom tálibe. Tutálibe tálibe. Minek néked az a kiskert? Ingyom-bingyom tálibe. kis nyúl. Tutálibe tálibe. Kertecskének. fűbe turkál . bukfencet hány. Lengyel népköltés (Weöres Sándor ford. lyukba bujkál. nagy nyúl.

nyulat is. bár mi fület. téren túl. S szemben áll egy új trafik. Füle hét centiméter is elért. kis nyúl. Csukás István: A sínen ül egy fehér nyúl Mozin innen. nagy nyúl. Szeme piros. rikácsol. de rémes! De ez itt most mellékes).itt nyúl. ott nyúl. . hol a 6-os befordul. ahol az a nagy közért. rágógumit kapni itt. hol rikkancs rikkant. téren túl. szóval ott a sarkon. sínen ült egy fehér nyúl. s fagyit adnak forintért (mindig málnát. láttunk már nagyobbat is. mozin innen.

Üres az út délelőtt. a vízhordó szamáron. . a rikkantó. se mozis. ( nem is csoda. Bár csak úgy körülbelül. jött a 6-os kattogva. se rikkancs. se a szájtátó gyerek. se fagyis (málnát kutyul a hamis) se közértes eladó. háttal állt. ölében a táskája. pléhtető. mikor jött egy villamos. Csikorogva. se rohanó emberek. múlt nyáron. egy tükör! A mi nyulunk.Hogy hol? Falun. hátul ült Cső Bendegúz. Mivel nem áll. a nagybajszú kalauz. lekötötte a plakát). közepes nagyságú volt. üvegablak. fejében a sapkája. nézd meg. itt van. elől ült a vezető. így nem vették észre őt. ne tarts föl. hanem ül. csattogva. értsünk szót. És még? Ejnye. se az álmos trafikos.

feltételes megálló!" Nem kaptak több huzatot. és azóta körözik! Tán harap is! Jobb lenne ha magától elmenne!" Felijedt a trafikos. átszálló. lenn a sínen. az ablaknál utasok élvezték a huzatot. Majd előre mentek mind hogy mi baj s mért állnak itt? A vezető mutogat: nézzétek csak a nyulat. felálltak az utasok. hogy zavarjuk el innen? "No . mért állt meg a villamos? . A nyílt pályán megállat e torzonborz vadállat! Biztos cirkuszból szökik. "Nocsak vonal. a nagybajszú kalauz. sárgarézt. ott ül.nadrággombot.mordul Cső Bendegúz. számolta az aprópénzt.

fülöncsípte a nyulat. ez itt egy szenzáció. szó. hét és nyolc óra között! Legyen tanúm a világ. . iheg-liheg. Mindenki megkönnyebbült. nézik bárgyún szó nélkül: a sínen egy nyuszi ül! Végre jött egy kisfiú. szabad lett immár az út. nagyon fú. lukat fúrt a ketrecen. sehogyse fogy a málna. a fagyis is (bár mérges. nem csinál több galibát!" S nem tétovázott sokat. komoly is ajtóban áll a mozis. pedig nagyon kínálja) s mert baj lehet. minden szembe mosoly ült.Odanéz a közértes. néz a rikkancs. és a lukon megszökött. "Enyém a nyúl emberek! Már mióta kergetem. két kezével integet. mi szó.

mint a sas.a villamos elindult. hű. No. Ekkor bukkan fel egy ember. most mi lesz?! . patakpart. Megkapja a legjobb futó. Bámulja hét vörösbegy. távol. Melyik kapja a sok tapsot? Futóverseny a javából! A cél nincs már messze. Figyelik fák. vállán puska. hét nyuszi. barna őzek. Osváth Erzsébet: A hét ügyes tapsifüles Gyalogösvény. hangyák közül nem is egy! Lesik. A hét nyuszi hova tart? Versenyre kel mind a hét. Bajnoki cím lesz a tét. füvek őket. zsákmányra les. oly éles szemmel. melyik lesz a bajnok. tengelicék. legfürgébben futni tudó.

Megszólalt a róka. melegszívű. arra ballag öreg néne. tőle tudom ezt a mesét. a szarvas: . madárének. falu szélén lakik az én öreg néném. friss szénával megeteti. forrásvízzel megitatja. Éljen a hét futóbajnok. megbotlott egy kidőlt fába. örömének. Ölbe veszi. őz. Fazekas Anna: Öreg néne őzikéje Mátraalján. Panaszosan sír szegényke. mackó. bokron felzengett a madárének. Ápolgatja. Cili cica. sete-suta. Őzgidácska. mókus. Bodri kutya . hazaviszi kis házába.Felneszelnek ám a nyulak. megsajnálja. dédelgeti. a hét tapsifüles milyen fürge. Így maradt a vadász hoppon és egyszerre száz fán. eltörött a gida lába. rátévedt az országútra. lám.Lám. derék. mintha volna édesanyja. farkas. Hol lelhetnek egérutat? És egy röpke pillanat hét nyúl hétfelé szalad. milyen ügyes! Megérdemli mind a tapsot. dolgos.

de nincs hozzá való kedve. bábot cipel szorgos hangya Várja patak. kék ég alján futó felhő. vidám táncot ellejthetne. lankák üzengetnek: "Vár a sarjú. nem bántják a kis vendéget. gyere haza. Reggel bíbor napsugarak játszanak a felhő alatt. elmehetne az őzbálba. kopácsol a tarka harkály. tanultak ők emberséget. dombok. Esti szellő ködöt kerget. Barna szeme bús-szomorún csüng a távol hegykoszorún. hol selyem fű. Ahol mókus ugrabugrál. várja szellő. puha pázsit. csak a nénét ne sajnálná! Éjjel-nappal visszavágyik. . Gyorsan gyógyul gida lába. gyenge hajtás. csak az anyja úgy ne várná. hej. vígan szól a kakukk hangja. gida pajtás!" Könnybe lábad az őz szeme. tarka mező száz virága őztestvérkét hazavárja.mellé búvik a zugolyba. nagyon is visszamenne.

rétre. onnan lesi öreg néne. virág. eliramodik. hogy búcsút intsen: "Ég áldjon. egyedül él öreg néne. De a tetőn. Ölelésre lendül karja: . lepereg a vén bükkfárul. kisgidája visszanéz-e.harmatgyöngyös harangvirág. levél sárgul. kékek. zörren ablak. amíg látja: "Élj boldogul. és integet. Kapuig is elkíséri. ember házban. egyre jobban szaporázza. Haszontalan állatkája. ki-ki lakjék hazájában. Öreg néne megsiratja. zörgetnek a kerítésen. kitárja a kicsi kaput. s olyan gyorsan.mégse tartja. rét. lilák. Újra kihajt fű. visszatipeg öreg néni. vissza . hó borul már házra. vadárvácskák.dehogy . csendben ballag. Kitekint az ablakrésen: ki kopogtat vajon éjjel? Hold ragyogja be a falut. őzgidácska!" Lassan lépdel. kattan ajtó. fa. mint a villám. kicsi csalit" s mint a szél. Nyár elröppen. hegygerincen megfordul. fenn terem a mohos sziklán. fordul a föld egyszer-kétszer. őz erdőben. nem felejti a kisgidát.

Mátraalji falu széle. látogatni el-eljőnek. nincs egyedül. Eltörött a mellső lába. puha gyolcsba bugyolálja. télen-nyáron. kapuban ül öreg néne. beereszti. Meg is gyógyul egykettőre. és azóta így nevezik: Őzanyóka. köd utána. évről évre. szegfű. felbiceg a dombtetőre.kis gidácska meg az anyja álldogál ott. kedves szóval becézgeti öreg nénét. S köd előtte. ha fagy. hogy szemével kérve kérje: gyógyítsa meg öreg néne. Falu népe is szereti. sok a dolga. a kicsi bak hazaballag. Körülötte gidák. mért is volna? Ha fú. s mire tölgyről lehull a makk. Piros pipacs. az meg ott a gida fia. fejük hajtják az ölébe. megismeri: őzmama lett a kisgida. Gida lábát két kezébe veszi lágyan öreg néne. őzek. ne szepegjen fiacskája. belevész az éjszakába. elhozta hát a kórházba. szíve dobban. zsálya .

nevet. oly vidám a gyereknóta. Semmim sincsen. harmadikat Horváth Erzsi. kalácscipó aprónépre. sír is Őzanyóka. elvitte a róka. dolgos. jó tojó. egyszer te is légy vendége. Egyiket Gál Péter hozta. elvitte a róka. fuss el véle! Kányádi Sándor: Róka-mondóka Volt egy kicsi kakasom. Gácsérom és gúnárom.virít háza ablakába. itt a vége. Récém. énekszótól zeng a háza. nagy köcsögben. melegszívű. falu szélén lakik az öreg néném. kis csuporban szivárványszín száz csokor van. úttörő lesz valamennyi. elvitte a róka. elvitte a róka. Vadvirágnak dal a párja. Gidára vár sós kenyérke. Jércém is a tavaszon. vigye el a róka! . tirárom. elvitte a róka. Mátraalján. Volt egy ludam. tóban tocsogó. derék mese őrzi aranyszívét. másikat meg Kovács Julcsa.

Weöres Sándor: Medve-nóta Kinn voltam a rengeteg erdőn. hortyogok. ha bebújok.” A medve töprengése Jön a tavasz. kibújás vagy bebújás? Ez a gondom. odú-méz? Ez a kérdés. Tíz körömmel másztam a fára. Barlangból kinézzek-e? Fák közt szétfürkésszek-e? Lesz-e málna. de nehéz. Kulloghatok éhesen odúmba. . éhezem. vacogok. óriás! Ha kibújok. Medvét láttam kúszni a lejtőn. Lompos medve brummogva ballag: „Mászni könnyű ilyen fiatalnak. jót eszem. Mennyi szégyen ér most vénkoromban. megy a tél. Megszökött a medve vacsorája. ha kibújok. barna medve üldögél. ha bebújok.

akinek a keze enyves! A két mackó szétszalad. „Nézzünk körül ott. néznek erre. Málnát szednek. „Itt a bokor. tele bendő. Márikának. itt a málna.Nemes Nagy Ágnes Nagymosást tart medve néni Két kisfia kérve kéri: „Míg te mosol. Olykor meg is reszelem”. Fölverik a bokrokat. Jaj be édes. két kis bocsnak elegendő. sima bükk. a nyúlnál!” „Répán élek – mondja Nyúl Pál – meg káposztalevelen. Szép az erdő mindenütt: szőke nyírfa. El nem rejti azt a fenyves. licsi-locs. Tele kosár. ha találnak. . Elnyúlnak a fa alatt. málnát szed két kicsi bocs”. „Hé! Lopják a kosarat!” Felriadnak most a zajra. néznek arra… „Jaj! Hová lett a kosár?” Pamat-fülük égnek áll. tömd a szádba! Szúr a tüske? Annyi baj! Bozontos a medve-haj”. kis húguknak.

„Hát szaladjunk most utána? Nem. boldog ám a két kis mackó. be édes. s kölcsön ad egy kosarat. „Nézd csak. Tele kosár. három bocsnak elegendő. nézd csak.Róka-asszony mondja: „Mackók! Málnát nálam mért kutattok? Mért csináltok galibát? Többre tartom a libát!” Sün Sámuel a fa tövében siklót vacsorázik éppen. mert a fáról leszalad. meg fenyőmag. az a jó!” Mókus Miklós kedves fickó. „Nincs ennél jobb eledel!” – mondja bölcsen Sámuel. zamatos. málnát eszik Márika. mint Tolvaj Ferke!” Itt a baj most. Medve néni fonogat – így őrzi a bocsokat . Nincsen otthon már hiba. alszik három buksi medve. Itt az este. ágyuk vetve. „Mókus! Mókus! Hol a málna? Nem te vitted föl az ágra?” „Málna?! Dió. tele bendő. míg mama mos”. itt a jaj! Egy fatörzsön elhasal. itt a málna! Ó. ki fut erre? Senki más. idesüss. mogyoró. megszedjük.

nálam szörnyebb tigris nincs is!" . ritkán mosdasz.Orbán Ottó: Tigris Tigris. tigris. Erdőben. mezőben udvarolsz jó erőben: "Én vagyok a Szörnyű Tigris. inkább piszkos bundát hordasz.

Hétfő . Vasárnap . Péntek. Csütörtök csendes.hajthatod a lovat. Szerda szeribe. Szombat szobájába. Szombat .paszulyos az inged. Kedd . csütörtök. kedd. Hétfő heves Kedd kedves. Csütörtök csűribe.vége van a vásárnak. Szombat szappanos. Ma csütörtök.megérett a málna. . Vasárnap kényes. Péntek pitvarába.zöldül már az mező. Péntek . Szerda szerelmes. Péntek piszkos. Jó dolgunk van. Hétfő.van eladó sütőtök.NAPTÁR Hétfő hetibe. vasárnap. Csütörtök . Holnapután lepényt eszek. Vasárnap a verpeléti vásárba.kevés lesz a meggy. Kedd kedvibe. Szerda . holnap péntek. szerda. szombat.

Megcsordítja az ereszt. Október borozó. Február a nyomán. Szeptember gyümölcshozó. Április nevettető. Ha megfénylik a vízkereszt. Augusztus csépelő. Szelet fúvó szeptember. Kalászt érlelő június. Szüretelő október. Szerda után csütörtök. November télelő.Mint erdőn a madárnak! Görögdinnye. Június nevelő. Március szántóvető. Május szépen zöldellő. Virágnyitó május. . Kendernyövő július. Jégen járó január Havat fújó február. török tök. December pihenő. Július érlelő. Akkor évben jól ereszt A kolbász és a gerezd. Széllel bélelt április. Dinnyeszedő augusztus. Télelő november Január elől jár. Hóolvasztó március.

Hogyha erős vagy nedves. Ha Zsuzsanna napján az ég Megrendül délről: Nyugatról jó idő. Pál fordulása ha tiszta. Ha fényes lesz Szent Pál. Minden termés szépen áll. akkor tör. embernek sírt ás. Negyven napig csepereg. Ha ködös lesz a hadakozás. Szervác. Lesz a kenyér igen kedves. Ha szeles. Hogyha Medárd pityereg. nem gatyát. Ha szeles: jő hadakozás. Ha pedig északról: Keletről jégeső jő. Bőven terem. Pünkösdig az meg nem áll. . mező. Ha pedig talál. Ha Mátyás nem talál jeget.Öregektől tudom ezt. Ha ködös: embernek sírt ás. Ha pedig havas vagy nedves. Szépen fénylik Vince. akkor csinál. Bonifác. puszta. Meleg ruhát. Pongrác. Megtelik borral a pince. Ha húsvétkor eső száll.

Daru. Hull a dér. Ha Szent Mihály napján Még itt van a fecske. jön a tél. Karácsonyig vígan Legelhet a kecske. JANUÁR Pálnak fordulása Fél tél elmúlása . gólya útra kél.Lesz kenyér igen kedves. Ha Péterkor nagy a meleg. Várhatod a hideg telet.

Megtelik a pince. Ha fénylik a Vince. . A ködös január Nedves tavasszal jár.Piroska napján a fagy Negyven napig el nem hagy.

Jeget olvaszt Mátyás. Ha derűs a Román napja Ég áldását bőven adja. .FEBRUÁR Gyertyaszentelő melege sok hó a jégnek előjele Gyertyaszentelő hidege Koratavasznak előhírnöke. hogyha talál S ha nem talál. akkor bizony csinál.

Fehér Nagycsütörtök Indán sül meg a tök. . Neki fáj márciusi hó. József kezessége Jó év kedvessége. Márciusi por fűnek jó.MÁRCIUS Gergely-napi szél Szent György napig él.

Áprilisnak nedvessége Fáknak termőképessége. Hogyha Vitálisz didereg. ha nem esik.ÁPRILIS György-nap előtt. Jó gazdának bosszúsága. . Tizenötször lesz még hideg! Áprilisnak szárazsága. György-nap után sok is esik.

Május hava hűvössége A gazdának üdvössége. A vincellér mint a páva kényes. Mint az áldozócsütörtök Olyan lesz őszi időtök.MÁJUS Orbánnak a napja hogyha fényes. Pünkösd-napi esésre ne várj áldást vetésre. .

JÚNIUS Ha száraz a nyár eleje Szent Víd Bő esőt hoz. szavamra. János-napi zivatar Negyven napig elvakar. . ezt Elhidd! Margit-napi esőcseppek Tizennégy napig peregnek.

Magdolna sárban csücsül. Mihelyt a pók széttépi hálóját. . Jakab napja vihart szül. mert áldást nem hoz.JÚLIUS Esős Illés rossz. Jön a felhő. s rögtön tartós esőt ád. ne játssz vele. Anna asszony reggele már hűvös.

és szép. . az ősz is nekünk kedvel. Lőrinc-napja. kemény tél várható. sok a gyümölcs. Sűrű eső augusztusban.AUGUSZTUS Ha Domonkos forró. Bertalan szép idővel. ha szép. Jó mustot ád a hordóban.

SZEPTEMBER Amilyen az Egyed-nap. Mihálykor az észak s keleti szél. olyan az egész hónap. . sok havat és kemény telet ígér. Az időt Kisasszonynapja. négy hétre előre szabja.

siess fáért az erdőbe. Orsolyakor takarítsd be káposztádat. Ha megdurvul a nyúl szőre. Juda hóval tömi tele szádat. hogyha lombhullató. Simon. Örülj! a jövő év páratlan jó. .OKTÓBER Leodegár.

Havas Márton után Farkast soká láthatsz.NOVEMBER Ködös Márton után Enyhe telet várhatsz. Az András-napi hó A vetésnek nem jó. . Szent Erzsébet-napja Tél elejét szabja.

DECEMBER A Lucának híres napja A napot rövidre szabja. Zöld karácsony rossz. . Fehér húsvétot hoz. Meglesz jó termés. A termés igen dús. Téli mennydörgés. János-nap ha borús.

Fagyos folyó megáradjon.A márciusi hó. Szécsi Margit: Március Déli szellők. Még akkor sem jó. Ha zsákkal viszik a határon. játsszatok a hajamon. Olvassz havat. . melengető márciusi szép napom. fújjatok csak.

Ember s állat érzi már. Meleg is.vessen bimbót minden ág. dong a kaptár. hideg is. Ki az utcán tekereg. Weöres Sándor: Tavaszköszöntő Sándor napján megszakad a tél. Március van. . Becsap minden gyermeket. József napján eltűnik a szél. Zsákban Benedek Hoz majd meleget Nincs több fázás. Szebb a somfa gyenge szirma. mint a szürke jégvirág. boldog aki él. Ha áprilisban az ég zeng. Szőkék legelébb Aztán feketék. Jó és hasznos időt jelent. március van. szárnyat rezget százezernyi kismadár. Már közhírré szétdoboltatik: Minden kislány férjhez adatik. Bolondos április.

a nyomában József baktat. József. négy. József viszi az erdőbe. három. három. Nem fúj már és nem havaz. itt van a tavasz! Zelk Zoltán: Tavaszi dal Egy. négy. Hátul szuszog Benedek. Jön a tavasz. Rákos Sándor: Három vándor Baktat három vándor: Benedek. kettő. te kis nyuszi hová mégy? -Se erdőbe. Sándor után József. négy. Benedek. hozza már a meleget. cipelik a meleget. Fújj szél. József után Benedek: ők hozzák a meleget! Osvát Erzsébet: Három cimbora Sándor. hogyha tudom én: tavasz elé futok én! Egy. se rétre: a szép tavasz elébe! Egy kettő.Végül barnák és a maradék. Sándor – elől megy Sándor. jönnek hegyen-völgyön át. kis őzike. József. kettő. Itt van. Elöl Sándor billeg-ballag. Sándor viszi a mezőre. három. A megmaradt meleget tóba szórja Benedek. fut a tél. te kis madár vígan légy: . meleg szél. hová mégy? -Elég. Mindhármukon hátizsák.

virágom Te engemet s én tégedet. ha lerajzolom. De a fátyol nehéz ruha. Mert azt a bú hajtogatja virágom. csak nézd a jobb kezem. virágom. ez itt a tó. virágom. Megláthatod te is velem. Minden madár társat választ. virágom. virágom. könnyű gúnya. virágom. Ez itt a ház. Nemes Nagy Ágnes: Nyári rajz Hogy mit láttam? Elmondhatom. Mert azt a szél könnyen fújja. virágom. Zöld pántlika. ez itt a dél. De legjobb. virágom. virágom. szebb legyen a tavasznál! Tavaszi szél vizet áraszt.olyan szép dalt daloljál. virágom. virágom. felénk futó. ez itt levél. virágom. ez itt a nap. ez itt akác. Hát én immár kit válasszak. virágom. virágom. . ez itt az út. csak nézd. virágom.

ha hull a hó.Ez borjú itt. ez itt a szél. tarka idő szőttese száll. ezer. vasárnap. ez itt madár. a repülés. Vénasszonyok tollászkodnak. nézegetem. Hogyha kijössz. az ébredés. ez a sötét gyalogszeder. messzire mégy. nagy hegy alatt hűsöl a tó. lógó fülű. táncra való. Cserebogár. hasát veri a nyári fű. mint tele-tál. ez itt virág. Majd télen ezt előveszem. hogyha maradsz. Habzik az ég. Mikor a fák virágoznak. ez itt a nyár. csípdes a légy. ez volt a ház. mikor lesz nyár? Pünkösd táján. fürdeni jó. Weöres Sándor: Égi csikón léptet a nyár Égi csikón léptet a nyár. ez itt gyümölcs. tarka idő ünnepe jár. ha hull a hó. ez itt az ég. ez volt a tó. Nézegetem. ezer. . az álmodás.

jön az ősz. ökörnyál. csillámló derekkel. megy a nyár. komolykodva jön az ősz.Csanádi Imre: Őszköszöntő Szállj. Megy a nyár. . szállj. a nevetős.

hogy mi okból Szeretem? De szeretem. Petőfi Sándor: Itt van az ősz. fűre koccanó dióval. . itt van újra. mint mindig énnekem. Kiülök a dombtetőre...sárga levelekkel. itt van újra . Itt van az ősz. mosolygóval. S szép. szőlővel. Tudja isten.

Aludjál hát. S álmodj olyakat. de nem beteg. a kikelet.Innen nézek szerteszét. Mint elalvó gyermekére Néz a szerető anya. szép természet. nem hal meg. És valóban ősszel a föld Csak elalszik. Fehér kucsma van a fején. Levetette szép ruháit. hogy csak Álmos ő. Szeméből is látszik. Csak aludjál reggelig. Mosolyogva néz a földre A szelíd nap sugara. Készülődik a faluba. ha virrad Reggele. Kányádi Sándor: Ül a tél a hegy tetején Ül a tél a hegy tetején. S hallgatom a fák lehulló Levelének lágy neszét. Majd felöltözik. amikben Legnagyobb kedved telik. . Csendesen levetkezett. A hátán meg fehér suba.

Szétmálló hangerdő -Csing-ling-ling-száncsengő. -Kop-kop-kop. Kányádi Sándor: Ballag már Ballag már az esztendő vissza. Száncsengő -csing-ling-lingTél öblén halkan ring. Nyolc patkó -kop-kop-kopCsönd-zsákból hangot lop.nyolc patkó. Száncsengő -csing-ling-lingTél öblén halkan ring.visszanézve.Weöres Sándor: Száncsengő Éj-mélyből fölzengő -Csing-ling-ling-száncsengő. nyomában az öccse jő vígan fütyörészve. Földobban két nagy ló. .

férfiasan kezet fog Múlttal a Jövendő. IDŐJÁRÁS Komáromi kisleány. s mikor éjfél eljő. .Beéri az öreget s válláról a terhet legényesen leveszi. a Dunán. Lépegetnek szótlanul. Vigyél által a Dunán. A Dunán. Vigyél által a Dunán. pedig még csak gyermek.

A partján. Télen nagyon hideg van. Megcsókollak a partján. Mindig esik az eső. Soha nincs jó idő. .Ha átviszel a Dunán. Megcsókollak a partján. Nyáron nagyon meleg van. Fényes Nap! Kertek alatt a libáim Megfagynak. Süss fel Nap. a partján. Terítsd rájuk köpönyeged.

Adjál nekik jó meleget! Süss fel Nap. Kedves Nap! Kányádi Sándor: Kopár a fa Kopár a fa a ház előtt. .

De morog a szél. Az is halovány és öreg.Eső veri a háztetőt. Fúj a szél. Szél verdesi az ablakot. Apró ez a szoba. fúj a szél. Csak néha látsz egy kis napot. szegény embert mindig ér. orrán felhőből szemüveg. Dunáról fúj a szél . Hej Dunáról fúj a szél. Sosem érsz nyomába. Mégis belefér. Széles világba Fut a szél magába. Nyakában a lába.

olyan hideg nem volna Dunáról fúj a szél. Hátraarc és harcra hát. Nyulász Péter: Szembeszél Szemtelen a szembeszél: ujjra fúj és hajba kap. és fejre kéz! Szív a tüdő. hátra arc. áll a váll. az ész megáll s így osztogat: Hasra hát ki harcra kész. jaj-jaj-jaj. s a szem beszél! De feltámad és hajba kap – újra fúj a szembeszél. szagol a fül. lettél volna katona Dunáról fúj a szél. fog a láb és lép a kéz! Fülel az orr. Hej Jancsika. kibelez és felcserél. Kiáltsatok felcserért! Esik eső. Mindjárt itt a zivatar! . néz a száj. Jancsika mér' nem nőttél nagyobbra? Dunáról fúj a szél Nőttél volna nagyobbra.Ha Dunáról nem fújna.

hajlik a vessző. lesz kalács. mint a Duna hossza.Tüzes villám cikázik. vizes lesz a főkötő. ess! Anyóka répáját. még annál is hosszabb. búza bokrosodjék. eső. eső csepereg. sáros lesz a kiscipő. fánkból is nagy rakás! Eső. Hogy a búza nőjön. eső. Apóka búzáját. essél. Lányok lenvirágát. a gyermek örüljön. Buborékot vessél. . füröszgesd! Eső. eső. Ess. megáznak a gyerekek. mint a csikó farka. Az én hajam olyan legyen. Esik az eső. megázik! Ess eső! Ess! Holnap délig ess! Zab szaporodjék. Lesz kenyér. Aki nem fut.

Zápor függöny zuhatag . megered. mert megázik a lova. csepereg a víz. . süt a nap.villan. egy csepp. csepereg . csepp. olvad a jégcsap.jót esett: fűnek. meg tíz.Haragszik a katona. Csipp csepp. Jött. Csepp.fut a felhő. csattan. öt csepp. fának jól esett. ment .

a muszka. így ül a ház tetejére. az a gépe. szél röpíti. Lisztjét szórja égre-földre. a Maxi. hogy esik a hó! .Szabó Lőrinc: Esik a hó Szárnya van. de nem madár. a taxi. lisztet rendel a malomban. belebúj a telefonba. repülőgép. fehér lesz a világ tőle. nincs Fekete Péter. Ház tetején sok a drót. a Bodri. pepita a néger. lisztet prüszköl hegyre-völgyre. fehér már a város tőle: fehér már az utca fehér már a muszka. csak a Bodri kutyának az orra hegyede reggel az utca. sehol de sehol nincs más fekete. a Péter és ráadásul a rádió mind azt kiabálja. megnézi a rádiót. a néger. amin jár.

Télapó is már eljő. Vidáman csipogja: “Süt még nap a nyáron!” Weöres Sándor: Suttog a fenyves Suttog a fenyves. Véget ér az esztendő.Gazdag Erzsi: Hull a hó Hull a hó. Libben a tarka nagykendő . húzza-rázza hűs szellő. Csendül a fürge száncsengő. Tél szele hóval. zöld erdő. hull a hó. A kis nyúl didereg. . elkel most a nagykendő. faggyal jő. Csak vadász ne jöjjön! Parányi ökörszem Kuporog az ágon. Mesebeli álom! Télapó zúzmarát Fújdogál az ágon. Megbújik a földön: Nem baj ha hull a hó.

rétet. ráborul a vetésre. hogy a fagytól megvédje. rászitál a hófelhő. csak a feketerigó maradt feketének. mint a nagyanyó haja. Végire jár az esztendő. puha ágyban telelnek. Aki fázik. fújja körmét. Vastag hóbunda alatt kenyérmagvak alszanak. Kányádi Sándor: Betemet a nagy hó Betemet a nagy hó erdőt. lesz belőle takaró. mezőt. Minden. topogjon. földig érő kucsmába. mindent. . hófehér lett. Várnai Zseni: Hull a hó Hull a hó. vacogjon. hófehér lett.Suttog a fenyves. mint a nagyapó bajsza. zöld erdő. Cseng a fürge száncsengő. s kikeletkor kikelnek. burkolózzék bundába. hull a hó.

a füst. ragyog. de minek is. Csukás István: Hideg szél fúj Hideg szél fúj. hogy az ember majd megdermed. . üljön rá a kályhára mindjárt megmelegszik. Serényen dolgozik három gyerek: fagyos kezeikkel gyúrják a havat. készül a hóember. mint az ezüst. Szénből. Kinek jó ez? Csak a kövér hóembernek! Szeme szénből. kavicsból kap szemeket. Zelk Zoltán: Hóember Csillog a fákon a zúzmara.bújjon be a dunyhába. az orra meg paprikából. mint agyagot. ha úgysem táncol. s repül a sivalkodó szélben akár a por. lába nincs. hadd nézze: a világ milyen fehér! S milyen szépek az ezüst téli fák.

. Feje búbján köcsögkalap. Fehér hóból a ruhája. Hóból annak mindene. Szénből csupán a szeme. Vesszőseprű hóna alatt. lába.Gazdag Erzsi: Hóember Udvarunkon. ablak alatt Álldogál egy fura alak Hóból van a keze.

. Csau csacsacsázna. ahogy meg van írva. a foxi bokázna. Puli Pali csárdást. kit csíp még a bolha. sötét szőre. Komondor kényelmes. nagy kutya is. a többi vén kutya meg leülne a hóba. bozontja a szemébe lógna. kis kutya is. ha kutyabál volna. lassú táncot ropna.FARSANG Csoóri Sándor: Farsangi kutyabál De érdekes volna. s farsangnak napján minden kutya bálba gyalogolna.

táncosra vár a kosár. értük van a parádé. Dirreg. Csárdást jár a habverő. Heje-huja vigalom! habos fánk a jutalom. . A kávészem int neki. durrog a mozsár.Gazdag Erzsi: Itt a farsang Itt a farsang. Mákos patkó. keringőzik a kanál. bokázik a máktörő. áll a bál. babkávé. míg az őrlő pergeti.

Ha beférek. Ha nem adnak. A legszebbre most találtam. Se nem ittam. Mindenütt egy tojást kérek. Láttam sok-sok szép virágot. El akart hervadni. Nagymamától kettőt kérek! Zöld erdőben jártam. se nem ettem. Gyenge rózsa. Hordók csapja. visszatérek. Szabad-e locsolni? Én kis morzsa.HÚSVÉT Korán reggel útra keltem. Napsütésben nyiladozzál. Meglocsollak illatozzál! Hol kitérek. Verebek papja. Kék ibolyát láttam. Szálló szélben hajladozzál. hol betérek. Rózsa. . Térdig kopott már a lábam. Bejártam a fél világot. Tarisznya húzza a vállam. rózsa szép virágszál. Hogy öntözzem alig vártam. Tojást kérek.

jó reggelt. Ha nem adnak piros tojást. Piros tojást várok. Bárány húzta rengő kocsin. Kerek erdőn jártam. Szagos húsvét reggele. Piros tojást láttam. piros tojás? Tarisznyába várom. Ajtó mögött állok. Kedves liliomszál. Hogy ne hervadozzál. Hol a tojás. Nesze hát rózsavíz. Jó reggelt. Ákom-bákom. gyöngyvirágom. Estig is itt állok. berkenye.Ha nem adnak Továbblépek. Leöntjük a virágot. Megöntözlek rózsavízzel. Visszük már a kalácsot. . Gyöngyöm. Mindjárt ide szálltam.

. S Meseországból az út egyenesen ide fut. Weöres Sándor: Szép a fenyő Szép a fenyő télen-nyáron. hol a hó hegyvastagnyi takaró. Nagykarácsony immár eljő. Szarvasomat befogtam. sose lepi dermedt álom: míg az ágán jég szikrázik.KARÁCSONY. a tenger meg hat akó. MIKULÁS Gazdag Erzsi: Honnan jöttél Télapó? Honnan jöttél Télapó? Hóországból. üde zöldje csak pompázik. Jegesmedve barátom varrta meg a kabátom. hogy az úton ne fázzam. Kibélelte bundával. szíves szóval biztattam: "úgy szaporázd a lábad. Szerencsémre nyitva volt. megkérdezték mit kérek." Meseország (világos)t Hóországgal határos. útközben egy mesebolt. Jöttek elém tündérek. szél se érjen utánad.

Míg a mező dermed. mogyoró. már nyílik ám az ajtó. telizsák. Leng a szakálla. Két szarvas húzta.érkezik az új esztendő. Kinn pelyhekben hull a hó. Piros alma. Gömbölyű zsákját Százfelé vitte. Benne dió. aranyág. itt van. zsák. puttony nyomja széles vállát. Hull a pelyhes fehér hó. a zöld fenyves csak pompázik. Zsák. s itt van. Szán repítette. Oly fehér a rét. Van zsákodban minden jó. zsák. Meg-megrázza õsz szakállát. fázik. . Jöjj el hozzánk. pattanj Palkó. várunk rád. a róna. itt a télapó. telizsák. vidám ének hangja száll. Jég a cipője. nézd. itt a télapó. Piros alma. aranyág. mogyoró. piros alma. jöjj el kedves Télapó! Minden gyerek várva vár. Télapó itt van Hó a subája. Zsák. kedves öreg Télapó! Pattanj pajtás.

biztos itt lakik a Jézus Krisztus. afféle földi király személye. Én vagyok a Boldizsár. megszülettél szegények királya lettél. Segíts. gyalog jöttünk. mert siettünk. Jézusunk! Három király mi vagyunk. Aki szerecseny király. Nem vagyunk mi vén papok. . Nagy pelyhekben hull a hó. Benéztünk hát kicsit hozzád. Úgy hallottuk. Irul-pirul Mária. Megváltó. Hulló könnye záporán át alig látja Jézuskáját. jónapot. kis juhocska mondta . hoztunk aranyat hat marékkal. Adjonisten. Megváltó! Jöttünk meleg országból. Főtt kolbászunk mind elfogyott. édes Istenem. Istenfia.mintha porcukorból volna. jónapot. fényes csizmánk is megrogyott. Lángos csillag állt felettünk. égi ország! Gáspár volnék. József Attila: Betlehemi királyok Adjonisten Jézusunk. Menyhárt király a nevem. Mária boldogságos kis mama. Üdvösségünk. csakhogy itt vagy télapó. tömjént egész vasfazékkal.

Ennyit gondolt a hóember egy szóval se többet. mikor hallja. hogy útra kelek. Jó. azt gondolta. nem gondolt. Így kezdte a hold. dehogy fog ő egész télen állni. ki megtanul járni. épp ebben a percben gondoltam. ha igazat mondanak a csókák és a tornyok. akkor én is ti néktek most színigazat mondok. s indulna már. jóestét köszönnek. hogy jöttél. hogy egy piros csizmás öreg ember áll ott. a torony meg tavaly télen hallotta a holdtól. jóéjszakát kívánok! Zelk Zoltán: Télapó és a hóember Én egy csókától hallottam. Kedves három királyok. ő is köszön. Meg is kéne szoptatni már. csóka a toronytól. a csóka is így szólt: az udvaron egy hóember mit gondolt. .A sok pásztor mind muzsikál. a torony. ő lesz az első hóember. öregember. ő is mondja: "Jó estét kívánok!" s látja.

. Lehet. így olvadt el reggelre az útra kelt hóember! Karácsonyi csengő vagyok. úgy nem győzném. fehér a szakállad. hanem szánon járokúgy nézzél rám. ahányból kijöttek. Ahány házba csak bementek. hogy a világot már kétszer is bejártad. a Télapót látod!" Így történt." "Körül bizony kétszer. míg csak üres nem lett végül a Télapó zsákja. csilingelek az ágon.induljunk hát ketten. meleggel. várták őket minden házban kályhával. százszor és még százezerszerfeleli nagy nevetve a piros ruhás ember-. de nem gyalog. te hóember. örüljetek megérkezett Télországból Karácsony. Látom. lett a répaorrú vándor egyre-egyre könnyebb. nagyon öreg lehetsz. együtt vittek ajándékot házról házra járva. hogy akkor este-látta aki láttaegyütt szállt fel a hóember s Télapó a szánra.

azzal gázol a mocsárba. hurkapálca hosszú lába. Kiskirályból tulipán. kicsi nyaka. bekerítjük karikába. alája egy farkinca. . hegyes. jön a gólya. vesszőcske. hegyes. nono. Két kis zsinór lóg le róla. Tetejébe két egyest. mindjárt megesz! Pont. készen van a török basa. készen van a fejecske. nagy a hasa. Jancsikából paprika. ez még nem a gólya. mindjárt itt áll a vén begyes. Piros csőre hosszú. készen van a kiscica. A tojása kerek. Paprikából kiskirály. Egyszer volt egy Jancsika. Kerekítek kereket. alája meg még egyet.RAJZOLÓS Áll egy kis pont magában . pont.

Rajzolok egy kerekecskét. gombocska. . itt csücsül a nyulacska. vajon mi néz ki belüle? Bajuszkája. mint a zsemlét. kerekecskén kis gombocska. gombocskának két nagy füle. kerekecske. farkincája. gömbölyűre. akárcsak egy baba volna.

Akinek a szeme kék. János bácsi csinálja.EGYÉB Áj. Jól megkenjük. Paprikajancsi mosogat. kapa. Liliom a tenyere! Esik az eső. báj. Akinek barna. süt a Nap. Akinek a szeme zöld. Eltörött a pipája. Takarója a nagy ég. Akinek fekete. . Puha ágyat vet a föld. Hát az öreg. Eledele alma. gyertek! Ássuk fel a kertet! Egyedem-begyedem tengertánc Hajdú sógor mit kívánsz? Nem kívánok egyebet Csak egy falat kenyeret. kecskeháj. úgy pipál. Maj' nem fáj. Ásó. mit csinál? Hasra fekszik.

te tubarózsa. . zöld az ablaka. szeretik a perecet. Gyereki. gyerekek. Gyerekek. kiapadt a tenger. sósat. Két kutya húzta. Buda. szól a duda. Vár a viola! Hej. szakálla volt kender. Buda. Sósat. duda. Pattogatott kukorica. Gyula. Egyszer volt egy ember. leesett a sárba.Cifra palota. Közel volt a tenger. Ha az üstjük nagyobb volna. égerfa csizmája. Mari néni siratta. Pest. tengerre szállt egy rézüstben. szakálla volt kender. duda. szakálla volt kender. kimászott az ember. Gyula. Gyula. jó ropogósat. Három vén bölcs Nekeresdben. Elégett a kender. beleesett fejjel. Bikkfa tarisznyája. annak lesz. aki nem vesz. Laci bácsi kacagta. megmaradt az ember. Egyszer volt egy ember. éhes lesz. Buda. Aki vesz. Volt egyszer egy ember. az én mesém is tovább folyna. a harmadik meg nyúzta. Fölmászott egy fára.

Jegenyefa ingó-bingó. Aki látja károm. Kormos volt a kemence. fekete lett kis Bence. . Három véka jókívánság. kicsi taligán. most érkeztünk.Egyszer volt egy kemence. Keserüli holló voltát. elszaladt a rákom. Belebújt a kis Bence. Veregeti csapzott tollát. Nézi. Jöttem karikán. nézi mamája: nem ismer a fiára! Becsukta a kemencét. Kordé kocogó taligakerék. Mákomban a rákom. Derekasan áztunk-fáztunk. Áldjon meg az ég. Jaj de nagyon eltévedtünk. Kányádi Sándor: Kérdezgető 3. fizesse meg mákom! Jön a kocsi. Kirágta a zsákom. kihullott a mákom. No de kicsit elnótáztunk. zsákomban a mákom. Három véka fülemüle énekel a fán. Rajta ül egy ázott holló. jól elverte kis Bencét! Hátamon a zsákom.

Szunnyad az ág sűrűjében. Ekevasat élezek. . Bóbita épít. Azt kopogja. Körben az angyalok ülnek. mit kopog a kalapács? Hallod-e. mert a tavasz közeleg. Hajnali köd-fal a vára. Törpe-király fia-lánya. Hallod-e. Bóbita táncol. Weöres Sándor: Azt mondják. Két csiga őrzi az álmát. igér neki csókot. te kis kovács. csengős csikós patkolok. ekevasat élezek. Bóbita álmos. Sáska-hadak hegedülnek. Weöres Sándor: A tündér Bóbita. kippre kopp. kinek szoros. Bóbita. mit dohog a kalapács? Azt dohogja. kippre kopp. te kis kovács. Béka-hadak fuvoláznak. Szárnyat igéz a malacra. Termeiben sok a vendég. te kis kovács. hogy a cipő. döndeleg. mit dohog a kalapács? Hallod-e. Bóbita játszik.Hallod-e. Bóbita. Ráül. Bóbita. te kis kovács. mit kopog a kalapács? Azt kopogja. Röpteti és kikacagja. hogy a cipő Azt mondják. Elpihen őszi levélen. csengős csikós patkolok. kinek bő.

De minekünk a cipő. előveszi a dudáját. A juhásznak jól van dolga. De minekünk sose szoros. El ne aludjék. dobszerda. Mert ha fának nekimentek. Cickom-cickom. Belefújja búját a birka bőrébe szélnek ereszti belőle. Szentandrási sobrikút. kinek kérges. Szerelem csütörtök. egyik dombról a másikra. vagyon-e szép lányod? Vagyon. Mind leguggoljék! . sose kérges. vagyon. szanyikút. Fának ne menjetek. Szilikút. hogy kinek szoros. szita péntek. ég. Fejeteket beveritek. Azt mondják. Ég a gyertya. sose bő. Szélről legeljetek. kinek bő. de mi haszna vagyon! Add nekem azt! Elkapom azt! Szita. sose bő. Ha megunja furulyáját. Terelgeti nyáját fújja furulyáját bú nélkül éli világát. sose szoros. Aki lángot látni akar.

.Petőfi Sándor: A Nap Mi az a nap? mi az a nap? Nem is nap az tulajdonkép. meg egy pék.hát semmi más. tovább is van. mondjam még? . És ez minden nap így megyen. Seholsincsen nyakára felkötötte sálját.. lyukas ujjú kesztyűjének nem lelte a párját Seholsincsen keze fázott. tovább is van. Valami óriásfiú Kifúja reggel Keleten. Devecsery László: Mese a kabátról Felöltözött a kabát.Mondjad! Volt egy molnár. Mint egy nagy szappanbuborék. kesztyű nélkül a kabát: EZÉRT MARADT HOPPON! Tamkó Sirató Károly: Mondjam még? Volt egy dongó. azért maradt otthon. mondjam még? . Ugyan mi hát?. magát begombolta. meg egy légy. seholsincsen fejére került rá a kucsma. S szétpattan este nyugaton.

.Mondjad! Volt egy asztal. Kicsi vagyok én nagy úr leszek én aranyszobát adok minden testvéremnek én. tovább is van. mondjam még? . Kicsi vagyok én bátor leszek én óriások palotáját elfoglalom én. Kicsi vagyok én boldog leszek én . anyámnál is nagyobb leszek én... Kicsi vagyok én erős leszek én. világ minden óriását földhöz vágom én.Mondjad! Ha neked ez nem elég. mondjam még? . Kicsi vagyok én majd megnövök én apámnál is. tovább is van. öleld meg a kemencét! Bumm! Szabó Lőrinc: Kicsi vagyok én. meg egy fék. meg egy szék.Mondjad! Volt egy kantár.

úgy indul el ákombákom. s rajta van a nagykabátom.. Azt hittem. Légy olyan jó. Szólok hozzá: "Ákombákom. ül az ágon ákombákom. született egy ákombákom. látom: két lábra az irkámon. . hideg szél fúj. Hát egyszer csak látom. már sose látom.. de mikor az erdőt járom. oly messze ment ákombákom. jövő nyáron. mért vitted el a kabátom? Eső esik. mindig fázom. mindig ázom.én leszek a legjobb ember a föld kerekén! Zelk Zoltán: Ákombákom Egyszer régen az irkámon. ákombákom: add vissza a nagykabátom!" S képzeljétek. eljött hozzám ákombákom: s visszaadta nagykabátom.

Harmadik az ükapját. ne kalapáld a butort! Lóci. Egyik szidta gazdáját. a kaktusz bimbait lenyírta és felboncolta a babát. mit csinálsz? Jössz le rögtön a gázresóról? Ide az ollót! Nem szabad! Rettenetes. mint te! . Szabó Lőrinc: Lóci óriás lesz Veszekedtem a kisfiammal. Másik meg a fajtáját. megint ledobtad az erkélyről a mozsarat! Hiába szidtam. róka rege róka. Nem bírtam vele. nem is hederített reám. Hozzávágta kalapját. róka rege róka. de azért tetszett a kicsi. lépcsőnek használta a könyves polcokat egész délután. Tojást lopott ebédre. .Weöres Sándor: Regélő Három görbe legényke. mint törpével egy óriás: .Lóci. róka rege róka. róka rege róka. A kutya lerántotta. róka rege róka. . róka rege róka. róka rege róka.mondta s az asztal tetejére állt. róka rege róka. fenyegettem. lett belőle rántotta. hová mégy. tönkrenyúzott.Most nagyobb vagyok.

. egy pillanat: Lóci lerántotta az abroszt . ahol a gyerek?) És ahogy én lekuporodtam. észre sem vett bomba a nagy falak között. a messze. (Mi lenne.és már gyűlöltem mindenkit. hogy mindent tudnak és erősek s én gyönge és kicsi vagyok. És lassan elfutott a méreg. leültem hozzá játszani. óh hogy meggyűlöltem!. hogy olyan nagyok a nagyok. feszengtem. aki elnyomott. bosszút állni. zsupsz. Leguggoltam s az óriásból negyedórára törpe lett. ha mindig lent volnál. ki az egek felé szárnyra kelt. hogy mit tudok. megmutatni. és megnőtt a magas.föl! föl! . és csak a padló volt enyém. Minden lenézett.mint az első hajóst. És ijesztő volt odalentről.. Gyűlöltem. nem növök. csupa láb. gondoltam. hogy mégse szállok. mint nyomorult kis rab mozogtam a szoba börtönfenekén.s végül. tenni akartam. és hórihorgas vágy emelt . Negyedóra . úgy kelt fel rögtön a világ: tornyok jártak-keltek köröttem és minden láb volt. És ekkor. megalázott. mint kis. hogy megrakni ne kelljen.

hogy kikap.mondtam csendesen. Petőfi Sándor: Arany Lacinak Laci te. . De ne moccanj. . ha mondom. hogy mi fut rajta át fejedbe… Egy kis tarka lepke. Szájadat betedd. Tarka lepke. hogy nagy. hallod-e? Jer ide. igy ni! Ugye fáj? Hát ne kiabálj. tudva. mert különben meg talállak csípni. ülj meg itten az ölemben. nyisd ki ezt a kis kaput. jer. ne félj. kis mese. majd meglátod.s már iszkolt.Aztán: . rontom-bontom.No. hogy óriás legyen. Felugrottam: . s magasra emeltem szegénykét. s nyisd ki füledet.Te kölyök! .

mint szalad! Pillanat. Telt vederrel a kezében. Ki amott a kendert áztatóba hordja? Arra sincsen gondja Mire van hát? Ebugattát! Már csak megmondom.szállj be Laci fejibe. mi végett nézi át a mezőséget. telemerte. Volt egy ember. ott megállt és körülnézett. a mezőre ballag szépen. kapta magát. Ninini: ott az ürge. . a vizet mért hozta ki? Ürgét akar önteni. s odabenn van. hű. nagybajúszos. És vajon minek merítette meg azt a vedret? Tán a kertet kéne meglocsolnia? Vagy ihatnék?… Nem biz a. ejnye vajon mit szemlélhet? Tán a fényes délibábot? Hisz olyat már sokat látott… Vagy a szomszéd falu tornyát? Hisz azon meg nem sokat lát… Vagy tán azt az embert. A mi emberünk se' rest. Mit csinált? Elment a kúthoz. mi fürge. benn a lyukban. De nem volt víz a vederbe'.

Laci. Kocsonyádra . mert e fürge pajkos ürge te vagy.hegyesen.begyesen. Még az inge is átázott. S mostan… Itt van… Karjaimban.pénzért. A lyuk száján nyakon csipték. hazavitték. Galántára palántáért. a lyuk mellé. Szerencs-Érre szerencséért. Rabizára paprikáért. torkig tele lett.mézért Mézeskútra . . Hétrongyoson .mazsoláért Cseresznyésre cseresznyéért.kocsonyáért. hanem aztán csak kimászott. Homoródon . Macsoládra . Soroksárra salátáért. s beleönté a veder vizet. Jöttünk-mentünk Nagylaposon . nyakon csipték.odanyargal egyenest. A szegény kis ürge egy darabig türte. Pécelre . te bizony! Tamkó Sirató Károly: Vándor móka Elindultunk Balátára malátáért.feszesen.

daltalan.kacagtunk. Dalos-zugba .Lassú-réten . Tolcsván tocsogtunk.verebestül. Mit csináltunk? Hévízen . Heverdelen elhevertünk. Nyíratádon . Éberlakon . Árnyékoson .zajtalan. Szikszón szikkadtunk.nyiratkoztunk. Szombathelyre szombaton.vacogtunk. Csolnakosra csolnakon. Csuklódon csuklottunk.napoztunk Koplallón . Szekeresden szekereztünk.bolondoztunk. Bolondócon . Lovas-szirtre jó lovon. Potyondon potyogtunk. Be is értünk Verebesre .seregestül.hangtalan. Előréven elrévedtünk.jóllaktunk. Zajgóvárra . Seregesre .álmodtunk. Nekeresden nem-kerestünk. Hangosvölgybe .sebesen. Legénden legénkedtünk. Szomoródon . Lepénden lepént ettünk. . Fenekesre fenekestül.

és kemencét fűt a pók. Bársonyosra bársonyban és boldogan! Weöres Sándor: Pletykázó asszonyok Juli néni. zabszalmát sző a takács.letye-petye-lepetye! Bárki inge. .letye-petye-lepetye! üldögélnek a sarokba. hogy szűcs az ács. sziklát aszal a szakács. ő csak ordítani bírt. hogy a pék a pékhálót szövi rég.letye-petye-lepetye! lyukat vágnak közepébe. kitűzik a ház elébe . mint hat ökör. mert ez a Sehallselát kerülte az iskolát. mint a rokka . rokolyája . Boldogkőre. Azt hitte. Azt gondolta. ottan sülnek a cipók.letye-petye-lepetye! Weöres Sándor: Sehallselát Dömötör Sehallselát Dömötör buta volt. Míg más olvasott meg írt. Kati néni .Szomjúhelyre szomjasan. jár a nyelvük. libát patkol a kovács. Gyopárosra párosan.

Fecske Csaba: Bajusz Egyszer vót. Csak azt mondom: Dömötör buta volt. Nagyapám csak kacagott. hát levágták. de ott sem volt. Holott már kezdett esteledni ránk. s utána tintát ivott. Mit csináljunk? -gyomrunk is korgott. . kuszálták.. mert ez a Sehallselát kerülte az iskolát... három hétig csupálták. kaszálták.. Volt öröm! Egy üst zsír feketéllett a tüzön.megette a könyvlapot. hét kaszával kaszálták. Nagyanyó felkiált: "Elfogyott a fánk!" Se fánk-se fánk. Ha nem fért. Szaladtam én a szerbe szívesen. mint hat ökör. biz egy sziporka sem.. hol nem vót. s három boglya bajuszáért vett egy szopós malacot! Jankovich Ferenc: Az egyszeri-kétszeri fánk Fánkot sütött nagyanyánk. és nem volt semmi fánk! Se fánk-se fánk. ha nem vót is régen vót: a nagyapám bajusza nem fért be a faluba. Ott a sok fánk.. De amikor kezdett duzzadni a fánk.

túróval bélelve. Tekeredik a kígyó.. S irral-pirral mégis kisült Az egyszeri-kétszeri fánk. csak bújjatok rajta. Sodorva. azt is megmondom. Kígyó akar lenni. mint valami fánk. és semmi fánk. Se fánk-se fánk. süssünk valamit.... hogy mit. És nagyokat zötyögött Nagyanyánk: "Itt egy garmada fánk. kerekes és édes. paprikánk.Csak szipogattuk a finom szagot. Bújj. fényesült a szánk: Csak hűlt a fánk és parázslott a fánk. De került másnap jó akácfa-fánk. nyitva van az aranykapu. Hát akkor mi legyen a vacsoránk? Zsíros kenyérhez volt sónk.. bújj.. töltelékes. jó édes. Nem oly finom volt. Rétes akar lenni.. "Átszaladok a szomszédba!" -mondom én. tekerve. zöld ág. zöld levelecske." Se fánk-se fánk... Süssünk. Jaj. Tekeredik a rétes. . úgy röstellem. csigabiga rétes.. Lisztből legyen kerekes. Nyálunk is csorgott. -húzódott szegény.

Gyom között gyors gyík szalad. ki a gőzöst. Csengő csikó heverész. Kanizsai. galamb kesereg. leszakadt a pajta. rajta. leszakadt a pajta. megy a gőzös Kanizsára. ki a gőzöst igazítja. kanizsai állomásra. fúj a szél. Móra Ferenc: Zengő ABC Aranyalma ághegyen. Elöl ül a masiniszta. Esik eső. Bari bég a zöld gyepen. Gerle. Harmatos hajnal hasad. Megy a gőzös. Füsti fecske ficsereg. tt van már a zivatar! . Dongó darázs döngicsél. Elöl ül a masiniszta. bennmaradt a macska. Cirmos cica egerész. hátul meg a krumplifejű palacsinta.Rajta.

mese. Róka szava kicsit ér. Leveles lesz a liget. Mese. Összerezzen őzike. Patakparton pipitér.. Lyukas fazék fekete. Orgonafán méhike.. Nádat a szél legyezi. meskete. Susog a sok sasmadár. . jót akar.Jó az anya. Kivirít a kikelet. Nyúl a fülét hegyezi.

Szilvafára szarka száll. .

Zsindelyezik a tetőt. ----Kiment a ház az ablakon. hóha. Zsuppot kötött a hátára. A rókának nincs nadrágja. úgy ballagott a vásárba. Vércse vijjog délelőtt. Tyúk az árkon átrepül. . benne maradt a vénasszony. hó! Ürgét fogott a Sajó. Zörgetik a vasfedőt. mert a posztó nagyon drága. Uccu. csípd meg.Tücsök tarlón hegedül.

ki kártyázik az asztalon? Huzsedári. kakukkszóval. Huzsedári. a rókán is nadrág volna.Ha a posztó olcsó volna. kakukkszó. huzsedom. huzsedom. hova megyünk rajta? Huzsedári. Kocsis Jani karosszékben. aranysárga a világ. mendegélni. .Kányádi Sándor: Somvirággal. Kakukkfű. ----. fűzfasípom tutogva. Betekintünk az ablakon. este hazatérni: fűzfalovam kocogva. somvirág. kirándulni volna jó: fűzfasípot faragni. árkon-bokron által. huzsedom. háton hátizsákkal. ugyan. tele szívvel. Huzsedári. menni. Molnár Sára udvarába. Sárga csikó. kakukkfűvel Somvirág. csengő rajta. Molnár Sára fésülködik. somvirággal. Majd elmegyünk valahova. kakukkfűvel. cigánykártya a kezében. fűzfalóval lovazni. huzsedom.

Jön a vonat. Lemaradt a kapitány. ----Liccs-loccs. Kiabál. Zum-zum nagy az út. szép is vagyok? Éppen hozzád való vagyok. patkó dobogás.a tükörbe biggyeszkedik. liccs-loccs Megy a hajó a Dunán. nagy az út. Huzsedári. zúgó robogás. fekete az alagút a masina fut! ----Tamkó Sirató Károly: Bőrönd Ödön Bőrönd Ödön . trombitál. De a hajó meg nem áll ----Weöres Sándor: Kocsi és vonat Jön a kocsi fut a kocsi. Huzsedári. Huzsedári. fut a vonat. Jani. jó is vagy te csak egy kicsit csalfa vagy te. megy a gép Fut a sínen a kerék. -Szép is vagy te. huzsedom. -Ugye. huzsedom. huzsedom. Vajon hova fut a kocsi? Három falun át! Vajon hova fut a vonat? Völgyön hegyen át! Zim-zim megy a gép. forog a kerék.

Míg ezt szépen megiszod. fél. lerádióz a riporter: Bőrönd Ödön! Bőrönd Ödön! Miért is ülsz itt a Köröndön fekete szín bőröndödön? Visszafelel Bőrönd Ödön csepp zsebrádió-adóján: Azért ülök a Köröndön fekete szín bőröndömön. hogy a tearózsa. hogy fázni fog a lába. bumbele Máté. várom. nem apádé. indul messze Angliába. nem anyádé.a Köröndön ül a kövön. hogy a tearózsa kinyíljon az aszfaltkövön. s a 4-es busz begörögjön! ----Hörpentő Gá-gá. hófehér. s ahogy iszod a tejet. tej van hozzá. Húz a liba papucsot. . mire elfogy a karéj. várom. ül a kövön fekete színű bőröndön. bíró. tied ez a nagy karéj. Azt üzeni: odaér. Arra száll egy helikopter.

a bûvös sárkány Paff. Jó barátja madártollat hozott õneki. hol nem volt.. hol nem volt. lép. innen ismétlõdik. ki senkitl se félt Álomország tengerpartján játékok közt élt. Volt egy játszótársa. s boldogságban éltek ott. ----Icipici házikó Egyszer volt. s én is nagyot hörpentek. anyuka is ezt csinálta.kortyok szerint lépeget: lép. még egyet az utolsót! Így ni! Már egész üres a pohár! Ennek aztán örvendek. még. . volt egyszer egy házikó Icipici házikóban icipici ágyikó Abban élt. éldegélt egy icipici lencsi lány Icipici anyukával túl az Óperencián. ----Paff. hogy Peti. lépeget. a bûvös sárkány.. Icipici lencsilányka lencsibabát ringatott. Amikor este lett az icipici lányka félt s icipici anyukája mondott egy mesét: Egyszer volt. úgy hívták. még.

Paff elbújt a barlangjába. lululululárom. Mert barát nélkül gyenge még a sárkány is. haj. Sok király és sok herceg és mind a kalóz nép Köszöntötték. haj. A karádi faluvégen. haj. ha jönni látták. Nem kelt többet útra eztán. haj. lululululárom. Szél fújja. Sej. a sárkány otthon maradt. így mondták a hírt. Hol a tyúknak a fia? Talán mind fel kapdosta. Sült krumpliért adnak egyet. Sej. harmat hajdogálja. de nem úgy a kisfiú. lululululárom. Színes tollakkal nem játszik a felnõtt ifjú. Hét fejét búsan rázta s tizennégy szemmel sírt. Sej. haj. Száz forintért adnak egyet. Hiszen õ volt: refrén Örökké él a sárkány.A tengert együtt járták. . bár várta a tenger. repült a kis hajó. Paff hátára felült Peti. Sej. lululululárom. Csûr ide. így utazni jó. haj. Milyen olcsó. Egy szürke éjjel aztán Peti nem jött többé el. ----A karádi faluvégen. csûr oda. lululululárom. Pedig õ volt: refrén ----A tokaji szőlőhegyen két szál vessz. lululululárom. S Paff. fújdogálja. lululululárom. s most híre-hamva sincs. Legényvásár lesz a héten. kass oda. Sej. haj. Sej. Sej. tisztelték nevét. Leányvásár lesz a héten. kass ki bárány. mégse vesznek.

Iksz-ipszilon. Szolgalegénynek. Búnak utat adjon. Vígan rúgja a port. ----Á-bé-cé-dé. Nem néz a napra. De nincsen kenyere. Két szolgalegény Szántani menne. Hej. ----Érik a szőlő. mégis vesznek. En-ó-pé-kú. lululululárom. haj. Hajlik a vesszõ. Csak a szép asszonyra.Milyen drága. Van vereshagyma A tarisznyába: Keserű magába. most ne sírjon. rajtam kezdé. a nagy torkú. Iksz-ipszilon. inkább vígadjon. A nagy bölcsességet. rajtam kezdé. Bodor a levele. a nagy torkú. Hosszú az asztal. de szegénynek Kevés a vacsora! ----- . most ne sírjon. Kevés a vacsora. Ábécédé. Sőt. Mind megissza a bort. En-ó-pé-kú. Huncut a gazda. Keskeny az abrosz. A nagy eszességet. Sej.

Hátha beleférne. tisztelettel leveszem. Fele cukor. Cintányér a tenyerem. Habcukor a karikám.Cifra palota. szemem szén. harapj bele Janikám! A bukfencem sósperec. Zöld az ablaka. fele méz. Vár a viola. ----Gazdag Erzsi: Gyermekcirkusz bohóca Jancsi bohóc a nevem. Szeretném. Ha nem szeretsz. ha szeretnél! Velem nevetsz. ha szeretsz. Gyere ki te tubarózsa. elmehetsz! Gyere vissza Pannikám! Marcipánból az orcám! Süvegcukor süvegem. ----Kerek a zsemle. Neked adom. Kétfelé kell vágni. Orrom répa. Úgy kell megpróbálni. ha szeretsz! ----Ide nézz. . Nem fér a zsebembe. török méz.

Hejhó. de húz rá egyet. meg egy szék.hu/dalok.co-net.html http://www.htm http://picimacinb.Mondjad! Ha neked ez nem elég. tovább is van.php? enekek=2 DALOK Baj van a részeg tengerésszel. Baj van a részeg tengerésszel Mindjárt jókor reggel. .hu/dalok_mondokak.Mondjad! Volt egy asztal. meg egy pék.mackoskucko. mondjam még? . öleld meg a kemencét! http://marci.Mondjad! Volt egy molnár. Hejhó.html#agunarom http://gyerekenek.blogspot. de húzz rá egyet. mondjam még? . mondjam még? . tovább is van. mondjam még? .Mondjad! Volt egy kantár.----Tamkó Sirató Károly: Mondjam még? Volt egy dongó.mesekastely. meg egy légy. tovább is van. Baj van a részeg tengerésszel. tovább is van.hu/a_jo_lovas_katonanak. meg egy fék.com/2008/04/pici-maci-menet-picimaci-outline.

Arra ment egy indiánus. Hejhó. Bele vele gyorsan a tengervízbe. Jól beszopott a pálinkából. Arra ment egy indiánus. Mindjárt jókor reggel. Fel vele gyorsan az árbocfára.. Arra ment egy indiánus. Fel vele gyorsan az árbocfára. Mindjárt jókor reggel. ----János bácsi a csatában. Hejhó. Bele vele gyorsan a tengervízbe. Jól beszopott a pálinkából. Bele vele gyorsan a tengervízbe. de húzz rá egyet Mindjárt jókor regel.Hejhó.. És szivébe lándzsát döf. Mindjárt jókor reggel. . János bácsi testét kukacok eszik. Fel vele gyorsan az árbocfára. János bácsi a csatában... . . János bácsi testét kukacok eszik. Hejhó. János bácsi testét kukacok eszik. János bácsi a csatában Elesett egy fűszálban.. .. Jól beszopott a pálinkából.

egy megkésett levél. Hol van Don Alvarez. óóó szeretlek én! A rács mögött az élet olyan lassan múlik el. s kinyomva két szeme. Ragyogón süt a nap. ha rád gondolok én. mint egy múló pillanat. Glóri. Árbóca megtörött. mit úgy vártam én. Egy késő üzenet. A börtön ablakába soha nem süt be a nap Az évek tovaszállnak. Fekete mély vízen fehér sziklák alatt Halkan és csendesen kalózhajó halad. Glóri.. Egy csavargó dalától tán vidámabb leszel. és szikrázik a fény. Helló. viszi halottait. helló fiúk. Megy a kishajó. Ez az ember már csak csont.. . glóri alleluja. Sohasem érik el Mexikó partjait. Egy alvadt vércsomót szorongat jobb keze. hol van a kapitány. hol az a vén zsivány ? Itt nyugszik Bilbao. glóri alleluja. És a fedélzeten egy tucat holt kalóz. Egy végső búcsúcsók. vitorla rongyba lóg. glóri alleluja. Csak a szívem szomorú. Szeretlek én.És az egyik felkiált: Glóri. Ragyogón süt a nap.

Jól sem mindig lakhatunk. nyavalyások . s egy-két horog Az eszem pedig jól forog S cselt a cselre kiválón sorjáz Ravasz a nagy ho-ho-ho-horgász Városbéli puhányok. ugye komám A szív a víznek szalutál És vígan lépked. Egy késő üzenet. Harcosabb a szenvedésnél.. Ragyogón süt a nap… Kispolgárok nem vagyunk. habár ez illenék.. hogy nem vagy már enyém. S ez a legszebb mesterség. Mert az ember másokért él. Egy késő éjszakán karomba zártalak. Amelyben üzened. akár a tornász Így megy a nagy ho-ho-ho-horgász Bátran rikkant: puhányok ho-ho-ho-ho-ho Megint csak ho-ho-ho-ho Van itt csali. s így pénzünk sincs elég. Élesebb legyél a késnél. egy megkésett levél. Ragyogón süt a nap. S ez a legszebb mesterség.. én mindig vártalak. De új világot építünk mi éhgyomorra még..Ragyogón süt a nap. Ha nem voltál velem. ----Ha itt a nyár.

az apu ideges. . mert azért van itt ő. Otthon nem szeretem a strandot. És még Bambi sem kapható. Mert ki hallott még ilyen dolgot. és meleg az idő. Csak azt nem értem én. Mert olyan lassan készül el. De este szomorú a hazafelé út. Mert mindíg odavisz a lelkiismeret. ----1.Ha gyötör a láz Fületek nyissátok gyorsan. Míg anyu öltözik. hallok. hogy van még sok gyerek. És van homokozó. Kis vödröm vízzel megtöltöm. és rálocsolom mind én. Oly sok vicceset látok. Ha fekszik a napon. sok néni miért sikít . Az ember strandra jár. fürdeni strand után. mást sem hallok. A keleti széllel érkezett és nem beszélt sokat. Gyorsan mosdani. Ottan annyi a szép és jó. Azt mondta. Abban semmi sem szép. és labdázni lehet. hogy addigra este lesz. Mert otthon az anyu a fürdőkádba dug. hallgassátok Amit most néktek eldalol a ho-ho-ho-nagy-horgász ----Ha végre itt a nyár. Már volt vele ez'ét már nagyon sok vitám. míg megfordul a szél. Jaj úgy élvezem én a strandot.jujj ! Ha véletlen egy labda épp egy bácsira ráesik ? Az apukára is én azért ügyelek. köztünk marad. sem jó. hallgassátok Amit most néktek. és izzad már szegény. És még Bambi is kapható ! A strandon az is jó.

R. úgy. hogy a napsugár a szélnek mit mesélt. . hogy hirtelen ne keseredj el! R. Messze-messze délen járt és fogott egy pelikánt. Üzletében kapható a gyömbéres kalács. . Mary. El sem hinné az. Megfordult a szél egy napon és nyugatról fújt. ő többet tud. aki még soha sem álmodott. csak gyorsan bepakolt. Másnap látja Jonatán: tojt egyet a pelikán.Nála is szebb volt talán. már igazán jöhetnél! :|| A nagybátyja egy furcsa ember. Mary nem szólt semmit sem. A világ teremtése. Csak Mary az. hogy lebegett. 2. Tudja. nem új dolog. Ernyőjébe kapaszkodott és elvitte a szél. R. Ó. tudod jól. Mary. mire egy éves lesz. Feltöltődött nevetőgázzal. Ha sokat nevetsz. ----Jonatán.Csodás dolgok történtek. Remélem majd visszajön és mindent elmesél. ki ismeri a nagy rejtélyeket. mint bárki más. még sok mindent megért. mindent elfelejt. míg Mary velünk volt. Fehér tojásából kikelt egy második pelikán. Kérdezd Maryről. keletről fúj a szél. hogy könnyebb leszel. Aztán. ||: Ó. R. Corry néni éppen akkor tíz esztendős volt. a kapitány húsz éves sem volt talán. te is érzed. Csak vigyázz jól. mindig nevetett. Mikor az ember kisbaba.

Fehér tojásából kikelt egy harmadik pelikán. hát ez is tojt egyet ám. hát ez is tojt egyet ám.a rántott krokodiltojás Halálfej Joe hát nem morog Horgonyzunk Sóska-tengeren Dicséri minden víg torok Hogy az almaszószt szeretem Az almaszósz. . az almszósz. hisz nem vitás Hogy a legjobb az almaszósz S a rántott krokodiltojás . E harmadik pelikán... az almaszósz Kenyérre senki nem keni Halálfej Joe. Ha Jonatán. az almszósz . Nála is szebb volt talán. Az almaszósz. És ez így ment volna ám hosszú időn át. a kapitány a tojásból nem süt egy jó rántottát Idejekorán. ----Az almaszósz..E második pelikán.jöhet utána palacsint Az almaszósz.. az almszósz Ne hajíts bele galacsint Mert arra int a vén kalóz Jöhet utána palacsint . a vén kalóz Abban szeret csak fürdeni Halálfej Joe a kapitány Kalóz a Spenót-tengeren Együtt a dalunk oly vidám Mert az almaszószt szeretem Hogyha dalunkba beleszólsz Degeszre tömünk.

Kengyele kantárja A kádár munkája. ezeret magamért. szakad. Nap süti. csapj bele. Iszik a dinnye.Ne hajíts bele galacsint Mert arra int a vén kalóz Jöhet utána palacsint . dagad. ||: Fahuszár. Fából volt faragva A föld is alatta. sötétzöld. kérve-kérik. Olyan nagy lesz a dinnye. szakad. felér az égig szinte.Százat adj lovamért.jöhet után palacsint ----Volt egy fakatona. túlnőtt a levelek árnyán. míg megérik. Fakovács patkolta. Esik az eső. mennyit kérsz? :|| . Iszik a dinnye. Fából volt a lova. dagad. favitéz. Magja már fekete. édes. húsa már ikrás. azért úgy felerészben. elkel majd. fényes. égjen a tenyere! Égjen a tenyere ----Esik az eső. márvány. csapj bele. Fából a patkója. ||: Csapj oda. égjen a tenyere! :|| Csapj oda.jöhet utána Jöhet utána? . hadd látom. Hogy nem igaz egészben. . Sima gömb.

ne törj le alatta! Esik az eső. Iszik a dinnye. ----Van egy kis szék. szekér. másik Ballag. Ne lipinkázz Billeg-Ballag! De ők aztán csak azért se Nem hallgatnak a kis székre. Harmadik meg Billeg-Ballag. szakad. szakad. amit szeretnék. dagad. Iszik a dinnye. Egyik Billeg. tehetnék: Piros dinnyében laknék. Szidja is a három lábat: Állj meg Billeg.Esik az eső. Billeg ballag. jobb lakást hol kaphatnék? Kis késsel benne ülnék. Hozzák a jó lovacskák. és soha meg nem unnám. nyughass Ballag. Ha én tündér lehetnék. dagad. dagad. szakad. Esik az eső. Örökké enném-innám. három lábú. Három lába három bábú. Ballag billeg. Így a kis szék meg nem állhat. . Iszik a dinnye. Nehéz az istenadta. a mi utcánkba behozzák. egész nap szeletelnék.

Billeg-Ballag ballag-billeg. jön a tigris! Nála erősebb nincs is! Jön a tigris. jön a tigris! Nála erősebb nincs is! Sárga-fekete. Valahány csepp esik rája. Kedvében ekképpen járnak A kicsi szék gazdájának. fekete-sárga: Éles karmát belemártja! Jön a tigris. sárga-fekete: minden állat az eledele! Fekete-sárga. Jár csak jár a három tébláb Ringatózó három székláb. jön a tigris! Nála erősebb nincs is! KATONANÓTA Esik eső karikára. fekete-sárga: tűzként lobban szeme lángja. S árga-fekete. Kossuth Lajos kalapjára. jön a tigris! Nála erősebb nincs is! Jön a tigris. Jön a tigris. sárga-fekete: jön a dzsungel fenegyereke! Fekete-sárga. Annyi áldás szálljon rája! .

nem kell néki gyertyavilág. Hogyha kevés kettő-három. magyar tüzér vére folyik rajta. Pár esztendo nem a világ. Éljen a magyar szabadság. Valahány csepp esik rája. Éljen a magyar szabadság. Valahány csepp esik rája. Éljen. lesz helyébe harminchárom. fölszántja a hegyet. annyi áldás szálljon rája. Indulnak már a tüzérek messze a határra. éljen a haza! Esik eső karikára. . völgyet. Éljen a magyar szabadság. Megírja ő a levelet a ragyogó csillag mellett. //: Nehéz a rézágyú. Éljen a magyar szabadság. hogy kevés a regimentje. Kossuth Lajos nem lett volna. Kossuth Lajos kalapjára. Mert Kossuthnak verbuválnak. el kell válnom tõled. Éljen. éljen a haza! ----Most szép lenni katonának. Édes rózsám Isten véled. éljen a nemzet! Gyere pajtás katonának. Téged tesznek kapitánynak. A német csúf kalapjára. éljen a haza! Kossuth Lajos íródeák. Katona se lettem volna. éljen a nemzet! ----Gábor Áron rézágyúja felvan virágozva.Esik eső karikára. :// Véres a föld. Annyi mennykő vágjon rája! ----Kossuth Lajos azt izente.

csontos kalabérom. ennél szebb nem lehet. Nosza. be gyöngy élet. anyám. hosszú útra kélek. mert nincs sehult ottan semmi közi. :// ----A jó lovas katonának de jól vagyon dolga. Csillog . élet .villog a mezőben virágszál módjára. Eszik. Hû szívemnek minden dobbanása Tehozzád száll. bátyám. jó katonák. S újra súgod. Szabad nekünk. élet. ----Kedvesem ott messze-messze földön Ezt a pár sort Tenéked írom. Szép selymes lódingom. Húgom. iszik a sátorban. apám. Csak az jöjjön katonának. Hej. Megrontatik kezünk által a labanc ereje. menjünk az Alföldre. Hej. avagy jertek vélem. semmire sincs gondja. sógor. Visszajössz majd ugye nemsokára.Csak mégegyszer gondolj vissza szép magyar hazádra. ----Csínom Palkó.. Elküldöm a postával utánad. Csínom Jankó. Menjen táncba ki-ki köztünk az ő jegyesével. Hej. Isten hozzád.. komám. Tisza-Duna közi Labancságnak. aki ilyet szeret! Paripáját megforgatja. élet . igyunk egészséggel... Ne bánkódjék senki köztünk. dali pár pisztolyom. szeretlek szívem! . Tán elér majd a messzi úton. Teérted üzen. te jó lélek! Találkozom-e még véled? Holnapután messze földre. úgy megyen dolgára. //: Anyám. én édes szerelmem. rajta jó katonák.

Ugye gondolsz néha rám.. vakít a fény. ----Most a rónán nyár tüzében ring a délibáb. Kolozsvár visszatér. Amennyit ér akárcsak a menyasszonycsokor. selymes.Ugye gondolsz néha rám. ahol kiomlott annyi drága vér. Jól tudom. Ott. Zöld arany a pázsit. Tüzek gyúlnak. Csillagfényes éjszakán. ahol zúg a négy folyó. visszavárlak én. Ugye hallod Angyalom.. Mikor minden alszik csendesen. Dolgos ormain érik már a bor. Ott. . Honvéd áll a Hargitán. s ragyog a világ. Minden rossz egyszer végére ér. Ott. Csillagfényes éjszakán. Csak a szívem nem pihen. Csendes éjen hallkan felsír a tárogató. ahol szenvedni jó. Néked küldöm sóhajom. majd egy szép napon Visszajössz az én hû szívemért. Messze szálló széllel üzenem: Mindenem Te vagy nekem! Várok Rád. Zeng a dal. Zúg a kürt az õsi vár fokán. kékezüst a tó. Mikor minden alszik csendesen. Csak a szívem nem pihen.

Jaj. nem az a hold. ----Szökős és sûrû csárdás Nem úgy van most mint volt régen. Refr. erdő de magos a teteje. Honvéd áll a Hargitán... Erdély szent bércére zúgva száll.: Zúg a kürt az õsi vár fokán. Mert odafönn a szemeit kisirta. Rágondol a régi. ne rakd meg a szekeret.:|| ----Erdő. búzakalász árnyába. a harmadik nem mehet. jól megrakd a szekeret. NÉPDAL Béreslegény. Búzavirág..Erdély szent bércére zúgva száll. első párjára. a negyedik nem bírja a szekeret. Visszaszáll a magyar turulmadár. de régen lehullott a levele. . nem az a nap. sarjútüske böködi a tenyered. Jaj. nem az a nap süt az égen. de régen lehullott a levele. Árva madár párját keresi benne.:|| Béreslegény. ||:Kettõ sánta. ||:Mennél jobban böködi a tenyered. annál jobban rakd meg a szekeredet. Búza közé szállt a dalos pacsirta. Visszaszáll a magyar turulmadár. sajnáld meg a szegény pára ökröket.

hull a gyászos kötényembe. lássátok. pásztorok. hogy elalszik. de csak a szemem könnyezik. de nem kapott ||: Nem az a nap. Árkot mos a két orcámon. ----- KARÁCSONY Mennyből az angyal lejött hozzátok. de nem kapott. nem az a szeretõm ki volt :|| Szebbre vágyott.nem az a szeretõm ki volt. mint én vagyok Azt gondoltam míg a világ. De én azért sem halok meg. pásztorok! Hogy Betlehembe sietve menvén. még olyat se. hull a földre. onnan ver engem az eső. halálomat sokan lesik Azért lesik halálomat. Azt gondoltam eső esik. Hull előmbe. lássátok. hogy a szívük szakadjon meg. vegyék el a galambomat. Aki volt már rég elhagyott. szebbre vágyott. Az én szemem sűrű felhő. . De már látom. nem az a hold. mindig ég a gyertyavilág. mint a zápor az utcákon.

szent Fia. imádják. Nagy örömmel várja. aki született jászolban jászolban. Ő leszen néktek Üdvözítőtök valóban. El is menének köszöntésére azonnal. Barmok közt fekszik. Kocsisor utána. . Mária. Sok kis falu mellett. Egész falu népe. ----- Elindul a gőzős. magukkal. jászolban nyugszik szent Fia. valóban.Istennek Fia. azonnal. ----Zaki-zaki zakatol. Kanyarog az útja. Szép ajándékot vivén szívökben magukkal. Elől megy Mátéka. Szikra eső útja. Mellette vagyon az édesanyja. A nagy Úristent ilyen nagy jóért mind áldják. Mária. A kis Jézuskát egyenlőképen imádják. mind áldják.

süt a nap.Megy a vonat valahol Én vagyok a vasutas. Medvék mézet gyűjtöttek nyár derekán néki. te meg legyél az utas ----Sarkady Sándor: Zápor Csipp. Záporfüggöny. Fűnek. mentJót esett. S egy kosárban áfonyát küldött az ősz néni. S megcsendül a kicsi szán csengője a csöndben. Zsákját tükrös hegyi tón vizilányok varrták. Jött. Pirosszemű mókusok mogyorója csörren. A hegyeken fenyők búcsúztatták. zuhatagFut a felhő. csepp CseperegVillan. fának Jólesett. Itt van már az udvaron. . Toporog a hóban. ----Gazdag Erzsi: Megjött a Télapó Szánon jött. csattan Megered.

dúskálhatsz a jóban. a láthatáron narancsszín fények égtek hűvösen. nem láttam többet kósza varjakat: olyan szelíd volt. mint a gyermek álma. mióta vár rám ez a diófa. szürke ég. mint koldus kézbe illatos kalács. . ----- Nemes Nagy Ágnes: Szorgalom Mi kopog? Mi kopog? . kopogok. mint a nyári nap. szürke ég alatt. Csak álltam szürkén. mint gyors. . ----Nemes Nagy Ágnes: Karácsony Fehér föld.Teli zsákja a tiéd. s olyan meleg volt. villanó varázs egy kicsi szó hullott elém: karácsony. És a számon hála buggyant. Csodáltam.Harkály vagyok. Pár varjú szállt fejem felett kerengve s el nem repültek volna űzve sem. Nem is tudom.S egyszerre.

Szalai Borbála: Csigabiga Kiszemelt a csigabiga. leveli. s elindult. kevés lenne fele-fele fánkból több is férne bele. Úgy gondolta: ha felmászik a jegenyefára. amiért nincs elefántom.egyszeribe toronyház lesz pici csigaháza. ki a fiát neveli.Hát nem tudod. ----Csukás István: Elefánt Hogyha volna egy tál fánkom. megenné az elefántom. . ki vagyok? Béka vagyok. hogy mihamarabb elérje a tetejét.Mi ragyog? Mi ragyog? . egy szép sudár jegenyét. éppen ezért nem is bánom. .

leányoknak kebelökbe. Hat. Minek azt a virágot? Legényeknek kalapjokba. . Kettő. mint a lúd. Kertet fonnak belőle. Kilenc. Három. Négy. Öt. Tíz. Minek azt a kertet? Virágot ültetünk beléje.Hintázó mondóka Egy. háromágú villa. ----Nincs szebb madár. Hét. Tíz. víz. Nyolc. Minek azt a gyöngyöt. tíz tiszta víz. nem kell néki gyalogút. Télen-nyáron mezítláb nevelgeti a fiát. Adjon néne vékát! Minek azt a vékát? Gyöngyöt mérünk véle.

hogy a feje tarajas. Panni. a világot bejárja. megkíméli a szárnya. Mégis legszebb a fecske. Én nem értem. vékony éneket.Gábor. Klára. mese. ----Nemes Nagy Ágnes: Pisti gondolkozik Érdekes. Jaj. de büszke a kakas. Hogyha Éva énekel egy kis. Eresz alatt csicsereg. mátka pillangós batárba: . irigylik a verebek. Panni. Ha jóllakik. érdekes. mégsem kopik csizmája. mindjárt kimegy a szobából Éva. Klára érdekes. Gáborérdekes. mért van ez. HANGOS éneket. odaszáll az ereszre. sóra. fára nincs gondja. Móra Ferenc: A DIDERGŐ KIRÁLY Mese. mindjárt bejön a szobába szomszéd. Ha én kezdek énekelni egy NAGY. azt mondja.Még szebb madár a kánya.

megette. azt mondom. Hívjátok elő az udvari bolondom! Bukfenc-vetve jön elő a bolond. Sűrű könnye görgött fehér szakállába: – Akármit csinálok. Majd megvette szegényt az Isten hidege. Körmét fúvogatva keserűn köhintett. akár egy kaszárnya. Urunk-királyunknak attól lesz melege! Nagy volt a kandalló. komám! – nevetett a bolond S nevetett köntösén a sok arany kolomp. Cseng-peng. serdül. perdül. Utoljára mégis csak azt dideregte: – Fűtsetek. De a király rája haragosan mordul: – Hallod-e. El is égett benne vagy száz cédrusmáglya. De együtt se ért az egy falat kalácsot. . reszketek és fázom. Hideg lelte-rázta. aki jót tanácsol? Adott is ezer bölcs ezeregy tanácsot. szedd össze az eszed. nappala. Didergő királynak csak nem lett melege. te bolond. Nevenincs királynak nagy volt a bánata. Hol az a bölcs ember. kong-bong rajta a sok arany kolomp. fázott keze-lába. Bölcs doktorainak bosszúsan legyintett: – Bölcsekkel az időt ne lopjuk. véle megfelezem! Százegy kengyelfutó százkét fele szaladt. – Hamar cédrusfával a kandallót tele. Kergeti a király ki a sok léhűtőt: Hozzák fülönfogva az udvari fűtőt. Mókázna a jámbor. fordul. Adj nekem tanácsot. Gyújtass be csak. akárhonnan veszed. mert megvesz az Isten hidege. Tökszár dudát fújtak minden ablak alatt: Ki tud orvosságot a király bajáról. Sergett is a király előtte. Csupa siralom volt éjjele.Volt egyszer egy király Nekeresd országba. Hiába takargat aranyos palástom! Aki segít rajtam: koronám. kenyerem Tőle nem sajnálom. – Teli van énnálam ésszel a szelence: Hideg ellen legjobb a meleg kemence.

a foga rizskása. Jó lenne hivatni az udvari ácsot! – Nekibúsul erre a didergő király Szigorú paranccsal a kapuba kiáll: – Vágjátok ki kertem minden ékességét. Sok lakójuk fejét bujdosásnak adta. mert mindjárt megvesz az Isten hidege. ropognak a gyümölcsös kertek. Gyöngyharmat tündöklik lenvirágszemibe. Fészkit ezer madár jajgatva siratta. Életem-halálom kezedbe ajánlom. egyszer csak csikorog.Már a szakállam is csak úgy reszket bele! Nyöszörög a fűtő: – felséges királyom. horog – A király ajtaja. az is vacog bele! Az udvari fűtő majdhogy lángot nem vet. sírnak erdők. Didergő királynak de minden hiába. Dehogy nincs. Ripegés-ropogás. De a király előtt ijedten köhentget: – Követem alásan. Betipeg egy lányka. balta. azt mondom: le vele! Nekeresd országban van is nagy kopogás. dehogy nincs! A király köhögi S kövér kamarását oldalba böködi. Akár nád. zokogás. Aranyos kandallón mind elparazsallott. A rengeteg fákból egy szál se maradt ott. siralom. a csengő barackot. mert megvesz az Isten hidege. fűrész. Kandallóm kihűlni addig ne hagyjátok. Bárhova pislogok. Dolgozik a csákány. berkek. Most dobtam bele az utolsó forgácsot. – Minden háznak vagy fa. Nyögve gubódzik be farkasbőr-bundába: – Fűtsetek. A szóló szőlőnek arany-venyigéjét. Csak egy fogam van már. Recsegnek. A mosolygó almát. akár fa. vagy nád a teteje. Csak úgy kékellik már az ajkam is bele! Csattognak a fejszék. Az ajka kláris. . most állunk már ebül. nincs fűteni mibül. Jaj. Hányjatok a tűzre minden kis harasztot! Széles ez országban amíg erdőt láttok. icike-picike.

király bácsi! Megfordul a király: – Ácsi. ökröt sütögetni. kislány. ki vagy. selyemfőkötője. Vasárnap délután mit adok reája? Mint amikor a nap süt jeges ereszre. hogy sok egymagamnak. Rájuk is parancsolt mindjárt a kuktákra: – Asztalt terigetni. Juttatok belőle. Ki is szorult tőlük a király a konyhára. mint a tenger. mint az erdők zengő muzsikása: – Ejnye. Szemében buggyan ki szívének harmatja. Fussatok a hordót csapra ütögetni! Ily kedves vendég még nem járt soha nálam.Csacsog. a babádat ruhátlan nem hagyom. ácsi! Azt sem tudom. tapsikolt. soha se láttalak. . A mi padlásunkra az most mind beesik. király bácsi! Örömében ugrált. Bársonyrokolyája. A márvány-téglákon nyüzsgött. nevetett – S didergő királynak nyomban melege lett! A tükörablakot sarokra nyitotta. de rossz bácsi vagy te. Mint amikor népem tölti meg a házam! Mint a saját népem – nagy Meseországban… Mesebeli kiskirályhoz Betévedt egy kisleány amint éppen vacsorázott Tulipános udvarán. arany cipellője! Most már meg a kislány mondta azt hogy: – ácsi! Mégis csak jó bácsi vagy te. Városa lakóit összekurjantotta: – Olyan meleg van itt. aki fázik. Szöghaját a lánynak végigsimogatja: – Ne félj. A király jégszíve harmatot ereszte. Lesz ezüst kötője. Elázik a bábum kimosott ruhája. annak! Tódult is be nyomban a sok szegény ember. Bíborköntösömet feldaraboltatom. Mért haragszol reám? Sohse bántottalak! – Kerekre nyitotta a csöppség a szemét: – Minek szedetted le a házunk tetejét? Hó is hullongázik. eső is szemezik.

Ott van az én két testvérem. szemem szén. ha szeretsz. ha csókolnak. Cintányér a tenyerem. ha szeretnél! Velem nevetsz. Ugye itt maradsz nálunk Örökre te kisleány? Köszönöm a meghívást de El nem fogadhatom. A mi libánk ezüsttollú. Szeretném. Fejem rájuk hajthatom. Ha nem szeretsz. hol én lakom. . Édesanyám és apám. Szalmatetős kicsi kunyhóm A világért nem adom! Gazdag Erzsi: A bohóc köszöntője Jancsibohóc a nevem.Ugye szép itt? Ugye jó itt? Nézz csak ide meg oda. Orrom krumpli. Szalmatetős kicsi kunyhó Az a ház. elmehetsz. Bársony itt a gyepes udvar Drágakő a palota. Ha ölelnek. Aranyszőrű a cicánk.

Szívem.szárnyon. Weöres Sándor: Kacsaúsztató Tó vize. Kezdődik a nevetés. tó vize csupa nádszál. ne nevess! Azt nézd. fáradt. Egy kacsa. Zümmög a méhecske . Reszket a tó vize. Lombok alatt nézünk ágyat. Tíz forint a fizetés. vándoroljunk. ----Kányádi Sándor. Lassú folyó ága mellett Járjuk a halk fűzfa berket. bandukoljunk. Sárban ezer kacsa bogarászik. innen elmehess! Weöres Sándor: Barangolók Gyöngy az idő. Nincs szekerünk. ruhámra van mintázva. Száll a világ lepke. mint a cégtábla. Este a láb gyönge. ki se látszik. Ha nincs pénzed.bokán jő az álom. Szöcske. két kacsa oda császkál.

Zümmög a méhecske, száll, száll, száll. Picike szárnyacskán jön a nyár. Picike szárnyacskán; zümm- zümm- zümm. Begyűjti mézét és elrepül.

ÉNEKEK Egyszer egy királyfi mit gondolt magába, Hm, hm, hm, ha-ha-ha, mit gondolt magába. Felvette magára kis kocsis gúnyáját, Hm, …… kis kocsis gúnyáját. Elment megkérni a gazdag bíró lányát. Hm, ... "Jó estét, jó estét gazdag bíró lánya!" Hm, ... "Jó estét, jó estét szegény kocsislegény! Hm, ... Kerüljön belülre, üljön a rengőre." Hm, ... "De nem azért jöttem, hogy én itt leüljek, Hm, ...

Hanem azért jöttem: jössz-e hozzám vagy se?" Hm, ... "Nem megyek, nem megyek, szegény kocsislegény, Hm, ... Van a szomszédunkban kosárkötő lányka." Hm, ... "Jó estét, jó estét, kosárkötő lányka!" Hm, ... "Jó estét, jó estét, szegény kocsislegény! Hm, ... Kerüljön belülre, üljön le a székre!" Hm, ... "De nem azért jöttem, hogy én itt leüljek, Hm, ... Hanem azért jöttem: jössz-e hozzám vagy se?" Hm, ... "Nem megyek, nem megyek, szegény kocsislegény, Hm, ... Van a szomszédunkban szolgálóleányka." Hm, ... "Jó estét, jó estét szolgálóleányka!" Hm, ... "Jó estét, jó estét szegény kocsislegény! Hm, ...

Kerüljön a házba, üljön a lócára." Hm, ... "De nem azért jöttem, hogy én itt leüljek, Hm, ... Hanem azért jöttem: jössz-e hozzám vagy se?" Hm, ... "Elmegyek, elmegyek, szegény kocsislegény!" Hm, … ----Én elmentem a vásárba fél pénzzel, Tyúkot vettem a vásárban fél pénzen, Tyúkom mondja kity-rá-koty, Csirkém mondja csip-csip-csip, Kakasom mondja ku-ku-ri-kú, Récém mondja rip-haj-nal, Pulykám mondja dan-da-ru, Ludam mondja gi-gá-gá, Disznóm mondja röf- röf-röf, Juhom mondja be-be-be, Kecském mondja mek-mek-mek, Csikóm mondja nyi-ha-ha, Kárikittyom édes tyúkom mégis van egy fél pénzem. Elfogyott a fél pénzem. ----Házasodik a tücsök, szúnyog lányát kéri, Csiszeg csoszog a tetű, násznagy akar lenni. Oda ugrik a bolha, vőfély akar lenni, Mindenféle csúf bogár vendég akar lenni. Gólya volt a szekundás, kis béka a flótás, Dongó darázs a brúgós, pulyka volt a prímás. Táncba ugrik a majom, megjárja a polkát, Híres betyár a bagoly, lesi a hurkáját.

Farkas volt a mészáros, hat ökröt levágott, A mellé még malacot ötvenet megfojtott. Kecske volt a szakácsné, jó gulyáshúst főzött, Míg az ebéd elkészült, a tücsök megszökött! ----Mit mos, mit mos, Levél Katicája? Pittyet, pattyot, varrott keszkenőket. Ha szél volnék, fújdogálnék, madár volnék, röppentenék, víg szívemmel, víg lelkemmel téged elvennélek. -----

NÉPDALOK Gyertek lányok, ligetre, ligetre, itt a világ közepe, közepe. Itt árulják a rózsát, a rózsát, abból kötnek bokrétát, bokrétát. Azt is tudom ki köti, ki köti; Virág Boris kötözi, kötözi, az asztalra leteszi, leteszi, Bíró Pista felveszi, felveszi, kalapjához kötözi, kötözi. Összegyűltek, összegyűltek az izsapi lányok, M-hm, ej-haj, az izsapi lányok. Összeszedtek, összeszedtek egy marék lisztecskét.

M-hm, ej-haj, egy marék lisztecskét. Meggyúrták azt, meggyúrták azt zsíros gombócának, M-hm, ej-haj, zsíros gombócának. Odaméne, odaméne a bíró kutyája, M-hm, ej-haj, a bíró kutyája. Mind megevett, mind megevett zsíros gombócából, M-hm, ej-haj, zsíros gombócából. Így lőn vége, így lőn vége a leányi bálnak, M-hm, ej-haj, a leányi bálnak. ----Hej, Jancsika, Jancsika, Mért nem nőttél nagyobbra? Dunáról fúj a szél. Nőttél volna nagyobbra, Lettél volna katona, Dunáról fúj a szél. Ha Dunáról fúj a szél, Szegény embert mindig ér, Dunáról fúj a szél. Ha Dunáról nem fújna, Olyan hideg nem volna, Dunáról fúj a szél. ----Ha folyó víz volnék bánatot nem tudnék. Hegyek-völgyek között zengedezve járnék. Hegyek völgyek között zengedezve járnék, kaszáló részekre, porondot hajtanék.

Madár lakik abban. Fúdd el jó szél. Annak közepébe kinyílott a rózsa. ki es virágoza. Az én szívem búját. ----- . búza. Sűrű könnyeimmel Kigomboztattatom. vissza nem jött soha. violát nevelnék. Csárdás kisangyalom. elmegyek Hosszú útra megyek. Vetettem violát. de szép tábla búza. Kedves kisangyalom. nem állja a madár lába. az én régi babám. A régi rózsámnak visszafordulását. fúdd el Hosszú útnak porát. Hosszú útnak porát. katonahíredet hallom. erdő.Kaszáló részekre. Kinyílt a viola. ----Elmegyek. madár lakik tizenkettő. erdő. búza. porondot hajtanék. Búval és bánattal Kizsinóroztatom. dalolja ki nevét a babámnak. marosszéki kerek erdő. kövicses víz martján. Cukrot adnék annak a madárnak. várom kinyílását. érted fáj a szívem nagyon. Búza. ---Erdő. Hosszú út porából Köpönyeget veszek. Tüske annak minden ága.

Táncra perdül. Jaj. Azt a régit meg sem látják. arcán ül a bánat. nekem az kell. de régen lehullott a levele. az a rongyos régi. Édes anyám. erdő de magos a teteje. az a rongyos régi. Márpedig én a rongyost nem bánnám. semmije sincs néki. Vigasztalja. első párjára. csak édesanyja látja. lárma. Búzavirág. az a rongyos régi. Mert odafenn a szemeit kisírta. Erdő szélén esküszik a cigányvajda lánya. Árva madár párját keresi benne. felejtse el azt a rongyos régit. de régen lehullott a levele. Viszek a babámnak belőle. . Szomorú a cigányvajda lánya. ----Érik a ropogós cseresznye. Jaj.Erdő szélén nagy a zsivaj. ezüstpityke fityeg a dolmányán. az a rongyos régi. ----Erdő. nekem az kell. vígan dalol az egész cigányhad. Édes anyám. Csak egyedül a menyasszony arcán ül a bánat. Ez módosabb. Búza közé szállt a dalos pacsirta. búzakalász árnyában Rágondol a régi. Rejtett könnyét senki más.

gyógyuljon meg tőle. sallárom. most kérik. a hajába biggyeszti. Ha beteg. Bíró Rózsa felveszi. úgy is te lész a párom. az asztalra leteszi. Rózsám. nyolc óra. most kérik. sallárom. piros színű pántlikát. Sallárom. piros színű pántlikát. most érik. ég a világ a boltba'. Ott mérik a pántlikát. nem bánom. belőle. most érik. úgy is te lész a párom. Sallárom. Virág Erzsit most kérik. Sallárom. csuhaj. sallárom. a hajába biggyeszti.Viszek a babámnak. ----Este van már. Biggyeszd. Sallárom. sallárom. Jakuts Pista méreti. . ég a világ a boltba' Sallárom. ----Ettem szőlőt most érik. sallárom. az asztalra leteszi.

rica. Által mennék én a Tiszán. ott lakik a galambom. nem merek. Ott lakik a városban. de nem merek. kedves kisangyalom. Azt hallottam. a babámé nem leszek. ne sirasson engemet. Attól félek. kék nefelejts. Amoda le van egy erdő. Pista te! ----A csitári hegyek alatt régen leesett a hó. vidd el ezt a levelet. ----Által mennék én a Tiszán ladikon. közepibe két rozmaringbokor van. Amott látok az ég alatt egy madarat röpülni. félre fordul a nyereg. hogy a Tiszába esek. ----- . Egyik hajlik a vállamra. de ladikon. ott lakik a galambom. ibolya virít az ablakában. ladikon.Kihez ment a levele? Garzó Pista kezébe'. nem merek. Hej. a harmadik utcában. rica. Mond meg az én galambomnak. hej. Kitörted a kezedet. Így hát kedves kisangyalom. tied leszek valaha. mivel ölelsz engemet? Így hát. De szeretnék a rózsámnak egy levelet küldeni. hogy a Tiszába esek. nem lehetek a tied. másik a babáméra. Röpülj madár. Lovam hátán seje haj. Piros rózsa. rica. Közepibe. jaj de nagyon messze van. kisangyalom véled esett el a ló. Ott lakik a. A Tiszának habjai közt elveszek. ha lehet.

és szedjünk meggyet. Tiltják tőlem a rózsámat. huszár leszek én. Aztán menjünk ki a kertbe. vagy kettőre. Kicsi vagyok én. rágyújt a pipára. vár a viola. Előveszi bőrdudáját. mégis hozzám jár. és szedjünk meggyet.A juhásznak jól van dolga. forduljunk egyet. Egyik dombról a másikra. majd megnövök én. ----Cifra palota. fújja furulyáját. Terelgeti nyáját. Tej. Száraz kenyér van melléje. Aztán menjünk ki a kertbe. Mégis piros az orcája. Ha megunja furulyáját. mégis hozzám jár. Gyere ki te tubarózsa. . Belefújja búját a birka bőrébe. zöld az ablaka. Adjad rózsám a kezedet. Még is lisztet jár. túró az eledele. Bú nélkül éli világát. Szélnek ereszti belőle. Forduljunk egyet. ----A malomnak nincsen köve mégis lisztet jár. Tiltják tőlem a rózsámat. Vizet iszik rája. Esztendőre.

megyen az nyáj. de nincs kitől. Mert levágják az kanomat. Szállást kérnék. . Keselylábú ártányomat. Tizenkettő jöjjön ide! ----Az árgyélus kis madár nem száll minden ágra. A Vidrócki sírhalmára Gyöngy hull a koporsójára. Csörög-morog a Mátrába. Esteledik már az idő. Úgyan.----A Vidrócki híres nyája Csörög-morog a Mátrába. Kerek erdő közepébe? Hozd ki babám szűröm. Megyen az nyáj. Hat vármegye vár ideki! Mit ér nekem hat vármegye. gyönge kis madárka. most gyere ki. baltám. Környes-körül a gaz alján. Csipkebokor a lakásom. Mert Vidróckit nem találja. Hadd menjek az nyájam után. Hej Vidrócki. Szállj le. Sűrű erdő a szállásom. hol állok elejbe. szállj le. Én sem fekszem mindenkor szép paplanos ágyba.

Annál jobban rakd meg a szekeredet. szakajt egyet róla. bum-bum-bum. Mert nem tudott rózsás patkót csinálni. Szállj le. Az én vetett nyoszolyám csak egy marék szalma. Mennél jobban böködi a tenyered. bánj meg. Rida. jól megrakd a szekeret. de nehéz a szerelmet viselni. Rida. ----Csipkefa bimbója kihajlott az útra. Mert a tüske böködi a kezemet. Szánj meg. rida. gyönge kis madárka! ----Béreslegény. Jaj. Arra ment. kihajlott az útra. rida. bánj meg. Sarjús tüske böködi a tenyered. Béreslegény mezítláb ment szántani. bum-bum-bum. ----- . szállj le. A szerelem szorítja a szívemet. Jánoska. gyönge kis madárka! Az én kedves vacsorám csak egy piros alma. gyönge kis madárka. A csizmáját otthon hagyta vasalni. szakajt egyet róla. Kilenc kovács nem merte elvállalni. Tövis közül kék ibolyát kiszedni.Szánj meg.

----Kerek a káposzta. Akinek nincs párja. Hervadok. nincsen párom nékem. Megélek én a lány nélkül. Leányok. Azt is csak úgy kalán nélkül.Hej. Vargáné káposztát főz. Hányja-veti fakalánját. csipkés a levele. jöjjön táncba vélem. búsulok. virágok. Még akkor neki ígérte. Kontya alá ütött a gőz. Nem ettem én ma egyebet. Mikor bölcsőben rengette. Kinek adja Zsuzsa lányát? Nem adja az más egyébnek: Kara István őkelmének. Csak egy köcsög aludttejet. ki jön táncba vélem? ----Két szál pünkösdrózsa Kihajlott az útra El akar hervadni Nincs ki leszakítsa Nem ám az a rózsa Ki a kertben nyílik Hanem az a rózsa Ki egymást szereti .

mondom. kezében vagyon. Fehér a rózsa. Mondom. Síkos a talpa. Mátkám asszony. cin. cillárom. cin. ----- . Mind megitták a pálinkát. cin. Cin. Cin. cillárom. magos a sarka Fordulj ki. nem tudtak hazamenni. fordulj szép arany alma. Mátkám asszony. cin. Mondom. de beteg a virágom. fordulj hozzám. Cin. cillárom. de beteg a virágom.Nem szeretlek másért Két piros orcádért Szemed járásáért Szád mosolygásáért ----Kis kacsa fürdik fekete tóban Anyjához készül Lengyel országba. ha bánja az anyád is! Cin. mondom. fordulj hozzám. de beteg a virágom. Kispiricsi falu végén kocsit kellet fogadni. Enyém leszel kis angyalom. ----Kispiricsi falu végén folyik el a kanális. ----Kis kece lányom fehérben vagyon. cillárom. de beteg a virágom.

Ha kérdik. De sarkantyús csizmának. Csipkebokor rózsa közt Két szál majorannát? Egyik szál majoránna Virág Erzsi lenne. ki küldte. magyar főkötőnek. Meghasad a szíve. Mondjad. . ----Madárka. kócsagtollas főnek. ----Még azt mondják. Másik szál majoránna Váci Gábor lenne. ha néki cipellőt.Láttál-e már valaha Csipkebokor rózsát. Csacsogó madárka. Szép magyar hazámba. szíve fájdalmában. Vidd el a levelem. illik gyöngyös pártának. nem illik a tánc a magyarnak! Nem. bő nadrágot varrnak. hogy az küldte. vidd el a levelem. madárka. Kinek bánatában.

az én csizmám karmazsin.Az én ingem lengyel gyolcs. Isten veled rózsám. Átkozott gyötrelem. ha rongyos is. Magad maradsz immár. Aki el nem múlik. csakhogy rojtja nincsen. ----Megrakják a tüzet. szerelem. Mégis elaluszik. csakhogy sarka nincsen. Mért nem virágoztál Minden falevelen? ----- . foltos is. Szerelem. rakd meg Lobogó tüzedet. Had melegítsem Gyönge kezeimet. Szól a kakukkmadár. illik a tánc benne. Talán megvirrad már. Azért varrták a csizmát. hogy táncoljunk benne. Nincs az a szerelem. Rakd meg babám.

Eb fél. Ide hallik a kopácsolások. vegyem el.Menyasszony. Eredj lányom. kenyérrel. Hej. rózsafa. Él még az én feleségem édesanyja. Még azt mondja ez a kislány. mint az arany vessző. tartom el. hogy majd mivel tartom el. Eb fél. veréssel. napam él. Eltartom hétköznap búzakenyérrel. apósa. ----Nem vagyok én senkinek se adósa. --------Túl a Tiszán faragnak az ácsok. Vasárnap – ha más nem jut már – veréssel. hogy eddig szerettél. kutya fél.. napam él. mint az arany vessző. kérdezd meg az ácsot.. . Eb fél.. fekete. Meg sem kérdi. hogy eddig szerettél. édesem. Nem vagyok én az erdőben remete. meg annak az anyósa. vegyem el. Eb fél. édesapja. Csipkefa. Eb fél. Hej.. Köszönöm. kutya fél.. remete. de szép mind a kettő. Olyan mind a kettő. Szép vagyok én csak a szemem fekete. míg a ipam. nem árt neki a tél. vőlegény. míg a ipam..

nem. hogy máskor is voltunk itt. hogy jó helyen vagyunk itt. Végbúcsúnkat még ki nem adják itt! Végbúcsúnknak hamar vége lészen. Szegénylegény akármerre mégyen. Nem. Méregdrágán méri a forgácsot. van néki mibe. nem. Tizediket ráadásul kérte. Ha büszke. nem. büszke. az egri kislány mind büszke. ----Az egri ménes mind szürke. Akármerre fordítja kalapját. nem. dologra való. Szegény legény így éli világát. Hogy mi itten mulatunk Szedje össze sátorfáját Mert mi itten maradunk . Kilenc csókot ígértem már néke. az egri ménes mind szürke. úgy tetszik. Verje meg az Isten azt az ácsot. nem Nem megyünk mi innen el Míg a gazda házigazda Furkós bottal ki nem ver Ha nem tetszik a gazdának. ----Úgy tetszik. Az egri ménes mind fakó. apró. Mulassunk hát egy vagy két óráig.Ád-e csókért egy kötény forgácsot. az egri ménes mind fakó. az egri kislány mind apró. Ha apró.

kék nefelejcs. Haza menne. a harmadik utcába. Elviszi a kalapom. este van. habjai közt elveszek. tudod-e? Kertbe rekesztettem. ez se szép. Zárva van a babám rácsos kis kapuja. az se szép. tudod-e? Megette a farkas. de ladikon. Ez a kislány haza akar menni. a babámé nem leszek. félrecsúszik a nyereg. én meg a széles Tiszába beleesek. nem jó mélyen aludni.----Által mennék én a Tiszán ladikon. Félrecsúszik a nyereg. este akar lenni. Tisza partján lóra ülni nem merek. hol lakik a galambom. lóra ülni nem merek. Széles a Tisza. Katona a régi szeretője. látod-e? ----Még azt mondják. Piros rózsa. este. Míg a babám rácsos kis kapuját nyissa. de nincs kísérője. Este van. Ott lakik a városba. Addig a kis pej lovam százszor is bemegy rajta. viola nyílik az ablakában. elmúlt kilenc óra. hol lakik a galambom. ----Volt nekem egy kecském. Mivel mondok jó éjszakát galambom. Attól félek félrecsúszik a nyereg. ladikon. Tisza partján nem jó mélyen aludni. jó éjszakát galambom. Mert a Tisza ki is szokott önteni. Azt se tudom. tudod-e? Csak a szarvát hagyta. a szép fekete csárdás kalapom. ki is szokott önteni. . ----Este.

Olyan vagyok. ennél szebb sem lehet Csak az jöjjön katonának. aki ilyet szeret. be gyöngy élet. be gyöngy élet. Eszik. Csillog-villog a mezőben virágszál módjára. siet a prédára. ennél szebb sem lehet Csak az jöjjön katonának. Paripáját megforgatja. magam is lobogtatom. élet. Hej. ennél szebb sem lehet Csak az jöjjön katonának. nyereségre kimegyen próbára. Hej. aki ilyet szeret. Fújja a szél rajta a szalagot. aki ilyet szeret. ennél szebb sem lehet Csak az jöjjön katonának. semmire sincs gondja. élet. mint a csillagos ég. Édesanyám vett nékem kalapot. Olyan vagyok. . élet. A babám ajkán nyílik a szerelem a sötétbe. be gyöngy élet. KATONADALOK A jó lovas katonának de jól vagyon dolga. aki ilyet szeret. Ellenségre. Ha nem fújja. iszik a sátorban. Hej. Ezt a kislányt idecsalogatom a sötétbe. Megütközik viaskodik. élet. Fel van írva és rajzolva haragos kardjára: Ez az élet és becsület hazája számára! Hej. mint az engedelem. elmegyen dolgára. be gyöngy élet.

Mert Kossuthnak verbuválnak. messze a határba. magyar tüzér vére folyik rajta. aki ilyet szeret! ----Gábor Áron rézágyúja fel van virágozva. Téged tesznek kapitánynak! Pár esztendő nem a világ.Menjünk azért seregesen. Isten hozzád. Csak az jöjjön katonának. Csak mégegyszer gondolj vissza szép magyar hazádra. el kell válnom tőled. . Isten véled. ennél szebb sem lehet Csak az jöjjön katonának. völgyet. aki ilyet szeret. Anyám te jó lélek! Találkozom e még véled? Holnapután messze földre. tartsuk meg hazánkat. hosszú útra kélek. komám. ----Most szép lenni katonának. Véres a föld. bátyám. avagy jertek vélem. Édes rózsám. apám. Indulnak már a tüzérek. éljen a nemzet. felszántja a hegyet. Hej élet. Gyere pajtás katonának. élet. bérrel oltalmazzuk a mi szent hazánkat! Hej. Vérrel. én édes szerelmem. sógor. be gyöngy élet. Éljen. ennék szebb sem lehet. Húgom. Kossuth Lajos nem lett volna. Katona sem lettem volna. de gyöngy élet. anyám. Nehéz a rézágyú.

én nem mehetek A lelkem a vállalatot illeti meg. éljen a nemzet! ----- TÁBORI Az ember sárból jön és sárba tér. Hogy megszülettem. Egy nappal vénebb vagy a hiteledért. S az asszony hallgat mert a kezem gyors. én nem mehetek A lelkem a vállalatot illeti meg. Mint kölykét az oroszlán. Hogy megszülettem eső hullt a telepeken. . Tizenhat tonnát raksz és mennyi a bér. nem volt még napsugár. akár a gép. A szegény ember nem más. Egy nappal vénebb vagy a hiteledért. csak izom és vér Csak izom és vér és csontos kéz. Tizenhat tonnát raksz és mennyi a bér. és a bánya vár. Szent Péter engem ne hívj. nevelt a sors. És erős hát és durva ész. Szent Péter engem ne hívj. S a zord főnök így szólt: elég szép. De csákányt a kézbe.Éljen a magyar szabadság! Éljen. És „küszködj” és „melózz” lett a becenevem. Tizenhat tonnát raktam.

Tizenhat tonnát raksz és mennyi a bér. ott ahol a nyám-nyám négerek élnek. fejjel. Egy nappal vénebb vagy a hiteledért. Az egyik öklöm vas. égig ér a Kilimandzsáró. vizipólózik-zik-zik. s már a csontja sem ép. óh de szép. Volt. akkor balról ér. . gyönyörű az élet. Menjünk gyorsan tevekonflissal. Szent Péter engem ne hívj. Ha nem talál el jobbról. ott neveltek engem kókusztejjel. krumplit esznek becsinált emberfejjel. vizipólózik. hol az éhes krokodílus vizipólózik. Aki jőni lát. tejjel. ki nem tűnt el. jobb ha félre lép. én nem mehetek A lelkem a vállalatot illeti meg.Tizenhat tonnát raksz és mennyi a bér. Csuda édes viz a Nilus. a másik acél. Szent Péter engem ne hívj. ott ahol a Szaharában búsul egy zsiráf. mert az egyik kiszebráról hiányzik egy sráf. én nem mehetek A lelkem a vállalatot illeti meg. A krokodilus a Gangesz partján csücsül a farkán és spekulál. Égig ér a Kilimandzsáró. Afrikában oly gyönyörű az élet. Egy nappal vénebb vagy a hiteledért.

Hej. hogy jövőre ridikül lesz már a bőre. Ide is meg oda is bekukkant egy szóra. Nagybajuszú cincérek sétálgatni vitték. Ha a bárkába teszik? . vizipólózik-zik-zik! Egyszer egy hétpettyes katicabogárka Elindult megnézni. ő csak pólózik. A krokodilus nem mást. csak vizet iszik. hívta a vadrózsa. Hát a keszeg mit eszik. a krokodilus a Gangesz partján csücsül a farkán és spekulál: Nem is sejti. Hívta a gyöngyvirág. Mit fogott a hálótok? Nem fogott az egyebet. halászok. Estére elfáradt katicabogárka. Merre mén a hajótok? Török kanizsa felé. a neje nem bánja. mi van a világban. Hej. ha sokat iszik.A feje félig kint van a vizből. halászok. A tóparti szúnyogok kalapot emeltek. halászok. halászok. s a konyhapénzből de rosszul áll. vizipólózik. Veres szárnyú keszeget. Az éjjeli pillangó hazatalicskázta. Viszi a víz lefelé.

lakkosszárú kiscsizma. Dunán túl. Ott főzik a jó paprikást. Szűrkötéllel pakról nélkül gazdástul. A te szíved holtig el ne felejtsen. Petrezselyemgyökeret. fakalánnyal. Tiszán innen. Kis pejlova ki van kötve. Az én kedves galambom most megyen hazafelé. Amerre mégy. Lábán van a csizmája. Tiszán innen. Meg is eszik kis vellával. Túl a Tiszán van egy juhász nyájastúl.Nem eszik az egyebet. Ott sütik a jó malacot Cserfahéjjon. ihajja! Megyen már a hajnalcsillag lefelé. Dunán túl. Túl a Tiszán van egy kanász nyájastúl. kívánom. Rásütött a hajnalcsillag sugara. édes rózsám. . Hogy előtted a rét is tiszta rózsává váljon. Dunán túl. Túl a Tiszán van egy csikós nyájastúl. A zöld fű is előtted almát teremjen. bográcsbúl! Tiszán innen. bükkfanyárson.

csillagok.Csillagok. Erdő mélyén két törpe. Le is vagyunk nagyon törve Kormos István: Vackor elalszik 09-06-15 9:34 még nincsenek kommentek Ebéd után. Én is törpe. A szegény legénynek utat mutassatok! Mutassatok utat a szegény legénynek. loncsos és loboncos és bozontos kölyökmackó hasán az a barna bunda! Hajjaj! Igen jóllakott – piros nyelvét kiöltötte. brumma. szája szélét megtörölte. te is törpe. Ülnek egy nagy gödörbe. szépen ragyogjatok. s pisze orrát égbe tartva. feszült ám azon az apró. . Nem találja házát a szeretőjének. brumma. lompos.

Ebéd után nincsen játszás. csicsíjja. hogy hova mászol? Aludni a puha ágyba. aztán ide gyere. főként pedig fáramászás. brumma. Csíjja. Most a függönyt lebocsátom. te pisze Vackor! Mászol ám. hogy terajtad igen viszket az a boglyos. csíjja. . brumma. csöpp barátom. álom. de nem a fára! Megmondjam. A sok gyerek már aludna. lompos.teli hassal felsóhajtva három hosszút brummogott: – Brumma. hanem látom. bújja. bújja. hóóóóóóóó! Fára mászni vóna jó! Szól az óvó néni akkor: – Hallod-e. bubújja.

brumma – áll magosba Vackor orra –. nyomja. Fazekas Marci – négy. engedetlen kölyökmackó olyan vágyat. nagy sokára minden gyerek szépen sorra beléfeküdt egy-egy ágyba: Katona Anna – egy. nyomja! Amíg Vackor brummogott.loncsos és loboncos és bozontos barna bunda! – Nem viszket az. S íme végül. s mély álomba elmerüljön. Pór Jutka – három. hogy az ágyba lefeküdjön. engedetlen dunnyogott. behoztak sok kicsi ágyat. Varga Bence – kettő. az ágy akármilyen puha. érzett is mindjárt az apró. brumma. telis-teli ám a gyomra. Akkor pedig ha lefekszik. de ha jóllakik az ember. .

kicsi Vackor! S felelt Vackor: – Én már alszok. . s tizenegyedik az apró. Kováts Vicu – tíz.Fazekas Eszter – öt. tíz. s nem hallatszik a sötétben. hóha. hóha. csak a pisze kölyökmackó pince legmélyéről hangzó brumma. hóóóó! Fára mászni vóna jó! Kérlelték őt hatvanhatszor: – Aludjál már. tiszta víz. tíz. Hát a terem elsötétül. elalusznak a gyerekek. lompos. loncsos és bozontos. Pengő Gyöngyi – nyolc. brumma. mély szava: – Hóha. Fodor Dávid – kilenc. Domokos Matyi – hat. piszén pisze kölyökmackó. mint a világ éjszaka. Vas Pista – hét.

tömd a szádba! Szúr a tüske? Annyi baj! Bozontos a medve-haj. "Itt a bokor. licsi-locs. jaj be édes. Márikának. itt a málna.. csak mielőtt álmodnék is. tele bendő. Elnyúlnak a fa alatt. kis huguknak. Két fia kérve kéri: "Míg te mosol. . sima bükk. ha találnak. erre a sötét sötétre hadd haragszok! És csakugyan akkor el is aludt Vackor." Telel kosár.alszok az ágyamban végre. néznek arra. málnát szed két kicsi bocs." Málnát szednek. Nemes Nagy Ágnes: Ki ette meg a málnát? 09-03-21 21:32 még nincsenek kommentek Nagymosást tart medve néni. Szép az erdő mindenütt: szőke nyírfa. "Jaj! Hova lett a kosár?" Pamat-fülük égnek áll. néznek erre. "Hé! Lopják a kosarat!" Felriadnak most a zajra.. két kis bocsnak elegendő.

" Tele kosár. ágyuk vetve. Itt az este. . be édes. az a jó!" Mókus Miklós kedves fickó. s kölcsönad egy kosarat. Fölverik a bokrokat. zamatos. mókus! Hol a málna? Nem te vitted föl az ágra?" "Málna?! Dió. "Nincs ennél jobb eledel!" mondja bölcsen Sámuel. mert a fáról leszalad. idesüss. mogyoró meg fegynőmag. "Mókus. mint Tolvaj Ferke!" Itt a baj most. míg mama mos. itt a jaj! Egy fatörzsön elhasal. málnát eszik Márika. három bocsnak elegendő. Olykor meg is reszelem. ki fut erre? Senki más.El nem rejti azt a fenyves. nincsen otthon már hiba. akinek a keze enyves! A két mackó szétszalad. tele bendő. nézd csak. "Hát szaladjunk most utána? Nem. itt a málna! Ó. boldog ám a két kis mackó." Róka-asszony mondja: "Mackók! Málnát nálam mért kutattok? Miért csináltok galibát? Többre tartom a libát!" Sün Sámuel fa tövében siklót vacsorázik éppen.mondja Nyúl Pál meg káposztalevelen. "Nézd csak. megszedjük. "Nézzünk körül ott a nyúlnál!" "Répán élek .

Festéktüsszentő H. tavaszi versek. sej. A bocskora elmerül. Gyere ki te tubarózsa. Ha pocsétá nem kerül. Mind a négy sarkába babám neve van varrva. majd eszedbe jutok még. a harmadik csudaszép. Medve néni fonogat így őrzi a bocsokat. Megállj te csudaszép. a nyakát. Vár a viola. sej. Elgágintotta magát. de nem kerül. de a nyakát. Rosszul fogták a nyakát. A csanádi legénynek Bocskora van szegénynek. nem kerül.alszik három buksi medve. versesmese Zsebkendőm négy sarka símára van vasalva. A rátóti legények Libát loptak szegények. a másik barna. Zöld az ablaka. Egyik szőke. Benő Címkék: allatos versek. Cifra palota. .

csak piros a vér. Megkérdezte: – Hány óra? Fél tizenkettő. de beteg a virágom. Én azt megteszem. Bolond ez a kettő. én meg alszom. nem tudtak hazamenni. A fény a Napból jön. Cin-cin-cillárom. s a Földnek kincset ér. Nyitra megye) Kispiricsi faluvégen folyik el a kanális. ha minden nyelven gyűlölhet a szív. de beteg a virágom. Ő dolgozik. Vágfarkasd (Mátyusföld. Este megverem. Majd megnövök én. De lenn a forró égöv alján és az Elba partján egy a színe. de beteg a virágom. Cin-cin-cillárom. de beteg a virágom. Kispiricsi falu végén kocsit kellett fogadni. Katát elveszem. Cin-cin-cillárom.Kicsi vagyok én. Esztendőre vagy kettőre Huszár leszek én. Cin-cin-cillárom. Április bolondja Felment a toronyba. . Ha minden nyelven szerethet a szív. más pedig fehér. Enyém vagy te. Mind megitták a pálinkát. A néger barna tőle. kis angyalom. ha bánja az anyád is.

ó. happy. boldog lesz a Föld. rajtad áll. ócseny. a pénz csupán az úr. ó. hol csak szolgamódra túr. happy days. Ó. Ó. S a gyárban gyors kezével önként szab a munkás törvényt. Betermi kincseit a zöldellő határ. ó.ha minden nyelven gyűlöl. ahol a rengeteg gép ott áll. Nem zeng-e minden. ember. ó. ócseny harasó. a béke drága kincs. ó. ó. bölcsebb lesz a Föld ? Nem zeng-e minden. bölcsebb lesz a Föld ? Nem zeng-e minden. A népek tudják jól. Ma még a küzdelemnek vége-hossza nincs. A fehérek partvidékét . Ott sose mondják: happy. happy days. Völgyvidéken és hegygerincen át Tör előre a hadsereg. ó. Ott sose mondják: happy. És száll a dal majd: ócseny. emberré lett itt az ember már. ó. Ó. s béke lesz a Földön. ó. Hogy sorsod szebb legyen ma. A fehérek partvidékét Hogy csatában nyerje meg. ó. szeret. érzi ezt a szív. de majd a hajnal biztos eljő. ó. happy. s összeroppan minden rabbilincs. És száll a dal majd: ócseny harasó. Ott sose mondják: happy. s nem a népnek szolgál. jobb lesz. Van még sok ország. és tűr a dolgos ember változatlanul. szebb lesz. És száll a dal majd: ócseny harasó. happy days. ó. Mert a pénz. ó.

Menekül már ki merre lát. bella ciao. Dúli. Nyírfa ága hej. . Dúli. lengeti a szél A csaták bíbor hajnalán. ciao. ciao.Hogy csatában nyerje meg. Verve fut már sok kozák atamán. balalajka. Évek múltán sem halovány. És a Csendes-óceánnál Véget értek a csaták. Ment a hős brigádok élén Sok amuri partizán. Virágfürtös nyírfa a réten. dúl. Mert a várost elfoglalta Sok ezernyi partizán. Dúli dúli a réten. balalajka. Abból lesz a jó balalajka. bella ciao. Dicsőségünk nem múlik el soha. dúl. Eljött a hajnal. Dúli dúli a réten. Vörös zászló leng. elébe mentem. És rámtalált a megszálló. bella ciao. Ó bella ciao. vigyél el innen. Áll egy ifjú nyírfa a réten. Eljött a hajnal. kifaragva. Ha partizán vagy. elébe mentem. ciao. bella ciao. ciao. Ó bella ciao.

Zendülő ének az égre lobog. bella ciao. Az arrajáró. ez szép virág. ciao. vigyél el innen. Vezess az éjek éjén át! . a partizáné. ciao. Ó bella ciao.Ha partizán vagy. bella ciao. Az ő virága. meghalok! Ha meghalok ma. Legyen virág a síromon. mint annyi társam. Munka hadának a lépése dobog. Röpülj te lángoló. a partizáné. Kézben a kéz é-és vállhoz a váll. ciao. ha megcsodálja. ciao. ciao. bella ciao. ha megcsodálja. ciao. ciao. Mondja azt. bella ciao. bella ciao. Ó bella ciao. mint annyi társam. Ó bella ciao. ki eltemet. Az ő virága. tűzszínű zászló. A hegyvidéken temess el engem. Ó bella ciao. bella ciao. bella ciao. Ha meghalok ma. Az arrajáró. Hajnali fényözön földre leszáll. ciao. Légy te az. A hegyvidéken temess el engem. Mert ma érzem. Ki a szabadságért halt meg. bella ciao.

Ha nagy baj van veled. te drága. soha el ne feledd. szava ég felé tör. A szívembe nyilall ez a bús régi dal. Leszünk a győztes élcsapat. de ki szítsa. szítsad a lángot És döngesd bátran a falat. ma nincs. te bunkócska. Hej. s unokákra maradt ez a szerszám. . Lépj te a helyükbe.Vezess a harcra. Láncban az építő. kicsordulnak a könnyeim nyomban. Sose hallok olyan gyönyörű nótaszót. Izzik a tűz. te eleven fa gircses görcsös ága. harcos ököl. Segíts most! Nagyapákról e dal unokákra maradt. te drága. Hej. soksápadt arcra Derítsd a hajnal bíborát! Száll a dalunk. Vagyunk egy jobb rend hű katonái. amilyet sihedernyi koromban. Fáklyavivők kezén csörög a bilincs.

Felszabadulva zengje a nép. s így pénzünk sincs elég. Boldogan. S ez a legszebb mesterség. van még ezerszám.hogy van bunkócska. Jól sem mindig lakhatunk. az a fűbe harap. s lekötött kezét-lábát kinyújtja. S ez a legszebb mesterség. Kispolgárok nem vagyunk. mikor ébred a rab. De új világot építünk mi éhgyomorra még. Hej. te bunkócska . Hej. Harcosabb a szenvedésnél. Mert az ember másokért él. Érc torkok harsogva zúgják a szélnek Felszabadítók hősi nevét! Érc torkok harsogva zúgják a szélnek Felszabadítók hősi nevét! .. Élesebb legyél a késnél. Aki ellene volt. mert a bunkó a földre lesújtja. De ha eljő a nap.. habár ez illenék.. vígan mondd hát a dalt! Április négyről szóljon az ének.. Indulj az útra és vissza ne nézz! Múltad a fájó bús ezer év. Rád ragyog végre a fényteli nap. te bunkócska .

Vár ránk a síkság. ha lép. . ezrével állni a sorba. Győzött a szovjetek hős serege.Dörgött az ágyú és zúgott a gép! Vérzett a föld és zengett az ég. Századok könnyét így mosta le. a kürt a harcmezőre hív már. Vérvörös színt fest az égre a hajnal. Zengjük a dalt üde mámoros ajakkal. Végtelen mezőkön szél jár. Benned van millióknak jó reménye. Vágtass a szélnek. Zengj harci indulót ma bátorítót. Kardotokat sosem érheti csorba. Békét. Burzsoá zsarnokot innen elűz. Új utat érez a lába. Halld. Végtelen mezőkön szél jár. Holnap már győzelemről szól az ének. új utat tűz. Lengesd. refr. Győzelmedben bízik földünk népe. lobogtasd a vörös zászlót. Jöjjetek. szabadságot hoz a népnek. Szabadságunk most te védd meg. Búcsúzni kell az otthonunktól pajtás. Gátakat elsöpör. Szél ne hozz felénk ma jajszót. ébred a nép. Dobban a föld szíve. Hej! Sírnak a lányok. Vár ránk a síkság.

Eltűnik innét a régi világ! Jár a baba. Útat a fegyverek erdeje vág. zöldül a domb. menteni kell csodabátran. Csend ül a tájon és zsendül a fű. Mint a kis király: Szedegeti a lábát. Zeng a fülembe mélyhegedű. német. Száll a madár a házra.Ezt a nagy eszmét a vész viharában Védeni. Szól egy távoli birkakolomp. Orosháza (Békés megye) Gryllus Vilmos : Tavasz Csend ül a tájon és zsendül a fű. Rezdül a tó vize. az ajkon a dal. . Szól egy távoli birkakolomp. Itt van az óra lerázni igátok. Annak az ajtajára. Francia. jár. olasz proletárok. jertek elő. Múlik az éjszaka. zöldül a domb. Koptatja a bocskorát. Egyesülésben az ősi erő. Zeng a fülembe mélyhegedű. Rezdül a tó vize. Nem marad így el a nagy diadal. Munka vitézei még mire vártok? Jönnek a szovjeti hős proletárok. Fegyver a kézben.

Kipp-kopp. mégis bunda a bunda. Hej. Hej. juhászbunda a bunda. mégis bunda a bunda! Leterítem a bundámat. Meg is van már a fogó! Kifordítom. Hej. bunda a bunda. bunda a bunda. mégis bunda a bunda. juhászbunda a bunda. mégis bunda a bunda. bunda a bunda. kopogó. mégis bunda a bunda! . mégis bunda a bunda. juhászbunda a bunda. mégis bunda a bunda! Ha megázik is a bunda. mégis bunda a bunda! Ha rongyos is az a bunda. bunda a bunda. Hej. juhászbunda a bunda. befordítom.

Kiment a ház az ablakon. Lombnak. aki vesztett. a rókán is nadrág volna Szabó Lőrinc: Nyitnikék Alszik a hóban a hegy. nyár nyitogatta pipacsait. és nincs. aki győz. zsúpot kötött a hátára. mert a posztó igen drága. ha a posztó olcsó volna. benne maradt a vénasszony. hallgat az erdő. virágnak nyoma sehol. és volt. mit rájuk aggat . Mikor legutóbb jártam itt. temette az ősz. a nyár nyitogatta. fekete csontváz a fa. s halotti csipke a díszük is. úgy ballagott a vásárra. a völgy. hallgat a föld. A rókának nincs nadrágja. a bokor. az a törékeny tündéri dísz.

Háromszor hármat lüktet a dala. a völgy. de – nyitni. szaporán. mint éles fuvola. de örülni ez is elég. Alszik a hóban a hegy. Nyitni kék. a telet bírni illenék! Bírni és bízni . nyitni kék. Az a fuvolás a Nyitnikék! Már kezdi is ujra az énekét: két füttyre mindig kvart lefelé: nem sok. nyitni kék. Nyitni kék. fütyüli. szívnek és tavasznak nyílni kék! Nyitni. hallgat a föld. hallgat az erdő.éjszaka fehér kezével a zúzmara. fütyüli. de – nyitni kék! Fütyülöm én is énekét. Egyszerre mégis rezzen a táj: hármat fütyül egy kis madár. vígan.

akinek tele rosszabb. mint az enyém. Nyitni kék. tudom. fog az én szívem is nyitni még. fütyülöm. mint az a fázó kis madár. Nyitni kék! – fütyülök utána s nézek az eltűnő madárra. ami fáj. a vágyat fütyülte szét. nyitni kék. indulok. Nyitni kék. a Nyitnikék. hinni és bízni kellenék. mire gondol a néma föld. elmondta a holnap üzenetét: a hitet. Ő volt a szája.illenék! Fütyül és elszáll a Nyitnikék. aki sírja. kinyitotta a föld örök szivét: fütty-fütty-fütty. a völgy. Nyitni kék! Ébred a hegy. . és aki mégis csupa remény. de bírja. nyitni kék. nyitni kék.

Túróval bélelve. hogy mit! Lisztbõl legyen kerekes. Kerekes és édes.nyitni kék – Nyisd ki. sodorva. az emberekét! Süssünk. jó édes. csigabiga rétes! . süssünk valamit. azt is megmondom. te. tekerve. versem. töltelékes.

You're Reading a Free Preview

Download
scribd
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->