HIDRAULIKA

BÁZIS TP 501 tankönyv

1

Készítette: Raptis Dimitrios 2001 Lektorálta: Nyisztor János Engedélyezte: Lakatos Aladár A jegyzet az eredeti Német jegyzet Alapján készült

2

A rész
Gyakorlati alkalmazások

Tartalomjegyzék:
Old.

1. A hidraulikus berendezés feladatai
1.1 Telepített hidraulika 1.2 Mobil hidraulika 1.3.A hidraulika összehasonlítása

5
5 6 7

2. Szimbólumok és rajzjelek
2.1.Szivattyúk és motorok 2.2.Útszelepek 2.3.A működtetés fajtái 2.4.Nyomásirányítók 2.5.Áramirányító szelepek 2.6.Záróelemek 2.7.Munkahengerek 2.8.Energia átvitel és előkészítés 2.9.Mérőműszerek 2.10.Készülékkombinációk

8
8 9 10 11 12 13 13 15 15 15

3. A hidraulikus berendezés felépítése és a kapcsolási rajz
3.1.Vezérlő rész 3.2.Energiaellátó rész 3.3.Kapcsolási rajz

16
17 18 18

4. A berendezés tápellátása
4.1.A feladat megoldásához szükséges ismeretek 4.2.Hajlítógép 4.3.Görgős pálya

21
21 21 23

5. Mozgások
5.1.Emelőasztal 5.2.Fedeles tartály 5.3.Festékszárító kemence

25
25 26 29

6. A sebesség befolyásolása
6.1.Befogó szerkezet 6.2.Hidraulikus billenő plató 6.3.Esztergagép 6.4.Köszörűgép

31
31 33 35 37

7. A nyomás befolyásolása
7.1 Fúrógép

41
41

B rész
1. A hidraulika fizikai alapjai
1.1.Nyomás 1.2.Nyomásterjedés 1.3.Erőáttétel 1.4.Útáttétel 1.5.Nyomásáttétel 1.6.Térfogatáram 1.7.Nyomásmérés 1.8.A hőmérséklet mérése 1.9.A térfogatáram mérése 1.10.Áramlásfajták 1.11.Súrlódás, hőfejlődés, nyomásesés 1.12.Energia és teljesítmény 1.13.Kavítáció 1.14.Fojtási helyek

44
44 45 45 46 46 47 48 48 48 49 49 51 55 56

2. Munkafolyadék
2.1.A munkafolyadék feladatai 2.2.A munkafolyadék fajtái 2.3.Tulajdonságok és követelmények 2.4.Viszkozítás

58
58 58 59 59

3. A berendezés ábrázolása

61

3

8.Tartály 4.1.Légtelenítő szelepek 12.3.3.Szűrő 4.6.2.4/2-es útszelep 7.2.3.Tömlők 12.2.Légtelenítés 10.2/2-es útszelep 7.Tolattyútúlfedés 76 76 77 77 78 79 6.A készülék műszaki adatai 3.5.5.Tömítések 10.Elrendezési rajz 3.2.Átfolyásmérő műszer 115 116 117 120 122 123 124 125 125 13.6.Kihajtás 104 107 109 111 111 112 113 113 113 11.Építési mód 5.2.3.5.1.Egyszeres működésű munkahenger 10.. Tartozékok 12. Útszelepek 7.Működési vázlat 61 61 62 62 63 4.Fojtó-visszacsapó szelep 9.Fűtés 64 64 64 68 69 70 74 75 5.Szivattyú 4.3.7. Az energiaellátó rész részegységei 4.4. Szelepek 5.Nyomásérzékelő szenzorok 12.Jellemző adatok 10. Vezérelt kettős visszacsapó szelep 96 96 98 100 9.Alaplapok 12.6.3.1.2.Fojtó és blendeszelepek 9.Visszacsapó szelep 8.Löketvégi csillapítás 10.7.Tolattyúelv 5.5.Ülékes szelepek 5.Nyomáscsökkentő szelepek (DRV) 81 81 85 7.3/2-es útszelep 7.Nyomásmérő műszer 12.4.3.Működési diagramm 3.Tengelykapcsoló 4.Áramállandósító szelep 101 101 103 104 10.Névlegees érték 5. Függelék 127 4 .5.7. Nyomásirányító szelepek 6.1. Hidromotorok 12.Nyomáshatároló szelepek (DBV) 6.Kettős működésű munkahenger 10.3.4.4.Hajtómotor 4.1.1. Áramlásirányító szelepek 9.Hűtő 4.1.1.3.1.4.Kapcsolási rajz 3.4/3-as útszelep 89 90 92 93 95 8.4. Hidraulikus munkahengerek 10.2.Csővezetékek 12.2. Zárószelepek 8.Vezérelt visszacsapószelep 8.Felerősítési módok 10.

kerekeken vagy lánctalpakon mozog. A modern CNC-vezérlésű szerszámgépeknél a szerszámok és a munkadarabok befosása hidraulikus elemekkel történik. ahol túlnyomóan elektromágneses szelepeket alkalmaznak. Az energiaátvitel közege folyadék. Hidraulikán értjük a munkafolyadékok által létrehozott erőket és mozgásokat. fejezet A hidraulikus berendezés feladatai A hidraulikus berendezéseket a modern termelési és gyártási eljárásokban alkalmazzák. A mozgó hidraulika jellemző ismertetője. Alapvetően • telepített hidraulikus berendezéseket • mozgó hidraulikus berendezéseket különböztetünk meg. A modern automatizálásban a hidraulika értékét az alkalmazásának sokfélesége mutatja. 1. mert ott igen nagy jelentőségűek a biztonsági előírások. hogy a szelepek gyakran közvetlenül kézi működtetésűek. A hidraulikus berendezések feladatai közül néhány tipikust mutatunk be a következő oldalakon.és szállító eszközök • prések • fröccsöntőgépek • hengersorok • felvonók Tipikus alkalmazási terület a szerszámgyártás. a bányászat és a repülőgéptechnika. 5 . Ezen könyv célja. Az utolsó ponttal kezdjük. hogy Ön többet tudjon a hidraulikáról és annak alkalmazási területeiről. Ellentétben a telepített hidraulikával. Az előtolás és az orsóhajtás szintén hidraulikus kivitelű leehet.A rész Gyakorlati alkalmazások 1. ellentétben a telepített hidraulikával.és szerelőgépek • szállítópályák • emelő. mely mereven helyhezkötött. mégpedig a hidraulika alkalmazási területeinek összefoglalásával. További alkalmazási területek? a hajózás. A repülőgéphidraulika különleges helyzetű.1 Telepített hidraulika A telepített hidraulikus berendezések jellemző alkalmazási területei: • különféle gyártó. A mozgó hidraulika pl.

rakodógépek • emelő.2 Mobil hidraulika A mobil hidraulikus berendezések jellemző alkalmazási területei: • építőgépek • önürítő gépjárművek.és szállítóeszközök • mezőgazdasági gépek Az építőiparban a hidraulikának igen sokféle alkalmazását találjuk meg. a forgómozgásokat rotációs hajtásokkal (motorok. Az egyenes vonalú munkavégző mozgásokat lineáris hajtásokkal (hengerek). Egy kotrógépnél a mozgásokon (emelés. markolók. lengőhajtások) hozzák létre. Mobil-hidraulika 6 . megfogás.Eszterga 1. süllyesztés) túl a helyváltoztatás meghajtása is lehet hidraulikus.

hidraulika tipikus jellemzőit hasonlítjuk össze.5 Lineáris mozgás nehéz és drága egyszerű egyszerű kis erők igen nagy erők munkahengerekkel a sebesség munkahengerekkel a korlátozott erők szabályozása csak nagysebesség jól a sebesség erősen 7 .3 A hidraulika összehasonlítása A hidraulika mellett léteznek más technikák is. gázok könnyű segítségével 100 m-ig áramlási 100 m-ig áramlási sebesség v = 2-6 m/sec sebesség v = 20-40 jelsebesség 1000 m/sec m/sec.5 m/s Energiaellátás költségei csekély magas igen magas 0. csak kis mennyiségben (elem. pneumatika. azaz a teljesítménysűrűség nagy • megbízható pozicionálás • indulás a legnagyobb terheléssel nyugalmi helyzetből • azonos. Ennek megvilágítására a következő oldalon egy táblázatot közlünk. hogy a felsorolt technikák melyik alkalmazási területen nyújtanak előnyt. amelyek segítségével a vezérléstechnikában erők. energiaveszteséggel Hidraulika szennyezés Pneumatika Energia tárolhatósága Energiaszállítás az energiaveszteségen kívül nincs hátránya hőmérsékletrobbanásbiztos ingadozásokra érzékenyhőmérséklet-érzékeny tűzveszély szivárgásoknál korlátozott. mivel a folyadékok alig összenyomhatók és a sebességek egyszerűen állíthatók • lágy működés és átkapcsolás • jó vezérelhetőség és szabályozhatóság • kedvező hőelvezetés Az összehasonlításból a hidraulika hátrányai: • a kifolyt olaj szennyezi a környezetet (tűzveszély.5 m/s v = 1. jelsebesség 2040 m/sec-ig ig Sebesség v = 0. • • • Mechanika Elektrotechnika.25 : 1 : 2. balesetveszély) • szennyeződésre érzékeny • a nagy nyomásokból adódó veszély (erős folyadéksugár töréskor) • hőmérsékletfüggés (viszkozitásváltozás) • kedvezőtlen hatásfok Összehasonlító táblázat Elektrotechnika Szivárgások Környezeti hatások robbanásveszély bizonyos területen hőmérsékletérzéketlenség nehéz. elektronika Pneumatika Figyelembe kell venni. terhelésfüggetlen mozgás. A táblázatból kivehetők a hidraulika jelentős előnyei: • kisméretű elemek alkalmazásával nagy erők átvitele. akku) korlátlan. amelyben az elektrotechnika.1. mozgások és jelek hozhatók létre.

egyszerű. a levegő tagokkal igen jó összenyomhatatlan. kapcsolási jeleknek is nevezik). Az egyes elemeknek. Az alábbiakban ismertetjük a fontosabb szimbólumokat. komponenseknek más-más a jelölése. alacsony fordulatszám nagy fordulatszám Pozícionálási pontosság± 1 µm-nél is jobb a ráfordításoknak terhelésváltozás nélkü megfelelően ± 1 µ 1/10 mm megvalósítható Értékmegtartás mechanikus közbenső jó. hogy az áramlási irányra utaló nyilak fordítottak. egyszerű. 2. mivel az olaj csaknem rossz. A háromszög belseje befeketített.ráfordítással szabályozható terhelésfüggő egyszerű. a háromszög belseje üres. mint a pneumatikában túlterhelésbiztos. Erők nem terhelhető túl. A rajzjel utal az elemre és annak funkciójára. 8 . hogy a változtatási lehetőség adott. mivel a hidraulikában folyadékokkal dolgozunk. hengerátmérő hozhatók létre F<3000 kNkorlátozza igen nagy erők realizálhatók F<30 kN 6 bar-ig Forgómozgás 2. Megjegyzés: a szimbólumon ferdén rajzolt nyíl azt jelenti. túlterhelésbiztos. Az elemek működését a B rész fejezeteiben magyarázzuk meg. nagy teljesítményű lehe nagy forgatónyomaték csak kis teljesítmény. fejezet Szimbólumok és rajzjelek A hidraulikus berendezések a rajzokon áttekinthetően megjeleníthetők az egyszerű szimbólumokkal (ezeket rajzjeleknek. a hajtó vagy a hajtott tengelyre utaló vékony vonalakkal. összenyomható ezenkívül a nyomásszint jóval magasabb. a rákapcsolt mechaniku 600 bar-ig lehetséges a az erőket a levegő rendszernyomás. ahol a munkaközeg gáz. tagok miatt rossz nyomása és a és igen nagy erők hatásfok. A hidromotorok jele csak annyiban különbözik a szivattyúkétól. de semmit sem mond az elem konstrukciós felépítéséről. Az áramlási irányt a körbe rajzolt háromszög mutatja.1 Szivattyúk és motorok A hidraulika szivattyúkat és motorokat egy kör jelöli. A pneumatikában. A jelöléseket a DIN ISO 1219 szabvány rögzíti.

Ha nincs ilyen. utána a működési helyzetek (állások) számát adják meg. amelyet a szelep a működtető erő megszűnése után felvesz. Az útszelepeknek legalább két állása (működési helyzete) és legalább két csatlakozása van. T. Az útszelepeket és jelölésüket az alábbi ábra mutatja.kétirányú szállítás Hidromotorok állandó munkatérfogattal . Az alaphelyzet az a működési helyzet. 3. akkor a jelölések arra a működési helyzetre vonatkoznak. A. amit a szelep a berendezés alaphelyzetében vesz fel. A vonalak azt adják meg.2 Útszelepek Az útszelepeket egymás után rajzolt négyzetekkel jelölik. 2. Vagy P.két forgásirány 2. B és L betűkkel. A négyzetekbe rajzolt nyilak az átfolyási irányt jelölik. számokkal. Ebben az esetben 2/2 útszelepről beszélünk (kettő per kettes útszelep). A csatlakozások jelölésére két lehetőség van. vagy 1.egyirányú szállítás .egy forgásirány .Állandó munkatérfogatú hidromotorok és szivattyúk Gázok Folyadékok Hidraulika szivattyúk állandó munkatérfogattal . A négyzetek száma megadja a szelep lehetséges működési helyzeteinek számát. 9 . 4 …. hogy a különböző működési helyzetekben a csatornák hogyan vannak egymással összekötve. A jelölések mindig a szelep alaphelyzetére vonatkoznak. Az útszelepek jelölésénél először mindig a csatornák számát (utak).

A szelep szimbólumát a működtetés jelölése egészíti ki. a lehetséges többi működtetési forma az ISO 1219 szabványban található. nyomógomb. Az ábrán bemutatott működtetési fajták közül többnél. Az ábrán ábrázolt működtetési módok ezen tanfolyam témáihoz tartoznak.Útszelepek A csatlakozások száma a számlálóban A működési helyzetek száma a nevezőben vagy A P T A B L csatlakozások jelölése nyomóági csatlakozás visszafolyóági csatlakozás fogyasztócsatlakozás fogyasztócsatlakozás résolaj A nyomóág B tartály C fogyasztó fogyasztó résolaj D L 2/2-útszelep 3/2-útszelep 4/2-útszelep 4/3-útszelep 2. mint pl.3 A működtetés fajtái Az útszelep helyzete különböző működtetési módokkal változtatható meg. ekkor a visszaállítás ismételt karmozgatással történik. Kézi működtetés - általános jelölés rugó-visszaállítással és résolajcsatlakozással nyomógomb és rugó-visszaállítás kézikar kézikar rögzítéssel lábpedál rugó-visszaállítással - 10 . lábpedál. Karos működtetésű szelep létezhet reteszelő berendezéssel. kar. a szelep visszaállításához rugó szükséges. nyomógörgő.

4 Nyomásirányítók A nyomásirányítókat egy négyzettel ábrázolják. T zárt vagy zárva Megkülönböztetünk rögzítetten beállított és állítható nyomásirányító szelepeket.Mechanikus működtetés - nyomócsappal vagy gombbal rugóval - görgős karral Általános jelölés * a működtetés módjának megadása. Az utóbbiakat a rugóra ferdén rajzolt nyíl jelöli. A négyzetben levő nyíl megmutatja. Nyíl mutatja az átfolyás irányát.: 11 . Nyomásirányító szelepek rögzítetten beállított állítható A nyomásirányító szelepeket felosztjuk nyomáshatárolókra és nyomáscsökkentőkre. A szelep csatlakozónyílásait P-vel (nyomóág) és T-vel (tartályág) vagy A-val és B-vel (munkavezetékek) jelölik. ha annak nincs szabványos jelölése 2. hogy a szelep a nyugalmi helyzetben zárva vagy nyitva van-e. Nyomásirányító szelepek vagy nyitva átfolyás P-től A felé.

a bemenetben a vezérlőnyomás lekérdezésre kerül. A fojtók ellenállást okoznak a hidraulikus rendszerben. A 2-utú áramállandósító szelep egy állító fojtóelemből és egy nyomáskülönbség állandósító szelepből áll. és létrehoz egy erőt. Ha a kimeneti nyomás elér egy meghatározott értéket. ha a kimenő nyomás nagyobb. A létrehozott erő ellentétes irányú a rugóerővel. melyet nyomásmérlegnek is nevezünk. Ezen elv alapján állítható be a nyomáshatároló nyitási nyomása. Amikor a nyomásból és a hatásos tolattyúfelületből eredő erő legyőzi a rugóerőt. A szelep jele egy téglalap. A 2-utú áramállandósító szelepnek részletes jelölése van. A szelep bemenetén megjelenik a rendszer maximális nyomása. A szelep zárni kezd. A nyomáscsökkentő szelepet tehát a nyomáshatárolónál fennálló nyomásértéknél kisebb értékre lehet csak beállítani. A zárási folyamat nyomásesést hoz létre a szelep be. Ez a nyomás hat a bemenetről induló vezérlővezetéken keresztül a tolattyú felületére.Nyomásirányító szelepek Nyomásirányító szelepek Nyomáshatároló Nyomáshatároló szelep Nyomáscsökkentő A nyomáshatárolónál. Ez a nyomás hat a szelepben a vezérlővezetéken keresztül a tolattyú felületére. melyben megtalálható a változtatható fojtó és a nyomásmérlegre utaló nyíl.és kimenete között (fojtó hatás). mint a rugóerő. A viszkozitásfüggetlen fojtókat blendeként jelölik. A ferde nyíl utal az állítás lehetőségére. a szelep teljesen zár. 2. amelyik alaphelyzetben zárt. Nyomáscsökkentő szelep Az alaphelyzetben nyitott nyomáscsökkentőnél a kimenetnél kerül lekérdezésre a vezérlőnyomás. a szelep nyit. a kimenetén pedig a redukált nyomás.5 Áramirányító szelepek Az áramirányító szelepeknél megkülönböztetünk viszkozitásfüggetlen és viszkozitásfüggő fojtókat. a tolattyút rugó feszíti a vezérlőnyomással szemben. Fojtó állandó Blende állandó állítható állítható 12 .

amelyeknek tetszőlegesen sok állásuk van. Az ülék jele nyitott háromszög. Visszacsapó szelep rugóterhelésű rugóterhelés nélkül Elzáró elem Vezérelt visszacsapó szelep 2.7 Munkahengerek A munkahengerek lehetnek egyszeres vagy kettős működésűek Egyszeres működésű henger Az egyszeres működésű hengernek egy csatlakozónyílása van. amely az ülékhez tömören zár. A vezérlőcsatlakozás betűjele az X. ennek jele a szaggatott vonal. A vezérelt visszacsapó szelepek jele egy négyzet. Az elzáró elemeknél kézikarral tetszőleges közbenső helyzet hozható létre. Emiatt az elzáró szelepeket fojtóként is alkalmazhatjuk.6 Záróelemek A visszacsapó szelepek jele egy golyó. 13 . Az elzáró elemek jele két egymással szembeirányuló háromszög. A háromszög csúcsa nem az átfolyási irányba. azaz csak az egyik munkatérre hathat a folyadék nyomása.2-utú áram állandósító szelep viszkozitás függő állítható 2-utú áram állandósító szelep viszkozitás független állítható 2. A nyithatóságot a vezérlőcsatlakozás fejezi ki. A visszafutást ezeknél a hengereknél vagy külső erő – ezt a rajzon nyitott fedél jelöli – vagy rugó hozza létre. belerajzolva a visszacsapó szelep jele. hanem a záró irányba mutat. Tehát olyan állítható szelepekről van szó. A rugót a rajzjelbe belerajzolják.

A kettős működésű henger egyoldali dugattyúrúddal azt jelenti. rugó-visszatérítéssel Egyszeres működésű teleszkópos henger Kettős működésű henger A kettős működésű hengereknek két csatlakozónyílása van.Egyszeres működésű henger Egyszeres működésű henger. hogy a dugattyúfelület nagyobb. mint a dugattyú gyűrűfelülete. A felületviszony szokásosan 2:1. A véghelyzet fékezésű kettős működésű hengereket a henger jelébe rajzolt kis téglalap jelöli. A differenciálhengereket a dugattyúrúdra rajzolt két vonallal különböztetjük meg. Kétoldali dugattyúrudas (átmenő dugattyúrúd) hengereknél a felületek egyforma nagyok. A kettős működésű teleszkópos hengereket hasonlóan jelöljük. Ezeken keresztül történik a hengertér elárasztása a nyomófolyadékkal. mint az egyszeres működésűeket. az egymásba helyezett dugattyúkkal. Kettősműködésű henger Egyoldali dugattyúrudas Kétoldali dugattyúrúd kivezetésű Differenciálhenger Teleszkópos henger Egyoldali véghelyzet fékezéssel Kétoldali véghelyzet fékezéssel Kétoldali állítható véghelyzet fékezéssel 14 . visszatérés külső erővel Egyszeres működésű henger.

visszafolyó vezeték -Vezérlővezeték. munka. akkor az egységek jelét pont-vonallal keretezzük be. mechanikus nyitással -Vezeték összekötés -Hűtő -Fűtés 2. a kereten kívülre nyúlnak a csatlakozás vonalai.9 Mérőműszerek A mérőműszerek jelölése a kapcsolási rajzokon: Mérőműszerek - Nyomásmérő Hőmérsékletmérő Áramlásmérő Szintjelző 2.10 Készülékkombinációk Ha egy házban több készülék helyezkedik el. résolaj -Hajlékony vezeték -Tartály -Szűrő -Légtelenítés -Gyorscsatlakozó.2.8 Energia átvitel és előkészítés A kapcsolási rajzokon az energiátvitel és a folyadékelőkészítés ábrázolására az alábbi jeleket alkalmazzák: Energiaátvitel és előkészítés -Nyomásforrás. 15 . hidraulikus -Egymást keresztező vezeték -Elektromos motor -Hőerőgép -Nyomó-.

fejezet A hidraulikus berendezés felépítése és a kapcsolási rajz A hidraulikus berendezéseket az alábbiak szerint lehet csoportosítani: vezérlő rész teljesítményrész A vezérlő rész nem tárgya ennek a kötetnek. TP 602) tárgyalják részletesen. Egy hidraulikus berendezés sematikus felépítése Vezérlő rész Hidraulikus teljesítmény Meghajtórész Jelbevitel Jelfeldolgozás Energiavezérlő rész Vezérlőenergia ellátás Energiaellátó rész Energiaátalakítás Munkaközeg előkészítés 16 .Készülékkombinációk Hidraulikus tápegység Kettős vezérelt visszacsapó szelep 3. Ezt a részt az elektrohidraulika tankönyvei (TP 601.

egy pedál. mivel a hidraulika általunk tárgyalt részterületén a vezérlés funkcióját az ember veszi át. működtetésével (az "Ember-GÉP" kapcsolódási pontja). A feldolgozás lehetőségei: • ember • elektrotechnika • elektronika • pneumatika • • mechanika hidraulika Mint már említettük. egy kapcsoló. ebben a kötetben a vezérlés területével nem foglalkozunk mélyebben. A jelbevitel történhet: • manuális úton • mechanikus úton • érintésmentes úton • egyéb módon történhet. Ott csak a jelbevitel érdekel bennünket. ezt egy személy végzi egy kar.1 Vezérlő rész A vezérlő rész alkotóelemei a jelbevitel (szenzor technika) és a jelfeldolgozás (processzor technika). Hidraulikus berendezés-felépítés Vezérlő rész Hidraulikus teljesítmény Végrehajtó rész Jelbevitel Jelfeldolgozás Energiavezérlő rész Energiaellátó rész Vezérlőenergia ellátás 17 .3. stb.

amely létrehozza a mozgásokat vagy erőket (pl. energiavezérlő részre és végrehajtó részre (aktorok).3.3 Kapcsolási rajz A kapcsolási rajz a hidraulikus berendezés felépítését tükrözi. Ennek eszközei: • villamos motor • belsőégésű motor • tengelykapcsoló • szivattyú • nyomásjelző • védőberendezés A munkaközeg előkészítés eszközei: • szűrő • hűtő • fűtés • hőmérő • nyomásmérő • munkafolyadék • tartály • szintjelző Az egyes elemek részletes leírása a B részben található. Az energiaátalakítás villamos energia átalakítása mechanikai energiává. hogy az egyes elemek miként vannak egymással összekötve. A 18 . Ennek eszközei: • munkahengerek • motorok Ezeket is a B fejezet tárgyalja részletesen. A végrehajtórész igényelte energiát a vezérlési feladatnak megfelelően az energiavezérlő rész biztosítja. 3. Szimbólumok. ahol egy gép vagy gyártóberendezés munkavégző mozgásai történnek. A feladatot ellátó elemek: • útszelepek • áramlásirányító szelepek • nyomásirányító szelepek • zárószelepek A hidraulikus berendezés végrehajtórésze az a terület. Az energiaellátó rész részterületei az energiaátalakítás és a munkaközeg (munkafolyadék) előkészítése. majd hidraulikus energiává. szorítási folyamat). A munkafolyadék tartalmazza azt az energiát. rajzjelek segítségével megmutatja.2 Energiaellátó rész A hidraulikus berendezés teljesítményrésze felosztható energiaellátó részre.

A kapcsolási rajzokon a berendezés elemei az energiaáramlási iránynak megfelelően. a vezetékeket egyenesen és keresztezésmentesen rajzolják. Az elhelyezkedést a külön elhelyezési rajz mutatja. az elemek felveszik a rögzített állapotukat. az alábbiak szerint helyezkednek el: • • • alul: energiaellátó rész (minden elem. Ügyeljünk arra.kapcsolási rajz áttekinthetősége érdekében az elemek térbeli elhelyezkedését ez a rajz nem veszi figyelembe. terjedelmes vezérlés esetén vezérlőláncokra oszthatjuk fel a vezérlést. ahol is minden egyes munkavégző elem alkothat egy láncot. Ezek a láncok lehetőleg a mozgássorrendnek megfelelően kerüljenek egymás mellé. amelyiknél a mozgó részek a nem működtetett állapotnak megfelelően egy meghatározott helyzetet vesznek fel. vagy az energiaforrás rajzjele) középen: energiavezérlő rész lent: végrehajtórész Az útszelepeket lehetőleg vízszintesen. hogy a rajzokon minden elem a saját alaphelyzetének megfelelően legyen ábrázolva. Kiindulási helyzet Az elemek a munkafolyamat megkezdéséhez szükséges állapotban vannak. Alaphelyzet Az energia rákapcsolva. A kapcsolási rajzon ezek egymás mellett vannak és egy szám jelöli őket. Megjegyzés: az elemek alaphelyzetét a VDI irányelvek 3260 definiálja. Ez a helyzet az indulási feltételekkel érhető el. • • • • • A berendezés nyugalmi helyzete A berendezés energiamentes. amelyek ahhoz szükségesek. Indulási feltételek Tartalmazzák azokat a lépéseket. Többelemes. Egy munkavégző elem és a hozzátartozó energiavezérlő rész alkot egy vezérlőláncot. hogy a nyugalmi helyzetből a kiindulási helyzetbe kerüljünk. Vezérlőlánc 19 . Komplex vezérlések több vezérlőláncból állnak. Az elemek állapotát vagy valamilyen kényszer vagy a gyártók adatai határozzák meg. Az elemek nyugalmi helyzete Ez az az eset.

A vezérlőláncok az egy. 2.0 . főleg akkor. amely a visszameneti löketben játszik szerepet. Ezért mindig a nulla számot kapja. hogy a zavar okát a 2. pl. egymás utáni számokat kapják. 2. A szabványban nincs előírva.1: működtető tag pl. a vezérlőlánc számából és egy másik jelölőszámból.0. 4. három...2. A meghajtórész elemeit pótlólagosan betűkkel is lehet még jelölni.Az energiaellátó rész egy vezérlőlánchoz sem rendelhető. 1. amely szám két részből tevődik össze.. ha a második lehetőség ugyanazon szám többszörös kiosztása miatt nem jöhet számításba. 1. és azoknál az elemeknél kell keresni. amelyek első jelölőszáma 2.4. Például zavar keletkezik a 2. pl. a hengerekről.. stb. hogyan történjen a készülékek és a vezetékek jelölése. Ez a jelölési rendszer figyelembe veszi a hatásirányt...2. hogy milyen rendszere legyen az elemek és a működtetők számozásának. . pl. pl. mert ez több vezérlőláncot lát el. C .1 .. csoportban.3. vagy A. Z2. A vezérlőlánc minden eleme kap egy számot.01. 1. 20 . 1. 2. Biztosak lehetünk abban.5: (páratlan számok) az összes elem. ..) jelet kapják. a nyomásmérőről.01. a nyomásszelepről. hogy a karbantartó személy az elem számáról azonnal felismerheti a jel hatását.02: elemek a működtető tag és a munkavégző elem között.12 azt jelenti: 4 csoport. A DIN 24 347 szabvány kapcsolási rajz mintákat közöl. A kapcsolási rajzról és a rajta szereplő adatokról részletes felvilágosítást nyújt a DIN 24 347 szabvány.0: munkavégző elem. betűket. 2.1. • A jelölés két részből tevődik össze: a csoport számból és a csoporton belül egy folyamatosan növekvő számból.3 . Csoportbeosztás 0 csoport: 1.02. a hidromotorok a HM vagy M betűt. a hidromotorokról. 1. elemszám: 12. Ebben a szabványban a példa függelékeként megjelenik egy –anyagjegyzék lista mintája is. kettő.0 hengernél. A hengerek például a Z vagy HZ (Z1. csoport: az energiaellátás összes eleme az egyes vezérlőláncok jelölése (általában hengerenként külön csoportszám Rendszer a beszámozásra . és az előnye az... Két rendszert alkalmazhatnak: • Folyamatosan növekvő számozás: komplikált vezérléseknél ajánlatos alkalmazni.4: (páros számok) az összes olyan elem. Pl. amely a munkavégző elem kimeneti löketét befolyásolja. fojtószelep pl. .3. .. Jelölés számokkal Jelölés számokkal A számokkal való jelölésnek különböző módozatai lehetnek. Z3. a csövekről és a tömlőkről. A hidraulikus kapcsolási rajzban kiegészítésként adatok is állhatnak a szivattyúról. és leírja. 2. 3. B. 1.

A próbaüzem során megállapították. Az erősebb lemezek hajlításához 45 bar (4. A nyomáshatároló szelep (DBV) 50 barra (5 MPa) van beállítva. szivattyú A hidraulikus berendezésekben a munkafolyadék a szivattyúból jut a vezetékbe. ha az ellenállás kicsi. A jelleggörbéből kiolvasható. A motor jelleggörbéje a szivattyú jelleggörbéjében mérési hibaként jelenik meg és nem vesszük figyelembe.5 MPa) nyomás szükséges. ábra). ezután erősebb acéllemezekre is alkalmazni szeretnék. gyakorlat: (közvetlen vezérlésű nyomáshatároló szelep) Egy hajlító berendezéssel acéllemezeket hajlítanak (ld. hogy a hajlítási sebesség csökkenése a nyomáshatároló szeleppel van összefüggésben. Egy hidraulikaszivattyút alapvetően két mennyiség jellemez: a szállított folyadék térfogatárama (Q) és az elérhető üzemi nyomás (p). A gyártó adatai alapján az alkalmazott szivattyú alapvetően alkalmas a nagyobb üzemi nyomásra. A jelleggörbe mostani felvételénél nem vesszük figyelembe a villamos motor jelleggörbéjét. A hajtóformát hidraulikus henger mozgatja. A jelleggörbe segítségével következtetni lehet a térfogati hatásfokra és így a szivattyú állapotára is. A két mennyiség függ egymástól. A lassúság okozójaként a vezetékek. Az eredő nyomás kicsi. 4. Ha a folyadék ellenállás nélkül halad. A szivattyú jelleggörbéje (Q-p függvény) adja meg a két mennyiség viszonyát. fejezet A berendezés tápellátása 4.1 Tápegység. A szelep Q-p jelleggörbéjét (folyadékáram – nyomás) ismerjük. A jelleggörbe esése utal a szivattyú résveszteségére. A pontos térfogati hatásfok meghatározása csak a motor fordulatszámának beszámításával lehetséges. hogy növekvő nyomásnál az effektív (tényleges) szállítási mennyiség csökken.4. Megállapíthatjuk. Biztonsági okokból a rendszerbe építettek egy közvetlen vezérlésű nyomáshatároló szelepet. nem jön létre nyomás. 21 . a szivattyú és az útszelep résveszteségeit ebben az esetben kizárhatjuk. hogy a hajlítási eljárás megengedhetetlenül lassú. az eddigi 30 barral (3 MPa) szemben.2 Hajlítógép 1. Miután a hajlító berendezés az üzemben jól bevált.

A különböző nyomásoknál a nyomáshatárolón megrajzolhatjuk a nyomáshatároló jelleggörbéjét. Nyugalmi helyzetben a nyomáshatároló szelep zárt. Ez azt jelenti. a rendszerben a nyomásnövekedés addig folytatódhat. A nyomáshatároló nyitási viszonya a rugóerő karakterisztikától és a nyitási keresztmetszetre ható áramlási erőktől függ. A nyomás addig nőhet. ha a berendezés nyomása eléri a nyitási nyomásértéket (megszólalási érték). A záró elem felemelkedésének növekedésével a rugóerő is nő. átfolyó térfogatáramot megmérve A jelleggörbe alapján a nyomáshatároló nyitási nyomása. nyomás). A nyomás további növekedésével a térfogatáram megosztása jön létre.Elhelyezési rajz Minden hidraulikus berendezést biztosítanak a megengedett legnagyobb nyomásra. hogy csak a térfogatáram egy része áll a berendezés rendelkezésére. míg eléri a beállított értéket (max. a másik rész a nyomáshatárolón keresztül a tartályba folyik. A nyomáshatároló szelep hiszterézise Legnagyobb nyomás (max. amelyeket a kívánt nyomásra állítanak be. térfogatáramnál) Nyitási nyomás (amikor éppen nyit a nyomáshatároló) 22 . valamint a minden egyes nyomásértékhez tartozó térfogatáram megosztás megadható. Biztonsági szelepként nyomáshatároló szelepet alkalmaznak. Akkor kezd nyitni. amíg az egész térfogatáram a szelepen keresztül visszafolyik. és ekkor az egész térfogatáram a nyomáshatárolón keresztül a tartályba folyik. Erre alkalmasak a biztonsági szelepek. Az ábrázolt jelleggörbe a nyomáshatároló szelep hiszterézisét mutatja.

ábra). A tuskók áttolását végző munkahenger működéséhez legalább 30 bar (3 MPa) nyomás szükséges. és ebből meghatározzák a nyomásesést. A szivattyú biztosította folyadékárammal szemben minden egyes hidraulika elem egy ellenállást jelent. és nagysága csak mérésekkel határozható meg pontosan.3 Görgős pálya 2. A felületviszony 2:1 (dugattyú felület : dugattyú gyűrűfelület).4. A nyomásveszteségek a gyártók által megadott átfolyási jelleggörbékből vehetők ki. ezért fontos. Egy hidraulikus áttoló segítségével a tuskókat az egyik pályáról a másikra lehet áttolni (ld.és a visszameneti löketeknél is. 23 . A 4/2-útszelep nyomásesését kell Önnek beírnia. Elhelyezési rajz Áramló folyadékokban az áramlási irányban nyomásesés jön létre. gyakorlat: (átfolyási ellenállás) Egy görgős pályán fémtuskókat szállítanak. A példa kidolgozása A kapcsolási rajz az áttoló henger vezérlését mutatja. A nyomásesés növekvő áramlási sebességgel nő. Az ellenállás kiszámítására érvényes: Az összellenállás az összes részellenállás összege. A berendezés két helyén megmérik a nyomást. hogy a nyomáshatároló szelepet megfelelő nagyságú nyomásértékre állítsák be. A nyomásesést a belső ellenállások okozzák. Olvassa le abból a nyomásveszteséget 8 dm3/min térfogatáramnál a ki.

nyomása.Kapcsolási rajz 4/2 útszelep átfolyási jelleggörbéje A következőkben számítsa ki azt a nyomást. A beállítandó nyomás ebben az esetben 6 barral nagyobb a nyitási nyomásnál. Számítsa ki a visszameneti lökethez szükséges nyomást. a vezetékek nyomásveszteségének kompenzálására. szűrő. 24 .) -3% a csővezetékekre. hogy egy határoló szelepnek van egy nyitási nyomása és egy max. A nyomások beállítása: -a munkavégző elemnél szükséges nyomás -számított nyomásesés (szelepek. gyakorlat mutatta. hogy a hengernél 30 bar nyomás álljon rendelkezésre. amelyre a nyomáshatárolót legalább be kell állítani. Figyelembe kell venni a 2:1 felületarányt. Az 1. stb.

A munkahengert egy 2/2 vagy egy 3/2-útszeleppel lehet vezérelni. A tápegység után beépített visszacsapó szelep a szivattyút védi az esetleges visszafolyó nyomás alatti olajjal szemben. Az Ön feladata annak ellenőrzése.) 25 . A számítás az alábbi képlettel történik: p= F A Itt az F erő a hengerre ható terhelés. A henger kimeneti löketéhez szükséges nyomás kiszámításához a terhelő nyomást és a hidraulikus berendezés ellenállásait (nyomásesések) kell figyelembe venni. Ehhez egy egyszeres működésű hengert kell beépíteni (ld. A példa kidolgozása Ennél a gyakorlatnál a kapcsolási rajzot megadtuk. gyakorlat: (egyszeres működésű henger vezérlése) Egy emelőasztal mozgatását hidraulikus munkahenger végzi. Elrendezési rajz Az ismertetett emelőasztalnál az emeléshez egy egyszeres működésű hengert építenek be.5. (Hidromotor üzem nincs megengedve. ábra). hogy a kapcsolás a leírt probléma megoldására alkalmas-e.1 Emelőasztal 3. az A a hatásos dugattyúfelület. fejezet Mozgások 5. Az adott esetben az ellenállások elhanyagolhatók. így csak a terhelőnyomás kiszámítása szükséges.

A henger biztosítja a fedél emelőmozgását.2 Fedeles tartály 4. A fedél megfelelő mozgatásához kettősműködésű hengert alkalmaznak. Elrendezési rajz 26 .1. A munkahengert 4/2-útszelep vezérli. Kapcsolási rajz 3/2-útszeleppel 5. gyakorlat (Kettősműködésű henger vezérlése) Egy tartály fedelét az ábra szerinti módon kell nyitni és zárni.

27 . 12 m/min) nem léphető túl. A 4/2-rugóvisszaállítású szelepet alkalmaztuk. A munkahengernek két csatlakozása van.v A v sebességet v = s/t-vel helyettesíthetjük.n A dugattyúrúd ki és visszameneti idejének meghatározásakor a hengertérfogat mellett a szivattyú térfogatáramának van jelentősége. A feladat követelményei szerint a berendezés nyugalmi helyzetében a munkavégző elem határozott helyzete szükséges. 5 m/s) és • a maximális dugattyúsebesség (max.és visszameneti sebességek kiszámítása. Így a mozgás iránya megfordítható. mert • a csővezetékekben az áramlási sebességek (max. ezt rugó-visszaállítású szeleppel lehet megvalósítani. Az A felületnél figyelembe kell venni. A dugattyúrúd egy 4/2-útszeleppel előre és hátra vezérelhető. vagy rugóközpontosítással. A feladat megoldásánál alkalmazott minden szelep hosszanti tolattyúelmozdulású rugóvisszaállítással. A dugattyú mozgatásához a szivattyú folyadékot szállít. hogy a dugattyú és a dugattyú gyűrűfelülete eltérő. kb. Az idevonatkozó képlet: Q=A. melyeken keresztül a nyomófolyadék vagy a dugattyú. Q=V. mert ezzel biztosítható. a visszameneti löketkor nagyobb sebesség érhető el. visszamenetkor a gyűrűfelület a hatásos felület. Hengerszámítás hatásos felületei Dugattyúfelület Gyűrűfelület kimeneti löket visszameneti löket A henger kimeneti löketekor nagyobb erő. Fontos a szivattyú térfogatáramának és a ki. Tehát kimenetkor a dugattyúfelület.A fedél emelésére kettősműködésű hengert alkalmaznak. hogy a hidraulika tápegység illetéktelen bekapcsolásakor a henger a kívánt helyzetben marad. vagy a dugattyúrúd felőli oldalra vezethető. kb. Az elméleti szállítási mennyiség kiszámításához ismerni kell a szivattyú fordulatonkénti munkatérfogatát (V) és a villamos motor fordulatszámát (n).

nevezze meg a hibákat. hogy a kapcsolás működőképes-e. A szolgáltatandó emelőerő F = 5000 N.p A rendszer ellenállásait nem vettük figyelembe. A hengerátmérő kiszámításának képlete: F=A. Kapcsolási rajz 28 . A dugattyúfelület – dugattyúgyűrű aránya 1.A példa kidolgozása A fedél hidraulikus vezérlésének rajzát megadtuk. Ha helytelennek találja a kapcsolási rajzot. a maximális rendszernyomás 40 bar. A szivattyú kiszorítási térfogata 3.5 : 1. A továbbiakban leírt követelmények szerint ellenőrizze.45 cm3 / fordulat. A továbbiakban ki kell számolni a henger átmérőjét és a dugattyúrúd visszajárási sebességét. a villamos motor fordulatszáma 1450 min1.

Elrendezési rajz A hidraulikus munkahenger vezérléséhez ebben az esetben 4/3-útszelep szükséges. Az ábrában különböző középhelyzetű 4/3-útszelepeket találnak. gyakorlat (4/3-útszelep) Egy szárítókemence felsővezetésű pályáján folyamatosan érkeznek a felfüggesztett szárítandó alkatrészek. A hidraulikus vezérlés olyan legyen. hogy az ajtó hosszabb ideig is a kívánt pozícióban maradjon. illetve a hengert. a harmadik pedig rögzített helyzetben tartja az ajtót. amennyi az alkatrészek szabad mozgásához szükséges. A szelep egyik működési helyzete biztosítja az ajtó emelését. A hőveszteség alacsony szinten tartása miatt a kemenceajtónak mindig csak annyira szabad nyitva lennie.5. rövid ismertetéssel: 29 .3 Festékszárító kemence 5. a másik a süllyesztését.

4/3-as útszelep megnevezés 4/3-útszelep középhelyzet "Nyitott" 4/3-útszelep középhelyzet "Zárt" 4/3-útszelep középhelyzet "Teljesen nyitott" 4/3-útszelep középhelyzet "Lebegő" 4/3-útszelep középhelyzet "Átáramlás" Jelkép A középhelyzet hatása A P és a T csatlakozások összekötve. A henger betolható. Ezért a vezérlésnek hidraulikus biztonsági elemet kell tartalmaznia. Atol > pB . de tolattyús szelepeknél résolaj áramlás lép fel és hosszabb idejű pozícionálás nem lehetséges Mind a 4 csatlakozás össze van kötve egymással. A csővezetékek nyomás alatt vannak. hogy a nehéz ajtó az útszelep résvesztesége miatt se süllyedjen le.és csővezeték ellenállások hatnak (szivattyú körforgás = energiatakarékosság) Mind a 4 csatlakozás zárt. pl. amelyet a B csatlakozás (pB) terhelőnyomása és a záróelem hatásos felületének szorzata hoz létre. süllyedés nélkül tartsa meg a kívánt helyzetét.: a munkahenger betolható) A T csatlakozás A-val és B-vel összekötve. Nincs szivattyú tehermentesítés. hozzáadva még a rugóerőt is: Fnyitó = pX . Mi az a vezérelt visszacsapó szelep? Ön előtt bizonyosan ismert a visszacsapó szelep. Azáró + FFrugó 30 . a másik irányban pedig engedi azt. hogy az (X) csatlakozás vezérlő nyomása (px) szorzata a tolattyúfelülettel szorzatból adódó erő nagyobb legyen annál az erőnél. Ez a szelep egyik irányban zárja a folyadék útját. A vezérelt visszacsapó szelepnél is az elsődleges átáramlási irány az A-tól B felé. a munkavégző elem és a hidroszivattyú tehermentesítése (pl. a folyadékáram elfolyásával szemben csak a csekély szelep. Ilyenkor a záróelem (2) az ülékről felemelkedik és a folyadékáram B-től A felé is lehetséges.: differenciál-kapcsolás A szárítókemence hidraulikus vezérlésének biztosítania kell azt is. A záróirányú nyitáshoz az szükséges. A P csatlakozó A-val és B-vel összekötve. munkavégző elemek pozícionálása. Vezérelt visszacsapó szelep Ez a szelep egy hidraulikus működtetésű tolattyú (1) segítségével a záróirányban is nyitható. hogy az ajtó biztosan. a csővezetékek tehermentesítve.

A munkadarab sérülése elkerülendő.1. Ez a nyomás a nyomáshatároló szeleppel együtt létrehozza a folyadékáram megosztását.6. A nyitási sebesség maradjon az eredeti értéken. A fojtás ellenállást jelent. fejezet A sebesség befolyásolása 6. 31 . és ezáltal a sebességet is.és elfolyó csővezetékébe is be lehet építeni. Ez a megosztás csökkenti a fogyasztóhoz jutó térfogatáramot. Fojtó-visszacsapó szelep A fojtószelepeket a henger beömlő. A fojtó-visszacsapó szelep fojtószelep és visszacsapó szelep kombinációja.Befogó szerkezet 6. ezért a befogási folyamat során a szorításkor a henger sebességét lassítani kell. emiatt A bemenetnél nyomás jön létre. gyakorlat Alkatrészeket hidraulikus hengerrel fognak be. Az állítható fojtó-visszacsapó szelepeknél a fojtási keresztmetszet csökkenthető vagy növelhető. A fojtószelep A-ból a B irányba a folyadékáramot fojtja. Elrendezési rajz A szorító hidraulikus vezérlését a sebesség befolyásolására ki kell egészíteni egy fojtóvisszacsapó szeleppel.

Befolyó ági fojtás Q határoló = 8 l/min szivattyú adatok :Q = 10 l/min p = 250 bar A fojtási helyen nyomáscsökkenés lép fel. A 2:1 felületarány miatt a fojtó előtt a nyomás 480 bar lesz. A nyomáshatároló szelep megszólalásához és a térfogatáram megosztásához az szükséges. hogy a hátsó munkatérben legalább 240 bar nyomás jöjjön létre. Ezt a nyomást a hengersúrlódás és a terhelés redukálja. a nyomási energia egy része hővé alakul. A fojtási helyen felmelegedett olaj a tartályba kerül. Ez a hő a munkavégző elembe jut. Kifolyóági fojtás 32 .

A vákuum levegőt választ ki az olajból. hogy a teher az olajat a dugattyútérből gyorsabban kinyomja. Ennek oka az. A teher ráakasztásával a süllyesztési idő 3 mp-re csökken. hogy a fojtó-visszacsapó szelepnek két beépítési lehetősége van. 33 .6. Ez a kísérlet azt mutatja. hogy a befolyó ági fojtás önmagában nem elegendő a húzóirányú terhelés fékezésére. hogy a kifolyó ágba nyomáshatároló szelepet helyezünk ellentartás céljából. A hidraulikus daru üzembe helyezésekor kiderül. Az effektus elkerülésére a fojtót az kifolyó ágba kellene beépíteni. További lehetőség. ezért a sebesség csökkentésére egy fojtó-visszacsapó szelepet kell a vezérlésbe beépíteni. Vizsgáljuk meg először a befolyó ági fojtást. hogy a dugattyúrúd kimeneti löketének sebessége túl nagy. A fojtó-visszacsapó szeleppel a süllyesztési idő pl.2 Hidraulikus billenő plató 7. A teher emelését és süllyesztését kettősműködésű henger végzi (ld. Elrendezési rajz A 6. ábra). Emiatt itt vákuum keletkezik. gyakorlat (sebesség csökkentés) Különböző súlyú présszerszámokat egy hidraulikus daruval emelnek be a présbe. mint ahogy a fojtón keresztül az olaj a dugattyú mögé jut. feladatnál láthattuk. feladat szerint – egy nemkívánatos következménye. Ennek a megoldásnak is van – a 6. 10 mp-re van beállítva. vagy rögzített rugóerejű visszacsapó szelepet építünk be.

Befolyó ági fojtás ellentartással 34 .

A forgácsolásnál látható.3 m/min-re állítjuk be. Kapcsolási rajz – üresjárási állapot 35 . hogy az előtolási sebesség növekvő terheléssel is állandó marad. Elrendezési rajz A kapcsolás első megvalósításánál a befolyó ágba áramállandósító szelepet teszünk. A terhelés nélküli sebességet v = 0. Ezután az előtolás hidraulikus legyen. gyakorlat (sebesség szabályozás) Egy esztergapad előtolás-mozgása eddig manuálisan történt.3 Esztergagép előtolás szabályozása 8. Az előtolás legyen állítható.6. és a szerszám változó terhelése esetén is állandó.

Terheléskor a nyomáskülönbség állandósító szelepben az ellenállást akkora értékkel csökkenti. Ennek következtében a beállító fojtónál a nyomásesés állandó marad. A fojtószeleppel tudjuk a kívánt térfogatáramot beállítani. vagy záró szelepként viselkedik. amennyivel a terhelés nő. Áramállandósító nyomáskülönbség állandósító Beállító fojtó 36 .Kapcsolási rajz – terhelt állapot A két kapcsolási rajz értékeit szemlélve látható: terheléskor a nyomáshatárolónál a p1 nyomás 5 bar-ról 40 bar-ra nő. Az áramállandósító szelep ellenállása a nyomáshatároló szeleppel együtt hozza létre a térfogatáram megosztását. míg a nyomáskülönbség állandósító szelepet (nyomásmérleg) a nyomások változtatják. akkor a szelep vagy csak fojtást jelent – ilyenkor a nyomáskülönbség állandósító teljesen nyitott. A nyomásnövekedés ellenére az áramállandósító állandó térfogatáram értéket biztosít a munkahengernek. ilyenkor a nyomáskülönbség állandósító teljesen zárt. Figyelem: Ha a 2-utas áramállandósító szelepen az átáramlás fordított irányú. Az áramállandósító szelep egy beállítható fojtóból és egy nyomáskülönbség állandósító szelepből áll. Változó terhelésnél konstans előtolási sebesség beállítása fojtószeleppel nem lehetséges.

Eddig a megmunkálás csak az előremeneti löket közben történt. gyakorlat Egy köszörűgép szánmozgását hidraulikusan vezéreljük. a visszameneti löket kétszer olyan gyors. A vezérlés végrehajtó eleme egy differenciálhenger. mint a hátsó hengertér. a lökethossz s = 100 cm. A szivattyú szállítása QSziv = 10 l/min. Keressük ki. amely kettősműködésű. Ehhez a hidraulikus vezérlést úgy kell megváltoztatni. Ezenkívül a sebesség változtatható legyen. hogy mindkét irányú mozgás sebessége azonos legyen. elérhető erőket. a dugattyú gyűrűfelület AGy = 5 cm2. A henger AD dugattyú felülete 10 cm2. valamint a max.és visszameneti löket esetén a sebességeket. az időket. Ezután mindkét irányban szükséges a megmunkálás a koron forgásirányának megfordításával.6. a maximális nyomásé 100 bar (1000 N/cm2). Elrendezési rajz A feladat megoldásához szükséges ismeretek A differenciálhenger felületaránya itt 2:1. Az arány 4/2-utas szeleppel történő vezérléskor a kimeneti löket sebesség értéke fele akkora. mint a visszameneti löket sebessége. mint az előremeneti löket.4 Köszörűgép 9. Mivel az első hengertér fele akkora. 37 . Ennél a hengernél a dugattyúfelület – dugattyúgyűrű-felület aránya 2:1.

Azért. hogy a probléma felvetésben követelményként előírt azonos sebességet a ki. hogy a felületarány közvetlenül hat az időkre és az erőkre.min 1000cm t vissza = tki = 1/10 min tki = 6 s Ki.és visszameneti löket ideje v= s ebből t t= s v t 100cm.és visszameneti löket erő tvissza = 1/20 min tvissza = 3 s F=p.min 2000cm t Ki = 100cm.cm 2 Fki = cm 2 Fki = 10 000 N Fvissza 1000N.5cm 2 = cm 2 Fvissza = 5000 N Az eredményekből leolvasható. a differenciál-kapcsolást (átáramlás-kapcsolást) kell alkalmazni.Ki és visszameneti löket sebessége v= Q A QSziv = 10 l/min v vissza = 10000cm3 5cm3min 2000 cm/min 20 m/min v Ki = vki = vki = 10000cm 3 10cm 3min 1000 cm/min 10 m/min v vissza = v vissza = Ki. = szivattyúszállítás mennyisége Qvissza = a dugattyúrúd-térből visszaáramló mennyiség Qösszes = szivattyúszállítási mennyiség + visszaáramló mennyiség v = sebesség A kimeneti löket sebesség kiszámításához ismert: 38 .és a visszameneti löketnél elérjük.A 1000N. A kijárási sebesség kiszámítása Qsziv.

Ad Qvissza = v . egy hidraulikus présnél gyorsjáratban a sajtolólap eléri a formálandó munkadarabot. Ad v . A gyorsjárati szelep középhelyzetben zárja a P-csatlakozót. és Ad. Agy + Qsziv Ad . egy 4/3-útszeleppel a P. és a meghajtó teljesítmény ezáltal alacsonyabb lesz. az egyik irányban a hengernek konstans szállítási mennyiség mellett különböző sebességekkel kell mozogni. a T zárva működési helyzet megvalósítja ezt. Agy és Arúd Keresett v és Qösszes Qsziv. hogy a 4/3-útszelepnek aránytalanul nagynak kell lennie. ezáltal a nyomás ismét nő. akkor a nyomás nő. Agy v . ha pl. Ad .Qsziv.és visszajárási sebesség megvalósítása mellett. Agy és Arúd Qösszes = Qvissza + Qsziv Qösszes = v . Arúd = Qsziv v= Q sziv A rúd = v . mind az első hengertérből jövő térfogatáram keresztülfolyik a szelepen. A differenciál-kapcsolás előnye. A megoldás hátránya. A sajtolási folyamat végén az útszelep a kimeneti löketből visszameneti löketbe kapcsol. mivel a gyorsjáratban mind a szivattyú szállítási mennyisége.Agy = Arúd A differenciál-kapcsolást az egyforma ki. A. Qvissza = Qsziv. A differenciál-kapcsolás nyomásfüggő gyorsjárati szelepként is alkalmazható. pl.v . 39 . és Ad.Agy ) = Qsziv v . Ha pl. B összekötve. A kapcsolás realizálható egy pótlólagos működési helyzettel. és ennek a nyomásnövekedésnek a segítségével a szelep átkapcsol a sajtolási munkafolyamatra. (Ad . Agy Qösszes = Qvissza v . hogy kisebb szivattyú szükséges. gyorsjárathoz is használják.

Kapcsolási rajz 40 .

Elrendezési rajz A nyomásirányító szelepnek az a feladata.7.1 Fúrógép 10. Ezek a szelepek nyugalmi állapotban nyitva vannak. Az A hengernél a szorítónyomás különböző értékű kell hogy legyen. gyakorlat: (nyomáscsökkentő szelep) Egy fúrógépen a fúró előtolása és a befogás hidraulikus. A különböző nyomások létrehozásához nyomáscsökkentő szelepet kell alkalmaznunk. 41 . vagy annak egy részében a nyomást meghatározzák. Az ebben a feladatban alkalmazott nyomáscsökkentő szelep 2-utas. az A befogóhengert és a B előtolóhengert (ld. elrendezési rajz). A vezérlőnyomást a szelep kimenetéről veszik. A hidraulikus vezérlés két hengert tartalmaz. mert különböző munkadarab-befogó erők szükségesek. fejezet A nyomás befolyásolása 7. hogy a hidraulikus berendezésen. A szelepek a bemeneti nyomást kisebb értékű kimeneti nyomásértékre csökkentik.

A szorítóhenger dugattyúrúdja kimeneti löketet végez. az az 50 bar maximális rendszernyomásra áll be. Ezután a B fúrómozgató henger útszelepét kapcsoljuk.Nyomáscsökkentő szelep metszeti ábrázolása Csökkentett nyomás Rendszernyomás Kapcsolási rajz Rendszernyomás 50 bar A kapcsolási rajz alapján először a 4/3-útszelepet működtetik. ha a rendszerben nincs nyomáscsökkentő beépítve. A munkadarab elérése után a rendszer. A kimeneti löketkor az egész 42 .

el kell érni. a nyomáshatároló szelepnél beállított rendszernyomás szükséges. A szelep zárni kezdi az átfolyás útját. majd eléri a munkadarabot. A szelep előtt a nyomás tovább nő.rendszer nyomása a kimeneti lökethez szükséges nyomásra áll be. sőt a fúráshoz a maximális. a rendszernyomás az előtoló henger kimeneti löketéhez szükséges nyomásértékre esik le. mígnem eléri a beállított rendszernyomás érétkét. ezért a szorítóhenger elé nyomáscsökkentő szelepet kell beépíteni. A fúróelőtolás alatt a rendszernyomás magas értéken tartásának egyik lehetősége. mint a kívánt szorítónyomás. A szelep utáni nyomás addig nő. A nyomáscsökkentő előtti nyomáscsökkenés oka lehet az előtoló henger alacsony mozgatási nyomása. és ez a nyomás a nyomáscsökkentő kimenetéről a vezérlővezetéken keresztül a nyomáscsökkentő vezérlőtolattyújára jut. hogy a nyomás a szorítóhengernél is csökken. 43 . hogy a nyomáscsökkentő nyit. hogy a nyomáscsökkentő előtt mindig nagyobb legyen a nyomás. Ez azt jelenti. Mikor a 4/3-útszelepet az előtolásra átkapcsoljuk. Ennek következménye. Ekkor a szelep teljesen zár. Hogy ezt elkerüljük. A nyomáscsökkentő szeleppel kibővített rajz szerint a szorítóhenger dugattyúrúdja a mozgatáshoz szükséges nyomással elindul kifelé. Ekkor a nyomás nőni kezd. míg az el nem éri a beállított értéket. Ezzel a nyomáscsökkentő előtti nyomás is csökken. hogy az útszelep elé ellenállást építünk be. A nyomáscsökkentő most egy fojtást jelent. A szelep résveszteségei miatt is csökkenhet a nyomáscsökkentő előtt a szorítónyomás. Mivel a "Fúrógép" példában a szorításhoz különböző nyomások szükségesek.

erőhatás = nyomás x felület és hidrodinamikát . Ezen belül megkülönböztetjük a hidrosztatikát. független a tároló alakjától.1 Nyomás A hidraulika azon erők és mozgások tana. A nyomás csak a folyadékoszlop magasságától és a folyadék sűrűségétől függ. A folyadékoszlop magasságának mértékegysége a méter. Ezek a tanok a hidromechanikához tartoznak. Fejezet A hidraulika fizikai alapjai 1. mint a nagyobb felületen (tűeffektus). a folyadék sűrűségé kilogramm/köbméter és a gravitációs gyorsulásé a méter/sekundum négyzet. vagy röviden csak nyomás. Ezt a hatást a következő képlet írja le: p= F/A Egysége: 1 Pa= N/m2 p = nyomás [Pa] 1 bar= 100000 N/ m2= 105 Pa Pa = Pascal (lehet még: bar) 44 . Az ábrán három különböző Folyadéknyomás (Hidrosztatikus nyomás) alapterületű tároló látható. a különböző felületek miatt eltérő.erőhatás = tömeg x gyorsulás. A hidrosztatikus nyomás alatt azt a nyomást értjük. valamint annak az A felületnek a nagyságától függ. Egyforma tömegű testek esetén az alátámasztási felületre azonos súlyerő (F) hat. a A hidrosztatikus nyomás. a kisebb felületen nagyobb nyomás jön létre. és a magasságtól. Azonos súlyerő esetén. valamint a Hidromechanika folyadéktömeg súlyától függ ps = h • ρ • g ps=Hidrosztatikus nyomás (nehézségi nyomás) [Pa] h = A folyadékoszlop magassága [m] ρ=A folyadék sűrűsége [kg/m3] g = Gravitációs gyorsulás [m/s] Hidromechanika Hidrosztatika Hidrodinamika A hidrosztatikus nyomást az SI nemzetközi mértékegység szerint Pascalban és bárban adják meg. ami a folyadék belsejében jön létre. Minden test az alátámasztási felületre meghatározott p nyomást fejt ki. amelyre a súlyerő hat. A nyomás nagysága a test F súlyerejétől.B Rész 1. de a nyomás. melyet folyadékok közvetítenek.

A folyadékokban uralkodó nyomás kiszámításánál ezért csak a külső erők okozta nyomással számolunk. és ebben a tartály alakja semmilyen szerepet sem játszik. mint A1-re. Hidrosztatikus nyomás h= 1 m ρ= 1000 kg/m3 g= 9. amely az egész folyadékmennyiségben fellép (Pascal törvénye). ábra). A zárt rendszer minden egyes pontjában ugyanaz a nyomás uralkodik (ld. 81 m/s2 ps = h ρ g ps= 10 000 m kg m m3 s2 ps= 10 000 N/m2 ps= 0.F = erő [N] A = felület [m2] N = Newton (1N=1 kg m/s2 m2 = négyzetméter 1. Erőáttétel Az ábrán látható tartály létrehozásával erőt tudunk átalakítani. valamint az A1 és A2 kiszámítható.. A1 A2 Például F1 és A2: 45 .. Szilárd testek esetében ez a következő képlettel számítható ki: P = F/ A 1. 2 Nyomásterjedés Az A felületre ható F erő hatására zárt edényben lévő folyadékban p nyomás keletkezik. A3 . A folyadéknyomás a következő egyenletekkel írható le: A rendszer egyensúlyi állapotára érvényes: p1=F1/ A1 és p2=F2/ A2 A két egyenletből következik: p1 = p2 F1 = F2 Ebből a törvényszerűségből az F1 és F2 nagysága. 1 105 Pa ps= 0. példa). Így az A2.1 bar A hidrosztatikus nyomás a hidraulikus berendezéseket működtető nagynyomáshoz képest elhanyagolható (ld. felületekre ugyanaz a nyomás hat.3 Erőáttétel Zárt rendszer minden egyes pontjában ugyanazon nyomás uralkodik.

ezért: S1 •A1 = s2 •A2 Ebből látható. amelyet a gépkocsi emelőtől a színpademelőig a hidraulikus rendszerben alkalmaznak. Ez az alapvető elv. Az F1 erő így az A2 felületre hat és P2 folyadéknyomást hoz létre. hogy a folyadéknyomás a teher ellenállását legyőzze (ld.: s2 ill. mely erőt a dugattyúrúd a kis dugattyúra átviszi. akkor a D1 dugattyúval akkora folyadékmennyiséget kell mozgatnia.4 Útáttétel Útáttétel A fent leírt elv alapján. A szükséges folyadéktérfogat az alábbiak szerint számítható ki: V1 = s1 •A1 és V2=s2 • A2 Mivel ugyanakkora térfogatról (V1 = V2) van szó. Ebből a törvényszerűségből vezethető le az s1 és s2 valamint az A1 és A2 kiszámítási módjai: p1.F1= A1 •F2 A2 A2 = A1 •F2 F1 A nyomódugattyúval kifejtett kis erő a munkavégző dugattyú felületének megnövelésével nagyobb erővé alakítható át. mint az s2 útnak. Az idevonatkozó összefüggés: A1 = s1 •A2 s1 P = F/A Ebből meghatározhatók az F1 és F2 erők: 46 . ha egy F2 terhet s2 szakaszon kell emelni. mint az A1 felület. példa). mivel az A1 felület kisebb. Al: s2 = s1 •A1 A2 1. 1. hogy az s1 útnak nagyobbnak kell lennie. hogy D2 dugattyút s2 értékkel megemelje. a P2 nyomásnak nagyobbnak kell lennie. Az F1 erőnek olyan nagynak kell lennie. A dugattyú útja fordított arányban áll a hozzá tartozó felülettel. mint az A2. Mivel az A2 dugattyúfelület kisebb.5 Nyomásáttétel A p1 folyadéknyomás az A1 felületre F1 erőt fejt ki. mint a p1 nyomás.

az idő (t) levezethető. mint a nagyobb keresztmetszeten. hogy a folyadék a kisebb keresztmetszeten gyorsabban átáramlik. amely egy meghatározott időegység alatt egy csövön átáramlik. Pl. ebből következik a kontinuitási egyenlőség: A1 • v1 = A2 • v2 = A3 • v3 = … 47 . Ez azt jelenti. Erre érvényes: Q1 = A1 • v1 Q2 = A2 • v2 Q3 = A3 • v3 stb. 1.6 Térfogatáram Térfogatáram alatt azt a folyadék mennyiséget értjük. ábra). még ha a cső keresztmetszete változik is (ld. p2 ill.: egy 10 literes edény vízzel való megtöltéséhez kb. A2re adódik: p2 = p1 • A1 A2 A2 = p1 • A1 p2 Kettősműködésű hengereknél előfordulhat. 1 perc szükséges. Pl. ha a dugattyútér kifolyónyílása zárt. A következő összefüggés érvényes: Térfogatáram Q= V/t Q= térfogatáram [m3/s] V= térfogat [m3] T= idő [s] A térfogatáram képletéből a térfogat (V) ill. hogy a nyomás-átalakítás miatt megengedhetetlenül nagy nyomások keletkeznek. Így: V= Q • t A folyadék térfogatárama egy cső minden Térfogatáram folytonossága részén egyforma értékű.F1 = p1•A1 és F2 = p2 •A2 Mivel a két erő egyenlő nagyságú (F1 = F2): Nyomásáttétel p1 • A1 = p2 • A2 A számításhoz ebből a kifejezésből a p1 és p2 valamint az A1 és A2 levezethetők. A vízcsap térfogat árama ekkor 10l/perc.… Mivel a Q vezeték minden részén egyforma értékű. A hidraulikában a térfogatáramot Q-val jelölik.

ahol a skála nullpontja az atmoszférikus nyomásra vonatkozik. 7 Nyomásmérés Ahhoz. amelyek a hűtő . a relatív mérőrendszerben 0-nál kisebb értékek. A mérőkészülékeket be lehet építeni a folyadéktartályba. A hőmérséklet állandó értéken tartásához hőkapcsolót ill. nyomásmérőt építünk be a vezeték megfelelő helyén. 1. Nyomás túlnyomás Atm. 8 A hőmérséklet mérése (hőmérő) A hidraulikus berendezések munkafolyadékának hőmérséklete vagy egyszerű mérőeszközzel. vagy olyan mérőberendezéssel mérhető. mivel a magas hőmérséklet (> 60°) a munkafolyadék idő előtti öregedéséhez vezet. A térfogatáram méréséhez mérőturbinákat alkalmaznak. A fordulatszám és a térfogatáram egymással arányosak. kimenetén a nyomást megmérhessük. nyomás mérőskála Abszolút nyomás vákuum Relatív nyomás mérőskála Különbséget teszünk abszolút nyomás – amelynél a skála nullpontja az abszolút vákuumnak felel meg – és relatív nyomás között. hogy a vezetékekben vagy hidraulikus elemek be.ill.vagy fűtőrendszert igény szerint kapcsolják. 48 . A viszkozitás is változik a hőmérséklet függvényében. termosztátot alkalmaznak. A hőmérséklet mérésének különleges jelentősége van. amely mérési jelet ad a vezérlőrésznek. Az atmoszférikus nyomás alatti nyomásértékek az abszolút mérőrendszerben 1-nél kisebb. A turbina fordulatszáma felvilágosítást ad a térfogatáram nagyságáról.1.9 A térfogatáram mérése Térfogatáramot legegyszerűbben mérőtartállyal és stopperrel lehet mérni. További lehetőség a mérőperem alkalmazása. 1. A peremnél fellépő nyomásesés a térfogatáram egyik mérőszáma (nyomásesés és térfogatáram egymással arányos). A peremes mérést a folyadék viszkozitása alig befolyásolja.

10 Áramlásfajták Megkülönböztetünk lamináris és Áramlásfajták turbulens áramlást. Energiatartalom B 1). Ehhez járul meg a folyadékrészecskék közötti súrlódás (belső súrlódás). és így a meghajtórész tényleges nyomása is leesik. ha a Rekrit alá kerül. Ez elsősorban a csővezetékek falánál létrejövő súrlódást jelenti (külső súrlódás). Egy turbulens áramlás nem válik azonnal laminárissá. A nyomásesés nagyságát a hidraulikus berendezés belső ellenállásai határozzak meg. A csőközeli részecskék oldalra törekednek. térfogatáram). Lamináris áramláskor a csőben lévő folyadék rendezett hengeres rétegben mozog. Az ellenállás függ: • az áramlási sebességtől (keresztmetszet felülete. az alábbiak szerint értelmezhető: • lamináris áramlás: Re < 2300 • turbulens áramlás: Re > 2300 A 2300as értéket kritikus Reynolds-számnak (Rekrit) nevezik. 11 Súrlódás. A lamináris tartomány csak 1/2 Rekritnél érhető ismét el. A súrlódás a nyomófolyadék. nyomásesés A hidraulikus berendezés minden folyadékkal átjárt elemében és vezetékében súrlódás lép fel. turbulens). kör alakú sima egyenes csövekre érvényes. mint a külsőké.1. az áramlás turbulens lesz (örvényes). Ekkor a belső folyadékrészecskék sebessége nagyobb. 1. és ezzel a hidraulikus elem melegedését okozza. A hőfejlődés következtében a berendezésben csökken a nyomás. Emiatt a főáram energiaveszteséget szenved. • az áramlás fajtájától (lamináris. (ld. egymást hátráltatják. hőfejlődés. A sima csőben kialakuló áramlásfajta meghatározását a Reynolds-féle szám (Re) teszi lehetővé. egy meghatározott sebességtől kezdve (kritikus sebesség) a részecskék már nem rendezett rétegben mozognak tovább. 49 . A részecskék ekkor egymásra hatnak. Ez a szám függ: • a folyadék áramlási sebességétől v (m/s) • a csőátmérőtől d (m) • és a kinematikus viszkozitástól ν (m2 /s) Re = v•d ν Egy ezzel a képlettel meghatározott érték. és örvény keletkezik. A munkafolyadék áramlási sebességének növekedésekor.

nyomás). és nyomásesésként merhető ill. a tényező értéke a leggyakoribb idomokhoz kísérleti úton meghatározott. számítható. A kinematikus viszkozitás v = 100 mm2/s 15° C-nál. Az áramlási sebesség hatása a nyomásveszteségre A csővezetékek átfolyási ellenállása Az áramló folyadékrészecskék közötti súrlódás. az irányértékeket nem ajánlatos túllépni. blendék). • a vezetékek elhelyezési módjától.5 m/s sebességű térfogatáram folyik keresztül. ∆p = λ• l• ρ• v2 d •2 Csősúrlódási tényező λ = 75/Re (Ellenállásérték) A súrlódási tényező meghatározásához először a Reynolds-féle számot Re kell kiszámítani: Re = v•d V Nyomásveszteség idomelemeknél Csőíveknél. • a vezeték hosszától és az áramlás irányváltozásától. T-elemeknél. elágazásoknál. valamilyen szög alatti csatlakozásoknál az áramlási irány megváltozása miatt jelentős nyomásesés jöhet létre. Számítsa ki a nyomásveszteséget ∆p 1 m hosszra. • az olaj viszkozitásától (hőmérséklet. Mivel az áramlási sebesség négyzetesen befolyásolja az ellenállást. ezért a b korrekciós faktort 50 . A létrejövő ellenállások főleg az idomelem geometriájától és a térfogatáram nagyságától függnek. • a felület minőségétől. Átfolyási ellenállás 1 m hosszú csővezetéken Átfolyási ellenállás 1 m hosszú csővezetéken (2) Példa a táblázat értékeinek használatára 6 mm névleges átmérőjű (NG6) csővezetéken v = 0.• a vezetékrendszer keresztmetszet csökkenéseinek számától és fajtáitól (fojtók. A nyomásveszteségek kiszámítása a ξ formatényező alkalmazásával lehetséges. A sűrűség ρ = 850 kg/m3. valamint a csőfal és a folyadék közötti tapadási súrlódás ellenállást jelent. inert az ellenállás a sebesség négyzetével növekszik. Összességében nézve az áramlási sebesség befolyásolja leginkább a belső ellenállásokat. ∆p = ξ• ρ• v2 2 Mivel a formatényező erősen függ a Reynolds-féle számítástól.

is alkalmazni kell.25 1. Csak akkor változik. mekkora energia van tárolva. Ezt a helyzeti energiát nagy átmérőjű hengerrel rendelkező préseknél arra használják. folyadék) rendelkezik.5 250 3 500 1000 1500 2300 1. (m/s2) m = 1 Nm = 1 Joule (J) = 1 Wattsecundum (Ws) Prés magastartállyal 51 .0 A formatényező táblázatát a gyártók a hidraulikus elemeikre külön megadják. 1. ha azt h magasságra emelik.12.15 1. A példa alapján kiszámítható. amellyel egy test (ill. valamint biztosítják a szivattyúk indító nyomását. hogy a dugattyúteret gyorsan fel lehessen tölteni. vagy más néven potenciális energia az energia. W= m•g•h m = a folyadék tömege (kg) g = nehézségi gyorsulás (m/s2) h = folyadék magassága (m) ebből W= F•s F = m. Az összenergia a következő részenergiák összege: • helyzeti energia • nyomási energia statikus • mozgási energia dinamikus • hőenergia Helyzeti energia Helyzeti. vagy veszünk ki belőle.g ebből W= m•g•h s =h egység: 1kg. így a lamináris áramlásra ez érvényes: ∆p = ξ•b•ρ• v2 2 A b korrekciós tényező táblázata Re 25 50 100 b 30 15 7. Az áramló folyadék összenergiája az energia-megmaradás miatt konstans. ha munka formájában energiát adunk neki kívülről. Ilyenkor a nehézségi erő ellen munkát végzünk.5 1. Energia és teljesítmény Egy hidraulikus rendszer energiatartalma több részenergiából tevődik össze.

ha az meghatározott sebességgel mozog. Ezt a jellemző számot. a folyadékrészecskére) hat. melyben egy F erő a testre (ill.56 105 N/cm2• Mivel általában az olaj levegőt is tartalmaz.Nyomási energia Ha folyadékra nyomás hat. a gyakorlati nyomástartományokban. W= p • ∆V p = Folyadék nyomása [Pa] ∆V = folyadék térfogata [m3] W= F•s és F = p• A W = ρ •A •s A •s helyett ∆V. Azaz: A p0 kezdeti nyomást ∆p értékkel növelve a V0 kezdeti térfogat ∆V értékkel csökken. K= V0 •∆p [N/m2 vagy N/cm2] ∆V V0 = kezdeti térfogat. Következőkben talál egy számítást. 52 .3 %-a. folyadék részecske) rendelkezik. Mozgási energia A mozgási energia (kinetikus energiának is nevezik) az az energia. amellyel egy test (ill. 100 bar-os nyomásnál a ∆V kb. A K értéke levegőmentes olaj esetén 50° C ~ 1. amelyet olajoknál elaszticitás modulusnak (Eolaj) is neveznek. a K értékét a gyakorlatban 1. Az energiát a gyorsulási munka jeleníti meg. Ez a kompresszibilitás az olajban oldott gázok (90 %ig) és a növekvő hőmérséklet függvényében meg növekedhet. A mozgási energia az áramlási sebességtől és a tömegtől függ. m3= 1 Nm = 1 Joule (J) Minden anyag összenyomható. akkor a Nyomási energia benne oldott gázoktól függően térfogata csökken. Precíziós alkalmazásoknál az olaj összenyomhatóságát nem szabad figyelmen kívül hagyni. 1%-a a kezdeti térfogatnak. Az összenyomhatóság mértéke a kezdeti térfogat 1. ∆V = térfogatcsökkenés.2 105 N/cm2 értékkel veszik figyelembe. Az összenyomás jellemzője a K kompresszió modulus. közelítő képletből lehet meghatározni.a nyomóenergia kicsi. amely ennek az értéknek a meghatározását mutatja. írva W = ρ •∆V egység: 1 N/m2 .0-1. ∆p = nyomásváltozás. A folyadék ilyen csekély összenyomhatósága miatt kicsi a relatív ∆V .

vezetik. amely Hőenergia ahhoz szükséges. Ez a folyadék és az elemek melegedéséhez vezet. A nyomásesés és a térfogat segítségével a hőenergia számítható. folyadékot). A hő egy része kikerül a rendszerből.(m/s)2 =l kg. hogy az az időegységre eső munkavégzés vagy energiaváltozás. hogy egy testet (ill. majd ezután visszaalakítják mechanikus teljesítménnyé. A hidraulikus teljesítmény a nyomásból és a térfogatáramból jön létre. Ennek következménye a nyomóenergia csökkenése.meghatározott hőmérsékletre felmelegítsünk. W = ∆p • V ∆p = Nyomáscsökkenés a súrlódás miatt[Pa] Egység: 1 Pa m3 = 1 N/m2 1 m3 = 1 Nm = 1 Joule (J) Teljesítmény Általában a teljesítményt úgy definiáljuk. 53 . A hidraulikus berendezésekben a súrlódás miatt az energia egy része hővé alakul. tehát a hőmérséklet lecsökken. A mechanikus teljesítmény átalakul hidraulikussá. A hidraulikus berendezésekben megkülönböztetünk mechanikus és hidraulikus teljesítményt. szállítják.m2/s2 = l Nm = l Joule (J) Hőenergia A hőenergia az az energia.W= 1 — •m •v2 2 Mozgási energia W= F • s v=sebesség [ m/s] W=m•a•S a=gyorsulás [m/s2] W= m•a 1 a • t2 2 F=m•a W = 1 m • a2 • t2 2 s = 1 a • t2 2 W = 1 m•v2 V = a •t 2 Egység: l kg.

Ennek megfelelően a hatásfok is megkülönböztethető: Térfogati hatásfok (ηv): azon veszteségeket foglalja magában. Mech telj Vill. leadott teljesítmény meghatározása Motor leadott telj. melyek a szivattyúk.telj. motorok és szelepek belső és külső résveszteségeiből adódnak. (η). A gyakorlatban megkülönböztetjük a résveszteségekből adódó térfogati teljesítmény veszteséget és a súrlódás okozta hidraulikus-mechanikus teljesítményveszteséget.telj. p = Nyomás [Pa] Q = Térfogatáram [m3/s] Hidr. Henger. 54 .A nyomásra vonatkozó képletből a nyomásra és a térfogatáramra vonatkozó kifejezések levezethetők: P=p•Q Teljesítmény P = Teljesítmény [W] = [Nm/S] Mech. mivel teljesítményveszteségek lépnek fel.motor Bemenő telj. Hatásfok Egy hidraulikus berendezés felvett teljesítménye nem egyezik meg a leadott teljesítménnyel. szivattyú Vill. Henger leadott telj. vagy motor szelepek Hidr. Hatásfok = Leadott teljesítmény Felvett teljesítmény A felvett ill.telj.telj. A leadott és felvett teljesítmény arányát hatásfoknak nevezzük.

az olaj bejut a buborékokba. hogy egy szűkületi helyen az olaj áramlási sebessége megnövekedjen. és az alábbi kavitációs effektusok léphetnek fel: 55 . Így jöhet létre a szűkületnél olyan nyomásesés. hengerek teljesítmény átalakításánál fellépő összveszteség az összhatásfokban (ηössz) jelenik meg és a következőképpen számolható: Az ábrán szemléletesen látható.13 Kavitáció Kavitáció alatt azt értjük. Ez az anyagleválás helyi nyomáscsúcsokat és gyors. hirtelen hőmérsékletnövekedést okoz. A szivattyúk. A megadott értékek tapasztalati értékek. Nyomáscsökkenés a szűkületeknél Kavitáció A szűkület után a nyomás ismét megnő. hogy egy hidraulikus berendezés hatásfokának kiszámításakor a felvett és leadott teljesítmény hogyan veendő figyelembe. szelepek vezérlő éleinél lép fel. a gyakorlatban ezeket a gyártó adatai módosíthatják.Hidraulikus-mechanikus hatásfok (ηhm): magába foglalja a szivattyúk. Gázbuborékok keletkeznek. Ha a sebességcsökkenés miatt a nyomás ismét megnő. A felvett ill. Hogyan keletkezik a nyomásletörés és a hirtelen hőmérsékletemelkedés? Mozgási energia szükséges ahhoz. motorok. amikor a munkadarab felületéről apró részecskék válnak le. motorok. Hidraulikus berendezésekben a kavitáció a szivattyúk. ami a vákuumtartományt is elérheti. A pe ≤_ -0. a leadott teljesítmény meghatározása ηössz = ηv ηhm 1. Ez a mozgási energia a nyomási energiát csökkenti. a buborékok szétpukkadnak.3 bar vákuumnál kiválik az olajban oldott levegő. hengerek súrlódásaiból adódó veszteségeket.

amely állandó térfogatáramot feltételezve az áramlási sebesség megnövekedéséhez vezet. Így az áramlás gyorsan eléri azt a kritikus sebességet. Ezt az effektust jelentős hanghatás kíséri. a levegő bennük összenyomódik. emiatt a fojtó után nyomásesés következik be. súrlódás. 1. Az energia megmaradás elve szerint egy rendszer összenergiája mindig állandó. gyakran töréséhez vezet. és ez hőfejlődéssel jár. Ez az anyag kifáradásához. Az ebben a fejezetben tárgyalt témák . De a nyomási energia a hőenergia értékével csökkent. % levegő van oldott formában. amivel a fojtás előtt rendelkezett. A fojtás utáni helyen a térfogatáram sebessége ismét felveszi azt az értéket. amelynél a lamináris állapot turbulenssé alakul. hogy a szivattyú által beszívott Fojtási hely hidraulikaolaj már tartalmaz légbuborékokat. 9 térf. Az áramlási sebesség megnövekedése miatt nő a súrlódás. A fojtási helyen az energia csökkenése miatt teljesítményveszteség keletkezik.14 Fojtási helyek Ezenkívül az is előfordulhat. a hőmérséklet és az olajfajta függvényében változik. hőfejlődés. Ha tehát a nagy áramlási sebesség miatt a mozgási energia megnő. Ez a veszteség meghatározható a nyomásveszteség és a hőmérséklet mérősével. A nyomásveszteség a következőktől függ: 56 . Ez a részarány a nyomás. teljesítmény és kavitáció . vagy nem megfelelő a hidraulikaolaj levegő kiválasztási képessége. az olaj a szükségesnél rövidebb ideig tartózkodik a tartályban. Ennek oka a keresztmetszet csökkenése. A nyomóenergia átalakul mozgási és hőenergiává. A hidraulikus rendszer levegőtartalmának különböző okai vannak: A folyadékok mindig tartalmaznak egy bizonyos levegőmennyiséget.áramlási módok. különösen a tömítetlen fojtási helyeken. A dieselmotorokhoz hasonlóan a buborékokban lévő olaj/levegőkeverék begyulladhat (Dieseleffektus). ez felmelegíti a folyadékot és növeli a hőenergiát. A szűkület utáni nagy nyomás miatt a buborékok szétpukkadnak. Ennek oka lehet a visszavezető cső hibás csatlakoztatása a tartályhoz. A hidraulikaolajokban normál atmoszférikus feltételek mellett kb. egy másik energiafajtának csökkennie kell. A hő egy része a rendszeren kívülre kerül. A levegő kívülről is bekerülhet a rendszerbe. • Az olaj/levegőkeverék öngyulladása: A levegőbuborékok szétpukkanásakor olaj áramlik a buborékokba.jelentősége különösen a fojtási helyeken nagy: A Reynolds-szám értéke fojtási helyeknél messze 2300 felett van. valamint az energia.• Nyomáscsúcsok: A keresztmetszet bővülés helyén a vezeték falából apró részecskék válnak ki.

• • • • viszkozitás áramlási sebesség fojtás alakja és hossza áramlási mód (lamináris. turbulens) Nyomásesés A Hagen-Poiseuille törvény alapján az állandók elhanyagolása után egyszerűsítve: nyomásesés nyomásletörés α = áramlási tényező AD = fojtás keresztmetszet [ m] ∆p = nyomásesés [ Pa] ρ = olaj sűrűsége [ kg/m3] Egyszerűsítve a következő összefüggés állapítható meg: Q ~ √ ∆p A fojtón átfolyó áram a nyomáskülönbségtől függ. a buborékok szétpattannak. Ha a nyomás értéke a fojtási helyen leesik a vákuumtartományba. 57 . és olajgőzzel.a keresztmetszet növekedés helyén az anyag károsodik. valamint levegővel töltött buborékok keletkeznek (kavitáció). a keresztmetszet bővülésnél a nyomás ismét megnövekszik. Ezáltal kavitációs effektusok lépnek fel . akkor a levegő kiválik az olajból. és a hidraulikaolaj öngyulladása is bekövetkezhet. Ha a fojtás után.

még különböző tulajdonságokkal rendelkező fajták vannak.a normál követelményeknek (pl. azaz az energiaátalakulásból (nyomásveszteség) keletkező hő elvezetése. hogy az ásványolaj bázisú folyadékok sérülések. ahol a tűzveszély nagy. • nyomás alatti öntőgépeknél. Olyan hidraulikus berendezésekben. a további betűk az alkalmazott adalékanyagot jelölik. hengersoroknál nem. Az ásványolaj bázisú olajtermékek helyett ezekben az esetekben vízzel vagy szintetikus olajokkal létrehozott olajkeverékeket használnak. a szóba jöhető folyadékok számát jelentősen korlátozza. A víz. 2. • erőművi turbinák szabályozó berendezéseinél. A tulajdonságokat az alapfolyadék és a kis mennyiségben belekevert adalékanyag határozza meg.2. • kovácssajtóknál. A fenti alkalmazásoknál fennáll a veszélye.2 A munkafolyadék fajtái A két csoporton belül . • korrózióvédelem. a fagyáspont. szerszámgépekben) a legmesszebbmenőkig megfelelnek. • levált anyag részecskék eltávolítása. a hígfolyósság és a kenőképesség miatt. Hidraulikaolajok A DIN 51524 és 51525 szabványok szerint a hidraulikaolajokat tulajdonságaiknak és összetételüknek megfelelően osztályba soroljuk: • Hidraulikaolaj HL • Hidraulikaolaj HLP • Hidraulikaolaj HV. 58 . • mozgó géprészek kenése. 2. a forráspont. Mivel a hidraulikus berendezések munkafolyadékaitól egyéb tulajdonságokat is megkövetelünk. Jelölésükben a H a hidraulikaolajat.: • kőszénbányákban. Az ásványolaj bázisú folyadékok – hidraulika olaj-nak nevezzük őket . vagy nehezen gyúlékony munkafolyadékok szükségesek. • jelátvitel. • a nyomáscsúcsok okozta lengések csökkentése. p1. A betűjelöléseket kiegészíti a DIN 51517 szerinti viszkozitásjelölés (ISOviszkozitásosztályok). vezetéktörések miatt az erősen felmelegedett fémrészeken meggyulladnak. Alkalmazási részarányuk igen magas. • és kohóknál. • hűtés. mint munkafolyadék alkalmazása jelentős problémákat vet fel a korrózió.Fejezet Munkafolyadék Nyomóenergia átvitelére alapvetően minden folyadék alkalmas lenne.1 A munkafolyadék feladatai A hidraulikus berendezésekben alkalmazott munkafolyadékoknak különböző feladatokat kell teljesíteni: • nyomásátvitel. ez.hidraulikaolajok és nehezen meggyulladó munkafolyadékok .

amivel egy test a folyadékban süllyed a nehézségi erő hatására. ezért a kopásvédelem csökken. A nemzetközi mértékegység szerint viszkozitás alatt a ‘kinematikus viszkozitást” értjük. az adott üzemi viszonyok támasztotta tulajdonságoknak kell megfelelniük. • jó viszkozitás-hőmérséklet viszony. Az értéket szabványos eljárásokkal határozzák meg. Ezzel széles tartományban is jó pontossággal határozható meg a viszkozitás értéke. könnyebben leszakad. kopás. vízkiválasztó képesség.Nehezen gyulladó hidraulikafolyadékok Ezeknél a hidraulika folyadékoknál megkülönböztetünk víztartalmú és vízmentes szintetikus folyadékokat. • jó öregedésállóság. A gyakorlatban a viszkozitás határok fontos szerepet játszanak: A túl kicsi viszkozitás (hígfolyósság) megnöveli a résveszteségeket. • nehezen éghető. A hidraulikaolajok legfontosabb megkülönböztető jegye a viszkozitás. DIN 51561 Vogel-Ossag-viszkoziméter. mert a csekélyebb súrlódás csökkenti a nyomás és teljesítményveszteséget. hogy milyen könnyen önthető egy folyadék. 2. Ennek ellenére előnyben részesítik a hígfolyós olajat a sűrűbbel szemben. hidegállóság. Növekvő viszkozitással a folyadék belső súrlódása nő. és a hőfejlődés okozta nyomás és teljesítményveszteség nagyobb lesz.4 Viszkozitás A viszkozitás szót körülírhatjuk úgy is. • nem túl alacsony viszkozitás (kenőfilm). A kinematikus viszkozitás meghatározásához a golyós viszkozimétert is lehet alkalmazni. További követelményeknek is meg kell a hidraulikaolajaknak felelniük: • • • • • levegő kiválasztás. A viszkozitás tehát annak a mértéke. 59 . Ezekhez az anyagtulajdonságokhoz tartoznak: • lehetőleg kis sűrűség. mint “önthetőség”. • jó viszkozitás-nyomás viszony. • csekély összenyomhatóság. a kenőfilm vékony. A szintetikus folyadékok kémiailag olyan összetételűek. 2. habképződés mentesség. p1.3 Tulajdonságok és követelmények Hogy a hidraulikaolajok a fenti feladatnak eleget tudjanak tenni.: DIN 51562: Ubblehode-viszkozimeter. hogy két szomszédos folyadékréteget egymástól elmozdítsunk.és korrózióvédelem. A kinematikus viszkozitás értékének meghatározásához a golyós viszkoziméterrel megkapott értéket a folyadék sűrűségével osztani kell. • ne károsítson más anyagokat. hogy gőzeik nem éghetők. A viszkozitás felvilágosítást nyújt egy folyadék belső súrlódásáról. azaz arról az ellenállásról. Azt a sebességet mérik. (egysége: m /s). amelyet le kell győzni ahhoz.

Ezt a viszonyt különösen 200 bar ∆p nyomásnál kell figyelembe venni. 60 . és a kenőfilm ne szakadjon le. annál nagyobb az a hőmérséklettartomány. Ez a viszony az Ubblehade viszkozitáshőmérséklet diagramban megjeleníthető.A nagy viszkozitás következménye a megnövekedett súrlódás. Az értékeket mindkét tengely logaritmusbeosztása szerint ábrázolva.hőmérséklet viszony jellemzésére általában a viszkozitási indexet (VI) alkalmazzuk. mivel a folyadékok viszkozitása a hőmérséklet függvényében változik. 350400 bar-nál a 0 bar-ra vonatkoztatott viszkozitás már megduplázódik. Ezáltal a hidegindítás és a légbuborékok kiválasztása nehezebbé válik. A viszkozitás. a mozgó hidraulikában. A munkafolyadékok Viszkozitás . annál kevésbé változik a viszkozitása ill. és fokozódik a kavitáció. amelyben az olaj alkalmazható. mint p1.hőmérséklet diagramm Ubbelohde szerint viszkozitáshőmérsékletviszonyát az alkalmazásnál figyelembe kell venni. Az alacsony viszkozitási indexű olajaknál különbséget kell tenni nyári és téli olajok között: Nyári olajok: növelt viszkozitás. amely különösen a fojtási helyeken nagymértékű nyomásveszteséget és melegedést okoz. mivel az olajok viszkozitása növekvő nyomással nagyobb lesz. ahol különböző üzemi hőmérsékletek uralkodnak. hogy a hidegindítás is sikeres legyen. egyenest kapunk. hogy az olaj ne legyen túl sűrűfolyós. A nagy viszkozitás indexű ásványolajokat széles tartományban alkalmazható olajoknak is nevezhetjük. Mindenütt alkalmazhatók. Kb. Téli olajok: alacsonyabb viszkozitás. Kiszámítása DIN ISO 2909 szerint. viszkozitás-nyomás-diagramm A hidraulikaolajok viszkozitásnyomás viszonya is nagy jelentőséggel bír. Minél nagyobb egy hidraulikaolaj viszkozitási indexe. A viszkozitás hőmérséklet diagramban a magas viszkozitási index lapos jelleggörbeként jelenik meg. hogy az olaj ne legyen hígfolyós.

a 3/2-útszeleppel (1. A kapcsolási rajz közepén látható a “berendezés-ember” kapcsolata a jelbevitel re szolgáló kézikarral. A berendezés energiaellátó részéhez tartozik a szűrő (0. valamint annak funkcióját: A Z1 -nek kell a beégetőkemence zárósapkáját felemelni. vázlata vagy sémarajza. Az ábrán látható elrendezési rajz mutatja a Z1 henger helyét. a szivattyú (0.2 Kapcsolási rajz Az elemek jelölése A kapcsolási rajz írja le egy hidraulikus berendezés működési telepítését.3). egy gép stb.3. Elrendezési rajz 3.2). Fejezet A berendezés ábrázolása A munkavégző.2).a nyomáshatároló szelep (0. valamint energiavezérlő rész a visszacsapó szeleppel (1. mind a meghajtórész a teljesítményadó részhez kapcsolódik. Belőle a szerkezeti elemek elrendezése felismerhető.1) és a nyomáshatároló szeleppel (1. A beégetőkemence hidraulikus berendezésének kapcsolási rajzát az ábra mutatja.3) és a villanymotor (0. 61 . Könnyen érthetőnek és a legfontosabbakra utalónak kell lennie.4).1). Mind az energiavezérlő rész. 3.és vezérlőelemek mozgási sorrendjének és kapcsolási állapotának egyértelmű megadásához sajátos ábrázolási módra van szükség. Ebben a hidraulikus berendezésben a meghajtórész a Z1 egyszeres működésű munkahenger. A következő ábrázolási módok lehetségesek: • Elrendezési rajz • Kapcsolási terv • Út-lépés diagram • Út-idődiagram • Funkciódiagram • Műszaki vázlat.1 Elrendezési rajz A működési rajz egy gyártóberendezés.

munkahenger átmérő/löket. és jól értelmezhetően.4 Működési diagram A munkagépek és gyártóberendezések működési sorrendjét grafikus diagram formában lehet megjeleníteni. úgyis mint motorteljesítmény. 3. Ebből eredően a kapcsolási rajzot táblázattal lehet kiegészíteni. áttekinthetően adja meg a munkagépek. Működési vázlat A következő példa egy olyan emelőberendezést mutat. amely elektromágneses útszelepekkel vezérelt: 62 .Az elemek jelölése 3. stb. Ezt a diagramot működési diagramnak nevezik.3 A készülékek műszaki adatai A kapcsolási rajzban az egyes készülékekhez gyakran megadják a DIN 24347 szerinti műszaki adatokat. gyártóberendezések elemeinek állapotát és állapotváltozásait.

vagy funkcióterv a vezérlési feladat folyamatorientált ábrázolása. Funkcióterv A működési diagramot. és a továbblépéshez szükséges valamennyi feltétel kielégítésre került.5 Működési vázlat A működési vázlat. út-idő és funkcióterveket részletesen a TP 502 tanfolyam tárgyalja.3. amelyen a vezérlés lefutása szigorúan lépésekre bontott. valamint az út-lépés. Működési vázlat megfogás forgatás elengedés visszaforgás 63 . ha az előző lépés befejeződött. Minden egyes lépés csak akkor kerül végrehajtásra.

4. Fejezet Az energiaellátó rész részegységei
Az energiaellátó egység (tápegység) a szükséges energiát biztosítja a hidraulikus berendezés számára. A legfontosabb részegységei: . . . . . . . . Hajtómotor Szivattyú Nyomáshatároló szelep Tengelykapcsoló Tartály Szűrő Hűtő Fűtés

Továbbá minden hidraulikus berendezés tartalmaz karbantartó-ellenőrző és biztonsági készülékeket, valamint vezetékeket, a hidraulikus elemekhez való csatlakozáshoz.

4.1 Hajtómotor
Egy hidraulikus berendezés meghajtása (a kéziszivattyúkon kívül) motorokkal történik (villanymotor, belsőégésű motor). A telepített hidraulikában a szivattyú szükséges mechanikus teljesítményét villanymotor, a mozgó hidraulikában belsőégésű motor adja. Nagyobb gépeknél és berendezéseknél jelentősége van a központi hidraulikának. Ekkor ez egy vagy több hidraulikus tápegységgel és egy vagy több akkumulátorral rendelkező berendezést közös nyomóvezeték táplál. A hidraulikus akkumulátor hidraulikus energiát tárol, amelyet igény esetén ad le. A nyomó-, visszafolyó- és a résolajvezetékek körvezetékek. Ezzel az építési móddal a hely és teljesítményigény csökkenthető.

4.2 Szivattyú

A hidraulikus berendezés szivattyúja a hajtómotor mechanikus energiáját hidraulikus energiává (nyomóenergia) alakítja át: A szivattyú beszívja a nyomófolyadékot és azt a vezetékrendszerbe továbbítja. Az áramló folyadékkal szembenálló ellenállások miatt a rendszerben létrejön a nyomás. A nyomás nagyságát az összellenállás határozza meg, ez a külső és belső ellenállásokból és a térfogatáramból tevődik össze. . . Külső ellenállások: a hasznos terhelésből és a mechanikus súrlódásból erednek, ezekhez járulhat még a statikus terhelés és a gyorsító erő. Belső ellenállások: a vezetékek és elemek összsúrlódása okozza, létrehozójuk a folyadéksúrlódásos valamint az áramlási veszteségek (fojtási helyek). A hidraulikus rendszer folyadéknyomását tehát nem a szivattyú határozza meg, hanem az az ellenállásoknak megfelelően jön létre, mégpedig különleges esetben olyan nagy is lehet, hogy az elem törését is okozhatja. Ez a gyakorlatban elkerülhető, mert közvetlenül a szivattyú után, vagy a szivattyúházba biztonsági szelepként egy nyomáshatároló szelepet építenek, amely értékét a szivattyú sajátosságainak megfelelően állítják be.

A szivattyúkat az alábbi névleges adatok jellemzik:

64

Munkatérfogat A V munkatérfogat (szállítási és lökettérfogatnak is nevezik) a szivattyú nagyságának egyik mértéke. Jelenti azt a folyadéktérfogatot, amelyet a szivattyú fordulatonként (ill. löketenként) szállít. A percenként szállított folyadék térfogat a Q térfogatáram. A V kiszorítási térfogatból és az n fordulatszámból határozható meg: Q=n•V Példa: Egy fogaskerékszivattyú szállítási hozamának meghatározása. Adatok: Fordulatszám n = 1450 min1 munkatérfogat V = 2,8 cm3 (fordulatonként) Keresett: Térfogatáram Q Q =n V Q = 1450 min1 2,8 cm3 Q = 4060 cm3 Q = 4060 cm3 min Q = 4,06 dm3 = 4,06 l/min min Üzemi nyomás A szivattyúk felhasználásánál jelentősége van az üzemi nyomásnak. Azt a nyomáscsúcsot adják meg, amely csak igen rövid ideig léphet fel (ld. ábra) anélkül, hogy a szivattyú idő előtti tönkremenetelét okozná. Üzemi nyomás

Néhány szivattyúba biztonsági okokból nyomáshatároló szelepet építenek be. Az üzemi fordulatszám a szivattyúk kiválasztásának egyik fontos kritériuma, mivel egy szivattyú Q szállítási mennyisége az n fordulatszám függvénye. Sok szivattyú csak egy meghatározott fordulatszám tartományban járatható és tilos őket álló állapotban terhelni. A szivattyúk használatos fordulatszáma n = 1500 mm1, mivel a szivattyút általában háromfázisú aszinkronmotorok hajtják meg, és ezek fordulatszáma a hálózati frekvenciától függ.

65

A szivattyúk a mechanikus teljesítményt hidraulikus teljesítménnyé alakítják át, eközben teljesítmény veszteségek keletkeznek, ennek mértékét a hatásfok fejezi ki. A szivattyúk összhatásfokának kiszámításakor a térfogati (ηv) és a hidraulikus-mechanikus (ηhm) hatásfokot is figyelembe kell venni. Így: ηössz = ηv ηhm A szivattyúk megítéléséhez a gyakorlatban jelleggörbéket használnak. A VDI irányelvek 3279 alapján különböző jelölések létezhetnek, Pl. -térfogat áramra Q -teljesítményre P -és a hatásfokra η a nyomás függvényében, állandó fordulatszámnál. A nyomás függvényében ábrázolt térfogat áramot a szivattyú jelleggörbéjének nevezzük. A szivattyú jelleggörbéje megmutatja, hogy az effektív szállítási mennyiség (Qeff) a létrejövő nyomás függvényében csökken. A hatásos szállítási mennyiséget (Qw) akkor kapjuk meg, ha a szivattyú résolajmennyiségét (QL) is figyelembe veszzük. Egy csekély résolajmennyiség a szivattyúban a kenéshez szükséges ! A szivattyú jelleggörbéjéből kiolvasható: -p = O esetén a szivattyú a teljes mennyiséget Q szállítja. -p > O esetén a Q a szivattyú résolajvesztesége miatt kisebb. -A jelleggörbe formája felvilágosítást ad a szivattyú térfogati hatásfokáról (ηv) Szivattyú jelleggörbéje

Az ábra mutatja egy új és egy elhasználódott (hibás) szivattyú jelleggörbéjét: A szállított térfogat alapján a hidraulika szivattyúk három alaptípusát különböztetjük meg: . . . Állandó munkatérfogatú szivattyúk Változtatható munkatérfogatú szivattyúk Önszabályozó szivattyúk: a nyomás, a térfogatáram ill. a teljesítmény szabályozása, szabályozott szállítási mennyiség.

A hidraulikaszivattyúk felépítése különböző, de mindegyik a térfogat kiszorítás elve szerint működik. A munkafolyadék kiszorítása a munkavégző elem felé történhet pl. dugattyúkkal, lapátokkal, csavarorsóval vagy fogaskerékkel.

66

töréseket okozna. Ott a kerekek fogainak és fogárkainak találkozása miatt a folyadék kisajtolódik a szívótér fog és fogárok létrehozta térből. nem változtatható. és ez zajokat. Az S szivattyútár a tartállyal van összekötve. a szívóvezetékekben megengedett csekélyebb áramlási sebességek miatt nagyobb. változtatható. mert az az effektív és az elvileg lehetséges térfogatáram viszonyának jellemzője.Szivattyúk csoportosítása Hidroszivattyúk Fogaskerekes Külső fogazású Belső fogazású Fogasgyűrüs Lapátos Belső foly. a fogaskerekek fedése. A veszteségeket a térfogati hatásfok mutathatja meg. A munkafolyadék beömlik ebbe a térbe és a ház fala mentén a P nyomótérbe kerül. akkor ott térfogat növekedés jön létre. A szívótér. Ezt egy kis csatorna a nyomótérbe vezeti.és nyomótér közötti közbenső térben (fog-fogárok) bepréselt folyadék keletkezik. a viszkozitás és a fordulatszám határozza meg. erre érvényes: 67 . vagy önszabályozó Hidraulika szivattyú: fogaskerékszivattyú A fogaskerékszivattyúk állandó munkatérfogatú szivattyúk. A nyomótér fogaskerékszivattyú az alábbi elvek szerint működik: Az egyik fogaskerék a hajtott. ha a hajtott forgó mozgást végez.szállítású Dugattyús Soros dugattyús Radiáldugattyús Axiáldugattyús Állandó munkatérfogatú Állandó. A túl kicsi szívóvezeték keresztmetszet következménye a nagyobb áramlási sebesség lenne. mert a kiszorított térfogat. A szivattyú résolaj mennyiségét a rések nagysága (szivattyúház. A fogaskerékszivattyú az ábrán metszeti A fogaskerékszivattyú elvi ábrája ábrázolásban jelenik meg. A szívó. a másik a fogazás miatt elforog. Ha egy fog egy fogárokból kilép.szállítású Külső foly. amely vákuumot okoz a szívótérben. mint a nyomótér. és a vezetékbe kerül. amit a fogárok határoz meg. fogfejek és fogoldal felületek között). mert a bezárt olaj összenyomásakor nyomáscsúcsok lépnének fel.

Mivel a szívótérben a szíváskor vákuum uralkodik. Mindkét készülékre csillapítást fejt ki.V = Q/A Ebből azt lehetne kiszámítani. ennek növekedésekor felléphet a kavitáció. és ez nyomáscsökkenést okozna a szívótérben. A tengely-kapcsolók viszik át a motor által létrehozott forgatónyomatékot a szivattyúra. A szivattyúk helyes kiválasztásánál és alkalmazásánál az ismertetett névleges adatokat és jelleggörbének nagy jelentősége van. hogy a nyomóenergia mozgási energiává és hőenergiává alakulna át. Az alábbi táblázatban a leginkább használatos szivattyúk névleges adatai találhatók. A tengelykapcsolók továbbá kiegyenlítik a motor és szivattyú egytengelyűségi hibáját.-ben találhatók meg. A többi hidroszivattyú adatai a VDI-irányelvek 3279. Szivattyú paraméterek Építési mód Ford.3 Tengelykapcsoló Tengelykapcsoló köti össze a tápegységben a motort és a szivattyút. 68 . Egy idő után a szivattyú a kavitációs effektusok miatt meghibásodhatna. Névleges ÖsszhatásTartómány nyomás fok Külső fogaskerekes belső fogaskerekes Cavarszivattyú Lapátos szivattyú Axiáldugattyús Radiáldugattyús 4. Ezzel elkerülhető.sz. Munkatérf. hogy a motor fordulatszám ingadozásai a szivattyúra és a szivattyú nyomáscsúcsai a motorra hatással legyenek. Ennek következménye lenne. hogy konstans térfogatáramnál és kisebb keresztmetszetnél az áramlási sebesség megnőne.

. vagy több szivattyú. Benne létrejön a levegő. . műanyagtárcsás fém hasított tengelykapcsolók. beöntő Szintjelző Max. Mivel a mozgó hidraulikánál a tartályok hely. fogazott íves tengelykapcsolók . megengedett folyadékhőmérséklettel -a folyadéktérfogat max. légszűrővel . 15 % térfogat kell bekalkulálni. Tisztító nyílás Szintjelző Min. szívókamra Visszafolyás Szivattyúegység szívócső . 69 . Elvezeti a veszteségi hőt. ezt a felhasználók (henger. a szélesek a levegő kiválasztáshoz.Példák: . tárolók stb. A telepített berendezések tartálynagyságának meghatározásánál irányértékként a szivattyú 3-5 perc alatt szállított folyadéktérfogatát lehet figyelembe venni. összefüggésben a max. lehetséges különbségétől. a hűtést önmaguk nem tudják ellátni (külső hűtés szükséges).és súly okok miatt kisebbek. Leeresztő csavar Visszaf. Ezen felül egy kb. A tartály alakja A magasabb tartályok kedvezőbbek a hőelvezetéshez. tárolók) feltöltése és ürítése határozza meg -az alkalmazási helytől -a benne lévő folyadék kicserélődési idejétől. A tartály nagysága függ: -a szivattyú szállítási mennyiségétől . víz és a szilárd anyagok kiválasztása. 4.és visszafolyó vezeték Lehetőleg a legmesszebb legyenek egymástól és a vezetékek vége a legkisebb olajszint alatt legyen. Szívó. Ráépíthető egy. mint szelepek. gumidugós tengelykapcsolók . az üzemelésből adódó hőfejlődéstől. ami a szintingadozások kiegyenlítését szolgálja. a meghajtómotor. Befogadja és tárolja a berendezés üzeméhez szükséges nyomófolyadékot. valamint a további hidraulikaelemek.4 Tartály Egy hidraulikus berendezés Olajtartály(tank) tartálya több feladatnak tesz Szellőzés eleget.kamra terelőlemez A korábban részletezett feladatokból adódnak a tartály felszereléseinél figyelembe veendő irányelvek.

Szennyezett olaj hatásai Túlnyomás Vákuum A munkafolyadék szennyeződése az alábbiakból tevődik össze: -Az üzembe helyezéskor keletkező szennyeződés: fémrészecskék. Levegő be. piszok tömítésdarabkák. és a szűrés hatását egy szennyeződésjelzőn ellenőrizni lehessen.és a levegő kiválasztást. 70 . Ezért a betöltőnyílás zárófedelébe levegőszűrőt építenek be. A szűrő kiválasztása és elrendezése főleg az alkalmazott hidraulikaelemek szennyeződés érzékenységének feleljen meg. hogy a szívóvezetékben kavitáció lépjen fel.és visszafolyó teret. Ezért ezeknél a tartályoknál kevesebb probléma van a szennyeződéssel. valamint a munkafolyadék idő előtti öregedésével.a víz . szenny behatolása a tömítéseken és a tartály levegőző nyílásán keresztül. amit a levegő és vízfelvétel okoz. 4. A szűrő feladata az.5 Szűrő A hidraulikus berendezés beépített szűrőinek a jó működés és az elemek élettartama szempontjából van nagy jelentősége. elvezetése (légszűrő) Az ingadozó olajszint miatti nyomáskiegyenlítés miatt a tartályba a levegő be-ill. A szűrésnek a szükségletnek megfelelő finomságúnak kell lennie. öntőhomok. szennyezett folyadék (már így szállított). hogy ezáltal az elemeket a túlságosan nagymértékű kopástól védje.Hullámtörő.ill. hogy a leülepedett iszap és víz leereszthető legyen. a folyadék utántöltésekor vagy cseréjekor. valamelyik elem cseréjekor. tömlőcseréknél. A berendezés üzembe helyezése előtt gyakran egy olcsó szűrőn öblítik át a rendszert. hegesztési cseppek. Az előfeszítés megakadályozza.és csillapítólemez Ez választja el egymástól a szívó. hogy ezeket a szennyeződéseket egy elviselhető értékre csökkentse.ill. Fenéklemez A leeresztő csonk felé ejtenie kel. elvezetése zárt tartályoknál. -Üzemelés közbeni szennyeződés: kopás. elvezetése szükséges. ez egy gázpárnával (nitrogén) előfeszített. por. a mozgó hidraulikánál alkalmazottaknál. Továbbá megnöveli az olaj tartózkodási idejét a tartályban. mert a tartályban túlnyomás uralkodik. festék. A levegő be. pl. elmarad. A tömített tartályokban flexibilis légzsák van. és így kedvezőbbé teszi a szennyeződés .

Érzékeny nagyteljesítményű vezérlő.40 Visszafolyóági szűrés A visszafolyóági szűrőket közvetlenül a tartályba építik. robotok és szerszámgépek. hogy a nagyobb szelepek ütésszerű nyitásakor fellépő nyomáscsúcsoknak ellenálljanak. Nagy értékű ipari hidraulikus rendszerek nagy üzembiztonsággal. hogy a szűrő befolyási oldalán 10 x több 50 µm-nél nagyobb részecske található. hogy hányszor több a meghatározott méretnél nagyobb részecske található a szűrő befolyási oldalán.és szabályozó berendezések a nagynyomású tartományban: gyakran a légiközlekedés. mint az elfolyási oldalon. Alacsonynyomású rendszerek nagy résekkel. vagy korlátozott élettartamú berendezések. . Ha ezek a visszafolyó részáramok nincsenek egy közös gyűjtővezetékbe vezetve. közepes pórustávolság egy szűrőeszköz Gauss-eloszlás szerinti átlagos pórusméretének mértéke. Általános hidraulika és mobilhidraulika. . igen érzékeny rendszerek finom szennyeződése ellen.A szennyeződéseket µm-ben mérik. a visszafolyóági teljesítményszűrőket a visszafolyó vezetékbe építik be. akkor a részáramhoz is lehet szűrőt alkalmazni (mellékáramban). 71 . nominális szűrési finomság a nominális pórusméreteknek megfelelő részecskéket többszöri átáramlásnál visszatartja.25 20 . Javasolt szűrő finomság x m –ben β x = 100-nál 1-2 A hidraulikus berendezés Kalkulálhatóan igen magas megbízhatóságú. vagy azokat egy gyorsan nyitó by-pass szelepen keresztül közvetlenül a tartályba vezessék. A szűrőháznak és a szűrőelemnek olyan kivitelűnek kell lennie. amely éppen még átmegy a szűrőn. A visszafolyóági szűrés olcsóbb. és ennek megfelelően adják meg a szűrő finomságát. mint az elfolyási oldalon Példa β50 = 10 azt jelenti. Megkülönböztetünk: . 2-5 5 . A teljes visszafolyó olajmennyiségnek át kell haladnia a szűrőn. A nehézipar alacsonynyomású rendszerei.10 10 . elsősorban légiközlekedés vagy laboratóriumi feltételek. közepes nagyságrend.20 15 . abszolút szűrési finomság megadja annak a legnagyobb részecskének a méretét. és az egyes elemek tervezett élettartamával. β-érték megadja. . mint a nagynyomású szűrés.

Fontos jellemző adatok: Üzemi nyomás: max 420 bar Folyadékáram: max 330 l/min Szűrési finomság: 3 . ennek megfelelően stabilnak kell lennie. a szívóági szűrőket by-pass szeleppel szerelik fel. Szívóági szűrő Ez a szűrő a szivattyú szívóvezetékében van elhelyezve. ami a kavitációhoz vezet. annál inkább egy eltömődésjelzőt. Azért. Csak szűrt folyadék kerül a berendezésbe. a szivattyú nyomócsatlakozásánál. 72 . By-pass-t nem tartalmazhat.06-0. hogy a szívási nehézségek ne lépjenek fel. hogy a berendezést ki kellene kapcsolni.5 µm Megengedett nyomáskülönbség ∆p: max.25 µm megengedett nyomáskülönbség ∆p: a szűrő elem építési módja szerint kb. Mivel ez a szűrő a maximális üzemi nyomást felveszi. ezáltal a munkafolyadék a tartályból a szűrőn keresztül folyik. 200 bar a szűrőelem építési módja szerint. Az elszennyeződött szűrő kivétele előtt át lehet kapcsolni a másik szűrőre.1 mm-es részecskék is átjuthatnak rajtuk. anélkül. Ekkor 2 szűrőt párhuzamosan kapcsolnak. 70 bar. szelepek vagy áramlásszabályozók előtt. Ezek a szűrők csekély szűrőhatást mutatnak.Fontos jellemző értékek: Üzemi nyomás: építési mód függvénye max. Szívóági szűrő by-pass-al amelyeknél a tartályban nem szavatolható a munkafolyadék szükséges tisztasága. Továbbá megnehezítik a szivattyú szívómunkáját a magasabb nyomásesés. mert még 0. 30 bar Térfogatáram: 1300 l/min (a szűrő a tartályba építve) 3900 l/min (nagy állóhelyzetű szűrők csővezetékbe építve) Szűrési finomság: 10 . pl. Nyomóági szűrő A nyomóági szűrőt egy hidraulikus berendezés nyomóvezetékébe építik be a szennyeződés-érzékeny hidraulikus elemek előtt. Ez a szűrő csupán a szivattyút védi. Átkapcsolható szűrőegység A szűrőkarbantartáskor az állásidő elkerülésére dupla szűrőket alkalmaznak. vagy a szűrő megnövekedett szennyezettségi foka miatt. Fontos jellemző adatok: Szűrőfinomság: 60-100 µm Ezt a szűrőt főleg olyan berendezésekben alkalmazzák. Ezen okok miatt nem készítik ezeket a szűrőket finomabbra. mert akkor a szivattyúnál vákuum léphetne fel.

radiál-. nyomás-áramlásmin. -Visszafolyóági vez.és nyomóági szűrést . Ajánlott szűrési finomság Szűrőelrendezés az áramkörben Teljeáramú szűrés: Névleges szűrő finomság mikronban. Mellékáramú szűrést: a szállított folyadékáram csak egy részének a szűrése. (póltólagos) Részáram szűrése: min. Főáramú szűrést: visszafolyó-. út-.: 63 Közepes fordulatú hidromotorok Visszafolyó vezeték min. és/vagy nyomóági vez. Munkah. Főáramú szűrés Mellékáramú szűrés Visszafolyóági Szívóági Nyomóági Mellékáramú szűrés A két ábrán a különböző szűrőberendezéseket mutattuk be.. A legkedvezőbb elrendezés mindenekelőtt a védendő elemszennyezés érzékenységétől. szívó.: 63 Szivóvezeték: zárórószelepek.:25 (10) -Fogaskerék. a munkafolyadék szennyezettségi fokától és a költségektől függ.: min.:25 73 .: 25 -Alacsonynyomású vezetők: min.: dugattyús gépek. Megkülönböztetünk .A szűrő elhelyezése A berendezésen belül a hidraulikus szűrők különböző helyeken lehetnek.

A szűrő elszennyeződése a rajta létrejövő nyomáseséssel mérhető. hogy a hőmérséklet a szükséges határokon belül maradjon. Vagy a dugattyú útja közvetlenül látható. Léghűtő: A nyomófolyadék a vízág elhagyása után csőkígyón folyik keresztül. A magas hőmérséklet az olaj viszkozitását megengedhetetlen értékre csökkenti. 4. nincsenek zavaró zajok Hátrány: Magasabb üzemeltetési költségek (hűtőanyag) szennyeződés. korrózió léphet fel. a súrlódás miatt energiaveszteség lép fel. A kijelzésre több lehetőség van. hogy a szűrőhatás egy eltömődésjelzővel Eltömődésjelző ellenőrizhető legyen. Vízhűtő: max. a csöveket hűtőanyaggal hűtik Előny: Nagyobb veszteségi teljesítmények vihetők el. hogy a berendezésben keletkező hőt kielégítően elvezesse. Léghűtő: max. . Ezáltal a nyomófolyadék felmelegszik. A következő hűtőberendezések léteznek: . Növekvő szennyezéssel nő a nyomás a szűrő előtt. a csővezetékek és egyéb elemek a környezetnek leadják. mivel a tartály túl kicsi ahhoz. Megrövidíti a tömítések élettartamát is. A hő egy részét az olajtartály.6 Hűtő Hidraulikus berendezésekben. Ez a nyomás egy rugóterhelésű dugattyúra hat. . Ha a berendezés hűtőteljesítménye nem elegendő. Növekvő nyomás a dugattyút a rugóerővel szemben eltolja. akkor a hűtőhöz termosztátot kapcsolnak. és ez az olaj idő előtti öregedését okozza. A mozgó hidraulikában majdnem mindig külön hűtő szükséges. 35° C hőmérsékletkülönbség lehetséges. vagy ezt az utat villamos érintkező segítségével villamos vagy optikus kijelzőre viszik. Olajhűtés léghűtéses hűtőgéppel: ha nagy hőmennyiséget kell elvezetni.Eltömődésjelző Fontos. ha a folyadék a vezetékeken és az elemeken átfolyik. Az üzemi hőmérséklet 50°-60° C-nál nem lehet magasabb. 25° C hőmérsékletkülönbség lehetséges. Léghűtő (Lángerer & Reich cég) 74 . amelyet ventillátor hűt Előny: alacsony üzemi visszafolyóág egyszerű szerelés Hátrány: zavaró zaj Vízhűtő A csövekben áramlik az olaj.

A nyomófolyadék felmelegítésére és előmelegítésére fűtőpatronokat és áramlásos előmelegítőket használnak. Ennek célja.Vízhűtő (Lángerer & Reich cég) 4.berendezés: 35-55 °C az olajtartályban Mozgatható: 45-65 °C az olajtartályban 75 . hogy a berendezés indításakor a nyomófolyadék viszkozitása gyorsan az optimális legyen. Túl magas viszkozitás esetén (sűrűfolyósság) a megnövekedett súrlódás és kavitáció gyorsabb elhasználódást okoz.7 Fűtő Az optimális üzemi hőmérséklet gyors eléréséhez gyakran fűtés szükséges. Fűtőpatron (Lángerer & Reich cég) Kívánatos folyadékhőmérséklet Stac.

sebesség vagy fordulatszám valamint a mozgásirány . Egy 4/2 útszelep NG6 p-Q-jelleggörbéje Max. 30. 5.: 20-230 mm2/s (c/St) Munkafolyadék hőmérséklettartomány: Pl. 100. berendezéseket működteti.erő vagy forgatónyomaték.: 10°-80°C Az ülékes szelepek néhány fajtájánál a működtető erő a nyomástól és a felülettől függően igen nagy is lehet. 25. ha az a szelepen átáramlik (olajviszkozitás 35 mm2 /s 40° C-nál). 32. és az áramlási irányt. 6.1 Névleges érték A szelepek névleges értékeit a következő jellemző adatok határozzák meg: Névleges nagyság NG: Névleges átmérő mm-ben 4. Hogy a fogyasztó a tőle várt értékeket . 500. 400. Névleges nyomás ND: (Üzemi nyomás) Az a nyomás bar-ban (Pascal). 63. a csővezetékekbe energiavezérlő elemeket. 16. 100. melyeket karos áttétellel vagy elővezérléssel lehet legyőzni. amely a meghatározott üzemelési feltételek mellett a hidraulikus elemeket. 200. Ennek elkerüléséhez a szelepnél nyomáskiegyenlítést kell létrehozni (jobboldali ábra). amely az általa okozott nyomásveszteségnél a szelepen át tud áramolni. Fejezet Szelepek A hidraulikus berendezésekben a szivattyú és a fogyasztó között az energiaátvitel megfelelő csővezetékekben történik. a térfogatáramot. 50. 10. 102. és hogy a berendezésre előírt üzemi feltételek tartósan fennmaradjanak.nyújtani tudja. 315. 250. Névleges folyadékáram Qn: Az az olajmennyiség (l/perc). 52. Ezen túl minden szelep egy ellenállást hoz létre. 630. 40. Ezek a szelepek vezérlik vagy szabályozzák a nyomást. 76 . 160. 82. amely p=1 bar nyomásveszteséget okoz. folyadékáram Qmax: Az a legnagyobb olajmennyiség (l/perc). 40. szelepeket építenek be.5. Legtöbb esetben ennek ellenére sem lehetséges az ülékes szelepeket nyomáskiegyenlítettre konstruálni. Ezért a működtetéshez nagy erők szükségesek. Viszkozitástartomány: Pl. A VDMA 24312 szerint nyomássor: 25. 20. 63. 22.

Működtető erő

A szelep vezérlőéleit az olajáram megtisztítja a szennyező részecskéktől (öntisztítási effektus). Ezért az ülékes szelepek relatíven szennyeződés érzéketlenek. Ha mégis egy kis piszokdarab kerül az ülékre, a szelep nem zár teljesen. Ez kavitációt okoz. A szelepeket különböző szempontok szerint osztályozzák: . felépítés . építési mód . működtetés módja. A hidraulikus berendezésekben a feladatoknak megfelelően alkalmazunk . nyomásirányító szelepeket . útszelepeket . zárószelepeket . áramirányító szelepeket. Ülékes szelep Tolattyús szelep

5.2 Építési mód
Építési mód szerint ülékes és tolattyús szelepeket különböztetünk meg. Továbbá jelentősége van a szelepek átváltási viszonyaira az átfedésnek és a vezérlőél geometriának.

5.3 Ülékes szelepek
Ülékes szelepeknél golyó, kúp vagy ritkán tányér alakú a zárótest, amelyet egy rugó az ülékre nyom. Ezek a szelepek jól zárnak.

77

Az ülékes elv alkalmazásakor egy készülék egy vezérlőelemével legfeljebb három út nyitható ill. zárható. A túlfedés negatív. Ez azt jelenti, ha egy szelepnek háromnál több átfolyási útja van, akkor azt több vezérlőelemből kell felépíteni. Egy ülékes konstrukciójú 4/2-útszelep belső áll. Ülékes szelepek Szelepfajta
Golyós-ülékes

Elönyök-hátrányok/alkalmazás
Egyszerű gyártás, a golyó az áramlásban hajlamos berezegni. -visszacsapószelep

Kúpos-ülékes

A kúp gyártásakor nagy pontossági igény, jó tömítési tulajdonság -útszelepek

Tányérosülékes

Csak kis mozgástartómányóknál -zárószelepek

5.4 Tolattyúelv
Megkülönböztetünk hosszanti és forgótolattyús szelepeket. A forgótolattyús szelep egy vagy több tolattyúból áll, ezek egy hengeres furatban forognak. Forgótolattyús szelep Beépítési mérete kisebb a hengertolattyús szelepeknél, ha útszelepként alkalmazzuk

A hosszanti tolattyús szelep egy vagy több egymással összefüggő tolattyúból áll, melyek egy hengeres furatban axiális irányban mozognak. Tolattyús szelepekkel ezen tolattyúk mozgatásával tetszőlegesen sok csatlakozó csatorna nyitható, egymással összeköthető, vagy zárható. Ezzel az elvvel mint a 3-utas nyomáscsökkentő 6/4-es útszelep szelep, mint a 6/4-es útszelep megvalósítható.

78

A tolattyú túlfedését annak minden egyes vezérlőélénél az alkalmazásnak megfelelően lehet kialakítani. A hosszirányú tolattyús szelepnél a működtetésnek csak a súrlódást és a rugóerőt kell legyőznie. A létrejövő nyomás okozta erők a szemközti felületeken kiegyenlítődnek. Működtető erő A tolattyút illesztési játékkal kell beépíteni. Az illesztési játék következménye az állandó résáram, ami térfogatveszteséget okoz a szelepnél. Azért, hogy a tolattyú ne szoruljon a furat falának palástfelületén körbefutó hornyokat hoztak létre. A tolattyú eltolásakor csak folyadéksúrlódás lép fel.

A szennyezett hidraulikaolajból szennyrészecskék kerülnek a tolattyú és a furat közé. Hatásuk olyan, mint a dörzspapíré, és megnövelik a furatot. Ennek a résolaj növekedés a következménye. Tolattyú elv - résolaj - szennyezésérzékeny - többállású szelepek egyszerű összeállítása - nyomáskiegyenlítés - nagy működtetési út Ülékes elv - szivárgásmentes zárás - szennyezésérzéketélen - többállású szelepek összeállítása költséges -a nyomáskiegyenlítést meg kell oldani -rövid működtetési út

5.5 Tolattyútúlfedés
Egy szelep átváltási viselkedését a tolattyú túlfedése határozza meg. Megkülönböztetünk pozitív, negatív és nulla túlfedést. Egy vezérlőtolattyúnál az egyes vezérlőéleknél a túlfedés más-más lehet. Tolattyútúlfedések

79

a nyomás nem omlik össze (fontos az akkumulátorral rendelkező berendezéseknél). Többállású szelepeknél. rövid kapcsolási utaknál fontos. . mielőtt a nyomóágba a szivattyúval összeköttetésbe kerül. . nulla túlfedés: él az élen. a nyomáscsúcsok miatt átváltási ütések. . specifikus alkalmazásoknál egy szelepen belül a túlfedések különbözők lehetnek. pozitív túlfedés: átváltáskor rövid ideig az összes csatlakozás egymástól el van választva. kemény átváltás. 80 . . Ezáltal a túlfedéseket a kívánt követelményekhez illesztik. határozott. a nyomás rövid ideig leesik (a teher süllyed). negatív túlfedés: átváltáskor rövid ideig az összes csatlakozás egymással össze van kötve. A túlfedésnek a szelepek minden fajtájánál jelentősége van. Javításkor azonban ügyelni kell arra. majd ezután az elem lefolyóága a tartállyal. hogy az új tolattyú ugyanazon túlfedésekkel rendelkezzen. a nyomás előnyben részesítése: a szivattyú először a munkavégző elemmel kerül összekötésre.A tolattyútúlfedés a tolattyú illesztési játéka mellett a résolajmennyiség meghatározó tényezője. Gyors átváltásnál. A mindenkor legkedvezőbb túlfedést az alkalmazási viszonyokhoz választják meg: . a visszafolyóág előnyben részesítése: az elem visszafolyóága kapcsolódik először a tartályhoz.

1 Nyomáshatároló szelepek (DBV) A nyomáshatároló szelepek ülékes vagy tolattyús felépítésűek lehetnek. egy tömítőelemet a bemeneti csatlakozóhoz nyom vagy egy tolattyút tol a tartálycsatlakozó nyíláshoz. Nyomáscsökkentő szelepek Ezek a szelepek redukálják változó nagyságú bemeneti nyomásnál a kimeneti nyomást. . A vezérlőnyomás lekérdezése a szelep (P) bemenetén történik. Nyugalmi helyzetben egy nyomórúgó . 2-útas nyomáscsökkentő szelep 3-útas nyomáscsökkentő szelep 6. Nyomáshatároló szelepek . Az ábrán láthatók a nyomásirányító szelepek jelölései. és annak egy részében a nyomást vezéreljék és szabályozzák. Nyomáshatároló szelep (metszeti ábra) Nyomáshatároló szelep (kapcsolási rajz) 81 . A vezérlőnyomás lekérdezése a szelep kimenetén történik. Nyomáshatároló szelepek Ezekkel a szelepekkel állítják be és korlátozzák egy berendezés nyomását. Nyomásirányító szelepek .6 Fejezet Nyomásirányító szelepek A nyomásirányító szelepek feladata. hogy a hidraulikus berendezésben.

akkor a szelep nyitni kezd. Ezzel elkerülhetők azok a károsodások. hogy azt a túlterheléstől védje. (a rugóerő ellen). amelyet a bemeneti nyomás hoz létre. és egy útszelep a fogyasztó csatlakozását ütésszerűen zárja. a szivattyúnál van beépítve azért. amivel a szelep mozgó eleme az ülékhez van nyomva. Az útszelep zárásakor a hengernél a nyomás leépül. A bemutatott kapcsolási terven a szivattyú teljes szállítási mennyisége a legmagasabb nyomáson folyik a tartályba a nyomáshatároló szelepen keresztül. Csak vészesetekben nyit. nyomáshatároló szelepek csillapítással és tehermentesítéssel.rajz) Nyomáshatároló szelep csillapítással (metszeti megjelenítés) Nyomáshatároló szelepeket alkalmaznak: . Az ebből eredő erőt a rugóerőhöz hozzá kell számítani. A kimenet utáni ellenállások (tartályhoz menő vezeték. visszafolyóági szűrő vagy más) az A2 felületre hatnak.A nyomáshatároló szelepek a kővetkező elv alapján működnek: A bemeneti nyomás (p) a szelep mozgó elemének felületére hat. mígnem a szivattyú teljes szállítási mennyisége a tartályba folyik. . 82 . A nyomáshatároló szelepekbe gyakran építenek be . Ha a bemenő nyomás tovább nő. Egy csillapítatlan szelep ütésszerűen zárna. Azt a rugóerőt. A csillapítás hatása: . Nyomásütések akkor keletkeznek. amelyek nyomásütésekből adódhatnak (a szelepek lágy működése). a csillapított nyomáshatároló szelep lassan zár. Biztonsági szelepként Egy nyomáshatároló szelepet biztonsági szelepnek is neveznek. Ezt a szelepet a szivattyú maximális nyomására állítják be. a szelep oly mértékig nyit. Ekkor az átáramló folyadékmennyiség egy része a tartályba folyik.a nyomásingadozások elkerülésére csillapítódugattyúkat vagy fojtókat. Nyomáshatároló szelep (kapcs. állítani lehet. A szelep kimenő oldala nyomásra nézve kiegyenlített lehet. és létrehozza az F = p1 . ld. és nyomáscsúcsok léphetnének fel. Ha nő az erő. gyors nyitás a szelep lassú zárása. ha a szivattyú a hidraulikaolajat csaknem nyomásmentes állapotban a hidraulikakörbe továbbítja. A1 erőt. ha az pl.

A szelepnek nyomáskiegyenlítettnek és a tankágának terhelhetőnek kell lennie.. Nyomáshatároló szelep. Követő szelepként (rákapcsoló szelep. Rendszernyomás és biztonsági szelep 100 bar Fékezőszelep A következő ábra ülékes kivitelű csillapított nyomáshatároló szelepet mutat. belső vezérlésű. Ellentartó szelepként Húzóerőkkel szemben ezek a szelepek jelentik a tehetetlenségi tömeget. nyomásrákapcsoló szelep) A beállított nyomás túllépésekor további felhasználókat kapcsolnak rá a rendszerre. Az ülékes vagy tolattyús kialakítású nyomáshatároló szelepek követő szelepként csak akkor alkalmazhatók. Vannak belső és külső vezérlésű nyomáshatároló szelepek. ha a szelep nyomáskiegyenlített. Fékező szelepként Gátolja azoknak a nyomáscsúcsoknak a kialakulását. . csillapítással 83 . melyek az útszelep hirtelen zárásakor a tömegtehetetlenségi erők következtében lépnek fel. és a tankág terhelése nincs befolyással a nyitási karakterisztikára. Alkalmazási példa: fékező szelep .

Előfeszítő szelepek A hidraulikakörben egy adott nyomásszintet állandó értéken tartanak. . Tipikus példa: egy két-szivattyús rendszerben az kisnyomású szivattyút a lekapcsolószelep segítségével a beállított nyomás elérésekor a nagynyomású szivattyúszelep segítségével a beállított nyomás elérésekor a nagynyomású szivattyúról a tartályra kapcsolják.visszacsapó szeleppel történő . Ennek a résznek .Nyomáshatároló szelep. Alkalmazási példa: előfeszítő szelep Előfeszítő szelep 20 bar Bizton. akkor is. szelep 160 bar Rendszernyomás 100 bar 84 . Nyomáslekapcsoló szelepek A beállított nyomás túllépésekor a hidraulikakör egy részét a tartályra kapcsolják.leválasztása mellett a rendszer maradék része tovább működik. külső vezérlésű . ha a kör egy részében a nyomás leesik.

amely egy hengert hajt meg. míg az erőegyensúly be nem áll. A nyomáscsökkentő működésmódját ezért egy olyan példán magyarázzuk. amely a hengert redukált. A második vezérlőkör egy hidraulikahengerre hat. Ezeket csak akkor alkalmazzák. Amikor a tolattyú felületére ható erő túllépi a rugóval beállított értéket. Ezzel a hengerrel többrétegű lemezeket ragasztanak össze. Ekkor a fojtási hézag csökken. A lemezek behelyezéséhez a henger hidraulikahengerrel felemelhető.6. A (P) bemenetnél az első vezérlőkör nyomása uralkodik. Példa: 2-utas nyomáscsökkentő szelep A kapcsolási rajzon ábrázolt nyomáscsökkentő szelep a következő elv alapján működik: Nyugalmi állásban a szelep nyitva van. 85 . akkor a szelep zárni kezd. beállítható nyomással a lemezre nyomja. és ez nyomáscsökkenést okoz. Az (A) kimeneten a nyomás további növekedésével a tolattyú teljesen zár. Az (A) kimenetnél a nyomáscsökkentő szeleppel beállított nyomás uralkodik. ahol két vezérlőkör van: Az első vezérlőkör egy nyomáscsökkentő szelepen keresztül egy hidromotorra hat.2 Nyomáscsökkentő szelepek (DRV) A nyomáscsökkentő szelepek a bemenő nyomást redukálják egy előre megadott kimeneti nyomásra. ha egy berendezésben különböző nyomások szükségesek. Az ebből eredő erőt a beállított rugóerő kiegyenlíti. Az (A)-nál uralkodó kimeneti nyomás a (3) vezérlőágon keresztül az (1) tolattyú felületre hat. a tolattyú addig mozog a rugó felé.

ez csillapításokkal kiküszöbölhető. ha pl. A beállított érték fölé emelkedő nyomás nem kívánatos. 86 . gyakorlat) állandó. A bemutatott esetünkben a 2-utas nyomáscsökkentő szelepnél is problémák léphetnek fel. hogy a nyitórés csak lassan lesz nagyobb. és emiatt gyors nyomásváltozások esetén a szelep működése csapkodó jellegű. Az eddig tárgyalt 2-utas nyomáscsökkentő szelepeket akkor alkalmazzák.Az ülékes nyomáscsökkentő szelepek 2-utas nyomáscsökkentő szelep rövid löketek mellett nyitnak és zárnak nagyon gyorsan. csökkentett nyomás szükséges a hidraulikaberendezés egyik mellékáramkörébe. akkor a munkadarab vastagságának változásai további nyomásnövekedést okoznak a nyomáscsökkentő (A) kimenetén. feszítőberendezésnél (11. Ennek hatása a nagyobb szabályozási pontosság és a szelep lengési viszonyainak javulása. Tolattyús szelepeknél a vezérlőélek megfelelő pótlólagos kialakításával a nyitási viszony úgy befolyásolható. Ezt elhárítja egy nyomáshatároló szelep beépítése a kimenetnél. Kapcsolás 2-utas nyomáscsökkentő szeleppel Ha a 2-utas nyomáscsökkentő szelep már lezárt.

.Ezt a nyomáshatároló szelepet különbözőképpen 2-utas nyomáscsökkentő és lehet beállítani: nyomáshatároló szelep . akár negatív lehet. . 3-utas nyomáscsökkentő szelep A 3-utas nyomáscsökkentő szelep működésmódja a P-ből A-ba való átömléskor azonos a 2-utas nyomáscsökkentő szelep működésével. A nyomáshatároló beállítása kisebb. 87 . Kapcsolási rajz 3-utas nyomáscsökkentő szelep Az (A) kimeneten a nyomás beállított érték fölé növekedése olyan hatású. A nyomáshatároló beállítása megegyezik a nyomáscsökkentő szelepével. mint a nyomáscsökkentő szelepé. A nyomásnövekedések megakadályozásának egy másik lehetősége a 3-utas nyomáscsökkentő szelep alkalmazása. hogy még tovább nyomja a tolattyút. A nyomáshatároló beállítása nagyobb. A 3-utas nyomáscsökkentő szelep szabályozási viszonyait legnagyobb mértékben a tolattyú túlfedése határozza meg. A túlfedés akár pozitív. mint a nyomáscsökkentő szelepé. Ezek a beállítások hatással vannak a nyomáscsökkentő szelep viselkedésére. A beépített nyomáshatároló működésbe lép és (A)ból (T) felé nyitja az utat.

A 3-utas nyomáscsökkentő szelepnél a túlfedés a konstrukciós kialakítás miatt nem változtatható. Figyelem: 88 . A nyomáshatároló szeleppel kombinált 2-utas nyomáscsökkentő szelepnél a túlfedés állítható. ezért van beépítve egy 3-utas nyomáscsökkentő szelep vagy egy 2-utas nyomáscsökkentő szelep nyomáshatároló szeleppel kombinálva. mint a nyomáscsökkentő. Mivel a példabeli nyomóhengernél külső erők hatnak a munkahengerre. A 2 utas nyomáscsökkentő és nyomáshatároló kombináció alkalmazásakor a nyomáshatároló van kisebb nyomásra beállítva. mielőtt P zár) alkalmazása. Itt ajánlatos a 3-utas nyomáscsökkentő szelep negatív túlfedéses változatának (T nyit.

.. nyitják vagy zárják. Minden egyes működési helyzet egy-egy négyzetben van ábrázolva. Működési helyzetek jelölése egyesével általában a.. Az útszelep ábrázolása DIN ISO 1219 szerint. Ezzel vezérelhető a munkavégző elem mozgásiránya és megállítása. A résolajcsatlakozások ábrázolása szaggatott vonallal. 2 balról jobbra. Az irányok. kettő zárt -Három csatl.. balról jobbra. egy zárt -Az összes csatlakozás ö Példák: működési helyzetek 89 . az átfolyási utak jelölése nyíllal. összekötve. Fejezet Útszelepek Az útszelepek olyan hidraulikus elemek. (az alaphelyzet itt is 0) Működési helyzetek -Az egyes működési helyzetek négyzetben -Az átfolyási utakat a négyzetben nyilakkal adják meg -Zárt helyzet -Két átfolyási út -Két csatl. 2/2-útszelep Az útszelepek jelölései Az útszelepek jelölésére érvényes: . . Csatlakozások jelölése vonallal a megfelelő működési helyzetben. és a jelölésük is különbözik a vezérlőcsatlakozásokétól (L). . Zárt csatlakozások jelölése keresztirányú vonalkával. .7. b. és a 3 állású szelepeknél az alaphelyzet 0. amelyek a hidraulikus berendezésben a folyadék átfolyási útját megváltoztatják. . összekötve. (nem szabványos) vagy 1.

3/2-es útszelep alaphelyzet zárt.. A-T. A gyakorlatban az alkalmazási területtől függően még többféle kivitel is létezik. P-B.1 2/2-útszelep A 2/2-útszelepnek egy munkacsatlakozója (A) és egy nyomóági csatlakozója van (P) (ld.Az útszelepeket folyamatos üzemű és digitális üzemű útszelepekre osztják fel. T. 4/3-as útszelep középhelyzet A-B-T nyitott. 4/3-as útszelep középhelyzet H-nyitott. 4/3-as útszelep középhelyzet P-T. . 5/2-es útszelep alaphelyzet átfolyás A-R. Az ábrában az útszelep jelölése van feltüntetve. . 3. 7. A térfogatáramot az áramlási út zárásával vagy nyitásával lehet vezérelni. 2/2-útszelep 3/2-útszelep 4/2-útszelep 5/2-útszelep 4/3-útszelep. Digitális üzemű útszelepek Mindig rögzített számú működési helyzetük van (2. 2/2-es útszelep alaphelyzet nyitott. Ezeket a szelepeket nevezik a gyakorlatban útszelepeknek. és ennek a könyvnek a témái. Folyamatos üzemű útszelepek Ezek a szelepek a két véghelyzet között tetszőlegesen sok közbenső helyzetet vehetnek fel különböző fojtások mellett. 4. 2/2-es útszelep alaphelyzet zárt. ábra).).és szervo szelepek. 4/3-as útszelep középhelyzet zárt.. . 2/2-es útszelep alaphelyzet nyitott. 4/2-es útszelep alaphelyzet átfolyás P-B. 4/3-as útszelep középhelyzet A-B-P nyitott. ezeket a TP 700 tankönyvek tárgyalják. Ezek az úgynevezett fekete-fehér-hidraulikához tartoznak. Az ábrázolt szelepnek a következő működési helyzetei vannak: 90 . . A működtetési módot az egyszerűség kedvéért elhagytuk. . . ide tartoznak a proporcionális. Útszelepek Útszelepeknél a csatlakozások és a működési helyzetek száma szerint megkülönböztetünk: .

2/2-útszelep. ahol az út P-től A felé nyitott. 2/2 -útszelep. Egyszeres működésű munkahenger vezérlése (kapcsolási rajz) Egyszeres működésű munkahenger vezérlése (metszeti ábra) 91 . alaphelyzet: P az A felé zárt. ülékes kivitel Jelölés. Ez a szelep is létezik olyan alaphelyzettel. tolattyús kivitel . működtetett helyzet: átfolyás P-től A felé. . ülékes útszelep Az ülékes szelepeket gyakran ábrázolják úgy. hogy a jelölésbe berajzolják az üléket (nem szabványos).

A szelep a térfogatáramot a következő működési helyzetben vezérli: . . pl.és kikapcsolása. működtetett helyzet: T felé az átfolyás zárt.2 3/2-útszelepek A 3/2-útszelepnek egy munkacsatlakozója (A).További alkalmazási lehetőségek: . átfolyás P-től A felé. . Nyomásmentes szivattyúforgás Gyorsjárat/előtolás Nyomás fokozatkapcsolás 7.és nyomásirányító szelepek rá. és egy tartálycsatlakozója (T) van. 92 . motor vezérlése egy irányban. nyomás-mentes szivattyúforgás. egy nyomóági csatlakozója (P). Nyugalmi helyzet: P zárt és A a T-felé nyitva. 3/2 -útszelep A 3/2-útszelepek nyugalmi helyzetben is lehetnek nyitva. azaz ilyenkor átfolyás van P-től A felé. különböző áramlás.előtolás átkapcsolás. gyorsjárat . megkerülő ág létrehozása. .

B)egy nyomóági csatlakozója (P) és egy tartálycsatlakozója (T) van. -nyugalmi helyzet: P-től B felé és A-tál T felé nyitott. 4/2-útszelep három vezérlőtolattyúval 93 . metszeti ábrázolás Megkerülő ági alkalmazás Fűtés Hűtés 7.Egyszeres működésű munkahenger vezérlése Egyszeres működésű munkahenger vezérlése.3 4/2-útszelepek A 4/2-útszelepnek két munkacsatlakozója (A. -működtetett helyzet: P-től A és B-től T felé nyitott.

szaggatott vonallal történik. Mivel itt nem tényleges működési helyzetről van szó. Ezen szelepek adatlapjaiban ezért a tartálycsatlakozóhoz mindig kisebb maximális nyomásértékeket adnak meg. a jelölés vékonyabb. mert azokat két 3/2-vagy négy 2/2útszelepből építik össze. Emiatt adják meg ezeket a részletes jelképben is.Kettősműködésű munkahenger vezérlése 4/2-útszelepeket készítik két vezérlőélű tolattyúval is. 4/2-útszelep két vezérlőélű tolattyúval A 4/2-útszelep legegyszerűbb konstrukciós megvalósítása tolattyús szelepként lehetséges. Ezeknek a szelepeknek nincs szükségük résolaj csatlakozásra. mint a nyomóági oldalra. Ennél a kivitelnél figyelembe kell venni. Az ülékes kivitelű 4/2-útszelepek költségesek. hogy a T tartálycsatlakozó és az A és B munkacsatlakozók kivezetése a szelep zárófedelén keresztül történik. 94 . mert a nyomás ennél a kivitelnél a záróborításra hat. Közbenső helyzetek A szelepek kiválasztásánál jelentősége van a közbenső helyzeteknek.

Középhelyzet teljesen nyitott Középhelyzetben tehermentesített Középh. két hidraulikus kör vezérlése. négy kétutas szelepből állhatnak. Közbenső helyzetek 95 . bal.zárt H . 4/2-útszelepként alkalmazni.4/2-útszelep közbenső helyzete A 4/2-útszelep alkalmazási lehetőségei: . ülékes kivitelben költségesek. 4/3-útszelepek Középhelyzet . kettősműködésű hengerek vezérlése.és jobbfordulatú motorok vezérlése. .szivattyúkör nyitott Középhelyzet . A 4/3-útszelepeknél a közbenső helyzetek: Az itt ábrázolt 4/3-útszelepnek középső helyzetben pozitív túlfedése van. A bal és jobboldali közbenső helyzet a pozitív és a negatív túlfedés kombinációja.kapcs.4 4/3-útszelepek A 4/3-útszelepek tolattyús kivitelben egyszerűek.-átáramlás diff. 5/2-útszelep 5/2-útszelepet is lehet Jelölés: kapcsolási túlfedés negatív Jelölés: kapcsolási túlfedés pozitív 7. a 4/3útszelepek ülékes kivitelben pl. .

ekkor a zárótest az ülékről felemelkedik. és az alábbi alapelvek alapján konstruálják őket: Egy zárótest (általában golyó vagy kúp) nyomódik az ülékhez. Mivel a lezárásnak abszolút résolajmentesnek kell lennie. ha a szelep nem nyomórugó rugóterhelésű. Mivel az ábrán lévő záróáram szelep rugóterhelésű. Rugóterhelésű visszacsapószelep ez a kúpot felemeli az ülékről. ha: pl > p2 + pFr zárókúp nyitóáram 96 . az átfolyás akkor jön létre.1 Visszacsapó szelep A zárókúpra a (pl) nyomás hat. A zárószelepeknél megkülönböztetünk: . A szelepet az átfolyási irányban a térfogatáram kinyithatja. Fejezet Zárószelepek A zárószelepek a térfogatáram átfolyását az egyik irányban lezárják. Zárószelepek Rugó terhelésnélküli visszacsapószelep Rugóterheléses visszacsapószelep Nyitásra vezérelhető vezérelt visszacsapószelep Zárásra vezérelhető vezérelt visszacsapószelep Váltószelep (VAGY szelep) Vezérelt kettős visszacsapószelep 8. vagy rugó nélküli) . a másik irányban pedig szabad átfolyást engedélyeznek. az átfolyás szabad lesz. Emellett le kell győzni a P2 ellennyomást. vezérelt visszacsapó szelepeket.8. ezeket a szelepeket mindig ülékes kivitelben készítik. a P2 ellennyomás mellett a rugóerő is hat a zárókúpra. visszacsapó szelepeket (rugós.

A szivattyú védelme Metszeti rajz A terhelőnyomás kikapcsolt villanymotornál nem tudja a szivattyút visszafelé forgatni. 97 . nem hatnak a szivattyúra. azokat a nyomáshatároló levezeti. A rendszerben fellépő nyomáscsúcsok.A rugó által létrehozott nyomás: pFr = Frugó Akúp Az ábrában a visszacsapó szelepek alkalmazási lehetőségei láthatók.

2 Vezérelt visszacsapószelep A vezérelt visszacsapó szelepeknél a zárási irányban is történhet átfolyás a záróelem felemelésével. B-től A felé zárt.Alkalmazások 8. Vezérelt visszacsapószelepek B-től A felé az átfolyás zárt Átfolyás A-tól B felé Átfolyás B-től A felé 98 . Ez az alábbi elv szerint történik: Az A-tól B felé az átfolyás lehetséges.

A vezérelt visszacsapószelep működését egy hidraulikus vezérlésben az alábbi kapcsolási rajz alapján magyarázzuk meg: Vezérelt visszacsapószelep A 3/2-útszelep nyugalmi helyzetben zárja annak a folyadékmennyiségnek az útját. mint a záróelemnél lévő hatásos felület. hogy az ülékről felemelkedjen. ld. mivel a visszacsapószelep zár. A 4/2-útszelep működtetésekor a folyadékáram a visszacsapó szelepen keresztül a hengerhez folyik . mind az A és B csatlakozó tehermentes lesz. Ekkor a folyadékáram a hátsó hengertér felöl a 4/2-útszele-pen keresztül a tartályba folyhat. mind az X vezérlő csatlakozó. TP502. A dugattyúrúd nem végez visszameneti löketet. A vezérelt visszacsapó szelepeket készítik tehermentesítéssel is.B csatlakozások a T-vel össze vannak kötve és a P zárt. Vezérelt visszacsapószelep Középhelyzet ‘Munkavezetékek tehermentesítése” Mivel ennél a középhelyzetnél az A. A visszacsapószelep így azonnal zár. amelyet a 4/2-út~zelep a dugattyúrúd felöli oldalra enged. A tolattyúra az X vezérlőcsatlakozón keresztül nyomás hat. A felületarány általában 5:1. A 3/2-útszelep működtetése után a vezérlő tótolattyúra nyomás hat és a visszacsapó szelep záróelemét nyitja.a dugattyúrúd kimeneti löketet végez.B-től A felé az átfolyás engedélyezéséhez a záróelemet a nyitó tolattyúval vezérelni kell. A szelep biztos kinyitásához az szükséges. 99 . hogy a nyitó tolattyúnál a hatásos felület mindig nagyobb legyen.

amelynek átmenő dugattyúrúdja van. csupán vezérelt kettős visszacsapószeleppel nem lehetséges. . jelölések Részletes Egyszerűsített A vezérelt kettős visszacsapó szelep az alábbi elv szerint működik: Az A1-B1 ill.8. (hasonlóan működik a szelep A2-B2 átfolyáskor). nyitott 100 .3 Kettős vezérelt visszacsapó szelep A vezérelt kettős visszacsapó szeleppel belső rések esetén is biztonsággal pozícionálható a terhelés. valamint a bekötése látható. Az ábrában a vezérelt kettős visszacsapó szelep részletes és egyszerűsített jelölése. A szelepben A1-B1 átfolyáskor a vezérlőtolattyú jobbra tolódik. Vezérelt visszacsapószelep Vezérelt kettős visszacsapószelep. zárt Vezérelt kettős visszacsapószelep. Vezérelt kettős visszacsapószelep. Ekkor B2-A2 átfolyás nyitva. Ez a biztonságos pozicionálás olyan hengernél. A2-B2 irányban mindig szabad átfolyás lehetséges. és a záróelem az ülékről felemelkedik. a B1-A1 ill. B2-A2 irányokban az átfolyás zárt. (visszacsapó funkció).

Azért. Az állandó térfogatáramú szivattyúk mindig egyforma nagyságú mennyiséget szállítanak. Emiatt ott. mint az alkalmas fojtónál). Ez a nyomás kinyitja a nyomáshatároló szelepet. A nyomásesés azon része. A fojtószelepek lehetnek viszkozitásra érzékenyek és érzéketlenek. A felesleges térfogatáram nagy nyomáson folyik a határolón keresztül. és elértük a viszkozitástól való függetlenséget. a blendegeometriával erősen csökkenthető. Ekkor a blende ellenállását a turbulencia határozza meg. Ez az ellenállás függ az átfolyási keresztmetszettől és ennek geometriai alakjától. amelyik a súrlódásból keletkezik.nagy az energiaveszteség. A munkavégző elemre jutó térfogatáram csökkentése a következő elv szerint történik: Az áramirányító szelepben az átfolyási keresztmetszet csökkentése a szelep előtt nyomásnövekedést okoz. hogy a fordulatszámhoz ill. 101 .9. például átfolyásmérő készülékeknél. Áramirányító szelepek Áramirányító szelep Vezérlőszelepek Fojtó Blende Szabályozószelepek Terhelésfüggő Terhelésfüggetlen 9. A blende alkalmazásával akkor tudjuk elérni a kívánt ellenállást. blendés szelepeket alkalmaznak. terhelés függőkre . Ekkor a nyomásnövekedés a szivattyú állítóegységére hat. hogy az energiával takarékoskodjunk. Mivel mind a sebesség. valamint a munkafolyadék viszkozitásától. Az átfolyási ellenálláson átáramláskor a súrlódás és az áramlási sebesség növekedése miatt nyomáscsökkenés lép fel. a sebességhez szükséges mennyiség jusson a munkavégző elemhez. ahol hőmérséklet és viszkozitásfüggetlenség szükséges. Fejezet Áramlásirányító szelepek Az áramlásirányító szelepeket azért alkalmazzák. a felesleges mennyiséget pedig a határoló szelep elvezeti. ha az áramlási sebesség növelésével turbulenciát hozunk létre (kisebb keresztmetszet. A térfogatáram megosztása lehetővé teszi. terhelés függetlenekre.1 Fojtó. Az áramirányító szelepeket vezérlő és szabályozó funkciójuknak megfelelően felosztják .és blende szelepek átfolyási ellenállást jelentenek.és blendeszelepek A fojtó. változtatható munkatérfogatú szivattyúkat lehet alkalmazni. és így létrejön a térfogatáram megosztása. ezt kell csökkenteni. hogy egy henger sebességét vagy egy motor fordulatszámát csökkenteni lehessen. mind a fordulatszám a térfogatáramtól függ.

Fojtó és blende

Sok vezérlésnél meghatározott értékű nyomásesés szükséges. Ekkor fojtó-szelepeket alkalmaznak. A fojtó- és blende szelepek egy nyomáshatároló szeleppel együtt vezérlik a térfogatáramot. A szelepek előtt a szelep ellenállása miatt nyomás épül fel. A határoló kinyit, ha a fojtószelep ellenállása nagyobb lesz, mint a határolón beállított nyitási nyomás. Ekkor létrejön az áramlás megosztása. A szivattyú szállítási áramlásának egy része a fogyasztóhoz folyik, a többi rész nagy nyomáson a határolón keresztül távozik (nagy teljesítmény veszteség). A fojtási helyen átfolyó részáram a ∆p nyomáskülönbségétől függ. A ∆p és a Qfelhaszn. közötti összefüggés négyzetes. A beömlési nyomást a szelepnél a határoló állandó értéken tartja. A felhasználó rész terhelésváltozása a ∆p nyomáskülönbséget megváltoztatja. Ennek következménye, hogy a fogyasztó felé folyó térfogatáram változik, azaz: A fojtószelepek terhelés függőek Ezek tehát nem alkalmasak konstans térfogatáram beállítására változó terhelés esetén. Fojtószelep-árammegosztás Az állítható fojtás kritériumai: . ellenállás létrehozása; . változatlan ellenállás a folyadék változó hőmérsékleténél, azaz viszkozitásfüggetlenség; . finombeállíthatóság- a fojtó finombeállíthatósága többek között függ a keresztmetszet felület és a felület kerületének arányától; . kedvező költségű építési mód.

Áramlásmegosztás pontja

102

Az állítható fojtók különböző konstrukciós elvei az egyes kritériumoknak különféleképpen felelnek meg

Építési mód

Ellenállás
Nagy súrlódás a hosszú fojt. szakasznál

Viszkozitás függőség
Nagy a magas súrlódás miatt

Állíthatóság
Kedvezőtlen felület-kerület viszony

Konstrukció
Egyszerű konstrukció

Mint fent

Mint fent

Egyenletesebb felület-kerület viszony

Egyszerű konstrukció, de költségesebb

Mint fent

Mint fent

Mint fent, de finomabb állíthatóság

Mint fent

Csekélyebb sebességnövekedés

Csekély

Kedvezőtlen egyenletes keresztmetszet bővülés

Kedvező költség

Sebességnövekedés

Független

Finomállíthatóság

Költséges az állító profil

9.2 Fojtó- visszacsapószelep
A fojtó- visszacsapószelep, amelynél a fojtás csak az egyik irányba hatásos, a fojtószelep és a visszacsapószelep kombinációja. A fojtószelep terhelésfüggően vezérli egyik irányban a térfogatáramot. Az ellentétes irányban a teljes átfolyási keresztmetszet nyitott, miáltal a visszameneti löket mozgása a szivattyú teljes szállítási mennyiségével történhet. Ezt teszi lehetővé a fojtó- visszacsapószelep alább részletezett működési módja: A folyadékáram az A-B átfolyási irányban fojtott. A fojtószelephez hasonlóan az áramlás megosztása jön létre. A munkavégző elemre jutó térfogatáram csökken, és ennek megfelelően csökken a sebesség is. Az ellenkező irányban (B-A) nincs fojtás, mivel a visszacsapószelep záróeleme a szelepülékről felemelkedik, és így a teljes átfolyási keresztmetszetet szabaddá teszi. Állítható fojtó- visszacsapószelepeknél a fojtás csökkenthető, vagy növelhető.

103

Fojtó-visszacsapószelep

9.3 Áramállandósító szelep
A fojtószelepeknél leírtak szerint összefüggés áll fenn a nyomásesés ∆p és a térfogatáram között Q: ∆p ~ Q2. Változó terhelésnél a fogyasztóhoz jutó állandósult térfogatáramhoz tehát az szükséges, hogy a ∆p nyomáscsökkenés a fojtási helyen konstans maradjon. Az áramállandósító szelepbe egy - kívánt térfogatáramot megválasztó - beállító fojtó (2) és egy nyomáskülönbség állandósító szelep (1) van beépítve (ez utóbbi nyomásmérleg feladatot lát el). A nyomáskülönbség állandósító a beállító fojtó be- és kimenete között a nyomásesést állandó értéken tartja, így az átfolyás mennyisége a terhelésváltozástól független. Az áramállandósító a határoló szeleppel együtt hozza létre a folyadékáram megosztását. 2-utas-áramállandósító szelep

104

Üresjárásban a nyomáskülönbség állandósító a rugó segítségével egyensúlyban van. állandós Mérőfojtó Ha a szelep kimenetén a p3 nyomás csökken. A fentiek szerint a nyomáskülönbség állandósítónak az a feladata. A szelep nyugalmi állásban nyitott. hogy az F1 erő nagyobb lesz F2nél. nyomásesés keletkezik. akkor a nyomáskülönbség állandósító annyival csökkenti az ellenállást. akkor a p2 nyomás is nő Ezáltal változik a beállító fojtónál a nyomáskülönbség. ezt az ellenállást a beállító fojtó a kívánt térfogatáramnak megfelelően állítja be. és ezzel a beállító fojtónál a nyomásesés ismét eléri az eredeti értéket. mint a fojtószelepnél. F1 = F2. hogy a változó terhelések be tudják állítani. A beállító fojtónál a ∆p. azaz : p2 < p1. Egyidejűleg a p2 az AD2 tolattyúfelületére hat. míg az F1 és F2 erők között ismét egyensúly lesz. akkor a beállító fojtó előtt Pl bemenő nyomás jön létre. Az ebből keletkező erő a rugóerővel együtt a nyomáskülönbség állandósítóra hat. A 2-utas áramállandósítónál a nem szükséges térfogatáramot. 105 . Ha a folyadék átjárja. A szabályozótolattyúnál erőegyensúlynak kell lennie azért. akkor a ∆p nyomáskülönbség nő. míg F1 és F2 között egyensúly lesz. és ezáltal a beállító fojtónál a nyomáskülönbséget állandó értéken tartsa. hogy a nyomáskülönbség állandósító egyensúlyban maradjon. Ha a fogyasztó terhelésnövekedése a szelep kimenetére jut. Metszeti rajz Nyomás különbs. azaz változó bemeneti feltételeknél a ∆p a beállító fojtónál és ezzel a fogyasztóhoz menő térfogatáram is konstans marad. A nyomáskülönbség állandósító ismét zár. aminek az a következménye. hogy a saját ellenállásának megváltoztatásával a be vagy a kimenetnél jelentkező terhelésváltozásokat kiegyenlítse. Ezáltal csökken a nyomás az AD2 tolattyúfelületen. A nyomáskülönbség állandósító addig nyit. A szabályozási funkció ugyanilyen változó bemenő nyomásoknál.A nyomáskülönbség állandósítót (1) a beállító fojtó (2) elé vagy mögé is be lehet építeni. az F2 oldalra rugót kell beépíteni. Ha a szelep kimenetén a nyomás nő. Azért. Ez a rugó hozza létre a konstans nyomáskülönbséget a beállító fojtón keresztül. a határolón keresztül a tartályba vezetik. A szelep egy meghatározott ellenállást jelent. amennyivel a terhelés nőtt.

ami AD1el AD2 megegyezik. üresjárás terhelt állapot 106 . ennek kiegyenlítésére rugót kell beépíteni. F 1 = F2 AD1 = AD2 F1 = AD1 • p1 F2 = AD2 • p2 + Frugó AD1 pl = AD1 . amely AD1 re hat. és a p2 nyomás eredménye. egyenlő ∆p-vel. a beállító fojtókat a gyakorlatban állítható blende kivitelben kivitelezik. mint a következő példák mutatják. Ez a különbség a beállító fojtón mindig állandó értékű. Az F2 az felület. Megjegyzés: Azért. Mivel a p2 nyomás a beállító fojtó ellenállásától kisebb. terhelés a fogyasztótól Az F1 az AD1 felület és a p1 nyomás eredménye. hogy az áramállandósító szelep a lehető legnagyobb mértékben viszkozitás függetlenül működjön.2-utas áramállandósító szelep. p2 + Frugó AD1 (p1-p2) = Frugó (p1-p2) = Frugó AD1 Ez a következőt jelenti: Az állandó rugóerő.

A dugattyúnál az ellenerő miatt (súlyterhelés) nyomás épül fel. mialatt az útszelep a nyomóvezetéket lezárja. Visszameneti löketkor a hátsó hengertér a csővezetéken és az útszelepen keresztül a tartállyal van összekötve. Ez a henger a következő elv szerint működik: A munkafolyadék beáramlik a hátsó hengertérbe. Emiatt a henger csak egy irányban tud munkát végezni. Ennek az erőnek (súlyerő) le kell győznie a szelep. Ezen ellenerő legyőzése után a dugattyú kimeneti löketet végez. és a munkafolyadékot az elfolyó ágba kell kényszerítenie. Fejezet Hidraulikus munkahengerek A hidraulikus henger hidraulikus energiát mechanikaivá alakít át. a csővezeték és a henger súrlódási erőit.1 Egyszeres működésű munkahenger Az egyszeres működésű hengereknél csak a dugattyúoldalra hat a munkafolyadék. ezért lineáris motorként is felfoghatjuk. rugó vagy súlyterhelés hozhatja létre. A hidraulikus hengereknél két alaptípust különböztetünk meg . Egyenesvonalú mozgást hoz létre. 107 . egyszeres működésű henger és .10. A visszameneti löketet a saját súly. Egyszeres működésű munkahenger Kettősműködésű munkahenger 10. kettős működésű henger. Az ábrában mindkét alaptípus metszeti képe látható.

Példák Munkadarabok emelése. . hidraulikus felvonók. Teleszkóphenger Nagyobb emelési út Az egyszeres működésű hengerek beépítésére érvényes: .Egyszeres működésű munkahenger búvárdugattyús henger Az egyszeres működésű hengereket ott alkalmazzák. 108 .-vízszintes felszerelés: egyszeres működésű hengereknél rugós visszameneti lökettel. süllyesztése.-függőleges felszerelés: ha a dugattyú visszameneti löketét külső erők hozzák létre (különleges eset: ollós emelőasztal). ollós emelőasztalok színpadi emelők Egyszeres működésű munkahenger Búvárdugattyús henger A dugattyú és a rúd egy részt képez. szorítása. ahol a hidraulikus munkavégzés csak egy mozgásirányban szükséges.

Nagy hidraulikus préseknél a visszameneti löket visszahúzó hengerekkel lehetséges. Ezért lehetséges a munkavégzés két irányban. Kettősműködésű munkahenger dugattyúfelület Dugattyú gyűrűfelület dugattyútér Kettősműködésű munkahenger A dugattyú kimeneti löketekor figyelembe kell venni. Ollós emelőasztal 10. és a dugattyúrúd kimeneti löketet végez. A belső és külső ellenállásokkal szemben létrejön a nyomás.2 Kettős működésű munkahenger A kettős működésű hengereknél mindkét oldali dugattyúfelületre hathat a munkafolyadék. hogy a p nyomás és az A dugattyúfelület létrehozza az erőt. Ezek a hengerek az alábbi elv szerint működnek: A munkafolyadék a hátsó hengertérbe áramlik és az A dugattyúfelületre hat. Az F = p • A törvényszerűségből következik. A fogyasztó rendelkezésére álló mechanikus energia a hidraulikus energiából jött létre. 109 . hogy az olajat az első hengertér felöli oldalról a vezetéken keresztül a tartályba kell kényszeríteni. Így az ellenállások legyőzhetők. Visszameneti löketkor a munkafolyadék az első hengertérbe áramlik. A dugattyúrúd visszameneti löketet végez és a hátsó hengertérben lévő olaj kiszorul a hengerből.

de a hatásos felület kisebb.és visszameneti löketnél a különböző felületek miatt (dugattyú felület dugattyú gyűrű felület) különböző erők keletkeznek (F = p • A) és azonos térfogatáramnál a sebességek is különbözők lesznek. A munkahenger visszameneti lökete nagyobb. bár a térfogatáram azonos. a ki. és a kontinuitási egyenlet szerint: V=Q A A különféle igények teljesítéséhez a kettősműködésű hengereknek a következő formái vannak: Hengertípusok Differenciál henger Felület arány: 2:1 Átmenő rudazatú henger Henger véghelyzet ékezéssel Teleszkóp henger Nyomás átalakítás Tandem henger 110 . mint kimeneti löketnél.A kettős működésű munkahengereknél. amelyeknek egyoldali dugattyúrúdjuk van.

forgó berendezések tengelytömítései. Ekkor a kemény felütközés nem csak a visszameneti löketkor. míg a furat végül egészen elzár. . Mivel a résolaj veszteségek miatt nyomásveszteség keletkezik. . A véghelyzet fékezéshez nyomáshatároló szelep szükséges (áramlás megosztása). azaz az első és hátsó véghelyzet fékezés. 111 . lassítsák. és a nagy sebességek okozta zavarok nem lépnek fel.4 Tömítések A tömítések feladata. A v ≥ 6 — 20 m/min sebességtartományban a fékezéshez fojtó.vagy fékszelep szükséges. Ezzel elkerülhető a löketvégi kemény felütközés. A dugattyú visszameneti löketénél a hátsó véghelyzet felé a hátsó hengertérből elvezetett folyadék számára egy meghatározott ponttól a keresztmetszet egyre kisebb lesz (csillapítófurat). dinamikus tömítések: dugattyú és dugattyúrúd tömítések. hanem a kimeneti löketnél is elkerülhető. A v < 6 m/min sebességnél a mozgás fékezés nélkül is lehetséges. Kettősműködésű munkahenger véghelyzet fékezéssel fojtócsavar csillapítók Visszacsapószelep Ezen egyszerű véghelyzet fékezés mellett létezik a kettős. A hátsó hengertér munkafolyadéka ez után egy fojtószelepbe kényszerül (ld. statikus tömítések: Ó-gyűrűk a henger házánál. Általában a nem mozgó részek közé statikus tömítéseket. v > 20 m/min sebességeknél külön fékező berendezések kellenek. Kimeneti löketnél az olaj akadálytalanul folyik keresztül a visszacsapószelepen és kikerüli a fojtást. 10.10. Ezáltal a dugattyúsebesség csökken. hogy a nagy löketsebességet lefékezzék. ezért a tömítéseknek nagy jelentősége van a hidraulikus berendezés hatásfokának alakulásában. lapostömítések az olajtartály fedeleinél. ábra). hogy a hidraulikus elemben a résolaj veszteségeket elkerüljük. Löketvégi csillapítás Ezeket a hengereket azért alkalmazzák.3. a mozgó részek közé dinamikus tömítéseket építenek be.

olaj. víz) megfelelően a hengereknél az ábrázolt tömítéseket alkalmazzák: Tömítések a dugattyúnál Tömítések a dugattyúrúdnál 10. mely a tömítőanyagon és a tömítési módon kívül az üzemi feltételektől és viszonyoktól is függ. vagy kis fékerőnél speciális tömítésanyagokat és rendszereket. 12 m/perc. Felerősítési módok Talpas Peremes Lengőcsapos Lengőcsapos vízszintes és függőleges 112 . valamint különlegesen megmunkált hengerfelületet alkalmaznak.5 Felerősítési módok Az alkalmazástól függően a hengerek felerősítési módja különböző.Az ajánlott maximális dugattyúsebesség kb. hőmérséklet. sebesség. átmérő. Különlegesen alacsony sebességnél. A követelményeknek (nyomás. Néhány felerősítési módot mutat az ábra.

azaz a csővezetékekbe került levegő eltávolítása.6 Légtelenítés A dugattyú egyenletes járásához szükséges a hidraulikus berendezés légtelenítése. Ezeket a csatlakozásokat fel lehet használni nyomásmérő műszerek bekötésére is.0491 d4) 64 Fkihajl = 113 .8 Kihajlás A dugattyúrúd átmérő és a lökethossz kiválasztásánál kihajlásra 5 méreteznünk kell Euler szerint. Az erő hatásvonala essen egybe a henger tengelyirányával. Emellett figyelembe kell venni a ηhm hidraulikus mechanikus hatásfokot. 10. Nyomó igénybevételre a megengedett kihajlító erő Fkihajl számítható: π2 • E • l Ik 2 • ν E= rugalmassági modulus N/cm2 (acélra = 21 . Értéke 0. 10. A hidraulikahengereket mindkét véghelyzeti légtelenítő csavarral szállítják. A hengerek beépítésénél ügyelni kell arra. a dugattyúrúd érdességétől és a tömítési rendszer fajtájától függ. ott kell egy légtelenítő csavart vagy egy automatikus légtelenítő szelepet felszerelni. Növekvő nyomásnál a hatásfok javul. hogy feszítő igénybevétel ne legyen. 106 N/cm2 l = másodrendű nyomaték cm4 (φ-re= d4 • π = 0. A dugattyúátmérő kiszámítása: A = d2 • π 4 A= F p ηhm ηv 4F p ηhm π d= A ηv térfogati hatásfok figyelembe veszi a résveszteséget a dugattyútömítésnél. A szükséges p nyomást a feladatnak megfelelően kell kiválasztani. Kifogástalan tömítésnél ηv = 1. A gyártók ehhez táblázatokat adnak meg.95 között van.85 és 0. F=p•A Ebből a dugattyúátmérő kiszámítható.7 Jellemző adatok A hengerek kiválasztásához az F terhelés ismert. Ez a hatásfok a hengercső. Mivel a bezárt levegő mindig a csőrendszer legmagasabb pontján gyűlik össze.10.0 nem kell figyelembe venni.

ha a teher megvezetése nem pontos. 114 . Peremnél lengőcsapnál az l hossza ettől a helytől számítandó. A 3 és 4 beépítési helyzeteket lehetőleg kerüljük l Ezekben az esetekben.Ik = ν= szabad kihajlási hossz cm biztonsági faktor 2.5-3.és nyomóerőknek van kitéve.5 A szabad kihajlási hossz lk függ a terhelési esettől: Euler-féle terhelési eset Befogott Vég Mindkét vég csuklós Befogott és csuklós vég Mindkét vég befogott A henger csak húzó. A keresztirányú erőket a megvezetéssel kell felfogni. Példa az l hosszmeghatározásra Alapvetően érvényes: Az l hosszát a perem csavarozási felületétől vagy más rögzítési lehetőségtől számítják. Figyelem: A beépítés és a rögzítési mód meghatározza. befeszülések lehetségesek. hogy melyik Euler-féle esetről van szó.

Hidromotorok Hidromotor Fogaskerék Külső fogazású Belső fogazású Fogasgyűrűs Lapátos Belső nyelésű Külső nyelésű Dugattyús Radiáldugattyús Axiáldugattyús Állandó munkatérfogatú Állandó és változó munkatérfogatú 115 .V p = nyomás (Pa) M = nyomaték (Nm) V = geometriai nyelés (cm3 ) Q = térfogatáram (dm3/min) n = fordulatszám (min-1) A nyelési térfogatból és a kívánt fordulatszámból a motornak szükséges térfogatáram kiszámítható. hanem nyelési térfogatról beszélünk. Persze a hidromotoroknál nem lökettérfogatról. Állandó munkatérfogatú . és forgómozgást hoznak létre (forgó hajtások). A hidromotorok konstrukciós felépítése azonos a hidroszivattyúkéval. amelyben a motor gazdaságosan dolgozik. A hidromotorokat ugyanazon adatok jellemzik. mint a szivattyúkat. fejezet). A hidraulikus energiát mechanikai energiává alakítják át. Lengőmozgást végző motorokról akkor beszélünk. Feloszthatók: .11. Fejezet Hidromotorok A hidromotorok a meghajtórészek közé tartoznak (rajzjelüket ld. A hidromotorok munkavégző elemek (aktorok). A nyelési térfogatot a hidromotor gyártók a fordulatonkénti cm -ben adják meg. és megadják azt a fordulatszám tartományt. ha a forgómozgás csak egy meghatározott szögtartományban megy végbe. A hidromotorok nyelési térfogatára érvényes: p= M V Q= n. Változtatható munkatérfogatú Az alaptípusokon belül több építési mód létezik. a 3.

. . A vezetékek névleges értékének meghatározásához a számítás: A= Q v π d2 = Q 4 v Ebből a névleges érték: A = π d2 4 d=átmérő 116 . T idomoknál. A tömlők és csővezetékek belső áramlási keresztmetszetei befolyásolják a rajtuk áthaladó munkafolyadék nyomásesését. Összességében nézve az áramlási sebesség befolyásolja leginkább a vezetékben a belső ellenállásokat.0 m/s Szívóvezetékek: 1.5 m/s 300 barig üzemi nyomásig: 6.12. alaplapok). munkahengerek stb. A hidraulikus rendszer egyes építőelemei tömlővel vagy csővezetékkel kapcsolódnak egymáshoz. . tömlők tömlőkapcsolók csövek csőcsatlakozók csatlakozólapok légtelenítő szelepek nyomásmérő mennyiségmérő Ezek biztosítják a munkafolyadék szállítását (tömlők. csövek). Csőíveknél. valamilyen szög alatti csatlakozásoknál az áramlási irány megváltozása miatt jelentős nyomásesés jón létre. .0 m/s. ezek függenek az elem geometriájától és a térfogatáram nagyságától.de nem beszéltünk a tartozékokról. elágazásoknál.0 m/s 100 barig üzemi nyomásig: 4. összekötik és rögzítik az építőelemeket (csavarzatok.0 m/s 200 barig üzemi nyomásig: 5. Áramlási sebességek irányértékei: Nyomóvezetékek: 50 barig üzemi nyomásig: 4. . Az előző adatok alapján a szükséges áramlási keresztmetszet a következő képletből számítható: Q = Munkaközeg áram A= Q v = Áramlási sebesség V Ebből meghatározható a névleges tömlőátmérő a hidraulikus berendezés méretezésénél.5 m/s 150 barig üzemi nyomásig: 5. .5 m/s Visszafolyóági vezetékek: 2. melyek a következők: . . biztosítják az ellenőrzést (mérőműszerek). nyomásszelepek. így rontják egy hidraulikus berendezés hatásfokát. Fejezet Tartozékok Az előző fejezetekben irtunk a hidraulikus építőelemekről . mivel az a sebesség négyzetével arányos. .útszelepek.

Fogalommeghatározások . poliuretánelastomer vagy egyéb anyag. vagy többrétegű. poliészter. Ott is tömlőket használnak. amelyek a szelepek gyors átváltása miatt keletkeznek. perbunánból vagy neoprénből készülhet. a terhelhetőség. . A tömlők kiválasztása A tömlők kiválasztásánál a funkcionális feladatokat és faktorokat kell figyelembe venni. 20023 irányelveire kell ügyelni.d2 = 4 Q~ πv 4Q πv d= 12.1 Tömlök A tömlők hajlékony vezetékek. A borítóréteg kopásálló gumi. 117 . A tömlők vizsgálati előírásait a D1N 20024 rögzíti. Roncsoló nyomás Ez az adat csak mint vizsgálati érték kerül figyelembevételre. teflonból. A statikus üzemi nyomás 4-szeres biztonsággal van megadva. Kizárólag a gyártók adatai a mérvadóak az olyan műszaki adatoknál. Megengedett maximális üzemi nyomás A gyártók adják meg statikus és legtöbbször dinamikus nyomásokra. A tömlők több rétegből állnak: Az ún. a kémiai. A tömlőnek zaj. lélek szintetikus gumiból. vagy kedvezőtlen térbeli elhelyezés esetén (különösen a mozgó hidraulikában) alkalmazzák őket.dinamikus és statikus. A névleges átmérő és a nyomás vonatkozásában a DIN 20021. Ez alatt a nyomásérték alatt a tömlő nem repedhet ki és anyagán keresztül a folyadék nem szivároghat. A nyomáshatárok. hő. 20022. poliészter. mint a névleges átmérő. ahol a csővezetékek szerelése nem lehetséges (mozgó részek).és a hőállóság. azaz az üzemi nyomás 1/4-e a repedést okozó nyomásnak. Vizsgáló nyomás A tömlőknek ki kell állniuk az üzemi nyomás kétszeres értékét legalább 30 s és legfeljebb 60 s időtartamig. A lökésszerűen fellépő nyomások. poliészterből vagy rayonból készül és a nyomás nagyságától függően egy. .és lengéscsillapító hatásuk is van. amelyek mozgó részeket kötnek össze. A mechanikus károsodások elleni járulékos védelemként a tömlőket külső spirál vagy szövet veheti körül. Hosszváltozás A szövetbetét anyagától függően minden tömlő a nyomás hatására ‚ .elasztomérből. a számított nyomások többszörösét is elérhetik. A nyomásviselő egy szövetanyag amely acélhuzalból. és mechanikai hatásainak is ki vannak téve.miatt kell a tömlőket gondosan rögzíteni. A tömlők az erőhatáson kívül a folyadék kémiai.

Tömlők szerelésekor mindenekelőtt a megfelelő hosszra kell ügyelni. Ez a változás + 2 % és -4 % között kell. Az összekötött részek mozgása esetén se legyen a tömlő húzói igénybevételnek kitéve.12). Vágógyűrűs csatlakozó gyűrűvel ellátva. Csőcsatlakozó csővel ellátva vágógyűrűs csavarzathoz. A tömlők szerelésének néhány alapszabályát mutatja az alábbi ábra. .. . ... Peremes csatlakozó peremmel ellátva. . Hajlítási sugár A megadott legkisebb hajlítási sugár a legnagyobb üzemi nyomásra és nem mozgó szerelésre vonatkozik. A hajlítási sugárnak megfelelő nagynak kell lennie. hogy maradjon. Biztonsági okokból nem szabad kisebb hajlítási sugarat alkalmazni. Hüvelyes csatlakozó hüvellyel ellátva. A magasabb hőmérsékletek a tömlő használati idejét jelentősen csökkentik. Karmantyús csatlakozó szimmetrikus vagy aszimmetrikus karmantyúféllel ellátva. . Üzemi hőmérséklet A megadott hőmérsékletek az átfolyó olajra vonatkoznak. . Csavaros csatlakozó csavarmenettel ellátva.megváltoztatja a hosszát. . 118 . Tömlők szerelési szabályai helytelen helytelen helytelen helyes helyes helyes A tömlő csatlakozó szerelvényei a DIN 24950 szerint a következők lehetnek: . Rmin = átmérő X (8.

csatlakozóoldal Külső menetes Csővégződéses Belsőmenetes anya Gyűrűs SAE-csőkarimához Tömlőcsatlakozók .Tömlőcsatlakozók . vagy anélkül. a kötés oldását anélkül. precíziós acélcsöveket használunk.csősapka Tömlőfejes tömlőcsatlakozó Menetes tömlőcsatlakozó Csavarozható tömlőcsatlakozó Csőképzésű tömlőcsatlakozó Hüvelyes tömlőcsatlakozó Peremes tömlőcsatlakozó Gyűrűs tömlőcsatlakozó A gyorscsatlakozóval a kötések gyorsan létrehozhatók és oldhatók. A visszacsapószelep lehetővé teszi. 119 . ha nincs nyomás. hogy a folyadék kifolyna. Gyorscsatlakozók léteznek mechanikus visszacsapószeleppel ellátva. Csővezetékeknek a DIN 2391 szabvány szerint varratmentes.

Vágógyűrűs csatlakozás 120 . A csöveket meghajlításuk után át kell öblíteni. kettős kúpos gyűrűs összekötéseket . ‚A cső-cső és cső-készülék összekötésére alkalmasak . vágógyűrűs összekötéseket . A csőösszekötéseknél a DIN 3850 szerint megkülönböztetünk: .2 Csővezetékek A csővezetékek falvastagságát a csővezetékekben uralkodó maximális nyomás és az átkapcsoláskor fellépő ütésszerű igénybevételt figyelembevevő biztonsági tényező határozza meg. csőcsatlakozások: 38-as névleges átmérőig (az üzemi nyomásnak megfelelően) . hüvelyes összekötéseket . a melegen hajlított csövekből az oxidot el kell távolítani. A beépítés előtt a csöveket.Gyorscsatlakozó 12. golyós hüvelyes összekötéseket.a megfelelő hajlító berendezésekkel hidegen vagy melegen hajlítani lehet. forrasztás mentes csőösszekötéseket . peremes csatlakozások: 30-as névleges átmérőig. pl. forrasztott és hegesztett csőösszekötéseket .

A hidraulikában a csatlakozók menetei lehetnek: Whitworth-menet. A csőnél így egy tömített csatlakozás jön létre. Az ábrában csövek és tömlők összekötésére szolgáló peremes csatlakozót mutatunk be.és kereszttoldat hegesztett és forrasztott toldatok. A peremes összekötést nagyobb átmérőjű csöveknél alkalmazzák. A szabványos csőösszekötések névleges átmérőjéről és névleges nyomásáról szintén a DIN 3850 szabvány ad felvilágosítást. T. A bemutatott csőtoldásfajtákról a DIN 3850 szabvány ad áttekintést. A peremet a csőre hegesztéssel. A bemutatott csőösszekötési módoknál a DIN 3850 szerint az alábbi tömítő és összekötőelemeket különböztetjük meg: A tömítőelemek áttekintése Megnevezés Vágógyűrű Kettőskúpos gyűrű Golyós hüvely Csatlakozó hüvely Nyomógyűrű DIN szerint 3861 3862 3863 3864 3867 Az összekötőelemek áttekintése Megnevezés Hollandi anya DIN Tömítőelem számára szerint A Vágógyűrű B 3870 Kettőskúpos gyűrű C Forrasztott hüvely Hegesztett hüvely 3872 vágógyűrű nyomógyűrűvel A Vágógyűrű 3871 Kettőskúpos gyűrű C Golyós hüvely Hüvely Hollandi anya Hollandi csavarzat A csőcsatlakozáskor a következő toldatformákat alkalmazzák: . egyenes toldat szög-. . metrikus finommenet és NPT-menet (kúpos menet). . A hollandi anya meghúzásakor egy vágógyűrű a csatlakozóvég belső kúpjába zömül.A vágógyűrűs csatlakozás az egyszerű megvalósítása miatt a leggyakrabban alkalmazott toldási mód. vagy csavarkötéssel lehet felerősíteni. L-. 121 .

majd egy-egy homloklapra ill. Az alaplapok. a szelepekhez hasonlóan a DIN lSO 4401 szabványnak megfelelő csatlakozófuratokkal rendelkeznek. kedvező árú és üzembiztos berendezéssel szemben támasztunk. Ezen felül a folyadék átáramlási útjai rövidebbek. amelyeket egy kompakt. Az alaplapos összekötési technika lehetővé teszi a szelepek gyors cseréjét.3 Alaplapok A szelepek közvetlen összekötése cső. szelepállványra szerelhetők és a hátoldalon a csövekkel összeköthetők. Homloklap tartállyal és szivattyúval 122 . A szelepek az alaplapra csavarokkal erősíthetők fel.és tömlővezetékkel nem mindig elégíti ki azokat a követelményeket.Peremes összekötés 12. Emiatt az alaplap az elemek összeépítésének egyik használatos eszköze a hidraulikában.

123 . Ezeket a speciális vezérlőtömböket a komplex vezérlés követelményeinek megfelelően lánctömbökké lehet összeépíteni.vagy Cartridge-technikához. mivel ott gyűlik össze a bezárt levegő.A csövezés költségeinek csökkentésére a párhuzamosan kapcsolt szelepekhez gyűjtőalaplapokat alkalmaznak (vezértömlős hidraulika) Gyakran ismétlődő vezérlések számára pl. Az ábrán automatikus légtelenítés látható. présvezérlések. és a gyártáskor ellátják őket a megfelelő furatokkal. a légtelenítő szelep tolattyúja zár. így a szelepeket csak fel kell csavarozni rájuk. vagy rétegelt összeépítésű egységek csavarozhatók. Az 1-3 képek mutatják a következő fázisokat: I. kép A munkahenger hátsó helyzetben.4 Légtelenítő szelepek A légtelenítő szelepeket a vezetékrendszer legmagasabb pontján kell elhelyezni. 12. közéjük váltólapok kerülhetnek. Patrontechnika Az egy tömbön megvalósítható nagy teljesítménysűrűségű komplett vezérlések továbbfejlesztése vezetett a patron. A beépíthető szelepekhez alkalmas vezértömbök csak NG 16-tói és nagyobb darabszámnál gazdaságosak. Ezekre egyes szelepek. A csövezési költség csekély. Lánctömbös összeépítés Több vezérlőlánccal rendelkező berendezéseknél lánctömbös alaplapokat csavaroznak össze. Ezek acélöntvényből készülnek. itt a különböző kapcsolási funkciók megvalósítása 2/2-utas beépített szelepek önálló vezérlésével oldhatók meg. speciális vezérlőtömböket alkalmaznak. Szabványos kapcsolási rajz és rétegelt összeépítés Rétegelt összeépítés Ennél a csatlakoztatási módnál a rétegelt építési rendszerű elemeket egymással összefogják és a közös alaplapra csavarozzák. A 2/2-utas beépíthető szelepek szabványa a DIN 2432.

és az eljárás ismétlődhet.5 Nyomásmérő műszer Nyomásmérő műszer csőrugós mérőművel A leggyakrabban alkalmazott nyomásmérő a Bourdon csőrugó elve alapján működik. és az áttétel átviszi a mutatóra. Az ívben meghajlított cső keresztmetszete ovális. a fogaskerék. 124 . Hogy a nyomáslökések a csőrugót tönkre ne tegyék. A levegő a kivezető furaton távozhat addig. A nyomás csökkenésével a rugó visszatolja a tolattyút míg a kivezető furat ismét nyitott lesz. A mérő helyzet érzékeny. 100 bar feletti nyomásoknál a kör alakú cső helyett csavarvagy csigavonal-formájú csőrugót alkalmaznak. 1000 bar feletti nyomásokat is lehet mérni. kép A dugattyúrúd előre mozgásakor a légtelenítő szelep tolattyúja felemelkedik. Automatikus légtelenítő szelep 12. Ezt a mozgást a mozgató fogas ív. ezért csak a tervben szereplő helyzetnek megfelelően szabad őket beépíteni.2. és azt felfelé tolja. A skálán a nyomás leolvasható. 3. A felületkülönbség miatt (külső gyűrű . ezért az lezárja a levegőkivezető nyílást. míg a munkafolyadék a tolattyút el nem éri. kép A légtelenítő szelep tolattyúját a folyadék egészen feltolja. a nyomás mindenütt ugyanakkora lesz.belső gyűrű) Csőrugós-nyomásmérő a külső felületen nagyobb erő jön létre. Ha folyadék áramlik a csövecskébe. a csatlakozóba csillapítószelepet kell beépíteni. amely a csőrugót kifelé hajlítja.

A nyomás hatására a membrán formája megváltozik. A tolattyúra közvetlenül csatlakoztatják a mutatót. mérőhengerrel és stopperrel lehetséges. Az erősítő elektronika közvetlenül a szenzor házában helyezkedik el. Attól függően. A mérési pontossága 4 %. Más szenzorok a nyúlásmérés (bélyegek) elvén működnek. és a mutatóra viszik. akkor az alkalmazási területnek és a pontossági követelménynek megfelelően jöhetnek szóba a következőkben ismertetett eszközök.Nyomásmérő szelencés vagy lemezrugós mérőművel Ennél a mérőnél a csőrugó helyett hullámosított fémből nyomástömör szelencét vagy két csőkarima közé feszített membránt alkalmaznak.7 Átfolyásmérő műszer A mérendő olajáram átfolyik a mérőcsövön. A tolattyú addig mozog a rugóval szemben.35). ez a nyomás hatására elektromos feszültséget ill. míg a létrejövő nyomáskülönbség az egyensúlyt létre nem hozza. akkor az átfolyási mennyiségnek megfelelően a tolattyú a rugóerő ellen mozog. Nyomástartomány 25 bar-ig terjedhet. áramot ad le. a térfogatáram legegyszerűbb meghatározása. pl. A kúp mentén egy tolattyú mozoghat. és ezáltal a kvarcra hat. Erősítőn keresztül lehetséges a nyomásirányító szelepek közvetlen vezérlése is. A nyomás egy membránra. vezeték) vagy regisztrálón rögzíthető. A tolattyús nyomásmérők túlterhelés biztosak. ezzel szemben egy rugóerő áll. A szelence vagy a membrán a belső nyomás hatására kidomborodik. Térfogatáram mérő műszerek Egyszeri mérésnél.6 Nyomásérzékelő szenzorok A piezoelektromos effektust kihasználó kvarc-nyomásérzékelőkkel pontosabb nyomásmérés lehetséges. Tolattyús nyomásmérő itt a nyomófolyadék egy tolattyúra hat. Ha az szükséges. amely a skálán jelzi a nyomást értékét. Átfolyásmérő műszer (UCC) 125 . Az elektromos nyomásérzékelő szenzorok előnyei: A mért nyomás távolabbi helyeken is kijelezhető (vill. az átáramlás egy bizonyos keresztmetszeten jön létre. 12. hogy a térfogatáram állandóan mérve legyen. a tolattyú mozgásának útja az átfolyási mennyiség mérésére felhasználható. 12. A jelek elektronikus erősítés után alkalmasak az érték kijelzésére. A villamos jelet elektronikus úton felerősítik és a nyomás mértékeként egy kiértékelő műszerrel kijelzik. Az alakváltozást elektromos jellé alakítják. Ez a kidomborodás a mérendő nyomás mértékének felel meg. szivattyú szállítási mennyiségnek ellenőrzése vagy az áramállandósító szelep beállítása. A mérőcsőben egy rögzített kúp van. Amikor a kúp és a tolattyú között a folyadék áramlik. hogy milyen a helyzete a kúphoz viszonyítva. Mivel az átáramló folyadékmennyiség függ a blendénél fellépő nyomáskülönbségtől (B 1. ezeket Is egy membránon helyezik el. A tolattyú megfelel egy mozgó mérőblendének.

elektronikusan a jelet átalakítják.Az együttfutó hengerek és motorok vezérléséhez vagy szabályozásához és a pozicionáláshoz szükséges pontosabb mérésekhez mérőturbinákat. mint egy fogaskerekes motor. A fordulatszámot itt is induktív úton mérik. Mérőturbina 126 . Az elektronikus jel átalakításával kijelezhető a térfogatáram. A fordulatszámot alkalmazzák a térfogatáram mérésére és kijelzésére (ábra). ennek löketnagysága a térfogatáram nagyságától függ. A fogaskerekes mérő olyan építésű. Mivel a kamratérfogat ismert. fogaskerekes műszereket. A mérőturbinákat a térfogatáram hozza forgásba. A mérőblendénél a ∆p-t mérik. oválkerekes számlálókat. a mért fordulatszám meghatározza a térfogatáramot. A torlórácsos megoldásnál a csőbe torlólemezt helyeznek. Minden fogat egy induktív jelfogó mérőműszer érzékel. A fordulatszámot egy mérő átalakító a térfogatáram kijelzésére alakítja át. és közvetlenül a térfogatáramot jelzik ki. mérőblendéket vagy torlórácsos eszközöket használnak. A lökethosszat érintésmentes eszközökkel figyelik. Hasonló elven működik az oválkerekes számláló.

hogy levegőt ne szívjanak be. szerelést végezni tilos! 127 . vizsgálatuk is ennek megfelelően történik. A 25 literes térfogaton felüli hidroakkumulátor a nyomástartó edények kategóriájába tartozik.064). A hengerek dugattyúrúdját tilos hajlításra igénybe venni.13. A VÉSZ-Kl-kapcsolót könnyen elérhető helyre szerelni.2. A hidraulikus berendezésen a javítási munkákat csak a tároló folyadéknyomásának leengedése után lehet elkezdeni. Csak szabványos alkatrészeket felhasználni.és elzáró blokkjánál lehet végrehajtani. hogy ne váljanak hatástalanná! Az összes beállítási értéknek ismertnek kell lenni! A berendezés és a hengerek légtelenítése. Különös elővigyázatosságot ajánlunk hidroakkumulátorok környezetében: A tárolók üzembe helyezése előtt a gyártók által megadott előírásokra ügyelni kell! Gondosan légteleníteni kell a tárolókhoz csatlakozó vezetékeket ! A légtelenítést általában a tároló biztonsági. Ha lehetséges. A berendezés első üzembe helyezésekor a rendszer nyomáshatároló szelepét majdnem teljesen kinyitni. Továbbá figyelembe kell venni a szakmai szövetségek balesetvédelmi előírásait (VBG). amelyek az egyes gépekre. UVV 11. Az üzembe helyezés előtt a berendezést gondosan átöblíteni. hogy valamennyi visszafolyóági vezeték (résolajvezetékek) a tartályhoz csatlakozzon. ha valamennyi vezetéket bekötöttünk! Fontos: Ellenőrizni. A szívóvezetékek olyan kivitelűek legyenek. A dugattyúrudakat sérüléstől és szennyeződéstől védeni kell. A nyomáshatároló szelepeket úgy kell beépíteni. berendezésekre vonatkoznak. Az akkumulátort sohasem ürítsük le fojtás nélkül! A tárolók elhelyezését és üzemvitelét a “Műszaki előírások nyomástartó edényekre” előírás tartalmazza. Fejezet Függelék Biztonsági előírások A hidraulikus berendezések létesítésénél ajánljuk a kivitelezésre vonatkozó DIN 24346 szabványban lefektetett biztonságtechnikai előírások betartását. A szivattyúhoz csatlakozó visszafolyó ágban az olaj hőmérséklete a 600 C-t ne lépje túl. A következőkben néhány fontos biztonsági alapelvet közlünk: Ne kezeljünk olyan berendezést vagy ne kapcsoljunk olyan kapcsolót. Ellenőrizni. A hidroakkumulátorokon forgácsolással. majd a szűrőpatronokat felújítani. a “Hidraulikus prések” (VBG 7n5. mint pl. az akkumulátort a berendezésről (szelep segítségével) le kell választani. és csak lassan beállítani a berendezés üzemi nyomását. nem léphetnek fel oldalirányú erők. vagy hőbevitellel (pl. A névleges nyomás világosan látható legyen. hogy a beépített egységek alkalmasak e a maximális üzemi nyomásra. amelynek funkcióját nem ismerjük! A tápegységet csak akkor kapcsoljuk be. Minden változtatást azonnal a kapcsolási rajzon jelölni.: hegesztés) járó alakítást.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful