1. A neuron.

Az idegsejt fény- és elektronmikroszkópos szerkezete A neuron: az idegrendszer legkisebb alkotórésze, mely nyúlványaival valamint végződéseivel fejlődési, anatómiai, működési és funkcionális egysége

A neuronok alkotóelemei: 1. sejttest a. sejthártya  foszfolipidek  poláros  apoláros  fehérjék  koleszterol b. cytoplasma  ER/dER (fénymikroszkóppal ún. tigroid rögök)  Golgi-apparátus (neurosecretio)  neurofibrillumok  mitokondriumok (oxidatív anagcsere)  lizoszómák  sejtmag, nucleolus 2. nyúlványok a. dendritek: citoplazmanyúlványok, melyek distalis részében neurotubulusok, mitokondriumok, vacuolák; egy részükben jellegzetes kiboltosulások, ún. tüskék találhatóak b. axon (neurit/idegnyúlvány)  részei  axondomb (citoplazmához tartozik, innen indul ki maga az axon)  iniciális szakasz (vékonyabb szakasz, a sejtmembrán vastagabb; itt keletkeznek az ingerültei hullámok)

1

 fő lefutási szakasz  telodendron (végfácska; az ingerület továbbítására szolgál) myelinhüvely  szaltatórikus ingerületvezetés  nagyobb terjedési sebesség  CNS: oligodendroglia (1gliasejt több axon köré ad nyúlványokat)  perifériás idegek: Schwann-sejtek sejttestjükkel képzik; 1 sejt 1 axon körül

A neuronok csoportosítása a vezetési sebesség alapján 1. A-rost ((itt a leghosszabbak az internodiumok (=Ranvier-féle befűződések)  legnagyobb vezetési sebesség)  α (120 cm/sec)  β (60 cm/sec)  γ (30 cm/sec)  δ (15cm/sec) 2. B-rost (6cm/sec; praeganglionaris vegetatív rostok) 3. C-rost (2cm/sec; postganglionáris vegetatív rostok) 4. velőshüvely nélküli rostok (vegetatív IR) A neuronok csoportosítása polaritás szerint  unipoláris pl.: retina amacrin sejtjei  bipoláris pl.: retina bipolásris sejtjei  multipoláris pl.: spinális motoneuron  pszeudounipoláris pl.: ganglion spinale sejtjei A synapsisok típusai a kapcsolat alapján 1. axo-axonális 2. axo-dendritikus 3. axo-somaticus A synapsisok típusai működés alapján 1. serkentő 2. gátló 2. A központi idegrendszer támasztószövete és kóros elváltozásai I. Az idegrendszer támasztószövetét a gliasejtek képezik, melyek a neuronok működéséhez szükséges mikrokörnyezetet biztosítják:  Egyes típusai myelinhüvelyt képeznek az axonok körül: - Oligodendrocyta a központi idegrendszerben - Schwann-sejt a perifériás idegrendszerben  Egyes gliasejtek a sejttörmelék lebontásában játszanak szerepet.  Segítik a jelátvitelt a neuronok között (neurotranszmitter lebontás).  Az idegrendszer fejl+dése folyamán a radiális glia segíti a neuronok vándorlását  és az axonok növekedési irányát.  Periférián segítik a preszinaptikus membrán kialalkulását (neuromuscularis junctio).  Az astrocyták részt vesznek a vér-agy gát kialakulásában.

2

Növekedési faktorokat szabadítanak fel.

Felosztás: 1. Mikroglia (mesoderma): Hortega-féle mesoglia – fagocitózis, immunfunkciók 2. Makroglia (ektoderma):  Oligodendrocyta – myelinhüvely a központi idegrendszerben  Schwann-sejt – myelinhüvely a periférián (idegrost)  Astrocyta – nyúlványaik a neuronok környezetében gliatalpakban végződnek ill. részt vesznek a vér-agy gát képzésében A vér-agy gát (agyi kapillárisok szelektív transzportkapacitása) rétegei: 1) az agykapillárisok endothélsejtjei (közöttük thight junctionök) 2) az endothélsejtek lamina basalisa 3) membrane limitans gliae perivascularis (az astrocyták nyúlványai) Szatellita-sejt – A ganglionokban a pszeudounipoláris neuronok körül

A támasztószövet kóros elváltozásai Az astrocyták elváltozásai: 1. lágyult gócokban:  heveny puffadás  nyúlványok szemcséd töredezése (klasmatodendrosis)  amoeboid elváltozás (teljes elhalásba, elfolyósodásba mehet át) 2. ha az idegszövet elpusztul, megmaradt gliasejtek megnagyobbodnak (gliahypertrophia), számuk megnövekszik (gliahyperplasia)  a gliarostok termelődése fokozódik  heg az idegszövet pótlására Az oligodendroglia rendszer elváltozásai 1. duzzanat 2. demyelinisatios folyamatok 3. A gócos, a rendszer és a rendszeres betegségek Neuronrendszer: az azonos eredésű, lefutású és működésű neuronok általt alkotott egységek. A CNS-ben ezek az egységek szorosan egymás mellett helyezkednek el.     Rendszerbetegség: a kórfolyamat egyetlen neuronrendszert érint (akkor van rá lehetőség, ha a károsodott neuronrendszer a CNS nagy területét foglalja el – aránylag ritkán fordul elő). Gócos megbetegedés (leggyakoribb): a kórfolyamat egyidejűleg több neuronrendszert érint  a topográfiai viszonyok ill. a működés ismeretében a vizsgálat alapján a betegség lokalizációjára következtethetünk. Rendszeres (szisztémás betegségek): Ismeretesek olyan kórfolyamatok, amelyek “válogatnak” a rendszerek között pl.: a mozgató rendszert támadják meg. A folyamat szimmetriás. Kombinált rendszeres betegségek: a folyamat nem egy, hanem több, egymáshoz kapcsolódó rendszert betegít meg.

3

 arachnoidea (pókhálóhártya): közvetlenül a dura mater alatt helyezkedik el. benne fut a n. közöttük virtuális rés található  pia mater (lágy agyburok): az agy felszínét borítja.4. liquor található II. Az utóbbi kettő között találjuk a liquor cerebrospinalist. agykamra két ventralis nyílása ide vezet  cisterna interpeduncularis: a mesencephalon ventralis oldalán a fossa interpeduncularis ürege  cisterna venae magnae cerebri: a v.  A foramen magnumnál a dura mater 2 lemezre válik szét:  külső lemez: összenő a gerinccsatornát képező csigolyák perosteumával  belső lemez: 1mm-el a gerincvelő felett zsákszerűen veszi körül azt  A két lemez között található az epidurális tér. A cisternák és a sinusok. I. Az agy és a gerincvelő burkai.. Cisternák: az agyvelő felszínének megfelelően a cavum subarachnoideale kitágul. a mesencephalon két oldalán található. agykamra  cisterna pontis: pons két oldalán. magna cerebri körül a splenium corporis callosi és a tectum mesencephali közötti szögletben  cisterna ambiens: az előző két cisternát összekötő. Ezeket a tágulatokat nevezzük subarachnoideaális cisternáknak. beterjed a barázdák mélyébe is. melyben vénás plexusok ill. IV.  cisterna cerebellomedullaris: a kisagy also és a nyúltvelő dorsalis felszíne közötti szögletben helyezkedik el. Az agyburkok: 3 rétegben veszik körül a központi idegrendszert  dura mater (=kemény agyburok/pachymeninx): helyenként kettéválva vénás öblöket (sinusok) hoz létre. ide nyílik a IV. trochlearis  cisterna chiasmatis  cisterna fossae lateralis cerebri 4 .

Szaglászavarok és okaik I. trochlearis  n. egészséges egyénben nyirkos)  fila orrfactoria a lamina cribrosán keresztül a koponyaüregbe  bulbus olfactorius (szinapszis a másodrendű neuronal)  tractus olfactorius  trigonum olfactorium  gyrus olfactorius  medialis  hypothalamus  lateralis  nucleus amygdalae + uncus gyri hippocampi  fornix  corpus mamillare  fasciculus mamillothalamicus  nucleus anterior thalami  gyrus cinguli hippocampus (Papez-gyűrű)   II.oculomotorius  n.III. jug. int. Az I.-ban folytatódik  sinus cavernosus  a sella turcica két oldalán helyezkedik el  benne fut:  car. ophtalmicus  n. sinus sigmoideus  S-alakú. A sinusok: sinus saggitalis sup. hátsó scalaban  a sinusrendszer utolsó tagja  a koponyán kívül a v. Szaglászavarok  hyposmia  anosmia  parosmia  cacosmia 5 . int.  n. abducens 5. agyideg (nervus olfactorius) bipolásis receptorsejtek (szaglóhám.

A nasalis retinafél rostjai a chiasma opticumban (alsó részen felső látótér felek. A primer látókéreg az occipitális agyterületen a fissura calcarina oldalain található (Brodmann 17). A látópálya felépítése A látópálya négyneuronos pálya: 1. bulbus és tractus olf. amely megfelel mindkét szem jobb oldali látóterének.) az agy alapján elhelyezkedő daganatok nyomási tünete lehet (frontalis lebeny tumor: IQ csökken + látácsökk. ahol a fissura calcarina körül végződnek. amely megfelel mindkét szem bal oldali látóterének.III. hallucinációk) korral járó szaglászavar: 75év felett szaglóképesség csökken  nem érzi meg hogy nyitva a gáz  kampó anosmia leggyakoribb okai: rhinitis. ahol vakon végződnek.opticusban egyesülnek. Az arachnoidea és pia mater a n. cink. opticust a szemgolyóig kísérik. A látórendszer anatómiája. hypothyreosis.) pszichogén (szaglási illúziók. A dura mater folytatása a sclerába megy át. Bipoláris neuronok 3. uncus gyri hippocampi ill. A másodlagos központok a Br18-19 a vizuális asszociáció területei. A fissura calcarina szomszédos részei (Br18-19) a magasabb rendű secunder és tercier látóközpontoknak felelnek meg. felső részén alsó látótér felek képviselő rostok futnak) kereszteződnek. hogy a felső retinafél rostjai az alsó ajakba. fejsérülés. leggyakoribb látótérzavarok I. dohányzás. majd az oldalkamrák oldalsó hátsó szarvában az occipitális lebeny hátsó pólusához vezetnek. Ez a centrális tárgylátás központja. neuron rostjai a n. ezek játszanak szerepet a tárgyak felismerésében vizuális emlékképek raktározásában. A látóideget is borítják agyburkok.és A-vitamin hiány Izgalmi jelenségek is előfordulhatnak hyperosmia szaglási hallucinációk okok: olfactorius meningeoma. Nucleus geniculatus lateralis projekciós neuronjai A cgl-ből a centrális neuron rostjai a Graciolet-nyalábban (radiatio optica) húzódnak a capsula interna hátsó részében.  A bal oldali tractus mindkét szem bal retinafelének rostjait tartalmazza. Az agy jobb és bal féltekéjének hátsó egymás felé néző felszínén húzódó bemélyedés a fissura calcarina felső és alsó részén helyezkedik el úgy. Fotoreceptorok 2.    6. az alsó retinafél rostjai a felső ajakba sugároznak. rhinitis. septumdeviatio trauma (anatómiai helyzet  fila olfactoria. Így a tractus opticus tartalmazza az azonos oldalak temporalis és az ellenoldali nasalis rostokat:  A jobb oldali tractus mindkét szem jobb retinafelének ingerületét vezeti a cgl-ba. 6 . a temporalis félből jövők keresztezetlenül haladnak tovább a corpus geniculatum lateraleba (CGL). Ganglionsejtek Az ideghártya ganglionsejtjeiből kiinduló 3. 4. + szaglás csökk. olfactorius meningeoma. SAV. környezetének kórfolyamatai  Jackson-tünetcsoport: olfactorius sensatiok + “déja vu”/”jamais vu” + lebegés érzése + primitive oralis mechanismusok  Duff-tünet: beteg dörzsöli az orrát IV.       A szaglászavarok okai (minden olyan kórfolyamat ami az anatómiai struktúrákat érinti) a nyálkahártya megbetegedései.

Az optikai emlékképek a fissura calcarina szomszédságában, az area parastriatában raktározódnak. Ennek zavarai optikai agnosiához, lelki (kérgi) vaksághoz vezetnek. A fissura calcarina a látóterek horizontális választóvonala, a vertikális választóvonal a falx cerebri. A látópálya betegségeinek helyét a látótérkiesésekből, látásvesztésből és a papilla állapotából ítélhetjük meg. (lsd. betegvizsgálat) II. A látótér a térnek az a része, amit mozdulatlan fej- és szemállás mellett 1 pont fixálása során egyszerre látunk. A tárgyak felismerésében a központi látásnak, a térbeli tájékozódásban, a mozgás érzékelésében pedig a perifériális látásnak van szerepe. III.                 Leggyakoribb látótérzavarok: ha az egyik oldali n. opticus sérül  azonos oldalon vakság chiasma opticum középső része  bitemporalis heteronym hemianopsia alsó része (hypophysis daganat)  bitemporalis felső quadrans anopsia felső része (tuberculum sellae meningeoma)  bitemp. alsó quadrans anopsia lateralis része (a. car. int. aneurysma)  binasalis heteronym anopsia féloldali chiasma-tünetcsoport: laesio oldalán vakság, ellenoldalon temporalis hemianopsia chiasma opticum és a CGL közötti károsodás  ellenoldali homonym hemianopsia tractus opticus pusztulása teljes  centralis látás is megszűnik radiatio optica teljes egészéen ritkán pusztul, ha mégis  ellenoldali homonym hemianopsia, DE a centralis látás megkímélt parietalis lebeny sérülése  alsó quadrans anopsia halántéklebeny lebeny  felső quadrans anopsia area striata pusztulása  kérgi vakság ha a kéreg károsodása reverzibilis, akkor a látásműködés rendeződhet: először a fényérzés tér vissza, majd mozgást is lát a beteg, végül a tárgyakat is felismeri. Legkorábban a centrális látótér restituálódik. Brodman 18-19 sérülése: a látás-érzet szemléletté alakulása akadályozott  a beteg látja, de nem ismeri fel a tárgyakat (lelki vakság/opticai agnosia) a látórendszer vérellátását 3 artéria biztosítja (lokalizáció látótérvizsgálattal)  choroidea ant. (tractus opticus  CGL)  cerebri media (radiatio optica)  cerebri post. (látókéreg)

7. A látóideg bántalmának kórjelei  pangásos papilla  intracranialis nyomás emelkedése  vénás keringés csökk.  oedema  ráterjed a nyomásemelkedés a n. opticust kísérő subarachnoideális térre  ha kétoldali  70-80%ban agydaganat, de az intracranialis neoplasmák 40%-ában nincsen pangásos papilla (fiatalkorban a pangásos papilla gyakrabban és hamarabb alakul ki)  szemfenéki kép: a papilla az üvegtest felé gombostűfejszerűen bedomborodik, vizenyősen duzzadt, széle elmosott, színe a tágult kapillárisok miatt vörös acut/subacut oedemás papilloneuritis  látásélesség gyors csökkenése

7

 

tárgyakat homályosan látja, a kontúrok elmosottak színeket bizonytalanul ismeri fel látóterek beszűkültek a papillák elődomborodnak, oedemásak, színük élénk vörös; a vénák és a capillárisok maximálisan tágak  egyes, lassabb kórlefolyású esetekben a oedemás, de szürke papillát láthatunk (ilyenkor a látásromlás is lassabb) retinopathia hypertonica  a papilla és a retina súlyos elváltozásai ellenére a látásélesség megtartott is lehet  papilla atrophia  rézdrót artériák, kereszteződési jelek (az artériák a vénák falát benyomják) papilla atrophia  primer: n. opticus közvetlen sérülése pl.: trauma, daganatok, arzén, alkohol  szekunder: az atrophia kialakulását oedema vagy gyulladás előzi meg  neuronitis retrobulbaris (leggyakrabban SM-ben ászlelhető)  centrális látás romlása, esetleg centraláis scotoma  a peripherias látás élessége zavartalan temporalis decoloratio : SM foramen opticum közelében elhelyezkedő térfoglaló folyamatok  Foster-Kennedy tünetcsoport (pl.: olfactorius meningeoma):  egyoldali primer opticus atrophia  ellenoldali pangásos papilla

   

8. A pangásos papilla és differenciáldiagnózisa  az egyik legfontosabb szemfenéki elváltozás, amit a vizsgálónak fel kell ismernie  tartósan fennálló ICP-emelkedés  vénás keringés csökk.  oedema  ráterjed a nyomásemelkedés a n. opticust kísérő subarachnoideális térre  ha kétoldali  70-80%-ban agydaganat, de az intracranialis neoplasmák 40%-ában nincsen pangásos papilla (fiatalkorban a pangásos papilla gyakrabban és hamarabb alakul ki)  szemfenéki kép: kezdetben a vénák tágultsága miatt vörös a papilla, majd a határa elmosódik, szürkésfehér lesz, az erek beágyazódnak; az exsudatum gyakran radier formát vesz fel, a retinán csíkolt vérzések láthatóak tartós fennállás estén a visus romohat

Differenciáldiagnózis  intracraniális nyomásfokozódás etiológiája és diagnózisa (lsd. a többi tételt)  v. centralis retinae thrombosis, sinus cavernosum thrombosis  papillaoedema + nagyszámú vérzés  trauma utáni subdurális vérzés  hydrocephalus

8

 

gyulladások: meningitis, encephalitis acut/subacut oedemás papilloneuritis o látásélesség gyors csökkenése o tárgyakat homályosan látja, a kontúrok elmosottak o színeket bizonytalanul ismeri fel o látóterek beszűkültek o a papillák elődomborodnak, oedemásak, színük élénk vörös; a vénák és a capillárisok maximálisan tágak o egyes, lassabb kórlefolyású esetekben a oedemás, de szürke papillát láthatunk (ilyenkor a látásromlás is lassabb)

9. A pupillavizsgálat diagnosztikus jelentősége I. Pupillareakciók 1. Paraszimpatikus beidegzés  a reflexív: afferens rostok a n. ill. tractus opticusban  a CGL előtt leválnak  átkapcsoloódnak a regio praetectalisban  nagy részük kereszteződik a commisura posteriorban  n. oculomotorius EdingerWestphal magcsoportja  n. oculomotorius pupillomotoros rostjai  ggl. ciliare  m. sphincter iridis ill. m. ciliaris 2. Szimpatikus beidegzés (m. sphincter pupillae): pályája 3 neuronból áll 1) lateralis hypothlamusban elhelyezkedő neuronok, melyek axonja a Th1-3 magasságáan lévő centrum ciliospinaléba futnak 2) paravertebralis szimpatikus neuronok (a ggl. cervicale superiusban kapcs. át) 3) postganglionaris neuronok, melyek az a. car. int. mentén jutnak el az orbitába  a szimpatikus rendszer izgalma pupillatágulatot okoz, kiesése Horner-triászt (lsd. később) 3. Convergentia- és accomodatio reakció  reakció = bulbusok összetérítése + szemlencse domborúságának fokozódása + pupillaszűkület  éles látás  az ingerület az izmokból jut el a Perlia-féle magba  EdingerWestphal magcsoport  n. oculomotorius  ggl. ciliare  m. ciliaris II. A pupillák vizsgálata  direkt fényreakció  consensualis fényreakció  accomodatiós pupillareakció  convergentiareakció  A negatív status: A pupillák kp. tégak, egyenlőek, éles szélűek, kerekek, centralisak, direkt és consensualis fényreakciójuk megtartott, convergentiára és accomodatióra jól reagálnak.

III. A pupilla fényreakciójának zavarai 1. amauroticus pupillamerevség:  oka: n. opticus laesiója  sérült oldalon nem váltható ki a direkt és a consensualis fényreakció

9

:eltérő tágasságú pupillák  a leírásban a tágabb pupilla oldalát jelöljük  ICP növekedése  tentorialis (uncus) herniatio  n. oculomotorius károsodása (Hutchinson-féle féloldali pupillatágulat) 10 . oculomotorius kompressziója  tág. n. Wernicke-féle hemianopiás pupillareakció: a látórendszer anatómiájának ismeretében lokalizálni tudjuk a homonym hemianopsiát okozó károsodás helyét:  tractus sérülése  fényreakció nem váltható ki. Horner-triász  def. anisocoria  def. abszolút pupillamerevség  oka: egyik oldali szemhez futó pupillomotoros rostok károsodása (szemet ért sérülés. Adie-syndroma (pupillotonia)  pupilla fényre lassan/egyáltalán nem reagál + lassú accomodatiós reakció + kiváltható konvergentia r.kiváltható  korábban syphilis bizonyító jelnéek tartották  kialakulási mechanizmusa nem ismert 4. Argyll-Robertson-tünet:  a pupillák szűkek + fényre nem reagálnak + accomodatio r. valamint a piloerectio kiesése  farmakológiai vizsgálata:  kokain  gátolja a NA praesynapticus újrafelvételét. ptosis. míg postganglionárisnál a szűk pupillára nem hat 2. ellenoldalról consensualis r. ha a szimp. beidegzés károsodik  NA nem szabadul fel  a kóros oldalon a szembe cseppentett kkain nem tágítja a pupillát  amfetamin  felszabadítja a praesynanapticus a NA-t  szűk pupillát tágítja praeganglionáris leasiónál. ha myosissal is társul  Argyll-Robertsonpupilla 4. oculomotorius és középagylaesio). fényre nem reagáló pupilla  n.  lehet 1 ill. A pupillareakciók zavaraival kapcsolatos szindrómák 1. mert a tractusban a fényreakció afferens rostjai együtt futnak a többi opticus axonnal  CGL/radiatio optica károsodása  hemianopsia a fényreactiót nem zavarja: a kiesett látótér-félben alkalmazott ingen is kiváltja (Wernicke-féle hemianopiás pupillareakció) IV. enophtalmus + társulat hozzá: anhydrosis. kiváltható 2. kialakulhat anisocoria. botulismus 3. reflektoros pupillamerevség:  oka: a pupillomotoros reflexív kétoldali megszakadása a praetectalis regio és az Edinger-Westphal mag között  direkt és consensualis r. atropinmérgezés. 2oldali is  társulhat patellareflex hiánnyal is  DM-ban és encephalitisben észlelhető 3.: a szem szimpatikus beidegzésének zavara  myosis. konvergencia megjelenik. azonos oldalon az arc és a nyak melegérzése. nem váltható ki.

Szemmozgások 1. & med. m. károsodása  myasthenia ocularis  differenciáldiagnózis módja: neurológiai vizsgálat.)  kifelé tekintés elmarad  fasciculus long. rectus sup. A kettőslátás lehetséges okai. de nem tekintészavart okoz  a károsodás módjai: 11 . eredménye kettőslátás  tekintészavar: a két bulbus konjugáltan mozog 2. supranuclearis neuronok (nagyagykéreg) rostjai kereszteződve húzódnak a 2. rectus lat. agyidegek ill. obliquus sup. (m.  fasciculus longitudinalis medialison keresztül (mediális rostjai vertikális tekintések. szemmozgató agyidegek magjaiba  perifériás idegek II.10. med. A szemmozgások zavarai I. Darkshevichféle nucleus commissurae post. (m. munkavégzés). A szemmozgató idegek magjainak/idegek sérülése szemmozgászavart. a két bulbus nem mozdul konjugáltan. szédülés  oka:  III-IV-VI. a két bulbus nem mozdul konjugáltan  az egyik szemben a tárgy képe a retina más pontjára esik  az érintett szem látótere eltolódik az éphez képest  két egymást nem fedő kép alakul ki a látókéregben  hibás tájékozódás (lépcsőn járás. 11. A fascisulus longitudinalis medialis laesioja sajátos szemmozgászavarokat okoz  a két szem tengelye egymástól verticalisan tér el (Hertwig-Magendie tünetcsoport)  Pick-visiók: a beteg a falakat ferde síkban megdőltnek látja. & inf. lateralis része a vestibulo-ocularis összeköttetéseket biztosítják) 3. a falakon keresztül a szomszédos helységben folyó eseményeket látni véli 3. (m. képalkotók stb. akaratlagos  fürkésző (valamely irányba nézés fixálás nélkül)  vezetett (szemünkkel mozgó tárgyat fixálunk)  parancsolt (felszólításra végrehajtott tekintés  fixálás) III. reflexes 2. Áttekintés: conjugált szemmozgások (tekintések) A tekintések végrehajtását 3 neuroncsoport végzi 1.)  a szem lefelé-kifelé tekintő helyzetben áll  IV. A szemmozgások zavarai  szemmozgászavar: valamelyik szemizom bénul.)  befelé és lefelé tekintéskor a bénult szem mozgása elmarad  VI.. subcorticalis tekintési központokba  horizontális szemmozgások: pons formatio reticularisában  vertikális szemmozgató neuronok: nucleus interstitialis Cajal ill. magjaik károsodása  III. obliquus inf. differenciális diagnózisa Kettőslátás (diplopia):  valamelyik szemizom bénul. rosszullét.

& med. (m. lat. (m. abducens laesioját okozza illetve a pyramispályát érinti 1. fogászati beavatkozások stb. 12.)  befelé és lefelé tekintéskor a bénult szem mozgása elmarad  VI. & inf.és subduralis vérzés  gyorsan növekvő térfoglaló folyamat  III. tétel) a nervus abducenst keresztezi az a. obliquus sup.)  a szem lefelékifelé tekintő helyzetben áll  IV.. rectus lat. gyulladások)  III.és melléküregek gyulladása. rectus sup.:  fej hirtelen dorsalflexiója  mindkét nervus abducens vongálódása  mindkét musculus rectalis lateralis működésének zavara  kifelé tekintés elmarad  n.  sinus cavernosus thrombosis  fissura orbitalis superos syndroma (lsd. ha ezen aneurysma alakul ki  musculus rectalis lateralis működésének zavara  kifelé tekintés elmarad idetartozó alternáló tünetcsoportok (alternáló tünetcsoport = agyidegmag/gyökrost sérülése + hosszú pályák sérülése  tünetek alapján pontosan lokalizálható a góc síkja)  Weber-syndroma (hemiparesis/hemiplegia alternans oculomotoria): az oculomotorius rostok és a pedunculus cerebriben elhelyezkedő piramispálya egyidejűleg sérülnek  egyik oldali oculomotorius laesio + ellenoldal végtagjainak béulása  Benedikt-tünetcsoport: oculomotorius laesio + féloldali végtagbénulás + akaratlan mozgások  a góc a középagyban dorsalisabban helyezkedik el és érinti a substantia nigrát vagy a nucleus rubert  Raymond-féle tünetcsoport: m. rect. obliquus inf. m. agyideg izgalma  azonos oldali pupillaszűkület  később az ideg működése csökken  pupillatágulat orr.    a szemmozgató agyidegek magjai pusztulhatnak az agytörzsön belül elhelyezkedő kórfolyamatokban (vérzések. (m. oculomotorius sérülése  a szem kifelé-lefelé tekintő helyzetben áll  epi. térfoglalások.)  kifelé tekintés elmarad fejet érő traumák pl. nem idegi eredetű szemmozgászavarok  izomeredetű bénulások (myasthenia ocularis)  változó mértékű ptosis és szemmozgászavar  myositis ocularis  izmok gyulladása  átmeneti szemizombénulás  képalkotó eljárásokkal kimutatható  endocrin ophtalmopathia (Graves-Basedow-kór)  acut szakasz: izmok gyulladásos beszűrődése  változó mértékű és irányú szemmozgászavar  chronicus szakasz: izmok hegesedése  állandósuló szemmozgászavar (műtét) 12 . basilaris. + ellenoldali centralis típusú féloldali mozgászavar  a híd caudalis síkjában lévő góc a n.

felső fogak. meleg-. mesencephalicus nervi trigemini: itt unipoláris sejtek találhatóak. aneurysma  orr. sup.: rágás.  VI. lágyszápad izmai. alsó szemhéjak. és létrehozzák a lemniscus trigeminalist (lsd. fogászati beavatkozások stb. a homlokot és az orrüreg felső részét + a n. az orrhátat. tőle medialisan helyezkedik el a mozgató mag az érző magban lévő másodlagos neuronok  egy része a középvonal felé húzódik. n. orrszárnyak.  vena ophtalmica superior  okai:  orbitatumorok  ékcsont kis szárnyán növekvő meningeomák  sinus cavernosus külső falának elváltozása.és melléküregek gyulladása. csámcsogás és ásítás  egy csoportjuk pedig a tractus spinalis descendensben a cervicalis gerincvelői substantia gelatinosa Rolandi sejtein végződnek  innen rostok kereszteződve futnak szintén a thalamusba  hideg-. ophtalmicus  sinus cavenosus  fiss. fájdalom.  IV. az érző mag a tegmentumban található. szájpad érzőf. Fissura orbitalis superior syndroma  Fissura orbitalis superiorban futó képletek:  III. V/1. ábra)  egy részük pedig szintén kereszteződve a lemniscus trigemnalis dorsalisban haladva a thalamus nucleus ventralisában végződnek  extrapyramdalis automatismusok koordinációja pl. exophtalmus. trochlearis. abducens  fájdalom (szembe sugárzik).  szemgödör (beidegzi az orbitát. területén érzéskiesés. felső ajkak.  hypophysistumor  benignus granulomatosis (szteroidkezelésre jól reagál)  sérül a n. ritkán az V/2. orb. kereszteződik. a Gasser-dúc alsó részéből ered a n. is érintett 13.12. oculomotorius . A nervus trigeminus anatómiája    A nervus trigeminus kevert ideg: mozgató és érző működést is kifejt. lacrimalis révén a könnyelválasztásban is szerepe van) V/2. maxillaris  foramen rotundum  végága a nervus infraorbitalis (orrüreg alsó része. n. mandibularis  foramen ovale (rágóizmok. medialisan a n. Gasseri  innen erednek az ideg fő ágai: V/1.) V/3. a dúc középső részéből lép ki a n. melyek axonjai kapcsolatban állnak a mozgató mag neuronjaival és a azokkal együtt futva a rágóizmok tómusának szabályozásában vesznek részt   13 . dobhártyafeszítő izmok) n. szájfenék izmai.  V/1.és tapintási ingerek a mozgató magból kilépő és az érző magba belépő szenzoros neuronok a híd és a hídkarok elülső határán lépnek elő  ggl.

erős. semilunare károsodása  SM  vascularis laesio  kisagy-híd szögleti ill.)  ticszerű rángások  periodikusan visszatérő tünetek. pathogenezis: a n. hirtelen kezdődő néhány másodpercig. akár naponta többször. életév felett alakul ki etiológia  idiopathiás  kilépő gyökök ill. mentalis lidocainnal történő vezetéses érzéstelenítése diagnosztikus értékű lehet. trigeminus károsodása klinikum  általában féloldali. A trigeminus neuralgia (tic doloureux) kórisméje és kezelése    incidenciája: 15/100ezer általában a 40. a rohamok időtartama növekszik  hónapokig/évekig tartó panaszmentesség is lehetséges  a n.14. infraorbitalis és a n.  cerebelli inf. a ggl.  V/2-3.  V/1. > V/1. napszaktól függetlenül  krónikus betegségben a fájdalom állandósulhat ill. ha a fájdalom azonnal elmúlik   14 . koponyaalapi tumor  artériák/vénák által kifejtett kompresszió:  cerebelli sup. max 1-2 percig tartó fájdalom (gyakoriság V/2-3.

így alkotják a n.): lokális fájdalom. nystagmus. valamint a rágás. beszéd. triciklikus antidepresszáns. infraorbitalis és a n. egyéb fájdalommal járó kórképek(F-O-G-i.  m.: ataxia. orrfújás a rohamot kiválthatja  beteg a fájdalomtól félve ezeket kerüli  fogyás. facialis belső térdét  mozgtaó beidegzés  mimikai izmok  platysma  m. digastricus venter post. trigeminus rostokat  thermocoagulatio  microvascularis decompressio: suboccipitalis craniotomiás feltárásból a gyökkilépésnél található artériás/vénás kacsot lefejtik az ideg felszínéről  újabban sztereotaxiás kerettel gamma-kés  15. nyomásérzékenység. mentalis lidocainnal történő vezetéses érzéstelenítése  panaszmentesség néhány órától pár hétig  percutan szelektív termális radiofrekvenciás neurolysis (90%-ban eredményes): rtg-képerősítő segítségével a foramen ovalén keresztül érik el tűelektróddal a Gasser-dúcot vagy a n. „ropogó” ízület  vascularis kompresszió (MR-angiographia  etiológia tisztázása kezelés  gyógyszeres:  600-1200mg carbamazepin fokozatosan emelve  a fájdalommentesség elérése után 6-8 hétig adjuk  folyamatosan leépítve elhagyjuk (mh.5-6mg háromszori alkalomra osztva/nap (mh. a triggerzónák érintése (arcbőr. szemészeti vizsgálat:  szem  fogak  melléküregek  állkapocs  temporomandibularis dysfunctio (Costen-sy.: bágyadtság)  használhatjuk a fentieket kombinálva is. stapedius  a mozgató maghoz húzódó supranuclearis neuronok a gyrus praecentralis alsó harmadában erednek  corticobulbaris nyalábban haladnak  capsula interna térde mellett elhaladva  híd alsó harmadáig  15 . A nervus facialis anatómiája  Magjai:  mozgató mag a híd-nyúltvelő határán. leukopaenia)  második választandó szer a baclofen: 60-80mg  clonazepam: 1. SSRI adható  sebészi kezelés  indikáció: terápia rezisztens esetek (az összes 30%-a)  a n. szájsebészeti. szájnyálkahártya érintése). exsiccatio …  differenciáldiagnózis  gyulladásos ill. ásítás. ventrolateralisan a tegmentumban található  belőle eredő rostok dorso-medialis irányba kanyarodnak. kiegészítésként valproát. fogak. nyelés. megkerülik a nervus abducens magját. korlátozott szájnyitás.

geniculi  ggl. facialis a híd és a hídkarok határán lép elő az agytörzsből  egy durahüvelyben fut a n. a száj körüli izmokat és a platysmát ellátó magrészlet azonban csak az ellenoldalról. ezek vezetik az emotionalis mimikai ingerületeket  nucleus salivatorius superior ide fut be a chorda tympani (ggl. facialis mozgató magrészlet mindkét féltekéből kap supranuclearis rostokat. geniculiban válik el a n. agyideggel  meatus acusticus int. submandibulare  n. pterygopalatinumban kapcsolódik át  beidegzi a könnymirigyeket 16. intermediusszal és a VIII. sublingualist és submalndibularis) a n.és a szemkörüli izmokat beidegző n.  elválnak a többi pyramisrosttól és a mozgató mag neuronjaival képeznek synapsisokat  thalamusból is haladnak suprnuclearis neuronok. A centralis és a perifériás faciális károsodás elkülönítése Emlékeztető: A homlok. kép) n. petrosus superficialis maior értágító impulzusokat küld az agy ereihez ggl.  16 . lingualis  nyelv elülső 2/3-ának ízérzése + vegetatív rostjai ellátják a a gl. facialis törzsétől  ggl.  canalis facialis  foramen stylomastoideum  ágakra oszlik (lsd.

 Elkülönítés:  centralis facialis laesio esetén a homlokráncolás és a szemhéjzárás sikerül. facialis  sérülésekkor a reflex renyhébb lesz vagy kiesik 17. és az ideg többé nem képes ellátni az agy és az arc közti jeltovábbítás feladatát. Pathogenezis: VII.  Férfi/női arány :1:1  Téli-őszi hidegebb időszakban gyakoribb előfordulása  Diabetes mellitusos és hypertoniás betegekben gyakoribb. az érintett idegsejtek elhalnak.000 ember kapja meg a betegséget. 17 . II. A környező szövetek duzzanata következtében romlik az ideg vérellátása. Periferiás facialis paresis leggyakoribb okai:  virus fertőzés herpes vagy más virusfajták  huzat. agyideg perifériás idegágra gyakorolt nyomás váltja ki. A perifériás facialis paresis kóroktana és kezelése I. Epidemiológia  Az USA-ban évente 40. légkondi  borreliosis  sarcoidosis (gyakran kétoldali facialis paresist okoznak)  cukorbetegség  SM  a koponyaalap törése  daganat (általában a paresis lassan fokozatosan rosszabbodik) koponyaalapon elhelyezkedő daganat (vestibularis schwannoma) eltávolítása céljából végzett műtét után)  a fültőmirigy daganatainak műtététe vagy besugárzását követően III. míg a fogmutatás nem  perifériás facialis laesionál (mozgató neuron sérülése) a góc oldalán minden mimikai mozgás hiányzik + a corneareflex efferense a n.

akkor 70-90%-ban elmúlik a betegség(ez bekövetkezhet akár spontán is). acusticus vagy másnéven n.  Olykor csökken az ízérzés. szemét nem tudja becsukni (kiszáradhat a szeme) és szájának érintett fele nem mozog. akkor csak 20%-ban várható javulás. agyideg tulajdonképpen két önálló ideg: 1. elsőrendű neuronok: ggl. az axonjaik alkotják a n. Szirmai 44. agyideg anatómiája I. A VIII. cochlearist  nucleus cochlearis ventralis (alacsony frekvencia) & dorsalis (magas f) 2.: a n. n.  A beteg nem tudja ráncolni a homlokát. A VIII. II. cochlearis 2. Prognózis Ha az arcon az idegrostok elektromos ingerelhetősége normális. vestibularis A két ideg közös törzzsel lép be a kisagyhíd szögletben az agytörzsbe. ENMG  CT  MR vizsgálat. stapedius működészavara következtében a hangok túl hangosak lesznek. Tünetek:  Az arc egyik felének bénulását okozza. o. Terápiás lehetőségek  Selectiv ingeráram kezelések  B 1 vitamin kezelések  Antihistaminok adása  Steroidok adása  Keringés javítására-Trental-kezelés  Acyclovir (Virolex) infusió  Műtéti decompressió megkisérelhető VII. staticus v. o ábra. A hallópálya (nagyrészt keresztezett) 1./Molnár 56. Diagnózis:  Anamnesis (korábbi fertőzések)  Fizikális neurológiai vizsgálat  Idegvezetési vizsgálatok: NET. VI. ENG. facialis károsodás tünetei a bántalom magasságától függően V. megszűnik a könnyelválasztás és hyperacusia jelenhet meg: a m.IV. Az idő múlásával hetek-hónapok múltán végleges bénulásos maradvány állapot alakul ki. n.  + lsd. spirale bipoláris neuronjai.de ha nem ingerelhető. másodrendű neuronok: a cohlearis magvak multipoláris neuronjai  rostjaik az ellenoldali corpus 18 . 18.

Sinus sigmoideus. . superior (Bechterev)  n.Carotis és aorta stenosisok.  hallókéreg: temporalis lebeny (Brodman 4142. vestibulare ingerfelvevő nyúlványai a hártyás labirintusban találhatóak. negyedrendű neuronok: colliculus inf. felgyorsult. melyek a  híd-nyúltvelő határon elhelyezkedő vestibularis magvakban kapcsolódnak a másodlagos neuronokkal:  n. harmadrendű neuronok: lemniscus lateralis  4. Megnövekedett. Asymetricus tágulatai 19 . medialis (Schwalbe)  n. vestibuláris és taktilis ingerületek összehangolásával (statikus működés)  a ggl.pons formatio reticularisa.)  agytörzzsel  vestibulocerebellaris és cerebellovestibularis (serkentő ill. turbulens áramlás . a szöggyorsulás érzékelése  reflexesen beállítja a szemeket. jugularis int. Az egyensúlyozópálya Funkciói: a. segíti a fixálást és a térbeli orientációt (dinamikus működés) b. v. verticalis Cajal ill. mások szerint a parietális lebenyben 19. Drakschevich magvak)  gerincvelő mozgató neuronjaihoz  vestibulospinalis pályák: a n. o oldalsó  VI.:glomus tu. vestibularist. objektív 2. A tinnitus leggyakoribb okai és kezelése Tinnitus= fülzúgás 2 csoport: 1.fistula carotidea – cavernosa (sinus cavernosus fistulája) .) III. vázizmok tónusának szabályozása a vizuális. lateralis (Deiters)  n.  subcorticalis tekintési központok (horizontalis.Erősen vascularisalt tumorok pl. o hátsó  IV.trapezoideumhoz (csak kisszámú neuron csatlakozik az azonos oldalihoz)  oliva superior  3. gátló neuronok a nucleus fastigii-ből a vestibularis magvakhoz) pályák  mozgásszabályozás  agykéreggel: a szerzők egy része szerint a temporalis. lateralis Deiters-ből ered  gerincvelői motoneuronok  nyak és hátizmokat ellátó idegek (statikus m. aneurysmák .AV malformatiók . szubjektív Objektív tinnitus: vascularisokvér surran 1. descendens spinalis (Roller)  a vestibularis magvakból eredő pályák:  fasciuclus longitudinalis medialis  szemmozgató agyidegek magvaihoz o elülső ívjárat  III. perifériás axonjai alkotják a n.

ritmikus mozgás a lágyszájpadban.acusticus neurinoma vagy egyéb kisagy-híd-szögleti folyamatok . fejtrauma iii.a magas hangok érintettek . scarlatina. megszűnik 2.A hallórendszer bántalmára utalú tünetek. Kezelés: otosclerosisműtét30-50%-ban sikeres cochlea vascularis károsodásadextran pentoxifillin(Trental) Heveny zajártalomBetaserc 3x8 mg 3 hónapig Otooxicus gyógyszereket azonnal abbahagyni A szubjektívet nehéz kezelnigyakori a depresszió. a rostok között synapsisok . hallásvizsgáló módszerek Halláscsökkenés=hypacusis Két nagy csoport: 1. ha nem akkor VJI egyoldali lekötése 3. zajgenerátor 20.- Tensiokiugrás. Centrális Perifériás: 1. amilodemyelinisatiós laesio bárhol a hallópályán. szalicilátok iv. az ideg átmetszése sem megoldás maszkírozás: rádió.idegentest . ICP növekedés bizonyos esetei Valsalva megszünteti..hallászavarral járó és nem szubjektív ididopathiás tinnitus: időskori.főleg a mély hangok érintettek .R.toxicus és infectiosus károsodás .jell. Meniére v.:Wép oldal felé lat.zajterhelés okozta cochlearis károsodás .chinin. Vezetéses (transzmissziós) .acut otitis catarrhalis . HZV-fert. fertőzés:gyors progrediáló(meningitis.lehet ámeneti: .otosclerosis .) . Perifériás 2.légvezetés zavara . hyperglycaemia.Meniére-bet.cerumen . Arteriosclerosis 20 .:Parkinson Szubjektív tinnitus: . ii. parotitis. izolált tünet (finom.okok: i.jellemzően Wkóros oldalra lat.pulzushang a ülre való ráfekvéskor .a légvezetés megrövidül v. az Eustach-kürtben vagy a temporo-mandibuláris izületben pl. toxicus:uraemia. percepciós(idegi) . R+(norm. hallókészülék. hypertyreosis 2.

ált.. Acusticus neurinoma 3. Rinné: o Csont és légvezetés összehasonlítása o 21 . Basilaris migraine Cerebralis vérzés Sedatívumok Hallásvizsgálati próbák: 1. károsodikzörejek. Centrális: . Tünetegyüttes .nem harmónikus .Weber: o kétoldali csontvezetés összehasonlítása o o középfül sérülkóros oldalra lat.dallamok felismerése hiányzik 21.törzsataxia .vi.vegetatív tünetek . kérgi süketség: elsődleges hallómező pusztulása(Br 41.lues Centrális: 1.vannak agyörzsi tünetek: arcgyengeség és/vagy zsibbadás.okok: agyörzsi stroke SM Tumorok Syringobulbia Arnold-Chiari malf. kevert . Betegség kísérőjelensége pl. chr.szédülés beteg a fejét a laesio oldalára hajtja . A centrális és a perifériás vestibularis károsodás tüneteiű Perifériás: . dyplopia.lehet vezetéses vagy tekintés irányú nystagmus .halláskárosodással gyakran társul .harmónikus vest. dysarthria. Belsőfül(idegi):ép oldalra lat. dysphagia (3D) . Súgott beszéddurva tájékozódásra 2. hallási agnosia(lelki süketség):a másodlagos hallómező hangok. hangvillapróbák .42 2.okok: neuritis vestibularis benignus positionalis vertigo(BPV) Meniére Trauma Hátsó scala térfogl.

vizsgálata:forgódob Labirinth eredetű indukált nystagmus: . ritmusos szemmozgás . .nucl. szemmozgató rendszer zavara . gyors komp.2 komponens: gyors és lassúnysagmus iránya a gyors komponens . vestibularis. galván. a tekintéssel ellentétes irányban is Frekvencia: lassú 10-40/min Közepes: 40-100/min Gyors: >100/min Ritmusa Fiziológiás: Opokinetikus(vasút): .féloldali cerebellaris kár.vestibularis. azonos kitéréssel. Az ép oldal felé irányul. ggl.labirinth bajnállassú fázis a laesióra mutat. beteg a fejét a laesió oldalára hajtja .kalorikus Pathológiás: 1..előretekintéskor is van III.fokúgyors komponens a tekintés irányába II.deviáció az ép oldal felé .okok: bevérzés.gyors komponens a középvonal felé a laesió irányába - 22 .endolympha P növ.a lassú komponens a tárgy mozgásának irányába .forgatás. ívjáratok.a gyors az újbb tárgy fixálása(Br8akaratlagos szemmozgás) . Scarpae károsodása . Romberg-ben dőlés a laesió felé.félkörös ívjáratok ingerlése .fastigii.gyull. occiptofrontalis pályák épsége .kalorikus Congenitalis Szerzett Jellemzői: Iránya horizontális Vertikális Ferde Rotatoros Retrakciós Fokozat: I.feltétele a retina. n.Schwabach: o Vizsgáló a sajátjához viszonyítja -audiometriaobjektív 22. ismétlődő.Lehet fiziológiás (ingerekkel kiváltható)optokinetikus. jellemzői Nystagmus=akaratlan. A nystagmus felosztása. cerebellaris .nyomásváltozás. cerebellaris.trauma 2. az occipitalis lebeny(Br18).2 szem koordináltan. együtt mozog .

nytagmus 2.de az utónystagmusnál megfordul -dőlés és félremutatás iránya a lassú komponens irányába 4. forgatásmko labirynth izgalma -horizontalisan a lat ívjára izgalmaellentétes endolympha áramlás a nystagmus lassú komponensének irányábagyors komp. kinyújott karok(nehezítettnél lábfejek egymás elé) -járáspróbák:képes-e egyenesen. 1. A vestibularis rendszer vizsgálata.Egyensúlypróbák -Romberg:zárt lábak. tartósan sötétben dolgozókkétszemes fixáció zavara(verticális irányú. de nincs kompenzálás. Látászavarhoz társuló -születésük óta csökkentlátóknál -színvakok -chorioretinitis -albinizmus 6. Síkban -osszú ideig fennáll . gyors komp az ingerlés felé -hidegampullofugalis áramlásingerléssel ellentétes irányú nyst. Kalorikus ingerlés: -30 fokkal előrehajtott fejnél -melegampullopetális áramlásingerlés felé irányuló nyst. comatosus betegnélbal fülbe hideg víz  szemek lassan balra. encephalitis 5.a tekintés irányával ellenkező oldali szem nem mozog az orr felé a középvonalon túl 4. vegetatív tünetek 23 . csukott szemek. ellentétes. nem ritmusos. karok kinyújtva engedje le a karját vissza(lassú komp. nyitott és csukott szemmel -Bárány-próba:egymással szemben. Irányába mutat) -célkisérlet -dysdiadochikinesia 24. A vestibularis rendszer bántalmának kórjelei 1. szemizomparesis:gyors komp. és felfelé nézéskor fokozódik) 7. Iránya a tekintés irányával azonosa nystagmus irányát a tekintés iránya befolyásolja 23. irányt tartva. Opsoclonus -időszakosan megjelenő durva.híd tekintéscentrum és III mag közötti kapcsolat megszakadhorizontalis síkban disszociált tekintés és monocularis nystagmus .gyors komp nem az ingerelt oldal felé -Épagytörzsű. FLM laesio . Vezetett szemmozgások ülő és fekvő helyzetben 3. mer az ép cortexhez kötött 5. Mind vert. A szemek megfigyelése nyugalmi helyzetben 2.3. gyors szemmozgás mind horiz.paraneoplasia.

n.lassú komponens a laesio irányába .nystagmus lassú komponense az ép oldal felé . vertigo benignus paroxismális pozicciófüggő vertigo(BPPV) neuritis vestibularis Meniére Harmonikus tünetcsoport(perifériás): -nystagmus az ép oldal felé -egyik oldali labirynth és/v. Magok károsodását kísérő nystagmus a tekintés irányától függ. Neuronitis vestibularis Def.a verigo erős. 4.mozgás súlyosbítja . de 2-3 napon belül enyhülnek Diszharmonikus tünetcsoport(centr. hét után állásgyak. hiányzó ingerválasz . vestibularis sérülése hozza létre . melyet fülzúgás ritkán.elsősorban fiatal felnőtteket érint .3.A vestibulocerebellum és a kisgyi félteke károsodásakor a szemek nyugalomban 1030 fokkal az ép oldal felé deviálnak a beteg a középvonalban lévő tárgyra fixála bulbusok nyugalmi helyzetben conjugáltan kiúsznakvisszatérnek . esetleg scopolamin 3.heves vegetatív tünetek . iránya meghatározható . 6. Tünetegyüttes Th: gyógyszer: pentoxifillin(Trental) 2-3x 400mg Sibelium haemodilutio(hidroxi-etil keményítőHAES. halláskárosodás pedig soha nem kísér Álalában egy szédüléses attack jellemzi Tünetek: . .felső légúti infkció előzi meg . de a hirtelen mozgásra jelenkező tünetek még 1-2 héig fennállhatnak .autonóm tünetek kifejezettek.Bárányba is erre -Rombergben is erre .fejhajlításjárás 24 .vest. 5.A vest.): .Dextran) első néhány napban ágynyugalom. vakjárás a kóros oldal felé . naptól tekintés-és egyensúlygyakorlatok 1.: Paroxismalisan jelntkező forgó jellegű szédülés. a káosodás felé erősödik .a heves tünetek néhány nap alatt megszünnek. Magok és cerebellaris károsodás esetén .Cerebellaris sérülésnél az autonóm ünetek szegényebbek.érintett oldali horizontalis ívjárat kalorikus ingerlésekor csökkent v.harmonikus vest. Bárány.Romberg. a zédülés érzése nem olyan kifejezett 25.

oticum) psy-us rostok a parotis felé o nucl. halálfélelem Th: hányáscsill. lateralisvs o nucl.az érintett oldal felé fekszik a beteg .nystagmus: horizontális v horizontorotatoros(lassú komp és dőlés az érintett oldalra)harmonikos vest.tract. melyek jellemzője a Meniére-triász(srgó jellegű szédülés.szédüléses rohamok .26. Daedalon 100-200mg Diazepam(Seduxen) 10-20mg Promethazin(Pipolphen kúp) 1-3x 25mg Betahistin(Betaserc) 1-3.ss nyelv. Endolympha kerüla perilymphábaidegrostok bénulása. külső fül.garat koponyai kilépés a foramen jugulare elülső része(+ X és XI) 2 érzőggl.hallászavar a rohamok idején .járásképtelenség . nyelv hátsó 1/3-a íz+ss. .superiusrögtön a for. feszítés a fülben.hányinger.gentamycin) Transtemporalis labyrinthtectomia. A N. hányás. elesett állapot . o Ggl. Glossopharyngeus anatómiája A 3. csengés . kopoltyúív idegegarat felső része somatosenzor és motor. sinus car. ambiguusm. A Meniére betegség és kezelése.endolympha mennyisége megnőP megnőháryás labirynth ruptura(vertigo oka)K+ tart. glomus caroticom. m.spinalis nervi V. sinus caroticus vs. pharynx.: Visszatérő szédüléses rosszulétek. Után o Ggl. Salivatorius inf.solitariivs-osnyelv. féloldali halláscsökkenés.styloglossus o nucl.szorongás. izzadás. cochlearis szőrsejtek pusztulása Tünetek: .hónap 3x 8mg/nap Rezisztens esetbenendolyphatico-subarachnoidealis shunt. tün. hyperacusis .vm-os rostok praeggl-is(ggl.stylopharyngeus. 2-6. ototoxicus antibioticum(pl. Def.teltségérzés.belső fül teljes elroncsolása 27.saccotomia.tract. pulzus megváltozása . inferiusfossula petrosa spatium parapharyngeum o ACI és VJI között lefelé - - 25 . tinnitus ) Pahofiziológia: . Jug.fülzúgás. parotis vm Agyi eredés: nyúltvelő: o nucl.csak feküdni tudnak.héten 3x10mg/nap. o Nucl.

sal.inf-ból. trunc.canaliculus tympanicusa dobüreg belső falára fonatokplexus tympanicus Ss rostok a gl. globus hystericus a.lingualesss és vs Tünetek: . tonsillaristonsilla palatina+nyh-ból jövő rostok r.inf-ból N. ág közvetlenül a ggl.nyelészavar . X károsodása 4. mely elsősorban a falat formálását és a garatba juttatásából eredő nehézségből adódik Ok:_ 1.glomus car.X. postggl a parotisba)plexus parotideus N. Symp)felső garafűzők.érzéskiesés . supranuclearis beidegzési zavar 2.középső és felső rész. lágyszájpad emelők r.- o A m. IX. pszichoszomatikus eredet d.smaff és eff rostokplexus pharyngeus(n. myesthenia gravis Dysphagiával járó betegségek: 1.1. Sinus caroticus vs-os rostok(barorec).petrosus minor: Hiatus nervi petri minorisvissza a koponyába a piramis elülső felszínénforamen lacerumkoponyaalapgl. normális nyelési folyamat 2. nincs organikus elváltozás b. A dysphagia okai Def: Nyelési zavar. nyelési nehezítettség.uvula deviáció az ép oldal felé 28.oticum(praeggl a nucl.pharyngeus: Ss. állandóan vagy csak stresszhelyzetben gombócérzés a torokban c.(kemorec) r. kifekélyesedése 26 .ízérzés csökken . tympanicus: . Inferius után .orrhang beszéd . Inf-ból a dobüreg és a fülkürt nyh-jához Praeggl-is rostok a nucl. agytörzsi laesio 3.garatreflex renyhül .lágyszájpad csüng az érintett oldalon .stylopharyngeus mentén lefelé nyelvgyök N. lingualis dysphagia: oka a nyelv gyulladása.

A pseudobulbaris és a bulbaris paresis elkülönítése Bulbaris paresis: A nyúltvelőben elhelyezkedő alső agyidegek (IXXII) által beidegzett izmok bénulása. tünetek:nincs garatreflex. agytumor. fasciculatio .XI bénulás. Merev izmok c.Diphteria(serologia) felső 27 .félrenyelés. gége. garatgörcs a.Myositis(CK szint) .m.3.Arnold-Chiari malf.trapezius része. motoros bénulás a.myasthenia g.syringobulbia . IX.X. nyelvizmok. m.dysphagia .nyelv atrophia.renyhe v. Láztalanul zajlik b. félelemhysteria 7. Apoplexia.chr. constrictor pharyngis görcse b. idegentestérzés d. Érintettek a lágyszájpad. Meningitis .Guillan-Barré .nyelvmozgás zavar Okok: .agytörzsi infarctus .polyomyelitis .kolinerg) . Tünetek: . herpes zoster b. nyálfolyás c. Diff dg: . váll és felsővégtagok együttes megbetegedése 5.(EM. Guillan-Barré-syndroma a.glioma . oka.sternocleidomastoideus.nasalis hang . hiányzó lágyszájpadreflexek .uvula deviatio .szájpadcsüngés . garat és nyelv együttes megbetegedése során alakul ki b. rhinophonia aperta 29. dysphagia syringobulbia a.dysarthria .encephalitis .tumor . ALS 6. Gyöki fájdalmak 4. garat.rekedtség . lágyszájpad az ép oldal felé.aneurysma .

ALS(bulbaris és pseudobulbais tünetek egyszerre) .mindkét haemispheriumban kialakuló iscaemiás károsodás .dysphagia .károsodásaellenoldali hypesthaesia(a fájdalom kivételével) Lobulus parietalis sup (Br5.45. rágó és csámcsogó mozgások Gyrus praecentralis(Br4.mozgató területkárosodásakor liberációs jelek(fogó.46. Tünetek: .32. fissura lateralis cerebri(Sylvii) Gyrus praecentralismotoros cortex .2)elsődleges érzőkéeg . A parietalis lebeny anatómiája.lágyszájpad-és garareflexek jól kiválthatók .emotionalis incontinentia .6)hólyag és végbél ürítéskárosodásakor incontinentia Praefrontalis lebeny(Br 9.személyiség .károsodás: o dorsalis részapathia.dysarthria .kényszernevetés .izgalmakor komplex nyelési.ellenoldali akaratlagos mozgások Broca (Br44-es) a domináns féltekében a beszédkp.47) . fasciculatio . mely elsősorban a mélyérzések központja . amelyet bilateralisan az agytörzs felett huzódó corticobulbaris rendszer károsodása okoz. A praefrontalis és frontalis lebeny anatómiája és tünetcsoportjai Frontalis lebeny határai: sulcus coronarius.sensoros cortex.frontalis leépülés jeleifogó-és szopóreflex .érdektelenség o Basalis részindokolatlan jókedv.SM 30.sulcus parieto-occipitalis Gyrus postcentralis(Br3. fissura interhaemispherica.14.multiplex lacunaris infarctusok . Supplementer motoros area(Br8)szem és fej ellenoldalra mozdításakárosodásakor az akaratlagos szemmozgáok és tekintés zavara lesz Br6kérgi extrapyramidalis rendszer. szopó). tünetcsoportjai Határai: frontalisansulcus centralis medialisanfisura interhaemispherica.25.7)másodlagos érzőkéreg 28 .élénk masseterreflex Okok: .nyelvben nincs atrophia.Pseudobulbaris paresis: Olyan felsőmotoneuron károsodás.moria 31.

Germann syndromajobb-bal tévesztés.izgalmazenei hallucináció Hyppocampus(Br28.area parietalis basalisBr37 . Temporalis lebeny: A frontalis lebenytől a fissura lateralis cerebri választja el.dementia .hallással kapcsolatos gnosticus teljesítmények . .apraxia . optokinetikus nystagmus megszünése 32. tünetcsoportjai. zajok felismerésekárosodásnál lelki süketség. agraphia.térbeli tájékozódás zavara .konstitutív apraxia .izgalmaelemi hallási hallucinációk .izgalomnálkomplex hallási hallucinációk Gyrus temporalis medius és inf.22) ..par.(Br37.22másodlagos hallási kphangok.izgalma o szaglási sensatiók o déja vu. Gyrus temporalis superior(Br41.öltözködési apraxia . A temporalis és occipitalis lebeny anatómiája.Br41primer hallási kp.inf.amnesticus aphasia .gyrus angularisBr39 .gyrus parahyppocampalis(Br35)limbikus rendszer része .károsodásatactilis felismerés zavara Lob.károsodásamnesia.Br42.39.beszéd megértésekárosodásakérgi süketség(dominánsnálsensoros aphasia).nem dominánsnál: .jamais vu o dreamy state o lebegésérzés o oralis automatismusok(uncinatus roham) o Duff-tünet(orrdörzsölés) o Psychomotoros epilepsia o Tenebrositas 29 .károsodásdominánsnál amusia .40)gnosticus és mozgásteljesítmények .34)szaglás kp.óra-idő felismerés zavara A gyrus angularisnak megfelelően húzódik a láósugárzás és az optomotoros pályák egyrészegócellenoldali alsókvadáns anopsia. acalculia .anosognosia .gyrus supraangularisBr40 károsodásnálagnosia.42. ujj agnosia.apraxia -dominánsnál: .

. gv oldalkötegében. Centrális bénulás oka: .kiterjedése az ideg ellátási területére lokalizálódó .vezető tünet az izomtónus csökkenése atrophiával . követő szemmozgások . sérülését jelző kóros reflexek. mely létrejöhet a sejttestek.Kiterjedése tömeges .izgalmamicrognosia.Piramisjelek vannak .izgalmaoptokinetikus nystagmus megszünése 33.de a centralis látás megtartott o kétoldalinál kérgi vakság Area peristriata(Br18)másodlagos látókéreg . akaratlagos mozgások 3 neuronos keresztezett pélya Somatotópiás elrendeződésű rostok Corticospinalis pálya: Cortex(primer motoros area.ametamorphosia Area parastriata(Br19) .piramisjelek nincsennek .premotoros cortex)corona radiatacapsula interna hátsó szárának elülső részében(elölről hátraarcfelsővégtagörzsaló végtag)pedunculus 30 . a corona radiataban.károsodásegyoldaliellenoldali hemianopsia.mélyreflexek renyhék v kiesnek .sulcus parieto.Lehet petyhüdt v spasztikus a laesio localisatiójától és a bénulás fennállásának időtartamától függően .károsodása o lelki vakság(opikai agnosia) o reflexes szemmozgások o speciális opikus zavarok . az axonok és a neuromuscularis synapsis magasságában .fasciculatio lehet az alsó motoneuron károsodásnál . A peripheriás és a centralis motoneuron bántalmának elkülönítése.károsodáslelki vakság(optikai agnosia) .Felületes eflexek féloldalon kiesnek Perifériás bénulás oka: . A pyramispálya lefutása. agytörzsben.occipitali a parietalis lebenytől való elválsztást tükrözi Area striata(br17)elsődleges látókéregelemi látás .macropsia.optikai felismerés .felületes reflexek dermatómában kiesnek .Occipitalis lebeny: Határai elmosottak.individuális atrophia 34.éles határú .Belső motoneurono és axonjaik laesiója az agykéregben. capsula internában.lassú.Mélyreflexek fokozottak .bulbaris és spinalis motoneuronok károsodása.

és kórtana Izomtónus=az izmok nyújtási állapotától függő akaratlan izomfeszülés Szabályozás: 1. spinalisan 2. primer motoros+premotoros+szuppl.cerebriponsmedulla oblongata(basisrostok 85%-a a decussatio pyramidumban kereszteződik)tr.a motoros működésű agyidegek magvain végződik Károsodás: 1. Az izomtónus élet.Aβ afftartós izomkontrakció gátlása Monosynapticus reflexív: .gv-i motoneuron(adott izmot idegez be) .Aα-aff. Motoros együttes károsodásaspasticus paresis Piramisjelek Patelle-lábclonus keményszájpadreflex régiókbólformatio 35.izomorsó Aαgv motoneuronizom . izolált a.mélyreflexek monosynapicus reflexek γ-hurok: . neurona megfelelő szelvényben a zona intermedia 3. supraspinalisan Receptor-izomorsó: .Mindig az aktuális rostszakaszhoz tartozó optimális mértékű intrafusalis kontrakció 31 .módusult izomrostokintrafusalis rost .reticulospinalis(izomtónus szab.gv oldalsó kötegében A keresztezetlenektr.)gv-i motoneuronok Corticobulbaris .anulospiralis receptorintrafusalis rost megnyúlását érzékeli .corticospinalis lat. neuron a gv-i elülső szarvi interneuronok Corticoreticularis : Premooros és supplementer motoros reticularistr. primer motoros kéregpedunculus cerebrinyúltvelő piramisflaccid paresis 2.a corticospinalis pályáról válik le az agytörzsben .munkaizomrost megrövidülésére hat .Izomorsó ingerlékenységét szabályozza .azonos oldalon legv elülső kötegében a fissura mediana anterior 2 oldalán 2. Corticospinalis ventr.Dinamikus+statikus γ efferensek végződéseérzékenyebb(intrafusalis rost kontrakciós állapota) Golgi készülék(ínorsó) . ritka b.

harántlaesio 32 . cortex alatt(thal alatt)fvt:ujj.csukló.mozgás sebességétől függően állandó ellenállás a végtagban .agonista és antagonista izmokban is tónusfok . hogy bármilyen más működést lehetetlenné tenne Form.fvt:ext.radiculopathia . de a nucl ruber alattFR aktivitás nincsnincs gátlásantigrav izmokban tónusfok.légpárna jelenséghátonfekvő beteg fejét felemelve nem ejti. csak lassan süllyeszti Hypotonia .befelé rot.ruber és motoros cortex stimulálja Spasmus: .vestib.(fvt:ext.ret.monosyn reflexív megszakadása .laesio a nucl vest lat fölött.reticularisnak nincs spontán aktivitásanucl.mozgatás megszakításavégtag ebben a helyzetben rögzül .laesio a nucl ruber fölött.Polysynapicus reflex .formatio reticularis .Perif ideg kárpolyneuropathia. akkor olyan erős ect.könyök flex.hátsógyök kárdiscushernia .hyperpron.motoros kéreg .lat(Deiters)leszálló pályákgv-i motoneuronokkontrakció Ha csak ez lenne.gátló hatás az internezronokra DE! form.plantarflex) Decorticatiós tartás: .Mellső gyök kár .Ceebelaris sérülés .zsebkés tünetgyors mozdulat legyőzi a végtag ellenállását .mozgatás után predileciós tartásba vissza Decerebrációs tartás: .vestibularis rendszer vest(otolith szerv)nucl.gv motoneuron agonista kontrakció collatRenshaw-sejteket aktiválgátló interneuron gátlásaantagonista kontrakció Supraspinalis: A leszálló pályrendszerek az alábbi helyekről indulnak ki: . plantar flex) Ha csak féloldalonWernicke-Mann-tartás Rigiditás: .antigravitációs eloszlás .Myasthenia .Heine-Medin . avt:ext.add. tónus lenne.mesencephalon .Guillan-Barré.izomorsó Aα agonista izmot beidegző gv-i motoneuron gátló interneuronantagonista Ciklikus mozgások szabályozása(pl járás) .

bulbocerebellaris Efferens pályák: Kéregből: Tr. moleculare  str. globosus  n. ganglionare  str. Cerebellovestibularis  Tr.cer.36. spinocerebellaris ant.  a. cerebri magna Afferens pályák: ● Tr. Cerebelloreticularis  Tr. cerebellorubralis  Tr. fastigii Karok:  pedunculus cerebri superior  pedunculus cerebri medius  pedunculus cerebri inferior Vérellátás:  a. ant. olivocerebellaris ● Tr.cer. cerebellothalamicus 33 .  declive---lobulus quadrangularis inf. legfontosabb összeköttetései. Cerebellarovestibularis Magokból:  Tr.  folium vermis---lobulus semilunaris  tuber vermis---lobulus gracilis  pyramis---lobulus biventer  uvula---tonsillák Kéreg: 3 rétege van:  str. spinocerebellaris post. vestibulocerebellaris ● Tr. emboliformis  n. post.  a. ● Tr. Granulosum Fehérállomány:/arbor vitae/ 4 pár mag:  nucleus dentatus  n.sup  v. Macroscopia:  A 2 hemispheriumot a vermis köti össze. ● Tr.cerebellaris inf. inf. pontocerebellaris ● Tr.tétel: A kisagy anatómiája.  A vermis részei: lingula---vinculum lingulae cerebri  lobulus centralis---ala lobuli centralis  culmen---lobulus quadrangularis sup.

tétel: A gerincvelő anatómiája. ● Dysmetria: A távolság becslésének zavara.itt lépnek be a hátsó gyökerek érző rostjai Sulcus lat. A gyökök a Th V-VIII-ig egy. ant. innen 2. nagyságának helytelen becslése/ a góc oldalán kisebbre becsüli/ ● Az „utánzási kísérlet” zavara: Becsukott szemű beteg egyik végtagját egy adott pozícióba visszük. ● A tárgyak súlyának.37. post.  Elülső szarv: Cornu anterius 34 . a céltárgy felé közelítve amplitudója nő ● Skandáló cerebellaris beszéd ● Iránytévesztés/ általában a góc oldalára térnek/ ● Nystagmus: a laesio oldala felé való tekintéskor fokozódik ● Hypotonia: a laesió oldalán a végtagok izomtónusa csökken.tétel: A kisagy bántalmának kórjelei. A hátsó gyökereken találhatók a spinalis ganglionok. A gerincvelő felszínét a pia mater borítja.3 v 4 szelvényt szállnak le mielőtt elérik kilépési pontjaikat.a másikkal nem tudja ezt véghezvinni.  Keresztmetszet:  Szürkeállomány:  A canalis centralist a substantia grisea centralis veszi körül.-itt lépnek ki a mozgatórostok. mozgásának zavara ● Visszacsapási tünet ● Intentiós tremor: nyugalomban nincs. ● Ataxia: izomcsoportok koordinált működésének zavara Járási: széles alapú járás Törzs: állás közben bizonytalanul ingadozik Romberg-ben a laesio oldala felé dől ● Célkísérletek végrehajtásának zavara ● Dysdiadochokinesis: antagonisták alternáló beidegzésének. A csigolyák és a dura között van a cavum epidurale. /L1/ Elülső felszínén futó hasadék:Fissura mediana anterior Hátsó felszíni barázda: Sulcus medianus posterior Utóbbitól két oldalt: Sulcus lat. A beteg a célon túlnyúl. 38 . A gerincvelő felső határa a foramen magnum szintjében van. mélyreflexek renyhébbek ● Góc oldali pronációs hajlam ● Ingareflex: Ha a patella reflexet levegőben lógó lábon vizsgáljuk a patella ín megütésekor egymás után több contrakció követkzik be. mely felett az arachnoidea található. 31 pár gerincvelői ideg van:  8 pár nyaki  12 pár háti  5 pár ágyéki  5 pár keresztcsonti  1 pár farkcsonti A gerincvelő szelvényeinek magassága nem egyezik meg a csigolyatestek magasságával. Az elülső és hátulsó gyökerek a spinalis ganglionok utáni szakaszon gerincvelői idegekké egyesülnek. Alsó vége conus terminalis. A gerinccsatornát belülről a dura mater borítja. mely a filum terminaléban folytatódik.

a. a 42.tétel: A fontosabb gerincvelői dermatomák és reflex-segmentumok. de a dermatómák átfedik egymást.  Okai:  hirtelen flexió  hyperextensió  csigolyakompresszió  gerincoszlop rotáció Következmény:  spinalis tér szűkül  csontdarab a gerincvelő állományában  bevérzés/ischaemia    35 . Vertebralis. sacralis részen: Cornu laterale  Fehérállomány:  Funiculus posterior  Funiculus lateralis  Funiculus anterior /a 2 oldalt a comissura alba köti össze/  Vérellátás: a.kéz ulnaris felszíne. tételben. Lumbales. 40.  Gyökök szegmentáltsága: a dermatómák érzészavara alapján a gerincvelő károsodás magassága megítélhető. 39.Hátsó szarv: Cornu posterius A thoracalis és felső lumbalis szakaszon + kp. IV-V ujj  Th4 emlőbimbók vonala  Th6 processus xiphoideus vonala  Th10 köldök vonala  L1 inguinalis terület  L2 comb elülső küzépső + hátsó lat része  L3 comb medialis része  L4 lábszár medialis felszíne  L5 lábszár lateralis felszíne + lábhát medialis része + hallux  S1 talp + a lábhát lateralis széle + sarok  S2 a comb és lábszár hátsó középső felszínén lát el egy sávot  S3-4-5 genitáliák környéke A reflex szegmentumokat ld. spin. ujj  C8 alkar.+kiegészítik a rami spinales-ek/a. aa.  C1 nincs  C2-3 tarkó  C4-5 váll  C6-alkar+ kéz radialis felszíne.tétel: A gerincvelő harántlaesiójának tünetei. vertebralis koponyaűri szakaszából: a. ant. aa. et post. sacralis lat. I-II ujj  C7 III. Intercostales./ A vénás elvezetés a dura 2 lemeze közötti plexus venosus vertebralis internus felé történik.  Dermatoma: Egy hátsó gyökhöz tartozó érző beidegzés területe.

és a n.  Efferens: VII. Receptoruk a végrehajtó szervben van. A receptoruk és effektor szervük nem ugyanabban a szerkezetben van. . gyöki károsodás . Következmény: a beteg karját feszíteni tudja hajlítani nem. Cremaster reflex / tompa eszközzel kell kiváltani/ . ● Oculopalpebralis reflex ● Nyálkahártya reflexek.felső: Th 7-8 .kiesés okai: SM. Lágyszájpad reflex ● Bőrreflexek: 1.alsó : Th 11-12 2. tétel: A mélyreflexek és kóros változásaik. gerincvelői harántlézió. 42.biceps brachii  n. 1.középső: Th 9-10 . ● Corneareflex:  Afferens: V/1. Garatreflex: Hátsó garatfal érintése – öklendezés. lábujjak plantarflexiója kiváltható ha a corticospinalis pálya ép. Talp-reflex : talp ingerlése köv. mellakslégzés bénulás  A C5-6 : a triceps esik ki. tibialis vagy az ideget alkotó L4-S2 gyökök épek.kétoldali kiesése nem kóros .tétel: A felületes vagy idegen reflexek.a köldök az ingerlés oldala felé húzódik. Polysynapticus reflexek. Analis -reflex : átkapcsolódás: S4-5 4. ● Biceps  m.átkapcsolódás:L1-2 3. Hasbőrreflex. lágyszájpad izmok kontrakciója 2.  A felső thoracalis szakasz: paralyticus ileus  41. musculocutaneus  átkapcsolódás: C5-6  36 . Rendszerint spinalis shock-al jár: ● flaccid paresis ● széklet – vizelet ürítési zavar ● potentiazavar ● a vegetatív beidegzés és hőreguláció zavara ● decubitus  A spinalis shock megszünése után: ● autonóm hólyag ● spasticus paraparesis fokozott mélyreflexek ● pyramis jelek  A C3 magasságában fatalis: rekesz.

4 hónapos korig fiziológiás. ● Kényszerfogás: A tenyerébe helyezett tárgyat erősen megszorítja. Bulldog reflex: A fogsora közé helyezett tárgyra ráharap. mely kiterjedt félteke pusztulásra jellemző.nincs lokalizációs értékük. ● A halánték-lebenyben. Ha ezek a reflexek a tudatállapot zavarának következtében lépnek fel.  Optikai és tactilis ingerekkel váltható ki. ● Oralis beállítódásos mechanizmus: Az ajak melletti bőr ingerlésekor az ajak az inger irányába mozdul. Ha rágási. femoralis  L2-4 ● Achilles:  m. ● Harapási v. gastrocnemius  n.6.brachioradialis  C6-7 ● Ulna:  C7-8 ● Patella:  m. Falási-reflexről beszélünk. A praemotor cortex/Br. radialis  átkapcsolódás: C6-7 ● Radius:  m.triceps brachii  n. tibialis  L5-S1 ● Tibialis posterior:  m./sérülése következtében alakulnak ki. nyakszirt-lebenyben. Fogó-reflex komplexus: ● Fogó-reflex: A tenyér bőrének ingerlése fogómozgást vált ki. nyelési mozgások kísérik. quadriceps femoris  n. E reflexek kialakulhatnak még: ● A nucleus caudatus feje és a corpus callosum rostjai között elhelyezkedő gócok esetében.tétel: A liberatios jelek és lokalizációs értékük. L5  Kóros változások: ● Renyhe reflex oka:  reflexív sérülése  izmok betegsége  kisagykárosodás ● Kialszanak: műfogással sem váltható ki ● Élénk: Nagy amplitudóval zajlik ● Fokozott : ha élénk és pyramis jelek is vannak ● Clonus: Egyetlen reflexkiváltási kísérletre jelentkező ritmusos végtagmozgás 43. thalamusban lévő gócok eseteiben is. ● Utánnyúlás:  A beteg reflexesen a látótérbe kerülő tárgy után nyúl. 37 .  Szopó-reflex komplexus: ● Szopó-reflex: Az ajak érintésekor szopó mozgás jelentkezik. tibialis posterior.● Triceps:  m.

 Fájdalomérzés: Szabad idegvégződések a bőrben.Gegenhalten: ● A passzívan mozgatott végtagokban mindig a mozgatás írányával szemben nő meg az ellenállás. de szőrmentes területről is kiválthatók. Palmomentalis reflex: ● A tenyér erőteljes végigsimítása tompa tárggyal az azonos oldali m. agytörzsig futó neuron az elsőrendű neuron.  Interoceptorok -belső szervekben lévő rec. a térd kifeszül/ pozitív reakció/ -Passzív plantar flexió köv./Léri-jel/ ● Ugyanez kiváltható a lábon is: -Passzív dorsal flexió köv. Az inger lehet: lokalizálható és nem lokalizálható is. Most ujjait a tenyér felé hajlítjuk mire az alkar hirtelen behajlik.    Érzőrendszer: Ingerfelvevő készülék+afferens. Középvonali reflexek: ● Glabella reflex ● Masseter reflex/fokozott/ ● Mediopubian reflex Támasztási reakció: ● A homlok-lebeny és a cerebellaris félteke károsodásának következménye. Ingerfelvevő készülék=receptor Bőrben:  tapintás  hideg  meleg  fájdalom receptorok  Tapintásérzés: Pontjai a szőrtüszők. ● Pozitív reakció : a beteg nyújtott és supinált alkarját egyik kezünkkel megtámasztjuk a könyökhajlatban. -ban végződik. Útvonal: receptor-ingerület. a másikkal a kézfejet és az ujjakat erősen dorsalflectáljuk. Az érződúcok centrális nyúlványa az érzőgyökön jut a központi idegrendszerbe.-ok. az érző agyideg-dúcokban helyezkedik el.   38 . ill. A perifériától a gv-ig.és Ruffini -féle végtestek. ill. mely a thalamusban jut kapcsolatba a harmadrendű érző neuronnal. mely itt kapcsolódik a másodrendű neuronnal.mentalis összehúzódását váltja ki. a térd flexió/ Marie-Foix műfogás/ 44.tétel: Az érzésfajták és felvevőkészülékeik. pályák és központok. Az afferensek idegsejtje a csigolya közötti. Ez az agykéreg elsőrendű érző kp.  Melegérzés: Ruffini -féle végtestek. Kóros esetben a kar extensiós tartásban rögzül.  Hidegérzés: Krause. A rec. ● A negatív reakció: A kar az előbbi helyzetben van. agytörzs.-ok más csoportosítása:  Exteroceptorok -külvilág ingerinek felvétele.afferensek -gerincvelő ill. Receptorai a Wagner-Meissner –féle végtestek/irha/.

A hátsó szarvban synaptisálnak. A rostok a brachium conjuctívumon keresztülfutva a vermisben végződnek. Centrális nyúlványaik a hátsó kötélben 2-15 szelvényt felfelé. A rostok egy része a szelvényben lévő spinalis motoneuronokra kapcsol át. károsodásuk azonos oldali tüneteket okoz. Ant. brachium conjuctivumban/ köv. 46. fasciákban és izületekben helyezkednek el. Érzészavarok: ● Szubjektív: Paraesthesia /fonákérzés. Innen ld.45. és néhány szelvényt lefelé futnak. Egy részük az elülső szarvban kapcsolódik át. A második neuron axonjai a comissura albaban kereszteződnek és tr. a törzs felső részéről. anatómiája. inakban. I. Hátsó kötél rendszer: fasciculus gracilis/Goll/ et cuneatus/Burdach/ A mélyérzések rostjai átkapcsolás nélkül szállnak fel bennük a nucleus gracilisban és nucleus cuneatusban kapcsolnak át.tétel: Az érzészavarok felosztása. A másodlagos axonok átkereszteződnek a comissura alba anteriorban és az ellenoldali tr.tétel: Az érzőpályák felosztása. Tractus spinocerebellaris dorsalis: Az alsó végtagi izomorsókból és bőrreceptorokból származó rostokat tartalmaz. Innen a rostok thalamocorticalis pályaként a capsula interna hátsó szárában futnak és végül a gyrus postcentralisban végződnek. Tractus spinothalamicus anterior: A tapintás és nem differenciált nyomásérzést közvetítik. Más részük a Clark-oszlopban synaptizál és azonos oldalon fut a vermis kérgéig. és a felső végtagról referál. Tractus spinocerebellaris ventralis: Ín. Tractus spinothalamicus lateralis: A fájdalom és hőérzés elsődleges rostjai a substantia gelatinosa Rolandi sejtjein kapcsolódnak át. Ezután a rostok a lemniscus medialisban futnak a thalamus nucleus ventralis posterolatrealishoz /VPL/. A Goll nyaláb az alsó végtagról és a törzs alsó részéről. Spinoth.-ként futnak a thalamusba. 2X kereszteződik / a szelvényben. A proprioceptív receptorok az izomorsókban. A rostok a nyúltvelő alsó részén kereszteződnek. zsibbadás/ Spontán fájdalom ● Objektív: minden érzésféleségre vonatkozhat. Latban szállnak fel a thalamus VPL-be.és izomorsóból jövő rostokat szállít. előbb.  Tapintásérzés:  csökkenés: hypaesthesia  kiesés: anaesthesia  fokozódás: hyperaesthesia  Fájdalomérzés:  hypoalgesia  analgesia  hyperalgesia  Hőérzés:  termohypaesthesia  termoanaesthesia  termohyperaesthesia 39 .spinoth. a Burdach nyaláb a nyakról.

azonban elég gyakori. ● Perseveratio: szavak gyakori ismételgetése. -Általában sokat beszélnek.Szenzoros: a beszédmegértés zavarát. II. de a beszéd kifejezésemégis zavart. domináns félteke parietalis lebeny. hosszú ideig megmarad és kisugárzik. vagy a regeneráció nem azonos ütemben történik. Amnesztikus aphasia: A szó emlékképek felidézésének zavara. domináns félteke). tétel: Az aphasia fogalma és fontosabb formái. 40 . – Gyakran körülír a beteg. a megtartott. de hirtelenjelentkezik. Aphasia: Ha a beszéd mozgásteljesítménye válik zavarttá. Tudja.) – A beszéd monotonná válik. – Zavart lehet a mondatok szerkesztése is. ha azonban a vizsgáló a tárgy nevét mondjaképes eldönteni. Ha nem súlyos vagy a zavar a rendeződés stádiumába kerül jelentkezhet: ● literalis paraphasia: egyes betűk. A szókiejtés képtelensége lehet teljes vagy részleges. -Zsargon aphasia: értelmetlen szavakat használ. Helye: Brodmann 41.de a mozgásban részt vevő izmok működése ép (a coordináció is norm. hogy miről van szó. Érzésféleségek: ● Felületes ● Mély ● Protopathiás / az egyed létét fenyegető ingerekről informálnak/ ● Epikritikus / felismerésre szolgálnak/ 47. hogy a szavakat összecseréli. Jellemzője. temporalis lebeny ( Wernicke-kp) Tünetei: -Verbalis paraphasia: a beszéd ép. Tünetei: – A felmutatott tárgyat képtelen megnevezni. Helye: a Broca-(motoros) beszédmező a középső és alsó frontalis gyrus valamint a gyrus praecentralis alsó területét foglalja el (Brodmann 44. – Távirat stílus (infinitivus-t használ) – Néger stílus ( A beszéd emlékeztet primitív törzsek beszédére. 3. A fájdalomérzésre vonatkozó formáját hyperpathianak mondjuk. ha a hallás ép. szenzoros aphasia-nak nevezzük. hogy az inger alkalmazása után hosszú látenciával. hangok felcserélése. -A szóutánmondás gyakran nem sikerül. vagy már visszatért érzésfajták ingerei a megszokottól eltérő érzést: dysaesthesiat okoznak. de nem tudja kimondani. Helye: Brodmann 39. hogy a megfelelő kifejezést hallotta e. 2. Fajtái: 1.) akkor beszélünk aphasiáról.Ha az egyes érzésféleségek nem azonos mértékben károsodnak. a domináns félteke. Motoros: a beszéd kifejezésében részt vevő izmok és azok beidegzése is ép.

A praxia vizsgálata. különösen nem szimbolikus mozgásokat. A beteg nem képes a mozgás megtervezésére. hogyan kell azt használni. Dysarthria: A hangképzés. skandáló beszéd. ● Cerebellum betegség: Lassú. -Utánmondás jó. – A spontán beszédben jól használja a szavakat. A mássalhangzók kiejtése zavart. ● Ideomotoros apraxia: A beteg képes a mozgást megtervezni. lokalizációs értéke. de a kéregből származó pályák sérülése is előidézi. ● Mandibula luxatio ● Trismus 49.és gégeizmok corticalis motoneuronjainak károsodását kíséri.) Általában a domináns oldali Wernicke-mező. Apraxia: az akaratlagos mozgás vagy összetett cselekvés végrehajtásának zavara. hangzók kimondásának zavara. halk beszéd. amely nem magyarázható a mozgásképesség zavarával és az izomerő csökkenésével. transcorticalis. de az utánmondás és hangosolvasás megtartott. ● Capsularis dysarthria: Oka a capsula interna károsodása. elkent beszéd. a feladatsort elvégzi. Felismeri mozgásai helytelenségét. a hallott szavak utánmondása mégsem sikerül. ● Bulbaris dysarthria: Elmosódott. 4. articulatio. Az utánzás képessége megmaradhat. Tétel: A nem-aphasiás eredetű beszédzavarok és jellemzői. mind a spontán beszéd kifogástalan. ( Csak konkrét tárggyal képes elvégezni a feladatot. mind a szavak. 4 fő aphasia típust különböztetnek meg: corticalis. Tárggyal sem tudja megmutatni. Tétel: Az apraxia fogalma. praefrontalis motoros asszociációs kéreg sérülésnél fordul elő. Transcorticalis motoros aphasia: az akaratlagos beszéd és írás súlyosan zavart. lassú. ● Corticalis dysarthria: A primer mozgatómezőben a garat. de nem képes korrigálni. Nem képes mozgásokat utánozni sem. Köv. ● Parkinson: Felgyorsult monoton. monoton beszéd. melyhez a kéz ügyetlensége társul. subcorticalis. Ha elmondják neki mit csináljon. ● Ideatoros apraxia: A domináns oldali gyrus supramarginalis gócai idézik elő. 41 .Tünetei: -A felmutatott tárgyat nem tudja megnevezni. Vezetéses aphasia: Ha mind a beszédmegértés. nasalis színezetű. mind a hangzók képzése károsodott. de végrehajtani nem. Helye: Insula Aphasiat főleg a kéreg károsodása idéz elő. Előfordulhat: ● Motoneuronbetegség: A beszéd elnyújtott. kiejtés zavara. parietalis lebeny. 48. egyes szavak.

-Hátsó alexia: a domináns oldali peristriatalis kéreg és/vagy a Br18. 19-ből 39-hez futó rostok kiesése okozza. -Verbalis szavak cseréje Károsodás helye: parietalis lebeny Acalculia: A számok felismerésének és a számolás zavara. Betűk. Utánmondás 6. Számjegyek és számok felismerése és írása 17. Beszédmegértés 4. Betűzés 7. de bonyolult mondatokat nem ért meg. Vonatkozhat betűk.a tárgyak megnevezése 3. a betegek a szavaknak csak az épp látótérben lévő részét olvassák el. de nem tudja egyesíteni a bal féltekében lokalizált jelentésükkel. -Anterior alexia: Szavakat felismer. -Motoros: éneklés. Alexia: Az olvasás képességének szerzett zavara. ( sorrendben literalis. Hosszabb szöveg írása diktálás utánmondás 14. agraphia. Nyomtatott betűk és szöveg írása kézírással és fordítva 16. írásjelek felismerése 11. ● Konstruktív apraxia Vizsgálat: 1. Nem képes a szavakat betűzni és a vizsgáló által betűzötteket sem ismeri fel. A beteg a bal oldali látótérben látja a szavakat. a zenei kifejezés képtelensége. A vizsgáló mimikájának és pantomimikájának megértése 9. Amosia: A zene felismerésének zavara. Agraphia: Az írás zavara. hangszeren játszás zavara 42 . -Szenzoros: zenedarabot nem ismerik fel. felszólításra végrehajtott írás 13.● Kinetikus: A mozgás zavara egy végtagra vagy annak egy részére vonatkazik. A finom beidegzést kívánó feladatok végrehajtására nem képes. amusia. hónapok neveinek elmondása 5. Károsodott parietalis lebeny. Ritka forma: -Centralis: domináns félteke gyrus angularisanak károsodása. Spontán írás ill. Spontán beszéd megfigyelése 2. Szótalálás. -Literalis paragraphia: A betűk gelcserélése. verbalis. szavak felismerésének vagy azösszeolvasás zavarára. amelyet nem magyaráz a kéz gyengesége vagy ügyetlensége. konstruktív ) Hemialexia: Az olvasás zavara a subdomináns látótérben. A tüneteket a premotoros kéreg károsodása okozza. Nyomtatott szöveg olvasása 12. Automatikus beszéd vizsgálata -számsorok. fütyülés. Temporalis lebeny károsodása. Konkrét tárggyal felszólítások végrehajtása 50. Betűk és hosszabb szöveg másolása 15. Hangos olvasás 10. acalculia. A vizsgáló által mondott szavak betűszámának felismerése ( Lichtheim-próba) 8. Tétel: Alexia.

vizuális objektum agnosia : nem ismeri fel a tárgyat. óraidő agnosia.megérti és teljesíti az írott parancsokat. emotionalis arckifejezés felismerésének zavara jelentkezhet amygdalectomia után . • Amusia : a zenei perceptio vagy expressio károsodása. Az elsődleges érzőközpontok szomszédságában elhelyezkedő kéregterületek károsodása következtében alakul ki.tapintás és hallás önmagában normális. a szóismétlés is súlyosan károsodott. egészként történő felismerése szelektív módon károsodott. 51. • Gyakoribb altípusai: . énekelni. de képtelen diktálás után írni.prosopagnosia : arcok felismerésének zavara (hang.tapint).-Instrumentalis: a betegség előtt tudott hangszeren játszani. egy jelenetté integrálni . A mély tapintás és a discriminativ képesség megőrzött.motoros (beteg nem tud fütyülni. • A tárgyak tapintás útján. a beteg nem  43 .sensoros (zenedarab felismerésének képtelensége) • Tiszta szósüketség : tud spontán írni és szöveget másolni .  Tactilis agnosia( astereognosis) : • Okozója a contralateralis alsó parietalis terület. Anosognosia. de nem képes egy jelentéssel bíró.dúdolni) . ami legtöbbször az a. hogy mit lát. Megállapításához elengedhetetlen az audiometriás vizsgálat. parietalis lebeny auditoros associatios területeinek károsodása.de az így nyert információ feldolgozása zavart(nem ismeri fel.szín agnosia : szín felismerés képességének elvesztése  Auditoros agnosia : • Okozója a temporalis ill. cerebri posterior terület bilaterális ischaemiás infarctusának felel meg. testséma zavarok.  Lehet: -vizuális -tactilis -auditoros Vizuális agnosia: • Kiváltója a temporo-occipitalis átmenet alsó alsó régióinak agykérgi és/vagy subcorticalis fehérállomány lasioja. Agnosia: A felismerés zavara azokban az esetekben. rendszerint a gyrus supramarginalis laesiója. Az agnosia definitiója és formái. pl. öltözet alapján felismeri) .tiszta alexia : kizárólag a vizuális gnosis zavarán alapszik.szimultán agnosia : a tárgyakat egyenként felismeri. nincs aphasiás összetevője . Fajtái: .amikor a látás. de le tudja rajzolni vagy a róla készült rajzot le tudja másolni .hall. most már nem.egységes egésszé.

Epilepsiasnak csak csak akkor minősítünk egy beteget.mely következtében kialakuló epilepsiás rohamok ismétlődnek.subdomináns • anosognosia (betegség tudomásul nem vétele) .syndroma : A bal parietalis lebeny postero-inferior régiójának károsodása következtében alakul ki.pl. tartós remissziós fázisok vannak. Előfordulhat úgy.penicillin -antituberculoticumok -féregűzők -fájdalomcsillapítók -lázcsökkentők    44 . Tünetei agraphia. jobbbal tévesztés) . dyscalculia (számolás zavara).intracranialis gyulladás.A betegek egy része a mozgásokat a valóságosnál lassabbnak vagy gyorsabbnak ítéli(subdomináns parietalis lebeny) 52.régebbi műtét. Rohamokat provokálhat: .máskor bizonyos betegség tüneteként jelenik meg. perinatalis károsodás.ezek 0. hogy egy idegen kíséri.aphasiás és nem demens. fekszik mellette). ujj-agnosia.domináns  Anosognosia A jobb temporoinsularis vidék károsodásakor gyakori a bal testfél elidegenedése.hogy nem tudunk különösebb okot kimutatni a betegség hátterében. A legtöbb betegnek csak néhány rohama van.tumor. területeinek excessszív elektromos kisülésével járó betegsége.ha visszatérő jelleggel.Az epilepsia fogalma és felosztása.  Testséma zavarok: parietalis lebeny • autotopagnosia (saját testen való tájékozódási zavar) .  Gerstmann.ezek között folyamatos v. 5% -ának van epilepsiás rohama élete folyamán. a beteg arról panaszkodik.infarctus. a betegség elismerésének hiánya. A populáció kb.subdomináns • ujjagnosia (ujjak megnevezésének és felismerésének hiánya.trauma. jobb-bal tévesztés.  Óra-idő agnosia: Jobb félteke károsodásakor az óraidő fel nem ismerése és az időérzék megváltozása.spontán jelentkező epilepsiás rosszullétei vannak.subdomináns • hemidepersonalisatio (egyik testfél teljesen elidegenedik.   Az agy bizonyos területének v. A betegség átlagos tartama 10 év.5%-a visszatérő jellegű.

lidocain.pszichomotoros .somatosensoros rohamok .csak tudatzavarral .vegetatív jelenségekkel .pszichosensoros . Myoclonusos rohamok C. Parciális rohamok(1 félteke) A.atípusos absence B.carbamazepin)  Görcsöt előidéző körülmények:-láz -alkoholizmus. Komplex .gondolkodászavarral .alkoholmegvonás -antiepileptikum módosítása -alváshiány -alkalosis(hyperventillatio) -photostimulatio (pl.tónusos komponensekkel . Clonusos rohamok D. Tonusos-clonusos rohamok(grand mal) F. discofény) Felosztás: I.összetett rohamok B.automatizmusokkal . Simplex(nincs eszméletvesztés) . Tonusos rohamok E. Absence (petit mal) .affektív tünetekkel .összetett rohamok C.vegetatív komponensekkel . atoniás  45 .csak tudatzavar .clonusokkal . Parciális rohamok secunder gerenalisatioval II.atonia . Generalizált rohamok(2 félteke) A.antikolinergiás szerek.-analepticumok -steroidok -ovulációgátlók -triciklusos antidepresszánsok -neurolepticumok -kontrasztanyag -gyógyszerintoxicatio(kinin.motoros jelenségekkel .

↔ bevizelés.fénymerev pupilla postictalisan ködös állapot izomláz CK.egyik izomcsoportról a másikra terjednek az agykérgi localisationak megfelelő sorrendben = motoros Jackson marsch 46 . synchronisált alvásban.spike-wave kisülésekkel jelentkező roham D. nyitott szem.III. aura    nyelvharapás. Partialis epilepsia (rohamformák)   Féloldali körülírt kérgi eredete van.) Nincs tudatvesztés. alvási grand mal 53.sensoros stb. aphasiás epilepsia E.fülzúgás vezeti be nincs nyelvharapás Psychogen roham ↔ nincs amnesia Epilepsia  min. újszülöttkori görcsök B. subconjunctivalis vérzés. kisgyermekkori súlyos myoclonusos roham C.secunder módon generalizálódhat. fokozott verejtékezés.Az epilepsiás roham differenciális diagnosztikája          syncope hyperventillatio toxicus és metabolikus zavarok cardiovascularis betegségek alvászavarok paroxysmalis vertigok transiens globalis amnesia psychogen rosszullétek pszichiátriai disszociatív állapotok ↔ ↔ ↔ Syncope 10-60 sec rövid és részleges amnesia látás elsötétedés. nyálfolyás.prolactin↑↑↑ nincs tudatzavar 54. Motoros tünetek: • lehetnek: .változatlanok . Simplex partialis (focalis) rohamok: Mindig csak egy rendszer érintett(motoros.szédülés. 5 perc  utána amnesia  nem vezeti be semmi v. Nem osztályozható rohamok A.

amit tudatzavar követ .Complex partialis epilepsia     Felnőttekben a leggyakoribb epilepsia(kb. A rohamhoz gyakran társulnak a száj v.• postictalisan az érintett végtagok órákig bénák lehetnek = Todd paresis • a rohamot a beteg forgó mozgása és hangadás is kísérheti • Kozsevnyikov-féle epilepsia partialis continua:egy körülírt fókusz izgalma következtében .reakció hiány.stereotypizált verbális megnyílvánulások Ebben a fázisban a roham megáll vagy másodlagosan generalizálódik. clonusos rángások jelentkeznek Sensibilis tünetek: Az érző kéreg epilepsiás aktivitása következtében rohamszerűen létrejövő paraesthesiák(leggyakrabban zsibbadás).hadonászás).A rohamok rövidek.déja vu .és ízérzési hallucinatiók.amelyek szintén vándorolnak a corticalis localisationak megfelelően = sensibilis Jackson marsch Sensoros tünetek: Rohamszerű érzékszervi jelenségek(szag. 40%) Legalább 2 rendszer van érintve.szaghallucináció és abdominalis v. Izolált psychés tünetek: Ritkák.fázis Automatizmusok Alterált állapot : üres.merev tekintet. szorongás. 2 formája van: .majd amnesia követi A kísérő tünetek nélkül jelentkező tudatzavart homályállapotnak(epilepsias tenbrositasnak) nevezik.  47 .egyszerű focalis kezdet.álomszerű állapot.de céltalan mozgásai (rágás. esetleg céltalan fel-alá járkálás.mindig tudatzavarral jár.déja vu.acusticus és opticus sensatiok.órákig v.Lehet hirtelen 55.meghatározott izomcsoportokban.jamais vu . napokig tartó szakadatlan.vizuális v.jamais vu stb. epigastricus sensatiok . Initialis aura: .nyaldosás.) Vegetatív tünetek: Paroxysmalis kezdetű sápadtság. Postictalisan confusio.vagyis oralis manualis automatismusok.verejtékezés.vertigok stb.fejfájás. a kezek koordinált.hánbyinger.kezdettől van tudatzavar.kimerültség jelentkezhet. auditoros hallucinációk 1.

BNS(Blitz-Nick-Salaam) görcsök.: Kisgyermekeknél.   Akinetikus rohamok: Tónusvesztés miatt hirtelen elesés.: pseudo absence: .száj és kezek enyhe rángása) • Gyakori izgatott állapotokban • Ronthatja az iskolai teljesítményt • Gyakori lányokban és pozitív családi anamnesisnél.melynek EEG jellegzetességei is generalizáltan jelentkeznek.amit legjobban hyperventillatio aktivál.cuppanás.diag.convulsiv .álmosság.kézben tartott tárgyat eldobja stb.Diagn.szájhabzással.: • EEG : temporalis lebeny tüskekisülései kevesebb.clonusos izomrángások. atypusos absenceről beszélünk.tenebrositas. Ha egyidejűleg clonusos.nyevharapás és bevizelés kísérheti • clonusos szak: 3-4 precig tartó generalizált. diszkrét motoros megnyílvánulások ( szemhéj-rebegés.complex partialis epilepsiaban .rágómozgások.  48 .mint 50%-ban jelenek meg • alvásmegvonásos vizsgálat : jobb.villámgyors mozgásokkal.non convulsiv Absence rohamok: • A tudat másodperces tartamú zavara.Váll v. atoniás v. medenceöv másodperces tartamú myoclonusaival jár. Lehet: .fejfájás Myoclonusos rohamok: • impulsív petit mal : Többnyire reggel.szemgolyók felfelé fordulása.A beteg elesik.hosszabb . • 3-10 év között kezdődik • Gyakori:100-szor naponta • EEG: 3 Hz-es tüskehullám.Generalizált epilepsiás rohamformák  Mko. •Diff. Tónusos-clonusos rohamok (grand mal): • tónusos szak: néhány mp-ig tart. féltekéből ugyanazon időben induló rohamok.aura előzi meg . automatismusok társulnak hozzá.sorozatban jelentkezik.postictalis confusio.amelyek a karok szétcsapásával és hirtelen előrehajlással járnak. mint az EEG 56. tónusos komponensek ill. • Pillanatnyi megmerevedés és reakcióhiány ill. •West-sy.

amelyek gyakran izoláltak.callotomia .ha az generalizált volt. Benignus gyermekkori epilepsia centrotemp.ha valószínű.  Kezelés abbahagyása : Amikor a klinikus úgy véli.vagus stimulatio 49 .haemisphaerectomia. 57.focalis neurológiai tünetek . ill. Leggyakoribb a temporalis lebeny egy részének resectioja. További lehetőségek : corpus callosum átmetszése. ill. Tudatzavar és postictalis amnesia jellemzi.izgalmi jeleket mutató EEG . mint kettővel • nincs interakcio • olcsóbb • a beteg együttműködését elősegíti • kevesebb mellékhatás   A gyógyszer kontrollja szükséges.anterior temp.csak abban az esetben .többi lebeny resectioja. A rohamtípus segíthet ennek eldöntésében.nem szükséges adni antiepileptikumot. A roham visszatérésére figyelmeztethet: .  Monoterápia előnyei: • a rohamok sokszor egy gyógyszerrel ugyanolyan jól kezelhetők. resectio .a betegek egy része műtétre bocsájtható.ilyenkor az aktív epilepsiás fókuszt eltávolítják. elvei  Antiepilepticumok beállítása : Az első epilepsiás rosszullét után . roham után. ha ha rohamok jelentkeznek vagy ha gyógyszerfüggő mellékhatásokra van gyanú.hogy nem lesz több roham gyógyszer nélkül.különösen.selectív amygdalohyppocampectomia .strukturális agyi károsodás Ekkor indokolt beállítani már a 2.A roham típusa segíthet a döntésben: absence-ben szenvedők általában kinövik a rohamot és egy idő után nem kell AE.nem feltétlenül szükséges. Lázgörcsök esetén. Ha a roham focalis.hogy a beteg nem szedi a gyógyszert.pl. ha felmerül.Gyógyszer mellett 2 évig tünetmentes felnőttek harmadában. A betegek nagy részének csak egyetlen generalizált tónusos-clonusos rohama volt.hogy ezt újabb roham követi. Operáció: A betegek 20%-a nem kontrollálható gyógyszerrel. gyermekek negyedében az AE elhagyása után újabb roham jelentkezik. tüskékkel szintén csak bizonyos korban jelentkezik.: absence rohamban gyakori a visszatérés.mentalis retardatio .Terminalis alvás zárja le. Az epilepsiák gyógykezelésének ált. Nem gyógyszeres kezelés: .

ált. valamint primer és secunder generalizálódó rohamokban elsőként választandó • repetitív kisüléseket gátolja • mh. blokkoló. májműködészavar. lymphadenopathia. teratogenesis • 300 mg-al emelünk minden 2. pancreatitis.impulzív petit malban.ataxia • 600-800mg/nap a szokásos adag . glutamát termelést csökkenti • therapiarezisztens egyszerű és komplex rohamokban • 25 mg naponta. növekedésével hat • primer generalizált idiopathiás epilepsiában. generalizálódó epilepsiában • mh: gingivahyperplasia. • mh.: súlynövekedés. napon 1200-1500 mg/napra .A legfontosabb antiepilepticumok és indikációjuk Carbamazepin(Tegretol. gyermekeknek  Benzodiazepine: • ritkán • Rivotril kieg.ezért hatékonyságát a phenobarbital vérszintjével ellenőrizzük • 100-300 mg/nap. kezelésnek focalis és primer generalizált epilepsiákban • status epilepticusban  Lamotrigin(Lamictal): • Na csat.nystagmus.csontvelőkárosodás • 200-300 mg.vérszint 6-100μg/ml  Phenytoin(Epanutin): • membrán stabilizáló.max 300 mg/nap 50 .csökkenti a repetitív kisüléseket • focalis és sec. vérszint 4-9 μg/ml  Valproinsav(Convulex): • GABA konc.secunder generalizálódó focalis epilepsiaban. anaemia • túladagolás: szédülés.absence-ben. 58.indirekt GABA agonista • focalis és generalizált tónusos-clonusos rohamban • primidon 70 %-a phenobarbitallá alakul.vérszint 5-20 μg/ml  Phenobarbital(Sevenal) és primidon(Mysoline): • GABA anyagcserét befolyásolja. tremor.Stazepine): • focalis.vérszint 10-40μg/ml  Ethosuximid(Suxinutin): • Ca antagonista • primer generalizált absence-ben. hepatopathia.: allergia.

: benzodiazepin(primer generalizált) Th. Vigabatrin(Sabril): • indirekt GABA agonista.gabapentin 2.benzodiazepinek Therapiareziszten esetben lamotrigin v. phenytoin 3. ethosuximid(gyerek) West-sy. Rezisztens: lamotrigin Primer generalisált: 1.esetleg valproát 2. nem ismert • complex focalis és secunder generalizálódó rohamokban • 300mg/nap kezdésnek majd 1200mg/napig emeljük 300 mg/nap dózissal 59. 3-ként phenobarbital és primidon Kieg.ACTH      51 .A partialis epilepsiás rohamok kezelése      Elsőként választandó a carbamazepine 2-ként phenytoin v. . tételben 61.GABA lebontást gátolja • kiegészítő terapiaként partialis rohamokban és West ill. phenobarbital Kiegészítő th. carbamazepin.:vigabatrin. felbamat Gyógyszerek részletesen az 58.GABA receptor érzékenységet növeli • elemi és komplex rosszullétben • 600-1200mg/nap  Gabapentin: • hatásmech. Lennox-Gastaut sy-ban • 2g/nap-3g/nap  Felbamat: • gátolja a glutamát felszabadulást. valproát 2.: vigabatrin. vigabatrin 4.A generalizált epilepsias rohamok kezelése   Elsőként valproát Secunder generalizálódóban: 1.

meningoencephalitis Sinusthrombosis Gyógyszermegvonás Terhességi toxicosis Stroke Hypocalcaemia Uraemia Hypoparathyreodismus Acut intermittáló porphyria 62 & 64. intoxicatio gyanúja merül fel  Halmozott rohamok: • sérülésektől védeni (protézis eltávolítás). Symptomás epilepsiák leggyakoribb okai             Intracranialis tumorok Traumák Hypoglycaemia Encephalitis.(ha nincs.figyelni a légzésdepresszióra • kórházban 10-20 mg diazepam lassan.vérgáz) • EKG.v.ionok.vércukortól függően 50 ml 40% glükóz i. max 8-10 mg) 52 .i.Gyakorlati teendők epilepsiás roham esetén  Roham alatt : • sérüléstől óvni • puha tárgy a fogak közé DE:nem szabad erőltetni.parenteralis kezelés • sürgős vizsgálatok (vércukor.urea.esetleg EEG.v. • otthon diazepam.vigabatrin 60. pulzust figyelni ha a légzészavar tartós. Lennox-Gastaut:felbamat.v.mert sérülést okzhat  Roham után: • légutak szabaddá tétele • stabil oldalfekvés • szájtoilette • légzést..akkor clonazepam 2 mg i.

óvni a sérülésektől .nap 0.akkor megismételhető .glukóz.nap 1-1. . Kezelés : • 5 perc a roham kezdetétől : .vitális funkciók monitorozása .naponta szérumszint meghatározás . A status epilepticus kezelése   Az egyes rohamok között a tudat nem tisztul fel(GM-status.ha 1. thiopental adandó. ezért meg kell szüntetni a status epilepticust.v. gyermekeknek 1ml/kg 40%-os glukóz • 10-20 perc : . A több mint fél óráig tartó roham után az idegrendszer maradandóan károsodhat(hypoxia.0.15-20mg/kg phenytoin i.CAVE! légzészavar . akkor 100200 mg i.vérgáz meghatározás .vénabiztosítás .absence-status).egyébként nehezen észrevehető.akkor még 5 mg/kg phenytoin (max.EKG és vérnyomáskontroll .CAVE! Légzésdepresszió • 21-60 perc: .alkohol-. oedema.Ha a roham nem szűnik. .nap 0.légútbiztosítás .max dózis: 1.meglassultság jelezheti.oxigénmaszk . végtagrángatózás) nem szűnnek meg.alternatíva: Rivotril 2mg lassan i.vérkép. vagy a focalis tünetek (pl.hólyagkatéter • 620%-os glukóz i. Ezután per os antiepileptikumot kell adni.5 g után nem szűnik.(glukóz tartalmú oldatban nem szabad adni) .oedema kezelése  • >60 perc  Absence status : • Figyelmetlenség.v.ha a roham 5 percen belül nem szűnik meg.phenobabital 15-20 mg/kg i.liquorlebocsátás .2 mg/tskg Seduxen i. relaxáció és gépi lélegeztetés .v. összdózis 30 mg/kg) .63. antiepileptikumszint. .CAVE:cardialis mellékhatások .5 g 2.toxikológiai vizsgálatok.v. új epileptogén góc kialakulása). • sürgősen EEG 53 ..Ha a roham nem szűnik .v.5 g 3.v.5 g .

Villogó fényhatások tartós érvényesülésének kerülése.  Munkahely.• clonazepam(Rivotril) i.  Tónusos rohamokból álló status: Rivotril ronthatja.Extrém hőmérsékleti körülmények.ebből 1 évig gyógyszer mellett kell rohammentesnek lenni. . Egyéni esetben ez változhat és a szakorvos egyéni döntésétől függ.Megfelelő és folyamatos oxigenisatio biztosítása. Az epilepsia és gépjárművezetés ill. . Focalis rohamokból álló status • A rohamot előidéző neurológiai betegség kiderítendő. feszültségmentes környezet . munkaalkalmasság  Gépjárművezetés: Alkalmi rosszullét követően a beteg legalább 1 évig nem vezethet. A jogosítványt 5 éves rohammentes periódus után kapják vissza. változások kerülése.v. .Örömöt.környezeti hatások: . majd Epanutin 125 mg dózisban 65.v.ezért phenytoin (Epanutin) adandó 125 mg dózisban i. sikerélményt nyújtó tevékenységek 54 .3 évig pedig gyógyszer nélkül. ill.Stresszmentes. • 2 mg Rivotril.

hiszen egyenlő nyomással érkezik a vér a két a ACI-n és a két a. A 2 a. a parietalis lebeny hátsó részét. Jelentősége. communicans anterior és a. Az agy vérellátásának legfontosabb anatómiai jellemzői  Az agy vérellátásának alapja az agyalapon található gyűrűszerű anasztomózis. vertebralisokból. Az a. a corpus callosumot és a frontális lebeny hátsó részét látja el. a frontális lebeny hátsó mediális részét. cerebri anterior (aca) az a. vertebralis a nyúltvelő 2 oldalán halad felfelé. még az mögötti területet A2-nek nevezzük. a frontális lebeny belső mediális részét. Ellátja a látással. subclaviaból eredő két a. nyúltvelő-pons határon egyesül a basillarissá. carotis internából kapja. cerebri posteriorra (acp). a két a. a temporalis lebenyek medialis felszíne. Circulus arteriosus Willisi. vertabralison.  Az összeköttetést a carotis és a vertebralisok által hozott vér között a két a. communicans posterior (acop) biztosítja. Ellátja a féltekék convexitásának legnagyobb részét. látótérrel és vizuális perceptioval  55 . communicans posteriorban a véráramlás normális körülmények között minimális. cerebri media (acm) az a. a ramus parietalis posterior a parietalis lebenyt. Az acp ellátási területe az occipitalis lebeny nagy része. illetve az a. A communicans arteria előtti területet A1. carotis interna ága. a ramus angularis a temporalis lebeny felső és parietalis lebeny hátsó részét. ha a nagyerek egyike elzáródik.  A Circulus arteriosus Willisi vérellátását a két arteria carotis communisból eredő a. mely a nyúltvelő-mesencephalon határon végágára oszlik. carotis interna-ból ered. a ramus temporalis posterior a temporalis lebeny felső és hátsó részét látja el. a communicans arteriák anasztomózisként funkcionálnak. Az aca a féltekék mediális részének elülső kétharmadát. A kétoldali aca anasztomizál egy a. Perforáló ágai a basalis ganglionok és a capsula interna egy részét. a frontoparietalis ágak a frontális lebeny oldalsó és hátsó részét.  A két a. communicans anterior (acoa) révén.  A két a.66.

A n. o kémiai szabályozás Az agyi erek tágasságára ható legerősebb kémiai inger a CO2 parcialis nyomása pCO2 arteriás vérben 40Hgmm 56 . elzáródásuk az agytörzsben is okoz károsodást. alatta és fölötte nyomásfüggővé válik az agyi vérátáramlás  vérnyomás emelkedik – agyi erek átmérője szűkül  vérnyomás csökken – agyi erek átmérője szűkül  Magas vérnyomásos betegségben az autoreguláció sávja feljebb tolódik 120-180 Hgmm közé. 1/3 a vertebralisok ellátási érterületére A regionális vérátáramlás nyugalomban 50ml/min/100 gramm agyszövet.kapcsolatos kérgi területeket. Veszélye. kémiai és idegi szabályozása o fizikai szabályozás csak az autoregulációs nyomástartományon /50-150Hgmm/ belül hatékony. rubert.  67. ezeket összekötő fehérállományt. a III. de legtöbbször ezek tünetmentesek az ellenoldali kompenzáció miatt.5% agyi vérátáramlás 750-1000ml/min. a temporalis lebeny limbicus területeit. 20 ml/min/100g a fehér. cerebelli superior között lép ki. agyidegek magjait. hanem az agytörzset is ellátják.cerebelli inferior posterior. ocolumotorius a acp és a a. 2/3 esik a carotis. Az agyat a test vértartalmának 15-20% táplálja. Az a. basillaris oszlásának elzáródás teljes vakságot (kérgi vakságot). cerebelli superior. az ideget nyomja. fokozott érzékenység az anoxiára. holott az agy tömege a testsúly 4. az éberséget. Sokszor az egyik vertebralis fejlődési rendellenesség miatt szűkebb. az agy vérkeringését szabályozó mechanizmusok     Az agyszövetre jellemző a fokozott energiaigény. vagy tünetmentességet okoz. hogy az alsó határ alá eső vérnyomásértéken a szöveti perfúzió romlik. A szabályozás legfontosabb tényezője az arteriolák (rezisztenciaerek) tágasságának fizikai. a.  A híd vérellátását három pár ér biztosítja. a. a nucl. a memóriát. AGYI KERINGÉS AUTOREGULÁCIÓJA: az agyi vérátáramlás az artériás középnyomás széles határai között – 50-150 Hgmm – állandó. és IV. Szürkeállomány vérátáramlása 4x-e a fehérállománynak – 80 ml/min/100g a szürke. cerebelli inferior anterior. a sustantia nigrat. Ha az ereken aneurisma van. míg egyik vertebralis elzáródása enyhe tüneteket. és gondolkodást integráló thalamusmagokat. A cerebelláris arteriák nemcsak a kisagyat. a. Az agy vérkeringésének legfontosabb élettani jellemzői.

a szövetek itt túlélhetnek a glikolízis. amit a szöveti acidosissal lehet magyarázni o neurogén szabályozás  2 szinten történik:  agytörzsi vasomotor központban: perfuziós nyomás szabályozása + agyi erek tágasságának szabályozása  regionálisan az agyi rezisztenciaerek és/vagy kapillárisok területén. súlyosabb o lokális vérátáramlás 8-10ml/min/100g alá esik .ingerküszöb. oedema képződik az ischaemiás szövetben később vér-agy gát romlása miatt extracelluláris. a maximálisan tág erek tovább nem tudnak tovább tágulni. félárnyékos zóna.      1 Hgmm pCO2 emelkedése kb. 4%-os vérátáramlás növekedéssel jár pCO2 növekszik – rezisztencia erek vasoconstrictioja figyelhető meg pCO2 csökken – rezisztencia erek vasodilatátiója a CO2 az extracelluláris pH. mint 50 Hgmm) vált ki értágulatot.    A regionális agyi vérátáramlást az idegsejtek lokális aktivitása jelentősen módosítja A capillárisok perfuziója arányos az agyszövet lokális glükóz anyagcseréjével Agyi vérátáramlás kóros viszonyok között: o agyi vérátáramlás csökkenése következményekkel nem jár 20ml/min/100g határértékig. változása révén hat. az agysejtek elpusztulnak K+ ki a sejtből. és csak az alsó határértéken (artériás pO2 kevesebb. K+ és ATP konc. ketontestek felhasználása révén o o o 57 . a pCO2 emelkedés csak minimális értágulatot hoz létre 60 Hgmm pCO2 fölött az autoreguláció megszűnik. Na+ . vasogen oedema is képződik gócot körülvevő hypoperfundált agyterület – penumbra. nem reagálnak a vérnyomásváltozásra. a pCO2 hatás függ az aktuális vérnyomástól: hypotensio mellett. Ca+ be a sejtbe – cytotoxikus ic. Oxigén hiányra az agyi erek kevésbé érzékenyek  hypoxiára / 10% os O2 keverék lélegeztetése / mindössze 35% os agyi vérátáramlás csökkenést okoz.

tétel acoa. de hirtelen elzáródásnál (embolia) erre nincs idő  az agyi vérellátás legfontosabb kollaterálisai o a. a communicans arteriák anastomosisként funkcionálnak számos tényezőtől függ. 58 . ophthalmica az ACI és az ACE (a. ha egyik nagyér erzáródik. CO2 lélegeztetése intracerebralis stealt hoz létre – az erek csak a sérült területen tágulnak ki nagy erek fokozatos elzáródása – shunt keringés kialakulása miatt csak minimális következménnyel jár o  Az agyszövet vérátáramlása függ o o o erek tágassága a vér viszkozitása a perfúzós tényezők: RR/szívmunka/vénás szerkezete/rugalmassága/shuntkeringés visszafolyás/erek  agyi vérátáramlás o o o norm: 50ml/min/100g agyszövet reverzibilis károsodás: 15-20ml/min/100g irreversibilis károsodás: 10ml/min/100g 68. hiszen egyenlő nyomással érkezik a vér a két a. 66.és keringésviszonyok elzáródás kialakulásának sebessége. mind a kémiai reguláció megszűnik. Az agy kollataralis vérellátásának lehetőségei   agy vérellátásában a legfontosabb a Willisi kör Ld.o az ischemiás zónán belül mind az idegi. és acop – normálisan a véráramlás itt minimális. facialis) között. Jelentőségük. fokozatos elzáródás esetén általában a kollaterálisokkeringés kialakul. hogy az egyik ér elzáródásakor a többi milyen mértékben tudja átvenni az ellátást o o o o o  anastomosis tágassága érfal tágulékonysága helyi nyomásviszonyok általános vérnyomás. vertebralison. és a két carotis interna-n.

communicans posterioson keresztül töltődik az a. diploicae. ophthalmica-ban megfordul a. Négy ilyen véna van. emissaria mastoidea sinus sigmoideus végső szakaszából az os occipitale oldalrészein keresztül kivezető v. emissaria condylaris összeköttesítést létesíthetnek a koponya belső és külső vénái között a koponyatető szivacsos (diploe) állományában haladó vv. Az agy vénás rendszere     Nincs a Willisi kört követő vénás rendszer. és vénás sinusokat fog közre 59 . 1 occipitalis több nyíláson keresztül fonatszerű összeköttetések o o foramen magnumon keresztül – plexus venosus vertebralis internus fissura orbitalis superioron keresztül a sinus cavernosus összeköttesítést létesít a vena ophthalmica superiorral a fossa cranii media koponyaalapi nyílásain keresztül a plexus pterygoideussal közlekedik sinus cavernosus  o  agyi sinusok: a dura mater periostealis és meningealis rétege bizonyos helyeken elválik egymástól. vertebralisok cranialis szakaszát o 69. elsődlegesen a dura sinusok közvetítésével a vena jugularis interna felé vezetődik a sinusok maguk is közlekedhetnek jellemző helyeken a fej külső vénáival vv.o Azonos oldali ACI elzáródás esetén az áramlás az a. emissariae-n keresztül. emissaria parietalis o o  sinus sigmoideus kezdetéből kivezető v. 1 frontális. ha az a. Ilyen emissaria a o sinus sagittalis superiorból kivezető v. 2 parietais. a dura mater sinusaiba ömlenek az agyállomány vérét elvezető önálló fallal bíró vénák. cerebri posterior. occipitalis-k (ACE) az a. vertebralisok izomágain keresztül töltik proximális elzáródás esetén az a. basillaris szűk az a.

IV.. rajta keresztül sok fontos képlet halad     az összes ideg mely belép az orbitába – III. A protuberantia occipitalis internaig húzódik. ezáltal lehetséges fertőzési kapu az orbitalis és facialis fertőzéseknek az agy felé (anasztomozisok) mellette ill. ennek a közelében halad 60 . ahol erőteljesen kitágulva végződik ( confluens sinuum) sinus cavernosus – bonyolult sagitalis állású sinusrendszer a sella turcica 2 oldalán   benne az orbita vénás rendszere vezetődik el. V/1. VI a sinus lateralis oldalán halad ACI a sinustól medialisan ezen képletek sérülhetnek különböző betegségek kapcsán ezen a kritikus helyen ritkán a ACI fistulát képez a sinus cavernosus felé. jellegzetes szemtüneteket eredményezve – exophthalmus pulsans o o sinus transversus – sulcus sinus transversusban  a belsőfül fertőzései érinhetik.o sinus sagitalis superior – sulcus sinus sagittalis superiosis-t bélelő dura mater és az innen induló falx cerebri fogja közre.

cerebralis inferiores – több apró agyalapi véna. sinusokba ömlő vénák o vv. sinus sagitalis superiorhoz halad oldalanként 7-8 vv. cerebelli superiores – agyféltekék konvexitásán szedődik össze. ill.o o  sinus rectus – tentosium cerebelliben sinus sagittalis inferior – falx cerebriben az agy önálló. nem sinus jellegű vénái – önálló falú.  ez a kapcsolat jelenti a vér-agy-gátat. utóbbi a sinus transversusba torkollik o o o o 70. amely biztosítja az agyi extracellularis tér ionösszetételének állandóságát. mások nem  gyógyszer – képes-e átjutni a vér-agy-gáton  61 . A vér-agy-gát jelentősége  az agyi capillarisok falában levő endothel sejtek a rendkívül szoros kapcsolatot biztosító tight junctionokkal kapcsolodnak egymáshoz. a sinus rectusba torkollik vena cerebri magna (Galeni) – az agyvelő belsejének elvezető vénája vv. cerebelli superiores et inferiores – sinus rectusba. megakadályozza a neurotranszmitterek bejutását a szisztémás keringésbe  ugyanakkor a keringésből csak bizonyos anyagok jutnak be az agyba. sinus cavernosusba ömlenek vena basilaris (Rosenthali) – a chisma opticum oldaláról eredve a középagyat oldalról kerüli meg.

pl. amelynek következtében a víz az extracelluláris térből az intracelluláris térbe lép. gyulladás . mitralis billentyű  endocarditis 62 .     rétegei: o capillaris endothel o endothel lamina basalisa o perivascularis kötőszöveti tér – Wirchow-Robin tér o idegszövet membrana basalisa o astrocyta nyúlványok sérülése: tumorok. K+ transzport zavara. normálisan át nem jutó antibiotikumok is átjutnak.astrocyta-capillaris endothel egység felbomlik o meningitisben a vér-agy-gát átjárható. gliatalpak és a neuronok duzzadása jellemző oka: o agyi ischaemia o vízmérgezés o hypoosmolaris oldatok o antidiuretikus hormon fokozott szekréciója o sóvesztő vese pathomechanizmusa: ATP függő Na+. intersticiális oedema – kamra körüli fehérállomány magas Na+ tartalmával magyarázzák oka: o communikáló hydrocephalus. Az ischaemiás agyi keringési zavarok rizikótényezői  felnőttekben o hypertonia o szívbetegség – főleg a turbulens áramlással járó szívbetegségek→embolizáció forrás!!  pitvarfibrilláció  dilatatív cardiomyopathia  nyitott foramen ovale  pitvari septum defectus  felszálló aorta thrombosisa  kamrai septum defectus  AMI  bal kamra aneurysma  vitiumok: aorta. intracellulárisan Na+ szaporodik fel. ha s kamra ependyma sejtjein keresztül a liquor az agyállományba hatol vasogen oedema oka: o tumor o tályog o ischaemia o agyvérzés o agysérülés o meningitis pathomechanizmus: a capilláris endothel átjárhatósága növekszik → az extracelluláris folyadék növekszik 71. glia. penicillin cytotoxicus oedema – endothelsejtek.

HDL képződésének zavarát 72. zörej o életkor – 65 év felett o kóros haemostasis o Htk ↑ o fibrinogén ↑ o hyperlipidaemia. ismeretlen eredetű 8% o agyvérzés – cerebrovascularis betegségek 15% adja  hypertoniás – 40-70 év között 12%  érmalformátiókból – 3% 73. HDL koleszterin ↓ o haemoglobinopathia fiatalkorúakban o első helyen a cardialis tényezők állnak o kardiolipid antitestek o fiatalkori DM o oralis anticoncipiens o hyperlipidemiák o infectiok ( syphilis. thromboemboliák 12%. lacunák. multiplex infarktusok. Az ischaemiás cerebrovasculáris betegségek felosztása a tünetek időtartalma szerint  TIA – transitorikus ischaemias attack o hirtelen kialakuló agyi keringészavar. ami az egyik legfontosabb cardiovascularis rizikótényező o apolipoprotein A1 gén polimorfizmusával magyarázzák a védőhatású lipoprotein. TIA o carotis szűkület. A központi idegrendszer éreredetű betegségeinek felosztása  eredetük és pathogenetikai következményeik szerint osztjuk fel o ischaemia – az összes agyi keringészavar 85%-a  érelváltozás  nagyerek betegsége – atherosclerosis/thrombosis 45% → territoriális agyi infarktus  kiserek betegsége – lipohyalinosis 20% → lacunák  agyi emboliák – forrása a szív és nagyerek 20% → territorialis infarktusok. melynek tünetei 24 órán belül szűnnek  carotis területi TIA – 80% 63 . AIDS ) o drogok genetika tényezők: o genetikai háttere tisztázatlan o multigénes öröklődési tényzőket tartanak valószínűnek o angiotenzin -1 konvertáló enzim (ACE) polimorfizmusa gyakori hypertoniában.  o dohányzás o diabetes mellitus o alkoholbetegség o férfi nem o pozitív családi anamnezis o korábbi stroke.

tumorok hirtelen kialakuló tünetek. alvás közben jelentkezik → a beteg már a neurológiai tünetekkel ébred progresszió jellemzi a lefolyását → a thrombus növekszik o emboliás stroke – embolus származhat szív. majd distalisabb erekbe szállítódik háttér: szívprobléma → EKG. 24-48 óra múlva hypodensitas MR –érzékenyebb. nem múlnak el nyomtalanul progresszív stroke o carotis területén az első 2-3 napon. nappali aktivtás közben jelentkeznek később tünetek javulhatnak. trauma. teljes súlyosságban jelentkező tünetek. vagy állandósulhatnak o hirtelen. hyperdensitasként háttér: hypertonia. később nem romlanak tovább. ha vertebro-basilaris területen.   o T1 súlyozott képen hypointenzitás. Az agyi ischaemia és állományvérzés elkülönítő kórisméje  ischaemiás stroke o CT!! – denzitásváltozás az első 6-8 órában nem látható. fokozatosan alakul ki gyakran éjszaka. ha az embólus oldódik. illetve rosszabbodnak 74. nagyerek    tünetek hirtelen. echokardiografia korábbi anamnézisben keresni okot  állományvérzés o o o CT – azonnal látszik. már az akut szakban is kirajzolja az ischaemiás területet. akár 4. de 24 órán túl komplett stroke – a tünetek az idő elteltével javulhatnak. T2 súlyozott képen hyperintenzitás láthatók o thromboticus stroke – az agyat tápláló erek fokozatos thrombotikus elzáródása    lassan. napon is fokozatosan romló neurológiai tünetek o a tünetek a beteg megfigyelése alatt fokozatosan alakulnak ki. kifejezett fejfájás kíséretében 64 .    vertabralis területi TIA – 20% RIND – reversivilis ischaemiás neurológiai deficit o tünetek 3 napon / 72 órán / belül szűnnek.

cerebri media hátsó ágcsoport arcon végtagon egyenlő mértékű gyengeség és haemihypestaesia – perforáló ágak ( a. a chorioidea) o o o o  a. ophthalmica szűkületének vagy embolizációjának kövekezménye ellenoldali haemiparesis alsóvégtagi túlsúllyal – a. tarkókötöttség nappali órákban alakul ki. látótér. órák alatt fokozatosai fejlődnek a tünetek góctünetek jellemzőek    féltekei vérzés – ellenoldali haemiplegia. igen szűk pupillák. maximummal. cerebri media elülső ágcsoport ellenoldali érzéskiesés. pyramisjelek o o o  SAV o o o o o hirtelen kezdet súlyos fejfájás / elesettség / tarkókötöttség / photophobia / esetenként tudatzavar góctünetek nem jellemzők gyakran fizikai erőkifejtés kapcsán alakul ki anaerusmia ruptura a gyakori oka . homonym hemianopia. tudatállapot változása a vérzés tömegétől és lokalizációjától függően alakul ki. carotis interna területi vérellátási ischaemia tünetei – 80% o amaurosis fugax – az egyik szem átmeneti vaksága. arc. basillaris területi – 20% o „4D” tünetcsoport 65 . sensoros aphasia – a.aca A1. fvt.és érzéskiesés kisagyi vérzés – nystagmus. ataxia. teljes jólét közepette percek. Az agyi TIA leggyakoribb tünetei  a. a. hányinger.o hányás. kéz. hányás pons vérzés – súlyos tudatzava. motoros aphasia – a. tetraparesi/plegia. tekintészavar. cerebri anterior ellátási terület ellenoldali bénulás és érzészavar. acoa lokalizációkban gyakori 75. vertebralis. szédülés. az a. lenticularis.

tetraparesis ataxia hányinger látótérzavar – occipitalis cortex károsodása miatt o o o o 76. Embolia cerebri (kórszármazása. tünetek.    o dizziness – szédülés diplopia – kettőslátás dysphagia dysarthria alternáló érzészavar . azzal párhuzamosan. majd distalisabb erekbe jut tünetek attól függenek. bal pitvari myxomaban vénás rendszerből (pl. kétoldali tünetek – corticalis vakság. szülés alatt.alsó végtagi) paradox embolizáció nyitott foramen ovalen keresztül o 66 . hogy milyen lokalizáciban. terhesség. műbillentyű – 10% amyolidosis. melyik érnek történt az elzáródása /Ld. lupus erythematosusban.agyideg károsodás az érintett oldalon és ellenoldali hosszúpályatünet.45%→heparinkezelést és preventív antikoagulációt igényel. INR: 2-3 Szívinfarktus utáni állapot – 15%    o o szívfal paradox mozgása kamra anaeurisma ritmuszavar o reumás és egyéb szívbetegségek. daganatos betegségben. mitrális billentyű betegség. hogy az embólus esetleg feloldódik. melyek később esetleg javulhatnak.emboliaforrások o pitvarfibrilláció . neuromuscularis betegségek. nappali aktivitás közben tünetek már kezdetben maximálisak. thrombocytopeniaban. elkülönítő kórisme)     tünetek általában hirtelen jelentkeznek. többi tétel/ okok: .

Az arteria cerebri anterior elzáródásának tünetei aca főtörzsének elzáródása következtében:  bénulnak az alsóvégtagok. kar. tumorok 77. radiatio optica laesiosa (homony haemianopia) → subcorticalis 78. Az arteria cerebri media elzáródásának tünetei kezdeti szakaszon. lenticulostriatae ellátási területén ischaemia →capsula interna laesioja → ellenoldali spasticus hemiplegia főtörzs elzáródása → faciobrachialis eloszlású hemiparesis. zavartság 67 . vizeletinkontinenciát okoz liberációs jelenségek: fogó. trauma. láb↓ → corticalis arc. diff. apáthiát. M1 elzáródás → aa. epilepsias rohamok → corticalis látótérdefectus.: o thromboticus stroke:   o éjszaka. dg. agraphia szubdominalis féltekei → anosognosia. asomatognosia. hemihypaestesia bulbusok konjugáltan devialnak a laesio irányába látósugárzás laesiója → ellenoldali homonym haemianopsia vagy felső kvadráns anopia domináns féltekei acm elzáródása → globális aphasia. láb↑ → subcorticalis aphasia. alvás közben beteg neurológiai tünetekkel ébred állományvérzés: o o o o o teljes jólét közepette kifejezett fejfájás hányás tarkókötöttség tudatállapot változása ( kiterjedéstől függően) oka: hypertonia. és a vállizmok     corpus callosum rostok megszakadása miatt a bal kéz apraxiája társulhat a tünetekhez domináns félteke károsodása→transcorticalis motoros aphasiat cingularis régió károsodása egy.és szopóreflexek hemiparesis a corticalis és subcorticalis ischaemiara is visszavezethető ha a paresis kifejezettebb: arc. kar↑ .vagy kétoldali károsodása→abuliát. apraxia.

figyelemzavarral. alexia a.carotis interna – aca és acm ellátási terület kiesése figyelhető meg ld. ellátási területkiesése – corticalis vakságot okoz. előző tételek  hemiparesis         hemihypaesthesia aphasia – domináns félteke károsodása esetén nem domináns – anosognosia acm túlsúlyú károsodás – faciobrachialis túlsúlyú károsodás aca túlsúly → alsó végtag túlsúlyú + incontinentia corticalis → aphasia. thalamogeniculata elzáródásának következménye → klasszikus thalamus syndroma acp főtörzsének elzáródása → occipitotemporalis medialis területeket károsítja. macularis látás megkímélt o  hemianaesthesia. Az arteria cerebri posterior és arteria carotis interna elzáródásának tünetei a. hátsó parietalis és temporalis ágak → sensoros aphasia. ACI ága 68 . astereognosia. epilepsiás rohamok subcorticalis → arc. .ha domináns vagy kétoldali →amnesticus syndromával. alsóvégtag egyformán károsodik amaurosis fugax – a. enyhe hemiparesis. a beteg gyakran nem veszi tudomásul a vakságot ( Anton . domináns oldali paramedialis thalamus laesio → beszédzavar. kar. apraxia. apraxia.domináns oldali anguláris. temporalis lebeny alsó felszínét  P1 és P2 áramlászavara→strategiai infarctusok a talamusba     paramedian thalamuslágyulás. a szubdomináns oldali neglect syndromát idézik elő a.) ellenoldali homonym hemianopsia. memóriazavar. alexia 79. ophthalmica területének ischaemiaja.syn. a látókéreg elpusztul o mko. inditékhiánnyal. apathiával és dementiával jár.cerebri posterior – occipitalis lebeny mind a 3 felszínét.

80. ha szédüléshez más neurológiai kórjel nem társul. több alkalommal mért vérnyomás legalább 15-20 Hgmm-rel alacsonyabb a szűkület oldalán. DSA. tudatzavar előfordulhat 81. brachialisba az ellenkező oldali AVból a megfordult keringésű AV-on keresztül jut vér → agytörzs perfúziója romlik agytörzsi ischaemia → leggyakrabban forgó jellegű szédülés. A vertebrobasilaris területi keringészavarok tünettana 4D tünetcsoport  diplopia    dysarthria dysphagia dizziness – szédülés – leggyakoribb. Az arteria subclavia kezdeti szakasza szűkületének. mint az ép oldalon UH. illetve annak tünet  ellenoldali hosszúpálya tünet – pyramis pálya károsodás occipitalis cortex károsodása → látótérzavar ataxia. kettőslátás. paresis diagnosztikus értékű ha. különösen a fej felett végzett erőkifejtéseknél AV-ban csökken a nyomás az a. ill. akkor ez csak ritkán ischaemia következménye alternáló tünetcsoport  azonos oldali agyidegkárosodás. dysarthria. elzáródásának syndromája SUBCLAVIAN STEAL SYNDROMA  az a. de kevésbe specifikus. subclavia atheroscleroticus szűkületének következménye az AV eredése előtti szakaszon       a szűkület oldalán → kar és váll mozgatásakor. MR-angiografia jellemző triasz!!!!!: o o o subclaviás árokban zörej két oldalon mért vérnyomás különbség ≥ 20 Hgmm két oldali radialis pulzus különböző 69 .

híd épsége! paresisek – lokalizáció keresése többit lásd. Aspirin:100-300mg/nap. bronchospazmus! Érzékenység esetén:Ticlopidin:2x250mg/nap + vérképellenőrzés 70 .Az átmeneti agyi keringészavar(TIA) kezelése Rizikófaktorok kezelése:vérnyomás. Gondos cardiológiai vizsgálat szükséges. K+ > tehát az ionok Glükóz Urea.vvt-filtráció. VÉRNYOMÁSMÉRÉS!!!>folyamatos kontroll 84. htc) Haemostasis > PI.Az agyi keringési zavar gyanúja esetén végzendő belgyógyászati vizsgálatok Laborvizsgálatok: vérkép > htc. PC APC-rezisztencia Testhőmérséklet Vasculitis gyanú esetén autoimmun próbák szükségesek:antiphospholipid-at. APTI.PS. HDL-C) We > minden esetben meg kell határozni! Coagulatiós rendszer vizsgálata: AT-III. ha újabb TIA nincs és a szűkület nem progrediál>>mh. INR Na+.mesencephalon. koleszterin és a zsíranyagcsere rendezése A kóros lipoprotein A független rizikófaktor A vérnyomást főleg carotis stenosis esetén 150hgmm körül stabilizáljuk. mozgatókör. kreatinin > tehát a vesefunkció Májfunkció Fontos még> lipidprofil (koleszterin. allergia.vvt és thrombocytaaggregáció.hgb.fvs Thrombocyta (reológiai vizsgálat:plazma és teljes vér viszkozitás. Cardiológiai vizsgálat: auscultatio > carotisoszlás alatt és felett is EKG!! Mellkas rtg TTE >20-25%-ban talál eltérést TEE >50%-ban talál eltérést Holter. kardiolipin ellenes antitest.:GITpanasz. általános vizsgálatnál 83. LDL-C. érzőkör vizsgálata – A RÉM meningeális izgalmi jelek pszichés státusz vegetativum vizsgálata szemmozgások vizsgálata kalóriás ingerlés → agytörzs . Stroke utáni gyakori halálok a MI.monitorozás cardialis arrhytmiáben szükséges. Az agyi keringési zavarok esetén elvégzendő neurológiai vizsgálatok agyidegek. reflexkör.> arrhytmia kezelése Thrombocytaaggregáció-gátlók adása:ha nem operálható az érbetegség és TIA-k jelentkeznek. triglicerid.82.

vesevérzés Carotis endarterectomia: Ind:halmozott TIA halmozott minor stroke carotis szűkület 70-99% Ha crescendo TIA-k jelentkeznek és a carotis mútét nem jön szóba. media elzáródásban igen. GIT. melynek kezdete pontosan meg nem határozható 2. tüdőbetegség Posztoperatívan:aspirin 2évig + nyaki UH 85. O2 adás) és a keringést. Paralitikus láb fáslizása>MVT megelőzése. a syst:220felett Hypertoniás encephalopathia tünetei jelentkeznek Létfontosságú szervek (pl:máj) súlyos bántalma fenyeget A vérnyomást nem szabad 160/100hgmm alá csökkenteni. viszont a. aspirin/ticlopidin KI:intracranialis stenosis.5 3hónap múlva (legkésőbb 1 év múlva):thr-aggr.instabil súlyos hypertonia.agyi ischemia. a.phenylbutazon.5mg lassan iv. de profilaktikusan nem ajánlott Thrombolysis:ind:1.> bej.2-2 INR=1. az aspirin kezelés pedig eredménytelen:anticoagulálás néhány hónapig v. Int. friss MI. Mannitol (20%) 4-6 óránként iv. AB Mh:kettőslátás. Corinfar(nifedipin):10mg Esetleg nitroglycerin a diastoles BP csökkentésére(5mg iv. vese-.) Testhőmérséklet emelkedhet >csökkenteni + okát kezelni Normális vércukorszint biztosítása.Az agy akut ischemiás keringési zavarainak kezelése: A vitális paraméterek után optimalizálni kell a légzést(légútbiztosítás. mely nem operálható és a beteg compliance megfelelő>Syncumar > INR=2-2. májbetegség. Vérnyomás: csak akkor kell csökkenteni. Gyxerek:Ebrantil (urapidil):12. agytörzsi beékelődést okozhat.Anticoagulatio: cél:protrombin=1. KI:vérzékenység. mert uncalis v.2 Cardiversio előtt és után 3 hétig anticoagulálunk. a carotis rendszerben. INR=2-3 Ha egyértelmű emboliaforrás van a szívben v.fekélyek Interakciók:salycilátok. mert csökkenhet az agy vérátfolyás. Kontrollált hyperventilláció (pCO2 legyen 28-35hgmm) Ha nem használ és fenyegető beékelődés van> dekompressziós craniectomia lehet a megoldás>nagymáretű. cer. DM.steroidok. car.4-4. szív-. (később fontos a rehabilitáció) Agyoedema csökkentése: az agyi ischemiák többségében nins jelentős oedema. gátlóra váltunk Hosszabb idejű anticoagulálás csak egyértelmű emboliaforrás esetén. az agytörzset komprimáló cereblláris infarctus esetén Corticosteroid NEM javasolt:vércukor háztartást kórosan befolyásolja Fokozott thrombózis veszély Fokozott ulcus veszély Antiepilepticumok adása a visszatérő convulsiók kivédésére. friss agyi ischemia. ha: A diast:130felett.a tünetek súlyossága bizonyos értéket meghalad 71 . Elzáródás (100%-os szűkület).

a CT vérzést az agyállományban nem mutat 4. izomhaematoma (m. a későbbi kialakulási vszínűségének csökkentésére. asthma Az alkohol a szalicilát hatását potencírozza. orrvérzés.Az anticoagulánsok szerepe a cerebrovascularis kórképekben és a legveszélyesebb kölcsönhatások ( más gyxerekkel) Stroke-os betegnek akkor kell anticoagulanst adnia. 2x4100 NE Fraxiparin sc. 3 hónapon belüli stroke v. CM-ban. TIA-s rohamok megszüntetésére ill. cimetidin. ha a betegnél ismert és bizonyított. haloperidol 87.valproat. carbamazepin.a tünetek kialakulásától 3-órán belül kell lenni KI:tünetek gyorsan javulnak. n. erythromycin … II. m.ischiadicus). alkoholizmus. ahol thromboticus folyamat van a háttérben> heparint kell adni. thr. Hasznos lehet olyan betegekben.korábbi agyvérzés.alacsony vércukor rtPA-iv.GIT v. suffusiok Neurologiai mh:intracerebralis vérzés. akiknél az aspirin/ticlopidin adása mellett a TIA-k újra jelentkeznek. 0. DM retinopathia. endocarditis Kölcsönhatások: I. epilepsziás roham a tünetek kialakulásakor. Ticlopidin:ha a beteg nem tud aspirint szedni Fvs és thr. Dózis:3-5000NE iv.Az a. hogy a thromboembóliás forrás a szív. Syncumar:ált mh: vérzés(GIT). urogen. bolusban. utána 100NE/h v. kettőslátás Ellenjavallt:haemorrhagiás dathesis. 100mg/nap KI:vérzsi hajlam. carotis interna stenosisok kezelése Konzervatív therápia: ha a műtét KI Rizikófaktorok befolyásolása 100mg/nap ASA 72 .gluteus)>spontán és iatrogén. Számot ellenőrizni kell stroke Heparin:Folyamatosan kialakuló és progrediáló stroke-nál. fejsérülés.3. hypertonia. subduralis haematoma.hatását csökkentik:antacidumok. agresszív BP csökkentő kezelés. Vérzés 3 héten belül. glükokortikoid. dil. idegkárosodás (nfemoralis. bőrreakciók.hatását erősítik:allopurinol. szalicilátok. epiduralis vérzés. haematuria. subarachnoidalis vérzés gyanúja.1mg/ttkg 86. májcirrhosis.2 héten belüli sebészi beav.. Adható pl:pitvarfibbrillációban.barbiturátok.185/110-nél magasabb BP. gátló.heparinkezelés és emelkedett APTI. thrombocytopenia 100>. 10 napig APTI ellenőrzés 3h-múlva>2-3x-os növekedés kell>55-65s-re kell beállítani A kezelés 3-5 nap után kumarin v. acut pancreatitis.anticoaguláns kezelés.GIT-fekély. aggr.9-1. immunszuppressív szerek.psoas. paracetamol. dextrán. baclofen. GIT fekély vesekő. Aspirin:thrombocytaaggregáció-gátló.

Ha a betegnek megelőző TIA-i voltak v. hogy 2 éves követés időszak alatt 1 stroke-ot megelőzzünk.v. A carotis endarterectomiából származó előnyt befolyásolják: az angiographia és a sebészi morbiditás és mortalitás>ha együtt elérik a 6%-ot.Műtét:Carotis endarterectomia: az atheroscleroticus plakkot a rajta kialakult thrombussal és az intimával együtt eltávolítják 70%-ot meghaladó carotis interna szűkület esetén.ez a szám 70%os stenosis fölött 8. 70% alatti szűkület akkor operálható. externa között Stent ACI stenosis diagnozisa:hallgatózás. mert x számú endarterectomiát el kell végezni. 50-70% közötti stenosis:nincs jelentős különbség a műtét és a konzervatív kezelés között 0-49% :a sebészi beavatkozás rizikója nagyobb. a szűkületet okozó plakk exulcerált és halmozott TIA-kat okoz. kontraindikációi. temporalis spf. 73 . Lényege: a lument szűkítő plakkot és thrombust az intimával együtt eltávolítják. szövődményei Indikáció:halmozott TIA Halmozott minor stroke Carotis szűkület 70-99% Kontraindikáció:stenosis az ACI intracranialis szakaszán carotis int. ha a megelőző angiographiának és a műtétnek a mortalitása és morbiditása nem éri el a 6%-ot.(ACI nyaki szakasza) 70-99% közötti stenosis:az azonos oldali stroke rizikója. ha embóliaforrásnak tekintendő v.A carotis endarterectomia indikációi. Technikailag csak a bifurcatio és a mandibula közötti szakasz hozzáférhető. intracranialis érszűkület. mely átmeneti neurológiai tüneteket sem okoz 88. UH v.tüdőbetegség Szövődményei:restenosis > megoldás:ballonos tágítás. ha a műtét morbiditása és mortalitása kevesebb mint 3%-ra várható. Között ACP és az a. a műtétnek nincs előnye.anastomosis képzés: ACM corticalis ága és az a. mint a konz. szív. Bypass műtétek. stent beültetés Varratelégtelenség miatt vérzés Carotis endarterectomia a stroke megelőzésére szolgáló sebészi beavatkozás. Elzáródása 100%-os szűkület friss MI friss agyi ischemia instabil súlyos hypertonia vese. occ. therápiához képest. Asymptomás szignifikáns(70%-fölötti) ACI stenosis esetén a műtt akkor javasolt. a műtét akkor javasolt. kezelésé Fontos a sebészi team tapasztalata. a stroke miatti halálozás kb 15%-al csökken a konz. majdnem teljesen gyógyuló stroke-ja.carotis zörej Nyaki UH MR angiographia DSA Tünetmentes érstenosis:hallgatózással. angiographiával véletlenül kiderülő extra.

89.Az agyvérzés kóroktana, kórbonctana, kórjóslata Valamennyi stroke 15-20%-a vérzéses Oka:hypertonia Aneurysma ruptura Haemangioma Iscemiás infarctus haemorrhagiás transzformiációja Alvadási zavarok (thrombocytopenia, gyxerek) Vasculitis( immun eredetű) Sinus thrombosis Lokalizáció: Típusos lokalizáció hypertensiv állományvérzésben 1. törzsdúc – 50% 2.thalamus -15% 3.lebenyvérzés 4.agytörzsi (leggyakrabban a pons)-10% 5. cerebellum Atípusos lokalizáció: Traumás eredetű (agyfelszínhez közel) Angioma Aneurysma ruptúrához társuló AVmalformatio Ischaemiás laesio vérzéses transzformációja Koagulatios zavarok, helytelen anticoagulans terápia, thrombolysis Bevérzett tumor v. metastasis (melanoma, világossejtes veserák) Tünetek:A vérzés lokalizációjától függenek. Általában teljes jólét közben alakul ki. Lehetnek enyhék (TIA-ra emlékeztető enyhe fejfájás), de gyakrabban van tudatzavar, a neurológiai tünetek súlyosabbak, mint ischemiában, gyakori a fejfájás, hányás, és gyorsan súlyosbodnak a tünetek, főleg ha a vérzés a kamrába tör. Az ischemiás és a vérzéses stroke-ot csak CT-vel lehet biztosan elkülöníteni!!! Tartós fejfájás, tarkókötöttség, sólyos hemi ill. tetraparesis, súlyosbodó tudatzavar inkább vérzés mellett szól. Féltekei vérzések esetén ellenoldali hemiplegia/tekintés-zavar/látótér,érzéskiesés. Kisagyivérzés:nystagmus, hányinger, hányás, szédülés,ataxia, tremor, dysdiadochokinezis Pons vérzés:súlyos tudatzavar (kezdettől fogva coma),igen szűk pupillák( nincs vestibulo-ocularis reflex), tetraparesis/plegia, pyramis jelek, decerebratios rigiditas A tünetek másodlagos progressziójának okai: 1. ismétlődő vérzések: a rávérzés előfordulási gyakorisága 14-15%, a rizikó az eltelt idővel csökken. A rávérzés kockázata az első 6 órában a legnagyobb. Okai lehetnek:májműködés és véralvadási zavarok. 2. perifocalis oedema 3.hydrocephalus:különösen intraventricularis vérzések s hátsó koponyagödri vérzések esetén gyakori 4. epilepsias rohamok

74

Prognozis: A vérzés letalitása kb.:40-50% Ha a kórlefolyás során tudatzavar alakul ki v. a meglévő súlyosbodik, a letalitas elérheti a 90%ot. Diagnózis: CT >nativ CT-n hyperdenzitas Hypertonias előzmény, haemostasis zavar, syncumar szedés az anamnezisben. MRI- a vérzés akut fázisában nem megbízható Fiatal betegnél mindig keresni kell az érmalformatiot, főleg atipusos lokalizációnál (angiographia). 90.Az állományvérzések konzervatív és műtétes kezelése, kórjóslata Konzervatív kezelés:syst. BP stabilizálása 160-180hgmm körül > lépcsőzetes BP csökkentés >urapidil (Ebrantyl)25mg iv. bolusban, ha 3 perc múlva nem hat, akkor mehet 50mg nifedipin( Adalat)10-20mgsubling. Clonidin (Catapresan) 9-45ug/h B-blokkoló- metoprolol: 5-10mg iv. – tartós hatás Dihydralazin (Nepresol)6,5-12,5mg lassan iv. Nitroprussid-Na: csak végső esetben 0,3ug/ttkg ICPnövekedés esetén:20%os mannitol 200ml-es bolusban( az osmotherapia veszélye:vér-agy gát károsodás esetén a gyx a haematomába kerülhet > növeli a térfoglalást Dexamethason(Oradexan) > 40-50mg Szívelégtelenség esetén:digitalizálás Ritmuszavar kezelés Vérgázkorrekció Thrombosis profilaxis:elsősorban mozgatás> decubitus/pneumonia/fekély profilaxis is 2x5000NEheparin sc. Alvadási zavarok esetén:FFP Faktor pótlás Anticoaguláns okozta vérzésben:FFP, Konakion (szint. K-vit) Heparin antagonizálás:protamin-szulfát Thrombocytopenia estén:thr. cc. A haematomába adott lokális fibrinolyticumok tanulmányozása folyamatban van. Műtéti kezelés:Indikáció: Kisagyvérzés (főleg ha a IV. kamra és a basalis cysterna kompressiójára utaló jelek vannak) >a kisagyvérzéseknek jó a gyógyhajlama Gyorsan romló féltekei állományvérzés Agytörzsi beékelődés Hydrocephalus Tömegáttolódás Eljárások:UH v. CT vezérelte stereotaxiás leszívás(evakuacio) > a friss haematoma kis részét lehet csak leszívni,de subkronikus szakban (7-12) nap akár a 90%-át is Kamrába tőrő vérzésnél korai st-ban kamradrainage

75

Intraventricularis haematoma lysise Haematomaevakuáció nyílt műtéttel KI:coma alvadási zavar híd-, agytörzsi-, thalamusvérzés 91.Háziorvosi teendők akut stroke-ban Háziorvos feladata:mielőbbi szakorvoshoz ill. kórházba utalás Háznál a következők teendők: 1.a BP vizsgálata és ellenőrzése > enyhén emelkedett értéknél nem szabad drasztikus vérnyomáscsökkentőt adni, mivel nagyobb infarctus v. vérzés esetén ez pár óra alatt rendeződhet. 2. ischemia > különösen fontos a kollateralis keringés érvényre jutása miatt a megfelelő (enyhén magas) BP >BP csökkentés:Nimodipin, Corinfar (nifedipin), Redergam (dihidroergotoxin) + B-blokkoló > igen magas BP esetén a kórházba jutás előtt: iv. Furosemid(1-3amp.) 3.vérzés > BP csökkentés >hyperosmolaris oedemaellenes szer >Glycerin(2,5g/ttkg 3-4 óránként) és/vagy Furosemid

4. comás betegnél > légutak szabaddá tétele >aspiratio elkerülése >cardiopulmonalis állapot ellenőrzése és kezelése 5.subarachnoidalis vérzés Magas BP esetén (170hgmm is kezelendő) -Redergam -B-blokkoló -Furosemid -Corinfar -oedema ellenes szerek Teljes nyugalomba helyezés, fekvés, hányás csillapítás Daedalon (Diphenhydramin) Nyugtalanság esetén > Pipolphen (promethasin) Fájdalomcsillapítás:Algopyrin, Demalgonil(Aminofenazon, allobarbitál) 92.Krónikus cerebrovascularis betegek kezelése, gondozása Motiválni kell a beteget a depresszió ellen. A napi tevékenységet ( mosás, étkezés, főzés) fázisokra kell beosztani. A háziorvosnak meg kell nézni a beteg otthonát, hogy alkalmas-e az önálló életvitelre. Sz.e. a szoba, az ágyak átalakítása, fürdető nővér, segítség a bevásárlásban. Az elbocsátás után a beteg járjpn vissza fizikoterápiára, foglalkoztatásra, beszédgyakorlatra.

76

fürdőeszközök.ne erőszakoljam a beszédre . egyszerű parancsokkal . kapaszkodó Elektromos borotva.legyen optimista . lábakban lehet súlyos. ujjakban. emelt ágy. kifelé nyíló WC. Passzív mozgatás.biztatni írásra . ivóeszközök.a tárgyakat a beteg látóterébe mutatni Oropharyngealis rehabilitáció: -száj gondozása.működik-e a hallókészülék > tisztán.Komplikációk kezelése: Decubitus: mozgatás. emelt WC-ülőke. hogy továbbra is van szociális értéke . Ha a váll fájdalmas > ovatos mobilizálás. izomrelaxánsok. a száj ne száradjon ki -helyes táplálkozási tanácsok -nyelési effektus mechanizmusának megbecslése -ivóedények. Rugalmas zokni megelőzi az oedemát és a vénás thrombózist. amely a beszélgetéshez újabb anyagot ad . vészjelző. Spasticitas >végtagokban. a végtag párnára való helyezése segíthet. steroid.felolvasni a betegnek. UH. WC keret és emelt WC ülőke Korlát a lépcső mindkét oldalán Kommunikációs eszközök.kerülni az olyan kérdéseket. telefon 93. forgatás.mindenféle módon próbáljon kommunikálni .a beszédterapeuta tanácsait kell követni .A cerebrovascularis betegségek megelőzése Prevenció >primer: az első stroke kialakulásának megelőzését jelenti rizikófaktorok kezelése. szívószálak helyes használata -biztonságos nyelési technika Beteg otthonában ellenőrizendő: Van-e a fürdőszobában: kapaszkodó.ajtó.váll támasztó … Oedema > izompumpa hiány miatt. Tartós vállfájdalom esetén:gyxeres kezelés. Segíthet: mozgatás.ellenőrizni kell a halláscsökkenés mértékét . amelyek elbátortalanítják .meg kell győzni. hosszú nyelű kefe Néhány praktikus segédeszköz otthon: Hosszú nyelű cipőkanál Elöl tépőzáras ruhák Rugalmas.és lábujjterpesztők Beszéd rehabilitáció: . speciális matrac Fájdalmas váll:a csökkent izomtónus miatt az ízületi fej kicsúszik a vápából. szűrése egészséges életmódra nevelés ilyenkor még nincs stenosis és nincsenek neurologiai tünetek 77 . ujj. subluxatio alakul ki + spasticitás >a károsodott váll alatt ne emeljük a beteget. elasztikus anyagból készült pizsama Nem csúszó betétek a kádban. spec.

BP myxoma 94. sarlósejtes anaemia. TIA kialakulásának megelőzése Gyxerek:dipyridamol. DM kezelés. a meglévő egyéb betegségeket és az együttműködési kézséget >többször mérni a BP-t mielőtt hypertoniát diagnosztizálunk >csak 180/110felett csökkentek. TIA-t követően a 2.400mg/nap Clopidogrel-75mg/nap ASA-100-300mg/nap Ticlopidin-2x250mg/nap Asasantin. Megnyilvánulásai: >hypertensiv encephalopathia >intacranialis vérzés >kisvérköri decompensatioval járó akut JSZE >aortaaneurysma dissectioja >terhességhez társuló eclampsia … tünetek: >verejtékezés. RRsyst.TIA kezelése és preventiója 4.>220hgmm >fejfájás. dohányzás elhagyása 2.életstílus.>szekunder:A stroke-ot v. szédülés >hányinger >kábultság >góctünetek >görcsök. infarctus > dyspnoe. mindig óvatosan >80 év felett csak akkor. mitralis stenosis.ismert aetiologiai tényezők kezelése:hyperviscositas.retard-25mgASA+200mg dipiridamol A preventio területei 1.hypertonia kezelése >a betegek stroke-rizikóját 40%-al csökkenti >idős korban is ajánlott kezelni.A hypertonias krízis és kezelése Akut tensioemelkedés. ritmuszavar >angina. közvetlen szervkárosodás veszélye. >120hgmm . félelemérzés >fülzúgás. thrombocythaemia. kritikusan magas nyomás. orrvérzés >akutan emelkedik >RRdiast.atherosclerosis megelőzése. thrombosis. Cerebralis és cardialis nyomásterhelés. arteritis temporalis. bakterialis endocarditis. kipirulás. de figyelembe kell venni a mentális allapotot. diéta. ha komplikációk vannak (BKinsuf) >orthostaticus hypotensio vizsgálata >complience vizsgálata >ügyelni a plazma elektrolitra és a glükózra 3. stroke v. coma >palpitatio. elsápadás >nyugtalanság. asthma cardiale Érnyomás Agyi tünetek: Szívtünetek: 78 . DM.

distensiv fejfájás főleg tarkótájon Hányinger. sápadtság Heves bélmozgások.terhességi toxaemia -phaemochromocytoma -akut porphyria -uraemia -MAO.5-25mg lassan iv. ismételten ellenőrizzük mindkét karon a BP-t 2. egyenlőtlen szedése/felszívódása >ez a leggyaloribb ok Tünetek:kínzó. hányás Látászavar > szikralátás. a cardiopulmonalis állapottól függően Furosemid iv. amaurosis Eszméletvesztés Jackson. azothaemia. uraemia tehát leáll a vese >szikralátás. urina spastica A pupilla tág lehet. Cordaflex. Kezels: 95. 5perc alatt.típusú v. proteinuria >elektrolitzavar. foltlátás.Az encephalopatia hypertonica és kezelése Patomechanizmusa: Hypertensiv excessus >regulatív agyi VC elmarad > a nyomás csökkentetlenül tevődik át az agyi erekre > megnő az érpermeabilitás > generalizált agyoedema Okok: -accelerált hypertonia . idős beteg esetén + neurológiai tünetek: Nem szabad gyorsan és drasztikusan BP-t csökkenteni Captopril per os Fiatal beteg neurologiai tünetek nélkül Nifedipin > gyors hypotensio 3. lassan 4. infusioban 79 .antihypertensiv szerek elhagyása v. vakság >kettőslátás. agyi ischaemia nincs Urapidil (Ebrantyl): 12. látótérkiesés. generalizált convulsiok Szédülés. azonban neurologiai góctünet nincs RR>250/120Hgmm Terápia Gyxeres:Nifedipin:10mg v. homályos látás Szemtünetek: 1. látótérkiesés.Vesetünetek: >oliguria >haematuria.spray 1-2puff > ha klinikailag manifeszt szívizom v.bénítóval kezeltek tiraminexpozíciója >sajtreakció . az Oxyt. lüktető. infusióban ( esetleg mannitol) Ehhez a tételhez meg kell nézni a Heroldot v. nagyon súlyos állapotban: Urapidil (Ebrantyl) 25mg iv. fülzúgás Tudatzavar Paroxysmalis flush v. majd 50mg iv.

1-0. ShyDrager-sy. azaz..Hydralasin (Nepresol):10mg iv. fejfájás csillapítása > Daedalon (Diphenhydramin) Convulsiok esetén diazepam Hirtelen BP esés kerülése: A systoles érték 30%-nál nagyobb esése az emollitio komoly veszélyét jelenti. Diazoxid:100-150mg iv. /50mg/500ml-es infusioban/0. a tünetegyüttes egy részét képviseli. azonban betegeiknél a multisystemas atrophia minden tünetét megtalálták. Gyakran munkaképtelenné teszi a beteget.dystoniat.és nyálelválasztás elégtelensége Az autonom zavarok a gerincvelő lateralis szarv praeganglionaris autonom idegsejtjeinek pusztulása miatt alakulnak ki.5-1perc alatt.A hypotensio jelentősége kezelése Az IR betegségeinek egy részében autonom IR-i funkciózavar alakul ki. akathisist okozhat. Amennyiben ez a KIR megbetegedéseinek következménye. 10 perc után meg lehet ismételni Tünetek kezelése: Hányinger. chr. ahhoz hasonló állapot alakul ki. Az autonom IR zavarát jelzi: -orthostatikus hypotensio -impotencia -vizelet és széklet inkontinencia -verejtékezés csökkenése -irisatrophia -könny. Az elváltozást először Shy és Drager írta le. 0. Esmolol:500mg/ttkg iv.:-autonom funkciózavar cerebellaris ataxiaval -parkinsonismus -corticospinalis és corticobulbaris pályák működési zavara -amyotrophia -bulbaris dysfunctio -laryngealis stridor (utóbbi 2 fatalis lehet) (Néha előfordul. ha a beteg hanyatt fekvő helyzetből feláll.6mg/nap per os -sópótlás -epinephrin >15-50mg 2x/nap -szoros ruha viselése az alsó testfélen és a karon -metoclopramid >30-60mg/nap Parkinsonos tüneteket súlyosbíthatja. hogy csak a Parkinson tünetei észlelhetőek. a diastoles legalább 10Hgmm-el csökken és ez legkevesebb 2 percig fenáll. a systoles legalább 20hgmm-el. A Shy-Drager syndroma elnevezést a sympheticus beidegzés zavarával járó multisystemas degeneratiok megjelölésére használták. alkalmazása dyskinesist. 96. 80 . -dihydroergotamin >3-4x25mg/nap -indometacin >3-4x25mg/nap Orthostaticus hypotensio:Posturalis vérnyomáscsökkenés. melyek kiterjednek a gvelő intermediolateralis sejtoszlopára.) Kezelés: -intravascularis volumen bevitel -fludrocortison > 0.51mg/ttkg/perc cseppinfusióban Furosemid:40-60mg iv. /50mg im. Ha a RR csökkenés miatt gátolt az agyi perfusio >syncope v.

Álló helyzetben megjelenő praesyncopes tünetek: szédülés. Oka:a vénás elfolyás és a liquor felszívódás akadályozottsága (totelprotein emelkedik) Tünetek: hirtelen kezdődő heves fejfájás Epilepsias rosszullétek ICP növekedése Hányinger/hányás Meningealis izgalmi jelek Szemfenéki pangás. diureticumok. szemfenéki vérzés Aluszékonyság.malignus tumorok -haemostasis zavarok -postoperativ állapot Tünetek: Rendkívül változatosak.és Bblokkolók 2forma: 1. L. kezelése 98. máskor az epilepszis rosszullét. hypoaldosteronismus .szív pumpafunkciójának elégtelensége . melyben a tünetek az autonom IR-re korlátozódnak. hányinger halláscsökkenés. sápadtság.Az agyvelő vénás keringési zavarán alapuló betegségek és kezelésük A cerebrovascularis betegségek néhány %-át teszi ki. 97.hypovolaemiával társul > reflexes plazma Na+ emelkedés és reflexes tachycardia a következmény Tanácsok betegeknek: >Valsalva manőver kerülése >magas párnával alvás >ébredéskor néhány percig ücsörögjön az ágy szélén >borotválkozás ülve >ájulásra emlékeztető tünetek esetén lefeküdni >meleg helyiségek kerülése (buzibárok) >postprandialis hypotensio kerülése > sokszor egyen kicsit >elegendő folyadék Az idiopathias orthostaticus hypotensio olyan tünetegyüttes.csökkent intravascularis volumen . tompa látás. Gyakran a fejfájás az egyetlen tünet. mélyülő tudatzavar 81 .vénás pangás -gyógyszerelés > antihypertensiv szerek.virális és bakteriális fertőzések .metabolikus > súlyos K+ hiány.Az arteriosclerotikus encephalopathia legfontosabb tünetei. Gyakori az intracranialis nyomásfokozódás és a féloldali bénulás. Tünetek lappangva alakulnak ki. Etiologia: thrombosist elősegítő általános és helyi tényezők -terhesség. izzadás.autonom IR-i károsodás okozza 2. vasodilatatorok. gyengeség Okai: . gyermekágy -fogamzásgátlók .

INR-értéket a terápiás tartományban tartjuk (2-3). exophthalmus.1000NE/óra Napi dózis: 20000-40000NE > gyakori APTI ellenőrzés Sz..) és a V. széles spektrumúval -ANTICOAGULÁLÁS +lehetőleg teljes heparinizálás: Az APTI a normális 2.Hemi-tünetek Diagnozis: 1. +Az acut fázis lezajlása után per os anticoagulálás. hypodensitas (lágyulás) „cord-jel”az alvadékkal telt sinus saggitalis v. dugóhúzószerű vénák -meglassult vénás keringés -hiányzó vena vagy sinustelődés 5. PS -antitest vizsgálatok > lupus anticoagulans 6. liquor –xantochrom az átjutó oxi.és methaemoglobintól és bilirubintól Terápia: -elhelyezés intenzív osztályon -gócok megszüntetése -AB. periorbitalis oedema + általában fertőzéses eredetű. szóval magas láz is társulhat 82 . T2-es súlyozott képen az alvadékban képződött methaemoglobint ábrázolja 4. e. fogak. bolusban 5000NE 2./1/2 bántalma miatt: fájdalmas ophtalmoplegia (kettős látás). melléküregek. ha haemorrhagiás transzformációt észlelnek.CT – KA adása után az „üres háromszög jel” utalhat a sinus saggitalis superior thrombosisára + oedema. találati pontosság. IV. (INR 2-3) Az anticoagulálást az előidéző tényezők megszüntetéséig adjuk. dózis emelhető 100-200NE/óra lépésekben. féloldali sinus cavernosus thrombosisa – a szemmozgató idegek (III.:a per os fogamzásgátlók abbahagyásától számítva legalább 6hónapig Gyermekágyban kialakuló agyi sinus thrombosisban Steroid (dexamethason) Acetazolamid – agyi vérátfolyást is befolyásolja (elvileg növeli) Mannitol és furosemid annyira nem szerencsés. confluens sinuum hiperdenz háromszöge 3.célzottan. pl. purulens tüdőfolyamatok) Gyulladásos esetekben > láz/leukocytosis/fokozott We 2. +1. ptosis.angiographia: -kihúzott. majd csökkentjük a mennyiséget. +Az első napon nagyobb dózist adunk. VI. még abban az esetben is. mivel fokozhatja a thrombosis hajlamot Hyperosmolaris oldatok – ICP növekedés esetén Clonazepam (Rivotril) -1-2mg – epilepsziás rosszullétek esetén akutan Cerebralis vénák thrombosisa: (Gyakoriság sorrendjében) sinus saggitalis superior thrombosisa -paraparesis -halmozott epilepsziás convulsiok sinus transversus és/vagy sigmoideus thrombosisa – ált.3x-a legyen.góckutatás > elsősorban a koponya üregére ráterjedő gócok (fül. chemosis (conjunctiva vizenyős duzzanata). egyéb -AT-III szint -PC.MR – jobb feloldás.

főleg a vertebralist és a basilarist Saccularis:haemodinaki. A SAV lehet tünetmentes.Coma. betegnél nem típusos a SAV -hirtelen kialakuló.5cm-nél nagyobb Anatomiai lokalizáció szerinr: Anterior keringés:carotis interna (38. cerebri media(18. csak enyhe fejfájás. nem.5%). A kezdeti kp. Gyakran testi erőfeszítés (emelés. Hányinger.99. agyidegtünetek 2. gyulladás és genetikai eredet Diagnosis:-minden 4.1%).Sopor. zavartság. hányás -néha nem található provokáló tényező Hunt-Hess stádiumbeosztás a teendők eldöntésére: 1. Az aneurysmából származó SAV napok alatt is kialakulhat. amfetamin. igen heves tarkótáji fejfájás. hogy a „legerősebb fejfájás az életemben”.9%) Multiplex (10-20%) Etiologia szerint: Fusiformis:arteriosclerotikus eredet. A subarachnoidealis vérzés gyanúja esetén szükséges vizsgálatok.8%). agyidegtünetek 3. fénykerülés. hányás.tünetmentes v. de előfordulhat provokáló tényezők nélkül is. súlyos fejfájást kezdeti vérzéses epizód okozhatja szegényes tünetekkel. traumás. coitus ) váltja ki.4%) Posterior keringés:basilaris (2. fénykerülés. vegetativ zavarok 5. tarkókötöttség. a konzervatív kezelés Hunt és Hess skála: fontos a teendők eldöntése szempontjából (SAV beosztás a sebészi kockázat alapján) 83 . közepesen súlyos hemiparesis.Somnolentia.SAV tünettana: Hirtelen kezdődő. majd 3-5 nap múlva klinikai rosszabbodás következhet be a rávérzés miatt.100. vertebralis (0. súlyos fejfájással jelentkezik. tarkókötöttség. alkohol Aneurysmák osztályozása Nagyság szerint: az óriás (giant) aneurysma 2.Közepesen súlyos fejfájás. tarkókötöttség.6%). cerebelli posterior inferior (0. A fejfájás gyakran megváltozott pszichés állapottal jár és neurologiai tünetekkel társulhat v. székelés. SAV okai:-50%-ban aneurysmaruptura. extensios görcsök Olvasd el a Sürgősségi betegellátást a neurologiában Csibától. cerebri anterior (34.20%-ban idiopathias +kockázati tényezők:kokain. amit gyakran úgy írnak le. általában testi erőfeszítést követő. melynek nagy a letalitása -hypertensios -atherosclerosis -AV malformatio megrepedése -traumás -állományvérzés tör a subarachnoidalis térbe -bevérzett tumorok -anticoagulansok adása . hányinger. enyhe góctünetek 4.

ha a műtét optimális időpontja elmúlt és érspazmus miatt operálni nem lehet .II. ha nem akkor kb. Közepesen súlyos fejfájás.I. 101. stádiumban a vérzést követő 3 napon belül a korai operáció lehetséges. . közepesen súlyos hemiparesis . Stesolid) 10-20 mg . Megelőzésre: 5-10 ug/kg/h 84 .hét: 50% Lumbalpunctio: -ha CT nem lehetséges.a beteg általános állapota miatt nem műthető gyógyszeres kezelés: . de a vérzés gyanúja alapos -szemfenékvizsgálat után -az arteficiális véres liquor lehetősége miatt ajánlott a „9 pohár próba” és a párhuzamosan végzett cysternalis liquorvétel is Angiographia: -minél hamarabb -a korai angiográfia egy része álnegatív. kórjóslata Az újabb ruptúra veszélye az első napokban a legnagyobb! Kerülendő minden olyan szituáció. vagy negatív. tarkókötöttség .c.a betegnek súlyos gócjelei és/vagy tudatzavara van .ágynyugalom. fájdalomcsillapítók (aspirint NEM a fokozott vérzésveszély miatt) Pethidin hydrochlorid (Dolargan) 50 mg s. székrekedés. A subarachnoideális vérzés kezelési lehetőségei. eredetű izgalom stb) Konzervatív kezelés: . annál nagyobb a pozitív CT lelet valószínűsége. zavartság. kül.-III.nap: 70% 2. ezért az ismétlés szóbajön -a késői angiográfia ütemezését a transcranialis doppler és a beteg klinikai állapota határozza meg Konzervatív kezelés: lásd 101. tarkókötöttség. min.IV. ami előidézi a vérnyomás kiugrást (pl.Nyugtalanság esetén: Diazepam( Seduxen. nél műtéti indikáció nem állítható fel I..az aneurysmát ismételt angiographiás vizsgálattal sem lehet igazolni .V.nap: 40% 2. extensiós görcsök A IV.Vérnyomás rendezés: -Nimodipine(Nimotop) Fenyegető vazospazmus megelőzésére centrális vénán keresztül fényvédett infuziós szerelékben. 1. vagy csak enyhe fejfájás. Diazepam. enyhe góctünetek . két hét múlva Ha a transcranialis doppler vasospazmust igazol. és V. akkor általában nem operálunk Ha aneurysma inoperábilis -> -katéterezés Aneuriysma lumen ellátása embolisatióval Platina spirálok felhelyezése az aneurysma üregébe-> a legújabb endovascularis módszer CT: hyperdenzitás a liquor-térben Minél rövidebb a fejfájás és a vizsgálat között eltelt idő. agyidegtünetek . Kóma.III. Sopor. Somnolentia. Tünetmentes.

hasító. bilateralis/ frontalis. A műtét halogatása esélyt ad a ruptúrára. abroncsszerű 85 . tompa. Clonazepam(Rivotril) -Intracranialis nyomásfokozódás esetén annak kezelése -Antikoagulálás: alacsony dózisú heparinnal a 2. szívelégtelenség. a vazospazmus kialakulását. 2.ballon katéterrel hypervolémiás kezelés jó cardialis állapotban humán albumin 3-5x 200 ml/nap 5% glükóz és elektrolit infúzió veszélye: tüdőödéma. A fejfájós beteg anamnézisének legfontosabb szempontjai 1. lüktető Fájdalom lokalizációja( hol) Unilateralis. A műtét kedvező időpontjának megválasztását az újravérzés és késői ischemiás záródás lehetőségének mérlegelése befolyásolja. 1000 E/h -Gyógyszerrezisztens esetekben: vazospazmus oldása: . A fájdalom karaktere (milyen) Éles. a korai műtét ugyanakkor növeli az ischemia veszélyét. 3H kezelés angolszász országokban: -Hypertonia: Dobutamin (dobutrex) syst vérnyomás 160-180 hgmm /középnyomás 110 hgmm/ -Hypervolémia: human albumin 3-5x 250 ml/nap 3% os glükóz és elektrolit infusio centrális vénás nyomás: 12 Hgmm -Hemodilutio: hematokrit 30% Prognózis: súlyos Vasospasmusos betegek 1/3-a meghal Más neurológiailag tünetmentes betegben jelentős részben finom neuropszichológiai eltérések 102. vérzés Műtéti kezelés: lásd 100. szúró. Szükség esetén Uradipil(Ebrantil) -Epilepsiás görcsök esetén: Diazepam(Seduxen).2 h múlva 30 ug/kg/h majd 4 óránként 50 mg per os 7 napon át Hunt és Hess I-IV: A vasospazmus kialakulása transcranialis dopplerrel jól követhető 30 ug/kg/h majd 2x 30 mg per os4 óránként 7 napig Veszélyei: vérnyomás esés Ritmuszavarok Thrombophlebitis A vérnyomást 120-160 Hgmm között kell stabilizálni. naptól 5000 E bolus. temporalis occipitalis.

A nap melyik szakában? 5. hajlamosító tényezők) 7. 8. hypertensio 86 . reagál-e valamire? 2. arteritis. AV-malformatio. recurrens attack stb. tartama (milyen gyakran. 7. gyermekkori periodikus sy benignus paroxysmalis vertigo gyermekkori alternáló hemiplegia 6. ophtalmoplegiás migrén 4. S=(súlyosság) Milyen erős? Zavarja-e mindennapi teendőit? Napszakos ingadozás? T=(tartam) Mióta van? Milyen gyakran? 4. SAV. agyvérzések. 6. epizodikus c. csak a feje fáj. menstruáció stb. fájd. fáradtság. migrén aura nélkül 2.3. Q=(qualitas) Milyen a jellege. meddig tart) Akut attack. R=(régió) hol fáj. fogyás. szédülés. mivel hozza összefüggésbe) Testhelyzet. fizikai aktivitás. zaj. Volt e már ilyen? P= Mi provokálja a tüneteket (kiváltó. meghatározatlan periodicitás b. Fájdalom időbelisége (milyen napszakban) Reggeli. Mennyi ideig tart? Vannak-e kísérő tünetek? 6. vénás thrombosis. éhség. PQRST Fejfájás kezdetének módja(hogy kezdődik) Hirtelen/fokozatosan Fájdalom frekvenciája. 3. kettős látás. máshol. esti stb Társuló symptomák (amikor jelentkezik. 4. Van-e bevezető tünet? Szed-e gyógyszert? Egyéb tünetek: neurológiai.chr. migrénszövődmények (migrén status. atipusos Cluster fejfájás: és chr. stb Kiváltó tényezők (mi váltja ki. 5. retinális migrén 5. migrén infarktus) Tensiós fejfájás: epizodikus. könnyezés. Különleges fejfájások kimutatható strukturális elváltozás nélkül Fejsérüléshez társuló fejfájás Ér eredetű megbetegedésekhez társuló fejfájás: akut agyi ischemiák. vagy van más panasza is) Hányás.A fejfájások formái Migrén: 1. hogyan kezdődik? 1. ételek. köhögés. vérnyomás emelkedés Családi terheltség? 103. migrén aurával 3. paroxismalis hemicrania: Cluster fejfájás: a. stressz. chronikus.

intermedius n. (tumor. hypoxia 2. bakteriális 3. encephalitis. 5. a fej és arcfájdalom nem neuralgiform centralis eredetű okai 8. fül. szédülés-> ICP növ. egyéb A koponya. glossopharingeusneuralgia 4. occipitalis neuralgia 7. szem. száj. trigeminusneuralgia 3. cephalitis -Részletes belgyógyászati és neurológiai vizsgálat Neurológiai gócjel+50 évnél idősebb beteg-> KIR szerkezeti károsodása -Képalkotók RTG: Kétirányú koponya RTG (->koponyacsont sérül. subdur. dializis 6. hányinger. n. Hematoma) Láz->meningitis. orr. neuralgia nervi laringealis superioris 6. egyéb Anyagcserezavarokhoz társuló fejfájás: 1. hypercapnia 3. fogak. vírusfertőzések 2.Nem ér eredetű intracraniális megbetegedéshez társuló fejfájás: 1 Emelkedett liquornyomás. meningitis. melléküregek. agydaganatok Különböző anyagokkal. hypoglycaemia 5. ajak. vagy a koponya és az arc más részeinek megbetegedéséhez társuló fejfájás vagy arcfájdalom Neuralgiák: 1. A fejfájás okának kiderítése céljából elvégzendő vizsgálatok -Részletes anamnézis: Családi hajlam Gyógyszerszedési szokások Élvezeti cikkek Munkahelyi problémák Fejfájás jelentkezésének körülményei: hirtelen ütésszerű->SAV Fokozatosan erősödő. sarcoidosis. vagy megvonásukkal kapcsolódó fejfájás Nem a fejet érintő fertőző betegségekkel társuló fejfájás 1. atípusos arcfájdalom 104. agyideg eredetű tartós fájdalom (nem neuralgiform) 2. kevert hypoxia és hypercapnia 4. dorsum sellae destrukció?) 87 .

a beteg várhatóan visszajáró! A beteg vezessen fejfájásnaplót: .kísérő tünetek . kevésbé súlyos lesz a fejfájás . SAV gyanúja esetén Tumor.Melléküregi (->sinusitis góc?) 4 irányú nyaki gerinc (->spondilosis?) CT: MR: Angiographia: aneurismaruptúra. új típusú fejfájásra panaszkodó beteget azonnal meg kell vizsgáltatni neurológussal is Sok beteg/évek óta tartó fejfájásfejfájás gondozás 105. 88 .nem fájdalomcsillapító . epilepsziára adjuk . AV-malformáció gyanúja esetén EEG: -Labor vizsgálatok vérkép (süllyedés. ellenőrzésében.napi rendszerességgel .fejfájás időtartama .nem depresszióra. Megelőzés: Triciklikus antidepresszánsok .ritkább.a fájdalomküszöböt emeli .a fejfájás intenzitását rögzitse . SAV.el kell mondani. hogy: .az első 2 hétben csak mellékhatások jelentkezhetnek. vagy szokatlan. süllyedés emelkedik->arteritis temporalis káros se. glükóz) pl.milyen gyógyszereket vett be Segít az adott gyógyszerek hatásának mérésében. Fehérje->mieloma multiplex? Vércukor növ. elektrolit. állományvérzés gyanúja esetén fül-orr-gégészeti fogászati nőgyógyászati szemészeti -Pszichiátria Korábban fejfájást nem említő. elbeszélgetés.->diabetes mellitus Szükség esetén immunológiai vizsgálatok Liquor vétel: -Góckutatás: Gyulladás. A fejfájások kezelésének általános elvei Anamnézis.

clusterben: predinisolon. lehet abroncsszerű. legalább 1x az életben mindenkinél jelentkezik. kezelése: Tünetek: Tompa. aspirin. metoprolol) Ca antagonista (flunarizine) Egyebek: szerotonin antagonisták (pizotifen. egyszerre 4.: algopirin. hogy melyik gyógyszerre reagál. nifedipin. Izomkontrakciós fejfájásként is emlegetik.akut fejfájás: szokványos fájdalomcsillapítók pl. kórisméje. utána fokozatosan csökkentjük a dózist Terápia: nem gyógyszeres gyógyszeres: -akut fejfájásra analgetikumot adunk( NSAID) -gyakori fejfájásnál.blokkoló (propranolol. majd dózisadag fokozatos csökkentése. a munkájában a beteget alig.utána várható eredmény . blokkolók: verapamil. vagy havi 4x migrén. tétel: A tensiós fejfájás jelentősége. A lakosság nagy részét érinti.6 hétig próbálkozhatunk . Hatásmérés a fejfájásnapló vezetésével! 106. rubophen. Gyógyszerváltás 4. Megfelelő ideig. abroncs v sisakszerűen szorító nyomó jellegű. vagy kevésbé akadályozó fejfájásforma. Tompa folyamatos fájdalom. paracetamol 89 . sugározhat frontális régióba. methysergid) TCA: amitryptillin valproát . ha több mint hetente 3x van.atypusos .migrénben: ß. nimodipin Lítium Gyógyszeradag fokozatos emelése hatásos dózisig. stressz provokálhatja.8 hét eredménytelenség után történik. Leggyakrabban a temporalis régióban alakul ki.6.megfelelő megelőző gyógyszert fél évig adjuk.krónikus -epizódikus Kezelése: . Ca csat. megfelelő dózisban szedje. Fajtái: . fájdalomcsillapítókra általában jól reagáló.nem lehet előre megmondani. akkor preventív kezelést kell alkalmazni . quarelin. hátra az occipitális területek felé.

benzodiazepint. clonazepam + biofeedback + pszichoterápia + beteget stresszhatásól mentesíteni Barbiturátot. rohamszerű fejfájás Igen heves fájdalom 15-30 perctől max 2-3 óráig tart orrdugulás. max 8 adag/nap) Orrcsepp/spray: 1 ml 4%-os lidocain oldat perceken belül javulást eredményez a betegek Döntő részénél 90 . arc kipirulása. majd este 50 mg 1 hétig. vagy körül.krónikus fejfájás: havonta legalább 15x jelentkezik ( minden másnap) A megelőzés a legfontosabb. aura nélkül kezdődik a szem mögött. sz. antihisztamint tartalmazó készítmények nem hatékonyabbak és hozzászokás fejlődhet ki! 107. akkor (néhány hétig) naponta 1-4 fejfájás is lehet.) Dihidroergotamin(Neomigran orrspray 1-1 adag mko. orrfolyás. e 15 perc múlva 1-2 adag. könnyezés a fájdalom oldalán ezek közül legalább egy jelen van Részleges horner syndroma is jelen lehet (myosissal és ptosissal) a fájdalom oldalán A fájdalom 6-8 hetes periódusban jelentkezik. majd újabb 1 hétig 75 mg esténként) Ha az amitriptylin hatástalan. codeint. izomrelaxánsokat.6 hét hatástalanság esetén! Miután a tensiós fejfájást stressz is okozhatja.: alprazolam. Újabb gyógyszerváltás csak 4. A cluster fejfájás és kezelése Tünetek: Hirtelen. Kezelés: 15 percig tiszta oxigén (7 l/min) belélegeztetése a betegek 2/3-a sumatriptan (serotonin agonista) adására jól reagál (Imigran 5mg sc. mianserin adása. basillaris thrombosis -sinus cavernosus thrombosis -chronikus paroxysmalis hemicrania -intracranialis vérzés -migraines fejfájás -postherpeticus neuralgia -SAV -trigeminus neuralgia -temporomandibularis izületi sy. főleg az éjszakai órákban Differenciál diagnosis: -Atipusos arcfájdalom -A. coffeint. anxioliticumok megpróbálhatók pl. ami TCA ( amitriptylin  adagolása: este 25 mg 1 hétig. akkor Imipramin.5-2 évig nincs fejfájás. sokszor 0. Ismétlődő. viszont amikor jelentkezik.

fénykerülés kísérnek. levertség) -Aura -Fejfájásos periódus -Oldódás: ekkor bőséges vizeletürítés előfordulhat -Postdroma: órákon át tartó kimerültség. heves. tünetei Általában féloldali. melyet vegetatív (szédülés. hányinger. mely a periféria felé terjed és növekszik Tipikus migrénes attack részei: -Prodroma: a fejfájás előtti 24 órában közérzetváltozás (indokolatlan jókedv. hányinger. hányás -Fotofóbia. paresis. láz Migrén jellegzetességei: -Féloldali fejfájás -A fájdalom tompán indul. magaslati levegő. hajas fejbőr túlérzékenysége. szikralátás -Sensoros aurák (parietalis lebeny) Zsibbadás. végtagot érintő paresthesia -Motoros aura mono. A fejfájást a lépcsőnjárás fokozza. ophthalmoplegia (azonos oldali n. émelygés. majd fokozatosan lüktetővé válik. scintillatios scotomák. A migraine felosztása. néhány óráig. villódzó. gyógyulás több hónapig) -Átmeneti motoros aphasia Differenciál diagnosis: -Atipusos arcfájdalom -Cerebralis aneurismák -Chronicus paroxysmalis hemicrania -Cluster fejfájás -Intracranialis vérzés -Tensiós fejfájás 91 . fonofóbia -Hangulati változások Leggyakrabb aura formák: -Vizuális aurák (occipitalis lebeny) Fotofóbia. elsötétített szobában szeret feküdni. III. nitrát származékok kerülése Epizodikus clusterprednisolon/steroid 45 mg 5 napig fokozatosan csökkentve Krónikus cluster: Li-carbonatot adnak 675 mg (serumszint ellenőrzése!) 108. lüktető jellegű fejfájás. a beteg nyugalomban. látás és érzészavarok csatlakoznak hozzá -Anorexia. (ellentétben a fel-alá járkáló cluster fejfájásos beteggel) Fajtái: -Aura nélküli 80% -Aurával járó 20% vizualis aura. hányás) és látási tünetek. fényfelvillanások. melyet leggyakrabban scotomák jellemeznek Scotoma: általában 10-20 percig tart. nyak-válltáji izomfájdalmak.Megelőzés: Alkohol.vagy hemiparesis. fodrozott szélű alakzatot. a beteg a homonym látótér centrális táján lát színes. napig tartó.

v. Extrém súlyos: -Dihydroergotamin -Opioidok -Dopamin antagonisták Megelőzés: -Rendszeres orvosi ellenőrzés.) -Dihydroergotamin (1. pszichoterápia. vagy kúp -Triptánok -Dopamin antagonisták -Dihydroergotamin 40-60 csepp -Hányáscsillapítók (Daedalon.5-2 ampulla lassan i. metoprolol 100-200 mg) -Triciklusos antidepresszánsok (amitriptilin) -Valproát (Divalproex) Első vonalbeli kisebb hatékonyságú szerek: -Verapamil 3x 80 mg max 360 mg/nap -NSAID -SSRI (pizotifen) Második vonalbeli nagy hatékonyságú szerek: -SSRI (metisergid /tartósan nem adható/) -Ca csat.5-1 g per os esetleg kúpban -Paracetamol (Panadol) 0.c. vagy 6 mg s. blokk. (flunarisine) -MAO bénítók (selegilin. ha lehetséges -Fájdalomcsillapító: -Aspirin 0.v.) -Dopamin antagonisták -Roham kezdetén Sumatriptan (serotonin agonista) 100 mg per os.) -Metoclopramid (10 mg i.m. életmód megváltoztatása -Minél kevesebb fájdalomcsillapító -Gyógyszeres prevenciót individuálisan kell beállítani Első vonalbeli nagy hatékonyságú szerek: -ß-blokkolók (propranolol 2x 20-240mg/nap. gyógyszeres megelőzés. megelőzése Enyhe roham: -A beteg egyedül is próbálkozhat vele. akupunktúra 92 . Súlyos roham: -Ergotamin tartarát (1.-Postherpeses neuralgia -SAV -Arteritis temporalis -Vírusos encephalitis -Vírusos meningitis 109.) -Aspirin (500 mg i.5-1 g per os.v. A migraine roham kezelése. elalvás. -Nyugalom. Cerucal) -Gyógyszeres kezelést a bevezető tünetek jelentkezésekor meg kell kezdeni.5-2 ampulla hígítva i. moclobemid) Autogén tréning.

Klinikai kép: .a beteg az arcában is érzi a fájdalmat .spondylosis . SSRI Epilepsia. . vagy onnan a homlokba sugárzik ki . vizsgálati leletben hirtelenkezdődő igen erős fejfájás a fejfájást tudatzavar/láz/epilepsziás rosszullét vagy fokális neurológiai tünetek kísérik pl. vegetativ vagy gyöki tünetei egyidejűleg észrevehetőek legyenek.legtöbbször de nem mindig féloldali . hemiplegia/paresis.Vagy a tarkóra korlátozódik. lassan tartó olvasás . angina ß-blokkoló Depresszió TCA. amikor hátulról hajtanak bele a szgk. éjjel a fej kedvezőtlen helyzete . fejfordulat vagy fejtartás pl.A jellegzetes fejfájás. Táblázat! 111. . aphasia. Spondylogen fejfájás A nyaki gerinc felső szakaszának kóros elváltozásai miatt kialakuló fájdalom cranialis irányba történő vetülése. Súlyos betegségre utaló jelek.megjelenése: biz.olyan balesetnél.spondylarthrosis 93 .A nyak gerinc csapódásos sérülése legyen kimutatható pl.fájdalom jelentése: beteg hátulról előre simitja végig a fejtetőjét . dg.idős betegen a nyaki gerinc nyomásérzékenysége.malformáció Aneurysma ruptura SAV Meningitis Tensiós fejfájás Migrénes fejfájás +tumor+haemorrhagias shock+ egyéb fejfájások ld. ami panasz legyen a tünetek között.Migrénhez társuló egyéb betegségeknél preventív szerek: Magas vérnyom.a fejfájás beteg anamnézisében.a spondilosys egyéb helyi. vonatkozásai primer intracranialis daganat v metastasis #1. hypertensiv intraparenchimás vérzés AV. A szokatlan és hirtelen jelentkező fejfájás diff.: csigolyaelváltozások láthatók osteophytaképződés a csigolyák szélének megvastagodása a csigolyák transparentiaja nő a csigolyák magassága csökken Egyéb ismérvek: . végtagzsibbadás új fejfájás ami 50 év fölött kezdődik korábbi fejfájás jellege megváltozott 112.-ba. mánia Valproát 110. fejmozgások korlátozottsága . Cervicalis gerinc rtg.. paravertebralis nyakizmok fájdalma.

gyakran a környezetében lejátszódó eseményeket a szemével követi.electrolyt zavarok .toxicus okok . sikerrel járhat ..vagy hypoglicaemia . féltekei károsodás együttes előfordulása idézheti elő.nyak tehermentesítése filc v műanyag gallérral Schanz Gallér . Bilateralis hemispherialis károsodás Egyoldali féltekei károsodás. Intracranialis okok: koponya. agy gv-i trauma intracranialis térfoglaló folyamatok cerebralis ischemia intracerebralis vérzés meningitis encephalitis alkoholos eredetű súlyos szervi IR-i elváltozások epilepsia Hypnoid/ Ø hypnoid: I. esetleg form.psychiatriai okok II. Hypnoid tudatzavarok: Az alvásra emlékeztető állapotot a formatio reticularis károsodása vagy mko. reti. A tudatállapot zavarainak felosztása Okok alapján: I.idült esetben: .acut esetben ha torticollis a fő tünet * extensiós kezelés. féltekei. Locked in sy. II.nyakra meleget lehet alkalmazni . Apalliumos sy. szopómozgások kiválthatók. nyelés. Extracranialis okok: .izomzat tónusát csökkentő és reumaellenes szerek ( baclofen) 113.kézzel végezve azonnal sikerülhet. arcán esetleg grimaszok megfigyelhetők.craniovertebralis izületek deformálódása Kezelés: .szív és vérkeringési zavarok .máj vagy veseelégtelenség . mely másodlagos agytörzsi kompresszióval jár Primer agytörzsi léziók Nem hypnoid tudatzavarok: A beteg ébernek tűnik.hyper. de kapcsolat nem teremthető. Akinetikus mutismus? Delirium Amantia - 94 . + mko.éjjel a fej megfelelő helyzete .

*.- Ködös állapotok 114.3 nem megfelelő szavak használata.1 a beteg semilyen stimulusra sem nyitja ki a szemét II. Szem kinyitása: .4 zavart .15. I. vagyis a bulbusok nem mozdulnak öntudatlan paciens*. az előző nem.2 hangok kiadása .nincs reakció 15 pont: kifogástalan tudatállapot 8 pont: felszínes coma 3 pont: agyhalál A skálát elsősorban a traumás esetek megítélésére alkalmazzák.4 pont spontán . egyéb altatószer mérgezés lehet.ha fejfordításnál a reflex csak az egyik oldalra vagy egyik oldalra sem váltható ki. 115. A Glasgow kóma skálája Hypnoid tudatzavarok quantitatív becslésére szolgál.6 felszólításra . Caloriás tesztelés: .a beteg szemhéjait felhúzva fejét hirtelen az egyik oldalra fordítjuk. Oculoencephalicus reflex (babafej manőver): .1 a beteg semilyen verbális kommunikációra sem képes III. beszéd: .2 fájdalomra . hiányos . motoros reakciók: . Háromféle reakció alapján 3.nyakcsigolya törés esetén csak ez végezhető.2 feszítő synergiával . Az eszméletlen beteg vizsgálata I.a szemek a fej mozgásával ellenkező irányba fordulnak el ( mintha vizuálisan fixálna egy objektumot) Ekkor a szemmozgató és a vestibularis magvak közötti agyterület ép. . a tudatzavar nem strukturális agytörzsi laesio következménye. II. az éber páciens*.3 megszólításra .oculoencephalicus reflex aktiválódik.4 fájdalomingerre célzás nélkül . vagy destruktiv agytörzsi károsodásra utal. vagy ha 2 oldali hiány van barbiturát v.5 orientált .kritériuma: szabad külső hallójárat + ép dobhártya 95 .5 fájdalomingerre célzottan .3 hajlító synergiával . a pontosság jól korrelál a prognózissal.ig osztályozza a betegek állapotát.

Öntudatlan. 50 köbcm jéghideg víz vagy klórethil fecskendezése az egyi k külső hallójáratba. III.Kiterjedt agytörzsi károsodás. gyakoriak a hapticus hallucinatiók (pókháló érzés. . a tudat nagyfokú beszűkülésével. az ingerlés irányába. Nem hypnoid tudatzavarok differenciál diagnosztikája: Ebben a főcsoportban megkülönböztetünk u. Végtagparesis. integrativ zavarait idézhetik elő. A chronicus alkoholistáknál rendszerint alkohol-megvonás vagy valamilyen intercurrens betegség közben jelentkező formája a delírium tremens potatorum. éhezés.Éber: lassú komp. ill.) a tudatállapot u.30 fokban emelt fej . a középagy fölött elhelyezkedő laesióra utal. traumás intracranialis haematoma v. Ezek közé tartoznak: .először féloldali kórjelekdecorticatios rigiditásdecerebratios rigiditás Decorticatiós testtartás: a felső végtagokban flexio és adductio.).agycontusio .Delírium: heveny. Decerebratiós testtartás: mind a négy végtagban extensio.meningitis apalliumos nyugtalanság . tónus eloszlás vizsgálata: A beékelődési folyamat prograessziója: . integrativ tudatzavarokat és meghatározott cerebralis strukturális laesióhoz kötött. a karokban adductio és befelé rotatio is. az alsó végtagokban extensio (lényegében két oldali Wernicke-Mann tartás). reflexasszimmetria. egyéb mérgezés: bilateralisan hiányzó válasz.lassú komp: agytörzs. koponyasérülések.anoxia . hangyamászás. kivételesen a súlyos psychotrauma. . ami a középagyi nucleus rubertől caudalisan helyezkedik el. de az oculomotoros és vestibularis magvak között ép agytörzs esetén: az ingerelt fül felé tartós conjugalt deviatio. amig a CT ki nem zárja! Extracarnialis daganatban szenvedőknél neurológiai gócjel. infectiók. tudatzavar kialakulásának oka lehet agyi metastasis! 116. psychomotoros nyugtalansággal és hallucinatoros élményekkel jellemzett elmezavartság. perifériás jelek. contusio gyanuját fenn kell tartani. stb. gyors attól ellentétes oldalra (= az ingerléssel elllentétes oldalra irányuló nystagmus) . Exogen faktorok (exo. Speciálisan jellemzi a tudatzavar fluctuáló jellege. valamint igen kifejezett a tremor és a verejtékezés. Olyan károsodásra utal. egyéb ok miatt vérzékeny. ami mk. barbiturát v. sajátos tudatállapotokat. cerebralis hemisphaeriumot involválja. stb.n. Másik oldalon 5 perc múlva ismételhető a teszt.hydrocephalus . hypoxia. epilepsiaas roham v.hypoglicaemia .SAV(AV malformáció + aneurisma ruptura) Ha a beteg alkoholista/ eszméletlen/ v.Ipsilateralis agytörzsi laesio: féloldalon hiányzó válasz . gyors komp: cortex .encephalitis . Életveszélyes állapot! 96 .és endotoxicus állapotok. Agyi anyagcserezavart és eszméletvesztést okozhat: . a zoopsia (rendszerint kis állatok látása).n.

Eközben azonban olyan cselekményeket is végezhet. rendkívül változékony és összefüggéstelen érzékcsalódás jellemzi.és beszédképtelen. amelyek etikai felfogásával. elfut. kiterjedt agytörzsi károsodás következtében a kérgi afferens és efferens pályák megszakadnak. Ezekre a beteg azonnal reagál.: vegetatív állapot. frontalis agykárosodás mellett az indíték (az "Antrieb") súlyos hiánya.Confusio (zavartság): az előbbieknél kevésbé specificus állapot. Ébrenlétben túlműködik a sympathicus idegrendszer. a környezet mozgó tárgyait időnként követni látszik.Apalliumos syndroma (syn. psychés aktivitás kíséretében.Tenebrositas (ködös. miáltal a psychés tevékenység teljesen szétesik. biLateralis hemispheralis károsodás: légzés. . amit részleges vagy teljes térbeli. a pupilla reflexek épek II. A külvilággal csak a kevés megmaradt funkció.. a világgal való kapcsolat meglazul. Az ilyen beteg ébernek tűnik.Locked-in syndroma ("bezártsági tünetcsoport"): a híd-bázis vagy az agykocsány két oldali. a szemeit kinyitja. hallucinatiók) lépnek fel.n. 117.Akineticus mutismus: súlyos bilateralis. időbeli és allopsychés tájékozatlanság jellemez.súlyos cerebralis károsodás következtében kialakuló . . miközben a beteg izgatott. . súlyos sérülése miatt jön létre. Az EEG-ben ébrenlét és alvás váltakozik. semmiféle kapcsolat nem létesíthető vele.jelbeszéd formájában . A hypnoid tudatzavarok leggyakoribb okai I.tudatállapotok. a működés a meso-diencephalis aktivitásra korlátozódik. U. miközben a beteg a külvilág ingereire reagál ugyan. utazik. Hypnoid tudatzavar vagy psychomotoros nyugtalanság egyaránt társulhat hozzá. de éber és tudatos. Súlyos. az akarat-nélküliség (abulia) jellemzi. megmarad viszont a tegmentum érző pályáinak és a formatio reticularisnak a funkciója. Az egész időre emlékezet-kiesés (amnesia) áll fenn. rendezett homály-állapotban a beteg látszólag rendezetten cselekszik. pyramis jelek és liberatiós tünetek észlelhetők. mely másodlagosan agytörzsi kompresszióval jár: hemispheralis károsodásra utaló bevezető tünetek 97 .n. vagyis az "ébresztő" ingerekkel összefüggő változás nincs. nyelés.v. amikor a beteg látszólag teljesen éber. spasticus tetraparesis. személyiségével egyébként nem lennének összeegyeztethetők. Spasticus tetraplegia és a motoros agyideg működés hiánya miatt a beteg teljesen mozgás. hogy a beteg gyakorlatilag hozzáférhetetlen. ill. látás rendben a szemek konjugáltan. rendezetlen formájában a felfogás megnehezül. A psychomotoros nyugtalanság annyira súlyos. beszélget. hibásan használt elnevezése: coma vigil): bilateralis cortex vagy féltekei fehérállomány. Ismeretesek olyan . a végtagok szimmetrikusan mozognak. agresszív cselekedeteket végezhet. . homályállapot): a tudat beszűkülése. Az u. de nem adaequat módon. amikor a tractus corticospinalis és cortico-nuclearis működése egyaránt kiesik. Javulás még hónap múlva is lehetséges! . stb. nagy tömegű. Erre az időszakra utólag amnesiás. különböző szemléleti zavarok (illuziók. a szemhéjak nyitása-zárása és a verticalis szemmozgások révén tud . spontán.Amentia: szintén exogen faktorok által kiváltott.kapcsolatot létesíteni. integratiója megszűnik. mégsem lehet vele kapcsolatot létesíteni. amiatt a beteg képtelen a külvilág ingereire válaszolni. de reactivitás. Viszont semmire nem reagál. Jobb félteke károsodás.

kardiális eredetű endokrin encephalopathiákpajzsmirigy ill. mely térfoglaló jellege miatt másodlagos agytörzsi károsodást okoz Kómát előidéző extracerebralis okok: metabolikus. mellékvese funkciózavar hiánybetegségek tiamin hiány okozta Wernicke sy. betegsége: vérzés. súlyos tudatzavar nyúltvelő laesio: vérnyomás és légzés irregularis - - - Kómát előidéző cerebralis okok: agykéreg diffúz károsodása agytörzsi aktiváló kp. károsodott vertikális tekintés szemek lefelé és befelé tekintenek mko károsodásakor decorticatios tartás középagyi laesio: középállásban lévő. gyull. körülirt encehalitis. gyakran tág. esetleg nem reagáló pupillák kétoldali n. 118.) Hypnoid tudatzavarok esetén elvégzendő fizikális és egyszerű laborvizsgálatok Fizikális vizsgálatok #1  pupilla vizsgálat  szemek állása  vérnyomás  légzés  GCS  pulzus  testhőmérséklet 98 . tumor olyan. Primer agytörzsi laesiók: a laesiótól proximális funkciók megőrzöttek diencephalon károsodás: szűk gyengén reagáló pupillák. toxikus hypoxiás-ischemiás encephalopathiákpulmonális. hányás. III. pulzuscsökkenés III.. reagáló pupillák károsodott v hiányzó horizontális tekintés piramisjelek. károsodás corticalis tekintés károsodhat szemek lefelé és kifelé tekintenek szemtekék tengelye eltér decerebratios tartás pons laesio: igen szűk. az egyik féltekére korlátozódó gócos megbetegedés. tetraparesis.- ICP megnő: fejfájás.

Cl. ciliospinalis reakció (ajak bőrének fájdalmas megnyomására tágul az azonos oldali pupilla)  egy hiányzik!!!!!!!!!! olvashatatlan  babafej tünet  vestibularis calorikus ingerlés o Arc megfigyelése  szimmetria megítélése légzésnél és fájdalmas ingerek hatására  corneareflex kiválthatóság/asszimmetria 99 . agyi acs zavar Vegetatív állapot = trauma.Test hőmérséklet . aceton)  bakt. agyi anoxia. ø gócjel = gysz mérgezés. hypoglykaemia Keringési-légzési zavar = agytörzsi autonom szabályozás felborulása. agytörzsi keringés zavar Hypnoid tudatzavar + gócjelek = trauma/vascularis laesio Ismeretlen eredetű hypnoid tudatzavar. K. urea  PM és máj funkciók (bilirubin. kreatinin)  vércukor  Se osmolaritás #3  katéter →vizelet vizsgálat (cukor. EKG .Neurológiai vizsgálat (előtte eldöntendő. fényreakció.Keringés – vérnyomás. pulzus. tenyésztés (vér/liquor/vizeletmintából koponya CT #4 Eszméletlen beteg vizsgálata Cél: eldönteni. májenzimek. AMI utáni ritmuszavar → tudatzavar Vizsgálat .Kreatinin. alkohol megvonás Admas-Stokes roham. kreatinin  vérgázok  toxinok (gysz. légzőizomzat perifériás bénulása Keringés-légzési zavar + epilepszia = metabolikus encephalitis GM – status epilepticus = idiopathiás epilepszia.Vércukor . légzés . alk). hogy szükség van-e intubatióra) o Koponya vizsgálat  impresszio  haemotoma  korábbi műtéti nyomok o Szemtünetek  szemfenék – hyperaemiás papillák/pangás/vérzés  pupillák tágassága – anisocoria.Labor vizsgálatok #2  Na.Légutak. elektrolitok . hogy a tudatzavart az agy szerkezeti v funkcionális (acs zavar/epilepszia) ártalma okozta-e Gyorsan kifejlődő tudatzavarok = agyvérzés. NH3.

góctünetek dg/labor 100 . tudat majd eszméletzavar  flexios-extensios spasmus  mko paralysis  lehet: izgatottság.) Hypnoid tudatzavart okozó leggyakoribb belgyógyászati betegségek.- -  garatív szimmetria  öklendezési reflex  köhögési reflex o Végtagok  paraesis – tartás. tónus (oldalkülönbségek). spontán mozgás. v fokozott mélyreflexek + pyramis jelek = leszállórendszerek v agykéreg kiterjedt károsodása  pyramis jel fél oldalo v mko Kétoldali neurológiai kórjelek o Decorticatiós v decerebratiós tartás o kórosan szűk v tág pupillák o fényreakció ø o néma talp o flacciditás o kétoldali pyramis jelek o delírium ICP↑ o hányinger. fájdalmas ingerekre kiváltott mozgás  plegia = ejtésnél csapódik o Reflexek  asszimmetrikusan élénk. hányás o pangásos v hyperaemiás papilla o mko n abducens laesio o tarkókötöttség (acutan kialakuló térfoglaló folyamatokban) o Cushing tünetegyüttes = agytörzs működési zavara  Psyst↑  Pdyast↓  bradycardia  légzésszám↓ 119. flaciditás dg/labor  szívbetegség  polytraumatisatio  suicidum/gysz th  légútbiztosítás  O2 belélegeztetés o CAVE LÉGZÉSI DEPRESSZIÓT OKOZ HYPERCAPNIA KIIKTATÁSÁVAL Hyperosmolaris DMes coma NIDDMre jellemző  epilepsziás roham. cyanosis. és kezelésük Hypoxia tachycardia.

5 mmol/l Hepaticus encephalopathia különböző eredetű májzsugor  tremor  asterixis  zavartság  delirium  vegetatív állapot dg/labor  Se NH3>100 μg/dl  toxinok ↑ th  alapbetegség  elektrolit rendezés  fehérjemegszorítás  lokális hashajtás Uraemia AVE/CVE  epilepsziás rohamok  myoclonus  végstádiumban coma dg/labor  Se kreatinin ↑ 101 .  th    vércukor>16 mmol/l Se osmolaritas ↑ inzulin elektrolit dehidratio DMes ketoacidózis IDDMre jellemző  zavartság  coma (ritkán) dg/labor  ketonuria  dehidratio  vércukor>30 mmol/l th  inzulin Hypoglycaemia inzulin túladagolás/ pancreatitis/éhezés  vegetatív állapot v coma  epilepszisás rohamok dg/labor  vércukor < 1.

magas aldoszteron o secunder aldoszteronizmus  leggyakoribb: diabetes insipidus o centralis (ADH hiány) o nephrogen (ADH hatására a kiválasztás nem ↑) tünetek  delírium  izomgyengeség  tudatzavar dg/labor  Se Na>165 mmol/l th  dezmopresszin  NSAID Hypercalcaemia malignus tumorok leggyakrabban – paraneopl  delírium  izomgyengeség dg/labor  Se Ca>2. nem megfelelő Na bevitel (rikta)  zavartság  epilepsziás rohamok (GM) dg/labor  Se Na<55 mmol/l th  GYORS KORREKCIÓ ESETÉN CENTRALIS PONTIN MYELINOLYSIST OKOZ  lassú Na adás Hypernatraemia renalis kiválasztás ↓ okok  extrarenalis o primer aldoszteronizmus (alacsony renin.   th  K↑ karbamid↑ nitrogén↑ elektrolit rendezés Hyponatraemia SIADHban (Scwartz-Barttel. 80% paraneopl). Na retentio zavara (Addison).7 mmol/l  PTH↑ th  forszírozott diurézis  Ca megvonás 102 .

ismételt cukor adása o alternatív lehetőség a glukagon→ ha 25kg> 0.Vitaminhiány  beriberi  Wernicke-féle encephalopathia Hypoglycaemiás-coma oka:  szándékos inzulin túladagolás  inzulin változó gyorsaságú felszívódása  étrendi hiba  alkohol fogyasztás  étkezési időpont be nem tartása  étkezés nem megfelelő CH tartalma  fizikai tevékenység okozta fokozott energiafelhasználás tünetei:  eszméletlen  tág pupillák  élénk reflexek  hideg.5 mg iv. ha 25kg< 1 mg iv  NEM HAT. epilepsziaszerű görcsök  EKG – vezetéses zavarok. verejtékes bőr  néha hemiplegia v. okai  antidiabetikumok szedésének elhagyása  banális fertőzések  pneumonia  láz  gastritis  stressz  acut pancreatitis heveny szövődménye tünetek  ketoacidosis o Kussmaul légzés 103 . hasonló adag adása  ha 300-400ml után sem javul. néha AMI kezelése: VÉRCUKORSZINT EMELÉSE KÖTELEZŐ!  enyhe hypoglycaemiában→ megtartott eszmélet és nyelésképesség o 10-20 g gyorsan felszívódó CH – gyümölcs/tej→ ezek hiányában cukros víz  súlyos hypoglycaemia→ megtartott nyelésképesség o cukortartalmú gyümölcslé→ennek hiányában cukros víz o ha 15 perc alatt nem rendezedődik→10-20g lassan felszívódó CH  coma o 50 ml 40%os gylükóz→kis várakozás uttán tudati szint tesztelése  ha javul. nedves. HA NINCS A MÁJBAN GLUKAGONNAL FELSZABADÍTHATÓ RAKTÁR! Diabeteses ketoacidosis Abszolút v relatív inzulinhiány következtében alakul ki friss v ismert DMes betegben.

tranquillansok túladagolása 120. makrolid oldat inf kell Endokrin zavarok hypothyreosis hypophysis Chr obstr tüdőbetegség CO2 narkózis (pCO2>50 Hgmm kapillárisan) Gyógyszermérgezés altatószer. vénabiztosítás  katéterezés  izotoniás NaCl inf 1000ml/h – 500ml-enként 40 mmol NaHCO3  12 E kristályos iv inzulin.) Decorticatio. hányás o hasi fájdalom. coma o arc kipirul. bőr meleg o lehelet aromás szagú o EKGn K vesztés jelei  dehidratio o csillapíthatatlan szomjúság o nagyfokú testsúlyvesztés rövid időn belül o száraz v szikkadt nyelv o zsibbadás. szédülés. (agytörzsi funkciók is – de a gv nem számít) 104 . cerebralis hemisphaeriumot involválja. ha a vércukor nem rendeződik  KCl 500 ml iv  Ha a dehidráció olyan fokú. és aceton (veseküszöb 11 mmol/l) th  légút. Decerebratiós testtartás: mind a négy végtagban extensio. somnolentia. Olyan károsodásra utal. Agyhalál A formaen occipitaletől cranialisan (f magna felett) valamennyi KIR funkció teljesen és visszafordíthatatlanul megszűnt. az alsó végtagokban extensio (lényegében két oldali Wernicke-Mann tartás). schok dg/labor  hyperglycamia  glukosuria – 20 mmol/l felett vizeletben glükóz. a középagy fölött elhelyezkedő laesióra utal. az agyhalál kritériumai Decorticatiós testtartás: a felső végtagokban flexio és adductio. ami mk. izomgörcs o bőr turgor↓ o keringés romlás o gyakori. a karokban adductio és befelé rotatio is. görcs o tudatzavar.o hányinger. sok vizelet o RR esés. hogy a keringési mutatók hypovolaemiás shokra utalnak. decerebratio. majd óránként 8 E. ami a középagyi nucleus rubertől caudalisan helyezkedik el.

agytörzsi reflexek kialszaanak (pupilla. haemocephalia). trnaquillánsok c. kizárva az izoelektromos tevékenységet.  EEG legalább 30 p. neuromusc junct blokkolók d.pupillák tágak.  CT sz. barbiturátok b. renalis/hepaticus coma 3. Nem ad információt az agytörzsről.és lágyszájpad reflexek. HARÁNTLAESIOBAN ÉRTÉKELHETETLEN. Σ Az agytörzs és a kéreg épségével kapcsolatban vonhatók le következtetések. nehézséget okozhatnak a műtermékek  Carotis angiographia – extracerebralis starnguláci KI  BAEP hullámok hiányoznak Egészséges emberben 5-6 hullám.izom hypotonia . mely a klinikai képpel együtt alátámasztja az irreverzibilits agykárosodás dg-t. HA AZ AGYHALÁLT AZ ILLETÉKES ORVOSI BIZOTTSÁG KIMONSTA ÉS DECLARÁLTA. ezek nélkül 12-24 h át kell teljesülniük * Megerősítő tesztek 1. Nem reagáló (dilatált v kp tág) pupillák.  SSEP n medianus ingerlése után a cervicalis és a corticalis regio felett regisztrálható feszültségváltozás. ebből min 7nek kell teljesülnie 1. vestibulo-occularis. A comát előidéző olyan cerebralis laesio bizonyítása.e. EREDMÉNY NEM ÉRTÉKELHETŐ BELSŐFÜL V HALLÓIDEG SÉÜLÉSEKOR. * a. cornea.Kritériumok: összesen 9. ami kiterjedt irreverzibilis károsodással jár * 2. öklendezés . * 7.spontán légzés teljesen hiányzik .diabetes insipidus→polyuria .  Transcranialis Doppler  SPECT  PET . ami a cervicalis gv fölötti szintet involválja 9.legalább 6 h tartó coma . kalóriás ingerlés.vénanyomás instabil Elbizonytalanító leletek: 105 . T>32°C * 4. Apnoe – spontán reflex hypercapniában is szünetel * 8. Spinális reflexek kiválthatóak lehetnek. hiányzó cornea-. A kritériumonak megerősítő tesztekkel legalább 6 h át. 2-3 hullám ≠ agyhalál.tubuson keresztül történő leaszívásnál hiányzik a köhögés. MRI olyan morfológiai eltérésre deríthet fényt (nagy roncsoló állományvérzés. de hiányozni kell minden olyan reflextevékenységnek. BAEP hiány 3. valamint egyéb agytörzsi reflexek hiánya. fénymerevek . Cerviacalis vérátáramlás hiánya A KEZELÉST CSAK AKKOR LEHET MEGSZŰNTETNI. amelyek comát okozhatnak. Noxiosus v egyéb ingerekre való bármely válasz hiánya 6. Izoelektromos EEG 2. Az olyan kezelhető toxikus és metabolikus abnormalitások kizárása. garat.hőmérséklet napi ritmusa megszűnik . babafej tünet megjelenik) . Teljes reakcióképtelenség. a cerbrumból v az agytörzsből származó minden fajta spontán v reflexes aktivitás hiánya * 5.

tüdő  általában immunszuppr állapotban  Cryprococcus neoformans  Histoplasma capsulatum  Coccidiodes immitis  Actinomyces  Nocardia  Blastomyces  Nincs kórokozó  allergiás → eosinophilek a liquorban  sympathias = szomszédságban lévő fertőzés  Reiz = Lumbal punctio/intatechalis KA adása után  collagén betegés  Ismeretlen Felosztás az exsudatum jellege szerint .nem gennyes o bakterialis o vírusos o gombás Felosztás a fertőzés kialakulásának morfológiája szerint 1.gennyes .) A leptomeninx heveny gyulladásos betegségei (kórokozók. férgek  toxoplasma gondii  echinoccocus  cysticercus cellulosae  Gomba  mindig secunder.- spinalis motoros jelenségek (kplx végtagmozgások) kis légmozgások a tubusban. L. Meningo-. amelyeket a szívműködés idéz elő álpozitív atropin teszt post moretm pupilla szűkület EMG műtermékek az izolektromos EEGn 121. Coxackie. forrás: bőr. Pneumococcusok. polio)  mumpsz  arbovírusok  HSV2  HIV  Protozoonok. monocytogenes  gyermekkorban H. Klebsiella. L. E. haematogén 106 . influenzae  felnőtt korban Staphylo-. a fertőzés utjai) Felosztás fertőzés eredet szerint (primer v secunder) Felosztás a kórokozó szerint:  bakteriális  csecsemőkorban G negatív. Strepto-. coli. monocytogenes  vírusos  enterovírusok (ECHO.

immunszuppr állapot. Behçet. pneumonia nyírokutak  bakterialis sinusitis.L. az agytörzs és a gv körül több mm vastag is lehet. a vénák és a vénás sinusok mellett.S. vénák. leptospira. Chr (Mollaret=HSV2.N. gomba. liquor fistula) 122. Acut (bakt és vírus fertőzések) 2. Ritkán subduralis empyémák alakulnak ki. influenzae . immunologiai) 4. A leukocíták infiltrálják a vénák és arteriolák körüli réseket.H.) A gyakrabban előforduló baktériumos meningitisek jellemzői Leggyakoribb baktériumok: . a vénás sinusok falát. lumbalpunctio.2. Recurrens (Ebstein-Barr. meningitidis . brucella.Str.E. coli . Mollaret. bronchiectasia. otitis media direkt bakterialis műtét.  bakteriális  vírusos  gomba endocarditis.aureus Praedispositios tényezők:  Syst és parameningealis infectio  fejtrauma  idegsebészeti beavatkozások  daganatok  alkoholizmus  immundeficit  65 év<  5 év>  DM  splenectomia  sick cell anaemia (autosplenectomia) Pathogenesis A menninxeken az exsudatum a ciszternákban. syphillis. ventriculoperitonealis shunt idegek mentén  lyssa  tetanus  herpes → főleg meningoencephalitis direkt heamatogen Lefolyás 1. pneumoniae . thrombosisok alakulhantak ki. Subacut (TBC. 5. a sulcusokban. monocytogenes . 107 . nyílt sérülés. protozoon) 3. 4. 3.

LDH emelkedett 1. epilepsziás roham. fehérje – emelkedett főleg bakterialis eredet esetén c. Tenyésztés 70-90%ban pozitív a. Gram szerinti festés (garatváladék is b. antitest-titer emelkedés b. agyállomány. hemipareasis. Ziehl-Neelsen 2. photophobia. láz.emelkedett i. PAS c. PCR 108 . Meningitis esetén a meningealis izgalmi jelek állnak előtérben. hidegrázás. és agyidegek károsodása. gennyes → 1 000 – 10 000/3 leukocyta ii. MRI KÖTELEZŐ 1. sejtszám . cukor csökken főleg bakt és gomba Kórokozó Dg Menete: d. viselkedés megváltozása. Dg FELÁLLÍTÁSÁHOZ A LIQOUR VÉTEL ELENGEDHETETLEN KI:  IC térfoglalás  neurológiai góctünetek tályogra utalnak ELŐTTE CT. pyramisjelek. PCR c. encephalitis esetén ordítva. vírus i. cytopathic effect on nucl iii. agyidegtüntek. immunfluoresszencia ii. fejfájás. levertség. Kenet →haemocultura a. zavartság. aphasia.Tünetek: 1. PCR b. nem d. bakterialis Ag gyors kimutatása → főleg már kezel meningitisben i. intracranialis nyomásfokozódás → papilla oeadema 3. góctünetek MINDIG MENINGOENCEPHALITISRŐL VAN SZÓ. RIA iv. fénykerülés.) A meningitisek dg-ja és th-ja Meningitis ↔encephalitis diff dg meningitis →tarkókötöttség. LA (latex agglutinációs teszt) ii. vírus izolálás – elektronmikroszkóp. nyakba és hátba sugárzó fejfájás 2. hányinger. hányás. láz encephalitis → tudatzavar. gennyes 2. India tinta gennyes→izolálás 3. epilepsziás rohamok és góctünetek. rezisztencia vizsgálat 4. meningealis izgalmi jelek 4. Liqour a. Serologia a. delírium és coma (inkább jellemzőek az encephalitisre) 123. detection of effect virus eg. CIE (counter-immunelectrophoresis) iii. nem gennyes → 200 – 1 000/3 leukocyta b.

Hydrocephalus 11. generaciós cephalosporin (ceftiraxom/cefotaxim) i) H. meningitidis → a beteggel érintekező összes személy. Hemi-.v tetraparaesis 8. Halláscsökkenés 6. Abscessus cerebri 2. ELISA 5. influenzae → a beteggel közeli kapcsolatba került összes gyerek b. fülészet (melléküreg rtg) c. vizelet (leptospira. bőrpróbák (TBC) e. szövődményei Szövődmények Lokális: 1. influenzae → chloramphenicol ii) TBC → izonicid + rifampicin + pyrazinamid iii) lues → penicillin iv) borelliosis → AB intartechalisan penicillin +streptomycin v) gennyes gócok eltávolítása 2) Vírusos suprainfectio megelőzése 3) Gomba Amphotericin B + Flunytosin 4) Aseptikus steroid Kontaktok kezelésének szükségessége a fertőző ágenstől valamint a beteggel érintkező személy korától függ a. Ataxia 9. Góckeresés a. N. kortól függetlenül Elsődlegesen választandó szer a RIFAMPICIN 124. belgyógyászat (mellkas rtg. Epilepszia 4. Abducens paraesis 10. Mentalis retardatio 5. vénás gyulladás cerebralis oedema 109 . AB TH ELKEZDÉSE NÉLKÜL. kardiologiai vizsgálatok) d. para.iv. MRI (tályog kizárása) Th AZONNAL EL KELL KEZDENI! MENINGITIS GYANÚJA ESETÉN A BETEGET AZONNAL NEUROLOGIAI VAGY FERTŐZŐ OSZTÁLYRA KELL KÜLDENI. 1) Bakterialis → AB iv kezdetben vakon penicillin G 20 millió E/nap + Ampicillin 8 g/nap + 3. Septicus sinus thrombosis 3. TBC) f. H. Lebenytünetek   vascularis károsodás → arteritis. CT.) A gennyes meningitis kórjóslata. Vakság 7. törés (koponya rtg) b.

Septikus shock 2. Mélyvénás thrombosis 4.) Az agytályog keletkezése. Letalitás 5-10 % kórokozóktól függ 2. Pneumonia 3. Elektrolit zavarok 5.Staphylo  véráram útján o septicus embolus (30%)  tüdőtályog  bronchiectasia  endocarditis  veleszületett szívbetegség  arc melléküregek gyulladása – közvetlen terjedés a környező szövetekből (40%) o otitis media – anaerob gennykeltő.   hydrocephalus agytályog subduralis empyema Systemas: 1. temporalis lebeny o mastoiditis o sinusitis – Strepto. epilepszia 10-20% Rossz prognózisra utaló jelek:  apurulens meningitis  40 év<  kísérő betegségek (pl endocarditis)  G – kórokozó  későn elkezdett kezelés 125. front lebeny fág eredetű  ismeretlen eredet (20%) Kórokozók:  bakt o Strepto o Staphylo o Bacterioides o enterobakt-ok 110 . Waterhouse-Friedrickson sy meningococcus fertőzések 10%ban láz + petechiák bőrön és nyhán + bevérzések a mellékveékben (vérzéses necrosis) Prognózis 1. szellemi retardatio. tünetei Kialakulás: gennyes gócencephalitis → közepe beolvad → széli részén ksz-i tok (kívül kollagén. Maradandó bénulás. belül granulációs szöv) + gliósis + perifokalis oedema. agyiged tünetek. Lehet soliter / multiplex Kóreredet:  közvetlen fertőzés o trauma o idegsebészeti beavatkozás (10%) . A kollagénrostokat az újonnan képződő erek adventitiájából fibroblastok termelik.

ICP.o citrobacter (újszülöttek) o nocardia  gombák – opp. melléküreg rtg Diff Dg:  glioma  metastasis  infarctus  tuberculoma  gumma Kezelés:  műtét o drain o decompressio – nagy térfoglalás esetén gyökeres eltávolítás 111 . epilepszia)  Acut fázisban láz. leukocytosis  Tarkókötöttség 20%  ICP↑ o fejfájás o hányinger o tarkókötöttség o pangásos papilla o tudatzavar  góctünetek a tályog lokalizációjának megfelelően  epilepsziás rohamok Dg: Tünetek alapján  Labor o We↑ o Leu↑  CT o gyűrűszerű hialinózis o körülötte oedema o tályog belseje és környezet hypodens  MRI o T1 súlyozott hasonló a CThez o T2 fordított  Liquor o fehérje↑ o pleocítosis csak a tályog megrepedése esetén (50 000/3) Primer góc keresése: mellkas. o Mucor o Candida o Aspergillus o Actinomyces  protozoon – opp. o Toxoplasma gondii o Amoeba Leggyakrabban nagyagyi lokalizáció Tünetek: Legtöbbször gyorsan progrediáló térfoglaló folyamatként viselkedik (góctünetek.

mikrosérüléseken v centralisan jut be mezőgazdasági dolgozók. std 1 hónap i. súlyos myalgia. vese. izom. agyhártya) Σischaemiás károsodások hirtelen kezdet.sárgaság vér. AB o Penicillin G + chloramphenicol o 3. uveitis iii. kis erek endotheljét károsítja (máj. gen cephalosporin + klion (metrodinazol) o + nafcillin és vancomycin olyat kell választani. hányás v.ø máj és vesekárosodás 112 . ami átmegy a vér-agy gáton primer gócok eltávolítása beékelődés bevérzés tályog ruptura  Szöv:    126. bőrkiütés vizelet iv. Aseptikus meningitis: . 1. fejfájás a: iii. conjuctivalis bevérzés liquor vi.veseelégtelenség . conjuctivalis suffusio 1) Anicterusos forma a.myocarditis Krónikus lázmenet kialakulásában van különbség. láz ↓ b. interrogans path: állati fertőzés víz/talaj. std-ban meningitis. láz  Icterusos forma = Weil sy = leptospiraicterohaemorrhagia – súlyos 20%  kimutatá a. farmerok betegsége.vérzés – májelégtelenség liquor . std 3-7 nap s b. Anicterusos formára jellemző a 2. hasi fájd vér iv. toxoplasmameningitisek Leptospirosis rend: spirocheták →spirocheták Treponema. 2.) Leptospira-gombás. fejfájás. 1. std 2 hónap .liquor o sejtszám < 500/μl – mononucleosis sejtek o glükóz o fehérje < 100 mg/dl . std 5-7 nap kórokozó i. 2. Icterusosban máj és veseelégtelenség. láz. meningitis ii. . Borelia →leptospirák L. myalgia kimutatás ii.

intrauterin Klinikai manifesztációi: 1) Normális immunrendszer esetén a. elektrolit. enyhe lymphadenopathia c. mononucleosis tünetei c. ha egyéb módon ø dg o necrotisalo gócos enceophalitis o cystaképződés Th: 113 . lymphadenopathia. Fertőzés módja: nem eléggé főzött/sütött hús. hepatomegalia általában fulmináns lefolyás Dg:  Lumbal punctio  PCR  CT. mononucleosis tünetei – ritkán 2) Congenitalis a. pneumonitis e.Th     Profilaxys: Doxicyclin 1x/hét Súlyos eset: Penicillin G 6-12 millió E iv/ Ampicillin 4x 500-750 mg iv kevésbé súlyos eset: Doxyciclyn 2x 100 mg po 5-7 napig + folyadék. Gombás meningitis leggyakoribb Cryptococcus neoformans – AIDS-ben 18% Tünetek: Atípusosak  csak letargia ø meningealis izgalmi jel. ø fejfájás  liquor sejtszám ↑. hydrocephalus f. encephalitis c. myocarditis f. cryptococcus Agek Antimycoticus th-ra az esetek 60%a átmenetileg reagál Toxoplasmosis Toxoplasma gondii. hónapok múlva tünetek b. MRI – multiplex laesio a fehérállományban. encephalitis e. intracerebralis calcificatio 3) Immun szuppr →disszeminált fertőzés a. chorioretinitis d. agytályog d. ø láz. IgM-ELISA 1:256 v magasabb esetén kóros)  liqour – toxoplasma ellenes at  agybiopszia. gyűrűszerű  serologia o Sabin Feldman o IgM-immunfluoresszencia at teszt (IgM-IFA 1:260 v magasabb esetén kóros. Rezervoár házimacska. asympztomatikus b. láz b.

Polio)  HSV 1  HSV 2  arbovírus  choriomeningitis lymphocyta vírus  mumpsz  poliomyelitis  HIV Patogenezis:  székleteredetű fertőzés  vizek közvetítik  főleg gyermekek és fiatalok fertőzése  90%-ban csak enyhe GIT panasz.) Vírusmeningitisek és kezelésük Okozói: leggyakrabban kis RNS vírusok (picorna-. míg a CT elváltozások eltűnnek  clyndamicin + pyrimethamin neutropenia és egyéb adverz reakciók esetén. tonsillák → haematogén út → lágyburkok lymphocytás gyulladása alakul ki → néhány nap alatt kiürül a szervezetből Tünetek:  láz  letargia  fejfájás  zavartság  hányás  tartókötöttség  izgatottság  ritkán hypnoid tudatzavar + kórokozótól függően  parotitis  diarrhoea  myalgia  pharyngitis A tünetek 3-4 nap alatt múlva enyhülnek. Gyermekeknél a beszédtanulás a meningitis után késhet. és enterovírusok ECHO. légzőszervi megbetegedés  emésztőrendszer. Nyom nélkül gyógyul. enyhe pszichomotoros retardátio maradhat vissza. 127. A betegség ritkán tart 2 hétnél tovább Dg:  klinikai tünetek  liquor o néhány száz lymphocyta o összfehérje normális  perif vér: fvs enyhén ↑  EEG normális v enyhén lassult  CT. 114 . szulfadiazine + pyrimethamine 8 hétig. Coxackie. MRI norm  széklet – enterovírusok  garat – mumpsz Kezelés: csak tüneti.

évek alatt. motoros aphasia o vagy izgalmi jelek – periódikusan magas feszültségű tüskehullámok képalkotó eljárások Kórszövettan  lymphocytózis. de a tudatzavar súlyosabb Tünetek súlyossága függ  életkor – csecsemő.dysarthria . HSV1 forrása gyermekkori látens fertőzés mumpsz epidémiák idején halmozódik fel Dg      klinikai jelek liquor o tenyésztésre steril. Ált. idős súlyos  kórokozó – mumpsz enyhe. klinikai tünetek  viszonylag hirtelen kialakuló láz  fejfájás  hányinger  hányás  bénulás  zavartság  letargia  delírium  tudatzavar  fokális v generalizált epilepszia  ritkábban – tremor . ritkán PMN perivascularis beszűrődés  gliasejt szaporulat 115 . kezelése Az akut vírusencephalitisek 2 héten belül lezajlanak.agyidegbénulás . lyssa  nagy %-ban arbo v enterovírus okozza. spirocheták.látásromlás Diff dg meningitisben van tarkókötöttség. Paraziták.ataxia .) Az encephalitisek diagnosztikája.aphasia .128. HSV súlyos. gombák hónapok. itt nincs. o 100/3 lymphocyta szerologia o at titer 4x növekedés o vírus izolálás – a legtöbb kórokozó az encephalitis alatt már nincs jelen EEG o bilateralis lassulás – temporalis károsodás.

 SM-é alakulhat 116 . majd perivénás demyelinisatio Th  nagy dózisú corticosteroid  plasmacytosis  iv IG Prongózis  10%   túlélőknél maradandó tünetek. haemorrhagia VZV → Cowdry A típus intranuclearis zárványok lyssa vírus → cytoplazmazárványok SSPE → Cowdry A és cytoplazmazárványok Th A herpesvírusra ható szerek kivételével más antiviralis gysz-ek ø tüneti és preventív th a progresszió gyors.     gliacsomók HSV1 → necrosis. agyoedema th 129. az akut szakasz 1-3 hét alatt lezajlik. Tünetek:  anamnaesis  serologia  liquor o enyhe pleocytosis (~400) o fehérje norm v enyhén emelkedett o oligoclonalis band előfordulhat  MRI Szövettan: Először perivénás kereksejtes beszűrődés.) A postvaccinalis és parainfectios encephalomyelitisek A kórképet nem közvetlenül a kórokozó hozza létre. → intenzív ellátás anticonvulsiv th. hanem a fertőző betegségre v a védőoltásra adott immunválasz (ag-at reakció) Postinfectios v Parainfectios encephalitis infectio előzi meg – egy önmagában ártlamatlan fertőző betegséget kísérő encephalitis 1-3 hét múlva neurologiai tünetek  kanyaró  varicella  rubeola  mumpsz  pertussis  influenza Postvaccinatios encephalitis  bárányhímlő  rabies elleni oltás után 1 hét elteltével jelentkező tünetek.

polifázisos. macroglia-. hyperkinesisek (chorea. fáradékonyság  személyiség változás.130. tanulmányi eredmények romlása  mentalis teljesítmény romlása. oligodendroglia csomócskák =sclerozis felszaporodnak a fehér és szürkeállományban egyaránt  zárványtestek = a vírus neuronokban szaporodik Tünetek: Az első tünetek pszichés természetűek  viselkedés változás. vakság)  epilepsziás rünetek hónapok alatt súlyos progresszió  pyramis tünetek  rigor  végtagi contracturák  decorticatio  vegetatív zavarok  beszédkészség megszűnése halál 2 éven belül intercurrens fertőzés miatt áll be Dg: jellegzetes klinikai tünetek  EEG – Rademecker komplex = periódikus. figyelem zavar testi tünetek  éber állapotban szimmetrikus myoclonusok (zajra)  extrapyramidalis.és hallás romlás (chorioretinitis. inkubátiós idő 6-7 év (perzisztál az idegrendszerben) A vírus reaktivációja sok év után valószínűleg immunszuppr-t kiváltó második ágens (papovavírus. Myoclonusokkal szinkron tüskék. ingerlékenység  intellektus romlása. EBV) hatására jön létre. Kórokozó: morbillivírus hibásan kifejlődött alakja. myoclonus)  tudatzavar  ataxia  látás.  gyulladás  szürkeállomány microglia-.) A subacut sclerotisaló panencephalitis aetiológiája. fokozódó dementiával. generalizált burstök. és lassú hullámú potenciálok  szérum – morbilli ellenes IgG at titer emelkedett  liquor o morbilli ellenes IgG at titer emelkedett o enyhe pleocytosis o γ globulin emelkedett o oligoclonalis gammopathia  morbilli vírus kimutatása az agyból – paramyxovirus tubulusok a nucleusokban Th:  spec ø  interferon  ribavarin 117 . tünetei és jellemző vizsgálati leletei Fiatalkorban (10 éves kor körül) kezdődő. vagy ahhoz hasonló vírus (paramyxovirus) Pathomechanizmus lassú fertőzés. extrapyramidalis mozgászavarral járó fokális betegség.

A felsô thoracalis II-III.Az anterolateralis chordotomia a gerincvelôben futó fájdalomérzô (lateralis spinothalamicus) pálya átmetszésébôl áll.) A herpes Zoster neurológiai vonatkozásai A spinalis. leggyakrabban a Th területen  vesiculák  2 hónapon belül szűnik. Debrecenben is. szaggató o rohamokban. magasságban végezzük. reaktiválódik → axon mentén terjed → bőr. ezért ezeket . vagy a felsô cervicalis II-III. diagnosztikája B. utána hypo.v hyperaesthesia Szö:  herpes zoster ophtalmicus (V/1) → cornea sérülés → látás romlás  herpes zoster oticus (VII) hólyagok a külső hallójáratban→ ggl geniculi → perif fac paraesis (Ramsey. nyilalló. cornea.) Dg:  kiterjedés  szérum – VZV ellenes at titer 4x  vesicula Th:  Aciclovir  prednisolon – IMMUNHIÁNYOS ÁLLAPOTBAN KI  Carbamazepin. nyh → gv hátsó szrva is → agy → neuritis → myeloencephalitis Tünetek:  égő érzés a dermatomában. ggl stellatum blokád. burgdorferi.Hunt)  postherpeses neuralgia = fájdalom dermatomák érintettségi foka szerint o tartós égő. fertőző kullancs csípésével terjed Tünetek:  Bőr o erythema migrans 118 Ma is sok a Lyme kóros. hasogató th: carbamazepin.131. A chordotomia az ellenoldali testfél fájdalmi érzéketlenségét a bemetszés alatt III-IV gerincvelôi szelvénnyel alacsonyabb szintig biztosítja. Gabapentin 132. Látensen a vírus az érzőideg ggl-okban perzisztál. és agyidegek dermatoómájában fájdalmas hólyagok keletkeznek Prediszponáló tényezők:  életkor o 10% gyerek o 40% 50-70 év o 20 % >80 év  immunrendszer zavara  DM  malignus tumor  trauma  műtét  ideggyökök daganatos kompr  UV sugárzás Pathogenesis: Primer fertőzés varicellával.) A Borreliosis tünetei. B1 kmoplex. súlyos fájdalom → idegseb (chordotomia.

chorioditis o vasculitis. uveitis. korai és késői tünet is lehet  Szem o conjuctivitis o photophobia o papilla oedema o opticus neuritin o keratitis. retina érkárosodás  KIR 2-3 Std-ban o lymphocytas meningitis o agyideg neuritis o meningoradiculitis/ Bannwarth sy o radiculoneuritis o encephalomyelitis o polyneuropathia  Izületek o arthralgia o arthritis Stádiumok 1. std = korai disseminalt gyulladás. std = perzisztáló gyulladás > 6 év    Dg:  acrodermatitis chronica atrophicans chr IR tünetek chr arthritis szerológia o IFA o ELISA o Western blott o PCR – DNS kimutatása 119 .o lymphadenosis beningna cutis o acrodermatitis chronica atrophicans  Szív o AV block o pericarditis o myocarditis o ventricularis tachiycardia o dilatativ CM  Izom o myositis – ritka. std = korai lokalizált gyulladás 3-4 hét  erythema migrans  lymphadenopathia  influenzaszerű állapot  neurológiai tünetek ø. arthritis 3. retina leválás. iritis. hónapok  erythema migrans  lymphadenosis benigna cutis  KIR tünetek  carditis  artralgia. esetleg meningitis 2.

gen cephalosporinok + Pen G + doxycyclin 134. IR-i tünetek  encephalomyelitis  spasticus paraparaesis  ataxia  mentalis hanyatlás  polyradiculopathia  dementia Th: AB 1.5 hónapos és 3. std  Doxycyclin  Amoxycillin po 2-3 hét  Cefuroxim  Ceftiraxon → 2 hét iv  Penicillin G → 2-3 hét po 2. kisagyi magvak. bőr → vér → IR mellső szarvi motoneuron. Purkinje sejtek Védőoltások bevetése óta évente 1-1 enyhe oltási szövődmény fordul elő (SALK) Megelőzés: KÖTELEZŐ OLTÁSOK  IPV=SALK 3 hónapos korban DPT-vel  OPV=SABIN DPT-vel 4. agytörzsi formatio reticularis. AZ ELSŐ MEGJELENÉS BÁRMELYIK STD LEHET acut fázis → bőrtünetek subacut fázis → cardialis.6 éves korban + MMR-rel 15 hónapos korban 120 . Pathomechanizmus: vírus → légutak. std  Ceftiraxon  Cefotaxim (Rocephin) 2-4 hét iv  Penicillin G  Doxycyclin → 2-4 hét po 3.) Poliomyelitis Heine – Medine kór.) A neuroborreliosis és kezelése NEM KELL MINDEN STÁDIUMON VÉGIGMENNIE. IR-i tünetek  meningitis  cranialis neuritis  facialis laesio  motoros v sensoros radiculoneurinitis  kullancsencephalitis  mononeuritis multiplex  myelitis cerebralis ataxia chr fázis → izületi. poliomyelitis anterior acuta Vírusinfectio → poliovírus Alsó motoneuron megbetegedés.  tenyésztés MRI – demyelinisatios szerkerez 133. std ua mint az előző stádiumban 2-4 hétig iv Σ III.

gram poz. spóraképző Patogenezis: Talajjal szennyezett szúrt v. ritkán a nyakizmok. tünetmentes periódus  kiújuláskor o láz o meningealis izgalmi jelek (hiányozhatnak is) o areflexia – alsó motoneuron kór o izomfájdalmak o izomtónus ↓ (minden alsó motoneuon érintett) o petyhüdt bénulás – főleg a végtagok prox része. szakított seb. izomatrophia → ha a sejt és a hozzá tartozó motoros egység elpusztult Dg:  liquor  lymphocytas pleiocytosis  fehérje mérsékelt ↑  cukor norm  vírusizolálás  széklet  torokmosó váladék Th: o aspecifikus o korai neurorehabilitáció o végtagok tornáztatása → contracturák megelőzése légzés bénulás esetén tartós. felső légúti v GIT tünetek  rövid. majd változó idejű stagnáló állapot alakul ki Prognózis: 1. Tünetek: inkubációs idő 7 nap 1. nyak-. masseter fokozott tónusa(trismus=szájzár) 2. a szinapszisok között. gépi lélegeztetés 135. váll. ívelt át 121 . pontobulbaris motoros idegek o légzészavar – n. végleges bénulás. Tetanus Kórokozó: Clostridium tetanii. phrenicus motoros sejtejei + intercostalis neuronok érintettsége esetén o Ø ÉRZÉSZAVAR! – hátsószarvi kötegek mindig megkíméltek 2-3 napig egyenletes progresszió. anaerob. m. toxintermelés -> toxin az idegsejtekbe jut. fájdalma arcizmok contractioja-> risus sardonicus hátizmok contractioja->opisthotonus. kedvező → a motoros sejtek egy részébe csak átmeneti működés kiesés volt 2. orzsolás útján (lovak bélcsatornájában él) -> spórák belekerülnek a sebbe ->alacsony oxidációs-redukciós körülmények ->csíraképződés. emlékeztető oltás 11 éves korban dt-vel Tünetek: 1-2 hét lappangási idő  láz.és hátizmok merevsége. preszinaptikusan megakadályozza a gátló neurotranszmitterek felszabadulását (Ach felszaporodását okozza) + emelkedő ? kiürülési arány-> izommerevséget okoz. dyspagia 3.

Szövődmények: pneumonia. a a beteg immunstátusza nem v. PE. majd 11 éves korban 1.A lues cerebrospinalis a neurolues egyik formája. törések. Patogenezis: a primer affectio a genitáliákban kb.eddig kevesebb. másik kettő: tabes dorsalis és paralysis progressiva) A KIR szövődmények a fertőzés után 2 hét-30 évvel jelentkeznek. mint 20 év telt el a 3 adag óta . Súlyos esetben autonóm dysfunctio. a legenyébb inger is kiváltatja és veszélyezteti a légzést. 4. decubitus. mint 3 adagot kapott . izomspazmus kezelése: diazepam >150 mg/nap súlyos spazmus és laryngospazmus esetén: mecanikus lélegeztetés és nem deporalizáló izomrelaxáns aktív immunizálás: toxoid 3 adag: 3. a több. Minden tiszta seb esetén TIG (250 mg im.: beteget intenzív osztályon elhelyezni. Lues cerebrospinalis Kórokozó: Treponema pallidum (szexuális érintkezéssel jut a szervezetbe) férfiakban gyakoribb.) adandó. súlyos sebek esetén emékeztető oltás adandó. és 2. mint 5 év telt el az immunizálás óta. acut lueses meningitis: fertőzés után 6 hét-1 év jelentkezik 122 . 3.több. Kialakulhat: 1. MVT. 5 hó DPT I/a/b/c. Az agyhártyák és az erek gyulladása jellemzi. 10 napig Keringő és nem kötött toxin semlegesítése: TIG. ha: .a spasmus leet eves. 6-12 hónappal később. hiányozhat. csendes szobában Toxinforrás eliminálása: AB ->penicillin-G 10-22 ME/nap iv. 10 évente emlékeztető oltás szükséges Bármely sérülés esetén Td-t kell adni. 4-8 hét különbséggel. asymptomás neurosyphilis 3. acut lueses meningitis 2. Láz lehet v. halál légzésbénulás miatt (gyakori! Kezelés nélkül 60%ban halálos) Dg. A vaccina és a TIG más-más tűvel és más helyre adandó! (mivel a közös fecskendőben az AG-AT kicsapódna) 136. korai arteritis Stádiumok: 1. nem teljesen ismert. 2-3 héttel a fertőzés után alakul ki Spirochaeták a betegek negyedében haematogén úton jutnak az agyba és a lágyagyhártyába. Tudat megtartott.: klinikai Th.ismeretlen a beteg immunizáltsági státusza .humán tetanus immunglobulin 3000-6000 E iv.3 adag folyékony vaccinát kapott Szennyezett v.rhabdomyolysis.

kipirulás. meningovascularis syphilis: gummák (bőr. kakasjárás. gyomor. p1. Procain penicillin 2-4 ME im/nap 10-14 napig 3 hónappal a kezelés után liquorban sejtszám csökken. cardiovascularis sy.. FTA-ABS: fluoreszcens treponema adszorbeált ellenanyag teszt Ab-kezelés után is poz. -> gvelő hátsó köteg degeneratio( Goll és Burdachot is érinti) Tünetek: fájdalmas paraesthasiák.fiatal. thecalis IgG-?. gáttájékon. összefehérje normális. Romberg-poz. meningealis fibrosis. aneurysma).. a Nageölte-féle helyen chronikus gyulladás.Tünetei:fejfájás.-on ízületi helyzet. az kitolja a fertőzést CT: kéregatrophia Terápia: Benzylpenicillin 138. hirtelen lép fel. majd hegszövet lesz. fehérje emelkedés. hányás. Az AIDS neurológiai vonatkozásai és kezelése Kórokozó: HIV-1: legelterjedtebb.végbél és gégetünetek. fénymerev pupilla. spinalis ataxia (olyan. alsó vgt. izgatottság. összfehérje csökken. Oligoclonalis gammopathia. hyperventillatio. Pathogenezis: A meningealis fibrosis mellett az ideggyökökben. latens syphilis: tünetmentes 3.és érzészavar. VDRL-teszt neg.. VDRL-titer csökken Gyógyulás jele: fél év múlva sejtszám. 2-4 ME 4 óránként 10-14 napig im. RNS-vírus Burokban 2 fő glikoprotein:gp120 és gp41 Centrális mag: 4 vírusprotein: p24. Argyll-Robertson-tünet: tág. neurosy. Meningitis. 24 órával a kezelés előtt.vascularis elvált. mélyreflexek kiesése.. HIV-2 nyugat-afrika Lentivírusok közé tartozó retrovírus. Oka: a penicillin hatására sok baktérium esik szét és ez toxikus krízist okoz. kötőszövetes rostképződés. Főleg a radix posteriorok pusztulnak. fájdalomérzés csökken a mélyebb struktúrákban.. 137.hónapok. agyidegbénulások (VII. enyhe hypotensio. zavartság.5%-ában alakul ki. p9.chron. évek után alakul ki . p7 + HIV RNS genom 2 másolata+ 3 vírus enzim: reverztranszkriptáz 123 . gyulladásos reakció . Kivédésére: Prednisolon adandó 60 mg. paralysis prog. VIII). agyi ischaemiás gócjelek . a neg. néhány mp-ig tart). hidegrázás. Diag:liquorelváltozások: mérsékelt lymphocyta emelkedés. claudicáló fájdalmak az alsó végtagon (rohamszerűen. mintha vattán járna). tabeses arthropathia. tachycardia. csont). 2. nem hypertóniás betegnél. (Wassermann-reakció) Jarisch-Herzheimer reakció: 1-2 órával a sypilises beteg penicillinnel való kezelése után hirtelen jelentkező láz. epilepszisá roamok. (aortitis. A tabes dorsalis és differenciáldiagnosztikája Fertőzés után 15-30 évvel a lueses betegek 1. de convergentia van. aszimptómás neurosy. agytörzsi ischaemiás tünetek esetén gondolni kell erre Therápia: Bensylpenicillin 12-24 ME iv. VDRL-teszt poz. (tabes d. myalgia.) .

astrocytákat HIV-burok: gp120 + gazdasejt: CD4+ receptor Vírus és gazdasejt membránja összeolvad gp41 segítségével Vírus magja a gazdasejt cytoplazmájába jut A rtk az rns-t dns-sé írja át. méhlepényen át Fertőzés jellegzetessége: 3-6 éttel a fertőzés után mononucleosisra emlékeztető tünetek jelentkeznek.: pl. ddc. RTK inhibítorok: nukleotid-analógok Pl. nem nukleozid típusú RTK inhib. ill.antigén kimutatás . manifeszt fertőzés. trafó) . 3TC. Pl. protozoon 2. VZV. HSV..Integráz. droghasználattal. indinavir. T8 csökken .: rizikófaktorok felderítése (homoszex. mert akkor replikálódik a genomba amikor a CD4+ sejtek immunválaszként osztódnak Fertőzés forrása: szexuális úton. antitest-kimutatás:ELISA.vírusizolálás . Tumorok: kaposi-sarcoma. Western-blot.immunológiai vizsgálatok T4 csökken. a makrofágokat.subcorticalis dementia Érkörüli és diffúz beszűrődés Reaktív astrocytosis Focalis és diffúz velőhalványodás. CMV. drog. lymphoreticularis daganatok (primer és szekunder) 3. AZT.serológia. proteáz 3gén: env: burok gp-t kódolja gag: strukturális proteineket pótolja pol: enzimeket kódolja HIV lefolyása : olvashatatlan Főleg a CD4+ T sejeteket károsítja. dMT 2. Pelaviridine 3. vacuolisatio Gerincvelő: vacuoláris myelopatia Thoracalis szakasz érintettsége Hátsó és oldalsó köteg érintettsége HIV-neuropathia Dg. JC vírus. Opportunista fertőzések: tbc. trafóval. iv. gomba. ha nyugalmi állapozban van latens fertőzés jön létre Az acut aljas. Antitestek a fertőzés után 1 ét-3 ónap múlva mutatatók ki A fertőzés után akár évekig latentia lehet Tünetek megjelenése után 2 évvel halál Tünetek akkor jelentkeznek ha CD4+ T sejtek < 200/ mikroliter Következmények: 1. Direkt károsodás: Agy: fehérállományban.klinikai tünetek . proteáz inhib. melyek 2-3 ét alatt spontán gyógyulnak. ritonavir 124 .vírus nukleinsav kimutatás:PCR Therápia: 1. saquinavir. mely a gazdasejt magjába jut és a genomba integrálódik A fertőzött sejt ha aktív. IFA . Nevirapine.

leoltás . személyiségváltozás. lassú vírusfertőzés 7. apraxia. tudatzavar.fejfájás . felszívódási zavar 4. Pick.degeneratív folyamatok 8. Ther. agnosia. memóriazavar. ha: A meningitises kórkép elhúzódóan (1 hét alatt) alakul ki Súlyos klinikai tünetekkel jár Az agyalapon kilépő és futó agyidegek kiesési tünetei jelentkeznek Beteg más szervében is tbc mutatható ki Beteg környezetében fertőzőképes tbc-s fordul elő Dg. Tünetek: subfebrilitás. pyrazinamid. számolás károsodik apraxia. fejfájás.139. streptomycin. ennek következménye a nem kommunikáló hydrocephalus. normál nyomású hydrocephalus 5. Meningitis basilaris Kórokozó: Mycobact. metabolikus okok: alkohol. multi-infarktus 3. neurológiai gócjelek. a liquorsejtekben . rossz közérzet. dezorientáció b. gócjelek.: az antituberculumot már a tenyésztés eredménye előtt adni kell! Rifampicin.hemiplegia 140. hogy drasztikusan! 10-20 %-ban bakt. isoniazid.tenyésztés . CJ: beszédmegértés. Dementiával járó leggyakoribb neurológiai kórképek Dementia:cognitív funkciózavar Ismérvei: feledékenység. tumor 6. B12 vitamin hiánya v. agnosia.: . subcorticalis-> Huntungton-chorea progresszív supranuclearis bénulás.liquor: kevert pleocytosis-> néhány száz lympocyta és granulocyta összfehérje emelkedett cukor lecsökkent. absztrakciós képesség csökkenése. nagyon fontos. kifejezés. tuberculosis. 125 . MENING. Lágyagyburkok gyulladásos beszűrődése. esetleg afázia. etambutol Prognózis: időben elkezdett gyógyszeres kezelés mellett alacsony a mortalitás Maradványtünetek: . Alzheimer-kór 2.tuberculinteszt. önellátóképesség romlik Okai: 1. zavartság.hydrocephalus . corticalis-> Alzheimer. SM Lehet: a. korábban megszerzett ismeretanyag elvesztése. 80-85%-ban poz. Felszíni erek elzáródása. IZGALMI JELEK HIÁNYOZNAK! Gyanú felmerül. basalis ciszternákban krónikus fibrosis. agykérgi infarktusok. A TBC idegrendszeri manifesztációja.pszichomotoros fejlődés visszamaradása .agyidegbénulások .

felszívódása Termelés: plexus choroideus -> agykamra. PET Plakkok és fibrillumok-> amygdala.sinus rectus 126 . Keresztül történik.sinus cavernosus . hyppocampus.e. károsodás Alzheimer-kór: Dg.3 ml/ perc->500 ml/nap 140 ml liquor 3-5 óra alatt cserélődik ki teljesen A termelődés aktív szekréció: Na/K ATPáz és karboanidráz (gátlásukkal a liquortermelés csökken) Mi csökkenti a termelést? Akut ICP növekedés Hypotermia Hypocarbia Hypoxia Hyperosmolaritás Nyaki symp. az ideömlő oldalsó lacunák vérében. 141. ACH és NA anyagcsere zavara. SPECT. . kamra>aquaeductus cerebri->IV. amelyek szabadon végződnek a vénás sinusokban ill.sinus petrosus superior . köögés. basalis ganglionok. kamra Subependymalis régió Pia erei Plexus choroideus->lateralis agykamra->foramina intraventricularia Monroi->III. vasc. folyamat: Binswager-betegség.Ha ez sérül a termelés növekedett. kamra->foramina ventricularia laterale (Lushka)->Magendie>subarachnoidealis tér->v. Liquor keringése: Megoszlás: kamrák->35-40 ml Ciszternák.-on a Pacchioni gran. subaracnoidealis tér-> 25-30 ml Gerinccsatorna-> 50-70 ml itt lassú az áramlás és a keveredés Mindezt segíti: légzés. agykéreg. melyek kritikus agyi részeket érintenek .multiplex nagy infarktusok . testmozgás.-tól rostok a plexus coroideusba. Ggl. Bizonyos testhelyzetek Emiatt a lumbalis és ciszternalis liquor összetétele különbözik Liquor felszívódása: a villi aracnoi. főleg lateralis és IV.meningealis vénák . neuropszichológiai tesztek (MMPI) Sz. A liquor cerebrospinalis képződése.multiplex kis infarktusok.->duralis sinusok->vénák Termelődés: 0.hydrocephalus: frontális tünetekkel járnak:bradykinesis.diffúz krón. diffúz fehéráll. aracnoidea gran.: CT. pszichomotoros lassulás. EEG. MRI. személyiségváltozás Vascularis dementia okai: . keringése.A villusoknak gazdagon elágazó érrendszerük van.sinus sagittalis superior .

IgG-index:0.nyomás: 200-150 Hgmm Liquor változásai: akut megbetegedés-> albumin és alfa-globulin emelkedés Subakut és krónikus-> béta/gamma globulin Akut bakt. de a sejtszám normális Glükóz: < plazma 50%-a-> meningitis < kb. infarctus.1-0. gamma globulin nő Lues: .összfehérje kissé nő . Betegségekben Sejtszám: a liquor normálisan nem tartalmaz segmentált magvú leukocytákat csak lymphocytákat Lympho. Emelkedés + neutrophilek-> infectio.víztiszta. csökken . színtelen .1-0. olfactorius mentén a mély nyaki nyirokutakon keresztül. víztiszta .4 g/l suboccipitalisan: 0.> paralysis prog. vérzés.gamma-globulin: 12%-a a teljes proteinnek .fehérje: lumbalisan: 0.8-4.25 g/l Prealbumin és Tau-globulin:ha hiányoznak se-szerű liquor Ha az egyes frakciók aránya változik:dysproteinaemia . tumor 127 .sejtszám nő .összfehérje növekszik . A liquortermelődés és felszívódás a koponyán belül mint egy térfogatot szabályozó pufferrendszer működik:a az agytérfogat növekszik v. tbc-s Protein: emelkedik gyulladásban.sejtszám kisfokú emelkedés . 2.IgG:25-40 mg/l .liquor zavaros .sejt-fehérje disszociáció. cerebrovasc.gamma-globulin nagyon nő Guillain-Barré szindróma: .kis sejtszám növekedés . 25%-a -> granulomatosis infectio pl.nyomás nő v. a fehérje nagyon magas.58 . Vér-liquor-gát= plexus coroideus fedősejtjei + villi coroidealis + Pacchioni-gran.Csekély mértékű liquor-elfolyás van norm.cukor: a plasmaszint 2/3-a.sejtszám kissé nő .albumin: 0.laktát: 2.prealbumin. daganatokban.víztiszta . . körülmények között a n.gamma-globulin nagyon nő + lues reakció poz. Sejtjei 142. Encepalitis: .2-0.sejtszám: 0-10/3 (Fuchs-Rosenthal lacuna) lumbal punctio:8-10/3 sejt Occipitalis ciszterna punctio: 2-5/3 sejt Kamra punctio: 0 . alfa-1-globulin nő Subakut: . fertőzés: .51-0. csökken a liquortér mindezt kompenzálja. albumin.összfehérje nagyon nő .zavaros v.béta.nyomás emelkedik . A liquor cerebrospinalis legfontosabb jellemzői Fiziológiás lelet felnőttekben: .2 g/l .2 mmol/l .4 mmol/l .

Lympho. Emelkedés + eosinophilek kis számban-> infectio, vérzés, tumor Lympho. Emelkedés + eosinophilek nagy számban-> parazita, idegentest, allergia, lymphoma Lympho. Emelkedés + plasmasejtek-> vírus, SM, lues 143. A lumbal- és ciszternapunctio kivitelezése, javallatai, ellenjavallatai Lumbalpunctio: behatolás legmagasabb szintje: L2-L3 A cauda equina rostjai rugalmasan kitérnek a tű elől. Normálisan csepeg; fekvő betegben lassabban, ülő betegben gyorsabban Ha a beteg hasprését nem működteti, de a liquor sugárban spriccel:ICP növekedés. A beavatkozás veszélyes, mert tonsillaris beékelődés történhet. Megelőzése: pu. előtt szemfenéki tükrözés, papillapangás keresése; sz.e. CT, MR Postpunctios-sy.: tarkómerevség Fejfájás Hányás Kezelése: antiemetikum, koffein, efedrin, infúzió Megelőzése: pu. napján fekvés és bő folyadékfogyasztás Ciszterna-punctio: behatolás:foramen magnum hátsó kerülete és az atlasz hátsó íve között feszülő membrana atlanto-occipitalis / rugalmas pattanást érzek Indikációk: - meningitis, encephalitis, meningoencephalitis - SAV - demyelinisatios betegség (SM) - carcinomatosis - Guillain-Barré sy. - pseudotumor cerebri - myelographia végzése - intrathecalis AB kezelés, steroid, Baclofen adása

Kontraindikációk: - agydaganat, ICP növekedés gyanúja - fertőző bőrfelület a szúrás helyén - vérzésveszély - aseptikus technika nem lehetséges Szövődmények: - fejfájás, hőemelkedés - epi- subarachn. haematoma - septikus állapot - tonsillaris herniatio 144. A véres liquor okai 1. 2. 3. 4. SAV Intracerebralis vérzés contusio cerebri tumor

Pathológiás folyamat miatti véres liquor nem alvad meg, mert a fibrinolitikus aktivitás megnő.Traumás folyamatok esetén megalvad. Vérzés kimutatása: a liquor hyposmoláris-> vvt-k szétesnek-> oxihemoglobin belőlük kiszabadul-> ez kimutatható intracerebralis és subarachnoidealis vérzést követő 3. naptól.

128

Sejtközötti térben Hb-O-ból met-Hb lesz a vérzés után 7-10 napon belül. Intracranialis vérzés után vett véres liquor felülúszórétege xantochrom, melyet az oxi-, met-Hb; direkt és conjugált bilirubin, albuminhot kötve átlépi a vér-agy-gátat. Icterusos beteg liquorja sárga. 145. Az agy-gerincvelői folyadék keringésének zavarai.A normális nyomású hydrocephalus Def.: A liquor összemennyisége az agyállomány rovására megnövekedett. Az agykamrák kitágulása-> hydrocephalus internus A subarachnoidealis tér kitágulása-> hydrocephalus externus Az agyállaomány sorvad, a felszaporodó liquor a hiányt pótolja->hydrocephalus e vacuo Pathogenezis alapján: 1. H. hypersecretorius: oka a liquor túltermelődése - plexus papilloma - gyulladás - trauma - isolatio 2. kommunikáló H.: oka a kamrarendszer dilatatioja a foramen Magendietől distalisan létrejövő elzáródás által. 3. nem kommunikáló H.: oka obstructio a kamrarendszerben, a foramen Magendie szintjében v. afelett Normális nyomású hydrocephalus: normotenziós Kommunikálónak tartják Tünetek: - nincs pangásos papilla - Babinski-jel - fokozódó járászavar (ataxia) - mentális leépülés (dementia) - incontinentia

Okai:

- korábbana betegeknek volt:SAV, fejsérülés, meningoencephalitis - lehet idiopathiás - liquorképződés először fokozódik, majd csökken - dementia összefügghet vascularis betegséggel és Alzheimer-kórral

Kezelés: Shunt-műtét 146. Koponyatrauma esetén elvégzendő vizsgálatok tudatállapot (Glasgow Coma Scale) külsérelmi nyomok, főleg a koponyán orr-, fül-, garatvérzés pápaszem haematoma általános állapot, különösen a keringés állapota – shock!!! Neurostátusz: - pupilla - látásfunkciók - nystagmus - hallás

129

- paresisek - pyramisjelek koponya rtg EEG CT MR

147. Koponyatraumák következményeinek felosztása Korai szövődmények 1. Fistula carotideocavernosa: - koponyalapi törés során, ha sinus cavernosusban az ACI vagy kisebb ágainak fala átszakad-> artériás nyomás akadályozza a szemüreg vénáinak ürülését - szemüregi fajdalom - pulzáló exophtalmus - chemosis - szemmozgászavar - látásromlás Dg.: surranás a koponya felett angiographia-> fistula kimutatása Thr.: műtét, fistula ballonos lezárása 2. Liquorfistulák: - os ethmoidale, orbitatető-> orrból - os temporale-> fülből - 2 hét után spontán záródik 3. Fertőzések: - fertőzési kapuk megnyílása v. haematomában keletkező infectio Késői szövődmények 1. posttraumás epilepszia:dura és cortex egyidejű sérülésekor góc: temporolimbicus struktúrák és frontális lebeny (a contusio cerebri 2 leggyakoribb lokalizációja) Komplex partialis v. focalis generalizált 2. organikus mentális zavarok: ammóniadeficit, cselekedetek tervezési zavara, tanulási-koncentrálási képesség beszűkülése 3. posttraumás sy.: fejfájás, szédülés, insomnia, irritabilitás, nyugtalanság, koncentrálási képesség csökkenése, anxietas, depressio 4. krónikus posttraumás encephalopathia: gyakori, egyébként nem jelentős koponyasérülések-> substantia nigra degeneratio, cerebellaris léziók tünetek: viselkedési zavarok, kóros féltékenység, dühkitörés, parkinsonos tü., dementia

130

anisocoria.a convexitáson a hídvénák szakadása következtében létrejövő vérömleny . agydaganat tüneteit utánozza . ismételt vérzés a hídvénákból . Cushing-tünetegyüttes ( agytörzsi beékelődés. chr.: a műtéti indikációt a térfoglalás mértéke határozza meg 150. terápiája Commotio= agyrázkódás: rövid ideig tartó (néhány perc-2 óra) eszméletvesztés vagy tudatzavar. alkoholista. de 24 órán belül Dg.148. kezelése 1.tünetek:napok-hetek alatt alakul ki.fejfájás .organikus pszichosy.a vénás vérzés miatt a tünetek lassan alakulnak ki. . Időtartamú lucidum intervallum . meningea media sérülése ( a koponya oldalának törésekor) Tünetek: eszméletvesztés-> rövid lucidum intervallum-> gyorsan mélyülő tudatzavar.: koponya CT: convexitás felett sarló v. mivel a gyorsan növekvő artériás vérzés beékelődést okoz 149.tünetek: . anticoagulált beteg sok esetben a trauma nem igazolható . Subduralis haematoma: . anisocoria) . Chr. A commotio és contusio cerebri elkülönítése. a bennék hypodenz + középvonali áttolás lehetséges Thr.memóriszavar . góctünetek (hemiparesis. gyakran csak a haematoma tokja hyperdenz.kialakul: idősek. lencse alakú hypodenzitás. az agyállomány maradandó károsodása nélkül. Az epiduralis haematoma Oka: egyik oldali a.szivárgó v. anisocoria . differenciáldiagnosztikája.: műtét 2. hemiparesis.: koponya CT: sarló alakú hyperdenzitás a convexitás felett. általában középvonal áttolással Thr.A subduralis haematoma tünetei.szédülés . Acut subduralis haematoma: .: koponya CT – hyperdenz. a koponyacsonttól alig elkülöníthető vérömleny + középvonalbeli áttolódás Thr.: csak a sürgős műtét segíthet.ritkán epilepsziás roham Dg. 131 . pedunculus cerebri összenyomása) Dg.tudatzavar. epilepsziás.enyhe góctünetek-> góctünetek.eszméletvesztés-> vált.

hányinger..tumor 5. lokalis agyi károsodással is járó.: CT: foltos hyperdenzitás ritkán ödémával 151.anterograd-> traumát követő időszak . cirkulációs változások . Nagy a veszélye az ödéma kialakulásának és a maradványtüneteknek. hányás Egyértelmű kérgi sérülésre utaló tünet nincs.SAV 2.e.intracerebralis vérzés 3.retrograd-> trauma előtti időszak .-> trauma . terápiája.amnesia: Tünetei: .: néhány napos ágynyugalom. Thr.Okai: . Sellong-próba poz.punctio közben eret találunk el) EEG: prognózis megítélése Terápia: Agyoedema csökkentése Sz.ütést követően az agytörzsi ascendáló rendszert is érintő mikrokolloidális ill.contusio cerebrri 4. álló helyzetben a fekvő helyzethez képest legalább 20 Hgmm-rel csökkent. Dg. közvetlenül a commotio után: az RR ülő ill. Leggyakoribb organikus sérülés: olfactorius sérülése. aphasia agytörzs sérüléskor agyidegtünetek Eplepsziás roham Prognózis: Convexitás sérülései jobbak Agytörzsi contusió a legrosszabb Diag. esetleges következményei Súlyosabb. Tétel: A contusio cerebri diagnosztikája.szédülés.congr.: Koponya CT: foltos hyperdensitas oedemával ( 24 óra elteltével) Liquor: 3 napon át véres (5 esetben véres a liquor: 1. bő folyadék pótlás Contusio= agyzúzódás Főleg temporalisan és frontalisan a COUP vagy CONTRA COUP által az erőbehatással ellentétes irányban mozdul az agy. átmeneti v. tartós maradványtünetekkel rendeződő károsodás. Coup: agyállomány sérülés az erőbehatás helyén Contracoup: agyállomány sérülés az ellencsapás helyén és mind2 esetben jelentős oedema alakul ki Tünetek: Tudatzavar: néhány perctől hetekig Góctünetek: félteke sérüléskor hemiparesis. nekicsapódik a koponyának. szedálás Tüneti kezelés 132 .

meglassulás. intermittáló: 2oldali.: fogóreflex. A halál oka: Transtentoriális v.:gyrus cinguli hermiatiója a f. cerebri alá Incisura tentorián át pl. személyiség vonások túlzott kiéleződése Primitív reflexek. ami a n. infiltrációja. nem lüktető. Tétel: Az agytumorok tünetképzésének mechanizmusa. glicerin Epilepszia: antiepilepticum Fájdalom: ópiát 133 . konstans. affektív sivárság koncentráció gyengül. liberalizációs tünetek Pl. subacut progresszió! A tünetek hirtelen fokozódását a tumorba történő bevérzés. acut hermiátió okozza.Antiepileptikum 152. az idegszövet destrukciója okozza Idegszövet degenerációja: a tumormassza közvetlen cyanózisa miatt Lokális keringés beszűkülése: Kapillárisok. fehérállomány demielinizáció alakul ki Epilepsziás rohamok: a cerebralis cortexet érintő tumorok focalis vagy generalizált rohamokat eredményeznek Általános tünetek: Leginkább a fokozott koponyaűri nyomással kapcsolatosak. frontalisan és occipitálisan lokalizálódó köhögés és erölködés fokozza legerősebb a reggeli órákban és lefekvés után hányinger. szopóreflex Általában könyörtelen. egyéb szemmozgató bénulása. v. gondolkodási zavar biz. hányás psychés elváltozások: közömbösség. A fokozott nyomás áttevődik a kamrarendszerre és az agyvelő egészére.opticusra terjedő liquor nyomás fokozódás következménye Kettős látás: A n. Tüneti terápiájat Localis hatások: Focalis neurológiai tünetek: a daganatok idegszövetbe történő inváziója.. Fejfájás: progresszív.abducens. Obstructiv hydrocephalus alakul ki OK: a liquor keringést biztosító foramenek és aquaeductusok elzáródása Herniatio alakul ki 3féle lehet: Középvonalon át az ellenoldalra pl. steroid. egyenletes. v. kicsi artériák. Foramen magnumon keresztül kisagyi tonsillák Papillaoedama: A látóidegfő oedemás duzzanata.: mannisol iv. Tonsillaris beékelődés Légzésbénulás Szívmegállás Tüneti kezelés: Agyoed.:temporalis lebeny uncusanak herm. vénák nyomása miatt helyi helyi szövetnecrózis alakul ki Kompresszió miatt távolabbi területek infarcerálódása Agyi oedema: a tumor körül a legkifejezettebb.

Hányinger: cerucal 153. Furosemiddel felváltva CAVE!.:májbet. uraemia ischaemiás károsodás ( acut szakban oxygén hiány és laktátacidózis) Megszüntetése: osmodiureticus mannitol infusió. liquorfelszívódást károsító folyamatban kialakul. és a test egyéb területén más met. a vénás elvezetést. mely minden szöveti anyagcserét. formái és jelentősége agylágyulásban. emlő. Tétel: Az agyoedema kialakulása. biztonságal kizárható. ez csak a kezelés ideje alatt jelentkezik Demyelinizáció: hetek. anoxia. körülírt tumor körül nagy oedema) Ismert primer tumor esetében a kimutatott KIR tumor valószínűleg metasztázis Infiltratívan nő. tartósan adható Kontrollált hyperventilláció Hyperosmoticus szerek Irradiáció komplikációi: Növekvő oed. 10 percen át majd 50-300 mg/ttkg minden 6 órában a diurezis 30 p alatt kifejtődik 134 . térben Oka: hypertóniás crizis. gyulladásos betegségek. hónapok múlva Radionecrózis: kb. képződés a sérült idegszövet általános reakciója.. Localisan kiújulásra hajlamos. elsősorban az extrac.. tumorok Megszüntetése: corticosteroid Mannitol: 1-2g/ttkg iv. Multiplex agyi met. a vér-agy és vér-liquor gátat. a microcirculatiót. 5 hónap múlva lakul ki. vagy a testben máshol is található met. agyi contusió. 20-40% sorrend: tüdő. colon Diag: CT. irrev. Fajtái: Cytotoxicus: Intracellularis vízterek nőnek Oka: metabolicus károsodások pl.. Tétel: Agyi metastázist leggyakrabban okozó extracerebralis tumorok. Vese. MR ( kis. Terápia: Idegsebészeti beavatkozás.és májkárosodásban az osmodiurézis Ellenjav. a cerebralis metastazisok kezelése Felnőttkori agytumorok leggyakoribb formája a metastázis. ha különböző vizsgálatokkal izolált agyi metasztázis mutatható ki. agytumorban Az agyoed.: Konzervatív kezelés: Irradiáció Kemoterápia Steroidok: oedemát csökkenti. Vasogen: Vér-agy gát károsodása miatt folyadék és fehérje gyűlik fel. 154.

/po.-t. Előny: vesebetegek is kaphatják Hátrány: iv haemolizist okozhat Ki:DM Mannitol (osmoterápia): csökkenti a vér viszkozitását.) hatás: vasoconstr. így a vér az agyszövetbe jut Fokozatosan elhagyni!!!! Furosemid: 20-80mg/nap Kiegészítő terápia: Spironolacton: Aldacton Barbiturátok: Thiopental (mh. resp.-t tumor vagy tályog idézi elő) Prednisolon és ulcus védelem: 4x25mg v.:carditoxicitás..CAVE! eszméletlen betegeknél hólyagkatéter Intersticiális oed. az ec.5-1g/ttkg po. grad. Képalkotóval: kamrák körüli fehérállomány áttűnik 155.. vérpótlás 156. esetleg bénulás Epilepsziás megnyilvánulások 135 . 160Hgmm körül stabilizálandó Sz. emiatt az intracraniális vérvolumen csökken vér pCo2 28-35Hgmm között legyen Beteg fektetése: Fej és felsőtest felemelése (30fok) OK: vénás elfolyás kedvező RR kb..: A liquor keringés zavara esetén a kamrák körüli fehérállományban. se electrolit. 50%os po. vese-szívelégtelenség rebound: átléphet a vér-agy gáton és megfordítja az ozm. arrhytmia) Fenobarbital (gépi lélegeztetés szükséges és EEG monit.: hypoglycaemia. Tétel: Intracraniális térfoglaló folyamatok tünetei Supratentoriális: Frontalis lebeny: Magatartás és hangulati élet megváltozása Szellemi hanyatlás (frontális dementia) Mozgászav. térben folyadék gyűlik össze. Glycerin ( 10%os iv. az oxydatív folyamatok lassítása Hyperventilláció Hypocapnia. dopamin. Tétel: Az agyoedéma kezelése Gyógyszeres dehydrálás: Dexamethason: 4x4mg v.(330mosm/l legyen). az agyi vérvolument növeli a vérátáramlást szabadgyökfogó monitorozni: se osm.e. (ha a cerebralis oed. 2x50mg/nap iv..) 0. alkalózis alakul ki./po. ICP Ki. 2x8mg/nap iv. emiatt az agyi erek kontr.

Magatartás.VIII. hormonháztartás zav. pulvinat thalamis és vermis sup. Ataxia (kisagy) Hosszúpályatünetek Agytörzs: Homolaterális agyideglesió Ellenoldali motoros és érző hosszúpálya tünetek Koordináció zav. apraxya.Motoros beszédzav. Szenzoros beszédzav.. Lamina quadraginta. közérzeti zav. visus csökkenés. parasellaris: Fejfájás. Nystagmus. Szaghallucináció Látótérzav. félremutatás Skandáló beszéd Kisagy-híd szöglet: Homolaterális fülzúgás. Látászav. halláscsökkenés. (domináns félteke) Szagláskárosodás (bazalisan) Parietális lebeny: Ellenoldali érzészav. Vizuális szenzációk Gerschmann. iránytévesztés. diab. Tanulás-és emlékezészav. ( libido csökken. nX. vegetatív.. szédülés 136 . vestibuláris tünetek n. Epilep. Temporalis lebeny: Pszichomotoros epilep. Gerschmann-szind. galactorrhoea. nIX. ill.insip. (domináns félteke) Occipitális lebeny: Látótérzav. Kórós oldalon cornea hyporeflexia. arc hypasthesia nV Nyelés és hangképzés zavara. ezzel összefüggő mozgászav.szind.) Comissura posterior.. által határolt terület („pinlalis”regió) Felfelé tekintés zav. menstruációs zav. Ataxia Supratentoriális kamrarendszer tágulata és tünetei Infratentoriális: Kisagy: Izomzat koordinált működésének zavara Muscularis hypotonia Hyporeflexia Vestibuláris tünetek: nystagmus. Törzsdúcok: Akaratlan mozgásmegnyilvánulások Izomtónus megváltozása Ellenoldali hosszúpálya tünetek Látótérzavar Szellemi hanyatlás Sellaris.

működésük károsodik Légző és cardiovasculáris központok működése károsodik. tudatzavar. kering. vasc. Comprimálódik a n. összeomlás jön létre Formái: Transtentoriális. életveszélyes állapotot jelent. így ipsilateralis pupillatágulat jön létre. nyúltvelő dysfunkció. lágyulás jön létre A basilarisból eredő. Véredények kompressziója: ischaemia következtében járulékos károsodások.Tekintés és szemmozgás zav. dysphagia Dysarthria 157. Féloldali frontális lebeny terime a gyrus cynguli elülső részét a falx cerebri alá préseli Tünet akkor van. ophtalmoplegia. összeomlás. 137 . a bulbus lefelé és kifelé fordul. jobb hemispherium. mint a falx cerebri és a tentórium cerebri a koponya üreget 3 részre osztják: bal hemispherium. így légzésbénulás. ill. hiányzó agytörzsi reflexek. halál Falcialis (cingulum) hern. a decorticatio. decerebratió tünetei Definíció: Rigid membránok. halál Centralis rostro-caudalis hern. penetráló artériák torzulása és szakadása vérzéseket okoz a középagyban és hídban (Duret-féle haemorrhagia) Agyidegkompresszió. hátsó scala Ha az agyszövet a vér. oedema. mely súlyos. és focalis necrózis(Kernohan-féle barázda). nem reagáló pupillák. tumor által előidézett tömegeltolódás következtében az egyik részből a másikba.uncus hern.. szemmozgások megszűnnek. Oka: bilaterális cerbralis oedema mély cerebralis. ipsilaterális hemiparézis jön létre. akkor beszélünk beékelődésről. hemiparezis) Középagy distorzió ( fokozódó tudatzavar) Az a. másodlagos agytörzsi vérzések. Uncus gyri hypocampi a kisagysátor incisura tentorialisán kersztülpréselődik. Nincsenek agytörzsi reflexek Duret-féle vérzések Card. oculomotorius. bilaterális decorticációs rigiditás progresszió: tág pupillák. diplopia Nyelészav. ha az a. thalamicus nyomásfokozódás centralis cerebralis struktúrák a középagy felé préselődnek kezdetben: középtág. vagy herniátióról Ilyenkor az agyi struktúrák összenyomódnak és eltorzulnak. Tétel: a cerebralis herniatio leggyakoribb formái és tünetei. cerebri ant. is comprimálódik. Ipsilaterális agykocsány torzulása és kompressziója (elleno. vagy a foramen magnumba préselődik. ami alsó végtag túlsúlyú hemiparesist okoz. cerebri post összenyomása miatt vérzéses infarktus az occipitális és hátsó temporális területen A hern. előrehaladása során a tentorium belevág a kontralaterális pedunculus cerebribe. így a frontális lebeny mediális részének hemorrhágiás infarctusa jön létre.

szédülés. aluszékony.Tonsillaris (foramen magnum) hern. 158. szint alakul ki. anyag iv. esetén: nem op. + nem op. szer Közepes fájd. + adjuváns „By the clock”. gyengesége és spasticitása Később a kisagyi tonsillák a foramen magnumba ékelődnek. Tünetek: bulbusok conjugált deviációja a súlyosabb lesióval ellenkező oldalra irreguláris ataxiás légzés frekv+amplitúdó szabálytalan babafejtünet tűszerű pupillák A progresszió gyors.+ adjuváns szer Súlyos fájd.. nincs 138 . PG-ok). gátló interneuronok működését. mint supratentoriálisan. Expansív terime által a kisagy környékén létrehozott lesio a híd és a nyúltvelő összenyomását okozza Kezdeti tünetek: hányás. permeab. histamin. mert a hátsó scalában kevesebb a hely. NA. környéki plazmakiáramlás Kapuellenőrzési elmélet: „gating” A vastag sensoros idegrostok izgalmi állapota serkenti. Tétel: A tumoros fájdalom kezelése Alapja a lépcsőzetes terápia: nem opioidok (NSAID. Így egyenletes fájdalomcsill. malignus hypertensio. ataxia. GABA opiátreceptorok és endogén opioiok: endorfinok p. Tétel: A fájdalom kialakulását magyarázó elméletek A sensoros ingerek hatását meghatározza: intenzitás időtartam folyamatosság Megfelelő intenzitás esetén bármiyen sensoros ingert fájdalomként élünk meg. distorsio jön létre.: gyenge op.+ nem op. capill. endorfinok. így tonsilla necr. avt. adva analgeticus hatású 159. anyagok szabadulnak fel a szövetekből (p.: erős op.. bradikinin. a vékony nociceptív idegrostok ingerülete gátolja a substantia gelatinosában az afferens fájdalompálya neuronjainak aktiválódását szabályzó.óra szerinti gyógyszer adás A következő adag gyógyit az igénytől függetlenül mindig a meghatározott időpontban adjuk be. TCA) enyhe opioidok (fentanyl) erős opioidok (morfin) Alkalmazása: Enyhe fájd. ezek aktiválják a nociceptorokat hatás: vasodil. szerotonin. Neurotransmitterek és neurohormonális szabályozás: nocicepciót szabályozzák: excitációs transzmitterek: NMDA inhibítor transmitterek: ser. nő.. medullaris compr. anyag. Algogén anyagok: Nociceptív inger hatására spec.

thalamus. bulbáris bénulás 139 . hallucináció. lymphoma esetén alakul ki Tünetei: néhány hét. kéreg szelektív roncsolása Pszichoterápiás módszerek: Cognitív és viselkedésterápia: helyes értelmezés. Olyan tumoros betegeknél alkalmazzuk. Számítógép vezérelt pumpa juttatja be a gyógyit: folyamatos cseppszám intermittáló bolusok alapcseppszám nélkül itermittáló bolusok alapcseppszámmal A beteg életét megkönnyíti: saját maga alkalmazhatja azonnal hozzáférhető dozírozás rugalmas Nem gyógyszeres terápia: Plexus coeliacus blokád Hypophysectonia? 160. kettős látás. szédülés. hónap alatt fejlődik ki szédülés. emlő.csill. Ok: Purkinje sejt károsodás Képalkotó: progresszív atrophia Encephalomyelopathia Hörgőrák esetén alakul ki Tünetek: memóriazav. végtagataxia. rák. Tétel: A nem gyógyszeres fájdalomcsillapítás legfontosabb formái Fizioterápiás módszerek: Idegingerlési eljárások pl. ataxia.. tűrőképesség fokozása szociális aktivitás megőrzése Elkerülő magatartás tréning Biofeedback (biológiai szabályozás) Hipnózis 161.: transcutan electrostimláció TENS akupunktura hyperstimulációs analgesia Idegsebészeti eljárások: Electrocoaguláció Chordotomia tr. depresszió csökkentése. akiknek pillanatról pillanatra fluctuál a fájdalma. törzsataxia. Tétel: Paraneoplasiás syndromák a neurológiában Subacut cerebellaris degeneráció: Tüdő.„gyógyszerkívánás” a fájdalom miatt. akik nem tolerálják az orális fájd. Beteg által vezérelt fájd. petef. csill. járászav.-t hányinger. Elkerülhető a függőség. nystagmus. vagy olyanoknál.spinothalamicus átmetszése Tractomia Sympathectomia Nociceptív pályák. bélkárosodás miatt. Hod.

: biopsia ( perif. pl. csontok vastagsága. egyensúly felborul Cardiológiai átvizsgálás ischaemiás STROKE-ban: EKG mindig!!! TTE (20-25%-ban talál eltérést) TEE (kórós esetek 50%-ban talál eltérést) billen. épsége érrajzolat varratok Kop.-k: SAV ( a hirtelen halál 45%-áért a vent. vny.. rák esetén Tünetek: csak érző.Perifériás neuropáthia Tüdő és petef.parasymp. Típusai: 2 irányú: AP + oldal speciális beállítás Mit nézünk a felvételen? csontszerkezet.: arrhytmia. melyek myocardiumnecrozist okoznak A KIR indukálta EKG elváltozások és a valódi AMI elkülönítése nehéz. Leggyakrabban ritmuszavart okozó KIR bet.csont defektusok: Cephalokele Haemangioma Epidermoid / dermoid Eosinophil granuloma Osteomyelitis Sebészeti beavatkozás Multiplex csonthiány: Pacchioni granulációk 140 . diag jelentősége van. falmozgás 163. invers T ( AMI-ra emlékeztetnek) OK: neurogén mechanizmusokkal fölös katecholaminok szabadulnak fel. EKG abnormalitások intracraniális vérzés. ritmuszav. v. változás. SAV esetén: QT megnyúlás ST dep. Tétel: Az EKG és az echocardiographia jelentősége a neurológiában Egyes cardiológiai elváltozások KIR betegségeket okozhatnak. érző+mozgató Dg. myocardium károsodás. falvastagság.-k. idegek demyelinizációja) 162. az AMI kizárásáig intenzív megfigyelés szükséges. felelős) Állományvérzés Ischaemia Agydaganat OK: symp. Tétel: Az egyszerű koponya RTG felvétel jelentősége Napjainkban főleg diff.

. vvt) áramlási sebességét. a csontablakokon. ACP. ez tumor hatására eltolódik daganatban lerakódik: oligodendroglioma. intima-media vastagság carotis doppler: áramlásról és morfológiáról is ad info-t stroke prevencióban elengedhetetlen Koponya Uh: Transcraniális doppler UH: agyi vérátáramlás mérése 2MHz frekvenciájú hullámok. pl pit. ACM. bas.csont körülírt megvastagodása : meningeoma ICP fokozódás (főleg gyerekkorban) : kop. Jav: ischaemiás stroke SAV TIA olyan szívbetegségek. 2irányú felvételen jól látni: agyalap fejlődési rendellenességei: ellapult. felvétel: porus acusticus internus: acusticus daganat canalis opticus. plex chor.csontok vékonyabb részein.fib. a. amik áthatolnak a kop. és az agyalapi erek vvtiről a Doppler effektus alapján visszaverődnek. clin. vert. tétel: A nyaki erek és koponya UH-os vizsgálata Nyaki erek: B-mode UH: real time plakk összetétele. felvételek Pcc.-k roncsolódása Sellán belüli térfoglaló folyamatok: ballon sella.opticus daganatai kitágítják ezen járatokat 164. Derékpanaszok vizsgálatakorfelmerülő differenciál diagnosztikai problémák    ksimedencei folyamatok -> PID retroperitonealis vérzés retroperitonealis tályog 141 . lehet mész: falx cerebri. ahol a szív embóliaforrás lehet. csónak sella Fokozott kóros érrajzolat: meningeoma Mészárnyék: normálisan is van a corpus pineáléban. varrat diastasis ha sokáig fennál: dor. a. ACA.: n. a microembolusok signálja detektálható 195. nyitott foramen ov.Foramina parietalis Metastasisok Myeloma multiplex Histiocytozis Hyperparathyreozis Kop. A frekvencia eltolódása jelzi a hullámokat visszaverő közeg ( vér. basalis impressio traumás eltérések: dens törés Spec.. foramen opticum.csont elvékonyodás. sellae mésztartalma csökken proc.. Vizsgálható: ACI.

coxarthrosis feljődési rendellenességek tumor. -> a laesio feltételezett magasságában lumbalpunctio myelographia . liquorstop. mozgatás csak óvatosan gerinc fizikális vizsgálata -> csigolyaeltolódás. paresis és gyöki eloszlású érzészavar észlelhető  cauda-sy .caudalis porckorongsérvek legsúlyosabb következménye. de reflexkiesés.csak akkor. paraparesissel.a heves fájdalom hiertelen megszűnik. A sürgős sebészi kezelés indikációi porckorongsérveknél A kezelés indikációi: az érintett motoros gyök compressiojának megfelelő paresis vizelet-. húzódás 196. ha a rtg szűk gerincsatornát mutat. metastasis (ld prostata csontáttét) izom megerőltetés. székletinkontinencia gyökelhalás . harisnyanadrág anaesthaesiaval és incontinentiaval jár  váltakozó oldali túlsúlyú recidiváló gyöki panaszok megelőzik    Relatív indikációk: ágynyugalom mellett 4-6 hét alatt nem szűnő fájdalom ismétlődő lumboischialgiás epizódok. konzervatív kezelésre 1-2 hónap alatt nem szűnő panaszok 142 . traumás paraplegia esetén diagnosztikus lépések:      gondos neurológiai vizsgálat -> sérülés szintjének megállapítása. gibbusképződés gv-rtg. Tennivalók acut.     érbetegségek degeneratív ízületi elváltozások: sacroiliacalis ízület. a cauda equina részleges vagyteljes kompressziója kétoldali gyöki fájdalommal. CT/MR nem tisztázza a helyzetet sebészeti teendők: laminectomiát követő azonnali sebészeti exploratio indikációi: myelogram liquorkeringési zavart mutat friss teljes harántlaesio tünetei fejlődnek ki részleges harántlaesio tünetei fokozatosan progrediálódnak 197.

vagy areflexia  petyhüdt neurogén hólyag túlfolyásos inkontinentiával   okai: tumorok . Az alsó végtagi paraparesisek okai és elkülönítésük parapaesis = mindkét alsó végtag bénulása Th-gerincvelő károsodás intercostali és hasizmok károsodása -> légzészavar 143 . hypo. amely a conus terminalis alatt foglalja el a gerinccsatornát leggyakoribb oka: lumbalis discushernia tünetei: radicularis fájdalom a n.198. radicularis magna ellátási területének ischaemiája izolált conus-károsodás tünetei: a hólyag és a rectum petyhüdt bénulása incontinentiával impotencia érzészavar a S3-S5 gyökök területén -> lovaglónadrág eloszlás analis reflex kiesik nincs paresis az alsó végtagokon Achilles reflex megtartott Cauda-sy cauda equina = a lumbosacralis gyökök együttese. A conus medullae spinalis és a cauda equina tünetcsoportja Conus-sy A conus felső szintjea Th12 csigolya magasságában van conus = a sacralis gerincvelői segmentumokat tartalmazó gv. paresis.részleges károsodást okoz 199. ischiadicus területén L4 szintjétől distalisan radicularis eloszlású. lipoma discus hernia .ependimoma. a minden érzésféleségre kiterjedő érzészavar = harisnyanadrág eloszlás  alsó végtag: petyhüdt. szakasz oka:    intramedullaris tumor intramedullaris metastasis a.

a m.Th6 feletti károsodás -> paralyticus ileus L-gerincvelői károsodás lábak petyhüdt bénulása ha a laesio L2 segment (n. spasztikussá válik avt-k flexiós tartásba kerülnek mélyreflexek fokozottá válnak pathológiás reflexek jelennek meg Th12 feletti károsodásnál -> reflexes hólyag Th12 alatti károsodásnál -> autonóm hólyag oka . quadriceps innervációja NEM károsodik Conus-cauda-sy avt-ok petyhüdt. izomcsoportra.és érfalregulatio károsodása később: spinalis automatizmusok petyhüdt bénulás. femoralis) alatt van. sexualis működés zavara Izolált cauda-sy mko avt petyhüdt bénulása + reflexzavar. a tőle distalisabban elhelyezkedő központ működészavara is megfigyelhető (is sérül) 200.és végbélműködés zavara. 144 . ha a bénulás hosszú időn át fennáll. hólyag.és végbélműködés megbénul szexuális működés. hőmérséklet. szimmetrikus bénulása + hólyag végbél. potenciazavar Komplett harántlaesio      kezdetben petyhüdt a bénulás valamennyi érzésfajta kiesik saját reflexek kialszanak (areflexia) hólyag. Az organikus és psychogén bénulások elkülönítése bénulás: -organikus: morfológiai és funkcionális . centralis és periferiás -psychogén Centrális fokalis atrophia = nem szorítkozik egyetlen izomra.diaschisis hatás: ha egy centrálisabb központ sérül. A bénult végtag(ok) minden izmára kis fokban atrophias lehet.

belső sphincter ellazulás sympathicus beidegzés hypogastricus idegek és sacralis sympathicus lánc detrusor tónus csökken sphincter tónus nő somaticus beidegzés n. pudendus akaratlagos beidegzése csak a m. ha az előző 2 módon nem találunk eltérést. A hólyagműködés zavarai A normális hólyagműködéshez szükséges az autonóm és a somaticus IR működése parasympathicus beidegzés a detrusorizmot motoros rostokkal parasympathicus praeganglionaris rostok látják el: központjuk az S2-S4 szelvény detrusor tónusfokozódás. sphincter urethrae externus harántcsíkolt izmának van gerincvelő elülső szarvában S2-S4 magasságban lévő mag tartalmazza a végbél. süllyed ~ Barré-féle eljárás az avt ~Mingazzini kísérlet latens paresis kimutatása 201.izomtónus spasticus fokozódása perifériás . de gyanakszunk a nem megfelelő izomerőre a fvt-ot vízszintesen tartja a beteg --> a ngyengült végtag pronálódik.tónus csökken izomerő vizsgálata -beteget felszólítom. hogy bizonyos mozgásokat teljes erőkifejtéssel végezzen.és hólyagsphincterek motoneuronjait hólyag és a sphincterek érző beidegzése -afferens axon 2 típusa: csupasz c-rostok és vékony myelinizált delta-rostok -a hólyagfeszülés ingerét 3 perifériás ideg afferens rostjai szállítják 145 . én megkísérlem a kontrahált izmok erejét legyőzni -kívánt mozgás végrehajtása ellenállással szemben -tartós beidegzés végeztetése: akkor végeztetjük.Perifériás individuális atrophia = az adott ideg által beidegzett izmok vagy izomcsoportok atrophiája izomtónus vizsgálata végtagok passzív mozgatása révén a passzív mozgatás alkalmával izomfeszülés a tónus centrális .

túlfolyásos incontinentia frontalis lebeny incontinentia supranuclearis típusú detrusor hyperaktivitás -> mert a gátlás kiesik 146 . 2. és a hólyag afferenseivel együtt végződnek a sacralis gerincvelőben KIR-i szabályozó központ híd: vizeletürítést szabályozó kp hólyagtelődés -> ürítés gátolt: frontalis lebeny és detrusor működést telt hólyag ->magasabbn központ serkenti a hídi kp-ot -> detrusor contractio frontalis lebeny ggl. pudendus afferensei vizeletáramlási. sacralis parasymp. kapacitása nagy oka: conus. syringomyelia. pudendalis -a n. 3. de nem tudja akaratlagosan üríteni -> retentio a sphincter spasmusa miatt később a detrusorizomzat tónusnövekedése miatt . akaratlagos vizeletürítés megtartott telődési inger hiánya -> retentio.atónusos sphincter ellenére .és hőingert közvetítenek az urethraból. detrusor areflexia hólyag fala érzéketlen -> túltelítődik -> vizelet folyamatosan ürül -> túlfolyásos incontinentia motoros paralyticus hólyag oka: detrusorrostok vagy motoneuronok pusztulása lumbalis spinalis stenosis meningomyelokele hysterectomia fájdalmas vizeletürítés sensoros paralyticus hólyag oka: DM. kis űrtartalmú oka: detrusor hyperreflexia + külső sphincter izomzat spasmusa beteg érzi a hólyag teltségét. cauda equina károsodása petyhüdt hólyagbénulás. sérül -> detrusor gátlás csökken + hyporeflexia spasticus neurogén hólyag hypertoniás. fájdalom.1. de ezen magasságban a pyramispálya sérült petyhüdt neurogén hólyag hólyag izomzata hypotóniás.a vizelet elcsepeg ilyet okoz ha a S3-conus ép. thoracolumbalis symp. tabes dorsalis hólyag érző beidegzése károsodik.

A végbél és a nemi szervek beidegzési zavarai Végbél sacralis szelvényből eredővegetatív rostok -> végbél izomzatnak tónusa nő -> kiürülést elősegíti (parasymp) lumbalis szelvényből eredő vegetatív rostok -> sphincter tónus nő -> végbél ürülése gátolt sacralis működések zavara parasymp rostok -> plexus prevesicalis. nagy.megtermékenyítő képesség elvesztése ejaculatio precox ejaculatio korán következik be 147 . orgasmus clitoris.szexuális aktus végrehajtásának képtelensége 3fajta:    nincs erekció van erekció.202. plexus cavernosus --> corpus cavernosum artériái -> VD -> erekció sympathicus rostok -> plexus hypogastricus -> corpus cavernosum artériái -> VC -> nincs erekció n. hypogastricus (symp. impotencia coeundi . pudendus -> gv ssacralis és lumbalis szelvénye -. nincs ejaculatio van ejakuláció. nincs orgasmus 2.és kisajkak -> n.) -> ejaculatio orgazmus megszűnése: lumbalis szelvények feletti gv sérülése tr. spinothalamicus kétoldali átmetszése női genitális reflexek: azonos a ffi-val sacralis szelvény -> n. gv oldalköteg -> agyvelő impotencia = genitalis reflexek zavara legtöbbször psychogén organikus impotencia fajtái: 1. plexus prostaticus. impotencia generandi .erigens -> clitoris lumbalis szelvény -> plexus hypogastricus -> nyálkahártyák.

lábujjhegyreállás nem kivitelezhető hosszú ideig bénulás -> ujjak dorsalflectorai a lábat deformálják -> karomláb érzészavar a m. A talp mediális fele az öregujj felé eső részen fáj és zsibbad Th: flexor retinaculum sebészi átmetszése 204. soleus m. tibialis és a n. tibialis laesio (L4-S2) A fossa poplitea felett válik le a n.. külboka tájon. adductioja. n. plantaris lat. teljes Erb-Duchenne-féle felső plexus bénulás 148 . együtt fut az a. plantaris m. peroneus compressio vagy sérülés a fibulafejecs magasságában (pl: fibulafejecs törés) tartósan oldalfekvő helyzetben való fekvés alkoholizmus n. talpon. befelé hajlítása. peroneus laesio (L4-S2) tünetei: lábfej és lábujjak dorsalflexiós gyengesége -> lógó lábfej. felső. plantaris med. soleus felett. A n. gastrocnemius m. plantaris med. plantaris med.203. ujjak talpi felszínén tarsalis alagút-sy A n. ischiadicusról -> izmok között mélyen száll le -> külboka mögött hajlik a talpra: végágakra oszlik (n.) motorosan beidegzi: m.-szal az aponeurosis plantaris alatti vájulatban. steppelés érzészavar a lábfej dorsalis oldalán oka:    n. A plexus brachialis sérüléseinek tünetei és kezelése Gyakoriak a sérülései. peroneus bénulás jelei n. mert a fonat sajátos topográfiai viszonyban áll az őt körülvevő. tibialis ujjak és öregujjak hosszú hajlítói sérülése traumás eredetű motoros tünetek: lábfej hajlítása. nagyon mozgékony vállövi struktúrákkal plexus laesio lehet: alsó.

kezelése N. metszett sérülés esetén konzervatív . ha van: Horner-sy csontsérülés idegsérülés Th: sebészi . nyak húzása (pl: szüléskor gyerek nyakának meghúzása) tünetek:      hypesthaesia scapularis izmok.idegvarrat . deltoideus paresise kar adducalt tartásban van kéz.leggyakoribb C5-C6-ból származó rostok sérülnek oka: nyak-váll egymástól való extrém eltávolítása. ujjak hátra néznek: pincértartás a fvt distalis izomereje megtartott Klumpka-féle alsó plexus bénulás C7-Th1 (Horner triász lehet megbénul a kéz összes kisizma. medinus. A n. felkar oldalra és lefelé húzása. ulnaris et radialis tünetei.nyugalomba helyezés. pronator teres 149 . triceps megkímélt marad az érzészavar a kéz és az alsó kar ulnaris felén szabályszerűen megjelenik teljes plexus laesio károsodott az egész karfonat tünetek: előzőek összegződése oka: -traumás pl szülés -nem traumás pl Pancoast tumor kedvezőtlen a prognosis. m. vállizület konraktúrájának kivédése 205. néha a hosszú ujjhajlítók. ritkán a csukló hajlítói is m. medianus laesio beidegzi: motorosan:   alkar flexorok m.gyökszakadás.

lumbricalis  oka: carpal alagút-sy csak a tenyéren vannak tünetek nincs eskükéz kézzsibbadások hátterében ez áll éjaszaka heves fájdalom és zsibbadás a kéz területén. ujj felxiójának elégtelensége-> eskükéz érzészavar. thenarban I-III. ujj flexio  érzészavar a tenyér ulnaris oldalán  kezelés: alagutat fedő szalag átvágása 150 . zsibbadás a tenyér radialis oldalán kezelés: csukló éjszakai sínezése. lumbricalis) . tenyéren. adductor pollicis kis kézizmok kivéve I-II.kivéve a m. paresis legtöbbször 2oldali tünetek:    paresis és atrophia az alkar flexor izmaiban. interossei m.felületes kézizmok . és II. flexor digitorum prof. ulnaris laesio ulnáris karom. karomállás  pareticus IV-V. flexor carpi ulnarist (emiatt tudja behajlítani a IV. lumbricalis oka: cubitalis alagút-sy: könyöknél a sulcus ulnarisban tünetei: paresis és atrophia az összes kiskézizomban (kivéve I-II.csontvázkéz. ulnaris felét)  mélyebb kézizmok . flexor digitorum profundus ulnaris fele mm.  I. de a fájdalom a vállig is felsugározhat nincs érzészavar. csontvázkéz beidegzi:      m.flexor carpi ulnaris m. súlyos esetben műtét (retinaculum flexorum átvágása) N.kivéve a m.

abductor pllicis longus érzően: felkar dorsalis felszíne. radialis reflex kiesik sensoros kézfej. ulnaris compressioja a csuklótájon (oka: foglalkozási ártalom . Amyotrophias lateralsclerosis Centralis és perifériás motoneuront egyaránt érintő betegség.m.Guyon alagút-sy: n. amely kb 4-5 év alatt halálhoz vezet. alkar-kéz radialis felszíne . Sporadikus forma (90-95%) kezdet 50-60 év férfi > nő alsó és felső motoneuronok is érintettek patomechanizmus:  multifaktoriális eredet 151 . A beteg izmai testszerte fokozatosan megbénulnak és alsorvadnak.asztalos. amelyben érzészavar nincs (és a külső szemmozgatók sem érintettek). nagyon gyakori. hüvelyk ujj radialis felén hypaesthaesia csukló magasságában érzészavar 206. Formái: 1. cutaneus brachii post. radialis laesio beidegzi:      m. A motoneuronbetegségek 66%-át (2/3-át) alkotja. fúrógéppel dolgozó) N. superman) tünetek: motoros kar extensios bénulása (eső kéz) triceps. okai: compressio. pl: mankóra támaszkodás felkartörés OM-ben gyakori fej a kemény alapon lévő felkaron nyugszik (órás. brachioradialis extensor és supinator izmok alsó és felső csoportja ujjak és hüvelykujj feszítők m. triceps m.

a diabeteses amyotrophia A n. interosseusok atrophiája kar és vállöv izmainak lassú fogyása -> fsaciculatio acut gyengeség -> lépcsőn járás nehéz atrophia a bulbaris beudegzésű izmokban (nyel sorvad. n. Primer lateralsclerosis kiterjedt demyelinisatio. Monoclonalis AT termelés. nyelés-beszédzavar) törzs.iliopsoas.    oxidatív stressz glutamát toxicitás immunológiai elváltozások -> serumban Ig poliovírus aktiválódása A betegek egy részénél oligoclonális gammopathia alakul ki -> GM1 gangliozid titere nő a liquorban.comb elülső és mediális felszíne. pyramis jelek sphincter. 40%-ban asszimetrikusan kezdődnek. alsó végtagon spasticus jelek. dysphonia.obturatorius-szal együtt a cauda equina magasságában oka:  kismedencei tumor vagy tályog 152 .saphenius révén a lábszár és lábfej medialis felszíne károsodása: n.femoralis károsodása (L2-L4) beidegzi: motorosan .pectineus. m.sartorius. EMG eltérés 3.quadriceps femoris érzően .és érzészavar NINCS!!!!!!!!! 2. corticospinalis pálya bántalma -> fokozott reflexek. fasciculal.femoralis károsodásának tünetei és leggyakoribb okai. A n. ujjak gyengesége tenar. Tünetek: izomfogyás-gyengeség a fvt-on. Familiáris ALS 5% az ALS-eknek AD 21 kromoszóma superoxid dizmutáz gén mutációja gyakran alsó végtagi basalis ggl-tünetek dementia alsó és felső motoneuronok egyszerre esnek ki -> bulbaris tünetek korán megjelennek 207. légcsőizmok sorvadása kezdetben renyhe mélyreflexek --> centralis motoneuronok.m. dysfagia. m. m.

Carpalis és ulnaris alagút syndromák és kezelésük Carpalis alagút-sy az összes idegkompressziós eset 50%-át teszi ki megjelnése 40-60 év között 2x nő. m.iliopsoas bénulás -> csípő felxió gyengül m.psoasban medence vagy femur törése (trauma) nőgyógyászati műtét során tartósan abdukált comb diabeteses neuropathia motoros tünetek: m. comb adductorai érintettek atrophizál a lábszár külső-elülső izomcsoportja reflexidő megnyúlik vezetési sebesség csökken paravertebrális izomzat denervatioja --> lábizmok tónusvesztése 208. a beteg a kezével próbálja fixálni a combját diff.diag. kivéve a r.    vérzés a m.iliopsoas.palmaris ellátási zónáját thenar atrophia pollex adductio és appositio paresise (NEM eskükéz!) Palack-jel+ : a hüvelykujj addukciója nem kielégítő --> a betreg a hengeralakú tárgyakat (pl: palack.medianus distalis részének nyomás okozta károsodása a carpalis alagútban.: a gyöki károsodásnál a comb adductioja is károsodott (kiesik) Diabeteses amyotrophia: az alsó végtagok proximalis izmainak legtöbbször féloldali sorvadásai az izomfogyást a comb vagy lágyékhajlat fájdalma előzi meg tünetek: térdhajlítás gyenge m.quadriceps femoris bénulás --> comb felxió és térd extensio nincs. de nappali tevékenység is kiválthatja a fájdalom az egész felső végtagra kiterjedhet (vállig) hypaesthaesia a n. de előfordul bilateralisan is Definíció: a n.medianus distributios területén. amelyek leginkább éjszaka jelentkeznek. a ligaamentum carpi transversum alatt Tünete:        égő fájdalom és fonákérzés az első 3 ujjban. pohár) nem tudja tökéletesen körbefgoni. hézag marad Tinel-jel+ : (=radialis kopogtatási teszt) a carpalis alagút magasságában történő 153 . mint férfi domináns oldali kézen gyakoribb.quadriceps.

carpi transversum átmetszése 209. lig. ataxia. pyramis jelek hólyagürítés zavara 154 . döntően motoros típusú neuropathia gyakran vírusinfekciót követően jelentkezik tünetek:        1-2 héttel korábban fertőző betegségre utaló tünetek (főleg acut GIT) fokozatosan és a végtagok distalis részein kialakuló gyengeség. főleg n. fáradékonyság. kiesési tünetek esetén. időnként spontán fájdalom bénulás felfelé szálló jellegű = Landry-bénulás légzési elégtelenség agyidegtünetek. Guillain-Barré syndrome oka: perifériás idegeket érintő celluláris immunreakció.felszálló. kopogtatás az I-III ujjban fonákérzést vált ki Phalen-jel: csukló erőltetett hajlítása vagy feszítése 1 percen keresztül --> panaszok provokálhatóak oka: spontán jelentkezik vagy legtöbbször a kiváltó ok nem derül ki terhesség RA DM köszvény ganglion lipoma acromegalia dist. melyet sejtinfiltráció és az idegrostok demyelinisatioja jellemez elsődlegesen a gyökök érintettek -.radius törés oedema Dg: ENG + klinikum Therapy:     csuklóízület nyugalomba helyezése éjszakára dorsalis sín segítségével duzzadáscsökkentő gyógyszerek alagútba corticosteroid injekció műtét --> makacs fájdalom.facialis bénulás ritkán: tudatzavar.

decubitus megelőzsé. borreliosis -liquor: fehérje magas (gyakran az 1-2. interosseusokban és a m adductor pollicisban atrophia.trophicus zavarok diff. adductor pollicis NEM működik --> szalagot nem tudja megszorítani --> pollex körömpercének behajlításával pótolja 155 . Letalitás 5-10% Therapy: általános teendők művi lélegeztetés? intubáció thrombosis profilaxis. heparinizálás (calcium-heparin 2x7000 IU/nap) szívritmuszavarok. ujjban érzészavar a n.diag. majd hónapokig tartós javulás.-V. majd évekkel-évtizedekkel a trauma után ideg subluxatioja. ENG: idegek vezetési sebessége csökken.ulnaris ellátási területén paresis a hypothenarban. luxatioja arthrosis közvetlen nyomási károsodás--> fekvés. az epicondylus medialis sulcus nervi ulnarisban a leggyakoribb oka      előzetes csontsérülés a könyökízület területén. elektroterápia hosszú ideig tartó fekvés miatti szövődmények megelőzése (húgyúti fertőzések felfekvések) sulcus ulnaris-sy: az ideg sérülése a könyökterület magasságában . mozgásgyakorlatok. hypertonia kezelése korai fizikoterápia --> naponta több óra torna.héten hiányzik) sejtszém normális vagy enyhén emelkedett A liquorkép később normalizálódik -EMG. mérgezések. F-hullám korai eltűnése -MEP: amplitúdó csökken Tünetek az első 3-4 hétben fokozatosan rosszabbodnak.: súlyos polyneuropathiák. tartós könyöklés ganglionok tünetek:      fájdalom IV. főleg a spatium interossumban Froment jel + --> a m.

agykamrákhoz közeli struktúrákra. RTG.Dg: rtg felvétel a könyökízületről sulcus nervi ulnarisban az ideg vezetési sebessége < 20m/sec ENG. de nem olyan mértékben mint ischaemiában. mert ezek tiamin igénye fokozott alkoholistákban: tiamin fokozott igény.és eszméletzavar. Axonok és idegsejtek is pusztulnak.vékonybélből szívódik fel.interosseusok. csökkent felszívás.flexor digitorum prof. fontos a CH és aminosav anyagcserében --> glikolízisben és a citrát körben a tiamin-pirofoszfát kofaktor betegek szérumában és vvt-ben több fontos tiaminfüggő enzim szintje alacsony (pl: transketoláz) piroszőlősav felszaporodik és toxikus hatást fejt ki a III. m. tágult és prolyferált kapillárisok. klinikum kezelés:   könyökízület nyugalomba helyezése műtét --> ideg áthelyezése ventrális irányba n. m. és IV.flexor carpi ulnaris. nystagmus. ulnaris része.és felszívódási zavarok következtében kialakuló acut vagyc subacut kórfolyamat okai: tartós hányás.ulnaris beidegzi::: motorosan . n. polyneuropathia 156 .adductor pollicis sensorosan . kóros felhasználás vagy fokozott ürítés lehet a tiamin függő transketoláz öröklött zavara tünetek: tudat. ataxia. mesterséges táplálás. (főleg corposa mamillaria vérzéses necrosisa) patogenesis: B1 vitamin (tiamin) . GIT malignus daganatai morfológiai eltérések: A felső agytörzsi szürekállományban és a hypothalamusban perivascularis vérzések. kéz ulnar része 210. m.abducens paresis --> tekintészavar.alkar. kéz kisizmai kivvéve III lumbrikális. A felszívódási zavarok neurológiai vonatkozásai és kezelésük Wernicke encephalopathia: leggyakrabban a chronicus alkoholizmus okozta elégtelen táplálkozási. ophthalmoplegia.m.

Guillain-Barré-sy... immunszupresszió 211. g-GT emelkedett Kezelés: előzményben cardiopulmonalis megbetegedés van-e? 157 . ataxia. ataxia. mivel az alkoholisták a megszokott alkoholmennyiséghez nem jutnak hozzá --> delirium alakul ki. delirium tremens . plasmaferesis. Tünetek: hallucinációk (optikus. A krónikus alkoholizmus neurológiai szövődményei és kezelésük (memória + tudatzavar. tapintási) tremor izzadás tachycardia epilepsziás rosszullétek nyugtalanság félelemérzés  tájékozatlanság Differenciál diagnózis: delírium lehet még : operáció. hypokalaemia. nystagmus. Rendszeres alkohol fogyasztás mellett is kialakulhat.láz. ophthalmoplegia 1. Zieve-sy kizárva (lipidek emelkednek. anaemia). mentális dysfunctio) Korsakow sy. hypocalcaemia. Polyneuritis cranialis 3.. nagy dózisú corticosteroidok. Miller-Fischer-sy . nystagmus. trauma.therapy: tiamin parenteralisan (80-200mg). akusztikus. Glükóz vagy egyéb szénhidrát bevitele csak tiamin után! Ha abeteg állapota nem javul. n. ophtalmoplegia.gyakran fordul elő kórházakban.(mozgászavar. akkor szerkezeti agykárosodást kell keresni. gyógyszeres kezelés ?? nem tudtam elolvasni vazze. ataxia)     alkoholos neuropathia Wernicke encephalopathia . acut polyneuritis 4. mérgezés.abducens paresis.nap javul Alkoholistákban minden ismeretlen eredetű sopor vagy coma esetén parenteralisan tiamint nekk adni. Elsberg sy. Tisztán autonom. . areflexia 2.gyulladásos conus-cauda szindróma Chr. különleges formái: 1.acutan fellépő ophthalmoplegia. fertőzés laborvizsgálatok: hypoglycaemia.

a vér NH3 szintjének emelkedése. Wilson-kór. intubáció és művi lélegeztetés mellett parenteralis kezelés az ITO-n! parenteralis kezelés: kezdetben 60-150 csepp/perc 212. akkor javalt clonidin vagy ß-blokkoló Nem clomethiazol kezdetben 4-800mg = 2-3 kapszula --> 30perc múlva ha nem javul. Krónikus májbetegséghez társuló neurológiai szövődmények Hepaticus encephalopathia Def: a KIR májbetegség következtében kialakuló károsodása Májbetegség tünetei + neuromuscularis + neuropszichiátriai eltérések Patogenezis: nem tisztázott 2 fő teória o Az IR károsodás alapja intoxikáció. így ajánlható: lorazepam 1-3mg 6 óránként Súlyos esetben ITO-n 1g seduxen is adható. májkárosító szerek (pl. hepatitis. tremor van. 1000mg az első 2 órában fenntartó: 1-2 kapszula / 1-2 óra. elenium. cirrhosis jelei.naptól folyamatos dóziscsökkentés CAVE! ha a max dózist túlléptük vagy parenteral kezelést végzünk.Igen diazepam-seduxen: kezdetben 10mg/óra amíg a tünetek enyhülnek fenntartó 20mg 6 óránként CAVE! beteg ébreszthető maradjon! aspiráció veszély --> parenteralisan (iv. Asterixis (tremor) 4. Tudatzavar (enyhe zavartságtól a kómáig) 5. max 4-5000mg. Ok: májelégtelenség Cirrhosis. im) ha seduxen nem jó: chlordiazepoxid. librinin hátrány: lassú felszívódás és eloszlás előny: alkoholos halucinációban is adható Mivel májkárosodásban lassan ürül. 2. keringési elégtelenség. Májbetegségek egyéb tünetei (icterus. ha vérnyomás nő. valproát) NH3 felszaporodás Tünetei: 1. póknaevus. gynecomastia. palmaris erythaema. Ataxia 2. portocavalis anastomosis. Dysarthria 3. alkohol. újabb adag. Ha per os nem kielégítő. csak ITO-n. véralvadási zavar) 158 . pl. o A keringő aromás as-ak felszaporodnak → vér-agy gáton átjutnak → neurotranszmitter szintézishez szükséges enzimeket gátolják → hamis neurotranszmitterek szintézise. terhesség.

vérzés. 213. Glutarsin)  Májtranszplantáció: acut hepatitist követően. mert nő a plazmatérfogat Tünetek: 10% súlygyarapodás → szérumszint ellenőrzés görcs: magzati hypoxia 2) myasthenia gravis romolhat. ALP. A terhesség. sepsis is kialakulhat).  Flumazenil (GABA anyagcserére hat)  Phenytoin: görcsök ellen. thalamusban. Pathológia Necrosis és üregképződés az agykéregben Alzheimer II. súlyosabb személyiségzavarok. depresszió. dysarhtria. fokozott reflexek. babafejtünet. GGT.  Neomycin: bélben az ureázt termelő baktériumokat kiírtja. leépülési jelek 3. albumin Stádiumai: 1. ataxia. stádium Coma. liquor: meningitist ki kell zárni (a betegek védtelenek az infectiókkal szemben. myelopathia. nucleus dentataban.  Multivitamin-készítmények. GPT. típusú astrocytosis a kéregben. substantia nigrában. pyramis jelek. felidézés zavara. rosszabbodhat 159 . EEG: kétoldali trifázisos lassú-éles hullámok. lencsemagban. magukra hagyva alszanak.  Laktulóz: bélben felszívódást ↓. bilirubin. SGPT. szülés. epilepsziás rohamok 4. Encephalopathia. beszédük érthetetlen.  Ammóniakötő aminosavoldatok (Rocmalat.  Osmodiuretikumok: agyoedema ↓. decerebratios tartás. gondolkodás lassulása. alvászavar. Diagnózis: tünetek + bizonyítani kell a májműködés zavarát labor:  BR. figyelemzavar. prothrombin (vérzékenység!). stádium Lehangoltság. gyermekágy neurológiai vonatkozásai 1) epilepsia csökken az antiepileptikumok szérumkoncentrációja. 2.  albumin. aluszékonyság. Kezelés  Fehérjemegvonás. CT: gócjelek esetén ki kell zárni a vérzékenység miatti vérzést. SGOT. GOT. meglassult mozgás.Laborvizsgálatok: GGT. szorongás. stádium A betegek minden vonatkozásban tájékozatlanok. ammónia ill. de ébreszthetők. tremor. tájékozatlanság. lehet delírium érzékcsalódásokkal. időbeli tájékozatlanság. stádium Pszichés jelenségek dominálnak: izgatottság. myoclonusok. ALP.

tudatzavar. hányás 160 . izomgyengeség. ált. görcsök.3) 4) 5) 6) 7) újszülött → átmeneti myasthenia légzési. táplálási nehézség. fokozott reflexek. beékelődés oedema. corticalis vakság. ptosis SM súlygyarapodás lumbágó terhesekben gyakoribb carpal tunnel syndroma cerebrovascularis történések sinus saggitalis superior thrombosisa atípusus lehet véralvadás vizsgálat! ecclampsia fejfájás. petechiás vérzés az agyban.

 EMG: alacsony amplitúdójú. Diagnózis: pozitív családi anamnézis. Hyperparathyreoticus: Tünetek: a Ca-anyagcsere zavara miatt gyengék és fájnak a proximalis izmok. triamcolon) kisebb dózisban is kiválthatják. érzészavar. rövid időtartamú potenciálok. kb. enyhe atrophia. majd naponta jelentkeznek a bénulások. elektromos elfajulási reakció. Therápia: oki kezelésre javul. pyramisjel. estére javul). a mélyreflexek élénkek. 10-20 évesen kezdődik Tünetek: panaszai a középkor elérésével jelentősen csökkennek. kreatinuria.  izomatrophia lassabban fejlődik ki vagy hiányzik. izomgörcsök és -fájdalom. cortison)]. Therápia: Ha kezelik az alapbetegséget. az izomerő változik a nap folyamán (éjjel és reggel a leggyengébb. mint a nem fluorozottak (prednisolon. 4. Primer hypokalaemiás periódikus paralysis: Oka: Ca-csatorna-betegség. serum-CK ↑.  a tünetek szimmetrikusak. AD öröklődik. Először rendszertelenül. Endocrinopathiákhoz és anyagcsere betegségekhez társuló myopathiák és kezelésük A myopathiák ismérvei:  hypotoniás bénulás  normális vagy szimmetrikusan renyhébb mélyrefelexek. Myopathia metabolikus és tárolási betegségekben: 1. 3. megtartott mélyreflexek.  Proximális izmok érintettek.5 mM). 161 . mindig van kreatinuria (de nincs CK-emelkedés). eloszlásuk nem követi az egyes mozgatóidegek vagy plexusok beidegzési területét. ionháztartás zavara?). Therápia: oki therápia. thyreotoxicus periodicus paralysis: nagy szénhidrát tartalmú késői étkezés 2. Thyreotoxicus myopathia: Oka: hyperthyreosis Tünetek: Gyengeség a proximalis izmokban. lehet izomatrophia is. rontja az állapotát a túl sok só.  Nincs fasciculatio. vagy akár meg is szűnhetnek. nincs CK-emelkedés.és szénhidrátfogyasztás. ß-blokkoló jó hatású. Patogenezise: nem tisztázott (fokozott fehérjelebontás. Hypothyreoticus myopathia: Tünetek: gyengeség és renyhébb mélyreflexek. kóros liquor. Hormonális myopathiák: 1. Steroid myopathia: Oka: Cushing-syndroma vagy steroidkezelés [a fluorozott készítmények (dexamethason. Therápia: a steroid dózisát csökkenteni kell. 1-4 hónappal a terápia után visszatér az izomerő. a serum-Ca és -ALP ↑↑↑. javulnak a tünetek.214. majd el kell hagyni. Tünetek: Általában 4 hetes kezelés után jelentkeznek a tünetek: legsúlyosabb a csípőizmok gyengesége. a roham alatt ↓ serum-K (<3. a lelki vagy fizikai megterhelés. fájdalom előfordul.

ennél először megfeszülnek az izmok. Kearns-Sayre-syndroma: ophthalmoplegia externa és retinopathia pigmentosa. K-bevitel (5 g/nap). általában egy évesen meghal. + lehet mentalis retardatio ill. megelőzésként szénhidrátgazdag étrend. lactatacidosis. McArdle-kór (V. 5. liquor összfehérje > 1 g/l. endokrin zavar (növekedési zavar. Myotoniás formája is van. légzőizmok gyengesége.dehidrogenáz-hiányban riboflavin (100 mg/nap). MELAS-syndroma: mitokondriális encephalopathia. dementia. 6. mimikai izmok. nincs energia az izommunkához. b. hypoparathyreosis). az ideg. diabetes. Tünetek: fizikai terhelésre gyengeség és izomfájdalom.és az izomszövet fokozottan érzékeny az oxidatív folyamatok zavaraira. verejtékezéssel.15-20 NE. acetil-CoA-dehidrogenáz-. b. 162 . Primer hyperkalaemiás periódikus paralysis: Oka: Na-csatorna-betegség. Kezelés: rohamban 2 g/ttkg glükóz per os + kristályos inzulin sc. Serdülőkorban kezdődik.és szénhidrátszegény étrend. a. Társulhat ataxia. az izomban glikogén szaporodik fel. a légzési lánc fehérjéit (oxidációs energiatermelés!). serdülőkori kezdet. AD öröklődik. testi megterhelésre izomfáradtság. E-. Pompe-kór (II. c. acut rohamban KCl-oldatot (10-25%-os 50-100 ml) kell itatni. Glikogéntárolási betegségek: a. a bénulásos roham alatt emelkedik a serum-K. Tünetek: gyermekkorban kezdődik. MERRF-syndroma: myoclonus epilepsia. görcsök. cardiomegalia. primer karnitinhiányban L-karnitin adható. arrhythmia. dementia. só.): alfa-glükozidáz hiánya okozza. EKG: a T-hullám amplitúdója megnő. pl.): izomfoszforiláz hiánya okozza. ülő életmód mellett jó a prognózis. Kezelés: zsírmentes. 4. MR: az agyállományban fokális eltérések. szénhidrátgazdag étrend acetil-CoA. ill. 30-40 éves korára meghal. ill.Therápia: Megelőzés: 2. süketség. 3. CT. Mitokondriális betegségek: Háttere: a mitokondriumnak saját DNS-e van. + 1 az alábbiak közül: kisagytünetek. Társulhat fejfájás. K-vitamin (a szabadgyökök is fogynak). de nem javítanak sokat. izombiopsia: szabálytalan vörös rostok. primer karnitin-hiány okozhatja. az anyagcserezavar miatt izomnecrosis és myoglobinuria. Mineralocorticoid-túltermelés. és csak utána bénulnak. minden szerv érintett (de főleg a vázizmok): gyengeség. szondán át. stroke-szerű epizódok. Lipidtárolási betegségek: Oka: palmitoil-transzferáz-. myoglobinuria. ezt a gyerek az anyjától kapja. ami tartósabb hypokalaemiát okoz: K-vesztés a vesén. esetleg karboanhidráz-inhibitor (acetazolamid). GIT-en. a rohamok akár napokig is tarthatnak. dementia. ez kódolja a pl. epilepsia. "ragged red fibers" (szabálytalan vörös rostok: biopsia). súlyos esetben acut veseelégtelenség. Mitokondriális betegségek kezelése: az oxidatív folyamatok támogatására adható C-. Secunder hypokalaemiás periódikus paralysis: Oka: bármilyen betegségben kialakulhat. külső szemizmok. szívelégtelenség.

i tünetek nagy része a hemodialízishez és vesetranszplantációhoz kapcsolódik.  Uraemiás polyneuropathia o kevert axonalis főleg o dystalis. Labor: IR tünetek megjelenése kezdetén: liquorban sejtszám ↑↑↑ (leukocyta. spongiform elváltozások idegsejtpusztulással. apraxia. ill. monocytás gyulladás.és ionterek drasztikus változása  enyhe esetben: fejfájás. kóma chronicus ecephalopathia o az IR. súlyos esetben crushsyndroma acut tubuláris necrosissal. hypokalaemia. Az autoimmun betegségek neuropszichiátriai vonatkozásai Post-lyssa vaccinatiós encephalomyelitis Oka: ismételt védőoltást követően alakulnak ki IR-i szövődmények Tünetek: tünetek gyorsan progredialnak → 3 napon belül halál kiterjedt véna körüli granulocytás. monocyta) – ez a vér-agy gát funkciózavarára utal! Therápia: intenzív aniinflammatorikus kezelés – életmentő lehet. dysarthria. Chronicus alkoholizmushoz társuló myopathia: Oka: az alkohol direkt toxikus izomkárosító hatása és a hiányos táplálkozás illetve elektrolitzavar. Subacut forma: szimmetrikus proximalis gyengeség. zavartsággal járó periódusok minden vesebetegben kialakulnak a dialízis syndromát korábban az urea gyors elvétele okozta. hányás. o EEG: lassú aktivitás + éles hullámok a myoclonusokkal egy időben vagy aszinkron módon. feszesek. A krónikusan dializált beteg neurológiai szövődményei    felfogás és gondolkodászavar. polyneuropathia 216. csökkenti a szöveti destrukciót o steroid 163 . fáradtság (a technika fejlődésével ma már ritkább)  súlyos esetben: görcs. talpon égő érzés. emlékezetzavarok A sensorium zavarai akaratlan izomrángásokkal társulnak. 215. helyenként petechiás vérzések a folyamat egy fázisban zajlik le. o alumínium lerakódás az agyban o hyperkalaemia. enyhe izomatrophia. hányinger. hőérzés zavara. apathia. gyengék: fokális izomrostnecrosis miatt emelkedett CK és myoglobinuria. szimmetrikus érintettség o tünetek: paraesthesia. o lehet: astrogliasis az agykéregben. Acut forma: az izmok duzzadtak. o folyadék. izomgörcs. o kezdetben: dysarthria.7. emelkedett CK és gyakran kíséri polyneuropathia. o pathomechanizmus: dialízis során alumínium halmozódik fel.

főleg axonalis o alsó végtag érintett o kesztyű. Autoimmun betegségekhez társuló polyneuropathia o kevert. diffúz. tüdőembólia. endocarditis → embolisatio. amelyek elsősorban a periventricularis fehérállományban helyezkednek el.és góctünetek multiinfarctusos dementia multiplex infarctus vérzéssel/anélkül biopsia. diffúz 2. spontán abortus lupus anticoagulans. mélyvénás thrombosis. rendszerhez kötött Vasculitisek Tünetek: Dignózis: SLE Tünetek: fejfájás. recurrens stroke. zokni érzészsvar o mononeuritis multiplex o Therápia: steroid. melyek perivascularis. A laesiok kezdetben gyulladásos választ váltanak ki.o o plazmaferezis immunsuppressio Postinfekciós encephalomyelitis Oka: vírusinfekciót követően az infectio kezdetétől számítva 6-28 nap között kezdődnek az IR tünetek Tünetek: lásd előző Lokalizáció: 1. imuran. antiphospholipid antitest Labor: Sjögren-sy. vasculitis. a későbbiekben viszont glia hegek képzőnek. Epidemiológia:  kezdete: 20-59 év  kormegoszlás csúcsa: 20-40 év között  nő:ffi = 1. monocytas infiltratiót eredményeznek. illetve korú multiplex demyelinisatios plakkok jelenléte jellemzi. labor bőrelváltozás. CF 217. A sclerosis multiplex etiológiája és pathomechanizmusa Etiológia: A KIR fehérállományát érintő demyelinisatios folyamat. angiographia. arthritis. hypercoagulabilitas. Különböző elhelyezkedésű.5:1  Magyarországon a prevalenciája: 65-80/100000 fő Pathomechanizmus kiváltó tényezők:  fertőzések 164 . lymphocytas.

A laesio határán részleges remyelinisatio = shadow plaque A kiégett plakk éles határral válik el környezetétől. 3. melyek ismétlődhetnek. shubok  leggyakoribb előfordulású (70%). A sclerosis multiplex tüneteinek és lefolyásának általános kórisméje Klinikai lefolyás: 3 különböző klinikai lefolyás 1. Az ún. Bizonyos HLA antigének gyakrabban fordulnak elő SM betegekben. opticus  chiasma  agytörzs  cerebellum  gerincvelő friss plakkban található:  CD4 + lymphocyta  CD8 + lymphocyta  macrophag  oligodendroglia-károsodás  astrocyta-prolferáció  interstitialis oedema Astrocytatalpak duzzadnak: a vér-agy gát átjárhatóvá válik. macrophagok és egyéb immunkompetens sejtek vannakjelen. 4.  velőtlenné vált axonok között astrocytahálózat alakul ki. 5. Oligodendroglia nyúlványok pusztulnak: axonok segmentalis demyelinisatiója. 218. 2.  újabb shub = előző shub neurológiai tünetei vagy új tünetek. experimentális autoimmun encephalomyelitisben (EAE) a kísérleti úton létrehozott myelin protein ellen termelődő antitestek keresztreakcióba lépnek az állat saját myelinjével és SM-re emlékeztető tüneteket okozhatnak. Mi utal arra.5 évente jelentkezik egy shub 165 . hogy az SM immunmediált betegség? 1. A Tsuppressor-lymphocyták csökkent mennyiségben vannak jelen.  shubokban jelentkező és javuló tünetek. Autoimmun mechanizmus: a plakkokban Thelper-lymphocyták indítják el a folyamatot. amelyben lymphocyták.  myelin hiánya. pathológiailag: az SM gyulladásos betegség. Oligoclonalis sávok jelenhetnek meg a liquorban. Chronicus plakk képe:  gyulladás.  tünetek néhány óra vagy nap alatt alakulnak ki. A B-lymphocyták aktivitására utal: KIR-ben intratechalis IgG szintézis.  1-1. terhesség  trauma plakkok keletkezési helyei:  periventricularisan  n.

3. cerebellaris tünetek. TIÁ-tól. szinte egészében visszafejlődő shubja van. primer progresszív 2. látótérbeszűkülés. epilepsiától). V. neurológiai tüneteket nem okozó ún. secunder progressív: relapsusok. néma agyterületeket érintenek. Acut szakban a szemfenéki kép normális: "a beteg nem lát semmit. 14%: Lhermitte-tünet: a nyak. de önellátásra képes 1/3 csak enyhe tünetek Tünetek Korai tünetek 60%: fáradékonyság. pyramisjelek). atrophia papillae. 22%: látásromlás egy vagy mindkét oldalon. szorítása. a színlátás romlik. órák-napok alatt alakul ki: centralis scotoma. 21%: végtag. hogy a tünetek másodpercekig-órákig. törzs zsibbadása. törzs előrehajlásakor kellemetlen "elektromos érzés" a gerinc mentén (a gyulladásos folyamatra utal). a futás és a lépcsőn járás nehéz. ataxia. kisagy. perifériás facialis paresis. Oka: neuritis retrobulbaris. nyelészavar. a későbbiekben azonban reziduális tünetek maradhatnak vissza: 1/3 ágyhoz kötötté válik 1/3 súlyos tünetek. kevert: gerincvelő. vertigo. égő vagy hidegérzése (tractus spinothalamicus érintettségre utal). Motoros tünetek: a paresis eloszlása a góc helyétől függ:  166 . sensoros tünetek  rossz prognózis: 35 év fölötti kezdett. agytörzs. spasticus paraparesis. Késői tünetek SM-típusok: a lokalizáció és tünetek alapján: spinalis: alsó végtagi mélyérzészavar. vizeletürítés zavara. károsodása okozza). spinalis n. arcfájdalom (tr. cerebellaris (ponto-bulbo-cerebellaris): agytörzs és kisagy érintett. spasticus paresis  a betegség lehet: 1. Szintén ritkán fordul elő. benignus forma  előfordulás: 10-30%  A betegnek egész élete során csak 1-2. múló IR tünetek.sokszor csak MRI-vel kimutatható. látóideg érintett. csak átmenetileg állnak fenn (el kell különíteni pl. a fekete-fehér látás megmarad. 12%: kettőslátás szemizomparesis miatt. Általánosságban:  jó prognózis: 35 év alatti kezdet. Ritkán: járászavar. 2. és az orvos sem lát semmit" (a funduson). chronicus progresszív forma  előfordulás: 18%  nincsenek shubok  a beteg folyamatos rosszabbodást észlel. 40%: végtaggyengeség az enyhe ügyetlenségtől a súlyos paresisig (spasticus paraparesis. fogyás. hányás. remissiók Kezdetben a tünetek teljesen visszafejlődhetnek. ízületi és izomfájdalom. először csak nehéznek érzi illetve húzza a lábát.

a vizeletretentio miatt később katéter kell (húgyúti fertőzésveszély. a szociális izoláció miatt depressio (ritkán euphoria alakul ki). corticospinalis  spasticus paresis (gyakran paraparesis) + pyramisjelek. évek alatt a shubok ritkábbak lesznek. Átlagos túlélés 25 év. trigeminus neuralgia (ha fiatal betegnél jelenik meg.tr. de nagy különbségek lehetnek. perifériás facialis paresis. SM-re is kell gondolni!). ezzel szemben nehezen indul a vizelet. a vestibularis pályák léziója miatt). majd általában chronicus formába megy át. Epilepsiás rohamok. Izmok inaktivitása: contracturák. dysarthria és dysphagia (nyúltvelő károsodása miatt). tekintésközpontok károsodása). 20% enyhe lefolyású. internuclearis ophthalmoplegia. Az SM szövődményei Leszálló pályák léziója: alsó végtag fájdalmas tónusbelövellései. Dementia. vertigo (+ hányás. halál. 167 . Agytörzsi tünetek: szemmozgászavar (szemmozgató magvak károsodása). A kezdettől számított 20 év múlva 20% meghalt. lehet hemifacialis spasmus és facialis myokymia. Az SM kórlefolyása 70% intermittáló forma: shubokban zajlik (relapsus + remissio). Lehet arczsibbadás. Mély decubitusok: akár osteomyelitis. spinothalamicus  égő vagy hidegérzés. Vizeletretentio. ataxia. alternáló mozgások zavara Charcot-triász: (1)nystagmus + (2)intenciós tremor + (3)skandáló beszéd. Sensoros tünetek: hátsó kötegek  mélyérzészavar. tr. a késői spinalis formánál a csípő és a térd flexiós rögzítettsége gyakori. a subcorticalis dementia ellenben hosszas fennállás után alakul ki: lassul a gondolkodás. ataxia. sepsis lehet. az elvont gondolkodás zavart. Kisagyi tünetek: egyensúly.és járászavar. memóriazavar és motivációcsökkenés. néha fájdalom. ízületi ankylosisok. fájdalom. gyakori a vizelési inger. Psychés tünetek: frontalis fehérállomány gócok  inadekvát érzelmi reakciók. 60% rokkant. kettőslátás. gerincvelői automáciák. általában 1 shub/év gyakorisággal. 30% chronicus progressiv forma: primer vagy secunder (utóbbinál néhány shub után nincs teljes remissio). Sphincterek és genitaliák zavarai: gerincvelő oldalkötege érintett. pyelonephritis és urosepsis  gyakori halálok!). nystagmus (pons tegmentum). majd spasticus neurogen hólyag alakul ki. paraesthesia. depressio. "nem SM kétségbe") korán megjelenhet. katéter: húgyúti fertőzés polirezisztens kórokozókkal  urosepsis. közömbös a betegségével szemben ("la belle indifference". tekintészavar (pl.

A friss gócok halmozzák a gadolíniumot. Ha igen. melyek tünetet nem okoznak. táplálkozási zavar. Sjögren-syndroma: keratoconjunctivitis sicca. csökkent serum-B12-szint. Gerincvelőkompressziót okozó folyamatok: képalkotó. ischaemia Leukodystrophia Tumor Paraesthesia. 219. vascularis malformatio. lues.Az SM diagnózisa A tüneteken.66 (ez normalis!). az agytörzsben és a gerincvelőben is. Kétoldali ptosis és szemmozgászavarok: myasthenia gravisra is gondolni kell. MEP (ld. de egyéb tüneteik is vannak + titeremelkedés. IgG/albumin >0. SLE következtében is. Myelitis transversa: postinfectiós vagy postvaccinatiós eredetű. neuritis retrobulbaris: kialakulhatnak vasculitis. metastasisok illetve természetesen az SM. a liquor és a kiváltott válasz vizsgálat normális eredményt ad. Liquorvizsgálatok Eltérések: magasabb liquor-összfehérje. a képalkotó. illetve más betegségek kizárásán alapul. A sclerosis multiplex elkülönítő kórisméje Differenciáldiagnózis Fiatalkorban kevés betegség károsít egyszerre több struktúrát: ritkán SLE. vascularis malformatio. Vannak néma gócok. MR-kép hasonlíthat SM-re! Lyme-kór.). de MR-rel láthatók. daganat.és pyramispálya-degeneratio (funicularis myelosis). ataxia Epilepsia Subacut necrotisalo myelitis 168 . xerostomia. megaloblastos anaemia. különösen MR alkalmas az elkülönítésre: spondylosis. vascularis malformatiók. CT: a nagyobb (5-10 mm-es) plakkokat mutatja. Friedreich-ataxia: fiatalkori olivo-ponto-cerebellaris degeneratio és családi halmozódás jellemzi. de acut a betegség. az intrathecalisan szintetizált IgG >8 mg/nap. lehet neuropathia. IgG gyakran emelkedett. körülírt gerincvelőszakaszt érintő fehérállomány-pusztulás. II/24. az SM-re gyanús. Neuritis nervi optici. B12-vitamin-hiány: hátsókötél. nem tér vissza. BAEP. shub alatt kóros gamma-csík: oligoclonalis gammopathia elfo-n (ezt más eredetű KIR-gyulladás is okozhatja). szubklinikus gócok felderítésére alkalmasak. arcfájdalom. lues: multiplex KIR-léziókat okozhatnak ők is. Perivénás encephalomyelitis Progresszív multifokális leukoencephalopathia Vasculitisek. Encephalomyelitis disseminata: vírusos eredetű vagy postinfectiós  MR-rel látható góc. Módszerek: VEP. de lehetnek a kisagyban. acut szakban enyhe pleocytosis (100-150/3 sejt). de a kicsiket nem eléggé. Kiváltott válasz vizsgálatok A károsodás objektív kimutatására. Többségük a periventricularis fehérállományban helyezkedik el. Shub esetén nő a myelin bázikus protein szintje. az idiopathiás esetek nagy részében később SM alakulhat ki. Képalkotó vizsgálatok MR: T2-súlyozott felvételeken a demyelinisatiós gócok világítanak (fokozott jelintenzitás). elektrofiziológiai és liquorvizsgálatokon. SSEP.

220. cerebellaris forma  törzs. A sclerosis multiplex jellegzetes formái 1. A sclerosis multiplex kezdeti tünetei. opticus forma  retrobulbaris neuritis 5. de önellátásra képes 1/3 csak enyhe tünetek 221. OCGP: oligoclonalis gammopathia. spinalis forma  spasticus paraparesis.Diagnosztikai kritériumok Klinikai szempontból biztos SM 2 shub + 2 klinikai góc 2 shub + 1 klinikai góc + 1 paraklinikai góc Laborleletekkel támogatott biztos 2 shub + 1 klinikai vagy paraklinikai góc + OCGP SM 1 shub + 2 klinikai góc + OCGP 1 shub + 1 klinikai góc + 1 paraklinikai góc + OCGP Klinikailag lehetséges SM 2 shub + 1 klinikai góc 1 shub + 2 paraklinikai góc 1 shub + 1 klinikai góc + 1 paraklinikai góc Laborleletekkel támogatott 2 shub + OCGP lehetséges SM 2 shub: az idegrendszer különböző területein. kiváltott válasz. Paraklinikai góc: a góc nem neurológiai. prognózisa lásd 218. MR. tétel Prognózis: nem halálos kimenetelű. atxia. avt-i mélyérzészavar  pyramis jelek 2. cerebralis forma 169 . agytörzsi forma  diplopia  nystagmus  internuclearis ophthalmoplegia 3. hanem eszközös vizsgálattal derül ki. legalább 1 hónap különbséggel. pl. de a súlyos forma 6-7 évvel megrövidíti az életet a társuló másodlagos szövődmények miatt. lefolyása.és végtagataxia  intentios tremor 4. Ezek:  aspiratios pneumonia  decubitus  hólyagfertőzések  légúti infectiók  elesésből származó traumák 1/3 ágyhoz kötötté válik 1/3 súlyos tünetek. tünetek legalább 24 órán keresztül. Klinikai góc: gócra utaló biztos neurológiai jelek.

Fáradékonyság kezelése:  amantadin 100 mg/nap Motoros tünetek enyhítése:  spasticitás csökkentése: Baclofen 60 mg/nap (izomrelaxáns) Urológiai problémák kezelése:  gyakori a hólyag hyporeflexiája → kis vizeletbefogadó kapacitás → korai detrusor kontrakció → gyakori vizelési inger  ritkább a hólyag tónustalansága → önkatéterezés Cerebellaris tremor és ataxia kezelése:  β-blokkoló  Valproát  Clonazepam Psychológiai problémák kezelése:  depressio: SSRI 170 .o. érzészavar ritka látóidegek agytörzs kisagy gerincvelő 222.v. mint az interferonnak.  az azathioprine mérsékelten hatékony a relapsusok kezelésében. Hatásossága nem bizonyított. Steroidok szerepe:  immunsuppressio  vér-agy gát stabilitása  gyulladásgátló  javítja az idegvezetést  dózisa: 500-2000 mg/nap 3-5 napig. kevert     „hemi” tünetek: paresis. A sclerosis multiplex kezelése Therápiás alapelvek:  i.  az IFNβ1A vagy IFNβ1B csökkenti a relapsus rátát és késleltetheti a betegség progresszióját a relapsusokkal és remissiókkal jellemezhető formákban. methylprednisolon vagy corticotropin (ACTH) hasznos lehet az acut relapsusok kezelésében.  a copolymer1 szintén csökkenti az exacerbatiókat és kevesebb a mellékhatása. vagy p.  6. aztán fokozatosan csökkenteni Immunsuppressio szerepe:  elméleti megfontolásból alkalmazzák. feltételezve. hogy az SM immunmediált betegség.

antagonista tremor agonista-antagonista izmok rhytmusos. fej. főleg a végtagok törzsközeli izmaiban kialakuló dobáló mozgás oka: corpus subthalamicus laesio d. choreás mozgások akarattól független gyors mozgástöredékek. insomnia: triciklusos antidepresszánsok 223. neuropathiás fájdalom. pyramispálya károsodik → petyhüdt bénulás extrapyramidalis (EP) rendszer károsodik → spasticus bénulás EP rendszer károsodása esetén 2 fő klinikai kép: 1. törzs izmaiban is sensoros ingerekre fokozódik oka: putamen. athetosis lassabb. ballismus heves. tünetei A rendszer részei:  kérgi központ o minden nagyagylebenyben találhatók o belőlük induló pályák: mesencephalon illetve híd sejtjeihez → átkapcsolódnak → kisagy  tractus frontopontinus  tractus parietopontinus  tractus temporopontinus  tractus occipitopontinus  subcorticalis központ (rostro→caudalis sorrendben) o nucleus caudatus o putamen o pallidum o corpus subthalamicus o nucleus ruber o substantia nigra o formatio reticularis  pályák Minden központból ingerület megy a gerincvelő elülső szarvában lévő mozgató sejtekhez (α. változó összehúzódása nyugalomban. torsiós dystonia athetosishoz hasonló mozgás a nyak és a törzs izmaiban 171 . γ sejtek). melyek szabálytalan időközökben és váratlanul alakulnak ki a végtagizmokban. A pyramispálya sérülésével extrapyramidalis rostok is károsodnak. hyperkinetikus-hypotoniás tünetcsoport a. pallidum külső tagjának laesiója e. akaratlan mozgásforma a végtagok distalis részén. mimikai izmokban féregszerű mozgás → ízületek bizarr tartása oka: striatum. nucleus caudatus sejtek pusztulása c. teljes relaxációban kifejezett b. főleg distalisan nyelv. Az extrapyramidalis eredetű mozgászavarok felosztása.

fogaskeréktünet. egyetlen izomcsoportra lokalizálódó akaratlan mozgás jellegzetes formája: lágyszájpad-myoclonus oka: nucleus dentatus. melyhez a dopaminerg nigrostriatalis neuronok számának csökkenése társul. áll fel. Szövettan: a substantia nigra dopaminerg (DA-erg) neuronjai pusztulnak (ezek a striatummal tartják a kapcsolatot): az eredetileg fekete substantia nigra "elsápad" (a pigmentáltság csökken. oliva inferior által határolt háromszög laesiója g. a nigrostriatalis pálya degenerálódik. stroke. mely a nigro-striato-pallidaris rendszer károsodásához vagy működészavarához vezet. beszéde monoton. pl. Ilyen lehet például súlyos atherosclerosis. hyperkinesis kevert formái: tic pl. irányváltoztatás. a striatum dopamintartalma csökken. dorsalis n. nucleus ruber. tremor. hypokinetikus-hypertoniás tünetcsoport Mozgások szegénnyé válása. a synergiás mozgások eltűnnek. a mélyreflexek a spasticus tónusfokozódással ellentétben nem fokozottak. latero-. X. az indítás. A parkinsonismus tünettana progresszív neurodegeneratív betegség. a sejtek elveszítik melanintartalmukat és dopamintermelő-képességüket). szögletes sorminta helyett csak hullámvonalat rajzol). 2. Vezető tünetek: hypo-/akinesis. 50-70 éves korban és férfiakban gyakoribb. lassúak. Görnyedt testtartás. Def: 172 . a reaktív és automatikus mozgások is szegények. Hypokinesis: csökken a mozgásmennyiség. az indítás és a megállítás nehéz. ritmus nélküli. Rigor: minden irányú mozgatásnak sebességtől függetlenül egyformán ellenáll. nem ismert vírus vagy toxicus anyag). visszaesik. A járás apró léptű. Tünetek: a striatum DA-tartalmának 70%-os csökkenése után jelentkeznek. pyramisjelek nincsenek. Oka: a Parkinson-kór esetében ismeretlen (feltételezések: genetikai tényezők (5-10%ban familiáris). Parkinson-kór 224. Pusztulnak a raphemagvak (szerotoninerg neuronok). a locus coeruleus (noradrenerg neuronok). koponya trauma. a Parkinson-syndroma (parkinsonismus) tünetei megegyeznek az idiopathiás Parkinson-kór tüneteivel. ez a praemotoros és praefrontalis területek működészavarára utal. a mozgásminták ismétlése nehéz (háromszög. de ismert organikus oka van (méreg. Antero-.oka: putamen laesio myoclonus gyors. dysarthriás jellegű. légpárnatünet. rigor. a spontán és akaratlagos mozgások lassulnak. relatív ACh-túlsúly alakul ki. megállás nehéz. gyógyszer is lehet). CO-mérgezés. a nucl. négyszög rajzolása felváltva. dallama elvész. néha indokolatlanul felgyorsul. az alternáló mozgások lassulnak. csoszogó. később ágyában is nehezen fordul meg. A tervezett mozgás is lassul. Mimikája szegényes (maszkszerű arc). Huntington-chorea f. környezeti hatások. melanintartalmú sejtjei is. mert addig kompenzálni tudja a hiányt (nő a DA-érzékenység a postsynapticus receptorokon). ill. előrehaladott állapotban járáskor a karok könyökben hajlítottak és szinte mozdulatlanok. retropulsio: nincs korrekciós mozgás. A fenti területek sejtjeiben Lewytestek (eozinofil citoplazmazárványok) mutathatók ki (ezek más betegségekben is megjelennek). Előfordulás: 100-200 / 100000 lakos. lassú mozdulatok. Nehezen ül ill.

részben korlátozott aktivitás. Stádiumai: Hoehn-Yahr-stádiumok: I. hanem a biokémiai változások miatt alakul ki (a betegek felénél). pl. mely nem reaktív. ritkán generalizálódik. El kell különíteni a parkinsonismustól: anamnézis: gyógyszerek. a hőszabályozás zavara (valószínűleg a hypothalamus DA-erg rendszerének károsodása az oka). Parkinson-syndromára utal. nyugalomban erősödik. amikor a betegség a mindennapi tevékenységet gátolja. képalkotó vizsgálatok: vascularis eredet. nyelv érintett. a corticospinalis rendszer túlműködése áll (a thalamus VL-jén keresztül). általában 5-6 x 100 mg-ra. multisystemás degeneratio stb. obstipatio. 173 . kevert forma: a 3 fő tünet keveredik (hypokinesis. rigor. lassul a gondolkodás. SPECT: I-123-iodobensamid (D2-receptor ligandja). tömegközlekedési eszközön nem szívesen utazik. emiatt mozgólépcsőn. Kezdődő tartási instabilitás. rajzolás. a tünetek fluktuációját okozza. A szimmetrikus megjelenés Parkinson-kórra nem jellemző. így a levodopa periférián történő lebomlását dopaminná dopa-decarboxiláz gátlóval akadályozzuk meg → pl. pénzszámláló mozgása. beszéd és mimika károsodik. tremor). Lefolyása: általában féloldalon kezdődik a betegség. a fordulás nehéz. Féloldali. 15 év alatt akineticus állapothoz vezet. tremor differenciáldiagnózisa. Autonóm tünetek: gyakori a hypersalivatio és a nyelészavar. dyskinesiát. Társuló tünetek: előrehaladott állapotban károsodnak a tartási és beállítódási reflexek: Babinski szerint nem kompenzál (Babinski-asynergia). A parkinsonismus kezelése L-dopa  dopamin precursor (a dopamin nem jut át a vér-agy gáton. szimmetrikus tünetek. súlyosan korlátozott aktivitás. Fontos. akaratlagos mozgásra csökken vagy megszűnik. nehézkes a felidézés. 4-8 Hz frekvenciájú. Psychés tünetek: depressio. zavart az ismeretek használata (bradyphrenia). egy idő után hatástalan lesz.  alkalmazását akkor érdemes elkezdeni. A betegség kezelés mellett is kb.. mert könnyen elesik). ortostaticus hypotonia (collapsus). V.  ma a késői levodopa adást javasolják → a levodopa neurotxikus. és ott alakul át dopaminná)  a periférián dopaminná alakuló levodopa csak a mellékhatásokat fokozza. Segítség nélkül járásképtelen. megelőző encephalitis. III. enyhe tremor és rigor. később vizelettartási nehézség. PET: 6-fluorodopa. IV. és csökkenthetők a mellékhatások a periférián. 225. jellegzetes a kézujjak pilulasodró.  kezdő dózos: 3-4 x 50 mg (Madopar) Ezt néhány napon belül egyénre szabottan kell emelni. hogy mennyire képes önálló életvitelre. A Parkinson-kór klinikai formái: akineticus-rigid forma: először e két tünet dominál. a levodopa átjut.Tremor: antagonista tremor (agonista és antagonista izmok oszcilláló mozgása). Teljesen kifejlődött kórkép. elsősorban a végtagok. a tremor hátterében a nigrostriatalis rendszer gátolatlansága. ajak. tremor-domináns forma: ez jobb indulatú a többinél. II. Az írás. Diagnózis: tünetek + neurológiai vizsgálat. fénylő arc). később pedig a tartási instabilitás. és évekkel megelőzheti a mozgászavart. fokozottott a faggyúmirigyek működése (kenőcsös. a rigiditást el kell különíteni a spasticitastól. és később is aszimmetrikus a tünetek eloszlása. Kétoldali és/vagy axialis tünetek. később subcorticalis vagy corticalis (vagy frontalis típusú) dementia is kialakulhat. carbidopa – ezzel növelhető a levodopa hatása a KIR-ben.

thalamus ingerlés → tremort csökkenti  pallidotomia → ellenoldali dyskinesiát csökkenti  foetalis substantia nigra sejtek beültetése Parkinsonos krízis  korábbi gyógykezelés megszakítása. apomorphin  ha ez hányást provokál: domperidon 226.v. kontraindikált gyógyszerek adása után alakul ki.  rigor. vagy Fludrocortison és/vagy Indomethacin adása) Dopamin agonisták → dopamin receptorok stimulálása  bromocriptin. exsiccosis. metilamfetamin – gátolják a dopamin inaktiváló visszavételét)  selegiline COMT gátlók→ dopamin metabolizmusért felelős NMDA-antagonisták  amantadin Neuroprotetktív terápia  E. mozdulatlanság. mellékhatásai: o hányinger. carmiphenium.c. decubitus alakulhat ki. láz. a folyadék. infúzió 500 ml/3 óra sebességgel o ha infúzió nem adható a volumenterhelés miatt:  1-4 adag s. tolperison MAO-B gátlók → dopamin katabolizmusáért felelős (metabolitjai – amfetamin. folyadékpótlás o lázcsökkentés o PK-Merz – 1-6 x 500 ml/nap i. A torticollis spasticus     4-5.és vállizmok tónusosan megfeszülnek kényszermozgások o kezdetben időszakosak 174 . akut felszívódási zavar (gyulladás. gumiharisnya viselése. hányás (a gyógyszert étkezés után kell bevenni) o orthostaticus hypotensio (fokozott sóbevitel.  therápia: o infúzió. hasmenés). pneumonia. műtét.és táplálékbevitel megnehezített. ropinirol. C-vitamin Sebészi beavatkozások  nucleus subthalamicus roncsolása  thalamotomia és chr. magas láz  táplálkozási nehézség miatt aspiráció-veszély. trihexyphenidil. évtizedben kezdődik férfi > nő nyak. apomorfin Antikolinergiás szerek → tremort csökkentik  benzotropin. narkózis. cabergolin.

  o csak bizonyos fejtartásnál jelennek meg 5 év alatt a tünet állandósul. ingerlékenység  akaratlan mozgások o először alkalmi rángatózások. alvásban jelentősen csökken betegek 10-30%-a javul 1 éven belül.  Botox! 227. A chorea minor és a chorea gravidarium Chorea minor    iskoláskorú lányok: 6-13 éves. a fej torziós kényszerhelyzetben rögzül. de 40 éves korig is előfordulhat a betegség kapcsolat a febris rheumaticaval betegek 2/3-ának korábban volt: o polyarthritis rheumatica o angina rheumatica o endocardits rheumatica Ezek után a chorea hetekkel később kezdődik. hajlam!  Tünetek  fokozatosan alakulnak ki néhány nap → 1-2 hét alatt  először jellegtelenek: fáradékonyság. visszaesések gyakoriak Formái: torticollis: fej fordításával jellemezhező laterocollis: fej oldalra hajlítása retrocollis: fej hátrafeszítése Társulhat:  essentialis tremor  írásgörcs  segmentalis dystonia  az izomspasmus kiterjedhet a vállra és a felső végtagra is Szövődményei:  nyaki gerinc degeneratív osteoarthritise  m. sternocleidomastoideus hypertrophiája Therápia:  ha nem progreszív vagy spontán gyógyul → C1-C4 szelvény motoros és érző gyökének illetve a nervus accesorius nyaki részének átmetszése (ez a rhizotomia)  stereotacticus beavatkozás  magatartáskezelés: EMG tevékenység akusztikus és vizuális megjelenítése a beteg számára a kiváltó jel ezen tevékenységének akaratlagos befolyásolására. érzelmi labiltás. majd néhány hét alatt jellegzetesek lesznek o ritkán féloldaliak  láz csak kezdetben  liquor normális 175 .

50%-ban thymus hyperplasia 176 . bulbaris izmok – nyelés. A terhesség megszakítását is indokolttá teszi!!! 228. hét között gyermekkorban az anyának chorea minora volt egyéb jellemzőkben ugyanolyan. gyenge  akaratlan mozgások szerények vagy hiányoznak Prognózis: jó Tünetek lassan enyhülnek. beszéd. mely az OAC szedésének abbahagyása után spontán megszűnik.  Sokszor perzisztáló thymusszal jár. fejtartás)  gyakori az ocularis kezdet → fluktuáló ptosis.  Antitestek lefedik a receptorokat → elégtelen kémiai ingerület-átvitel. ha:  az izomzat laza. proximális végtagizmok. Tünetek:  fluktuáció jellemző: o fenntartott izomkontrakció → izom gyengül → parézis o pihenés után ismét normális az izomerő  este a tünetek kifejezettebbek  lehet generalizált → minden izmot érint (külső szemmozgató izmok. néhány hét alatt eltűnnek. mint a chorea minor Chorea alakulhat ki még OAC szedése közben is.  Egyéb autoimmun betegségek is társulahtnak. néha psychés tünetek előtérben → psychosissá alakulhat chorea mollis a neve. kettős látás  15%-ban thymoma. Az esetek 1/3-ában maradványtünetek:  kapkodás  ijedősség  tic Therápia  szalicilátok: elsősorban ez  antihisztamnok  steroid  piridolin  több éves penicillin profilaxis Chorea gravidarium    első terhességben a 12-20. A myasthenia gravis pathomechanizmusa és tünettana Pathomechanizmus  A posztszinaptikus membránon lévő acetil-kolin receptorok ellen irányuló humoralis immunválasz (autoimmunválasz).

sóhajtás képtelenség.fertőzések -Cyclosporin-mh:nephrotoxicitás V. Congenitális formában nem javasolt.v.májkárosodás. Thymectomia: Generalizált myastheniában javasolt. kolinészteráz gátlók hatástalansága esetén.100mg-os dózisban IV. ENG perifériás ideg 3 Hz-es repetitiv ingerlése → a válasz amplitúdója fokozatos csökkenést mutat. 3.tétel: Myasthenia gravis pseudoparalytica kezelése. acetil-kolin receptor ellenes antitest kimutatása 4. köhögés. Plazmapheresis: Indikációk: akut állapotok. Normálisan a válasz amplitúdója változatlan marad. kolinészteráz-bénító adása → a tünetek egy csapásra átmenetileg megszűnnek. V. III.Diagnózis: 1. Myasthenias crisis: A myasthenia gravis acut exacerbatioja. a myastheniás crisisek Terápia: I. Immunsuppressio: -Azathioprin(Imuran)-mh:hemat. spontán légzés nem kielégitő) 177 . mert a gyógyszer megemeli a szinapszisban lévő acetil-kolin mennyiségét. Kolinészteráz gátlók: -Pyridostigmin(Mestinon):minden tipusban adható -Neostigmin(Stigmosan):gyorsabb hatásmechanizmus II. tesilon-próba i. max.szövődmények.fulmináns lezajlás. és ezzel kompenzálja a postsynapticus zavart. Immunglobulinok: (HIVIG) Plasmapheresishez hasonló indikációk. single fiber EMG 229. Kortikoszteroidok: -Prednisolon: másnaponta fokozatosan emelkedő.neuropathiák. 2.(nyelészavar. légzési nehezitettség. melyet légzészavar és bulbaris dysfunctio kisér. pubertás után. ahogy az izomerő is csökken fenntartott izomkontrakció során.

5-1 mg( muszkarinszerű mh-k enyhitésére:pl. a dózis fokozatosan emelhető a szükséges szintre.Terápia: .erythromycin lincomycin Pszichopharmakonok: BZD (Seduxen) Barbiturátok Triciklikus antidepresszánsok Lithium Antiepileptikumok: phenytoin Cardialis szerek: .nagy dózisú p.aminoglykozidok . prednisolon ill. bronchospasmus) 230. .o.gépi lélegeztetés .Atropin:0.acetil-kolin észteráz azonnali elhagyása .v.légzés stabilizálása .tétel: Mely gyógyszerek nem adhatók myasthenias betegnek? Antibiotikumok: .methotrexát Thymectomia minél hamarabb!!! Cholinergias crisis: Kolinészteráz gátlók túladagolása miatt.hasi görcsök.ha a kolinergiás krizis lehetősége nem zárható ki.Ig . : . izomrelaxáns) Ach-R-n: légzészavar Gyakoriak a fasciculatiok.izomrángás. i.légutak szabaddá tétele .dysopyramid(Palpitin) .antikolinészteráz gyógyszerek:ezt a gépi lélegeztetés alatt fel kell függeszteni.cyclosporin A.fokozott bronchialis secretio.nyálfolyás.kinidin .procainamid . Majd néhány nap múlva ismét adható.lidocain 178 . Th.diffúz Izzadás.nifedipin .Ach nő-depolarizációs blokk(depol. glükokortikoidok -refrakteritás esetén:iv.hasmenés.azathioprin.tetracyclinek .B-blokkolók:propranolol .melyet plasmapheresis követ -immunsuppressiv szerek:cyclophosphamid.endotrachealis intubatio.ampicillin .

231. gyengeség. 3. vörös kiütések.gyakori a gyomorfekély . majd fokozatos csökkentés Kis dózisú fenntartó szteroid terápia is jó hatású. 3-4 hétig. flexor digitorum profundus szelektiv gyengesége Virusos.v. izompusztulás polymyositis. ischemia. quadriceps femoris gyengesége miatt a térdek rogynak.ízületi fájdalom. systemas auotimmun betegségekhez társul Zárványtest-myositis: m. 4. 5.és gégeizmok gyengesége miatt dysphagia . zárványtestes: T-sejt közvetítette cytotoxicus reakció Terápia: Prednisolon:80-100 mg/nap.tétel: A myositisek felosztása Gyulladásos izombetegségek (myositisek) felosztása: 1. fogyás .a m.rendszerint proximalis végtagizmok.a garat. Ig A zárványsejtes forma alig reagál kezelésre!!! 179 . általában szimmetrikus megbetegedése . 6. Immunsuppressiv szerek I. 2.subcutan calcificatio Polymyositis: nincs bőrjelenség.erythemák.szívritmuszavarok Diagnosis: -CK emelkedett -EMG: myopathiás jelek -izombiopsia: gyulladásos sejtreakció Pathogenesis: dermatomyositis: vázizmok kapillárisaiban komplement rakódik le.RA. beteg elesik . bakteriális. következményes kapilláris necrosis.láz. ízületi contracturak . Dermatomyositis: felső szemhéj kékes és ödémás.CTD) Paraneoplasias Tünetek: . parazitás Kollagén betegségekkel szövődött formák (SLE.

: A: Idiopathias autoimmun PM. motoneuronokat érintő betegségek -endokrin -paraneoplasias -toxikus -postirradiatios -infekciós (polyomyelitis. RA. c.tétel: A motoneuron betegségek felosztása. DM. 3. d. e. 180 . IBM (inclusios testes myositis) B: Symptomaticus (betegségekhez társuló) daganatokhoz társuló AI-betegségekhez társuló: SLE. b. c. b.Felosztás II.tétel Atípusos motoneuron betegségek immunmediált motoros neuropathiák (multifokális motoros neuropathia vezetési blokkal) 2. d. MCTD. Neurodegenerativ betegségek motoneuron károsodással a. spinocerebellaris ataxiák (Friedreich -betegség) Parkinson-syndroma-ALS-dementia komplex (Guam) Creutzfeldt-Jakob-betegség Frontotemporalis dementia-ALS Familiáris spasticus paraplegia Egyéb. benignus fokális amyotrophia progresszív muscularis atrophia primer lateralsclerosis progresszív bulbaris paresis I. Motoros gyökök betegségei III. retrovirus betegségek) -myelopathiák és syringomyelia/bulbia -postpolyo-syndroma IV. a. II. tünettana Amyotrophiás lateralsclerosis (66%) -lásd:206. nem immunmediált alsó motoneuron betegségek 1. Sjögren HIV 232.

233.tétel: Az izomdystrophiák felosztása Modern osztályozás: I. Génhiba vagy fehérjedefektus ismert: 1. dysrophinopathiák -Duchenne -Becker 2. sacroglycanopathiák 3. dystrophia myotonica (fokozott kontrakció, késleltetett relaxatio) II. A molekuláris genetikai defektus nem teljesen tisztázott 1.FSH: facio-scapulo-humeralis 2. végtagövi 3. distalis 4. proximalis Régebbi felosztás: I. X-hez kötött recesszív: -Duchenne -Becker -Emery-Dreifuss Autoszomális recesszív: Váll– és medenceövi (limb girdle) Autoszomális domináns: -Facio-scapulo-humeralis forma (Landouzy-Dejerine) -Scapulo-peronealis syndromák -Distalis izomdystrophiák: myopathia distalis hereditaria tarda (Welander)-AD, Juvenilis distalis myopathia -Myositis ossificans -Ocularis – és oculo-pharyngealis myopathiák -Dystrophia myotonica (Steinert-Curshmann) 234.tétel: Az izomdystrophiák és genetikai vonatkozásaik Izomdystrophiák: Az izomrost membránjában lévő egyes alkotóelemek teljes vagy részleges hiánya. Jellemzői:-gyermekkori kezdet, öröklődő, progresszív -nem gyógyítható -izomrostok diffúz necrosisa és regenerációja -az egyes formák nem különíthetők el egymástól patológiai vizsgálattal, bele értve az elektromikroszkópos és immunhisztokémiai vizsgálatokat is

II.

III.

181

Csoportosítás: lásd.233.tétel Terápia:-E-vitamin -uridin trifoszfát (UP3) -szteroid (Medrol):0.75 mg/ttkg, Duchenne-nél átmeneti javulás -fizikoterápia (torna, úszás) -génterápia? Duchenne-féle izomdystrophia (Xp21.2-stop kodon képződik –nincs dystrophin)

I.

Kezdetben, kis csoportokban nekrotizáló és regenerálódó rostok, melyek főleg II.C típusúak. Később: -hypertrophias és atrophias rostok együttes előfordulása -endomysialis fibrosis -hyalin rostok megjelenése -II.b típusú rostok hiánya             A centrális magok felszaporodhatnak és a rostok felrostozódhatnak. Dystrophin hiánya. X-hez kötött öröklődés. Első tünetek 6 éves kor előtt: Csípő- és medenceizmok gyengesége, fokozott sorvadása, így a járás bizonytalan, kacsázó, lépcsőjárás, székből felállás nehéz. A lábszár izmai a szokásosnál vastagabbak. ok: pseudohypertrophia (kötő- és zsírszövet felszaporodás.) A gyengeség a törzs- és vázizmokra terjed- görbe testtartás Achilles-ín zsugorodik- lábujjhegyen járás Csípő, térd, könyök inai is zsugorodnak A gerinc fokozódó görbülete összenyomja a belső szerveket és zavarja a működésüket Gyakori a tachycardia, nem ritkán a hirtelen szívhalál. (szívizomzat fibrosisa, cardiomegalia) Halál oka: légúti fertőzés vagy rekeszizom érintettsége miatti légzési elégtelenség Nagy részük szellemileg visszamaradott. Becker-féle izomdystrophia (Xp21.2- nincs stop kodon- van dystrophin, de csökkent molsúlyú)    Jobb indulatú, mint a Duchenne, későbbi kezdet, lassabb progresszió, értelmi funkciók kevésbé vagy nem érintettek, hosszabb várható élettartam. Kevesebb a nekrotizáló és regenerálódó rost. II.b rostok sem hiányoznak. Emery –Dreifuss betegség (Xr- Xq28- emerin, AD- 1q11-23- laminin)    I. típusú rostok atrophiája Rosttípus csoportosulás. Nem specifikus dystrophiás eltérések .

II.

III.

182

IV.    V.    VI.    VII.  

Limb-girdl dystrophia (Ar) Morfológiailag Duchenne-hez hasonló. Sarcoplasmás reticulum örvényképződése. Végtagövi. Facio-scapulo-humeralis dystrophia (Landouzy-Dejerine)-AD- 4q35 Nem specifikus dystrophiás jelek. Gyulladásos infiltrációk. Mitokondriumok kóros elváltozásai. Oculo-pharyngealis izomdystrophia (AD-14q 11.2-13- proteinek) Sejtmagokban vastag filamentumok. Mitokondrium kóros elváltozásai. Ujjlenyomat testek. Congenitális izomdystrophia (Ar-9q31-33) Sok zsírsejt. Rostok egyneműnek tűnnek, I-es típusú rostokra hasonlítanak.

235.tétel: Immunsuppressiv kezelés alkalmazása a neurológiában Az immunsuppressiv kezelés általában 2- vagy 3-féle gyógyszer szedését jelenti, melyek mindegyike más-más támadásponton hatva gátolja az immunválaszt. Fő immunsuppressiv szerek: I.Azathioprin (Imuran):2-2.5mg/ttkg/nap p.o. (átlagosan:3-szor 50mg) -általános mellékhatások: vérképzési zavarok, májkárosodás, kezdetben gyakori, később ritkábban (havonta) vérkép-, májfunkció-kontroll -neurológiai jellegű mellékhatásokat eddig nem figyeltek meg -Ellenjavallat: terhesség, vérképzési zavar, máj- és veseelégtelenség, akut fertőzés -kölcsönhatások: allopurinollal (Milurit, Huma-Purol) együtt csontvelő depresszió, haemolysis és pancreatitis alakulhat ki.

II.Cyclosporin A (Sandimmun):5mg/ttkg/nap 2 adagban -általános mellékhatások: vese- és májműködés zavar, étvágytalanság, hajhullás, kiütés, gingivahyperplasia, oedema, vérnyomás ingadozás

183

5%-os humán albuminnal szuszpendáljuk és visszaadjuk.és keringési elégtelenség -alvadási zavarok -allergia A plasmapheresis tüneti immunsuppressiv kezelést.Cyclophosphamid (Cytoxan. Javallatai:-myasthenias krízis. nem teszi feleslegessé az A plasmacsere célja az IgG osztályba tartozó acetilkolin-receptorellenes antitestek eltávolítása a keringésből. fenyegető krízis -súlyos bulbaris tünetek. verapamil.5 mg/ttkg/nap per os -mellékhatások: émelygés. microglobulinémiában kialakuló polyneuropathiaban is )) Ellenjavallatai:-sziv. A cyclosporin (Sandimmun) vérszintjét megnöveli: erythromycin. Venimmune):20-30 g/nap V. vérképzőszervi zavarok. de SM. III. Endoxan):2. tremor. doxycyclinnel való együttadása vesekárosodást okozhat. ezért a plasmapheresist immunsuppressioval kell kombinálni.-központi idegrendszeri mellékhatások: epilepsziás görcsök. 2 liter plazma/ kezelés Frekvencia: 184 . progrediáló tünetek -kolinészteráz gátlók hatástalansága -thymectomia előtt (bár egyesek veszélyesnek tartják a fokozott fertőzésveszély miatt) (Főleg: MG.tétel: Plasmapheresis különböző ideggyógyászati betegségekben Plasmapheresis: a vénás vért cellulózacetát-filteren keresztülvezetjük és a korpuszkuláris elemeket leválasztjuk. ezért csak 2. hajkihullás.7-S immunglobulin (Sandoglobin. A phenytoin. GB-syndroma. daganatképződés veszélye Mivel csontvelőre gyakorolt hatása kifejezett. per os fogamzásgátlók. Intraglobin.myositisek 236. hatása átmeneti. májkárosodás. Ha ez nem lehetséges. Plasmacsere sémája: (Besinger és Knorr-Held javaslata) 8 kezelés. úgy 7S-immunglobulin adandó a plasmacserék után. Mivel a plasmacsere a perifériás IgG koncentráció csökkenése révén fokozott acetilkolin-receptorellenes antitestszintézishez vezet. rifampicin az INH szintet csökkentheti. Szteroidok (Prednisolon):80-120 mg minden plazma-kezelés után IV. MM. kezelés. a végtagokon és a lábakon paraesthesiák -ellenjavallat: lásd fent -kölcsönha tások: aminoglykozidokkal.SM. lehetőségként válasszuk! ALKALMAZÁS:GB-syndroma. vagy 3.myasthenias crisis és cholinerg crisis.

Kísérő tünet az orrfolyás. kezelés minden második napon -7.nagyobb dózisnál: májkárosodás. 2.-ok: Az aspirin szedők 0.a betegek 10%-ban megnyújtja a vérzési időt > GIT-ben okkult vérzés > vashiányos anaemia . . Aspirin Ált.vérképzőszervi mellékhatások (ritkán aplasticus crisis???) 1x75mg/nap 238. vérzés. kávéval. bőrreakciók.cukorbetegnél vércukorszint csökken . Ellenszer: Tavegyl (1. kezelés után Általában a 3..epigastriális fájdalom . Antihisztamin) .allergia Hisztamin antagonisták és antacidok csökkentik a mellékhatásokat. allergia fvs számot ellenőrizni thc számot ellenőrizni 185 . csere után -8.ritkán vérzés Ticlopidine . 5. 3. . barbiturátokkal vagy nyugtatókkal való kombinálása fokozza a függőség veszélyét és tartós gyógyszer indukálta fejfájáshoz vezethet.gastritis . A legfontosabb fájdalomcsillapítók és mellékhatásaik. hányás. az asthmások 20%-ban asthmás roham fejlődhet ki a bronchospasmus fokozódása miatt.GIT vérzés . .2%-ban.fülzúgás . gyomorpanaszok. A cerebrovasculáris prevencióban használt gyógyszerek mellékhatásai Aspirin . kezelés naponta -4.thrombocytopenia 2x250mg/nap Clopidrogel . gen.peptikus fekély GIT + allergia + fülzúgás . kezelés után javulás várható. . 237.hasmenés .allergiás bőrreakciók . kezelés 4 nappal a 6. 6. Az egyszerű fájdalomcsillapítók egymással.neutropenia .fejfájás .-1.mh. kezelés 8 nappal a 7. . 4.

bradykinesis .asthma . hypoglycaemia.fülzúgás .dysphagia .nagyon ritkán fejfájás Ellenjavallatok: .-ok: .-ok: .bőrreakciók .mh. Akut dystonia .fejfájás Ellenjavallatok: .izomgörcsök .máj.hallászavar . .a gyermekkori vérzéses infekciókban lehetőleg kerüljük az adását a Reye-sy veszélye miatt (>hányás.-ok: . tudatzavar) Kölcsönhatások: Az alkohol a ??? hatását potencírozza.bronchospasmus Neurológiai mh.GIT fekély .és veseelégtelenség . 40-4000mg/nap (indikációtól függően) Paracetamol Ált. hepatitis. napi dózis: 4g 239.végtagok tónusos spasmusa .görcsrohamok .vérzési hajlam .asthma .Neurológiai mh.merev arc (Parkinsonos triász) 186 .májbetegségek Kölcsönhatások: INF-nal. vinblastinnal kombinálva májkárosító lehet Egyszeri dózis: 325-1000mg (gyermeknek egyszeri dózis 40-480mg) Max.szédülés Túldozírozás: .májkárosodások (dózisfüggő) . A neuroleptikumok leggyakoribb neurológiai mellékhatásai.anticoagulans kezelés .oculogyriás krízis .torticollis Parkinson-sy.

és nyakizmokban: 187 .testsúlyvesztés . ritkábban depresszió. Az antiparkinson-szerek mellékhatásai.orthostatikus vérnyomáscsökkenés (ritka 15%) . A steroid-kezelés leggyakoribb neurológiai mellékhatásai.váll.hányás . alvászavar. 241. fejfájással.ionháztartás zavara Neurológiai mh. tájékozatlansággal.- rigiditás „nyugtalan lábak” (Restless leg) Akathisia .hyperpyrexia .facio-bucco-lingualis hyperkinesisek (rágó. Tartós szedés után izomparesisek és atrophia (főleg a váll. Alkalmanként paranoid psychosisok.choreoathetoid hyperkinesisek .: .mh.veseelégtelenség .hónapokkal a kezelés megkezdése után lép fel 50 év feletti betegekben .-ok: .tachycardia . meglassultsággal.glükóztolerancia megváltozik . Gyerekeknél papillaoedema és agynyomás fokozódás.és a medenceövben) A korábban kialakult tremort a steroid fokozhatja.bradykinesis . az elektrolitháztartás zavarával és lázzal járhat.tudatzavar . csámcsogó.gondolkodás megváltozása .szérumban izomenzimek nőnek .émelygés . Hangulatzavar.rigiditás . mánia. Dopa+Benserazid /Madopar/ Ált. a görcsküszöb csökkenése miatt.kellemetlen mozgáskésztetés. szédülés.depresszió .vegetatív zavarok . Tartós szedés után organikus psychosyndroma is kialakulhat. de még gyakrabban nyugtalanság. nyelvöltő mozgások) 240.szívelégtelenség Tardív dyskinesia . türelmetlenség Neuroleptikus malignus szindróma (NMS) Akut DA-R blokk: .zavartság . alkalmi rosszullétekkel. fejfájás.akaratlan mozgások . A steroid hirtelen megvonása izomfájdalmakkal.esetenként hallucinációk .

pszichotikus tünetek .-ok: .időnként myoclonusok Bromocriptin /Bromocriptin.nyugtalanság .étvágytalanság .szédülés .mh.hyperkinesisek .émelygés . Parlodel/ Mh.szájszárazság .ritkán delírium ..ritkán dyskinesis (dozírozást meg kell változtatni.-ok: .epilepsziás görcs 188 .gyomor.bélműködés zavarai .hasmenés v. Viregit-K/ (NMDA antagonisták) Ált.fejfájás . + izomgörcsök + ritmusképzési zavarok + cardialis panaszok + orrdugulás Selegilin /Jumex/ (MAO-B gátló) Ált.szédülés .GIT-panaszok .choreiform.hangulatváltozás .dyspnoe . székrekedés . Amantadin /PK-Merz.oedema Neurológiai mh.alvászavar . esetleg closapint kell adni) Sajtreakciót a MAO-A gátlók okoznak leggyakrabban.bőrjelenségek Neurológiai mh.mh.-ok: .psychosis .fejfájás .-ok: .-ok: hasonlóak az L-Dopáéhoz + Raynaud-sy.Vérnyomásingadozás . athetoid mozgások .

A leggyakrabban alkalmazott antiepileptikumok mellékhatásai. diplopia. hányás. tremor Phenytoin Ataxia. a neuronális vezetési sebesség csökkenése lehetséges. homályos látás. Az izomrelaxansok leggyakoribb neurológiai mellékhatásai. figyelemzavar Valproát Hányinger. Baclofen /Baclofen/ (GABA agonista) fáradtság depresszió izomhypotonia szédülés zavartság (ritka) epilepsziás rosszullétek (ritka) centrális támadáspontú Tizanidin /Sirdalud/ (Alfa 2 noradrenerg agonista. Ethosuximid Hányinger. hányinger. thrombocytopenia Phenytoin Hirsutismus. hányás. aluszékonyság Akut hatásként motoros és koordinációs zavarok jelentkezhetnek. hányás. koncentráció. krónikus alkalmazáskor enyhe és reverzibilis módon negatív pszichotrop hatást fejt ki (memória-. hányás.242. poliszinaptikus reflexgátló) fáradékonyság alvászavar ataxia tudatzavar fejfájás hallucinációk centrális támadáspontú 243. Dózis függő mellékhatások Carbamazepin Ataxia. aluszékonyság. hányinger. és motoros működés csökkenés) Polyneuropathia. májműködés zavara Valproát Súlynövekedés. hajhullás. májműködés zavara. fejfájás Dózistól független mellékhatások Carbamazepin Súlynövekedés. diplopia. gingiva hyperplasia Ethosuximid Viselkedési zavarok Minden gyógyszerre kialakulhat allergiás hatás!!! 189 . homályos látás.

nyugtatók.Teratogén hatás: Valproát > velőcső záródási rendellenesség Carbamazepin > nyúlajak. Bromocriptin /Parlodel/ Carbamazepin /Tegretol. oldal 244. Neurotop/ Diazepam /Seduxen/ Domperidon /Motilium/ Doxorubicin /Adriblastin/ Flunarizin /Sibellium/ L-Dopa /Madopar/ Metoclopramid /Paspertin/ Papaverin /Papaverin/ Pethidin /Dolargan/ Valproinsav /Convulex/ Phenytoin /Diphedan/ Ritkán: Gyakran: Chlorprothixen /Truxal/ Levomepromazin /Tisercin/ Thioridazin /Melleril/ 190 . farkastorok Teratogén hatása minden antiepileptikumnak van. Az epilepsziás görcsküszöböt csökkentő leggyakoribb gyógyszerek. Terhesség alatti szedése 3x-osra növeli a fejlődési zavarok gyakorisága. Extrapyramidalis és motoros jelenségeket mellékhatásként leggyakrabban előidéző gyógyszerek.görcsoldók adása toxikus dózisban .inzulin adásakor 245. Stazepine. Beteg családot fel kell világosítani. altatók hirtelen elhagyása . amelyek gyakran okoznak epilepsziás görcsöt: Amantadin /PK-Merz/ Baclofen /Baclofen/ Cyclosporin-A /Sandinium/ Disopyramid /Palpitin/ Indometacin /indometacin/ Izoniazid /INH/ Lithium /Lithium carb. Gyógyszerek.görcsoldók./ Metronidazol /Klion/ Pethidin /Dolargan/ Theophyllin /Enprofyllin/ Triciklikus antidepresszánsok TCAD Görcsküszöb csökken: . de nem indokolt terhességben az abbahagyása! Szirmai 443.

.M A.D A.Nitrofurantoin /Nitrofurantoin/ .D.M.- Chlorpromazin /Hibernal/ Flupentixol /Fluanxol/ Trifluoperazin /Terfluzine/ Fluphenazin /Moditen depot/ Haloperidol /Haloperidol/ Trifluperidol /Trisedyl/ Fluspirilen Pimozid 246.S.Ethambutol /Sural/ .V A.V A = axonális D = demyelinisatio K = kevert D = distális P = proximális V = túlnyomóan vegetatív S = sensoros M = motoros 191 .D.Cisplatin /Cisplatin Ebewe/ .D D.Izoniazid /INH/ .P S. Esperal/ . Polyneuropathiát mellékhatásként leggyakrabban előidéző gyógyszerek.M.P A.M.M.Vincristin /Vincristin/ A.S A.Chloroquin /Delagil/ .S.S.D.P.Phenytoin /Diphedan/ .Disulfiram /Antaethy.S.