1. A neuron.

Az idegsejt fény- és elektronmikroszkópos szerkezete A neuron: az idegrendszer legkisebb alkotórésze, mely nyúlványaival valamint végződéseivel fejlődési, anatómiai, működési és funkcionális egysége

A neuronok alkotóelemei: 1. sejttest a. sejthártya  foszfolipidek  poláros  apoláros  fehérjék  koleszterol b. cytoplasma  ER/dER (fénymikroszkóppal ún. tigroid rögök)  Golgi-apparátus (neurosecretio)  neurofibrillumok  mitokondriumok (oxidatív anagcsere)  lizoszómák  sejtmag, nucleolus 2. nyúlványok a. dendritek: citoplazmanyúlványok, melyek distalis részében neurotubulusok, mitokondriumok, vacuolák; egy részükben jellegzetes kiboltosulások, ún. tüskék találhatóak b. axon (neurit/idegnyúlvány)  részei  axondomb (citoplazmához tartozik, innen indul ki maga az axon)  iniciális szakasz (vékonyabb szakasz, a sejtmembrán vastagabb; itt keletkeznek az ingerültei hullámok)

1

 fő lefutási szakasz  telodendron (végfácska; az ingerület továbbítására szolgál) myelinhüvely  szaltatórikus ingerületvezetés  nagyobb terjedési sebesség  CNS: oligodendroglia (1gliasejt több axon köré ad nyúlványokat)  perifériás idegek: Schwann-sejtek sejttestjükkel képzik; 1 sejt 1 axon körül

A neuronok csoportosítása a vezetési sebesség alapján 1. A-rost ((itt a leghosszabbak az internodiumok (=Ranvier-féle befűződések)  legnagyobb vezetési sebesség)  α (120 cm/sec)  β (60 cm/sec)  γ (30 cm/sec)  δ (15cm/sec) 2. B-rost (6cm/sec; praeganglionaris vegetatív rostok) 3. C-rost (2cm/sec; postganglionáris vegetatív rostok) 4. velőshüvely nélküli rostok (vegetatív IR) A neuronok csoportosítása polaritás szerint  unipoláris pl.: retina amacrin sejtjei  bipoláris pl.: retina bipolásris sejtjei  multipoláris pl.: spinális motoneuron  pszeudounipoláris pl.: ganglion spinale sejtjei A synapsisok típusai a kapcsolat alapján 1. axo-axonális 2. axo-dendritikus 3. axo-somaticus A synapsisok típusai működés alapján 1. serkentő 2. gátló 2. A központi idegrendszer támasztószövete és kóros elváltozásai I. Az idegrendszer támasztószövetét a gliasejtek képezik, melyek a neuronok működéséhez szükséges mikrokörnyezetet biztosítják:  Egyes típusai myelinhüvelyt képeznek az axonok körül: - Oligodendrocyta a központi idegrendszerben - Schwann-sejt a perifériás idegrendszerben  Egyes gliasejtek a sejttörmelék lebontásában játszanak szerepet.  Segítik a jelátvitelt a neuronok között (neurotranszmitter lebontás).  Az idegrendszer fejl+dése folyamán a radiális glia segíti a neuronok vándorlását  és az axonok növekedési irányát.  Periférián segítik a preszinaptikus membrán kialalkulását (neuromuscularis junctio).  Az astrocyták részt vesznek a vér-agy gát kialakulásában.

2

Növekedési faktorokat szabadítanak fel.

Felosztás: 1. Mikroglia (mesoderma): Hortega-féle mesoglia – fagocitózis, immunfunkciók 2. Makroglia (ektoderma):  Oligodendrocyta – myelinhüvely a központi idegrendszerben  Schwann-sejt – myelinhüvely a periférián (idegrost)  Astrocyta – nyúlványaik a neuronok környezetében gliatalpakban végződnek ill. részt vesznek a vér-agy gát képzésében A vér-agy gát (agyi kapillárisok szelektív transzportkapacitása) rétegei: 1) az agykapillárisok endothélsejtjei (közöttük thight junctionök) 2) az endothélsejtek lamina basalisa 3) membrane limitans gliae perivascularis (az astrocyták nyúlványai) Szatellita-sejt – A ganglionokban a pszeudounipoláris neuronok körül

A támasztószövet kóros elváltozásai Az astrocyták elváltozásai: 1. lágyult gócokban:  heveny puffadás  nyúlványok szemcséd töredezése (klasmatodendrosis)  amoeboid elváltozás (teljes elhalásba, elfolyósodásba mehet át) 2. ha az idegszövet elpusztul, megmaradt gliasejtek megnagyobbodnak (gliahypertrophia), számuk megnövekszik (gliahyperplasia)  a gliarostok termelődése fokozódik  heg az idegszövet pótlására Az oligodendroglia rendszer elváltozásai 1. duzzanat 2. demyelinisatios folyamatok 3. A gócos, a rendszer és a rendszeres betegségek Neuronrendszer: az azonos eredésű, lefutású és működésű neuronok általt alkotott egységek. A CNS-ben ezek az egységek szorosan egymás mellett helyezkednek el.     Rendszerbetegség: a kórfolyamat egyetlen neuronrendszert érint (akkor van rá lehetőség, ha a károsodott neuronrendszer a CNS nagy területét foglalja el – aránylag ritkán fordul elő). Gócos megbetegedés (leggyakoribb): a kórfolyamat egyidejűleg több neuronrendszert érint  a topográfiai viszonyok ill. a működés ismeretében a vizsgálat alapján a betegség lokalizációjára következtethetünk. Rendszeres (szisztémás betegségek): Ismeretesek olyan kórfolyamatok, amelyek “válogatnak” a rendszerek között pl.: a mozgató rendszert támadják meg. A folyamat szimmetriás. Kombinált rendszeres betegségek: a folyamat nem egy, hanem több, egymáshoz kapcsolódó rendszert betegít meg.

3

A cisternák és a sinusok. liquor található II. agykamra  cisterna pontis: pons két oldalán. beterjed a barázdák mélyébe is. Az agy és a gerincvelő burkai.. I. magna cerebri körül a splenium corporis callosi és a tectum mesencephali közötti szögletben  cisterna ambiens: az előző két cisternát összekötő. közöttük virtuális rés található  pia mater (lágy agyburok): az agy felszínét borítja. ide nyílik a IV. benne fut a n. a mesencephalon két oldalán található. trochlearis  cisterna chiasmatis  cisterna fossae lateralis cerebri 4 . Az utóbbi kettő között találjuk a liquor cerebrospinalist.  A foramen magnumnál a dura mater 2 lemezre válik szét:  külső lemez: összenő a gerinccsatornát képező csigolyák perosteumával  belső lemez: 1mm-el a gerincvelő felett zsákszerűen veszi körül azt  A két lemez között található az epidurális tér. agykamra két ventralis nyílása ide vezet  cisterna interpeduncularis: a mesencephalon ventralis oldalán a fossa interpeduncularis ürege  cisterna venae magnae cerebri: a v. Az agyburkok: 3 rétegben veszik körül a központi idegrendszert  dura mater (=kemény agyburok/pachymeninx): helyenként kettéválva vénás öblöket (sinusok) hoz létre. melyben vénás plexusok ill. Ezeket a tágulatokat nevezzük subarachnoideaális cisternáknak. IV. Cisternák: az agyvelő felszínének megfelelően a cavum subarachnoideale kitágul.4.  cisterna cerebellomedullaris: a kisagy also és a nyúltvelő dorsalis felszíne közötti szögletben helyezkedik el.  arachnoidea (pókhálóhártya): közvetlenül a dura mater alatt helyezkedik el.

Szaglászavarok és okaik I. agyideg (nervus olfactorius) bipolásis receptorsejtek (szaglóhám. int. sinus sigmoideus  S-alakú. Az I. ophtalmicus  n. int. Szaglászavarok  hyposmia  anosmia  parosmia  cacosmia 5 . abducens 5.oculomotorius  n. trochlearis  n.III. egészséges egyénben nyirkos)  fila orrfactoria a lamina cribrosán keresztül a koponyaüregbe  bulbus olfactorius (szinapszis a másodrendű neuronal)  tractus olfactorius  trigonum olfactorium  gyrus olfactorius  medialis  hypothalamus  lateralis  nucleus amygdalae + uncus gyri hippocampi  fornix  corpus mamillare  fasciculus mamillothalamicus  nucleus anterior thalami  gyrus cinguli hippocampus (Papez-gyűrű)   II.-ban folytatódik  sinus cavernosus  a sella turcica két oldalán helyezkedik el  benne fut:  car. jug. hátsó scalaban  a sinusrendszer utolsó tagja  a koponyán kívül a v.  n. A sinusok: sinus saggitalis sup.

az alsó retinafél rostjai a felső ajakba sugároznak. cink.és A-vitamin hiány Izgalmi jelenségek is előfordulhatnak hyperosmia szaglási hallucinációk okok: olfactorius meningeoma. Nucleus geniculatus lateralis projekciós neuronjai A cgl-ből a centrális neuron rostjai a Graciolet-nyalábban (radiatio optica) húzódnak a capsula interna hátsó részében. + szaglás csökk. Ganglionsejtek Az ideghártya ganglionsejtjeiből kiinduló 3.opticusban egyesülnek. dohányzás. rhinitis. amely megfelel mindkét szem jobb oldali látóterének.) pszichogén (szaglási illúziók. környezetének kórfolyamatai  Jackson-tünetcsoport: olfactorius sensatiok + “déja vu”/”jamais vu” + lebegés érzése + primitive oralis mechanismusok  Duff-tünet: beteg dörzsöli az orrát IV. A fissura calcarina szomszédos részei (Br18-19) a magasabb rendű secunder és tercier látóközpontoknak felelnek meg. ahol a fissura calcarina körül végződnek. 4. Az agy jobb és bal féltekéjének hátsó egymás felé néző felszínén húzódó bemélyedés a fissura calcarina felső és alsó részén helyezkedik el úgy.III. SAV. felső részén alsó látótér felek képviselő rostok futnak) kereszteződnek. Így a tractus opticus tartalmazza az azonos oldalak temporalis és az ellenoldali nasalis rostokat:  A jobb oldali tractus mindkét szem jobb retinafelének ingerületét vezeti a cgl-ba. A primer látókéreg az occipitális agyterületen a fissura calcarina oldalain található (Brodmann 17). A látórendszer anatómiája. A látópálya felépítése A látópálya négyneuronos pálya: 1. hallucinációk) korral járó szaglászavar: 75év felett szaglóképesség csökken  nem érzi meg hogy nyitva a gáz  kampó anosmia leggyakoribb okai: rhinitis. ahol vakon végződnek. A látóideget is borítják agyburkok. Az arachnoidea és pia mater a n. A dura mater folytatása a sclerába megy át.    6. majd az oldalkamrák oldalsó hátsó szarvában az occipitális lebeny hátsó pólusához vezetnek.       A szaglászavarok okai (minden olyan kórfolyamat ami az anatómiai struktúrákat érinti) a nyálkahártya megbetegedései. opticust a szemgolyóig kísérik. neuron rostjai a n. A nasalis retinafél rostjai a chiasma opticumban (alsó részen felső látótér felek. Ez a centrális tárgylátás központja. 6 . ezek játszanak szerepet a tárgyak felismerésében vizuális emlékképek raktározásában. a temporalis félből jövők keresztezetlenül haladnak tovább a corpus geniculatum lateraleba (CGL). olfactorius meningeoma. bulbus és tractus olf. A másodlagos központok a Br18-19 a vizuális asszociáció területei. hogy a felső retinafél rostjai az alsó ajakba. hypothyreosis. leggyakoribb látótérzavarok I. Bipoláris neuronok 3. fejsérülés. Fotoreceptorok 2.  A bal oldali tractus mindkét szem bal retinafelének rostjait tartalmazza. uncus gyri hippocampi ill.) az agy alapján elhelyezkedő daganatok nyomási tünete lehet (frontalis lebeny tumor: IQ csökken + látácsökk. amely megfelel mindkét szem bal oldali látóterének. septumdeviatio trauma (anatómiai helyzet  fila olfactoria.

Az optikai emlékképek a fissura calcarina szomszédságában, az area parastriatában raktározódnak. Ennek zavarai optikai agnosiához, lelki (kérgi) vaksághoz vezetnek. A fissura calcarina a látóterek horizontális választóvonala, a vertikális választóvonal a falx cerebri. A látópálya betegségeinek helyét a látótérkiesésekből, látásvesztésből és a papilla állapotából ítélhetjük meg. (lsd. betegvizsgálat) II. A látótér a térnek az a része, amit mozdulatlan fej- és szemállás mellett 1 pont fixálása során egyszerre látunk. A tárgyak felismerésében a központi látásnak, a térbeli tájékozódásban, a mozgás érzékelésében pedig a perifériális látásnak van szerepe. III.                 Leggyakoribb látótérzavarok: ha az egyik oldali n. opticus sérül  azonos oldalon vakság chiasma opticum középső része  bitemporalis heteronym hemianopsia alsó része (hypophysis daganat)  bitemporalis felső quadrans anopsia felső része (tuberculum sellae meningeoma)  bitemp. alsó quadrans anopsia lateralis része (a. car. int. aneurysma)  binasalis heteronym anopsia féloldali chiasma-tünetcsoport: laesio oldalán vakság, ellenoldalon temporalis hemianopsia chiasma opticum és a CGL közötti károsodás  ellenoldali homonym hemianopsia tractus opticus pusztulása teljes  centralis látás is megszűnik radiatio optica teljes egészéen ritkán pusztul, ha mégis  ellenoldali homonym hemianopsia, DE a centralis látás megkímélt parietalis lebeny sérülése  alsó quadrans anopsia halántéklebeny lebeny  felső quadrans anopsia area striata pusztulása  kérgi vakság ha a kéreg károsodása reverzibilis, akkor a látásműködés rendeződhet: először a fényérzés tér vissza, majd mozgást is lát a beteg, végül a tárgyakat is felismeri. Legkorábban a centrális látótér restituálódik. Brodman 18-19 sérülése: a látás-érzet szemléletté alakulása akadályozott  a beteg látja, de nem ismeri fel a tárgyakat (lelki vakság/opticai agnosia) a látórendszer vérellátását 3 artéria biztosítja (lokalizáció látótérvizsgálattal)  choroidea ant. (tractus opticus  CGL)  cerebri media (radiatio optica)  cerebri post. (látókéreg)

7. A látóideg bántalmának kórjelei  pangásos papilla  intracranialis nyomás emelkedése  vénás keringés csökk.  oedema  ráterjed a nyomásemelkedés a n. opticust kísérő subarachnoideális térre  ha kétoldali  70-80%ban agydaganat, de az intracranialis neoplasmák 40%-ában nincsen pangásos papilla (fiatalkorban a pangásos papilla gyakrabban és hamarabb alakul ki)  szemfenéki kép: a papilla az üvegtest felé gombostűfejszerűen bedomborodik, vizenyősen duzzadt, széle elmosott, színe a tágult kapillárisok miatt vörös acut/subacut oedemás papilloneuritis  látásélesség gyors csökkenése

7

 

tárgyakat homályosan látja, a kontúrok elmosottak színeket bizonytalanul ismeri fel látóterek beszűkültek a papillák elődomborodnak, oedemásak, színük élénk vörös; a vénák és a capillárisok maximálisan tágak  egyes, lassabb kórlefolyású esetekben a oedemás, de szürke papillát láthatunk (ilyenkor a látásromlás is lassabb) retinopathia hypertonica  a papilla és a retina súlyos elváltozásai ellenére a látásélesség megtartott is lehet  papilla atrophia  rézdrót artériák, kereszteződési jelek (az artériák a vénák falát benyomják) papilla atrophia  primer: n. opticus közvetlen sérülése pl.: trauma, daganatok, arzén, alkohol  szekunder: az atrophia kialakulását oedema vagy gyulladás előzi meg  neuronitis retrobulbaris (leggyakrabban SM-ben ászlelhető)  centrális látás romlása, esetleg centraláis scotoma  a peripherias látás élessége zavartalan temporalis decoloratio : SM foramen opticum közelében elhelyezkedő térfoglaló folyamatok  Foster-Kennedy tünetcsoport (pl.: olfactorius meningeoma):  egyoldali primer opticus atrophia  ellenoldali pangásos papilla

   

8. A pangásos papilla és differenciáldiagnózisa  az egyik legfontosabb szemfenéki elváltozás, amit a vizsgálónak fel kell ismernie  tartósan fennálló ICP-emelkedés  vénás keringés csökk.  oedema  ráterjed a nyomásemelkedés a n. opticust kísérő subarachnoideális térre  ha kétoldali  70-80%-ban agydaganat, de az intracranialis neoplasmák 40%-ában nincsen pangásos papilla (fiatalkorban a pangásos papilla gyakrabban és hamarabb alakul ki)  szemfenéki kép: kezdetben a vénák tágultsága miatt vörös a papilla, majd a határa elmosódik, szürkésfehér lesz, az erek beágyazódnak; az exsudatum gyakran radier formát vesz fel, a retinán csíkolt vérzések láthatóak tartós fennállás estén a visus romohat

Differenciáldiagnózis  intracraniális nyomásfokozódás etiológiája és diagnózisa (lsd. a többi tételt)  v. centralis retinae thrombosis, sinus cavernosum thrombosis  papillaoedema + nagyszámú vérzés  trauma utáni subdurális vérzés  hydrocephalus

8

 

gyulladások: meningitis, encephalitis acut/subacut oedemás papilloneuritis o látásélesség gyors csökkenése o tárgyakat homályosan látja, a kontúrok elmosottak o színeket bizonytalanul ismeri fel o látóterek beszűkültek o a papillák elődomborodnak, oedemásak, színük élénk vörös; a vénák és a capillárisok maximálisan tágak o egyes, lassabb kórlefolyású esetekben a oedemás, de szürke papillát láthatunk (ilyenkor a látásromlás is lassabb)

9. A pupillavizsgálat diagnosztikus jelentősége I. Pupillareakciók 1. Paraszimpatikus beidegzés  a reflexív: afferens rostok a n. ill. tractus opticusban  a CGL előtt leválnak  átkapcsoloódnak a regio praetectalisban  nagy részük kereszteződik a commisura posteriorban  n. oculomotorius EdingerWestphal magcsoportja  n. oculomotorius pupillomotoros rostjai  ggl. ciliare  m. sphincter iridis ill. m. ciliaris 2. Szimpatikus beidegzés (m. sphincter pupillae): pályája 3 neuronból áll 1) lateralis hypothlamusban elhelyezkedő neuronok, melyek axonja a Th1-3 magasságáan lévő centrum ciliospinaléba futnak 2) paravertebralis szimpatikus neuronok (a ggl. cervicale superiusban kapcs. át) 3) postganglionaris neuronok, melyek az a. car. int. mentén jutnak el az orbitába  a szimpatikus rendszer izgalma pupillatágulatot okoz, kiesése Horner-triászt (lsd. később) 3. Convergentia- és accomodatio reakció  reakció = bulbusok összetérítése + szemlencse domborúságának fokozódása + pupillaszűkület  éles látás  az ingerület az izmokból jut el a Perlia-féle magba  EdingerWestphal magcsoport  n. oculomotorius  ggl. ciliare  m. ciliaris II. A pupillák vizsgálata  direkt fényreakció  consensualis fényreakció  accomodatiós pupillareakció  convergentiareakció  A negatív status: A pupillák kp. tégak, egyenlőek, éles szélűek, kerekek, centralisak, direkt és consensualis fényreakciójuk megtartott, convergentiára és accomodatióra jól reagálnak.

III. A pupilla fényreakciójának zavarai 1. amauroticus pupillamerevség:  oka: n. opticus laesiója  sérült oldalon nem váltható ki a direkt és a consensualis fényreakció

9

n. ellenoldalról consensualis r. beidegzés károsodik  NA nem szabadul fel  a kóros oldalon a szembe cseppentett kkain nem tágítja a pupillát  amfetamin  felszabadítja a praesynanapticus a NA-t  szűk pupillát tágítja praeganglionáris leasiónál. konvergencia megjelenik. nem váltható ki. atropinmérgezés. míg postganglionárisnál a szűk pupillára nem hat 2.: a szem szimpatikus beidegzésének zavara  myosis. Wernicke-féle hemianopiás pupillareakció: a látórendszer anatómiájának ismeretében lokalizálni tudjuk a homonym hemianopsiát okozó károsodás helyét:  tractus sérülése  fényreakció nem váltható ki.:eltérő tágasságú pupillák  a leírásban a tágabb pupilla oldalát jelöljük  ICP növekedése  tentorialis (uncus) herniatio  n. fényre nem reagáló pupilla  n. ha myosissal is társul  Argyll-Robertsonpupilla 4. A pupillareakciók zavaraival kapcsolatos szindrómák 1. valamint a piloerectio kiesése  farmakológiai vizsgálata:  kokain  gátolja a NA praesynapticus újrafelvételét. botulismus 3. reflektoros pupillamerevség:  oka: a pupillomotoros reflexív kétoldali megszakadása a praetectalis regio és az Edinger-Westphal mag között  direkt és consensualis r.kiváltható  korábban syphilis bizonyító jelnéek tartották  kialakulási mechanizmusa nem ismert 4. azonos oldalon az arc és a nyak melegérzése. kialakulhat anisocoria. 2oldali is  társulhat patellareflex hiánnyal is  DM-ban és encephalitisben észlelhető 3. abszolút pupillamerevség  oka: egyik oldali szemhez futó pupillomotoros rostok károsodása (szemet ért sérülés. enophtalmus + társulat hozzá: anhydrosis. mert a tractusban a fényreakció afferens rostjai együtt futnak a többi opticus axonnal  CGL/radiatio optica károsodása  hemianopsia a fényreactiót nem zavarja: a kiesett látótér-félben alkalmazott ingen is kiváltja (Wernicke-féle hemianopiás pupillareakció) IV. oculomotorius kompressziója  tág. ha a szimp. anisocoria  def. oculomotorius károsodása (Hutchinson-féle féloldali pupillatágulat) 10 . Adie-syndroma (pupillotonia)  pupilla fényre lassan/egyáltalán nem reagál + lassú accomodatiós reakció + kiváltható konvergentia r. Horner-triász  def. Argyll-Robertson-tünet:  a pupillák szűkek + fényre nem reagálnak + accomodatio r.  lehet 1 ill. ptosis. oculomotorius és középagylaesio). kiváltható 2.

subcorticalis tekintési központokba  horizontális szemmozgások: pons formatio reticularisában  vertikális szemmozgató neuronok: nucleus interstitialis Cajal ill. Darkshevichféle nucleus commissurae post. rosszullét. supranuclearis neuronok (nagyagykéreg) rostjai kereszteződve húzódnak a 2. a falakon keresztül a szomszédos helységben folyó eseményeket látni véli 3. szemmozgató agyidegek magjaiba  perifériás idegek II. munkavégzés). akaratlagos  fürkésző (valamely irányba nézés fixálás nélkül)  vezetett (szemünkkel mozgó tárgyat fixálunk)  parancsolt (felszólításra végrehajtott tekintés  fixálás) III. obliquus sup. & inf. reflexes 2. (m.. szédülés  oka:  III-IV-VI.)  befelé és lefelé tekintéskor a bénult szem mozgása elmarad  VI. (m. a két bulbus nem mozdul konjugáltan  az egyik szemben a tárgy képe a retina más pontjára esik  az érintett szem látótere eltolódik az éphez képest  két egymást nem fedő kép alakul ki a látókéregben  hibás tájékozódás (lépcsőn járás. 11. a két bulbus nem mozdul konjugáltan. (m. A kettőslátás lehetséges okai. rectus lat. Áttekintés: conjugált szemmozgások (tekintések) A tekintések végrehajtását 3 neuroncsoport végzi 1. A szemmozgató idegek magjainak/idegek sérülése szemmozgászavart.)  a szem lefelé-kifelé tekintő helyzetben áll  IV. rectus sup. A fascisulus longitudinalis medialis laesioja sajátos szemmozgászavarokat okoz  a két szem tengelye egymástól verticalisan tér el (Hertwig-Magendie tünetcsoport)  Pick-visiók: a beteg a falakat ferde síkban megdőltnek látja. & med. magjaik károsodása  III. lateralis része a vestibulo-ocularis összeköttetéseket biztosítják) 3. A szemmozgások zavarai  szemmozgászavar: valamelyik szemizom bénul. differenciális diagnózisa Kettőslátás (diplopia):  valamelyik szemizom bénul. obliquus inf. eredménye kettőslátás  tekintészavar: a két bulbus konjugáltan mozog 2.)  kifelé tekintés elmarad  fasciculus long. m. Szemmozgások 1.10.  fasciculus longitudinalis medialison keresztül (mediális rostjai vertikális tekintések. med. károsodása  myasthenia ocularis  differenciáldiagnózis módja: neurológiai vizsgálat. képalkotók stb. de nem tekintészavart okoz  a károsodás módjai: 11 . agyidegek ill. A szemmozgások zavarai I.

& med. (m.és melléküregek gyulladása. (m.)  befelé és lefelé tekintéskor a bénult szem mozgása elmarad  VI. 12. ha ezen aneurysma alakul ki  musculus rectalis lateralis működésének zavara  kifelé tekintés elmarad idetartozó alternáló tünetcsoportok (alternáló tünetcsoport = agyidegmag/gyökrost sérülése + hosszú pályák sérülése  tünetek alapján pontosan lokalizálható a góc síkja)  Weber-syndroma (hemiparesis/hemiplegia alternans oculomotoria): az oculomotorius rostok és a pedunculus cerebriben elhelyezkedő piramispálya egyidejűleg sérülnek  egyik oldali oculomotorius laesio + ellenoldal végtagjainak béulása  Benedikt-tünetcsoport: oculomotorius laesio + féloldali végtagbénulás + akaratlan mozgások  a góc a középagyban dorsalisabban helyezkedik el és érinti a substantia nigrát vagy a nucleus rubert  Raymond-féle tünetcsoport: m. m..  sinus cavernosus thrombosis  fissura orbitalis superos syndroma (lsd. abducens laesioját okozza illetve a pyramispályát érinti 1. (m.:  fej hirtelen dorsalflexiója  mindkét nervus abducens vongálódása  mindkét musculus rectalis lateralis működésének zavara  kifelé tekintés elmarad  n. gyulladások)  III. rect.és subduralis vérzés  gyorsan növekvő térfoglaló folyamat  III.)  kifelé tekintés elmarad fejet érő traumák pl. agyideg izgalma  azonos oldali pupillaszűkület  később az ideg működése csökken  pupillatágulat orr. rectus sup. fogászati beavatkozások stb.    a szemmozgató agyidegek magjai pusztulhatnak az agytörzsön belül elhelyezkedő kórfolyamatokban (vérzések. basilaris. lat.)  a szem lefelékifelé tekintő helyzetben áll  IV. térfoglalások. & inf. + ellenoldali centralis típusú féloldali mozgászavar  a híd caudalis síkjában lévő góc a n. obliquus sup. obliquus inf. nem idegi eredetű szemmozgászavarok  izomeredetű bénulások (myasthenia ocularis)  változó mértékű ptosis és szemmozgászavar  myositis ocularis  izmok gyulladása  átmeneti szemizombénulás  képalkotó eljárásokkal kimutatható  endocrin ophtalmopathia (Graves-Basedow-kór)  acut szakasz: izmok gyulladásos beszűrődése  változó mértékű és irányú szemmozgászavar  chronicus szakasz: izmok hegesedése  állandósuló szemmozgászavar (műtét) 12 . tétel) a nervus abducenst keresztezi az a. rectus lat. oculomotorius sérülése  a szem kifelé-lefelé tekintő helyzetben áll  epi.

és létrehozzák a lemniscus trigeminalist (lsd.és tapintási ingerek a mozgató magból kilépő és az érző magba belépő szenzoros neuronok a híd és a hídkarok elülső határán lépnek elő  ggl.) V/3. mandibularis  foramen ovale (rágóizmok. trochlearis. fogászati beavatkozások stb. az érző mag a tegmentumban található. a dúc középső részéből lép ki a n. szájpad érzőf. a homlokot és az orrüreg felső részét + a n. területén érzéskiesés. n. csámcsogás és ásítás  egy csoportjuk pedig a tractus spinalis descendensben a cervicalis gerincvelői substantia gelatinosa Rolandi sejtein végződnek  innen rostok kereszteződve futnak szintén a thalamusba  hideg-. kereszteződik. felső ajkak. orrszárnyak. tőle medialisan helyezkedik el a mozgató mag az érző magban lévő másodlagos neuronok  egy része a középvonal felé húzódik. oculomotorius . meleg-. maxillaris  foramen rotundum  végága a nervus infraorbitalis (orrüreg alsó része.  szemgödör (beidegzi az orbitát. orb. V/1.  V/1.  hypophysistumor  benignus granulomatosis (szteroidkezelésre jól reagál)  sérül a n.  vena ophtalmica superior  okai:  orbitatumorok  ékcsont kis szárnyán növekvő meningeomák  sinus cavernosus külső falának elváltozása. aneurysma  orr.: rágás. abducens  fájdalom (szembe sugárzik). exophtalmus. mesencephalicus nervi trigemini: itt unipoláris sejtek találhatóak. A nervus trigeminus anatómiája    A nervus trigeminus kevert ideg: mozgató és érző működést is kifejt.  IV. is érintett 13. alsó szemhéjak. n. a Gasser-dúc alsó részéből ered a n. Fissura orbitalis superior syndroma  Fissura orbitalis superiorban futó képletek:  III. ophtalmicus  sinus cavenosus  fiss. sup. felső fogak. lágyszápad izmai.  VI. ábra)  egy részük pedig szintén kereszteződve a lemniscus trigemnalis dorsalisban haladva a thalamus nucleus ventralisában végződnek  extrapyramdalis automatismusok koordinációja pl. medialisan a n. ritkán az V/2. lacrimalis révén a könnyelválasztásban is szerepe van) V/2.12. szájfenék izmai.és melléküregek gyulladása. Gasseri  innen erednek az ideg fő ágai: V/1. fájdalom. az orrhátat. dobhártyafeszítő izmok) n. melyek axonjai kapcsolatban állnak a mozgató mag neuronjaival és a azokkal együtt futva a rágóizmok tómusának szabályozásában vesznek részt   13 .

akár naponta többször. semilunare károsodása  SM  vascularis laesio  kisagy-híd szögleti ill.  cerebelli inf. életév felett alakul ki etiológia  idiopathiás  kilépő gyökök ill. pathogenezis: a n. trigeminus károsodása klinikum  általában féloldali. mentalis lidocainnal történő vezetéses érzéstelenítése diagnosztikus értékű lehet. max 1-2 percig tartó fájdalom (gyakoriság V/2-3. infraorbitalis és a n. a ggl.  V/2-3.  V/1. koponyaalapi tumor  artériák/vénák által kifejtett kompresszió:  cerebelli sup. ha a fájdalom azonnal elmúlik   14 . napszaktól függetlenül  krónikus betegségben a fájdalom állandósulhat ill. A trigeminus neuralgia (tic doloureux) kórisméje és kezelése    incidenciája: 15/100ezer általában a 40.14. erős. hirtelen kezdődő néhány másodpercig. a rohamok időtartama növekszik  hónapokig/évekig tartó panaszmentesség is lehetséges  a n. > V/1.)  ticszerű rángások  periodikusan visszatérő tünetek.

 a triggerzónák érintése (arcbőr. szemészeti vizsgálat:  szem  fogak  melléküregek  állkapocs  temporomandibularis dysfunctio (Costen-sy. „ropogó” ízület  vascularis kompresszió (MR-angiographia  etiológia tisztázása kezelés  gyógyszeres:  600-1200mg carbamazepin fokozatosan emelve  a fájdalommentesség elérése után 6-8 hétig adjuk  folyamatosan leépítve elhagyjuk (mh. mentalis lidocainnal történő vezetéses érzéstelenítése  panaszmentesség néhány órától pár hétig  percutan szelektív termális radiofrekvenciás neurolysis (90%-ban eredményes): rtg-képerősítő segítségével a foramen ovalén keresztül érik el tűelektróddal a Gasser-dúcot vagy a n. beszéd. szájnyálkahártya érintése). digastricus venter post. megkerülik a nervus abducens magját. kiegészítésként valproát.5-6mg háromszori alkalomra osztva/nap (mh. leukopaenia)  második választandó szer a baclofen: 60-80mg  clonazepam: 1. SSRI adható  sebészi kezelés  indikáció: terápia rezisztens esetek (az összes 30%-a)  a n. stapedius  a mozgató maghoz húzódó supranuclearis neuronok a gyrus praecentralis alsó harmadában erednek  corticobulbaris nyalábban haladnak  capsula interna térde mellett elhaladva  híd alsó harmadáig  15 . A nervus facialis anatómiája  Magjai:  mozgató mag a híd-nyúltvelő határán.): lokális fájdalom. ásítás. nyelés.: ataxia. így alkotják a n. facialis belső térdét  mozgtaó beidegzés  mimikai izmok  platysma  m. nyomásérzékenység. infraorbitalis és a n. fogak. egyéb fájdalommal járó kórképek(F-O-G-i. orrfújás a rohamot kiválthatja  beteg a fájdalomtól félve ezeket kerüli  fogyás. trigeminus rostokat  thermocoagulatio  microvascularis decompressio: suboccipitalis craniotomiás feltárásból a gyökkilépésnél található artériás/vénás kacsot lefejtik az ideg felszínéről  újabban sztereotaxiás kerettel gamma-kés  15. szájsebészeti. nystagmus. ventrolateralisan a tegmentumban található  belőle eredő rostok dorso-medialis irányba kanyarodnak.: bágyadtság)  használhatjuk a fentieket kombinálva is. valamint a rágás. triciklikus antidepresszáns. korlátozott szájnyitás.  m. exsiccatio …  differenciáldiagnózis  gyulladásos ill.

A centralis és a perifériás faciális károsodás elkülönítése Emlékeztető: A homlok. lingualis  nyelv elülső 2/3-ának ízérzése + vegetatív rostjai ellátják a a gl. petrosus superficialis maior értágító impulzusokat küld az agy ereihez ggl. a száj körüli izmokat és a platysmát ellátó magrészlet azonban csak az ellenoldalról. ezek vezetik az emotionalis mimikai ingerületeket  nucleus salivatorius superior ide fut be a chorda tympani (ggl.és a szemkörüli izmokat beidegző n. pterygopalatinumban kapcsolódik át  beidegzi a könnymirigyeket 16. kép) n.  16 . facialis törzsétől  ggl. facialis a híd és a hídkarok határán lép elő az agytörzsből  egy durahüvelyben fut a n. geniculi  ggl. agyideggel  meatus acusticus int.  canalis facialis  foramen stylomastoideum  ágakra oszlik (lsd. sublingualist és submalndibularis) a n. facialis mozgató magrészlet mindkét féltekéből kap supranuclearis rostokat. submandibulare  n. intermediusszal és a VIII.  elválnak a többi pyramisrosttól és a mozgató mag neuronjaival képeznek synapsisokat  thalamusból is haladnak suprnuclearis neuronok. geniculiban válik el a n.

Pathogenezis: VII. A környező szövetek duzzanata következtében romlik az ideg vérellátása.000 ember kapja meg a betegséget.  Férfi/női arány :1:1  Téli-őszi hidegebb időszakban gyakoribb előfordulása  Diabetes mellitusos és hypertoniás betegekben gyakoribb. 17 . A perifériás facialis paresis kóroktana és kezelése I. Epidemiológia  Az USA-ban évente 40. II. légkondi  borreliosis  sarcoidosis (gyakran kétoldali facialis paresist okoznak)  cukorbetegség  SM  a koponyaalap törése  daganat (általában a paresis lassan fokozatosan rosszabbodik) koponyaalapon elhelyezkedő daganat (vestibularis schwannoma) eltávolítása céljából végzett műtét után)  a fültőmirigy daganatainak műtététe vagy besugárzását követően III. míg a fogmutatás nem  perifériás facialis laesionál (mozgató neuron sérülése) a góc oldalán minden mimikai mozgás hiányzik + a corneareflex efferense a n. Elkülönítés:  centralis facialis laesio esetén a homlokráncolás és a szemhéjzárás sikerül. agyideg perifériás idegágra gyakorolt nyomás váltja ki. az érintett idegsejtek elhalnak. facialis  sérülésekkor a reflex renyhébb lesz vagy kiesik 17. Periferiás facialis paresis leggyakoribb okai:  virus fertőzés herpes vagy más virusfajták  huzat. és az ideg többé nem képes ellátni az agy és az arc közti jeltovábbítás feladatát.

A VIII.IV.  + lsd. Diagnózis:  Anamnesis (korábbi fertőzések)  Fizikális neurológiai vizsgálat  Idegvezetési vizsgálatok: NET. cochlearis 2. Az idő múlásával hetek-hónapok múltán végleges bénulásos maradvány állapot alakul ki. II. agyideg tulajdonképpen két önálló ideg: 1. o. A hallópálya (nagyrészt keresztezett) 1./Molnár 56.  Olykor csökken az ízérzés.: a n. VI. megszűnik a könnyelválasztás és hyperacusia jelenhet meg: a m. n. vestibularis A két ideg közös törzzsel lép be a kisagyhíd szögletben az agytörzsbe. facialis károsodás tünetei a bántalom magasságától függően V. akkor 70-90%-ban elmúlik a betegség(ez bekövetkezhet akár spontán is). A VIII. akkor csak 20%-ban várható javulás. elsőrendű neuronok: ggl. staticus v. 18. ENMG  CT  MR vizsgálat. acusticus vagy másnéven n. Tünetek:  Az arc egyik felének bénulását okozza.  A beteg nem tudja ráncolni a homlokát. cochlearist  nucleus cochlearis ventralis (alacsony frekvencia) & dorsalis (magas f) 2. n. szemét nem tudja becsukni (kiszáradhat a szeme) és szájának érintett fele nem mozog.de ha nem ingerelhető. Terápiás lehetőségek  Selectiv ingeráram kezelések  B 1 vitamin kezelések  Antihistaminok adása  Steroidok adása  Keringés javítására-Trental-kezelés  Acyclovir (Virolex) infusió  Műtéti decompressió megkisérelhető VII. másodrendű neuronok: a cohlearis magvak multipoláris neuronjai  rostjaik az ellenoldali corpus 18 . o ábra. spirale bipoláris neuronjai. Prognózis Ha az arcon az idegrostok elektromos ingerelhetősége normális. Szirmai 44. stapedius működészavara következtében a hangok túl hangosak lesznek. agyideg anatómiája I. az axonjaik alkotják a n. ENG.

Asymetricus tágulatai 19 . objektív 2. A tinnitus leggyakoribb okai és kezelése Tinnitus= fülzúgás 2 csoport: 1. .fistula carotidea – cavernosa (sinus cavernosus fistulája) . szubjektív Objektív tinnitus: vascularisokvér surran 1.:glomus tu. jugularis int. medialis (Schwalbe)  n. mások szerint a parietális lebenyben 19. v.AV malformatiók . gátló neuronok a nucleus fastigii-ből a vestibularis magvakhoz) pályák  mozgásszabályozás  agykéreggel: a szerzők egy része szerint a temporalis. lateralis Deiters-ből ered  gerincvelői motoneuronok  nyak és hátizmokat ellátó idegek (statikus m.trapezoideumhoz (csak kisszámú neuron csatlakozik az azonos oldalihoz)  oliva superior  3. superior (Bechterev)  n. melyek a  híd-nyúltvelő határon elhelyezkedő vestibularis magvakban kapcsolódnak a másodlagos neuronokkal:  n. Az egyensúlyozópálya Funkciói: a.pons formatio reticularisa. vestibularist. o hátsó  IV. lateralis (Deiters)  n. o oldalsó  VI. Megnövekedett. a szöggyorsulás érzékelése  reflexesen beállítja a szemeket. Drakschevich magvak)  gerincvelő mozgató neuronjaihoz  vestibulospinalis pályák: a n. turbulens áramlás .  subcorticalis tekintési központok (horizontalis. perifériás axonjai alkotják a n.Sinus sigmoideus.)  agytörzzsel  vestibulocerebellaris és cerebellovestibularis (serkentő ill.  hallókéreg: temporalis lebeny (Brodman 4142.Erősen vascularisalt tumorok pl.Carotis és aorta stenosisok.) III. vestibuláris és taktilis ingerületek összehangolásával (statikus működés)  a ggl. segíti a fixálást és a térbeli orientációt (dinamikus működés) b. harmadrendű neuronok: lemniscus lateralis  4. descendens spinalis (Roller)  a vestibularis magvakból eredő pályák:  fasciuclus longitudinalis medialis  szemmozgató agyidegek magvaihoz o elülső ívjárat  III. felgyorsult. verticalis Cajal ill. vestibulare ingerfelvevő nyúlványai a hártyás labirintusban találhatóak. aneurysmák . negyedrendű neuronok: colliculus inf. vázizmok tónusának szabályozása a vizuális.

izolált tünet (finom.idegentest . Arteriosclerosis 20 .pulzushang a ülre való ráfekvéskor . fejtrauma iii. parotitis.légvezetés zavara .a légvezetés megrövidül v. szalicilátok iv. ICP növekedés bizonyos esetei Valsalva megszünteti. zajgenerátor 20.A hallórendszer bántalmára utalú tünetek. az ideg átmetszése sem megoldás maszkírozás: rádió. a rostok között synapsisok .otosclerosis .) .Meniére-bet.acut otitis catarrhalis . toxicus:uraemia.:Wép oldal felé lat. az Eustach-kürtben vagy a temporo-mandibuláris izületben pl. ii. Kezelés: otosclerosisműtét30-50%-ban sikeres cochlea vascularis károsodásadextran pentoxifillin(Trental) Heveny zajártalomBetaserc 3x8 mg 3 hónapig Otooxicus gyógyszereket azonnal abbahagyni A szubjektívet nehéz kezelnigyakori a depresszió. percepciós(idegi) . Vezetéses (transzmissziós) . ha nem akkor VJI egyoldali lekötése 3.chinin.lehet ámeneti: .. hypertyreosis 2.- Tensiokiugrás. ritmikus mozgás a lágyszájpadban. hyperglycaemia.toxicus és infectiosus károsodás . megszűnik 2. hallásvizsgáló módszerek Halláscsökkenés=hypacusis Két nagy csoport: 1. HZV-fert. Centrális Perifériás: 1. Perifériás 2. hallókészülék.cerumen .zajterhelés okozta cochlearis károsodás . R+(norm. amilodemyelinisatiós laesio bárhol a hallópályán.R. fertőzés:gyors progrediáló(meningitis.hallászavarral járó és nem szubjektív ididopathiás tinnitus: időskori. Meniére v.jell.főleg a mély hangok érintettek .acusticus neurinoma vagy egyéb kisagy-híd-szögleti folyamatok .:Parkinson Szubjektív tinnitus: . scarlatina.jellemzően Wkóros oldalra lat.okok: i.a magas hangok érintettek .

okok: agyörzsi stroke SM Tumorok Syringobulbia Arnold-Chiari malf.nem harmónikus . hangvillapróbák . Centrális: . dysarthria. Acusticus neurinoma 3.vannak agyörzsi tünetek: arcgyengeség és/vagy zsibbadás. kevert .Weber: o kétoldali csontvezetés összehasonlítása o o középfül sérülkóros oldalra lat. Rinné: o Csont és légvezetés összehasonlítása o 21 . Basilaris migraine Cerebralis vérzés Sedatívumok Hallásvizsgálati próbák: 1.okok: neuritis vestibularis benignus positionalis vertigo(BPV) Meniére Trauma Hátsó scala térfogl. chr. hallási agnosia(lelki süketség):a másodlagos hallómező hangok.ált.lues Centrális: 1.dallamok felismerése hiányzik 21.harmónikus vest.szédülés beteg a fejét a laesio oldalára hajtja .vegetatív tünetek . Belsőfül(idegi):ép oldalra lat. dysphagia (3D) . Tünetegyüttes . károsodikzörejek.törzsataxia . dyplopia. Súgott beszéddurva tájékozódásra 2.halláskárosodással gyakran társul . Betegség kísérőjelensége pl..42 2. kérgi süketség: elsődleges hallómező pusztulása(Br 41.lehet vezetéses vagy tekintés irányú nystagmus .vi. A centrális és a perifériás vestibularis károsodás tüneteiű Perifériás: .

2 komponens: gyors és lassúnysagmus iránya a gyors komponens . n. a tekintéssel ellentétes irányban is Frekvencia: lassú 10-40/min Közepes: 40-100/min Gyors: >100/min Ritmusa Fiziológiás: Opokinetikus(vasút): . vestibularis.gyors komponens a középvonal felé a laesió irányába - 22 .kalorikus Congenitalis Szerzett Jellemzői: Iránya horizontális Vertikális Ferde Rotatoros Retrakciós Fokozat: I. cerebellaris.Schwabach: o Vizsgáló a sajátjához viszonyítja -audiometriaobjektív 22.deviáció az ép oldal felé .előretekintéskor is van III. ritmusos szemmozgás .labirinth bajnállassú fázis a laesióra mutat.fastigii.kalorikus Pathológiás: 1.féloldali cerebellaris kár.. cerebellaris . galván.nyomásváltozás. jellemzői Nystagmus=akaratlan.a gyors az újbb tárgy fixálása(Br8akaratlagos szemmozgás) .fokúgyors komponens a tekintés irányába II.vizsgálata:forgódob Labirinth eredetű indukált nystagmus: .feltétele a retina. együtt mozog . ívjáratok. beteg a fejét a laesió oldalára hajtja .forgatás. Az ép oldal felé irányul.gyull. gyors komp. azonos kitéréssel.vestibularis.nucl. ismétlődő. A nystagmus felosztása.endolympha P növ.okok: bevérzés.félkörös ívjáratok ingerlése .trauma 2. Romberg-ben dőlés a laesió felé. Scarpae károsodása .a lassú komponens a tárgy mozgásának irányába . szemmozgató rendszer zavara . occiptofrontalis pályák épsége .2 szem koordináltan. . ggl.Lehet fiziológiás (ingerekkel kiváltható)optokinetikus. az occipitalis lebeny(Br18).

a tekintés irányával ellenkező oldali szem nem mozog az orr felé a középvonalon túl 4. Síkban -osszú ideig fennáll . Mind vert. vegetatív tünetek 23 . Irányába mutat) -célkisérlet -dysdiadochikinesia 24. Opsoclonus -időszakosan megjelenő durva. nytagmus 2. csukott szemek. 1. nem ritmusos. A szemek megfigyelése nyugalmi helyzetben 2. A vestibularis rendszer bántalmának kórjelei 1. Vezetett szemmozgások ülő és fekvő helyzetben 3. ellentétes. gyors szemmozgás mind horiz.gyors komp nem az ingerelt oldal felé -Épagytörzsű.de az utónystagmusnál megfordul -dőlés és félremutatás iránya a lassú komponens irányába 4.Egyensúlypróbák -Romberg:zárt lábak. tartósan sötétben dolgozókkétszemes fixáció zavara(verticális irányú. FLM laesio . nyitott és csukott szemmel -Bárány-próba:egymással szemben.híd tekintéscentrum és III mag közötti kapcsolat megszakadhorizontalis síkban disszociált tekintés és monocularis nystagmus . forgatásmko labirynth izgalma -horizontalisan a lat ívjára izgalmaellentétes endolympha áramlás a nystagmus lassú komponensének irányábagyors komp. gyors komp az ingerlés felé -hidegampullofugalis áramlásingerléssel ellentétes irányú nyst. karok kinyújtva engedje le a karját vissza(lassú komp. mer az ép cortexhez kötött 5.3.paraneoplasia. A vestibularis rendszer vizsgálata. Iránya a tekintés irányával azonosa nystagmus irányát a tekintés iránya befolyásolja 23. encephalitis 5. és felfelé nézéskor fokozódik) 7. szemizomparesis:gyors komp. irányt tartva. de nincs kompenzálás. Látászavarhoz társuló -születésük óta csökkentlátóknál -színvakok -chorioretinitis -albinizmus 6. Kalorikus ingerlés: -30 fokkal előrehajtott fejnél -melegampullopetális áramlásingerlés felé irányuló nyst. comatosus betegnélbal fülbe hideg víz  szemek lassan balra. kinyújott karok(nehezítettnél lábfejek egymás elé) -járáspróbák:képes-e egyenesen.

5.elsősorban fiatal felnőtteket érint . Bárány. a káosodás felé erősödik . Magok károsodását kísérő nystagmus a tekintés irányától függ. vestibularis sérülése hozza létre .harmonikus vest.: Paroxismalisan jelntkező forgó jellegű szédülés. Neuronitis vestibularis Def.mozgás súlyosbítja .vest. 6.lassú komponens a laesio irányába .autonóm tünetek kifejezettek. melyet fülzúgás ritkán. vakjárás a kóros oldal felé .Bárányba is erre -Rombergben is erre . vertigo benignus paroxismális pozicciófüggő vertigo(BPPV) neuritis vestibularis Meniére Harmonikus tünetcsoport(perifériás): -nystagmus az ép oldal felé -egyik oldali labirynth és/v. de a hirtelen mozgásra jelenkező tünetek még 1-2 héig fennállhatnak .felső légúti infkció előzi meg . a zédülés érzése nem olyan kifejezett 25. hét után állásgyak. n. hiányzó ingerválasz .fejhajlításjárás 24 .heves vegetatív tünetek .3.a verigo erős.A vestibulocerebellum és a kisgyi félteke károsodásakor a szemek nyugalomban 1030 fokkal az ép oldal felé deviálnak a beteg a középvonalban lévő tárgyra fixála bulbusok nyugalmi helyzetben conjugáltan kiúsznakvisszatérnek .): . Magok és cerebellaris károsodás esetén . de 2-3 napon belül enyhülnek Diszharmonikus tünetcsoport(centr.Romberg.Cerebellaris sérülésnél az autonóm ünetek szegényebbek. iránya meghatározható .nystagmus lassú komponense az ép oldal felé . Tünetegyüttes Th: gyógyszer: pentoxifillin(Trental) 2-3x 400mg Sibelium haemodilutio(hidroxi-etil keményítőHAES. .érintett oldali horizontalis ívjárat kalorikus ingerlésekor csökkent v.A vest.a heves tünetek néhány nap alatt megszünnek.Dextran) első néhány napban ágynyugalom. naptól tekintés-és egyensúlygyakorlatok 1. halláskárosodás pedig soha nem kísér Álalában egy szédüléses attack jellemzi Tünetek: . 4. esetleg scopolamin 3.

hányinger. csengés . Salivatorius inf. glomus caroticom. sinus car. .héten 3x10mg/nap. kopoltyúív idegegarat felső része somatosenzor és motor. Után o Ggl. halálfélelem Th: hányáscsill.járásképtelenség .hónap 3x 8mg/nap Rezisztens esetbenendolyphatico-subarachnoidealis shunt. ototoxicus antibioticum(pl. sinus caroticus vs.saccotomia. Daedalon 100-200mg Diazepam(Seduxen) 10-20mg Promethazin(Pipolphen kúp) 1-3x 25mg Betahistin(Betaserc) 1-3. pharynx. parotis vm Agyi eredés: nyúltvelő: o nucl. melyek jellemzője a Meniére-triász(srgó jellegű szédülés. A N.teltségérzés. Endolympha kerüla perilymphábaidegrostok bénulása. külső fül. izzadás.fülzúgás. féloldali halláscsökkenés. Def.endolympha mennyisége megnőP megnőháryás labirynth ruptura(vertigo oka)K+ tart. lateralisvs o nucl. m.csak feküdni tudnak.szorongás.solitariivs-osnyelv.superiusrögtön a for. nyelv hátsó 1/3-a íz+ss. pulzus megváltozása . o Ggl.ss nyelv.hallászavar a rohamok idején .: Visszatérő szédüléses rosszulétek. elesett állapot . hyperacusis .tract. Glossopharyngeus anatómiája A 3. Jug.az érintett oldal felé fekszik a beteg .tract. o Nucl.spinalis nervi V.belső fül teljes elroncsolása 27. hányás. ambiguusm.stylopharyngeus. tün.nystagmus: horizontális v horizontorotatoros(lassú komp és dőlés az érintett oldalra)harmonikos vest. 2-6. feszítés a fülben. cochlearis szőrsejtek pusztulása Tünetek: . A Meniére betegség és kezelése.szédüléses rohamok . tinnitus ) Pahofiziológia: .gentamycin) Transtemporalis labyrinthtectomia.styloglossus o nucl. inferiusfossula petrosa spatium parapharyngeum o ACI és VJI között lefelé - - 25 .oticum) psy-us rostok a parotis felé o nucl.26.garat koponyai kilépés a foramen jugulare elülső része(+ X és XI) 2 érzőggl.vm-os rostok praeggl-is(ggl.

lágyszájpad emelők r. supranuclearis beidegzési zavar 2.inf-ból N.középső és felső rész. állandóan vagy csak stresszhelyzetben gombócérzés a torokban c.lingualesss és vs Tünetek: .stylopharyngeus mentén lefelé nyelvgyök N.(kemorec) r.- o A m.1. lingualis dysphagia: oka a nyelv gyulladása. trunc.sal. ág közvetlenül a ggl.smaff és eff rostokplexus pharyngeus(n. myesthenia gravis Dysphagiával járó betegségek: 1.canaliculus tympanicusa dobüreg belső falára fonatokplexus tympanicus Ss rostok a gl. Sinus caroticus vs-os rostok(barorec).inf-ból.érzéskiesés .garatreflex renyhül . tonsillaristonsilla palatina+nyh-ból jövő rostok r.glomus car. Inferius után .lágyszájpad csüng az érintett oldalon .X. nyelési nehezítettség. pszichoszomatikus eredet d.pharyngeus: Ss. IX. nincs organikus elváltozás b. postggl a parotisba)plexus parotideus N.nyelészavar . mely elsősorban a falat formálását és a garatba juttatásából eredő nehézségből adódik Ok:_ 1. kifekélyesedése 26 . Symp)felső garafűzők. globus hystericus a. A dysphagia okai Def: Nyelési zavar.uvula deviáció az ép oldal felé 28.petrosus minor: Hiatus nervi petri minorisvissza a koponyába a piramis elülső felszínénforamen lacerumkoponyaalapgl.orrhang beszéd . X károsodása 4. Inf-ból a dobüreg és a fülkürt nyh-jához Praeggl-is rostok a nucl. tympanicus: . agytörzsi laesio 3. normális nyelési folyamat 2.oticum(praeggl a nucl.ízérzés csökken .

encephalitis .chr. gége.Diphteria(serologia) felső 27 .aneurysma . herpes zoster b.glioma .syringobulbia . nyelvizmok. Láztalanul zajlik b. IX. dysphagia syringobulbia a. Gyöki fájdalmak 4.tumor .sternocleidomastoideus.XI bénulás.polyomyelitis . Érintettek a lágyszájpad.agytörzsi infarctus .X. garat.m. idegentestérzés d. garat és nyelv együttes megbetegedése során alakul ki b.nyelvmozgás zavar Okok: . félelemhysteria 7.félrenyelés. constrictor pharyngis görcse b.renyhe v. rhinophonia aperta 29. Diff dg: . Apoplexia. Tünetek: . hiányzó lágyszájpadreflexek .dysphagia . nyálfolyás c. motoros bénulás a.Guillan-Barré .3. garatgörcs a.kolinerg) .uvula deviatio . tünetek:nincs garatreflex. fasciculatio .rekedtség .Arnold-Chiari malf.dysarthria . A pseudobulbaris és a bulbaris paresis elkülönítése Bulbaris paresis: A nyúltvelőben elhelyezkedő alső agyidegek (IXXII) által beidegzett izmok bénulása. ALS 6. Merev izmok c.nyelv atrophia. agytumor. oka.szájpadcsüngés .myasthenia g.Myositis(CK szint) . Guillan-Barré-syndroma a. Meningitis . m.nasalis hang . váll és felsővégtagok együttes megbetegedése 5. lágyszájpad az ép oldal felé.trapezius része.(EM.

amelyet bilateralisan az agytörzs felett huzódó corticobulbaris rendszer károsodása okoz.ellenoldali akaratlagos mozgások Broca (Br44-es) a domináns féltekében a beszédkp.sensoros cortex.dysarthria .32.károsodás: o dorsalis részapathia. A parietalis lebeny anatómiája. A praefrontalis és frontalis lebeny anatómiája és tünetcsoportjai Frontalis lebeny határai: sulcus coronarius. tünetcsoportjai Határai: frontalisansulcus centralis medialisanfisura interhaemispherica.sulcus parieto-occipitalis Gyrus postcentralis(Br3. fissura interhaemispherica. mely elsősorban a mélyérzések központja .14.mindkét haemispheriumban kialakuló iscaemiás károsodás .élénk masseterreflex Okok: . Tünetek: . fissura lateralis cerebri(Sylvii) Gyrus praecentralismotoros cortex .károsodásaellenoldali hypesthaesia(a fájdalom kivételével) Lobulus parietalis sup (Br5.SM 30.6)hólyag és végbél ürítéskárosodásakor incontinentia Praefrontalis lebeny(Br 9.7)másodlagos érzőkéreg 28 .kényszernevetés . fasciculatio .Pseudobulbaris paresis: Olyan felsőmotoneuron károsodás. rágó és csámcsogó mozgások Gyrus praecentralis(Br4.moria 31.érdektelenség o Basalis részindokolatlan jókedv.dysphagia .frontalis leépülés jeleifogó-és szopóreflex .25. Supplementer motoros area(Br8)szem és fej ellenoldalra mozdításakárosodásakor az akaratlagos szemmozgáok és tekintés zavara lesz Br6kérgi extrapyramidalis rendszer.2)elsődleges érzőkéeg .mozgató területkárosodásakor liberációs jelek(fogó.személyiség .izgalmakor komplex nyelési.lágyszájpad-és garareflexek jól kiválthatók .nyelvben nincs atrophia. szopó).ALS(bulbaris és pseudobulbais tünetek egyszerre) .multiplex lacunaris infarctusok .emotionalis incontinentia .46.45.47) .

beszéd megértésekárosodásakérgi süketség(dominánsnálsensoros aphasia).inf. zajok felismerésekárosodásnál lelki süketség.par.22másodlagos hallási kphangok.hallással kapcsolatos gnosticus teljesítmények . . Temporalis lebeny: A frontalis lebenytől a fissura lateralis cerebri választja el.károsodásdominánsnál amusia .károsodásatactilis felismerés zavara Lob.39..gyrus parahyppocampalis(Br35)limbikus rendszer része . agraphia.22) .34)szaglás kp.izgalma o szaglási sensatiók o déja vu. acalculia .óra-idő felismerés zavara A gyrus angularisnak megfelelően húzódik a láósugárzás és az optomotoros pályák egyrészegócellenoldali alsókvadáns anopsia. optokinetikus nystagmus megszünése 32.izgalomnálkomplex hallási hallucinációk Gyrus temporalis medius és inf. A temporalis és occipitalis lebeny anatómiája.öltözködési apraxia .(Br37.40)gnosticus és mozgásteljesítmények .Germann syndromajobb-bal tévesztés.nem dominánsnál: .konstitutív apraxia .gyrus supraangularisBr40 károsodásnálagnosia.Br41primer hallási kp.izgalmaelemi hallási hallucinációk .42. tünetcsoportjai.jamais vu o dreamy state o lebegésérzés o oralis automatismusok(uncinatus roham) o Duff-tünet(orrdörzsölés) o Psychomotoros epilepsia o Tenebrositas 29 .izgalmazenei hallucináció Hyppocampus(Br28.Br42.térbeli tájékozódás zavara . ujj agnosia. Gyrus temporalis superior(Br41.gyrus angularisBr39 .amnesticus aphasia .apraxia -dominánsnál: .area parietalis basalisBr37 .károsodásamnesia.dementia .anosognosia .apraxia .

károsodáslelki vakság(optikai agnosia) .piramisjelek nincsennek .Belső motoneurono és axonjaik laesiója az agykéregben. A peripheriás és a centralis motoneuron bántalmának elkülönítése.sulcus parieto.mélyreflexek renyhék v kiesnek . capsula internában.optikai felismerés . akaratlagos mozgások 3 neuronos keresztezett pélya Somatotópiás elrendeződésű rostok Corticospinalis pálya: Cortex(primer motoros area.de a centralis látás megtartott o kétoldalinál kérgi vakság Area peristriata(Br18)másodlagos látókéreg .Mélyreflexek fokozottak .károsodása o lelki vakság(opikai agnosia) o reflexes szemmozgások o speciális opikus zavarok .vezető tünet az izomtónus csökkenése atrophiával .éles határú .lassú. Centrális bénulás oka: . A pyramispálya lefutása. mely létrejöhet a sejttestek. sérülését jelző kóros reflexek.Piramisjelek vannak .Occipitalis lebeny: Határai elmosottak.izgalmamicrognosia. gv oldalkötegében. az axonok és a neuromuscularis synapsis magasságában .Felületes eflexek féloldalon kiesnek Perifériás bénulás oka: .izgalmaoptokinetikus nystagmus megszünése 33.fasciculatio lehet az alsó motoneuron károsodásnál .macropsia. agytörzsben.felületes reflexek dermatómában kiesnek .kiterjedése az ideg ellátási területére lokalizálódó . a corona radiataban.bulbaris és spinalis motoneuronok károsodása.individuális atrophia 34. követő szemmozgások .premotoros cortex)corona radiatacapsula interna hátsó szárának elülső részében(elölről hátraarcfelsővégtagörzsaló végtag)pedunculus 30 .ametamorphosia Area parastriata(Br19) .Kiterjedése tömeges .Lehet petyhüdt v spasztikus a laesio localisatiójától és a bénulás fennállásának időtartamától függően .occipitali a parietalis lebenytől való elválsztást tükrözi Area striata(br17)elsődleges látókéregelemi látás . .károsodásegyoldaliellenoldali hemianopsia.

corticospinalis lat.Mindig az aktuális rostszakaszhoz tartozó optimális mértékű intrafusalis kontrakció 31 .módusult izomrostokintrafusalis rost .mélyreflexek monosynapicus reflexek γ-hurok: .izomorsó Aαgv motoneuronizom . Corticospinalis ventr.a corticospinalis pályáról válik le az agytörzsben .Aα-aff.munkaizomrost megrövidülésére hat . Az izomtónus élet.és kórtana Izomtónus=az izmok nyújtási állapotától függő akaratlan izomfeszülés Szabályozás: 1.a motoros működésű agyidegek magvain végződik Károsodás: 1. primer motoros kéregpedunculus cerebrinyúltvelő piramisflaccid paresis 2.Aβ afftartós izomkontrakció gátlása Monosynapticus reflexív: .anulospiralis receptorintrafusalis rost megnyúlását érzékeli . spinalisan 2.reticulospinalis(izomtónus szab. Motoros együttes károsodásaspasticus paresis Piramisjelek Patelle-lábclonus keményszájpadreflex régiókbólformatio 35. neuron a gv-i elülső szarvi interneuronok Corticoreticularis : Premooros és supplementer motoros reticularistr. neurona megfelelő szelvényben a zona intermedia 3. supraspinalisan Receptor-izomorsó: . izolált a.Izomorsó ingerlékenységét szabályozza . ritka b.gv-i motoneuron(adott izmot idegez be) .gv oldalsó kötegében A keresztezetlenektr.Dinamikus+statikus γ efferensek végződéseérzékenyebb(intrafusalis rost kontrakciós állapota) Golgi készülék(ínorsó) .cerebriponsmedulla oblongata(basisrostok 85%-a a decussatio pyramidumban kereszteződik)tr. primer motoros+premotoros+szuppl.)gv-i motoneuronok Corticobulbaris .azonos oldalon legv elülső kötegében a fissura mediana anterior 2 oldalán 2.

motoros kéreg .Heine-Medin .radiculopathia .lat(Deiters)leszálló pályákgv-i motoneuronokkontrakció Ha csak ez lenne.gátló hatás az internezronokra DE! form.gv motoneuron agonista kontrakció collatRenshaw-sejteket aktiválgátló interneuron gátlásaantagonista kontrakció Supraspinalis: A leszálló pályrendszerek az alábbi helyekről indulnak ki: .formatio reticularis .monosyn reflexív megszakadása . tónus lenne.izomorsó Aα agonista izmot beidegző gv-i motoneuron gátló interneuronantagonista Ciklikus mozgások szabályozása(pl járás) .légpárna jelenséghátonfekvő beteg fejét felemelve nem ejti.laesio a nucl vest lat fölött.antigravitációs eloszlás .ruber és motoros cortex stimulálja Spasmus: . hogy bármilyen más működést lehetetlenné tenne Form.csukló.vestibularis rendszer vest(otolith szerv)nucl.könyök flex.plantarflex) Decorticatiós tartás: .ret. csak lassan süllyeszti Hypotonia .Guillan-Barré.agonista és antagonista izmokban is tónusfok .hyperpron.mozgatás megszakításavégtag ebben a helyzetben rögzül . plantar flex) Ha csak féloldalonWernicke-Mann-tartás Rigiditás: .zsebkés tünetgyors mozdulat legyőzi a végtag ellenállását . cortex alatt(thal alatt)fvt:ujj.Ceebelaris sérülés .mesencephalon .fvt:ext.add.Polysynapicus reflex .Myasthenia .mozgás sebességétől függően állandó ellenállás a végtagban .(fvt:ext.mozgatás után predileciós tartásba vissza Decerebrációs tartás: . avt:ext.hátsógyök kárdiscushernia .Mellső gyök kár .harántlaesio 32 .reticularisnak nincs spontán aktivitásanucl.laesio a nucl ruber fölött. akkor olyan erős ect.Perif ideg kárpolyneuropathia. de a nucl ruber alattFR aktivitás nincsnincs gátlásantigrav izmokban tónusfok.befelé rot.vestib.

 a. Cerebelloreticularis  Tr. moleculare  str. inf.  folium vermis---lobulus semilunaris  tuber vermis---lobulus gracilis  pyramis---lobulus biventer  uvula---tonsillák Kéreg: 3 rétege van:  str. emboliformis  n. Granulosum Fehérállomány:/arbor vitae/ 4 pár mag:  nucleus dentatus  n. pontocerebellaris ● Tr. cerebellothalamicus 33 . spinocerebellaris ant. olivocerebellaris ● Tr.cerebellaris inf. Macroscopia:  A 2 hemispheriumot a vermis köti össze.  declive---lobulus quadrangularis inf. ● Tr. Cerebellovestibularis  Tr.36. cerebri magna Afferens pályák: ● Tr. legfontosabb összeköttetései.  a.tétel: A kisagy anatómiája. vestibulocerebellaris ● Tr.  A vermis részei: lingula---vinculum lingulae cerebri  lobulus centralis---ala lobuli centralis  culmen---lobulus quadrangularis sup. globosus  n. ganglionare  str. bulbocerebellaris Efferens pályák: Kéregből: Tr. cerebellorubralis  Tr. post.cer. ● Tr.cer. spinocerebellaris post.sup  v. Cerebellarovestibularis Magokból:  Tr. ant. fastigii Karok:  pedunculus cerebri superior  pedunculus cerebri medius  pedunculus cerebri inferior Vérellátás:  a.

A gerinccsatornát belülről a dura mater borítja. post.-itt lépnek ki a mozgatórostok. tétel: A gerincvelő anatómiája. A beteg a célon túlnyúl.3 v 4 szelvényt szállnak le mielőtt elérik kilépési pontjaikat.37. Az elülső és hátulsó gyökerek a spinalis ganglionok utáni szakaszon gerincvelői idegekké egyesülnek. A gerincvelő felső határa a foramen magnum szintjében van. /L1/ Elülső felszínén futó hasadék:Fissura mediana anterior Hátsó felszíni barázda: Sulcus medianus posterior Utóbbitól két oldalt: Sulcus lat. innen 2. 38 . mely a filum terminaléban folytatódik. nagyságának helytelen becslése/ a góc oldalán kisebbre becsüli/ ● Az „utánzási kísérlet” zavara: Becsukott szemű beteg egyik végtagját egy adott pozícióba visszük.  Keresztmetszet:  Szürkeállomány:  A canalis centralist a substantia grisea centralis veszi körül. mely felett az arachnoidea található. A gerincvelő felszínét a pia mater borítja. ● A tárgyak súlyának. mozgásának zavara ● Visszacsapási tünet ● Intentiós tremor: nyugalomban nincs.tétel: A kisagy bántalmának kórjelei.a másikkal nem tudja ezt véghezvinni.itt lépnek be a hátsó gyökerek érző rostjai Sulcus lat. ● Ataxia: izomcsoportok koordinált működésének zavara Járási: széles alapú járás Törzs: állás közben bizonytalanul ingadozik Romberg-ben a laesio oldala felé dől ● Célkísérletek végrehajtásának zavara ● Dysdiadochokinesis: antagonisták alternáló beidegzésének. A gyökök a Th V-VIII-ig egy. A hátsó gyökereken találhatók a spinalis ganglionok. ant. Alsó vége conus terminalis.  Elülső szarv: Cornu anterius 34 . mélyreflexek renyhébbek ● Góc oldali pronációs hajlam ● Ingareflex: Ha a patella reflexet levegőben lógó lábon vizsgáljuk a patella ín megütésekor egymás után több contrakció követkzik be. 31 pár gerincvelői ideg van:  8 pár nyaki  12 pár háti  5 pár ágyéki  5 pár keresztcsonti  1 pár farkcsonti A gerincvelő szelvényeinek magassága nem egyezik meg a csigolyatestek magasságával. ● Dysmetria: A távolság becslésének zavara. a céltárgy felé közelítve amplitudója nő ● Skandáló cerebellaris beszéd ● Iránytévesztés/ általában a góc oldalára térnek/ ● Nystagmus: a laesio oldala felé való tekintéskor fokozódik ● Hypotonia: a laesió oldalán a végtagok izomtónusa csökken. A csigolyák és a dura között van a cavum epidurale.

+kiegészítik a rami spinales-ek/a. aa. vertebralis koponyaűri szakaszából: a.tétel: A gerincvelő harántlaesiójának tünetei. sacralis lat.  Okai:  hirtelen flexió  hyperextensió  csigolyakompresszió  gerincoszlop rotáció Következmény:  spinalis tér szűkül  csontdarab a gerincvelő állományában  bevérzés/ischaemia    35 . 40. Lumbales.tétel: A fontosabb gerincvelői dermatomák és reflex-segmentumok. Intercostales. IV-V ujj  Th4 emlőbimbók vonala  Th6 processus xiphoideus vonala  Th10 köldök vonala  L1 inguinalis terület  L2 comb elülső küzépső + hátsó lat része  L3 comb medialis része  L4 lábszár medialis felszíne  L5 lábszár lateralis felszíne + lábhát medialis része + hallux  S1 talp + a lábhát lateralis széle + sarok  S2 a comb és lábszár hátsó középső felszínén lát el egy sávot  S3-4-5 genitáliák környéke A reflex szegmentumokat ld. Vertebralis. ant.kéz ulnaris felszíne. 39./ A vénás elvezetés a dura 2 lemeze közötti plexus venosus vertebralis internus felé történik. de a dermatómák átfedik egymást. a 42. sacralis részen: Cornu laterale  Fehérállomány:  Funiculus posterior  Funiculus lateralis  Funiculus anterior /a 2 oldalt a comissura alba köti össze/  Vérellátás: a. et post. aa.Hátsó szarv: Cornu posterius A thoracalis és felső lumbalis szakaszon + kp.  C1 nincs  C2-3 tarkó  C4-5 váll  C6-alkar+ kéz radialis felszíne. ujj  C8 alkar.  Gyökök szegmentáltsága: a dermatómák érzészavara alapján a gerincvelő károsodás magassága megítélhető.  Dermatoma: Egy hátsó gyökhöz tartozó érző beidegzés területe. tételben. spin. I-II ujj  C7 III. a.

musculocutaneus  átkapcsolódás: C5-6  36 .felső: Th 7-8 . Cremaster reflex / tompa eszközzel kell kiváltani/ .tétel: A felületes vagy idegen reflexek. tétel: A mélyreflexek és kóros változásaik. 1. Receptoruk a végrehajtó szervben van. lágyszájpad izmok kontrakciója 2. Garatreflex: Hátsó garatfal érintése – öklendezés. Lágyszájpad reflex ● Bőrreflexek: 1.  A felső thoracalis szakasz: paralyticus ileus  41. gyöki károsodás .a köldök az ingerlés oldala felé húzódik.biceps brachii  n. mellakslégzés bénulás  A C5-6 : a triceps esik ki. Hasbőrreflex.kétoldali kiesése nem kóros . A receptoruk és effektor szervük nem ugyanabban a szerkezetben van.kiesés okai: SM. Következmény: a beteg karját feszíteni tudja hajlítani nem.alsó : Th 11-12 2.középső: Th 9-10 .átkapcsolódás:L1-2 3. tibialis vagy az ideget alkotó L4-S2 gyökök épek. .  Efferens: VII. 42. Talp-reflex : talp ingerlése köv. Analis -reflex : átkapcsolódás: S4-5 4. ● Oculopalpebralis reflex ● Nyálkahártya reflexek. Polysynapticus reflexek. Rendszerint spinalis shock-al jár: ● flaccid paresis ● széklet – vizelet ürítési zavar ● potentiazavar ● a vegetatív beidegzés és hőreguláció zavara ● decubitus  A spinalis shock megszünése után: ● autonóm hólyag ● spasticus paraparesis fokozott mélyreflexek ● pyramis jelek  A C3 magasságában fatalis: rekesz. és a n. ● Corneareflex:  Afferens: V/1. ● Biceps  m. lábujjak plantarflexiója kiváltható ha a corticospinalis pálya ép. gerincvelői harántlézió.

/sérülése következtében alakulnak ki. L5  Kóros változások: ● Renyhe reflex oka:  reflexív sérülése  izmok betegsége  kisagykárosodás ● Kialszanak: műfogással sem váltható ki ● Élénk: Nagy amplitudóval zajlik ● Fokozott : ha élénk és pyramis jelek is vannak ● Clonus: Egyetlen reflexkiváltási kísérletre jelentkező ritmusos végtagmozgás 43. gastrocnemius  n. tibialis posterior.6. thalamusban lévő gócok eseteiben is. 37 .● Triceps:  m. Fogó-reflex komplexus: ● Fogó-reflex: A tenyér bőrének ingerlése fogómozgást vált ki. tibialis  L5-S1 ● Tibialis posterior:  m. mely kiterjedt félteke pusztulásra jellemző. 4 hónapos korig fiziológiás. Ha ezek a reflexek a tudatállapot zavarának következtében lépnek fel. quadriceps femoris  n.  Optikai és tactilis ingerekkel váltható ki. Ha rágási. ● Oralis beállítódásos mechanizmus: Az ajak melletti bőr ingerlésekor az ajak az inger irányába mozdul. E reflexek kialakulhatnak még: ● A nucleus caudatus feje és a corpus callosum rostjai között elhelyezkedő gócok esetében. A praemotor cortex/Br. Bulldog reflex: A fogsora közé helyezett tárgyra ráharap. ● Harapási v.tétel: A liberatios jelek és lokalizációs értékük. ● Utánnyúlás:  A beteg reflexesen a látótérbe kerülő tárgy után nyúl.nincs lokalizációs értékük. femoralis  L2-4 ● Achilles:  m. ● A halánték-lebenyben. Falási-reflexről beszélünk.brachioradialis  C6-7 ● Ulna:  C7-8 ● Patella:  m. radialis  átkapcsolódás: C6-7 ● Radius:  m. nyelési mozgások kísérik. ● Kényszerfogás: A tenyerébe helyezett tárgyat erősen megszorítja.triceps brachii  n. nyakszirt-lebenyben.  Szopó-reflex komplexus: ● Szopó-reflex: Az ajak érintésekor szopó mozgás jelentkezik.

agytörzsig futó neuron az elsőrendű neuron. Most ujjait a tenyér felé hajlítjuk mire az alkar hirtelen behajlik. Az érződúcok centrális nyúlványa az érzőgyökön jut a központi idegrendszerbe. Palmomentalis reflex: ● A tenyér erőteljes végigsimítása tompa tárggyal az azonos oldali m. a másikkal a kézfejet és az ujjakat erősen dorsalflectáljuk. -ban végződik. pályák és központok.   38 . A perifériától a gv-ig. Kóros esetben a kar extensiós tartásban rögzül. Ez az agykéreg elsőrendű érző kp.afferensek -gerincvelő ill. a térd flexió/ Marie-Foix műfogás/ 44. ● A negatív reakció: A kar az előbbi helyzetben van. A rec.-ok./Léri-jel/ ● Ugyanez kiváltható a lábon is: -Passzív dorsal flexió köv. agytörzs. Az inger lehet: lokalizálható és nem lokalizálható is.  Hidegérzés: Krause. ill. mely itt kapcsolódik a másodrendű neuronnal. de szőrmentes területről is kiválthatók.-ok más csoportosítása:  Exteroceptorok -külvilág ingerinek felvétele.mentalis összehúzódását váltja ki. ill. Az afferensek idegsejtje a csigolya közötti.  Melegérzés: Ruffini -féle végtestek. az érző agyideg-dúcokban helyezkedik el.tétel: Az érzésfajták és felvevőkészülékeik.  Fájdalomérzés: Szabad idegvégződések a bőrben. Receptorai a Wagner-Meissner –féle végtestek/irha/.Gegenhalten: ● A passzívan mozgatott végtagokban mindig a mozgatás írányával szemben nő meg az ellenállás. Ingerfelvevő készülék=receptor Bőrben:  tapintás  hideg  meleg  fájdalom receptorok  Tapintásérzés: Pontjai a szőrtüszők.  Interoceptorok -belső szervekben lévő rec. mely a thalamusban jut kapcsolatba a harmadrendű érző neuronnal. a térd kifeszül/ pozitív reakció/ -Passzív plantar flexió köv. Útvonal: receptor-ingerület.és Ruffini -féle végtestek. ● Pozitív reakció : a beteg nyújtott és supinált alkarját egyik kezünkkel megtámasztjuk a könyökhajlatban. Középvonali reflexek: ● Glabella reflex ● Masseter reflex/fokozott/ ● Mediopubian reflex Támasztási reakció: ● A homlok-lebeny és a cerebellaris félteke károsodásának következménye.    Érzőrendszer: Ingerfelvevő készülék+afferens.

A hátsó szarvban synaptisálnak. Tractus spinocerebellaris dorsalis: Az alsó végtagi izomorsókból és bőrreceptorokból származó rostokat tartalmaz. és néhány szelvényt lefelé futnak. előbb. Egy részük az elülső szarvban kapcsolódik át. brachium conjuctivumban/ köv. károsodásuk azonos oldali tüneteket okoz. zsibbadás/ Spontán fájdalom ● Objektív: minden érzésféleségre vonatkozhat. Ezután a rostok a lemniscus medialisban futnak a thalamus nucleus ventralis posterolatrealishoz /VPL/. inakban. a törzs felső részéről.és izomorsóból jövő rostokat szállít.tétel: Az érzészavarok felosztása.spinoth. 46. Innen ld. A rostok egy része a szelvényben lévő spinalis motoneuronokra kapcsol át. A rostok a nyúltvelő alsó részén kereszteződnek. Érzészavarok: ● Szubjektív: Paraesthesia /fonákérzés.-ként futnak a thalamusba. Más részük a Clark-oszlopban synaptizál és azonos oldalon fut a vermis kérgéig. 2X kereszteződik / a szelvényben. Tractus spinocerebellaris ventralis: Ín. Innen a rostok thalamocorticalis pályaként a capsula interna hátsó szárában futnak és végül a gyrus postcentralisban végződnek.  Tapintásérzés:  csökkenés: hypaesthesia  kiesés: anaesthesia  fokozódás: hyperaesthesia  Fájdalomérzés:  hypoalgesia  analgesia  hyperalgesia  Hőérzés:  termohypaesthesia  termoanaesthesia  termohyperaesthesia 39 . és a felső végtagról referál. anatómiája. Latban szállnak fel a thalamus VPL-be. A proprioceptív receptorok az izomorsókban. A másodlagos axonok átkereszteződnek a comissura alba anteriorban és az ellenoldali tr. I. Spinoth. Centrális nyúlványaik a hátsó kötélben 2-15 szelvényt felfelé. A rostok a brachium conjuctívumon keresztülfutva a vermisben végződnek. a Burdach nyaláb a nyakról. Ant. Hátsó kötél rendszer: fasciculus gracilis/Goll/ et cuneatus/Burdach/ A mélyérzések rostjai átkapcsolás nélkül szállnak fel bennük a nucleus gracilisban és nucleus cuneatusban kapcsolnak át. Tractus spinothalamicus anterior: A tapintás és nem differenciált nyomásérzést közvetítik. fasciákban és izületekben helyezkednek el. A Goll nyaláb az alsó végtagról és a törzs alsó részéről.45. Tractus spinothalamicus lateralis: A fájdalom és hőérzés elsődleges rostjai a substantia gelatinosa Rolandi sejtjein kapcsolódnak át. A második neuron axonjai a comissura albaban kereszteződnek és tr.tétel: Az érzőpályák felosztása.

● Perseveratio: szavak gyakori ismételgetése. azonban elég gyakori. vagy a regeneráció nem azonos ütemben történik. – Távirat stílus (infinitivus-t használ) – Néger stílus ( A beszéd emlékeztet primitív törzsek beszédére. domináns félteke parietalis lebeny. temporalis lebeny ( Wernicke-kp) Tünetei: -Verbalis paraphasia: a beszéd ép. 40 . II.Szenzoros: a beszédmegértés zavarát. -Zsargon aphasia: értelmetlen szavakat használ. a domináns félteke. – Gyakran körülír a beteg. Érzésféleségek: ● Felületes ● Mély ● Protopathiás / az egyed létét fenyegető ingerekről informálnak/ ● Epikritikus / felismerésre szolgálnak/ 47.de a mozgásban részt vevő izmok működése ép (a coordináció is norm. hosszú ideig megmarad és kisugárzik. A szókiejtés képtelensége lehet teljes vagy részleges. hogy a szavakat összecseréli.) akkor beszélünk aphasiáról. Jellemzője. Helye: a Broca-(motoros) beszédmező a középső és alsó frontalis gyrus valamint a gyrus praecentralis alsó területét foglalja el (Brodmann 44. Helye: Brodmann 41. de a beszéd kifejezésemégis zavart. Tudja. hangok felcserélése. -Általában sokat beszélnek. hogy a megfelelő kifejezést hallotta e. ha azonban a vizsgáló a tárgy nevét mondjaképes eldönteni. Aphasia: Ha a beszéd mozgásteljesítménye válik zavarttá. -A szóutánmondás gyakran nem sikerül. de hirtelenjelentkezik. Motoros: a beszéd kifejezésében részt vevő izmok és azok beidegzése is ép. szenzoros aphasia-nak nevezzük. ha a hallás ép. a megtartott. domináns félteke).Ha az egyes érzésféleségek nem azonos mértékben károsodnak. hogy az inger alkalmazása után hosszú látenciával. tétel: Az aphasia fogalma és fontosabb formái. hogy miről van szó. – Zavart lehet a mondatok szerkesztése is. de nem tudja kimondani. Amnesztikus aphasia: A szó emlékképek felidézésének zavara. Fajtái: 1. A fájdalomérzésre vonatkozó formáját hyperpathianak mondjuk. vagy már visszatért érzésfajták ingerei a megszokottól eltérő érzést: dysaesthesiat okoznak.) – A beszéd monotonná válik. Tünetei: – A felmutatott tárgyat képtelen megnevezni. 3. 2. Helye: Brodmann 39. Ha nem súlyos vagy a zavar a rendeződés stádiumába kerül jelentkezhet: ● literalis paraphasia: egyes betűk.

A praxia vizsgálata. elkent beszéd. Köv. de az utánmondás és hangosolvasás megtartott. A beteg nem képes a mozgás megtervezésére. monoton beszéd.és gégeizmok corticalis motoneuronjainak károsodását kíséri. hogyan kell azt használni. Transcorticalis motoros aphasia: az akaratlagos beszéd és írás súlyosan zavart. lassú. transcorticalis. Előfordulhat: ● Motoneuronbetegség: A beszéd elnyújtott. 48. mind a szavak. 41 . ( Csak konkrét tárggyal képes elvégezni a feladatot. Apraxia: az akaratlagos mozgás vagy összetett cselekvés végrehajtásának zavara. A mássalhangzók kiejtése zavart. Az utánzás képessége megmaradhat. a hallott szavak utánmondása mégsem sikerül. Tétel: Az apraxia fogalma. -Utánmondás jó. skandáló beszéd. Ha elmondják neki mit csináljon. amely nem magyarázható a mozgásképesség zavarával és az izomerő csökkenésével. de végrehajtani nem. Vezetéses aphasia: Ha mind a beszédmegértés. mind a spontán beszéd kifogástalan. ● Parkinson: Felgyorsult monoton. nasalis színezetű. ● Corticalis dysarthria: A primer mozgatómezőben a garat. melyhez a kéz ügyetlensége társul. hangzók kimondásának zavara.Tünetei: -A felmutatott tárgyat nem tudja megnevezni. Felismeri mozgásai helytelenségét. Tárggyal sem tudja megmutatni. subcorticalis. ● Bulbaris dysarthria: Elmosódott. Helye: Insula Aphasiat főleg a kéreg károsodása idéz elő. halk beszéd. ● Ideomotoros apraxia: A beteg képes a mozgást megtervezni. különösen nem szimbolikus mozgásokat. de nem képes korrigálni. parietalis lebeny. kiejtés zavara. egyes szavak. lokalizációs értéke. ● Ideatoros apraxia: A domináns oldali gyrus supramarginalis gócai idézik elő. praefrontalis motoros asszociációs kéreg sérülésnél fordul elő. ● Cerebellum betegség: Lassú. ● Capsularis dysarthria: Oka a capsula interna károsodása.) Általában a domináns oldali Wernicke-mező. Nem képes mozgásokat utánozni sem. – A spontán beszédben jól használja a szavakat. a feladatsort elvégzi. de a kéregből származó pályák sérülése is előidézi. Tétel: A nem-aphasiás eredetű beszédzavarok és jellemzői. 4 fő aphasia típust különböztetnek meg: corticalis. articulatio. mind a hangzók képzése károsodott. ● Mandibula luxatio ● Trismus 49. 4. Dysarthria: A hangképzés.

a tárgyak megnevezése 3. amelyet nem magyaráz a kéz gyengesége vagy ügyetlensége. hangszeren játszás zavara 42 . Nyomtatott szöveg olvasása 12. A beteg a bal oldali látótérben látja a szavakat. A vizsgáló által mondott szavak betűszámának felismerése ( Lichtheim-próba) 8. Betűk és hosszabb szöveg másolása 15. konstruktív ) Hemialexia: Az olvasás zavara a subdomináns látótérben. a zenei kifejezés képtelensége. A tüneteket a premotoros kéreg károsodása okozza. A vizsgáló mimikájának és pantomimikájának megértése 9. a betegek a szavaknak csak az épp látótérben lévő részét olvassák el. -Verbalis szavak cseréje Károsodás helye: parietalis lebeny Acalculia: A számok felismerésének és a számolás zavara. Betűk. Temporalis lebeny károsodása. Amosia: A zene felismerésének zavara. acalculia. 19-ből 39-hez futó rostok kiesése okozza. Automatikus beszéd vizsgálata -számsorok. Agraphia: Az írás zavara. Károsodott parietalis lebeny. amusia. Betűzés 7. hónapok neveinek elmondása 5. Alexia: Az olvasás képességének szerzett zavara. Hangos olvasás 10. ( sorrendben literalis. felszólításra végrehajtott írás 13. szavak felismerésének vagy azösszeolvasás zavarára. -Anterior alexia: Szavakat felismer. Konkrét tárggyal felszólítások végrehajtása 50. Spontán beszéd megfigyelése 2. -Motoros: éneklés. Utánmondás 6. -Szenzoros: zenedarabot nem ismerik fel. Szótalálás. Hosszabb szöveg írása diktálás utánmondás 14. -Literalis paragraphia: A betűk gelcserélése.● Kinetikus: A mozgás zavara egy végtagra vagy annak egy részére vonatkazik. Ritka forma: -Centralis: domináns félteke gyrus angularisanak károsodása. agraphia. -Hátsó alexia: a domináns oldali peristriatalis kéreg és/vagy a Br18. de nem tudja egyesíteni a bal féltekében lokalizált jelentésükkel. de bonyolult mondatokat nem ért meg. ● Konstruktív apraxia Vizsgálat: 1. verbalis. Nem képes a szavakat betűzni és a vizsgáló által betűzötteket sem ismeri fel. Spontán írás ill. írásjelek felismerése 11. Nyomtatott betűk és szöveg írása kézírással és fordítva 16. fütyülés. Tétel: Alexia. Beszédmegértés 4. Számjegyek és számok felismerése és írása 17. A finom beidegzést kívánó feladatok végrehajtására nem képes. Vonatkozhat betűk.

ami legtöbbször az a. énekelni.tapintás és hallás önmagában normális.  Tactilis agnosia( astereognosis) : • Okozója a contralateralis alsó parietalis terület.sensoros (zenedarab felismerésének képtelensége) • Tiszta szósüketség : tud spontán írni és szöveget másolni .dúdolni) . de nem képes egy jelentéssel bíró. emotionalis arckifejezés felismerésének zavara jelentkezhet amygdalectomia után . • Gyakoribb altípusai: .tapint).vizuális objektum agnosia : nem ismeri fel a tárgyat.prosopagnosia : arcok felismerésének zavara (hang. nincs aphasiás összetevője .hall. de le tudja rajzolni vagy a róla készült rajzot le tudja másolni .szín agnosia : szín felismerés képességének elvesztése  Auditoros agnosia : • Okozója a temporalis ill. öltözet alapján felismeri) . testséma zavarok. óraidő agnosia. Agnosia: A felismerés zavara azokban az esetekben. egészként történő felismerése szelektív módon károsodott.  Lehet: -vizuális -tactilis -auditoros Vizuális agnosia: • Kiváltója a temporo-occipitalis átmenet alsó alsó régióinak agykérgi és/vagy subcorticalis fehérállomány lasioja.egységes egésszé. • A tárgyak tapintás útján.de az így nyert információ feldolgozása zavart(nem ismeri fel.megérti és teljesíti az írott parancsokat. cerebri posterior terület bilaterális ischaemiás infarctusának felel meg. a beteg nem  43 . hogy mit lát.motoros (beteg nem tud fütyülni. Az elsődleges érzőközpontok szomszédságában elhelyezkedő kéregterületek károsodása következtében alakul ki. Az agnosia definitiója és formái.tiszta alexia : kizárólag a vizuális gnosis zavarán alapszik.-Instrumentalis: a betegség előtt tudott hangszeren játszani.amikor a látás. most már nem. parietalis lebeny auditoros associatios területeinek károsodása. Fajtái: . • Amusia : a zenei perceptio vagy expressio károsodása. egy jelenetté integrálni . A mély tapintás és a discriminativ képesség megőrzött. Megállapításához elengedhetetlen az audiometriás vizsgálat. de képtelen diktálás után írni. 51. Anosognosia. a szóismétlés is súlyosan károsodott. rendszerint a gyrus supramarginalis laesiója. pl.szimultán agnosia : a tárgyakat egyenként felismeri.

Rohamokat provokálhat: .  Testséma zavarok: parietalis lebeny • autotopagnosia (saját testen való tájékozódási zavar) . A legtöbb betegnek csak néhány rohama van.spontán jelentkező epilepsiás rosszullétei vannak. a betegség elismerésének hiánya. a beteg arról panaszkodik.ezek 0.ezek között folyamatos v.  Gerstmann. Epilepsiasnak csak csak akkor minősítünk egy beteget.syndroma : A bal parietalis lebeny postero-inferior régiójának károsodása következtében alakul ki. Előfordulhat úgy.régebbi műtét.subdomináns • ujjagnosia (ujjak megnevezésének és felismerésének hiánya. A populáció kb.5%-a visszatérő jellegű. jobbbal tévesztés) . jobb-bal tévesztés. dyscalculia (számolás zavara).aphasiás és nem demens.tumor.  Óra-idő agnosia: Jobb félteke károsodásakor az óraidő fel nem ismerése és az időérzék megváltozása. tartós remissziós fázisok vannak.pl. hogy egy idegen kíséri. ujj-agnosia.ha visszatérő jelleggel.máskor bizonyos betegség tüneteként jelenik meg.subdomináns • hemidepersonalisatio (egyik testfél teljesen elidegenedik. A betegség átlagos tartama 10 év.Az epilepsia fogalma és felosztása.infarctus.A betegek egy része a mozgásokat a valóságosnál lassabbnak vagy gyorsabbnak ítéli(subdomináns parietalis lebeny) 52.domináns  Anosognosia A jobb temporoinsularis vidék károsodásakor gyakori a bal testfél elidegenedése.intracranialis gyulladás.hogy nem tudunk különösebb okot kimutatni a betegség hátterében.subdomináns • anosognosia (betegség tudomásul nem vétele) . fekszik mellette). perinatalis károsodás.mely következtében kialakuló epilepsiás rohamok ismétlődnek.   Az agy bizonyos területének v. 5% -ának van epilepsiás rohama élete folyamán.penicillin -antituberculoticumok -féregűzők -fájdalomcsillapítók -lázcsökkentők    44 .trauma. területeinek excessszív elektromos kisülésével járó betegsége. Tünetei agraphia.

automatizmusokkal . Parciális rohamok secunder gerenalisatioval II. discofény) Felosztás: I.gondolkodászavarral .pszichosensoros .lidocain. Tonusos-clonusos rohamok(grand mal) F.somatosensoros rohamok .csak tudatzavar .atípusos absence B.atonia .vegetatív komponensekkel .clonusokkal .vegetatív jelenségekkel . Simplex(nincs eszméletvesztés) .affektív tünetekkel .-analepticumok -steroidok -ovulációgátlók -triciklusos antidepresszánsok -neurolepticumok -kontrasztanyag -gyógyszerintoxicatio(kinin.tónusos komponensekkel . Komplex . Myoclonusos rohamok C.motoros jelenségekkel . Tonusos rohamok E.carbamazepin)  Görcsöt előidéző körülmények:-láz -alkoholizmus.összetett rohamok C. Absence (petit mal) .alkoholmegvonás -antiepileptikum módosítása -alváshiány -alkalosis(hyperventillatio) -photostimulatio (pl. Generalizált rohamok(2 félteke) A. Parciális rohamok(1 félteke) A. Clonusos rohamok D.pszichomotoros .csak tudatzavarral . atoniás  45 .összetett rohamok B.antikolinergiás szerek.

Simplex partialis (focalis) rohamok: Mindig csak egy rendszer érintett(motoros. fokozott verejtékezés.egyik izomcsoportról a másikra terjednek az agykérgi localisationak megfelelő sorrendben = motoros Jackson marsch 46 . 5 perc  utána amnesia  nem vezeti be semmi v.fülzúgás vezeti be nincs nyelvharapás Psychogen roham ↔ nincs amnesia Epilepsia  min. nyálfolyás. Motoros tünetek: • lehetnek: .secunder módon generalizálódhat. nyitott szem.III.Az epilepsiás roham differenciális diagnosztikája          syncope hyperventillatio toxicus és metabolikus zavarok cardiovascularis betegségek alvászavarok paroxysmalis vertigok transiens globalis amnesia psychogen rosszullétek pszichiátriai disszociatív állapotok ↔ ↔ ↔ Syncope 10-60 sec rövid és részleges amnesia látás elsötétedés.prolactin↑↑↑ nincs tudatzavar 54.spike-wave kisülésekkel jelentkező roham D.sensoros stb. Partialis epilepsia (rohamformák)   Féloldali körülírt kérgi eredete van. kisgyermekkori súlyos myoclonusos roham C. alvási grand mal 53. újszülöttkori görcsök B. ↔ bevizelés.szédülés.változatlanok . Nem osztályozható rohamok A. aura    nyelvharapás. aphasiás epilepsia E. synchronisált alvásban.fénymerev pupilla postictalisan ködös állapot izomláz CK.) Nincs tudatvesztés. subconjunctivalis vérzés.

merev tekintet.stereotypizált verbális megnyílvánulások Ebben a fázisban a roham megáll vagy másodlagosan generalizálódik.nyaldosás.de céltalan mozgásai (rágás.déja vu.Complex partialis epilepsia     Felnőttekben a leggyakoribb epilepsia(kb.majd amnesia követi A kísérő tünetek nélkül jelentkező tudatzavart homályállapotnak(epilepsias tenbrositasnak) nevezik. auditoros hallucinációk 1.Lehet hirtelen 55.A rohamok rövidek. Izolált psychés tünetek: Ritkák. Initialis aura: . a kezek koordinált.fázis Automatizmusok Alterált állapot : üres.és ízérzési hallucinatiók.vagyis oralis manualis automatismusok.órákig v. 40%) Legalább 2 rendszer van érintve.hadonászás).verejtékezés.  47 .szaghallucináció és abdominalis v. clonusos rángások jelentkeznek Sensibilis tünetek: Az érző kéreg epilepsiás aktivitása következtében rohamszerűen létrejövő paraesthesiák(leggyakrabban zsibbadás).jamais vu .déja vu .acusticus és opticus sensatiok. epigastricus sensatiok .mindig tudatzavarral jár.álomszerű állapot.vizuális v.egyszerű focalis kezdet. A rohamhoz gyakran társulnak a száj v.hánbyinger.vertigok stb.meghatározott izomcsoportokban. 2 formája van: .jamais vu stb.kimerültség jelentkezhet.fejfájás.• postictalisan az érintett végtagok órákig bénák lehetnek = Todd paresis • a rohamot a beteg forgó mozgása és hangadás is kísérheti • Kozsevnyikov-féle epilepsia partialis continua:egy körülírt fókusz izgalma következtében .kezdettől van tudatzavar. Postictalisan confusio. esetleg céltalan fel-alá járkálás. napokig tartó szakadatlan.amelyek szintén vándorolnak a corticalis localisationak megfelelően = sensibilis Jackson marsch Sensoros tünetek: Rohamszerű érzékszervi jelenségek(szag.reakció hiány. szorongás.) Vegetatív tünetek: Paroxysmalis kezdetű sápadtság.amit tudatzavar követ .

mint az EEG 56. Ha egyidejűleg clonusos.szemgolyók felfelé fordulása. Lehet: .álmosság.BNS(Blitz-Nick-Salaam) görcsök.kézben tartott tárgyat eldobja stb.mint 50%-ban jelenek meg • alvásmegvonásos vizsgálat : jobb.száj és kezek enyhe rángása) • Gyakori izgatott állapotokban • Ronthatja az iskolai teljesítményt • Gyakori lányokban és pozitív családi anamnesisnél.melynek EEG jellegzetességei is generalizáltan jelentkeznek. • Pillanatnyi megmerevedés és reakcióhiány ill. medenceöv másodperces tartamú myoclonusaival jár. • 3-10 év között kezdődik • Gyakori:100-szor naponta • EEG: 3 Hz-es tüskehullám.hosszabb .diag.Váll v.  48 .complex partialis epilepsiaban .amit legjobban hyperventillatio aktivál.rágómozgások.: pseudo absence: .postictalis confusio. atypusos absenceről beszélünk. •Diff.cuppanás. •West-sy.A beteg elesik.Diagn.aura előzi meg .sorozatban jelentkezik.amelyek a karok szétcsapásával és hirtelen előrehajlással járnak. tónusos komponensek ill.nyevharapás és bevizelés kísérheti • clonusos szak: 3-4 precig tartó generalizált. atoniás v.fejfájás Myoclonusos rohamok: • impulsív petit mal : Többnyire reggel.tenebrositas.clonusos izomrángások. automatismusok társulnak hozzá. féltekéből ugyanazon időben induló rohamok.   Akinetikus rohamok: Tónusvesztés miatt hirtelen elesés. Tónusos-clonusos rohamok (grand mal): • tónusos szak: néhány mp-ig tart.non convulsiv Absence rohamok: • A tudat másodperces tartamú zavara.: Kisgyermekeknél.villámgyors mozgásokkal. diszkrét motoros megnyílvánulások ( szemhéj-rebegés.szájhabzással.Generalizált epilepsiás rohamformák  Mko.: • EEG : temporalis lebeny tüskekisülései kevesebb.convulsiv .

A roham visszatérésére figyelmeztethet: . További lehetőségek : corpus callosum átmetszése.amelyek gyakran izoláltak.vagus stimulatio 49 . gyermekek negyedében az AE elhagyása után újabb roham jelentkezik.selectív amygdalohyppocampectomia . ha ha rohamok jelentkeznek vagy ha gyógyszerfüggő mellékhatásokra van gyanú. 57.haemisphaerectomia.mentalis retardatio . mint kettővel • nincs interakcio • olcsóbb • a beteg együttműködését elősegíti • kevesebb mellékhatás   A gyógyszer kontrollja szükséges.A roham típusa segíthet a döntésben: absence-ben szenvedők általában kinövik a rohamot és egy idő után nem kell AE. A betegek nagy részének csak egyetlen generalizált tónusos-clonusos rohama volt.hogy ezt újabb roham követi.callotomia .strukturális agyi károsodás Ekkor indokolt beállítani már a 2.izgalmi jeleket mutató EEG . resectio . elvei  Antiepilepticumok beállítása : Az első epilepsiás rosszullét után . Az epilepsiák gyógykezelésének ált.a betegek egy része műtétre bocsájtható.hogy a beteg nem szedi a gyógyszert.focalis neurológiai tünetek . A rohamtípus segíthet ennek eldöntésében. ill.nem feltétlenül szükséges.ilyenkor az aktív epilepsiás fókuszt eltávolítják.nem szükséges adni antiepileptikumot.pl.ha valószínű. Benignus gyermekkori epilepsia centrotemp.különösen. Tudatzavar és postictalis amnesia jellemzi. Leggyakoribb a temporalis lebeny egy részének resectioja. roham után. Ha a roham focalis.: absence rohamban gyakori a visszatérés. Nem gyógyszeres kezelés: . tüskékkel szintén csak bizonyos korban jelentkezik.  Monoterápia előnyei: • a rohamok sokszor egy gyógyszerrel ugyanolyan jól kezelhetők.hogy nem lesz több roham gyógyszer nélkül.ha az generalizált volt. ill.anterior temp.többi lebeny resectioja.Gyógyszer mellett 2 évig tünetmentes felnőttek harmadában. Operáció: A betegek 20%-a nem kontrollálható gyógyszerrel. Lázgörcsök esetén.csak abban az esetben . ha felmerül.Terminalis alvás zárja le.  Kezelés abbahagyása : Amikor a klinikus úgy véli.

anaemia • túladagolás: szédülés. • mh. hepatopathia. blokkoló. teratogenesis • 300 mg-al emelünk minden 2.: súlynövekedés.vérszint 6-100μg/ml  Phenytoin(Epanutin): • membrán stabilizáló.indirekt GABA agonista • focalis és generalizált tónusos-clonusos rohamban • primidon 70 %-a phenobarbitallá alakul.: allergia. 58.vérszint 5-20 μg/ml  Phenobarbital(Sevenal) és primidon(Mysoline): • GABA anyagcserét befolyásolja.absence-ben.max 300 mg/nap 50 .nystagmus.vérszint 10-40μg/ml  Ethosuximid(Suxinutin): • Ca antagonista • primer generalizált absence-ben.secunder generalizálódó focalis epilepsiaban. generalizálódó epilepsiában • mh: gingivahyperplasia. gyermekeknek  Benzodiazepine: • ritkán • Rivotril kieg. napon 1200-1500 mg/napra .csontvelőkárosodás • 200-300 mg.csökkenti a repetitív kisüléseket • focalis és sec. glutamát termelést csökkenti • therapiarezisztens egyszerű és komplex rohamokban • 25 mg naponta. valamint primer és secunder generalizálódó rohamokban elsőként választandó • repetitív kisüléseket gátolja • mh.ált. lymphadenopathia.ataxia • 600-800mg/nap a szokásos adag .A legfontosabb antiepilepticumok és indikációjuk Carbamazepin(Tegretol. tremor.ezért hatékonyságát a phenobarbital vérszintjével ellenőrizzük • 100-300 mg/nap. növekedésével hat • primer generalizált idiopathiás epilepsiában. májműködészavar.impulzív petit malban. kezelésnek focalis és primer generalizált epilepsiákban • status epilepticusban  Lamotrigin(Lamictal): • Na csat.Stazepine): • focalis. vérszint 4-9 μg/ml  Valproinsav(Convulex): • GABA konc. pancreatitis.

felbamat Gyógyszerek részletesen az 58.A generalizált epilepsias rohamok kezelése   Elsőként valproát Secunder generalizálódóban: 1. 3-ként phenobarbital és primidon Kieg. nem ismert • complex focalis és secunder generalizálódó rohamokban • 300mg/nap kezdésnek majd 1200mg/napig emeljük 300 mg/nap dózissal 59. phenytoin 3. Rezisztens: lamotrigin Primer generalisált: 1. Lennox-Gastaut sy-ban • 2g/nap-3g/nap  Felbamat: • gátolja a glutamát felszabadulást.: vigabatrin. tételben 61. valproát 2. ethosuximid(gyerek) West-sy.GABA receptor érzékenységet növeli • elemi és komplex rosszullétben • 600-1200mg/nap  Gabapentin: • hatásmech.benzodiazepinek Therapiareziszten esetben lamotrigin v.: benzodiazepin(primer generalizált) Th.ACTH      51 . vigabatrin 4.A partialis epilepsiás rohamok kezelése      Elsőként választandó a carbamazepine 2-ként phenytoin v.esetleg valproát 2.gabapentin 2.GABA lebontást gátolja • kiegészítő terapiaként partialis rohamokban és West ill. .:vigabatrin. Vigabatrin(Sabril): • indirekt GABA agonista. carbamazepin. phenobarbital Kiegészítő th.

v.vigabatrin 60. Lennox-Gastaut:felbamat.(ha nincs..vérgáz) • EKG.Gyakorlati teendők epilepsiás roham esetén  Roham alatt : • sérüléstől óvni • puha tárgy a fogak közé DE:nem szabad erőltetni. • otthon diazepam.v. pulzust figyelni ha a légzészavar tartós. intoxicatio gyanúja merül fel  Halmozott rohamok: • sérülésektől védeni (protézis eltávolítás).akkor clonazepam 2 mg i.figyelni a légzésdepresszióra • kórházban 10-20 mg diazepam lassan.ionok.vércukortól függően 50 ml 40% glükóz i.mert sérülést okzhat  Roham után: • légutak szabaddá tétele • stabil oldalfekvés • szájtoilette • légzést. Symptomás epilepsiák leggyakoribb okai             Intracranialis tumorok Traumák Hypoglycaemia Encephalitis.parenteralis kezelés • sürgős vizsgálatok (vércukor.i.meningoencephalitis Sinusthrombosis Gyógyszermegvonás Terhességi toxicosis Stroke Hypocalcaemia Uraemia Hypoparathyreodismus Acut intermittáló porphyria 62 & 64. max 8-10 mg) 52 .v.urea.esetleg EEG.

15-20mg/kg phenytoin i.vénabiztosítás . A status epilepticus kezelése   Az egyes rohamok között a tudat nem tisztul fel(GM-status.(glukóz tartalmú oldatban nem szabad adni) .v. .akkor még 5 mg/kg phenytoin (max. vagy a focalis tünetek (pl.0.v.2 mg/tskg Seduxen i.meglassultság jelezheti.vérgáz meghatározás .ha 1.liquorlebocsátás .5 g után nem szűnik.légútbiztosítás .5 g . végtagrángatózás) nem szűnnek meg. . .absence-status). gyermekeknek 1ml/kg 40%-os glukóz • 10-20 perc : . összdózis 30 mg/kg) .CAVE! Légzésdepresszió • 21-60 perc: .vérkép.CAVE:cardialis mellékhatások .akkor megismételhető . új epileptogén góc kialakulása). Kezelés : • 5 perc a roham kezdetétől : . relaxáció és gépi lélegeztetés . akkor 100200 mg i.óvni a sérülésektől .glukóz.Ha a roham nem szűnik. thiopental adandó. Ezután per os antiepileptikumot kell adni.nap 0.ha a roham 5 percen belül nem szűnik meg.63.naponta szérumszint meghatározás .5 g 2.v.CAVE! légzészavar .hólyagkatéter • 620%-os glukóz i.egyébként nehezen észrevehető.v.alternatíva: Rivotril 2mg lassan i.toxikológiai vizsgálatok.Ha a roham nem szűnik .oedema kezelése  • >60 perc  Absence status : • Figyelmetlenség.oxigénmaszk .v.5 g 3..vitális funkciók monitorozása .nap 1-1. • sürgősen EEG 53 . A több mint fél óráig tartó roham után az idegrendszer maradandóan károsodhat(hypoxia.alkohol-. ezért meg kell szüntetni a status epilepticust. antiepileptikumszint.EKG és vérnyomáskontroll .phenobabital 15-20 mg/kg i. oedema.max dózis: 1.v.nap 0.

Egyéni esetben ez változhat és a szakorvos egyéni döntésétől függ.környezeti hatások: . Az epilepsia és gépjárművezetés ill.v. sikerélményt nyújtó tevékenységek 54 .Villogó fényhatások tartós érvényesülésének kerülése.3 évig pedig gyógyszer nélkül.  Tónusos rohamokból álló status: Rivotril ronthatja. munkaalkalmasság  Gépjárművezetés: Alkalmi rosszullét követően a beteg legalább 1 évig nem vezethet.Extrém hőmérsékleti körülmények.Örömöt. .  Munkahely.ebből 1 évig gyógyszer mellett kell rohammentesnek lenni.Stresszmentes. ill.Megfelelő és folyamatos oxigenisatio biztosítása.• clonazepam(Rivotril) i.v. . változások kerülése. . feszültségmentes környezet . • 2 mg Rivotril.ezért phenytoin (Epanutin) adandó 125 mg dózisban i. majd Epanutin 125 mg dózisban 65. Focalis rohamokból álló status • A rohamot előidéző neurológiai betegség kiderítendő. A jogosítványt 5 éves rohammentes periódus után kapják vissza.

A communicans arteria előtti területet A1. a ramus temporalis posterior a temporalis lebeny felső és hátsó részét látja el. a ramus parietalis posterior a parietalis lebenyt. Ellátja a féltekék convexitásának legnagyobb részét. carotis interna ága.66. a frontális lebeny belső mediális részét.  A Circulus arteriosus Willisi vérellátását a két arteria carotis communisból eredő a. Az agy vérellátásának legfontosabb anatómiai jellemzői  Az agy vérellátásának alapja az agyalapon található gyűrűszerű anasztomózis. communicans anterior és a. nyúltvelő-pons határon egyesül a basillarissá. Jelentősége. a corpus callosumot és a frontális lebeny hátsó részét látja el. Ellátja a látással. a két a. a frontoparietalis ágak a frontális lebeny oldalsó és hátsó részét. carotis internából kapja. Circulus arteriosus Willisi. Az a. látótérrel és vizuális perceptioval  55 . Perforáló ágai a basalis ganglionok és a capsula interna egy részét. vertebralisokból. communicans anterior (acoa) révén. hiszen egyenlő nyomással érkezik a vér a két a ACI-n és a két a. illetve az a. Az aca a féltekék mediális részének elülső kétharmadát. mely a nyúltvelő-mesencephalon határon végágára oszlik. carotis interna-ból ered. A 2 a. subclaviaból eredő két a. vertebralis a nyúltvelő 2 oldalán halad felfelé.  Az összeköttetést a carotis és a vertebralisok által hozott vér között a két a. communicans posteriorban a véráramlás normális körülmények között minimális. cerebri posteriorra (acp). ha a nagyerek egyike elzáródik.  A két a. Az acp ellátási területe az occipitalis lebeny nagy része. a communicans arteriák anasztomózisként funkcionálnak.  A két a. a ramus angularis a temporalis lebeny felső és parietalis lebeny hátsó részét. vertabralison. még az mögötti területet A2-nek nevezzük. communicans posterior (acop) biztosítja. a frontális lebeny hátsó mediális részét. A kétoldali aca anasztomizál egy a. cerebri anterior (aca) az a. cerebri media (acm) az a. a parietalis lebeny hátsó részét. a temporalis lebenyek medialis felszíne.

5% agyi vérátáramlás 750-1000ml/min.cerebelli inferior posterior. a nucl. a. az ideget nyomja. a sustantia nigrat. elzáródásuk az agytörzsben is okoz károsodást. és gondolkodást integráló thalamusmagokat. a temporalis lebeny limbicus területeit. ocolumotorius a acp és a a. Szürkeállomány vérátáramlása 4x-e a fehérállománynak – 80 ml/min/100g a szürke. 1/3 a vertebralisok ellátási érterületére A regionális vérátáramlás nyugalomban 50ml/min/100 gramm agyszövet. 2/3 esik a carotis. Sokszor az egyik vertebralis fejlődési rendellenesség miatt szűkebb. cerebelli superior között lép ki. basillaris oszlásának elzáródás teljes vakságot (kérgi vakságot). és IV. A n.  A híd vérellátását három pár ér biztosítja. A szabályozás legfontosabb tényezője az arteriolák (rezisztenciaerek) tágasságának fizikai. Veszélye.  67. a memóriát. AGYI KERINGÉS AUTOREGULÁCIÓJA: az agyi vérátáramlás az artériás középnyomás széles határai között – 50-150 Hgmm – állandó. a. A cerebelláris arteriák nemcsak a kisagyat. fokozott érzékenység az anoxiára. a III. agyidegek magjait. cerebelli superior. rubert. alatta és fölötte nyomásfüggővé válik az agyi vérátáramlás  vérnyomás emelkedik – agyi erek átmérője szűkül  vérnyomás csökken – agyi erek átmérője szűkül  Magas vérnyomásos betegségben az autoreguláció sávja feljebb tolódik 120-180 Hgmm közé. o kémiai szabályozás Az agyi erek tágasságára ható legerősebb kémiai inger a CO2 parcialis nyomása pCO2 arteriás vérben 40Hgmm 56 . Ha az ereken aneurisma van. az éberséget. míg egyik vertebralis elzáródása enyhe tüneteket. holott az agy tömege a testsúly 4. Az agy vérkeringésének legfontosabb élettani jellemzői. de legtöbbször ezek tünetmentesek az ellenoldali kompenzáció miatt. Az a. ezeket összekötő fehérállományt.kapcsolatos kérgi területeket. kémiai és idegi szabályozása o fizikai szabályozás csak az autoregulációs nyomástartományon /50-150Hgmm/ belül hatékony. hanem az agytörzset is ellátják. a. az agy vérkeringését szabályozó mechanizmusok     Az agyszövetre jellemző a fokozott energiaigény. hogy az alsó határ alá eső vérnyomásértéken a szöveti perfúzió romlik. Az agyat a test vértartalmának 15-20% táplálja. cerebelli inferior anterior. vagy tünetmentességet okoz. 20 ml/min/100g a fehér.

félárnyékos zóna.      1 Hgmm pCO2 emelkedése kb. vasogen oedema is képződik gócot körülvevő hypoperfundált agyterület – penumbra. a szövetek itt túlélhetnek a glikolízis. súlyosabb o lokális vérátáramlás 8-10ml/min/100g alá esik . nem reagálnak a vérnyomásváltozásra. a pCO2 hatás függ az aktuális vérnyomástól: hypotensio mellett. 4%-os vérátáramlás növekedéssel jár pCO2 növekszik – rezisztencia erek vasoconstrictioja figyelhető meg pCO2 csökken – rezisztencia erek vasodilatátiója a CO2 az extracelluláris pH. Na+ . a pCO2 emelkedés csak minimális értágulatot hoz létre 60 Hgmm pCO2 fölött az autoreguláció megszűnik. Ca+ be a sejtbe – cytotoxikus ic. amit a szöveti acidosissal lehet magyarázni o neurogén szabályozás  2 szinten történik:  agytörzsi vasomotor központban: perfuziós nyomás szabályozása + agyi erek tágasságának szabályozása  regionálisan az agyi rezisztenciaerek és/vagy kapillárisok területén. mint 50 Hgmm) vált ki értágulatot. oedema képződik az ischaemiás szövetben később vér-agy gát romlása miatt extracelluláris. K+ és ATP konc. Oxigén hiányra az agyi erek kevésbé érzékenyek  hypoxiára / 10% os O2 keverék lélegeztetése / mindössze 35% os agyi vérátáramlás csökkenést okoz. változása révén hat.ingerküszöb. ketontestek felhasználása révén o o o 57 . és csak az alsó határértéken (artériás pO2 kevesebb. az agysejtek elpusztulnak K+ ki a sejtből. a maximálisan tág erek tovább nem tudnak tovább tágulni.    A regionális agyi vérátáramlást az idegsejtek lokális aktivitása jelentősen módosítja A capillárisok perfuziója arányos az agyszövet lokális glükóz anyagcseréjével Agyi vérátáramlás kóros viszonyok között: o agyi vérátáramlás csökkenése következményekkel nem jár 20ml/min/100g határértékig.

Jelentőségük. hogy az egyik ér elzáródásakor a többi milyen mértékben tudja átvenni az ellátást o o o o o  anastomosis tágassága érfal tágulékonysága helyi nyomásviszonyok általános vérnyomás. és acop – normálisan a véráramlás itt minimális. hiszen egyenlő nyomással érkezik a vér a két a. vertebralison. 66. de hirtelen elzáródásnál (embolia) erre nincs idő  az agyi vérellátás legfontosabb kollaterálisai o a. és a két carotis interna-n.tétel acoa. 58 . mind a kémiai reguláció megszűnik. a communicans arteriák anastomosisként funkcionálnak számos tényezőtől függ. ha egyik nagyér erzáródik.o az ischemiás zónán belül mind az idegi. fokozatos elzáródás esetén általában a kollaterálisokkeringés kialakul. ophthalmica az ACI és az ACE (a. CO2 lélegeztetése intracerebralis stealt hoz létre – az erek csak a sérült területen tágulnak ki nagy erek fokozatos elzáródása – shunt keringés kialakulása miatt csak minimális következménnyel jár o  Az agyszövet vérátáramlása függ o o o erek tágassága a vér viszkozitása a perfúzós tényezők: RR/szívmunka/vénás szerkezete/rugalmassága/shuntkeringés visszafolyás/erek  agyi vérátáramlás o o o norm: 50ml/min/100g agyszövet reverzibilis károsodás: 15-20ml/min/100g irreversibilis károsodás: 10ml/min/100g 68. facialis) között. Az agy kollataralis vérellátásának lehetőségei   agy vérellátásában a legfontosabb a Willisi kör Ld.és keringésviszonyok elzáródás kialakulásának sebessége.

Ilyen emissaria a o sinus sagittalis superiorból kivezető v. elsődlegesen a dura sinusok közvetítésével a vena jugularis interna felé vezetődik a sinusok maguk is közlekedhetnek jellemző helyeken a fej külső vénáival vv. communicans posterioson keresztül töltődik az a. emissaria mastoidea sinus sigmoideus végső szakaszából az os occipitale oldalrészein keresztül kivezető v. emissariae-n keresztül. Az agy vénás rendszere     Nincs a Willisi kört követő vénás rendszer. ha az a. cerebri posterior. vertebralisok izomágain keresztül töltik proximális elzáródás esetén az a. vertebralisok cranialis szakaszát o 69. basillaris szűk az a.o Azonos oldali ACI elzáródás esetén az áramlás az a. ophthalmica-ban megfordul a. 2 parietais. emissaria condylaris összeköttesítést létesíthetnek a koponya belső és külső vénái között a koponyatető szivacsos (diploe) állományában haladó vv. Négy ilyen véna van. 1 frontális. diploicae. occipitalis-k (ACE) az a. emissaria parietalis o o  sinus sigmoideus kezdetéből kivezető v. a dura mater sinusaiba ömlenek az agyállomány vérét elvezető önálló fallal bíró vénák. és vénás sinusokat fog közre 59 . 1 occipitalis több nyíláson keresztül fonatszerű összeköttetések o o foramen magnumon keresztül – plexus venosus vertebralis internus fissura orbitalis superioron keresztül a sinus cavernosus összeköttesítést létesít a vena ophthalmica superiorral a fossa cranii media koponyaalapi nyílásain keresztül a plexus pterygoideussal közlekedik sinus cavernosus  o  agyi sinusok: a dura mater periostealis és meningealis rétege bizonyos helyeken elválik egymástól.

ahol erőteljesen kitágulva végződik ( confluens sinuum) sinus cavernosus – bonyolult sagitalis állású sinusrendszer a sella turcica 2 oldalán   benne az orbita vénás rendszere vezetődik el. VI a sinus lateralis oldalán halad ACI a sinustól medialisan ezen képletek sérülhetnek különböző betegségek kapcsán ezen a kritikus helyen ritkán a ACI fistulát képez a sinus cavernosus felé. IV. rajta keresztül sok fontos képlet halad     az összes ideg mely belép az orbitába – III. V/1. ezáltal lehetséges fertőzési kapu az orbitalis és facialis fertőzéseknek az agy felé (anasztomozisok) mellette ill. A protuberantia occipitalis internaig húzódik. jellegzetes szemtüneteket eredményezve – exophthalmus pulsans o o sinus transversus – sulcus sinus transversusban  a belsőfül fertőzései érinhetik.o sinus sagitalis superior – sulcus sinus sagittalis superiosis-t bélelő dura mater és az innen induló falx cerebri fogja közre.. ennek a közelében halad 60 .

sinus cavernosusba ömlenek vena basilaris (Rosenthali) – a chisma opticum oldaláról eredve a középagyat oldalról kerüli meg. nem sinus jellegű vénái – önálló falú. A vér-agy-gát jelentősége  az agyi capillarisok falában levő endothel sejtek a rendkívül szoros kapcsolatot biztosító tight junctionokkal kapcsolodnak egymáshoz. amely biztosítja az agyi extracellularis tér ionösszetételének állandóságát. mások nem  gyógyszer – képes-e átjutni a vér-agy-gáton  61 .o o  sinus rectus – tentosium cerebelliben sinus sagittalis inferior – falx cerebriben az agy önálló. sinus sagitalis superiorhoz halad oldalanként 7-8 vv. a sinus rectusba torkollik vena cerebri magna (Galeni) – az agyvelő belsejének elvezető vénája vv.  ez a kapcsolat jelenti a vér-agy-gátat. utóbbi a sinus transversusba torkollik o o o o 70. sinusokba ömlő vénák o vv. megakadályozza a neurotranszmitterek bejutását a szisztémás keringésbe  ugyanakkor a keringésből csak bizonyos anyagok jutnak be az agyba. cerebelli superiores et inferiores – sinus rectusba. cerebralis inferiores – több apró agyalapi véna. cerebelli superiores – agyféltekék konvexitásán szedődik össze. ill.

pl. intersticiális oedema – kamra körüli fehérállomány magas Na+ tartalmával magyarázzák oka: o communikáló hydrocephalus. ha s kamra ependyma sejtjein keresztül a liquor az agyállományba hatol vasogen oedema oka: o tumor o tályog o ischaemia o agyvérzés o agysérülés o meningitis pathomechanizmus: a capilláris endothel átjárhatósága növekszik → az extracelluláris folyadék növekszik 71. K+ transzport zavara.     rétegei: o capillaris endothel o endothel lamina basalisa o perivascularis kötőszöveti tér – Wirchow-Robin tér o idegszövet membrana basalisa o astrocyta nyúlványok sérülése: tumorok. normálisan át nem jutó antibiotikumok is átjutnak. amelynek következtében a víz az extracelluláris térből az intracelluláris térbe lép. mitralis billentyű  endocarditis 62 . penicillin cytotoxicus oedema – endothelsejtek. glia. gliatalpak és a neuronok duzzadása jellemző oka: o agyi ischaemia o vízmérgezés o hypoosmolaris oldatok o antidiuretikus hormon fokozott szekréciója o sóvesztő vese pathomechanizmusa: ATP függő Na+.astrocyta-capillaris endothel egység felbomlik o meningitisben a vér-agy-gát átjárható. Az ischaemiás agyi keringési zavarok rizikótényezői  felnőttekben o hypertonia o szívbetegség – főleg a turbulens áramlással járó szívbetegségek→embolizáció forrás!!  pitvarfibrilláció  dilatatív cardiomyopathia  nyitott foramen ovale  pitvari septum defectus  felszálló aorta thrombosisa  kamrai septum defectus  AMI  bal kamra aneurysma  vitiumok: aorta. intracellulárisan Na+ szaporodik fel. gyulladás .

lacunák. melynek tünetei 24 órán belül szűnnek  carotis területi TIA – 80% 63 . Az ischaemiás cerebrovasculáris betegségek felosztása a tünetek időtartalma szerint  TIA – transitorikus ischaemias attack o hirtelen kialakuló agyi keringészavar.  o dohányzás o diabetes mellitus o alkoholbetegség o férfi nem o pozitív családi anamnezis o korábbi stroke. ismeretlen eredetű 8% o agyvérzés – cerebrovascularis betegségek 15% adja  hypertoniás – 40-70 év között 12%  érmalformátiókból – 3% 73. HDL képződésének zavarát 72. multiplex infarktusok. AIDS ) o drogok genetika tényezők: o genetikai háttere tisztázatlan o multigénes öröklődési tényzőket tartanak valószínűnek o angiotenzin -1 konvertáló enzim (ACE) polimorfizmusa gyakori hypertoniában. HDL koleszterin ↓ o haemoglobinopathia fiatalkorúakban o első helyen a cardialis tényezők állnak o kardiolipid antitestek o fiatalkori DM o oralis anticoncipiens o hyperlipidemiák o infectiok ( syphilis. A központi idegrendszer éreredetű betegségeinek felosztása  eredetük és pathogenetikai következményeik szerint osztjuk fel o ischaemia – az összes agyi keringészavar 85%-a  érelváltozás  nagyerek betegsége – atherosclerosis/thrombosis 45% → territoriális agyi infarktus  kiserek betegsége – lipohyalinosis 20% → lacunák  agyi emboliák – forrása a szív és nagyerek 20% → territorialis infarktusok. thromboemboliák 12%. zörej o életkor – 65 év felett o kóros haemostasis o Htk ↑ o fibrinogén ↑ o hyperlipidaemia. ami az egyik legfontosabb cardiovascularis rizikótényező o apolipoprotein A1 gén polimorfizmusával magyarázzák a védőhatású lipoprotein. TIA o carotis szűkület.

teljes súlyosságban jelentkező tünetek. akár 4. nappali aktivtás közben jelentkeznek később tünetek javulhatnak. már az akut szakban is kirajzolja az ischaemiás területet. trauma. ha vertebro-basilaris területen. tumorok hirtelen kialakuló tünetek. Az agyi ischaemia és állományvérzés elkülönítő kórisméje  ischaemiás stroke o CT!! – denzitásváltozás az első 6-8 órában nem látható. 24-48 óra múlva hypodensitas MR –érzékenyebb. echokardiografia korábbi anamnézisben keresni okot  állományvérzés o o o CT – azonnal látszik. ha az embólus oldódik. vagy állandósulhatnak o hirtelen. alvás közben jelentkezik → a beteg már a neurológiai tünetekkel ébred progresszió jellemzi a lefolyását → a thrombus növekszik o emboliás stroke – embolus származhat szív. majd distalisabb erekbe szállítódik háttér: szívprobléma → EKG.   o T1 súlyozott képen hypointenzitás. később nem romlanak tovább. fokozatosan alakul ki gyakran éjszaka. nem múlnak el nyomtalanul progresszív stroke o carotis területén az első 2-3 napon. T2 súlyozott képen hyperintenzitás láthatók o thromboticus stroke – az agyat tápláló erek fokozatos thrombotikus elzáródása    lassan. napon is fokozatosan romló neurológiai tünetek o a tünetek a beteg megfigyelése alatt fokozatosan alakulnak ki.    vertabralis területi TIA – 20% RIND – reversivilis ischaemiás neurológiai deficit o tünetek 3 napon / 72 órán / belül szűnnek. kifejezett fejfájás kíséretében 64 . hyperdensitasként háttér: hypertonia. illetve rosszabbodnak 74. de 24 órán túl komplett stroke – a tünetek az idő elteltével javulhatnak. nagyerek    tünetek hirtelen.

sensoros aphasia – a. acoa lokalizációkban gyakori 75. hányinger. arc. a chorioidea) o o o o  a. vertebralis. hányás pons vérzés – súlyos tudatzava. fvt. Az agyi TIA leggyakoribb tünetei  a. a. ophthalmica szűkületének vagy embolizációjának kövekezménye ellenoldali haemiparesis alsóvégtagi túlsúllyal – a. tudatállapot változása a vérzés tömegétől és lokalizációjától függően alakul ki. cerebri media elülső ágcsoport ellenoldali érzéskiesés. tarkókötöttség nappali órákban alakul ki.o hányás. cerebri anterior ellátási terület ellenoldali bénulás és érzészavar.és érzéskiesés kisagyi vérzés – nystagmus. tetraparesi/plegia. homonym hemianopia. kéz. basillaris területi – 20% o „4D” tünetcsoport 65 . carotis interna területi vérellátási ischaemia tünetei – 80% o amaurosis fugax – az egyik szem átmeneti vaksága. az a. maximummal. tekintészavar. igen szűk pupillák. teljes jólét közepette percek. motoros aphasia – a. órák alatt fokozatosai fejlődnek a tünetek góctünetek jellemzőek    féltekei vérzés – ellenoldali haemiplegia. látótér. cerebri media hátsó ágcsoport arcon végtagon egyenlő mértékű gyengeség és haemihypestaesia – perforáló ágak ( a. lenticularis. szédülés. pyramisjelek o o o  SAV o o o o o hirtelen kezdet súlyos fejfájás / elesettség / tarkókötöttség / photophobia / esetenként tudatzavar góctünetek nem jellemzők gyakran fizikai erőkifejtés kapcsán alakul ki anaerusmia ruptura a gyakori oka .aca A1. ataxia.

INR: 2-3 Szívinfarktus utáni állapot – 15%    o o szívfal paradox mozgása kamra anaeurisma ritmuszavar o reumás és egyéb szívbetegségek.emboliaforrások o pitvarfibrilláció . terhesség. többi tétel/ okok: .45%→heparinkezelést és preventív antikoagulációt igényel. azzal párhuzamosan.agyideg károsodás az érintett oldalon és ellenoldali hosszúpályatünet. Embolia cerebri (kórszármazása. lupus erythematosusban. melyek később esetleg javulhatnak. nappali aktivitás közben tünetek már kezdetben maximálisak. neuromuscularis betegségek. műbillentyű – 10% amyolidosis. szülés alatt. tünetek. daganatos betegségben. tetraparesis ataxia hányinger látótérzavar – occipitalis cortex károsodása miatt o o o o 76. hogy milyen lokalizáciban. kétoldali tünetek – corticalis vakság.    o dizziness – szédülés diplopia – kettőslátás dysphagia dysarthria alternáló érzészavar .alsó végtagi) paradox embolizáció nyitott foramen ovalen keresztül o 66 . majd distalisabb erekbe jut tünetek attól függenek. thrombocytopeniaban. mitrális billentyű betegség. bal pitvari myxomaban vénás rendszerből (pl. melyik érnek történt az elzáródása /Ld. hogy az embólus esetleg feloldódik. elkülönítő kórisme)     tünetek általában hirtelen jelentkeznek.

epilepsias rohamok → corticalis látótérdefectus. radiatio optica laesiosa (homony haemianopia) → subcorticalis 78. asomatognosia. Az arteria cerebri media elzáródásának tünetei kezdeti szakaszon. kar↑ . apraxia. trauma.: o thromboticus stroke:   o éjszaka. láb↑ → subcorticalis aphasia. Az arteria cerebri anterior elzáródásának tünetei aca főtörzsének elzáródása következtében:  bénulnak az alsóvégtagok. agraphia szubdominalis féltekei → anosognosia. lenticulostriatae ellátási területén ischaemia →capsula interna laesioja → ellenoldali spasticus hemiplegia főtörzs elzáródása → faciobrachialis eloszlású hemiparesis. M1 elzáródás → aa. és a vállizmok     corpus callosum rostok megszakadása miatt a bal kéz apraxiája társulhat a tünetekhez domináns félteke károsodása→transcorticalis motoros aphasiat cingularis régió károsodása egy. tumorok 77. apáthiát. kar. dg. diff.és szopóreflexek hemiparesis a corticalis és subcorticalis ischaemiara is visszavezethető ha a paresis kifejezettebb: arc. alvás közben beteg neurológiai tünetekkel ébred állományvérzés: o o o o o teljes jólét közepette kifejezett fejfájás hányás tarkókötöttség tudatállapot változása ( kiterjedéstől függően) oka: hypertonia. hemihypaestesia bulbusok konjugáltan devialnak a laesio irányába látósugárzás laesiója → ellenoldali homonym haemianopsia vagy felső kvadráns anopia domináns féltekei acm elzáródása → globális aphasia. vizeletinkontinenciát okoz liberációs jelenségek: fogó. zavartság 67 .vagy kétoldali károsodása→abuliát. láb↓ → corticalis arc.

apraxia. Az arteria cerebri posterior és arteria carotis interna elzáródásának tünetei a. a beteg gyakran nem veszi tudomásul a vakságot ( Anton . ophthalmica területének ischaemiaja. a szubdomináns oldali neglect syndromát idézik elő a.carotis interna – aca és acm ellátási terület kiesése figyelhető meg ld. .domináns oldali anguláris. epilepsiás rohamok subcorticalis → arc.cerebri posterior – occipitalis lebeny mind a 3 felszínét. inditékhiánnyal.) ellenoldali homonym hemianopsia. astereognosia. hátsó parietalis és temporalis ágak → sensoros aphasia. kar. apathiával és dementiával jár. a látókéreg elpusztul o mko. macularis látás megkímélt o  hemianaesthesia. előző tételek  hemiparesis         hemihypaesthesia aphasia – domináns félteke károsodása esetén nem domináns – anosognosia acm túlsúlyú károsodás – faciobrachialis túlsúlyú károsodás aca túlsúly → alsó végtag túlsúlyú + incontinentia corticalis → aphasia. ACI ága 68 . alexia 79. enyhe hemiparesis. apraxia. ellátási területkiesése – corticalis vakságot okoz. alsóvégtag egyformán károsodik amaurosis fugax – a. thalamogeniculata elzáródásának következménye → klasszikus thalamus syndroma acp főtörzsének elzáródása → occipitotemporalis medialis területeket károsítja. temporalis lebeny alsó felszínét  P1 és P2 áramlászavara→strategiai infarctusok a talamusba     paramedian thalamuslágyulás.ha domináns vagy kétoldali →amnesticus syndromával.syn. memóriazavar. figyelemzavarral. alexia a. domináns oldali paramedialis thalamus laesio → beszédzavar.

subclavia atheroscleroticus szűkületének következménye az AV eredése előtti szakaszon       a szűkület oldalán → kar és váll mozgatásakor. több alkalommal mért vérnyomás legalább 15-20 Hgmm-rel alacsonyabb a szűkület oldalán. DSA. MR-angiografia jellemző triasz!!!!!: o o o subclaviás árokban zörej két oldalon mért vérnyomás különbség ≥ 20 Hgmm két oldali radialis pulzus különböző 69 . ill. Az arteria subclavia kezdeti szakasza szűkületének. dysarthria.80. különösen a fej felett végzett erőkifejtéseknél AV-ban csökken a nyomás az a. tudatzavar előfordulhat 81. A vertebrobasilaris területi keringészavarok tünettana 4D tünetcsoport  diplopia    dysarthria dysphagia dizziness – szédülés – leggyakoribb. kettőslátás. illetve annak tünet  ellenoldali hosszúpálya tünet – pyramis pálya károsodás occipitalis cortex károsodása → látótérzavar ataxia. ha szédüléshez más neurológiai kórjel nem társul. de kevésbe specifikus. paresis diagnosztikus értékű ha. brachialisba az ellenkező oldali AVból a megfordult keringésű AV-on keresztül jut vér → agytörzs perfúziója romlik agytörzsi ischaemia → leggyakrabban forgó jellegű szédülés. elzáródásának syndromája SUBCLAVIAN STEAL SYNDROMA  az a. mint az ép oldalon UH. akkor ez csak ritkán ischaemia következménye alternáló tünetcsoport  azonos oldali agyidegkárosodás.

Stroke utáni gyakori halálok a MI.vvt és thrombocytaaggregáció. APTI. mozgatókör. általános vizsgálatnál 83.> arrhytmia kezelése Thrombocytaaggregáció-gátlók adása:ha nem operálható az érbetegség és TIA-k jelentkeznek. K+ > tehát az ionok Glükóz Urea.hgb.monitorozás cardialis arrhytmiáben szükséges. INR Na+. érzőkör vizsgálata – A RÉM meningeális izgalmi jelek pszichés státusz vegetativum vizsgálata szemmozgások vizsgálata kalóriás ingerlés → agytörzs .Az agyi keringési zavar gyanúja esetén végzendő belgyógyászati vizsgálatok Laborvizsgálatok: vérkép > htc. triglicerid.fvs Thrombocyta (reológiai vizsgálat:plazma és teljes vér viszkozitás.PS. VÉRNYOMÁSMÉRÉS!!!>folyamatos kontroll 84. Cardiológiai vizsgálat: auscultatio > carotisoszlás alatt és felett is EKG!! Mellkas rtg TTE >20-25%-ban talál eltérést TEE >50%-ban talál eltérést Holter. bronchospazmus! Érzékenység esetén:Ticlopidin:2x250mg/nap + vérképellenőrzés 70 . reflexkör.Az átmeneti agyi keringészavar(TIA) kezelése Rizikófaktorok kezelése:vérnyomás. kardiolipin ellenes antitest. Az agyi keringési zavarok esetén elvégzendő neurológiai vizsgálatok agyidegek. Aspirin:100-300mg/nap.vvt-filtráció. koleszterin és a zsíranyagcsere rendezése A kóros lipoprotein A független rizikófaktor A vérnyomást főleg carotis stenosis esetén 150hgmm körül stabilizáljuk. PC APC-rezisztencia Testhőmérséklet Vasculitis gyanú esetén autoimmun próbák szükségesek:antiphospholipid-at.:GITpanasz. híd épsége! paresisek – lokalizáció keresése többit lásd. Gondos cardiológiai vizsgálat szükséges. ha újabb TIA nincs és a szűkület nem progrediál>>mh.mesencephalon. LDL-C.82. htc) Haemostasis > PI. HDL-C) We > minden esetben meg kell határozni! Coagulatiós rendszer vizsgálata: AT-III. allergia. kreatinin > tehát a vesefunkció Májfunkció Fontos még> lipidprofil (koleszterin.

) Testhőmérséklet emelkedhet >csökkenteni + okát kezelni Normális vércukorszint biztosítása.Anticoagulatio: cél:protrombin=1.fekélyek Interakciók:salycilátok.a tünetek súlyossága bizonyos értéket meghalad 71 . mert csökkenhet az agy vérátfolyás. KI:vérzékenység. vese-. tüdőbetegség Posztoperatívan:aspirin 2évig + nyaki UH 85. Int. cer. májbetegség. GIT. Corinfar(nifedipin):10mg Esetleg nitroglycerin a diastoles BP csökkentésére(5mg iv.Az agy akut ischemiás keringési zavarainak kezelése: A vitális paraméterek után optimalizálni kell a légzést(légútbiztosítás.> bej. Elzáródás (100%-os szűkület). mely nem operálható és a beteg compliance megfelelő>Syncumar > INR=2-2. melynek kezdete pontosan meg nem határozható 2. a carotis rendszerben.steroidok. agytörzsi beékelődést okozhat. INR=2-3 Ha egyértelmű emboliaforrás van a szívben v. O2 adás) és a keringést.agyi ischemia. car.4-4. a syst:220felett Hypertoniás encephalopathia tünetei jelentkeznek Létfontosságú szervek (pl:máj) súlyos bántalma fenyeget A vérnyomást nem szabad 160/100hgmm alá csökkenteni.5mg lassan iv. Paralitikus láb fáslizása>MVT megelőzése. Vérnyomás: csak akkor kell csökkenteni. Gyxerek:Ebrantil (urapidil):12.2 Cardiversio előtt és után 3 hétig anticoagulálunk. aspirin/ticlopidin KI:intracranialis stenosis. Mannitol (20%) 4-6 óránként iv.2-2 INR=1. AB Mh:kettőslátás. gátlóra váltunk Hosszabb idejű anticoagulálás csak egyértelmű emboliaforrás esetén. szív-. az aspirin kezelés pedig eredménytelen:anticoagulálás néhány hónapig v. DM. ha: A diast:130felett.phenylbutazon. (később fontos a rehabilitáció) Agyoedema csökkentése: az agyi ischemiák többségében nins jelentős oedema. friss agyi ischemia. de profilaktikusan nem ajánlott Thrombolysis:ind:1. mert uncalis v. a. Kontrollált hyperventilláció (pCO2 legyen 28-35hgmm) Ha nem használ és fenyegető beékelődés van> dekompressziós craniectomia lehet a megoldás>nagymáretű. az agytörzset komprimáló cereblláris infarctus esetén Corticosteroid NEM javasolt:vércukor háztartást kórosan befolyásolja Fokozott thrombózis veszély Fokozott ulcus veszély Antiepilepticumok adása a visszatérő convulsiók kivédésére.vesevérzés Carotis endarterectomia: Ind:halmozott TIA halmozott minor stroke carotis szűkület 70-99% Ha crescendo TIA-k jelentkeznek és a carotis mútét nem jön szóba.instabil súlyos hypertonia.5 3hónap múlva (legkésőbb 1 év múlva):thr-aggr. viszont a. media elzáródásban igen. friss MI.

Dózis:3-5000NE iv. izomhaematoma (m. thrombocytopenia 100>.valproat. DM retinopathia. subarachnoidalis vérzés gyanúja. asthma Az alkohol a szalicilát hatását potencírozza. paracetamol.hatását erősítik:allopurinol. agresszív BP csökkentő kezelés. glükokortikoid.heparinkezelés és emelkedett APTI. 2x4100 NE Fraxiparin sc.Az anticoagulánsok szerepe a cerebrovascularis kórképekben és a legveszélyesebb kölcsönhatások ( más gyxerekkel) Stroke-os betegnek akkor kell anticoagulanst adnia. n.ischiadicus).GIT-fekély. 0. subduralis haematoma. erythromycin … II.alacsony vércukor rtPA-iv. Adható pl:pitvarfibbrillációban. epilepsziás roham a tünetek kialakulásakor. aggr.185/110-nél magasabb BP. bőrreakciók. CM-ban.a CT vérzést az agyállományban nem mutat 4. dextrán.1mg/ttkg 86. suffusiok Neurologiai mh:intracerebralis vérzés. fejsérülés.9-1. Ticlopidin:ha a beteg nem tud aspirint szedni Fvs és thr. acut pancreatitis.GIT v. urogen.. bolusban. kettőslátás Ellenjavallt:haemorrhagiás dathesis. immunszuppressív szerek. akiknél az aspirin/ticlopidin adása mellett a TIA-k újra jelentkeznek. epiduralis vérzés. utána 100NE/h v. carotis interna stenosisok kezelése Konzervatív therápia: ha a műtét KI Rizikófaktorok befolyásolása 100mg/nap ASA 72 . haematuria. Aspirin:thrombocytaaggregáció-gátló. 3 hónapon belüli stroke v. hypertonia. baclofen. carbamazepin. TIA-s rohamok megszüntetésére ill. cimetidin. Vérzés 3 héten belül. alkoholizmus. thr.korábbi agyvérzés. dil. m. a későbbi kialakulási vszínűségének csökkentésére. Syncumar:ált mh: vérzés(GIT).barbiturátok.anticoaguláns kezelés. orrvérzés. ahol thromboticus folyamat van a háttérben> heparint kell adni.hatását csökkentik:antacidumok. szalicilátok. haloperidol 87.a tünetek kialakulásától 3-órán belül kell lenni KI:tünetek gyorsan javulnak. GIT fekély vesekő. 10 napig APTI ellenőrzés 3h-múlva>2-3x-os növekedés kell>55-65s-re kell beállítani A kezelés 3-5 nap után kumarin v.gluteus)>spontán és iatrogén.psoas. 100mg/nap KI:vérzsi hajlam.2 héten belüli sebészi beav. májcirrhosis.Az a. idegkárosodás (nfemoralis. endocarditis Kölcsönhatások: I. hogy a thromboembóliás forrás a szív. ha a betegnél ismert és bizonyított. gátló. Számot ellenőrizni kell stroke Heparin:Folyamatosan kialakuló és progrediáló stroke-nál.3. Hasznos lehet olyan betegekben.

ha a megelőző angiographiának és a műtétnek a mortalitása és morbiditása nem éri el a 6%-ot. Lényege: a lument szűkítő plakkot és thrombust az intimával együtt eltávolítják. ha a műtét morbiditása és mortalitása kevesebb mint 3%-ra várható. mint a konz. mert x számú endarterectomiát el kell végezni. kezelésé Fontos a sebészi team tapasztalata. therápiához képest. szív.anastomosis képzés: ACM corticalis ága és az a. 73 . temporalis spf. hogy 2 éves követés időszak alatt 1 stroke-ot megelőzzünk. A carotis endarterectomiából származó előnyt befolyásolják: az angiographia és a sebészi morbiditás és mortalitás>ha együtt elérik a 6%-ot. Asymptomás szignifikáns(70%-fölötti) ACI stenosis esetén a műtt akkor javasolt. 70% alatti szűkület akkor operálható.(ACI nyaki szakasza) 70-99% közötti stenosis:az azonos oldali stroke rizikója. stent beültetés Varratelégtelenség miatt vérzés Carotis endarterectomia a stroke megelőzésére szolgáló sebészi beavatkozás. ha embóliaforrásnak tekintendő v. majdnem teljesen gyógyuló stroke-ja. Elzáródása 100%-os szűkület friss MI friss agyi ischemia instabil súlyos hypertonia vese. szövődményei Indikáció:halmozott TIA Halmozott minor stroke Carotis szűkület 70-99% Kontraindikáció:stenosis az ACI intracranialis szakaszán carotis int. 50-70% közötti stenosis:nincs jelentős különbség a műtét és a konzervatív kezelés között 0-49% :a sebészi beavatkozás rizikója nagyobb. Bypass műtétek.A carotis endarterectomia indikációi. a stroke miatti halálozás kb 15%-al csökken a konz. Technikailag csak a bifurcatio és a mandibula közötti szakasz hozzáférhető.Műtét:Carotis endarterectomia: az atheroscleroticus plakkot a rajta kialakult thrombussal és az intimával együtt eltávolítják 70%-ot meghaladó carotis interna szűkület esetén.carotis zörej Nyaki UH MR angiographia DSA Tünetmentes érstenosis:hallgatózással. occ. mely átmeneti neurológiai tüneteket sem okoz 88. angiographiával véletlenül kiderülő extra.ez a szám 70%os stenosis fölött 8. Között ACP és az a. a műtét akkor javasolt. Ha a betegnek megelőző TIA-i voltak v. kontraindikációi. a műtétnek nincs előnye. UH v. externa között Stent ACI stenosis diagnozisa:hallgatózás. intracranialis érszűkület.v. a szűkületet okozó plakk exulcerált és halmozott TIA-kat okoz.tüdőbetegség Szövődményei:restenosis > megoldás:ballonos tágítás.

89.Az agyvérzés kóroktana, kórbonctana, kórjóslata Valamennyi stroke 15-20%-a vérzéses Oka:hypertonia Aneurysma ruptura Haemangioma Iscemiás infarctus haemorrhagiás transzformiációja Alvadási zavarok (thrombocytopenia, gyxerek) Vasculitis( immun eredetű) Sinus thrombosis Lokalizáció: Típusos lokalizáció hypertensiv állományvérzésben 1. törzsdúc – 50% 2.thalamus -15% 3.lebenyvérzés 4.agytörzsi (leggyakrabban a pons)-10% 5. cerebellum Atípusos lokalizáció: Traumás eredetű (agyfelszínhez közel) Angioma Aneurysma ruptúrához társuló AVmalformatio Ischaemiás laesio vérzéses transzformációja Koagulatios zavarok, helytelen anticoagulans terápia, thrombolysis Bevérzett tumor v. metastasis (melanoma, világossejtes veserák) Tünetek:A vérzés lokalizációjától függenek. Általában teljes jólét közben alakul ki. Lehetnek enyhék (TIA-ra emlékeztető enyhe fejfájás), de gyakrabban van tudatzavar, a neurológiai tünetek súlyosabbak, mint ischemiában, gyakori a fejfájás, hányás, és gyorsan súlyosbodnak a tünetek, főleg ha a vérzés a kamrába tör. Az ischemiás és a vérzéses stroke-ot csak CT-vel lehet biztosan elkülöníteni!!! Tartós fejfájás, tarkókötöttség, sólyos hemi ill. tetraparesis, súlyosbodó tudatzavar inkább vérzés mellett szól. Féltekei vérzések esetén ellenoldali hemiplegia/tekintés-zavar/látótér,érzéskiesés. Kisagyivérzés:nystagmus, hányinger, hányás, szédülés,ataxia, tremor, dysdiadochokinezis Pons vérzés:súlyos tudatzavar (kezdettől fogva coma),igen szűk pupillák( nincs vestibulo-ocularis reflex), tetraparesis/plegia, pyramis jelek, decerebratios rigiditas A tünetek másodlagos progressziójának okai: 1. ismétlődő vérzések: a rávérzés előfordulási gyakorisága 14-15%, a rizikó az eltelt idővel csökken. A rávérzés kockázata az első 6 órában a legnagyobb. Okai lehetnek:májműködés és véralvadási zavarok. 2. perifocalis oedema 3.hydrocephalus:különösen intraventricularis vérzések s hátsó koponyagödri vérzések esetén gyakori 4. epilepsias rohamok

74

Prognozis: A vérzés letalitása kb.:40-50% Ha a kórlefolyás során tudatzavar alakul ki v. a meglévő súlyosbodik, a letalitas elérheti a 90%ot. Diagnózis: CT >nativ CT-n hyperdenzitas Hypertonias előzmény, haemostasis zavar, syncumar szedés az anamnezisben. MRI- a vérzés akut fázisában nem megbízható Fiatal betegnél mindig keresni kell az érmalformatiot, főleg atipusos lokalizációnál (angiographia). 90.Az állományvérzések konzervatív és műtétes kezelése, kórjóslata Konzervatív kezelés:syst. BP stabilizálása 160-180hgmm körül > lépcsőzetes BP csökkentés >urapidil (Ebrantyl)25mg iv. bolusban, ha 3 perc múlva nem hat, akkor mehet 50mg nifedipin( Adalat)10-20mgsubling. Clonidin (Catapresan) 9-45ug/h B-blokkoló- metoprolol: 5-10mg iv. – tartós hatás Dihydralazin (Nepresol)6,5-12,5mg lassan iv. Nitroprussid-Na: csak végső esetben 0,3ug/ttkg ICPnövekedés esetén:20%os mannitol 200ml-es bolusban( az osmotherapia veszélye:vér-agy gát károsodás esetén a gyx a haematomába kerülhet > növeli a térfoglalást Dexamethason(Oradexan) > 40-50mg Szívelégtelenség esetén:digitalizálás Ritmuszavar kezelés Vérgázkorrekció Thrombosis profilaxis:elsősorban mozgatás> decubitus/pneumonia/fekély profilaxis is 2x5000NEheparin sc. Alvadási zavarok esetén:FFP Faktor pótlás Anticoaguláns okozta vérzésben:FFP, Konakion (szint. K-vit) Heparin antagonizálás:protamin-szulfát Thrombocytopenia estén:thr. cc. A haematomába adott lokális fibrinolyticumok tanulmányozása folyamatban van. Műtéti kezelés:Indikáció: Kisagyvérzés (főleg ha a IV. kamra és a basalis cysterna kompressiójára utaló jelek vannak) >a kisagyvérzéseknek jó a gyógyhajlama Gyorsan romló féltekei állományvérzés Agytörzsi beékelődés Hydrocephalus Tömegáttolódás Eljárások:UH v. CT vezérelte stereotaxiás leszívás(evakuacio) > a friss haematoma kis részét lehet csak leszívni,de subkronikus szakban (7-12) nap akár a 90%-át is Kamrába tőrő vérzésnél korai st-ban kamradrainage

75

Intraventricularis haematoma lysise Haematomaevakuáció nyílt műtéttel KI:coma alvadási zavar híd-, agytörzsi-, thalamusvérzés 91.Háziorvosi teendők akut stroke-ban Háziorvos feladata:mielőbbi szakorvoshoz ill. kórházba utalás Háznál a következők teendők: 1.a BP vizsgálata és ellenőrzése > enyhén emelkedett értéknél nem szabad drasztikus vérnyomáscsökkentőt adni, mivel nagyobb infarctus v. vérzés esetén ez pár óra alatt rendeződhet. 2. ischemia > különösen fontos a kollateralis keringés érvényre jutása miatt a megfelelő (enyhén magas) BP >BP csökkentés:Nimodipin, Corinfar (nifedipin), Redergam (dihidroergotoxin) + B-blokkoló > igen magas BP esetén a kórházba jutás előtt: iv. Furosemid(1-3amp.) 3.vérzés > BP csökkentés >hyperosmolaris oedemaellenes szer >Glycerin(2,5g/ttkg 3-4 óránként) és/vagy Furosemid

4. comás betegnél > légutak szabaddá tétele >aspiratio elkerülése >cardiopulmonalis állapot ellenőrzése és kezelése 5.subarachnoidalis vérzés Magas BP esetén (170hgmm is kezelendő) -Redergam -B-blokkoló -Furosemid -Corinfar -oedema ellenes szerek Teljes nyugalomba helyezés, fekvés, hányás csillapítás Daedalon (Diphenhydramin) Nyugtalanság esetén > Pipolphen (promethasin) Fájdalomcsillapítás:Algopyrin, Demalgonil(Aminofenazon, allobarbitál) 92.Krónikus cerebrovascularis betegek kezelése, gondozása Motiválni kell a beteget a depresszió ellen. A napi tevékenységet ( mosás, étkezés, főzés) fázisokra kell beosztani. A háziorvosnak meg kell nézni a beteg otthonát, hogy alkalmas-e az önálló életvitelre. Sz.e. a szoba, az ágyak átalakítása, fürdető nővér, segítség a bevásárlásban. Az elbocsátás után a beteg járjpn vissza fizikoterápiára, foglalkoztatásra, beszédgyakorlatra.

76

Passzív mozgatás. amelyek elbátortalanítják .mindenféle módon próbáljon kommunikálni .kerülni az olyan kérdéseket. ujj.ajtó. elasztikus anyagból készült pizsama Nem csúszó betétek a kádban.legyen optimista . Spasticitas >végtagokban. Rugalmas zokni megelőzi az oedemát és a vénás thrombózist. lábakban lehet súlyos. Segíthet: mozgatás. Tartós vállfájdalom esetén:gyxeres kezelés. vészjelző.biztatni írásra . izomrelaxánsok. hosszú nyelű kefe Néhány praktikus segédeszköz otthon: Hosszú nyelű cipőkanál Elöl tépőzáras ruhák Rugalmas. forgatás. subluxatio alakul ki + spasticitás >a károsodott váll alatt ne emeljük a beteget. telefon 93.Komplikációk kezelése: Decubitus: mozgatás. szűrése egészséges életmódra nevelés ilyenkor még nincs stenosis és nincsenek neurologiai tünetek 77 .ellenőrizni kell a halláscsökkenés mértékét . emelt ágy. spec. kapaszkodó Elektromos borotva. hogy továbbra is van szociális értéke .a beszédterapeuta tanácsait kell követni .váll támasztó … Oedema > izompumpa hiány miatt.és lábujjterpesztők Beszéd rehabilitáció: . WC keret és emelt WC ülőke Korlát a lépcső mindkét oldalán Kommunikációs eszközök. steroid. ivóeszközök. UH.A cerebrovascularis betegségek megelőzése Prevenció >primer: az első stroke kialakulásának megelőzését jelenti rizikófaktorok kezelése. emelt WC-ülőke.felolvasni a betegnek. Ha a váll fájdalmas > ovatos mobilizálás. speciális matrac Fájdalmas váll:a csökkent izomtónus miatt az ízületi fej kicsúszik a vápából. a végtag párnára való helyezése segíthet.a tárgyakat a beteg látóterébe mutatni Oropharyngealis rehabilitáció: -száj gondozása. a száj ne száradjon ki -helyes táplálkozási tanácsok -nyelési effektus mechanizmusának megbecslése -ivóedények. egyszerű parancsokkal .meg kell győzni. szívószálak helyes használata -biztonságos nyelési technika Beteg otthonában ellenőrizendő: Van-e a fürdőszobában: kapaszkodó. kifelé nyíló WC. fürdőeszközök. ujjakban.ne erőszakoljam a beszédre .működik-e a hallókészülék > tisztán. amely a beszélgetéshez újabb anyagot ad .

ismert aetiologiai tényezők kezelése:hyperviscositas. mindig óvatosan >80 év felett csak akkor.>szekunder:A stroke-ot v. sarlósejtes anaemia. Cerebralis és cardialis nyomásterhelés. mitralis stenosis. arteritis temporalis. TIA-t követően a 2. asthma cardiale Érnyomás Agyi tünetek: Szívtünetek: 78 . diéta. félelemérzés >fülzúgás. közvetlen szervkárosodás veszélye.életstílus. RRsyst.>220hgmm >fejfájás.TIA kezelése és preventiója 4.atherosclerosis megelőzése. >120hgmm . de figyelembe kell venni a mentális allapotot. coma >palpitatio. szédülés >hányinger >kábultság >góctünetek >görcsök. ha komplikációk vannak (BKinsuf) >orthostaticus hypotensio vizsgálata >complience vizsgálata >ügyelni a plazma elektrolitra és a glükózra 3. orrvérzés >akutan emelkedik >RRdiast. dohányzás elhagyása 2. kipirulás.A hypertonias krízis és kezelése Akut tensioemelkedés. Megnyilvánulásai: >hypertensiv encephalopathia >intacranialis vérzés >kisvérköri decompensatioval járó akut JSZE >aortaaneurysma dissectioja >terhességhez társuló eclampsia … tünetek: >verejtékezés. bakterialis endocarditis. DM kezelés. ritmuszavar >angina. DM. a meglévő egyéb betegségeket és az együttműködési kézséget >többször mérni a BP-t mielőtt hypertoniát diagnosztizálunk >csak 180/110felett csökkentek.retard-25mgASA+200mg dipiridamol A preventio területei 1. stroke v. BP myxoma 94. elsápadás >nyugtalanság. infarctus > dyspnoe.400mg/nap Clopidogrel-75mg/nap ASA-100-300mg/nap Ticlopidin-2x250mg/nap Asasantin.hypertonia kezelése >a betegek stroke-rizikóját 40%-al csökkenti >idős korban is ajánlott kezelni. thrombocythaemia. TIA kialakulásának megelőzése Gyxerek:dipyridamol. kritikusan magas nyomás. thrombosis.

ismételten ellenőrizzük mindkét karon a BP-t 2.antihypertensiv szerek elhagyása v.Vesetünetek: >oliguria >haematuria. vakság >kettőslátás. lassan 4. nagyon súlyos állapotban: Urapidil (Ebrantyl) 25mg iv. proteinuria >elektrolitzavar. 5perc alatt.Az encephalopatia hypertonica és kezelése Patomechanizmusa: Hypertensiv excessus >regulatív agyi VC elmarad > a nyomás csökkentetlenül tevődik át az agyi erekre > megnő az érpermeabilitás > generalizált agyoedema Okok: -accelerált hypertonia . infusióban ( esetleg mannitol) Ehhez a tételhez meg kell nézni a Heroldot v. infusioban 79 . amaurosis Eszméletvesztés Jackson. a cardiopulmonalis állapottól függően Furosemid iv. generalizált convulsiok Szédülés.5-25mg lassan iv. majd 50mg iv. azothaemia. foltlátás. az Oxyt.spray 1-2puff > ha klinikailag manifeszt szívizom v. hányás Látászavar > szikralátás. homályos látás Szemtünetek: 1. sápadtság Heves bélmozgások. uraemia tehát leáll a vese >szikralátás. agyi ischaemia nincs Urapidil (Ebrantyl): 12. azonban neurologiai góctünet nincs RR>250/120Hgmm Terápia Gyxeres:Nifedipin:10mg v.típusú v. urina spastica A pupilla tág lehet. Cordaflex. distensiv fejfájás főleg tarkótájon Hányinger.bénítóval kezeltek tiraminexpozíciója >sajtreakció .terhességi toxaemia -phaemochromocytoma -akut porphyria -uraemia -MAO. látótérkiesés. lüktető. Kezels: 95. fülzúgás Tudatzavar Paroxysmalis flush v. látótérkiesés. idős beteg esetén + neurológiai tünetek: Nem szabad gyorsan és drasztikusan BP-t csökkenteni Captopril per os Fiatal beteg neurologiai tünetek nélkül Nifedipin > gyors hypotensio 3. egyenlőtlen szedése/felszívódása >ez a leggyaloribb ok Tünetek:kínzó.

ha a beteg hanyatt fekvő helyzetből feláll. fejfájás csillapítása > Daedalon (Diphenhydramin) Convulsiok esetén diazepam Hirtelen BP esés kerülése: A systoles érték 30%-nál nagyobb esése az emollitio komoly veszélyét jelenti. a diastoles legalább 10Hgmm-el csökken és ez legkevesebb 2 percig fenáll. /50mg/500ml-es infusioban/0. melyek kiterjednek a gvelő intermediolateralis sejtoszlopára.A hypotensio jelentősége kezelése Az IR betegségeinek egy részében autonom IR-i funkciózavar alakul ki.és nyálelválasztás elégtelensége Az autonom zavarok a gerincvelő lateralis szarv praeganglionaris autonom idegsejtjeinek pusztulása miatt alakulnak ki. 10 perc után meg lehet ismételni Tünetek kezelése: Hányinger. Esmolol:500mg/ttkg iv.) Kezelés: -intravascularis volumen bevitel -fludrocortison > 0. azaz. Gyakran munkaképtelenné teszi a beteget. Az autonom IR zavarát jelzi: -orthostatikus hypotensio -impotencia -vizelet és széklet inkontinencia -verejtékezés csökkenése -irisatrophia -könny. /50mg im.Hydralasin (Nepresol):10mg iv.51mg/ttkg/perc cseppinfusióban Furosemid:40-60mg iv. Amennyiben ez a KIR megbetegedéseinek következménye.1-0. a tünetegyüttes egy részét képviseli.5-1perc alatt. a systoles legalább 20hgmm-el. chr. azonban betegeiknél a multisystemas atrophia minden tünetét megtalálták. Ha a RR csökkenés miatt gátolt az agyi perfusio >syncope v. 0. -dihydroergotamin >3-4x25mg/nap -indometacin >3-4x25mg/nap Orthostaticus hypotensio:Posturalis vérnyomáscsökkenés. alkalmazása dyskinesist. A Shy-Drager syndroma elnevezést a sympheticus beidegzés zavarával járó multisystemas degeneratiok megjelölésére használták. ShyDrager-sy. Az elváltozást először Shy és Drager írta le. hogy csak a Parkinson tünetei észlelhetőek. akathisist okozhat.6mg/nap per os -sópótlás -epinephrin >15-50mg 2x/nap -szoros ruha viselése az alsó testfélen és a karon -metoclopramid >30-60mg/nap Parkinsonos tüneteket súlyosbíthatja. Diazoxid:100-150mg iv..:-autonom funkciózavar cerebellaris ataxiaval -parkinsonismus -corticospinalis és corticobulbaris pályák működési zavara -amyotrophia -bulbaris dysfunctio -laryngealis stridor (utóbbi 2 fatalis lehet) (Néha előfordul. 80 .dystoniat. ahhoz hasonló állapot alakul ki. 96.

és Bblokkolók 2forma: 1. 97. Tünetek lappangva alakulnak ki. gyermekágy -fogamzásgátlók .autonom IR-i károsodás okozza 2.malignus tumorok -haemostasis zavarok -postoperativ állapot Tünetek: Rendkívül változatosak.csökkent intravascularis volumen .Az arteriosclerotikus encephalopathia legfontosabb tünetei. mélyülő tudatzavar 81 . vasodilatatorok. L.hypovolaemiával társul > reflexes plazma Na+ emelkedés és reflexes tachycardia a következmény Tanácsok betegeknek: >Valsalva manőver kerülése >magas párnával alvás >ébredéskor néhány percig ücsörögjön az ágy szélén >borotválkozás ülve >ájulásra emlékeztető tünetek esetén lefeküdni >meleg helyiségek kerülése (buzibárok) >postprandialis hypotensio kerülése > sokszor egyen kicsit >elegendő folyadék Az idiopathias orthostaticus hypotensio olyan tünetegyüttes. máskor az epilepszis rosszullét. szemfenéki vérzés Aluszékonyság. Gyakran a fejfájás az egyetlen tünet. sápadtság.vénás pangás -gyógyszerelés > antihypertensiv szerek. izzadás.szív pumpafunkciójának elégtelensége . melyben a tünetek az autonom IR-re korlátozódnak. tompa látás. hányinger halláscsökkenés. hypoaldosteronismus . diureticumok. kezelése 98. Oka:a vénás elfolyás és a liquor felszívódás akadályozottsága (totelprotein emelkedik) Tünetek: hirtelen kezdődő heves fejfájás Epilepsias rosszullétek ICP növekedése Hányinger/hányás Meningealis izgalmi jelek Szemfenéki pangás. Etiologia: thrombosist elősegítő általános és helyi tényezők -terhesség. Gyakori az intracranialis nyomásfokozódás és a féloldali bénulás.metabolikus > súlyos K+ hiány.virális és bakteriális fertőzések .Az agyvelő vénás keringési zavarán alapuló betegségek és kezelésük A cerebrovascularis betegségek néhány %-át teszi ki. gyengeség Okai: .Álló helyzetben megjelenő praesyncopes tünetek: szédülés.

mivel fokozhatja a thrombosis hajlamot Hyperosmolaris oldatok – ICP növekedés esetén Clonazepam (Rivotril) -1-2mg – epilepsziás rosszullétek esetén akutan Cerebralis vénák thrombosisa: (Gyakoriság sorrendjében) sinus saggitalis superior thrombosisa -paraparesis -halmozott epilepsziás convulsiok sinus transversus és/vagy sigmoideus thrombosisa – ált. chemosis (conjunctiva vizenyős duzzanata). találati pontosság. +Az acut fázis lezajlása után per os anticoagulálás. PS -antitest vizsgálatok > lupus anticoagulans 6. liquor –xantochrom az átjutó oxi. INR-értéket a terápiás tartományban tartjuk (2-3). egyéb -AT-III szint -PC. hypodensitas (lágyulás) „cord-jel”az alvadékkal telt sinus saggitalis v. szóval magas láz is társulhat 82 . +1. pl.:a per os fogamzásgátlók abbahagyásától számítva legalább 6hónapig Gyermekágyban kialakuló agyi sinus thrombosisban Steroid (dexamethason) Acetazolamid – agyi vérátfolyást is befolyásolja (elvileg növeli) Mannitol és furosemid annyira nem szerencsés./1/2 bántalma miatt: fájdalmas ophtalmoplegia (kettős látás). melléküregek.1000NE/óra Napi dózis: 20000-40000NE > gyakori APTI ellenőrzés Sz. dózis emelhető 100-200NE/óra lépésekben. IV.3x-a legyen. majd csökkentjük a mennyiséget. ptosis.CT – KA adása után az „üres háromszög jel” utalhat a sinus saggitalis superior thrombosisára + oedema. még abban az esetben is. fogak.góckutatás > elsősorban a koponya üregére ráterjedő gócok (fül. féloldali sinus cavernosus thrombosisa – a szemmozgató idegek (III. bolusban 5000NE 2. VI. ha haemorrhagiás transzformációt észlelnek.célzottan.Hemi-tünetek Diagnozis: 1.) és a V. dugóhúzószerű vénák -meglassult vénás keringés -hiányzó vena vagy sinustelődés 5. (INR 2-3) Az anticoagulálást az előidéző tényezők megszüntetéséig adjuk. exophthalmus.és methaemoglobintól és bilirubintól Terápia: -elhelyezés intenzív osztályon -gócok megszüntetése -AB. +Az első napon nagyobb dózist adunk.MR – jobb feloldás. T2-es súlyozott képen az alvadékban képződött methaemoglobint ábrázolja 4.angiographia: -kihúzott. purulens tüdőfolyamatok) Gyulladásos esetekben > láz/leukocytosis/fokozott We 2. e. széles spektrumúval -ANTICOAGULÁLÁS +lehetőleg teljes heparinizálás: Az APTI a normális 2. periorbitalis oedema + általában fertőzéses eredetű. confluens sinuum hiperdenz háromszöge 3..

alkohol Aneurysmák osztályozása Nagyság szerint: az óriás (giant) aneurysma 2. cerebri anterior (34. igen heves tarkótáji fejfájás.Közepesen súlyos fejfájás. SAV okai:-50%-ban aneurysmaruptura. fénykerülés. általában testi erőfeszítést követő. a konzervatív kezelés Hunt és Hess skála: fontos a teendők eldöntése szempontjából (SAV beosztás a sebészi kockázat alapján) 83 . vertebralis (0.99. főleg a vertebralist és a basilarist Saccularis:haemodinaki. A fejfájás gyakran megváltozott pszichés állapottal jár és neurologiai tünetekkel társulhat v. coitus ) váltja ki. súlyos fejfájást kezdeti vérzéses epizód okozhatja szegényes tünetekkel. agyidegtünetek 2. nem. enyhe góctünetek 4. traumás.1%).6%). tarkókötöttség. A subarachnoidealis vérzés gyanúja esetén szükséges vizsgálatok. agyidegtünetek 3. tarkókötöttség. A kezdeti kp. melynek nagy a letalitása -hypertensios -atherosclerosis -AV malformatio megrepedése -traumás -állományvérzés tör a subarachnoidalis térbe -bevérzett tumorok -anticoagulansok adása . amfetamin. cerebri media(18. Gyakran testi erőfeszítés (emelés. székelés. súlyos fejfájással jelentkezik. betegnél nem típusos a SAV -hirtelen kialakuló. Hányinger.SAV tünettana: Hirtelen kezdődő. gyulladás és genetikai eredet Diagnosis:-minden 4.5%). Az aneurysmából származó SAV napok alatt is kialakulhat. vegetativ zavarok 5. cerebelli posterior inferior (0. zavartság.20%-ban idiopathias +kockázati tényezők:kokain. csak enyhe fejfájás.5cm-nél nagyobb Anatomiai lokalizáció szerinr: Anterior keringés:carotis interna (38. de előfordulhat provokáló tényezők nélkül is. hogy a „legerősebb fejfájás az életemben”. közepesen súlyos hemiparesis.Somnolentia.8%). amit gyakran úgy írnak le.Sopor. A SAV lehet tünetmentes. majd 3-5 nap múlva klinikai rosszabbodás következhet be a rávérzés miatt.9%) Multiplex (10-20%) Etiologia szerint: Fusiformis:arteriosclerotikus eredet. fénykerülés. hányinger. extensios görcsök Olvasd el a Sürgősségi betegellátást a neurologiában Csibától.tünetmentes v. tarkókötöttség. hányás -néha nem található provokáló tényező Hunt-Hess stádiumbeosztás a teendők eldöntésére: 1.4%) Posterior keringés:basilaris (2.100.Coma. hányás.

eredetű izgalom stb) Konzervatív kezelés: . Megelőzésre: 5-10 ug/kg/h 84 . annál nagyobb a pozitív CT lelet valószínűsége.nap: 70% 2.nap: 40% 2. fájdalomcsillapítók (aspirint NEM a fokozott vérzésveszély miatt) Pethidin hydrochlorid (Dolargan) 50 mg s. Diazepam. 101. tarkókötöttség. Stesolid) 10-20 mg .III. ha nem akkor kb. két hét múlva Ha a transcranialis doppler vasospazmust igazol.Nyugtalanság esetén: Diazepam( Seduxen.a betegnek súlyos gócjelei és/vagy tudatzavara van . de a vérzés gyanúja alapos -szemfenékvizsgálat után -az arteficiális véres liquor lehetősége miatt ajánlott a „9 pohár próba” és a párhuzamosan végzett cysternalis liquorvétel is Angiographia: -minél hamarabb -a korai angiográfia egy része álnegatív. kül. vagy csak enyhe fejfájás. Közepesen súlyos fejfájás.a beteg általános állapota miatt nem műthető gyógyszeres kezelés: . agyidegtünetek . és V. székrekedés. Somnolentia. akkor általában nem operálunk Ha aneurysma inoperábilis -> -katéterezés Aneuriysma lumen ellátása embolisatióval Platina spirálok felhelyezése az aneurysma üregébe-> a legújabb endovascularis módszer CT: hyperdenzitás a liquor-térben Minél rövidebb a fejfájás és a vizsgálat között eltelt idő.V. nél műtéti indikáció nem állítható fel I.IV. A subarachnoideális vérzés kezelési lehetőségei. tarkókötöttség . Sopor.-III.az aneurysmát ismételt angiographiás vizsgálattal sem lehet igazolni . közepesen súlyos hemiparesis .ha a műtét optimális időpontja elmúlt és érspazmus miatt operálni nem lehet . min. extensiós görcsök A IV.c.hét: 50% Lumbalpunctio: -ha CT nem lehetséges. stádiumban a vérzést követő 3 napon belül a korai operáció lehetséges. kórjóslata Az újabb ruptúra veszélye az első napokban a legnagyobb! Kerülendő minden olyan szituáció. ami előidézi a vérnyomás kiugrást (pl. zavartság. Kóma.II.Vérnyomás rendezés: -Nimodipine(Nimotop) Fenyegető vazospazmus megelőzésére centrális vénán keresztül fényvédett infuziós szerelékben.. Tünetmentes. enyhe góctünetek . 1.I.ágynyugalom. ezért az ismétlés szóbajön -a késői angiográfia ütemezését a transcranialis doppler és a beteg klinikai állapota határozza meg Konzervatív kezelés: lásd 101. vagy negatív. .

A fejfájós beteg anamnézisének legfontosabb szempontjai 1.ballon katéterrel hypervolémiás kezelés jó cardialis állapotban humán albumin 3-5x 200 ml/nap 5% glükóz és elektrolit infúzió veszélye: tüdőödéma. szívelégtelenség. a korai műtét ugyanakkor növeli az ischemia veszélyét. lüktető Fájdalom lokalizációja( hol) Unilateralis. naptól 5000 E bolus. a vazospazmus kialakulását. 2. 1000 E/h -Gyógyszerrezisztens esetekben: vazospazmus oldása: . A műtét kedvező időpontjának megválasztását az újravérzés és késői ischemiás záródás lehetőségének mérlegelése befolyásolja. 3H kezelés angolszász országokban: -Hypertonia: Dobutamin (dobutrex) syst vérnyomás 160-180 hgmm /középnyomás 110 hgmm/ -Hypervolémia: human albumin 3-5x 250 ml/nap 3% os glükóz és elektrolit infusio centrális vénás nyomás: 12 Hgmm -Hemodilutio: hematokrit 30% Prognózis: súlyos Vasospasmusos betegek 1/3-a meghal Más neurológiailag tünetmentes betegben jelentős részben finom neuropszichológiai eltérések 102. temporalis occipitalis. A műtét halogatása esélyt ad a ruptúrára. szúró. A fájdalom karaktere (milyen) Éles. hasító. bilateralis/ frontalis.2 h múlva 30 ug/kg/h majd 4 óránként 50 mg per os 7 napon át Hunt és Hess I-IV: A vasospazmus kialakulása transcranialis dopplerrel jól követhető 30 ug/kg/h majd 2x 30 mg per os4 óránként 7 napig Veszélyei: vérnyomás esés Ritmuszavarok Thrombophlebitis A vérnyomást 120-160 Hgmm között kell stabilizálni. Clonazepam(Rivotril) -Intracranialis nyomásfokozódás esetén annak kezelése -Antikoagulálás: alacsony dózisú heparinnal a 2. tompa. Szükség esetén Uradipil(Ebrantil) -Epilepsiás görcsök esetén: Diazepam(Seduxen). abroncsszerű 85 . vérzés Műtéti kezelés: lásd 100.

hypertensio 86 . kettős látás. Q=(qualitas) Milyen a jellege. S=(súlyosság) Milyen erős? Zavarja-e mindennapi teendőit? Napszakos ingadozás? T=(tartam) Mióta van? Milyen gyakran? 4. reagál-e valamire? 2. retinális migrén 5. PQRST Fejfájás kezdetének módja(hogy kezdődik) Hirtelen/fokozatosan Fájdalom frekvenciája. SAV. atipusos Cluster fejfájás: és chr. meghatározatlan periodicitás b. arteritis. migrénszövődmények (migrén status. gyermekkori periodikus sy benignus paroxysmalis vertigo gyermekkori alternáló hemiplegia 6. könnyezés.3.chr. vagy van más panasza is) Hányás. fáradtság. köhögés. Különleges fejfájások kimutatható strukturális elváltozás nélkül Fejsérüléshez társuló fejfájás Ér eredetű megbetegedésekhez társuló fejfájás: akut agyi ischemiák. fizikai aktivitás. menstruáció stb. éhség. 7. hogyan kezdődik? 1. vénás thrombosis. ophtalmoplegiás migrén 4. 5. hajlamosító tényezők) 7. csak a feje fáj. máshol. mivel hozza összefüggésbe) Testhelyzet. epizodikus c. paroxismalis hemicrania: Cluster fejfájás: a. 3. Fájdalom időbelisége (milyen napszakban) Reggeli. migrén aura nélkül 2. migrén aurával 3. stb Kiváltó tényezők (mi váltja ki. migrén infarktus) Tensiós fejfájás: epizodikus. recurrens attack stb. ételek. Volt e már ilyen? P= Mi provokálja a tüneteket (kiváltó. agyvérzések. fájd. AV-malformatio. stressz. tartama (milyen gyakran. szédülés. Van-e bevezető tünet? Szed-e gyógyszert? Egyéb tünetek: neurológiai. vérnyomás emelkedés Családi terheltség? 103. zaj. A nap melyik szakában? 5. fogyás. chronikus. 6. 8. esti stb Társuló symptomák (amikor jelentkezik. Mennyi ideig tart? Vannak-e kísérő tünetek? 6.A fejfájások formái Migrén: 1. meddig tart) Akut attack. R=(régió) hol fáj. 4.

subdur. meningitis. hypercapnia 3. encephalitis. szédülés-> ICP növ. neuralgia nervi laringealis superioris 6. 5. agydaganatok Különböző anyagokkal. fül. agyideg eredetű tartós fájdalom (nem neuralgiform) 2. hypoxia 2. Hematoma) Láz->meningitis. egyéb Anyagcserezavarokhoz társuló fejfájás: 1. atípusos arcfájdalom 104. hányinger.Nem ér eredetű intracraniális megbetegedéshez társuló fejfájás: 1 Emelkedett liquornyomás. n. vagy megvonásukkal kapcsolódó fejfájás Nem a fejet érintő fertőző betegségekkel társuló fejfájás 1. sarcoidosis. (tumor. száj. fogak. cephalitis -Részletes belgyógyászati és neurológiai vizsgálat Neurológiai gócjel+50 évnél idősebb beteg-> KIR szerkezeti károsodása -Képalkotók RTG: Kétirányú koponya RTG (->koponyacsont sérül. kevert hypoxia és hypercapnia 4. dorsum sellae destrukció?) 87 . vagy a koponya és az arc más részeinek megbetegedéséhez társuló fejfájás vagy arcfájdalom Neuralgiák: 1. szem. trigeminusneuralgia 3. hypoglycaemia 5. occipitalis neuralgia 7. egyéb A koponya. bakteriális 3. intermedius n. orr. A fejfájás okának kiderítése céljából elvégzendő vizsgálatok -Részletes anamnézis: Családi hajlam Gyógyszerszedési szokások Élvezeti cikkek Munkahelyi problémák Fejfájás jelentkezésének körülményei: hirtelen ütésszerű->SAV Fokozatosan erősödő. melléküregek. vírusfertőzések 2. ajak. a fej és arcfájdalom nem neuralgiform centralis eredetű okai 8. dializis 6. glossopharingeusneuralgia 4.

->diabetes mellitus Szükség esetén immunológiai vizsgálatok Liquor vétel: -Góckutatás: Gyulladás. elektrolit. vagy szokatlan. kevésbé súlyos lesz a fejfájás . állományvérzés gyanúja esetén fül-orr-gégészeti fogászati nőgyógyászati szemészeti -Pszichiátria Korábban fejfájást nem említő. elbeszélgetés. epilepsziára adjuk . SAV gyanúja esetén Tumor. új típusú fejfájásra panaszkodó beteget azonnal meg kell vizsgáltatni neurológussal is Sok beteg/évek óta tartó fejfájásfejfájás gondozás 105.a fájdalomküszöböt emeli .el kell mondani. A fejfájások kezelésének általános elvei Anamnézis.nem depresszióra.fejfájás időtartama .napi rendszerességgel .nem fájdalomcsillapító .a fejfájás intenzitását rögzitse . süllyedés emelkedik->arteritis temporalis káros se. SAV.Melléküregi (->sinusitis góc?) 4 irányú nyaki gerinc (->spondilosis?) CT: MR: Angiographia: aneurismaruptúra.ritkább.az első 2 hétben csak mellékhatások jelentkezhetnek. AV-malformáció gyanúja esetén EEG: -Labor vizsgálatok vérkép (süllyedés. Megelőzés: Triciklikus antidepresszánsok . ellenőrzésében.milyen gyógyszereket vett be Segít az adott gyógyszerek hatásának mérésében. hogy: . a beteg várhatóan visszajáró! A beteg vezessen fejfájásnaplót: . glükóz) pl.kísérő tünetek . 88 . Fehérje->mieloma multiplex? Vércukor növ.

tétel: A tensiós fejfájás jelentősége.akut fejfájás: szokványos fájdalomcsillapítók pl. megfelelő dózisban szedje.6.: algopirin.6 hétig próbálkozhatunk . paracetamol 89 . nimodipin Lítium Gyógyszeradag fokozatos emelése hatásos dózisig. metoprolol) Ca antagonista (flunarizine) Egyebek: szerotonin antagonisták (pizotifen. vagy kevésbé akadályozó fejfájásforma.atypusos . Fajtái: . hogy melyik gyógyszerre reagál.8 hét eredménytelenség után történik. egyszerre 4. majd dózisadag fokozatos csökkentése. Izomkontrakciós fejfájásként is emlegetik. akkor preventív kezelést kell alkalmazni . sugározhat frontális régióba. lehet abroncsszerű.blokkoló (propranolol. stressz provokálhatja. Leggyakrabban a temporalis régióban alakul ki. Hatásmérés a fejfájásnapló vezetésével! 106. Ca csat. vagy havi 4x migrén. A lakosság nagy részét érinti. abroncs v sisakszerűen szorító nyomó jellegű. legalább 1x az életben mindenkinél jelentkezik.migrénben: ß. kezelése: Tünetek: Tompa. hátra az occipitális területek felé. a munkájában a beteget alig. aspirin. Tompa folyamatos fájdalom. ha több mint hetente 3x van. nifedipin.clusterben: predinisolon. kórisméje.utána várható eredmény . methysergid) TCA: amitryptillin valproát . quarelin. utána fokozatosan csökkentjük a dózist Terápia: nem gyógyszeres gyógyszeres: -akut fejfájásra analgetikumot adunk( NSAID) -gyakori fejfájásnál. rubophen.megfelelő megelőző gyógyszert fél évig adjuk. fájdalomcsillapítókra általában jól reagáló.nem lehet előre megmondani.krónikus -epizódikus Kezelése: . Gyógyszerváltás 4. Megfelelő ideig. blokkolók: verapamil.

6 hét hatástalanság esetén! Miután a tensiós fejfájást stressz is okozhatja. Ismétlődő. majd este 50 mg 1 hétig.5-2 évig nincs fejfájás. max 8 adag/nap) Orrcsepp/spray: 1 ml 4%-os lidocain oldat perceken belül javulást eredményez a betegek Döntő részénél 90 . sokszor 0. akkor Imipramin. viszont amikor jelentkezik. sz. antihisztamint tartalmazó készítmények nem hatékonyabbak és hozzászokás fejlődhet ki! 107.) Dihidroergotamin(Neomigran orrspray 1-1 adag mko. rohamszerű fejfájás Igen heves fájdalom 15-30 perctől max 2-3 óráig tart orrdugulás.krónikus fejfájás: havonta legalább 15x jelentkezik ( minden másnap) A megelőzés a legfontosabb. Kezelés: 15 percig tiszta oxigén (7 l/min) belélegeztetése a betegek 2/3-a sumatriptan (serotonin agonista) adására jól reagál (Imigran 5mg sc. főleg az éjszakai órákban Differenciál diagnosis: -Atipusos arcfájdalom -A. ami TCA ( amitriptylin  adagolása: este 25 mg 1 hétig. benzodiazepint. codeint.: alprazolam. orrfolyás. akkor (néhány hétig) naponta 1-4 fejfájás is lehet. arc kipirulása. clonazepam + biofeedback + pszichoterápia + beteget stresszhatásól mentesíteni Barbiturátot. A cluster fejfájás és kezelése Tünetek: Hirtelen. mianserin adása. Újabb gyógyszerváltás csak 4. aura nélkül kezdődik a szem mögött. könnyezés a fájdalom oldalán ezek közül legalább egy jelen van Részleges horner syndroma is jelen lehet (myosissal és ptosissal) a fájdalom oldalán A fájdalom 6-8 hetes periódusban jelentkezik. coffeint. vagy körül. majd újabb 1 hétig 75 mg esténként) Ha az amitriptylin hatástalan. anxioliticumok megpróbálhatók pl. e 15 perc múlva 1-2 adag. izomrelaxánsokat. basillaris thrombosis -sinus cavernosus thrombosis -chronikus paroxysmalis hemicrania -intracranialis vérzés -migraines fejfájás -postherpeticus neuralgia -SAV -trigeminus neuralgia -temporomandibularis izületi sy.

Megelőzés: Alkohol. hányás) és látási tünetek. ophthalmoplegia (azonos oldali n. fénykerülés kísérnek. nyak-válltáji izomfájdalmak. a beteg a homonym látótér centrális táján lát színes. fonofóbia -Hangulati változások Leggyakrabb aura formák: -Vizuális aurák (occipitalis lebeny) Fotofóbia. napig tartó. szikralátás -Sensoros aurák (parietalis lebeny) Zsibbadás. melyet leggyakrabban scotomák jellemeznek Scotoma: általában 10-20 percig tart. nitrát származékok kerülése Epizodikus clusterprednisolon/steroid 45 mg 5 napig fokozatosan csökkentve Krónikus cluster: Li-carbonatot adnak 675 mg (serumszint ellenőrzése!) 108. scintillatios scotomák. a beteg nyugalomban. hányinger. végtagot érintő paresthesia -Motoros aura mono. hányás -Fotofóbia. magaslati levegő. majd fokozatosan lüktetővé válik. levertség) -Aura -Fejfájásos periódus -Oldódás: ekkor bőséges vizeletürítés előfordulhat -Postdroma: órákon át tartó kimerültség. mely a periféria felé terjed és növekszik Tipikus migrénes attack részei: -Prodroma: a fejfájás előtti 24 órában közérzetváltozás (indokolatlan jókedv. hajas fejbőr túlérzékenysége. (ellentétben a fel-alá járkáló cluster fejfájásos beteggel) Fajtái: -Aura nélküli 80% -Aurával járó 20% vizualis aura. tünetei Általában féloldali. heves. láz Migrén jellegzetességei: -Féloldali fejfájás -A fájdalom tompán indul. fényfelvillanások. látás és érzészavarok csatlakoznak hozzá -Anorexia. émelygés. A fejfájást a lépcsőnjárás fokozza. A migraine felosztása. villódzó. néhány óráig. lüktető jellegű fejfájás. melyet vegetatív (szédülés.vagy hemiparesis. elsötétített szobában szeret feküdni. III. gyógyulás több hónapig) -Átmeneti motoros aphasia Differenciál diagnosis: -Atipusos arcfájdalom -Cerebralis aneurismák -Chronicus paroxysmalis hemicrania -Cluster fejfájás -Intracranialis vérzés -Tensiós fejfájás 91 . hányinger. fodrozott szélű alakzatot. paresis.

c. Extrém súlyos: -Dihydroergotamin -Opioidok -Dopamin antagonisták Megelőzés: -Rendszeres orvosi ellenőrzés. megelőzése Enyhe roham: -A beteg egyedül is próbálkozhat vele.5-2 ampulla hígítva i.v. Súlyos roham: -Ergotamin tartarát (1. életmód megváltoztatása -Minél kevesebb fájdalomcsillapító -Gyógyszeres prevenciót individuálisan kell beállítani Első vonalbeli nagy hatékonyságú szerek: -ß-blokkolók (propranolol 2x 20-240mg/nap.m. A migraine roham kezelése.5-1 g per os esetleg kúpban -Paracetamol (Panadol) 0.) -Dopamin antagonisták -Roham kezdetén Sumatriptan (serotonin agonista) 100 mg per os.5-2 ampulla lassan i. blokk. Cerucal) -Gyógyszeres kezelést a bevezető tünetek jelentkezésekor meg kell kezdeni. metoprolol 100-200 mg) -Triciklusos antidepresszánsok (amitriptilin) -Valproát (Divalproex) Első vonalbeli kisebb hatékonyságú szerek: -Verapamil 3x 80 mg max 360 mg/nap -NSAID -SSRI (pizotifen) Második vonalbeli nagy hatékonyságú szerek: -SSRI (metisergid /tartósan nem adható/) -Ca csat. (flunarisine) -MAO bénítók (selegilin.v. vagy 6 mg s. ha lehetséges -Fájdalomcsillapító: -Aspirin 0.5-1 g per os. -Nyugalom. moclobemid) Autogén tréning. pszichoterápia. elalvás. vagy kúp -Triptánok -Dopamin antagonisták -Dihydroergotamin 40-60 csepp -Hányáscsillapítók (Daedalon.) -Aspirin (500 mg i. gyógyszeres megelőzés.v.) -Dihydroergotamin (1. akupunktúra 92 .-Postherpeses neuralgia -SAV -Arteritis temporalis -Vírusos encephalitis -Vírusos meningitis 109.) -Metoclopramid (10 mg i.

a fejfájás beteg anamnézisében.-ba.: csigolyaelváltozások láthatók osteophytaképződés a csigolyák szélének megvastagodása a csigolyák transparentiaja nő a csigolyák magassága csökken Egyéb ismérvek: .Migrénhez társuló egyéb betegségeknél preventív szerek: Magas vérnyom.Vagy a tarkóra korlátozódik. paravertebralis nyakizmok fájdalma. A szokatlan és hirtelen jelentkező fejfájás diff.spondylosis .spondylarthrosis 93 . SSRI Epilepsia. lassan tartó olvasás . vagy onnan a homlokba sugárzik ki . hemiplegia/paresis. Cervicalis gerinc rtg.a spondilosys egyéb helyi. Spondylogen fejfájás A nyaki gerinc felső szakaszának kóros elváltozásai miatt kialakuló fájdalom cranialis irányba történő vetülése. éjjel a fej kedvezőtlen helyzete . hypertensiv intraparenchimás vérzés AV. dg. angina ß-blokkoló Depresszió TCA. . aphasia. vegetativ vagy gyöki tünetei egyidejűleg észrevehetőek legyenek. Klinikai kép: .A nyak gerinc csapódásos sérülése legyen kimutatható pl.fájdalom jelentése: beteg hátulról előre simitja végig a fejtetőjét .olyan balesetnél.legtöbbször de nem mindig féloldali .idős betegen a nyaki gerinc nyomásérzékenysége.A jellegzetes fejfájás. amikor hátulról hajtanak bele a szgk. ami panasz legyen a tünetek között. vonatkozásai primer intracranialis daganat v metastasis #1.malformáció Aneurysma ruptura SAV Meningitis Tensiós fejfájás Migrénes fejfájás +tumor+haemorrhagias shock+ egyéb fejfájások ld. . mánia Valproát 110. fejfordulat vagy fejtartás pl. Súlyos betegségre utaló jelek. vizsgálati leletben hirtelenkezdődő igen erős fejfájás a fejfájást tudatzavar/láz/epilepsziás rosszullét vagy fokális neurológiai tünetek kísérik pl..a beteg az arcában is érzi a fájdalmat . fejmozgások korlátozottsága .megjelenése: biz. végtagzsibbadás új fejfájás ami 50 év fölött kezdődik korábbi fejfájás jellege megváltozott 112. Táblázat! 111.

agy gv-i trauma intracranialis térfoglaló folyamatok cerebralis ischemia intracerebralis vérzés meningitis encephalitis alkoholos eredetű súlyos szervi IR-i elváltozások epilepsia Hypnoid/ Ø hypnoid: I. reti. szopómozgások kiválthatók. Apalliumos sy. Extracranialis okok: .nyakra meleget lehet alkalmazni .acut esetben ha torticollis a fő tünet * extensiós kezelés. Locked in sy. de kapcsolat nem teremthető.psychiatriai okok II. nyelés.vagy hypoglicaemia .idült esetben: . mely másodlagos agytörzsi kompresszióval jár Primer agytörzsi léziók Nem hypnoid tudatzavarok: A beteg ébernek tűnik. Hypnoid tudatzavarok: Az alvásra emlékeztető állapotot a formatio reticularis károsodása vagy mko.electrolyt zavarok . Bilateralis hemispherialis károsodás Egyoldali féltekei károsodás.toxicus okok . A tudatállapot zavarainak felosztása Okok alapján: I.nyak tehermentesítése filc v műanyag gallérral Schanz Gallér .éjjel a fej megfelelő helyzete . gyakran a környezetében lejátszódó eseményeket a szemével követi. féltekei károsodás együttes előfordulása idézheti elő. esetleg form.hyper.máj vagy veseelégtelenség . arcán esetleg grimaszok megfigyelhetők. sikerrel járhat .izomzat tónusát csökkentő és reumaellenes szerek ( baclofen) 113. + mko. féltekei.szív és vérkeringési zavarok .. II.craniovertebralis izületek deformálódása Kezelés: . Intracranialis okok: koponya. Akinetikus mutismus? Delirium Amantia - 94 .kézzel végezve azonnal sikerülhet.

4 fájdalomingerre célzás nélkül .2 feszítő synergiával . vagy destruktiv agytörzsi károsodásra utal. Szem kinyitása: . a pontosság jól korrelál a prognózissal. motoros reakciók: . a tudatzavar nem strukturális agytörzsi laesio következménye.1 a beteg semilyen stimulusra sem nyitja ki a szemét II.nincs reakció 15 pont: kifogástalan tudatállapot 8 pont: felszínes coma 3 pont: agyhalál A skálát elsősorban a traumás esetek megítélésére alkalmazzák. 115.4 pont spontán .3 megszólításra .6 felszólításra . beszéd: . *. I. az előző nem. hiányos . Oculoencephalicus reflex (babafej manőver): .1 a beteg semilyen verbális kommunikációra sem képes III.a beteg szemhéjait felhúzva fejét hirtelen az egyik oldalra fordítjuk.a szemek a fej mozgásával ellenkező irányba fordulnak el ( mintha vizuálisan fixálna egy objektumot) Ekkor a szemmozgató és a vestibularis magvak közötti agyterület ép.nyakcsigolya törés esetén csak ez végezhető.15. Caloriás tesztelés: .4 zavart . vagy ha 2 oldali hiány van barbiturát v.3 hajlító synergiával .2 hangok kiadása .oculoencephalicus reflex aktiválódik.5 fájdalomingerre célzottan . Az eszméletlen beteg vizsgálata I. . vagyis a bulbusok nem mozdulnak öntudatlan paciens*. egyéb altatószer mérgezés lehet. II. A Glasgow kóma skálája Hypnoid tudatzavarok quantitatív becslésére szolgál.2 fájdalomra .- Ködös állapotok 114. az éber páciens*.ig osztályozza a betegek állapotát.5 orientált .kritériuma: szabad külső hallójárat + ép dobhártya 95 .3 nem megfelelő szavak használata. Háromféle reakció alapján 3.ha fejfordításnál a reflex csak az egyik oldalra vagy egyik oldalra sem váltható ki.

lassú komp: agytörzs. sajátos tudatállapotokat. kivételesen a súlyos psychotrauma. cerebralis hemisphaeriumot involválja. infectiók. epilepsiaas roham v. Speciálisan jellemzi a tudatzavar fluctuáló jellege. a középagy fölött elhelyezkedő laesióra utal. Életveszélyes állapot! 96 . egyéb ok miatt vérzékeny. traumás intracranialis haematoma v. gyakoriak a hapticus hallucinatiók (pókháló érzés. 50 köbcm jéghideg víz vagy klórethil fecskendezése az egyi k külső hallójáratba.encephalitis . tudatzavar kialakulásának oka lehet agyi metastasis! 116.Delírium: heveny. de az oculomotoros és vestibularis magvak között ép agytörzs esetén: az ingerelt fül felé tartós conjugalt deviatio. Másik oldalon 5 perc múlva ismételhető a teszt. contusio gyanuját fenn kell tartani. perifériás jelek.először féloldali kórjelekdecorticatios rigiditásdecerebratios rigiditás Decorticatiós testtartás: a felső végtagokban flexio és adductio. Agyi anyagcserezavart és eszméletvesztést okozhat: .SAV(AV malformáció + aneurisma ruptura) Ha a beteg alkoholista/ eszméletlen/ v.Kiterjedt agytörzsi károsodás. reflexasszimmetria. Nem hypnoid tudatzavarok differenciál diagnosztikája: Ebben a főcsoportban megkülönböztetünk u. éhezés. egyéb mérgezés: bilateralisan hiányzó válasz. a tudat nagyfokú beszűkülésével.). hangyamászás. integrativ tudatzavarokat és meghatározott cerebralis strukturális laesióhoz kötött. koponyasérülések.hypoglicaemia .n.Ipsilateralis agytörzsi laesio: féloldalon hiányzó válasz . Végtagparesis. Decerebratiós testtartás: mind a négy végtagban extensio. stb. Exogen faktorok (exo.anoxia . gyors attól ellentétes oldalra (= az ingerléssel elllentétes oldalra irányuló nystagmus) .) a tudatállapot u. az ingerlés irányába. barbiturát v. .Éber: lassú komp.30 fokban emelt fej . ami mk. amig a CT ki nem zárja! Extracarnialis daganatban szenvedőknél neurológiai gócjel.és endotoxicus állapotok. hypoxia. Olyan károsodásra utal. integrativ zavarait idézhetik elő. A chronicus alkoholistáknál rendszerint alkohol-megvonás vagy valamilyen intercurrens betegség közben jelentkező formája a delírium tremens potatorum. Ezek közé tartoznak: . gyors komp: cortex . psychomotoros nyugtalansággal és hallucinatoros élményekkel jellemzett elmezavartság. ill.agycontusio .hydrocephalus . tónus eloszlás vizsgálata: A beékelődési folyamat prograessziója: . valamint igen kifejezett a tremor és a verejtékezés. a zoopsia (rendszerint kis állatok látása).meningitis apalliumos nyugtalanság . III.Öntudatlan. ami a középagyi nucleus rubertől caudalisan helyezkedik el. .n. stb. az alsó végtagokban extensio (lényegében két oldali Wernicke-Mann tartás). a karokban adductio és befelé rotatio is.

megmarad viszont a tegmentum érző pályáinak és a formatio reticularisnak a funkciója. A külvilággal csak a kevés megmaradt funkció. hallucinatiók) lépnek fel.Akineticus mutismus: súlyos bilateralis.n.Amentia: szintén exogen faktorok által kiváltott. amiatt a beteg képtelen a külvilág ingereire válaszolni. A hypnoid tudatzavarok leggyakoribb okai I. beszélget.Apalliumos syndroma (syn. spasticus tetraparesis. rendezetlen formájában a felfogás megnehezül. Súlyos.: vegetatív állapot. A psychomotoros nyugtalanság annyira súlyos. miközben a beteg a külvilág ingereire reagál ugyan. Javulás még hónap múlva is lehetséges! . Erre az időszakra utólag amnesiás. Ismeretesek olyan . Az ilyen beteg ébernek tűnik. hibásan használt elnevezése: coma vigil): bilateralis cortex vagy féltekei fehérállomány. hogy a beteg gyakorlatilag hozzáférhetetlen. . de reactivitás. mégsem lehet vele kapcsolatot létesíteni. Hypnoid tudatzavar vagy psychomotoros nyugtalanság egyaránt társulhat hozzá. miközben a beteg izgatott. amikor a tractus corticospinalis és cortico-nuclearis működése egyaránt kiesik. Az egész időre emlékezet-kiesés (amnesia) áll fenn. a végtagok szimmetrikusan mozognak. Ébrenlétben túlműködik a sympathicus idegrendszer. amelyek etikai felfogásával. a világgal való kapcsolat meglazul. az akarat-nélküliség (abulia) jellemzi. 117.Locked-in syndroma ("bezártsági tünetcsoport"): a híd-bázis vagy az agykocsány két oldali. Jobb félteke károsodás. . a szemeit kinyitja. homályállapot): a tudat beszűkülése. Ezekre a beteg azonnal reagál.Confusio (zavartság): az előbbieknél kevésbé specificus állapot. elfut. látás rendben a szemek konjugáltan.Tenebrositas (ködös. Az u. pyramis jelek és liberatiós tünetek észlelhetők. rendezett homály-állapotban a beteg látszólag rendezetten cselekszik.kapcsolatot létesíteni. különböző szemléleti zavarok (illuziók.v. Viszont semmire nem reagál. súlyos sérülése miatt jön létre. . agresszív cselekedeteket végezhet. semmiféle kapcsolat nem létesíthető vele.n. amikor a beteg látszólag teljesen éber. miáltal a psychés tevékenység teljesen szétesik.jelbeszéd formájában . frontalis agykárosodás mellett az indíték (az "Antrieb") súlyos hiánya. psychés aktivitás kíséretében. spontán. a szemhéjak nyitása-zárása és a verticalis szemmozgások révén tud . U. ill.és beszédképtelen. a működés a meso-diencephalis aktivitásra korlátozódik.tudatállapotok. stb. utazik. rendkívül változékony és összefüggéstelen érzékcsalódás jellemzi. Spasticus tetraplegia és a motoros agyideg működés hiánya miatt a beteg teljesen mozgás. . nyelés. kiterjedt agytörzsi károsodás következtében a kérgi afferens és efferens pályák megszakadnak. a pupilla reflexek épek II. integratiója megszűnik. Eközben azonban olyan cselekményeket is végezhet. vagyis az "ébresztő" ingerekkel összefüggő változás nincs. a környezet mozgó tárgyait időnként követni látszik. biLateralis hemispheralis károsodás: légzés. Az EEG-ben ébrenlét és alvás váltakozik. mely másodlagosan agytörzsi kompresszióval jár: hemispheralis károsodásra utaló bevezető tünetek 97 . időbeli és allopsychés tájékozatlanság jellemez. amit részleges vagy teljes térbeli.súlyos cerebralis károsodás következtében kialakuló .. de éber és tudatos. nagy tömegű. de nem adaequat módon. személyiségével egyébként nem lennének összeegyeztethetők.

) Hypnoid tudatzavarok esetén elvégzendő fizikális és egyszerű laborvizsgálatok Fizikális vizsgálatok #1  pupilla vizsgálat  szemek állása  vérnyomás  légzés  GCS  pulzus  testhőmérséklet 98 . tetraparesis. tumor olyan. III. pulzuscsökkenés III. esetleg nem reagáló pupillák kétoldali n. kardiális eredetű endokrin encephalopathiákpajzsmirigy ill. körülirt encehalitis. Primer agytörzsi laesiók: a laesiótól proximális funkciók megőrzöttek diencephalon károsodás: szűk gyengén reagáló pupillák. súlyos tudatzavar nyúltvelő laesio: vérnyomás és légzés irregularis - - - Kómát előidéző cerebralis okok: agykéreg diffúz károsodása agytörzsi aktiváló kp. gyull. 118. károsodás corticalis tekintés károsodhat szemek lefelé és kifelé tekintenek szemtekék tengelye eltér decerebratios tartás pons laesio: igen szűk.- ICP megnő: fejfájás. az egyik féltekére korlátozódó gócos megbetegedés. károsodott vertikális tekintés szemek lefelé és befelé tekintenek mko károsodásakor decorticatios tartás középagyi laesio: középállásban lévő. reagáló pupillák károsodott v hiányzó horizontális tekintés piramisjelek. toxikus hypoxiás-ischemiás encephalopathiákpulmonális. betegsége: vérzés. mely térfoglaló jellege miatt másodlagos agytörzsi károsodást okoz Kómát előidéző extracerebralis okok: metabolikus. gyakran tág. hányás. mellékvese funkciózavar hiánybetegségek tiamin hiány okozta Wernicke sy..

Test hőmérséklet . hypoglykaemia Keringési-légzési zavar = agytörzsi autonom szabályozás felborulása. K. légzőizomzat perifériás bénulása Keringés-légzési zavar + epilepszia = metabolikus encephalitis GM – status epilepticus = idiopathiás epilepszia. alk). agyi acs zavar Vegetatív állapot = trauma.Légutak. kreatinin)  vércukor  Se osmolaritás #3  katéter →vizelet vizsgálat (cukor. légzés . alkohol megvonás Admas-Stokes roham.Labor vizsgálatok #2  Na. ciliospinalis reakció (ajak bőrének fájdalmas megnyomására tágul az azonos oldali pupilla)  egy hiányzik!!!!!!!!!! olvashatatlan  babafej tünet  vestibularis calorikus ingerlés o Arc megfigyelése  szimmetria megítélése légzésnél és fájdalmas ingerek hatására  corneareflex kiválthatóság/asszimmetria 99 . kreatinin  vérgázok  toxinok (gysz. agyi anoxia. agytörzsi keringés zavar Hypnoid tudatzavar + gócjelek = trauma/vascularis laesio Ismeretlen eredetű hypnoid tudatzavar. EKG . elektrolitok . Cl. hogy szükség van-e intubatióra) o Koponya vizsgálat  impresszio  haemotoma  korábbi műtéti nyomok o Szemtünetek  szemfenék – hyperaemiás papillák/pangás/vérzés  pupillák tágassága – anisocoria. urea  PM és máj funkciók (bilirubin. ø gócjel = gysz mérgezés. AMI utáni ritmuszavar → tudatzavar Vizsgálat .Vércukor .Kreatinin. aceton)  bakt.Keringés – vérnyomás. NH3. pulzus. májenzimek. hogy a tudatzavart az agy szerkezeti v funkcionális (acs zavar/epilepszia) ártalma okozta-e Gyorsan kifejlődő tudatzavarok = agyvérzés.Neurológiai vizsgálat (előtte eldöntendő. fényreakció. tenyésztés (vér/liquor/vizeletmintából koponya CT #4 Eszméletlen beteg vizsgálata Cél: eldönteni.

tónus (oldalkülönbségek). tudat majd eszméletzavar  flexios-extensios spasmus  mko paralysis  lehet: izgatottság. góctünetek dg/labor 100 .- -  garatív szimmetria  öklendezési reflex  köhögési reflex o Végtagok  paraesis – tartás. cyanosis. és kezelésük Hypoxia tachycardia. fájdalmas ingerekre kiváltott mozgás  plegia = ejtésnél csapódik o Reflexek  asszimmetrikusan élénk. hányás o pangásos v hyperaemiás papilla o mko n abducens laesio o tarkókötöttség (acutan kialakuló térfoglaló folyamatokban) o Cushing tünetegyüttes = agytörzs működési zavara  Psyst↑  Pdyast↓  bradycardia  légzésszám↓ 119.) Hypnoid tudatzavart okozó leggyakoribb belgyógyászati betegségek. flaciditás dg/labor  szívbetegség  polytraumatisatio  suicidum/gysz th  légútbiztosítás  O2 belélegeztetés o CAVE LÉGZÉSI DEPRESSZIÓT OKOZ HYPERCAPNIA KIIKTATÁSÁVAL Hyperosmolaris DMes coma NIDDMre jellemző  epilepsziás roham. spontán mozgás. v fokozott mélyreflexek + pyramis jelek = leszállórendszerek v agykéreg kiterjedt károsodása  pyramis jel fél oldalo v mko Kétoldali neurológiai kórjelek o Decorticatiós v decerebratiós tartás o kórosan szűk v tág pupillák o fényreakció ø o néma talp o flacciditás o kétoldali pyramis jelek o delírium ICP↑ o hányinger.

5 mmol/l Hepaticus encephalopathia különböző eredetű májzsugor  tremor  asterixis  zavartság  delirium  vegetatív állapot dg/labor  Se NH3>100 μg/dl  toxinok ↑ th  alapbetegség  elektrolit rendezés  fehérjemegszorítás  lokális hashajtás Uraemia AVE/CVE  epilepsziás rohamok  myoclonus  végstádiumban coma dg/labor  Se kreatinin ↑ 101 .  th    vércukor>16 mmol/l Se osmolaritas ↑ inzulin elektrolit dehidratio DMes ketoacidózis IDDMre jellemző  zavartság  coma (ritkán) dg/labor  ketonuria  dehidratio  vércukor>30 mmol/l th  inzulin Hypoglycaemia inzulin túladagolás/ pancreatitis/éhezés  vegetatív állapot v coma  epilepszisás rohamok dg/labor  vércukor < 1.

Na retentio zavara (Addison). nem megfelelő Na bevitel (rikta)  zavartság  epilepsziás rohamok (GM) dg/labor  Se Na<55 mmol/l th  GYORS KORREKCIÓ ESETÉN CENTRALIS PONTIN MYELINOLYSIST OKOZ  lassú Na adás Hypernatraemia renalis kiválasztás ↓ okok  extrarenalis o primer aldoszteronizmus (alacsony renin.   th  K↑ karbamid↑ nitrogén↑ elektrolit rendezés Hyponatraemia SIADHban (Scwartz-Barttel. magas aldoszteron o secunder aldoszteronizmus  leggyakoribb: diabetes insipidus o centralis (ADH hiány) o nephrogen (ADH hatására a kiválasztás nem ↑) tünetek  delírium  izomgyengeség  tudatzavar dg/labor  Se Na>165 mmol/l th  dezmopresszin  NSAID Hypercalcaemia malignus tumorok leggyakrabban – paraneopl  delírium  izomgyengeség dg/labor  Se Ca>2.7 mmol/l  PTH↑ th  forszírozott diurézis  Ca megvonás 102 . 80% paraneopl).

nedves. ha 25kg< 1 mg iv  NEM HAT. hasonló adag adása  ha 300-400ml után sem javul. verejtékes bőr  néha hemiplegia v.Vitaminhiány  beriberi  Wernicke-féle encephalopathia Hypoglycaemiás-coma oka:  szándékos inzulin túladagolás  inzulin változó gyorsaságú felszívódása  étrendi hiba  alkohol fogyasztás  étkezési időpont be nem tartása  étkezés nem megfelelő CH tartalma  fizikai tevékenység okozta fokozott energiafelhasználás tünetei:  eszméletlen  tág pupillák  élénk reflexek  hideg. HA NINCS A MÁJBAN GLUKAGONNAL FELSZABADÍTHATÓ RAKTÁR! Diabeteses ketoacidosis Abszolút v relatív inzulinhiány következtében alakul ki friss v ismert DMes betegben. ismételt cukor adása o alternatív lehetőség a glukagon→ ha 25kg> 0. epilepsziaszerű görcsök  EKG – vezetéses zavarok.5 mg iv. okai  antidiabetikumok szedésének elhagyása  banális fertőzések  pneumonia  láz  gastritis  stressz  acut pancreatitis heveny szövődménye tünetek  ketoacidosis o Kussmaul légzés 103 . néha AMI kezelése: VÉRCUKORSZINT EMELÉSE KÖTELEZŐ!  enyhe hypoglycaemiában→ megtartott eszmélet és nyelésképesség o 10-20 g gyorsan felszívódó CH – gyümölcs/tej→ ezek hiányában cukros víz  súlyos hypoglycaemia→ megtartott nyelésképesség o cukortartalmú gyümölcslé→ennek hiányában cukros víz o ha 15 perc alatt nem rendezedődik→10-20g lassan felszívódó CH  coma o 50 ml 40%os gylükóz→kis várakozás uttán tudati szint tesztelése  ha javul.

a középagy fölött elhelyezkedő laesióra utal. ami a középagyi nucleus rubertől caudalisan helyezkedik el. coma o arc kipirul. cerebralis hemisphaeriumot involválja. schok dg/labor  hyperglycamia  glukosuria – 20 mmol/l felett vizeletben glükóz. somnolentia. szédülés. hogy a keringési mutatók hypovolaemiás shokra utalnak. görcs o tudatzavar. ha a vércukor nem rendeződik  KCl 500 ml iv  Ha a dehidráció olyan fokú. bőr meleg o lehelet aromás szagú o EKGn K vesztés jelei  dehidratio o csillapíthatatlan szomjúság o nagyfokú testsúlyvesztés rövid időn belül o száraz v szikkadt nyelv o zsibbadás. és aceton (veseküszöb 11 mmol/l) th  légút. sok vizelet o RR esés. az alsó végtagokban extensio (lényegében két oldali Wernicke-Mann tartás). ami mk. a karokban adductio és befelé rotatio is. makrolid oldat inf kell Endokrin zavarok hypothyreosis hypophysis Chr obstr tüdőbetegség CO2 narkózis (pCO2>50 Hgmm kapillárisan) Gyógyszermérgezés altatószer. izomgörcs o bőr turgor↓ o keringés romlás o gyakori. hányás o hasi fájdalom.o hányinger. Olyan károsodásra utal. (agytörzsi funkciók is – de a gv nem számít) 104 . majd óránként 8 E. vénabiztosítás  katéterezés  izotoniás NaCl inf 1000ml/h – 500ml-enként 40 mmol NaHCO3  12 E kristályos iv inzulin.) Decorticatio. decerebratio. az agyhalál kritériumai Decorticatiós testtartás: a felső végtagokban flexio és adductio. Agyhalál A formaen occipitaletől cranialisan (f magna felett) valamennyi KIR funkció teljesen és visszafordíthatatlanul megszűnt. tranquillansok túladagolása 120. Decerebratiós testtartás: mind a négy végtagban extensio.

vénanyomás instabil Elbizonytalanító leletek: 105 .  EEG legalább 30 p. barbiturátok b. A comát előidéző olyan cerebralis laesio bizonyítása. MRI olyan morfológiai eltérésre deríthet fényt (nagy roncsoló állományvérzés. ami a cervicalis gv fölötti szintet involválja 9. HARÁNTLAESIOBAN ÉRTÉKELHETETLEN. kalóriás ingerlés. ezek nélkül 12-24 h át kell teljesülniük * Megerősítő tesztek 1. ami kiterjedt irreverzibilis károsodással jár * 2. ebből min 7nek kell teljesülnie 1.pupillák tágak. trnaquillánsok c. amelyek comát okozhatnak. HA AZ AGYHALÁLT AZ ILLETÉKES ORVOSI BIZOTTSÁG KIMONSTA ÉS DECLARÁLTA.spontán légzés teljesen hiányzik . EREDMÉNY NEM ÉRTÉKELHETŐ BELSŐFÜL V HALLÓIDEG SÉÜLÉSEKOR. Apnoe – spontán reflex hypercapniában is szünetel * 8. kizárva az izoelektromos tevékenységet. valamint egyéb agytörzsi reflexek hiánya.  Transcranialis Doppler  SPECT  PET . a cerbrumból v az agytörzsből származó minden fajta spontán v reflexes aktivitás hiánya * 5. garat. vestibulo-occularis. hiányzó cornea-. babafej tünet megjelenik) . Noxiosus v egyéb ingerekre való bármely válasz hiánya 6. öklendezés . haemocephalia).e. A kritériumonak megerősítő tesztekkel legalább 6 h át.tubuson keresztül történő leaszívásnál hiányzik a köhögés. Izoelektromos EEG 2.  SSEP n medianus ingerlése után a cervicalis és a corticalis regio felett regisztrálható feszültségváltozás. cornea. Teljes reakcióképtelenség.legalább 6 h tartó coma . * 7. Cerviacalis vérátáramlás hiánya A KEZELÉST CSAK AKKOR LEHET MEGSZŰNTETNI.hőmérséklet napi ritmusa megszűnik . BAEP hiány 3. Σ Az agytörzs és a kéreg épségével kapcsolatban vonhatók le következtetések. neuromusc junct blokkolók d. Nem reagáló (dilatált v kp tág) pupillák.diabetes insipidus→polyuria .Kritériumok: összesen 9. 2-3 hullám ≠ agyhalál. de hiányozni kell minden olyan reflextevékenységnek. renalis/hepaticus coma 3.agytörzsi reflexek kialszaanak (pupilla.izom hypotonia . Nem ad információt az agytörzsről. T>32°C * 4. fénymerevek . * a. mely a klinikai képpel együtt alátámasztja az irreverzibilits agykárosodás dg-t. Az olyan kezelhető toxikus és metabolikus abnormalitások kizárása. Spinális reflexek kiválthatóak lehetnek.és lágyszájpad reflexek. nehézséget okozhatnak a műtermékek  Carotis angiographia – extracerebralis starnguláci KI  BAEP hullámok hiányoznak Egészséges emberben 5-6 hullám.  CT sz.

Pneumococcusok. haematogén 106 . L.nem gennyes o bakterialis o vírusos o gombás Felosztás a fertőzés kialakulásának morfológiája szerint 1. monocytogenes  gyermekkorban H.- spinalis motoros jelenségek (kplx végtagmozgások) kis légmozgások a tubusban. monocytogenes  vírusos  enterovírusok (ECHO. Klebsiella.) A leptomeninx heveny gyulladásos betegségei (kórokozók. E. influenzae  felnőtt korban Staphylo-. a fertőzés utjai) Felosztás fertőzés eredet szerint (primer v secunder) Felosztás a kórokozó szerint:  bakteriális  csecsemőkorban G negatív. Coxackie. tüdő  általában immunszuppr állapotban  Cryprococcus neoformans  Histoplasma capsulatum  Coccidiodes immitis  Actinomyces  Nocardia  Blastomyces  Nincs kórokozó  allergiás → eosinophilek a liquorban  sympathias = szomszédságban lévő fertőzés  Reiz = Lumbal punctio/intatechalis KA adása után  collagén betegés  Ismeretlen Felosztás az exsudatum jellege szerint .gennyes . férgek  toxoplasma gondii  echinoccocus  cysticercus cellulosae  Gomba  mindig secunder. Strepto-. polio)  mumpsz  arbovírusok  HSV2  HIV  Protozoonok. L. forrás: bőr. coli. amelyeket a szívműködés idéz elő álpozitív atropin teszt post moretm pupilla szűkület EMG műtermékek az izolektromos EEGn 121. Meningo-.

bronchiectasia. otitis media direkt bakterialis műtét. pneumoniae . a vénás sinusok falát.) A gyakrabban előforduló baktériumos meningitisek jellemzői Leggyakoribb baktériumok: . syphillis. Mollaret. Subacut (TBC. gomba.Str. Chr (Mollaret=HSV2.H. az agytörzs és a gv körül több mm vastag is lehet. leptospira. lumbalpunctio. Acut (bakt és vírus fertőzések) 2. thrombosisok alakulhantak ki.aureus Praedispositios tényezők:  Syst és parameningealis infectio  fejtrauma  idegsebészeti beavatkozások  daganatok  alkoholizmus  immundeficit  65 év<  5 év>  DM  splenectomia  sick cell anaemia (autosplenectomia) Pathogenesis A menninxeken az exsudatum a ciszternákban. Recurrens (Ebstein-Barr. protozoon) 3.2. 5.S. Ritkán subduralis empyémák alakulnak ki. a vénák és a vénás sinusok mellett. influenzae . 3. monocytogenes . nyílt sérülés.N.  bakteriális  vírusos  gomba endocarditis. 107 .L. Behçet. immunologiai) 4. meningitidis . pneumonia nyírokutak  bakterialis sinusitis. coli . vénák. a sulcusokban. 4.E. immunszuppr állapot. liquor fistula) 122. A leukocíták infiltrálják a vénák és arteriolák körüli réseket. brucella. ventriculoperitonealis shunt idegek mentén  lyssa  tetanus  herpes → főleg meningoencephalitis direkt heamatogen Lefolyás 1.

bakterialis Ag gyors kimutatása → főleg már kezel meningitisben i. láz encephalitis → tudatzavar.) A meningitisek dg-ja és th-ja Meningitis ↔encephalitis diff dg meningitis →tarkókötöttség. CIE (counter-immunelectrophoresis) iii. Dg FELÁLLÍTÁSÁHOZ A LIQOUR VÉTEL ELENGEDHETETLEN KI:  IC térfoglalás  neurológiai góctünetek tályogra utalnak ELŐTTE CT. antitest-titer emelkedés b. meningealis izgalmi jelek 4. hidegrázás. hányinger. aphasia. intracranialis nyomásfokozódás → papilla oeadema 3. delírium és coma (inkább jellemzőek az encephalitisre) 123. hányás. Serologia a. detection of effect virus eg. agyidegtüntek. nem gennyes → 200 – 1 000/3 leukocyta b. vírus i. rezisztencia vizsgálat 4.Tünetek: 1. LA (latex agglutinációs teszt) ii. vírus izolálás – elektronmikroszkóp. fejfájás. hemipareasis. Gram szerinti festés (garatváladék is b. India tinta gennyes→izolálás 3. encephalitis esetén ordítva. góctünetek MINDIG MENINGOENCEPHALITISRŐL VAN SZÓ. láz. viselkedés megváltozása. pyramisjelek. Kenet →haemocultura a. cytopathic effect on nucl iii. Liqour a. PCR b. Ziehl-Neelsen 2. PCR c. sejtszám . és agyidegek károsodása. gennyes → 1 000 – 10 000/3 leukocyta ii.emelkedett i. LDH emelkedett 1. immunfluoresszencia ii. fénykerülés. MRI KÖTELEZŐ 1. Tenyésztés 70-90%ban pozitív a. epilepsziás roham. nyakba és hátba sugárzó fejfájás 2. PAS c. photophobia. levertség. fehérje – emelkedett főleg bakterialis eredet esetén c. PCR 108 . agyállomány. Meningitis esetén a meningealis izgalmi jelek állnak előtérben. zavartság. epilepsziás rohamok és góctünetek. gennyes 2. RIA iv. nem d. cukor csökken főleg bakt és gomba Kórokozó Dg Menete: d.

) A gennyes meningitis kórjóslata. H. kardiologiai vizsgálatok) d. TBC) f. Septicus sinus thrombosis 3. 1) Bakterialis → AB iv kezdetben vakon penicillin G 20 millió E/nap + Ampicillin 8 g/nap + 3. Halláscsökkenés 6. kortól függetlenül Elsődlegesen választandó szer a RIFAMPICIN 124. para. Ataxia 9. Lebenytünetek   vascularis károsodás → arteritis. Hemi-.iv. Vakság 7. AB TH ELKEZDÉSE NÉLKÜL. Abducens paraesis 10. meningitidis → a beteggel érintekező összes személy. MRI (tályog kizárása) Th AZONNAL EL KELL KEZDENI! MENINGITIS GYANÚJA ESETÉN A BETEGET AZONNAL NEUROLOGIAI VAGY FERTŐZŐ OSZTÁLYRA KELL KÜLDENI. Epilepszia 4. vénás gyulladás cerebralis oedema 109 . vizelet (leptospira. fülészet (melléküreg rtg) c. Góckeresés a. Mentalis retardatio 5.v tetraparaesis 8. influenzae → chloramphenicol ii) TBC → izonicid + rifampicin + pyrazinamid iii) lues → penicillin iv) borelliosis → AB intartechalisan penicillin +streptomycin v) gennyes gócok eltávolítása 2) Vírusos suprainfectio megelőzése 3) Gomba Amphotericin B + Flunytosin 4) Aseptikus steroid Kontaktok kezelésének szükségessége a fertőző ágenstől valamint a beteggel érintkező személy korától függ a. törés (koponya rtg) b. ELISA 5. bőrpróbák (TBC) e. szövődményei Szövődmények Lokális: 1. generaciós cephalosporin (ceftiraxom/cefotaxim) i) H. Abscessus cerebri 2. CT. influenzae → a beteggel közeli kapcsolatba került összes gyerek b. N. belgyógyászat (mellkas rtg. Hydrocephalus 11.

front lebeny fág eredetű  ismeretlen eredet (20%) Kórokozók:  bakt o Strepto o Staphylo o Bacterioides o enterobakt-ok 110 . Mélyvénás thrombosis 4. tünetei Kialakulás: gennyes gócencephalitis → közepe beolvad → széli részén ksz-i tok (kívül kollagén. epilepszia 10-20% Rossz prognózisra utaló jelek:  apurulens meningitis  40 év<  kísérő betegségek (pl endocarditis)  G – kórokozó  későn elkezdett kezelés 125.   hydrocephalus agytályog subduralis empyema Systemas: 1. Elektrolit zavarok 5. agyiged tünetek. Letalitás 5-10 % kórokozóktól függ 2. szellemi retardatio. temporalis lebeny o mastoiditis o sinusitis – Strepto. Waterhouse-Friedrickson sy meningococcus fertőzések 10%ban láz + petechiák bőrön és nyhán + bevérzések a mellékveékben (vérzéses necrosis) Prognózis 1. A kollagénrostokat az újonnan képződő erek adventitiájából fibroblastok termelik. Pneumonia 3.Staphylo  véráram útján o septicus embolus (30%)  tüdőtályog  bronchiectasia  endocarditis  veleszületett szívbetegség  arc melléküregek gyulladása – közvetlen terjedés a környező szövetekből (40%) o otitis media – anaerob gennykeltő. belül granulációs szöv) + gliósis + perifokalis oedema.) Az agytályog keletkezése. Lehet soliter / multiplex Kóreredet:  közvetlen fertőzés o trauma o idegsebészeti beavatkozás (10%) . Maradandó bénulás. Septikus shock 2.

o Mucor o Candida o Aspergillus o Actinomyces  protozoon – opp. epilepszia)  Acut fázisban láz. ICP. melléküreg rtg Diff Dg:  glioma  metastasis  infarctus  tuberculoma  gumma Kezelés:  műtét o drain o decompressio – nagy térfoglalás esetén gyökeres eltávolítás 111 . o Toxoplasma gondii o Amoeba Leggyakrabban nagyagyi lokalizáció Tünetek: Legtöbbször gyorsan progrediáló térfoglaló folyamatként viselkedik (góctünetek. leukocytosis  Tarkókötöttség 20%  ICP↑ o fejfájás o hányinger o tarkókötöttség o pangásos papilla o tudatzavar  góctünetek a tályog lokalizációjának megfelelően  epilepsziás rohamok Dg: Tünetek alapján  Labor o We↑ o Leu↑  CT o gyűrűszerű hialinózis o körülötte oedema o tályog belseje és környezet hypodens  MRI o T1 súlyozott hasonló a CThez o T2 fordított  Liquor o fehérje↑ o pleocítosis csak a tályog megrepedése esetén (50 000/3) Primer góc keresése: mellkas.o citrobacter (újszülöttek) o nocardia  gombák – opp.

láz. myalgia kimutatás ii. agyhártya) Σischaemiás károsodások hirtelen kezdet. fejfájás. mikrosérüléseken v centralisan jut be mezőgazdasági dolgozók. interrogans path: állati fertőzés víz/talaj. conjuctivalis bevérzés liquor vi. toxoplasmameningitisek Leptospirosis rend: spirocheták →spirocheták Treponema. gen cephalosporin + klion (metrodinazol) o + nafcillin és vancomycin olyat kell választani. láz  Icterusos forma = Weil sy = leptospiraicterohaemorrhagia – súlyos 20%  kimutatá a. bőrkiütés vizelet iv. std 1 hónap i.veseelégtelenség .sárgaság vér. . ami átmegy a vér-agy gáton primer gócok eltávolítása beékelődés bevérzés tályog ruptura  Szöv:    126.ø máj és vesekárosodás 112 . Anicterusos formára jellemző a 2. farmerok betegsége. láz ↓ b. conjuctivalis suffusio 1) Anicterusos forma a. uveitis iii. 2. AB o Penicillin G + chloramphenicol o 3.) Leptospira-gombás. std 2 hónap . std-ban meningitis. meningitis ii. 1. Icterusosban máj és veseelégtelenség. std 3-7 nap s b. 1. hasi fájd vér iv. fejfájás a: iii. izom. kis erek endotheljét károsítja (máj. súlyos myalgia. vese.vérzés – májelégtelenség liquor . std 5-7 nap kórokozó i. 2.liquor o sejtszám < 500/μl – mononucleosis sejtek o glükóz o fehérje < 100 mg/dl . Borelia →leptospirák L. hányás v. Aseptikus meningitis: .myocarditis Krónikus lázmenet kialakulásában van különbség.

lymphadenopathia. Gombás meningitis leggyakoribb Cryptococcus neoformans – AIDS-ben 18% Tünetek: Atípusosak  csak letargia ø meningealis izgalmi jel. pneumonitis e. Rezervoár házimacska. ha egyéb módon ø dg o necrotisalo gócos enceophalitis o cystaképződés Th: 113 . ø láz. hydrocephalus f. asympztomatikus b. elektrolit. mononucleosis tünetei c. Fertőzés módja: nem eléggé főzött/sütött hús. encephalitis e. hónapok múlva tünetek b. MRI – multiplex laesio a fehérállományban. láz b. mononucleosis tünetei – ritkán 2) Congenitalis a. enyhe lymphadenopathia c. encephalitis c. hepatomegalia általában fulmináns lefolyás Dg:  Lumbal punctio  PCR  CT. ø fejfájás  liquor sejtszám ↑. intracerebralis calcificatio 3) Immun szuppr →disszeminált fertőzés a.Th     Profilaxys: Doxicyclin 1x/hét Súlyos eset: Penicillin G 6-12 millió E iv/ Ampicillin 4x 500-750 mg iv kevésbé súlyos eset: Doxyciclyn 2x 100 mg po 5-7 napig + folyadék. IgM-ELISA 1:256 v magasabb esetén kóros)  liqour – toxoplasma ellenes at  agybiopszia. chorioretinitis d. cryptococcus Agek Antimycoticus th-ra az esetek 60%a átmenetileg reagál Toxoplasmosis Toxoplasma gondii. myocarditis f. gyűrűszerű  serologia o Sabin Feldman o IgM-immunfluoresszencia at teszt (IgM-IFA 1:260 v magasabb esetén kóros. agytályog d. intrauterin Klinikai manifesztációi: 1) Normális immunrendszer esetén a.

127. Nyom nélkül gyógyul. légzőszervi megbetegedés  emésztőrendszer. Gyermekeknél a beszédtanulás a meningitis után késhet.) Vírusmeningitisek és kezelésük Okozói: leggyakrabban kis RNS vírusok (picorna-. enyhe pszichomotoros retardátio maradhat vissza. Coxackie. míg a CT elváltozások eltűnnek  clyndamicin + pyrimethamin neutropenia és egyéb adverz reakciók esetén. A betegség ritkán tart 2 hétnél tovább Dg:  klinikai tünetek  liquor o néhány száz lymphocyta o összfehérje normális  perif vér: fvs enyhén ↑  EEG normális v enyhén lassult  CT. tonsillák → haematogén út → lágyburkok lymphocytás gyulladása alakul ki → néhány nap alatt kiürül a szervezetből Tünetek:  láz  letargia  fejfájás  zavartság  hányás  tartókötöttség  izgatottság  ritkán hypnoid tudatzavar + kórokozótól függően  parotitis  diarrhoea  myalgia  pharyngitis A tünetek 3-4 nap alatt múlva enyhülnek. MRI norm  széklet – enterovírusok  garat – mumpsz Kezelés: csak tüneti. és enterovírusok ECHO. 114 . szulfadiazine + pyrimethamine 8 hétig. Polio)  HSV 1  HSV 2  arbovírus  choriomeningitis lymphocyta vírus  mumpsz  poliomyelitis  HIV Patogenezis:  székleteredetű fertőzés  vizek közvetítik  főleg gyermekek és fiatalok fertőzése  90%-ban csak enyhe GIT panasz.

motoros aphasia o vagy izgalmi jelek – periódikusan magas feszültségű tüskehullámok képalkotó eljárások Kórszövettan  lymphocytózis.aphasia . évek alatt. spirocheták. Paraziták. kezelése Az akut vírusencephalitisek 2 héten belül lezajlanak.ataxia . gombák hónapok. HSV1 forrása gyermekkori látens fertőzés mumpsz epidémiák idején halmozódik fel Dg      klinikai jelek liquor o tenyésztésre steril. lyssa  nagy %-ban arbo v enterovírus okozza. HSV súlyos.128. klinikai tünetek  viszonylag hirtelen kialakuló láz  fejfájás  hányinger  hányás  bénulás  zavartság  letargia  delírium  tudatzavar  fokális v generalizált epilepszia  ritkábban – tremor . ritkán PMN perivascularis beszűrődés  gliasejt szaporulat 115 .) Az encephalitisek diagnosztikája.dysarthria . de a tudatzavar súlyosabb Tünetek súlyossága függ  életkor – csecsemő. Ált. itt nincs. idős súlyos  kórokozó – mumpsz enyhe. o 100/3 lymphocyta szerologia o at titer 4x növekedés o vírus izolálás – a legtöbb kórokozó az encephalitis alatt már nincs jelen EEG o bilateralis lassulás – temporalis károsodás.agyidegbénulás .látásromlás Diff dg meningitisben van tarkókötöttség.

az akut szakasz 1-3 hét alatt lezajlik. Tünetek:  anamnaesis  serologia  liquor o enyhe pleocytosis (~400) o fehérje norm v enyhén emelkedett o oligoclonalis band előfordulhat  MRI Szövettan: Először perivénás kereksejtes beszűrődés.  SM-é alakulhat 116 . agyoedema th 129. majd perivénás demyelinisatio Th  nagy dózisú corticosteroid  plasmacytosis  iv IG Prongózis  10%   túlélőknél maradandó tünetek. hanem a fertőző betegségre v a védőoltásra adott immunválasz (ag-at reakció) Postinfectios v Parainfectios encephalitis infectio előzi meg – egy önmagában ártlamatlan fertőző betegséget kísérő encephalitis 1-3 hét múlva neurologiai tünetek  kanyaró  varicella  rubeola  mumpsz  pertussis  influenza Postvaccinatios encephalitis  bárányhímlő  rabies elleni oltás után 1 hét elteltével jelentkező tünetek. → intenzív ellátás anticonvulsiv th. haemorrhagia VZV → Cowdry A típus intranuclearis zárványok lyssa vírus → cytoplazmazárványok SSPE → Cowdry A és cytoplazmazárványok Th A herpesvírusra ható szerek kivételével más antiviralis gysz-ek ø tüneti és preventív th a progresszió gyors.     gliacsomók HSV1 → necrosis.) A postvaccinalis és parainfectios encephalomyelitisek A kórképet nem közvetlenül a kórokozó hozza létre.

) A subacut sclerotisaló panencephalitis aetiológiája. fokozódó dementiával. Kórokozó: morbillivírus hibásan kifejlődött alakja. hyperkinesisek (chorea. fáradékonyság  személyiség változás. myoclonus)  tudatzavar  ataxia  látás. macroglia-. ingerlékenység  intellektus romlása.130. tanulmányi eredmények romlása  mentalis teljesítmény romlása. és lassú hullámú potenciálok  szérum – morbilli ellenes IgG at titer emelkedett  liquor o morbilli ellenes IgG at titer emelkedett o enyhe pleocytosis o γ globulin emelkedett o oligoclonalis gammopathia  morbilli vírus kimutatása az agyból – paramyxovirus tubulusok a nucleusokban Th:  spec ø  interferon  ribavarin 117 . polifázisos. vakság)  epilepsziás rünetek hónapok alatt súlyos progresszió  pyramis tünetek  rigor  végtagi contracturák  decorticatio  vegetatív zavarok  beszédkészség megszűnése halál 2 éven belül intercurrens fertőzés miatt áll be Dg: jellegzetes klinikai tünetek  EEG – Rademecker komplex = periódikus. inkubátiós idő 6-7 év (perzisztál az idegrendszerben) A vírus reaktivációja sok év után valószínűleg immunszuppr-t kiváltó második ágens (papovavírus. oligodendroglia csomócskák =sclerozis felszaporodnak a fehér és szürkeállományban egyaránt  zárványtestek = a vírus neuronokban szaporodik Tünetek: Az első tünetek pszichés természetűek  viselkedés változás. figyelem zavar testi tünetek  éber állapotban szimmetrikus myoclonusok (zajra)  extrapyramidalis. Myoclonusokkal szinkron tüskék. EBV) hatására jön létre. tünetei és jellemző vizsgálati leletei Fiatalkorban (10 éves kor körül) kezdődő. extrapyramidalis mozgászavarral járó fokális betegség.és hallás romlás (chorioretinitis.  gyulladás  szürkeállomány microglia-. vagy ahhoz hasonló vírus (paramyxovirus) Pathomechanizmus lassú fertőzés. generalizált burstök.

Debrecenben is. ggl stellatum blokád. magasságban végezzük. A chordotomia az ellenoldali testfél fájdalmi érzéketlenségét a bemetszés alatt III-IV gerincvelôi szelvénnyel alacsonyabb szintig biztosítja. ezért ezeket . fertőző kullancs csípésével terjed Tünetek:  Bőr o erythema migrans 118 Ma is sok a Lyme kóros. A felsô thoracalis II-III. cornea. hasogató th: carbamazepin. szaggató o rohamokban. utána hypo. súlyos fájdalom → idegseb (chordotomia. reaktiválódik → axon mentén terjed → bőr.v hyperaesthesia Szö:  herpes zoster ophtalmicus (V/1) → cornea sérülés → látás romlás  herpes zoster oticus (VII) hólyagok a külső hallójáratban→ ggl geniculi → perif fac paraesis (Ramsey. Gabapentin 132.Hunt)  postherpeses neuralgia = fájdalom dermatomák érintettségi foka szerint o tartós égő.) Dg:  kiterjedés  szérum – VZV ellenes at titer 4x  vesicula Th:  Aciclovir  prednisolon – IMMUNHIÁNYOS ÁLLAPOTBAN KI  Carbamazepin. nyh → gv hátsó szrva is → agy → neuritis → myeloencephalitis Tünetek:  égő érzés a dermatomában. diagnosztikája B. Látensen a vírus az érzőideg ggl-okban perzisztál.Az anterolateralis chordotomia a gerincvelôben futó fájdalomérzô (lateralis spinothalamicus) pálya átmetszésébôl áll.) A Borreliosis tünetei. vagy a felsô cervicalis II-III. nyilalló. és agyidegek dermatoómájában fájdalmas hólyagok keletkeznek Prediszponáló tényezők:  életkor o 10% gyerek o 40% 50-70 év o 20 % >80 év  immunrendszer zavara  DM  malignus tumor  trauma  műtét  ideggyökök daganatos kompr  UV sugárzás Pathogenesis: Primer fertőzés varicellával.) A herpes Zoster neurológiai vonatkozásai A spinalis. B1 kmoplex. leggyakrabban a Th területen  vesiculák  2 hónapon belül szűnik.131. burgdorferi.

retina érkárosodás  KIR 2-3 Std-ban o lymphocytas meningitis o agyideg neuritis o meningoradiculitis/ Bannwarth sy o radiculoneuritis o encephalomyelitis o polyneuropathia  Izületek o arthralgia o arthritis Stádiumok 1. std = korai disseminalt gyulladás. chorioditis o vasculitis. std = perzisztáló gyulladás > 6 év    Dg:  acrodermatitis chronica atrophicans chr IR tünetek chr arthritis szerológia o IFA o ELISA o Western blott o PCR – DNS kimutatása 119 . hónapok  erythema migrans  lymphadenosis benigna cutis  KIR tünetek  carditis  artralgia. arthritis 3.o lymphadenosis beningna cutis o acrodermatitis chronica atrophicans  Szív o AV block o pericarditis o myocarditis o ventricularis tachiycardia o dilatativ CM  Izom o myositis – ritka. uveitis. korai és késői tünet is lehet  Szem o conjuctivitis o photophobia o papilla oedema o opticus neuritin o keratitis. esetleg meningitis 2. std = korai lokalizált gyulladás 3-4 hét  erythema migrans  lymphadenopathia  influenzaszerű állapot  neurológiai tünetek ø. retina leválás. iritis.

IR-i tünetek  meningitis  cranialis neuritis  facialis laesio  motoros v sensoros radiculoneurinitis  kullancsencephalitis  mononeuritis multiplex  myelitis cerebralis ataxia chr fázis → izületi. std ua mint az előző stádiumban 2-4 hétig iv Σ III. gen cephalosporinok + Pen G + doxycyclin 134.5 hónapos és 3.) Poliomyelitis Heine – Medine kór. IR-i tünetek  encephalomyelitis  spasticus paraparaesis  ataxia  mentalis hanyatlás  polyradiculopathia  dementia Th: AB 1. AZ ELSŐ MEGJELENÉS BÁRMELYIK STD LEHET acut fázis → bőrtünetek subacut fázis → cardialis.  tenyésztés MRI – demyelinisatios szerkerez 133. bőr → vér → IR mellső szarvi motoneuron. kisagyi magvak. std  Doxycyclin  Amoxycillin po 2-3 hét  Cefuroxim  Ceftiraxon → 2 hét iv  Penicillin G → 2-3 hét po 2. std  Ceftiraxon  Cefotaxim (Rocephin) 2-4 hét iv  Penicillin G  Doxycyclin → 2-4 hét po 3.) A neuroborreliosis és kezelése NEM KELL MINDEN STÁDIUMON VÉGIGMENNIE. Purkinje sejtek Védőoltások bevetése óta évente 1-1 enyhe oltási szövődmény fordul elő (SALK) Megelőzés: KÖTELEZŐ OLTÁSOK  IPV=SALK 3 hónapos korban DPT-vel  OPV=SABIN DPT-vel 4.6 éves korban + MMR-rel 15 hónapos korban 120 . agytörzsi formatio reticularis. poliomyelitis anterior acuta Vírusinfectio → poliovírus Alsó motoneuron megbetegedés. Pathomechanizmus: vírus → légutak.

Tünetek: inkubációs idő 7 nap 1. tünetmentes periódus  kiújuláskor o láz o meningealis izgalmi jelek (hiányozhatnak is) o areflexia – alsó motoneuron kór o izomfájdalmak o izomtónus ↓ (minden alsó motoneuon érintett) o petyhüdt bénulás – főleg a végtagok prox része. masseter fokozott tónusa(trismus=szájzár) 2. végleges bénulás. m. phrenicus motoros sejtejei + intercostalis neuronok érintettsége esetén o Ø ÉRZÉSZAVAR! – hátsószarvi kötegek mindig megkíméltek 2-3 napig egyenletes progresszió. gépi lélegeztetés 135. toxintermelés -> toxin az idegsejtekbe jut. nyak-. dyspagia 3. kedvező → a motoros sejtek egy részébe csak átmeneti működés kiesés volt 2. ívelt át 121 . fájdalma arcizmok contractioja-> risus sardonicus hátizmok contractioja->opisthotonus. spóraképző Patogenezis: Talajjal szennyezett szúrt v. majd változó idejű stagnáló állapot alakul ki Prognózis: 1. gram poz. izomatrophia → ha a sejt és a hozzá tartozó motoros egység elpusztult Dg:  liquor  lymphocytas pleiocytosis  fehérje mérsékelt ↑  cukor norm  vírusizolálás  széklet  torokmosó váladék Th: o aspecifikus o korai neurorehabilitáció o végtagok tornáztatása → contracturák megelőzése légzés bénulás esetén tartós. felső légúti v GIT tünetek  rövid. szakított seb.és hátizmok merevsége. preszinaptikusan megakadályozza a gátló neurotranszmitterek felszabadulását (Ach felszaporodását okozza) + emelkedő ? kiürülési arány-> izommerevséget okoz. a szinapszisok között. emlékeztető oltás 11 éves korban dt-vel Tünetek: 1-2 hét lappangási idő  láz. orzsolás útján (lovak bélcsatornájában él) -> spórák belekerülnek a sebbe ->alacsony oxidációs-redukciós körülmények ->csíraképződés. ritkán a nyakizmok. anaerob. Tetanus Kórokozó: Clostridium tetanii. váll. pontobulbaris motoros idegek o légzészavar – n.

ha: . 4-8 hét különbséggel. és 2. MVT. mint 20 év telt el a 3 adag óta . 4. 5 hó DPT I/a/b/c.ismeretlen a beteg immunizáltsági státusza . decubitus. Lues cerebrospinalis Kórokozó: Treponema pallidum (szexuális érintkezéssel jut a szervezetbe) férfiakban gyakoribb. törések. Szövődmények: pneumonia. A vaccina és a TIG más-más tűvel és más helyre adandó! (mivel a közös fecskendőben az AG-AT kicsapódna) 136. a legenyébb inger is kiváltatja és veszélyezteti a légzést. Kialakulhat: 1.humán tetanus immunglobulin 3000-6000 E iv.a spasmus leet eves. 10 évente emlékeztető oltás szükséges Bármely sérülés esetén Td-t kell adni. Minden tiszta seb esetén TIG (250 mg im. másik kettő: tabes dorsalis és paralysis progressiva) A KIR szövődmények a fertőzés után 2 hét-30 évvel jelentkeznek. izomspazmus kezelése: diazepam >150 mg/nap súlyos spazmus és laryngospazmus esetén: mecanikus lélegeztetés és nem deporalizáló izomrelaxáns aktív immunizálás: toxoid 3 adag: 3. Súlyos esetben autonóm dysfunctio. 3. súlyos sebek esetén emékeztető oltás adandó. hiányozhat. csendes szobában Toxinforrás eliminálása: AB ->penicillin-G 10-22 ME/nap iv. PE. Az agyhártyák és az erek gyulladása jellemzi. 10 napig Keringő és nem kötött toxin semlegesítése: TIG.) adandó. mint 5 év telt el az immunizálás óta.több. Tudat megtartott.eddig kevesebb. a több. Láz lehet v. a a beteg immunstátusza nem v. 2-3 héttel a fertőzés után alakul ki Spirochaeták a betegek negyedében haematogén úton jutnak az agyba és a lágyagyhártyába. acut lueses meningitis: fertőzés után 6 hét-1 év jelentkezik 122 .: klinikai Th. 6-12 hónappal később. mint 3 adagot kapott . majd 11 éves korban 1.3 adag folyékony vaccinát kapott Szennyezett v.A lues cerebrospinalis a neurolues egyik formája.: beteget intenzív osztályon elhelyezni. nem teljesen ismert. Patogenezis: a primer affectio a genitáliákban kb. korai arteritis Stádiumok: 1. halál légzésbénulás miatt (gyakori! Kezelés nélkül 60%ban halálos) Dg. acut lueses meningitis 2.rhabdomyolysis. asymptomás neurosyphilis 3.

-> gvelő hátsó köteg degeneratio( Goll és Burdachot is érinti) Tünetek: fájdalmas paraesthasiák. FTA-ABS: fluoreszcens treponema adszorbeált ellenanyag teszt Ab-kezelés után is poz. gyomor. fájdalomérzés csökken a mélyebb struktúrákban. meningovascularis syphilis: gummák (bőr. 24 órával a kezelés előtt. 2-4 ME 4 óránként 10-14 napig im... latens syphilis: tünetmentes 3. Romberg-poz. HIV-2 nyugat-afrika Lentivírusok közé tartozó retrovírus. epilepszisá roamok. myalgia. (aortitis. p9. (tabes d. meningealis fibrosis.és érzészavar. Pathogenezis: A meningealis fibrosis mellett az ideggyökökben. A tabes dorsalis és differenciáldiagnosztikája Fertőzés után 15-30 évvel a lueses betegek 1.-on ízületi helyzet.végbél és gégetünetek. hidegrázás. Meningitis. agytörzsi ischaemiás tünetek esetén gondolni kell erre Therápia: Bensylpenicillin 12-24 ME iv. kötőszövetes rostképződés. az kitolja a fertőzést CT: kéregatrophia Terápia: Benzylpenicillin 138. a neg. spinalis ataxia (olyan. agyidegbénulások (VII. tachycardia. thecalis IgG-?.fiatal. agyi ischaemiás gócjelek . paralysis prog. 2... RNS-vírus Burokban 2 fő glikoprotein:gp120 és gp41 Centrális mag: 4 vírusprotein: p24. Procain penicillin 2-4 ME im/nap 10-14 napig 3 hónappal a kezelés után liquorban sejtszám csökken. összfehérje csökken.5%-ában alakul ki. csont).Tünetei:fejfájás.chron. hirtelen lép fel. Diag:liquorelváltozások: mérsékelt lymphocyta emelkedés. claudicáló fájdalmak az alsó végtagon (rohamszerűen. alsó vgt.vascularis elvált. fehérje emelkedés. Kivédésére: Prednisolon adandó 60 mg. VDRL-teszt poz. neurosy. Oka: a penicillin hatására sok baktérium esik szét és ez toxikus krízist okoz. aneurysma).) . Oligoclonalis gammopathia. összefehérje normális. (Wassermann-reakció) Jarisch-Herzheimer reakció: 1-2 órával a sypilises beteg penicillinnel való kezelése után hirtelen jelentkező láz. cardiovascularis sy. aszimptómás neurosy. fénymerev pupilla. VIII). zavartság. kipirulás. Főleg a radix posteriorok pusztulnak. p1. majd hegszövet lesz. gáttájékon. de convergentia van. évek után alakul ki . p7 + HIV RNS genom 2 másolata+ 3 vírus enzim: reverztranszkriptáz 123 . hyperventillatio. kakasjárás.. mélyreflexek kiesése. 137. mintha vattán járna). VDRL-titer csökken Gyógyulás jele: fél év múlva sejtszám. VDRL-teszt neg. néhány mp-ig tart). tabeses arthropathia. gyulladásos reakció . Argyll-Robertson-tünet: tág. enyhe hypotensio. izgatottság. Az AIDS neurológiai vonatkozásai és kezelése Kórokozó: HIV-1: legelterjedtebb. a Nageölte-féle helyen chronikus gyulladás. hányás.hónapok. nem hypertóniás betegnél.

Western-blot. Pelaviridine 3. droghasználattal. T8 csökken . protozoon 2.: pl.serológia. proteáz inhib. CMV. VZV.vírus nukleinsav kimutatás:PCR Therápia: 1. HSV. Opportunista fertőzések: tbc. saquinavir. ritonavir 124 . Pl.. trafóval. mely a gazdasejt magjába jut és a genomba integrálódik A fertőzött sejt ha aktív. Tumorok: kaposi-sarcoma.antigén kimutatás .klinikai tünetek . mert akkor replikálódik a genomba amikor a CD4+ sejtek immunválaszként osztódnak Fertőzés forrása: szexuális úton. astrocytákat HIV-burok: gp120 + gazdasejt: CD4+ receptor Vírus és gazdasejt membránja összeolvad gp41 segítségével Vírus magja a gazdasejt cytoplazmájába jut A rtk az rns-t dns-sé írja át. melyek 2-3 ét alatt spontán gyógyulnak. Nevirapine. IFA . Direkt károsodás: Agy: fehérállományban. méhlepényen át Fertőzés jellegzetessége: 3-6 éttel a fertőzés után mononucleosisra emlékeztető tünetek jelentkeznek. ddc.: rizikófaktorok felderítése (homoszex. trafó) .vírusizolálás .immunológiai vizsgálatok T4 csökken. a makrofágokat. proteáz 3gén: env: burok gp-t kódolja gag: strukturális proteineket pótolja pol: enzimeket kódolja HIV lefolyása : olvashatatlan Főleg a CD4+ T sejeteket károsítja. iv. ha nyugalmi állapozban van latens fertőzés jön létre Az acut aljas. nem nukleozid típusú RTK inhib. 3TC. antitest-kimutatás:ELISA. manifeszt fertőzés. AZT. gomba. dMT 2. drog.Integráz. Antitestek a fertőzés után 1 ét-3 ónap múlva mutatatók ki A fertőzés után akár évekig latentia lehet Tünetek megjelenése után 2 évvel halál Tünetek akkor jelentkeznek ha CD4+ T sejtek < 200/ mikroliter Következmények: 1.subcorticalis dementia Érkörüli és diffúz beszűrődés Reaktív astrocytosis Focalis és diffúz velőhalványodás. RTK inhibítorok: nukleotid-analógok Pl. vacuolisatio Gerincvelő: vacuoláris myelopatia Thoracalis szakasz érintettsége Hátsó és oldalsó köteg érintettsége HIV-neuropathia Dg. JC vírus. indinavir. ill. lymphoreticularis daganatok (primer és szekunder) 3.

agnosia. Meningitis basilaris Kórokozó: Mycobact. apraxia. Pick. tudatzavar. zavartság. tumor 6. rossz közérzet. isoniazid. önellátóképesség romlik Okai: 1. Lágyagyburkok gyulladásos beszűrődése. tuberculosis. Dementiával járó leggyakoribb neurológiai kórképek Dementia:cognitív funkciózavar Ismérvei: feledékenység. memóriazavar. fejfájás. agnosia. korábban megszerzett ismeretanyag elvesztése.: az antituberculumot már a tenyésztés eredménye előtt adni kell! Rifampicin. lassú vírusfertőzés 7. felszívódási zavar 4.139. számolás károsodik apraxia.agyidegbénulások . basalis ciszternákban krónikus fibrosis. személyiségváltozás.fejfájás .leoltás . dezorientáció b. absztrakciós képesség csökkenése.liquor: kevert pleocytosis-> néhány száz lympocyta és granulocyta összfehérje emelkedett cukor lecsökkent. CJ: beszédmegértés. IZGALMI JELEK HIÁNYOZNAK! Gyanú felmerül. ha: A meningitises kórkép elhúzódóan (1 hét alatt) alakul ki Súlyos klinikai tünetekkel jár Az agyalapon kilépő és futó agyidegek kiesési tünetei jelentkeznek Beteg más szervében is tbc mutatható ki Beteg környezetében fertőzőképes tbc-s fordul elő Dg. B12 vitamin hiánya v.: .tuberculinteszt. subcorticalis-> Huntungton-chorea progresszív supranuclearis bénulás. 125 . multi-infarktus 3. Alzheimer-kór 2. neurológiai gócjelek.hydrocephalus . SM Lehet: a. corticalis-> Alzheimer. nagyon fontos. pyrazinamid.hemiplegia 140. Tünetek: subfebrilitás.tenyésztés . Ther. esetleg afázia.degeneratív folyamatok 8. agykérgi infarktusok. Felszíni erek elzáródása. gócjelek. hogy drasztikusan! 10-20 %-ban bakt. normál nyomású hydrocephalus 5. 80-85%-ban poz. a liquorsejtekben . streptomycin. ennek következménye a nem kommunikáló hydrocephalus. metabolikus okok: alkohol. MENING. etambutol Prognózis: időben elkezdett gyógyszeres kezelés mellett alacsony a mortalitás Maradványtünetek: .pszichomotoros fejlődés visszamaradása . kifejezés. A TBC idegrendszeri manifesztációja.

A villusoknak gazdagon elágazó érrendszerük van.Ha ez sérül a termelés növekedett. neuropszichológiai tesztek (MMPI) Sz. felszívódása Termelés: plexus choroideus -> agykamra.-on a Pacchioni gran. agykéreg. pszichomotoros lassulás.meningealis vénák . testmozgás. hyppocampus. diffúz fehéráll.diffúz krón.hydrocephalus: frontális tünetekkel járnak:bradykinesis. EEG.->duralis sinusok->vénák Termelődés: 0.e. kamra>aquaeductus cerebri->IV. A liquor cerebrospinalis képződése. Keresztül történik.: CT.multiplex kis infarktusok. keringése. . aracnoidea gran. subaracnoidealis tér-> 25-30 ml Gerinccsatorna-> 50-70 ml itt lassú az áramlás és a keveredés Mindezt segíti: légzés. kamra Subependymalis régió Pia erei Plexus choroideus->lateralis agykamra->foramina intraventricularia Monroi->III. főleg lateralis és IV.sinus rectus 126 . Liquor keringése: Megoszlás: kamrák->35-40 ml Ciszternák. folyamat: Binswager-betegség.multiplex nagy infarktusok . PET Plakkok és fibrillumok-> amygdala. kamra->foramina ventricularia laterale (Lushka)->Magendie>subarachnoidealis tér->v. az ideömlő oldalsó lacunák vérében.sinus petrosus superior . melyek kritikus agyi részeket érintenek . személyiségváltozás Vascularis dementia okai: .sinus sagittalis superior . köögés.3 ml/ perc->500 ml/nap 140 ml liquor 3-5 óra alatt cserélődik ki teljesen A termelődés aktív szekréció: Na/K ATPáz és karboanidráz (gátlásukkal a liquortermelés csökken) Mi csökkenti a termelést? Akut ICP növekedés Hypotermia Hypocarbia Hypoxia Hyperosmolaritás Nyaki symp.sinus cavernosus . basalis ganglionok. SPECT. vasc. károsodás Alzheimer-kór: Dg. Ggl. Bizonyos testhelyzetek Emiatt a lumbalis és ciszternalis liquor összetétele különbözik Liquor felszívódása: a villi aracnoi. MRI. amelyek szabadon végződnek a vénás sinusokban ill.-tól rostok a plexus coroideusba. 141. ACH és NA anyagcsere zavara.

Encepalitis: .sejtszám kissé nő . csökken .1-0.cukor: a plasmaszint 2/3-a. 25%-a -> granulomatosis infectio pl.összfehérje növekszik .gamma-globulin: 12%-a a teljes proteinnek .Csekély mértékű liquor-elfolyás van norm. Emelkedés + neutrophilek-> infectio.gamma-globulin nagyon nő + lues reakció poz.nyomás: 200-150 Hgmm Liquor változásai: akut megbetegedés-> albumin és alfa-globulin emelkedés Subakut és krónikus-> béta/gamma globulin Akut bakt.víztiszta . fertőzés: . színtelen .1-0.béta.sejtszám nő . Betegségekben Sejtszám: a liquor normálisan nem tartalmaz segmentált magvú leukocytákat csak lymphocytákat Lympho. albumin.fehérje: lumbalisan: 0. tbc-s Protein: emelkedik gyulladásban.58 .sejtszám kisfokú emelkedés . a fehérje nagyon magas. cerebrovasc. .gamma-globulin nagyon nő Guillain-Barré szindróma: . csökken a liquortér mindezt kompenzálja.4 mmol/l . körülmények között a n.kis sejtszám növekedés . daganatokban. tumor 127 . A liquortermelődés és felszívódás a koponyán belül mint egy térfogatot szabályozó pufferrendszer működik:a az agytérfogat növekszik v.sejt-fehérje disszociáció.51-0. Sejtjei 142.sejtszám: 0-10/3 (Fuchs-Rosenthal lacuna) lumbal punctio:8-10/3 sejt Occipitalis ciszterna punctio: 2-5/3 sejt Kamra punctio: 0 .2-0.prealbumin.2 mmol/l . infarctus.IgG-index:0.> paralysis prog.albumin: 0. vérzés. A liquor cerebrospinalis legfontosabb jellemzői Fiziológiás lelet felnőttekben: . alfa-1-globulin nő Subakut: .nyomás emelkedik . olfactorius mentén a mély nyaki nyirokutakon keresztül. de a sejtszám normális Glükóz: < plazma 50%-a-> meningitis < kb.IgG:25-40 mg/l .laktát: 2.25 g/l Prealbumin és Tau-globulin:ha hiányoznak se-szerű liquor Ha az egyes frakciók aránya változik:dysproteinaemia .8-4. Vér-liquor-gát= plexus coroideus fedősejtjei + villi coroidealis + Pacchioni-gran.összfehérje nagyon nő .2 g/l .zavaros v.4 g/l suboccipitalisan: 0.nyomás nő v.liquor zavaros .összfehérje kissé nő .víztiszta. víztiszta . 2. gamma globulin nő Lues: .

Lympho. Emelkedés + eosinophilek kis számban-> infectio, vérzés, tumor Lympho. Emelkedés + eosinophilek nagy számban-> parazita, idegentest, allergia, lymphoma Lympho. Emelkedés + plasmasejtek-> vírus, SM, lues 143. A lumbal- és ciszternapunctio kivitelezése, javallatai, ellenjavallatai Lumbalpunctio: behatolás legmagasabb szintje: L2-L3 A cauda equina rostjai rugalmasan kitérnek a tű elől. Normálisan csepeg; fekvő betegben lassabban, ülő betegben gyorsabban Ha a beteg hasprését nem működteti, de a liquor sugárban spriccel:ICP növekedés. A beavatkozás veszélyes, mert tonsillaris beékelődés történhet. Megelőzése: pu. előtt szemfenéki tükrözés, papillapangás keresése; sz.e. CT, MR Postpunctios-sy.: tarkómerevség Fejfájás Hányás Kezelése: antiemetikum, koffein, efedrin, infúzió Megelőzése: pu. napján fekvés és bő folyadékfogyasztás Ciszterna-punctio: behatolás:foramen magnum hátsó kerülete és az atlasz hátsó íve között feszülő membrana atlanto-occipitalis / rugalmas pattanást érzek Indikációk: - meningitis, encephalitis, meningoencephalitis - SAV - demyelinisatios betegség (SM) - carcinomatosis - Guillain-Barré sy. - pseudotumor cerebri - myelographia végzése - intrathecalis AB kezelés, steroid, Baclofen adása

Kontraindikációk: - agydaganat, ICP növekedés gyanúja - fertőző bőrfelület a szúrás helyén - vérzésveszély - aseptikus technika nem lehetséges Szövődmények: - fejfájás, hőemelkedés - epi- subarachn. haematoma - septikus állapot - tonsillaris herniatio 144. A véres liquor okai 1. 2. 3. 4. SAV Intracerebralis vérzés contusio cerebri tumor

Pathológiás folyamat miatti véres liquor nem alvad meg, mert a fibrinolitikus aktivitás megnő.Traumás folyamatok esetén megalvad. Vérzés kimutatása: a liquor hyposmoláris-> vvt-k szétesnek-> oxihemoglobin belőlük kiszabadul-> ez kimutatható intracerebralis és subarachnoidealis vérzést követő 3. naptól.

128

Sejtközötti térben Hb-O-ból met-Hb lesz a vérzés után 7-10 napon belül. Intracranialis vérzés után vett véres liquor felülúszórétege xantochrom, melyet az oxi-, met-Hb; direkt és conjugált bilirubin, albuminhot kötve átlépi a vér-agy-gátat. Icterusos beteg liquorja sárga. 145. Az agy-gerincvelői folyadék keringésének zavarai.A normális nyomású hydrocephalus Def.: A liquor összemennyisége az agyállomány rovására megnövekedett. Az agykamrák kitágulása-> hydrocephalus internus A subarachnoidealis tér kitágulása-> hydrocephalus externus Az agyállaomány sorvad, a felszaporodó liquor a hiányt pótolja->hydrocephalus e vacuo Pathogenezis alapján: 1. H. hypersecretorius: oka a liquor túltermelődése - plexus papilloma - gyulladás - trauma - isolatio 2. kommunikáló H.: oka a kamrarendszer dilatatioja a foramen Magendietől distalisan létrejövő elzáródás által. 3. nem kommunikáló H.: oka obstructio a kamrarendszerben, a foramen Magendie szintjében v. afelett Normális nyomású hydrocephalus: normotenziós Kommunikálónak tartják Tünetek: - nincs pangásos papilla - Babinski-jel - fokozódó járászavar (ataxia) - mentális leépülés (dementia) - incontinentia

Okai:

- korábbana betegeknek volt:SAV, fejsérülés, meningoencephalitis - lehet idiopathiás - liquorképződés először fokozódik, majd csökken - dementia összefügghet vascularis betegséggel és Alzheimer-kórral

Kezelés: Shunt-műtét 146. Koponyatrauma esetén elvégzendő vizsgálatok tudatállapot (Glasgow Coma Scale) külsérelmi nyomok, főleg a koponyán orr-, fül-, garatvérzés pápaszem haematoma általános állapot, különösen a keringés állapota – shock!!! Neurostátusz: - pupilla - látásfunkciók - nystagmus - hallás

129

- paresisek - pyramisjelek koponya rtg EEG CT MR

147. Koponyatraumák következményeinek felosztása Korai szövődmények 1. Fistula carotideocavernosa: - koponyalapi törés során, ha sinus cavernosusban az ACI vagy kisebb ágainak fala átszakad-> artériás nyomás akadályozza a szemüreg vénáinak ürülését - szemüregi fajdalom - pulzáló exophtalmus - chemosis - szemmozgászavar - látásromlás Dg.: surranás a koponya felett angiographia-> fistula kimutatása Thr.: műtét, fistula ballonos lezárása 2. Liquorfistulák: - os ethmoidale, orbitatető-> orrból - os temporale-> fülből - 2 hét után spontán záródik 3. Fertőzések: - fertőzési kapuk megnyílása v. haematomában keletkező infectio Késői szövődmények 1. posttraumás epilepszia:dura és cortex egyidejű sérülésekor góc: temporolimbicus struktúrák és frontális lebeny (a contusio cerebri 2 leggyakoribb lokalizációja) Komplex partialis v. focalis generalizált 2. organikus mentális zavarok: ammóniadeficit, cselekedetek tervezési zavara, tanulási-koncentrálási képesség beszűkülése 3. posttraumás sy.: fejfájás, szédülés, insomnia, irritabilitás, nyugtalanság, koncentrálási képesség csökkenése, anxietas, depressio 4. krónikus posttraumás encephalopathia: gyakori, egyébként nem jelentős koponyasérülések-> substantia nigra degeneratio, cerebellaris léziók tünetek: viselkedési zavarok, kóros féltékenység, dühkitörés, parkinsonos tü., dementia

130

A commotio és contusio cerebri elkülönítése. a koponyacsonttól alig elkülöníthető vérömleny + középvonalbeli áttolódás Thr. 131 .organikus pszichosy. de 24 órán belül Dg. általában középvonal áttolással Thr.a convexitáson a hídvénák szakadása következtében létrejövő vérömleny .148.kialakul: idősek. anticoagulált beteg sok esetben a trauma nem igazolható . anisocoria) . az agyállomány maradandó károsodása nélkül. alkoholista.: koponya CT – hyperdenz.tünetek: .szédülés .: csak a sürgős műtét segíthet.: koponya CT: convexitás felett sarló v. ismételt vérzés a hídvénákból .eszméletvesztés-> vált. Cushing-tünetegyüttes ( agytörzsi beékelődés. Az epiduralis haematoma Oka: egyik oldali a. terápiája Commotio= agyrázkódás: rövid ideig tartó (néhány perc-2 óra) eszméletvesztés vagy tudatzavar.enyhe góctünetek-> góctünetek. chr. Chr. epilepsziás.fejfájás . kezelése 1. anisocoria . differenciáldiagnosztikája. lencse alakú hypodenzitás.tudatzavar.ritkán epilepsziás roham Dg. agydaganat tüneteit utánozza .: műtét 2.szivárgó v. Acut subduralis haematoma: . meningea media sérülése ( a koponya oldalának törésekor) Tünetek: eszméletvesztés-> rövid lucidum intervallum-> gyorsan mélyülő tudatzavar.A subduralis haematoma tünetei. anisocoria.: koponya CT: sarló alakú hyperdenzitás a convexitás felett. Subduralis haematoma: . a bennék hypodenz + középvonali áttolás lehetséges Thr.tünetek:napok-hetek alatt alakul ki.memóriszavar . Időtartamú lucidum intervallum . .a vénás vérzés miatt a tünetek lassan alakulnak ki. pedunculus cerebri összenyomása) Dg. gyakran csak a haematoma tokja hyperdenz.: a műtéti indikációt a térfoglalás mértéke határozza meg 150. hemiparesis. mivel a gyorsan növekvő artériás vérzés beékelődést okoz 149. góctünetek (hemiparesis.

esetleges következményei Súlyosabb. hányás Egyértelmű kérgi sérülésre utaló tünet nincs.e. tartós maradványtünetekkel rendeződő károsodás.tumor 5. nekicsapódik a koponyának. Sellong-próba poz.retrograd-> trauma előtti időszak .intracerebralis vérzés 3. Tétel: A contusio cerebri diagnosztikája.: Koponya CT: foltos hyperdensitas oedemával ( 24 óra elteltével) Liquor: 3 napon át véres (5 esetben véres a liquor: 1.contusio cerebrri 4.SAV 2. Leggyakoribb organikus sérülés: olfactorius sérülése.szédülés. átmeneti v.amnesia: Tünetei: .anterograd-> traumát követő időszak . hányinger. Coup: agyállomány sérülés az erőbehatás helyén Contracoup: agyállomány sérülés az ellencsapás helyén és mind2 esetben jelentős oedema alakul ki Tünetek: Tudatzavar: néhány perctől hetekig Góctünetek: félteke sérüléskor hemiparesis. aphasia agytörzs sérüléskor agyidegtünetek Eplepsziás roham Prognózis: Convexitás sérülései jobbak Agytörzsi contusió a legrosszabb Diag.Okai: .. Dg.ütést követően az agytörzsi ascendáló rendszert is érintő mikrokolloidális ill.punctio közben eret találunk el) EEG: prognózis megítélése Terápia: Agyoedema csökkentése Sz. közvetlenül a commotio után: az RR ülő ill. lokalis agyi károsodással is járó. álló helyzetben a fekvő helyzethez képest legalább 20 Hgmm-rel csökkent.: CT: foltos hyperdenzitás ritkán ödémával 151. szedálás Tüneti kezelés 132 .congr.-> trauma . cirkulációs változások . Thr.: néhány napos ágynyugalom. Nagy a veszélye az ödéma kialakulásának és a maradványtüneteknek. terápiája. bő folyadék pótlás Contusio= agyzúzódás Főleg temporalisan és frontalisan a COUP vagy CONTRA COUP által az erőbehatással ellentétes irányban mozdul az agy.

szopóreflex Általában könyörtelen. liberalizációs tünetek Pl. frontalisan és occipitálisan lokalizálódó köhögés és erölködés fokozza legerősebb a reggeli órákban és lefekvés után hányinger. steroid. acut hermiátió okozza. vénák nyomása miatt helyi helyi szövetnecrózis alakul ki Kompresszió miatt távolabbi területek infarcerálódása Agyi oedema: a tumor körül a legkifejezettebb. subacut progresszió! A tünetek hirtelen fokozódását a tumorba történő bevérzés. affektív sivárság koncentráció gyengül.opticusra terjedő liquor nyomás fokozódás következménye Kettős látás: A n. A fokozott nyomás áttevődik a kamrarendszerre és az agyvelő egészére. Tonsillaris beékelődés Légzésbénulás Szívmegállás Tüneti kezelés: Agyoed.. gondolkodási zavar biz. Obstructiv hydrocephalus alakul ki OK: a liquor keringést biztosító foramenek és aquaeductusok elzáródása Herniatio alakul ki 3féle lehet: Középvonalon át az ellenoldalra pl. egyenletes. intermittáló: 2oldali. az idegszövet destrukciója okozza Idegszövet degenerációja: a tumormassza közvetlen cyanózisa miatt Lokális keringés beszűkülése: Kapillárisok. infiltrációja.Antiepileptikum 152. Fejfájás: progresszív. v. nem lüktető. meglassulás. konstans. fehérállomány demielinizáció alakul ki Epilepsziás rohamok: a cerebralis cortexet érintő tumorok focalis vagy generalizált rohamokat eredményeznek Általános tünetek: Leginkább a fokozott koponyaűri nyomással kapcsolatosak.:gyrus cinguli hermiatiója a f.abducens.: fogóreflex. cerebri alá Incisura tentorián át pl. egyéb szemmozgató bénulása. hányás psychés elváltozások: közömbösség. személyiség vonások túlzott kiéleződése Primitív reflexek. kicsi artériák. ami a n.:temporalis lebeny uncusanak herm. A halál oka: Transtentoriális v. Foramen magnumon keresztül kisagyi tonsillák Papillaoedama: A látóidegfő oedemás duzzanata. glicerin Epilepszia: antiepilepticum Fájdalom: ópiát 133 . Tüneti terápiájat Localis hatások: Focalis neurológiai tünetek: a daganatok idegszövetbe történő inváziója. Tétel: Az agytumorok tünetképzésének mechanizmusa.: mannisol iv. v.

uraemia ischaemiás károsodás ( acut szakban oxygén hiány és laktátacidózis) Megszüntetése: osmodiureticus mannitol infusió. Terápia: Idegsebészeti beavatkozás. Furosemiddel felváltva CAVE!. a vér-agy és vér-liquor gátat. emlő. MR ( kis. a cerebralis metastazisok kezelése Felnőttkori agytumorok leggyakoribb formája a metastázis. körülírt tumor körül nagy oedema) Ismert primer tumor esetében a kimutatott KIR tumor valószínűleg metasztázis Infiltratívan nő. gyulladásos betegségek.. Fajtái: Cytotoxicus: Intracellularis vízterek nőnek Oka: metabolicus károsodások pl. liquorfelszívódást károsító folyamatban kialakul.:májbet. colon Diag: CT. Multiplex agyi met. agytumorban Az agyoed.. agyi contusió.Hányinger: cerucal 153. ha különböző vizsgálatokkal izolált agyi metasztázis mutatható ki. formái és jelentősége agylágyulásban.. hónapok múlva Radionecrózis: kb. a microcirculatiót. a vénás elvezetést. 20-40% sorrend: tüdő. tartósan adható Kontrollált hyperventilláció Hyperosmoticus szerek Irradiáció komplikációi: Növekvő oed. 10 percen át majd 50-300 mg/ttkg minden 6 órában a diurezis 30 p alatt kifejtődik 134 .és májkárosodásban az osmodiurézis Ellenjav. 5 hónap múlva lakul ki.: Konzervatív kezelés: Irradiáció Kemoterápia Steroidok: oedemát csökkenti. Vese. térben Oka: hypertóniás crizis. irrev. Localisan kiújulásra hajlamos. vagy a testben máshol is található met. 154. és a test egyéb területén más met. anoxia. elsősorban az extrac. tumorok Megszüntetése: corticosteroid Mannitol: 1-2g/ttkg iv. Tétel: Agyi metastázist leggyakrabban okozó extracerebralis tumorok. képződés a sérült idegszövet általános reakciója. ez csak a kezelés ideje alatt jelentkezik Demyelinizáció: hetek. biztonságal kizárható. mely minden szöveti anyagcserét. Tétel: Az agyoedema kialakulása. Vasogen: Vér-agy gát károsodása miatt folyadék és fehérje gyűlik fel.

grad. térben folyadék gyűlik össze.e. Tétel: Intracraniális térfoglaló folyamatok tünetei Supratentoriális: Frontalis lebeny: Magatartás és hangulati élet megváltozása Szellemi hanyatlás (frontális dementia) Mozgászav.CAVE! eszméletlen betegeknél hólyagkatéter Intersticiális oed. így a vér az agyszövetbe jut Fokozatosan elhagyni!!!! Furosemid: 20-80mg/nap Kiegészítő terápia: Spironolacton: Aldacton Barbiturátok: Thiopental (mh. esetleg bénulás Epilepsziás megnyilvánulások 135 . Glycerin ( 10%os iv. Tétel: Az agyoedéma kezelése Gyógyszeres dehydrálás: Dexamethason: 4x4mg v.-t.: hypoglycaemia. vese-szívelégtelenség rebound: átléphet a vér-agy gáton és megfordítja az ozm. vérpótlás 156./po.: A liquor keringés zavara esetén a kamrák körüli fehérállományban.:carditoxicitás. Előny: vesebetegek is kaphatják Hátrány: iv haemolizist okozhat Ki:DM Mannitol (osmoterápia): csökkenti a vér viszkozitását./po. ICP Ki.) hatás: vasoconstr..) 0. emiatt az intracraniális vérvolumen csökken vér pCo2 28-35Hgmm között legyen Beteg fektetése: Fej és felsőtest felemelése (30fok) OK: vénás elfolyás kedvező RR kb. 160Hgmm körül stabilizálandó Sz. 2x8mg/nap iv. emiatt az agyi erek kontr. Képalkotóval: kamrák körüli fehérállomány áttűnik 155. alkalózis alakul ki. se electrolit. arrhytmia) Fenobarbital (gépi lélegeztetés szükséges és EEG monit. (ha a cerebralis oed.(330mosm/l legyen).-t tumor vagy tályog idézi elő) Prednisolon és ulcus védelem: 4x25mg v. az oxydatív folyamatok lassítása Hyperventilláció Hypocapnia. resp. 50%os po. dopamin. 2x50mg/nap iv. az ec... az agyi vérvolument növeli a vérátáramlást szabadgyökfogó monitorozni: se osm.5-1g/ttkg po..

halláscsökkenés. visus csökkenés. Magatartás. nX. menstruációs zav. hormonháztartás zav. Szaghallucináció Látótérzav. vegetatív. Temporalis lebeny: Pszichomotoros epilep. által határolt terület („pinlalis”regió) Felfelé tekintés zav. félremutatás Skandáló beszéd Kisagy-híd szöglet: Homolaterális fülzúgás. ezzel összefüggő mozgászav..) Comissura posterior. Vizuális szenzációk Gerschmann. nIX. Szenzoros beszédzav. Epilep. ( libido csökken.insip. Lamina quadraginta. apraxya. közérzeti zav. galactorrhoea. Tanulás-és emlékezészav. diab.. (domináns félteke) Occipitális lebeny: Látótérzav.Motoros beszédzav. iránytévesztés. Törzsdúcok: Akaratlan mozgásmegnyilvánulások Izomtónus megváltozása Ellenoldali hosszúpálya tünetek Látótérzavar Szellemi hanyatlás Sellaris. arc hypasthesia nV Nyelés és hangképzés zavara.szind. Gerschmann-szind. Ataxia (kisagy) Hosszúpályatünetek Agytörzs: Homolaterális agyideglesió Ellenoldali motoros és érző hosszúpálya tünetek Koordináció zav.VIII. parasellaris: Fejfájás.. Ataxia Supratentoriális kamrarendszer tágulata és tünetei Infratentoriális: Kisagy: Izomzat koordinált működésének zavara Muscularis hypotonia Hyporeflexia Vestibuláris tünetek: nystagmus. vestibuláris tünetek n. pulvinat thalamis és vermis sup. szédülés 136 . Nystagmus. (domináns félteke) Szagláskárosodás (bazalisan) Parietális lebeny: Ellenoldali érzészav. Kórós oldalon cornea hyporeflexia. ill. Látászav.

ipsilaterális hemiparézis jön létre. jobb hemispherium. nyúltvelő dysfunkció. bilaterális decorticációs rigiditás progresszió: tág pupillák. vasc. előrehaladása során a tentorium belevág a kontralaterális pedunculus cerebribe. lágyulás jön létre A basilarisból eredő. működésük károsodik Légző és cardiovasculáris központok működése károsodik. akkor beszélünk beékelődésről. ha az a. másodlagos agytörzsi vérzések. a bulbus lefelé és kifelé fordul. így légzésbénulás. 137 . is comprimálódik. összeomlás. a decorticatio. decerebratió tünetei Definíció: Rigid membránok. ophtalmoplegia. cerebri post összenyomása miatt vérzéses infarktus az occipitális és hátsó temporális területen A hern. halál Centralis rostro-caudalis hern. vagy herniátióról Ilyenkor az agyi struktúrák összenyomódnak és eltorzulnak.. összeomlás jön létre Formái: Transtentoriális. dysphagia Dysarthria 157.uncus hern. ill. halál Falcialis (cingulum) hern. tudatzavar. és focalis necrózis(Kernohan-féle barázda). kering. Nincsenek agytörzsi reflexek Duret-féle vérzések Card. vagy a foramen magnumba préselődik. diplopia Nyelészav. nem reagáló pupillák. thalamicus nyomásfokozódás centralis cerebralis struktúrák a középagy felé préselődnek kezdetben: középtág. ami alsó végtag túlsúlyú hemiparesist okoz. így a frontális lebeny mediális részének hemorrhágiás infarctusa jön létre. cerebri ant. mely súlyos. penetráló artériák torzulása és szakadása vérzéseket okoz a középagyban és hídban (Duret-féle haemorrhagia) Agyidegkompresszió. Tétel: a cerebralis herniatio leggyakoribb formái és tünetei. hemiparezis) Középagy distorzió ( fokozódó tudatzavar) Az a. így ipsilateralis pupillatágulat jön létre. oculomotorius. életveszélyes állapotot jelent. Féloldali frontális lebeny terime a gyrus cynguli elülső részét a falx cerebri alá préseli Tünet akkor van. Comprimálódik a n. Véredények kompressziója: ischaemia következtében járulékos károsodások. szemmozgások megszűnnek. hiányzó agytörzsi reflexek. Ipsilaterális agykocsány torzulása és kompressziója (elleno. mint a falx cerebri és a tentórium cerebri a koponya üreget 3 részre osztják: bal hemispherium. hátsó scala Ha az agyszövet a vér.Tekintés és szemmozgás zav. Uncus gyri hypocampi a kisagysátor incisura tentorialisán kersztülpréselődik. Oka: bilaterális cerbralis oedema mély cerebralis. oedema. tumor által előidézett tömegeltolódás következtében az egyik részből a másikba.

+ nem op. NA. TCA) enyhe opioidok (fentanyl) erős opioidok (morfin) Alkalmazása: Enyhe fájd. GABA opiátreceptorok és endogén opioiok: endorfinok p. környéki plazmakiáramlás Kapuellenőrzési elmélet: „gating” A vastag sensoros idegrostok izgalmi állapota serkenti. + adjuváns „By the clock”. endorfinok. Tétel: A tumoros fájdalom kezelése Alapja a lépcsőzetes terápia: nem opioidok (NSAID. Tétel: A fájdalom kialakulását magyarázó elméletek A sensoros ingerek hatását meghatározza: intenzitás időtartam folyamatosság Megfelelő intenzitás esetén bármiyen sensoros ingert fájdalomként élünk meg.: erős op.Tonsillaris (foramen magnum) hern. Így egyenletes fájdalomcsill. aluszékony. esetén: nem op. medullaris compr. anyag iv.. a vékony nociceptív idegrostok ingerülete gátolja a substantia gelatinosában az afferens fájdalompálya neuronjainak aktiválódását szabályzó. avt. ataxia... malignus hypertensio. adva analgeticus hatású 159.: gyenge op. nincs 138 . Expansív terime által a kisagy környékén létrehozott lesio a híd és a nyúltvelő összenyomását okozza Kezdeti tünetek: hányás.óra szerinti gyógyszer adás A következő adag gyógyit az igénytől függetlenül mindig a meghatározott időpontban adjuk be. anyagok szabadulnak fel a szövetekből (p. capill. Tünetek: bulbusok conjugált deviációja a súlyosabb lesióval ellenkező oldalra irreguláris ataxiás légzés frekv+amplitúdó szabálytalan babafejtünet tűszerű pupillák A progresszió gyors.+ adjuváns szer Súlyos fájd. szint alakul ki. bradikinin. + nem op. gyengesége és spasticitása Később a kisagyi tonsillák a foramen magnumba ékelődnek. szédülés. permeab. 158. Neurotransmitterek és neurohormonális szabályozás: nocicepciót szabályozzák: excitációs transzmitterek: NMDA inhibítor transmitterek: ser. mert a hátsó scalában kevesebb a hely. histamin. Algogén anyagok: Nociceptív inger hatására spec. anyag. szer Közepes fájd. distorsio jön létre. gátló interneuronok működését. nő. PG-ok). ezek aktiválják a nociceptorokat hatás: vasodil. szerotonin. mint supratentoriálisan. így tonsilla necr.

akiknek pillanatról pillanatra fluctuál a fájdalma.. Ok: Purkinje sejt károsodás Képalkotó: progresszív atrophia Encephalomyelopathia Hörgőrák esetén alakul ki Tünetek: memóriazav.csill. csill. hónap alatt fejlődik ki szédülés. végtagataxia. Olyan tumoros betegeknél alkalmazzuk. petef. emlő. ataxia. tűrőképesség fokozása szociális aktivitás megőrzése Elkerülő magatartás tréning Biofeedback (biológiai szabályozás) Hipnózis 161.„gyógyszerkívánás” a fájdalom miatt. Beteg által vezérelt fájd. rák. Számítógép vezérelt pumpa juttatja be a gyógyit: folyamatos cseppszám intermittáló bolusok alapcseppszám nélkül itermittáló bolusok alapcseppszámmal A beteg életét megkönnyíti: saját maga alkalmazhatja azonnal hozzáférhető dozírozás rugalmas Nem gyógyszeres terápia: Plexus coeliacus blokád Hypophysectonia? 160. kéreg szelektív roncsolása Pszichoterápiás módszerek: Cognitív és viselkedésterápia: helyes értelmezés. Elkerülhető a függőség. Tétel: Paraneoplasiás syndromák a neurológiában Subacut cerebellaris degeneráció: Tüdő. bélkárosodás miatt. Hod. lymphoma esetén alakul ki Tünetei: néhány hét. akik nem tolerálják az orális fájd. Tétel: A nem gyógyszeres fájdalomcsillapítás legfontosabb formái Fizioterápiás módszerek: Idegingerlési eljárások pl.: transcutan electrostimláció TENS akupunktura hyperstimulációs analgesia Idegsebészeti eljárások: Electrocoaguláció Chordotomia tr. thalamus.-t hányinger. nystagmus. törzsataxia. szédülés. járászav. kettős látás. bulbáris bénulás 139 . vagy olyanoknál. depresszió csökkentése. hallucináció.spinothalamicus átmetszése Tractomia Sympathectomia Nociceptív pályák.

invers T ( AMI-ra emlékeztetnek) OK: neurogén mechanizmusokkal fölös katecholaminok szabadulnak fel. épsége érrajzolat varratok Kop. myocardium károsodás.: biopsia ( perif. SAV esetén: QT megnyúlás ST dep. felelős) Állományvérzés Ischaemia Agydaganat OK: symp. melyek myocardiumnecrozist okoznak A KIR indukálta EKG elváltozások és a valódi AMI elkülönítése nehéz.Perifériás neuropáthia Tüdő és petef. Tétel: Az EKG és az echocardiographia jelentősége a neurológiában Egyes cardiológiai elváltozások KIR betegségeket okozhatnak. csontok vastagsága. ritmuszav.-k. rák esetén Tünetek: csak érző. falmozgás 163.. falvastagság. Típusai: 2 irányú: AP + oldal speciális beállítás Mit nézünk a felvételen? csontszerkezet. pl. v. diag jelentősége van. Tétel: Az egyszerű koponya RTG felvétel jelentősége Napjainkban főleg diff.csont defektusok: Cephalokele Haemangioma Epidermoid / dermoid Eosinophil granuloma Osteomyelitis Sebészeti beavatkozás Multiplex csonthiány: Pacchioni granulációk 140 . az AMI kizárásáig intenzív megfigyelés szükséges. egyensúly felborul Cardiológiai átvizsgálás ischaemiás STROKE-ban: EKG mindig!!! TTE (20-25%-ban talál eltérést) TEE (kórós esetek 50%-ban talál eltérést) billen. idegek demyelinizációja) 162.parasymp. EKG abnormalitások intracraniális vérzés. Leggyakrabban ritmuszavart okozó KIR bet.-k: SAV ( a hirtelen halál 45%-áért a vent. vny. érző+mozgató Dg. változás.: arrhytmia.

a.csontok vékonyabb részein. amik áthatolnak a kop. ez tumor hatására eltolódik daganatban lerakódik: oligodendroglioma. és az agyalapi erek vvtiről a Doppler effektus alapján visszaverődnek. vvt) áramlási sebességét. ACM. 2irányú felvételen jól látni: agyalap fejlődési rendellenességei: ellapult. ACA. clin. intima-media vastagság carotis doppler: áramlásról és morfológiáról is ad info-t stroke prevencióban elengedhetetlen Koponya Uh: Transcraniális doppler UH: agyi vérátáramlás mérése 2MHz frekvenciájú hullámok. basalis impressio traumás eltérések: dens törés Spec.csont elvékonyodás. plex chor.. felvételek Pcc. Jav: ischaemiás stroke SAV TIA olyan szívbetegségek. pl pit. tétel: A nyaki erek és koponya UH-os vizsgálata Nyaki erek: B-mode UH: real time plakk összetétele.fib. nyitott foramen ov. Vizsgálható: ACI. felvétel: porus acusticus internus: acusticus daganat canalis opticus. Derékpanaszok vizsgálatakorfelmerülő differenciál diagnosztikai problémák    ksimedencei folyamatok -> PID retroperitonealis vérzés retroperitonealis tályog 141 .Foramina parietalis Metastasisok Myeloma multiplex Histiocytozis Hyperparathyreozis Kop.. sellae mésztartalma csökken proc.: n. bas. ahol a szív embóliaforrás lehet. lehet mész: falx cerebri. csónak sella Fokozott kóros érrajzolat: meningeoma Mészárnyék: normálisan is van a corpus pineáléban.-k roncsolódása Sellán belüli térfoglaló folyamatok: ballon sella. foramen opticum. A frekvencia eltolódása jelzi a hullámokat visszaverő közeg ( vér. a. ACP. a microembolusok signálja detektálható 195. varrat diastasis ha sokáig fennál: dor.. a csontablakokon.opticus daganatai kitágítják ezen járatokat 164. vert.csont körülírt megvastagodása : meningeoma ICP fokozódás (főleg gyerekkorban) : kop.

mozgatás csak óvatosan gerinc fizikális vizsgálata -> csigolyaeltolódás. de reflexkiesés.a heves fájdalom hiertelen megszűnik. coxarthrosis feljődési rendellenességek tumor. A sürgős sebészi kezelés indikációi porckorongsérveknél A kezelés indikációi: az érintett motoros gyök compressiojának megfelelő paresis vizelet-. metastasis (ld prostata csontáttét) izom megerőltetés. harisnyanadrág anaesthaesiaval és incontinentiaval jár  váltakozó oldali túlsúlyú recidiváló gyöki panaszok megelőzik    Relatív indikációk: ágynyugalom mellett 4-6 hét alatt nem szűnő fájdalom ismétlődő lumboischialgiás epizódok. székletinkontinencia gyökelhalás . CT/MR nem tisztázza a helyzetet sebészeti teendők: laminectomiát követő azonnali sebészeti exploratio indikációi: myelogram liquorkeringési zavart mutat friss teljes harántlaesio tünetei fejlődnek ki részleges harántlaesio tünetei fokozatosan progrediálódnak 197. Tennivalók acut. paraparesissel. -> a laesio feltételezett magasságában lumbalpunctio myelographia . ha a rtg szűk gerincsatornát mutat. húzódás 196. paresis és gyöki eloszlású érzészavar észlelhető  cauda-sy . gibbusképződés gv-rtg.     érbetegségek degeneratív ízületi elváltozások: sacroiliacalis ízület.caudalis porckorongsérvek legsúlyosabb következménye.csak akkor. konzervatív kezelésre 1-2 hónap alatt nem szűnő panaszok 142 . a cauda equina részleges vagyteljes kompressziója kétoldali gyöki fájdalommal. liquorstop. traumás paraplegia esetén diagnosztikus lépések:      gondos neurológiai vizsgálat -> sérülés szintjének megállapítása.

vagy areflexia  petyhüdt neurogén hólyag túlfolyásos inkontinentiával   okai: tumorok .198. szakasz oka:    intramedullaris tumor intramedullaris metastasis a.ependimoma. amely a conus terminalis alatt foglalja el a gerinccsatornát leggyakoribb oka: lumbalis discushernia tünetei: radicularis fájdalom a n. Az alsó végtagi paraparesisek okai és elkülönítésük parapaesis = mindkét alsó végtag bénulása Th-gerincvelő károsodás intercostali és hasizmok károsodása -> légzészavar 143 .részleges károsodást okoz 199. hypo. radicularis magna ellátási területének ischaemiája izolált conus-károsodás tünetei: a hólyag és a rectum petyhüdt bénulása incontinentiával impotencia érzészavar a S3-S5 gyökök területén -> lovaglónadrág eloszlás analis reflex kiesik nincs paresis az alsó végtagokon Achilles reflex megtartott Cauda-sy cauda equina = a lumbosacralis gyökök együttese. A conus medullae spinalis és a cauda equina tünetcsoportja Conus-sy A conus felső szintjea Th12 csigolya magasságában van conus = a sacralis gerincvelői segmentumokat tartalmazó gv. paresis. a minden érzésféleségre kiterjedő érzészavar = harisnyanadrág eloszlás  alsó végtag: petyhüdt. ischiadicus területén L4 szintjétől distalisan radicularis eloszlású. lipoma discus hernia .

és érfalregulatio károsodása később: spinalis automatizmusok petyhüdt bénulás. quadriceps innervációja NEM károsodik Conus-cauda-sy avt-ok petyhüdt. spasztikussá válik avt-k flexiós tartásba kerülnek mélyreflexek fokozottá válnak pathológiás reflexek jelennek meg Th12 feletti károsodásnál -> reflexes hólyag Th12 alatti károsodásnál -> autonóm hólyag oka .és végbélműködés megbénul szexuális működés. 144 . ha a bénulás hosszú időn át fennáll.diaschisis hatás: ha egy centrálisabb központ sérül. centralis és periferiás -psychogén Centrális fokalis atrophia = nem szorítkozik egyetlen izomra. izomcsoportra. sexualis működés zavara Izolált cauda-sy mko avt petyhüdt bénulása + reflexzavar. hőmérséklet. hólyag. femoralis) alatt van. a tőle distalisabban elhelyezkedő központ működészavara is megfigyelhető (is sérül) 200. A bénult végtag(ok) minden izmára kis fokban atrophias lehet.és végbélműködés zavara.Th6 feletti károsodás -> paralyticus ileus L-gerincvelői károsodás lábak petyhüdt bénulása ha a laesio L2 segment (n. Az organikus és psychogén bénulások elkülönítése bénulás: -organikus: morfológiai és funkcionális . potenciazavar Komplett harántlaesio      kezdetben petyhüdt a bénulás valamennyi érzésfajta kiesik saját reflexek kialszanak (areflexia) hólyag. a m. szimmetrikus bénulása + hólyag végbél.

de gyanakszunk a nem megfelelő izomerőre a fvt-ot vízszintesen tartja a beteg --> a ngyengült végtag pronálódik. A hólyagműködés zavarai A normális hólyagműködéshez szükséges az autonóm és a somaticus IR működése parasympathicus beidegzés a detrusorizmot motoros rostokkal parasympathicus praeganglionaris rostok látják el: központjuk az S2-S4 szelvény detrusor tónusfokozódás. én megkísérlem a kontrahált izmok erejét legyőzni -kívánt mozgás végrehajtása ellenállással szemben -tartós beidegzés végeztetése: akkor végeztetjük.izomtónus spasticus fokozódása perifériás . sphincter urethrae externus harántcsíkolt izmának van gerincvelő elülső szarvában S2-S4 magasságban lévő mag tartalmazza a végbél.tónus csökken izomerő vizsgálata -beteget felszólítom. süllyed ~ Barré-féle eljárás az avt ~Mingazzini kísérlet latens paresis kimutatása 201.Perifériás individuális atrophia = az adott ideg által beidegzett izmok vagy izomcsoportok atrophiája izomtónus vizsgálata végtagok passzív mozgatása révén a passzív mozgatás alkalmával izomfeszülés a tónus centrális . hogy bizonyos mozgásokat teljes erőkifejtéssel végezzen.és hólyagsphincterek motoneuronjait hólyag és a sphincterek érző beidegzése -afferens axon 2 típusa: csupasz c-rostok és vékony myelinizált delta-rostok -a hólyagfeszülés ingerét 3 perifériás ideg afferens rostjai szállítják 145 . belső sphincter ellazulás sympathicus beidegzés hypogastricus idegek és sacralis sympathicus lánc detrusor tónus csökken sphincter tónus nő somaticus beidegzés n. ha az előző 2 módon nem találunk eltérést. pudendus akaratlagos beidegzése csak a m.

3. sérül -> detrusor gátlás csökken + hyporeflexia spasticus neurogén hólyag hypertoniás. pudendus afferensei vizeletáramlási.a vizelet elcsepeg ilyet okoz ha a S3-conus ép. de ezen magasságban a pyramispálya sérült petyhüdt neurogén hólyag hólyag izomzata hypotóniás.atónusos sphincter ellenére . sacralis parasymp. túlfolyásos incontinentia frontalis lebeny incontinentia supranuclearis típusú detrusor hyperaktivitás -> mert a gátlás kiesik 146 . tabes dorsalis hólyag érző beidegzése károsodik. akaratlagos vizeletürítés megtartott telődési inger hiánya -> retentio. de nem tudja akaratlagosan üríteni -> retentio a sphincter spasmusa miatt később a detrusorizomzat tónusnövekedése miatt . kis űrtartalmú oka: detrusor hyperreflexia + külső sphincter izomzat spasmusa beteg érzi a hólyag teltségét.1. 2. fájdalom. pudendalis -a n. syringomyelia.és hőingert közvetítenek az urethraból. kapacitása nagy oka: conus. thoracolumbalis symp. és a hólyag afferenseivel együtt végződnek a sacralis gerincvelőben KIR-i szabályozó központ híd: vizeletürítést szabályozó kp hólyagtelődés -> ürítés gátolt: frontalis lebeny és detrusor működést telt hólyag ->magasabbn központ serkenti a hídi kp-ot -> detrusor contractio frontalis lebeny ggl. cauda equina károsodása petyhüdt hólyagbénulás. detrusor areflexia hólyag fala érzéketlen -> túltelítődik -> vizelet folyamatosan ürül -> túlfolyásos incontinentia motoros paralyticus hólyag oka: detrusorrostok vagy motoneuronok pusztulása lumbalis spinalis stenosis meningomyelokele hysterectomia fájdalmas vizeletürítés sensoros paralyticus hólyag oka: DM.

plexus prostaticus. nagy.megtermékenyítő képesség elvesztése ejaculatio precox ejaculatio korán következik be 147 . impotencia generandi . nincs ejaculatio van ejakuláció. A végbél és a nemi szervek beidegzési zavarai Végbél sacralis szelvényből eredővegetatív rostok -> végbél izomzatnak tónusa nő -> kiürülést elősegíti (parasymp) lumbalis szelvényből eredő vegetatív rostok -> sphincter tónus nő -> végbél ürülése gátolt sacralis működések zavara parasymp rostok -> plexus prevesicalis. hypogastricus (symp.erigens -> clitoris lumbalis szelvény -> plexus hypogastricus -> nyálkahártyák.és kisajkak -> n. plexus cavernosus --> corpus cavernosum artériái -> VD -> erekció sympathicus rostok -> plexus hypogastricus -> corpus cavernosum artériái -> VC -> nincs erekció n.202. pudendus -> gv ssacralis és lumbalis szelvénye -. spinothalamicus kétoldali átmetszése női genitális reflexek: azonos a ffi-val sacralis szelvény -> n. orgasmus clitoris.szexuális aktus végrehajtásának képtelensége 3fajta:    nincs erekció van erekció. impotencia coeundi .) -> ejaculatio orgazmus megszűnése: lumbalis szelvények feletti gv sérülése tr. nincs orgasmus 2. gv oldalköteg -> agyvelő impotencia = genitalis reflexek zavara legtöbbször psychogén organikus impotencia fajtái: 1.

plantaris med. tibialis laesio (L4-S2) A fossa poplitea felett válik le a n. nagyon mozgékony vállövi struktúrákkal plexus laesio lehet: alsó. steppelés érzészavar a lábfej dorsalis oldalán oka:    n. soleus m. plantaris med. A n. gastrocnemius m. plantaris m. külboka tájon. teljes Erb-Duchenne-féle felső plexus bénulás 148 .203. együtt fut az a. talpon. peroneus bénulás jelei n. adductioja. felső. A plexus brachialis sérüléseinek tünetei és kezelése Gyakoriak a sérülései. plantaris lat. befelé hajlítása. n. mert a fonat sajátos topográfiai viszonyban áll az őt körülvevő. tibialis és a n.) motorosan beidegzi: m. peroneus compressio vagy sérülés a fibulafejecs magasságában (pl: fibulafejecs törés) tartósan oldalfekvő helyzetben való fekvés alkoholizmus n. tibialis ujjak és öregujjak hosszú hajlítói sérülése traumás eredetű motoros tünetek: lábfej hajlítása. lábujjhegyreállás nem kivitelezhető hosszú ideig bénulás -> ujjak dorsalflectorai a lábat deformálják -> karomláb érzészavar a m. peroneus laesio (L4-S2) tünetei: lábfej és lábujjak dorsalflexiós gyengesége -> lógó lábfej. plantaris med.-szal az aponeurosis plantaris alatti vájulatban. ischiadicusról -> izmok között mélyen száll le -> külboka mögött hajlik a talpra: végágakra oszlik (n. soleus felett. ujjak talpi felszínén tarsalis alagút-sy A n.. A talp mediális fele az öregujj felé eső részen fáj és zsibbad Th: flexor retinaculum sebészi átmetszése 204.

ulnaris et radialis tünetei.idegvarrat . deltoideus paresise kar adducalt tartásban van kéz. medianus laesio beidegzi: motorosan:   alkar flexorok m.leggyakoribb C5-C6-ból származó rostok sérülnek oka: nyak-váll egymástól való extrém eltávolítása. medinus. pronator teres 149 . m. A n. ujjak hátra néznek: pincértartás a fvt distalis izomereje megtartott Klumpka-féle alsó plexus bénulás C7-Th1 (Horner triász lehet megbénul a kéz összes kisizma. triceps megkímélt marad az érzészavar a kéz és az alsó kar ulnaris felén szabályszerűen megjelenik teljes plexus laesio károsodott az egész karfonat tünetek: előzőek összegződése oka: -traumás pl szülés -nem traumás pl Pancoast tumor kedvezőtlen a prognosis. felkar oldalra és lefelé húzása.nyugalomba helyezés. ha van: Horner-sy csontsérülés idegsérülés Th: sebészi . ritkán a csukló hajlítói is m. metszett sérülés esetén konzervatív .gyökszakadás. kezelése N. néha a hosszú ujjhajlítók. vállizület konraktúrájának kivédése 205. nyak húzása (pl: szüléskor gyerek nyakának meghúzása) tünetek:      hypesthaesia scapularis izmok.

karomállás  pareticus IV-V. csontvázkéz beidegzi:      m.kivéve a m. ujj felxiójának elégtelensége-> eskükéz érzészavar. ulnaris laesio ulnáris karom. flexor carpi ulnarist (emiatt tudja behajlítani a IV. zsibbadás a tenyér radialis oldalán kezelés: csukló éjszakai sínezése. paresis legtöbbször 2oldali tünetek:    paresis és atrophia az alkar flexor izmaiban. de a fájdalom a vállig is felsugározhat nincs érzészavar. lumbricalis  oka: carpal alagút-sy csak a tenyéren vannak tünetek nincs eskükéz kézzsibbadások hátterében ez áll éjaszaka heves fájdalom és zsibbadás a kéz területén.  I.kivéve a m. ujj flexio  érzészavar a tenyér ulnaris oldalán  kezelés: alagutat fedő szalag átvágása 150 . ulnaris felét)  mélyebb kézizmok . flexor digitorum profundus ulnaris fele mm.flexor carpi ulnaris m. lumbricalis oka: cubitalis alagút-sy: könyöknél a sulcus ulnarisban tünetei: paresis és atrophia az összes kiskézizomban (kivéve I-II. interossei m. lumbricalis) . súlyos esetben műtét (retinaculum flexorum átvágása) N.csontvázkéz. flexor digitorum prof. adductor pollicis kis kézizmok kivéve I-II. thenarban I-III. tenyéren. és II.felületes kézizmok .

amelyben érzészavar nincs (és a külső szemmozgatók sem érintettek).m. A motoneuronbetegségek 66%-át (2/3-át) alkotja. alkar-kéz radialis felszíne . pl: mankóra támaszkodás felkartörés OM-ben gyakori fej a kemény alapon lévő felkaron nyugszik (órás. radialis laesio beidegzi:      m. ulnaris compressioja a csuklótájon (oka: foglalkozási ártalom . brachioradialis extensor és supinator izmok alsó és felső csoportja ujjak és hüvelykujj feszítők m. amely kb 4-5 év alatt halálhoz vezet. fúrógéppel dolgozó) N. nagyon gyakori. cutaneus brachii post. abductor pllicis longus érzően: felkar dorsalis felszíne.Guyon alagút-sy: n. A beteg izmai testszerte fokozatosan megbénulnak és alsorvadnak.asztalos. okai: compressio. triceps m. hüvelyk ujj radialis felén hypaesthaesia csukló magasságában érzészavar 206. radialis reflex kiesik sensoros kézfej. Formái: 1. Sporadikus forma (90-95%) kezdet 50-60 év férfi > nő alsó és felső motoneuronok is érintettek patomechanizmus:  multifaktoriális eredet 151 . Amyotrophias lateralsclerosis Centralis és perifériás motoneuront egyaránt érintő betegség. superman) tünetek: motoros kar extensios bénulása (eső kéz) triceps.

légcsőizmok sorvadása kezdetben renyhe mélyreflexek --> centralis motoneuronok. dysphonia.m.femoralis károsodása (L2-L4) beidegzi: motorosan . n. Familiáris ALS 5% az ALS-eknek AD 21 kromoszóma superoxid dizmutáz gén mutációja gyakran alsó végtagi basalis ggl-tünetek dementia alsó és felső motoneuronok egyszerre esnek ki -> bulbaris tünetek korán megjelennek 207. corticospinalis pálya bántalma -> fokozott reflexek. Tünetek: izomfogyás-gyengeség a fvt-on. dysfagia.iliopsoas. nyelés-beszédzavar) törzs. interosseusok atrophiája kar és vállöv izmainak lassú fogyása -> fsaciculatio acut gyengeség -> lépcsőn járás nehéz atrophia a bulbaris beudegzésű izmokban (nyel sorvad. alsó végtagon spasticus jelek. EMG eltérés 3. pyramis jelek sphincter.obturatorius-szal együtt a cauda equina magasságában oka:  kismedencei tumor vagy tályog 152 . Primer lateralsclerosis kiterjedt demyelinisatio.quadriceps femoris érzően . m.saphenius révén a lábszár és lábfej medialis felszíne károsodása: n. ujjak gyengesége tenar.és érzészavar NINCS!!!!!!!!! 2. A n. 40%-ban asszimetrikusan kezdődnek. m. a diabeteses amyotrophia A n.sartorius. Monoclonalis AT termelés.pectineus.    oxidatív stressz glutamát toxicitás immunológiai elváltozások -> serumban Ig poliovírus aktiválódása A betegek egy részénél oligoclonális gammopathia alakul ki -> GM1 gangliozid titere nő a liquorban.femoralis károsodásának tünetei és leggyakoribb okai. m.comb elülső és mediális felszíne. fasciculal.

medianus distalis részének nyomás okozta károsodása a carpalis alagútban.iliopsoas bénulás -> csípő felxió gyengül m.quadriceps. hézag marad Tinel-jel+ : (=radialis kopogtatási teszt) a carpalis alagút magasságában történő 153 .palmaris ellátási zónáját thenar atrophia pollex adductio és appositio paresise (NEM eskükéz!) Palack-jel+ : a hüvelykujj addukciója nem kielégítő --> a betreg a hengeralakú tárgyakat (pl: palack.: a gyöki károsodásnál a comb adductioja is károsodott (kiesik) Diabeteses amyotrophia: az alsó végtagok proximalis izmainak legtöbbször féloldali sorvadásai az izomfogyást a comb vagy lágyékhajlat fájdalma előzi meg tünetek: térdhajlítás gyenge m. m. a beteg a kezével próbálja fixálni a combját diff.iliopsoas. de nappali tevékenység is kiválthatja a fájdalom az egész felső végtagra kiterjedhet (vállig) hypaesthaesia a n. a ligaamentum carpi transversum alatt Tünete:        égő fájdalom és fonákérzés az első 3 ujjban.psoasban medence vagy femur törése (trauma) nőgyógyászati műtét során tartósan abdukált comb diabeteses neuropathia motoros tünetek: m. mint férfi domináns oldali kézen gyakoribb. Carpalis és ulnaris alagút syndromák és kezelésük Carpalis alagút-sy az összes idegkompressziós eset 50%-át teszi ki megjelnése 40-60 év között 2x nő.diag. kivéve a r. pohár) nem tudja tökéletesen körbefgoni. de előfordul bilateralisan is Definíció: a n.quadriceps femoris bénulás --> comb felxió és térd extensio nincs. comb adductorai érintettek atrophizál a lábszár külső-elülső izomcsoportja reflexidő megnyúlik vezetési sebesség csökken paravertebrális izomzat denervatioja --> lábizmok tónusvesztése 208.medianus distributios területén.    vérzés a m. amelyek leginkább éjszaka jelentkeznek.

lig. kopogtatás az I-III ujjban fonákérzést vált ki Phalen-jel: csukló erőltetett hajlítása vagy feszítése 1 percen keresztül --> panaszok provokálhatóak oka: spontán jelentkezik vagy legtöbbször a kiváltó ok nem derül ki terhesség RA DM köszvény ganglion lipoma acromegalia dist. pyramis jelek hólyagürítés zavara 154 . döntően motoros típusú neuropathia gyakran vírusinfekciót követően jelentkezik tünetek:        1-2 héttel korábban fertőző betegségre utaló tünetek (főleg acut GIT) fokozatosan és a végtagok distalis részein kialakuló gyengeség. Guillain-Barré syndrome oka: perifériás idegeket érintő celluláris immunreakció.felszálló. kiesési tünetek esetén.facialis bénulás ritkán: tudatzavar. főleg n. időnként spontán fájdalom bénulás felfelé szálló jellegű = Landry-bénulás légzési elégtelenség agyidegtünetek.carpi transversum átmetszése 209. fáradékonyság. melyet sejtinfiltráció és az idegrostok demyelinisatioja jellemez elsődlegesen a gyökök érintettek -. ataxia.radius törés oedema Dg: ENG + klinikum Therapy:     csuklóízület nyugalomba helyezése éjszakára dorsalis sín segítségével duzzadáscsökkentő gyógyszerek alagútba corticosteroid injekció műtét --> makacs fájdalom.

diag. ujjban érzészavar a n. adductor pollicis NEM működik --> szalagot nem tudja megszorítani --> pollex körömpercének behajlításával pótolja 155 . Letalitás 5-10% Therapy: általános teendők művi lélegeztetés? intubáció thrombosis profilaxis.héten hiányzik) sejtszém normális vagy enyhén emelkedett A liquorkép később normalizálódik -EMG. tartós könyöklés ganglionok tünetek:      fájdalom IV. luxatioja arthrosis közvetlen nyomási károsodás--> fekvés. hypertonia kezelése korai fizikoterápia --> naponta több óra torna. ENG: idegek vezetési sebessége csökken. heparinizálás (calcium-heparin 2x7000 IU/nap) szívritmuszavarok.-V. decubitus megelőzsé. az epicondylus medialis sulcus nervi ulnarisban a leggyakoribb oka      előzetes csontsérülés a könyökízület területén. F-hullám korai eltűnése -MEP: amplitúdó csökken Tünetek az első 3-4 hétben fokozatosan rosszabbodnak. borreliosis -liquor: fehérje magas (gyakran az 1-2.ulnaris ellátási területén paresis a hypothenarban.: súlyos polyneuropathiák. mozgásgyakorlatok. elektroterápia hosszú ideig tartó fekvés miatti szövődmények megelőzése (húgyúti fertőzések felfekvések) sulcus ulnaris-sy: az ideg sérülése a könyökterület magasságában . interosseusokban és a m adductor pollicisban atrophia. majd évekkel-évtizedekkel a trauma után ideg subluxatioja. főleg a spatium interossumban Froment jel + --> a m. majd hónapokig tartós javulás.trophicus zavarok diff. mérgezések.

Dg: rtg felvétel a könyökízületről sulcus nervi ulnarisban az ideg vezetési sebessége < 20m/sec ENG. m.m. mert ezek tiamin igénye fokozott alkoholistákban: tiamin fokozott igény. klinikum kezelés:   könyökízület nyugalomba helyezése műtét --> ideg áthelyezése ventrális irányba n. kéz kisizmai kivvéve III lumbrikális.alkar. és IV. ophthalmoplegia. kéz ulnar része 210.és eszméletzavar.ulnaris beidegzi::: motorosan . m.vékonybélből szívódik fel. RTG. Axonok és idegsejtek is pusztulnak. agykamrákhoz közeli struktúrákra.abducens paresis --> tekintészavar. mesterséges táplálás.adductor pollicis sensorosan . (főleg corposa mamillaria vérzéses necrosisa) patogenesis: B1 vitamin (tiamin) .flexor carpi ulnaris. nystagmus. fontos a CH és aminosav anyagcserében --> glikolízisben és a citrát körben a tiamin-pirofoszfát kofaktor betegek szérumában és vvt-ben több fontos tiaminfüggő enzim szintje alacsony (pl: transketoláz) piroszőlősav felszaporodik és toxikus hatást fejt ki a III.és felszívódási zavarok következtében kialakuló acut vagyc subacut kórfolyamat okai: tartós hányás. de nem olyan mértékben mint ischaemiában. GIT malignus daganatai morfológiai eltérések: A felső agytörzsi szürekállományban és a hypothalamusban perivascularis vérzések. ulnaris része.flexor digitorum prof. tágult és prolyferált kapillárisok. A felszívódási zavarok neurológiai vonatkozásai és kezelésük Wernicke encephalopathia: leggyakrabban a chronicus alkoholizmus okozta elégtelen táplálkozási. csökkent felszívás. ataxia. n. kóros felhasználás vagy fokozott ürítés lehet a tiamin függő transketoláz öröklött zavara tünetek: tudat. m. polyneuropathia 156 .interosseusok.

ophthalmoplegia 1. ataxia)     alkoholos neuropathia Wernicke encephalopathia .gyakran fordul elő kórházakban.abducens paresis. ataxia.Guillain-Barré-sy. akusztikus. A krónikus alkoholizmus neurológiai szövődményei és kezelésük (memória + tudatzavar. Polyneuritis cranialis 3.nap javul Alkoholistákban minden ismeretlen eredetű sopor vagy coma esetén parenteralisan tiamint nekk adni.therapy: tiamin parenteralisan (80-200mg). tapintási) tremor izzadás tachycardia epilepsziás rosszullétek nyugtalanság félelemérzés  tájékozatlanság Differenciál diagnózis: delírium lehet még : operáció.(mozgászavar.láz. ataxia. Zieve-sy kizárva (lipidek emelkednek. különleges formái: 1. mentális dysfunctio) Korsakow sy. delirium tremens . hypokalaemia. anaemia). akkor szerkezeti agykárosodást kell keresni. fertőzés laborvizsgálatok: hypoglycaemia. trauma. gyógyszeres kezelés ?? nem tudtam elolvasni vazze. plasmaferesis. Rendszeres alkohol fogyasztás mellett is kialakulhat. Elsberg sy. areflexia 2.. mivel az alkoholisták a megszokott alkoholmennyiséghez nem jutnak hozzá --> delirium alakul ki. nystagmus. nystagmus. n. Tünetek: hallucinációk (optikus. acut polyneuritis 4. immunszupresszió 211. . mérgezés. Tisztán autonom. Glükóz vagy egyéb szénhidrát bevitele csak tiamin után! Ha abeteg állapota nem javul. hypocalcaemia.acutan fellépő ophthalmoplegia. Miller-Fischer-sy . g-GT emelkedett Kezelés: előzményben cardiopulmonalis megbetegedés van-e? 157 .gyulladásos conus-cauda szindróma Chr... ophtalmoplegia. nagy dózisú corticosteroidok.

tremor van. max 4-5000mg.naptól folyamatos dóziscsökkentés CAVE! ha a max dózist túlléptük vagy parenteral kezelést végzünk. Asterixis (tremor) 4. Ataxia 2. ha vérnyomás nő. 1000mg az első 2 órában fenntartó: 1-2 kapszula / 1-2 óra. intubáció és művi lélegeztetés mellett parenteralis kezelés az ITO-n! parenteralis kezelés: kezdetben 60-150 csepp/perc 212. gynecomastia. 2. valproát) NH3 felszaporodás Tünetei: 1. póknaevus. akkor javalt clonidin vagy ß-blokkoló Nem clomethiazol kezdetben 4-800mg = 2-3 kapszula --> 30perc múlva ha nem javul. Ok: májelégtelenség Cirrhosis. elenium. keringési elégtelenség. Májbetegségek egyéb tünetei (icterus. im) ha seduxen nem jó: chlordiazepoxid. Ha per os nem kielégítő. alkohol. véralvadási zavar) 158 . Krónikus májbetegséghez társuló neurológiai szövődmények Hepaticus encephalopathia Def: a KIR májbetegség következtében kialakuló károsodása Májbetegség tünetei + neuromuscularis + neuropszichiátriai eltérések Patogenezis: nem tisztázott 2 fő teória o Az IR károsodás alapja intoxikáció. o A keringő aromás as-ak felszaporodnak → vér-agy gáton átjutnak → neurotranszmitter szintézishez szükséges enzimeket gátolják → hamis neurotranszmitterek szintézise.Igen diazepam-seduxen: kezdetben 10mg/óra amíg a tünetek enyhülnek fenntartó 20mg 6 óránként CAVE! beteg ébreszthető maradjon! aspiráció veszély --> parenteralisan (iv. így ajánlható: lorazepam 1-3mg 6 óránként Súlyos esetben ITO-n 1g seduxen is adható. a vér NH3 szintjének emelkedése. májkárosító szerek (pl. hepatitis. librinin hátrány: lassú felszívódás és eloszlás előny: alkoholos halucinációban is adható Mivel májkárosodásban lassan ürül. portocavalis anastomosis. pl. Tudatzavar (enyhe zavartságtól a kómáig) 5. újabb adag. terhesség. Dysarthria 3. csak ITO-n. palmaris erythaema. cirrhosis jelei. Wilson-kór.

ammónia ill. időbeli tájékozatlanság. prothrombin (vérzékenység!). stádium Coma. bilirubin.  Ammóniakötő aminosavoldatok (Rocmalat. fokozott reflexek. Kezelés  Fehérjemegvonás. vérzés. 213. myoclonusok. epilepsziás rohamok 4.  Multivitamin-készítmények. stádium Pszichés jelenségek dominálnak: izgatottság. gondolkodás lassulása. felidézés zavara. gyermekágy neurológiai vonatkozásai 1) epilepsia csökken az antiepileptikumok szérumkoncentrációja. mert nő a plazmatérfogat Tünetek: 10% súlygyarapodás → szérumszint ellenőrzés görcs: magzati hypoxia 2) myasthenia gravis romolhat. alvászavar. SGOT. leépülési jelek 3. de ébreszthetők. ALP. myelopathia. sepsis is kialakulhat). rosszabbodhat 159 . szorongás.  Neomycin: bélben az ureázt termelő baktériumokat kiírtja. Pathológia Necrosis és üregképződés az agykéregben Alzheimer II. típusú astrocytosis a kéregben. súlyosabb személyiségzavarok. GPT. SGPT. meglassult mozgás. CT: gócjelek esetén ki kell zárni a vérzékenység miatti vérzést. tájékozatlanság. 2. substantia nigrában. tremor. szülés. stádium Lehangoltság. liquor: meningitist ki kell zárni (a betegek védtelenek az infectiókkal szemben.  Flumazenil (GABA anyagcserére hat)  Phenytoin: görcsök ellen. GGT. Glutarsin)  Májtranszplantáció: acut hepatitist követően. EEG: kétoldali trifázisos lassú-éles hullámok. ALP. babafejtünet. depresszió. thalamusban. figyelemzavar. decerebratios tartás. A terhesség. Encephalopathia. stádium A betegek minden vonatkozásban tájékozatlanok. aluszékonyság. GOT. magukra hagyva alszanak. nucleus dentataban. lencsemagban. ataxia.  Laktulóz: bélben felszívódást ↓. albumin Stádiumai: 1. pyramis jelek. beszédük érthetetlen.  albumin.Laborvizsgálatok: GGT. lehet delírium érzékcsalódásokkal. dysarhtria. Diagnózis: tünetek + bizonyítani kell a májműködés zavarát labor:  BR.  Osmodiuretikumok: agyoedema ↓.

fokozott reflexek. ptosis SM súlygyarapodás lumbágó terhesekben gyakoribb carpal tunnel syndroma cerebrovascularis történések sinus saggitalis superior thrombosisa atípusus lehet véralvadás vizsgálat! ecclampsia fejfájás. tudatzavar. corticalis vakság. táplálási nehézség. izomgyengeség. ált. beékelődés oedema. petechiás vérzés az agyban. görcsök. hányás 160 .3) 4) 5) 6) 7) újszülött → átmeneti myasthenia légzési.

vagy akár meg is szűnhetnek. Primer hypokalaemiás periódikus paralysis: Oka: Ca-csatorna-betegség. Therápia: oki therápia. Therápia: a steroid dózisát csökkenteni kell. Tünetek: Általában 4 hetes kezelés után jelentkeznek a tünetek: legsúlyosabb a csípőizmok gyengesége. Hypothyreoticus myopathia: Tünetek: gyengeség és renyhébb mélyreflexek. lehet izomatrophia is. AD öröklődik. Hormonális myopathiák: 1. majd naponta jelentkeznek a bénulások. kóros liquor. ß-blokkoló jó hatású. Endocrinopathiákhoz és anyagcsere betegségekhez társuló myopathiák és kezelésük A myopathiák ismérvei:  hypotoniás bénulás  normális vagy szimmetrikusan renyhébb mélyrefelexek. 4.és szénhidrátfogyasztás. nincs CK-emelkedés. pyramisjel. az izomerő változik a nap folyamán (éjjel és reggel a leggyengébb. Steroid myopathia: Oka: Cushing-syndroma vagy steroidkezelés [a fluorozott készítmények (dexamethason. elektromos elfajulási reakció. 10-20 évesen kezdődik Tünetek: panaszai a középkor elérésével jelentősen csökkennek. Therápia: oki kezelésre javul.  a tünetek szimmetrikusak. Diagnózis: pozitív családi anamnézis. 3. fájdalom előfordul. kb.  izomatrophia lassabban fejlődik ki vagy hiányzik. Hyperparathyreoticus: Tünetek: a Ca-anyagcsere zavara miatt gyengék és fájnak a proximalis izmok. rontja az állapotát a túl sok só.  Nincs fasciculatio. a lelki vagy fizikai megterhelés. Thyreotoxicus myopathia: Oka: hyperthyreosis Tünetek: Gyengeség a proximalis izmokban. Therápia: Ha kezelik az alapbetegséget. megtartott mélyreflexek. Először rendszertelenül. ionháztartás zavara?). a mélyreflexek élénkek. Patogenezise: nem tisztázott (fokozott fehérjelebontás. majd el kell hagyni. Myopathia metabolikus és tárolási betegségekben: 1.214. triamcolon) kisebb dózisban is kiválthatják. rövid időtartamú potenciálok.  EMG: alacsony amplitúdójú. javulnak a tünetek. thyreotoxicus periodicus paralysis: nagy szénhidrát tartalmú késői étkezés 2. kreatinuria. 1-4 hónappal a terápia után visszatér az izomerő. izomgörcsök és -fájdalom.5 mM). érzészavar. a roham alatt ↓ serum-K (<3. serum-CK ↑. enyhe atrophia. mint a nem fluorozottak (prednisolon. eloszlásuk nem követi az egyes mozgatóidegek vagy plexusok beidegzési területét. 161 .  Proximális izmok érintettek. cortison)]. mindig van kreatinuria (de nincs CK-emelkedés). estére javul). a serum-Ca és -ALP ↑↑↑.

primer karnitin-hiány okozhatja. Kearns-Sayre-syndroma: ophthalmoplegia externa és retinopathia pigmentosa. MERRF-syndroma: myoclonus epilepsia. testi megterhelésre izomfáradtság. pl. izombiopsia: szabálytalan vörös rostok. arrhythmia. K-bevitel (5 g/nap). Myotoniás formája is van. + lehet mentalis retardatio ill. általában egy évesen meghal. acut rohamban KCl-oldatot (10-25%-os 50-100 ml) kell itatni. ülő életmód mellett jó a prognózis. az anyagcserezavar miatt izomnecrosis és myoglobinuria. nincs energia az izommunkához. külső szemizmok. 4.): izomfoszforiláz hiánya okozza.): alfa-glükozidáz hiánya okozza. Pompe-kór (II. ez kódolja a pl. görcsök. epilepsia. az ideg. 30-40 éves korára meghal. myoglobinuria. Tünetek: gyermekkorban kezdődik. acetil-CoA-dehidrogenáz-. süketség. szénhidrátgazdag étrend acetil-CoA. endokrin zavar (növekedési zavar. Társulhat fejfájás. 162 . esetleg karboanhidráz-inhibitor (acetazolamid). AD öröklődik. McArdle-kór (V. szívelégtelenség. + 1 az alábbiak közül: kisagytünetek. Mineralocorticoid-túltermelés. diabetes. Tünetek: fizikai terhelésre gyengeség és izomfájdalom. súlyos esetben acut veseelégtelenség. megelőzésként szénhidrátgazdag étrend. ill.és szénhidrátszegény étrend. liquor összfehérje > 1 g/l. ezt a gyerek az anyjától kapja.dehidrogenáz-hiányban riboflavin (100 mg/nap). ennél először megfeszülnek az izmok. c. Mitokondriális betegségek kezelése: az oxidatív folyamatok támogatására adható C-. serdülőkori kezdet. cardiomegalia. MR: az agyállományban fokális eltérések. E-. b.15-20 NE. lactatacidosis. 3. "ragged red fibers" (szabálytalan vörös rostok: biopsia). és csak utána bénulnak. Társulhat ataxia. Kezelés: zsírmentes. a. Serdülőkorban kezdődik. az izomban glikogén szaporodik fel.és az izomszövet fokozottan érzékeny az oxidatív folyamatok zavaraira. Kezelés: rohamban 2 g/ttkg glükóz per os + kristályos inzulin sc. minden szerv érintett (de főleg a vázizmok): gyengeség. a légzési lánc fehérjéit (oxidációs energiatermelés!).Therápia: Megelőzés: 2. szondán át. Glikogéntárolási betegségek: a. 5. 6. ami tartósabb hypokalaemiát okoz: K-vesztés a vesén. K-vitamin (a szabadgyökök is fogynak). ill. primer karnitinhiányban L-karnitin adható. GIT-en. de nem javítanak sokat. só. dementia. dementia. dementia. verejtékezéssel. Mitokondriális betegségek: Háttere: a mitokondriumnak saját DNS-e van. Primer hyperkalaemiás periódikus paralysis: Oka: Na-csatorna-betegség. a rohamok akár napokig is tarthatnak. MELAS-syndroma: mitokondriális encephalopathia. a bénulásos roham alatt emelkedik a serum-K. stroke-szerű epizódok. CT. Lipidtárolási betegségek: Oka: palmitoil-transzferáz-. hypoparathyreosis). légzőizmok gyengesége. EKG: a T-hullám amplitúdója megnő. b. Secunder hypokalaemiás periódikus paralysis: Oka: bármilyen betegségben kialakulhat. mimikai izmok.

i tünetek nagy része a hemodialízishez és vesetranszplantációhoz kapcsolódik. kóma chronicus ecephalopathia o az IR. helyenként petechiás vérzések a folyamat egy fázisban zajlik le. zavartsággal járó periódusok minden vesebetegben kialakulnak a dialízis syndromát korábban az urea gyors elvétele okozta.7. dysarthria. apathia.és ionterek drasztikus változása  enyhe esetben: fejfájás. hányinger. polyneuropathia 216. o EEG: lassú aktivitás + éles hullámok a myoclonusokkal egy időben vagy aszinkron módon. súlyos esetben crushsyndroma acut tubuláris necrosissal. gyengék: fokális izomrostnecrosis miatt emelkedett CK és myoglobinuria. o alumínium lerakódás az agyban o hyperkalaemia. izomgörcs. emelkedett CK és gyakran kíséri polyneuropathia. o folyadék. emlékezetzavarok A sensorium zavarai akaratlan izomrángásokkal társulnak. A krónikusan dializált beteg neurológiai szövődményei    felfogás és gondolkodászavar. csökkenti a szöveti destrukciót o steroid 163 . 215. hőérzés zavara. ill. Subacut forma: szimmetrikus proximalis gyengeség. szimmetrikus érintettség o tünetek: paraesthesia. Acut forma: az izmok duzzadtak. monocytás gyulladás. spongiform elváltozások idegsejtpusztulással.  Uraemiás polyneuropathia o kevert axonalis főleg o dystalis. feszesek. apraxia. talpon égő érzés. o lehet: astrogliasis az agykéregben. Chronicus alkoholizmushoz társuló myopathia: Oka: az alkohol direkt toxikus izomkárosító hatása és a hiányos táplálkozás illetve elektrolitzavar. o kezdetben: dysarthria. hányás. Labor: IR tünetek megjelenése kezdetén: liquorban sejtszám ↑↑↑ (leukocyta. Az autoimmun betegségek neuropszichiátriai vonatkozásai Post-lyssa vaccinatiós encephalomyelitis Oka: ismételt védőoltást követően alakulnak ki IR-i szövődmények Tünetek: tünetek gyorsan progredialnak → 3 napon belül halál kiterjedt véna körüli granulocytás. o pathomechanizmus: dialízis során alumínium halmozódik fel. fáradtság (a technika fejlődésével ma már ritkább)  súlyos esetben: görcs. enyhe izomatrophia. monocyta) – ez a vér-agy gát funkciózavarára utal! Therápia: intenzív aniinflammatorikus kezelés – életmentő lehet. hypokalaemia.

amelyek elsősorban a periventricularis fehérállományban helyezkednek el. arthritis. Epidemiológia:  kezdete: 20-59 év  kormegoszlás csúcsa: 20-40 év között  nő:ffi = 1. melyek perivascularis. recurrens stroke. zokni érzészsvar o mononeuritis multiplex o Therápia: steroid. hypercoagulabilitas. főleg axonalis o alsó végtag érintett o kesztyű.és góctünetek multiinfarctusos dementia multiplex infarctus vérzéssel/anélkül biopsia. mélyvénás thrombosis. rendszerhez kötött Vasculitisek Tünetek: Dignózis: SLE Tünetek: fejfájás. spontán abortus lupus anticoagulans. A sclerosis multiplex etiológiája és pathomechanizmusa Etiológia: A KIR fehérállományát érintő demyelinisatios folyamat. a későbbiekben viszont glia hegek képzőnek. monocytas infiltratiót eredményeznek. CF 217. imuran. A laesiok kezdetben gyulladásos választ váltanak ki.o o plazmaferezis immunsuppressio Postinfekciós encephalomyelitis Oka: vírusinfekciót követően az infectio kezdetétől számítva 6-28 nap között kezdődnek az IR tünetek Tünetek: lásd előző Lokalizáció: 1.5:1  Magyarországon a prevalenciája: 65-80/100000 fő Pathomechanizmus kiváltó tényezők:  fertőzések 164 . antiphospholipid antitest Labor: Sjögren-sy. vasculitis. tüdőembólia. Autoimmun betegségekhez társuló polyneuropathia o kevert. endocarditis → embolisatio. lymphocytas. angiographia. illetve korú multiplex demyelinisatios plakkok jelenléte jellemzi. Különböző elhelyezkedésű. labor bőrelváltozás. diffúz. diffúz 2.

melyek ismétlődhetnek. A sclerosis multiplex tüneteinek és lefolyásának általános kórisméje Klinikai lefolyás: 3 különböző klinikai lefolyás 1. 3. shubok  leggyakoribb előfordulású (70%). A Tsuppressor-lymphocyták csökkent mennyiségben vannak jelen. Chronicus plakk képe:  gyulladás. Autoimmun mechanizmus: a plakkokban Thelper-lymphocyták indítják el a folyamatot. Oligodendroglia nyúlványok pusztulnak: axonok segmentalis demyelinisatiója. A B-lymphocyták aktivitására utal: KIR-ben intratechalis IgG szintézis. amelyben lymphocyták. 5.  velőtlenné vált axonok között astrocytahálózat alakul ki. Oligoclonalis sávok jelenhetnek meg a liquorban.  újabb shub = előző shub neurológiai tünetei vagy új tünetek. Az ún. 2. opticus  chiasma  agytörzs  cerebellum  gerincvelő friss plakkban található:  CD4 + lymphocyta  CD8 + lymphocyta  macrophag  oligodendroglia-károsodás  astrocyta-prolferáció  interstitialis oedema Astrocytatalpak duzzadnak: a vér-agy gát átjárhatóvá válik. Bizonyos HLA antigének gyakrabban fordulnak elő SM betegekben.5 évente jelentkezik egy shub 165 . A laesio határán részleges remyelinisatio = shadow plaque A kiégett plakk éles határral válik el környezetétől. macrophagok és egyéb immunkompetens sejtek vannakjelen. Mi utal arra.  1-1. terhesség  trauma plakkok keletkezési helyei:  periventricularisan  n.  tünetek néhány óra vagy nap alatt alakulnak ki.  myelin hiánya. 218. pathológiailag: az SM gyulladásos betegség. experimentális autoimmun encephalomyelitisben (EAE) a kísérleti úton létrehozott myelin protein ellen termelődő antitestek keresztreakcióba lépnek az állat saját myelinjével és SM-re emlékeztető tüneteket okozhatnak. hogy az SM immunmediált betegség? 1.  shubokban jelentkező és javuló tünetek. 4.

primer progresszív 2. 22%: látásromlás egy vagy mindkét oldalon. Általánosságban:  jó prognózis: 35 év alatti kezdet. perifériás facialis paresis. pyramisjelek). arcfájdalom (tr. secunder progressív: relapsusok. chronicus progresszív forma  előfordulás: 18%  nincsenek shubok  a beteg folyamatos rosszabbodást észlel. látóideg érintett. szinte egészében visszafejlődő shubja van. vertigo. a futás és a lépcsőn járás nehéz. benignus forma  előfordulás: 10-30%  A betegnek egész élete során csak 1-2.sokszor csak MRI-vel kimutatható. égő vagy hidegérzése (tractus spinothalamicus érintettségre utal). 3. károsodása okozza). a színlátás romlik. Késői tünetek SM-típusok: a lokalizáció és tünetek alapján: spinalis: alsó végtagi mélyérzészavar. neurológiai tüneteket nem okozó ún. csak átmenetileg állnak fenn (el kell különíteni pl. kisagy. 40%: végtaggyengeség az enyhe ügyetlenségtől a súlyos paresisig (spasticus paraparesis. a későbbiekben azonban reziduális tünetek maradhatnak vissza: 1/3 ágyhoz kötötté válik 1/3 súlyos tünetek. Ritkán: járászavar. agytörzs. spasticus paresis  a betegség lehet: 1. és az orvos sem lát semmit" (a funduson). cerebellaris (ponto-bulbo-cerebellaris): agytörzs és kisagy érintett. ataxia. törzs zsibbadása. órák-napok alatt alakul ki: centralis scotoma. remissiók Kezdetben a tünetek teljesen visszafejlődhetnek. 12%: kettőslátás szemizomparesis miatt. Szintén ritkán fordul elő. Motoros tünetek: a paresis eloszlása a góc helyétől függ:  166 . 14%: Lhermitte-tünet: a nyak. TIÁ-tól. sensoros tünetek  rossz prognózis: 35 év fölötti kezdett. 2. nyelészavar. látótérbeszűkülés. vizeletürítés zavara. Acut szakban a szemfenéki kép normális: "a beteg nem lát semmit. epilepsiától). Oka: neuritis retrobulbaris. V. hogy a tünetek másodpercekig-órákig. törzs előrehajlásakor kellemetlen "elektromos érzés" a gerinc mentén (a gyulladásos folyamatra utal). kevert: gerincvelő. múló IR tünetek. de önellátásra képes 1/3 csak enyhe tünetek Tünetek Korai tünetek 60%: fáradékonyság. a fekete-fehér látás megmarad. először csak nehéznek érzi illetve húzza a lábát. spinalis n. néma agyterületeket érintenek. spasticus paraparesis. atrophia papillae. ízületi és izomfájdalom. 21%: végtag. szorítása. hányás. cerebellaris tünetek. fogyás.

Psychés tünetek: frontalis fehérállomány gócok  inadekvát érzelmi reakciók. lehet hemifacialis spasmus és facialis myokymia. dysarthria és dysphagia (nyúltvelő károsodása miatt). 20% enyhe lefolyású. "nem SM kétségbe") korán megjelenhet. internuclearis ophthalmoplegia. ataxia. halál. kettőslátás. de nagy különbségek lehetnek. spinothalamicus  égő vagy hidegérzés. Lehet arczsibbadás. 167 . Agytörzsi tünetek: szemmozgászavar (szemmozgató magvak károsodása). Az SM kórlefolyása 70% intermittáló forma: shubokban zajlik (relapsus + remissio). majd általában chronicus formába megy át. az elvont gondolkodás zavart. gerincvelői automáciák. Epilepsiás rohamok. tekintészavar (pl. alternáló mozgások zavara Charcot-triász: (1)nystagmus + (2)intenciós tremor + (3)skandáló beszéd. a késői spinalis formánál a csípő és a térd flexiós rögzítettsége gyakori. Mély decubitusok: akár osteomyelitis. sepsis lehet. ízületi ankylosisok. memóriazavar és motivációcsökkenés. Sensoros tünetek: hátsó kötegek  mélyérzészavar.és járászavar. A kezdettől számított 20 év múlva 20% meghalt. a vizeletretentio miatt később katéter kell (húgyúti fertőzésveszély. majd spasticus neurogen hólyag alakul ki. 60% rokkant. 30% chronicus progressiv forma: primer vagy secunder (utóbbinál néhány shub után nincs teljes remissio). gyakori a vizelési inger. paraesthesia.tr. ezzel szemben nehezen indul a vizelet. fájdalom. tekintésközpontok károsodása). néha fájdalom. közömbös a betegségével szemben ("la belle indifference". Az SM szövődményei Leszálló pályák léziója: alsó végtag fájdalmas tónusbelövellései. Dementia. tr. a subcorticalis dementia ellenben hosszas fennállás után alakul ki: lassul a gondolkodás. nystagmus (pons tegmentum). trigeminus neuralgia (ha fiatal betegnél jelenik meg. Átlagos túlélés 25 év. Kisagyi tünetek: egyensúly. évek alatt a shubok ritkábbak lesznek. vertigo (+ hányás. depressio. katéter: húgyúti fertőzés polirezisztens kórokozókkal  urosepsis. általában 1 shub/év gyakorisággal. corticospinalis  spasticus paresis (gyakran paraparesis) + pyramisjelek. Vizeletretentio. pyelonephritis és urosepsis  gyakori halálok!). a vestibularis pályák léziója miatt). SM-re is kell gondolni!). Sphincterek és genitaliák zavarai: gerincvelő oldalkötege érintett. a szociális izoláció miatt depressio (ritkán euphoria alakul ki). Izmok inaktivitása: contracturák. ataxia. perifériás facialis paresis.

SSEP. az idiopathiás esetek nagy részében később SM alakulhat ki.66 (ez normalis!). Sjögren-syndroma: keratoconjunctivitis sicca. Encephalomyelitis disseminata: vírusos eredetű vagy postinfectiós  MR-rel látható góc. SLE következtében is. körülírt gerincvelőszakaszt érintő fehérállomány-pusztulás. Vannak néma gócok. az agytörzsben és a gerincvelőben is. II/24. Módszerek: VEP. Többségük a periventricularis fehérállományban helyezkedik el. Neuritis nervi optici. illetve más betegségek kizárásán alapul. BAEP. xerostomia. A friss gócok halmozzák a gadolíniumot. Friedreich-ataxia: fiatalkori olivo-ponto-cerebellaris degeneratio és családi halmozódás jellemzi. a képalkotó.Az SM diagnózisa A tüneteken. de acut a betegség. 219. IgG/albumin >0. az intrathecalisan szintetizált IgG >8 mg/nap. ataxia Epilepsia Subacut necrotisalo myelitis 168 . különösen MR alkalmas az elkülönítésre: spondylosis. nem tér vissza. Gerincvelőkompressziót okozó folyamatok: képalkotó. B12-vitamin-hiány: hátsókötél. táplálkozási zavar. Képalkotó vizsgálatok MR: T2-súlyozott felvételeken a demyelinisatiós gócok világítanak (fokozott jelintenzitás). MR-kép hasonlíthat SM-re! Lyme-kór. Kiváltott válasz vizsgálatok A károsodás objektív kimutatására. Perivénás encephalomyelitis Progresszív multifokális leukoencephalopathia Vasculitisek. arcfájdalom. metastasisok illetve természetesen az SM.). acut szakban enyhe pleocytosis (100-150/3 sejt). vascularis malformatiók. de a kicsiket nem eléggé. szubklinikus gócok felderítésére alkalmasak. Shub esetén nő a myelin bázikus protein szintje. daganat. de egyéb tüneteik is vannak + titeremelkedés. MEP (ld. melyek tünetet nem okoznak. shub alatt kóros gamma-csík: oligoclonalis gammopathia elfo-n (ezt más eredetű KIR-gyulladás is okozhatja). Liquorvizsgálatok Eltérések: magasabb liquor-összfehérje. elektrofiziológiai és liquorvizsgálatokon. A sclerosis multiplex elkülönítő kórisméje Differenciáldiagnózis Fiatalkorban kevés betegség károsít egyszerre több struktúrát: ritkán SLE. az SM-re gyanús. Ha igen. lues: multiplex KIR-léziókat okozhatnak ők is. lehet neuropathia. lues. IgG gyakran emelkedett. vascularis malformatio. de MR-rel láthatók.és pyramispálya-degeneratio (funicularis myelosis). ischaemia Leukodystrophia Tumor Paraesthesia. neuritis retrobulbaris: kialakulhatnak vasculitis. vascularis malformatio. de lehetnek a kisagyban. CT: a nagyobb (5-10 mm-es) plakkokat mutatja. megaloblastos anaemia. a liquor és a kiváltott válasz vizsgálat normális eredményt ad. csökkent serum-B12-szint. Myelitis transversa: postinfectiós vagy postvaccinatiós eredetű. Kétoldali ptosis és szemmozgászavarok: myasthenia gravisra is gondolni kell.

prognózisa lásd 218.Diagnosztikai kritériumok Klinikai szempontból biztos SM 2 shub + 2 klinikai góc 2 shub + 1 klinikai góc + 1 paraklinikai góc Laborleletekkel támogatott biztos 2 shub + 1 klinikai vagy paraklinikai góc + OCGP SM 1 shub + 2 klinikai góc + OCGP 1 shub + 1 klinikai góc + 1 paraklinikai góc + OCGP Klinikailag lehetséges SM 2 shub + 1 klinikai góc 1 shub + 2 paraklinikai góc 1 shub + 1 klinikai góc + 1 paraklinikai góc Laborleletekkel támogatott 2 shub + OCGP lehetséges SM 2 shub: az idegrendszer különböző területein. atxia. Ezek:  aspiratios pneumonia  decubitus  hólyagfertőzések  légúti infectiók  elesésből származó traumák 1/3 ágyhoz kötötté válik 1/3 súlyos tünetek. legalább 1 hónap különbséggel. MR. opticus forma  retrobulbaris neuritis 5. cerebellaris forma  törzs.és végtagataxia  intentios tremor 4. cerebralis forma 169 . OCGP: oligoclonalis gammopathia. tétel Prognózis: nem halálos kimenetelű. Paraklinikai góc: a góc nem neurológiai. 220. A sclerosis multiplex jellegzetes formái 1. de önellátásra képes 1/3 csak enyhe tünetek 221. hanem eszközös vizsgálattal derül ki. lefolyása. tünetek legalább 24 órán keresztül. avt-i mélyérzészavar  pyramis jelek 2. spinalis forma  spasticus paraparesis. Klinikai góc: gócra utaló biztos neurológiai jelek. A sclerosis multiplex kezdeti tünetei. pl. agytörzsi forma  diplopia  nystagmus  internuclearis ophthalmoplegia 3. de a súlyos forma 6-7 évvel megrövidíti az életet a társuló másodlagos szövődmények miatt. kiváltott válasz.

Fáradékonyság kezelése:  amantadin 100 mg/nap Motoros tünetek enyhítése:  spasticitás csökkentése: Baclofen 60 mg/nap (izomrelaxáns) Urológiai problémák kezelése:  gyakori a hólyag hyporeflexiája → kis vizeletbefogadó kapacitás → korai detrusor kontrakció → gyakori vizelési inger  ritkább a hólyag tónustalansága → önkatéterezés Cerebellaris tremor és ataxia kezelése:  β-blokkoló  Valproát  Clonazepam Psychológiai problémák kezelése:  depressio: SSRI 170 . hogy az SM immunmediált betegség. Hatásossága nem bizonyított.  6. kevert     „hemi” tünetek: paresis. A sclerosis multiplex kezelése Therápiás alapelvek:  i. feltételezve.  az azathioprine mérsékelten hatékony a relapsusok kezelésében. érzészavar ritka látóidegek agytörzs kisagy gerincvelő 222.  a copolymer1 szintén csökkenti az exacerbatiókat és kevesebb a mellékhatása. methylprednisolon vagy corticotropin (ACTH) hasznos lehet az acut relapsusok kezelésében. mint az interferonnak. Steroidok szerepe:  immunsuppressio  vér-agy gát stabilitása  gyulladásgátló  javítja az idegvezetést  dózisa: 500-2000 mg/nap 3-5 napig. vagy p.  az IFNβ1A vagy IFNβ1B csökkenti a relapsus rátát és késleltetheti a betegség progresszióját a relapsusokkal és remissiókkal jellemezhető formákban.o.v. aztán fokozatosan csökkenteni Immunsuppressio szerepe:  elméleti megfontolásból alkalmazzák.

athetosis lassabb. tünetei A rendszer részei:  kérgi központ o minden nagyagylebenyben találhatók o belőlük induló pályák: mesencephalon illetve híd sejtjeihez → átkapcsolódnak → kisagy  tractus frontopontinus  tractus parietopontinus  tractus temporopontinus  tractus occipitopontinus  subcorticalis központ (rostro→caudalis sorrendben) o nucleus caudatus o putamen o pallidum o corpus subthalamicus o nucleus ruber o substantia nigra o formatio reticularis  pályák Minden központból ingerület megy a gerincvelő elülső szarvában lévő mozgató sejtekhez (α. pyramispálya károsodik → petyhüdt bénulás extrapyramidalis (EP) rendszer károsodik → spasticus bénulás EP rendszer károsodása esetén 2 fő klinikai kép: 1. változó összehúzódása nyugalomban. antagonista tremor agonista-antagonista izmok rhytmusos. melyek szabálytalan időközökben és váratlanul alakulnak ki a végtagizmokban. A pyramispálya sérülésével extrapyramidalis rostok is károsodnak. fej. akaratlan mozgásforma a végtagok distalis részén. főleg a végtagok törzsközeli izmaiban kialakuló dobáló mozgás oka: corpus subthalamicus laesio d. choreás mozgások akarattól független gyors mozgástöredékek. Az extrapyramidalis eredetű mozgászavarok felosztása. hyperkinetikus-hypotoniás tünetcsoport a. mimikai izmokban féregszerű mozgás → ízületek bizarr tartása oka: striatum. nucleus caudatus sejtek pusztulása c. ballismus heves. torsiós dystonia athetosishoz hasonló mozgás a nyak és a törzs izmaiban 171 . főleg distalisan nyelv. teljes relaxációban kifejezett b. pallidum külső tagjának laesiója e. γ sejtek). törzs izmaiban is sensoros ingerekre fokozódik oka: putamen. insomnia: triciklusos antidepresszánsok 223. neuropathiás fájdalom.

Huntington-chorea f. nucleus ruber. A tervezett mozgás is lassul. légpárnatünet. relatív ACh-túlsúly alakul ki. a mélyreflexek a spasticus tónusfokozódással ellentétben nem fokozottak. Tünetek: a striatum DA-tartalmának 70%-os csökkenése után jelentkeznek. hypokinetikus-hypertoniás tünetcsoport Mozgások szegénnyé válása. a mozgásminták ismétlése nehéz (háromszög. hyperkinesis kevert formái: tic pl. mert addig kompenzálni tudja a hiányt (nő a DA-érzékenység a postsynapticus receptorokon). a synergiás mozgások eltűnnek. rigor. a locus coeruleus (noradrenerg neuronok). Nehezen ül ill. áll fel. melyhez a dopaminerg nigrostriatalis neuronok számának csökkenése társul. Oka: a Parkinson-kór esetében ismeretlen (feltételezések: genetikai tényezők (5-10%ban familiáris). az alternáló mozgások lassulnak. CO-mérgezés. retropulsio: nincs korrekciós mozgás. mely a nigro-striato-pallidaris rendszer károsodásához vagy működészavarához vezet. A járás apró léptű. Ilyen lehet például súlyos atherosclerosis. Mimikája szegényes (maszkszerű arc). pyramisjelek nincsenek. X. Hypokinesis: csökken a mozgásmennyiség. a nucl. gyógyszer is lehet). Def: 172 . 50-70 éves korban és férfiakban gyakoribb. tremor. ill. A fenti területek sejtjeiben Lewytestek (eozinofil citoplazmazárványok) mutathatók ki (ezek más betegségekben is megjelennek). a striatum dopamintartalma csökken. négyszög rajzolása felváltva. egyetlen izomcsoportra lokalizálódó akaratlan mozgás jellegzetes formája: lágyszájpad-myoclonus oka: nucleus dentatus. koponya trauma. stroke. a nigrostriatalis pálya degenerálódik. a Parkinson-syndroma (parkinsonismus) tünetei megegyeznek az idiopathiás Parkinson-kór tüneteivel. de ismert organikus oka van (méreg. környezeti hatások. a spontán és akaratlagos mozgások lassulnak. irányváltoztatás. megállás nehéz. latero-. lassúak. az indítás és a megállítás nehéz. lassú mozdulatok. Pusztulnak a raphemagvak (szerotoninerg neuronok). a sejtek elveszítik melanintartalmukat és dopamintermelő-képességüket). szögletes sorminta helyett csak hullámvonalat rajzol). Görnyedt testtartás. ez a praemotoros és praefrontalis területek működészavarára utal.oka: putamen laesio myoclonus gyors. dysarthriás jellegű. oliva inferior által határolt háromszög laesiója g. Parkinson-kór 224. előrehaladott állapotban járáskor a karok könyökben hajlítottak és szinte mozdulatlanok. 2. beszéde monoton. Vezető tünetek: hypo-/akinesis. dallama elvész. visszaesik. ritmus nélküli. nem ismert vírus vagy toxicus anyag). pl. dorsalis n. a reaktív és automatikus mozgások is szegények. később ágyában is nehezen fordul meg. Előfordulás: 100-200 / 100000 lakos. néha indokolatlanul felgyorsul. az indítás. A parkinsonismus tünettana progresszív neurodegeneratív betegség. Antero-. fogaskeréktünet. melanintartalmú sejtjei is. csoszogó. Szövettan: a substantia nigra dopaminerg (DA-erg) neuronjai pusztulnak (ezek a striatummal tartják a kapcsolatot): az eredetileg fekete substantia nigra "elsápad" (a pigmentáltság csökken. Rigor: minden irányú mozgatásnak sebességtől függetlenül egyformán ellenáll.

ortostaticus hypotonia (collapsus). ritkán generalizálódik. Lefolyása: általában féloldalon kezdődik a betegség. pl. és később is aszimmetrikus a tünetek eloszlása. mely nem reaktív. II.  kezdő dózos: 3-4 x 50 mg (Madopar) Ezt néhány napon belül egyénre szabottan kell emelni. fénylő arc). a hőszabályozás zavara (valószínűleg a hypothalamus DA-erg rendszerének károsodása az oka). amikor a betegség a mindennapi tevékenységet gátolja. dyskinesiát. megelőző encephalitis. képalkotó vizsgálatok: vascularis eredet. kevert forma: a 3 fő tünet keveredik (hypokinesis. III. nyelv érintett. 4-8 Hz frekvenciájú. Az írás. 225. általában 5-6 x 100 mg-ra. rigor. carbidopa – ezzel növelhető a levodopa hatása a KIR-ben. később pedig a tartási instabilitás. 173 . fokozottott a faggyúmirigyek működése (kenőcsös. tömegközlekedési eszközön nem szívesen utazik. Társuló tünetek: előrehaladott állapotban károsodnak a tartási és beállítódási reflexek: Babinski szerint nem kompenzál (Babinski-asynergia). Parkinson-syndromára utal. obstipatio. egy idő után hatástalan lesz. lassul a gondolkodás.  ma a késői levodopa adást javasolják → a levodopa neurotxikus. Teljesen kifejlődött kórkép. hanem a biokémiai változások miatt alakul ki (a betegek felénél). El kell különíteni a parkinsonismustól: anamnézis: gyógyszerek. akaratlagos mozgásra csökken vagy megszűnik. PET: 6-fluorodopa. Psychés tünetek: depressio. hogy mennyire képes önálló életvitelre. enyhe tremor és rigor. a rigiditást el kell különíteni a spasticitastól. Kezdődő tartási instabilitás. Segítség nélkül járásképtelen. beszéd és mimika károsodik. A Parkinson-kór klinikai formái: akineticus-rigid forma: először e két tünet dominál. később vizelettartási nehézség. így a levodopa periférián történő lebomlását dopaminná dopa-decarboxiláz gátlóval akadályozzuk meg → pl. jellegzetes a kézujjak pilulasodró. tremor-domináns forma: ez jobb indulatú a többinél. nyugalomban erősödik. Kétoldali és/vagy axialis tünetek. szimmetrikus tünetek. A betegség kezelés mellett is kb. később subcorticalis vagy corticalis (vagy frontalis típusú) dementia is kialakulhat. tremor differenciáldiagnózisa. ajak. tremor). IV. elsősorban a végtagok. a tünetek fluktuációját okozza. SPECT: I-123-iodobensamid (D2-receptor ligandja). Féloldali. nehézkes a felidézés. multisystemás degeneratio stb. 15 év alatt akineticus állapothoz vezet.Tremor: antagonista tremor (agonista és antagonista izmok oszcilláló mozgása). súlyosan korlátozott aktivitás. és csökkenthetők a mellékhatások a periférián. V.. Stádiumai: Hoehn-Yahr-stádiumok: I. zavart az ismeretek használata (bradyphrenia). a fordulás nehéz. Fontos. a levodopa átjut. rajzolás. és ott alakul át dopaminná)  a periférián dopaminná alakuló levodopa csak a mellékhatásokat fokozza. emiatt mozgólépcsőn. és évekkel megelőzheti a mozgászavart.  alkalmazását akkor érdemes elkezdeni. a corticospinalis rendszer túlműködése áll (a thalamus VL-jén keresztül). pénzszámláló mozgása. A szimmetrikus megjelenés Parkinson-kórra nem jellemző. A parkinsonismus kezelése L-dopa  dopamin precursor (a dopamin nem jut át a vér-agy gáton. Autonóm tünetek: gyakori a hypersalivatio és a nyelészavar. a tremor hátterében a nigrostriatalis rendszer gátolatlansága. Diagnózis: tünetek + neurológiai vizsgálat. mert könnyen elesik). részben korlátozott aktivitás.

kontraindikált gyógyszerek adása után alakul ki. pneumonia. mozdulatlanság. trihexyphenidil. A torticollis spasticus     4-5. akut felszívódási zavar (gyulladás.  therápia: o infúzió.  rigor. a folyadék. carmiphenium. apomorphin  ha ez hányást provokál: domperidon 226. infúzió 500 ml/3 óra sebességgel o ha infúzió nem adható a volumenterhelés miatt:  1-4 adag s.és táplálékbevitel megnehezített. folyadékpótlás o lázcsökkentés o PK-Merz – 1-6 x 500 ml/nap i.v. narkózis. hasmenés). ropinirol.és vállizmok tónusosan megfeszülnek kényszermozgások o kezdetben időszakosak 174 . vagy Fludrocortison és/vagy Indomethacin adása) Dopamin agonisták → dopamin receptorok stimulálása  bromocriptin. thalamus ingerlés → tremort csökkenti  pallidotomia → ellenoldali dyskinesiát csökkenti  foetalis substantia nigra sejtek beültetése Parkinsonos krízis  korábbi gyógykezelés megszakítása. cabergolin. gumiharisnya viselése. magas láz  táplálkozási nehézség miatt aspiráció-veszély. láz. tolperison MAO-B gátlók → dopamin katabolizmusáért felelős (metabolitjai – amfetamin. C-vitamin Sebészi beavatkozások  nucleus subthalamicus roncsolása  thalamotomia és chr. évtizedben kezdődik férfi > nő nyak.c. hányás (a gyógyszert étkezés után kell bevenni) o orthostaticus hypotensio (fokozott sóbevitel. mellékhatásai: o hányinger. metilamfetamin – gátolják a dopamin inaktiváló visszavételét)  selegiline COMT gátlók→ dopamin metabolizmusért felelős NMDA-antagonisták  amantadin Neuroprotetktív terápia  E. apomorfin Antikolinergiás szerek → tremort csökkentik  benzotropin. műtét. decubitus alakulhat ki. exsiccosis.

visszaesések gyakoriak Formái: torticollis: fej fordításával jellemezhező laterocollis: fej oldalra hajlítása retrocollis: fej hátrafeszítése Társulhat:  essentialis tremor  írásgörcs  segmentalis dystonia  az izomspasmus kiterjedhet a vállra és a felső végtagra is Szövődményei:  nyaki gerinc degeneratív osteoarthritise  m.  o csak bizonyos fejtartásnál jelennek meg 5 év alatt a tünet állandósul. érzelmi labiltás. hajlam!  Tünetek  fokozatosan alakulnak ki néhány nap → 1-2 hét alatt  először jellegtelenek: fáradékonyság.  Botox! 227. a fej torziós kényszerhelyzetben rögzül. A chorea minor és a chorea gravidarium Chorea minor    iskoláskorú lányok: 6-13 éves. sternocleidomastoideus hypertrophiája Therápia:  ha nem progreszív vagy spontán gyógyul → C1-C4 szelvény motoros és érző gyökének illetve a nervus accesorius nyaki részének átmetszése (ez a rhizotomia)  stereotacticus beavatkozás  magatartáskezelés: EMG tevékenység akusztikus és vizuális megjelenítése a beteg számára a kiváltó jel ezen tevékenységének akaratlagos befolyásolására. de 40 éves korig is előfordulhat a betegség kapcsolat a febris rheumaticaval betegek 2/3-ának korábban volt: o polyarthritis rheumatica o angina rheumatica o endocardits rheumatica Ezek után a chorea hetekkel később kezdődik. ingerlékenység  akaratlan mozgások o először alkalmi rángatózások. alvásban jelentősen csökken betegek 10-30%-a javul 1 éven belül. majd néhány hét alatt jellegzetesek lesznek o ritkán féloldaliak  láz csak kezdetben  liquor normális 175 .

gyenge  akaratlan mozgások szerények vagy hiányoznak Prognózis: jó Tünetek lassan enyhülnek.  Egyéb autoimmun betegségek is társulahtnak. mint a chorea minor Chorea alakulhat ki még OAC szedése közben is. 50%-ban thymus hyperplasia 176 . proximális végtagizmok. bulbaris izmok – nyelés. fejtartás)  gyakori az ocularis kezdet → fluktuáló ptosis. Az esetek 1/3-ában maradványtünetek:  kapkodás  ijedősség  tic Therápia  szalicilátok: elsősorban ez  antihisztamnok  steroid  piridolin  több éves penicillin profilaxis Chorea gravidarium    első terhességben a 12-20. néha psychés tünetek előtérben → psychosissá alakulhat chorea mollis a neve. néhány hét alatt eltűnnek. kettős látás  15%-ban thymoma. beszéd.  Antitestek lefedik a receptorokat → elégtelen kémiai ingerület-átvitel. A myasthenia gravis pathomechanizmusa és tünettana Pathomechanizmus  A posztszinaptikus membránon lévő acetil-kolin receptorok ellen irányuló humoralis immunválasz (autoimmunválasz). hét között gyermekkorban az anyának chorea minora volt egyéb jellemzőkben ugyanolyan.  Sokszor perzisztáló thymusszal jár. Tünetek:  fluktuáció jellemző: o fenntartott izomkontrakció → izom gyengül → parézis o pihenés után ismét normális az izomerő  este a tünetek kifejezettebbek  lehet generalizált → minden izmot érint (külső szemmozgató izmok. mely az OAC szedésének abbahagyása után spontán megszűnik. ha:  az izomzat laza. A terhesség megszakítását is indokolttá teszi!!! 228.

single fiber EMG 229.100mg-os dózisban IV. Kolinészteráz gátlók: -Pyridostigmin(Mestinon):minden tipusban adható -Neostigmin(Stigmosan):gyorsabb hatásmechanizmus II.(nyelészavar.tétel: Myasthenia gravis pseudoparalytica kezelése.Diagnózis: 1. Myasthenias crisis: A myasthenia gravis acut exacerbatioja. V. légzési nehezitettség. ahogy az izomerő is csökken fenntartott izomkontrakció során. Congenitális formában nem javasolt. 3. spontán légzés nem kielégitő) 177 .fertőzések -Cyclosporin-mh:nephrotoxicitás V.májkárosodás. ENG perifériás ideg 3 Hz-es repetitiv ingerlése → a válasz amplitúdója fokozatos csökkenést mutat.neuropathiák. mert a gyógyszer megemeli a szinapszisban lévő acetil-kolin mennyiségét. Plazmapheresis: Indikációk: akut állapotok. és ezzel kompenzálja a postsynapticus zavart. Normálisan a válasz amplitúdója változatlan marad. 2. melyet légzészavar és bulbaris dysfunctio kisér. sóhajtás képtelenség. III.fulmináns lezajlás. acetil-kolin receptor ellenes antitest kimutatása 4. a myastheniás crisisek Terápia: I. max. köhögés. Kortikoszteroidok: -Prednisolon: másnaponta fokozatosan emelkedő. kolinészteráz-bénító adása → a tünetek egy csapásra átmenetileg megszűnnek. pubertás után. Thymectomia: Generalizált myastheniában javasolt.szövődmények.v. Immunglobulinok: (HIVIG) Plasmapheresishez hasonló indikációk. tesilon-próba i. kolinészteráz gátlók hatástalansága esetén. Immunsuppressio: -Azathioprin(Imuran)-mh:hemat.

gépi lélegeztetés .o. .izomrángás.ampicillin . i.Terápia: .Atropin:0.B-blokkolók:propranolol . glükokortikoidok -refrakteritás esetén:iv.tetracyclinek .hasmenés.ha a kolinergiás krizis lehetősége nem zárható ki.endotrachealis intubatio.antikolinészteráz gyógyszerek:ezt a gépi lélegeztetés alatt fel kell függeszteni.légutak szabaddá tétele .azathioprin.melyet plasmapheresis követ -immunsuppressiv szerek:cyclophosphamid.erythromycin lincomycin Pszichopharmakonok: BZD (Seduxen) Barbiturátok Triciklikus antidepresszánsok Lithium Antiepileptikumok: phenytoin Cardialis szerek: .nyálfolyás. prednisolon ill.5-1 mg( muszkarinszerű mh-k enyhitésére:pl.procainamid . a dózis fokozatosan emelhető a szükséges szintre.cyclosporin A.methotrexát Thymectomia minél hamarabb!!! Cholinergias crisis: Kolinészteráz gátlók túladagolása miatt.légzés stabilizálása .fokozott bronchialis secretio. : .lidocain 178 .kinidin .Ig .acetil-kolin észteráz azonnali elhagyása .nifedipin . Majd néhány nap múlva ismét adható.hasi görcsök.nagy dózisú p. Th.diffúz Izzadás.tétel: Mely gyógyszerek nem adhatók myasthenias betegnek? Antibiotikumok: .aminoglykozidok . izomrelaxáns) Ach-R-n: légzészavar Gyakoriak a fasciculatiok.Ach nő-depolarizációs blokk(depol.dysopyramid(Palpitin) . bronchospasmus) 230.v.

ízületi fájdalom.RA. Ig A zárványsejtes forma alig reagál kezelésre!!! 179 .gyakori a gyomorfekély .CTD) Paraneoplasias Tünetek: . következményes kapilláris necrosis. 2. 3. vörös kiütések. parazitás Kollagén betegségekkel szövődött formák (SLE.a m.és gégeizmok gyengesége miatt dysphagia . 5. zárványtestes: T-sejt közvetítette cytotoxicus reakció Terápia: Prednisolon:80-100 mg/nap. systemas auotimmun betegségekhez társul Zárványtest-myositis: m. majd fokozatos csökkentés Kis dózisú fenntartó szteroid terápia is jó hatású. ízületi contracturak . beteg elesik . izompusztulás polymyositis. bakteriális.subcutan calcificatio Polymyositis: nincs bőrjelenség. Dermatomyositis: felső szemhéj kékes és ödémás. flexor digitorum profundus szelektiv gyengesége Virusos. ischemia. általában szimmetrikus megbetegedése . quadriceps femoris gyengesége miatt a térdek rogynak. 3-4 hétig.231.szívritmuszavarok Diagnosis: -CK emelkedett -EMG: myopathiás jelek -izombiopsia: gyulladásos sejtreakció Pathogenesis: dermatomyositis: vázizmok kapillárisaiban komplement rakódik le.a garat. fogyás .tétel: A myositisek felosztása Gyulladásos izombetegségek (myositisek) felosztása: 1. 6.rendszerint proximalis végtagizmok. 4.láz.erythemák. gyengeség.v. Immunsuppressiv szerek I.

e. b. RA. spinocerebellaris ataxiák (Friedreich -betegség) Parkinson-syndroma-ALS-dementia komplex (Guam) Creutzfeldt-Jakob-betegség Frontotemporalis dementia-ALS Familiáris spasticus paraplegia Egyéb. MCTD. c.tétel: A motoneuron betegségek felosztása. tünettana Amyotrophiás lateralsclerosis (66%) -lásd:206. c. Sjögren HIV 232. IBM (inclusios testes myositis) B: Symptomaticus (betegségekhez társuló) daganatokhoz társuló AI-betegségekhez társuló: SLE. benignus fokális amyotrophia progresszív muscularis atrophia primer lateralsclerosis progresszív bulbaris paresis I. DM.tétel Atípusos motoneuron betegségek immunmediált motoros neuropathiák (multifokális motoros neuropathia vezetési blokkal) 2. retrovirus betegségek) -myelopathiák és syringomyelia/bulbia -postpolyo-syndroma IV. nem immunmediált alsó motoneuron betegségek 1. 3. d. II. Neurodegenerativ betegségek motoneuron károsodással a.Felosztás II. a. 180 . b.: A: Idiopathias autoimmun PM. d. motoneuronokat érintő betegségek -endokrin -paraneoplasias -toxikus -postirradiatios -infekciós (polyomyelitis. Motoros gyökök betegségei III.

233.tétel: Az izomdystrophiák felosztása Modern osztályozás: I. Génhiba vagy fehérjedefektus ismert: 1. dysrophinopathiák -Duchenne -Becker 2. sacroglycanopathiák 3. dystrophia myotonica (fokozott kontrakció, késleltetett relaxatio) II. A molekuláris genetikai defektus nem teljesen tisztázott 1.FSH: facio-scapulo-humeralis 2. végtagövi 3. distalis 4. proximalis Régebbi felosztás: I. X-hez kötött recesszív: -Duchenne -Becker -Emery-Dreifuss Autoszomális recesszív: Váll– és medenceövi (limb girdle) Autoszomális domináns: -Facio-scapulo-humeralis forma (Landouzy-Dejerine) -Scapulo-peronealis syndromák -Distalis izomdystrophiák: myopathia distalis hereditaria tarda (Welander)-AD, Juvenilis distalis myopathia -Myositis ossificans -Ocularis – és oculo-pharyngealis myopathiák -Dystrophia myotonica (Steinert-Curshmann) 234.tétel: Az izomdystrophiák és genetikai vonatkozásaik Izomdystrophiák: Az izomrost membránjában lévő egyes alkotóelemek teljes vagy részleges hiánya. Jellemzői:-gyermekkori kezdet, öröklődő, progresszív -nem gyógyítható -izomrostok diffúz necrosisa és regenerációja -az egyes formák nem különíthetők el egymástól patológiai vizsgálattal, bele értve az elektromikroszkópos és immunhisztokémiai vizsgálatokat is

II.

III.

181

Csoportosítás: lásd.233.tétel Terápia:-E-vitamin -uridin trifoszfát (UP3) -szteroid (Medrol):0.75 mg/ttkg, Duchenne-nél átmeneti javulás -fizikoterápia (torna, úszás) -génterápia? Duchenne-féle izomdystrophia (Xp21.2-stop kodon képződik –nincs dystrophin)

I.

Kezdetben, kis csoportokban nekrotizáló és regenerálódó rostok, melyek főleg II.C típusúak. Később: -hypertrophias és atrophias rostok együttes előfordulása -endomysialis fibrosis -hyalin rostok megjelenése -II.b típusú rostok hiánya             A centrális magok felszaporodhatnak és a rostok felrostozódhatnak. Dystrophin hiánya. X-hez kötött öröklődés. Első tünetek 6 éves kor előtt: Csípő- és medenceizmok gyengesége, fokozott sorvadása, így a járás bizonytalan, kacsázó, lépcsőjárás, székből felállás nehéz. A lábszár izmai a szokásosnál vastagabbak. ok: pseudohypertrophia (kötő- és zsírszövet felszaporodás.) A gyengeség a törzs- és vázizmokra terjed- görbe testtartás Achilles-ín zsugorodik- lábujjhegyen járás Csípő, térd, könyök inai is zsugorodnak A gerinc fokozódó görbülete összenyomja a belső szerveket és zavarja a működésüket Gyakori a tachycardia, nem ritkán a hirtelen szívhalál. (szívizomzat fibrosisa, cardiomegalia) Halál oka: légúti fertőzés vagy rekeszizom érintettsége miatti légzési elégtelenség Nagy részük szellemileg visszamaradott. Becker-féle izomdystrophia (Xp21.2- nincs stop kodon- van dystrophin, de csökkent molsúlyú)    Jobb indulatú, mint a Duchenne, későbbi kezdet, lassabb progresszió, értelmi funkciók kevésbé vagy nem érintettek, hosszabb várható élettartam. Kevesebb a nekrotizáló és regenerálódó rost. II.b rostok sem hiányoznak. Emery –Dreifuss betegség (Xr- Xq28- emerin, AD- 1q11-23- laminin)    I. típusú rostok atrophiája Rosttípus csoportosulás. Nem specifikus dystrophiás eltérések .

II.

III.

182

IV.    V.    VI.    VII.  

Limb-girdl dystrophia (Ar) Morfológiailag Duchenne-hez hasonló. Sarcoplasmás reticulum örvényképződése. Végtagövi. Facio-scapulo-humeralis dystrophia (Landouzy-Dejerine)-AD- 4q35 Nem specifikus dystrophiás jelek. Gyulladásos infiltrációk. Mitokondriumok kóros elváltozásai. Oculo-pharyngealis izomdystrophia (AD-14q 11.2-13- proteinek) Sejtmagokban vastag filamentumok. Mitokondrium kóros elváltozásai. Ujjlenyomat testek. Congenitális izomdystrophia (Ar-9q31-33) Sok zsírsejt. Rostok egyneműnek tűnnek, I-es típusú rostokra hasonlítanak.

235.tétel: Immunsuppressiv kezelés alkalmazása a neurológiában Az immunsuppressiv kezelés általában 2- vagy 3-féle gyógyszer szedését jelenti, melyek mindegyike más-más támadásponton hatva gátolja az immunválaszt. Fő immunsuppressiv szerek: I.Azathioprin (Imuran):2-2.5mg/ttkg/nap p.o. (átlagosan:3-szor 50mg) -általános mellékhatások: vérképzési zavarok, májkárosodás, kezdetben gyakori, később ritkábban (havonta) vérkép-, májfunkció-kontroll -neurológiai jellegű mellékhatásokat eddig nem figyeltek meg -Ellenjavallat: terhesség, vérképzési zavar, máj- és veseelégtelenség, akut fertőzés -kölcsönhatások: allopurinollal (Milurit, Huma-Purol) együtt csontvelő depresszió, haemolysis és pancreatitis alakulhat ki.

II.Cyclosporin A (Sandimmun):5mg/ttkg/nap 2 adagban -általános mellékhatások: vese- és májműködés zavar, étvágytalanság, hajhullás, kiütés, gingivahyperplasia, oedema, vérnyomás ingadozás

183

5%-os humán albuminnal szuszpendáljuk és visszaadjuk. Plasmacsere sémája: (Besinger és Knorr-Held javaslata) 8 kezelés.Cyclophosphamid (Cytoxan. rifampicin az INH szintet csökkentheti.tétel: Plasmapheresis különböző ideggyógyászati betegségekben Plasmapheresis: a vénás vért cellulózacetát-filteren keresztülvezetjük és a korpuszkuláris elemeket leválasztjuk. per os fogamzásgátlók. doxycyclinnel való együttadása vesekárosodást okozhat.-központi idegrendszeri mellékhatások: epilepsziás görcsök.5 mg/ttkg/nap per os -mellékhatások: émelygés. A cyclosporin (Sandimmun) vérszintjét megnöveli: erythromycin.7-S immunglobulin (Sandoglobin. vérképzőszervi zavarok. Endoxan):2. tremor. daganatképződés veszélye Mivel csontvelőre gyakorolt hatása kifejezett. Ha ez nem lehetséges. vagy 3. III. májkárosodás. Javallatai:-myasthenias krízis. ezért csak 2. GB-syndroma. progrediáló tünetek -kolinészteráz gátlók hatástalansága -thymectomia előtt (bár egyesek veszélyesnek tartják a fokozott fertőzésveszély miatt) (Főleg: MG.myasthenias crisis és cholinerg crisis. úgy 7S-immunglobulin adandó a plasmacserék után. 2 liter plazma/ kezelés Frekvencia: 184 . Venimmune):20-30 g/nap V.myositisek 236. kezelés. lehetőségként válasszuk! ALKALMAZÁS:GB-syndroma. A phenytoin. hatása átmeneti. a végtagokon és a lábakon paraesthesiák -ellenjavallat: lásd fent -kölcsönha tások: aminoglykozidokkal. MM. hajkihullás. Mivel a plasmacsere a perifériás IgG koncentráció csökkenése révén fokozott acetilkolin-receptorellenes antitestszintézishez vezet. Szteroidok (Prednisolon):80-120 mg minden plazma-kezelés után IV. Intraglobin.SM. fenyegető krízis -súlyos bulbaris tünetek. ezért a plasmapheresist immunsuppressioval kell kombinálni. verapamil. nem teszi feleslegessé az A plasmacsere célja az IgG osztályba tartozó acetilkolin-receptorellenes antitestek eltávolítása a keringésből. microglobulinémiában kialakuló polyneuropathiaban is )) Ellenjavallatai:-sziv. de SM.és keringési elégtelenség -alvadási zavarok -allergia A plasmapheresis tüneti immunsuppressiv kezelést.

fülzúgás .neutropenia . . 5. Antihisztamin) .2%-ban. A legfontosabb fájdalomcsillapítók és mellékhatásaik. gyomorpanaszok. kezelés 4 nappal a 6.vérképzőszervi mellékhatások (ritkán aplasticus crisis???) 1x75mg/nap 238. 2. bőrreakciók.allergia Hisztamin antagonisták és antacidok csökkentik a mellékhatásokat.mh. allergia fvs számot ellenőrizni thc számot ellenőrizni 185 .cukorbetegnél vércukorszint csökken .a betegek 10%-ban megnyújtja a vérzési időt > GIT-ben okkult vérzés > vashiányos anaemia . gen. Kísérő tünet az orrfolyás. kezelés után Általában a 3.ritkán vérzés Ticlopidine . Az egyszerű fájdalomcsillapítók egymással.fejfájás .thrombocytopenia 2x250mg/nap Clopidrogel . .peptikus fekély GIT + allergia + fülzúgás . az asthmások 20%-ban asthmás roham fejlődhet ki a bronchospasmus fokozódása miatt.allergiás bőrreakciók . hányás.epigastriális fájdalom . 6.gastritis .-ok: Az aspirin szedők 0. .hasmenés . vérzés. Ellenszer: Tavegyl (1. kezelés után javulás várható. csere után -8.-1.. . Aspirin Ált. barbiturátokkal vagy nyugtatókkal való kombinálása fokozza a függőség veszélyét és tartós gyógyszer indukálta fejfájáshoz vezethet. kezelés naponta -4. kezelés 8 nappal a 7. 3. A cerebrovasculáris prevencióban használt gyógyszerek mellékhatásai Aspirin . 4. 237. . kezelés minden második napon -7.GIT vérzés .nagyobb dózisnál: májkárosodás. kávéval.

izomgörcsök .GIT fekély .vérzési hajlam . .a gyermekkori vérzéses infekciókban lehetőleg kerüljük az adását a Reye-sy veszélye miatt (>hányás. tudatzavar) Kölcsönhatások: Az alkohol a ??? hatását potencírozza.és veseelégtelenség . Akut dystonia . hepatitis.bradykinesis .asthma .dysphagia .-ok: .anticoagulans kezelés .asthma .bőrreakciók .oculogyriás krízis .májkárosodások (dózisfüggő) .merev arc (Parkinsonos triász) 186 .májbetegségek Kölcsönhatások: INF-nal.mh.fejfájás Ellenjavallatok: .torticollis Parkinson-sy.fülzúgás . hypoglycaemia.végtagok tónusos spasmusa .hallászavar .bronchospasmus Neurológiai mh.nagyon ritkán fejfájás Ellenjavallatok: .Neurológiai mh. 40-4000mg/nap (indikációtól függően) Paracetamol Ált.-ok: .szédülés Túldozírozás: .máj.-ok: . vinblastinnal kombinálva májkárosító lehet Egyszeri dózis: 325-1000mg (gyermeknek egyszeri dózis 40-480mg) Max.görcsrohamok . A neuroleptikumok leggyakoribb neurológiai mellékhatásai. napi dózis: 4g 239.

ionháztartás zavara Neurológiai mh. alkalmi rosszullétekkel. csámcsogó.mh.depresszió .tudatzavar . A steroid-kezelés leggyakoribb neurológiai mellékhatásai. alvászavar.: . fejfájással.bradykinesis .zavartság .choreoathetoid hyperkinesisek . szédülés.rigiditás . Az antiparkinson-szerek mellékhatásai.és nyakizmokban: 187 .és a medenceövben) A korábban kialakult tremort a steroid fokozhatja.orthostatikus vérnyomáscsökkenés (ritka 15%) . 241. a görcsküszöb csökkenése miatt.glükóztolerancia megváltozik .tachycardia .gondolkodás megváltozása . Dopa+Benserazid /Madopar/ Ált. Tartós szedés után organikus psychosyndroma is kialakulhat.szérumban izomenzimek nőnek . meglassultsággal.- rigiditás „nyugtalan lábak” (Restless leg) Akathisia .hónapokkal a kezelés megkezdése után lép fel 50 év feletti betegekben . ritkábban depresszió.akaratlan mozgások . Gyerekeknél papillaoedema és agynyomás fokozódás.vegetatív zavarok . türelmetlenség Neuroleptikus malignus szindróma (NMS) Akut DA-R blokk: . de még gyakrabban nyugtalanság.émelygés . tájékozatlansággal.facio-bucco-lingualis hyperkinesisek (rágó.hyperpyrexia . nyelvöltő mozgások) 240.szívelégtelenség Tardív dyskinesia . Alkalmanként paranoid psychosisok.kellemetlen mozgáskésztetés. A steroid hirtelen megvonása izomfájdalmakkal.testsúlyvesztés . fejfájás.-ok: . Hangulatzavar. az elektrolitháztartás zavarával és lázzal járhat. Tartós szedés után izomparesisek és atrophia (főleg a váll.hányás .veseelégtelenség .váll. mánia.esetenként hallucinációk .

szédülés .szédülés ..epilepsziás görcs 188 . Amantadin /PK-Merz.hasmenés v.-ok: .GIT-panaszok .gyomor.émelygés .fejfájás .Vérnyomásingadozás .nyugtalanság . Parlodel/ Mh.mh. athetoid mozgások . székrekedés .szájszárazság .mh.étvágytalanság . Viregit-K/ (NMDA antagonisták) Ált.hyperkinesisek .fejfájás .-ok: .-ok: hasonlóak az L-Dopáéhoz + Raynaud-sy.-ok: .psychosis .oedema Neurológiai mh. esetleg closapint kell adni) Sajtreakciót a MAO-A gátlók okoznak leggyakrabban.dyspnoe .hangulatváltozás .bélműködés zavarai .ritkán dyskinesis (dozírozást meg kell változtatni.pszichotikus tünetek .-ok: . + izomgörcsök + ritmusképzési zavarok + cardialis panaszok + orrdugulás Selegilin /Jumex/ (MAO-B gátló) Ált.időnként myoclonusok Bromocriptin /Bromocriptin.alvászavar .bőrjelenségek Neurológiai mh.choreiform.ritkán delírium .

krónikus alkalmazáskor enyhe és reverzibilis módon negatív pszichotrop hatást fejt ki (memória-. májműködés zavara. diplopia. gingiva hyperplasia Ethosuximid Viselkedési zavarok Minden gyógyszerre kialakulhat allergiás hatás!!! 189 . figyelemzavar Valproát Hányinger. hajhullás. hányinger. Az izomrelaxansok leggyakoribb neurológiai mellékhatásai. tremor Phenytoin Ataxia. májműködés zavara Valproát Súlynövekedés. a neuronális vezetési sebesség csökkenése lehetséges. hányás. hányinger. Dózis függő mellékhatások Carbamazepin Ataxia. koncentráció. hányás. homályos látás.242. fejfájás Dózistól független mellékhatások Carbamazepin Súlynövekedés. Ethosuximid Hányinger. hányás. A leggyakrabban alkalmazott antiepileptikumok mellékhatásai. poliszinaptikus reflexgátló) fáradékonyság alvászavar ataxia tudatzavar fejfájás hallucinációk centrális támadáspontú 243. thrombocytopenia Phenytoin Hirsutismus. és motoros működés csökkenés) Polyneuropathia. diplopia. Baclofen /Baclofen/ (GABA agonista) fáradtság depresszió izomhypotonia szédülés zavartság (ritka) epilepsziás rosszullétek (ritka) centrális támadáspontú Tizanidin /Sirdalud/ (Alfa 2 noradrenerg agonista. hányás. aluszékonyság Akut hatásként motoros és koordinációs zavarok jelentkezhetnek. aluszékonyság. homályos látás.

Bromocriptin /Parlodel/ Carbamazepin /Tegretol./ Metronidazol /Klion/ Pethidin /Dolargan/ Theophyllin /Enprofyllin/ Triciklikus antidepresszánsok TCAD Görcsküszöb csökken: . Neurotop/ Diazepam /Seduxen/ Domperidon /Motilium/ Doxorubicin /Adriblastin/ Flunarizin /Sibellium/ L-Dopa /Madopar/ Metoclopramid /Paspertin/ Papaverin /Papaverin/ Pethidin /Dolargan/ Valproinsav /Convulex/ Phenytoin /Diphedan/ Ritkán: Gyakran: Chlorprothixen /Truxal/ Levomepromazin /Tisercin/ Thioridazin /Melleril/ 190 .Teratogén hatás: Valproát > velőcső záródási rendellenesség Carbamazepin > nyúlajak. Stazepine. nyugtatók. Terhesség alatti szedése 3x-osra növeli a fejlődési zavarok gyakorisága. Beteg családot fel kell világosítani. de nem indokolt terhességben az abbahagyása! Szirmai 443. farkastorok Teratogén hatása minden antiepileptikumnak van. Gyógyszerek. Az epilepsziás görcsküszöböt csökkentő leggyakoribb gyógyszerek. Extrapyramidalis és motoros jelenségeket mellékhatásként leggyakrabban előidéző gyógyszerek. amelyek gyakran okoznak epilepsziás görcsöt: Amantadin /PK-Merz/ Baclofen /Baclofen/ Cyclosporin-A /Sandinium/ Disopyramid /Palpitin/ Indometacin /indometacin/ Izoniazid /INH/ Lithium /Lithium carb.inzulin adásakor 245. altatók hirtelen elhagyása .görcsoldók adása toxikus dózisban .görcsoldók. oldal 244.

.Nitrofurantoin /Nitrofurantoin/ .P S.S.P.S. Polyneuropathiát mellékhatásként leggyakrabban előidéző gyógyszerek.Izoniazid /INH/ .V A = axonális D = demyelinisatio K = kevert D = distális P = proximális V = túlnyomóan vegetatív S = sensoros M = motoros 191 .M.D D.M.M.M.Disulfiram /Antaethy.- Chlorpromazin /Hibernal/ Flupentixol /Fluanxol/ Trifluoperazin /Terfluzine/ Fluphenazin /Moditen depot/ Haloperidol /Haloperidol/ Trifluperidol /Trisedyl/ Fluspirilen Pimozid 246.Vincristin /Vincristin/ A.Chloroquin /Delagil/ .S.D.V A.D.S A.M A.D.D A. Esperal/ .Phenytoin /Diphedan/ .Cisplatin /Cisplatin Ebewe/ .S.P A.Ethambutol /Sural/ .

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful