P. 1
Neuro kidolgozott

Neuro kidolgozott

|Views: 7,193|Likes:
Published by zileut

More info:

Published by: zileut on Dec 21, 2011
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

06/11/2013

pdf

text

original

1. A neuron.

Az idegsejt fény- és elektronmikroszkópos szerkezete A neuron: az idegrendszer legkisebb alkotórésze, mely nyúlványaival valamint végződéseivel fejlődési, anatómiai, működési és funkcionális egysége

A neuronok alkotóelemei: 1. sejttest a. sejthártya  foszfolipidek  poláros  apoláros  fehérjék  koleszterol b. cytoplasma  ER/dER (fénymikroszkóppal ún. tigroid rögök)  Golgi-apparátus (neurosecretio)  neurofibrillumok  mitokondriumok (oxidatív anagcsere)  lizoszómák  sejtmag, nucleolus 2. nyúlványok a. dendritek: citoplazmanyúlványok, melyek distalis részében neurotubulusok, mitokondriumok, vacuolák; egy részükben jellegzetes kiboltosulások, ún. tüskék találhatóak b. axon (neurit/idegnyúlvány)  részei  axondomb (citoplazmához tartozik, innen indul ki maga az axon)  iniciális szakasz (vékonyabb szakasz, a sejtmembrán vastagabb; itt keletkeznek az ingerültei hullámok)

1

 fő lefutási szakasz  telodendron (végfácska; az ingerület továbbítására szolgál) myelinhüvely  szaltatórikus ingerületvezetés  nagyobb terjedési sebesség  CNS: oligodendroglia (1gliasejt több axon köré ad nyúlványokat)  perifériás idegek: Schwann-sejtek sejttestjükkel képzik; 1 sejt 1 axon körül

A neuronok csoportosítása a vezetési sebesség alapján 1. A-rost ((itt a leghosszabbak az internodiumok (=Ranvier-féle befűződések)  legnagyobb vezetési sebesség)  α (120 cm/sec)  β (60 cm/sec)  γ (30 cm/sec)  δ (15cm/sec) 2. B-rost (6cm/sec; praeganglionaris vegetatív rostok) 3. C-rost (2cm/sec; postganglionáris vegetatív rostok) 4. velőshüvely nélküli rostok (vegetatív IR) A neuronok csoportosítása polaritás szerint  unipoláris pl.: retina amacrin sejtjei  bipoláris pl.: retina bipolásris sejtjei  multipoláris pl.: spinális motoneuron  pszeudounipoláris pl.: ganglion spinale sejtjei A synapsisok típusai a kapcsolat alapján 1. axo-axonális 2. axo-dendritikus 3. axo-somaticus A synapsisok típusai működés alapján 1. serkentő 2. gátló 2. A központi idegrendszer támasztószövete és kóros elváltozásai I. Az idegrendszer támasztószövetét a gliasejtek képezik, melyek a neuronok működéséhez szükséges mikrokörnyezetet biztosítják:  Egyes típusai myelinhüvelyt képeznek az axonok körül: - Oligodendrocyta a központi idegrendszerben - Schwann-sejt a perifériás idegrendszerben  Egyes gliasejtek a sejttörmelék lebontásában játszanak szerepet.  Segítik a jelátvitelt a neuronok között (neurotranszmitter lebontás).  Az idegrendszer fejl+dése folyamán a radiális glia segíti a neuronok vándorlását  és az axonok növekedési irányát.  Periférián segítik a preszinaptikus membrán kialalkulását (neuromuscularis junctio).  Az astrocyták részt vesznek a vér-agy gát kialakulásában.

2

Növekedési faktorokat szabadítanak fel.

Felosztás: 1. Mikroglia (mesoderma): Hortega-féle mesoglia – fagocitózis, immunfunkciók 2. Makroglia (ektoderma):  Oligodendrocyta – myelinhüvely a központi idegrendszerben  Schwann-sejt – myelinhüvely a periférián (idegrost)  Astrocyta – nyúlványaik a neuronok környezetében gliatalpakban végződnek ill. részt vesznek a vér-agy gát képzésében A vér-agy gát (agyi kapillárisok szelektív transzportkapacitása) rétegei: 1) az agykapillárisok endothélsejtjei (közöttük thight junctionök) 2) az endothélsejtek lamina basalisa 3) membrane limitans gliae perivascularis (az astrocyták nyúlványai) Szatellita-sejt – A ganglionokban a pszeudounipoláris neuronok körül

A támasztószövet kóros elváltozásai Az astrocyták elváltozásai: 1. lágyult gócokban:  heveny puffadás  nyúlványok szemcséd töredezése (klasmatodendrosis)  amoeboid elváltozás (teljes elhalásba, elfolyósodásba mehet át) 2. ha az idegszövet elpusztul, megmaradt gliasejtek megnagyobbodnak (gliahypertrophia), számuk megnövekszik (gliahyperplasia)  a gliarostok termelődése fokozódik  heg az idegszövet pótlására Az oligodendroglia rendszer elváltozásai 1. duzzanat 2. demyelinisatios folyamatok 3. A gócos, a rendszer és a rendszeres betegségek Neuronrendszer: az azonos eredésű, lefutású és működésű neuronok általt alkotott egységek. A CNS-ben ezek az egységek szorosan egymás mellett helyezkednek el.     Rendszerbetegség: a kórfolyamat egyetlen neuronrendszert érint (akkor van rá lehetőség, ha a károsodott neuronrendszer a CNS nagy területét foglalja el – aránylag ritkán fordul elő). Gócos megbetegedés (leggyakoribb): a kórfolyamat egyidejűleg több neuronrendszert érint  a topográfiai viszonyok ill. a működés ismeretében a vizsgálat alapján a betegség lokalizációjára következtethetünk. Rendszeres (szisztémás betegségek): Ismeretesek olyan kórfolyamatok, amelyek “válogatnak” a rendszerek között pl.: a mozgató rendszert támadják meg. A folyamat szimmetriás. Kombinált rendszeres betegségek: a folyamat nem egy, hanem több, egymáshoz kapcsolódó rendszert betegít meg.

3

IV. közöttük virtuális rés található  pia mater (lágy agyburok): az agy felszínét borítja.  A foramen magnumnál a dura mater 2 lemezre válik szét:  külső lemez: összenő a gerinccsatornát képező csigolyák perosteumával  belső lemez: 1mm-el a gerincvelő felett zsákszerűen veszi körül azt  A két lemez között található az epidurális tér. a mesencephalon két oldalán található. agykamra  cisterna pontis: pons két oldalán. benne fut a n. beterjed a barázdák mélyébe is. I. trochlearis  cisterna chiasmatis  cisterna fossae lateralis cerebri 4 .  cisterna cerebellomedullaris: a kisagy also és a nyúltvelő dorsalis felszíne közötti szögletben helyezkedik el. Az utóbbi kettő között találjuk a liquor cerebrospinalist. Az agyburkok: 3 rétegben veszik körül a központi idegrendszert  dura mater (=kemény agyburok/pachymeninx): helyenként kettéválva vénás öblöket (sinusok) hoz létre. liquor található II. melyben vénás plexusok ill.4. ide nyílik a IV. A cisternák és a sinusok. agykamra két ventralis nyílása ide vezet  cisterna interpeduncularis: a mesencephalon ventralis oldalán a fossa interpeduncularis ürege  cisterna venae magnae cerebri: a v. Ezeket a tágulatokat nevezzük subarachnoideaális cisternáknak. Az agy és a gerincvelő burkai. Cisternák: az agyvelő felszínének megfelelően a cavum subarachnoideale kitágul. magna cerebri körül a splenium corporis callosi és a tectum mesencephali közötti szögletben  cisterna ambiens: az előző két cisternát összekötő..  arachnoidea (pókhálóhártya): közvetlenül a dura mater alatt helyezkedik el.

Az I. Szaglászavarok  hyposmia  anosmia  parosmia  cacosmia 5 . agyideg (nervus olfactorius) bipolásis receptorsejtek (szaglóhám.-ban folytatódik  sinus cavernosus  a sella turcica két oldalán helyezkedik el  benne fut:  car. Szaglászavarok és okaik I. abducens 5.III. hátsó scalaban  a sinusrendszer utolsó tagja  a koponyán kívül a v.oculomotorius  n. ophtalmicus  n. int. sinus sigmoideus  S-alakú. int. A sinusok: sinus saggitalis sup.  n. trochlearis  n. egészséges egyénben nyirkos)  fila orrfactoria a lamina cribrosán keresztül a koponyaüregbe  bulbus olfactorius (szinapszis a másodrendű neuronal)  tractus olfactorius  trigonum olfactorium  gyrus olfactorius  medialis  hypothalamus  lateralis  nucleus amygdalae + uncus gyri hippocampi  fornix  corpus mamillare  fasciculus mamillothalamicus  nucleus anterior thalami  gyrus cinguli hippocampus (Papez-gyűrű)   II. jug.

opticust a szemgolyóig kísérik. a temporalis félből jövők keresztezetlenül haladnak tovább a corpus geniculatum lateraleba (CGL).       A szaglászavarok okai (minden olyan kórfolyamat ami az anatómiai struktúrákat érinti) a nyálkahártya megbetegedései. 6 . Így a tractus opticus tartalmazza az azonos oldalak temporalis és az ellenoldali nasalis rostokat:  A jobb oldali tractus mindkét szem jobb retinafelének ingerületét vezeti a cgl-ba. ahol vakon végződnek. bulbus és tractus olf.és A-vitamin hiány Izgalmi jelenségek is előfordulhatnak hyperosmia szaglási hallucinációk okok: olfactorius meningeoma. Bipoláris neuronok 3. 4. Fotoreceptorok 2.opticusban egyesülnek. amely megfelel mindkét szem jobb oldali látóterének. az alsó retinafél rostjai a felső ajakba sugároznak. cink. neuron rostjai a n. hypothyreosis. fejsérülés.) az agy alapján elhelyezkedő daganatok nyomási tünete lehet (frontalis lebeny tumor: IQ csökken + látácsökk.  A bal oldali tractus mindkét szem bal retinafelének rostjait tartalmazza. A látóideget is borítják agyburkok. A primer látókéreg az occipitális agyterületen a fissura calcarina oldalain található (Brodmann 17). ezek játszanak szerepet a tárgyak felismerésében vizuális emlékképek raktározásában. SAV. A látópálya felépítése A látópálya négyneuronos pálya: 1. A dura mater folytatása a sclerába megy át.) pszichogén (szaglási illúziók. Nucleus geniculatus lateralis projekciós neuronjai A cgl-ből a centrális neuron rostjai a Graciolet-nyalábban (radiatio optica) húzódnak a capsula interna hátsó részében.III. A másodlagos központok a Br18-19 a vizuális asszociáció területei. ahol a fissura calcarina körül végződnek. felső részén alsó látótér felek képviselő rostok futnak) kereszteződnek. Ganglionsejtek Az ideghártya ganglionsejtjeiből kiinduló 3. leggyakoribb látótérzavarok I. uncus gyri hippocampi ill. rhinitis. dohányzás. A nasalis retinafél rostjai a chiasma opticumban (alsó részen felső látótér felek. Ez a centrális tárgylátás központja. hallucinációk) korral járó szaglászavar: 75év felett szaglóképesség csökken  nem érzi meg hogy nyitva a gáz  kampó anosmia leggyakoribb okai: rhinitis. majd az oldalkamrák oldalsó hátsó szarvában az occipitális lebeny hátsó pólusához vezetnek. Az arachnoidea és pia mater a n. Az agy jobb és bal féltekéjének hátsó egymás felé néző felszínén húzódó bemélyedés a fissura calcarina felső és alsó részén helyezkedik el úgy. A fissura calcarina szomszédos részei (Br18-19) a magasabb rendű secunder és tercier látóközpontoknak felelnek meg. környezetének kórfolyamatai  Jackson-tünetcsoport: olfactorius sensatiok + “déja vu”/”jamais vu” + lebegés érzése + primitive oralis mechanismusok  Duff-tünet: beteg dörzsöli az orrát IV. septumdeviatio trauma (anatómiai helyzet  fila olfactoria. amely megfelel mindkét szem bal oldali látóterének. A látórendszer anatómiája. olfactorius meningeoma. hogy a felső retinafél rostjai az alsó ajakba. + szaglás csökk.    6.

Az optikai emlékképek a fissura calcarina szomszédságában, az area parastriatában raktározódnak. Ennek zavarai optikai agnosiához, lelki (kérgi) vaksághoz vezetnek. A fissura calcarina a látóterek horizontális választóvonala, a vertikális választóvonal a falx cerebri. A látópálya betegségeinek helyét a látótérkiesésekből, látásvesztésből és a papilla állapotából ítélhetjük meg. (lsd. betegvizsgálat) II. A látótér a térnek az a része, amit mozdulatlan fej- és szemállás mellett 1 pont fixálása során egyszerre látunk. A tárgyak felismerésében a központi látásnak, a térbeli tájékozódásban, a mozgás érzékelésében pedig a perifériális látásnak van szerepe. III.                 Leggyakoribb látótérzavarok: ha az egyik oldali n. opticus sérül  azonos oldalon vakság chiasma opticum középső része  bitemporalis heteronym hemianopsia alsó része (hypophysis daganat)  bitemporalis felső quadrans anopsia felső része (tuberculum sellae meningeoma)  bitemp. alsó quadrans anopsia lateralis része (a. car. int. aneurysma)  binasalis heteronym anopsia féloldali chiasma-tünetcsoport: laesio oldalán vakság, ellenoldalon temporalis hemianopsia chiasma opticum és a CGL közötti károsodás  ellenoldali homonym hemianopsia tractus opticus pusztulása teljes  centralis látás is megszűnik radiatio optica teljes egészéen ritkán pusztul, ha mégis  ellenoldali homonym hemianopsia, DE a centralis látás megkímélt parietalis lebeny sérülése  alsó quadrans anopsia halántéklebeny lebeny  felső quadrans anopsia area striata pusztulása  kérgi vakság ha a kéreg károsodása reverzibilis, akkor a látásműködés rendeződhet: először a fényérzés tér vissza, majd mozgást is lát a beteg, végül a tárgyakat is felismeri. Legkorábban a centrális látótér restituálódik. Brodman 18-19 sérülése: a látás-érzet szemléletté alakulása akadályozott  a beteg látja, de nem ismeri fel a tárgyakat (lelki vakság/opticai agnosia) a látórendszer vérellátását 3 artéria biztosítja (lokalizáció látótérvizsgálattal)  choroidea ant. (tractus opticus  CGL)  cerebri media (radiatio optica)  cerebri post. (látókéreg)

7. A látóideg bántalmának kórjelei  pangásos papilla  intracranialis nyomás emelkedése  vénás keringés csökk.  oedema  ráterjed a nyomásemelkedés a n. opticust kísérő subarachnoideális térre  ha kétoldali  70-80%ban agydaganat, de az intracranialis neoplasmák 40%-ában nincsen pangásos papilla (fiatalkorban a pangásos papilla gyakrabban és hamarabb alakul ki)  szemfenéki kép: a papilla az üvegtest felé gombostűfejszerűen bedomborodik, vizenyősen duzzadt, széle elmosott, színe a tágult kapillárisok miatt vörös acut/subacut oedemás papilloneuritis  látásélesség gyors csökkenése

7

 

tárgyakat homályosan látja, a kontúrok elmosottak színeket bizonytalanul ismeri fel látóterek beszűkültek a papillák elődomborodnak, oedemásak, színük élénk vörös; a vénák és a capillárisok maximálisan tágak  egyes, lassabb kórlefolyású esetekben a oedemás, de szürke papillát láthatunk (ilyenkor a látásromlás is lassabb) retinopathia hypertonica  a papilla és a retina súlyos elváltozásai ellenére a látásélesség megtartott is lehet  papilla atrophia  rézdrót artériák, kereszteződési jelek (az artériák a vénák falát benyomják) papilla atrophia  primer: n. opticus közvetlen sérülése pl.: trauma, daganatok, arzén, alkohol  szekunder: az atrophia kialakulását oedema vagy gyulladás előzi meg  neuronitis retrobulbaris (leggyakrabban SM-ben ászlelhető)  centrális látás romlása, esetleg centraláis scotoma  a peripherias látás élessége zavartalan temporalis decoloratio : SM foramen opticum közelében elhelyezkedő térfoglaló folyamatok  Foster-Kennedy tünetcsoport (pl.: olfactorius meningeoma):  egyoldali primer opticus atrophia  ellenoldali pangásos papilla

   

8. A pangásos papilla és differenciáldiagnózisa  az egyik legfontosabb szemfenéki elváltozás, amit a vizsgálónak fel kell ismernie  tartósan fennálló ICP-emelkedés  vénás keringés csökk.  oedema  ráterjed a nyomásemelkedés a n. opticust kísérő subarachnoideális térre  ha kétoldali  70-80%-ban agydaganat, de az intracranialis neoplasmák 40%-ában nincsen pangásos papilla (fiatalkorban a pangásos papilla gyakrabban és hamarabb alakul ki)  szemfenéki kép: kezdetben a vénák tágultsága miatt vörös a papilla, majd a határa elmosódik, szürkésfehér lesz, az erek beágyazódnak; az exsudatum gyakran radier formát vesz fel, a retinán csíkolt vérzések láthatóak tartós fennállás estén a visus romohat

Differenciáldiagnózis  intracraniális nyomásfokozódás etiológiája és diagnózisa (lsd. a többi tételt)  v. centralis retinae thrombosis, sinus cavernosum thrombosis  papillaoedema + nagyszámú vérzés  trauma utáni subdurális vérzés  hydrocephalus

8

 

gyulladások: meningitis, encephalitis acut/subacut oedemás papilloneuritis o látásélesség gyors csökkenése o tárgyakat homályosan látja, a kontúrok elmosottak o színeket bizonytalanul ismeri fel o látóterek beszűkültek o a papillák elődomborodnak, oedemásak, színük élénk vörös; a vénák és a capillárisok maximálisan tágak o egyes, lassabb kórlefolyású esetekben a oedemás, de szürke papillát láthatunk (ilyenkor a látásromlás is lassabb)

9. A pupillavizsgálat diagnosztikus jelentősége I. Pupillareakciók 1. Paraszimpatikus beidegzés  a reflexív: afferens rostok a n. ill. tractus opticusban  a CGL előtt leválnak  átkapcsoloódnak a regio praetectalisban  nagy részük kereszteződik a commisura posteriorban  n. oculomotorius EdingerWestphal magcsoportja  n. oculomotorius pupillomotoros rostjai  ggl. ciliare  m. sphincter iridis ill. m. ciliaris 2. Szimpatikus beidegzés (m. sphincter pupillae): pályája 3 neuronból áll 1) lateralis hypothlamusban elhelyezkedő neuronok, melyek axonja a Th1-3 magasságáan lévő centrum ciliospinaléba futnak 2) paravertebralis szimpatikus neuronok (a ggl. cervicale superiusban kapcs. át) 3) postganglionaris neuronok, melyek az a. car. int. mentén jutnak el az orbitába  a szimpatikus rendszer izgalma pupillatágulatot okoz, kiesése Horner-triászt (lsd. később) 3. Convergentia- és accomodatio reakció  reakció = bulbusok összetérítése + szemlencse domborúságának fokozódása + pupillaszűkület  éles látás  az ingerület az izmokból jut el a Perlia-féle magba  EdingerWestphal magcsoport  n. oculomotorius  ggl. ciliare  m. ciliaris II. A pupillák vizsgálata  direkt fényreakció  consensualis fényreakció  accomodatiós pupillareakció  convergentiareakció  A negatív status: A pupillák kp. tégak, egyenlőek, éles szélűek, kerekek, centralisak, direkt és consensualis fényreakciójuk megtartott, convergentiára és accomodatióra jól reagálnak.

III. A pupilla fényreakciójának zavarai 1. amauroticus pupillamerevség:  oka: n. opticus laesiója  sérült oldalon nem váltható ki a direkt és a consensualis fényreakció

9

ha a szimp. Argyll-Robertson-tünet:  a pupillák szűkek + fényre nem reagálnak + accomodatio r.:eltérő tágasságú pupillák  a leírásban a tágabb pupilla oldalát jelöljük  ICP növekedése  tentorialis (uncus) herniatio  n. Adie-syndroma (pupillotonia)  pupilla fényre lassan/egyáltalán nem reagál + lassú accomodatiós reakció + kiváltható konvergentia r. ptosis. nem váltható ki.kiváltható  korábban syphilis bizonyító jelnéek tartották  kialakulási mechanizmusa nem ismert 4. A pupillareakciók zavaraival kapcsolatos szindrómák 1. fényre nem reagáló pupilla  n. míg postganglionárisnál a szűk pupillára nem hat 2. abszolút pupillamerevség  oka: egyik oldali szemhez futó pupillomotoros rostok károsodása (szemet ért sérülés. valamint a piloerectio kiesése  farmakológiai vizsgálata:  kokain  gátolja a NA praesynapticus újrafelvételét. oculomotorius kompressziója  tág. kiváltható 2. enophtalmus + társulat hozzá: anhydrosis.  lehet 1 ill. atropinmérgezés. botulismus 3. kialakulhat anisocoria. Wernicke-féle hemianopiás pupillareakció: a látórendszer anatómiájának ismeretében lokalizálni tudjuk a homonym hemianopsiát okozó károsodás helyét:  tractus sérülése  fényreakció nem váltható ki.: a szem szimpatikus beidegzésének zavara  myosis. azonos oldalon az arc és a nyak melegérzése. oculomotorius károsodása (Hutchinson-féle féloldali pupillatágulat) 10 . anisocoria  def. n. 2oldali is  társulhat patellareflex hiánnyal is  DM-ban és encephalitisben észlelhető 3. oculomotorius és középagylaesio). mert a tractusban a fényreakció afferens rostjai együtt futnak a többi opticus axonnal  CGL/radiatio optica károsodása  hemianopsia a fényreactiót nem zavarja: a kiesett látótér-félben alkalmazott ingen is kiváltja (Wernicke-féle hemianopiás pupillareakció) IV. konvergencia megjelenik. ha myosissal is társul  Argyll-Robertsonpupilla 4. Horner-triász  def. reflektoros pupillamerevség:  oka: a pupillomotoros reflexív kétoldali megszakadása a praetectalis regio és az Edinger-Westphal mag között  direkt és consensualis r. ellenoldalról consensualis r. beidegzés károsodik  NA nem szabadul fel  a kóros oldalon a szembe cseppentett kkain nem tágítja a pupillát  amfetamin  felszabadítja a praesynanapticus a NA-t  szűk pupillát tágítja praeganglionáris leasiónál.

eredménye kettőslátás  tekintészavar: a két bulbus konjugáltan mozog 2. A kettőslátás lehetséges okai. rectus sup. lateralis része a vestibulo-ocularis összeköttetéseket biztosítják) 3.. magjaik károsodása  III. rosszullét. Darkshevichféle nucleus commissurae post. képalkotók stb.)  kifelé tekintés elmarad  fasciculus long. 11. differenciális diagnózisa Kettőslátás (diplopia):  valamelyik szemizom bénul. subcorticalis tekintési központokba  horizontális szemmozgások: pons formatio reticularisában  vertikális szemmozgató neuronok: nucleus interstitialis Cajal ill. (m. & inf. & med.  fasciculus longitudinalis medialison keresztül (mediális rostjai vertikális tekintések. szédülés  oka:  III-IV-VI. a két bulbus nem mozdul konjugáltan. A fascisulus longitudinalis medialis laesioja sajátos szemmozgászavarokat okoz  a két szem tengelye egymástól verticalisan tér el (Hertwig-Magendie tünetcsoport)  Pick-visiók: a beteg a falakat ferde síkban megdőltnek látja. A szemmozgások zavarai  szemmozgászavar: valamelyik szemizom bénul. reflexes 2. szemmozgató agyidegek magjaiba  perifériás idegek II. Áttekintés: conjugált szemmozgások (tekintések) A tekintések végrehajtását 3 neuroncsoport végzi 1. m. med. akaratlagos  fürkésző (valamely irányba nézés fixálás nélkül)  vezetett (szemünkkel mozgó tárgyat fixálunk)  parancsolt (felszólításra végrehajtott tekintés  fixálás) III. obliquus inf. obliquus sup. munkavégzés). a falakon keresztül a szomszédos helységben folyó eseményeket látni véli 3. supranuclearis neuronok (nagyagykéreg) rostjai kereszteződve húzódnak a 2. (m. de nem tekintészavart okoz  a károsodás módjai: 11 .10.)  befelé és lefelé tekintéskor a bénult szem mozgása elmarad  VI. a két bulbus nem mozdul konjugáltan  az egyik szemben a tárgy képe a retina más pontjára esik  az érintett szem látótere eltolódik az éphez képest  két egymást nem fedő kép alakul ki a látókéregben  hibás tájékozódás (lépcsőn járás. károsodása  myasthenia ocularis  differenciáldiagnózis módja: neurológiai vizsgálat. agyidegek ill.)  a szem lefelé-kifelé tekintő helyzetben áll  IV. A szemmozgások zavarai I. rectus lat. A szemmozgató idegek magjainak/idegek sérülése szemmozgászavart. Szemmozgások 1. (m.

és subduralis vérzés  gyorsan növekvő térfoglaló folyamat  III. gyulladások)  III.)  kifelé tekintés elmarad fejet érő traumák pl. (m. obliquus inf. rectus lat.és melléküregek gyulladása. rectus sup. 12.. (m. obliquus sup. agyideg izgalma  azonos oldali pupillaszűkület  később az ideg működése csökken  pupillatágulat orr.:  fej hirtelen dorsalflexiója  mindkét nervus abducens vongálódása  mindkét musculus rectalis lateralis működésének zavara  kifelé tekintés elmarad  n. tétel) a nervus abducenst keresztezi az a.)  a szem lefelékifelé tekintő helyzetben áll  IV. oculomotorius sérülése  a szem kifelé-lefelé tekintő helyzetben áll  epi. térfoglalások. lat. ha ezen aneurysma alakul ki  musculus rectalis lateralis működésének zavara  kifelé tekintés elmarad idetartozó alternáló tünetcsoportok (alternáló tünetcsoport = agyidegmag/gyökrost sérülése + hosszú pályák sérülése  tünetek alapján pontosan lokalizálható a góc síkja)  Weber-syndroma (hemiparesis/hemiplegia alternans oculomotoria): az oculomotorius rostok és a pedunculus cerebriben elhelyezkedő piramispálya egyidejűleg sérülnek  egyik oldali oculomotorius laesio + ellenoldal végtagjainak béulása  Benedikt-tünetcsoport: oculomotorius laesio + féloldali végtagbénulás + akaratlan mozgások  a góc a középagyban dorsalisabban helyezkedik el és érinti a substantia nigrát vagy a nucleus rubert  Raymond-féle tünetcsoport: m.    a szemmozgató agyidegek magjai pusztulhatnak az agytörzsön belül elhelyezkedő kórfolyamatokban (vérzések.)  befelé és lefelé tekintéskor a bénult szem mozgása elmarad  VI. rect. nem idegi eredetű szemmozgászavarok  izomeredetű bénulások (myasthenia ocularis)  változó mértékű ptosis és szemmozgászavar  myositis ocularis  izmok gyulladása  átmeneti szemizombénulás  képalkotó eljárásokkal kimutatható  endocrin ophtalmopathia (Graves-Basedow-kór)  acut szakasz: izmok gyulladásos beszűrődése  változó mértékű és irányú szemmozgászavar  chronicus szakasz: izmok hegesedése  állandósuló szemmozgászavar (műtét) 12 . & med. & inf. (m. basilaris. fogászati beavatkozások stb. + ellenoldali centralis típusú féloldali mozgászavar  a híd caudalis síkjában lévő góc a n. m. abducens laesioját okozza illetve a pyramispályát érinti 1.  sinus cavernosus thrombosis  fissura orbitalis superos syndroma (lsd.

12. A nervus trigeminus anatómiája    A nervus trigeminus kevert ideg: mozgató és érző működést is kifejt. trochlearis. maxillaris  foramen rotundum  végága a nervus infraorbitalis (orrüreg alsó része.: rágás. n. az orrhátat. orb. ritkán az V/2.  vena ophtalmica superior  okai:  orbitatumorok  ékcsont kis szárnyán növekvő meningeomák  sinus cavernosus külső falának elváltozása. és létrehozzák a lemniscus trigeminalist (lsd. kereszteződik. mandibularis  foramen ovale (rágóizmok. sup. n.és tapintási ingerek a mozgató magból kilépő és az érző magba belépő szenzoros neuronok a híd és a hídkarok elülső határán lépnek elő  ggl. Fissura orbitalis superior syndroma  Fissura orbitalis superiorban futó képletek:  III. is érintett 13.  hypophysistumor  benignus granulomatosis (szteroidkezelésre jól reagál)  sérül a n. V/1. medialisan a n. exophtalmus. Gasseri  innen erednek az ideg fő ágai: V/1. a homlokot és az orrüreg felső részét + a n. felső ajkak. a dúc középső részéből lép ki a n. területén érzéskiesés. fogászati beavatkozások stb. aneurysma  orr. fájdalom. lacrimalis révén a könnyelválasztásban is szerepe van) V/2. lágyszápad izmai.  szemgödör (beidegzi az orbitát. mesencephalicus nervi trigemini: itt unipoláris sejtek találhatóak. szájfenék izmai. ophtalmicus  sinus cavenosus  fiss. csámcsogás és ásítás  egy csoportjuk pedig a tractus spinalis descendensben a cervicalis gerincvelői substantia gelatinosa Rolandi sejtein végződnek  innen rostok kereszteződve futnak szintén a thalamusba  hideg-. oculomotorius . dobhártyafeszítő izmok) n. abducens  fájdalom (szembe sugárzik). ábra)  egy részük pedig szintén kereszteződve a lemniscus trigemnalis dorsalisban haladva a thalamus nucleus ventralisában végződnek  extrapyramdalis automatismusok koordinációja pl. az érző mag a tegmentumban található.  V/1. a Gasser-dúc alsó részéből ered a n.  VI. szájpad érzőf. orrszárnyak. meleg-.) V/3. melyek axonjai kapcsolatban állnak a mozgató mag neuronjaival és a azokkal együtt futva a rágóizmok tómusának szabályozásában vesznek részt   13 . felső fogak.  IV. alsó szemhéjak. tőle medialisan helyezkedik el a mozgató mag az érző magban lévő másodlagos neuronok  egy része a középvonal felé húzódik.és melléküregek gyulladása.

ha a fájdalom azonnal elmúlik   14 . infraorbitalis és a n.14. pathogenezis: a n. max 1-2 percig tartó fájdalom (gyakoriság V/2-3. trigeminus károsodása klinikum  általában féloldali. koponyaalapi tumor  artériák/vénák által kifejtett kompresszió:  cerebelli sup. akár naponta többször.  V/2-3. életév felett alakul ki etiológia  idiopathiás  kilépő gyökök ill.)  ticszerű rángások  periodikusan visszatérő tünetek. A trigeminus neuralgia (tic doloureux) kórisméje és kezelése    incidenciája: 15/100ezer általában a 40. > V/1. a ggl. semilunare károsodása  SM  vascularis laesio  kisagy-híd szögleti ill. erős. hirtelen kezdődő néhány másodpercig.  cerebelli inf. a rohamok időtartama növekszik  hónapokig/évekig tartó panaszmentesség is lehetséges  a n. mentalis lidocainnal történő vezetéses érzéstelenítése diagnosztikus értékű lehet.  V/1. napszaktól függetlenül  krónikus betegségben a fájdalom állandósulhat ill.

kiegészítésként valproát. a triggerzónák érintése (arcbőr. stapedius  a mozgató maghoz húzódó supranuclearis neuronok a gyrus praecentralis alsó harmadában erednek  corticobulbaris nyalábban haladnak  capsula interna térde mellett elhaladva  híd alsó harmadáig  15 . ásítás. beszéd. nyomásérzékenység. A nervus facialis anatómiája  Magjai:  mozgató mag a híd-nyúltvelő határán. szájnyálkahártya érintése). „ropogó” ízület  vascularis kompresszió (MR-angiographia  etiológia tisztázása kezelés  gyógyszeres:  600-1200mg carbamazepin fokozatosan emelve  a fájdalommentesség elérése után 6-8 hétig adjuk  folyamatosan leépítve elhagyjuk (mh. szájsebészeti.: ataxia. facialis belső térdét  mozgtaó beidegzés  mimikai izmok  platysma  m. korlátozott szájnyitás. SSRI adható  sebészi kezelés  indikáció: terápia rezisztens esetek (az összes 30%-a)  a n. triciklikus antidepresszáns. megkerülik a nervus abducens magját. egyéb fájdalommal járó kórképek(F-O-G-i. nyelés.5-6mg háromszori alkalomra osztva/nap (mh. ventrolateralisan a tegmentumban található  belőle eredő rostok dorso-medialis irányba kanyarodnak. mentalis lidocainnal történő vezetéses érzéstelenítése  panaszmentesség néhány órától pár hétig  percutan szelektív termális radiofrekvenciás neurolysis (90%-ban eredményes): rtg-képerősítő segítségével a foramen ovalén keresztül érik el tűelektróddal a Gasser-dúcot vagy a n. exsiccatio …  differenciáldiagnózis  gyulladásos ill. digastricus venter post. szemészeti vizsgálat:  szem  fogak  melléküregek  állkapocs  temporomandibularis dysfunctio (Costen-sy.  m.: bágyadtság)  használhatjuk a fentieket kombinálva is. nystagmus. valamint a rágás. infraorbitalis és a n. trigeminus rostokat  thermocoagulatio  microvascularis decompressio: suboccipitalis craniotomiás feltárásból a gyökkilépésnél található artériás/vénás kacsot lefejtik az ideg felszínéről  újabban sztereotaxiás kerettel gamma-kés  15. fogak. leukopaenia)  második választandó szer a baclofen: 60-80mg  clonazepam: 1.): lokális fájdalom. orrfújás a rohamot kiválthatja  beteg a fájdalomtól félve ezeket kerüli  fogyás. így alkotják a n.

A centralis és a perifériás faciális károsodás elkülönítése Emlékeztető: A homlok. petrosus superficialis maior értágító impulzusokat küld az agy ereihez ggl. agyideggel  meatus acusticus int. intermediusszal és a VIII. pterygopalatinumban kapcsolódik át  beidegzi a könnymirigyeket 16. facialis törzsétől  ggl. facialis mozgató magrészlet mindkét féltekéből kap supranuclearis rostokat. geniculiban válik el a n. a száj körüli izmokat és a platysmát ellátó magrészlet azonban csak az ellenoldalról.  canalis facialis  foramen stylomastoideum  ágakra oszlik (lsd. geniculi  ggl.  elválnak a többi pyramisrosttól és a mozgató mag neuronjaival képeznek synapsisokat  thalamusból is haladnak suprnuclearis neuronok. lingualis  nyelv elülső 2/3-ának ízérzése + vegetatív rostjai ellátják a a gl. ezek vezetik az emotionalis mimikai ingerületeket  nucleus salivatorius superior ide fut be a chorda tympani (ggl. kép) n.  16 .és a szemkörüli izmokat beidegző n. facialis a híd és a hídkarok határán lép elő az agytörzsből  egy durahüvelyben fut a n. submandibulare  n. sublingualist és submalndibularis) a n.

míg a fogmutatás nem  perifériás facialis laesionál (mozgató neuron sérülése) a góc oldalán minden mimikai mozgás hiányzik + a corneareflex efferense a n. A környező szövetek duzzanata következtében romlik az ideg vérellátása. facialis  sérülésekkor a reflex renyhébb lesz vagy kiesik 17. és az ideg többé nem képes ellátni az agy és az arc közti jeltovábbítás feladatát. légkondi  borreliosis  sarcoidosis (gyakran kétoldali facialis paresist okoznak)  cukorbetegség  SM  a koponyaalap törése  daganat (általában a paresis lassan fokozatosan rosszabbodik) koponyaalapon elhelyezkedő daganat (vestibularis schwannoma) eltávolítása céljából végzett műtét után)  a fültőmirigy daganatainak műtététe vagy besugárzását követően III. az érintett idegsejtek elhalnak.000 ember kapja meg a betegséget. Elkülönítés:  centralis facialis laesio esetén a homlokráncolás és a szemhéjzárás sikerül. II. Pathogenezis: VII. 17 .  Férfi/női arány :1:1  Téli-őszi hidegebb időszakban gyakoribb előfordulása  Diabetes mellitusos és hypertoniás betegekben gyakoribb. A perifériás facialis paresis kóroktana és kezelése I. Epidemiológia  Az USA-ban évente 40. agyideg perifériás idegágra gyakorolt nyomás váltja ki. Periferiás facialis paresis leggyakoribb okai:  virus fertőzés herpes vagy más virusfajták  huzat.

ENMG  CT  MR vizsgálat.de ha nem ingerelhető. másodrendű neuronok: a cohlearis magvak multipoláris neuronjai  rostjaik az ellenoldali corpus 18 .IV. A VIII. akkor 70-90%-ban elmúlik a betegség(ez bekövetkezhet akár spontán is). akkor csak 20%-ban várható javulás. o. A hallópálya (nagyrészt keresztezett) 1. facialis károsodás tünetei a bántalom magasságától függően V. spirale bipoláris neuronjai. ENG. agyideg anatómiája I. megszűnik a könnyelválasztás és hyperacusia jelenhet meg: a m. staticus v.: a n. elsőrendű neuronok: ggl. stapedius működészavara következtében a hangok túl hangosak lesznek. agyideg tulajdonképpen két önálló ideg: 1. Prognózis Ha az arcon az idegrostok elektromos ingerelhetősége normális.  A beteg nem tudja ráncolni a homlokát. cochlearist  nucleus cochlearis ventralis (alacsony frekvencia) & dorsalis (magas f) 2. o ábra. acusticus vagy másnéven n. Tünetek:  Az arc egyik felének bénulását okozza.  Olykor csökken az ízérzés. az axonjaik alkotják a n.  + lsd. Diagnózis:  Anamnesis (korábbi fertőzések)  Fizikális neurológiai vizsgálat  Idegvezetési vizsgálatok: NET. vestibularis A két ideg közös törzzsel lép be a kisagyhíd szögletben az agytörzsbe. Szirmai 44. cochlearis 2. szemét nem tudja becsukni (kiszáradhat a szeme) és szájának érintett fele nem mozog. 18. VI. n. A VIII./Molnár 56. II. n. Az idő múlásával hetek-hónapok múltán végleges bénulásos maradvány állapot alakul ki. Terápiás lehetőségek  Selectiv ingeráram kezelések  B 1 vitamin kezelések  Antihistaminok adása  Steroidok adása  Keringés javítására-Trental-kezelés  Acyclovir (Virolex) infusió  Műtéti decompressió megkisérelhető VII.

a szöggyorsulás érzékelése  reflexesen beállítja a szemeket. turbulens áramlás . Megnövekedett.AV malformatiók . superior (Bechterev)  n.pons formatio reticularisa. segíti a fixálást és a térbeli orientációt (dinamikus működés) b. vestibularist.Sinus sigmoideus. vestibuláris és taktilis ingerületek összehangolásával (statikus működés)  a ggl.Erősen vascularisalt tumorok pl. lateralis (Deiters)  n. objektív 2.  subcorticalis tekintési központok (horizontalis. lateralis Deiters-ből ered  gerincvelői motoneuronok  nyak és hátizmokat ellátó idegek (statikus m.)  agytörzzsel  vestibulocerebellaris és cerebellovestibularis (serkentő ill. harmadrendű neuronok: lemniscus lateralis  4. A tinnitus leggyakoribb okai és kezelése Tinnitus= fülzúgás 2 csoport: 1. o oldalsó  VI. .trapezoideumhoz (csak kisszámú neuron csatlakozik az azonos oldalihoz)  oliva superior  3. vestibulare ingerfelvevő nyúlványai a hártyás labirintusban találhatóak. perifériás axonjai alkotják a n. v. vázizmok tónusának szabályozása a vizuális. o hátsó  IV. Drakschevich magvak)  gerincvelő mozgató neuronjaihoz  vestibulospinalis pályák: a n. jugularis int. medialis (Schwalbe)  n. gátló neuronok a nucleus fastigii-ből a vestibularis magvakhoz) pályák  mozgásszabályozás  agykéreggel: a szerzők egy része szerint a temporalis. Az egyensúlyozópálya Funkciói: a. Asymetricus tágulatai 19 .Carotis és aorta stenosisok.) III.  hallókéreg: temporalis lebeny (Brodman 4142. descendens spinalis (Roller)  a vestibularis magvakból eredő pályák:  fasciuclus longitudinalis medialis  szemmozgató agyidegek magvaihoz o elülső ívjárat  III. mások szerint a parietális lebenyben 19.:glomus tu. aneurysmák . melyek a  híd-nyúltvelő határon elhelyezkedő vestibularis magvakban kapcsolódnak a másodlagos neuronokkal:  n. szubjektív Objektív tinnitus: vascularisokvér surran 1. verticalis Cajal ill. negyedrendű neuronok: colliculus inf. felgyorsult.fistula carotidea – cavernosa (sinus cavernosus fistulája) .

pulzushang a ülre való ráfekvéskor .) . izolált tünet (finom. megszűnik 2. szalicilátok iv. toxicus:uraemia. ritmikus mozgás a lágyszájpadban.okok: i.- Tensiokiugrás.légvezetés zavara . hallókészülék. hypertyreosis 2.jell.lehet ámeneti: .acut otitis catarrhalis . Kezelés: otosclerosisműtét30-50%-ban sikeres cochlea vascularis károsodásadextran pentoxifillin(Trental) Heveny zajártalomBetaserc 3x8 mg 3 hónapig Otooxicus gyógyszereket azonnal abbahagyni A szubjektívet nehéz kezelnigyakori a depresszió.R. ICP növekedés bizonyos esetei Valsalva megszünteti. az ideg átmetszése sem megoldás maszkírozás: rádió.főleg a mély hangok érintettek .Meniére-bet. zajgenerátor 20. R+(norm.:Parkinson Szubjektív tinnitus: . scarlatina.:Wép oldal felé lat. Vezetéses (transzmissziós) .zajterhelés okozta cochlearis károsodás . ii. percepciós(idegi) . Centrális Perifériás: 1.A hallórendszer bántalmára utalú tünetek. amilodemyelinisatiós laesio bárhol a hallópályán. a rostok között synapsisok . HZV-fert. fejtrauma iii. az Eustach-kürtben vagy a temporo-mandibuláris izületben pl. Perifériás 2.a légvezetés megrövidül v.acusticus neurinoma vagy egyéb kisagy-híd-szögleti folyamatok .hallászavarral járó és nem szubjektív ididopathiás tinnitus: időskori. hyperglycaemia. Arteriosclerosis 20 .toxicus és infectiosus károsodás .otosclerosis .idegentest . parotitis. Meniére v.a magas hangok érintettek . fertőzés:gyors progrediáló(meningitis.cerumen . ha nem akkor VJI egyoldali lekötése 3.. hallásvizsgáló módszerek Halláscsökkenés=hypacusis Két nagy csoport: 1.jellemzően Wkóros oldalra lat.chinin.

Súgott beszéddurva tájékozódásra 2.ált. A centrális és a perifériás vestibularis károsodás tüneteiű Perifériás: .vegetatív tünetek . Basilaris migraine Cerebralis vérzés Sedatívumok Hallásvizsgálati próbák: 1.vi. dysphagia (3D) . Betegség kísérőjelensége pl. kérgi süketség: elsődleges hallómező pusztulása(Br 41.halláskárosodással gyakran társul .nem harmónikus . Tünetegyüttes .harmónikus vest.lues Centrális: 1. Centrális: . kevert . Belsőfül(idegi):ép oldalra lat. hangvillapróbák . Rinné: o Csont és légvezetés összehasonlítása o 21 .lehet vezetéses vagy tekintés irányú nystagmus . chr.dallamok felismerése hiányzik 21.okok: neuritis vestibularis benignus positionalis vertigo(BPV) Meniére Trauma Hátsó scala térfogl. Acusticus neurinoma 3. dyplopia.42 2. hallási agnosia(lelki süketség):a másodlagos hallómező hangok. dysarthria.Weber: o kétoldali csontvezetés összehasonlítása o o középfül sérülkóros oldalra lat. károsodikzörejek.törzsataxia .vannak agyörzsi tünetek: arcgyengeség és/vagy zsibbadás.okok: agyörzsi stroke SM Tumorok Syringobulbia Arnold-Chiari malf.szédülés beteg a fejét a laesio oldalára hajtja ..

Az ép oldal felé irányul.a gyors az újbb tárgy fixálása(Br8akaratlagos szemmozgás) . beteg a fejét a laesió oldalára hajtja .deviáció az ép oldal felé . cerebellaris .2 szem koordináltan.endolympha P növ.Schwabach: o Vizsgáló a sajátjához viszonyítja -audiometriaobjektív 22. galván.fastigii.előretekintéskor is van III. ritmusos szemmozgás . gyors komp. vestibularis.nyomásváltozás. a tekintéssel ellentétes irányban is Frekvencia: lassú 10-40/min Közepes: 40-100/min Gyors: >100/min Ritmusa Fiziológiás: Opokinetikus(vasút): .gyors komponens a középvonal felé a laesió irányába - 22 .kalorikus Pathológiás: 1. együtt mozog . A nystagmus felosztása. n.forgatás.. szemmozgató rendszer zavara .2 komponens: gyors és lassúnysagmus iránya a gyors komponens . ismétlődő.vestibularis.féloldali cerebellaris kár.kalorikus Congenitalis Szerzett Jellemzői: Iránya horizontális Vertikális Ferde Rotatoros Retrakciós Fokozat: I. ggl. Scarpae károsodása .vizsgálata:forgódob Labirinth eredetű indukált nystagmus: . azonos kitéréssel. Romberg-ben dőlés a laesió felé.gyull.fokúgyors komponens a tekintés irányába II.feltétele a retina. occiptofrontalis pályák épsége . az occipitalis lebeny(Br18). .labirinth bajnállassú fázis a laesióra mutat.félkörös ívjáratok ingerlése .okok: bevérzés. ívjáratok.Lehet fiziológiás (ingerekkel kiváltható)optokinetikus. jellemzői Nystagmus=akaratlan.a lassú komponens a tárgy mozgásának irányába .nucl.trauma 2. cerebellaris.

1. Vezetett szemmozgások ülő és fekvő helyzetben 3. Opsoclonus -időszakosan megjelenő durva. kinyújott karok(nehezítettnél lábfejek egymás elé) -járáspróbák:képes-e egyenesen. Kalorikus ingerlés: -30 fokkal előrehajtott fejnél -melegampullopetális áramlásingerlés felé irányuló nyst. karok kinyújtva engedje le a karját vissza(lassú komp. vegetatív tünetek 23 . és felfelé nézéskor fokozódik) 7.Egyensúlypróbák -Romberg:zárt lábak. forgatásmko labirynth izgalma -horizontalisan a lat ívjára izgalmaellentétes endolympha áramlás a nystagmus lassú komponensének irányábagyors komp. FLM laesio . de nincs kompenzálás.híd tekintéscentrum és III mag közötti kapcsolat megszakadhorizontalis síkban disszociált tekintés és monocularis nystagmus . mer az ép cortexhez kötött 5. A vestibularis rendszer vizsgálata.a tekintés irányával ellenkező oldali szem nem mozog az orr felé a középvonalon túl 4. Síkban -osszú ideig fennáll .de az utónystagmusnál megfordul -dőlés és félremutatás iránya a lassú komponens irányába 4. gyors komp az ingerlés felé -hidegampullofugalis áramlásingerléssel ellentétes irányú nyst. Iránya a tekintés irányával azonosa nystagmus irányát a tekintés iránya befolyásolja 23. A vestibularis rendszer bántalmának kórjelei 1. csukott szemek. nyitott és csukott szemmel -Bárány-próba:egymással szemben. gyors szemmozgás mind horiz. ellentétes. comatosus betegnélbal fülbe hideg víz  szemek lassan balra. nem ritmusos. tartósan sötétben dolgozókkétszemes fixáció zavara(verticális irányú.paraneoplasia. Mind vert. encephalitis 5. szemizomparesis:gyors komp. Látászavarhoz társuló -születésük óta csökkentlátóknál -színvakok -chorioretinitis -albinizmus 6.3. nytagmus 2. irányt tartva.gyors komp nem az ingerelt oldal felé -Épagytörzsű. Irányába mutat) -célkisérlet -dysdiadochikinesia 24. A szemek megfigyelése nyugalmi helyzetben 2.

): . melyet fülzúgás ritkán. a zédülés érzése nem olyan kifejezett 25.A vestibulocerebellum és a kisgyi félteke károsodásakor a szemek nyugalomban 1030 fokkal az ép oldal felé deviálnak a beteg a középvonalban lévő tárgyra fixála bulbusok nyugalmi helyzetben conjugáltan kiúsznakvisszatérnek . Tünetegyüttes Th: gyógyszer: pentoxifillin(Trental) 2-3x 400mg Sibelium haemodilutio(hidroxi-etil keményítőHAES.a verigo erős.3. hét után állásgyak. Bárány. n. Magok és cerebellaris károsodás esetén .: Paroxismalisan jelntkező forgó jellegű szédülés.Dextran) első néhány napban ágynyugalom. vakjárás a kóros oldal felé .harmonikus vest.nystagmus lassú komponense az ép oldal felé . Magok károsodását kísérő nystagmus a tekintés irányától függ. 5. vestibularis sérülése hozza létre . vertigo benignus paroxismális pozicciófüggő vertigo(BPPV) neuritis vestibularis Meniére Harmonikus tünetcsoport(perifériás): -nystagmus az ép oldal felé -egyik oldali labirynth és/v. Neuronitis vestibularis Def.vest. halláskárosodás pedig soha nem kísér Álalában egy szédüléses attack jellemzi Tünetek: .a heves tünetek néhány nap alatt megszünnek. naptól tekintés-és egyensúlygyakorlatok 1. hiányzó ingerválasz .A vest. 6. de 2-3 napon belül enyhülnek Diszharmonikus tünetcsoport(centr.lassú komponens a laesio irányába .Romberg.elsősorban fiatal felnőtteket érint .Bárányba is erre -Rombergben is erre . de a hirtelen mozgásra jelenkező tünetek még 1-2 héig fennállhatnak .fejhajlításjárás 24 .Cerebellaris sérülésnél az autonóm ünetek szegényebbek.heves vegetatív tünetek . .felső légúti infkció előzi meg .érintett oldali horizontalis ívjárat kalorikus ingerlésekor csökkent v. iránya meghatározható . esetleg scopolamin 3. a káosodás felé erősödik . 4.mozgás súlyosbítja .autonóm tünetek kifejezettek.

ambiguusm.styloglossus o nucl. izzadás. csengés . feszítés a fülben. sinus car.hányinger.saccotomia.járásképtelenség .garat koponyai kilépés a foramen jugulare elülső része(+ X és XI) 2 érzőggl. kopoltyúív idegegarat felső része somatosenzor és motor. Daedalon 100-200mg Diazepam(Seduxen) 10-20mg Promethazin(Pipolphen kúp) 1-3x 25mg Betahistin(Betaserc) 1-3.csak feküdni tudnak. Után o Ggl.tract. tinnitus ) Pahofiziológia: . sinus caroticus vs.superiusrögtön a for.ss nyelv.fülzúgás. o Ggl. Endolympha kerüla perilymphábaidegrostok bénulása.nystagmus: horizontális v horizontorotatoros(lassú komp és dőlés az érintett oldalra)harmonikos vest.teltségérzés. .hónap 3x 8mg/nap Rezisztens esetbenendolyphatico-subarachnoidealis shunt. halálfélelem Th: hányáscsill. hányás.szorongás.az érintett oldal felé fekszik a beteg . pharynx.solitariivs-osnyelv. Def.tract. pulzus megváltozása . 2-6. tün. nyelv hátsó 1/3-a íz+ss. ototoxicus antibioticum(pl.szédüléses rohamok .26. A Meniére betegség és kezelése. Glossopharyngeus anatómiája A 3. melyek jellemzője a Meniére-triász(srgó jellegű szédülés.: Visszatérő szédüléses rosszulétek. o Nucl.stylopharyngeus. Salivatorius inf. elesett állapot .oticum) psy-us rostok a parotis felé o nucl.hallászavar a rohamok idején . lateralisvs o nucl. féloldali halláscsökkenés. m.belső fül teljes elroncsolása 27.vm-os rostok praeggl-is(ggl. A N. parotis vm Agyi eredés: nyúltvelő: o nucl. cochlearis szőrsejtek pusztulása Tünetek: .endolympha mennyisége megnőP megnőháryás labirynth ruptura(vertigo oka)K+ tart. Jug. inferiusfossula petrosa spatium parapharyngeum o ACI és VJI között lefelé - - 25 .héten 3x10mg/nap.gentamycin) Transtemporalis labyrinthtectomia.spinalis nervi V. hyperacusis . glomus caroticom. külső fül.

petrosus minor: Hiatus nervi petri minorisvissza a koponyába a piramis elülső felszínénforamen lacerumkoponyaalapgl.nyelészavar .glomus car.pharyngeus: Ss.oticum(praeggl a nucl. trunc. ág közvetlenül a ggl. supranuclearis beidegzési zavar 2. Symp)felső garafűzők.lingualesss és vs Tünetek: .érzéskiesés .uvula deviáció az ép oldal felé 28. postggl a parotisba)plexus parotideus N. myesthenia gravis Dysphagiával járó betegségek: 1.smaff és eff rostokplexus pharyngeus(n. nincs organikus elváltozás b.sal. kifekélyesedése 26 . állandóan vagy csak stresszhelyzetben gombócérzés a torokban c. Sinus caroticus vs-os rostok(barorec). tonsillaristonsilla palatina+nyh-ból jövő rostok r.canaliculus tympanicusa dobüreg belső falára fonatokplexus tympanicus Ss rostok a gl. lingualis dysphagia: oka a nyelv gyulladása. pszichoszomatikus eredet d.középső és felső rész. agytörzsi laesio 3.(kemorec) r. globus hystericus a. X károsodása 4. Inf-ból a dobüreg és a fülkürt nyh-jához Praeggl-is rostok a nucl. tympanicus: .X.stylopharyngeus mentén lefelé nyelvgyök N. lágyszájpad emelők r.garatreflex renyhül .- o A m. normális nyelési folyamat 2. Inferius után .ízérzés csökken . A dysphagia okai Def: Nyelési zavar. IX.orrhang beszéd .inf-ból.1. mely elsősorban a falat formálását és a garatba juttatásából eredő nehézségből adódik Ok:_ 1.inf-ból N.lágyszájpad csüng az érintett oldalon . nyelési nehezítettség.

Meningitis . Gyöki fájdalmak 4. Tünetek: .félrenyelés.Diphteria(serologia) felső 27 .trapezius része.nasalis hang .tumor . motoros bénulás a. fasciculatio .encephalitis . IX.Guillan-Barré . rhinophonia aperta 29. garat és nyelv együttes megbetegedése során alakul ki b.m.agytörzsi infarctus . m. dysphagia syringobulbia a.uvula deviatio . garat. váll és felsővégtagok együttes megbetegedése 5. idegentestérzés d. nyelvizmok.myasthenia g.nyelvmozgás zavar Okok: .kolinerg) . félelemhysteria 7.rekedtség . Érintettek a lágyszájpad. hiányzó lágyszájpadreflexek . Apoplexia.chr. Guillan-Barré-syndroma a.X. ALS 6.aneurysma . gége.3.XI bénulás.polyomyelitis .renyhe v. nyálfolyás c. tünetek:nincs garatreflex. Láztalanul zajlik b.sternocleidomastoideus.(EM.syringobulbia .Myositis(CK szint) . herpes zoster b.glioma . A pseudobulbaris és a bulbaris paresis elkülönítése Bulbaris paresis: A nyúltvelőben elhelyezkedő alső agyidegek (IXXII) által beidegzett izmok bénulása.dysphagia .nyelv atrophia. garatgörcs a.szájpadcsüngés . Merev izmok c. constrictor pharyngis görcse b.dysarthria .Arnold-Chiari malf. oka. lágyszájpad az ép oldal felé. agytumor. Diff dg: .

14.sulcus parieto-occipitalis Gyrus postcentralis(Br3.emotionalis incontinentia . amelyet bilateralisan az agytörzs felett huzódó corticobulbaris rendszer károsodása okoz. fissura interhaemispherica. mely elsősorban a mélyérzések központja .érdektelenség o Basalis részindokolatlan jókedv.Pseudobulbaris paresis: Olyan felsőmotoneuron károsodás.46. A praefrontalis és frontalis lebeny anatómiája és tünetcsoportjai Frontalis lebeny határai: sulcus coronarius. Supplementer motoros area(Br8)szem és fej ellenoldalra mozdításakárosodásakor az akaratlagos szemmozgáok és tekintés zavara lesz Br6kérgi extrapyramidalis rendszer.25.kényszernevetés .6)hólyag és végbél ürítéskárosodásakor incontinentia Praefrontalis lebeny(Br 9. fasciculatio .lágyszájpad-és garareflexek jól kiválthatók . A parietalis lebeny anatómiája.károsodásaellenoldali hypesthaesia(a fájdalom kivételével) Lobulus parietalis sup (Br5. tünetcsoportjai Határai: frontalisansulcus centralis medialisanfisura interhaemispherica.dysarthria .47) .ellenoldali akaratlagos mozgások Broca (Br44-es) a domináns féltekében a beszédkp.frontalis leépülés jeleifogó-és szopóreflex .izgalmakor komplex nyelési.károsodás: o dorsalis részapathia.nyelvben nincs atrophia.élénk masseterreflex Okok: . Tünetek: .2)elsődleges érzőkéeg .45.mozgató területkárosodásakor liberációs jelek(fogó.személyiség .32. szopó).mindkét haemispheriumban kialakuló iscaemiás károsodás . fissura lateralis cerebri(Sylvii) Gyrus praecentralismotoros cortex .sensoros cortex.ALS(bulbaris és pseudobulbais tünetek egyszerre) . rágó és csámcsogó mozgások Gyrus praecentralis(Br4.SM 30.moria 31.multiplex lacunaris infarctusok .7)másodlagos érzőkéreg 28 .dysphagia .

izgalomnálkomplex hallási hallucinációk Gyrus temporalis medius és inf.inf.22másodlagos hallási kphangok.károsodásdominánsnál amusia .öltözködési apraxia .42.gyrus parahyppocampalis(Br35)limbikus rendszer része .dementia .amnesticus aphasia .jamais vu o dreamy state o lebegésérzés o oralis automatismusok(uncinatus roham) o Duff-tünet(orrdörzsölés) o Psychomotoros epilepsia o Tenebrositas 29 .par. .Germann syndromajobb-bal tévesztés.hallással kapcsolatos gnosticus teljesítmények .izgalmaelemi hallási hallucinációk .gyrus angularisBr39 . optokinetikus nystagmus megszünése 32. agraphia.apraxia .térbeli tájékozódás zavara .izgalma o szaglási sensatiók o déja vu.izgalmazenei hallucináció Hyppocampus(Br28.Br42.károsodásamnesia.(Br37.. acalculia . A temporalis és occipitalis lebeny anatómiája. tünetcsoportjai.károsodásatactilis felismerés zavara Lob.40)gnosticus és mozgásteljesítmények .Br41primer hallási kp.nem dominánsnál: . Gyrus temporalis superior(Br41.beszéd megértésekárosodásakérgi süketség(dominánsnálsensoros aphasia).area parietalis basalisBr37 . zajok felismerésekárosodásnál lelki süketség.22) .anosognosia . ujj agnosia.apraxia -dominánsnál: .39.óra-idő felismerés zavara A gyrus angularisnak megfelelően húzódik a láósugárzás és az optomotoros pályák egyrészegócellenoldali alsókvadáns anopsia.konstitutív apraxia .34)szaglás kp.gyrus supraangularisBr40 károsodásnálagnosia. Temporalis lebeny: A frontalis lebenytől a fissura lateralis cerebri választja el.

sulcus parieto. mely létrejöhet a sejttestek. A pyramispálya lefutása. .ametamorphosia Area parastriata(Br19) .izgalmamicrognosia.macropsia.felületes reflexek dermatómában kiesnek .éles határú . Centrális bénulás oka: .Piramisjelek vannak .Occipitalis lebeny: Határai elmosottak. capsula internában.piramisjelek nincsennek .vezető tünet az izomtónus csökkenése atrophiával . a corona radiataban.occipitali a parietalis lebenytől való elválsztást tükrözi Area striata(br17)elsődleges látókéregelemi látás .de a centralis látás megtartott o kétoldalinál kérgi vakság Area peristriata(Br18)másodlagos látókéreg .károsodása o lelki vakság(opikai agnosia) o reflexes szemmozgások o speciális opikus zavarok .Felületes eflexek féloldalon kiesnek Perifériás bénulás oka: .Kiterjedése tömeges .lassú.Lehet petyhüdt v spasztikus a laesio localisatiójától és a bénulás fennállásának időtartamától függően .mélyreflexek renyhék v kiesnek . akaratlagos mozgások 3 neuronos keresztezett pélya Somatotópiás elrendeződésű rostok Corticospinalis pálya: Cortex(primer motoros area. A peripheriás és a centralis motoneuron bántalmának elkülönítése. sérülését jelző kóros reflexek. agytörzsben.izgalmaoptokinetikus nystagmus megszünése 33. követő szemmozgások . gv oldalkötegében.individuális atrophia 34.károsodáslelki vakság(optikai agnosia) .kiterjedése az ideg ellátási területére lokalizálódó .Mélyreflexek fokozottak .premotoros cortex)corona radiatacapsula interna hátsó szárának elülső részében(elölről hátraarcfelsővégtagörzsaló végtag)pedunculus 30 .Belső motoneurono és axonjaik laesiója az agykéregben.bulbaris és spinalis motoneuronok károsodása.optikai felismerés .fasciculatio lehet az alsó motoneuron károsodásnál .károsodásegyoldaliellenoldali hemianopsia. az axonok és a neuromuscularis synapsis magasságában .

spinalisan 2.mélyreflexek monosynapicus reflexek γ-hurok: .a corticospinalis pályáról válik le az agytörzsben .Izomorsó ingerlékenységét szabályozza .gv oldalsó kötegében A keresztezetlenektr.)gv-i motoneuronok Corticobulbaris .azonos oldalon legv elülső kötegében a fissura mediana anterior 2 oldalán 2.a motoros működésű agyidegek magvain végződik Károsodás: 1. supraspinalisan Receptor-izomorsó: .izomorsó Aαgv motoneuronizom .munkaizomrost megrövidülésére hat . primer motoros kéregpedunculus cerebrinyúltvelő piramisflaccid paresis 2.reticulospinalis(izomtónus szab.anulospiralis receptorintrafusalis rost megnyúlását érzékeli .Aα-aff. neuron a gv-i elülső szarvi interneuronok Corticoreticularis : Premooros és supplementer motoros reticularistr. ritka b. neurona megfelelő szelvényben a zona intermedia 3. Corticospinalis ventr.Dinamikus+statikus γ efferensek végződéseérzékenyebb(intrafusalis rost kontrakciós állapota) Golgi készülék(ínorsó) .corticospinalis lat.cerebriponsmedulla oblongata(basisrostok 85%-a a decussatio pyramidumban kereszteződik)tr. Motoros együttes károsodásaspasticus paresis Piramisjelek Patelle-lábclonus keményszájpadreflex régiókbólformatio 35.Aβ afftartós izomkontrakció gátlása Monosynapticus reflexív: .és kórtana Izomtónus=az izmok nyújtási állapotától függő akaratlan izomfeszülés Szabályozás: 1. izolált a. Az izomtónus élet. primer motoros+premotoros+szuppl.gv-i motoneuron(adott izmot idegez be) .Mindig az aktuális rostszakaszhoz tartozó optimális mértékű intrafusalis kontrakció 31 .módusult izomrostokintrafusalis rost .

laesio a nucl vest lat fölött.plantarflex) Decorticatiós tartás: .formatio reticularis . csak lassan süllyeszti Hypotonia . avt:ext.Mellső gyök kár .ret.zsebkés tünetgyors mozdulat legyőzi a végtag ellenállását .radiculopathia . plantar flex) Ha csak féloldalonWernicke-Mann-tartás Rigiditás: . cortex alatt(thal alatt)fvt:ujj.befelé rot. hogy bármilyen más működést lehetetlenné tenne Form.antigravitációs eloszlás .monosyn reflexív megszakadása .légpárna jelenséghátonfekvő beteg fejét felemelve nem ejti.gv motoneuron agonista kontrakció collatRenshaw-sejteket aktiválgátló interneuron gátlásaantagonista kontrakció Supraspinalis: A leszálló pályrendszerek az alábbi helyekről indulnak ki: .Guillan-Barré.ruber és motoros cortex stimulálja Spasmus: .izomorsó Aα agonista izmot beidegző gv-i motoneuron gátló interneuronantagonista Ciklikus mozgások szabályozása(pl járás) .Myasthenia .Ceebelaris sérülés .harántlaesio 32 .add.lat(Deiters)leszálló pályákgv-i motoneuronokkontrakció Ha csak ez lenne.mesencephalon .csukló.Polysynapicus reflex .reticularisnak nincs spontán aktivitásanucl.könyök flex.Heine-Medin .mozgatás megszakításavégtag ebben a helyzetben rögzül .motoros kéreg .vestib.agonista és antagonista izmokban is tónusfok .mozgás sebességétől függően állandó ellenállás a végtagban .Perif ideg kárpolyneuropathia.vestibularis rendszer vest(otolith szerv)nucl.hyperpron.(fvt:ext.mozgatás után predileciós tartásba vissza Decerebrációs tartás: . akkor olyan erős ect.fvt:ext. de a nucl ruber alattFR aktivitás nincsnincs gátlásantigrav izmokban tónusfok.hátsógyök kárdiscushernia .laesio a nucl ruber fölött. tónus lenne.gátló hatás az internezronokra DE! form.

Cerebellovestibularis  Tr.cer. emboliformis  n. spinocerebellaris ant. cerebellothalamicus 33 . Granulosum Fehérállomány:/arbor vitae/ 4 pár mag:  nucleus dentatus  n. fastigii Karok:  pedunculus cerebri superior  pedunculus cerebri medius  pedunculus cerebri inferior Vérellátás:  a.  a. post. ganglionare  str.36. ● Tr. inf.  folium vermis---lobulus semilunaris  tuber vermis---lobulus gracilis  pyramis---lobulus biventer  uvula---tonsillák Kéreg: 3 rétege van:  str.  A vermis részei: lingula---vinculum lingulae cerebri  lobulus centralis---ala lobuli centralis  culmen---lobulus quadrangularis sup. Macroscopia:  A 2 hemispheriumot a vermis köti össze. spinocerebellaris post.sup  v. ● Tr. cerebellorubralis  Tr.  a. moleculare  str.tétel: A kisagy anatómiája. olivocerebellaris ● Tr. bulbocerebellaris Efferens pályák: Kéregből: Tr. Cerebellarovestibularis Magokból:  Tr. legfontosabb összeköttetései. Cerebelloreticularis  Tr. ant.cer. globosus  n.  declive---lobulus quadrangularis inf. vestibulocerebellaris ● Tr. pontocerebellaris ● Tr. cerebri magna Afferens pályák: ● Tr.cerebellaris inf.

nagyságának helytelen becslése/ a góc oldalán kisebbre becsüli/ ● Az „utánzási kísérlet” zavara: Becsukott szemű beteg egyik végtagját egy adott pozícióba visszük. mely a filum terminaléban folytatódik. Az elülső és hátulsó gyökerek a spinalis ganglionok utáni szakaszon gerincvelői idegekké egyesülnek. mely felett az arachnoidea található. innen 2. ● Dysmetria: A távolság becslésének zavara. ● A tárgyak súlyának. A gerinccsatornát belülről a dura mater borítja. ant. A beteg a célon túlnyúl. ● Ataxia: izomcsoportok koordinált működésének zavara Járási: széles alapú járás Törzs: állás közben bizonytalanul ingadozik Romberg-ben a laesio oldala felé dől ● Célkísérletek végrehajtásának zavara ● Dysdiadochokinesis: antagonisták alternáló beidegzésének.3 v 4 szelvényt szállnak le mielőtt elérik kilépési pontjaikat. tétel: A gerincvelő anatómiája. mozgásának zavara ● Visszacsapási tünet ● Intentiós tremor: nyugalomban nincs. a céltárgy felé közelítve amplitudója nő ● Skandáló cerebellaris beszéd ● Iránytévesztés/ általában a góc oldalára térnek/ ● Nystagmus: a laesio oldala felé való tekintéskor fokozódik ● Hypotonia: a laesió oldalán a végtagok izomtónusa csökken. mélyreflexek renyhébbek ● Góc oldali pronációs hajlam ● Ingareflex: Ha a patella reflexet levegőben lógó lábon vizsgáljuk a patella ín megütésekor egymás után több contrakció követkzik be.itt lépnek be a hátsó gyökerek érző rostjai Sulcus lat. 31 pár gerincvelői ideg van:  8 pár nyaki  12 pár háti  5 pár ágyéki  5 pár keresztcsonti  1 pár farkcsonti A gerincvelő szelvényeinek magassága nem egyezik meg a csigolyatestek magasságával.a másikkal nem tudja ezt véghezvinni.  Elülső szarv: Cornu anterius 34 . post. A gerincvelő felső határa a foramen magnum szintjében van. /L1/ Elülső felszínén futó hasadék:Fissura mediana anterior Hátsó felszíni barázda: Sulcus medianus posterior Utóbbitól két oldalt: Sulcus lat.  Keresztmetszet:  Szürkeállomány:  A canalis centralist a substantia grisea centralis veszi körül. A hátsó gyökereken találhatók a spinalis ganglionok.-itt lépnek ki a mozgatórostok. Alsó vége conus terminalis. A gerincvelő felszínét a pia mater borítja. A gyökök a Th V-VIII-ig egy.tétel: A kisagy bántalmának kórjelei.37. 38 . A csigolyák és a dura között van a cavum epidurale.

39. Lumbales. aa. I-II ujj  C7 III. tételben.Hátsó szarv: Cornu posterius A thoracalis és felső lumbalis szakaszon + kp./ A vénás elvezetés a dura 2 lemeze közötti plexus venosus vertebralis internus felé történik. sacralis lat. aa. et post. IV-V ujj  Th4 emlőbimbók vonala  Th6 processus xiphoideus vonala  Th10 köldök vonala  L1 inguinalis terület  L2 comb elülső küzépső + hátsó lat része  L3 comb medialis része  L4 lábszár medialis felszíne  L5 lábszár lateralis felszíne + lábhát medialis része + hallux  S1 talp + a lábhát lateralis széle + sarok  S2 a comb és lábszár hátsó középső felszínén lát el egy sávot  S3-4-5 genitáliák környéke A reflex szegmentumokat ld. spin.  Gyökök szegmentáltsága: a dermatómák érzészavara alapján a gerincvelő károsodás magassága megítélhető. Vertebralis. Intercostales. 40. sacralis részen: Cornu laterale  Fehérállomány:  Funiculus posterior  Funiculus lateralis  Funiculus anterior /a 2 oldalt a comissura alba köti össze/  Vérellátás: a.  Okai:  hirtelen flexió  hyperextensió  csigolyakompresszió  gerincoszlop rotáció Következmény:  spinalis tér szűkül  csontdarab a gerincvelő állományában  bevérzés/ischaemia    35 . a.tétel: A fontosabb gerincvelői dermatomák és reflex-segmentumok.  Dermatoma: Egy hátsó gyökhöz tartozó érző beidegzés területe. de a dermatómák átfedik egymást.tétel: A gerincvelő harántlaesiójának tünetei.kéz ulnaris felszíne.  C1 nincs  C2-3 tarkó  C4-5 váll  C6-alkar+ kéz radialis felszíne. ujj  C8 alkar. a 42. ant.+kiegészítik a rami spinales-ek/a. vertebralis koponyaűri szakaszából: a.

lágyszájpad izmok kontrakciója 2. Receptoruk a végrehajtó szervben van. Cremaster reflex / tompa eszközzel kell kiváltani/ . tétel: A mélyreflexek és kóros változásaik. Talp-reflex : talp ingerlése köv.  A felső thoracalis szakasz: paralyticus ileus  41.felső: Th 7-8 . Polysynapticus reflexek.kétoldali kiesése nem kóros . tibialis vagy az ideget alkotó L4-S2 gyökök épek.a köldök az ingerlés oldala felé húzódik. 42.átkapcsolódás:L1-2 3. gerincvelői harántlézió. Lágyszájpad reflex ● Bőrreflexek: 1.tétel: A felületes vagy idegen reflexek. Rendszerint spinalis shock-al jár: ● flaccid paresis ● széklet – vizelet ürítési zavar ● potentiazavar ● a vegetatív beidegzés és hőreguláció zavara ● decubitus  A spinalis shock megszünése után: ● autonóm hólyag ● spasticus paraparesis fokozott mélyreflexek ● pyramis jelek  A C3 magasságában fatalis: rekesz.  Efferens: VII.alsó : Th 11-12 2.biceps brachii  n. Hasbőrreflex. Analis -reflex : átkapcsolódás: S4-5 4. mellakslégzés bénulás  A C5-6 : a triceps esik ki. musculocutaneus  átkapcsolódás: C5-6  36 . A receptoruk és effektor szervük nem ugyanabban a szerkezetben van. ● Oculopalpebralis reflex ● Nyálkahártya reflexek. és a n.kiesés okai: SM. ● Biceps  m. Következmény: a beteg karját feszíteni tudja hajlítani nem. gyöki károsodás .középső: Th 9-10 . 1. . Garatreflex: Hátsó garatfal érintése – öklendezés. lábujjak plantarflexiója kiváltható ha a corticospinalis pálya ép. ● Corneareflex:  Afferens: V/1.

Falási-reflexről beszélünk. ● A halánték-lebenyben. Fogó-reflex komplexus: ● Fogó-reflex: A tenyér bőrének ingerlése fogómozgást vált ki. Bulldog reflex: A fogsora közé helyezett tárgyra ráharap.  Optikai és tactilis ingerekkel váltható ki. femoralis  L2-4 ● Achilles:  m. 37 . nyelési mozgások kísérik.brachioradialis  C6-7 ● Ulna:  C7-8 ● Patella:  m.nincs lokalizációs értékük. ● Oralis beállítódásos mechanizmus: Az ajak melletti bőr ingerlésekor az ajak az inger irányába mozdul.tétel: A liberatios jelek és lokalizációs értékük. 4 hónapos korig fiziológiás.triceps brachii  n. L5  Kóros változások: ● Renyhe reflex oka:  reflexív sérülése  izmok betegsége  kisagykárosodás ● Kialszanak: műfogással sem váltható ki ● Élénk: Nagy amplitudóval zajlik ● Fokozott : ha élénk és pyramis jelek is vannak ● Clonus: Egyetlen reflexkiváltási kísérletre jelentkező ritmusos végtagmozgás 43. ● Utánnyúlás:  A beteg reflexesen a látótérbe kerülő tárgy után nyúl. ● Kényszerfogás: A tenyerébe helyezett tárgyat erősen megszorítja.● Triceps:  m.6. tibialis  L5-S1 ● Tibialis posterior:  m. Ha ezek a reflexek a tudatállapot zavarának következtében lépnek fel. Ha rágási. thalamusban lévő gócok eseteiben is. tibialis posterior. radialis  átkapcsolódás: C6-7 ● Radius:  m./sérülése következtében alakulnak ki.  Szopó-reflex komplexus: ● Szopó-reflex: Az ajak érintésekor szopó mozgás jelentkezik. quadriceps femoris  n. ● Harapási v. mely kiterjedt félteke pusztulásra jellemző. A praemotor cortex/Br. gastrocnemius  n. E reflexek kialakulhatnak még: ● A nucleus caudatus feje és a corpus callosum rostjai között elhelyezkedő gócok esetében. nyakszirt-lebenyben.

Ez az agykéreg elsőrendű érző kp. -ban végződik. a térd kifeszül/ pozitív reakció/ -Passzív plantar flexió köv. Ingerfelvevő készülék=receptor Bőrben:  tapintás  hideg  meleg  fájdalom receptorok  Tapintásérzés: Pontjai a szőrtüszők. agytörzsig futó neuron az elsőrendű neuron.  Interoceptorok -belső szervekben lévő rec.  Hidegérzés: Krause. A rec. ● A negatív reakció: A kar az előbbi helyzetben van.-ok más csoportosítása:  Exteroceptorok -külvilág ingerinek felvétele.-ok.   38 . mely itt kapcsolódik a másodrendű neuronnal.és Ruffini -féle végtestek. a másikkal a kézfejet és az ujjakat erősen dorsalflectáljuk. a térd flexió/ Marie-Foix műfogás/ 44. Kóros esetben a kar extensiós tartásban rögzül.afferensek -gerincvelő ill. ● Pozitív reakció : a beteg nyújtott és supinált alkarját egyik kezünkkel megtámasztjuk a könyökhajlatban. mely a thalamusban jut kapcsolatba a harmadrendű érző neuronnal. Receptorai a Wagner-Meissner –féle végtestek/irha/. Középvonali reflexek: ● Glabella reflex ● Masseter reflex/fokozott/ ● Mediopubian reflex Támasztási reakció: ● A homlok-lebeny és a cerebellaris félteke károsodásának következménye. Az érződúcok centrális nyúlványa az érzőgyökön jut a központi idegrendszerbe.mentalis összehúzódását váltja ki. Most ujjait a tenyér felé hajlítjuk mire az alkar hirtelen behajlik. Útvonal: receptor-ingerület./Léri-jel/ ● Ugyanez kiváltható a lábon is: -Passzív dorsal flexió köv.  Melegérzés: Ruffini -féle végtestek.Gegenhalten: ● A passzívan mozgatott végtagokban mindig a mozgatás írányával szemben nő meg az ellenállás.    Érzőrendszer: Ingerfelvevő készülék+afferens. Az afferensek idegsejtje a csigolya közötti. A perifériától a gv-ig.tétel: Az érzésfajták és felvevőkészülékeik. pályák és központok. agytörzs.  Fájdalomérzés: Szabad idegvégződések a bőrben. az érző agyideg-dúcokban helyezkedik el. Az inger lehet: lokalizálható és nem lokalizálható is. ill. ill. de szőrmentes területről is kiválthatók. Palmomentalis reflex: ● A tenyér erőteljes végigsimítása tompa tárggyal az azonos oldali m.

inakban. A Goll nyaláb az alsó végtagról és a törzs alsó részéről. A rostok a brachium conjuctívumon keresztülfutva a vermisben végződnek. 46. A rostok a nyúltvelő alsó részén kereszteződnek.tétel: Az érzészavarok felosztása. 2X kereszteződik / a szelvényben. és néhány szelvényt lefelé futnak. Egy részük az elülső szarvban kapcsolódik át.tétel: Az érzőpályák felosztása. Latban szállnak fel a thalamus VPL-be. előbb. Érzészavarok: ● Szubjektív: Paraesthesia /fonákérzés. Tractus spinothalamicus anterior: A tapintás és nem differenciált nyomásérzést közvetítik. a Burdach nyaláb a nyakról.spinoth. A proprioceptív receptorok az izomorsókban. Hátsó kötél rendszer: fasciculus gracilis/Goll/ et cuneatus/Burdach/ A mélyérzések rostjai átkapcsolás nélkül szállnak fel bennük a nucleus gracilisban és nucleus cuneatusban kapcsolnak át. Tractus spinothalamicus lateralis: A fájdalom és hőérzés elsődleges rostjai a substantia gelatinosa Rolandi sejtjein kapcsolódnak át. Centrális nyúlványaik a hátsó kötélben 2-15 szelvényt felfelé. I. brachium conjuctivumban/ köv.-ként futnak a thalamusba. és a felső végtagról referál. Ant. Tractus spinocerebellaris dorsalis: Az alsó végtagi izomorsókból és bőrreceptorokból származó rostokat tartalmaz.45. Innen ld. Spinoth. A második neuron axonjai a comissura albaban kereszteződnek és tr. a törzs felső részéről. károsodásuk azonos oldali tüneteket okoz. Innen a rostok thalamocorticalis pályaként a capsula interna hátsó szárában futnak és végül a gyrus postcentralisban végződnek. A hátsó szarvban synaptisálnak. A másodlagos axonok átkereszteződnek a comissura alba anteriorban és az ellenoldali tr. fasciákban és izületekben helyezkednek el.  Tapintásérzés:  csökkenés: hypaesthesia  kiesés: anaesthesia  fokozódás: hyperaesthesia  Fájdalomérzés:  hypoalgesia  analgesia  hyperalgesia  Hőérzés:  termohypaesthesia  termoanaesthesia  termohyperaesthesia 39 . Ezután a rostok a lemniscus medialisban futnak a thalamus nucleus ventralis posterolatrealishoz /VPL/. zsibbadás/ Spontán fájdalom ● Objektív: minden érzésféleségre vonatkozhat.és izomorsóból jövő rostokat szállít. Más részük a Clark-oszlopban synaptizál és azonos oldalon fut a vermis kérgéig. anatómiája. Tractus spinocerebellaris ventralis: Ín. A rostok egy része a szelvényben lévő spinalis motoneuronokra kapcsol át.

Helye: a Broca-(motoros) beszédmező a középső és alsó frontalis gyrus valamint a gyrus praecentralis alsó területét foglalja el (Brodmann 44. – Távirat stílus (infinitivus-t használ) – Néger stílus ( A beszéd emlékeztet primitív törzsek beszédére. Jellemzője. -Zsargon aphasia: értelmetlen szavakat használ. 3. – Gyakran körülír a beteg. 2. II. ha azonban a vizsgáló a tárgy nevét mondjaképes eldönteni. a megtartott. tétel: Az aphasia fogalma és fontosabb formái. 40 . Érzésféleségek: ● Felületes ● Mély ● Protopathiás / az egyed létét fenyegető ingerekről informálnak/ ● Epikritikus / felismerésre szolgálnak/ 47.) akkor beszélünk aphasiáról. ● Perseveratio: szavak gyakori ismételgetése. de hirtelenjelentkezik. -Általában sokat beszélnek. A fájdalomérzésre vonatkozó formáját hyperpathianak mondjuk. Helye: Brodmann 41. domináns félteke). ha a hallás ép. azonban elég gyakori. Tünetei: – A felmutatott tárgyat képtelen megnevezni. vagy már visszatért érzésfajták ingerei a megszokottól eltérő érzést: dysaesthesiat okoznak. hosszú ideig megmarad és kisugárzik.) – A beszéd monotonná válik. Tudja.Szenzoros: a beszédmegértés zavarát. de nem tudja kimondani. A szókiejtés képtelensége lehet teljes vagy részleges. domináns félteke parietalis lebeny. szenzoros aphasia-nak nevezzük. hogy az inger alkalmazása után hosszú látenciával. Helye: Brodmann 39. Amnesztikus aphasia: A szó emlékképek felidézésének zavara. Aphasia: Ha a beszéd mozgásteljesítménye válik zavarttá. temporalis lebeny ( Wernicke-kp) Tünetei: -Verbalis paraphasia: a beszéd ép. a domináns félteke.Ha az egyes érzésféleségek nem azonos mértékben károsodnak. vagy a regeneráció nem azonos ütemben történik. hogy miről van szó.de a mozgásban részt vevő izmok működése ép (a coordináció is norm. Motoros: a beszéd kifejezésében részt vevő izmok és azok beidegzése is ép. hogy a megfelelő kifejezést hallotta e. – Zavart lehet a mondatok szerkesztése is. Ha nem súlyos vagy a zavar a rendeződés stádiumába kerül jelentkezhet: ● literalis paraphasia: egyes betűk. hogy a szavakat összecseréli. Fajtái: 1. -A szóutánmondás gyakran nem sikerül. de a beszéd kifejezésemégis zavart. hangok felcserélése.

) Általában a domináns oldali Wernicke-mező. de az utánmondás és hangosolvasás megtartott. ● Cerebellum betegség: Lassú. -Utánmondás jó. ● Ideatoros apraxia: A domináns oldali gyrus supramarginalis gócai idézik elő. ● Ideomotoros apraxia: A beteg képes a mozgást megtervezni. Az utánzás képessége megmaradhat. Előfordulhat: ● Motoneuronbetegség: A beszéd elnyújtott. 41 . a hallott szavak utánmondása mégsem sikerül. mind a hangzók képzése károsodott. különösen nem szimbolikus mozgásokat. Nem képes mozgásokat utánozni sem. monoton beszéd. mind a spontán beszéd kifogástalan. Ha elmondják neki mit csináljon. lokalizációs értéke. Köv. subcorticalis. skandáló beszéd. ● Bulbaris dysarthria: Elmosódott. 4 fő aphasia típust különböztetnek meg: corticalis. A praxia vizsgálata. Felismeri mozgásai helytelenségét. ( Csak konkrét tárggyal képes elvégezni a feladatot. a feladatsort elvégzi. – A spontán beszédben jól használja a szavakat. A beteg nem képes a mozgás megtervezésére. nasalis színezetű. praefrontalis motoros asszociációs kéreg sérülésnél fordul elő. mind a szavak. 4. Dysarthria: A hangképzés. lassú. A mássalhangzók kiejtése zavart. Tétel: Az apraxia fogalma. hogyan kell azt használni. Transcorticalis motoros aphasia: az akaratlagos beszéd és írás súlyosan zavart.Tünetei: -A felmutatott tárgyat nem tudja megnevezni. ● Mandibula luxatio ● Trismus 49. melyhez a kéz ügyetlensége társul. transcorticalis. ● Corticalis dysarthria: A primer mozgatómezőben a garat. Helye: Insula Aphasiat főleg a kéreg károsodása idéz elő. de nem képes korrigálni. articulatio. Tárggyal sem tudja megmutatni. amely nem magyarázható a mozgásképesség zavarával és az izomerő csökkenésével. ● Parkinson: Felgyorsult monoton. kiejtés zavara.és gégeizmok corticalis motoneuronjainak károsodását kíséri. Apraxia: az akaratlagos mozgás vagy összetett cselekvés végrehajtásának zavara. parietalis lebeny. Vezetéses aphasia: Ha mind a beszédmegértés. 48. de a kéregből származó pályák sérülése is előidézi. halk beszéd. egyes szavak. Tétel: A nem-aphasiás eredetű beszédzavarok és jellemzői. elkent beszéd. ● Capsularis dysarthria: Oka a capsula interna károsodása. de végrehajtani nem. hangzók kimondásának zavara.

de nem tudja egyesíteni a bal féltekében lokalizált jelentésükkel. Számjegyek és számok felismerése és írása 17. írásjelek felismerése 11. -Anterior alexia: Szavakat felismer. a zenei kifejezés képtelensége. Temporalis lebeny károsodása. amusia. Nyomtatott betűk és szöveg írása kézírással és fordítva 16. A vizsgáló mimikájának és pantomimikájának megértése 9. konstruktív ) Hemialexia: Az olvasás zavara a subdomináns látótérben. Beszédmegértés 4. acalculia. -Verbalis szavak cseréje Károsodás helye: parietalis lebeny Acalculia: A számok felismerésének és a számolás zavara. -Motoros: éneklés. ( sorrendben literalis. 19-ből 39-hez futó rostok kiesése okozza. a betegek a szavaknak csak az épp látótérben lévő részét olvassák el. Betűzés 7. fütyülés. -Literalis paragraphia: A betűk gelcserélése. Spontán beszéd megfigyelése 2. szavak felismerésének vagy azösszeolvasás zavarára. A finom beidegzést kívánó feladatok végrehajtására nem képes. Nyomtatott szöveg olvasása 12. Nem képes a szavakat betűzni és a vizsgáló által betűzötteket sem ismeri fel. amelyet nem magyaráz a kéz gyengesége vagy ügyetlensége. Agraphia: Az írás zavara. Hangos olvasás 10. de bonyolult mondatokat nem ért meg. -Hátsó alexia: a domináns oldali peristriatalis kéreg és/vagy a Br18. felszólításra végrehajtott írás 13. A beteg a bal oldali látótérben látja a szavakat. Utánmondás 6. Automatikus beszéd vizsgálata -számsorok. hónapok neveinek elmondása 5. Betűk és hosszabb szöveg másolása 15. A tüneteket a premotoros kéreg károsodása okozza. hangszeren játszás zavara 42 . agraphia. Vonatkozhat betűk. Ritka forma: -Centralis: domináns félteke gyrus angularisanak károsodása. Szótalálás. Konkrét tárggyal felszólítások végrehajtása 50. -Szenzoros: zenedarabot nem ismerik fel. Spontán írás ill. Alexia: Az olvasás képességének szerzett zavara. A vizsgáló által mondott szavak betűszámának felismerése ( Lichtheim-próba) 8. Károsodott parietalis lebeny. Hosszabb szöveg írása diktálás utánmondás 14.a tárgyak megnevezése 3. Tétel: Alexia. Amosia: A zene felismerésének zavara. Betűk. verbalis.● Kinetikus: A mozgás zavara egy végtagra vagy annak egy részére vonatkazik. ● Konstruktív apraxia Vizsgálat: 1.

hall. Agnosia: A felismerés zavara azokban az esetekben. ami legtöbbször az a.tiszta alexia : kizárólag a vizuális gnosis zavarán alapszik. egy jelenetté integrálni .szimultán agnosia : a tárgyakat egyenként felismeri.megérti és teljesíti az írott parancsokat.de az így nyert információ feldolgozása zavart(nem ismeri fel. egészként történő felismerése szelektív módon károsodott. Fajtái: . Megállapításához elengedhetetlen az audiometriás vizsgálat.szín agnosia : szín felismerés képességének elvesztése  Auditoros agnosia : • Okozója a temporalis ill. • A tárgyak tapintás útján.  Lehet: -vizuális -tactilis -auditoros Vizuális agnosia: • Kiváltója a temporo-occipitalis átmenet alsó alsó régióinak agykérgi és/vagy subcorticalis fehérállomány lasioja. a szóismétlés is súlyosan károsodott. a beteg nem  43 . parietalis lebeny auditoros associatios területeinek károsodása. de le tudja rajzolni vagy a róla készült rajzot le tudja másolni .prosopagnosia : arcok felismerésének zavara (hang. A mély tapintás és a discriminativ képesség megőrzött. hogy mit lát. Az agnosia definitiója és formái. öltözet alapján felismeri) .-Instrumentalis: a betegség előtt tudott hangszeren játszani.tapintás és hallás önmagában normális.egységes egésszé.amikor a látás.motoros (beteg nem tud fütyülni. emotionalis arckifejezés felismerésének zavara jelentkezhet amygdalectomia után . cerebri posterior terület bilaterális ischaemiás infarctusának felel meg. óraidő agnosia. most már nem. pl. 51.vizuális objektum agnosia : nem ismeri fel a tárgyat. • Amusia : a zenei perceptio vagy expressio károsodása. rendszerint a gyrus supramarginalis laesiója. nincs aphasiás összetevője . testséma zavarok.  Tactilis agnosia( astereognosis) : • Okozója a contralateralis alsó parietalis terület.tapint). de nem képes egy jelentéssel bíró. Anosognosia. de képtelen diktálás után írni.sensoros (zenedarab felismerésének képtelensége) • Tiszta szósüketség : tud spontán írni és szöveget másolni . • Gyakoribb altípusai: .dúdolni) . énekelni. Az elsődleges érzőközpontok szomszédságában elhelyezkedő kéregterületek károsodása következtében alakul ki.

pl.mely következtében kialakuló epilepsiás rohamok ismétlődnek. jobbbal tévesztés) .subdomináns • anosognosia (betegség tudomásul nem vétele) . dyscalculia (számolás zavara).subdomináns • ujjagnosia (ujjak megnevezésének és felismerésének hiánya. ujj-agnosia.aphasiás és nem demens.máskor bizonyos betegség tüneteként jelenik meg. perinatalis károsodás.ha visszatérő jelleggel.trauma. a betegség elismerésének hiánya. Epilepsiasnak csak csak akkor minősítünk egy beteget.syndroma : A bal parietalis lebeny postero-inferior régiójának károsodása következtében alakul ki. Előfordulhat úgy. tartós remissziós fázisok vannak.infarctus.ezek 0. A legtöbb betegnek csak néhány rohama van. Rohamokat provokálhat: .spontán jelentkező epilepsiás rosszullétei vannak.  Óra-idő agnosia: Jobb félteke károsodásakor az óraidő fel nem ismerése és az időérzék megváltozása.  Gerstmann.ezek között folyamatos v.tumor.5%-a visszatérő jellegű. fekszik mellette). a beteg arról panaszkodik.  Testséma zavarok: parietalis lebeny • autotopagnosia (saját testen való tájékozódási zavar) .A betegek egy része a mozgásokat a valóságosnál lassabbnak vagy gyorsabbnak ítéli(subdomináns parietalis lebeny) 52. területeinek excessszív elektromos kisülésével járó betegsége. jobb-bal tévesztés.   Az agy bizonyos területének v.subdomináns • hemidepersonalisatio (egyik testfél teljesen elidegenedik. 5% -ának van epilepsiás rohama élete folyamán. Tünetei agraphia. A populáció kb.Az epilepsia fogalma és felosztása.penicillin -antituberculoticumok -féregűzők -fájdalomcsillapítók -lázcsökkentők    44 .hogy nem tudunk különösebb okot kimutatni a betegség hátterében.domináns  Anosognosia A jobb temporoinsularis vidék károsodásakor gyakori a bal testfél elidegenedése. A betegség átlagos tartama 10 év.intracranialis gyulladás. hogy egy idegen kíséri.régebbi műtét.

Myoclonusos rohamok C.somatosensoros rohamok .csak tudatzavar .csak tudatzavarral .vegetatív komponensekkel .összetett rohamok B.carbamazepin)  Görcsöt előidéző körülmények:-láz -alkoholizmus.-analepticumok -steroidok -ovulációgátlók -triciklusos antidepresszánsok -neurolepticumok -kontrasztanyag -gyógyszerintoxicatio(kinin.atonia . Simplex(nincs eszméletvesztés) .alkoholmegvonás -antiepileptikum módosítása -alváshiány -alkalosis(hyperventillatio) -photostimulatio (pl. Tonusos rohamok E.tónusos komponensekkel . Parciális rohamok secunder gerenalisatioval II. Tonusos-clonusos rohamok(grand mal) F. Parciális rohamok(1 félteke) A.pszichomotoros .gondolkodászavarral .motoros jelenségekkel .antikolinergiás szerek. Generalizált rohamok(2 félteke) A.clonusokkal .affektív tünetekkel . atoniás  45 .vegetatív jelenségekkel .lidocain. Komplex .atípusos absence B. Clonusos rohamok D. discofény) Felosztás: I. Absence (petit mal) .automatizmusokkal .pszichosensoros .összetett rohamok C.

5 perc  utána amnesia  nem vezeti be semmi v. aura    nyelvharapás. Motoros tünetek: • lehetnek: . nyálfolyás. fokozott verejtékezés.secunder módon generalizálódhat. alvási grand mal 53. Nem osztályozható rohamok A.prolactin↑↑↑ nincs tudatzavar 54.egyik izomcsoportról a másikra terjednek az agykérgi localisationak megfelelő sorrendben = motoros Jackson marsch 46 .Az epilepsiás roham differenciális diagnosztikája          syncope hyperventillatio toxicus és metabolikus zavarok cardiovascularis betegségek alvászavarok paroxysmalis vertigok transiens globalis amnesia psychogen rosszullétek pszichiátriai disszociatív állapotok ↔ ↔ ↔ Syncope 10-60 sec rövid és részleges amnesia látás elsötétedés.) Nincs tudatvesztés. Simplex partialis (focalis) rohamok: Mindig csak egy rendszer érintett(motoros.fülzúgás vezeti be nincs nyelvharapás Psychogen roham ↔ nincs amnesia Epilepsia  min. ↔ bevizelés.szédülés. Partialis epilepsia (rohamformák)   Féloldali körülírt kérgi eredete van. subconjunctivalis vérzés.fénymerev pupilla postictalisan ködös állapot izomláz CK. aphasiás epilepsia E. újszülöttkori görcsök B.spike-wave kisülésekkel jelentkező roham D. kisgyermekkori súlyos myoclonusos roham C. synchronisált alvásban.sensoros stb.III.változatlanok . nyitott szem.

hadonászás).kimerültség jelentkezhet. epigastricus sensatiok . auditoros hallucinációk 1.A rohamok rövidek.kezdettől van tudatzavar.• postictalisan az érintett végtagok órákig bénák lehetnek = Todd paresis • a rohamot a beteg forgó mozgása és hangadás is kísérheti • Kozsevnyikov-féle epilepsia partialis continua:egy körülírt fókusz izgalma következtében .vertigok stb. esetleg céltalan fel-alá járkálás.fejfájás.acusticus és opticus sensatiok.nyaldosás.amit tudatzavar követ . clonusos rángások jelentkeznek Sensibilis tünetek: Az érző kéreg epilepsiás aktivitása következtében rohamszerűen létrejövő paraesthesiák(leggyakrabban zsibbadás).stereotypizált verbális megnyílvánulások Ebben a fázisban a roham megáll vagy másodlagosan generalizálódik.de céltalan mozgásai (rágás.  47 .egyszerű focalis kezdet.mindig tudatzavarral jár. szorongás.órákig v. Initialis aura: . Izolált psychés tünetek: Ritkák.és ízérzési hallucinatiók. napokig tartó szakadatlan.vizuális v.álomszerű állapot. A rohamhoz gyakran társulnak a száj v.) Vegetatív tünetek: Paroxysmalis kezdetű sápadtság.merev tekintet.majd amnesia követi A kísérő tünetek nélkül jelentkező tudatzavart homályállapotnak(epilepsias tenbrositasnak) nevezik.jamais vu stb.amelyek szintén vándorolnak a corticalis localisationak megfelelően = sensibilis Jackson marsch Sensoros tünetek: Rohamszerű érzékszervi jelenségek(szag. Postictalisan confusio.meghatározott izomcsoportokban.déja vu. 2 formája van: .hánbyinger.vagyis oralis manualis automatismusok. 40%) Legalább 2 rendszer van érintve.fázis Automatizmusok Alterált állapot : üres.Complex partialis epilepsia     Felnőttekben a leggyakoribb epilepsia(kb.reakció hiány.déja vu .szaghallucináció és abdominalis v.verejtékezés.Lehet hirtelen 55.jamais vu . a kezek koordinált.

Diagn. •West-sy.convulsiv . atoniás v.fejfájás Myoclonusos rohamok: • impulsív petit mal : Többnyire reggel.BNS(Blitz-Nick-Salaam) görcsök. Lehet: .villámgyors mozgásokkal. diszkrét motoros megnyílvánulások ( szemhéj-rebegés.cuppanás.amelyek a karok szétcsapásával és hirtelen előrehajlással járnak.   Akinetikus rohamok: Tónusvesztés miatt hirtelen elesés.kézben tartott tárgyat eldobja stb.non convulsiv Absence rohamok: • A tudat másodperces tartamú zavara.Váll v.hosszabb . • Pillanatnyi megmerevedés és reakcióhiány ill. • 3-10 év között kezdődik • Gyakori:100-szor naponta • EEG: 3 Hz-es tüskehullám.szemgolyók felfelé fordulása. automatismusok társulnak hozzá.tenebrositas.nyevharapás és bevizelés kísérheti • clonusos szak: 3-4 precig tartó generalizált.rágómozgások. féltekéből ugyanazon időben induló rohamok.: Kisgyermekeknél. tónusos komponensek ill.álmosság. •Diff. mint az EEG 56.mint 50%-ban jelenek meg • alvásmegvonásos vizsgálat : jobb.sorozatban jelentkezik.complex partialis epilepsiaban .diag. atypusos absenceről beszélünk.melynek EEG jellegzetességei is generalizáltan jelentkeznek.A beteg elesik.Generalizált epilepsiás rohamformák  Mko.szájhabzással. Tónusos-clonusos rohamok (grand mal): • tónusos szak: néhány mp-ig tart.amit legjobban hyperventillatio aktivál.: • EEG : temporalis lebeny tüskekisülései kevesebb. Ha egyidejűleg clonusos.  48 .: pseudo absence: .postictalis confusio. medenceöv másodperces tartamú myoclonusaival jár.aura előzi meg .clonusos izomrángások.száj és kezek enyhe rángása) • Gyakori izgatott állapotokban • Ronthatja az iskolai teljesítményt • Gyakori lányokban és pozitív családi anamnesisnél.

nem feltétlenül szükséges. Ha a roham focalis.Gyógyszer mellett 2 évig tünetmentes felnőttek harmadában. ha felmerül. További lehetőségek : corpus callosum átmetszése.A roham típusa segíthet a döntésben: absence-ben szenvedők általában kinövik a rohamot és egy idő után nem kell AE.a betegek egy része műtétre bocsájtható.csak abban az esetben . mint kettővel • nincs interakcio • olcsóbb • a beteg együttműködését elősegíti • kevesebb mellékhatás   A gyógyszer kontrollja szükséges. ha ha rohamok jelentkeznek vagy ha gyógyszerfüggő mellékhatásokra van gyanú. Az epilepsiák gyógykezelésének ált. gyermekek negyedében az AE elhagyása után újabb roham jelentkezik. Benignus gyermekkori epilepsia centrotemp.haemisphaerectomia.hogy a beteg nem szedi a gyógyszert. elvei  Antiepilepticumok beállítása : Az első epilepsiás rosszullét után . Lázgörcsök esetén.amelyek gyakran izoláltak.hogy ezt újabb roham követi. Nem gyógyszeres kezelés: . A roham visszatérésére figyelmeztethet: .többi lebeny resectioja.pl.  Kezelés abbahagyása : Amikor a klinikus úgy véli.anterior temp. ill.  Monoterápia előnyei: • a rohamok sokszor egy gyógyszerrel ugyanolyan jól kezelhetők. resectio . Operáció: A betegek 20%-a nem kontrollálható gyógyszerrel.hogy nem lesz több roham gyógyszer nélkül.callotomia .mentalis retardatio .strukturális agyi károsodás Ekkor indokolt beállítani már a 2.selectív amygdalohyppocampectomia .focalis neurológiai tünetek .: absence rohamban gyakori a visszatérés.különösen.nem szükséges adni antiepileptikumot. A betegek nagy részének csak egyetlen generalizált tónusos-clonusos rohama volt. A rohamtípus segíthet ennek eldöntésében. Tudatzavar és postictalis amnesia jellemzi.ha az generalizált volt.izgalmi jeleket mutató EEG .vagus stimulatio 49 . 57. tüskékkel szintén csak bizonyos korban jelentkezik. ill.ilyenkor az aktív epilepsiás fókuszt eltávolítják.Terminalis alvás zárja le. Leggyakoribb a temporalis lebeny egy részének resectioja.ha valószínű. roham után.

Stazepine): • focalis.vérszint 10-40μg/ml  Ethosuximid(Suxinutin): • Ca antagonista • primer generalizált absence-ben. lymphadenopathia. hepatopathia.ált.max 300 mg/nap 50 .csökkenti a repetitív kisüléseket • focalis és sec. generalizálódó epilepsiában • mh: gingivahyperplasia. anaemia • túladagolás: szédülés.: allergia. teratogenesis • 300 mg-al emelünk minden 2. glutamát termelést csökkenti • therapiarezisztens egyszerű és komplex rohamokban • 25 mg naponta.ezért hatékonyságát a phenobarbital vérszintjével ellenőrizzük • 100-300 mg/nap.vérszint 5-20 μg/ml  Phenobarbital(Sevenal) és primidon(Mysoline): • GABA anyagcserét befolyásolja.impulzív petit malban. gyermekeknek  Benzodiazepine: • ritkán • Rivotril kieg. növekedésével hat • primer generalizált idiopathiás epilepsiában. pancreatitis. napon 1200-1500 mg/napra .absence-ben. 58.secunder generalizálódó focalis epilepsiaban. májműködészavar. kezelésnek focalis és primer generalizált epilepsiákban • status epilepticusban  Lamotrigin(Lamictal): • Na csat.indirekt GABA agonista • focalis és generalizált tónusos-clonusos rohamban • primidon 70 %-a phenobarbitallá alakul.nystagmus.ataxia • 600-800mg/nap a szokásos adag . blokkoló.csontvelőkárosodás • 200-300 mg.A legfontosabb antiepilepticumok és indikációjuk Carbamazepin(Tegretol. vérszint 4-9 μg/ml  Valproinsav(Convulex): • GABA konc. • mh. tremor.vérszint 6-100μg/ml  Phenytoin(Epanutin): • membrán stabilizáló.: súlynövekedés. valamint primer és secunder generalizálódó rohamokban elsőként választandó • repetitív kisüléseket gátolja • mh.

GABA lebontást gátolja • kiegészítő terapiaként partialis rohamokban és West ill. carbamazepin. tételben 61. vigabatrin 4.: benzodiazepin(primer generalizált) Th.benzodiazepinek Therapiareziszten esetben lamotrigin v.A generalizált epilepsias rohamok kezelése   Elsőként valproát Secunder generalizálódóban: 1. phenobarbital Kiegészítő th.A partialis epilepsiás rohamok kezelése      Elsőként választandó a carbamazepine 2-ként phenytoin v. 3-ként phenobarbital és primidon Kieg. Lennox-Gastaut sy-ban • 2g/nap-3g/nap  Felbamat: • gátolja a glutamát felszabadulást.: vigabatrin. phenytoin 3.ACTH      51 . . Vigabatrin(Sabril): • indirekt GABA agonista.:vigabatrin. valproát 2. felbamat Gyógyszerek részletesen az 58. Rezisztens: lamotrigin Primer generalisált: 1.GABA receptor érzékenységet növeli • elemi és komplex rosszullétben • 600-1200mg/nap  Gabapentin: • hatásmech. nem ismert • complex focalis és secunder generalizálódó rohamokban • 300mg/nap kezdésnek majd 1200mg/napig emeljük 300 mg/nap dózissal 59.esetleg valproát 2. ethosuximid(gyerek) West-sy.gabapentin 2.

esetleg EEG.v. max 8-10 mg) 52 .v. intoxicatio gyanúja merül fel  Halmozott rohamok: • sérülésektől védeni (protézis eltávolítás)..v.vigabatrin 60.(ha nincs.vérgáz) • EKG. • otthon diazepam. Lennox-Gastaut:felbamat. Symptomás epilepsiák leggyakoribb okai             Intracranialis tumorok Traumák Hypoglycaemia Encephalitis. pulzust figyelni ha a légzészavar tartós.figyelni a légzésdepresszióra • kórházban 10-20 mg diazepam lassan.mert sérülést okzhat  Roham után: • légutak szabaddá tétele • stabil oldalfekvés • szájtoilette • légzést.urea.akkor clonazepam 2 mg i.vércukortól függően 50 ml 40% glükóz i.i.meningoencephalitis Sinusthrombosis Gyógyszermegvonás Terhességi toxicosis Stroke Hypocalcaemia Uraemia Hypoparathyreodismus Acut intermittáló porphyria 62 & 64.ionok.parenteralis kezelés • sürgős vizsgálatok (vércukor.Gyakorlati teendők epilepsiás roham esetén  Roham alatt : • sérüléstől óvni • puha tárgy a fogak közé DE:nem szabad erőltetni.

ha 1.toxikológiai vizsgálatok.hólyagkatéter • 620%-os glukóz i.Ha a roham nem szűnik . A több mint fél óráig tartó roham után az idegrendszer maradandóan károsodhat(hypoxia.v.alternatíva: Rivotril 2mg lassan i.akkor még 5 mg/kg phenytoin (max.CAVE! légzészavar .CAVE:cardialis mellékhatások . Ezután per os antiepileptikumot kell adni. relaxáció és gépi lélegeztetés .5 g ..v.v. végtagrángatózás) nem szűnnek meg.(glukóz tartalmú oldatban nem szabad adni) . • sürgősen EEG 53 .EKG és vérnyomáskontroll .phenobabital 15-20 mg/kg i.vitális funkciók monitorozása .CAVE! Légzésdepresszió • 21-60 perc: .nap 0. oedema.5 g 3.liquorlebocsátás .glukóz. gyermekeknek 1ml/kg 40%-os glukóz • 10-20 perc : .alkohol-.vérkép. thiopental adandó.ha a roham 5 percen belül nem szűnik meg.oedema kezelése  • >60 perc  Absence status : • Figyelmetlenség. A status epilepticus kezelése   Az egyes rohamok között a tudat nem tisztul fel(GM-status.akkor megismételhető .nap 1-1.légútbiztosítás .5 g után nem szűnik. összdózis 30 mg/kg) .15-20mg/kg phenytoin i.v.5 g 2.nap 0.0.egyébként nehezen észrevehető.max dózis: 1. vagy a focalis tünetek (pl.vérgáz meghatározás . . .vénabiztosítás .oxigénmaszk .naponta szérumszint meghatározás .v.Ha a roham nem szűnik.óvni a sérülésektől . ezért meg kell szüntetni a status epilepticust.v. új epileptogén góc kialakulása). .2 mg/tskg Seduxen i.meglassultság jelezheti. akkor 100200 mg i.63. Kezelés : • 5 perc a roham kezdetétől : .absence-status). antiepileptikumszint.

. A jogosítványt 5 éves rohammentes periódus után kapják vissza.  Tónusos rohamokból álló status: Rivotril ronthatja.Megfelelő és folyamatos oxigenisatio biztosítása. . Az epilepsia és gépjárművezetés ill. munkaalkalmasság  Gépjárművezetés: Alkalmi rosszullét követően a beteg legalább 1 évig nem vezethet.környezeti hatások: . • 2 mg Rivotril. majd Epanutin 125 mg dózisban 65.Villogó fényhatások tartós érvényesülésének kerülése.ebből 1 évig gyógyszer mellett kell rohammentesnek lenni.ezért phenytoin (Epanutin) adandó 125 mg dózisban i. .3 évig pedig gyógyszer nélkül.Stresszmentes.  Munkahely. feszültségmentes környezet .• clonazepam(Rivotril) i. Focalis rohamokból álló status • A rohamot előidéző neurológiai betegség kiderítendő. ill.Örömöt. változások kerülése. sikerélményt nyújtó tevékenységek 54 .v.v. Egyéni esetben ez változhat és a szakorvos egyéni döntésétől függ.Extrém hőmérsékleti körülmények.

még az mögötti területet A2-nek nevezzük. a ramus angularis a temporalis lebeny felső és parietalis lebeny hátsó részét. communicans anterior és a. a parietalis lebeny hátsó részét. A communicans arteria előtti területet A1. carotis interna ága.  A két a. vertabralison. nyúltvelő-pons határon egyesül a basillarissá. ha a nagyerek egyike elzáródik. Ellátja a látással. vertebralisokból.66. vertebralis a nyúltvelő 2 oldalán halad felfelé. carotis interna-ból ered. a két a. Az acp ellátási területe az occipitalis lebeny nagy része. látótérrel és vizuális perceptioval  55 . a frontális lebeny belső mediális részét. cerebri media (acm) az a. hiszen egyenlő nyomással érkezik a vér a két a ACI-n és a két a. A kétoldali aca anasztomizál egy a. a temporalis lebenyek medialis felszíne. a ramus temporalis posterior a temporalis lebeny felső és hátsó részét látja el. a frontális lebeny hátsó mediális részét. Az agy vérellátásának legfontosabb anatómiai jellemzői  Az agy vérellátásának alapja az agyalapon található gyűrűszerű anasztomózis. Circulus arteriosus Willisi. communicans posterior (acop) biztosítja. carotis internából kapja. Az a. a frontoparietalis ágak a frontális lebeny oldalsó és hátsó részét. Perforáló ágai a basalis ganglionok és a capsula interna egy részét. subclaviaból eredő két a. communicans posteriorban a véráramlás normális körülmények között minimális.  A Circulus arteriosus Willisi vérellátását a két arteria carotis communisból eredő a. communicans anterior (acoa) révén.  Az összeköttetést a carotis és a vertebralisok által hozott vér között a két a. Jelentősége. cerebri posteriorra (acp). A 2 a. illetve az a. mely a nyúltvelő-mesencephalon határon végágára oszlik.  A két a. a communicans arteriák anasztomózisként funkcionálnak. a ramus parietalis posterior a parietalis lebenyt. a corpus callosumot és a frontális lebeny hátsó részét látja el. Az aca a féltekék mediális részének elülső kétharmadát. cerebri anterior (aca) az a. Ellátja a féltekék convexitásának legnagyobb részét.

Sokszor az egyik vertebralis fejlődési rendellenesség miatt szűkebb. és IV. A n.  A híd vérellátását három pár ér biztosítja. Az agyat a test vértartalmának 15-20% táplálja. cerebelli superior között lép ki. az éberséget.  67. 2/3 esik a carotis. hogy az alsó határ alá eső vérnyomásértéken a szöveti perfúzió romlik. vagy tünetmentességet okoz. míg egyik vertebralis elzáródása enyhe tüneteket. a. Szürkeállomány vérátáramlása 4x-e a fehérállománynak – 80 ml/min/100g a szürke. Az a. 1/3 a vertebralisok ellátási érterületére A regionális vérátáramlás nyugalomban 50ml/min/100 gramm agyszövet. alatta és fölötte nyomásfüggővé válik az agyi vérátáramlás  vérnyomás emelkedik – agyi erek átmérője szűkül  vérnyomás csökken – agyi erek átmérője szűkül  Magas vérnyomásos betegségben az autoreguláció sávja feljebb tolódik 120-180 Hgmm közé. a III. 20 ml/min/100g a fehér. kémiai és idegi szabályozása o fizikai szabályozás csak az autoregulációs nyomástartományon /50-150Hgmm/ belül hatékony. fokozott érzékenység az anoxiára. o kémiai szabályozás Az agyi erek tágasságára ható legerősebb kémiai inger a CO2 parcialis nyomása pCO2 arteriás vérben 40Hgmm 56 . ezeket összekötő fehérállományt. rubert. az agy vérkeringését szabályozó mechanizmusok     Az agyszövetre jellemző a fokozott energiaigény. cerebelli superior. Veszélye. ocolumotorius a acp és a a. A cerebelláris arteriák nemcsak a kisagyat.cerebelli inferior posterior. Az agy vérkeringésének legfontosabb élettani jellemzői. a temporalis lebeny limbicus területeit. a nucl.5% agyi vérátáramlás 750-1000ml/min. elzáródásuk az agytörzsben is okoz károsodást. agyidegek magjait. basillaris oszlásának elzáródás teljes vakságot (kérgi vakságot). AGYI KERINGÉS AUTOREGULÁCIÓJA: az agyi vérátáramlás az artériás középnyomás széles határai között – 50-150 Hgmm – állandó. a. hanem az agytörzset is ellátják. és gondolkodást integráló thalamusmagokat. Ha az ereken aneurisma van. az ideget nyomja.kapcsolatos kérgi területeket. de legtöbbször ezek tünetmentesek az ellenoldali kompenzáció miatt. holott az agy tömege a testsúly 4. a memóriát. a sustantia nigrat. a. cerebelli inferior anterior. A szabályozás legfontosabb tényezője az arteriolák (rezisztenciaerek) tágasságának fizikai.

ingerküszöb. Na+ . K+ és ATP konc. félárnyékos zóna. Oxigén hiányra az agyi erek kevésbé érzékenyek  hypoxiára / 10% os O2 keverék lélegeztetése / mindössze 35% os agyi vérátáramlás csökkenést okoz. változása révén hat.      1 Hgmm pCO2 emelkedése kb. a szövetek itt túlélhetnek a glikolízis. Ca+ be a sejtbe – cytotoxikus ic. mint 50 Hgmm) vált ki értágulatot. a pCO2 emelkedés csak minimális értágulatot hoz létre 60 Hgmm pCO2 fölött az autoreguláció megszűnik. az agysejtek elpusztulnak K+ ki a sejtből. oedema képződik az ischaemiás szövetben később vér-agy gát romlása miatt extracelluláris. nem reagálnak a vérnyomásváltozásra. a pCO2 hatás függ az aktuális vérnyomástól: hypotensio mellett. ketontestek felhasználása révén o o o 57 . súlyosabb o lokális vérátáramlás 8-10ml/min/100g alá esik . vasogen oedema is képződik gócot körülvevő hypoperfundált agyterület – penumbra. és csak az alsó határértéken (artériás pO2 kevesebb. amit a szöveti acidosissal lehet magyarázni o neurogén szabályozás  2 szinten történik:  agytörzsi vasomotor központban: perfuziós nyomás szabályozása + agyi erek tágasságának szabályozása  regionálisan az agyi rezisztenciaerek és/vagy kapillárisok területén. 4%-os vérátáramlás növekedéssel jár pCO2 növekszik – rezisztencia erek vasoconstrictioja figyelhető meg pCO2 csökken – rezisztencia erek vasodilatátiója a CO2 az extracelluláris pH.    A regionális agyi vérátáramlást az idegsejtek lokális aktivitása jelentősen módosítja A capillárisok perfuziója arányos az agyszövet lokális glükóz anyagcseréjével Agyi vérátáramlás kóros viszonyok között: o agyi vérátáramlás csökkenése következményekkel nem jár 20ml/min/100g határértékig. a maximálisan tág erek tovább nem tudnak tovább tágulni.

hogy az egyik ér elzáródásakor a többi milyen mértékben tudja átvenni az ellátást o o o o o  anastomosis tágassága érfal tágulékonysága helyi nyomásviszonyok általános vérnyomás. Az agy kollataralis vérellátásának lehetőségei   agy vérellátásában a legfontosabb a Willisi kör Ld. ha egyik nagyér erzáródik. de hirtelen elzáródásnál (embolia) erre nincs idő  az agyi vérellátás legfontosabb kollaterálisai o a. Jelentőségük. vertebralison. 58 . a communicans arteriák anastomosisként funkcionálnak számos tényezőtől függ.tétel acoa. és a két carotis interna-n. fokozatos elzáródás esetén általában a kollaterálisokkeringés kialakul. ophthalmica az ACI és az ACE (a. facialis) között.o az ischemiás zónán belül mind az idegi. hiszen egyenlő nyomással érkezik a vér a két a.és keringésviszonyok elzáródás kialakulásának sebessége. mind a kémiai reguláció megszűnik. CO2 lélegeztetése intracerebralis stealt hoz létre – az erek csak a sérült területen tágulnak ki nagy erek fokozatos elzáródása – shunt keringés kialakulása miatt csak minimális következménnyel jár o  Az agyszövet vérátáramlása függ o o o erek tágassága a vér viszkozitása a perfúzós tényezők: RR/szívmunka/vénás szerkezete/rugalmassága/shuntkeringés visszafolyás/erek  agyi vérátáramlás o o o norm: 50ml/min/100g agyszövet reverzibilis károsodás: 15-20ml/min/100g irreversibilis károsodás: 10ml/min/100g 68. 66. és acop – normálisan a véráramlás itt minimális.

emissaria parietalis o o  sinus sigmoideus kezdetéből kivezető v. Négy ilyen véna van. vertebralisok izomágain keresztül töltik proximális elzáródás esetén az a. emissaria mastoidea sinus sigmoideus végső szakaszából az os occipitale oldalrészein keresztül kivezető v. Az agy vénás rendszere     Nincs a Willisi kört követő vénás rendszer. 2 parietais. 1 frontális. ha az a. vertebralisok cranialis szakaszát o 69. Ilyen emissaria a o sinus sagittalis superiorból kivezető v. diploicae. ophthalmica-ban megfordul a. communicans posterioson keresztül töltődik az a. basillaris szűk az a.o Azonos oldali ACI elzáródás esetén az áramlás az a. 1 occipitalis több nyíláson keresztül fonatszerű összeköttetések o o foramen magnumon keresztül – plexus venosus vertebralis internus fissura orbitalis superioron keresztül a sinus cavernosus összeköttesítést létesít a vena ophthalmica superiorral a fossa cranii media koponyaalapi nyílásain keresztül a plexus pterygoideussal közlekedik sinus cavernosus  o  agyi sinusok: a dura mater periostealis és meningealis rétege bizonyos helyeken elválik egymástól. emissariae-n keresztül. elsődlegesen a dura sinusok közvetítésével a vena jugularis interna felé vezetődik a sinusok maguk is közlekedhetnek jellemző helyeken a fej külső vénáival vv. emissaria condylaris összeköttesítést létesíthetnek a koponya belső és külső vénái között a koponyatető szivacsos (diploe) állományában haladó vv. és vénás sinusokat fog közre 59 . cerebri posterior. occipitalis-k (ACE) az a. a dura mater sinusaiba ömlenek az agyállomány vérét elvezető önálló fallal bíró vénák.

IV.o sinus sagitalis superior – sulcus sinus sagittalis superiosis-t bélelő dura mater és az innen induló falx cerebri fogja közre. A protuberantia occipitalis internaig húzódik. VI a sinus lateralis oldalán halad ACI a sinustól medialisan ezen képletek sérülhetnek különböző betegségek kapcsán ezen a kritikus helyen ritkán a ACI fistulát képez a sinus cavernosus felé. ennek a közelében halad 60 . ezáltal lehetséges fertőzési kapu az orbitalis és facialis fertőzéseknek az agy felé (anasztomozisok) mellette ill. ahol erőteljesen kitágulva végződik ( confluens sinuum) sinus cavernosus – bonyolult sagitalis állású sinusrendszer a sella turcica 2 oldalán   benne az orbita vénás rendszere vezetődik el. jellegzetes szemtüneteket eredményezve – exophthalmus pulsans o o sinus transversus – sulcus sinus transversusban  a belsőfül fertőzései érinhetik.. rajta keresztül sok fontos képlet halad     az összes ideg mely belép az orbitába – III. V/1.

utóbbi a sinus transversusba torkollik o o o o 70.o o  sinus rectus – tentosium cerebelliben sinus sagittalis inferior – falx cerebriben az agy önálló. sinusokba ömlő vénák o vv. amely biztosítja az agyi extracellularis tér ionösszetételének állandóságát.  ez a kapcsolat jelenti a vér-agy-gátat. megakadályozza a neurotranszmitterek bejutását a szisztémás keringésbe  ugyanakkor a keringésből csak bizonyos anyagok jutnak be az agyba. cerebelli superiores et inferiores – sinus rectusba. sinus sagitalis superiorhoz halad oldalanként 7-8 vv. mások nem  gyógyszer – képes-e átjutni a vér-agy-gáton  61 . nem sinus jellegű vénái – önálló falú. A vér-agy-gát jelentősége  az agyi capillarisok falában levő endothel sejtek a rendkívül szoros kapcsolatot biztosító tight junctionokkal kapcsolodnak egymáshoz. ill. cerebelli superiores – agyféltekék konvexitásán szedődik össze. a sinus rectusba torkollik vena cerebri magna (Galeni) – az agyvelő belsejének elvezető vénája vv. sinus cavernosusba ömlenek vena basilaris (Rosenthali) – a chisma opticum oldaláról eredve a középagyat oldalról kerüli meg. cerebralis inferiores – több apró agyalapi véna.

intersticiális oedema – kamra körüli fehérállomány magas Na+ tartalmával magyarázzák oka: o communikáló hydrocephalus. Az ischaemiás agyi keringési zavarok rizikótényezői  felnőttekben o hypertonia o szívbetegség – főleg a turbulens áramlással járó szívbetegségek→embolizáció forrás!!  pitvarfibrilláció  dilatatív cardiomyopathia  nyitott foramen ovale  pitvari septum defectus  felszálló aorta thrombosisa  kamrai septum defectus  AMI  bal kamra aneurysma  vitiumok: aorta. mitralis billentyű  endocarditis 62 . K+ transzport zavara. glia. penicillin cytotoxicus oedema – endothelsejtek.     rétegei: o capillaris endothel o endothel lamina basalisa o perivascularis kötőszöveti tér – Wirchow-Robin tér o idegszövet membrana basalisa o astrocyta nyúlványok sérülése: tumorok. intracellulárisan Na+ szaporodik fel. pl. gliatalpak és a neuronok duzzadása jellemző oka: o agyi ischaemia o vízmérgezés o hypoosmolaris oldatok o antidiuretikus hormon fokozott szekréciója o sóvesztő vese pathomechanizmusa: ATP függő Na+. amelynek következtében a víz az extracelluláris térből az intracelluláris térbe lép. normálisan át nem jutó antibiotikumok is átjutnak. gyulladás .astrocyta-capillaris endothel egység felbomlik o meningitisben a vér-agy-gát átjárható. ha s kamra ependyma sejtjein keresztül a liquor az agyállományba hatol vasogen oedema oka: o tumor o tályog o ischaemia o agyvérzés o agysérülés o meningitis pathomechanizmus: a capilláris endothel átjárhatósága növekszik → az extracelluláris folyadék növekszik 71.

thromboemboliák 12%. AIDS ) o drogok genetika tényezők: o genetikai háttere tisztázatlan o multigénes öröklődési tényzőket tartanak valószínűnek o angiotenzin -1 konvertáló enzim (ACE) polimorfizmusa gyakori hypertoniában. TIA o carotis szűkület. ami az egyik legfontosabb cardiovascularis rizikótényező o apolipoprotein A1 gén polimorfizmusával magyarázzák a védőhatású lipoprotein. zörej o életkor – 65 év felett o kóros haemostasis o Htk ↑ o fibrinogén ↑ o hyperlipidaemia. ismeretlen eredetű 8% o agyvérzés – cerebrovascularis betegségek 15% adja  hypertoniás – 40-70 év között 12%  érmalformátiókból – 3% 73. lacunák. HDL koleszterin ↓ o haemoglobinopathia fiatalkorúakban o első helyen a cardialis tényezők állnak o kardiolipid antitestek o fiatalkori DM o oralis anticoncipiens o hyperlipidemiák o infectiok ( syphilis.  o dohányzás o diabetes mellitus o alkoholbetegség o férfi nem o pozitív családi anamnezis o korábbi stroke. HDL képződésének zavarát 72. Az ischaemiás cerebrovasculáris betegségek felosztása a tünetek időtartalma szerint  TIA – transitorikus ischaemias attack o hirtelen kialakuló agyi keringészavar. A központi idegrendszer éreredetű betegségeinek felosztása  eredetük és pathogenetikai következményeik szerint osztjuk fel o ischaemia – az összes agyi keringészavar 85%-a  érelváltozás  nagyerek betegsége – atherosclerosis/thrombosis 45% → territoriális agyi infarktus  kiserek betegsége – lipohyalinosis 20% → lacunák  agyi emboliák – forrása a szív és nagyerek 20% → territorialis infarktusok. melynek tünetei 24 órán belül szűnnek  carotis területi TIA – 80% 63 . multiplex infarktusok.

kifejezett fejfájás kíséretében 64 . echokardiografia korábbi anamnézisben keresni okot  állományvérzés o o o CT – azonnal látszik. nagyerek    tünetek hirtelen. nem múlnak el nyomtalanul progresszív stroke o carotis területén az első 2-3 napon. teljes súlyosságban jelentkező tünetek. alvás közben jelentkezik → a beteg már a neurológiai tünetekkel ébred progresszió jellemzi a lefolyását → a thrombus növekszik o emboliás stroke – embolus származhat szív. már az akut szakban is kirajzolja az ischaemiás területet. T2 súlyozott képen hyperintenzitás láthatók o thromboticus stroke – az agyat tápláló erek fokozatos thrombotikus elzáródása    lassan. nappali aktivtás közben jelentkeznek később tünetek javulhatnak. de 24 órán túl komplett stroke – a tünetek az idő elteltével javulhatnak. napon is fokozatosan romló neurológiai tünetek o a tünetek a beteg megfigyelése alatt fokozatosan alakulnak ki. hyperdensitasként háttér: hypertonia. trauma. fokozatosan alakul ki gyakran éjszaka. akár 4. Az agyi ischaemia és állományvérzés elkülönítő kórisméje  ischaemiás stroke o CT!! – denzitásváltozás az első 6-8 órában nem látható. vagy állandósulhatnak o hirtelen. ha vertebro-basilaris területen. ha az embólus oldódik. tumorok hirtelen kialakuló tünetek. majd distalisabb erekbe szállítódik háttér: szívprobléma → EKG. később nem romlanak tovább. illetve rosszabbodnak 74. 24-48 óra múlva hypodensitas MR –érzékenyebb.    vertabralis területi TIA – 20% RIND – reversivilis ischaemiás neurológiai deficit o tünetek 3 napon / 72 órán / belül szűnnek.   o T1 súlyozott képen hypointenzitás.

carotis interna területi vérellátási ischaemia tünetei – 80% o amaurosis fugax – az egyik szem átmeneti vaksága. cerebri media hátsó ágcsoport arcon végtagon egyenlő mértékű gyengeség és haemihypestaesia – perforáló ágak ( a. hányás pons vérzés – súlyos tudatzava. maximummal. szédülés. motoros aphasia – a. arc. látótér. cerebri anterior ellátási terület ellenoldali bénulás és érzészavar. kéz. tarkókötöttség nappali órákban alakul ki. tudatállapot változása a vérzés tömegétől és lokalizációjától függően alakul ki. teljes jólét közepette percek. tetraparesi/plegia. Az agyi TIA leggyakoribb tünetei  a.és érzéskiesés kisagyi vérzés – nystagmus. fvt. órák alatt fokozatosai fejlődnek a tünetek góctünetek jellemzőek    féltekei vérzés – ellenoldali haemiplegia. cerebri media elülső ágcsoport ellenoldali érzéskiesés. homonym hemianopia. basillaris területi – 20% o „4D” tünetcsoport 65 . igen szűk pupillák. a chorioidea) o o o o  a.o hányás. az a. a. acoa lokalizációkban gyakori 75.aca A1. sensoros aphasia – a. vertebralis. hányinger. lenticularis. ophthalmica szűkületének vagy embolizációjának kövekezménye ellenoldali haemiparesis alsóvégtagi túlsúllyal – a. ataxia. pyramisjelek o o o  SAV o o o o o hirtelen kezdet súlyos fejfájás / elesettség / tarkókötöttség / photophobia / esetenként tudatzavar góctünetek nem jellemzők gyakran fizikai erőkifejtés kapcsán alakul ki anaerusmia ruptura a gyakori oka . tekintészavar.

melyek később esetleg javulhatnak. szülés alatt. daganatos betegségben. lupus erythematosusban. majd distalisabb erekbe jut tünetek attól függenek. mitrális billentyű betegség. hogy az embólus esetleg feloldódik. azzal párhuzamosan. műbillentyű – 10% amyolidosis. terhesség. Embolia cerebri (kórszármazása. nappali aktivitás közben tünetek már kezdetben maximálisak.emboliaforrások o pitvarfibrilláció . bal pitvari myxomaban vénás rendszerből (pl. többi tétel/ okok: . tetraparesis ataxia hányinger látótérzavar – occipitalis cortex károsodása miatt o o o o 76.alsó végtagi) paradox embolizáció nyitott foramen ovalen keresztül o 66 . tünetek.45%→heparinkezelést és preventív antikoagulációt igényel. INR: 2-3 Szívinfarktus utáni állapot – 15%    o o szívfal paradox mozgása kamra anaeurisma ritmuszavar o reumás és egyéb szívbetegségek.    o dizziness – szédülés diplopia – kettőslátás dysphagia dysarthria alternáló érzészavar . hogy milyen lokalizáciban. melyik érnek történt az elzáródása /Ld. kétoldali tünetek – corticalis vakság. elkülönítő kórisme)     tünetek általában hirtelen jelentkeznek. neuromuscularis betegségek.agyideg károsodás az érintett oldalon és ellenoldali hosszúpályatünet. thrombocytopeniaban.

dg. Az arteria cerebri media elzáródásának tünetei kezdeti szakaszon. epilepsias rohamok → corticalis látótérdefectus. apáthiát. zavartság 67 . trauma. lenticulostriatae ellátási területén ischaemia →capsula interna laesioja → ellenoldali spasticus hemiplegia főtörzs elzáródása → faciobrachialis eloszlású hemiparesis. tumorok 77. diff.: o thromboticus stroke:   o éjszaka. hemihypaestesia bulbusok konjugáltan devialnak a laesio irányába látósugárzás laesiója → ellenoldali homonym haemianopsia vagy felső kvadráns anopia domináns féltekei acm elzáródása → globális aphasia. M1 elzáródás → aa. kar. asomatognosia. és a vállizmok     corpus callosum rostok megszakadása miatt a bal kéz apraxiája társulhat a tünetekhez domináns félteke károsodása→transcorticalis motoros aphasiat cingularis régió károsodása egy. Az arteria cerebri anterior elzáródásának tünetei aca főtörzsének elzáródása következtében:  bénulnak az alsóvégtagok. alvás közben beteg neurológiai tünetekkel ébred állományvérzés: o o o o o teljes jólét közepette kifejezett fejfájás hányás tarkókötöttség tudatállapot változása ( kiterjedéstől függően) oka: hypertonia. kar↑ .vagy kétoldali károsodása→abuliát. láb↑ → subcorticalis aphasia. apraxia. agraphia szubdominalis féltekei → anosognosia.és szopóreflexek hemiparesis a corticalis és subcorticalis ischaemiara is visszavezethető ha a paresis kifejezettebb: arc. láb↓ → corticalis arc. radiatio optica laesiosa (homony haemianopia) → subcorticalis 78. vizeletinkontinenciát okoz liberációs jelenségek: fogó.

domináns oldali paramedialis thalamus laesio → beszédzavar.ha domináns vagy kétoldali →amnesticus syndromával. Az arteria cerebri posterior és arteria carotis interna elzáródásának tünetei a.cerebri posterior – occipitalis lebeny mind a 3 felszínét. alexia 79. hátsó parietalis és temporalis ágak → sensoros aphasia. apathiával és dementiával jár. temporalis lebeny alsó felszínét  P1 és P2 áramlászavara→strategiai infarctusok a talamusba     paramedian thalamuslágyulás.) ellenoldali homonym hemianopsia.carotis interna – aca és acm ellátási terület kiesése figyelhető meg ld. memóriazavar. ellátási területkiesése – corticalis vakságot okoz. alexia a. a beteg gyakran nem veszi tudomásul a vakságot ( Anton . astereognosia. előző tételek  hemiparesis         hemihypaesthesia aphasia – domináns félteke károsodása esetén nem domináns – anosognosia acm túlsúlyú károsodás – faciobrachialis túlsúlyú károsodás aca túlsúly → alsó végtag túlsúlyú + incontinentia corticalis → aphasia. a szubdomináns oldali neglect syndromát idézik elő a. epilepsiás rohamok subcorticalis → arc. ophthalmica területének ischaemiaja. apraxia.syn. alsóvégtag egyformán károsodik amaurosis fugax – a. inditékhiánnyal. macularis látás megkímélt o  hemianaesthesia.domináns oldali anguláris. enyhe hemiparesis. kar. ACI ága 68 . thalamogeniculata elzáródásának következménye → klasszikus thalamus syndroma acp főtörzsének elzáródása → occipitotemporalis medialis területeket károsítja. figyelemzavarral. apraxia. . a látókéreg elpusztul o mko.

80. ha szédüléshez más neurológiai kórjel nem társul. különösen a fej felett végzett erőkifejtéseknél AV-ban csökken a nyomás az a. DSA. subclavia atheroscleroticus szűkületének következménye az AV eredése előtti szakaszon       a szűkület oldalán → kar és váll mozgatásakor. illetve annak tünet  ellenoldali hosszúpálya tünet – pyramis pálya károsodás occipitalis cortex károsodása → látótérzavar ataxia. Az arteria subclavia kezdeti szakasza szűkületének. elzáródásának syndromája SUBCLAVIAN STEAL SYNDROMA  az a. A vertebrobasilaris területi keringészavarok tünettana 4D tünetcsoport  diplopia    dysarthria dysphagia dizziness – szédülés – leggyakoribb. brachialisba az ellenkező oldali AVból a megfordult keringésű AV-on keresztül jut vér → agytörzs perfúziója romlik agytörzsi ischaemia → leggyakrabban forgó jellegű szédülés. dysarthria. MR-angiografia jellemző triasz!!!!!: o o o subclaviás árokban zörej két oldalon mért vérnyomás különbség ≥ 20 Hgmm két oldali radialis pulzus különböző 69 . mint az ép oldalon UH. akkor ez csak ritkán ischaemia következménye alternáló tünetcsoport  azonos oldali agyidegkárosodás. több alkalommal mért vérnyomás legalább 15-20 Hgmm-rel alacsonyabb a szűkület oldalán. kettőslátás. paresis diagnosztikus értékű ha. tudatzavar előfordulhat 81. de kevésbe specifikus. ill.

82. K+ > tehát az ionok Glükóz Urea.vvt és thrombocytaaggregáció. általános vizsgálatnál 83. Az agyi keringési zavarok esetén elvégzendő neurológiai vizsgálatok agyidegek. mozgatókör. Cardiológiai vizsgálat: auscultatio > carotisoszlás alatt és felett is EKG!! Mellkas rtg TTE >20-25%-ban talál eltérést TEE >50%-ban talál eltérést Holter. bronchospazmus! Érzékenység esetén:Ticlopidin:2x250mg/nap + vérképellenőrzés 70 .Az agyi keringési zavar gyanúja esetén végzendő belgyógyászati vizsgálatok Laborvizsgálatok: vérkép > htc. htc) Haemostasis > PI.PS. HDL-C) We > minden esetben meg kell határozni! Coagulatiós rendszer vizsgálata: AT-III.Az átmeneti agyi keringészavar(TIA) kezelése Rizikófaktorok kezelése:vérnyomás.mesencephalon. Gondos cardiológiai vizsgálat szükséges.monitorozás cardialis arrhytmiáben szükséges.hgb. Stroke utáni gyakori halálok a MI.fvs Thrombocyta (reológiai vizsgálat:plazma és teljes vér viszkozitás. kardiolipin ellenes antitest. triglicerid.:GITpanasz. ha újabb TIA nincs és a szűkület nem progrediál>>mh. koleszterin és a zsíranyagcsere rendezése A kóros lipoprotein A független rizikófaktor A vérnyomást főleg carotis stenosis esetén 150hgmm körül stabilizáljuk. VÉRNYOMÁSMÉRÉS!!!>folyamatos kontroll 84.vvt-filtráció. híd épsége! paresisek – lokalizáció keresése többit lásd. LDL-C. PC APC-rezisztencia Testhőmérséklet Vasculitis gyanú esetén autoimmun próbák szükségesek:antiphospholipid-at. APTI. kreatinin > tehát a vesefunkció Májfunkció Fontos még> lipidprofil (koleszterin. INR Na+.> arrhytmia kezelése Thrombocytaaggregáció-gátlók adása:ha nem operálható az érbetegség és TIA-k jelentkeznek. reflexkör. Aspirin:100-300mg/nap. érzőkör vizsgálata – A RÉM meningeális izgalmi jelek pszichés státusz vegetativum vizsgálata szemmozgások vizsgálata kalóriás ingerlés → agytörzs . allergia.

de profilaktikusan nem ajánlott Thrombolysis:ind:1. agytörzsi beékelődést okozhat.Az agy akut ischemiás keringési zavarainak kezelése: A vitális paraméterek után optimalizálni kell a légzést(légútbiztosítás. tüdőbetegség Posztoperatívan:aspirin 2évig + nyaki UH 85.2-2 INR=1. friss agyi ischemia. Mannitol (20%) 4-6 óránként iv. (később fontos a rehabilitáció) Agyoedema csökkentése: az agyi ischemiák többségében nins jelentős oedema. O2 adás) és a keringést.> bej. friss MI. a. cer.instabil súlyos hypertonia. melynek kezdete pontosan meg nem határozható 2. Vérnyomás: csak akkor kell csökkenteni.5mg lassan iv. INR=2-3 Ha egyértelmű emboliaforrás van a szívben v. a carotis rendszerben. Kontrollált hyperventilláció (pCO2 legyen 28-35hgmm) Ha nem használ és fenyegető beékelődés van> dekompressziós craniectomia lehet a megoldás>nagymáretű. Int. mert csökkenhet az agy vérátfolyás. viszont a.phenylbutazon. ha: A diast:130felett. KI:vérzékenység. mely nem operálható és a beteg compliance megfelelő>Syncumar > INR=2-2. vese-.4-4. car. Paralitikus láb fáslizása>MVT megelőzése. GIT.a tünetek súlyossága bizonyos értéket meghalad 71 . aspirin/ticlopidin KI:intracranialis stenosis.2 Cardiversio előtt és után 3 hétig anticoagulálunk. Elzáródás (100%-os szűkület). Corinfar(nifedipin):10mg Esetleg nitroglycerin a diastoles BP csökkentésére(5mg iv. szív-. az aspirin kezelés pedig eredménytelen:anticoagulálás néhány hónapig v.) Testhőmérséklet emelkedhet >csökkenteni + okát kezelni Normális vércukorszint biztosítása. DM. gátlóra váltunk Hosszabb idejű anticoagulálás csak egyértelmű emboliaforrás esetén. Gyxerek:Ebrantil (urapidil):12.vesevérzés Carotis endarterectomia: Ind:halmozott TIA halmozott minor stroke carotis szűkület 70-99% Ha crescendo TIA-k jelentkeznek és a carotis mútét nem jön szóba.agyi ischemia.fekélyek Interakciók:salycilátok. media elzáródásban igen.Anticoagulatio: cél:protrombin=1. az agytörzset komprimáló cereblláris infarctus esetén Corticosteroid NEM javasolt:vércukor háztartást kórosan befolyásolja Fokozott thrombózis veszély Fokozott ulcus veszély Antiepilepticumok adása a visszatérő convulsiók kivédésére.5 3hónap múlva (legkésőbb 1 év múlva):thr-aggr. a syst:220felett Hypertoniás encephalopathia tünetei jelentkeznek Létfontosságú szervek (pl:máj) súlyos bántalma fenyeget A vérnyomást nem szabad 160/100hgmm alá csökkenteni. AB Mh:kettőslátás. mert uncalis v.steroidok. májbetegség.

GIT-fekély. Számot ellenőrizni kell stroke Heparin:Folyamatosan kialakuló és progrediáló stroke-nál. subduralis haematoma.psoas.2 héten belüli sebészi beav.alacsony vércukor rtPA-iv. hypertonia. Syncumar:ált mh: vérzés(GIT).1mg/ttkg 86. erythromycin … II.anticoaguláns kezelés. thr. acut pancreatitis. epilepsziás roham a tünetek kialakulásakor. Ticlopidin:ha a beteg nem tud aspirint szedni Fvs és thr. carotis interna stenosisok kezelése Konzervatív therápia: ha a műtét KI Rizikófaktorok befolyásolása 100mg/nap ASA 72 .a tünetek kialakulásától 3-órán belül kell lenni KI:tünetek gyorsan javulnak. paracetamol. dextrán. immunszuppressív szerek. ha a betegnél ismert és bizonyított.GIT v.hatását csökkentik:antacidumok.gluteus)>spontán és iatrogén.Az anticoagulánsok szerepe a cerebrovascularis kórképekben és a legveszélyesebb kölcsönhatások ( más gyxerekkel) Stroke-os betegnek akkor kell anticoagulanst adnia.ischiadicus). cimetidin.3. Aspirin:thrombocytaaggregáció-gátló. 100mg/nap KI:vérzsi hajlam.185/110-nél magasabb BP. subarachnoidalis vérzés gyanúja. utána 100NE/h v. 2x4100 NE Fraxiparin sc.9-1.hatását erősítik:allopurinol. fejsérülés. akiknél az aspirin/ticlopidin adása mellett a TIA-k újra jelentkeznek. idegkárosodás (nfemoralis. m. Adható pl:pitvarfibbrillációban.heparinkezelés és emelkedett APTI. TIA-s rohamok megszüntetésére ill.. bőrreakciók. 0. CM-ban. 3 hónapon belüli stroke v. urogen. haematuria. orrvérzés. alkoholizmus. szalicilátok. bolusban. DM retinopathia. a későbbi kialakulási vszínűségének csökkentésére. endocarditis Kölcsönhatások: I. epiduralis vérzés. glükokortikoid. kettőslátás Ellenjavallt:haemorrhagiás dathesis. Vérzés 3 héten belül.korábbi agyvérzés. GIT fekély vesekő. aggr. thrombocytopenia 100>.Az a. carbamazepin. asthma Az alkohol a szalicilát hatását potencírozza. Hasznos lehet olyan betegekben.valproat. májcirrhosis. agresszív BP csökkentő kezelés. dil. baclofen. hogy a thromboembóliás forrás a szív. gátló. ahol thromboticus folyamat van a háttérben> heparint kell adni.a CT vérzést az agyállományban nem mutat 4.barbiturátok. izomhaematoma (m. n. suffusiok Neurologiai mh:intracerebralis vérzés. Dózis:3-5000NE iv. haloperidol 87. 10 napig APTI ellenőrzés 3h-múlva>2-3x-os növekedés kell>55-65s-re kell beállítani A kezelés 3-5 nap után kumarin v.

mely átmeneti neurológiai tüneteket sem okoz 88. a szűkületet okozó plakk exulcerált és halmozott TIA-kat okoz. hogy 2 éves követés időszak alatt 1 stroke-ot megelőzzünk.Műtét:Carotis endarterectomia: az atheroscleroticus plakkot a rajta kialakult thrombussal és az intimával együtt eltávolítják 70%-ot meghaladó carotis interna szűkület esetén. a műtétnek nincs előnye. a stroke miatti halálozás kb 15%-al csökken a konz.ez a szám 70%os stenosis fölött 8. Között ACP és az a. Ha a betegnek megelőző TIA-i voltak v. kezelésé Fontos a sebészi team tapasztalata.carotis zörej Nyaki UH MR angiographia DSA Tünetmentes érstenosis:hallgatózással. mert x számú endarterectomiát el kell végezni.anastomosis képzés: ACM corticalis ága és az a. externa között Stent ACI stenosis diagnozisa:hallgatózás. UH v. majdnem teljesen gyógyuló stroke-ja. therápiához képest. 73 . A carotis endarterectomiából származó előnyt befolyásolják: az angiographia és a sebészi morbiditás és mortalitás>ha együtt elérik a 6%-ot. 70% alatti szűkület akkor operálható. stent beültetés Varratelégtelenség miatt vérzés Carotis endarterectomia a stroke megelőzésére szolgáló sebészi beavatkozás. szív. 50-70% közötti stenosis:nincs jelentős különbség a műtét és a konzervatív kezelés között 0-49% :a sebészi beavatkozás rizikója nagyobb.(ACI nyaki szakasza) 70-99% közötti stenosis:az azonos oldali stroke rizikója. ha a műtét morbiditása és mortalitása kevesebb mint 3%-ra várható. intracranialis érszűkület.v. Bypass műtétek. Asymptomás szignifikáns(70%-fölötti) ACI stenosis esetén a műtt akkor javasolt.A carotis endarterectomia indikációi.tüdőbetegség Szövődményei:restenosis > megoldás:ballonos tágítás. a műtét akkor javasolt. szövődményei Indikáció:halmozott TIA Halmozott minor stroke Carotis szűkület 70-99% Kontraindikáció:stenosis az ACI intracranialis szakaszán carotis int. ha a megelőző angiographiának és a műtétnek a mortalitása és morbiditása nem éri el a 6%-ot. occ. kontraindikációi. angiographiával véletlenül kiderülő extra. Technikailag csak a bifurcatio és a mandibula közötti szakasz hozzáférhető. temporalis spf. Elzáródása 100%-os szűkület friss MI friss agyi ischemia instabil súlyos hypertonia vese. mint a konz. Lényege: a lument szűkítő plakkot és thrombust az intimával együtt eltávolítják. ha embóliaforrásnak tekintendő v.

89.Az agyvérzés kóroktana, kórbonctana, kórjóslata Valamennyi stroke 15-20%-a vérzéses Oka:hypertonia Aneurysma ruptura Haemangioma Iscemiás infarctus haemorrhagiás transzformiációja Alvadási zavarok (thrombocytopenia, gyxerek) Vasculitis( immun eredetű) Sinus thrombosis Lokalizáció: Típusos lokalizáció hypertensiv állományvérzésben 1. törzsdúc – 50% 2.thalamus -15% 3.lebenyvérzés 4.agytörzsi (leggyakrabban a pons)-10% 5. cerebellum Atípusos lokalizáció: Traumás eredetű (agyfelszínhez közel) Angioma Aneurysma ruptúrához társuló AVmalformatio Ischaemiás laesio vérzéses transzformációja Koagulatios zavarok, helytelen anticoagulans terápia, thrombolysis Bevérzett tumor v. metastasis (melanoma, világossejtes veserák) Tünetek:A vérzés lokalizációjától függenek. Általában teljes jólét közben alakul ki. Lehetnek enyhék (TIA-ra emlékeztető enyhe fejfájás), de gyakrabban van tudatzavar, a neurológiai tünetek súlyosabbak, mint ischemiában, gyakori a fejfájás, hányás, és gyorsan súlyosbodnak a tünetek, főleg ha a vérzés a kamrába tör. Az ischemiás és a vérzéses stroke-ot csak CT-vel lehet biztosan elkülöníteni!!! Tartós fejfájás, tarkókötöttség, sólyos hemi ill. tetraparesis, súlyosbodó tudatzavar inkább vérzés mellett szól. Féltekei vérzések esetén ellenoldali hemiplegia/tekintés-zavar/látótér,érzéskiesés. Kisagyivérzés:nystagmus, hányinger, hányás, szédülés,ataxia, tremor, dysdiadochokinezis Pons vérzés:súlyos tudatzavar (kezdettől fogva coma),igen szűk pupillák( nincs vestibulo-ocularis reflex), tetraparesis/plegia, pyramis jelek, decerebratios rigiditas A tünetek másodlagos progressziójának okai: 1. ismétlődő vérzések: a rávérzés előfordulási gyakorisága 14-15%, a rizikó az eltelt idővel csökken. A rávérzés kockázata az első 6 órában a legnagyobb. Okai lehetnek:májműködés és véralvadási zavarok. 2. perifocalis oedema 3.hydrocephalus:különösen intraventricularis vérzések s hátsó koponyagödri vérzések esetén gyakori 4. epilepsias rohamok

74

Prognozis: A vérzés letalitása kb.:40-50% Ha a kórlefolyás során tudatzavar alakul ki v. a meglévő súlyosbodik, a letalitas elérheti a 90%ot. Diagnózis: CT >nativ CT-n hyperdenzitas Hypertonias előzmény, haemostasis zavar, syncumar szedés az anamnezisben. MRI- a vérzés akut fázisában nem megbízható Fiatal betegnél mindig keresni kell az érmalformatiot, főleg atipusos lokalizációnál (angiographia). 90.Az állományvérzések konzervatív és műtétes kezelése, kórjóslata Konzervatív kezelés:syst. BP stabilizálása 160-180hgmm körül > lépcsőzetes BP csökkentés >urapidil (Ebrantyl)25mg iv. bolusban, ha 3 perc múlva nem hat, akkor mehet 50mg nifedipin( Adalat)10-20mgsubling. Clonidin (Catapresan) 9-45ug/h B-blokkoló- metoprolol: 5-10mg iv. – tartós hatás Dihydralazin (Nepresol)6,5-12,5mg lassan iv. Nitroprussid-Na: csak végső esetben 0,3ug/ttkg ICPnövekedés esetén:20%os mannitol 200ml-es bolusban( az osmotherapia veszélye:vér-agy gát károsodás esetén a gyx a haematomába kerülhet > növeli a térfoglalást Dexamethason(Oradexan) > 40-50mg Szívelégtelenség esetén:digitalizálás Ritmuszavar kezelés Vérgázkorrekció Thrombosis profilaxis:elsősorban mozgatás> decubitus/pneumonia/fekély profilaxis is 2x5000NEheparin sc. Alvadási zavarok esetén:FFP Faktor pótlás Anticoaguláns okozta vérzésben:FFP, Konakion (szint. K-vit) Heparin antagonizálás:protamin-szulfát Thrombocytopenia estén:thr. cc. A haematomába adott lokális fibrinolyticumok tanulmányozása folyamatban van. Műtéti kezelés:Indikáció: Kisagyvérzés (főleg ha a IV. kamra és a basalis cysterna kompressiójára utaló jelek vannak) >a kisagyvérzéseknek jó a gyógyhajlama Gyorsan romló féltekei állományvérzés Agytörzsi beékelődés Hydrocephalus Tömegáttolódás Eljárások:UH v. CT vezérelte stereotaxiás leszívás(evakuacio) > a friss haematoma kis részét lehet csak leszívni,de subkronikus szakban (7-12) nap akár a 90%-át is Kamrába tőrő vérzésnél korai st-ban kamradrainage

75

Intraventricularis haematoma lysise Haematomaevakuáció nyílt műtéttel KI:coma alvadási zavar híd-, agytörzsi-, thalamusvérzés 91.Háziorvosi teendők akut stroke-ban Háziorvos feladata:mielőbbi szakorvoshoz ill. kórházba utalás Háznál a következők teendők: 1.a BP vizsgálata és ellenőrzése > enyhén emelkedett értéknél nem szabad drasztikus vérnyomáscsökkentőt adni, mivel nagyobb infarctus v. vérzés esetén ez pár óra alatt rendeződhet. 2. ischemia > különösen fontos a kollateralis keringés érvényre jutása miatt a megfelelő (enyhén magas) BP >BP csökkentés:Nimodipin, Corinfar (nifedipin), Redergam (dihidroergotoxin) + B-blokkoló > igen magas BP esetén a kórházba jutás előtt: iv. Furosemid(1-3amp.) 3.vérzés > BP csökkentés >hyperosmolaris oedemaellenes szer >Glycerin(2,5g/ttkg 3-4 óránként) és/vagy Furosemid

4. comás betegnél > légutak szabaddá tétele >aspiratio elkerülése >cardiopulmonalis állapot ellenőrzése és kezelése 5.subarachnoidalis vérzés Magas BP esetén (170hgmm is kezelendő) -Redergam -B-blokkoló -Furosemid -Corinfar -oedema ellenes szerek Teljes nyugalomba helyezés, fekvés, hányás csillapítás Daedalon (Diphenhydramin) Nyugtalanság esetén > Pipolphen (promethasin) Fájdalomcsillapítás:Algopyrin, Demalgonil(Aminofenazon, allobarbitál) 92.Krónikus cerebrovascularis betegek kezelése, gondozása Motiválni kell a beteget a depresszió ellen. A napi tevékenységet ( mosás, étkezés, főzés) fázisokra kell beosztani. A háziorvosnak meg kell nézni a beteg otthonát, hogy alkalmas-e az önálló életvitelre. Sz.e. a szoba, az ágyak átalakítása, fürdető nővér, segítség a bevásárlásban. Az elbocsátás után a beteg járjpn vissza fizikoterápiára, foglalkoztatásra, beszédgyakorlatra.

76

subluxatio alakul ki + spasticitás >a károsodott váll alatt ne emeljük a beteget.a tárgyakat a beteg látóterébe mutatni Oropharyngealis rehabilitáció: -száj gondozása. steroid.működik-e a hallókészülék > tisztán.kerülni az olyan kérdéseket. speciális matrac Fájdalmas váll:a csökkent izomtónus miatt az ízületi fej kicsúszik a vápából. Segíthet: mozgatás. vészjelző. emelt ágy. Passzív mozgatás. ivóeszközök.mindenféle módon próbáljon kommunikálni .Komplikációk kezelése: Decubitus: mozgatás. elasztikus anyagból készült pizsama Nem csúszó betétek a kádban. spec.ajtó. a végtag párnára való helyezése segíthet. izomrelaxánsok. fürdőeszközök. Rugalmas zokni megelőzi az oedemát és a vénás thrombózist. ujjakban.legyen optimista .meg kell győzni. telefon 93. UH.ellenőrizni kell a halláscsökkenés mértékét . amelyek elbátortalanítják . Spasticitas >végtagokban. szűrése egészséges életmódra nevelés ilyenkor még nincs stenosis és nincsenek neurologiai tünetek 77 .A cerebrovascularis betegségek megelőzése Prevenció >primer: az első stroke kialakulásának megelőzését jelenti rizikófaktorok kezelése. egyszerű parancsokkal . WC keret és emelt WC ülőke Korlát a lépcső mindkét oldalán Kommunikációs eszközök. ujj. kifelé nyíló WC. kapaszkodó Elektromos borotva.felolvasni a betegnek.biztatni írásra . lábakban lehet súlyos. szívószálak helyes használata -biztonságos nyelési technika Beteg otthonában ellenőrizendő: Van-e a fürdőszobában: kapaszkodó. emelt WC-ülőke.váll támasztó … Oedema > izompumpa hiány miatt.és lábujjterpesztők Beszéd rehabilitáció: .a beszédterapeuta tanácsait kell követni . hosszú nyelű kefe Néhány praktikus segédeszköz otthon: Hosszú nyelű cipőkanál Elöl tépőzáras ruhák Rugalmas. a száj ne száradjon ki -helyes táplálkozási tanácsok -nyelési effektus mechanizmusának megbecslése -ivóedények. forgatás. amely a beszélgetéshez újabb anyagot ad .ne erőszakoljam a beszédre . Ha a váll fájdalmas > ovatos mobilizálás. hogy továbbra is van szociális értéke . Tartós vállfájdalom esetén:gyxeres kezelés.

TIA-t követően a 2. thrombosis. kritikusan magas nyomás. stroke v.ismert aetiologiai tényezők kezelése:hyperviscositas. bakterialis endocarditis.életstílus. DM. coma >palpitatio. közvetlen szervkárosodás veszélye. dohányzás elhagyása 2. BP myxoma 94. elsápadás >nyugtalanság.400mg/nap Clopidogrel-75mg/nap ASA-100-300mg/nap Ticlopidin-2x250mg/nap Asasantin.>220hgmm >fejfájás. thrombocythaemia. infarctus > dyspnoe. asthma cardiale Érnyomás Agyi tünetek: Szívtünetek: 78 . TIA kialakulásának megelőzése Gyxerek:dipyridamol.TIA kezelése és preventiója 4. mindig óvatosan >80 év felett csak akkor. Cerebralis és cardialis nyomásterhelés. de figyelembe kell venni a mentális allapotot. diéta. DM kezelés. ha komplikációk vannak (BKinsuf) >orthostaticus hypotensio vizsgálata >complience vizsgálata >ügyelni a plazma elektrolitra és a glükózra 3. Megnyilvánulásai: >hypertensiv encephalopathia >intacranialis vérzés >kisvérköri decompensatioval járó akut JSZE >aortaaneurysma dissectioja >terhességhez társuló eclampsia … tünetek: >verejtékezés. arteritis temporalis. orrvérzés >akutan emelkedik >RRdiast.>szekunder:A stroke-ot v. félelemérzés >fülzúgás. RRsyst.A hypertonias krízis és kezelése Akut tensioemelkedés.hypertonia kezelése >a betegek stroke-rizikóját 40%-al csökkenti >idős korban is ajánlott kezelni. mitralis stenosis. >120hgmm . szédülés >hányinger >kábultság >góctünetek >görcsök. ritmuszavar >angina. sarlósejtes anaemia.retard-25mgASA+200mg dipiridamol A preventio területei 1. a meglévő egyéb betegségeket és az együttműködési kézséget >többször mérni a BP-t mielőtt hypertoniát diagnosztizálunk >csak 180/110felett csökkentek. kipirulás.atherosclerosis megelőzése.

a cardiopulmonalis állapottól függően Furosemid iv. majd 50mg iv. idős beteg esetén + neurológiai tünetek: Nem szabad gyorsan és drasztikusan BP-t csökkenteni Captopril per os Fiatal beteg neurologiai tünetek nélkül Nifedipin > gyors hypotensio 3. agyi ischaemia nincs Urapidil (Ebrantyl): 12.bénítóval kezeltek tiraminexpozíciója >sajtreakció . infusióban ( esetleg mannitol) Ehhez a tételhez meg kell nézni a Heroldot v. hányás Látászavar > szikralátás. az Oxyt.típusú v. fülzúgás Tudatzavar Paroxysmalis flush v.terhességi toxaemia -phaemochromocytoma -akut porphyria -uraemia -MAO. 5perc alatt. uraemia tehát leáll a vese >szikralátás.Az encephalopatia hypertonica és kezelése Patomechanizmusa: Hypertensiv excessus >regulatív agyi VC elmarad > a nyomás csökkentetlenül tevődik át az agyi erekre > megnő az érpermeabilitás > generalizált agyoedema Okok: -accelerált hypertonia .spray 1-2puff > ha klinikailag manifeszt szívizom v. proteinuria >elektrolitzavar. infusioban 79 . látótérkiesés. Kezels: 95. lüktető. nagyon súlyos állapotban: Urapidil (Ebrantyl) 25mg iv. lassan 4. vakság >kettőslátás.antihypertensiv szerek elhagyása v. azothaemia. ismételten ellenőrizzük mindkét karon a BP-t 2. egyenlőtlen szedése/felszívódása >ez a leggyaloribb ok Tünetek:kínzó.Vesetünetek: >oliguria >haematuria. generalizált convulsiok Szédülés. amaurosis Eszméletvesztés Jackson. urina spastica A pupilla tág lehet. homályos látás Szemtünetek: 1. látótérkiesés. sápadtság Heves bélmozgások. distensiv fejfájás főleg tarkótájon Hányinger. Cordaflex.5-25mg lassan iv. foltlátás. azonban neurologiai góctünet nincs RR>250/120Hgmm Terápia Gyxeres:Nifedipin:10mg v.

Az elváltozást először Shy és Drager írta le. -dihydroergotamin >3-4x25mg/nap -indometacin >3-4x25mg/nap Orthostaticus hypotensio:Posturalis vérnyomáscsökkenés. chr. hogy csak a Parkinson tünetei észlelhetőek. 80 . azaz. alkalmazása dyskinesist.Hydralasin (Nepresol):10mg iv. A Shy-Drager syndroma elnevezést a sympheticus beidegzés zavarával járó multisystemas degeneratiok megjelölésére használták. Az autonom IR zavarát jelzi: -orthostatikus hypotensio -impotencia -vizelet és széklet inkontinencia -verejtékezés csökkenése -irisatrophia -könny.51mg/ttkg/perc cseppinfusióban Furosemid:40-60mg iv. fejfájás csillapítása > Daedalon (Diphenhydramin) Convulsiok esetén diazepam Hirtelen BP esés kerülése: A systoles érték 30%-nál nagyobb esése az emollitio komoly veszélyét jelenti. akathisist okozhat.és nyálelválasztás elégtelensége Az autonom zavarok a gerincvelő lateralis szarv praeganglionaris autonom idegsejtjeinek pusztulása miatt alakulnak ki. a diastoles legalább 10Hgmm-el csökken és ez legkevesebb 2 percig fenáll. 10 perc után meg lehet ismételni Tünetek kezelése: Hányinger.dystoniat. Amennyiben ez a KIR megbetegedéseinek következménye.. a systoles legalább 20hgmm-el. ShyDrager-sy. 0.6mg/nap per os -sópótlás -epinephrin >15-50mg 2x/nap -szoros ruha viselése az alsó testfélen és a karon -metoclopramid >30-60mg/nap Parkinsonos tüneteket súlyosbíthatja.5-1perc alatt. /50mg im.A hypotensio jelentősége kezelése Az IR betegségeinek egy részében autonom IR-i funkciózavar alakul ki. a tünetegyüttes egy részét képviseli. Ha a RR csökkenés miatt gátolt az agyi perfusio >syncope v.:-autonom funkciózavar cerebellaris ataxiaval -parkinsonismus -corticospinalis és corticobulbaris pályák működési zavara -amyotrophia -bulbaris dysfunctio -laryngealis stridor (utóbbi 2 fatalis lehet) (Néha előfordul. Esmolol:500mg/ttkg iv. 96. /50mg/500ml-es infusioban/0. Diazoxid:100-150mg iv. Gyakran munkaképtelenné teszi a beteget. azonban betegeiknél a multisystemas atrophia minden tünetét megtalálták. ahhoz hasonló állapot alakul ki. melyek kiterjednek a gvelő intermediolateralis sejtoszlopára.1-0. ha a beteg hanyatt fekvő helyzetből feláll.) Kezelés: -intravascularis volumen bevitel -fludrocortison > 0.

diureticumok.Az arteriosclerotikus encephalopathia legfontosabb tünetei.Álló helyzetben megjelenő praesyncopes tünetek: szédülés.metabolikus > súlyos K+ hiány. mélyülő tudatzavar 81 . gyengeség Okai: . melyben a tünetek az autonom IR-re korlátozódnak.vénás pangás -gyógyszerelés > antihypertensiv szerek. Gyakori az intracranialis nyomásfokozódás és a féloldali bénulás. Tünetek lappangva alakulnak ki. vasodilatatorok.és Bblokkolók 2forma: 1.szív pumpafunkciójának elégtelensége . hányinger halláscsökkenés.malignus tumorok -haemostasis zavarok -postoperativ állapot Tünetek: Rendkívül változatosak. hypoaldosteronismus . tompa látás.csökkent intravascularis volumen . 97. Oka:a vénás elfolyás és a liquor felszívódás akadályozottsága (totelprotein emelkedik) Tünetek: hirtelen kezdődő heves fejfájás Epilepsias rosszullétek ICP növekedése Hányinger/hányás Meningealis izgalmi jelek Szemfenéki pangás.hypovolaemiával társul > reflexes plazma Na+ emelkedés és reflexes tachycardia a következmény Tanácsok betegeknek: >Valsalva manőver kerülése >magas párnával alvás >ébredéskor néhány percig ücsörögjön az ágy szélén >borotválkozás ülve >ájulásra emlékeztető tünetek esetén lefeküdni >meleg helyiségek kerülése (buzibárok) >postprandialis hypotensio kerülése > sokszor egyen kicsit >elegendő folyadék Az idiopathias orthostaticus hypotensio olyan tünetegyüttes. Gyakran a fejfájás az egyetlen tünet. L. sápadtság. szemfenéki vérzés Aluszékonyság. gyermekágy -fogamzásgátlók .Az agyvelő vénás keringési zavarán alapuló betegségek és kezelésük A cerebrovascularis betegségek néhány %-át teszi ki. kezelése 98. izzadás.virális és bakteriális fertőzések . Etiologia: thrombosist elősegítő általános és helyi tényezők -terhesség. máskor az epilepszis rosszullét.autonom IR-i károsodás okozza 2.

INR-értéket a terápiás tartományban tartjuk (2-3). (INR 2-3) Az anticoagulálást az előidéző tényezők megszüntetéséig adjuk. majd csökkentjük a mennyiséget. chemosis (conjunctiva vizenyős duzzanata). szóval magas láz is társulhat 82 . dugóhúzószerű vénák -meglassult vénás keringés -hiányzó vena vagy sinustelődés 5. T2-es súlyozott képen az alvadékban képződött methaemoglobint ábrázolja 4. mivel fokozhatja a thrombosis hajlamot Hyperosmolaris oldatok – ICP növekedés esetén Clonazepam (Rivotril) -1-2mg – epilepsziás rosszullétek esetén akutan Cerebralis vénák thrombosisa: (Gyakoriság sorrendjében) sinus saggitalis superior thrombosisa -paraparesis -halmozott epilepsziás convulsiok sinus transversus és/vagy sigmoideus thrombosisa – ált. fogak.Hemi-tünetek Diagnozis: 1. ha haemorrhagiás transzformációt észlelnek. hypodensitas (lágyulás) „cord-jel”az alvadékkal telt sinus saggitalis v.) és a V.és methaemoglobintól és bilirubintól Terápia: -elhelyezés intenzív osztályon -gócok megszüntetése -AB. bolusban 5000NE 2. e.CT – KA adása után az „üres háromszög jel” utalhat a sinus saggitalis superior thrombosisára + oedema. liquor –xantochrom az átjutó oxi. széles spektrumúval -ANTICOAGULÁLÁS +lehetőleg teljes heparinizálás: Az APTI a normális 2. VI./1/2 bántalma miatt: fájdalmas ophtalmoplegia (kettős látás).1000NE/óra Napi dózis: 20000-40000NE > gyakori APTI ellenőrzés Sz. ptosis. pl.:a per os fogamzásgátlók abbahagyásától számítva legalább 6hónapig Gyermekágyban kialakuló agyi sinus thrombosisban Steroid (dexamethason) Acetazolamid – agyi vérátfolyást is befolyásolja (elvileg növeli) Mannitol és furosemid annyira nem szerencsés. +1. IV. melléküregek.angiographia: -kihúzott. találati pontosság.góckutatás > elsősorban a koponya üregére ráterjedő gócok (fül.MR – jobb feloldás.célzottan. +Az acut fázis lezajlása után per os anticoagulálás. dózis emelhető 100-200NE/óra lépésekben. confluens sinuum hiperdenz háromszöge 3. periorbitalis oedema + általában fertőzéses eredetű. egyéb -AT-III szint -PC. féloldali sinus cavernosus thrombosisa – a szemmozgató idegek (III.. purulens tüdőfolyamatok) Gyulladásos esetekben > láz/leukocytosis/fokozott We 2. +Az első napon nagyobb dózist adunk. exophthalmus. PS -antitest vizsgálatok > lupus anticoagulans 6.3x-a legyen. még abban az esetben is.

súlyos fejfájással jelentkezik. A fejfájás gyakran megváltozott pszichés állapottal jár és neurologiai tünetekkel társulhat v. betegnél nem típusos a SAV -hirtelen kialakuló.1%). A kezdeti kp. de előfordulhat provokáló tényezők nélkül is.100. melynek nagy a letalitása -hypertensios -atherosclerosis -AV malformatio megrepedése -traumás -állományvérzés tör a subarachnoidalis térbe -bevérzett tumorok -anticoagulansok adása . alkohol Aneurysmák osztályozása Nagyság szerint: az óriás (giant) aneurysma 2.4%) Posterior keringés:basilaris (2. cerebri anterior (34.9%) Multiplex (10-20%) Etiologia szerint: Fusiformis:arteriosclerotikus eredet. cerebri media(18.5cm-nél nagyobb Anatomiai lokalizáció szerinr: Anterior keringés:carotis interna (38. A subarachnoidealis vérzés gyanúja esetén szükséges vizsgálatok. amit gyakran úgy írnak le. fénykerülés. tarkókötöttség. fénykerülés. A SAV lehet tünetmentes. Az aneurysmából származó SAV napok alatt is kialakulhat. extensios görcsök Olvasd el a Sürgősségi betegellátást a neurologiában Csibától.20%-ban idiopathias +kockázati tényezők:kokain. agyidegtünetek 2. zavartság. csak enyhe fejfájás. vegetativ zavarok 5. Gyakran testi erőfeszítés (emelés.tünetmentes v. tarkókötöttség.Közepesen súlyos fejfájás.99. coitus ) váltja ki. cerebelli posterior inferior (0. enyhe góctünetek 4.Somnolentia. általában testi erőfeszítést követő. Hányinger. hogy a „legerősebb fejfájás az életemben”. tarkókötöttség.8%). gyulladás és genetikai eredet Diagnosis:-minden 4. SAV okai:-50%-ban aneurysmaruptura.Sopor. közepesen súlyos hemiparesis. főleg a vertebralist és a basilarist Saccularis:haemodinaki. agyidegtünetek 3. hányinger. traumás. székelés.6%).5%). amfetamin. vertebralis (0. hányás -néha nem található provokáló tényező Hunt-Hess stádiumbeosztás a teendők eldöntésére: 1.Coma. a konzervatív kezelés Hunt és Hess skála: fontos a teendők eldöntése szempontjából (SAV beosztás a sebészi kockázat alapján) 83 . hányás. súlyos fejfájást kezdeti vérzéses epizód okozhatja szegényes tünetekkel. igen heves tarkótáji fejfájás. nem. majd 3-5 nap múlva klinikai rosszabbodás következhet be a rávérzés miatt.SAV tünettana: Hirtelen kezdődő.

Somnolentia.Nyugtalanság esetén: Diazepam( Seduxen.-III. akkor általában nem operálunk Ha aneurysma inoperábilis -> -katéterezés Aneuriysma lumen ellátása embolisatióval Platina spirálok felhelyezése az aneurysma üregébe-> a legújabb endovascularis módszer CT: hyperdenzitás a liquor-térben Minél rövidebb a fejfájás és a vizsgálat között eltelt idő.c. ami előidézi a vérnyomás kiugrást (pl. Stesolid) 10-20 mg .a beteg általános állapota miatt nem műthető gyógyszeres kezelés: . vagy negatív.ágynyugalom. ha nem akkor kb.az aneurysmát ismételt angiographiás vizsgálattal sem lehet igazolni .IV. enyhe góctünetek .. annál nagyobb a pozitív CT lelet valószínűsége. 1. Közepesen súlyos fejfájás.I. tarkókötöttség . kül. de a vérzés gyanúja alapos -szemfenékvizsgálat után -az arteficiális véres liquor lehetősége miatt ajánlott a „9 pohár próba” és a párhuzamosan végzett cysternalis liquorvétel is Angiographia: -minél hamarabb -a korai angiográfia egy része álnegatív. min. A subarachnoideális vérzés kezelési lehetőségei.Vérnyomás rendezés: -Nimodipine(Nimotop) Fenyegető vazospazmus megelőzésére centrális vénán keresztül fényvédett infuziós szerelékben. közepesen súlyos hemiparesis . stádiumban a vérzést követő 3 napon belül a korai operáció lehetséges. székrekedés. Kóma.ha a műtét optimális időpontja elmúlt és érspazmus miatt operálni nem lehet . két hét múlva Ha a transcranialis doppler vasospazmust igazol. és V. nél műtéti indikáció nem állítható fel I. Tünetmentes. extensiós görcsök A IV. Sopor. fájdalomcsillapítók (aspirint NEM a fokozott vérzésveszély miatt) Pethidin hydrochlorid (Dolargan) 50 mg s. ezért az ismétlés szóbajön -a késői angiográfia ütemezését a transcranialis doppler és a beteg klinikai állapota határozza meg Konzervatív kezelés: lásd 101. kórjóslata Az újabb ruptúra veszélye az első napokban a legnagyobb! Kerülendő minden olyan szituáció.hét: 50% Lumbalpunctio: -ha CT nem lehetséges. .nap: 40% 2.III. tarkókötöttség. Megelőzésre: 5-10 ug/kg/h 84 . zavartság. vagy csak enyhe fejfájás.nap: 70% 2.a betegnek súlyos gócjelei és/vagy tudatzavara van .II. agyidegtünetek .V. eredetű izgalom stb) Konzervatív kezelés: . Diazepam. 101.

abroncsszerű 85 . bilateralis/ frontalis. naptól 5000 E bolus. vérzés Műtéti kezelés: lásd 100. szúró. lüktető Fájdalom lokalizációja( hol) Unilateralis. A fájdalom karaktere (milyen) Éles. 2. hasító.2 h múlva 30 ug/kg/h majd 4 óránként 50 mg per os 7 napon át Hunt és Hess I-IV: A vasospazmus kialakulása transcranialis dopplerrel jól követhető 30 ug/kg/h majd 2x 30 mg per os4 óránként 7 napig Veszélyei: vérnyomás esés Ritmuszavarok Thrombophlebitis A vérnyomást 120-160 Hgmm között kell stabilizálni. A fejfájós beteg anamnézisének legfontosabb szempontjai 1. Szükség esetén Uradipil(Ebrantil) -Epilepsiás görcsök esetén: Diazepam(Seduxen). tompa. A műtét kedvező időpontjának megválasztását az újravérzés és késői ischemiás záródás lehetőségének mérlegelése befolyásolja. 1000 E/h -Gyógyszerrezisztens esetekben: vazospazmus oldása: .ballon katéterrel hypervolémiás kezelés jó cardialis állapotban humán albumin 3-5x 200 ml/nap 5% glükóz és elektrolit infúzió veszélye: tüdőödéma. a korai műtét ugyanakkor növeli az ischemia veszélyét. Clonazepam(Rivotril) -Intracranialis nyomásfokozódás esetén annak kezelése -Antikoagulálás: alacsony dózisú heparinnal a 2. A műtét halogatása esélyt ad a ruptúrára. 3H kezelés angolszász országokban: -Hypertonia: Dobutamin (dobutrex) syst vérnyomás 160-180 hgmm /középnyomás 110 hgmm/ -Hypervolémia: human albumin 3-5x 250 ml/nap 3% os glükóz és elektrolit infusio centrális vénás nyomás: 12 Hgmm -Hemodilutio: hematokrit 30% Prognózis: súlyos Vasospasmusos betegek 1/3-a meghal Más neurológiailag tünetmentes betegben jelentős részben finom neuropszichológiai eltérések 102. a vazospazmus kialakulását. temporalis occipitalis. szívelégtelenség.

menstruáció stb. esti stb Társuló symptomák (amikor jelentkezik. ophtalmoplegiás migrén 4. Van-e bevezető tünet? Szed-e gyógyszert? Egyéb tünetek: neurológiai. köhögés. vagy van más panasza is) Hányás. gyermekkori periodikus sy benignus paroxysmalis vertigo gyermekkori alternáló hemiplegia 6. R=(régió) hol fáj. recurrens attack stb.A fejfájások formái Migrén: 1. PQRST Fejfájás kezdetének módja(hogy kezdődik) Hirtelen/fokozatosan Fájdalom frekvenciája. A nap melyik szakában? 5. éhség. Fájdalom időbelisége (milyen napszakban) Reggeli. migrén aurával 3. fogyás. migrén infarktus) Tensiós fejfájás: epizodikus. vérnyomás emelkedés Családi terheltség? 103. chronikus. máshol. 5. AV-malformatio. 7. 8.chr. migrén aura nélkül 2. Különleges fejfájások kimutatható strukturális elváltozás nélkül Fejsérüléshez társuló fejfájás Ér eredetű megbetegedésekhez társuló fejfájás: akut agyi ischemiák. ételek. fizikai aktivitás. csak a feje fáj. tartama (milyen gyakran. hajlamosító tényezők) 7. fájd. atipusos Cluster fejfájás: és chr. 3. epizodikus c. fáradtság. szédülés. Q=(qualitas) Milyen a jellege. reagál-e valamire? 2. Volt e már ilyen? P= Mi provokálja a tüneteket (kiváltó. meddig tart) Akut attack. kettős látás. retinális migrén 5. zaj. arteritis. Mennyi ideig tart? Vannak-e kísérő tünetek? 6. paroxismalis hemicrania: Cluster fejfájás: a. vénás thrombosis. S=(súlyosság) Milyen erős? Zavarja-e mindennapi teendőit? Napszakos ingadozás? T=(tartam) Mióta van? Milyen gyakran? 4. SAV. mivel hozza összefüggésbe) Testhelyzet. migrénszövődmények (migrén status. meghatározatlan periodicitás b. stressz.3. 4. könnyezés. hogyan kezdődik? 1. hypertensio 86 . 6. stb Kiváltó tényezők (mi váltja ki. agyvérzések.

agydaganatok Különböző anyagokkal. hypoglycaemia 5. orr. fül. ajak. hypercapnia 3. 5. melléküregek. meningitis. szem. atípusos arcfájdalom 104. cephalitis -Részletes belgyógyászati és neurológiai vizsgálat Neurológiai gócjel+50 évnél idősebb beteg-> KIR szerkezeti károsodása -Képalkotók RTG: Kétirányú koponya RTG (->koponyacsont sérül. dializis 6. hypoxia 2. egyéb A koponya. fogak. száj. (tumor. vagy a koponya és az arc más részeinek megbetegedéséhez társuló fejfájás vagy arcfájdalom Neuralgiák: 1. occipitalis neuralgia 7. encephalitis. hányinger. vírusfertőzések 2. glossopharingeusneuralgia 4. szédülés-> ICP növ. egyéb Anyagcserezavarokhoz társuló fejfájás: 1. Hematoma) Láz->meningitis. trigeminusneuralgia 3. dorsum sellae destrukció?) 87 . A fejfájás okának kiderítése céljából elvégzendő vizsgálatok -Részletes anamnézis: Családi hajlam Gyógyszerszedési szokások Élvezeti cikkek Munkahelyi problémák Fejfájás jelentkezésének körülményei: hirtelen ütésszerű->SAV Fokozatosan erősödő. agyideg eredetű tartós fájdalom (nem neuralgiform) 2. neuralgia nervi laringealis superioris 6. intermedius n. sarcoidosis. vagy megvonásukkal kapcsolódó fejfájás Nem a fejet érintő fertőző betegségekkel társuló fejfájás 1.Nem ér eredetű intracraniális megbetegedéshez társuló fejfájás: 1 Emelkedett liquornyomás. kevert hypoxia és hypercapnia 4. subdur. a fej és arcfájdalom nem neuralgiform centralis eredetű okai 8. n. bakteriális 3.

állományvérzés gyanúja esetén fül-orr-gégészeti fogászati nőgyógyászati szemészeti -Pszichiátria Korábban fejfájást nem említő. süllyedés emelkedik->arteritis temporalis káros se. A fejfájások kezelésének általános elvei Anamnézis. elektrolit. elbeszélgetés.->diabetes mellitus Szükség esetén immunológiai vizsgálatok Liquor vétel: -Góckutatás: Gyulladás. glükóz) pl. a beteg várhatóan visszajáró! A beteg vezessen fejfájásnaplót: . hogy: .nem depresszióra. ellenőrzésében.ritkább. 88 .napi rendszerességgel . vagy szokatlan.Melléküregi (->sinusitis góc?) 4 irányú nyaki gerinc (->spondilosis?) CT: MR: Angiographia: aneurismaruptúra.el kell mondani.milyen gyógyszereket vett be Segít az adott gyógyszerek hatásának mérésében. AV-malformáció gyanúja esetén EEG: -Labor vizsgálatok vérkép (süllyedés. Megelőzés: Triciklikus antidepresszánsok .az első 2 hétben csak mellékhatások jelentkezhetnek.nem fájdalomcsillapító . SAV gyanúja esetén Tumor. epilepsziára adjuk .a fájdalomküszöböt emeli .kísérő tünetek . új típusú fejfájásra panaszkodó beteget azonnal meg kell vizsgáltatni neurológussal is Sok beteg/évek óta tartó fejfájásfejfájás gondozás 105. Fehérje->mieloma multiplex? Vércukor növ. SAV.fejfájás időtartama .a fejfájás intenzitását rögzitse . kevésbé súlyos lesz a fejfájás .

paracetamol 89 . hogy melyik gyógyszerre reagál. majd dózisadag fokozatos csökkentése.: algopirin. Fajtái: . akkor preventív kezelést kell alkalmazni . kezelése: Tünetek: Tompa. stressz provokálhatja. abroncs v sisakszerűen szorító nyomó jellegű.migrénben: ß. tétel: A tensiós fejfájás jelentősége. hátra az occipitális területek felé. nifedipin. nimodipin Lítium Gyógyszeradag fokozatos emelése hatásos dózisig.utána várható eredmény . vagy kevésbé akadályozó fejfájásforma.krónikus -epizódikus Kezelése: . utána fokozatosan csökkentjük a dózist Terápia: nem gyógyszeres gyógyszeres: -akut fejfájásra analgetikumot adunk( NSAID) -gyakori fejfájásnál. sugározhat frontális régióba.clusterben: predinisolon.6.megfelelő megelőző gyógyszert fél évig adjuk. Izomkontrakciós fejfájásként is emlegetik. Hatásmérés a fejfájásnapló vezetésével! 106. Ca csat. megfelelő dózisban szedje. a munkájában a beteget alig.nem lehet előre megmondani. kórisméje.6 hétig próbálkozhatunk . blokkolók: verapamil. rubophen.atypusos . fájdalomcsillapítókra általában jól reagáló. methysergid) TCA: amitryptillin valproát . lehet abroncsszerű. ha több mint hetente 3x van. egyszerre 4. metoprolol) Ca antagonista (flunarizine) Egyebek: szerotonin antagonisták (pizotifen. Leggyakrabban a temporalis régióban alakul ki. A lakosság nagy részét érinti. Gyógyszerváltás 4. quarelin.8 hét eredménytelenség után történik.blokkoló (propranolol. Megfelelő ideig. aspirin.akut fejfájás: szokványos fájdalomcsillapítók pl. legalább 1x az életben mindenkinél jelentkezik. Tompa folyamatos fájdalom. vagy havi 4x migrén.

Ismétlődő. vagy körül. A cluster fejfájás és kezelése Tünetek: Hirtelen. izomrelaxánsokat. basillaris thrombosis -sinus cavernosus thrombosis -chronikus paroxysmalis hemicrania -intracranialis vérzés -migraines fejfájás -postherpeticus neuralgia -SAV -trigeminus neuralgia -temporomandibularis izületi sy. sokszor 0. Kezelés: 15 percig tiszta oxigén (7 l/min) belélegeztetése a betegek 2/3-a sumatriptan (serotonin agonista) adására jól reagál (Imigran 5mg sc. antihisztamint tartalmazó készítmények nem hatékonyabbak és hozzászokás fejlődhet ki! 107. akkor (néhány hétig) naponta 1-4 fejfájás is lehet.krónikus fejfájás: havonta legalább 15x jelentkezik ( minden másnap) A megelőzés a legfontosabb. aura nélkül kezdődik a szem mögött.: alprazolam. clonazepam + biofeedback + pszichoterápia + beteget stresszhatásól mentesíteni Barbiturátot. orrfolyás. könnyezés a fájdalom oldalán ezek közül legalább egy jelen van Részleges horner syndroma is jelen lehet (myosissal és ptosissal) a fájdalom oldalán A fájdalom 6-8 hetes periódusban jelentkezik.) Dihidroergotamin(Neomigran orrspray 1-1 adag mko. viszont amikor jelentkezik. Újabb gyógyszerváltás csak 4. akkor Imipramin. rohamszerű fejfájás Igen heves fájdalom 15-30 perctől max 2-3 óráig tart orrdugulás. codeint. ami TCA ( amitriptylin  adagolása: este 25 mg 1 hétig. mianserin adása. arc kipirulása.5-2 évig nincs fejfájás. coffeint. benzodiazepint. majd este 50 mg 1 hétig. főleg az éjszakai órákban Differenciál diagnosis: -Atipusos arcfájdalom -A.6 hét hatástalanság esetén! Miután a tensiós fejfájást stressz is okozhatja. anxioliticumok megpróbálhatók pl. max 8 adag/nap) Orrcsepp/spray: 1 ml 4%-os lidocain oldat perceken belül javulást eredményez a betegek Döntő részénél 90 . majd újabb 1 hétig 75 mg esténként) Ha az amitriptylin hatástalan. sz. e 15 perc múlva 1-2 adag.

látás és érzészavarok csatlakoznak hozzá -Anorexia. A fejfájást a lépcsőnjárás fokozza. scintillatios scotomák. ophthalmoplegia (azonos oldali n.Megelőzés: Alkohol. paresis. fodrozott szélű alakzatot. émelygés. lüktető jellegű fejfájás. hányinger. láz Migrén jellegzetességei: -Féloldali fejfájás -A fájdalom tompán indul. A migraine felosztása. melyet leggyakrabban scotomák jellemeznek Scotoma: általában 10-20 percig tart. gyógyulás több hónapig) -Átmeneti motoros aphasia Differenciál diagnosis: -Atipusos arcfájdalom -Cerebralis aneurismák -Chronicus paroxysmalis hemicrania -Cluster fejfájás -Intracranialis vérzés -Tensiós fejfájás 91 . nyak-válltáji izomfájdalmak. napig tartó. hajas fejbőr túlérzékenysége. nitrát származékok kerülése Epizodikus clusterprednisolon/steroid 45 mg 5 napig fokozatosan csökkentve Krónikus cluster: Li-carbonatot adnak 675 mg (serumszint ellenőrzése!) 108. elsötétített szobában szeret feküdni. mely a periféria felé terjed és növekszik Tipikus migrénes attack részei: -Prodroma: a fejfájás előtti 24 órában közérzetváltozás (indokolatlan jókedv.vagy hemiparesis. melyet vegetatív (szédülés. tünetei Általában féloldali. néhány óráig. levertség) -Aura -Fejfájásos periódus -Oldódás: ekkor bőséges vizeletürítés előfordulhat -Postdroma: órákon át tartó kimerültség. végtagot érintő paresthesia -Motoros aura mono. heves. magaslati levegő. hányás -Fotofóbia. szikralátás -Sensoros aurák (parietalis lebeny) Zsibbadás. a beteg nyugalomban. hányás) és látási tünetek. majd fokozatosan lüktetővé válik. a beteg a homonym látótér centrális táján lát színes. hányinger. fényfelvillanások. (ellentétben a fel-alá járkáló cluster fejfájásos beteggel) Fajtái: -Aura nélküli 80% -Aurával járó 20% vizualis aura. III. fonofóbia -Hangulati változások Leggyakrabb aura formák: -Vizuális aurák (occipitalis lebeny) Fotofóbia. villódzó. fénykerülés kísérnek.

v.) -Dopamin antagonisták -Roham kezdetén Sumatriptan (serotonin agonista) 100 mg per os.v.5-2 ampulla hígítva i.-Postherpeses neuralgia -SAV -Arteritis temporalis -Vírusos encephalitis -Vírusos meningitis 109.5-1 g per os esetleg kúpban -Paracetamol (Panadol) 0.m.) -Metoclopramid (10 mg i. akupunktúra 92 . -Nyugalom.5-1 g per os.) -Dihydroergotamin (1. gyógyszeres megelőzés.v.5-2 ampulla lassan i. (flunarisine) -MAO bénítók (selegilin. életmód megváltoztatása -Minél kevesebb fájdalomcsillapító -Gyógyszeres prevenciót individuálisan kell beállítani Első vonalbeli nagy hatékonyságú szerek: -ß-blokkolók (propranolol 2x 20-240mg/nap. Súlyos roham: -Ergotamin tartarát (1. metoprolol 100-200 mg) -Triciklusos antidepresszánsok (amitriptilin) -Valproát (Divalproex) Első vonalbeli kisebb hatékonyságú szerek: -Verapamil 3x 80 mg max 360 mg/nap -NSAID -SSRI (pizotifen) Második vonalbeli nagy hatékonyságú szerek: -SSRI (metisergid /tartósan nem adható/) -Ca csat. Extrém súlyos: -Dihydroergotamin -Opioidok -Dopamin antagonisták Megelőzés: -Rendszeres orvosi ellenőrzés.) -Aspirin (500 mg i. moclobemid) Autogén tréning.c. blokk. ha lehetséges -Fájdalomcsillapító: -Aspirin 0. elalvás. pszichoterápia. megelőzése Enyhe roham: -A beteg egyedül is próbálkozhat vele. vagy 6 mg s. vagy kúp -Triptánok -Dopamin antagonisták -Dihydroergotamin 40-60 csepp -Hányáscsillapítók (Daedalon. Cerucal) -Gyógyszeres kezelést a bevezető tünetek jelentkezésekor meg kell kezdeni. A migraine roham kezelése.

vegetativ vagy gyöki tünetei egyidejűleg észrevehetőek legyenek. dg. SSRI Epilepsia.legtöbbször de nem mindig féloldali . vagy onnan a homlokba sugárzik ki .spondylarthrosis 93 . vonatkozásai primer intracranialis daganat v metastasis #1. fejmozgások korlátozottsága . végtagzsibbadás új fejfájás ami 50 év fölött kezdődik korábbi fejfájás jellege megváltozott 112.idős betegen a nyaki gerinc nyomásérzékenysége. Klinikai kép: . paravertebralis nyakizmok fájdalma. angina ß-blokkoló Depresszió TCA. fejfordulat vagy fejtartás pl.: csigolyaelváltozások láthatók osteophytaképződés a csigolyák szélének megvastagodása a csigolyák transparentiaja nő a csigolyák magassága csökken Egyéb ismérvek: . aphasia. Spondylogen fejfájás A nyaki gerinc felső szakaszának kóros elváltozásai miatt kialakuló fájdalom cranialis irányba történő vetülése. lassan tartó olvasás .a fejfájás beteg anamnézisében.a beteg az arcában is érzi a fájdalmat .A jellegzetes fejfájás. ami panasz legyen a tünetek között. hemiplegia/paresis. éjjel a fej kedvezőtlen helyzete .malformáció Aneurysma ruptura SAV Meningitis Tensiós fejfájás Migrénes fejfájás +tumor+haemorrhagias shock+ egyéb fejfájások ld. amikor hátulról hajtanak bele a szgk.olyan balesetnél. . A szokatlan és hirtelen jelentkező fejfájás diff.A nyak gerinc csapódásos sérülése legyen kimutatható pl. Cervicalis gerinc rtg.fájdalom jelentése: beteg hátulról előre simitja végig a fejtetőjét . .a spondilosys egyéb helyi.megjelenése: biz.Migrénhez társuló egyéb betegségeknél preventív szerek: Magas vérnyom.-ba..Vagy a tarkóra korlátozódik.spondylosis . mánia Valproát 110. vizsgálati leletben hirtelenkezdődő igen erős fejfájás a fejfájást tudatzavar/láz/epilepsziás rosszullét vagy fokális neurológiai tünetek kísérik pl. hypertensiv intraparenchimás vérzés AV. Táblázat! 111. Súlyos betegségre utaló jelek.

II. Locked in sy.máj vagy veseelégtelenség .szív és vérkeringési zavarok . de kapcsolat nem teremthető. szopómozgások kiválthatók.éjjel a fej megfelelő helyzete . reti.idült esetben: .nyak tehermentesítése filc v műanyag gallérral Schanz Gallér . féltekei. féltekei károsodás együttes előfordulása idézheti elő. Intracranialis okok: koponya.craniovertebralis izületek deformálódása Kezelés: .izomzat tónusát csökkentő és reumaellenes szerek ( baclofen) 113.nyakra meleget lehet alkalmazni .electrolyt zavarok .vagy hypoglicaemia . arcán esetleg grimaszok megfigyelhetők. mely másodlagos agytörzsi kompresszióval jár Primer agytörzsi léziók Nem hypnoid tudatzavarok: A beteg ébernek tűnik.. gyakran a környezetében lejátszódó eseményeket a szemével követi.psychiatriai okok II. Apalliumos sy. Hypnoid tudatzavarok: Az alvásra emlékeztető állapotot a formatio reticularis károsodása vagy mko. Akinetikus mutismus? Delirium Amantia - 94 .hyper.toxicus okok . esetleg form. Bilateralis hemispherialis károsodás Egyoldali féltekei károsodás. + mko. agy gv-i trauma intracranialis térfoglaló folyamatok cerebralis ischemia intracerebralis vérzés meningitis encephalitis alkoholos eredetű súlyos szervi IR-i elváltozások epilepsia Hypnoid/ Ø hypnoid: I. A tudatállapot zavarainak felosztása Okok alapján: I. nyelés.acut esetben ha torticollis a fő tünet * extensiós kezelés. sikerrel járhat .kézzel végezve azonnal sikerülhet. Extracranialis okok: .

egyéb altatószer mérgezés lehet.4 fájdalomingerre célzás nélkül . beszéd: . Caloriás tesztelés: . az éber páciens*. a tudatzavar nem strukturális agytörzsi laesio következménye. II.15.nyakcsigolya törés esetén csak ez végezhető. vagy destruktiv agytörzsi károsodásra utal.ha fejfordításnál a reflex csak az egyik oldalra vagy egyik oldalra sem váltható ki. Szem kinyitása: .nincs reakció 15 pont: kifogástalan tudatállapot 8 pont: felszínes coma 3 pont: agyhalál A skálát elsősorban a traumás esetek megítélésére alkalmazzák. Oculoencephalicus reflex (babafej manőver): .oculoencephalicus reflex aktiválódik.5 fájdalomingerre célzottan .1 a beteg semilyen stimulusra sem nyitja ki a szemét II.a beteg szemhéjait felhúzva fejét hirtelen az egyik oldalra fordítjuk.2 hangok kiadása . hiányos . a pontosság jól korrelál a prognózissal.2 feszítő synergiával .- Ködös állapotok 114.3 hajlító synergiával .5 orientált .ig osztályozza a betegek állapotát. Az eszméletlen beteg vizsgálata I. vagy ha 2 oldali hiány van barbiturát v.2 fájdalomra .4 zavart .kritériuma: szabad külső hallójárat + ép dobhártya 95 .3 nem megfelelő szavak használata. Háromféle reakció alapján 3. I.3 megszólításra . az előző nem. vagyis a bulbusok nem mozdulnak öntudatlan paciens*.1 a beteg semilyen verbális kommunikációra sem képes III. . motoros reakciók: .4 pont spontán . 115.6 felszólításra . A Glasgow kóma skálája Hypnoid tudatzavarok quantitatív becslésére szolgál.a szemek a fej mozgásával ellenkező irányba fordulnak el ( mintha vizuálisan fixálna egy objektumot) Ekkor a szemmozgató és a vestibularis magvak közötti agyterület ép. *.

epilepsiaas roham v. infectiók. az ingerlés irányába. Nem hypnoid tudatzavarok differenciál diagnosztikája: Ebben a főcsoportban megkülönböztetünk u. contusio gyanuját fenn kell tartani. ami mk. cerebralis hemisphaeriumot involválja.Öntudatlan. Életveszélyes állapot! 96 .n.n. gyakoriak a hapticus hallucinatiók (pókháló érzés. Decerebratiós testtartás: mind a négy végtagban extensio. gyors attól ellentétes oldalra (= az ingerléssel elllentétes oldalra irányuló nystagmus) .és endotoxicus állapotok. ami a középagyi nucleus rubertől caudalisan helyezkedik el.Kiterjedt agytörzsi károsodás. A chronicus alkoholistáknál rendszerint alkohol-megvonás vagy valamilyen intercurrens betegség közben jelentkező formája a delírium tremens potatorum. stb.Delírium: heveny.agycontusio . barbiturát v. amig a CT ki nem zárja! Extracarnialis daganatban szenvedőknél neurológiai gócjel.Éber: lassú komp. egyéb mérgezés: bilateralisan hiányzó válasz. psychomotoros nyugtalansággal és hallucinatoros élményekkel jellemzett elmezavartság. reflexasszimmetria. hangyamászás. hypoxia.lassú komp: agytörzs. III.hydrocephalus . de az oculomotoros és vestibularis magvak között ép agytörzs esetén: az ingerelt fül felé tartós conjugalt deviatio. éhezés. .) a tudatállapot u. egyéb ok miatt vérzékeny. az alsó végtagokban extensio (lényegében két oldali Wernicke-Mann tartás). valamint igen kifejezett a tremor és a verejtékezés.anoxia . a középagy fölött elhelyezkedő laesióra utal. . tónus eloszlás vizsgálata: A beékelődési folyamat prograessziója: . Agyi anyagcserezavart és eszméletvesztést okozhat: . Ezek közé tartoznak: .SAV(AV malformáció + aneurisma ruptura) Ha a beteg alkoholista/ eszméletlen/ v.30 fokban emelt fej . Speciálisan jellemzi a tudatzavar fluctuáló jellege. perifériás jelek. tudatzavar kialakulásának oka lehet agyi metastasis! 116. Végtagparesis.Ipsilateralis agytörzsi laesio: féloldalon hiányzó válasz . a tudat nagyfokú beszűkülésével.encephalitis . traumás intracranialis haematoma v.először féloldali kórjelekdecorticatios rigiditásdecerebratios rigiditás Decorticatiós testtartás: a felső végtagokban flexio és adductio. sajátos tudatállapotokat. integrativ zavarait idézhetik elő. Exogen faktorok (exo. Másik oldalon 5 perc múlva ismételhető a teszt. a karokban adductio és befelé rotatio is. Olyan károsodásra utal. ill. koponyasérülések. kivételesen a súlyos psychotrauma. gyors komp: cortex .hypoglicaemia . a zoopsia (rendszerint kis állatok látása). stb.). integrativ tudatzavarokat és meghatározott cerebralis strukturális laesióhoz kötött.meningitis apalliumos nyugtalanság . 50 köbcm jéghideg víz vagy klórethil fecskendezése az egyi k külső hallójáratba.

Confusio (zavartság): az előbbieknél kevésbé specificus állapot. nagy tömegű. mégsem lehet vele kapcsolatot létesíteni. látás rendben a szemek konjugáltan. amiatt a beteg képtelen a külvilág ingereire válaszolni.Amentia: szintén exogen faktorok által kiváltott. kiterjedt agytörzsi károsodás következtében a kérgi afferens és efferens pályák megszakadnak. pyramis jelek és liberatiós tünetek észlelhetők. személyiségével egyébként nem lennének összeegyeztethetők. amit részleges vagy teljes térbeli. miközben a beteg a külvilág ingereire reagál ugyan. az akarat-nélküliség (abulia) jellemzi. ill. spontán. Jobb félteke károsodás. hibásan használt elnevezése: coma vigil): bilateralis cortex vagy féltekei fehérállomány. Eközben azonban olyan cselekményeket is végezhet. A hypnoid tudatzavarok leggyakoribb okai I. vagyis az "ébresztő" ingerekkel összefüggő változás nincs. stb. a pupilla reflexek épek II.tudatállapotok. a végtagok szimmetrikusan mozognak.kapcsolatot létesíteni. 117. Az egész időre emlékezet-kiesés (amnesia) áll fenn. A külvilággal csak a kevés megmaradt funkció. miáltal a psychés tevékenység teljesen szétesik. nyelés. rendezett homály-állapotban a beteg látszólag rendezetten cselekszik. Az ilyen beteg ébernek tűnik.Locked-in syndroma ("bezártsági tünetcsoport"): a híd-bázis vagy az agykocsány két oldali. Erre az időszakra utólag amnesiás. agresszív cselekedeteket végezhet. U. semmiféle kapcsolat nem létesíthető vele. Viszont semmire nem reagál. de nem adaequat módon. súlyos sérülése miatt jön létre. amikor a tractus corticospinalis és cortico-nuclearis működése egyaránt kiesik. psychés aktivitás kíséretében. a világgal való kapcsolat meglazul. elfut. Javulás még hónap múlva is lehetséges! . hogy a beteg gyakorlatilag hozzáférhetetlen.Tenebrositas (ködös. spasticus tetraparesis.v. Az u. Súlyos. de reactivitás.Apalliumos syndroma (syn. a működés a meso-diencephalis aktivitásra korlátozódik.súlyos cerebralis károsodás következtében kialakuló . mely másodlagosan agytörzsi kompresszióval jár: hemispheralis károsodásra utaló bevezető tünetek 97 . . frontalis agykárosodás mellett az indíték (az "Antrieb") súlyos hiánya. integratiója megszűnik. homályállapot): a tudat beszűkülése. . megmarad viszont a tegmentum érző pályáinak és a formatio reticularisnak a funkciója. a szemeit kinyitja. Spasticus tetraplegia és a motoros agyideg működés hiánya miatt a beteg teljesen mozgás. Ezekre a beteg azonnal reagál. amelyek etikai felfogásával. különböző szemléleti zavarok (illuziók. .n. beszélget. Hypnoid tudatzavar vagy psychomotoros nyugtalanság egyaránt társulhat hozzá.Akineticus mutismus: súlyos bilateralis.. rendezetlen formájában a felfogás megnehezül. időbeli és allopsychés tájékozatlanság jellemez. a szemhéjak nyitása-zárása és a verticalis szemmozgások révén tud . Ismeretesek olyan . Ébrenlétben túlműködik a sympathicus idegrendszer.jelbeszéd formájában .és beszédképtelen. . hallucinatiók) lépnek fel. utazik. rendkívül változékony és összefüggéstelen érzékcsalódás jellemzi. Az EEG-ben ébrenlét és alvás váltakozik.n. amikor a beteg látszólag teljesen éber. de éber és tudatos.: vegetatív állapot. A psychomotoros nyugtalanság annyira súlyos. biLateralis hemispheralis károsodás: légzés. miközben a beteg izgatott. a környezet mozgó tárgyait időnként követni látszik.

mellékvese funkciózavar hiánybetegségek tiamin hiány okozta Wernicke sy. 118. az egyik féltekére korlátozódó gócos megbetegedés. gyakran tág. kardiális eredetű endokrin encephalopathiákpajzsmirigy ill. esetleg nem reagáló pupillák kétoldali n..- ICP megnő: fejfájás. reagáló pupillák károsodott v hiányzó horizontális tekintés piramisjelek. súlyos tudatzavar nyúltvelő laesio: vérnyomás és légzés irregularis - - - Kómát előidéző cerebralis okok: agykéreg diffúz károsodása agytörzsi aktiváló kp. károsodás corticalis tekintés károsodhat szemek lefelé és kifelé tekintenek szemtekék tengelye eltér decerebratios tartás pons laesio: igen szűk. mely térfoglaló jellege miatt másodlagos agytörzsi károsodást okoz Kómát előidéző extracerebralis okok: metabolikus. károsodott vertikális tekintés szemek lefelé és befelé tekintenek mko károsodásakor decorticatios tartás középagyi laesio: középállásban lévő. Primer agytörzsi laesiók: a laesiótól proximális funkciók megőrzöttek diencephalon károsodás: szűk gyengén reagáló pupillák. tumor olyan. gyull. tetraparesis. III. pulzuscsökkenés III. körülirt encehalitis. betegsége: vérzés. toxikus hypoxiás-ischemiás encephalopathiákpulmonális.) Hypnoid tudatzavarok esetén elvégzendő fizikális és egyszerű laborvizsgálatok Fizikális vizsgálatok #1  pupilla vizsgálat  szemek állása  vérnyomás  légzés  GCS  pulzus  testhőmérséklet 98 . hányás.

légzőizomzat perifériás bénulása Keringés-légzési zavar + epilepszia = metabolikus encephalitis GM – status epilepticus = idiopathiás epilepszia.Labor vizsgálatok #2  Na. pulzus.Kreatinin. hypoglykaemia Keringési-légzési zavar = agytörzsi autonom szabályozás felborulása. alkohol megvonás Admas-Stokes roham. agytörzsi keringés zavar Hypnoid tudatzavar + gócjelek = trauma/vascularis laesio Ismeretlen eredetű hypnoid tudatzavar. Cl. kreatinin)  vércukor  Se osmolaritás #3  katéter →vizelet vizsgálat (cukor.Keringés – vérnyomás. tenyésztés (vér/liquor/vizeletmintából koponya CT #4 Eszméletlen beteg vizsgálata Cél: eldönteni. K.Neurológiai vizsgálat (előtte eldöntendő. AMI utáni ritmuszavar → tudatzavar Vizsgálat . ø gócjel = gysz mérgezés.Test hőmérséklet . agyi acs zavar Vegetatív állapot = trauma. alk). kreatinin  vérgázok  toxinok (gysz. NH3. hogy szükség van-e intubatióra) o Koponya vizsgálat  impresszio  haemotoma  korábbi műtéti nyomok o Szemtünetek  szemfenék – hyperaemiás papillák/pangás/vérzés  pupillák tágassága – anisocoria. ciliospinalis reakció (ajak bőrének fájdalmas megnyomására tágul az azonos oldali pupilla)  egy hiányzik!!!!!!!!!! olvashatatlan  babafej tünet  vestibularis calorikus ingerlés o Arc megfigyelése  szimmetria megítélése légzésnél és fájdalmas ingerek hatására  corneareflex kiválthatóság/asszimmetria 99 . urea  PM és máj funkciók (bilirubin. elektrolitok . májenzimek. fényreakció.Vércukor . EKG . légzés . hogy a tudatzavart az agy szerkezeti v funkcionális (acs zavar/epilepszia) ártalma okozta-e Gyorsan kifejlődő tudatzavarok = agyvérzés.Légutak. agyi anoxia. aceton)  bakt.

spontán mozgás. flaciditás dg/labor  szívbetegség  polytraumatisatio  suicidum/gysz th  légútbiztosítás  O2 belélegeztetés o CAVE LÉGZÉSI DEPRESSZIÓT OKOZ HYPERCAPNIA KIIKTATÁSÁVAL Hyperosmolaris DMes coma NIDDMre jellemző  epilepsziás roham. v fokozott mélyreflexek + pyramis jelek = leszállórendszerek v agykéreg kiterjedt károsodása  pyramis jel fél oldalo v mko Kétoldali neurológiai kórjelek o Decorticatiós v decerebratiós tartás o kórosan szűk v tág pupillák o fényreakció ø o néma talp o flacciditás o kétoldali pyramis jelek o delírium ICP↑ o hányinger. góctünetek dg/labor 100 . hányás o pangásos v hyperaemiás papilla o mko n abducens laesio o tarkókötöttség (acutan kialakuló térfoglaló folyamatokban) o Cushing tünetegyüttes = agytörzs működési zavara  Psyst↑  Pdyast↓  bradycardia  légzésszám↓ 119.) Hypnoid tudatzavart okozó leggyakoribb belgyógyászati betegségek.- -  garatív szimmetria  öklendezési reflex  köhögési reflex o Végtagok  paraesis – tartás. cyanosis. fájdalmas ingerekre kiváltott mozgás  plegia = ejtésnél csapódik o Reflexek  asszimmetrikusan élénk. és kezelésük Hypoxia tachycardia. tudat majd eszméletzavar  flexios-extensios spasmus  mko paralysis  lehet: izgatottság. tónus (oldalkülönbségek).

5 mmol/l Hepaticus encephalopathia különböző eredetű májzsugor  tremor  asterixis  zavartság  delirium  vegetatív állapot dg/labor  Se NH3>100 μg/dl  toxinok ↑ th  alapbetegség  elektrolit rendezés  fehérjemegszorítás  lokális hashajtás Uraemia AVE/CVE  epilepsziás rohamok  myoclonus  végstádiumban coma dg/labor  Se kreatinin ↑ 101 .  th    vércukor>16 mmol/l Se osmolaritas ↑ inzulin elektrolit dehidratio DMes ketoacidózis IDDMre jellemző  zavartság  coma (ritkán) dg/labor  ketonuria  dehidratio  vércukor>30 mmol/l th  inzulin Hypoglycaemia inzulin túladagolás/ pancreatitis/éhezés  vegetatív állapot v coma  epilepszisás rohamok dg/labor  vércukor < 1.

nem megfelelő Na bevitel (rikta)  zavartság  epilepsziás rohamok (GM) dg/labor  Se Na<55 mmol/l th  GYORS KORREKCIÓ ESETÉN CENTRALIS PONTIN MYELINOLYSIST OKOZ  lassú Na adás Hypernatraemia renalis kiválasztás ↓ okok  extrarenalis o primer aldoszteronizmus (alacsony renin. magas aldoszteron o secunder aldoszteronizmus  leggyakoribb: diabetes insipidus o centralis (ADH hiány) o nephrogen (ADH hatására a kiválasztás nem ↑) tünetek  delírium  izomgyengeség  tudatzavar dg/labor  Se Na>165 mmol/l th  dezmopresszin  NSAID Hypercalcaemia malignus tumorok leggyakrabban – paraneopl  delírium  izomgyengeség dg/labor  Se Ca>2.7 mmol/l  PTH↑ th  forszírozott diurézis  Ca megvonás 102 . Na retentio zavara (Addison).   th  K↑ karbamid↑ nitrogén↑ elektrolit rendezés Hyponatraemia SIADHban (Scwartz-Barttel. 80% paraneopl).

verejtékes bőr  néha hemiplegia v. okai  antidiabetikumok szedésének elhagyása  banális fertőzések  pneumonia  láz  gastritis  stressz  acut pancreatitis heveny szövődménye tünetek  ketoacidosis o Kussmaul légzés 103 .5 mg iv. epilepsziaszerű görcsök  EKG – vezetéses zavarok. HA NINCS A MÁJBAN GLUKAGONNAL FELSZABADÍTHATÓ RAKTÁR! Diabeteses ketoacidosis Abszolút v relatív inzulinhiány következtében alakul ki friss v ismert DMes betegben. nedves. ismételt cukor adása o alternatív lehetőség a glukagon→ ha 25kg> 0. ha 25kg< 1 mg iv  NEM HAT. hasonló adag adása  ha 300-400ml után sem javul. néha AMI kezelése: VÉRCUKORSZINT EMELÉSE KÖTELEZŐ!  enyhe hypoglycaemiában→ megtartott eszmélet és nyelésképesség o 10-20 g gyorsan felszívódó CH – gyümölcs/tej→ ezek hiányában cukros víz  súlyos hypoglycaemia→ megtartott nyelésképesség o cukortartalmú gyümölcslé→ennek hiányában cukros víz o ha 15 perc alatt nem rendezedődik→10-20g lassan felszívódó CH  coma o 50 ml 40%os gylükóz→kis várakozás uttán tudati szint tesztelése  ha javul.Vitaminhiány  beriberi  Wernicke-féle encephalopathia Hypoglycaemiás-coma oka:  szándékos inzulin túladagolás  inzulin változó gyorsaságú felszívódása  étrendi hiba  alkohol fogyasztás  étkezési időpont be nem tartása  étkezés nem megfelelő CH tartalma  fizikai tevékenység okozta fokozott energiafelhasználás tünetei:  eszméletlen  tág pupillák  élénk reflexek  hideg.

makrolid oldat inf kell Endokrin zavarok hypothyreosis hypophysis Chr obstr tüdőbetegség CO2 narkózis (pCO2>50 Hgmm kapillárisan) Gyógyszermérgezés altatószer. coma o arc kipirul. hányás o hasi fájdalom. Agyhalál A formaen occipitaletől cranialisan (f magna felett) valamennyi KIR funkció teljesen és visszafordíthatatlanul megszűnt. bőr meleg o lehelet aromás szagú o EKGn K vesztés jelei  dehidratio o csillapíthatatlan szomjúság o nagyfokú testsúlyvesztés rövid időn belül o száraz v szikkadt nyelv o zsibbadás.) Decorticatio. az alsó végtagokban extensio (lényegében két oldali Wernicke-Mann tartás). görcs o tudatzavar. Olyan károsodásra utal. és aceton (veseküszöb 11 mmol/l) th  légút. hogy a keringési mutatók hypovolaemiás shokra utalnak. (agytörzsi funkciók is – de a gv nem számít) 104 . a karokban adductio és befelé rotatio is. ami mk. vénabiztosítás  katéterezés  izotoniás NaCl inf 1000ml/h – 500ml-enként 40 mmol NaHCO3  12 E kristályos iv inzulin. Decerebratiós testtartás: mind a négy végtagban extensio. decerebratio. sok vizelet o RR esés. schok dg/labor  hyperglycamia  glukosuria – 20 mmol/l felett vizeletben glükóz. cerebralis hemisphaeriumot involválja. ami a középagyi nucleus rubertől caudalisan helyezkedik el. tranquillansok túladagolása 120. az agyhalál kritériumai Decorticatiós testtartás: a felső végtagokban flexio és adductio.o hányinger. izomgörcs o bőr turgor↓ o keringés romlás o gyakori. majd óránként 8 E. somnolentia. szédülés. ha a vércukor nem rendeződik  KCl 500 ml iv  Ha a dehidráció olyan fokú. a középagy fölött elhelyezkedő laesióra utal.

garat. HARÁNTLAESIOBAN ÉRTÉKELHETETLEN. ami a cervicalis gv fölötti szintet involválja 9.pupillák tágak. A kritériumonak megerősítő tesztekkel legalább 6 h át.agytörzsi reflexek kialszaanak (pupilla. de hiányozni kell minden olyan reflextevékenységnek. Σ Az agytörzs és a kéreg épségével kapcsolatban vonhatók le következtetések. fénymerevek . mely a klinikai képpel együtt alátámasztja az irreverzibilits agykárosodás dg-t.  CT sz.  SSEP n medianus ingerlése után a cervicalis és a corticalis regio felett regisztrálható feszültségváltozás. neuromusc junct blokkolók d.diabetes insipidus→polyuria .spontán légzés teljesen hiányzik . barbiturátok b. amelyek comát okozhatnak. Apnoe – spontán reflex hypercapniában is szünetel * 8.  EEG legalább 30 p.Kritériumok: összesen 9. BAEP hiány 3. Nem reagáló (dilatált v kp tág) pupillák. ezek nélkül 12-24 h át kell teljesülniük * Megerősítő tesztek 1. Noxiosus v egyéb ingerekre való bármely válasz hiánya 6. Teljes reakcióképtelenség.hőmérséklet napi ritmusa megszűnik .vénanyomás instabil Elbizonytalanító leletek: 105 . kizárva az izoelektromos tevékenységet. EREDMÉNY NEM ÉRTÉKELHETŐ BELSŐFÜL V HALLÓIDEG SÉÜLÉSEKOR. babafej tünet megjelenik) . Spinális reflexek kiválthatóak lehetnek. öklendezés . a cerbrumból v az agytörzsből származó minden fajta spontán v reflexes aktivitás hiánya * 5. Cerviacalis vérátáramlás hiánya A KEZELÉST CSAK AKKOR LEHET MEGSZŰNTETNI. Az olyan kezelhető toxikus és metabolikus abnormalitások kizárása. cornea.tubuson keresztül történő leaszívásnál hiányzik a köhögés. haemocephalia). ebből min 7nek kell teljesülnie 1. ami kiterjedt irreverzibilis károsodással jár * 2. 2-3 hullám ≠ agyhalál. nehézséget okozhatnak a műtermékek  Carotis angiographia – extracerebralis starnguláci KI  BAEP hullámok hiányoznak Egészséges emberben 5-6 hullám. MRI olyan morfológiai eltérésre deríthet fényt (nagy roncsoló állományvérzés. valamint egyéb agytörzsi reflexek hiánya. Nem ad információt az agytörzsről. T>32°C * 4.legalább 6 h tartó coma . HA AZ AGYHALÁLT AZ ILLETÉKES ORVOSI BIZOTTSÁG KIMONSTA ÉS DECLARÁLTA. vestibulo-occularis.  Transcranialis Doppler  SPECT  PET . Izoelektromos EEG 2.e. hiányzó cornea-. trnaquillánsok c. renalis/hepaticus coma 3. kalóriás ingerlés.és lágyszájpad reflexek.izom hypotonia . A comát előidéző olyan cerebralis laesio bizonyítása. * 7. * a.

Pneumococcusok. Meningo-. Coxackie. L. Strepto-. forrás: bőr. L. influenzae  felnőtt korban Staphylo-.- spinalis motoros jelenségek (kplx végtagmozgások) kis légmozgások a tubusban. E. monocytogenes  gyermekkorban H. haematogén 106 . amelyeket a szívműködés idéz elő álpozitív atropin teszt post moretm pupilla szűkület EMG műtermékek az izolektromos EEGn 121. tüdő  általában immunszuppr állapotban  Cryprococcus neoformans  Histoplasma capsulatum  Coccidiodes immitis  Actinomyces  Nocardia  Blastomyces  Nincs kórokozó  allergiás → eosinophilek a liquorban  sympathias = szomszédságban lévő fertőzés  Reiz = Lumbal punctio/intatechalis KA adása után  collagén betegés  Ismeretlen Felosztás az exsudatum jellege szerint . a fertőzés utjai) Felosztás fertőzés eredet szerint (primer v secunder) Felosztás a kórokozó szerint:  bakteriális  csecsemőkorban G negatív. polio)  mumpsz  arbovírusok  HSV2  HIV  Protozoonok. férgek  toxoplasma gondii  echinoccocus  cysticercus cellulosae  Gomba  mindig secunder. monocytogenes  vírusos  enterovírusok (ECHO. coli.gennyes . Klebsiella.) A leptomeninx heveny gyulladásos betegségei (kórokozók.nem gennyes o bakterialis o vírusos o gombás Felosztás a fertőzés kialakulásának morfológiája szerint 1.

gomba. monocytogenes . nyílt sérülés. Subacut (TBC.N. pneumoniae . otitis media direkt bakterialis műtét.2. 5.aureus Praedispositios tényezők:  Syst és parameningealis infectio  fejtrauma  idegsebészeti beavatkozások  daganatok  alkoholizmus  immundeficit  65 év<  5 év>  DM  splenectomia  sick cell anaemia (autosplenectomia) Pathogenesis A menninxeken az exsudatum a ciszternákban. brucella.) A gyakrabban előforduló baktériumos meningitisek jellemzői Leggyakoribb baktériumok: . pneumonia nyírokutak  bakterialis sinusitis.S. az agytörzs és a gv körül több mm vastag is lehet. 107 . a vénák és a vénás sinusok mellett. 4. leptospira. ventriculoperitonealis shunt idegek mentén  lyssa  tetanus  herpes → főleg meningoencephalitis direkt heamatogen Lefolyás 1.L. a sulcusokban. immunszuppr állapot. Mollaret. Chr (Mollaret=HSV2. A leukocíták infiltrálják a vénák és arteriolák körüli réseket. 3. thrombosisok alakulhantak ki. immunologiai) 4.  bakteriális  vírusos  gomba endocarditis. Recurrens (Ebstein-Barr. coli . bronchiectasia. meningitidis .H. Acut (bakt és vírus fertőzések) 2.Str. syphillis. Behçet. Ritkán subduralis empyémák alakulnak ki. lumbalpunctio.E. protozoon) 3. vénák. influenzae . a vénás sinusok falát. liquor fistula) 122.

rezisztencia vizsgálat 4. zavartság. aphasia. Liqour a. Ziehl-Neelsen 2. PAS c. delírium és coma (inkább jellemzőek az encephalitisre) 123. Gram szerinti festés (garatváladék is b. agyállomány. és agyidegek károsodása. Serologia a. PCR c. PCR b. detection of effect virus eg. levertség. fehérje – emelkedett főleg bakterialis eredet esetén c. gennyes 2. hemipareasis. India tinta gennyes→izolálás 3. LDH emelkedett 1. góctünetek MINDIG MENINGOENCEPHALITISRŐL VAN SZÓ. Meningitis esetén a meningealis izgalmi jelek állnak előtérben.Tünetek: 1. Kenet →haemocultura a. Dg FELÁLLÍTÁSÁHOZ A LIQOUR VÉTEL ELENGEDHETETLEN KI:  IC térfoglalás  neurológiai góctünetek tályogra utalnak ELŐTTE CT. láz encephalitis → tudatzavar. hányás. CIE (counter-immunelectrophoresis) iii. intracranialis nyomásfokozódás → papilla oeadema 3. LA (latex agglutinációs teszt) ii. photophobia.) A meningitisek dg-ja és th-ja Meningitis ↔encephalitis diff dg meningitis →tarkókötöttség. encephalitis esetén ordítva. gennyes → 1 000 – 10 000/3 leukocyta ii. vírus izolálás – elektronmikroszkóp. epilepsziás rohamok és góctünetek. antitest-titer emelkedés b. fénykerülés. nem d. vírus i. cukor csökken főleg bakt és gomba Kórokozó Dg Menete: d. fejfájás. MRI KÖTELEZŐ 1.emelkedett i. agyidegtüntek. hidegrázás. RIA iv. cytopathic effect on nucl iii. meningealis izgalmi jelek 4. hányinger. PCR 108 . pyramisjelek. viselkedés megváltozása. nem gennyes → 200 – 1 000/3 leukocyta b. nyakba és hátba sugárzó fejfájás 2. sejtszám . immunfluoresszencia ii. láz. bakterialis Ag gyors kimutatása → főleg már kezel meningitisben i. Tenyésztés 70-90%ban pozitív a. epilepsziás roham.

influenzae → chloramphenicol ii) TBC → izonicid + rifampicin + pyrazinamid iii) lues → penicillin iv) borelliosis → AB intartechalisan penicillin +streptomycin v) gennyes gócok eltávolítása 2) Vírusos suprainfectio megelőzése 3) Gomba Amphotericin B + Flunytosin 4) Aseptikus steroid Kontaktok kezelésének szükségessége a fertőző ágenstől valamint a beteggel érintkező személy korától függ a. Góckeresés a. Lebenytünetek   vascularis károsodás → arteritis. Halláscsökkenés 6. vénás gyulladás cerebralis oedema 109 . AB TH ELKEZDÉSE NÉLKÜL. Mentalis retardatio 5. Septicus sinus thrombosis 3.iv. H. generaciós cephalosporin (ceftiraxom/cefotaxim) i) H. Epilepszia 4. CT. kortól függetlenül Elsődlegesen választandó szer a RIFAMPICIN 124.v tetraparaesis 8. kardiologiai vizsgálatok) d. ELISA 5. MRI (tályog kizárása) Th AZONNAL EL KELL KEZDENI! MENINGITIS GYANÚJA ESETÉN A BETEGET AZONNAL NEUROLOGIAI VAGY FERTŐZŐ OSZTÁLYRA KELL KÜLDENI. Vakság 7. Hemi-. Hydrocephalus 11. 1) Bakterialis → AB iv kezdetben vakon penicillin G 20 millió E/nap + Ampicillin 8 g/nap + 3. para. meningitidis → a beteggel érintekező összes személy. fülészet (melléküreg rtg) c. Abducens paraesis 10. Abscessus cerebri 2. influenzae → a beteggel közeli kapcsolatba került összes gyerek b. bőrpróbák (TBC) e. Ataxia 9. belgyógyászat (mellkas rtg. N. törés (koponya rtg) b. vizelet (leptospira.) A gennyes meningitis kórjóslata. szövődményei Szövődmények Lokális: 1. TBC) f.

epilepszia 10-20% Rossz prognózisra utaló jelek:  apurulens meningitis  40 év<  kísérő betegségek (pl endocarditis)  G – kórokozó  későn elkezdett kezelés 125. Letalitás 5-10 % kórokozóktól függ 2.   hydrocephalus agytályog subduralis empyema Systemas: 1. szellemi retardatio. Waterhouse-Friedrickson sy meningococcus fertőzések 10%ban láz + petechiák bőrön és nyhán + bevérzések a mellékveékben (vérzéses necrosis) Prognózis 1.Staphylo  véráram útján o septicus embolus (30%)  tüdőtályog  bronchiectasia  endocarditis  veleszületett szívbetegség  arc melléküregek gyulladása – közvetlen terjedés a környező szövetekből (40%) o otitis media – anaerob gennykeltő. A kollagénrostokat az újonnan képződő erek adventitiájából fibroblastok termelik. temporalis lebeny o mastoiditis o sinusitis – Strepto. Pneumonia 3. Septikus shock 2. agyiged tünetek.) Az agytályog keletkezése. Elektrolit zavarok 5. front lebeny fág eredetű  ismeretlen eredet (20%) Kórokozók:  bakt o Strepto o Staphylo o Bacterioides o enterobakt-ok 110 . Lehet soliter / multiplex Kóreredet:  közvetlen fertőzés o trauma o idegsebészeti beavatkozás (10%) . tünetei Kialakulás: gennyes gócencephalitis → közepe beolvad → széli részén ksz-i tok (kívül kollagén. Maradandó bénulás. belül granulációs szöv) + gliósis + perifokalis oedema. Mélyvénás thrombosis 4.

ICP. leukocytosis  Tarkókötöttség 20%  ICP↑ o fejfájás o hányinger o tarkókötöttség o pangásos papilla o tudatzavar  góctünetek a tályog lokalizációjának megfelelően  epilepsziás rohamok Dg: Tünetek alapján  Labor o We↑ o Leu↑  CT o gyűrűszerű hialinózis o körülötte oedema o tályog belseje és környezet hypodens  MRI o T1 súlyozott hasonló a CThez o T2 fordított  Liquor o fehérje↑ o pleocítosis csak a tályog megrepedése esetén (50 000/3) Primer góc keresése: mellkas. epilepszia)  Acut fázisban láz.o citrobacter (újszülöttek) o nocardia  gombák – opp. o Toxoplasma gondii o Amoeba Leggyakrabban nagyagyi lokalizáció Tünetek: Legtöbbször gyorsan progrediáló térfoglaló folyamatként viselkedik (góctünetek. o Mucor o Candida o Aspergillus o Actinomyces  protozoon – opp. melléküreg rtg Diff Dg:  glioma  metastasis  infarctus  tuberculoma  gumma Kezelés:  műtét o drain o decompressio – nagy térfoglalás esetén gyökeres eltávolítás 111 .

std 2 hónap . uveitis iii. meningitis ii. súlyos myalgia. Aseptikus meningitis: . gen cephalosporin + klion (metrodinazol) o + nafcillin és vancomycin olyat kell választani. láz ↓ b. conjuctivalis suffusio 1) Anicterusos forma a. láz  Icterusos forma = Weil sy = leptospiraicterohaemorrhagia – súlyos 20%  kimutatá a. toxoplasmameningitisek Leptospirosis rend: spirocheták →spirocheták Treponema. std 3-7 nap s b. fejfájás. 1.myocarditis Krónikus lázmenet kialakulásában van különbség. std 1 hónap i. mikrosérüléseken v centralisan jut be mezőgazdasági dolgozók. fejfájás a: iii. std 5-7 nap kórokozó i. bőrkiütés vizelet iv.) Leptospira-gombás. láz. Borelia →leptospirák L. 1. agyhártya) Σischaemiás károsodások hirtelen kezdet. AB o Penicillin G + chloramphenicol o 3. Icterusosban máj és veseelégtelenség. vese. hasi fájd vér iv.liquor o sejtszám < 500/μl – mononucleosis sejtek o glükóz o fehérje < 100 mg/dl . std-ban meningitis. interrogans path: állati fertőzés víz/talaj. Anicterusos formára jellemző a 2. izom. .veseelégtelenség . 2. farmerok betegsége. kis erek endotheljét károsítja (máj. myalgia kimutatás ii. ami átmegy a vér-agy gáton primer gócok eltávolítása beékelődés bevérzés tályog ruptura  Szöv:    126. 2.sárgaság vér.ø máj és vesekárosodás 112 . hányás v. conjuctivalis bevérzés liquor vi.vérzés – májelégtelenség liquor .

mononucleosis tünetei c. lymphadenopathia. cryptococcus Agek Antimycoticus th-ra az esetek 60%a átmenetileg reagál Toxoplasmosis Toxoplasma gondii. encephalitis e. láz b. chorioretinitis d. ø láz. gyűrűszerű  serologia o Sabin Feldman o IgM-immunfluoresszencia at teszt (IgM-IFA 1:260 v magasabb esetén kóros. pneumonitis e. hydrocephalus f. ha egyéb módon ø dg o necrotisalo gócos enceophalitis o cystaképződés Th: 113 . IgM-ELISA 1:256 v magasabb esetén kóros)  liqour – toxoplasma ellenes at  agybiopszia. asympztomatikus b. ø fejfájás  liquor sejtszám ↑. myocarditis f. MRI – multiplex laesio a fehérállományban. Gombás meningitis leggyakoribb Cryptococcus neoformans – AIDS-ben 18% Tünetek: Atípusosak  csak letargia ø meningealis izgalmi jel. encephalitis c. elektrolit. hónapok múlva tünetek b. Rezervoár házimacska. intrauterin Klinikai manifesztációi: 1) Normális immunrendszer esetén a. enyhe lymphadenopathia c. intracerebralis calcificatio 3) Immun szuppr →disszeminált fertőzés a. agytályog d. Fertőzés módja: nem eléggé főzött/sütött hús. mononucleosis tünetei – ritkán 2) Congenitalis a.Th     Profilaxys: Doxicyclin 1x/hét Súlyos eset: Penicillin G 6-12 millió E iv/ Ampicillin 4x 500-750 mg iv kevésbé súlyos eset: Doxyciclyn 2x 100 mg po 5-7 napig + folyadék. hepatomegalia általában fulmináns lefolyás Dg:  Lumbal punctio  PCR  CT.

míg a CT elváltozások eltűnnek  clyndamicin + pyrimethamin neutropenia és egyéb adverz reakciók esetén. Nyom nélkül gyógyul. Polio)  HSV 1  HSV 2  arbovírus  choriomeningitis lymphocyta vírus  mumpsz  poliomyelitis  HIV Patogenezis:  székleteredetű fertőzés  vizek közvetítik  főleg gyermekek és fiatalok fertőzése  90%-ban csak enyhe GIT panasz.) Vírusmeningitisek és kezelésük Okozói: leggyakrabban kis RNS vírusok (picorna-. enyhe pszichomotoros retardátio maradhat vissza. és enterovírusok ECHO. légzőszervi megbetegedés  emésztőrendszer. 127. A betegség ritkán tart 2 hétnél tovább Dg:  klinikai tünetek  liquor o néhány száz lymphocyta o összfehérje normális  perif vér: fvs enyhén ↑  EEG normális v enyhén lassult  CT. szulfadiazine + pyrimethamine 8 hétig. MRI norm  széklet – enterovírusok  garat – mumpsz Kezelés: csak tüneti. Gyermekeknél a beszédtanulás a meningitis után késhet. Coxackie. 114 . tonsillák → haematogén út → lágyburkok lymphocytás gyulladása alakul ki → néhány nap alatt kiürül a szervezetből Tünetek:  láz  letargia  fejfájás  zavartság  hányás  tartókötöttség  izgatottság  ritkán hypnoid tudatzavar + kórokozótól függően  parotitis  diarrhoea  myalgia  pharyngitis A tünetek 3-4 nap alatt múlva enyhülnek.

ataxia . itt nincs. kezelése Az akut vírusencephalitisek 2 héten belül lezajlanak. ritkán PMN perivascularis beszűrődés  gliasejt szaporulat 115 . motoros aphasia o vagy izgalmi jelek – periódikusan magas feszültségű tüskehullámok képalkotó eljárások Kórszövettan  lymphocytózis.) Az encephalitisek diagnosztikája.agyidegbénulás . Paraziták. évek alatt.128. o 100/3 lymphocyta szerologia o at titer 4x növekedés o vírus izolálás – a legtöbb kórokozó az encephalitis alatt már nincs jelen EEG o bilateralis lassulás – temporalis károsodás.dysarthria . gombák hónapok.aphasia . idős súlyos  kórokozó – mumpsz enyhe. spirocheták. HSV1 forrása gyermekkori látens fertőzés mumpsz epidémiák idején halmozódik fel Dg      klinikai jelek liquor o tenyésztésre steril. HSV súlyos. Ált. de a tudatzavar súlyosabb Tünetek súlyossága függ  életkor – csecsemő. lyssa  nagy %-ban arbo v enterovírus okozza.látásromlás Diff dg meningitisben van tarkókötöttség. klinikai tünetek  viszonylag hirtelen kialakuló láz  fejfájás  hányinger  hányás  bénulás  zavartság  letargia  delírium  tudatzavar  fokális v generalizált epilepszia  ritkábban – tremor .

Tünetek:  anamnaesis  serologia  liquor o enyhe pleocytosis (~400) o fehérje norm v enyhén emelkedett o oligoclonalis band előfordulhat  MRI Szövettan: Először perivénás kereksejtes beszűrődés.  SM-é alakulhat 116 . agyoedema th 129. majd perivénás demyelinisatio Th  nagy dózisú corticosteroid  plasmacytosis  iv IG Prongózis  10%   túlélőknél maradandó tünetek. → intenzív ellátás anticonvulsiv th. hanem a fertőző betegségre v a védőoltásra adott immunválasz (ag-at reakció) Postinfectios v Parainfectios encephalitis infectio előzi meg – egy önmagában ártlamatlan fertőző betegséget kísérő encephalitis 1-3 hét múlva neurologiai tünetek  kanyaró  varicella  rubeola  mumpsz  pertussis  influenza Postvaccinatios encephalitis  bárányhímlő  rabies elleni oltás után 1 hét elteltével jelentkező tünetek.) A postvaccinalis és parainfectios encephalomyelitisek A kórképet nem közvetlenül a kórokozó hozza létre. haemorrhagia VZV → Cowdry A típus intranuclearis zárványok lyssa vírus → cytoplazmazárványok SSPE → Cowdry A és cytoplazmazárványok Th A herpesvírusra ható szerek kivételével más antiviralis gysz-ek ø tüneti és preventív th a progresszió gyors. az akut szakasz 1-3 hét alatt lezajlik.     gliacsomók HSV1 → necrosis.

figyelem zavar testi tünetek  éber állapotban szimmetrikus myoclonusok (zajra)  extrapyramidalis. fáradékonyság  személyiség változás. hyperkinesisek (chorea. inkubátiós idő 6-7 év (perzisztál az idegrendszerben) A vírus reaktivációja sok év után valószínűleg immunszuppr-t kiváltó második ágens (papovavírus. polifázisos. macroglia-. extrapyramidalis mozgászavarral járó fokális betegség. vakság)  epilepsziás rünetek hónapok alatt súlyos progresszió  pyramis tünetek  rigor  végtagi contracturák  decorticatio  vegetatív zavarok  beszédkészség megszűnése halál 2 éven belül intercurrens fertőzés miatt áll be Dg: jellegzetes klinikai tünetek  EEG – Rademecker komplex = periódikus.130. fokozódó dementiával. myoclonus)  tudatzavar  ataxia  látás. ingerlékenység  intellektus romlása.és hallás romlás (chorioretinitis. tünetei és jellemző vizsgálati leletei Fiatalkorban (10 éves kor körül) kezdődő. és lassú hullámú potenciálok  szérum – morbilli ellenes IgG at titer emelkedett  liquor o morbilli ellenes IgG at titer emelkedett o enyhe pleocytosis o γ globulin emelkedett o oligoclonalis gammopathia  morbilli vírus kimutatása az agyból – paramyxovirus tubulusok a nucleusokban Th:  spec ø  interferon  ribavarin 117 . generalizált burstök. Kórokozó: morbillivírus hibásan kifejlődött alakja. vagy ahhoz hasonló vírus (paramyxovirus) Pathomechanizmus lassú fertőzés.) A subacut sclerotisaló panencephalitis aetiológiája. oligodendroglia csomócskák =sclerozis felszaporodnak a fehér és szürkeállományban egyaránt  zárványtestek = a vírus neuronokban szaporodik Tünetek: Az első tünetek pszichés természetűek  viselkedés változás. Myoclonusokkal szinkron tüskék.  gyulladás  szürkeállomány microglia-. EBV) hatására jön létre. tanulmányi eredmények romlása  mentalis teljesítmény romlása.

leggyakrabban a Th területen  vesiculák  2 hónapon belül szűnik. nyilalló. magasságban végezzük.) A Borreliosis tünetei. ggl stellatum blokád. hasogató th: carbamazepin. A chordotomia az ellenoldali testfél fájdalmi érzéketlenségét a bemetszés alatt III-IV gerincvelôi szelvénnyel alacsonyabb szintig biztosítja. szaggató o rohamokban. Látensen a vírus az érzőideg ggl-okban perzisztál. súlyos fájdalom → idegseb (chordotomia. ezért ezeket . utána hypo. Debrecenben is. és agyidegek dermatoómájában fájdalmas hólyagok keletkeznek Prediszponáló tényezők:  életkor o 10% gyerek o 40% 50-70 év o 20 % >80 év  immunrendszer zavara  DM  malignus tumor  trauma  műtét  ideggyökök daganatos kompr  UV sugárzás Pathogenesis: Primer fertőzés varicellával.v hyperaesthesia Szö:  herpes zoster ophtalmicus (V/1) → cornea sérülés → látás romlás  herpes zoster oticus (VII) hólyagok a külső hallójáratban→ ggl geniculi → perif fac paraesis (Ramsey. B1 kmoplex. fertőző kullancs csípésével terjed Tünetek:  Bőr o erythema migrans 118 Ma is sok a Lyme kóros. Gabapentin 132. vagy a felsô cervicalis II-III. diagnosztikája B.Hunt)  postherpeses neuralgia = fájdalom dermatomák érintettségi foka szerint o tartós égő.) A herpes Zoster neurológiai vonatkozásai A spinalis.131. A felsô thoracalis II-III. reaktiválódik → axon mentén terjed → bőr.Az anterolateralis chordotomia a gerincvelôben futó fájdalomérzô (lateralis spinothalamicus) pálya átmetszésébôl áll. burgdorferi. cornea.) Dg:  kiterjedés  szérum – VZV ellenes at titer 4x  vesicula Th:  Aciclovir  prednisolon – IMMUNHIÁNYOS ÁLLAPOTBAN KI  Carbamazepin. nyh → gv hátsó szrva is → agy → neuritis → myeloencephalitis Tünetek:  égő érzés a dermatomában.

uveitis. std = perzisztáló gyulladás > 6 év    Dg:  acrodermatitis chronica atrophicans chr IR tünetek chr arthritis szerológia o IFA o ELISA o Western blott o PCR – DNS kimutatása 119 . retina érkárosodás  KIR 2-3 Std-ban o lymphocytas meningitis o agyideg neuritis o meningoradiculitis/ Bannwarth sy o radiculoneuritis o encephalomyelitis o polyneuropathia  Izületek o arthralgia o arthritis Stádiumok 1. hónapok  erythema migrans  lymphadenosis benigna cutis  KIR tünetek  carditis  artralgia. esetleg meningitis 2.o lymphadenosis beningna cutis o acrodermatitis chronica atrophicans  Szív o AV block o pericarditis o myocarditis o ventricularis tachiycardia o dilatativ CM  Izom o myositis – ritka. std = korai lokalizált gyulladás 3-4 hét  erythema migrans  lymphadenopathia  influenzaszerű állapot  neurológiai tünetek ø. korai és késői tünet is lehet  Szem o conjuctivitis o photophobia o papilla oedema o opticus neuritin o keratitis. retina leválás. arthritis 3. chorioditis o vasculitis. std = korai disseminalt gyulladás. iritis.

std  Ceftiraxon  Cefotaxim (Rocephin) 2-4 hét iv  Penicillin G  Doxycyclin → 2-4 hét po 3. std ua mint az előző stádiumban 2-4 hétig iv Σ III. AZ ELSŐ MEGJELENÉS BÁRMELYIK STD LEHET acut fázis → bőrtünetek subacut fázis → cardialis. agytörzsi formatio reticularis.) Poliomyelitis Heine – Medine kór.  tenyésztés MRI – demyelinisatios szerkerez 133.) A neuroborreliosis és kezelése NEM KELL MINDEN STÁDIUMON VÉGIGMENNIE. bőr → vér → IR mellső szarvi motoneuron. Purkinje sejtek Védőoltások bevetése óta évente 1-1 enyhe oltási szövődmény fordul elő (SALK) Megelőzés: KÖTELEZŐ OLTÁSOK  IPV=SALK 3 hónapos korban DPT-vel  OPV=SABIN DPT-vel 4. kisagyi magvak.5 hónapos és 3.6 éves korban + MMR-rel 15 hónapos korban 120 . gen cephalosporinok + Pen G + doxycyclin 134. Pathomechanizmus: vírus → légutak. poliomyelitis anterior acuta Vírusinfectio → poliovírus Alsó motoneuron megbetegedés. std  Doxycyclin  Amoxycillin po 2-3 hét  Cefuroxim  Ceftiraxon → 2 hét iv  Penicillin G → 2-3 hét po 2. IR-i tünetek  meningitis  cranialis neuritis  facialis laesio  motoros v sensoros radiculoneurinitis  kullancsencephalitis  mononeuritis multiplex  myelitis cerebralis ataxia chr fázis → izületi. IR-i tünetek  encephalomyelitis  spasticus paraparaesis  ataxia  mentalis hanyatlás  polyradiculopathia  dementia Th: AB 1.

kedvező → a motoros sejtek egy részébe csak átmeneti működés kiesés volt 2. spóraképző Patogenezis: Talajjal szennyezett szúrt v. preszinaptikusan megakadályozza a gátló neurotranszmitterek felszabadulását (Ach felszaporodását okozza) + emelkedő ? kiürülési arány-> izommerevséget okoz. Tetanus Kórokozó: Clostridium tetanii. nyak-. fájdalma arcizmok contractioja-> risus sardonicus hátizmok contractioja->opisthotonus. anaerob. orzsolás útján (lovak bélcsatornájában él) -> spórák belekerülnek a sebbe ->alacsony oxidációs-redukciós körülmények ->csíraképződés. pontobulbaris motoros idegek o légzészavar – n. tünetmentes periódus  kiújuláskor o láz o meningealis izgalmi jelek (hiányozhatnak is) o areflexia – alsó motoneuron kór o izomfájdalmak o izomtónus ↓ (minden alsó motoneuon érintett) o petyhüdt bénulás – főleg a végtagok prox része. felső légúti v GIT tünetek  rövid. gram poz. majd változó idejű stagnáló állapot alakul ki Prognózis: 1. masseter fokozott tónusa(trismus=szájzár) 2. toxintermelés -> toxin az idegsejtekbe jut. ívelt át 121 . m. emlékeztető oltás 11 éves korban dt-vel Tünetek: 1-2 hét lappangási idő  láz. gépi lélegeztetés 135. szakított seb. váll. izomatrophia → ha a sejt és a hozzá tartozó motoros egység elpusztult Dg:  liquor  lymphocytas pleiocytosis  fehérje mérsékelt ↑  cukor norm  vírusizolálás  széklet  torokmosó váladék Th: o aspecifikus o korai neurorehabilitáció o végtagok tornáztatása → contracturák megelőzése légzés bénulás esetén tartós.és hátizmok merevsége. Tünetek: inkubációs idő 7 nap 1. végleges bénulás. ritkán a nyakizmok. a szinapszisok között. dyspagia 3. phrenicus motoros sejtejei + intercostalis neuronok érintettsége esetén o Ø ÉRZÉSZAVAR! – hátsószarvi kötegek mindig megkíméltek 2-3 napig egyenletes progresszió.

Kialakulhat: 1. majd 11 éves korban 1. 4-8 hét különbséggel.több. 5 hó DPT I/a/b/c. halál légzésbénulás miatt (gyakori! Kezelés nélkül 60%ban halálos) Dg. decubitus. a több.: beteget intenzív osztályon elhelyezni. súlyos sebek esetén emékeztető oltás adandó. nem teljesen ismert. acut lueses meningitis 2. 4.ismeretlen a beteg immunizáltsági státusza . A vaccina és a TIG más-más tűvel és más helyre adandó! (mivel a közös fecskendőben az AG-AT kicsapódna) 136. asymptomás neurosyphilis 3. Tudat megtartott.A lues cerebrospinalis a neurolues egyik formája. izomspazmus kezelése: diazepam >150 mg/nap súlyos spazmus és laryngospazmus esetén: mecanikus lélegeztetés és nem deporalizáló izomrelaxáns aktív immunizálás: toxoid 3 adag: 3. ha: . acut lueses meningitis: fertőzés után 6 hét-1 év jelentkezik 122 . és 2. Az agyhártyák és az erek gyulladása jellemzi. Szövődmények: pneumonia. 6-12 hónappal később. mint 5 év telt el az immunizálás óta.humán tetanus immunglobulin 3000-6000 E iv.) adandó. másik kettő: tabes dorsalis és paralysis progressiva) A KIR szövődmények a fertőzés után 2 hét-30 évvel jelentkeznek. MVT. törések.eddig kevesebb. Lues cerebrospinalis Kórokozó: Treponema pallidum (szexuális érintkezéssel jut a szervezetbe) férfiakban gyakoribb. korai arteritis Stádiumok: 1. Súlyos esetben autonóm dysfunctio. 10 évente emlékeztető oltás szükséges Bármely sérülés esetén Td-t kell adni.3 adag folyékony vaccinát kapott Szennyezett v. hiányozhat. Patogenezis: a primer affectio a genitáliákban kb. PE. 2-3 héttel a fertőzés után alakul ki Spirochaeták a betegek negyedében haematogén úton jutnak az agyba és a lágyagyhártyába. Láz lehet v. 3.a spasmus leet eves. mint 3 adagot kapott . csendes szobában Toxinforrás eliminálása: AB ->penicillin-G 10-22 ME/nap iv. mint 20 év telt el a 3 adag óta .rhabdomyolysis. a legenyébb inger is kiváltatja és veszélyezteti a légzést. 10 napig Keringő és nem kötött toxin semlegesítése: TIG.: klinikai Th. Minden tiszta seb esetén TIG (250 mg im. a a beteg immunstátusza nem v.

5%-ában alakul ki. évek után alakul ki ... agyi ischaemiás gócjelek . fájdalomérzés csökken a mélyebb struktúrákban. fehérje emelkedés. összefehérje normális. neurosy. a neg. gáttájékon. hányás. de convergentia van. csont). thecalis IgG-?.) . VDRL-teszt poz.. p1. A tabes dorsalis és differenciáldiagnosztikája Fertőzés után 15-30 évvel a lueses betegek 1. enyhe hypotensio. 137. Diag:liquorelváltozások: mérsékelt lymphocyta emelkedés. RNS-vírus Burokban 2 fő glikoprotein:gp120 és gp41 Centrális mag: 4 vírusprotein: p24. Romberg-poz. FTA-ABS: fluoreszcens treponema adszorbeált ellenanyag teszt Ab-kezelés után is poz. 2. paralysis prog. VIII). agyidegbénulások (VII. (tabes d. majd hegszövet lesz. izgatottság. alsó vgt. zavartság. kipirulás. Oka: a penicillin hatására sok baktérium esik szét és ez toxikus krízist okoz.. Oligoclonalis gammopathia. Kivédésére: Prednisolon adandó 60 mg. Procain penicillin 2-4 ME im/nap 10-14 napig 3 hónappal a kezelés után liquorban sejtszám csökken.-on ízületi helyzet. p9. myalgia. epilepszisá roamok. (aortitis. aneurysma).és érzészavar. spinalis ataxia (olyan. összfehérje csökken. latens syphilis: tünetmentes 3. a Nageölte-féle helyen chronikus gyulladás. kakasjárás. néhány mp-ig tart). Argyll-Robertson-tünet: tág. Az AIDS neurológiai vonatkozásai és kezelése Kórokozó: HIV-1: legelterjedtebb. hidegrázás. agytörzsi ischaemiás tünetek esetén gondolni kell erre Therápia: Bensylpenicillin 12-24 ME iv. VDRL-teszt neg. fénymerev pupilla. az kitolja a fertőzést CT: kéregatrophia Terápia: Benzylpenicillin 138. (Wassermann-reakció) Jarisch-Herzheimer reakció: 1-2 órával a sypilises beteg penicillinnel való kezelése után hirtelen jelentkező láz. cardiovascularis sy. VDRL-titer csökken Gyógyulás jele: fél év múlva sejtszám. HIV-2 nyugat-afrika Lentivírusok közé tartozó retrovírus.. hirtelen lép fel. tachycardia. -> gvelő hátsó köteg degeneratio( Goll és Burdachot is érinti) Tünetek: fájdalmas paraesthasiák.vascularis elvált.fiatal. gyulladásos reakció .chron. 24 órával a kezelés előtt. tabeses arthropathia.végbél és gégetünetek. p7 + HIV RNS genom 2 másolata+ 3 vírus enzim: reverztranszkriptáz 123 .hónapok. mintha vattán járna). gyomor.Tünetei:fejfájás. claudicáló fájdalmak az alsó végtagon (rohamszerűen. Pathogenezis: A meningealis fibrosis mellett az ideggyökökben. kötőszövetes rostképződés. meningealis fibrosis. 2-4 ME 4 óránként 10-14 napig im. meningovascularis syphilis: gummák (bőr. mélyreflexek kiesése. Meningitis. nem hypertóniás betegnél. Főleg a radix posteriorok pusztulnak. hyperventillatio. aszimptómás neurosy.

Tumorok: kaposi-sarcoma.antigén kimutatás . proteáz inhib. ddc. ill. gomba. VZV. a makrofágokat. iv. droghasználattal. mert akkor replikálódik a genomba amikor a CD4+ sejtek immunválaszként osztódnak Fertőzés forrása: szexuális úton. Antitestek a fertőzés után 1 ét-3 ónap múlva mutatatók ki A fertőzés után akár évekig latentia lehet Tünetek megjelenése után 2 évvel halál Tünetek akkor jelentkeznek ha CD4+ T sejtek < 200/ mikroliter Következmények: 1. saquinavir. indinavir.. IFA . méhlepényen át Fertőzés jellegzetessége: 3-6 éttel a fertőzés után mononucleosisra emlékeztető tünetek jelentkeznek. Opportunista fertőzések: tbc. trafó) . lymphoreticularis daganatok (primer és szekunder) 3. dMT 2. trafóval. antitest-kimutatás:ELISA. 3TC. proteáz 3gén: env: burok gp-t kódolja gag: strukturális proteineket pótolja pol: enzimeket kódolja HIV lefolyása : olvashatatlan Főleg a CD4+ T sejeteket károsítja. protozoon 2. ha nyugalmi állapozban van latens fertőzés jön létre Az acut aljas. RTK inhibítorok: nukleotid-analógok Pl.klinikai tünetek . T8 csökken . vacuolisatio Gerincvelő: vacuoláris myelopatia Thoracalis szakasz érintettsége Hátsó és oldalsó köteg érintettsége HIV-neuropathia Dg.vírusizolálás . Nevirapine. AZT. Western-blot. Pelaviridine 3. CMV.: pl.subcorticalis dementia Érkörüli és diffúz beszűrődés Reaktív astrocytosis Focalis és diffúz velőhalványodás. melyek 2-3 ét alatt spontán gyógyulnak.serológia. Direkt károsodás: Agy: fehérállományban. drog.vírus nukleinsav kimutatás:PCR Therápia: 1. HSV. manifeszt fertőzés. Pl. JC vírus. ritonavir 124 .: rizikófaktorok felderítése (homoszex.Integráz. astrocytákat HIV-burok: gp120 + gazdasejt: CD4+ receptor Vírus és gazdasejt membránja összeolvad gp41 segítségével Vírus magja a gazdasejt cytoplazmájába jut A rtk az rns-t dns-sé írja át.immunológiai vizsgálatok T4 csökken. mely a gazdasejt magjába jut és a genomba integrálódik A fertőzött sejt ha aktív. nem nukleozid típusú RTK inhib.

kifejezés.hydrocephalus . Pick. tumor 6. Meningitis basilaris Kórokozó: Mycobact. CJ: beszédmegértés. személyiségváltozás.agyidegbénulások .139. pyrazinamid. apraxia. 80-85%-ban poz.tuberculinteszt. etambutol Prognózis: időben elkezdett gyógyszeres kezelés mellett alacsony a mortalitás Maradványtünetek: . tuberculosis. dezorientáció b.: . Felszíni erek elzáródása. Dementiával járó leggyakoribb neurológiai kórképek Dementia:cognitív funkciózavar Ismérvei: feledékenység. streptomycin. gócjelek. korábban megszerzett ismeretanyag elvesztése. basalis ciszternákban krónikus fibrosis. a liquorsejtekben . normál nyomású hydrocephalus 5.degeneratív folyamatok 8. MENING. metabolikus okok: alkohol.tenyésztés . SM Lehet: a. rossz közérzet.: az antituberculumot már a tenyésztés eredménye előtt adni kell! Rifampicin. hogy drasztikusan! 10-20 %-ban bakt. absztrakciós képesség csökkenése. isoniazid. A TBC idegrendszeri manifesztációja. agnosia. esetleg afázia. Ther. fejfájás. önellátóképesség romlik Okai: 1. nagyon fontos.leoltás .hemiplegia 140. neurológiai gócjelek. memóriazavar.pszichomotoros fejlődés visszamaradása . B12 vitamin hiánya v. 125 . multi-infarktus 3. IZGALMI JELEK HIÁNYOZNAK! Gyanú felmerül. tudatzavar. Alzheimer-kór 2. ennek következménye a nem kommunikáló hydrocephalus.liquor: kevert pleocytosis-> néhány száz lympocyta és granulocyta összfehérje emelkedett cukor lecsökkent. corticalis-> Alzheimer. ha: A meningitises kórkép elhúzódóan (1 hét alatt) alakul ki Súlyos klinikai tünetekkel jár Az agyalapon kilépő és futó agyidegek kiesési tünetei jelentkeznek Beteg más szervében is tbc mutatható ki Beteg környezetében fertőzőképes tbc-s fordul elő Dg. agykérgi infarktusok. subcorticalis-> Huntungton-chorea progresszív supranuclearis bénulás. Tünetek: subfebrilitás. számolás károsodik apraxia. felszívódási zavar 4. agnosia. lassú vírusfertőzés 7. Lágyagyburkok gyulladásos beszűrődése. zavartság.fejfájás .

főleg lateralis és IV. folyamat: Binswager-betegség.e. Ggl. keringése.multiplex kis infarktusok. ACH és NA anyagcsere zavara.3 ml/ perc->500 ml/nap 140 ml liquor 3-5 óra alatt cserélődik ki teljesen A termelődés aktív szekréció: Na/K ATPáz és karboanidráz (gátlásukkal a liquortermelés csökken) Mi csökkenti a termelést? Akut ICP növekedés Hypotermia Hypocarbia Hypoxia Hyperosmolaritás Nyaki symp. MRI. károsodás Alzheimer-kór: Dg. neuropszichológiai tesztek (MMPI) Sz.-on a Pacchioni gran. amelyek szabadon végződnek a vénás sinusokban ill. köögés. kamra>aquaeductus cerebri->IV.Ha ez sérül a termelés növekedett.-tól rostok a plexus coroideusba.sinus sagittalis superior . kamra Subependymalis régió Pia erei Plexus choroideus->lateralis agykamra->foramina intraventricularia Monroi->III. SPECT. A liquor cerebrospinalis képződése. személyiségváltozás Vascularis dementia okai: . agykéreg.multiplex nagy infarktusok . aracnoidea gran.sinus rectus 126 .A villusoknak gazdagon elágazó érrendszerük van. kamra->foramina ventricularia laterale (Lushka)->Magendie>subarachnoidealis tér->v. EEG. melyek kritikus agyi részeket érintenek . az ideömlő oldalsó lacunák vérében. 141. vasc.: CT. subaracnoidealis tér-> 25-30 ml Gerinccsatorna-> 50-70 ml itt lassú az áramlás és a keveredés Mindezt segíti: légzés. Bizonyos testhelyzetek Emiatt a lumbalis és ciszternalis liquor összetétele különbözik Liquor felszívódása: a villi aracnoi. Keresztül történik. hyppocampus.sinus cavernosus . testmozgás. basalis ganglionok.->duralis sinusok->vénák Termelődés: 0.diffúz krón. felszívódása Termelés: plexus choroideus -> agykamra.sinus petrosus superior . pszichomotoros lassulás. Liquor keringése: Megoszlás: kamrák->35-40 ml Ciszternák. . diffúz fehéráll.hydrocephalus: frontális tünetekkel járnak:bradykinesis. PET Plakkok és fibrillumok-> amygdala.meningealis vénák .

2-0.összfehérje nagyon nő .IgG-index:0. körülmények között a n. alfa-1-globulin nő Subakut: . de a sejtszám normális Glükóz: < plazma 50%-a-> meningitis < kb.> paralysis prog.gamma-globulin nagyon nő Guillain-Barré szindróma: . színtelen .1-0. infarctus.zavaros v. Vér-liquor-gát= plexus coroideus fedősejtjei + villi coroidealis + Pacchioni-gran. albumin.sejtszám kissé nő . csökken .gamma-globulin: 12%-a a teljes proteinnek .51-0.8-4.cukor: a plasmaszint 2/3-a.25 g/l Prealbumin és Tau-globulin:ha hiányoznak se-szerű liquor Ha az egyes frakciók aránya változik:dysproteinaemia .víztiszta. Emelkedés + neutrophilek-> infectio. gamma globulin nő Lues: . vérzés. a fehérje nagyon magas.fehérje: lumbalisan: 0. tbc-s Protein: emelkedik gyulladásban.4 mmol/l .összfehérje növekszik .sejtszám nő .összfehérje kissé nő .Csekély mértékű liquor-elfolyás van norm.béta. olfactorius mentén a mély nyaki nyirokutakon keresztül. .prealbumin.laktát: 2.sejt-fehérje disszociáció.liquor zavaros . tumor 127 . csökken a liquortér mindezt kompenzálja.58 .nyomás nő v.kis sejtszám növekedés .1-0.gamma-globulin nagyon nő + lues reakció poz. 2.albumin: 0. víztiszta .nyomás: 200-150 Hgmm Liquor változásai: akut megbetegedés-> albumin és alfa-globulin emelkedés Subakut és krónikus-> béta/gamma globulin Akut bakt. daganatokban.IgG:25-40 mg/l .sejtszám kisfokú emelkedés .víztiszta . Encepalitis: . cerebrovasc. A liquortermelődés és felszívódás a koponyán belül mint egy térfogatot szabályozó pufferrendszer működik:a az agytérfogat növekszik v.2 g/l .4 g/l suboccipitalisan: 0. Betegségekben Sejtszám: a liquor normálisan nem tartalmaz segmentált magvú leukocytákat csak lymphocytákat Lympho. A liquor cerebrospinalis legfontosabb jellemzői Fiziológiás lelet felnőttekben: .sejtszám: 0-10/3 (Fuchs-Rosenthal lacuna) lumbal punctio:8-10/3 sejt Occipitalis ciszterna punctio: 2-5/3 sejt Kamra punctio: 0 . fertőzés: . Sejtjei 142. 25%-a -> granulomatosis infectio pl.nyomás emelkedik .2 mmol/l .

Lympho. Emelkedés + eosinophilek kis számban-> infectio, vérzés, tumor Lympho. Emelkedés + eosinophilek nagy számban-> parazita, idegentest, allergia, lymphoma Lympho. Emelkedés + plasmasejtek-> vírus, SM, lues 143. A lumbal- és ciszternapunctio kivitelezése, javallatai, ellenjavallatai Lumbalpunctio: behatolás legmagasabb szintje: L2-L3 A cauda equina rostjai rugalmasan kitérnek a tű elől. Normálisan csepeg; fekvő betegben lassabban, ülő betegben gyorsabban Ha a beteg hasprését nem működteti, de a liquor sugárban spriccel:ICP növekedés. A beavatkozás veszélyes, mert tonsillaris beékelődés történhet. Megelőzése: pu. előtt szemfenéki tükrözés, papillapangás keresése; sz.e. CT, MR Postpunctios-sy.: tarkómerevség Fejfájás Hányás Kezelése: antiemetikum, koffein, efedrin, infúzió Megelőzése: pu. napján fekvés és bő folyadékfogyasztás Ciszterna-punctio: behatolás:foramen magnum hátsó kerülete és az atlasz hátsó íve között feszülő membrana atlanto-occipitalis / rugalmas pattanást érzek Indikációk: - meningitis, encephalitis, meningoencephalitis - SAV - demyelinisatios betegség (SM) - carcinomatosis - Guillain-Barré sy. - pseudotumor cerebri - myelographia végzése - intrathecalis AB kezelés, steroid, Baclofen adása

Kontraindikációk: - agydaganat, ICP növekedés gyanúja - fertőző bőrfelület a szúrás helyén - vérzésveszély - aseptikus technika nem lehetséges Szövődmények: - fejfájás, hőemelkedés - epi- subarachn. haematoma - septikus állapot - tonsillaris herniatio 144. A véres liquor okai 1. 2. 3. 4. SAV Intracerebralis vérzés contusio cerebri tumor

Pathológiás folyamat miatti véres liquor nem alvad meg, mert a fibrinolitikus aktivitás megnő.Traumás folyamatok esetén megalvad. Vérzés kimutatása: a liquor hyposmoláris-> vvt-k szétesnek-> oxihemoglobin belőlük kiszabadul-> ez kimutatható intracerebralis és subarachnoidealis vérzést követő 3. naptól.

128

Sejtközötti térben Hb-O-ból met-Hb lesz a vérzés után 7-10 napon belül. Intracranialis vérzés után vett véres liquor felülúszórétege xantochrom, melyet az oxi-, met-Hb; direkt és conjugált bilirubin, albuminhot kötve átlépi a vér-agy-gátat. Icterusos beteg liquorja sárga. 145. Az agy-gerincvelői folyadék keringésének zavarai.A normális nyomású hydrocephalus Def.: A liquor összemennyisége az agyállomány rovására megnövekedett. Az agykamrák kitágulása-> hydrocephalus internus A subarachnoidealis tér kitágulása-> hydrocephalus externus Az agyállaomány sorvad, a felszaporodó liquor a hiányt pótolja->hydrocephalus e vacuo Pathogenezis alapján: 1. H. hypersecretorius: oka a liquor túltermelődése - plexus papilloma - gyulladás - trauma - isolatio 2. kommunikáló H.: oka a kamrarendszer dilatatioja a foramen Magendietől distalisan létrejövő elzáródás által. 3. nem kommunikáló H.: oka obstructio a kamrarendszerben, a foramen Magendie szintjében v. afelett Normális nyomású hydrocephalus: normotenziós Kommunikálónak tartják Tünetek: - nincs pangásos papilla - Babinski-jel - fokozódó járászavar (ataxia) - mentális leépülés (dementia) - incontinentia

Okai:

- korábbana betegeknek volt:SAV, fejsérülés, meningoencephalitis - lehet idiopathiás - liquorképződés először fokozódik, majd csökken - dementia összefügghet vascularis betegséggel és Alzheimer-kórral

Kezelés: Shunt-műtét 146. Koponyatrauma esetén elvégzendő vizsgálatok tudatállapot (Glasgow Coma Scale) külsérelmi nyomok, főleg a koponyán orr-, fül-, garatvérzés pápaszem haematoma általános állapot, különösen a keringés állapota – shock!!! Neurostátusz: - pupilla - látásfunkciók - nystagmus - hallás

129

- paresisek - pyramisjelek koponya rtg EEG CT MR

147. Koponyatraumák következményeinek felosztása Korai szövődmények 1. Fistula carotideocavernosa: - koponyalapi törés során, ha sinus cavernosusban az ACI vagy kisebb ágainak fala átszakad-> artériás nyomás akadályozza a szemüreg vénáinak ürülését - szemüregi fajdalom - pulzáló exophtalmus - chemosis - szemmozgászavar - látásromlás Dg.: surranás a koponya felett angiographia-> fistula kimutatása Thr.: műtét, fistula ballonos lezárása 2. Liquorfistulák: - os ethmoidale, orbitatető-> orrból - os temporale-> fülből - 2 hét után spontán záródik 3. Fertőzések: - fertőzési kapuk megnyílása v. haematomában keletkező infectio Késői szövődmények 1. posttraumás epilepszia:dura és cortex egyidejű sérülésekor góc: temporolimbicus struktúrák és frontális lebeny (a contusio cerebri 2 leggyakoribb lokalizációja) Komplex partialis v. focalis generalizált 2. organikus mentális zavarok: ammóniadeficit, cselekedetek tervezési zavara, tanulási-koncentrálási képesség beszűkülése 3. posttraumás sy.: fejfájás, szédülés, insomnia, irritabilitás, nyugtalanság, koncentrálási képesség csökkenése, anxietas, depressio 4. krónikus posttraumás encephalopathia: gyakori, egyébként nem jelentős koponyasérülések-> substantia nigra degeneratio, cerebellaris léziók tünetek: viselkedési zavarok, kóros féltékenység, dühkitörés, parkinsonos tü., dementia

130

Chr.: csak a sürgős műtét segíthet. epilepsziás. anisocoria. de 24 órán belül Dg.kialakul: idősek. alkoholista. gyakran csak a haematoma tokja hyperdenz. Időtartamú lucidum intervallum . chr. 131 . kezelése 1. Acut subduralis haematoma: . lencse alakú hypodenzitás.tünetek: . anticoagulált beteg sok esetben a trauma nem igazolható . Az epiduralis haematoma Oka: egyik oldali a. Subduralis haematoma: . az agyállomány maradandó károsodása nélkül. meningea media sérülése ( a koponya oldalának törésekor) Tünetek: eszméletvesztés-> rövid lucidum intervallum-> gyorsan mélyülő tudatzavar. góctünetek (hemiparesis.: koponya CT – hyperdenz.szédülés . agydaganat tüneteit utánozza . ismételt vérzés a hídvénákból . általában középvonal áttolással Thr.memóriszavar .fejfájás .148. anisocoria . Cushing-tünetegyüttes ( agytörzsi beékelődés.A subduralis haematoma tünetei.organikus pszichosy. hemiparesis.: műtét 2.ritkán epilepsziás roham Dg. a koponyacsonttól alig elkülöníthető vérömleny + középvonalbeli áttolódás Thr.szivárgó v.a convexitáson a hídvénák szakadása következtében létrejövő vérömleny . pedunculus cerebri összenyomása) Dg. a bennék hypodenz + középvonali áttolás lehetséges Thr.tudatzavar.enyhe góctünetek-> góctünetek. differenciáldiagnosztikája. mivel a gyorsan növekvő artériás vérzés beékelődést okoz 149. A commotio és contusio cerebri elkülönítése. . anisocoria) .a vénás vérzés miatt a tünetek lassan alakulnak ki.: koponya CT: sarló alakú hyperdenzitás a convexitás felett. terápiája Commotio= agyrázkódás: rövid ideig tartó (néhány perc-2 óra) eszméletvesztés vagy tudatzavar.: a műtéti indikációt a térfoglalás mértéke határozza meg 150.tünetek:napok-hetek alatt alakul ki.eszméletvesztés-> vált.: koponya CT: convexitás felett sarló v.

congr. szedálás Tüneti kezelés 132 .Okai: . aphasia agytörzs sérüléskor agyidegtünetek Eplepsziás roham Prognózis: Convexitás sérülései jobbak Agytörzsi contusió a legrosszabb Diag. Dg.: Koponya CT: foltos hyperdensitas oedemával ( 24 óra elteltével) Liquor: 3 napon át véres (5 esetben véres a liquor: 1. átmeneti v. hányinger. terápiája. hányás Egyértelmű kérgi sérülésre utaló tünet nincs.: CT: foltos hyperdenzitás ritkán ödémával 151.SAV 2.: néhány napos ágynyugalom. lokalis agyi károsodással is járó.-> trauma . Nagy a veszélye az ödéma kialakulásának és a maradványtüneteknek..amnesia: Tünetei: . tartós maradványtünetekkel rendeződő károsodás.ütést követően az agytörzsi ascendáló rendszert is érintő mikrokolloidális ill. közvetlenül a commotio után: az RR ülő ill.contusio cerebrri 4. álló helyzetben a fekvő helyzethez képest legalább 20 Hgmm-rel csökkent. Thr. cirkulációs változások . esetleges következményei Súlyosabb.intracerebralis vérzés 3. Sellong-próba poz.anterograd-> traumát követő időszak . Coup: agyállomány sérülés az erőbehatás helyén Contracoup: agyállomány sérülés az ellencsapás helyén és mind2 esetben jelentős oedema alakul ki Tünetek: Tudatzavar: néhány perctől hetekig Góctünetek: félteke sérüléskor hemiparesis.e. Leggyakoribb organikus sérülés: olfactorius sérülése.szédülés.tumor 5. bő folyadék pótlás Contusio= agyzúzódás Főleg temporalisan és frontalisan a COUP vagy CONTRA COUP által az erőbehatással ellentétes irányban mozdul az agy. Tétel: A contusio cerebri diagnosztikája. nekicsapódik a koponyának.retrograd-> trauma előtti időszak .punctio közben eret találunk el) EEG: prognózis megítélése Terápia: Agyoedema csökkentése Sz.

konstans. egyenletes. személyiség vonások túlzott kiéleződése Primitív reflexek. A fokozott nyomás áttevődik a kamrarendszerre és az agyvelő egészére. gondolkodási zavar biz. A halál oka: Transtentoriális v.:temporalis lebeny uncusanak herm.Antiepileptikum 152. affektív sivárság koncentráció gyengül. liberalizációs tünetek Pl.abducens. fehérállomány demielinizáció alakul ki Epilepsziás rohamok: a cerebralis cortexet érintő tumorok focalis vagy generalizált rohamokat eredményeznek Általános tünetek: Leginkább a fokozott koponyaűri nyomással kapcsolatosak. ami a n. Obstructiv hydrocephalus alakul ki OK: a liquor keringést biztosító foramenek és aquaeductusok elzáródása Herniatio alakul ki 3féle lehet: Középvonalon át az ellenoldalra pl.opticusra terjedő liquor nyomás fokozódás következménye Kettős látás: A n.: fogóreflex. nem lüktető. acut hermiátió okozza. meglassulás.: mannisol iv. szopóreflex Általában könyörtelen. steroid. az idegszövet destrukciója okozza Idegszövet degenerációja: a tumormassza közvetlen cyanózisa miatt Lokális keringés beszűkülése: Kapillárisok.. vénák nyomása miatt helyi helyi szövetnecrózis alakul ki Kompresszió miatt távolabbi területek infarcerálódása Agyi oedema: a tumor körül a legkifejezettebb. v. v. Foramen magnumon keresztül kisagyi tonsillák Papillaoedama: A látóidegfő oedemás duzzanata. subacut progresszió! A tünetek hirtelen fokozódását a tumorba történő bevérzés. cerebri alá Incisura tentorián át pl.:gyrus cinguli hermiatiója a f. kicsi artériák. egyéb szemmozgató bénulása. infiltrációja. glicerin Epilepszia: antiepilepticum Fájdalom: ópiát 133 . Tonsillaris beékelődés Légzésbénulás Szívmegállás Tüneti kezelés: Agyoed. intermittáló: 2oldali. Tétel: Az agytumorok tünetképzésének mechanizmusa. hányás psychés elváltozások: közömbösség. Tüneti terápiájat Localis hatások: Focalis neurológiai tünetek: a daganatok idegszövetbe történő inváziója. Fejfájás: progresszív. frontalisan és occipitálisan lokalizálódó köhögés és erölködés fokozza legerősebb a reggeli órákban és lefekvés után hányinger.

Furosemiddel felváltva CAVE!. agytumorban Az agyoed. irrev. a microcirculatiót. Vese.. Tétel: Agyi metastázist leggyakrabban okozó extracerebralis tumorok. uraemia ischaemiás károsodás ( acut szakban oxygén hiány és laktátacidózis) Megszüntetése: osmodiureticus mannitol infusió. biztonságal kizárható. körülírt tumor körül nagy oedema) Ismert primer tumor esetében a kimutatott KIR tumor valószínűleg metasztázis Infiltratívan nő. 20-40% sorrend: tüdő. térben Oka: hypertóniás crizis. Vasogen: Vér-agy gát károsodása miatt folyadék és fehérje gyűlik fel. gyulladásos betegségek. 10 percen át majd 50-300 mg/ttkg minden 6 órában a diurezis 30 p alatt kifejtődik 134 . colon Diag: CT. Localisan kiújulásra hajlamos.: Konzervatív kezelés: Irradiáció Kemoterápia Steroidok: oedemát csökkenti.és májkárosodásban az osmodiurézis Ellenjav. Tétel: Az agyoedema kialakulása. és a test egyéb területén más met. formái és jelentősége agylágyulásban. tartósan adható Kontrollált hyperventilláció Hyperosmoticus szerek Irradiáció komplikációi: Növekvő oed. elsősorban az extrac. ha különböző vizsgálatokkal izolált agyi metasztázis mutatható ki. képződés a sérült idegszövet általános reakciója. Multiplex agyi met. a cerebralis metastazisok kezelése Felnőttkori agytumorok leggyakoribb formája a metastázis.:májbet. liquorfelszívódást károsító folyamatban kialakul. tumorok Megszüntetése: corticosteroid Mannitol: 1-2g/ttkg iv. ez csak a kezelés ideje alatt jelentkezik Demyelinizáció: hetek. MR ( kis. 154.Hányinger: cerucal 153. 5 hónap múlva lakul ki. Fajtái: Cytotoxicus: Intracellularis vízterek nőnek Oka: metabolicus károsodások pl. emlő. a vénás elvezetést. hónapok múlva Radionecrózis: kb. mely minden szöveti anyagcserét. agyi contusió. a vér-agy és vér-liquor gátat. anoxia. Terápia: Idegsebészeti beavatkozás. vagy a testben máshol is található met...

) hatás: vasoconstr. resp.. emiatt az agyi erek kontr. az oxydatív folyamatok lassítása Hyperventilláció Hypocapnia.(330mosm/l legyen). ICP Ki. az agyi vérvolument növeli a vérátáramlást szabadgyökfogó monitorozni: se osm./po.) 0.. esetleg bénulás Epilepsziás megnyilvánulások 135 .e. Glycerin ( 10%os iv. arrhytmia) Fenobarbital (gépi lélegeztetés szükséges és EEG monit. 160Hgmm körül stabilizálandó Sz.-t tumor vagy tályog idézi elő) Prednisolon és ulcus védelem: 4x25mg v. térben folyadék gyűlik össze. emiatt az intracraniális vérvolumen csökken vér pCo2 28-35Hgmm között legyen Beteg fektetése: Fej és felsőtest felemelése (30fok) OK: vénás elfolyás kedvező RR kb. 50%os po. Képalkotóval: kamrák körüli fehérállomány áttűnik 155. így a vér az agyszövetbe jut Fokozatosan elhagyni!!!! Furosemid: 20-80mg/nap Kiegészítő terápia: Spironolacton: Aldacton Barbiturátok: Thiopental (mh..:carditoxicitás.. se electrolit. grad. Tétel: Intracraniális térfoglaló folyamatok tünetei Supratentoriális: Frontalis lebeny: Magatartás és hangulati élet megváltozása Szellemi hanyatlás (frontális dementia) Mozgászav. (ha a cerebralis oed. 2x8mg/nap iv.: hypoglycaemia.5-1g/ttkg po. 2x50mg/nap iv. az ec.CAVE! eszméletlen betegeknél hólyagkatéter Intersticiális oed./po.-t. Tétel: Az agyoedéma kezelése Gyógyszeres dehydrálás: Dexamethason: 4x4mg v. vese-szívelégtelenség rebound: átléphet a vér-agy gáton és megfordítja az ozm. vérpótlás 156. Előny: vesebetegek is kaphatják Hátrány: iv haemolizist okozhat Ki:DM Mannitol (osmoterápia): csökkenti a vér viszkozitását. alkalózis alakul ki. dopamin.: A liquor keringés zavara esetén a kamrák körüli fehérállományban.

szédülés 136 . Lamina quadraginta. Vizuális szenzációk Gerschmann. parasellaris: Fejfájás. Gerschmann-szind. menstruációs zav. apraxya. ill. visus csökkenés. nX. Ataxia (kisagy) Hosszúpályatünetek Agytörzs: Homolaterális agyideglesió Ellenoldali motoros és érző hosszúpálya tünetek Koordináció zav. vegetatív.. Ataxia Supratentoriális kamrarendszer tágulata és tünetei Infratentoriális: Kisagy: Izomzat koordinált működésének zavara Muscularis hypotonia Hyporeflexia Vestibuláris tünetek: nystagmus. Tanulás-és emlékezészav.VIII. Temporalis lebeny: Pszichomotoros epilep. iránytévesztés.. arc hypasthesia nV Nyelés és hangképzés zavara. (domináns félteke) Szagláskárosodás (bazalisan) Parietális lebeny: Ellenoldali érzészav. közérzeti zav. halláscsökkenés. galactorrhoea.szind. Szaghallucináció Látótérzav. Magatartás. félremutatás Skandáló beszéd Kisagy-híd szöglet: Homolaterális fülzúgás. hormonháztartás zav.Motoros beszédzav. Nystagmus. nIX. ezzel összefüggő mozgászav. által határolt terület („pinlalis”regió) Felfelé tekintés zav. Epilep.insip. pulvinat thalamis és vermis sup. vestibuláris tünetek n. Látászav. Szenzoros beszédzav. Kórós oldalon cornea hyporeflexia. ( libido csökken.. Törzsdúcok: Akaratlan mozgásmegnyilvánulások Izomtónus megváltozása Ellenoldali hosszúpálya tünetek Látótérzavar Szellemi hanyatlás Sellaris. (domináns félteke) Occipitális lebeny: Látótérzav. diab.) Comissura posterior.

ipsilaterális hemiparézis jön létre. diplopia Nyelészav.Tekintés és szemmozgás zav. lágyulás jön létre A basilarisból eredő. szemmozgások megszűnnek. 137 . hiányzó agytörzsi reflexek. kering. és focalis necrózis(Kernohan-féle barázda). összeomlás. ill. működésük károsodik Légző és cardiovasculáris központok működése károsodik. cerebri ant. halál Centralis rostro-caudalis hern. tumor által előidézett tömegeltolódás következtében az egyik részből a másikba. összeomlás jön létre Formái: Transtentoriális. decerebratió tünetei Definíció: Rigid membránok. halál Falcialis (cingulum) hern. hátsó scala Ha az agyszövet a vér. mint a falx cerebri és a tentórium cerebri a koponya üreget 3 részre osztják: bal hemispherium. jobb hemispherium. vagy a foramen magnumba préselődik. Féloldali frontális lebeny terime a gyrus cynguli elülső részét a falx cerebri alá préseli Tünet akkor van. oedema. nyúltvelő dysfunkció.. ophtalmoplegia. így légzésbénulás. előrehaladása során a tentorium belevág a kontralaterális pedunculus cerebribe. thalamicus nyomásfokozódás centralis cerebralis struktúrák a középagy felé préselődnek kezdetben: középtág. penetráló artériák torzulása és szakadása vérzéseket okoz a középagyban és hídban (Duret-féle haemorrhagia) Agyidegkompresszió. cerebri post összenyomása miatt vérzéses infarktus az occipitális és hátsó temporális területen A hern. ha az a. a bulbus lefelé és kifelé fordul. vagy herniátióról Ilyenkor az agyi struktúrák összenyomódnak és eltorzulnak. oculomotorius. Ipsilaterális agykocsány torzulása és kompressziója (elleno. akkor beszélünk beékelődésről. hemiparezis) Középagy distorzió ( fokozódó tudatzavar) Az a. Uncus gyri hypocampi a kisagysátor incisura tentorialisán kersztülpréselődik. így a frontális lebeny mediális részének hemorrhágiás infarctusa jön létre. Tétel: a cerebralis herniatio leggyakoribb formái és tünetei. bilaterális decorticációs rigiditás progresszió: tág pupillák. Véredények kompressziója: ischaemia következtében járulékos károsodások. másodlagos agytörzsi vérzések. dysphagia Dysarthria 157. tudatzavar. mely súlyos. is comprimálódik. a decorticatio. nem reagáló pupillák. Nincsenek agytörzsi reflexek Duret-féle vérzések Card. ami alsó végtag túlsúlyú hemiparesist okoz. Comprimálódik a n. Oka: bilaterális cerbralis oedema mély cerebralis. így ipsilateralis pupillatágulat jön létre. életveszélyes állapotot jelent. vasc.uncus hern.

malignus hypertensio. + adjuváns „By the clock”.. ataxia. anyagok szabadulnak fel a szövetekből (p. anyag iv. a vékony nociceptív idegrostok ingerülete gátolja a substantia gelatinosában az afferens fájdalompálya neuronjainak aktiválódását szabályzó. Neurotransmitterek és neurohormonális szabályozás: nocicepciót szabályozzák: excitációs transzmitterek: NMDA inhibítor transmitterek: ser. distorsio jön létre. endorfinok. 158. Tétel: A fájdalom kialakulását magyarázó elméletek A sensoros ingerek hatását meghatározza: intenzitás időtartam folyamatosság Megfelelő intenzitás esetén bármiyen sensoros ingert fájdalomként élünk meg. szint alakul ki. GABA opiátreceptorok és endogén opioiok: endorfinok p. gátló interneuronok működését. gyengesége és spasticitása Később a kisagyi tonsillák a foramen magnumba ékelődnek. Tétel: A tumoros fájdalom kezelése Alapja a lépcsőzetes terápia: nem opioidok (NSAID.. Így egyenletes fájdalomcsill.Tonsillaris (foramen magnum) hern.. mint supratentoriálisan. Algogén anyagok: Nociceptív inger hatására spec. bradikinin. aluszékony. Expansív terime által a kisagy környékén létrehozott lesio a híd és a nyúltvelő összenyomását okozza Kezdeti tünetek: hányás. anyag.+ adjuváns szer Súlyos fájd. permeab. histamin. nincs 138 . nő.+ nem op. szer Közepes fájd. így tonsilla necr. esetén: nem op. szédülés.: erős op. adva analgeticus hatású 159. Tünetek: bulbusok conjugált deviációja a súlyosabb lesióval ellenkező oldalra irreguláris ataxiás légzés frekv+amplitúdó szabálytalan babafejtünet tűszerű pupillák A progresszió gyors. TCA) enyhe opioidok (fentanyl) erős opioidok (morfin) Alkalmazása: Enyhe fájd. + nem op. medullaris compr. capill. környéki plazmakiáramlás Kapuellenőrzési elmélet: „gating” A vastag sensoros idegrostok izgalmi állapota serkenti. PG-ok). avt.óra szerinti gyógyszer adás A következő adag gyógyit az igénytől függetlenül mindig a meghatározott időpontban adjuk be. ezek aktiválják a nociceptorokat hatás: vasodil. mert a hátsó scalában kevesebb a hely. szerotonin.: gyenge op. NA.

Tétel: Paraneoplasiás syndromák a neurológiában Subacut cerebellaris degeneráció: Tüdő. Olyan tumoros betegeknél alkalmazzuk. tűrőképesség fokozása szociális aktivitás megőrzése Elkerülő magatartás tréning Biofeedback (biológiai szabályozás) Hipnózis 161. emlő. Tétel: A nem gyógyszeres fájdalomcsillapítás legfontosabb formái Fizioterápiás módszerek: Idegingerlési eljárások pl. Beteg által vezérelt fájd.. Elkerülhető a függőség. depresszió csökkentése. kettős látás. hónap alatt fejlődik ki szédülés. Számítógép vezérelt pumpa juttatja be a gyógyit: folyamatos cseppszám intermittáló bolusok alapcseppszám nélkül itermittáló bolusok alapcseppszámmal A beteg életét megkönnyíti: saját maga alkalmazhatja azonnal hozzáférhető dozírozás rugalmas Nem gyógyszeres terápia: Plexus coeliacus blokád Hypophysectonia? 160. bulbáris bénulás 139 . akik nem tolerálják az orális fájd. Hod. törzsataxia.-t hányinger.csill.: transcutan electrostimláció TENS akupunktura hyperstimulációs analgesia Idegsebészeti eljárások: Electrocoaguláció Chordotomia tr. petef. lymphoma esetén alakul ki Tünetei: néhány hét.„gyógyszerkívánás” a fájdalom miatt. csill. bélkárosodás miatt. szédülés.spinothalamicus átmetszése Tractomia Sympathectomia Nociceptív pályák. kéreg szelektív roncsolása Pszichoterápiás módszerek: Cognitív és viselkedésterápia: helyes értelmezés. járászav. nystagmus. hallucináció. rák. ataxia. vagy olyanoknál. akiknek pillanatról pillanatra fluctuál a fájdalma. thalamus. végtagataxia. Ok: Purkinje sejt károsodás Képalkotó: progresszív atrophia Encephalomyelopathia Hörgőrák esetén alakul ki Tünetek: memóriazav.

melyek myocardiumnecrozist okoznak A KIR indukálta EKG elváltozások és a valódi AMI elkülönítése nehéz. Típusai: 2 irányú: AP + oldal speciális beállítás Mit nézünk a felvételen? csontszerkezet.csont defektusok: Cephalokele Haemangioma Epidermoid / dermoid Eosinophil granuloma Osteomyelitis Sebészeti beavatkozás Multiplex csonthiány: Pacchioni granulációk 140 .: biopsia ( perif. Tétel: Az EKG és az echocardiographia jelentősége a neurológiában Egyes cardiológiai elváltozások KIR betegségeket okozhatnak. v.Perifériás neuropáthia Tüdő és petef.-k: SAV ( a hirtelen halál 45%-áért a vent. csontok vastagsága.: arrhytmia. pl. Tétel: Az egyszerű koponya RTG felvétel jelentősége Napjainkban főleg diff. diag jelentősége van. SAV esetén: QT megnyúlás ST dep.. érző+mozgató Dg. Leggyakrabban ritmuszavart okozó KIR bet.parasymp. ritmuszav. felelős) Állományvérzés Ischaemia Agydaganat OK: symp. rák esetén Tünetek: csak érző. vny. változás. falvastagság. idegek demyelinizációja) 162. myocardium károsodás. épsége érrajzolat varratok Kop. egyensúly felborul Cardiológiai átvizsgálás ischaemiás STROKE-ban: EKG mindig!!! TTE (20-25%-ban talál eltérést) TEE (kórós esetek 50%-ban talál eltérést) billen.-k. EKG abnormalitások intracraniális vérzés. invers T ( AMI-ra emlékeztetnek) OK: neurogén mechanizmusokkal fölös katecholaminok szabadulnak fel. az AMI kizárásáig intenzív megfigyelés szükséges. falmozgás 163.

-k roncsolódása Sellán belüli térfoglaló folyamatok: ballon sella. ez tumor hatására eltolódik daganatban lerakódik: oligodendroglioma. a. 2irányú felvételen jól látni: agyalap fejlődési rendellenességei: ellapult. és az agyalapi erek vvtiről a Doppler effektus alapján visszaverődnek. sellae mésztartalma csökken proc. a csontablakokon. ACM. clin. bas.Foramina parietalis Metastasisok Myeloma multiplex Histiocytozis Hyperparathyreozis Kop. plex chor. basalis impressio traumás eltérések: dens törés Spec.opticus daganatai kitágítják ezen járatokat 164. nyitott foramen ov. ACP. felvételek Pcc.fib. ACA. vert. varrat diastasis ha sokáig fennál: dor. amik áthatolnak a kop.: n.. lehet mész: falx cerebri. ahol a szív embóliaforrás lehet. felvétel: porus acusticus internus: acusticus daganat canalis opticus.. csónak sella Fokozott kóros érrajzolat: meningeoma Mészárnyék: normálisan is van a corpus pineáléban.csont körülírt megvastagodása : meningeoma ICP fokozódás (főleg gyerekkorban) : kop. foramen opticum. pl pit. Derékpanaszok vizsgálatakorfelmerülő differenciál diagnosztikai problémák    ksimedencei folyamatok -> PID retroperitonealis vérzés retroperitonealis tályog 141 . Vizsgálható: ACI. a microembolusok signálja detektálható 195.. a.csont elvékonyodás. A frekvencia eltolódása jelzi a hullámokat visszaverő közeg ( vér. vvt) áramlási sebességét. tétel: A nyaki erek és koponya UH-os vizsgálata Nyaki erek: B-mode UH: real time plakk összetétele. intima-media vastagság carotis doppler: áramlásról és morfológiáról is ad info-t stroke prevencióban elengedhetetlen Koponya Uh: Transcraniális doppler UH: agyi vérátáramlás mérése 2MHz frekvenciájú hullámok. Jav: ischaemiás stroke SAV TIA olyan szívbetegségek.csontok vékonyabb részein.

a heves fájdalom hiertelen megszűnik. CT/MR nem tisztázza a helyzetet sebészeti teendők: laminectomiát követő azonnali sebészeti exploratio indikációi: myelogram liquorkeringési zavart mutat friss teljes harántlaesio tünetei fejlődnek ki részleges harántlaesio tünetei fokozatosan progrediálódnak 197. harisnyanadrág anaesthaesiaval és incontinentiaval jár  váltakozó oldali túlsúlyú recidiváló gyöki panaszok megelőzik    Relatív indikációk: ágynyugalom mellett 4-6 hét alatt nem szűnő fájdalom ismétlődő lumboischialgiás epizódok. liquorstop. gibbusképződés gv-rtg. paresis és gyöki eloszlású érzészavar észlelhető  cauda-sy . paraparesissel. coxarthrosis feljődési rendellenességek tumor. de reflexkiesés. A sürgős sebészi kezelés indikációi porckorongsérveknél A kezelés indikációi: az érintett motoros gyök compressiojának megfelelő paresis vizelet-. -> a laesio feltételezett magasságában lumbalpunctio myelographia .caudalis porckorongsérvek legsúlyosabb következménye. traumás paraplegia esetén diagnosztikus lépések:      gondos neurológiai vizsgálat -> sérülés szintjének megállapítása. metastasis (ld prostata csontáttét) izom megerőltetés. Tennivalók acut. ha a rtg szűk gerincsatornát mutat. mozgatás csak óvatosan gerinc fizikális vizsgálata -> csigolyaeltolódás.csak akkor. a cauda equina részleges vagyteljes kompressziója kétoldali gyöki fájdalommal.     érbetegségek degeneratív ízületi elváltozások: sacroiliacalis ízület. székletinkontinencia gyökelhalás . húzódás 196. konzervatív kezelésre 1-2 hónap alatt nem szűnő panaszok 142 .

részleges károsodást okoz 199. A conus medullae spinalis és a cauda equina tünetcsoportja Conus-sy A conus felső szintjea Th12 csigolya magasságában van conus = a sacralis gerincvelői segmentumokat tartalmazó gv. lipoma discus hernia .198. radicularis magna ellátási területének ischaemiája izolált conus-károsodás tünetei: a hólyag és a rectum petyhüdt bénulása incontinentiával impotencia érzészavar a S3-S5 gyökök területén -> lovaglónadrág eloszlás analis reflex kiesik nincs paresis az alsó végtagokon Achilles reflex megtartott Cauda-sy cauda equina = a lumbosacralis gyökök együttese. hypo. ischiadicus területén L4 szintjétől distalisan radicularis eloszlású. a minden érzésféleségre kiterjedő érzészavar = harisnyanadrág eloszlás  alsó végtag: petyhüdt. amely a conus terminalis alatt foglalja el a gerinccsatornát leggyakoribb oka: lumbalis discushernia tünetei: radicularis fájdalom a n.ependimoma. Az alsó végtagi paraparesisek okai és elkülönítésük parapaesis = mindkét alsó végtag bénulása Th-gerincvelő károsodás intercostali és hasizmok károsodása -> légzészavar 143 . szakasz oka:    intramedullaris tumor intramedullaris metastasis a. paresis.vagy areflexia  petyhüdt neurogén hólyag túlfolyásos inkontinentiával   okai: tumorok .

sexualis működés zavara Izolált cauda-sy mko avt petyhüdt bénulása + reflexzavar. hólyag.Th6 feletti károsodás -> paralyticus ileus L-gerincvelői károsodás lábak petyhüdt bénulása ha a laesio L2 segment (n.és végbélműködés megbénul szexuális működés.és érfalregulatio károsodása később: spinalis automatizmusok petyhüdt bénulás.és végbélműködés zavara. potenciazavar Komplett harántlaesio      kezdetben petyhüdt a bénulás valamennyi érzésfajta kiesik saját reflexek kialszanak (areflexia) hólyag. hőmérséklet. a m. szimmetrikus bénulása + hólyag végbél.diaschisis hatás: ha egy centrálisabb központ sérül. centralis és periferiás -psychogén Centrális fokalis atrophia = nem szorítkozik egyetlen izomra. A bénult végtag(ok) minden izmára kis fokban atrophias lehet. spasztikussá válik avt-k flexiós tartásba kerülnek mélyreflexek fokozottá válnak pathológiás reflexek jelennek meg Th12 feletti károsodásnál -> reflexes hólyag Th12 alatti károsodásnál -> autonóm hólyag oka . a tőle distalisabban elhelyezkedő központ működészavara is megfigyelhető (is sérül) 200. Az organikus és psychogén bénulások elkülönítése bénulás: -organikus: morfológiai és funkcionális . izomcsoportra. ha a bénulás hosszú időn át fennáll. 144 . quadriceps innervációja NEM károsodik Conus-cauda-sy avt-ok petyhüdt. femoralis) alatt van.

süllyed ~ Barré-féle eljárás az avt ~Mingazzini kísérlet latens paresis kimutatása 201. ha az előző 2 módon nem találunk eltérést. pudendus akaratlagos beidegzése csak a m.Perifériás individuális atrophia = az adott ideg által beidegzett izmok vagy izomcsoportok atrophiája izomtónus vizsgálata végtagok passzív mozgatása révén a passzív mozgatás alkalmával izomfeszülés a tónus centrális . belső sphincter ellazulás sympathicus beidegzés hypogastricus idegek és sacralis sympathicus lánc detrusor tónus csökken sphincter tónus nő somaticus beidegzés n. de gyanakszunk a nem megfelelő izomerőre a fvt-ot vízszintesen tartja a beteg --> a ngyengült végtag pronálódik. A hólyagműködés zavarai A normális hólyagműködéshez szükséges az autonóm és a somaticus IR működése parasympathicus beidegzés a detrusorizmot motoros rostokkal parasympathicus praeganglionaris rostok látják el: központjuk az S2-S4 szelvény detrusor tónusfokozódás.tónus csökken izomerő vizsgálata -beteget felszólítom.és hólyagsphincterek motoneuronjait hólyag és a sphincterek érző beidegzése -afferens axon 2 típusa: csupasz c-rostok és vékony myelinizált delta-rostok -a hólyagfeszülés ingerét 3 perifériás ideg afferens rostjai szállítják 145 . hogy bizonyos mozgásokat teljes erőkifejtéssel végezzen.izomtónus spasticus fokozódása perifériás . sphincter urethrae externus harántcsíkolt izmának van gerincvelő elülső szarvában S2-S4 magasságban lévő mag tartalmazza a végbél. én megkísérlem a kontrahált izmok erejét legyőzni -kívánt mozgás végrehajtása ellenállással szemben -tartós beidegzés végeztetése: akkor végeztetjük.

de nem tudja akaratlagosan üríteni -> retentio a sphincter spasmusa miatt később a detrusorizomzat tónusnövekedése miatt . syringomyelia.atónusos sphincter ellenére .a vizelet elcsepeg ilyet okoz ha a S3-conus ép.és hőingert közvetítenek az urethraból. cauda equina károsodása petyhüdt hólyagbénulás. 2.1. fájdalom. de ezen magasságban a pyramispálya sérült petyhüdt neurogén hólyag hólyag izomzata hypotóniás. kis űrtartalmú oka: detrusor hyperreflexia + külső sphincter izomzat spasmusa beteg érzi a hólyag teltségét. kapacitása nagy oka: conus. pudendus afferensei vizeletáramlási. pudendalis -a n. tabes dorsalis hólyag érző beidegzése károsodik. detrusor areflexia hólyag fala érzéketlen -> túltelítődik -> vizelet folyamatosan ürül -> túlfolyásos incontinentia motoros paralyticus hólyag oka: detrusorrostok vagy motoneuronok pusztulása lumbalis spinalis stenosis meningomyelokele hysterectomia fájdalmas vizeletürítés sensoros paralyticus hólyag oka: DM. akaratlagos vizeletürítés megtartott telődési inger hiánya -> retentio. és a hólyag afferenseivel együtt végződnek a sacralis gerincvelőben KIR-i szabályozó központ híd: vizeletürítést szabályozó kp hólyagtelődés -> ürítés gátolt: frontalis lebeny és detrusor működést telt hólyag ->magasabbn központ serkenti a hídi kp-ot -> detrusor contractio frontalis lebeny ggl. túlfolyásos incontinentia frontalis lebeny incontinentia supranuclearis típusú detrusor hyperaktivitás -> mert a gátlás kiesik 146 . thoracolumbalis symp. sacralis parasymp. 3. sérül -> detrusor gátlás csökken + hyporeflexia spasticus neurogén hólyag hypertoniás.

szexuális aktus végrehajtásának képtelensége 3fajta:    nincs erekció van erekció.és kisajkak -> n. impotencia coeundi .megtermékenyítő képesség elvesztése ejaculatio precox ejaculatio korán következik be 147 . nincs orgasmus 2.) -> ejaculatio orgazmus megszűnése: lumbalis szelvények feletti gv sérülése tr. spinothalamicus kétoldali átmetszése női genitális reflexek: azonos a ffi-val sacralis szelvény -> n.erigens -> clitoris lumbalis szelvény -> plexus hypogastricus -> nyálkahártyák. hypogastricus (symp. nagy. gv oldalköteg -> agyvelő impotencia = genitalis reflexek zavara legtöbbször psychogén organikus impotencia fajtái: 1. impotencia generandi . plexus cavernosus --> corpus cavernosum artériái -> VD -> erekció sympathicus rostok -> plexus hypogastricus -> corpus cavernosum artériái -> VC -> nincs erekció n. A végbél és a nemi szervek beidegzési zavarai Végbél sacralis szelvényből eredővegetatív rostok -> végbél izomzatnak tónusa nő -> kiürülést elősegíti (parasymp) lumbalis szelvényből eredő vegetatív rostok -> sphincter tónus nő -> végbél ürülése gátolt sacralis működések zavara parasymp rostok -> plexus prevesicalis. orgasmus clitoris. nincs ejaculatio van ejakuláció.202. plexus prostaticus. pudendus -> gv ssacralis és lumbalis szelvénye -.

soleus m. együtt fut az a. plantaris lat. mert a fonat sajátos topográfiai viszonyban áll az őt körülvevő. tibialis és a n. A talp mediális fele az öregujj felé eső részen fáj és zsibbad Th: flexor retinaculum sebészi átmetszése 204. A n.) motorosan beidegzi: m. gastrocnemius m. peroneus compressio vagy sérülés a fibulafejecs magasságában (pl: fibulafejecs törés) tartósan oldalfekvő helyzetben való fekvés alkoholizmus n. nagyon mozgékony vállövi struktúrákkal plexus laesio lehet: alsó. A plexus brachialis sérüléseinek tünetei és kezelése Gyakoriak a sérülései. plantaris med. talpon. plantaris med. felső.. tibialis ujjak és öregujjak hosszú hajlítói sérülése traumás eredetű motoros tünetek: lábfej hajlítása. ischiadicusról -> izmok között mélyen száll le -> külboka mögött hajlik a talpra: végágakra oszlik (n. teljes Erb-Duchenne-féle felső plexus bénulás 148 . n. plantaris med. adductioja. befelé hajlítása. külboka tájon. peroneus bénulás jelei n. lábujjhegyreállás nem kivitelezhető hosszú ideig bénulás -> ujjak dorsalflectorai a lábat deformálják -> karomláb érzészavar a m.-szal az aponeurosis plantaris alatti vájulatban. peroneus laesio (L4-S2) tünetei: lábfej és lábujjak dorsalflexiós gyengesége -> lógó lábfej. ujjak talpi felszínén tarsalis alagút-sy A n. tibialis laesio (L4-S2) A fossa poplitea felett válik le a n. plantaris m. steppelés érzészavar a lábfej dorsalis oldalán oka:    n. soleus felett.203.

metszett sérülés esetén konzervatív . pronator teres 149 . medianus laesio beidegzi: motorosan:   alkar flexorok m. felkar oldalra és lefelé húzása. A n. nyak húzása (pl: szüléskor gyerek nyakának meghúzása) tünetek:      hypesthaesia scapularis izmok. deltoideus paresise kar adducalt tartásban van kéz. ha van: Horner-sy csontsérülés idegsérülés Th: sebészi . ujjak hátra néznek: pincértartás a fvt distalis izomereje megtartott Klumpka-féle alsó plexus bénulás C7-Th1 (Horner triász lehet megbénul a kéz összes kisizma.leggyakoribb C5-C6-ból származó rostok sérülnek oka: nyak-váll egymástól való extrém eltávolítása. triceps megkímélt marad az érzészavar a kéz és az alsó kar ulnaris felén szabályszerűen megjelenik teljes plexus laesio károsodott az egész karfonat tünetek: előzőek összegződése oka: -traumás pl szülés -nem traumás pl Pancoast tumor kedvezőtlen a prognosis. medinus. kezelése N.gyökszakadás. néha a hosszú ujjhajlítók. vállizület konraktúrájának kivédése 205. ulnaris et radialis tünetei. ritkán a csukló hajlítói is m. m.nyugalomba helyezés.idegvarrat .

tenyéren.kivéve a m. karomállás  pareticus IV-V. de a fájdalom a vállig is felsugározhat nincs érzészavar.flexor carpi ulnaris m. flexor carpi ulnarist (emiatt tudja behajlítani a IV. interossei m. lumbricalis) . súlyos esetben műtét (retinaculum flexorum átvágása) N. ujj flexio  érzészavar a tenyér ulnaris oldalán  kezelés: alagutat fedő szalag átvágása 150 .  I. csontvázkéz beidegzi:      m. lumbricalis oka: cubitalis alagút-sy: könyöknél a sulcus ulnarisban tünetei: paresis és atrophia az összes kiskézizomban (kivéve I-II. adductor pollicis kis kézizmok kivéve I-II.felületes kézizmok . ulnaris laesio ulnáris karom.csontvázkéz. és II. zsibbadás a tenyér radialis oldalán kezelés: csukló éjszakai sínezése. ulnaris felét)  mélyebb kézizmok . lumbricalis  oka: carpal alagút-sy csak a tenyéren vannak tünetek nincs eskükéz kézzsibbadások hátterében ez áll éjaszaka heves fájdalom és zsibbadás a kéz területén. ujj felxiójának elégtelensége-> eskükéz érzészavar. flexor digitorum profundus ulnaris fele mm. thenarban I-III.kivéve a m. flexor digitorum prof. paresis legtöbbször 2oldali tünetek:    paresis és atrophia az alkar flexor izmaiban.

ulnaris compressioja a csuklótájon (oka: foglalkozási ártalom .m. radialis laesio beidegzi:      m. brachioradialis extensor és supinator izmok alsó és felső csoportja ujjak és hüvelykujj feszítők m. okai: compressio. cutaneus brachii post. abductor pllicis longus érzően: felkar dorsalis felszíne. radialis reflex kiesik sensoros kézfej. nagyon gyakori. A beteg izmai testszerte fokozatosan megbénulnak és alsorvadnak. triceps m.Guyon alagút-sy: n. superman) tünetek: motoros kar extensios bénulása (eső kéz) triceps. Amyotrophias lateralsclerosis Centralis és perifériás motoneuront egyaránt érintő betegség. hüvelyk ujj radialis felén hypaesthaesia csukló magasságában érzészavar 206. Sporadikus forma (90-95%) kezdet 50-60 év férfi > nő alsó és felső motoneuronok is érintettek patomechanizmus:  multifaktoriális eredet 151 . Formái: 1. pl: mankóra támaszkodás felkartörés OM-ben gyakori fej a kemény alapon lévő felkaron nyugszik (órás. fúrógéppel dolgozó) N. A motoneuronbetegségek 66%-át (2/3-át) alkotja. amely kb 4-5 év alatt halálhoz vezet. amelyben érzészavar nincs (és a külső szemmozgatók sem érintettek).asztalos. alkar-kéz radialis felszíne .

dysphonia. nyelés-beszédzavar) törzs. Primer lateralsclerosis kiterjedt demyelinisatio.saphenius révén a lábszár és lábfej medialis felszíne károsodása: n.    oxidatív stressz glutamát toxicitás immunológiai elváltozások -> serumban Ig poliovírus aktiválódása A betegek egy részénél oligoclonális gammopathia alakul ki -> GM1 gangliozid titere nő a liquorban. A n. dysfagia. Familiáris ALS 5% az ALS-eknek AD 21 kromoszóma superoxid dizmutáz gén mutációja gyakran alsó végtagi basalis ggl-tünetek dementia alsó és felső motoneuronok egyszerre esnek ki -> bulbaris tünetek korán megjelennek 207.iliopsoas. a diabeteses amyotrophia A n. légcsőizmok sorvadása kezdetben renyhe mélyreflexek --> centralis motoneuronok.quadriceps femoris érzően .m. m. 40%-ban asszimetrikusan kezdődnek. Tünetek: izomfogyás-gyengeség a fvt-on.obturatorius-szal együtt a cauda equina magasságában oka:  kismedencei tumor vagy tályog 152 .femoralis károsodása (L2-L4) beidegzi: motorosan .comb elülső és mediális felszíne.és érzészavar NINCS!!!!!!!!! 2. m. pyramis jelek sphincter. corticospinalis pálya bántalma -> fokozott reflexek. fasciculal. EMG eltérés 3. n. alsó végtagon spasticus jelek.pectineus. m. ujjak gyengesége tenar.femoralis károsodásának tünetei és leggyakoribb okai. Monoclonalis AT termelés. interosseusok atrophiája kar és vállöv izmainak lassú fogyása -> fsaciculatio acut gyengeség -> lépcsőn járás nehéz atrophia a bulbaris beudegzésű izmokban (nyel sorvad.sartorius.

iliopsoas bénulás -> csípő felxió gyengül m.psoasban medence vagy femur törése (trauma) nőgyógyászati műtét során tartósan abdukált comb diabeteses neuropathia motoros tünetek: m.    vérzés a m.iliopsoas.: a gyöki károsodásnál a comb adductioja is károsodott (kiesik) Diabeteses amyotrophia: az alsó végtagok proximalis izmainak legtöbbször féloldali sorvadásai az izomfogyást a comb vagy lágyékhajlat fájdalma előzi meg tünetek: térdhajlítás gyenge m. pohár) nem tudja tökéletesen körbefgoni.medianus distributios területén. de nappali tevékenység is kiválthatja a fájdalom az egész felső végtagra kiterjedhet (vállig) hypaesthaesia a n. a beteg a kezével próbálja fixálni a combját diff.palmaris ellátási zónáját thenar atrophia pollex adductio és appositio paresise (NEM eskükéz!) Palack-jel+ : a hüvelykujj addukciója nem kielégítő --> a betreg a hengeralakú tárgyakat (pl: palack. a ligaamentum carpi transversum alatt Tünete:        égő fájdalom és fonákérzés az első 3 ujjban. hézag marad Tinel-jel+ : (=radialis kopogtatási teszt) a carpalis alagút magasságában történő 153 .quadriceps femoris bénulás --> comb felxió és térd extensio nincs. m.diag.medianus distalis részének nyomás okozta károsodása a carpalis alagútban. de előfordul bilateralisan is Definíció: a n.quadriceps. Carpalis és ulnaris alagút syndromák és kezelésük Carpalis alagút-sy az összes idegkompressziós eset 50%-át teszi ki megjelnése 40-60 év között 2x nő. mint férfi domináns oldali kézen gyakoribb. kivéve a r. amelyek leginkább éjszaka jelentkeznek. comb adductorai érintettek atrophizál a lábszár külső-elülső izomcsoportja reflexidő megnyúlik vezetési sebesség csökken paravertebrális izomzat denervatioja --> lábizmok tónusvesztése 208.

időnként spontán fájdalom bénulás felfelé szálló jellegű = Landry-bénulás légzési elégtelenség agyidegtünetek. fáradékonyság.carpi transversum átmetszése 209. lig.radius törés oedema Dg: ENG + klinikum Therapy:     csuklóízület nyugalomba helyezése éjszakára dorsalis sín segítségével duzzadáscsökkentő gyógyszerek alagútba corticosteroid injekció műtét --> makacs fájdalom. főleg n. melyet sejtinfiltráció és az idegrostok demyelinisatioja jellemez elsődlegesen a gyökök érintettek -. Guillain-Barré syndrome oka: perifériás idegeket érintő celluláris immunreakció. döntően motoros típusú neuropathia gyakran vírusinfekciót követően jelentkezik tünetek:        1-2 héttel korábban fertőző betegségre utaló tünetek (főleg acut GIT) fokozatosan és a végtagok distalis részein kialakuló gyengeség. kiesési tünetek esetén. kopogtatás az I-III ujjban fonákérzést vált ki Phalen-jel: csukló erőltetett hajlítása vagy feszítése 1 percen keresztül --> panaszok provokálhatóak oka: spontán jelentkezik vagy legtöbbször a kiváltó ok nem derül ki terhesség RA DM köszvény ganglion lipoma acromegalia dist.facialis bénulás ritkán: tudatzavar. pyramis jelek hólyagürítés zavara 154 . ataxia.felszálló.

mérgezések. majd évekkel-évtizedekkel a trauma után ideg subluxatioja.ulnaris ellátási területén paresis a hypothenarban. adductor pollicis NEM működik --> szalagot nem tudja megszorítani --> pollex körömpercének behajlításával pótolja 155 . ujjban érzészavar a n. mozgásgyakorlatok.héten hiányzik) sejtszém normális vagy enyhén emelkedett A liquorkép később normalizálódik -EMG. borreliosis -liquor: fehérje magas (gyakran az 1-2. ENG: idegek vezetési sebessége csökken. elektroterápia hosszú ideig tartó fekvés miatti szövődmények megelőzése (húgyúti fertőzések felfekvések) sulcus ulnaris-sy: az ideg sérülése a könyökterület magasságában . interosseusokban és a m adductor pollicisban atrophia. az epicondylus medialis sulcus nervi ulnarisban a leggyakoribb oka      előzetes csontsérülés a könyökízület területén. Letalitás 5-10% Therapy: általános teendők művi lélegeztetés? intubáció thrombosis profilaxis. luxatioja arthrosis közvetlen nyomási károsodás--> fekvés.: súlyos polyneuropathiák. hypertonia kezelése korai fizikoterápia --> naponta több óra torna.-V. F-hullám korai eltűnése -MEP: amplitúdó csökken Tünetek az első 3-4 hétben fokozatosan rosszabbodnak. decubitus megelőzsé. majd hónapokig tartós javulás.trophicus zavarok diff. tartós könyöklés ganglionok tünetek:      fájdalom IV. főleg a spatium interossumban Froment jel + --> a m.diag. heparinizálás (calcium-heparin 2x7000 IU/nap) szívritmuszavarok.

ulnaris része.vékonybélből szívódik fel. klinikum kezelés:   könyökízület nyugalomba helyezése műtét --> ideg áthelyezése ventrális irányba n. de nem olyan mértékben mint ischaemiában. m. RTG.interosseusok. GIT malignus daganatai morfológiai eltérések: A felső agytörzsi szürekállományban és a hypothalamusban perivascularis vérzések. ataxia. csökkent felszívás.m. mesterséges táplálás. m. ophthalmoplegia. polyneuropathia 156 . tágult és prolyferált kapillárisok. m. fontos a CH és aminosav anyagcserében --> glikolízisben és a citrát körben a tiamin-pirofoszfát kofaktor betegek szérumában és vvt-ben több fontos tiaminfüggő enzim szintje alacsony (pl: transketoláz) piroszőlősav felszaporodik és toxikus hatást fejt ki a III. nystagmus.abducens paresis --> tekintészavar. kóros felhasználás vagy fokozott ürítés lehet a tiamin függő transketoláz öröklött zavara tünetek: tudat. A felszívódási zavarok neurológiai vonatkozásai és kezelésük Wernicke encephalopathia: leggyakrabban a chronicus alkoholizmus okozta elégtelen táplálkozási.és felszívódási zavarok következtében kialakuló acut vagyc subacut kórfolyamat okai: tartós hányás. kéz ulnar része 210.flexor carpi ulnaris. mert ezek tiamin igénye fokozott alkoholistákban: tiamin fokozott igény.flexor digitorum prof. agykamrákhoz közeli struktúrákra. n.és eszméletzavar. (főleg corposa mamillaria vérzéses necrosisa) patogenesis: B1 vitamin (tiamin) . és IV. kéz kisizmai kivvéve III lumbrikális. Axonok és idegsejtek is pusztulnak.adductor pollicis sensorosan .alkar.ulnaris beidegzi::: motorosan .Dg: rtg felvétel a könyökízületről sulcus nervi ulnarisban az ideg vezetési sebessége < 20m/sec ENG.

akusztikus. nystagmus. akkor szerkezeti agykárosodást kell keresni. fertőzés laborvizsgálatok: hypoglycaemia.gyakran fordul elő kórházakban. anaemia). Rendszeres alkohol fogyasztás mellett is kialakulhat. trauma.acutan fellépő ophthalmoplegia. immunszupresszió 211. mivel az alkoholisták a megszokott alkoholmennyiséghez nem jutnak hozzá --> delirium alakul ki.abducens paresis. hypocalcaemia. Zieve-sy kizárva (lipidek emelkednek. A krónikus alkoholizmus neurológiai szövődményei és kezelésük (memória + tudatzavar.nap javul Alkoholistákban minden ismeretlen eredetű sopor vagy coma esetén parenteralisan tiamint nekk adni. nystagmus.gyulladásos conus-cauda szindróma Chr. mentális dysfunctio) Korsakow sy. Polyneuritis cranialis 3. ophtalmoplegia. acut polyneuritis 4.therapy: tiamin parenteralisan (80-200mg). Elsberg sy. Glükóz vagy egyéb szénhidrát bevitele csak tiamin után! Ha abeteg állapota nem javul.. ophthalmoplegia 1. g-GT emelkedett Kezelés: előzményben cardiopulmonalis megbetegedés van-e? 157 . Miller-Fischer-sy . ataxia. ..Guillain-Barré-sy. gyógyszeres kezelés ?? nem tudtam elolvasni vazze. Tisztán autonom. ataxia)     alkoholos neuropathia Wernicke encephalopathia . mérgezés. areflexia 2. plasmaferesis. különleges formái: 1. hypokalaemia.láz. tapintási) tremor izzadás tachycardia epilepsziás rosszullétek nyugtalanság félelemérzés  tájékozatlanság Differenciál diagnózis: delírium lehet még : operáció.. Tünetek: hallucinációk (optikus. ataxia. delirium tremens . nagy dózisú corticosteroidok. n.(mozgászavar.

o A keringő aromás as-ak felszaporodnak → vér-agy gáton átjutnak → neurotranszmitter szintézishez szükséges enzimeket gátolják → hamis neurotranszmitterek szintézise. Wilson-kór. akkor javalt clonidin vagy ß-blokkoló Nem clomethiazol kezdetben 4-800mg = 2-3 kapszula --> 30perc múlva ha nem javul. terhesség. valproát) NH3 felszaporodás Tünetei: 1. librinin hátrány: lassú felszívódás és eloszlás előny: alkoholos halucinációban is adható Mivel májkárosodásban lassan ürül. ha vérnyomás nő. póknaevus. Ataxia 2. portocavalis anastomosis. így ajánlható: lorazepam 1-3mg 6 óránként Súlyos esetben ITO-n 1g seduxen is adható. im) ha seduxen nem jó: chlordiazepoxid. palmaris erythaema. alkohol. Krónikus májbetegséghez társuló neurológiai szövődmények Hepaticus encephalopathia Def: a KIR májbetegség következtében kialakuló károsodása Májbetegség tünetei + neuromuscularis + neuropszichiátriai eltérések Patogenezis: nem tisztázott 2 fő teória o Az IR károsodás alapja intoxikáció. elenium. májkárosító szerek (pl. Ok: májelégtelenség Cirrhosis. véralvadási zavar) 158 . intubáció és művi lélegeztetés mellett parenteralis kezelés az ITO-n! parenteralis kezelés: kezdetben 60-150 csepp/perc 212. a vér NH3 szintjének emelkedése. Ha per os nem kielégítő. tremor van. Májbetegségek egyéb tünetei (icterus.Igen diazepam-seduxen: kezdetben 10mg/óra amíg a tünetek enyhülnek fenntartó 20mg 6 óránként CAVE! beteg ébreszthető maradjon! aspiráció veszély --> parenteralisan (iv. gynecomastia. cirrhosis jelei. újabb adag. 2. Asterixis (tremor) 4. max 4-5000mg. hepatitis. pl. 1000mg az első 2 órában fenntartó: 1-2 kapszula / 1-2 óra. csak ITO-n.naptól folyamatos dóziscsökkentés CAVE! ha a max dózist túlléptük vagy parenteral kezelést végzünk. Dysarthria 3. Tudatzavar (enyhe zavartságtól a kómáig) 5. keringési elégtelenség.

 albumin. ataxia. fokozott reflexek. Kezelés  Fehérjemegvonás. thalamusban. A terhesség. 2. leépülési jelek 3.  Osmodiuretikumok: agyoedema ↓. SGOT. súlyosabb személyiségzavarok. ALP. stádium A betegek minden vonatkozásban tájékozatlanok. ALP. tájékozatlanság. myelopathia.  Laktulóz: bélben felszívódást ↓. magukra hagyva alszanak. Pathológia Necrosis és üregképződés az agykéregben Alzheimer II. babafejtünet. tremor. GOT. gyermekágy neurológiai vonatkozásai 1) epilepsia csökken az antiepileptikumok szérumkoncentrációja. Diagnózis: tünetek + bizonyítani kell a májműködés zavarát labor:  BR. CT: gócjelek esetén ki kell zárni a vérzékenység miatti vérzést.Laborvizsgálatok: GGT. SGPT. figyelemzavar. rosszabbodhat 159 . szorongás. lehet delírium érzékcsalódásokkal. beszédük érthetetlen. típusú astrocytosis a kéregben. felidézés zavara. stádium Coma. meglassult mozgás. de ébreszthetők. depresszió. sepsis is kialakulhat).  Neomycin: bélben az ureázt termelő baktériumokat kiírtja. stádium Pszichés jelenségek dominálnak: izgatottság. Encephalopathia.  Flumazenil (GABA anyagcserére hat)  Phenytoin: görcsök ellen. liquor: meningitist ki kell zárni (a betegek védtelenek az infectiókkal szemben. EEG: kétoldali trifázisos lassú-éles hullámok. GPT. epilepsziás rohamok 4. bilirubin. GGT. 213. szülés. gondolkodás lassulása. alvászavar. stádium Lehangoltság. pyramis jelek. prothrombin (vérzékenység!). dysarhtria.  Ammóniakötő aminosavoldatok (Rocmalat. vérzés. nucleus dentataban. albumin Stádiumai: 1.  Multivitamin-készítmények. lencsemagban. myoclonusok. ammónia ill. időbeli tájékozatlanság. aluszékonyság. Glutarsin)  Májtranszplantáció: acut hepatitist követően. mert nő a plazmatérfogat Tünetek: 10% súlygyarapodás → szérumszint ellenőrzés görcs: magzati hypoxia 2) myasthenia gravis romolhat. decerebratios tartás. substantia nigrában.

tudatzavar. corticalis vakság.3) 4) 5) 6) 7) újszülött → átmeneti myasthenia légzési. izomgyengeség. petechiás vérzés az agyban. ptosis SM súlygyarapodás lumbágó terhesekben gyakoribb carpal tunnel syndroma cerebrovascularis történések sinus saggitalis superior thrombosisa atípusus lehet véralvadás vizsgálat! ecclampsia fejfájás. görcsök. ált. fokozott reflexek. hányás 160 . beékelődés oedema. táplálási nehézség.

1-4 hónappal a terápia után visszatér az izomerő. 4. serum-CK ↑. eloszlásuk nem követi az egyes mozgatóidegek vagy plexusok beidegzési területét. Thyreotoxicus myopathia: Oka: hyperthyreosis Tünetek: Gyengeség a proximalis izmokban. majd naponta jelentkeznek a bénulások. Tünetek: Általában 4 hetes kezelés után jelentkeznek a tünetek: legsúlyosabb a csípőizmok gyengesége. ß-blokkoló jó hatású. Primer hypokalaemiás periódikus paralysis: Oka: Ca-csatorna-betegség. rövid időtartamú potenciálok. Therápia: oki therápia. kreatinuria. a serum-Ca és -ALP ↑↑↑.  izomatrophia lassabban fejlődik ki vagy hiányzik. izomgörcsök és -fájdalom. Therápia: a steroid dózisát csökkenteni kell.214. enyhe atrophia. triamcolon) kisebb dózisban is kiválthatják. 161 . lehet izomatrophia is. estére javul). fájdalom előfordul. nincs CK-emelkedés. Therápia: oki kezelésre javul. Myopathia metabolikus és tárolási betegségekben: 1.  a tünetek szimmetrikusak. vagy akár meg is szűnhetnek. mint a nem fluorozottak (prednisolon. Először rendszertelenül. Hormonális myopathiák: 1. 3. ionháztartás zavara?). 10-20 évesen kezdődik Tünetek: panaszai a középkor elérésével jelentősen csökkennek.5 mM). cortison)]. az izomerő változik a nap folyamán (éjjel és reggel a leggyengébb. érzészavar. a lelki vagy fizikai megterhelés.  Nincs fasciculatio. mindig van kreatinuria (de nincs CK-emelkedés). kóros liquor. megtartott mélyreflexek. Endocrinopathiákhoz és anyagcsere betegségekhez társuló myopathiák és kezelésük A myopathiák ismérvei:  hypotoniás bénulás  normális vagy szimmetrikusan renyhébb mélyrefelexek. majd el kell hagyni. Steroid myopathia: Oka: Cushing-syndroma vagy steroidkezelés [a fluorozott készítmények (dexamethason.és szénhidrátfogyasztás. Hypothyreoticus myopathia: Tünetek: gyengeség és renyhébb mélyreflexek. a mélyreflexek élénkek. Therápia: Ha kezelik az alapbetegséget. rontja az állapotát a túl sok só. elektromos elfajulási reakció. thyreotoxicus periodicus paralysis: nagy szénhidrát tartalmú késői étkezés 2.  Proximális izmok érintettek. javulnak a tünetek. pyramisjel. kb. a roham alatt ↓ serum-K (<3. Hyperparathyreoticus: Tünetek: a Ca-anyagcsere zavara miatt gyengék és fájnak a proximalis izmok. Patogenezise: nem tisztázott (fokozott fehérjelebontás. Diagnózis: pozitív családi anamnézis. AD öröklődik.  EMG: alacsony amplitúdójú.

az ideg. hypoparathyreosis). AD öröklődik. epilepsia. szívelégtelenség. myoglobinuria.): izomfoszforiláz hiánya okozza. súlyos esetben acut veseelégtelenség. Tünetek: gyermekkorban kezdődik. stroke-szerű epizódok. Kezelés: zsírmentes. c. MERRF-syndroma: myoclonus epilepsia. endokrin zavar (növekedési zavar. a.dehidrogenáz-hiányban riboflavin (100 mg/nap). E-. 3. b. Kezelés: rohamban 2 g/ttkg glükóz per os + kristályos inzulin sc. Társulhat ataxia. az izomban glikogén szaporodik fel. és csak utána bénulnak. a bénulásos roham alatt emelkedik a serum-K. 162 . de nem javítanak sokat. ennél először megfeszülnek az izmok. acut rohamban KCl-oldatot (10-25%-os 50-100 ml) kell itatni. ill.Therápia: Megelőzés: 2. Myotoniás formája is van. szondán át. primer karnitin-hiány okozhatja. serdülőkori kezdet. ami tartósabb hypokalaemiát okoz: K-vesztés a vesén. EKG: a T-hullám amplitúdója megnő. minden szerv érintett (de főleg a vázizmok): gyengeség. K-bevitel (5 g/nap). McArdle-kór (V. görcsök. Mitokondriális betegségek: Háttere: a mitokondriumnak saját DNS-e van. Tünetek: fizikai terhelésre gyengeség és izomfájdalom. dementia. az anyagcserezavar miatt izomnecrosis és myoglobinuria.és az izomszövet fokozottan érzékeny az oxidatív folyamatok zavaraira. szénhidrátgazdag étrend acetil-CoA.és szénhidrátszegény étrend. pl. Secunder hypokalaemiás periódikus paralysis: Oka: bármilyen betegségben kialakulhat. ez kódolja a pl. légzőizmok gyengesége. + 1 az alábbiak közül: kisagytünetek. MELAS-syndroma: mitokondriális encephalopathia. arrhythmia. 5. Primer hyperkalaemiás periódikus paralysis: Oka: Na-csatorna-betegség. testi megterhelésre izomfáradtság. esetleg karboanhidráz-inhibitor (acetazolamid). CT. Pompe-kór (II. 30-40 éves korára meghal.): alfa-glükozidáz hiánya okozza. mimikai izmok.15-20 NE. verejtékezéssel. ezt a gyerek az anyjától kapja. b. Társulhat fejfájás. diabetes. MR: az agyállományban fokális eltérések. ill. Serdülőkorban kezdődik. Glikogéntárolási betegségek: a. 4. acetil-CoA-dehidrogenáz-. megelőzésként szénhidrátgazdag étrend. a légzési lánc fehérjéit (oxidációs energiatermelés!). 6. általában egy évesen meghal. dementia. GIT-en. + lehet mentalis retardatio ill. külső szemizmok. primer karnitinhiányban L-karnitin adható. Mineralocorticoid-túltermelés. nincs energia az izommunkához. lactatacidosis. Lipidtárolási betegségek: Oka: palmitoil-transzferáz-. liquor összfehérje > 1 g/l. ülő életmód mellett jó a prognózis. dementia. süketség. K-vitamin (a szabadgyökök is fogynak). izombiopsia: szabálytalan vörös rostok. cardiomegalia. Mitokondriális betegségek kezelése: az oxidatív folyamatok támogatására adható C-. "ragged red fibers" (szabálytalan vörös rostok: biopsia). Kearns-Sayre-syndroma: ophthalmoplegia externa és retinopathia pigmentosa. a rohamok akár napokig is tarthatnak. só.

feszesek. izomgörcs. spongiform elváltozások idegsejtpusztulással. helyenként petechiás vérzések a folyamat egy fázisban zajlik le. o kezdetben: dysarthria. Az autoimmun betegségek neuropszichiátriai vonatkozásai Post-lyssa vaccinatiós encephalomyelitis Oka: ismételt védőoltást követően alakulnak ki IR-i szövődmények Tünetek: tünetek gyorsan progredialnak → 3 napon belül halál kiterjedt véna körüli granulocytás. hányinger. hőérzés zavara. o pathomechanizmus: dialízis során alumínium halmozódik fel. Labor: IR tünetek megjelenése kezdetén: liquorban sejtszám ↑↑↑ (leukocyta. hányás. polyneuropathia 216. o EEG: lassú aktivitás + éles hullámok a myoclonusokkal egy időben vagy aszinkron módon.i tünetek nagy része a hemodialízishez és vesetranszplantációhoz kapcsolódik.7. zavartsággal járó periódusok minden vesebetegben kialakulnak a dialízis syndromát korábban az urea gyors elvétele okozta.és ionterek drasztikus változása  enyhe esetben: fejfájás. o folyadék. súlyos esetben crushsyndroma acut tubuláris necrosissal. enyhe izomatrophia. monocytás gyulladás. ill. monocyta) – ez a vér-agy gát funkciózavarára utal! Therápia: intenzív aniinflammatorikus kezelés – életmentő lehet. o lehet: astrogliasis az agykéregben. o alumínium lerakódás az agyban o hyperkalaemia. hypokalaemia. gyengék: fokális izomrostnecrosis miatt emelkedett CK és myoglobinuria. talpon égő érzés. A krónikusan dializált beteg neurológiai szövődményei    felfogás és gondolkodászavar.  Uraemiás polyneuropathia o kevert axonalis főleg o dystalis. 215. kóma chronicus ecephalopathia o az IR. emelkedett CK és gyakran kíséri polyneuropathia. fáradtság (a technika fejlődésével ma már ritkább)  súlyos esetben: görcs. emlékezetzavarok A sensorium zavarai akaratlan izomrángásokkal társulnak. csökkenti a szöveti destrukciót o steroid 163 . apraxia. Acut forma: az izmok duzzadtak. dysarthria. apathia. Chronicus alkoholizmushoz társuló myopathia: Oka: az alkohol direkt toxikus izomkárosító hatása és a hiányos táplálkozás illetve elektrolitzavar. szimmetrikus érintettség o tünetek: paraesthesia. Subacut forma: szimmetrikus proximalis gyengeség.

rendszerhez kötött Vasculitisek Tünetek: Dignózis: SLE Tünetek: fejfájás. diffúz 2. A sclerosis multiplex etiológiája és pathomechanizmusa Etiológia: A KIR fehérállományát érintő demyelinisatios folyamat. lymphocytas. labor bőrelváltozás. melyek perivascularis. zokni érzészsvar o mononeuritis multiplex o Therápia: steroid. a későbbiekben viszont glia hegek képzőnek. diffúz. hypercoagulabilitas. tüdőembólia.és góctünetek multiinfarctusos dementia multiplex infarctus vérzéssel/anélkül biopsia. monocytas infiltratiót eredményeznek. angiographia. antiphospholipid antitest Labor: Sjögren-sy. főleg axonalis o alsó végtag érintett o kesztyű.o o plazmaferezis immunsuppressio Postinfekciós encephalomyelitis Oka: vírusinfekciót követően az infectio kezdetétől számítva 6-28 nap között kezdődnek az IR tünetek Tünetek: lásd előző Lokalizáció: 1. amelyek elsősorban a periventricularis fehérállományban helyezkednek el. CF 217. Autoimmun betegségekhez társuló polyneuropathia o kevert. vasculitis. Epidemiológia:  kezdete: 20-59 év  kormegoszlás csúcsa: 20-40 év között  nő:ffi = 1. imuran. Különböző elhelyezkedésű.5:1  Magyarországon a prevalenciája: 65-80/100000 fő Pathomechanizmus kiváltó tényezők:  fertőzések 164 . illetve korú multiplex demyelinisatios plakkok jelenléte jellemzi. recurrens stroke. spontán abortus lupus anticoagulans. mélyvénás thrombosis. endocarditis → embolisatio. A laesiok kezdetben gyulladásos választ váltanak ki. arthritis.

hogy az SM immunmediált betegség? 1.  velőtlenné vált axonok között astrocytahálózat alakul ki.5 évente jelentkezik egy shub 165 . melyek ismétlődhetnek. opticus  chiasma  agytörzs  cerebellum  gerincvelő friss plakkban található:  CD4 + lymphocyta  CD8 + lymphocyta  macrophag  oligodendroglia-károsodás  astrocyta-prolferáció  interstitialis oedema Astrocytatalpak duzzadnak: a vér-agy gát átjárhatóvá válik. 3.  tünetek néhány óra vagy nap alatt alakulnak ki. Mi utal arra. A B-lymphocyták aktivitására utal: KIR-ben intratechalis IgG szintézis. pathológiailag: az SM gyulladásos betegség. A laesio határán részleges remyelinisatio = shadow plaque A kiégett plakk éles határral válik el környezetétől. 4. A Tsuppressor-lymphocyták csökkent mennyiségben vannak jelen. 218.  myelin hiánya. Chronicus plakk képe:  gyulladás. amelyben lymphocyták. 2. shubok  leggyakoribb előfordulású (70%).  shubokban jelentkező és javuló tünetek. terhesség  trauma plakkok keletkezési helyei:  periventricularisan  n. 5.  újabb shub = előző shub neurológiai tünetei vagy új tünetek. Az ún. Autoimmun mechanizmus: a plakkokban Thelper-lymphocyták indítják el a folyamatot. Oligoclonalis sávok jelenhetnek meg a liquorban. Oligodendroglia nyúlványok pusztulnak: axonok segmentalis demyelinisatiója. A sclerosis multiplex tüneteinek és lefolyásának általános kórisméje Klinikai lefolyás: 3 különböző klinikai lefolyás 1. Bizonyos HLA antigének gyakrabban fordulnak elő SM betegekben. macrophagok és egyéb immunkompetens sejtek vannakjelen. experimentális autoimmun encephalomyelitisben (EAE) a kísérleti úton létrehozott myelin protein ellen termelődő antitestek keresztreakcióba lépnek az állat saját myelinjével és SM-re emlékeztető tüneteket okozhatnak.  1-1.

primer progresszív 2. spinalis n. a későbbiekben azonban reziduális tünetek maradhatnak vissza: 1/3 ágyhoz kötötté válik 1/3 súlyos tünetek. a futás és a lépcsőn járás nehéz. Motoros tünetek: a paresis eloszlása a góc helyétől függ:  166 . ataxia. spasticus paraparesis. a színlátás romlik. 14%: Lhermitte-tünet: a nyak. 3. vizeletürítés zavara. perifériás facialis paresis. 40%: végtaggyengeség az enyhe ügyetlenségtől a súlyos paresisig (spasticus paraparesis. sensoros tünetek  rossz prognózis: 35 év fölötti kezdett. látóideg érintett. törzs előrehajlásakor kellemetlen "elektromos érzés" a gerinc mentén (a gyulladásos folyamatra utal). pyramisjelek). 21%: végtag. Ritkán: járászavar. órák-napok alatt alakul ki: centralis scotoma. 2. cerebellaris (ponto-bulbo-cerebellaris): agytörzs és kisagy érintett. vertigo. szinte egészében visszafejlődő shubja van. néma agyterületeket érintenek. arcfájdalom (tr. secunder progressív: relapsusok. hányás. Késői tünetek SM-típusok: a lokalizáció és tünetek alapján: spinalis: alsó végtagi mélyérzészavar. 22%: látásromlás egy vagy mindkét oldalon. először csak nehéznek érzi illetve húzza a lábát. kisagy. szorítása. atrophia papillae.sokszor csak MRI-vel kimutatható. TIÁ-tól. remissiók Kezdetben a tünetek teljesen visszafejlődhetnek. Szintén ritkán fordul elő. neurológiai tüneteket nem okozó ún. és az orvos sem lát semmit" (a funduson). múló IR tünetek. spasticus paresis  a betegség lehet: 1. kevert: gerincvelő. csak átmenetileg állnak fenn (el kell különíteni pl. nyelészavar. törzs zsibbadása. chronicus progresszív forma  előfordulás: 18%  nincsenek shubok  a beteg folyamatos rosszabbodást észlel. Általánosságban:  jó prognózis: 35 év alatti kezdet. Acut szakban a szemfenéki kép normális: "a beteg nem lát semmit. V. látótérbeszűkülés. fogyás. károsodása okozza). agytörzs. a fekete-fehér látás megmarad. de önellátásra képes 1/3 csak enyhe tünetek Tünetek Korai tünetek 60%: fáradékonyság. epilepsiától). cerebellaris tünetek. égő vagy hidegérzése (tractus spinothalamicus érintettségre utal). 12%: kettőslátás szemizomparesis miatt. ízületi és izomfájdalom. benignus forma  előfordulás: 10-30%  A betegnek egész élete során csak 1-2. Oka: neuritis retrobulbaris. hogy a tünetek másodpercekig-órákig.

gyakori a vizelési inger. ezzel szemben nehezen indul a vizelet. alternáló mozgások zavara Charcot-triász: (1)nystagmus + (2)intenciós tremor + (3)skandáló beszéd. vertigo (+ hányás. majd spasticus neurogen hólyag alakul ki. dysarthria és dysphagia (nyúltvelő károsodása miatt). közömbös a betegségével szemben ("la belle indifference". memóriazavar és motivációcsökkenés. Lehet arczsibbadás. a subcorticalis dementia ellenben hosszas fennállás után alakul ki: lassul a gondolkodás. lehet hemifacialis spasmus és facialis myokymia. corticospinalis  spasticus paresis (gyakran paraparesis) + pyramisjelek. internuclearis ophthalmoplegia. évek alatt a shubok ritkábbak lesznek. a késői spinalis formánál a csípő és a térd flexiós rögzítettsége gyakori. Sensoros tünetek: hátsó kötegek  mélyérzészavar. Vizeletretentio. Epilepsiás rohamok. ízületi ankylosisok. de nagy különbségek lehetnek. a szociális izoláció miatt depressio (ritkán euphoria alakul ki). nystagmus (pons tegmentum). néha fájdalom.tr. Kisagyi tünetek: egyensúly. gerincvelői automáciák. tr. halál. 60% rokkant. a vestibularis pályák léziója miatt). SM-re is kell gondolni!). Mély decubitusok: akár osteomyelitis. általában 1 shub/év gyakorisággal. perifériás facialis paresis. sepsis lehet. Sphincterek és genitaliák zavarai: gerincvelő oldalkötege érintett. majd általában chronicus formába megy át. Átlagos túlélés 25 év. az elvont gondolkodás zavart. Az SM kórlefolyása 70% intermittáló forma: shubokban zajlik (relapsus + remissio). ataxia. kettőslátás. pyelonephritis és urosepsis  gyakori halálok!). katéter: húgyúti fertőzés polirezisztens kórokozókkal  urosepsis. Dementia. 20% enyhe lefolyású. trigeminus neuralgia (ha fiatal betegnél jelenik meg. Az SM szövődményei Leszálló pályák léziója: alsó végtag fájdalmas tónusbelövellései. 30% chronicus progressiv forma: primer vagy secunder (utóbbinál néhány shub után nincs teljes remissio).és járászavar. "nem SM kétségbe") korán megjelenhet. A kezdettől számított 20 év múlva 20% meghalt. Psychés tünetek: frontalis fehérállomány gócok  inadekvát érzelmi reakciók. a vizeletretentio miatt később katéter kell (húgyúti fertőzésveszély. 167 . tekintészavar (pl. spinothalamicus  égő vagy hidegérzés. tekintésközpontok károsodása). depressio. fájdalom. ataxia. Agytörzsi tünetek: szemmozgászavar (szemmozgató magvak károsodása). Izmok inaktivitása: contracturák. paraesthesia.

shub alatt kóros gamma-csík: oligoclonalis gammopathia elfo-n (ezt más eredetű KIR-gyulladás is okozhatja). II/24.66 (ez normalis!). Perivénás encephalomyelitis Progresszív multifokális leukoencephalopathia Vasculitisek. de a kicsiket nem eléggé. körülírt gerincvelőszakaszt érintő fehérállomány-pusztulás. ataxia Epilepsia Subacut necrotisalo myelitis 168 .). a képalkotó. vascularis malformatio. 219. Sjögren-syndroma: keratoconjunctivitis sicca. az intrathecalisan szintetizált IgG >8 mg/nap. acut szakban enyhe pleocytosis (100-150/3 sejt). SSEP. ischaemia Leukodystrophia Tumor Paraesthesia. metastasisok illetve természetesen az SM. Többségük a periventricularis fehérállományban helyezkedik el. Módszerek: VEP. Liquorvizsgálatok Eltérések: magasabb liquor-összfehérje. különösen MR alkalmas az elkülönítésre: spondylosis. de lehetnek a kisagyban. táplálkozási zavar. vascularis malformatiók. daganat. de egyéb tüneteik is vannak + titeremelkedés. CT: a nagyobb (5-10 mm-es) plakkokat mutatja. de MR-rel láthatók. melyek tünetet nem okoznak. Gerincvelőkompressziót okozó folyamatok: képalkotó. Friedreich-ataxia: fiatalkori olivo-ponto-cerebellaris degeneratio és családi halmozódás jellemzi. IgG gyakran emelkedett. Kiváltott válasz vizsgálatok A károsodás objektív kimutatására. megaloblastos anaemia. lues: multiplex KIR-léziókat okozhatnak ők is. MEP (ld. arcfájdalom. Vannak néma gócok. az agytörzsben és a gerincvelőben is. lehet neuropathia. az idiopathiás esetek nagy részében később SM alakulhat ki. Ha igen. a liquor és a kiváltott válasz vizsgálat normális eredményt ad. MR-kép hasonlíthat SM-re! Lyme-kór.és pyramispálya-degeneratio (funicularis myelosis). szubklinikus gócok felderítésére alkalmasak. Encephalomyelitis disseminata: vírusos eredetű vagy postinfectiós  MR-rel látható góc. Képalkotó vizsgálatok MR: T2-súlyozott felvételeken a demyelinisatiós gócok világítanak (fokozott jelintenzitás). Neuritis nervi optici. A friss gócok halmozzák a gadolíniumot. neuritis retrobulbaris: kialakulhatnak vasculitis. A sclerosis multiplex elkülönítő kórisméje Differenciáldiagnózis Fiatalkorban kevés betegség károsít egyszerre több struktúrát: ritkán SLE. Kétoldali ptosis és szemmozgászavarok: myasthenia gravisra is gondolni kell. lues. xerostomia. vascularis malformatio. Myelitis transversa: postinfectiós vagy postvaccinatiós eredetű. Shub esetén nő a myelin bázikus protein szintje. az SM-re gyanús. nem tér vissza. BAEP. elektrofiziológiai és liquorvizsgálatokon. csökkent serum-B12-szint. SLE következtében is. de acut a betegség.Az SM diagnózisa A tüneteken. B12-vitamin-hiány: hátsókötél. illetve más betegségek kizárásán alapul. IgG/albumin >0.

agytörzsi forma  diplopia  nystagmus  internuclearis ophthalmoplegia 3. Klinikai góc: gócra utaló biztos neurológiai jelek. prognózisa lásd 218. A sclerosis multiplex jellegzetes formái 1.és végtagataxia  intentios tremor 4. A sclerosis multiplex kezdeti tünetei. kiváltott válasz. de a súlyos forma 6-7 évvel megrövidíti az életet a társuló másodlagos szövődmények miatt. MR. OCGP: oligoclonalis gammopathia. tünetek legalább 24 órán keresztül. pl. avt-i mélyérzészavar  pyramis jelek 2. Ezek:  aspiratios pneumonia  decubitus  hólyagfertőzések  légúti infectiók  elesésből származó traumák 1/3 ágyhoz kötötté válik 1/3 súlyos tünetek. lefolyása. 220. tétel Prognózis: nem halálos kimenetelű. hanem eszközös vizsgálattal derül ki. cerebralis forma 169 . atxia. cerebellaris forma  törzs. legalább 1 hónap különbséggel. de önellátásra képes 1/3 csak enyhe tünetek 221. spinalis forma  spasticus paraparesis. Paraklinikai góc: a góc nem neurológiai. opticus forma  retrobulbaris neuritis 5.Diagnosztikai kritériumok Klinikai szempontból biztos SM 2 shub + 2 klinikai góc 2 shub + 1 klinikai góc + 1 paraklinikai góc Laborleletekkel támogatott biztos 2 shub + 1 klinikai vagy paraklinikai góc + OCGP SM 1 shub + 2 klinikai góc + OCGP 1 shub + 1 klinikai góc + 1 paraklinikai góc + OCGP Klinikailag lehetséges SM 2 shub + 1 klinikai góc 1 shub + 2 paraklinikai góc 1 shub + 1 klinikai góc + 1 paraklinikai góc Laborleletekkel támogatott 2 shub + OCGP lehetséges SM 2 shub: az idegrendszer különböző területein.

  6. Hatásossága nem bizonyított. vagy p.v. aztán fokozatosan csökkenteni Immunsuppressio szerepe:  elméleti megfontolásból alkalmazzák. érzészavar ritka látóidegek agytörzs kisagy gerincvelő 222. hogy az SM immunmediált betegség. feltételezve. Fáradékonyság kezelése:  amantadin 100 mg/nap Motoros tünetek enyhítése:  spasticitás csökkentése: Baclofen 60 mg/nap (izomrelaxáns) Urológiai problémák kezelése:  gyakori a hólyag hyporeflexiája → kis vizeletbefogadó kapacitás → korai detrusor kontrakció → gyakori vizelési inger  ritkább a hólyag tónustalansága → önkatéterezés Cerebellaris tremor és ataxia kezelése:  β-blokkoló  Valproát  Clonazepam Psychológiai problémák kezelése:  depressio: SSRI 170 .o. A sclerosis multiplex kezelése Therápiás alapelvek:  i. methylprednisolon vagy corticotropin (ACTH) hasznos lehet az acut relapsusok kezelésében.  a copolymer1 szintén csökkenti az exacerbatiókat és kevesebb a mellékhatása. mint az interferonnak. kevert     „hemi” tünetek: paresis.  az azathioprine mérsékelten hatékony a relapsusok kezelésében.  az IFNβ1A vagy IFNβ1B csökkenti a relapsus rátát és késleltetheti a betegség progresszióját a relapsusokkal és remissiókkal jellemezhető formákban. Steroidok szerepe:  immunsuppressio  vér-agy gát stabilitása  gyulladásgátló  javítja az idegvezetést  dózisa: 500-2000 mg/nap 3-5 napig.

főleg distalisan nyelv. fej. mimikai izmokban féregszerű mozgás → ízületek bizarr tartása oka: striatum. főleg a végtagok törzsközeli izmaiban kialakuló dobáló mozgás oka: corpus subthalamicus laesio d. ballismus heves. athetosis lassabb. hyperkinetikus-hypotoniás tünetcsoport a. choreás mozgások akarattól független gyors mozgástöredékek. pyramispálya károsodik → petyhüdt bénulás extrapyramidalis (EP) rendszer károsodik → spasticus bénulás EP rendszer károsodása esetén 2 fő klinikai kép: 1. insomnia: triciklusos antidepresszánsok 223. akaratlan mozgásforma a végtagok distalis részén. melyek szabálytalan időközökben és váratlanul alakulnak ki a végtagizmokban. antagonista tremor agonista-antagonista izmok rhytmusos. pallidum külső tagjának laesiója e. A pyramispálya sérülésével extrapyramidalis rostok is károsodnak. Az extrapyramidalis eredetű mozgászavarok felosztása. nucleus caudatus sejtek pusztulása c. változó összehúzódása nyugalomban. törzs izmaiban is sensoros ingerekre fokozódik oka: putamen. tünetei A rendszer részei:  kérgi központ o minden nagyagylebenyben találhatók o belőlük induló pályák: mesencephalon illetve híd sejtjeihez → átkapcsolódnak → kisagy  tractus frontopontinus  tractus parietopontinus  tractus temporopontinus  tractus occipitopontinus  subcorticalis központ (rostro→caudalis sorrendben) o nucleus caudatus o putamen o pallidum o corpus subthalamicus o nucleus ruber o substantia nigra o formatio reticularis  pályák Minden központból ingerület megy a gerincvelő elülső szarvában lévő mozgató sejtekhez (α. teljes relaxációban kifejezett b. neuropathiás fájdalom. torsiós dystonia athetosishoz hasonló mozgás a nyak és a törzs izmaiban 171 . γ sejtek).

szögletes sorminta helyett csak hullámvonalat rajzol). tremor. dorsalis n. X. csoszogó. ez a praemotoros és praefrontalis területek működészavarára utal. oliva inferior által határolt háromszög laesiója g. Tünetek: a striatum DA-tartalmának 70%-os csökkenése után jelentkeznek. melanintartalmú sejtjei is.oka: putamen laesio myoclonus gyors. A fenti területek sejtjeiben Lewytestek (eozinofil citoplazmazárványok) mutathatók ki (ezek más betegségekben is megjelennek). a spontán és akaratlagos mozgások lassulnak. visszaesik. a striatum dopamintartalma csökken. pl. Antero-. pyramisjelek nincsenek. Hypokinesis: csökken a mozgásmennyiség. rigor. ill. négyszög rajzolása felváltva. az alternáló mozgások lassulnak. az indítás és a megállítás nehéz. Görnyedt testtartás. nucleus ruber. a nigrostriatalis pálya degenerálódik. áll fel. mely a nigro-striato-pallidaris rendszer károsodásához vagy működészavarához vezet. a locus coeruleus (noradrenerg neuronok). megállás nehéz. irányváltoztatás. lassúak. a reaktív és automatikus mozgások is szegények. 50-70 éves korban és férfiakban gyakoribb. 2. gyógyszer is lehet). retropulsio: nincs korrekciós mozgás. Mimikája szegényes (maszkszerű arc). relatív ACh-túlsúly alakul ki. Vezető tünetek: hypo-/akinesis. A parkinsonismus tünettana progresszív neurodegeneratív betegség. Def: 172 . latero-. néha indokolatlanul felgyorsul. beszéde monoton. nem ismert vírus vagy toxicus anyag). a synergiás mozgások eltűnnek. dallama elvész. Rigor: minden irányú mozgatásnak sebességtől függetlenül egyformán ellenáll. a sejtek elveszítik melanintartalmukat és dopamintermelő-képességüket). A tervezett mozgás is lassul. a mélyreflexek a spasticus tónusfokozódással ellentétben nem fokozottak. CO-mérgezés. környezeti hatások. egyetlen izomcsoportra lokalizálódó akaratlan mozgás jellegzetes formája: lágyszájpad-myoclonus oka: nucleus dentatus. Nehezen ül ill. hyperkinesis kevert formái: tic pl. légpárnatünet. koponya trauma. Huntington-chorea f. Előfordulás: 100-200 / 100000 lakos. melyhez a dopaminerg nigrostriatalis neuronok számának csökkenése társul. előrehaladott állapotban járáskor a karok könyökben hajlítottak és szinte mozdulatlanok. a mozgásminták ismétlése nehéz (háromszög. az indítás. Parkinson-kór 224. A járás apró léptű. a Parkinson-syndroma (parkinsonismus) tünetei megegyeznek az idiopathiás Parkinson-kór tüneteivel. Pusztulnak a raphemagvak (szerotoninerg neuronok). a nucl. hypokinetikus-hypertoniás tünetcsoport Mozgások szegénnyé válása. ritmus nélküli. később ágyában is nehezen fordul meg. Szövettan: a substantia nigra dopaminerg (DA-erg) neuronjai pusztulnak (ezek a striatummal tartják a kapcsolatot): az eredetileg fekete substantia nigra "elsápad" (a pigmentáltság csökken. de ismert organikus oka van (méreg. stroke. fogaskeréktünet. lassú mozdulatok. Ilyen lehet például súlyos atherosclerosis. dysarthriás jellegű. Oka: a Parkinson-kór esetében ismeretlen (feltételezések: genetikai tényezők (5-10%ban familiáris). mert addig kompenzálni tudja a hiányt (nő a DA-érzékenység a postsynapticus receptorokon).

szimmetrikus tünetek. hanem a biokémiai változások miatt alakul ki (a betegek felénél). egy idő után hatástalan lesz. El kell különíteni a parkinsonismustól: anamnézis: gyógyszerek. kevert forma: a 3 fő tünet keveredik (hypokinesis. a tremor hátterében a nigrostriatalis rendszer gátolatlansága. később subcorticalis vagy corticalis (vagy frontalis típusú) dementia is kialakulhat.. tremor-domináns forma: ez jobb indulatú a többinél. 15 év alatt akineticus állapothoz vezet. mely nem reaktív.  alkalmazását akkor érdemes elkezdeni. Parkinson-syndromára utal. jellegzetes a kézujjak pilulasodró. a corticospinalis rendszer túlműködése áll (a thalamus VL-jén keresztül). a levodopa átjut. beszéd és mimika károsodik. III. Féloldali. SPECT: I-123-iodobensamid (D2-receptor ligandja). általában 5-6 x 100 mg-ra. nyugalomban erősödik. elsősorban a végtagok. 225. emiatt mozgólépcsőn. nehézkes a felidézés. akaratlagos mozgásra csökken vagy megszűnik. zavart az ismeretek használata (bradyphrenia). a hőszabályozás zavara (valószínűleg a hypothalamus DA-erg rendszerének károsodása az oka). enyhe tremor és rigor. Segítség nélkül járásképtelen. rigor. így a levodopa periférián történő lebomlását dopaminná dopa-decarboxiláz gátlóval akadályozzuk meg → pl. IV. rajzolás. pénzszámláló mozgása. a fordulás nehéz. Az írás. Stádiumai: Hoehn-Yahr-stádiumok: I. később pedig a tartási instabilitás. multisystemás degeneratio stb. képalkotó vizsgálatok: vascularis eredet. A Parkinson-kór klinikai formái: akineticus-rigid forma: először e két tünet dominál. PET: 6-fluorodopa. pl. Teljesen kifejlődött kórkép. amikor a betegség a mindennapi tevékenységet gátolja.  ma a késői levodopa adást javasolják → a levodopa neurotxikus.  kezdő dózos: 3-4 x 50 mg (Madopar) Ezt néhány napon belül egyénre szabottan kell emelni. carbidopa – ezzel növelhető a levodopa hatása a KIR-ben. 4-8 Hz frekvenciájú. és évekkel megelőzheti a mozgászavart. és később is aszimmetrikus a tünetek eloszlása. lassul a gondolkodás. Fontos. A betegség kezelés mellett is kb. Társuló tünetek: előrehaladott állapotban károsodnak a tartási és beállítódási reflexek: Babinski szerint nem kompenzál (Babinski-asynergia). hogy mennyire képes önálló életvitelre. Lefolyása: általában féloldalon kezdődik a betegség. II. súlyosan korlátozott aktivitás. Kétoldali és/vagy axialis tünetek. ritkán generalizálódik. Diagnózis: tünetek + neurológiai vizsgálat. ajak. obstipatio. Autonóm tünetek: gyakori a hypersalivatio és a nyelészavar. A parkinsonismus kezelése L-dopa  dopamin precursor (a dopamin nem jut át a vér-agy gáton. részben korlátozott aktivitás. fokozottott a faggyúmirigyek működése (kenőcsös. ortostaticus hypotonia (collapsus). a rigiditást el kell különíteni a spasticitastól. és ott alakul át dopaminná)  a periférián dopaminná alakuló levodopa csak a mellékhatásokat fokozza. A szimmetrikus megjelenés Parkinson-kórra nem jellemző. nyelv érintett. V. Kezdődő tartási instabilitás. a tünetek fluktuációját okozza. tremor). később vizelettartási nehézség. fénylő arc).Tremor: antagonista tremor (agonista és antagonista izmok oszcilláló mozgása). Psychés tünetek: depressio. 173 . dyskinesiát. tremor differenciáldiagnózisa. és csökkenthetők a mellékhatások a periférián. tömegközlekedési eszközön nem szívesen utazik. mert könnyen elesik). megelőző encephalitis.

v. évtizedben kezdődik férfi > nő nyak. kontraindikált gyógyszerek adása után alakul ki. láz. magas láz  táplálkozási nehézség miatt aspiráció-veszély.c. hányás (a gyógyszert étkezés után kell bevenni) o orthostaticus hypotensio (fokozott sóbevitel. A torticollis spasticus     4-5. trihexyphenidil. apomorphin  ha ez hányást provokál: domperidon 226. műtét.és vállizmok tónusosan megfeszülnek kényszermozgások o kezdetben időszakosak 174 .és táplálékbevitel megnehezített. pneumonia. apomorfin Antikolinergiás szerek → tremort csökkentik  benzotropin. cabergolin. ropinirol. a folyadék. mellékhatásai: o hányinger. mozdulatlanság. narkózis. tolperison MAO-B gátlók → dopamin katabolizmusáért felelős (metabolitjai – amfetamin. folyadékpótlás o lázcsökkentés o PK-Merz – 1-6 x 500 ml/nap i. thalamus ingerlés → tremort csökkenti  pallidotomia → ellenoldali dyskinesiát csökkenti  foetalis substantia nigra sejtek beültetése Parkinsonos krízis  korábbi gyógykezelés megszakítása. C-vitamin Sebészi beavatkozások  nucleus subthalamicus roncsolása  thalamotomia és chr. metilamfetamin – gátolják a dopamin inaktiváló visszavételét)  selegiline COMT gátlók→ dopamin metabolizmusért felelős NMDA-antagonisták  amantadin Neuroprotetktív terápia  E. decubitus alakulhat ki. hasmenés). akut felszívódási zavar (gyulladás. infúzió 500 ml/3 óra sebességgel o ha infúzió nem adható a volumenterhelés miatt:  1-4 adag s. vagy Fludrocortison és/vagy Indomethacin adása) Dopamin agonisták → dopamin receptorok stimulálása  bromocriptin. gumiharisnya viselése.  therápia: o infúzió.  rigor. exsiccosis. carmiphenium.

alvásban jelentősen csökken betegek 10-30%-a javul 1 éven belül. hajlam!  Tünetek  fokozatosan alakulnak ki néhány nap → 1-2 hét alatt  először jellegtelenek: fáradékonyság. ingerlékenység  akaratlan mozgások o először alkalmi rángatózások. majd néhány hét alatt jellegzetesek lesznek o ritkán féloldaliak  láz csak kezdetben  liquor normális 175 . A chorea minor és a chorea gravidarium Chorea minor    iskoláskorú lányok: 6-13 éves.  Botox! 227. visszaesések gyakoriak Formái: torticollis: fej fordításával jellemezhező laterocollis: fej oldalra hajlítása retrocollis: fej hátrafeszítése Társulhat:  essentialis tremor  írásgörcs  segmentalis dystonia  az izomspasmus kiterjedhet a vállra és a felső végtagra is Szövődményei:  nyaki gerinc degeneratív osteoarthritise  m.  o csak bizonyos fejtartásnál jelennek meg 5 év alatt a tünet állandósul. sternocleidomastoideus hypertrophiája Therápia:  ha nem progreszív vagy spontán gyógyul → C1-C4 szelvény motoros és érző gyökének illetve a nervus accesorius nyaki részének átmetszése (ez a rhizotomia)  stereotacticus beavatkozás  magatartáskezelés: EMG tevékenység akusztikus és vizuális megjelenítése a beteg számára a kiváltó jel ezen tevékenységének akaratlagos befolyásolására. érzelmi labiltás. a fej torziós kényszerhelyzetben rögzül. de 40 éves korig is előfordulhat a betegség kapcsolat a febris rheumaticaval betegek 2/3-ának korábban volt: o polyarthritis rheumatica o angina rheumatica o endocardits rheumatica Ezek után a chorea hetekkel később kezdődik.

50%-ban thymus hyperplasia 176 . ha:  az izomzat laza.  Antitestek lefedik a receptorokat → elégtelen kémiai ingerület-átvitel. fejtartás)  gyakori az ocularis kezdet → fluktuáló ptosis. hét között gyermekkorban az anyának chorea minora volt egyéb jellemzőkben ugyanolyan. mely az OAC szedésének abbahagyása után spontán megszűnik. Az esetek 1/3-ában maradványtünetek:  kapkodás  ijedősség  tic Therápia  szalicilátok: elsősorban ez  antihisztamnok  steroid  piridolin  több éves penicillin profilaxis Chorea gravidarium    első terhességben a 12-20. A terhesség megszakítását is indokolttá teszi!!! 228.  Egyéb autoimmun betegségek is társulahtnak. mint a chorea minor Chorea alakulhat ki még OAC szedése közben is. A myasthenia gravis pathomechanizmusa és tünettana Pathomechanizmus  A posztszinaptikus membránon lévő acetil-kolin receptorok ellen irányuló humoralis immunválasz (autoimmunválasz). bulbaris izmok – nyelés. néhány hét alatt eltűnnek. Tünetek:  fluktuáció jellemző: o fenntartott izomkontrakció → izom gyengül → parézis o pihenés után ismét normális az izomerő  este a tünetek kifejezettebbek  lehet generalizált → minden izmot érint (külső szemmozgató izmok.  Sokszor perzisztáló thymusszal jár. gyenge  akaratlan mozgások szerények vagy hiányoznak Prognózis: jó Tünetek lassan enyhülnek. proximális végtagizmok. kettős látás  15%-ban thymoma. beszéd. néha psychés tünetek előtérben → psychosissá alakulhat chorea mollis a neve.

Thymectomia: Generalizált myastheniában javasolt. mert a gyógyszer megemeli a szinapszisban lévő acetil-kolin mennyiségét.v. köhögés. Myasthenias crisis: A myasthenia gravis acut exacerbatioja. spontán légzés nem kielégitő) 177 . max. Kortikoszteroidok: -Prednisolon: másnaponta fokozatosan emelkedő. pubertás után.tétel: Myasthenia gravis pseudoparalytica kezelése. melyet légzészavar és bulbaris dysfunctio kisér. acetil-kolin receptor ellenes antitest kimutatása 4.Diagnózis: 1.(nyelészavar.neuropathiák. single fiber EMG 229.100mg-os dózisban IV. III. Congenitális formában nem javasolt. Plazmapheresis: Indikációk: akut állapotok. Kolinészteráz gátlók: -Pyridostigmin(Mestinon):minden tipusban adható -Neostigmin(Stigmosan):gyorsabb hatásmechanizmus II. V. Immunsuppressio: -Azathioprin(Imuran)-mh:hemat. sóhajtás képtelenség.fertőzések -Cyclosporin-mh:nephrotoxicitás V.fulmináns lezajlás.májkárosodás. kolinészteráz gátlók hatástalansága esetén. tesilon-próba i. ENG perifériás ideg 3 Hz-es repetitiv ingerlése → a válasz amplitúdója fokozatos csökkenést mutat.szövődmények. Normálisan a válasz amplitúdója változatlan marad. Immunglobulinok: (HIVIG) Plasmapheresishez hasonló indikációk. 3. 2. ahogy az izomerő is csökken fenntartott izomkontrakció során. és ezzel kompenzálja a postsynapticus zavart. kolinészteráz-bénító adása → a tünetek egy csapásra átmenetileg megszűnnek. légzési nehezitettség. a myastheniás crisisek Terápia: I.

v.légutak szabaddá tétele .Terápia: .gépi lélegeztetés .methotrexát Thymectomia minél hamarabb!!! Cholinergias crisis: Kolinészteráz gátlók túladagolása miatt.nifedipin . bronchospasmus) 230.o.nyálfolyás.fokozott bronchialis secretio. : . Majd néhány nap múlva ismét adható.Atropin:0. . i.5-1 mg( muszkarinszerű mh-k enyhitésére:pl.légzés stabilizálása .tétel: Mely gyógyszerek nem adhatók myasthenias betegnek? Antibiotikumok: .Ig .acetil-kolin észteráz azonnali elhagyása .dysopyramid(Palpitin) .kinidin .aminoglykozidok .antikolinészteráz gyógyszerek:ezt a gépi lélegeztetés alatt fel kell függeszteni.Ach nő-depolarizációs blokk(depol.hasmenés.nagy dózisú p. a dózis fokozatosan emelhető a szükséges szintre.lidocain 178 .erythromycin lincomycin Pszichopharmakonok: BZD (Seduxen) Barbiturátok Triciklikus antidepresszánsok Lithium Antiepileptikumok: phenytoin Cardialis szerek: .hasi görcsök.ampicillin .melyet plasmapheresis követ -immunsuppressiv szerek:cyclophosphamid.ha a kolinergiás krizis lehetősége nem zárható ki.azathioprin.B-blokkolók:propranolol .endotrachealis intubatio. prednisolon ill.tetracyclinek .izomrángás.cyclosporin A. Th. glükokortikoidok -refrakteritás esetén:iv.procainamid . izomrelaxáns) Ach-R-n: légzészavar Gyakoriak a fasciculatiok.diffúz Izzadás.

bakteriális. következményes kapilláris necrosis.ízületi fájdalom. 3. zárványtestes: T-sejt közvetítette cytotoxicus reakció Terápia: Prednisolon:80-100 mg/nap. általában szimmetrikus megbetegedése . vörös kiütések.a m. 5. quadriceps femoris gyengesége miatt a térdek rogynak.szívritmuszavarok Diagnosis: -CK emelkedett -EMG: myopathiás jelek -izombiopsia: gyulladásos sejtreakció Pathogenesis: dermatomyositis: vázizmok kapillárisaiban komplement rakódik le. 2. Dermatomyositis: felső szemhéj kékes és ödémás.és gégeizmok gyengesége miatt dysphagia .subcutan calcificatio Polymyositis: nincs bőrjelenség. flexor digitorum profundus szelektiv gyengesége Virusos.231.erythemák.rendszerint proximalis végtagizmok. fogyás .CTD) Paraneoplasias Tünetek: . majd fokozatos csökkentés Kis dózisú fenntartó szteroid terápia is jó hatású.gyakori a gyomorfekély .RA.láz. Ig A zárványsejtes forma alig reagál kezelésre!!! 179 . parazitás Kollagén betegségekkel szövődött formák (SLE. ízületi contracturak . gyengeség.a garat. izompusztulás polymyositis. beteg elesik . ischemia. Immunsuppressiv szerek I.v. systemas auotimmun betegségekhez társul Zárványtest-myositis: m. 3-4 hétig.tétel: A myositisek felosztása Gyulladásos izombetegségek (myositisek) felosztása: 1. 6. 4.

MCTD. d. tünettana Amyotrophiás lateralsclerosis (66%) -lásd:206. spinocerebellaris ataxiák (Friedreich -betegség) Parkinson-syndroma-ALS-dementia komplex (Guam) Creutzfeldt-Jakob-betegség Frontotemporalis dementia-ALS Familiáris spasticus paraplegia Egyéb.Felosztás II. II. c. a. b. retrovirus betegségek) -myelopathiák és syringomyelia/bulbia -postpolyo-syndroma IV.tétel: A motoneuron betegségek felosztása. RA. c. d. Motoros gyökök betegségei III. benignus fokális amyotrophia progresszív muscularis atrophia primer lateralsclerosis progresszív bulbaris paresis I. Sjögren HIV 232.tétel Atípusos motoneuron betegségek immunmediált motoros neuropathiák (multifokális motoros neuropathia vezetési blokkal) 2. IBM (inclusios testes myositis) B: Symptomaticus (betegségekhez társuló) daganatokhoz társuló AI-betegségekhez társuló: SLE. b. 180 . DM. nem immunmediált alsó motoneuron betegségek 1. motoneuronokat érintő betegségek -endokrin -paraneoplasias -toxikus -postirradiatios -infekciós (polyomyelitis. e. 3.: A: Idiopathias autoimmun PM. Neurodegenerativ betegségek motoneuron károsodással a.

233.tétel: Az izomdystrophiák felosztása Modern osztályozás: I. Génhiba vagy fehérjedefektus ismert: 1. dysrophinopathiák -Duchenne -Becker 2. sacroglycanopathiák 3. dystrophia myotonica (fokozott kontrakció, késleltetett relaxatio) II. A molekuláris genetikai defektus nem teljesen tisztázott 1.FSH: facio-scapulo-humeralis 2. végtagövi 3. distalis 4. proximalis Régebbi felosztás: I. X-hez kötött recesszív: -Duchenne -Becker -Emery-Dreifuss Autoszomális recesszív: Váll– és medenceövi (limb girdle) Autoszomális domináns: -Facio-scapulo-humeralis forma (Landouzy-Dejerine) -Scapulo-peronealis syndromák -Distalis izomdystrophiák: myopathia distalis hereditaria tarda (Welander)-AD, Juvenilis distalis myopathia -Myositis ossificans -Ocularis – és oculo-pharyngealis myopathiák -Dystrophia myotonica (Steinert-Curshmann) 234.tétel: Az izomdystrophiák és genetikai vonatkozásaik Izomdystrophiák: Az izomrost membránjában lévő egyes alkotóelemek teljes vagy részleges hiánya. Jellemzői:-gyermekkori kezdet, öröklődő, progresszív -nem gyógyítható -izomrostok diffúz necrosisa és regenerációja -az egyes formák nem különíthetők el egymástól patológiai vizsgálattal, bele értve az elektromikroszkópos és immunhisztokémiai vizsgálatokat is

II.

III.

181

Csoportosítás: lásd.233.tétel Terápia:-E-vitamin -uridin trifoszfát (UP3) -szteroid (Medrol):0.75 mg/ttkg, Duchenne-nél átmeneti javulás -fizikoterápia (torna, úszás) -génterápia? Duchenne-féle izomdystrophia (Xp21.2-stop kodon képződik –nincs dystrophin)

I.

Kezdetben, kis csoportokban nekrotizáló és regenerálódó rostok, melyek főleg II.C típusúak. Később: -hypertrophias és atrophias rostok együttes előfordulása -endomysialis fibrosis -hyalin rostok megjelenése -II.b típusú rostok hiánya             A centrális magok felszaporodhatnak és a rostok felrostozódhatnak. Dystrophin hiánya. X-hez kötött öröklődés. Első tünetek 6 éves kor előtt: Csípő- és medenceizmok gyengesége, fokozott sorvadása, így a járás bizonytalan, kacsázó, lépcsőjárás, székből felállás nehéz. A lábszár izmai a szokásosnál vastagabbak. ok: pseudohypertrophia (kötő- és zsírszövet felszaporodás.) A gyengeség a törzs- és vázizmokra terjed- görbe testtartás Achilles-ín zsugorodik- lábujjhegyen járás Csípő, térd, könyök inai is zsugorodnak A gerinc fokozódó görbülete összenyomja a belső szerveket és zavarja a működésüket Gyakori a tachycardia, nem ritkán a hirtelen szívhalál. (szívizomzat fibrosisa, cardiomegalia) Halál oka: légúti fertőzés vagy rekeszizom érintettsége miatti légzési elégtelenség Nagy részük szellemileg visszamaradott. Becker-féle izomdystrophia (Xp21.2- nincs stop kodon- van dystrophin, de csökkent molsúlyú)    Jobb indulatú, mint a Duchenne, későbbi kezdet, lassabb progresszió, értelmi funkciók kevésbé vagy nem érintettek, hosszabb várható élettartam. Kevesebb a nekrotizáló és regenerálódó rost. II.b rostok sem hiányoznak. Emery –Dreifuss betegség (Xr- Xq28- emerin, AD- 1q11-23- laminin)    I. típusú rostok atrophiája Rosttípus csoportosulás. Nem specifikus dystrophiás eltérések .

II.

III.

182

IV.    V.    VI.    VII.  

Limb-girdl dystrophia (Ar) Morfológiailag Duchenne-hez hasonló. Sarcoplasmás reticulum örvényképződése. Végtagövi. Facio-scapulo-humeralis dystrophia (Landouzy-Dejerine)-AD- 4q35 Nem specifikus dystrophiás jelek. Gyulladásos infiltrációk. Mitokondriumok kóros elváltozásai. Oculo-pharyngealis izomdystrophia (AD-14q 11.2-13- proteinek) Sejtmagokban vastag filamentumok. Mitokondrium kóros elváltozásai. Ujjlenyomat testek. Congenitális izomdystrophia (Ar-9q31-33) Sok zsírsejt. Rostok egyneműnek tűnnek, I-es típusú rostokra hasonlítanak.

235.tétel: Immunsuppressiv kezelés alkalmazása a neurológiában Az immunsuppressiv kezelés általában 2- vagy 3-féle gyógyszer szedését jelenti, melyek mindegyike más-más támadásponton hatva gátolja az immunválaszt. Fő immunsuppressiv szerek: I.Azathioprin (Imuran):2-2.5mg/ttkg/nap p.o. (átlagosan:3-szor 50mg) -általános mellékhatások: vérképzési zavarok, májkárosodás, kezdetben gyakori, később ritkábban (havonta) vérkép-, májfunkció-kontroll -neurológiai jellegű mellékhatásokat eddig nem figyeltek meg -Ellenjavallat: terhesség, vérképzési zavar, máj- és veseelégtelenség, akut fertőzés -kölcsönhatások: allopurinollal (Milurit, Huma-Purol) együtt csontvelő depresszió, haemolysis és pancreatitis alakulhat ki.

II.Cyclosporin A (Sandimmun):5mg/ttkg/nap 2 adagban -általános mellékhatások: vese- és májműködés zavar, étvágytalanság, hajhullás, kiütés, gingivahyperplasia, oedema, vérnyomás ingadozás

183

úgy 7S-immunglobulin adandó a plasmacserék után. fenyegető krízis -súlyos bulbaris tünetek.5 mg/ttkg/nap per os -mellékhatások: émelygés. GB-syndroma. nem teszi feleslegessé az A plasmacsere célja az IgG osztályba tartozó acetilkolin-receptorellenes antitestek eltávolítása a keringésből. MM. ezért csak 2. tremor. progrediáló tünetek -kolinészteráz gátlók hatástalansága -thymectomia előtt (bár egyesek veszélyesnek tartják a fokozott fertőzésveszély miatt) (Főleg: MG. vérképzőszervi zavarok. hatása átmeneti. Ha ez nem lehetséges. a végtagokon és a lábakon paraesthesiák -ellenjavallat: lásd fent -kölcsönha tások: aminoglykozidokkal. Mivel a plasmacsere a perifériás IgG koncentráció csökkenése révén fokozott acetilkolin-receptorellenes antitestszintézishez vezet.és keringési elégtelenség -alvadási zavarok -allergia A plasmapheresis tüneti immunsuppressiv kezelést. de SM. microglobulinémiában kialakuló polyneuropathiaban is )) Ellenjavallatai:-sziv. májkárosodás. kezelés. doxycyclinnel való együttadása vesekárosodást okozhat. verapamil. Venimmune):20-30 g/nap V.tétel: Plasmapheresis különböző ideggyógyászati betegségekben Plasmapheresis: a vénás vért cellulózacetát-filteren keresztülvezetjük és a korpuszkuláris elemeket leválasztjuk. Plasmacsere sémája: (Besinger és Knorr-Held javaslata) 8 kezelés.SM.7-S immunglobulin (Sandoglobin. daganatképződés veszélye Mivel csontvelőre gyakorolt hatása kifejezett.Cyclophosphamid (Cytoxan.5%-os humán albuminnal szuszpendáljuk és visszaadjuk. A phenytoin.-központi idegrendszeri mellékhatások: epilepsziás görcsök. Intraglobin. Szteroidok (Prednisolon):80-120 mg minden plazma-kezelés után IV. A cyclosporin (Sandimmun) vérszintjét megnöveli: erythromycin. lehetőségként válasszuk! ALKALMAZÁS:GB-syndroma. ezért a plasmapheresist immunsuppressioval kell kombinálni. Endoxan):2. III. 2 liter plazma/ kezelés Frekvencia: 184 . Javallatai:-myasthenias krízis. rifampicin az INH szintet csökkentheti.myasthenias crisis és cholinerg crisis. hajkihullás. per os fogamzásgátlók. vagy 3.myositisek 236.

2. 5. Aspirin Ált. gyomorpanaszok. .. kezelés után javulás várható. A cerebrovasculáris prevencióban használt gyógyszerek mellékhatásai Aspirin . kezelés minden második napon -7. . barbiturátokkal vagy nyugtatókkal való kombinálása fokozza a függőség veszélyét és tartós gyógyszer indukálta fejfájáshoz vezethet. . hányás. . 3. 6. bőrreakciók. Antihisztamin) . 4.epigastriális fájdalom . allergia fvs számot ellenőrizni thc számot ellenőrizni 185 .allergia Hisztamin antagonisták és antacidok csökkentik a mellékhatásokat.GIT vérzés . gen. 237. csere után -8.a betegek 10%-ban megnyújtja a vérzési időt > GIT-ben okkult vérzés > vashiányos anaemia . az asthmások 20%-ban asthmás roham fejlődhet ki a bronchospasmus fokozódása miatt.fülzúgás . Kísérő tünet az orrfolyás. kezelés után Általában a 3.peptikus fekély GIT + allergia + fülzúgás .mh.hasmenés . A legfontosabb fájdalomcsillapítók és mellékhatásaik. .neutropenia .vérképzőszervi mellékhatások (ritkán aplasticus crisis???) 1x75mg/nap 238. kávéval.-ok: Az aspirin szedők 0. kezelés 4 nappal a 6. vérzés.allergiás bőrreakciók . kezelés naponta -4.ritkán vérzés Ticlopidine . Ellenszer: Tavegyl (1.-1.2%-ban.gastritis . Az egyszerű fájdalomcsillapítók egymással. kezelés 8 nappal a 7.cukorbetegnél vércukorszint csökken .nagyobb dózisnál: májkárosodás.fejfájás .thrombocytopenia 2x250mg/nap Clopidrogel .

GIT fekély .végtagok tónusos spasmusa .máj.hallászavar . .májkárosodások (dózisfüggő) .oculogyriás krízis .bőrreakciók .asthma .merev arc (Parkinsonos triász) 186 .-ok: .fejfájás Ellenjavallatok: . tudatzavar) Kölcsönhatások: Az alkohol a ??? hatását potencírozza. 40-4000mg/nap (indikációtól függően) Paracetamol Ált. Akut dystonia . hypoglycaemia.torticollis Parkinson-sy. napi dózis: 4g 239.vérzési hajlam .asthma .és veseelégtelenség .bronchospasmus Neurológiai mh. A neuroleptikumok leggyakoribb neurológiai mellékhatásai.-ok: .izomgörcsök .-ok: .fülzúgás . vinblastinnal kombinálva májkárosító lehet Egyszeri dózis: 325-1000mg (gyermeknek egyszeri dózis 40-480mg) Max.anticoagulans kezelés .bradykinesis .dysphagia .mh.görcsrohamok . hepatitis.szédülés Túldozírozás: .nagyon ritkán fejfájás Ellenjavallatok: .Neurológiai mh.a gyermekkori vérzéses infekciókban lehetőleg kerüljük az adását a Reye-sy veszélye miatt (>hányás.májbetegségek Kölcsönhatások: INF-nal.

hyperpyrexia . mánia.bradykinesis . Tartós szedés után organikus psychosyndroma is kialakulhat. alkalmi rosszullétekkel.kellemetlen mozgáskésztetés.tudatzavar .zavartság .facio-bucco-lingualis hyperkinesisek (rágó. Az antiparkinson-szerek mellékhatásai. Gyerekeknél papillaoedema és agynyomás fokozódás.esetenként hallucinációk .gondolkodás megváltozása .hónapokkal a kezelés megkezdése után lép fel 50 év feletti betegekben . a görcsküszöb csökkenése miatt. 241. meglassultsággal.mh.hányás .- rigiditás „nyugtalan lábak” (Restless leg) Akathisia . Hangulatzavar.émelygés .szérumban izomenzimek nőnek .testsúlyvesztés .choreoathetoid hyperkinesisek .glükóztolerancia megváltozik .szívelégtelenség Tardív dyskinesia . A steroid-kezelés leggyakoribb neurológiai mellékhatásai. nyelvöltő mozgások) 240.és a medenceövben) A korábban kialakult tremort a steroid fokozhatja.depresszió . alvászavar. fejfájással.akaratlan mozgások . az elektrolitháztartás zavarával és lázzal járhat. A steroid hirtelen megvonása izomfájdalmakkal. Alkalmanként paranoid psychosisok. Tartós szedés után izomparesisek és atrophia (főleg a váll. de még gyakrabban nyugtalanság. ritkábban depresszió.és nyakizmokban: 187 . tájékozatlansággal. csámcsogó.: .-ok: .rigiditás .tachycardia . türelmetlenség Neuroleptikus malignus szindróma (NMS) Akut DA-R blokk: .ionháztartás zavara Neurológiai mh. szédülés. Dopa+Benserazid /Madopar/ Ált. fejfájás.veseelégtelenség .orthostatikus vérnyomáscsökkenés (ritka 15%) .váll.vegetatív zavarok .

Amantadin /PK-Merz.hangulatváltozás .pszichotikus tünetek .hyperkinesisek .-ok: hasonlóak az L-Dopáéhoz + Raynaud-sy.gyomor.ritkán delírium .szájszárazság .szédülés .émelygés . székrekedés .psychosis .alvászavar .Vérnyomásingadozás .-ok: .bélműködés zavarai . + izomgörcsök + ritmusképzési zavarok + cardialis panaszok + orrdugulás Selegilin /Jumex/ (MAO-B gátló) Ált. athetoid mozgások .fejfájás .GIT-panaszok .étvágytalanság .mh. Viregit-K/ (NMDA antagonisták) Ált.-ok: .epilepsziás görcs 188 .mh.fejfájás .-ok: .bőrjelenségek Neurológiai mh..hasmenés v. Parlodel/ Mh.-ok: . esetleg closapint kell adni) Sajtreakciót a MAO-A gátlók okoznak leggyakrabban.nyugtalanság .choreiform.időnként myoclonusok Bromocriptin /Bromocriptin.oedema Neurológiai mh.szédülés .ritkán dyskinesis (dozírozást meg kell változtatni.dyspnoe .

A leggyakrabban alkalmazott antiepileptikumok mellékhatásai. hajhullás. hányás. májműködés zavara. hányinger. májműködés zavara Valproát Súlynövekedés. és motoros működés csökkenés) Polyneuropathia. homályos látás. tremor Phenytoin Ataxia. fejfájás Dózistól független mellékhatások Carbamazepin Súlynövekedés. hányás. gingiva hyperplasia Ethosuximid Viselkedési zavarok Minden gyógyszerre kialakulhat allergiás hatás!!! 189 . diplopia. Baclofen /Baclofen/ (GABA agonista) fáradtság depresszió izomhypotonia szédülés zavartság (ritka) epilepsziás rosszullétek (ritka) centrális támadáspontú Tizanidin /Sirdalud/ (Alfa 2 noradrenerg agonista. poliszinaptikus reflexgátló) fáradékonyság alvászavar ataxia tudatzavar fejfájás hallucinációk centrális támadáspontú 243. Ethosuximid Hányinger. krónikus alkalmazáskor enyhe és reverzibilis módon negatív pszichotrop hatást fejt ki (memória-. hányinger. hányás. thrombocytopenia Phenytoin Hirsutismus. diplopia. a neuronális vezetési sebesség csökkenése lehetséges. aluszékonyság Akut hatásként motoros és koordinációs zavarok jelentkezhetnek.242. hányás. aluszékonyság. Dózis függő mellékhatások Carbamazepin Ataxia. Az izomrelaxansok leggyakoribb neurológiai mellékhatásai. koncentráció. figyelemzavar Valproát Hányinger. homályos látás.

oldal 244. Terhesség alatti szedése 3x-osra növeli a fejlődési zavarok gyakorisága. amelyek gyakran okoznak epilepsziás görcsöt: Amantadin /PK-Merz/ Baclofen /Baclofen/ Cyclosporin-A /Sandinium/ Disopyramid /Palpitin/ Indometacin /indometacin/ Izoniazid /INH/ Lithium /Lithium carb.inzulin adásakor 245. Stazepine. altatók hirtelen elhagyása .Teratogén hatás: Valproát > velőcső záródási rendellenesség Carbamazepin > nyúlajak. Gyógyszerek. Bromocriptin /Parlodel/ Carbamazepin /Tegretol. Az epilepsziás görcsküszöböt csökkentő leggyakoribb gyógyszerek. de nem indokolt terhességben az abbahagyása! Szirmai 443. Neurotop/ Diazepam /Seduxen/ Domperidon /Motilium/ Doxorubicin /Adriblastin/ Flunarizin /Sibellium/ L-Dopa /Madopar/ Metoclopramid /Paspertin/ Papaverin /Papaverin/ Pethidin /Dolargan/ Valproinsav /Convulex/ Phenytoin /Diphedan/ Ritkán: Gyakran: Chlorprothixen /Truxal/ Levomepromazin /Tisercin/ Thioridazin /Melleril/ 190 . farkastorok Teratogén hatása minden antiepileptikumnak van.görcsoldók. nyugtatók. Beteg családot fel kell világosítani.görcsoldók adása toxikus dózisban . Extrapyramidalis és motoros jelenségeket mellékhatásként leggyakrabban előidéző gyógyszerek./ Metronidazol /Klion/ Pethidin /Dolargan/ Theophyllin /Enprofyllin/ Triciklikus antidepresszánsok TCAD Görcsküszöb csökken: .

Ethambutol /Sural/ .Nitrofurantoin /Nitrofurantoin/ . .D.- Chlorpromazin /Hibernal/ Flupentixol /Fluanxol/ Trifluoperazin /Terfluzine/ Fluphenazin /Moditen depot/ Haloperidol /Haloperidol/ Trifluperidol /Trisedyl/ Fluspirilen Pimozid 246.P A.M.Phenytoin /Diphedan/ .Izoniazid /INH/ .S.Chloroquin /Delagil/ .S.Disulfiram /Antaethy.D A.M A.M.V A = axonális D = demyelinisatio K = kevert D = distális P = proximális V = túlnyomóan vegetatív S = sensoros M = motoros 191 .V A.S.D D.S.S A.M. Esperal/ .Cisplatin /Cisplatin Ebewe/ .D. Polyneuropathiát mellékhatásként leggyakrabban előidéző gyógyszerek.P S.Vincristin /Vincristin/ A.P.D.M.

You're Reading a Free Preview

Download
scribd
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->