1. A neuron.

Az idegsejt fény- és elektronmikroszkópos szerkezete A neuron: az idegrendszer legkisebb alkotórésze, mely nyúlványaival valamint végződéseivel fejlődési, anatómiai, működési és funkcionális egysége

A neuronok alkotóelemei: 1. sejttest a. sejthártya  foszfolipidek  poláros  apoláros  fehérjék  koleszterol b. cytoplasma  ER/dER (fénymikroszkóppal ún. tigroid rögök)  Golgi-apparátus (neurosecretio)  neurofibrillumok  mitokondriumok (oxidatív anagcsere)  lizoszómák  sejtmag, nucleolus 2. nyúlványok a. dendritek: citoplazmanyúlványok, melyek distalis részében neurotubulusok, mitokondriumok, vacuolák; egy részükben jellegzetes kiboltosulások, ún. tüskék találhatóak b. axon (neurit/idegnyúlvány)  részei  axondomb (citoplazmához tartozik, innen indul ki maga az axon)  iniciális szakasz (vékonyabb szakasz, a sejtmembrán vastagabb; itt keletkeznek az ingerültei hullámok)

1

 fő lefutási szakasz  telodendron (végfácska; az ingerület továbbítására szolgál) myelinhüvely  szaltatórikus ingerületvezetés  nagyobb terjedési sebesség  CNS: oligodendroglia (1gliasejt több axon köré ad nyúlványokat)  perifériás idegek: Schwann-sejtek sejttestjükkel képzik; 1 sejt 1 axon körül

A neuronok csoportosítása a vezetési sebesség alapján 1. A-rost ((itt a leghosszabbak az internodiumok (=Ranvier-féle befűződések)  legnagyobb vezetési sebesség)  α (120 cm/sec)  β (60 cm/sec)  γ (30 cm/sec)  δ (15cm/sec) 2. B-rost (6cm/sec; praeganglionaris vegetatív rostok) 3. C-rost (2cm/sec; postganglionáris vegetatív rostok) 4. velőshüvely nélküli rostok (vegetatív IR) A neuronok csoportosítása polaritás szerint  unipoláris pl.: retina amacrin sejtjei  bipoláris pl.: retina bipolásris sejtjei  multipoláris pl.: spinális motoneuron  pszeudounipoláris pl.: ganglion spinale sejtjei A synapsisok típusai a kapcsolat alapján 1. axo-axonális 2. axo-dendritikus 3. axo-somaticus A synapsisok típusai működés alapján 1. serkentő 2. gátló 2. A központi idegrendszer támasztószövete és kóros elváltozásai I. Az idegrendszer támasztószövetét a gliasejtek képezik, melyek a neuronok működéséhez szükséges mikrokörnyezetet biztosítják:  Egyes típusai myelinhüvelyt képeznek az axonok körül: - Oligodendrocyta a központi idegrendszerben - Schwann-sejt a perifériás idegrendszerben  Egyes gliasejtek a sejttörmelék lebontásában játszanak szerepet.  Segítik a jelátvitelt a neuronok között (neurotranszmitter lebontás).  Az idegrendszer fejl+dése folyamán a radiális glia segíti a neuronok vándorlását  és az axonok növekedési irányát.  Periférián segítik a preszinaptikus membrán kialalkulását (neuromuscularis junctio).  Az astrocyták részt vesznek a vér-agy gát kialakulásában.

2

Növekedési faktorokat szabadítanak fel.

Felosztás: 1. Mikroglia (mesoderma): Hortega-féle mesoglia – fagocitózis, immunfunkciók 2. Makroglia (ektoderma):  Oligodendrocyta – myelinhüvely a központi idegrendszerben  Schwann-sejt – myelinhüvely a periférián (idegrost)  Astrocyta – nyúlványaik a neuronok környezetében gliatalpakban végződnek ill. részt vesznek a vér-agy gát képzésében A vér-agy gát (agyi kapillárisok szelektív transzportkapacitása) rétegei: 1) az agykapillárisok endothélsejtjei (közöttük thight junctionök) 2) az endothélsejtek lamina basalisa 3) membrane limitans gliae perivascularis (az astrocyták nyúlványai) Szatellita-sejt – A ganglionokban a pszeudounipoláris neuronok körül

A támasztószövet kóros elváltozásai Az astrocyták elváltozásai: 1. lágyult gócokban:  heveny puffadás  nyúlványok szemcséd töredezése (klasmatodendrosis)  amoeboid elváltozás (teljes elhalásba, elfolyósodásba mehet át) 2. ha az idegszövet elpusztul, megmaradt gliasejtek megnagyobbodnak (gliahypertrophia), számuk megnövekszik (gliahyperplasia)  a gliarostok termelődése fokozódik  heg az idegszövet pótlására Az oligodendroglia rendszer elváltozásai 1. duzzanat 2. demyelinisatios folyamatok 3. A gócos, a rendszer és a rendszeres betegségek Neuronrendszer: az azonos eredésű, lefutású és működésű neuronok általt alkotott egységek. A CNS-ben ezek az egységek szorosan egymás mellett helyezkednek el.     Rendszerbetegség: a kórfolyamat egyetlen neuronrendszert érint (akkor van rá lehetőség, ha a károsodott neuronrendszer a CNS nagy területét foglalja el – aránylag ritkán fordul elő). Gócos megbetegedés (leggyakoribb): a kórfolyamat egyidejűleg több neuronrendszert érint  a topográfiai viszonyok ill. a működés ismeretében a vizsgálat alapján a betegség lokalizációjára következtethetünk. Rendszeres (szisztémás betegségek): Ismeretesek olyan kórfolyamatok, amelyek “válogatnak” a rendszerek között pl.: a mozgató rendszert támadják meg. A folyamat szimmetriás. Kombinált rendszeres betegségek: a folyamat nem egy, hanem több, egymáshoz kapcsolódó rendszert betegít meg.

3

IV. benne fut a n. ide nyílik a IV. I..  arachnoidea (pókhálóhártya): közvetlenül a dura mater alatt helyezkedik el. közöttük virtuális rés található  pia mater (lágy agyburok): az agy felszínét borítja. magna cerebri körül a splenium corporis callosi és a tectum mesencephali közötti szögletben  cisterna ambiens: az előző két cisternát összekötő.4. a mesencephalon két oldalán található. Ezeket a tágulatokat nevezzük subarachnoideaális cisternáknak. Az agy és a gerincvelő burkai.  A foramen magnumnál a dura mater 2 lemezre válik szét:  külső lemez: összenő a gerinccsatornát képező csigolyák perosteumával  belső lemez: 1mm-el a gerincvelő felett zsákszerűen veszi körül azt  A két lemez között található az epidurális tér. Az agyburkok: 3 rétegben veszik körül a központi idegrendszert  dura mater (=kemény agyburok/pachymeninx): helyenként kettéválva vénás öblöket (sinusok) hoz létre. agykamra két ventralis nyílása ide vezet  cisterna interpeduncularis: a mesencephalon ventralis oldalán a fossa interpeduncularis ürege  cisterna venae magnae cerebri: a v.  cisterna cerebellomedullaris: a kisagy also és a nyúltvelő dorsalis felszíne közötti szögletben helyezkedik el. melyben vénás plexusok ill. Cisternák: az agyvelő felszínének megfelelően a cavum subarachnoideale kitágul. Az utóbbi kettő között találjuk a liquor cerebrospinalist. agykamra  cisterna pontis: pons két oldalán. liquor található II. A cisternák és a sinusok. beterjed a barázdák mélyébe is. trochlearis  cisterna chiasmatis  cisterna fossae lateralis cerebri 4 .

int. hátsó scalaban  a sinusrendszer utolsó tagja  a koponyán kívül a v. egészséges egyénben nyirkos)  fila orrfactoria a lamina cribrosán keresztül a koponyaüregbe  bulbus olfactorius (szinapszis a másodrendű neuronal)  tractus olfactorius  trigonum olfactorium  gyrus olfactorius  medialis  hypothalamus  lateralis  nucleus amygdalae + uncus gyri hippocampi  fornix  corpus mamillare  fasciculus mamillothalamicus  nucleus anterior thalami  gyrus cinguli hippocampus (Papez-gyűrű)   II. int.-ban folytatódik  sinus cavernosus  a sella turcica két oldalán helyezkedik el  benne fut:  car. Szaglászavarok  hyposmia  anosmia  parosmia  cacosmia 5 .  n.oculomotorius  n. abducens 5. sinus sigmoideus  S-alakú. Szaglászavarok és okaik I.III. trochlearis  n. ophtalmicus  n. A sinusok: sinus saggitalis sup. agyideg (nervus olfactorius) bipolásis receptorsejtek (szaglóhám. Az I. jug.

felső részén alsó látótér felek képviselő rostok futnak) kereszteződnek. Ez a centrális tárgylátás központja. SAV. A látóideget is borítják agyburkok. amely megfelel mindkét szem jobb oldali látóterének. A látórendszer anatómiája.) az agy alapján elhelyezkedő daganatok nyomási tünete lehet (frontalis lebeny tumor: IQ csökken + látácsökk. opticust a szemgolyóig kísérik. A primer látókéreg az occipitális agyterületen a fissura calcarina oldalain található (Brodmann 17). a temporalis félből jövők keresztezetlenül haladnak tovább a corpus geniculatum lateraleba (CGL). Nucleus geniculatus lateralis projekciós neuronjai A cgl-ből a centrális neuron rostjai a Graciolet-nyalábban (radiatio optica) húzódnak a capsula interna hátsó részében. + szaglás csökk. hogy a felső retinafél rostjai az alsó ajakba. Az agy jobb és bal féltekéjének hátsó egymás felé néző felszínén húzódó bemélyedés a fissura calcarina felső és alsó részén helyezkedik el úgy. olfactorius meningeoma.) pszichogén (szaglási illúziók. Az arachnoidea és pia mater a n. A másodlagos központok a Br18-19 a vizuális asszociáció területei.és A-vitamin hiány Izgalmi jelenségek is előfordulhatnak hyperosmia szaglási hallucinációk okok: olfactorius meningeoma. uncus gyri hippocampi ill. ahol a fissura calcarina körül végződnek. hypothyreosis.opticusban egyesülnek. A fissura calcarina szomszédos részei (Br18-19) a magasabb rendű secunder és tercier látóközpontoknak felelnek meg. A nasalis retinafél rostjai a chiasma opticumban (alsó részen felső látótér felek.  A bal oldali tractus mindkét szem bal retinafelének rostjait tartalmazza. környezetének kórfolyamatai  Jackson-tünetcsoport: olfactorius sensatiok + “déja vu”/”jamais vu” + lebegés érzése + primitive oralis mechanismusok  Duff-tünet: beteg dörzsöli az orrát IV. cink. Bipoláris neuronok 3. fejsérülés. az alsó retinafél rostjai a felső ajakba sugároznak. ezek játszanak szerepet a tárgyak felismerésében vizuális emlékképek raktározásában. bulbus és tractus olf. Fotoreceptorok 2. A látópálya felépítése A látópálya négyneuronos pálya: 1. hallucinációk) korral járó szaglászavar: 75év felett szaglóképesség csökken  nem érzi meg hogy nyitva a gáz  kampó anosmia leggyakoribb okai: rhinitis. majd az oldalkamrák oldalsó hátsó szarvában az occipitális lebeny hátsó pólusához vezetnek. dohányzás.       A szaglászavarok okai (minden olyan kórfolyamat ami az anatómiai struktúrákat érinti) a nyálkahártya megbetegedései.III.    6. leggyakoribb látótérzavarok I. ahol vakon végződnek. Ganglionsejtek Az ideghártya ganglionsejtjeiből kiinduló 3. rhinitis. A dura mater folytatása a sclerába megy át. amely megfelel mindkét szem bal oldali látóterének. septumdeviatio trauma (anatómiai helyzet  fila olfactoria. neuron rostjai a n. 6 . 4. Így a tractus opticus tartalmazza az azonos oldalak temporalis és az ellenoldali nasalis rostokat:  A jobb oldali tractus mindkét szem jobb retinafelének ingerületét vezeti a cgl-ba.

Az optikai emlékképek a fissura calcarina szomszédságában, az area parastriatában raktározódnak. Ennek zavarai optikai agnosiához, lelki (kérgi) vaksághoz vezetnek. A fissura calcarina a látóterek horizontális választóvonala, a vertikális választóvonal a falx cerebri. A látópálya betegségeinek helyét a látótérkiesésekből, látásvesztésből és a papilla állapotából ítélhetjük meg. (lsd. betegvizsgálat) II. A látótér a térnek az a része, amit mozdulatlan fej- és szemállás mellett 1 pont fixálása során egyszerre látunk. A tárgyak felismerésében a központi látásnak, a térbeli tájékozódásban, a mozgás érzékelésében pedig a perifériális látásnak van szerepe. III.                 Leggyakoribb látótérzavarok: ha az egyik oldali n. opticus sérül  azonos oldalon vakság chiasma opticum középső része  bitemporalis heteronym hemianopsia alsó része (hypophysis daganat)  bitemporalis felső quadrans anopsia felső része (tuberculum sellae meningeoma)  bitemp. alsó quadrans anopsia lateralis része (a. car. int. aneurysma)  binasalis heteronym anopsia féloldali chiasma-tünetcsoport: laesio oldalán vakság, ellenoldalon temporalis hemianopsia chiasma opticum és a CGL közötti károsodás  ellenoldali homonym hemianopsia tractus opticus pusztulása teljes  centralis látás is megszűnik radiatio optica teljes egészéen ritkán pusztul, ha mégis  ellenoldali homonym hemianopsia, DE a centralis látás megkímélt parietalis lebeny sérülése  alsó quadrans anopsia halántéklebeny lebeny  felső quadrans anopsia area striata pusztulása  kérgi vakság ha a kéreg károsodása reverzibilis, akkor a látásműködés rendeződhet: először a fényérzés tér vissza, majd mozgást is lát a beteg, végül a tárgyakat is felismeri. Legkorábban a centrális látótér restituálódik. Brodman 18-19 sérülése: a látás-érzet szemléletté alakulása akadályozott  a beteg látja, de nem ismeri fel a tárgyakat (lelki vakság/opticai agnosia) a látórendszer vérellátását 3 artéria biztosítja (lokalizáció látótérvizsgálattal)  choroidea ant. (tractus opticus  CGL)  cerebri media (radiatio optica)  cerebri post. (látókéreg)

7. A látóideg bántalmának kórjelei  pangásos papilla  intracranialis nyomás emelkedése  vénás keringés csökk.  oedema  ráterjed a nyomásemelkedés a n. opticust kísérő subarachnoideális térre  ha kétoldali  70-80%ban agydaganat, de az intracranialis neoplasmák 40%-ában nincsen pangásos papilla (fiatalkorban a pangásos papilla gyakrabban és hamarabb alakul ki)  szemfenéki kép: a papilla az üvegtest felé gombostűfejszerűen bedomborodik, vizenyősen duzzadt, széle elmosott, színe a tágult kapillárisok miatt vörös acut/subacut oedemás papilloneuritis  látásélesség gyors csökkenése

7

 

tárgyakat homályosan látja, a kontúrok elmosottak színeket bizonytalanul ismeri fel látóterek beszűkültek a papillák elődomborodnak, oedemásak, színük élénk vörös; a vénák és a capillárisok maximálisan tágak  egyes, lassabb kórlefolyású esetekben a oedemás, de szürke papillát láthatunk (ilyenkor a látásromlás is lassabb) retinopathia hypertonica  a papilla és a retina súlyos elváltozásai ellenére a látásélesség megtartott is lehet  papilla atrophia  rézdrót artériák, kereszteződési jelek (az artériák a vénák falát benyomják) papilla atrophia  primer: n. opticus közvetlen sérülése pl.: trauma, daganatok, arzén, alkohol  szekunder: az atrophia kialakulását oedema vagy gyulladás előzi meg  neuronitis retrobulbaris (leggyakrabban SM-ben ászlelhető)  centrális látás romlása, esetleg centraláis scotoma  a peripherias látás élessége zavartalan temporalis decoloratio : SM foramen opticum közelében elhelyezkedő térfoglaló folyamatok  Foster-Kennedy tünetcsoport (pl.: olfactorius meningeoma):  egyoldali primer opticus atrophia  ellenoldali pangásos papilla

   

8. A pangásos papilla és differenciáldiagnózisa  az egyik legfontosabb szemfenéki elváltozás, amit a vizsgálónak fel kell ismernie  tartósan fennálló ICP-emelkedés  vénás keringés csökk.  oedema  ráterjed a nyomásemelkedés a n. opticust kísérő subarachnoideális térre  ha kétoldali  70-80%-ban agydaganat, de az intracranialis neoplasmák 40%-ában nincsen pangásos papilla (fiatalkorban a pangásos papilla gyakrabban és hamarabb alakul ki)  szemfenéki kép: kezdetben a vénák tágultsága miatt vörös a papilla, majd a határa elmosódik, szürkésfehér lesz, az erek beágyazódnak; az exsudatum gyakran radier formát vesz fel, a retinán csíkolt vérzések láthatóak tartós fennállás estén a visus romohat

Differenciáldiagnózis  intracraniális nyomásfokozódás etiológiája és diagnózisa (lsd. a többi tételt)  v. centralis retinae thrombosis, sinus cavernosum thrombosis  papillaoedema + nagyszámú vérzés  trauma utáni subdurális vérzés  hydrocephalus

8

 

gyulladások: meningitis, encephalitis acut/subacut oedemás papilloneuritis o látásélesség gyors csökkenése o tárgyakat homályosan látja, a kontúrok elmosottak o színeket bizonytalanul ismeri fel o látóterek beszűkültek o a papillák elődomborodnak, oedemásak, színük élénk vörös; a vénák és a capillárisok maximálisan tágak o egyes, lassabb kórlefolyású esetekben a oedemás, de szürke papillát láthatunk (ilyenkor a látásromlás is lassabb)

9. A pupillavizsgálat diagnosztikus jelentősége I. Pupillareakciók 1. Paraszimpatikus beidegzés  a reflexív: afferens rostok a n. ill. tractus opticusban  a CGL előtt leválnak  átkapcsoloódnak a regio praetectalisban  nagy részük kereszteződik a commisura posteriorban  n. oculomotorius EdingerWestphal magcsoportja  n. oculomotorius pupillomotoros rostjai  ggl. ciliare  m. sphincter iridis ill. m. ciliaris 2. Szimpatikus beidegzés (m. sphincter pupillae): pályája 3 neuronból áll 1) lateralis hypothlamusban elhelyezkedő neuronok, melyek axonja a Th1-3 magasságáan lévő centrum ciliospinaléba futnak 2) paravertebralis szimpatikus neuronok (a ggl. cervicale superiusban kapcs. át) 3) postganglionaris neuronok, melyek az a. car. int. mentén jutnak el az orbitába  a szimpatikus rendszer izgalma pupillatágulatot okoz, kiesése Horner-triászt (lsd. később) 3. Convergentia- és accomodatio reakció  reakció = bulbusok összetérítése + szemlencse domborúságának fokozódása + pupillaszűkület  éles látás  az ingerület az izmokból jut el a Perlia-féle magba  EdingerWestphal magcsoport  n. oculomotorius  ggl. ciliare  m. ciliaris II. A pupillák vizsgálata  direkt fényreakció  consensualis fényreakció  accomodatiós pupillareakció  convergentiareakció  A negatív status: A pupillák kp. tégak, egyenlőek, éles szélűek, kerekek, centralisak, direkt és consensualis fényreakciójuk megtartott, convergentiára és accomodatióra jól reagálnak.

III. A pupilla fényreakciójának zavarai 1. amauroticus pupillamerevség:  oka: n. opticus laesiója  sérült oldalon nem váltható ki a direkt és a consensualis fényreakció

9

beidegzés károsodik  NA nem szabadul fel  a kóros oldalon a szembe cseppentett kkain nem tágítja a pupillát  amfetamin  felszabadítja a praesynanapticus a NA-t  szűk pupillát tágítja praeganglionáris leasiónál. Wernicke-féle hemianopiás pupillareakció: a látórendszer anatómiájának ismeretében lokalizálni tudjuk a homonym hemianopsiát okozó károsodás helyét:  tractus sérülése  fényreakció nem váltható ki. oculomotorius és középagylaesio). míg postganglionárisnál a szűk pupillára nem hat 2. mert a tractusban a fényreakció afferens rostjai együtt futnak a többi opticus axonnal  CGL/radiatio optica károsodása  hemianopsia a fényreactiót nem zavarja: a kiesett látótér-félben alkalmazott ingen is kiváltja (Wernicke-féle hemianopiás pupillareakció) IV. oculomotorius károsodása (Hutchinson-féle féloldali pupillatágulat) 10 . ellenoldalról consensualis r. reflektoros pupillamerevség:  oka: a pupillomotoros reflexív kétoldali megszakadása a praetectalis regio és az Edinger-Westphal mag között  direkt és consensualis r. A pupillareakciók zavaraival kapcsolatos szindrómák 1. kiváltható 2. Adie-syndroma (pupillotonia)  pupilla fényre lassan/egyáltalán nem reagál + lassú accomodatiós reakció + kiváltható konvergentia r. enophtalmus + társulat hozzá: anhydrosis. abszolút pupillamerevség  oka: egyik oldali szemhez futó pupillomotoros rostok károsodása (szemet ért sérülés. atropinmérgezés.kiváltható  korábban syphilis bizonyító jelnéek tartották  kialakulási mechanizmusa nem ismert 4. ptosis.  lehet 1 ill. konvergencia megjelenik.: a szem szimpatikus beidegzésének zavara  myosis. azonos oldalon az arc és a nyak melegérzése. botulismus 3. Horner-triász  def. Argyll-Robertson-tünet:  a pupillák szűkek + fényre nem reagálnak + accomodatio r. 2oldali is  társulhat patellareflex hiánnyal is  DM-ban és encephalitisben észlelhető 3. nem váltható ki. valamint a piloerectio kiesése  farmakológiai vizsgálata:  kokain  gátolja a NA praesynapticus újrafelvételét. kialakulhat anisocoria. ha a szimp. ha myosissal is társul  Argyll-Robertsonpupilla 4. n.:eltérő tágasságú pupillák  a leírásban a tágabb pupilla oldalát jelöljük  ICP növekedése  tentorialis (uncus) herniatio  n. oculomotorius kompressziója  tág. anisocoria  def. fényre nem reagáló pupilla  n.

)  a szem lefelé-kifelé tekintő helyzetben áll  IV. Darkshevichféle nucleus commissurae post.  fasciculus longitudinalis medialison keresztül (mediális rostjai vertikális tekintések. reflexes 2. m. a két bulbus nem mozdul konjugáltan. A szemmozgások zavarai I. rectus lat. subcorticalis tekintési központokba  horizontális szemmozgások: pons formatio reticularisában  vertikális szemmozgató neuronok: nucleus interstitialis Cajal ill. agyidegek ill. Áttekintés: conjugált szemmozgások (tekintések) A tekintések végrehajtását 3 neuroncsoport végzi 1. lateralis része a vestibulo-ocularis összeköttetéseket biztosítják) 3.. obliquus sup. akaratlagos  fürkésző (valamely irányba nézés fixálás nélkül)  vezetett (szemünkkel mozgó tárgyat fixálunk)  parancsolt (felszólításra végrehajtott tekintés  fixálás) III. & inf. Szemmozgások 1.)  kifelé tekintés elmarad  fasciculus long. a falakon keresztül a szomszédos helységben folyó eseményeket látni véli 3. szédülés  oka:  III-IV-VI. rosszullét. A fascisulus longitudinalis medialis laesioja sajátos szemmozgászavarokat okoz  a két szem tengelye egymástól verticalisan tér el (Hertwig-Magendie tünetcsoport)  Pick-visiók: a beteg a falakat ferde síkban megdőltnek látja. a két bulbus nem mozdul konjugáltan  az egyik szemben a tárgy képe a retina más pontjára esik  az érintett szem látótere eltolódik az éphez képest  két egymást nem fedő kép alakul ki a látókéregben  hibás tájékozódás (lépcsőn járás. (m.10. képalkotók stb. supranuclearis neuronok (nagyagykéreg) rostjai kereszteződve húzódnak a 2. differenciális diagnózisa Kettőslátás (diplopia):  valamelyik szemizom bénul. A kettőslátás lehetséges okai.)  befelé és lefelé tekintéskor a bénult szem mozgása elmarad  VI. eredménye kettőslátás  tekintészavar: a két bulbus konjugáltan mozog 2. & med. (m. rectus sup. károsodása  myasthenia ocularis  differenciáldiagnózis módja: neurológiai vizsgálat. A szemmozgások zavarai  szemmozgászavar: valamelyik szemizom bénul. 11. magjaik károsodása  III. (m. munkavégzés). obliquus inf. de nem tekintészavart okoz  a károsodás módjai: 11 . A szemmozgató idegek magjainak/idegek sérülése szemmozgászavart. szemmozgató agyidegek magjaiba  perifériás idegek II. med.

m. rectus lat. (m. 12. gyulladások)  III. fogászati beavatkozások stb.:  fej hirtelen dorsalflexiója  mindkét nervus abducens vongálódása  mindkét musculus rectalis lateralis működésének zavara  kifelé tekintés elmarad  n. rectus sup.és subduralis vérzés  gyorsan növekvő térfoglaló folyamat  III. & med. + ellenoldali centralis típusú féloldali mozgászavar  a híd caudalis síkjában lévő góc a n. agyideg izgalma  azonos oldali pupillaszűkület  később az ideg működése csökken  pupillatágulat orr. (m.    a szemmozgató agyidegek magjai pusztulhatnak az agytörzsön belül elhelyezkedő kórfolyamatokban (vérzések. oculomotorius sérülése  a szem kifelé-lefelé tekintő helyzetben áll  epi. nem idegi eredetű szemmozgászavarok  izomeredetű bénulások (myasthenia ocularis)  változó mértékű ptosis és szemmozgászavar  myositis ocularis  izmok gyulladása  átmeneti szemizombénulás  képalkotó eljárásokkal kimutatható  endocrin ophtalmopathia (Graves-Basedow-kór)  acut szakasz: izmok gyulladásos beszűrődése  változó mértékű és irányú szemmozgászavar  chronicus szakasz: izmok hegesedése  állandósuló szemmozgászavar (műtét) 12 . rect. basilaris.. (m. ha ezen aneurysma alakul ki  musculus rectalis lateralis működésének zavara  kifelé tekintés elmarad idetartozó alternáló tünetcsoportok (alternáló tünetcsoport = agyidegmag/gyökrost sérülése + hosszú pályák sérülése  tünetek alapján pontosan lokalizálható a góc síkja)  Weber-syndroma (hemiparesis/hemiplegia alternans oculomotoria): az oculomotorius rostok és a pedunculus cerebriben elhelyezkedő piramispálya egyidejűleg sérülnek  egyik oldali oculomotorius laesio + ellenoldal végtagjainak béulása  Benedikt-tünetcsoport: oculomotorius laesio + féloldali végtagbénulás + akaratlan mozgások  a góc a középagyban dorsalisabban helyezkedik el és érinti a substantia nigrát vagy a nucleus rubert  Raymond-féle tünetcsoport: m. abducens laesioját okozza illetve a pyramispályát érinti 1. térfoglalások.)  befelé és lefelé tekintéskor a bénult szem mozgása elmarad  VI. & inf. obliquus sup. tétel) a nervus abducenst keresztezi az a.  sinus cavernosus thrombosis  fissura orbitalis superos syndroma (lsd.és melléküregek gyulladása. lat.)  kifelé tekintés elmarad fejet érő traumák pl.)  a szem lefelékifelé tekintő helyzetben áll  IV. obliquus inf.

alsó szemhéjak. oculomotorius .  szemgödör (beidegzi az orbitát. kereszteződik. lacrimalis révén a könnyelválasztásban is szerepe van) V/2. dobhártyafeszítő izmok) n. a Gasser-dúc alsó részéből ered a n.és tapintási ingerek a mozgató magból kilépő és az érző magba belépő szenzoros neuronok a híd és a hídkarok elülső határán lépnek elő  ggl.  VI.és melléküregek gyulladása. aneurysma  orr. felső fogak.  V/1. szájpad érzőf. sup. A nervus trigeminus anatómiája    A nervus trigeminus kevert ideg: mozgató és érző működést is kifejt. maxillaris  foramen rotundum  végága a nervus infraorbitalis (orrüreg alsó része. fájdalom. ritkán az V/2. a homlokot és az orrüreg felső részét + a n.12. ábra)  egy részük pedig szintén kereszteződve a lemniscus trigemnalis dorsalisban haladva a thalamus nucleus ventralisában végződnek  extrapyramdalis automatismusok koordinációja pl. orb. lágyszápad izmai. ophtalmicus  sinus cavenosus  fiss. felső ajkak.) V/3. az érző mag a tegmentumban található. Gasseri  innen erednek az ideg fő ágai: V/1.: rágás. az orrhátat. mandibularis  foramen ovale (rágóizmok.  hypophysistumor  benignus granulomatosis (szteroidkezelésre jól reagál)  sérül a n. szájfenék izmai. abducens  fájdalom (szembe sugárzik). n. a dúc középső részéből lép ki a n. mesencephalicus nervi trigemini: itt unipoláris sejtek találhatóak. és létrehozzák a lemniscus trigeminalist (lsd. meleg-. is érintett 13. melyek axonjai kapcsolatban állnak a mozgató mag neuronjaival és a azokkal együtt futva a rágóizmok tómusának szabályozásában vesznek részt   13 . exophtalmus. V/1. medialisan a n. fogászati beavatkozások stb. n. Fissura orbitalis superior syndroma  Fissura orbitalis superiorban futó képletek:  III. csámcsogás és ásítás  egy csoportjuk pedig a tractus spinalis descendensben a cervicalis gerincvelői substantia gelatinosa Rolandi sejtein végződnek  innen rostok kereszteződve futnak szintén a thalamusba  hideg-. tőle medialisan helyezkedik el a mozgató mag az érző magban lévő másodlagos neuronok  egy része a középvonal felé húzódik.  IV. területén érzéskiesés.  vena ophtalmica superior  okai:  orbitatumorok  ékcsont kis szárnyán növekvő meningeomák  sinus cavernosus külső falának elváltozása. orrszárnyak. trochlearis.

semilunare károsodása  SM  vascularis laesio  kisagy-híd szögleti ill. ha a fájdalom azonnal elmúlik   14 . a rohamok időtartama növekszik  hónapokig/évekig tartó panaszmentesség is lehetséges  a n. napszaktól függetlenül  krónikus betegségben a fájdalom állandósulhat ill. koponyaalapi tumor  artériák/vénák által kifejtett kompresszió:  cerebelli sup. életév felett alakul ki etiológia  idiopathiás  kilépő gyökök ill. a ggl.  V/2-3.14. max 1-2 percig tartó fájdalom (gyakoriság V/2-3.  V/1. infraorbitalis és a n. akár naponta többször. trigeminus károsodása klinikum  általában féloldali. pathogenezis: a n.  cerebelli inf. erős. A trigeminus neuralgia (tic doloureux) kórisméje és kezelése    incidenciája: 15/100ezer általában a 40. > V/1. hirtelen kezdődő néhány másodpercig. mentalis lidocainnal történő vezetéses érzéstelenítése diagnosztikus értékű lehet.)  ticszerű rángások  periodikusan visszatérő tünetek.

szájsebészeti. szemészeti vizsgálat:  szem  fogak  melléküregek  állkapocs  temporomandibularis dysfunctio (Costen-sy. ventrolateralisan a tegmentumban található  belőle eredő rostok dorso-medialis irányba kanyarodnak. SSRI adható  sebészi kezelés  indikáció: terápia rezisztens esetek (az összes 30%-a)  a n. egyéb fájdalommal járó kórképek(F-O-G-i. mentalis lidocainnal történő vezetéses érzéstelenítése  panaszmentesség néhány órától pár hétig  percutan szelektív termális radiofrekvenciás neurolysis (90%-ban eredményes): rtg-képerősítő segítségével a foramen ovalén keresztül érik el tűelektróddal a Gasser-dúcot vagy a n. nyomásérzékenység. exsiccatio …  differenciáldiagnózis  gyulladásos ill. fogak. ásítás. infraorbitalis és a n. orrfújás a rohamot kiválthatja  beteg a fájdalomtól félve ezeket kerüli  fogyás.5-6mg háromszori alkalomra osztva/nap (mh. nystagmus. digastricus venter post. „ropogó” ízület  vascularis kompresszió (MR-angiographia  etiológia tisztázása kezelés  gyógyszeres:  600-1200mg carbamazepin fokozatosan emelve  a fájdalommentesség elérése után 6-8 hétig adjuk  folyamatosan leépítve elhagyjuk (mh. A nervus facialis anatómiája  Magjai:  mozgató mag a híd-nyúltvelő határán. stapedius  a mozgató maghoz húzódó supranuclearis neuronok a gyrus praecentralis alsó harmadában erednek  corticobulbaris nyalábban haladnak  capsula interna térde mellett elhaladva  híd alsó harmadáig  15 . nyelés. a triggerzónák érintése (arcbőr. trigeminus rostokat  thermocoagulatio  microvascularis decompressio: suboccipitalis craniotomiás feltárásból a gyökkilépésnél található artériás/vénás kacsot lefejtik az ideg felszínéről  újabban sztereotaxiás kerettel gamma-kés  15. szájnyálkahártya érintése). triciklikus antidepresszáns. facialis belső térdét  mozgtaó beidegzés  mimikai izmok  platysma  m.  m.): lokális fájdalom. korlátozott szájnyitás. valamint a rágás.: bágyadtság)  használhatjuk a fentieket kombinálva is. leukopaenia)  második választandó szer a baclofen: 60-80mg  clonazepam: 1. kiegészítésként valproát. megkerülik a nervus abducens magját. így alkotják a n. beszéd.: ataxia.

 canalis facialis  foramen stylomastoideum  ágakra oszlik (lsd. facialis törzsétől  ggl. kép) n.és a szemkörüli izmokat beidegző n. intermediusszal és a VIII. sublingualist és submalndibularis) a n. facialis mozgató magrészlet mindkét féltekéből kap supranuclearis rostokat.  16 . ezek vezetik az emotionalis mimikai ingerületeket  nucleus salivatorius superior ide fut be a chorda tympani (ggl.  elválnak a többi pyramisrosttól és a mozgató mag neuronjaival képeznek synapsisokat  thalamusból is haladnak suprnuclearis neuronok. facialis a híd és a hídkarok határán lép elő az agytörzsből  egy durahüvelyben fut a n. A centralis és a perifériás faciális károsodás elkülönítése Emlékeztető: A homlok. pterygopalatinumban kapcsolódik át  beidegzi a könnymirigyeket 16. petrosus superficialis maior értágító impulzusokat küld az agy ereihez ggl. submandibulare  n. a száj körüli izmokat és a platysmát ellátó magrészlet azonban csak az ellenoldalról. geniculiban válik el a n. geniculi  ggl. lingualis  nyelv elülső 2/3-ának ízérzése + vegetatív rostjai ellátják a a gl. agyideggel  meatus acusticus int.

míg a fogmutatás nem  perifériás facialis laesionál (mozgató neuron sérülése) a góc oldalán minden mimikai mozgás hiányzik + a corneareflex efferense a n.  Férfi/női arány :1:1  Téli-őszi hidegebb időszakban gyakoribb előfordulása  Diabetes mellitusos és hypertoniás betegekben gyakoribb. facialis  sérülésekkor a reflex renyhébb lesz vagy kiesik 17. A perifériás facialis paresis kóroktana és kezelése I. agyideg perifériás idegágra gyakorolt nyomás váltja ki. Pathogenezis: VII. Elkülönítés:  centralis facialis laesio esetén a homlokráncolás és a szemhéjzárás sikerül. Epidemiológia  Az USA-ban évente 40. 17 .000 ember kapja meg a betegséget. A környező szövetek duzzanata következtében romlik az ideg vérellátása. és az ideg többé nem képes ellátni az agy és az arc közti jeltovábbítás feladatát. II. az érintett idegsejtek elhalnak. légkondi  borreliosis  sarcoidosis (gyakran kétoldali facialis paresist okoznak)  cukorbetegség  SM  a koponyaalap törése  daganat (általában a paresis lassan fokozatosan rosszabbodik) koponyaalapon elhelyezkedő daganat (vestibularis schwannoma) eltávolítása céljából végzett műtét után)  a fültőmirigy daganatainak műtététe vagy besugárzását követően III. Periferiás facialis paresis leggyakoribb okai:  virus fertőzés herpes vagy más virusfajták  huzat.

II. staticus v. ENG. Diagnózis:  Anamnesis (korábbi fertőzések)  Fizikális neurológiai vizsgálat  Idegvezetési vizsgálatok: NET.  Olykor csökken az ízérzés. szemét nem tudja becsukni (kiszáradhat a szeme) és szájának érintett fele nem mozog. akkor csak 20%-ban várható javulás. az axonjaik alkotják a n. Terápiás lehetőségek  Selectiv ingeráram kezelések  B 1 vitamin kezelések  Antihistaminok adása  Steroidok adása  Keringés javítására-Trental-kezelés  Acyclovir (Virolex) infusió  Műtéti decompressió megkisérelhető VII. vestibularis A két ideg közös törzzsel lép be a kisagyhíd szögletben az agytörzsbe. akkor 70-90%-ban elmúlik a betegség(ez bekövetkezhet akár spontán is). agyideg anatómiája I. A VIII. Tünetek:  Az arc egyik felének bénulását okozza. A hallópálya (nagyrészt keresztezett) 1. A VIII. Szirmai 44. facialis károsodás tünetei a bántalom magasságától függően V. Az idő múlásával hetek-hónapok múltán végleges bénulásos maradvány állapot alakul ki. megszűnik a könnyelválasztás és hyperacusia jelenhet meg: a m.  A beteg nem tudja ráncolni a homlokát. o. spirale bipoláris neuronjai. VI. elsőrendű neuronok: ggl. acusticus vagy másnéven n.de ha nem ingerelhető. ENMG  CT  MR vizsgálat. másodrendű neuronok: a cohlearis magvak multipoláris neuronjai  rostjaik az ellenoldali corpus 18 .  + lsd. cochlearis 2. cochlearist  nucleus cochlearis ventralis (alacsony frekvencia) & dorsalis (magas f) 2.IV. n.: a n./Molnár 56. stapedius működészavara következtében a hangok túl hangosak lesznek. Prognózis Ha az arcon az idegrostok elektromos ingerelhetősége normális. 18. n. agyideg tulajdonképpen két önálló ideg: 1. o ábra.

lateralis (Deiters)  n. vestibulare ingerfelvevő nyúlványai a hártyás labirintusban találhatóak.) III. vázizmok tónusának szabályozása a vizuális. melyek a  híd-nyúltvelő határon elhelyezkedő vestibularis magvakban kapcsolódnak a másodlagos neuronokkal:  n. mások szerint a parietális lebenyben 19. o oldalsó  VI. objektív 2. gátló neuronok a nucleus fastigii-ből a vestibularis magvakhoz) pályák  mozgásszabályozás  agykéreggel: a szerzők egy része szerint a temporalis. medialis (Schwalbe)  n. v. lateralis Deiters-ből ered  gerincvelői motoneuronok  nyak és hátizmokat ellátó idegek (statikus m. segíti a fixálást és a térbeli orientációt (dinamikus működés) b. Asymetricus tágulatai 19 . negyedrendű neuronok: colliculus inf.:glomus tu.fistula carotidea – cavernosa (sinus cavernosus fistulája) . a szöggyorsulás érzékelése  reflexesen beállítja a szemeket. harmadrendű neuronok: lemniscus lateralis  4. A tinnitus leggyakoribb okai és kezelése Tinnitus= fülzúgás 2 csoport: 1. felgyorsult.Sinus sigmoideus. jugularis int.pons formatio reticularisa. .Carotis és aorta stenosisok.Erősen vascularisalt tumorok pl. o hátsó  IV. Megnövekedett. aneurysmák .  subcorticalis tekintési központok (horizontalis. descendens spinalis (Roller)  a vestibularis magvakból eredő pályák:  fasciuclus longitudinalis medialis  szemmozgató agyidegek magvaihoz o elülső ívjárat  III. Az egyensúlyozópálya Funkciói: a. perifériás axonjai alkotják a n.  hallókéreg: temporalis lebeny (Brodman 4142. superior (Bechterev)  n. turbulens áramlás .AV malformatiók .)  agytörzzsel  vestibulocerebellaris és cerebellovestibularis (serkentő ill.trapezoideumhoz (csak kisszámú neuron csatlakozik az azonos oldalihoz)  oliva superior  3. vestibularist. verticalis Cajal ill. Drakschevich magvak)  gerincvelő mozgató neuronjaihoz  vestibulospinalis pályák: a n. vestibuláris és taktilis ingerületek összehangolásával (statikus működés)  a ggl. szubjektív Objektív tinnitus: vascularisokvér surran 1.

főleg a mély hangok érintettek . hallásvizsgáló módszerek Halláscsökkenés=hypacusis Két nagy csoport: 1.jell. hypertyreosis 2. hyperglycaemia. amilodemyelinisatiós laesio bárhol a hallópályán.R. az ideg átmetszése sem megoldás maszkírozás: rádió.lehet ámeneti: .légvezetés zavara .idegentest . parotitis. percepciós(idegi) . toxicus:uraemia. Meniére v.hallászavarral járó és nem szubjektív ididopathiás tinnitus: időskori. scarlatina.acusticus neurinoma vagy egyéb kisagy-híd-szögleti folyamatok . zajgenerátor 20. megszűnik 2.A hallórendszer bántalmára utalú tünetek.zajterhelés okozta cochlearis károsodás .otosclerosis . ritmikus mozgás a lágyszájpadban. fejtrauma iii.:Parkinson Szubjektív tinnitus: . HZV-fert.okok: i. szalicilátok iv. Perifériás 2. ha nem akkor VJI egyoldali lekötése 3.jellemzően Wkóros oldalra lat.) . Vezetéses (transzmissziós) .Meniére-bet. ii.. Arteriosclerosis 20 .:Wép oldal felé lat.cerumen . ICP növekedés bizonyos esetei Valsalva megszünteti.chinin. fertőzés:gyors progrediáló(meningitis. a rostok között synapsisok .toxicus és infectiosus károsodás .pulzushang a ülre való ráfekvéskor . izolált tünet (finom. Centrális Perifériás: 1. Kezelés: otosclerosisműtét30-50%-ban sikeres cochlea vascularis károsodásadextran pentoxifillin(Trental) Heveny zajártalomBetaserc 3x8 mg 3 hónapig Otooxicus gyógyszereket azonnal abbahagyni A szubjektívet nehéz kezelnigyakori a depresszió.a légvezetés megrövidül v.acut otitis catarrhalis . hallókészülék.- Tensiokiugrás. az Eustach-kürtben vagy a temporo-mandibuláris izületben pl.a magas hangok érintettek . R+(norm.

halláskárosodással gyakran társul .szédülés beteg a fejét a laesio oldalára hajtja .törzsataxia . chr. Belsőfül(idegi):ép oldalra lat. dysphagia (3D) . Betegség kísérőjelensége pl.vannak agyörzsi tünetek: arcgyengeség és/vagy zsibbadás.lehet vezetéses vagy tekintés irányú nystagmus . károsodikzörejek. Centrális: .Weber: o kétoldali csontvezetés összehasonlítása o o középfül sérülkóros oldalra lat. kérgi süketség: elsődleges hallómező pusztulása(Br 41.okok: neuritis vestibularis benignus positionalis vertigo(BPV) Meniére Trauma Hátsó scala térfogl. Súgott beszéddurva tájékozódásra 2. Acusticus neurinoma 3.vegetatív tünetek . Tünetegyüttes .okok: agyörzsi stroke SM Tumorok Syringobulbia Arnold-Chiari malf. hallási agnosia(lelki süketség):a másodlagos hallómező hangok.ált.nem harmónikus . Rinné: o Csont és légvezetés összehasonlítása o 21 .lues Centrális: 1. Basilaris migraine Cerebralis vérzés Sedatívumok Hallásvizsgálati próbák: 1.dallamok felismerése hiányzik 21..vi. hangvillapróbák . dysarthria. dyplopia.harmónikus vest. A centrális és a perifériás vestibularis károsodás tüneteiű Perifériás: .42 2. kevert .

ismétlődő.endolympha P növ.2 komponens: gyors és lassúnysagmus iránya a gyors komponens . ggl. Scarpae károsodása .fokúgyors komponens a tekintés irányába II.okok: bevérzés.félkörös ívjáratok ingerlése . szemmozgató rendszer zavara .labirinth bajnállassú fázis a laesióra mutat. galván. gyors komp.a lassú komponens a tárgy mozgásának irányába . ívjáratok.előretekintéskor is van III. a tekintéssel ellentétes irányban is Frekvencia: lassú 10-40/min Közepes: 40-100/min Gyors: >100/min Ritmusa Fiziológiás: Opokinetikus(vasút): .deviáció az ép oldal felé .kalorikus Pathológiás: 1. cerebellaris. beteg a fejét a laesió oldalára hajtja . vestibularis.feltétele a retina.forgatás. jellemzői Nystagmus=akaratlan.gyors komponens a középvonal felé a laesió irányába - 22 ..kalorikus Congenitalis Szerzett Jellemzői: Iránya horizontális Vertikális Ferde Rotatoros Retrakciós Fokozat: I. azonos kitéréssel.féloldali cerebellaris kár. n.Schwabach: o Vizsgáló a sajátjához viszonyítja -audiometriaobjektív 22.nyomásváltozás. Az ép oldal felé irányul. occiptofrontalis pályák épsége . ritmusos szemmozgás .a gyors az újbb tárgy fixálása(Br8akaratlagos szemmozgás) . együtt mozog .gyull.vestibularis.Lehet fiziológiás (ingerekkel kiváltható)optokinetikus.2 szem koordináltan. cerebellaris .trauma 2. Romberg-ben dőlés a laesió felé.fastigii. az occipitalis lebeny(Br18).nucl.vizsgálata:forgódob Labirinth eredetű indukált nystagmus: . A nystagmus felosztása. .

1. A szemek megfigyelése nyugalmi helyzetben 2. A vestibularis rendszer vizsgálata. Vezetett szemmozgások ülő és fekvő helyzetben 3. mer az ép cortexhez kötött 5.gyors komp nem az ingerelt oldal felé -Épagytörzsű. nem ritmusos. kinyújott karok(nehezítettnél lábfejek egymás elé) -járáspróbák:képes-e egyenesen.a tekintés irányával ellenkező oldali szem nem mozog az orr felé a középvonalon túl 4. és felfelé nézéskor fokozódik) 7. szemizomparesis:gyors komp. A vestibularis rendszer bántalmának kórjelei 1. gyors komp az ingerlés felé -hidegampullofugalis áramlásingerléssel ellentétes irányú nyst. irányt tartva. Iránya a tekintés irányával azonosa nystagmus irányát a tekintés iránya befolyásolja 23. Opsoclonus -időszakosan megjelenő durva.Egyensúlypróbák -Romberg:zárt lábak. Síkban -osszú ideig fennáll . de nincs kompenzálás. forgatásmko labirynth izgalma -horizontalisan a lat ívjára izgalmaellentétes endolympha áramlás a nystagmus lassú komponensének irányábagyors komp. ellentétes. karok kinyújtva engedje le a karját vissza(lassú komp.3. gyors szemmozgás mind horiz.de az utónystagmusnál megfordul -dőlés és félremutatás iránya a lassú komponens irányába 4. nytagmus 2.híd tekintéscentrum és III mag közötti kapcsolat megszakadhorizontalis síkban disszociált tekintés és monocularis nystagmus . csukott szemek. Irányába mutat) -célkisérlet -dysdiadochikinesia 24. vegetatív tünetek 23 . Látászavarhoz társuló -születésük óta csökkentlátóknál -színvakok -chorioretinitis -albinizmus 6. Kalorikus ingerlés: -30 fokkal előrehajtott fejnél -melegampullopetális áramlásingerlés felé irányuló nyst. comatosus betegnélbal fülbe hideg víz  szemek lassan balra. nyitott és csukott szemmel -Bárány-próba:egymással szemben. encephalitis 5.paraneoplasia. FLM laesio . tartósan sötétben dolgozókkétszemes fixáció zavara(verticális irányú. Mind vert.

4. 6. a káosodás felé erősödik .heves vegetatív tünetek .a verigo erős. vertigo benignus paroxismális pozicciófüggő vertigo(BPPV) neuritis vestibularis Meniére Harmonikus tünetcsoport(perifériás): -nystagmus az ép oldal felé -egyik oldali labirynth és/v.nystagmus lassú komponense az ép oldal felé . iránya meghatározható .: Paroxismalisan jelntkező forgó jellegű szédülés. de 2-3 napon belül enyhülnek Diszharmonikus tünetcsoport(centr. Tünetegyüttes Th: gyógyszer: pentoxifillin(Trental) 2-3x 400mg Sibelium haemodilutio(hidroxi-etil keményítőHAES. a zédülés érzése nem olyan kifejezett 25.lassú komponens a laesio irányába .Bárányba is erre -Rombergben is erre . Magok és cerebellaris károsodás esetén .): .elsősorban fiatal felnőtteket érint . esetleg scopolamin 3. Magok károsodását kísérő nystagmus a tekintés irányától függ.Cerebellaris sérülésnél az autonóm ünetek szegényebbek.felső légúti infkció előzi meg . melyet fülzúgás ritkán.A vest. vestibularis sérülése hozza létre .érintett oldali horizontalis ívjárat kalorikus ingerlésekor csökkent v.A vestibulocerebellum és a kisgyi félteke károsodásakor a szemek nyugalomban 1030 fokkal az ép oldal felé deviálnak a beteg a középvonalban lévő tárgyra fixála bulbusok nyugalmi helyzetben conjugáltan kiúsznakvisszatérnek . n.3. Neuronitis vestibularis Def.fejhajlításjárás 24 .Dextran) első néhány napban ágynyugalom. Bárány. halláskárosodás pedig soha nem kísér Álalában egy szédüléses attack jellemzi Tünetek: .Romberg. hiányzó ingerválasz . naptól tekintés-és egyensúlygyakorlatok 1.mozgás súlyosbítja . . de a hirtelen mozgásra jelenkező tünetek még 1-2 héig fennállhatnak .a heves tünetek néhány nap alatt megszünnek.autonóm tünetek kifejezettek. 5. hét után állásgyak.vest.harmonikus vest. vakjárás a kóros oldal felé .

halálfélelem Th: hányáscsill. sinus caroticus vs.szédüléses rohamok . féloldali halláscsökkenés.oticum) psy-us rostok a parotis felé o nucl.csak feküdni tudnak.hányinger. Után o Ggl.fülzúgás. cochlearis szőrsejtek pusztulása Tünetek: .styloglossus o nucl. kopoltyúív idegegarat felső része somatosenzor és motor. pulzus megváltozása . Daedalon 100-200mg Diazepam(Seduxen) 10-20mg Promethazin(Pipolphen kúp) 1-3x 25mg Betahistin(Betaserc) 1-3. Def.nystagmus: horizontális v horizontorotatoros(lassú komp és dőlés az érintett oldalra)harmonikos vest. parotis vm Agyi eredés: nyúltvelő: o nucl. ambiguusm.hónap 3x 8mg/nap Rezisztens esetbenendolyphatico-subarachnoidealis shunt. glomus caroticom.belső fül teljes elroncsolása 27.endolympha mennyisége megnőP megnőháryás labirynth ruptura(vertigo oka)K+ tart.stylopharyngeus.vm-os rostok praeggl-is(ggl. csengés .az érintett oldal felé fekszik a beteg .szorongás.teltségérzés.26.saccotomia. 2-6. . feszítés a fülben.superiusrögtön a for. hyperacusis . sinus car.tract.járásképtelenség . Salivatorius inf.hallászavar a rohamok idején . külső fül.spinalis nervi V. o Ggl.héten 3x10mg/nap. Endolympha kerüla perilymphábaidegrostok bénulása. pharynx.garat koponyai kilépés a foramen jugulare elülső része(+ X és XI) 2 érzőggl.solitariivs-osnyelv. izzadás. Glossopharyngeus anatómiája A 3. Jug. hányás. lateralisvs o nucl. melyek jellemzője a Meniére-triász(srgó jellegű szédülés. o Nucl. inferiusfossula petrosa spatium parapharyngeum o ACI és VJI között lefelé - - 25 . ototoxicus antibioticum(pl. A Meniére betegség és kezelése. A N.: Visszatérő szédüléses rosszulétek.tract.gentamycin) Transtemporalis labyrinthtectomia. elesett állapot . tün. tinnitus ) Pahofiziológia: .ss nyelv. m. nyelv hátsó 1/3-a íz+ss.

lágyszájpad csüng az érintett oldalon .canaliculus tympanicusa dobüreg belső falára fonatokplexus tympanicus Ss rostok a gl. Inferius után .ízérzés csökken . Inf-ból a dobüreg és a fülkürt nyh-jához Praeggl-is rostok a nucl.inf-ból N.lingualesss és vs Tünetek: . állandóan vagy csak stresszhelyzetben gombócérzés a torokban c. nyelési nehezítettség.sal. Symp)felső garafűzők.középső és felső rész.nyelészavar .pharyngeus: Ss.petrosus minor: Hiatus nervi petri minorisvissza a koponyába a piramis elülső felszínénforamen lacerumkoponyaalapgl.orrhang beszéd . pszichoszomatikus eredet d.smaff és eff rostokplexus pharyngeus(n.uvula deviáció az ép oldal felé 28.glomus car. normális nyelési folyamat 2. supranuclearis beidegzési zavar 2.- o A m.garatreflex renyhül .(kemorec) r.oticum(praeggl a nucl.1. X károsodása 4. ág közvetlenül a ggl. mely elsősorban a falat formálását és a garatba juttatásából eredő nehézségből adódik Ok:_ 1. globus hystericus a. Sinus caroticus vs-os rostok(barorec).inf-ból.érzéskiesés . agytörzsi laesio 3.stylopharyngeus mentén lefelé nyelvgyök N. postggl a parotisba)plexus parotideus N. myesthenia gravis Dysphagiával járó betegségek: 1. lingualis dysphagia: oka a nyelv gyulladása. tympanicus: . tonsillaristonsilla palatina+nyh-ból jövő rostok r. A dysphagia okai Def: Nyelési zavar. lágyszájpad emelők r.X. IX. trunc. nincs organikus elváltozás b. kifekélyesedése 26 .

Guillan-Barré .syringobulbia .kolinerg) .myasthenia g.uvula deviatio . lágyszájpad az ép oldal felé. Merev izmok c. herpes zoster b. m. tünetek:nincs garatreflex.Myositis(CK szint) .encephalitis . motoros bénulás a.rekedtség .renyhe v. Meningitis . Guillan-Barré-syndroma a. A pseudobulbaris és a bulbaris paresis elkülönítése Bulbaris paresis: A nyúltvelőben elhelyezkedő alső agyidegek (IXXII) által beidegzett izmok bénulása. garat és nyelv együttes megbetegedése során alakul ki b. garat.aneurysma . gége.félrenyelés.(EM. constrictor pharyngis görcse b.chr. oka.nyelv atrophia. ALS 6. IX. Érintettek a lágyszájpad. dysphagia syringobulbia a.glioma .trapezius része. agytumor. idegentestérzés d. Gyöki fájdalmak 4.3.nasalis hang . Apoplexia. félelemhysteria 7. Diff dg: .agytörzsi infarctus . nyálfolyás c.sternocleidomastoideus. váll és felsővégtagok együttes megbetegedése 5.szájpadcsüngés .Diphteria(serologia) felső 27 .Arnold-Chiari malf. Láztalanul zajlik b.polyomyelitis .m. hiányzó lágyszájpadreflexek . nyelvizmok.XI bénulás.nyelvmozgás zavar Okok: .dysphagia .X. rhinophonia aperta 29.dysarthria . garatgörcs a. fasciculatio . Tünetek: .tumor .

izgalmakor komplex nyelési.élénk masseterreflex Okok: .mindkét haemispheriumban kialakuló iscaemiás károsodás . szopó).károsodás: o dorsalis részapathia.ellenoldali akaratlagos mozgások Broca (Br44-es) a domináns féltekében a beszédkp.25.47) .14. fasciculatio .mozgató területkárosodásakor liberációs jelek(fogó. rágó és csámcsogó mozgások Gyrus praecentralis(Br4.dysarthria .sulcus parieto-occipitalis Gyrus postcentralis(Br3.lágyszájpad-és garareflexek jól kiválthatók .nyelvben nincs atrophia.Pseudobulbaris paresis: Olyan felsőmotoneuron károsodás.7)másodlagos érzőkéreg 28 . mely elsősorban a mélyérzések központja .moria 31.2)elsődleges érzőkéeg . amelyet bilateralisan az agytörzs felett huzódó corticobulbaris rendszer károsodása okoz.személyiség .emotionalis incontinentia .32. Supplementer motoros area(Br8)szem és fej ellenoldalra mozdításakárosodásakor az akaratlagos szemmozgáok és tekintés zavara lesz Br6kérgi extrapyramidalis rendszer.multiplex lacunaris infarctusok .dysphagia .sensoros cortex.kényszernevetés . fissura interhaemispherica.ALS(bulbaris és pseudobulbais tünetek egyszerre) .46. A parietalis lebeny anatómiája.érdektelenség o Basalis részindokolatlan jókedv.SM 30.6)hólyag és végbél ürítéskárosodásakor incontinentia Praefrontalis lebeny(Br 9.frontalis leépülés jeleifogó-és szopóreflex . fissura lateralis cerebri(Sylvii) Gyrus praecentralismotoros cortex .45. Tünetek: . A praefrontalis és frontalis lebeny anatómiája és tünetcsoportjai Frontalis lebeny határai: sulcus coronarius. tünetcsoportjai Határai: frontalisansulcus centralis medialisanfisura interhaemispherica.károsodásaellenoldali hypesthaesia(a fájdalom kivételével) Lobulus parietalis sup (Br5.

Temporalis lebeny: A frontalis lebenytől a fissura lateralis cerebri választja el. A temporalis és occipitalis lebeny anatómiája.Br41primer hallási kp.dementia .amnesticus aphasia .inf. zajok felismerésekárosodásnál lelki süketség. Gyrus temporalis superior(Br41.gyrus parahyppocampalis(Br35)limbikus rendszer része .hallással kapcsolatos gnosticus teljesítmények .Germann syndromajobb-bal tévesztés. agraphia.károsodásdominánsnál amusia .konstitutív apraxia .izgalmazenei hallucináció Hyppocampus(Br28.károsodásamnesia.Br42.óra-idő felismerés zavara A gyrus angularisnak megfelelően húzódik a láósugárzás és az optomotoros pályák egyrészegócellenoldali alsókvadáns anopsia.40)gnosticus és mozgásteljesítmények .izgalmaelemi hallási hallucinációk .gyrus supraangularisBr40 károsodásnálagnosia. acalculia .22másodlagos hallási kphangok.izgalomnálkomplex hallási hallucinációk Gyrus temporalis medius és inf.beszéd megértésekárosodásakérgi süketség(dominánsnálsensoros aphasia).area parietalis basalisBr37 .térbeli tájékozódás zavara .(Br37.. ujj agnosia.22) .anosognosia . tünetcsoportjai. .izgalma o szaglási sensatiók o déja vu.par.34)szaglás kp. optokinetikus nystagmus megszünése 32.nem dominánsnál: .károsodásatactilis felismerés zavara Lob.apraxia .39.42.jamais vu o dreamy state o lebegésérzés o oralis automatismusok(uncinatus roham) o Duff-tünet(orrdörzsölés) o Psychomotoros epilepsia o Tenebrositas 29 .gyrus angularisBr39 .apraxia -dominánsnál: .öltözködési apraxia .

lassú. sérülését jelző kóros reflexek.fasciculatio lehet az alsó motoneuron károsodásnál .Felületes eflexek féloldalon kiesnek Perifériás bénulás oka: .optikai felismerés .Kiterjedése tömeges .Belső motoneurono és axonjaik laesiója az agykéregben.bulbaris és spinalis motoneuronok károsodása.premotoros cortex)corona radiatacapsula interna hátsó szárának elülső részében(elölről hátraarcfelsővégtagörzsaló végtag)pedunculus 30 .károsodáslelki vakság(optikai agnosia) .piramisjelek nincsennek .éles határú .sulcus parieto.Mélyreflexek fokozottak . követő szemmozgások . mely létrejöhet a sejttestek.Occipitalis lebeny: Határai elmosottak. agytörzsben. .izgalmamicrognosia.kiterjedése az ideg ellátási területére lokalizálódó . az axonok és a neuromuscularis synapsis magasságában .macropsia. a corona radiataban. capsula internában.mélyreflexek renyhék v kiesnek .Lehet petyhüdt v spasztikus a laesio localisatiójától és a bénulás fennállásának időtartamától függően . A pyramispálya lefutása.individuális atrophia 34.Piramisjelek vannak .occipitali a parietalis lebenytől való elválsztást tükrözi Area striata(br17)elsődleges látókéregelemi látás .károsodása o lelki vakság(opikai agnosia) o reflexes szemmozgások o speciális opikus zavarok .de a centralis látás megtartott o kétoldalinál kérgi vakság Area peristriata(Br18)másodlagos látókéreg .vezető tünet az izomtónus csökkenése atrophiával .károsodásegyoldaliellenoldali hemianopsia. gv oldalkötegében.felületes reflexek dermatómában kiesnek . A peripheriás és a centralis motoneuron bántalmának elkülönítése.ametamorphosia Area parastriata(Br19) . akaratlagos mozgások 3 neuronos keresztezett pélya Somatotópiás elrendeződésű rostok Corticospinalis pálya: Cortex(primer motoros area. Centrális bénulás oka: .izgalmaoptokinetikus nystagmus megszünése 33.

supraspinalisan Receptor-izomorsó: .Dinamikus+statikus γ efferensek végződéseérzékenyebb(intrafusalis rost kontrakciós állapota) Golgi készülék(ínorsó) .Aα-aff. Corticospinalis ventr.és kórtana Izomtónus=az izmok nyújtási állapotától függő akaratlan izomfeszülés Szabályozás: 1. Az izomtónus élet.a motoros működésű agyidegek magvain végződik Károsodás: 1.gv oldalsó kötegében A keresztezetlenektr.)gv-i motoneuronok Corticobulbaris .Mindig az aktuális rostszakaszhoz tartozó optimális mértékű intrafusalis kontrakció 31 . spinalisan 2.Aβ afftartós izomkontrakció gátlása Monosynapticus reflexív: .cerebriponsmedulla oblongata(basisrostok 85%-a a decussatio pyramidumban kereszteződik)tr.corticospinalis lat. primer motoros kéregpedunculus cerebrinyúltvelő piramisflaccid paresis 2.mélyreflexek monosynapicus reflexek γ-hurok: .Izomorsó ingerlékenységét szabályozza . ritka b.gv-i motoneuron(adott izmot idegez be) .izomorsó Aαgv motoneuronizom .anulospiralis receptorintrafusalis rost megnyúlását érzékeli .azonos oldalon legv elülső kötegében a fissura mediana anterior 2 oldalán 2. izolált a.munkaizomrost megrövidülésére hat . neuron a gv-i elülső szarvi interneuronok Corticoreticularis : Premooros és supplementer motoros reticularistr. primer motoros+premotoros+szuppl. neurona megfelelő szelvényben a zona intermedia 3.reticulospinalis(izomtónus szab.a corticospinalis pályáról válik le az agytörzsben . Motoros együttes károsodásaspasticus paresis Piramisjelek Patelle-lábclonus keményszájpadreflex régiókbólformatio 35.módusult izomrostokintrafusalis rost .

hogy bármilyen más működést lehetetlenné tenne Form.Mellső gyök kár .fvt:ext.vestibularis rendszer vest(otolith szerv)nucl.ruber és motoros cortex stimulálja Spasmus: .motoros kéreg .Myasthenia .izomorsó Aα agonista izmot beidegző gv-i motoneuron gátló interneuronantagonista Ciklikus mozgások szabályozása(pl járás) .csukló.hátsógyök kárdiscushernia .mesencephalon . de a nucl ruber alattFR aktivitás nincsnincs gátlásantigrav izmokban tónusfok.formatio reticularis . csak lassan süllyeszti Hypotonia .laesio a nucl ruber fölött.Polysynapicus reflex .könyök flex.plantarflex) Decorticatiós tartás: .zsebkés tünetgyors mozdulat legyőzi a végtag ellenállását . avt:ext.Guillan-Barré.mozgatás után predileciós tartásba vissza Decerebrációs tartás: .antigravitációs eloszlás .laesio a nucl vest lat fölött.harántlaesio 32 .ret.(fvt:ext.add.agonista és antagonista izmokban is tónusfok . plantar flex) Ha csak féloldalonWernicke-Mann-tartás Rigiditás: .légpárna jelenséghátonfekvő beteg fejét felemelve nem ejti.befelé rot. tónus lenne.mozgás sebességétől függően állandó ellenállás a végtagban . akkor olyan erős ect.Heine-Medin .vestib.Ceebelaris sérülés .monosyn reflexív megszakadása . cortex alatt(thal alatt)fvt:ujj.radiculopathia .Perif ideg kárpolyneuropathia.reticularisnak nincs spontán aktivitásanucl.lat(Deiters)leszálló pályákgv-i motoneuronokkontrakció Ha csak ez lenne.hyperpron.mozgatás megszakításavégtag ebben a helyzetben rögzül .gátló hatás az internezronokra DE! form.gv motoneuron agonista kontrakció collatRenshaw-sejteket aktiválgátló interneuron gátlásaantagonista kontrakció Supraspinalis: A leszálló pályrendszerek az alábbi helyekről indulnak ki: .

Macroscopia:  A 2 hemispheriumot a vermis köti össze. spinocerebellaris ant.tétel: A kisagy anatómiája. legfontosabb összeköttetései. emboliformis  n. fastigii Karok:  pedunculus cerebri superior  pedunculus cerebri medius  pedunculus cerebri inferior Vérellátás:  a.  A vermis részei: lingula---vinculum lingulae cerebri  lobulus centralis---ala lobuli centralis  culmen---lobulus quadrangularis sup. post.36.cer.  declive---lobulus quadrangularis inf. bulbocerebellaris Efferens pályák: Kéregből: Tr. ● Tr. cerebellorubralis  Tr. inf. vestibulocerebellaris ● Tr. Cerebellarovestibularis Magokból:  Tr. olivocerebellaris ● Tr. moleculare  str. spinocerebellaris post.  folium vermis---lobulus semilunaris  tuber vermis---lobulus gracilis  pyramis---lobulus biventer  uvula---tonsillák Kéreg: 3 rétege van:  str. Granulosum Fehérállomány:/arbor vitae/ 4 pár mag:  nucleus dentatus  n.  a. cerebri magna Afferens pályák: ● Tr.sup  v.cer.cerebellaris inf. pontocerebellaris ● Tr.  a. Cerebellovestibularis  Tr. ● Tr. ganglionare  str. cerebellothalamicus 33 . Cerebelloreticularis  Tr. ant. globosus  n.

tétel: A kisagy bántalmának kórjelei.3 v 4 szelvényt szállnak le mielőtt elérik kilépési pontjaikat.a másikkal nem tudja ezt véghezvinni. Az elülső és hátulsó gyökerek a spinalis ganglionok utáni szakaszon gerincvelői idegekké egyesülnek. A hátsó gyökereken találhatók a spinalis ganglionok. A beteg a célon túlnyúl. mely a filum terminaléban folytatódik.  Keresztmetszet:  Szürkeállomány:  A canalis centralist a substantia grisea centralis veszi körül. mélyreflexek renyhébbek ● Góc oldali pronációs hajlam ● Ingareflex: Ha a patella reflexet levegőben lógó lábon vizsgáljuk a patella ín megütésekor egymás után több contrakció követkzik be. ant. innen 2. mely felett az arachnoidea található. A gerincvelő felső határa a foramen magnum szintjében van. A gerinccsatornát belülről a dura mater borítja. A csigolyák és a dura között van a cavum epidurale. ● A tárgyak súlyának. tétel: A gerincvelő anatómiája. mozgásának zavara ● Visszacsapási tünet ● Intentiós tremor: nyugalomban nincs. 31 pár gerincvelői ideg van:  8 pár nyaki  12 pár háti  5 pár ágyéki  5 pár keresztcsonti  1 pár farkcsonti A gerincvelő szelvényeinek magassága nem egyezik meg a csigolyatestek magasságával. /L1/ Elülső felszínén futó hasadék:Fissura mediana anterior Hátsó felszíni barázda: Sulcus medianus posterior Utóbbitól két oldalt: Sulcus lat.-itt lépnek ki a mozgatórostok. ● Ataxia: izomcsoportok koordinált működésének zavara Járási: széles alapú járás Törzs: állás közben bizonytalanul ingadozik Romberg-ben a laesio oldala felé dől ● Célkísérletek végrehajtásának zavara ● Dysdiadochokinesis: antagonisták alternáló beidegzésének. 38 . ● Dysmetria: A távolság becslésének zavara. nagyságának helytelen becslése/ a góc oldalán kisebbre becsüli/ ● Az „utánzási kísérlet” zavara: Becsukott szemű beteg egyik végtagját egy adott pozícióba visszük.37. a céltárgy felé közelítve amplitudója nő ● Skandáló cerebellaris beszéd ● Iránytévesztés/ általában a góc oldalára térnek/ ● Nystagmus: a laesio oldala felé való tekintéskor fokozódik ● Hypotonia: a laesió oldalán a végtagok izomtónusa csökken.itt lépnek be a hátsó gyökerek érző rostjai Sulcus lat.  Elülső szarv: Cornu anterius 34 . Alsó vége conus terminalis. A gyökök a Th V-VIII-ig egy. A gerincvelő felszínét a pia mater borítja. post.

tétel: A fontosabb gerincvelői dermatomák és reflex-segmentumok. sacralis részen: Cornu laterale  Fehérállomány:  Funiculus posterior  Funiculus lateralis  Funiculus anterior /a 2 oldalt a comissura alba köti össze/  Vérellátás: a.kéz ulnaris felszíne.  C1 nincs  C2-3 tarkó  C4-5 váll  C6-alkar+ kéz radialis felszíne. ujj  C8 alkar.+kiegészítik a rami spinales-ek/a. et post./ A vénás elvezetés a dura 2 lemeze közötti plexus venosus vertebralis internus felé történik. I-II ujj  C7 III. vertebralis koponyaűri szakaszából: a. IV-V ujj  Th4 emlőbimbók vonala  Th6 processus xiphoideus vonala  Th10 köldök vonala  L1 inguinalis terület  L2 comb elülső küzépső + hátsó lat része  L3 comb medialis része  L4 lábszár medialis felszíne  L5 lábszár lateralis felszíne + lábhát medialis része + hallux  S1 talp + a lábhát lateralis széle + sarok  S2 a comb és lábszár hátsó középső felszínén lát el egy sávot  S3-4-5 genitáliák környéke A reflex szegmentumokat ld. sacralis lat. aa. tételben.tétel: A gerincvelő harántlaesiójának tünetei.  Dermatoma: Egy hátsó gyökhöz tartozó érző beidegzés területe. aa. spin. 39. 40. ant. a 42. de a dermatómák átfedik egymást. Intercostales. a. Vertebralis.  Gyökök szegmentáltsága: a dermatómák érzészavara alapján a gerincvelő károsodás magassága megítélhető.Hátsó szarv: Cornu posterius A thoracalis és felső lumbalis szakaszon + kp. Lumbales.  Okai:  hirtelen flexió  hyperextensió  csigolyakompresszió  gerincoszlop rotáció Következmény:  spinalis tér szűkül  csontdarab a gerincvelő állományában  bevérzés/ischaemia    35 .

Analis -reflex : átkapcsolódás: S4-5 4. Garatreflex: Hátsó garatfal érintése – öklendezés. tétel: A mélyreflexek és kóros változásaik. mellakslégzés bénulás  A C5-6 : a triceps esik ki. Lágyszájpad reflex ● Bőrreflexek: 1. ● Corneareflex:  Afferens: V/1.felső: Th 7-8 . ● Oculopalpebralis reflex ● Nyálkahártya reflexek. musculocutaneus  átkapcsolódás: C5-6  36 .átkapcsolódás:L1-2 3.biceps brachii  n. 1. Következmény: a beteg karját feszíteni tudja hajlítani nem. gyöki károsodás .kiesés okai: SM.tétel: A felületes vagy idegen reflexek. és a n.alsó : Th 11-12 2. 42. lábujjak plantarflexiója kiváltható ha a corticospinalis pálya ép.  Efferens: VII.  A felső thoracalis szakasz: paralyticus ileus  41. Polysynapticus reflexek. Rendszerint spinalis shock-al jár: ● flaccid paresis ● széklet – vizelet ürítési zavar ● potentiazavar ● a vegetatív beidegzés és hőreguláció zavara ● decubitus  A spinalis shock megszünése után: ● autonóm hólyag ● spasticus paraparesis fokozott mélyreflexek ● pyramis jelek  A C3 magasságában fatalis: rekesz. Receptoruk a végrehajtó szervben van. gerincvelői harántlézió.kétoldali kiesése nem kóros .a köldök az ingerlés oldala felé húzódik. Cremaster reflex / tompa eszközzel kell kiváltani/ . Talp-reflex : talp ingerlése köv. lágyszájpad izmok kontrakciója 2. .középső: Th 9-10 . ● Biceps  m. Hasbőrreflex. A receptoruk és effektor szervük nem ugyanabban a szerkezetben van. tibialis vagy az ideget alkotó L4-S2 gyökök épek.

L5  Kóros változások: ● Renyhe reflex oka:  reflexív sérülése  izmok betegsége  kisagykárosodás ● Kialszanak: műfogással sem váltható ki ● Élénk: Nagy amplitudóval zajlik ● Fokozott : ha élénk és pyramis jelek is vannak ● Clonus: Egyetlen reflexkiváltási kísérletre jelentkező ritmusos végtagmozgás 43. tibialis  L5-S1 ● Tibialis posterior:  m. Bulldog reflex: A fogsora közé helyezett tárgyra ráharap.  Szopó-reflex komplexus: ● Szopó-reflex: Az ajak érintésekor szopó mozgás jelentkezik. Fogó-reflex komplexus: ● Fogó-reflex: A tenyér bőrének ingerlése fogómozgást vált ki.  Optikai és tactilis ingerekkel váltható ki. gastrocnemius  n. Falási-reflexről beszélünk. tibialis posterior. ● Utánnyúlás:  A beteg reflexesen a látótérbe kerülő tárgy után nyúl.triceps brachii  n.tétel: A liberatios jelek és lokalizációs értékük. Ha rágási. 4 hónapos korig fiziológiás.6.nincs lokalizációs értékük. femoralis  L2-4 ● Achilles:  m. A praemotor cortex/Br. ● A halánték-lebenyben. nyelési mozgások kísérik./sérülése következtében alakulnak ki. Ha ezek a reflexek a tudatállapot zavarának következtében lépnek fel. ● Harapási v. thalamusban lévő gócok eseteiben is. 37 .● Triceps:  m. mely kiterjedt félteke pusztulásra jellemző.brachioradialis  C6-7 ● Ulna:  C7-8 ● Patella:  m. radialis  átkapcsolódás: C6-7 ● Radius:  m. nyakszirt-lebenyben. ● Kényszerfogás: A tenyerébe helyezett tárgyat erősen megszorítja. quadriceps femoris  n. E reflexek kialakulhatnak még: ● A nucleus caudatus feje és a corpus callosum rostjai között elhelyezkedő gócok esetében. ● Oralis beállítódásos mechanizmus: Az ajak melletti bőr ingerlésekor az ajak az inger irányába mozdul.

 Hidegérzés: Krause. Középvonali reflexek: ● Glabella reflex ● Masseter reflex/fokozott/ ● Mediopubian reflex Támasztási reakció: ● A homlok-lebeny és a cerebellaris félteke károsodásának következménye.afferensek -gerincvelő ill. agytörzsig futó neuron az elsőrendű neuron. mely itt kapcsolódik a másodrendű neuronnal. a másikkal a kézfejet és az ujjakat erősen dorsalflectáljuk. de szőrmentes területről is kiválthatók.Gegenhalten: ● A passzívan mozgatott végtagokban mindig a mozgatás írányával szemben nő meg az ellenállás./Léri-jel/ ● Ugyanez kiváltható a lábon is: -Passzív dorsal flexió köv. A rec. pályák és központok. Az afferensek idegsejtje a csigolya közötti.-ok. Receptorai a Wagner-Meissner –féle végtestek/irha/. az érző agyideg-dúcokban helyezkedik el. ill. A perifériától a gv-ig. a térd flexió/ Marie-Foix műfogás/ 44.  Interoceptorok -belső szervekben lévő rec.   38 .tétel: Az érzésfajták és felvevőkészülékeik. -ban végződik. ● Pozitív reakció : a beteg nyújtott és supinált alkarját egyik kezünkkel megtámasztjuk a könyökhajlatban. Útvonal: receptor-ingerület. ill.és Ruffini -féle végtestek.    Érzőrendszer: Ingerfelvevő készülék+afferens. ● A negatív reakció: A kar az előbbi helyzetben van.-ok más csoportosítása:  Exteroceptorok -külvilág ingerinek felvétele. Az érződúcok centrális nyúlványa az érzőgyökön jut a központi idegrendszerbe. Ez az agykéreg elsőrendű érző kp. mely a thalamusban jut kapcsolatba a harmadrendű érző neuronnal. Palmomentalis reflex: ● A tenyér erőteljes végigsimítása tompa tárggyal az azonos oldali m.  Fájdalomérzés: Szabad idegvégződések a bőrben. a térd kifeszül/ pozitív reakció/ -Passzív plantar flexió köv. Ingerfelvevő készülék=receptor Bőrben:  tapintás  hideg  meleg  fájdalom receptorok  Tapintásérzés: Pontjai a szőrtüszők. agytörzs. Kóros esetben a kar extensiós tartásban rögzül. Most ujjait a tenyér felé hajlítjuk mire az alkar hirtelen behajlik. Az inger lehet: lokalizálható és nem lokalizálható is.mentalis összehúzódását váltja ki.  Melegérzés: Ruffini -féle végtestek.

és néhány szelvényt lefelé futnak. brachium conjuctivumban/ köv. A Goll nyaláb az alsó végtagról és a törzs alsó részéről. A proprioceptív receptorok az izomorsókban. fasciákban és izületekben helyezkednek el. Más részük a Clark-oszlopban synaptizál és azonos oldalon fut a vermis kérgéig. A rostok a brachium conjuctívumon keresztülfutva a vermisben végződnek. A rostok egy része a szelvényben lévő spinalis motoneuronokra kapcsol át. Centrális nyúlványaik a hátsó kötélben 2-15 szelvényt felfelé. 2X kereszteződik / a szelvényben. Innen a rostok thalamocorticalis pályaként a capsula interna hátsó szárában futnak és végül a gyrus postcentralisban végződnek. inakban. A rostok a nyúltvelő alsó részén kereszteződnek. Érzészavarok: ● Szubjektív: Paraesthesia /fonákérzés. anatómiája. Hátsó kötél rendszer: fasciculus gracilis/Goll/ et cuneatus/Burdach/ A mélyérzések rostjai átkapcsolás nélkül szállnak fel bennük a nucleus gracilisban és nucleus cuneatusban kapcsolnak át. A második neuron axonjai a comissura albaban kereszteződnek és tr. A másodlagos axonok átkereszteződnek a comissura alba anteriorban és az ellenoldali tr. Ezután a rostok a lemniscus medialisban futnak a thalamus nucleus ventralis posterolatrealishoz /VPL/. A hátsó szarvban synaptisálnak.-ként futnak a thalamusba. a törzs felső részéről. Innen ld. zsibbadás/ Spontán fájdalom ● Objektív: minden érzésféleségre vonatkozhat. Latban szállnak fel a thalamus VPL-be. 46. Tractus spinocerebellaris dorsalis: Az alsó végtagi izomorsókból és bőrreceptorokból származó rostokat tartalmaz.spinoth. I.45.  Tapintásérzés:  csökkenés: hypaesthesia  kiesés: anaesthesia  fokozódás: hyperaesthesia  Fájdalomérzés:  hypoalgesia  analgesia  hyperalgesia  Hőérzés:  termohypaesthesia  termoanaesthesia  termohyperaesthesia 39 . Tractus spinocerebellaris ventralis: Ín.tétel: Az érzészavarok felosztása. a Burdach nyaláb a nyakról. Ant. Tractus spinothalamicus lateralis: A fájdalom és hőérzés elsődleges rostjai a substantia gelatinosa Rolandi sejtjein kapcsolódnak át.és izomorsóból jövő rostokat szállít. előbb.tétel: Az érzőpályák felosztása. károsodásuk azonos oldali tüneteket okoz. Egy részük az elülső szarvban kapcsolódik át. és a felső végtagról referál. Spinoth. Tractus spinothalamicus anterior: A tapintás és nem differenciált nyomásérzést közvetítik.

Ha nem súlyos vagy a zavar a rendeződés stádiumába kerül jelentkezhet: ● literalis paraphasia: egyes betűk. II. 2. Helye: a Broca-(motoros) beszédmező a középső és alsó frontalis gyrus valamint a gyrus praecentralis alsó területét foglalja el (Brodmann 44. de a beszéd kifejezésemégis zavart. Motoros: a beszéd kifejezésében részt vevő izmok és azok beidegzése is ép. tétel: Az aphasia fogalma és fontosabb formái. -A szóutánmondás gyakran nem sikerül. domináns félteke parietalis lebeny. Helye: Brodmann 39. ● Perseveratio: szavak gyakori ismételgetése. A fájdalomérzésre vonatkozó formáját hyperpathianak mondjuk. azonban elég gyakori. 3. Amnesztikus aphasia: A szó emlékképek felidézésének zavara. hogy a megfelelő kifejezést hallotta e.) – A beszéd monotonná válik. Tünetei: – A felmutatott tárgyat képtelen megnevezni. szenzoros aphasia-nak nevezzük. Tudja. de hirtelenjelentkezik.Ha az egyes érzésféleségek nem azonos mértékben károsodnak. Fajtái: 1.) akkor beszélünk aphasiáról. vagy a regeneráció nem azonos ütemben történik. temporalis lebeny ( Wernicke-kp) Tünetei: -Verbalis paraphasia: a beszéd ép. Aphasia: Ha a beszéd mozgásteljesítménye válik zavarttá. – Zavart lehet a mondatok szerkesztése is. hosszú ideig megmarad és kisugárzik.de a mozgásban részt vevő izmok működése ép (a coordináció is norm. a domináns félteke. a megtartott. de nem tudja kimondani.Szenzoros: a beszédmegértés zavarát. 40 . hangok felcserélése. hogy az inger alkalmazása után hosszú látenciával. ha azonban a vizsgáló a tárgy nevét mondjaképes eldönteni. – Távirat stílus (infinitivus-t használ) – Néger stílus ( A beszéd emlékeztet primitív törzsek beszédére. ha a hallás ép. domináns félteke). -Általában sokat beszélnek. hogy a szavakat összecseréli. Jellemzője. vagy már visszatért érzésfajták ingerei a megszokottól eltérő érzést: dysaesthesiat okoznak. Helye: Brodmann 41. hogy miről van szó. A szókiejtés képtelensége lehet teljes vagy részleges. – Gyakran körülír a beteg. -Zsargon aphasia: értelmetlen szavakat használ. Érzésféleségek: ● Felületes ● Mély ● Protopathiás / az egyed létét fenyegető ingerekről informálnak/ ● Epikritikus / felismerésre szolgálnak/ 47.

egyes szavak. – A spontán beszédben jól használja a szavakat. Az utánzás képessége megmaradhat. melyhez a kéz ügyetlensége társul. kiejtés zavara. Helye: Insula Aphasiat főleg a kéreg károsodása idéz elő. monoton beszéd. mind a spontán beszéd kifogástalan. A mássalhangzók kiejtése zavart. hangzók kimondásának zavara.és gégeizmok corticalis motoneuronjainak károsodását kíséri. mind a hangzók képzése károsodott. ● Ideatoros apraxia: A domináns oldali gyrus supramarginalis gócai idézik elő. de a kéregből származó pályák sérülése is előidézi. ● Mandibula luxatio ● Trismus 49. Vezetéses aphasia: Ha mind a beszédmegértés. Előfordulhat: ● Motoneuronbetegség: A beszéd elnyújtott. ● Cerebellum betegség: Lassú. a hallott szavak utánmondása mégsem sikerül. Tétel: A nem-aphasiás eredetű beszédzavarok és jellemzői. halk beszéd. lokalizációs értéke. 41 . de végrehajtani nem. praefrontalis motoros asszociációs kéreg sérülésnél fordul elő. A praxia vizsgálata. Felismeri mozgásai helytelenségét. Tétel: Az apraxia fogalma.Tünetei: -A felmutatott tárgyat nem tudja megnevezni. ● Ideomotoros apraxia: A beteg képes a mozgást megtervezni. ● Bulbaris dysarthria: Elmosódott. ( Csak konkrét tárggyal képes elvégezni a feladatot. hogyan kell azt használni. Dysarthria: A hangképzés. -Utánmondás jó. de nem képes korrigálni. transcorticalis. Tárggyal sem tudja megmutatni. a feladatsort elvégzi. Ha elmondják neki mit csináljon. parietalis lebeny. különösen nem szimbolikus mozgásokat. amely nem magyarázható a mozgásképesség zavarával és az izomerő csökkenésével. ● Capsularis dysarthria: Oka a capsula interna károsodása. subcorticalis. 48. nasalis színezetű. Apraxia: az akaratlagos mozgás vagy összetett cselekvés végrehajtásának zavara. articulatio. ● Corticalis dysarthria: A primer mozgatómezőben a garat. Nem képes mozgásokat utánozni sem. 4. de az utánmondás és hangosolvasás megtartott. lassú. 4 fő aphasia típust különböztetnek meg: corticalis. ● Parkinson: Felgyorsult monoton. mind a szavak. Transcorticalis motoros aphasia: az akaratlagos beszéd és írás súlyosan zavart. elkent beszéd. Köv. skandáló beszéd. A beteg nem képes a mozgás megtervezésére.) Általában a domináns oldali Wernicke-mező.

Nyomtatott betűk és szöveg írása kézírással és fordítva 16. Alexia: Az olvasás képességének szerzett zavara. Agraphia: Az írás zavara. felszólításra végrehajtott írás 13. A tüneteket a premotoros kéreg károsodása okozza. Tétel: Alexia. a zenei kifejezés képtelensége.a tárgyak megnevezése 3. acalculia. Vonatkozhat betűk. A vizsgáló által mondott szavak betűszámának felismerése ( Lichtheim-próba) 8. de nem tudja egyesíteni a bal féltekében lokalizált jelentésükkel. -Anterior alexia: Szavakat felismer. Nyomtatott szöveg olvasása 12. amusia. Számjegyek és számok felismerése és írása 17. Betűzés 7. fütyülés. Konkrét tárggyal felszólítások végrehajtása 50. Automatikus beszéd vizsgálata -számsorok. Temporalis lebeny károsodása.● Kinetikus: A mozgás zavara egy végtagra vagy annak egy részére vonatkazik. verbalis. Szótalálás. -Hátsó alexia: a domináns oldali peristriatalis kéreg és/vagy a Br18. Ritka forma: -Centralis: domináns félteke gyrus angularisanak károsodása. szavak felismerésének vagy azösszeolvasás zavarára. A finom beidegzést kívánó feladatok végrehajtására nem képes. Spontán beszéd megfigyelése 2. -Literalis paragraphia: A betűk gelcserélése. ( sorrendben literalis. 19-ből 39-hez futó rostok kiesése okozza. Nem képes a szavakat betűzni és a vizsgáló által betűzötteket sem ismeri fel. Beszédmegértés 4. Betűk. hónapok neveinek elmondása 5. Károsodott parietalis lebeny. de bonyolult mondatokat nem ért meg. A vizsgáló mimikájának és pantomimikájának megértése 9. Spontán írás ill. konstruktív ) Hemialexia: Az olvasás zavara a subdomináns látótérben. A beteg a bal oldali látótérben látja a szavakat. -Motoros: éneklés. a betegek a szavaknak csak az épp látótérben lévő részét olvassák el. ● Konstruktív apraxia Vizsgálat: 1. -Verbalis szavak cseréje Károsodás helye: parietalis lebeny Acalculia: A számok felismerésének és a számolás zavara. agraphia. Hosszabb szöveg írása diktálás utánmondás 14. írásjelek felismerése 11. Amosia: A zene felismerésének zavara. hangszeren játszás zavara 42 . Hangos olvasás 10. Betűk és hosszabb szöveg másolása 15. -Szenzoros: zenedarabot nem ismerik fel. Utánmondás 6. amelyet nem magyaráz a kéz gyengesége vagy ügyetlensége.

szimultán agnosia : a tárgyakat egyenként felismeri.  Lehet: -vizuális -tactilis -auditoros Vizuális agnosia: • Kiváltója a temporo-occipitalis átmenet alsó alsó régióinak agykérgi és/vagy subcorticalis fehérállomány lasioja.motoros (beteg nem tud fütyülni. • A tárgyak tapintás útján.vizuális objektum agnosia : nem ismeri fel a tárgyat.tapintás és hallás önmagában normális. hogy mit lát. testséma zavarok.megérti és teljesíti az írott parancsokat.egységes egésszé. Fajtái: . Az agnosia definitiója és formái. de nem képes egy jelentéssel bíró.  Tactilis agnosia( astereognosis) : • Okozója a contralateralis alsó parietalis terület.dúdolni) . Agnosia: A felismerés zavara azokban az esetekben. de képtelen diktálás után írni.hall. nincs aphasiás összetevője . most már nem.tiszta alexia : kizárólag a vizuális gnosis zavarán alapszik. egy jelenetté integrálni . • Gyakoribb altípusai: . Az elsődleges érzőközpontok szomszédságában elhelyezkedő kéregterületek károsodása következtében alakul ki. óraidő agnosia. de le tudja rajzolni vagy a róla készült rajzot le tudja másolni . cerebri posterior terület bilaterális ischaemiás infarctusának felel meg.-Instrumentalis: a betegség előtt tudott hangszeren játszani.sensoros (zenedarab felismerésének képtelensége) • Tiszta szósüketség : tud spontán írni és szöveget másolni . • Amusia : a zenei perceptio vagy expressio károsodása. A mély tapintás és a discriminativ képesség megőrzött.prosopagnosia : arcok felismerésének zavara (hang. emotionalis arckifejezés felismerésének zavara jelentkezhet amygdalectomia után . Anosognosia. énekelni.amikor a látás. egészként történő felismerése szelektív módon károsodott.tapint). öltözet alapján felismeri) . ami legtöbbször az a. a szóismétlés is súlyosan károsodott.de az így nyert információ feldolgozása zavart(nem ismeri fel. parietalis lebeny auditoros associatios területeinek károsodása.szín agnosia : szín felismerés képességének elvesztése  Auditoros agnosia : • Okozója a temporalis ill. a beteg nem  43 . Megállapításához elengedhetetlen az audiometriás vizsgálat. pl. rendszerint a gyrus supramarginalis laesiója. 51.

Az epilepsia fogalma és felosztása.  Gerstmann.aphasiás és nem demens. tartós remissziós fázisok vannak. jobbbal tévesztés) .máskor bizonyos betegség tüneteként jelenik meg.A betegek egy része a mozgásokat a valóságosnál lassabbnak vagy gyorsabbnak ítéli(subdomináns parietalis lebeny) 52.tumor.trauma.intracranialis gyulladás.ezek között folyamatos v.  Óra-idő agnosia: Jobb félteke károsodásakor az óraidő fel nem ismerése és az időérzék megváltozása. jobb-bal tévesztés.régebbi műtét. dyscalculia (számolás zavara).5%-a visszatérő jellegű.syndroma : A bal parietalis lebeny postero-inferior régiójának károsodása következtében alakul ki.mely következtében kialakuló epilepsiás rohamok ismétlődnek.subdomináns • anosognosia (betegség tudomásul nem vétele) . A betegség átlagos tartama 10 év.subdomináns • hemidepersonalisatio (egyik testfél teljesen elidegenedik. Epilepsiasnak csak csak akkor minősítünk egy beteget.subdomináns • ujjagnosia (ujjak megnevezésének és felismerésének hiánya.penicillin -antituberculoticumok -féregűzők -fájdalomcsillapítók -lázcsökkentők    44 . Rohamokat provokálhat: .   Az agy bizonyos területének v. a betegség elismerésének hiánya.domináns  Anosognosia A jobb temporoinsularis vidék károsodásakor gyakori a bal testfél elidegenedése.pl. Előfordulhat úgy. Tünetei agraphia. területeinek excessszív elektromos kisülésével járó betegsége.  Testséma zavarok: parietalis lebeny • autotopagnosia (saját testen való tájékozódási zavar) . ujj-agnosia.ezek 0. 5% -ának van epilepsiás rohama élete folyamán.hogy nem tudunk különösebb okot kimutatni a betegség hátterében. perinatalis károsodás. hogy egy idegen kíséri. fekszik mellette).ha visszatérő jelleggel.spontán jelentkező epilepsiás rosszullétei vannak. A legtöbb betegnek csak néhány rohama van. a beteg arról panaszkodik. A populáció kb.infarctus.

-analepticumok -steroidok -ovulációgátlók -triciklusos antidepresszánsok -neurolepticumok -kontrasztanyag -gyógyszerintoxicatio(kinin.pszichomotoros . Myoclonusos rohamok C.atípusos absence B.antikolinergiás szerek.csak tudatzavarral . discofény) Felosztás: I. Tonusos-clonusos rohamok(grand mal) F. Simplex(nincs eszméletvesztés) .összetett rohamok C. Komplex . Clonusos rohamok D.gondolkodászavarral .somatosensoros rohamok . Generalizált rohamok(2 félteke) A. Tonusos rohamok E.carbamazepin)  Görcsöt előidéző körülmények:-láz -alkoholizmus. Parciális rohamok(1 félteke) A. Absence (petit mal) .clonusokkal .csak tudatzavar . Parciális rohamok secunder gerenalisatioval II.lidocain.pszichosensoros .tónusos komponensekkel .összetett rohamok B.atonia .vegetatív komponensekkel .motoros jelenségekkel .vegetatív jelenségekkel .affektív tünetekkel . atoniás  45 .automatizmusokkal .alkoholmegvonás -antiepileptikum módosítása -alváshiány -alkalosis(hyperventillatio) -photostimulatio (pl.

alvási grand mal 53.Az epilepsiás roham differenciális diagnosztikája          syncope hyperventillatio toxicus és metabolikus zavarok cardiovascularis betegségek alvászavarok paroxysmalis vertigok transiens globalis amnesia psychogen rosszullétek pszichiátriai disszociatív állapotok ↔ ↔ ↔ Syncope 10-60 sec rövid és részleges amnesia látás elsötétedés.prolactin↑↑↑ nincs tudatzavar 54. nyitott szem. aphasiás epilepsia E. ↔ bevizelés. subconjunctivalis vérzés. fokozott verejtékezés.) Nincs tudatvesztés. aura    nyelvharapás.sensoros stb. Simplex partialis (focalis) rohamok: Mindig csak egy rendszer érintett(motoros.szédülés.III.spike-wave kisülésekkel jelentkező roham D.változatlanok . Partialis epilepsia (rohamformák)   Féloldali körülírt kérgi eredete van. Nem osztályozható rohamok A. nyálfolyás. kisgyermekkori súlyos myoclonusos roham C.secunder módon generalizálódhat. Motoros tünetek: • lehetnek: . synchronisált alvásban.fénymerev pupilla postictalisan ködös állapot izomláz CK. újszülöttkori görcsök B.fülzúgás vezeti be nincs nyelvharapás Psychogen roham ↔ nincs amnesia Epilepsia  min. 5 perc  utána amnesia  nem vezeti be semmi v.egyik izomcsoportról a másikra terjednek az agykérgi localisationak megfelelő sorrendben = motoros Jackson marsch 46 .

reakció hiány.déja vu.stereotypizált verbális megnyílvánulások Ebben a fázisban a roham megáll vagy másodlagosan generalizálódik. epigastricus sensatiok . 40%) Legalább 2 rendszer van érintve.nyaldosás.fejfájás.kezdettől van tudatzavar. Initialis aura: .jamais vu stb.Lehet hirtelen 55.szaghallucináció és abdominalis v.merev tekintet.A rohamok rövidek.Complex partialis epilepsia     Felnőttekben a leggyakoribb epilepsia(kb.déja vu .  47 . szorongás.) Vegetatív tünetek: Paroxysmalis kezdetű sápadtság. napokig tartó szakadatlan. clonusos rángások jelentkeznek Sensibilis tünetek: Az érző kéreg epilepsiás aktivitása következtében rohamszerűen létrejövő paraesthesiák(leggyakrabban zsibbadás).de céltalan mozgásai (rágás.álomszerű állapot.fázis Automatizmusok Alterált állapot : üres. auditoros hallucinációk 1.egyszerű focalis kezdet.amit tudatzavar követ . a kezek koordinált. esetleg céltalan fel-alá járkálás.hadonászás).vertigok stb.vizuális v. 2 formája van: . Izolált psychés tünetek: Ritkák.vagyis oralis manualis automatismusok.majd amnesia követi A kísérő tünetek nélkül jelentkező tudatzavart homályállapotnak(epilepsias tenbrositasnak) nevezik.• postictalisan az érintett végtagok órákig bénák lehetnek = Todd paresis • a rohamot a beteg forgó mozgása és hangadás is kísérheti • Kozsevnyikov-féle epilepsia partialis continua:egy körülírt fókusz izgalma következtében .verejtékezés.kimerültség jelentkezhet.meghatározott izomcsoportokban. Postictalisan confusio.hánbyinger.és ízérzési hallucinatiók.mindig tudatzavarral jár.órákig v. A rohamhoz gyakran társulnak a száj v.acusticus és opticus sensatiok.jamais vu .amelyek szintén vándorolnak a corticalis localisationak megfelelően = sensibilis Jackson marsch Sensoros tünetek: Rohamszerű érzékszervi jelenségek(szag.

aura előzi meg . Tónusos-clonusos rohamok (grand mal): • tónusos szak: néhány mp-ig tart. féltekéből ugyanazon időben induló rohamok.mint 50%-ban jelenek meg • alvásmegvonásos vizsgálat : jobb.szájhabzással.száj és kezek enyhe rángása) • Gyakori izgatott állapotokban • Ronthatja az iskolai teljesítményt • Gyakori lányokban és pozitív családi anamnesisnél.: pseudo absence: .  48 .melynek EEG jellegzetességei is generalizáltan jelentkeznek. Lehet: .nyevharapás és bevizelés kísérheti • clonusos szak: 3-4 precig tartó generalizált. •West-sy.Diagn.sorozatban jelentkezik.fejfájás Myoclonusos rohamok: • impulsív petit mal : Többnyire reggel. diszkrét motoros megnyílvánulások ( szemhéj-rebegés.hosszabb .tenebrositas.postictalis confusio.convulsiv .   Akinetikus rohamok: Tónusvesztés miatt hirtelen elesés.cuppanás.szemgolyók felfelé fordulása. automatismusok társulnak hozzá.Váll v.BNS(Blitz-Nick-Salaam) görcsök. •Diff.complex partialis epilepsiaban . • Pillanatnyi megmerevedés és reakcióhiány ill.kézben tartott tárgyat eldobja stb.non convulsiv Absence rohamok: • A tudat másodperces tartamú zavara. tónusos komponensek ill.álmosság.rágómozgások.clonusos izomrángások.: Kisgyermekeknél. medenceöv másodperces tartamú myoclonusaival jár.amit legjobban hyperventillatio aktivál.Generalizált epilepsiás rohamformák  Mko.amelyek a karok szétcsapásával és hirtelen előrehajlással járnak. • 3-10 év között kezdődik • Gyakori:100-szor naponta • EEG: 3 Hz-es tüskehullám.diag. Ha egyidejűleg clonusos. atypusos absenceről beszélünk. mint az EEG 56.: • EEG : temporalis lebeny tüskekisülései kevesebb. atoniás v.villámgyors mozgásokkal.A beteg elesik.

gyermekek negyedében az AE elhagyása után újabb roham jelentkezik.amelyek gyakran izoláltak.  Monoterápia előnyei: • a rohamok sokszor egy gyógyszerrel ugyanolyan jól kezelhetők. Nem gyógyszeres kezelés: .hogy nem lesz több roham gyógyszer nélkül.csak abban az esetben .Terminalis alvás zárja le. A rohamtípus segíthet ennek eldöntésében. ill.ha valószínű.pl.haemisphaerectomia. elvei  Antiepilepticumok beállítása : Az első epilepsiás rosszullét után .selectív amygdalohyppocampectomia . Leggyakoribb a temporalis lebeny egy részének resectioja.mentalis retardatio .nem feltétlenül szükséges. Benignus gyermekkori epilepsia centrotemp. ha ha rohamok jelentkeznek vagy ha gyógyszerfüggő mellékhatásokra van gyanú. ha felmerül. ill.Gyógyszer mellett 2 évig tünetmentes felnőttek harmadában.  Kezelés abbahagyása : Amikor a klinikus úgy véli. resectio . Ha a roham focalis. A roham visszatérésére figyelmeztethet: . Operáció: A betegek 20%-a nem kontrollálható gyógyszerrel.: absence rohamban gyakori a visszatérés.vagus stimulatio 49 . További lehetőségek : corpus callosum átmetszése.A roham típusa segíthet a döntésben: absence-ben szenvedők általában kinövik a rohamot és egy idő után nem kell AE. Tudatzavar és postictalis amnesia jellemzi.focalis neurológiai tünetek .különösen.többi lebeny resectioja. Lázgörcsök esetén.izgalmi jeleket mutató EEG . roham után. tüskékkel szintén csak bizonyos korban jelentkezik. mint kettővel • nincs interakcio • olcsóbb • a beteg együttműködését elősegíti • kevesebb mellékhatás   A gyógyszer kontrollja szükséges.ha az generalizált volt. Az epilepsiák gyógykezelésének ált.ilyenkor az aktív epilepsiás fókuszt eltávolítják. 57.anterior temp.callotomia . A betegek nagy részének csak egyetlen generalizált tónusos-clonusos rohama volt.nem szükséges adni antiepileptikumot.hogy ezt újabb roham követi.hogy a beteg nem szedi a gyógyszert.strukturális agyi károsodás Ekkor indokolt beállítani már a 2.a betegek egy része műtétre bocsájtható.

gyermekeknek  Benzodiazepine: • ritkán • Rivotril kieg.absence-ben. kezelésnek focalis és primer generalizált epilepsiákban • status epilepticusban  Lamotrigin(Lamictal): • Na csat. anaemia • túladagolás: szédülés. glutamát termelést csökkenti • therapiarezisztens egyszerű és komplex rohamokban • 25 mg naponta. növekedésével hat • primer generalizált idiopathiás epilepsiában. lymphadenopathia. tremor. pancreatitis. • mh. generalizálódó epilepsiában • mh: gingivahyperplasia.ataxia • 600-800mg/nap a szokásos adag . hepatopathia. valamint primer és secunder generalizálódó rohamokban elsőként választandó • repetitív kisüléseket gátolja • mh.secunder generalizálódó focalis epilepsiaban. vérszint 4-9 μg/ml  Valproinsav(Convulex): • GABA konc.csökkenti a repetitív kisüléseket • focalis és sec.csontvelőkárosodás • 200-300 mg.A legfontosabb antiepilepticumok és indikációjuk Carbamazepin(Tegretol.Stazepine): • focalis.impulzív petit malban.indirekt GABA agonista • focalis és generalizált tónusos-clonusos rohamban • primidon 70 %-a phenobarbitallá alakul.vérszint 5-20 μg/ml  Phenobarbital(Sevenal) és primidon(Mysoline): • GABA anyagcserét befolyásolja. 58.vérszint 10-40μg/ml  Ethosuximid(Suxinutin): • Ca antagonista • primer generalizált absence-ben.ált.: allergia.max 300 mg/nap 50 .nystagmus.ezért hatékonyságát a phenobarbital vérszintjével ellenőrizzük • 100-300 mg/nap. blokkoló. teratogenesis • 300 mg-al emelünk minden 2.: súlynövekedés.vérszint 6-100μg/ml  Phenytoin(Epanutin): • membrán stabilizáló. napon 1200-1500 mg/napra . májműködészavar.

phenytoin 3. vigabatrin 4. 3-ként phenobarbital és primidon Kieg.gabapentin 2.: vigabatrin. valproát 2.GABA receptor érzékenységet növeli • elemi és komplex rosszullétben • 600-1200mg/nap  Gabapentin: • hatásmech. Lennox-Gastaut sy-ban • 2g/nap-3g/nap  Felbamat: • gátolja a glutamát felszabadulást. nem ismert • complex focalis és secunder generalizálódó rohamokban • 300mg/nap kezdésnek majd 1200mg/napig emeljük 300 mg/nap dózissal 59.A generalizált epilepsias rohamok kezelése   Elsőként valproát Secunder generalizálódóban: 1. felbamat Gyógyszerek részletesen az 58.:vigabatrin.ACTH      51 .GABA lebontást gátolja • kiegészítő terapiaként partialis rohamokban és West ill. phenobarbital Kiegészítő th. tételben 61. Rezisztens: lamotrigin Primer generalisált: 1. ethosuximid(gyerek) West-sy.esetleg valproát 2. Vigabatrin(Sabril): • indirekt GABA agonista.benzodiazepinek Therapiareziszten esetben lamotrigin v. .A partialis epilepsiás rohamok kezelése      Elsőként választandó a carbamazepine 2-ként phenytoin v.: benzodiazepin(primer generalizált) Th. carbamazepin.

akkor clonazepam 2 mg i. max 8-10 mg) 52 .figyelni a légzésdepresszióra • kórházban 10-20 mg diazepam lassan.ionok.vércukortól függően 50 ml 40% glükóz i.v. Symptomás epilepsiák leggyakoribb okai             Intracranialis tumorok Traumák Hypoglycaemia Encephalitis. intoxicatio gyanúja merül fel  Halmozott rohamok: • sérülésektől védeni (protézis eltávolítás).v.vigabatrin 60. • otthon diazepam.(ha nincs. Lennox-Gastaut:felbamat.parenteralis kezelés • sürgős vizsgálatok (vércukor.mert sérülést okzhat  Roham után: • légutak szabaddá tétele • stabil oldalfekvés • szájtoilette • légzést.vérgáz) • EKG.meningoencephalitis Sinusthrombosis Gyógyszermegvonás Terhességi toxicosis Stroke Hypocalcaemia Uraemia Hypoparathyreodismus Acut intermittáló porphyria 62 & 64. pulzust figyelni ha a légzészavar tartós.i.v.esetleg EEG.Gyakorlati teendők epilepsiás roham esetén  Roham alatt : • sérüléstől óvni • puha tárgy a fogak közé DE:nem szabad erőltetni..urea.

ha 1.5 g után nem szűnik.akkor még 5 mg/kg phenytoin (max. relaxáció és gépi lélegeztetés .0. .alternatíva: Rivotril 2mg lassan i.nap 1-1.vérkép.v.5 g 2.oxigénmaszk .naponta szérumszint meghatározás .Ha a roham nem szűnik .CAVE! Légzésdepresszió • 21-60 perc: . végtagrángatózás) nem szűnnek meg.max dózis: 1.vitális funkciók monitorozása .óvni a sérülésektől . akkor 100200 mg i. oedema.v. Kezelés : • 5 perc a roham kezdetétől : . vagy a focalis tünetek (pl.Ha a roham nem szűnik.vérgáz meghatározás .5 g 3.alkohol-. új epileptogén góc kialakulása).liquorlebocsátás .2 mg/tskg Seduxen i.v.oedema kezelése  • >60 perc  Absence status : • Figyelmetlenség.toxikológiai vizsgálatok.nap 0. • sürgősen EEG 53 . ezért meg kell szüntetni a status epilepticust.EKG és vérnyomáskontroll .meglassultság jelezheti. antiepileptikumszint.egyébként nehezen észrevehető.CAVE:cardialis mellékhatások .glukóz.CAVE! légzészavar .absence-status).63. Ezután per os antiepileptikumot kell adni.ha a roham 5 percen belül nem szűnik meg.(glukóz tartalmú oldatban nem szabad adni) .v.akkor megismételhető . . . A több mint fél óráig tartó roham után az idegrendszer maradandóan károsodhat(hypoxia.phenobabital 15-20 mg/kg i.nap 0.hólyagkatéter • 620%-os glukóz i.15-20mg/kg phenytoin i.5 g . gyermekeknek 1ml/kg 40%-os glukóz • 10-20 perc : . thiopental adandó..légútbiztosítás .vénabiztosítás . összdózis 30 mg/kg) .v.v. A status epilepticus kezelése   Az egyes rohamok között a tudat nem tisztul fel(GM-status.

Egyéni esetben ez változhat és a szakorvos egyéni döntésétől függ. ill. feszültségmentes környezet .  Munkahely. változások kerülése.Megfelelő és folyamatos oxigenisatio biztosítása.  Tónusos rohamokból álló status: Rivotril ronthatja.Stresszmentes. • 2 mg Rivotril. . sikerélményt nyújtó tevékenységek 54 . .Villogó fényhatások tartós érvényesülésének kerülése. A jogosítványt 5 éves rohammentes periódus után kapják vissza.környezeti hatások: . munkaalkalmasság  Gépjárművezetés: Alkalmi rosszullét követően a beteg legalább 1 évig nem vezethet.ebből 1 évig gyógyszer mellett kell rohammentesnek lenni.v.3 évig pedig gyógyszer nélkül.v. Focalis rohamokból álló status • A rohamot előidéző neurológiai betegség kiderítendő.Extrém hőmérsékleti körülmények. majd Epanutin 125 mg dózisban 65. Az epilepsia és gépjárművezetés ill. .• clonazepam(Rivotril) i.Örömöt.ezért phenytoin (Epanutin) adandó 125 mg dózisban i.

vertabralison. communicans anterior és a.  A Circulus arteriosus Willisi vérellátását a két arteria carotis communisból eredő a. communicans anterior (acoa) révén. A 2 a. vertebralisokból. communicans posterior (acop) biztosítja. a temporalis lebenyek medialis felszíne. Jelentősége. a parietalis lebeny hátsó részét. Az aca a féltekék mediális részének elülső kétharmadát. carotis interna-ból ered.  A két a. Az acp ellátási területe az occipitalis lebeny nagy része. a két a. A communicans arteria előtti területet A1. Ellátja a látással. subclaviaból eredő két a. hiszen egyenlő nyomással érkezik a vér a két a ACI-n és a két a. a communicans arteriák anasztomózisként funkcionálnak. még az mögötti területet A2-nek nevezzük. cerebri anterior (aca) az a. Circulus arteriosus Willisi. Az agy vérellátásának legfontosabb anatómiai jellemzői  Az agy vérellátásának alapja az agyalapon található gyűrűszerű anasztomózis. cerebri media (acm) az a. carotis internából kapja. a frontoparietalis ágak a frontális lebeny oldalsó és hátsó részét. a corpus callosumot és a frontális lebeny hátsó részét látja el. carotis interna ága. a frontális lebeny belső mediális részét. mely a nyúltvelő-mesencephalon határon végágára oszlik. a frontális lebeny hátsó mediális részét. A kétoldali aca anasztomizál egy a. ha a nagyerek egyike elzáródik. Az a.66. a ramus parietalis posterior a parietalis lebenyt. a ramus angularis a temporalis lebeny felső és parietalis lebeny hátsó részét. a ramus temporalis posterior a temporalis lebeny felső és hátsó részét látja el. Ellátja a féltekék convexitásának legnagyobb részét.  A két a. látótérrel és vizuális perceptioval  55 .  Az összeköttetést a carotis és a vertebralisok által hozott vér között a két a. Perforáló ágai a basalis ganglionok és a capsula interna egy részét. vertebralis a nyúltvelő 2 oldalán halad felfelé. communicans posteriorban a véráramlás normális körülmények között minimális. cerebri posteriorra (acp). nyúltvelő-pons határon egyesül a basillarissá. illetve az a.

de legtöbbször ezek tünetmentesek az ellenoldali kompenzáció miatt. Veszélye. Ha az ereken aneurisma van. az agy vérkeringését szabályozó mechanizmusok     Az agyszövetre jellemző a fokozott energiaigény. hogy az alsó határ alá eső vérnyomásértéken a szöveti perfúzió romlik. basillaris oszlásának elzáródás teljes vakságot (kérgi vakságot). a memóriát. és IV. a. és gondolkodást integráló thalamusmagokat. fokozott érzékenység az anoxiára. míg egyik vertebralis elzáródása enyhe tüneteket. cerebelli superior között lép ki. Az a. rubert. az éberséget. hanem az agytörzset is ellátják. cerebelli inferior anterior. AGYI KERINGÉS AUTOREGULÁCIÓJA: az agyi vérátáramlás az artériás középnyomás széles határai között – 50-150 Hgmm – állandó. a temporalis lebeny limbicus területeit. 1/3 a vertebralisok ellátási érterületére A regionális vérátáramlás nyugalomban 50ml/min/100 gramm agyszövet. elzáródásuk az agytörzsben is okoz károsodást. alatta és fölötte nyomásfüggővé válik az agyi vérátáramlás  vérnyomás emelkedik – agyi erek átmérője szűkül  vérnyomás csökken – agyi erek átmérője szűkül  Magas vérnyomásos betegségben az autoreguláció sávja feljebb tolódik 120-180 Hgmm közé.5% agyi vérátáramlás 750-1000ml/min. 20 ml/min/100g a fehér. kémiai és idegi szabályozása o fizikai szabályozás csak az autoregulációs nyomástartományon /50-150Hgmm/ belül hatékony. Sokszor az egyik vertebralis fejlődési rendellenesség miatt szűkebb. agyidegek magjait. Az agy vérkeringésének legfontosabb élettani jellemzői. vagy tünetmentességet okoz. ocolumotorius a acp és a a.  A híd vérellátását három pár ér biztosítja. a sustantia nigrat. A szabályozás legfontosabb tényezője az arteriolák (rezisztenciaerek) tágasságának fizikai. ezeket összekötő fehérállományt. Az agyat a test vértartalmának 15-20% táplálja.  67.kapcsolatos kérgi területeket. 2/3 esik a carotis.cerebelli inferior posterior. A cerebelláris arteriák nemcsak a kisagyat. a. Szürkeállomány vérátáramlása 4x-e a fehérállománynak – 80 ml/min/100g a szürke. a. o kémiai szabályozás Az agyi erek tágasságára ható legerősebb kémiai inger a CO2 parcialis nyomása pCO2 arteriás vérben 40Hgmm 56 . cerebelli superior. az ideget nyomja. holott az agy tömege a testsúly 4. A n. a nucl. a III.

4%-os vérátáramlás növekedéssel jár pCO2 növekszik – rezisztencia erek vasoconstrictioja figyelhető meg pCO2 csökken – rezisztencia erek vasodilatátiója a CO2 az extracelluláris pH. a pCO2 emelkedés csak minimális értágulatot hoz létre 60 Hgmm pCO2 fölött az autoreguláció megszűnik.      1 Hgmm pCO2 emelkedése kb. ketontestek felhasználása révén o o o 57 . vasogen oedema is képződik gócot körülvevő hypoperfundált agyterület – penumbra. és csak az alsó határértéken (artériás pO2 kevesebb. nem reagálnak a vérnyomásváltozásra. félárnyékos zóna. amit a szöveti acidosissal lehet magyarázni o neurogén szabályozás  2 szinten történik:  agytörzsi vasomotor központban: perfuziós nyomás szabályozása + agyi erek tágasságának szabályozása  regionálisan az agyi rezisztenciaerek és/vagy kapillárisok területén. mint 50 Hgmm) vált ki értágulatot. Na+ . a pCO2 hatás függ az aktuális vérnyomástól: hypotensio mellett. változása révén hat. Ca+ be a sejtbe – cytotoxikus ic.    A regionális agyi vérátáramlást az idegsejtek lokális aktivitása jelentősen módosítja A capillárisok perfuziója arányos az agyszövet lokális glükóz anyagcseréjével Agyi vérátáramlás kóros viszonyok között: o agyi vérátáramlás csökkenése következményekkel nem jár 20ml/min/100g határértékig. Oxigén hiányra az agyi erek kevésbé érzékenyek  hypoxiára / 10% os O2 keverék lélegeztetése / mindössze 35% os agyi vérátáramlás csökkenést okoz. súlyosabb o lokális vérátáramlás 8-10ml/min/100g alá esik . a maximálisan tág erek tovább nem tudnak tovább tágulni. oedema képződik az ischaemiás szövetben később vér-agy gát romlása miatt extracelluláris.ingerküszöb. K+ és ATP konc. a szövetek itt túlélhetnek a glikolízis. az agysejtek elpusztulnak K+ ki a sejtből.

58 . ha egyik nagyér erzáródik. 66. és acop – normálisan a véráramlás itt minimális. a communicans arteriák anastomosisként funkcionálnak számos tényezőtől függ.tétel acoa. facialis) között. fokozatos elzáródás esetén általában a kollaterálisokkeringés kialakul. hogy az egyik ér elzáródásakor a többi milyen mértékben tudja átvenni az ellátást o o o o o  anastomosis tágassága érfal tágulékonysága helyi nyomásviszonyok általános vérnyomás. CO2 lélegeztetése intracerebralis stealt hoz létre – az erek csak a sérült területen tágulnak ki nagy erek fokozatos elzáródása – shunt keringés kialakulása miatt csak minimális következménnyel jár o  Az agyszövet vérátáramlása függ o o o erek tágassága a vér viszkozitása a perfúzós tényezők: RR/szívmunka/vénás szerkezete/rugalmassága/shuntkeringés visszafolyás/erek  agyi vérátáramlás o o o norm: 50ml/min/100g agyszövet reverzibilis károsodás: 15-20ml/min/100g irreversibilis károsodás: 10ml/min/100g 68. de hirtelen elzáródásnál (embolia) erre nincs idő  az agyi vérellátás legfontosabb kollaterálisai o a.o az ischemiás zónán belül mind az idegi. Jelentőségük. hiszen egyenlő nyomással érkezik a vér a két a. mind a kémiai reguláció megszűnik. Az agy kollataralis vérellátásának lehetőségei   agy vérellátásában a legfontosabb a Willisi kör Ld. és a két carotis interna-n. ophthalmica az ACI és az ACE (a.és keringésviszonyok elzáródás kialakulásának sebessége. vertebralison.

occipitalis-k (ACE) az a. a dura mater sinusaiba ömlenek az agyállomány vérét elvezető önálló fallal bíró vénák. diploicae. emissaria parietalis o o  sinus sigmoideus kezdetéből kivezető v. vertebralisok izomágain keresztül töltik proximális elzáródás esetén az a. elsődlegesen a dura sinusok közvetítésével a vena jugularis interna felé vezetődik a sinusok maguk is közlekedhetnek jellemző helyeken a fej külső vénáival vv. vertebralisok cranialis szakaszát o 69. cerebri posterior. 2 parietais.o Azonos oldali ACI elzáródás esetén az áramlás az a. emissariae-n keresztül. basillaris szűk az a. ha az a. és vénás sinusokat fog közre 59 . 1 occipitalis több nyíláson keresztül fonatszerű összeköttetések o o foramen magnumon keresztül – plexus venosus vertebralis internus fissura orbitalis superioron keresztül a sinus cavernosus összeköttesítést létesít a vena ophthalmica superiorral a fossa cranii media koponyaalapi nyílásain keresztül a plexus pterygoideussal közlekedik sinus cavernosus  o  agyi sinusok: a dura mater periostealis és meningealis rétege bizonyos helyeken elválik egymástól. Ilyen emissaria a o sinus sagittalis superiorból kivezető v. emissaria condylaris összeköttesítést létesíthetnek a koponya belső és külső vénái között a koponyatető szivacsos (diploe) állományában haladó vv. ophthalmica-ban megfordul a. Az agy vénás rendszere     Nincs a Willisi kört követő vénás rendszer. Négy ilyen véna van. 1 frontális. communicans posterioson keresztül töltődik az a. emissaria mastoidea sinus sigmoideus végső szakaszából az os occipitale oldalrészein keresztül kivezető v.

. VI a sinus lateralis oldalán halad ACI a sinustól medialisan ezen képletek sérülhetnek különböző betegségek kapcsán ezen a kritikus helyen ritkán a ACI fistulát képez a sinus cavernosus felé. rajta keresztül sok fontos képlet halad     az összes ideg mely belép az orbitába – III. ahol erőteljesen kitágulva végződik ( confluens sinuum) sinus cavernosus – bonyolult sagitalis állású sinusrendszer a sella turcica 2 oldalán   benne az orbita vénás rendszere vezetődik el. IV. ezáltal lehetséges fertőzési kapu az orbitalis és facialis fertőzéseknek az agy felé (anasztomozisok) mellette ill. jellegzetes szemtüneteket eredményezve – exophthalmus pulsans o o sinus transversus – sulcus sinus transversusban  a belsőfül fertőzései érinhetik. ennek a közelében halad 60 .o sinus sagitalis superior – sulcus sinus sagittalis superiosis-t bélelő dura mater és az innen induló falx cerebri fogja közre. V/1. A protuberantia occipitalis internaig húzódik.

utóbbi a sinus transversusba torkollik o o o o 70. sinus sagitalis superiorhoz halad oldalanként 7-8 vv. mások nem  gyógyszer – képes-e átjutni a vér-agy-gáton  61 . megakadályozza a neurotranszmitterek bejutását a szisztémás keringésbe  ugyanakkor a keringésből csak bizonyos anyagok jutnak be az agyba.  ez a kapcsolat jelenti a vér-agy-gátat. sinusokba ömlő vénák o vv.o o  sinus rectus – tentosium cerebelliben sinus sagittalis inferior – falx cerebriben az agy önálló. A vér-agy-gát jelentősége  az agyi capillarisok falában levő endothel sejtek a rendkívül szoros kapcsolatot biztosító tight junctionokkal kapcsolodnak egymáshoz. nem sinus jellegű vénái – önálló falú. cerebelli superiores et inferiores – sinus rectusba. amely biztosítja az agyi extracellularis tér ionösszetételének állandóságát. ill. a sinus rectusba torkollik vena cerebri magna (Galeni) – az agyvelő belsejének elvezető vénája vv. sinus cavernosusba ömlenek vena basilaris (Rosenthali) – a chisma opticum oldaláról eredve a középagyat oldalról kerüli meg. cerebralis inferiores – több apró agyalapi véna. cerebelli superiores – agyféltekék konvexitásán szedődik össze.

gliatalpak és a neuronok duzzadása jellemző oka: o agyi ischaemia o vízmérgezés o hypoosmolaris oldatok o antidiuretikus hormon fokozott szekréciója o sóvesztő vese pathomechanizmusa: ATP függő Na+. glia. ha s kamra ependyma sejtjein keresztül a liquor az agyállományba hatol vasogen oedema oka: o tumor o tályog o ischaemia o agyvérzés o agysérülés o meningitis pathomechanizmus: a capilláris endothel átjárhatósága növekszik → az extracelluláris folyadék növekszik 71.     rétegei: o capillaris endothel o endothel lamina basalisa o perivascularis kötőszöveti tér – Wirchow-Robin tér o idegszövet membrana basalisa o astrocyta nyúlványok sérülése: tumorok. amelynek következtében a víz az extracelluláris térből az intracelluláris térbe lép. normálisan át nem jutó antibiotikumok is átjutnak. K+ transzport zavara. mitralis billentyű  endocarditis 62 . penicillin cytotoxicus oedema – endothelsejtek.astrocyta-capillaris endothel egység felbomlik o meningitisben a vér-agy-gát átjárható. pl. intracellulárisan Na+ szaporodik fel. Az ischaemiás agyi keringési zavarok rizikótényezői  felnőttekben o hypertonia o szívbetegség – főleg a turbulens áramlással járó szívbetegségek→embolizáció forrás!!  pitvarfibrilláció  dilatatív cardiomyopathia  nyitott foramen ovale  pitvari septum defectus  felszálló aorta thrombosisa  kamrai septum defectus  AMI  bal kamra aneurysma  vitiumok: aorta. gyulladás . intersticiális oedema – kamra körüli fehérállomány magas Na+ tartalmával magyarázzák oka: o communikáló hydrocephalus.

lacunák. HDL koleszterin ↓ o haemoglobinopathia fiatalkorúakban o első helyen a cardialis tényezők állnak o kardiolipid antitestek o fiatalkori DM o oralis anticoncipiens o hyperlipidemiák o infectiok ( syphilis. thromboemboliák 12%. melynek tünetei 24 órán belül szűnnek  carotis területi TIA – 80% 63 . TIA o carotis szűkület. Az ischaemiás cerebrovasculáris betegségek felosztása a tünetek időtartalma szerint  TIA – transitorikus ischaemias attack o hirtelen kialakuló agyi keringészavar. HDL képződésének zavarát 72.  o dohányzás o diabetes mellitus o alkoholbetegség o férfi nem o pozitív családi anamnezis o korábbi stroke. ismeretlen eredetű 8% o agyvérzés – cerebrovascularis betegségek 15% adja  hypertoniás – 40-70 év között 12%  érmalformátiókból – 3% 73. A központi idegrendszer éreredetű betegségeinek felosztása  eredetük és pathogenetikai következményeik szerint osztjuk fel o ischaemia – az összes agyi keringészavar 85%-a  érelváltozás  nagyerek betegsége – atherosclerosis/thrombosis 45% → territoriális agyi infarktus  kiserek betegsége – lipohyalinosis 20% → lacunák  agyi emboliák – forrása a szív és nagyerek 20% → territorialis infarktusok. AIDS ) o drogok genetika tényezők: o genetikai háttere tisztázatlan o multigénes öröklődési tényzőket tartanak valószínűnek o angiotenzin -1 konvertáló enzim (ACE) polimorfizmusa gyakori hypertoniában. ami az egyik legfontosabb cardiovascularis rizikótényező o apolipoprotein A1 gén polimorfizmusával magyarázzák a védőhatású lipoprotein. zörej o életkor – 65 év felett o kóros haemostasis o Htk ↑ o fibrinogén ↑ o hyperlipidaemia. multiplex infarktusok.

hyperdensitasként háttér: hypertonia. kifejezett fejfájás kíséretében 64 . trauma. Az agyi ischaemia és állományvérzés elkülönítő kórisméje  ischaemiás stroke o CT!! – denzitásváltozás az első 6-8 órában nem látható. ha az embólus oldódik.    vertabralis területi TIA – 20% RIND – reversivilis ischaemiás neurológiai deficit o tünetek 3 napon / 72 órán / belül szűnnek. már az akut szakban is kirajzolja az ischaemiás területet. nagyerek    tünetek hirtelen. vagy állandósulhatnak o hirtelen. alvás közben jelentkezik → a beteg már a neurológiai tünetekkel ébred progresszió jellemzi a lefolyását → a thrombus növekszik o emboliás stroke – embolus származhat szív. fokozatosan alakul ki gyakran éjszaka. 24-48 óra múlva hypodensitas MR –érzékenyebb. akár 4. illetve rosszabbodnak 74. ha vertebro-basilaris területen. teljes súlyosságban jelentkező tünetek. T2 súlyozott képen hyperintenzitás láthatók o thromboticus stroke – az agyat tápláló erek fokozatos thrombotikus elzáródása    lassan. nem múlnak el nyomtalanul progresszív stroke o carotis területén az első 2-3 napon.   o T1 súlyozott képen hypointenzitás. de 24 órán túl komplett stroke – a tünetek az idő elteltével javulhatnak. később nem romlanak tovább. nappali aktivtás közben jelentkeznek később tünetek javulhatnak. majd distalisabb erekbe szállítódik háttér: szívprobléma → EKG. napon is fokozatosan romló neurológiai tünetek o a tünetek a beteg megfigyelése alatt fokozatosan alakulnak ki. echokardiografia korábbi anamnézisben keresni okot  állományvérzés o o o CT – azonnal látszik. tumorok hirtelen kialakuló tünetek.

tudatállapot változása a vérzés tömegétől és lokalizációjától függően alakul ki.és érzéskiesés kisagyi vérzés – nystagmus. pyramisjelek o o o  SAV o o o o o hirtelen kezdet súlyos fejfájás / elesettség / tarkókötöttség / photophobia / esetenként tudatzavar góctünetek nem jellemzők gyakran fizikai erőkifejtés kapcsán alakul ki anaerusmia ruptura a gyakori oka . ataxia. fvt. órák alatt fokozatosai fejlődnek a tünetek góctünetek jellemzőek    féltekei vérzés – ellenoldali haemiplegia. hányinger. látótér. igen szűk pupillák. hányás pons vérzés – súlyos tudatzava. motoros aphasia – a. acoa lokalizációkban gyakori 75. kéz. az a. vertebralis. cerebri anterior ellátási terület ellenoldali bénulás és érzészavar. carotis interna területi vérellátási ischaemia tünetei – 80% o amaurosis fugax – az egyik szem átmeneti vaksága. tetraparesi/plegia. szédülés.aca A1. tarkókötöttség nappali órákban alakul ki. tekintészavar. lenticularis. Az agyi TIA leggyakoribb tünetei  a.o hányás. sensoros aphasia – a. maximummal. cerebri media hátsó ágcsoport arcon végtagon egyenlő mértékű gyengeség és haemihypestaesia – perforáló ágak ( a. teljes jólét közepette percek. basillaris területi – 20% o „4D” tünetcsoport 65 . ophthalmica szűkületének vagy embolizációjának kövekezménye ellenoldali haemiparesis alsóvégtagi túlsúllyal – a. arc. homonym hemianopia. cerebri media elülső ágcsoport ellenoldali érzéskiesés. a chorioidea) o o o o  a. a.

szülés alatt. terhesség.45%→heparinkezelést és preventív antikoagulációt igényel. melyik érnek történt az elzáródása /Ld. kétoldali tünetek – corticalis vakság. nappali aktivitás közben tünetek már kezdetben maximálisak.alsó végtagi) paradox embolizáció nyitott foramen ovalen keresztül o 66 .emboliaforrások o pitvarfibrilláció .    o dizziness – szédülés diplopia – kettőslátás dysphagia dysarthria alternáló érzészavar . majd distalisabb erekbe jut tünetek attól függenek. melyek később esetleg javulhatnak. Embolia cerebri (kórszármazása. mitrális billentyű betegség. többi tétel/ okok: . műbillentyű – 10% amyolidosis. INR: 2-3 Szívinfarktus utáni állapot – 15%    o o szívfal paradox mozgása kamra anaeurisma ritmuszavar o reumás és egyéb szívbetegségek. tünetek. bal pitvari myxomaban vénás rendszerből (pl. daganatos betegségben.agyideg károsodás az érintett oldalon és ellenoldali hosszúpályatünet. hogy milyen lokalizáciban. elkülönítő kórisme)     tünetek általában hirtelen jelentkeznek. tetraparesis ataxia hányinger látótérzavar – occipitalis cortex károsodása miatt o o o o 76. lupus erythematosusban. thrombocytopeniaban. neuromuscularis betegségek. azzal párhuzamosan. hogy az embólus esetleg feloldódik.

dg. trauma. hemihypaestesia bulbusok konjugáltan devialnak a laesio irányába látósugárzás laesiója → ellenoldali homonym haemianopsia vagy felső kvadráns anopia domináns féltekei acm elzáródása → globális aphasia. zavartság 67 . láb↑ → subcorticalis aphasia. Az arteria cerebri anterior elzáródásának tünetei aca főtörzsének elzáródása következtében:  bénulnak az alsóvégtagok. radiatio optica laesiosa (homony haemianopia) → subcorticalis 78. asomatognosia. apáthiát. vizeletinkontinenciát okoz liberációs jelenségek: fogó. M1 elzáródás → aa.és szopóreflexek hemiparesis a corticalis és subcorticalis ischaemiara is visszavezethető ha a paresis kifejezettebb: arc. kar↑ . láb↓ → corticalis arc. epilepsias rohamok → corticalis látótérdefectus. tumorok 77. agraphia szubdominalis féltekei → anosognosia.vagy kétoldali károsodása→abuliát. alvás közben beteg neurológiai tünetekkel ébred állományvérzés: o o o o o teljes jólét közepette kifejezett fejfájás hányás tarkókötöttség tudatállapot változása ( kiterjedéstől függően) oka: hypertonia. kar. Az arteria cerebri media elzáródásának tünetei kezdeti szakaszon. apraxia. diff. lenticulostriatae ellátási területén ischaemia →capsula interna laesioja → ellenoldali spasticus hemiplegia főtörzs elzáródása → faciobrachialis eloszlású hemiparesis.: o thromboticus stroke:   o éjszaka. és a vállizmok     corpus callosum rostok megszakadása miatt a bal kéz apraxiája társulhat a tünetekhez domináns félteke károsodása→transcorticalis motoros aphasiat cingularis régió károsodása egy.

ophthalmica területének ischaemiaja. apraxia.ha domináns vagy kétoldali →amnesticus syndromával. a látókéreg elpusztul o mko. alexia 79. kar.cerebri posterior – occipitalis lebeny mind a 3 felszínét.syn. ACI ága 68 . thalamogeniculata elzáródásának következménye → klasszikus thalamus syndroma acp főtörzsének elzáródása → occipitotemporalis medialis területeket károsítja. alexia a. apraxia. enyhe hemiparesis. domináns oldali paramedialis thalamus laesio → beszédzavar. ellátási területkiesése – corticalis vakságot okoz. apathiával és dementiával jár. a beteg gyakran nem veszi tudomásul a vakságot ( Anton . inditékhiánnyal. figyelemzavarral. hátsó parietalis és temporalis ágak → sensoros aphasia.carotis interna – aca és acm ellátási terület kiesése figyelhető meg ld.) ellenoldali homonym hemianopsia. astereognosia. temporalis lebeny alsó felszínét  P1 és P2 áramlászavara→strategiai infarctusok a talamusba     paramedian thalamuslágyulás. alsóvégtag egyformán károsodik amaurosis fugax – a. macularis látás megkímélt o  hemianaesthesia. előző tételek  hemiparesis         hemihypaesthesia aphasia – domináns félteke károsodása esetén nem domináns – anosognosia acm túlsúlyú károsodás – faciobrachialis túlsúlyú károsodás aca túlsúly → alsó végtag túlsúlyú + incontinentia corticalis → aphasia. a szubdomináns oldali neglect syndromát idézik elő a. memóriazavar. .domináns oldali anguláris. epilepsiás rohamok subcorticalis → arc. Az arteria cerebri posterior és arteria carotis interna elzáródásának tünetei a.

különösen a fej felett végzett erőkifejtéseknél AV-ban csökken a nyomás az a. illetve annak tünet  ellenoldali hosszúpálya tünet – pyramis pálya károsodás occipitalis cortex károsodása → látótérzavar ataxia. dysarthria. ha szédüléshez más neurológiai kórjel nem társul. ill. brachialisba az ellenkező oldali AVból a megfordult keringésű AV-on keresztül jut vér → agytörzs perfúziója romlik agytörzsi ischaemia → leggyakrabban forgó jellegű szédülés. subclavia atheroscleroticus szűkületének következménye az AV eredése előtti szakaszon       a szűkület oldalán → kar és váll mozgatásakor. elzáródásának syndromája SUBCLAVIAN STEAL SYNDROMA  az a. A vertebrobasilaris területi keringészavarok tünettana 4D tünetcsoport  diplopia    dysarthria dysphagia dizziness – szédülés – leggyakoribb. de kevésbe specifikus.80. több alkalommal mért vérnyomás legalább 15-20 Hgmm-rel alacsonyabb a szűkület oldalán. kettőslátás. Az arteria subclavia kezdeti szakasza szűkületének. akkor ez csak ritkán ischaemia következménye alternáló tünetcsoport  azonos oldali agyidegkárosodás. mint az ép oldalon UH. DSA. tudatzavar előfordulhat 81. MR-angiografia jellemző triasz!!!!!: o o o subclaviás árokban zörej két oldalon mért vérnyomás különbség ≥ 20 Hgmm két oldali radialis pulzus különböző 69 . paresis diagnosztikus értékű ha.

VÉRNYOMÁSMÉRÉS!!!>folyamatos kontroll 84.Az agyi keringési zavar gyanúja esetén végzendő belgyógyászati vizsgálatok Laborvizsgálatok: vérkép > htc. híd épsége! paresisek – lokalizáció keresése többit lásd.Az átmeneti agyi keringészavar(TIA) kezelése Rizikófaktorok kezelése:vérnyomás.vvt-filtráció. htc) Haemostasis > PI. allergia.hgb. HDL-C) We > minden esetben meg kell határozni! Coagulatiós rendszer vizsgálata: AT-III.vvt és thrombocytaaggregáció.PS.monitorozás cardialis arrhytmiáben szükséges. mozgatókör. koleszterin és a zsíranyagcsere rendezése A kóros lipoprotein A független rizikófaktor A vérnyomást főleg carotis stenosis esetén 150hgmm körül stabilizáljuk. érzőkör vizsgálata – A RÉM meningeális izgalmi jelek pszichés státusz vegetativum vizsgálata szemmozgások vizsgálata kalóriás ingerlés → agytörzs . PC APC-rezisztencia Testhőmérséklet Vasculitis gyanú esetén autoimmun próbák szükségesek:antiphospholipid-at. Cardiológiai vizsgálat: auscultatio > carotisoszlás alatt és felett is EKG!! Mellkas rtg TTE >20-25%-ban talál eltérést TEE >50%-ban talál eltérést Holter.fvs Thrombocyta (reológiai vizsgálat:plazma és teljes vér viszkozitás. kreatinin > tehát a vesefunkció Májfunkció Fontos még> lipidprofil (koleszterin. INR Na+. Aspirin:100-300mg/nap. Az agyi keringési zavarok esetén elvégzendő neurológiai vizsgálatok agyidegek. Stroke utáni gyakori halálok a MI. Gondos cardiológiai vizsgálat szükséges. APTI. reflexkör.> arrhytmia kezelése Thrombocytaaggregáció-gátlók adása:ha nem operálható az érbetegség és TIA-k jelentkeznek. ha újabb TIA nincs és a szűkület nem progrediál>>mh.:GITpanasz. triglicerid.mesencephalon. kardiolipin ellenes antitest. bronchospazmus! Érzékenység esetén:Ticlopidin:2x250mg/nap + vérképellenőrzés 70 . általános vizsgálatnál 83.82. K+ > tehát az ionok Glükóz Urea. LDL-C.

mert uncalis v. Mannitol (20%) 4-6 óránként iv. vese-.phenylbutazon. friss agyi ischemia.) Testhőmérséklet emelkedhet >csökkenteni + okát kezelni Normális vércukorszint biztosítása. Int. ha: A diast:130felett. agytörzsi beékelődést okozhat.2 Cardiversio előtt és után 3 hétig anticoagulálunk. szív-.2-2 INR=1. melynek kezdete pontosan meg nem határozható 2.Anticoagulatio: cél:protrombin=1. a syst:220felett Hypertoniás encephalopathia tünetei jelentkeznek Létfontosságú szervek (pl:máj) súlyos bántalma fenyeget A vérnyomást nem szabad 160/100hgmm alá csökkenteni. a carotis rendszerben.> bej. car.a tünetek súlyossága bizonyos értéket meghalad 71 . Corinfar(nifedipin):10mg Esetleg nitroglycerin a diastoles BP csökkentésére(5mg iv. cer. az agytörzset komprimáló cereblláris infarctus esetén Corticosteroid NEM javasolt:vércukor háztartást kórosan befolyásolja Fokozott thrombózis veszély Fokozott ulcus veszély Antiepilepticumok adása a visszatérő convulsiók kivédésére. friss MI. mely nem operálható és a beteg compliance megfelelő>Syncumar > INR=2-2. aspirin/ticlopidin KI:intracranialis stenosis. mert csökkenhet az agy vérátfolyás. Gyxerek:Ebrantil (urapidil):12.Az agy akut ischemiás keringési zavarainak kezelése: A vitális paraméterek után optimalizálni kell a légzést(légútbiztosítás. AB Mh:kettőslátás.5mg lassan iv. de profilaktikusan nem ajánlott Thrombolysis:ind:1. a.agyi ischemia. Paralitikus láb fáslizása>MVT megelőzése. viszont a.instabil súlyos hypertonia. O2 adás) és a keringést.5 3hónap múlva (legkésőbb 1 év múlva):thr-aggr. INR=2-3 Ha egyértelmű emboliaforrás van a szívben v. Elzáródás (100%-os szűkület). media elzáródásban igen. (később fontos a rehabilitáció) Agyoedema csökkentése: az agyi ischemiák többségében nins jelentős oedema.fekélyek Interakciók:salycilátok. gátlóra váltunk Hosszabb idejű anticoagulálás csak egyértelmű emboliaforrás esetén. az aspirin kezelés pedig eredménytelen:anticoagulálás néhány hónapig v. KI:vérzékenység. Kontrollált hyperventilláció (pCO2 legyen 28-35hgmm) Ha nem használ és fenyegető beékelődés van> dekompressziós craniectomia lehet a megoldás>nagymáretű.vesevérzés Carotis endarterectomia: Ind:halmozott TIA halmozott minor stroke carotis szűkület 70-99% Ha crescendo TIA-k jelentkeznek és a carotis mútét nem jön szóba. GIT. Vérnyomás: csak akkor kell csökkenteni.steroidok.4-4. DM. májbetegség. tüdőbetegség Posztoperatívan:aspirin 2évig + nyaki UH 85.

hypertonia.9-1. acut pancreatitis. agresszív BP csökkentő kezelés. subduralis haematoma. Számot ellenőrizni kell stroke Heparin:Folyamatosan kialakuló és progrediáló stroke-nál. dextrán.alacsony vércukor rtPA-iv. utána 100NE/h v. carbamazepin. dil. paracetamol. subarachnoidalis vérzés gyanúja. kettőslátás Ellenjavallt:haemorrhagiás dathesis.a tünetek kialakulásától 3-órán belül kell lenni KI:tünetek gyorsan javulnak.psoas.anticoaguláns kezelés. 2x4100 NE Fraxiparin sc. immunszuppressív szerek. asthma Az alkohol a szalicilát hatását potencírozza. a későbbi kialakulási vszínűségének csökkentésére. aggr. carotis interna stenosisok kezelése Konzervatív therápia: ha a műtét KI Rizikófaktorok befolyásolása 100mg/nap ASA 72 . thr.1mg/ttkg 86.hatását csökkentik:antacidumok.. Dózis:3-5000NE iv. ahol thromboticus folyamat van a háttérben> heparint kell adni. epilepsziás roham a tünetek kialakulásakor. idegkárosodás (nfemoralis. alkoholizmus. erythromycin … II.GIT-fekély.Az a. Syncumar:ált mh: vérzés(GIT). izomhaematoma (m. Ticlopidin:ha a beteg nem tud aspirint szedni Fvs és thr.hatását erősítik:allopurinol. orrvérzés. Adható pl:pitvarfibbrillációban. baclofen.3.heparinkezelés és emelkedett APTI. 0.185/110-nél magasabb BP. endocarditis Kölcsönhatások: I. m. Hasznos lehet olyan betegekben.ischiadicus). CM-ban.korábbi agyvérzés. cimetidin.barbiturátok. fejsérülés. n.valproat.GIT v. epiduralis vérzés. TIA-s rohamok megszüntetésére ill. szalicilátok. bolusban. 10 napig APTI ellenőrzés 3h-múlva>2-3x-os növekedés kell>55-65s-re kell beállítani A kezelés 3-5 nap után kumarin v. haematuria. GIT fekély vesekő. DM retinopathia.2 héten belüli sebészi beav. májcirrhosis. hogy a thromboembóliás forrás a szív.Az anticoagulánsok szerepe a cerebrovascularis kórképekben és a legveszélyesebb kölcsönhatások ( más gyxerekkel) Stroke-os betegnek akkor kell anticoagulanst adnia. bőrreakciók.a CT vérzést az agyállományban nem mutat 4. akiknél az aspirin/ticlopidin adása mellett a TIA-k újra jelentkeznek. ha a betegnél ismert és bizonyított. glükokortikoid. 3 hónapon belüli stroke v. suffusiok Neurologiai mh:intracerebralis vérzés. Aspirin:thrombocytaaggregáció-gátló. gátló. 100mg/nap KI:vérzsi hajlam.gluteus)>spontán és iatrogén. Vérzés 3 héten belül. thrombocytopenia 100>. urogen. haloperidol 87.

mint a konz. Technikailag csak a bifurcatio és a mandibula közötti szakasz hozzáférhető. Asymptomás szignifikáns(70%-fölötti) ACI stenosis esetén a műtt akkor javasolt. Elzáródása 100%-os szűkület friss MI friss agyi ischemia instabil súlyos hypertonia vese. 50-70% közötti stenosis:nincs jelentős különbség a műtét és a konzervatív kezelés között 0-49% :a sebészi beavatkozás rizikója nagyobb.(ACI nyaki szakasza) 70-99% közötti stenosis:az azonos oldali stroke rizikója. kontraindikációi. a stroke miatti halálozás kb 15%-al csökken a konz.tüdőbetegség Szövődményei:restenosis > megoldás:ballonos tágítás. szív. A carotis endarterectomiából származó előnyt befolyásolják: az angiographia és a sebészi morbiditás és mortalitás>ha együtt elérik a 6%-ot. intracranialis érszűkület. angiographiával véletlenül kiderülő extra. a szűkületet okozó plakk exulcerált és halmozott TIA-kat okoz. a műtétnek nincs előnye. Ha a betegnek megelőző TIA-i voltak v. Lényege: a lument szűkítő plakkot és thrombust az intimával együtt eltávolítják. Bypass műtétek. stent beültetés Varratelégtelenség miatt vérzés Carotis endarterectomia a stroke megelőzésére szolgáló sebészi beavatkozás.ez a szám 70%os stenosis fölött 8. hogy 2 éves követés időszak alatt 1 stroke-ot megelőzzünk.v.anastomosis képzés: ACM corticalis ága és az a. mely átmeneti neurológiai tüneteket sem okoz 88. Között ACP és az a. occ.Műtét:Carotis endarterectomia: az atheroscleroticus plakkot a rajta kialakult thrombussal és az intimával együtt eltávolítják 70%-ot meghaladó carotis interna szűkület esetén.carotis zörej Nyaki UH MR angiographia DSA Tünetmentes érstenosis:hallgatózással. mert x számú endarterectomiát el kell végezni. a műtét akkor javasolt. ha a megelőző angiographiának és a műtétnek a mortalitása és morbiditása nem éri el a 6%-ot. UH v. ha embóliaforrásnak tekintendő v.A carotis endarterectomia indikációi. ha a műtét morbiditása és mortalitása kevesebb mint 3%-ra várható. 70% alatti szűkület akkor operálható. majdnem teljesen gyógyuló stroke-ja. 73 . temporalis spf. externa között Stent ACI stenosis diagnozisa:hallgatózás. therápiához képest. kezelésé Fontos a sebészi team tapasztalata. szövődményei Indikáció:halmozott TIA Halmozott minor stroke Carotis szűkület 70-99% Kontraindikáció:stenosis az ACI intracranialis szakaszán carotis int.

89.Az agyvérzés kóroktana, kórbonctana, kórjóslata Valamennyi stroke 15-20%-a vérzéses Oka:hypertonia Aneurysma ruptura Haemangioma Iscemiás infarctus haemorrhagiás transzformiációja Alvadási zavarok (thrombocytopenia, gyxerek) Vasculitis( immun eredetű) Sinus thrombosis Lokalizáció: Típusos lokalizáció hypertensiv állományvérzésben 1. törzsdúc – 50% 2.thalamus -15% 3.lebenyvérzés 4.agytörzsi (leggyakrabban a pons)-10% 5. cerebellum Atípusos lokalizáció: Traumás eredetű (agyfelszínhez közel) Angioma Aneurysma ruptúrához társuló AVmalformatio Ischaemiás laesio vérzéses transzformációja Koagulatios zavarok, helytelen anticoagulans terápia, thrombolysis Bevérzett tumor v. metastasis (melanoma, világossejtes veserák) Tünetek:A vérzés lokalizációjától függenek. Általában teljes jólét közben alakul ki. Lehetnek enyhék (TIA-ra emlékeztető enyhe fejfájás), de gyakrabban van tudatzavar, a neurológiai tünetek súlyosabbak, mint ischemiában, gyakori a fejfájás, hányás, és gyorsan súlyosbodnak a tünetek, főleg ha a vérzés a kamrába tör. Az ischemiás és a vérzéses stroke-ot csak CT-vel lehet biztosan elkülöníteni!!! Tartós fejfájás, tarkókötöttség, sólyos hemi ill. tetraparesis, súlyosbodó tudatzavar inkább vérzés mellett szól. Féltekei vérzések esetén ellenoldali hemiplegia/tekintés-zavar/látótér,érzéskiesés. Kisagyivérzés:nystagmus, hányinger, hányás, szédülés,ataxia, tremor, dysdiadochokinezis Pons vérzés:súlyos tudatzavar (kezdettől fogva coma),igen szűk pupillák( nincs vestibulo-ocularis reflex), tetraparesis/plegia, pyramis jelek, decerebratios rigiditas A tünetek másodlagos progressziójának okai: 1. ismétlődő vérzések: a rávérzés előfordulási gyakorisága 14-15%, a rizikó az eltelt idővel csökken. A rávérzés kockázata az első 6 órában a legnagyobb. Okai lehetnek:májműködés és véralvadási zavarok. 2. perifocalis oedema 3.hydrocephalus:különösen intraventricularis vérzések s hátsó koponyagödri vérzések esetén gyakori 4. epilepsias rohamok

74

Prognozis: A vérzés letalitása kb.:40-50% Ha a kórlefolyás során tudatzavar alakul ki v. a meglévő súlyosbodik, a letalitas elérheti a 90%ot. Diagnózis: CT >nativ CT-n hyperdenzitas Hypertonias előzmény, haemostasis zavar, syncumar szedés az anamnezisben. MRI- a vérzés akut fázisában nem megbízható Fiatal betegnél mindig keresni kell az érmalformatiot, főleg atipusos lokalizációnál (angiographia). 90.Az állományvérzések konzervatív és műtétes kezelése, kórjóslata Konzervatív kezelés:syst. BP stabilizálása 160-180hgmm körül > lépcsőzetes BP csökkentés >urapidil (Ebrantyl)25mg iv. bolusban, ha 3 perc múlva nem hat, akkor mehet 50mg nifedipin( Adalat)10-20mgsubling. Clonidin (Catapresan) 9-45ug/h B-blokkoló- metoprolol: 5-10mg iv. – tartós hatás Dihydralazin (Nepresol)6,5-12,5mg lassan iv. Nitroprussid-Na: csak végső esetben 0,3ug/ttkg ICPnövekedés esetén:20%os mannitol 200ml-es bolusban( az osmotherapia veszélye:vér-agy gát károsodás esetén a gyx a haematomába kerülhet > növeli a térfoglalást Dexamethason(Oradexan) > 40-50mg Szívelégtelenség esetén:digitalizálás Ritmuszavar kezelés Vérgázkorrekció Thrombosis profilaxis:elsősorban mozgatás> decubitus/pneumonia/fekély profilaxis is 2x5000NEheparin sc. Alvadási zavarok esetén:FFP Faktor pótlás Anticoaguláns okozta vérzésben:FFP, Konakion (szint. K-vit) Heparin antagonizálás:protamin-szulfát Thrombocytopenia estén:thr. cc. A haematomába adott lokális fibrinolyticumok tanulmányozása folyamatban van. Műtéti kezelés:Indikáció: Kisagyvérzés (főleg ha a IV. kamra és a basalis cysterna kompressiójára utaló jelek vannak) >a kisagyvérzéseknek jó a gyógyhajlama Gyorsan romló féltekei állományvérzés Agytörzsi beékelődés Hydrocephalus Tömegáttolódás Eljárások:UH v. CT vezérelte stereotaxiás leszívás(evakuacio) > a friss haematoma kis részét lehet csak leszívni,de subkronikus szakban (7-12) nap akár a 90%-át is Kamrába tőrő vérzésnél korai st-ban kamradrainage

75

Intraventricularis haematoma lysise Haematomaevakuáció nyílt műtéttel KI:coma alvadási zavar híd-, agytörzsi-, thalamusvérzés 91.Háziorvosi teendők akut stroke-ban Háziorvos feladata:mielőbbi szakorvoshoz ill. kórházba utalás Háznál a következők teendők: 1.a BP vizsgálata és ellenőrzése > enyhén emelkedett értéknél nem szabad drasztikus vérnyomáscsökkentőt adni, mivel nagyobb infarctus v. vérzés esetén ez pár óra alatt rendeződhet. 2. ischemia > különösen fontos a kollateralis keringés érvényre jutása miatt a megfelelő (enyhén magas) BP >BP csökkentés:Nimodipin, Corinfar (nifedipin), Redergam (dihidroergotoxin) + B-blokkoló > igen magas BP esetén a kórházba jutás előtt: iv. Furosemid(1-3amp.) 3.vérzés > BP csökkentés >hyperosmolaris oedemaellenes szer >Glycerin(2,5g/ttkg 3-4 óránként) és/vagy Furosemid

4. comás betegnél > légutak szabaddá tétele >aspiratio elkerülése >cardiopulmonalis állapot ellenőrzése és kezelése 5.subarachnoidalis vérzés Magas BP esetén (170hgmm is kezelendő) -Redergam -B-blokkoló -Furosemid -Corinfar -oedema ellenes szerek Teljes nyugalomba helyezés, fekvés, hányás csillapítás Daedalon (Diphenhydramin) Nyugtalanság esetén > Pipolphen (promethasin) Fájdalomcsillapítás:Algopyrin, Demalgonil(Aminofenazon, allobarbitál) 92.Krónikus cerebrovascularis betegek kezelése, gondozása Motiválni kell a beteget a depresszió ellen. A napi tevékenységet ( mosás, étkezés, főzés) fázisokra kell beosztani. A háziorvosnak meg kell nézni a beteg otthonát, hogy alkalmas-e az önálló életvitelre. Sz.e. a szoba, az ágyak átalakítása, fürdető nővér, segítség a bevásárlásban. Az elbocsátás után a beteg járjpn vissza fizikoterápiára, foglalkoztatásra, beszédgyakorlatra.

76

amely a beszélgetéshez újabb anyagot ad . a száj ne száradjon ki -helyes táplálkozási tanácsok -nyelési effektus mechanizmusának megbecslése -ivóedények. forgatás.Komplikációk kezelése: Decubitus: mozgatás. spec. ujjakban.működik-e a hallókészülék > tisztán.ne erőszakoljam a beszédre . kifelé nyíló WC. Spasticitas >végtagokban. telefon 93.meg kell győzni. elasztikus anyagból készült pizsama Nem csúszó betétek a kádban.ellenőrizni kell a halláscsökkenés mértékét . izomrelaxánsok. UH.felolvasni a betegnek. Tartós vállfájdalom esetén:gyxeres kezelés. a végtag párnára való helyezése segíthet.a beszédterapeuta tanácsait kell követni . vészjelző. speciális matrac Fájdalmas váll:a csökkent izomtónus miatt az ízületi fej kicsúszik a vápából. subluxatio alakul ki + spasticitás >a károsodott váll alatt ne emeljük a beteget. ivóeszközök.a tárgyakat a beteg látóterébe mutatni Oropharyngealis rehabilitáció: -száj gondozása. emelt WC-ülőke. kapaszkodó Elektromos borotva. Ha a váll fájdalmas > ovatos mobilizálás. emelt ágy. amelyek elbátortalanítják .és lábujjterpesztők Beszéd rehabilitáció: . Rugalmas zokni megelőzi az oedemát és a vénás thrombózist.kerülni az olyan kérdéseket.mindenféle módon próbáljon kommunikálni . hosszú nyelű kefe Néhány praktikus segédeszköz otthon: Hosszú nyelű cipőkanál Elöl tépőzáras ruhák Rugalmas. szívószálak helyes használata -biztonságos nyelési technika Beteg otthonában ellenőrizendő: Van-e a fürdőszobában: kapaszkodó.A cerebrovascularis betegségek megelőzése Prevenció >primer: az első stroke kialakulásának megelőzését jelenti rizikófaktorok kezelése. fürdőeszközök. WC keret és emelt WC ülőke Korlát a lépcső mindkét oldalán Kommunikációs eszközök. szűrése egészséges életmódra nevelés ilyenkor még nincs stenosis és nincsenek neurologiai tünetek 77 . Passzív mozgatás. steroid. ujj. egyszerű parancsokkal . hogy továbbra is van szociális értéke .ajtó.váll támasztó … Oedema > izompumpa hiány miatt.legyen optimista . lábakban lehet súlyos. Segíthet: mozgatás.biztatni írásra .

atherosclerosis megelőzése. Megnyilvánulásai: >hypertensiv encephalopathia >intacranialis vérzés >kisvérköri decompensatioval járó akut JSZE >aortaaneurysma dissectioja >terhességhez társuló eclampsia … tünetek: >verejtékezés. Cerebralis és cardialis nyomásterhelés. coma >palpitatio.TIA kezelése és preventiója 4.>220hgmm >fejfájás. kritikusan magas nyomás. mindig óvatosan >80 év felett csak akkor.életstílus. DM. infarctus > dyspnoe. >120hgmm . félelemérzés >fülzúgás. RRsyst.400mg/nap Clopidogrel-75mg/nap ASA-100-300mg/nap Ticlopidin-2x250mg/nap Asasantin. mitralis stenosis. közvetlen szervkárosodás veszélye. BP myxoma 94. thrombocythaemia. kipirulás. szédülés >hányinger >kábultság >góctünetek >görcsök. ha komplikációk vannak (BKinsuf) >orthostaticus hypotensio vizsgálata >complience vizsgálata >ügyelni a plazma elektrolitra és a glükózra 3. orrvérzés >akutan emelkedik >RRdiast. TIA-t követően a 2.>szekunder:A stroke-ot v. dohányzás elhagyása 2. arteritis temporalis. thrombosis.A hypertonias krízis és kezelése Akut tensioemelkedés.retard-25mgASA+200mg dipiridamol A preventio területei 1. stroke v. diéta. DM kezelés. de figyelembe kell venni a mentális allapotot.hypertonia kezelése >a betegek stroke-rizikóját 40%-al csökkenti >idős korban is ajánlott kezelni. asthma cardiale Érnyomás Agyi tünetek: Szívtünetek: 78 . ritmuszavar >angina.ismert aetiologiai tényezők kezelése:hyperviscositas. TIA kialakulásának megelőzése Gyxerek:dipyridamol. a meglévő egyéb betegségeket és az együttműködési kézséget >többször mérni a BP-t mielőtt hypertoniát diagnosztizálunk >csak 180/110felett csökkentek. elsápadás >nyugtalanság. sarlósejtes anaemia. bakterialis endocarditis.

látótérkiesés.5-25mg lassan iv. azonban neurologiai góctünet nincs RR>250/120Hgmm Terápia Gyxeres:Nifedipin:10mg v. urina spastica A pupilla tág lehet. idős beteg esetén + neurológiai tünetek: Nem szabad gyorsan és drasztikusan BP-t csökkenteni Captopril per os Fiatal beteg neurologiai tünetek nélkül Nifedipin > gyors hypotensio 3. fülzúgás Tudatzavar Paroxysmalis flush v. infusioban 79 . majd 50mg iv. az Oxyt. sápadtság Heves bélmozgások.Az encephalopatia hypertonica és kezelése Patomechanizmusa: Hypertensiv excessus >regulatív agyi VC elmarad > a nyomás csökkentetlenül tevődik át az agyi erekre > megnő az érpermeabilitás > generalizált agyoedema Okok: -accelerált hypertonia . agyi ischaemia nincs Urapidil (Ebrantyl): 12. ismételten ellenőrizzük mindkét karon a BP-t 2.típusú v. a cardiopulmonalis állapottól függően Furosemid iv. Cordaflex. vakság >kettőslátás. lassan 4. 5perc alatt. proteinuria >elektrolitzavar.spray 1-2puff > ha klinikailag manifeszt szívizom v. generalizált convulsiok Szédülés. foltlátás. uraemia tehát leáll a vese >szikralátás.Vesetünetek: >oliguria >haematuria. Kezels: 95.antihypertensiv szerek elhagyása v. amaurosis Eszméletvesztés Jackson.bénítóval kezeltek tiraminexpozíciója >sajtreakció . distensiv fejfájás főleg tarkótájon Hányinger. infusióban ( esetleg mannitol) Ehhez a tételhez meg kell nézni a Heroldot v. homályos látás Szemtünetek: 1. lüktető.terhességi toxaemia -phaemochromocytoma -akut porphyria -uraemia -MAO. egyenlőtlen szedése/felszívódása >ez a leggyaloribb ok Tünetek:kínzó. nagyon súlyos állapotban: Urapidil (Ebrantyl) 25mg iv. hányás Látászavar > szikralátás. azothaemia. látótérkiesés.

1-0. melyek kiterjednek a gvelő intermediolateralis sejtoszlopára. Diazoxid:100-150mg iv.dystoniat.5-1perc alatt.és nyálelválasztás elégtelensége Az autonom zavarok a gerincvelő lateralis szarv praeganglionaris autonom idegsejtjeinek pusztulása miatt alakulnak ki..51mg/ttkg/perc cseppinfusióban Furosemid:40-60mg iv. chr. A Shy-Drager syndroma elnevezést a sympheticus beidegzés zavarával járó multisystemas degeneratiok megjelölésére használták. azonban betegeiknél a multisystemas atrophia minden tünetét megtalálták. akathisist okozhat. /50mg im. Az elváltozást először Shy és Drager írta le. 10 perc után meg lehet ismételni Tünetek kezelése: Hányinger. -dihydroergotamin >3-4x25mg/nap -indometacin >3-4x25mg/nap Orthostaticus hypotensio:Posturalis vérnyomáscsökkenés. a tünetegyüttes egy részét képviseli.A hypotensio jelentősége kezelése Az IR betegségeinek egy részében autonom IR-i funkciózavar alakul ki. ahhoz hasonló állapot alakul ki. alkalmazása dyskinesist.Hydralasin (Nepresol):10mg iv. azaz. 80 . hogy csak a Parkinson tünetei észlelhetőek. Amennyiben ez a KIR megbetegedéseinek következménye. ha a beteg hanyatt fekvő helyzetből feláll. fejfájás csillapítása > Daedalon (Diphenhydramin) Convulsiok esetén diazepam Hirtelen BP esés kerülése: A systoles érték 30%-nál nagyobb esése az emollitio komoly veszélyét jelenti.6mg/nap per os -sópótlás -epinephrin >15-50mg 2x/nap -szoros ruha viselése az alsó testfélen és a karon -metoclopramid >30-60mg/nap Parkinsonos tüneteket súlyosbíthatja. ShyDrager-sy. a diastoles legalább 10Hgmm-el csökken és ez legkevesebb 2 percig fenáll. a systoles legalább 20hgmm-el.:-autonom funkciózavar cerebellaris ataxiaval -parkinsonismus -corticospinalis és corticobulbaris pályák működési zavara -amyotrophia -bulbaris dysfunctio -laryngealis stridor (utóbbi 2 fatalis lehet) (Néha előfordul. 96.) Kezelés: -intravascularis volumen bevitel -fludrocortison > 0. Ha a RR csökkenés miatt gátolt az agyi perfusio >syncope v. 0. /50mg/500ml-es infusioban/0. Esmolol:500mg/ttkg iv. Gyakran munkaképtelenné teszi a beteget. Az autonom IR zavarát jelzi: -orthostatikus hypotensio -impotencia -vizelet és széklet inkontinencia -verejtékezés csökkenése -irisatrophia -könny.

izzadás. diureticumok. 97.és Bblokkolók 2forma: 1.Az arteriosclerotikus encephalopathia legfontosabb tünetei.Álló helyzetben megjelenő praesyncopes tünetek: szédülés. gyengeség Okai: .vénás pangás -gyógyszerelés > antihypertensiv szerek. mélyülő tudatzavar 81 .csökkent intravascularis volumen . kezelése 98. L. Gyakran a fejfájás az egyetlen tünet. hányinger halláscsökkenés.Az agyvelő vénás keringési zavarán alapuló betegségek és kezelésük A cerebrovascularis betegségek néhány %-át teszi ki. Etiologia: thrombosist elősegítő általános és helyi tényezők -terhesség. vasodilatatorok.metabolikus > súlyos K+ hiány.malignus tumorok -haemostasis zavarok -postoperativ állapot Tünetek: Rendkívül változatosak.szív pumpafunkciójának elégtelensége .virális és bakteriális fertőzések . Oka:a vénás elfolyás és a liquor felszívódás akadályozottsága (totelprotein emelkedik) Tünetek: hirtelen kezdődő heves fejfájás Epilepsias rosszullétek ICP növekedése Hányinger/hányás Meningealis izgalmi jelek Szemfenéki pangás.autonom IR-i károsodás okozza 2. melyben a tünetek az autonom IR-re korlátozódnak. máskor az epilepszis rosszullét. tompa látás.hypovolaemiával társul > reflexes plazma Na+ emelkedés és reflexes tachycardia a következmény Tanácsok betegeknek: >Valsalva manőver kerülése >magas párnával alvás >ébredéskor néhány percig ücsörögjön az ágy szélén >borotválkozás ülve >ájulásra emlékeztető tünetek esetén lefeküdni >meleg helyiségek kerülése (buzibárok) >postprandialis hypotensio kerülése > sokszor egyen kicsit >elegendő folyadék Az idiopathias orthostaticus hypotensio olyan tünetegyüttes. gyermekágy -fogamzásgátlók . sápadtság. Tünetek lappangva alakulnak ki. hypoaldosteronismus . Gyakori az intracranialis nyomásfokozódás és a féloldali bénulás. szemfenéki vérzés Aluszékonyság.

T2-es súlyozott képen az alvadékban képződött methaemoglobint ábrázolja 4. +1. széles spektrumúval -ANTICOAGULÁLÁS +lehetőleg teljes heparinizálás: Az APTI a normális 2.. periorbitalis oedema + általában fertőzéses eredetű. pl. INR-értéket a terápiás tartományban tartjuk (2-3).célzottan.és methaemoglobintól és bilirubintól Terápia: -elhelyezés intenzív osztályon -gócok megszüntetése -AB. hypodensitas (lágyulás) „cord-jel”az alvadékkal telt sinus saggitalis v. +Az első napon nagyobb dózist adunk. chemosis (conjunctiva vizenyős duzzanata). VI. találati pontosság. szóval magas láz is társulhat 82 . PS -antitest vizsgálatok > lupus anticoagulans 6. ha haemorrhagiás transzformációt észlelnek. IV. melléküregek. purulens tüdőfolyamatok) Gyulladásos esetekben > láz/leukocytosis/fokozott We 2. confluens sinuum hiperdenz háromszöge 3. mivel fokozhatja a thrombosis hajlamot Hyperosmolaris oldatok – ICP növekedés esetén Clonazepam (Rivotril) -1-2mg – epilepsziás rosszullétek esetén akutan Cerebralis vénák thrombosisa: (Gyakoriság sorrendjében) sinus saggitalis superior thrombosisa -paraparesis -halmozott epilepsziás convulsiok sinus transversus és/vagy sigmoideus thrombosisa – ált.angiographia: -kihúzott.góckutatás > elsősorban a koponya üregére ráterjedő gócok (fül.) és a V. liquor –xantochrom az átjutó oxi. dózis emelhető 100-200NE/óra lépésekben.Hemi-tünetek Diagnozis: 1. bolusban 5000NE 2./1/2 bántalma miatt: fájdalmas ophtalmoplegia (kettős látás). exophthalmus.CT – KA adása után az „üres háromszög jel” utalhat a sinus saggitalis superior thrombosisára + oedema. (INR 2-3) Az anticoagulálást az előidéző tényezők megszüntetéséig adjuk. ptosis. +Az acut fázis lezajlása után per os anticoagulálás. még abban az esetben is. e.:a per os fogamzásgátlók abbahagyásától számítva legalább 6hónapig Gyermekágyban kialakuló agyi sinus thrombosisban Steroid (dexamethason) Acetazolamid – agyi vérátfolyást is befolyásolja (elvileg növeli) Mannitol és furosemid annyira nem szerencsés.1000NE/óra Napi dózis: 20000-40000NE > gyakori APTI ellenőrzés Sz. fogak. dugóhúzószerű vénák -meglassult vénás keringés -hiányzó vena vagy sinustelődés 5. féloldali sinus cavernosus thrombosisa – a szemmozgató idegek (III. majd csökkentjük a mennyiséget.3x-a legyen. egyéb -AT-III szint -PC.MR – jobb feloldás.

vertebralis (0. cerebelli posterior inferior (0. amit gyakran úgy írnak le. székelés. gyulladás és genetikai eredet Diagnosis:-minden 4. enyhe góctünetek 4. alkohol Aneurysmák osztályozása Nagyság szerint: az óriás (giant) aneurysma 2.20%-ban idiopathias +kockázati tényezők:kokain. Gyakran testi erőfeszítés (emelés. súlyos fejfájással jelentkezik. A fejfájás gyakran megváltozott pszichés állapottal jár és neurologiai tünetekkel társulhat v.5cm-nél nagyobb Anatomiai lokalizáció szerinr: Anterior keringés:carotis interna (38. általában testi erőfeszítést követő. betegnél nem típusos a SAV -hirtelen kialakuló. igen heves tarkótáji fejfájás. agyidegtünetek 2. tarkókötöttség. fénykerülés.5%). cerebri media(18.Sopor.Somnolentia. hányás. SAV okai:-50%-ban aneurysmaruptura. majd 3-5 nap múlva klinikai rosszabbodás következhet be a rávérzés miatt. tarkókötöttség.1%).99. súlyos fejfájást kezdeti vérzéses epizód okozhatja szegényes tünetekkel. agyidegtünetek 3. hogy a „legerősebb fejfájás az életemben”.100. hányás -néha nem található provokáló tényező Hunt-Hess stádiumbeosztás a teendők eldöntésére: 1. Hányinger. de előfordulhat provokáló tényezők nélkül is. Az aneurysmából származó SAV napok alatt is kialakulhat. melynek nagy a letalitása -hypertensios -atherosclerosis -AV malformatio megrepedése -traumás -állományvérzés tör a subarachnoidalis térbe -bevérzett tumorok -anticoagulansok adása . cerebri anterior (34.9%) Multiplex (10-20%) Etiologia szerint: Fusiformis:arteriosclerotikus eredet. coitus ) váltja ki.4%) Posterior keringés:basilaris (2. nem.8%).Közepesen súlyos fejfájás. vegetativ zavarok 5. csak enyhe fejfájás. hányinger.tünetmentes v. A kezdeti kp. a konzervatív kezelés Hunt és Hess skála: fontos a teendők eldöntése szempontjából (SAV beosztás a sebészi kockázat alapján) 83 . zavartság. A SAV lehet tünetmentes.6%). közepesen súlyos hemiparesis.SAV tünettana: Hirtelen kezdődő. traumás. fénykerülés. A subarachnoidealis vérzés gyanúja esetén szükséges vizsgálatok. amfetamin. főleg a vertebralist és a basilarist Saccularis:haemodinaki. tarkókötöttség.Coma. extensios görcsök Olvasd el a Sürgősségi betegellátást a neurologiában Csibától.

a beteg általános állapota miatt nem műthető gyógyszeres kezelés: . és V. zavartság.-III.ha a műtét optimális időpontja elmúlt és érspazmus miatt operálni nem lehet . két hét múlva Ha a transcranialis doppler vasospazmust igazol.a betegnek súlyos gócjelei és/vagy tudatzavara van .II. Sopor.IV. vagy csak enyhe fejfájás.I. Tünetmentes. ezért az ismétlés szóbajön -a késői angiográfia ütemezését a transcranialis doppler és a beteg klinikai állapota határozza meg Konzervatív kezelés: lásd 101.c.III. kórjóslata Az újabb ruptúra veszélye az első napokban a legnagyobb! Kerülendő minden olyan szituáció.hét: 50% Lumbalpunctio: -ha CT nem lehetséges. Somnolentia. ami előidézi a vérnyomás kiugrást (pl.ágynyugalom. eredetű izgalom stb) Konzervatív kezelés: . min. fájdalomcsillapítók (aspirint NEM a fokozott vérzésveszély miatt) Pethidin hydrochlorid (Dolargan) 50 mg s.nap: 70% 2. nél műtéti indikáció nem állítható fel I. 101. ha nem akkor kb. Közepesen súlyos fejfájás. Stesolid) 10-20 mg . agyidegtünetek . 1. enyhe góctünetek . tarkókötöttség. Megelőzésre: 5-10 ug/kg/h 84 . de a vérzés gyanúja alapos -szemfenékvizsgálat után -az arteficiális véres liquor lehetősége miatt ajánlott a „9 pohár próba” és a párhuzamosan végzett cysternalis liquorvétel is Angiographia: -minél hamarabb -a korai angiográfia egy része álnegatív. Kóma. extensiós görcsök A IV.. A subarachnoideális vérzés kezelési lehetőségei. .Vérnyomás rendezés: -Nimodipine(Nimotop) Fenyegető vazospazmus megelőzésére centrális vénán keresztül fényvédett infuziós szerelékben.Nyugtalanság esetén: Diazepam( Seduxen. székrekedés.az aneurysmát ismételt angiographiás vizsgálattal sem lehet igazolni . akkor általában nem operálunk Ha aneurysma inoperábilis -> -katéterezés Aneuriysma lumen ellátása embolisatióval Platina spirálok felhelyezése az aneurysma üregébe-> a legújabb endovascularis módszer CT: hyperdenzitás a liquor-térben Minél rövidebb a fejfájás és a vizsgálat között eltelt idő. közepesen súlyos hemiparesis . stádiumban a vérzést követő 3 napon belül a korai operáció lehetséges. vagy negatív. tarkókötöttség . Diazepam. kül.V.nap: 40% 2. annál nagyobb a pozitív CT lelet valószínűsége.

a korai műtét ugyanakkor növeli az ischemia veszélyét. 2. vérzés Műtéti kezelés: lásd 100.ballon katéterrel hypervolémiás kezelés jó cardialis állapotban humán albumin 3-5x 200 ml/nap 5% glükóz és elektrolit infúzió veszélye: tüdőödéma. a vazospazmus kialakulását. Szükség esetén Uradipil(Ebrantil) -Epilepsiás görcsök esetén: Diazepam(Seduxen). 3H kezelés angolszász országokban: -Hypertonia: Dobutamin (dobutrex) syst vérnyomás 160-180 hgmm /középnyomás 110 hgmm/ -Hypervolémia: human albumin 3-5x 250 ml/nap 3% os glükóz és elektrolit infusio centrális vénás nyomás: 12 Hgmm -Hemodilutio: hematokrit 30% Prognózis: súlyos Vasospasmusos betegek 1/3-a meghal Más neurológiailag tünetmentes betegben jelentős részben finom neuropszichológiai eltérések 102. A műtét halogatása esélyt ad a ruptúrára. hasító. szúró. 1000 E/h -Gyógyszerrezisztens esetekben: vazospazmus oldása: . temporalis occipitalis.2 h múlva 30 ug/kg/h majd 4 óránként 50 mg per os 7 napon át Hunt és Hess I-IV: A vasospazmus kialakulása transcranialis dopplerrel jól követhető 30 ug/kg/h majd 2x 30 mg per os4 óránként 7 napig Veszélyei: vérnyomás esés Ritmuszavarok Thrombophlebitis A vérnyomást 120-160 Hgmm között kell stabilizálni. szívelégtelenség. A fejfájós beteg anamnézisének legfontosabb szempontjai 1. lüktető Fájdalom lokalizációja( hol) Unilateralis. Clonazepam(Rivotril) -Intracranialis nyomásfokozódás esetén annak kezelése -Antikoagulálás: alacsony dózisú heparinnal a 2. abroncsszerű 85 . bilateralis/ frontalis. A fájdalom karaktere (milyen) Éles. tompa. A műtét kedvező időpontjának megválasztását az újravérzés és késői ischemiás záródás lehetőségének mérlegelése befolyásolja. naptól 5000 E bolus.

A nap melyik szakában? 5. Különleges fejfájások kimutatható strukturális elváltozás nélkül Fejsérüléshez társuló fejfájás Ér eredetű megbetegedésekhez társuló fejfájás: akut agyi ischemiák. chronikus. menstruáció stb. vénás thrombosis. hajlamosító tényezők) 7. tartama (milyen gyakran. fájd. Fájdalom időbelisége (milyen napszakban) Reggeli. könnyezés. 8. gyermekkori periodikus sy benignus paroxysmalis vertigo gyermekkori alternáló hemiplegia 6. recurrens attack stb. migrénszövődmények (migrén status. AV-malformatio. Volt e már ilyen? P= Mi provokálja a tüneteket (kiváltó.A fejfájások formái Migrén: 1. stb Kiváltó tényezők (mi váltja ki.chr. Mennyi ideig tart? Vannak-e kísérő tünetek? 6. fogyás. stressz. atipusos Cluster fejfájás: és chr. vagy van más panasza is) Hányás. 4.3. migrén aurával 3. 5. fizikai aktivitás. éhség. ophtalmoplegiás migrén 4. S=(súlyosság) Milyen erős? Zavarja-e mindennapi teendőit? Napszakos ingadozás? T=(tartam) Mióta van? Milyen gyakran? 4. kettős látás. reagál-e valamire? 2. meddig tart) Akut attack. arteritis. ételek. hypertensio 86 . köhögés. 6. 3. migrén aura nélkül 2. Q=(qualitas) Milyen a jellege. epizodikus c. meghatározatlan periodicitás b. szédülés. hogyan kezdődik? 1. esti stb Társuló symptomák (amikor jelentkezik. paroxismalis hemicrania: Cluster fejfájás: a. vérnyomás emelkedés Családi terheltség? 103. Van-e bevezető tünet? Szed-e gyógyszert? Egyéb tünetek: neurológiai. agyvérzések. máshol. PQRST Fejfájás kezdetének módja(hogy kezdődik) Hirtelen/fokozatosan Fájdalom frekvenciája. 7. migrén infarktus) Tensiós fejfájás: epizodikus. SAV. retinális migrén 5. fáradtság. csak a feje fáj. R=(régió) hol fáj. mivel hozza összefüggésbe) Testhelyzet. zaj.

fogak. sarcoidosis. a fej és arcfájdalom nem neuralgiform centralis eredetű okai 8. trigeminusneuralgia 3. hypoglycaemia 5. vagy a koponya és az arc más részeinek megbetegedéséhez társuló fejfájás vagy arcfájdalom Neuralgiák: 1. dializis 6. bakteriális 3. száj. vírusfertőzések 2. hányinger. dorsum sellae destrukció?) 87 . glossopharingeusneuralgia 4. meningitis. orr.Nem ér eredetű intracraniális megbetegedéshez társuló fejfájás: 1 Emelkedett liquornyomás. Hematoma) Láz->meningitis. egyéb Anyagcserezavarokhoz társuló fejfájás: 1. neuralgia nervi laringealis superioris 6. agyideg eredetű tartós fájdalom (nem neuralgiform) 2. (tumor. melléküregek. encephalitis. szédülés-> ICP növ. egyéb A koponya. ajak. occipitalis neuralgia 7. A fejfájás okának kiderítése céljából elvégzendő vizsgálatok -Részletes anamnézis: Családi hajlam Gyógyszerszedési szokások Élvezeti cikkek Munkahelyi problémák Fejfájás jelentkezésének körülményei: hirtelen ütésszerű->SAV Fokozatosan erősödő. subdur. hypercapnia 3. szem. vagy megvonásukkal kapcsolódó fejfájás Nem a fejet érintő fertőző betegségekkel társuló fejfájás 1. hypoxia 2. agydaganatok Különböző anyagokkal. intermedius n. 5. fül. kevert hypoxia és hypercapnia 4. atípusos arcfájdalom 104. cephalitis -Részletes belgyógyászati és neurológiai vizsgálat Neurológiai gócjel+50 évnél idősebb beteg-> KIR szerkezeti károsodása -Képalkotók RTG: Kétirányú koponya RTG (->koponyacsont sérül. n.

glükóz) pl. AV-malformáció gyanúja esetén EEG: -Labor vizsgálatok vérkép (süllyedés. SAV gyanúja esetén Tumor. állományvérzés gyanúja esetén fül-orr-gégészeti fogászati nőgyógyászati szemészeti -Pszichiátria Korábban fejfájást nem említő.a fejfájás intenzitását rögzitse .nem depresszióra. elektrolit. Megelőzés: Triciklikus antidepresszánsok . hogy: .el kell mondani. 88 . vagy szokatlan.kísérő tünetek . új típusú fejfájásra panaszkodó beteget azonnal meg kell vizsgáltatni neurológussal is Sok beteg/évek óta tartó fejfájásfejfájás gondozás 105. elbeszélgetés.->diabetes mellitus Szükség esetén immunológiai vizsgálatok Liquor vétel: -Góckutatás: Gyulladás. A fejfájások kezelésének általános elvei Anamnézis. a beteg várhatóan visszajáró! A beteg vezessen fejfájásnaplót: .fejfájás időtartama .Melléküregi (->sinusitis góc?) 4 irányú nyaki gerinc (->spondilosis?) CT: MR: Angiographia: aneurismaruptúra.napi rendszerességgel .a fájdalomküszöböt emeli . süllyedés emelkedik->arteritis temporalis káros se.az első 2 hétben csak mellékhatások jelentkezhetnek.milyen gyógyszereket vett be Segít az adott gyógyszerek hatásának mérésében.ritkább. ellenőrzésében. epilepsziára adjuk . Fehérje->mieloma multiplex? Vércukor növ.nem fájdalomcsillapító . SAV. kevésbé súlyos lesz a fejfájás .

atypusos . vagy kevésbé akadályozó fejfájásforma. Ca csat. hogy melyik gyógyszerre reagál. egyszerre 4. hátra az occipitális területek felé. majd dózisadag fokozatos csökkentése. blokkolók: verapamil.utána várható eredmény . Hatásmérés a fejfájásnapló vezetésével! 106.blokkoló (propranolol. Izomkontrakciós fejfájásként is emlegetik. Tompa folyamatos fájdalom. lehet abroncsszerű. stressz provokálhatja. sugározhat frontális régióba.6 hétig próbálkozhatunk .clusterben: predinisolon. nimodipin Lítium Gyógyszeradag fokozatos emelése hatásos dózisig. nifedipin. utána fokozatosan csökkentjük a dózist Terápia: nem gyógyszeres gyógyszeres: -akut fejfájásra analgetikumot adunk( NSAID) -gyakori fejfájásnál. Leggyakrabban a temporalis régióban alakul ki. a munkájában a beteget alig.8 hét eredménytelenség után történik. aspirin. paracetamol 89 . Fajtái: . abroncs v sisakszerűen szorító nyomó jellegű.akut fejfájás: szokványos fájdalomcsillapítók pl. megfelelő dózisban szedje. tétel: A tensiós fejfájás jelentősége. quarelin. Megfelelő ideig. Gyógyszerváltás 4. A lakosság nagy részét érinti. vagy havi 4x migrén. akkor preventív kezelést kell alkalmazni . kórisméje. fájdalomcsillapítókra általában jól reagáló. ha több mint hetente 3x van.krónikus -epizódikus Kezelése: . legalább 1x az életben mindenkinél jelentkezik. kezelése: Tünetek: Tompa.nem lehet előre megmondani.migrénben: ß. rubophen.6.: algopirin.megfelelő megelőző gyógyszert fél évig adjuk. methysergid) TCA: amitryptillin valproát . metoprolol) Ca antagonista (flunarizine) Egyebek: szerotonin antagonisták (pizotifen.

Újabb gyógyszerváltás csak 4. basillaris thrombosis -sinus cavernosus thrombosis -chronikus paroxysmalis hemicrania -intracranialis vérzés -migraines fejfájás -postherpeticus neuralgia -SAV -trigeminus neuralgia -temporomandibularis izületi sy.krónikus fejfájás: havonta legalább 15x jelentkezik ( minden másnap) A megelőzés a legfontosabb. max 8 adag/nap) Orrcsepp/spray: 1 ml 4%-os lidocain oldat perceken belül javulást eredményez a betegek Döntő részénél 90 . e 15 perc múlva 1-2 adag. clonazepam + biofeedback + pszichoterápia + beteget stresszhatásól mentesíteni Barbiturátot. anxioliticumok megpróbálhatók pl. akkor (néhány hétig) naponta 1-4 fejfájás is lehet. rohamszerű fejfájás Igen heves fájdalom 15-30 perctől max 2-3 óráig tart orrdugulás. vagy körül. coffeint.: alprazolam.5-2 évig nincs fejfájás. arc kipirulása. antihisztamint tartalmazó készítmények nem hatékonyabbak és hozzászokás fejlődhet ki! 107. Ismétlődő. könnyezés a fájdalom oldalán ezek közül legalább egy jelen van Részleges horner syndroma is jelen lehet (myosissal és ptosissal) a fájdalom oldalán A fájdalom 6-8 hetes periódusban jelentkezik.6 hét hatástalanság esetén! Miután a tensiós fejfájást stressz is okozhatja. izomrelaxánsokat.) Dihidroergotamin(Neomigran orrspray 1-1 adag mko. sokszor 0. majd este 50 mg 1 hétig. sz. viszont amikor jelentkezik. A cluster fejfájás és kezelése Tünetek: Hirtelen. ami TCA ( amitriptylin  adagolása: este 25 mg 1 hétig. benzodiazepint. Kezelés: 15 percig tiszta oxigén (7 l/min) belélegeztetése a betegek 2/3-a sumatriptan (serotonin agonista) adására jól reagál (Imigran 5mg sc. majd újabb 1 hétig 75 mg esténként) Ha az amitriptylin hatástalan. codeint. mianserin adása. aura nélkül kezdődik a szem mögött. akkor Imipramin. főleg az éjszakai órákban Differenciál diagnosis: -Atipusos arcfájdalom -A. orrfolyás.

hajas fejbőr túlérzékenysége. A migraine felosztása. napig tartó. hányinger. fénykerülés kísérnek. nyak-válltáji izomfájdalmak. paresis. mely a periféria felé terjed és növekszik Tipikus migrénes attack részei: -Prodroma: a fejfájás előtti 24 órában közérzetváltozás (indokolatlan jókedv. ophthalmoplegia (azonos oldali n. melyet vegetatív (szédülés. melyet leggyakrabban scotomák jellemeznek Scotoma: általában 10-20 percig tart. hányinger.vagy hemiparesis. heves. III. láz Migrén jellegzetességei: -Féloldali fejfájás -A fájdalom tompán indul. scintillatios scotomák. levertség) -Aura -Fejfájásos periódus -Oldódás: ekkor bőséges vizeletürítés előfordulhat -Postdroma: órákon át tartó kimerültség. látás és érzészavarok csatlakoznak hozzá -Anorexia. a beteg a homonym látótér centrális táján lát színes. A fejfájást a lépcsőnjárás fokozza. fényfelvillanások. végtagot érintő paresthesia -Motoros aura mono. émelygés. szikralátás -Sensoros aurák (parietalis lebeny) Zsibbadás.Megelőzés: Alkohol. lüktető jellegű fejfájás. fonofóbia -Hangulati változások Leggyakrabb aura formák: -Vizuális aurák (occipitalis lebeny) Fotofóbia. nitrát származékok kerülése Epizodikus clusterprednisolon/steroid 45 mg 5 napig fokozatosan csökkentve Krónikus cluster: Li-carbonatot adnak 675 mg (serumszint ellenőrzése!) 108. gyógyulás több hónapig) -Átmeneti motoros aphasia Differenciál diagnosis: -Atipusos arcfájdalom -Cerebralis aneurismák -Chronicus paroxysmalis hemicrania -Cluster fejfájás -Intracranialis vérzés -Tensiós fejfájás 91 . tünetei Általában féloldali. fodrozott szélű alakzatot. elsötétített szobában szeret feküdni. hányás -Fotofóbia. villódzó. majd fokozatosan lüktetővé válik. a beteg nyugalomban. hányás) és látási tünetek. magaslati levegő. néhány óráig. (ellentétben a fel-alá járkáló cluster fejfájásos beteggel) Fajtái: -Aura nélküli 80% -Aurával járó 20% vizualis aura.

-Nyugalom.5-2 ampulla lassan i. pszichoterápia. moclobemid) Autogén tréning. vagy kúp -Triptánok -Dopamin antagonisták -Dihydroergotamin 40-60 csepp -Hányáscsillapítók (Daedalon.) -Dopamin antagonisták -Roham kezdetén Sumatriptan (serotonin agonista) 100 mg per os. Súlyos roham: -Ergotamin tartarát (1. életmód megváltoztatása -Minél kevesebb fájdalomcsillapító -Gyógyszeres prevenciót individuálisan kell beállítani Első vonalbeli nagy hatékonyságú szerek: -ß-blokkolók (propranolol 2x 20-240mg/nap. elalvás. vagy 6 mg s.) -Aspirin (500 mg i. (flunarisine) -MAO bénítók (selegilin. metoprolol 100-200 mg) -Triciklusos antidepresszánsok (amitriptilin) -Valproát (Divalproex) Első vonalbeli kisebb hatékonyságú szerek: -Verapamil 3x 80 mg max 360 mg/nap -NSAID -SSRI (pizotifen) Második vonalbeli nagy hatékonyságú szerek: -SSRI (metisergid /tartósan nem adható/) -Ca csat. Extrém súlyos: -Dihydroergotamin -Opioidok -Dopamin antagonisták Megelőzés: -Rendszeres orvosi ellenőrzés. akupunktúra 92 . megelőzése Enyhe roham: -A beteg egyedül is próbálkozhat vele.v.m.c. blokk.) -Metoclopramid (10 mg i. Cerucal) -Gyógyszeres kezelést a bevezető tünetek jelentkezésekor meg kell kezdeni. ha lehetséges -Fájdalomcsillapító: -Aspirin 0.5-1 g per os esetleg kúpban -Paracetamol (Panadol) 0. A migraine roham kezelése.5-1 g per os.) -Dihydroergotamin (1. gyógyszeres megelőzés.5-2 ampulla hígítva i.v.-Postherpeses neuralgia -SAV -Arteritis temporalis -Vírusos encephalitis -Vírusos meningitis 109.v.

hypertensiv intraparenchimás vérzés AV. vagy onnan a homlokba sugárzik ki . angina ß-blokkoló Depresszió TCA.idős betegen a nyaki gerinc nyomásérzékenysége. ami panasz legyen a tünetek között..fájdalom jelentése: beteg hátulról előre simitja végig a fejtetőjét .Migrénhez társuló egyéb betegségeknél preventív szerek: Magas vérnyom. mánia Valproát 110. hemiplegia/paresis.Vagy a tarkóra korlátozódik. paravertebralis nyakizmok fájdalma.legtöbbször de nem mindig féloldali . Spondylogen fejfájás A nyaki gerinc felső szakaszának kóros elváltozásai miatt kialakuló fájdalom cranialis irányba történő vetülése. fejmozgások korlátozottsága .A jellegzetes fejfájás. vonatkozásai primer intracranialis daganat v metastasis #1. amikor hátulról hajtanak bele a szgk. A szokatlan és hirtelen jelentkező fejfájás diff.spondylarthrosis 93 .a spondilosys egyéb helyi. . aphasia.: csigolyaelváltozások láthatók osteophytaképződés a csigolyák szélének megvastagodása a csigolyák transparentiaja nő a csigolyák magassága csökken Egyéb ismérvek: .A nyak gerinc csapódásos sérülése legyen kimutatható pl.a fejfájás beteg anamnézisében. végtagzsibbadás új fejfájás ami 50 év fölött kezdődik korábbi fejfájás jellege megváltozott 112. Táblázat! 111.olyan balesetnél. lassan tartó olvasás . dg. Cervicalis gerinc rtg. . SSRI Epilepsia. Súlyos betegségre utaló jelek. vegetativ vagy gyöki tünetei egyidejűleg észrevehetőek legyenek. Klinikai kép: .spondylosis .megjelenése: biz. fejfordulat vagy fejtartás pl.malformáció Aneurysma ruptura SAV Meningitis Tensiós fejfájás Migrénes fejfájás +tumor+haemorrhagias shock+ egyéb fejfájások ld.-ba. éjjel a fej kedvezőtlen helyzete . vizsgálati leletben hirtelenkezdődő igen erős fejfájás a fejfájást tudatzavar/láz/epilepsziás rosszullét vagy fokális neurológiai tünetek kísérik pl.a beteg az arcában is érzi a fájdalmat .

Intracranialis okok: koponya.craniovertebralis izületek deformálódása Kezelés: .izomzat tónusát csökkentő és reumaellenes szerek ( baclofen) 113.éjjel a fej megfelelő helyzete .psychiatriai okok II. nyelés. reti.máj vagy veseelégtelenség . arcán esetleg grimaszok megfigyelhetők. de kapcsolat nem teremthető. Akinetikus mutismus? Delirium Amantia - 94 . + mko.nyak tehermentesítése filc v műanyag gallérral Schanz Gallér .szív és vérkeringési zavarok . sikerrel járhat . esetleg form. féltekei károsodás együttes előfordulása idézheti elő. szopómozgások kiválthatók. mely másodlagos agytörzsi kompresszióval jár Primer agytörzsi léziók Nem hypnoid tudatzavarok: A beteg ébernek tűnik.. gyakran a környezetében lejátszódó eseményeket a szemével követi. A tudatállapot zavarainak felosztása Okok alapján: I.vagy hypoglicaemia . Locked in sy. Extracranialis okok: .toxicus okok .idült esetben: .nyakra meleget lehet alkalmazni .kézzel végezve azonnal sikerülhet. Apalliumos sy. Hypnoid tudatzavarok: Az alvásra emlékeztető állapotot a formatio reticularis károsodása vagy mko.acut esetben ha torticollis a fő tünet * extensiós kezelés.hyper. II. agy gv-i trauma intracranialis térfoglaló folyamatok cerebralis ischemia intracerebralis vérzés meningitis encephalitis alkoholos eredetű súlyos szervi IR-i elváltozások epilepsia Hypnoid/ Ø hypnoid: I. Bilateralis hemispherialis károsodás Egyoldali féltekei károsodás. féltekei.electrolyt zavarok .

vagyis a bulbusok nem mozdulnak öntudatlan paciens*.- Ködös állapotok 114. Az eszméletlen beteg vizsgálata I.nyakcsigolya törés esetén csak ez végezhető. . Háromféle reakció alapján 3.2 fájdalomra .5 fájdalomingerre célzottan . hiányos . a pontosság jól korrelál a prognózissal.1 a beteg semilyen stimulusra sem nyitja ki a szemét II. Szem kinyitása: . motoros reakciók: . az éber páciens*. vagy destruktiv agytörzsi károsodásra utal. I.4 pont spontán .oculoencephalicus reflex aktiválódik. Caloriás tesztelés: . 115.kritériuma: szabad külső hallójárat + ép dobhártya 95 .1 a beteg semilyen verbális kommunikációra sem képes III. az előző nem. beszéd: . egyéb altatószer mérgezés lehet.5 orientált . vagy ha 2 oldali hiány van barbiturát v.15.6 felszólításra .2 hangok kiadása . *.ha fejfordításnál a reflex csak az egyik oldalra vagy egyik oldalra sem váltható ki.3 hajlító synergiával .ig osztályozza a betegek állapotát.3 nem megfelelő szavak használata.4 zavart . Oculoencephalicus reflex (babafej manőver): .a szemek a fej mozgásával ellenkező irányba fordulnak el ( mintha vizuálisan fixálna egy objektumot) Ekkor a szemmozgató és a vestibularis magvak közötti agyterület ép. A Glasgow kóma skálája Hypnoid tudatzavarok quantitatív becslésére szolgál.4 fájdalomingerre célzás nélkül . II.a beteg szemhéjait felhúzva fejét hirtelen az egyik oldalra fordítjuk.nincs reakció 15 pont: kifogástalan tudatállapot 8 pont: felszínes coma 3 pont: agyhalál A skálát elsősorban a traumás esetek megítélésére alkalmazzák.2 feszítő synergiával .3 megszólításra . a tudatzavar nem strukturális agytörzsi laesio következménye.

Olyan károsodásra utal. psychomotoros nyugtalansággal és hallucinatoros élményekkel jellemzett elmezavartság.hypoglicaemia . a középagy fölött elhelyezkedő laesióra utal. kivételesen a súlyos psychotrauma. a karokban adductio és befelé rotatio is. amig a CT ki nem zárja! Extracarnialis daganatban szenvedőknél neurológiai gócjel. hangyamászás.anoxia . perifériás jelek. Exogen faktorok (exo.Öntudatlan. éhezés. barbiturát v. a zoopsia (rendszerint kis állatok látása).Ipsilateralis agytörzsi laesio: féloldalon hiányzó válasz . ill. Másik oldalon 5 perc múlva ismételhető a teszt. gyakoriak a hapticus hallucinatiók (pókháló érzés. az ingerlés irányába. ami a középagyi nucleus rubertől caudalisan helyezkedik el. stb.hydrocephalus . tónus eloszlás vizsgálata: A beékelődési folyamat prograessziója: .és endotoxicus állapotok. gyors attól ellentétes oldalra (= az ingerléssel elllentétes oldalra irányuló nystagmus) . . hypoxia. tudatzavar kialakulásának oka lehet agyi metastasis! 116. III. Életveszélyes állapot! 96 . integrativ zavarait idézhetik elő.először féloldali kórjelekdecorticatios rigiditásdecerebratios rigiditás Decorticatiós testtartás: a felső végtagokban flexio és adductio. Speciálisan jellemzi a tudatzavar fluctuáló jellege. traumás intracranialis haematoma v. reflexasszimmetria.lassú komp: agytörzs. cerebralis hemisphaeriumot involválja. az alsó végtagokban extensio (lényegében két oldali Wernicke-Mann tartás).Kiterjedt agytörzsi károsodás. Ezek közé tartoznak: . . infectiók. koponyasérülések.Delírium: heveny. Agyi anyagcserezavart és eszméletvesztést okozhat: . gyors komp: cortex .SAV(AV malformáció + aneurisma ruptura) Ha a beteg alkoholista/ eszméletlen/ v. epilepsiaas roham v.n.) a tudatállapot u. sajátos tudatállapotokat. valamint igen kifejezett a tremor és a verejtékezés. Decerebratiós testtartás: mind a négy végtagban extensio. egyéb mérgezés: bilateralisan hiányzó válasz.meningitis apalliumos nyugtalanság .n. integrativ tudatzavarokat és meghatározott cerebralis strukturális laesióhoz kötött.Éber: lassú komp.30 fokban emelt fej .encephalitis . de az oculomotoros és vestibularis magvak között ép agytörzs esetén: az ingerelt fül felé tartós conjugalt deviatio. a tudat nagyfokú beszűkülésével. A chronicus alkoholistáknál rendszerint alkohol-megvonás vagy valamilyen intercurrens betegség közben jelentkező formája a delírium tremens potatorum. ami mk.agycontusio . egyéb ok miatt vérzékeny. contusio gyanuját fenn kell tartani. Nem hypnoid tudatzavarok differenciál diagnosztikája: Ebben a főcsoportban megkülönböztetünk u. 50 köbcm jéghideg víz vagy klórethil fecskendezése az egyi k külső hallójáratba. stb.). Végtagparesis.

súlyos sérülése miatt jön létre. kiterjedt agytörzsi károsodás következtében a kérgi afferens és efferens pályák megszakadnak. hibásan használt elnevezése: coma vigil): bilateralis cortex vagy féltekei fehérállomány. Ébrenlétben túlműködik a sympathicus idegrendszer. Az u.súlyos cerebralis károsodás következtében kialakuló . rendezett homály-állapotban a beteg látszólag rendezetten cselekszik. Javulás még hónap múlva is lehetséges! . semmiféle kapcsolat nem létesíthető vele. . A hypnoid tudatzavarok leggyakoribb okai I. frontalis agykárosodás mellett az indíték (az "Antrieb") súlyos hiánya.Confusio (zavartság): az előbbieknél kevésbé specificus állapot. Jobb félteke károsodás. Az ilyen beteg ébernek tűnik.Apalliumos syndroma (syn. miáltal a psychés tevékenység teljesen szétesik. vagyis az "ébresztő" ingerekkel összefüggő változás nincs. a világgal való kapcsolat meglazul.tudatállapotok. hallucinatiók) lépnek fel. de éber és tudatos.Amentia: szintén exogen faktorok által kiváltott. hogy a beteg gyakorlatilag hozzáférhetetlen.n. U. amiatt a beteg képtelen a külvilág ingereire válaszolni. amelyek etikai felfogásával. A psychomotoros nyugtalanság annyira súlyos.Tenebrositas (ködös. Ismeretesek olyan . nyelés. a szemhéjak nyitása-zárása és a verticalis szemmozgások révén tud . psychés aktivitás kíséretében. különböző szemléleti zavarok (illuziók. rendkívül változékony és összefüggéstelen érzékcsalódás jellemzi.n. időbeli és allopsychés tájékozatlanság jellemez. amit részleges vagy teljes térbeli. agresszív cselekedeteket végezhet. Erre az időszakra utólag amnesiás. Viszont semmire nem reagál.kapcsolatot létesíteni. a környezet mozgó tárgyait időnként követni látszik. stb. utazik. a pupilla reflexek épek II. spontán.Akineticus mutismus: súlyos bilateralis. miközben a beteg izgatott. amikor a tractus corticospinalis és cortico-nuclearis működése egyaránt kiesik. ill. személyiségével egyébként nem lennének összeegyeztethetők. homályállapot): a tudat beszűkülése. beszélget. Hypnoid tudatzavar vagy psychomotoros nyugtalanság egyaránt társulhat hozzá. az akarat-nélküliség (abulia) jellemzi. megmarad viszont a tegmentum érző pályáinak és a formatio reticularisnak a funkciója. Az egész időre emlékezet-kiesés (amnesia) áll fenn. pyramis jelek és liberatiós tünetek észlelhetők. elfut. . miközben a beteg a külvilág ingereire reagál ugyan.jelbeszéd formájában . rendezetlen formájában a felfogás megnehezül.: vegetatív állapot. A külvilággal csak a kevés megmaradt funkció.v. a működés a meso-diencephalis aktivitásra korlátozódik.. biLateralis hemispheralis károsodás: légzés.és beszédképtelen. Súlyos. spasticus tetraparesis. nagy tömegű. amikor a beteg látszólag teljesen éber.Locked-in syndroma ("bezártsági tünetcsoport"): a híd-bázis vagy az agykocsány két oldali. a végtagok szimmetrikusan mozognak. mégsem lehet vele kapcsolatot létesíteni. mely másodlagosan agytörzsi kompresszióval jár: hemispheralis károsodásra utaló bevezető tünetek 97 . Az EEG-ben ébrenlét és alvás váltakozik. Ezekre a beteg azonnal reagál. . a szemeit kinyitja. de reactivitás. integratiója megszűnik. Eközben azonban olyan cselekményeket is végezhet. látás rendben a szemek konjugáltan. de nem adaequat módon. 117. Spasticus tetraplegia és a motoros agyideg működés hiánya miatt a beteg teljesen mozgás. .

. mellékvese funkciózavar hiánybetegségek tiamin hiány okozta Wernicke sy. toxikus hypoxiás-ischemiás encephalopathiákpulmonális. körülirt encehalitis. betegsége: vérzés. Primer agytörzsi laesiók: a laesiótól proximális funkciók megőrzöttek diencephalon károsodás: szűk gyengén reagáló pupillák. tumor olyan. az egyik féltekére korlátozódó gócos megbetegedés. súlyos tudatzavar nyúltvelő laesio: vérnyomás és légzés irregularis - - - Kómát előidéző cerebralis okok: agykéreg diffúz károsodása agytörzsi aktiváló kp. reagáló pupillák károsodott v hiányzó horizontális tekintés piramisjelek. károsodott vertikális tekintés szemek lefelé és befelé tekintenek mko károsodásakor decorticatios tartás középagyi laesio: középállásban lévő.- ICP megnő: fejfájás. 118. tetraparesis. gyakran tág. esetleg nem reagáló pupillák kétoldali n.) Hypnoid tudatzavarok esetén elvégzendő fizikális és egyszerű laborvizsgálatok Fizikális vizsgálatok #1  pupilla vizsgálat  szemek állása  vérnyomás  légzés  GCS  pulzus  testhőmérséklet 98 . kardiális eredetű endokrin encephalopathiákpajzsmirigy ill. gyull. károsodás corticalis tekintés károsodhat szemek lefelé és kifelé tekintenek szemtekék tengelye eltér decerebratios tartás pons laesio: igen szűk. III. pulzuscsökkenés III. mely térfoglaló jellege miatt másodlagos agytörzsi károsodást okoz Kómát előidéző extracerebralis okok: metabolikus. hányás.

kreatinin  vérgázok  toxinok (gysz. Cl. pulzus. hogy a tudatzavart az agy szerkezeti v funkcionális (acs zavar/epilepszia) ártalma okozta-e Gyorsan kifejlődő tudatzavarok = agyvérzés. hypoglykaemia Keringési-légzési zavar = agytörzsi autonom szabályozás felborulása. alk). alkohol megvonás Admas-Stokes roham. EKG . NH3. fényreakció. ø gócjel = gysz mérgezés. K. tenyésztés (vér/liquor/vizeletmintából koponya CT #4 Eszméletlen beteg vizsgálata Cél: eldönteni.Neurológiai vizsgálat (előtte eldöntendő.Légutak. elektrolitok . kreatinin)  vércukor  Se osmolaritás #3  katéter →vizelet vizsgálat (cukor. AMI utáni ritmuszavar → tudatzavar Vizsgálat . agyi anoxia.Vércukor .Test hőmérséklet . agyi acs zavar Vegetatív állapot = trauma. agytörzsi keringés zavar Hypnoid tudatzavar + gócjelek = trauma/vascularis laesio Ismeretlen eredetű hypnoid tudatzavar. urea  PM és máj funkciók (bilirubin. hogy szükség van-e intubatióra) o Koponya vizsgálat  impresszio  haemotoma  korábbi műtéti nyomok o Szemtünetek  szemfenék – hyperaemiás papillák/pangás/vérzés  pupillák tágassága – anisocoria.Kreatinin. légzőizomzat perifériás bénulása Keringés-légzési zavar + epilepszia = metabolikus encephalitis GM – status epilepticus = idiopathiás epilepszia. aceton)  bakt. légzés .Keringés – vérnyomás. májenzimek.Labor vizsgálatok #2  Na. ciliospinalis reakció (ajak bőrének fájdalmas megnyomására tágul az azonos oldali pupilla)  egy hiányzik!!!!!!!!!! olvashatatlan  babafej tünet  vestibularis calorikus ingerlés o Arc megfigyelése  szimmetria megítélése légzésnél és fájdalmas ingerek hatására  corneareflex kiválthatóság/asszimmetria 99 .

) Hypnoid tudatzavart okozó leggyakoribb belgyógyászati betegségek. tudat majd eszméletzavar  flexios-extensios spasmus  mko paralysis  lehet: izgatottság. és kezelésük Hypoxia tachycardia. hányás o pangásos v hyperaemiás papilla o mko n abducens laesio o tarkókötöttség (acutan kialakuló térfoglaló folyamatokban) o Cushing tünetegyüttes = agytörzs működési zavara  Psyst↑  Pdyast↓  bradycardia  légzésszám↓ 119.- -  garatív szimmetria  öklendezési reflex  köhögési reflex o Végtagok  paraesis – tartás. spontán mozgás. fájdalmas ingerekre kiváltott mozgás  plegia = ejtésnél csapódik o Reflexek  asszimmetrikusan élénk. cyanosis. góctünetek dg/labor 100 . v fokozott mélyreflexek + pyramis jelek = leszállórendszerek v agykéreg kiterjedt károsodása  pyramis jel fél oldalo v mko Kétoldali neurológiai kórjelek o Decorticatiós v decerebratiós tartás o kórosan szűk v tág pupillák o fényreakció ø o néma talp o flacciditás o kétoldali pyramis jelek o delírium ICP↑ o hányinger. flaciditás dg/labor  szívbetegség  polytraumatisatio  suicidum/gysz th  légútbiztosítás  O2 belélegeztetés o CAVE LÉGZÉSI DEPRESSZIÓT OKOZ HYPERCAPNIA KIIKTATÁSÁVAL Hyperosmolaris DMes coma NIDDMre jellemző  epilepsziás roham. tónus (oldalkülönbségek).

  th    vércukor>16 mmol/l Se osmolaritas ↑ inzulin elektrolit dehidratio DMes ketoacidózis IDDMre jellemző  zavartság  coma (ritkán) dg/labor  ketonuria  dehidratio  vércukor>30 mmol/l th  inzulin Hypoglycaemia inzulin túladagolás/ pancreatitis/éhezés  vegetatív állapot v coma  epilepszisás rohamok dg/labor  vércukor < 1.5 mmol/l Hepaticus encephalopathia különböző eredetű májzsugor  tremor  asterixis  zavartság  delirium  vegetatív állapot dg/labor  Se NH3>100 μg/dl  toxinok ↑ th  alapbetegség  elektrolit rendezés  fehérjemegszorítás  lokális hashajtás Uraemia AVE/CVE  epilepsziás rohamok  myoclonus  végstádiumban coma dg/labor  Se kreatinin ↑ 101 .

magas aldoszteron o secunder aldoszteronizmus  leggyakoribb: diabetes insipidus o centralis (ADH hiány) o nephrogen (ADH hatására a kiválasztás nem ↑) tünetek  delírium  izomgyengeség  tudatzavar dg/labor  Se Na>165 mmol/l th  dezmopresszin  NSAID Hypercalcaemia malignus tumorok leggyakrabban – paraneopl  delírium  izomgyengeség dg/labor  Se Ca>2. Na retentio zavara (Addison).7 mmol/l  PTH↑ th  forszírozott diurézis  Ca megvonás 102 . nem megfelelő Na bevitel (rikta)  zavartság  epilepsziás rohamok (GM) dg/labor  Se Na<55 mmol/l th  GYORS KORREKCIÓ ESETÉN CENTRALIS PONTIN MYELINOLYSIST OKOZ  lassú Na adás Hypernatraemia renalis kiválasztás ↓ okok  extrarenalis o primer aldoszteronizmus (alacsony renin.   th  K↑ karbamid↑ nitrogén↑ elektrolit rendezés Hyponatraemia SIADHban (Scwartz-Barttel. 80% paraneopl).

epilepsziaszerű görcsök  EKG – vezetéses zavarok. HA NINCS A MÁJBAN GLUKAGONNAL FELSZABADÍTHATÓ RAKTÁR! Diabeteses ketoacidosis Abszolút v relatív inzulinhiány következtében alakul ki friss v ismert DMes betegben. néha AMI kezelése: VÉRCUKORSZINT EMELÉSE KÖTELEZŐ!  enyhe hypoglycaemiában→ megtartott eszmélet és nyelésképesség o 10-20 g gyorsan felszívódó CH – gyümölcs/tej→ ezek hiányában cukros víz  súlyos hypoglycaemia→ megtartott nyelésképesség o cukortartalmú gyümölcslé→ennek hiányában cukros víz o ha 15 perc alatt nem rendezedődik→10-20g lassan felszívódó CH  coma o 50 ml 40%os gylükóz→kis várakozás uttán tudati szint tesztelése  ha javul. okai  antidiabetikumok szedésének elhagyása  banális fertőzések  pneumonia  láz  gastritis  stressz  acut pancreatitis heveny szövődménye tünetek  ketoacidosis o Kussmaul légzés 103 . nedves. ismételt cukor adása o alternatív lehetőség a glukagon→ ha 25kg> 0. verejtékes bőr  néha hemiplegia v. ha 25kg< 1 mg iv  NEM HAT. hasonló adag adása  ha 300-400ml után sem javul.Vitaminhiány  beriberi  Wernicke-féle encephalopathia Hypoglycaemiás-coma oka:  szándékos inzulin túladagolás  inzulin változó gyorsaságú felszívódása  étrendi hiba  alkohol fogyasztás  étkezési időpont be nem tartása  étkezés nem megfelelő CH tartalma  fizikai tevékenység okozta fokozott energiafelhasználás tünetei:  eszméletlen  tág pupillák  élénk reflexek  hideg.5 mg iv.

az agyhalál kritériumai Decorticatiós testtartás: a felső végtagokban flexio és adductio. Olyan károsodásra utal. (agytörzsi funkciók is – de a gv nem számít) 104 . ami mk. görcs o tudatzavar. a karokban adductio és befelé rotatio is. hogy a keringési mutatók hypovolaemiás shokra utalnak. az alsó végtagokban extensio (lényegében két oldali Wernicke-Mann tartás). ami a középagyi nucleus rubertől caudalisan helyezkedik el. cerebralis hemisphaeriumot involválja. majd óránként 8 E.) Decorticatio. decerebratio. hányás o hasi fájdalom. bőr meleg o lehelet aromás szagú o EKGn K vesztés jelei  dehidratio o csillapíthatatlan szomjúság o nagyfokú testsúlyvesztés rövid időn belül o száraz v szikkadt nyelv o zsibbadás. coma o arc kipirul. vénabiztosítás  katéterezés  izotoniás NaCl inf 1000ml/h – 500ml-enként 40 mmol NaHCO3  12 E kristályos iv inzulin. a középagy fölött elhelyezkedő laesióra utal. schok dg/labor  hyperglycamia  glukosuria – 20 mmol/l felett vizeletben glükóz. szédülés. Agyhalál A formaen occipitaletől cranialisan (f magna felett) valamennyi KIR funkció teljesen és visszafordíthatatlanul megszűnt. ha a vércukor nem rendeződik  KCl 500 ml iv  Ha a dehidráció olyan fokú. Decerebratiós testtartás: mind a négy végtagban extensio. tranquillansok túladagolása 120. sok vizelet o RR esés. somnolentia.o hányinger. és aceton (veseküszöb 11 mmol/l) th  légút. izomgörcs o bőr turgor↓ o keringés romlás o gyakori. makrolid oldat inf kell Endokrin zavarok hypothyreosis hypophysis Chr obstr tüdőbetegség CO2 narkózis (pCO2>50 Hgmm kapillárisan) Gyógyszermérgezés altatószer.

öklendezés .és lágyszájpad reflexek. kalóriás ingerlés.spontán légzés teljesen hiányzik . mely a klinikai képpel együtt alátámasztja az irreverzibilits agykárosodás dg-t. fénymerevek . Apnoe – spontán reflex hypercapniában is szünetel * 8.vénanyomás instabil Elbizonytalanító leletek: 105 . Izoelektromos EEG 2. A comát előidéző olyan cerebralis laesio bizonyítása. hiányzó cornea-. barbiturátok b. T>32°C * 4. BAEP hiány 3. a cerbrumból v az agytörzsből származó minden fajta spontán v reflexes aktivitás hiánya * 5.e. * 7. Az olyan kezelhető toxikus és metabolikus abnormalitások kizárása. neuromusc junct blokkolók d. kizárva az izoelektromos tevékenységet.diabetes insipidus→polyuria . valamint egyéb agytörzsi reflexek hiánya. ami kiterjedt irreverzibilis károsodással jár * 2. garat.pupillák tágak.  SSEP n medianus ingerlése után a cervicalis és a corticalis regio felett regisztrálható feszültségváltozás.legalább 6 h tartó coma .  EEG legalább 30 p.Kritériumok: összesen 9. A kritériumonak megerősítő tesztekkel legalább 6 h át. Teljes reakcióképtelenség. Nem reagáló (dilatált v kp tág) pupillák. Σ Az agytörzs és a kéreg épségével kapcsolatban vonhatók le következtetések. trnaquillánsok c.izom hypotonia . ezek nélkül 12-24 h át kell teljesülniük * Megerősítő tesztek 1.hőmérséklet napi ritmusa megszűnik . nehézséget okozhatnak a műtermékek  Carotis angiographia – extracerebralis starnguláci KI  BAEP hullámok hiányoznak Egészséges emberben 5-6 hullám.  CT sz. * a. MRI olyan morfológiai eltérésre deríthet fényt (nagy roncsoló állományvérzés. 2-3 hullám ≠ agyhalál.  Transcranialis Doppler  SPECT  PET . haemocephalia). HARÁNTLAESIOBAN ÉRTÉKELHETETLEN.agytörzsi reflexek kialszaanak (pupilla. babafej tünet megjelenik) . Nem ad információt az agytörzsről. EREDMÉNY NEM ÉRTÉKELHETŐ BELSŐFÜL V HALLÓIDEG SÉÜLÉSEKOR.tubuson keresztül történő leaszívásnál hiányzik a köhögés. Cerviacalis vérátáramlás hiánya A KEZELÉST CSAK AKKOR LEHET MEGSZŰNTETNI. de hiányozni kell minden olyan reflextevékenységnek. vestibulo-occularis. amelyek comát okozhatnak. Spinális reflexek kiválthatóak lehetnek. cornea. renalis/hepaticus coma 3. ebből min 7nek kell teljesülnie 1. HA AZ AGYHALÁLT AZ ILLETÉKES ORVOSI BIZOTTSÁG KIMONSTA ÉS DECLARÁLTA. Noxiosus v egyéb ingerekre való bármely válasz hiánya 6. ami a cervicalis gv fölötti szintet involválja 9.

haematogén 106 .nem gennyes o bakterialis o vírusos o gombás Felosztás a fertőzés kialakulásának morfológiája szerint 1. polio)  mumpsz  arbovírusok  HSV2  HIV  Protozoonok. forrás: bőr. L. tüdő  általában immunszuppr állapotban  Cryprococcus neoformans  Histoplasma capsulatum  Coccidiodes immitis  Actinomyces  Nocardia  Blastomyces  Nincs kórokozó  allergiás → eosinophilek a liquorban  sympathias = szomszédságban lévő fertőzés  Reiz = Lumbal punctio/intatechalis KA adása után  collagén betegés  Ismeretlen Felosztás az exsudatum jellege szerint . Coxackie. amelyeket a szívműködés idéz elő álpozitív atropin teszt post moretm pupilla szűkület EMG műtermékek az izolektromos EEGn 121. L. Klebsiella. a fertőzés utjai) Felosztás fertőzés eredet szerint (primer v secunder) Felosztás a kórokozó szerint:  bakteriális  csecsemőkorban G negatív.) A leptomeninx heveny gyulladásos betegségei (kórokozók.gennyes . férgek  toxoplasma gondii  echinoccocus  cysticercus cellulosae  Gomba  mindig secunder. E. monocytogenes  gyermekkorban H. Meningo-. Pneumococcusok. influenzae  felnőtt korban Staphylo-.- spinalis motoros jelenségek (kplx végtagmozgások) kis légmozgások a tubusban. monocytogenes  vírusos  enterovírusok (ECHO. coli. Strepto-.

a vénás sinusok falát.H. liquor fistula) 122. 4. gomba. lumbalpunctio. brucella.S. a vénák és a vénás sinusok mellett. immunologiai) 4. monocytogenes . Ritkán subduralis empyémák alakulnak ki. immunszuppr állapot.N. ventriculoperitonealis shunt idegek mentén  lyssa  tetanus  herpes → főleg meningoencephalitis direkt heamatogen Lefolyás 1. leptospira. otitis media direkt bakterialis műtét. pneumonia nyírokutak  bakterialis sinusitis. Behçet. A leukocíták infiltrálják a vénák és arteriolák körüli réseket. influenzae . Recurrens (Ebstein-Barr. bronchiectasia. az agytörzs és a gv körül több mm vastag is lehet.aureus Praedispositios tényezők:  Syst és parameningealis infectio  fejtrauma  idegsebészeti beavatkozások  daganatok  alkoholizmus  immundeficit  65 év<  5 év>  DM  splenectomia  sick cell anaemia (autosplenectomia) Pathogenesis A menninxeken az exsudatum a ciszternákban. pneumoniae . meningitidis . 107 . nyílt sérülés. a sulcusokban.) A gyakrabban előforduló baktériumos meningitisek jellemzői Leggyakoribb baktériumok: . thrombosisok alakulhantak ki. Acut (bakt és vírus fertőzések) 2. Subacut (TBC.  bakteriális  vírusos  gomba endocarditis.Str. Chr (Mollaret=HSV2. Mollaret.E. coli . vénák.2. syphillis.L. 5. protozoon) 3. 3.

fénykerülés. rezisztencia vizsgálat 4. Liqour a. epilepsziás roham. meningealis izgalmi jelek 4. fejfájás. gennyes → 1 000 – 10 000/3 leukocyta ii. Tenyésztés 70-90%ban pozitív a. intracranialis nyomásfokozódás → papilla oeadema 3. aphasia.) A meningitisek dg-ja és th-ja Meningitis ↔encephalitis diff dg meningitis →tarkókötöttség. PAS c. epilepsziás rohamok és góctünetek. sejtszám . hányinger. cytopathic effect on nucl iii. delírium és coma (inkább jellemzőek az encephalitisre) 123. agyidegtüntek. láz. fehérje – emelkedett főleg bakterialis eredet esetén c. bakterialis Ag gyors kimutatása → főleg már kezel meningitisben i. India tinta gennyes→izolálás 3. agyállomány. detection of effect virus eg. photophobia. LA (latex agglutinációs teszt) ii. LDH emelkedett 1. Serologia a. és agyidegek károsodása. Kenet →haemocultura a. Gram szerinti festés (garatváladék is b. hányás. nyakba és hátba sugárzó fejfájás 2. hidegrázás. PCR 108 . vírus i. nem gennyes → 200 – 1 000/3 leukocyta b. RIA iv. Dg FELÁLLÍTÁSÁHOZ A LIQOUR VÉTEL ELENGEDHETETLEN KI:  IC térfoglalás  neurológiai góctünetek tályogra utalnak ELŐTTE CT. vírus izolálás – elektronmikroszkóp. cukor csökken főleg bakt és gomba Kórokozó Dg Menete: d. pyramisjelek. hemipareasis. Meningitis esetén a meningealis izgalmi jelek állnak előtérben. zavartság. encephalitis esetén ordítva. Ziehl-Neelsen 2. gennyes 2. levertség.Tünetek: 1. antitest-titer emelkedés b. PCR b. immunfluoresszencia ii. góctünetek MINDIG MENINGOENCEPHALITISRŐL VAN SZÓ. nem d. láz encephalitis → tudatzavar. MRI KÖTELEZŐ 1.emelkedett i. PCR c. viselkedés megváltozása. CIE (counter-immunelectrophoresis) iii.

H.iv. vizelet (leptospira. Lebenytünetek   vascularis károsodás → arteritis.) A gennyes meningitis kórjóslata. Epilepszia 4. MRI (tályog kizárása) Th AZONNAL EL KELL KEZDENI! MENINGITIS GYANÚJA ESETÉN A BETEGET AZONNAL NEUROLOGIAI VAGY FERTŐZŐ OSZTÁLYRA KELL KÜLDENI. törés (koponya rtg) b.v tetraparaesis 8. Halláscsökkenés 6. vénás gyulladás cerebralis oedema 109 . influenzae → chloramphenicol ii) TBC → izonicid + rifampicin + pyrazinamid iii) lues → penicillin iv) borelliosis → AB intartechalisan penicillin +streptomycin v) gennyes gócok eltávolítása 2) Vírusos suprainfectio megelőzése 3) Gomba Amphotericin B + Flunytosin 4) Aseptikus steroid Kontaktok kezelésének szükségessége a fertőző ágenstől valamint a beteggel érintkező személy korától függ a. Hemi-. Abducens paraesis 10. bőrpróbák (TBC) e. belgyógyászat (mellkas rtg. meningitidis → a beteggel érintekező összes személy. kortól függetlenül Elsődlegesen választandó szer a RIFAMPICIN 124. AB TH ELKEZDÉSE NÉLKÜL. Góckeresés a. Vakság 7. Mentalis retardatio 5. CT. 1) Bakterialis → AB iv kezdetben vakon penicillin G 20 millió E/nap + Ampicillin 8 g/nap + 3. Hydrocephalus 11. szövődményei Szövődmények Lokális: 1. TBC) f. Abscessus cerebri 2. Ataxia 9. influenzae → a beteggel közeli kapcsolatba került összes gyerek b. kardiologiai vizsgálatok) d. Septicus sinus thrombosis 3. fülészet (melléküreg rtg) c. para. ELISA 5. N. generaciós cephalosporin (ceftiraxom/cefotaxim) i) H.

Elektrolit zavarok 5. front lebeny fág eredetű  ismeretlen eredet (20%) Kórokozók:  bakt o Strepto o Staphylo o Bacterioides o enterobakt-ok 110 . szellemi retardatio. agyiged tünetek.   hydrocephalus agytályog subduralis empyema Systemas: 1. belül granulációs szöv) + gliósis + perifokalis oedema. Septikus shock 2. Pneumonia 3. epilepszia 10-20% Rossz prognózisra utaló jelek:  apurulens meningitis  40 év<  kísérő betegségek (pl endocarditis)  G – kórokozó  későn elkezdett kezelés 125. A kollagénrostokat az újonnan képződő erek adventitiájából fibroblastok termelik. Mélyvénás thrombosis 4. Letalitás 5-10 % kórokozóktól függ 2. Maradandó bénulás. Lehet soliter / multiplex Kóreredet:  közvetlen fertőzés o trauma o idegsebészeti beavatkozás (10%) .) Az agytályog keletkezése.Staphylo  véráram útján o septicus embolus (30%)  tüdőtályog  bronchiectasia  endocarditis  veleszületett szívbetegség  arc melléküregek gyulladása – közvetlen terjedés a környező szövetekből (40%) o otitis media – anaerob gennykeltő. tünetei Kialakulás: gennyes gócencephalitis → közepe beolvad → széli részén ksz-i tok (kívül kollagén. temporalis lebeny o mastoiditis o sinusitis – Strepto. Waterhouse-Friedrickson sy meningococcus fertőzések 10%ban láz + petechiák bőrön és nyhán + bevérzések a mellékveékben (vérzéses necrosis) Prognózis 1.

melléküreg rtg Diff Dg:  glioma  metastasis  infarctus  tuberculoma  gumma Kezelés:  műtét o drain o decompressio – nagy térfoglalás esetén gyökeres eltávolítás 111 . ICP. epilepszia)  Acut fázisban láz.o citrobacter (újszülöttek) o nocardia  gombák – opp. leukocytosis  Tarkókötöttség 20%  ICP↑ o fejfájás o hányinger o tarkókötöttség o pangásos papilla o tudatzavar  góctünetek a tályog lokalizációjának megfelelően  epilepsziás rohamok Dg: Tünetek alapján  Labor o We↑ o Leu↑  CT o gyűrűszerű hialinózis o körülötte oedema o tályog belseje és környezet hypodens  MRI o T1 súlyozott hasonló a CThez o T2 fordított  Liquor o fehérje↑ o pleocítosis csak a tályog megrepedése esetén (50 000/3) Primer góc keresése: mellkas. o Mucor o Candida o Aspergillus o Actinomyces  protozoon – opp. o Toxoplasma gondii o Amoeba Leggyakrabban nagyagyi lokalizáció Tünetek: Legtöbbször gyorsan progrediáló térfoglaló folyamatként viselkedik (góctünetek.

2.sárgaság vér. gen cephalosporin + klion (metrodinazol) o + nafcillin és vancomycin olyat kell választani. Anicterusos formára jellemző a 2. std 1 hónap i. interrogans path: állati fertőzés víz/talaj. . hányás v. agyhártya) Σischaemiás károsodások hirtelen kezdet. kis erek endotheljét károsítja (máj. std 5-7 nap kórokozó i. mikrosérüléseken v centralisan jut be mezőgazdasági dolgozók. ami átmegy a vér-agy gáton primer gócok eltávolítása beékelődés bevérzés tályog ruptura  Szöv:    126. izom. std 2 hónap . 2. fejfájás a: iii.veseelégtelenség . toxoplasmameningitisek Leptospirosis rend: spirocheták →spirocheták Treponema. hasi fájd vér iv.) Leptospira-gombás. farmerok betegsége.liquor o sejtszám < 500/μl – mononucleosis sejtek o glükóz o fehérje < 100 mg/dl . uveitis iii. std-ban meningitis. conjuctivalis bevérzés liquor vi.ø máj és vesekárosodás 112 . std 3-7 nap s b.myocarditis Krónikus lázmenet kialakulásában van különbség. Borelia →leptospirák L. meningitis ii. Icterusosban máj és veseelégtelenség. bőrkiütés vizelet iv. Aseptikus meningitis: . fejfájás. súlyos myalgia. láz. vese.vérzés – májelégtelenség liquor . AB o Penicillin G + chloramphenicol o 3. 1. láz ↓ b. láz  Icterusos forma = Weil sy = leptospiraicterohaemorrhagia – súlyos 20%  kimutatá a. 1. myalgia kimutatás ii. conjuctivalis suffusio 1) Anicterusos forma a.

ø fejfájás  liquor sejtszám ↑. Gombás meningitis leggyakoribb Cryptococcus neoformans – AIDS-ben 18% Tünetek: Atípusosak  csak letargia ø meningealis izgalmi jel. enyhe lymphadenopathia c. elektrolit. chorioretinitis d. lymphadenopathia. Rezervoár házimacska.Th     Profilaxys: Doxicyclin 1x/hét Súlyos eset: Penicillin G 6-12 millió E iv/ Ampicillin 4x 500-750 mg iv kevésbé súlyos eset: Doxyciclyn 2x 100 mg po 5-7 napig + folyadék. intracerebralis calcificatio 3) Immun szuppr →disszeminált fertőzés a. intrauterin Klinikai manifesztációi: 1) Normális immunrendszer esetén a. hydrocephalus f. asympztomatikus b. gyűrűszerű  serologia o Sabin Feldman o IgM-immunfluoresszencia at teszt (IgM-IFA 1:260 v magasabb esetén kóros. mononucleosis tünetei – ritkán 2) Congenitalis a. cryptococcus Agek Antimycoticus th-ra az esetek 60%a átmenetileg reagál Toxoplasmosis Toxoplasma gondii. agytályog d. Fertőzés módja: nem eléggé főzött/sütött hús. IgM-ELISA 1:256 v magasabb esetén kóros)  liqour – toxoplasma ellenes at  agybiopszia. encephalitis e. ha egyéb módon ø dg o necrotisalo gócos enceophalitis o cystaképződés Th: 113 . MRI – multiplex laesio a fehérállományban. hepatomegalia általában fulmináns lefolyás Dg:  Lumbal punctio  PCR  CT. pneumonitis e. hónapok múlva tünetek b. encephalitis c. mononucleosis tünetei c. myocarditis f. ø láz. láz b.

míg a CT elváltozások eltűnnek  clyndamicin + pyrimethamin neutropenia és egyéb adverz reakciók esetén. 127. A betegség ritkán tart 2 hétnél tovább Dg:  klinikai tünetek  liquor o néhány száz lymphocyta o összfehérje normális  perif vér: fvs enyhén ↑  EEG normális v enyhén lassult  CT. enyhe pszichomotoros retardátio maradhat vissza. 114 . Coxackie.) Vírusmeningitisek és kezelésük Okozói: leggyakrabban kis RNS vírusok (picorna-. Nyom nélkül gyógyul. légzőszervi megbetegedés  emésztőrendszer. Polio)  HSV 1  HSV 2  arbovírus  choriomeningitis lymphocyta vírus  mumpsz  poliomyelitis  HIV Patogenezis:  székleteredetű fertőzés  vizek közvetítik  főleg gyermekek és fiatalok fertőzése  90%-ban csak enyhe GIT panasz. Gyermekeknél a beszédtanulás a meningitis után késhet. szulfadiazine + pyrimethamine 8 hétig. tonsillák → haematogén út → lágyburkok lymphocytás gyulladása alakul ki → néhány nap alatt kiürül a szervezetből Tünetek:  láz  letargia  fejfájás  zavartság  hányás  tartókötöttség  izgatottság  ritkán hypnoid tudatzavar + kórokozótól függően  parotitis  diarrhoea  myalgia  pharyngitis A tünetek 3-4 nap alatt múlva enyhülnek. MRI norm  széklet – enterovírusok  garat – mumpsz Kezelés: csak tüneti. és enterovírusok ECHO.

dysarthria . Paraziták. motoros aphasia o vagy izgalmi jelek – periódikusan magas feszültségű tüskehullámok képalkotó eljárások Kórszövettan  lymphocytózis.128.ataxia . Ált.) Az encephalitisek diagnosztikája. o 100/3 lymphocyta szerologia o at titer 4x növekedés o vírus izolálás – a legtöbb kórokozó az encephalitis alatt már nincs jelen EEG o bilateralis lassulás – temporalis károsodás. gombák hónapok. kezelése Az akut vírusencephalitisek 2 héten belül lezajlanak. évek alatt. idős súlyos  kórokozó – mumpsz enyhe.látásromlás Diff dg meningitisben van tarkókötöttség. itt nincs. ritkán PMN perivascularis beszűrődés  gliasejt szaporulat 115 .agyidegbénulás . lyssa  nagy %-ban arbo v enterovírus okozza.aphasia . de a tudatzavar súlyosabb Tünetek súlyossága függ  életkor – csecsemő. spirocheták. HSV1 forrása gyermekkori látens fertőzés mumpsz epidémiák idején halmozódik fel Dg      klinikai jelek liquor o tenyésztésre steril. HSV súlyos. klinikai tünetek  viszonylag hirtelen kialakuló láz  fejfájás  hányinger  hányás  bénulás  zavartság  letargia  delírium  tudatzavar  fokális v generalizált epilepszia  ritkábban – tremor .

agyoedema th 129. haemorrhagia VZV → Cowdry A típus intranuclearis zárványok lyssa vírus → cytoplazmazárványok SSPE → Cowdry A és cytoplazmazárványok Th A herpesvírusra ható szerek kivételével más antiviralis gysz-ek ø tüneti és preventív th a progresszió gyors.  SM-é alakulhat 116 . Tünetek:  anamnaesis  serologia  liquor o enyhe pleocytosis (~400) o fehérje norm v enyhén emelkedett o oligoclonalis band előfordulhat  MRI Szövettan: Először perivénás kereksejtes beszűrődés. majd perivénás demyelinisatio Th  nagy dózisú corticosteroid  plasmacytosis  iv IG Prongózis  10%   túlélőknél maradandó tünetek. → intenzív ellátás anticonvulsiv th. az akut szakasz 1-3 hét alatt lezajlik.) A postvaccinalis és parainfectios encephalomyelitisek A kórképet nem közvetlenül a kórokozó hozza létre.     gliacsomók HSV1 → necrosis. hanem a fertőző betegségre v a védőoltásra adott immunválasz (ag-at reakció) Postinfectios v Parainfectios encephalitis infectio előzi meg – egy önmagában ártlamatlan fertőző betegséget kísérő encephalitis 1-3 hét múlva neurologiai tünetek  kanyaró  varicella  rubeola  mumpsz  pertussis  influenza Postvaccinatios encephalitis  bárányhímlő  rabies elleni oltás után 1 hét elteltével jelentkező tünetek.

Kórokozó: morbillivírus hibásan kifejlődött alakja. EBV) hatására jön létre. vakság)  epilepsziás rünetek hónapok alatt súlyos progresszió  pyramis tünetek  rigor  végtagi contracturák  decorticatio  vegetatív zavarok  beszédkészség megszűnése halál 2 éven belül intercurrens fertőzés miatt áll be Dg: jellegzetes klinikai tünetek  EEG – Rademecker komplex = periódikus. tünetei és jellemző vizsgálati leletei Fiatalkorban (10 éves kor körül) kezdődő. figyelem zavar testi tünetek  éber állapotban szimmetrikus myoclonusok (zajra)  extrapyramidalis. hyperkinesisek (chorea. fáradékonyság  személyiség változás. tanulmányi eredmények romlása  mentalis teljesítmény romlása. myoclonus)  tudatzavar  ataxia  látás. extrapyramidalis mozgászavarral járó fokális betegség. generalizált burstök. és lassú hullámú potenciálok  szérum – morbilli ellenes IgG at titer emelkedett  liquor o morbilli ellenes IgG at titer emelkedett o enyhe pleocytosis o γ globulin emelkedett o oligoclonalis gammopathia  morbilli vírus kimutatása az agyból – paramyxovirus tubulusok a nucleusokban Th:  spec ø  interferon  ribavarin 117 . ingerlékenység  intellektus romlása. inkubátiós idő 6-7 év (perzisztál az idegrendszerben) A vírus reaktivációja sok év után valószínűleg immunszuppr-t kiváltó második ágens (papovavírus. polifázisos. Myoclonusokkal szinkron tüskék.) A subacut sclerotisaló panencephalitis aetiológiája. macroglia-. fokozódó dementiával. oligodendroglia csomócskák =sclerozis felszaporodnak a fehér és szürkeállományban egyaránt  zárványtestek = a vírus neuronokban szaporodik Tünetek: Az első tünetek pszichés természetűek  viselkedés változás.  gyulladás  szürkeállomány microglia-. vagy ahhoz hasonló vírus (paramyxovirus) Pathomechanizmus lassú fertőzés.130.és hallás romlás (chorioretinitis.

Debrecenben is. A felsô thoracalis II-III. súlyos fájdalom → idegseb (chordotomia. ezért ezeket . magasságban végezzük. Gabapentin 132. nyh → gv hátsó szrva is → agy → neuritis → myeloencephalitis Tünetek:  égő érzés a dermatomában.) A herpes Zoster neurológiai vonatkozásai A spinalis. hasogató th: carbamazepin. és agyidegek dermatoómájában fájdalmas hólyagok keletkeznek Prediszponáló tényezők:  életkor o 10% gyerek o 40% 50-70 év o 20 % >80 év  immunrendszer zavara  DM  malignus tumor  trauma  műtét  ideggyökök daganatos kompr  UV sugárzás Pathogenesis: Primer fertőzés varicellával.Az anterolateralis chordotomia a gerincvelôben futó fájdalomérzô (lateralis spinothalamicus) pálya átmetszésébôl áll. vagy a felsô cervicalis II-III.) A Borreliosis tünetei. szaggató o rohamokban.131.Hunt)  postherpeses neuralgia = fájdalom dermatomák érintettségi foka szerint o tartós égő. A chordotomia az ellenoldali testfél fájdalmi érzéketlenségét a bemetszés alatt III-IV gerincvelôi szelvénnyel alacsonyabb szintig biztosítja. fertőző kullancs csípésével terjed Tünetek:  Bőr o erythema migrans 118 Ma is sok a Lyme kóros. cornea.) Dg:  kiterjedés  szérum – VZV ellenes at titer 4x  vesicula Th:  Aciclovir  prednisolon – IMMUNHIÁNYOS ÁLLAPOTBAN KI  Carbamazepin. B1 kmoplex. diagnosztikája B. ggl stellatum blokád. nyilalló. burgdorferi.v hyperaesthesia Szö:  herpes zoster ophtalmicus (V/1) → cornea sérülés → látás romlás  herpes zoster oticus (VII) hólyagok a külső hallójáratban→ ggl geniculi → perif fac paraesis (Ramsey. Látensen a vírus az érzőideg ggl-okban perzisztál. reaktiválódik → axon mentén terjed → bőr. utána hypo. leggyakrabban a Th területen  vesiculák  2 hónapon belül szűnik.

std = korai lokalizált gyulladás 3-4 hét  erythema migrans  lymphadenopathia  influenzaszerű állapot  neurológiai tünetek ø. retina leválás. hónapok  erythema migrans  lymphadenosis benigna cutis  KIR tünetek  carditis  artralgia. std = perzisztáló gyulladás > 6 év    Dg:  acrodermatitis chronica atrophicans chr IR tünetek chr arthritis szerológia o IFA o ELISA o Western blott o PCR – DNS kimutatása 119 . arthritis 3. esetleg meningitis 2. chorioditis o vasculitis.o lymphadenosis beningna cutis o acrodermatitis chronica atrophicans  Szív o AV block o pericarditis o myocarditis o ventricularis tachiycardia o dilatativ CM  Izom o myositis – ritka. retina érkárosodás  KIR 2-3 Std-ban o lymphocytas meningitis o agyideg neuritis o meningoradiculitis/ Bannwarth sy o radiculoneuritis o encephalomyelitis o polyneuropathia  Izületek o arthralgia o arthritis Stádiumok 1. iritis. korai és késői tünet is lehet  Szem o conjuctivitis o photophobia o papilla oedema o opticus neuritin o keratitis. std = korai disseminalt gyulladás. uveitis.

Pathomechanizmus: vírus → légutak.) A neuroborreliosis és kezelése NEM KELL MINDEN STÁDIUMON VÉGIGMENNIE. kisagyi magvak. agytörzsi formatio reticularis. bőr → vér → IR mellső szarvi motoneuron. poliomyelitis anterior acuta Vírusinfectio → poliovírus Alsó motoneuron megbetegedés. std  Ceftiraxon  Cefotaxim (Rocephin) 2-4 hét iv  Penicillin G  Doxycyclin → 2-4 hét po 3. std ua mint az előző stádiumban 2-4 hétig iv Σ III. std  Doxycyclin  Amoxycillin po 2-3 hét  Cefuroxim  Ceftiraxon → 2 hét iv  Penicillin G → 2-3 hét po 2. IR-i tünetek  meningitis  cranialis neuritis  facialis laesio  motoros v sensoros radiculoneurinitis  kullancsencephalitis  mononeuritis multiplex  myelitis cerebralis ataxia chr fázis → izületi. Purkinje sejtek Védőoltások bevetése óta évente 1-1 enyhe oltási szövődmény fordul elő (SALK) Megelőzés: KÖTELEZŐ OLTÁSOK  IPV=SALK 3 hónapos korban DPT-vel  OPV=SABIN DPT-vel 4.6 éves korban + MMR-rel 15 hónapos korban 120 .5 hónapos és 3.) Poliomyelitis Heine – Medine kór.  tenyésztés MRI – demyelinisatios szerkerez 133. AZ ELSŐ MEGJELENÉS BÁRMELYIK STD LEHET acut fázis → bőrtünetek subacut fázis → cardialis. gen cephalosporinok + Pen G + doxycyclin 134. IR-i tünetek  encephalomyelitis  spasticus paraparaesis  ataxia  mentalis hanyatlás  polyradiculopathia  dementia Th: AB 1.

felső légúti v GIT tünetek  rövid. kedvező → a motoros sejtek egy részébe csak átmeneti működés kiesés volt 2. m. végleges bénulás. váll. Tetanus Kórokozó: Clostridium tetanii.és hátizmok merevsége. tünetmentes periódus  kiújuláskor o láz o meningealis izgalmi jelek (hiányozhatnak is) o areflexia – alsó motoneuron kór o izomfájdalmak o izomtónus ↓ (minden alsó motoneuon érintett) o petyhüdt bénulás – főleg a végtagok prox része. gépi lélegeztetés 135. gram poz. spóraképző Patogenezis: Talajjal szennyezett szúrt v. pontobulbaris motoros idegek o légzészavar – n. emlékeztető oltás 11 éves korban dt-vel Tünetek: 1-2 hét lappangási idő  láz. toxintermelés -> toxin az idegsejtekbe jut. Tünetek: inkubációs idő 7 nap 1. majd változó idejű stagnáló állapot alakul ki Prognózis: 1. phrenicus motoros sejtejei + intercostalis neuronok érintettsége esetén o Ø ÉRZÉSZAVAR! – hátsószarvi kötegek mindig megkíméltek 2-3 napig egyenletes progresszió. masseter fokozott tónusa(trismus=szájzár) 2. izomatrophia → ha a sejt és a hozzá tartozó motoros egység elpusztult Dg:  liquor  lymphocytas pleiocytosis  fehérje mérsékelt ↑  cukor norm  vírusizolálás  széklet  torokmosó váladék Th: o aspecifikus o korai neurorehabilitáció o végtagok tornáztatása → contracturák megelőzése légzés bénulás esetén tartós. nyak-. ívelt át 121 . dyspagia 3. preszinaptikusan megakadályozza a gátló neurotranszmitterek felszabadulását (Ach felszaporodását okozza) + emelkedő ? kiürülési arány-> izommerevséget okoz. fájdalma arcizmok contractioja-> risus sardonicus hátizmok contractioja->opisthotonus. szakított seb. anaerob. orzsolás útján (lovak bélcsatornájában él) -> spórák belekerülnek a sebbe ->alacsony oxidációs-redukciós körülmények ->csíraképződés. a szinapszisok között. ritkán a nyakizmok.

mint 3 adagot kapott . és 2. acut lueses meningitis: fertőzés után 6 hét-1 év jelentkezik 122 .3 adag folyékony vaccinát kapott Szennyezett v. a több.a spasmus leet eves. 10 napig Keringő és nem kötött toxin semlegesítése: TIG. 3. korai arteritis Stádiumok: 1. A vaccina és a TIG más-más tűvel és más helyre adandó! (mivel a közös fecskendőben az AG-AT kicsapódna) 136. 4.több. ha: . decubitus. mint 20 év telt el a 3 adag óta . hiányozhat. Tudat megtartott. Láz lehet v. súlyos sebek esetén emékeztető oltás adandó. törések. Patogenezis: a primer affectio a genitáliákban kb. Súlyos esetben autonóm dysfunctio. mint 5 év telt el az immunizálás óta. Kialakulhat: 1. acut lueses meningitis 2. MVT. nem teljesen ismert.: klinikai Th. Minden tiszta seb esetén TIG (250 mg im.) adandó.ismeretlen a beteg immunizáltsági státusza .rhabdomyolysis.eddig kevesebb. a a beteg immunstátusza nem v. a legenyébb inger is kiváltatja és veszélyezteti a légzést. majd 11 éves korban 1. 10 évente emlékeztető oltás szükséges Bármely sérülés esetén Td-t kell adni. Szövődmények: pneumonia. izomspazmus kezelése: diazepam >150 mg/nap súlyos spazmus és laryngospazmus esetén: mecanikus lélegeztetés és nem deporalizáló izomrelaxáns aktív immunizálás: toxoid 3 adag: 3. csendes szobában Toxinforrás eliminálása: AB ->penicillin-G 10-22 ME/nap iv.A lues cerebrospinalis a neurolues egyik formája. asymptomás neurosyphilis 3. PE. 2-3 héttel a fertőzés után alakul ki Spirochaeták a betegek negyedében haematogén úton jutnak az agyba és a lágyagyhártyába. Lues cerebrospinalis Kórokozó: Treponema pallidum (szexuális érintkezéssel jut a szervezetbe) férfiakban gyakoribb. másik kettő: tabes dorsalis és paralysis progressiva) A KIR szövődmények a fertőzés után 2 hét-30 évvel jelentkeznek. halál légzésbénulás miatt (gyakori! Kezelés nélkül 60%ban halálos) Dg. 5 hó DPT I/a/b/c.: beteget intenzív osztályon elhelyezni.humán tetanus immunglobulin 3000-6000 E iv. 4-8 hét különbséggel. Az agyhártyák és az erek gyulladása jellemzi. 6-12 hónappal később.

. kakasjárás. 24 órával a kezelés előtt. hányás. 2-4 ME 4 óránként 10-14 napig im. fénymerev pupilla. VDRL-teszt neg. összefehérje normális. izgatottság. gáttájékon.) . agyidegbénulások (VII. nem hypertóniás betegnél. kötőszövetes rostképződés. myalgia. fájdalomérzés csökken a mélyebb struktúrákban. (tabes d. p7 + HIV RNS genom 2 másolata+ 3 vírus enzim: reverztranszkriptáz 123 . zavartság.-on ízületi helyzet. tabeses arthropathia. gyulladásos reakció . latens syphilis: tünetmentes 3. aneurysma). A tabes dorsalis és differenciáldiagnosztikája Fertőzés után 15-30 évvel a lueses betegek 1. alsó vgt. Romberg-poz. hidegrázás. (Wassermann-reakció) Jarisch-Herzheimer reakció: 1-2 órával a sypilises beteg penicillinnel való kezelése után hirtelen jelentkező láz. HIV-2 nyugat-afrika Lentivírusok közé tartozó retrovírus. Argyll-Robertson-tünet: tág.és érzészavar. meningovascularis syphilis: gummák (bőr.. thecalis IgG-?. aszimptómás neurosy. meningealis fibrosis. Oligoclonalis gammopathia. enyhe hypotensio. Meningitis. Az AIDS neurológiai vonatkozásai és kezelése Kórokozó: HIV-1: legelterjedtebb. tachycardia. a Nageölte-féle helyen chronikus gyulladás. csont). összfehérje csökken.chron. majd hegszövet lesz. néhány mp-ig tart). paralysis prog. cardiovascularis sy. hyperventillatio. Pathogenezis: A meningealis fibrosis mellett az ideggyökökben. Oka: a penicillin hatására sok baktérium esik szét és ez toxikus krízist okoz. agyi ischaemiás gócjelek . a neg. -> gvelő hátsó köteg degeneratio( Goll és Burdachot is érinti) Tünetek: fájdalmas paraesthasiák. 137. epilepszisá roamok. VDRL-titer csökken Gyógyulás jele: fél év múlva sejtszám. FTA-ABS: fluoreszcens treponema adszorbeált ellenanyag teszt Ab-kezelés után is poz. VDRL-teszt poz.. RNS-vírus Burokban 2 fő glikoprotein:gp120 és gp41 Centrális mag: 4 vírusprotein: p24. spinalis ataxia (olyan. fehérje emelkedés. Diag:liquorelváltozások: mérsékelt lymphocyta emelkedés. neurosy. hirtelen lép fel. p1.vascularis elvált. mélyreflexek kiesése. agytörzsi ischaemiás tünetek esetén gondolni kell erre Therápia: Bensylpenicillin 12-24 ME iv. gyomor. (aortitis.Tünetei:fejfájás. Főleg a radix posteriorok pusztulnak. 2..végbél és gégetünetek. p9.hónapok. évek után alakul ki .. kipirulás.5%-ában alakul ki. mintha vattán járna). az kitolja a fertőzést CT: kéregatrophia Terápia: Benzylpenicillin 138.fiatal. Procain penicillin 2-4 ME im/nap 10-14 napig 3 hónappal a kezelés után liquorban sejtszám csökken. claudicáló fájdalmak az alsó végtagon (rohamszerűen. de convergentia van. VIII). Kivédésére: Prednisolon adandó 60 mg.

JC vírus. droghasználattal.subcorticalis dementia Érkörüli és diffúz beszűrődés Reaktív astrocytosis Focalis és diffúz velőhalványodás. lymphoreticularis daganatok (primer és szekunder) 3. RTK inhibítorok: nukleotid-analógok Pl. iv. a makrofágokat.. trafóval. gomba. saquinavir.vírus nukleinsav kimutatás:PCR Therápia: 1. astrocytákat HIV-burok: gp120 + gazdasejt: CD4+ receptor Vírus és gazdasejt membránja összeolvad gp41 segítségével Vírus magja a gazdasejt cytoplazmájába jut A rtk az rns-t dns-sé írja át. ha nyugalmi állapozban van latens fertőzés jön létre Az acut aljas. dMT 2. CMV. 3TC. protozoon 2. ill. mert akkor replikálódik a genomba amikor a CD4+ sejtek immunválaszként osztódnak Fertőzés forrása: szexuális úton. mely a gazdasejt magjába jut és a genomba integrálódik A fertőzött sejt ha aktív. Opportunista fertőzések: tbc. Direkt károsodás: Agy: fehérállományban. manifeszt fertőzés. vacuolisatio Gerincvelő: vacuoláris myelopatia Thoracalis szakasz érintettsége Hátsó és oldalsó köteg érintettsége HIV-neuropathia Dg. Pl. IFA . Tumorok: kaposi-sarcoma.antigén kimutatás .: rizikófaktorok felderítése (homoszex. méhlepényen át Fertőzés jellegzetessége: 3-6 éttel a fertőzés után mononucleosisra emlékeztető tünetek jelentkeznek. drog. proteáz inhib. Pelaviridine 3. indinavir. proteáz 3gén: env: burok gp-t kódolja gag: strukturális proteineket pótolja pol: enzimeket kódolja HIV lefolyása : olvashatatlan Főleg a CD4+ T sejeteket károsítja. VZV.immunológiai vizsgálatok T4 csökken.serológia. T8 csökken . Nevirapine. ritonavir 124 . AZT. antitest-kimutatás:ELISA.vírusizolálás . ddc.: pl.Integráz. HSV. melyek 2-3 ét alatt spontán gyógyulnak. Antitestek a fertőzés után 1 ét-3 ónap múlva mutatatók ki A fertőzés után akár évekig latentia lehet Tünetek megjelenése után 2 évvel halál Tünetek akkor jelentkeznek ha CD4+ T sejtek < 200/ mikroliter Következmények: 1. Western-blot.klinikai tünetek . trafó) . nem nukleozid típusú RTK inhib.

lassú vírusfertőzés 7. isoniazid. rossz közérzet. subcorticalis-> Huntungton-chorea progresszív supranuclearis bénulás. 125 . felszívódási zavar 4.fejfájás . metabolikus okok: alkohol. önellátóképesség romlik Okai: 1. ennek következménye a nem kommunikáló hydrocephalus.tuberculinteszt. apraxia. számolás károsodik apraxia.139. tumor 6.agyidegbénulások . agnosia. Lágyagyburkok gyulladásos beszűrődése. Felszíni erek elzáródása. korábban megszerzett ismeretanyag elvesztése. személyiségváltozás. neurológiai gócjelek. absztrakciós képesség csökkenése.: az antituberculumot már a tenyésztés eredménye előtt adni kell! Rifampicin. B12 vitamin hiánya v. hogy drasztikusan! 10-20 %-ban bakt. pyrazinamid. tuberculosis. Meningitis basilaris Kórokozó: Mycobact.leoltás .tenyésztés .hydrocephalus . agykérgi infarktusok.liquor: kevert pleocytosis-> néhány száz lympocyta és granulocyta összfehérje emelkedett cukor lecsökkent. zavartság. dezorientáció b. corticalis-> Alzheimer. streptomycin. Ther. Pick. memóriazavar. nagyon fontos. normál nyomású hydrocephalus 5. 80-85%-ban poz. tudatzavar.pszichomotoros fejlődés visszamaradása . a liquorsejtekben . ha: A meningitises kórkép elhúzódóan (1 hét alatt) alakul ki Súlyos klinikai tünetekkel jár Az agyalapon kilépő és futó agyidegek kiesési tünetei jelentkeznek Beteg más szervében is tbc mutatható ki Beteg környezetében fertőzőképes tbc-s fordul elő Dg. CJ: beszédmegértés. A TBC idegrendszeri manifesztációja. IZGALMI JELEK HIÁNYOZNAK! Gyanú felmerül. SM Lehet: a. etambutol Prognózis: időben elkezdett gyógyszeres kezelés mellett alacsony a mortalitás Maradványtünetek: . basalis ciszternákban krónikus fibrosis. agnosia.hemiplegia 140. Alzheimer-kór 2. gócjelek. Dementiával járó leggyakoribb neurológiai kórképek Dementia:cognitív funkciózavar Ismérvei: feledékenység. MENING. esetleg afázia. multi-infarktus 3.degeneratív folyamatok 8. fejfájás. Tünetek: subfebrilitás.: . kifejezés.

A liquor cerebrospinalis képződése. hyppocampus. Ggl. aracnoidea gran.hydrocephalus: frontális tünetekkel járnak:bradykinesis. diffúz fehéráll. 141. kamra>aquaeductus cerebri->IV. köögés. Keresztül történik. folyamat: Binswager-betegség. főleg lateralis és IV. Liquor keringése: Megoszlás: kamrák->35-40 ml Ciszternák. felszívódása Termelés: plexus choroideus -> agykamra. SPECT.meningealis vénák .diffúz krón. agykéreg.sinus sagittalis superior . MRI.A villusoknak gazdagon elágazó érrendszerük van. amelyek szabadon végződnek a vénás sinusokban ill. keringése. PET Plakkok és fibrillumok-> amygdala. az ideömlő oldalsó lacunák vérében.multiplex kis infarktusok. basalis ganglionok.->duralis sinusok->vénák Termelődés: 0.-on a Pacchioni gran.sinus petrosus superior . Bizonyos testhelyzetek Emiatt a lumbalis és ciszternalis liquor összetétele különbözik Liquor felszívódása: a villi aracnoi. EEG. . melyek kritikus agyi részeket érintenek .: CT. pszichomotoros lassulás. neuropszichológiai tesztek (MMPI) Sz. kamra->foramina ventricularia laterale (Lushka)->Magendie>subarachnoidealis tér->v.e.sinus rectus 126 .3 ml/ perc->500 ml/nap 140 ml liquor 3-5 óra alatt cserélődik ki teljesen A termelődés aktív szekréció: Na/K ATPáz és karboanidráz (gátlásukkal a liquortermelés csökken) Mi csökkenti a termelést? Akut ICP növekedés Hypotermia Hypocarbia Hypoxia Hyperosmolaritás Nyaki symp. testmozgás. vasc.multiplex nagy infarktusok .-tól rostok a plexus coroideusba. kamra Subependymalis régió Pia erei Plexus choroideus->lateralis agykamra->foramina intraventricularia Monroi->III. személyiségváltozás Vascularis dementia okai: . subaracnoidealis tér-> 25-30 ml Gerinccsatorna-> 50-70 ml itt lassú az áramlás és a keveredés Mindezt segíti: légzés.Ha ez sérül a termelés növekedett.sinus cavernosus . károsodás Alzheimer-kór: Dg. ACH és NA anyagcsere zavara.

25 g/l Prealbumin és Tau-globulin:ha hiányoznak se-szerű liquor Ha az egyes frakciók aránya változik:dysproteinaemia .víztiszta.1-0.gamma-globulin: 12%-a a teljes proteinnek .sejtszám kisfokú emelkedés .összfehérje kissé nő . Vér-liquor-gát= plexus coroideus fedősejtjei + villi coroidealis + Pacchioni-gran. daganatokban. csökken .2 mmol/l .sejtszám: 0-10/3 (Fuchs-Rosenthal lacuna) lumbal punctio:8-10/3 sejt Occipitalis ciszterna punctio: 2-5/3 sejt Kamra punctio: 0 .IgG-index:0. tumor 127 .víztiszta . Emelkedés + neutrophilek-> infectio. vérzés. Sejtjei 142. csökken a liquortér mindezt kompenzálja. Betegségekben Sejtszám: a liquor normálisan nem tartalmaz segmentált magvú leukocytákat csak lymphocytákat Lympho.gamma-globulin nagyon nő Guillain-Barré szindróma: . 2. de a sejtszám normális Glükóz: < plazma 50%-a-> meningitis < kb.IgG:25-40 mg/l .sejtszám kissé nő . 25%-a -> granulomatosis infectio pl. Encepalitis: . körülmények között a n.fehérje: lumbalisan: 0. gamma globulin nő Lues: .kis sejtszám növekedés . tbc-s Protein: emelkedik gyulladásban.4 mmol/l .nyomás nő v.58 . A liquor cerebrospinalis legfontosabb jellemzői Fiziológiás lelet felnőttekben: .liquor zavaros .gamma-globulin nagyon nő + lues reakció poz.51-0. A liquortermelődés és felszívódás a koponyán belül mint egy térfogatot szabályozó pufferrendszer működik:a az agytérfogat növekszik v.nyomás emelkedik . színtelen .prealbumin.laktát: 2.Csekély mértékű liquor-elfolyás van norm. a fehérje nagyon magas.cukor: a plasmaszint 2/3-a.sejtszám nő .béta. olfactorius mentén a mély nyaki nyirokutakon keresztül.zavaros v.nyomás: 200-150 Hgmm Liquor változásai: akut megbetegedés-> albumin és alfa-globulin emelkedés Subakut és krónikus-> béta/gamma globulin Akut bakt.1-0.4 g/l suboccipitalisan: 0.sejt-fehérje disszociáció. cerebrovasc.8-4.2-0. albumin. .2 g/l .összfehérje nagyon nő .összfehérje növekszik .> paralysis prog. víztiszta . infarctus. fertőzés: .albumin: 0. alfa-1-globulin nő Subakut: .

Lympho. Emelkedés + eosinophilek kis számban-> infectio, vérzés, tumor Lympho. Emelkedés + eosinophilek nagy számban-> parazita, idegentest, allergia, lymphoma Lympho. Emelkedés + plasmasejtek-> vírus, SM, lues 143. A lumbal- és ciszternapunctio kivitelezése, javallatai, ellenjavallatai Lumbalpunctio: behatolás legmagasabb szintje: L2-L3 A cauda equina rostjai rugalmasan kitérnek a tű elől. Normálisan csepeg; fekvő betegben lassabban, ülő betegben gyorsabban Ha a beteg hasprését nem működteti, de a liquor sugárban spriccel:ICP növekedés. A beavatkozás veszélyes, mert tonsillaris beékelődés történhet. Megelőzése: pu. előtt szemfenéki tükrözés, papillapangás keresése; sz.e. CT, MR Postpunctios-sy.: tarkómerevség Fejfájás Hányás Kezelése: antiemetikum, koffein, efedrin, infúzió Megelőzése: pu. napján fekvés és bő folyadékfogyasztás Ciszterna-punctio: behatolás:foramen magnum hátsó kerülete és az atlasz hátsó íve között feszülő membrana atlanto-occipitalis / rugalmas pattanást érzek Indikációk: - meningitis, encephalitis, meningoencephalitis - SAV - demyelinisatios betegség (SM) - carcinomatosis - Guillain-Barré sy. - pseudotumor cerebri - myelographia végzése - intrathecalis AB kezelés, steroid, Baclofen adása

Kontraindikációk: - agydaganat, ICP növekedés gyanúja - fertőző bőrfelület a szúrás helyén - vérzésveszély - aseptikus technika nem lehetséges Szövődmények: - fejfájás, hőemelkedés - epi- subarachn. haematoma - septikus állapot - tonsillaris herniatio 144. A véres liquor okai 1. 2. 3. 4. SAV Intracerebralis vérzés contusio cerebri tumor

Pathológiás folyamat miatti véres liquor nem alvad meg, mert a fibrinolitikus aktivitás megnő.Traumás folyamatok esetén megalvad. Vérzés kimutatása: a liquor hyposmoláris-> vvt-k szétesnek-> oxihemoglobin belőlük kiszabadul-> ez kimutatható intracerebralis és subarachnoidealis vérzést követő 3. naptól.

128

Sejtközötti térben Hb-O-ból met-Hb lesz a vérzés után 7-10 napon belül. Intracranialis vérzés után vett véres liquor felülúszórétege xantochrom, melyet az oxi-, met-Hb; direkt és conjugált bilirubin, albuminhot kötve átlépi a vér-agy-gátat. Icterusos beteg liquorja sárga. 145. Az agy-gerincvelői folyadék keringésének zavarai.A normális nyomású hydrocephalus Def.: A liquor összemennyisége az agyállomány rovására megnövekedett. Az agykamrák kitágulása-> hydrocephalus internus A subarachnoidealis tér kitágulása-> hydrocephalus externus Az agyállaomány sorvad, a felszaporodó liquor a hiányt pótolja->hydrocephalus e vacuo Pathogenezis alapján: 1. H. hypersecretorius: oka a liquor túltermelődése - plexus papilloma - gyulladás - trauma - isolatio 2. kommunikáló H.: oka a kamrarendszer dilatatioja a foramen Magendietől distalisan létrejövő elzáródás által. 3. nem kommunikáló H.: oka obstructio a kamrarendszerben, a foramen Magendie szintjében v. afelett Normális nyomású hydrocephalus: normotenziós Kommunikálónak tartják Tünetek: - nincs pangásos papilla - Babinski-jel - fokozódó járászavar (ataxia) - mentális leépülés (dementia) - incontinentia

Okai:

- korábbana betegeknek volt:SAV, fejsérülés, meningoencephalitis - lehet idiopathiás - liquorképződés először fokozódik, majd csökken - dementia összefügghet vascularis betegséggel és Alzheimer-kórral

Kezelés: Shunt-műtét 146. Koponyatrauma esetén elvégzendő vizsgálatok tudatállapot (Glasgow Coma Scale) külsérelmi nyomok, főleg a koponyán orr-, fül-, garatvérzés pápaszem haematoma általános állapot, különösen a keringés állapota – shock!!! Neurostátusz: - pupilla - látásfunkciók - nystagmus - hallás

129

- paresisek - pyramisjelek koponya rtg EEG CT MR

147. Koponyatraumák következményeinek felosztása Korai szövődmények 1. Fistula carotideocavernosa: - koponyalapi törés során, ha sinus cavernosusban az ACI vagy kisebb ágainak fala átszakad-> artériás nyomás akadályozza a szemüreg vénáinak ürülését - szemüregi fajdalom - pulzáló exophtalmus - chemosis - szemmozgászavar - látásromlás Dg.: surranás a koponya felett angiographia-> fistula kimutatása Thr.: műtét, fistula ballonos lezárása 2. Liquorfistulák: - os ethmoidale, orbitatető-> orrból - os temporale-> fülből - 2 hét után spontán záródik 3. Fertőzések: - fertőzési kapuk megnyílása v. haematomában keletkező infectio Késői szövődmények 1. posttraumás epilepszia:dura és cortex egyidejű sérülésekor góc: temporolimbicus struktúrák és frontális lebeny (a contusio cerebri 2 leggyakoribb lokalizációja) Komplex partialis v. focalis generalizált 2. organikus mentális zavarok: ammóniadeficit, cselekedetek tervezési zavara, tanulási-koncentrálási képesség beszűkülése 3. posttraumás sy.: fejfájás, szédülés, insomnia, irritabilitás, nyugtalanság, koncentrálási képesség csökkenése, anxietas, depressio 4. krónikus posttraumás encephalopathia: gyakori, egyébként nem jelentős koponyasérülések-> substantia nigra degeneratio, cerebellaris léziók tünetek: viselkedési zavarok, kóros féltékenység, dühkitörés, parkinsonos tü., dementia

130

Subduralis haematoma: .memóriszavar .A subduralis haematoma tünetei. terápiája Commotio= agyrázkódás: rövid ideig tartó (néhány perc-2 óra) eszméletvesztés vagy tudatzavar. Acut subduralis haematoma: . általában középvonal áttolással Thr.fejfájás .organikus pszichosy.a vénás vérzés miatt a tünetek lassan alakulnak ki. a bennék hypodenz + középvonali áttolás lehetséges Thr. anisocoria) . góctünetek (hemiparesis. az agyállomány maradandó károsodása nélkül. Cushing-tünetegyüttes ( agytörzsi beékelődés. de 24 órán belül Dg. A commotio és contusio cerebri elkülönítése. differenciáldiagnosztikája. epilepsziás.: koponya CT: sarló alakú hyperdenzitás a convexitás felett.: koponya CT – hyperdenz. . ismételt vérzés a hídvénákból .szédülés . 131 .: koponya CT: convexitás felett sarló v. hemiparesis.: a műtéti indikációt a térfoglalás mértéke határozza meg 150. alkoholista. gyakran csak a haematoma tokja hyperdenz.ritkán epilepsziás roham Dg. lencse alakú hypodenzitás. anisocoria. meningea media sérülése ( a koponya oldalának törésekor) Tünetek: eszméletvesztés-> rövid lucidum intervallum-> gyorsan mélyülő tudatzavar.eszméletvesztés-> vált. anticoagulált beteg sok esetben a trauma nem igazolható .a convexitáson a hídvénák szakadása következtében létrejövő vérömleny . agydaganat tüneteit utánozza .enyhe góctünetek-> góctünetek.tünetek: . pedunculus cerebri összenyomása) Dg. Chr. kezelése 1.148.: csak a sürgős műtét segíthet.tünetek:napok-hetek alatt alakul ki. anisocoria . Az epiduralis haematoma Oka: egyik oldali a.: műtét 2. chr. mivel a gyorsan növekvő artériás vérzés beékelődést okoz 149. Időtartamú lucidum intervallum .kialakul: idősek.tudatzavar. a koponyacsonttól alig elkülöníthető vérömleny + középvonalbeli áttolódás Thr.szivárgó v.

anterograd-> traumát követő időszak .retrograd-> trauma előtti időszak . Leggyakoribb organikus sérülés: olfactorius sérülése.: néhány napos ágynyugalom. tartós maradványtünetekkel rendeződő károsodás. aphasia agytörzs sérüléskor agyidegtünetek Eplepsziás roham Prognózis: Convexitás sérülései jobbak Agytörzsi contusió a legrosszabb Diag.tumor 5. hányinger.Okai: .ütést követően az agytörzsi ascendáló rendszert is érintő mikrokolloidális ill. álló helyzetben a fekvő helyzethez képest legalább 20 Hgmm-rel csökkent. Sellong-próba poz. esetleges következményei Súlyosabb. közvetlenül a commotio után: az RR ülő ill.intracerebralis vérzés 3. cirkulációs változások . terápiája.: Koponya CT: foltos hyperdensitas oedemával ( 24 óra elteltével) Liquor: 3 napon át véres (5 esetben véres a liquor: 1.. Thr.congr. bő folyadék pótlás Contusio= agyzúzódás Főleg temporalisan és frontalisan a COUP vagy CONTRA COUP által az erőbehatással ellentétes irányban mozdul az agy. lokalis agyi károsodással is járó. Nagy a veszélye az ödéma kialakulásának és a maradványtüneteknek. szedálás Tüneti kezelés 132 . hányás Egyértelmű kérgi sérülésre utaló tünet nincs. nekicsapódik a koponyának.: CT: foltos hyperdenzitás ritkán ödémával 151. Dg.SAV 2.amnesia: Tünetei: .-> trauma .szédülés. Coup: agyállomány sérülés az erőbehatás helyén Contracoup: agyállomány sérülés az ellencsapás helyén és mind2 esetben jelentős oedema alakul ki Tünetek: Tudatzavar: néhány perctől hetekig Góctünetek: félteke sérüléskor hemiparesis. átmeneti v.contusio cerebrri 4. Tétel: A contusio cerebri diagnosztikája.e.punctio közben eret találunk el) EEG: prognózis megítélése Terápia: Agyoedema csökkentése Sz.

A halál oka: Transtentoriális v.: mannisol iv. kicsi artériák. nem lüktető. Fejfájás: progresszív.. infiltrációja.:temporalis lebeny uncusanak herm. az idegszövet destrukciója okozza Idegszövet degenerációja: a tumormassza közvetlen cyanózisa miatt Lokális keringés beszűkülése: Kapillárisok. subacut progresszió! A tünetek hirtelen fokozódását a tumorba történő bevérzés. Obstructiv hydrocephalus alakul ki OK: a liquor keringést biztosító foramenek és aquaeductusok elzáródása Herniatio alakul ki 3féle lehet: Középvonalon át az ellenoldalra pl.: fogóreflex. konstans. hányás psychés elváltozások: közömbösség. acut hermiátió okozza.opticusra terjedő liquor nyomás fokozódás következménye Kettős látás: A n. intermittáló: 2oldali. Foramen magnumon keresztül kisagyi tonsillák Papillaoedama: A látóidegfő oedemás duzzanata. v.abducens. Tétel: Az agytumorok tünetképzésének mechanizmusa. Tonsillaris beékelődés Légzésbénulás Szívmegállás Tüneti kezelés: Agyoed. frontalisan és occipitálisan lokalizálódó köhögés és erölködés fokozza legerősebb a reggeli órákban és lefekvés után hányinger. egyenletes. egyéb szemmozgató bénulása. vénák nyomása miatt helyi helyi szövetnecrózis alakul ki Kompresszió miatt távolabbi területek infarcerálódása Agyi oedema: a tumor körül a legkifejezettebb. cerebri alá Incisura tentorián át pl. fehérállomány demielinizáció alakul ki Epilepsziás rohamok: a cerebralis cortexet érintő tumorok focalis vagy generalizált rohamokat eredményeznek Általános tünetek: Leginkább a fokozott koponyaűri nyomással kapcsolatosak.:gyrus cinguli hermiatiója a f. szopóreflex Általában könyörtelen. v. A fokozott nyomás áttevődik a kamrarendszerre és az agyvelő egészére. gondolkodási zavar biz. meglassulás. steroid. liberalizációs tünetek Pl.Antiepileptikum 152. személyiség vonások túlzott kiéleződése Primitív reflexek. Tüneti terápiájat Localis hatások: Focalis neurológiai tünetek: a daganatok idegszövetbe történő inváziója. ami a n. affektív sivárság koncentráció gyengül. glicerin Epilepszia: antiepilepticum Fájdalom: ópiát 133 .

és májkárosodásban az osmodiurézis Ellenjav. liquorfelszívódást károsító folyamatban kialakul. Fajtái: Cytotoxicus: Intracellularis vízterek nőnek Oka: metabolicus károsodások pl. 154. vagy a testben máshol is található met. emlő. Multiplex agyi met. uraemia ischaemiás károsodás ( acut szakban oxygén hiány és laktátacidózis) Megszüntetése: osmodiureticus mannitol infusió. és a test egyéb területén más met.. Vasogen: Vér-agy gát károsodása miatt folyadék és fehérje gyűlik fel. Tétel: Az agyoedema kialakulása. térben Oka: hypertóniás crizis. colon Diag: CT. anoxia. gyulladásos betegségek. MR ( kis. agyi contusió. formái és jelentősége agylágyulásban. tartósan adható Kontrollált hyperventilláció Hyperosmoticus szerek Irradiáció komplikációi: Növekvő oed. a vér-agy és vér-liquor gátat. ha különböző vizsgálatokkal izolált agyi metasztázis mutatható ki. Tétel: Agyi metastázist leggyakrabban okozó extracerebralis tumorok.: Konzervatív kezelés: Irradiáció Kemoterápia Steroidok: oedemát csökkenti. 10 percen át majd 50-300 mg/ttkg minden 6 órában a diurezis 30 p alatt kifejtődik 134 . 20-40% sorrend: tüdő. képződés a sérült idegszövet általános reakciója. biztonságal kizárható. tumorok Megszüntetése: corticosteroid Mannitol: 1-2g/ttkg iv. 5 hónap múlva lakul ki. a cerebralis metastazisok kezelése Felnőttkori agytumorok leggyakoribb formája a metastázis. Vese. körülírt tumor körül nagy oedema) Ismert primer tumor esetében a kimutatott KIR tumor valószínűleg metasztázis Infiltratívan nő.Hányinger: cerucal 153. mely minden szöveti anyagcserét. Localisan kiújulásra hajlamos. agytumorban Az agyoed. a microcirculatiót.:májbet.. Furosemiddel felváltva CAVE!. ez csak a kezelés ideje alatt jelentkezik Demyelinizáció: hetek. elsősorban az extrac. hónapok múlva Radionecrózis: kb. a vénás elvezetést. irrev.. Terápia: Idegsebészeti beavatkozás.

-t.: A liquor keringés zavara esetén a kamrák körüli fehérállományban. arrhytmia) Fenobarbital (gépi lélegeztetés szükséges és EEG monit. vérpótlás 156. Tétel: Az agyoedéma kezelése Gyógyszeres dehydrálás: Dexamethason: 4x4mg v.. 50%os po. 2x50mg/nap iv.(330mosm/l legyen).:carditoxicitás. Képalkotóval: kamrák körüli fehérállomány áttűnik 155.-t tumor vagy tályog idézi elő) Prednisolon és ulcus védelem: 4x25mg v. emiatt az intracraniális vérvolumen csökken vér pCo2 28-35Hgmm között legyen Beteg fektetése: Fej és felsőtest felemelése (30fok) OK: vénás elfolyás kedvező RR kb.5-1g/ttkg po.. dopamin. se electrolit.) 0./po. az oxydatív folyamatok lassítása Hyperventilláció Hypocapnia. grad. vese-szívelégtelenség rebound: átléphet a vér-agy gáton és megfordítja az ozm. az ec./po. így a vér az agyszövetbe jut Fokozatosan elhagyni!!!! Furosemid: 20-80mg/nap Kiegészítő terápia: Spironolacton: Aldacton Barbiturátok: Thiopental (mh. alkalózis alakul ki. Glycerin ( 10%os iv. (ha a cerebralis oed..e.) hatás: vasoconstr. 160Hgmm körül stabilizálandó Sz. az agyi vérvolument növeli a vérátáramlást szabadgyökfogó monitorozni: se osm. térben folyadék gyűlik össze. ICP Ki. resp. emiatt az agyi erek kontr. Tétel: Intracraniális térfoglaló folyamatok tünetei Supratentoriális: Frontalis lebeny: Magatartás és hangulati élet megváltozása Szellemi hanyatlás (frontális dementia) Mozgászav.CAVE! eszméletlen betegeknél hólyagkatéter Intersticiális oed.. esetleg bénulás Epilepsziás megnyilvánulások 135 .: hypoglycaemia. 2x8mg/nap iv. Előny: vesebetegek is kaphatják Hátrány: iv haemolizist okozhat Ki:DM Mannitol (osmoterápia): csökkenti a vér viszkozitását.

. arc hypasthesia nV Nyelés és hangképzés zavara. Ataxia Supratentoriális kamrarendszer tágulata és tünetei Infratentoriális: Kisagy: Izomzat koordinált működésének zavara Muscularis hypotonia Hyporeflexia Vestibuláris tünetek: nystagmus. Magatartás. parasellaris: Fejfájás. vestibuláris tünetek n. szédülés 136 .) Comissura posterior.Motoros beszédzav. Temporalis lebeny: Pszichomotoros epilep. hormonháztartás zav.. menstruációs zav. (domináns félteke) Occipitális lebeny: Látótérzav. Gerschmann-szind. Kórós oldalon cornea hyporeflexia. halláscsökkenés. pulvinat thalamis és vermis sup. ill. Vizuális szenzációk Gerschmann. nX. Tanulás-és emlékezészav. diab.szind. apraxya.VIII. által határolt terület („pinlalis”regió) Felfelé tekintés zav. Nystagmus. félremutatás Skandáló beszéd Kisagy-híd szöglet: Homolaterális fülzúgás. Lamina quadraginta. Ataxia (kisagy) Hosszúpályatünetek Agytörzs: Homolaterális agyideglesió Ellenoldali motoros és érző hosszúpálya tünetek Koordináció zav. Epilep. Látászav.. közérzeti zav. visus csökkenés. Törzsdúcok: Akaratlan mozgásmegnyilvánulások Izomtónus megváltozása Ellenoldali hosszúpálya tünetek Látótérzavar Szellemi hanyatlás Sellaris. ( libido csökken. Szenzoros beszédzav. vegetatív. galactorrhoea. iránytévesztés.insip. (domináns félteke) Szagláskárosodás (bazalisan) Parietális lebeny: Ellenoldali érzészav. ezzel összefüggő mozgászav. Szaghallucináció Látótérzav. nIX.

Véredények kompressziója: ischaemia következtében járulékos károsodások. mint a falx cerebri és a tentórium cerebri a koponya üreget 3 részre osztják: bal hemispherium. Comprimálódik a n. bilaterális decorticációs rigiditás progresszió: tág pupillák. előrehaladása során a tentorium belevág a kontralaterális pedunculus cerebribe. működésük károsodik Légző és cardiovasculáris központok működése károsodik. lágyulás jön létre A basilarisból eredő. ill. a decorticatio. így a frontális lebeny mediális részének hemorrhágiás infarctusa jön létre. így légzésbénulás. ophtalmoplegia.uncus hern. mely súlyos. diplopia Nyelészav. oedema. vagy herniátióról Ilyenkor az agyi struktúrák összenyomódnak és eltorzulnak. ami alsó végtag túlsúlyú hemiparesist okoz. vasc. halál Falcialis (cingulum) hern. akkor beszélünk beékelődésről. dysphagia Dysarthria 157. másodlagos agytörzsi vérzések. nyúltvelő dysfunkció. és focalis necrózis(Kernohan-féle barázda). a bulbus lefelé és kifelé fordul. szemmozgások megszűnnek. Ipsilaterális agykocsány torzulása és kompressziója (elleno. összeomlás. életveszélyes állapotot jelent. tudatzavar. cerebri ant. így ipsilateralis pupillatágulat jön létre.. oculomotorius. is comprimálódik. decerebratió tünetei Definíció: Rigid membránok. hemiparezis) Középagy distorzió ( fokozódó tudatzavar) Az a. Oka: bilaterális cerbralis oedema mély cerebralis. összeomlás jön létre Formái: Transtentoriális.Tekintés és szemmozgás zav. jobb hemispherium. kering. cerebri post összenyomása miatt vérzéses infarktus az occipitális és hátsó temporális területen A hern. Nincsenek agytörzsi reflexek Duret-féle vérzések Card. hiányzó agytörzsi reflexek. penetráló artériák torzulása és szakadása vérzéseket okoz a középagyban és hídban (Duret-féle haemorrhagia) Agyidegkompresszió. Tétel: a cerebralis herniatio leggyakoribb formái és tünetei. vagy a foramen magnumba préselődik. tumor által előidézett tömegeltolódás következtében az egyik részből a másikba. Féloldali frontális lebeny terime a gyrus cynguli elülső részét a falx cerebri alá préseli Tünet akkor van. nem reagáló pupillák. 137 . ha az a. halál Centralis rostro-caudalis hern. thalamicus nyomásfokozódás centralis cerebralis struktúrák a középagy felé préselődnek kezdetben: középtág. Uncus gyri hypocampi a kisagysátor incisura tentorialisán kersztülpréselődik. ipsilaterális hemiparézis jön létre. hátsó scala Ha az agyszövet a vér.

Algogén anyagok: Nociceptív inger hatására spec. Tétel: A fájdalom kialakulását magyarázó elméletek A sensoros ingerek hatását meghatározza: intenzitás időtartam folyamatosság Megfelelő intenzitás esetén bármiyen sensoros ingert fájdalomként élünk meg. aluszékony.: erős op. Tétel: A tumoros fájdalom kezelése Alapja a lépcsőzetes terápia: nem opioidok (NSAID. histamin. a vékony nociceptív idegrostok ingerülete gátolja a substantia gelatinosában az afferens fájdalompálya neuronjainak aktiválódását szabályzó. nő. GABA opiátreceptorok és endogén opioiok: endorfinok p. így tonsilla necr. adva analgeticus hatású 159. környéki plazmakiáramlás Kapuellenőrzési elmélet: „gating” A vastag sensoros idegrostok izgalmi állapota serkenti. Tünetek: bulbusok conjugált deviációja a súlyosabb lesióval ellenkező oldalra irreguláris ataxiás légzés frekv+amplitúdó szabálytalan babafejtünet tűszerű pupillák A progresszió gyors. szédülés..óra szerinti gyógyszer adás A következő adag gyógyit az igénytől függetlenül mindig a meghatározott időpontban adjuk be. distorsio jön létre.. Expansív terime által a kisagy környékén létrehozott lesio a híd és a nyúltvelő összenyomását okozza Kezdeti tünetek: hányás. szerotonin. NA. esetén: nem op. capill. malignus hypertensio. Neurotransmitterek és neurohormonális szabályozás: nocicepciót szabályozzák: excitációs transzmitterek: NMDA inhibítor transmitterek: ser. gátló interneuronok működését. mert a hátsó scalában kevesebb a hely. ataxia. ezek aktiválják a nociceptorokat hatás: vasodil.+ nem op. + adjuváns „By the clock”. medullaris compr. nincs 138 . gyengesége és spasticitása Később a kisagyi tonsillák a foramen magnumba ékelődnek. anyag. Így egyenletes fájdalomcsill. TCA) enyhe opioidok (fentanyl) erős opioidok (morfin) Alkalmazása: Enyhe fájd. anyagok szabadulnak fel a szövetekből (p. 158.+ adjuváns szer Súlyos fájd. + nem op. anyag iv. PG-ok).: gyenge op.Tonsillaris (foramen magnum) hern. permeab. szer Közepes fájd. endorfinok. mint supratentoriálisan. szint alakul ki. avt.. bradikinin.

Hod. hónap alatt fejlődik ki szédülés. Olyan tumoros betegeknél alkalmazzuk. Beteg által vezérelt fájd. akiknek pillanatról pillanatra fluctuál a fájdalma. Elkerülhető a függőség. törzsataxia. ataxia.. végtagataxia. Tétel: Paraneoplasiás syndromák a neurológiában Subacut cerebellaris degeneráció: Tüdő. nystagmus. szédülés. Ok: Purkinje sejt károsodás Képalkotó: progresszív atrophia Encephalomyelopathia Hörgőrák esetén alakul ki Tünetek: memóriazav. depresszió csökkentése. bulbáris bénulás 139 . thalamus. járászav. csill. emlő.-t hányinger.spinothalamicus átmetszése Tractomia Sympathectomia Nociceptív pályák. tűrőképesség fokozása szociális aktivitás megőrzése Elkerülő magatartás tréning Biofeedback (biológiai szabályozás) Hipnózis 161.csill. Tétel: A nem gyógyszeres fájdalomcsillapítás legfontosabb formái Fizioterápiás módszerek: Idegingerlési eljárások pl. vagy olyanoknál. kéreg szelektív roncsolása Pszichoterápiás módszerek: Cognitív és viselkedésterápia: helyes értelmezés. Számítógép vezérelt pumpa juttatja be a gyógyit: folyamatos cseppszám intermittáló bolusok alapcseppszám nélkül itermittáló bolusok alapcseppszámmal A beteg életét megkönnyíti: saját maga alkalmazhatja azonnal hozzáférhető dozírozás rugalmas Nem gyógyszeres terápia: Plexus coeliacus blokád Hypophysectonia? 160.„gyógyszerkívánás” a fájdalom miatt. akik nem tolerálják az orális fájd. petef. bélkárosodás miatt. rák. kettős látás.: transcutan electrostimláció TENS akupunktura hyperstimulációs analgesia Idegsebészeti eljárások: Electrocoaguláció Chordotomia tr. hallucináció. lymphoma esetén alakul ki Tünetei: néhány hét.

v. melyek myocardiumnecrozist okoznak A KIR indukálta EKG elváltozások és a valódi AMI elkülönítése nehéz. rák esetén Tünetek: csak érző. felelős) Állományvérzés Ischaemia Agydaganat OK: symp.: biopsia ( perif. myocardium károsodás.-k. Tétel: Az EKG és az echocardiographia jelentősége a neurológiában Egyes cardiológiai elváltozások KIR betegségeket okozhatnak. vny.csont defektusok: Cephalokele Haemangioma Epidermoid / dermoid Eosinophil granuloma Osteomyelitis Sebészeti beavatkozás Multiplex csonthiány: Pacchioni granulációk 140 .Perifériás neuropáthia Tüdő és petef. EKG abnormalitások intracraniális vérzés. az AMI kizárásáig intenzív megfigyelés szükséges. csontok vastagsága. érző+mozgató Dg. Leggyakrabban ritmuszavart okozó KIR bet. idegek demyelinizációja) 162. változás. falmozgás 163.-k: SAV ( a hirtelen halál 45%-áért a vent. Tétel: Az egyszerű koponya RTG felvétel jelentősége Napjainkban főleg diff. diag jelentősége van.: arrhytmia.parasymp. pl. egyensúly felborul Cardiológiai átvizsgálás ischaemiás STROKE-ban: EKG mindig!!! TTE (20-25%-ban talál eltérést) TEE (kórós esetek 50%-ban talál eltérést) billen. ritmuszav.. Típusai: 2 irányú: AP + oldal speciális beállítás Mit nézünk a felvételen? csontszerkezet. falvastagság. SAV esetén: QT megnyúlás ST dep. invers T ( AMI-ra emlékeztetnek) OK: neurogén mechanizmusokkal fölös katecholaminok szabadulnak fel. épsége érrajzolat varratok Kop.

: n. Derékpanaszok vizsgálatakorfelmerülő differenciál diagnosztikai problémák    ksimedencei folyamatok -> PID retroperitonealis vérzés retroperitonealis tályog 141 . vert.fib. a csontablakokon. vvt) áramlási sebességét. plex chor. a microembolusok signálja detektálható 195. ACM. varrat diastasis ha sokáig fennál: dor. 2irányú felvételen jól látni: agyalap fejlődési rendellenességei: ellapult.-k roncsolódása Sellán belüli térfoglaló folyamatok: ballon sella. clin. Vizsgálható: ACI. sellae mésztartalma csökken proc. ez tumor hatására eltolódik daganatban lerakódik: oligodendroglioma.csontok vékonyabb részein. és az agyalapi erek vvtiről a Doppler effektus alapján visszaverődnek. intima-media vastagság carotis doppler: áramlásról és morfológiáról is ad info-t stroke prevencióban elengedhetetlen Koponya Uh: Transcraniális doppler UH: agyi vérátáramlás mérése 2MHz frekvenciájú hullámok. foramen opticum. ACA. nyitott foramen ov. pl pit. A frekvencia eltolódása jelzi a hullámokat visszaverő közeg ( vér. basalis impressio traumás eltérések: dens törés Spec..csont elvékonyodás. csónak sella Fokozott kóros érrajzolat: meningeoma Mészárnyék: normálisan is van a corpus pineáléban. a. amik áthatolnak a kop. tétel: A nyaki erek és koponya UH-os vizsgálata Nyaki erek: B-mode UH: real time plakk összetétele. felvételek Pcc. felvétel: porus acusticus internus: acusticus daganat canalis opticus.. bas.csont körülírt megvastagodása : meningeoma ICP fokozódás (főleg gyerekkorban) : kop.Foramina parietalis Metastasisok Myeloma multiplex Histiocytozis Hyperparathyreozis Kop. ACP.opticus daganatai kitágítják ezen járatokat 164.. lehet mész: falx cerebri. a. ahol a szív embóliaforrás lehet. Jav: ischaemiás stroke SAV TIA olyan szívbetegségek.

coxarthrosis feljődési rendellenességek tumor. liquorstop.a heves fájdalom hiertelen megszűnik. a cauda equina részleges vagyteljes kompressziója kétoldali gyöki fájdalommal. Tennivalók acut. A sürgős sebészi kezelés indikációi porckorongsérveknél A kezelés indikációi: az érintett motoros gyök compressiojának megfelelő paresis vizelet-.caudalis porckorongsérvek legsúlyosabb következménye. konzervatív kezelésre 1-2 hónap alatt nem szűnő panaszok 142 . -> a laesio feltételezett magasságában lumbalpunctio myelographia . paresis és gyöki eloszlású érzészavar észlelhető  cauda-sy . de reflexkiesés. ha a rtg szűk gerincsatornát mutat. mozgatás csak óvatosan gerinc fizikális vizsgálata -> csigolyaeltolódás. paraparesissel.csak akkor. harisnyanadrág anaesthaesiaval és incontinentiaval jár  váltakozó oldali túlsúlyú recidiváló gyöki panaszok megelőzik    Relatív indikációk: ágynyugalom mellett 4-6 hét alatt nem szűnő fájdalom ismétlődő lumboischialgiás epizódok.     érbetegségek degeneratív ízületi elváltozások: sacroiliacalis ízület. CT/MR nem tisztázza a helyzetet sebészeti teendők: laminectomiát követő azonnali sebészeti exploratio indikációi: myelogram liquorkeringési zavart mutat friss teljes harántlaesio tünetei fejlődnek ki részleges harántlaesio tünetei fokozatosan progrediálódnak 197. székletinkontinencia gyökelhalás . traumás paraplegia esetén diagnosztikus lépések:      gondos neurológiai vizsgálat -> sérülés szintjének megállapítása. metastasis (ld prostata csontáttét) izom megerőltetés. húzódás 196. gibbusképződés gv-rtg.

részleges károsodást okoz 199. A conus medullae spinalis és a cauda equina tünetcsoportja Conus-sy A conus felső szintjea Th12 csigolya magasságában van conus = a sacralis gerincvelői segmentumokat tartalmazó gv. radicularis magna ellátási területének ischaemiája izolált conus-károsodás tünetei: a hólyag és a rectum petyhüdt bénulása incontinentiával impotencia érzészavar a S3-S5 gyökök területén -> lovaglónadrág eloszlás analis reflex kiesik nincs paresis az alsó végtagokon Achilles reflex megtartott Cauda-sy cauda equina = a lumbosacralis gyökök együttese. paresis.vagy areflexia  petyhüdt neurogén hólyag túlfolyásos inkontinentiával   okai: tumorok . lipoma discus hernia . a minden érzésféleségre kiterjedő érzészavar = harisnyanadrág eloszlás  alsó végtag: petyhüdt. Az alsó végtagi paraparesisek okai és elkülönítésük parapaesis = mindkét alsó végtag bénulása Th-gerincvelő károsodás intercostali és hasizmok károsodása -> légzészavar 143 . amely a conus terminalis alatt foglalja el a gerinccsatornát leggyakoribb oka: lumbalis discushernia tünetei: radicularis fájdalom a n.198. szakasz oka:    intramedullaris tumor intramedullaris metastasis a.ependimoma. hypo. ischiadicus területén L4 szintjétől distalisan radicularis eloszlású.

és érfalregulatio károsodása később: spinalis automatizmusok petyhüdt bénulás. spasztikussá válik avt-k flexiós tartásba kerülnek mélyreflexek fokozottá válnak pathológiás reflexek jelennek meg Th12 feletti károsodásnál -> reflexes hólyag Th12 alatti károsodásnál -> autonóm hólyag oka .diaschisis hatás: ha egy centrálisabb központ sérül. a tőle distalisabban elhelyezkedő központ működészavara is megfigyelhető (is sérül) 200. potenciazavar Komplett harántlaesio      kezdetben petyhüdt a bénulás valamennyi érzésfajta kiesik saját reflexek kialszanak (areflexia) hólyag. quadriceps innervációja NEM károsodik Conus-cauda-sy avt-ok petyhüdt.és végbélműködés zavara. centralis és periferiás -psychogén Centrális fokalis atrophia = nem szorítkozik egyetlen izomra. hőmérséklet. Az organikus és psychogén bénulások elkülönítése bénulás: -organikus: morfológiai és funkcionális . sexualis működés zavara Izolált cauda-sy mko avt petyhüdt bénulása + reflexzavar. 144 . ha a bénulás hosszú időn át fennáll. hólyag. A bénult végtag(ok) minden izmára kis fokban atrophias lehet. femoralis) alatt van. a m. szimmetrikus bénulása + hólyag végbél.Th6 feletti károsodás -> paralyticus ileus L-gerincvelői károsodás lábak petyhüdt bénulása ha a laesio L2 segment (n. izomcsoportra.és végbélműködés megbénul szexuális működés.

izomtónus spasticus fokozódása perifériás . ha az előző 2 módon nem találunk eltérést. hogy bizonyos mozgásokat teljes erőkifejtéssel végezzen. A hólyagműködés zavarai A normális hólyagműködéshez szükséges az autonóm és a somaticus IR működése parasympathicus beidegzés a detrusorizmot motoros rostokkal parasympathicus praeganglionaris rostok látják el: központjuk az S2-S4 szelvény detrusor tónusfokozódás. én megkísérlem a kontrahált izmok erejét legyőzni -kívánt mozgás végrehajtása ellenállással szemben -tartós beidegzés végeztetése: akkor végeztetjük. de gyanakszunk a nem megfelelő izomerőre a fvt-ot vízszintesen tartja a beteg --> a ngyengült végtag pronálódik. pudendus akaratlagos beidegzése csak a m. süllyed ~ Barré-féle eljárás az avt ~Mingazzini kísérlet latens paresis kimutatása 201. belső sphincter ellazulás sympathicus beidegzés hypogastricus idegek és sacralis sympathicus lánc detrusor tónus csökken sphincter tónus nő somaticus beidegzés n.tónus csökken izomerő vizsgálata -beteget felszólítom.Perifériás individuális atrophia = az adott ideg által beidegzett izmok vagy izomcsoportok atrophiája izomtónus vizsgálata végtagok passzív mozgatása révén a passzív mozgatás alkalmával izomfeszülés a tónus centrális . sphincter urethrae externus harántcsíkolt izmának van gerincvelő elülső szarvában S2-S4 magasságban lévő mag tartalmazza a végbél.és hólyagsphincterek motoneuronjait hólyag és a sphincterek érző beidegzése -afferens axon 2 típusa: csupasz c-rostok és vékony myelinizált delta-rostok -a hólyagfeszülés ingerét 3 perifériás ideg afferens rostjai szállítják 145 .

akaratlagos vizeletürítés megtartott telődési inger hiánya -> retentio. detrusor areflexia hólyag fala érzéketlen -> túltelítődik -> vizelet folyamatosan ürül -> túlfolyásos incontinentia motoros paralyticus hólyag oka: detrusorrostok vagy motoneuronok pusztulása lumbalis spinalis stenosis meningomyelokele hysterectomia fájdalmas vizeletürítés sensoros paralyticus hólyag oka: DM. pudendus afferensei vizeletáramlási. pudendalis -a n. cauda equina károsodása petyhüdt hólyagbénulás.és hőingert közvetítenek az urethraból. és a hólyag afferenseivel együtt végződnek a sacralis gerincvelőben KIR-i szabályozó központ híd: vizeletürítést szabályozó kp hólyagtelődés -> ürítés gátolt: frontalis lebeny és detrusor működést telt hólyag ->magasabbn központ serkenti a hídi kp-ot -> detrusor contractio frontalis lebeny ggl. kapacitása nagy oka: conus. thoracolumbalis symp. de ezen magasságban a pyramispálya sérült petyhüdt neurogén hólyag hólyag izomzata hypotóniás. sacralis parasymp. 2.a vizelet elcsepeg ilyet okoz ha a S3-conus ép. fájdalom. 3. kis űrtartalmú oka: detrusor hyperreflexia + külső sphincter izomzat spasmusa beteg érzi a hólyag teltségét.atónusos sphincter ellenére . túlfolyásos incontinentia frontalis lebeny incontinentia supranuclearis típusú detrusor hyperaktivitás -> mert a gátlás kiesik 146 . de nem tudja akaratlagosan üríteni -> retentio a sphincter spasmusa miatt később a detrusorizomzat tónusnövekedése miatt . syringomyelia.1. sérül -> detrusor gátlás csökken + hyporeflexia spasticus neurogén hólyag hypertoniás. tabes dorsalis hólyag érző beidegzése károsodik.

impotencia generandi . nincs orgasmus 2. spinothalamicus kétoldali átmetszése női genitális reflexek: azonos a ffi-val sacralis szelvény -> n. nincs ejaculatio van ejakuláció.és kisajkak -> n.erigens -> clitoris lumbalis szelvény -> plexus hypogastricus -> nyálkahártyák. gv oldalköteg -> agyvelő impotencia = genitalis reflexek zavara legtöbbször psychogén organikus impotencia fajtái: 1.megtermékenyítő képesség elvesztése ejaculatio precox ejaculatio korán következik be 147 . impotencia coeundi .202. pudendus -> gv ssacralis és lumbalis szelvénye -. hypogastricus (symp.szexuális aktus végrehajtásának képtelensége 3fajta:    nincs erekció van erekció. plexus cavernosus --> corpus cavernosum artériái -> VD -> erekció sympathicus rostok -> plexus hypogastricus -> corpus cavernosum artériái -> VC -> nincs erekció n.) -> ejaculatio orgazmus megszűnése: lumbalis szelvények feletti gv sérülése tr. plexus prostaticus. orgasmus clitoris. A végbél és a nemi szervek beidegzési zavarai Végbél sacralis szelvényből eredővegetatív rostok -> végbél izomzatnak tónusa nő -> kiürülést elősegíti (parasymp) lumbalis szelvényből eredő vegetatív rostok -> sphincter tónus nő -> végbél ürülése gátolt sacralis működések zavara parasymp rostok -> plexus prevesicalis. nagy.

plantaris lat. gastrocnemius m. A plexus brachialis sérüléseinek tünetei és kezelése Gyakoriak a sérülései. tibialis laesio (L4-S2) A fossa poplitea felett válik le a n. felső. talpon. n. peroneus laesio (L4-S2) tünetei: lábfej és lábujjak dorsalflexiós gyengesége -> lógó lábfej. adductioja.) motorosan beidegzi: m. tibialis ujjak és öregujjak hosszú hajlítói sérülése traumás eredetű motoros tünetek: lábfej hajlítása. plantaris med. peroneus bénulás jelei n. ischiadicusról -> izmok között mélyen száll le -> külboka mögött hajlik a talpra: végágakra oszlik (n. A n. A talp mediális fele az öregujj felé eső részen fáj és zsibbad Th: flexor retinaculum sebészi átmetszése 204. együtt fut az a. soleus m. peroneus compressio vagy sérülés a fibulafejecs magasságában (pl: fibulafejecs törés) tartósan oldalfekvő helyzetben való fekvés alkoholizmus n. plantaris med. soleus felett. tibialis és a n. plantaris m. teljes Erb-Duchenne-féle felső plexus bénulás 148 .-szal az aponeurosis plantaris alatti vájulatban. plantaris med. külboka tájon. mert a fonat sajátos topográfiai viszonyban áll az őt körülvevő. steppelés érzészavar a lábfej dorsalis oldalán oka:    n. nagyon mozgékony vállövi struktúrákkal plexus laesio lehet: alsó. ujjak talpi felszínén tarsalis alagút-sy A n. befelé hajlítása.203. lábujjhegyreállás nem kivitelezhető hosszú ideig bénulás -> ujjak dorsalflectorai a lábat deformálják -> karomláb érzészavar a m..

medinus. triceps megkímélt marad az érzészavar a kéz és az alsó kar ulnaris felén szabályszerűen megjelenik teljes plexus laesio károsodott az egész karfonat tünetek: előzőek összegződése oka: -traumás pl szülés -nem traumás pl Pancoast tumor kedvezőtlen a prognosis. m.leggyakoribb C5-C6-ból származó rostok sérülnek oka: nyak-váll egymástól való extrém eltávolítása. vállizület konraktúrájának kivédése 205. pronator teres 149 . metszett sérülés esetén konzervatív . ujjak hátra néznek: pincértartás a fvt distalis izomereje megtartott Klumpka-féle alsó plexus bénulás C7-Th1 (Horner triász lehet megbénul a kéz összes kisizma.gyökszakadás. kezelése N. deltoideus paresise kar adducalt tartásban van kéz.idegvarrat . medianus laesio beidegzi: motorosan:   alkar flexorok m.nyugalomba helyezés. néha a hosszú ujjhajlítók. A n. nyak húzása (pl: szüléskor gyerek nyakának meghúzása) tünetek:      hypesthaesia scapularis izmok. ritkán a csukló hajlítói is m. ha van: Horner-sy csontsérülés idegsérülés Th: sebészi . ulnaris et radialis tünetei. felkar oldalra és lefelé húzása.

lumbricalis oka: cubitalis alagút-sy: könyöknél a sulcus ulnarisban tünetei: paresis és atrophia az összes kiskézizomban (kivéve I-II.csontvázkéz.  I. ujj felxiójának elégtelensége-> eskükéz érzészavar. adductor pollicis kis kézizmok kivéve I-II. ulnaris laesio ulnáris karom. zsibbadás a tenyér radialis oldalán kezelés: csukló éjszakai sínezése. interossei m. flexor carpi ulnarist (emiatt tudja behajlítani a IV. ulnaris felét)  mélyebb kézizmok . lumbricalis) . tenyéren. de a fájdalom a vállig is felsugározhat nincs érzészavar. karomállás  pareticus IV-V. és II. paresis legtöbbször 2oldali tünetek:    paresis és atrophia az alkar flexor izmaiban.flexor carpi ulnaris m. thenarban I-III. csontvázkéz beidegzi:      m.kivéve a m. súlyos esetben műtét (retinaculum flexorum átvágása) N.felületes kézizmok .kivéve a m. lumbricalis  oka: carpal alagút-sy csak a tenyéren vannak tünetek nincs eskükéz kézzsibbadások hátterében ez áll éjaszaka heves fájdalom és zsibbadás a kéz területén. flexor digitorum profundus ulnaris fele mm. ujj flexio  érzészavar a tenyér ulnaris oldalán  kezelés: alagutat fedő szalag átvágása 150 . flexor digitorum prof.

alkar-kéz radialis felszíne . hüvelyk ujj radialis felén hypaesthaesia csukló magasságában érzészavar 206.Guyon alagút-sy: n. Sporadikus forma (90-95%) kezdet 50-60 év férfi > nő alsó és felső motoneuronok is érintettek patomechanizmus:  multifaktoriális eredet 151 . radialis reflex kiesik sensoros kézfej. ulnaris compressioja a csuklótájon (oka: foglalkozási ártalom . amely kb 4-5 év alatt halálhoz vezet. abductor pllicis longus érzően: felkar dorsalis felszíne. amelyben érzészavar nincs (és a külső szemmozgatók sem érintettek). Amyotrophias lateralsclerosis Centralis és perifériás motoneuront egyaránt érintő betegség. radialis laesio beidegzi:      m. okai: compressio. A beteg izmai testszerte fokozatosan megbénulnak és alsorvadnak. pl: mankóra támaszkodás felkartörés OM-ben gyakori fej a kemény alapon lévő felkaron nyugszik (órás. nagyon gyakori. fúrógéppel dolgozó) N.m. cutaneus brachii post. A motoneuronbetegségek 66%-át (2/3-át) alkotja. Formái: 1. superman) tünetek: motoros kar extensios bénulása (eső kéz) triceps. triceps m.asztalos. brachioradialis extensor és supinator izmok alsó és felső csoportja ujjak és hüvelykujj feszítők m.

interosseusok atrophiája kar és vállöv izmainak lassú fogyása -> fsaciculatio acut gyengeség -> lépcsőn járás nehéz atrophia a bulbaris beudegzésű izmokban (nyel sorvad.quadriceps femoris érzően . Familiáris ALS 5% az ALS-eknek AD 21 kromoszóma superoxid dizmutáz gén mutációja gyakran alsó végtagi basalis ggl-tünetek dementia alsó és felső motoneuronok egyszerre esnek ki -> bulbaris tünetek korán megjelennek 207. fasciculal.femoralis károsodása (L2-L4) beidegzi: motorosan . m.obturatorius-szal együtt a cauda equina magasságában oka:  kismedencei tumor vagy tályog 152 . nyelés-beszédzavar) törzs. Monoclonalis AT termelés.pectineus. EMG eltérés 3. alsó végtagon spasticus jelek.iliopsoas.és érzészavar NINCS!!!!!!!!! 2. a diabeteses amyotrophia A n. Tünetek: izomfogyás-gyengeség a fvt-on. ujjak gyengesége tenar. n. légcsőizmok sorvadása kezdetben renyhe mélyreflexek --> centralis motoneuronok. 40%-ban asszimetrikusan kezdődnek. A n.femoralis károsodásának tünetei és leggyakoribb okai.comb elülső és mediális felszíne.saphenius révén a lábszár és lábfej medialis felszíne károsodása: n. pyramis jelek sphincter.m. corticospinalis pálya bántalma -> fokozott reflexek. m. Primer lateralsclerosis kiterjedt demyelinisatio.    oxidatív stressz glutamát toxicitás immunológiai elváltozások -> serumban Ig poliovírus aktiválódása A betegek egy részénél oligoclonális gammopathia alakul ki -> GM1 gangliozid titere nő a liquorban. dysphonia. dysfagia.sartorius. m.

kivéve a r.medianus distributios területén. Carpalis és ulnaris alagút syndromák és kezelésük Carpalis alagút-sy az összes idegkompressziós eset 50%-át teszi ki megjelnése 40-60 év között 2x nő.diag.psoasban medence vagy femur törése (trauma) nőgyógyászati műtét során tartósan abdukált comb diabeteses neuropathia motoros tünetek: m.iliopsoas bénulás -> csípő felxió gyengül m. de nappali tevékenység is kiválthatja a fájdalom az egész felső végtagra kiterjedhet (vállig) hypaesthaesia a n. mint férfi domináns oldali kézen gyakoribb.quadriceps. hézag marad Tinel-jel+ : (=radialis kopogtatási teszt) a carpalis alagút magasságában történő 153 .medianus distalis részének nyomás okozta károsodása a carpalis alagútban. pohár) nem tudja tökéletesen körbefgoni.palmaris ellátási zónáját thenar atrophia pollex adductio és appositio paresise (NEM eskükéz!) Palack-jel+ : a hüvelykujj addukciója nem kielégítő --> a betreg a hengeralakú tárgyakat (pl: palack. comb adductorai érintettek atrophizál a lábszár külső-elülső izomcsoportja reflexidő megnyúlik vezetési sebesség csökken paravertebrális izomzat denervatioja --> lábizmok tónusvesztése 208.quadriceps femoris bénulás --> comb felxió és térd extensio nincs. amelyek leginkább éjszaka jelentkeznek.    vérzés a m. a ligaamentum carpi transversum alatt Tünete:        égő fájdalom és fonákérzés az első 3 ujjban.: a gyöki károsodásnál a comb adductioja is károsodott (kiesik) Diabeteses amyotrophia: az alsó végtagok proximalis izmainak legtöbbször féloldali sorvadásai az izomfogyást a comb vagy lágyékhajlat fájdalma előzi meg tünetek: térdhajlítás gyenge m. m. de előfordul bilateralisan is Definíció: a n.iliopsoas. a beteg a kezével próbálja fixálni a combját diff.

melyet sejtinfiltráció és az idegrostok demyelinisatioja jellemez elsődlegesen a gyökök érintettek -. kopogtatás az I-III ujjban fonákérzést vált ki Phalen-jel: csukló erőltetett hajlítása vagy feszítése 1 percen keresztül --> panaszok provokálhatóak oka: spontán jelentkezik vagy legtöbbször a kiváltó ok nem derül ki terhesség RA DM köszvény ganglion lipoma acromegalia dist. ataxia. lig. kiesési tünetek esetén. időnként spontán fájdalom bénulás felfelé szálló jellegű = Landry-bénulás légzési elégtelenség agyidegtünetek. pyramis jelek hólyagürítés zavara 154 . fáradékonyság. Guillain-Barré syndrome oka: perifériás idegeket érintő celluláris immunreakció.radius törés oedema Dg: ENG + klinikum Therapy:     csuklóízület nyugalomba helyezése éjszakára dorsalis sín segítségével duzzadáscsökkentő gyógyszerek alagútba corticosteroid injekció műtét --> makacs fájdalom.carpi transversum átmetszése 209. főleg n. döntően motoros típusú neuropathia gyakran vírusinfekciót követően jelentkezik tünetek:        1-2 héttel korábban fertőző betegségre utaló tünetek (főleg acut GIT) fokozatosan és a végtagok distalis részein kialakuló gyengeség.facialis bénulás ritkán: tudatzavar.felszálló.

diag.héten hiányzik) sejtszém normális vagy enyhén emelkedett A liquorkép később normalizálódik -EMG. interosseusokban és a m adductor pollicisban atrophia. heparinizálás (calcium-heparin 2x7000 IU/nap) szívritmuszavarok. Letalitás 5-10% Therapy: általános teendők művi lélegeztetés? intubáció thrombosis profilaxis. tartós könyöklés ganglionok tünetek:      fájdalom IV. majd évekkel-évtizedekkel a trauma után ideg subluxatioja. F-hullám korai eltűnése -MEP: amplitúdó csökken Tünetek az első 3-4 hétben fokozatosan rosszabbodnak. az epicondylus medialis sulcus nervi ulnarisban a leggyakoribb oka      előzetes csontsérülés a könyökízület területén. adductor pollicis NEM működik --> szalagot nem tudja megszorítani --> pollex körömpercének behajlításával pótolja 155 . luxatioja arthrosis közvetlen nyomási károsodás--> fekvés. ENG: idegek vezetési sebessége csökken.-V. mozgásgyakorlatok. mérgezések. hypertonia kezelése korai fizikoterápia --> naponta több óra torna.trophicus zavarok diff.ulnaris ellátási területén paresis a hypothenarban. decubitus megelőzsé. elektroterápia hosszú ideig tartó fekvés miatti szövődmények megelőzése (húgyúti fertőzések felfekvések) sulcus ulnaris-sy: az ideg sérülése a könyökterület magasságában . ujjban érzészavar a n.: súlyos polyneuropathiák. majd hónapokig tartós javulás. borreliosis -liquor: fehérje magas (gyakran az 1-2. főleg a spatium interossumban Froment jel + --> a m.

Dg: rtg felvétel a könyökízületről sulcus nervi ulnarisban az ideg vezetési sebessége < 20m/sec ENG. RTG. agykamrákhoz közeli struktúrákra. m. (főleg corposa mamillaria vérzéses necrosisa) patogenesis: B1 vitamin (tiamin) . Axonok és idegsejtek is pusztulnak. mert ezek tiamin igénye fokozott alkoholistákban: tiamin fokozott igény. és IV. ataxia. nystagmus. m.alkar. kóros felhasználás vagy fokozott ürítés lehet a tiamin függő transketoláz öröklött zavara tünetek: tudat. kéz ulnar része 210. tágult és prolyferált kapillárisok.flexor carpi ulnaris. polyneuropathia 156 . ophthalmoplegia.ulnaris beidegzi::: motorosan .adductor pollicis sensorosan . klinikum kezelés:   könyökízület nyugalomba helyezése műtét --> ideg áthelyezése ventrális irányba n. kéz kisizmai kivvéve III lumbrikális. mesterséges táplálás. fontos a CH és aminosav anyagcserében --> glikolízisben és a citrát körben a tiamin-pirofoszfát kofaktor betegek szérumában és vvt-ben több fontos tiaminfüggő enzim szintje alacsony (pl: transketoláz) piroszőlősav felszaporodik és toxikus hatást fejt ki a III.és eszméletzavar.m. de nem olyan mértékben mint ischaemiában.interosseusok. n.abducens paresis --> tekintészavar.vékonybélből szívódik fel. GIT malignus daganatai morfológiai eltérések: A felső agytörzsi szürekállományban és a hypothalamusban perivascularis vérzések. csökkent felszívás.flexor digitorum prof. ulnaris része.és felszívódási zavarok következtében kialakuló acut vagyc subacut kórfolyamat okai: tartós hányás. A felszívódási zavarok neurológiai vonatkozásai és kezelésük Wernicke encephalopathia: leggyakrabban a chronicus alkoholizmus okozta elégtelen táplálkozási. m.

láz. delirium tremens .abducens paresis. akusztikus. A krónikus alkoholizmus neurológiai szövődményei és kezelésük (memória + tudatzavar.. nystagmus. akkor szerkezeti agykárosodást kell keresni. nystagmus.therapy: tiamin parenteralisan (80-200mg). Miller-Fischer-sy . Elsberg sy. trauma. Polyneuritis cranialis 3.nap javul Alkoholistákban minden ismeretlen eredetű sopor vagy coma esetén parenteralisan tiamint nekk adni. areflexia 2. . ataxia.Guillain-Barré-sy. plasmaferesis. n.(mozgászavar. immunszupresszió 211. ophthalmoplegia 1. ataxia.. mivel az alkoholisták a megszokott alkoholmennyiséghez nem jutnak hozzá --> delirium alakul ki. ophtalmoplegia..gyulladásos conus-cauda szindróma Chr. Zieve-sy kizárva (lipidek emelkednek. Glükóz vagy egyéb szénhidrát bevitele csak tiamin után! Ha abeteg állapota nem javul. nagy dózisú corticosteroidok.acutan fellépő ophthalmoplegia. mentális dysfunctio) Korsakow sy. mérgezés. Tisztán autonom. Tünetek: hallucinációk (optikus. tapintási) tremor izzadás tachycardia epilepsziás rosszullétek nyugtalanság félelemérzés  tájékozatlanság Differenciál diagnózis: delírium lehet még : operáció.gyakran fordul elő kórházakban. különleges formái: 1. gyógyszeres kezelés ?? nem tudtam elolvasni vazze. hypokalaemia. g-GT emelkedett Kezelés: előzményben cardiopulmonalis megbetegedés van-e? 157 . Rendszeres alkohol fogyasztás mellett is kialakulhat. acut polyneuritis 4. ataxia)     alkoholos neuropathia Wernicke encephalopathia . anaemia). hypocalcaemia. fertőzés laborvizsgálatok: hypoglycaemia.

Igen diazepam-seduxen: kezdetben 10mg/óra amíg a tünetek enyhülnek fenntartó 20mg 6 óránként CAVE! beteg ébreszthető maradjon! aspiráció veszély --> parenteralisan (iv. Krónikus májbetegséghez társuló neurológiai szövődmények Hepaticus encephalopathia Def: a KIR májbetegség következtében kialakuló károsodása Májbetegség tünetei + neuromuscularis + neuropszichiátriai eltérések Patogenezis: nem tisztázott 2 fő teória o Az IR károsodás alapja intoxikáció. max 4-5000mg. valproát) NH3 felszaporodás Tünetei: 1. pl. librinin hátrány: lassú felszívódás és eloszlás előny: alkoholos halucinációban is adható Mivel májkárosodásban lassan ürül. 1000mg az első 2 órában fenntartó: 1-2 kapszula / 1-2 óra. palmaris erythaema. Ataxia 2. elenium. hepatitis. o A keringő aromás as-ak felszaporodnak → vér-agy gáton átjutnak → neurotranszmitter szintézishez szükséges enzimeket gátolják → hamis neurotranszmitterek szintézise. cirrhosis jelei. gynecomastia. alkohol. Asterixis (tremor) 4.naptól folyamatos dóziscsökkentés CAVE! ha a max dózist túlléptük vagy parenteral kezelést végzünk. tremor van. újabb adag. intubáció és művi lélegeztetés mellett parenteralis kezelés az ITO-n! parenteralis kezelés: kezdetben 60-150 csepp/perc 212. Tudatzavar (enyhe zavartságtól a kómáig) 5. ha vérnyomás nő. Ok: májelégtelenség Cirrhosis. portocavalis anastomosis. véralvadási zavar) 158 . Wilson-kór. im) ha seduxen nem jó: chlordiazepoxid. akkor javalt clonidin vagy ß-blokkoló Nem clomethiazol kezdetben 4-800mg = 2-3 kapszula --> 30perc múlva ha nem javul. Dysarthria 3. csak ITO-n. Májbetegségek egyéb tünetei (icterus. májkárosító szerek (pl. így ajánlható: lorazepam 1-3mg 6 óránként Súlyos esetben ITO-n 1g seduxen is adható. 2. a vér NH3 szintjének emelkedése. póknaevus. keringési elégtelenség. Ha per os nem kielégítő. terhesség.

 albumin. ammónia ill. Kezelés  Fehérjemegvonás. fokozott reflexek. EEG: kétoldali trifázisos lassú-éles hullámok. de ébreszthetők. stádium A betegek minden vonatkozásban tájékozatlanok. sepsis is kialakulhat).  Laktulóz: bélben felszívódást ↓. lehet delírium érzékcsalódásokkal. Diagnózis: tünetek + bizonyítani kell a májműködés zavarát labor:  BR. GOT.  Neomycin: bélben az ureázt termelő baktériumokat kiírtja. dysarhtria. stádium Lehangoltság. ataxia. tájékozatlanság. Glutarsin)  Májtranszplantáció: acut hepatitist követően. szülés. magukra hagyva alszanak. aluszékonyság. decerebratios tartás. felidézés zavara. stádium Coma. Pathológia Necrosis és üregképződés az agykéregben Alzheimer II. substantia nigrában. albumin Stádiumai: 1. myelopathia.  Ammóniakötő aminosavoldatok (Rocmalat. vérzés. leépülési jelek 3. alvászavar. CT: gócjelek esetén ki kell zárni a vérzékenység miatti vérzést. stádium Pszichés jelenségek dominálnak: izgatottság. A terhesség. 213. epilepsziás rohamok 4. myoclonusok. GPT. meglassult mozgás. figyelemzavar. típusú astrocytosis a kéregben. gyermekágy neurológiai vonatkozásai 1) epilepsia csökken az antiepileptikumok szérumkoncentrációja. időbeli tájékozatlanság. beszédük érthetetlen. depresszió. Encephalopathia. SGOT. gondolkodás lassulása. szorongás.Laborvizsgálatok: GGT. súlyosabb személyiségzavarok. prothrombin (vérzékenység!). ALP. SGPT. 2. mert nő a plazmatérfogat Tünetek: 10% súlygyarapodás → szérumszint ellenőrzés görcs: magzati hypoxia 2) myasthenia gravis romolhat.  Flumazenil (GABA anyagcserére hat)  Phenytoin: görcsök ellen. ALP.  Multivitamin-készítmények. nucleus dentataban. tremor. GGT. thalamusban. rosszabbodhat 159 . babafejtünet. pyramis jelek.  Osmodiuretikumok: agyoedema ↓. bilirubin. lencsemagban. liquor: meningitist ki kell zárni (a betegek védtelenek az infectiókkal szemben.

ált. beékelődés oedema.3) 4) 5) 6) 7) újszülött → átmeneti myasthenia légzési. görcsök. izomgyengeség. corticalis vakság. tudatzavar. fokozott reflexek. petechiás vérzés az agyban. hányás 160 . ptosis SM súlygyarapodás lumbágó terhesekben gyakoribb carpal tunnel syndroma cerebrovascularis történések sinus saggitalis superior thrombosisa atípusus lehet véralvadás vizsgálat! ecclampsia fejfájás. táplálási nehézség.

Endocrinopathiákhoz és anyagcsere betegségekhez társuló myopathiák és kezelésük A myopathiák ismérvei:  hypotoniás bénulás  normális vagy szimmetrikusan renyhébb mélyrefelexek. Therápia: oki therápia. rövid időtartamú potenciálok. Hyperparathyreoticus: Tünetek: a Ca-anyagcsere zavara miatt gyengék és fájnak a proximalis izmok. cortison)]. javulnak a tünetek. a lelki vagy fizikai megterhelés. érzészavar. mindig van kreatinuria (de nincs CK-emelkedés). 3. Tünetek: Általában 4 hetes kezelés után jelentkeznek a tünetek: legsúlyosabb a csípőizmok gyengesége. Therápia: oki kezelésre javul. AD öröklődik. thyreotoxicus periodicus paralysis: nagy szénhidrát tartalmú késői étkezés 2. pyramisjel. Steroid myopathia: Oka: Cushing-syndroma vagy steroidkezelés [a fluorozott készítmények (dexamethason. Primer hypokalaemiás periódikus paralysis: Oka: Ca-csatorna-betegség. majd el kell hagyni. 10-20 évesen kezdődik Tünetek: panaszai a középkor elérésével jelentősen csökkennek. Thyreotoxicus myopathia: Oka: hyperthyreosis Tünetek: Gyengeség a proximalis izmokban. megtartott mélyreflexek. Patogenezise: nem tisztázott (fokozott fehérjelebontás. rontja az állapotát a túl sok só. ß-blokkoló jó hatású. lehet izomatrophia is.  EMG: alacsony amplitúdójú. estére javul). Hypothyreoticus myopathia: Tünetek: gyengeség és renyhébb mélyreflexek.214.  a tünetek szimmetrikusak. enyhe atrophia.  Proximális izmok érintettek. a roham alatt ↓ serum-K (<3. Myopathia metabolikus és tárolási betegségekben: 1. nincs CK-emelkedés. a mélyreflexek élénkek. 4. az izomerő változik a nap folyamán (éjjel és reggel a leggyengébb. kreatinuria. izomgörcsök és -fájdalom. ionháztartás zavara?). a serum-Ca és -ALP ↑↑↑. 1-4 hónappal a terápia után visszatér az izomerő.és szénhidrátfogyasztás. fájdalom előfordul. majd naponta jelentkeznek a bénulások. Diagnózis: pozitív családi anamnézis. Először rendszertelenül.  izomatrophia lassabban fejlődik ki vagy hiányzik. kóros liquor. kb. serum-CK ↑. 161 .5 mM).  Nincs fasciculatio. mint a nem fluorozottak (prednisolon. triamcolon) kisebb dózisban is kiválthatják. eloszlásuk nem követi az egyes mozgatóidegek vagy plexusok beidegzési területét. Therápia: a steroid dózisát csökkenteni kell. Hormonális myopathiák: 1. elektromos elfajulási reakció. Therápia: Ha kezelik az alapbetegséget. vagy akár meg is szűnhetnek.

szondán át.15-20 NE. a bénulásos roham alatt emelkedik a serum-K. ill. + lehet mentalis retardatio ill.Therápia: Megelőzés: 2. K-vitamin (a szabadgyökök is fogynak). liquor összfehérje > 1 g/l. 4. pl. ezt a gyerek az anyjától kapja. endokrin zavar (növekedési zavar. Primer hyperkalaemiás periódikus paralysis: Oka: Na-csatorna-betegség. GIT-en. arrhythmia. minden szerv érintett (de főleg a vázizmok): gyengeség. primer karnitin-hiány okozhatja. ülő életmód mellett jó a prognózis. E-. MELAS-syndroma: mitokondriális encephalopathia. K-bevitel (5 g/nap). ez kódolja a pl. Mineralocorticoid-túltermelés. dementia. külső szemizmok. izombiopsia: szabálytalan vörös rostok. megelőzésként szénhidrátgazdag étrend. szénhidrátgazdag étrend acetil-CoA. ami tartósabb hypokalaemiát okoz: K-vesztés a vesén. só. myoglobinuria. Társulhat fejfájás. acetil-CoA-dehidrogenáz-. Serdülőkorban kezdődik. Myotoniás formája is van. McArdle-kór (V. Lipidtárolási betegségek: Oka: palmitoil-transzferáz-. epilepsia. az anyagcserezavar miatt izomnecrosis és myoglobinuria. b. az ideg. Társulhat ataxia. dementia. süketség. b. Mitokondriális betegségek kezelése: az oxidatív folyamatok támogatására adható C-. 30-40 éves korára meghal. acut rohamban KCl-oldatot (10-25%-os 50-100 ml) kell itatni. Tünetek: gyermekkorban kezdődik. nincs energia az izommunkához.és az izomszövet fokozottan érzékeny az oxidatív folyamatok zavaraira. 6. 3. Kearns-Sayre-syndroma: ophthalmoplegia externa és retinopathia pigmentosa. lactatacidosis. diabetes. "ragged red fibers" (szabálytalan vörös rostok: biopsia). a légzési lánc fehérjéit (oxidációs energiatermelés!). légzőizmok gyengesége. stroke-szerű epizódok. Glikogéntárolási betegségek: a. verejtékezéssel. a. MR: az agyállományban fokális eltérések. testi megterhelésre izomfáradtság.): izomfoszforiláz hiánya okozza.és szénhidrátszegény étrend. serdülőkori kezdet. és csak utána bénulnak. mimikai izmok. a rohamok akár napokig is tarthatnak. szívelégtelenség.dehidrogenáz-hiányban riboflavin (100 mg/nap). EKG: a T-hullám amplitúdója megnő. cardiomegalia. Secunder hypokalaemiás periódikus paralysis: Oka: bármilyen betegségben kialakulhat. esetleg karboanhidráz-inhibitor (acetazolamid). de nem javítanak sokat. Tünetek: fizikai terhelésre gyengeség és izomfájdalom. Mitokondriális betegségek: Háttere: a mitokondriumnak saját DNS-e van. ill. hypoparathyreosis). MERRF-syndroma: myoclonus epilepsia. + 1 az alábbiak közül: kisagytünetek. Kezelés: rohamban 2 g/ttkg glükóz per os + kristályos inzulin sc. AD öröklődik. 5. Kezelés: zsírmentes. az izomban glikogén szaporodik fel.): alfa-glükozidáz hiánya okozza. általában egy évesen meghal. c. CT. görcsök. 162 . súlyos esetben acut veseelégtelenség. Pompe-kór (II. ennél először megfeszülnek az izmok. primer karnitinhiányban L-karnitin adható. dementia.

Labor: IR tünetek megjelenése kezdetén: liquorban sejtszám ↑↑↑ (leukocyta. csökkenti a szöveti destrukciót o steroid 163 . 215.és ionterek drasztikus változása  enyhe esetben: fejfájás. enyhe izomatrophia. súlyos esetben crushsyndroma acut tubuláris necrosissal. ill. gyengék: fokális izomrostnecrosis miatt emelkedett CK és myoglobinuria. Az autoimmun betegségek neuropszichiátriai vonatkozásai Post-lyssa vaccinatiós encephalomyelitis Oka: ismételt védőoltást követően alakulnak ki IR-i szövődmények Tünetek: tünetek gyorsan progredialnak → 3 napon belül halál kiterjedt véna körüli granulocytás. Subacut forma: szimmetrikus proximalis gyengeség. o EEG: lassú aktivitás + éles hullámok a myoclonusokkal egy időben vagy aszinkron módon. hypokalaemia. polyneuropathia 216. talpon égő érzés. kóma chronicus ecephalopathia o az IR. o folyadék. dysarthria. emelkedett CK és gyakran kíséri polyneuropathia. apathia. fáradtság (a technika fejlődésével ma már ritkább)  súlyos esetben: görcs. o alumínium lerakódás az agyban o hyperkalaemia.  Uraemiás polyneuropathia o kevert axonalis főleg o dystalis. hányás. zavartsággal járó periódusok minden vesebetegben kialakulnak a dialízis syndromát korábban az urea gyors elvétele okozta. monocytás gyulladás. emlékezetzavarok A sensorium zavarai akaratlan izomrángásokkal társulnak. Acut forma: az izmok duzzadtak. monocyta) – ez a vér-agy gát funkciózavarára utal! Therápia: intenzív aniinflammatorikus kezelés – életmentő lehet. spongiform elváltozások idegsejtpusztulással.7. o kezdetben: dysarthria. A krónikusan dializált beteg neurológiai szövődményei    felfogás és gondolkodászavar. apraxia. helyenként petechiás vérzések a folyamat egy fázisban zajlik le. feszesek. o pathomechanizmus: dialízis során alumínium halmozódik fel. hőérzés zavara. o lehet: astrogliasis az agykéregben.i tünetek nagy része a hemodialízishez és vesetranszplantációhoz kapcsolódik. hányinger. izomgörcs. szimmetrikus érintettség o tünetek: paraesthesia. Chronicus alkoholizmushoz társuló myopathia: Oka: az alkohol direkt toxikus izomkárosító hatása és a hiányos táplálkozás illetve elektrolitzavar.

arthritis. mélyvénás thrombosis. zokni érzészsvar o mononeuritis multiplex o Therápia: steroid. endocarditis → embolisatio. labor bőrelváltozás. melyek perivascularis.o o plazmaferezis immunsuppressio Postinfekciós encephalomyelitis Oka: vírusinfekciót követően az infectio kezdetétől számítva 6-28 nap között kezdődnek az IR tünetek Tünetek: lásd előző Lokalizáció: 1. antiphospholipid antitest Labor: Sjögren-sy. A sclerosis multiplex etiológiája és pathomechanizmusa Etiológia: A KIR fehérállományát érintő demyelinisatios folyamat. amelyek elsősorban a periventricularis fehérállományban helyezkednek el.és góctünetek multiinfarctusos dementia multiplex infarctus vérzéssel/anélkül biopsia. tüdőembólia. angiographia. CF 217. diffúz. főleg axonalis o alsó végtag érintett o kesztyű.5:1  Magyarországon a prevalenciája: 65-80/100000 fő Pathomechanizmus kiváltó tényezők:  fertőzések 164 . lymphocytas. a későbbiekben viszont glia hegek képzőnek. A laesiok kezdetben gyulladásos választ váltanak ki. vasculitis. spontán abortus lupus anticoagulans. diffúz 2. recurrens stroke. illetve korú multiplex demyelinisatios plakkok jelenléte jellemzi. monocytas infiltratiót eredményeznek. Epidemiológia:  kezdete: 20-59 év  kormegoszlás csúcsa: 20-40 év között  nő:ffi = 1. hypercoagulabilitas. Különböző elhelyezkedésű. rendszerhez kötött Vasculitisek Tünetek: Dignózis: SLE Tünetek: fejfájás. imuran. Autoimmun betegségekhez társuló polyneuropathia o kevert.

Bizonyos HLA antigének gyakrabban fordulnak elő SM betegekben.  tünetek néhány óra vagy nap alatt alakulnak ki. Autoimmun mechanizmus: a plakkokban Thelper-lymphocyták indítják el a folyamatot.5 évente jelentkezik egy shub 165 . A Tsuppressor-lymphocyták csökkent mennyiségben vannak jelen. hogy az SM immunmediált betegség? 1. terhesség  trauma plakkok keletkezési helyei:  periventricularisan  n. amelyben lymphocyták. Chronicus plakk képe:  gyulladás. 5. Az ún. shubok  leggyakoribb előfordulású (70%). Oligoclonalis sávok jelenhetnek meg a liquorban. 3.  velőtlenné vált axonok között astrocytahálózat alakul ki. opticus  chiasma  agytörzs  cerebellum  gerincvelő friss plakkban található:  CD4 + lymphocyta  CD8 + lymphocyta  macrophag  oligodendroglia-károsodás  astrocyta-prolferáció  interstitialis oedema Astrocytatalpak duzzadnak: a vér-agy gát átjárhatóvá válik. pathológiailag: az SM gyulladásos betegség. macrophagok és egyéb immunkompetens sejtek vannakjelen.  újabb shub = előző shub neurológiai tünetei vagy új tünetek.  1-1. Oligodendroglia nyúlványok pusztulnak: axonok segmentalis demyelinisatiója. experimentális autoimmun encephalomyelitisben (EAE) a kísérleti úton létrehozott myelin protein ellen termelődő antitestek keresztreakcióba lépnek az állat saját myelinjével és SM-re emlékeztető tüneteket okozhatnak. A B-lymphocyták aktivitására utal: KIR-ben intratechalis IgG szintézis. Mi utal arra.  shubokban jelentkező és javuló tünetek. 2. melyek ismétlődhetnek. A laesio határán részleges remyelinisatio = shadow plaque A kiégett plakk éles határral válik el környezetétől. 4. A sclerosis multiplex tüneteinek és lefolyásának általános kórisméje Klinikai lefolyás: 3 különböző klinikai lefolyás 1.  myelin hiánya. 218.

Acut szakban a szemfenéki kép normális: "a beteg nem lát semmit. hogy a tünetek másodpercekig-órákig. Motoros tünetek: a paresis eloszlása a góc helyétől függ:  166 . 40%: végtaggyengeség az enyhe ügyetlenségtől a súlyos paresisig (spasticus paraparesis. törzs előrehajlásakor kellemetlen "elektromos érzés" a gerinc mentén (a gyulladásos folyamatra utal). csak átmenetileg állnak fenn (el kell különíteni pl. 21%: végtag. Általánosságban:  jó prognózis: 35 év alatti kezdet. spasticus paraparesis. károsodása okozza). benignus forma  előfordulás: 10-30%  A betegnek egész élete során csak 1-2. spinalis n. neurológiai tüneteket nem okozó ún. 14%: Lhermitte-tünet: a nyak. cerebellaris tünetek. agytörzs. először csak nehéznek érzi illetve húzza a lábát. sensoros tünetek  rossz prognózis: 35 év fölötti kezdett. pyramisjelek). nyelészavar. törzs zsibbadása. Szintén ritkán fordul elő. Oka: neuritis retrobulbaris. szorítása. a fekete-fehér látás megmarad. 3. a későbbiekben azonban reziduális tünetek maradhatnak vissza: 1/3 ágyhoz kötötté válik 1/3 súlyos tünetek. Ritkán: járászavar. látótérbeszűkülés. néma agyterületeket érintenek. secunder progressív: relapsusok. a színlátás romlik. cerebellaris (ponto-bulbo-cerebellaris): agytörzs és kisagy érintett. de önellátásra képes 1/3 csak enyhe tünetek Tünetek Korai tünetek 60%: fáradékonyság. hányás. V. perifériás facialis paresis. ízületi és izomfájdalom. kevert: gerincvelő. remissiók Kezdetben a tünetek teljesen visszafejlődhetnek. 12%: kettőslátás szemizomparesis miatt.sokszor csak MRI-vel kimutatható. arcfájdalom (tr. szinte egészében visszafejlődő shubja van. chronicus progresszív forma  előfordulás: 18%  nincsenek shubok  a beteg folyamatos rosszabbodást észlel. fogyás. vertigo. primer progresszív 2. ataxia. epilepsiától). 22%: látásromlás egy vagy mindkét oldalon. órák-napok alatt alakul ki: centralis scotoma. múló IR tünetek. atrophia papillae. a futás és a lépcsőn járás nehéz. spasticus paresis  a betegség lehet: 1. 2. látóideg érintett. égő vagy hidegérzése (tractus spinothalamicus érintettségre utal). kisagy. vizeletürítés zavara. és az orvos sem lát semmit" (a funduson). Késői tünetek SM-típusok: a lokalizáció és tünetek alapján: spinalis: alsó végtagi mélyérzészavar. TIÁ-tól.

Kisagyi tünetek: egyensúly. lehet hemifacialis spasmus és facialis myokymia. Dementia. Lehet arczsibbadás. tekintészavar (pl. 167 . SM-re is kell gondolni!).és járászavar. trigeminus neuralgia (ha fiatal betegnél jelenik meg. dysarthria és dysphagia (nyúltvelő károsodása miatt). Mély decubitusok: akár osteomyelitis. a szociális izoláció miatt depressio (ritkán euphoria alakul ki). Izmok inaktivitása: contracturák. nystagmus (pons tegmentum). depressio. 30% chronicus progressiv forma: primer vagy secunder (utóbbinál néhány shub után nincs teljes remissio). Psychés tünetek: frontalis fehérállomány gócok  inadekvát érzelmi reakciók. 60% rokkant. az elvont gondolkodás zavart. fájdalom. tekintésközpontok károsodása). Sensoros tünetek: hátsó kötegek  mélyérzészavar. 20% enyhe lefolyású. alternáló mozgások zavara Charcot-triász: (1)nystagmus + (2)intenciós tremor + (3)skandáló beszéd. gyakori a vizelési inger. sepsis lehet. ezzel szemben nehezen indul a vizelet. internuclearis ophthalmoplegia. de nagy különbségek lehetnek. évek alatt a shubok ritkábbak lesznek. gerincvelői automáciák. majd spasticus neurogen hólyag alakul ki. ataxia. Vizeletretentio. spinothalamicus  égő vagy hidegérzés. közömbös a betegségével szemben ("la belle indifference". általában 1 shub/év gyakorisággal. a vestibularis pályák léziója miatt). a subcorticalis dementia ellenben hosszas fennállás után alakul ki: lassul a gondolkodás. ízületi ankylosisok. "nem SM kétségbe") korán megjelenhet. kettőslátás. ataxia. vertigo (+ hányás. Átlagos túlélés 25 év. néha fájdalom. pyelonephritis és urosepsis  gyakori halálok!). Epilepsiás rohamok. a vizeletretentio miatt később katéter kell (húgyúti fertőzésveszély.tr. majd általában chronicus formába megy át. Az SM szövődményei Leszálló pályák léziója: alsó végtag fájdalmas tónusbelövellései. Az SM kórlefolyása 70% intermittáló forma: shubokban zajlik (relapsus + remissio). A kezdettől számított 20 év múlva 20% meghalt. paraesthesia. a késői spinalis formánál a csípő és a térd flexiós rögzítettsége gyakori. perifériás facialis paresis. Agytörzsi tünetek: szemmozgászavar (szemmozgató magvak károsodása). corticospinalis  spasticus paresis (gyakran paraparesis) + pyramisjelek. Sphincterek és genitaliák zavarai: gerincvelő oldalkötege érintett. tr. halál. katéter: húgyúti fertőzés polirezisztens kórokozókkal  urosepsis. memóriazavar és motivációcsökkenés.

Kétoldali ptosis és szemmozgászavarok: myasthenia gravisra is gondolni kell.).Az SM diagnózisa A tüneteken. 219. Friedreich-ataxia: fiatalkori olivo-ponto-cerebellaris degeneratio és családi halmozódás jellemzi. CT: a nagyobb (5-10 mm-es) plakkokat mutatja. vascularis malformatiók. Liquorvizsgálatok Eltérések: magasabb liquor-összfehérje. A friss gócok halmozzák a gadolíniumot. Többségük a periventricularis fehérállományban helyezkedik el. ischaemia Leukodystrophia Tumor Paraesthesia. az idiopathiás esetek nagy részében később SM alakulhat ki. nem tér vissza. Ha igen. körülírt gerincvelőszakaszt érintő fehérállomány-pusztulás. de lehetnek a kisagyban. Gerincvelőkompressziót okozó folyamatok: képalkotó. de egyéb tüneteik is vannak + titeremelkedés. szubklinikus gócok felderítésére alkalmasak. shub alatt kóros gamma-csík: oligoclonalis gammopathia elfo-n (ezt más eredetű KIR-gyulladás is okozhatja). SLE következtében is. metastasisok illetve természetesen az SM. II/24. különösen MR alkalmas az elkülönítésre: spondylosis. lues. IgG/albumin >0. Módszerek: VEP. elektrofiziológiai és liquorvizsgálatokon. Neuritis nervi optici. vascularis malformatio. B12-vitamin-hiány: hátsókötél. Shub esetén nő a myelin bázikus protein szintje. xerostomia. de MR-rel láthatók. vascularis malformatio. daganat. az intrathecalisan szintetizált IgG >8 mg/nap. az SM-re gyanús. A sclerosis multiplex elkülönítő kórisméje Differenciáldiagnózis Fiatalkorban kevés betegség károsít egyszerre több struktúrát: ritkán SLE. melyek tünetet nem okoznak. Perivénás encephalomyelitis Progresszív multifokális leukoencephalopathia Vasculitisek. neuritis retrobulbaris: kialakulhatnak vasculitis. csökkent serum-B12-szint. BAEP. Vannak néma gócok.és pyramispálya-degeneratio (funicularis myelosis).66 (ez normalis!). megaloblastos anaemia. acut szakban enyhe pleocytosis (100-150/3 sejt). SSEP. ataxia Epilepsia Subacut necrotisalo myelitis 168 . lues: multiplex KIR-léziókat okozhatnak ők is. a liquor és a kiváltott válasz vizsgálat normális eredményt ad. MEP (ld. IgG gyakran emelkedett. arcfájdalom. az agytörzsben és a gerincvelőben is. táplálkozási zavar. de a kicsiket nem eléggé. Képalkotó vizsgálatok MR: T2-súlyozott felvételeken a demyelinisatiós gócok világítanak (fokozott jelintenzitás). Sjögren-syndroma: keratoconjunctivitis sicca. a képalkotó. lehet neuropathia. de acut a betegség. Encephalomyelitis disseminata: vírusos eredetű vagy postinfectiós  MR-rel látható góc. MR-kép hasonlíthat SM-re! Lyme-kór. Kiváltott válasz vizsgálatok A károsodás objektív kimutatására. Myelitis transversa: postinfectiós vagy postvaccinatiós eredetű. illetve más betegségek kizárásán alapul.

atxia. kiváltott válasz. A sclerosis multiplex jellegzetes formái 1. de a súlyos forma 6-7 évvel megrövidíti az életet a társuló másodlagos szövődmények miatt. pl. hanem eszközös vizsgálattal derül ki. cerebralis forma 169 . tétel Prognózis: nem halálos kimenetelű. A sclerosis multiplex kezdeti tünetei. Klinikai góc: gócra utaló biztos neurológiai jelek. cerebellaris forma  törzs. avt-i mélyérzészavar  pyramis jelek 2. 220.és végtagataxia  intentios tremor 4. Paraklinikai góc: a góc nem neurológiai. agytörzsi forma  diplopia  nystagmus  internuclearis ophthalmoplegia 3. OCGP: oligoclonalis gammopathia. MR. Ezek:  aspiratios pneumonia  decubitus  hólyagfertőzések  légúti infectiók  elesésből származó traumák 1/3 ágyhoz kötötté válik 1/3 súlyos tünetek. spinalis forma  spasticus paraparesis. legalább 1 hónap különbséggel. opticus forma  retrobulbaris neuritis 5. lefolyása.Diagnosztikai kritériumok Klinikai szempontból biztos SM 2 shub + 2 klinikai góc 2 shub + 1 klinikai góc + 1 paraklinikai góc Laborleletekkel támogatott biztos 2 shub + 1 klinikai vagy paraklinikai góc + OCGP SM 1 shub + 2 klinikai góc + OCGP 1 shub + 1 klinikai góc + 1 paraklinikai góc + OCGP Klinikailag lehetséges SM 2 shub + 1 klinikai góc 1 shub + 2 paraklinikai góc 1 shub + 1 klinikai góc + 1 paraklinikai góc Laborleletekkel támogatott 2 shub + OCGP lehetséges SM 2 shub: az idegrendszer különböző területein. tünetek legalább 24 órán keresztül. de önellátásra képes 1/3 csak enyhe tünetek 221. prognózisa lásd 218.

hogy az SM immunmediált betegség.  a copolymer1 szintén csökkenti az exacerbatiókat és kevesebb a mellékhatása. kevert     „hemi” tünetek: paresis.v. Steroidok szerepe:  immunsuppressio  vér-agy gát stabilitása  gyulladásgátló  javítja az idegvezetést  dózisa: 500-2000 mg/nap 3-5 napig. A sclerosis multiplex kezelése Therápiás alapelvek:  i. érzészavar ritka látóidegek agytörzs kisagy gerincvelő 222. Fáradékonyság kezelése:  amantadin 100 mg/nap Motoros tünetek enyhítése:  spasticitás csökkentése: Baclofen 60 mg/nap (izomrelaxáns) Urológiai problémák kezelése:  gyakori a hólyag hyporeflexiája → kis vizeletbefogadó kapacitás → korai detrusor kontrakció → gyakori vizelési inger  ritkább a hólyag tónustalansága → önkatéterezés Cerebellaris tremor és ataxia kezelése:  β-blokkoló  Valproát  Clonazepam Psychológiai problémák kezelése:  depressio: SSRI 170 . methylprednisolon vagy corticotropin (ACTH) hasznos lehet az acut relapsusok kezelésében.o.  az azathioprine mérsékelten hatékony a relapsusok kezelésében. aztán fokozatosan csökkenteni Immunsuppressio szerepe:  elméleti megfontolásból alkalmazzák. vagy p. Hatásossága nem bizonyított.  az IFNβ1A vagy IFNβ1B csökkenti a relapsus rátát és késleltetheti a betegség progresszióját a relapsusokkal és remissiókkal jellemezhető formákban. feltételezve. mint az interferonnak.  6.

ballismus heves. fej. insomnia: triciklusos antidepresszánsok 223. pyramispálya károsodik → petyhüdt bénulás extrapyramidalis (EP) rendszer károsodik → spasticus bénulás EP rendszer károsodása esetén 2 fő klinikai kép: 1. főleg distalisan nyelv. neuropathiás fájdalom. törzs izmaiban is sensoros ingerekre fokozódik oka: putamen. pallidum külső tagjának laesiója e. tünetei A rendszer részei:  kérgi központ o minden nagyagylebenyben találhatók o belőlük induló pályák: mesencephalon illetve híd sejtjeihez → átkapcsolódnak → kisagy  tractus frontopontinus  tractus parietopontinus  tractus temporopontinus  tractus occipitopontinus  subcorticalis központ (rostro→caudalis sorrendben) o nucleus caudatus o putamen o pallidum o corpus subthalamicus o nucleus ruber o substantia nigra o formatio reticularis  pályák Minden központból ingerület megy a gerincvelő elülső szarvában lévő mozgató sejtekhez (α. főleg a végtagok törzsközeli izmaiban kialakuló dobáló mozgás oka: corpus subthalamicus laesio d. melyek szabálytalan időközökben és váratlanul alakulnak ki a végtagizmokban. torsiós dystonia athetosishoz hasonló mozgás a nyak és a törzs izmaiban 171 . A pyramispálya sérülésével extrapyramidalis rostok is károsodnak. hyperkinetikus-hypotoniás tünetcsoport a. choreás mozgások akarattól független gyors mozgástöredékek. teljes relaxációban kifejezett b. akaratlan mozgásforma a végtagok distalis részén. mimikai izmokban féregszerű mozgás → ízületek bizarr tartása oka: striatum. antagonista tremor agonista-antagonista izmok rhytmusos. változó összehúzódása nyugalomban. athetosis lassabb. γ sejtek). nucleus caudatus sejtek pusztulása c. Az extrapyramidalis eredetű mozgászavarok felosztása.

melyhez a dopaminerg nigrostriatalis neuronok számának csökkenése társul. a locus coeruleus (noradrenerg neuronok). rigor. latero-. Rigor: minden irányú mozgatásnak sebességtől függetlenül egyformán ellenáll. a striatum dopamintartalma csökken. szögletes sorminta helyett csak hullámvonalat rajzol). melanintartalmú sejtjei is. relatív ACh-túlsúly alakul ki. a mozgásminták ismétlése nehéz (háromszög. oliva inferior által határolt háromszög laesiója g. a sejtek elveszítik melanintartalmukat és dopamintermelő-képességüket). Parkinson-kór 224. később ágyában is nehezen fordul meg. A járás apró léptű. légpárnatünet. Pusztulnak a raphemagvak (szerotoninerg neuronok). dallama elvész. hypokinetikus-hypertoniás tünetcsoport Mozgások szegénnyé válása. Hypokinesis: csökken a mozgásmennyiség. az indítás és a megállítás nehéz. Nehezen ül ill. a nigrostriatalis pálya degenerálódik. Előfordulás: 100-200 / 100000 lakos. visszaesik. Tünetek: a striatum DA-tartalmának 70%-os csökkenése után jelentkeznek. megállás nehéz. fogaskeréktünet. beszéde monoton. CO-mérgezés. a mélyreflexek a spasticus tónusfokozódással ellentétben nem fokozottak. lassúak. a reaktív és automatikus mozgások is szegények. ritmus nélküli. lassú mozdulatok. Szövettan: a substantia nigra dopaminerg (DA-erg) neuronjai pusztulnak (ezek a striatummal tartják a kapcsolatot): az eredetileg fekete substantia nigra "elsápad" (a pigmentáltság csökken. Def: 172 . néha indokolatlanul felgyorsul. dorsalis n.oka: putamen laesio myoclonus gyors. dysarthriás jellegű. 2. előrehaladott állapotban járáskor a karok könyökben hajlítottak és szinte mozdulatlanok. 50-70 éves korban és férfiakban gyakoribb. irányváltoztatás. a Parkinson-syndroma (parkinsonismus) tünetei megegyeznek az idiopathiás Parkinson-kór tüneteivel. A fenti területek sejtjeiben Lewytestek (eozinofil citoplazmazárványok) mutathatók ki (ezek más betegségekben is megjelennek). az alternáló mozgások lassulnak. koponya trauma. de ismert organikus oka van (méreg. egyetlen izomcsoportra lokalizálódó akaratlan mozgás jellegzetes formája: lágyszájpad-myoclonus oka: nucleus dentatus. X. Mimikája szegényes (maszkszerű arc). a nucl. nem ismert vírus vagy toxicus anyag). Oka: a Parkinson-kór esetében ismeretlen (feltételezések: genetikai tényezők (5-10%ban familiáris). Görnyedt testtartás. A parkinsonismus tünettana progresszív neurodegeneratív betegség. gyógyszer is lehet). hyperkinesis kevert formái: tic pl. pyramisjelek nincsenek. ill. mert addig kompenzálni tudja a hiányt (nő a DA-érzékenység a postsynapticus receptorokon). csoszogó. négyszög rajzolása felváltva. pl. mely a nigro-striato-pallidaris rendszer károsodásához vagy működészavarához vezet. Ilyen lehet például súlyos atherosclerosis. környezeti hatások. stroke. ez a praemotoros és praefrontalis területek működészavarára utal. retropulsio: nincs korrekciós mozgás. áll fel. A tervezett mozgás is lassul. a synergiás mozgások eltűnnek. az indítás. Huntington-chorea f. nucleus ruber. Vezető tünetek: hypo-/akinesis. tremor. Antero-. a spontán és akaratlagos mozgások lassulnak.

Stádiumai: Hoehn-Yahr-stádiumok: I.  ma a késői levodopa adást javasolják → a levodopa neurotxikus. a rigiditást el kell különíteni a spasticitastól. pénzszámláló mozgása. egy idő után hatástalan lesz. A betegség kezelés mellett is kb. dyskinesiát. szimmetrikus tünetek. és csökkenthetők a mellékhatások a periférián. és ott alakul át dopaminná)  a periférián dopaminná alakuló levodopa csak a mellékhatásokat fokozza. multisystemás degeneratio stb. és később is aszimmetrikus a tünetek eloszlása. 15 év alatt akineticus állapothoz vezet. a hőszabályozás zavara (valószínűleg a hypothalamus DA-erg rendszerének károsodása az oka). a levodopa átjut. így a levodopa periférián történő lebomlását dopaminná dopa-decarboxiláz gátlóval akadályozzuk meg → pl. a tremor hátterében a nigrostriatalis rendszer gátolatlansága. A parkinsonismus kezelése L-dopa  dopamin precursor (a dopamin nem jut át a vér-agy gáton.  alkalmazását akkor érdemes elkezdeni. nyugalomban erősödik. beszéd és mimika károsodik. képalkotó vizsgálatok: vascularis eredet. pl. nehézkes a felidézés. obstipatio. mert könnyen elesik). carbidopa – ezzel növelhető a levodopa hatása a KIR-ben. PET: 6-fluorodopa. rigor. ortostaticus hypotonia (collapsus). Diagnózis: tünetek + neurológiai vizsgálat. ritkán generalizálódik. Lefolyása: általában féloldalon kezdődik a betegség. II. súlyosan korlátozott aktivitás. Féloldali. Parkinson-syndromára utal. részben korlátozott aktivitás. hanem a biokémiai változások miatt alakul ki (a betegek felénél). a corticospinalis rendszer túlműködése áll (a thalamus VL-jén keresztül). Teljesen kifejlődött kórkép. 225. hogy mennyire képes önálló életvitelre. emiatt mozgólépcsőn. tremor). nyelv érintett. V. tömegközlekedési eszközön nem szívesen utazik. 173 .  kezdő dózos: 3-4 x 50 mg (Madopar) Ezt néhány napon belül egyénre szabottan kell emelni. Autonóm tünetek: gyakori a hypersalivatio és a nyelészavar. Segítség nélkül járásképtelen. a fordulás nehéz. Az írás. elsősorban a végtagok. Kétoldali és/vagy axialis tünetek. megelőző encephalitis. és évekkel megelőzheti a mozgászavart. később vizelettartási nehézség.Tremor: antagonista tremor (agonista és antagonista izmok oszcilláló mozgása). fénylő arc). általában 5-6 x 100 mg-ra. tremor differenciáldiagnózisa. később subcorticalis vagy corticalis (vagy frontalis típusú) dementia is kialakulhat. Kezdődő tartási instabilitás. SPECT: I-123-iodobensamid (D2-receptor ligandja). mely nem reaktív. El kell különíteni a parkinsonismustól: anamnézis: gyógyszerek. tremor-domináns forma: ez jobb indulatú a többinél. Psychés tünetek: depressio. a tünetek fluktuációját okozza. később pedig a tartási instabilitás. III. enyhe tremor és rigor. akaratlagos mozgásra csökken vagy megszűnik. Társuló tünetek: előrehaladott állapotban károsodnak a tartási és beállítódási reflexek: Babinski szerint nem kompenzál (Babinski-asynergia). zavart az ismeretek használata (bradyphrenia). kevert forma: a 3 fő tünet keveredik (hypokinesis. IV. 4-8 Hz frekvenciájú. lassul a gondolkodás. jellegzetes a kézujjak pilulasodró. amikor a betegség a mindennapi tevékenységet gátolja. A Parkinson-kór klinikai formái: akineticus-rigid forma: először e két tünet dominál.. ajak. A szimmetrikus megjelenés Parkinson-kórra nem jellemző. rajzolás. Fontos. fokozottott a faggyúmirigyek működése (kenőcsös.

apomorphin  ha ez hányást provokál: domperidon 226. láz. magas láz  táplálkozási nehézség miatt aspiráció-veszély. évtizedben kezdődik férfi > nő nyak. folyadékpótlás o lázcsökkentés o PK-Merz – 1-6 x 500 ml/nap i. mozdulatlanság. infúzió 500 ml/3 óra sebességgel o ha infúzió nem adható a volumenterhelés miatt:  1-4 adag s. ropinirol.és táplálékbevitel megnehezített. metilamfetamin – gátolják a dopamin inaktiváló visszavételét)  selegiline COMT gátlók→ dopamin metabolizmusért felelős NMDA-antagonisták  amantadin Neuroprotetktív terápia  E. trihexyphenidil. carmiphenium. cabergolin. apomorfin Antikolinergiás szerek → tremort csökkentik  benzotropin. thalamus ingerlés → tremort csökkenti  pallidotomia → ellenoldali dyskinesiát csökkenti  foetalis substantia nigra sejtek beültetése Parkinsonos krízis  korábbi gyógykezelés megszakítása. hasmenés). A torticollis spasticus     4-5. tolperison MAO-B gátlók → dopamin katabolizmusáért felelős (metabolitjai – amfetamin. a folyadék. mellékhatásai: o hányinger.c. vagy Fludrocortison és/vagy Indomethacin adása) Dopamin agonisták → dopamin receptorok stimulálása  bromocriptin.v. hányás (a gyógyszert étkezés után kell bevenni) o orthostaticus hypotensio (fokozott sóbevitel. akut felszívódási zavar (gyulladás. gumiharisnya viselése. narkózis. pneumonia. műtét. kontraindikált gyógyszerek adása után alakul ki.  rigor. decubitus alakulhat ki. exsiccosis. C-vitamin Sebészi beavatkozások  nucleus subthalamicus roncsolása  thalamotomia és chr.  therápia: o infúzió.és vállizmok tónusosan megfeszülnek kényszermozgások o kezdetben időszakosak 174 .

a fej torziós kényszerhelyzetben rögzül. de 40 éves korig is előfordulhat a betegség kapcsolat a febris rheumaticaval betegek 2/3-ának korábban volt: o polyarthritis rheumatica o angina rheumatica o endocardits rheumatica Ezek után a chorea hetekkel később kezdődik. A chorea minor és a chorea gravidarium Chorea minor    iskoláskorú lányok: 6-13 éves. alvásban jelentősen csökken betegek 10-30%-a javul 1 éven belül. sternocleidomastoideus hypertrophiája Therápia:  ha nem progreszív vagy spontán gyógyul → C1-C4 szelvény motoros és érző gyökének illetve a nervus accesorius nyaki részének átmetszése (ez a rhizotomia)  stereotacticus beavatkozás  magatartáskezelés: EMG tevékenység akusztikus és vizuális megjelenítése a beteg számára a kiváltó jel ezen tevékenységének akaratlagos befolyásolására. hajlam!  Tünetek  fokozatosan alakulnak ki néhány nap → 1-2 hét alatt  először jellegtelenek: fáradékonyság.  Botox! 227. ingerlékenység  akaratlan mozgások o először alkalmi rángatózások. visszaesések gyakoriak Formái: torticollis: fej fordításával jellemezhező laterocollis: fej oldalra hajlítása retrocollis: fej hátrafeszítése Társulhat:  essentialis tremor  írásgörcs  segmentalis dystonia  az izomspasmus kiterjedhet a vállra és a felső végtagra is Szövődményei:  nyaki gerinc degeneratív osteoarthritise  m. majd néhány hét alatt jellegzetesek lesznek o ritkán féloldaliak  láz csak kezdetben  liquor normális 175 .  o csak bizonyos fejtartásnál jelennek meg 5 év alatt a tünet állandósul. érzelmi labiltás.

50%-ban thymus hyperplasia 176 . mint a chorea minor Chorea alakulhat ki még OAC szedése közben is. ha:  az izomzat laza. kettős látás  15%-ban thymoma.  Antitestek lefedik a receptorokat → elégtelen kémiai ingerület-átvitel. hét között gyermekkorban az anyának chorea minora volt egyéb jellemzőkben ugyanolyan. Tünetek:  fluktuáció jellemző: o fenntartott izomkontrakció → izom gyengül → parézis o pihenés után ismét normális az izomerő  este a tünetek kifejezettebbek  lehet generalizált → minden izmot érint (külső szemmozgató izmok.  Egyéb autoimmun betegségek is társulahtnak. bulbaris izmok – nyelés. A myasthenia gravis pathomechanizmusa és tünettana Pathomechanizmus  A posztszinaptikus membránon lévő acetil-kolin receptorok ellen irányuló humoralis immunválasz (autoimmunválasz). gyenge  akaratlan mozgások szerények vagy hiányoznak Prognózis: jó Tünetek lassan enyhülnek. Az esetek 1/3-ában maradványtünetek:  kapkodás  ijedősség  tic Therápia  szalicilátok: elsősorban ez  antihisztamnok  steroid  piridolin  több éves penicillin profilaxis Chorea gravidarium    első terhességben a 12-20. fejtartás)  gyakori az ocularis kezdet → fluktuáló ptosis. A terhesség megszakítását is indokolttá teszi!!! 228. beszéd.  Sokszor perzisztáló thymusszal jár. néha psychés tünetek előtérben → psychosissá alakulhat chorea mollis a neve. mely az OAC szedésének abbahagyása után spontán megszűnik. néhány hét alatt eltűnnek. proximális végtagizmok.

tétel: Myasthenia gravis pseudoparalytica kezelése. Plazmapheresis: Indikációk: akut állapotok. Normálisan a válasz amplitúdója változatlan marad.v. sóhajtás képtelenség. Kortikoszteroidok: -Prednisolon: másnaponta fokozatosan emelkedő. Immunsuppressio: -Azathioprin(Imuran)-mh:hemat. a myastheniás crisisek Terápia: I. kolinészteráz gátlók hatástalansága esetén.májkárosodás. köhögés. single fiber EMG 229. pubertás után. és ezzel kompenzálja a postsynapticus zavart. Myasthenias crisis: A myasthenia gravis acut exacerbatioja. 2. ENG perifériás ideg 3 Hz-es repetitiv ingerlése → a válasz amplitúdója fokozatos csökkenést mutat. max. légzési nehezitettség. melyet légzészavar és bulbaris dysfunctio kisér. mert a gyógyszer megemeli a szinapszisban lévő acetil-kolin mennyiségét. Thymectomia: Generalizált myastheniában javasolt. ahogy az izomerő is csökken fenntartott izomkontrakció során.fertőzések -Cyclosporin-mh:nephrotoxicitás V.Diagnózis: 1. spontán légzés nem kielégitő) 177 . III.neuropathiák. Kolinészteráz gátlók: -Pyridostigmin(Mestinon):minden tipusban adható -Neostigmin(Stigmosan):gyorsabb hatásmechanizmus II. Immunglobulinok: (HIVIG) Plasmapheresishez hasonló indikációk.fulmináns lezajlás. tesilon-próba i. acetil-kolin receptor ellenes antitest kimutatása 4. V. kolinészteráz-bénító adása → a tünetek egy csapásra átmenetileg megszűnnek. Congenitális formában nem javasolt. 3.szövődmények.(nyelészavar.100mg-os dózisban IV.

erythromycin lincomycin Pszichopharmakonok: BZD (Seduxen) Barbiturátok Triciklikus antidepresszánsok Lithium Antiepileptikumok: phenytoin Cardialis szerek: .melyet plasmapheresis követ -immunsuppressiv szerek:cyclophosphamid.aminoglykozidok .procainamid . .Ig .methotrexát Thymectomia minél hamarabb!!! Cholinergias crisis: Kolinészteráz gátlók túladagolása miatt.ha a kolinergiás krizis lehetősége nem zárható ki.hasi görcsök.nagy dózisú p.hasmenés.B-blokkolók:propranolol .nifedipin .dysopyramid(Palpitin) .lidocain 178 .fokozott bronchialis secretio.5-1 mg( muszkarinszerű mh-k enyhitésére:pl. Majd néhány nap múlva ismét adható.izomrángás.tétel: Mely gyógyszerek nem adhatók myasthenias betegnek? Antibiotikumok: .Terápia: .tetracyclinek .légzés stabilizálása .gépi lélegeztetés . glükokortikoidok -refrakteritás esetén:iv. Th. a dózis fokozatosan emelhető a szükséges szintre.v. bronchospasmus) 230. i. : .o.Ach nő-depolarizációs blokk(depol.azathioprin.nyálfolyás.antikolinészteráz gyógyszerek:ezt a gépi lélegeztetés alatt fel kell függeszteni.Atropin:0.endotrachealis intubatio.kinidin .cyclosporin A. prednisolon ill.acetil-kolin észteráz azonnali elhagyása .diffúz Izzadás.ampicillin . izomrelaxáns) Ach-R-n: légzészavar Gyakoriak a fasciculatiok.légutak szabaddá tétele .

ischemia. majd fokozatos csökkentés Kis dózisú fenntartó szteroid terápia is jó hatású.a m. quadriceps femoris gyengesége miatt a térdek rogynak.ízületi fájdalom. 5.a garat. zárványtestes: T-sejt közvetítette cytotoxicus reakció Terápia: Prednisolon:80-100 mg/nap.erythemák.subcutan calcificatio Polymyositis: nincs bőrjelenség. bakteriális. flexor digitorum profundus szelektiv gyengesége Virusos. következményes kapilláris necrosis.rendszerint proximalis végtagizmok. Immunsuppressiv szerek I. 3-4 hétig. 6. ízületi contracturak .RA. systemas auotimmun betegségekhez társul Zárványtest-myositis: m. általában szimmetrikus megbetegedése .v.és gégeizmok gyengesége miatt dysphagia . Ig A zárványsejtes forma alig reagál kezelésre!!! 179 .tétel: A myositisek felosztása Gyulladásos izombetegségek (myositisek) felosztása: 1. 4. fogyás . parazitás Kollagén betegségekkel szövődött formák (SLE.láz. izompusztulás polymyositis.gyakori a gyomorfekély . Dermatomyositis: felső szemhéj kékes és ödémás. vörös kiütések.231. beteg elesik . gyengeség. 3.CTD) Paraneoplasias Tünetek: .szívritmuszavarok Diagnosis: -CK emelkedett -EMG: myopathiás jelek -izombiopsia: gyulladásos sejtreakció Pathogenesis: dermatomyositis: vázizmok kapillárisaiban komplement rakódik le. 2.

d. motoneuronokat érintő betegségek -endokrin -paraneoplasias -toxikus -postirradiatios -infekciós (polyomyelitis. tünettana Amyotrophiás lateralsclerosis (66%) -lásd:206.Felosztás II. IBM (inclusios testes myositis) B: Symptomaticus (betegségekhez társuló) daganatokhoz társuló AI-betegségekhez társuló: SLE.tétel Atípusos motoneuron betegségek immunmediált motoros neuropathiák (multifokális motoros neuropathia vezetési blokkal) 2. benignus fokális amyotrophia progresszív muscularis atrophia primer lateralsclerosis progresszív bulbaris paresis I. 3. Motoros gyökök betegségei III. Neurodegenerativ betegségek motoneuron károsodással a. spinocerebellaris ataxiák (Friedreich -betegség) Parkinson-syndroma-ALS-dementia komplex (Guam) Creutzfeldt-Jakob-betegség Frontotemporalis dementia-ALS Familiáris spasticus paraplegia Egyéb. DM. retrovirus betegségek) -myelopathiák és syringomyelia/bulbia -postpolyo-syndroma IV.tétel: A motoneuron betegségek felosztása. nem immunmediált alsó motoneuron betegségek 1. c. II. b.: A: Idiopathias autoimmun PM. RA. b. Sjögren HIV 232. a. e. d. MCTD. 180 . c.

233.tétel: Az izomdystrophiák felosztása Modern osztályozás: I. Génhiba vagy fehérjedefektus ismert: 1. dysrophinopathiák -Duchenne -Becker 2. sacroglycanopathiák 3. dystrophia myotonica (fokozott kontrakció, késleltetett relaxatio) II. A molekuláris genetikai defektus nem teljesen tisztázott 1.FSH: facio-scapulo-humeralis 2. végtagövi 3. distalis 4. proximalis Régebbi felosztás: I. X-hez kötött recesszív: -Duchenne -Becker -Emery-Dreifuss Autoszomális recesszív: Váll– és medenceövi (limb girdle) Autoszomális domináns: -Facio-scapulo-humeralis forma (Landouzy-Dejerine) -Scapulo-peronealis syndromák -Distalis izomdystrophiák: myopathia distalis hereditaria tarda (Welander)-AD, Juvenilis distalis myopathia -Myositis ossificans -Ocularis – és oculo-pharyngealis myopathiák -Dystrophia myotonica (Steinert-Curshmann) 234.tétel: Az izomdystrophiák és genetikai vonatkozásaik Izomdystrophiák: Az izomrost membránjában lévő egyes alkotóelemek teljes vagy részleges hiánya. Jellemzői:-gyermekkori kezdet, öröklődő, progresszív -nem gyógyítható -izomrostok diffúz necrosisa és regenerációja -az egyes formák nem különíthetők el egymástól patológiai vizsgálattal, bele értve az elektromikroszkópos és immunhisztokémiai vizsgálatokat is

II.

III.

181

Csoportosítás: lásd.233.tétel Terápia:-E-vitamin -uridin trifoszfát (UP3) -szteroid (Medrol):0.75 mg/ttkg, Duchenne-nél átmeneti javulás -fizikoterápia (torna, úszás) -génterápia? Duchenne-féle izomdystrophia (Xp21.2-stop kodon képződik –nincs dystrophin)

I.

Kezdetben, kis csoportokban nekrotizáló és regenerálódó rostok, melyek főleg II.C típusúak. Később: -hypertrophias és atrophias rostok együttes előfordulása -endomysialis fibrosis -hyalin rostok megjelenése -II.b típusú rostok hiánya             A centrális magok felszaporodhatnak és a rostok felrostozódhatnak. Dystrophin hiánya. X-hez kötött öröklődés. Első tünetek 6 éves kor előtt: Csípő- és medenceizmok gyengesége, fokozott sorvadása, így a járás bizonytalan, kacsázó, lépcsőjárás, székből felállás nehéz. A lábszár izmai a szokásosnál vastagabbak. ok: pseudohypertrophia (kötő- és zsírszövet felszaporodás.) A gyengeség a törzs- és vázizmokra terjed- görbe testtartás Achilles-ín zsugorodik- lábujjhegyen járás Csípő, térd, könyök inai is zsugorodnak A gerinc fokozódó görbülete összenyomja a belső szerveket és zavarja a működésüket Gyakori a tachycardia, nem ritkán a hirtelen szívhalál. (szívizomzat fibrosisa, cardiomegalia) Halál oka: légúti fertőzés vagy rekeszizom érintettsége miatti légzési elégtelenség Nagy részük szellemileg visszamaradott. Becker-féle izomdystrophia (Xp21.2- nincs stop kodon- van dystrophin, de csökkent molsúlyú)    Jobb indulatú, mint a Duchenne, későbbi kezdet, lassabb progresszió, értelmi funkciók kevésbé vagy nem érintettek, hosszabb várható élettartam. Kevesebb a nekrotizáló és regenerálódó rost. II.b rostok sem hiányoznak. Emery –Dreifuss betegség (Xr- Xq28- emerin, AD- 1q11-23- laminin)    I. típusú rostok atrophiája Rosttípus csoportosulás. Nem specifikus dystrophiás eltérések .

II.

III.

182

IV.    V.    VI.    VII.  

Limb-girdl dystrophia (Ar) Morfológiailag Duchenne-hez hasonló. Sarcoplasmás reticulum örvényképződése. Végtagövi. Facio-scapulo-humeralis dystrophia (Landouzy-Dejerine)-AD- 4q35 Nem specifikus dystrophiás jelek. Gyulladásos infiltrációk. Mitokondriumok kóros elváltozásai. Oculo-pharyngealis izomdystrophia (AD-14q 11.2-13- proteinek) Sejtmagokban vastag filamentumok. Mitokondrium kóros elváltozásai. Ujjlenyomat testek. Congenitális izomdystrophia (Ar-9q31-33) Sok zsírsejt. Rostok egyneműnek tűnnek, I-es típusú rostokra hasonlítanak.

235.tétel: Immunsuppressiv kezelés alkalmazása a neurológiában Az immunsuppressiv kezelés általában 2- vagy 3-féle gyógyszer szedését jelenti, melyek mindegyike más-más támadásponton hatva gátolja az immunválaszt. Fő immunsuppressiv szerek: I.Azathioprin (Imuran):2-2.5mg/ttkg/nap p.o. (átlagosan:3-szor 50mg) -általános mellékhatások: vérképzési zavarok, májkárosodás, kezdetben gyakori, később ritkábban (havonta) vérkép-, májfunkció-kontroll -neurológiai jellegű mellékhatásokat eddig nem figyeltek meg -Ellenjavallat: terhesség, vérképzési zavar, máj- és veseelégtelenség, akut fertőzés -kölcsönhatások: allopurinollal (Milurit, Huma-Purol) együtt csontvelő depresszió, haemolysis és pancreatitis alakulhat ki.

II.Cyclosporin A (Sandimmun):5mg/ttkg/nap 2 adagban -általános mellékhatások: vese- és májműködés zavar, étvágytalanság, hajhullás, kiütés, gingivahyperplasia, oedema, vérnyomás ingadozás

183

a végtagokon és a lábakon paraesthesiák -ellenjavallat: lásd fent -kölcsönha tások: aminoglykozidokkal. vagy 3. de SM. A phenytoin. doxycyclinnel való együttadása vesekárosodást okozhat. III. Javallatai:-myasthenias krízis.myasthenias crisis és cholinerg crisis. májkárosodás. Mivel a plasmacsere a perifériás IgG koncentráció csökkenése révén fokozott acetilkolin-receptorellenes antitestszintézishez vezet. ezért csak 2.7-S immunglobulin (Sandoglobin. fenyegető krízis -súlyos bulbaris tünetek. úgy 7S-immunglobulin adandó a plasmacserék után. ezért a plasmapheresist immunsuppressioval kell kombinálni. tremor. vérképzőszervi zavarok. MM.és keringési elégtelenség -alvadási zavarok -allergia A plasmapheresis tüneti immunsuppressiv kezelést. lehetőségként válasszuk! ALKALMAZÁS:GB-syndroma. rifampicin az INH szintet csökkentheti. hatása átmeneti. per os fogamzásgátlók. verapamil. Plasmacsere sémája: (Besinger és Knorr-Held javaslata) 8 kezelés. Endoxan):2. A cyclosporin (Sandimmun) vérszintjét megnöveli: erythromycin. progrediáló tünetek -kolinészteráz gátlók hatástalansága -thymectomia előtt (bár egyesek veszélyesnek tartják a fokozott fertőzésveszély miatt) (Főleg: MG. hajkihullás.myositisek 236.tétel: Plasmapheresis különböző ideggyógyászati betegségekben Plasmapheresis: a vénás vért cellulózacetát-filteren keresztülvezetjük és a korpuszkuláris elemeket leválasztjuk. Venimmune):20-30 g/nap V.5%-os humán albuminnal szuszpendáljuk és visszaadjuk.-központi idegrendszeri mellékhatások: epilepsziás görcsök.SM.5 mg/ttkg/nap per os -mellékhatások: émelygés. kezelés. nem teszi feleslegessé az A plasmacsere célja az IgG osztályba tartozó acetilkolin-receptorellenes antitestek eltávolítása a keringésből. Intraglobin.Cyclophosphamid (Cytoxan. 2 liter plazma/ kezelés Frekvencia: 184 . GB-syndroma. daganatképződés veszélye Mivel csontvelőre gyakorolt hatása kifejezett. Ha ez nem lehetséges. microglobulinémiában kialakuló polyneuropathiaban is )) Ellenjavallatai:-sziv. Szteroidok (Prednisolon):80-120 mg minden plazma-kezelés után IV.

-1. kezelés után javulás várható. A cerebrovasculáris prevencióban használt gyógyszerek mellékhatásai Aspirin .nagyobb dózisnál: májkárosodás.2%-ban.peptikus fekély GIT + allergia + fülzúgás .neutropenia . kezelés után Általában a 3. gyomorpanaszok. vérzés. kávéval. . . .-ok: Az aspirin szedők 0. A legfontosabb fájdalomcsillapítók és mellékhatásaik.thrombocytopenia 2x250mg/nap Clopidrogel .epigastriális fájdalom . .vérképzőszervi mellékhatások (ritkán aplasticus crisis???) 1x75mg/nap 238.allergia Hisztamin antagonisták és antacidok csökkentik a mellékhatásokat.GIT vérzés .fülzúgás . az asthmások 20%-ban asthmás roham fejlődhet ki a bronchospasmus fokozódása miatt. bőrreakciók.cukorbetegnél vércukorszint csökken . Aspirin Ált. 237. hányás. csere után -8. allergia fvs számot ellenőrizni thc számot ellenőrizni 185 .ritkán vérzés Ticlopidine .gastritis . 6.hasmenés .a betegek 10%-ban megnyújtja a vérzési időt > GIT-ben okkult vérzés > vashiányos anaemia . kezelés naponta -4.. .allergiás bőrreakciók . 3. Ellenszer: Tavegyl (1. Kísérő tünet az orrfolyás. kezelés 8 nappal a 7. 5.fejfájás . kezelés 4 nappal a 6. Az egyszerű fájdalomcsillapítók egymással. gen. barbiturátokkal vagy nyugtatókkal való kombinálása fokozza a függőség veszélyét és tartós gyógyszer indukálta fejfájáshoz vezethet.mh. 2. 4. Antihisztamin) . kezelés minden második napon -7.

mh.és veseelégtelenség . Akut dystonia .-ok: . .anticoagulans kezelés .májbetegségek Kölcsönhatások: INF-nal.végtagok tónusos spasmusa .merev arc (Parkinsonos triász) 186 .a gyermekkori vérzéses infekciókban lehetőleg kerüljük az adását a Reye-sy veszélye miatt (>hányás. A neuroleptikumok leggyakoribb neurológiai mellékhatásai.dysphagia .-ok: .bronchospasmus Neurológiai mh.bőrreakciók . vinblastinnal kombinálva májkárosító lehet Egyszeri dózis: 325-1000mg (gyermeknek egyszeri dózis 40-480mg) Max.szédülés Túldozírozás: .Neurológiai mh.fülzúgás . hypoglycaemia.görcsrohamok .GIT fekély . napi dózis: 4g 239.asthma .májkárosodások (dózisfüggő) .izomgörcsök . tudatzavar) Kölcsönhatások: Az alkohol a ??? hatását potencírozza. 40-4000mg/nap (indikációtól függően) Paracetamol Ált.hallászavar .máj. hepatitis.oculogyriás krízis .asthma .torticollis Parkinson-sy.vérzési hajlam .-ok: .nagyon ritkán fejfájás Ellenjavallatok: .fejfájás Ellenjavallatok: .bradykinesis .

vegetatív zavarok . Alkalmanként paranoid psychosisok.: .- rigiditás „nyugtalan lábak” (Restless leg) Akathisia .depresszió .choreoathetoid hyperkinesisek .gondolkodás megváltozása . nyelvöltő mozgások) 240. meglassultsággal. 241.rigiditás . Gyerekeknél papillaoedema és agynyomás fokozódás.tachycardia . türelmetlenség Neuroleptikus malignus szindróma (NMS) Akut DA-R blokk: .szívelégtelenség Tardív dyskinesia .esetenként hallucinációk .orthostatikus vérnyomáscsökkenés (ritka 15%) . fejfájással. csámcsogó. A steroid-kezelés leggyakoribb neurológiai mellékhatásai.és a medenceövben) A korábban kialakult tremort a steroid fokozhatja.szérumban izomenzimek nőnek . szédülés.-ok: . alkalmi rosszullétekkel.váll.bradykinesis . ritkábban depresszió.mh. a görcsküszöb csökkenése miatt.ionháztartás zavara Neurológiai mh.hányás . fejfájás.veseelégtelenség . Az antiparkinson-szerek mellékhatásai.émelygés .tudatzavar .glükóztolerancia megváltozik .facio-bucco-lingualis hyperkinesisek (rágó.zavartság .testsúlyvesztés . mánia. Tartós szedés után izomparesisek és atrophia (főleg a váll. az elektrolitháztartás zavarával és lázzal járhat. Hangulatzavar. tájékozatlansággal.kellemetlen mozgáskésztetés. A steroid hirtelen megvonása izomfájdalmakkal. Dopa+Benserazid /Madopar/ Ált.hyperpyrexia . alvászavar. de még gyakrabban nyugtalanság.akaratlan mozgások . Tartós szedés után organikus psychosyndroma is kialakulhat.és nyakizmokban: 187 .hónapokkal a kezelés megkezdése után lép fel 50 év feletti betegekben .

-ok: .fejfájás .-ok: . esetleg closapint kell adni) Sajtreakciót a MAO-A gátlók okoznak leggyakrabban.nyugtalanság .-ok: .szájszárazság .szédülés .szédülés .GIT-panaszok .pszichotikus tünetek .-ok: hasonlóak az L-Dopáéhoz + Raynaud-sy.étvágytalanság .-ok: . Amantadin /PK-Merz. székrekedés .psychosis . Parlodel/ Mh.bőrjelenségek Neurológiai mh.bélműködés zavarai ..hasmenés v.émelygés .hyperkinesisek .ritkán delírium .choreiform.epilepsziás görcs 188 .mh. athetoid mozgások . + izomgörcsök + ritmusképzési zavarok + cardialis panaszok + orrdugulás Selegilin /Jumex/ (MAO-B gátló) Ált.időnként myoclonusok Bromocriptin /Bromocriptin.alvászavar .ritkán dyskinesis (dozírozást meg kell változtatni.fejfájás .oedema Neurológiai mh. Viregit-K/ (NMDA antagonisták) Ált.Vérnyomásingadozás .hangulatváltozás .mh.gyomor.dyspnoe .

májműködés zavara. hányás. diplopia. aluszékonyság. hányás. hányás. aluszékonyság Akut hatásként motoros és koordinációs zavarok jelentkezhetnek. homályos látás.242. diplopia. thrombocytopenia Phenytoin Hirsutismus. koncentráció. A leggyakrabban alkalmazott antiepileptikumok mellékhatásai. tremor Phenytoin Ataxia. Az izomrelaxansok leggyakoribb neurológiai mellékhatásai. Baclofen /Baclofen/ (GABA agonista) fáradtság depresszió izomhypotonia szédülés zavartság (ritka) epilepsziás rosszullétek (ritka) centrális támadáspontú Tizanidin /Sirdalud/ (Alfa 2 noradrenerg agonista. Ethosuximid Hányinger. homályos látás. hányás. és motoros működés csökkenés) Polyneuropathia. hányinger. a neuronális vezetési sebesség csökkenése lehetséges. hányinger. Dózis függő mellékhatások Carbamazepin Ataxia. krónikus alkalmazáskor enyhe és reverzibilis módon negatív pszichotrop hatást fejt ki (memória-. fejfájás Dózistól független mellékhatások Carbamazepin Súlynövekedés. májműködés zavara Valproát Súlynövekedés. poliszinaptikus reflexgátló) fáradékonyság alvászavar ataxia tudatzavar fejfájás hallucinációk centrális támadáspontú 243. gingiva hyperplasia Ethosuximid Viselkedési zavarok Minden gyógyszerre kialakulhat allergiás hatás!!! 189 . hajhullás. figyelemzavar Valproát Hányinger.

Beteg családot fel kell világosítani. de nem indokolt terhességben az abbahagyása! Szirmai 443. Terhesség alatti szedése 3x-osra növeli a fejlődési zavarok gyakorisága. oldal 244. nyugtatók. amelyek gyakran okoznak epilepsziás görcsöt: Amantadin /PK-Merz/ Baclofen /Baclofen/ Cyclosporin-A /Sandinium/ Disopyramid /Palpitin/ Indometacin /indometacin/ Izoniazid /INH/ Lithium /Lithium carb. Stazepine.inzulin adásakor 245./ Metronidazol /Klion/ Pethidin /Dolargan/ Theophyllin /Enprofyllin/ Triciklikus antidepresszánsok TCAD Görcsküszöb csökken: . Az epilepsziás görcsküszöböt csökkentő leggyakoribb gyógyszerek.görcsoldók. Bromocriptin /Parlodel/ Carbamazepin /Tegretol. altatók hirtelen elhagyása . farkastorok Teratogén hatása minden antiepileptikumnak van. Neurotop/ Diazepam /Seduxen/ Domperidon /Motilium/ Doxorubicin /Adriblastin/ Flunarizin /Sibellium/ L-Dopa /Madopar/ Metoclopramid /Paspertin/ Papaverin /Papaverin/ Pethidin /Dolargan/ Valproinsav /Convulex/ Phenytoin /Diphedan/ Ritkán: Gyakran: Chlorprothixen /Truxal/ Levomepromazin /Tisercin/ Thioridazin /Melleril/ 190 .Teratogén hatás: Valproát > velőcső záródási rendellenesség Carbamazepin > nyúlajak. Gyógyszerek.görcsoldók adása toxikus dózisban . Extrapyramidalis és motoros jelenségeket mellékhatásként leggyakrabban előidéző gyógyszerek.

D.V A = axonális D = demyelinisatio K = kevert D = distális P = proximális V = túlnyomóan vegetatív S = sensoros M = motoros 191 .P.D.M. .S.D D.S A.V A.S.S.P A.P S.Ethambutol /Sural/ .Phenytoin /Diphedan/ . Esperal/ . Polyneuropathiát mellékhatásként leggyakrabban előidéző gyógyszerek.Izoniazid /INH/ .S.M A.M.Nitrofurantoin /Nitrofurantoin/ .Vincristin /Vincristin/ A.Cisplatin /Cisplatin Ebewe/ .Chloroquin /Delagil/ .Disulfiram /Antaethy.M.M.- Chlorpromazin /Hibernal/ Flupentixol /Fluanxol/ Trifluoperazin /Terfluzine/ Fluphenazin /Moditen depot/ Haloperidol /Haloperidol/ Trifluperidol /Trisedyl/ Fluspirilen Pimozid 246.D A.D.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful