1. A neuron.

Az idegsejt fény- és elektronmikroszkópos szerkezete A neuron: az idegrendszer legkisebb alkotórésze, mely nyúlványaival valamint végződéseivel fejlődési, anatómiai, működési és funkcionális egysége

A neuronok alkotóelemei: 1. sejttest a. sejthártya  foszfolipidek  poláros  apoláros  fehérjék  koleszterol b. cytoplasma  ER/dER (fénymikroszkóppal ún. tigroid rögök)  Golgi-apparátus (neurosecretio)  neurofibrillumok  mitokondriumok (oxidatív anagcsere)  lizoszómák  sejtmag, nucleolus 2. nyúlványok a. dendritek: citoplazmanyúlványok, melyek distalis részében neurotubulusok, mitokondriumok, vacuolák; egy részükben jellegzetes kiboltosulások, ún. tüskék találhatóak b. axon (neurit/idegnyúlvány)  részei  axondomb (citoplazmához tartozik, innen indul ki maga az axon)  iniciális szakasz (vékonyabb szakasz, a sejtmembrán vastagabb; itt keletkeznek az ingerültei hullámok)

1

 fő lefutási szakasz  telodendron (végfácska; az ingerület továbbítására szolgál) myelinhüvely  szaltatórikus ingerületvezetés  nagyobb terjedési sebesség  CNS: oligodendroglia (1gliasejt több axon köré ad nyúlványokat)  perifériás idegek: Schwann-sejtek sejttestjükkel képzik; 1 sejt 1 axon körül

A neuronok csoportosítása a vezetési sebesség alapján 1. A-rost ((itt a leghosszabbak az internodiumok (=Ranvier-féle befűződések)  legnagyobb vezetési sebesség)  α (120 cm/sec)  β (60 cm/sec)  γ (30 cm/sec)  δ (15cm/sec) 2. B-rost (6cm/sec; praeganglionaris vegetatív rostok) 3. C-rost (2cm/sec; postganglionáris vegetatív rostok) 4. velőshüvely nélküli rostok (vegetatív IR) A neuronok csoportosítása polaritás szerint  unipoláris pl.: retina amacrin sejtjei  bipoláris pl.: retina bipolásris sejtjei  multipoláris pl.: spinális motoneuron  pszeudounipoláris pl.: ganglion spinale sejtjei A synapsisok típusai a kapcsolat alapján 1. axo-axonális 2. axo-dendritikus 3. axo-somaticus A synapsisok típusai működés alapján 1. serkentő 2. gátló 2. A központi idegrendszer támasztószövete és kóros elváltozásai I. Az idegrendszer támasztószövetét a gliasejtek képezik, melyek a neuronok működéséhez szükséges mikrokörnyezetet biztosítják:  Egyes típusai myelinhüvelyt képeznek az axonok körül: - Oligodendrocyta a központi idegrendszerben - Schwann-sejt a perifériás idegrendszerben  Egyes gliasejtek a sejttörmelék lebontásában játszanak szerepet.  Segítik a jelátvitelt a neuronok között (neurotranszmitter lebontás).  Az idegrendszer fejl+dése folyamán a radiális glia segíti a neuronok vándorlását  és az axonok növekedési irányát.  Periférián segítik a preszinaptikus membrán kialalkulását (neuromuscularis junctio).  Az astrocyták részt vesznek a vér-agy gát kialakulásában.

2

Növekedési faktorokat szabadítanak fel.

Felosztás: 1. Mikroglia (mesoderma): Hortega-féle mesoglia – fagocitózis, immunfunkciók 2. Makroglia (ektoderma):  Oligodendrocyta – myelinhüvely a központi idegrendszerben  Schwann-sejt – myelinhüvely a periférián (idegrost)  Astrocyta – nyúlványaik a neuronok környezetében gliatalpakban végződnek ill. részt vesznek a vér-agy gát képzésében A vér-agy gát (agyi kapillárisok szelektív transzportkapacitása) rétegei: 1) az agykapillárisok endothélsejtjei (közöttük thight junctionök) 2) az endothélsejtek lamina basalisa 3) membrane limitans gliae perivascularis (az astrocyták nyúlványai) Szatellita-sejt – A ganglionokban a pszeudounipoláris neuronok körül

A támasztószövet kóros elváltozásai Az astrocyták elváltozásai: 1. lágyult gócokban:  heveny puffadás  nyúlványok szemcséd töredezése (klasmatodendrosis)  amoeboid elváltozás (teljes elhalásba, elfolyósodásba mehet át) 2. ha az idegszövet elpusztul, megmaradt gliasejtek megnagyobbodnak (gliahypertrophia), számuk megnövekszik (gliahyperplasia)  a gliarostok termelődése fokozódik  heg az idegszövet pótlására Az oligodendroglia rendszer elváltozásai 1. duzzanat 2. demyelinisatios folyamatok 3. A gócos, a rendszer és a rendszeres betegségek Neuronrendszer: az azonos eredésű, lefutású és működésű neuronok általt alkotott egységek. A CNS-ben ezek az egységek szorosan egymás mellett helyezkednek el.     Rendszerbetegség: a kórfolyamat egyetlen neuronrendszert érint (akkor van rá lehetőség, ha a károsodott neuronrendszer a CNS nagy területét foglalja el – aránylag ritkán fordul elő). Gócos megbetegedés (leggyakoribb): a kórfolyamat egyidejűleg több neuronrendszert érint  a topográfiai viszonyok ill. a működés ismeretében a vizsgálat alapján a betegség lokalizációjára következtethetünk. Rendszeres (szisztémás betegségek): Ismeretesek olyan kórfolyamatok, amelyek “válogatnak” a rendszerek között pl.: a mozgató rendszert támadják meg. A folyamat szimmetriás. Kombinált rendszeres betegségek: a folyamat nem egy, hanem több, egymáshoz kapcsolódó rendszert betegít meg.

3

liquor található II.  A foramen magnumnál a dura mater 2 lemezre válik szét:  külső lemez: összenő a gerinccsatornát képező csigolyák perosteumával  belső lemez: 1mm-el a gerincvelő felett zsákszerűen veszi körül azt  A két lemez között található az epidurális tér. Az utóbbi kettő között találjuk a liquor cerebrospinalist. I.  cisterna cerebellomedullaris: a kisagy also és a nyúltvelő dorsalis felszíne közötti szögletben helyezkedik el. A cisternák és a sinusok. melyben vénás plexusok ill.  arachnoidea (pókhálóhártya): közvetlenül a dura mater alatt helyezkedik el. magna cerebri körül a splenium corporis callosi és a tectum mesencephali közötti szögletben  cisterna ambiens: az előző két cisternát összekötő. Az agy és a gerincvelő burkai. trochlearis  cisterna chiasmatis  cisterna fossae lateralis cerebri 4 . Ezeket a tágulatokat nevezzük subarachnoideaális cisternáknak.4. agykamra  cisterna pontis: pons két oldalán. benne fut a n. IV. beterjed a barázdák mélyébe is. Cisternák: az agyvelő felszínének megfelelően a cavum subarachnoideale kitágul. közöttük virtuális rés található  pia mater (lágy agyburok): az agy felszínét borítja. ide nyílik a IV. agykamra két ventralis nyílása ide vezet  cisterna interpeduncularis: a mesencephalon ventralis oldalán a fossa interpeduncularis ürege  cisterna venae magnae cerebri: a v. Az agyburkok: 3 rétegben veszik körül a központi idegrendszert  dura mater (=kemény agyburok/pachymeninx): helyenként kettéválva vénás öblöket (sinusok) hoz létre. a mesencephalon két oldalán található..

hátsó scalaban  a sinusrendszer utolsó tagja  a koponyán kívül a v. jug. sinus sigmoideus  S-alakú.  n. int.oculomotorius  n. abducens 5. trochlearis  n. A sinusok: sinus saggitalis sup. Az I.-ban folytatódik  sinus cavernosus  a sella turcica két oldalán helyezkedik el  benne fut:  car. egészséges egyénben nyirkos)  fila orrfactoria a lamina cribrosán keresztül a koponyaüregbe  bulbus olfactorius (szinapszis a másodrendű neuronal)  tractus olfactorius  trigonum olfactorium  gyrus olfactorius  medialis  hypothalamus  lateralis  nucleus amygdalae + uncus gyri hippocampi  fornix  corpus mamillare  fasciculus mamillothalamicus  nucleus anterior thalami  gyrus cinguli hippocampus (Papez-gyűrű)   II. Szaglászavarok és okaik I. int. agyideg (nervus olfactorius) bipolásis receptorsejtek (szaglóhám.III. Szaglászavarok  hyposmia  anosmia  parosmia  cacosmia 5 . ophtalmicus  n.

SAV. 6 . 4.és A-vitamin hiány Izgalmi jelenségek is előfordulhatnak hyperosmia szaglási hallucinációk okok: olfactorius meningeoma. opticust a szemgolyóig kísérik. bulbus és tractus olf. felső részén alsó látótér felek képviselő rostok futnak) kereszteződnek. leggyakoribb látótérzavarok I. az alsó retinafél rostjai a felső ajakba sugároznak. neuron rostjai a n. uncus gyri hippocampi ill. ezek játszanak szerepet a tárgyak felismerésében vizuális emlékképek raktározásában. Az agy jobb és bal féltekéjének hátsó egymás felé néző felszínén húzódó bemélyedés a fissura calcarina felső és alsó részén helyezkedik el úgy. fejsérülés. cink. septumdeviatio trauma (anatómiai helyzet  fila olfactoria. hypothyreosis.       A szaglászavarok okai (minden olyan kórfolyamat ami az anatómiai struktúrákat érinti) a nyálkahártya megbetegedései.  A bal oldali tractus mindkét szem bal retinafelének rostjait tartalmazza. Ganglionsejtek Az ideghártya ganglionsejtjeiből kiinduló 3. Nucleus geniculatus lateralis projekciós neuronjai A cgl-ből a centrális neuron rostjai a Graciolet-nyalábban (radiatio optica) húzódnak a capsula interna hátsó részében. Ez a centrális tárgylátás központja. majd az oldalkamrák oldalsó hátsó szarvában az occipitális lebeny hátsó pólusához vezetnek. ahol a fissura calcarina körül végződnek.III. + szaglás csökk. Így a tractus opticus tartalmazza az azonos oldalak temporalis és az ellenoldali nasalis rostokat:  A jobb oldali tractus mindkét szem jobb retinafelének ingerületét vezeti a cgl-ba. amely megfelel mindkét szem jobb oldali látóterének. A látórendszer anatómiája. amely megfelel mindkét szem bal oldali látóterének. Fotoreceptorok 2. A látóideget is borítják agyburkok. A látópálya felépítése A látópálya négyneuronos pálya: 1. ahol vakon végződnek. A másodlagos központok a Br18-19 a vizuális asszociáció területei. a temporalis félből jövők keresztezetlenül haladnak tovább a corpus geniculatum lateraleba (CGL).    6. olfactorius meningeoma. A dura mater folytatása a sclerába megy át. A nasalis retinafél rostjai a chiasma opticumban (alsó részen felső látótér felek.) pszichogén (szaglási illúziók. A primer látókéreg az occipitális agyterületen a fissura calcarina oldalain található (Brodmann 17). Bipoláris neuronok 3.) az agy alapján elhelyezkedő daganatok nyomási tünete lehet (frontalis lebeny tumor: IQ csökken + látácsökk. A fissura calcarina szomszédos részei (Br18-19) a magasabb rendű secunder és tercier látóközpontoknak felelnek meg. dohányzás. Az arachnoidea és pia mater a n. hogy a felső retinafél rostjai az alsó ajakba. hallucinációk) korral járó szaglászavar: 75év felett szaglóképesség csökken  nem érzi meg hogy nyitva a gáz  kampó anosmia leggyakoribb okai: rhinitis. rhinitis.opticusban egyesülnek. környezetének kórfolyamatai  Jackson-tünetcsoport: olfactorius sensatiok + “déja vu”/”jamais vu” + lebegés érzése + primitive oralis mechanismusok  Duff-tünet: beteg dörzsöli az orrát IV.

Az optikai emlékképek a fissura calcarina szomszédságában, az area parastriatában raktározódnak. Ennek zavarai optikai agnosiához, lelki (kérgi) vaksághoz vezetnek. A fissura calcarina a látóterek horizontális választóvonala, a vertikális választóvonal a falx cerebri. A látópálya betegségeinek helyét a látótérkiesésekből, látásvesztésből és a papilla állapotából ítélhetjük meg. (lsd. betegvizsgálat) II. A látótér a térnek az a része, amit mozdulatlan fej- és szemállás mellett 1 pont fixálása során egyszerre látunk. A tárgyak felismerésében a központi látásnak, a térbeli tájékozódásban, a mozgás érzékelésében pedig a perifériális látásnak van szerepe. III.                 Leggyakoribb látótérzavarok: ha az egyik oldali n. opticus sérül  azonos oldalon vakság chiasma opticum középső része  bitemporalis heteronym hemianopsia alsó része (hypophysis daganat)  bitemporalis felső quadrans anopsia felső része (tuberculum sellae meningeoma)  bitemp. alsó quadrans anopsia lateralis része (a. car. int. aneurysma)  binasalis heteronym anopsia féloldali chiasma-tünetcsoport: laesio oldalán vakság, ellenoldalon temporalis hemianopsia chiasma opticum és a CGL közötti károsodás  ellenoldali homonym hemianopsia tractus opticus pusztulása teljes  centralis látás is megszűnik radiatio optica teljes egészéen ritkán pusztul, ha mégis  ellenoldali homonym hemianopsia, DE a centralis látás megkímélt parietalis lebeny sérülése  alsó quadrans anopsia halántéklebeny lebeny  felső quadrans anopsia area striata pusztulása  kérgi vakság ha a kéreg károsodása reverzibilis, akkor a látásműködés rendeződhet: először a fényérzés tér vissza, majd mozgást is lát a beteg, végül a tárgyakat is felismeri. Legkorábban a centrális látótér restituálódik. Brodman 18-19 sérülése: a látás-érzet szemléletté alakulása akadályozott  a beteg látja, de nem ismeri fel a tárgyakat (lelki vakság/opticai agnosia) a látórendszer vérellátását 3 artéria biztosítja (lokalizáció látótérvizsgálattal)  choroidea ant. (tractus opticus  CGL)  cerebri media (radiatio optica)  cerebri post. (látókéreg)

7. A látóideg bántalmának kórjelei  pangásos papilla  intracranialis nyomás emelkedése  vénás keringés csökk.  oedema  ráterjed a nyomásemelkedés a n. opticust kísérő subarachnoideális térre  ha kétoldali  70-80%ban agydaganat, de az intracranialis neoplasmák 40%-ában nincsen pangásos papilla (fiatalkorban a pangásos papilla gyakrabban és hamarabb alakul ki)  szemfenéki kép: a papilla az üvegtest felé gombostűfejszerűen bedomborodik, vizenyősen duzzadt, széle elmosott, színe a tágult kapillárisok miatt vörös acut/subacut oedemás papilloneuritis  látásélesség gyors csökkenése

7

 

tárgyakat homályosan látja, a kontúrok elmosottak színeket bizonytalanul ismeri fel látóterek beszűkültek a papillák elődomborodnak, oedemásak, színük élénk vörös; a vénák és a capillárisok maximálisan tágak  egyes, lassabb kórlefolyású esetekben a oedemás, de szürke papillát láthatunk (ilyenkor a látásromlás is lassabb) retinopathia hypertonica  a papilla és a retina súlyos elváltozásai ellenére a látásélesség megtartott is lehet  papilla atrophia  rézdrót artériák, kereszteződési jelek (az artériák a vénák falát benyomják) papilla atrophia  primer: n. opticus közvetlen sérülése pl.: trauma, daganatok, arzén, alkohol  szekunder: az atrophia kialakulását oedema vagy gyulladás előzi meg  neuronitis retrobulbaris (leggyakrabban SM-ben ászlelhető)  centrális látás romlása, esetleg centraláis scotoma  a peripherias látás élessége zavartalan temporalis decoloratio : SM foramen opticum közelében elhelyezkedő térfoglaló folyamatok  Foster-Kennedy tünetcsoport (pl.: olfactorius meningeoma):  egyoldali primer opticus atrophia  ellenoldali pangásos papilla

   

8. A pangásos papilla és differenciáldiagnózisa  az egyik legfontosabb szemfenéki elváltozás, amit a vizsgálónak fel kell ismernie  tartósan fennálló ICP-emelkedés  vénás keringés csökk.  oedema  ráterjed a nyomásemelkedés a n. opticust kísérő subarachnoideális térre  ha kétoldali  70-80%-ban agydaganat, de az intracranialis neoplasmák 40%-ában nincsen pangásos papilla (fiatalkorban a pangásos papilla gyakrabban és hamarabb alakul ki)  szemfenéki kép: kezdetben a vénák tágultsága miatt vörös a papilla, majd a határa elmosódik, szürkésfehér lesz, az erek beágyazódnak; az exsudatum gyakran radier formát vesz fel, a retinán csíkolt vérzések láthatóak tartós fennállás estén a visus romohat

Differenciáldiagnózis  intracraniális nyomásfokozódás etiológiája és diagnózisa (lsd. a többi tételt)  v. centralis retinae thrombosis, sinus cavernosum thrombosis  papillaoedema + nagyszámú vérzés  trauma utáni subdurális vérzés  hydrocephalus

8

 

gyulladások: meningitis, encephalitis acut/subacut oedemás papilloneuritis o látásélesség gyors csökkenése o tárgyakat homályosan látja, a kontúrok elmosottak o színeket bizonytalanul ismeri fel o látóterek beszűkültek o a papillák elődomborodnak, oedemásak, színük élénk vörös; a vénák és a capillárisok maximálisan tágak o egyes, lassabb kórlefolyású esetekben a oedemás, de szürke papillát láthatunk (ilyenkor a látásromlás is lassabb)

9. A pupillavizsgálat diagnosztikus jelentősége I. Pupillareakciók 1. Paraszimpatikus beidegzés  a reflexív: afferens rostok a n. ill. tractus opticusban  a CGL előtt leválnak  átkapcsoloódnak a regio praetectalisban  nagy részük kereszteződik a commisura posteriorban  n. oculomotorius EdingerWestphal magcsoportja  n. oculomotorius pupillomotoros rostjai  ggl. ciliare  m. sphincter iridis ill. m. ciliaris 2. Szimpatikus beidegzés (m. sphincter pupillae): pályája 3 neuronból áll 1) lateralis hypothlamusban elhelyezkedő neuronok, melyek axonja a Th1-3 magasságáan lévő centrum ciliospinaléba futnak 2) paravertebralis szimpatikus neuronok (a ggl. cervicale superiusban kapcs. át) 3) postganglionaris neuronok, melyek az a. car. int. mentén jutnak el az orbitába  a szimpatikus rendszer izgalma pupillatágulatot okoz, kiesése Horner-triászt (lsd. később) 3. Convergentia- és accomodatio reakció  reakció = bulbusok összetérítése + szemlencse domborúságának fokozódása + pupillaszűkület  éles látás  az ingerület az izmokból jut el a Perlia-féle magba  EdingerWestphal magcsoport  n. oculomotorius  ggl. ciliare  m. ciliaris II. A pupillák vizsgálata  direkt fényreakció  consensualis fényreakció  accomodatiós pupillareakció  convergentiareakció  A negatív status: A pupillák kp. tégak, egyenlőek, éles szélűek, kerekek, centralisak, direkt és consensualis fényreakciójuk megtartott, convergentiára és accomodatióra jól reagálnak.

III. A pupilla fényreakciójának zavarai 1. amauroticus pupillamerevség:  oka: n. opticus laesiója  sérült oldalon nem váltható ki a direkt és a consensualis fényreakció

9

oculomotorius károsodása (Hutchinson-féle féloldali pupillatágulat) 10 . konvergencia megjelenik. A pupillareakciók zavaraival kapcsolatos szindrómák 1. n. ellenoldalról consensualis r. valamint a piloerectio kiesése  farmakológiai vizsgálata:  kokain  gátolja a NA praesynapticus újrafelvételét. beidegzés károsodik  NA nem szabadul fel  a kóros oldalon a szembe cseppentett kkain nem tágítja a pupillát  amfetamin  felszabadítja a praesynanapticus a NA-t  szűk pupillát tágítja praeganglionáris leasiónál. kiváltható 2. kialakulhat anisocoria. atropinmérgezés. reflektoros pupillamerevség:  oka: a pupillomotoros reflexív kétoldali megszakadása a praetectalis regio és az Edinger-Westphal mag között  direkt és consensualis r. abszolút pupillamerevség  oka: egyik oldali szemhez futó pupillomotoros rostok károsodása (szemet ért sérülés. azonos oldalon az arc és a nyak melegérzése. nem váltható ki.: a szem szimpatikus beidegzésének zavara  myosis. ha myosissal is társul  Argyll-Robertsonpupilla 4. anisocoria  def. Horner-triász  def. oculomotorius és középagylaesio). ptosis. Argyll-Robertson-tünet:  a pupillák szűkek + fényre nem reagálnak + accomodatio r.  lehet 1 ill. 2oldali is  társulhat patellareflex hiánnyal is  DM-ban és encephalitisben észlelhető 3. ha a szimp. oculomotorius kompressziója  tág. fényre nem reagáló pupilla  n.:eltérő tágasságú pupillák  a leírásban a tágabb pupilla oldalát jelöljük  ICP növekedése  tentorialis (uncus) herniatio  n. míg postganglionárisnál a szűk pupillára nem hat 2. Wernicke-féle hemianopiás pupillareakció: a látórendszer anatómiájának ismeretében lokalizálni tudjuk a homonym hemianopsiát okozó károsodás helyét:  tractus sérülése  fényreakció nem váltható ki. botulismus 3. enophtalmus + társulat hozzá: anhydrosis. mert a tractusban a fényreakció afferens rostjai együtt futnak a többi opticus axonnal  CGL/radiatio optica károsodása  hemianopsia a fényreactiót nem zavarja: a kiesett látótér-félben alkalmazott ingen is kiváltja (Wernicke-féle hemianopiás pupillareakció) IV.kiváltható  korábban syphilis bizonyító jelnéek tartották  kialakulási mechanizmusa nem ismert 4. Adie-syndroma (pupillotonia)  pupilla fényre lassan/egyáltalán nem reagál + lassú accomodatiós reakció + kiváltható konvergentia r.

képalkotók stb. A szemmozgások zavarai  szemmozgászavar: valamelyik szemizom bénul. eredménye kettőslátás  tekintészavar: a két bulbus konjugáltan mozog 2. differenciális diagnózisa Kettőslátás (diplopia):  valamelyik szemizom bénul. agyidegek ill.  fasciculus longitudinalis medialison keresztül (mediális rostjai vertikális tekintések. munkavégzés). akaratlagos  fürkésző (valamely irányba nézés fixálás nélkül)  vezetett (szemünkkel mozgó tárgyat fixálunk)  parancsolt (felszólításra végrehajtott tekintés  fixálás) III. supranuclearis neuronok (nagyagykéreg) rostjai kereszteződve húzódnak a 2. (m. obliquus sup. & med. Áttekintés: conjugált szemmozgások (tekintések) A tekintések végrehajtását 3 neuroncsoport végzi 1. obliquus inf. a falakon keresztül a szomszédos helységben folyó eseményeket látni véli 3.10.)  befelé és lefelé tekintéskor a bénult szem mozgása elmarad  VI. Szemmozgások 1. szemmozgató agyidegek magjaiba  perifériás idegek II. Darkshevichféle nucleus commissurae post. rosszullét. a két bulbus nem mozdul konjugáltan  az egyik szemben a tárgy képe a retina más pontjára esik  az érintett szem látótere eltolódik az éphez képest  két egymást nem fedő kép alakul ki a látókéregben  hibás tájékozódás (lépcsőn járás. A fascisulus longitudinalis medialis laesioja sajátos szemmozgászavarokat okoz  a két szem tengelye egymástól verticalisan tér el (Hertwig-Magendie tünetcsoport)  Pick-visiók: a beteg a falakat ferde síkban megdőltnek látja. 11. m. (m. med.)  kifelé tekintés elmarad  fasciculus long. reflexes 2. A szemmozgások zavarai I. károsodása  myasthenia ocularis  differenciáldiagnózis módja: neurológiai vizsgálat. rectus lat. A kettőslátás lehetséges okai. & inf.. de nem tekintészavart okoz  a károsodás módjai: 11 . lateralis része a vestibulo-ocularis összeköttetéseket biztosítják) 3. rectus sup. szédülés  oka:  III-IV-VI. magjaik károsodása  III. subcorticalis tekintési központokba  horizontális szemmozgások: pons formatio reticularisában  vertikális szemmozgató neuronok: nucleus interstitialis Cajal ill. a két bulbus nem mozdul konjugáltan. A szemmozgató idegek magjainak/idegek sérülése szemmozgászavart. (m.)  a szem lefelé-kifelé tekintő helyzetben áll  IV.

nem idegi eredetű szemmozgászavarok  izomeredetű bénulások (myasthenia ocularis)  változó mértékű ptosis és szemmozgászavar  myositis ocularis  izmok gyulladása  átmeneti szemizombénulás  képalkotó eljárásokkal kimutatható  endocrin ophtalmopathia (Graves-Basedow-kór)  acut szakasz: izmok gyulladásos beszűrődése  változó mértékű és irányú szemmozgászavar  chronicus szakasz: izmok hegesedése  állandósuló szemmozgászavar (műtét) 12 . gyulladások)  III.és subduralis vérzés  gyorsan növekvő térfoglaló folyamat  III. basilaris.:  fej hirtelen dorsalflexiója  mindkét nervus abducens vongálódása  mindkét musculus rectalis lateralis működésének zavara  kifelé tekintés elmarad  n. m. obliquus inf. ha ezen aneurysma alakul ki  musculus rectalis lateralis működésének zavara  kifelé tekintés elmarad idetartozó alternáló tünetcsoportok (alternáló tünetcsoport = agyidegmag/gyökrost sérülése + hosszú pályák sérülése  tünetek alapján pontosan lokalizálható a góc síkja)  Weber-syndroma (hemiparesis/hemiplegia alternans oculomotoria): az oculomotorius rostok és a pedunculus cerebriben elhelyezkedő piramispálya egyidejűleg sérülnek  egyik oldali oculomotorius laesio + ellenoldal végtagjainak béulása  Benedikt-tünetcsoport: oculomotorius laesio + féloldali végtagbénulás + akaratlan mozgások  a góc a középagyban dorsalisabban helyezkedik el és érinti a substantia nigrát vagy a nucleus rubert  Raymond-féle tünetcsoport: m.)  a szem lefelékifelé tekintő helyzetben áll  IV. & inf. + ellenoldali centralis típusú féloldali mozgászavar  a híd caudalis síkjában lévő góc a n.és melléküregek gyulladása.    a szemmozgató agyidegek magjai pusztulhatnak az agytörzsön belül elhelyezkedő kórfolyamatokban (vérzések. abducens laesioját okozza illetve a pyramispályát érinti 1. (m.)  befelé és lefelé tekintéskor a bénult szem mozgása elmarad  VI. oculomotorius sérülése  a szem kifelé-lefelé tekintő helyzetben áll  epi. lat. térfoglalások. & med. (m. fogászati beavatkozások stb. obliquus sup. tétel) a nervus abducenst keresztezi az a. agyideg izgalma  azonos oldali pupillaszűkület  később az ideg működése csökken  pupillatágulat orr.  sinus cavernosus thrombosis  fissura orbitalis superos syndroma (lsd. rectus sup.)  kifelé tekintés elmarad fejet érő traumák pl.. (m. rectus lat. rect. 12.

felső ajkak.és melléküregek gyulladása. n.és tapintási ingerek a mozgató magból kilépő és az érző magba belépő szenzoros neuronok a híd és a hídkarok elülső határán lépnek elő  ggl. ophtalmicus  sinus cavenosus  fiss. tőle medialisan helyezkedik el a mozgató mag az érző magban lévő másodlagos neuronok  egy része a középvonal felé húzódik. kereszteződik.) V/3.  VI. orb. trochlearis.  IV. aneurysma  orr. csámcsogás és ásítás  egy csoportjuk pedig a tractus spinalis descendensben a cervicalis gerincvelői substantia gelatinosa Rolandi sejtein végződnek  innen rostok kereszteződve futnak szintén a thalamusba  hideg-. maxillaris  foramen rotundum  végága a nervus infraorbitalis (orrüreg alsó része. és létrehozzák a lemniscus trigeminalist (lsd. meleg-. ritkán az V/2. fogászati beavatkozások stb. exophtalmus. medialisan a n. területén érzéskiesés. szájfenék izmai. oculomotorius . ábra)  egy részük pedig szintén kereszteződve a lemniscus trigemnalis dorsalisban haladva a thalamus nucleus ventralisában végződnek  extrapyramdalis automatismusok koordinációja pl. az érző mag a tegmentumban található. melyek axonjai kapcsolatban állnak a mozgató mag neuronjaival és a azokkal együtt futva a rágóizmok tómusának szabályozásában vesznek részt   13 .  V/1. sup.  hypophysistumor  benignus granulomatosis (szteroidkezelésre jól reagál)  sérül a n. a Gasser-dúc alsó részéből ered a n.12. felső fogak. dobhártyafeszítő izmok) n. lágyszápad izmai. mesencephalicus nervi trigemini: itt unipoláris sejtek találhatóak. szájpad érzőf. n. az orrhátat. is érintett 13. A nervus trigeminus anatómiája    A nervus trigeminus kevert ideg: mozgató és érző működést is kifejt. orrszárnyak. abducens  fájdalom (szembe sugárzik). Fissura orbitalis superior syndroma  Fissura orbitalis superiorban futó képletek:  III. Gasseri  innen erednek az ideg fő ágai: V/1.: rágás. a dúc középső részéből lép ki a n. a homlokot és az orrüreg felső részét + a n.  vena ophtalmica superior  okai:  orbitatumorok  ékcsont kis szárnyán növekvő meningeomák  sinus cavernosus külső falának elváltozása. fájdalom. lacrimalis révén a könnyelválasztásban is szerepe van) V/2. alsó szemhéjak. V/1. mandibularis  foramen ovale (rágóizmok.  szemgödör (beidegzi az orbitát.

életév felett alakul ki etiológia  idiopathiás  kilépő gyökök ill. koponyaalapi tumor  artériák/vénák által kifejtett kompresszió:  cerebelli sup. mentalis lidocainnal történő vezetéses érzéstelenítése diagnosztikus értékű lehet. napszaktól függetlenül  krónikus betegségben a fájdalom állandósulhat ill. A trigeminus neuralgia (tic doloureux) kórisméje és kezelése    incidenciája: 15/100ezer általában a 40.  cerebelli inf.14.  V/2-3. max 1-2 percig tartó fájdalom (gyakoriság V/2-3. trigeminus károsodása klinikum  általában féloldali. a ggl. > V/1. erős. semilunare károsodása  SM  vascularis laesio  kisagy-híd szögleti ill. a rohamok időtartama növekszik  hónapokig/évekig tartó panaszmentesség is lehetséges  a n. pathogenezis: a n. infraorbitalis és a n.)  ticszerű rángások  periodikusan visszatérő tünetek. ha a fájdalom azonnal elmúlik   14 . hirtelen kezdődő néhány másodpercig. akár naponta többször.  V/1.

 m.): lokális fájdalom. a triggerzónák érintése (arcbőr. stapedius  a mozgató maghoz húzódó supranuclearis neuronok a gyrus praecentralis alsó harmadában erednek  corticobulbaris nyalábban haladnak  capsula interna térde mellett elhaladva  híd alsó harmadáig  15 . „ropogó” ízület  vascularis kompresszió (MR-angiographia  etiológia tisztázása kezelés  gyógyszeres:  600-1200mg carbamazepin fokozatosan emelve  a fájdalommentesség elérése után 6-8 hétig adjuk  folyamatosan leépítve elhagyjuk (mh. nyomásérzékenység. korlátozott szájnyitás. exsiccatio …  differenciáldiagnózis  gyulladásos ill.: bágyadtság)  használhatjuk a fentieket kombinálva is. mentalis lidocainnal történő vezetéses érzéstelenítése  panaszmentesség néhány órától pár hétig  percutan szelektív termális radiofrekvenciás neurolysis (90%-ban eredményes): rtg-képerősítő segítségével a foramen ovalén keresztül érik el tűelektróddal a Gasser-dúcot vagy a n. szájsebészeti. valamint a rágás. ásítás. digastricus venter post. így alkotják a n. szemészeti vizsgálat:  szem  fogak  melléküregek  állkapocs  temporomandibularis dysfunctio (Costen-sy. nystagmus. A nervus facialis anatómiája  Magjai:  mozgató mag a híd-nyúltvelő határán. SSRI adható  sebészi kezelés  indikáció: terápia rezisztens esetek (az összes 30%-a)  a n. leukopaenia)  második választandó szer a baclofen: 60-80mg  clonazepam: 1. triciklikus antidepresszáns. orrfújás a rohamot kiválthatja  beteg a fájdalomtól félve ezeket kerüli  fogyás.: ataxia. kiegészítésként valproát. facialis belső térdét  mozgtaó beidegzés  mimikai izmok  platysma  m. ventrolateralisan a tegmentumban található  belőle eredő rostok dorso-medialis irányba kanyarodnak. infraorbitalis és a n.5-6mg háromszori alkalomra osztva/nap (mh. megkerülik a nervus abducens magját. trigeminus rostokat  thermocoagulatio  microvascularis decompressio: suboccipitalis craniotomiás feltárásból a gyökkilépésnél található artériás/vénás kacsot lefejtik az ideg felszínéről  újabban sztereotaxiás kerettel gamma-kés  15. fogak. beszéd. nyelés. egyéb fájdalommal járó kórképek(F-O-G-i. szájnyálkahártya érintése).

sublingualist és submalndibularis) a n. facialis a híd és a hídkarok határán lép elő az agytörzsből  egy durahüvelyben fut a n. petrosus superficialis maior értágító impulzusokat küld az agy ereihez ggl. intermediusszal és a VIII. facialis törzsétől  ggl. ezek vezetik az emotionalis mimikai ingerületeket  nucleus salivatorius superior ide fut be a chorda tympani (ggl. submandibulare  n. kép) n. agyideggel  meatus acusticus int. A centralis és a perifériás faciális károsodás elkülönítése Emlékeztető: A homlok.és a szemkörüli izmokat beidegző n. a száj körüli izmokat és a platysmát ellátó magrészlet azonban csak az ellenoldalról. pterygopalatinumban kapcsolódik át  beidegzi a könnymirigyeket 16.  16 . lingualis  nyelv elülső 2/3-ának ízérzése + vegetatív rostjai ellátják a a gl. geniculi  ggl.  canalis facialis  foramen stylomastoideum  ágakra oszlik (lsd. facialis mozgató magrészlet mindkét féltekéből kap supranuclearis rostokat. geniculiban válik el a n.  elválnak a többi pyramisrosttól és a mozgató mag neuronjaival képeznek synapsisokat  thalamusból is haladnak suprnuclearis neuronok.

 Férfi/női arány :1:1  Téli-őszi hidegebb időszakban gyakoribb előfordulása  Diabetes mellitusos és hypertoniás betegekben gyakoribb. és az ideg többé nem képes ellátni az agy és az arc közti jeltovábbítás feladatát. agyideg perifériás idegágra gyakorolt nyomás váltja ki.000 ember kapja meg a betegséget. II. légkondi  borreliosis  sarcoidosis (gyakran kétoldali facialis paresist okoznak)  cukorbetegség  SM  a koponyaalap törése  daganat (általában a paresis lassan fokozatosan rosszabbodik) koponyaalapon elhelyezkedő daganat (vestibularis schwannoma) eltávolítása céljából végzett műtét után)  a fültőmirigy daganatainak műtététe vagy besugárzását követően III. facialis  sérülésekkor a reflex renyhébb lesz vagy kiesik 17. A környező szövetek duzzanata következtében romlik az ideg vérellátása. Periferiás facialis paresis leggyakoribb okai:  virus fertőzés herpes vagy más virusfajták  huzat. Epidemiológia  Az USA-ban évente 40. A perifériás facialis paresis kóroktana és kezelése I. 17 . Pathogenezis: VII. az érintett idegsejtek elhalnak. Elkülönítés:  centralis facialis laesio esetén a homlokráncolás és a szemhéjzárás sikerül. míg a fogmutatás nem  perifériás facialis laesionál (mozgató neuron sérülése) a góc oldalán minden mimikai mozgás hiányzik + a corneareflex efferense a n.

: a n. o ábra. Terápiás lehetőségek  Selectiv ingeráram kezelések  B 1 vitamin kezelések  Antihistaminok adása  Steroidok adása  Keringés javítására-Trental-kezelés  Acyclovir (Virolex) infusió  Műtéti decompressió megkisérelhető VII. agyideg anatómiája I.  + lsd. ENMG  CT  MR vizsgálat. o. A VIII. spirale bipoláris neuronjai. A hallópálya (nagyrészt keresztezett) 1. Prognózis Ha az arcon az idegrostok elektromos ingerelhetősége normális. n. 18. acusticus vagy másnéven n. ENG./Molnár 56. agyideg tulajdonképpen két önálló ideg: 1. elsőrendű neuronok: ggl. szemét nem tudja becsukni (kiszáradhat a szeme) és szájának érintett fele nem mozog. akkor 70-90%-ban elmúlik a betegség(ez bekövetkezhet akár spontán is). Szirmai 44. facialis károsodás tünetei a bántalom magasságától függően V. II. staticus v.  Olykor csökken az ízérzés. az axonjaik alkotják a n. Tünetek:  Az arc egyik felének bénulását okozza. akkor csak 20%-ban várható javulás. cochlearist  nucleus cochlearis ventralis (alacsony frekvencia) & dorsalis (magas f) 2. vestibularis A két ideg közös törzzsel lép be a kisagyhíd szögletben az agytörzsbe.IV. VI. stapedius működészavara következtében a hangok túl hangosak lesznek. A VIII. Diagnózis:  Anamnesis (korábbi fertőzések)  Fizikális neurológiai vizsgálat  Idegvezetési vizsgálatok: NET. megszűnik a könnyelválasztás és hyperacusia jelenhet meg: a m.de ha nem ingerelhető.  A beteg nem tudja ráncolni a homlokát. másodrendű neuronok: a cohlearis magvak multipoláris neuronjai  rostjaik az ellenoldali corpus 18 . cochlearis 2. Az idő múlásával hetek-hónapok múltán végleges bénulásos maradvány állapot alakul ki. n.

. negyedrendű neuronok: colliculus inf. segíti a fixálást és a térbeli orientációt (dinamikus működés) b.trapezoideumhoz (csak kisszámú neuron csatlakozik az azonos oldalihoz)  oliva superior  3. lateralis Deiters-ből ered  gerincvelői motoneuronok  nyak és hátizmokat ellátó idegek (statikus m. medialis (Schwalbe)  n. turbulens áramlás . vestibulare ingerfelvevő nyúlványai a hártyás labirintusban találhatóak. Drakschevich magvak)  gerincvelő mozgató neuronjaihoz  vestibulospinalis pályák: a n. vestibuláris és taktilis ingerületek összehangolásával (statikus működés)  a ggl.AV malformatiók . perifériás axonjai alkotják a n. harmadrendű neuronok: lemniscus lateralis  4. Megnövekedett. Az egyensúlyozópálya Funkciói: a. superior (Bechterev)  n.:glomus tu. verticalis Cajal ill.Sinus sigmoideus. Asymetricus tágulatai 19 . felgyorsult.fistula carotidea – cavernosa (sinus cavernosus fistulája) . melyek a  híd-nyúltvelő határon elhelyezkedő vestibularis magvakban kapcsolódnak a másodlagos neuronokkal:  n. gátló neuronok a nucleus fastigii-ből a vestibularis magvakhoz) pályák  mozgásszabályozás  agykéreggel: a szerzők egy része szerint a temporalis. a szöggyorsulás érzékelése  reflexesen beállítja a szemeket. descendens spinalis (Roller)  a vestibularis magvakból eredő pályák:  fasciuclus longitudinalis medialis  szemmozgató agyidegek magvaihoz o elülső ívjárat  III.  subcorticalis tekintési központok (horizontalis. lateralis (Deiters)  n. vestibularist.pons formatio reticularisa. mások szerint a parietális lebenyben 19. o oldalsó  VI. v. vázizmok tónusának szabályozása a vizuális.)  agytörzzsel  vestibulocerebellaris és cerebellovestibularis (serkentő ill.Erősen vascularisalt tumorok pl.) III. jugularis int.Carotis és aorta stenosisok. o hátsó  IV. objektív 2. A tinnitus leggyakoribb okai és kezelése Tinnitus= fülzúgás 2 csoport: 1. szubjektív Objektív tinnitus: vascularisokvér surran 1. aneurysmák .  hallókéreg: temporalis lebeny (Brodman 4142.

fejtrauma iii. hypertyreosis 2. percepciós(idegi) . toxicus:uraemia. hyperglycaemia. scarlatina.zajterhelés okozta cochlearis károsodás . Perifériás 2. HZV-fert.jellemzően Wkóros oldalra lat. Kezelés: otosclerosisműtét30-50%-ban sikeres cochlea vascularis károsodásadextran pentoxifillin(Trental) Heveny zajártalomBetaserc 3x8 mg 3 hónapig Otooxicus gyógyszereket azonnal abbahagyni A szubjektívet nehéz kezelnigyakori a depresszió. a rostok között synapsisok .toxicus és infectiosus károsodás .:Wép oldal felé lat.Meniére-bet. Arteriosclerosis 20 .A hallórendszer bántalmára utalú tünetek.cerumen .okok: i. amilodemyelinisatiós laesio bárhol a hallópályán.a magas hangok érintettek .chinin. az Eustach-kürtben vagy a temporo-mandibuláris izületben pl.) . Vezetéses (transzmissziós) .acusticus neurinoma vagy egyéb kisagy-híd-szögleti folyamatok .hallászavarral járó és nem szubjektív ididopathiás tinnitus: időskori.a légvezetés megrövidül v. R+(norm.:Parkinson Szubjektív tinnitus: . Meniére v.. fertőzés:gyors progrediáló(meningitis. szalicilátok iv.R. megszűnik 2. hallókészülék. ICP növekedés bizonyos esetei Valsalva megszünteti.főleg a mély hangok érintettek . izolált tünet (finom.pulzushang a ülre való ráfekvéskor .jell.légvezetés zavara .lehet ámeneti: .- Tensiokiugrás. Centrális Perifériás: 1. ha nem akkor VJI egyoldali lekötése 3.otosclerosis . zajgenerátor 20. az ideg átmetszése sem megoldás maszkírozás: rádió. ii. hallásvizsgáló módszerek Halláscsökkenés=hypacusis Két nagy csoport: 1.acut otitis catarrhalis .idegentest . ritmikus mozgás a lágyszájpadban. parotitis.

hangvillapróbák .lues Centrális: 1. hallási agnosia(lelki süketség):a másodlagos hallómező hangok.lehet vezetéses vagy tekintés irányú nystagmus .okok: agyörzsi stroke SM Tumorok Syringobulbia Arnold-Chiari malf. károsodikzörejek. Centrális: .halláskárosodással gyakran társul . Tünetegyüttes .szédülés beteg a fejét a laesio oldalára hajtja . dysarthria. Acusticus neurinoma 3..42 2. Betegség kísérőjelensége pl. dysphagia (3D) . chr.vegetatív tünetek . Rinné: o Csont és légvezetés összehasonlítása o 21 .törzsataxia . A centrális és a perifériás vestibularis károsodás tüneteiű Perifériás: .dallamok felismerése hiányzik 21. kérgi süketség: elsődleges hallómező pusztulása(Br 41.nem harmónikus .okok: neuritis vestibularis benignus positionalis vertigo(BPV) Meniére Trauma Hátsó scala térfogl.vannak agyörzsi tünetek: arcgyengeség és/vagy zsibbadás. dyplopia. Basilaris migraine Cerebralis vérzés Sedatívumok Hallásvizsgálati próbák: 1.harmónikus vest.ált. Súgott beszéddurva tájékozódásra 2. Belsőfül(idegi):ép oldalra lat.Weber: o kétoldali csontvezetés összehasonlítása o o középfül sérülkóros oldalra lat. kevert .vi.

cerebellaris .forgatás. a tekintéssel ellentétes irányban is Frekvencia: lassú 10-40/min Közepes: 40-100/min Gyors: >100/min Ritmusa Fiziológiás: Opokinetikus(vasút): . ismétlődő.deviáció az ép oldal felé .gyull. gyors komp. occiptofrontalis pályák épsége . ívjáratok.fastigii.nucl. cerebellaris. vestibularis.endolympha P növ. jellemzői Nystagmus=akaratlan.Lehet fiziológiás (ingerekkel kiváltható)optokinetikus. Romberg-ben dőlés a laesió felé. ritmusos szemmozgás .vizsgálata:forgódob Labirinth eredetű indukált nystagmus: .előretekintéskor is van III..kalorikus Pathológiás: 1.2 szem koordináltan. Scarpae károsodása .nyomásváltozás.fokúgyors komponens a tekintés irányába II.a gyors az újbb tárgy fixálása(Br8akaratlagos szemmozgás) .labirinth bajnállassú fázis a laesióra mutat.feltétele a retina. beteg a fejét a laesió oldalára hajtja . ggl. galván.féloldali cerebellaris kár.kalorikus Congenitalis Szerzett Jellemzői: Iránya horizontális Vertikális Ferde Rotatoros Retrakciós Fokozat: I. A nystagmus felosztása. . az occipitalis lebeny(Br18). szemmozgató rendszer zavara .vestibularis. azonos kitéréssel.félkörös ívjáratok ingerlése .a lassú komponens a tárgy mozgásának irányába . Az ép oldal felé irányul.Schwabach: o Vizsgáló a sajátjához viszonyítja -audiometriaobjektív 22.gyors komponens a középvonal felé a laesió irányába - 22 . együtt mozog .2 komponens: gyors és lassúnysagmus iránya a gyors komponens .trauma 2.okok: bevérzés. n.

forgatásmko labirynth izgalma -horizontalisan a lat ívjára izgalmaellentétes endolympha áramlás a nystagmus lassú komponensének irányábagyors komp. gyors komp az ingerlés felé -hidegampullofugalis áramlásingerléssel ellentétes irányú nyst.Egyensúlypróbák -Romberg:zárt lábak. csukott szemek. Kalorikus ingerlés: -30 fokkal előrehajtott fejnél -melegampullopetális áramlásingerlés felé irányuló nyst.gyors komp nem az ingerelt oldal felé -Épagytörzsű. Irányába mutat) -célkisérlet -dysdiadochikinesia 24.paraneoplasia. comatosus betegnélbal fülbe hideg víz  szemek lassan balra. nytagmus 2. de nincs kompenzálás. Síkban -osszú ideig fennáll . nem ritmusos. karok kinyújtva engedje le a karját vissza(lassú komp.3. vegetatív tünetek 23 . irányt tartva.híd tekintéscentrum és III mag közötti kapcsolat megszakadhorizontalis síkban disszociált tekintés és monocularis nystagmus . A vestibularis rendszer vizsgálata. tartósan sötétben dolgozókkétszemes fixáció zavara(verticális irányú. mer az ép cortexhez kötött 5. szemizomparesis:gyors komp. és felfelé nézéskor fokozódik) 7. A vestibularis rendszer bántalmának kórjelei 1. nyitott és csukott szemmel -Bárány-próba:egymással szemben.a tekintés irányával ellenkező oldali szem nem mozog az orr felé a középvonalon túl 4. gyors szemmozgás mind horiz. kinyújott karok(nehezítettnél lábfejek egymás elé) -járáspróbák:képes-e egyenesen. Mind vert. Opsoclonus -időszakosan megjelenő durva. Vezetett szemmozgások ülő és fekvő helyzetben 3. Iránya a tekintés irányával azonosa nystagmus irányát a tekintés iránya befolyásolja 23. FLM laesio .de az utónystagmusnál megfordul -dőlés és félremutatás iránya a lassú komponens irányába 4. encephalitis 5. A szemek megfigyelése nyugalmi helyzetben 2. 1. Látászavarhoz társuló -születésük óta csökkentlátóknál -színvakok -chorioretinitis -albinizmus 6. ellentétes.

felső légúti infkció előzi meg .a heves tünetek néhány nap alatt megszünnek.a verigo erős. vertigo benignus paroxismális pozicciófüggő vertigo(BPPV) neuritis vestibularis Meniére Harmonikus tünetcsoport(perifériás): -nystagmus az ép oldal felé -egyik oldali labirynth és/v.fejhajlításjárás 24 . vestibularis sérülése hozza létre . melyet fülzúgás ritkán. esetleg scopolamin 3.mozgás súlyosbítja .érintett oldali horizontalis ívjárat kalorikus ingerlésekor csökkent v. a káosodás felé erősödik . . halláskárosodás pedig soha nem kísér Álalában egy szédüléses attack jellemzi Tünetek: .A vest.elsősorban fiatal felnőtteket érint . Tünetegyüttes Th: gyógyszer: pentoxifillin(Trental) 2-3x 400mg Sibelium haemodilutio(hidroxi-etil keményítőHAES. Magok és cerebellaris károsodás esetén . vakjárás a kóros oldal felé . de 2-3 napon belül enyhülnek Diszharmonikus tünetcsoport(centr. 6.Bárányba is erre -Rombergben is erre . Magok károsodását kísérő nystagmus a tekintés irányától függ.Romberg. naptól tekintés-és egyensúlygyakorlatok 1.heves vegetatív tünetek .3. hiányzó ingerválasz .autonóm tünetek kifejezettek.vest.harmonikus vest. de a hirtelen mozgásra jelenkező tünetek még 1-2 héig fennállhatnak . 5. n. iránya meghatározható . hét után állásgyak.Dextran) első néhány napban ágynyugalom.Cerebellaris sérülésnél az autonóm ünetek szegényebbek.nystagmus lassú komponense az ép oldal felé .lassú komponens a laesio irányába . Bárány.): . Neuronitis vestibularis Def.A vestibulocerebellum és a kisgyi félteke károsodásakor a szemek nyugalomban 1030 fokkal az ép oldal felé deviálnak a beteg a középvonalban lévő tárgyra fixála bulbusok nyugalmi helyzetben conjugáltan kiúsznakvisszatérnek . 4.: Paroxismalisan jelntkező forgó jellegű szédülés. a zédülés érzése nem olyan kifejezett 25.

inferiusfossula petrosa spatium parapharyngeum o ACI és VJI között lefelé - - 25 .teltségérzés.járásképtelenség . 2-6. elesett állapot .endolympha mennyisége megnőP megnőháryás labirynth ruptura(vertigo oka)K+ tart. Glossopharyngeus anatómiája A 3. tinnitus ) Pahofiziológia: .oticum) psy-us rostok a parotis felé o nucl.solitariivs-osnyelv. o Nucl. m. melyek jellemzője a Meniére-triász(srgó jellegű szédülés. A Meniére betegség és kezelése.az érintett oldal felé fekszik a beteg .tract.héten 3x10mg/nap. glomus caroticom.tract.csak feküdni tudnak.fülzúgás. Daedalon 100-200mg Diazepam(Seduxen) 10-20mg Promethazin(Pipolphen kúp) 1-3x 25mg Betahistin(Betaserc) 1-3. feszítés a fülben. o Ggl. Jug. csengés .hányinger. kopoltyúív idegegarat felső része somatosenzor és motor.gentamycin) Transtemporalis labyrinthtectomia. tün.: Visszatérő szédüléses rosszulétek.nystagmus: horizontális v horizontorotatoros(lassú komp és dőlés az érintett oldalra)harmonikos vest.garat koponyai kilépés a foramen jugulare elülső része(+ X és XI) 2 érzőggl. Endolympha kerüla perilymphábaidegrostok bénulása. pulzus megváltozása . Salivatorius inf.26. sinus caroticus vs. külső fül. hyperacusis . izzadás. ototoxicus antibioticum(pl. cochlearis szőrsejtek pusztulása Tünetek: . sinus car.stylopharyngeus.vm-os rostok praeggl-is(ggl. Után o Ggl.hallászavar a rohamok idején . halálfélelem Th: hányáscsill. parotis vm Agyi eredés: nyúltvelő: o nucl.ss nyelv.styloglossus o nucl.saccotomia.spinalis nervi V.szorongás.hónap 3x 8mg/nap Rezisztens esetbenendolyphatico-subarachnoidealis shunt. lateralisvs o nucl. féloldali halláscsökkenés. pharynx. ambiguusm.belső fül teljes elroncsolása 27. hányás. nyelv hátsó 1/3-a íz+ss. Def. A N.superiusrögtön a for.szédüléses rohamok . .

X károsodása 4. A dysphagia okai Def: Nyelési zavar.pharyngeus: Ss. nincs organikus elváltozás b.inf-ból N. agytörzsi laesio 3. globus hystericus a. normális nyelési folyamat 2.érzéskiesés .stylopharyngeus mentén lefelé nyelvgyök N.oticum(praeggl a nucl. pszichoszomatikus eredet d. supranuclearis beidegzési zavar 2. tympanicus: .petrosus minor: Hiatus nervi petri minorisvissza a koponyába a piramis elülső felszínénforamen lacerumkoponyaalapgl.glomus car.lágyszájpad csüng az érintett oldalon .orrhang beszéd . tonsillaristonsilla palatina+nyh-ból jövő rostok r. kifekélyesedése 26 . Inf-ból a dobüreg és a fülkürt nyh-jához Praeggl-is rostok a nucl. lingualis dysphagia: oka a nyelv gyulladása. mely elsősorban a falat formálását és a garatba juttatásából eredő nehézségből adódik Ok:_ 1. IX. nyelési nehezítettség. lágyszájpad emelők r.inf-ból.X. állandóan vagy csak stresszhelyzetben gombócérzés a torokban c. myesthenia gravis Dysphagiával járó betegségek: 1.(kemorec) r. ág közvetlenül a ggl.- o A m. postggl a parotisba)plexus parotideus N. trunc.nyelészavar .lingualesss és vs Tünetek: .canaliculus tympanicusa dobüreg belső falára fonatokplexus tympanicus Ss rostok a gl. Sinus caroticus vs-os rostok(barorec).uvula deviáció az ép oldal felé 28.ízérzés csökken .sal. Inferius után .garatreflex renyhül .középső és felső rész. Symp)felső garafűzők.1.smaff és eff rostokplexus pharyngeus(n.

(EM. IX.chr.aneurysma . dysphagia syringobulbia a.X.dysphagia . garat. fasciculatio . constrictor pharyngis görcse b.kolinerg) . Apoplexia. Érintettek a lágyszájpad.nyelv atrophia.XI bénulás. félelemhysteria 7. nyálfolyás c.trapezius része. motoros bénulás a. Merev izmok c. garat és nyelv együttes megbetegedése során alakul ki b. ALS 6.Arnold-Chiari malf.uvula deviatio . váll és felsővégtagok együttes megbetegedése 5. Meningitis . agytumor.szájpadcsüngés .dysarthria .sternocleidomastoideus. Guillan-Barré-syndroma a.nasalis hang . herpes zoster b.félrenyelés. rhinophonia aperta 29. nyelvizmok. m. Tünetek: . Gyöki fájdalmak 4.tumor . Diff dg: .3.encephalitis .syringobulbia . hiányzó lágyszájpadreflexek .rekedtség . A pseudobulbaris és a bulbaris paresis elkülönítése Bulbaris paresis: A nyúltvelőben elhelyezkedő alső agyidegek (IXXII) által beidegzett izmok bénulása. oka.myasthenia g.Diphteria(serologia) felső 27 .agytörzsi infarctus . idegentestérzés d. garatgörcs a.m.Myositis(CK szint) . lágyszájpad az ép oldal felé.Guillan-Barré . tünetek:nincs garatreflex.renyhe v.nyelvmozgás zavar Okok: .glioma .polyomyelitis . Láztalanul zajlik b. gége.

32.mozgató területkárosodásakor liberációs jelek(fogó. A parietalis lebeny anatómiája.nyelvben nincs atrophia.dysarthria . szopó).lágyszájpad-és garareflexek jól kiválthatók . fasciculatio .kényszernevetés .sensoros cortex.46.ellenoldali akaratlagos mozgások Broca (Br44-es) a domináns féltekében a beszédkp.14. fissura lateralis cerebri(Sylvii) Gyrus praecentralismotoros cortex .47) .Pseudobulbaris paresis: Olyan felsőmotoneuron károsodás. A praefrontalis és frontalis lebeny anatómiája és tünetcsoportjai Frontalis lebeny határai: sulcus coronarius.sulcus parieto-occipitalis Gyrus postcentralis(Br3.izgalmakor komplex nyelési.25. mely elsősorban a mélyérzések központja .mindkét haemispheriumban kialakuló iscaemiás károsodás .élénk masseterreflex Okok: .emotionalis incontinentia . amelyet bilateralisan az agytörzs felett huzódó corticobulbaris rendszer károsodása okoz. Supplementer motoros area(Br8)szem és fej ellenoldalra mozdításakárosodásakor az akaratlagos szemmozgáok és tekintés zavara lesz Br6kérgi extrapyramidalis rendszer.6)hólyag és végbél ürítéskárosodásakor incontinentia Praefrontalis lebeny(Br 9.károsodásaellenoldali hypesthaesia(a fájdalom kivételével) Lobulus parietalis sup (Br5.ALS(bulbaris és pseudobulbais tünetek egyszerre) .személyiség .dysphagia . Tünetek: .2)elsődleges érzőkéeg .SM 30.7)másodlagos érzőkéreg 28 . tünetcsoportjai Határai: frontalisansulcus centralis medialisanfisura interhaemispherica.károsodás: o dorsalis részapathia.moria 31. fissura interhaemispherica. rágó és csámcsogó mozgások Gyrus praecentralis(Br4.multiplex lacunaris infarctusok .érdektelenség o Basalis részindokolatlan jókedv.45.frontalis leépülés jeleifogó-és szopóreflex .

térbeli tájékozódás zavara .károsodásamnesia.izgalma o szaglási sensatiók o déja vu.öltözködési apraxia .izgalmaelemi hallási hallucinációk .inf.22) .gyrus angularisBr39 .izgalomnálkomplex hallási hallucinációk Gyrus temporalis medius és inf.39.anosognosia . zajok felismerésekárosodásnál lelki süketség.par.dementia . .gyrus supraangularisBr40 károsodásnálagnosia. ujj agnosia.izgalmazenei hallucináció Hyppocampus(Br28.Br42.area parietalis basalisBr37 .40)gnosticus és mozgásteljesítmények .22másodlagos hallási kphangok. acalculia . Temporalis lebeny: A frontalis lebenytől a fissura lateralis cerebri választja el.34)szaglás kp. optokinetikus nystagmus megszünése 32.Germann syndromajobb-bal tévesztés.beszéd megértésekárosodásakérgi süketség(dominánsnálsensoros aphasia).amnesticus aphasia .hallással kapcsolatos gnosticus teljesítmények .(Br37..apraxia .károsodásatactilis felismerés zavara Lob.óra-idő felismerés zavara A gyrus angularisnak megfelelően húzódik a láósugárzás és az optomotoros pályák egyrészegócellenoldali alsókvadáns anopsia.Br41primer hallási kp.károsodásdominánsnál amusia .apraxia -dominánsnál: . tünetcsoportjai.jamais vu o dreamy state o lebegésérzés o oralis automatismusok(uncinatus roham) o Duff-tünet(orrdörzsölés) o Psychomotoros epilepsia o Tenebrositas 29 .nem dominánsnál: .42. Gyrus temporalis superior(Br41. A temporalis és occipitalis lebeny anatómiája.konstitutív apraxia .gyrus parahyppocampalis(Br35)limbikus rendszer része . agraphia.

Centrális bénulás oka: .izgalmaoptokinetikus nystagmus megszünése 33.izgalmamicrognosia.bulbaris és spinalis motoneuronok károsodása.Occipitalis lebeny: Határai elmosottak. gv oldalkötegében.Belső motoneurono és axonjaik laesiója az agykéregben. capsula internában.éles határú . agytörzsben. sérülését jelző kóros reflexek.macropsia.Kiterjedése tömeges .felületes reflexek dermatómában kiesnek . mely létrejöhet a sejttestek. követő szemmozgások .kiterjedése az ideg ellátási területére lokalizálódó . A pyramispálya lefutása.individuális atrophia 34.ametamorphosia Area parastriata(Br19) .Mélyreflexek fokozottak .mélyreflexek renyhék v kiesnek .Felületes eflexek féloldalon kiesnek Perifériás bénulás oka: .károsodásegyoldaliellenoldali hemianopsia. a corona radiataban. az axonok és a neuromuscularis synapsis magasságában .sulcus parieto.de a centralis látás megtartott o kétoldalinál kérgi vakság Area peristriata(Br18)másodlagos látókéreg .vezető tünet az izomtónus csökkenése atrophiával .lassú. . A peripheriás és a centralis motoneuron bántalmának elkülönítése. akaratlagos mozgások 3 neuronos keresztezett pélya Somatotópiás elrendeződésű rostok Corticospinalis pálya: Cortex(primer motoros area.károsodáslelki vakság(optikai agnosia) .Piramisjelek vannak .optikai felismerés .occipitali a parietalis lebenytől való elválsztást tükrözi Area striata(br17)elsődleges látókéregelemi látás .piramisjelek nincsennek .fasciculatio lehet az alsó motoneuron károsodásnál .károsodása o lelki vakság(opikai agnosia) o reflexes szemmozgások o speciális opikus zavarok .premotoros cortex)corona radiatacapsula interna hátsó szárának elülső részében(elölről hátraarcfelsővégtagörzsaló végtag)pedunculus 30 .Lehet petyhüdt v spasztikus a laesio localisatiójától és a bénulás fennállásának időtartamától függően .

primer motoros+premotoros+szuppl. Az izomtónus élet.Mindig az aktuális rostszakaszhoz tartozó optimális mértékű intrafusalis kontrakció 31 .reticulospinalis(izomtónus szab.Izomorsó ingerlékenységét szabályozza . ritka b.gv-i motoneuron(adott izmot idegez be) .a corticospinalis pályáról válik le az agytörzsben .izomorsó Aαgv motoneuronizom .azonos oldalon legv elülső kötegében a fissura mediana anterior 2 oldalán 2.a motoros működésű agyidegek magvain végződik Károsodás: 1.Aβ afftartós izomkontrakció gátlása Monosynapticus reflexív: . primer motoros kéregpedunculus cerebrinyúltvelő piramisflaccid paresis 2. Motoros együttes károsodásaspasticus paresis Piramisjelek Patelle-lábclonus keményszájpadreflex régiókbólformatio 35.gv oldalsó kötegében A keresztezetlenektr.anulospiralis receptorintrafusalis rost megnyúlását érzékeli .Dinamikus+statikus γ efferensek végződéseérzékenyebb(intrafusalis rost kontrakciós állapota) Golgi készülék(ínorsó) .)gv-i motoneuronok Corticobulbaris .Aα-aff. neurona megfelelő szelvényben a zona intermedia 3. neuron a gv-i elülső szarvi interneuronok Corticoreticularis : Premooros és supplementer motoros reticularistr.mélyreflexek monosynapicus reflexek γ-hurok: . supraspinalisan Receptor-izomorsó: . Corticospinalis ventr. izolált a.munkaizomrost megrövidülésére hat .módusult izomrostokintrafusalis rost . spinalisan 2.és kórtana Izomtónus=az izmok nyújtási állapotától függő akaratlan izomfeszülés Szabályozás: 1.corticospinalis lat.cerebriponsmedulla oblongata(basisrostok 85%-a a decussatio pyramidumban kereszteződik)tr.

izomorsó Aα agonista izmot beidegző gv-i motoneuron gátló interneuronantagonista Ciklikus mozgások szabályozása(pl járás) .zsebkés tünetgyors mozdulat legyőzi a végtag ellenállását .ret. akkor olyan erős ect. hogy bármilyen más működést lehetetlenné tenne Form.Mellső gyök kár .radiculopathia .hátsógyök kárdiscushernia .lat(Deiters)leszálló pályákgv-i motoneuronokkontrakció Ha csak ez lenne.reticularisnak nincs spontán aktivitásanucl.csukló.harántlaesio 32 .plantarflex) Decorticatiós tartás: .agonista és antagonista izmokban is tónusfok .Heine-Medin .légpárna jelenséghátonfekvő beteg fejét felemelve nem ejti.mozgatás megszakításavégtag ebben a helyzetben rögzül .Polysynapicus reflex .fvt:ext.vestibularis rendszer vest(otolith szerv)nucl.mozgatás után predileciós tartásba vissza Decerebrációs tartás: .add.(fvt:ext. plantar flex) Ha csak féloldalonWernicke-Mann-tartás Rigiditás: .ruber és motoros cortex stimulálja Spasmus: . tónus lenne.laesio a nucl ruber fölött.Ceebelaris sérülés .vestib.hyperpron.Guillan-Barré.monosyn reflexív megszakadása .laesio a nucl vest lat fölött.motoros kéreg . cortex alatt(thal alatt)fvt:ujj.gátló hatás az internezronokra DE! form.gv motoneuron agonista kontrakció collatRenshaw-sejteket aktiválgátló interneuron gátlásaantagonista kontrakció Supraspinalis: A leszálló pályrendszerek az alábbi helyekről indulnak ki: . avt:ext.Perif ideg kárpolyneuropathia.mesencephalon .mozgás sebességétől függően állandó ellenállás a végtagban . csak lassan süllyeszti Hypotonia .formatio reticularis .Myasthenia .antigravitációs eloszlás . de a nucl ruber alattFR aktivitás nincsnincs gátlásantigrav izmokban tónusfok.könyök flex.befelé rot.

 folium vermis---lobulus semilunaris  tuber vermis---lobulus gracilis  pyramis---lobulus biventer  uvula---tonsillák Kéreg: 3 rétege van:  str. post. fastigii Karok:  pedunculus cerebri superior  pedunculus cerebri medius  pedunculus cerebri inferior Vérellátás:  a.  declive---lobulus quadrangularis inf. cerebri magna Afferens pályák: ● Tr. Macroscopia:  A 2 hemispheriumot a vermis köti össze. inf. spinocerebellaris ant. moleculare  str.  a. olivocerebellaris ● Tr. vestibulocerebellaris ● Tr. Cerebellarovestibularis Magokból:  Tr. Cerebelloreticularis  Tr.cer. ganglionare  str. bulbocerebellaris Efferens pályák: Kéregből: Tr. ● Tr.tétel: A kisagy anatómiája. pontocerebellaris ● Tr. cerebellorubralis  Tr.  a. legfontosabb összeköttetései.cer.cerebellaris inf.  A vermis részei: lingula---vinculum lingulae cerebri  lobulus centralis---ala lobuli centralis  culmen---lobulus quadrangularis sup. Cerebellovestibularis  Tr. spinocerebellaris post. emboliformis  n. cerebellothalamicus 33 . ant. ● Tr.sup  v. Granulosum Fehérállomány:/arbor vitae/ 4 pár mag:  nucleus dentatus  n.36. globosus  n.

ant.37. nagyságának helytelen becslése/ a góc oldalán kisebbre becsüli/ ● Az „utánzási kísérlet” zavara: Becsukott szemű beteg egyik végtagját egy adott pozícióba visszük. tétel: A gerincvelő anatómiája. Alsó vége conus terminalis. 38 . /L1/ Elülső felszínén futó hasadék:Fissura mediana anterior Hátsó felszíni barázda: Sulcus medianus posterior Utóbbitól két oldalt: Sulcus lat. innen 2. a céltárgy felé közelítve amplitudója nő ● Skandáló cerebellaris beszéd ● Iránytévesztés/ általában a góc oldalára térnek/ ● Nystagmus: a laesio oldala felé való tekintéskor fokozódik ● Hypotonia: a laesió oldalán a végtagok izomtónusa csökken.tétel: A kisagy bántalmának kórjelei. mely a filum terminaléban folytatódik. A gyökök a Th V-VIII-ig egy. 31 pár gerincvelői ideg van:  8 pár nyaki  12 pár háti  5 pár ágyéki  5 pár keresztcsonti  1 pár farkcsonti A gerincvelő szelvényeinek magassága nem egyezik meg a csigolyatestek magasságával. A gerincvelő felső határa a foramen magnum szintjében van. mélyreflexek renyhébbek ● Góc oldali pronációs hajlam ● Ingareflex: Ha a patella reflexet levegőben lógó lábon vizsgáljuk a patella ín megütésekor egymás után több contrakció követkzik be. ● A tárgyak súlyának.-itt lépnek ki a mozgatórostok.itt lépnek be a hátsó gyökerek érző rostjai Sulcus lat. A gerinccsatornát belülről a dura mater borítja. mely felett az arachnoidea található. A beteg a célon túlnyúl. A csigolyák és a dura között van a cavum epidurale. A hátsó gyökereken találhatók a spinalis ganglionok.  Keresztmetszet:  Szürkeállomány:  A canalis centralist a substantia grisea centralis veszi körül. ● Ataxia: izomcsoportok koordinált működésének zavara Járási: széles alapú járás Törzs: állás közben bizonytalanul ingadozik Romberg-ben a laesio oldala felé dől ● Célkísérletek végrehajtásának zavara ● Dysdiadochokinesis: antagonisták alternáló beidegzésének.  Elülső szarv: Cornu anterius 34 . post. ● Dysmetria: A távolság becslésének zavara.a másikkal nem tudja ezt véghezvinni. Az elülső és hátulsó gyökerek a spinalis ganglionok utáni szakaszon gerincvelői idegekké egyesülnek. A gerincvelő felszínét a pia mater borítja. mozgásának zavara ● Visszacsapási tünet ● Intentiós tremor: nyugalomban nincs.3 v 4 szelvényt szállnak le mielőtt elérik kilépési pontjaikat.

et post. Intercostales. Vertebralis. 39. aa. de a dermatómák átfedik egymást. sacralis lat. IV-V ujj  Th4 emlőbimbók vonala  Th6 processus xiphoideus vonala  Th10 köldök vonala  L1 inguinalis terület  L2 comb elülső küzépső + hátsó lat része  L3 comb medialis része  L4 lábszár medialis felszíne  L5 lábszár lateralis felszíne + lábhát medialis része + hallux  S1 talp + a lábhát lateralis széle + sarok  S2 a comb és lábszár hátsó középső felszínén lát el egy sávot  S3-4-5 genitáliák környéke A reflex szegmentumokat ld. ujj  C8 alkar.  Okai:  hirtelen flexió  hyperextensió  csigolyakompresszió  gerincoszlop rotáció Következmény:  spinalis tér szűkül  csontdarab a gerincvelő állományában  bevérzés/ischaemia    35 . Lumbales. vertebralis koponyaűri szakaszából: a. a. ant.+kiegészítik a rami spinales-ek/a.kéz ulnaris felszíne./ A vénás elvezetés a dura 2 lemeze közötti plexus venosus vertebralis internus felé történik. spin. tételben.  C1 nincs  C2-3 tarkó  C4-5 váll  C6-alkar+ kéz radialis felszíne.  Gyökök szegmentáltsága: a dermatómák érzészavara alapján a gerincvelő károsodás magassága megítélhető. a 42. sacralis részen: Cornu laterale  Fehérállomány:  Funiculus posterior  Funiculus lateralis  Funiculus anterior /a 2 oldalt a comissura alba köti össze/  Vérellátás: a.tétel: A fontosabb gerincvelői dermatomák és reflex-segmentumok.Hátsó szarv: Cornu posterius A thoracalis és felső lumbalis szakaszon + kp. 40. aa.  Dermatoma: Egy hátsó gyökhöz tartozó érző beidegzés területe.tétel: A gerincvelő harántlaesiójának tünetei. I-II ujj  C7 III.

középső: Th 9-10 . mellakslégzés bénulás  A C5-6 : a triceps esik ki. Rendszerint spinalis shock-al jár: ● flaccid paresis ● széklet – vizelet ürítési zavar ● potentiazavar ● a vegetatív beidegzés és hőreguláció zavara ● decubitus  A spinalis shock megszünése után: ● autonóm hólyag ● spasticus paraparesis fokozott mélyreflexek ● pyramis jelek  A C3 magasságában fatalis: rekesz. Lágyszájpad reflex ● Bőrreflexek: 1. tibialis vagy az ideget alkotó L4-S2 gyökök épek.a köldök az ingerlés oldala felé húzódik. .kétoldali kiesése nem kóros . és a n. ● Corneareflex:  Afferens: V/1. Következmény: a beteg karját feszíteni tudja hajlítani nem. Polysynapticus reflexek. gyöki károsodás . 1. Analis -reflex : átkapcsolódás: S4-5 4. Talp-reflex : talp ingerlése köv.alsó : Th 11-12 2. gerincvelői harántlézió. tétel: A mélyreflexek és kóros változásaik.biceps brachii  n. A receptoruk és effektor szervük nem ugyanabban a szerkezetben van. Garatreflex: Hátsó garatfal érintése – öklendezés. musculocutaneus  átkapcsolódás: C5-6  36 .átkapcsolódás:L1-2 3.tétel: A felületes vagy idegen reflexek. ● Biceps  m.  Efferens: VII.felső: Th 7-8 . lágyszájpad izmok kontrakciója 2. lábujjak plantarflexiója kiváltható ha a corticospinalis pálya ép. ● Oculopalpebralis reflex ● Nyálkahártya reflexek.kiesés okai: SM. Hasbőrreflex. Receptoruk a végrehajtó szervben van. Cremaster reflex / tompa eszközzel kell kiváltani/ .  A felső thoracalis szakasz: paralyticus ileus  41. 42.

mely kiterjedt félteke pusztulásra jellemző. thalamusban lévő gócok eseteiben is.tétel: A liberatios jelek és lokalizációs értékük. ● Kényszerfogás: A tenyerébe helyezett tárgyat erősen megszorítja.  Szopó-reflex komplexus: ● Szopó-reflex: Az ajak érintésekor szopó mozgás jelentkezik. nyelési mozgások kísérik. tibialis  L5-S1 ● Tibialis posterior:  m. ● A halánték-lebenyben. E reflexek kialakulhatnak még: ● A nucleus caudatus feje és a corpus callosum rostjai között elhelyezkedő gócok esetében. Bulldog reflex: A fogsora közé helyezett tárgyra ráharap. femoralis  L2-4 ● Achilles:  m.triceps brachii  n. ● Utánnyúlás:  A beteg reflexesen a látótérbe kerülő tárgy után nyúl. Falási-reflexről beszélünk. Ha ezek a reflexek a tudatállapot zavarának következtében lépnek fel. ● Oralis beállítódásos mechanizmus: Az ajak melletti bőr ingerlésekor az ajak az inger irányába mozdul. ● Harapási v. nyakszirt-lebenyben. 37 .  Optikai és tactilis ingerekkel váltható ki. Fogó-reflex komplexus: ● Fogó-reflex: A tenyér bőrének ingerlése fogómozgást vált ki. quadriceps femoris  n. radialis  átkapcsolódás: C6-7 ● Radius:  m. A praemotor cortex/Br.● Triceps:  m. L5  Kóros változások: ● Renyhe reflex oka:  reflexív sérülése  izmok betegsége  kisagykárosodás ● Kialszanak: műfogással sem váltható ki ● Élénk: Nagy amplitudóval zajlik ● Fokozott : ha élénk és pyramis jelek is vannak ● Clonus: Egyetlen reflexkiváltási kísérletre jelentkező ritmusos végtagmozgás 43. Ha rágási.6./sérülése következtében alakulnak ki. gastrocnemius  n.brachioradialis  C6-7 ● Ulna:  C7-8 ● Patella:  m.nincs lokalizációs értékük. 4 hónapos korig fiziológiás. tibialis posterior.

a másikkal a kézfejet és az ujjakat erősen dorsalflectáljuk.és Ruffini -féle végtestek. -ban végződik. Palmomentalis reflex: ● A tenyér erőteljes végigsimítása tompa tárggyal az azonos oldali m.   38 .mentalis összehúzódását váltja ki. A rec. agytörzs.  Hidegérzés: Krause. ● Pozitív reakció : a beteg nyújtott és supinált alkarját egyik kezünkkel megtámasztjuk a könyökhajlatban.tétel: Az érzésfajták és felvevőkészülékeik.-ok. de szőrmentes területről is kiválthatók. Kóros esetben a kar extensiós tartásban rögzül. pályák és központok.  Fájdalomérzés: Szabad idegvégződések a bőrben. Útvonal: receptor-ingerület. mely itt kapcsolódik a másodrendű neuronnal.Gegenhalten: ● A passzívan mozgatott végtagokban mindig a mozgatás írányával szemben nő meg az ellenállás. Az érződúcok centrális nyúlványa az érzőgyökön jut a központi idegrendszerbe. ill.afferensek -gerincvelő ill. mely a thalamusban jut kapcsolatba a harmadrendű érző neuronnal. Ingerfelvevő készülék=receptor Bőrben:  tapintás  hideg  meleg  fájdalom receptorok  Tapintásérzés: Pontjai a szőrtüszők. a térd flexió/ Marie-Foix műfogás/ 44.-ok más csoportosítása:  Exteroceptorok -külvilág ingerinek felvétele. agytörzsig futó neuron az elsőrendű neuron./Léri-jel/ ● Ugyanez kiváltható a lábon is: -Passzív dorsal flexió köv. A perifériától a gv-ig. Ez az agykéreg elsőrendű érző kp. ● A negatív reakció: A kar az előbbi helyzetben van. Receptorai a Wagner-Meissner –féle végtestek/irha/. Középvonali reflexek: ● Glabella reflex ● Masseter reflex/fokozott/ ● Mediopubian reflex Támasztási reakció: ● A homlok-lebeny és a cerebellaris félteke károsodásának következménye. ill. Most ujjait a tenyér felé hajlítjuk mire az alkar hirtelen behajlik. az érző agyideg-dúcokban helyezkedik el.  Melegérzés: Ruffini -féle végtestek.  Interoceptorok -belső szervekben lévő rec. a térd kifeszül/ pozitív reakció/ -Passzív plantar flexió köv. Az afferensek idegsejtje a csigolya közötti. Az inger lehet: lokalizálható és nem lokalizálható is.    Érzőrendszer: Ingerfelvevő készülék+afferens.

zsibbadás/ Spontán fájdalom ● Objektív: minden érzésféleségre vonatkozhat. Innen a rostok thalamocorticalis pályaként a capsula interna hátsó szárában futnak és végül a gyrus postcentralisban végződnek.  Tapintásérzés:  csökkenés: hypaesthesia  kiesés: anaesthesia  fokozódás: hyperaesthesia  Fájdalomérzés:  hypoalgesia  analgesia  hyperalgesia  Hőérzés:  termohypaesthesia  termoanaesthesia  termohyperaesthesia 39 . Hátsó kötél rendszer: fasciculus gracilis/Goll/ et cuneatus/Burdach/ A mélyérzések rostjai átkapcsolás nélkül szállnak fel bennük a nucleus gracilisban és nucleus cuneatusban kapcsolnak át. A rostok egy része a szelvényben lévő spinalis motoneuronokra kapcsol át. A proprioceptív receptorok az izomorsókban. Tractus spinothalamicus anterior: A tapintás és nem differenciált nyomásérzést közvetítik. Más részük a Clark-oszlopban synaptizál és azonos oldalon fut a vermis kérgéig. A rostok a brachium conjuctívumon keresztülfutva a vermisben végződnek.tétel: Az érzőpályák felosztása. és néhány szelvényt lefelé futnak. előbb. A hátsó szarvban synaptisálnak.spinoth. Tractus spinocerebellaris ventralis: Ín. brachium conjuctivumban/ köv. a Burdach nyaláb a nyakról. inakban. Érzészavarok: ● Szubjektív: Paraesthesia /fonákérzés. Centrális nyúlványaik a hátsó kötélben 2-15 szelvényt felfelé.és izomorsóból jövő rostokat szállít. I. Ant.-ként futnak a thalamusba. Latban szállnak fel a thalamus VPL-be. A rostok a nyúltvelő alsó részén kereszteződnek. Egy részük az elülső szarvban kapcsolódik át. károsodásuk azonos oldali tüneteket okoz. 2X kereszteződik / a szelvényben. 46. Innen ld. A másodlagos axonok átkereszteződnek a comissura alba anteriorban és az ellenoldali tr.45. A Goll nyaláb az alsó végtagról és a törzs alsó részéről. fasciákban és izületekben helyezkednek el. A második neuron axonjai a comissura albaban kereszteződnek és tr. anatómiája. Tractus spinothalamicus lateralis: A fájdalom és hőérzés elsődleges rostjai a substantia gelatinosa Rolandi sejtjein kapcsolódnak át. és a felső végtagról referál. Spinoth.tétel: Az érzészavarok felosztása. a törzs felső részéről. Ezután a rostok a lemniscus medialisban futnak a thalamus nucleus ventralis posterolatrealishoz /VPL/. Tractus spinocerebellaris dorsalis: Az alsó végtagi izomorsókból és bőrreceptorokból származó rostokat tartalmaz.

-Zsargon aphasia: értelmetlen szavakat használ. 3. A szókiejtés képtelensége lehet teljes vagy részleges. – Gyakran körülír a beteg. tétel: Az aphasia fogalma és fontosabb formái. hogy a megfelelő kifejezést hallotta e. Érzésféleségek: ● Felületes ● Mély ● Protopathiás / az egyed létét fenyegető ingerekről informálnak/ ● Epikritikus / felismerésre szolgálnak/ 47. II. -Általában sokat beszélnek. domináns félteke). a megtartott. ha azonban a vizsgáló a tárgy nevét mondjaképes eldönteni. 2. Fajtái: 1.Ha az egyes érzésféleségek nem azonos mértékben károsodnak. – Zavart lehet a mondatok szerkesztése is. Tudja. Jellemzője. de a beszéd kifejezésemégis zavart. Helye: Brodmann 39.) – A beszéd monotonná válik. vagy már visszatért érzésfajták ingerei a megszokottól eltérő érzést: dysaesthesiat okoznak. hogy az inger alkalmazása után hosszú látenciával.Szenzoros: a beszédmegértés zavarát. Tünetei: – A felmutatott tárgyat képtelen megnevezni. ● Perseveratio: szavak gyakori ismételgetése. -A szóutánmondás gyakran nem sikerül. azonban elég gyakori. Motoros: a beszéd kifejezésében részt vevő izmok és azok beidegzése is ép. temporalis lebeny ( Wernicke-kp) Tünetei: -Verbalis paraphasia: a beszéd ép. szenzoros aphasia-nak nevezzük.de a mozgásban részt vevő izmok működése ép (a coordináció is norm. hangok felcserélése. hosszú ideig megmarad és kisugárzik. Helye: a Broca-(motoros) beszédmező a középső és alsó frontalis gyrus valamint a gyrus praecentralis alsó területét foglalja el (Brodmann 44. 40 . ha a hallás ép. hogy miről van szó.) akkor beszélünk aphasiáról. vagy a regeneráció nem azonos ütemben történik. de hirtelenjelentkezik. – Távirat stílus (infinitivus-t használ) – Néger stílus ( A beszéd emlékeztet primitív törzsek beszédére. Aphasia: Ha a beszéd mozgásteljesítménye válik zavarttá. hogy a szavakat összecseréli. Amnesztikus aphasia: A szó emlékképek felidézésének zavara. Helye: Brodmann 41. Ha nem súlyos vagy a zavar a rendeződés stádiumába kerül jelentkezhet: ● literalis paraphasia: egyes betűk. de nem tudja kimondani. A fájdalomérzésre vonatkozó formáját hyperpathianak mondjuk. domináns félteke parietalis lebeny. a domináns félteke.

a hallott szavak utánmondása mégsem sikerül. mind a szavak. nasalis színezetű. de a kéregből származó pályák sérülése is előidézi. Tárggyal sem tudja megmutatni. monoton beszéd.és gégeizmok corticalis motoneuronjainak károsodását kíséri. A beteg nem képes a mozgás megtervezésére. A praxia vizsgálata. Előfordulhat: ● Motoneuronbetegség: A beszéd elnyújtott. Apraxia: az akaratlagos mozgás vagy összetett cselekvés végrehajtásának zavara. a feladatsort elvégzi. hangzók kimondásának zavara. ● Parkinson: Felgyorsult monoton. Helye: Insula Aphasiat főleg a kéreg károsodása idéz elő. Az utánzás képessége megmaradhat. ● Capsularis dysarthria: Oka a capsula interna károsodása. Nem képes mozgásokat utánozni sem. Transcorticalis motoros aphasia: az akaratlagos beszéd és írás súlyosan zavart. hogyan kell azt használni. Vezetéses aphasia: Ha mind a beszédmegértés. lokalizációs értéke. 4. elkent beszéd. ● Ideomotoros apraxia: A beteg képes a mozgást megtervezni. de végrehajtani nem. ● Ideatoros apraxia: A domináns oldali gyrus supramarginalis gócai idézik elő. amely nem magyarázható a mozgásképesség zavarával és az izomerő csökkenésével. Köv. de az utánmondás és hangosolvasás megtartott. Ha elmondják neki mit csináljon. halk beszéd. ● Bulbaris dysarthria: Elmosódott. ● Corticalis dysarthria: A primer mozgatómezőben a garat. kiejtés zavara. ● Mandibula luxatio ● Trismus 49. parietalis lebeny. 41 . transcorticalis. mind a spontán beszéd kifogástalan. subcorticalis. de nem képes korrigálni. ● Cerebellum betegség: Lassú. – A spontán beszédben jól használja a szavakat. lassú.Tünetei: -A felmutatott tárgyat nem tudja megnevezni. különösen nem szimbolikus mozgásokat. mind a hangzók képzése károsodott. 4 fő aphasia típust különböztetnek meg: corticalis. melyhez a kéz ügyetlensége társul. Felismeri mozgásai helytelenségét. Tétel: A nem-aphasiás eredetű beszédzavarok és jellemzői. articulatio. Tétel: Az apraxia fogalma. -Utánmondás jó. ( Csak konkrét tárggyal képes elvégezni a feladatot. egyes szavak. skandáló beszéd.) Általában a domináns oldali Wernicke-mező. 48. Dysarthria: A hangképzés. praefrontalis motoros asszociációs kéreg sérülésnél fordul elő. A mássalhangzók kiejtése zavart.

Károsodott parietalis lebeny. Betűzés 7. Betűk és hosszabb szöveg másolása 15. -Anterior alexia: Szavakat felismer. agraphia. -Motoros: éneklés. felszólításra végrehajtott írás 13. a betegek a szavaknak csak az épp látótérben lévő részét olvassák el. Beszédmegértés 4. -Szenzoros: zenedarabot nem ismerik fel. Spontán beszéd megfigyelése 2. Spontán írás ill. Konkrét tárggyal felszólítások végrehajtása 50. konstruktív ) Hemialexia: Az olvasás zavara a subdomináns látótérben. szavak felismerésének vagy azösszeolvasás zavarára. Hosszabb szöveg írása diktálás utánmondás 14. Amosia: A zene felismerésének zavara. de nem tudja egyesíteni a bal féltekében lokalizált jelentésükkel. -Hátsó alexia: a domináns oldali peristriatalis kéreg és/vagy a Br18. A beteg a bal oldali látótérben látja a szavakat. ( sorrendben literalis. acalculia. Alexia: Az olvasás képességének szerzett zavara. Nem képes a szavakat betűzni és a vizsgáló által betűzötteket sem ismeri fel. hónapok neveinek elmondása 5. a zenei kifejezés képtelensége. Temporalis lebeny károsodása. ● Konstruktív apraxia Vizsgálat: 1. Nyomtatott szöveg olvasása 12. A vizsgáló mimikájának és pantomimikájának megértése 9. hangszeren játszás zavara 42 . A vizsgáló által mondott szavak betűszámának felismerése ( Lichtheim-próba) 8. Utánmondás 6. Tétel: Alexia. Agraphia: Az írás zavara. Szótalálás. -Verbalis szavak cseréje Károsodás helye: parietalis lebeny Acalculia: A számok felismerésének és a számolás zavara. Nyomtatott betűk és szöveg írása kézírással és fordítva 16. A tüneteket a premotoros kéreg károsodása okozza. Vonatkozhat betűk.a tárgyak megnevezése 3. amelyet nem magyaráz a kéz gyengesége vagy ügyetlensége. 19-ből 39-hez futó rostok kiesése okozza. Ritka forma: -Centralis: domináns félteke gyrus angularisanak károsodása. Automatikus beszéd vizsgálata -számsorok. -Literalis paragraphia: A betűk gelcserélése. Számjegyek és számok felismerése és írása 17. verbalis. amusia. Betűk. A finom beidegzést kívánó feladatok végrehajtására nem képes.● Kinetikus: A mozgás zavara egy végtagra vagy annak egy részére vonatkazik. Hangos olvasás 10. de bonyolult mondatokat nem ért meg. írásjelek felismerése 11. fütyülés.

hall. öltözet alapján felismeri) . • A tárgyak tapintás útján. cerebri posterior terület bilaterális ischaemiás infarctusának felel meg. a beteg nem  43 . testséma zavarok. óraidő agnosia.prosopagnosia : arcok felismerésének zavara (hang. • Amusia : a zenei perceptio vagy expressio károsodása. Az elsődleges érzőközpontok szomszédságában elhelyezkedő kéregterületek károsodása következtében alakul ki. 51.szín agnosia : szín felismerés képességének elvesztése  Auditoros agnosia : • Okozója a temporalis ill.sensoros (zenedarab felismerésének képtelensége) • Tiszta szósüketség : tud spontán írni és szöveget másolni .tiszta alexia : kizárólag a vizuális gnosis zavarán alapszik. Az agnosia definitiója és formái. pl.tapint). Fajtái: . egészként történő felismerése szelektív módon károsodott. de nem képes egy jelentéssel bíró. énekelni. egy jelenetté integrálni . Anosognosia. ami legtöbbször az a.-Instrumentalis: a betegség előtt tudott hangszeren játszani. most már nem. rendszerint a gyrus supramarginalis laesiója. de képtelen diktálás után írni. de le tudja rajzolni vagy a róla készült rajzot le tudja másolni .de az így nyert információ feldolgozása zavart(nem ismeri fel. hogy mit lát.motoros (beteg nem tud fütyülni. Megállapításához elengedhetetlen az audiometriás vizsgálat.  Tactilis agnosia( astereognosis) : • Okozója a contralateralis alsó parietalis terület.megérti és teljesíti az írott parancsokat. emotionalis arckifejezés felismerésének zavara jelentkezhet amygdalectomia után . parietalis lebeny auditoros associatios területeinek károsodása.egységes egésszé.  Lehet: -vizuális -tactilis -auditoros Vizuális agnosia: • Kiváltója a temporo-occipitalis átmenet alsó alsó régióinak agykérgi és/vagy subcorticalis fehérállomány lasioja.szimultán agnosia : a tárgyakat egyenként felismeri.tapintás és hallás önmagában normális. Agnosia: A felismerés zavara azokban az esetekben. nincs aphasiás összetevője . a szóismétlés is súlyosan károsodott. • Gyakoribb altípusai: .dúdolni) .vizuális objektum agnosia : nem ismeri fel a tárgyat. A mély tapintás és a discriminativ képesség megőrzött.amikor a látás.

jobb-bal tévesztés. A betegség átlagos tartama 10 év.aphasiás és nem demens.intracranialis gyulladás. Előfordulhat úgy. a betegség elismerésének hiánya. dyscalculia (számolás zavara).infarctus.ha visszatérő jelleggel.syndroma : A bal parietalis lebeny postero-inferior régiójának károsodása következtében alakul ki.  Testséma zavarok: parietalis lebeny • autotopagnosia (saját testen való tájékozódási zavar) .penicillin -antituberculoticumok -féregűzők -fájdalomcsillapítók -lázcsökkentők    44 .domináns  Anosognosia A jobb temporoinsularis vidék károsodásakor gyakori a bal testfél elidegenedése. Tünetei agraphia.subdomináns • anosognosia (betegség tudomásul nem vétele) .subdomináns • hemidepersonalisatio (egyik testfél teljesen elidegenedik. Epilepsiasnak csak csak akkor minősítünk egy beteget.spontán jelentkező epilepsiás rosszullétei vannak.  Gerstmann. fekszik mellette).mely következtében kialakuló epilepsiás rohamok ismétlődnek.pl. ujj-agnosia. Rohamokat provokálhat: .ezek között folyamatos v. perinatalis károsodás.hogy nem tudunk különösebb okot kimutatni a betegség hátterében.ezek 0.trauma. jobbbal tévesztés) .régebbi műtét.5%-a visszatérő jellegű. a beteg arról panaszkodik. területeinek excessszív elektromos kisülésével járó betegsége. A populáció kb. hogy egy idegen kíséri.máskor bizonyos betegség tüneteként jelenik meg.A betegek egy része a mozgásokat a valóságosnál lassabbnak vagy gyorsabbnak ítéli(subdomináns parietalis lebeny) 52.subdomináns • ujjagnosia (ujjak megnevezésének és felismerésének hiánya.Az epilepsia fogalma és felosztása.  Óra-idő agnosia: Jobb félteke károsodásakor az óraidő fel nem ismerése és az időérzék megváltozása.   Az agy bizonyos területének v.tumor. tartós remissziós fázisok vannak. A legtöbb betegnek csak néhány rohama van. 5% -ának van epilepsiás rohama élete folyamán.

Simplex(nincs eszméletvesztés) .csak tudatzavar .gondolkodászavarral . atoniás  45 . Generalizált rohamok(2 félteke) A.tónusos komponensekkel .összetett rohamok C.összetett rohamok B.atípusos absence B.somatosensoros rohamok .atonia .carbamazepin)  Görcsöt előidéző körülmények:-láz -alkoholizmus.vegetatív komponensekkel .antikolinergiás szerek.pszichosensoros .clonusokkal .motoros jelenségekkel . Tonusos rohamok E.affektív tünetekkel .vegetatív jelenségekkel . Komplex . Clonusos rohamok D. discofény) Felosztás: I.pszichomotoros . Myoclonusos rohamok C.-analepticumok -steroidok -ovulációgátlók -triciklusos antidepresszánsok -neurolepticumok -kontrasztanyag -gyógyszerintoxicatio(kinin. Tonusos-clonusos rohamok(grand mal) F. Absence (petit mal) . Parciális rohamok(1 félteke) A.alkoholmegvonás -antiepileptikum módosítása -alváshiány -alkalosis(hyperventillatio) -photostimulatio (pl. Parciális rohamok secunder gerenalisatioval II.lidocain.automatizmusokkal .csak tudatzavarral .

Motoros tünetek: • lehetnek: .változatlanok . subconjunctivalis vérzés. aura    nyelvharapás.egyik izomcsoportról a másikra terjednek az agykérgi localisationak megfelelő sorrendben = motoros Jackson marsch 46 . Nem osztályozható rohamok A.szédülés. nyitott szem.secunder módon generalizálódhat.sensoros stb.spike-wave kisülésekkel jelentkező roham D. nyálfolyás.Az epilepsiás roham differenciális diagnosztikája          syncope hyperventillatio toxicus és metabolikus zavarok cardiovascularis betegségek alvászavarok paroxysmalis vertigok transiens globalis amnesia psychogen rosszullétek pszichiátriai disszociatív állapotok ↔ ↔ ↔ Syncope 10-60 sec rövid és részleges amnesia látás elsötétedés.fénymerev pupilla postictalisan ködös állapot izomláz CK.fülzúgás vezeti be nincs nyelvharapás Psychogen roham ↔ nincs amnesia Epilepsia  min. kisgyermekkori súlyos myoclonusos roham C. újszülöttkori görcsök B.) Nincs tudatvesztés. aphasiás epilepsia E. Partialis epilepsia (rohamformák)   Féloldali körülírt kérgi eredete van. ↔ bevizelés. fokozott verejtékezés.prolactin↑↑↑ nincs tudatzavar 54. alvási grand mal 53. Simplex partialis (focalis) rohamok: Mindig csak egy rendszer érintett(motoros. 5 perc  utána amnesia  nem vezeti be semmi v.III. synchronisált alvásban.

acusticus és opticus sensatiok.mindig tudatzavarral jár.vizuális v.nyaldosás.hadonászás). A rohamhoz gyakran társulnak a száj v.egyszerű focalis kezdet. Postictalisan confusio.szaghallucináció és abdominalis v.stereotypizált verbális megnyílvánulások Ebben a fázisban a roham megáll vagy másodlagosan generalizálódik. Izolált psychés tünetek: Ritkák.kezdettől van tudatzavar.vertigok stb. szorongás.majd amnesia követi A kísérő tünetek nélkül jelentkező tudatzavart homályállapotnak(epilepsias tenbrositasnak) nevezik.fejfájás. napokig tartó szakadatlan. esetleg céltalan fel-alá járkálás.reakció hiány.) Vegetatív tünetek: Paroxysmalis kezdetű sápadtság.A rohamok rövidek.merev tekintet.déja vu .jamais vu .amit tudatzavar követ . a kezek koordinált.és ízérzési hallucinatiók.vagyis oralis manualis automatismusok. epigastricus sensatiok . auditoros hallucinációk 1.Lehet hirtelen 55.álomszerű állapot.kimerültség jelentkezhet. Initialis aura: .hánbyinger.Complex partialis epilepsia     Felnőttekben a leggyakoribb epilepsia(kb.• postictalisan az érintett végtagok órákig bénák lehetnek = Todd paresis • a rohamot a beteg forgó mozgása és hangadás is kísérheti • Kozsevnyikov-féle epilepsia partialis continua:egy körülírt fókusz izgalma következtében . 2 formája van: . 40%) Legalább 2 rendszer van érintve.déja vu.jamais vu stb. clonusos rángások jelentkeznek Sensibilis tünetek: Az érző kéreg epilepsiás aktivitása következtében rohamszerűen létrejövő paraesthesiák(leggyakrabban zsibbadás).verejtékezés.fázis Automatizmusok Alterált állapot : üres.meghatározott izomcsoportokban.amelyek szintén vándorolnak a corticalis localisationak megfelelően = sensibilis Jackson marsch Sensoros tünetek: Rohamszerű érzékszervi jelenségek(szag.de céltalan mozgásai (rágás.órákig v.  47 .

• Pillanatnyi megmerevedés és reakcióhiány ill.non convulsiv Absence rohamok: • A tudat másodperces tartamú zavara.álmosság.: Kisgyermekeknél.nyevharapás és bevizelés kísérheti • clonusos szak: 3-4 precig tartó generalizált. mint az EEG 56.complex partialis epilepsiaban .száj és kezek enyhe rángása) • Gyakori izgatott állapotokban • Ronthatja az iskolai teljesítményt • Gyakori lányokban és pozitív családi anamnesisnél.Generalizált epilepsiás rohamformák  Mko.melynek EEG jellegzetességei is generalizáltan jelentkeznek.hosszabb .amelyek a karok szétcsapásával és hirtelen előrehajlással járnak.fejfájás Myoclonusos rohamok: • impulsív petit mal : Többnyire reggel. •West-sy.kézben tartott tárgyat eldobja stb.szemgolyók felfelé fordulása.sorozatban jelentkezik.A beteg elesik.Váll v. atypusos absenceről beszélünk. • 3-10 év között kezdődik • Gyakori:100-szor naponta • EEG: 3 Hz-es tüskehullám.amit legjobban hyperventillatio aktivál.cuppanás.mint 50%-ban jelenek meg • alvásmegvonásos vizsgálat : jobb.  48 . Ha egyidejűleg clonusos. •Diff.: pseudo absence: . automatismusok társulnak hozzá.postictalis confusio. tónusos komponensek ill. atoniás v.villámgyors mozgásokkal.clonusos izomrángások.convulsiv .szájhabzással.rágómozgások. Lehet: . Tónusos-clonusos rohamok (grand mal): • tónusos szak: néhány mp-ig tart.diag. medenceöv másodperces tartamú myoclonusaival jár.   Akinetikus rohamok: Tónusvesztés miatt hirtelen elesés.BNS(Blitz-Nick-Salaam) görcsök.aura előzi meg . féltekéből ugyanazon időben induló rohamok. diszkrét motoros megnyílvánulások ( szemhéj-rebegés.tenebrositas.Diagn.: • EEG : temporalis lebeny tüskekisülései kevesebb.

Az epilepsiák gyógykezelésének ált. ill. mint kettővel • nincs interakcio • olcsóbb • a beteg együttműködését elősegíti • kevesebb mellékhatás   A gyógyszer kontrollja szükséges. 57. ill.a betegek egy része műtétre bocsájtható.mentalis retardatio .  Kezelés abbahagyása : Amikor a klinikus úgy véli.különösen.Terminalis alvás zárja le.hogy ezt újabb roham követi. Lázgörcsök esetén.ha valószínű. A roham visszatérésére figyelmeztethet: .selectív amygdalohyppocampectomia . roham után.vagus stimulatio 49 . Ha a roham focalis.izgalmi jeleket mutató EEG .: absence rohamban gyakori a visszatérés. resectio .hogy nem lesz több roham gyógyszer nélkül. ha felmerül. A rohamtípus segíthet ennek eldöntésében.Gyógyszer mellett 2 évig tünetmentes felnőttek harmadában.nem feltétlenül szükséges.amelyek gyakran izoláltak.ilyenkor az aktív epilepsiás fókuszt eltávolítják. További lehetőségek : corpus callosum átmetszése.A roham típusa segíthet a döntésben: absence-ben szenvedők általában kinövik a rohamot és egy idő után nem kell AE.focalis neurológiai tünetek .nem szükséges adni antiepileptikumot. ha ha rohamok jelentkeznek vagy ha gyógyszerfüggő mellékhatásokra van gyanú. Nem gyógyszeres kezelés: .hogy a beteg nem szedi a gyógyszert.ha az generalizált volt.csak abban az esetben . tüskékkel szintén csak bizonyos korban jelentkezik. elvei  Antiepilepticumok beállítása : Az első epilepsiás rosszullét után .anterior temp.többi lebeny resectioja.haemisphaerectomia. Tudatzavar és postictalis amnesia jellemzi. gyermekek negyedében az AE elhagyása után újabb roham jelentkezik. Benignus gyermekkori epilepsia centrotemp. A betegek nagy részének csak egyetlen generalizált tónusos-clonusos rohama volt.strukturális agyi károsodás Ekkor indokolt beállítani már a 2.  Monoterápia előnyei: • a rohamok sokszor egy gyógyszerrel ugyanolyan jól kezelhetők. Leggyakoribb a temporalis lebeny egy részének resectioja.callotomia .pl. Operáció: A betegek 20%-a nem kontrollálható gyógyszerrel.

növekedésével hat • primer generalizált idiopathiás epilepsiában. májműködészavar.vérszint 5-20 μg/ml  Phenobarbital(Sevenal) és primidon(Mysoline): • GABA anyagcserét befolyásolja.A legfontosabb antiepilepticumok és indikációjuk Carbamazepin(Tegretol. kezelésnek focalis és primer generalizált epilepsiákban • status epilepticusban  Lamotrigin(Lamictal): • Na csat.ataxia • 600-800mg/nap a szokásos adag . 58.: súlynövekedés. hepatopathia.: allergia. pancreatitis. • mh. teratogenesis • 300 mg-al emelünk minden 2. generalizálódó epilepsiában • mh: gingivahyperplasia.nystagmus.indirekt GABA agonista • focalis és generalizált tónusos-clonusos rohamban • primidon 70 %-a phenobarbitallá alakul.ált.impulzív petit malban. lymphadenopathia.vérszint 6-100μg/ml  Phenytoin(Epanutin): • membrán stabilizáló. anaemia • túladagolás: szédülés.Stazepine): • focalis. valamint primer és secunder generalizálódó rohamokban elsőként választandó • repetitív kisüléseket gátolja • mh. vérszint 4-9 μg/ml  Valproinsav(Convulex): • GABA konc. tremor.ezért hatékonyságát a phenobarbital vérszintjével ellenőrizzük • 100-300 mg/nap.vérszint 10-40μg/ml  Ethosuximid(Suxinutin): • Ca antagonista • primer generalizált absence-ben. blokkoló.csökkenti a repetitív kisüléseket • focalis és sec.absence-ben.max 300 mg/nap 50 . glutamát termelést csökkenti • therapiarezisztens egyszerű és komplex rohamokban • 25 mg naponta. gyermekeknek  Benzodiazepine: • ritkán • Rivotril kieg.secunder generalizálódó focalis epilepsiaban. napon 1200-1500 mg/napra .csontvelőkárosodás • 200-300 mg.

nem ismert • complex focalis és secunder generalizálódó rohamokban • 300mg/nap kezdésnek majd 1200mg/napig emeljük 300 mg/nap dózissal 59.:vigabatrin. Rezisztens: lamotrigin Primer generalisált: 1. Vigabatrin(Sabril): • indirekt GABA agonista. tételben 61.GABA receptor érzékenységet növeli • elemi és komplex rosszullétben • 600-1200mg/nap  Gabapentin: • hatásmech. phenobarbital Kiegészítő th. carbamazepin.: benzodiazepin(primer generalizált) Th. 3-ként phenobarbital és primidon Kieg. ethosuximid(gyerek) West-sy.esetleg valproát 2.A generalizált epilepsias rohamok kezelése   Elsőként valproát Secunder generalizálódóban: 1. felbamat Gyógyszerek részletesen az 58.GABA lebontást gátolja • kiegészítő terapiaként partialis rohamokban és West ill.: vigabatrin.A partialis epilepsiás rohamok kezelése      Elsőként választandó a carbamazepine 2-ként phenytoin v. .ACTH      51 . phenytoin 3.gabapentin 2.benzodiazepinek Therapiareziszten esetben lamotrigin v. Lennox-Gastaut sy-ban • 2g/nap-3g/nap  Felbamat: • gátolja a glutamát felszabadulást. valproát 2. vigabatrin 4.

Symptomás epilepsiák leggyakoribb okai             Intracranialis tumorok Traumák Hypoglycaemia Encephalitis.v.(ha nincs.figyelni a légzésdepresszióra • kórházban 10-20 mg diazepam lassan.i. Lennox-Gastaut:felbamat..vigabatrin 60.vérgáz) • EKG.parenteralis kezelés • sürgős vizsgálatok (vércukor.vércukortól függően 50 ml 40% glükóz i.urea.Gyakorlati teendők epilepsiás roham esetén  Roham alatt : • sérüléstől óvni • puha tárgy a fogak közé DE:nem szabad erőltetni. pulzust figyelni ha a légzészavar tartós.v.akkor clonazepam 2 mg i. max 8-10 mg) 52 .esetleg EEG. • otthon diazepam.meningoencephalitis Sinusthrombosis Gyógyszermegvonás Terhességi toxicosis Stroke Hypocalcaemia Uraemia Hypoparathyreodismus Acut intermittáló porphyria 62 & 64.mert sérülést okzhat  Roham után: • légutak szabaddá tétele • stabil oldalfekvés • szájtoilette • légzést. intoxicatio gyanúja merül fel  Halmozott rohamok: • sérülésektől védeni (protézis eltávolítás).ionok.v.

nap 0.5 g 2.hólyagkatéter • 620%-os glukóz i. . relaxáció és gépi lélegeztetés .naponta szérumszint meghatározás . vagy a focalis tünetek (pl.légútbiztosítás .5 g 3.(glukóz tartalmú oldatban nem szabad adni) .ha 1.akkor megismételhető .max dózis: 1.0.vérkép.alternatíva: Rivotril 2mg lassan i.2 mg/tskg Seduxen i.CAVE! Légzésdepresszió • 21-60 perc: .CAVE! légzészavar .absence-status). A status epilepticus kezelése   Az egyes rohamok között a tudat nem tisztul fel(GM-status. akkor 100200 mg i.v.Ha a roham nem szűnik .liquorlebocsátás .15-20mg/kg phenytoin i.. . ezért meg kell szüntetni a status epilepticust.vérgáz meghatározás .vitális funkciók monitorozása .63.EKG és vérnyomáskontroll .óvni a sérülésektől . A több mint fél óráig tartó roham után az idegrendszer maradandóan károsodhat(hypoxia.v.5 g . új epileptogén góc kialakulása).toxikológiai vizsgálatok.phenobabital 15-20 mg/kg i.vénabiztosítás .v.nap 0. gyermekeknek 1ml/kg 40%-os glukóz • 10-20 perc : . antiepileptikumszint.ha a roham 5 percen belül nem szűnik meg.5 g után nem szűnik.Ha a roham nem szűnik. . végtagrángatózás) nem szűnnek meg.meglassultság jelezheti. összdózis 30 mg/kg) . Ezután per os antiepileptikumot kell adni.CAVE:cardialis mellékhatások . oedema.oedema kezelése  • >60 perc  Absence status : • Figyelmetlenség. Kezelés : • 5 perc a roham kezdetétől : .v.v.egyébként nehezen észrevehető.akkor még 5 mg/kg phenytoin (max.v.nap 1-1.glukóz. thiopental adandó.oxigénmaszk .alkohol-. • sürgősen EEG 53 .

Stresszmentes. . Focalis rohamokból álló status • A rohamot előidéző neurológiai betegség kiderítendő.  Munkahely. sikerélményt nyújtó tevékenységek 54 .Örömöt. Az epilepsia és gépjárművezetés ill.Extrém hőmérsékleti körülmények. ill.Villogó fényhatások tartós érvényesülésének kerülése. A jogosítványt 5 éves rohammentes periódus után kapják vissza.• clonazepam(Rivotril) i.ezért phenytoin (Epanutin) adandó 125 mg dózisban i. .  Tónusos rohamokból álló status: Rivotril ronthatja.3 évig pedig gyógyszer nélkül. munkaalkalmasság  Gépjárművezetés: Alkalmi rosszullét követően a beteg legalább 1 évig nem vezethet.környezeti hatások: . Egyéni esetben ez változhat és a szakorvos egyéni döntésétől függ.Megfelelő és folyamatos oxigenisatio biztosítása. • 2 mg Rivotril. majd Epanutin 125 mg dózisban 65.v.v. . feszültségmentes környezet .ebből 1 évig gyógyszer mellett kell rohammentesnek lenni. változások kerülése.

Az aca a féltekék mediális részének elülső kétharmadát. nyúltvelő-pons határon egyesül a basillarissá. cerebri media (acm) az a. communicans posterior (acop) biztosítja. a frontális lebeny hátsó mediális részét. communicans anterior és a. A 2 a. carotis interna ága. mely a nyúltvelő-mesencephalon határon végágára oszlik. még az mögötti területet A2-nek nevezzük. ha a nagyerek egyike elzáródik. communicans anterior (acoa) révén. communicans posteriorban a véráramlás normális körülmények között minimális. cerebri anterior (aca) az a. a temporalis lebenyek medialis felszíne. Az agy vérellátásának legfontosabb anatómiai jellemzői  Az agy vérellátásának alapja az agyalapon található gyűrűszerű anasztomózis. vertebralisokból. a parietalis lebeny hátsó részét.  A két a.  A két a. Ellátja a féltekék convexitásának legnagyobb részét. látótérrel és vizuális perceptioval  55 . Ellátja a látással. cerebri posteriorra (acp). vertabralison.  Az összeköttetést a carotis és a vertebralisok által hozott vér között a két a. illetve az a. a corpus callosumot és a frontális lebeny hátsó részét látja el.66. a frontális lebeny belső mediális részét. A communicans arteria előtti területet A1. A kétoldali aca anasztomizál egy a. Az acp ellátási területe az occipitalis lebeny nagy része. subclaviaból eredő két a. a két a. Jelentősége. a frontoparietalis ágak a frontális lebeny oldalsó és hátsó részét. carotis internából kapja. a communicans arteriák anasztomózisként funkcionálnak. a ramus temporalis posterior a temporalis lebeny felső és hátsó részét látja el. Perforáló ágai a basalis ganglionok és a capsula interna egy részét. vertebralis a nyúltvelő 2 oldalán halad felfelé. hiszen egyenlő nyomással érkezik a vér a két a ACI-n és a két a. Az a.  A Circulus arteriosus Willisi vérellátását a két arteria carotis communisból eredő a. Circulus arteriosus Willisi. a ramus angularis a temporalis lebeny felső és parietalis lebeny hátsó részét. carotis interna-ból ered. a ramus parietalis posterior a parietalis lebenyt.

az ideget nyomja. az éberséget. A n. a. az agy vérkeringését szabályozó mechanizmusok     Az agyszövetre jellemző a fokozott energiaigény. 1/3 a vertebralisok ellátási érterületére A regionális vérátáramlás nyugalomban 50ml/min/100 gramm agyszövet. Az agy vérkeringésének legfontosabb élettani jellemzői. Az a. míg egyik vertebralis elzáródása enyhe tüneteket. 2/3 esik a carotis. és gondolkodást integráló thalamusmagokat.cerebelli inferior posterior. cerebelli inferior anterior. basillaris oszlásának elzáródás teljes vakságot (kérgi vakságot).  67. holott az agy tömege a testsúly 4.kapcsolatos kérgi területeket. a temporalis lebeny limbicus területeit. Szürkeállomány vérátáramlása 4x-e a fehérállománynak – 80 ml/min/100g a szürke. alatta és fölötte nyomásfüggővé válik az agyi vérátáramlás  vérnyomás emelkedik – agyi erek átmérője szűkül  vérnyomás csökken – agyi erek átmérője szűkül  Magas vérnyomásos betegségben az autoreguláció sávja feljebb tolódik 120-180 Hgmm közé. ocolumotorius a acp és a a. hogy az alsó határ alá eső vérnyomásértéken a szöveti perfúzió romlik. rubert. Veszélye. 20 ml/min/100g a fehér. o kémiai szabályozás Az agyi erek tágasságára ható legerősebb kémiai inger a CO2 parcialis nyomása pCO2 arteriás vérben 40Hgmm 56 . Sokszor az egyik vertebralis fejlődési rendellenesség miatt szűkebb. A cerebelláris arteriák nemcsak a kisagyat. cerebelli superior között lép ki. a. a sustantia nigrat. cerebelli superior. vagy tünetmentességet okoz. de legtöbbször ezek tünetmentesek az ellenoldali kompenzáció miatt. ezeket összekötő fehérállományt.5% agyi vérátáramlás 750-1000ml/min. Ha az ereken aneurisma van. agyidegek magjait. kémiai és idegi szabályozása o fizikai szabályozás csak az autoregulációs nyomástartományon /50-150Hgmm/ belül hatékony. és IV. AGYI KERINGÉS AUTOREGULÁCIÓJA: az agyi vérátáramlás az artériás középnyomás széles határai között – 50-150 Hgmm – állandó. A szabályozás legfontosabb tényezője az arteriolák (rezisztenciaerek) tágasságának fizikai. elzáródásuk az agytörzsben is okoz károsodást. a memóriát. a. a III.  A híd vérellátását három pár ér biztosítja. a nucl. fokozott érzékenység az anoxiára. hanem az agytörzset is ellátják. Az agyat a test vértartalmának 15-20% táplálja.

mint 50 Hgmm) vált ki értágulatot. félárnyékos zóna. oedema képződik az ischaemiás szövetben később vér-agy gát romlása miatt extracelluláris.    A regionális agyi vérátáramlást az idegsejtek lokális aktivitása jelentősen módosítja A capillárisok perfuziója arányos az agyszövet lokális glükóz anyagcseréjével Agyi vérátáramlás kóros viszonyok között: o agyi vérátáramlás csökkenése következményekkel nem jár 20ml/min/100g határértékig. 4%-os vérátáramlás növekedéssel jár pCO2 növekszik – rezisztencia erek vasoconstrictioja figyelhető meg pCO2 csökken – rezisztencia erek vasodilatátiója a CO2 az extracelluláris pH. K+ és ATP konc. a szövetek itt túlélhetnek a glikolízis.      1 Hgmm pCO2 emelkedése kb. az agysejtek elpusztulnak K+ ki a sejtből. változása révén hat. Oxigén hiányra az agyi erek kevésbé érzékenyek  hypoxiára / 10% os O2 keverék lélegeztetése / mindössze 35% os agyi vérátáramlás csökkenést okoz. ketontestek felhasználása révén o o o 57 . a maximálisan tág erek tovább nem tudnak tovább tágulni.ingerküszöb. vasogen oedema is képződik gócot körülvevő hypoperfundált agyterület – penumbra. a pCO2 emelkedés csak minimális értágulatot hoz létre 60 Hgmm pCO2 fölött az autoreguláció megszűnik. amit a szöveti acidosissal lehet magyarázni o neurogén szabályozás  2 szinten történik:  agytörzsi vasomotor központban: perfuziós nyomás szabályozása + agyi erek tágasságának szabályozása  regionálisan az agyi rezisztenciaerek és/vagy kapillárisok területén. nem reagálnak a vérnyomásváltozásra. Ca+ be a sejtbe – cytotoxikus ic. a pCO2 hatás függ az aktuális vérnyomástól: hypotensio mellett. és csak az alsó határértéken (artériás pO2 kevesebb. súlyosabb o lokális vérátáramlás 8-10ml/min/100g alá esik . Na+ .

és a két carotis interna-n.tétel acoa.és keringésviszonyok elzáródás kialakulásának sebessége.o az ischemiás zónán belül mind az idegi. vertebralison. 58 . 66. Jelentőségük. és acop – normálisan a véráramlás itt minimális. hiszen egyenlő nyomással érkezik a vér a két a. mind a kémiai reguláció megszűnik. ophthalmica az ACI és az ACE (a. a communicans arteriák anastomosisként funkcionálnak számos tényezőtől függ. de hirtelen elzáródásnál (embolia) erre nincs idő  az agyi vérellátás legfontosabb kollaterálisai o a. CO2 lélegeztetése intracerebralis stealt hoz létre – az erek csak a sérült területen tágulnak ki nagy erek fokozatos elzáródása – shunt keringés kialakulása miatt csak minimális következménnyel jár o  Az agyszövet vérátáramlása függ o o o erek tágassága a vér viszkozitása a perfúzós tényezők: RR/szívmunka/vénás szerkezete/rugalmassága/shuntkeringés visszafolyás/erek  agyi vérátáramlás o o o norm: 50ml/min/100g agyszövet reverzibilis károsodás: 15-20ml/min/100g irreversibilis károsodás: 10ml/min/100g 68. Az agy kollataralis vérellátásának lehetőségei   agy vérellátásában a legfontosabb a Willisi kör Ld. fokozatos elzáródás esetén általában a kollaterálisokkeringés kialakul. hogy az egyik ér elzáródásakor a többi milyen mértékben tudja átvenni az ellátást o o o o o  anastomosis tágassága érfal tágulékonysága helyi nyomásviszonyok általános vérnyomás. ha egyik nagyér erzáródik. facialis) között.

occipitalis-k (ACE) az a. vertebralisok cranialis szakaszát o 69. diploicae. emissaria mastoidea sinus sigmoideus végső szakaszából az os occipitale oldalrészein keresztül kivezető v. ha az a. Ilyen emissaria a o sinus sagittalis superiorból kivezető v. cerebri posterior. emissaria condylaris összeköttesítést létesíthetnek a koponya belső és külső vénái között a koponyatető szivacsos (diploe) állományában haladó vv. a dura mater sinusaiba ömlenek az agyállomány vérét elvezető önálló fallal bíró vénák. 1 frontális. 1 occipitalis több nyíláson keresztül fonatszerű összeköttetések o o foramen magnumon keresztül – plexus venosus vertebralis internus fissura orbitalis superioron keresztül a sinus cavernosus összeköttesítést létesít a vena ophthalmica superiorral a fossa cranii media koponyaalapi nyílásain keresztül a plexus pterygoideussal közlekedik sinus cavernosus  o  agyi sinusok: a dura mater periostealis és meningealis rétege bizonyos helyeken elválik egymástól. Négy ilyen véna van. emissaria parietalis o o  sinus sigmoideus kezdetéből kivezető v. ophthalmica-ban megfordul a. vertebralisok izomágain keresztül töltik proximális elzáródás esetén az a. és vénás sinusokat fog közre 59 . emissariae-n keresztül. communicans posterioson keresztül töltődik az a. elsődlegesen a dura sinusok közvetítésével a vena jugularis interna felé vezetődik a sinusok maguk is közlekedhetnek jellemző helyeken a fej külső vénáival vv. basillaris szűk az a. Az agy vénás rendszere     Nincs a Willisi kört követő vénás rendszer. 2 parietais.o Azonos oldali ACI elzáródás esetén az áramlás az a.

VI a sinus lateralis oldalán halad ACI a sinustól medialisan ezen képletek sérülhetnek különböző betegségek kapcsán ezen a kritikus helyen ritkán a ACI fistulát képez a sinus cavernosus felé. V/1. ezáltal lehetséges fertőzési kapu az orbitalis és facialis fertőzéseknek az agy felé (anasztomozisok) mellette ill. A protuberantia occipitalis internaig húzódik.. rajta keresztül sok fontos képlet halad     az összes ideg mely belép az orbitába – III.o sinus sagitalis superior – sulcus sinus sagittalis superiosis-t bélelő dura mater és az innen induló falx cerebri fogja közre. ahol erőteljesen kitágulva végződik ( confluens sinuum) sinus cavernosus – bonyolult sagitalis állású sinusrendszer a sella turcica 2 oldalán   benne az orbita vénás rendszere vezetődik el. IV. jellegzetes szemtüneteket eredményezve – exophthalmus pulsans o o sinus transversus – sulcus sinus transversusban  a belsőfül fertőzései érinhetik. ennek a közelében halad 60 .

cerebelli superiores – agyféltekék konvexitásán szedődik össze. nem sinus jellegű vénái – önálló falú. cerebralis inferiores – több apró agyalapi véna. megakadályozza a neurotranszmitterek bejutását a szisztémás keringésbe  ugyanakkor a keringésből csak bizonyos anyagok jutnak be az agyba.  ez a kapcsolat jelenti a vér-agy-gátat. cerebelli superiores et inferiores – sinus rectusba. sinusokba ömlő vénák o vv. utóbbi a sinus transversusba torkollik o o o o 70. A vér-agy-gát jelentősége  az agyi capillarisok falában levő endothel sejtek a rendkívül szoros kapcsolatot biztosító tight junctionokkal kapcsolodnak egymáshoz. mások nem  gyógyszer – képes-e átjutni a vér-agy-gáton  61 . sinus cavernosusba ömlenek vena basilaris (Rosenthali) – a chisma opticum oldaláról eredve a középagyat oldalról kerüli meg. a sinus rectusba torkollik vena cerebri magna (Galeni) – az agyvelő belsejének elvezető vénája vv. ill. amely biztosítja az agyi extracellularis tér ionösszetételének állandóságát.o o  sinus rectus – tentosium cerebelliben sinus sagittalis inferior – falx cerebriben az agy önálló. sinus sagitalis superiorhoz halad oldalanként 7-8 vv.

intersticiális oedema – kamra körüli fehérállomány magas Na+ tartalmával magyarázzák oka: o communikáló hydrocephalus. Az ischaemiás agyi keringési zavarok rizikótényezői  felnőttekben o hypertonia o szívbetegség – főleg a turbulens áramlással járó szívbetegségek→embolizáció forrás!!  pitvarfibrilláció  dilatatív cardiomyopathia  nyitott foramen ovale  pitvari septum defectus  felszálló aorta thrombosisa  kamrai septum defectus  AMI  bal kamra aneurysma  vitiumok: aorta. glia. K+ transzport zavara. penicillin cytotoxicus oedema – endothelsejtek. gliatalpak és a neuronok duzzadása jellemző oka: o agyi ischaemia o vízmérgezés o hypoosmolaris oldatok o antidiuretikus hormon fokozott szekréciója o sóvesztő vese pathomechanizmusa: ATP függő Na+. ha s kamra ependyma sejtjein keresztül a liquor az agyállományba hatol vasogen oedema oka: o tumor o tályog o ischaemia o agyvérzés o agysérülés o meningitis pathomechanizmus: a capilláris endothel átjárhatósága növekszik → az extracelluláris folyadék növekszik 71. gyulladás . pl. mitralis billentyű  endocarditis 62 . amelynek következtében a víz az extracelluláris térből az intracelluláris térbe lép.astrocyta-capillaris endothel egység felbomlik o meningitisben a vér-agy-gát átjárható.     rétegei: o capillaris endothel o endothel lamina basalisa o perivascularis kötőszöveti tér – Wirchow-Robin tér o idegszövet membrana basalisa o astrocyta nyúlványok sérülése: tumorok. intracellulárisan Na+ szaporodik fel. normálisan át nem jutó antibiotikumok is átjutnak.

lacunák.  o dohányzás o diabetes mellitus o alkoholbetegség o férfi nem o pozitív családi anamnezis o korábbi stroke. AIDS ) o drogok genetika tényezők: o genetikai háttere tisztázatlan o multigénes öröklődési tényzőket tartanak valószínűnek o angiotenzin -1 konvertáló enzim (ACE) polimorfizmusa gyakori hypertoniában. thromboemboliák 12%. melynek tünetei 24 órán belül szűnnek  carotis területi TIA – 80% 63 . A központi idegrendszer éreredetű betegségeinek felosztása  eredetük és pathogenetikai következményeik szerint osztjuk fel o ischaemia – az összes agyi keringészavar 85%-a  érelváltozás  nagyerek betegsége – atherosclerosis/thrombosis 45% → territoriális agyi infarktus  kiserek betegsége – lipohyalinosis 20% → lacunák  agyi emboliák – forrása a szív és nagyerek 20% → territorialis infarktusok. ami az egyik legfontosabb cardiovascularis rizikótényező o apolipoprotein A1 gén polimorfizmusával magyarázzák a védőhatású lipoprotein. Az ischaemiás cerebrovasculáris betegségek felosztása a tünetek időtartalma szerint  TIA – transitorikus ischaemias attack o hirtelen kialakuló agyi keringészavar. TIA o carotis szűkület. HDL koleszterin ↓ o haemoglobinopathia fiatalkorúakban o első helyen a cardialis tényezők állnak o kardiolipid antitestek o fiatalkori DM o oralis anticoncipiens o hyperlipidemiák o infectiok ( syphilis. HDL képződésének zavarát 72. ismeretlen eredetű 8% o agyvérzés – cerebrovascularis betegségek 15% adja  hypertoniás – 40-70 év között 12%  érmalformátiókból – 3% 73. zörej o életkor – 65 év felett o kóros haemostasis o Htk ↑ o fibrinogén ↑ o hyperlipidaemia. multiplex infarktusok.

  o T1 súlyozott képen hypointenzitás. de 24 órán túl komplett stroke – a tünetek az idő elteltével javulhatnak. nappali aktivtás közben jelentkeznek később tünetek javulhatnak. teljes súlyosságban jelentkező tünetek. már az akut szakban is kirajzolja az ischaemiás területet. később nem romlanak tovább. ha az embólus oldódik. kifejezett fejfájás kíséretében 64 . 24-48 óra múlva hypodensitas MR –érzékenyebb. illetve rosszabbodnak 74. vagy állandósulhatnak o hirtelen. alvás közben jelentkezik → a beteg már a neurológiai tünetekkel ébred progresszió jellemzi a lefolyását → a thrombus növekszik o emboliás stroke – embolus származhat szív. hyperdensitasként háttér: hypertonia. napon is fokozatosan romló neurológiai tünetek o a tünetek a beteg megfigyelése alatt fokozatosan alakulnak ki. echokardiografia korábbi anamnézisben keresni okot  állományvérzés o o o CT – azonnal látszik. nem múlnak el nyomtalanul progresszív stroke o carotis területén az első 2-3 napon. akár 4. ha vertebro-basilaris területen. fokozatosan alakul ki gyakran éjszaka. majd distalisabb erekbe szállítódik háttér: szívprobléma → EKG.    vertabralis területi TIA – 20% RIND – reversivilis ischaemiás neurológiai deficit o tünetek 3 napon / 72 órán / belül szűnnek. T2 súlyozott képen hyperintenzitás láthatók o thromboticus stroke – az agyat tápláló erek fokozatos thrombotikus elzáródása    lassan. Az agyi ischaemia és állományvérzés elkülönítő kórisméje  ischaemiás stroke o CT!! – denzitásváltozás az első 6-8 órában nem látható. tumorok hirtelen kialakuló tünetek. nagyerek    tünetek hirtelen. trauma.

tekintészavar. arc. ophthalmica szűkületének vagy embolizációjának kövekezménye ellenoldali haemiparesis alsóvégtagi túlsúllyal – a. hányás pons vérzés – súlyos tudatzava. homonym hemianopia. igen szűk pupillák. cerebri media elülső ágcsoport ellenoldali érzéskiesés. Az agyi TIA leggyakoribb tünetei  a.o hányás.aca A1. kéz. basillaris területi – 20% o „4D” tünetcsoport 65 . szédülés. a chorioidea) o o o o  a. órák alatt fokozatosai fejlődnek a tünetek góctünetek jellemzőek    féltekei vérzés – ellenoldali haemiplegia. tarkókötöttség nappali órákban alakul ki. carotis interna területi vérellátási ischaemia tünetei – 80% o amaurosis fugax – az egyik szem átmeneti vaksága. pyramisjelek o o o  SAV o o o o o hirtelen kezdet súlyos fejfájás / elesettség / tarkókötöttség / photophobia / esetenként tudatzavar góctünetek nem jellemzők gyakran fizikai erőkifejtés kapcsán alakul ki anaerusmia ruptura a gyakori oka . látótér. cerebri anterior ellátási terület ellenoldali bénulás és érzészavar. hányinger. lenticularis. a. az a. teljes jólét közepette percek. ataxia. acoa lokalizációkban gyakori 75. vertebralis. sensoros aphasia – a. motoros aphasia – a. tudatállapot változása a vérzés tömegétől és lokalizációjától függően alakul ki. fvt.és érzéskiesés kisagyi vérzés – nystagmus. cerebri media hátsó ágcsoport arcon végtagon egyenlő mértékű gyengeség és haemihypestaesia – perforáló ágak ( a. maximummal. tetraparesi/plegia.

45%→heparinkezelést és preventív antikoagulációt igényel. Embolia cerebri (kórszármazása. elkülönítő kórisme)     tünetek általában hirtelen jelentkeznek. melyek később esetleg javulhatnak. bal pitvari myxomaban vénás rendszerből (pl. INR: 2-3 Szívinfarktus utáni állapot – 15%    o o szívfal paradox mozgása kamra anaeurisma ritmuszavar o reumás és egyéb szívbetegségek. melyik érnek történt az elzáródása /Ld.    o dizziness – szédülés diplopia – kettőslátás dysphagia dysarthria alternáló érzészavar .agyideg károsodás az érintett oldalon és ellenoldali hosszúpályatünet. szülés alatt. nappali aktivitás közben tünetek már kezdetben maximálisak. többi tétel/ okok: . tetraparesis ataxia hányinger látótérzavar – occipitalis cortex károsodása miatt o o o o 76.alsó végtagi) paradox embolizáció nyitott foramen ovalen keresztül o 66 . hogy milyen lokalizáciban. mitrális billentyű betegség. thrombocytopeniaban.emboliaforrások o pitvarfibrilláció . hogy az embólus esetleg feloldódik. lupus erythematosusban. terhesség. daganatos betegségben. kétoldali tünetek – corticalis vakság. majd distalisabb erekbe jut tünetek attól függenek. tünetek. neuromuscularis betegségek. azzal párhuzamosan. műbillentyű – 10% amyolidosis.

trauma. zavartság 67 . dg.vagy kétoldali károsodása→abuliát. apáthiát. agraphia szubdominalis féltekei → anosognosia. vizeletinkontinenciát okoz liberációs jelenségek: fogó. apraxia. radiatio optica laesiosa (homony haemianopia) → subcorticalis 78.: o thromboticus stroke:   o éjszaka.és szopóreflexek hemiparesis a corticalis és subcorticalis ischaemiara is visszavezethető ha a paresis kifejezettebb: arc. epilepsias rohamok → corticalis látótérdefectus. hemihypaestesia bulbusok konjugáltan devialnak a laesio irányába látósugárzás laesiója → ellenoldali homonym haemianopsia vagy felső kvadráns anopia domináns féltekei acm elzáródása → globális aphasia. tumorok 77. asomatognosia. kar↑ . láb↑ → subcorticalis aphasia. és a vállizmok     corpus callosum rostok megszakadása miatt a bal kéz apraxiája társulhat a tünetekhez domináns félteke károsodása→transcorticalis motoros aphasiat cingularis régió károsodása egy. kar. lenticulostriatae ellátási területén ischaemia →capsula interna laesioja → ellenoldali spasticus hemiplegia főtörzs elzáródása → faciobrachialis eloszlású hemiparesis. diff. M1 elzáródás → aa. Az arteria cerebri anterior elzáródásának tünetei aca főtörzsének elzáródása következtében:  bénulnak az alsóvégtagok. alvás közben beteg neurológiai tünetekkel ébred állományvérzés: o o o o o teljes jólét közepette kifejezett fejfájás hányás tarkókötöttség tudatállapot változása ( kiterjedéstől függően) oka: hypertonia. Az arteria cerebri media elzáródásának tünetei kezdeti szakaszon. láb↓ → corticalis arc.

. macularis látás megkímélt o  hemianaesthesia. a beteg gyakran nem veszi tudomásul a vakságot ( Anton . alsóvégtag egyformán károsodik amaurosis fugax – a. a látókéreg elpusztul o mko. ophthalmica területének ischaemiaja. apraxia. ellátási területkiesése – corticalis vakságot okoz. thalamogeniculata elzáródásának következménye → klasszikus thalamus syndroma acp főtörzsének elzáródása → occipitotemporalis medialis területeket károsítja.cerebri posterior – occipitalis lebeny mind a 3 felszínét. a szubdomináns oldali neglect syndromát idézik elő a.domináns oldali anguláris. domináns oldali paramedialis thalamus laesio → beszédzavar. ACI ága 68 .carotis interna – aca és acm ellátási terület kiesése figyelhető meg ld. apraxia.syn. hátsó parietalis és temporalis ágak → sensoros aphasia. figyelemzavarral.ha domináns vagy kétoldali →amnesticus syndromával. enyhe hemiparesis. Az arteria cerebri posterior és arteria carotis interna elzáródásának tünetei a. előző tételek  hemiparesis         hemihypaesthesia aphasia – domináns félteke károsodása esetén nem domináns – anosognosia acm túlsúlyú károsodás – faciobrachialis túlsúlyú károsodás aca túlsúly → alsó végtag túlsúlyú + incontinentia corticalis → aphasia. alexia a. epilepsiás rohamok subcorticalis → arc.) ellenoldali homonym hemianopsia. inditékhiánnyal. alexia 79. kar. astereognosia. apathiával és dementiával jár. temporalis lebeny alsó felszínét  P1 és P2 áramlászavara→strategiai infarctusok a talamusba     paramedian thalamuslágyulás. memóriazavar.

mint az ép oldalon UH. de kevésbe specifikus. tudatzavar előfordulhat 81. MR-angiografia jellemző triasz!!!!!: o o o subclaviás árokban zörej két oldalon mért vérnyomás különbség ≥ 20 Hgmm két oldali radialis pulzus különböző 69 . DSA.80. dysarthria. ha szédüléshez más neurológiai kórjel nem társul. akkor ez csak ritkán ischaemia következménye alternáló tünetcsoport  azonos oldali agyidegkárosodás. paresis diagnosztikus értékű ha. több alkalommal mért vérnyomás legalább 15-20 Hgmm-rel alacsonyabb a szűkület oldalán. kettőslátás. elzáródásának syndromája SUBCLAVIAN STEAL SYNDROMA  az a. különösen a fej felett végzett erőkifejtéseknél AV-ban csökken a nyomás az a. subclavia atheroscleroticus szűkületének következménye az AV eredése előtti szakaszon       a szűkület oldalán → kar és váll mozgatásakor. illetve annak tünet  ellenoldali hosszúpálya tünet – pyramis pálya károsodás occipitalis cortex károsodása → látótérzavar ataxia. ill. brachialisba az ellenkező oldali AVból a megfordult keringésű AV-on keresztül jut vér → agytörzs perfúziója romlik agytörzsi ischaemia → leggyakrabban forgó jellegű szédülés. A vertebrobasilaris területi keringészavarok tünettana 4D tünetcsoport  diplopia    dysarthria dysphagia dizziness – szédülés – leggyakoribb. Az arteria subclavia kezdeti szakasza szűkületének.

híd épsége! paresisek – lokalizáció keresése többit lásd. mozgatókör. kreatinin > tehát a vesefunkció Májfunkció Fontos még> lipidprofil (koleszterin. érzőkör vizsgálata – A RÉM meningeális izgalmi jelek pszichés státusz vegetativum vizsgálata szemmozgások vizsgálata kalóriás ingerlés → agytörzs .Az átmeneti agyi keringészavar(TIA) kezelése Rizikófaktorok kezelése:vérnyomás. Stroke utáni gyakori halálok a MI.Az agyi keringési zavar gyanúja esetén végzendő belgyógyászati vizsgálatok Laborvizsgálatok: vérkép > htc. PC APC-rezisztencia Testhőmérséklet Vasculitis gyanú esetén autoimmun próbák szükségesek:antiphospholipid-at. htc) Haemostasis > PI. LDL-C. VÉRNYOMÁSMÉRÉS!!!>folyamatos kontroll 84. ha újabb TIA nincs és a szűkület nem progrediál>>mh. koleszterin és a zsíranyagcsere rendezése A kóros lipoprotein A független rizikófaktor A vérnyomást főleg carotis stenosis esetén 150hgmm körül stabilizáljuk.fvs Thrombocyta (reológiai vizsgálat:plazma és teljes vér viszkozitás.mesencephalon. K+ > tehát az ionok Glükóz Urea.monitorozás cardialis arrhytmiáben szükséges. Cardiológiai vizsgálat: auscultatio > carotisoszlás alatt és felett is EKG!! Mellkas rtg TTE >20-25%-ban talál eltérést TEE >50%-ban talál eltérést Holter. kardiolipin ellenes antitest.> arrhytmia kezelése Thrombocytaaggregáció-gátlók adása:ha nem operálható az érbetegség és TIA-k jelentkeznek. bronchospazmus! Érzékenység esetén:Ticlopidin:2x250mg/nap + vérképellenőrzés 70 . HDL-C) We > minden esetben meg kell határozni! Coagulatiós rendszer vizsgálata: AT-III. általános vizsgálatnál 83. allergia. reflexkör.:GITpanasz.vvt-filtráció.vvt és thrombocytaaggregáció.hgb. Gondos cardiológiai vizsgálat szükséges. triglicerid. Az agyi keringési zavarok esetén elvégzendő neurológiai vizsgálatok agyidegek. Aspirin:100-300mg/nap.82.PS. INR Na+. APTI.

O2 adás) és a keringést. cer. de profilaktikusan nem ajánlott Thrombolysis:ind:1. Elzáródás (100%-os szűkület). az aspirin kezelés pedig eredménytelen:anticoagulálás néhány hónapig v.Az agy akut ischemiás keringési zavarainak kezelése: A vitális paraméterek után optimalizálni kell a légzést(légútbiztosítás. Gyxerek:Ebrantil (urapidil):12. GIT.Anticoagulatio: cél:protrombin=1. májbetegség. KI:vérzékenység. a syst:220felett Hypertoniás encephalopathia tünetei jelentkeznek Létfontosságú szervek (pl:máj) súlyos bántalma fenyeget A vérnyomást nem szabad 160/100hgmm alá csökkenteni. INR=2-3 Ha egyértelmű emboliaforrás van a szívben v. agytörzsi beékelődést okozhat.instabil súlyos hypertonia. az agytörzset komprimáló cereblláris infarctus esetén Corticosteroid NEM javasolt:vércukor háztartást kórosan befolyásolja Fokozott thrombózis veszély Fokozott ulcus veszély Antiepilepticumok adása a visszatérő convulsiók kivédésére. mert csökkenhet az agy vérátfolyás.vesevérzés Carotis endarterectomia: Ind:halmozott TIA halmozott minor stroke carotis szűkület 70-99% Ha crescendo TIA-k jelentkeznek és a carotis mútét nem jön szóba. Corinfar(nifedipin):10mg Esetleg nitroglycerin a diastoles BP csökkentésére(5mg iv.agyi ischemia.fekélyek Interakciók:salycilátok. (később fontos a rehabilitáció) Agyoedema csökkentése: az agyi ischemiák többségében nins jelentős oedema. a carotis rendszerben. Paralitikus láb fáslizása>MVT megelőzése. friss agyi ischemia. Mannitol (20%) 4-6 óránként iv.5 3hónap múlva (legkésőbb 1 év múlva):thr-aggr. mert uncalis v.2-2 INR=1. Kontrollált hyperventilláció (pCO2 legyen 28-35hgmm) Ha nem használ és fenyegető beékelődés van> dekompressziós craniectomia lehet a megoldás>nagymáretű.2 Cardiversio előtt és után 3 hétig anticoagulálunk. AB Mh:kettőslátás. Vérnyomás: csak akkor kell csökkenteni. DM.> bej. media elzáródásban igen. szív-. ha: A diast:130felett.4-4. viszont a. melynek kezdete pontosan meg nem határozható 2. gátlóra váltunk Hosszabb idejű anticoagulálás csak egyértelmű emboliaforrás esetén.phenylbutazon.5mg lassan iv.steroidok. car. mely nem operálható és a beteg compliance megfelelő>Syncumar > INR=2-2. Int. friss MI.) Testhőmérséklet emelkedhet >csökkenteni + okát kezelni Normális vércukorszint biztosítása.a tünetek súlyossága bizonyos értéket meghalad 71 . vese-. aspirin/ticlopidin KI:intracranialis stenosis. a. tüdőbetegség Posztoperatívan:aspirin 2évig + nyaki UH 85.

endocarditis Kölcsönhatások: I.185/110-nél magasabb BP. szalicilátok. hypertonia. Számot ellenőrizni kell stroke Heparin:Folyamatosan kialakuló és progrediáló stroke-nál.ischiadicus). dextrán. aggr. immunszuppressív szerek. Ticlopidin:ha a beteg nem tud aspirint szedni Fvs és thr. 10 napig APTI ellenőrzés 3h-múlva>2-3x-os növekedés kell>55-65s-re kell beállítani A kezelés 3-5 nap után kumarin v. haematuria. bolusban.2 héten belüli sebészi beav. haloperidol 87. Dózis:3-5000NE iv. TIA-s rohamok megszüntetésére ill. 0. a későbbi kialakulási vszínűségének csökkentésére. ha a betegnél ismert és bizonyított. 100mg/nap KI:vérzsi hajlam.heparinkezelés és emelkedett APTI. dil. májcirrhosis. gátló.a tünetek kialakulásától 3-órán belül kell lenni KI:tünetek gyorsan javulnak. paracetamol. akiknél az aspirin/ticlopidin adása mellett a TIA-k újra jelentkeznek.Az a.GIT v. ahol thromboticus folyamat van a háttérben> heparint kell adni. suffusiok Neurologiai mh:intracerebralis vérzés. orrvérzés. glükokortikoid.hatását erősítik:allopurinol. subarachnoidalis vérzés gyanúja. m. cimetidin.GIT-fekély. baclofen. idegkárosodás (nfemoralis. thr. carotis interna stenosisok kezelése Konzervatív therápia: ha a műtét KI Rizikófaktorok befolyásolása 100mg/nap ASA 72 . GIT fekély vesekő. DM retinopathia. CM-ban.9-1. epilepsziás roham a tünetek kialakulásakor. subduralis haematoma. n. agresszív BP csökkentő kezelés.valproat.. Aspirin:thrombocytaaggregáció-gátló.psoas. Adható pl:pitvarfibbrillációban. 3 hónapon belüli stroke v.1mg/ttkg 86. 2x4100 NE Fraxiparin sc.hatását csökkentik:antacidumok. Syncumar:ált mh: vérzés(GIT). carbamazepin.Az anticoagulánsok szerepe a cerebrovascularis kórképekben és a legveszélyesebb kölcsönhatások ( más gyxerekkel) Stroke-os betegnek akkor kell anticoagulanst adnia.barbiturátok. kettőslátás Ellenjavallt:haemorrhagiás dathesis. izomhaematoma (m. utána 100NE/h v. acut pancreatitis. alkoholizmus. epiduralis vérzés. urogen.a CT vérzést az agyállományban nem mutat 4.anticoaguláns kezelés. asthma Az alkohol a szalicilát hatását potencírozza. fejsérülés. erythromycin … II. hogy a thromboembóliás forrás a szív.alacsony vércukor rtPA-iv. Hasznos lehet olyan betegekben. thrombocytopenia 100>. Vérzés 3 héten belül.korábbi agyvérzés.3. bőrreakciók.gluteus)>spontán és iatrogén.

Között ACP és az a.v. Bypass műtétek. UH v.carotis zörej Nyaki UH MR angiographia DSA Tünetmentes érstenosis:hallgatózással.A carotis endarterectomia indikációi. mert x számú endarterectomiát el kell végezni. stent beültetés Varratelégtelenség miatt vérzés Carotis endarterectomia a stroke megelőzésére szolgáló sebészi beavatkozás. temporalis spf. a stroke miatti halálozás kb 15%-al csökken a konz. a szűkületet okozó plakk exulcerált és halmozott TIA-kat okoz.anastomosis képzés: ACM corticalis ága és az a. 70% alatti szűkület akkor operálható. szív. Technikailag csak a bifurcatio és a mandibula közötti szakasz hozzáférhető.tüdőbetegség Szövődményei:restenosis > megoldás:ballonos tágítás. Ha a betegnek megelőző TIA-i voltak v. externa között Stent ACI stenosis diagnozisa:hallgatózás. ha a műtét morbiditása és mortalitása kevesebb mint 3%-ra várható. ha embóliaforrásnak tekintendő v. a műtétnek nincs előnye. A carotis endarterectomiából származó előnyt befolyásolják: az angiographia és a sebészi morbiditás és mortalitás>ha együtt elérik a 6%-ot. majdnem teljesen gyógyuló stroke-ja. mint a konz.ez a szám 70%os stenosis fölött 8. Elzáródása 100%-os szűkület friss MI friss agyi ischemia instabil súlyos hypertonia vese. intracranialis érszűkület.(ACI nyaki szakasza) 70-99% közötti stenosis:az azonos oldali stroke rizikója.Műtét:Carotis endarterectomia: az atheroscleroticus plakkot a rajta kialakult thrombussal és az intimával együtt eltávolítják 70%-ot meghaladó carotis interna szűkület esetén. 50-70% közötti stenosis:nincs jelentős különbség a műtét és a konzervatív kezelés között 0-49% :a sebészi beavatkozás rizikója nagyobb. 73 . mely átmeneti neurológiai tüneteket sem okoz 88. kontraindikációi. angiographiával véletlenül kiderülő extra. ha a megelőző angiographiának és a műtétnek a mortalitása és morbiditása nem éri el a 6%-ot. szövődményei Indikáció:halmozott TIA Halmozott minor stroke Carotis szűkület 70-99% Kontraindikáció:stenosis az ACI intracranialis szakaszán carotis int. therápiához képest. Asymptomás szignifikáns(70%-fölötti) ACI stenosis esetén a műtt akkor javasolt. Lényege: a lument szűkítő plakkot és thrombust az intimával együtt eltávolítják. a műtét akkor javasolt. occ. kezelésé Fontos a sebészi team tapasztalata. hogy 2 éves követés időszak alatt 1 stroke-ot megelőzzünk.

89.Az agyvérzés kóroktana, kórbonctana, kórjóslata Valamennyi stroke 15-20%-a vérzéses Oka:hypertonia Aneurysma ruptura Haemangioma Iscemiás infarctus haemorrhagiás transzformiációja Alvadási zavarok (thrombocytopenia, gyxerek) Vasculitis( immun eredetű) Sinus thrombosis Lokalizáció: Típusos lokalizáció hypertensiv állományvérzésben 1. törzsdúc – 50% 2.thalamus -15% 3.lebenyvérzés 4.agytörzsi (leggyakrabban a pons)-10% 5. cerebellum Atípusos lokalizáció: Traumás eredetű (agyfelszínhez közel) Angioma Aneurysma ruptúrához társuló AVmalformatio Ischaemiás laesio vérzéses transzformációja Koagulatios zavarok, helytelen anticoagulans terápia, thrombolysis Bevérzett tumor v. metastasis (melanoma, világossejtes veserák) Tünetek:A vérzés lokalizációjától függenek. Általában teljes jólét közben alakul ki. Lehetnek enyhék (TIA-ra emlékeztető enyhe fejfájás), de gyakrabban van tudatzavar, a neurológiai tünetek súlyosabbak, mint ischemiában, gyakori a fejfájás, hányás, és gyorsan súlyosbodnak a tünetek, főleg ha a vérzés a kamrába tör. Az ischemiás és a vérzéses stroke-ot csak CT-vel lehet biztosan elkülöníteni!!! Tartós fejfájás, tarkókötöttség, sólyos hemi ill. tetraparesis, súlyosbodó tudatzavar inkább vérzés mellett szól. Féltekei vérzések esetén ellenoldali hemiplegia/tekintés-zavar/látótér,érzéskiesés. Kisagyivérzés:nystagmus, hányinger, hányás, szédülés,ataxia, tremor, dysdiadochokinezis Pons vérzés:súlyos tudatzavar (kezdettől fogva coma),igen szűk pupillák( nincs vestibulo-ocularis reflex), tetraparesis/plegia, pyramis jelek, decerebratios rigiditas A tünetek másodlagos progressziójának okai: 1. ismétlődő vérzések: a rávérzés előfordulási gyakorisága 14-15%, a rizikó az eltelt idővel csökken. A rávérzés kockázata az első 6 órában a legnagyobb. Okai lehetnek:májműködés és véralvadási zavarok. 2. perifocalis oedema 3.hydrocephalus:különösen intraventricularis vérzések s hátsó koponyagödri vérzések esetén gyakori 4. epilepsias rohamok

74

Prognozis: A vérzés letalitása kb.:40-50% Ha a kórlefolyás során tudatzavar alakul ki v. a meglévő súlyosbodik, a letalitas elérheti a 90%ot. Diagnózis: CT >nativ CT-n hyperdenzitas Hypertonias előzmény, haemostasis zavar, syncumar szedés az anamnezisben. MRI- a vérzés akut fázisában nem megbízható Fiatal betegnél mindig keresni kell az érmalformatiot, főleg atipusos lokalizációnál (angiographia). 90.Az állományvérzések konzervatív és műtétes kezelése, kórjóslata Konzervatív kezelés:syst. BP stabilizálása 160-180hgmm körül > lépcsőzetes BP csökkentés >urapidil (Ebrantyl)25mg iv. bolusban, ha 3 perc múlva nem hat, akkor mehet 50mg nifedipin( Adalat)10-20mgsubling. Clonidin (Catapresan) 9-45ug/h B-blokkoló- metoprolol: 5-10mg iv. – tartós hatás Dihydralazin (Nepresol)6,5-12,5mg lassan iv. Nitroprussid-Na: csak végső esetben 0,3ug/ttkg ICPnövekedés esetén:20%os mannitol 200ml-es bolusban( az osmotherapia veszélye:vér-agy gát károsodás esetén a gyx a haematomába kerülhet > növeli a térfoglalást Dexamethason(Oradexan) > 40-50mg Szívelégtelenség esetén:digitalizálás Ritmuszavar kezelés Vérgázkorrekció Thrombosis profilaxis:elsősorban mozgatás> decubitus/pneumonia/fekély profilaxis is 2x5000NEheparin sc. Alvadási zavarok esetén:FFP Faktor pótlás Anticoaguláns okozta vérzésben:FFP, Konakion (szint. K-vit) Heparin antagonizálás:protamin-szulfát Thrombocytopenia estén:thr. cc. A haematomába adott lokális fibrinolyticumok tanulmányozása folyamatban van. Műtéti kezelés:Indikáció: Kisagyvérzés (főleg ha a IV. kamra és a basalis cysterna kompressiójára utaló jelek vannak) >a kisagyvérzéseknek jó a gyógyhajlama Gyorsan romló féltekei állományvérzés Agytörzsi beékelődés Hydrocephalus Tömegáttolódás Eljárások:UH v. CT vezérelte stereotaxiás leszívás(evakuacio) > a friss haematoma kis részét lehet csak leszívni,de subkronikus szakban (7-12) nap akár a 90%-át is Kamrába tőrő vérzésnél korai st-ban kamradrainage

75

Intraventricularis haematoma lysise Haematomaevakuáció nyílt műtéttel KI:coma alvadási zavar híd-, agytörzsi-, thalamusvérzés 91.Háziorvosi teendők akut stroke-ban Háziorvos feladata:mielőbbi szakorvoshoz ill. kórházba utalás Háznál a következők teendők: 1.a BP vizsgálata és ellenőrzése > enyhén emelkedett értéknél nem szabad drasztikus vérnyomáscsökkentőt adni, mivel nagyobb infarctus v. vérzés esetén ez pár óra alatt rendeződhet. 2. ischemia > különösen fontos a kollateralis keringés érvényre jutása miatt a megfelelő (enyhén magas) BP >BP csökkentés:Nimodipin, Corinfar (nifedipin), Redergam (dihidroergotoxin) + B-blokkoló > igen magas BP esetén a kórházba jutás előtt: iv. Furosemid(1-3amp.) 3.vérzés > BP csökkentés >hyperosmolaris oedemaellenes szer >Glycerin(2,5g/ttkg 3-4 óránként) és/vagy Furosemid

4. comás betegnél > légutak szabaddá tétele >aspiratio elkerülése >cardiopulmonalis állapot ellenőrzése és kezelése 5.subarachnoidalis vérzés Magas BP esetén (170hgmm is kezelendő) -Redergam -B-blokkoló -Furosemid -Corinfar -oedema ellenes szerek Teljes nyugalomba helyezés, fekvés, hányás csillapítás Daedalon (Diphenhydramin) Nyugtalanság esetén > Pipolphen (promethasin) Fájdalomcsillapítás:Algopyrin, Demalgonil(Aminofenazon, allobarbitál) 92.Krónikus cerebrovascularis betegek kezelése, gondozása Motiválni kell a beteget a depresszió ellen. A napi tevékenységet ( mosás, étkezés, főzés) fázisokra kell beosztani. A háziorvosnak meg kell nézni a beteg otthonát, hogy alkalmas-e az önálló életvitelre. Sz.e. a szoba, az ágyak átalakítása, fürdető nővér, segítség a bevásárlásban. Az elbocsátás után a beteg járjpn vissza fizikoterápiára, foglalkoztatásra, beszédgyakorlatra.

76

kapaszkodó Elektromos borotva. emelt WC-ülőke.a beszédterapeuta tanácsait kell követni . szívószálak helyes használata -biztonságos nyelési technika Beteg otthonában ellenőrizendő: Van-e a fürdőszobában: kapaszkodó.meg kell győzni. amely a beszélgetéshez újabb anyagot ad . ujjakban.A cerebrovascularis betegségek megelőzése Prevenció >primer: az első stroke kialakulásának megelőzését jelenti rizikófaktorok kezelése.a tárgyakat a beteg látóterébe mutatni Oropharyngealis rehabilitáció: -száj gondozása.és lábujjterpesztők Beszéd rehabilitáció: .ne erőszakoljam a beszédre . Ha a váll fájdalmas > ovatos mobilizálás. szűrése egészséges életmódra nevelés ilyenkor még nincs stenosis és nincsenek neurologiai tünetek 77 . UH. speciális matrac Fájdalmas váll:a csökkent izomtónus miatt az ízületi fej kicsúszik a vápából.működik-e a hallókészülék > tisztán. subluxatio alakul ki + spasticitás >a károsodott váll alatt ne emeljük a beteget. ivóeszközök.biztatni írásra . spec. a végtag párnára való helyezése segíthet.kerülni az olyan kérdéseket.mindenféle módon próbáljon kommunikálni . fürdőeszközök. Rugalmas zokni megelőzi az oedemát és a vénás thrombózist. telefon 93. lábakban lehet súlyos. forgatás. izomrelaxánsok. WC keret és emelt WC ülőke Korlát a lépcső mindkét oldalán Kommunikációs eszközök. emelt ágy. egyszerű parancsokkal . amelyek elbátortalanítják . Passzív mozgatás. ujj.felolvasni a betegnek. elasztikus anyagból készült pizsama Nem csúszó betétek a kádban.Komplikációk kezelése: Decubitus: mozgatás. steroid.ellenőrizni kell a halláscsökkenés mértékét . kifelé nyíló WC. hogy továbbra is van szociális értéke .váll támasztó … Oedema > izompumpa hiány miatt. hosszú nyelű kefe Néhány praktikus segédeszköz otthon: Hosszú nyelű cipőkanál Elöl tépőzáras ruhák Rugalmas. Tartós vállfájdalom esetén:gyxeres kezelés.ajtó.legyen optimista . Segíthet: mozgatás. a száj ne száradjon ki -helyes táplálkozási tanácsok -nyelési effektus mechanizmusának megbecslése -ivóedények. vészjelző. Spasticitas >végtagokban.

infarctus > dyspnoe. asthma cardiale Érnyomás Agyi tünetek: Szívtünetek: 78 . stroke v.retard-25mgASA+200mg dipiridamol A preventio területei 1. kritikusan magas nyomás. coma >palpitatio. szédülés >hányinger >kábultság >góctünetek >görcsök. DM kezelés. félelemérzés >fülzúgás.>szekunder:A stroke-ot v. bakterialis endocarditis. dohányzás elhagyása 2. TIA-t követően a 2. kipirulás. Megnyilvánulásai: >hypertensiv encephalopathia >intacranialis vérzés >kisvérköri decompensatioval járó akut JSZE >aortaaneurysma dissectioja >terhességhez társuló eclampsia … tünetek: >verejtékezés.életstílus. thrombocythaemia.ismert aetiologiai tényezők kezelése:hyperviscositas. orrvérzés >akutan emelkedik >RRdiast. de figyelembe kell venni a mentális allapotot. mindig óvatosan >80 év felett csak akkor. ha komplikációk vannak (BKinsuf) >orthostaticus hypotensio vizsgálata >complience vizsgálata >ügyelni a plazma elektrolitra és a glükózra 3.atherosclerosis megelőzése. RRsyst.hypertonia kezelése >a betegek stroke-rizikóját 40%-al csökkenti >idős korban is ajánlott kezelni. közvetlen szervkárosodás veszélye. sarlósejtes anaemia. arteritis temporalis.TIA kezelése és preventiója 4.>220hgmm >fejfájás. Cerebralis és cardialis nyomásterhelés. mitralis stenosis. >120hgmm .400mg/nap Clopidogrel-75mg/nap ASA-100-300mg/nap Ticlopidin-2x250mg/nap Asasantin. TIA kialakulásának megelőzése Gyxerek:dipyridamol. a meglévő egyéb betegségeket és az együttműködési kézséget >többször mérni a BP-t mielőtt hypertoniát diagnosztizálunk >csak 180/110felett csökkentek. thrombosis. elsápadás >nyugtalanság. DM. BP myxoma 94. diéta. ritmuszavar >angina.A hypertonias krízis és kezelése Akut tensioemelkedés.

amaurosis Eszméletvesztés Jackson. látótérkiesés. infusióban ( esetleg mannitol) Ehhez a tételhez meg kell nézni a Heroldot v. infusioban 79 .5-25mg lassan iv. 5perc alatt. vakság >kettőslátás. sápadtság Heves bélmozgások. uraemia tehát leáll a vese >szikralátás. majd 50mg iv. Cordaflex. fülzúgás Tudatzavar Paroxysmalis flush v. azothaemia. lassan 4. a cardiopulmonalis állapottól függően Furosemid iv. nagyon súlyos állapotban: Urapidil (Ebrantyl) 25mg iv. lüktető.spray 1-2puff > ha klinikailag manifeszt szívizom v.terhességi toxaemia -phaemochromocytoma -akut porphyria -uraemia -MAO. foltlátás. azonban neurologiai góctünet nincs RR>250/120Hgmm Terápia Gyxeres:Nifedipin:10mg v. agyi ischaemia nincs Urapidil (Ebrantyl): 12. látótérkiesés. hányás Látászavar > szikralátás.Az encephalopatia hypertonica és kezelése Patomechanizmusa: Hypertensiv excessus >regulatív agyi VC elmarad > a nyomás csökkentetlenül tevődik át az agyi erekre > megnő az érpermeabilitás > generalizált agyoedema Okok: -accelerált hypertonia .bénítóval kezeltek tiraminexpozíciója >sajtreakció .típusú v. proteinuria >elektrolitzavar. ismételten ellenőrizzük mindkét karon a BP-t 2. distensiv fejfájás főleg tarkótájon Hányinger. homályos látás Szemtünetek: 1. generalizált convulsiok Szédülés. urina spastica A pupilla tág lehet. idős beteg esetén + neurológiai tünetek: Nem szabad gyorsan és drasztikusan BP-t csökkenteni Captopril per os Fiatal beteg neurologiai tünetek nélkül Nifedipin > gyors hypotensio 3. az Oxyt.antihypertensiv szerek elhagyása v. Kezels: 95.Vesetünetek: >oliguria >haematuria. egyenlőtlen szedése/felszívódása >ez a leggyaloribb ok Tünetek:kínzó.

és nyálelválasztás elégtelensége Az autonom zavarok a gerincvelő lateralis szarv praeganglionaris autonom idegsejtjeinek pusztulása miatt alakulnak ki. a diastoles legalább 10Hgmm-el csökken és ez legkevesebb 2 percig fenáll. azaz. a tünetegyüttes egy részét képviseli.. a systoles legalább 20hgmm-el.51mg/ttkg/perc cseppinfusióban Furosemid:40-60mg iv. Ha a RR csökkenés miatt gátolt az agyi perfusio >syncope v.1-0. Diazoxid:100-150mg iv. hogy csak a Parkinson tünetei észlelhetőek. 80 . 96. ShyDrager-sy. chr. Az elváltozást először Shy és Drager írta le. /50mg im.dystoniat. A Shy-Drager syndroma elnevezést a sympheticus beidegzés zavarával járó multisystemas degeneratiok megjelölésére használták.5-1perc alatt. 10 perc után meg lehet ismételni Tünetek kezelése: Hányinger. ahhoz hasonló állapot alakul ki. akathisist okozhat. fejfájás csillapítása > Daedalon (Diphenhydramin) Convulsiok esetén diazepam Hirtelen BP esés kerülése: A systoles érték 30%-nál nagyobb esése az emollitio komoly veszélyét jelenti. Amennyiben ez a KIR megbetegedéseinek következménye. azonban betegeiknél a multisystemas atrophia minden tünetét megtalálták.A hypotensio jelentősége kezelése Az IR betegségeinek egy részében autonom IR-i funkciózavar alakul ki.Hydralasin (Nepresol):10mg iv. -dihydroergotamin >3-4x25mg/nap -indometacin >3-4x25mg/nap Orthostaticus hypotensio:Posturalis vérnyomáscsökkenés. 0. ha a beteg hanyatt fekvő helyzetből feláll. melyek kiterjednek a gvelő intermediolateralis sejtoszlopára. Gyakran munkaképtelenné teszi a beteget.:-autonom funkciózavar cerebellaris ataxiaval -parkinsonismus -corticospinalis és corticobulbaris pályák működési zavara -amyotrophia -bulbaris dysfunctio -laryngealis stridor (utóbbi 2 fatalis lehet) (Néha előfordul. /50mg/500ml-es infusioban/0. Az autonom IR zavarát jelzi: -orthostatikus hypotensio -impotencia -vizelet és széklet inkontinencia -verejtékezés csökkenése -irisatrophia -könny. alkalmazása dyskinesist.6mg/nap per os -sópótlás -epinephrin >15-50mg 2x/nap -szoros ruha viselése az alsó testfélen és a karon -metoclopramid >30-60mg/nap Parkinsonos tüneteket súlyosbíthatja.) Kezelés: -intravascularis volumen bevitel -fludrocortison > 0. Esmolol:500mg/ttkg iv.

Az arteriosclerotikus encephalopathia legfontosabb tünetei. izzadás.vénás pangás -gyógyszerelés > antihypertensiv szerek.metabolikus > súlyos K+ hiány.autonom IR-i károsodás okozza 2. tompa látás.szív pumpafunkciójának elégtelensége . gyengeség Okai: . melyben a tünetek az autonom IR-re korlátozódnak.malignus tumorok -haemostasis zavarok -postoperativ állapot Tünetek: Rendkívül változatosak. L. vasodilatatorok. gyermekágy -fogamzásgátlók . hányinger halláscsökkenés. 97.hypovolaemiával társul > reflexes plazma Na+ emelkedés és reflexes tachycardia a következmény Tanácsok betegeknek: >Valsalva manőver kerülése >magas párnával alvás >ébredéskor néhány percig ücsörögjön az ágy szélén >borotválkozás ülve >ájulásra emlékeztető tünetek esetén lefeküdni >meleg helyiségek kerülése (buzibárok) >postprandialis hypotensio kerülése > sokszor egyen kicsit >elegendő folyadék Az idiopathias orthostaticus hypotensio olyan tünetegyüttes. Oka:a vénás elfolyás és a liquor felszívódás akadályozottsága (totelprotein emelkedik) Tünetek: hirtelen kezdődő heves fejfájás Epilepsias rosszullétek ICP növekedése Hányinger/hányás Meningealis izgalmi jelek Szemfenéki pangás.Az agyvelő vénás keringési zavarán alapuló betegségek és kezelésük A cerebrovascularis betegségek néhány %-át teszi ki.Álló helyzetben megjelenő praesyncopes tünetek: szédülés. kezelése 98. Gyakori az intracranialis nyomásfokozódás és a féloldali bénulás.virális és bakteriális fertőzések . mélyülő tudatzavar 81 . szemfenéki vérzés Aluszékonyság.csökkent intravascularis volumen . Tünetek lappangva alakulnak ki.és Bblokkolók 2forma: 1. diureticumok. hypoaldosteronismus . máskor az epilepszis rosszullét. Gyakran a fejfájás az egyetlen tünet. Etiologia: thrombosist elősegítő általános és helyi tényezők -terhesség. sápadtság.

még abban az esetben is. szóval magas láz is társulhat 82 . e. találati pontosság. pl. confluens sinuum hiperdenz háromszöge 3. féloldali sinus cavernosus thrombosisa – a szemmozgató idegek (III. exophthalmus.3x-a legyen.célzottan. periorbitalis oedema + általában fertőzéses eredetű.góckutatás > elsősorban a koponya üregére ráterjedő gócok (fül.MR – jobb feloldás. melléküregek. +Az első napon nagyobb dózist adunk.1000NE/óra Napi dózis: 20000-40000NE > gyakori APTI ellenőrzés Sz. ha haemorrhagiás transzformációt észlelnek./1/2 bántalma miatt: fájdalmas ophtalmoplegia (kettős látás). hypodensitas (lágyulás) „cord-jel”az alvadékkal telt sinus saggitalis v. INR-értéket a terápiás tartományban tartjuk (2-3). (INR 2-3) Az anticoagulálást az előidéző tényezők megszüntetéséig adjuk. egyéb -AT-III szint -PC.Hemi-tünetek Diagnozis: 1. IV.angiographia: -kihúzott. +Az acut fázis lezajlása után per os anticoagulálás. liquor –xantochrom az átjutó oxi. purulens tüdőfolyamatok) Gyulladásos esetekben > láz/leukocytosis/fokozott We 2.:a per os fogamzásgátlók abbahagyásától számítva legalább 6hónapig Gyermekágyban kialakuló agyi sinus thrombosisban Steroid (dexamethason) Acetazolamid – agyi vérátfolyást is befolyásolja (elvileg növeli) Mannitol és furosemid annyira nem szerencsés. dugóhúzószerű vénák -meglassult vénás keringés -hiányzó vena vagy sinustelődés 5. majd csökkentjük a mennyiséget.és methaemoglobintól és bilirubintól Terápia: -elhelyezés intenzív osztályon -gócok megszüntetése -AB. chemosis (conjunctiva vizenyős duzzanata). mivel fokozhatja a thrombosis hajlamot Hyperosmolaris oldatok – ICP növekedés esetén Clonazepam (Rivotril) -1-2mg – epilepsziás rosszullétek esetén akutan Cerebralis vénák thrombosisa: (Gyakoriság sorrendjében) sinus saggitalis superior thrombosisa -paraparesis -halmozott epilepsziás convulsiok sinus transversus és/vagy sigmoideus thrombosisa – ált. dózis emelhető 100-200NE/óra lépésekben. VI.CT – KA adása után az „üres háromszög jel” utalhat a sinus saggitalis superior thrombosisára + oedema. T2-es súlyozott képen az alvadékban képződött methaemoglobint ábrázolja 4..) és a V. fogak. széles spektrumúval -ANTICOAGULÁLÁS +lehetőleg teljes heparinizálás: Az APTI a normális 2. bolusban 5000NE 2. PS -antitest vizsgálatok > lupus anticoagulans 6. +1. ptosis.

de előfordulhat provokáló tényezők nélkül is. cerebri anterior (34. Az aneurysmából származó SAV napok alatt is kialakulhat. amit gyakran úgy írnak le. A fejfájás gyakran megváltozott pszichés állapottal jár és neurologiai tünetekkel társulhat v.tünetmentes v. fénykerülés. betegnél nem típusos a SAV -hirtelen kialakuló.Somnolentia. a konzervatív kezelés Hunt és Hess skála: fontos a teendők eldöntése szempontjából (SAV beosztás a sebészi kockázat alapján) 83 . súlyos fejfájást kezdeti vérzéses epizód okozhatja szegényes tünetekkel. tarkókötöttség.Sopor. Gyakran testi erőfeszítés (emelés.Közepesen súlyos fejfájás. enyhe góctünetek 4. nem. fénykerülés. igen heves tarkótáji fejfájás. A subarachnoidealis vérzés gyanúja esetén szükséges vizsgálatok. főleg a vertebralist és a basilarist Saccularis:haemodinaki.99. SAV okai:-50%-ban aneurysmaruptura. közepesen súlyos hemiparesis. hányás. tarkókötöttség.SAV tünettana: Hirtelen kezdődő.20%-ban idiopathias +kockázati tényezők:kokain. Hányinger. általában testi erőfeszítést követő.5cm-nél nagyobb Anatomiai lokalizáció szerinr: Anterior keringés:carotis interna (38.5%). agyidegtünetek 2. melynek nagy a letalitása -hypertensios -atherosclerosis -AV malformatio megrepedése -traumás -állományvérzés tör a subarachnoidalis térbe -bevérzett tumorok -anticoagulansok adása . traumás. cerebelli posterior inferior (0. csak enyhe fejfájás. hányinger. hányás -néha nem található provokáló tényező Hunt-Hess stádiumbeosztás a teendők eldöntésére: 1. súlyos fejfájással jelentkezik. vertebralis (0. gyulladás és genetikai eredet Diagnosis:-minden 4. cerebri media(18. coitus ) váltja ki. agyidegtünetek 3. zavartság. extensios görcsök Olvasd el a Sürgősségi betegellátást a neurologiában Csibától. alkohol Aneurysmák osztályozása Nagyság szerint: az óriás (giant) aneurysma 2.9%) Multiplex (10-20%) Etiologia szerint: Fusiformis:arteriosclerotikus eredet. vegetativ zavarok 5.100. A kezdeti kp.1%).6%). A SAV lehet tünetmentes. székelés.Coma. hogy a „legerősebb fejfájás az életemben”.4%) Posterior keringés:basilaris (2.8%). majd 3-5 nap múlva klinikai rosszabbodás következhet be a rávérzés miatt. tarkókötöttség. amfetamin.

a betegnek súlyos gócjelei és/vagy tudatzavara van ..nap: 70% 2. és V. 101. ami előidézi a vérnyomás kiugrást (pl. akkor általában nem operálunk Ha aneurysma inoperábilis -> -katéterezés Aneuriysma lumen ellátása embolisatióval Platina spirálok felhelyezése az aneurysma üregébe-> a legújabb endovascularis módszer CT: hyperdenzitás a liquor-térben Minél rövidebb a fejfájás és a vizsgálat között eltelt idő. Diazepam.II.a beteg általános állapota miatt nem műthető gyógyszeres kezelés: . Sopor. ha nem akkor kb. A subarachnoideális vérzés kezelési lehetőségei.az aneurysmát ismételt angiographiás vizsgálattal sem lehet igazolni .ha a műtét optimális időpontja elmúlt és érspazmus miatt operálni nem lehet .V. Megelőzésre: 5-10 ug/kg/h 84 . Tünetmentes. fájdalomcsillapítók (aspirint NEM a fokozott vérzésveszély miatt) Pethidin hydrochlorid (Dolargan) 50 mg s.nap: 40% 2.Nyugtalanság esetén: Diazepam( Seduxen. közepesen súlyos hemiparesis . nél műtéti indikáció nem állítható fel I. Kóma. Közepesen súlyos fejfájás. kül. székrekedés. annál nagyobb a pozitív CT lelet valószínűsége. de a vérzés gyanúja alapos -szemfenékvizsgálat után -az arteficiális véres liquor lehetősége miatt ajánlott a „9 pohár próba” és a párhuzamosan végzett cysternalis liquorvétel is Angiographia: -minél hamarabb -a korai angiográfia egy része álnegatív.-III. stádiumban a vérzést követő 3 napon belül a korai operáció lehetséges.III. enyhe góctünetek . eredetű izgalom stb) Konzervatív kezelés: . tarkókötöttség . vagy negatív.c. vagy csak enyhe fejfájás.hét: 50% Lumbalpunctio: -ha CT nem lehetséges. Somnolentia. ezért az ismétlés szóbajön -a késői angiográfia ütemezését a transcranialis doppler és a beteg klinikai állapota határozza meg Konzervatív kezelés: lásd 101.I. tarkókötöttség.Vérnyomás rendezés: -Nimodipine(Nimotop) Fenyegető vazospazmus megelőzésére centrális vénán keresztül fényvédett infuziós szerelékben. kórjóslata Az újabb ruptúra veszélye az első napokban a legnagyobb! Kerülendő minden olyan szituáció. két hét múlva Ha a transcranialis doppler vasospazmust igazol. agyidegtünetek . . min. 1.IV. zavartság. extensiós görcsök A IV.ágynyugalom. Stesolid) 10-20 mg .

bilateralis/ frontalis.ballon katéterrel hypervolémiás kezelés jó cardialis állapotban humán albumin 3-5x 200 ml/nap 5% glükóz és elektrolit infúzió veszélye: tüdőödéma. 2. temporalis occipitalis.2 h múlva 30 ug/kg/h majd 4 óránként 50 mg per os 7 napon át Hunt és Hess I-IV: A vasospazmus kialakulása transcranialis dopplerrel jól követhető 30 ug/kg/h majd 2x 30 mg per os4 óránként 7 napig Veszélyei: vérnyomás esés Ritmuszavarok Thrombophlebitis A vérnyomást 120-160 Hgmm között kell stabilizálni. 1000 E/h -Gyógyszerrezisztens esetekben: vazospazmus oldása: . hasító. A műtét halogatása esélyt ad a ruptúrára. tompa. szívelégtelenség. Clonazepam(Rivotril) -Intracranialis nyomásfokozódás esetén annak kezelése -Antikoagulálás: alacsony dózisú heparinnal a 2. a vazospazmus kialakulását. A műtét kedvező időpontjának megválasztását az újravérzés és késői ischemiás záródás lehetőségének mérlegelése befolyásolja. Szükség esetén Uradipil(Ebrantil) -Epilepsiás görcsök esetén: Diazepam(Seduxen). a korai műtét ugyanakkor növeli az ischemia veszélyét. lüktető Fájdalom lokalizációja( hol) Unilateralis. naptól 5000 E bolus. vérzés Műtéti kezelés: lásd 100. A fejfájós beteg anamnézisének legfontosabb szempontjai 1. abroncsszerű 85 . 3H kezelés angolszász országokban: -Hypertonia: Dobutamin (dobutrex) syst vérnyomás 160-180 hgmm /középnyomás 110 hgmm/ -Hypervolémia: human albumin 3-5x 250 ml/nap 3% os glükóz és elektrolit infusio centrális vénás nyomás: 12 Hgmm -Hemodilutio: hematokrit 30% Prognózis: súlyos Vasospasmusos betegek 1/3-a meghal Más neurológiailag tünetmentes betegben jelentős részben finom neuropszichológiai eltérések 102. szúró. A fájdalom karaktere (milyen) Éles.

Mennyi ideig tart? Vannak-e kísérő tünetek? 6. retinális migrén 5. 4. paroxismalis hemicrania: Cluster fejfájás: a. migrén aura nélkül 2. Volt e már ilyen? P= Mi provokálja a tüneteket (kiváltó. epizodikus c. éhség.A fejfájások formái Migrén: 1. köhögés. 7. Különleges fejfájások kimutatható strukturális elváltozás nélkül Fejsérüléshez társuló fejfájás Ér eredetű megbetegedésekhez társuló fejfájás: akut agyi ischemiák.chr. recurrens attack stb. reagál-e valamire? 2. 3. menstruáció stb. vagy van más panasza is) Hányás. hogyan kezdődik? 1. gyermekkori periodikus sy benignus paroxysmalis vertigo gyermekkori alternáló hemiplegia 6. 5. ételek. chronikus. 8. tartama (milyen gyakran. fáradtság. csak a feje fáj. könnyezés. fogyás. 6. stb Kiváltó tényezők (mi váltja ki. migrén infarktus) Tensiós fejfájás: epizodikus. mivel hozza összefüggésbe) Testhelyzet. PQRST Fejfájás kezdetének módja(hogy kezdődik) Hirtelen/fokozatosan Fájdalom frekvenciája. Fájdalom időbelisége (milyen napszakban) Reggeli. máshol. Q=(qualitas) Milyen a jellege. S=(súlyosság) Milyen erős? Zavarja-e mindennapi teendőit? Napszakos ingadozás? T=(tartam) Mióta van? Milyen gyakran? 4. kettős látás. vérnyomás emelkedés Családi terheltség? 103. fájd. arteritis. meddig tart) Akut attack. Van-e bevezető tünet? Szed-e gyógyszert? Egyéb tünetek: neurológiai. zaj. esti stb Társuló symptomák (amikor jelentkezik. A nap melyik szakában? 5. AV-malformatio. hypertensio 86 . fizikai aktivitás. stressz. migrénszövődmények (migrén status. meghatározatlan periodicitás b. SAV. szédülés. atipusos Cluster fejfájás: és chr. ophtalmoplegiás migrén 4. migrén aurával 3.3. hajlamosító tényezők) 7. R=(régió) hol fáj. vénás thrombosis. agyvérzések.

encephalitis. melléküregek. bakteriális 3. a fej és arcfájdalom nem neuralgiform centralis eredetű okai 8. subdur. dializis 6. vagy megvonásukkal kapcsolódó fejfájás Nem a fejet érintő fertőző betegségekkel társuló fejfájás 1. atípusos arcfájdalom 104. dorsum sellae destrukció?) 87 . n. száj. trigeminusneuralgia 3. cephalitis -Részletes belgyógyászati és neurológiai vizsgálat Neurológiai gócjel+50 évnél idősebb beteg-> KIR szerkezeti károsodása -Képalkotók RTG: Kétirányú koponya RTG (->koponyacsont sérül. agydaganatok Különböző anyagokkal. vagy a koponya és az arc más részeinek megbetegedéséhez társuló fejfájás vagy arcfájdalom Neuralgiák: 1. egyéb A koponya. vírusfertőzések 2. hányinger. hypercapnia 3. ajak. szédülés-> ICP növ. kevert hypoxia és hypercapnia 4. Hematoma) Láz->meningitis. hypoxia 2. egyéb Anyagcserezavarokhoz társuló fejfájás: 1. hypoglycaemia 5. fogak. 5. fül. orr. (tumor. neuralgia nervi laringealis superioris 6. szem. intermedius n. sarcoidosis. glossopharingeusneuralgia 4. A fejfájás okának kiderítése céljából elvégzendő vizsgálatok -Részletes anamnézis: Családi hajlam Gyógyszerszedési szokások Élvezeti cikkek Munkahelyi problémák Fejfájás jelentkezésének körülményei: hirtelen ütésszerű->SAV Fokozatosan erősödő. agyideg eredetű tartós fájdalom (nem neuralgiform) 2.Nem ér eredetű intracraniális megbetegedéshez társuló fejfájás: 1 Emelkedett liquornyomás. meningitis. occipitalis neuralgia 7.

állományvérzés gyanúja esetén fül-orr-gégészeti fogászati nőgyógyászati szemészeti -Pszichiátria Korábban fejfájást nem említő. süllyedés emelkedik->arteritis temporalis káros se.nem depresszióra.el kell mondani.ritkább. Fehérje->mieloma multiplex? Vércukor növ. elektrolit. Megelőzés: Triciklikus antidepresszánsok .fejfájás időtartama . hogy: . glükóz) pl. A fejfájások kezelésének általános elvei Anamnézis. AV-malformáció gyanúja esetén EEG: -Labor vizsgálatok vérkép (süllyedés.a fejfájás intenzitását rögzitse . új típusú fejfájásra panaszkodó beteget azonnal meg kell vizsgáltatni neurológussal is Sok beteg/évek óta tartó fejfájásfejfájás gondozás 105. vagy szokatlan. SAV gyanúja esetén Tumor.Melléküregi (->sinusitis góc?) 4 irányú nyaki gerinc (->spondilosis?) CT: MR: Angiographia: aneurismaruptúra.->diabetes mellitus Szükség esetén immunológiai vizsgálatok Liquor vétel: -Góckutatás: Gyulladás. ellenőrzésében.az első 2 hétben csak mellékhatások jelentkezhetnek.napi rendszerességgel .kísérő tünetek . 88 . kevésbé súlyos lesz a fejfájás . elbeszélgetés. a beteg várhatóan visszajáró! A beteg vezessen fejfájásnaplót: .a fájdalomküszöböt emeli . SAV. epilepsziára adjuk .milyen gyógyszereket vett be Segít az adott gyógyszerek hatásának mérésében.nem fájdalomcsillapító .

Ca csat. metoprolol) Ca antagonista (flunarizine) Egyebek: szerotonin antagonisták (pizotifen.clusterben: predinisolon. utána fokozatosan csökkentjük a dózist Terápia: nem gyógyszeres gyógyszeres: -akut fejfájásra analgetikumot adunk( NSAID) -gyakori fejfájásnál. hogy melyik gyógyszerre reagál. sugározhat frontális régióba. megfelelő dózisban szedje. nimodipin Lítium Gyógyszeradag fokozatos emelése hatásos dózisig. Megfelelő ideig. ha több mint hetente 3x van. Gyógyszerváltás 4.atypusos .utána várható eredmény . fájdalomcsillapítókra általában jól reagáló.6 hétig próbálkozhatunk .krónikus -epizódikus Kezelése: . Fajtái: .migrénben: ß. Izomkontrakciós fejfájásként is emlegetik. a munkájában a beteget alig. abroncs v sisakszerűen szorító nyomó jellegű. stressz provokálhatja. lehet abroncsszerű. kórisméje. vagy kevésbé akadályozó fejfájásforma. quarelin.6.8 hét eredménytelenség után történik. legalább 1x az életben mindenkinél jelentkezik. egyszerre 4. paracetamol 89 . Tompa folyamatos fájdalom.blokkoló (propranolol. tétel: A tensiós fejfájás jelentősége. Leggyakrabban a temporalis régióban alakul ki. A lakosság nagy részét érinti. Hatásmérés a fejfájásnapló vezetésével! 106.nem lehet előre megmondani. kezelése: Tünetek: Tompa. blokkolók: verapamil. akkor preventív kezelést kell alkalmazni . aspirin. nifedipin.akut fejfájás: szokványos fájdalomcsillapítók pl. methysergid) TCA: amitryptillin valproát . vagy havi 4x migrén. majd dózisadag fokozatos csökkentése. hátra az occipitális területek felé.megfelelő megelőző gyógyszert fél évig adjuk. rubophen.: algopirin.

6 hét hatástalanság esetén! Miután a tensiós fejfájást stressz is okozhatja. aura nélkül kezdődik a szem mögött.5-2 évig nincs fejfájás. Újabb gyógyszerváltás csak 4. coffeint. basillaris thrombosis -sinus cavernosus thrombosis -chronikus paroxysmalis hemicrania -intracranialis vérzés -migraines fejfájás -postherpeticus neuralgia -SAV -trigeminus neuralgia -temporomandibularis izületi sy. vagy körül. benzodiazepint. rohamszerű fejfájás Igen heves fájdalom 15-30 perctől max 2-3 óráig tart orrdugulás. orrfolyás. akkor Imipramin. codeint. könnyezés a fájdalom oldalán ezek közül legalább egy jelen van Részleges horner syndroma is jelen lehet (myosissal és ptosissal) a fájdalom oldalán A fájdalom 6-8 hetes periódusban jelentkezik. max 8 adag/nap) Orrcsepp/spray: 1 ml 4%-os lidocain oldat perceken belül javulást eredményez a betegek Döntő részénél 90 . Kezelés: 15 percig tiszta oxigén (7 l/min) belélegeztetése a betegek 2/3-a sumatriptan (serotonin agonista) adására jól reagál (Imigran 5mg sc.krónikus fejfájás: havonta legalább 15x jelentkezik ( minden másnap) A megelőzés a legfontosabb. sokszor 0. akkor (néhány hétig) naponta 1-4 fejfájás is lehet. arc kipirulása. főleg az éjszakai órákban Differenciál diagnosis: -Atipusos arcfájdalom -A. e 15 perc múlva 1-2 adag. sz. antihisztamint tartalmazó készítmények nem hatékonyabbak és hozzászokás fejlődhet ki! 107.: alprazolam. A cluster fejfájás és kezelése Tünetek: Hirtelen. izomrelaxánsokat. majd újabb 1 hétig 75 mg esténként) Ha az amitriptylin hatástalan. anxioliticumok megpróbálhatók pl. clonazepam + biofeedback + pszichoterápia + beteget stresszhatásól mentesíteni Barbiturátot. Ismétlődő. viszont amikor jelentkezik. mianserin adása. ami TCA ( amitriptylin  adagolása: este 25 mg 1 hétig.) Dihidroergotamin(Neomigran orrspray 1-1 adag mko. majd este 50 mg 1 hétig.

majd fokozatosan lüktetővé válik. A migraine felosztása. fodrozott szélű alakzatot. fonofóbia -Hangulati változások Leggyakrabb aura formák: -Vizuális aurák (occipitalis lebeny) Fotofóbia. hányás -Fotofóbia. végtagot érintő paresthesia -Motoros aura mono. láz Migrén jellegzetességei: -Féloldali fejfájás -A fájdalom tompán indul. nyak-válltáji izomfájdalmak. a beteg a homonym látótér centrális táján lát színes. magaslati levegő. émelygés. fénykerülés kísérnek. (ellentétben a fel-alá járkáló cluster fejfájásos beteggel) Fajtái: -Aura nélküli 80% -Aurával járó 20% vizualis aura. mely a periféria felé terjed és növekszik Tipikus migrénes attack részei: -Prodroma: a fejfájás előtti 24 órában közérzetváltozás (indokolatlan jókedv. gyógyulás több hónapig) -Átmeneti motoros aphasia Differenciál diagnosis: -Atipusos arcfájdalom -Cerebralis aneurismák -Chronicus paroxysmalis hemicrania -Cluster fejfájás -Intracranialis vérzés -Tensiós fejfájás 91 . látás és érzészavarok csatlakoznak hozzá -Anorexia. ophthalmoplegia (azonos oldali n. levertség) -Aura -Fejfájásos periódus -Oldódás: ekkor bőséges vizeletürítés előfordulhat -Postdroma: órákon át tartó kimerültség. hányinger. III. elsötétített szobában szeret feküdni. heves. hányás) és látási tünetek. fényfelvillanások. melyet vegetatív (szédülés. tünetei Általában féloldali. A fejfájást a lépcsőnjárás fokozza. villódzó. hányinger. hajas fejbőr túlérzékenysége.vagy hemiparesis. lüktető jellegű fejfájás. szikralátás -Sensoros aurák (parietalis lebeny) Zsibbadás. melyet leggyakrabban scotomák jellemeznek Scotoma: általában 10-20 percig tart. scintillatios scotomák. paresis. néhány óráig. a beteg nyugalomban.Megelőzés: Alkohol. nitrát származékok kerülése Epizodikus clusterprednisolon/steroid 45 mg 5 napig fokozatosan csökkentve Krónikus cluster: Li-carbonatot adnak 675 mg (serumszint ellenőrzése!) 108. napig tartó.

Extrém súlyos: -Dihydroergotamin -Opioidok -Dopamin antagonisták Megelőzés: -Rendszeres orvosi ellenőrzés.c. pszichoterápia. gyógyszeres megelőzés. (flunarisine) -MAO bénítók (selegilin.) -Dopamin antagonisták -Roham kezdetén Sumatriptan (serotonin agonista) 100 mg per os.m. vagy 6 mg s.) -Metoclopramid (10 mg i. Súlyos roham: -Ergotamin tartarát (1. elalvás.5-2 ampulla lassan i. metoprolol 100-200 mg) -Triciklusos antidepresszánsok (amitriptilin) -Valproát (Divalproex) Első vonalbeli kisebb hatékonyságú szerek: -Verapamil 3x 80 mg max 360 mg/nap -NSAID -SSRI (pizotifen) Második vonalbeli nagy hatékonyságú szerek: -SSRI (metisergid /tartósan nem adható/) -Ca csat. ha lehetséges -Fájdalomcsillapító: -Aspirin 0.5-1 g per os esetleg kúpban -Paracetamol (Panadol) 0. moclobemid) Autogén tréning. életmód megváltoztatása -Minél kevesebb fájdalomcsillapító -Gyógyszeres prevenciót individuálisan kell beállítani Első vonalbeli nagy hatékonyságú szerek: -ß-blokkolók (propranolol 2x 20-240mg/nap.v. blokk. Cerucal) -Gyógyszeres kezelést a bevezető tünetek jelentkezésekor meg kell kezdeni. A migraine roham kezelése.v.v.5-1 g per os. akupunktúra 92 .) -Aspirin (500 mg i. vagy kúp -Triptánok -Dopamin antagonisták -Dihydroergotamin 40-60 csepp -Hányáscsillapítók (Daedalon.) -Dihydroergotamin (1. megelőzése Enyhe roham: -A beteg egyedül is próbálkozhat vele.-Postherpeses neuralgia -SAV -Arteritis temporalis -Vírusos encephalitis -Vírusos meningitis 109. -Nyugalom.5-2 ampulla hígítva i.

spondylosis .: csigolyaelváltozások láthatók osteophytaképződés a csigolyák szélének megvastagodása a csigolyák transparentiaja nő a csigolyák magassága csökken Egyéb ismérvek: . A szokatlan és hirtelen jelentkező fejfájás diff. dg. vizsgálati leletben hirtelenkezdődő igen erős fejfájás a fejfájást tudatzavar/láz/epilepsziás rosszullét vagy fokális neurológiai tünetek kísérik pl.Vagy a tarkóra korlátozódik.-ba. mánia Valproát 110.olyan balesetnél.fájdalom jelentése: beteg hátulról előre simitja végig a fejtetőjét . hypertensiv intraparenchimás vérzés AV.malformáció Aneurysma ruptura SAV Meningitis Tensiós fejfájás Migrénes fejfájás +tumor+haemorrhagias shock+ egyéb fejfájások ld. . éjjel a fej kedvezőtlen helyzete . fejmozgások korlátozottsága . vegetativ vagy gyöki tünetei egyidejűleg észrevehetőek legyenek. SSRI Epilepsia. hemiplegia/paresis. angina ß-blokkoló Depresszió TCA. .a fejfájás beteg anamnézisében. vonatkozásai primer intracranialis daganat v metastasis #1. vagy onnan a homlokba sugárzik ki . paravertebralis nyakizmok fájdalma..Migrénhez társuló egyéb betegségeknél preventív szerek: Magas vérnyom.A jellegzetes fejfájás. Spondylogen fejfájás A nyaki gerinc felső szakaszának kóros elváltozásai miatt kialakuló fájdalom cranialis irányba történő vetülése. Táblázat! 111. ami panasz legyen a tünetek között.spondylarthrosis 93 . Súlyos betegségre utaló jelek. lassan tartó olvasás . végtagzsibbadás új fejfájás ami 50 év fölött kezdődik korábbi fejfájás jellege megváltozott 112. Klinikai kép: . fejfordulat vagy fejtartás pl.idős betegen a nyaki gerinc nyomásérzékenysége.megjelenése: biz.A nyak gerinc csapódásos sérülése legyen kimutatható pl.legtöbbször de nem mindig féloldali .a beteg az arcában is érzi a fájdalmat . amikor hátulról hajtanak bele a szgk. aphasia.a spondilosys egyéb helyi. Cervicalis gerinc rtg.

vagy hypoglicaemia . féltekei károsodás együttes előfordulása idézheti elő.hyper. + mko.psychiatriai okok II. gyakran a környezetében lejátszódó eseményeket a szemével követi. Locked in sy. Hypnoid tudatzavarok: Az alvásra emlékeztető állapotot a formatio reticularis károsodása vagy mko.craniovertebralis izületek deformálódása Kezelés: . A tudatállapot zavarainak felosztása Okok alapján: I. mely másodlagos agytörzsi kompresszióval jár Primer agytörzsi léziók Nem hypnoid tudatzavarok: A beteg ébernek tűnik. Akinetikus mutismus? Delirium Amantia - 94 . Bilateralis hemispherialis károsodás Egyoldali féltekei károsodás.szív és vérkeringési zavarok .nyakra meleget lehet alkalmazni . sikerrel járhat .toxicus okok . agy gv-i trauma intracranialis térfoglaló folyamatok cerebralis ischemia intracerebralis vérzés meningitis encephalitis alkoholos eredetű súlyos szervi IR-i elváltozások epilepsia Hypnoid/ Ø hypnoid: I. arcán esetleg grimaszok megfigyelhetők.kézzel végezve azonnal sikerülhet. féltekei.idült esetben: . reti. nyelés.acut esetben ha torticollis a fő tünet * extensiós kezelés.electrolyt zavarok . II. esetleg form.. de kapcsolat nem teremthető.éjjel a fej megfelelő helyzete .máj vagy veseelégtelenség .nyak tehermentesítése filc v műanyag gallérral Schanz Gallér . szopómozgások kiválthatók. Apalliumos sy. Extracranialis okok: . Intracranialis okok: koponya.izomzat tónusát csökkentő és reumaellenes szerek ( baclofen) 113.

A Glasgow kóma skálája Hypnoid tudatzavarok quantitatív becslésére szolgál.a beteg szemhéjait felhúzva fejét hirtelen az egyik oldalra fordítjuk. vagy destruktiv agytörzsi károsodásra utal.4 pont spontán .4 zavart .6 felszólításra .3 hajlító synergiával . vagyis a bulbusok nem mozdulnak öntudatlan paciens*.- Ködös állapotok 114.2 hangok kiadása . a pontosság jól korrelál a prognózissal. 115.3 nem megfelelő szavak használata.5 fájdalomingerre célzottan . II. Caloriás tesztelés: . hiányos . *.ha fejfordításnál a reflex csak az egyik oldalra vagy egyik oldalra sem váltható ki. a tudatzavar nem strukturális agytörzsi laesio következménye.nincs reakció 15 pont: kifogástalan tudatállapot 8 pont: felszínes coma 3 pont: agyhalál A skálát elsősorban a traumás esetek megítélésére alkalmazzák. I.nyakcsigolya törés esetén csak ez végezhető.oculoencephalicus reflex aktiválódik.3 megszólításra .ig osztályozza a betegek állapotát.a szemek a fej mozgásával ellenkező irányba fordulnak el ( mintha vizuálisan fixálna egy objektumot) Ekkor a szemmozgató és a vestibularis magvak közötti agyterület ép.5 orientált . motoros reakciók: . egyéb altatószer mérgezés lehet.1 a beteg semilyen stimulusra sem nyitja ki a szemét II. az előző nem.1 a beteg semilyen verbális kommunikációra sem képes III. vagy ha 2 oldali hiány van barbiturát v. beszéd: . .2 feszítő synergiával . Oculoencephalicus reflex (babafej manőver): .15.2 fájdalomra . Az eszméletlen beteg vizsgálata I.kritériuma: szabad külső hallójárat + ép dobhártya 95 . Szem kinyitása: .4 fájdalomingerre célzás nélkül . Háromféle reakció alapján 3. az éber páciens*.

kivételesen a súlyos psychotrauma. éhezés.n.) a tudatállapot u. perifériás jelek.Éber: lassú komp. stb. sajátos tudatállapotokat. reflexasszimmetria. ami a középagyi nucleus rubertől caudalisan helyezkedik el. gyakoriak a hapticus hallucinatiók (pókháló érzés. stb.). egyéb mérgezés: bilateralisan hiányzó válasz. Másik oldalon 5 perc múlva ismételhető a teszt. epilepsiaas roham v. Nem hypnoid tudatzavarok differenciál diagnosztikája: Ebben a főcsoportban megkülönböztetünk u. ill. az alsó végtagokban extensio (lényegében két oldali Wernicke-Mann tartás). A chronicus alkoholistáknál rendszerint alkohol-megvonás vagy valamilyen intercurrens betegség közben jelentkező formája a delírium tremens potatorum.hypoglicaemia .először féloldali kórjelekdecorticatios rigiditásdecerebratios rigiditás Decorticatiós testtartás: a felső végtagokban flexio és adductio. barbiturát v.agycontusio . Életveszélyes állapot! 96 .encephalitis . Exogen faktorok (exo. valamint igen kifejezett a tremor és a verejtékezés.lassú komp: agytörzs. gyors attól ellentétes oldalra (= az ingerléssel elllentétes oldalra irányuló nystagmus) .meningitis apalliumos nyugtalanság .és endotoxicus állapotok. Ezek közé tartoznak: .n. az ingerlés irányába. tudatzavar kialakulásának oka lehet agyi metastasis! 116. Végtagparesis. a középagy fölött elhelyezkedő laesióra utal.anoxia . koponyasérülések. hangyamászás. Speciálisan jellemzi a tudatzavar fluctuáló jellege.30 fokban emelt fej . 50 köbcm jéghideg víz vagy klórethil fecskendezése az egyi k külső hallójáratba. a karokban adductio és befelé rotatio is. Olyan károsodásra utal. Agyi anyagcserezavart és eszméletvesztést okozhat: .Öntudatlan. ami mk. .Kiterjedt agytörzsi károsodás. tónus eloszlás vizsgálata: A beékelődési folyamat prograessziója: . III. a zoopsia (rendszerint kis állatok látása).hydrocephalus . contusio gyanuját fenn kell tartani. amig a CT ki nem zárja! Extracarnialis daganatban szenvedőknél neurológiai gócjel.SAV(AV malformáció + aneurisma ruptura) Ha a beteg alkoholista/ eszméletlen/ v. hypoxia. de az oculomotoros és vestibularis magvak között ép agytörzs esetén: az ingerelt fül felé tartós conjugalt deviatio. a tudat nagyfokú beszűkülésével. integrativ zavarait idézhetik elő. egyéb ok miatt vérzékeny. integrativ tudatzavarokat és meghatározott cerebralis strukturális laesióhoz kötött. psychomotoros nyugtalansággal és hallucinatoros élményekkel jellemzett elmezavartság. cerebralis hemisphaeriumot involválja. Decerebratiós testtartás: mind a négy végtagban extensio.Delírium: heveny. . gyors komp: cortex .Ipsilateralis agytörzsi laesio: féloldalon hiányzó válasz . traumás intracranialis haematoma v. infectiók.

nyelés. integratiója megszűnik. psychés aktivitás kíséretében. A hypnoid tudatzavarok leggyakoribb okai I.v. különböző szemléleti zavarok (illuziók. Spasticus tetraplegia és a motoros agyideg működés hiánya miatt a beteg teljesen mozgás. rendezett homály-állapotban a beteg látszólag rendezetten cselekszik.tudatállapotok. Viszont semmire nem reagál. semmiféle kapcsolat nem létesíthető vele.Locked-in syndroma ("bezártsági tünetcsoport"): a híd-bázis vagy az agykocsány két oldali. Hypnoid tudatzavar vagy psychomotoros nyugtalanság egyaránt társulhat hozzá. Ébrenlétben túlműködik a sympathicus idegrendszer. amikor a beteg látszólag teljesen éber. Az egész időre emlékezet-kiesés (amnesia) áll fenn.Amentia: szintén exogen faktorok által kiváltott. miközben a beteg a külvilág ingereire reagál ugyan. mely másodlagosan agytörzsi kompresszióval jár: hemispheralis károsodásra utaló bevezető tünetek 97 . Az EEG-ben ébrenlét és alvás váltakozik. spasticus tetraparesis. megmarad viszont a tegmentum érző pályáinak és a formatio reticularisnak a funkciója. Az u. a környezet mozgó tárgyait időnként követni látszik. hogy a beteg gyakorlatilag hozzáférhetetlen. amiatt a beteg képtelen a külvilág ingereire válaszolni.: vegetatív állapot. .kapcsolatot létesíteni. a szemhéjak nyitása-zárása és a verticalis szemmozgások révén tud . 117. homályállapot): a tudat beszűkülése. a működés a meso-diencephalis aktivitásra korlátozódik. a világgal való kapcsolat meglazul. miközben a beteg izgatott.Akineticus mutismus: súlyos bilateralis. hibásan használt elnevezése: coma vigil): bilateralis cortex vagy féltekei fehérállomány. stb. hallucinatiók) lépnek fel. nagy tömegű. Erre az időszakra utólag amnesiás. Ismeretesek olyan . beszélget. mégsem lehet vele kapcsolatot létesíteni.és beszédképtelen. spontán.n. rendezetlen formájában a felfogás megnehezül. súlyos sérülése miatt jön létre. amit részleges vagy teljes térbeli. a szemeit kinyitja. A külvilággal csak a kevés megmaradt funkció. biLateralis hemispheralis károsodás: légzés. de nem adaequat módon. a végtagok szimmetrikusan mozognak. Eközben azonban olyan cselekményeket is végezhet. vagyis az "ébresztő" ingerekkel összefüggő változás nincs. de éber és tudatos.n. elfut. Jobb félteke károsodás. személyiségével egyébként nem lennének összeegyeztethetők. amelyek etikai felfogásával. miáltal a psychés tevékenység teljesen szétesik. de reactivitás. látás rendben a szemek konjugáltan.Apalliumos syndroma (syn. az akarat-nélküliség (abulia) jellemzi. U.súlyos cerebralis károsodás következtében kialakuló . frontalis agykárosodás mellett az indíték (az "Antrieb") súlyos hiánya. agresszív cselekedeteket végezhet.. a pupilla reflexek épek II. . utazik. A psychomotoros nyugtalanság annyira súlyos.Tenebrositas (ködös. rendkívül változékony és összefüggéstelen érzékcsalódás jellemzi. ill.Confusio (zavartság): az előbbieknél kevésbé specificus állapot. időbeli és allopsychés tájékozatlanság jellemez. Javulás még hónap múlva is lehetséges! . . Súlyos. Ezekre a beteg azonnal reagál. . pyramis jelek és liberatiós tünetek észlelhetők. amikor a tractus corticospinalis és cortico-nuclearis működése egyaránt kiesik.jelbeszéd formájában . kiterjedt agytörzsi károsodás következtében a kérgi afferens és efferens pályák megszakadnak. Az ilyen beteg ébernek tűnik.

kardiális eredetű endokrin encephalopathiákpajzsmirigy ill. tumor olyan. 118.- ICP megnő: fejfájás. III.) Hypnoid tudatzavarok esetén elvégzendő fizikális és egyszerű laborvizsgálatok Fizikális vizsgálatok #1  pupilla vizsgálat  szemek állása  vérnyomás  légzés  GCS  pulzus  testhőmérséklet 98 . körülirt encehalitis. az egyik féltekére korlátozódó gócos megbetegedés. mellékvese funkciózavar hiánybetegségek tiamin hiány okozta Wernicke sy. mely térfoglaló jellege miatt másodlagos agytörzsi károsodást okoz Kómát előidéző extracerebralis okok: metabolikus. pulzuscsökkenés III. toxikus hypoxiás-ischemiás encephalopathiákpulmonális. tetraparesis. Primer agytörzsi laesiók: a laesiótól proximális funkciók megőrzöttek diencephalon károsodás: szűk gyengén reagáló pupillák. károsodás corticalis tekintés károsodhat szemek lefelé és kifelé tekintenek szemtekék tengelye eltér decerebratios tartás pons laesio: igen szűk. gyakran tág.. hányás. gyull. súlyos tudatzavar nyúltvelő laesio: vérnyomás és légzés irregularis - - - Kómát előidéző cerebralis okok: agykéreg diffúz károsodása agytörzsi aktiváló kp. betegsége: vérzés. károsodott vertikális tekintés szemek lefelé és befelé tekintenek mko károsodásakor decorticatios tartás középagyi laesio: középállásban lévő. reagáló pupillák károsodott v hiányzó horizontális tekintés piramisjelek. esetleg nem reagáló pupillák kétoldali n.

elektrolitok .Neurológiai vizsgálat (előtte eldöntendő. agyi anoxia. kreatinin)  vércukor  Se osmolaritás #3  katéter →vizelet vizsgálat (cukor. ciliospinalis reakció (ajak bőrének fájdalmas megnyomására tágul az azonos oldali pupilla)  egy hiányzik!!!!!!!!!! olvashatatlan  babafej tünet  vestibularis calorikus ingerlés o Arc megfigyelése  szimmetria megítélése légzésnél és fájdalmas ingerek hatására  corneareflex kiválthatóság/asszimmetria 99 . légzés . légzőizomzat perifériás bénulása Keringés-légzési zavar + epilepszia = metabolikus encephalitis GM – status epilepticus = idiopathiás epilepszia. alkohol megvonás Admas-Stokes roham. hogy a tudatzavart az agy szerkezeti v funkcionális (acs zavar/epilepszia) ártalma okozta-e Gyorsan kifejlődő tudatzavarok = agyvérzés.Kreatinin.Vércukor . alk). májenzimek.Keringés – vérnyomás.Labor vizsgálatok #2  Na.Légutak. tenyésztés (vér/liquor/vizeletmintából koponya CT #4 Eszméletlen beteg vizsgálata Cél: eldönteni.Test hőmérséklet . K. ø gócjel = gysz mérgezés. urea  PM és máj funkciók (bilirubin. aceton)  bakt. pulzus. NH3. kreatinin  vérgázok  toxinok (gysz. agytörzsi keringés zavar Hypnoid tudatzavar + gócjelek = trauma/vascularis laesio Ismeretlen eredetű hypnoid tudatzavar. agyi acs zavar Vegetatív állapot = trauma. hypoglykaemia Keringési-légzési zavar = agytörzsi autonom szabályozás felborulása. Cl. AMI utáni ritmuszavar → tudatzavar Vizsgálat . EKG . hogy szükség van-e intubatióra) o Koponya vizsgálat  impresszio  haemotoma  korábbi műtéti nyomok o Szemtünetek  szemfenék – hyperaemiás papillák/pangás/vérzés  pupillák tágassága – anisocoria. fényreakció.

fájdalmas ingerekre kiváltott mozgás  plegia = ejtésnél csapódik o Reflexek  asszimmetrikusan élénk. tudat majd eszméletzavar  flexios-extensios spasmus  mko paralysis  lehet: izgatottság. hányás o pangásos v hyperaemiás papilla o mko n abducens laesio o tarkókötöttség (acutan kialakuló térfoglaló folyamatokban) o Cushing tünetegyüttes = agytörzs működési zavara  Psyst↑  Pdyast↓  bradycardia  légzésszám↓ 119. flaciditás dg/labor  szívbetegség  polytraumatisatio  suicidum/gysz th  légútbiztosítás  O2 belélegeztetés o CAVE LÉGZÉSI DEPRESSZIÓT OKOZ HYPERCAPNIA KIIKTATÁSÁVAL Hyperosmolaris DMes coma NIDDMre jellemző  epilepsziás roham.- -  garatív szimmetria  öklendezési reflex  köhögési reflex o Végtagok  paraesis – tartás. cyanosis. és kezelésük Hypoxia tachycardia.) Hypnoid tudatzavart okozó leggyakoribb belgyógyászati betegségek. v fokozott mélyreflexek + pyramis jelek = leszállórendszerek v agykéreg kiterjedt károsodása  pyramis jel fél oldalo v mko Kétoldali neurológiai kórjelek o Decorticatiós v decerebratiós tartás o kórosan szűk v tág pupillák o fényreakció ø o néma talp o flacciditás o kétoldali pyramis jelek o delírium ICP↑ o hányinger. góctünetek dg/labor 100 . spontán mozgás. tónus (oldalkülönbségek).

  th    vércukor>16 mmol/l Se osmolaritas ↑ inzulin elektrolit dehidratio DMes ketoacidózis IDDMre jellemző  zavartság  coma (ritkán) dg/labor  ketonuria  dehidratio  vércukor>30 mmol/l th  inzulin Hypoglycaemia inzulin túladagolás/ pancreatitis/éhezés  vegetatív állapot v coma  epilepszisás rohamok dg/labor  vércukor < 1.5 mmol/l Hepaticus encephalopathia különböző eredetű májzsugor  tremor  asterixis  zavartság  delirium  vegetatív állapot dg/labor  Se NH3>100 μg/dl  toxinok ↑ th  alapbetegség  elektrolit rendezés  fehérjemegszorítás  lokális hashajtás Uraemia AVE/CVE  epilepsziás rohamok  myoclonus  végstádiumban coma dg/labor  Se kreatinin ↑ 101 .

Na retentio zavara (Addison). nem megfelelő Na bevitel (rikta)  zavartság  epilepsziás rohamok (GM) dg/labor  Se Na<55 mmol/l th  GYORS KORREKCIÓ ESETÉN CENTRALIS PONTIN MYELINOLYSIST OKOZ  lassú Na adás Hypernatraemia renalis kiválasztás ↓ okok  extrarenalis o primer aldoszteronizmus (alacsony renin.   th  K↑ karbamid↑ nitrogén↑ elektrolit rendezés Hyponatraemia SIADHban (Scwartz-Barttel. magas aldoszteron o secunder aldoszteronizmus  leggyakoribb: diabetes insipidus o centralis (ADH hiány) o nephrogen (ADH hatására a kiválasztás nem ↑) tünetek  delírium  izomgyengeség  tudatzavar dg/labor  Se Na>165 mmol/l th  dezmopresszin  NSAID Hypercalcaemia malignus tumorok leggyakrabban – paraneopl  delírium  izomgyengeség dg/labor  Se Ca>2.7 mmol/l  PTH↑ th  forszírozott diurézis  Ca megvonás 102 . 80% paraneopl).

Vitaminhiány  beriberi  Wernicke-féle encephalopathia Hypoglycaemiás-coma oka:  szándékos inzulin túladagolás  inzulin változó gyorsaságú felszívódása  étrendi hiba  alkohol fogyasztás  étkezési időpont be nem tartása  étkezés nem megfelelő CH tartalma  fizikai tevékenység okozta fokozott energiafelhasználás tünetei:  eszméletlen  tág pupillák  élénk reflexek  hideg. HA NINCS A MÁJBAN GLUKAGONNAL FELSZABADÍTHATÓ RAKTÁR! Diabeteses ketoacidosis Abszolút v relatív inzulinhiány következtében alakul ki friss v ismert DMes betegben. néha AMI kezelése: VÉRCUKORSZINT EMELÉSE KÖTELEZŐ!  enyhe hypoglycaemiában→ megtartott eszmélet és nyelésképesség o 10-20 g gyorsan felszívódó CH – gyümölcs/tej→ ezek hiányában cukros víz  súlyos hypoglycaemia→ megtartott nyelésképesség o cukortartalmú gyümölcslé→ennek hiányában cukros víz o ha 15 perc alatt nem rendezedődik→10-20g lassan felszívódó CH  coma o 50 ml 40%os gylükóz→kis várakozás uttán tudati szint tesztelése  ha javul. okai  antidiabetikumok szedésének elhagyása  banális fertőzések  pneumonia  láz  gastritis  stressz  acut pancreatitis heveny szövődménye tünetek  ketoacidosis o Kussmaul légzés 103 . epilepsziaszerű görcsök  EKG – vezetéses zavarok. verejtékes bőr  néha hemiplegia v. ha 25kg< 1 mg iv  NEM HAT.5 mg iv. nedves. hasonló adag adása  ha 300-400ml után sem javul. ismételt cukor adása o alternatív lehetőség a glukagon→ ha 25kg> 0.

majd óránként 8 E. ami mk. cerebralis hemisphaeriumot involválja. Olyan károsodásra utal. decerebratio. vénabiztosítás  katéterezés  izotoniás NaCl inf 1000ml/h – 500ml-enként 40 mmol NaHCO3  12 E kristályos iv inzulin. görcs o tudatzavar. és aceton (veseküszöb 11 mmol/l) th  légút.) Decorticatio. sok vizelet o RR esés. ha a vércukor nem rendeződik  KCl 500 ml iv  Ha a dehidráció olyan fokú. Agyhalál A formaen occipitaletől cranialisan (f magna felett) valamennyi KIR funkció teljesen és visszafordíthatatlanul megszűnt. a karokban adductio és befelé rotatio is. az agyhalál kritériumai Decorticatiós testtartás: a felső végtagokban flexio és adductio. Decerebratiós testtartás: mind a négy végtagban extensio. bőr meleg o lehelet aromás szagú o EKGn K vesztés jelei  dehidratio o csillapíthatatlan szomjúság o nagyfokú testsúlyvesztés rövid időn belül o száraz v szikkadt nyelv o zsibbadás. tranquillansok túladagolása 120. ami a középagyi nucleus rubertől caudalisan helyezkedik el. (agytörzsi funkciók is – de a gv nem számít) 104 . somnolentia. schok dg/labor  hyperglycamia  glukosuria – 20 mmol/l felett vizeletben glükóz. szédülés. az alsó végtagokban extensio (lényegében két oldali Wernicke-Mann tartás). coma o arc kipirul. hogy a keringési mutatók hypovolaemiás shokra utalnak. a középagy fölött elhelyezkedő laesióra utal. izomgörcs o bőr turgor↓ o keringés romlás o gyakori. makrolid oldat inf kell Endokrin zavarok hypothyreosis hypophysis Chr obstr tüdőbetegség CO2 narkózis (pCO2>50 Hgmm kapillárisan) Gyógyszermérgezés altatószer. hányás o hasi fájdalom.o hányinger.

kizárva az izoelektromos tevékenységet. ami a cervicalis gv fölötti szintet involválja 9. Cerviacalis vérátáramlás hiánya A KEZELÉST CSAK AKKOR LEHET MEGSZŰNTETNI.  Transcranialis Doppler  SPECT  PET .agytörzsi reflexek kialszaanak (pupilla. de hiányozni kell minden olyan reflextevékenységnek. A kritériumonak megerősítő tesztekkel legalább 6 h át.és lágyszájpad reflexek.  CT sz. vestibulo-occularis. neuromusc junct blokkolók d. T>32°C * 4.vénanyomás instabil Elbizonytalanító leletek: 105 . Nem ad információt az agytörzsről. a cerbrumból v az agytörzsből származó minden fajta spontán v reflexes aktivitás hiánya * 5. nehézséget okozhatnak a műtermékek  Carotis angiographia – extracerebralis starnguláci KI  BAEP hullámok hiányoznak Egészséges emberben 5-6 hullám. trnaquillánsok c. Σ Az agytörzs és a kéreg épségével kapcsolatban vonhatók le következtetések.  SSEP n medianus ingerlése után a cervicalis és a corticalis regio felett regisztrálható feszültségváltozás.izom hypotonia . MRI olyan morfológiai eltérésre deríthet fényt (nagy roncsoló állományvérzés. HARÁNTLAESIOBAN ÉRTÉKELHETETLEN.  EEG legalább 30 p. öklendezés . mely a klinikai képpel együtt alátámasztja az irreverzibilits agykárosodás dg-t. ebből min 7nek kell teljesülnie 1.legalább 6 h tartó coma . ami kiterjedt irreverzibilis károsodással jár * 2.Kritériumok: összesen 9.hőmérséklet napi ritmusa megszűnik .e. kalóriás ingerlés. hiányzó cornea-. Teljes reakcióképtelenség. * 7. * a. amelyek comát okozhatnak. 2-3 hullám ≠ agyhalál. Spinális reflexek kiválthatóak lehetnek. haemocephalia). babafej tünet megjelenik) .pupillák tágak. Az olyan kezelhető toxikus és metabolikus abnormalitások kizárása. ezek nélkül 12-24 h át kell teljesülniük * Megerősítő tesztek 1. HA AZ AGYHALÁLT AZ ILLETÉKES ORVOSI BIZOTTSÁG KIMONSTA ÉS DECLARÁLTA. barbiturátok b. A comát előidéző olyan cerebralis laesio bizonyítása.spontán légzés teljesen hiányzik . renalis/hepaticus coma 3. Nem reagáló (dilatált v kp tág) pupillák.tubuson keresztül történő leaszívásnál hiányzik a köhögés. Noxiosus v egyéb ingerekre való bármely válasz hiánya 6.diabetes insipidus→polyuria . garat. fénymerevek . valamint egyéb agytörzsi reflexek hiánya. BAEP hiány 3. cornea. Izoelektromos EEG 2. Apnoe – spontán reflex hypercapniában is szünetel * 8. EREDMÉNY NEM ÉRTÉKELHETŐ BELSŐFÜL V HALLÓIDEG SÉÜLÉSEKOR.

Pneumococcusok. E.gennyes . a fertőzés utjai) Felosztás fertőzés eredet szerint (primer v secunder) Felosztás a kórokozó szerint:  bakteriális  csecsemőkorban G negatív. haematogén 106 .- spinalis motoros jelenségek (kplx végtagmozgások) kis légmozgások a tubusban.nem gennyes o bakterialis o vírusos o gombás Felosztás a fertőzés kialakulásának morfológiája szerint 1. Meningo-. influenzae  felnőtt korban Staphylo-. amelyeket a szívműködés idéz elő álpozitív atropin teszt post moretm pupilla szűkület EMG műtermékek az izolektromos EEGn 121. Strepto-. Coxackie. tüdő  általában immunszuppr állapotban  Cryprococcus neoformans  Histoplasma capsulatum  Coccidiodes immitis  Actinomyces  Nocardia  Blastomyces  Nincs kórokozó  allergiás → eosinophilek a liquorban  sympathias = szomszédságban lévő fertőzés  Reiz = Lumbal punctio/intatechalis KA adása után  collagén betegés  Ismeretlen Felosztás az exsudatum jellege szerint . L. monocytogenes  gyermekkorban H.) A leptomeninx heveny gyulladásos betegségei (kórokozók. polio)  mumpsz  arbovírusok  HSV2  HIV  Protozoonok. L. monocytogenes  vírusos  enterovírusok (ECHO. coli. forrás: bőr. Klebsiella. férgek  toxoplasma gondii  echinoccocus  cysticercus cellulosae  Gomba  mindig secunder.

E. 107 . A leukocíták infiltrálják a vénák és arteriolák körüli réseket. thrombosisok alakulhantak ki. Behçet. coli . leptospira. Chr (Mollaret=HSV2. 5.N. protozoon) 3. a sulcusokban. nyílt sérülés. lumbalpunctio. Recurrens (Ebstein-Barr. liquor fistula) 122. pneumoniae . brucella. pneumonia nyírokutak  bakterialis sinusitis.) A gyakrabban előforduló baktériumos meningitisek jellemzői Leggyakoribb baktériumok: . otitis media direkt bakterialis műtét.L. Acut (bakt és vírus fertőzések) 2.Str. bronchiectasia. immunologiai) 4. vénák.H. a vénás sinusok falát. Ritkán subduralis empyémák alakulnak ki. meningitidis . immunszuppr állapot. ventriculoperitonealis shunt idegek mentén  lyssa  tetanus  herpes → főleg meningoencephalitis direkt heamatogen Lefolyás 1.S. az agytörzs és a gv körül több mm vastag is lehet. 3. syphillis. a vénák és a vénás sinusok mellett. 4. influenzae . Mollaret.  bakteriális  vírusos  gomba endocarditis.aureus Praedispositios tényezők:  Syst és parameningealis infectio  fejtrauma  idegsebészeti beavatkozások  daganatok  alkoholizmus  immundeficit  65 év<  5 év>  DM  splenectomia  sick cell anaemia (autosplenectomia) Pathogenesis A menninxeken az exsudatum a ciszternákban.2. Subacut (TBC. monocytogenes . gomba.

MRI KÖTELEZŐ 1. PCR 108 . Serologia a. láz. bakterialis Ag gyors kimutatása → főleg már kezel meningitisben i. India tinta gennyes→izolálás 3. agyidegtüntek. rezisztencia vizsgálat 4.emelkedett i. és agyidegek károsodása. Kenet →haemocultura a. meningealis izgalmi jelek 4. góctünetek MINDIG MENINGOENCEPHALITISRŐL VAN SZÓ. CIE (counter-immunelectrophoresis) iii. RIA iv. nem d. sejtszám .Tünetek: 1. PAS c. epilepsziás rohamok és góctünetek. pyramisjelek. epilepsziás roham. Tenyésztés 70-90%ban pozitív a. intracranialis nyomásfokozódás → papilla oeadema 3. nyakba és hátba sugárzó fejfájás 2. cytopathic effect on nucl iii. zavartság. detection of effect virus eg. hidegrázás. Meningitis esetén a meningealis izgalmi jelek állnak előtérben. immunfluoresszencia ii.) A meningitisek dg-ja és th-ja Meningitis ↔encephalitis diff dg meningitis →tarkókötöttség. agyállomány. gennyes → 1 000 – 10 000/3 leukocyta ii. vírus i. LA (latex agglutinációs teszt) ii. delírium és coma (inkább jellemzőek az encephalitisre) 123. láz encephalitis → tudatzavar. PCR b. fehérje – emelkedett főleg bakterialis eredet esetén c. hányás. levertség. viselkedés megváltozása. photophobia. gennyes 2. PCR c. antitest-titer emelkedés b. encephalitis esetén ordítva. LDH emelkedett 1. Gram szerinti festés (garatváladék is b. Liqour a. aphasia. Ziehl-Neelsen 2. vírus izolálás – elektronmikroszkóp. hemipareasis. Dg FELÁLLÍTÁSÁHOZ A LIQOUR VÉTEL ELENGEDHETETLEN KI:  IC térfoglalás  neurológiai góctünetek tályogra utalnak ELŐTTE CT. hányinger. fénykerülés. fejfájás. nem gennyes → 200 – 1 000/3 leukocyta b. cukor csökken főleg bakt és gomba Kórokozó Dg Menete: d.

MRI (tályog kizárása) Th AZONNAL EL KELL KEZDENI! MENINGITIS GYANÚJA ESETÉN A BETEGET AZONNAL NEUROLOGIAI VAGY FERTŐZŐ OSZTÁLYRA KELL KÜLDENI. Góckeresés a.v tetraparaesis 8. szövődményei Szövődmények Lokális: 1. Halláscsökkenés 6. Hydrocephalus 11. törés (koponya rtg) b. Abducens paraesis 10. Vakság 7. Lebenytünetek   vascularis károsodás → arteritis. fülészet (melléküreg rtg) c. Septicus sinus thrombosis 3. H. Epilepszia 4. AB TH ELKEZDÉSE NÉLKÜL. generaciós cephalosporin (ceftiraxom/cefotaxim) i) H.) A gennyes meningitis kórjóslata. kardiologiai vizsgálatok) d. meningitidis → a beteggel érintekező összes személy. influenzae → chloramphenicol ii) TBC → izonicid + rifampicin + pyrazinamid iii) lues → penicillin iv) borelliosis → AB intartechalisan penicillin +streptomycin v) gennyes gócok eltávolítása 2) Vírusos suprainfectio megelőzése 3) Gomba Amphotericin B + Flunytosin 4) Aseptikus steroid Kontaktok kezelésének szükségessége a fertőző ágenstől valamint a beteggel érintkező személy korától függ a. Mentalis retardatio 5. para. influenzae → a beteggel közeli kapcsolatba került összes gyerek b. N. Hemi-. Ataxia 9. bőrpróbák (TBC) e. CT. 1) Bakterialis → AB iv kezdetben vakon penicillin G 20 millió E/nap + Ampicillin 8 g/nap + 3. Abscessus cerebri 2. kortól függetlenül Elsődlegesen választandó szer a RIFAMPICIN 124. TBC) f. ELISA 5.iv. vénás gyulladás cerebralis oedema 109 . belgyógyászat (mellkas rtg. vizelet (leptospira.

front lebeny fág eredetű  ismeretlen eredet (20%) Kórokozók:  bakt o Strepto o Staphylo o Bacterioides o enterobakt-ok 110 .) Az agytályog keletkezése. belül granulációs szöv) + gliósis + perifokalis oedema. szellemi retardatio. Pneumonia 3. epilepszia 10-20% Rossz prognózisra utaló jelek:  apurulens meningitis  40 év<  kísérő betegségek (pl endocarditis)  G – kórokozó  későn elkezdett kezelés 125.Staphylo  véráram útján o septicus embolus (30%)  tüdőtályog  bronchiectasia  endocarditis  veleszületett szívbetegség  arc melléküregek gyulladása – közvetlen terjedés a környező szövetekből (40%) o otitis media – anaerob gennykeltő. temporalis lebeny o mastoiditis o sinusitis – Strepto. A kollagénrostokat az újonnan képződő erek adventitiájából fibroblastok termelik. Letalitás 5-10 % kórokozóktól függ 2. Septikus shock 2. Elektrolit zavarok 5. Lehet soliter / multiplex Kóreredet:  közvetlen fertőzés o trauma o idegsebészeti beavatkozás (10%) . tünetei Kialakulás: gennyes gócencephalitis → közepe beolvad → széli részén ksz-i tok (kívül kollagén. Mélyvénás thrombosis 4. agyiged tünetek. Waterhouse-Friedrickson sy meningococcus fertőzések 10%ban láz + petechiák bőrön és nyhán + bevérzések a mellékveékben (vérzéses necrosis) Prognózis 1. Maradandó bénulás.   hydrocephalus agytályog subduralis empyema Systemas: 1.

o citrobacter (újszülöttek) o nocardia  gombák – opp. epilepszia)  Acut fázisban láz. ICP. o Mucor o Candida o Aspergillus o Actinomyces  protozoon – opp. melléküreg rtg Diff Dg:  glioma  metastasis  infarctus  tuberculoma  gumma Kezelés:  műtét o drain o decompressio – nagy térfoglalás esetén gyökeres eltávolítás 111 . leukocytosis  Tarkókötöttség 20%  ICP↑ o fejfájás o hányinger o tarkókötöttség o pangásos papilla o tudatzavar  góctünetek a tályog lokalizációjának megfelelően  epilepsziás rohamok Dg: Tünetek alapján  Labor o We↑ o Leu↑  CT o gyűrűszerű hialinózis o körülötte oedema o tályog belseje és környezet hypodens  MRI o T1 súlyozott hasonló a CThez o T2 fordított  Liquor o fehérje↑ o pleocítosis csak a tályog megrepedése esetén (50 000/3) Primer góc keresése: mellkas. o Toxoplasma gondii o Amoeba Leggyakrabban nagyagyi lokalizáció Tünetek: Legtöbbször gyorsan progrediáló térfoglaló folyamatként viselkedik (góctünetek.

meningitis ii. std-ban meningitis. láz  Icterusos forma = Weil sy = leptospiraicterohaemorrhagia – súlyos 20%  kimutatá a.ø máj és vesekárosodás 112 .vérzés – májelégtelenség liquor . bőrkiütés vizelet iv. hányás v. kis erek endotheljét károsítja (máj.) Leptospira-gombás. ami átmegy a vér-agy gáton primer gócok eltávolítása beékelődés bevérzés tályog ruptura  Szöv:    126. 2. súlyos myalgia. toxoplasmameningitisek Leptospirosis rend: spirocheták →spirocheták Treponema. fejfájás a: iii. Anicterusos formára jellemző a 2. std 3-7 nap s b. AB o Penicillin G + chloramphenicol o 3. izom. gen cephalosporin + klion (metrodinazol) o + nafcillin és vancomycin olyat kell választani. Aseptikus meningitis: . std 2 hónap . uveitis iii. 2. mikrosérüléseken v centralisan jut be mezőgazdasági dolgozók. std 5-7 nap kórokozó i. fejfájás. Borelia →leptospirák L. hasi fájd vér iv.myocarditis Krónikus lázmenet kialakulásában van különbség. interrogans path: állati fertőzés víz/talaj. conjuctivalis suffusio 1) Anicterusos forma a.sárgaság vér. vese. std 1 hónap i. 1. láz.veseelégtelenség . láz ↓ b. Icterusosban máj és veseelégtelenség. conjuctivalis bevérzés liquor vi. myalgia kimutatás ii. .liquor o sejtszám < 500/μl – mononucleosis sejtek o glükóz o fehérje < 100 mg/dl . 1. farmerok betegsége. agyhártya) Σischaemiás károsodások hirtelen kezdet.

Fertőzés módja: nem eléggé főzött/sütött hús. agytályog d. lymphadenopathia. Rezervoár házimacska. hydrocephalus f. IgM-ELISA 1:256 v magasabb esetén kóros)  liqour – toxoplasma ellenes at  agybiopszia. asympztomatikus b. ø fejfájás  liquor sejtszám ↑. mononucleosis tünetei – ritkán 2) Congenitalis a. enyhe lymphadenopathia c. ø láz. intracerebralis calcificatio 3) Immun szuppr →disszeminált fertőzés a. cryptococcus Agek Antimycoticus th-ra az esetek 60%a átmenetileg reagál Toxoplasmosis Toxoplasma gondii. ha egyéb módon ø dg o necrotisalo gócos enceophalitis o cystaképződés Th: 113 .Th     Profilaxys: Doxicyclin 1x/hét Súlyos eset: Penicillin G 6-12 millió E iv/ Ampicillin 4x 500-750 mg iv kevésbé súlyos eset: Doxyciclyn 2x 100 mg po 5-7 napig + folyadék. Gombás meningitis leggyakoribb Cryptococcus neoformans – AIDS-ben 18% Tünetek: Atípusosak  csak letargia ø meningealis izgalmi jel. intrauterin Klinikai manifesztációi: 1) Normális immunrendszer esetén a. láz b. myocarditis f. gyűrűszerű  serologia o Sabin Feldman o IgM-immunfluoresszencia at teszt (IgM-IFA 1:260 v magasabb esetén kóros. hónapok múlva tünetek b. MRI – multiplex laesio a fehérállományban. hepatomegalia általában fulmináns lefolyás Dg:  Lumbal punctio  PCR  CT. chorioretinitis d. mononucleosis tünetei c. encephalitis e. pneumonitis e. elektrolit. encephalitis c.

Polio)  HSV 1  HSV 2  arbovírus  choriomeningitis lymphocyta vírus  mumpsz  poliomyelitis  HIV Patogenezis:  székleteredetű fertőzés  vizek közvetítik  főleg gyermekek és fiatalok fertőzése  90%-ban csak enyhe GIT panasz. enyhe pszichomotoros retardátio maradhat vissza. Coxackie. légzőszervi megbetegedés  emésztőrendszer. szulfadiazine + pyrimethamine 8 hétig. Gyermekeknél a beszédtanulás a meningitis után késhet. MRI norm  széklet – enterovírusok  garat – mumpsz Kezelés: csak tüneti. 127. Nyom nélkül gyógyul.) Vírusmeningitisek és kezelésük Okozói: leggyakrabban kis RNS vírusok (picorna-. A betegség ritkán tart 2 hétnél tovább Dg:  klinikai tünetek  liquor o néhány száz lymphocyta o összfehérje normális  perif vér: fvs enyhén ↑  EEG normális v enyhén lassult  CT. míg a CT elváltozások eltűnnek  clyndamicin + pyrimethamin neutropenia és egyéb adverz reakciók esetén. 114 . és enterovírusok ECHO. tonsillák → haematogén út → lágyburkok lymphocytás gyulladása alakul ki → néhány nap alatt kiürül a szervezetből Tünetek:  láz  letargia  fejfájás  zavartság  hányás  tartókötöttség  izgatottság  ritkán hypnoid tudatzavar + kórokozótól függően  parotitis  diarrhoea  myalgia  pharyngitis A tünetek 3-4 nap alatt múlva enyhülnek.

itt nincs. idős súlyos  kórokozó – mumpsz enyhe. ritkán PMN perivascularis beszűrődés  gliasejt szaporulat 115 . HSV1 forrása gyermekkori látens fertőzés mumpsz epidémiák idején halmozódik fel Dg      klinikai jelek liquor o tenyésztésre steril. lyssa  nagy %-ban arbo v enterovírus okozza. gombák hónapok.látásromlás Diff dg meningitisben van tarkókötöttség. spirocheták.ataxia . klinikai tünetek  viszonylag hirtelen kialakuló láz  fejfájás  hányinger  hányás  bénulás  zavartság  letargia  delírium  tudatzavar  fokális v generalizált epilepszia  ritkábban – tremor . de a tudatzavar súlyosabb Tünetek súlyossága függ  életkor – csecsemő. Ált.) Az encephalitisek diagnosztikája.agyidegbénulás . kezelése Az akut vírusencephalitisek 2 héten belül lezajlanak. o 100/3 lymphocyta szerologia o at titer 4x növekedés o vírus izolálás – a legtöbb kórokozó az encephalitis alatt már nincs jelen EEG o bilateralis lassulás – temporalis károsodás. HSV súlyos. évek alatt.aphasia . Paraziták. motoros aphasia o vagy izgalmi jelek – periódikusan magas feszültségű tüskehullámok képalkotó eljárások Kórszövettan  lymphocytózis.dysarthria .128.

 SM-é alakulhat 116 .) A postvaccinalis és parainfectios encephalomyelitisek A kórképet nem közvetlenül a kórokozó hozza létre. Tünetek:  anamnaesis  serologia  liquor o enyhe pleocytosis (~400) o fehérje norm v enyhén emelkedett o oligoclonalis band előfordulhat  MRI Szövettan: Először perivénás kereksejtes beszűrődés. hanem a fertőző betegségre v a védőoltásra adott immunválasz (ag-at reakció) Postinfectios v Parainfectios encephalitis infectio előzi meg – egy önmagában ártlamatlan fertőző betegséget kísérő encephalitis 1-3 hét múlva neurologiai tünetek  kanyaró  varicella  rubeola  mumpsz  pertussis  influenza Postvaccinatios encephalitis  bárányhímlő  rabies elleni oltás után 1 hét elteltével jelentkező tünetek. az akut szakasz 1-3 hét alatt lezajlik. → intenzív ellátás anticonvulsiv th.     gliacsomók HSV1 → necrosis. agyoedema th 129. haemorrhagia VZV → Cowdry A típus intranuclearis zárványok lyssa vírus → cytoplazmazárványok SSPE → Cowdry A és cytoplazmazárványok Th A herpesvírusra ható szerek kivételével más antiviralis gysz-ek ø tüneti és preventív th a progresszió gyors. majd perivénás demyelinisatio Th  nagy dózisú corticosteroid  plasmacytosis  iv IG Prongózis  10%   túlélőknél maradandó tünetek.

vakság)  epilepsziás rünetek hónapok alatt súlyos progresszió  pyramis tünetek  rigor  végtagi contracturák  decorticatio  vegetatív zavarok  beszédkészség megszűnése halál 2 éven belül intercurrens fertőzés miatt áll be Dg: jellegzetes klinikai tünetek  EEG – Rademecker komplex = periódikus. fáradékonyság  személyiség változás. polifázisos. és lassú hullámú potenciálok  szérum – morbilli ellenes IgG at titer emelkedett  liquor o morbilli ellenes IgG at titer emelkedett o enyhe pleocytosis o γ globulin emelkedett o oligoclonalis gammopathia  morbilli vírus kimutatása az agyból – paramyxovirus tubulusok a nucleusokban Th:  spec ø  interferon  ribavarin 117 . inkubátiós idő 6-7 év (perzisztál az idegrendszerben) A vírus reaktivációja sok év után valószínűleg immunszuppr-t kiváltó második ágens (papovavírus. tanulmányi eredmények romlása  mentalis teljesítmény romlása.130. fokozódó dementiával. hyperkinesisek (chorea. oligodendroglia csomócskák =sclerozis felszaporodnak a fehér és szürkeállományban egyaránt  zárványtestek = a vírus neuronokban szaporodik Tünetek: Az első tünetek pszichés természetűek  viselkedés változás. myoclonus)  tudatzavar  ataxia  látás. tünetei és jellemző vizsgálati leletei Fiatalkorban (10 éves kor körül) kezdődő. extrapyramidalis mozgászavarral járó fokális betegség. generalizált burstök. figyelem zavar testi tünetek  éber állapotban szimmetrikus myoclonusok (zajra)  extrapyramidalis.és hallás romlás (chorioretinitis. EBV) hatására jön létre. ingerlékenység  intellektus romlása. Kórokozó: morbillivírus hibásan kifejlődött alakja.  gyulladás  szürkeállomány microglia-. macroglia-.) A subacut sclerotisaló panencephalitis aetiológiája. vagy ahhoz hasonló vírus (paramyxovirus) Pathomechanizmus lassú fertőzés. Myoclonusokkal szinkron tüskék.

) Dg:  kiterjedés  szérum – VZV ellenes at titer 4x  vesicula Th:  Aciclovir  prednisolon – IMMUNHIÁNYOS ÁLLAPOTBAN KI  Carbamazepin. ggl stellatum blokád. burgdorferi. leggyakrabban a Th területen  vesiculák  2 hónapon belül szűnik. B1 kmoplex. cornea. szaggató o rohamokban.131. és agyidegek dermatoómájában fájdalmas hólyagok keletkeznek Prediszponáló tényezők:  életkor o 10% gyerek o 40% 50-70 év o 20 % >80 év  immunrendszer zavara  DM  malignus tumor  trauma  műtét  ideggyökök daganatos kompr  UV sugárzás Pathogenesis: Primer fertőzés varicellával. magasságban végezzük. reaktiválódik → axon mentén terjed → bőr. ezért ezeket . Gabapentin 132. nyh → gv hátsó szrva is → agy → neuritis → myeloencephalitis Tünetek:  égő érzés a dermatomában. súlyos fájdalom → idegseb (chordotomia. Debrecenben is. fertőző kullancs csípésével terjed Tünetek:  Bőr o erythema migrans 118 Ma is sok a Lyme kóros.v hyperaesthesia Szö:  herpes zoster ophtalmicus (V/1) → cornea sérülés → látás romlás  herpes zoster oticus (VII) hólyagok a külső hallójáratban→ ggl geniculi → perif fac paraesis (Ramsey.) A Borreliosis tünetei.) A herpes Zoster neurológiai vonatkozásai A spinalis.Az anterolateralis chordotomia a gerincvelôben futó fájdalomérzô (lateralis spinothalamicus) pálya átmetszésébôl áll. A chordotomia az ellenoldali testfél fájdalmi érzéketlenségét a bemetszés alatt III-IV gerincvelôi szelvénnyel alacsonyabb szintig biztosítja.Hunt)  postherpeses neuralgia = fájdalom dermatomák érintettségi foka szerint o tartós égő. Látensen a vírus az érzőideg ggl-okban perzisztál. vagy a felsô cervicalis II-III. utána hypo. diagnosztikája B. hasogató th: carbamazepin. nyilalló. A felsô thoracalis II-III.

uveitis. korai és késői tünet is lehet  Szem o conjuctivitis o photophobia o papilla oedema o opticus neuritin o keratitis. retina érkárosodás  KIR 2-3 Std-ban o lymphocytas meningitis o agyideg neuritis o meningoradiculitis/ Bannwarth sy o radiculoneuritis o encephalomyelitis o polyneuropathia  Izületek o arthralgia o arthritis Stádiumok 1. chorioditis o vasculitis. std = perzisztáló gyulladás > 6 év    Dg:  acrodermatitis chronica atrophicans chr IR tünetek chr arthritis szerológia o IFA o ELISA o Western blott o PCR – DNS kimutatása 119 . iritis. std = korai lokalizált gyulladás 3-4 hét  erythema migrans  lymphadenopathia  influenzaszerű állapot  neurológiai tünetek ø. esetleg meningitis 2. retina leválás. hónapok  erythema migrans  lymphadenosis benigna cutis  KIR tünetek  carditis  artralgia.o lymphadenosis beningna cutis o acrodermatitis chronica atrophicans  Szív o AV block o pericarditis o myocarditis o ventricularis tachiycardia o dilatativ CM  Izom o myositis – ritka. std = korai disseminalt gyulladás. arthritis 3.

std  Ceftiraxon  Cefotaxim (Rocephin) 2-4 hét iv  Penicillin G  Doxycyclin → 2-4 hét po 3.6 éves korban + MMR-rel 15 hónapos korban 120 . gen cephalosporinok + Pen G + doxycyclin 134. std  Doxycyclin  Amoxycillin po 2-3 hét  Cefuroxim  Ceftiraxon → 2 hét iv  Penicillin G → 2-3 hét po 2. IR-i tünetek  meningitis  cranialis neuritis  facialis laesio  motoros v sensoros radiculoneurinitis  kullancsencephalitis  mononeuritis multiplex  myelitis cerebralis ataxia chr fázis → izületi. std ua mint az előző stádiumban 2-4 hétig iv Σ III. Pathomechanizmus: vírus → légutak.) Poliomyelitis Heine – Medine kór. Purkinje sejtek Védőoltások bevetése óta évente 1-1 enyhe oltási szövődmény fordul elő (SALK) Megelőzés: KÖTELEZŐ OLTÁSOK  IPV=SALK 3 hónapos korban DPT-vel  OPV=SABIN DPT-vel 4. agytörzsi formatio reticularis. AZ ELSŐ MEGJELENÉS BÁRMELYIK STD LEHET acut fázis → bőrtünetek subacut fázis → cardialis. bőr → vér → IR mellső szarvi motoneuron. poliomyelitis anterior acuta Vírusinfectio → poliovírus Alsó motoneuron megbetegedés. IR-i tünetek  encephalomyelitis  spasticus paraparaesis  ataxia  mentalis hanyatlás  polyradiculopathia  dementia Th: AB 1.  tenyésztés MRI – demyelinisatios szerkerez 133.5 hónapos és 3.) A neuroborreliosis és kezelése NEM KELL MINDEN STÁDIUMON VÉGIGMENNIE. kisagyi magvak.

gram poz. spóraképző Patogenezis: Talajjal szennyezett szúrt v. fájdalma arcizmok contractioja-> risus sardonicus hátizmok contractioja->opisthotonus. dyspagia 3. pontobulbaris motoros idegek o légzészavar – n.és hátizmok merevsége. preszinaptikusan megakadályozza a gátló neurotranszmitterek felszabadulását (Ach felszaporodását okozza) + emelkedő ? kiürülési arány-> izommerevséget okoz. a szinapszisok között. váll. nyak-. gépi lélegeztetés 135. ívelt át 121 . Tetanus Kórokozó: Clostridium tetanii. ritkán a nyakizmok. masseter fokozott tónusa(trismus=szájzár) 2. felső légúti v GIT tünetek  rövid. anaerob. izomatrophia → ha a sejt és a hozzá tartozó motoros egység elpusztult Dg:  liquor  lymphocytas pleiocytosis  fehérje mérsékelt ↑  cukor norm  vírusizolálás  széklet  torokmosó váladék Th: o aspecifikus o korai neurorehabilitáció o végtagok tornáztatása → contracturák megelőzése légzés bénulás esetén tartós. majd változó idejű stagnáló állapot alakul ki Prognózis: 1. emlékeztető oltás 11 éves korban dt-vel Tünetek: 1-2 hét lappangási idő  láz. végleges bénulás. orzsolás útján (lovak bélcsatornájában él) -> spórák belekerülnek a sebbe ->alacsony oxidációs-redukciós körülmények ->csíraképződés. kedvező → a motoros sejtek egy részébe csak átmeneti működés kiesés volt 2. toxintermelés -> toxin az idegsejtekbe jut. szakított seb. Tünetek: inkubációs idő 7 nap 1. m. tünetmentes periódus  kiújuláskor o láz o meningealis izgalmi jelek (hiányozhatnak is) o areflexia – alsó motoneuron kór o izomfájdalmak o izomtónus ↓ (minden alsó motoneuon érintett) o petyhüdt bénulás – főleg a végtagok prox része. phrenicus motoros sejtejei + intercostalis neuronok érintettsége esetén o Ø ÉRZÉSZAVAR! – hátsószarvi kötegek mindig megkíméltek 2-3 napig egyenletes progresszió.

a legenyébb inger is kiváltatja és veszélyezteti a légzést. Láz lehet v. mint 3 adagot kapott . Súlyos esetben autonóm dysfunctio. Az agyhártyák és az erek gyulladása jellemzi. majd 11 éves korban 1.: beteget intenzív osztályon elhelyezni. törések.több. ha: .3 adag folyékony vaccinát kapott Szennyezett v. korai arteritis Stádiumok: 1. halál légzésbénulás miatt (gyakori! Kezelés nélkül 60%ban halálos) Dg. decubitus. és 2.eddig kevesebb. mint 20 év telt el a 3 adag óta . 10 évente emlékeztető oltás szükséges Bármely sérülés esetén Td-t kell adni. acut lueses meningitis 2.: klinikai Th. Tudat megtartott. PE. csendes szobában Toxinforrás eliminálása: AB ->penicillin-G 10-22 ME/nap iv. 5 hó DPT I/a/b/c.) adandó. MVT. Lues cerebrospinalis Kórokozó: Treponema pallidum (szexuális érintkezéssel jut a szervezetbe) férfiakban gyakoribb. 6-12 hónappal később. 10 napig Keringő és nem kötött toxin semlegesítése: TIG. Patogenezis: a primer affectio a genitáliákban kb. súlyos sebek esetén emékeztető oltás adandó. 2-3 héttel a fertőzés után alakul ki Spirochaeták a betegek negyedében haematogén úton jutnak az agyba és a lágyagyhártyába. izomspazmus kezelése: diazepam >150 mg/nap súlyos spazmus és laryngospazmus esetén: mecanikus lélegeztetés és nem deporalizáló izomrelaxáns aktív immunizálás: toxoid 3 adag: 3. nem teljesen ismert.a spasmus leet eves.A lues cerebrospinalis a neurolues egyik formája. 3. mint 5 év telt el az immunizálás óta. hiányozhat. 4-8 hét különbséggel. Szövődmények: pneumonia. a több. másik kettő: tabes dorsalis és paralysis progressiva) A KIR szövődmények a fertőzés után 2 hét-30 évvel jelentkeznek.ismeretlen a beteg immunizáltsági státusza .rhabdomyolysis. acut lueses meningitis: fertőzés után 6 hét-1 év jelentkezik 122 . a a beteg immunstátusza nem v. A vaccina és a TIG más-más tűvel és más helyre adandó! (mivel a közös fecskendőben az AG-AT kicsapódna) 136. 4.humán tetanus immunglobulin 3000-6000 E iv. asymptomás neurosyphilis 3. Minden tiszta seb esetén TIG (250 mg im. Kialakulhat: 1.

Tünetei:fejfájás. (Wassermann-reakció) Jarisch-Herzheimer reakció: 1-2 órával a sypilises beteg penicillinnel való kezelése után hirtelen jelentkező láz.és érzészavar. meningovascularis syphilis: gummák (bőr. zavartság. néhány mp-ig tart). Procain penicillin 2-4 ME im/nap 10-14 napig 3 hónappal a kezelés után liquorban sejtszám csökken.. neurosy.. mélyreflexek kiesése. hyperventillatio.hónapok. latens syphilis: tünetmentes 3. Oligoclonalis gammopathia. hányás. Argyll-Robertson-tünet: tág. spinalis ataxia (olyan.-on ízületi helyzet. mintha vattán járna). gyomor. VDRL-titer csökken Gyógyulás jele: fél év múlva sejtszám. enyhe hypotensio. myalgia.vascularis elvált. kötőszövetes rostképződés. 2. Oka: a penicillin hatására sok baktérium esik szét és ez toxikus krízist okoz. tachycardia. kakasjárás. hirtelen lép fel. évek után alakul ki . RNS-vírus Burokban 2 fő glikoprotein:gp120 és gp41 Centrális mag: 4 vírusprotein: p24. nem hypertóniás betegnél. majd hegszövet lesz. fájdalomérzés csökken a mélyebb struktúrákban. agyidegbénulások (VII. claudicáló fájdalmak az alsó végtagon (rohamszerűen. aneurysma). fehérje emelkedés. epilepszisá roamok. agytörzsi ischaemiás tünetek esetén gondolni kell erre Therápia: Bensylpenicillin 12-24 ME iv. 24 órával a kezelés előtt. agyi ischaemiás gócjelek . a neg. HIV-2 nyugat-afrika Lentivírusok közé tartozó retrovírus.chron. (tabes d. meningealis fibrosis.fiatal. izgatottság. összefehérje normális. paralysis prog. Az AIDS neurológiai vonatkozásai és kezelése Kórokozó: HIV-1: legelterjedtebb. tabeses arthropathia. csont). Kivédésére: Prednisolon adandó 60 mg.végbél és gégetünetek. 2-4 ME 4 óránként 10-14 napig im. Romberg-poz.. Pathogenezis: A meningealis fibrosis mellett az ideggyökökben.. de convergentia van. hidegrázás. összfehérje csökken. VDRL-teszt poz. p7 + HIV RNS genom 2 másolata+ 3 vírus enzim: reverztranszkriptáz 123 .) . Diag:liquorelváltozások: mérsékelt lymphocyta emelkedés. a Nageölte-féle helyen chronikus gyulladás. cardiovascularis sy. kipirulás. A tabes dorsalis és differenciáldiagnosztikája Fertőzés után 15-30 évvel a lueses betegek 1. gyulladásos reakció . Főleg a radix posteriorok pusztulnak. aszimptómás neurosy. gáttájékon. -> gvelő hátsó köteg degeneratio( Goll és Burdachot is érinti) Tünetek: fájdalmas paraesthasiák. alsó vgt. (aortitis. p1. VIII). VDRL-teszt neg. FTA-ABS: fluoreszcens treponema adszorbeált ellenanyag teszt Ab-kezelés után is poz. az kitolja a fertőzést CT: kéregatrophia Terápia: Benzylpenicillin 138. p9.. 137. fénymerev pupilla. Meningitis. thecalis IgG-?.5%-ában alakul ki.

Tumorok: kaposi-sarcoma. Pelaviridine 3. ritonavir 124 . Direkt károsodás: Agy: fehérállományban. 3TC. mert akkor replikálódik a genomba amikor a CD4+ sejtek immunválaszként osztódnak Fertőzés forrása: szexuális úton. méhlepényen át Fertőzés jellegzetessége: 3-6 éttel a fertőzés után mononucleosisra emlékeztető tünetek jelentkeznek. AZT. protozoon 2. HSV. ill. saquinavir. astrocytákat HIV-burok: gp120 + gazdasejt: CD4+ receptor Vírus és gazdasejt membránja összeolvad gp41 segítségével Vírus magja a gazdasejt cytoplazmájába jut A rtk az rns-t dns-sé írja át.: pl.serológia. nem nukleozid típusú RTK inhib. dMT 2.: rizikófaktorok felderítése (homoszex. Pl. gomba. trafó) .subcorticalis dementia Érkörüli és diffúz beszűrődés Reaktív astrocytosis Focalis és diffúz velőhalványodás. iv. drog. proteáz inhib. lymphoreticularis daganatok (primer és szekunder) 3.antigén kimutatás . antitest-kimutatás:ELISA. melyek 2-3 ét alatt spontán gyógyulnak. droghasználattal. T8 csökken . manifeszt fertőzés. mely a gazdasejt magjába jut és a genomba integrálódik A fertőzött sejt ha aktív. Western-blot. proteáz 3gén: env: burok gp-t kódolja gag: strukturális proteineket pótolja pol: enzimeket kódolja HIV lefolyása : olvashatatlan Főleg a CD4+ T sejeteket károsítja.Integráz. RTK inhibítorok: nukleotid-analógok Pl. a makrofágokat. JC vírus. IFA . vacuolisatio Gerincvelő: vacuoláris myelopatia Thoracalis szakasz érintettsége Hátsó és oldalsó köteg érintettsége HIV-neuropathia Dg. ddc.immunológiai vizsgálatok T4 csökken..vírusizolálás . ha nyugalmi állapozban van latens fertőzés jön létre Az acut aljas. trafóval. indinavir.vírus nukleinsav kimutatás:PCR Therápia: 1. Opportunista fertőzések: tbc. CMV.klinikai tünetek . Nevirapine. VZV. Antitestek a fertőzés után 1 ét-3 ónap múlva mutatatók ki A fertőzés után akár évekig latentia lehet Tünetek megjelenése után 2 évvel halál Tünetek akkor jelentkeznek ha CD4+ T sejtek < 200/ mikroliter Következmények: 1.

pyrazinamid. normál nyomású hydrocephalus 5.leoltás . etambutol Prognózis: időben elkezdett gyógyszeres kezelés mellett alacsony a mortalitás Maradványtünetek: . Dementiával járó leggyakoribb neurológiai kórképek Dementia:cognitív funkciózavar Ismérvei: feledékenység. neurológiai gócjelek. önellátóképesség romlik Okai: 1.hydrocephalus . multi-infarktus 3. memóriazavar.tenyésztés . a liquorsejtekben . tumor 6. esetleg afázia. absztrakciós képesség csökkenése. Tünetek: subfebrilitás.139. Ther. SM Lehet: a. ennek következménye a nem kommunikáló hydrocephalus.liquor: kevert pleocytosis-> néhány száz lympocyta és granulocyta összfehérje emelkedett cukor lecsökkent. apraxia.hemiplegia 140. metabolikus okok: alkohol.tuberculinteszt. Alzheimer-kór 2. személyiségváltozás. agnosia.pszichomotoros fejlődés visszamaradása . tudatzavar. zavartság. ha: A meningitises kórkép elhúzódóan (1 hét alatt) alakul ki Súlyos klinikai tünetekkel jár Az agyalapon kilépő és futó agyidegek kiesési tünetei jelentkeznek Beteg más szervében is tbc mutatható ki Beteg környezetében fertőzőképes tbc-s fordul elő Dg. corticalis-> Alzheimer. subcorticalis-> Huntungton-chorea progresszív supranuclearis bénulás. fejfájás. hogy drasztikusan! 10-20 %-ban bakt. Meningitis basilaris Kórokozó: Mycobact. CJ: beszédmegértés. dezorientáció b. basalis ciszternákban krónikus fibrosis. gócjelek. IZGALMI JELEK HIÁNYOZNAK! Gyanú felmerül. lassú vírusfertőzés 7. tuberculosis. számolás károsodik apraxia. agykérgi infarktusok. rossz közérzet.: az antituberculumot már a tenyésztés eredménye előtt adni kell! Rifampicin. streptomycin. A TBC idegrendszeri manifesztációja.agyidegbénulások . Lágyagyburkok gyulladásos beszűrődése. Pick.fejfájás . felszívódási zavar 4. B12 vitamin hiánya v. 125 . korábban megszerzett ismeretanyag elvesztése. isoniazid. nagyon fontos.: . MENING. agnosia. kifejezés. 80-85%-ban poz.degeneratív folyamatok 8. Felszíni erek elzáródása.

PET Plakkok és fibrillumok-> amygdala. agykéreg. az ideömlő oldalsó lacunák vérében.e.multiplex kis infarktusok. Keresztül történik. amelyek szabadon végződnek a vénás sinusokban ill.multiplex nagy infarktusok .sinus petrosus superior . folyamat: Binswager-betegség. ACH és NA anyagcsere zavara. károsodás Alzheimer-kór: Dg. Liquor keringése: Megoszlás: kamrák->35-40 ml Ciszternák.sinus cavernosus . EEG. vasc. diffúz fehéráll. köögés. melyek kritikus agyi részeket érintenek . aracnoidea gran. felszívódása Termelés: plexus choroideus -> agykamra. A liquor cerebrospinalis képződése. kamra Subependymalis régió Pia erei Plexus choroideus->lateralis agykamra->foramina intraventricularia Monroi->III.-tól rostok a plexus coroideusba. .->duralis sinusok->vénák Termelődés: 0.sinus sagittalis superior . neuropszichológiai tesztek (MMPI) Sz. főleg lateralis és IV. Ggl. kamra->foramina ventricularia laterale (Lushka)->Magendie>subarachnoidealis tér->v.A villusoknak gazdagon elágazó érrendszerük van.diffúz krón.meningealis vénák .: CT.Ha ez sérül a termelés növekedett.3 ml/ perc->500 ml/nap 140 ml liquor 3-5 óra alatt cserélődik ki teljesen A termelődés aktív szekréció: Na/K ATPáz és karboanidráz (gátlásukkal a liquortermelés csökken) Mi csökkenti a termelést? Akut ICP növekedés Hypotermia Hypocarbia Hypoxia Hyperosmolaritás Nyaki symp.sinus rectus 126 . MRI.-on a Pacchioni gran. testmozgás. Bizonyos testhelyzetek Emiatt a lumbalis és ciszternalis liquor összetétele különbözik Liquor felszívódása: a villi aracnoi. basalis ganglionok. SPECT. személyiségváltozás Vascularis dementia okai: . pszichomotoros lassulás. 141. subaracnoidealis tér-> 25-30 ml Gerinccsatorna-> 50-70 ml itt lassú az áramlás és a keveredés Mindezt segíti: légzés.hydrocephalus: frontális tünetekkel járnak:bradykinesis. kamra>aquaeductus cerebri->IV. keringése. hyppocampus.

cerebrovasc.25 g/l Prealbumin és Tau-globulin:ha hiányoznak se-szerű liquor Ha az egyes frakciók aránya változik:dysproteinaemia .sejt-fehérje disszociáció.prealbumin.IgG-index:0. daganatokban.IgG:25-40 mg/l .nyomás: 200-150 Hgmm Liquor változásai: akut megbetegedés-> albumin és alfa-globulin emelkedés Subakut és krónikus-> béta/gamma globulin Akut bakt.2 g/l .sejtszám kissé nő . fertőzés: .nyomás emelkedik . A liquor cerebrospinalis legfontosabb jellemzői Fiziológiás lelet felnőttekben: . gamma globulin nő Lues: .2-0.liquor zavaros . csökken .Csekély mértékű liquor-elfolyás van norm.1-0.2 mmol/l .8-4.4 g/l suboccipitalisan: 0.albumin: 0.béta.kis sejtszám növekedés . olfactorius mentén a mély nyaki nyirokutakon keresztül.összfehérje kissé nő .gamma-globulin nagyon nő Guillain-Barré szindróma: .víztiszta . Emelkedés + neutrophilek-> infectio. Sejtjei 142.1-0. körülmények között a n.51-0. vérzés. Betegségekben Sejtszám: a liquor normálisan nem tartalmaz segmentált magvú leukocytákat csak lymphocytákat Lympho. . Vér-liquor-gát= plexus coroideus fedősejtjei + villi coroidealis + Pacchioni-gran.sejtszám kisfokú emelkedés .fehérje: lumbalisan: 0. a fehérje nagyon magas. víztiszta .4 mmol/l . tbc-s Protein: emelkedik gyulladásban.cukor: a plasmaszint 2/3-a.58 . albumin.víztiszta.sejtszám: 0-10/3 (Fuchs-Rosenthal lacuna) lumbal punctio:8-10/3 sejt Occipitalis ciszterna punctio: 2-5/3 sejt Kamra punctio: 0 . de a sejtszám normális Glükóz: < plazma 50%-a-> meningitis < kb. csökken a liquortér mindezt kompenzálja.zavaros v.összfehérje növekszik .laktát: 2. infarctus. 2.sejtszám nő .nyomás nő v. Encepalitis: . alfa-1-globulin nő Subakut: . tumor 127 .gamma-globulin: 12%-a a teljes proteinnek . A liquortermelődés és felszívódás a koponyán belül mint egy térfogatot szabályozó pufferrendszer működik:a az agytérfogat növekszik v.összfehérje nagyon nő .gamma-globulin nagyon nő + lues reakció poz. 25%-a -> granulomatosis infectio pl. színtelen .> paralysis prog.

Lympho. Emelkedés + eosinophilek kis számban-> infectio, vérzés, tumor Lympho. Emelkedés + eosinophilek nagy számban-> parazita, idegentest, allergia, lymphoma Lympho. Emelkedés + plasmasejtek-> vírus, SM, lues 143. A lumbal- és ciszternapunctio kivitelezése, javallatai, ellenjavallatai Lumbalpunctio: behatolás legmagasabb szintje: L2-L3 A cauda equina rostjai rugalmasan kitérnek a tű elől. Normálisan csepeg; fekvő betegben lassabban, ülő betegben gyorsabban Ha a beteg hasprését nem működteti, de a liquor sugárban spriccel:ICP növekedés. A beavatkozás veszélyes, mert tonsillaris beékelődés történhet. Megelőzése: pu. előtt szemfenéki tükrözés, papillapangás keresése; sz.e. CT, MR Postpunctios-sy.: tarkómerevség Fejfájás Hányás Kezelése: antiemetikum, koffein, efedrin, infúzió Megelőzése: pu. napján fekvés és bő folyadékfogyasztás Ciszterna-punctio: behatolás:foramen magnum hátsó kerülete és az atlasz hátsó íve között feszülő membrana atlanto-occipitalis / rugalmas pattanást érzek Indikációk: - meningitis, encephalitis, meningoencephalitis - SAV - demyelinisatios betegség (SM) - carcinomatosis - Guillain-Barré sy. - pseudotumor cerebri - myelographia végzése - intrathecalis AB kezelés, steroid, Baclofen adása

Kontraindikációk: - agydaganat, ICP növekedés gyanúja - fertőző bőrfelület a szúrás helyén - vérzésveszély - aseptikus technika nem lehetséges Szövődmények: - fejfájás, hőemelkedés - epi- subarachn. haematoma - septikus állapot - tonsillaris herniatio 144. A véres liquor okai 1. 2. 3. 4. SAV Intracerebralis vérzés contusio cerebri tumor

Pathológiás folyamat miatti véres liquor nem alvad meg, mert a fibrinolitikus aktivitás megnő.Traumás folyamatok esetén megalvad. Vérzés kimutatása: a liquor hyposmoláris-> vvt-k szétesnek-> oxihemoglobin belőlük kiszabadul-> ez kimutatható intracerebralis és subarachnoidealis vérzést követő 3. naptól.

128

Sejtközötti térben Hb-O-ból met-Hb lesz a vérzés után 7-10 napon belül. Intracranialis vérzés után vett véres liquor felülúszórétege xantochrom, melyet az oxi-, met-Hb; direkt és conjugált bilirubin, albuminhot kötve átlépi a vér-agy-gátat. Icterusos beteg liquorja sárga. 145. Az agy-gerincvelői folyadék keringésének zavarai.A normális nyomású hydrocephalus Def.: A liquor összemennyisége az agyállomány rovására megnövekedett. Az agykamrák kitágulása-> hydrocephalus internus A subarachnoidealis tér kitágulása-> hydrocephalus externus Az agyállaomány sorvad, a felszaporodó liquor a hiányt pótolja->hydrocephalus e vacuo Pathogenezis alapján: 1. H. hypersecretorius: oka a liquor túltermelődése - plexus papilloma - gyulladás - trauma - isolatio 2. kommunikáló H.: oka a kamrarendszer dilatatioja a foramen Magendietől distalisan létrejövő elzáródás által. 3. nem kommunikáló H.: oka obstructio a kamrarendszerben, a foramen Magendie szintjében v. afelett Normális nyomású hydrocephalus: normotenziós Kommunikálónak tartják Tünetek: - nincs pangásos papilla - Babinski-jel - fokozódó járászavar (ataxia) - mentális leépülés (dementia) - incontinentia

Okai:

- korábbana betegeknek volt:SAV, fejsérülés, meningoencephalitis - lehet idiopathiás - liquorképződés először fokozódik, majd csökken - dementia összefügghet vascularis betegséggel és Alzheimer-kórral

Kezelés: Shunt-műtét 146. Koponyatrauma esetén elvégzendő vizsgálatok tudatállapot (Glasgow Coma Scale) külsérelmi nyomok, főleg a koponyán orr-, fül-, garatvérzés pápaszem haematoma általános állapot, különösen a keringés állapota – shock!!! Neurostátusz: - pupilla - látásfunkciók - nystagmus - hallás

129

- paresisek - pyramisjelek koponya rtg EEG CT MR

147. Koponyatraumák következményeinek felosztása Korai szövődmények 1. Fistula carotideocavernosa: - koponyalapi törés során, ha sinus cavernosusban az ACI vagy kisebb ágainak fala átszakad-> artériás nyomás akadályozza a szemüreg vénáinak ürülését - szemüregi fajdalom - pulzáló exophtalmus - chemosis - szemmozgászavar - látásromlás Dg.: surranás a koponya felett angiographia-> fistula kimutatása Thr.: műtét, fistula ballonos lezárása 2. Liquorfistulák: - os ethmoidale, orbitatető-> orrból - os temporale-> fülből - 2 hét után spontán záródik 3. Fertőzések: - fertőzési kapuk megnyílása v. haematomában keletkező infectio Késői szövődmények 1. posttraumás epilepszia:dura és cortex egyidejű sérülésekor góc: temporolimbicus struktúrák és frontális lebeny (a contusio cerebri 2 leggyakoribb lokalizációja) Komplex partialis v. focalis generalizált 2. organikus mentális zavarok: ammóniadeficit, cselekedetek tervezési zavara, tanulási-koncentrálási képesség beszűkülése 3. posttraumás sy.: fejfájás, szédülés, insomnia, irritabilitás, nyugtalanság, koncentrálási képesség csökkenése, anxietas, depressio 4. krónikus posttraumás encephalopathia: gyakori, egyébként nem jelentős koponyasérülések-> substantia nigra degeneratio, cerebellaris léziók tünetek: viselkedési zavarok, kóros féltékenység, dühkitörés, parkinsonos tü., dementia

130

Subduralis haematoma: . hemiparesis.: műtét 2. Cushing-tünetegyüttes ( agytörzsi beékelődés.: koponya CT: sarló alakú hyperdenzitás a convexitás felett. anisocoria . kezelése 1. általában középvonal áttolással Thr. Időtartamú lucidum intervallum .: koponya CT – hyperdenz. agydaganat tüneteit utánozza . meningea media sérülése ( a koponya oldalának törésekor) Tünetek: eszméletvesztés-> rövid lucidum intervallum-> gyorsan mélyülő tudatzavar. anisocoria.szivárgó v. a koponyacsonttól alig elkülöníthető vérömleny + középvonalbeli áttolódás Thr. .A subduralis haematoma tünetei.kialakul: idősek.fejfájás . Chr. ismételt vérzés a hídvénákból .: a műtéti indikációt a térfoglalás mértéke határozza meg 150. A commotio és contusio cerebri elkülönítése.enyhe góctünetek-> góctünetek.148. chr.: csak a sürgős műtét segíthet.a vénás vérzés miatt a tünetek lassan alakulnak ki.szédülés .a convexitáson a hídvénák szakadása következtében létrejövő vérömleny .tünetek:napok-hetek alatt alakul ki.tudatzavar.: koponya CT: convexitás felett sarló v. epilepsziás. alkoholista.ritkán epilepsziás roham Dg.memóriszavar . gyakran csak a haematoma tokja hyperdenz. anisocoria) . anticoagulált beteg sok esetben a trauma nem igazolható . de 24 órán belül Dg.tünetek: . mivel a gyorsan növekvő artériás vérzés beékelődést okoz 149. a bennék hypodenz + középvonali áttolás lehetséges Thr. pedunculus cerebri összenyomása) Dg. az agyállomány maradandó károsodása nélkül. terápiája Commotio= agyrázkódás: rövid ideig tartó (néhány perc-2 óra) eszméletvesztés vagy tudatzavar.eszméletvesztés-> vált.organikus pszichosy. góctünetek (hemiparesis. lencse alakú hypodenzitás. Az epiduralis haematoma Oka: egyik oldali a. Acut subduralis haematoma: . 131 . differenciáldiagnosztikája.

Sellong-próba poz.Okai: . Dg.e.. átmeneti v.contusio cerebrri 4.ütést követően az agytörzsi ascendáló rendszert is érintő mikrokolloidális ill.punctio közben eret találunk el) EEG: prognózis megítélése Terápia: Agyoedema csökkentése Sz. nekicsapódik a koponyának. álló helyzetben a fekvő helyzethez képest legalább 20 Hgmm-rel csökkent.: néhány napos ágynyugalom. lokalis agyi károsodással is járó.amnesia: Tünetei: . cirkulációs változások . aphasia agytörzs sérüléskor agyidegtünetek Eplepsziás roham Prognózis: Convexitás sérülései jobbak Agytörzsi contusió a legrosszabb Diag.retrograd-> trauma előtti időszak . Tétel: A contusio cerebri diagnosztikája. közvetlenül a commotio után: az RR ülő ill. esetleges következményei Súlyosabb. Nagy a veszélye az ödéma kialakulásának és a maradványtüneteknek.intracerebralis vérzés 3. hányás Egyértelmű kérgi sérülésre utaló tünet nincs. szedálás Tüneti kezelés 132 . hányinger. terápiája. tartós maradványtünetekkel rendeződő károsodás. Coup: agyállomány sérülés az erőbehatás helyén Contracoup: agyállomány sérülés az ellencsapás helyén és mind2 esetben jelentős oedema alakul ki Tünetek: Tudatzavar: néhány perctől hetekig Góctünetek: félteke sérüléskor hemiparesis.: Koponya CT: foltos hyperdensitas oedemával ( 24 óra elteltével) Liquor: 3 napon át véres (5 esetben véres a liquor: 1. Thr. bő folyadék pótlás Contusio= agyzúzódás Főleg temporalisan és frontalisan a COUP vagy CONTRA COUP által az erőbehatással ellentétes irányban mozdul az agy.congr.SAV 2.-> trauma . Leggyakoribb organikus sérülés: olfactorius sérülése.anterograd-> traumát követő időszak .: CT: foltos hyperdenzitás ritkán ödémával 151.tumor 5.szédülés.

acut hermiátió okozza. meglassulás. ami a n.Antiepileptikum 152. személyiség vonások túlzott kiéleződése Primitív reflexek. az idegszövet destrukciója okozza Idegszövet degenerációja: a tumormassza közvetlen cyanózisa miatt Lokális keringés beszűkülése: Kapillárisok.:temporalis lebeny uncusanak herm. A halál oka: Transtentoriális v. subacut progresszió! A tünetek hirtelen fokozódását a tumorba történő bevérzés. gondolkodási zavar biz.. intermittáló: 2oldali. glicerin Epilepszia: antiepilepticum Fájdalom: ópiát 133 . Fejfájás: progresszív. liberalizációs tünetek Pl.opticusra terjedő liquor nyomás fokozódás következménye Kettős látás: A n. infiltrációja. kicsi artériák. Foramen magnumon keresztül kisagyi tonsillák Papillaoedama: A látóidegfő oedemás duzzanata. szopóreflex Általában könyörtelen. egyenletes. vénák nyomása miatt helyi helyi szövetnecrózis alakul ki Kompresszió miatt távolabbi területek infarcerálódása Agyi oedema: a tumor körül a legkifejezettebb. nem lüktető. Obstructiv hydrocephalus alakul ki OK: a liquor keringést biztosító foramenek és aquaeductusok elzáródása Herniatio alakul ki 3féle lehet: Középvonalon át az ellenoldalra pl. Tétel: Az agytumorok tünetképzésének mechanizmusa. v. Tonsillaris beékelődés Légzésbénulás Szívmegállás Tüneti kezelés: Agyoed. A fokozott nyomás áttevődik a kamrarendszerre és az agyvelő egészére. fehérállomány demielinizáció alakul ki Epilepsziás rohamok: a cerebralis cortexet érintő tumorok focalis vagy generalizált rohamokat eredményeznek Általános tünetek: Leginkább a fokozott koponyaűri nyomással kapcsolatosak. egyéb szemmozgató bénulása. hányás psychés elváltozások: közömbösség. affektív sivárság koncentráció gyengül.:gyrus cinguli hermiatiója a f.: fogóreflex.abducens. Tüneti terápiájat Localis hatások: Focalis neurológiai tünetek: a daganatok idegszövetbe történő inváziója. steroid.: mannisol iv. cerebri alá Incisura tentorián át pl. frontalisan és occipitálisan lokalizálódó köhögés és erölködés fokozza legerősebb a reggeli órákban és lefekvés után hányinger. v. konstans.

MR ( kis. liquorfelszívódást károsító folyamatban kialakul. emlő. 5 hónap múlva lakul ki. elsősorban az extrac. a vér-agy és vér-liquor gátat. 154. tumorok Megszüntetése: corticosteroid Mannitol: 1-2g/ttkg iv. uraemia ischaemiás károsodás ( acut szakban oxygén hiány és laktátacidózis) Megszüntetése: osmodiureticus mannitol infusió.és májkárosodásban az osmodiurézis Ellenjav. irrev. Furosemiddel felváltva CAVE!.Hányinger: cerucal 153. colon Diag: CT. ez csak a kezelés ideje alatt jelentkezik Demyelinizáció: hetek. biztonságal kizárható.. Tétel: Az agyoedema kialakulása. térben Oka: hypertóniás crizis. 20-40% sorrend: tüdő. Vese. Fajtái: Cytotoxicus: Intracellularis vízterek nőnek Oka: metabolicus károsodások pl. Localisan kiújulásra hajlamos. Multiplex agyi met. a cerebralis metastazisok kezelése Felnőttkori agytumorok leggyakoribb formája a metastázis. és a test egyéb területén más met. agyi contusió. gyulladásos betegségek. Vasogen: Vér-agy gát károsodása miatt folyadék és fehérje gyűlik fel.:májbet.. tartósan adható Kontrollált hyperventilláció Hyperosmoticus szerek Irradiáció komplikációi: Növekvő oed. hónapok múlva Radionecrózis: kb. agytumorban Az agyoed. körülírt tumor körül nagy oedema) Ismert primer tumor esetében a kimutatott KIR tumor valószínűleg metasztázis Infiltratívan nő.: Konzervatív kezelés: Irradiáció Kemoterápia Steroidok: oedemát csökkenti. vagy a testben máshol is található met. 10 percen át majd 50-300 mg/ttkg minden 6 órában a diurezis 30 p alatt kifejtődik 134 . Tétel: Agyi metastázist leggyakrabban okozó extracerebralis tumorok. mely minden szöveti anyagcserét. formái és jelentősége agylágyulásban. anoxia. Terápia: Idegsebészeti beavatkozás.. ha különböző vizsgálatokkal izolált agyi metasztázis mutatható ki. a microcirculatiót. a vénás elvezetést. képződés a sérült idegszövet általános reakciója.

2x50mg/nap iv. az agyi vérvolument növeli a vérátáramlást szabadgyökfogó monitorozni: se osm. 2x8mg/nap iv.: hypoglycaemia. Előny: vesebetegek is kaphatják Hátrány: iv haemolizist okozhat Ki:DM Mannitol (osmoterápia): csökkenti a vér viszkozitását./po. 160Hgmm körül stabilizálandó Sz. vese-szívelégtelenség rebound: átléphet a vér-agy gáton és megfordítja az ozm./po. se electrolit... ICP Ki.(330mosm/l legyen). dopamin.CAVE! eszméletlen betegeknél hólyagkatéter Intersticiális oed. vérpótlás 156. térben folyadék gyűlik össze. így a vér az agyszövetbe jut Fokozatosan elhagyni!!!! Furosemid: 20-80mg/nap Kiegészítő terápia: Spironolacton: Aldacton Barbiturátok: Thiopental (mh.: A liquor keringés zavara esetén a kamrák körüli fehérállományban. Tétel: Az agyoedéma kezelése Gyógyszeres dehydrálás: Dexamethason: 4x4mg v. (ha a cerebralis oed.) 0.e. Glycerin ( 10%os iv. 50%os po.5-1g/ttkg po.-t tumor vagy tályog idézi elő) Prednisolon és ulcus védelem: 4x25mg v. alkalózis alakul ki. emiatt az agyi erek kontr. grad. Tétel: Intracraniális térfoglaló folyamatok tünetei Supratentoriális: Frontalis lebeny: Magatartás és hangulati élet megváltozása Szellemi hanyatlás (frontális dementia) Mozgászav.) hatás: vasoconstr. resp. emiatt az intracraniális vérvolumen csökken vér pCo2 28-35Hgmm között legyen Beteg fektetése: Fej és felsőtest felemelése (30fok) OK: vénás elfolyás kedvező RR kb. Képalkotóval: kamrák körüli fehérállomány áttűnik 155. az ec. esetleg bénulás Epilepsziás megnyilvánulások 135 .. arrhytmia) Fenobarbital (gépi lélegeztetés szükséges és EEG monit..-t. az oxydatív folyamatok lassítása Hyperventilláció Hypocapnia.:carditoxicitás.

által határolt terület („pinlalis”regió) Felfelé tekintés zav. Törzsdúcok: Akaratlan mozgásmegnyilvánulások Izomtónus megváltozása Ellenoldali hosszúpálya tünetek Látótérzavar Szellemi hanyatlás Sellaris. Gerschmann-szind. szédülés 136 . ill. Tanulás-és emlékezészav.Motoros beszédzav. Szaghallucináció Látótérzav. (domináns félteke) Szagláskárosodás (bazalisan) Parietális lebeny: Ellenoldali érzészav. (domináns félteke) Occipitális lebeny: Látótérzav. nX. parasellaris: Fejfájás. Látászav. Epilep. Temporalis lebeny: Pszichomotoros epilep.. hormonháztartás zav. arc hypasthesia nV Nyelés és hangképzés zavara.. menstruációs zav. Vizuális szenzációk Gerschmann. Ataxia Supratentoriális kamrarendszer tágulata és tünetei Infratentoriális: Kisagy: Izomzat koordinált működésének zavara Muscularis hypotonia Hyporeflexia Vestibuláris tünetek: nystagmus.insip. visus csökkenés. vegetatív. nIX.. Lamina quadraginta.) Comissura posterior. pulvinat thalamis és vermis sup. galactorrhoea. Magatartás. Kórós oldalon cornea hyporeflexia. Szenzoros beszédzav. ezzel összefüggő mozgászav. félremutatás Skandáló beszéd Kisagy-híd szöglet: Homolaterális fülzúgás. vestibuláris tünetek n. Nystagmus. ( libido csökken.szind. apraxya. iránytévesztés.VIII. diab. Ataxia (kisagy) Hosszúpályatünetek Agytörzs: Homolaterális agyideglesió Ellenoldali motoros és érző hosszúpálya tünetek Koordináció zav. közérzeti zav. halláscsökkenés.

ill. ami alsó végtag túlsúlyú hemiparesist okoz. vagy herniátióról Ilyenkor az agyi struktúrák összenyomódnak és eltorzulnak. ophtalmoplegia. Oka: bilaterális cerbralis oedema mély cerebralis.Tekintés és szemmozgás zav.uncus hern. cerebri ant. bilaterális decorticációs rigiditás progresszió: tág pupillák. vasc. ha az a. tumor által előidézett tömegeltolódás következtében az egyik részből a másikba. cerebri post összenyomása miatt vérzéses infarktus az occipitális és hátsó temporális területen A hern. hemiparezis) Középagy distorzió ( fokozódó tudatzavar) Az a. Uncus gyri hypocampi a kisagysátor incisura tentorialisán kersztülpréselődik. akkor beszélünk beékelődésről. így légzésbénulás. penetráló artériák torzulása és szakadása vérzéseket okoz a középagyban és hídban (Duret-féle haemorrhagia) Agyidegkompresszió. Nincsenek agytörzsi reflexek Duret-féle vérzések Card. kering. a bulbus lefelé és kifelé fordul. összeomlás jön létre Formái: Transtentoriális.. szemmozgások megszűnnek. előrehaladása során a tentorium belevág a kontralaterális pedunculus cerebribe. nem reagáló pupillák. hiányzó agytörzsi reflexek. 137 . halál Falcialis (cingulum) hern. így a frontális lebeny mediális részének hemorrhágiás infarctusa jön létre. és focalis necrózis(Kernohan-féle barázda). mint a falx cerebri és a tentórium cerebri a koponya üreget 3 részre osztják: bal hemispherium. is comprimálódik. Féloldali frontális lebeny terime a gyrus cynguli elülső részét a falx cerebri alá préseli Tünet akkor van. nyúltvelő dysfunkció. oculomotorius. működésük károsodik Légző és cardiovasculáris központok működése károsodik. thalamicus nyomásfokozódás centralis cerebralis struktúrák a középagy felé préselődnek kezdetben: középtág. a decorticatio. diplopia Nyelészav. mely súlyos. másodlagos agytörzsi vérzések. hátsó scala Ha az agyszövet a vér. tudatzavar. vagy a foramen magnumba préselődik. decerebratió tünetei Definíció: Rigid membránok. lágyulás jön létre A basilarisból eredő. összeomlás. Ipsilaterális agykocsány torzulása és kompressziója (elleno. jobb hemispherium. így ipsilateralis pupillatágulat jön létre. oedema. Tétel: a cerebralis herniatio leggyakoribb formái és tünetei. Véredények kompressziója: ischaemia következtében járulékos károsodások. dysphagia Dysarthria 157. ipsilaterális hemiparézis jön létre. életveszélyes állapotot jelent. halál Centralis rostro-caudalis hern. Comprimálódik a n.

+ nem op. Tétel: A fájdalom kialakulását magyarázó elméletek A sensoros ingerek hatását meghatározza: intenzitás időtartam folyamatosság Megfelelő intenzitás esetén bármiyen sensoros ingert fájdalomként élünk meg. Így egyenletes fájdalomcsill. így tonsilla necr.óra szerinti gyógyszer adás A következő adag gyógyit az igénytől függetlenül mindig a meghatározott időpontban adjuk be. + adjuváns „By the clock”. szint alakul ki. anyag iv.Tonsillaris (foramen magnum) hern. endorfinok. szédülés. esetén: nem op.. környéki plazmakiáramlás Kapuellenőrzési elmélet: „gating” A vastag sensoros idegrostok izgalmi állapota serkenti. Tétel: A tumoros fájdalom kezelése Alapja a lépcsőzetes terápia: nem opioidok (NSAID. avt. anyagok szabadulnak fel a szövetekből (p. anyag.. gyengesége és spasticitása Később a kisagyi tonsillák a foramen magnumba ékelődnek. mert a hátsó scalában kevesebb a hely. mint supratentoriálisan. histamin.+ nem op. szerotonin.: gyenge op. medullaris compr. adva analgeticus hatású 159..+ adjuváns szer Súlyos fájd. Neurotransmitterek és neurohormonális szabályozás: nocicepciót szabályozzák: excitációs transzmitterek: NMDA inhibítor transmitterek: ser. ezek aktiválják a nociceptorokat hatás: vasodil. TCA) enyhe opioidok (fentanyl) erős opioidok (morfin) Alkalmazása: Enyhe fájd. GABA opiátreceptorok és endogén opioiok: endorfinok p. Expansív terime által a kisagy környékén létrehozott lesio a híd és a nyúltvelő összenyomását okozza Kezdeti tünetek: hányás. 158. aluszékony. NA. nő. Tünetek: bulbusok conjugált deviációja a súlyosabb lesióval ellenkező oldalra irreguláris ataxiás légzés frekv+amplitúdó szabálytalan babafejtünet tűszerű pupillák A progresszió gyors. szer Közepes fájd. gátló interneuronok működését. Algogén anyagok: Nociceptív inger hatására spec. capill. malignus hypertensio. bradikinin. permeab. PG-ok). a vékony nociceptív idegrostok ingerülete gátolja a substantia gelatinosában az afferens fájdalompálya neuronjainak aktiválódását szabályzó. distorsio jön létre.: erős op. ataxia. nincs 138 .

tűrőképesség fokozása szociális aktivitás megőrzése Elkerülő magatartás tréning Biofeedback (biológiai szabályozás) Hipnózis 161.. Ok: Purkinje sejt károsodás Képalkotó: progresszív atrophia Encephalomyelopathia Hörgőrák esetén alakul ki Tünetek: memóriazav. Beteg által vezérelt fájd. hónap alatt fejlődik ki szédülés. kéreg szelektív roncsolása Pszichoterápiás módszerek: Cognitív és viselkedésterápia: helyes értelmezés.„gyógyszerkívánás” a fájdalom miatt. nystagmus. járászav. Hod.csill. depresszió csökkentése. végtagataxia.spinothalamicus átmetszése Tractomia Sympathectomia Nociceptív pályák. Számítógép vezérelt pumpa juttatja be a gyógyit: folyamatos cseppszám intermittáló bolusok alapcseppszám nélkül itermittáló bolusok alapcseppszámmal A beteg életét megkönnyíti: saját maga alkalmazhatja azonnal hozzáférhető dozírozás rugalmas Nem gyógyszeres terápia: Plexus coeliacus blokád Hypophysectonia? 160. emlő. törzsataxia. szédülés. Tétel: Paraneoplasiás syndromák a neurológiában Subacut cerebellaris degeneráció: Tüdő. Tétel: A nem gyógyszeres fájdalomcsillapítás legfontosabb formái Fizioterápiás módszerek: Idegingerlési eljárások pl. Olyan tumoros betegeknél alkalmazzuk. hallucináció. csill. akik nem tolerálják az orális fájd. bélkárosodás miatt. ataxia. lymphoma esetén alakul ki Tünetei: néhány hét. bulbáris bénulás 139 . Elkerülhető a függőség. kettős látás.: transcutan electrostimláció TENS akupunktura hyperstimulációs analgesia Idegsebészeti eljárások: Electrocoaguláció Chordotomia tr. vagy olyanoknál. akiknek pillanatról pillanatra fluctuál a fájdalma. thalamus. rák.-t hányinger. petef.

: biopsia ( perif. Típusai: 2 irányú: AP + oldal speciális beállítás Mit nézünk a felvételen? csontszerkezet.parasymp. felelős) Állományvérzés Ischaemia Agydaganat OK: symp. SAV esetén: QT megnyúlás ST dep. falmozgás 163. melyek myocardiumnecrozist okoznak A KIR indukálta EKG elváltozások és a valódi AMI elkülönítése nehéz. az AMI kizárásáig intenzív megfigyelés szükséges. diag jelentősége van.-k: SAV ( a hirtelen halál 45%-áért a vent. pl. egyensúly felborul Cardiológiai átvizsgálás ischaemiás STROKE-ban: EKG mindig!!! TTE (20-25%-ban talál eltérést) TEE (kórós esetek 50%-ban talál eltérést) billen. csontok vastagsága. Leggyakrabban ritmuszavart okozó KIR bet. Tétel: Az egyszerű koponya RTG felvétel jelentősége Napjainkban főleg diff. rák esetén Tünetek: csak érző. v.-k. falvastagság.. épsége érrajzolat varratok Kop. vny. idegek demyelinizációja) 162.: arrhytmia.Perifériás neuropáthia Tüdő és petef. Tétel: Az EKG és az echocardiographia jelentősége a neurológiában Egyes cardiológiai elváltozások KIR betegségeket okozhatnak. myocardium károsodás. ritmuszav. invers T ( AMI-ra emlékeztetnek) OK: neurogén mechanizmusokkal fölös katecholaminok szabadulnak fel. változás. érző+mozgató Dg.csont defektusok: Cephalokele Haemangioma Epidermoid / dermoid Eosinophil granuloma Osteomyelitis Sebészeti beavatkozás Multiplex csonthiány: Pacchioni granulációk 140 . EKG abnormalitások intracraniális vérzés.

bas. Vizsgálható: ACI. intima-media vastagság carotis doppler: áramlásról és morfológiáról is ad info-t stroke prevencióban elengedhetetlen Koponya Uh: Transcraniális doppler UH: agyi vérátáramlás mérése 2MHz frekvenciájú hullámok. és az agyalapi erek vvtiről a Doppler effektus alapján visszaverődnek. amik áthatolnak a kop. vert. csónak sella Fokozott kóros érrajzolat: meningeoma Mészárnyék: normálisan is van a corpus pineáléban. tétel: A nyaki erek és koponya UH-os vizsgálata Nyaki erek: B-mode UH: real time plakk összetétele. felvétel: porus acusticus internus: acusticus daganat canalis opticus.Foramina parietalis Metastasisok Myeloma multiplex Histiocytozis Hyperparathyreozis Kop. felvételek Pcc. foramen opticum.-k roncsolódása Sellán belüli térfoglaló folyamatok: ballon sella. pl pit.fib.csontok vékonyabb részein.csont körülírt megvastagodása : meningeoma ICP fokozódás (főleg gyerekkorban) : kop. 2irányú felvételen jól látni: agyalap fejlődési rendellenességei: ellapult. varrat diastasis ha sokáig fennál: dor. basalis impressio traumás eltérések: dens törés Spec. vvt) áramlási sebességét. a microembolusok signálja detektálható 195. nyitott foramen ov.. plex chor. Derékpanaszok vizsgálatakorfelmerülő differenciál diagnosztikai problémák    ksimedencei folyamatok -> PID retroperitonealis vérzés retroperitonealis tályog 141 .. a. Jav: ischaemiás stroke SAV TIA olyan szívbetegségek. ACA. a. lehet mész: falx cerebri.: n. ahol a szív embóliaforrás lehet.csont elvékonyodás. ACP.opticus daganatai kitágítják ezen járatokat 164. ez tumor hatására eltolódik daganatban lerakódik: oligodendroglioma.. sellae mésztartalma csökken proc. a csontablakokon. ACM. clin. A frekvencia eltolódása jelzi a hullámokat visszaverő közeg ( vér.

paresis és gyöki eloszlású érzészavar észlelhető  cauda-sy .a heves fájdalom hiertelen megszűnik. gibbusképződés gv-rtg. mozgatás csak óvatosan gerinc fizikális vizsgálata -> csigolyaeltolódás. konzervatív kezelésre 1-2 hónap alatt nem szűnő panaszok 142 . CT/MR nem tisztázza a helyzetet sebészeti teendők: laminectomiát követő azonnali sebészeti exploratio indikációi: myelogram liquorkeringési zavart mutat friss teljes harántlaesio tünetei fejlődnek ki részleges harántlaesio tünetei fokozatosan progrediálódnak 197. harisnyanadrág anaesthaesiaval és incontinentiaval jár  váltakozó oldali túlsúlyú recidiváló gyöki panaszok megelőzik    Relatív indikációk: ágynyugalom mellett 4-6 hét alatt nem szűnő fájdalom ismétlődő lumboischialgiás epizódok. paraparesissel. ha a rtg szűk gerincsatornát mutat. coxarthrosis feljődési rendellenességek tumor. székletinkontinencia gyökelhalás . A sürgős sebészi kezelés indikációi porckorongsérveknél A kezelés indikációi: az érintett motoros gyök compressiojának megfelelő paresis vizelet-. -> a laesio feltételezett magasságában lumbalpunctio myelographia . Tennivalók acut. de reflexkiesés.caudalis porckorongsérvek legsúlyosabb következménye.csak akkor. liquorstop. metastasis (ld prostata csontáttét) izom megerőltetés. traumás paraplegia esetén diagnosztikus lépések:      gondos neurológiai vizsgálat -> sérülés szintjének megállapítása.     érbetegségek degeneratív ízületi elváltozások: sacroiliacalis ízület. húzódás 196. a cauda equina részleges vagyteljes kompressziója kétoldali gyöki fájdalommal.

Az alsó végtagi paraparesisek okai és elkülönítésük parapaesis = mindkét alsó végtag bénulása Th-gerincvelő károsodás intercostali és hasizmok károsodása -> légzészavar 143 . szakasz oka:    intramedullaris tumor intramedullaris metastasis a. radicularis magna ellátási területének ischaemiája izolált conus-károsodás tünetei: a hólyag és a rectum petyhüdt bénulása incontinentiával impotencia érzészavar a S3-S5 gyökök területén -> lovaglónadrág eloszlás analis reflex kiesik nincs paresis az alsó végtagokon Achilles reflex megtartott Cauda-sy cauda equina = a lumbosacralis gyökök együttese. ischiadicus területén L4 szintjétől distalisan radicularis eloszlású. hypo. lipoma discus hernia .részleges károsodást okoz 199. a minden érzésféleségre kiterjedő érzészavar = harisnyanadrág eloszlás  alsó végtag: petyhüdt. A conus medullae spinalis és a cauda equina tünetcsoportja Conus-sy A conus felső szintjea Th12 csigolya magasságában van conus = a sacralis gerincvelői segmentumokat tartalmazó gv. paresis.ependimoma.vagy areflexia  petyhüdt neurogén hólyag túlfolyásos inkontinentiával   okai: tumorok .198. amely a conus terminalis alatt foglalja el a gerinccsatornát leggyakoribb oka: lumbalis discushernia tünetei: radicularis fájdalom a n.

quadriceps innervációja NEM károsodik Conus-cauda-sy avt-ok petyhüdt. hőmérséklet. a m. femoralis) alatt van.és érfalregulatio károsodása később: spinalis automatizmusok petyhüdt bénulás. spasztikussá válik avt-k flexiós tartásba kerülnek mélyreflexek fokozottá válnak pathológiás reflexek jelennek meg Th12 feletti károsodásnál -> reflexes hólyag Th12 alatti károsodásnál -> autonóm hólyag oka . A bénult végtag(ok) minden izmára kis fokban atrophias lehet.és végbélműködés megbénul szexuális működés.Th6 feletti károsodás -> paralyticus ileus L-gerincvelői károsodás lábak petyhüdt bénulása ha a laesio L2 segment (n. hólyag. 144 . sexualis működés zavara Izolált cauda-sy mko avt petyhüdt bénulása + reflexzavar. szimmetrikus bénulása + hólyag végbél. ha a bénulás hosszú időn át fennáll. potenciazavar Komplett harántlaesio      kezdetben petyhüdt a bénulás valamennyi érzésfajta kiesik saját reflexek kialszanak (areflexia) hólyag.diaschisis hatás: ha egy centrálisabb központ sérül. Az organikus és psychogén bénulások elkülönítése bénulás: -organikus: morfológiai és funkcionális . a tőle distalisabban elhelyezkedő központ működészavara is megfigyelhető (is sérül) 200.és végbélműködés zavara. izomcsoportra. centralis és periferiás -psychogén Centrális fokalis atrophia = nem szorítkozik egyetlen izomra.

izomtónus spasticus fokozódása perifériás .és hólyagsphincterek motoneuronjait hólyag és a sphincterek érző beidegzése -afferens axon 2 típusa: csupasz c-rostok és vékony myelinizált delta-rostok -a hólyagfeszülés ingerét 3 perifériás ideg afferens rostjai szállítják 145 . pudendus akaratlagos beidegzése csak a m. ha az előző 2 módon nem találunk eltérést. sphincter urethrae externus harántcsíkolt izmának van gerincvelő elülső szarvában S2-S4 magasságban lévő mag tartalmazza a végbél.Perifériás individuális atrophia = az adott ideg által beidegzett izmok vagy izomcsoportok atrophiája izomtónus vizsgálata végtagok passzív mozgatása révén a passzív mozgatás alkalmával izomfeszülés a tónus centrális . süllyed ~ Barré-féle eljárás az avt ~Mingazzini kísérlet latens paresis kimutatása 201. én megkísérlem a kontrahált izmok erejét legyőzni -kívánt mozgás végrehajtása ellenállással szemben -tartós beidegzés végeztetése: akkor végeztetjük. A hólyagműködés zavarai A normális hólyagműködéshez szükséges az autonóm és a somaticus IR működése parasympathicus beidegzés a detrusorizmot motoros rostokkal parasympathicus praeganglionaris rostok látják el: központjuk az S2-S4 szelvény detrusor tónusfokozódás. hogy bizonyos mozgásokat teljes erőkifejtéssel végezzen.tónus csökken izomerő vizsgálata -beteget felszólítom. de gyanakszunk a nem megfelelő izomerőre a fvt-ot vízszintesen tartja a beteg --> a ngyengült végtag pronálódik. belső sphincter ellazulás sympathicus beidegzés hypogastricus idegek és sacralis sympathicus lánc detrusor tónus csökken sphincter tónus nő somaticus beidegzés n.

3.és hőingert közvetítenek az urethraból. cauda equina károsodása petyhüdt hólyagbénulás. pudendus afferensei vizeletáramlási. kapacitása nagy oka: conus. de ezen magasságban a pyramispálya sérült petyhüdt neurogén hólyag hólyag izomzata hypotóniás.atónusos sphincter ellenére .1. syringomyelia. sacralis parasymp.a vizelet elcsepeg ilyet okoz ha a S3-conus ép. kis űrtartalmú oka: detrusor hyperreflexia + külső sphincter izomzat spasmusa beteg érzi a hólyag teltségét. detrusor areflexia hólyag fala érzéketlen -> túltelítődik -> vizelet folyamatosan ürül -> túlfolyásos incontinentia motoros paralyticus hólyag oka: detrusorrostok vagy motoneuronok pusztulása lumbalis spinalis stenosis meningomyelokele hysterectomia fájdalmas vizeletürítés sensoros paralyticus hólyag oka: DM. 2. és a hólyag afferenseivel együtt végződnek a sacralis gerincvelőben KIR-i szabályozó központ híd: vizeletürítést szabályozó kp hólyagtelődés -> ürítés gátolt: frontalis lebeny és detrusor működést telt hólyag ->magasabbn központ serkenti a hídi kp-ot -> detrusor contractio frontalis lebeny ggl. de nem tudja akaratlagosan üríteni -> retentio a sphincter spasmusa miatt később a detrusorizomzat tónusnövekedése miatt . tabes dorsalis hólyag érző beidegzése károsodik. akaratlagos vizeletürítés megtartott telődési inger hiánya -> retentio. thoracolumbalis symp. sérül -> detrusor gátlás csökken + hyporeflexia spasticus neurogén hólyag hypertoniás. pudendalis -a n. túlfolyásos incontinentia frontalis lebeny incontinentia supranuclearis típusú detrusor hyperaktivitás -> mert a gátlás kiesik 146 . fájdalom.

gv oldalköteg -> agyvelő impotencia = genitalis reflexek zavara legtöbbször psychogén organikus impotencia fajtái: 1. impotencia coeundi . nincs ejaculatio van ejakuláció.megtermékenyítő képesség elvesztése ejaculatio precox ejaculatio korán következik be 147 .erigens -> clitoris lumbalis szelvény -> plexus hypogastricus -> nyálkahártyák. hypogastricus (symp. A végbél és a nemi szervek beidegzési zavarai Végbél sacralis szelvényből eredővegetatív rostok -> végbél izomzatnak tónusa nő -> kiürülést elősegíti (parasymp) lumbalis szelvényből eredő vegetatív rostok -> sphincter tónus nő -> végbél ürülése gátolt sacralis működések zavara parasymp rostok -> plexus prevesicalis. spinothalamicus kétoldali átmetszése női genitális reflexek: azonos a ffi-val sacralis szelvény -> n.202. impotencia generandi .és kisajkak -> n. plexus prostaticus. orgasmus clitoris. plexus cavernosus --> corpus cavernosum artériái -> VD -> erekció sympathicus rostok -> plexus hypogastricus -> corpus cavernosum artériái -> VC -> nincs erekció n.) -> ejaculatio orgazmus megszűnése: lumbalis szelvények feletti gv sérülése tr. nincs orgasmus 2. nagy. pudendus -> gv ssacralis és lumbalis szelvénye -.szexuális aktus végrehajtásának képtelensége 3fajta:    nincs erekció van erekció.

peroneus compressio vagy sérülés a fibulafejecs magasságában (pl: fibulafejecs törés) tartósan oldalfekvő helyzetben való fekvés alkoholizmus n. mert a fonat sajátos topográfiai viszonyban áll az őt körülvevő. plantaris med. n. tibialis laesio (L4-S2) A fossa poplitea felett válik le a n. együtt fut az a.203. peroneus laesio (L4-S2) tünetei: lábfej és lábujjak dorsalflexiós gyengesége -> lógó lábfej. A plexus brachialis sérüléseinek tünetei és kezelése Gyakoriak a sérülései. plantaris med. plantaris m. nagyon mozgékony vállövi struktúrákkal plexus laesio lehet: alsó. A talp mediális fele az öregujj felé eső részen fáj és zsibbad Th: flexor retinaculum sebészi átmetszése 204. ujjak talpi felszínén tarsalis alagút-sy A n. lábujjhegyreállás nem kivitelezhető hosszú ideig bénulás -> ujjak dorsalflectorai a lábat deformálják -> karomláb érzészavar a m. külboka tájon. peroneus bénulás jelei n. plantaris lat. befelé hajlítása..) motorosan beidegzi: m.-szal az aponeurosis plantaris alatti vájulatban. tibialis ujjak és öregujjak hosszú hajlítói sérülése traumás eredetű motoros tünetek: lábfej hajlítása. steppelés érzészavar a lábfej dorsalis oldalán oka:    n. adductioja. plantaris med. soleus m. talpon. gastrocnemius m. teljes Erb-Duchenne-féle felső plexus bénulás 148 . soleus felett. ischiadicusról -> izmok között mélyen száll le -> külboka mögött hajlik a talpra: végágakra oszlik (n. felső. A n. tibialis és a n.

kezelése N. medinus. néha a hosszú ujjhajlítók. metszett sérülés esetén konzervatív .leggyakoribb C5-C6-ból származó rostok sérülnek oka: nyak-váll egymástól való extrém eltávolítása.idegvarrat . triceps megkímélt marad az érzészavar a kéz és az alsó kar ulnaris felén szabályszerűen megjelenik teljes plexus laesio károsodott az egész karfonat tünetek: előzőek összegződése oka: -traumás pl szülés -nem traumás pl Pancoast tumor kedvezőtlen a prognosis. nyak húzása (pl: szüléskor gyerek nyakának meghúzása) tünetek:      hypesthaesia scapularis izmok. m. ritkán a csukló hajlítói is m. ulnaris et radialis tünetei. deltoideus paresise kar adducalt tartásban van kéz.nyugalomba helyezés. felkar oldalra és lefelé húzása.gyökszakadás. ha van: Horner-sy csontsérülés idegsérülés Th: sebészi . vállizület konraktúrájának kivédése 205. A n. medianus laesio beidegzi: motorosan:   alkar flexorok m. ujjak hátra néznek: pincértartás a fvt distalis izomereje megtartott Klumpka-féle alsó plexus bénulás C7-Th1 (Horner triász lehet megbénul a kéz összes kisizma. pronator teres 149 .

adductor pollicis kis kézizmok kivéve I-II. lumbricalis) . ulnaris felét)  mélyebb kézizmok .flexor carpi ulnaris m. de a fájdalom a vállig is felsugározhat nincs érzészavar. flexor digitorum profundus ulnaris fele mm. flexor carpi ulnarist (emiatt tudja behajlítani a IV. csontvázkéz beidegzi:      m. súlyos esetben műtét (retinaculum flexorum átvágása) N. ujj flexio  érzészavar a tenyér ulnaris oldalán  kezelés: alagutat fedő szalag átvágása 150 . paresis legtöbbször 2oldali tünetek:    paresis és atrophia az alkar flexor izmaiban. flexor digitorum prof. és II. thenarban I-III.csontvázkéz.felületes kézizmok . ulnaris laesio ulnáris karom. interossei m. lumbricalis oka: cubitalis alagút-sy: könyöknél a sulcus ulnarisban tünetei: paresis és atrophia az összes kiskézizomban (kivéve I-II.kivéve a m. zsibbadás a tenyér radialis oldalán kezelés: csukló éjszakai sínezése. lumbricalis  oka: carpal alagút-sy csak a tenyéren vannak tünetek nincs eskükéz kézzsibbadások hátterében ez áll éjaszaka heves fájdalom és zsibbadás a kéz területén. tenyéren. karomállás  pareticus IV-V.kivéve a m.  I. ujj felxiójának elégtelensége-> eskükéz érzészavar.

triceps m.Guyon alagút-sy: n. A beteg izmai testszerte fokozatosan megbénulnak és alsorvadnak. brachioradialis extensor és supinator izmok alsó és felső csoportja ujjak és hüvelykujj feszítők m. radialis laesio beidegzi:      m. alkar-kéz radialis felszíne . nagyon gyakori. pl: mankóra támaszkodás felkartörés OM-ben gyakori fej a kemény alapon lévő felkaron nyugszik (órás. Amyotrophias lateralsclerosis Centralis és perifériás motoneuront egyaránt érintő betegség. amely kb 4-5 év alatt halálhoz vezet.asztalos. Formái: 1. amelyben érzészavar nincs (és a külső szemmozgatók sem érintettek). fúrógéppel dolgozó) N. hüvelyk ujj radialis felén hypaesthaesia csukló magasságában érzészavar 206. Sporadikus forma (90-95%) kezdet 50-60 év férfi > nő alsó és felső motoneuronok is érintettek patomechanizmus:  multifaktoriális eredet 151 . abductor pllicis longus érzően: felkar dorsalis felszíne. radialis reflex kiesik sensoros kézfej. superman) tünetek: motoros kar extensios bénulása (eső kéz) triceps. okai: compressio. A motoneuronbetegségek 66%-át (2/3-át) alkotja.m. ulnaris compressioja a csuklótájon (oka: foglalkozási ártalom . cutaneus brachii post.

m.    oxidatív stressz glutamát toxicitás immunológiai elváltozások -> serumban Ig poliovírus aktiválódása A betegek egy részénél oligoclonális gammopathia alakul ki -> GM1 gangliozid titere nő a liquorban. légcsőizmok sorvadása kezdetben renyhe mélyreflexek --> centralis motoneuronok. nyelés-beszédzavar) törzs. Primer lateralsclerosis kiterjedt demyelinisatio.saphenius révén a lábszár és lábfej medialis felszíne károsodása: n.quadriceps femoris érzően . fasciculal. corticospinalis pálya bántalma -> fokozott reflexek. m.femoralis károsodása (L2-L4) beidegzi: motorosan . a diabeteses amyotrophia A n. A n.femoralis károsodásának tünetei és leggyakoribb okai. pyramis jelek sphincter. Tünetek: izomfogyás-gyengeség a fvt-on. Monoclonalis AT termelés. alsó végtagon spasticus jelek. m. n. m. dysphonia. Familiáris ALS 5% az ALS-eknek AD 21 kromoszóma superoxid dizmutáz gén mutációja gyakran alsó végtagi basalis ggl-tünetek dementia alsó és felső motoneuronok egyszerre esnek ki -> bulbaris tünetek korán megjelennek 207.comb elülső és mediális felszíne.iliopsoas. EMG eltérés 3.pectineus.sartorius. ujjak gyengesége tenar. 40%-ban asszimetrikusan kezdődnek. interosseusok atrophiája kar és vállöv izmainak lassú fogyása -> fsaciculatio acut gyengeség -> lépcsőn járás nehéz atrophia a bulbaris beudegzésű izmokban (nyel sorvad. dysfagia.obturatorius-szal együtt a cauda equina magasságában oka:  kismedencei tumor vagy tályog 152 .és érzészavar NINCS!!!!!!!!! 2.

palmaris ellátási zónáját thenar atrophia pollex adductio és appositio paresise (NEM eskükéz!) Palack-jel+ : a hüvelykujj addukciója nem kielégítő --> a betreg a hengeralakú tárgyakat (pl: palack.psoasban medence vagy femur törése (trauma) nőgyógyászati műtét során tartósan abdukált comb diabeteses neuropathia motoros tünetek: m. kivéve a r. de nappali tevékenység is kiválthatja a fájdalom az egész felső végtagra kiterjedhet (vállig) hypaesthaesia a n.    vérzés a m. mint férfi domináns oldali kézen gyakoribb.diag. a ligaamentum carpi transversum alatt Tünete:        égő fájdalom és fonákérzés az első 3 ujjban. hézag marad Tinel-jel+ : (=radialis kopogtatási teszt) a carpalis alagút magasságában történő 153 .: a gyöki károsodásnál a comb adductioja is károsodott (kiesik) Diabeteses amyotrophia: az alsó végtagok proximalis izmainak legtöbbször féloldali sorvadásai az izomfogyást a comb vagy lágyékhajlat fájdalma előzi meg tünetek: térdhajlítás gyenge m.iliopsoas bénulás -> csípő felxió gyengül m. comb adductorai érintettek atrophizál a lábszár külső-elülső izomcsoportja reflexidő megnyúlik vezetési sebesség csökken paravertebrális izomzat denervatioja --> lábizmok tónusvesztése 208.quadriceps femoris bénulás --> comb felxió és térd extensio nincs.medianus distalis részének nyomás okozta károsodása a carpalis alagútban.iliopsoas. de előfordul bilateralisan is Definíció: a n. m.quadriceps. pohár) nem tudja tökéletesen körbefgoni. a beteg a kezével próbálja fixálni a combját diff.medianus distributios területén. Carpalis és ulnaris alagút syndromák és kezelésük Carpalis alagút-sy az összes idegkompressziós eset 50%-át teszi ki megjelnése 40-60 év között 2x nő. amelyek leginkább éjszaka jelentkeznek.

Guillain-Barré syndrome oka: perifériás idegeket érintő celluláris immunreakció. fáradékonyság. melyet sejtinfiltráció és az idegrostok demyelinisatioja jellemez elsődlegesen a gyökök érintettek -. kiesési tünetek esetén. időnként spontán fájdalom bénulás felfelé szálló jellegű = Landry-bénulás légzési elégtelenség agyidegtünetek. lig. pyramis jelek hólyagürítés zavara 154 .felszálló. főleg n.carpi transversum átmetszése 209.facialis bénulás ritkán: tudatzavar. kopogtatás az I-III ujjban fonákérzést vált ki Phalen-jel: csukló erőltetett hajlítása vagy feszítése 1 percen keresztül --> panaszok provokálhatóak oka: spontán jelentkezik vagy legtöbbször a kiváltó ok nem derül ki terhesség RA DM köszvény ganglion lipoma acromegalia dist. döntően motoros típusú neuropathia gyakran vírusinfekciót követően jelentkezik tünetek:        1-2 héttel korábban fertőző betegségre utaló tünetek (főleg acut GIT) fokozatosan és a végtagok distalis részein kialakuló gyengeség.radius törés oedema Dg: ENG + klinikum Therapy:     csuklóízület nyugalomba helyezése éjszakára dorsalis sín segítségével duzzadáscsökkentő gyógyszerek alagútba corticosteroid injekció műtét --> makacs fájdalom. ataxia.

főleg a spatium interossumban Froment jel + --> a m. tartós könyöklés ganglionok tünetek:      fájdalom IV. ujjban érzészavar a n. decubitus megelőzsé. heparinizálás (calcium-heparin 2x7000 IU/nap) szívritmuszavarok.trophicus zavarok diff. hypertonia kezelése korai fizikoterápia --> naponta több óra torna. majd évekkel-évtizedekkel a trauma után ideg subluxatioja.diag. borreliosis -liquor: fehérje magas (gyakran az 1-2. Letalitás 5-10% Therapy: általános teendők művi lélegeztetés? intubáció thrombosis profilaxis. interosseusokban és a m adductor pollicisban atrophia.: súlyos polyneuropathiák. ENG: idegek vezetési sebessége csökken. majd hónapokig tartós javulás. az epicondylus medialis sulcus nervi ulnarisban a leggyakoribb oka      előzetes csontsérülés a könyökízület területén. F-hullám korai eltűnése -MEP: amplitúdó csökken Tünetek az első 3-4 hétben fokozatosan rosszabbodnak. elektroterápia hosszú ideig tartó fekvés miatti szövődmények megelőzése (húgyúti fertőzések felfekvések) sulcus ulnaris-sy: az ideg sérülése a könyökterület magasságában .-V. mozgásgyakorlatok. mérgezések. adductor pollicis NEM működik --> szalagot nem tudja megszorítani --> pollex körömpercének behajlításával pótolja 155 .héten hiányzik) sejtszém normális vagy enyhén emelkedett A liquorkép később normalizálódik -EMG.ulnaris ellátási területén paresis a hypothenarban. luxatioja arthrosis közvetlen nyomási károsodás--> fekvés.

nystagmus. ophthalmoplegia. agykamrákhoz közeli struktúrákra. és IV. A felszívódási zavarok neurológiai vonatkozásai és kezelésük Wernicke encephalopathia: leggyakrabban a chronicus alkoholizmus okozta elégtelen táplálkozási.ulnaris beidegzi::: motorosan .és eszméletzavar.abducens paresis --> tekintészavar. kéz kisizmai kivvéve III lumbrikális. ulnaris része.interosseusok.alkar.m. klinikum kezelés:   könyökízület nyugalomba helyezése műtét --> ideg áthelyezése ventrális irányba n. n.és felszívódási zavarok következtében kialakuló acut vagyc subacut kórfolyamat okai: tartós hányás.flexor carpi ulnaris. de nem olyan mértékben mint ischaemiában. tágult és prolyferált kapillárisok. m. csökkent felszívás. GIT malignus daganatai morfológiai eltérések: A felső agytörzsi szürekállományban és a hypothalamusban perivascularis vérzések.flexor digitorum prof. kéz ulnar része 210. RTG. fontos a CH és aminosav anyagcserében --> glikolízisben és a citrát körben a tiamin-pirofoszfát kofaktor betegek szérumában és vvt-ben több fontos tiaminfüggő enzim szintje alacsony (pl: transketoláz) piroszőlősav felszaporodik és toxikus hatást fejt ki a III.adductor pollicis sensorosan . ataxia.Dg: rtg felvétel a könyökízületről sulcus nervi ulnarisban az ideg vezetési sebessége < 20m/sec ENG. m. kóros felhasználás vagy fokozott ürítés lehet a tiamin függő transketoláz öröklött zavara tünetek: tudat. mert ezek tiamin igénye fokozott alkoholistákban: tiamin fokozott igény. Axonok és idegsejtek is pusztulnak. (főleg corposa mamillaria vérzéses necrosisa) patogenesis: B1 vitamin (tiamin) .vékonybélből szívódik fel. polyneuropathia 156 . m. mesterséges táplálás.

ophtalmoplegia. fertőzés laborvizsgálatok: hypoglycaemia. tapintási) tremor izzadás tachycardia epilepsziás rosszullétek nyugtalanság félelemérzés  tájékozatlanság Differenciál diagnózis: delírium lehet még : operáció. areflexia 2.gyulladásos conus-cauda szindróma Chr. hypocalcaemia..abducens paresis. hypokalaemia. ophthalmoplegia 1. akusztikus. Zieve-sy kizárva (lipidek emelkednek. mentális dysfunctio) Korsakow sy. Glükóz vagy egyéb szénhidrát bevitele csak tiamin után! Ha abeteg állapota nem javul. nystagmus. trauma. gyógyszeres kezelés ?? nem tudtam elolvasni vazze. A krónikus alkoholizmus neurológiai szövődményei és kezelésük (memória + tudatzavar. acut polyneuritis 4.Guillain-Barré-sy.gyakran fordul elő kórházakban. delirium tremens . különleges formái: 1. . Polyneuritis cranialis 3. Tünetek: hallucinációk (optikus. n. ataxia)     alkoholos neuropathia Wernicke encephalopathia . Elsberg sy. plasmaferesis.láz. Miller-Fischer-sy .nap javul Alkoholistákban minden ismeretlen eredetű sopor vagy coma esetén parenteralisan tiamint nekk adni. Rendszeres alkohol fogyasztás mellett is kialakulhat.. mérgezés.acutan fellépő ophthalmoplegia. anaemia). ataxia. Tisztán autonom. immunszupresszió 211. g-GT emelkedett Kezelés: előzményben cardiopulmonalis megbetegedés van-e? 157 . akkor szerkezeti agykárosodást kell keresni.. nagy dózisú corticosteroidok.(mozgászavar. mivel az alkoholisták a megszokott alkoholmennyiséghez nem jutnak hozzá --> delirium alakul ki. nystagmus. ataxia.therapy: tiamin parenteralisan (80-200mg).

cirrhosis jelei. pl. véralvadási zavar) 158 . újabb adag. keringési elégtelenség. alkohol. májkárosító szerek (pl. 2. tremor van. Wilson-kór. elenium. im) ha seduxen nem jó: chlordiazepoxid. a vér NH3 szintjének emelkedése. librinin hátrány: lassú felszívódás és eloszlás előny: alkoholos halucinációban is adható Mivel májkárosodásban lassan ürül. max 4-5000mg. Ataxia 2. ha vérnyomás nő. o A keringő aromás as-ak felszaporodnak → vér-agy gáton átjutnak → neurotranszmitter szintézishez szükséges enzimeket gátolják → hamis neurotranszmitterek szintézise. hepatitis. így ajánlható: lorazepam 1-3mg 6 óránként Súlyos esetben ITO-n 1g seduxen is adható. Májbetegségek egyéb tünetei (icterus. gynecomastia. Ok: májelégtelenség Cirrhosis. Tudatzavar (enyhe zavartságtól a kómáig) 5. Krónikus májbetegséghez társuló neurológiai szövődmények Hepaticus encephalopathia Def: a KIR májbetegség következtében kialakuló károsodása Májbetegség tünetei + neuromuscularis + neuropszichiátriai eltérések Patogenezis: nem tisztázott 2 fő teória o Az IR károsodás alapja intoxikáció. akkor javalt clonidin vagy ß-blokkoló Nem clomethiazol kezdetben 4-800mg = 2-3 kapszula --> 30perc múlva ha nem javul. Dysarthria 3. intubáció és művi lélegeztetés mellett parenteralis kezelés az ITO-n! parenteralis kezelés: kezdetben 60-150 csepp/perc 212. csak ITO-n.Igen diazepam-seduxen: kezdetben 10mg/óra amíg a tünetek enyhülnek fenntartó 20mg 6 óránként CAVE! beteg ébreszthető maradjon! aspiráció veszély --> parenteralisan (iv. palmaris erythaema. valproát) NH3 felszaporodás Tünetei: 1. portocavalis anastomosis. Asterixis (tremor) 4. póknaevus. terhesség. Ha per os nem kielégítő.naptól folyamatos dóziscsökkentés CAVE! ha a max dózist túlléptük vagy parenteral kezelést végzünk. 1000mg az első 2 órában fenntartó: 1-2 kapszula / 1-2 óra.

myelopathia.  Ammóniakötő aminosavoldatok (Rocmalat. depresszió. GPT. nucleus dentataban. A terhesség. meglassult mozgás. GGT. EEG: kétoldali trifázisos lassú-éles hullámok. ammónia ill. alvászavar. Glutarsin)  Májtranszplantáció: acut hepatitist követően. szorongás. albumin Stádiumai: 1. időbeli tájékozatlanság. ALP. lencsemagban. Kezelés  Fehérjemegvonás. mert nő a plazmatérfogat Tünetek: 10% súlygyarapodás → szérumszint ellenőrzés görcs: magzati hypoxia 2) myasthenia gravis romolhat. vérzés. thalamusban. típusú astrocytosis a kéregben. Encephalopathia. stádium Pszichés jelenségek dominálnak: izgatottság. Pathológia Necrosis és üregképződés az agykéregben Alzheimer II. ALP.  Multivitamin-készítmények. SGPT. fokozott reflexek. stádium Coma. tremor.  albumin. prothrombin (vérzékenység!).  Flumazenil (GABA anyagcserére hat)  Phenytoin: görcsök ellen. gyermekágy neurológiai vonatkozásai 1) epilepsia csökken az antiepileptikumok szérumkoncentrációja. ataxia. substantia nigrában. pyramis jelek. dysarhtria. aluszékonyság. sepsis is kialakulhat). babafejtünet.Laborvizsgálatok: GGT. magukra hagyva alszanak. felidézés zavara. lehet delírium érzékcsalódásokkal. 213.  Neomycin: bélben az ureázt termelő baktériumokat kiírtja. leépülési jelek 3. stádium A betegek minden vonatkozásban tájékozatlanok. GOT.  Osmodiuretikumok: agyoedema ↓. SGOT. beszédük érthetetlen. súlyosabb személyiségzavarok. 2.  Laktulóz: bélben felszívódást ↓. bilirubin. liquor: meningitist ki kell zárni (a betegek védtelenek az infectiókkal szemben. Diagnózis: tünetek + bizonyítani kell a májműködés zavarát labor:  BR. epilepsziás rohamok 4. szülés. CT: gócjelek esetén ki kell zárni a vérzékenység miatti vérzést. de ébreszthetők. figyelemzavar. myoclonusok. gondolkodás lassulása. stádium Lehangoltság. tájékozatlanság. decerebratios tartás. rosszabbodhat 159 .

corticalis vakság. görcsök. petechiás vérzés az agyban. izomgyengeség. táplálási nehézség.3) 4) 5) 6) 7) újszülött → átmeneti myasthenia légzési. ptosis SM súlygyarapodás lumbágó terhesekben gyakoribb carpal tunnel syndroma cerebrovascularis történések sinus saggitalis superior thrombosisa atípusus lehet véralvadás vizsgálat! ecclampsia fejfájás. fokozott reflexek. tudatzavar. ált. hányás 160 . beékelődés oedema.

Therápia: Ha kezelik az alapbetegséget. vagy akár meg is szűnhetnek.és szénhidrátfogyasztás.  izomatrophia lassabban fejlődik ki vagy hiányzik. Thyreotoxicus myopathia: Oka: hyperthyreosis Tünetek: Gyengeség a proximalis izmokban. fájdalom előfordul. majd naponta jelentkeznek a bénulások. Patogenezise: nem tisztázott (fokozott fehérjelebontás. majd el kell hagyni. 4.  EMG: alacsony amplitúdójú. 1-4 hónappal a terápia után visszatér az izomerő. Hypothyreoticus myopathia: Tünetek: gyengeség és renyhébb mélyreflexek. Tünetek: Általában 4 hetes kezelés után jelentkeznek a tünetek: legsúlyosabb a csípőizmok gyengesége.  a tünetek szimmetrikusak. 3. kreatinuria. az izomerő változik a nap folyamán (éjjel és reggel a leggyengébb. ionháztartás zavara?). estére javul). Primer hypokalaemiás periódikus paralysis: Oka: Ca-csatorna-betegség. rövid időtartamú potenciálok. a mélyreflexek élénkek. Myopathia metabolikus és tárolási betegségekben: 1. rontja az állapotát a túl sok só.  Proximális izmok érintettek. Hormonális myopathiák: 1. pyramisjel. Először rendszertelenül. megtartott mélyreflexek. javulnak a tünetek. ß-blokkoló jó hatású. kb. Hyperparathyreoticus: Tünetek: a Ca-anyagcsere zavara miatt gyengék és fájnak a proximalis izmok. thyreotoxicus periodicus paralysis: nagy szénhidrát tartalmú késői étkezés 2. enyhe atrophia. Therápia: oki therápia. nincs CK-emelkedés. a lelki vagy fizikai megterhelés. triamcolon) kisebb dózisban is kiválthatják. Steroid myopathia: Oka: Cushing-syndroma vagy steroidkezelés [a fluorozott készítmények (dexamethason.  Nincs fasciculatio. Diagnózis: pozitív családi anamnézis. izomgörcsök és -fájdalom. 10-20 évesen kezdődik Tünetek: panaszai a középkor elérésével jelentősen csökkennek. mint a nem fluorozottak (prednisolon.5 mM).214. 161 . serum-CK ↑. Endocrinopathiákhoz és anyagcsere betegségekhez társuló myopathiák és kezelésük A myopathiák ismérvei:  hypotoniás bénulás  normális vagy szimmetrikusan renyhébb mélyrefelexek. érzészavar. a roham alatt ↓ serum-K (<3. AD öröklődik. Therápia: oki kezelésre javul. mindig van kreatinuria (de nincs CK-emelkedés). Therápia: a steroid dózisát csökkenteni kell. lehet izomatrophia is. kóros liquor. eloszlásuk nem követi az egyes mozgatóidegek vagy plexusok beidegzési területét. cortison)]. a serum-Ca és -ALP ↑↑↑. elektromos elfajulási reakció.

162 . általában egy évesen meghal. b. endokrin zavar (növekedési zavar. 4. diabetes. és csak utána bénulnak. a rohamok akár napokig is tarthatnak. K-bevitel (5 g/nap). myoglobinuria. szívelégtelenség. mimikai izmok. ülő életmód mellett jó a prognózis. izombiopsia: szabálytalan vörös rostok. "ragged red fibers" (szabálytalan vörös rostok: biopsia). ill. Kezelés: zsírmentes. Serdülőkorban kezdődik. EKG: a T-hullám amplitúdója megnő.): izomfoszforiláz hiánya okozza. pl. dementia. primer karnitin-hiány okozhatja. acut rohamban KCl-oldatot (10-25%-os 50-100 ml) kell itatni. Kezelés: rohamban 2 g/ttkg glükóz per os + kristályos inzulin sc. epilepsia. Mitokondriális betegségek kezelése: az oxidatív folyamatok támogatására adható C-. GIT-en. MR: az agyállományban fokális eltérések. 6. arrhythmia. megelőzésként szénhidrátgazdag étrend. légzőizmok gyengesége. + 1 az alábbiak közül: kisagytünetek. lactatacidosis. hypoparathyreosis). AD öröklődik. esetleg karboanhidráz-inhibitor (acetazolamid). ennél először megfeszülnek az izmok. Társulhat ataxia. a légzési lánc fehérjéit (oxidációs energiatermelés!). súlyos esetben acut veseelégtelenség. Társulhat fejfájás. de nem javítanak sokat. Tünetek: gyermekkorban kezdődik. a bénulásos roham alatt emelkedik a serum-K. Myotoniás formája is van. verejtékezéssel. acetil-CoA-dehidrogenáz-. ez kódolja a pl. stroke-szerű epizódok. cardiomegalia. b.és szénhidrátszegény étrend. a.dehidrogenáz-hiányban riboflavin (100 mg/nap). 5. görcsök. CT. süketség. testi megterhelésre izomfáradtság. MERRF-syndroma: myoclonus epilepsia. dementia. + lehet mentalis retardatio ill. Lipidtárolási betegségek: Oka: palmitoil-transzferáz-. K-vitamin (a szabadgyökök is fogynak). Pompe-kór (II. minden szerv érintett (de főleg a vázizmok): gyengeség. az ideg. Mineralocorticoid-túltermelés. Mitokondriális betegségek: Háttere: a mitokondriumnak saját DNS-e van. c. Tünetek: fizikai terhelésre gyengeség és izomfájdalom.és az izomszövet fokozottan érzékeny az oxidatív folyamatok zavaraira. az izomban glikogén szaporodik fel.15-20 NE. nincs energia az izommunkához. Primer hyperkalaemiás periódikus paralysis: Oka: Na-csatorna-betegség. Secunder hypokalaemiás periódikus paralysis: Oka: bármilyen betegségben kialakulhat. liquor összfehérje > 1 g/l. 30-40 éves korára meghal. az anyagcserezavar miatt izomnecrosis és myoglobinuria. szondán át. só. primer karnitinhiányban L-karnitin adható. ill.Therápia: Megelőzés: 2. 3. Glikogéntárolási betegségek: a. McArdle-kór (V. Kearns-Sayre-syndroma: ophthalmoplegia externa és retinopathia pigmentosa. MELAS-syndroma: mitokondriális encephalopathia. serdülőkori kezdet. külső szemizmok. ezt a gyerek az anyjától kapja. dementia. szénhidrátgazdag étrend acetil-CoA.): alfa-glükozidáz hiánya okozza. E-. ami tartósabb hypokalaemiát okoz: K-vesztés a vesén.

hányinger. o folyadék. hypokalaemia.  Uraemiás polyneuropathia o kevert axonalis főleg o dystalis.i tünetek nagy része a hemodialízishez és vesetranszplantációhoz kapcsolódik. Az autoimmun betegségek neuropszichiátriai vonatkozásai Post-lyssa vaccinatiós encephalomyelitis Oka: ismételt védőoltást követően alakulnak ki IR-i szövődmények Tünetek: tünetek gyorsan progredialnak → 3 napon belül halál kiterjedt véna körüli granulocytás. talpon égő érzés. izomgörcs. monocyta) – ez a vér-agy gát funkciózavarára utal! Therápia: intenzív aniinflammatorikus kezelés – életmentő lehet. enyhe izomatrophia. A krónikusan dializált beteg neurológiai szövődményei    felfogás és gondolkodászavar. o lehet: astrogliasis az agykéregben. o kezdetben: dysarthria. csökkenti a szöveti destrukciót o steroid 163 . feszesek.7. spongiform elváltozások idegsejtpusztulással. kóma chronicus ecephalopathia o az IR. Labor: IR tünetek megjelenése kezdetén: liquorban sejtszám ↑↑↑ (leukocyta. apraxia. helyenként petechiás vérzések a folyamat egy fázisban zajlik le. emlékezetzavarok A sensorium zavarai akaratlan izomrángásokkal társulnak. polyneuropathia 216. o EEG: lassú aktivitás + éles hullámok a myoclonusokkal egy időben vagy aszinkron módon. ill. o pathomechanizmus: dialízis során alumínium halmozódik fel. súlyos esetben crushsyndroma acut tubuláris necrosissal. fáradtság (a technika fejlődésével ma már ritkább)  súlyos esetben: görcs. Subacut forma: szimmetrikus proximalis gyengeség. emelkedett CK és gyakran kíséri polyneuropathia. monocytás gyulladás. gyengék: fokális izomrostnecrosis miatt emelkedett CK és myoglobinuria. 215. hányás. zavartsággal járó periódusok minden vesebetegben kialakulnak a dialízis syndromát korábban az urea gyors elvétele okozta. szimmetrikus érintettség o tünetek: paraesthesia. apathia.és ionterek drasztikus változása  enyhe esetben: fejfájás. hőérzés zavara. o alumínium lerakódás az agyban o hyperkalaemia. dysarthria. Chronicus alkoholizmushoz társuló myopathia: Oka: az alkohol direkt toxikus izomkárosító hatása és a hiányos táplálkozás illetve elektrolitzavar. Acut forma: az izmok duzzadtak.

5:1  Magyarországon a prevalenciája: 65-80/100000 fő Pathomechanizmus kiváltó tényezők:  fertőzések 164 . lymphocytas.és góctünetek multiinfarctusos dementia multiplex infarctus vérzéssel/anélkül biopsia. CF 217. főleg axonalis o alsó végtag érintett o kesztyű. spontán abortus lupus anticoagulans.o o plazmaferezis immunsuppressio Postinfekciós encephalomyelitis Oka: vírusinfekciót követően az infectio kezdetétől számítva 6-28 nap között kezdődnek az IR tünetek Tünetek: lásd előző Lokalizáció: 1. tüdőembólia. labor bőrelváltozás. hypercoagulabilitas. endocarditis → embolisatio. imuran. A sclerosis multiplex etiológiája és pathomechanizmusa Etiológia: A KIR fehérállományát érintő demyelinisatios folyamat. a későbbiekben viszont glia hegek képzőnek. A laesiok kezdetben gyulladásos választ váltanak ki. diffúz 2. amelyek elsősorban a periventricularis fehérállományban helyezkednek el. diffúz. angiographia. Különböző elhelyezkedésű. Autoimmun betegségekhez társuló polyneuropathia o kevert. zokni érzészsvar o mononeuritis multiplex o Therápia: steroid. recurrens stroke. vasculitis. Epidemiológia:  kezdete: 20-59 év  kormegoszlás csúcsa: 20-40 év között  nő:ffi = 1. monocytas infiltratiót eredményeznek. antiphospholipid antitest Labor: Sjögren-sy. arthritis. illetve korú multiplex demyelinisatios plakkok jelenléte jellemzi. rendszerhez kötött Vasculitisek Tünetek: Dignózis: SLE Tünetek: fejfájás. mélyvénás thrombosis. melyek perivascularis.

Chronicus plakk képe:  gyulladás. A laesio határán részleges remyelinisatio = shadow plaque A kiégett plakk éles határral válik el környezetétől. 2. amelyben lymphocyták.  1-1. 4. Mi utal arra. A sclerosis multiplex tüneteinek és lefolyásának általános kórisméje Klinikai lefolyás: 3 különböző klinikai lefolyás 1. 5. melyek ismétlődhetnek. 218.  velőtlenné vált axonok között astrocytahálózat alakul ki. experimentális autoimmun encephalomyelitisben (EAE) a kísérleti úton létrehozott myelin protein ellen termelődő antitestek keresztreakcióba lépnek az állat saját myelinjével és SM-re emlékeztető tüneteket okozhatnak. Bizonyos HLA antigének gyakrabban fordulnak elő SM betegekben. pathológiailag: az SM gyulladásos betegség. Oligodendroglia nyúlványok pusztulnak: axonok segmentalis demyelinisatiója. Az ún. Oligoclonalis sávok jelenhetnek meg a liquorban. hogy az SM immunmediált betegség? 1.  újabb shub = előző shub neurológiai tünetei vagy új tünetek. shubok  leggyakoribb előfordulású (70%). Autoimmun mechanizmus: a plakkokban Thelper-lymphocyták indítják el a folyamatot. A Tsuppressor-lymphocyták csökkent mennyiségben vannak jelen. terhesség  trauma plakkok keletkezési helyei:  periventricularisan  n.5 évente jelentkezik egy shub 165 .  myelin hiánya. opticus  chiasma  agytörzs  cerebellum  gerincvelő friss plakkban található:  CD4 + lymphocyta  CD8 + lymphocyta  macrophag  oligodendroglia-károsodás  astrocyta-prolferáció  interstitialis oedema Astrocytatalpak duzzadnak: a vér-agy gát átjárhatóvá válik. A B-lymphocyták aktivitására utal: KIR-ben intratechalis IgG szintézis.  shubokban jelentkező és javuló tünetek.  tünetek néhány óra vagy nap alatt alakulnak ki. macrophagok és egyéb immunkompetens sejtek vannakjelen. 3.

3. remissiók Kezdetben a tünetek teljesen visszafejlődhetnek. benignus forma  előfordulás: 10-30%  A betegnek egész élete során csak 1-2. nyelészavar. Ritkán: járászavar. szorítása. 22%: látásromlás egy vagy mindkét oldalon. csak átmenetileg állnak fenn (el kell különíteni pl. ízületi és izomfájdalom. károsodása okozza). égő vagy hidegérzése (tractus spinothalamicus érintettségre utal). a színlátás romlik. először csak nehéznek érzi illetve húzza a lábát. spinalis n. a futás és a lépcsőn járás nehéz. hogy a tünetek másodpercekig-órákig. ataxia. 40%: végtaggyengeség az enyhe ügyetlenségtől a súlyos paresisig (spasticus paraparesis. agytörzs. fogyás. Általánosságban:  jó prognózis: 35 év alatti kezdet. a későbbiekben azonban reziduális tünetek maradhatnak vissza: 1/3 ágyhoz kötötté válik 1/3 súlyos tünetek. szinte egészében visszafejlődő shubja van. látótérbeszűkülés. Oka: neuritis retrobulbaris.sokszor csak MRI-vel kimutatható. Acut szakban a szemfenéki kép normális: "a beteg nem lát semmit. epilepsiától). Motoros tünetek: a paresis eloszlása a góc helyétől függ:  166 . perifériás facialis paresis. 12%: kettőslátás szemizomparesis miatt. törzs előrehajlásakor kellemetlen "elektromos érzés" a gerinc mentén (a gyulladásos folyamatra utal). cerebellaris (ponto-bulbo-cerebellaris): agytörzs és kisagy érintett. látóideg érintett. de önellátásra képes 1/3 csak enyhe tünetek Tünetek Korai tünetek 60%: fáradékonyság. vertigo. arcfájdalom (tr. chronicus progresszív forma  előfordulás: 18%  nincsenek shubok  a beteg folyamatos rosszabbodást észlel. Szintén ritkán fordul elő. pyramisjelek). néma agyterületeket érintenek. V. TIÁ-tól. 2. secunder progressív: relapsusok. kisagy. primer progresszív 2. atrophia papillae. kevert: gerincvelő. cerebellaris tünetek. hányás. 14%: Lhermitte-tünet: a nyak. törzs zsibbadása. spasticus paraparesis. múló IR tünetek. 21%: végtag. és az orvos sem lát semmit" (a funduson). spasticus paresis  a betegség lehet: 1. sensoros tünetek  rossz prognózis: 35 év fölötti kezdett. vizeletürítés zavara. Késői tünetek SM-típusok: a lokalizáció és tünetek alapján: spinalis: alsó végtagi mélyérzészavar. neurológiai tüneteket nem okozó ún. órák-napok alatt alakul ki: centralis scotoma. a fekete-fehér látás megmarad.

majd spasticus neurogen hólyag alakul ki. 20% enyhe lefolyású. ataxia. Az SM kórlefolyása 70% intermittáló forma: shubokban zajlik (relapsus + remissio). alternáló mozgások zavara Charcot-triász: (1)nystagmus + (2)intenciós tremor + (3)skandáló beszéd. corticospinalis  spasticus paresis (gyakran paraparesis) + pyramisjelek. Mély decubitusok: akár osteomyelitis. ezzel szemben nehezen indul a vizelet. sepsis lehet. depressio. tekintésközpontok károsodása).tr. az elvont gondolkodás zavart. tr. Átlagos túlélés 25 év. spinothalamicus  égő vagy hidegérzés. Izmok inaktivitása: contracturák. SM-re is kell gondolni!). Vizeletretentio. halál. Psychés tünetek: frontalis fehérállomány gócok  inadekvát érzelmi reakciók. közömbös a betegségével szemben ("la belle indifference". Agytörzsi tünetek: szemmozgászavar (szemmozgató magvak károsodása). lehet hemifacialis spasmus és facialis myokymia. A kezdettől számított 20 év múlva 20% meghalt. majd általában chronicus formába megy át. pyelonephritis és urosepsis  gyakori halálok!). Lehet arczsibbadás. a szociális izoláció miatt depressio (ritkán euphoria alakul ki). Dementia. internuclearis ophthalmoplegia. "nem SM kétségbe") korán megjelenhet. 167 . évek alatt a shubok ritkábbak lesznek.és járászavar. Sphincterek és genitaliák zavarai: gerincvelő oldalkötege érintett. paraesthesia. gerincvelői automáciák. általában 1 shub/év gyakorisággal. a vizeletretentio miatt később katéter kell (húgyúti fertőzésveszély. a késői spinalis formánál a csípő és a térd flexiós rögzítettsége gyakori. fájdalom. a subcorticalis dementia ellenben hosszas fennállás után alakul ki: lassul a gondolkodás. 60% rokkant. néha fájdalom. vertigo (+ hányás. trigeminus neuralgia (ha fiatal betegnél jelenik meg. 30% chronicus progressiv forma: primer vagy secunder (utóbbinál néhány shub után nincs teljes remissio). gyakori a vizelési inger. ataxia. Az SM szövődményei Leszálló pályák léziója: alsó végtag fájdalmas tónusbelövellései. de nagy különbségek lehetnek. perifériás facialis paresis. a vestibularis pályák léziója miatt). dysarthria és dysphagia (nyúltvelő károsodása miatt). Kisagyi tünetek: egyensúly. ízületi ankylosisok. memóriazavar és motivációcsökkenés. kettőslátás. katéter: húgyúti fertőzés polirezisztens kórokozókkal  urosepsis. Epilepsiás rohamok. Sensoros tünetek: hátsó kötegek  mélyérzészavar. nystagmus (pons tegmentum). tekintészavar (pl.

de acut a betegség. Encephalomyelitis disseminata: vírusos eredetű vagy postinfectiós  MR-rel látható góc. de MR-rel láthatók. xerostomia. II/24. Liquorvizsgálatok Eltérések: magasabb liquor-összfehérje. acut szakban enyhe pleocytosis (100-150/3 sejt). az intrathecalisan szintetizált IgG >8 mg/nap. a liquor és a kiváltott válasz vizsgálat normális eredményt ad. vascularis malformatiók. shub alatt kóros gamma-csík: oligoclonalis gammopathia elfo-n (ezt más eredetű KIR-gyulladás is okozhatja).Az SM diagnózisa A tüneteken. körülírt gerincvelőszakaszt érintő fehérállomány-pusztulás. de lehetnek a kisagyban. arcfájdalom. MR-kép hasonlíthat SM-re! Lyme-kór. A friss gócok halmozzák a gadolíniumot. megaloblastos anaemia. Vannak néma gócok. SSEP. vascularis malformatio. CT: a nagyobb (5-10 mm-es) plakkokat mutatja.66 (ez normalis!). táplálkozási zavar. A sclerosis multiplex elkülönítő kórisméje Differenciáldiagnózis Fiatalkorban kevés betegség károsít egyszerre több struktúrát: ritkán SLE. Shub esetén nő a myelin bázikus protein szintje. MEP (ld. az idiopathiás esetek nagy részében később SM alakulhat ki. SLE következtében is. az agytörzsben és a gerincvelőben is. Gerincvelőkompressziót okozó folyamatok: képalkotó. Neuritis nervi optici. de a kicsiket nem eléggé. Myelitis transversa: postinfectiós vagy postvaccinatiós eredetű. ischaemia Leukodystrophia Tumor Paraesthesia. lues. Perivénás encephalomyelitis Progresszív multifokális leukoencephalopathia Vasculitisek. de egyéb tüneteik is vannak + titeremelkedés. daganat. metastasisok illetve természetesen az SM.és pyramispálya-degeneratio (funicularis myelosis). csökkent serum-B12-szint. B12-vitamin-hiány: hátsókötél. a képalkotó. Ha igen. BAEP. ataxia Epilepsia Subacut necrotisalo myelitis 168 . Friedreich-ataxia: fiatalkori olivo-ponto-cerebellaris degeneratio és családi halmozódás jellemzi. különösen MR alkalmas az elkülönítésre: spondylosis. IgG/albumin >0. Sjögren-syndroma: keratoconjunctivitis sicca. lehet neuropathia. illetve más betegségek kizárásán alapul. Kiváltott válasz vizsgálatok A károsodás objektív kimutatására. Kétoldali ptosis és szemmozgászavarok: myasthenia gravisra is gondolni kell. IgG gyakran emelkedett. nem tér vissza. 219. melyek tünetet nem okoznak. lues: multiplex KIR-léziókat okozhatnak ők is. Többségük a periventricularis fehérállományban helyezkedik el. Képalkotó vizsgálatok MR: T2-súlyozott felvételeken a demyelinisatiós gócok világítanak (fokozott jelintenzitás). vascularis malformatio.). elektrofiziológiai és liquorvizsgálatokon. neuritis retrobulbaris: kialakulhatnak vasculitis. az SM-re gyanús. szubklinikus gócok felderítésére alkalmasak. Módszerek: VEP.

MR. avt-i mélyérzészavar  pyramis jelek 2. tétel Prognózis: nem halálos kimenetelű. cerebralis forma 169 . opticus forma  retrobulbaris neuritis 5. agytörzsi forma  diplopia  nystagmus  internuclearis ophthalmoplegia 3. prognózisa lásd 218. OCGP: oligoclonalis gammopathia. lefolyása. de önellátásra képes 1/3 csak enyhe tünetek 221. 220. kiváltott válasz. de a súlyos forma 6-7 évvel megrövidíti az életet a társuló másodlagos szövődmények miatt. atxia. hanem eszközös vizsgálattal derül ki. A sclerosis multiplex jellegzetes formái 1. pl. A sclerosis multiplex kezdeti tünetei. legalább 1 hónap különbséggel. tünetek legalább 24 órán keresztül. Ezek:  aspiratios pneumonia  decubitus  hólyagfertőzések  légúti infectiók  elesésből származó traumák 1/3 ágyhoz kötötté válik 1/3 súlyos tünetek.és végtagataxia  intentios tremor 4. cerebellaris forma  törzs. Klinikai góc: gócra utaló biztos neurológiai jelek. spinalis forma  spasticus paraparesis.Diagnosztikai kritériumok Klinikai szempontból biztos SM 2 shub + 2 klinikai góc 2 shub + 1 klinikai góc + 1 paraklinikai góc Laborleletekkel támogatott biztos 2 shub + 1 klinikai vagy paraklinikai góc + OCGP SM 1 shub + 2 klinikai góc + OCGP 1 shub + 1 klinikai góc + 1 paraklinikai góc + OCGP Klinikailag lehetséges SM 2 shub + 1 klinikai góc 1 shub + 2 paraklinikai góc 1 shub + 1 klinikai góc + 1 paraklinikai góc Laborleletekkel támogatott 2 shub + OCGP lehetséges SM 2 shub: az idegrendszer különböző területein. Paraklinikai góc: a góc nem neurológiai.

  6. Hatásossága nem bizonyított.o. Steroidok szerepe:  immunsuppressio  vér-agy gát stabilitása  gyulladásgátló  javítja az idegvezetést  dózisa: 500-2000 mg/nap 3-5 napig. hogy az SM immunmediált betegség.  az azathioprine mérsékelten hatékony a relapsusok kezelésében. methylprednisolon vagy corticotropin (ACTH) hasznos lehet az acut relapsusok kezelésében.v. érzészavar ritka látóidegek agytörzs kisagy gerincvelő 222. aztán fokozatosan csökkenteni Immunsuppressio szerepe:  elméleti megfontolásból alkalmazzák. kevert     „hemi” tünetek: paresis. Fáradékonyság kezelése:  amantadin 100 mg/nap Motoros tünetek enyhítése:  spasticitás csökkentése: Baclofen 60 mg/nap (izomrelaxáns) Urológiai problémák kezelése:  gyakori a hólyag hyporeflexiája → kis vizeletbefogadó kapacitás → korai detrusor kontrakció → gyakori vizelési inger  ritkább a hólyag tónustalansága → önkatéterezés Cerebellaris tremor és ataxia kezelése:  β-blokkoló  Valproát  Clonazepam Psychológiai problémák kezelése:  depressio: SSRI 170 . feltételezve. vagy p. mint az interferonnak.  a copolymer1 szintén csökkenti az exacerbatiókat és kevesebb a mellékhatása. A sclerosis multiplex kezelése Therápiás alapelvek:  i.  az IFNβ1A vagy IFNβ1B csökkenti a relapsus rátát és késleltetheti a betegség progresszióját a relapsusokkal és remissiókkal jellemezhető formákban.

tünetei A rendszer részei:  kérgi központ o minden nagyagylebenyben találhatók o belőlük induló pályák: mesencephalon illetve híd sejtjeihez → átkapcsolódnak → kisagy  tractus frontopontinus  tractus parietopontinus  tractus temporopontinus  tractus occipitopontinus  subcorticalis központ (rostro→caudalis sorrendben) o nucleus caudatus o putamen o pallidum o corpus subthalamicus o nucleus ruber o substantia nigra o formatio reticularis  pályák Minden központból ingerület megy a gerincvelő elülső szarvában lévő mozgató sejtekhez (α. főleg distalisan nyelv. törzs izmaiban is sensoros ingerekre fokozódik oka: putamen. ballismus heves. athetosis lassabb. akaratlan mozgásforma a végtagok distalis részén. nucleus caudatus sejtek pusztulása c. neuropathiás fájdalom. pyramispálya károsodik → petyhüdt bénulás extrapyramidalis (EP) rendszer károsodik → spasticus bénulás EP rendszer károsodása esetén 2 fő klinikai kép: 1. choreás mozgások akarattól független gyors mozgástöredékek. változó összehúzódása nyugalomban. pallidum külső tagjának laesiója e. teljes relaxációban kifejezett b. hyperkinetikus-hypotoniás tünetcsoport a. γ sejtek). mimikai izmokban féregszerű mozgás → ízületek bizarr tartása oka: striatum. A pyramispálya sérülésével extrapyramidalis rostok is károsodnak. antagonista tremor agonista-antagonista izmok rhytmusos. Az extrapyramidalis eredetű mozgászavarok felosztása. melyek szabálytalan időközökben és váratlanul alakulnak ki a végtagizmokban. főleg a végtagok törzsközeli izmaiban kialakuló dobáló mozgás oka: corpus subthalamicus laesio d. insomnia: triciklusos antidepresszánsok 223. torsiós dystonia athetosishoz hasonló mozgás a nyak és a törzs izmaiban 171 . fej.

ritmus nélküli. lassú mozdulatok. mely a nigro-striato-pallidaris rendszer károsodásához vagy működészavarához vezet. koponya trauma. visszaesik. pl. Antero-. ill. Vezető tünetek: hypo-/akinesis. Rigor: minden irányú mozgatásnak sebességtől függetlenül egyformán ellenáll. Def: 172 . Mimikája szegényes (maszkszerű arc). latero-. relatív ACh-túlsúly alakul ki. Görnyedt testtartás. melyhez a dopaminerg nigrostriatalis neuronok számának csökkenése társul. csoszogó. az indítás és a megállítás nehéz. retropulsio: nincs korrekciós mozgás. rigor. megállás nehéz. mert addig kompenzálni tudja a hiányt (nő a DA-érzékenység a postsynapticus receptorokon). hypokinetikus-hypertoniás tünetcsoport Mozgások szegénnyé válása. oliva inferior által határolt háromszög laesiója g. Pusztulnak a raphemagvak (szerotoninerg neuronok). de ismert organikus oka van (méreg. ez a praemotoros és praefrontalis területek működészavarára utal. előrehaladott állapotban járáskor a karok könyökben hajlítottak és szinte mozdulatlanok. az alternáló mozgások lassulnak. négyszög rajzolása felváltva. Oka: a Parkinson-kór esetében ismeretlen (feltételezések: genetikai tényezők (5-10%ban familiáris). a locus coeruleus (noradrenerg neuronok). a nigrostriatalis pálya degenerálódik. A járás apró léptű. fogaskeréktünet. dorsalis n. Tünetek: a striatum DA-tartalmának 70%-os csökkenése után jelentkeznek. nem ismert vírus vagy toxicus anyag). környezeti hatások. szögletes sorminta helyett csak hullámvonalat rajzol). a nucl. 50-70 éves korban és férfiakban gyakoribb. Huntington-chorea f. hyperkinesis kevert formái: tic pl. a sejtek elveszítik melanintartalmukat és dopamintermelő-képességüket). a striatum dopamintartalma csökken. Előfordulás: 100-200 / 100000 lakos. A fenti területek sejtjeiben Lewytestek (eozinofil citoplazmazárványok) mutathatók ki (ezek más betegségekben is megjelennek). A parkinsonismus tünettana progresszív neurodegeneratív betegség. légpárnatünet.oka: putamen laesio myoclonus gyors. beszéde monoton. lassúak. tremor. a Parkinson-syndroma (parkinsonismus) tünetei megegyeznek az idiopathiás Parkinson-kór tüneteivel. Parkinson-kór 224. a mélyreflexek a spasticus tónusfokozódással ellentétben nem fokozottak. Ilyen lehet például súlyos atherosclerosis. X. pyramisjelek nincsenek. stroke. Nehezen ül ill. a reaktív és automatikus mozgások is szegények. a mozgásminták ismétlése nehéz (háromszög. A tervezett mozgás is lassul. dallama elvész. néha indokolatlanul felgyorsul. nucleus ruber. az indítás. később ágyában is nehezen fordul meg. CO-mérgezés. a spontán és akaratlagos mozgások lassulnak. melanintartalmú sejtjei is. 2. egyetlen izomcsoportra lokalizálódó akaratlan mozgás jellegzetes formája: lágyszájpad-myoclonus oka: nucleus dentatus. irányváltoztatás. Szövettan: a substantia nigra dopaminerg (DA-erg) neuronjai pusztulnak (ezek a striatummal tartják a kapcsolatot): az eredetileg fekete substantia nigra "elsápad" (a pigmentáltság csökken. Hypokinesis: csökken a mozgásmennyiség. dysarthriás jellegű. gyógyszer is lehet). a synergiás mozgások eltűnnek. áll fel.

4-8 Hz frekvenciájú. lassul a gondolkodás. akaratlagos mozgásra csökken vagy megszűnik. a fordulás nehéz. így a levodopa periférián történő lebomlását dopaminná dopa-decarboxiláz gátlóval akadályozzuk meg → pl. tremor differenciáldiagnózisa. obstipatio. dyskinesiát. Az írás. 15 év alatt akineticus állapothoz vezet. rigor. ajak. emiatt mozgólépcsőn.  ma a késői levodopa adást javasolják → a levodopa neurotxikus. amikor a betegség a mindennapi tevékenységet gátolja. ortostaticus hypotonia (collapsus). szimmetrikus tünetek. és ott alakul át dopaminná)  a periférián dopaminná alakuló levodopa csak a mellékhatásokat fokozza. nyelv érintett. Lefolyása: általában féloldalon kezdődik a betegség. carbidopa – ezzel növelhető a levodopa hatása a KIR-ben. fokozottott a faggyúmirigyek működése (kenőcsös. PET: 6-fluorodopa. és csökkenthetők a mellékhatások a periférián. kevert forma: a 3 fő tünet keveredik (hypokinesis. 225. és később is aszimmetrikus a tünetek eloszlása. A Parkinson-kór klinikai formái: akineticus-rigid forma: először e két tünet dominál. jellegzetes a kézujjak pilulasodró. megelőző encephalitis. részben korlátozott aktivitás. SPECT: I-123-iodobensamid (D2-receptor ligandja). fénylő arc). később pedig a tartási instabilitás. képalkotó vizsgálatok: vascularis eredet. a tünetek fluktuációját okozza. enyhe tremor és rigor. Kezdődő tartási instabilitás. II. a rigiditást el kell különíteni a spasticitastól. Parkinson-syndromára utal. IV. a hőszabályozás zavara (valószínűleg a hypothalamus DA-erg rendszerének károsodása az oka). Teljesen kifejlődött kórkép. a levodopa átjut. súlyosan korlátozott aktivitás. mely nem reaktív. V. hanem a biokémiai változások miatt alakul ki (a betegek felénél). A parkinsonismus kezelése L-dopa  dopamin precursor (a dopamin nem jut át a vér-agy gáton. A szimmetrikus megjelenés Parkinson-kórra nem jellemző. ritkán generalizálódik. általában 5-6 x 100 mg-ra. Autonóm tünetek: gyakori a hypersalivatio és a nyelészavar. III. rajzolás. nyugalomban erősödik. egy idő után hatástalan lesz. Kétoldali és/vagy axialis tünetek. Társuló tünetek: előrehaladott állapotban károsodnak a tartási és beállítódási reflexek: Babinski szerint nem kompenzál (Babinski-asynergia). és évekkel megelőzheti a mozgászavart. a tremor hátterében a nigrostriatalis rendszer gátolatlansága.Tremor: antagonista tremor (agonista és antagonista izmok oszcilláló mozgása).. Fontos. elsősorban a végtagok. zavart az ismeretek használata (bradyphrenia). hogy mennyire képes önálló életvitelre. Diagnózis: tünetek + neurológiai vizsgálat.  kezdő dózos: 3-4 x 50 mg (Madopar) Ezt néhány napon belül egyénre szabottan kell emelni. később vizelettartási nehézség. multisystemás degeneratio stb. később subcorticalis vagy corticalis (vagy frontalis típusú) dementia is kialakulhat. tremor-domináns forma: ez jobb indulatú a többinél. tremor). Féloldali. El kell különíteni a parkinsonismustól: anamnézis: gyógyszerek. Segítség nélkül járásképtelen. A betegség kezelés mellett is kb. beszéd és mimika károsodik. mert könnyen elesik). tömegközlekedési eszközön nem szívesen utazik. Psychés tünetek: depressio.  alkalmazását akkor érdemes elkezdeni. pénzszámláló mozgása. Stádiumai: Hoehn-Yahr-stádiumok: I. pl. nehézkes a felidézés. 173 . a corticospinalis rendszer túlműködése áll (a thalamus VL-jén keresztül).

trihexyphenidil. carmiphenium. a folyadék. folyadékpótlás o lázcsökkentés o PK-Merz – 1-6 x 500 ml/nap i. narkózis. infúzió 500 ml/3 óra sebességgel o ha infúzió nem adható a volumenterhelés miatt:  1-4 adag s.  rigor. apomorphin  ha ez hányást provokál: domperidon 226. hasmenés). mozdulatlanság. apomorfin Antikolinergiás szerek → tremort csökkentik  benzotropin. láz. hányás (a gyógyszert étkezés után kell bevenni) o orthostaticus hypotensio (fokozott sóbevitel. műtét. kontraindikált gyógyszerek adása után alakul ki. akut felszívódási zavar (gyulladás. évtizedben kezdődik férfi > nő nyak. C-vitamin Sebészi beavatkozások  nucleus subthalamicus roncsolása  thalamotomia és chr.v.c.  therápia: o infúzió. pneumonia. ropinirol. A torticollis spasticus     4-5. mellékhatásai: o hányinger. tolperison MAO-B gátlók → dopamin katabolizmusáért felelős (metabolitjai – amfetamin. gumiharisnya viselése. vagy Fludrocortison és/vagy Indomethacin adása) Dopamin agonisták → dopamin receptorok stimulálása  bromocriptin. thalamus ingerlés → tremort csökkenti  pallidotomia → ellenoldali dyskinesiát csökkenti  foetalis substantia nigra sejtek beültetése Parkinsonos krízis  korábbi gyógykezelés megszakítása.és vállizmok tónusosan megfeszülnek kényszermozgások o kezdetben időszakosak 174 . magas láz  táplálkozási nehézség miatt aspiráció-veszély. cabergolin.és táplálékbevitel megnehezített. metilamfetamin – gátolják a dopamin inaktiváló visszavételét)  selegiline COMT gátlók→ dopamin metabolizmusért felelős NMDA-antagonisták  amantadin Neuroprotetktív terápia  E. decubitus alakulhat ki. exsiccosis.

ingerlékenység  akaratlan mozgások o először alkalmi rángatózások. a fej torziós kényszerhelyzetben rögzül. sternocleidomastoideus hypertrophiája Therápia:  ha nem progreszív vagy spontán gyógyul → C1-C4 szelvény motoros és érző gyökének illetve a nervus accesorius nyaki részének átmetszése (ez a rhizotomia)  stereotacticus beavatkozás  magatartáskezelés: EMG tevékenység akusztikus és vizuális megjelenítése a beteg számára a kiváltó jel ezen tevékenységének akaratlagos befolyásolására. alvásban jelentősen csökken betegek 10-30%-a javul 1 éven belül. majd néhány hét alatt jellegzetesek lesznek o ritkán féloldaliak  láz csak kezdetben  liquor normális 175 . de 40 éves korig is előfordulhat a betegség kapcsolat a febris rheumaticaval betegek 2/3-ának korábban volt: o polyarthritis rheumatica o angina rheumatica o endocardits rheumatica Ezek után a chorea hetekkel később kezdődik. hajlam!  Tünetek  fokozatosan alakulnak ki néhány nap → 1-2 hét alatt  először jellegtelenek: fáradékonyság.  Botox! 227. visszaesések gyakoriak Formái: torticollis: fej fordításával jellemezhező laterocollis: fej oldalra hajlítása retrocollis: fej hátrafeszítése Társulhat:  essentialis tremor  írásgörcs  segmentalis dystonia  az izomspasmus kiterjedhet a vállra és a felső végtagra is Szövődményei:  nyaki gerinc degeneratív osteoarthritise  m.  o csak bizonyos fejtartásnál jelennek meg 5 év alatt a tünet állandósul. érzelmi labiltás. A chorea minor és a chorea gravidarium Chorea minor    iskoláskorú lányok: 6-13 éves.

A terhesség megszakítását is indokolttá teszi!!! 228. Tünetek:  fluktuáció jellemző: o fenntartott izomkontrakció → izom gyengül → parézis o pihenés után ismét normális az izomerő  este a tünetek kifejezettebbek  lehet generalizált → minden izmot érint (külső szemmozgató izmok. ha:  az izomzat laza.  Antitestek lefedik a receptorokat → elégtelen kémiai ingerület-átvitel. 50%-ban thymus hyperplasia 176 . beszéd. proximális végtagizmok. mint a chorea minor Chorea alakulhat ki még OAC szedése közben is. hét között gyermekkorban az anyának chorea minora volt egyéb jellemzőkben ugyanolyan. fejtartás)  gyakori az ocularis kezdet → fluktuáló ptosis. néha psychés tünetek előtérben → psychosissá alakulhat chorea mollis a neve. gyenge  akaratlan mozgások szerények vagy hiányoznak Prognózis: jó Tünetek lassan enyhülnek. néhány hét alatt eltűnnek. A myasthenia gravis pathomechanizmusa és tünettana Pathomechanizmus  A posztszinaptikus membránon lévő acetil-kolin receptorok ellen irányuló humoralis immunválasz (autoimmunválasz). bulbaris izmok – nyelés.  Sokszor perzisztáló thymusszal jár. mely az OAC szedésének abbahagyása után spontán megszűnik.  Egyéb autoimmun betegségek is társulahtnak. kettős látás  15%-ban thymoma. Az esetek 1/3-ában maradványtünetek:  kapkodás  ijedősség  tic Therápia  szalicilátok: elsősorban ez  antihisztamnok  steroid  piridolin  több éves penicillin profilaxis Chorea gravidarium    első terhességben a 12-20.

májkárosodás. III. 2. V.(nyelészavar.neuropathiák. kolinészteráz-bénító adása → a tünetek egy csapásra átmenetileg megszűnnek. a myastheniás crisisek Terápia: I. sóhajtás képtelenség.tétel: Myasthenia gravis pseudoparalytica kezelése. ahogy az izomerő is csökken fenntartott izomkontrakció során.fulmináns lezajlás. Myasthenias crisis: A myasthenia gravis acut exacerbatioja.100mg-os dózisban IV. kolinészteráz gátlók hatástalansága esetén. 3. melyet légzészavar és bulbaris dysfunctio kisér. tesilon-próba i. spontán légzés nem kielégitő) 177 . Kolinészteráz gátlók: -Pyridostigmin(Mestinon):minden tipusban adható -Neostigmin(Stigmosan):gyorsabb hatásmechanizmus II. köhögés. mert a gyógyszer megemeli a szinapszisban lévő acetil-kolin mennyiségét. légzési nehezitettség. single fiber EMG 229.Diagnózis: 1. Congenitális formában nem javasolt. acetil-kolin receptor ellenes antitest kimutatása 4.fertőzések -Cyclosporin-mh:nephrotoxicitás V. max. Kortikoszteroidok: -Prednisolon: másnaponta fokozatosan emelkedő.szövődmények. Thymectomia: Generalizált myastheniában javasolt. Plazmapheresis: Indikációk: akut állapotok. Immunglobulinok: (HIVIG) Plasmapheresishez hasonló indikációk. pubertás után. Immunsuppressio: -Azathioprin(Imuran)-mh:hemat. ENG perifériás ideg 3 Hz-es repetitiv ingerlése → a válasz amplitúdója fokozatos csökkenést mutat.v. Normálisan a válasz amplitúdója változatlan marad. és ezzel kompenzálja a postsynapticus zavart.

acetil-kolin észteráz azonnali elhagyása . : . Th.Ach nő-depolarizációs blokk(depol.o.kinidin .methotrexát Thymectomia minél hamarabb!!! Cholinergias crisis: Kolinészteráz gátlók túladagolása miatt.dysopyramid(Palpitin) . glükokortikoidok -refrakteritás esetén:iv.endotrachealis intubatio.Ig . prednisolon ill.5-1 mg( muszkarinszerű mh-k enyhitésére:pl.melyet plasmapheresis követ -immunsuppressiv szerek:cyclophosphamid.nifedipin .lidocain 178 .hasmenés. Majd néhány nap múlva ismét adható. bronchospasmus) 230.erythromycin lincomycin Pszichopharmakonok: BZD (Seduxen) Barbiturátok Triciklikus antidepresszánsok Lithium Antiepileptikumok: phenytoin Cardialis szerek: .hasi görcsök.nagy dózisú p.procainamid .légutak szabaddá tétele .diffúz Izzadás.B-blokkolók:propranolol . i.antikolinészteráz gyógyszerek:ezt a gépi lélegeztetés alatt fel kell függeszteni. . a dózis fokozatosan emelhető a szükséges szintre.ha a kolinergiás krizis lehetősége nem zárható ki.tetracyclinek .Terápia: .fokozott bronchialis secretio.légzés stabilizálása .nyálfolyás.azathioprin.gépi lélegeztetés .aminoglykozidok .v.Atropin:0.tétel: Mely gyógyszerek nem adhatók myasthenias betegnek? Antibiotikumok: .izomrángás.ampicillin . izomrelaxáns) Ach-R-n: légzészavar Gyakoriak a fasciculatiok.cyclosporin A.

subcutan calcificatio Polymyositis: nincs bőrjelenség. 6. bakteriális. vörös kiütések.a garat. 2. zárványtestes: T-sejt közvetítette cytotoxicus reakció Terápia: Prednisolon:80-100 mg/nap.és gégeizmok gyengesége miatt dysphagia . izompusztulás polymyositis. Ig A zárványsejtes forma alig reagál kezelésre!!! 179 .RA. gyengeség. 4.szívritmuszavarok Diagnosis: -CK emelkedett -EMG: myopathiás jelek -izombiopsia: gyulladásos sejtreakció Pathogenesis: dermatomyositis: vázizmok kapillárisaiban komplement rakódik le.231.ízületi fájdalom. 5. majd fokozatos csökkentés Kis dózisú fenntartó szteroid terápia is jó hatású.erythemák. 3-4 hétig. általában szimmetrikus megbetegedése .rendszerint proximalis végtagizmok.CTD) Paraneoplasias Tünetek: . 3.gyakori a gyomorfekély . Dermatomyositis: felső szemhéj kékes és ödémás.láz. fogyás . Immunsuppressiv szerek I.v. ízületi contracturak . következményes kapilláris necrosis. ischemia. systemas auotimmun betegségekhez társul Zárványtest-myositis: m. flexor digitorum profundus szelektiv gyengesége Virusos. parazitás Kollagén betegségekkel szövődött formák (SLE. quadriceps femoris gyengesége miatt a térdek rogynak.tétel: A myositisek felosztása Gyulladásos izombetegségek (myositisek) felosztása: 1.a m. beteg elesik .

3. RA. Motoros gyökök betegségei III. d. MCTD. II. b. motoneuronokat érintő betegségek -endokrin -paraneoplasias -toxikus -postirradiatios -infekciós (polyomyelitis.Felosztás II. tünettana Amyotrophiás lateralsclerosis (66%) -lásd:206. e. spinocerebellaris ataxiák (Friedreich -betegség) Parkinson-syndroma-ALS-dementia komplex (Guam) Creutzfeldt-Jakob-betegség Frontotemporalis dementia-ALS Familiáris spasticus paraplegia Egyéb. 180 . c. DM. IBM (inclusios testes myositis) B: Symptomaticus (betegségekhez társuló) daganatokhoz társuló AI-betegségekhez társuló: SLE.tétel: A motoneuron betegségek felosztása. b. benignus fokális amyotrophia progresszív muscularis atrophia primer lateralsclerosis progresszív bulbaris paresis I. a. Sjögren HIV 232. nem immunmediált alsó motoneuron betegségek 1.tétel Atípusos motoneuron betegségek immunmediált motoros neuropathiák (multifokális motoros neuropathia vezetési blokkal) 2. retrovirus betegségek) -myelopathiák és syringomyelia/bulbia -postpolyo-syndroma IV. d. c.: A: Idiopathias autoimmun PM. Neurodegenerativ betegségek motoneuron károsodással a.

233.tétel: Az izomdystrophiák felosztása Modern osztályozás: I. Génhiba vagy fehérjedefektus ismert: 1. dysrophinopathiák -Duchenne -Becker 2. sacroglycanopathiák 3. dystrophia myotonica (fokozott kontrakció, késleltetett relaxatio) II. A molekuláris genetikai defektus nem teljesen tisztázott 1.FSH: facio-scapulo-humeralis 2. végtagövi 3. distalis 4. proximalis Régebbi felosztás: I. X-hez kötött recesszív: -Duchenne -Becker -Emery-Dreifuss Autoszomális recesszív: Váll– és medenceövi (limb girdle) Autoszomális domináns: -Facio-scapulo-humeralis forma (Landouzy-Dejerine) -Scapulo-peronealis syndromák -Distalis izomdystrophiák: myopathia distalis hereditaria tarda (Welander)-AD, Juvenilis distalis myopathia -Myositis ossificans -Ocularis – és oculo-pharyngealis myopathiák -Dystrophia myotonica (Steinert-Curshmann) 234.tétel: Az izomdystrophiák és genetikai vonatkozásaik Izomdystrophiák: Az izomrost membránjában lévő egyes alkotóelemek teljes vagy részleges hiánya. Jellemzői:-gyermekkori kezdet, öröklődő, progresszív -nem gyógyítható -izomrostok diffúz necrosisa és regenerációja -az egyes formák nem különíthetők el egymástól patológiai vizsgálattal, bele értve az elektromikroszkópos és immunhisztokémiai vizsgálatokat is

II.

III.

181

Csoportosítás: lásd.233.tétel Terápia:-E-vitamin -uridin trifoszfát (UP3) -szteroid (Medrol):0.75 mg/ttkg, Duchenne-nél átmeneti javulás -fizikoterápia (torna, úszás) -génterápia? Duchenne-féle izomdystrophia (Xp21.2-stop kodon képződik –nincs dystrophin)

I.

Kezdetben, kis csoportokban nekrotizáló és regenerálódó rostok, melyek főleg II.C típusúak. Később: -hypertrophias és atrophias rostok együttes előfordulása -endomysialis fibrosis -hyalin rostok megjelenése -II.b típusú rostok hiánya             A centrális magok felszaporodhatnak és a rostok felrostozódhatnak. Dystrophin hiánya. X-hez kötött öröklődés. Első tünetek 6 éves kor előtt: Csípő- és medenceizmok gyengesége, fokozott sorvadása, így a járás bizonytalan, kacsázó, lépcsőjárás, székből felállás nehéz. A lábszár izmai a szokásosnál vastagabbak. ok: pseudohypertrophia (kötő- és zsírszövet felszaporodás.) A gyengeség a törzs- és vázizmokra terjed- görbe testtartás Achilles-ín zsugorodik- lábujjhegyen járás Csípő, térd, könyök inai is zsugorodnak A gerinc fokozódó görbülete összenyomja a belső szerveket és zavarja a működésüket Gyakori a tachycardia, nem ritkán a hirtelen szívhalál. (szívizomzat fibrosisa, cardiomegalia) Halál oka: légúti fertőzés vagy rekeszizom érintettsége miatti légzési elégtelenség Nagy részük szellemileg visszamaradott. Becker-féle izomdystrophia (Xp21.2- nincs stop kodon- van dystrophin, de csökkent molsúlyú)    Jobb indulatú, mint a Duchenne, későbbi kezdet, lassabb progresszió, értelmi funkciók kevésbé vagy nem érintettek, hosszabb várható élettartam. Kevesebb a nekrotizáló és regenerálódó rost. II.b rostok sem hiányoznak. Emery –Dreifuss betegség (Xr- Xq28- emerin, AD- 1q11-23- laminin)    I. típusú rostok atrophiája Rosttípus csoportosulás. Nem specifikus dystrophiás eltérések .

II.

III.

182

IV.    V.    VI.    VII.  

Limb-girdl dystrophia (Ar) Morfológiailag Duchenne-hez hasonló. Sarcoplasmás reticulum örvényképződése. Végtagövi. Facio-scapulo-humeralis dystrophia (Landouzy-Dejerine)-AD- 4q35 Nem specifikus dystrophiás jelek. Gyulladásos infiltrációk. Mitokondriumok kóros elváltozásai. Oculo-pharyngealis izomdystrophia (AD-14q 11.2-13- proteinek) Sejtmagokban vastag filamentumok. Mitokondrium kóros elváltozásai. Ujjlenyomat testek. Congenitális izomdystrophia (Ar-9q31-33) Sok zsírsejt. Rostok egyneműnek tűnnek, I-es típusú rostokra hasonlítanak.

235.tétel: Immunsuppressiv kezelés alkalmazása a neurológiában Az immunsuppressiv kezelés általában 2- vagy 3-féle gyógyszer szedését jelenti, melyek mindegyike más-más támadásponton hatva gátolja az immunválaszt. Fő immunsuppressiv szerek: I.Azathioprin (Imuran):2-2.5mg/ttkg/nap p.o. (átlagosan:3-szor 50mg) -általános mellékhatások: vérképzési zavarok, májkárosodás, kezdetben gyakori, később ritkábban (havonta) vérkép-, májfunkció-kontroll -neurológiai jellegű mellékhatásokat eddig nem figyeltek meg -Ellenjavallat: terhesség, vérképzési zavar, máj- és veseelégtelenség, akut fertőzés -kölcsönhatások: allopurinollal (Milurit, Huma-Purol) együtt csontvelő depresszió, haemolysis és pancreatitis alakulhat ki.

II.Cyclosporin A (Sandimmun):5mg/ttkg/nap 2 adagban -általános mellékhatások: vese- és májműködés zavar, étvágytalanság, hajhullás, kiütés, gingivahyperplasia, oedema, vérnyomás ingadozás

183

-központi idegrendszeri mellékhatások: epilepsziás görcsök. hajkihullás.myositisek 236. Intraglobin. verapamil. kezelés. lehetőségként válasszuk! ALKALMAZÁS:GB-syndroma. Ha ez nem lehetséges. Szteroidok (Prednisolon):80-120 mg minden plazma-kezelés után IV. májkárosodás. úgy 7S-immunglobulin adandó a plasmacserék után. 2 liter plazma/ kezelés Frekvencia: 184 . per os fogamzásgátlók.SM.5 mg/ttkg/nap per os -mellékhatások: émelygés. Endoxan):2. a végtagokon és a lábakon paraesthesiák -ellenjavallat: lásd fent -kölcsönha tások: aminoglykozidokkal. nem teszi feleslegessé az A plasmacsere célja az IgG osztályba tartozó acetilkolin-receptorellenes antitestek eltávolítása a keringésből.5%-os humán albuminnal szuszpendáljuk és visszaadjuk. A cyclosporin (Sandimmun) vérszintjét megnöveli: erythromycin.7-S immunglobulin (Sandoglobin. fenyegető krízis -súlyos bulbaris tünetek. de SM. ezért csak 2. progrediáló tünetek -kolinészteráz gátlók hatástalansága -thymectomia előtt (bár egyesek veszélyesnek tartják a fokozott fertőzésveszély miatt) (Főleg: MG. III. GB-syndroma. vérképzőszervi zavarok. MM. tremor. doxycyclinnel való együttadása vesekárosodást okozhat.Cyclophosphamid (Cytoxan.myasthenias crisis és cholinerg crisis. ezért a plasmapheresist immunsuppressioval kell kombinálni. vagy 3. microglobulinémiában kialakuló polyneuropathiaban is )) Ellenjavallatai:-sziv. Plasmacsere sémája: (Besinger és Knorr-Held javaslata) 8 kezelés. hatása átmeneti. Mivel a plasmacsere a perifériás IgG koncentráció csökkenése révén fokozott acetilkolin-receptorellenes antitestszintézishez vezet. daganatképződés veszélye Mivel csontvelőre gyakorolt hatása kifejezett. rifampicin az INH szintet csökkentheti. Javallatai:-myasthenias krízis. Venimmune):20-30 g/nap V. A phenytoin.tétel: Plasmapheresis különböző ideggyógyászati betegségekben Plasmapheresis: a vénás vért cellulózacetát-filteren keresztülvezetjük és a korpuszkuláris elemeket leválasztjuk.és keringési elégtelenség -alvadási zavarok -allergia A plasmapheresis tüneti immunsuppressiv kezelést.

allergia fvs számot ellenőrizni thc számot ellenőrizni 185 .peptikus fekély GIT + allergia + fülzúgás .-1. csere után -8. kezelés 4 nappal a 6. Az egyszerű fájdalomcsillapítók egymással. 237. bőrreakciók. 6.vérképzőszervi mellékhatások (ritkán aplasticus crisis???) 1x75mg/nap 238.fejfájás . kezelés után javulás várható. Kísérő tünet az orrfolyás.neutropenia . kávéval. gyomorpanaszok. hányás.cukorbetegnél vércukorszint csökken .a betegek 10%-ban megnyújtja a vérzési időt > GIT-ben okkult vérzés > vashiányos anaemia . .mh. A legfontosabb fájdalomcsillapítók és mellékhatásaik.epigastriális fájdalom .. Aspirin Ált. kezelés után Általában a 3.thrombocytopenia 2x250mg/nap Clopidrogel . . 3.fülzúgás . Ellenszer: Tavegyl (1.hasmenés . kezelés 8 nappal a 7. barbiturátokkal vagy nyugtatókkal való kombinálása fokozza a függőség veszélyét és tartós gyógyszer indukálta fejfájáshoz vezethet.GIT vérzés . 4. gen. . Antihisztamin) .2%-ban.gastritis . vérzés.nagyobb dózisnál: májkárosodás.-ok: Az aspirin szedők 0. 5. . 2. . A cerebrovasculáris prevencióban használt gyógyszerek mellékhatásai Aspirin . kezelés minden második napon -7. kezelés naponta -4. az asthmások 20%-ban asthmás roham fejlődhet ki a bronchospasmus fokozódása miatt.allergia Hisztamin antagonisták és antacidok csökkentik a mellékhatásokat.allergiás bőrreakciók .ritkán vérzés Ticlopidine .

Akut dystonia .végtagok tónusos spasmusa . tudatzavar) Kölcsönhatások: Az alkohol a ??? hatását potencírozza.merev arc (Parkinsonos triász) 186 .máj.szédülés Túldozírozás: .fülzúgás . napi dózis: 4g 239.a gyermekkori vérzéses infekciókban lehetőleg kerüljük az adását a Reye-sy veszélye miatt (>hányás.bradykinesis .májbetegségek Kölcsönhatások: INF-nal. A neuroleptikumok leggyakoribb neurológiai mellékhatásai.Neurológiai mh.bőrreakciók .fejfájás Ellenjavallatok: .GIT fekély .-ok: . 40-4000mg/nap (indikációtól függően) Paracetamol Ált. .görcsrohamok .asthma .oculogyriás krízis .bronchospasmus Neurológiai mh.-ok: .-ok: .hallászavar .anticoagulans kezelés .és veseelégtelenség .torticollis Parkinson-sy.vérzési hajlam .mh. hepatitis. vinblastinnal kombinálva májkárosító lehet Egyszeri dózis: 325-1000mg (gyermeknek egyszeri dózis 40-480mg) Max. hypoglycaemia.májkárosodások (dózisfüggő) .asthma .nagyon ritkán fejfájás Ellenjavallatok: .izomgörcsök .dysphagia .

Gyerekeknél papillaoedema és agynyomás fokozódás. Az antiparkinson-szerek mellékhatásai. a görcsküszöb csökkenése miatt.émelygés .ionháztartás zavara Neurológiai mh. alkalmi rosszullétekkel. Tartós szedés után izomparesisek és atrophia (főleg a váll.szérumban izomenzimek nőnek .vegetatív zavarok .bradykinesis .tachycardia . fejfájás.tudatzavar .váll. szédülés. nyelvöltő mozgások) 240. A steroid-kezelés leggyakoribb neurológiai mellékhatásai.gondolkodás megváltozása . Alkalmanként paranoid psychosisok. de még gyakrabban nyugtalanság.-ok: . 241.veseelégtelenség .és nyakizmokban: 187 .szívelégtelenség Tardív dyskinesia .mh.rigiditás . Dopa+Benserazid /Madopar/ Ált.glükóztolerancia megváltozik .esetenként hallucinációk . ritkábban depresszió.depresszió .hónapokkal a kezelés megkezdése után lép fel 50 év feletti betegekben .hányás . fejfájással. A steroid hirtelen megvonása izomfájdalmakkal. meglassultsággal.- rigiditás „nyugtalan lábak” (Restless leg) Akathisia . csámcsogó. mánia.orthostatikus vérnyomáscsökkenés (ritka 15%) . Tartós szedés után organikus psychosyndroma is kialakulhat.testsúlyvesztés .kellemetlen mozgáskésztetés.zavartság .akaratlan mozgások . tájékozatlansággal. türelmetlenség Neuroleptikus malignus szindróma (NMS) Akut DA-R blokk: .és a medenceövben) A korábban kialakult tremort a steroid fokozhatja.: .choreoathetoid hyperkinesisek . az elektrolitháztartás zavarával és lázzal járhat.hyperpyrexia . Hangulatzavar.facio-bucco-lingualis hyperkinesisek (rágó. alvászavar.

-ok: .oedema Neurológiai mh.ritkán delírium .émelygés .dyspnoe .epilepsziás görcs 188 .szájszárazság .Vérnyomásingadozás .-ok: . székrekedés .szédülés .étvágytalanság . Parlodel/ Mh.pszichotikus tünetek .hasmenés v.mh.alvászavar ..ritkán dyskinesis (dozírozást meg kell változtatni.mh.hangulatváltozás .gyomor.szédülés . esetleg closapint kell adni) Sajtreakciót a MAO-A gátlók okoznak leggyakrabban.nyugtalanság .fejfájás . + izomgörcsök + ritmusképzési zavarok + cardialis panaszok + orrdugulás Selegilin /Jumex/ (MAO-B gátló) Ált.fejfájás .-ok: .bőrjelenségek Neurológiai mh. Viregit-K/ (NMDA antagonisták) Ált.GIT-panaszok .bélműködés zavarai . athetoid mozgások .choreiform.-ok: hasonlóak az L-Dopáéhoz + Raynaud-sy.-ok: .psychosis .időnként myoclonusok Bromocriptin /Bromocriptin.hyperkinesisek . Amantadin /PK-Merz.

hányinger. diplopia. homályos látás. tremor Phenytoin Ataxia. és motoros működés csökkenés) Polyneuropathia. Baclofen /Baclofen/ (GABA agonista) fáradtság depresszió izomhypotonia szédülés zavartság (ritka) epilepsziás rosszullétek (ritka) centrális támadáspontú Tizanidin /Sirdalud/ (Alfa 2 noradrenerg agonista. a neuronális vezetési sebesség csökkenése lehetséges. diplopia. koncentráció.242. Dózis függő mellékhatások Carbamazepin Ataxia. hányás. krónikus alkalmazáskor enyhe és reverzibilis módon negatív pszichotrop hatást fejt ki (memória-. hajhullás. hányás. aluszékonyság. fejfájás Dózistól független mellékhatások Carbamazepin Súlynövekedés. Az izomrelaxansok leggyakoribb neurológiai mellékhatásai. májműködés zavara Valproát Súlynövekedés. aluszékonyság Akut hatásként motoros és koordinációs zavarok jelentkezhetnek. A leggyakrabban alkalmazott antiepileptikumok mellékhatásai. hányinger. thrombocytopenia Phenytoin Hirsutismus. gingiva hyperplasia Ethosuximid Viselkedési zavarok Minden gyógyszerre kialakulhat allergiás hatás!!! 189 . homályos látás. hányás. poliszinaptikus reflexgátló) fáradékonyság alvászavar ataxia tudatzavar fejfájás hallucinációk centrális támadáspontú 243. májműködés zavara. Ethosuximid Hányinger. hányás. figyelemzavar Valproát Hányinger.

Bromocriptin /Parlodel/ Carbamazepin /Tegretol. amelyek gyakran okoznak epilepsziás görcsöt: Amantadin /PK-Merz/ Baclofen /Baclofen/ Cyclosporin-A /Sandinium/ Disopyramid /Palpitin/ Indometacin /indometacin/ Izoniazid /INH/ Lithium /Lithium carb. de nem indokolt terhességben az abbahagyása! Szirmai 443. farkastorok Teratogén hatása minden antiepileptikumnak van. Terhesség alatti szedése 3x-osra növeli a fejlődési zavarok gyakorisága. Gyógyszerek. Beteg családot fel kell világosítani.inzulin adásakor 245.görcsoldók. Stazepine.Teratogén hatás: Valproát > velőcső záródási rendellenesség Carbamazepin > nyúlajak. Extrapyramidalis és motoros jelenségeket mellékhatásként leggyakrabban előidéző gyógyszerek. oldal 244./ Metronidazol /Klion/ Pethidin /Dolargan/ Theophyllin /Enprofyllin/ Triciklikus antidepresszánsok TCAD Görcsküszöb csökken: . Neurotop/ Diazepam /Seduxen/ Domperidon /Motilium/ Doxorubicin /Adriblastin/ Flunarizin /Sibellium/ L-Dopa /Madopar/ Metoclopramid /Paspertin/ Papaverin /Papaverin/ Pethidin /Dolargan/ Valproinsav /Convulex/ Phenytoin /Diphedan/ Ritkán: Gyakran: Chlorprothixen /Truxal/ Levomepromazin /Tisercin/ Thioridazin /Melleril/ 190 . Az epilepsziás görcsküszöböt csökkentő leggyakoribb gyógyszerek.görcsoldók adása toxikus dózisban . altatók hirtelen elhagyása . nyugtatók.

D D.M.D.V A = axonális D = demyelinisatio K = kevert D = distális P = proximális V = túlnyomóan vegetatív S = sensoros M = motoros 191 .Izoniazid /INH/ .M.S.S.P.S.M.Phenytoin /Diphedan/ .D. Esperal/ . .Nitrofurantoin /Nitrofurantoin/ .Chloroquin /Delagil/ .P S.M A.P A.D.Ethambutol /Sural/ .V A.M.- Chlorpromazin /Hibernal/ Flupentixol /Fluanxol/ Trifluoperazin /Terfluzine/ Fluphenazin /Moditen depot/ Haloperidol /Haloperidol/ Trifluperidol /Trisedyl/ Fluspirilen Pimozid 246.S.Disulfiram /Antaethy.D A.Vincristin /Vincristin/ A. Polyneuropathiát mellékhatásként leggyakrabban előidéző gyógyszerek.S A.Cisplatin /Cisplatin Ebewe/ .