1. A neuron.

Az idegsejt fény- és elektronmikroszkópos szerkezete A neuron: az idegrendszer legkisebb alkotórésze, mely nyúlványaival valamint végződéseivel fejlődési, anatómiai, működési és funkcionális egysége

A neuronok alkotóelemei: 1. sejttest a. sejthártya  foszfolipidek  poláros  apoláros  fehérjék  koleszterol b. cytoplasma  ER/dER (fénymikroszkóppal ún. tigroid rögök)  Golgi-apparátus (neurosecretio)  neurofibrillumok  mitokondriumok (oxidatív anagcsere)  lizoszómák  sejtmag, nucleolus 2. nyúlványok a. dendritek: citoplazmanyúlványok, melyek distalis részében neurotubulusok, mitokondriumok, vacuolák; egy részükben jellegzetes kiboltosulások, ún. tüskék találhatóak b. axon (neurit/idegnyúlvány)  részei  axondomb (citoplazmához tartozik, innen indul ki maga az axon)  iniciális szakasz (vékonyabb szakasz, a sejtmembrán vastagabb; itt keletkeznek az ingerültei hullámok)

1

 fő lefutási szakasz  telodendron (végfácska; az ingerület továbbítására szolgál) myelinhüvely  szaltatórikus ingerületvezetés  nagyobb terjedési sebesség  CNS: oligodendroglia (1gliasejt több axon köré ad nyúlványokat)  perifériás idegek: Schwann-sejtek sejttestjükkel képzik; 1 sejt 1 axon körül

A neuronok csoportosítása a vezetési sebesség alapján 1. A-rost ((itt a leghosszabbak az internodiumok (=Ranvier-féle befűződések)  legnagyobb vezetési sebesség)  α (120 cm/sec)  β (60 cm/sec)  γ (30 cm/sec)  δ (15cm/sec) 2. B-rost (6cm/sec; praeganglionaris vegetatív rostok) 3. C-rost (2cm/sec; postganglionáris vegetatív rostok) 4. velőshüvely nélküli rostok (vegetatív IR) A neuronok csoportosítása polaritás szerint  unipoláris pl.: retina amacrin sejtjei  bipoláris pl.: retina bipolásris sejtjei  multipoláris pl.: spinális motoneuron  pszeudounipoláris pl.: ganglion spinale sejtjei A synapsisok típusai a kapcsolat alapján 1. axo-axonális 2. axo-dendritikus 3. axo-somaticus A synapsisok típusai működés alapján 1. serkentő 2. gátló 2. A központi idegrendszer támasztószövete és kóros elváltozásai I. Az idegrendszer támasztószövetét a gliasejtek képezik, melyek a neuronok működéséhez szükséges mikrokörnyezetet biztosítják:  Egyes típusai myelinhüvelyt képeznek az axonok körül: - Oligodendrocyta a központi idegrendszerben - Schwann-sejt a perifériás idegrendszerben  Egyes gliasejtek a sejttörmelék lebontásában játszanak szerepet.  Segítik a jelátvitelt a neuronok között (neurotranszmitter lebontás).  Az idegrendszer fejl+dése folyamán a radiális glia segíti a neuronok vándorlását  és az axonok növekedési irányát.  Periférián segítik a preszinaptikus membrán kialalkulását (neuromuscularis junctio).  Az astrocyták részt vesznek a vér-agy gát kialakulásában.

2

Növekedési faktorokat szabadítanak fel.

Felosztás: 1. Mikroglia (mesoderma): Hortega-féle mesoglia – fagocitózis, immunfunkciók 2. Makroglia (ektoderma):  Oligodendrocyta – myelinhüvely a központi idegrendszerben  Schwann-sejt – myelinhüvely a periférián (idegrost)  Astrocyta – nyúlványaik a neuronok környezetében gliatalpakban végződnek ill. részt vesznek a vér-agy gát képzésében A vér-agy gát (agyi kapillárisok szelektív transzportkapacitása) rétegei: 1) az agykapillárisok endothélsejtjei (közöttük thight junctionök) 2) az endothélsejtek lamina basalisa 3) membrane limitans gliae perivascularis (az astrocyták nyúlványai) Szatellita-sejt – A ganglionokban a pszeudounipoláris neuronok körül

A támasztószövet kóros elváltozásai Az astrocyták elváltozásai: 1. lágyult gócokban:  heveny puffadás  nyúlványok szemcséd töredezése (klasmatodendrosis)  amoeboid elváltozás (teljes elhalásba, elfolyósodásba mehet át) 2. ha az idegszövet elpusztul, megmaradt gliasejtek megnagyobbodnak (gliahypertrophia), számuk megnövekszik (gliahyperplasia)  a gliarostok termelődése fokozódik  heg az idegszövet pótlására Az oligodendroglia rendszer elváltozásai 1. duzzanat 2. demyelinisatios folyamatok 3. A gócos, a rendszer és a rendszeres betegségek Neuronrendszer: az azonos eredésű, lefutású és működésű neuronok általt alkotott egységek. A CNS-ben ezek az egységek szorosan egymás mellett helyezkednek el.     Rendszerbetegség: a kórfolyamat egyetlen neuronrendszert érint (akkor van rá lehetőség, ha a károsodott neuronrendszer a CNS nagy területét foglalja el – aránylag ritkán fordul elő). Gócos megbetegedés (leggyakoribb): a kórfolyamat egyidejűleg több neuronrendszert érint  a topográfiai viszonyok ill. a működés ismeretében a vizsgálat alapján a betegség lokalizációjára következtethetünk. Rendszeres (szisztémás betegségek): Ismeretesek olyan kórfolyamatok, amelyek “válogatnak” a rendszerek között pl.: a mozgató rendszert támadják meg. A folyamat szimmetriás. Kombinált rendszeres betegségek: a folyamat nem egy, hanem több, egymáshoz kapcsolódó rendszert betegít meg.

3

Cisternák: az agyvelő felszínének megfelelően a cavum subarachnoideale kitágul. beterjed a barázdák mélyébe is. ide nyílik a IV. Az agyburkok: 3 rétegben veszik körül a központi idegrendszert  dura mater (=kemény agyburok/pachymeninx): helyenként kettéválva vénás öblöket (sinusok) hoz létre.  arachnoidea (pókhálóhártya): közvetlenül a dura mater alatt helyezkedik el. A cisternák és a sinusok.. melyben vénás plexusok ill. benne fut a n.  A foramen magnumnál a dura mater 2 lemezre válik szét:  külső lemez: összenő a gerinccsatornát képező csigolyák perosteumával  belső lemez: 1mm-el a gerincvelő felett zsákszerűen veszi körül azt  A két lemez között található az epidurális tér. agykamra két ventralis nyílása ide vezet  cisterna interpeduncularis: a mesencephalon ventralis oldalán a fossa interpeduncularis ürege  cisterna venae magnae cerebri: a v. agykamra  cisterna pontis: pons két oldalán. Ezeket a tágulatokat nevezzük subarachnoideaális cisternáknak. közöttük virtuális rés található  pia mater (lágy agyburok): az agy felszínét borítja. a mesencephalon két oldalán található. Az utóbbi kettő között találjuk a liquor cerebrospinalist.4. liquor található II.  cisterna cerebellomedullaris: a kisagy also és a nyúltvelő dorsalis felszíne közötti szögletben helyezkedik el. trochlearis  cisterna chiasmatis  cisterna fossae lateralis cerebri 4 . IV. magna cerebri körül a splenium corporis callosi és a tectum mesencephali közötti szögletben  cisterna ambiens: az előző két cisternát összekötő. Az agy és a gerincvelő burkai. I.

Az I.  n. A sinusok: sinus saggitalis sup. Szaglászavarok  hyposmia  anosmia  parosmia  cacosmia 5 . agyideg (nervus olfactorius) bipolásis receptorsejtek (szaglóhám. int. Szaglászavarok és okaik I. trochlearis  n. jug.oculomotorius  n. abducens 5. egészséges egyénben nyirkos)  fila orrfactoria a lamina cribrosán keresztül a koponyaüregbe  bulbus olfactorius (szinapszis a másodrendű neuronal)  tractus olfactorius  trigonum olfactorium  gyrus olfactorius  medialis  hypothalamus  lateralis  nucleus amygdalae + uncus gyri hippocampi  fornix  corpus mamillare  fasciculus mamillothalamicus  nucleus anterior thalami  gyrus cinguli hippocampus (Papez-gyűrű)   II. ophtalmicus  n. int. hátsó scalaban  a sinusrendszer utolsó tagja  a koponyán kívül a v.-ban folytatódik  sinus cavernosus  a sella turcica két oldalán helyezkedik el  benne fut:  car. sinus sigmoideus  S-alakú.III.

A dura mater folytatása a sclerába megy át. rhinitis.) az agy alapján elhelyezkedő daganatok nyomási tünete lehet (frontalis lebeny tumor: IQ csökken + látácsökk. A primer látókéreg az occipitális agyterületen a fissura calcarina oldalain található (Brodmann 17). a temporalis félből jövők keresztezetlenül haladnak tovább a corpus geniculatum lateraleba (CGL). 6 . Fotoreceptorok 2. hallucinációk) korral járó szaglászavar: 75év felett szaglóképesség csökken  nem érzi meg hogy nyitva a gáz  kampó anosmia leggyakoribb okai: rhinitis. Ez a centrális tárgylátás központja. majd az oldalkamrák oldalsó hátsó szarvában az occipitális lebeny hátsó pólusához vezetnek. Az arachnoidea és pia mater a n. környezetének kórfolyamatai  Jackson-tünetcsoport: olfactorius sensatiok + “déja vu”/”jamais vu” + lebegés érzése + primitive oralis mechanismusok  Duff-tünet: beteg dörzsöli az orrát IV. dohányzás.) pszichogén (szaglási illúziók. az alsó retinafél rostjai a felső ajakba sugároznak. amely megfelel mindkét szem bal oldali látóterének. uncus gyri hippocampi ill. + szaglás csökk.  A bal oldali tractus mindkét szem bal retinafelének rostjait tartalmazza. A fissura calcarina szomszédos részei (Br18-19) a magasabb rendű secunder és tercier látóközpontoknak felelnek meg. felső részén alsó látótér felek képviselő rostok futnak) kereszteződnek. 4.III. Az agy jobb és bal féltekéjének hátsó egymás felé néző felszínén húzódó bemélyedés a fissura calcarina felső és alsó részén helyezkedik el úgy.    6.       A szaglászavarok okai (minden olyan kórfolyamat ami az anatómiai struktúrákat érinti) a nyálkahártya megbetegedései. A látóideget is borítják agyburkok. amely megfelel mindkét szem jobb oldali látóterének. leggyakoribb látótérzavarok I. ahol a fissura calcarina körül végződnek. Ganglionsejtek Az ideghártya ganglionsejtjeiből kiinduló 3. opticust a szemgolyóig kísérik. fejsérülés. A látópálya felépítése A látópálya négyneuronos pálya: 1. Bipoláris neuronok 3. cink. SAV. neuron rostjai a n. hypothyreosis. ahol vakon végződnek. olfactorius meningeoma. bulbus és tractus olf. A másodlagos központok a Br18-19 a vizuális asszociáció területei. septumdeviatio trauma (anatómiai helyzet  fila olfactoria. Nucleus geniculatus lateralis projekciós neuronjai A cgl-ből a centrális neuron rostjai a Graciolet-nyalábban (radiatio optica) húzódnak a capsula interna hátsó részében.és A-vitamin hiány Izgalmi jelenségek is előfordulhatnak hyperosmia szaglási hallucinációk okok: olfactorius meningeoma. Így a tractus opticus tartalmazza az azonos oldalak temporalis és az ellenoldali nasalis rostokat:  A jobb oldali tractus mindkét szem jobb retinafelének ingerületét vezeti a cgl-ba. hogy a felső retinafél rostjai az alsó ajakba. ezek játszanak szerepet a tárgyak felismerésében vizuális emlékképek raktározásában. A nasalis retinafél rostjai a chiasma opticumban (alsó részen felső látótér felek. A látórendszer anatómiája.opticusban egyesülnek.

Az optikai emlékképek a fissura calcarina szomszédságában, az area parastriatában raktározódnak. Ennek zavarai optikai agnosiához, lelki (kérgi) vaksághoz vezetnek. A fissura calcarina a látóterek horizontális választóvonala, a vertikális választóvonal a falx cerebri. A látópálya betegségeinek helyét a látótérkiesésekből, látásvesztésből és a papilla állapotából ítélhetjük meg. (lsd. betegvizsgálat) II. A látótér a térnek az a része, amit mozdulatlan fej- és szemállás mellett 1 pont fixálása során egyszerre látunk. A tárgyak felismerésében a központi látásnak, a térbeli tájékozódásban, a mozgás érzékelésében pedig a perifériális látásnak van szerepe. III.                 Leggyakoribb látótérzavarok: ha az egyik oldali n. opticus sérül  azonos oldalon vakság chiasma opticum középső része  bitemporalis heteronym hemianopsia alsó része (hypophysis daganat)  bitemporalis felső quadrans anopsia felső része (tuberculum sellae meningeoma)  bitemp. alsó quadrans anopsia lateralis része (a. car. int. aneurysma)  binasalis heteronym anopsia féloldali chiasma-tünetcsoport: laesio oldalán vakság, ellenoldalon temporalis hemianopsia chiasma opticum és a CGL közötti károsodás  ellenoldali homonym hemianopsia tractus opticus pusztulása teljes  centralis látás is megszűnik radiatio optica teljes egészéen ritkán pusztul, ha mégis  ellenoldali homonym hemianopsia, DE a centralis látás megkímélt parietalis lebeny sérülése  alsó quadrans anopsia halántéklebeny lebeny  felső quadrans anopsia area striata pusztulása  kérgi vakság ha a kéreg károsodása reverzibilis, akkor a látásműködés rendeződhet: először a fényérzés tér vissza, majd mozgást is lát a beteg, végül a tárgyakat is felismeri. Legkorábban a centrális látótér restituálódik. Brodman 18-19 sérülése: a látás-érzet szemléletté alakulása akadályozott  a beteg látja, de nem ismeri fel a tárgyakat (lelki vakság/opticai agnosia) a látórendszer vérellátását 3 artéria biztosítja (lokalizáció látótérvizsgálattal)  choroidea ant. (tractus opticus  CGL)  cerebri media (radiatio optica)  cerebri post. (látókéreg)

7. A látóideg bántalmának kórjelei  pangásos papilla  intracranialis nyomás emelkedése  vénás keringés csökk.  oedema  ráterjed a nyomásemelkedés a n. opticust kísérő subarachnoideális térre  ha kétoldali  70-80%ban agydaganat, de az intracranialis neoplasmák 40%-ában nincsen pangásos papilla (fiatalkorban a pangásos papilla gyakrabban és hamarabb alakul ki)  szemfenéki kép: a papilla az üvegtest felé gombostűfejszerűen bedomborodik, vizenyősen duzzadt, széle elmosott, színe a tágult kapillárisok miatt vörös acut/subacut oedemás papilloneuritis  látásélesség gyors csökkenése

7

 

tárgyakat homályosan látja, a kontúrok elmosottak színeket bizonytalanul ismeri fel látóterek beszűkültek a papillák elődomborodnak, oedemásak, színük élénk vörös; a vénák és a capillárisok maximálisan tágak  egyes, lassabb kórlefolyású esetekben a oedemás, de szürke papillát láthatunk (ilyenkor a látásromlás is lassabb) retinopathia hypertonica  a papilla és a retina súlyos elváltozásai ellenére a látásélesség megtartott is lehet  papilla atrophia  rézdrót artériák, kereszteződési jelek (az artériák a vénák falát benyomják) papilla atrophia  primer: n. opticus közvetlen sérülése pl.: trauma, daganatok, arzén, alkohol  szekunder: az atrophia kialakulását oedema vagy gyulladás előzi meg  neuronitis retrobulbaris (leggyakrabban SM-ben ászlelhető)  centrális látás romlása, esetleg centraláis scotoma  a peripherias látás élessége zavartalan temporalis decoloratio : SM foramen opticum közelében elhelyezkedő térfoglaló folyamatok  Foster-Kennedy tünetcsoport (pl.: olfactorius meningeoma):  egyoldali primer opticus atrophia  ellenoldali pangásos papilla

   

8. A pangásos papilla és differenciáldiagnózisa  az egyik legfontosabb szemfenéki elváltozás, amit a vizsgálónak fel kell ismernie  tartósan fennálló ICP-emelkedés  vénás keringés csökk.  oedema  ráterjed a nyomásemelkedés a n. opticust kísérő subarachnoideális térre  ha kétoldali  70-80%-ban agydaganat, de az intracranialis neoplasmák 40%-ában nincsen pangásos papilla (fiatalkorban a pangásos papilla gyakrabban és hamarabb alakul ki)  szemfenéki kép: kezdetben a vénák tágultsága miatt vörös a papilla, majd a határa elmosódik, szürkésfehér lesz, az erek beágyazódnak; az exsudatum gyakran radier formát vesz fel, a retinán csíkolt vérzések láthatóak tartós fennállás estén a visus romohat

Differenciáldiagnózis  intracraniális nyomásfokozódás etiológiája és diagnózisa (lsd. a többi tételt)  v. centralis retinae thrombosis, sinus cavernosum thrombosis  papillaoedema + nagyszámú vérzés  trauma utáni subdurális vérzés  hydrocephalus

8

 

gyulladások: meningitis, encephalitis acut/subacut oedemás papilloneuritis o látásélesség gyors csökkenése o tárgyakat homályosan látja, a kontúrok elmosottak o színeket bizonytalanul ismeri fel o látóterek beszűkültek o a papillák elődomborodnak, oedemásak, színük élénk vörös; a vénák és a capillárisok maximálisan tágak o egyes, lassabb kórlefolyású esetekben a oedemás, de szürke papillát láthatunk (ilyenkor a látásromlás is lassabb)

9. A pupillavizsgálat diagnosztikus jelentősége I. Pupillareakciók 1. Paraszimpatikus beidegzés  a reflexív: afferens rostok a n. ill. tractus opticusban  a CGL előtt leválnak  átkapcsoloódnak a regio praetectalisban  nagy részük kereszteződik a commisura posteriorban  n. oculomotorius EdingerWestphal magcsoportja  n. oculomotorius pupillomotoros rostjai  ggl. ciliare  m. sphincter iridis ill. m. ciliaris 2. Szimpatikus beidegzés (m. sphincter pupillae): pályája 3 neuronból áll 1) lateralis hypothlamusban elhelyezkedő neuronok, melyek axonja a Th1-3 magasságáan lévő centrum ciliospinaléba futnak 2) paravertebralis szimpatikus neuronok (a ggl. cervicale superiusban kapcs. át) 3) postganglionaris neuronok, melyek az a. car. int. mentén jutnak el az orbitába  a szimpatikus rendszer izgalma pupillatágulatot okoz, kiesése Horner-triászt (lsd. később) 3. Convergentia- és accomodatio reakció  reakció = bulbusok összetérítése + szemlencse domborúságának fokozódása + pupillaszűkület  éles látás  az ingerület az izmokból jut el a Perlia-féle magba  EdingerWestphal magcsoport  n. oculomotorius  ggl. ciliare  m. ciliaris II. A pupillák vizsgálata  direkt fényreakció  consensualis fényreakció  accomodatiós pupillareakció  convergentiareakció  A negatív status: A pupillák kp. tégak, egyenlőek, éles szélűek, kerekek, centralisak, direkt és consensualis fényreakciójuk megtartott, convergentiára és accomodatióra jól reagálnak.

III. A pupilla fényreakciójának zavarai 1. amauroticus pupillamerevség:  oka: n. opticus laesiója  sérült oldalon nem váltható ki a direkt és a consensualis fényreakció

9

Argyll-Robertson-tünet:  a pupillák szűkek + fényre nem reagálnak + accomodatio r. mert a tractusban a fényreakció afferens rostjai együtt futnak a többi opticus axonnal  CGL/radiatio optica károsodása  hemianopsia a fényreactiót nem zavarja: a kiesett látótér-félben alkalmazott ingen is kiváltja (Wernicke-féle hemianopiás pupillareakció) IV. ha a szimp. A pupillareakciók zavaraival kapcsolatos szindrómák 1. valamint a piloerectio kiesése  farmakológiai vizsgálata:  kokain  gátolja a NA praesynapticus újrafelvételét. reflektoros pupillamerevség:  oka: a pupillomotoros reflexív kétoldali megszakadása a praetectalis regio és az Edinger-Westphal mag között  direkt és consensualis r. fényre nem reagáló pupilla  n. enophtalmus + társulat hozzá: anhydrosis. oculomotorius kompressziója  tág. oculomotorius és középagylaesio).: a szem szimpatikus beidegzésének zavara  myosis. oculomotorius károsodása (Hutchinson-féle féloldali pupillatágulat) 10 .:eltérő tágasságú pupillák  a leírásban a tágabb pupilla oldalát jelöljük  ICP növekedése  tentorialis (uncus) herniatio  n. ellenoldalról consensualis r. Adie-syndroma (pupillotonia)  pupilla fényre lassan/egyáltalán nem reagál + lassú accomodatiós reakció + kiváltható konvergentia r.kiváltható  korábban syphilis bizonyító jelnéek tartották  kialakulási mechanizmusa nem ismert 4. nem váltható ki. ptosis. konvergencia megjelenik. n. beidegzés károsodik  NA nem szabadul fel  a kóros oldalon a szembe cseppentett kkain nem tágítja a pupillát  amfetamin  felszabadítja a praesynanapticus a NA-t  szűk pupillát tágítja praeganglionáris leasiónál. kialakulhat anisocoria. míg postganglionárisnál a szűk pupillára nem hat 2. anisocoria  def. ha myosissal is társul  Argyll-Robertsonpupilla 4. Horner-triász  def. azonos oldalon az arc és a nyak melegérzése.  lehet 1 ill. abszolút pupillamerevség  oka: egyik oldali szemhez futó pupillomotoros rostok károsodása (szemet ért sérülés. kiváltható 2. Wernicke-féle hemianopiás pupillareakció: a látórendszer anatómiájának ismeretében lokalizálni tudjuk a homonym hemianopsiát okozó károsodás helyét:  tractus sérülése  fényreakció nem váltható ki. botulismus 3. 2oldali is  társulhat patellareflex hiánnyal is  DM-ban és encephalitisben észlelhető 3. atropinmérgezés.

képalkotók stb. med. differenciális diagnózisa Kettőslátás (diplopia):  valamelyik szemizom bénul. A fascisulus longitudinalis medialis laesioja sajátos szemmozgászavarokat okoz  a két szem tengelye egymástól verticalisan tér el (Hertwig-Magendie tünetcsoport)  Pick-visiók: a beteg a falakat ferde síkban megdőltnek látja.  fasciculus longitudinalis medialison keresztül (mediális rostjai vertikális tekintések. a falakon keresztül a szomszédos helységben folyó eseményeket látni véli 3. A szemmozgások zavarai I. magjaik károsodása  III. & inf. obliquus sup. munkavégzés). (m. de nem tekintészavart okoz  a károsodás módjai: 11 .10. a két bulbus nem mozdul konjugáltan. agyidegek ill. reflexes 2. rectus lat.)  befelé és lefelé tekintéskor a bénult szem mozgása elmarad  VI. rosszullét. A szemmozgató idegek magjainak/idegek sérülése szemmozgászavart. supranuclearis neuronok (nagyagykéreg) rostjai kereszteződve húzódnak a 2. eredménye kettőslátás  tekintészavar: a két bulbus konjugáltan mozog 2. rectus sup. 11. subcorticalis tekintési központokba  horizontális szemmozgások: pons formatio reticularisában  vertikális szemmozgató neuronok: nucleus interstitialis Cajal ill. m. (m. obliquus inf. károsodása  myasthenia ocularis  differenciáldiagnózis módja: neurológiai vizsgálat. A kettőslátás lehetséges okai. A szemmozgások zavarai  szemmozgászavar: valamelyik szemizom bénul.)  kifelé tekintés elmarad  fasciculus long. Szemmozgások 1. akaratlagos  fürkésző (valamely irányba nézés fixálás nélkül)  vezetett (szemünkkel mozgó tárgyat fixálunk)  parancsolt (felszólításra végrehajtott tekintés  fixálás) III. szédülés  oka:  III-IV-VI. a két bulbus nem mozdul konjugáltan  az egyik szemben a tárgy képe a retina más pontjára esik  az érintett szem látótere eltolódik az éphez képest  két egymást nem fedő kép alakul ki a látókéregben  hibás tájékozódás (lépcsőn járás. Áttekintés: conjugált szemmozgások (tekintések) A tekintések végrehajtását 3 neuroncsoport végzi 1. (m. & med. lateralis része a vestibulo-ocularis összeköttetéseket biztosítják) 3. Darkshevichféle nucleus commissurae post.. szemmozgató agyidegek magjaiba  perifériás idegek II.)  a szem lefelé-kifelé tekintő helyzetben áll  IV.

    a szemmozgató agyidegek magjai pusztulhatnak az agytörzsön belül elhelyezkedő kórfolyamatokban (vérzések. lat.)  a szem lefelékifelé tekintő helyzetben áll  IV. nem idegi eredetű szemmozgászavarok  izomeredetű bénulások (myasthenia ocularis)  változó mértékű ptosis és szemmozgászavar  myositis ocularis  izmok gyulladása  átmeneti szemizombénulás  képalkotó eljárásokkal kimutatható  endocrin ophtalmopathia (Graves-Basedow-kór)  acut szakasz: izmok gyulladásos beszűrődése  változó mértékű és irányú szemmozgászavar  chronicus szakasz: izmok hegesedése  állandósuló szemmozgászavar (műtét) 12 . 12. rectus lat. agyideg izgalma  azonos oldali pupillaszűkület  később az ideg működése csökken  pupillatágulat orr. fogászati beavatkozások stb. rect. abducens laesioját okozza illetve a pyramispályát érinti 1. (m.)  kifelé tekintés elmarad fejet érő traumák pl..  sinus cavernosus thrombosis  fissura orbitalis superos syndroma (lsd. (m. tétel) a nervus abducenst keresztezi az a. & inf. basilaris. + ellenoldali centralis típusú féloldali mozgászavar  a híd caudalis síkjában lévő góc a n. térfoglalások. obliquus sup. oculomotorius sérülése  a szem kifelé-lefelé tekintő helyzetben áll  epi. (m.)  befelé és lefelé tekintéskor a bénult szem mozgása elmarad  VI. m. gyulladások)  III. ha ezen aneurysma alakul ki  musculus rectalis lateralis működésének zavara  kifelé tekintés elmarad idetartozó alternáló tünetcsoportok (alternáló tünetcsoport = agyidegmag/gyökrost sérülése + hosszú pályák sérülése  tünetek alapján pontosan lokalizálható a góc síkja)  Weber-syndroma (hemiparesis/hemiplegia alternans oculomotoria): az oculomotorius rostok és a pedunculus cerebriben elhelyezkedő piramispálya egyidejűleg sérülnek  egyik oldali oculomotorius laesio + ellenoldal végtagjainak béulása  Benedikt-tünetcsoport: oculomotorius laesio + féloldali végtagbénulás + akaratlan mozgások  a góc a középagyban dorsalisabban helyezkedik el és érinti a substantia nigrát vagy a nucleus rubert  Raymond-féle tünetcsoport: m. rectus sup.és melléküregek gyulladása.:  fej hirtelen dorsalflexiója  mindkét nervus abducens vongálódása  mindkét musculus rectalis lateralis működésének zavara  kifelé tekintés elmarad  n.és subduralis vérzés  gyorsan növekvő térfoglaló folyamat  III. obliquus inf. & med.

orrszárnyak. felső fogak.12. Fissura orbitalis superior syndroma  Fissura orbitalis superiorban futó képletek:  III. az orrhátat.  hypophysistumor  benignus granulomatosis (szteroidkezelésre jól reagál)  sérül a n. n. lágyszápad izmai. Gasseri  innen erednek az ideg fő ágai: V/1. meleg-. területén érzéskiesés.  VI. mesencephalicus nervi trigemini: itt unipoláris sejtek találhatóak. szájfenék izmai. a homlokot és az orrüreg felső részét + a n. exophtalmus. a dúc középső részéből lép ki a n. aneurysma  orr. A nervus trigeminus anatómiája    A nervus trigeminus kevert ideg: mozgató és érző működést is kifejt. abducens  fájdalom (szembe sugárzik). V/1. ritkán az V/2.  vena ophtalmica superior  okai:  orbitatumorok  ékcsont kis szárnyán növekvő meningeomák  sinus cavernosus külső falának elváltozása. csámcsogás és ásítás  egy csoportjuk pedig a tractus spinalis descendensben a cervicalis gerincvelői substantia gelatinosa Rolandi sejtein végződnek  innen rostok kereszteződve futnak szintén a thalamusba  hideg-.és melléküregek gyulladása. fogászati beavatkozások stb.  IV. dobhártyafeszítő izmok) n. trochlearis. fájdalom. felső ajkak. az érző mag a tegmentumban található.  V/1. tőle medialisan helyezkedik el a mozgató mag az érző magban lévő másodlagos neuronok  egy része a középvonal felé húzódik.) V/3. alsó szemhéjak. orb. ábra)  egy részük pedig szintén kereszteződve a lemniscus trigemnalis dorsalisban haladva a thalamus nucleus ventralisában végződnek  extrapyramdalis automatismusok koordinációja pl. n. oculomotorius . és létrehozzák a lemniscus trigeminalist (lsd.: rágás. sup.  szemgödör (beidegzi az orbitát. szájpad érzőf. melyek axonjai kapcsolatban állnak a mozgató mag neuronjaival és a azokkal együtt futva a rágóizmok tómusának szabályozásában vesznek részt   13 . a Gasser-dúc alsó részéből ered a n. is érintett 13. medialisan a n. maxillaris  foramen rotundum  végága a nervus infraorbitalis (orrüreg alsó része. kereszteződik. mandibularis  foramen ovale (rágóizmok.és tapintási ingerek a mozgató magból kilépő és az érző magba belépő szenzoros neuronok a híd és a hídkarok elülső határán lépnek elő  ggl. ophtalmicus  sinus cavenosus  fiss. lacrimalis révén a könnyelválasztásban is szerepe van) V/2.

semilunare károsodása  SM  vascularis laesio  kisagy-híd szögleti ill. erős. > V/1.14. mentalis lidocainnal történő vezetéses érzéstelenítése diagnosztikus értékű lehet. trigeminus károsodása klinikum  általában féloldali. ha a fájdalom azonnal elmúlik   14 .  V/2-3. napszaktól függetlenül  krónikus betegségben a fájdalom állandósulhat ill. koponyaalapi tumor  artériák/vénák által kifejtett kompresszió:  cerebelli sup. akár naponta többször.  cerebelli inf.  V/1. hirtelen kezdődő néhány másodpercig. a ggl. max 1-2 percig tartó fájdalom (gyakoriság V/2-3. pathogenezis: a n.)  ticszerű rángások  periodikusan visszatérő tünetek. a rohamok időtartama növekszik  hónapokig/évekig tartó panaszmentesség is lehetséges  a n. A trigeminus neuralgia (tic doloureux) kórisméje és kezelése    incidenciája: 15/100ezer általában a 40. infraorbitalis és a n. életév felett alakul ki etiológia  idiopathiás  kilépő gyökök ill.

„ropogó” ízület  vascularis kompresszió (MR-angiographia  etiológia tisztázása kezelés  gyógyszeres:  600-1200mg carbamazepin fokozatosan emelve  a fájdalommentesség elérése után 6-8 hétig adjuk  folyamatosan leépítve elhagyjuk (mh. ventrolateralisan a tegmentumban található  belőle eredő rostok dorso-medialis irányba kanyarodnak. kiegészítésként valproát. SSRI adható  sebészi kezelés  indikáció: terápia rezisztens esetek (az összes 30%-a)  a n. mentalis lidocainnal történő vezetéses érzéstelenítése  panaszmentesség néhány órától pár hétig  percutan szelektív termális radiofrekvenciás neurolysis (90%-ban eredményes): rtg-képerősítő segítségével a foramen ovalén keresztül érik el tűelektróddal a Gasser-dúcot vagy a n. infraorbitalis és a n. beszéd. fogak. szemészeti vizsgálat:  szem  fogak  melléküregek  állkapocs  temporomandibularis dysfunctio (Costen-sy. triciklikus antidepresszáns. facialis belső térdét  mozgtaó beidegzés  mimikai izmok  platysma  m.): lokális fájdalom. A nervus facialis anatómiája  Magjai:  mozgató mag a híd-nyúltvelő határán. trigeminus rostokat  thermocoagulatio  microvascularis decompressio: suboccipitalis craniotomiás feltárásból a gyökkilépésnél található artériás/vénás kacsot lefejtik az ideg felszínéről  újabban sztereotaxiás kerettel gamma-kés  15. valamint a rágás. korlátozott szájnyitás. orrfújás a rohamot kiválthatja  beteg a fájdalomtól félve ezeket kerüli  fogyás. a triggerzónák érintése (arcbőr. nystagmus. digastricus venter post. szájnyálkahártya érintése).  m. nyelés.: ataxia. ásítás. egyéb fájdalommal járó kórképek(F-O-G-i. nyomásérzékenység. stapedius  a mozgató maghoz húzódó supranuclearis neuronok a gyrus praecentralis alsó harmadában erednek  corticobulbaris nyalábban haladnak  capsula interna térde mellett elhaladva  híd alsó harmadáig  15 . szájsebészeti. exsiccatio …  differenciáldiagnózis  gyulladásos ill. így alkotják a n.5-6mg háromszori alkalomra osztva/nap (mh.: bágyadtság)  használhatjuk a fentieket kombinálva is. leukopaenia)  második választandó szer a baclofen: 60-80mg  clonazepam: 1. megkerülik a nervus abducens magját.

intermediusszal és a VIII. kép) n. geniculi  ggl. a száj körüli izmokat és a platysmát ellátó magrészlet azonban csak az ellenoldalról. pterygopalatinumban kapcsolódik át  beidegzi a könnymirigyeket 16. submandibulare  n. A centralis és a perifériás faciális károsodás elkülönítése Emlékeztető: A homlok. facialis törzsétől  ggl. geniculiban válik el a n. agyideggel  meatus acusticus int. ezek vezetik az emotionalis mimikai ingerületeket  nucleus salivatorius superior ide fut be a chorda tympani (ggl. petrosus superficialis maior értágító impulzusokat küld az agy ereihez ggl.  16 . sublingualist és submalndibularis) a n.  elválnak a többi pyramisrosttól és a mozgató mag neuronjaival képeznek synapsisokat  thalamusból is haladnak suprnuclearis neuronok.  canalis facialis  foramen stylomastoideum  ágakra oszlik (lsd.és a szemkörüli izmokat beidegző n. lingualis  nyelv elülső 2/3-ának ízérzése + vegetatív rostjai ellátják a a gl. facialis a híd és a hídkarok határán lép elő az agytörzsből  egy durahüvelyben fut a n. facialis mozgató magrészlet mindkét féltekéből kap supranuclearis rostokat.

az érintett idegsejtek elhalnak. 17 . Epidemiológia  Az USA-ban évente 40. agyideg perifériás idegágra gyakorolt nyomás váltja ki. Pathogenezis: VII. Periferiás facialis paresis leggyakoribb okai:  virus fertőzés herpes vagy más virusfajták  huzat. facialis  sérülésekkor a reflex renyhébb lesz vagy kiesik 17. míg a fogmutatás nem  perifériás facialis laesionál (mozgató neuron sérülése) a góc oldalán minden mimikai mozgás hiányzik + a corneareflex efferense a n. A környező szövetek duzzanata következtében romlik az ideg vérellátása.000 ember kapja meg a betegséget. és az ideg többé nem képes ellátni az agy és az arc közti jeltovábbítás feladatát. légkondi  borreliosis  sarcoidosis (gyakran kétoldali facialis paresist okoznak)  cukorbetegség  SM  a koponyaalap törése  daganat (általában a paresis lassan fokozatosan rosszabbodik) koponyaalapon elhelyezkedő daganat (vestibularis schwannoma) eltávolítása céljából végzett műtét után)  a fültőmirigy daganatainak műtététe vagy besugárzását követően III. A perifériás facialis paresis kóroktana és kezelése I.  Férfi/női arány :1:1  Téli-őszi hidegebb időszakban gyakoribb előfordulása  Diabetes mellitusos és hypertoniás betegekben gyakoribb. Elkülönítés:  centralis facialis laesio esetén a homlokráncolás és a szemhéjzárás sikerül. II.

stapedius működészavara következtében a hangok túl hangosak lesznek./Molnár 56. n. agyideg tulajdonképpen két önálló ideg: 1. Diagnózis:  Anamnesis (korábbi fertőzések)  Fizikális neurológiai vizsgálat  Idegvezetési vizsgálatok: NET. A VIII. Terápiás lehetőségek  Selectiv ingeráram kezelések  B 1 vitamin kezelések  Antihistaminok adása  Steroidok adása  Keringés javítására-Trental-kezelés  Acyclovir (Virolex) infusió  Műtéti decompressió megkisérelhető VII. agyideg anatómiája I. Szirmai 44. az axonjaik alkotják a n. Az idő múlásával hetek-hónapok múltán végleges bénulásos maradvány állapot alakul ki. ENMG  CT  MR vizsgálat. n. 18. A VIII. akkor csak 20%-ban várható javulás. ENG. cochlearist  nucleus cochlearis ventralis (alacsony frekvencia) & dorsalis (magas f) 2.  + lsd. II. Prognózis Ha az arcon az idegrostok elektromos ingerelhetősége normális. akkor 70-90%-ban elmúlik a betegség(ez bekövetkezhet akár spontán is). másodrendű neuronok: a cohlearis magvak multipoláris neuronjai  rostjaik az ellenoldali corpus 18 .IV.  A beteg nem tudja ráncolni a homlokát. staticus v. VI. o ábra. vestibularis A két ideg közös törzzsel lép be a kisagyhíd szögletben az agytörzsbe.de ha nem ingerelhető. acusticus vagy másnéven n. A hallópálya (nagyrészt keresztezett) 1. spirale bipoláris neuronjai.  Olykor csökken az ízérzés. facialis károsodás tünetei a bántalom magasságától függően V. Tünetek:  Az arc egyik felének bénulását okozza. elsőrendű neuronok: ggl. szemét nem tudja becsukni (kiszáradhat a szeme) és szájának érintett fele nem mozog.: a n. megszűnik a könnyelválasztás és hyperacusia jelenhet meg: a m. o. cochlearis 2.

Megnövekedett. o oldalsó  VI. gátló neuronok a nucleus fastigii-ből a vestibularis magvakhoz) pályák  mozgásszabályozás  agykéreggel: a szerzők egy része szerint a temporalis.pons formatio reticularisa. A tinnitus leggyakoribb okai és kezelése Tinnitus= fülzúgás 2 csoport: 1. v. perifériás axonjai alkotják a n. medialis (Schwalbe)  n.  hallókéreg: temporalis lebeny (Brodman 4142.) III.Erősen vascularisalt tumorok pl. vestibularist. segíti a fixálást és a térbeli orientációt (dinamikus működés) b. felgyorsult.  subcorticalis tekintési központok (horizontalis.trapezoideumhoz (csak kisszámú neuron csatlakozik az azonos oldalihoz)  oliva superior  3. lateralis (Deiters)  n. negyedrendű neuronok: colliculus inf. Az egyensúlyozópálya Funkciói: a.Carotis és aorta stenosisok. objektív 2. jugularis int. lateralis Deiters-ből ered  gerincvelői motoneuronok  nyak és hátizmokat ellátó idegek (statikus m. superior (Bechterev)  n. vestibuláris és taktilis ingerületek összehangolásával (statikus működés)  a ggl. descendens spinalis (Roller)  a vestibularis magvakból eredő pályák:  fasciuclus longitudinalis medialis  szemmozgató agyidegek magvaihoz o elülső ívjárat  III.)  agytörzzsel  vestibulocerebellaris és cerebellovestibularis (serkentő ill. mások szerint a parietális lebenyben 19. vázizmok tónusának szabályozása a vizuális. melyek a  híd-nyúltvelő határon elhelyezkedő vestibularis magvakban kapcsolódnak a másodlagos neuronokkal:  n. szubjektív Objektív tinnitus: vascularisokvér surran 1. a szöggyorsulás érzékelése  reflexesen beállítja a szemeket.fistula carotidea – cavernosa (sinus cavernosus fistulája) . aneurysmák .AV malformatiók . harmadrendű neuronok: lemniscus lateralis  4. Drakschevich magvak)  gerincvelő mozgató neuronjaihoz  vestibulospinalis pályák: a n. Asymetricus tágulatai 19 .Sinus sigmoideus. verticalis Cajal ill. o hátsó  IV. . vestibulare ingerfelvevő nyúlványai a hártyás labirintusban találhatóak. turbulens áramlás .:glomus tu.

Perifériás 2.:Parkinson Szubjektív tinnitus: .) . fejtrauma iii.hallászavarral járó és nem szubjektív ididopathiás tinnitus: időskori.a légvezetés megrövidül v. amilodemyelinisatiós laesio bárhol a hallópályán. Vezetéses (transzmissziós) . ritmikus mozgás a lágyszájpadban.jellemzően Wkóros oldalra lat.otosclerosis . Arteriosclerosis 20 .chinin.acut otitis catarrhalis . Centrális Perifériás: 1. zajgenerátor 20. toxicus:uraemia. megszűnik 2. az ideg átmetszése sem megoldás maszkírozás: rádió. Meniére v. percepciós(idegi) .toxicus és infectiosus károsodás .:Wép oldal felé lat. a rostok között synapsisok .. hallókészülék. hyperglycaemia. Kezelés: otosclerosisműtét30-50%-ban sikeres cochlea vascularis károsodásadextran pentoxifillin(Trental) Heveny zajártalomBetaserc 3x8 mg 3 hónapig Otooxicus gyógyszereket azonnal abbahagyni A szubjektívet nehéz kezelnigyakori a depresszió. ICP növekedés bizonyos esetei Valsalva megszünteti.cerumen . R+(norm. hallásvizsgáló módszerek Halláscsökkenés=hypacusis Két nagy csoport: 1.idegentest . HZV-fert.- Tensiokiugrás. izolált tünet (finom.zajterhelés okozta cochlearis károsodás .pulzushang a ülre való ráfekvéskor .Meniére-bet. fertőzés:gyors progrediáló(meningitis.a magas hangok érintettek .R.A hallórendszer bántalmára utalú tünetek. szalicilátok iv. hypertyreosis 2.jell. parotitis. ii. scarlatina. az Eustach-kürtben vagy a temporo-mandibuláris izületben pl.légvezetés zavara . ha nem akkor VJI egyoldali lekötése 3.főleg a mély hangok érintettek .lehet ámeneti: .acusticus neurinoma vagy egyéb kisagy-híd-szögleti folyamatok .okok: i.

Belsőfül(idegi):ép oldalra lat.törzsataxia . Rinné: o Csont és légvezetés összehasonlítása o 21 .nem harmónikus . dysarthria.vegetatív tünetek .szédülés beteg a fejét a laesio oldalára hajtja . chr. károsodikzörejek..lehet vezetéses vagy tekintés irányú nystagmus .vannak agyörzsi tünetek: arcgyengeség és/vagy zsibbadás.ált. dysphagia (3D) .42 2.okok: agyörzsi stroke SM Tumorok Syringobulbia Arnold-Chiari malf. Centrális: . Betegség kísérőjelensége pl. A centrális és a perifériás vestibularis károsodás tüneteiű Perifériás: .dallamok felismerése hiányzik 21. Basilaris migraine Cerebralis vérzés Sedatívumok Hallásvizsgálati próbák: 1. hallási agnosia(lelki süketség):a másodlagos hallómező hangok. hangvillapróbák . dyplopia.Weber: o kétoldali csontvezetés összehasonlítása o o középfül sérülkóros oldalra lat. kérgi süketség: elsődleges hallómező pusztulása(Br 41.lues Centrális: 1.vi. Tünetegyüttes .halláskárosodással gyakran társul . kevert . Súgott beszéddurva tájékozódásra 2.okok: neuritis vestibularis benignus positionalis vertigo(BPV) Meniére Trauma Hátsó scala térfogl.harmónikus vest. Acusticus neurinoma 3.

vestibularis.feltétele a retina.előretekintéskor is van III..a gyors az újbb tárgy fixálása(Br8akaratlagos szemmozgás) .a lassú komponens a tárgy mozgásának irányába .nyomásváltozás.trauma 2. cerebellaris . azonos kitéréssel.kalorikus Pathológiás: 1. ívjáratok.Lehet fiziológiás (ingerekkel kiváltható)optokinetikus.2 szem koordináltan.forgatás. Az ép oldal felé irányul.félkörös ívjáratok ingerlése .vizsgálata:forgódob Labirinth eredetű indukált nystagmus: .labirinth bajnállassú fázis a laesióra mutat.gyull. ggl. cerebellaris.féloldali cerebellaris kár. .Schwabach: o Vizsgáló a sajátjához viszonyítja -audiometriaobjektív 22. szemmozgató rendszer zavara .deviáció az ép oldal felé . ritmusos szemmozgás .fastigii. együtt mozog .vestibularis. A nystagmus felosztása.fokúgyors komponens a tekintés irányába II. a tekintéssel ellentétes irányban is Frekvencia: lassú 10-40/min Közepes: 40-100/min Gyors: >100/min Ritmusa Fiziológiás: Opokinetikus(vasút): . ismétlődő.nucl. az occipitalis lebeny(Br18). beteg a fejét a laesió oldalára hajtja .gyors komponens a középvonal felé a laesió irányába - 22 .2 komponens: gyors és lassúnysagmus iránya a gyors komponens . n. jellemzői Nystagmus=akaratlan. occiptofrontalis pályák épsége .kalorikus Congenitalis Szerzett Jellemzői: Iránya horizontális Vertikális Ferde Rotatoros Retrakciós Fokozat: I. Romberg-ben dőlés a laesió felé.okok: bevérzés. Scarpae károsodása . gyors komp. galván.endolympha P növ.

3. nyitott és csukott szemmel -Bárány-próba:egymással szemben. gyors szemmozgás mind horiz. irányt tartva.de az utónystagmusnál megfordul -dőlés és félremutatás iránya a lassú komponens irányába 4.gyors komp nem az ingerelt oldal felé -Épagytörzsű. Mind vert. Vezetett szemmozgások ülő és fekvő helyzetben 3. comatosus betegnélbal fülbe hideg víz  szemek lassan balra. Iránya a tekintés irányával azonosa nystagmus irányát a tekintés iránya befolyásolja 23. mer az ép cortexhez kötött 5. és felfelé nézéskor fokozódik) 7. ellentétes. A vestibularis rendszer bántalmának kórjelei 1. csukott szemek. FLM laesio . nytagmus 2. szemizomparesis:gyors komp. encephalitis 5. A szemek megfigyelése nyugalmi helyzetben 2.híd tekintéscentrum és III mag közötti kapcsolat megszakadhorizontalis síkban disszociált tekintés és monocularis nystagmus . forgatásmko labirynth izgalma -horizontalisan a lat ívjára izgalmaellentétes endolympha áramlás a nystagmus lassú komponensének irányábagyors komp.paraneoplasia. kinyújott karok(nehezítettnél lábfejek egymás elé) -járáspróbák:képes-e egyenesen. Opsoclonus -időszakosan megjelenő durva.a tekintés irányával ellenkező oldali szem nem mozog az orr felé a középvonalon túl 4. gyors komp az ingerlés felé -hidegampullofugalis áramlásingerléssel ellentétes irányú nyst. tartósan sötétben dolgozókkétszemes fixáció zavara(verticális irányú. nem ritmusos. A vestibularis rendszer vizsgálata. 1. Síkban -osszú ideig fennáll . de nincs kompenzálás. karok kinyújtva engedje le a karját vissza(lassú komp. Látászavarhoz társuló -születésük óta csökkentlátóknál -színvakok -chorioretinitis -albinizmus 6. vegetatív tünetek 23 . Kalorikus ingerlés: -30 fokkal előrehajtott fejnél -melegampullopetális áramlásingerlés felé irányuló nyst. Irányába mutat) -célkisérlet -dysdiadochikinesia 24.Egyensúlypróbák -Romberg:zárt lábak.

: Paroxismalisan jelntkező forgó jellegű szédülés. a káosodás felé erősödik . halláskárosodás pedig soha nem kísér Álalában egy szédüléses attack jellemzi Tünetek: . 5.fejhajlításjárás 24 . hiányzó ingerválasz .Romberg. Magok károsodását kísérő nystagmus a tekintés irányától függ.Bárányba is erre -Rombergben is erre . naptól tekintés-és egyensúlygyakorlatok 1.felső légúti infkció előzi meg .elsősorban fiatal felnőtteket érint . iránya meghatározható . . Tünetegyüttes Th: gyógyszer: pentoxifillin(Trental) 2-3x 400mg Sibelium haemodilutio(hidroxi-etil keményítőHAES. melyet fülzúgás ritkán. vestibularis sérülése hozza létre . Magok és cerebellaris károsodás esetén .vest. 4.): . de a hirtelen mozgásra jelenkező tünetek még 1-2 héig fennállhatnak .a verigo erős. vakjárás a kóros oldal felé .heves vegetatív tünetek .harmonikus vest. n.Dextran) első néhány napban ágynyugalom. a zédülés érzése nem olyan kifejezett 25. 6.lassú komponens a laesio irányába .a heves tünetek néhány nap alatt megszünnek.3. Neuronitis vestibularis Def. hét után állásgyak.Cerebellaris sérülésnél az autonóm ünetek szegényebbek.autonóm tünetek kifejezettek. esetleg scopolamin 3.A vestibulocerebellum és a kisgyi félteke károsodásakor a szemek nyugalomban 1030 fokkal az ép oldal felé deviálnak a beteg a középvonalban lévő tárgyra fixála bulbusok nyugalmi helyzetben conjugáltan kiúsznakvisszatérnek .érintett oldali horizontalis ívjárat kalorikus ingerlésekor csökkent v. vertigo benignus paroxismális pozicciófüggő vertigo(BPPV) neuritis vestibularis Meniére Harmonikus tünetcsoport(perifériás): -nystagmus az ép oldal felé -egyik oldali labirynth és/v.mozgás súlyosbítja .nystagmus lassú komponense az ép oldal felé .A vest. de 2-3 napon belül enyhülnek Diszharmonikus tünetcsoport(centr. Bárány.

vm-os rostok praeggl-is(ggl. A N. Glossopharyngeus anatómiája A 3.csak feküdni tudnak.styloglossus o nucl. lateralisvs o nucl. sinus car.héten 3x10mg/nap. elesett állapot .teltségérzés.szédüléses rohamok . A Meniére betegség és kezelése. külső fül.nystagmus: horizontális v horizontorotatoros(lassú komp és dőlés az érintett oldalra)harmonikos vest.hónap 3x 8mg/nap Rezisztens esetbenendolyphatico-subarachnoidealis shunt. pharynx.26. ototoxicus antibioticum(pl. halálfélelem Th: hányáscsill.endolympha mennyisége megnőP megnőháryás labirynth ruptura(vertigo oka)K+ tart. o Ggl.hányinger.tract.gentamycin) Transtemporalis labyrinthtectomia.belső fül teljes elroncsolása 27. nyelv hátsó 1/3-a íz+ss. melyek jellemzője a Meniére-triász(srgó jellegű szédülés.hallászavar a rohamok idején .stylopharyngeus.az érintett oldal felé fekszik a beteg .tract. cochlearis szőrsejtek pusztulása Tünetek: . parotis vm Agyi eredés: nyúltvelő: o nucl. tinnitus ) Pahofiziológia: . Után o Ggl. féloldali halláscsökkenés.: Visszatérő szédüléses rosszulétek. ambiguusm.garat koponyai kilépés a foramen jugulare elülső része(+ X és XI) 2 érzőggl. hányás. . Jug.fülzúgás.superiusrögtön a for. pulzus megváltozása . csengés .solitariivs-osnyelv. kopoltyúív idegegarat felső része somatosenzor és motor.ss nyelv. o Nucl.oticum) psy-us rostok a parotis felé o nucl. Endolympha kerüla perilymphábaidegrostok bénulása.saccotomia. glomus caroticom.szorongás. Daedalon 100-200mg Diazepam(Seduxen) 10-20mg Promethazin(Pipolphen kúp) 1-3x 25mg Betahistin(Betaserc) 1-3. hyperacusis . 2-6. inferiusfossula petrosa spatium parapharyngeum o ACI és VJI között lefelé - - 25 . feszítés a fülben. sinus caroticus vs. m.spinalis nervi V. Salivatorius inf. tün.járásképtelenség . izzadás. Def.

glomus car. ág közvetlenül a ggl. globus hystericus a.- o A m. supranuclearis beidegzési zavar 2.stylopharyngeus mentén lefelé nyelvgyök N. nyelési nehezítettség. trunc. tympanicus: . normális nyelési folyamat 2.uvula deviáció az ép oldal felé 28.canaliculus tympanicusa dobüreg belső falára fonatokplexus tympanicus Ss rostok a gl.(kemorec) r. Symp)felső garafűzők. nincs organikus elváltozás b.petrosus minor: Hiatus nervi petri minorisvissza a koponyába a piramis elülső felszínénforamen lacerumkoponyaalapgl.1.garatreflex renyhül .sal.nyelészavar . kifekélyesedése 26 .lingualesss és vs Tünetek: . mely elsősorban a falat formálását és a garatba juttatásából eredő nehézségből adódik Ok:_ 1.lágyszájpad csüng az érintett oldalon . A dysphagia okai Def: Nyelési zavar. myesthenia gravis Dysphagiával járó betegségek: 1.smaff és eff rostokplexus pharyngeus(n.inf-ból. tonsillaristonsilla palatina+nyh-ból jövő rostok r.pharyngeus: Ss. Inferius után . postggl a parotisba)plexus parotideus N.középső és felső rész.X. lingualis dysphagia: oka a nyelv gyulladása. Inf-ból a dobüreg és a fülkürt nyh-jához Praeggl-is rostok a nucl. X károsodása 4.oticum(praeggl a nucl.érzéskiesés .inf-ból N. lágyszájpad emelők r.orrhang beszéd . pszichoszomatikus eredet d. IX. állandóan vagy csak stresszhelyzetben gombócérzés a torokban c.ízérzés csökken . Sinus caroticus vs-os rostok(barorec). agytörzsi laesio 3.

garatgörcs a. félelemhysteria 7. motoros bénulás a.X. Tünetek: . lágyszájpad az ép oldal felé.renyhe v.uvula deviatio . nyálfolyás c.myasthenia g. Merev izmok c.encephalitis . dysphagia syringobulbia a.agytörzsi infarctus . idegentestérzés d.glioma . rhinophonia aperta 29.syringobulbia .félrenyelés.polyomyelitis .sternocleidomastoideus.trapezius része. Gyöki fájdalmak 4. Meningitis . fasciculatio . Guillan-Barré-syndroma a. IX.(EM. m.nasalis hang . herpes zoster b.szájpadcsüngés .dysphagia . ALS 6.rekedtség . oka. garat és nyelv együttes megbetegedése során alakul ki b.chr.aneurysma .nyelvmozgás zavar Okok: . tünetek:nincs garatreflex. Diff dg: . Apoplexia. A pseudobulbaris és a bulbaris paresis elkülönítése Bulbaris paresis: A nyúltvelőben elhelyezkedő alső agyidegek (IXXII) által beidegzett izmok bénulása. garat.Myositis(CK szint) .Guillan-Barré . gége. agytumor.Arnold-Chiari malf.Diphteria(serologia) felső 27 .XI bénulás. Láztalanul zajlik b. hiányzó lágyszájpadreflexek .3.kolinerg) .dysarthria . nyelvizmok. Érintettek a lágyszájpad.m. constrictor pharyngis görcse b.tumor . váll és felsővégtagok együttes megbetegedése 5.nyelv atrophia.

dysarthria .ellenoldali akaratlagos mozgások Broca (Br44-es) a domináns féltekében a beszédkp.6)hólyag és végbél ürítéskárosodásakor incontinentia Praefrontalis lebeny(Br 9. A parietalis lebeny anatómiája.45.7)másodlagos érzőkéreg 28 .32.moria 31.kényszernevetés .élénk masseterreflex Okok: .ALS(bulbaris és pseudobulbais tünetek egyszerre) . Tünetek: . amelyet bilateralisan az agytörzs felett huzódó corticobulbaris rendszer károsodása okoz.dysphagia .emotionalis incontinentia .multiplex lacunaris infarctusok .sulcus parieto-occipitalis Gyrus postcentralis(Br3.károsodásaellenoldali hypesthaesia(a fájdalom kivételével) Lobulus parietalis sup (Br5.frontalis leépülés jeleifogó-és szopóreflex .mozgató területkárosodásakor liberációs jelek(fogó.46.személyiség .károsodás: o dorsalis részapathia.47) . rágó és csámcsogó mozgások Gyrus praecentralis(Br4. mely elsősorban a mélyérzések központja . Supplementer motoros area(Br8)szem és fej ellenoldalra mozdításakárosodásakor az akaratlagos szemmozgáok és tekintés zavara lesz Br6kérgi extrapyramidalis rendszer.érdektelenség o Basalis részindokolatlan jókedv.14. szopó).nyelvben nincs atrophia.sensoros cortex.lágyszájpad-és garareflexek jól kiválthatók .Pseudobulbaris paresis: Olyan felsőmotoneuron károsodás.SM 30. A praefrontalis és frontalis lebeny anatómiája és tünetcsoportjai Frontalis lebeny határai: sulcus coronarius.2)elsődleges érzőkéeg .izgalmakor komplex nyelési.mindkét haemispheriumban kialakuló iscaemiás károsodás . fasciculatio . fissura lateralis cerebri(Sylvii) Gyrus praecentralismotoros cortex . fissura interhaemispherica. tünetcsoportjai Határai: frontalisansulcus centralis medialisanfisura interhaemispherica.25.

apraxia -dominánsnál: . .Br41primer hallási kp.izgalmaelemi hallási hallucinációk . Temporalis lebeny: A frontalis lebenytől a fissura lateralis cerebri választja el.izgalma o szaglási sensatiók o déja vu.39.károsodásatactilis felismerés zavara Lob.22) . tünetcsoportjai.Br42.dementia .konstitutív apraxia .gyrus supraangularisBr40 károsodásnálagnosia.Germann syndromajobb-bal tévesztés.gyrus angularisBr39 .apraxia . acalculia .40)gnosticus és mozgásteljesítmények .34)szaglás kp. optokinetikus nystagmus megszünése 32.inf.jamais vu o dreamy state o lebegésérzés o oralis automatismusok(uncinatus roham) o Duff-tünet(orrdörzsölés) o Psychomotoros epilepsia o Tenebrositas 29 . zajok felismerésekárosodásnál lelki süketség.anosognosia . Gyrus temporalis superior(Br41.area parietalis basalisBr37 .gyrus parahyppocampalis(Br35)limbikus rendszer része .22másodlagos hallási kphangok. agraphia.beszéd megértésekárosodásakérgi süketség(dominánsnálsensoros aphasia).térbeli tájékozódás zavara ..42.par. A temporalis és occipitalis lebeny anatómiája.izgalmazenei hallucináció Hyppocampus(Br28.öltözködési apraxia . ujj agnosia.amnesticus aphasia .hallással kapcsolatos gnosticus teljesítmények .nem dominánsnál: .izgalomnálkomplex hallási hallucinációk Gyrus temporalis medius és inf.(Br37.károsodásamnesia.károsodásdominánsnál amusia .óra-idő felismerés zavara A gyrus angularisnak megfelelően húzódik a láósugárzás és az optomotoros pályák egyrészegócellenoldali alsókvadáns anopsia.

macropsia.Mélyreflexek fokozottak .Belső motoneurono és axonjaik laesiója az agykéregben.Kiterjedése tömeges . akaratlagos mozgások 3 neuronos keresztezett pélya Somatotópiás elrendeződésű rostok Corticospinalis pálya: Cortex(primer motoros area.optikai felismerés .Occipitalis lebeny: Határai elmosottak. agytörzsben.izgalmamicrognosia. követő szemmozgások . A peripheriás és a centralis motoneuron bántalmának elkülönítése. gv oldalkötegében.felületes reflexek dermatómában kiesnek . mely létrejöhet a sejttestek. .ametamorphosia Area parastriata(Br19) .károsodása o lelki vakság(opikai agnosia) o reflexes szemmozgások o speciális opikus zavarok .sulcus parieto.occipitali a parietalis lebenytől való elválsztást tükrözi Area striata(br17)elsődleges látókéregelemi látás .Lehet petyhüdt v spasztikus a laesio localisatiójától és a bénulás fennállásának időtartamától függően .lassú.bulbaris és spinalis motoneuronok károsodása.Piramisjelek vannak .kiterjedése az ideg ellátási területére lokalizálódó . A pyramispálya lefutása. a corona radiataban.de a centralis látás megtartott o kétoldalinál kérgi vakság Area peristriata(Br18)másodlagos látókéreg .premotoros cortex)corona radiatacapsula interna hátsó szárának elülső részében(elölről hátraarcfelsővégtagörzsaló végtag)pedunculus 30 .fasciculatio lehet az alsó motoneuron károsodásnál .vezető tünet az izomtónus csökkenése atrophiával .károsodáslelki vakság(optikai agnosia) . capsula internában.individuális atrophia 34.izgalmaoptokinetikus nystagmus megszünése 33.éles határú . az axonok és a neuromuscularis synapsis magasságában . sérülését jelző kóros reflexek.mélyreflexek renyhék v kiesnek .piramisjelek nincsennek .Felületes eflexek féloldalon kiesnek Perifériás bénulás oka: .károsodásegyoldaliellenoldali hemianopsia. Centrális bénulás oka: .

izolált a. primer motoros kéregpedunculus cerebrinyúltvelő piramisflaccid paresis 2. Az izomtónus élet. neurona megfelelő szelvényben a zona intermedia 3.corticospinalis lat.azonos oldalon legv elülső kötegében a fissura mediana anterior 2 oldalán 2. supraspinalisan Receptor-izomorsó: . Motoros együttes károsodásaspasticus paresis Piramisjelek Patelle-lábclonus keményszájpadreflex régiókbólformatio 35.munkaizomrost megrövidülésére hat .a corticospinalis pályáról válik le az agytörzsben .a motoros működésű agyidegek magvain végződik Károsodás: 1.Aα-aff.mélyreflexek monosynapicus reflexek γ-hurok: .módusult izomrostokintrafusalis rost .anulospiralis receptorintrafusalis rost megnyúlását érzékeli .és kórtana Izomtónus=az izmok nyújtási állapotától függő akaratlan izomfeszülés Szabályozás: 1. spinalisan 2.cerebriponsmedulla oblongata(basisrostok 85%-a a decussatio pyramidumban kereszteződik)tr. ritka b. Corticospinalis ventr.Mindig az aktuális rostszakaszhoz tartozó optimális mértékű intrafusalis kontrakció 31 . neuron a gv-i elülső szarvi interneuronok Corticoreticularis : Premooros és supplementer motoros reticularistr.)gv-i motoneuronok Corticobulbaris .Dinamikus+statikus γ efferensek végződéseérzékenyebb(intrafusalis rost kontrakciós állapota) Golgi készülék(ínorsó) .Izomorsó ingerlékenységét szabályozza .izomorsó Aαgv motoneuronizom .Aβ afftartós izomkontrakció gátlása Monosynapticus reflexív: .reticulospinalis(izomtónus szab.gv oldalsó kötegében A keresztezetlenektr.gv-i motoneuron(adott izmot idegez be) . primer motoros+premotoros+szuppl.

Ceebelaris sérülés .lat(Deiters)leszálló pályákgv-i motoneuronokkontrakció Ha csak ez lenne.vestibularis rendszer vest(otolith szerv)nucl.mesencephalon . tónus lenne.hyperpron.antigravitációs eloszlás . csak lassan süllyeszti Hypotonia . plantar flex) Ha csak féloldalonWernicke-Mann-tartás Rigiditás: .könyök flex.gátló hatás az internezronokra DE! form.befelé rot. avt:ext.agonista és antagonista izmokban is tónusfok .plantarflex) Decorticatiós tartás: .zsebkés tünetgyors mozdulat legyőzi a végtag ellenállását . hogy bármilyen más működést lehetetlenné tenne Form.gv motoneuron agonista kontrakció collatRenshaw-sejteket aktiválgátló interneuron gátlásaantagonista kontrakció Supraspinalis: A leszálló pályrendszerek az alábbi helyekről indulnak ki: .Mellső gyök kár .ruber és motoros cortex stimulálja Spasmus: .izomorsó Aα agonista izmot beidegző gv-i motoneuron gátló interneuronantagonista Ciklikus mozgások szabályozása(pl járás) .Perif ideg kárpolyneuropathia.vestib.mozgatás után predileciós tartásba vissza Decerebrációs tartás: .mozgás sebességétől függően állandó ellenállás a végtagban .mozgatás megszakításavégtag ebben a helyzetben rögzül .laesio a nucl ruber fölött.motoros kéreg .Myasthenia .csukló.légpárna jelenséghátonfekvő beteg fejét felemelve nem ejti.laesio a nucl vest lat fölött.Polysynapicus reflex . akkor olyan erős ect.monosyn reflexív megszakadása .(fvt:ext. de a nucl ruber alattFR aktivitás nincsnincs gátlásantigrav izmokban tónusfok.ret.radiculopathia .fvt:ext.formatio reticularis . cortex alatt(thal alatt)fvt:ujj.Heine-Medin .hátsógyök kárdiscushernia .Guillan-Barré.add.reticularisnak nincs spontán aktivitásanucl.harántlaesio 32 .

36. ● Tr.sup  v. Granulosum Fehérállomány:/arbor vitae/ 4 pár mag:  nucleus dentatus  n.  A vermis részei: lingula---vinculum lingulae cerebri  lobulus centralis---ala lobuli centralis  culmen---lobulus quadrangularis sup. globosus  n. Cerebellovestibularis  Tr. moleculare  str.cer. spinocerebellaris post. olivocerebellaris ● Tr.cer. ● Tr. spinocerebellaris ant. Cerebellarovestibularis Magokból:  Tr.tétel: A kisagy anatómiája. cerebellothalamicus 33 .  a. fastigii Karok:  pedunculus cerebri superior  pedunculus cerebri medius  pedunculus cerebri inferior Vérellátás:  a. Cerebelloreticularis  Tr. cerebellorubralis  Tr. post.  folium vermis---lobulus semilunaris  tuber vermis---lobulus gracilis  pyramis---lobulus biventer  uvula---tonsillák Kéreg: 3 rétege van:  str. vestibulocerebellaris ● Tr. ganglionare  str. emboliformis  n. inf. Macroscopia:  A 2 hemispheriumot a vermis köti össze.  declive---lobulus quadrangularis inf. pontocerebellaris ● Tr. ant. legfontosabb összeköttetései. bulbocerebellaris Efferens pályák: Kéregből: Tr.  a.cerebellaris inf. cerebri magna Afferens pályák: ● Tr.

a céltárgy felé közelítve amplitudója nő ● Skandáló cerebellaris beszéd ● Iránytévesztés/ általában a góc oldalára térnek/ ● Nystagmus: a laesio oldala felé való tekintéskor fokozódik ● Hypotonia: a laesió oldalán a végtagok izomtónusa csökken.  Elülső szarv: Cornu anterius 34 .  Keresztmetszet:  Szürkeállomány:  A canalis centralist a substantia grisea centralis veszi körül. A beteg a célon túlnyúl. A csigolyák és a dura között van a cavum epidurale. A hátsó gyökereken találhatók a spinalis ganglionok. 31 pár gerincvelői ideg van:  8 pár nyaki  12 pár háti  5 pár ágyéki  5 pár keresztcsonti  1 pár farkcsonti A gerincvelő szelvényeinek magassága nem egyezik meg a csigolyatestek magasságával. mozgásának zavara ● Visszacsapási tünet ● Intentiós tremor: nyugalomban nincs. mélyreflexek renyhébbek ● Góc oldali pronációs hajlam ● Ingareflex: Ha a patella reflexet levegőben lógó lábon vizsgáljuk a patella ín megütésekor egymás után több contrakció követkzik be. tétel: A gerincvelő anatómiája. Alsó vége conus terminalis. ant.37. innen 2. 38 .3 v 4 szelvényt szállnak le mielőtt elérik kilépési pontjaikat. /L1/ Elülső felszínén futó hasadék:Fissura mediana anterior Hátsó felszíni barázda: Sulcus medianus posterior Utóbbitól két oldalt: Sulcus lat.-itt lépnek ki a mozgatórostok. ● Ataxia: izomcsoportok koordinált működésének zavara Járási: széles alapú járás Törzs: állás közben bizonytalanul ingadozik Romberg-ben a laesio oldala felé dől ● Célkísérletek végrehajtásának zavara ● Dysdiadochokinesis: antagonisták alternáló beidegzésének. A gerinccsatornát belülről a dura mater borítja. A gerincvelő felszínét a pia mater borítja. A gyökök a Th V-VIII-ig egy.tétel: A kisagy bántalmának kórjelei. mely felett az arachnoidea található.a másikkal nem tudja ezt véghezvinni. mely a filum terminaléban folytatódik.itt lépnek be a hátsó gyökerek érző rostjai Sulcus lat. post. ● Dysmetria: A távolság becslésének zavara. Az elülső és hátulsó gyökerek a spinalis ganglionok utáni szakaszon gerincvelői idegekké egyesülnek. nagyságának helytelen becslése/ a góc oldalán kisebbre becsüli/ ● Az „utánzási kísérlet” zavara: Becsukott szemű beteg egyik végtagját egy adott pozícióba visszük. A gerincvelő felső határa a foramen magnum szintjében van. ● A tárgyak súlyának.

aa. ant. et post.Hátsó szarv: Cornu posterius A thoracalis és felső lumbalis szakaszon + kp. a. Vertebralis. vertebralis koponyaűri szakaszából: a.  C1 nincs  C2-3 tarkó  C4-5 váll  C6-alkar+ kéz radialis felszíne. aa. de a dermatómák átfedik egymást.  Okai:  hirtelen flexió  hyperextensió  csigolyakompresszió  gerincoszlop rotáció Következmény:  spinalis tér szűkül  csontdarab a gerincvelő állományában  bevérzés/ischaemia    35 . IV-V ujj  Th4 emlőbimbók vonala  Th6 processus xiphoideus vonala  Th10 köldök vonala  L1 inguinalis terület  L2 comb elülső küzépső + hátsó lat része  L3 comb medialis része  L4 lábszár medialis felszíne  L5 lábszár lateralis felszíne + lábhát medialis része + hallux  S1 talp + a lábhát lateralis széle + sarok  S2 a comb és lábszár hátsó középső felszínén lát el egy sávot  S3-4-5 genitáliák környéke A reflex szegmentumokat ld. tételben. sacralis lat.+kiegészítik a rami spinales-ek/a. ujj  C8 alkar. Intercostales.  Dermatoma: Egy hátsó gyökhöz tartozó érző beidegzés területe./ A vénás elvezetés a dura 2 lemeze közötti plexus venosus vertebralis internus felé történik.  Gyökök szegmentáltsága: a dermatómák érzészavara alapján a gerincvelő károsodás magassága megítélhető. I-II ujj  C7 III. 39. spin. 40. Lumbales.tétel: A gerincvelő harántlaesiójának tünetei. sacralis részen: Cornu laterale  Fehérállomány:  Funiculus posterior  Funiculus lateralis  Funiculus anterior /a 2 oldalt a comissura alba köti össze/  Vérellátás: a.tétel: A fontosabb gerincvelői dermatomák és reflex-segmentumok.kéz ulnaris felszíne. a 42.

 A felső thoracalis szakasz: paralyticus ileus  41. gerincvelői harántlézió.felső: Th 7-8 . Hasbőrreflex.a köldök az ingerlés oldala felé húzódik. ● Biceps  m.tétel: A felületes vagy idegen reflexek. és a n. Lágyszájpad reflex ● Bőrreflexek: 1. Analis -reflex : átkapcsolódás: S4-5 4. Receptoruk a végrehajtó szervben van. Garatreflex: Hátsó garatfal érintése – öklendezés. lágyszájpad izmok kontrakciója 2. Rendszerint spinalis shock-al jár: ● flaccid paresis ● széklet – vizelet ürítési zavar ● potentiazavar ● a vegetatív beidegzés és hőreguláció zavara ● decubitus  A spinalis shock megszünése után: ● autonóm hólyag ● spasticus paraparesis fokozott mélyreflexek ● pyramis jelek  A C3 magasságában fatalis: rekesz.átkapcsolódás:L1-2 3. A receptoruk és effektor szervük nem ugyanabban a szerkezetben van.  Efferens: VII. mellakslégzés bénulás  A C5-6 : a triceps esik ki.alsó : Th 11-12 2.középső: Th 9-10 . Talp-reflex : talp ingerlése köv. Következmény: a beteg karját feszíteni tudja hajlítani nem. ● Oculopalpebralis reflex ● Nyálkahártya reflexek. gyöki károsodás . musculocutaneus  átkapcsolódás: C5-6  36 .kiesés okai: SM. tibialis vagy az ideget alkotó L4-S2 gyökök épek. 1. lábujjak plantarflexiója kiváltható ha a corticospinalis pálya ép. Polysynapticus reflexek.biceps brachii  n. tétel: A mélyreflexek és kóros változásaik. ● Corneareflex:  Afferens: V/1. Cremaster reflex / tompa eszközzel kell kiváltani/ . 42.kétoldali kiesése nem kóros . .

thalamusban lévő gócok eseteiben is.brachioradialis  C6-7 ● Ulna:  C7-8 ● Patella:  m. quadriceps femoris  n.tétel: A liberatios jelek és lokalizációs értékük. tibialis posterior. 37 .6. L5  Kóros változások: ● Renyhe reflex oka:  reflexív sérülése  izmok betegsége  kisagykárosodás ● Kialszanak: műfogással sem váltható ki ● Élénk: Nagy amplitudóval zajlik ● Fokozott : ha élénk és pyramis jelek is vannak ● Clonus: Egyetlen reflexkiváltási kísérletre jelentkező ritmusos végtagmozgás 43. ● Harapási v. femoralis  L2-4 ● Achilles:  m. ● Kényszerfogás: A tenyerébe helyezett tárgyat erősen megszorítja. Bulldog reflex: A fogsora közé helyezett tárgyra ráharap.  Optikai és tactilis ingerekkel váltható ki. nyelési mozgások kísérik.  Szopó-reflex komplexus: ● Szopó-reflex: Az ajak érintésekor szopó mozgás jelentkezik. ● A halánték-lebenyben.nincs lokalizációs értékük. E reflexek kialakulhatnak még: ● A nucleus caudatus feje és a corpus callosum rostjai között elhelyezkedő gócok esetében. ● Utánnyúlás:  A beteg reflexesen a látótérbe kerülő tárgy után nyúl. Falási-reflexről beszélünk./sérülése következtében alakulnak ki. tibialis  L5-S1 ● Tibialis posterior:  m. 4 hónapos korig fiziológiás. gastrocnemius  n. radialis  átkapcsolódás: C6-7 ● Radius:  m.● Triceps:  m. Fogó-reflex komplexus: ● Fogó-reflex: A tenyér bőrének ingerlése fogómozgást vált ki.triceps brachii  n. Ha ezek a reflexek a tudatállapot zavarának következtében lépnek fel. mely kiterjedt félteke pusztulásra jellemző. ● Oralis beállítódásos mechanizmus: Az ajak melletti bőr ingerlésekor az ajak az inger irányába mozdul. Ha rágási. A praemotor cortex/Br. nyakszirt-lebenyben.

mely a thalamusban jut kapcsolatba a harmadrendű érző neuronnal. a térd kifeszül/ pozitív reakció/ -Passzív plantar flexió köv.tétel: Az érzésfajták és felvevőkészülékeik.mentalis összehúzódását váltja ki.-ok más csoportosítása:  Exteroceptorok -külvilág ingerinek felvétele. agytörzsig futó neuron az elsőrendű neuron. a térd flexió/ Marie-Foix műfogás/ 44. de szőrmentes területről is kiválthatók. pályák és központok.és Ruffini -féle végtestek.Gegenhalten: ● A passzívan mozgatott végtagokban mindig a mozgatás írányával szemben nő meg az ellenállás. -ban végződik.  Hidegérzés: Krause. A rec. mely itt kapcsolódik a másodrendű neuronnal. ● A negatív reakció: A kar az előbbi helyzetben van. ill. Palmomentalis reflex: ● A tenyér erőteljes végigsimítása tompa tárggyal az azonos oldali m.  Interoceptorok -belső szervekben lévő rec. ill.   38 . agytörzs. Az érződúcok centrális nyúlványa az érzőgyökön jut a központi idegrendszerbe./Léri-jel/ ● Ugyanez kiváltható a lábon is: -Passzív dorsal flexió köv. ● Pozitív reakció : a beteg nyújtott és supinált alkarját egyik kezünkkel megtámasztjuk a könyökhajlatban. Útvonal: receptor-ingerület. Ez az agykéreg elsőrendű érző kp.  Melegérzés: Ruffini -féle végtestek. Az inger lehet: lokalizálható és nem lokalizálható is. Kóros esetben a kar extensiós tartásban rögzül. Középvonali reflexek: ● Glabella reflex ● Masseter reflex/fokozott/ ● Mediopubian reflex Támasztási reakció: ● A homlok-lebeny és a cerebellaris félteke károsodásának következménye. az érző agyideg-dúcokban helyezkedik el.    Érzőrendszer: Ingerfelvevő készülék+afferens. Ingerfelvevő készülék=receptor Bőrben:  tapintás  hideg  meleg  fájdalom receptorok  Tapintásérzés: Pontjai a szőrtüszők. Receptorai a Wagner-Meissner –féle végtestek/irha/. Most ujjait a tenyér felé hajlítjuk mire az alkar hirtelen behajlik.-ok.afferensek -gerincvelő ill. Az afferensek idegsejtje a csigolya közötti.  Fájdalomérzés: Szabad idegvégződések a bőrben. A perifériától a gv-ig. a másikkal a kézfejet és az ujjakat erősen dorsalflectáljuk.

Tractus spinothalamicus lateralis: A fájdalom és hőérzés elsődleges rostjai a substantia gelatinosa Rolandi sejtjein kapcsolódnak át. A rostok egy része a szelvényben lévő spinalis motoneuronokra kapcsol át. A második neuron axonjai a comissura albaban kereszteződnek és tr.tétel: Az érzőpályák felosztása. anatómiája. a törzs felső részéről. A másodlagos axonok átkereszteződnek a comissura alba anteriorban és az ellenoldali tr. Tractus spinocerebellaris ventralis: Ín.-ként futnak a thalamusba.és izomorsóból jövő rostokat szállít. Érzészavarok: ● Szubjektív: Paraesthesia /fonákérzés. inakban. Ezután a rostok a lemniscus medialisban futnak a thalamus nucleus ventralis posterolatrealishoz /VPL/.  Tapintásérzés:  csökkenés: hypaesthesia  kiesés: anaesthesia  fokozódás: hyperaesthesia  Fájdalomérzés:  hypoalgesia  analgesia  hyperalgesia  Hőérzés:  termohypaesthesia  termoanaesthesia  termohyperaesthesia 39 . és néhány szelvényt lefelé futnak. 2X kereszteződik / a szelvényben.spinoth. a Burdach nyaláb a nyakról. I. brachium conjuctivumban/ köv. fasciákban és izületekben helyezkednek el. A rostok a brachium conjuctívumon keresztülfutva a vermisben végződnek. A Goll nyaláb az alsó végtagról és a törzs alsó részéről. Tractus spinothalamicus anterior: A tapintás és nem differenciált nyomásérzést közvetítik. károsodásuk azonos oldali tüneteket okoz. Spinoth. Tractus spinocerebellaris dorsalis: Az alsó végtagi izomorsókból és bőrreceptorokból származó rostokat tartalmaz. A hátsó szarvban synaptisálnak. Latban szállnak fel a thalamus VPL-be. A rostok a nyúltvelő alsó részén kereszteződnek. előbb. Innen a rostok thalamocorticalis pályaként a capsula interna hátsó szárában futnak és végül a gyrus postcentralisban végződnek.45.tétel: Az érzészavarok felosztása. Hátsó kötél rendszer: fasciculus gracilis/Goll/ et cuneatus/Burdach/ A mélyérzések rostjai átkapcsolás nélkül szállnak fel bennük a nucleus gracilisban és nucleus cuneatusban kapcsolnak át. és a felső végtagról referál. 46. Más részük a Clark-oszlopban synaptizál és azonos oldalon fut a vermis kérgéig. A proprioceptív receptorok az izomorsókban. Innen ld. Ant. Egy részük az elülső szarvban kapcsolódik át. Centrális nyúlványaik a hátsó kötélben 2-15 szelvényt felfelé. zsibbadás/ Spontán fájdalom ● Objektív: minden érzésféleségre vonatkozhat.

Amnesztikus aphasia: A szó emlékképek felidézésének zavara. hosszú ideig megmarad és kisugárzik. de nem tudja kimondani. Aphasia: Ha a beszéd mozgásteljesítménye válik zavarttá. -Általában sokat beszélnek. ● Perseveratio: szavak gyakori ismételgetése. Érzésféleségek: ● Felületes ● Mély ● Protopathiás / az egyed létét fenyegető ingerekről informálnak/ ● Epikritikus / felismerésre szolgálnak/ 47. temporalis lebeny ( Wernicke-kp) Tünetei: -Verbalis paraphasia: a beszéd ép. hangok felcserélése. hogy miről van szó. domináns félteke). -Zsargon aphasia: értelmetlen szavakat használ. vagy a regeneráció nem azonos ütemben történik. A fájdalomérzésre vonatkozó formáját hyperpathianak mondjuk. Ha nem súlyos vagy a zavar a rendeződés stádiumába kerül jelentkezhet: ● literalis paraphasia: egyes betűk. hogy az inger alkalmazása után hosszú látenciával. 3. szenzoros aphasia-nak nevezzük.Ha az egyes érzésféleségek nem azonos mértékben károsodnak. hogy a megfelelő kifejezést hallotta e.) akkor beszélünk aphasiáról. Motoros: a beszéd kifejezésében részt vevő izmok és azok beidegzése is ép. -A szóutánmondás gyakran nem sikerül.de a mozgásban részt vevő izmok működése ép (a coordináció is norm. ha azonban a vizsgáló a tárgy nevét mondjaképes eldönteni. hogy a szavakat összecseréli.Szenzoros: a beszédmegértés zavarát. azonban elég gyakori. 40 . Fajtái: 1. Helye: Brodmann 41. – Távirat stílus (infinitivus-t használ) – Néger stílus ( A beszéd emlékeztet primitív törzsek beszédére. ha a hallás ép.) – A beszéd monotonná válik. II. domináns félteke parietalis lebeny. Helye: Brodmann 39. de a beszéd kifejezésemégis zavart. Jellemzője. a domináns félteke. – Gyakran körülír a beteg. – Zavart lehet a mondatok szerkesztése is. a megtartott. de hirtelenjelentkezik. Tudja. A szókiejtés képtelensége lehet teljes vagy részleges. vagy már visszatért érzésfajták ingerei a megszokottól eltérő érzést: dysaesthesiat okoznak. tétel: Az aphasia fogalma és fontosabb formái. Tünetei: – A felmutatott tárgyat képtelen megnevezni. Helye: a Broca-(motoros) beszédmező a középső és alsó frontalis gyrus valamint a gyrus praecentralis alsó területét foglalja el (Brodmann 44. 2.

4. Tétel: Az apraxia fogalma. Ha elmondják neki mit csináljon. ● Mandibula luxatio ● Trismus 49. lokalizációs értéke. nasalis színezetű. mind a spontán beszéd kifogástalan. Tárggyal sem tudja megmutatni. ● Ideomotoros apraxia: A beteg képes a mozgást megtervezni. Transcorticalis motoros aphasia: az akaratlagos beszéd és írás súlyosan zavart. A beteg nem képes a mozgás megtervezésére. de végrehajtani nem. a hallott szavak utánmondása mégsem sikerül. subcorticalis. Apraxia: az akaratlagos mozgás vagy összetett cselekvés végrehajtásának zavara. Nem képes mozgásokat utánozni sem. kiejtés zavara.) Általában a domináns oldali Wernicke-mező. – A spontán beszédben jól használja a szavakat. A praxia vizsgálata. melyhez a kéz ügyetlensége társul. elkent beszéd. Dysarthria: A hangképzés. monoton beszéd. 4 fő aphasia típust különböztetnek meg: corticalis. Vezetéses aphasia: Ha mind a beszédmegértés.Tünetei: -A felmutatott tárgyat nem tudja megnevezni. skandáló beszéd. mind a szavak. amely nem magyarázható a mozgásképesség zavarával és az izomerő csökkenésével.és gégeizmok corticalis motoneuronjainak károsodását kíséri. ● Parkinson: Felgyorsult monoton. 48. Helye: Insula Aphasiat főleg a kéreg károsodása idéz elő. ● Capsularis dysarthria: Oka a capsula interna károsodása. Előfordulhat: ● Motoneuronbetegség: A beszéd elnyújtott. ● Cerebellum betegség: Lassú. hogyan kell azt használni. de a kéregből származó pályák sérülése is előidézi. de az utánmondás és hangosolvasás megtartott. mind a hangzók képzése károsodott. Köv. ● Ideatoros apraxia: A domináns oldali gyrus supramarginalis gócai idézik elő. praefrontalis motoros asszociációs kéreg sérülésnél fordul elő. különösen nem szimbolikus mozgásokat. articulatio. Az utánzás képessége megmaradhat. parietalis lebeny. ( Csak konkrét tárggyal képes elvégezni a feladatot. A mássalhangzók kiejtése zavart. halk beszéd. 41 . hangzók kimondásának zavara. ● Corticalis dysarthria: A primer mozgatómezőben a garat. de nem képes korrigálni. Tétel: A nem-aphasiás eredetű beszédzavarok és jellemzői. lassú. egyes szavak. -Utánmondás jó. ● Bulbaris dysarthria: Elmosódott. Felismeri mozgásai helytelenségét. a feladatsort elvégzi. transcorticalis.

Konkrét tárggyal felszólítások végrehajtása 50. Betűzés 7. agraphia. -Verbalis szavak cseréje Károsodás helye: parietalis lebeny Acalculia: A számok felismerésének és a számolás zavara. de nem tudja egyesíteni a bal féltekében lokalizált jelentésükkel. de bonyolult mondatokat nem ért meg. a betegek a szavaknak csak az épp látótérben lévő részét olvassák el. Károsodott parietalis lebeny. Nyomtatott szöveg olvasása 12. amusia. verbalis. ( sorrendben literalis. A vizsgáló által mondott szavak betűszámának felismerése ( Lichtheim-próba) 8. ● Konstruktív apraxia Vizsgálat: 1. Hosszabb szöveg írása diktálás utánmondás 14. Agraphia: Az írás zavara. Számjegyek és számok felismerése és írása 17. A finom beidegzést kívánó feladatok végrehajtására nem képes. Beszédmegértés 4. hangszeren játszás zavara 42 . -Anterior alexia: Szavakat felismer. Amosia: A zene felismerésének zavara. Vonatkozhat betűk. acalculia. Hangos olvasás 10.a tárgyak megnevezése 3. amelyet nem magyaráz a kéz gyengesége vagy ügyetlensége. hónapok neveinek elmondása 5. A beteg a bal oldali látótérben látja a szavakat. Betűk és hosszabb szöveg másolása 15. -Literalis paragraphia: A betűk gelcserélése. -Szenzoros: zenedarabot nem ismerik fel. Utánmondás 6. Nem képes a szavakat betűzni és a vizsgáló által betűzötteket sem ismeri fel. Alexia: Az olvasás képességének szerzett zavara. a zenei kifejezés képtelensége. 19-ből 39-hez futó rostok kiesése okozza. szavak felismerésének vagy azösszeolvasás zavarára. -Hátsó alexia: a domináns oldali peristriatalis kéreg és/vagy a Br18. Szótalálás. írásjelek felismerése 11. A tüneteket a premotoros kéreg károsodása okozza. Spontán beszéd megfigyelése 2. Nyomtatott betűk és szöveg írása kézírással és fordítva 16. Betűk. Ritka forma: -Centralis: domináns félteke gyrus angularisanak károsodása. Automatikus beszéd vizsgálata -számsorok. Tétel: Alexia. -Motoros: éneklés. fütyülés.● Kinetikus: A mozgás zavara egy végtagra vagy annak egy részére vonatkazik. konstruktív ) Hemialexia: Az olvasás zavara a subdomináns látótérben. A vizsgáló mimikájának és pantomimikájának megértése 9. felszólításra végrehajtott írás 13. Spontán írás ill. Temporalis lebeny károsodása.

dúdolni) . a szóismétlés is súlyosan károsodott. most már nem. emotionalis arckifejezés felismerésének zavara jelentkezhet amygdalectomia után . ami legtöbbször az a. parietalis lebeny auditoros associatios területeinek károsodása. óraidő agnosia. énekelni. egy jelenetté integrálni .de az így nyert információ feldolgozása zavart(nem ismeri fel. hogy mit lát. testséma zavarok. egészként történő felismerése szelektív módon károsodott. A mély tapintás és a discriminativ képesség megőrzött. Az agnosia definitiója és formái. pl. Anosognosia.motoros (beteg nem tud fütyülni.  Tactilis agnosia( astereognosis) : • Okozója a contralateralis alsó parietalis terület. a beteg nem  43 .hall. Az elsődleges érzőközpontok szomszédságában elhelyezkedő kéregterületek károsodása következtében alakul ki. de nem képes egy jelentéssel bíró. • A tárgyak tapintás útján.megérti és teljesíti az írott parancsokat.egységes egésszé. öltözet alapján felismeri) .szimultán agnosia : a tárgyakat egyenként felismeri. Megállapításához elengedhetetlen az audiometriás vizsgálat. de le tudja rajzolni vagy a róla készült rajzot le tudja másolni . • Gyakoribb altípusai: . cerebri posterior terület bilaterális ischaemiás infarctusának felel meg.szín agnosia : szín felismerés képességének elvesztése  Auditoros agnosia : • Okozója a temporalis ill.amikor a látás. rendszerint a gyrus supramarginalis laesiója.prosopagnosia : arcok felismerésének zavara (hang.-Instrumentalis: a betegség előtt tudott hangszeren játszani. nincs aphasiás összetevője . de képtelen diktálás után írni. • Amusia : a zenei perceptio vagy expressio károsodása.vizuális objektum agnosia : nem ismeri fel a tárgyat.tapint).tiszta alexia : kizárólag a vizuális gnosis zavarán alapszik. Fajtái: . 51.sensoros (zenedarab felismerésének képtelensége) • Tiszta szósüketség : tud spontán írni és szöveget másolni .  Lehet: -vizuális -tactilis -auditoros Vizuális agnosia: • Kiváltója a temporo-occipitalis átmenet alsó alsó régióinak agykérgi és/vagy subcorticalis fehérállomány lasioja. Agnosia: A felismerés zavara azokban az esetekben.tapintás és hallás önmagában normális.

máskor bizonyos betegség tüneteként jelenik meg. jobbbal tévesztés) .  Testséma zavarok: parietalis lebeny • autotopagnosia (saját testen való tájékozódási zavar) . perinatalis károsodás.   Az agy bizonyos területének v. Tünetei agraphia.A betegek egy része a mozgásokat a valóságosnál lassabbnak vagy gyorsabbnak ítéli(subdomináns parietalis lebeny) 52. A betegség átlagos tartama 10 év.ezek 0.spontán jelentkező epilepsiás rosszullétei vannak. a beteg arról panaszkodik. A populáció kb. Előfordulhat úgy.infarctus. jobb-bal tévesztés.tumor. ujj-agnosia.Az epilepsia fogalma és felosztása.subdomináns • hemidepersonalisatio (egyik testfél teljesen elidegenedik. A legtöbb betegnek csak néhány rohama van.subdomináns • ujjagnosia (ujjak megnevezésének és felismerésének hiánya.5%-a visszatérő jellegű. 5% -ának van epilepsiás rohama élete folyamán. tartós remissziós fázisok vannak. területeinek excessszív elektromos kisülésével járó betegsége. fekszik mellette).ezek között folyamatos v. Rohamokat provokálhat: .régebbi műtét. a betegség elismerésének hiánya.penicillin -antituberculoticumok -féregűzők -fájdalomcsillapítók -lázcsökkentők    44 .  Gerstmann.aphasiás és nem demens.mely következtében kialakuló epilepsiás rohamok ismétlődnek. dyscalculia (számolás zavara).subdomináns • anosognosia (betegség tudomásul nem vétele) .hogy nem tudunk különösebb okot kimutatni a betegség hátterében.syndroma : A bal parietalis lebeny postero-inferior régiójának károsodása következtében alakul ki.domináns  Anosognosia A jobb temporoinsularis vidék károsodásakor gyakori a bal testfél elidegenedése.ha visszatérő jelleggel. hogy egy idegen kíséri.intracranialis gyulladás. Epilepsiasnak csak csak akkor minősítünk egy beteget.  Óra-idő agnosia: Jobb félteke károsodásakor az óraidő fel nem ismerése és az időérzék megváltozása.trauma.pl.

vegetatív jelenségekkel .motoros jelenségekkel . Clonusos rohamok D.antikolinergiás szerek.összetett rohamok B. Parciális rohamok(1 félteke) A.összetett rohamok C.tónusos komponensekkel .-analepticumok -steroidok -ovulációgátlók -triciklusos antidepresszánsok -neurolepticumok -kontrasztanyag -gyógyszerintoxicatio(kinin.gondolkodászavarral .vegetatív komponensekkel . Parciális rohamok secunder gerenalisatioval II.lidocain. Myoclonusos rohamok C.alkoholmegvonás -antiepileptikum módosítása -alváshiány -alkalosis(hyperventillatio) -photostimulatio (pl.csak tudatzavarral . atoniás  45 .clonusokkal .carbamazepin)  Görcsöt előidéző körülmények:-láz -alkoholizmus.automatizmusokkal . Generalizált rohamok(2 félteke) A. Tonusos-clonusos rohamok(grand mal) F. Simplex(nincs eszméletvesztés) .atonia .csak tudatzavar .atípusos absence B.pszichosensoros .affektív tünetekkel . Komplex . Tonusos rohamok E. discofény) Felosztás: I. Absence (petit mal) .pszichomotoros .somatosensoros rohamok .

fénymerev pupilla postictalisan ködös állapot izomláz CK. nyitott szem. fokozott verejtékezés.egyik izomcsoportról a másikra terjednek az agykérgi localisationak megfelelő sorrendben = motoros Jackson marsch 46 .III.változatlanok . újszülöttkori görcsök B.szédülés. subconjunctivalis vérzés.Az epilepsiás roham differenciális diagnosztikája          syncope hyperventillatio toxicus és metabolikus zavarok cardiovascularis betegségek alvászavarok paroxysmalis vertigok transiens globalis amnesia psychogen rosszullétek pszichiátriai disszociatív állapotok ↔ ↔ ↔ Syncope 10-60 sec rövid és részleges amnesia látás elsötétedés. aura    nyelvharapás. kisgyermekkori súlyos myoclonusos roham C. synchronisált alvásban. Motoros tünetek: • lehetnek: . nyálfolyás. Nem osztályozható rohamok A. 5 perc  utána amnesia  nem vezeti be semmi v.spike-wave kisülésekkel jelentkező roham D.) Nincs tudatvesztés.prolactin↑↑↑ nincs tudatzavar 54. alvási grand mal 53. Simplex partialis (focalis) rohamok: Mindig csak egy rendszer érintett(motoros.secunder módon generalizálódhat. aphasiás epilepsia E.fülzúgás vezeti be nincs nyelvharapás Psychogen roham ↔ nincs amnesia Epilepsia  min. ↔ bevizelés.sensoros stb. Partialis epilepsia (rohamformák)   Féloldali körülírt kérgi eredete van.

egyszerű focalis kezdet.fázis Automatizmusok Alterált állapot : üres.vagyis oralis manualis automatismusok.merev tekintet. a kezek koordinált. Izolált psychés tünetek: Ritkák.meghatározott izomcsoportokban.acusticus és opticus sensatiok.hánbyinger.• postictalisan az érintett végtagok órákig bénák lehetnek = Todd paresis • a rohamot a beteg forgó mozgása és hangadás is kísérheti • Kozsevnyikov-féle epilepsia partialis continua:egy körülírt fókusz izgalma következtében .reakció hiány.verejtékezés. Initialis aura: .és ízérzési hallucinatiók. Postictalisan confusio.vizuális v.kimerültség jelentkezhet.  47 . 2 formája van: .) Vegetatív tünetek: Paroxysmalis kezdetű sápadtság. auditoros hallucinációk 1.Complex partialis epilepsia     Felnőttekben a leggyakoribb epilepsia(kb. napokig tartó szakadatlan.kezdettől van tudatzavar.jamais vu stb.jamais vu . szorongás. A rohamhoz gyakran társulnak a száj v.mindig tudatzavarral jár.szaghallucináció és abdominalis v.vertigok stb.nyaldosás. 40%) Legalább 2 rendszer van érintve.órákig v.álomszerű állapot.majd amnesia követi A kísérő tünetek nélkül jelentkező tudatzavart homályállapotnak(epilepsias tenbrositasnak) nevezik. clonusos rángások jelentkeznek Sensibilis tünetek: Az érző kéreg epilepsiás aktivitása következtében rohamszerűen létrejövő paraesthesiák(leggyakrabban zsibbadás).de céltalan mozgásai (rágás.A rohamok rövidek. epigastricus sensatiok .hadonászás).stereotypizált verbális megnyílvánulások Ebben a fázisban a roham megáll vagy másodlagosan generalizálódik.fejfájás.amelyek szintén vándorolnak a corticalis localisationak megfelelően = sensibilis Jackson marsch Sensoros tünetek: Rohamszerű érzékszervi jelenségek(szag.déja vu . esetleg céltalan fel-alá járkálás.amit tudatzavar követ .Lehet hirtelen 55.déja vu.

clonusos izomrángások. mint az EEG 56. Tónusos-clonusos rohamok (grand mal): • tónusos szak: néhány mp-ig tart.Váll v. Ha egyidejűleg clonusos.diag.kézben tartott tárgyat eldobja stb.fejfájás Myoclonusos rohamok: • impulsív petit mal : Többnyire reggel. Lehet: .A beteg elesik.: • EEG : temporalis lebeny tüskekisülései kevesebb.non convulsiv Absence rohamok: • A tudat másodperces tartamú zavara.rágómozgások.sorozatban jelentkezik.postictalis confusio.amit legjobban hyperventillatio aktivál.Diagn.mint 50%-ban jelenek meg • alvásmegvonásos vizsgálat : jobb.nyevharapás és bevizelés kísérheti • clonusos szak: 3-4 precig tartó generalizált.hosszabb .amelyek a karok szétcsapásával és hirtelen előrehajlással járnak. medenceöv másodperces tartamú myoclonusaival jár.aura előzi meg .szemgolyók felfelé fordulása.: Kisgyermekeknél.álmosság. • Pillanatnyi megmerevedés és reakcióhiány ill.: pseudo absence: .villámgyors mozgásokkal.melynek EEG jellegzetességei is generalizáltan jelentkeznek.   Akinetikus rohamok: Tónusvesztés miatt hirtelen elesés. automatismusok társulnak hozzá.  48 .tenebrositas. atypusos absenceről beszélünk. • 3-10 év között kezdődik • Gyakori:100-szor naponta • EEG: 3 Hz-es tüskehullám.convulsiv .BNS(Blitz-Nick-Salaam) görcsök.szájhabzással. atoniás v.cuppanás. diszkrét motoros megnyílvánulások ( szemhéj-rebegés. tónusos komponensek ill.száj és kezek enyhe rángása) • Gyakori izgatott állapotokban • Ronthatja az iskolai teljesítményt • Gyakori lányokban és pozitív családi anamnesisnél.Generalizált epilepsiás rohamformák  Mko. •West-sy. féltekéből ugyanazon időben induló rohamok.complex partialis epilepsiaban . •Diff.

callotomia . ha ha rohamok jelentkeznek vagy ha gyógyszerfüggő mellékhatásokra van gyanú. ill.Terminalis alvás zárja le.hogy ezt újabb roham követi.A roham típusa segíthet a döntésben: absence-ben szenvedők általában kinövik a rohamot és egy idő után nem kell AE.  Monoterápia előnyei: • a rohamok sokszor egy gyógyszerrel ugyanolyan jól kezelhetők. A betegek nagy részének csak egyetlen generalizált tónusos-clonusos rohama volt.nem feltétlenül szükséges. ill. resectio . mint kettővel • nincs interakcio • olcsóbb • a beteg együttműködését elősegíti • kevesebb mellékhatás   A gyógyszer kontrollja szükséges. elvei  Antiepilepticumok beállítása : Az első epilepsiás rosszullét után . A rohamtípus segíthet ennek eldöntésében.hogy a beteg nem szedi a gyógyszert.: absence rohamban gyakori a visszatérés. tüskékkel szintén csak bizonyos korban jelentkezik.Gyógyszer mellett 2 évig tünetmentes felnőttek harmadában.ha valószínű.pl.mentalis retardatio .ilyenkor az aktív epilepsiás fókuszt eltávolítják. ha felmerül. Tudatzavar és postictalis amnesia jellemzi. gyermekek negyedében az AE elhagyása után újabb roham jelentkezik. Leggyakoribb a temporalis lebeny egy részének resectioja.focalis neurológiai tünetek .amelyek gyakran izoláltak.izgalmi jeleket mutató EEG .  Kezelés abbahagyása : Amikor a klinikus úgy véli.ha az generalizált volt.vagus stimulatio 49 .anterior temp. 57.nem szükséges adni antiepileptikumot. Benignus gyermekkori epilepsia centrotemp. Nem gyógyszeres kezelés: .haemisphaerectomia.selectív amygdalohyppocampectomia .csak abban az esetben . Operáció: A betegek 20%-a nem kontrollálható gyógyszerrel. További lehetőségek : corpus callosum átmetszése.a betegek egy része műtétre bocsájtható.különösen.többi lebeny resectioja. Lázgörcsök esetén. roham után. Ha a roham focalis.strukturális agyi károsodás Ekkor indokolt beállítani már a 2. Az epilepsiák gyógykezelésének ált.hogy nem lesz több roham gyógyszer nélkül. A roham visszatérésére figyelmeztethet: .

anaemia • túladagolás: szédülés.vérszint 5-20 μg/ml  Phenobarbital(Sevenal) és primidon(Mysoline): • GABA anyagcserét befolyásolja. generalizálódó epilepsiában • mh: gingivahyperplasia. • mh. teratogenesis • 300 mg-al emelünk minden 2.ataxia • 600-800mg/nap a szokásos adag . növekedésével hat • primer generalizált idiopathiás epilepsiában.ált.: súlynövekedés. májműködészavar. tremor.impulzív petit malban. blokkoló. napon 1200-1500 mg/napra . kezelésnek focalis és primer generalizált epilepsiákban • status epilepticusban  Lamotrigin(Lamictal): • Na csat. gyermekeknek  Benzodiazepine: • ritkán • Rivotril kieg.: allergia.absence-ben. hepatopathia.max 300 mg/nap 50 . lymphadenopathia. vérszint 4-9 μg/ml  Valproinsav(Convulex): • GABA konc.nystagmus. pancreatitis.csontvelőkárosodás • 200-300 mg. glutamát termelést csökkenti • therapiarezisztens egyszerű és komplex rohamokban • 25 mg naponta.A legfontosabb antiepilepticumok és indikációjuk Carbamazepin(Tegretol.vérszint 10-40μg/ml  Ethosuximid(Suxinutin): • Ca antagonista • primer generalizált absence-ben.vérszint 6-100μg/ml  Phenytoin(Epanutin): • membrán stabilizáló. valamint primer és secunder generalizálódó rohamokban elsőként választandó • repetitív kisüléseket gátolja • mh.ezért hatékonyságát a phenobarbital vérszintjével ellenőrizzük • 100-300 mg/nap.indirekt GABA agonista • focalis és generalizált tónusos-clonusos rohamban • primidon 70 %-a phenobarbitallá alakul. 58.csökkenti a repetitív kisüléseket • focalis és sec.secunder generalizálódó focalis epilepsiaban.Stazepine): • focalis.

tételben 61. valproát 2. ethosuximid(gyerek) West-sy. . phenobarbital Kiegészítő th.: vigabatrin. vigabatrin 4.benzodiazepinek Therapiareziszten esetben lamotrigin v.:vigabatrin. Vigabatrin(Sabril): • indirekt GABA agonista.ACTH      51 . carbamazepin.esetleg valproát 2. felbamat Gyógyszerek részletesen az 58. phenytoin 3.GABA lebontást gátolja • kiegészítő terapiaként partialis rohamokban és West ill.A generalizált epilepsias rohamok kezelése   Elsőként valproát Secunder generalizálódóban: 1.gabapentin 2. Lennox-Gastaut sy-ban • 2g/nap-3g/nap  Felbamat: • gátolja a glutamát felszabadulást. nem ismert • complex focalis és secunder generalizálódó rohamokban • 300mg/nap kezdésnek majd 1200mg/napig emeljük 300 mg/nap dózissal 59.GABA receptor érzékenységet növeli • elemi és komplex rosszullétben • 600-1200mg/nap  Gabapentin: • hatásmech.A partialis epilepsiás rohamok kezelése      Elsőként választandó a carbamazepine 2-ként phenytoin v. 3-ként phenobarbital és primidon Kieg. Rezisztens: lamotrigin Primer generalisált: 1.: benzodiazepin(primer generalizált) Th.

 Lennox-Gastaut:felbamat..vércukortól függően 50 ml 40% glükóz i.urea. pulzust figyelni ha a légzészavar tartós.ionok.Gyakorlati teendők epilepsiás roham esetén  Roham alatt : • sérüléstől óvni • puha tárgy a fogak közé DE:nem szabad erőltetni.esetleg EEG.v.parenteralis kezelés • sürgős vizsgálatok (vércukor.mert sérülést okzhat  Roham után: • légutak szabaddá tétele • stabil oldalfekvés • szájtoilette • légzést.vigabatrin 60. max 8-10 mg) 52 .v.meningoencephalitis Sinusthrombosis Gyógyszermegvonás Terhességi toxicosis Stroke Hypocalcaemia Uraemia Hypoparathyreodismus Acut intermittáló porphyria 62 & 64. • otthon diazepam.v. intoxicatio gyanúja merül fel  Halmozott rohamok: • sérülésektől védeni (protézis eltávolítás).i.vérgáz) • EKG. Symptomás epilepsiák leggyakoribb okai             Intracranialis tumorok Traumák Hypoglycaemia Encephalitis.figyelni a légzésdepresszióra • kórházban 10-20 mg diazepam lassan.akkor clonazepam 2 mg i.(ha nincs.

oxigénmaszk .alkohol-.naponta szérumszint meghatározás .v. végtagrángatózás) nem szűnnek meg.5 g 3.0.v.toxikológiai vizsgálatok.ha 1.alternatíva: Rivotril 2mg lassan i.5 g 2.akkor még 5 mg/kg phenytoin (max. • sürgősen EEG 53 . Ezután per os antiepileptikumot kell adni.v. relaxáció és gépi lélegeztetés .meglassultság jelezheti.óvni a sérülésektől . ezért meg kell szüntetni a status epilepticust.ha a roham 5 percen belül nem szűnik meg. gyermekeknek 1ml/kg 40%-os glukóz • 10-20 perc : .phenobabital 15-20 mg/kg i.Ha a roham nem szűnik. oedema.egyébként nehezen észrevehető. thiopental adandó.absence-status). antiepileptikumszint.vitális funkciók monitorozása .v.glukóz.(glukóz tartalmú oldatban nem szabad adni) .légútbiztosítás .Ha a roham nem szűnik .v.CAVE! Légzésdepresszió • 21-60 perc: .5 g után nem szűnik. Kezelés : • 5 perc a roham kezdetétől : .hólyagkatéter • 620%-os glukóz i.15-20mg/kg phenytoin i.nap 0. akkor 100200 mg i.v.max dózis: 1. összdózis 30 mg/kg) . . A több mint fél óráig tartó roham után az idegrendszer maradandóan károsodhat(hypoxia.CAVE:cardialis mellékhatások .vénabiztosítás .vérkép. . . vagy a focalis tünetek (pl.nap 1-1.2 mg/tskg Seduxen i.EKG és vérnyomáskontroll . A status epilepticus kezelése   Az egyes rohamok között a tudat nem tisztul fel(GM-status.oedema kezelése  • >60 perc  Absence status : • Figyelmetlenség.CAVE! légzészavar . új epileptogén góc kialakulása).nap 0.liquorlebocsátás ..63.akkor megismételhető .5 g .vérgáz meghatározás .

környezeti hatások: . Az epilepsia és gépjárművezetés ill. Egyéni esetben ez változhat és a szakorvos egyéni döntésétől függ. sikerélményt nyújtó tevékenységek 54 . Focalis rohamokból álló status • A rohamot előidéző neurológiai betegség kiderítendő.Extrém hőmérsékleti körülmények. változások kerülése. . majd Epanutin 125 mg dózisban 65. • 2 mg Rivotril.v.3 évig pedig gyógyszer nélkül.  Munkahely.Megfelelő és folyamatos oxigenisatio biztosítása.Stresszmentes.Villogó fényhatások tartós érvényesülésének kerülése. ill. munkaalkalmasság  Gépjárművezetés: Alkalmi rosszullét követően a beteg legalább 1 évig nem vezethet.• clonazepam(Rivotril) i. feszültségmentes környezet .ezért phenytoin (Epanutin) adandó 125 mg dózisban i.ebből 1 évig gyógyszer mellett kell rohammentesnek lenni. A jogosítványt 5 éves rohammentes periódus után kapják vissza. .Örömöt. .v.  Tónusos rohamokból álló status: Rivotril ronthatja.

66. még az mögötti területet A2-nek nevezzük.  Az összeköttetést a carotis és a vertebralisok által hozott vér között a két a. carotis interna ága. ha a nagyerek egyike elzáródik. carotis interna-ból ered. Ellátja a féltekék convexitásának legnagyobb részét. Jelentősége. vertebralis a nyúltvelő 2 oldalán halad felfelé. illetve az a. communicans posteriorban a véráramlás normális körülmények között minimális. cerebri posteriorra (acp). A kétoldali aca anasztomizál egy a. A 2 a.  A két a. Ellátja a látással. A communicans arteria előtti területet A1. vertebralisokból. carotis internából kapja.  A két a. subclaviaból eredő két a. mely a nyúltvelő-mesencephalon határon végágára oszlik. communicans posterior (acop) biztosítja. a corpus callosumot és a frontális lebeny hátsó részét látja el. Az aca a féltekék mediális részének elülső kétharmadát. a frontális lebeny belső mediális részét. cerebri media (acm) az a. Az a. a frontális lebeny hátsó mediális részét. látótérrel és vizuális perceptioval  55 . hiszen egyenlő nyomással érkezik a vér a két a ACI-n és a két a.  A Circulus arteriosus Willisi vérellátását a két arteria carotis communisból eredő a. a ramus parietalis posterior a parietalis lebenyt. cerebri anterior (aca) az a. vertabralison. a temporalis lebenyek medialis felszíne. Perforáló ágai a basalis ganglionok és a capsula interna egy részét. a ramus angularis a temporalis lebeny felső és parietalis lebeny hátsó részét. a parietalis lebeny hátsó részét. a communicans arteriák anasztomózisként funkcionálnak. a két a. communicans anterior és a. a frontoparietalis ágak a frontális lebeny oldalsó és hátsó részét. a ramus temporalis posterior a temporalis lebeny felső és hátsó részét látja el. Az agy vérellátásának legfontosabb anatómiai jellemzői  Az agy vérellátásának alapja az agyalapon található gyűrűszerű anasztomózis. Az acp ellátási területe az occipitalis lebeny nagy része. nyúltvelő-pons határon egyesül a basillarissá. Circulus arteriosus Willisi. communicans anterior (acoa) révén.

az agy vérkeringését szabályozó mechanizmusok     Az agyszövetre jellemző a fokozott energiaigény. Az agyat a test vértartalmának 15-20% táplálja. A cerebelláris arteriák nemcsak a kisagyat. vagy tünetmentességet okoz. rubert.5% agyi vérátáramlás 750-1000ml/min. fokozott érzékenység az anoxiára. A n. a sustantia nigrat. és gondolkodást integráló thalamusmagokat. Szürkeállomány vérátáramlása 4x-e a fehérállománynak – 80 ml/min/100g a szürke. a. kémiai és idegi szabályozása o fizikai szabályozás csak az autoregulációs nyomástartományon /50-150Hgmm/ belül hatékony. hanem az agytörzset is ellátják. míg egyik vertebralis elzáródása enyhe tüneteket. a nucl. Az a.cerebelli inferior posterior. AGYI KERINGÉS AUTOREGULÁCIÓJA: az agyi vérátáramlás az artériás középnyomás széles határai között – 50-150 Hgmm – állandó. az ideget nyomja. de legtöbbször ezek tünetmentesek az ellenoldali kompenzáció miatt. alatta és fölötte nyomásfüggővé válik az agyi vérátáramlás  vérnyomás emelkedik – agyi erek átmérője szűkül  vérnyomás csökken – agyi erek átmérője szűkül  Magas vérnyomásos betegségben az autoreguláció sávja feljebb tolódik 120-180 Hgmm közé. a temporalis lebeny limbicus területeit. cerebelli superior között lép ki. és IV. a. ocolumotorius a acp és a a. az éberséget. a. a memóriát. a III. holott az agy tömege a testsúly 4. o kémiai szabályozás Az agyi erek tágasságára ható legerősebb kémiai inger a CO2 parcialis nyomása pCO2 arteriás vérben 40Hgmm 56 .  67.  A híd vérellátását három pár ér biztosítja. Sokszor az egyik vertebralis fejlődési rendellenesség miatt szűkebb. Ha az ereken aneurisma van. 1/3 a vertebralisok ellátási érterületére A regionális vérátáramlás nyugalomban 50ml/min/100 gramm agyszövet. basillaris oszlásának elzáródás teljes vakságot (kérgi vakságot). Veszélye. agyidegek magjait.kapcsolatos kérgi területeket. ezeket összekötő fehérállományt. 20 ml/min/100g a fehér. cerebelli superior. Az agy vérkeringésének legfontosabb élettani jellemzői. cerebelli inferior anterior. A szabályozás legfontosabb tényezője az arteriolák (rezisztenciaerek) tágasságának fizikai. hogy az alsó határ alá eső vérnyomásértéken a szöveti perfúzió romlik. elzáródásuk az agytörzsben is okoz károsodást. 2/3 esik a carotis.

Na+ . amit a szöveti acidosissal lehet magyarázni o neurogén szabályozás  2 szinten történik:  agytörzsi vasomotor központban: perfuziós nyomás szabályozása + agyi erek tágasságának szabályozása  regionálisan az agyi rezisztenciaerek és/vagy kapillárisok területén. a pCO2 hatás függ az aktuális vérnyomástól: hypotensio mellett. 4%-os vérátáramlás növekedéssel jár pCO2 növekszik – rezisztencia erek vasoconstrictioja figyelhető meg pCO2 csökken – rezisztencia erek vasodilatátiója a CO2 az extracelluláris pH.      1 Hgmm pCO2 emelkedése kb. Ca+ be a sejtbe – cytotoxikus ic. félárnyékos zóna. ketontestek felhasználása révén o o o 57 . vasogen oedema is képződik gócot körülvevő hypoperfundált agyterület – penumbra. a maximálisan tág erek tovább nem tudnak tovább tágulni. K+ és ATP konc. súlyosabb o lokális vérátáramlás 8-10ml/min/100g alá esik . mint 50 Hgmm) vált ki értágulatot. az agysejtek elpusztulnak K+ ki a sejtből. a szövetek itt túlélhetnek a glikolízis. a pCO2 emelkedés csak minimális értágulatot hoz létre 60 Hgmm pCO2 fölött az autoreguláció megszűnik. oedema képződik az ischaemiás szövetben később vér-agy gát romlása miatt extracelluláris. és csak az alsó határértéken (artériás pO2 kevesebb. Oxigén hiányra az agyi erek kevésbé érzékenyek  hypoxiára / 10% os O2 keverék lélegeztetése / mindössze 35% os agyi vérátáramlás csökkenést okoz.ingerküszöb. nem reagálnak a vérnyomásváltozásra. változása révén hat.    A regionális agyi vérátáramlást az idegsejtek lokális aktivitása jelentősen módosítja A capillárisok perfuziója arányos az agyszövet lokális glükóz anyagcseréjével Agyi vérátáramlás kóros viszonyok között: o agyi vérátáramlás csökkenése következményekkel nem jár 20ml/min/100g határértékig.

és a két carotis interna-n.tétel acoa. de hirtelen elzáródásnál (embolia) erre nincs idő  az agyi vérellátás legfontosabb kollaterálisai o a. ophthalmica az ACI és az ACE (a. vertebralison. Az agy kollataralis vérellátásának lehetőségei   agy vérellátásában a legfontosabb a Willisi kör Ld. mind a kémiai reguláció megszűnik.és keringésviszonyok elzáródás kialakulásának sebessége. hogy az egyik ér elzáródásakor a többi milyen mértékben tudja átvenni az ellátást o o o o o  anastomosis tágassága érfal tágulékonysága helyi nyomásviszonyok általános vérnyomás. Jelentőségük. 58 . hiszen egyenlő nyomással érkezik a vér a két a. 66. fokozatos elzáródás esetén általában a kollaterálisokkeringés kialakul. CO2 lélegeztetése intracerebralis stealt hoz létre – az erek csak a sérült területen tágulnak ki nagy erek fokozatos elzáródása – shunt keringés kialakulása miatt csak minimális következménnyel jár o  Az agyszövet vérátáramlása függ o o o erek tágassága a vér viszkozitása a perfúzós tényezők: RR/szívmunka/vénás szerkezete/rugalmassága/shuntkeringés visszafolyás/erek  agyi vérátáramlás o o o norm: 50ml/min/100g agyszövet reverzibilis károsodás: 15-20ml/min/100g irreversibilis károsodás: 10ml/min/100g 68. ha egyik nagyér erzáródik. a communicans arteriák anastomosisként funkcionálnak számos tényezőtől függ. és acop – normálisan a véráramlás itt minimális.o az ischemiás zónán belül mind az idegi. facialis) között.

2 parietais. vertebralisok izomágain keresztül töltik proximális elzáródás esetén az a. diploicae. 1 occipitalis több nyíláson keresztül fonatszerű összeköttetések o o foramen magnumon keresztül – plexus venosus vertebralis internus fissura orbitalis superioron keresztül a sinus cavernosus összeköttesítést létesít a vena ophthalmica superiorral a fossa cranii media koponyaalapi nyílásain keresztül a plexus pterygoideussal közlekedik sinus cavernosus  o  agyi sinusok: a dura mater periostealis és meningealis rétege bizonyos helyeken elválik egymástól. communicans posterioson keresztül töltődik az a. ha az a. occipitalis-k (ACE) az a. Négy ilyen véna van.o Azonos oldali ACI elzáródás esetén az áramlás az a. Ilyen emissaria a o sinus sagittalis superiorból kivezető v. cerebri posterior. vertebralisok cranialis szakaszát o 69. és vénás sinusokat fog közre 59 . basillaris szűk az a. 1 frontális. emissaria condylaris összeköttesítést létesíthetnek a koponya belső és külső vénái között a koponyatető szivacsos (diploe) állományában haladó vv. Az agy vénás rendszere     Nincs a Willisi kört követő vénás rendszer. ophthalmica-ban megfordul a. elsődlegesen a dura sinusok közvetítésével a vena jugularis interna felé vezetődik a sinusok maguk is közlekedhetnek jellemző helyeken a fej külső vénáival vv. emissaria mastoidea sinus sigmoideus végső szakaszából az os occipitale oldalrészein keresztül kivezető v. emissariae-n keresztül. emissaria parietalis o o  sinus sigmoideus kezdetéből kivezető v. a dura mater sinusaiba ömlenek az agyállomány vérét elvezető önálló fallal bíró vénák.

jellegzetes szemtüneteket eredményezve – exophthalmus pulsans o o sinus transversus – sulcus sinus transversusban  a belsőfül fertőzései érinhetik. IV.o sinus sagitalis superior – sulcus sinus sagittalis superiosis-t bélelő dura mater és az innen induló falx cerebri fogja közre.. V/1. ennek a közelében halad 60 . VI a sinus lateralis oldalán halad ACI a sinustól medialisan ezen képletek sérülhetnek különböző betegségek kapcsán ezen a kritikus helyen ritkán a ACI fistulát képez a sinus cavernosus felé. ahol erőteljesen kitágulva végződik ( confluens sinuum) sinus cavernosus – bonyolult sagitalis állású sinusrendszer a sella turcica 2 oldalán   benne az orbita vénás rendszere vezetődik el. ezáltal lehetséges fertőzési kapu az orbitalis és facialis fertőzéseknek az agy felé (anasztomozisok) mellette ill. A protuberantia occipitalis internaig húzódik. rajta keresztül sok fontos képlet halad     az összes ideg mely belép az orbitába – III.

nem sinus jellegű vénái – önálló falú. utóbbi a sinus transversusba torkollik o o o o 70. ill. sinusokba ömlő vénák o vv. megakadályozza a neurotranszmitterek bejutását a szisztémás keringésbe  ugyanakkor a keringésből csak bizonyos anyagok jutnak be az agyba. cerebralis inferiores – több apró agyalapi véna. A vér-agy-gát jelentősége  az agyi capillarisok falában levő endothel sejtek a rendkívül szoros kapcsolatot biztosító tight junctionokkal kapcsolodnak egymáshoz. mások nem  gyógyszer – képes-e átjutni a vér-agy-gáton  61 .  ez a kapcsolat jelenti a vér-agy-gátat. sinus cavernosusba ömlenek vena basilaris (Rosenthali) – a chisma opticum oldaláról eredve a középagyat oldalról kerüli meg. amely biztosítja az agyi extracellularis tér ionösszetételének állandóságát. sinus sagitalis superiorhoz halad oldalanként 7-8 vv. cerebelli superiores et inferiores – sinus rectusba. cerebelli superiores – agyféltekék konvexitásán szedődik össze. a sinus rectusba torkollik vena cerebri magna (Galeni) – az agyvelő belsejének elvezető vénája vv.o o  sinus rectus – tentosium cerebelliben sinus sagittalis inferior – falx cerebriben az agy önálló.

pl. ha s kamra ependyma sejtjein keresztül a liquor az agyállományba hatol vasogen oedema oka: o tumor o tályog o ischaemia o agyvérzés o agysérülés o meningitis pathomechanizmus: a capilláris endothel átjárhatósága növekszik → az extracelluláris folyadék növekszik 71. K+ transzport zavara. penicillin cytotoxicus oedema – endothelsejtek.astrocyta-capillaris endothel egység felbomlik o meningitisben a vér-agy-gát átjárható. amelynek következtében a víz az extracelluláris térből az intracelluláris térbe lép.     rétegei: o capillaris endothel o endothel lamina basalisa o perivascularis kötőszöveti tér – Wirchow-Robin tér o idegszövet membrana basalisa o astrocyta nyúlványok sérülése: tumorok. Az ischaemiás agyi keringési zavarok rizikótényezői  felnőttekben o hypertonia o szívbetegség – főleg a turbulens áramlással járó szívbetegségek→embolizáció forrás!!  pitvarfibrilláció  dilatatív cardiomyopathia  nyitott foramen ovale  pitvari septum defectus  felszálló aorta thrombosisa  kamrai septum defectus  AMI  bal kamra aneurysma  vitiumok: aorta. gliatalpak és a neuronok duzzadása jellemző oka: o agyi ischaemia o vízmérgezés o hypoosmolaris oldatok o antidiuretikus hormon fokozott szekréciója o sóvesztő vese pathomechanizmusa: ATP függő Na+. intersticiális oedema – kamra körüli fehérállomány magas Na+ tartalmával magyarázzák oka: o communikáló hydrocephalus. intracellulárisan Na+ szaporodik fel. glia. normálisan át nem jutó antibiotikumok is átjutnak. gyulladás . mitralis billentyű  endocarditis 62 .

Az ischaemiás cerebrovasculáris betegségek felosztása a tünetek időtartalma szerint  TIA – transitorikus ischaemias attack o hirtelen kialakuló agyi keringészavar. HDL koleszterin ↓ o haemoglobinopathia fiatalkorúakban o első helyen a cardialis tényezők állnak o kardiolipid antitestek o fiatalkori DM o oralis anticoncipiens o hyperlipidemiák o infectiok ( syphilis. ismeretlen eredetű 8% o agyvérzés – cerebrovascularis betegségek 15% adja  hypertoniás – 40-70 év között 12%  érmalformátiókból – 3% 73. AIDS ) o drogok genetika tényezők: o genetikai háttere tisztázatlan o multigénes öröklődési tényzőket tartanak valószínűnek o angiotenzin -1 konvertáló enzim (ACE) polimorfizmusa gyakori hypertoniában.  o dohányzás o diabetes mellitus o alkoholbetegség o férfi nem o pozitív családi anamnezis o korábbi stroke. melynek tünetei 24 órán belül szűnnek  carotis területi TIA – 80% 63 . HDL képződésének zavarát 72. lacunák. TIA o carotis szűkület. A központi idegrendszer éreredetű betegségeinek felosztása  eredetük és pathogenetikai következményeik szerint osztjuk fel o ischaemia – az összes agyi keringészavar 85%-a  érelváltozás  nagyerek betegsége – atherosclerosis/thrombosis 45% → territoriális agyi infarktus  kiserek betegsége – lipohyalinosis 20% → lacunák  agyi emboliák – forrása a szív és nagyerek 20% → territorialis infarktusok. thromboemboliák 12%. multiplex infarktusok. ami az egyik legfontosabb cardiovascularis rizikótényező o apolipoprotein A1 gén polimorfizmusával magyarázzák a védőhatású lipoprotein. zörej o életkor – 65 év felett o kóros haemostasis o Htk ↑ o fibrinogén ↑ o hyperlipidaemia.

ha az embólus oldódik. fokozatosan alakul ki gyakran éjszaka. nem múlnak el nyomtalanul progresszív stroke o carotis területén az első 2-3 napon. tumorok hirtelen kialakuló tünetek.    vertabralis területi TIA – 20% RIND – reversivilis ischaemiás neurológiai deficit o tünetek 3 napon / 72 órán / belül szűnnek. Az agyi ischaemia és állományvérzés elkülönítő kórisméje  ischaemiás stroke o CT!! – denzitásváltozás az első 6-8 órában nem látható. nagyerek    tünetek hirtelen.   o T1 súlyozott képen hypointenzitás. 24-48 óra múlva hypodensitas MR –érzékenyebb. majd distalisabb erekbe szállítódik háttér: szívprobléma → EKG. akár 4. később nem romlanak tovább. nappali aktivtás közben jelentkeznek később tünetek javulhatnak. hyperdensitasként háttér: hypertonia. alvás közben jelentkezik → a beteg már a neurológiai tünetekkel ébred progresszió jellemzi a lefolyását → a thrombus növekszik o emboliás stroke – embolus származhat szív. vagy állandósulhatnak o hirtelen. trauma. ha vertebro-basilaris területen. teljes súlyosságban jelentkező tünetek. echokardiografia korábbi anamnézisben keresni okot  állományvérzés o o o CT – azonnal látszik. már az akut szakban is kirajzolja az ischaemiás területet. napon is fokozatosan romló neurológiai tünetek o a tünetek a beteg megfigyelése alatt fokozatosan alakulnak ki. illetve rosszabbodnak 74. de 24 órán túl komplett stroke – a tünetek az idő elteltével javulhatnak. T2 súlyozott képen hyperintenzitás láthatók o thromboticus stroke – az agyat tápláló erek fokozatos thrombotikus elzáródása    lassan. kifejezett fejfájás kíséretében 64 .

cerebri media elülső ágcsoport ellenoldali érzéskiesés. a chorioidea) o o o o  a. basillaris területi – 20% o „4D” tünetcsoport 65 . pyramisjelek o o o  SAV o o o o o hirtelen kezdet súlyos fejfájás / elesettség / tarkókötöttség / photophobia / esetenként tudatzavar góctünetek nem jellemzők gyakran fizikai erőkifejtés kapcsán alakul ki anaerusmia ruptura a gyakori oka . motoros aphasia – a. hányás pons vérzés – súlyos tudatzava. tudatállapot változása a vérzés tömegétől és lokalizációjától függően alakul ki. teljes jólét közepette percek. tarkókötöttség nappali órákban alakul ki. igen szűk pupillák. cerebri anterior ellátási terület ellenoldali bénulás és érzészavar. acoa lokalizációkban gyakori 75. ataxia. homonym hemianopia. órák alatt fokozatosai fejlődnek a tünetek góctünetek jellemzőek    féltekei vérzés – ellenoldali haemiplegia. látótér.aca A1. Az agyi TIA leggyakoribb tünetei  a. fvt. az a.és érzéskiesés kisagyi vérzés – nystagmus. tetraparesi/plegia. tekintészavar. carotis interna területi vérellátási ischaemia tünetei – 80% o amaurosis fugax – az egyik szem átmeneti vaksága. vertebralis. ophthalmica szűkületének vagy embolizációjának kövekezménye ellenoldali haemiparesis alsóvégtagi túlsúllyal – a. a. maximummal. cerebri media hátsó ágcsoport arcon végtagon egyenlő mértékű gyengeség és haemihypestaesia – perforáló ágak ( a. kéz. sensoros aphasia – a. hányinger. lenticularis. szédülés. arc.o hányás.

tetraparesis ataxia hányinger látótérzavar – occipitalis cortex károsodása miatt o o o o 76. műbillentyű – 10% amyolidosis. mitrális billentyű betegség. majd distalisabb erekbe jut tünetek attól függenek.45%→heparinkezelést és preventív antikoagulációt igényel. tünetek. melyek később esetleg javulhatnak.alsó végtagi) paradox embolizáció nyitott foramen ovalen keresztül o 66 . thrombocytopeniaban. Embolia cerebri (kórszármazása. terhesség. többi tétel/ okok: . lupus erythematosusban. neuromuscularis betegségek. hogy az embólus esetleg feloldódik.    o dizziness – szédülés diplopia – kettőslátás dysphagia dysarthria alternáló érzészavar . szülés alatt. nappali aktivitás közben tünetek már kezdetben maximálisak.agyideg károsodás az érintett oldalon és ellenoldali hosszúpályatünet. daganatos betegségben. hogy milyen lokalizáciban. INR: 2-3 Szívinfarktus utáni állapot – 15%    o o szívfal paradox mozgása kamra anaeurisma ritmuszavar o reumás és egyéb szívbetegségek. kétoldali tünetek – corticalis vakság. melyik érnek történt az elzáródása /Ld.emboliaforrások o pitvarfibrilláció . bal pitvari myxomaban vénás rendszerből (pl. azzal párhuzamosan. elkülönítő kórisme)     tünetek általában hirtelen jelentkeznek.

radiatio optica laesiosa (homony haemianopia) → subcorticalis 78. és a vállizmok     corpus callosum rostok megszakadása miatt a bal kéz apraxiája társulhat a tünetekhez domináns félteke károsodása→transcorticalis motoros aphasiat cingularis régió károsodása egy.és szopóreflexek hemiparesis a corticalis és subcorticalis ischaemiara is visszavezethető ha a paresis kifejezettebb: arc. M1 elzáródás → aa. kar. tumorok 77. Az arteria cerebri media elzáródásának tünetei kezdeti szakaszon. Az arteria cerebri anterior elzáródásának tünetei aca főtörzsének elzáródása következtében:  bénulnak az alsóvégtagok. láb↓ → corticalis arc. diff. kar↑ . láb↑ → subcorticalis aphasia. hemihypaestesia bulbusok konjugáltan devialnak a laesio irányába látósugárzás laesiója → ellenoldali homonym haemianopsia vagy felső kvadráns anopia domináns féltekei acm elzáródása → globális aphasia. alvás közben beteg neurológiai tünetekkel ébred állományvérzés: o o o o o teljes jólét közepette kifejezett fejfájás hányás tarkókötöttség tudatállapot változása ( kiterjedéstől függően) oka: hypertonia. trauma.vagy kétoldali károsodása→abuliát. dg. epilepsias rohamok → corticalis látótérdefectus.: o thromboticus stroke:   o éjszaka. zavartság 67 . agraphia szubdominalis féltekei → anosognosia. lenticulostriatae ellátási területén ischaemia →capsula interna laesioja → ellenoldali spasticus hemiplegia főtörzs elzáródása → faciobrachialis eloszlású hemiparesis. apraxia. apáthiát. vizeletinkontinenciát okoz liberációs jelenségek: fogó. asomatognosia.

ACI ága 68 . memóriazavar. ophthalmica területének ischaemiaja. astereognosia.syn. epilepsiás rohamok subcorticalis → arc. apraxia. . alexia a.ha domináns vagy kétoldali →amnesticus syndromával.) ellenoldali homonym hemianopsia. alsóvégtag egyformán károsodik amaurosis fugax – a. figyelemzavarral.carotis interna – aca és acm ellátási terület kiesése figyelhető meg ld. apraxia. temporalis lebeny alsó felszínét  P1 és P2 áramlászavara→strategiai infarctusok a talamusba     paramedian thalamuslágyulás. Az arteria cerebri posterior és arteria carotis interna elzáródásának tünetei a. ellátási területkiesése – corticalis vakságot okoz.domináns oldali anguláris. alexia 79. hátsó parietalis és temporalis ágak → sensoros aphasia. apathiával és dementiával jár. a beteg gyakran nem veszi tudomásul a vakságot ( Anton . macularis látás megkímélt o  hemianaesthesia. enyhe hemiparesis. kar. inditékhiánnyal. thalamogeniculata elzáródásának következménye → klasszikus thalamus syndroma acp főtörzsének elzáródása → occipitotemporalis medialis területeket károsítja. a látókéreg elpusztul o mko.cerebri posterior – occipitalis lebeny mind a 3 felszínét. domináns oldali paramedialis thalamus laesio → beszédzavar. a szubdomináns oldali neglect syndromát idézik elő a. előző tételek  hemiparesis         hemihypaesthesia aphasia – domináns félteke károsodása esetén nem domináns – anosognosia acm túlsúlyú károsodás – faciobrachialis túlsúlyú károsodás aca túlsúly → alsó végtag túlsúlyú + incontinentia corticalis → aphasia.

de kevésbe specifikus. elzáródásának syndromája SUBCLAVIAN STEAL SYNDROMA  az a. A vertebrobasilaris területi keringészavarok tünettana 4D tünetcsoport  diplopia    dysarthria dysphagia dizziness – szédülés – leggyakoribb.80. ill. különösen a fej felett végzett erőkifejtéseknél AV-ban csökken a nyomás az a. ha szédüléshez más neurológiai kórjel nem társul. MR-angiografia jellemző triasz!!!!!: o o o subclaviás árokban zörej két oldalon mért vérnyomás különbség ≥ 20 Hgmm két oldali radialis pulzus különböző 69 . több alkalommal mért vérnyomás legalább 15-20 Hgmm-rel alacsonyabb a szűkület oldalán. Az arteria subclavia kezdeti szakasza szűkületének. DSA. kettőslátás. subclavia atheroscleroticus szűkületének következménye az AV eredése előtti szakaszon       a szűkület oldalán → kar és váll mozgatásakor. mint az ép oldalon UH. illetve annak tünet  ellenoldali hosszúpálya tünet – pyramis pálya károsodás occipitalis cortex károsodása → látótérzavar ataxia. tudatzavar előfordulhat 81. paresis diagnosztikus értékű ha. akkor ez csak ritkán ischaemia következménye alternáló tünetcsoport  azonos oldali agyidegkárosodás. brachialisba az ellenkező oldali AVból a megfordult keringésű AV-on keresztül jut vér → agytörzs perfúziója romlik agytörzsi ischaemia → leggyakrabban forgó jellegű szédülés. dysarthria.

érzőkör vizsgálata – A RÉM meningeális izgalmi jelek pszichés státusz vegetativum vizsgálata szemmozgások vizsgálata kalóriás ingerlés → agytörzs . APTI. Aspirin:100-300mg/nap. VÉRNYOMÁSMÉRÉS!!!>folyamatos kontroll 84.mesencephalon. INR Na+. általános vizsgálatnál 83. Az agyi keringési zavarok esetén elvégzendő neurológiai vizsgálatok agyidegek.PS.Az agyi keringési zavar gyanúja esetén végzendő belgyógyászati vizsgálatok Laborvizsgálatok: vérkép > htc.> arrhytmia kezelése Thrombocytaaggregáció-gátlók adása:ha nem operálható az érbetegség és TIA-k jelentkeznek. híd épsége! paresisek – lokalizáció keresése többit lásd. PC APC-rezisztencia Testhőmérséklet Vasculitis gyanú esetén autoimmun próbák szükségesek:antiphospholipid-at. LDL-C. koleszterin és a zsíranyagcsere rendezése A kóros lipoprotein A független rizikófaktor A vérnyomást főleg carotis stenosis esetén 150hgmm körül stabilizáljuk.monitorozás cardialis arrhytmiáben szükséges.fvs Thrombocyta (reológiai vizsgálat:plazma és teljes vér viszkozitás.hgb. reflexkör. K+ > tehát az ionok Glükóz Urea.vvt és thrombocytaaggregáció.82. htc) Haemostasis > PI.:GITpanasz. ha újabb TIA nincs és a szűkület nem progrediál>>mh. triglicerid.Az átmeneti agyi keringészavar(TIA) kezelése Rizikófaktorok kezelése:vérnyomás. kreatinin > tehát a vesefunkció Májfunkció Fontos még> lipidprofil (koleszterin. HDL-C) We > minden esetben meg kell határozni! Coagulatiós rendszer vizsgálata: AT-III. Gondos cardiológiai vizsgálat szükséges. Stroke utáni gyakori halálok a MI. bronchospazmus! Érzékenység esetén:Ticlopidin:2x250mg/nap + vérképellenőrzés 70 . mozgatókör. Cardiológiai vizsgálat: auscultatio > carotisoszlás alatt és felett is EKG!! Mellkas rtg TTE >20-25%-ban talál eltérést TEE >50%-ban talál eltérést Holter. kardiolipin ellenes antitest. allergia.vvt-filtráció.

de profilaktikusan nem ajánlott Thrombolysis:ind:1. Vérnyomás: csak akkor kell csökkenteni.) Testhőmérséklet emelkedhet >csökkenteni + okát kezelni Normális vércukorszint biztosítása.Az agy akut ischemiás keringési zavarainak kezelése: A vitális paraméterek után optimalizálni kell a légzést(légútbiztosítás. GIT. KI:vérzékenység. O2 adás) és a keringést. ha: A diast:130felett.5 3hónap múlva (legkésőbb 1 év múlva):thr-aggr. AB Mh:kettőslátás. Mannitol (20%) 4-6 óránként iv. a carotis rendszerben.fekélyek Interakciók:salycilátok. aspirin/ticlopidin KI:intracranialis stenosis.steroidok. melynek kezdete pontosan meg nem határozható 2. Kontrollált hyperventilláció (pCO2 legyen 28-35hgmm) Ha nem használ és fenyegető beékelődés van> dekompressziós craniectomia lehet a megoldás>nagymáretű. Elzáródás (100%-os szűkület).instabil súlyos hypertonia. mely nem operálható és a beteg compliance megfelelő>Syncumar > INR=2-2. Paralitikus láb fáslizása>MVT megelőzése. májbetegség.agyi ischemia. friss agyi ischemia. mert uncalis v. Gyxerek:Ebrantil (urapidil):12. cer. Corinfar(nifedipin):10mg Esetleg nitroglycerin a diastoles BP csökkentésére(5mg iv. Int. a.> bej. DM. friss MI.a tünetek súlyossága bizonyos értéket meghalad 71 . (később fontos a rehabilitáció) Agyoedema csökkentése: az agyi ischemiák többségében nins jelentős oedema.5mg lassan iv. agytörzsi beékelődést okozhat.2 Cardiversio előtt és után 3 hétig anticoagulálunk. vese-. szív-. a syst:220felett Hypertoniás encephalopathia tünetei jelentkeznek Létfontosságú szervek (pl:máj) súlyos bántalma fenyeget A vérnyomást nem szabad 160/100hgmm alá csökkenteni.4-4. tüdőbetegség Posztoperatívan:aspirin 2évig + nyaki UH 85. viszont a. car. az aspirin kezelés pedig eredménytelen:anticoagulálás néhány hónapig v. mert csökkenhet az agy vérátfolyás. gátlóra váltunk Hosszabb idejű anticoagulálás csak egyértelmű emboliaforrás esetén. az agytörzset komprimáló cereblláris infarctus esetén Corticosteroid NEM javasolt:vércukor háztartást kórosan befolyásolja Fokozott thrombózis veszély Fokozott ulcus veszély Antiepilepticumok adása a visszatérő convulsiók kivédésére. INR=2-3 Ha egyértelmű emboliaforrás van a szívben v.Anticoagulatio: cél:protrombin=1.phenylbutazon.vesevérzés Carotis endarterectomia: Ind:halmozott TIA halmozott minor stroke carotis szűkület 70-99% Ha crescendo TIA-k jelentkeznek és a carotis mútét nem jön szóba.2-2 INR=1. media elzáródásban igen.

fejsérülés. paracetamol. TIA-s rohamok megszüntetésére ill. hogy a thromboembóliás forrás a szív. Adható pl:pitvarfibbrillációban.hatását erősítik:allopurinol. 10 napig APTI ellenőrzés 3h-múlva>2-3x-os növekedés kell>55-65s-re kell beállítani A kezelés 3-5 nap után kumarin v. m. epilepsziás roham a tünetek kialakulásakor. dextrán. erythromycin … II.korábbi agyvérzés. bolusban. agresszív BP csökkentő kezelés.alacsony vércukor rtPA-iv.psoas. thr.185/110-nél magasabb BP. akiknél az aspirin/ticlopidin adása mellett a TIA-k újra jelentkeznek.anticoaguláns kezelés. utána 100NE/h v. asthma Az alkohol a szalicilát hatását potencírozza. subarachnoidalis vérzés gyanúja. ahol thromboticus folyamat van a háttérben> heparint kell adni. bőrreakciók.3.. haloperidol 87.gluteus)>spontán és iatrogén. Számot ellenőrizni kell stroke Heparin:Folyamatosan kialakuló és progrediáló stroke-nál. orrvérzés.Az a. haematuria. urogen. baclofen. Vérzés 3 héten belül. suffusiok Neurologiai mh:intracerebralis vérzés. GIT fekély vesekő. aggr. thrombocytopenia 100>.GIT v. CM-ban.1mg/ttkg 86.a CT vérzést az agyállományban nem mutat 4. Syncumar:ált mh: vérzés(GIT). epiduralis vérzés.2 héten belüli sebészi beav.barbiturátok. kettőslátás Ellenjavallt:haemorrhagiás dathesis.heparinkezelés és emelkedett APTI. gátló.GIT-fekély. Dózis:3-5000NE iv. hypertonia. immunszuppressív szerek. szalicilátok. Aspirin:thrombocytaaggregáció-gátló.a tünetek kialakulásától 3-órán belül kell lenni KI:tünetek gyorsan javulnak. alkoholizmus. májcirrhosis.9-1. subduralis haematoma. Ticlopidin:ha a beteg nem tud aspirint szedni Fvs és thr. 2x4100 NE Fraxiparin sc. idegkárosodás (nfemoralis. cimetidin. n. Hasznos lehet olyan betegekben. glükokortikoid. izomhaematoma (m. carbamazepin. a későbbi kialakulási vszínűségének csökkentésére. carotis interna stenosisok kezelése Konzervatív therápia: ha a műtét KI Rizikófaktorok befolyásolása 100mg/nap ASA 72 . 3 hónapon belüli stroke v. 0. ha a betegnél ismert és bizonyított.hatását csökkentik:antacidumok.ischiadicus). acut pancreatitis. dil.Az anticoagulánsok szerepe a cerebrovascularis kórképekben és a legveszélyesebb kölcsönhatások ( más gyxerekkel) Stroke-os betegnek akkor kell anticoagulanst adnia. DM retinopathia. endocarditis Kölcsönhatások: I.valproat. 100mg/nap KI:vérzsi hajlam.

majdnem teljesen gyógyuló stroke-ja. Technikailag csak a bifurcatio és a mandibula közötti szakasz hozzáférhető. Elzáródása 100%-os szűkület friss MI friss agyi ischemia instabil súlyos hypertonia vese.A carotis endarterectomia indikációi.tüdőbetegség Szövődményei:restenosis > megoldás:ballonos tágítás. Bypass műtétek. therápiához képest.ez a szám 70%os stenosis fölött 8. ha a megelőző angiographiának és a műtétnek a mortalitása és morbiditása nem éri el a 6%-ot. Asymptomás szignifikáns(70%-fölötti) ACI stenosis esetén a műtt akkor javasolt. hogy 2 éves követés időszak alatt 1 stroke-ot megelőzzünk. mint a konz. 50-70% közötti stenosis:nincs jelentős különbség a műtét és a konzervatív kezelés között 0-49% :a sebészi beavatkozás rizikója nagyobb. a stroke miatti halálozás kb 15%-al csökken a konz. temporalis spf. a műtétnek nincs előnye. szövődményei Indikáció:halmozott TIA Halmozott minor stroke Carotis szűkület 70-99% Kontraindikáció:stenosis az ACI intracranialis szakaszán carotis int. mely átmeneti neurológiai tüneteket sem okoz 88. Között ACP és az a. ha a műtét morbiditása és mortalitása kevesebb mint 3%-ra várható.anastomosis képzés: ACM corticalis ága és az a. kontraindikációi. occ. ha embóliaforrásnak tekintendő v. kezelésé Fontos a sebészi team tapasztalata. mert x számú endarterectomiát el kell végezni. externa között Stent ACI stenosis diagnozisa:hallgatózás. szív. 70% alatti szűkület akkor operálható. a szűkületet okozó plakk exulcerált és halmozott TIA-kat okoz. A carotis endarterectomiából származó előnyt befolyásolják: az angiographia és a sebészi morbiditás és mortalitás>ha együtt elérik a 6%-ot. 73 . stent beültetés Varratelégtelenség miatt vérzés Carotis endarterectomia a stroke megelőzésére szolgáló sebészi beavatkozás.carotis zörej Nyaki UH MR angiographia DSA Tünetmentes érstenosis:hallgatózással. Lényege: a lument szűkítő plakkot és thrombust az intimával együtt eltávolítják. a műtét akkor javasolt. UH v.(ACI nyaki szakasza) 70-99% közötti stenosis:az azonos oldali stroke rizikója. Ha a betegnek megelőző TIA-i voltak v.Műtét:Carotis endarterectomia: az atheroscleroticus plakkot a rajta kialakult thrombussal és az intimával együtt eltávolítják 70%-ot meghaladó carotis interna szűkület esetén. angiographiával véletlenül kiderülő extra.v. intracranialis érszűkület.

89.Az agyvérzés kóroktana, kórbonctana, kórjóslata Valamennyi stroke 15-20%-a vérzéses Oka:hypertonia Aneurysma ruptura Haemangioma Iscemiás infarctus haemorrhagiás transzformiációja Alvadási zavarok (thrombocytopenia, gyxerek) Vasculitis( immun eredetű) Sinus thrombosis Lokalizáció: Típusos lokalizáció hypertensiv állományvérzésben 1. törzsdúc – 50% 2.thalamus -15% 3.lebenyvérzés 4.agytörzsi (leggyakrabban a pons)-10% 5. cerebellum Atípusos lokalizáció: Traumás eredetű (agyfelszínhez közel) Angioma Aneurysma ruptúrához társuló AVmalformatio Ischaemiás laesio vérzéses transzformációja Koagulatios zavarok, helytelen anticoagulans terápia, thrombolysis Bevérzett tumor v. metastasis (melanoma, világossejtes veserák) Tünetek:A vérzés lokalizációjától függenek. Általában teljes jólét közben alakul ki. Lehetnek enyhék (TIA-ra emlékeztető enyhe fejfájás), de gyakrabban van tudatzavar, a neurológiai tünetek súlyosabbak, mint ischemiában, gyakori a fejfájás, hányás, és gyorsan súlyosbodnak a tünetek, főleg ha a vérzés a kamrába tör. Az ischemiás és a vérzéses stroke-ot csak CT-vel lehet biztosan elkülöníteni!!! Tartós fejfájás, tarkókötöttség, sólyos hemi ill. tetraparesis, súlyosbodó tudatzavar inkább vérzés mellett szól. Féltekei vérzések esetén ellenoldali hemiplegia/tekintés-zavar/látótér,érzéskiesés. Kisagyivérzés:nystagmus, hányinger, hányás, szédülés,ataxia, tremor, dysdiadochokinezis Pons vérzés:súlyos tudatzavar (kezdettől fogva coma),igen szűk pupillák( nincs vestibulo-ocularis reflex), tetraparesis/plegia, pyramis jelek, decerebratios rigiditas A tünetek másodlagos progressziójának okai: 1. ismétlődő vérzések: a rávérzés előfordulási gyakorisága 14-15%, a rizikó az eltelt idővel csökken. A rávérzés kockázata az első 6 órában a legnagyobb. Okai lehetnek:májműködés és véralvadási zavarok. 2. perifocalis oedema 3.hydrocephalus:különösen intraventricularis vérzések s hátsó koponyagödri vérzések esetén gyakori 4. epilepsias rohamok

74

Prognozis: A vérzés letalitása kb.:40-50% Ha a kórlefolyás során tudatzavar alakul ki v. a meglévő súlyosbodik, a letalitas elérheti a 90%ot. Diagnózis: CT >nativ CT-n hyperdenzitas Hypertonias előzmény, haemostasis zavar, syncumar szedés az anamnezisben. MRI- a vérzés akut fázisában nem megbízható Fiatal betegnél mindig keresni kell az érmalformatiot, főleg atipusos lokalizációnál (angiographia). 90.Az állományvérzések konzervatív és műtétes kezelése, kórjóslata Konzervatív kezelés:syst. BP stabilizálása 160-180hgmm körül > lépcsőzetes BP csökkentés >urapidil (Ebrantyl)25mg iv. bolusban, ha 3 perc múlva nem hat, akkor mehet 50mg nifedipin( Adalat)10-20mgsubling. Clonidin (Catapresan) 9-45ug/h B-blokkoló- metoprolol: 5-10mg iv. – tartós hatás Dihydralazin (Nepresol)6,5-12,5mg lassan iv. Nitroprussid-Na: csak végső esetben 0,3ug/ttkg ICPnövekedés esetén:20%os mannitol 200ml-es bolusban( az osmotherapia veszélye:vér-agy gát károsodás esetén a gyx a haematomába kerülhet > növeli a térfoglalást Dexamethason(Oradexan) > 40-50mg Szívelégtelenség esetén:digitalizálás Ritmuszavar kezelés Vérgázkorrekció Thrombosis profilaxis:elsősorban mozgatás> decubitus/pneumonia/fekély profilaxis is 2x5000NEheparin sc. Alvadási zavarok esetén:FFP Faktor pótlás Anticoaguláns okozta vérzésben:FFP, Konakion (szint. K-vit) Heparin antagonizálás:protamin-szulfát Thrombocytopenia estén:thr. cc. A haematomába adott lokális fibrinolyticumok tanulmányozása folyamatban van. Műtéti kezelés:Indikáció: Kisagyvérzés (főleg ha a IV. kamra és a basalis cysterna kompressiójára utaló jelek vannak) >a kisagyvérzéseknek jó a gyógyhajlama Gyorsan romló féltekei állományvérzés Agytörzsi beékelődés Hydrocephalus Tömegáttolódás Eljárások:UH v. CT vezérelte stereotaxiás leszívás(evakuacio) > a friss haematoma kis részét lehet csak leszívni,de subkronikus szakban (7-12) nap akár a 90%-át is Kamrába tőrő vérzésnél korai st-ban kamradrainage

75

Intraventricularis haematoma lysise Haematomaevakuáció nyílt műtéttel KI:coma alvadási zavar híd-, agytörzsi-, thalamusvérzés 91.Háziorvosi teendők akut stroke-ban Háziorvos feladata:mielőbbi szakorvoshoz ill. kórházba utalás Háznál a következők teendők: 1.a BP vizsgálata és ellenőrzése > enyhén emelkedett értéknél nem szabad drasztikus vérnyomáscsökkentőt adni, mivel nagyobb infarctus v. vérzés esetén ez pár óra alatt rendeződhet. 2. ischemia > különösen fontos a kollateralis keringés érvényre jutása miatt a megfelelő (enyhén magas) BP >BP csökkentés:Nimodipin, Corinfar (nifedipin), Redergam (dihidroergotoxin) + B-blokkoló > igen magas BP esetén a kórházba jutás előtt: iv. Furosemid(1-3amp.) 3.vérzés > BP csökkentés >hyperosmolaris oedemaellenes szer >Glycerin(2,5g/ttkg 3-4 óránként) és/vagy Furosemid

4. comás betegnél > légutak szabaddá tétele >aspiratio elkerülése >cardiopulmonalis állapot ellenőrzése és kezelése 5.subarachnoidalis vérzés Magas BP esetén (170hgmm is kezelendő) -Redergam -B-blokkoló -Furosemid -Corinfar -oedema ellenes szerek Teljes nyugalomba helyezés, fekvés, hányás csillapítás Daedalon (Diphenhydramin) Nyugtalanság esetén > Pipolphen (promethasin) Fájdalomcsillapítás:Algopyrin, Demalgonil(Aminofenazon, allobarbitál) 92.Krónikus cerebrovascularis betegek kezelése, gondozása Motiválni kell a beteget a depresszió ellen. A napi tevékenységet ( mosás, étkezés, főzés) fázisokra kell beosztani. A háziorvosnak meg kell nézni a beteg otthonát, hogy alkalmas-e az önálló életvitelre. Sz.e. a szoba, az ágyak átalakítása, fürdető nővér, segítség a bevásárlásban. Az elbocsátás után a beteg járjpn vissza fizikoterápiára, foglalkoztatásra, beszédgyakorlatra.

76

a tárgyakat a beteg látóterébe mutatni Oropharyngealis rehabilitáció: -száj gondozása. spec.ajtó. a végtag párnára való helyezése segíthet. egyszerű parancsokkal .ellenőrizni kell a halláscsökkenés mértékét . vészjelző.mindenféle módon próbáljon kommunikálni .váll támasztó … Oedema > izompumpa hiány miatt. Passzív mozgatás. Rugalmas zokni megelőzi az oedemát és a vénás thrombózist. Segíthet: mozgatás. amely a beszélgetéshez újabb anyagot ad .Komplikációk kezelése: Decubitus: mozgatás. szívószálak helyes használata -biztonságos nyelési technika Beteg otthonában ellenőrizendő: Van-e a fürdőszobában: kapaszkodó.és lábujjterpesztők Beszéd rehabilitáció: . elasztikus anyagból készült pizsama Nem csúszó betétek a kádban.kerülni az olyan kérdéseket. emelt WC-ülőke. szűrése egészséges életmódra nevelés ilyenkor még nincs stenosis és nincsenek neurologiai tünetek 77 . subluxatio alakul ki + spasticitás >a károsodott váll alatt ne emeljük a beteget. WC keret és emelt WC ülőke Korlát a lépcső mindkét oldalán Kommunikációs eszközök. UH.meg kell győzni.működik-e a hallókészülék > tisztán. hogy továbbra is van szociális értéke . amelyek elbátortalanítják .A cerebrovascularis betegségek megelőzése Prevenció >primer: az első stroke kialakulásának megelőzését jelenti rizikófaktorok kezelése.biztatni írásra . Spasticitas >végtagokban.a beszédterapeuta tanácsait kell követni . izomrelaxánsok. Tartós vállfájdalom esetén:gyxeres kezelés. a száj ne száradjon ki -helyes táplálkozási tanácsok -nyelési effektus mechanizmusának megbecslése -ivóedények. forgatás. Ha a váll fájdalmas > ovatos mobilizálás. ujj. hosszú nyelű kefe Néhány praktikus segédeszköz otthon: Hosszú nyelű cipőkanál Elöl tépőzáras ruhák Rugalmas. ujjakban.felolvasni a betegnek. kifelé nyíló WC. steroid. lábakban lehet súlyos. emelt ágy. ivóeszközök.ne erőszakoljam a beszédre .legyen optimista . kapaszkodó Elektromos borotva. telefon 93. speciális matrac Fájdalmas váll:a csökkent izomtónus miatt az ízületi fej kicsúszik a vápából. fürdőeszközök.

ritmuszavar >angina. de figyelembe kell venni a mentális allapotot. BP myxoma 94. TIA kialakulásának megelőzése Gyxerek:dipyridamol. szédülés >hányinger >kábultság >góctünetek >görcsök.>szekunder:A stroke-ot v. coma >palpitatio.életstílus. stroke v. elsápadás >nyugtalanság. orrvérzés >akutan emelkedik >RRdiast. mindig óvatosan >80 év felett csak akkor. kritikusan magas nyomás. sarlósejtes anaemia. arteritis temporalis. >120hgmm . a meglévő egyéb betegségeket és az együttműködési kézséget >többször mérni a BP-t mielőtt hypertoniát diagnosztizálunk >csak 180/110felett csökkentek. thrombosis.hypertonia kezelése >a betegek stroke-rizikóját 40%-al csökkenti >idős korban is ajánlott kezelni.retard-25mgASA+200mg dipiridamol A preventio területei 1. kipirulás. TIA-t követően a 2. RRsyst. mitralis stenosis. ha komplikációk vannak (BKinsuf) >orthostaticus hypotensio vizsgálata >complience vizsgálata >ügyelni a plazma elektrolitra és a glükózra 3. thrombocythaemia. diéta. DM kezelés. Cerebralis és cardialis nyomásterhelés.ismert aetiologiai tényezők kezelése:hyperviscositas. asthma cardiale Érnyomás Agyi tünetek: Szívtünetek: 78 . infarctus > dyspnoe.A hypertonias krízis és kezelése Akut tensioemelkedés. dohányzás elhagyása 2.400mg/nap Clopidogrel-75mg/nap ASA-100-300mg/nap Ticlopidin-2x250mg/nap Asasantin.atherosclerosis megelőzése. közvetlen szervkárosodás veszélye. Megnyilvánulásai: >hypertensiv encephalopathia >intacranialis vérzés >kisvérköri decompensatioval járó akut JSZE >aortaaneurysma dissectioja >terhességhez társuló eclampsia … tünetek: >verejtékezés. bakterialis endocarditis.TIA kezelése és preventiója 4.>220hgmm >fejfájás. DM. félelemérzés >fülzúgás.

infusióban ( esetleg mannitol) Ehhez a tételhez meg kell nézni a Heroldot v. sápadtság Heves bélmozgások.5-25mg lassan iv. homályos látás Szemtünetek: 1. az Oxyt. proteinuria >elektrolitzavar. majd 50mg iv. vakság >kettőslátás. látótérkiesés. amaurosis Eszméletvesztés Jackson. 5perc alatt. fülzúgás Tudatzavar Paroxysmalis flush v.bénítóval kezeltek tiraminexpozíciója >sajtreakció .spray 1-2puff > ha klinikailag manifeszt szívizom v. foltlátás. nagyon súlyos állapotban: Urapidil (Ebrantyl) 25mg iv. lassan 4. egyenlőtlen szedése/felszívódása >ez a leggyaloribb ok Tünetek:kínzó. a cardiopulmonalis állapottól függően Furosemid iv. ismételten ellenőrizzük mindkét karon a BP-t 2. azonban neurologiai góctünet nincs RR>250/120Hgmm Terápia Gyxeres:Nifedipin:10mg v. hányás Látászavar > szikralátás. uraemia tehát leáll a vese >szikralátás. lüktető.típusú v.Az encephalopatia hypertonica és kezelése Patomechanizmusa: Hypertensiv excessus >regulatív agyi VC elmarad > a nyomás csökkentetlenül tevődik át az agyi erekre > megnő az érpermeabilitás > generalizált agyoedema Okok: -accelerált hypertonia .antihypertensiv szerek elhagyása v. Kezels: 95. agyi ischaemia nincs Urapidil (Ebrantyl): 12. generalizált convulsiok Szédülés. idős beteg esetén + neurológiai tünetek: Nem szabad gyorsan és drasztikusan BP-t csökkenteni Captopril per os Fiatal beteg neurologiai tünetek nélkül Nifedipin > gyors hypotensio 3. azothaemia. urina spastica A pupilla tág lehet. látótérkiesés. Cordaflex.terhességi toxaemia -phaemochromocytoma -akut porphyria -uraemia -MAO. distensiv fejfájás főleg tarkótájon Hányinger.Vesetünetek: >oliguria >haematuria. infusioban 79 .

ahhoz hasonló állapot alakul ki. a systoles legalább 20hgmm-el.6mg/nap per os -sópótlás -epinephrin >15-50mg 2x/nap -szoros ruha viselése az alsó testfélen és a karon -metoclopramid >30-60mg/nap Parkinsonos tüneteket súlyosbíthatja.A hypotensio jelentősége kezelése Az IR betegségeinek egy részében autonom IR-i funkciózavar alakul ki. alkalmazása dyskinesist. Amennyiben ez a KIR megbetegedéseinek következménye. Ha a RR csökkenés miatt gátolt az agyi perfusio >syncope v. fejfájás csillapítása > Daedalon (Diphenhydramin) Convulsiok esetén diazepam Hirtelen BP esés kerülése: A systoles érték 30%-nál nagyobb esése az emollitio komoly veszélyét jelenti. -dihydroergotamin >3-4x25mg/nap -indometacin >3-4x25mg/nap Orthostaticus hypotensio:Posturalis vérnyomáscsökkenés. akathisist okozhat.Hydralasin (Nepresol):10mg iv. /50mg/500ml-es infusioban/0.51mg/ttkg/perc cseppinfusióban Furosemid:40-60mg iv. 0. /50mg im. Az autonom IR zavarát jelzi: -orthostatikus hypotensio -impotencia -vizelet és széklet inkontinencia -verejtékezés csökkenése -irisatrophia -könny.) Kezelés: -intravascularis volumen bevitel -fludrocortison > 0. Diazoxid:100-150mg iv. chr. Az elváltozást először Shy és Drager írta le.. 80 .1-0. melyek kiterjednek a gvelő intermediolateralis sejtoszlopára.:-autonom funkciózavar cerebellaris ataxiaval -parkinsonismus -corticospinalis és corticobulbaris pályák működési zavara -amyotrophia -bulbaris dysfunctio -laryngealis stridor (utóbbi 2 fatalis lehet) (Néha előfordul. Gyakran munkaképtelenné teszi a beteget. hogy csak a Parkinson tünetei észlelhetőek. azaz. A Shy-Drager syndroma elnevezést a sympheticus beidegzés zavarával járó multisystemas degeneratiok megjelölésére használták.és nyálelválasztás elégtelensége Az autonom zavarok a gerincvelő lateralis szarv praeganglionaris autonom idegsejtjeinek pusztulása miatt alakulnak ki. ha a beteg hanyatt fekvő helyzetből feláll.5-1perc alatt. 96. azonban betegeiknél a multisystemas atrophia minden tünetét megtalálták. ShyDrager-sy. a diastoles legalább 10Hgmm-el csökken és ez legkevesebb 2 percig fenáll. Esmolol:500mg/ttkg iv. 10 perc után meg lehet ismételni Tünetek kezelése: Hányinger. a tünetegyüttes egy részét képviseli.dystoniat.

97. Gyakori az intracranialis nyomásfokozódás és a féloldali bénulás. hányinger halláscsökkenés. gyengeség Okai: .Az agyvelő vénás keringési zavarán alapuló betegségek és kezelésük A cerebrovascularis betegségek néhány %-át teszi ki. vasodilatatorok. gyermekágy -fogamzásgátlók .autonom IR-i károsodás okozza 2. kezelése 98. Etiologia: thrombosist elősegítő általános és helyi tényezők -terhesség.és Bblokkolók 2forma: 1.virális és bakteriális fertőzések . melyben a tünetek az autonom IR-re korlátozódnak. izzadás.vénás pangás -gyógyszerelés > antihypertensiv szerek. mélyülő tudatzavar 81 . L. hypoaldosteronismus .metabolikus > súlyos K+ hiány. diureticumok. Oka:a vénás elfolyás és a liquor felszívódás akadályozottsága (totelprotein emelkedik) Tünetek: hirtelen kezdődő heves fejfájás Epilepsias rosszullétek ICP növekedése Hányinger/hányás Meningealis izgalmi jelek Szemfenéki pangás.Álló helyzetben megjelenő praesyncopes tünetek: szédülés. Tünetek lappangva alakulnak ki. sápadtság.Az arteriosclerotikus encephalopathia legfontosabb tünetei.szív pumpafunkciójának elégtelensége . tompa látás. máskor az epilepszis rosszullét. szemfenéki vérzés Aluszékonyság.malignus tumorok -haemostasis zavarok -postoperativ állapot Tünetek: Rendkívül változatosak.hypovolaemiával társul > reflexes plazma Na+ emelkedés és reflexes tachycardia a következmény Tanácsok betegeknek: >Valsalva manőver kerülése >magas párnával alvás >ébredéskor néhány percig ücsörögjön az ágy szélén >borotválkozás ülve >ájulásra emlékeztető tünetek esetén lefeküdni >meleg helyiségek kerülése (buzibárok) >postprandialis hypotensio kerülése > sokszor egyen kicsit >elegendő folyadék Az idiopathias orthostaticus hypotensio olyan tünetegyüttes. Gyakran a fejfájás az egyetlen tünet.csökkent intravascularis volumen .

confluens sinuum hiperdenz háromszöge 3.célzottan. +Az acut fázis lezajlása után per os anticoagulálás. szóval magas láz is társulhat 82 . találati pontosság. ha haemorrhagiás transzformációt észlelnek. chemosis (conjunctiva vizenyős duzzanata). fogak. (INR 2-3) Az anticoagulálást az előidéző tényezők megszüntetéséig adjuk. egyéb -AT-III szint -PC. dózis emelhető 100-200NE/óra lépésekben.és methaemoglobintól és bilirubintól Terápia: -elhelyezés intenzív osztályon -gócok megszüntetése -AB. +Az első napon nagyobb dózist adunk..) és a V.:a per os fogamzásgátlók abbahagyásától számítva legalább 6hónapig Gyermekágyban kialakuló agyi sinus thrombosisban Steroid (dexamethason) Acetazolamid – agyi vérátfolyást is befolyásolja (elvileg növeli) Mannitol és furosemid annyira nem szerencsés.3x-a legyen. +1.CT – KA adása után az „üres háromszög jel” utalhat a sinus saggitalis superior thrombosisára + oedema. exophthalmus. féloldali sinus cavernosus thrombosisa – a szemmozgató idegek (III. széles spektrumúval -ANTICOAGULÁLÁS +lehetőleg teljes heparinizálás: Az APTI a normális 2.MR – jobb feloldás./1/2 bántalma miatt: fájdalmas ophtalmoplegia (kettős látás). pl. INR-értéket a terápiás tartományban tartjuk (2-3). hypodensitas (lágyulás) „cord-jel”az alvadékkal telt sinus saggitalis v. IV. T2-es súlyozott képen az alvadékban képződött methaemoglobint ábrázolja 4.1000NE/óra Napi dózis: 20000-40000NE > gyakori APTI ellenőrzés Sz.góckutatás > elsősorban a koponya üregére ráterjedő gócok (fül. liquor –xantochrom az átjutó oxi. majd csökkentjük a mennyiséget. mivel fokozhatja a thrombosis hajlamot Hyperosmolaris oldatok – ICP növekedés esetén Clonazepam (Rivotril) -1-2mg – epilepsziás rosszullétek esetén akutan Cerebralis vénák thrombosisa: (Gyakoriság sorrendjében) sinus saggitalis superior thrombosisa -paraparesis -halmozott epilepsziás convulsiok sinus transversus és/vagy sigmoideus thrombosisa – ált. melléküregek.Hemi-tünetek Diagnozis: 1. VI.angiographia: -kihúzott. purulens tüdőfolyamatok) Gyulladásos esetekben > láz/leukocytosis/fokozott We 2. PS -antitest vizsgálatok > lupus anticoagulans 6. ptosis. periorbitalis oedema + általában fertőzéses eredetű. bolusban 5000NE 2. dugóhúzószerű vénák -meglassult vénás keringés -hiányzó vena vagy sinustelődés 5. e. még abban az esetben is.

melynek nagy a letalitása -hypertensios -atherosclerosis -AV malformatio megrepedése -traumás -állományvérzés tör a subarachnoidalis térbe -bevérzett tumorok -anticoagulansok adása . zavartság. A kezdeti kp. alkohol Aneurysmák osztályozása Nagyság szerint: az óriás (giant) aneurysma 2. Hányinger. igen heves tarkótáji fejfájás.6%). hányinger. tarkókötöttség.Sopor. gyulladás és genetikai eredet Diagnosis:-minden 4. SAV okai:-50%-ban aneurysmaruptura.1%).Somnolentia. hogy a „legerősebb fejfájás az életemben”. fénykerülés. főleg a vertebralist és a basilarist Saccularis:haemodinaki. székelés. A SAV lehet tünetmentes. amfetamin. majd 3-5 nap múlva klinikai rosszabbodás következhet be a rávérzés miatt. agyidegtünetek 3.5%). súlyos fejfájást kezdeti vérzéses epizód okozhatja szegényes tünetekkel. közepesen súlyos hemiparesis.SAV tünettana: Hirtelen kezdődő. enyhe góctünetek 4. amit gyakran úgy írnak le. tarkókötöttség.5cm-nél nagyobb Anatomiai lokalizáció szerinr: Anterior keringés:carotis interna (38. cerebelli posterior inferior (0. tarkókötöttség.9%) Multiplex (10-20%) Etiologia szerint: Fusiformis:arteriosclerotikus eredet.8%). nem. a konzervatív kezelés Hunt és Hess skála: fontos a teendők eldöntése szempontjából (SAV beosztás a sebészi kockázat alapján) 83 .tünetmentes v. általában testi erőfeszítést követő. de előfordulhat provokáló tényezők nélkül is. betegnél nem típusos a SAV -hirtelen kialakuló.100. cerebri media(18. traumás. extensios görcsök Olvasd el a Sürgősségi betegellátást a neurologiában Csibától.Közepesen súlyos fejfájás. A fejfájás gyakran megváltozott pszichés állapottal jár és neurologiai tünetekkel társulhat v. agyidegtünetek 2. hányás -néha nem található provokáló tényező Hunt-Hess stádiumbeosztás a teendők eldöntésére: 1. coitus ) váltja ki. Gyakran testi erőfeszítés (emelés. súlyos fejfájással jelentkezik. Az aneurysmából származó SAV napok alatt is kialakulhat.Coma.4%) Posterior keringés:basilaris (2. fénykerülés. vegetativ zavarok 5. vertebralis (0.20%-ban idiopathias +kockázati tényezők:kokain. A subarachnoidealis vérzés gyanúja esetén szükséges vizsgálatok.99. csak enyhe fejfájás. cerebri anterior (34. hányás.

Tünetmentes. Diazepam. ha nem akkor kb.nap: 70% 2. székrekedés.ágynyugalom.hét: 50% Lumbalpunctio: -ha CT nem lehetséges. zavartság.III. A subarachnoideális vérzés kezelési lehetőségei. vagy csak enyhe fejfájás. enyhe góctünetek . Somnolentia. de a vérzés gyanúja alapos -szemfenékvizsgálat után -az arteficiális véres liquor lehetősége miatt ajánlott a „9 pohár próba” és a párhuzamosan végzett cysternalis liquorvétel is Angiographia: -minél hamarabb -a korai angiográfia egy része álnegatív. tarkókötöttség. agyidegtünetek . fájdalomcsillapítók (aspirint NEM a fokozott vérzésveszély miatt) Pethidin hydrochlorid (Dolargan) 50 mg s. kórjóslata Az újabb ruptúra veszélye az első napokban a legnagyobb! Kerülendő minden olyan szituáció.a betegnek súlyos gócjelei és/vagy tudatzavara van . tarkókötöttség . Kóma.Vérnyomás rendezés: -Nimodipine(Nimotop) Fenyegető vazospazmus megelőzésére centrális vénán keresztül fényvédett infuziós szerelékben. extensiós görcsök A IV. Sopor. 101. ami előidézi a vérnyomás kiugrást (pl. két hét múlva Ha a transcranialis doppler vasospazmust igazol. Megelőzésre: 5-10 ug/kg/h 84 . .II. közepesen súlyos hemiparesis .I. eredetű izgalom stb) Konzervatív kezelés: . Közepesen súlyos fejfájás. Stesolid) 10-20 mg . 1.nap: 40% 2.ha a műtét optimális időpontja elmúlt és érspazmus miatt operálni nem lehet . nél műtéti indikáció nem állítható fel I.IV.-III. stádiumban a vérzést követő 3 napon belül a korai operáció lehetséges.c.az aneurysmát ismételt angiographiás vizsgálattal sem lehet igazolni . és V. ezért az ismétlés szóbajön -a késői angiográfia ütemezését a transcranialis doppler és a beteg klinikai állapota határozza meg Konzervatív kezelés: lásd 101.V. akkor általában nem operálunk Ha aneurysma inoperábilis -> -katéterezés Aneuriysma lumen ellátása embolisatióval Platina spirálok felhelyezése az aneurysma üregébe-> a legújabb endovascularis módszer CT: hyperdenzitás a liquor-térben Minél rövidebb a fejfájás és a vizsgálat között eltelt idő. vagy negatív. kül.a beteg általános állapota miatt nem műthető gyógyszeres kezelés: . min. annál nagyobb a pozitív CT lelet valószínűsége..Nyugtalanság esetén: Diazepam( Seduxen.

bilateralis/ frontalis.2 h múlva 30 ug/kg/h majd 4 óránként 50 mg per os 7 napon át Hunt és Hess I-IV: A vasospazmus kialakulása transcranialis dopplerrel jól követhető 30 ug/kg/h majd 2x 30 mg per os4 óránként 7 napig Veszélyei: vérnyomás esés Ritmuszavarok Thrombophlebitis A vérnyomást 120-160 Hgmm között kell stabilizálni. vérzés Műtéti kezelés: lásd 100. temporalis occipitalis. a korai műtét ugyanakkor növeli az ischemia veszélyét. szívelégtelenség. lüktető Fájdalom lokalizációja( hol) Unilateralis. A műtét kedvező időpontjának megválasztását az újravérzés és késői ischemiás záródás lehetőségének mérlegelése befolyásolja. 1000 E/h -Gyógyszerrezisztens esetekben: vazospazmus oldása: . A műtét halogatása esélyt ad a ruptúrára. 2. A fejfájós beteg anamnézisének legfontosabb szempontjai 1. Szükség esetén Uradipil(Ebrantil) -Epilepsiás görcsök esetén: Diazepam(Seduxen).ballon katéterrel hypervolémiás kezelés jó cardialis állapotban humán albumin 3-5x 200 ml/nap 5% glükóz és elektrolit infúzió veszélye: tüdőödéma. abroncsszerű 85 . Clonazepam(Rivotril) -Intracranialis nyomásfokozódás esetén annak kezelése -Antikoagulálás: alacsony dózisú heparinnal a 2. naptól 5000 E bolus. A fájdalom karaktere (milyen) Éles. szúró. a vazospazmus kialakulását. tompa. hasító. 3H kezelés angolszász országokban: -Hypertonia: Dobutamin (dobutrex) syst vérnyomás 160-180 hgmm /középnyomás 110 hgmm/ -Hypervolémia: human albumin 3-5x 250 ml/nap 3% os glükóz és elektrolit infusio centrális vénás nyomás: 12 Hgmm -Hemodilutio: hematokrit 30% Prognózis: súlyos Vasospasmusos betegek 1/3-a meghal Más neurológiailag tünetmentes betegben jelentős részben finom neuropszichológiai eltérések 102.

gyermekkori periodikus sy benignus paroxysmalis vertigo gyermekkori alternáló hemiplegia 6. chronikus. vénás thrombosis. agyvérzések. hypertensio 86 . ophtalmoplegiás migrén 4.3. kettős látás. fizikai aktivitás. szédülés. PQRST Fejfájás kezdetének módja(hogy kezdődik) Hirtelen/fokozatosan Fájdalom frekvenciája.A fejfájások formái Migrén: 1. 8. Mennyi ideig tart? Vannak-e kísérő tünetek? 6. S=(súlyosság) Milyen erős? Zavarja-e mindennapi teendőit? Napszakos ingadozás? T=(tartam) Mióta van? Milyen gyakran? 4. AV-malformatio. vérnyomás emelkedés Családi terheltség? 103. menstruáció stb. 3. 4. arteritis. máshol. migrén aura nélkül 2. migrénszövődmények (migrén status. fogyás. hajlamosító tényezők) 7. A nap melyik szakában? 5. zaj. Fájdalom időbelisége (milyen napszakban) Reggeli. stb Kiváltó tényezők (mi váltja ki. epizodikus c. SAV. paroxismalis hemicrania: Cluster fejfájás: a. tartama (milyen gyakran. Q=(qualitas) Milyen a jellege. 7. atipusos Cluster fejfájás: és chr. hogyan kezdődik? 1. migrén infarktus) Tensiós fejfájás: epizodikus. R=(régió) hol fáj. mivel hozza összefüggésbe) Testhelyzet. csak a feje fáj. reagál-e valamire? 2. köhögés. migrén aurával 3. meddig tart) Akut attack. vagy van más panasza is) Hányás. stressz. fáradtság. 6. esti stb Társuló symptomák (amikor jelentkezik. éhség. recurrens attack stb. könnyezés. ételek. Különleges fejfájások kimutatható strukturális elváltozás nélkül Fejsérüléshez társuló fejfájás Ér eredetű megbetegedésekhez társuló fejfájás: akut agyi ischemiák. meghatározatlan periodicitás b. Volt e már ilyen? P= Mi provokálja a tüneteket (kiváltó.chr. retinális migrén 5. Van-e bevezető tünet? Szed-e gyógyszert? Egyéb tünetek: neurológiai. 5. fájd.

bakteriális 3. n. hypercapnia 3. dializis 6. agyideg eredetű tartós fájdalom (nem neuralgiform) 2. szédülés-> ICP növ. vagy megvonásukkal kapcsolódó fejfájás Nem a fejet érintő fertőző betegségekkel társuló fejfájás 1. (tumor. 5. vírusfertőzések 2. fogak. neuralgia nervi laringealis superioris 6. kevert hypoxia és hypercapnia 4. fül. trigeminusneuralgia 3. szem. cephalitis -Részletes belgyógyászati és neurológiai vizsgálat Neurológiai gócjel+50 évnél idősebb beteg-> KIR szerkezeti károsodása -Képalkotók RTG: Kétirányú koponya RTG (->koponyacsont sérül. atípusos arcfájdalom 104.Nem ér eredetű intracraniális megbetegedéshez társuló fejfájás: 1 Emelkedett liquornyomás. egyéb Anyagcserezavarokhoz társuló fejfájás: 1. sarcoidosis. encephalitis. intermedius n. meningitis. száj. A fejfájás okának kiderítése céljából elvégzendő vizsgálatok -Részletes anamnézis: Családi hajlam Gyógyszerszedési szokások Élvezeti cikkek Munkahelyi problémák Fejfájás jelentkezésének körülményei: hirtelen ütésszerű->SAV Fokozatosan erősödő. glossopharingeusneuralgia 4. Hematoma) Láz->meningitis. hányinger. hypoxia 2. vagy a koponya és az arc más részeinek megbetegedéséhez társuló fejfájás vagy arcfájdalom Neuralgiák: 1. hypoglycaemia 5. a fej és arcfájdalom nem neuralgiform centralis eredetű okai 8. orr. subdur. egyéb A koponya. dorsum sellae destrukció?) 87 . agydaganatok Különböző anyagokkal. ajak. occipitalis neuralgia 7. melléküregek.

nem depresszióra. AV-malformáció gyanúja esetén EEG: -Labor vizsgálatok vérkép (süllyedés.fejfájás időtartama .ritkább. 88 . Fehérje->mieloma multiplex? Vércukor növ.az első 2 hétben csak mellékhatások jelentkezhetnek. új típusú fejfájásra panaszkodó beteget azonnal meg kell vizsgáltatni neurológussal is Sok beteg/évek óta tartó fejfájásfejfájás gondozás 105.el kell mondani.napi rendszerességgel . hogy: .milyen gyógyszereket vett be Segít az adott gyógyszerek hatásának mérésében. ellenőrzésében. SAV gyanúja esetén Tumor. epilepsziára adjuk . SAV. A fejfájások kezelésének általános elvei Anamnézis.Melléküregi (->sinusitis góc?) 4 irányú nyaki gerinc (->spondilosis?) CT: MR: Angiographia: aneurismaruptúra.->diabetes mellitus Szükség esetén immunológiai vizsgálatok Liquor vétel: -Góckutatás: Gyulladás.kísérő tünetek .nem fájdalomcsillapító . a beteg várhatóan visszajáró! A beteg vezessen fejfájásnaplót: .a fejfájás intenzitását rögzitse . süllyedés emelkedik->arteritis temporalis káros se. glükóz) pl. elektrolit. elbeszélgetés. állományvérzés gyanúja esetén fül-orr-gégészeti fogászati nőgyógyászati szemészeti -Pszichiátria Korábban fejfájást nem említő.a fájdalomküszöböt emeli . Megelőzés: Triciklikus antidepresszánsok . kevésbé súlyos lesz a fejfájás . vagy szokatlan.

Fajtái: .migrénben: ß. vagy kevésbé akadályozó fejfájásforma.krónikus -epizódikus Kezelése: . tétel: A tensiós fejfájás jelentősége. megfelelő dózisban szedje. akkor preventív kezelést kell alkalmazni . nimodipin Lítium Gyógyszeradag fokozatos emelése hatásos dózisig. utána fokozatosan csökkentjük a dózist Terápia: nem gyógyszeres gyógyszeres: -akut fejfájásra analgetikumot adunk( NSAID) -gyakori fejfájásnál.6 hétig próbálkozhatunk . Tompa folyamatos fájdalom. kezelése: Tünetek: Tompa. a munkájában a beteget alig.8 hét eredménytelenség után történik. kórisméje.clusterben: predinisolon. Megfelelő ideig. Gyógyszerváltás 4.6. Ca csat. Leggyakrabban a temporalis régióban alakul ki. stressz provokálhatja. nifedipin. hogy melyik gyógyszerre reagál. rubophen. ha több mint hetente 3x van. A lakosság nagy részét érinti. fájdalomcsillapítókra általában jól reagáló. vagy havi 4x migrén.blokkoló (propranolol.megfelelő megelőző gyógyszert fél évig adjuk. egyszerre 4. hátra az occipitális területek felé. metoprolol) Ca antagonista (flunarizine) Egyebek: szerotonin antagonisták (pizotifen. methysergid) TCA: amitryptillin valproát . legalább 1x az életben mindenkinél jelentkezik. aspirin. paracetamol 89 . lehet abroncsszerű.akut fejfájás: szokványos fájdalomcsillapítók pl. quarelin.nem lehet előre megmondani. Izomkontrakciós fejfájásként is emlegetik. Hatásmérés a fejfájásnapló vezetésével! 106.utána várható eredmény .: algopirin. abroncs v sisakszerűen szorító nyomó jellegű. blokkolók: verapamil. sugározhat frontális régióba. majd dózisadag fokozatos csökkentése.atypusos .

5-2 évig nincs fejfájás.) Dihidroergotamin(Neomigran orrspray 1-1 adag mko. coffeint. e 15 perc múlva 1-2 adag. anxioliticumok megpróbálhatók pl. aura nélkül kezdődik a szem mögött. viszont amikor jelentkezik. clonazepam + biofeedback + pszichoterápia + beteget stresszhatásól mentesíteni Barbiturátot. orrfolyás. mianserin adása. benzodiazepint. Kezelés: 15 percig tiszta oxigén (7 l/min) belélegeztetése a betegek 2/3-a sumatriptan (serotonin agonista) adására jól reagál (Imigran 5mg sc. vagy körül.krónikus fejfájás: havonta legalább 15x jelentkezik ( minden másnap) A megelőzés a legfontosabb. ami TCA ( amitriptylin  adagolása: este 25 mg 1 hétig. Ismétlődő. A cluster fejfájás és kezelése Tünetek: Hirtelen. arc kipirulása. főleg az éjszakai órákban Differenciál diagnosis: -Atipusos arcfájdalom -A. izomrelaxánsokat. rohamszerű fejfájás Igen heves fájdalom 15-30 perctől max 2-3 óráig tart orrdugulás. könnyezés a fájdalom oldalán ezek közül legalább egy jelen van Részleges horner syndroma is jelen lehet (myosissal és ptosissal) a fájdalom oldalán A fájdalom 6-8 hetes periódusban jelentkezik. codeint.6 hét hatástalanság esetén! Miután a tensiós fejfájást stressz is okozhatja. max 8 adag/nap) Orrcsepp/spray: 1 ml 4%-os lidocain oldat perceken belül javulást eredményez a betegek Döntő részénél 90 . majd újabb 1 hétig 75 mg esténként) Ha az amitriptylin hatástalan. akkor Imipramin. Újabb gyógyszerváltás csak 4.: alprazolam. sz. akkor (néhány hétig) naponta 1-4 fejfájás is lehet. majd este 50 mg 1 hétig. sokszor 0. antihisztamint tartalmazó készítmények nem hatékonyabbak és hozzászokás fejlődhet ki! 107. basillaris thrombosis -sinus cavernosus thrombosis -chronikus paroxysmalis hemicrania -intracranialis vérzés -migraines fejfájás -postherpeticus neuralgia -SAV -trigeminus neuralgia -temporomandibularis izületi sy.

III. hajas fejbőr túlérzékenysége. mely a periféria felé terjed és növekszik Tipikus migrénes attack részei: -Prodroma: a fejfájás előtti 24 órában közérzetváltozás (indokolatlan jókedv.vagy hemiparesis. émelygés. gyógyulás több hónapig) -Átmeneti motoros aphasia Differenciál diagnosis: -Atipusos arcfájdalom -Cerebralis aneurismák -Chronicus paroxysmalis hemicrania -Cluster fejfájás -Intracranialis vérzés -Tensiós fejfájás 91 .Megelőzés: Alkohol. hányás) és látási tünetek. lüktető jellegű fejfájás. a beteg nyugalomban. levertség) -Aura -Fejfájásos periódus -Oldódás: ekkor bőséges vizeletürítés előfordulhat -Postdroma: órákon át tartó kimerültség. végtagot érintő paresthesia -Motoros aura mono. melyet vegetatív (szédülés. scintillatios scotomák. ophthalmoplegia (azonos oldali n. hányinger. A migraine felosztása. (ellentétben a fel-alá járkáló cluster fejfájásos beteggel) Fajtái: -Aura nélküli 80% -Aurával járó 20% vizualis aura. szikralátás -Sensoros aurák (parietalis lebeny) Zsibbadás. paresis. láz Migrén jellegzetességei: -Féloldali fejfájás -A fájdalom tompán indul. villódzó. hányinger. néhány óráig. nitrát származékok kerülése Epizodikus clusterprednisolon/steroid 45 mg 5 napig fokozatosan csökkentve Krónikus cluster: Li-carbonatot adnak 675 mg (serumszint ellenőrzése!) 108. nyak-válltáji izomfájdalmak. A fejfájást a lépcsőnjárás fokozza. fénykerülés kísérnek. majd fokozatosan lüktetővé válik. fodrozott szélű alakzatot. fonofóbia -Hangulati változások Leggyakrabb aura formák: -Vizuális aurák (occipitalis lebeny) Fotofóbia. tünetei Általában féloldali. elsötétített szobában szeret feküdni. látás és érzészavarok csatlakoznak hozzá -Anorexia. melyet leggyakrabban scotomák jellemeznek Scotoma: általában 10-20 percig tart. heves. fényfelvillanások. magaslati levegő. a beteg a homonym látótér centrális táján lát színes. napig tartó. hányás -Fotofóbia.

A migraine roham kezelése. metoprolol 100-200 mg) -Triciklusos antidepresszánsok (amitriptilin) -Valproát (Divalproex) Első vonalbeli kisebb hatékonyságú szerek: -Verapamil 3x 80 mg max 360 mg/nap -NSAID -SSRI (pizotifen) Második vonalbeli nagy hatékonyságú szerek: -SSRI (metisergid /tartósan nem adható/) -Ca csat. vagy 6 mg s.5-1 g per os esetleg kúpban -Paracetamol (Panadol) 0.5-2 ampulla lassan i.) -Aspirin (500 mg i.) -Dihydroergotamin (1. vagy kúp -Triptánok -Dopamin antagonisták -Dihydroergotamin 40-60 csepp -Hányáscsillapítók (Daedalon. blokk. -Nyugalom.v. életmód megváltoztatása -Minél kevesebb fájdalomcsillapító -Gyógyszeres prevenciót individuálisan kell beállítani Első vonalbeli nagy hatékonyságú szerek: -ß-blokkolók (propranolol 2x 20-240mg/nap.) -Dopamin antagonisták -Roham kezdetén Sumatriptan (serotonin agonista) 100 mg per os.c.5-1 g per os.-Postherpeses neuralgia -SAV -Arteritis temporalis -Vírusos encephalitis -Vírusos meningitis 109. Súlyos roham: -Ergotamin tartarát (1. elalvás.v. pszichoterápia. ha lehetséges -Fájdalomcsillapító: -Aspirin 0. akupunktúra 92 .) -Metoclopramid (10 mg i.m. moclobemid) Autogén tréning. megelőzése Enyhe roham: -A beteg egyedül is próbálkozhat vele. gyógyszeres megelőzés. (flunarisine) -MAO bénítók (selegilin.v. Cerucal) -Gyógyszeres kezelést a bevezető tünetek jelentkezésekor meg kell kezdeni. Extrém súlyos: -Dihydroergotamin -Opioidok -Dopamin antagonisták Megelőzés: -Rendszeres orvosi ellenőrzés.5-2 ampulla hígítva i.

vagy onnan a homlokba sugárzik ki . éjjel a fej kedvezőtlen helyzete . vegetativ vagy gyöki tünetei egyidejűleg észrevehetőek legyenek.a beteg az arcában is érzi a fájdalmat . ami panasz legyen a tünetek között. vizsgálati leletben hirtelenkezdődő igen erős fejfájás a fejfájást tudatzavar/láz/epilepsziás rosszullét vagy fokális neurológiai tünetek kísérik pl. amikor hátulról hajtanak bele a szgk. . hemiplegia/paresis. Spondylogen fejfájás A nyaki gerinc felső szakaszának kóros elváltozásai miatt kialakuló fájdalom cranialis irányba történő vetülése. lassan tartó olvasás . Klinikai kép: .Migrénhez társuló egyéb betegségeknél preventív szerek: Magas vérnyom.olyan balesetnél. dg. mánia Valproát 110. Cervicalis gerinc rtg. Táblázat! 111.a fejfájás beteg anamnézisében.-ba. hypertensiv intraparenchimás vérzés AV.legtöbbször de nem mindig féloldali .malformáció Aneurysma ruptura SAV Meningitis Tensiós fejfájás Migrénes fejfájás +tumor+haemorrhagias shock+ egyéb fejfájások ld. SSRI Epilepsia. fejmozgások korlátozottsága .: csigolyaelváltozások láthatók osteophytaképződés a csigolyák szélének megvastagodása a csigolyák transparentiaja nő a csigolyák magassága csökken Egyéb ismérvek: .fájdalom jelentése: beteg hátulról előre simitja végig a fejtetőjét .A jellegzetes fejfájás.spondylarthrosis 93 . aphasia. angina ß-blokkoló Depresszió TCA. vonatkozásai primer intracranialis daganat v metastasis #1.A nyak gerinc csapódásos sérülése legyen kimutatható pl..a spondilosys egyéb helyi.megjelenése: biz. Súlyos betegségre utaló jelek.idős betegen a nyaki gerinc nyomásérzékenysége. fejfordulat vagy fejtartás pl.spondylosis . A szokatlan és hirtelen jelentkező fejfájás diff.Vagy a tarkóra korlátozódik. . paravertebralis nyakizmok fájdalma. végtagzsibbadás új fejfájás ami 50 év fölött kezdődik korábbi fejfájás jellege megváltozott 112.

esetleg form.nyakra meleget lehet alkalmazni . de kapcsolat nem teremthető.izomzat tónusát csökkentő és reumaellenes szerek ( baclofen) 113. nyelés. Intracranialis okok: koponya.nyak tehermentesítése filc v műanyag gallérral Schanz Gallér . Extracranialis okok: .craniovertebralis izületek deformálódása Kezelés: . reti. + mko. féltekei.electrolyt zavarok . II. arcán esetleg grimaszok megfigyelhetők.vagy hypoglicaemia . gyakran a környezetében lejátszódó eseményeket a szemével követi. sikerrel járhat .psychiatriai okok II.. Bilateralis hemispherialis károsodás Egyoldali féltekei károsodás.máj vagy veseelégtelenség . mely másodlagos agytörzsi kompresszióval jár Primer agytörzsi léziók Nem hypnoid tudatzavarok: A beteg ébernek tűnik. féltekei károsodás együttes előfordulása idézheti elő.szív és vérkeringési zavarok . szopómozgások kiválthatók.éjjel a fej megfelelő helyzete .kézzel végezve azonnal sikerülhet. Locked in sy.acut esetben ha torticollis a fő tünet * extensiós kezelés. Hypnoid tudatzavarok: Az alvásra emlékeztető állapotot a formatio reticularis károsodása vagy mko.idült esetben: .hyper. Apalliumos sy. Akinetikus mutismus? Delirium Amantia - 94 .toxicus okok . A tudatállapot zavarainak felosztása Okok alapján: I. agy gv-i trauma intracranialis térfoglaló folyamatok cerebralis ischemia intracerebralis vérzés meningitis encephalitis alkoholos eredetű súlyos szervi IR-i elváltozások epilepsia Hypnoid/ Ø hypnoid: I.

motoros reakciók: .2 feszítő synergiával .a szemek a fej mozgásával ellenkező irányba fordulnak el ( mintha vizuálisan fixálna egy objektumot) Ekkor a szemmozgató és a vestibularis magvak közötti agyterület ép.6 felszólításra .5 fájdalomingerre célzottan .4 pont spontán . a pontosság jól korrelál a prognózissal.3 nem megfelelő szavak használata. Szem kinyitása: .1 a beteg semilyen verbális kommunikációra sem képes III. beszéd: .5 orientált . *.4 fájdalomingerre célzás nélkül . egyéb altatószer mérgezés lehet. vagy destruktiv agytörzsi károsodásra utal.2 fájdalomra . II.kritériuma: szabad külső hallójárat + ép dobhártya 95 . az éber páciens*. Az eszméletlen beteg vizsgálata I. Caloriás tesztelés: .15.nyakcsigolya törés esetén csak ez végezhető.4 zavart .nincs reakció 15 pont: kifogástalan tudatállapot 8 pont: felszínes coma 3 pont: agyhalál A skálát elsősorban a traumás esetek megítélésére alkalmazzák. vagyis a bulbusok nem mozdulnak öntudatlan paciens*. hiányos . .- Ködös állapotok 114. 115. a tudatzavar nem strukturális agytörzsi laesio következménye.ha fejfordításnál a reflex csak az egyik oldalra vagy egyik oldalra sem váltható ki.ig osztályozza a betegek állapotát.2 hangok kiadása . Háromféle reakció alapján 3. az előző nem. I.oculoencephalicus reflex aktiválódik.3 megszólításra . Oculoencephalicus reflex (babafej manőver): . A Glasgow kóma skálája Hypnoid tudatzavarok quantitatív becslésére szolgál.3 hajlító synergiával .1 a beteg semilyen stimulusra sem nyitja ki a szemét II. vagy ha 2 oldali hiány van barbiturát v.a beteg szemhéjait felhúzva fejét hirtelen az egyik oldalra fordítjuk.

az ingerlés irányába.és endotoxicus állapotok.Kiterjedt agytörzsi károsodás. traumás intracranialis haematoma v. amig a CT ki nem zárja! Extracarnialis daganatban szenvedőknél neurológiai gócjel. reflexasszimmetria. ami mk. Ezek közé tartoznak: .encephalitis . Agyi anyagcserezavart és eszméletvesztést okozhat: . sajátos tudatállapotokat. éhezés. Másik oldalon 5 perc múlva ismételhető a teszt.hypoglicaemia .lassú komp: agytörzs. gyors komp: cortex .Öntudatlan. stb.SAV(AV malformáció + aneurisma ruptura) Ha a beteg alkoholista/ eszméletlen/ v. egyéb mérgezés: bilateralisan hiányzó válasz. barbiturát v. Életveszélyes állapot! 96 . Decerebratiós testtartás: mind a négy végtagban extensio.agycontusio . kivételesen a súlyos psychotrauma. a tudat nagyfokú beszűkülésével. . integrativ zavarait idézhetik elő.hydrocephalus .Delírium: heveny. 50 köbcm jéghideg víz vagy klórethil fecskendezése az egyi k külső hallójáratba. hangyamászás. a középagy fölött elhelyezkedő laesióra utal.meningitis apalliumos nyugtalanság . egyéb ok miatt vérzékeny. contusio gyanuját fenn kell tartani. Exogen faktorok (exo. a karokban adductio és befelé rotatio is.). Nem hypnoid tudatzavarok differenciál diagnosztikája: Ebben a főcsoportban megkülönböztetünk u. a zoopsia (rendszerint kis állatok látása).Éber: lassú komp.anoxia . koponyasérülések. stb. III. cerebralis hemisphaeriumot involválja. hypoxia. infectiók. gyors attól ellentétes oldalra (= az ingerléssel elllentétes oldalra irányuló nystagmus) . . de az oculomotoros és vestibularis magvak között ép agytörzs esetén: az ingerelt fül felé tartós conjugalt deviatio. tónus eloszlás vizsgálata: A beékelődési folyamat prograessziója: . Végtagparesis. tudatzavar kialakulásának oka lehet agyi metastasis! 116. perifériás jelek. gyakoriak a hapticus hallucinatiók (pókháló érzés. epilepsiaas roham v. Speciálisan jellemzi a tudatzavar fluctuáló jellege. Olyan károsodásra utal.először féloldali kórjelekdecorticatios rigiditásdecerebratios rigiditás Decorticatiós testtartás: a felső végtagokban flexio és adductio.) a tudatállapot u. integrativ tudatzavarokat és meghatározott cerebralis strukturális laesióhoz kötött. az alsó végtagokban extensio (lényegében két oldali Wernicke-Mann tartás). A chronicus alkoholistáknál rendszerint alkohol-megvonás vagy valamilyen intercurrens betegség közben jelentkező formája a delírium tremens potatorum. valamint igen kifejezett a tremor és a verejtékezés. psychomotoros nyugtalansággal és hallucinatoros élményekkel jellemzett elmezavartság.n.n.Ipsilateralis agytörzsi laesio: féloldalon hiányzó válasz .30 fokban emelt fej . ami a középagyi nucleus rubertől caudalisan helyezkedik el. ill.

Tenebrositas (ködös. miközben a beteg a külvilág ingereire reagál ugyan.Apalliumos syndroma (syn. elfut. homályállapot): a tudat beszűkülése. Viszont semmire nem reagál.súlyos cerebralis károsodás következtében kialakuló . a pupilla reflexek épek II. stb. A külvilággal csak a kevés megmaradt funkció. de nem adaequat módon.kapcsolatot létesíteni. Az EEG-ben ébrenlét és alvás váltakozik. rendezetlen formájában a felfogás megnehezül.jelbeszéd formájában . Hypnoid tudatzavar vagy psychomotoros nyugtalanság egyaránt társulhat hozzá. amelyek etikai felfogásával. integratiója megszűnik. 117. a világgal való kapcsolat meglazul. rendkívül változékony és összefüggéstelen érzékcsalódás jellemzi. amikor a tractus corticospinalis és cortico-nuclearis működése egyaránt kiesik. személyiségével egyébként nem lennének összeegyeztethetők. a szemeit kinyitja. nyelés.: vegetatív állapot. utazik. Erre az időszakra utólag amnesiás. Az egész időre emlékezet-kiesés (amnesia) áll fenn.v. a működés a meso-diencephalis aktivitásra korlátozódik. Az ilyen beteg ébernek tűnik. pyramis jelek és liberatiós tünetek észlelhetők. de éber és tudatos.és beszédképtelen. hallucinatiók) lépnek fel.tudatállapotok. . A psychomotoros nyugtalanság annyira súlyos. U. Javulás még hónap múlva is lehetséges! . Eközben azonban olyan cselekményeket is végezhet. különböző szemléleti zavarok (illuziók. Spasticus tetraplegia és a motoros agyideg működés hiánya miatt a beteg teljesen mozgás. Jobb félteke károsodás. az akarat-nélküliség (abulia) jellemzi.n. psychés aktivitás kíséretében. Súlyos.Locked-in syndroma ("bezártsági tünetcsoport"): a híd-bázis vagy az agykocsány két oldali. ill. mégsem lehet vele kapcsolatot létesíteni. hogy a beteg gyakorlatilag hozzáférhetetlen. a szemhéjak nyitása-zárása és a verticalis szemmozgások révén tud .Confusio (zavartság): az előbbieknél kevésbé specificus állapot. miáltal a psychés tevékenység teljesen szétesik. vagyis az "ébresztő" ingerekkel összefüggő változás nincs. .Amentia: szintén exogen faktorok által kiváltott. kiterjedt agytörzsi károsodás következtében a kérgi afferens és efferens pályák megszakadnak. spasticus tetraparesis. nagy tömegű. súlyos sérülése miatt jön létre. hibásan használt elnevezése: coma vigil): bilateralis cortex vagy féltekei fehérállomány. a végtagok szimmetrikusan mozognak. amit részleges vagy teljes térbeli. Ébrenlétben túlműködik a sympathicus idegrendszer.Akineticus mutismus: súlyos bilateralis. beszélget.. mely másodlagosan agytörzsi kompresszióval jár: hemispheralis károsodásra utaló bevezető tünetek 97 . Az u. megmarad viszont a tegmentum érző pályáinak és a formatio reticularisnak a funkciója. de reactivitás. spontán. időbeli és allopsychés tájékozatlanság jellemez. biLateralis hemispheralis károsodás: légzés. Ismeretesek olyan . rendezett homály-állapotban a beteg látszólag rendezetten cselekszik. frontalis agykárosodás mellett az indíték (az "Antrieb") súlyos hiánya. semmiféle kapcsolat nem létesíthető vele.n. amikor a beteg látszólag teljesen éber. . miközben a beteg izgatott. a környezet mozgó tárgyait időnként követni látszik. agresszív cselekedeteket végezhet. látás rendben a szemek konjugáltan. A hypnoid tudatzavarok leggyakoribb okai I. . amiatt a beteg képtelen a külvilág ingereire válaszolni. Ezekre a beteg azonnal reagál.

toxikus hypoxiás-ischemiás encephalopathiákpulmonális. károsodás corticalis tekintés károsodhat szemek lefelé és kifelé tekintenek szemtekék tengelye eltér decerebratios tartás pons laesio: igen szűk. reagáló pupillák károsodott v hiányzó horizontális tekintés piramisjelek.. pulzuscsökkenés III. mely térfoglaló jellege miatt másodlagos agytörzsi károsodást okoz Kómát előidéző extracerebralis okok: metabolikus. tumor olyan. kardiális eredetű endokrin encephalopathiákpajzsmirigy ill.- ICP megnő: fejfájás. Primer agytörzsi laesiók: a laesiótól proximális funkciók megőrzöttek diencephalon károsodás: szűk gyengén reagáló pupillák. III. betegsége: vérzés.) Hypnoid tudatzavarok esetén elvégzendő fizikális és egyszerű laborvizsgálatok Fizikális vizsgálatok #1  pupilla vizsgálat  szemek állása  vérnyomás  légzés  GCS  pulzus  testhőmérséklet 98 . károsodott vertikális tekintés szemek lefelé és befelé tekintenek mko károsodásakor decorticatios tartás középagyi laesio: középállásban lévő. esetleg nem reagáló pupillák kétoldali n. körülirt encehalitis. 118. súlyos tudatzavar nyúltvelő laesio: vérnyomás és légzés irregularis - - - Kómát előidéző cerebralis okok: agykéreg diffúz károsodása agytörzsi aktiváló kp. tetraparesis. hányás. gyakran tág. az egyik féltekére korlátozódó gócos megbetegedés. mellékvese funkciózavar hiánybetegségek tiamin hiány okozta Wernicke sy. gyull.

agytörzsi keringés zavar Hypnoid tudatzavar + gócjelek = trauma/vascularis laesio Ismeretlen eredetű hypnoid tudatzavar. hypoglykaemia Keringési-légzési zavar = agytörzsi autonom szabályozás felborulása. hogy a tudatzavart az agy szerkezeti v funkcionális (acs zavar/epilepszia) ártalma okozta-e Gyorsan kifejlődő tudatzavarok = agyvérzés. AMI utáni ritmuszavar → tudatzavar Vizsgálat .Légutak. légzőizomzat perifériás bénulása Keringés-légzési zavar + epilepszia = metabolikus encephalitis GM – status epilepticus = idiopathiás epilepszia.Test hőmérséklet . hogy szükség van-e intubatióra) o Koponya vizsgálat  impresszio  haemotoma  korábbi műtéti nyomok o Szemtünetek  szemfenék – hyperaemiás papillák/pangás/vérzés  pupillák tágassága – anisocoria. agyi anoxia. EKG . agyi acs zavar Vegetatív állapot = trauma.Keringés – vérnyomás. urea  PM és máj funkciók (bilirubin. Cl.Kreatinin. májenzimek. NH3. kreatinin)  vércukor  Se osmolaritás #3  katéter →vizelet vizsgálat (cukor. légzés . alkohol megvonás Admas-Stokes roham. alk).Labor vizsgálatok #2  Na. K. kreatinin  vérgázok  toxinok (gysz. pulzus. aceton)  bakt. fényreakció.Neurológiai vizsgálat (előtte eldöntendő. ciliospinalis reakció (ajak bőrének fájdalmas megnyomására tágul az azonos oldali pupilla)  egy hiányzik!!!!!!!!!! olvashatatlan  babafej tünet  vestibularis calorikus ingerlés o Arc megfigyelése  szimmetria megítélése légzésnél és fájdalmas ingerek hatására  corneareflex kiválthatóság/asszimmetria 99 .Vércukor . elektrolitok . ø gócjel = gysz mérgezés. tenyésztés (vér/liquor/vizeletmintából koponya CT #4 Eszméletlen beteg vizsgálata Cél: eldönteni.

flaciditás dg/labor  szívbetegség  polytraumatisatio  suicidum/gysz th  légútbiztosítás  O2 belélegeztetés o CAVE LÉGZÉSI DEPRESSZIÓT OKOZ HYPERCAPNIA KIIKTATÁSÁVAL Hyperosmolaris DMes coma NIDDMre jellemző  epilepsziás roham. góctünetek dg/labor 100 . hányás o pangásos v hyperaemiás papilla o mko n abducens laesio o tarkókötöttség (acutan kialakuló térfoglaló folyamatokban) o Cushing tünetegyüttes = agytörzs működési zavara  Psyst↑  Pdyast↓  bradycardia  légzésszám↓ 119.- -  garatív szimmetria  öklendezési reflex  köhögési reflex o Végtagok  paraesis – tartás. és kezelésük Hypoxia tachycardia. spontán mozgás. v fokozott mélyreflexek + pyramis jelek = leszállórendszerek v agykéreg kiterjedt károsodása  pyramis jel fél oldalo v mko Kétoldali neurológiai kórjelek o Decorticatiós v decerebratiós tartás o kórosan szűk v tág pupillák o fényreakció ø o néma talp o flacciditás o kétoldali pyramis jelek o delírium ICP↑ o hányinger. tónus (oldalkülönbségek). fájdalmas ingerekre kiváltott mozgás  plegia = ejtésnél csapódik o Reflexek  asszimmetrikusan élénk. cyanosis.) Hypnoid tudatzavart okozó leggyakoribb belgyógyászati betegségek. tudat majd eszméletzavar  flexios-extensios spasmus  mko paralysis  lehet: izgatottság.

  th    vércukor>16 mmol/l Se osmolaritas ↑ inzulin elektrolit dehidratio DMes ketoacidózis IDDMre jellemző  zavartság  coma (ritkán) dg/labor  ketonuria  dehidratio  vércukor>30 mmol/l th  inzulin Hypoglycaemia inzulin túladagolás/ pancreatitis/éhezés  vegetatív állapot v coma  epilepszisás rohamok dg/labor  vércukor < 1.5 mmol/l Hepaticus encephalopathia különböző eredetű májzsugor  tremor  asterixis  zavartság  delirium  vegetatív állapot dg/labor  Se NH3>100 μg/dl  toxinok ↑ th  alapbetegség  elektrolit rendezés  fehérjemegszorítás  lokális hashajtás Uraemia AVE/CVE  epilepsziás rohamok  myoclonus  végstádiumban coma dg/labor  Se kreatinin ↑ 101 .

7 mmol/l  PTH↑ th  forszírozott diurézis  Ca megvonás 102 . 80% paraneopl). magas aldoszteron o secunder aldoszteronizmus  leggyakoribb: diabetes insipidus o centralis (ADH hiány) o nephrogen (ADH hatására a kiválasztás nem ↑) tünetek  delírium  izomgyengeség  tudatzavar dg/labor  Se Na>165 mmol/l th  dezmopresszin  NSAID Hypercalcaemia malignus tumorok leggyakrabban – paraneopl  delírium  izomgyengeség dg/labor  Se Ca>2.   th  K↑ karbamid↑ nitrogén↑ elektrolit rendezés Hyponatraemia SIADHban (Scwartz-Barttel. nem megfelelő Na bevitel (rikta)  zavartság  epilepsziás rohamok (GM) dg/labor  Se Na<55 mmol/l th  GYORS KORREKCIÓ ESETÉN CENTRALIS PONTIN MYELINOLYSIST OKOZ  lassú Na adás Hypernatraemia renalis kiválasztás ↓ okok  extrarenalis o primer aldoszteronizmus (alacsony renin. Na retentio zavara (Addison).

ha 25kg< 1 mg iv  NEM HAT. HA NINCS A MÁJBAN GLUKAGONNAL FELSZABADÍTHATÓ RAKTÁR! Diabeteses ketoacidosis Abszolút v relatív inzulinhiány következtében alakul ki friss v ismert DMes betegben. nedves. néha AMI kezelése: VÉRCUKORSZINT EMELÉSE KÖTELEZŐ!  enyhe hypoglycaemiában→ megtartott eszmélet és nyelésképesség o 10-20 g gyorsan felszívódó CH – gyümölcs/tej→ ezek hiányában cukros víz  súlyos hypoglycaemia→ megtartott nyelésképesség o cukortartalmú gyümölcslé→ennek hiányában cukros víz o ha 15 perc alatt nem rendezedődik→10-20g lassan felszívódó CH  coma o 50 ml 40%os gylükóz→kis várakozás uttán tudati szint tesztelése  ha javul. epilepsziaszerű görcsök  EKG – vezetéses zavarok. verejtékes bőr  néha hemiplegia v. hasonló adag adása  ha 300-400ml után sem javul. ismételt cukor adása o alternatív lehetőség a glukagon→ ha 25kg> 0. okai  antidiabetikumok szedésének elhagyása  banális fertőzések  pneumonia  láz  gastritis  stressz  acut pancreatitis heveny szövődménye tünetek  ketoacidosis o Kussmaul légzés 103 .5 mg iv.Vitaminhiány  beriberi  Wernicke-féle encephalopathia Hypoglycaemiás-coma oka:  szándékos inzulin túladagolás  inzulin változó gyorsaságú felszívódása  étrendi hiba  alkohol fogyasztás  étkezési időpont be nem tartása  étkezés nem megfelelő CH tartalma  fizikai tevékenység okozta fokozott energiafelhasználás tünetei:  eszméletlen  tág pupillák  élénk reflexek  hideg.

coma o arc kipirul. sok vizelet o RR esés. az agyhalál kritériumai Decorticatiós testtartás: a felső végtagokban flexio és adductio. izomgörcs o bőr turgor↓ o keringés romlás o gyakori. Decerebratiós testtartás: mind a négy végtagban extensio. görcs o tudatzavar. cerebralis hemisphaeriumot involválja. tranquillansok túladagolása 120. ami a középagyi nucleus rubertől caudalisan helyezkedik el. schok dg/labor  hyperglycamia  glukosuria – 20 mmol/l felett vizeletben glükóz. vénabiztosítás  katéterezés  izotoniás NaCl inf 1000ml/h – 500ml-enként 40 mmol NaHCO3  12 E kristályos iv inzulin. majd óránként 8 E. ami mk. somnolentia. az alsó végtagokban extensio (lényegében két oldali Wernicke-Mann tartás). Olyan károsodásra utal. a karokban adductio és befelé rotatio is. decerebratio. bőr meleg o lehelet aromás szagú o EKGn K vesztés jelei  dehidratio o csillapíthatatlan szomjúság o nagyfokú testsúlyvesztés rövid időn belül o száraz v szikkadt nyelv o zsibbadás.) Decorticatio. hányás o hasi fájdalom. hogy a keringési mutatók hypovolaemiás shokra utalnak. Agyhalál A formaen occipitaletől cranialisan (f magna felett) valamennyi KIR funkció teljesen és visszafordíthatatlanul megszűnt. a középagy fölött elhelyezkedő laesióra utal. makrolid oldat inf kell Endokrin zavarok hypothyreosis hypophysis Chr obstr tüdőbetegség CO2 narkózis (pCO2>50 Hgmm kapillárisan) Gyógyszermérgezés altatószer. ha a vércukor nem rendeződik  KCl 500 ml iv  Ha a dehidráció olyan fokú. és aceton (veseküszöb 11 mmol/l) th  légút.o hányinger. (agytörzsi funkciók is – de a gv nem számít) 104 . szédülés.

trnaquillánsok c. mely a klinikai képpel együtt alátámasztja az irreverzibilits agykárosodás dg-t. renalis/hepaticus coma 3. valamint egyéb agytörzsi reflexek hiánya.tubuson keresztül történő leaszívásnál hiányzik a köhögés. Nem reagáló (dilatált v kp tág) pupillák. vestibulo-occularis. haemocephalia).vénanyomás instabil Elbizonytalanító leletek: 105 .  CT sz. Teljes reakcióképtelenség.agytörzsi reflexek kialszaanak (pupilla. * 7.legalább 6 h tartó coma . Izoelektromos EEG 2.e. nehézséget okozhatnak a műtermékek  Carotis angiographia – extracerebralis starnguláci KI  BAEP hullámok hiányoznak Egészséges emberben 5-6 hullám. Nem ad információt az agytörzsről. BAEP hiány 3. Az olyan kezelhető toxikus és metabolikus abnormalitások kizárása. cornea.izom hypotonia . * a. EREDMÉNY NEM ÉRTÉKELHETŐ BELSŐFÜL V HALLÓIDEG SÉÜLÉSEKOR. barbiturátok b. A comát előidéző olyan cerebralis laesio bizonyítása.  SSEP n medianus ingerlése után a cervicalis és a corticalis regio felett regisztrálható feszültségváltozás. kalóriás ingerlés. HARÁNTLAESIOBAN ÉRTÉKELHETETLEN.  Transcranialis Doppler  SPECT  PET . HA AZ AGYHALÁLT AZ ILLETÉKES ORVOSI BIZOTTSÁG KIMONSTA ÉS DECLARÁLTA. ami kiterjedt irreverzibilis károsodással jár * 2. Spinális reflexek kiválthatóak lehetnek.Kritériumok: összesen 9.  EEG legalább 30 p.pupillák tágak. MRI olyan morfológiai eltérésre deríthet fényt (nagy roncsoló állományvérzés. ezek nélkül 12-24 h át kell teljesülniük * Megerősítő tesztek 1. neuromusc junct blokkolók d. babafej tünet megjelenik) . ami a cervicalis gv fölötti szintet involválja 9. ebből min 7nek kell teljesülnie 1. A kritériumonak megerősítő tesztekkel legalább 6 h át. garat. T>32°C * 4. amelyek comát okozhatnak. fénymerevek .és lágyszájpad reflexek.hőmérséklet napi ritmusa megszűnik . Σ Az agytörzs és a kéreg épségével kapcsolatban vonhatók le következtetések.diabetes insipidus→polyuria . hiányzó cornea-. 2-3 hullám ≠ agyhalál. Noxiosus v egyéb ingerekre való bármely válasz hiánya 6. Apnoe – spontán reflex hypercapniában is szünetel * 8. öklendezés . de hiányozni kell minden olyan reflextevékenységnek.spontán légzés teljesen hiányzik . Cerviacalis vérátáramlás hiánya A KEZELÉST CSAK AKKOR LEHET MEGSZŰNTETNI. a cerbrumból v az agytörzsből származó minden fajta spontán v reflexes aktivitás hiánya * 5. kizárva az izoelektromos tevékenységet.

- spinalis motoros jelenségek (kplx végtagmozgások) kis légmozgások a tubusban. Coxackie. haematogén 106 . monocytogenes  gyermekkorban H. a fertőzés utjai) Felosztás fertőzés eredet szerint (primer v secunder) Felosztás a kórokozó szerint:  bakteriális  csecsemőkorban G negatív. Klebsiella. Strepto-. forrás: bőr. férgek  toxoplasma gondii  echinoccocus  cysticercus cellulosae  Gomba  mindig secunder. L. L.) A leptomeninx heveny gyulladásos betegségei (kórokozók. Meningo-. monocytogenes  vírusos  enterovírusok (ECHO. tüdő  általában immunszuppr állapotban  Cryprococcus neoformans  Histoplasma capsulatum  Coccidiodes immitis  Actinomyces  Nocardia  Blastomyces  Nincs kórokozó  allergiás → eosinophilek a liquorban  sympathias = szomszédságban lévő fertőzés  Reiz = Lumbal punctio/intatechalis KA adása után  collagén betegés  Ismeretlen Felosztás az exsudatum jellege szerint . Pneumococcusok. influenzae  felnőtt korban Staphylo-.nem gennyes o bakterialis o vírusos o gombás Felosztás a fertőzés kialakulásának morfológiája szerint 1. polio)  mumpsz  arbovírusok  HSV2  HIV  Protozoonok. E. coli.gennyes . amelyeket a szívműködés idéz elő álpozitív atropin teszt post moretm pupilla szűkület EMG műtermékek az izolektromos EEGn 121.

immunologiai) 4. syphillis.H. 107 . otitis media direkt bakterialis műtét. Acut (bakt és vírus fertőzések) 2. protozoon) 3.N.E. Chr (Mollaret=HSV2. 4. a vénás sinusok falát.  bakteriális  vírusos  gomba endocarditis. gomba. bronchiectasia. nyílt sérülés. Behçet. leptospira.Str.) A gyakrabban előforduló baktériumos meningitisek jellemzői Leggyakoribb baktériumok: . pneumoniae . az agytörzs és a gv körül több mm vastag is lehet. coli .aureus Praedispositios tényezők:  Syst és parameningealis infectio  fejtrauma  idegsebészeti beavatkozások  daganatok  alkoholizmus  immundeficit  65 év<  5 év>  DM  splenectomia  sick cell anaemia (autosplenectomia) Pathogenesis A menninxeken az exsudatum a ciszternákban.S. Recurrens (Ebstein-Barr. liquor fistula) 122. thrombosisok alakulhantak ki. Subacut (TBC. a vénák és a vénás sinusok mellett. 3. A leukocíták infiltrálják a vénák és arteriolák körüli réseket.2. vénák. lumbalpunctio. meningitidis . Mollaret. Ritkán subduralis empyémák alakulnak ki. immunszuppr állapot. influenzae . 5.L. ventriculoperitonealis shunt idegek mentén  lyssa  tetanus  herpes → főleg meningoencephalitis direkt heamatogen Lefolyás 1. a sulcusokban. pneumonia nyírokutak  bakterialis sinusitis. monocytogenes . brucella.

fénykerülés. agyidegtüntek. fejfájás. láz. RIA iv. photophobia. PCR b.emelkedett i. cytopathic effect on nucl iii. Meningitis esetén a meningealis izgalmi jelek állnak előtérben. Liqour a.) A meningitisek dg-ja és th-ja Meningitis ↔encephalitis diff dg meningitis →tarkókötöttség. detection of effect virus eg. encephalitis esetén ordítva. Dg FELÁLLÍTÁSÁHOZ A LIQOUR VÉTEL ELENGEDHETETLEN KI:  IC térfoglalás  neurológiai góctünetek tályogra utalnak ELŐTTE CT. hányinger. Serologia a. delírium és coma (inkább jellemzőek az encephalitisre) 123. vírus i. meningealis izgalmi jelek 4. fehérje – emelkedett főleg bakterialis eredet esetén c. hányás. zavartság. nem gennyes → 200 – 1 000/3 leukocyta b. gennyes → 1 000 – 10 000/3 leukocyta ii. India tinta gennyes→izolálás 3. Gram szerinti festés (garatváladék is b. antitest-titer emelkedés b. immunfluoresszencia ii. epilepsziás roham. sejtszám . agyállomány. Tenyésztés 70-90%ban pozitív a. nyakba és hátba sugárzó fejfájás 2. LA (latex agglutinációs teszt) ii. CIE (counter-immunelectrophoresis) iii. PAS c. vírus izolálás – elektronmikroszkóp. pyramisjelek. levertség. gennyes 2. epilepsziás rohamok és góctünetek. intracranialis nyomásfokozódás → papilla oeadema 3. PCR c. bakterialis Ag gyors kimutatása → főleg már kezel meningitisben i. láz encephalitis → tudatzavar. rezisztencia vizsgálat 4. LDH emelkedett 1. cukor csökken főleg bakt és gomba Kórokozó Dg Menete: d. Kenet →haemocultura a. hemipareasis. hidegrázás.Tünetek: 1. Ziehl-Neelsen 2. viselkedés megváltozása. PCR 108 . nem d. MRI KÖTELEZŐ 1. aphasia. és agyidegek károsodása. góctünetek MINDIG MENINGOENCEPHALITISRŐL VAN SZÓ.

Abducens paraesis 10. AB TH ELKEZDÉSE NÉLKÜL. Halláscsökkenés 6. ELISA 5. Epilepszia 4. vénás gyulladás cerebralis oedema 109 . Mentalis retardatio 5. Ataxia 9. törés (koponya rtg) b. H. fülészet (melléküreg rtg) c. belgyógyászat (mellkas rtg. kortól függetlenül Elsődlegesen választandó szer a RIFAMPICIN 124. MRI (tályog kizárása) Th AZONNAL EL KELL KEZDENI! MENINGITIS GYANÚJA ESETÉN A BETEGET AZONNAL NEUROLOGIAI VAGY FERTŐZŐ OSZTÁLYRA KELL KÜLDENI.v tetraparaesis 8. 1) Bakterialis → AB iv kezdetben vakon penicillin G 20 millió E/nap + Ampicillin 8 g/nap + 3. influenzae → chloramphenicol ii) TBC → izonicid + rifampicin + pyrazinamid iii) lues → penicillin iv) borelliosis → AB intartechalisan penicillin +streptomycin v) gennyes gócok eltávolítása 2) Vírusos suprainfectio megelőzése 3) Gomba Amphotericin B + Flunytosin 4) Aseptikus steroid Kontaktok kezelésének szükségessége a fertőző ágenstől valamint a beteggel érintkező személy korától függ a. para. kardiologiai vizsgálatok) d. N.) A gennyes meningitis kórjóslata. bőrpróbák (TBC) e. Góckeresés a. Lebenytünetek   vascularis károsodás → arteritis.iv. Hydrocephalus 11. generaciós cephalosporin (ceftiraxom/cefotaxim) i) H. Abscessus cerebri 2. influenzae → a beteggel közeli kapcsolatba került összes gyerek b. meningitidis → a beteggel érintekező összes személy. Vakság 7. Hemi-. Septicus sinus thrombosis 3. CT. szövődményei Szövődmények Lokális: 1. vizelet (leptospira. TBC) f.

Mélyvénás thrombosis 4. Maradandó bénulás. front lebeny fág eredetű  ismeretlen eredet (20%) Kórokozók:  bakt o Strepto o Staphylo o Bacterioides o enterobakt-ok 110 . szellemi retardatio. belül granulációs szöv) + gliósis + perifokalis oedema. Elektrolit zavarok 5. Waterhouse-Friedrickson sy meningococcus fertőzések 10%ban láz + petechiák bőrön és nyhán + bevérzések a mellékveékben (vérzéses necrosis) Prognózis 1. agyiged tünetek.Staphylo  véráram útján o septicus embolus (30%)  tüdőtályog  bronchiectasia  endocarditis  veleszületett szívbetegség  arc melléküregek gyulladása – közvetlen terjedés a környező szövetekből (40%) o otitis media – anaerob gennykeltő. temporalis lebeny o mastoiditis o sinusitis – Strepto. Lehet soliter / multiplex Kóreredet:  közvetlen fertőzés o trauma o idegsebészeti beavatkozás (10%) . tünetei Kialakulás: gennyes gócencephalitis → közepe beolvad → széli részén ksz-i tok (kívül kollagén. Pneumonia 3. Septikus shock 2.) Az agytályog keletkezése.   hydrocephalus agytályog subduralis empyema Systemas: 1. epilepszia 10-20% Rossz prognózisra utaló jelek:  apurulens meningitis  40 év<  kísérő betegségek (pl endocarditis)  G – kórokozó  későn elkezdett kezelés 125. Letalitás 5-10 % kórokozóktól függ 2. A kollagénrostokat az újonnan képződő erek adventitiájából fibroblastok termelik.

leukocytosis  Tarkókötöttség 20%  ICP↑ o fejfájás o hányinger o tarkókötöttség o pangásos papilla o tudatzavar  góctünetek a tályog lokalizációjának megfelelően  epilepsziás rohamok Dg: Tünetek alapján  Labor o We↑ o Leu↑  CT o gyűrűszerű hialinózis o körülötte oedema o tályog belseje és környezet hypodens  MRI o T1 súlyozott hasonló a CThez o T2 fordított  Liquor o fehérje↑ o pleocítosis csak a tályog megrepedése esetén (50 000/3) Primer góc keresése: mellkas. ICP. o Mucor o Candida o Aspergillus o Actinomyces  protozoon – opp. epilepszia)  Acut fázisban láz.o citrobacter (újszülöttek) o nocardia  gombák – opp. melléküreg rtg Diff Dg:  glioma  metastasis  infarctus  tuberculoma  gumma Kezelés:  műtét o drain o decompressio – nagy térfoglalás esetén gyökeres eltávolítás 111 . o Toxoplasma gondii o Amoeba Leggyakrabban nagyagyi lokalizáció Tünetek: Legtöbbször gyorsan progrediáló térfoglaló folyamatként viselkedik (góctünetek.

ami átmegy a vér-agy gáton primer gócok eltávolítása beékelődés bevérzés tályog ruptura  Szöv:    126. gen cephalosporin + klion (metrodinazol) o + nafcillin és vancomycin olyat kell választani. Icterusosban máj és veseelégtelenség. Anicterusos formára jellemző a 2. 2. Borelia →leptospirák L. farmerok betegsége. láz  Icterusos forma = Weil sy = leptospiraicterohaemorrhagia – súlyos 20%  kimutatá a. Aseptikus meningitis: . bőrkiütés vizelet iv.liquor o sejtszám < 500/μl – mononucleosis sejtek o glükóz o fehérje < 100 mg/dl . toxoplasmameningitisek Leptospirosis rend: spirocheták →spirocheták Treponema. agyhártya) Σischaemiás károsodások hirtelen kezdet. conjuctivalis bevérzés liquor vi. 1. súlyos myalgia.ø máj és vesekárosodás 112 .vérzés – májelégtelenség liquor . 2. std-ban meningitis.) Leptospira-gombás.myocarditis Krónikus lázmenet kialakulásában van különbség. izom. myalgia kimutatás ii. hasi fájd vér iv. vese. kis erek endotheljét károsítja (máj. std 2 hónap . std 5-7 nap kórokozó i. meningitis ii. conjuctivalis suffusio 1) Anicterusos forma a. hányás v. mikrosérüléseken v centralisan jut be mezőgazdasági dolgozók. AB o Penicillin G + chloramphenicol o 3. fejfájás. interrogans path: állati fertőzés víz/talaj. std 3-7 nap s b. láz. . fejfájás a: iii. uveitis iii.sárgaság vér. láz ↓ b.veseelégtelenség . std 1 hónap i. 1.

gyűrűszerű  serologia o Sabin Feldman o IgM-immunfluoresszencia at teszt (IgM-IFA 1:260 v magasabb esetén kóros. MRI – multiplex laesio a fehérállományban. enyhe lymphadenopathia c. agytályog d. lymphadenopathia. mononucleosis tünetei – ritkán 2) Congenitalis a. myocarditis f. ø láz. IgM-ELISA 1:256 v magasabb esetén kóros)  liqour – toxoplasma ellenes at  agybiopszia. ha egyéb módon ø dg o necrotisalo gócos enceophalitis o cystaképződés Th: 113 . hepatomegalia általában fulmináns lefolyás Dg:  Lumbal punctio  PCR  CT. ø fejfájás  liquor sejtszám ↑. pneumonitis e. encephalitis e. Rezervoár házimacska. asympztomatikus b. mononucleosis tünetei c. intrauterin Klinikai manifesztációi: 1) Normális immunrendszer esetén a. elektrolit. intracerebralis calcificatio 3) Immun szuppr →disszeminált fertőzés a. Gombás meningitis leggyakoribb Cryptococcus neoformans – AIDS-ben 18% Tünetek: Atípusosak  csak letargia ø meningealis izgalmi jel. cryptococcus Agek Antimycoticus th-ra az esetek 60%a átmenetileg reagál Toxoplasmosis Toxoplasma gondii. encephalitis c. láz b. hydrocephalus f. Fertőzés módja: nem eléggé főzött/sütött hús.Th     Profilaxys: Doxicyclin 1x/hét Súlyos eset: Penicillin G 6-12 millió E iv/ Ampicillin 4x 500-750 mg iv kevésbé súlyos eset: Doxyciclyn 2x 100 mg po 5-7 napig + folyadék. chorioretinitis d. hónapok múlva tünetek b.

A betegség ritkán tart 2 hétnél tovább Dg:  klinikai tünetek  liquor o néhány száz lymphocyta o összfehérje normális  perif vér: fvs enyhén ↑  EEG normális v enyhén lassult  CT. és enterovírusok ECHO. Gyermekeknél a beszédtanulás a meningitis után késhet. Nyom nélkül gyógyul. 127. enyhe pszichomotoros retardátio maradhat vissza. Polio)  HSV 1  HSV 2  arbovírus  choriomeningitis lymphocyta vírus  mumpsz  poliomyelitis  HIV Patogenezis:  székleteredetű fertőzés  vizek közvetítik  főleg gyermekek és fiatalok fertőzése  90%-ban csak enyhe GIT panasz. míg a CT elváltozások eltűnnek  clyndamicin + pyrimethamin neutropenia és egyéb adverz reakciók esetén. MRI norm  széklet – enterovírusok  garat – mumpsz Kezelés: csak tüneti. tonsillák → haematogén út → lágyburkok lymphocytás gyulladása alakul ki → néhány nap alatt kiürül a szervezetből Tünetek:  láz  letargia  fejfájás  zavartság  hányás  tartókötöttség  izgatottság  ritkán hypnoid tudatzavar + kórokozótól függően  parotitis  diarrhoea  myalgia  pharyngitis A tünetek 3-4 nap alatt múlva enyhülnek. szulfadiazine + pyrimethamine 8 hétig. Coxackie.) Vírusmeningitisek és kezelésük Okozói: leggyakrabban kis RNS vírusok (picorna-. légzőszervi megbetegedés  emésztőrendszer. 114 .

kezelése Az akut vírusencephalitisek 2 héten belül lezajlanak. o 100/3 lymphocyta szerologia o at titer 4x növekedés o vírus izolálás – a legtöbb kórokozó az encephalitis alatt már nincs jelen EEG o bilateralis lassulás – temporalis károsodás.dysarthria . idős súlyos  kórokozó – mumpsz enyhe. Paraziták. évek alatt. Ált. HSV1 forrása gyermekkori látens fertőzés mumpsz epidémiák idején halmozódik fel Dg      klinikai jelek liquor o tenyésztésre steril.) Az encephalitisek diagnosztikája. de a tudatzavar súlyosabb Tünetek súlyossága függ  életkor – csecsemő.aphasia .128. gombák hónapok.ataxia . HSV súlyos. spirocheták. itt nincs. motoros aphasia o vagy izgalmi jelek – periódikusan magas feszültségű tüskehullámok képalkotó eljárások Kórszövettan  lymphocytózis. lyssa  nagy %-ban arbo v enterovírus okozza. klinikai tünetek  viszonylag hirtelen kialakuló láz  fejfájás  hányinger  hányás  bénulás  zavartság  letargia  delírium  tudatzavar  fokális v generalizált epilepszia  ritkábban – tremor .látásromlás Diff dg meningitisben van tarkókötöttség. ritkán PMN perivascularis beszűrődés  gliasejt szaporulat 115 .agyidegbénulás .

Tünetek:  anamnaesis  serologia  liquor o enyhe pleocytosis (~400) o fehérje norm v enyhén emelkedett o oligoclonalis band előfordulhat  MRI Szövettan: Először perivénás kereksejtes beszűrődés. → intenzív ellátás anticonvulsiv th. az akut szakasz 1-3 hét alatt lezajlik. majd perivénás demyelinisatio Th  nagy dózisú corticosteroid  plasmacytosis  iv IG Prongózis  10%   túlélőknél maradandó tünetek. haemorrhagia VZV → Cowdry A típus intranuclearis zárványok lyssa vírus → cytoplazmazárványok SSPE → Cowdry A és cytoplazmazárványok Th A herpesvírusra ható szerek kivételével más antiviralis gysz-ek ø tüneti és preventív th a progresszió gyors.  SM-é alakulhat 116 .) A postvaccinalis és parainfectios encephalomyelitisek A kórképet nem közvetlenül a kórokozó hozza létre. hanem a fertőző betegségre v a védőoltásra adott immunválasz (ag-at reakció) Postinfectios v Parainfectios encephalitis infectio előzi meg – egy önmagában ártlamatlan fertőző betegséget kísérő encephalitis 1-3 hét múlva neurologiai tünetek  kanyaró  varicella  rubeola  mumpsz  pertussis  influenza Postvaccinatios encephalitis  bárányhímlő  rabies elleni oltás után 1 hét elteltével jelentkező tünetek.     gliacsomók HSV1 → necrosis. agyoedema th 129.

tanulmányi eredmények romlása  mentalis teljesítmény romlása.és hallás romlás (chorioretinitis. ingerlékenység  intellektus romlása.) A subacut sclerotisaló panencephalitis aetiológiája. Kórokozó: morbillivírus hibásan kifejlődött alakja. polifázisos. hyperkinesisek (chorea. fokozódó dementiával.  gyulladás  szürkeállomány microglia-. oligodendroglia csomócskák =sclerozis felszaporodnak a fehér és szürkeállományban egyaránt  zárványtestek = a vírus neuronokban szaporodik Tünetek: Az első tünetek pszichés természetűek  viselkedés változás. vagy ahhoz hasonló vírus (paramyxovirus) Pathomechanizmus lassú fertőzés. vakság)  epilepsziás rünetek hónapok alatt súlyos progresszió  pyramis tünetek  rigor  végtagi contracturák  decorticatio  vegetatív zavarok  beszédkészség megszűnése halál 2 éven belül intercurrens fertőzés miatt áll be Dg: jellegzetes klinikai tünetek  EEG – Rademecker komplex = periódikus. Myoclonusokkal szinkron tüskék. macroglia-. fáradékonyság  személyiség változás. extrapyramidalis mozgászavarral járó fokális betegség. tünetei és jellemző vizsgálati leletei Fiatalkorban (10 éves kor körül) kezdődő.130. inkubátiós idő 6-7 év (perzisztál az idegrendszerben) A vírus reaktivációja sok év után valószínűleg immunszuppr-t kiváltó második ágens (papovavírus. EBV) hatására jön létre. és lassú hullámú potenciálok  szérum – morbilli ellenes IgG at titer emelkedett  liquor o morbilli ellenes IgG at titer emelkedett o enyhe pleocytosis o γ globulin emelkedett o oligoclonalis gammopathia  morbilli vírus kimutatása az agyból – paramyxovirus tubulusok a nucleusokban Th:  spec ø  interferon  ribavarin 117 . figyelem zavar testi tünetek  éber állapotban szimmetrikus myoclonusok (zajra)  extrapyramidalis. myoclonus)  tudatzavar  ataxia  látás. generalizált burstök.

magasságban végezzük.Az anterolateralis chordotomia a gerincvelôben futó fájdalomérzô (lateralis spinothalamicus) pálya átmetszésébôl áll. vagy a felsô cervicalis II-III. B1 kmoplex. diagnosztikája B. Gabapentin 132. súlyos fájdalom → idegseb (chordotomia. hasogató th: carbamazepin.131. szaggató o rohamokban. utána hypo. A felsô thoracalis II-III. ggl stellatum blokád. ezért ezeket . nyilalló. Látensen a vírus az érzőideg ggl-okban perzisztál. nyh → gv hátsó szrva is → agy → neuritis → myeloencephalitis Tünetek:  égő érzés a dermatomában. fertőző kullancs csípésével terjed Tünetek:  Bőr o erythema migrans 118 Ma is sok a Lyme kóros. reaktiválódik → axon mentén terjed → bőr.) Dg:  kiterjedés  szérum – VZV ellenes at titer 4x  vesicula Th:  Aciclovir  prednisolon – IMMUNHIÁNYOS ÁLLAPOTBAN KI  Carbamazepin. burgdorferi.Hunt)  postherpeses neuralgia = fájdalom dermatomák érintettségi foka szerint o tartós égő.v hyperaesthesia Szö:  herpes zoster ophtalmicus (V/1) → cornea sérülés → látás romlás  herpes zoster oticus (VII) hólyagok a külső hallójáratban→ ggl geniculi → perif fac paraesis (Ramsey. cornea. és agyidegek dermatoómájában fájdalmas hólyagok keletkeznek Prediszponáló tényezők:  életkor o 10% gyerek o 40% 50-70 év o 20 % >80 év  immunrendszer zavara  DM  malignus tumor  trauma  műtét  ideggyökök daganatos kompr  UV sugárzás Pathogenesis: Primer fertőzés varicellával. A chordotomia az ellenoldali testfél fájdalmi érzéketlenségét a bemetszés alatt III-IV gerincvelôi szelvénnyel alacsonyabb szintig biztosítja. leggyakrabban a Th területen  vesiculák  2 hónapon belül szűnik. Debrecenben is.) A herpes Zoster neurológiai vonatkozásai A spinalis.) A Borreliosis tünetei.

hónapok  erythema migrans  lymphadenosis benigna cutis  KIR tünetek  carditis  artralgia.o lymphadenosis beningna cutis o acrodermatitis chronica atrophicans  Szív o AV block o pericarditis o myocarditis o ventricularis tachiycardia o dilatativ CM  Izom o myositis – ritka. retina leválás. std = korai lokalizált gyulladás 3-4 hét  erythema migrans  lymphadenopathia  influenzaszerű állapot  neurológiai tünetek ø. iritis. std = perzisztáló gyulladás > 6 év    Dg:  acrodermatitis chronica atrophicans chr IR tünetek chr arthritis szerológia o IFA o ELISA o Western blott o PCR – DNS kimutatása 119 . chorioditis o vasculitis. esetleg meningitis 2. uveitis. arthritis 3. korai és késői tünet is lehet  Szem o conjuctivitis o photophobia o papilla oedema o opticus neuritin o keratitis. std = korai disseminalt gyulladás. retina érkárosodás  KIR 2-3 Std-ban o lymphocytas meningitis o agyideg neuritis o meningoradiculitis/ Bannwarth sy o radiculoneuritis o encephalomyelitis o polyneuropathia  Izületek o arthralgia o arthritis Stádiumok 1.

bőr → vér → IR mellső szarvi motoneuron. Pathomechanizmus: vírus → légutak. IR-i tünetek  meningitis  cranialis neuritis  facialis laesio  motoros v sensoros radiculoneurinitis  kullancsencephalitis  mononeuritis multiplex  myelitis cerebralis ataxia chr fázis → izületi. std  Doxycyclin  Amoxycillin po 2-3 hét  Cefuroxim  Ceftiraxon → 2 hét iv  Penicillin G → 2-3 hét po 2. std ua mint az előző stádiumban 2-4 hétig iv Σ III.5 hónapos és 3. std  Ceftiraxon  Cefotaxim (Rocephin) 2-4 hét iv  Penicillin G  Doxycyclin → 2-4 hét po 3. kisagyi magvak. poliomyelitis anterior acuta Vírusinfectio → poliovírus Alsó motoneuron megbetegedés.  tenyésztés MRI – demyelinisatios szerkerez 133.) Poliomyelitis Heine – Medine kór.) A neuroborreliosis és kezelése NEM KELL MINDEN STÁDIUMON VÉGIGMENNIE. gen cephalosporinok + Pen G + doxycyclin 134.6 éves korban + MMR-rel 15 hónapos korban 120 . AZ ELSŐ MEGJELENÉS BÁRMELYIK STD LEHET acut fázis → bőrtünetek subacut fázis → cardialis. agytörzsi formatio reticularis. IR-i tünetek  encephalomyelitis  spasticus paraparaesis  ataxia  mentalis hanyatlás  polyradiculopathia  dementia Th: AB 1. Purkinje sejtek Védőoltások bevetése óta évente 1-1 enyhe oltási szövődmény fordul elő (SALK) Megelőzés: KÖTELEZŐ OLTÁSOK  IPV=SALK 3 hónapos korban DPT-vel  OPV=SABIN DPT-vel 4.

toxintermelés -> toxin az idegsejtekbe jut. dyspagia 3. m. nyak-. Tünetek: inkubációs idő 7 nap 1. gépi lélegeztetés 135. orzsolás útján (lovak bélcsatornájában él) -> spórák belekerülnek a sebbe ->alacsony oxidációs-redukciós körülmények ->csíraképződés. felső légúti v GIT tünetek  rövid. masseter fokozott tónusa(trismus=szájzár) 2. preszinaptikusan megakadályozza a gátló neurotranszmitterek felszabadulását (Ach felszaporodását okozza) + emelkedő ? kiürülési arány-> izommerevséget okoz. tünetmentes periódus  kiújuláskor o láz o meningealis izgalmi jelek (hiányozhatnak is) o areflexia – alsó motoneuron kór o izomfájdalmak o izomtónus ↓ (minden alsó motoneuon érintett) o petyhüdt bénulás – főleg a végtagok prox része. spóraképző Patogenezis: Talajjal szennyezett szúrt v. váll. ívelt át 121 . emlékeztető oltás 11 éves korban dt-vel Tünetek: 1-2 hét lappangási idő  láz. ritkán a nyakizmok. pontobulbaris motoros idegek o légzészavar – n. a szinapszisok között. izomatrophia → ha a sejt és a hozzá tartozó motoros egység elpusztult Dg:  liquor  lymphocytas pleiocytosis  fehérje mérsékelt ↑  cukor norm  vírusizolálás  széklet  torokmosó váladék Th: o aspecifikus o korai neurorehabilitáció o végtagok tornáztatása → contracturák megelőzése légzés bénulás esetén tartós. majd változó idejű stagnáló állapot alakul ki Prognózis: 1. anaerob.és hátizmok merevsége. phrenicus motoros sejtejei + intercostalis neuronok érintettsége esetén o Ø ÉRZÉSZAVAR! – hátsószarvi kötegek mindig megkíméltek 2-3 napig egyenletes progresszió. szakított seb. végleges bénulás. Tetanus Kórokozó: Clostridium tetanii. kedvező → a motoros sejtek egy részébe csak átmeneti működés kiesés volt 2. fájdalma arcizmok contractioja-> risus sardonicus hátizmok contractioja->opisthotonus. gram poz.

Tudat megtartott. MVT. Szövődmények: pneumonia. a legenyébb inger is kiváltatja és veszélyezteti a légzést.: klinikai Th. súlyos sebek esetén emékeztető oltás adandó. PE. 5 hó DPT I/a/b/c. 10 évente emlékeztető oltás szükséges Bármely sérülés esetén Td-t kell adni.3 adag folyékony vaccinát kapott Szennyezett v. mint 5 év telt el az immunizálás óta.a spasmus leet eves. Kialakulhat: 1. törések. másik kettő: tabes dorsalis és paralysis progressiva) A KIR szövődmények a fertőzés után 2 hét-30 évvel jelentkeznek. Súlyos esetben autonóm dysfunctio. hiányozhat. izomspazmus kezelése: diazepam >150 mg/nap súlyos spazmus és laryngospazmus esetén: mecanikus lélegeztetés és nem deporalizáló izomrelaxáns aktív immunizálás: toxoid 3 adag: 3. acut lueses meningitis: fertőzés után 6 hét-1 év jelentkezik 122 . Lues cerebrospinalis Kórokozó: Treponema pallidum (szexuális érintkezéssel jut a szervezetbe) férfiakban gyakoribb.rhabdomyolysis.több. Láz lehet v.A lues cerebrospinalis a neurolues egyik formája. Patogenezis: a primer affectio a genitáliákban kb.ismeretlen a beteg immunizáltsági státusza . 4-8 hét különbséggel. majd 11 éves korban 1.) adandó. ha: .: beteget intenzív osztályon elhelyezni. halál légzésbénulás miatt (gyakori! Kezelés nélkül 60%ban halálos) Dg. Az agyhártyák és az erek gyulladása jellemzi. mint 20 év telt el a 3 adag óta . asymptomás neurosyphilis 3. mint 3 adagot kapott . a több. a a beteg immunstátusza nem v. acut lueses meningitis 2. nem teljesen ismert.eddig kevesebb. korai arteritis Stádiumok: 1. 10 napig Keringő és nem kötött toxin semlegesítése: TIG. csendes szobában Toxinforrás eliminálása: AB ->penicillin-G 10-22 ME/nap iv. Minden tiszta seb esetén TIG (250 mg im. 6-12 hónappal később. és 2. A vaccina és a TIG más-más tűvel és más helyre adandó! (mivel a közös fecskendőben az AG-AT kicsapódna) 136. 3. 4. 2-3 héttel a fertőzés után alakul ki Spirochaeták a betegek negyedében haematogén úton jutnak az agyba és a lágyagyhártyába.humán tetanus immunglobulin 3000-6000 E iv. decubitus.

Procain penicillin 2-4 ME im/nap 10-14 napig 3 hónappal a kezelés után liquorban sejtszám csökken. VDRL-teszt neg. kipirulás. Argyll-Robertson-tünet: tág. -> gvelő hátsó köteg degeneratio( Goll és Burdachot is érinti) Tünetek: fájdalmas paraesthasiák. a neg. tachycardia. hányás. VIII). p7 + HIV RNS genom 2 másolata+ 3 vírus enzim: reverztranszkriptáz 123 . p9. Romberg-poz. Diag:liquorelváltozások: mérsékelt lymphocyta emelkedés. thecalis IgG-?. kötőszövetes rostképződés. Pathogenezis: A meningealis fibrosis mellett az ideggyökökben. összefehérje normális. mélyreflexek kiesése. kakasjárás. fehérje emelkedés. Meningitis. (tabes d. fájdalomérzés csökken a mélyebb struktúrákban. (aortitis. A tabes dorsalis és differenciáldiagnosztikája Fertőzés után 15-30 évvel a lueses betegek 1. VDRL-teszt poz. claudicáló fájdalmak az alsó végtagon (rohamszerűen. Főleg a radix posteriorok pusztulnak. 2-4 ME 4 óránként 10-14 napig im. hidegrázás. gyulladásos reakció .Tünetei:fejfájás. mintha vattán járna).vascularis elvált. neurosy. a Nageölte-féle helyen chronikus gyulladás. fénymerev pupilla. néhány mp-ig tart). zavartság.. Kivédésére: Prednisolon adandó 60 mg. myalgia.chron. gáttájékon. évek után alakul ki . agytörzsi ischaemiás tünetek esetén gondolni kell erre Therápia: Bensylpenicillin 12-24 ME iv.) .. csont). agyi ischaemiás gócjelek .. meningealis fibrosis. összfehérje csökken. hyperventillatio.hónapok.. latens syphilis: tünetmentes 3. spinalis ataxia (olyan. epilepszisá roamok. Az AIDS neurológiai vonatkozásai és kezelése Kórokozó: HIV-1: legelterjedtebb. de convergentia van. aszimptómás neurosy. agyidegbénulások (VII. Oka: a penicillin hatására sok baktérium esik szét és ez toxikus krízist okoz. hirtelen lép fel.5%-ában alakul ki. tabeses arthropathia. 24 órával a kezelés előtt. Oligoclonalis gammopathia. (Wassermann-reakció) Jarisch-Herzheimer reakció: 1-2 órával a sypilises beteg penicillinnel való kezelése után hirtelen jelentkező láz. alsó vgt.végbél és gégetünetek. paralysis prog. p1.és érzészavar. FTA-ABS: fluoreszcens treponema adszorbeált ellenanyag teszt Ab-kezelés után is poz. 2. cardiovascularis sy. nem hypertóniás betegnél.-on ízületi helyzet. gyomor. meningovascularis syphilis: gummák (bőr. VDRL-titer csökken Gyógyulás jele: fél év múlva sejtszám. enyhe hypotensio.. 137. RNS-vírus Burokban 2 fő glikoprotein:gp120 és gp41 Centrális mag: 4 vírusprotein: p24. az kitolja a fertőzést CT: kéregatrophia Terápia: Benzylpenicillin 138.fiatal. izgatottság. HIV-2 nyugat-afrika Lentivírusok közé tartozó retrovírus. majd hegszövet lesz. aneurysma).

iv. proteáz inhib. astrocytákat HIV-burok: gp120 + gazdasejt: CD4+ receptor Vírus és gazdasejt membránja összeolvad gp41 segítségével Vírus magja a gazdasejt cytoplazmájába jut A rtk az rns-t dns-sé írja át. manifeszt fertőzés. a makrofágokat. indinavir. ritonavir 124 .. nem nukleozid típusú RTK inhib. ill.klinikai tünetek . dMT 2. Opportunista fertőzések: tbc.: pl. Direkt károsodás: Agy: fehérállományban.vírus nukleinsav kimutatás:PCR Therápia: 1. lymphoreticularis daganatok (primer és szekunder) 3. ddc. melyek 2-3 ét alatt spontán gyógyulnak. trafó) . T8 csökken . Tumorok: kaposi-sarcoma. gomba. protozoon 2. Nevirapine. vacuolisatio Gerincvelő: vacuoláris myelopatia Thoracalis szakasz érintettsége Hátsó és oldalsó köteg érintettsége HIV-neuropathia Dg.vírusizolálás . IFA . 3TC.Integráz. Pelaviridine 3.: rizikófaktorok felderítése (homoszex.subcorticalis dementia Érkörüli és diffúz beszűrődés Reaktív astrocytosis Focalis és diffúz velőhalványodás. HSV. trafóval. mert akkor replikálódik a genomba amikor a CD4+ sejtek immunválaszként osztódnak Fertőzés forrása: szexuális úton. mely a gazdasejt magjába jut és a genomba integrálódik A fertőzött sejt ha aktív. antitest-kimutatás:ELISA. drog. méhlepényen át Fertőzés jellegzetessége: 3-6 éttel a fertőzés után mononucleosisra emlékeztető tünetek jelentkeznek. CMV. ha nyugalmi állapozban van latens fertőzés jön létre Az acut aljas. saquinavir. VZV.immunológiai vizsgálatok T4 csökken. proteáz 3gén: env: burok gp-t kódolja gag: strukturális proteineket pótolja pol: enzimeket kódolja HIV lefolyása : olvashatatlan Főleg a CD4+ T sejeteket károsítja. Western-blot. Antitestek a fertőzés után 1 ét-3 ónap múlva mutatatók ki A fertőzés után akár évekig latentia lehet Tünetek megjelenése után 2 évvel halál Tünetek akkor jelentkeznek ha CD4+ T sejtek < 200/ mikroliter Következmények: 1.serológia. Pl. JC vírus. droghasználattal.antigén kimutatás . RTK inhibítorok: nukleotid-analógok Pl. AZT.

Tünetek: subfebrilitás. apraxia. ennek következménye a nem kommunikáló hydrocephalus. IZGALMI JELEK HIÁNYOZNAK! Gyanú felmerül. agnosia. Pick. agnosia. basalis ciszternákban krónikus fibrosis. etambutol Prognózis: időben elkezdett gyógyszeres kezelés mellett alacsony a mortalitás Maradványtünetek: . MENING.139. zavartság. tuberculosis.fejfájás . Ther. normál nyomású hydrocephalus 5. önellátóképesség romlik Okai: 1. memóriazavar. a liquorsejtekben . Lágyagyburkok gyulladásos beszűrődése. metabolikus okok: alkohol. tudatzavar. lassú vírusfertőzés 7. 125 .: az antituberculumot már a tenyésztés eredménye előtt adni kell! Rifampicin. subcorticalis-> Huntungton-chorea progresszív supranuclearis bénulás. ha: A meningitises kórkép elhúzódóan (1 hét alatt) alakul ki Súlyos klinikai tünetekkel jár Az agyalapon kilépő és futó agyidegek kiesési tünetei jelentkeznek Beteg más szervében is tbc mutatható ki Beteg környezetében fertőzőképes tbc-s fordul elő Dg.liquor: kevert pleocytosis-> néhány száz lympocyta és granulocyta összfehérje emelkedett cukor lecsökkent. dezorientáció b. multi-infarktus 3. korábban megszerzett ismeretanyag elvesztése. tumor 6.pszichomotoros fejlődés visszamaradása . személyiségváltozás. Meningitis basilaris Kórokozó: Mycobact. nagyon fontos. felszívódási zavar 4. kifejezés. gócjelek. 80-85%-ban poz.tuberculinteszt. CJ: beszédmegértés.hydrocephalus . corticalis-> Alzheimer. B12 vitamin hiánya v. Dementiával járó leggyakoribb neurológiai kórképek Dementia:cognitív funkciózavar Ismérvei: feledékenység. Felszíni erek elzáródása.hemiplegia 140. fejfájás.leoltás . isoniazid. esetleg afázia. A TBC idegrendszeri manifesztációja. neurológiai gócjelek.degeneratív folyamatok 8.agyidegbénulások . SM Lehet: a. streptomycin. Alzheimer-kór 2.tenyésztés . hogy drasztikusan! 10-20 %-ban bakt. számolás károsodik apraxia. pyrazinamid. absztrakciós képesség csökkenése. agykérgi infarktusok. rossz közérzet.: .

. Ggl. folyamat: Binswager-betegség. testmozgás.-tól rostok a plexus coroideusba. Bizonyos testhelyzetek Emiatt a lumbalis és ciszternalis liquor összetétele különbözik Liquor felszívódása: a villi aracnoi. 141. diffúz fehéráll. főleg lateralis és IV. pszichomotoros lassulás. aracnoidea gran. neuropszichológiai tesztek (MMPI) Sz. Liquor keringése: Megoszlás: kamrák->35-40 ml Ciszternák.sinus sagittalis superior . agykéreg.e. SPECT.A villusoknak gazdagon elágazó érrendszerük van. MRI.sinus cavernosus . kamra>aquaeductus cerebri->IV. kamra->foramina ventricularia laterale (Lushka)->Magendie>subarachnoidealis tér->v.3 ml/ perc->500 ml/nap 140 ml liquor 3-5 óra alatt cserélődik ki teljesen A termelődés aktív szekréció: Na/K ATPáz és karboanidráz (gátlásukkal a liquortermelés csökken) Mi csökkenti a termelést? Akut ICP növekedés Hypotermia Hypocarbia Hypoxia Hyperosmolaritás Nyaki symp. kamra Subependymalis régió Pia erei Plexus choroideus->lateralis agykamra->foramina intraventricularia Monroi->III.sinus petrosus superior .meningealis vénák . A liquor cerebrospinalis képződése. EEG.hydrocephalus: frontális tünetekkel járnak:bradykinesis. köögés. vasc. az ideömlő oldalsó lacunák vérében. felszívódása Termelés: plexus choroideus -> agykamra.-on a Pacchioni gran. károsodás Alzheimer-kór: Dg. keringése. subaracnoidealis tér-> 25-30 ml Gerinccsatorna-> 50-70 ml itt lassú az áramlás és a keveredés Mindezt segíti: légzés.multiplex kis infarktusok.diffúz krón. basalis ganglionok.: CT. Keresztül történik.sinus rectus 126 . melyek kritikus agyi részeket érintenek . hyppocampus.->duralis sinusok->vénák Termelődés: 0.Ha ez sérül a termelés növekedett. személyiségváltozás Vascularis dementia okai: . PET Plakkok és fibrillumok-> amygdala.multiplex nagy infarktusok . amelyek szabadon végződnek a vénás sinusokban ill. ACH és NA anyagcsere zavara.

4 mmol/l . de a sejtszám normális Glükóz: < plazma 50%-a-> meningitis < kb.IgG:25-40 mg/l .sejtszám nő . körülmények között a n.nyomás emelkedik .kis sejtszám növekedés .béta. Encepalitis: . cerebrovasc.gamma-globulin: 12%-a a teljes proteinnek . csökken .cukor: a plasmaszint 2/3-a.sejtszám: 0-10/3 (Fuchs-Rosenthal lacuna) lumbal punctio:8-10/3 sejt Occipitalis ciszterna punctio: 2-5/3 sejt Kamra punctio: 0 . alfa-1-globulin nő Subakut: .25 g/l Prealbumin és Tau-globulin:ha hiányoznak se-szerű liquor Ha az egyes frakciók aránya változik:dysproteinaemia . 2.gamma-globulin nagyon nő Guillain-Barré szindróma: .liquor zavaros .nyomás nő v.sejt-fehérje disszociáció. csökken a liquortér mindezt kompenzálja.összfehérje nagyon nő . Emelkedés + neutrophilek-> infectio.4 g/l suboccipitalisan: 0.1-0.2 g/l .zavaros v.8-4. olfactorius mentén a mély nyaki nyirokutakon keresztül. víztiszta . daganatokban. A liquor cerebrospinalis legfontosabb jellemzői Fiziológiás lelet felnőttekben: . gamma globulin nő Lues: .prealbumin.2-0. Sejtjei 142. 25%-a -> granulomatosis infectio pl. a fehérje nagyon magas. fertőzés: .nyomás: 200-150 Hgmm Liquor változásai: akut megbetegedés-> albumin és alfa-globulin emelkedés Subakut és krónikus-> béta/gamma globulin Akut bakt.58 . A liquortermelődés és felszívódás a koponyán belül mint egy térfogatot szabályozó pufferrendszer működik:a az agytérfogat növekszik v.összfehérje növekszik . infarctus.IgG-index:0. albumin.sejtszám kisfokú emelkedés . Betegségekben Sejtszám: a liquor normálisan nem tartalmaz segmentált magvú leukocytákat csak lymphocytákat Lympho.Csekély mértékű liquor-elfolyás van norm.víztiszta.albumin: 0.víztiszta . .összfehérje kissé nő .1-0.> paralysis prog. vérzés. tumor 127 .sejtszám kissé nő .laktát: 2.gamma-globulin nagyon nő + lues reakció poz. tbc-s Protein: emelkedik gyulladásban. Vér-liquor-gát= plexus coroideus fedősejtjei + villi coroidealis + Pacchioni-gran.51-0.fehérje: lumbalisan: 0.2 mmol/l . színtelen .

Lympho. Emelkedés + eosinophilek kis számban-> infectio, vérzés, tumor Lympho. Emelkedés + eosinophilek nagy számban-> parazita, idegentest, allergia, lymphoma Lympho. Emelkedés + plasmasejtek-> vírus, SM, lues 143. A lumbal- és ciszternapunctio kivitelezése, javallatai, ellenjavallatai Lumbalpunctio: behatolás legmagasabb szintje: L2-L3 A cauda equina rostjai rugalmasan kitérnek a tű elől. Normálisan csepeg; fekvő betegben lassabban, ülő betegben gyorsabban Ha a beteg hasprését nem működteti, de a liquor sugárban spriccel:ICP növekedés. A beavatkozás veszélyes, mert tonsillaris beékelődés történhet. Megelőzése: pu. előtt szemfenéki tükrözés, papillapangás keresése; sz.e. CT, MR Postpunctios-sy.: tarkómerevség Fejfájás Hányás Kezelése: antiemetikum, koffein, efedrin, infúzió Megelőzése: pu. napján fekvés és bő folyadékfogyasztás Ciszterna-punctio: behatolás:foramen magnum hátsó kerülete és az atlasz hátsó íve között feszülő membrana atlanto-occipitalis / rugalmas pattanást érzek Indikációk: - meningitis, encephalitis, meningoencephalitis - SAV - demyelinisatios betegség (SM) - carcinomatosis - Guillain-Barré sy. - pseudotumor cerebri - myelographia végzése - intrathecalis AB kezelés, steroid, Baclofen adása

Kontraindikációk: - agydaganat, ICP növekedés gyanúja - fertőző bőrfelület a szúrás helyén - vérzésveszély - aseptikus technika nem lehetséges Szövődmények: - fejfájás, hőemelkedés - epi- subarachn. haematoma - septikus állapot - tonsillaris herniatio 144. A véres liquor okai 1. 2. 3. 4. SAV Intracerebralis vérzés contusio cerebri tumor

Pathológiás folyamat miatti véres liquor nem alvad meg, mert a fibrinolitikus aktivitás megnő.Traumás folyamatok esetén megalvad. Vérzés kimutatása: a liquor hyposmoláris-> vvt-k szétesnek-> oxihemoglobin belőlük kiszabadul-> ez kimutatható intracerebralis és subarachnoidealis vérzést követő 3. naptól.

128

Sejtközötti térben Hb-O-ból met-Hb lesz a vérzés után 7-10 napon belül. Intracranialis vérzés után vett véres liquor felülúszórétege xantochrom, melyet az oxi-, met-Hb; direkt és conjugált bilirubin, albuminhot kötve átlépi a vér-agy-gátat. Icterusos beteg liquorja sárga. 145. Az agy-gerincvelői folyadék keringésének zavarai.A normális nyomású hydrocephalus Def.: A liquor összemennyisége az agyállomány rovására megnövekedett. Az agykamrák kitágulása-> hydrocephalus internus A subarachnoidealis tér kitágulása-> hydrocephalus externus Az agyállaomány sorvad, a felszaporodó liquor a hiányt pótolja->hydrocephalus e vacuo Pathogenezis alapján: 1. H. hypersecretorius: oka a liquor túltermelődése - plexus papilloma - gyulladás - trauma - isolatio 2. kommunikáló H.: oka a kamrarendszer dilatatioja a foramen Magendietől distalisan létrejövő elzáródás által. 3. nem kommunikáló H.: oka obstructio a kamrarendszerben, a foramen Magendie szintjében v. afelett Normális nyomású hydrocephalus: normotenziós Kommunikálónak tartják Tünetek: - nincs pangásos papilla - Babinski-jel - fokozódó járászavar (ataxia) - mentális leépülés (dementia) - incontinentia

Okai:

- korábbana betegeknek volt:SAV, fejsérülés, meningoencephalitis - lehet idiopathiás - liquorképződés először fokozódik, majd csökken - dementia összefügghet vascularis betegséggel és Alzheimer-kórral

Kezelés: Shunt-műtét 146. Koponyatrauma esetén elvégzendő vizsgálatok tudatállapot (Glasgow Coma Scale) külsérelmi nyomok, főleg a koponyán orr-, fül-, garatvérzés pápaszem haematoma általános állapot, különösen a keringés állapota – shock!!! Neurostátusz: - pupilla - látásfunkciók - nystagmus - hallás

129

- paresisek - pyramisjelek koponya rtg EEG CT MR

147. Koponyatraumák következményeinek felosztása Korai szövődmények 1. Fistula carotideocavernosa: - koponyalapi törés során, ha sinus cavernosusban az ACI vagy kisebb ágainak fala átszakad-> artériás nyomás akadályozza a szemüreg vénáinak ürülését - szemüregi fajdalom - pulzáló exophtalmus - chemosis - szemmozgászavar - látásromlás Dg.: surranás a koponya felett angiographia-> fistula kimutatása Thr.: műtét, fistula ballonos lezárása 2. Liquorfistulák: - os ethmoidale, orbitatető-> orrból - os temporale-> fülből - 2 hét után spontán záródik 3. Fertőzések: - fertőzési kapuk megnyílása v. haematomában keletkező infectio Késői szövődmények 1. posttraumás epilepszia:dura és cortex egyidejű sérülésekor góc: temporolimbicus struktúrák és frontális lebeny (a contusio cerebri 2 leggyakoribb lokalizációja) Komplex partialis v. focalis generalizált 2. organikus mentális zavarok: ammóniadeficit, cselekedetek tervezési zavara, tanulási-koncentrálási képesség beszűkülése 3. posttraumás sy.: fejfájás, szédülés, insomnia, irritabilitás, nyugtalanság, koncentrálási képesség csökkenése, anxietas, depressio 4. krónikus posttraumás encephalopathia: gyakori, egyébként nem jelentős koponyasérülések-> substantia nigra degeneratio, cerebellaris léziók tünetek: viselkedési zavarok, kóros féltékenység, dühkitörés, parkinsonos tü., dementia

130

gyakran csak a haematoma tokja hyperdenz.A subduralis haematoma tünetei.kialakul: idősek. az agyállomány maradandó károsodása nélkül. Chr. meningea media sérülése ( a koponya oldalának törésekor) Tünetek: eszméletvesztés-> rövid lucidum intervallum-> gyorsan mélyülő tudatzavar.: koponya CT: convexitás felett sarló v. általában középvonal áttolással Thr.tünetek: .organikus pszichosy. epilepsziás.tünetek:napok-hetek alatt alakul ki.szivárgó v. Cushing-tünetegyüttes ( agytörzsi beékelődés. 131 .: koponya CT: sarló alakú hyperdenzitás a convexitás felett.ritkán epilepsziás roham Dg. a koponyacsonttól alig elkülöníthető vérömleny + középvonalbeli áttolódás Thr. Időtartamú lucidum intervallum . A commotio és contusio cerebri elkülönítése.memóriszavar . differenciáldiagnosztikája. a bennék hypodenz + középvonali áttolás lehetséges Thr. alkoholista.a convexitáson a hídvénák szakadása következtében létrejövő vérömleny . anisocoria) .szédülés .: a műtéti indikációt a térfoglalás mértéke határozza meg 150. . Acut subduralis haematoma: . Az epiduralis haematoma Oka: egyik oldali a. anisocoria. de 24 órán belül Dg. terápiája Commotio= agyrázkódás: rövid ideig tartó (néhány perc-2 óra) eszméletvesztés vagy tudatzavar.: koponya CT – hyperdenz. mivel a gyorsan növekvő artériás vérzés beékelődést okoz 149. góctünetek (hemiparesis.enyhe góctünetek-> góctünetek. anticoagulált beteg sok esetben a trauma nem igazolható . hemiparesis. ismételt vérzés a hídvénákból . chr. lencse alakú hypodenzitás. anisocoria .148. Subduralis haematoma: .fejfájás . agydaganat tüneteit utánozza .tudatzavar. kezelése 1.: műtét 2.eszméletvesztés-> vált. pedunculus cerebri összenyomása) Dg.a vénás vérzés miatt a tünetek lassan alakulnak ki.: csak a sürgős műtét segíthet.

SAV 2. átmeneti v.: néhány napos ágynyugalom.ütést követően az agytörzsi ascendáló rendszert is érintő mikrokolloidális ill.congr. Sellong-próba poz.intracerebralis vérzés 3.amnesia: Tünetei: . hányinger.punctio közben eret találunk el) EEG: prognózis megítélése Terápia: Agyoedema csökkentése Sz.contusio cerebrri 4. hányás Egyértelmű kérgi sérülésre utaló tünet nincs.retrograd-> trauma előtti időszak .-> trauma . cirkulációs változások . tartós maradványtünetekkel rendeződő károsodás.: CT: foltos hyperdenzitás ritkán ödémával 151. terápiája.tumor 5. Leggyakoribb organikus sérülés: olfactorius sérülése.anterograd-> traumát követő időszak . Tétel: A contusio cerebri diagnosztikája. Thr. esetleges következményei Súlyosabb..: Koponya CT: foltos hyperdensitas oedemával ( 24 óra elteltével) Liquor: 3 napon át véres (5 esetben véres a liquor: 1.e. Nagy a veszélye az ödéma kialakulásának és a maradványtüneteknek.szédülés. közvetlenül a commotio után: az RR ülő ill. szedálás Tüneti kezelés 132 . Dg. nekicsapódik a koponyának. aphasia agytörzs sérüléskor agyidegtünetek Eplepsziás roham Prognózis: Convexitás sérülései jobbak Agytörzsi contusió a legrosszabb Diag.Okai: . lokalis agyi károsodással is járó. bő folyadék pótlás Contusio= agyzúzódás Főleg temporalisan és frontalisan a COUP vagy CONTRA COUP által az erőbehatással ellentétes irányban mozdul az agy. Coup: agyállomány sérülés az erőbehatás helyén Contracoup: agyállomány sérülés az ellencsapás helyén és mind2 esetben jelentős oedema alakul ki Tünetek: Tudatzavar: néhány perctől hetekig Góctünetek: félteke sérüléskor hemiparesis. álló helyzetben a fekvő helyzethez képest legalább 20 Hgmm-rel csökkent.

liberalizációs tünetek Pl. intermittáló: 2oldali. affektív sivárság koncentráció gyengül.:temporalis lebeny uncusanak herm. konstans. Fejfájás: progresszív. v. A fokozott nyomás áttevődik a kamrarendszerre és az agyvelő egészére. ami a n. infiltrációja.abducens. Foramen magnumon keresztül kisagyi tonsillák Papillaoedama: A látóidegfő oedemás duzzanata.. subacut progresszió! A tünetek hirtelen fokozódását a tumorba történő bevérzés. fehérállomány demielinizáció alakul ki Epilepsziás rohamok: a cerebralis cortexet érintő tumorok focalis vagy generalizált rohamokat eredményeznek Általános tünetek: Leginkább a fokozott koponyaűri nyomással kapcsolatosak.: mannisol iv. Tonsillaris beékelődés Légzésbénulás Szívmegállás Tüneti kezelés: Agyoed. az idegszövet destrukciója okozza Idegszövet degenerációja: a tumormassza közvetlen cyanózisa miatt Lokális keringés beszűkülése: Kapillárisok. cerebri alá Incisura tentorián át pl.:gyrus cinguli hermiatiója a f.: fogóreflex. meglassulás. nem lüktető. Tüneti terápiájat Localis hatások: Focalis neurológiai tünetek: a daganatok idegszövetbe történő inváziója. steroid. Tétel: Az agytumorok tünetképzésének mechanizmusa. kicsi artériák.Antiepileptikum 152. Obstructiv hydrocephalus alakul ki OK: a liquor keringést biztosító foramenek és aquaeductusok elzáródása Herniatio alakul ki 3féle lehet: Középvonalon át az ellenoldalra pl. gondolkodási zavar biz. személyiség vonások túlzott kiéleződése Primitív reflexek. v. egyéb szemmozgató bénulása. acut hermiátió okozza. szopóreflex Általában könyörtelen. vénák nyomása miatt helyi helyi szövetnecrózis alakul ki Kompresszió miatt távolabbi területek infarcerálódása Agyi oedema: a tumor körül a legkifejezettebb.opticusra terjedő liquor nyomás fokozódás következménye Kettős látás: A n. egyenletes. frontalisan és occipitálisan lokalizálódó köhögés és erölködés fokozza legerősebb a reggeli órákban és lefekvés után hányinger. glicerin Epilepszia: antiepilepticum Fájdalom: ópiát 133 . hányás psychés elváltozások: közömbösség. A halál oka: Transtentoriális v.

agyi contusió. Multiplex agyi met. képződés a sérült idegszövet általános reakciója. 10 percen át majd 50-300 mg/ttkg minden 6 órában a diurezis 30 p alatt kifejtődik 134 . irrev. agytumorban Az agyoed. Furosemiddel felváltva CAVE!. liquorfelszívódást károsító folyamatban kialakul. emlő. ha különböző vizsgálatokkal izolált agyi metasztázis mutatható ki. formái és jelentősége agylágyulásban.: Konzervatív kezelés: Irradiáció Kemoterápia Steroidok: oedemát csökkenti. Terápia: Idegsebészeti beavatkozás. Localisan kiújulásra hajlamos. térben Oka: hypertóniás crizis. tumorok Megszüntetése: corticosteroid Mannitol: 1-2g/ttkg iv. 154. Tétel: Agyi metastázist leggyakrabban okozó extracerebralis tumorok... a cerebralis metastazisok kezelése Felnőttkori agytumorok leggyakoribb formája a metastázis. colon Diag: CT. biztonságal kizárható. uraemia ischaemiás károsodás ( acut szakban oxygén hiány és laktátacidózis) Megszüntetése: osmodiureticus mannitol infusió. körülírt tumor körül nagy oedema) Ismert primer tumor esetében a kimutatott KIR tumor valószínűleg metasztázis Infiltratívan nő..Hányinger: cerucal 153. Vese. 20-40% sorrend: tüdő. elsősorban az extrac. gyulladásos betegségek. anoxia. MR ( kis. 5 hónap múlva lakul ki.:májbet. ez csak a kezelés ideje alatt jelentkezik Demyelinizáció: hetek.és májkárosodásban az osmodiurézis Ellenjav. vagy a testben máshol is található met. Fajtái: Cytotoxicus: Intracellularis vízterek nőnek Oka: metabolicus károsodások pl. mely minden szöveti anyagcserét. Tétel: Az agyoedema kialakulása. tartósan adható Kontrollált hyperventilláció Hyperosmoticus szerek Irradiáció komplikációi: Növekvő oed. és a test egyéb területén más met. a vénás elvezetést. Vasogen: Vér-agy gát károsodása miatt folyadék és fehérje gyűlik fel. a microcirculatiót. hónapok múlva Radionecrózis: kb. a vér-agy és vér-liquor gátat.

Tétel: Intracraniális térfoglaló folyamatok tünetei Supratentoriális: Frontalis lebeny: Magatartás és hangulati élet megváltozása Szellemi hanyatlás (frontális dementia) Mozgászav. térben folyadék gyűlik össze. emiatt az intracraniális vérvolumen csökken vér pCo2 28-35Hgmm között legyen Beteg fektetése: Fej és felsőtest felemelése (30fok) OK: vénás elfolyás kedvező RR kb./po. resp.. vérpótlás 156. 2x50mg/nap iv. Képalkotóval: kamrák körüli fehérállomány áttűnik 155. vese-szívelégtelenség rebound: átléphet a vér-agy gáton és megfordítja az ozm.. esetleg bénulás Epilepsziás megnyilvánulások 135 ./po. Előny: vesebetegek is kaphatják Hátrány: iv haemolizist okozhat Ki:DM Mannitol (osmoterápia): csökkenti a vér viszkozitását. dopamin..5-1g/ttkg po.(330mosm/l legyen).: A liquor keringés zavara esetén a kamrák körüli fehérállományban.-t tumor vagy tályog idézi elő) Prednisolon és ulcus védelem: 4x25mg v. így a vér az agyszövetbe jut Fokozatosan elhagyni!!!! Furosemid: 20-80mg/nap Kiegészítő terápia: Spironolacton: Aldacton Barbiturátok: Thiopental (mh. Glycerin ( 10%os iv.) hatás: vasoconstr.) 0.e..: hypoglycaemia. 160Hgmm körül stabilizálandó Sz. 50%os po.CAVE! eszméletlen betegeknél hólyagkatéter Intersticiális oed. arrhytmia) Fenobarbital (gépi lélegeztetés szükséges és EEG monit.:carditoxicitás. (ha a cerebralis oed. grad. az ec. az agyi vérvolument növeli a vérátáramlást szabadgyökfogó monitorozni: se osm. se electrolit. Tétel: Az agyoedéma kezelése Gyógyszeres dehydrálás: Dexamethason: 4x4mg v. az oxydatív folyamatok lassítása Hyperventilláció Hypocapnia. 2x8mg/nap iv. emiatt az agyi erek kontr. alkalózis alakul ki. ICP Ki.-t.

hormonháztartás zav. Vizuális szenzációk Gerschmann. Szenzoros beszédzav. visus csökkenés. ezzel összefüggő mozgászav. (domináns félteke) Occipitális lebeny: Látótérzav.Motoros beszédzav. menstruációs zav. Nystagmus. iránytévesztés. Ataxia (kisagy) Hosszúpályatünetek Agytörzs: Homolaterális agyideglesió Ellenoldali motoros és érző hosszúpálya tünetek Koordináció zav. szédülés 136 . Magatartás.VIII. vestibuláris tünetek n. galactorrhoea.. nX.. arc hypasthesia nV Nyelés és hangképzés zavara. ill. ( libido csökken. Ataxia Supratentoriális kamrarendszer tágulata és tünetei Infratentoriális: Kisagy: Izomzat koordinált működésének zavara Muscularis hypotonia Hyporeflexia Vestibuláris tünetek: nystagmus. halláscsökkenés. Lamina quadraginta. Epilep. által határolt terület („pinlalis”regió) Felfelé tekintés zav. pulvinat thalamis és vermis sup. közérzeti zav.) Comissura posterior.. Látászav. Tanulás-és emlékezészav. Gerschmann-szind. félremutatás Skandáló beszéd Kisagy-híd szöglet: Homolaterális fülzúgás. Törzsdúcok: Akaratlan mozgásmegnyilvánulások Izomtónus megváltozása Ellenoldali hosszúpálya tünetek Látótérzavar Szellemi hanyatlás Sellaris. (domináns félteke) Szagláskárosodás (bazalisan) Parietális lebeny: Ellenoldali érzészav. Kórós oldalon cornea hyporeflexia. apraxya.szind. vegetatív. Temporalis lebeny: Pszichomotoros epilep. nIX.insip. Szaghallucináció Látótérzav. diab. parasellaris: Fejfájás.

tumor által előidézett tömegeltolódás következtében az egyik részből a másikba. összeomlás jön létre Formái: Transtentoriális. nem reagáló pupillák. ill. ophtalmoplegia. penetráló artériák torzulása és szakadása vérzéseket okoz a középagyban és hídban (Duret-féle haemorrhagia) Agyidegkompresszió. dysphagia Dysarthria 157. ipsilaterális hemiparézis jön létre. összeomlás. és focalis necrózis(Kernohan-féle barázda). 137 . másodlagos agytörzsi vérzések. Nincsenek agytörzsi reflexek Duret-féle vérzések Card. mely súlyos. nyúltvelő dysfunkció. thalamicus nyomásfokozódás centralis cerebralis struktúrák a középagy felé préselődnek kezdetben: középtág. oedema. vasc.. Comprimálódik a n. a decorticatio. cerebri post összenyomása miatt vérzéses infarktus az occipitális és hátsó temporális területen A hern. akkor beszélünk beékelődésről.uncus hern. Ipsilaterális agykocsány torzulása és kompressziója (elleno. így a frontális lebeny mediális részének hemorrhágiás infarctusa jön létre. lágyulás jön létre A basilarisból eredő. Véredények kompressziója: ischaemia következtében járulékos károsodások. diplopia Nyelészav. decerebratió tünetei Definíció: Rigid membránok. tudatzavar. a bulbus lefelé és kifelé fordul. Tétel: a cerebralis herniatio leggyakoribb formái és tünetei. kering. halál Falcialis (cingulum) hern. vagy herniátióról Ilyenkor az agyi struktúrák összenyomódnak és eltorzulnak. hátsó scala Ha az agyszövet a vér. oculomotorius. Oka: bilaterális cerbralis oedema mély cerebralis. ha az a. hiányzó agytörzsi reflexek. jobb hemispherium. mint a falx cerebri és a tentórium cerebri a koponya üreget 3 részre osztják: bal hemispherium. előrehaladása során a tentorium belevág a kontralaterális pedunculus cerebribe. így légzésbénulás. bilaterális decorticációs rigiditás progresszió: tág pupillák. Féloldali frontális lebeny terime a gyrus cynguli elülső részét a falx cerebri alá préseli Tünet akkor van. Uncus gyri hypocampi a kisagysátor incisura tentorialisán kersztülpréselődik. működésük károsodik Légző és cardiovasculáris központok működése károsodik. cerebri ant.Tekintés és szemmozgás zav. hemiparezis) Középagy distorzió ( fokozódó tudatzavar) Az a. életveszélyes állapotot jelent. is comprimálódik. szemmozgások megszűnnek. ami alsó végtag túlsúlyú hemiparesist okoz. vagy a foramen magnumba préselődik. így ipsilateralis pupillatágulat jön létre. halál Centralis rostro-caudalis hern.

anyagok szabadulnak fel a szövetekből (p. 158. endorfinok. malignus hypertensio. Tünetek: bulbusok conjugált deviációja a súlyosabb lesióval ellenkező oldalra irreguláris ataxiás légzés frekv+amplitúdó szabálytalan babafejtünet tűszerű pupillák A progresszió gyors. medullaris compr. bradikinin. + adjuváns „By the clock”. ezek aktiválják a nociceptorokat hatás: vasodil.: erős op. esetén: nem op. TCA) enyhe opioidok (fentanyl) erős opioidok (morfin) Alkalmazása: Enyhe fájd. anyag iv. aluszékony.Tonsillaris (foramen magnum) hern... gátló interneuronok működését. Tétel: A tumoros fájdalom kezelése Alapja a lépcsőzetes terápia: nem opioidok (NSAID. permeab. nő.: gyenge op. szint alakul ki. NA. Algogén anyagok: Nociceptív inger hatására spec. + nem op. szédülés. környéki plazmakiáramlás Kapuellenőrzési elmélet: „gating” A vastag sensoros idegrostok izgalmi állapota serkenti. Így egyenletes fájdalomcsill. így tonsilla necr. ataxia. mert a hátsó scalában kevesebb a hely. Tétel: A fájdalom kialakulását magyarázó elméletek A sensoros ingerek hatását meghatározza: intenzitás időtartam folyamatosság Megfelelő intenzitás esetén bármiyen sensoros ingert fájdalomként élünk meg. nincs 138 . gyengesége és spasticitása Később a kisagyi tonsillák a foramen magnumba ékelődnek.+ adjuváns szer Súlyos fájd. histamin.óra szerinti gyógyszer adás A következő adag gyógyit az igénytől függetlenül mindig a meghatározott időpontban adjuk be. PG-ok). Neurotransmitterek és neurohormonális szabályozás: nocicepciót szabályozzák: excitációs transzmitterek: NMDA inhibítor transmitterek: ser. GABA opiátreceptorok és endogén opioiok: endorfinok p.+ nem op. Expansív terime által a kisagy környékén létrehozott lesio a híd és a nyúltvelő összenyomását okozza Kezdeti tünetek: hányás. adva analgeticus hatású 159. a vékony nociceptív idegrostok ingerülete gátolja a substantia gelatinosában az afferens fájdalompálya neuronjainak aktiválódását szabályzó. szerotonin.. szer Közepes fájd. avt. distorsio jön létre. capill. anyag. mint supratentoriálisan.

kéreg szelektív roncsolása Pszichoterápiás módszerek: Cognitív és viselkedésterápia: helyes értelmezés.spinothalamicus átmetszése Tractomia Sympathectomia Nociceptív pályák. Elkerülhető a függőség.-t hányinger. végtagataxia. Olyan tumoros betegeknél alkalmazzuk. Tétel: Paraneoplasiás syndromák a neurológiában Subacut cerebellaris degeneráció: Tüdő. kettős látás. hónap alatt fejlődik ki szédülés. ataxia. szédülés. járászav. depresszió csökkentése. Számítógép vezérelt pumpa juttatja be a gyógyit: folyamatos cseppszám intermittáló bolusok alapcseppszám nélkül itermittáló bolusok alapcseppszámmal A beteg életét megkönnyíti: saját maga alkalmazhatja azonnal hozzáférhető dozírozás rugalmas Nem gyógyszeres terápia: Plexus coeliacus blokád Hypophysectonia? 160.: transcutan electrostimláció TENS akupunktura hyperstimulációs analgesia Idegsebészeti eljárások: Electrocoaguláció Chordotomia tr. akiknek pillanatról pillanatra fluctuál a fájdalma.„gyógyszerkívánás” a fájdalom miatt. akik nem tolerálják az orális fájd. törzsataxia. thalamus.csill. Tétel: A nem gyógyszeres fájdalomcsillapítás legfontosabb formái Fizioterápiás módszerek: Idegingerlési eljárások pl. vagy olyanoknál. Hod. emlő. nystagmus. petef. lymphoma esetén alakul ki Tünetei: néhány hét. bélkárosodás miatt. Ok: Purkinje sejt károsodás Képalkotó: progresszív atrophia Encephalomyelopathia Hörgőrák esetén alakul ki Tünetek: memóriazav. tűrőképesség fokozása szociális aktivitás megőrzése Elkerülő magatartás tréning Biofeedback (biológiai szabályozás) Hipnózis 161. hallucináció.. Beteg által vezérelt fájd. rák. csill. bulbáris bénulás 139 .

épsége érrajzolat varratok Kop. myocardium károsodás. v.: arrhytmia.-k: SAV ( a hirtelen halál 45%-áért a vent. rák esetén Tünetek: csak érző. SAV esetén: QT megnyúlás ST dep. diag jelentősége van. idegek demyelinizációja) 162. Típusai: 2 irányú: AP + oldal speciális beállítás Mit nézünk a felvételen? csontszerkezet. az AMI kizárásáig intenzív megfigyelés szükséges.Perifériás neuropáthia Tüdő és petef. ritmuszav.. felelős) Állományvérzés Ischaemia Agydaganat OK: symp. melyek myocardiumnecrozist okoznak A KIR indukálta EKG elváltozások és a valódi AMI elkülönítése nehéz. egyensúly felborul Cardiológiai átvizsgálás ischaemiás STROKE-ban: EKG mindig!!! TTE (20-25%-ban talál eltérést) TEE (kórós esetek 50%-ban talál eltérést) billen.: biopsia ( perif.-k. invers T ( AMI-ra emlékeztetnek) OK: neurogén mechanizmusokkal fölös katecholaminok szabadulnak fel. EKG abnormalitások intracraniális vérzés. falmozgás 163. vny. Tétel: Az egyszerű koponya RTG felvétel jelentősége Napjainkban főleg diff. pl. Leggyakrabban ritmuszavart okozó KIR bet.parasymp. érző+mozgató Dg. változás.csont defektusok: Cephalokele Haemangioma Epidermoid / dermoid Eosinophil granuloma Osteomyelitis Sebészeti beavatkozás Multiplex csonthiány: Pacchioni granulációk 140 . falvastagság. csontok vastagsága. Tétel: Az EKG és az echocardiographia jelentősége a neurológiában Egyes cardiológiai elváltozások KIR betegségeket okozhatnak.

csónak sella Fokozott kóros érrajzolat: meningeoma Mészárnyék: normálisan is van a corpus pineáléban. és az agyalapi erek vvtiről a Doppler effektus alapján visszaverődnek. a microembolusok signálja detektálható 195.csont elvékonyodás.. felvétel: porus acusticus internus: acusticus daganat canalis opticus.. ACA. a. Vizsgálható: ACI. nyitott foramen ov. a csontablakokon.Foramina parietalis Metastasisok Myeloma multiplex Histiocytozis Hyperparathyreozis Kop. ACM.csontok vékonyabb részein. intima-media vastagság carotis doppler: áramlásról és morfológiáról is ad info-t stroke prevencióban elengedhetetlen Koponya Uh: Transcraniális doppler UH: agyi vérátáramlás mérése 2MHz frekvenciájú hullámok. bas. Derékpanaszok vizsgálatakorfelmerülő differenciál diagnosztikai problémák    ksimedencei folyamatok -> PID retroperitonealis vérzés retroperitonealis tályog 141 . foramen opticum. ez tumor hatására eltolódik daganatban lerakódik: oligodendroglioma. plex chor. Jav: ischaemiás stroke SAV TIA olyan szívbetegségek. ahol a szív embóliaforrás lehet. ACP. vvt) áramlási sebességét. clin. 2irányú felvételen jól látni: agyalap fejlődési rendellenességei: ellapult. pl pit. lehet mész: falx cerebri.fib. basalis impressio traumás eltérések: dens törés Spec. amik áthatolnak a kop. tétel: A nyaki erek és koponya UH-os vizsgálata Nyaki erek: B-mode UH: real time plakk összetétele.csont körülírt megvastagodása : meningeoma ICP fokozódás (főleg gyerekkorban) : kop. sellae mésztartalma csökken proc.. varrat diastasis ha sokáig fennál: dor.: n. vert.opticus daganatai kitágítják ezen járatokat 164. A frekvencia eltolódása jelzi a hullámokat visszaverő közeg ( vér. a.-k roncsolódása Sellán belüli térfoglaló folyamatok: ballon sella. felvételek Pcc.

székletinkontinencia gyökelhalás . de reflexkiesés. Tennivalók acut. húzódás 196. konzervatív kezelésre 1-2 hónap alatt nem szűnő panaszok 142 . paraparesissel. harisnyanadrág anaesthaesiaval és incontinentiaval jár  váltakozó oldali túlsúlyú recidiváló gyöki panaszok megelőzik    Relatív indikációk: ágynyugalom mellett 4-6 hét alatt nem szűnő fájdalom ismétlődő lumboischialgiás epizódok.csak akkor. gibbusképződés gv-rtg.a heves fájdalom hiertelen megszűnik. A sürgős sebészi kezelés indikációi porckorongsérveknél A kezelés indikációi: az érintett motoros gyök compressiojának megfelelő paresis vizelet-. coxarthrosis feljődési rendellenességek tumor. paresis és gyöki eloszlású érzészavar észlelhető  cauda-sy . ha a rtg szűk gerincsatornát mutat.     érbetegségek degeneratív ízületi elváltozások: sacroiliacalis ízület. -> a laesio feltételezett magasságában lumbalpunctio myelographia . liquorstop. traumás paraplegia esetén diagnosztikus lépések:      gondos neurológiai vizsgálat -> sérülés szintjének megállapítása. mozgatás csak óvatosan gerinc fizikális vizsgálata -> csigolyaeltolódás.caudalis porckorongsérvek legsúlyosabb következménye. CT/MR nem tisztázza a helyzetet sebészeti teendők: laminectomiát követő azonnali sebészeti exploratio indikációi: myelogram liquorkeringési zavart mutat friss teljes harántlaesio tünetei fejlődnek ki részleges harántlaesio tünetei fokozatosan progrediálódnak 197. a cauda equina részleges vagyteljes kompressziója kétoldali gyöki fájdalommal. metastasis (ld prostata csontáttét) izom megerőltetés.

radicularis magna ellátási területének ischaemiája izolált conus-károsodás tünetei: a hólyag és a rectum petyhüdt bénulása incontinentiával impotencia érzészavar a S3-S5 gyökök területén -> lovaglónadrág eloszlás analis reflex kiesik nincs paresis az alsó végtagokon Achilles reflex megtartott Cauda-sy cauda equina = a lumbosacralis gyökök együttese. ischiadicus területén L4 szintjétől distalisan radicularis eloszlású.198. a minden érzésféleségre kiterjedő érzészavar = harisnyanadrág eloszlás  alsó végtag: petyhüdt. lipoma discus hernia . amely a conus terminalis alatt foglalja el a gerinccsatornát leggyakoribb oka: lumbalis discushernia tünetei: radicularis fájdalom a n. A conus medullae spinalis és a cauda equina tünetcsoportja Conus-sy A conus felső szintjea Th12 csigolya magasságában van conus = a sacralis gerincvelői segmentumokat tartalmazó gv.vagy areflexia  petyhüdt neurogén hólyag túlfolyásos inkontinentiával   okai: tumorok . Az alsó végtagi paraparesisek okai és elkülönítésük parapaesis = mindkét alsó végtag bénulása Th-gerincvelő károsodás intercostali és hasizmok károsodása -> légzészavar 143 . szakasz oka:    intramedullaris tumor intramedullaris metastasis a. paresis.ependimoma.részleges károsodást okoz 199. hypo.

femoralis) alatt van. Az organikus és psychogén bénulások elkülönítése bénulás: -organikus: morfológiai és funkcionális .és érfalregulatio károsodása később: spinalis automatizmusok petyhüdt bénulás.diaschisis hatás: ha egy centrálisabb központ sérül. potenciazavar Komplett harántlaesio      kezdetben petyhüdt a bénulás valamennyi érzésfajta kiesik saját reflexek kialszanak (areflexia) hólyag. a tőle distalisabban elhelyezkedő központ működészavara is megfigyelhető (is sérül) 200. 144 . A bénult végtag(ok) minden izmára kis fokban atrophias lehet. quadriceps innervációja NEM károsodik Conus-cauda-sy avt-ok petyhüdt.Th6 feletti károsodás -> paralyticus ileus L-gerincvelői károsodás lábak petyhüdt bénulása ha a laesio L2 segment (n. centralis és periferiás -psychogén Centrális fokalis atrophia = nem szorítkozik egyetlen izomra. hólyag. izomcsoportra. ha a bénulás hosszú időn át fennáll. spasztikussá válik avt-k flexiós tartásba kerülnek mélyreflexek fokozottá válnak pathológiás reflexek jelennek meg Th12 feletti károsodásnál -> reflexes hólyag Th12 alatti károsodásnál -> autonóm hólyag oka .és végbélműködés megbénul szexuális működés. a m. hőmérséklet. szimmetrikus bénulása + hólyag végbél.és végbélműködés zavara. sexualis működés zavara Izolált cauda-sy mko avt petyhüdt bénulása + reflexzavar.

ha az előző 2 módon nem találunk eltérést.és hólyagsphincterek motoneuronjait hólyag és a sphincterek érző beidegzése -afferens axon 2 típusa: csupasz c-rostok és vékony myelinizált delta-rostok -a hólyagfeszülés ingerét 3 perifériás ideg afferens rostjai szállítják 145 .Perifériás individuális atrophia = az adott ideg által beidegzett izmok vagy izomcsoportok atrophiája izomtónus vizsgálata végtagok passzív mozgatása révén a passzív mozgatás alkalmával izomfeszülés a tónus centrális . belső sphincter ellazulás sympathicus beidegzés hypogastricus idegek és sacralis sympathicus lánc detrusor tónus csökken sphincter tónus nő somaticus beidegzés n. én megkísérlem a kontrahált izmok erejét legyőzni -kívánt mozgás végrehajtása ellenállással szemben -tartós beidegzés végeztetése: akkor végeztetjük. hogy bizonyos mozgásokat teljes erőkifejtéssel végezzen. de gyanakszunk a nem megfelelő izomerőre a fvt-ot vízszintesen tartja a beteg --> a ngyengült végtag pronálódik. pudendus akaratlagos beidegzése csak a m. süllyed ~ Barré-féle eljárás az avt ~Mingazzini kísérlet latens paresis kimutatása 201. sphincter urethrae externus harántcsíkolt izmának van gerincvelő elülső szarvában S2-S4 magasságban lévő mag tartalmazza a végbél.izomtónus spasticus fokozódása perifériás .tónus csökken izomerő vizsgálata -beteget felszólítom. A hólyagműködés zavarai A normális hólyagműködéshez szükséges az autonóm és a somaticus IR működése parasympathicus beidegzés a detrusorizmot motoros rostokkal parasympathicus praeganglionaris rostok látják el: központjuk az S2-S4 szelvény detrusor tónusfokozódás.

2. és a hólyag afferenseivel együtt végződnek a sacralis gerincvelőben KIR-i szabályozó központ híd: vizeletürítést szabályozó kp hólyagtelődés -> ürítés gátolt: frontalis lebeny és detrusor működést telt hólyag ->magasabbn központ serkenti a hídi kp-ot -> detrusor contractio frontalis lebeny ggl. cauda equina károsodása petyhüdt hólyagbénulás. de nem tudja akaratlagosan üríteni -> retentio a sphincter spasmusa miatt később a detrusorizomzat tónusnövekedése miatt . pudendus afferensei vizeletáramlási. thoracolumbalis symp.és hőingert közvetítenek az urethraból.atónusos sphincter ellenére . pudendalis -a n.1. kapacitása nagy oka: conus. túlfolyásos incontinentia frontalis lebeny incontinentia supranuclearis típusú detrusor hyperaktivitás -> mert a gátlás kiesik 146 . 3. syringomyelia. detrusor areflexia hólyag fala érzéketlen -> túltelítődik -> vizelet folyamatosan ürül -> túlfolyásos incontinentia motoros paralyticus hólyag oka: detrusorrostok vagy motoneuronok pusztulása lumbalis spinalis stenosis meningomyelokele hysterectomia fájdalmas vizeletürítés sensoros paralyticus hólyag oka: DM. sérül -> detrusor gátlás csökken + hyporeflexia spasticus neurogén hólyag hypertoniás.a vizelet elcsepeg ilyet okoz ha a S3-conus ép. fájdalom. tabes dorsalis hólyag érző beidegzése károsodik. akaratlagos vizeletürítés megtartott telődési inger hiánya -> retentio. sacralis parasymp. de ezen magasságban a pyramispálya sérült petyhüdt neurogén hólyag hólyag izomzata hypotóniás. kis űrtartalmú oka: detrusor hyperreflexia + külső sphincter izomzat spasmusa beteg érzi a hólyag teltségét.

nincs ejaculatio van ejakuláció. orgasmus clitoris. plexus cavernosus --> corpus cavernosum artériái -> VD -> erekció sympathicus rostok -> plexus hypogastricus -> corpus cavernosum artériái -> VC -> nincs erekció n. spinothalamicus kétoldali átmetszése női genitális reflexek: azonos a ffi-val sacralis szelvény -> n. plexus prostaticus. nincs orgasmus 2. gv oldalköteg -> agyvelő impotencia = genitalis reflexek zavara legtöbbször psychogén organikus impotencia fajtái: 1. impotencia coeundi .megtermékenyítő képesség elvesztése ejaculatio precox ejaculatio korán következik be 147 .erigens -> clitoris lumbalis szelvény -> plexus hypogastricus -> nyálkahártyák. impotencia generandi .202.szexuális aktus végrehajtásának képtelensége 3fajta:    nincs erekció van erekció. nagy. pudendus -> gv ssacralis és lumbalis szelvénye -.) -> ejaculatio orgazmus megszűnése: lumbalis szelvények feletti gv sérülése tr.és kisajkak -> n. hypogastricus (symp. A végbél és a nemi szervek beidegzési zavarai Végbél sacralis szelvényből eredővegetatív rostok -> végbél izomzatnak tónusa nő -> kiürülést elősegíti (parasymp) lumbalis szelvényből eredő vegetatív rostok -> sphincter tónus nő -> végbél ürülése gátolt sacralis működések zavara parasymp rostok -> plexus prevesicalis.

talpon. soleus m. adductioja. A n. plantaris lat. külboka tájon. tibialis ujjak és öregujjak hosszú hajlítói sérülése traumás eredetű motoros tünetek: lábfej hajlítása.. peroneus compressio vagy sérülés a fibulafejecs magasságában (pl: fibulafejecs törés) tartósan oldalfekvő helyzetben való fekvés alkoholizmus n. befelé hajlítása. peroneus bénulás jelei n. nagyon mozgékony vállövi struktúrákkal plexus laesio lehet: alsó.203. tibialis laesio (L4-S2) A fossa poplitea felett válik le a n. peroneus laesio (L4-S2) tünetei: lábfej és lábujjak dorsalflexiós gyengesége -> lógó lábfej. ujjak talpi felszínén tarsalis alagút-sy A n. n. plantaris med. plantaris med. tibialis és a n. A plexus brachialis sérüléseinek tünetei és kezelése Gyakoriak a sérülései. lábujjhegyreállás nem kivitelezhető hosszú ideig bénulás -> ujjak dorsalflectorai a lábat deformálják -> karomláb érzészavar a m.) motorosan beidegzi: m. soleus felett. plantaris m. gastrocnemius m. steppelés érzészavar a lábfej dorsalis oldalán oka:    n. teljes Erb-Duchenne-féle felső plexus bénulás 148 . plantaris med. együtt fut az a.-szal az aponeurosis plantaris alatti vájulatban. A talp mediális fele az öregujj felé eső részen fáj és zsibbad Th: flexor retinaculum sebészi átmetszése 204. ischiadicusról -> izmok között mélyen száll le -> külboka mögött hajlik a talpra: végágakra oszlik (n. felső. mert a fonat sajátos topográfiai viszonyban áll az őt körülvevő.

leggyakoribb C5-C6-ból származó rostok sérülnek oka: nyak-váll egymástól való extrém eltávolítása. metszett sérülés esetén konzervatív . ha van: Horner-sy csontsérülés idegsérülés Th: sebészi . nyak húzása (pl: szüléskor gyerek nyakának meghúzása) tünetek:      hypesthaesia scapularis izmok. medianus laesio beidegzi: motorosan:   alkar flexorok m. pronator teres 149 . m. medinus. felkar oldalra és lefelé húzása. A n. deltoideus paresise kar adducalt tartásban van kéz. ritkán a csukló hajlítói is m. kezelése N. néha a hosszú ujjhajlítók. triceps megkímélt marad az érzészavar a kéz és az alsó kar ulnaris felén szabályszerűen megjelenik teljes plexus laesio károsodott az egész karfonat tünetek: előzőek összegződése oka: -traumás pl szülés -nem traumás pl Pancoast tumor kedvezőtlen a prognosis.idegvarrat .nyugalomba helyezés. ujjak hátra néznek: pincértartás a fvt distalis izomereje megtartott Klumpka-féle alsó plexus bénulás C7-Th1 (Horner triász lehet megbénul a kéz összes kisizma. vállizület konraktúrájának kivédése 205.gyökszakadás. ulnaris et radialis tünetei.

flexor digitorum profundus ulnaris fele mm. ujj flexio  érzészavar a tenyér ulnaris oldalán  kezelés: alagutat fedő szalag átvágása 150 . ulnaris laesio ulnáris karom. adductor pollicis kis kézizmok kivéve I-II.felületes kézizmok . ulnaris felét)  mélyebb kézizmok . súlyos esetben műtét (retinaculum flexorum átvágása) N. és II. karomállás  pareticus IV-V. csontvázkéz beidegzi:      m. lumbricalis oka: cubitalis alagút-sy: könyöknél a sulcus ulnarisban tünetei: paresis és atrophia az összes kiskézizomban (kivéve I-II. tenyéren. flexor carpi ulnarist (emiatt tudja behajlítani a IV.kivéve a m. interossei m. de a fájdalom a vállig is felsugározhat nincs érzészavar.flexor carpi ulnaris m. lumbricalis) .csontvázkéz.kivéve a m. thenarban I-III. lumbricalis  oka: carpal alagút-sy csak a tenyéren vannak tünetek nincs eskükéz kézzsibbadások hátterében ez áll éjaszaka heves fájdalom és zsibbadás a kéz területén. ujj felxiójának elégtelensége-> eskükéz érzészavar.  I. paresis legtöbbször 2oldali tünetek:    paresis és atrophia az alkar flexor izmaiban. zsibbadás a tenyér radialis oldalán kezelés: csukló éjszakai sínezése. flexor digitorum prof.

Guyon alagút-sy: n. cutaneus brachii post. radialis reflex kiesik sensoros kézfej. radialis laesio beidegzi:      m. nagyon gyakori. A beteg izmai testszerte fokozatosan megbénulnak és alsorvadnak. hüvelyk ujj radialis felén hypaesthaesia csukló magasságában érzészavar 206. okai: compressio. Sporadikus forma (90-95%) kezdet 50-60 év férfi > nő alsó és felső motoneuronok is érintettek patomechanizmus:  multifaktoriális eredet 151 . superman) tünetek: motoros kar extensios bénulása (eső kéz) triceps. Amyotrophias lateralsclerosis Centralis és perifériás motoneuront egyaránt érintő betegség. amelyben érzészavar nincs (és a külső szemmozgatók sem érintettek). A motoneuronbetegségek 66%-át (2/3-át) alkotja. fúrógéppel dolgozó) N. abductor pllicis longus érzően: felkar dorsalis felszíne. pl: mankóra támaszkodás felkartörés OM-ben gyakori fej a kemény alapon lévő felkaron nyugszik (órás.asztalos. amely kb 4-5 év alatt halálhoz vezet. Formái: 1. triceps m. ulnaris compressioja a csuklótájon (oka: foglalkozási ártalom .m. alkar-kéz radialis felszíne . brachioradialis extensor és supinator izmok alsó és felső csoportja ujjak és hüvelykujj feszítők m.

iliopsoas. A n.pectineus. pyramis jelek sphincter. m.    oxidatív stressz glutamát toxicitás immunológiai elváltozások -> serumban Ig poliovírus aktiválódása A betegek egy részénél oligoclonális gammopathia alakul ki -> GM1 gangliozid titere nő a liquorban. Tünetek: izomfogyás-gyengeség a fvt-on. Primer lateralsclerosis kiterjedt demyelinisatio. EMG eltérés 3. fasciculal.saphenius révén a lábszár és lábfej medialis felszíne károsodása: n. Familiáris ALS 5% az ALS-eknek AD 21 kromoszóma superoxid dizmutáz gén mutációja gyakran alsó végtagi basalis ggl-tünetek dementia alsó és felső motoneuronok egyszerre esnek ki -> bulbaris tünetek korán megjelennek 207. ujjak gyengesége tenar. Monoclonalis AT termelés. m.comb elülső és mediális felszíne. m. a diabeteses amyotrophia A n.femoralis károsodásának tünetei és leggyakoribb okai. interosseusok atrophiája kar és vállöv izmainak lassú fogyása -> fsaciculatio acut gyengeség -> lépcsőn járás nehéz atrophia a bulbaris beudegzésű izmokban (nyel sorvad. n.obturatorius-szal együtt a cauda equina magasságában oka:  kismedencei tumor vagy tályog 152 . 40%-ban asszimetrikusan kezdődnek.sartorius. dysfagia. nyelés-beszédzavar) törzs. corticospinalis pálya bántalma -> fokozott reflexek. alsó végtagon spasticus jelek.m.femoralis károsodása (L2-L4) beidegzi: motorosan . légcsőizmok sorvadása kezdetben renyhe mélyreflexek --> centralis motoneuronok.és érzészavar NINCS!!!!!!!!! 2. dysphonia.quadriceps femoris érzően .

palmaris ellátási zónáját thenar atrophia pollex adductio és appositio paresise (NEM eskükéz!) Palack-jel+ : a hüvelykujj addukciója nem kielégítő --> a betreg a hengeralakú tárgyakat (pl: palack.quadriceps femoris bénulás --> comb felxió és térd extensio nincs.psoasban medence vagy femur törése (trauma) nőgyógyászati műtét során tartósan abdukált comb diabeteses neuropathia motoros tünetek: m. kivéve a r. a ligaamentum carpi transversum alatt Tünete:        égő fájdalom és fonákérzés az első 3 ujjban.: a gyöki károsodásnál a comb adductioja is károsodott (kiesik) Diabeteses amyotrophia: az alsó végtagok proximalis izmainak legtöbbször féloldali sorvadásai az izomfogyást a comb vagy lágyékhajlat fájdalma előzi meg tünetek: térdhajlítás gyenge m. hézag marad Tinel-jel+ : (=radialis kopogtatási teszt) a carpalis alagút magasságában történő 153 . m. de nappali tevékenység is kiválthatja a fájdalom az egész felső végtagra kiterjedhet (vállig) hypaesthaesia a n.medianus distalis részének nyomás okozta károsodása a carpalis alagútban.iliopsoas.medianus distributios területén. amelyek leginkább éjszaka jelentkeznek. comb adductorai érintettek atrophizál a lábszár külső-elülső izomcsoportja reflexidő megnyúlik vezetési sebesség csökken paravertebrális izomzat denervatioja --> lábizmok tónusvesztése 208. a beteg a kezével próbálja fixálni a combját diff. de előfordul bilateralisan is Definíció: a n.quadriceps. Carpalis és ulnaris alagút syndromák és kezelésük Carpalis alagút-sy az összes idegkompressziós eset 50%-át teszi ki megjelnése 40-60 év között 2x nő.    vérzés a m. pohár) nem tudja tökéletesen körbefgoni.diag. mint férfi domináns oldali kézen gyakoribb.iliopsoas bénulás -> csípő felxió gyengül m.

 kopogtatás az I-III ujjban fonákérzést vált ki Phalen-jel: csukló erőltetett hajlítása vagy feszítése 1 percen keresztül --> panaszok provokálhatóak oka: spontán jelentkezik vagy legtöbbször a kiváltó ok nem derül ki terhesség RA DM köszvény ganglion lipoma acromegalia dist.carpi transversum átmetszése 209. melyet sejtinfiltráció és az idegrostok demyelinisatioja jellemez elsődlegesen a gyökök érintettek -. ataxia.facialis bénulás ritkán: tudatzavar. pyramis jelek hólyagürítés zavara 154 . döntően motoros típusú neuropathia gyakran vírusinfekciót követően jelentkezik tünetek:        1-2 héttel korábban fertőző betegségre utaló tünetek (főleg acut GIT) fokozatosan és a végtagok distalis részein kialakuló gyengeség. időnként spontán fájdalom bénulás felfelé szálló jellegű = Landry-bénulás légzési elégtelenség agyidegtünetek. főleg n.felszálló. kiesési tünetek esetén. fáradékonyság. lig.radius törés oedema Dg: ENG + klinikum Therapy:     csuklóízület nyugalomba helyezése éjszakára dorsalis sín segítségével duzzadáscsökkentő gyógyszerek alagútba corticosteroid injekció műtét --> makacs fájdalom. Guillain-Barré syndrome oka: perifériás idegeket érintő celluláris immunreakció.

heparinizálás (calcium-heparin 2x7000 IU/nap) szívritmuszavarok. majd hónapokig tartós javulás. tartós könyöklés ganglionok tünetek:      fájdalom IV.trophicus zavarok diff. ENG: idegek vezetési sebessége csökken.diag.: súlyos polyneuropathiák. majd évekkel-évtizedekkel a trauma után ideg subluxatioja.ulnaris ellátási területén paresis a hypothenarban. hypertonia kezelése korai fizikoterápia --> naponta több óra torna. mérgezések. decubitus megelőzsé. borreliosis -liquor: fehérje magas (gyakran az 1-2. interosseusokban és a m adductor pollicisban atrophia. mozgásgyakorlatok. főleg a spatium interossumban Froment jel + --> a m. F-hullám korai eltűnése -MEP: amplitúdó csökken Tünetek az első 3-4 hétben fokozatosan rosszabbodnak. Letalitás 5-10% Therapy: általános teendők művi lélegeztetés? intubáció thrombosis profilaxis. az epicondylus medialis sulcus nervi ulnarisban a leggyakoribb oka      előzetes csontsérülés a könyökízület területén. elektroterápia hosszú ideig tartó fekvés miatti szövődmények megelőzése (húgyúti fertőzések felfekvések) sulcus ulnaris-sy: az ideg sérülése a könyökterület magasságában .héten hiányzik) sejtszém normális vagy enyhén emelkedett A liquorkép később normalizálódik -EMG. ujjban érzészavar a n.-V. luxatioja arthrosis közvetlen nyomási károsodás--> fekvés. adductor pollicis NEM működik --> szalagot nem tudja megszorítani --> pollex körömpercének behajlításával pótolja 155 .

ulnaris beidegzi::: motorosan .flexor digitorum prof. ataxia. ulnaris része.adductor pollicis sensorosan . m. m.és felszívódási zavarok következtében kialakuló acut vagyc subacut kórfolyamat okai: tartós hányás.abducens paresis --> tekintészavar.vékonybélből szívódik fel. polyneuropathia 156 . kéz ulnar része 210. ophthalmoplegia. kéz kisizmai kivvéve III lumbrikális. mesterséges táplálás.Dg: rtg felvétel a könyökízületről sulcus nervi ulnarisban az ideg vezetési sebessége < 20m/sec ENG. RTG. és IV. mert ezek tiamin igénye fokozott alkoholistákban: tiamin fokozott igény. n.interosseusok. A felszívódási zavarok neurológiai vonatkozásai és kezelésük Wernicke encephalopathia: leggyakrabban a chronicus alkoholizmus okozta elégtelen táplálkozási. (főleg corposa mamillaria vérzéses necrosisa) patogenesis: B1 vitamin (tiamin) .flexor carpi ulnaris. agykamrákhoz közeli struktúrákra. GIT malignus daganatai morfológiai eltérések: A felső agytörzsi szürekállományban és a hypothalamusban perivascularis vérzések.és eszméletzavar. nystagmus. tágult és prolyferált kapillárisok. klinikum kezelés:   könyökízület nyugalomba helyezése műtét --> ideg áthelyezése ventrális irányba n. m. csökkent felszívás. fontos a CH és aminosav anyagcserében --> glikolízisben és a citrát körben a tiamin-pirofoszfát kofaktor betegek szérumában és vvt-ben több fontos tiaminfüggő enzim szintje alacsony (pl: transketoláz) piroszőlősav felszaporodik és toxikus hatást fejt ki a III.m. de nem olyan mértékben mint ischaemiában.alkar. kóros felhasználás vagy fokozott ürítés lehet a tiamin függő transketoláz öröklött zavara tünetek: tudat. Axonok és idegsejtek is pusztulnak.

Tünetek: hallucinációk (optikus. gyógyszeres kezelés ?? nem tudtam elolvasni vazze.therapy: tiamin parenteralisan (80-200mg).. Polyneuritis cranialis 3. Glükóz vagy egyéb szénhidrát bevitele csak tiamin után! Ha abeteg állapota nem javul. mivel az alkoholisták a megszokott alkoholmennyiséghez nem jutnak hozzá --> delirium alakul ki. ophtalmoplegia.. ataxia)     alkoholos neuropathia Wernicke encephalopathia . n. Miller-Fischer-sy .Guillain-Barré-sy. különleges formái: 1.abducens paresis. ataxia. delirium tremens . tapintási) tremor izzadás tachycardia epilepsziás rosszullétek nyugtalanság félelemérzés  tájékozatlanság Differenciál diagnózis: delírium lehet még : operáció. Tisztán autonom. . hypokalaemia.acutan fellépő ophthalmoplegia. areflexia 2.nap javul Alkoholistákban minden ismeretlen eredetű sopor vagy coma esetén parenteralisan tiamint nekk adni. anaemia). nagy dózisú corticosteroidok.láz. g-GT emelkedett Kezelés: előzményben cardiopulmonalis megbetegedés van-e? 157 . A krónikus alkoholizmus neurológiai szövődményei és kezelésük (memória + tudatzavar. mentális dysfunctio) Korsakow sy. immunszupresszió 211. nystagmus. trauma. Elsberg sy. fertőzés laborvizsgálatok: hypoglycaemia. hypocalcaemia.. Rendszeres alkohol fogyasztás mellett is kialakulhat. ataxia. ophthalmoplegia 1. plasmaferesis.gyulladásos conus-cauda szindróma Chr. Zieve-sy kizárva (lipidek emelkednek. nystagmus.(mozgászavar.gyakran fordul elő kórházakban. acut polyneuritis 4. akkor szerkezeti agykárosodást kell keresni. mérgezés. akusztikus.

palmaris erythaema. 1000mg az első 2 órában fenntartó: 1-2 kapszula / 1-2 óra. Dysarthria 3. így ajánlható: lorazepam 1-3mg 6 óránként Súlyos esetben ITO-n 1g seduxen is adható. max 4-5000mg. póknaevus. Tudatzavar (enyhe zavartságtól a kómáig) 5. portocavalis anastomosis.naptól folyamatos dóziscsökkentés CAVE! ha a max dózist túlléptük vagy parenteral kezelést végzünk. Ataxia 2. Wilson-kór. Krónikus májbetegséghez társuló neurológiai szövődmények Hepaticus encephalopathia Def: a KIR májbetegség következtében kialakuló károsodása Májbetegség tünetei + neuromuscularis + neuropszichiátriai eltérések Patogenezis: nem tisztázott 2 fő teória o Az IR károsodás alapja intoxikáció.Igen diazepam-seduxen: kezdetben 10mg/óra amíg a tünetek enyhülnek fenntartó 20mg 6 óránként CAVE! beteg ébreszthető maradjon! aspiráció veszély --> parenteralisan (iv. 2. valproát) NH3 felszaporodás Tünetei: 1. librinin hátrány: lassú felszívódás és eloszlás előny: alkoholos halucinációban is adható Mivel májkárosodásban lassan ürül. terhesség. Asterixis (tremor) 4. hepatitis. csak ITO-n. májkárosító szerek (pl. im) ha seduxen nem jó: chlordiazepoxid. alkohol. cirrhosis jelei. ha vérnyomás nő. gynecomastia. véralvadási zavar) 158 . Ok: májelégtelenség Cirrhosis. keringési elégtelenség. pl. akkor javalt clonidin vagy ß-blokkoló Nem clomethiazol kezdetben 4-800mg = 2-3 kapszula --> 30perc múlva ha nem javul. Ha per os nem kielégítő. újabb adag. Májbetegségek egyéb tünetei (icterus. intubáció és művi lélegeztetés mellett parenteralis kezelés az ITO-n! parenteralis kezelés: kezdetben 60-150 csepp/perc 212. a vér NH3 szintjének emelkedése. tremor van. elenium. o A keringő aromás as-ak felszaporodnak → vér-agy gáton átjutnak → neurotranszmitter szintézishez szükséges enzimeket gátolják → hamis neurotranszmitterek szintézise.

lencsemagban. myelopathia. nucleus dentataban. súlyosabb személyiségzavarok. EEG: kétoldali trifázisos lassú-éles hullámok. thalamusban.  Neomycin: bélben az ureázt termelő baktériumokat kiírtja. Diagnózis: tünetek + bizonyítani kell a májműködés zavarát labor:  BR. Encephalopathia. gyermekágy neurológiai vonatkozásai 1) epilepsia csökken az antiepileptikumok szérumkoncentrációja. Kezelés  Fehérjemegvonás.Laborvizsgálatok: GGT. ataxia. fokozott reflexek. rosszabbodhat 159 . gondolkodás lassulása.  Flumazenil (GABA anyagcserére hat)  Phenytoin: görcsök ellen. szülés. Glutarsin)  Májtranszplantáció: acut hepatitist követően. leépülési jelek 3. felidézés zavara.  Laktulóz: bélben felszívódást ↓. 213. albumin Stádiumai: 1.  albumin. stádium A betegek minden vonatkozásban tájékozatlanok. ALP. stádium Pszichés jelenségek dominálnak: izgatottság. decerebratios tartás. vérzés.  Multivitamin-készítmények. ammónia ill. meglassult mozgás. liquor: meningitist ki kell zárni (a betegek védtelenek az infectiókkal szemben. tremor. mert nő a plazmatérfogat Tünetek: 10% súlygyarapodás → szérumszint ellenőrzés görcs: magzati hypoxia 2) myasthenia gravis romolhat. CT: gócjelek esetén ki kell zárni a vérzékenység miatti vérzést. SGOT. pyramis jelek. stádium Coma. epilepsziás rohamok 4. depresszió. sepsis is kialakulhat). babafejtünet. bilirubin. aluszékonyság. GPT. figyelemzavar. SGPT. Pathológia Necrosis és üregképződés az agykéregben Alzheimer II. substantia nigrában. tájékozatlanság. típusú astrocytosis a kéregben. GGT. ALP. magukra hagyva alszanak. de ébreszthetők. lehet delírium érzékcsalódásokkal. szorongás. beszédük érthetetlen. prothrombin (vérzékenység!). stádium Lehangoltság. időbeli tájékozatlanság. A terhesség. myoclonusok.  Ammóniakötő aminosavoldatok (Rocmalat. alvászavar. dysarhtria.  Osmodiuretikumok: agyoedema ↓. 2. GOT.

ált. beékelődés oedema. fokozott reflexek. corticalis vakság. görcsök. hányás 160 . táplálási nehézség. petechiás vérzés az agyban. tudatzavar. izomgyengeség.3) 4) 5) 6) 7) újszülött → átmeneti myasthenia légzési. ptosis SM súlygyarapodás lumbágó terhesekben gyakoribb carpal tunnel syndroma cerebrovascularis történések sinus saggitalis superior thrombosisa atípusus lehet véralvadás vizsgálat! ecclampsia fejfájás.

 a tünetek szimmetrikusak. 161 . fájdalom előfordul. Therápia: oki kezelésre javul. eloszlásuk nem követi az egyes mozgatóidegek vagy plexusok beidegzési területét. rontja az állapotát a túl sok só. Therápia: a steroid dózisát csökkenteni kell. rövid időtartamú potenciálok. Először rendszertelenül. cortison)]. Myopathia metabolikus és tárolási betegségekben: 1. mindig van kreatinuria (de nincs CK-emelkedés). majd naponta jelentkeznek a bénulások. Therápia: Ha kezelik az alapbetegséget. AD öröklődik.és szénhidrátfogyasztás. nincs CK-emelkedés. pyramisjel. elektromos elfajulási reakció. a serum-Ca és -ALP ↑↑↑. 4. Endocrinopathiákhoz és anyagcsere betegségekhez társuló myopathiák és kezelésük A myopathiák ismérvei:  hypotoniás bénulás  normális vagy szimmetrikusan renyhébb mélyrefelexek. lehet izomatrophia is.214. 10-20 évesen kezdődik Tünetek: panaszai a középkor elérésével jelentősen csökkennek. enyhe atrophia. mint a nem fluorozottak (prednisolon. majd el kell hagyni. kb. Hypothyreoticus myopathia: Tünetek: gyengeség és renyhébb mélyreflexek. Primer hypokalaemiás periódikus paralysis: Oka: Ca-csatorna-betegség.  Proximális izmok érintettek. javulnak a tünetek. ionháztartás zavara?).5 mM). vagy akár meg is szűnhetnek.  Nincs fasciculatio. Thyreotoxicus myopathia: Oka: hyperthyreosis Tünetek: Gyengeség a proximalis izmokban. izomgörcsök és -fájdalom. Tünetek: Általában 4 hetes kezelés után jelentkeznek a tünetek: legsúlyosabb a csípőizmok gyengesége. thyreotoxicus periodicus paralysis: nagy szénhidrát tartalmú késői étkezés 2. Diagnózis: pozitív családi anamnézis. triamcolon) kisebb dózisban is kiválthatják. érzészavar. Patogenezise: nem tisztázott (fokozott fehérjelebontás. Hormonális myopathiák: 1. 3. kóros liquor. estére javul). megtartott mélyreflexek. a mélyreflexek élénkek. Steroid myopathia: Oka: Cushing-syndroma vagy steroidkezelés [a fluorozott készítmények (dexamethason. Hyperparathyreoticus: Tünetek: a Ca-anyagcsere zavara miatt gyengék és fájnak a proximalis izmok. serum-CK ↑.  izomatrophia lassabban fejlődik ki vagy hiányzik. 1-4 hónappal a terápia után visszatér az izomerő. Therápia: oki therápia. a roham alatt ↓ serum-K (<3.  EMG: alacsony amplitúdójú. kreatinuria. az izomerő változik a nap folyamán (éjjel és reggel a leggyengébb. a lelki vagy fizikai megterhelés. ß-blokkoló jó hatású.

minden szerv érintett (de főleg a vázizmok): gyengeség. arrhythmia. pl. 6. a légzési lánc fehérjéit (oxidációs energiatermelés!). Társulhat fejfájás. diabetes. primer karnitin-hiány okozhatja. Myotoniás formája is van. az anyagcserezavar miatt izomnecrosis és myoglobinuria. liquor összfehérje > 1 g/l. Lipidtárolási betegségek: Oka: palmitoil-transzferáz-. 30-40 éves korára meghal. Mitokondriális betegségek: Háttere: a mitokondriumnak saját DNS-e van. Serdülőkorban kezdődik. hypoparathyreosis). mimikai izmok. de nem javítanak sokat. ami tartósabb hypokalaemiát okoz: K-vesztés a vesén. nincs energia az izommunkához. primer karnitinhiányban L-karnitin adható.15-20 NE. súlyos esetben acut veseelégtelenség.dehidrogenáz-hiányban riboflavin (100 mg/nap). ezt a gyerek az anyjától kapja. szondán át. görcsök. 4. b. szívelégtelenség. ennél először megfeszülnek az izmok. K-vitamin (a szabadgyökök is fogynak). Glikogéntárolási betegségek: a. a bénulásos roham alatt emelkedik a serum-K. 5. verejtékezéssel. az izomban glikogén szaporodik fel. a rohamok akár napokig is tarthatnak.): izomfoszforiláz hiánya okozza. myoglobinuria. Primer hyperkalaemiás periódikus paralysis: Oka: Na-csatorna-betegség. általában egy évesen meghal.és az izomszövet fokozottan érzékeny az oxidatív folyamatok zavaraira. Kezelés: zsírmentes. esetleg karboanhidráz-inhibitor (acetazolamid). GIT-en.és szénhidrátszegény étrend. légzőizmok gyengesége. MERRF-syndroma: myoclonus epilepsia. McArdle-kór (V. dementia. 3. Tünetek: fizikai terhelésre gyengeség és izomfájdalom. EKG: a T-hullám amplitúdója megnő. stroke-szerű epizódok. endokrin zavar (növekedési zavar. ill. + lehet mentalis retardatio ill. cardiomegalia. epilepsia. b. Társulhat ataxia. külső szemizmok. lactatacidosis. E-. MELAS-syndroma: mitokondriális encephalopathia. a. és csak utána bénulnak. AD öröklődik. szénhidrátgazdag étrend acetil-CoA. ülő életmód mellett jó a prognózis. ill. Tünetek: gyermekkorban kezdődik. süketség. só. Mitokondriális betegségek kezelése: az oxidatív folyamatok támogatására adható C-. Secunder hypokalaemiás periódikus paralysis: Oka: bármilyen betegségben kialakulhat. 162 . Kearns-Sayre-syndroma: ophthalmoplegia externa és retinopathia pigmentosa. K-bevitel (5 g/nap). izombiopsia: szabálytalan vörös rostok. serdülőkori kezdet. ez kódolja a pl. testi megterhelésre izomfáradtság. dementia.Therápia: Megelőzés: 2. Mineralocorticoid-túltermelés.): alfa-glükozidáz hiánya okozza. Pompe-kór (II. megelőzésként szénhidrátgazdag étrend. "ragged red fibers" (szabálytalan vörös rostok: biopsia). Kezelés: rohamban 2 g/ttkg glükóz per os + kristályos inzulin sc. az ideg. MR: az agyállományban fokális eltérések. acut rohamban KCl-oldatot (10-25%-os 50-100 ml) kell itatni. + 1 az alábbiak közül: kisagytünetek. dementia. c. CT. acetil-CoA-dehidrogenáz-.

Chronicus alkoholizmushoz társuló myopathia: Oka: az alkohol direkt toxikus izomkárosító hatása és a hiányos táplálkozás illetve elektrolitzavar. apathia. polyneuropathia 216.i tünetek nagy része a hemodialízishez és vesetranszplantációhoz kapcsolódik. csökkenti a szöveti destrukciót o steroid 163 . spongiform elváltozások idegsejtpusztulással. o pathomechanizmus: dialízis során alumínium halmozódik fel. helyenként petechiás vérzések a folyamat egy fázisban zajlik le.  Uraemiás polyneuropathia o kevert axonalis főleg o dystalis. o folyadék. hányás. zavartsággal járó periódusok minden vesebetegben kialakulnak a dialízis syndromát korábban az urea gyors elvétele okozta. kóma chronicus ecephalopathia o az IR. Acut forma: az izmok duzzadtak. Labor: IR tünetek megjelenése kezdetén: liquorban sejtszám ↑↑↑ (leukocyta. izomgörcs.és ionterek drasztikus változása  enyhe esetben: fejfájás. monocytás gyulladás. Az autoimmun betegségek neuropszichiátriai vonatkozásai Post-lyssa vaccinatiós encephalomyelitis Oka: ismételt védőoltást követően alakulnak ki IR-i szövődmények Tünetek: tünetek gyorsan progredialnak → 3 napon belül halál kiterjedt véna körüli granulocytás. 215. monocyta) – ez a vér-agy gát funkciózavarára utal! Therápia: intenzív aniinflammatorikus kezelés – életmentő lehet. o alumínium lerakódás az agyban o hyperkalaemia. fáradtság (a technika fejlődésével ma már ritkább)  súlyos esetben: görcs. szimmetrikus érintettség o tünetek: paraesthesia. o lehet: astrogliasis az agykéregben. ill. enyhe izomatrophia. apraxia. o EEG: lassú aktivitás + éles hullámok a myoclonusokkal egy időben vagy aszinkron módon.7. A krónikusan dializált beteg neurológiai szövődményei    felfogás és gondolkodászavar. o kezdetben: dysarthria. hypokalaemia. emelkedett CK és gyakran kíséri polyneuropathia. súlyos esetben crushsyndroma acut tubuláris necrosissal. hányinger. Subacut forma: szimmetrikus proximalis gyengeség. gyengék: fokális izomrostnecrosis miatt emelkedett CK és myoglobinuria. feszesek. talpon égő érzés. dysarthria. emlékezetzavarok A sensorium zavarai akaratlan izomrángásokkal társulnak. hőérzés zavara.

imuran. amelyek elsősorban a periventricularis fehérállományban helyezkednek el. diffúz. Különböző elhelyezkedésű. Epidemiológia:  kezdete: 20-59 év  kormegoszlás csúcsa: 20-40 év között  nő:ffi = 1. a későbbiekben viszont glia hegek képzőnek. mélyvénás thrombosis. angiographia. zokni érzészsvar o mononeuritis multiplex o Therápia: steroid.o o plazmaferezis immunsuppressio Postinfekciós encephalomyelitis Oka: vírusinfekciót követően az infectio kezdetétől számítva 6-28 nap között kezdődnek az IR tünetek Tünetek: lásd előző Lokalizáció: 1. rendszerhez kötött Vasculitisek Tünetek: Dignózis: SLE Tünetek: fejfájás. antiphospholipid antitest Labor: Sjögren-sy.5:1  Magyarországon a prevalenciája: 65-80/100000 fő Pathomechanizmus kiváltó tényezők:  fertőzések 164 . A laesiok kezdetben gyulladásos választ váltanak ki. labor bőrelváltozás. illetve korú multiplex demyelinisatios plakkok jelenléte jellemzi. lymphocytas. melyek perivascularis. recurrens stroke. CF 217. tüdőembólia. vasculitis. főleg axonalis o alsó végtag érintett o kesztyű. spontán abortus lupus anticoagulans. diffúz 2. monocytas infiltratiót eredményeznek. A sclerosis multiplex etiológiája és pathomechanizmusa Etiológia: A KIR fehérállományát érintő demyelinisatios folyamat. arthritis. Autoimmun betegségekhez társuló polyneuropathia o kevert.és góctünetek multiinfarctusos dementia multiplex infarctus vérzéssel/anélkül biopsia. hypercoagulabilitas. endocarditis → embolisatio.

218. A sclerosis multiplex tüneteinek és lefolyásának általános kórisméje Klinikai lefolyás: 3 különböző klinikai lefolyás 1. Mi utal arra.  myelin hiánya. A laesio határán részleges remyelinisatio = shadow plaque A kiégett plakk éles határral válik el környezetétől. shubok  leggyakoribb előfordulású (70%).  tünetek néhány óra vagy nap alatt alakulnak ki. Bizonyos HLA antigének gyakrabban fordulnak elő SM betegekben. 5. experimentális autoimmun encephalomyelitisben (EAE) a kísérleti úton létrehozott myelin protein ellen termelődő antitestek keresztreakcióba lépnek az állat saját myelinjével és SM-re emlékeztető tüneteket okozhatnak. terhesség  trauma plakkok keletkezési helyei:  periventricularisan  n. Oligoclonalis sávok jelenhetnek meg a liquorban. 4. hogy az SM immunmediált betegség? 1. Autoimmun mechanizmus: a plakkokban Thelper-lymphocyták indítják el a folyamatot. 2. A Tsuppressor-lymphocyták csökkent mennyiségben vannak jelen.  újabb shub = előző shub neurológiai tünetei vagy új tünetek. Oligodendroglia nyúlványok pusztulnak: axonok segmentalis demyelinisatiója. Chronicus plakk képe:  gyulladás. opticus  chiasma  agytörzs  cerebellum  gerincvelő friss plakkban található:  CD4 + lymphocyta  CD8 + lymphocyta  macrophag  oligodendroglia-károsodás  astrocyta-prolferáció  interstitialis oedema Astrocytatalpak duzzadnak: a vér-agy gát átjárhatóvá válik. pathológiailag: az SM gyulladásos betegség.  1-1. A B-lymphocyták aktivitására utal: KIR-ben intratechalis IgG szintézis. 3.5 évente jelentkezik egy shub 165 . macrophagok és egyéb immunkompetens sejtek vannakjelen. amelyben lymphocyták. Az ún.  velőtlenné vált axonok között astrocytahálózat alakul ki. melyek ismétlődhetnek.  shubokban jelentkező és javuló tünetek.

remissiók Kezdetben a tünetek teljesen visszafejlődhetnek. vizeletürítés zavara. chronicus progresszív forma  előfordulás: 18%  nincsenek shubok  a beteg folyamatos rosszabbodást észlel. epilepsiától). perifériás facialis paresis. V. hányás. kevert: gerincvelő. benignus forma  előfordulás: 10-30%  A betegnek egész élete során csak 1-2. ataxia. a színlátás romlik. 21%: végtag. hogy a tünetek másodpercekig-órákig. Ritkán: járászavar. fogyás. spinalis n. először csak nehéznek érzi illetve húzza a lábát. károsodása okozza). látóideg érintett. látótérbeszűkülés. 22%: látásromlás egy vagy mindkét oldalon. 14%: Lhermitte-tünet: a nyak. cerebellaris (ponto-bulbo-cerebellaris): agytörzs és kisagy érintett. 12%: kettőslátás szemizomparesis miatt. 3. szinte egészében visszafejlődő shubja van. 40%: végtaggyengeség az enyhe ügyetlenségtől a súlyos paresisig (spasticus paraparesis. secunder progressív: relapsusok. vertigo. agytörzs. csak átmenetileg állnak fenn (el kell különíteni pl. a fekete-fehér látás megmarad. Motoros tünetek: a paresis eloszlása a góc helyétől függ:  166 . nyelészavar. törzs előrehajlásakor kellemetlen "elektromos érzés" a gerinc mentén (a gyulladásos folyamatra utal). múló IR tünetek.sokszor csak MRI-vel kimutatható. neurológiai tüneteket nem okozó ún. a futás és a lépcsőn járás nehéz. 2. TIÁ-tól. égő vagy hidegérzése (tractus spinothalamicus érintettségre utal). néma agyterületeket érintenek. de önellátásra képes 1/3 csak enyhe tünetek Tünetek Korai tünetek 60%: fáradékonyság. Oka: neuritis retrobulbaris. törzs zsibbadása. primer progresszív 2. Általánosságban:  jó prognózis: 35 év alatti kezdet. Szintén ritkán fordul elő. spasticus paraparesis. sensoros tünetek  rossz prognózis: 35 év fölötti kezdett. pyramisjelek). és az orvos sem lát semmit" (a funduson). Acut szakban a szemfenéki kép normális: "a beteg nem lát semmit. arcfájdalom (tr. órák-napok alatt alakul ki: centralis scotoma. spasticus paresis  a betegség lehet: 1. cerebellaris tünetek. a későbbiekben azonban reziduális tünetek maradhatnak vissza: 1/3 ágyhoz kötötté válik 1/3 súlyos tünetek. kisagy. ízületi és izomfájdalom. atrophia papillae. szorítása. Késői tünetek SM-típusok: a lokalizáció és tünetek alapján: spinalis: alsó végtagi mélyérzészavar.

sepsis lehet. Lehet arczsibbadás. Az SM szövődményei Leszálló pályák léziója: alsó végtag fájdalmas tónusbelövellései. a vestibularis pályák léziója miatt). kettőslátás. pyelonephritis és urosepsis  gyakori halálok!). depressio. fájdalom. a késői spinalis formánál a csípő és a térd flexiós rögzítettsége gyakori. Izmok inaktivitása: contracturák. paraesthesia. tekintészavar (pl. a szociális izoláció miatt depressio (ritkán euphoria alakul ki). majd spasticus neurogen hólyag alakul ki. Vizeletretentio. trigeminus neuralgia (ha fiatal betegnél jelenik meg. a subcorticalis dementia ellenben hosszas fennállás után alakul ki: lassul a gondolkodás. nystagmus (pons tegmentum). vertigo (+ hányás. A kezdettől számított 20 év múlva 20% meghalt. memóriazavar és motivációcsökkenés. ízületi ankylosisok. Sphincterek és genitaliák zavarai: gerincvelő oldalkötege érintett. tr. corticospinalis  spasticus paresis (gyakran paraparesis) + pyramisjelek. SM-re is kell gondolni!). ezzel szemben nehezen indul a vizelet. gyakori a vizelési inger. ataxia. Mély decubitusok: akár osteomyelitis. Psychés tünetek: frontalis fehérállomány gócok  inadekvát érzelmi reakciók. néha fájdalom. az elvont gondolkodás zavart. Sensoros tünetek: hátsó kötegek  mélyérzészavar. 30% chronicus progressiv forma: primer vagy secunder (utóbbinál néhány shub után nincs teljes remissio). Kisagyi tünetek: egyensúly. "nem SM kétségbe") korán megjelenhet. lehet hemifacialis spasmus és facialis myokymia. 167 .és járászavar. 20% enyhe lefolyású. de nagy különbségek lehetnek. Epilepsiás rohamok.tr. perifériás facialis paresis. internuclearis ophthalmoplegia. általában 1 shub/év gyakorisággal. a vizeletretentio miatt később katéter kell (húgyúti fertőzésveszély. alternáló mozgások zavara Charcot-triász: (1)nystagmus + (2)intenciós tremor + (3)skandáló beszéd. Dementia. gerincvelői automáciák. tekintésközpontok károsodása). spinothalamicus  égő vagy hidegérzés. Átlagos túlélés 25 év. évek alatt a shubok ritkábbak lesznek. halál. közömbös a betegségével szemben ("la belle indifference". Agytörzsi tünetek: szemmozgászavar (szemmozgató magvak károsodása). katéter: húgyúti fertőzés polirezisztens kórokozókkal  urosepsis. 60% rokkant. dysarthria és dysphagia (nyúltvelő károsodása miatt). majd általában chronicus formába megy át. ataxia. Az SM kórlefolyása 70% intermittáló forma: shubokban zajlik (relapsus + remissio).

Shub esetén nő a myelin bázikus protein szintje. Többségük a periventricularis fehérállományban helyezkedik el.és pyramispálya-degeneratio (funicularis myelosis). MR-kép hasonlíthat SM-re! Lyme-kór. de egyéb tüneteik is vannak + titeremelkedés.Az SM diagnózisa A tüneteken. nem tér vissza. Gerincvelőkompressziót okozó folyamatok: képalkotó. az SM-re gyanús. Neuritis nervi optici. IgG/albumin >0. Vannak néma gócok. körülírt gerincvelőszakaszt érintő fehérállomány-pusztulás. A sclerosis multiplex elkülönítő kórisméje Differenciáldiagnózis Fiatalkorban kevés betegség károsít egyszerre több struktúrát: ritkán SLE. Encephalomyelitis disseminata: vírusos eredetű vagy postinfectiós  MR-rel látható góc. 219. a liquor és a kiváltott válasz vizsgálat normális eredményt ad. melyek tünetet nem okoznak. Kétoldali ptosis és szemmozgászavarok: myasthenia gravisra is gondolni kell. daganat. ischaemia Leukodystrophia Tumor Paraesthesia. vascularis malformatio. Képalkotó vizsgálatok MR: T2-súlyozott felvételeken a demyelinisatiós gócok világítanak (fokozott jelintenzitás). szubklinikus gócok felderítésére alkalmasak. de lehetnek a kisagyban. xerostomia. arcfájdalom. megaloblastos anaemia. MEP (ld. de a kicsiket nem eléggé. az intrathecalisan szintetizált IgG >8 mg/nap. Sjögren-syndroma: keratoconjunctivitis sicca. Ha igen. II/24. SSEP. Perivénás encephalomyelitis Progresszív multifokális leukoencephalopathia Vasculitisek. SLE következtében is. Liquorvizsgálatok Eltérések: magasabb liquor-összfehérje. de acut a betegség. de MR-rel láthatók. shub alatt kóros gamma-csík: oligoclonalis gammopathia elfo-n (ezt más eredetű KIR-gyulladás is okozhatja). A friss gócok halmozzák a gadolíniumot. táplálkozási zavar. Kiváltott válasz vizsgálatok A károsodás objektív kimutatására. BAEP. az idiopathiás esetek nagy részében később SM alakulhat ki. vascularis malformatiók. a képalkotó.66 (ez normalis!). csökkent serum-B12-szint. CT: a nagyobb (5-10 mm-es) plakkokat mutatja. az agytörzsben és a gerincvelőben is. elektrofiziológiai és liquorvizsgálatokon. Myelitis transversa: postinfectiós vagy postvaccinatiós eredetű. lehet neuropathia. illetve más betegségek kizárásán alapul. neuritis retrobulbaris: kialakulhatnak vasculitis.). különösen MR alkalmas az elkülönítésre: spondylosis. lues. vascularis malformatio. ataxia Epilepsia Subacut necrotisalo myelitis 168 . Friedreich-ataxia: fiatalkori olivo-ponto-cerebellaris degeneratio és családi halmozódás jellemzi. metastasisok illetve természetesen az SM. Módszerek: VEP. IgG gyakran emelkedett. lues: multiplex KIR-léziókat okozhatnak ők is. acut szakban enyhe pleocytosis (100-150/3 sejt). B12-vitamin-hiány: hátsókötél.

pl. avt-i mélyérzészavar  pyramis jelek 2. kiváltott válasz. cerebralis forma 169 . 220. legalább 1 hónap különbséggel. lefolyása. MR. de önellátásra képes 1/3 csak enyhe tünetek 221. atxia. tétel Prognózis: nem halálos kimenetelű. Ezek:  aspiratios pneumonia  decubitus  hólyagfertőzések  légúti infectiók  elesésből származó traumák 1/3 ágyhoz kötötté válik 1/3 súlyos tünetek. prognózisa lásd 218. spinalis forma  spasticus paraparesis. agytörzsi forma  diplopia  nystagmus  internuclearis ophthalmoplegia 3. Klinikai góc: gócra utaló biztos neurológiai jelek. de a súlyos forma 6-7 évvel megrövidíti az életet a társuló másodlagos szövődmények miatt. tünetek legalább 24 órán keresztül.Diagnosztikai kritériumok Klinikai szempontból biztos SM 2 shub + 2 klinikai góc 2 shub + 1 klinikai góc + 1 paraklinikai góc Laborleletekkel támogatott biztos 2 shub + 1 klinikai vagy paraklinikai góc + OCGP SM 1 shub + 2 klinikai góc + OCGP 1 shub + 1 klinikai góc + 1 paraklinikai góc + OCGP Klinikailag lehetséges SM 2 shub + 1 klinikai góc 1 shub + 2 paraklinikai góc 1 shub + 1 klinikai góc + 1 paraklinikai góc Laborleletekkel támogatott 2 shub + OCGP lehetséges SM 2 shub: az idegrendszer különböző területein. A sclerosis multiplex jellegzetes formái 1. opticus forma  retrobulbaris neuritis 5. A sclerosis multiplex kezdeti tünetei. hanem eszközös vizsgálattal derül ki. Paraklinikai góc: a góc nem neurológiai. OCGP: oligoclonalis gammopathia. cerebellaris forma  törzs.és végtagataxia  intentios tremor 4.

o.  6.v. Fáradékonyság kezelése:  amantadin 100 mg/nap Motoros tünetek enyhítése:  spasticitás csökkentése: Baclofen 60 mg/nap (izomrelaxáns) Urológiai problémák kezelése:  gyakori a hólyag hyporeflexiája → kis vizeletbefogadó kapacitás → korai detrusor kontrakció → gyakori vizelési inger  ritkább a hólyag tónustalansága → önkatéterezés Cerebellaris tremor és ataxia kezelése:  β-blokkoló  Valproát  Clonazepam Psychológiai problémák kezelése:  depressio: SSRI 170 . kevert     „hemi” tünetek: paresis. hogy az SM immunmediált betegség. Steroidok szerepe:  immunsuppressio  vér-agy gát stabilitása  gyulladásgátló  javítja az idegvezetést  dózisa: 500-2000 mg/nap 3-5 napig. vagy p. Hatásossága nem bizonyított. methylprednisolon vagy corticotropin (ACTH) hasznos lehet az acut relapsusok kezelésében.  az IFNβ1A vagy IFNβ1B csökkenti a relapsus rátát és késleltetheti a betegség progresszióját a relapsusokkal és remissiókkal jellemezhető formákban. aztán fokozatosan csökkenteni Immunsuppressio szerepe:  elméleti megfontolásból alkalmazzák.  a copolymer1 szintén csökkenti az exacerbatiókat és kevesebb a mellékhatása.  az azathioprine mérsékelten hatékony a relapsusok kezelésében. feltételezve. érzészavar ritka látóidegek agytörzs kisagy gerincvelő 222. A sclerosis multiplex kezelése Therápiás alapelvek:  i. mint az interferonnak.

mimikai izmokban féregszerű mozgás → ízületek bizarr tartása oka: striatum. insomnia: triciklusos antidepresszánsok 223. antagonista tremor agonista-antagonista izmok rhytmusos. melyek szabálytalan időközökben és váratlanul alakulnak ki a végtagizmokban. ballismus heves. főleg a végtagok törzsközeli izmaiban kialakuló dobáló mozgás oka: corpus subthalamicus laesio d. pallidum külső tagjának laesiója e. tünetei A rendszer részei:  kérgi központ o minden nagyagylebenyben találhatók o belőlük induló pályák: mesencephalon illetve híd sejtjeihez → átkapcsolódnak → kisagy  tractus frontopontinus  tractus parietopontinus  tractus temporopontinus  tractus occipitopontinus  subcorticalis központ (rostro→caudalis sorrendben) o nucleus caudatus o putamen o pallidum o corpus subthalamicus o nucleus ruber o substantia nigra o formatio reticularis  pályák Minden központból ingerület megy a gerincvelő elülső szarvában lévő mozgató sejtekhez (α. torsiós dystonia athetosishoz hasonló mozgás a nyak és a törzs izmaiban 171 . athetosis lassabb. Az extrapyramidalis eredetű mozgászavarok felosztása. hyperkinetikus-hypotoniás tünetcsoport a. törzs izmaiban is sensoros ingerekre fokozódik oka: putamen. nucleus caudatus sejtek pusztulása c. főleg distalisan nyelv. A pyramispálya sérülésével extrapyramidalis rostok is károsodnak. teljes relaxációban kifejezett b. változó összehúzódása nyugalomban. pyramispálya károsodik → petyhüdt bénulás extrapyramidalis (EP) rendszer károsodik → spasticus bénulás EP rendszer károsodása esetén 2 fő klinikai kép: 1. γ sejtek). akaratlan mozgásforma a végtagok distalis részén. fej. neuropathiás fájdalom. choreás mozgások akarattól független gyors mozgástöredékek.

a reaktív és automatikus mozgások is szegények. egyetlen izomcsoportra lokalizálódó akaratlan mozgás jellegzetes formája: lágyszájpad-myoclonus oka: nucleus dentatus. a locus coeruleus (noradrenerg neuronok). 2. A parkinsonismus tünettana progresszív neurodegeneratív betegség. Nehezen ül ill. Antero-. ill. tremor. az indítás. CO-mérgezés. X. fogaskeréktünet. előrehaladott állapotban járáskor a karok könyökben hajlítottak és szinte mozdulatlanok. A járás apró léptű. Szövettan: a substantia nigra dopaminerg (DA-erg) neuronjai pusztulnak (ezek a striatummal tartják a kapcsolatot): az eredetileg fekete substantia nigra "elsápad" (a pigmentáltság csökken. hyperkinesis kevert formái: tic pl. szögletes sorminta helyett csak hullámvonalat rajzol). Ilyen lehet például súlyos atherosclerosis. A fenti területek sejtjeiben Lewytestek (eozinofil citoplazmazárványok) mutathatók ki (ezek más betegségekben is megjelennek). csoszogó. Huntington-chorea f. de ismert organikus oka van (méreg. a nigrostriatalis pálya degenerálódik. Rigor: minden irányú mozgatásnak sebességtől függetlenül egyformán ellenáll. négyszög rajzolása felváltva. gyógyszer is lehet). pyramisjelek nincsenek. oliva inferior által határolt háromszög laesiója g. később ágyában is nehezen fordul meg. megállás nehéz. Def: 172 . mely a nigro-striato-pallidaris rendszer károsodásához vagy működészavarához vezet. a spontán és akaratlagos mozgások lassulnak. retropulsio: nincs korrekciós mozgás. Pusztulnak a raphemagvak (szerotoninerg neuronok). a sejtek elveszítik melanintartalmukat és dopamintermelő-képességüket). dysarthriás jellegű. A tervezett mozgás is lassul. ritmus nélküli. melyhez a dopaminerg nigrostriatalis neuronok számának csökkenése társul. latero-. Görnyedt testtartás. hypokinetikus-hypertoniás tünetcsoport Mozgások szegénnyé válása. visszaesik. Vezető tünetek: hypo-/akinesis. Parkinson-kór 224.oka: putamen laesio myoclonus gyors. légpárnatünet. a mélyreflexek a spasticus tónusfokozódással ellentétben nem fokozottak. a Parkinson-syndroma (parkinsonismus) tünetei megegyeznek az idiopathiás Parkinson-kór tüneteivel. néha indokolatlanul felgyorsul. Előfordulás: 100-200 / 100000 lakos. Mimikája szegényes (maszkszerű arc). a nucl. az indítás és a megállítás nehéz. áll fel. rigor. 50-70 éves korban és férfiakban gyakoribb. a striatum dopamintartalma csökken. ez a praemotoros és praefrontalis területek működészavarára utal. az alternáló mozgások lassulnak. melanintartalmú sejtjei is. mert addig kompenzálni tudja a hiányt (nő a DA-érzékenység a postsynapticus receptorokon). a mozgásminták ismétlése nehéz (háromszög. koponya trauma. dallama elvész. lassú mozdulatok. Oka: a Parkinson-kór esetében ismeretlen (feltételezések: genetikai tényezők (5-10%ban familiáris). relatív ACh-túlsúly alakul ki. Tünetek: a striatum DA-tartalmának 70%-os csökkenése után jelentkeznek. irányváltoztatás. stroke. a synergiás mozgások eltűnnek. Hypokinesis: csökken a mozgásmennyiség. dorsalis n. környezeti hatások. nem ismert vírus vagy toxicus anyag). lassúak. beszéde monoton. nucleus ruber. pl.

mert könnyen elesik). A szimmetrikus megjelenés Parkinson-kórra nem jellemző. elsősorban a végtagok. Az írás. egy idő után hatástalan lesz. a tünetek fluktuációját okozza. a tremor hátterében a nigrostriatalis rendszer gátolatlansága. V. Psychés tünetek: depressio. Fontos.  alkalmazását akkor érdemes elkezdeni. A parkinsonismus kezelése L-dopa  dopamin precursor (a dopamin nem jut át a vér-agy gáton. El kell különíteni a parkinsonismustól: anamnézis: gyógyszerek. a rigiditást el kell különíteni a spasticitastól. szimmetrikus tünetek. II. így a levodopa periférián történő lebomlását dopaminná dopa-decarboxiláz gátlóval akadályozzuk meg → pl. Diagnózis: tünetek + neurológiai vizsgálat. 15 év alatt akineticus állapothoz vezet. SPECT: I-123-iodobensamid (D2-receptor ligandja). hanem a biokémiai változások miatt alakul ki (a betegek felénél). rigor. A betegség kezelés mellett is kb. súlyosan korlátozott aktivitás. nyelv érintett. a levodopa átjut. Kezdődő tartási instabilitás. jellegzetes a kézujjak pilulasodró. 173 . és csökkenthetők a mellékhatások a periférián. enyhe tremor és rigor. amikor a betegség a mindennapi tevékenységet gátolja. tremor-domináns forma: ez jobb indulatú a többinél. pénzszámláló mozgása. a hőszabályozás zavara (valószínűleg a hypothalamus DA-erg rendszerének károsodása az oka). PET: 6-fluorodopa.. később vizelettartási nehézség. képalkotó vizsgálatok: vascularis eredet. és később is aszimmetrikus a tünetek eloszlása. és ott alakul át dopaminná)  a periférián dopaminná alakuló levodopa csak a mellékhatásokat fokozza. Lefolyása: általában féloldalon kezdődik a betegség. általában 5-6 x 100 mg-ra. 225. később pedig a tartási instabilitás. fénylő arc). hogy mennyire képes önálló életvitelre. tremor differenciáldiagnózisa. pl. a fordulás nehéz. nyugalomban erősödik. nehézkes a felidézés. Segítség nélkül járásképtelen. később subcorticalis vagy corticalis (vagy frontalis típusú) dementia is kialakulhat. mely nem reaktív. III. rajzolás. beszéd és mimika károsodik. Teljesen kifejlődött kórkép. akaratlagos mozgásra csökken vagy megszűnik. Autonóm tünetek: gyakori a hypersalivatio és a nyelészavar. részben korlátozott aktivitás. Kétoldali és/vagy axialis tünetek.Tremor: antagonista tremor (agonista és antagonista izmok oszcilláló mozgása). multisystemás degeneratio stb. A Parkinson-kór klinikai formái: akineticus-rigid forma: először e két tünet dominál. a corticospinalis rendszer túlműködése áll (a thalamus VL-jén keresztül). Stádiumai: Hoehn-Yahr-stádiumok: I. megelőző encephalitis. IV. ajak. ritkán generalizálódik. emiatt mozgólépcsőn. és évekkel megelőzheti a mozgászavart. Parkinson-syndromára utal. ortostaticus hypotonia (collapsus). kevert forma: a 3 fő tünet keveredik (hypokinesis. fokozottott a faggyúmirigyek működése (kenőcsös. tremor).  ma a késői levodopa adást javasolják → a levodopa neurotxikus. lassul a gondolkodás. Társuló tünetek: előrehaladott állapotban károsodnak a tartási és beállítódási reflexek: Babinski szerint nem kompenzál (Babinski-asynergia). Féloldali.  kezdő dózos: 3-4 x 50 mg (Madopar) Ezt néhány napon belül egyénre szabottan kell emelni. zavart az ismeretek használata (bradyphrenia). tömegközlekedési eszközön nem szívesen utazik. dyskinesiát. obstipatio. 4-8 Hz frekvenciájú. carbidopa – ezzel növelhető a levodopa hatása a KIR-ben.

pneumonia. mozdulatlanság. magas láz  táplálkozási nehézség miatt aspiráció-veszély. láz. a folyadék. carmiphenium.és táplálékbevitel megnehezített. akut felszívódási zavar (gyulladás. folyadékpótlás o lázcsökkentés o PK-Merz – 1-6 x 500 ml/nap i. gumiharisnya viselése.  rigor. mellékhatásai: o hányinger. műtét. decubitus alakulhat ki. vagy Fludrocortison és/vagy Indomethacin adása) Dopamin agonisták → dopamin receptorok stimulálása  bromocriptin. apomorfin Antikolinergiás szerek → tremort csökkentik  benzotropin. kontraindikált gyógyszerek adása után alakul ki.és vállizmok tónusosan megfeszülnek kényszermozgások o kezdetben időszakosak 174 . exsiccosis. metilamfetamin – gátolják a dopamin inaktiváló visszavételét)  selegiline COMT gátlók→ dopamin metabolizmusért felelős NMDA-antagonisták  amantadin Neuroprotetktív terápia  E. thalamus ingerlés → tremort csökkenti  pallidotomia → ellenoldali dyskinesiát csökkenti  foetalis substantia nigra sejtek beültetése Parkinsonos krízis  korábbi gyógykezelés megszakítása. narkózis. évtizedben kezdődik férfi > nő nyak. hányás (a gyógyszert étkezés után kell bevenni) o orthostaticus hypotensio (fokozott sóbevitel. apomorphin  ha ez hányást provokál: domperidon 226.c. C-vitamin Sebészi beavatkozások  nucleus subthalamicus roncsolása  thalamotomia és chr. ropinirol. trihexyphenidil. infúzió 500 ml/3 óra sebességgel o ha infúzió nem adható a volumenterhelés miatt:  1-4 adag s. hasmenés). tolperison MAO-B gátlók → dopamin katabolizmusáért felelős (metabolitjai – amfetamin. cabergolin. A torticollis spasticus     4-5.  therápia: o infúzió.v.

visszaesések gyakoriak Formái: torticollis: fej fordításával jellemezhező laterocollis: fej oldalra hajlítása retrocollis: fej hátrafeszítése Társulhat:  essentialis tremor  írásgörcs  segmentalis dystonia  az izomspasmus kiterjedhet a vállra és a felső végtagra is Szövődményei:  nyaki gerinc degeneratív osteoarthritise  m. sternocleidomastoideus hypertrophiája Therápia:  ha nem progreszív vagy spontán gyógyul → C1-C4 szelvény motoros és érző gyökének illetve a nervus accesorius nyaki részének átmetszése (ez a rhizotomia)  stereotacticus beavatkozás  magatartáskezelés: EMG tevékenység akusztikus és vizuális megjelenítése a beteg számára a kiváltó jel ezen tevékenységének akaratlagos befolyásolására. majd néhány hét alatt jellegzetesek lesznek o ritkán féloldaliak  láz csak kezdetben  liquor normális 175 .  o csak bizonyos fejtartásnál jelennek meg 5 év alatt a tünet állandósul. de 40 éves korig is előfordulhat a betegség kapcsolat a febris rheumaticaval betegek 2/3-ának korábban volt: o polyarthritis rheumatica o angina rheumatica o endocardits rheumatica Ezek után a chorea hetekkel később kezdődik. alvásban jelentősen csökken betegek 10-30%-a javul 1 éven belül.  Botox! 227. a fej torziós kényszerhelyzetben rögzül. A chorea minor és a chorea gravidarium Chorea minor    iskoláskorú lányok: 6-13 éves. érzelmi labiltás. hajlam!  Tünetek  fokozatosan alakulnak ki néhány nap → 1-2 hét alatt  először jellegtelenek: fáradékonyság. ingerlékenység  akaratlan mozgások o először alkalmi rángatózások.

néhány hét alatt eltűnnek. beszéd. Tünetek:  fluktuáció jellemző: o fenntartott izomkontrakció → izom gyengül → parézis o pihenés után ismét normális az izomerő  este a tünetek kifejezettebbek  lehet generalizált → minden izmot érint (külső szemmozgató izmok. fejtartás)  gyakori az ocularis kezdet → fluktuáló ptosis. 50%-ban thymus hyperplasia 176 . mint a chorea minor Chorea alakulhat ki még OAC szedése közben is. gyenge  akaratlan mozgások szerények vagy hiányoznak Prognózis: jó Tünetek lassan enyhülnek. mely az OAC szedésének abbahagyása után spontán megszűnik. hét között gyermekkorban az anyának chorea minora volt egyéb jellemzőkben ugyanolyan. proximális végtagizmok. kettős látás  15%-ban thymoma. A terhesség megszakítását is indokolttá teszi!!! 228. Az esetek 1/3-ában maradványtünetek:  kapkodás  ijedősség  tic Therápia  szalicilátok: elsősorban ez  antihisztamnok  steroid  piridolin  több éves penicillin profilaxis Chorea gravidarium    első terhességben a 12-20. ha:  az izomzat laza.  Egyéb autoimmun betegségek is társulahtnak.  Antitestek lefedik a receptorokat → elégtelen kémiai ingerület-átvitel. bulbaris izmok – nyelés. néha psychés tünetek előtérben → psychosissá alakulhat chorea mollis a neve. A myasthenia gravis pathomechanizmusa és tünettana Pathomechanizmus  A posztszinaptikus membránon lévő acetil-kolin receptorok ellen irányuló humoralis immunválasz (autoimmunválasz).  Sokszor perzisztáló thymusszal jár.

és ezzel kompenzálja a postsynapticus zavart. V.neuropathiák. pubertás után.szövődmények. Congenitális formában nem javasolt. spontán légzés nem kielégitő) 177 . kolinészteráz gátlók hatástalansága esetén.fertőzések -Cyclosporin-mh:nephrotoxicitás V. kolinészteráz-bénító adása → a tünetek egy csapásra átmenetileg megszűnnek. Kortikoszteroidok: -Prednisolon: másnaponta fokozatosan emelkedő. III. sóhajtás képtelenség.(nyelészavar. melyet légzészavar és bulbaris dysfunctio kisér. tesilon-próba i. Normálisan a válasz amplitúdója változatlan marad. mert a gyógyszer megemeli a szinapszisban lévő acetil-kolin mennyiségét. Immunglobulinok: (HIVIG) Plasmapheresishez hasonló indikációk.v. 3. légzési nehezitettség. ENG perifériás ideg 3 Hz-es repetitiv ingerlése → a válasz amplitúdója fokozatos csökkenést mutat. köhögés. ahogy az izomerő is csökken fenntartott izomkontrakció során. 2.májkárosodás. a myastheniás crisisek Terápia: I. Kolinészteráz gátlók: -Pyridostigmin(Mestinon):minden tipusban adható -Neostigmin(Stigmosan):gyorsabb hatásmechanizmus II.tétel: Myasthenia gravis pseudoparalytica kezelése. max. acetil-kolin receptor ellenes antitest kimutatása 4. Thymectomia: Generalizált myastheniában javasolt.100mg-os dózisban IV. Immunsuppressio: -Azathioprin(Imuran)-mh:hemat.fulmináns lezajlás.Diagnózis: 1. single fiber EMG 229. Plazmapheresis: Indikációk: akut állapotok. Myasthenias crisis: A myasthenia gravis acut exacerbatioja.

methotrexát Thymectomia minél hamarabb!!! Cholinergias crisis: Kolinészteráz gátlók túladagolása miatt.nagy dózisú p. izomrelaxáns) Ach-R-n: légzészavar Gyakoriak a fasciculatiok. : . glükokortikoidok -refrakteritás esetén:iv. .aminoglykozidok .cyclosporin A.ampicillin .hasmenés.kinidin .Terápia: .dysopyramid(Palpitin) .diffúz Izzadás.5-1 mg( muszkarinszerű mh-k enyhitésére:pl.acetil-kolin észteráz azonnali elhagyása .erythromycin lincomycin Pszichopharmakonok: BZD (Seduxen) Barbiturátok Triciklikus antidepresszánsok Lithium Antiepileptikumok: phenytoin Cardialis szerek: . Th. prednisolon ill.v.fokozott bronchialis secretio.tétel: Mely gyógyszerek nem adhatók myasthenias betegnek? Antibiotikumok: .gépi lélegeztetés .tetracyclinek .Ach nő-depolarizációs blokk(depol. Majd néhány nap múlva ismét adható.hasi görcsök.B-blokkolók:propranolol .nifedipin .o. i. bronchospasmus) 230.nyálfolyás.Atropin:0.lidocain 178 .légutak szabaddá tétele .Ig .légzés stabilizálása .endotrachealis intubatio.antikolinészteráz gyógyszerek:ezt a gépi lélegeztetés alatt fel kell függeszteni.melyet plasmapheresis követ -immunsuppressiv szerek:cyclophosphamid.izomrángás.ha a kolinergiás krizis lehetősége nem zárható ki. a dózis fokozatosan emelhető a szükséges szintre.azathioprin.procainamid .

CTD) Paraneoplasias Tünetek: . majd fokozatos csökkentés Kis dózisú fenntartó szteroid terápia is jó hatású. 3-4 hétig.gyakori a gyomorfekély . 2. izompusztulás polymyositis.erythemák. quadriceps femoris gyengesége miatt a térdek rogynak. 5. bakteriális. fogyás .a garat.231. ischemia. Immunsuppressiv szerek I.szívritmuszavarok Diagnosis: -CK emelkedett -EMG: myopathiás jelek -izombiopsia: gyulladásos sejtreakció Pathogenesis: dermatomyositis: vázizmok kapillárisaiban komplement rakódik le. flexor digitorum profundus szelektiv gyengesége Virusos. beteg elesik . gyengeség.ízületi fájdalom.a m. ízületi contracturak .és gégeizmok gyengesége miatt dysphagia .subcutan calcificatio Polymyositis: nincs bőrjelenség.RA.tétel: A myositisek felosztása Gyulladásos izombetegségek (myositisek) felosztása: 1. vörös kiütések. zárványtestes: T-sejt közvetítette cytotoxicus reakció Terápia: Prednisolon:80-100 mg/nap. Dermatomyositis: felső szemhéj kékes és ödémás. általában szimmetrikus megbetegedése . parazitás Kollagén betegségekkel szövődött formák (SLE. következményes kapilláris necrosis. Ig A zárványsejtes forma alig reagál kezelésre!!! 179 .láz. 6. 3. 4.rendszerint proximalis végtagizmok. systemas auotimmun betegségekhez társul Zárványtest-myositis: m.v.

a. RA. tünettana Amyotrophiás lateralsclerosis (66%) -lásd:206. nem immunmediált alsó motoneuron betegségek 1. IBM (inclusios testes myositis) B: Symptomaticus (betegségekhez társuló) daganatokhoz társuló AI-betegségekhez társuló: SLE.Felosztás II. II. 3.tétel: A motoneuron betegségek felosztása. retrovirus betegségek) -myelopathiák és syringomyelia/bulbia -postpolyo-syndroma IV. benignus fokális amyotrophia progresszív muscularis atrophia primer lateralsclerosis progresszív bulbaris paresis I. e. c.: A: Idiopathias autoimmun PM. Motoros gyökök betegségei III. Neurodegenerativ betegségek motoneuron károsodással a. MCTD. c. DM. b. Sjögren HIV 232. b.tétel Atípusos motoneuron betegségek immunmediált motoros neuropathiák (multifokális motoros neuropathia vezetési blokkal) 2. d. motoneuronokat érintő betegségek -endokrin -paraneoplasias -toxikus -postirradiatios -infekciós (polyomyelitis. d. 180 . spinocerebellaris ataxiák (Friedreich -betegség) Parkinson-syndroma-ALS-dementia komplex (Guam) Creutzfeldt-Jakob-betegség Frontotemporalis dementia-ALS Familiáris spasticus paraplegia Egyéb.

233.tétel: Az izomdystrophiák felosztása Modern osztályozás: I. Génhiba vagy fehérjedefektus ismert: 1. dysrophinopathiák -Duchenne -Becker 2. sacroglycanopathiák 3. dystrophia myotonica (fokozott kontrakció, késleltetett relaxatio) II. A molekuláris genetikai defektus nem teljesen tisztázott 1.FSH: facio-scapulo-humeralis 2. végtagövi 3. distalis 4. proximalis Régebbi felosztás: I. X-hez kötött recesszív: -Duchenne -Becker -Emery-Dreifuss Autoszomális recesszív: Váll– és medenceövi (limb girdle) Autoszomális domináns: -Facio-scapulo-humeralis forma (Landouzy-Dejerine) -Scapulo-peronealis syndromák -Distalis izomdystrophiák: myopathia distalis hereditaria tarda (Welander)-AD, Juvenilis distalis myopathia -Myositis ossificans -Ocularis – és oculo-pharyngealis myopathiák -Dystrophia myotonica (Steinert-Curshmann) 234.tétel: Az izomdystrophiák és genetikai vonatkozásaik Izomdystrophiák: Az izomrost membránjában lévő egyes alkotóelemek teljes vagy részleges hiánya. Jellemzői:-gyermekkori kezdet, öröklődő, progresszív -nem gyógyítható -izomrostok diffúz necrosisa és regenerációja -az egyes formák nem különíthetők el egymástól patológiai vizsgálattal, bele értve az elektromikroszkópos és immunhisztokémiai vizsgálatokat is

II.

III.

181

Csoportosítás: lásd.233.tétel Terápia:-E-vitamin -uridin trifoszfát (UP3) -szteroid (Medrol):0.75 mg/ttkg, Duchenne-nél átmeneti javulás -fizikoterápia (torna, úszás) -génterápia? Duchenne-féle izomdystrophia (Xp21.2-stop kodon képződik –nincs dystrophin)

I.

Kezdetben, kis csoportokban nekrotizáló és regenerálódó rostok, melyek főleg II.C típusúak. Később: -hypertrophias és atrophias rostok együttes előfordulása -endomysialis fibrosis -hyalin rostok megjelenése -II.b típusú rostok hiánya             A centrális magok felszaporodhatnak és a rostok felrostozódhatnak. Dystrophin hiánya. X-hez kötött öröklődés. Első tünetek 6 éves kor előtt: Csípő- és medenceizmok gyengesége, fokozott sorvadása, így a járás bizonytalan, kacsázó, lépcsőjárás, székből felállás nehéz. A lábszár izmai a szokásosnál vastagabbak. ok: pseudohypertrophia (kötő- és zsírszövet felszaporodás.) A gyengeség a törzs- és vázizmokra terjed- görbe testtartás Achilles-ín zsugorodik- lábujjhegyen járás Csípő, térd, könyök inai is zsugorodnak A gerinc fokozódó görbülete összenyomja a belső szerveket és zavarja a működésüket Gyakori a tachycardia, nem ritkán a hirtelen szívhalál. (szívizomzat fibrosisa, cardiomegalia) Halál oka: légúti fertőzés vagy rekeszizom érintettsége miatti légzési elégtelenség Nagy részük szellemileg visszamaradott. Becker-féle izomdystrophia (Xp21.2- nincs stop kodon- van dystrophin, de csökkent molsúlyú)    Jobb indulatú, mint a Duchenne, későbbi kezdet, lassabb progresszió, értelmi funkciók kevésbé vagy nem érintettek, hosszabb várható élettartam. Kevesebb a nekrotizáló és regenerálódó rost. II.b rostok sem hiányoznak. Emery –Dreifuss betegség (Xr- Xq28- emerin, AD- 1q11-23- laminin)    I. típusú rostok atrophiája Rosttípus csoportosulás. Nem specifikus dystrophiás eltérések .

II.

III.

182

IV.    V.    VI.    VII.  

Limb-girdl dystrophia (Ar) Morfológiailag Duchenne-hez hasonló. Sarcoplasmás reticulum örvényképződése. Végtagövi. Facio-scapulo-humeralis dystrophia (Landouzy-Dejerine)-AD- 4q35 Nem specifikus dystrophiás jelek. Gyulladásos infiltrációk. Mitokondriumok kóros elváltozásai. Oculo-pharyngealis izomdystrophia (AD-14q 11.2-13- proteinek) Sejtmagokban vastag filamentumok. Mitokondrium kóros elváltozásai. Ujjlenyomat testek. Congenitális izomdystrophia (Ar-9q31-33) Sok zsírsejt. Rostok egyneműnek tűnnek, I-es típusú rostokra hasonlítanak.

235.tétel: Immunsuppressiv kezelés alkalmazása a neurológiában Az immunsuppressiv kezelés általában 2- vagy 3-féle gyógyszer szedését jelenti, melyek mindegyike más-más támadásponton hatva gátolja az immunválaszt. Fő immunsuppressiv szerek: I.Azathioprin (Imuran):2-2.5mg/ttkg/nap p.o. (átlagosan:3-szor 50mg) -általános mellékhatások: vérképzési zavarok, májkárosodás, kezdetben gyakori, később ritkábban (havonta) vérkép-, májfunkció-kontroll -neurológiai jellegű mellékhatásokat eddig nem figyeltek meg -Ellenjavallat: terhesség, vérképzési zavar, máj- és veseelégtelenség, akut fertőzés -kölcsönhatások: allopurinollal (Milurit, Huma-Purol) együtt csontvelő depresszió, haemolysis és pancreatitis alakulhat ki.

II.Cyclosporin A (Sandimmun):5mg/ttkg/nap 2 adagban -általános mellékhatások: vese- és májműködés zavar, étvágytalanság, hajhullás, kiütés, gingivahyperplasia, oedema, vérnyomás ingadozás

183

per os fogamzásgátlók. hajkihullás. a végtagokon és a lábakon paraesthesiák -ellenjavallat: lásd fent -kölcsönha tások: aminoglykozidokkal. nem teszi feleslegessé az A plasmacsere célja az IgG osztályba tartozó acetilkolin-receptorellenes antitestek eltávolítása a keringésből.és keringési elégtelenség -alvadási zavarok -allergia A plasmapheresis tüneti immunsuppressiv kezelést.tétel: Plasmapheresis különböző ideggyógyászati betegségekben Plasmapheresis: a vénás vért cellulózacetát-filteren keresztülvezetjük és a korpuszkuláris elemeket leválasztjuk. tremor. MM. Intraglobin. Javallatai:-myasthenias krízis. Mivel a plasmacsere a perifériás IgG koncentráció csökkenése révén fokozott acetilkolin-receptorellenes antitestszintézishez vezet.-központi idegrendszeri mellékhatások: epilepsziás görcsök. progrediáló tünetek -kolinészteráz gátlók hatástalansága -thymectomia előtt (bár egyesek veszélyesnek tartják a fokozott fertőzésveszély miatt) (Főleg: MG.5 mg/ttkg/nap per os -mellékhatások: émelygés. úgy 7S-immunglobulin adandó a plasmacserék után. doxycyclinnel való együttadása vesekárosodást okozhat.myasthenias crisis és cholinerg crisis. vagy 3. A phenytoin. májkárosodás. III. daganatképződés veszélye Mivel csontvelőre gyakorolt hatása kifejezett. de SM. vérképzőszervi zavarok. microglobulinémiában kialakuló polyneuropathiaban is )) Ellenjavallatai:-sziv. A cyclosporin (Sandimmun) vérszintjét megnöveli: erythromycin.Cyclophosphamid (Cytoxan. fenyegető krízis -súlyos bulbaris tünetek. ezért a plasmapheresist immunsuppressioval kell kombinálni.7-S immunglobulin (Sandoglobin.myositisek 236. GB-syndroma. Ha ez nem lehetséges. Szteroidok (Prednisolon):80-120 mg minden plazma-kezelés után IV. 2 liter plazma/ kezelés Frekvencia: 184 . kezelés. ezért csak 2. Plasmacsere sémája: (Besinger és Knorr-Held javaslata) 8 kezelés. rifampicin az INH szintet csökkentheti. hatása átmeneti. lehetőségként válasszuk! ALKALMAZÁS:GB-syndroma. Endoxan):2. Venimmune):20-30 g/nap V. verapamil.5%-os humán albuminnal szuszpendáljuk és visszaadjuk.SM.

allergiás bőrreakciók . gyomorpanaszok.mh.cukorbetegnél vércukorszint csökken .a betegek 10%-ban megnyújtja a vérzési időt > GIT-ben okkult vérzés > vashiányos anaemia .fülzúgás . A cerebrovasculáris prevencióban használt gyógyszerek mellékhatásai Aspirin . 2. 4.vérképzőszervi mellékhatások (ritkán aplasticus crisis???) 1x75mg/nap 238.thrombocytopenia 2x250mg/nap Clopidrogel . vérzés. 237. gen.neutropenia . Az egyszerű fájdalomcsillapítók egymással. .GIT vérzés .allergia Hisztamin antagonisták és antacidok csökkentik a mellékhatásokat. A legfontosabb fájdalomcsillapítók és mellékhatásaik. .hasmenés .-ok: Az aspirin szedők 0. . bőrreakciók. kezelés naponta -4. az asthmások 20%-ban asthmás roham fejlődhet ki a bronchospasmus fokozódása miatt. kezelés után javulás várható. hányás.. allergia fvs számot ellenőrizni thc számot ellenőrizni 185 . barbiturátokkal vagy nyugtatókkal való kombinálása fokozza a függőség veszélyét és tartós gyógyszer indukálta fejfájáshoz vezethet. 5. kezelés minden második napon -7.nagyobb dózisnál: májkárosodás.2%-ban. kávéval.ritkán vérzés Ticlopidine .epigastriális fájdalom . csere után -8. . Aspirin Ált. Ellenszer: Tavegyl (1.gastritis . kezelés után Általában a 3. 6.fejfájás .peptikus fekély GIT + allergia + fülzúgás . Antihisztamin) .-1. Kísérő tünet az orrfolyás. kezelés 4 nappal a 6. kezelés 8 nappal a 7. . 3.

bradykinesis .májkárosodások (dózisfüggő) .máj.bőrreakciók .bronchospasmus Neurológiai mh. .anticoagulans kezelés .merev arc (Parkinsonos triász) 186 .-ok: .nagyon ritkán fejfájás Ellenjavallatok: .szédülés Túldozírozás: . hypoglycaemia.és veseelégtelenség .oculogyriás krízis .izomgörcsök . tudatzavar) Kölcsönhatások: Az alkohol a ??? hatását potencírozza.torticollis Parkinson-sy.májbetegségek Kölcsönhatások: INF-nal.asthma .a gyermekkori vérzéses infekciókban lehetőleg kerüljük az adását a Reye-sy veszélye miatt (>hányás.végtagok tónusos spasmusa .fejfájás Ellenjavallatok: .hallászavar . A neuroleptikumok leggyakoribb neurológiai mellékhatásai.-ok: . hepatitis. napi dózis: 4g 239.görcsrohamok . Akut dystonia .asthma . 40-4000mg/nap (indikációtól függően) Paracetamol Ált.fülzúgás .Neurológiai mh.mh.vérzési hajlam . vinblastinnal kombinálva májkárosító lehet Egyszeri dózis: 325-1000mg (gyermeknek egyszeri dózis 40-480mg) Max.dysphagia .GIT fekély .-ok: .

szérumban izomenzimek nőnek .facio-bucco-lingualis hyperkinesisek (rágó. ritkábban depresszió.és nyakizmokban: 187 .hónapokkal a kezelés megkezdése után lép fel 50 év feletti betegekben .tachycardia .tudatzavar . Tartós szedés után organikus psychosyndroma is kialakulhat.hányás .mh. Tartós szedés után izomparesisek és atrophia (főleg a váll.váll.orthostatikus vérnyomáscsökkenés (ritka 15%) .akaratlan mozgások .szívelégtelenség Tardív dyskinesia . A steroid hirtelen megvonása izomfájdalmakkal. mánia. meglassultsággal.choreoathetoid hyperkinesisek .bradykinesis . de még gyakrabban nyugtalanság.- rigiditás „nyugtalan lábak” (Restless leg) Akathisia .rigiditás . fejfájással.ionháztartás zavara Neurológiai mh. türelmetlenség Neuroleptikus malignus szindróma (NMS) Akut DA-R blokk: . alkalmi rosszullétekkel. tájékozatlansággal. fejfájás. A steroid-kezelés leggyakoribb neurológiai mellékhatásai. Alkalmanként paranoid psychosisok. az elektrolitháztartás zavarával és lázzal járhat.depresszió .kellemetlen mozgáskésztetés.testsúlyvesztés .glükóztolerancia megváltozik . Dopa+Benserazid /Madopar/ Ált.émelygés . a görcsküszöb csökkenése miatt.-ok: .gondolkodás megváltozása . Az antiparkinson-szerek mellékhatásai. nyelvöltő mozgások) 240.hyperpyrexia .veseelégtelenség .: .esetenként hallucinációk . 241.zavartság . szédülés. Hangulatzavar. alvászavar.és a medenceövben) A korábban kialakult tremort a steroid fokozhatja.vegetatív zavarok . Gyerekeknél papillaoedema és agynyomás fokozódás. csámcsogó.

-ok: . esetleg closapint kell adni) Sajtreakciót a MAO-A gátlók okoznak leggyakrabban.bőrjelenségek Neurológiai mh. + izomgörcsök + ritmusképzési zavarok + cardialis panaszok + orrdugulás Selegilin /Jumex/ (MAO-B gátló) Ált.étvágytalanság .-ok: .fejfájás .hangulatváltozás ..-ok: .dyspnoe . Parlodel/ Mh.-ok: hasonlóak az L-Dopáéhoz + Raynaud-sy. athetoid mozgások .fejfájás .szédülés .ritkán delírium .epilepsziás görcs 188 .szájszárazság .pszichotikus tünetek .choreiform.bélműködés zavarai .émelygés .hasmenés v.alvászavar . székrekedés .ritkán dyskinesis (dozírozást meg kell változtatni.gyomor.psychosis .Vérnyomásingadozás .mh.-ok: . Viregit-K/ (NMDA antagonisták) Ált.hyperkinesisek .szédülés .oedema Neurológiai mh.nyugtalanság . Amantadin /PK-Merz.mh.GIT-panaszok .időnként myoclonusok Bromocriptin /Bromocriptin.

hányás. és motoros működés csökkenés) Polyneuropathia. fejfájás Dózistól független mellékhatások Carbamazepin Súlynövekedés. aluszékonyság Akut hatásként motoros és koordinációs zavarok jelentkezhetnek. tremor Phenytoin Ataxia. hányinger. hajhullás. diplopia. hányás. májműködés zavara. hányás.242. hányás. Baclofen /Baclofen/ (GABA agonista) fáradtság depresszió izomhypotonia szédülés zavartság (ritka) epilepsziás rosszullétek (ritka) centrális támadáspontú Tizanidin /Sirdalud/ (Alfa 2 noradrenerg agonista. thrombocytopenia Phenytoin Hirsutismus. Az izomrelaxansok leggyakoribb neurológiai mellékhatásai. a neuronális vezetési sebesség csökkenése lehetséges. diplopia. homályos látás. A leggyakrabban alkalmazott antiepileptikumok mellékhatásai. poliszinaptikus reflexgátló) fáradékonyság alvászavar ataxia tudatzavar fejfájás hallucinációk centrális támadáspontú 243. krónikus alkalmazáskor enyhe és reverzibilis módon negatív pszichotrop hatást fejt ki (memória-. aluszékonyság. májműködés zavara Valproát Súlynövekedés. figyelemzavar Valproát Hányinger. koncentráció. gingiva hyperplasia Ethosuximid Viselkedési zavarok Minden gyógyszerre kialakulhat allergiás hatás!!! 189 . Dózis függő mellékhatások Carbamazepin Ataxia. homályos látás. hányinger. Ethosuximid Hányinger.

nyugtatók. oldal 244. Neurotop/ Diazepam /Seduxen/ Domperidon /Motilium/ Doxorubicin /Adriblastin/ Flunarizin /Sibellium/ L-Dopa /Madopar/ Metoclopramid /Paspertin/ Papaverin /Papaverin/ Pethidin /Dolargan/ Valproinsav /Convulex/ Phenytoin /Diphedan/ Ritkán: Gyakran: Chlorprothixen /Truxal/ Levomepromazin /Tisercin/ Thioridazin /Melleril/ 190 . amelyek gyakran okoznak epilepsziás görcsöt: Amantadin /PK-Merz/ Baclofen /Baclofen/ Cyclosporin-A /Sandinium/ Disopyramid /Palpitin/ Indometacin /indometacin/ Izoniazid /INH/ Lithium /Lithium carb. Gyógyszerek./ Metronidazol /Klion/ Pethidin /Dolargan/ Theophyllin /Enprofyllin/ Triciklikus antidepresszánsok TCAD Görcsküszöb csökken: . altatók hirtelen elhagyása . farkastorok Teratogén hatása minden antiepileptikumnak van.görcsoldók. Stazepine. de nem indokolt terhességben az abbahagyása! Szirmai 443. Extrapyramidalis és motoros jelenségeket mellékhatásként leggyakrabban előidéző gyógyszerek. Az epilepsziás görcsküszöböt csökkentő leggyakoribb gyógyszerek.görcsoldók adása toxikus dózisban . Bromocriptin /Parlodel/ Carbamazepin /Tegretol. Terhesség alatti szedése 3x-osra növeli a fejlődési zavarok gyakorisága.Teratogén hatás: Valproát > velőcső záródási rendellenesség Carbamazepin > nyúlajak. Beteg családot fel kell világosítani.inzulin adásakor 245.

S.Vincristin /Vincristin/ A.S A.M.V A. .S.V A = axonális D = demyelinisatio K = kevert D = distális P = proximális V = túlnyomóan vegetatív S = sensoros M = motoros 191 .D.P.M.Nitrofurantoin /Nitrofurantoin/ .Disulfiram /Antaethy.M A.Chloroquin /Delagil/ .P S.S.D D.S.Cisplatin /Cisplatin Ebewe/ . Esperal/ .M.Izoniazid /INH/ .D A.Phenytoin /Diphedan/ .D.M.P A.Ethambutol /Sural/ .D.- Chlorpromazin /Hibernal/ Flupentixol /Fluanxol/ Trifluoperazin /Terfluzine/ Fluphenazin /Moditen depot/ Haloperidol /Haloperidol/ Trifluperidol /Trisedyl/ Fluspirilen Pimozid 246. Polyneuropathiát mellékhatásként leggyakrabban előidéző gyógyszerek.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful