1. A neuron.

Az idegsejt fény- és elektronmikroszkópos szerkezete A neuron: az idegrendszer legkisebb alkotórésze, mely nyúlványaival valamint végződéseivel fejlődési, anatómiai, működési és funkcionális egysége

A neuronok alkotóelemei: 1. sejttest a. sejthártya  foszfolipidek  poláros  apoláros  fehérjék  koleszterol b. cytoplasma  ER/dER (fénymikroszkóppal ún. tigroid rögök)  Golgi-apparátus (neurosecretio)  neurofibrillumok  mitokondriumok (oxidatív anagcsere)  lizoszómák  sejtmag, nucleolus 2. nyúlványok a. dendritek: citoplazmanyúlványok, melyek distalis részében neurotubulusok, mitokondriumok, vacuolák; egy részükben jellegzetes kiboltosulások, ún. tüskék találhatóak b. axon (neurit/idegnyúlvány)  részei  axondomb (citoplazmához tartozik, innen indul ki maga az axon)  iniciális szakasz (vékonyabb szakasz, a sejtmembrán vastagabb; itt keletkeznek az ingerültei hullámok)

1

 fő lefutási szakasz  telodendron (végfácska; az ingerület továbbítására szolgál) myelinhüvely  szaltatórikus ingerületvezetés  nagyobb terjedési sebesség  CNS: oligodendroglia (1gliasejt több axon köré ad nyúlványokat)  perifériás idegek: Schwann-sejtek sejttestjükkel képzik; 1 sejt 1 axon körül

A neuronok csoportosítása a vezetési sebesség alapján 1. A-rost ((itt a leghosszabbak az internodiumok (=Ranvier-féle befűződések)  legnagyobb vezetési sebesség)  α (120 cm/sec)  β (60 cm/sec)  γ (30 cm/sec)  δ (15cm/sec) 2. B-rost (6cm/sec; praeganglionaris vegetatív rostok) 3. C-rost (2cm/sec; postganglionáris vegetatív rostok) 4. velőshüvely nélküli rostok (vegetatív IR) A neuronok csoportosítása polaritás szerint  unipoláris pl.: retina amacrin sejtjei  bipoláris pl.: retina bipolásris sejtjei  multipoláris pl.: spinális motoneuron  pszeudounipoláris pl.: ganglion spinale sejtjei A synapsisok típusai a kapcsolat alapján 1. axo-axonális 2. axo-dendritikus 3. axo-somaticus A synapsisok típusai működés alapján 1. serkentő 2. gátló 2. A központi idegrendszer támasztószövete és kóros elváltozásai I. Az idegrendszer támasztószövetét a gliasejtek képezik, melyek a neuronok működéséhez szükséges mikrokörnyezetet biztosítják:  Egyes típusai myelinhüvelyt képeznek az axonok körül: - Oligodendrocyta a központi idegrendszerben - Schwann-sejt a perifériás idegrendszerben  Egyes gliasejtek a sejttörmelék lebontásában játszanak szerepet.  Segítik a jelátvitelt a neuronok között (neurotranszmitter lebontás).  Az idegrendszer fejl+dése folyamán a radiális glia segíti a neuronok vándorlását  és az axonok növekedési irányát.  Periférián segítik a preszinaptikus membrán kialalkulását (neuromuscularis junctio).  Az astrocyták részt vesznek a vér-agy gát kialakulásában.

2

Növekedési faktorokat szabadítanak fel.

Felosztás: 1. Mikroglia (mesoderma): Hortega-féle mesoglia – fagocitózis, immunfunkciók 2. Makroglia (ektoderma):  Oligodendrocyta – myelinhüvely a központi idegrendszerben  Schwann-sejt – myelinhüvely a periférián (idegrost)  Astrocyta – nyúlványaik a neuronok környezetében gliatalpakban végződnek ill. részt vesznek a vér-agy gát képzésében A vér-agy gát (agyi kapillárisok szelektív transzportkapacitása) rétegei: 1) az agykapillárisok endothélsejtjei (közöttük thight junctionök) 2) az endothélsejtek lamina basalisa 3) membrane limitans gliae perivascularis (az astrocyták nyúlványai) Szatellita-sejt – A ganglionokban a pszeudounipoláris neuronok körül

A támasztószövet kóros elváltozásai Az astrocyták elváltozásai: 1. lágyult gócokban:  heveny puffadás  nyúlványok szemcséd töredezése (klasmatodendrosis)  amoeboid elváltozás (teljes elhalásba, elfolyósodásba mehet át) 2. ha az idegszövet elpusztul, megmaradt gliasejtek megnagyobbodnak (gliahypertrophia), számuk megnövekszik (gliahyperplasia)  a gliarostok termelődése fokozódik  heg az idegszövet pótlására Az oligodendroglia rendszer elváltozásai 1. duzzanat 2. demyelinisatios folyamatok 3. A gócos, a rendszer és a rendszeres betegségek Neuronrendszer: az azonos eredésű, lefutású és működésű neuronok általt alkotott egységek. A CNS-ben ezek az egységek szorosan egymás mellett helyezkednek el.     Rendszerbetegség: a kórfolyamat egyetlen neuronrendszert érint (akkor van rá lehetőség, ha a károsodott neuronrendszer a CNS nagy területét foglalja el – aránylag ritkán fordul elő). Gócos megbetegedés (leggyakoribb): a kórfolyamat egyidejűleg több neuronrendszert érint  a topográfiai viszonyok ill. a működés ismeretében a vizsgálat alapján a betegség lokalizációjára következtethetünk. Rendszeres (szisztémás betegségek): Ismeretesek olyan kórfolyamatok, amelyek “válogatnak” a rendszerek között pl.: a mozgató rendszert támadják meg. A folyamat szimmetriás. Kombinált rendszeres betegségek: a folyamat nem egy, hanem több, egymáshoz kapcsolódó rendszert betegít meg.

3

Az agy és a gerincvelő burkai. liquor található II.  A foramen magnumnál a dura mater 2 lemezre válik szét:  külső lemez: összenő a gerinccsatornát képező csigolyák perosteumával  belső lemez: 1mm-el a gerincvelő felett zsákszerűen veszi körül azt  A két lemez között található az epidurális tér. ide nyílik a IV. A cisternák és a sinusok. Ezeket a tágulatokat nevezzük subarachnoideaális cisternáknak.  arachnoidea (pókhálóhártya): közvetlenül a dura mater alatt helyezkedik el. IV. agykamra  cisterna pontis: pons két oldalán. melyben vénás plexusok ill. benne fut a n. beterjed a barázdák mélyébe is. közöttük virtuális rés található  pia mater (lágy agyburok): az agy felszínét borítja. Az agyburkok: 3 rétegben veszik körül a központi idegrendszert  dura mater (=kemény agyburok/pachymeninx): helyenként kettéválva vénás öblöket (sinusok) hoz létre. agykamra két ventralis nyílása ide vezet  cisterna interpeduncularis: a mesencephalon ventralis oldalán a fossa interpeduncularis ürege  cisterna venae magnae cerebri: a v. magna cerebri körül a splenium corporis callosi és a tectum mesencephali közötti szögletben  cisterna ambiens: az előző két cisternát összekötő. Az utóbbi kettő között találjuk a liquor cerebrospinalist. a mesencephalon két oldalán található. I.. Cisternák: az agyvelő felszínének megfelelően a cavum subarachnoideale kitágul.  cisterna cerebellomedullaris: a kisagy also és a nyúltvelő dorsalis felszíne közötti szögletben helyezkedik el.4. trochlearis  cisterna chiasmatis  cisterna fossae lateralis cerebri 4 .

-ban folytatódik  sinus cavernosus  a sella turcica két oldalán helyezkedik el  benne fut:  car. sinus sigmoideus  S-alakú. Szaglászavarok és okaik I. ophtalmicus  n. Szaglászavarok  hyposmia  anosmia  parosmia  cacosmia 5 .oculomotorius  n. hátsó scalaban  a sinusrendszer utolsó tagja  a koponyán kívül a v. agyideg (nervus olfactorius) bipolásis receptorsejtek (szaglóhám. int. Az I. abducens 5. A sinusok: sinus saggitalis sup.  n. jug.III. egészséges egyénben nyirkos)  fila orrfactoria a lamina cribrosán keresztül a koponyaüregbe  bulbus olfactorius (szinapszis a másodrendű neuronal)  tractus olfactorius  trigonum olfactorium  gyrus olfactorius  medialis  hypothalamus  lateralis  nucleus amygdalae + uncus gyri hippocampi  fornix  corpus mamillare  fasciculus mamillothalamicus  nucleus anterior thalami  gyrus cinguli hippocampus (Papez-gyűrű)   II. trochlearis  n. int.

opticust a szemgolyóig kísérik. hallucinációk) korral járó szaglászavar: 75év felett szaglóképesség csökken  nem érzi meg hogy nyitva a gáz  kampó anosmia leggyakoribb okai: rhinitis.III. Bipoláris neuronok 3.) az agy alapján elhelyezkedő daganatok nyomási tünete lehet (frontalis lebeny tumor: IQ csökken + látácsökk. dohányzás. septumdeviatio trauma (anatómiai helyzet  fila olfactoria.       A szaglászavarok okai (minden olyan kórfolyamat ami az anatómiai struktúrákat érinti) a nyálkahártya megbetegedései. Az arachnoidea és pia mater a n. + szaglás csökk. az alsó retinafél rostjai a felső ajakba sugároznak. uncus gyri hippocampi ill.) pszichogén (szaglási illúziók. majd az oldalkamrák oldalsó hátsó szarvában az occipitális lebeny hátsó pólusához vezetnek. Így a tractus opticus tartalmazza az azonos oldalak temporalis és az ellenoldali nasalis rostokat:  A jobb oldali tractus mindkét szem jobb retinafelének ingerületét vezeti a cgl-ba. A primer látókéreg az occipitális agyterületen a fissura calcarina oldalain található (Brodmann 17). SAV. felső részén alsó látótér felek képviselő rostok futnak) kereszteződnek. a temporalis félből jövők keresztezetlenül haladnak tovább a corpus geniculatum lateraleba (CGL).opticusban egyesülnek. amely megfelel mindkét szem bal oldali látóterének. Ganglionsejtek Az ideghártya ganglionsejtjeiből kiinduló 3. Nucleus geniculatus lateralis projekciós neuronjai A cgl-ből a centrális neuron rostjai a Graciolet-nyalábban (radiatio optica) húzódnak a capsula interna hátsó részében. Az agy jobb és bal féltekéjének hátsó egymás felé néző felszínén húzódó bemélyedés a fissura calcarina felső és alsó részén helyezkedik el úgy. ahol a fissura calcarina körül végződnek. Fotoreceptorok 2. cink. A nasalis retinafél rostjai a chiasma opticumban (alsó részen felső látótér felek. olfactorius meningeoma. amely megfelel mindkét szem jobb oldali látóterének. neuron rostjai a n. A dura mater folytatása a sclerába megy át. bulbus és tractus olf. 6 . rhinitis. hypothyreosis. A fissura calcarina szomszédos részei (Br18-19) a magasabb rendű secunder és tercier látóközpontoknak felelnek meg. környezetének kórfolyamatai  Jackson-tünetcsoport: olfactorius sensatiok + “déja vu”/”jamais vu” + lebegés érzése + primitive oralis mechanismusok  Duff-tünet: beteg dörzsöli az orrát IV. A látórendszer anatómiája.és A-vitamin hiány Izgalmi jelenségek is előfordulhatnak hyperosmia szaglási hallucinációk okok: olfactorius meningeoma. fejsérülés.  A bal oldali tractus mindkét szem bal retinafelének rostjait tartalmazza. hogy a felső retinafél rostjai az alsó ajakba. A másodlagos központok a Br18-19 a vizuális asszociáció területei. Ez a centrális tárgylátás központja. 4. A látóideget is borítják agyburkok. leggyakoribb látótérzavarok I. A látópálya felépítése A látópálya négyneuronos pálya: 1. ezek játszanak szerepet a tárgyak felismerésében vizuális emlékképek raktározásában.    6. ahol vakon végződnek.

Az optikai emlékképek a fissura calcarina szomszédságában, az area parastriatában raktározódnak. Ennek zavarai optikai agnosiához, lelki (kérgi) vaksághoz vezetnek. A fissura calcarina a látóterek horizontális választóvonala, a vertikális választóvonal a falx cerebri. A látópálya betegségeinek helyét a látótérkiesésekből, látásvesztésből és a papilla állapotából ítélhetjük meg. (lsd. betegvizsgálat) II. A látótér a térnek az a része, amit mozdulatlan fej- és szemállás mellett 1 pont fixálása során egyszerre látunk. A tárgyak felismerésében a központi látásnak, a térbeli tájékozódásban, a mozgás érzékelésében pedig a perifériális látásnak van szerepe. III.                 Leggyakoribb látótérzavarok: ha az egyik oldali n. opticus sérül  azonos oldalon vakság chiasma opticum középső része  bitemporalis heteronym hemianopsia alsó része (hypophysis daganat)  bitemporalis felső quadrans anopsia felső része (tuberculum sellae meningeoma)  bitemp. alsó quadrans anopsia lateralis része (a. car. int. aneurysma)  binasalis heteronym anopsia féloldali chiasma-tünetcsoport: laesio oldalán vakság, ellenoldalon temporalis hemianopsia chiasma opticum és a CGL közötti károsodás  ellenoldali homonym hemianopsia tractus opticus pusztulása teljes  centralis látás is megszűnik radiatio optica teljes egészéen ritkán pusztul, ha mégis  ellenoldali homonym hemianopsia, DE a centralis látás megkímélt parietalis lebeny sérülése  alsó quadrans anopsia halántéklebeny lebeny  felső quadrans anopsia area striata pusztulása  kérgi vakság ha a kéreg károsodása reverzibilis, akkor a látásműködés rendeződhet: először a fényérzés tér vissza, majd mozgást is lát a beteg, végül a tárgyakat is felismeri. Legkorábban a centrális látótér restituálódik. Brodman 18-19 sérülése: a látás-érzet szemléletté alakulása akadályozott  a beteg látja, de nem ismeri fel a tárgyakat (lelki vakság/opticai agnosia) a látórendszer vérellátását 3 artéria biztosítja (lokalizáció látótérvizsgálattal)  choroidea ant. (tractus opticus  CGL)  cerebri media (radiatio optica)  cerebri post. (látókéreg)

7. A látóideg bántalmának kórjelei  pangásos papilla  intracranialis nyomás emelkedése  vénás keringés csökk.  oedema  ráterjed a nyomásemelkedés a n. opticust kísérő subarachnoideális térre  ha kétoldali  70-80%ban agydaganat, de az intracranialis neoplasmák 40%-ában nincsen pangásos papilla (fiatalkorban a pangásos papilla gyakrabban és hamarabb alakul ki)  szemfenéki kép: a papilla az üvegtest felé gombostűfejszerűen bedomborodik, vizenyősen duzzadt, széle elmosott, színe a tágult kapillárisok miatt vörös acut/subacut oedemás papilloneuritis  látásélesség gyors csökkenése

7

 

tárgyakat homályosan látja, a kontúrok elmosottak színeket bizonytalanul ismeri fel látóterek beszűkültek a papillák elődomborodnak, oedemásak, színük élénk vörös; a vénák és a capillárisok maximálisan tágak  egyes, lassabb kórlefolyású esetekben a oedemás, de szürke papillát láthatunk (ilyenkor a látásromlás is lassabb) retinopathia hypertonica  a papilla és a retina súlyos elváltozásai ellenére a látásélesség megtartott is lehet  papilla atrophia  rézdrót artériák, kereszteződési jelek (az artériák a vénák falát benyomják) papilla atrophia  primer: n. opticus közvetlen sérülése pl.: trauma, daganatok, arzén, alkohol  szekunder: az atrophia kialakulását oedema vagy gyulladás előzi meg  neuronitis retrobulbaris (leggyakrabban SM-ben ászlelhető)  centrális látás romlása, esetleg centraláis scotoma  a peripherias látás élessége zavartalan temporalis decoloratio : SM foramen opticum közelében elhelyezkedő térfoglaló folyamatok  Foster-Kennedy tünetcsoport (pl.: olfactorius meningeoma):  egyoldali primer opticus atrophia  ellenoldali pangásos papilla

   

8. A pangásos papilla és differenciáldiagnózisa  az egyik legfontosabb szemfenéki elváltozás, amit a vizsgálónak fel kell ismernie  tartósan fennálló ICP-emelkedés  vénás keringés csökk.  oedema  ráterjed a nyomásemelkedés a n. opticust kísérő subarachnoideális térre  ha kétoldali  70-80%-ban agydaganat, de az intracranialis neoplasmák 40%-ában nincsen pangásos papilla (fiatalkorban a pangásos papilla gyakrabban és hamarabb alakul ki)  szemfenéki kép: kezdetben a vénák tágultsága miatt vörös a papilla, majd a határa elmosódik, szürkésfehér lesz, az erek beágyazódnak; az exsudatum gyakran radier formát vesz fel, a retinán csíkolt vérzések láthatóak tartós fennállás estén a visus romohat

Differenciáldiagnózis  intracraniális nyomásfokozódás etiológiája és diagnózisa (lsd. a többi tételt)  v. centralis retinae thrombosis, sinus cavernosum thrombosis  papillaoedema + nagyszámú vérzés  trauma utáni subdurális vérzés  hydrocephalus

8

 

gyulladások: meningitis, encephalitis acut/subacut oedemás papilloneuritis o látásélesség gyors csökkenése o tárgyakat homályosan látja, a kontúrok elmosottak o színeket bizonytalanul ismeri fel o látóterek beszűkültek o a papillák elődomborodnak, oedemásak, színük élénk vörös; a vénák és a capillárisok maximálisan tágak o egyes, lassabb kórlefolyású esetekben a oedemás, de szürke papillát láthatunk (ilyenkor a látásromlás is lassabb)

9. A pupillavizsgálat diagnosztikus jelentősége I. Pupillareakciók 1. Paraszimpatikus beidegzés  a reflexív: afferens rostok a n. ill. tractus opticusban  a CGL előtt leválnak  átkapcsoloódnak a regio praetectalisban  nagy részük kereszteződik a commisura posteriorban  n. oculomotorius EdingerWestphal magcsoportja  n. oculomotorius pupillomotoros rostjai  ggl. ciliare  m. sphincter iridis ill. m. ciliaris 2. Szimpatikus beidegzés (m. sphincter pupillae): pályája 3 neuronból áll 1) lateralis hypothlamusban elhelyezkedő neuronok, melyek axonja a Th1-3 magasságáan lévő centrum ciliospinaléba futnak 2) paravertebralis szimpatikus neuronok (a ggl. cervicale superiusban kapcs. át) 3) postganglionaris neuronok, melyek az a. car. int. mentén jutnak el az orbitába  a szimpatikus rendszer izgalma pupillatágulatot okoz, kiesése Horner-triászt (lsd. később) 3. Convergentia- és accomodatio reakció  reakció = bulbusok összetérítése + szemlencse domborúságának fokozódása + pupillaszűkület  éles látás  az ingerület az izmokból jut el a Perlia-féle magba  EdingerWestphal magcsoport  n. oculomotorius  ggl. ciliare  m. ciliaris II. A pupillák vizsgálata  direkt fényreakció  consensualis fényreakció  accomodatiós pupillareakció  convergentiareakció  A negatív status: A pupillák kp. tégak, egyenlőek, éles szélűek, kerekek, centralisak, direkt és consensualis fényreakciójuk megtartott, convergentiára és accomodatióra jól reagálnak.

III. A pupilla fényreakciójának zavarai 1. amauroticus pupillamerevség:  oka: n. opticus laesiója  sérült oldalon nem váltható ki a direkt és a consensualis fényreakció

9

kialakulhat anisocoria. oculomotorius kompressziója  tág. A pupillareakciók zavaraival kapcsolatos szindrómák 1. Horner-triász  def. míg postganglionárisnál a szűk pupillára nem hat 2. 2oldali is  társulhat patellareflex hiánnyal is  DM-ban és encephalitisben észlelhető 3. konvergencia megjelenik. n. azonos oldalon az arc és a nyak melegérzése.: a szem szimpatikus beidegzésének zavara  myosis. ellenoldalról consensualis r. ha a szimp. Wernicke-féle hemianopiás pupillareakció: a látórendszer anatómiájának ismeretében lokalizálni tudjuk a homonym hemianopsiát okozó károsodás helyét:  tractus sérülése  fényreakció nem váltható ki. Argyll-Robertson-tünet:  a pupillák szűkek + fényre nem reagálnak + accomodatio r.kiváltható  korábban syphilis bizonyító jelnéek tartották  kialakulási mechanizmusa nem ismert 4. fényre nem reagáló pupilla  n. ptosis. Adie-syndroma (pupillotonia)  pupilla fényre lassan/egyáltalán nem reagál + lassú accomodatiós reakció + kiváltható konvergentia r. valamint a piloerectio kiesése  farmakológiai vizsgálata:  kokain  gátolja a NA praesynapticus újrafelvételét.:eltérő tágasságú pupillák  a leírásban a tágabb pupilla oldalát jelöljük  ICP növekedése  tentorialis (uncus) herniatio  n. oculomotorius károsodása (Hutchinson-féle féloldali pupillatágulat) 10 . oculomotorius és középagylaesio). ha myosissal is társul  Argyll-Robertsonpupilla 4. enophtalmus + társulat hozzá: anhydrosis. abszolút pupillamerevség  oka: egyik oldali szemhez futó pupillomotoros rostok károsodása (szemet ért sérülés. anisocoria  def. atropinmérgezés. mert a tractusban a fényreakció afferens rostjai együtt futnak a többi opticus axonnal  CGL/radiatio optica károsodása  hemianopsia a fényreactiót nem zavarja: a kiesett látótér-félben alkalmazott ingen is kiváltja (Wernicke-féle hemianopiás pupillareakció) IV.  lehet 1 ill. reflektoros pupillamerevség:  oka: a pupillomotoros reflexív kétoldali megszakadása a praetectalis regio és az Edinger-Westphal mag között  direkt és consensualis r. beidegzés károsodik  NA nem szabadul fel  a kóros oldalon a szembe cseppentett kkain nem tágítja a pupillát  amfetamin  felszabadítja a praesynanapticus a NA-t  szűk pupillát tágítja praeganglionáris leasiónál. nem váltható ki. botulismus 3. kiváltható 2.

A szemmozgató idegek magjainak/idegek sérülése szemmozgászavart. szemmozgató agyidegek magjaiba  perifériás idegek II. a falakon keresztül a szomszédos helységben folyó eseményeket látni véli 3. obliquus sup. A fascisulus longitudinalis medialis laesioja sajátos szemmozgászavarokat okoz  a két szem tengelye egymástól verticalisan tér el (Hertwig-Magendie tünetcsoport)  Pick-visiók: a beteg a falakat ferde síkban megdőltnek látja. 11. rectus sup. a két bulbus nem mozdul konjugáltan  az egyik szemben a tárgy képe a retina más pontjára esik  az érintett szem látótere eltolódik az éphez képest  két egymást nem fedő kép alakul ki a látókéregben  hibás tájékozódás (lépcsőn járás. Áttekintés: conjugált szemmozgások (tekintések) A tekintések végrehajtását 3 neuroncsoport végzi 1. munkavégzés). supranuclearis neuronok (nagyagykéreg) rostjai kereszteződve húzódnak a 2. (m. károsodása  myasthenia ocularis  differenciáldiagnózis módja: neurológiai vizsgálat. rosszullét.)  kifelé tekintés elmarad  fasciculus long. (m. akaratlagos  fürkésző (valamely irányba nézés fixálás nélkül)  vezetett (szemünkkel mozgó tárgyat fixálunk)  parancsolt (felszólításra végrehajtott tekintés  fixálás) III.)  befelé és lefelé tekintéskor a bénult szem mozgása elmarad  VI. rectus lat. reflexes 2. a két bulbus nem mozdul konjugáltan. (m. Darkshevichféle nucleus commissurae post. agyidegek ill. képalkotók stb. & inf. eredménye kettőslátás  tekintészavar: a két bulbus konjugáltan mozog 2. A szemmozgások zavarai I. obliquus inf. szédülés  oka:  III-IV-VI.10.. lateralis része a vestibulo-ocularis összeköttetéseket biztosítják) 3. med. A kettőslátás lehetséges okai. differenciális diagnózisa Kettőslátás (diplopia):  valamelyik szemizom bénul. m.)  a szem lefelé-kifelé tekintő helyzetben áll  IV. subcorticalis tekintési központokba  horizontális szemmozgások: pons formatio reticularisában  vertikális szemmozgató neuronok: nucleus interstitialis Cajal ill.  fasciculus longitudinalis medialison keresztül (mediális rostjai vertikális tekintések. & med. de nem tekintészavart okoz  a károsodás módjai: 11 . A szemmozgások zavarai  szemmozgászavar: valamelyik szemizom bénul. magjaik károsodása  III. Szemmozgások 1.

)  a szem lefelékifelé tekintő helyzetben áll  IV. rect. ha ezen aneurysma alakul ki  musculus rectalis lateralis működésének zavara  kifelé tekintés elmarad idetartozó alternáló tünetcsoportok (alternáló tünetcsoport = agyidegmag/gyökrost sérülése + hosszú pályák sérülése  tünetek alapján pontosan lokalizálható a góc síkja)  Weber-syndroma (hemiparesis/hemiplegia alternans oculomotoria): az oculomotorius rostok és a pedunculus cerebriben elhelyezkedő piramispálya egyidejűleg sérülnek  egyik oldali oculomotorius laesio + ellenoldal végtagjainak béulása  Benedikt-tünetcsoport: oculomotorius laesio + féloldali végtagbénulás + akaratlan mozgások  a góc a középagyban dorsalisabban helyezkedik el és érinti a substantia nigrát vagy a nucleus rubert  Raymond-féle tünetcsoport: m.és subduralis vérzés  gyorsan növekvő térfoglaló folyamat  III. basilaris. (m.  sinus cavernosus thrombosis  fissura orbitalis superos syndroma (lsd. rectus sup. obliquus inf. lat. (m. (m. m. obliquus sup. rectus lat. nem idegi eredetű szemmozgászavarok  izomeredetű bénulások (myasthenia ocularis)  változó mértékű ptosis és szemmozgászavar  myositis ocularis  izmok gyulladása  átmeneti szemizombénulás  képalkotó eljárásokkal kimutatható  endocrin ophtalmopathia (Graves-Basedow-kór)  acut szakasz: izmok gyulladásos beszűrődése  változó mértékű és irányú szemmozgászavar  chronicus szakasz: izmok hegesedése  állandósuló szemmozgászavar (műtét) 12 .)  kifelé tekintés elmarad fejet érő traumák pl. abducens laesioját okozza illetve a pyramispályát érinti 1. & med. gyulladások)  III.:  fej hirtelen dorsalflexiója  mindkét nervus abducens vongálódása  mindkét musculus rectalis lateralis működésének zavara  kifelé tekintés elmarad  n.. oculomotorius sérülése  a szem kifelé-lefelé tekintő helyzetben áll  epi. 12. + ellenoldali centralis típusú féloldali mozgászavar  a híd caudalis síkjában lévő góc a n. térfoglalások. agyideg izgalma  azonos oldali pupillaszűkület  később az ideg működése csökken  pupillatágulat orr.)  befelé és lefelé tekintéskor a bénult szem mozgása elmarad  VI.    a szemmozgató agyidegek magjai pusztulhatnak az agytörzsön belül elhelyezkedő kórfolyamatokban (vérzések. fogászati beavatkozások stb. tétel) a nervus abducenst keresztezi az a. & inf.és melléküregek gyulladása.

) V/3. területén érzéskiesés. tőle medialisan helyezkedik el a mozgató mag az érző magban lévő másodlagos neuronok  egy része a középvonal felé húzódik. maxillaris  foramen rotundum  végága a nervus infraorbitalis (orrüreg alsó része. n. Fissura orbitalis superior syndroma  Fissura orbitalis superiorban futó képletek:  III. exophtalmus. mandibularis  foramen ovale (rágóizmok. fogászati beavatkozások stb.  V/1. A nervus trigeminus anatómiája    A nervus trigeminus kevert ideg: mozgató és érző működést is kifejt. a homlokot és az orrüreg felső részét + a n. az orrhátat. abducens  fájdalom (szembe sugárzik). orrszárnyak. felső fogak.  vena ophtalmica superior  okai:  orbitatumorok  ékcsont kis szárnyán növekvő meningeomák  sinus cavernosus külső falának elváltozása. oculomotorius . meleg-. szájpad érzőf. sup. felső ajkak. aneurysma  orr. is érintett 13. ophtalmicus  sinus cavenosus  fiss.: rágás. szájfenék izmai. Gasseri  innen erednek az ideg fő ágai: V/1. a dúc középső részéből lép ki a n.  VI. a Gasser-dúc alsó részéből ered a n. melyek axonjai kapcsolatban állnak a mozgató mag neuronjaival és a azokkal együtt futva a rágóizmok tómusának szabályozásában vesznek részt   13 . kereszteződik. trochlearis. lacrimalis révén a könnyelválasztásban is szerepe van) V/2. az érző mag a tegmentumban található. és létrehozzák a lemniscus trigeminalist (lsd. alsó szemhéjak. lágyszápad izmai.  szemgödör (beidegzi az orbitát. orb. ritkán az V/2.és tapintási ingerek a mozgató magból kilépő és az érző magba belépő szenzoros neuronok a híd és a hídkarok elülső határán lépnek elő  ggl.  IV. dobhártyafeszítő izmok) n. mesencephalicus nervi trigemini: itt unipoláris sejtek találhatóak. n.és melléküregek gyulladása. V/1. fájdalom.12. csámcsogás és ásítás  egy csoportjuk pedig a tractus spinalis descendensben a cervicalis gerincvelői substantia gelatinosa Rolandi sejtein végződnek  innen rostok kereszteződve futnak szintén a thalamusba  hideg-. ábra)  egy részük pedig szintén kereszteződve a lemniscus trigemnalis dorsalisban haladva a thalamus nucleus ventralisában végződnek  extrapyramdalis automatismusok koordinációja pl. medialisan a n.  hypophysistumor  benignus granulomatosis (szteroidkezelésre jól reagál)  sérül a n.

mentalis lidocainnal történő vezetéses érzéstelenítése diagnosztikus értékű lehet. ha a fájdalom azonnal elmúlik   14 . max 1-2 percig tartó fájdalom (gyakoriság V/2-3. A trigeminus neuralgia (tic doloureux) kórisméje és kezelése    incidenciája: 15/100ezer általában a 40. életév felett alakul ki etiológia  idiopathiás  kilépő gyökök ill. koponyaalapi tumor  artériák/vénák által kifejtett kompresszió:  cerebelli sup. semilunare károsodása  SM  vascularis laesio  kisagy-híd szögleti ill. trigeminus károsodása klinikum  általában féloldali.  V/2-3.14. hirtelen kezdődő néhány másodpercig. erős. > V/1.)  ticszerű rángások  periodikusan visszatérő tünetek. infraorbitalis és a n. a rohamok időtartama növekszik  hónapokig/évekig tartó panaszmentesség is lehetséges  a n. napszaktól függetlenül  krónikus betegségben a fájdalom állandósulhat ill. a ggl.  V/1. pathogenezis: a n. akár naponta többször.  cerebelli inf.

facialis belső térdét  mozgtaó beidegzés  mimikai izmok  platysma  m. stapedius  a mozgató maghoz húzódó supranuclearis neuronok a gyrus praecentralis alsó harmadában erednek  corticobulbaris nyalábban haladnak  capsula interna térde mellett elhaladva  híd alsó harmadáig  15 . megkerülik a nervus abducens magját. nystagmus. triciklikus antidepresszáns.5-6mg háromszori alkalomra osztva/nap (mh. nyelés.: bágyadtság)  használhatjuk a fentieket kombinálva is. fogak.: ataxia. leukopaenia)  második választandó szer a baclofen: 60-80mg  clonazepam: 1. SSRI adható  sebészi kezelés  indikáció: terápia rezisztens esetek (az összes 30%-a)  a n. valamint a rágás. egyéb fájdalommal járó kórképek(F-O-G-i. kiegészítésként valproát. így alkotják a n. szájnyálkahártya érintése). infraorbitalis és a n. A nervus facialis anatómiája  Magjai:  mozgató mag a híd-nyúltvelő határán.): lokális fájdalom.  m. exsiccatio …  differenciáldiagnózis  gyulladásos ill. ventrolateralisan a tegmentumban található  belőle eredő rostok dorso-medialis irányba kanyarodnak. „ropogó” ízület  vascularis kompresszió (MR-angiographia  etiológia tisztázása kezelés  gyógyszeres:  600-1200mg carbamazepin fokozatosan emelve  a fájdalommentesség elérése után 6-8 hétig adjuk  folyamatosan leépítve elhagyjuk (mh. nyomásérzékenység. a triggerzónák érintése (arcbőr. szemészeti vizsgálat:  szem  fogak  melléküregek  állkapocs  temporomandibularis dysfunctio (Costen-sy. beszéd. ásítás. trigeminus rostokat  thermocoagulatio  microvascularis decompressio: suboccipitalis craniotomiás feltárásból a gyökkilépésnél található artériás/vénás kacsot lefejtik az ideg felszínéről  újabban sztereotaxiás kerettel gamma-kés  15. digastricus venter post. mentalis lidocainnal történő vezetéses érzéstelenítése  panaszmentesség néhány órától pár hétig  percutan szelektív termális radiofrekvenciás neurolysis (90%-ban eredményes): rtg-képerősítő segítségével a foramen ovalén keresztül érik el tűelektróddal a Gasser-dúcot vagy a n. orrfújás a rohamot kiválthatja  beteg a fájdalomtól félve ezeket kerüli  fogyás. szájsebészeti. korlátozott szájnyitás.

 canalis facialis  foramen stylomastoideum  ágakra oszlik (lsd.  16 . petrosus superficialis maior értágító impulzusokat küld az agy ereihez ggl. pterygopalatinumban kapcsolódik át  beidegzi a könnymirigyeket 16.  elválnak a többi pyramisrosttól és a mozgató mag neuronjaival képeznek synapsisokat  thalamusból is haladnak suprnuclearis neuronok. A centralis és a perifériás faciális károsodás elkülönítése Emlékeztető: A homlok. kép) n. facialis a híd és a hídkarok határán lép elő az agytörzsből  egy durahüvelyben fut a n. intermediusszal és a VIII. sublingualist és submalndibularis) a n. agyideggel  meatus acusticus int. facialis törzsétől  ggl. lingualis  nyelv elülső 2/3-ának ízérzése + vegetatív rostjai ellátják a a gl. ezek vezetik az emotionalis mimikai ingerületeket  nucleus salivatorius superior ide fut be a chorda tympani (ggl. submandibulare  n. a száj körüli izmokat és a platysmát ellátó magrészlet azonban csak az ellenoldalról.és a szemkörüli izmokat beidegző n. facialis mozgató magrészlet mindkét féltekéből kap supranuclearis rostokat. geniculi  ggl. geniculiban válik el a n.

000 ember kapja meg a betegséget. facialis  sérülésekkor a reflex renyhébb lesz vagy kiesik 17. az érintett idegsejtek elhalnak. és az ideg többé nem képes ellátni az agy és az arc közti jeltovábbítás feladatát. Elkülönítés:  centralis facialis laesio esetén a homlokráncolás és a szemhéjzárás sikerül. II. míg a fogmutatás nem  perifériás facialis laesionál (mozgató neuron sérülése) a góc oldalán minden mimikai mozgás hiányzik + a corneareflex efferense a n. 17 . A környező szövetek duzzanata következtében romlik az ideg vérellátása. Periferiás facialis paresis leggyakoribb okai:  virus fertőzés herpes vagy más virusfajták  huzat. A perifériás facialis paresis kóroktana és kezelése I. agyideg perifériás idegágra gyakorolt nyomás váltja ki. Epidemiológia  Az USA-ban évente 40.  Férfi/női arány :1:1  Téli-őszi hidegebb időszakban gyakoribb előfordulása  Diabetes mellitusos és hypertoniás betegekben gyakoribb. Pathogenezis: VII. légkondi  borreliosis  sarcoidosis (gyakran kétoldali facialis paresist okoznak)  cukorbetegség  SM  a koponyaalap törése  daganat (általában a paresis lassan fokozatosan rosszabbodik) koponyaalapon elhelyezkedő daganat (vestibularis schwannoma) eltávolítása céljából végzett műtét után)  a fültőmirigy daganatainak műtététe vagy besugárzását követően III.

IV. n. Tünetek:  Az arc egyik felének bénulását okozza./Molnár 56. agyideg tulajdonképpen két önálló ideg: 1.  Olykor csökken az ízérzés. vestibularis A két ideg közös törzzsel lép be a kisagyhíd szögletben az agytörzsbe. A VIII. Az idő múlásával hetek-hónapok múltán végleges bénulásos maradvány állapot alakul ki. stapedius működészavara következtében a hangok túl hangosak lesznek. az axonjaik alkotják a n. II. o. agyideg anatómiája I. cochlearis 2. akkor csak 20%-ban várható javulás. facialis károsodás tünetei a bántalom magasságától függően V. ENMG  CT  MR vizsgálat. A hallópálya (nagyrészt keresztezett) 1.  A beteg nem tudja ráncolni a homlokát. acusticus vagy másnéven n. Szirmai 44. VI. Terápiás lehetőségek  Selectiv ingeráram kezelések  B 1 vitamin kezelések  Antihistaminok adása  Steroidok adása  Keringés javítására-Trental-kezelés  Acyclovir (Virolex) infusió  Műtéti decompressió megkisérelhető VII. n. o ábra.de ha nem ingerelhető. staticus v. cochlearist  nucleus cochlearis ventralis (alacsony frekvencia) & dorsalis (magas f) 2. másodrendű neuronok: a cohlearis magvak multipoláris neuronjai  rostjaik az ellenoldali corpus 18 . elsőrendű neuronok: ggl. ENG. Prognózis Ha az arcon az idegrostok elektromos ingerelhetősége normális. megszűnik a könnyelválasztás és hyperacusia jelenhet meg: a m. spirale bipoláris neuronjai. szemét nem tudja becsukni (kiszáradhat a szeme) és szájának érintett fele nem mozog.  + lsd. Diagnózis:  Anamnesis (korábbi fertőzések)  Fizikális neurológiai vizsgálat  Idegvezetési vizsgálatok: NET. A VIII.: a n. 18. akkor 70-90%-ban elmúlik a betegség(ez bekövetkezhet akár spontán is).

. vázizmok tónusának szabályozása a vizuális. turbulens áramlás . vestibuláris és taktilis ingerületek összehangolásával (statikus működés)  a ggl. a szöggyorsulás érzékelése  reflexesen beállítja a szemeket. negyedrendű neuronok: colliculus inf. aneurysmák . Megnövekedett. descendens spinalis (Roller)  a vestibularis magvakból eredő pályák:  fasciuclus longitudinalis medialis  szemmozgató agyidegek magvaihoz o elülső ívjárat  III. melyek a  híd-nyúltvelő határon elhelyezkedő vestibularis magvakban kapcsolódnak a másodlagos neuronokkal:  n. A tinnitus leggyakoribb okai és kezelése Tinnitus= fülzúgás 2 csoport: 1.trapezoideumhoz (csak kisszámú neuron csatlakozik az azonos oldalihoz)  oliva superior  3. szubjektív Objektív tinnitus: vascularisokvér surran 1. perifériás axonjai alkotják a n.fistula carotidea – cavernosa (sinus cavernosus fistulája) .Erősen vascularisalt tumorok pl. o oldalsó  VI. Drakschevich magvak)  gerincvelő mozgató neuronjaihoz  vestibulospinalis pályák: a n. verticalis Cajal ill.Sinus sigmoideus. segíti a fixálást és a térbeli orientációt (dinamikus működés) b. mások szerint a parietális lebenyben 19.Carotis és aorta stenosisok. vestibularist. v. felgyorsult. vestibulare ingerfelvevő nyúlványai a hártyás labirintusban találhatóak. gátló neuronok a nucleus fastigii-ből a vestibularis magvakhoz) pályák  mozgásszabályozás  agykéreggel: a szerzők egy része szerint a temporalis.  subcorticalis tekintési központok (horizontalis. objektív 2. harmadrendű neuronok: lemniscus lateralis  4.) III. superior (Bechterev)  n. o hátsó  IV.pons formatio reticularisa. Az egyensúlyozópálya Funkciói: a.)  agytörzzsel  vestibulocerebellaris és cerebellovestibularis (serkentő ill. lateralis (Deiters)  n. jugularis int. lateralis Deiters-ből ered  gerincvelői motoneuronok  nyak és hátizmokat ellátó idegek (statikus m.:glomus tu.  hallókéreg: temporalis lebeny (Brodman 4142. Asymetricus tágulatai 19 .AV malformatiók . medialis (Schwalbe)  n.

hallókészülék.légvezetés zavara .a légvezetés megrövidül v.főleg a mély hangok érintettek . ICP növekedés bizonyos esetei Valsalva megszünteti.otosclerosis .lehet ámeneti: . Vezetéses (transzmissziós) .pulzushang a ülre való ráfekvéskor .:Wép oldal felé lat. az Eustach-kürtben vagy a temporo-mandibuláris izületben pl. scarlatina. amilodemyelinisatiós laesio bárhol a hallópályán. izolált tünet (finom.toxicus és infectiosus károsodás . hyperglycaemia. Centrális Perifériás: 1.hallászavarral járó és nem szubjektív ididopathiás tinnitus: időskori. az ideg átmetszése sem megoldás maszkírozás: rádió. Kezelés: otosclerosisműtét30-50%-ban sikeres cochlea vascularis károsodásadextran pentoxifillin(Trental) Heveny zajártalomBetaserc 3x8 mg 3 hónapig Otooxicus gyógyszereket azonnal abbahagyni A szubjektívet nehéz kezelnigyakori a depresszió. hypertyreosis 2.zajterhelés okozta cochlearis károsodás . parotitis.jellemzően Wkóros oldalra lat. fertőzés:gyors progrediáló(meningitis.cerumen .. megszűnik 2. HZV-fert. zajgenerátor 20.jell. a rostok között synapsisok . szalicilátok iv.- Tensiokiugrás. toxicus:uraemia.acut otitis catarrhalis . R+(norm. Arteriosclerosis 20 .) . ii.idegentest . Perifériás 2.A hallórendszer bántalmára utalú tünetek.a magas hangok érintettek .chinin.Meniére-bet.:Parkinson Szubjektív tinnitus: . ha nem akkor VJI egyoldali lekötése 3.acusticus neurinoma vagy egyéb kisagy-híd-szögleti folyamatok . fejtrauma iii. Meniére v. ritmikus mozgás a lágyszájpadban.okok: i. percepciós(idegi) . hallásvizsgáló módszerek Halláscsökkenés=hypacusis Két nagy csoport: 1.R.

Centrális: ..okok: neuritis vestibularis benignus positionalis vertigo(BPV) Meniére Trauma Hátsó scala térfogl.ált. kérgi süketség: elsődleges hallómező pusztulása(Br 41.42 2. Acusticus neurinoma 3.okok: agyörzsi stroke SM Tumorok Syringobulbia Arnold-Chiari malf.Weber: o kétoldali csontvezetés összehasonlítása o o középfül sérülkóros oldalra lat. Rinné: o Csont és légvezetés összehasonlítása o 21 . Basilaris migraine Cerebralis vérzés Sedatívumok Hallásvizsgálati próbák: 1.szédülés beteg a fejét a laesio oldalára hajtja . dysarthria.harmónikus vest.vi. Súgott beszéddurva tájékozódásra 2.törzsataxia .vegetatív tünetek .lues Centrális: 1.nem harmónikus .vannak agyörzsi tünetek: arcgyengeség és/vagy zsibbadás. Tünetegyüttes . hangvillapróbák . dysphagia (3D) . chr. Belsőfül(idegi):ép oldalra lat. A centrális és a perifériás vestibularis károsodás tüneteiű Perifériás: .dallamok felismerése hiányzik 21. dyplopia.halláskárosodással gyakran társul . károsodikzörejek. kevert . Betegség kísérőjelensége pl. hallási agnosia(lelki süketség):a másodlagos hallómező hangok.lehet vezetéses vagy tekintés irányú nystagmus .

cerebellaris . Az ép oldal felé irányul. A nystagmus felosztása. occiptofrontalis pályák épsége ..vizsgálata:forgódob Labirinth eredetű indukált nystagmus: .okok: bevérzés. azonos kitéréssel.nyomásváltozás. vestibularis.Lehet fiziológiás (ingerekkel kiváltható)optokinetikus. ismétlődő.fastigii.gyull. .trauma 2.2 szem koordináltan.endolympha P növ.a lassú komponens a tárgy mozgásának irányába . gyors komp. Scarpae károsodása . ggl.előretekintéskor is van III. ívjáratok. jellemzői Nystagmus=akaratlan.félkörös ívjáratok ingerlése .2 komponens: gyors és lassúnysagmus iránya a gyors komponens .vestibularis.kalorikus Pathológiás: 1. cerebellaris.nucl.a gyors az újbb tárgy fixálása(Br8akaratlagos szemmozgás) . szemmozgató rendszer zavara .fokúgyors komponens a tekintés irányába II.feltétele a retina.Schwabach: o Vizsgáló a sajátjához viszonyítja -audiometriaobjektív 22.kalorikus Congenitalis Szerzett Jellemzői: Iránya horizontális Vertikális Ferde Rotatoros Retrakciós Fokozat: I. együtt mozog . beteg a fejét a laesió oldalára hajtja . galván.labirinth bajnállassú fázis a laesióra mutat. Romberg-ben dőlés a laesió felé. a tekintéssel ellentétes irányban is Frekvencia: lassú 10-40/min Közepes: 40-100/min Gyors: >100/min Ritmusa Fiziológiás: Opokinetikus(vasút): . az occipitalis lebeny(Br18). ritmusos szemmozgás .gyors komponens a középvonal felé a laesió irányába - 22 .forgatás.féloldali cerebellaris kár.deviáció az ép oldal felé . n.

híd tekintéscentrum és III mag közötti kapcsolat megszakadhorizontalis síkban disszociált tekintés és monocularis nystagmus .3. karok kinyújtva engedje le a karját vissza(lassú komp.gyors komp nem az ingerelt oldal felé -Épagytörzsű. szemizomparesis:gyors komp. tartósan sötétben dolgozókkétszemes fixáció zavara(verticális irányú.a tekintés irányával ellenkező oldali szem nem mozog az orr felé a középvonalon túl 4. encephalitis 5. Mind vert. de nincs kompenzálás. irányt tartva. Látászavarhoz társuló -születésük óta csökkentlátóknál -színvakok -chorioretinitis -albinizmus 6. nytagmus 2.Egyensúlypróbák -Romberg:zárt lábak. Irányába mutat) -célkisérlet -dysdiadochikinesia 24. A vestibularis rendszer vizsgálata. Síkban -osszú ideig fennáll . vegetatív tünetek 23 . mer az ép cortexhez kötött 5. A szemek megfigyelése nyugalmi helyzetben 2. Vezetett szemmozgások ülő és fekvő helyzetben 3. gyors komp az ingerlés felé -hidegampullofugalis áramlásingerléssel ellentétes irányú nyst. A vestibularis rendszer bántalmának kórjelei 1. csukott szemek.paraneoplasia. comatosus betegnélbal fülbe hideg víz  szemek lassan balra. nem ritmusos. 1. és felfelé nézéskor fokozódik) 7.de az utónystagmusnál megfordul -dőlés és félremutatás iránya a lassú komponens irányába 4. gyors szemmozgás mind horiz. FLM laesio . forgatásmko labirynth izgalma -horizontalisan a lat ívjára izgalmaellentétes endolympha áramlás a nystagmus lassú komponensének irányábagyors komp. Opsoclonus -időszakosan megjelenő durva. ellentétes. nyitott és csukott szemmel -Bárány-próba:egymással szemben. Kalorikus ingerlés: -30 fokkal előrehajtott fejnél -melegampullopetális áramlásingerlés felé irányuló nyst. kinyújott karok(nehezítettnél lábfejek egymás elé) -járáspróbák:képes-e egyenesen. Iránya a tekintés irányával azonosa nystagmus irányát a tekintés iránya befolyásolja 23.

vertigo benignus paroxismális pozicciófüggő vertigo(BPPV) neuritis vestibularis Meniére Harmonikus tünetcsoport(perifériás): -nystagmus az ép oldal felé -egyik oldali labirynth és/v.autonóm tünetek kifejezettek. .Cerebellaris sérülésnél az autonóm ünetek szegényebbek. iránya meghatározható . Neuronitis vestibularis Def.felső légúti infkció előzi meg . vakjárás a kóros oldal felé . 4. n.vest. hét után állásgyak. Magok és cerebellaris károsodás esetén . vestibularis sérülése hozza létre . 6.mozgás súlyosbítja . de 2-3 napon belül enyhülnek Diszharmonikus tünetcsoport(centr. naptól tekintés-és egyensúlygyakorlatok 1.a verigo erős.: Paroxismalisan jelntkező forgó jellegű szédülés. de a hirtelen mozgásra jelenkező tünetek még 1-2 héig fennállhatnak . halláskárosodás pedig soha nem kísér Álalában egy szédüléses attack jellemzi Tünetek: .nystagmus lassú komponense az ép oldal felé .harmonikus vest. melyet fülzúgás ritkán. esetleg scopolamin 3. 5. a zédülés érzése nem olyan kifejezett 25.Bárányba is erre -Rombergben is erre .fejhajlításjárás 24 .Dextran) első néhány napban ágynyugalom.érintett oldali horizontalis ívjárat kalorikus ingerlésekor csökkent v.a heves tünetek néhány nap alatt megszünnek.3.lassú komponens a laesio irányába . hiányzó ingerválasz .heves vegetatív tünetek . Magok károsodását kísérő nystagmus a tekintés irányától függ. Tünetegyüttes Th: gyógyszer: pentoxifillin(Trental) 2-3x 400mg Sibelium haemodilutio(hidroxi-etil keményítőHAES.elsősorban fiatal felnőtteket érint .A vestibulocerebellum és a kisgyi félteke károsodásakor a szemek nyugalomban 1030 fokkal az ép oldal felé deviálnak a beteg a középvonalban lévő tárgyra fixála bulbusok nyugalmi helyzetben conjugáltan kiúsznakvisszatérnek .A vest. Bárány. a káosodás felé erősödik .Romberg.): .

26. Daedalon 100-200mg Diazepam(Seduxen) 10-20mg Promethazin(Pipolphen kúp) 1-3x 25mg Betahistin(Betaserc) 1-3.tract. tün. halálfélelem Th: hányáscsill.oticum) psy-us rostok a parotis felé o nucl.teltségérzés.szorongás. pulzus megváltozása .stylopharyngeus.belső fül teljes elroncsolása 27. Endolympha kerüla perilymphábaidegrostok bénulása. nyelv hátsó 1/3-a íz+ss. Salivatorius inf. hányás. sinus car.járásképtelenség . Jug. melyek jellemzője a Meniére-triász(srgó jellegű szédülés.gentamycin) Transtemporalis labyrinthtectomia.hányinger. A Meniére betegség és kezelése.styloglossus o nucl.vm-os rostok praeggl-is(ggl. külső fül.héten 3x10mg/nap. ototoxicus antibioticum(pl.szédüléses rohamok . féloldali halláscsökkenés.az érintett oldal felé fekszik a beteg .nystagmus: horizontális v horizontorotatoros(lassú komp és dőlés az érintett oldalra)harmonikos vest.hónap 3x 8mg/nap Rezisztens esetbenendolyphatico-subarachnoidealis shunt. csengés . A N. o Nucl. Után o Ggl. lateralisvs o nucl. inferiusfossula petrosa spatium parapharyngeum o ACI és VJI között lefelé - - 25 .spinalis nervi V. kopoltyúív idegegarat felső része somatosenzor és motor. Glossopharyngeus anatómiája A 3. sinus caroticus vs. feszítés a fülben.tract.fülzúgás.garat koponyai kilépés a foramen jugulare elülső része(+ X és XI) 2 érzőggl. cochlearis szőrsejtek pusztulása Tünetek: . izzadás. . o Ggl.solitariivs-osnyelv.superiusrögtön a for. hyperacusis .: Visszatérő szédüléses rosszulétek. m. ambiguusm. 2-6.ss nyelv.saccotomia. tinnitus ) Pahofiziológia: . glomus caroticom. pharynx.csak feküdni tudnak.hallászavar a rohamok idején . Def. elesett állapot . parotis vm Agyi eredés: nyúltvelő: o nucl.endolympha mennyisége megnőP megnőháryás labirynth ruptura(vertigo oka)K+ tart.

trunc.glomus car. kifekélyesedése 26 .- o A m.garatreflex renyhül .X.sal.canaliculus tympanicusa dobüreg belső falára fonatokplexus tympanicus Ss rostok a gl. mely elsősorban a falat formálását és a garatba juttatásából eredő nehézségből adódik Ok:_ 1.pharyngeus: Ss. Inf-ból a dobüreg és a fülkürt nyh-jához Praeggl-is rostok a nucl.lágyszájpad csüng az érintett oldalon . tonsillaristonsilla palatina+nyh-ból jövő rostok r. myesthenia gravis Dysphagiával járó betegségek: 1. supranuclearis beidegzési zavar 2. A dysphagia okai Def: Nyelési zavar.(kemorec) r. Symp)felső garafűzők. ág közvetlenül a ggl. postggl a parotisba)plexus parotideus N.smaff és eff rostokplexus pharyngeus(n.oticum(praeggl a nucl. pszichoszomatikus eredet d. X károsodása 4.érzéskiesés .inf-ból N. IX.inf-ból. agytörzsi laesio 3.lingualesss és vs Tünetek: .nyelészavar .ízérzés csökken .orrhang beszéd .petrosus minor: Hiatus nervi petri minorisvissza a koponyába a piramis elülső felszínénforamen lacerumkoponyaalapgl. Inferius után .középső és felső rész. állandóan vagy csak stresszhelyzetben gombócérzés a torokban c. lingualis dysphagia: oka a nyelv gyulladása. tympanicus: . Sinus caroticus vs-os rostok(barorec). globus hystericus a. normális nyelési folyamat 2.uvula deviáció az ép oldal felé 28.1. lágyszájpad emelők r. nincs organikus elváltozás b.stylopharyngeus mentén lefelé nyelvgyök N. nyelési nehezítettség.

félelemhysteria 7. Meningitis . m.Arnold-Chiari malf. Érintettek a lágyszájpad.myasthenia g. Guillan-Barré-syndroma a.uvula deviatio . nyálfolyás c.nasalis hang . A pseudobulbaris és a bulbaris paresis elkülönítése Bulbaris paresis: A nyúltvelőben elhelyezkedő alső agyidegek (IXXII) által beidegzett izmok bénulása. oka. hiányzó lágyszájpadreflexek . dysphagia syringobulbia a.renyhe v.nyelvmozgás zavar Okok: .tumor .Myositis(CK szint) .dysphagia .Guillan-Barré .nyelv atrophia. Diff dg: . IX. motoros bénulás a.Diphteria(serologia) felső 27 . garat. Apoplexia.m. váll és felsővégtagok együttes megbetegedése 5.dysarthria .chr.syringobulbia . tünetek:nincs garatreflex.encephalitis .rekedtség . lágyszájpad az ép oldal felé.X.3.XI bénulás. rhinophonia aperta 29.agytörzsi infarctus . Merev izmok c.glioma .kolinerg) .aneurysma . garat és nyelv együttes megbetegedése során alakul ki b. herpes zoster b.trapezius része. fasciculatio . constrictor pharyngis görcse b.szájpadcsüngés . garatgörcs a. idegentestérzés d. gége. agytumor.(EM.félrenyelés. Tünetek: . Gyöki fájdalmak 4. nyelvizmok.sternocleidomastoideus. Láztalanul zajlik b. ALS 6.polyomyelitis .

amelyet bilateralisan az agytörzs felett huzódó corticobulbaris rendszer károsodása okoz.élénk masseterreflex Okok: .SM 30.25. A praefrontalis és frontalis lebeny anatómiája és tünetcsoportjai Frontalis lebeny határai: sulcus coronarius. fasciculatio . mely elsősorban a mélyérzések központja .6)hólyag és végbél ürítéskárosodásakor incontinentia Praefrontalis lebeny(Br 9.kényszernevetés .ALS(bulbaris és pseudobulbais tünetek egyszerre) . Supplementer motoros area(Br8)szem és fej ellenoldalra mozdításakárosodásakor az akaratlagos szemmozgáok és tekintés zavara lesz Br6kérgi extrapyramidalis rendszer. tünetcsoportjai Határai: frontalisansulcus centralis medialisanfisura interhaemispherica.moria 31.nyelvben nincs atrophia.mindkét haemispheriumban kialakuló iscaemiás károsodás . fissura interhaemispherica.7)másodlagos érzőkéreg 28 .32. szopó).45.46.érdektelenség o Basalis részindokolatlan jókedv.sulcus parieto-occipitalis Gyrus postcentralis(Br3.személyiség .ellenoldali akaratlagos mozgások Broca (Br44-es) a domináns féltekében a beszédkp.14.károsodásaellenoldali hypesthaesia(a fájdalom kivételével) Lobulus parietalis sup (Br5.multiplex lacunaris infarctusok .dysphagia .károsodás: o dorsalis részapathia.Pseudobulbaris paresis: Olyan felsőmotoneuron károsodás.frontalis leépülés jeleifogó-és szopóreflex .2)elsődleges érzőkéeg . rágó és csámcsogó mozgások Gyrus praecentralis(Br4. fissura lateralis cerebri(Sylvii) Gyrus praecentralismotoros cortex .47) .mozgató területkárosodásakor liberációs jelek(fogó.emotionalis incontinentia .sensoros cortex.dysarthria . A parietalis lebeny anatómiája. Tünetek: .lágyszájpad-és garareflexek jól kiválthatók .izgalmakor komplex nyelési.

beszéd megértésekárosodásakérgi süketség(dominánsnálsensoros aphasia).gyrus parahyppocampalis(Br35)limbikus rendszer része . Gyrus temporalis superior(Br41.apraxia . ujj agnosia.óra-idő felismerés zavara A gyrus angularisnak megfelelően húzódik a láósugárzás és az optomotoros pályák egyrészegócellenoldali alsókvadáns anopsia.Germann syndromajobb-bal tévesztés.anosognosia .konstitutív apraxia .hallással kapcsolatos gnosticus teljesítmények . acalculia .gyrus angularisBr39 .amnesticus aphasia . . optokinetikus nystagmus megszünése 32. A temporalis és occipitalis lebeny anatómiája.izgalma o szaglási sensatiók o déja vu.károsodásamnesia.area parietalis basalisBr37 ..dementia . agraphia.apraxia -dominánsnál: . tünetcsoportjai.károsodásatactilis felismerés zavara Lob.Br42. zajok felismerésekárosodásnál lelki süketség.34)szaglás kp.öltözködési apraxia .par.jamais vu o dreamy state o lebegésérzés o oralis automatismusok(uncinatus roham) o Duff-tünet(orrdörzsölés) o Psychomotoros epilepsia o Tenebrositas 29 .izgalmazenei hallucináció Hyppocampus(Br28.40)gnosticus és mozgásteljesítmények .nem dominánsnál: .károsodásdominánsnál amusia .izgalomnálkomplex hallási hallucinációk Gyrus temporalis medius és inf. Temporalis lebeny: A frontalis lebenytől a fissura lateralis cerebri választja el.Br41primer hallási kp.22) .gyrus supraangularisBr40 károsodásnálagnosia.39.22másodlagos hallási kphangok.42.(Br37.térbeli tájékozódás zavara .inf.izgalmaelemi hallási hallucinációk .

de a centralis látás megtartott o kétoldalinál kérgi vakság Area peristriata(Br18)másodlagos látókéreg .macropsia. akaratlagos mozgások 3 neuronos keresztezett pélya Somatotópiás elrendeződésű rostok Corticospinalis pálya: Cortex(primer motoros area.éles határú .sulcus parieto. az axonok és a neuromuscularis synapsis magasságában .kiterjedése az ideg ellátási területére lokalizálódó .optikai felismerés .károsodásegyoldaliellenoldali hemianopsia.ametamorphosia Area parastriata(Br19) .Lehet petyhüdt v spasztikus a laesio localisatiójától és a bénulás fennállásának időtartamától függően .mélyreflexek renyhék v kiesnek .felületes reflexek dermatómában kiesnek .vezető tünet az izomtónus csökkenése atrophiával . Centrális bénulás oka: . .lassú.Kiterjedése tömeges . a corona radiataban.károsodáslelki vakság(optikai agnosia) .Felületes eflexek féloldalon kiesnek Perifériás bénulás oka: . mely létrejöhet a sejttestek. sérülését jelző kóros reflexek.Mélyreflexek fokozottak . követő szemmozgások .izgalmaoptokinetikus nystagmus megszünése 33.Occipitalis lebeny: Határai elmosottak.premotoros cortex)corona radiatacapsula interna hátsó szárának elülső részében(elölről hátraarcfelsővégtagörzsaló végtag)pedunculus 30 .Belső motoneurono és axonjaik laesiója az agykéregben.individuális atrophia 34. gv oldalkötegében.izgalmamicrognosia. A peripheriás és a centralis motoneuron bántalmának elkülönítése.occipitali a parietalis lebenytől való elválsztást tükrözi Area striata(br17)elsődleges látókéregelemi látás .károsodása o lelki vakság(opikai agnosia) o reflexes szemmozgások o speciális opikus zavarok .piramisjelek nincsennek . capsula internában. agytörzsben.fasciculatio lehet az alsó motoneuron károsodásnál .Piramisjelek vannak .bulbaris és spinalis motoneuronok károsodása. A pyramispálya lefutása.

Dinamikus+statikus γ efferensek végződéseérzékenyebb(intrafusalis rost kontrakciós állapota) Golgi készülék(ínorsó) . Corticospinalis ventr.reticulospinalis(izomtónus szab.izomorsó Aαgv motoneuronizom .gv oldalsó kötegében A keresztezetlenektr. primer motoros kéregpedunculus cerebrinyúltvelő piramisflaccid paresis 2.azonos oldalon legv elülső kötegében a fissura mediana anterior 2 oldalán 2. ritka b.cerebriponsmedulla oblongata(basisrostok 85%-a a decussatio pyramidumban kereszteződik)tr. neurona megfelelő szelvényben a zona intermedia 3.mélyreflexek monosynapicus reflexek γ-hurok: .gv-i motoneuron(adott izmot idegez be) . primer motoros+premotoros+szuppl.munkaizomrost megrövidülésére hat .Aβ afftartós izomkontrakció gátlása Monosynapticus reflexív: .a motoros működésű agyidegek magvain végződik Károsodás: 1.Izomorsó ingerlékenységét szabályozza . supraspinalisan Receptor-izomorsó: .és kórtana Izomtónus=az izmok nyújtási állapotától függő akaratlan izomfeszülés Szabályozás: 1. neuron a gv-i elülső szarvi interneuronok Corticoreticularis : Premooros és supplementer motoros reticularistr.Mindig az aktuális rostszakaszhoz tartozó optimális mértékű intrafusalis kontrakció 31 .corticospinalis lat.a corticospinalis pályáról válik le az agytörzsben . spinalisan 2.)gv-i motoneuronok Corticobulbaris .anulospiralis receptorintrafusalis rost megnyúlását érzékeli . izolált a.módusult izomrostokintrafusalis rost . Motoros együttes károsodásaspasticus paresis Piramisjelek Patelle-lábclonus keményszájpadreflex régiókbólformatio 35. Az izomtónus élet.Aα-aff.

csak lassan süllyeszti Hypotonia .légpárna jelenséghátonfekvő beteg fejét felemelve nem ejti.vestib.reticularisnak nincs spontán aktivitásanucl.Polysynapicus reflex .Ceebelaris sérülés .gv motoneuron agonista kontrakció collatRenshaw-sejteket aktiválgátló interneuron gátlásaantagonista kontrakció Supraspinalis: A leszálló pályrendszerek az alábbi helyekről indulnak ki: .fvt:ext.agonista és antagonista izmokban is tónusfok .mozgatás megszakításavégtag ebben a helyzetben rögzül .add.Mellső gyök kár .laesio a nucl ruber fölött.plantarflex) Decorticatiós tartás: .izomorsó Aα agonista izmot beidegző gv-i motoneuron gátló interneuronantagonista Ciklikus mozgások szabályozása(pl járás) .Perif ideg kárpolyneuropathia. de a nucl ruber alattFR aktivitás nincsnincs gátlásantigrav izmokban tónusfok.mozgás sebességétől függően állandó ellenállás a végtagban .ret.monosyn reflexív megszakadása .zsebkés tünetgyors mozdulat legyőzi a végtag ellenállását .vestibularis rendszer vest(otolith szerv)nucl.mesencephalon .Guillan-Barré.mozgatás után predileciós tartásba vissza Decerebrációs tartás: .könyök flex.antigravitációs eloszlás .laesio a nucl vest lat fölött.befelé rot. hogy bármilyen más működést lehetetlenné tenne Form.harántlaesio 32 .ruber és motoros cortex stimulálja Spasmus: .hátsógyök kárdiscushernia . plantar flex) Ha csak féloldalonWernicke-Mann-tartás Rigiditás: .radiculopathia .Heine-Medin .lat(Deiters)leszálló pályákgv-i motoneuronokkontrakció Ha csak ez lenne.(fvt:ext. akkor olyan erős ect.gátló hatás az internezronokra DE! form. avt:ext.formatio reticularis .motoros kéreg .hyperpron.Myasthenia . cortex alatt(thal alatt)fvt:ujj.csukló. tónus lenne.

cerebellorubralis  Tr. legfontosabb összeköttetései. fastigii Karok:  pedunculus cerebri superior  pedunculus cerebri medius  pedunculus cerebri inferior Vérellátás:  a. Granulosum Fehérállomány:/arbor vitae/ 4 pár mag:  nucleus dentatus  n. Macroscopia:  A 2 hemispheriumot a vermis köti össze. globosus  n. inf.36. post.tétel: A kisagy anatómiája.  A vermis részei: lingula---vinculum lingulae cerebri  lobulus centralis---ala lobuli centralis  culmen---lobulus quadrangularis sup. olivocerebellaris ● Tr. moleculare  str.  declive---lobulus quadrangularis inf. cerebri magna Afferens pályák: ● Tr. bulbocerebellaris Efferens pályák: Kéregből: Tr. Cerebelloreticularis  Tr.  folium vermis---lobulus semilunaris  tuber vermis---lobulus gracilis  pyramis---lobulus biventer  uvula---tonsillák Kéreg: 3 rétege van:  str. ● Tr.  a.cer. ● Tr. cerebellothalamicus 33 . Cerebellovestibularis  Tr.cer. spinocerebellaris ant. ganglionare  str.cerebellaris inf.sup  v. Cerebellarovestibularis Magokból:  Tr.  a. spinocerebellaris post. ant. vestibulocerebellaris ● Tr. emboliformis  n. pontocerebellaris ● Tr.

mélyreflexek renyhébbek ● Góc oldali pronációs hajlam ● Ingareflex: Ha a patella reflexet levegőben lógó lábon vizsgáljuk a patella ín megütésekor egymás után több contrakció követkzik be. ● Dysmetria: A távolság becslésének zavara. /L1/ Elülső felszínén futó hasadék:Fissura mediana anterior Hátsó felszíni barázda: Sulcus medianus posterior Utóbbitól két oldalt: Sulcus lat. ant. innen 2. ● Ataxia: izomcsoportok koordinált működésének zavara Járási: széles alapú járás Törzs: állás közben bizonytalanul ingadozik Romberg-ben a laesio oldala felé dől ● Célkísérletek végrehajtásának zavara ● Dysdiadochokinesis: antagonisták alternáló beidegzésének. 31 pár gerincvelői ideg van:  8 pár nyaki  12 pár háti  5 pár ágyéki  5 pár keresztcsonti  1 pár farkcsonti A gerincvelő szelvényeinek magassága nem egyezik meg a csigolyatestek magasságával. A hátsó gyökereken találhatók a spinalis ganglionok. A beteg a célon túlnyúl. mozgásának zavara ● Visszacsapási tünet ● Intentiós tremor: nyugalomban nincs.itt lépnek be a hátsó gyökerek érző rostjai Sulcus lat. a céltárgy felé közelítve amplitudója nő ● Skandáló cerebellaris beszéd ● Iránytévesztés/ általában a góc oldalára térnek/ ● Nystagmus: a laesio oldala felé való tekintéskor fokozódik ● Hypotonia: a laesió oldalán a végtagok izomtónusa csökken. A gerincvelő felszínét a pia mater borítja. ● A tárgyak súlyának. mely felett az arachnoidea található. A csigolyák és a dura között van a cavum epidurale. mely a filum terminaléban folytatódik.a másikkal nem tudja ezt véghezvinni.37.3 v 4 szelvényt szállnak le mielőtt elérik kilépési pontjaikat. Alsó vége conus terminalis. A gyökök a Th V-VIII-ig egy. A gerincvelő felső határa a foramen magnum szintjében van.  Keresztmetszet:  Szürkeállomány:  A canalis centralist a substantia grisea centralis veszi körül.tétel: A kisagy bántalmának kórjelei. nagyságának helytelen becslése/ a góc oldalán kisebbre becsüli/ ● Az „utánzási kísérlet” zavara: Becsukott szemű beteg egyik végtagját egy adott pozícióba visszük. A gerinccsatornát belülről a dura mater borítja.  Elülső szarv: Cornu anterius 34 . post. 38 . tétel: A gerincvelő anatómiája. Az elülső és hátulsó gyökerek a spinalis ganglionok utáni szakaszon gerincvelői idegekké egyesülnek.-itt lépnek ki a mozgatórostok.

spin.  C1 nincs  C2-3 tarkó  C4-5 váll  C6-alkar+ kéz radialis felszíne. aa. Vertebralis. ant.  Okai:  hirtelen flexió  hyperextensió  csigolyakompresszió  gerincoszlop rotáció Következmény:  spinalis tér szűkül  csontdarab a gerincvelő állományában  bevérzés/ischaemia    35 . Intercostales.Hátsó szarv: Cornu posterius A thoracalis és felső lumbalis szakaszon + kp. IV-V ujj  Th4 emlőbimbók vonala  Th6 processus xiphoideus vonala  Th10 köldök vonala  L1 inguinalis terület  L2 comb elülső küzépső + hátsó lat része  L3 comb medialis része  L4 lábszár medialis felszíne  L5 lábszár lateralis felszíne + lábhát medialis része + hallux  S1 talp + a lábhát lateralis széle + sarok  S2 a comb és lábszár hátsó középső felszínén lát el egy sávot  S3-4-5 genitáliák környéke A reflex szegmentumokat ld.  Gyökök szegmentáltsága: a dermatómák érzészavara alapján a gerincvelő károsodás magassága megítélhető. a. vertebralis koponyaűri szakaszából: a. aa.+kiegészítik a rami spinales-ek/a. tételben. de a dermatómák átfedik egymást.tétel: A gerincvelő harántlaesiójának tünetei.  Dermatoma: Egy hátsó gyökhöz tartozó érző beidegzés területe. sacralis részen: Cornu laterale  Fehérállomány:  Funiculus posterior  Funiculus lateralis  Funiculus anterior /a 2 oldalt a comissura alba köti össze/  Vérellátás: a. et post. 39. Lumbales.kéz ulnaris felszíne./ A vénás elvezetés a dura 2 lemeze közötti plexus venosus vertebralis internus felé történik. a 42. 40. ujj  C8 alkar.tétel: A fontosabb gerincvelői dermatomák és reflex-segmentumok. sacralis lat. I-II ujj  C7 III.

gerincvelői harántlézió. tétel: A mélyreflexek és kóros változásaik.tétel: A felületes vagy idegen reflexek. musculocutaneus  átkapcsolódás: C5-6  36 . ● Oculopalpebralis reflex ● Nyálkahártya reflexek.kiesés okai: SM. és a n.középső: Th 9-10 . Garatreflex: Hátsó garatfal érintése – öklendezés.átkapcsolódás:L1-2 3. tibialis vagy az ideget alkotó L4-S2 gyökök épek.felső: Th 7-8 . 42. 1.a köldök az ingerlés oldala felé húzódik.  A felső thoracalis szakasz: paralyticus ileus  41. mellakslégzés bénulás  A C5-6 : a triceps esik ki. Lágyszájpad reflex ● Bőrreflexek: 1.  Efferens: VII. Analis -reflex : átkapcsolódás: S4-5 4. Polysynapticus reflexek. A receptoruk és effektor szervük nem ugyanabban a szerkezetben van. Talp-reflex : talp ingerlése köv. . lágyszájpad izmok kontrakciója 2. ● Corneareflex:  Afferens: V/1.alsó : Th 11-12 2. Receptoruk a végrehajtó szervben van.kétoldali kiesése nem kóros . Cremaster reflex / tompa eszközzel kell kiváltani/ . gyöki károsodás . Következmény: a beteg karját feszíteni tudja hajlítani nem.biceps brachii  n. Hasbőrreflex. Rendszerint spinalis shock-al jár: ● flaccid paresis ● széklet – vizelet ürítési zavar ● potentiazavar ● a vegetatív beidegzés és hőreguláció zavara ● decubitus  A spinalis shock megszünése után: ● autonóm hólyag ● spasticus paraparesis fokozott mélyreflexek ● pyramis jelek  A C3 magasságában fatalis: rekesz. ● Biceps  m. lábujjak plantarflexiója kiváltható ha a corticospinalis pálya ép.

triceps brachii  n.6. thalamusban lévő gócok eseteiben is. Ha rágási. mely kiterjedt félteke pusztulásra jellemző. 4 hónapos korig fiziológiás. Fogó-reflex komplexus: ● Fogó-reflex: A tenyér bőrének ingerlése fogómozgást vált ki. ● Oralis beállítódásos mechanizmus: Az ajak melletti bőr ingerlésekor az ajak az inger irányába mozdul.● Triceps:  m. radialis  átkapcsolódás: C6-7 ● Radius:  m. ● Kényszerfogás: A tenyerébe helyezett tárgyat erősen megszorítja.tétel: A liberatios jelek és lokalizációs értékük. E reflexek kialakulhatnak még: ● A nucleus caudatus feje és a corpus callosum rostjai között elhelyezkedő gócok esetében. tibialis posterior. 37 . femoralis  L2-4 ● Achilles:  m./sérülése következtében alakulnak ki.brachioradialis  C6-7 ● Ulna:  C7-8 ● Patella:  m. tibialis  L5-S1 ● Tibialis posterior:  m. quadriceps femoris  n. Ha ezek a reflexek a tudatállapot zavarának következtében lépnek fel. nyakszirt-lebenyben. Falási-reflexről beszélünk. ● Harapási v. nyelési mozgások kísérik.nincs lokalizációs értékük. Bulldog reflex: A fogsora közé helyezett tárgyra ráharap. A praemotor cortex/Br.  Optikai és tactilis ingerekkel váltható ki.  Szopó-reflex komplexus: ● Szopó-reflex: Az ajak érintésekor szopó mozgás jelentkezik. ● A halánték-lebenyben. gastrocnemius  n. ● Utánnyúlás:  A beteg reflexesen a látótérbe kerülő tárgy után nyúl. L5  Kóros változások: ● Renyhe reflex oka:  reflexív sérülése  izmok betegsége  kisagykárosodás ● Kialszanak: műfogással sem váltható ki ● Élénk: Nagy amplitudóval zajlik ● Fokozott : ha élénk és pyramis jelek is vannak ● Clonus: Egyetlen reflexkiváltási kísérletre jelentkező ritmusos végtagmozgás 43.

-ban végződik.Gegenhalten: ● A passzívan mozgatott végtagokban mindig a mozgatás írányával szemben nő meg az ellenállás. mely itt kapcsolódik a másodrendű neuronnal.    Érzőrendszer: Ingerfelvevő készülék+afferens.-ok. mely a thalamusban jut kapcsolatba a harmadrendű érző neuronnal.tétel: Az érzésfajták és felvevőkészülékeik.-ok más csoportosítása:  Exteroceptorok -külvilág ingerinek felvétele. ill.  Interoceptorok -belső szervekben lévő rec. Receptorai a Wagner-Meissner –féle végtestek/irha/. Az inger lehet: lokalizálható és nem lokalizálható is. A rec.  Hidegérzés: Krause. Ingerfelvevő készülék=receptor Bőrben:  tapintás  hideg  meleg  fájdalom receptorok  Tapintásérzés: Pontjai a szőrtüszők. a másikkal a kézfejet és az ujjakat erősen dorsalflectáljuk. ● Pozitív reakció : a beteg nyújtott és supinált alkarját egyik kezünkkel megtámasztjuk a könyökhajlatban.afferensek -gerincvelő ill. Az érződúcok centrális nyúlványa az érzőgyökön jut a központi idegrendszerbe. Most ujjait a tenyér felé hajlítjuk mire az alkar hirtelen behajlik. a térd flexió/ Marie-Foix műfogás/ 44. Középvonali reflexek: ● Glabella reflex ● Masseter reflex/fokozott/ ● Mediopubian reflex Támasztási reakció: ● A homlok-lebeny és a cerebellaris félteke károsodásának következménye. Útvonal: receptor-ingerület. Ez az agykéreg elsőrendű érző kp.mentalis összehúzódását váltja ki.  Melegérzés: Ruffini -féle végtestek. de szőrmentes területről is kiválthatók. Az afferensek idegsejtje a csigolya közötti. ● A negatív reakció: A kar az előbbi helyzetben van. Palmomentalis reflex: ● A tenyér erőteljes végigsimítása tompa tárggyal az azonos oldali m. az érző agyideg-dúcokban helyezkedik el./Léri-jel/ ● Ugyanez kiváltható a lábon is: -Passzív dorsal flexió köv. pályák és központok.   38 . agytörzsig futó neuron az elsőrendű neuron. agytörzs.és Ruffini -féle végtestek. ill. a térd kifeszül/ pozitív reakció/ -Passzív plantar flexió köv. Kóros esetben a kar extensiós tartásban rögzül. A perifériától a gv-ig.  Fájdalomérzés: Szabad idegvégződések a bőrben.

anatómiája. inakban. Egy részük az elülső szarvban kapcsolódik át.-ként futnak a thalamusba. Hátsó kötél rendszer: fasciculus gracilis/Goll/ et cuneatus/Burdach/ A mélyérzések rostjai átkapcsolás nélkül szállnak fel bennük a nucleus gracilisban és nucleus cuneatusban kapcsolnak át.spinoth. Latban szállnak fel a thalamus VPL-be. Innen a rostok thalamocorticalis pályaként a capsula interna hátsó szárában futnak és végül a gyrus postcentralisban végződnek. károsodásuk azonos oldali tüneteket okoz. és néhány szelvényt lefelé futnak. és a felső végtagról referál. I. Innen ld. Ezután a rostok a lemniscus medialisban futnak a thalamus nucleus ventralis posterolatrealishoz /VPL/. A rostok egy része a szelvényben lévő spinalis motoneuronokra kapcsol át. Tractus spinocerebellaris ventralis: Ín.és izomorsóból jövő rostokat szállít. A hátsó szarvban synaptisálnak.45. fasciákban és izületekben helyezkednek el. 46. a törzs felső részéről. A rostok a brachium conjuctívumon keresztülfutva a vermisben végződnek. Más részük a Clark-oszlopban synaptizál és azonos oldalon fut a vermis kérgéig.tétel: Az érzészavarok felosztása. Tractus spinocerebellaris dorsalis: Az alsó végtagi izomorsókból és bőrreceptorokból származó rostokat tartalmaz. Centrális nyúlványaik a hátsó kötélben 2-15 szelvényt felfelé. A másodlagos axonok átkereszteződnek a comissura alba anteriorban és az ellenoldali tr. Tractus spinothalamicus anterior: A tapintás és nem differenciált nyomásérzést közvetítik. A Goll nyaláb az alsó végtagról és a törzs alsó részéről. A második neuron axonjai a comissura albaban kereszteződnek és tr. Spinoth. Érzészavarok: ● Szubjektív: Paraesthesia /fonákérzés.  Tapintásérzés:  csökkenés: hypaesthesia  kiesés: anaesthesia  fokozódás: hyperaesthesia  Fájdalomérzés:  hypoalgesia  analgesia  hyperalgesia  Hőérzés:  termohypaesthesia  termoanaesthesia  termohyperaesthesia 39 . 2X kereszteződik / a szelvényben. Ant. brachium conjuctivumban/ köv.tétel: Az érzőpályák felosztása. előbb. A rostok a nyúltvelő alsó részén kereszteződnek. Tractus spinothalamicus lateralis: A fájdalom és hőérzés elsődleges rostjai a substantia gelatinosa Rolandi sejtjein kapcsolódnak át. A proprioceptív receptorok az izomorsókban. a Burdach nyaláb a nyakról. zsibbadás/ Spontán fájdalom ● Objektív: minden érzésféleségre vonatkozhat.

Ha az egyes érzésféleségek nem azonos mértékben károsodnak. ha a hallás ép. Helye: a Broca-(motoros) beszédmező a középső és alsó frontalis gyrus valamint a gyrus praecentralis alsó területét foglalja el (Brodmann 44. Tünetei: – A felmutatott tárgyat képtelen megnevezni.) akkor beszélünk aphasiáról. hogy a szavakat összecseréli. 40 . Érzésféleségek: ● Felületes ● Mély ● Protopathiás / az egyed létét fenyegető ingerekről informálnak/ ● Epikritikus / felismerésre szolgálnak/ 47.Szenzoros: a beszédmegértés zavarát. Helye: Brodmann 41. hosszú ideig megmarad és kisugárzik. Aphasia: Ha a beszéd mozgásteljesítménye válik zavarttá. – Gyakran körülír a beteg. hangok felcserélése. A szókiejtés képtelensége lehet teljes vagy részleges. -A szóutánmondás gyakran nem sikerül. a domináns félteke. hogy az inger alkalmazása után hosszú látenciával. Jellemzője. ● Perseveratio: szavak gyakori ismételgetése. de a beszéd kifejezésemégis zavart. ha azonban a vizsgáló a tárgy nevét mondjaképes eldönteni. domináns félteke). – Távirat stílus (infinitivus-t használ) – Néger stílus ( A beszéd emlékeztet primitív törzsek beszédére. a megtartott. -Zsargon aphasia: értelmetlen szavakat használ. domináns félteke parietalis lebeny. de nem tudja kimondani. 3. Helye: Brodmann 39. hogy a megfelelő kifejezést hallotta e. hogy miről van szó. Motoros: a beszéd kifejezésében részt vevő izmok és azok beidegzése is ép. Fajtái: 1. Amnesztikus aphasia: A szó emlékképek felidézésének zavara. temporalis lebeny ( Wernicke-kp) Tünetei: -Verbalis paraphasia: a beszéd ép. Ha nem súlyos vagy a zavar a rendeződés stádiumába kerül jelentkezhet: ● literalis paraphasia: egyes betűk. Tudja. de hirtelenjelentkezik. – Zavart lehet a mondatok szerkesztése is. 2.de a mozgásban részt vevő izmok működése ép (a coordináció is norm. vagy a regeneráció nem azonos ütemben történik. szenzoros aphasia-nak nevezzük.) – A beszéd monotonná válik. azonban elég gyakori. II. -Általában sokat beszélnek. A fájdalomérzésre vonatkozó formáját hyperpathianak mondjuk. vagy már visszatért érzésfajták ingerei a megszokottól eltérő érzést: dysaesthesiat okoznak. tétel: Az aphasia fogalma és fontosabb formái.

Apraxia: az akaratlagos mozgás vagy összetett cselekvés végrehajtásának zavara. nasalis színezetű. lassú. de végrehajtani nem. articulatio. 48. halk beszéd. egyes szavak. ● Cerebellum betegség: Lassú.) Általában a domináns oldali Wernicke-mező. Az utánzás képessége megmaradhat. Dysarthria: A hangképzés. ● Parkinson: Felgyorsult monoton. kiejtés zavara. – A spontán beszédben jól használja a szavakat. ● Corticalis dysarthria: A primer mozgatómezőben a garat. Vezetéses aphasia: Ha mind a beszédmegértés. parietalis lebeny. de az utánmondás és hangosolvasás megtartott. ● Ideomotoros apraxia: A beteg képes a mozgást megtervezni. ● Mandibula luxatio ● Trismus 49. ● Capsularis dysarthria: Oka a capsula interna károsodása. A praxia vizsgálata. Ha elmondják neki mit csináljon. skandáló beszéd. 4 fő aphasia típust különböztetnek meg: corticalis. különösen nem szimbolikus mozgásokat. Tárggyal sem tudja megmutatni. mind a spontán beszéd kifogástalan. mind a hangzók képzése károsodott. Nem képes mozgásokat utánozni sem. 41 . elkent beszéd. 4. transcorticalis. Tétel: Az apraxia fogalma. hangzók kimondásának zavara. lokalizációs értéke. Tétel: A nem-aphasiás eredetű beszédzavarok és jellemzői. de a kéregből származó pályák sérülése is előidézi. ● Bulbaris dysarthria: Elmosódott. hogyan kell azt használni. Előfordulhat: ● Motoneuronbetegség: A beszéd elnyújtott. A beteg nem képes a mozgás megtervezésére. mind a szavak. Helye: Insula Aphasiat főleg a kéreg károsodása idéz elő. ● Ideatoros apraxia: A domináns oldali gyrus supramarginalis gócai idézik elő.Tünetei: -A felmutatott tárgyat nem tudja megnevezni. Köv. monoton beszéd. de nem képes korrigálni. melyhez a kéz ügyetlensége társul.és gégeizmok corticalis motoneuronjainak károsodását kíséri. praefrontalis motoros asszociációs kéreg sérülésnél fordul elő. a hallott szavak utánmondása mégsem sikerül. Felismeri mozgásai helytelenségét. A mássalhangzók kiejtése zavart. a feladatsort elvégzi. Transcorticalis motoros aphasia: az akaratlagos beszéd és írás súlyosan zavart. subcorticalis. ( Csak konkrét tárggyal képes elvégezni a feladatot. amely nem magyarázható a mozgásképesség zavarával és az izomerő csökkenésével. -Utánmondás jó.

Károsodott parietalis lebeny. Tétel: Alexia. -Motoros: éneklés. írásjelek felismerése 11. Agraphia: Az írás zavara. Temporalis lebeny károsodása. Spontán írás ill. -Verbalis szavak cseréje Károsodás helye: parietalis lebeny Acalculia: A számok felismerésének és a számolás zavara. Konkrét tárggyal felszólítások végrehajtása 50. amelyet nem magyaráz a kéz gyengesége vagy ügyetlensége. de nem tudja egyesíteni a bal féltekében lokalizált jelentésükkel. agraphia. -Anterior alexia: Szavakat felismer. Számjegyek és számok felismerése és írása 17. fütyülés. felszólításra végrehajtott írás 13. -Hátsó alexia: a domináns oldali peristriatalis kéreg és/vagy a Br18. -Literalis paragraphia: A betűk gelcserélése. A tüneteket a premotoros kéreg károsodása okozza. Szótalálás. 19-ből 39-hez futó rostok kiesése okozza. A finom beidegzést kívánó feladatok végrehajtására nem képes.● Kinetikus: A mozgás zavara egy végtagra vagy annak egy részére vonatkazik. Betűzés 7. A vizsgáló által mondott szavak betűszámának felismerése ( Lichtheim-próba) 8. konstruktív ) Hemialexia: Az olvasás zavara a subdomináns látótérben. Vonatkozhat betűk. hangszeren játszás zavara 42 . Utánmondás 6. Alexia: Az olvasás képességének szerzett zavara. hónapok neveinek elmondása 5. Spontán beszéd megfigyelése 2. Hosszabb szöveg írása diktálás utánmondás 14. A beteg a bal oldali látótérben látja a szavakat. Beszédmegértés 4. a betegek a szavaknak csak az épp látótérben lévő részét olvassák el.a tárgyak megnevezése 3. Nem képes a szavakat betűzni és a vizsgáló által betűzötteket sem ismeri fel. A vizsgáló mimikájának és pantomimikájának megértése 9. acalculia. -Szenzoros: zenedarabot nem ismerik fel. verbalis. Betűk. amusia. Betűk és hosszabb szöveg másolása 15. Nyomtatott szöveg olvasása 12. Ritka forma: -Centralis: domináns félteke gyrus angularisanak károsodása. Hangos olvasás 10. Amosia: A zene felismerésének zavara. Nyomtatott betűk és szöveg írása kézírással és fordítva 16. szavak felismerésének vagy azösszeolvasás zavarára. de bonyolult mondatokat nem ért meg. ( sorrendben literalis. Automatikus beszéd vizsgálata -számsorok. a zenei kifejezés képtelensége. ● Konstruktív apraxia Vizsgálat: 1.

Az elsődleges érzőközpontok szomszédságában elhelyezkedő kéregterületek károsodása következtében alakul ki. óraidő agnosia.de az így nyert információ feldolgozása zavart(nem ismeri fel. egy jelenetté integrálni .amikor a látás.vizuális objektum agnosia : nem ismeri fel a tárgyat. pl.tiszta alexia : kizárólag a vizuális gnosis zavarán alapszik. ami legtöbbször az a. 51. nincs aphasiás összetevője . a szóismétlés is súlyosan károsodott.szín agnosia : szín felismerés képességének elvesztése  Auditoros agnosia : • Okozója a temporalis ill. emotionalis arckifejezés felismerésének zavara jelentkezhet amygdalectomia után . rendszerint a gyrus supramarginalis laesiója. testséma zavarok. Megállapításához elengedhetetlen az audiometriás vizsgálat.hall.  Tactilis agnosia( astereognosis) : • Okozója a contralateralis alsó parietalis terület. Anosognosia. de képtelen diktálás után írni. • A tárgyak tapintás útján. parietalis lebeny auditoros associatios területeinek károsodása.-Instrumentalis: a betegség előtt tudott hangszeren játszani. • Amusia : a zenei perceptio vagy expressio károsodása.dúdolni) . de le tudja rajzolni vagy a róla készült rajzot le tudja másolni . A mély tapintás és a discriminativ képesség megőrzött.egységes egésszé. hogy mit lát. Agnosia: A felismerés zavara azokban az esetekben. a beteg nem  43 .szimultán agnosia : a tárgyakat egyenként felismeri.  Lehet: -vizuális -tactilis -auditoros Vizuális agnosia: • Kiváltója a temporo-occipitalis átmenet alsó alsó régióinak agykérgi és/vagy subcorticalis fehérállomány lasioja. Az agnosia definitiója és formái. énekelni.motoros (beteg nem tud fütyülni. most már nem.megérti és teljesíti az írott parancsokat.tapint). öltözet alapján felismeri) . Fajtái: .sensoros (zenedarab felismerésének képtelensége) • Tiszta szósüketség : tud spontán írni és szöveget másolni .tapintás és hallás önmagában normális. de nem képes egy jelentéssel bíró.prosopagnosia : arcok felismerésének zavara (hang. egészként történő felismerése szelektív módon károsodott. cerebri posterior terület bilaterális ischaemiás infarctusának felel meg. • Gyakoribb altípusai: .

hogy nem tudunk különösebb okot kimutatni a betegség hátterében. dyscalculia (számolás zavara).  Gerstmann.trauma.subdomináns • ujjagnosia (ujjak megnevezésének és felismerésének hiánya.syndroma : A bal parietalis lebeny postero-inferior régiójának károsodása következtében alakul ki. ujj-agnosia. Epilepsiasnak csak csak akkor minősítünk egy beteget. jobb-bal tévesztés. 5% -ának van epilepsiás rohama élete folyamán.penicillin -antituberculoticumok -féregűzők -fájdalomcsillapítók -lázcsökkentők    44 .  Óra-idő agnosia: Jobb félteke károsodásakor az óraidő fel nem ismerése és az időérzék megváltozása.máskor bizonyos betegség tüneteként jelenik meg.tumor. A betegség átlagos tartama 10 év. területeinek excessszív elektromos kisülésével járó betegsége. A legtöbb betegnek csak néhány rohama van. perinatalis károsodás.ezek 0. Rohamokat provokálhat: .pl. tartós remissziós fázisok vannak. a betegség elismerésének hiánya.domináns  Anosognosia A jobb temporoinsularis vidék károsodásakor gyakori a bal testfél elidegenedése. Tünetei agraphia. jobbbal tévesztés) . Előfordulhat úgy.Az epilepsia fogalma és felosztása.régebbi műtét.  Testséma zavarok: parietalis lebeny • autotopagnosia (saját testen való tájékozódási zavar) .ezek között folyamatos v.spontán jelentkező epilepsiás rosszullétei vannak. A populáció kb.5%-a visszatérő jellegű.mely következtében kialakuló epilepsiás rohamok ismétlődnek. a beteg arról panaszkodik. hogy egy idegen kíséri.ha visszatérő jelleggel.A betegek egy része a mozgásokat a valóságosnál lassabbnak vagy gyorsabbnak ítéli(subdomináns parietalis lebeny) 52.subdomináns • anosognosia (betegség tudomásul nem vétele) .infarctus.aphasiás és nem demens.subdomináns • hemidepersonalisatio (egyik testfél teljesen elidegenedik.   Az agy bizonyos területének v. fekszik mellette).intracranialis gyulladás.

automatizmusokkal .összetett rohamok C.clonusokkal .pszichomotoros . Clonusos rohamok D.tónusos komponensekkel .atonia . Tonusos-clonusos rohamok(grand mal) F.atípusos absence B.-analepticumok -steroidok -ovulációgátlók -triciklusos antidepresszánsok -neurolepticumok -kontrasztanyag -gyógyszerintoxicatio(kinin. discofény) Felosztás: I. Myoclonusos rohamok C.carbamazepin)  Görcsöt előidéző körülmények:-láz -alkoholizmus.alkoholmegvonás -antiepileptikum módosítása -alváshiány -alkalosis(hyperventillatio) -photostimulatio (pl. Komplex .vegetatív komponensekkel .somatosensoros rohamok . Absence (petit mal) .lidocain.összetett rohamok B. Parciális rohamok secunder gerenalisatioval II.csak tudatzavarral .affektív tünetekkel . Parciális rohamok(1 félteke) A.motoros jelenségekkel . Generalizált rohamok(2 félteke) A. Tonusos rohamok E.pszichosensoros .antikolinergiás szerek. atoniás  45 . Simplex(nincs eszméletvesztés) .vegetatív jelenségekkel .gondolkodászavarral .csak tudatzavar .

Motoros tünetek: • lehetnek: . synchronisált alvásban. 5 perc  utána amnesia  nem vezeti be semmi v. fokozott verejtékezés.spike-wave kisülésekkel jelentkező roham D. aura    nyelvharapás.secunder módon generalizálódhat.fénymerev pupilla postictalisan ködös állapot izomláz CK.sensoros stb. Partialis epilepsia (rohamformák)   Féloldali körülírt kérgi eredete van.egyik izomcsoportról a másikra terjednek az agykérgi localisationak megfelelő sorrendben = motoros Jackson marsch 46 .III. nyálfolyás. kisgyermekkori súlyos myoclonusos roham C. Nem osztályozható rohamok A.változatlanok . újszülöttkori görcsök B.prolactin↑↑↑ nincs tudatzavar 54.Az epilepsiás roham differenciális diagnosztikája          syncope hyperventillatio toxicus és metabolikus zavarok cardiovascularis betegségek alvászavarok paroxysmalis vertigok transiens globalis amnesia psychogen rosszullétek pszichiátriai disszociatív állapotok ↔ ↔ ↔ Syncope 10-60 sec rövid és részleges amnesia látás elsötétedés. alvási grand mal 53. nyitott szem.szédülés. ↔ bevizelés. subconjunctivalis vérzés. Simplex partialis (focalis) rohamok: Mindig csak egy rendszer érintett(motoros.fülzúgás vezeti be nincs nyelvharapás Psychogen roham ↔ nincs amnesia Epilepsia  min. aphasiás epilepsia E.) Nincs tudatvesztés.

) Vegetatív tünetek: Paroxysmalis kezdetű sápadtság.• postictalisan az érintett végtagok órákig bénák lehetnek = Todd paresis • a rohamot a beteg forgó mozgása és hangadás is kísérheti • Kozsevnyikov-féle epilepsia partialis continua:egy körülírt fókusz izgalma következtében .merev tekintet.kimerültség jelentkezhet.verejtékezés.vagyis oralis manualis automatismusok.nyaldosás.egyszerű focalis kezdet.hadonászás). szorongás. 2 formája van: .jamais vu .de céltalan mozgásai (rágás.A rohamok rövidek. napokig tartó szakadatlan.Complex partialis epilepsia     Felnőttekben a leggyakoribb epilepsia(kb. Izolált psychés tünetek: Ritkák.és ízérzési hallucinatiók.déja vu.déja vu .amit tudatzavar követ .amelyek szintén vándorolnak a corticalis localisationak megfelelően = sensibilis Jackson marsch Sensoros tünetek: Rohamszerű érzékszervi jelenségek(szag.stereotypizált verbális megnyílvánulások Ebben a fázisban a roham megáll vagy másodlagosan generalizálódik. 40%) Legalább 2 rendszer van érintve.órákig v. A rohamhoz gyakran társulnak a száj v. epigastricus sensatiok . Postictalisan confusio.Lehet hirtelen 55. clonusos rángások jelentkeznek Sensibilis tünetek: Az érző kéreg epilepsiás aktivitása következtében rohamszerűen létrejövő paraesthesiák(leggyakrabban zsibbadás).szaghallucináció és abdominalis v.acusticus és opticus sensatiok.jamais vu stb.fázis Automatizmusok Alterált állapot : üres. auditoros hallucinációk 1.fejfájás.kezdettől van tudatzavar. esetleg céltalan fel-alá járkálás.majd amnesia követi A kísérő tünetek nélkül jelentkező tudatzavart homályállapotnak(epilepsias tenbrositasnak) nevezik.álomszerű állapot. a kezek koordinált.vertigok stb.reakció hiány.mindig tudatzavarral jár.hánbyinger.meghatározott izomcsoportokban. Initialis aura: .  47 .vizuális v.

aura előzi meg .melynek EEG jellegzetességei is generalizáltan jelentkeznek. •West-sy.kézben tartott tárgyat eldobja stb. • 3-10 év között kezdődik • Gyakori:100-szor naponta • EEG: 3 Hz-es tüskehullám. • Pillanatnyi megmerevedés és reakcióhiány ill.nyevharapás és bevizelés kísérheti • clonusos szak: 3-4 precig tartó generalizált.Váll v.cuppanás.: pseudo absence: . mint az EEG 56.clonusos izomrángások. diszkrét motoros megnyílvánulások ( szemhéj-rebegés.Diagn.diag.fejfájás Myoclonusos rohamok: • impulsív petit mal : Többnyire reggel.convulsiv .tenebrositas.  48 . Ha egyidejűleg clonusos. Tónusos-clonusos rohamok (grand mal): • tónusos szak: néhány mp-ig tart.villámgyors mozgásokkal. medenceöv másodperces tartamú myoclonusaival jár. féltekéből ugyanazon időben induló rohamok. atypusos absenceről beszélünk. automatismusok társulnak hozzá.   Akinetikus rohamok: Tónusvesztés miatt hirtelen elesés.száj és kezek enyhe rángása) • Gyakori izgatott állapotokban • Ronthatja az iskolai teljesítményt • Gyakori lányokban és pozitív családi anamnesisnél. atoniás v.szájhabzással. tónusos komponensek ill.A beteg elesik.complex partialis epilepsiaban .sorozatban jelentkezik. Lehet: .amit legjobban hyperventillatio aktivál.mint 50%-ban jelenek meg • alvásmegvonásos vizsgálat : jobb. •Diff.BNS(Blitz-Nick-Salaam) görcsök.rágómozgások.: • EEG : temporalis lebeny tüskekisülései kevesebb.amelyek a karok szétcsapásával és hirtelen előrehajlással járnak.non convulsiv Absence rohamok: • A tudat másodperces tartamú zavara.álmosság.Generalizált epilepsiás rohamformák  Mko.postictalis confusio.hosszabb .: Kisgyermekeknél.szemgolyók felfelé fordulása.

focalis neurológiai tünetek .  Monoterápia előnyei: • a rohamok sokszor egy gyógyszerrel ugyanolyan jól kezelhetők.ha az generalizált volt. Nem gyógyszeres kezelés: .haemisphaerectomia.amelyek gyakran izoláltak.a betegek egy része műtétre bocsájtható.vagus stimulatio 49 .Terminalis alvás zárja le. A rohamtípus segíthet ennek eldöntésében.: absence rohamban gyakori a visszatérés. ha felmerül.különösen. Tudatzavar és postictalis amnesia jellemzi. roham után.selectív amygdalohyppocampectomia . ha ha rohamok jelentkeznek vagy ha gyógyszerfüggő mellékhatásokra van gyanú. Lázgörcsök esetén.  Kezelés abbahagyása : Amikor a klinikus úgy véli. A roham visszatérésére figyelmeztethet: . elvei  Antiepilepticumok beállítása : Az első epilepsiás rosszullét után .anterior temp. ill. Leggyakoribb a temporalis lebeny egy részének resectioja. További lehetőségek : corpus callosum átmetszése. gyermekek negyedében az AE elhagyása után újabb roham jelentkezik.ilyenkor az aktív epilepsiás fókuszt eltávolítják.callotomia . A betegek nagy részének csak egyetlen generalizált tónusos-clonusos rohama volt. ill.nem feltétlenül szükséges. tüskékkel szintén csak bizonyos korban jelentkezik. resectio .hogy nem lesz több roham gyógyszer nélkül.hogy a beteg nem szedi a gyógyszert.Gyógyszer mellett 2 évig tünetmentes felnőttek harmadában.csak abban az esetben .ha valószínű.A roham típusa segíthet a döntésben: absence-ben szenvedők általában kinövik a rohamot és egy idő után nem kell AE.többi lebeny resectioja.mentalis retardatio . mint kettővel • nincs interakcio • olcsóbb • a beteg együttműködését elősegíti • kevesebb mellékhatás   A gyógyszer kontrollja szükséges. Ha a roham focalis. Operáció: A betegek 20%-a nem kontrollálható gyógyszerrel.strukturális agyi károsodás Ekkor indokolt beállítani már a 2.nem szükséges adni antiepileptikumot. Benignus gyermekkori epilepsia centrotemp.pl.izgalmi jeleket mutató EEG . Az epilepsiák gyógykezelésének ált.hogy ezt újabb roham követi. 57.

kezelésnek focalis és primer generalizált epilepsiákban • status epilepticusban  Lamotrigin(Lamictal): • Na csat. hepatopathia. növekedésével hat • primer generalizált idiopathiás epilepsiában. gyermekeknek  Benzodiazepine: • ritkán • Rivotril kieg. anaemia • túladagolás: szédülés. valamint primer és secunder generalizálódó rohamokban elsőként választandó • repetitív kisüléseket gátolja • mh.: allergia. vérszint 4-9 μg/ml  Valproinsav(Convulex): • GABA konc.indirekt GABA agonista • focalis és generalizált tónusos-clonusos rohamban • primidon 70 %-a phenobarbitallá alakul.nystagmus. pancreatitis.secunder generalizálódó focalis epilepsiaban.vérszint 6-100μg/ml  Phenytoin(Epanutin): • membrán stabilizáló. glutamát termelést csökkenti • therapiarezisztens egyszerű és komplex rohamokban • 25 mg naponta.ezért hatékonyságát a phenobarbital vérszintjével ellenőrizzük • 100-300 mg/nap.impulzív petit malban.Stazepine): • focalis. • mh. 58.csontvelőkárosodás • 200-300 mg.ataxia • 600-800mg/nap a szokásos adag .max 300 mg/nap 50 .: súlynövekedés. generalizálódó epilepsiában • mh: gingivahyperplasia.absence-ben. blokkoló.A legfontosabb antiepilepticumok és indikációjuk Carbamazepin(Tegretol. lymphadenopathia.csökkenti a repetitív kisüléseket • focalis és sec. napon 1200-1500 mg/napra .vérszint 5-20 μg/ml  Phenobarbital(Sevenal) és primidon(Mysoline): • GABA anyagcserét befolyásolja. tremor.ált. teratogenesis • 300 mg-al emelünk minden 2.vérszint 10-40μg/ml  Ethosuximid(Suxinutin): • Ca antagonista • primer generalizált absence-ben. májműködészavar.

vigabatrin 4.gabapentin 2. ethosuximid(gyerek) West-sy. .esetleg valproát 2.benzodiazepinek Therapiareziszten esetben lamotrigin v. tételben 61.: benzodiazepin(primer generalizált) Th. carbamazepin.GABA receptor érzékenységet növeli • elemi és komplex rosszullétben • 600-1200mg/nap  Gabapentin: • hatásmech. felbamat Gyógyszerek részletesen az 58. valproát 2. Rezisztens: lamotrigin Primer generalisált: 1. 3-ként phenobarbital és primidon Kieg.A generalizált epilepsias rohamok kezelése   Elsőként valproát Secunder generalizálódóban: 1.A partialis epilepsiás rohamok kezelése      Elsőként választandó a carbamazepine 2-ként phenytoin v. phenytoin 3. phenobarbital Kiegészítő th. Lennox-Gastaut sy-ban • 2g/nap-3g/nap  Felbamat: • gátolja a glutamát felszabadulást.GABA lebontást gátolja • kiegészítő terapiaként partialis rohamokban és West ill. nem ismert • complex focalis és secunder generalizálódó rohamokban • 300mg/nap kezdésnek majd 1200mg/napig emeljük 300 mg/nap dózissal 59. Vigabatrin(Sabril): • indirekt GABA agonista.:vigabatrin.: vigabatrin.ACTH      51 .

intoxicatio gyanúja merül fel  Halmozott rohamok: • sérülésektől védeni (protézis eltávolítás).vérgáz) • EKG.i.figyelni a légzésdepresszióra • kórházban 10-20 mg diazepam lassan.Gyakorlati teendők epilepsiás roham esetén  Roham alatt : • sérüléstől óvni • puha tárgy a fogak közé DE:nem szabad erőltetni.esetleg EEG.v. pulzust figyelni ha a légzészavar tartós.akkor clonazepam 2 mg i.(ha nincs.mert sérülést okzhat  Roham után: • légutak szabaddá tétele • stabil oldalfekvés • szájtoilette • légzést.parenteralis kezelés • sürgős vizsgálatok (vércukor.v.urea.v.vércukortól függően 50 ml 40% glükóz i.ionok. • otthon diazepam. Symptomás epilepsiák leggyakoribb okai             Intracranialis tumorok Traumák Hypoglycaemia Encephalitis. Lennox-Gastaut:felbamat.meningoencephalitis Sinusthrombosis Gyógyszermegvonás Terhességi toxicosis Stroke Hypocalcaemia Uraemia Hypoparathyreodismus Acut intermittáló porphyria 62 & 64. max 8-10 mg) 52 .vigabatrin 60..

thiopental adandó.alternatíva: Rivotril 2mg lassan i. vagy a focalis tünetek (pl.akkor megismételhető . relaxáció és gépi lélegeztetés .glukóz.v. végtagrángatózás) nem szűnnek meg.egyébként nehezen észrevehető.63.liquorlebocsátás . A status epilepticus kezelése   Az egyes rohamok között a tudat nem tisztul fel(GM-status.phenobabital 15-20 mg/kg i.v.vérgáz meghatározás . oedema.ha 1.alkohol-.CAVE:cardialis mellékhatások .óvni a sérülésektől . ezért meg kell szüntetni a status epilepticust.hólyagkatéter • 620%-os glukóz i.v. .v.vérkép.ha a roham 5 percen belül nem szűnik meg. antiepileptikumszint.EKG és vérnyomáskontroll .15-20mg/kg phenytoin i.Ha a roham nem szűnik.légútbiztosítás . összdózis 30 mg/kg) .absence-status).naponta szérumszint meghatározás .toxikológiai vizsgálatok.5 g .nap 0. gyermekeknek 1ml/kg 40%-os glukóz • 10-20 perc : .vénabiztosítás .(glukóz tartalmú oldatban nem szabad adni) .2 mg/tskg Seduxen i. akkor 100200 mg i.v.meglassultság jelezheti.v.nap 1-1..0. A több mint fél óráig tartó roham után az idegrendszer maradandóan károsodhat(hypoxia.vitális funkciók monitorozása . Kezelés : • 5 perc a roham kezdetétől : .nap 0.oedema kezelése  • >60 perc  Absence status : • Figyelmetlenség. .CAVE! légzészavar . .5 g után nem szűnik.oxigénmaszk .5 g 3. új epileptogén góc kialakulása).max dózis: 1.5 g 2. Ezután per os antiepileptikumot kell adni.Ha a roham nem szűnik .akkor még 5 mg/kg phenytoin (max. • sürgősen EEG 53 .CAVE! Légzésdepresszió • 21-60 perc: .

majd Epanutin 125 mg dózisban 65. Egyéni esetben ez változhat és a szakorvos egyéni döntésétől függ.Megfelelő és folyamatos oxigenisatio biztosítása.  Munkahely.3 évig pedig gyógyszer nélkül. sikerélményt nyújtó tevékenységek 54 .Extrém hőmérsékleti körülmények. A jogosítványt 5 éves rohammentes periódus után kapják vissza.Örömöt. Focalis rohamokból álló status • A rohamot előidéző neurológiai betegség kiderítendő. feszültségmentes környezet . Az epilepsia és gépjárművezetés ill.  Tónusos rohamokból álló status: Rivotril ronthatja. . változások kerülése. munkaalkalmasság  Gépjárművezetés: Alkalmi rosszullét követően a beteg legalább 1 évig nem vezethet.ebből 1 évig gyógyszer mellett kell rohammentesnek lenni.v.v. . ill.• clonazepam(Rivotril) i.Villogó fényhatások tartós érvényesülésének kerülése.ezért phenytoin (Epanutin) adandó 125 mg dózisban i.környezeti hatások: .Stresszmentes. . • 2 mg Rivotril.

Perforáló ágai a basalis ganglionok és a capsula interna egy részét. Az agy vérellátásának legfontosabb anatómiai jellemzői  Az agy vérellátásának alapja az agyalapon található gyűrűszerű anasztomózis. Az aca a féltekék mediális részének elülső kétharmadát. subclaviaból eredő két a. A kétoldali aca anasztomizál egy a. ha a nagyerek egyike elzáródik.  A két a. még az mögötti területet A2-nek nevezzük. a két a. Ellátja a látással. carotis internából kapja. a parietalis lebeny hátsó részét. cerebri media (acm) az a. a temporalis lebenyek medialis felszíne. vertebralisokból. a corpus callosumot és a frontális lebeny hátsó részét látja el. a frontoparietalis ágak a frontális lebeny oldalsó és hátsó részét. communicans anterior (acoa) révén. Az acp ellátási területe az occipitalis lebeny nagy része.  Az összeköttetést a carotis és a vertebralisok által hozott vér között a két a. a ramus parietalis posterior a parietalis lebenyt. A communicans arteria előtti területet A1. carotis interna-ból ered. cerebri posteriorra (acp). látótérrel és vizuális perceptioval  55 .  A Circulus arteriosus Willisi vérellátását a két arteria carotis communisból eredő a.66. Circulus arteriosus Willisi. communicans posterior (acop) biztosítja. vertabralison. a frontális lebeny belső mediális részét. mely a nyúltvelő-mesencephalon határon végágára oszlik. vertebralis a nyúltvelő 2 oldalán halad felfelé. Ellátja a féltekék convexitásának legnagyobb részét. a frontális lebeny hátsó mediális részét. Jelentősége. communicans posteriorban a véráramlás normális körülmények között minimális. Az a. a communicans arteriák anasztomózisként funkcionálnak. communicans anterior és a. a ramus angularis a temporalis lebeny felső és parietalis lebeny hátsó részét.  A két a. hiszen egyenlő nyomással érkezik a vér a két a ACI-n és a két a. A 2 a. nyúltvelő-pons határon egyesül a basillarissá. illetve az a. cerebri anterior (aca) az a. a ramus temporalis posterior a temporalis lebeny felső és hátsó részét látja el. carotis interna ága.

holott az agy tömege a testsúly 4. Az agyat a test vértartalmának 15-20% táplálja. de legtöbbször ezek tünetmentesek az ellenoldali kompenzáció miatt. az éberséget. az agy vérkeringését szabályozó mechanizmusok     Az agyszövetre jellemző a fokozott energiaigény. agyidegek magjait. kémiai és idegi szabályozása o fizikai szabályozás csak az autoregulációs nyomástartományon /50-150Hgmm/ belül hatékony.  A híd vérellátását három pár ér biztosítja.kapcsolatos kérgi területeket. ocolumotorius a acp és a a. cerebelli inferior anterior. a sustantia nigrat. fokozott érzékenység az anoxiára. AGYI KERINGÉS AUTOREGULÁCIÓJA: az agyi vérátáramlás az artériás középnyomás széles határai között – 50-150 Hgmm – állandó. vagy tünetmentességet okoz. basillaris oszlásának elzáródás teljes vakságot (kérgi vakságot). Az agy vérkeringésének legfontosabb élettani jellemzői. a. rubert.cerebelli inferior posterior. A cerebelláris arteriák nemcsak a kisagyat. a. a nucl. a. Sokszor az egyik vertebralis fejlődési rendellenesség miatt szűkebb. cerebelli superior között lép ki. alatta és fölötte nyomásfüggővé válik az agyi vérátáramlás  vérnyomás emelkedik – agyi erek átmérője szűkül  vérnyomás csökken – agyi erek átmérője szűkül  Magas vérnyomásos betegségben az autoreguláció sávja feljebb tolódik 120-180 Hgmm közé. o kémiai szabályozás Az agyi erek tágasságára ható legerősebb kémiai inger a CO2 parcialis nyomása pCO2 arteriás vérben 40Hgmm 56 . és IV. Veszélye. A szabályozás legfontosabb tényezője az arteriolák (rezisztenciaerek) tágasságának fizikai. Szürkeállomány vérátáramlása 4x-e a fehérállománynak – 80 ml/min/100g a szürke.  67. a III. ezeket összekötő fehérállományt. 20 ml/min/100g a fehér. Az a. cerebelli superior. a memóriát. A n. míg egyik vertebralis elzáródása enyhe tüneteket. hogy az alsó határ alá eső vérnyomásértéken a szöveti perfúzió romlik. 2/3 esik a carotis.5% agyi vérátáramlás 750-1000ml/min. hanem az agytörzset is ellátják. 1/3 a vertebralisok ellátási érterületére A regionális vérátáramlás nyugalomban 50ml/min/100 gramm agyszövet. és gondolkodást integráló thalamusmagokat. az ideget nyomja. Ha az ereken aneurisma van. a temporalis lebeny limbicus területeit. elzáródásuk az agytörzsben is okoz károsodást.

és csak az alsó határértéken (artériás pO2 kevesebb. ketontestek felhasználása révén o o o 57 . Oxigén hiányra az agyi erek kevésbé érzékenyek  hypoxiára / 10% os O2 keverék lélegeztetése / mindössze 35% os agyi vérátáramlás csökkenést okoz.ingerküszöb. a pCO2 hatás függ az aktuális vérnyomástól: hypotensio mellett. Ca+ be a sejtbe – cytotoxikus ic. Na+ . K+ és ATP konc. nem reagálnak a vérnyomásváltozásra. változása révén hat. a pCO2 emelkedés csak minimális értágulatot hoz létre 60 Hgmm pCO2 fölött az autoreguláció megszűnik. oedema képződik az ischaemiás szövetben később vér-agy gát romlása miatt extracelluláris. a szövetek itt túlélhetnek a glikolízis. félárnyékos zóna.      1 Hgmm pCO2 emelkedése kb.    A regionális agyi vérátáramlást az idegsejtek lokális aktivitása jelentősen módosítja A capillárisok perfuziója arányos az agyszövet lokális glükóz anyagcseréjével Agyi vérátáramlás kóros viszonyok között: o agyi vérátáramlás csökkenése következményekkel nem jár 20ml/min/100g határértékig. 4%-os vérátáramlás növekedéssel jár pCO2 növekszik – rezisztencia erek vasoconstrictioja figyelhető meg pCO2 csökken – rezisztencia erek vasodilatátiója a CO2 az extracelluláris pH. vasogen oedema is képződik gócot körülvevő hypoperfundált agyterület – penumbra. a maximálisan tág erek tovább nem tudnak tovább tágulni. amit a szöveti acidosissal lehet magyarázni o neurogén szabályozás  2 szinten történik:  agytörzsi vasomotor központban: perfuziós nyomás szabályozása + agyi erek tágasságának szabályozása  regionálisan az agyi rezisztenciaerek és/vagy kapillárisok területén. az agysejtek elpusztulnak K+ ki a sejtből. súlyosabb o lokális vérátáramlás 8-10ml/min/100g alá esik . mint 50 Hgmm) vált ki értágulatot.

vertebralison. hogy az egyik ér elzáródásakor a többi milyen mértékben tudja átvenni az ellátást o o o o o  anastomosis tágassága érfal tágulékonysága helyi nyomásviszonyok általános vérnyomás. ophthalmica az ACI és az ACE (a. mind a kémiai reguláció megszűnik. fokozatos elzáródás esetén általában a kollaterálisokkeringés kialakul. CO2 lélegeztetése intracerebralis stealt hoz létre – az erek csak a sérült területen tágulnak ki nagy erek fokozatos elzáródása – shunt keringés kialakulása miatt csak minimális következménnyel jár o  Az agyszövet vérátáramlása függ o o o erek tágassága a vér viszkozitása a perfúzós tényezők: RR/szívmunka/vénás szerkezete/rugalmassága/shuntkeringés visszafolyás/erek  agyi vérátáramlás o o o norm: 50ml/min/100g agyszövet reverzibilis károsodás: 15-20ml/min/100g irreversibilis károsodás: 10ml/min/100g 68.o az ischemiás zónán belül mind az idegi. de hirtelen elzáródásnál (embolia) erre nincs idő  az agyi vérellátás legfontosabb kollaterálisai o a. a communicans arteriák anastomosisként funkcionálnak számos tényezőtől függ. és a két carotis interna-n. Jelentőségük. hiszen egyenlő nyomással érkezik a vér a két a.és keringésviszonyok elzáródás kialakulásának sebessége.tétel acoa. 66. Az agy kollataralis vérellátásának lehetőségei   agy vérellátásában a legfontosabb a Willisi kör Ld. ha egyik nagyér erzáródik. és acop – normálisan a véráramlás itt minimális. facialis) között. 58 .

o Azonos oldali ACI elzáródás esetén az áramlás az a. Négy ilyen véna van. communicans posterioson keresztül töltődik az a. 2 parietais. emissariae-n keresztül. ha az a. és vénás sinusokat fog közre 59 . occipitalis-k (ACE) az a. vertebralisok izomágain keresztül töltik proximális elzáródás esetén az a. 1 occipitalis több nyíláson keresztül fonatszerű összeköttetések o o foramen magnumon keresztül – plexus venosus vertebralis internus fissura orbitalis superioron keresztül a sinus cavernosus összeköttesítést létesít a vena ophthalmica superiorral a fossa cranii media koponyaalapi nyílásain keresztül a plexus pterygoideussal közlekedik sinus cavernosus  o  agyi sinusok: a dura mater periostealis és meningealis rétege bizonyos helyeken elválik egymástól. ophthalmica-ban megfordul a. cerebri posterior. emissaria condylaris összeköttesítést létesíthetnek a koponya belső és külső vénái között a koponyatető szivacsos (diploe) állományában haladó vv. a dura mater sinusaiba ömlenek az agyállomány vérét elvezető önálló fallal bíró vénák. elsődlegesen a dura sinusok közvetítésével a vena jugularis interna felé vezetődik a sinusok maguk is közlekedhetnek jellemző helyeken a fej külső vénáival vv. diploicae. vertebralisok cranialis szakaszát o 69. 1 frontális. basillaris szűk az a. emissaria parietalis o o  sinus sigmoideus kezdetéből kivezető v. emissaria mastoidea sinus sigmoideus végső szakaszából az os occipitale oldalrészein keresztül kivezető v. Az agy vénás rendszere     Nincs a Willisi kört követő vénás rendszer. Ilyen emissaria a o sinus sagittalis superiorból kivezető v.

rajta keresztül sok fontos képlet halad     az összes ideg mely belép az orbitába – III.. jellegzetes szemtüneteket eredményezve – exophthalmus pulsans o o sinus transversus – sulcus sinus transversusban  a belsőfül fertőzései érinhetik. ahol erőteljesen kitágulva végződik ( confluens sinuum) sinus cavernosus – bonyolult sagitalis állású sinusrendszer a sella turcica 2 oldalán   benne az orbita vénás rendszere vezetődik el. IV. ennek a közelében halad 60 . ezáltal lehetséges fertőzési kapu az orbitalis és facialis fertőzéseknek az agy felé (anasztomozisok) mellette ill.o sinus sagitalis superior – sulcus sinus sagittalis superiosis-t bélelő dura mater és az innen induló falx cerebri fogja közre. VI a sinus lateralis oldalán halad ACI a sinustól medialisan ezen képletek sérülhetnek különböző betegségek kapcsán ezen a kritikus helyen ritkán a ACI fistulát képez a sinus cavernosus felé. A protuberantia occipitalis internaig húzódik. V/1.

mások nem  gyógyszer – képes-e átjutni a vér-agy-gáton  61 . nem sinus jellegű vénái – önálló falú. amely biztosítja az agyi extracellularis tér ionösszetételének állandóságát. cerebelli superiores et inferiores – sinus rectusba. sinusokba ömlő vénák o vv. cerebelli superiores – agyféltekék konvexitásán szedődik össze. ill. sinus cavernosusba ömlenek vena basilaris (Rosenthali) – a chisma opticum oldaláról eredve a középagyat oldalról kerüli meg.  ez a kapcsolat jelenti a vér-agy-gátat. cerebralis inferiores – több apró agyalapi véna. utóbbi a sinus transversusba torkollik o o o o 70. a sinus rectusba torkollik vena cerebri magna (Galeni) – az agyvelő belsejének elvezető vénája vv. megakadályozza a neurotranszmitterek bejutását a szisztémás keringésbe  ugyanakkor a keringésből csak bizonyos anyagok jutnak be az agyba.o o  sinus rectus – tentosium cerebelliben sinus sagittalis inferior – falx cerebriben az agy önálló. sinus sagitalis superiorhoz halad oldalanként 7-8 vv. A vér-agy-gát jelentősége  az agyi capillarisok falában levő endothel sejtek a rendkívül szoros kapcsolatot biztosító tight junctionokkal kapcsolodnak egymáshoz.

normálisan át nem jutó antibiotikumok is átjutnak. glia.     rétegei: o capillaris endothel o endothel lamina basalisa o perivascularis kötőszöveti tér – Wirchow-Robin tér o idegszövet membrana basalisa o astrocyta nyúlványok sérülése: tumorok. penicillin cytotoxicus oedema – endothelsejtek. Az ischaemiás agyi keringési zavarok rizikótényezői  felnőttekben o hypertonia o szívbetegség – főleg a turbulens áramlással járó szívbetegségek→embolizáció forrás!!  pitvarfibrilláció  dilatatív cardiomyopathia  nyitott foramen ovale  pitvari septum defectus  felszálló aorta thrombosisa  kamrai septum defectus  AMI  bal kamra aneurysma  vitiumok: aorta. pl. ha s kamra ependyma sejtjein keresztül a liquor az agyállományba hatol vasogen oedema oka: o tumor o tályog o ischaemia o agyvérzés o agysérülés o meningitis pathomechanizmus: a capilláris endothel átjárhatósága növekszik → az extracelluláris folyadék növekszik 71. K+ transzport zavara. intersticiális oedema – kamra körüli fehérállomány magas Na+ tartalmával magyarázzák oka: o communikáló hydrocephalus. gliatalpak és a neuronok duzzadása jellemző oka: o agyi ischaemia o vízmérgezés o hypoosmolaris oldatok o antidiuretikus hormon fokozott szekréciója o sóvesztő vese pathomechanizmusa: ATP függő Na+. mitralis billentyű  endocarditis 62 . gyulladás . intracellulárisan Na+ szaporodik fel. amelynek következtében a víz az extracelluláris térből az intracelluláris térbe lép.astrocyta-capillaris endothel egység felbomlik o meningitisben a vér-agy-gát átjárható.

HDL képződésének zavarát 72. zörej o életkor – 65 év felett o kóros haemostasis o Htk ↑ o fibrinogén ↑ o hyperlipidaemia. thromboemboliák 12%. Az ischaemiás cerebrovasculáris betegségek felosztása a tünetek időtartalma szerint  TIA – transitorikus ischaemias attack o hirtelen kialakuló agyi keringészavar. AIDS ) o drogok genetika tényezők: o genetikai háttere tisztázatlan o multigénes öröklődési tényzőket tartanak valószínűnek o angiotenzin -1 konvertáló enzim (ACE) polimorfizmusa gyakori hypertoniában. melynek tünetei 24 órán belül szűnnek  carotis területi TIA – 80% 63 . HDL koleszterin ↓ o haemoglobinopathia fiatalkorúakban o első helyen a cardialis tényezők állnak o kardiolipid antitestek o fiatalkori DM o oralis anticoncipiens o hyperlipidemiák o infectiok ( syphilis.  o dohányzás o diabetes mellitus o alkoholbetegség o férfi nem o pozitív családi anamnezis o korábbi stroke. multiplex infarktusok. ismeretlen eredetű 8% o agyvérzés – cerebrovascularis betegségek 15% adja  hypertoniás – 40-70 év között 12%  érmalformátiókból – 3% 73. A központi idegrendszer éreredetű betegségeinek felosztása  eredetük és pathogenetikai következményeik szerint osztjuk fel o ischaemia – az összes agyi keringészavar 85%-a  érelváltozás  nagyerek betegsége – atherosclerosis/thrombosis 45% → territoriális agyi infarktus  kiserek betegsége – lipohyalinosis 20% → lacunák  agyi emboliák – forrása a szív és nagyerek 20% → territorialis infarktusok. ami az egyik legfontosabb cardiovascularis rizikótényező o apolipoprotein A1 gén polimorfizmusával magyarázzák a védőhatású lipoprotein. lacunák. TIA o carotis szűkület.

majd distalisabb erekbe szállítódik háttér: szívprobléma → EKG. ha vertebro-basilaris területen. Az agyi ischaemia és állományvérzés elkülönítő kórisméje  ischaemiás stroke o CT!! – denzitásváltozás az első 6-8 órában nem látható.    vertabralis területi TIA – 20% RIND – reversivilis ischaemiás neurológiai deficit o tünetek 3 napon / 72 órán / belül szűnnek. nem múlnak el nyomtalanul progresszív stroke o carotis területén az első 2-3 napon. T2 súlyozott képen hyperintenzitás láthatók o thromboticus stroke – az agyat tápláló erek fokozatos thrombotikus elzáródása    lassan. fokozatosan alakul ki gyakran éjszaka. nappali aktivtás közben jelentkeznek később tünetek javulhatnak. teljes súlyosságban jelentkező tünetek. trauma. napon is fokozatosan romló neurológiai tünetek o a tünetek a beteg megfigyelése alatt fokozatosan alakulnak ki. kifejezett fejfájás kíséretében 64 . echokardiografia korábbi anamnézisben keresni okot  állományvérzés o o o CT – azonnal látszik. de 24 órán túl komplett stroke – a tünetek az idő elteltével javulhatnak. később nem romlanak tovább. vagy állandósulhatnak o hirtelen. már az akut szakban is kirajzolja az ischaemiás területet. illetve rosszabbodnak 74. tumorok hirtelen kialakuló tünetek. ha az embólus oldódik. 24-48 óra múlva hypodensitas MR –érzékenyebb. alvás közben jelentkezik → a beteg már a neurológiai tünetekkel ébred progresszió jellemzi a lefolyását → a thrombus növekszik o emboliás stroke – embolus származhat szív. akár 4. nagyerek    tünetek hirtelen.   o T1 súlyozott képen hypointenzitás. hyperdensitasként háttér: hypertonia.

tarkókötöttség nappali órákban alakul ki. az a. carotis interna területi vérellátási ischaemia tünetei – 80% o amaurosis fugax – az egyik szem átmeneti vaksága. a.aca A1. fvt. homonym hemianopia. szédülés. arc. kéz. sensoros aphasia – a. acoa lokalizációkban gyakori 75. igen szűk pupillák. motoros aphasia – a.és érzéskiesés kisagyi vérzés – nystagmus. ataxia. a chorioidea) o o o o  a. ophthalmica szűkületének vagy embolizációjának kövekezménye ellenoldali haemiparesis alsóvégtagi túlsúllyal – a. tudatállapot változása a vérzés tömegétől és lokalizációjától függően alakul ki. tekintészavar. cerebri media hátsó ágcsoport arcon végtagon egyenlő mértékű gyengeség és haemihypestaesia – perforáló ágak ( a. maximummal. vertebralis. órák alatt fokozatosai fejlődnek a tünetek góctünetek jellemzőek    féltekei vérzés – ellenoldali haemiplegia. látótér. lenticularis. hányás pons vérzés – súlyos tudatzava.o hányás. cerebri anterior ellátási terület ellenoldali bénulás és érzészavar. hányinger. pyramisjelek o o o  SAV o o o o o hirtelen kezdet súlyos fejfájás / elesettség / tarkókötöttség / photophobia / esetenként tudatzavar góctünetek nem jellemzők gyakran fizikai erőkifejtés kapcsán alakul ki anaerusmia ruptura a gyakori oka . basillaris területi – 20% o „4D” tünetcsoport 65 . cerebri media elülső ágcsoport ellenoldali érzéskiesés. teljes jólét közepette percek. Az agyi TIA leggyakoribb tünetei  a. tetraparesi/plegia.

agyideg károsodás az érintett oldalon és ellenoldali hosszúpályatünet. nappali aktivitás közben tünetek már kezdetben maximálisak. majd distalisabb erekbe jut tünetek attól függenek. lupus erythematosusban. hogy milyen lokalizáciban. műbillentyű – 10% amyolidosis. bal pitvari myxomaban vénás rendszerből (pl. tünetek. mitrális billentyű betegség. kétoldali tünetek – corticalis vakság. daganatos betegségben. thrombocytopeniaban. melyik érnek történt az elzáródása /Ld. melyek később esetleg javulhatnak. hogy az embólus esetleg feloldódik.emboliaforrások o pitvarfibrilláció .alsó végtagi) paradox embolizáció nyitott foramen ovalen keresztül o 66 . elkülönítő kórisme)     tünetek általában hirtelen jelentkeznek. többi tétel/ okok: .    o dizziness – szédülés diplopia – kettőslátás dysphagia dysarthria alternáló érzészavar . INR: 2-3 Szívinfarktus utáni állapot – 15%    o o szívfal paradox mozgása kamra anaeurisma ritmuszavar o reumás és egyéb szívbetegségek. szülés alatt. terhesség. Embolia cerebri (kórszármazása. tetraparesis ataxia hányinger látótérzavar – occipitalis cortex károsodása miatt o o o o 76.45%→heparinkezelést és preventív antikoagulációt igényel. azzal párhuzamosan. neuromuscularis betegségek.

vizeletinkontinenciát okoz liberációs jelenségek: fogó. alvás közben beteg neurológiai tünetekkel ébred állományvérzés: o o o o o teljes jólét közepette kifejezett fejfájás hányás tarkókötöttség tudatállapot változása ( kiterjedéstől függően) oka: hypertonia. dg.vagy kétoldali károsodása→abuliát. agraphia szubdominalis féltekei → anosognosia. lenticulostriatae ellátási területén ischaemia →capsula interna laesioja → ellenoldali spasticus hemiplegia főtörzs elzáródása → faciobrachialis eloszlású hemiparesis. láb↓ → corticalis arc. és a vállizmok     corpus callosum rostok megszakadása miatt a bal kéz apraxiája társulhat a tünetekhez domináns félteke károsodása→transcorticalis motoros aphasiat cingularis régió károsodása egy. tumorok 77. asomatognosia. láb↑ → subcorticalis aphasia. Az arteria cerebri anterior elzáródásának tünetei aca főtörzsének elzáródása következtében:  bénulnak az alsóvégtagok. Az arteria cerebri media elzáródásának tünetei kezdeti szakaszon. kar↑ . diff. apraxia. epilepsias rohamok → corticalis látótérdefectus.: o thromboticus stroke:   o éjszaka. radiatio optica laesiosa (homony haemianopia) → subcorticalis 78. M1 elzáródás → aa. zavartság 67 . kar. hemihypaestesia bulbusok konjugáltan devialnak a laesio irányába látósugárzás laesiója → ellenoldali homonym haemianopsia vagy felső kvadráns anopia domináns féltekei acm elzáródása → globális aphasia. apáthiát.és szopóreflexek hemiparesis a corticalis és subcorticalis ischaemiara is visszavezethető ha a paresis kifejezettebb: arc. trauma.

apraxia. a látókéreg elpusztul o mko.domináns oldali anguláris. domináns oldali paramedialis thalamus laesio → beszédzavar. macularis látás megkímélt o  hemianaesthesia. alexia a. Az arteria cerebri posterior és arteria carotis interna elzáródásának tünetei a. . kar. ellátási területkiesése – corticalis vakságot okoz.carotis interna – aca és acm ellátási terület kiesése figyelhető meg ld. ophthalmica területének ischaemiaja. hátsó parietalis és temporalis ágak → sensoros aphasia.) ellenoldali homonym hemianopsia.syn. memóriazavar.ha domináns vagy kétoldali →amnesticus syndromával. apathiával és dementiával jár. inditékhiánnyal. ACI ága 68 . figyelemzavarral. alsóvégtag egyformán károsodik amaurosis fugax – a. a beteg gyakran nem veszi tudomásul a vakságot ( Anton . alexia 79. apraxia. thalamogeniculata elzáródásának következménye → klasszikus thalamus syndroma acp főtörzsének elzáródása → occipitotemporalis medialis területeket károsítja.cerebri posterior – occipitalis lebeny mind a 3 felszínét. astereognosia. a szubdomináns oldali neglect syndromát idézik elő a. előző tételek  hemiparesis         hemihypaesthesia aphasia – domináns félteke károsodása esetén nem domináns – anosognosia acm túlsúlyú károsodás – faciobrachialis túlsúlyú károsodás aca túlsúly → alsó végtag túlsúlyú + incontinentia corticalis → aphasia. temporalis lebeny alsó felszínét  P1 és P2 áramlászavara→strategiai infarctusok a talamusba     paramedian thalamuslágyulás. epilepsiás rohamok subcorticalis → arc. enyhe hemiparesis.

de kevésbe specifikus. A vertebrobasilaris területi keringészavarok tünettana 4D tünetcsoport  diplopia    dysarthria dysphagia dizziness – szédülés – leggyakoribb. elzáródásának syndromája SUBCLAVIAN STEAL SYNDROMA  az a. DSA. mint az ép oldalon UH.80. tudatzavar előfordulhat 81. Az arteria subclavia kezdeti szakasza szűkületének. ill. akkor ez csak ritkán ischaemia következménye alternáló tünetcsoport  azonos oldali agyidegkárosodás. brachialisba az ellenkező oldali AVból a megfordult keringésű AV-on keresztül jut vér → agytörzs perfúziója romlik agytörzsi ischaemia → leggyakrabban forgó jellegű szédülés. ha szédüléshez más neurológiai kórjel nem társul. subclavia atheroscleroticus szűkületének következménye az AV eredése előtti szakaszon       a szűkület oldalán → kar és váll mozgatásakor. kettőslátás. különösen a fej felett végzett erőkifejtéseknél AV-ban csökken a nyomás az a. paresis diagnosztikus értékű ha. MR-angiografia jellemző triasz!!!!!: o o o subclaviás árokban zörej két oldalon mért vérnyomás különbség ≥ 20 Hgmm két oldali radialis pulzus különböző 69 . több alkalommal mért vérnyomás legalább 15-20 Hgmm-rel alacsonyabb a szűkület oldalán. illetve annak tünet  ellenoldali hosszúpálya tünet – pyramis pálya károsodás occipitalis cortex károsodása → látótérzavar ataxia. dysarthria.

ha újabb TIA nincs és a szűkület nem progrediál>>mh. Gondos cardiológiai vizsgálat szükséges. mozgatókör.82. Cardiológiai vizsgálat: auscultatio > carotisoszlás alatt és felett is EKG!! Mellkas rtg TTE >20-25%-ban talál eltérést TEE >50%-ban talál eltérést Holter. INR Na+.vvt-filtráció. allergia.monitorozás cardialis arrhytmiáben szükséges.> arrhytmia kezelése Thrombocytaaggregáció-gátlók adása:ha nem operálható az érbetegség és TIA-k jelentkeznek. Aspirin:100-300mg/nap. reflexkör.PS.Az átmeneti agyi keringészavar(TIA) kezelése Rizikófaktorok kezelése:vérnyomás. Az agyi keringési zavarok esetén elvégzendő neurológiai vizsgálatok agyidegek.hgb. érzőkör vizsgálata – A RÉM meningeális izgalmi jelek pszichés státusz vegetativum vizsgálata szemmozgások vizsgálata kalóriás ingerlés → agytörzs . LDL-C. APTI. K+ > tehát az ionok Glükóz Urea. híd épsége! paresisek – lokalizáció keresése többit lásd. PC APC-rezisztencia Testhőmérséklet Vasculitis gyanú esetén autoimmun próbák szükségesek:antiphospholipid-at. bronchospazmus! Érzékenység esetén:Ticlopidin:2x250mg/nap + vérképellenőrzés 70 . koleszterin és a zsíranyagcsere rendezése A kóros lipoprotein A független rizikófaktor A vérnyomást főleg carotis stenosis esetén 150hgmm körül stabilizáljuk. HDL-C) We > minden esetben meg kell határozni! Coagulatiós rendszer vizsgálata: AT-III. kardiolipin ellenes antitest. triglicerid.:GITpanasz. általános vizsgálatnál 83.mesencephalon. Stroke utáni gyakori halálok a MI.Az agyi keringési zavar gyanúja esetén végzendő belgyógyászati vizsgálatok Laborvizsgálatok: vérkép > htc. kreatinin > tehát a vesefunkció Májfunkció Fontos még> lipidprofil (koleszterin.fvs Thrombocyta (reológiai vizsgálat:plazma és teljes vér viszkozitás.vvt és thrombocytaaggregáció. VÉRNYOMÁSMÉRÉS!!!>folyamatos kontroll 84. htc) Haemostasis > PI.

vesevérzés Carotis endarterectomia: Ind:halmozott TIA halmozott minor stroke carotis szűkület 70-99% Ha crescendo TIA-k jelentkeznek és a carotis mútét nem jön szóba. az agytörzset komprimáló cereblláris infarctus esetén Corticosteroid NEM javasolt:vércukor háztartást kórosan befolyásolja Fokozott thrombózis veszély Fokozott ulcus veszély Antiepilepticumok adása a visszatérő convulsiók kivédésére.Anticoagulatio: cél:protrombin=1. Mannitol (20%) 4-6 óránként iv. Int.) Testhőmérséklet emelkedhet >csökkenteni + okát kezelni Normális vércukorszint biztosítása. gátlóra váltunk Hosszabb idejű anticoagulálás csak egyértelmű emboliaforrás esetén. Vérnyomás: csak akkor kell csökkenteni. (később fontos a rehabilitáció) Agyoedema csökkentése: az agyi ischemiák többségében nins jelentős oedema. a carotis rendszerben. melynek kezdete pontosan meg nem határozható 2.agyi ischemia. Corinfar(nifedipin):10mg Esetleg nitroglycerin a diastoles BP csökkentésére(5mg iv. KI:vérzékenység. Elzáródás (100%-os szűkület).4-4. Paralitikus láb fáslizása>MVT megelőzése. vese-. media elzáródásban igen.2-2 INR=1. ha: A diast:130felett.5 3hónap múlva (legkésőbb 1 év múlva):thr-aggr. agytörzsi beékelődést okozhat.Az agy akut ischemiás keringési zavarainak kezelése: A vitális paraméterek után optimalizálni kell a légzést(légútbiztosítás. car. cer. a. friss agyi ischemia.5mg lassan iv. friss MI. AB Mh:kettőslátás.> bej. májbetegség. Kontrollált hyperventilláció (pCO2 legyen 28-35hgmm) Ha nem használ és fenyegető beékelődés van> dekompressziós craniectomia lehet a megoldás>nagymáretű. tüdőbetegség Posztoperatívan:aspirin 2évig + nyaki UH 85. a syst:220felett Hypertoniás encephalopathia tünetei jelentkeznek Létfontosságú szervek (pl:máj) súlyos bántalma fenyeget A vérnyomást nem szabad 160/100hgmm alá csökkenteni. DM. viszont a. O2 adás) és a keringést.fekélyek Interakciók:salycilátok. mely nem operálható és a beteg compliance megfelelő>Syncumar > INR=2-2. szív-.instabil súlyos hypertonia. aspirin/ticlopidin KI:intracranialis stenosis. INR=2-3 Ha egyértelmű emboliaforrás van a szívben v.steroidok. Gyxerek:Ebrantil (urapidil):12. mert uncalis v. de profilaktikusan nem ajánlott Thrombolysis:ind:1. az aspirin kezelés pedig eredménytelen:anticoagulálás néhány hónapig v. mert csökkenhet az agy vérátfolyás. GIT.a tünetek súlyossága bizonyos értéket meghalad 71 .phenylbutazon.2 Cardiversio előtt és után 3 hétig anticoagulálunk.

suffusiok Neurologiai mh:intracerebralis vérzés.Az a. fejsérülés. CM-ban. erythromycin … II. subarachnoidalis vérzés gyanúja. thrombocytopenia 100>.anticoaguláns kezelés. epilepsziás roham a tünetek kialakulásakor. glükokortikoid. Ticlopidin:ha a beteg nem tud aspirint szedni Fvs és thr.3. Aspirin:thrombocytaaggregáció-gátló. thr. immunszuppressív szerek. 10 napig APTI ellenőrzés 3h-múlva>2-3x-os növekedés kell>55-65s-re kell beállítani A kezelés 3-5 nap után kumarin v. Hasznos lehet olyan betegekben. baclofen.2 héten belüli sebészi beav. kettőslátás Ellenjavallt:haemorrhagiás dathesis.valproat.1mg/ttkg 86.Az anticoagulánsok szerepe a cerebrovascularis kórképekben és a legveszélyesebb kölcsönhatások ( más gyxerekkel) Stroke-os betegnek akkor kell anticoagulanst adnia. alkoholizmus. n.GIT v. GIT fekély vesekő.barbiturátok. Syncumar:ált mh: vérzés(GIT). m. hogy a thromboembóliás forrás a szív. epiduralis vérzés.9-1. szalicilátok. aggr. subduralis haematoma. bőrreakciók. ahol thromboticus folyamat van a háttérben> heparint kell adni. endocarditis Kölcsönhatások: I. hypertonia. TIA-s rohamok megszüntetésére ill. Adható pl:pitvarfibbrillációban. 2x4100 NE Fraxiparin sc. ha a betegnél ismert és bizonyított. 3 hónapon belüli stroke v. dil. DM retinopathia.185/110-nél magasabb BP. utána 100NE/h v. Számot ellenőrizni kell stroke Heparin:Folyamatosan kialakuló és progrediáló stroke-nál. idegkárosodás (nfemoralis. Dózis:3-5000NE iv.a tünetek kialakulásától 3-órán belül kell lenni KI:tünetek gyorsan javulnak.gluteus)>spontán és iatrogén. 0. akiknél az aspirin/ticlopidin adása mellett a TIA-k újra jelentkeznek. bolusban. Vérzés 3 héten belül. a későbbi kialakulási vszínűségének csökkentésére. dextrán.GIT-fekély. haematuria. acut pancreatitis. haloperidol 87. izomhaematoma (m.alacsony vércukor rtPA-iv. paracetamol.hatását erősítik:allopurinol.heparinkezelés és emelkedett APTI.psoas.ischiadicus). urogen. agresszív BP csökkentő kezelés.hatását csökkentik:antacidumok. carotis interna stenosisok kezelése Konzervatív therápia: ha a műtét KI Rizikófaktorok befolyásolása 100mg/nap ASA 72 . májcirrhosis. asthma Az alkohol a szalicilát hatását potencírozza.a CT vérzést az agyállományban nem mutat 4. orrvérzés. 100mg/nap KI:vérzsi hajlam.. carbamazepin. cimetidin. gátló.korábbi agyvérzés.

a műtétnek nincs előnye. mert x számú endarterectomiát el kell végezni. Között ACP és az a.A carotis endarterectomia indikációi. 50-70% közötti stenosis:nincs jelentős különbség a műtét és a konzervatív kezelés között 0-49% :a sebészi beavatkozás rizikója nagyobb. ha embóliaforrásnak tekintendő v. Lényege: a lument szűkítő plakkot és thrombust az intimával együtt eltávolítják. hogy 2 éves követés időszak alatt 1 stroke-ot megelőzzünk.(ACI nyaki szakasza) 70-99% közötti stenosis:az azonos oldali stroke rizikója. mely átmeneti neurológiai tüneteket sem okoz 88.carotis zörej Nyaki UH MR angiographia DSA Tünetmentes érstenosis:hallgatózással. therápiához képest. majdnem teljesen gyógyuló stroke-ja. Technikailag csak a bifurcatio és a mandibula közötti szakasz hozzáférhető. a műtét akkor javasolt. szív. intracranialis érszűkület.tüdőbetegség Szövődményei:restenosis > megoldás:ballonos tágítás. Bypass műtétek. occ. ha a megelőző angiographiának és a műtétnek a mortalitása és morbiditása nem éri el a 6%-ot. Asymptomás szignifikáns(70%-fölötti) ACI stenosis esetén a műtt akkor javasolt. szövődményei Indikáció:halmozott TIA Halmozott minor stroke Carotis szűkület 70-99% Kontraindikáció:stenosis az ACI intracranialis szakaszán carotis int. temporalis spf. mint a konz. stent beültetés Varratelégtelenség miatt vérzés Carotis endarterectomia a stroke megelőzésére szolgáló sebészi beavatkozás. externa között Stent ACI stenosis diagnozisa:hallgatózás. UH v. 70% alatti szűkület akkor operálható. 73 . angiographiával véletlenül kiderülő extra. a stroke miatti halálozás kb 15%-al csökken a konz. a szűkületet okozó plakk exulcerált és halmozott TIA-kat okoz. kezelésé Fontos a sebészi team tapasztalata. ha a műtét morbiditása és mortalitása kevesebb mint 3%-ra várható.ez a szám 70%os stenosis fölött 8. kontraindikációi. A carotis endarterectomiából származó előnyt befolyásolják: az angiographia és a sebészi morbiditás és mortalitás>ha együtt elérik a 6%-ot.v.Műtét:Carotis endarterectomia: az atheroscleroticus plakkot a rajta kialakult thrombussal és az intimával együtt eltávolítják 70%-ot meghaladó carotis interna szűkület esetén. Ha a betegnek megelőző TIA-i voltak v.anastomosis képzés: ACM corticalis ága és az a. Elzáródása 100%-os szűkület friss MI friss agyi ischemia instabil súlyos hypertonia vese.

89.Az agyvérzés kóroktana, kórbonctana, kórjóslata Valamennyi stroke 15-20%-a vérzéses Oka:hypertonia Aneurysma ruptura Haemangioma Iscemiás infarctus haemorrhagiás transzformiációja Alvadási zavarok (thrombocytopenia, gyxerek) Vasculitis( immun eredetű) Sinus thrombosis Lokalizáció: Típusos lokalizáció hypertensiv állományvérzésben 1. törzsdúc – 50% 2.thalamus -15% 3.lebenyvérzés 4.agytörzsi (leggyakrabban a pons)-10% 5. cerebellum Atípusos lokalizáció: Traumás eredetű (agyfelszínhez közel) Angioma Aneurysma ruptúrához társuló AVmalformatio Ischaemiás laesio vérzéses transzformációja Koagulatios zavarok, helytelen anticoagulans terápia, thrombolysis Bevérzett tumor v. metastasis (melanoma, világossejtes veserák) Tünetek:A vérzés lokalizációjától függenek. Általában teljes jólét közben alakul ki. Lehetnek enyhék (TIA-ra emlékeztető enyhe fejfájás), de gyakrabban van tudatzavar, a neurológiai tünetek súlyosabbak, mint ischemiában, gyakori a fejfájás, hányás, és gyorsan súlyosbodnak a tünetek, főleg ha a vérzés a kamrába tör. Az ischemiás és a vérzéses stroke-ot csak CT-vel lehet biztosan elkülöníteni!!! Tartós fejfájás, tarkókötöttség, sólyos hemi ill. tetraparesis, súlyosbodó tudatzavar inkább vérzés mellett szól. Féltekei vérzések esetén ellenoldali hemiplegia/tekintés-zavar/látótér,érzéskiesés. Kisagyivérzés:nystagmus, hányinger, hányás, szédülés,ataxia, tremor, dysdiadochokinezis Pons vérzés:súlyos tudatzavar (kezdettől fogva coma),igen szűk pupillák( nincs vestibulo-ocularis reflex), tetraparesis/plegia, pyramis jelek, decerebratios rigiditas A tünetek másodlagos progressziójának okai: 1. ismétlődő vérzések: a rávérzés előfordulási gyakorisága 14-15%, a rizikó az eltelt idővel csökken. A rávérzés kockázata az első 6 órában a legnagyobb. Okai lehetnek:májműködés és véralvadási zavarok. 2. perifocalis oedema 3.hydrocephalus:különösen intraventricularis vérzések s hátsó koponyagödri vérzések esetén gyakori 4. epilepsias rohamok

74

Prognozis: A vérzés letalitása kb.:40-50% Ha a kórlefolyás során tudatzavar alakul ki v. a meglévő súlyosbodik, a letalitas elérheti a 90%ot. Diagnózis: CT >nativ CT-n hyperdenzitas Hypertonias előzmény, haemostasis zavar, syncumar szedés az anamnezisben. MRI- a vérzés akut fázisában nem megbízható Fiatal betegnél mindig keresni kell az érmalformatiot, főleg atipusos lokalizációnál (angiographia). 90.Az állományvérzések konzervatív és műtétes kezelése, kórjóslata Konzervatív kezelés:syst. BP stabilizálása 160-180hgmm körül > lépcsőzetes BP csökkentés >urapidil (Ebrantyl)25mg iv. bolusban, ha 3 perc múlva nem hat, akkor mehet 50mg nifedipin( Adalat)10-20mgsubling. Clonidin (Catapresan) 9-45ug/h B-blokkoló- metoprolol: 5-10mg iv. – tartós hatás Dihydralazin (Nepresol)6,5-12,5mg lassan iv. Nitroprussid-Na: csak végső esetben 0,3ug/ttkg ICPnövekedés esetén:20%os mannitol 200ml-es bolusban( az osmotherapia veszélye:vér-agy gát károsodás esetén a gyx a haematomába kerülhet > növeli a térfoglalást Dexamethason(Oradexan) > 40-50mg Szívelégtelenség esetén:digitalizálás Ritmuszavar kezelés Vérgázkorrekció Thrombosis profilaxis:elsősorban mozgatás> decubitus/pneumonia/fekély profilaxis is 2x5000NEheparin sc. Alvadási zavarok esetén:FFP Faktor pótlás Anticoaguláns okozta vérzésben:FFP, Konakion (szint. K-vit) Heparin antagonizálás:protamin-szulfát Thrombocytopenia estén:thr. cc. A haematomába adott lokális fibrinolyticumok tanulmányozása folyamatban van. Műtéti kezelés:Indikáció: Kisagyvérzés (főleg ha a IV. kamra és a basalis cysterna kompressiójára utaló jelek vannak) >a kisagyvérzéseknek jó a gyógyhajlama Gyorsan romló féltekei állományvérzés Agytörzsi beékelődés Hydrocephalus Tömegáttolódás Eljárások:UH v. CT vezérelte stereotaxiás leszívás(evakuacio) > a friss haematoma kis részét lehet csak leszívni,de subkronikus szakban (7-12) nap akár a 90%-át is Kamrába tőrő vérzésnél korai st-ban kamradrainage

75

Intraventricularis haematoma lysise Haematomaevakuáció nyílt műtéttel KI:coma alvadási zavar híd-, agytörzsi-, thalamusvérzés 91.Háziorvosi teendők akut stroke-ban Háziorvos feladata:mielőbbi szakorvoshoz ill. kórházba utalás Háznál a következők teendők: 1.a BP vizsgálata és ellenőrzése > enyhén emelkedett értéknél nem szabad drasztikus vérnyomáscsökkentőt adni, mivel nagyobb infarctus v. vérzés esetén ez pár óra alatt rendeződhet. 2. ischemia > különösen fontos a kollateralis keringés érvényre jutása miatt a megfelelő (enyhén magas) BP >BP csökkentés:Nimodipin, Corinfar (nifedipin), Redergam (dihidroergotoxin) + B-blokkoló > igen magas BP esetén a kórházba jutás előtt: iv. Furosemid(1-3amp.) 3.vérzés > BP csökkentés >hyperosmolaris oedemaellenes szer >Glycerin(2,5g/ttkg 3-4 óránként) és/vagy Furosemid

4. comás betegnél > légutak szabaddá tétele >aspiratio elkerülése >cardiopulmonalis állapot ellenőrzése és kezelése 5.subarachnoidalis vérzés Magas BP esetén (170hgmm is kezelendő) -Redergam -B-blokkoló -Furosemid -Corinfar -oedema ellenes szerek Teljes nyugalomba helyezés, fekvés, hányás csillapítás Daedalon (Diphenhydramin) Nyugtalanság esetén > Pipolphen (promethasin) Fájdalomcsillapítás:Algopyrin, Demalgonil(Aminofenazon, allobarbitál) 92.Krónikus cerebrovascularis betegek kezelése, gondozása Motiválni kell a beteget a depresszió ellen. A napi tevékenységet ( mosás, étkezés, főzés) fázisokra kell beosztani. A háziorvosnak meg kell nézni a beteg otthonát, hogy alkalmas-e az önálló életvitelre. Sz.e. a szoba, az ágyak átalakítása, fürdető nővér, segítség a bevásárlásban. Az elbocsátás után a beteg járjpn vissza fizikoterápiára, foglalkoztatásra, beszédgyakorlatra.

76

a beszédterapeuta tanácsait kell követni . WC keret és emelt WC ülőke Korlát a lépcső mindkét oldalán Kommunikációs eszközök.felolvasni a betegnek.a tárgyakat a beteg látóterébe mutatni Oropharyngealis rehabilitáció: -száj gondozása. hosszú nyelű kefe Néhány praktikus segédeszköz otthon: Hosszú nyelű cipőkanál Elöl tépőzáras ruhák Rugalmas. szűrése egészséges életmódra nevelés ilyenkor még nincs stenosis és nincsenek neurologiai tünetek 77 .működik-e a hallókészülék > tisztán.A cerebrovascularis betegségek megelőzése Prevenció >primer: az első stroke kialakulásának megelőzését jelenti rizikófaktorok kezelése.Komplikációk kezelése: Decubitus: mozgatás. Segíthet: mozgatás. emelt WC-ülőke. steroid. Passzív mozgatás. ivóeszközök.mindenféle módon próbáljon kommunikálni . telefon 93.meg kell győzni. emelt ágy.ajtó. fürdőeszközök. speciális matrac Fájdalmas váll:a csökkent izomtónus miatt az ízületi fej kicsúszik a vápából.és lábujjterpesztők Beszéd rehabilitáció: . amely a beszélgetéshez újabb anyagot ad . spec. forgatás. UH. Rugalmas zokni megelőzi az oedemát és a vénás thrombózist. hogy továbbra is van szociális értéke .biztatni írásra . amelyek elbátortalanítják .ne erőszakoljam a beszédre . ujj. Ha a váll fájdalmas > ovatos mobilizálás. kapaszkodó Elektromos borotva. a végtag párnára való helyezése segíthet. lábakban lehet súlyos. vészjelző. egyszerű parancsokkal .ellenőrizni kell a halláscsökkenés mértékét . a száj ne száradjon ki -helyes táplálkozási tanácsok -nyelési effektus mechanizmusának megbecslése -ivóedények.váll támasztó … Oedema > izompumpa hiány miatt. izomrelaxánsok. Spasticitas >végtagokban. kifelé nyíló WC. szívószálak helyes használata -biztonságos nyelési technika Beteg otthonában ellenőrizendő: Van-e a fürdőszobában: kapaszkodó.legyen optimista . elasztikus anyagból készült pizsama Nem csúszó betétek a kádban.kerülni az olyan kérdéseket. subluxatio alakul ki + spasticitás >a károsodott váll alatt ne emeljük a beteget. ujjakban. Tartós vállfájdalom esetén:gyxeres kezelés.

stroke v.retard-25mgASA+200mg dipiridamol A preventio területei 1. Megnyilvánulásai: >hypertensiv encephalopathia >intacranialis vérzés >kisvérköri decompensatioval járó akut JSZE >aortaaneurysma dissectioja >terhességhez társuló eclampsia … tünetek: >verejtékezés.A hypertonias krízis és kezelése Akut tensioemelkedés. közvetlen szervkárosodás veszélye. dohányzás elhagyása 2. >120hgmm . mitralis stenosis. de figyelembe kell venni a mentális allapotot. RRsyst. kritikusan magas nyomás. DM. BP myxoma 94.ismert aetiologiai tényezők kezelése:hyperviscositas. elsápadás >nyugtalanság. thrombosis. TIA kialakulásának megelőzése Gyxerek:dipyridamol. orrvérzés >akutan emelkedik >RRdiast. diéta. DM kezelés.400mg/nap Clopidogrel-75mg/nap ASA-100-300mg/nap Ticlopidin-2x250mg/nap Asasantin.atherosclerosis megelőzése.hypertonia kezelése >a betegek stroke-rizikóját 40%-al csökkenti >idős korban is ajánlott kezelni. arteritis temporalis. thrombocythaemia. Cerebralis és cardialis nyomásterhelés. a meglévő egyéb betegségeket és az együttműködési kézséget >többször mérni a BP-t mielőtt hypertoniát diagnosztizálunk >csak 180/110felett csökkentek. félelemérzés >fülzúgás.>szekunder:A stroke-ot v.>220hgmm >fejfájás. asthma cardiale Érnyomás Agyi tünetek: Szívtünetek: 78 .életstílus. ritmuszavar >angina. kipirulás. bakterialis endocarditis. sarlósejtes anaemia. mindig óvatosan >80 év felett csak akkor. ha komplikációk vannak (BKinsuf) >orthostaticus hypotensio vizsgálata >complience vizsgálata >ügyelni a plazma elektrolitra és a glükózra 3.TIA kezelése és preventiója 4. coma >palpitatio. TIA-t követően a 2. szédülés >hányinger >kábultság >góctünetek >görcsök. infarctus > dyspnoe.

urina spastica A pupilla tág lehet. egyenlőtlen szedése/felszívódása >ez a leggyaloribb ok Tünetek:kínzó.terhességi toxaemia -phaemochromocytoma -akut porphyria -uraemia -MAO. Cordaflex. generalizált convulsiok Szédülés. fülzúgás Tudatzavar Paroxysmalis flush v. uraemia tehát leáll a vese >szikralátás.Vesetünetek: >oliguria >haematuria. agyi ischaemia nincs Urapidil (Ebrantyl): 12.Az encephalopatia hypertonica és kezelése Patomechanizmusa: Hypertensiv excessus >regulatív agyi VC elmarad > a nyomás csökkentetlenül tevődik át az agyi erekre > megnő az érpermeabilitás > generalizált agyoedema Okok: -accelerált hypertonia . 5perc alatt. látótérkiesés. foltlátás. azonban neurologiai góctünet nincs RR>250/120Hgmm Terápia Gyxeres:Nifedipin:10mg v. nagyon súlyos állapotban: Urapidil (Ebrantyl) 25mg iv. majd 50mg iv. lassan 4. amaurosis Eszméletvesztés Jackson. proteinuria >elektrolitzavar. azothaemia. homályos látás Szemtünetek: 1. látótérkiesés. vakság >kettőslátás. distensiv fejfájás főleg tarkótájon Hányinger. Kezels: 95. ismételten ellenőrizzük mindkét karon a BP-t 2.5-25mg lassan iv. sápadtság Heves bélmozgások. hányás Látászavar > szikralátás. lüktető. a cardiopulmonalis állapottól függően Furosemid iv.spray 1-2puff > ha klinikailag manifeszt szívizom v.antihypertensiv szerek elhagyása v. infusióban ( esetleg mannitol) Ehhez a tételhez meg kell nézni a Heroldot v. az Oxyt. idős beteg esetén + neurológiai tünetek: Nem szabad gyorsan és drasztikusan BP-t csökkenteni Captopril per os Fiatal beteg neurologiai tünetek nélkül Nifedipin > gyors hypotensio 3.típusú v. infusioban 79 .bénítóval kezeltek tiraminexpozíciója >sajtreakció .

Ha a RR csökkenés miatt gátolt az agyi perfusio >syncope v. fejfájás csillapítása > Daedalon (Diphenhydramin) Convulsiok esetén diazepam Hirtelen BP esés kerülése: A systoles érték 30%-nál nagyobb esése az emollitio komoly veszélyét jelenti. ha a beteg hanyatt fekvő helyzetből feláll. Diazoxid:100-150mg iv.dystoniat. 80 .Hydralasin (Nepresol):10mg iv. a tünetegyüttes egy részét képviseli.) Kezelés: -intravascularis volumen bevitel -fludrocortison > 0.A hypotensio jelentősége kezelése Az IR betegségeinek egy részében autonom IR-i funkciózavar alakul ki. /50mg im.5-1perc alatt. 0.1-0. Az elváltozást először Shy és Drager írta le. 10 perc után meg lehet ismételni Tünetek kezelése: Hányinger. Az autonom IR zavarát jelzi: -orthostatikus hypotensio -impotencia -vizelet és széklet inkontinencia -verejtékezés csökkenése -irisatrophia -könny. A Shy-Drager syndroma elnevezést a sympheticus beidegzés zavarával járó multisystemas degeneratiok megjelölésére használták. azonban betegeiknél a multisystemas atrophia minden tünetét megtalálták. Amennyiben ez a KIR megbetegedéseinek következménye. Esmolol:500mg/ttkg iv. akathisist okozhat. chr. -dihydroergotamin >3-4x25mg/nap -indometacin >3-4x25mg/nap Orthostaticus hypotensio:Posturalis vérnyomáscsökkenés. Gyakran munkaképtelenné teszi a beteget. 96. alkalmazása dyskinesist.és nyálelválasztás elégtelensége Az autonom zavarok a gerincvelő lateralis szarv praeganglionaris autonom idegsejtjeinek pusztulása miatt alakulnak ki.6mg/nap per os -sópótlás -epinephrin >15-50mg 2x/nap -szoros ruha viselése az alsó testfélen és a karon -metoclopramid >30-60mg/nap Parkinsonos tüneteket súlyosbíthatja. ShyDrager-sy. ahhoz hasonló állapot alakul ki. melyek kiterjednek a gvelő intermediolateralis sejtoszlopára. a diastoles legalább 10Hgmm-el csökken és ez legkevesebb 2 percig fenáll. a systoles legalább 20hgmm-el. /50mg/500ml-es infusioban/0.51mg/ttkg/perc cseppinfusióban Furosemid:40-60mg iv.. hogy csak a Parkinson tünetei észlelhetőek. azaz.:-autonom funkciózavar cerebellaris ataxiaval -parkinsonismus -corticospinalis és corticobulbaris pályák működési zavara -amyotrophia -bulbaris dysfunctio -laryngealis stridor (utóbbi 2 fatalis lehet) (Néha előfordul.

metabolikus > súlyos K+ hiány. gyengeség Okai: .szív pumpafunkciójának elégtelensége .Az agyvelő vénás keringési zavarán alapuló betegségek és kezelésük A cerebrovascularis betegségek néhány %-át teszi ki.csökkent intravascularis volumen .Az arteriosclerotikus encephalopathia legfontosabb tünetei. mélyülő tudatzavar 81 . L. Etiologia: thrombosist elősegítő általános és helyi tényezők -terhesség. Gyakori az intracranialis nyomásfokozódás és a féloldali bénulás.és Bblokkolók 2forma: 1. melyben a tünetek az autonom IR-re korlátozódnak. Oka:a vénás elfolyás és a liquor felszívódás akadályozottsága (totelprotein emelkedik) Tünetek: hirtelen kezdődő heves fejfájás Epilepsias rosszullétek ICP növekedése Hányinger/hányás Meningealis izgalmi jelek Szemfenéki pangás. 97. diureticumok.hypovolaemiával társul > reflexes plazma Na+ emelkedés és reflexes tachycardia a következmény Tanácsok betegeknek: >Valsalva manőver kerülése >magas párnával alvás >ébredéskor néhány percig ücsörögjön az ágy szélén >borotválkozás ülve >ájulásra emlékeztető tünetek esetén lefeküdni >meleg helyiségek kerülése (buzibárok) >postprandialis hypotensio kerülése > sokszor egyen kicsit >elegendő folyadék Az idiopathias orthostaticus hypotensio olyan tünetegyüttes. kezelése 98. hypoaldosteronismus . izzadás. gyermekágy -fogamzásgátlók . tompa látás.virális és bakteriális fertőzések . máskor az epilepszis rosszullét. Tünetek lappangva alakulnak ki.Álló helyzetben megjelenő praesyncopes tünetek: szédülés. szemfenéki vérzés Aluszékonyság.malignus tumorok -haemostasis zavarok -postoperativ állapot Tünetek: Rendkívül változatosak.autonom IR-i károsodás okozza 2. Gyakran a fejfájás az egyetlen tünet.vénás pangás -gyógyszerelés > antihypertensiv szerek. sápadtság. vasodilatatorok. hányinger halláscsökkenés.

mivel fokozhatja a thrombosis hajlamot Hyperosmolaris oldatok – ICP növekedés esetén Clonazepam (Rivotril) -1-2mg – epilepsziás rosszullétek esetén akutan Cerebralis vénák thrombosisa: (Gyakoriság sorrendjében) sinus saggitalis superior thrombosisa -paraparesis -halmozott epilepsziás convulsiok sinus transversus és/vagy sigmoideus thrombosisa – ált. periorbitalis oedema + általában fertőzéses eredetű.MR – jobb feloldás.:a per os fogamzásgátlók abbahagyásától számítva legalább 6hónapig Gyermekágyban kialakuló agyi sinus thrombosisban Steroid (dexamethason) Acetazolamid – agyi vérátfolyást is befolyásolja (elvileg növeli) Mannitol és furosemid annyira nem szerencsés. fogak. (INR 2-3) Az anticoagulálást az előidéző tényezők megszüntetéséig adjuk. e. majd csökkentjük a mennyiséget. ptosis. féloldali sinus cavernosus thrombosisa – a szemmozgató idegek (III. széles spektrumúval -ANTICOAGULÁLÁS +lehetőleg teljes heparinizálás: Az APTI a normális 2. találati pontosság. egyéb -AT-III szint -PC. +Az első napon nagyobb dózist adunk. VI. INR-értéket a terápiás tartományban tartjuk (2-3). bolusban 5000NE 2. szóval magas láz is társulhat 82 .góckutatás > elsősorban a koponya üregére ráterjedő gócok (fül. exophthalmus.és methaemoglobintól és bilirubintól Terápia: -elhelyezés intenzív osztályon -gócok megszüntetése -AB. hypodensitas (lágyulás) „cord-jel”az alvadékkal telt sinus saggitalis v. dózis emelhető 100-200NE/óra lépésekben.) és a V. dugóhúzószerű vénák -meglassult vénás keringés -hiányzó vena vagy sinustelődés 5.CT – KA adása után az „üres háromszög jel” utalhat a sinus saggitalis superior thrombosisára + oedema. pl.angiographia: -kihúzott. IV. confluens sinuum hiperdenz háromszöge 3. liquor –xantochrom az átjutó oxi. ha haemorrhagiás transzformációt észlelnek. purulens tüdőfolyamatok) Gyulladásos esetekben > láz/leukocytosis/fokozott We 2. +1. még abban az esetben is.3x-a legyen. melléküregek.célzottan.1000NE/óra Napi dózis: 20000-40000NE > gyakori APTI ellenőrzés Sz.Hemi-tünetek Diagnozis: 1.. +Az acut fázis lezajlása után per os anticoagulálás. T2-es súlyozott képen az alvadékban képződött methaemoglobint ábrázolja 4. PS -antitest vizsgálatok > lupus anticoagulans 6. chemosis (conjunctiva vizenyős duzzanata)./1/2 bántalma miatt: fájdalmas ophtalmoplegia (kettős látás).

traumás. A fejfájás gyakran megváltozott pszichés állapottal jár és neurologiai tünetekkel társulhat v. enyhe góctünetek 4. vegetativ zavarok 5. hányás. de előfordulhat provokáló tényezők nélkül is. Gyakran testi erőfeszítés (emelés. általában testi erőfeszítést követő. majd 3-5 nap múlva klinikai rosszabbodás következhet be a rávérzés miatt. közepesen súlyos hemiparesis.5cm-nél nagyobb Anatomiai lokalizáció szerinr: Anterior keringés:carotis interna (38. igen heves tarkótáji fejfájás. főleg a vertebralist és a basilarist Saccularis:haemodinaki. alkohol Aneurysmák osztályozása Nagyság szerint: az óriás (giant) aneurysma 2. extensios görcsök Olvasd el a Sürgősségi betegellátást a neurologiában Csibától.6%). cerebri anterior (34. a konzervatív kezelés Hunt és Hess skála: fontos a teendők eldöntése szempontjából (SAV beosztás a sebészi kockázat alapján) 83 . coitus ) váltja ki. Az aneurysmából származó SAV napok alatt is kialakulhat. agyidegtünetek 3. tarkókötöttség. fénykerülés.99. cerebelli posterior inferior (0. tarkókötöttség.Közepesen súlyos fejfájás. agyidegtünetek 2.100.Sopor. nem. zavartság. gyulladás és genetikai eredet Diagnosis:-minden 4. SAV okai:-50%-ban aneurysmaruptura. betegnél nem típusos a SAV -hirtelen kialakuló. súlyos fejfájással jelentkezik. hogy a „legerősebb fejfájás az életemben”. A SAV lehet tünetmentes. amfetamin. cerebri media(18.Somnolentia. amit gyakran úgy írnak le. súlyos fejfájást kezdeti vérzéses epizód okozhatja szegényes tünetekkel. csak enyhe fejfájás.1%). fénykerülés. A kezdeti kp.9%) Multiplex (10-20%) Etiologia szerint: Fusiformis:arteriosclerotikus eredet. hányás -néha nem található provokáló tényező Hunt-Hess stádiumbeosztás a teendők eldöntésére: 1.SAV tünettana: Hirtelen kezdődő. vertebralis (0.Coma. hányinger. tarkókötöttség.8%). A subarachnoidealis vérzés gyanúja esetén szükséges vizsgálatok. Hányinger. székelés.tünetmentes v.5%).20%-ban idiopathias +kockázati tényezők:kokain. melynek nagy a letalitása -hypertensios -atherosclerosis -AV malformatio megrepedése -traumás -állományvérzés tör a subarachnoidalis térbe -bevérzett tumorok -anticoagulansok adása .4%) Posterior keringés:basilaris (2.

két hét múlva Ha a transcranialis doppler vasospazmust igazol. de a vérzés gyanúja alapos -szemfenékvizsgálat után -az arteficiális véres liquor lehetősége miatt ajánlott a „9 pohár próba” és a párhuzamosan végzett cysternalis liquorvétel is Angiographia: -minél hamarabb -a korai angiográfia egy része álnegatív. 1. . ha nem akkor kb.nap: 70% 2. kórjóslata Az újabb ruptúra veszélye az első napokban a legnagyobb! Kerülendő minden olyan szituáció. és V. Sopor.a beteg általános állapota miatt nem műthető gyógyszeres kezelés: .II.c. annál nagyobb a pozitív CT lelet valószínűsége. tarkókötöttség . akkor általában nem operálunk Ha aneurysma inoperábilis -> -katéterezés Aneuriysma lumen ellátása embolisatióval Platina spirálok felhelyezése az aneurysma üregébe-> a legújabb endovascularis módszer CT: hyperdenzitás a liquor-térben Minél rövidebb a fejfájás és a vizsgálat között eltelt idő. fájdalomcsillapítók (aspirint NEM a fokozott vérzésveszély miatt) Pethidin hydrochlorid (Dolargan) 50 mg s. 101. agyidegtünetek . min. Kóma. Megelőzésre: 5-10 ug/kg/h 84 . Tünetmentes.Nyugtalanság esetén: Diazepam( Seduxen. vagy csak enyhe fejfájás. Közepesen súlyos fejfájás.I.-III..nap: 40% 2.az aneurysmát ismételt angiographiás vizsgálattal sem lehet igazolni .ha a műtét optimális időpontja elmúlt és érspazmus miatt operálni nem lehet .ágynyugalom. tarkókötöttség. A subarachnoideális vérzés kezelési lehetőségei.hét: 50% Lumbalpunctio: -ha CT nem lehetséges.Vérnyomás rendezés: -Nimodipine(Nimotop) Fenyegető vazospazmus megelőzésére centrális vénán keresztül fényvédett infuziós szerelékben. közepesen súlyos hemiparesis . Somnolentia. zavartság. ezért az ismétlés szóbajön -a késői angiográfia ütemezését a transcranialis doppler és a beteg klinikai állapota határozza meg Konzervatív kezelés: lásd 101. ami előidézi a vérnyomás kiugrást (pl.III. Diazepam. vagy negatív.IV. eredetű izgalom stb) Konzervatív kezelés: . székrekedés. nél műtéti indikáció nem állítható fel I.a betegnek súlyos gócjelei és/vagy tudatzavara van .V. stádiumban a vérzést követő 3 napon belül a korai operáció lehetséges. enyhe góctünetek . extensiós görcsök A IV. Stesolid) 10-20 mg . kül.

vérzés Műtéti kezelés: lásd 100. lüktető Fájdalom lokalizációja( hol) Unilateralis. Clonazepam(Rivotril) -Intracranialis nyomásfokozódás esetén annak kezelése -Antikoagulálás: alacsony dózisú heparinnal a 2. temporalis occipitalis. Szükség esetén Uradipil(Ebrantil) -Epilepsiás görcsök esetén: Diazepam(Seduxen). abroncsszerű 85 . 3H kezelés angolszász országokban: -Hypertonia: Dobutamin (dobutrex) syst vérnyomás 160-180 hgmm /középnyomás 110 hgmm/ -Hypervolémia: human albumin 3-5x 250 ml/nap 3% os glükóz és elektrolit infusio centrális vénás nyomás: 12 Hgmm -Hemodilutio: hematokrit 30% Prognózis: súlyos Vasospasmusos betegek 1/3-a meghal Más neurológiailag tünetmentes betegben jelentős részben finom neuropszichológiai eltérések 102. A fejfájós beteg anamnézisének legfontosabb szempontjai 1. tompa. 2. a vazospazmus kialakulását. szúró. A műtét kedvező időpontjának megválasztását az újravérzés és késői ischemiás záródás lehetőségének mérlegelése befolyásolja. A fájdalom karaktere (milyen) Éles. hasító. naptól 5000 E bolus. 1000 E/h -Gyógyszerrezisztens esetekben: vazospazmus oldása: .2 h múlva 30 ug/kg/h majd 4 óránként 50 mg per os 7 napon át Hunt és Hess I-IV: A vasospazmus kialakulása transcranialis dopplerrel jól követhető 30 ug/kg/h majd 2x 30 mg per os4 óránként 7 napig Veszélyei: vérnyomás esés Ritmuszavarok Thrombophlebitis A vérnyomást 120-160 Hgmm között kell stabilizálni.ballon katéterrel hypervolémiás kezelés jó cardialis állapotban humán albumin 3-5x 200 ml/nap 5% glükóz és elektrolit infúzió veszélye: tüdőödéma. bilateralis/ frontalis. a korai műtét ugyanakkor növeli az ischemia veszélyét. A műtét halogatása esélyt ad a ruptúrára. szívelégtelenség.

csak a feje fáj. éhség. agyvérzések. zaj. hajlamosító tényezők) 7. chronikus. R=(régió) hol fáj. Q=(qualitas) Milyen a jellege. köhögés. kettős látás. hypertensio 86 . gyermekkori periodikus sy benignus paroxysmalis vertigo gyermekkori alternáló hemiplegia 6. mivel hozza összefüggésbe) Testhelyzet. Különleges fejfájások kimutatható strukturális elváltozás nélkül Fejsérüléshez társuló fejfájás Ér eredetű megbetegedésekhez társuló fejfájás: akut agyi ischemiák. Mennyi ideig tart? Vannak-e kísérő tünetek? 6. epizodikus c. fáradtság. Volt e már ilyen? P= Mi provokálja a tüneteket (kiváltó. migrén aurával 3. máshol.3. AV-malformatio. tartama (milyen gyakran. migrén infarktus) Tensiós fejfájás: epizodikus. migrénszövődmények (migrén status. retinális migrén 5. reagál-e valamire? 2. 4. fogyás.A fejfájások formái Migrén: 1. S=(súlyosság) Milyen erős? Zavarja-e mindennapi teendőit? Napszakos ingadozás? T=(tartam) Mióta van? Milyen gyakran? 4. szédülés. ételek. stressz. recurrens attack stb. arteritis. esti stb Társuló symptomák (amikor jelentkezik. atipusos Cluster fejfájás: és chr. ophtalmoplegiás migrén 4. meghatározatlan periodicitás b. könnyezés. hogyan kezdődik? 1. 8. menstruáció stb. PQRST Fejfájás kezdetének módja(hogy kezdődik) Hirtelen/fokozatosan Fájdalom frekvenciája. vénás thrombosis. paroxismalis hemicrania: Cluster fejfájás: a. Fájdalom időbelisége (milyen napszakban) Reggeli. meddig tart) Akut attack. fizikai aktivitás. A nap melyik szakában? 5. stb Kiváltó tényezők (mi váltja ki. 3. 7. fájd. vagy van más panasza is) Hányás.chr. Van-e bevezető tünet? Szed-e gyógyszert? Egyéb tünetek: neurológiai. vérnyomás emelkedés Családi terheltség? 103. migrén aura nélkül 2. 5. SAV. 6.

meningitis. A fejfájás okának kiderítése céljából elvégzendő vizsgálatok -Részletes anamnézis: Családi hajlam Gyógyszerszedési szokások Élvezeti cikkek Munkahelyi problémák Fejfájás jelentkezésének körülményei: hirtelen ütésszerű->SAV Fokozatosan erősödő. atípusos arcfájdalom 104. hypercapnia 3. intermedius n. bakteriális 3. fogak. Hematoma) Láz->meningitis. ajak. szédülés-> ICP növ. hányinger. n. dializis 6. hypoglycaemia 5. trigeminusneuralgia 3.Nem ér eredetű intracraniális megbetegedéshez társuló fejfájás: 1 Emelkedett liquornyomás. neuralgia nervi laringealis superioris 6. a fej és arcfájdalom nem neuralgiform centralis eredetű okai 8. vírusfertőzések 2. egyéb A koponya. agyideg eredetű tartós fájdalom (nem neuralgiform) 2. glossopharingeusneuralgia 4. vagy megvonásukkal kapcsolódó fejfájás Nem a fejet érintő fertőző betegségekkel társuló fejfájás 1. (tumor. fül. szem. cephalitis -Részletes belgyógyászati és neurológiai vizsgálat Neurológiai gócjel+50 évnél idősebb beteg-> KIR szerkezeti károsodása -Képalkotók RTG: Kétirányú koponya RTG (->koponyacsont sérül. dorsum sellae destrukció?) 87 . vagy a koponya és az arc más részeinek megbetegedéséhez társuló fejfájás vagy arcfájdalom Neuralgiák: 1. egyéb Anyagcserezavarokhoz társuló fejfájás: 1. száj. agydaganatok Különböző anyagokkal. hypoxia 2. subdur. kevert hypoxia és hypercapnia 4. orr. encephalitis. melléküregek. sarcoidosis. occipitalis neuralgia 7. 5.

állományvérzés gyanúja esetén fül-orr-gégészeti fogászati nőgyógyászati szemészeti -Pszichiátria Korábban fejfájást nem említő.fejfájás időtartama . új típusú fejfájásra panaszkodó beteget azonnal meg kell vizsgáltatni neurológussal is Sok beteg/évek óta tartó fejfájásfejfájás gondozás 105. ellenőrzésében. SAV. a beteg várhatóan visszajáró! A beteg vezessen fejfájásnaplót: . glükóz) pl. vagy szokatlan. kevésbé súlyos lesz a fejfájás .milyen gyógyszereket vett be Segít az adott gyógyszerek hatásának mérésében.kísérő tünetek . elbeszélgetés. süllyedés emelkedik->arteritis temporalis káros se.napi rendszerességgel . hogy: . Fehérje->mieloma multiplex? Vércukor növ. A fejfájások kezelésének általános elvei Anamnézis. Megelőzés: Triciklikus antidepresszánsok . epilepsziára adjuk .nem fájdalomcsillapító . 88 .nem depresszióra.el kell mondani. AV-malformáció gyanúja esetén EEG: -Labor vizsgálatok vérkép (süllyedés.Melléküregi (->sinusitis góc?) 4 irányú nyaki gerinc (->spondilosis?) CT: MR: Angiographia: aneurismaruptúra. SAV gyanúja esetén Tumor.az első 2 hétben csak mellékhatások jelentkezhetnek.->diabetes mellitus Szükség esetén immunológiai vizsgálatok Liquor vétel: -Góckutatás: Gyulladás. elektrolit.ritkább.a fájdalomküszöböt emeli .a fejfájás intenzitását rögzitse .

paracetamol 89 .6. lehet abroncsszerű.krónikus -epizódikus Kezelése: . ha több mint hetente 3x van.akut fejfájás: szokványos fájdalomcsillapítók pl. Izomkontrakciós fejfájásként is emlegetik. tétel: A tensiós fejfájás jelentősége. egyszerre 4. legalább 1x az életben mindenkinél jelentkezik. a munkájában a beteget alig.migrénben: ß. Megfelelő ideig.clusterben: predinisolon. Gyógyszerváltás 4.megfelelő megelőző gyógyszert fél évig adjuk. abroncs v sisakszerűen szorító nyomó jellegű. methysergid) TCA: amitryptillin valproát . Fajtái: . majd dózisadag fokozatos csökkentése.nem lehet előre megmondani. Tompa folyamatos fájdalom. A lakosság nagy részét érinti. akkor preventív kezelést kell alkalmazni . vagy kevésbé akadályozó fejfájásforma.atypusos . megfelelő dózisban szedje. Hatásmérés a fejfájásnapló vezetésével! 106.: algopirin.6 hétig próbálkozhatunk . rubophen. hátra az occipitális területek felé. utána fokozatosan csökkentjük a dózist Terápia: nem gyógyszeres gyógyszeres: -akut fejfájásra analgetikumot adunk( NSAID) -gyakori fejfájásnál.blokkoló (propranolol. sugározhat frontális régióba. quarelin.8 hét eredménytelenség után történik. nifedipin. Ca csat. blokkolók: verapamil. metoprolol) Ca antagonista (flunarizine) Egyebek: szerotonin antagonisták (pizotifen. fájdalomcsillapítókra általában jól reagáló. kezelése: Tünetek: Tompa. nimodipin Lítium Gyógyszeradag fokozatos emelése hatásos dózisig. Leggyakrabban a temporalis régióban alakul ki.utána várható eredmény . stressz provokálhatja. kórisméje. aspirin. vagy havi 4x migrén. hogy melyik gyógyszerre reagál.

majd újabb 1 hétig 75 mg esténként) Ha az amitriptylin hatástalan. sokszor 0. e 15 perc múlva 1-2 adag.5-2 évig nincs fejfájás. rohamszerű fejfájás Igen heves fájdalom 15-30 perctől max 2-3 óráig tart orrdugulás. benzodiazepint.krónikus fejfájás: havonta legalább 15x jelentkezik ( minden másnap) A megelőzés a legfontosabb.6 hét hatástalanság esetén! Miután a tensiós fejfájást stressz is okozhatja. izomrelaxánsokat. majd este 50 mg 1 hétig. clonazepam + biofeedback + pszichoterápia + beteget stresszhatásól mentesíteni Barbiturátot. arc kipirulása. vagy körül. anxioliticumok megpróbálhatók pl. coffeint. ami TCA ( amitriptylin  adagolása: este 25 mg 1 hétig.: alprazolam. antihisztamint tartalmazó készítmények nem hatékonyabbak és hozzászokás fejlődhet ki! 107. basillaris thrombosis -sinus cavernosus thrombosis -chronikus paroxysmalis hemicrania -intracranialis vérzés -migraines fejfájás -postherpeticus neuralgia -SAV -trigeminus neuralgia -temporomandibularis izületi sy. Újabb gyógyszerváltás csak 4. aura nélkül kezdődik a szem mögött. A cluster fejfájás és kezelése Tünetek: Hirtelen. akkor (néhány hétig) naponta 1-4 fejfájás is lehet.) Dihidroergotamin(Neomigran orrspray 1-1 adag mko. akkor Imipramin. főleg az éjszakai órákban Differenciál diagnosis: -Atipusos arcfájdalom -A. viszont amikor jelentkezik. codeint. sz. Kezelés: 15 percig tiszta oxigén (7 l/min) belélegeztetése a betegek 2/3-a sumatriptan (serotonin agonista) adására jól reagál (Imigran 5mg sc. mianserin adása. Ismétlődő. orrfolyás. max 8 adag/nap) Orrcsepp/spray: 1 ml 4%-os lidocain oldat perceken belül javulást eredményez a betegek Döntő részénél 90 . könnyezés a fájdalom oldalán ezek közül legalább egy jelen van Részleges horner syndroma is jelen lehet (myosissal és ptosissal) a fájdalom oldalán A fájdalom 6-8 hetes periódusban jelentkezik.

lüktető jellegű fejfájás. ophthalmoplegia (azonos oldali n. hányinger. III. fodrozott szélű alakzatot. láz Migrén jellegzetességei: -Féloldali fejfájás -A fájdalom tompán indul. émelygés. látás és érzészavarok csatlakoznak hozzá -Anorexia. hányás -Fotofóbia. villódzó. fonofóbia -Hangulati változások Leggyakrabb aura formák: -Vizuális aurák (occipitalis lebeny) Fotofóbia. majd fokozatosan lüktetővé válik. fénykerülés kísérnek. napig tartó. nyak-válltáji izomfájdalmak. scintillatios scotomák. a beteg a homonym látótér centrális táján lát színes. heves. hányinger. A migraine felosztása. a beteg nyugalomban. levertség) -Aura -Fejfájásos periódus -Oldódás: ekkor bőséges vizeletürítés előfordulhat -Postdroma: órákon át tartó kimerültség. fényfelvillanások. szikralátás -Sensoros aurák (parietalis lebeny) Zsibbadás. (ellentétben a fel-alá járkáló cluster fejfájásos beteggel) Fajtái: -Aura nélküli 80% -Aurával járó 20% vizualis aura. végtagot érintő paresthesia -Motoros aura mono. paresis. melyet leggyakrabban scotomák jellemeznek Scotoma: általában 10-20 percig tart. magaslati levegő. A fejfájást a lépcsőnjárás fokozza. elsötétített szobában szeret feküdni. mely a periféria felé terjed és növekszik Tipikus migrénes attack részei: -Prodroma: a fejfájás előtti 24 órában közérzetváltozás (indokolatlan jókedv. hányás) és látási tünetek.Megelőzés: Alkohol. tünetei Általában féloldali. melyet vegetatív (szédülés. néhány óráig. nitrát származékok kerülése Epizodikus clusterprednisolon/steroid 45 mg 5 napig fokozatosan csökkentve Krónikus cluster: Li-carbonatot adnak 675 mg (serumszint ellenőrzése!) 108.vagy hemiparesis. hajas fejbőr túlérzékenysége. gyógyulás több hónapig) -Átmeneti motoros aphasia Differenciál diagnosis: -Atipusos arcfájdalom -Cerebralis aneurismák -Chronicus paroxysmalis hemicrania -Cluster fejfájás -Intracranialis vérzés -Tensiós fejfájás 91 .

5-1 g per os esetleg kúpban -Paracetamol (Panadol) 0.) -Metoclopramid (10 mg i. Cerucal) -Gyógyszeres kezelést a bevezető tünetek jelentkezésekor meg kell kezdeni. Extrém súlyos: -Dihydroergotamin -Opioidok -Dopamin antagonisták Megelőzés: -Rendszeres orvosi ellenőrzés.m. vagy kúp -Triptánok -Dopamin antagonisták -Dihydroergotamin 40-60 csepp -Hányáscsillapítók (Daedalon.v. vagy 6 mg s. (flunarisine) -MAO bénítók (selegilin.v. blokk.5-2 ampulla lassan i.) -Dihydroergotamin (1. -Nyugalom. metoprolol 100-200 mg) -Triciklusos antidepresszánsok (amitriptilin) -Valproát (Divalproex) Első vonalbeli kisebb hatékonyságú szerek: -Verapamil 3x 80 mg max 360 mg/nap -NSAID -SSRI (pizotifen) Második vonalbeli nagy hatékonyságú szerek: -SSRI (metisergid /tartósan nem adható/) -Ca csat.-Postherpeses neuralgia -SAV -Arteritis temporalis -Vírusos encephalitis -Vírusos meningitis 109.5-1 g per os. megelőzése Enyhe roham: -A beteg egyedül is próbálkozhat vele. pszichoterápia.v. Súlyos roham: -Ergotamin tartarát (1. elalvás.) -Dopamin antagonisták -Roham kezdetén Sumatriptan (serotonin agonista) 100 mg per os.c. A migraine roham kezelése. moclobemid) Autogén tréning. ha lehetséges -Fájdalomcsillapító: -Aspirin 0. gyógyszeres megelőzés. akupunktúra 92 .) -Aspirin (500 mg i. életmód megváltoztatása -Minél kevesebb fájdalomcsillapító -Gyógyszeres prevenciót individuálisan kell beállítani Első vonalbeli nagy hatékonyságú szerek: -ß-blokkolók (propranolol 2x 20-240mg/nap.5-2 ampulla hígítva i.

lassan tartó olvasás .a beteg az arcában is érzi a fájdalmat .a fejfájás beteg anamnézisében. vegetativ vagy gyöki tünetei egyidejűleg észrevehetőek legyenek.Vagy a tarkóra korlátozódik.a spondilosys egyéb helyi.-ba. hemiplegia/paresis. Táblázat! 111. Cervicalis gerinc rtg. mánia Valproát 110.olyan balesetnél. A szokatlan és hirtelen jelentkező fejfájás diff.Migrénhez társuló egyéb betegségeknél preventív szerek: Magas vérnyom. fejmozgások korlátozottsága .malformáció Aneurysma ruptura SAV Meningitis Tensiós fejfájás Migrénes fejfájás +tumor+haemorrhagias shock+ egyéb fejfájások ld. aphasia. hypertensiv intraparenchimás vérzés AV. dg. paravertebralis nyakizmok fájdalma. Spondylogen fejfájás A nyaki gerinc felső szakaszának kóros elváltozásai miatt kialakuló fájdalom cranialis irányba történő vetülése.spondylarthrosis 93 . SSRI Epilepsia. angina ß-blokkoló Depresszió TCA. éjjel a fej kedvezőtlen helyzete . ami panasz legyen a tünetek között.fájdalom jelentése: beteg hátulról előre simitja végig a fejtetőjét . amikor hátulról hajtanak bele a szgk.megjelenése: biz.spondylosis . Klinikai kép: . Súlyos betegségre utaló jelek. . vizsgálati leletben hirtelenkezdődő igen erős fejfájás a fejfájást tudatzavar/láz/epilepsziás rosszullét vagy fokális neurológiai tünetek kísérik pl. vonatkozásai primer intracranialis daganat v metastasis #1. .idős betegen a nyaki gerinc nyomásérzékenysége. végtagzsibbadás új fejfájás ami 50 év fölött kezdődik korábbi fejfájás jellege megváltozott 112.A jellegzetes fejfájás. fejfordulat vagy fejtartás pl. vagy onnan a homlokba sugárzik ki .: csigolyaelváltozások láthatók osteophytaképződés a csigolyák szélének megvastagodása a csigolyák transparentiaja nő a csigolyák magassága csökken Egyéb ismérvek: ..A nyak gerinc csapódásos sérülése legyen kimutatható pl.legtöbbször de nem mindig féloldali .

nyelés. Akinetikus mutismus? Delirium Amantia - 94 .izomzat tónusát csökkentő és reumaellenes szerek ( baclofen) 113.. A tudatállapot zavarainak felosztása Okok alapján: I. II.idült esetben: . arcán esetleg grimaszok megfigyelhetők.nyakra meleget lehet alkalmazni .szív és vérkeringési zavarok . esetleg form. mely másodlagos agytörzsi kompresszióval jár Primer agytörzsi léziók Nem hypnoid tudatzavarok: A beteg ébernek tűnik. féltekei. + mko.toxicus okok . agy gv-i trauma intracranialis térfoglaló folyamatok cerebralis ischemia intracerebralis vérzés meningitis encephalitis alkoholos eredetű súlyos szervi IR-i elváltozások epilepsia Hypnoid/ Ø hypnoid: I. Hypnoid tudatzavarok: Az alvásra emlékeztető állapotot a formatio reticularis károsodása vagy mko. reti. gyakran a környezetében lejátszódó eseményeket a szemével követi.kézzel végezve azonnal sikerülhet. féltekei károsodás együttes előfordulása idézheti elő. Intracranialis okok: koponya.craniovertebralis izületek deformálódása Kezelés: .éjjel a fej megfelelő helyzete . Apalliumos sy. de kapcsolat nem teremthető. Extracranialis okok: . sikerrel járhat .psychiatriai okok II. Bilateralis hemispherialis károsodás Egyoldali féltekei károsodás.nyak tehermentesítése filc v műanyag gallérral Schanz Gallér .máj vagy veseelégtelenség .vagy hypoglicaemia .acut esetben ha torticollis a fő tünet * extensiós kezelés. szopómozgások kiválthatók.hyper. Locked in sy.electrolyt zavarok .

Caloriás tesztelés: . 115.2 hangok kiadása .4 pont spontán .- Ködös állapotok 114. . I.ha fejfordításnál a reflex csak az egyik oldalra vagy egyik oldalra sem váltható ki.a beteg szemhéjait felhúzva fejét hirtelen az egyik oldalra fordítjuk.6 felszólításra .3 megszólításra . II. Oculoencephalicus reflex (babafej manőver): . beszéd: .5 orientált .nyakcsigolya törés esetén csak ez végezhető.4 zavart . Az eszméletlen beteg vizsgálata I. az éber páciens*. a tudatzavar nem strukturális agytörzsi laesio következménye.15.3 nem megfelelő szavak használata.4 fájdalomingerre célzás nélkül .nincs reakció 15 pont: kifogástalan tudatállapot 8 pont: felszínes coma 3 pont: agyhalál A skálát elsősorban a traumás esetek megítélésére alkalmazzák. A Glasgow kóma skálája Hypnoid tudatzavarok quantitatív becslésére szolgál. motoros reakciók: .oculoencephalicus reflex aktiválódik.3 hajlító synergiával . Szem kinyitása: . az előző nem.1 a beteg semilyen verbális kommunikációra sem képes III. egyéb altatószer mérgezés lehet.ig osztályozza a betegek állapotát. hiányos .a szemek a fej mozgásával ellenkező irányba fordulnak el ( mintha vizuálisan fixálna egy objektumot) Ekkor a szemmozgató és a vestibularis magvak közötti agyterület ép. vagyis a bulbusok nem mozdulnak öntudatlan paciens*.2 feszítő synergiával .kritériuma: szabad külső hallójárat + ép dobhártya 95 .2 fájdalomra .1 a beteg semilyen stimulusra sem nyitja ki a szemét II. Háromféle reakció alapján 3. a pontosság jól korrelál a prognózissal.5 fájdalomingerre célzottan . vagy ha 2 oldali hiány van barbiturát v. vagy destruktiv agytörzsi károsodásra utal. *.

a tudat nagyfokú beszűkülésével.hypoglicaemia . integrativ zavarait idézhetik elő. a karokban adductio és befelé rotatio is. reflexasszimmetria. epilepsiaas roham v. egyéb ok miatt vérzékeny.Éber: lassú komp. az alsó végtagokban extensio (lényegében két oldali Wernicke-Mann tartás). koponyasérülések. Speciálisan jellemzi a tudatzavar fluctuáló jellege. Másik oldalon 5 perc múlva ismételhető a teszt.Ipsilateralis agytörzsi laesio: féloldalon hiányzó válasz .encephalitis . Életveszélyes állapot! 96 .n. gyakoriak a hapticus hallucinatiók (pókháló érzés. stb.) a tudatállapot u. psychomotoros nyugtalansággal és hallucinatoros élményekkel jellemzett elmezavartság. amig a CT ki nem zárja! Extracarnialis daganatban szenvedőknél neurológiai gócjel.hydrocephalus . . a zoopsia (rendszerint kis állatok látása). ill.először féloldali kórjelekdecorticatios rigiditásdecerebratios rigiditás Decorticatiós testtartás: a felső végtagokban flexio és adductio. Végtagparesis. stb. infectiók. .n. tónus eloszlás vizsgálata: A beékelődési folyamat prograessziója: . tudatzavar kialakulásának oka lehet agyi metastasis! 116. Exogen faktorok (exo. kivételesen a súlyos psychotrauma. Agyi anyagcserezavart és eszméletvesztést okozhat: . perifériás jelek. Decerebratiós testtartás: mind a négy végtagban extensio. A chronicus alkoholistáknál rendszerint alkohol-megvonás vagy valamilyen intercurrens betegség közben jelentkező formája a delírium tremens potatorum. Ezek közé tartoznak: . éhezés.és endotoxicus állapotok.lassú komp: agytörzs.agycontusio . gyors attól ellentétes oldalra (= az ingerléssel elllentétes oldalra irányuló nystagmus) . cerebralis hemisphaeriumot involválja. Nem hypnoid tudatzavarok differenciál diagnosztikája: Ebben a főcsoportban megkülönböztetünk u. III. Olyan károsodásra utal. az ingerlés irányába.SAV(AV malformáció + aneurisma ruptura) Ha a beteg alkoholista/ eszméletlen/ v. ami a középagyi nucleus rubertől caudalisan helyezkedik el. sajátos tudatállapotokat. egyéb mérgezés: bilateralisan hiányzó válasz.anoxia .Öntudatlan. hangyamászás.). valamint igen kifejezett a tremor és a verejtékezés. gyors komp: cortex . 50 köbcm jéghideg víz vagy klórethil fecskendezése az egyi k külső hallójáratba. contusio gyanuját fenn kell tartani. ami mk. barbiturát v. hypoxia. a középagy fölött elhelyezkedő laesióra utal. traumás intracranialis haematoma v.meningitis apalliumos nyugtalanság .30 fokban emelt fej .Delírium: heveny. integrativ tudatzavarokat és meghatározott cerebralis strukturális laesióhoz kötött.Kiterjedt agytörzsi károsodás. de az oculomotoros és vestibularis magvak között ép agytörzs esetén: az ingerelt fül felé tartós conjugalt deviatio.

Apalliumos syndroma (syn. biLateralis hemispheralis károsodás: légzés. a szemhéjak nyitása-zárása és a verticalis szemmozgások révén tud . súlyos sérülése miatt jön létre. semmiféle kapcsolat nem létesíthető vele. a végtagok szimmetrikusan mozognak. miközben a beteg a külvilág ingereire reagál ugyan. beszélget. Hypnoid tudatzavar vagy psychomotoros nyugtalanság egyaránt társulhat hozzá. rendezett homály-állapotban a beteg látszólag rendezetten cselekszik. de nem adaequat módon.súlyos cerebralis károsodás következtében kialakuló . Az u. Súlyos. A külvilággal csak a kevés megmaradt funkció. psychés aktivitás kíséretében.: vegetatív állapot. miközben a beteg izgatott. Ébrenlétben túlműködik a sympathicus idegrendszer. Viszont semmire nem reagál.Akineticus mutismus: súlyos bilateralis. mely másodlagosan agytörzsi kompresszióval jár: hemispheralis károsodásra utaló bevezető tünetek 97 . a környezet mozgó tárgyait időnként követni látszik.n. rendezetlen formájában a felfogás megnehezül. hibásan használt elnevezése: coma vigil): bilateralis cortex vagy féltekei fehérállomány. A psychomotoros nyugtalanság annyira súlyos. az akarat-nélküliség (abulia) jellemzi. rendkívül változékony és összefüggéstelen érzékcsalódás jellemzi. Az ilyen beteg ébernek tűnik. a működés a meso-diencephalis aktivitásra korlátozódik.jelbeszéd formájában .tudatállapotok. . megmarad viszont a tegmentum érző pályáinak és a formatio reticularisnak a funkciója. amikor a tractus corticospinalis és cortico-nuclearis működése egyaránt kiesik. hallucinatiók) lépnek fel.Confusio (zavartság): az előbbieknél kevésbé specificus állapot. . Javulás még hónap múlva is lehetséges! . 117. pyramis jelek és liberatiós tünetek észlelhetők. frontalis agykárosodás mellett az indíték (az "Antrieb") súlyos hiánya. amit részleges vagy teljes térbeli. agresszív cselekedeteket végezhet. hogy a beteg gyakorlatilag hozzáférhetetlen. spasticus tetraparesis. de reactivitás. a pupilla reflexek épek II. utazik. Jobb félteke károsodás.n. Az egész időre emlékezet-kiesés (amnesia) áll fenn. időbeli és allopsychés tájékozatlanság jellemez. Az EEG-ben ébrenlét és alvás váltakozik. különböző szemléleti zavarok (illuziók. spontán. Eközben azonban olyan cselekményeket is végezhet. A hypnoid tudatzavarok leggyakoribb okai I. de éber és tudatos.Tenebrositas (ködös. amelyek etikai felfogásával.Locked-in syndroma ("bezártsági tünetcsoport"): a híd-bázis vagy az agykocsány két oldali. nagy tömegű. a világgal való kapcsolat meglazul.és beszédképtelen. Erre az időszakra utólag amnesiás. Ezekre a beteg azonnal reagál. stb.Amentia: szintén exogen faktorok által kiváltott. látás rendben a szemek konjugáltan. miáltal a psychés tevékenység teljesen szétesik.. . kiterjedt agytörzsi károsodás következtében a kérgi afferens és efferens pályák megszakadnak. .kapcsolatot létesíteni. vagyis az "ébresztő" ingerekkel összefüggő változás nincs. amikor a beteg látszólag teljesen éber. Spasticus tetraplegia és a motoros agyideg működés hiánya miatt a beteg teljesen mozgás. személyiségével egyébként nem lennének összeegyeztethetők. elfut. U. nyelés. amiatt a beteg képtelen a külvilág ingereire válaszolni. homályállapot): a tudat beszűkülése. Ismeretesek olyan . ill. integratiója megszűnik. mégsem lehet vele kapcsolatot létesíteni. a szemeit kinyitja.v.

gyakran tág. súlyos tudatzavar nyúltvelő laesio: vérnyomás és légzés irregularis - - - Kómát előidéző cerebralis okok: agykéreg diffúz károsodása agytörzsi aktiváló kp. reagáló pupillák károsodott v hiányzó horizontális tekintés piramisjelek. mely térfoglaló jellege miatt másodlagos agytörzsi károsodást okoz Kómát előidéző extracerebralis okok: metabolikus. károsodás corticalis tekintés károsodhat szemek lefelé és kifelé tekintenek szemtekék tengelye eltér decerebratios tartás pons laesio: igen szűk. esetleg nem reagáló pupillák kétoldali n. toxikus hypoxiás-ischemiás encephalopathiákpulmonális.) Hypnoid tudatzavarok esetén elvégzendő fizikális és egyszerű laborvizsgálatok Fizikális vizsgálatok #1  pupilla vizsgálat  szemek állása  vérnyomás  légzés  GCS  pulzus  testhőmérséklet 98 .- ICP megnő: fejfájás. 118. Primer agytörzsi laesiók: a laesiótól proximális funkciók megőrzöttek diencephalon károsodás: szűk gyengén reagáló pupillák. az egyik féltekére korlátozódó gócos megbetegedés. tetraparesis. körülirt encehalitis. betegsége: vérzés. hányás. károsodott vertikális tekintés szemek lefelé és befelé tekintenek mko károsodásakor decorticatios tartás középagyi laesio: középállásban lévő. pulzuscsökkenés III. tumor olyan. III. mellékvese funkciózavar hiánybetegségek tiamin hiány okozta Wernicke sy. gyull. kardiális eredetű endokrin encephalopathiákpajzsmirigy ill..

Légutak. alk). hogy a tudatzavart az agy szerkezeti v funkcionális (acs zavar/epilepszia) ártalma okozta-e Gyorsan kifejlődő tudatzavarok = agyvérzés. EKG . K.Labor vizsgálatok #2  Na. NH3. urea  PM és máj funkciók (bilirubin. hypoglykaemia Keringési-légzési zavar = agytörzsi autonom szabályozás felborulása. légzőizomzat perifériás bénulása Keringés-légzési zavar + epilepszia = metabolikus encephalitis GM – status epilepticus = idiopathiás epilepszia. pulzus. agyi acs zavar Vegetatív állapot = trauma.Vércukor . agyi anoxia. Cl. légzés .Keringés – vérnyomás. alkohol megvonás Admas-Stokes roham. kreatinin)  vércukor  Se osmolaritás #3  katéter →vizelet vizsgálat (cukor.Neurológiai vizsgálat (előtte eldöntendő. agytörzsi keringés zavar Hypnoid tudatzavar + gócjelek = trauma/vascularis laesio Ismeretlen eredetű hypnoid tudatzavar. AMI utáni ritmuszavar → tudatzavar Vizsgálat .Test hőmérséklet . fényreakció. ø gócjel = gysz mérgezés. elektrolitok . hogy szükség van-e intubatióra) o Koponya vizsgálat  impresszio  haemotoma  korábbi műtéti nyomok o Szemtünetek  szemfenék – hyperaemiás papillák/pangás/vérzés  pupillák tágassága – anisocoria. kreatinin  vérgázok  toxinok (gysz.Kreatinin. ciliospinalis reakció (ajak bőrének fájdalmas megnyomására tágul az azonos oldali pupilla)  egy hiányzik!!!!!!!!!! olvashatatlan  babafej tünet  vestibularis calorikus ingerlés o Arc megfigyelése  szimmetria megítélése légzésnél és fájdalmas ingerek hatására  corneareflex kiválthatóság/asszimmetria 99 . tenyésztés (vér/liquor/vizeletmintából koponya CT #4 Eszméletlen beteg vizsgálata Cél: eldönteni. aceton)  bakt. májenzimek.

cyanosis. flaciditás dg/labor  szívbetegség  polytraumatisatio  suicidum/gysz th  légútbiztosítás  O2 belélegeztetés o CAVE LÉGZÉSI DEPRESSZIÓT OKOZ HYPERCAPNIA KIIKTATÁSÁVAL Hyperosmolaris DMes coma NIDDMre jellemző  epilepsziás roham. v fokozott mélyreflexek + pyramis jelek = leszállórendszerek v agykéreg kiterjedt károsodása  pyramis jel fél oldalo v mko Kétoldali neurológiai kórjelek o Decorticatiós v decerebratiós tartás o kórosan szűk v tág pupillák o fényreakció ø o néma talp o flacciditás o kétoldali pyramis jelek o delírium ICP↑ o hányinger. hányás o pangásos v hyperaemiás papilla o mko n abducens laesio o tarkókötöttség (acutan kialakuló térfoglaló folyamatokban) o Cushing tünetegyüttes = agytörzs működési zavara  Psyst↑  Pdyast↓  bradycardia  légzésszám↓ 119. spontán mozgás.) Hypnoid tudatzavart okozó leggyakoribb belgyógyászati betegségek. tudat majd eszméletzavar  flexios-extensios spasmus  mko paralysis  lehet: izgatottság.- -  garatív szimmetria  öklendezési reflex  köhögési reflex o Végtagok  paraesis – tartás. góctünetek dg/labor 100 . és kezelésük Hypoxia tachycardia. fájdalmas ingerekre kiváltott mozgás  plegia = ejtésnél csapódik o Reflexek  asszimmetrikusan élénk. tónus (oldalkülönbségek).

5 mmol/l Hepaticus encephalopathia különböző eredetű májzsugor  tremor  asterixis  zavartság  delirium  vegetatív állapot dg/labor  Se NH3>100 μg/dl  toxinok ↑ th  alapbetegség  elektrolit rendezés  fehérjemegszorítás  lokális hashajtás Uraemia AVE/CVE  epilepsziás rohamok  myoclonus  végstádiumban coma dg/labor  Se kreatinin ↑ 101 .  th    vércukor>16 mmol/l Se osmolaritas ↑ inzulin elektrolit dehidratio DMes ketoacidózis IDDMre jellemző  zavartság  coma (ritkán) dg/labor  ketonuria  dehidratio  vércukor>30 mmol/l th  inzulin Hypoglycaemia inzulin túladagolás/ pancreatitis/éhezés  vegetatív állapot v coma  epilepszisás rohamok dg/labor  vércukor < 1.

magas aldoszteron o secunder aldoszteronizmus  leggyakoribb: diabetes insipidus o centralis (ADH hiány) o nephrogen (ADH hatására a kiválasztás nem ↑) tünetek  delírium  izomgyengeség  tudatzavar dg/labor  Se Na>165 mmol/l th  dezmopresszin  NSAID Hypercalcaemia malignus tumorok leggyakrabban – paraneopl  delírium  izomgyengeség dg/labor  Se Ca>2. 80% paraneopl).   th  K↑ karbamid↑ nitrogén↑ elektrolit rendezés Hyponatraemia SIADHban (Scwartz-Barttel. nem megfelelő Na bevitel (rikta)  zavartság  epilepsziás rohamok (GM) dg/labor  Se Na<55 mmol/l th  GYORS KORREKCIÓ ESETÉN CENTRALIS PONTIN MYELINOLYSIST OKOZ  lassú Na adás Hypernatraemia renalis kiválasztás ↓ okok  extrarenalis o primer aldoszteronizmus (alacsony renin. Na retentio zavara (Addison).7 mmol/l  PTH↑ th  forszírozott diurézis  Ca megvonás 102 .

HA NINCS A MÁJBAN GLUKAGONNAL FELSZABADÍTHATÓ RAKTÁR! Diabeteses ketoacidosis Abszolút v relatív inzulinhiány következtében alakul ki friss v ismert DMes betegben. néha AMI kezelése: VÉRCUKORSZINT EMELÉSE KÖTELEZŐ!  enyhe hypoglycaemiában→ megtartott eszmélet és nyelésképesség o 10-20 g gyorsan felszívódó CH – gyümölcs/tej→ ezek hiányában cukros víz  súlyos hypoglycaemia→ megtartott nyelésképesség o cukortartalmú gyümölcslé→ennek hiányában cukros víz o ha 15 perc alatt nem rendezedődik→10-20g lassan felszívódó CH  coma o 50 ml 40%os gylükóz→kis várakozás uttán tudati szint tesztelése  ha javul. ismételt cukor adása o alternatív lehetőség a glukagon→ ha 25kg> 0. nedves.Vitaminhiány  beriberi  Wernicke-féle encephalopathia Hypoglycaemiás-coma oka:  szándékos inzulin túladagolás  inzulin változó gyorsaságú felszívódása  étrendi hiba  alkohol fogyasztás  étkezési időpont be nem tartása  étkezés nem megfelelő CH tartalma  fizikai tevékenység okozta fokozott energiafelhasználás tünetei:  eszméletlen  tág pupillák  élénk reflexek  hideg. hasonló adag adása  ha 300-400ml után sem javul. ha 25kg< 1 mg iv  NEM HAT. epilepsziaszerű görcsök  EKG – vezetéses zavarok. verejtékes bőr  néha hemiplegia v. okai  antidiabetikumok szedésének elhagyása  banális fertőzések  pneumonia  láz  gastritis  stressz  acut pancreatitis heveny szövődménye tünetek  ketoacidosis o Kussmaul légzés 103 .5 mg iv.

izomgörcs o bőr turgor↓ o keringés romlás o gyakori. az alsó végtagokban extensio (lényegében két oldali Wernicke-Mann tartás). az agyhalál kritériumai Decorticatiós testtartás: a felső végtagokban flexio és adductio. ami mk. (agytörzsi funkciók is – de a gv nem számít) 104 . decerebratio. vénabiztosítás  katéterezés  izotoniás NaCl inf 1000ml/h – 500ml-enként 40 mmol NaHCO3  12 E kristályos iv inzulin. Agyhalál A formaen occipitaletől cranialisan (f magna felett) valamennyi KIR funkció teljesen és visszafordíthatatlanul megszűnt. szédülés. majd óránként 8 E. hogy a keringési mutatók hypovolaemiás shokra utalnak.) Decorticatio. görcs o tudatzavar. ami a középagyi nucleus rubertől caudalisan helyezkedik el. makrolid oldat inf kell Endokrin zavarok hypothyreosis hypophysis Chr obstr tüdőbetegség CO2 narkózis (pCO2>50 Hgmm kapillárisan) Gyógyszermérgezés altatószer. sok vizelet o RR esés. és aceton (veseküszöb 11 mmol/l) th  légút. coma o arc kipirul. a középagy fölött elhelyezkedő laesióra utal. tranquillansok túladagolása 120. Decerebratiós testtartás: mind a négy végtagban extensio. Olyan károsodásra utal. hányás o hasi fájdalom. cerebralis hemisphaeriumot involválja.o hányinger. schok dg/labor  hyperglycamia  glukosuria – 20 mmol/l felett vizeletben glükóz. bőr meleg o lehelet aromás szagú o EKGn K vesztés jelei  dehidratio o csillapíthatatlan szomjúság o nagyfokú testsúlyvesztés rövid időn belül o száraz v szikkadt nyelv o zsibbadás. ha a vércukor nem rendeződik  KCl 500 ml iv  Ha a dehidráció olyan fokú. somnolentia. a karokban adductio és befelé rotatio is.

Teljes reakcióképtelenség. neuromusc junct blokkolók d. Σ Az agytörzs és a kéreg épségével kapcsolatban vonhatók le következtetések.  CT sz. amelyek comát okozhatnak. fénymerevek . * 7.tubuson keresztül történő leaszívásnál hiányzik a köhögés.agytörzsi reflexek kialszaanak (pupilla.izom hypotonia . 2-3 hullám ≠ agyhalál.legalább 6 h tartó coma . ami a cervicalis gv fölötti szintet involválja 9. de hiányozni kell minden olyan reflextevékenységnek. vestibulo-occularis.spontán légzés teljesen hiányzik . barbiturátok b. EREDMÉNY NEM ÉRTÉKELHETŐ BELSŐFÜL V HALLÓIDEG SÉÜLÉSEKOR. hiányzó cornea-. MRI olyan morfológiai eltérésre deríthet fényt (nagy roncsoló állományvérzés. trnaquillánsok c. ami kiterjedt irreverzibilis károsodással jár * 2. Apnoe – spontán reflex hypercapniában is szünetel * 8.pupillák tágak. * a.e. Spinális reflexek kiválthatóak lehetnek. garat. Izoelektromos EEG 2. BAEP hiány 3.  SSEP n medianus ingerlése után a cervicalis és a corticalis regio felett regisztrálható feszültségváltozás. valamint egyéb agytörzsi reflexek hiánya. kizárva az izoelektromos tevékenységet. renalis/hepaticus coma 3. Az olyan kezelhető toxikus és metabolikus abnormalitások kizárása.és lágyszájpad reflexek. HA AZ AGYHALÁLT AZ ILLETÉKES ORVOSI BIZOTTSÁG KIMONSTA ÉS DECLARÁLTA. cornea. Cerviacalis vérátáramlás hiánya A KEZELÉST CSAK AKKOR LEHET MEGSZŰNTETNI. HARÁNTLAESIOBAN ÉRTÉKELHETETLEN.vénanyomás instabil Elbizonytalanító leletek: 105 .  Transcranialis Doppler  SPECT  PET . Noxiosus v egyéb ingerekre való bármely válasz hiánya 6. A comát előidéző olyan cerebralis laesio bizonyítása. mely a klinikai képpel együtt alátámasztja az irreverzibilits agykárosodás dg-t. nehézséget okozhatnak a műtermékek  Carotis angiographia – extracerebralis starnguláci KI  BAEP hullámok hiányoznak Egészséges emberben 5-6 hullám. ebből min 7nek kell teljesülnie 1. kalóriás ingerlés.  EEG legalább 30 p.diabetes insipidus→polyuria . a cerbrumból v az agytörzsből származó minden fajta spontán v reflexes aktivitás hiánya * 5. haemocephalia). ezek nélkül 12-24 h át kell teljesülniük * Megerősítő tesztek 1.Kritériumok: összesen 9. Nem ad információt az agytörzsről. T>32°C * 4. öklendezés . A kritériumonak megerősítő tesztekkel legalább 6 h át. babafej tünet megjelenik) .hőmérséklet napi ritmusa megszűnik . Nem reagáló (dilatált v kp tág) pupillák.

amelyeket a szívműködés idéz elő álpozitív atropin teszt post moretm pupilla szűkület EMG műtermékek az izolektromos EEGn 121.) A leptomeninx heveny gyulladásos betegségei (kórokozók.nem gennyes o bakterialis o vírusos o gombás Felosztás a fertőzés kialakulásának morfológiája szerint 1. haematogén 106 . Coxackie. L. Strepto-. influenzae  felnőtt korban Staphylo-. férgek  toxoplasma gondii  echinoccocus  cysticercus cellulosae  Gomba  mindig secunder. E. Klebsiella. coli.- spinalis motoros jelenségek (kplx végtagmozgások) kis légmozgások a tubusban. monocytogenes  vírusos  enterovírusok (ECHO. a fertőzés utjai) Felosztás fertőzés eredet szerint (primer v secunder) Felosztás a kórokozó szerint:  bakteriális  csecsemőkorban G negatív. monocytogenes  gyermekkorban H. Meningo-. forrás: bőr. tüdő  általában immunszuppr állapotban  Cryprococcus neoformans  Histoplasma capsulatum  Coccidiodes immitis  Actinomyces  Nocardia  Blastomyces  Nincs kórokozó  allergiás → eosinophilek a liquorban  sympathias = szomszédságban lévő fertőzés  Reiz = Lumbal punctio/intatechalis KA adása után  collagén betegés  Ismeretlen Felosztás az exsudatum jellege szerint . polio)  mumpsz  arbovírusok  HSV2  HIV  Protozoonok. Pneumococcusok.gennyes . L.

Chr (Mollaret=HSV2.2. protozoon) 3. Mollaret. liquor fistula) 122. influenzae . brucella.) A gyakrabban előforduló baktériumos meningitisek jellemzői Leggyakoribb baktériumok: . gomba.L.aureus Praedispositios tényezők:  Syst és parameningealis infectio  fejtrauma  idegsebészeti beavatkozások  daganatok  alkoholizmus  immundeficit  65 év<  5 év>  DM  splenectomia  sick cell anaemia (autosplenectomia) Pathogenesis A menninxeken az exsudatum a ciszternákban. syphillis. monocytogenes . ventriculoperitonealis shunt idegek mentén  lyssa  tetanus  herpes → főleg meningoencephalitis direkt heamatogen Lefolyás 1. 3.Str. nyílt sérülés.E.H. Behçet. lumbalpunctio. Subacut (TBC. thrombosisok alakulhantak ki.N. 107 . vénák. immunologiai) 4. Acut (bakt és vírus fertőzések) 2. 4. bronchiectasia. az agytörzs és a gv körül több mm vastag is lehet. otitis media direkt bakterialis műtét. a sulcusokban.S. a vénás sinusok falát. A leukocíták infiltrálják a vénák és arteriolák körüli réseket. immunszuppr állapot. 5. pneumoniae . Ritkán subduralis empyémák alakulnak ki. a vénák és a vénás sinusok mellett. pneumonia nyírokutak  bakterialis sinusitis. Recurrens (Ebstein-Barr. coli .  bakteriális  vírusos  gomba endocarditis. meningitidis . leptospira.

photophobia. Serologia a. fehérje – emelkedett főleg bakterialis eredet esetén c. fejfájás. aphasia.Tünetek: 1. Liqour a. cytopathic effect on nucl iii. góctünetek MINDIG MENINGOENCEPHALITISRŐL VAN SZÓ. nem gennyes → 200 – 1 000/3 leukocyta b. CIE (counter-immunelectrophoresis) iii. delírium és coma (inkább jellemzőek az encephalitisre) 123. antitest-titer emelkedés b. levertség. vírus i. és agyidegek károsodása. Meningitis esetén a meningealis izgalmi jelek állnak előtérben. hányinger. epilepsziás roham. agyidegtüntek. nem d. Kenet →haemocultura a. sejtszám . epilepsziás rohamok és góctünetek. Tenyésztés 70-90%ban pozitív a. MRI KÖTELEZŐ 1. nyakba és hátba sugárzó fejfájás 2. immunfluoresszencia ii.) A meningitisek dg-ja és th-ja Meningitis ↔encephalitis diff dg meningitis →tarkókötöttség. encephalitis esetén ordítva. hányás. Dg FELÁLLÍTÁSÁHOZ A LIQOUR VÉTEL ELENGEDHETETLEN KI:  IC térfoglalás  neurológiai góctünetek tályogra utalnak ELŐTTE CT. zavartság. bakterialis Ag gyors kimutatása → főleg már kezel meningitisben i. hemipareasis. rezisztencia vizsgálat 4. agyállomány. viselkedés megváltozása. meningealis izgalmi jelek 4. India tinta gennyes→izolálás 3. Ziehl-Neelsen 2. LDH emelkedett 1. Gram szerinti festés (garatváladék is b. PCR c. PCR 108 . LA (latex agglutinációs teszt) ii.emelkedett i. PAS c. hidegrázás. fénykerülés. vírus izolálás – elektronmikroszkóp. pyramisjelek. PCR b. intracranialis nyomásfokozódás → papilla oeadema 3. gennyes → 1 000 – 10 000/3 leukocyta ii. láz encephalitis → tudatzavar. láz. detection of effect virus eg. gennyes 2. RIA iv. cukor csökken főleg bakt és gomba Kórokozó Dg Menete: d.

ELISA 5. Abscessus cerebri 2. influenzae → a beteggel közeli kapcsolatba került összes gyerek b.v tetraparaesis 8. H. influenzae → chloramphenicol ii) TBC → izonicid + rifampicin + pyrazinamid iii) lues → penicillin iv) borelliosis → AB intartechalisan penicillin +streptomycin v) gennyes gócok eltávolítása 2) Vírusos suprainfectio megelőzése 3) Gomba Amphotericin B + Flunytosin 4) Aseptikus steroid Kontaktok kezelésének szükségessége a fertőző ágenstől valamint a beteggel érintkező személy korától függ a. Septicus sinus thrombosis 3. kardiologiai vizsgálatok) d. Lebenytünetek   vascularis károsodás → arteritis. generaciós cephalosporin (ceftiraxom/cefotaxim) i) H. Abducens paraesis 10. N.iv. Góckeresés a. Vakság 7. TBC) f. Mentalis retardatio 5. vénás gyulladás cerebralis oedema 109 . AB TH ELKEZDÉSE NÉLKÜL. CT. Epilepszia 4. meningitidis → a beteggel érintekező összes személy. bőrpróbák (TBC) e. 1) Bakterialis → AB iv kezdetben vakon penicillin G 20 millió E/nap + Ampicillin 8 g/nap + 3. MRI (tályog kizárása) Th AZONNAL EL KELL KEZDENI! MENINGITIS GYANÚJA ESETÉN A BETEGET AZONNAL NEUROLOGIAI VAGY FERTŐZŐ OSZTÁLYRA KELL KÜLDENI. Ataxia 9.) A gennyes meningitis kórjóslata. vizelet (leptospira. belgyógyászat (mellkas rtg. Halláscsökkenés 6. szövődményei Szövődmények Lokális: 1. fülészet (melléküreg rtg) c. Hydrocephalus 11. Hemi-. para. kortól függetlenül Elsődlegesen választandó szer a RIFAMPICIN 124. törés (koponya rtg) b.

temporalis lebeny o mastoiditis o sinusitis – Strepto. epilepszia 10-20% Rossz prognózisra utaló jelek:  apurulens meningitis  40 év<  kísérő betegségek (pl endocarditis)  G – kórokozó  későn elkezdett kezelés 125.   hydrocephalus agytályog subduralis empyema Systemas: 1. Lehet soliter / multiplex Kóreredet:  közvetlen fertőzés o trauma o idegsebészeti beavatkozás (10%) . A kollagénrostokat az újonnan képződő erek adventitiájából fibroblastok termelik. agyiged tünetek. tünetei Kialakulás: gennyes gócencephalitis → közepe beolvad → széli részén ksz-i tok (kívül kollagén. Waterhouse-Friedrickson sy meningococcus fertőzések 10%ban láz + petechiák bőrön és nyhán + bevérzések a mellékveékben (vérzéses necrosis) Prognózis 1. Pneumonia 3. Mélyvénás thrombosis 4. szellemi retardatio. belül granulációs szöv) + gliósis + perifokalis oedema. Letalitás 5-10 % kórokozóktól függ 2.) Az agytályog keletkezése. front lebeny fág eredetű  ismeretlen eredet (20%) Kórokozók:  bakt o Strepto o Staphylo o Bacterioides o enterobakt-ok 110 .Staphylo  véráram útján o septicus embolus (30%)  tüdőtályog  bronchiectasia  endocarditis  veleszületett szívbetegség  arc melléküregek gyulladása – közvetlen terjedés a környező szövetekből (40%) o otitis media – anaerob gennykeltő. Maradandó bénulás. Elektrolit zavarok 5. Septikus shock 2.

o Mucor o Candida o Aspergillus o Actinomyces  protozoon – opp. o Toxoplasma gondii o Amoeba Leggyakrabban nagyagyi lokalizáció Tünetek: Legtöbbször gyorsan progrediáló térfoglaló folyamatként viselkedik (góctünetek. epilepszia)  Acut fázisban láz. melléküreg rtg Diff Dg:  glioma  metastasis  infarctus  tuberculoma  gumma Kezelés:  műtét o drain o decompressio – nagy térfoglalás esetén gyökeres eltávolítás 111 . leukocytosis  Tarkókötöttség 20%  ICP↑ o fejfájás o hányinger o tarkókötöttség o pangásos papilla o tudatzavar  góctünetek a tályog lokalizációjának megfelelően  epilepsziás rohamok Dg: Tünetek alapján  Labor o We↑ o Leu↑  CT o gyűrűszerű hialinózis o körülötte oedema o tályog belseje és környezet hypodens  MRI o T1 súlyozott hasonló a CThez o T2 fordított  Liquor o fehérje↑ o pleocítosis csak a tályog megrepedése esetén (50 000/3) Primer góc keresése: mellkas. ICP.o citrobacter (újszülöttek) o nocardia  gombák – opp.

mikrosérüléseken v centralisan jut be mezőgazdasági dolgozók. farmerok betegsége. Borelia →leptospirák L. agyhártya) Σischaemiás károsodások hirtelen kezdet. interrogans path: állati fertőzés víz/talaj. . myalgia kimutatás ii. 2.) Leptospira-gombás. conjuctivalis suffusio 1) Anicterusos forma a. 1. std-ban meningitis. uveitis iii. vese.liquor o sejtszám < 500/μl – mononucleosis sejtek o glükóz o fehérje < 100 mg/dl . toxoplasmameningitisek Leptospirosis rend: spirocheták →spirocheták Treponema. ami átmegy a vér-agy gáton primer gócok eltávolítása beékelődés bevérzés tályog ruptura  Szöv:    126. láz. std 3-7 nap s b. conjuctivalis bevérzés liquor vi.ø máj és vesekárosodás 112 . hasi fájd vér iv. std 5-7 nap kórokozó i.sárgaság vér. AB o Penicillin G + chloramphenicol o 3. kis erek endotheljét károsítja (máj. súlyos myalgia. izom. fejfájás. láz ↓ b. fejfájás a: iii.veseelégtelenség . Aseptikus meningitis: . meningitis ii. láz  Icterusos forma = Weil sy = leptospiraicterohaemorrhagia – súlyos 20%  kimutatá a. gen cephalosporin + klion (metrodinazol) o + nafcillin és vancomycin olyat kell választani. Anicterusos formára jellemző a 2. bőrkiütés vizelet iv. 1. std 2 hónap . Icterusosban máj és veseelégtelenség. 2. std 1 hónap i.myocarditis Krónikus lázmenet kialakulásában van különbség.vérzés – májelégtelenség liquor . hányás v.

encephalitis e. asympztomatikus b. intrauterin Klinikai manifesztációi: 1) Normális immunrendszer esetén a. intracerebralis calcificatio 3) Immun szuppr →disszeminált fertőzés a. mononucleosis tünetei – ritkán 2) Congenitalis a. Rezervoár házimacska. ha egyéb módon ø dg o necrotisalo gócos enceophalitis o cystaképződés Th: 113 . myocarditis f. ø láz. pneumonitis e. elektrolit. gyűrűszerű  serologia o Sabin Feldman o IgM-immunfluoresszencia at teszt (IgM-IFA 1:260 v magasabb esetén kóros. chorioretinitis d. mononucleosis tünetei c. láz b.Th     Profilaxys: Doxicyclin 1x/hét Súlyos eset: Penicillin G 6-12 millió E iv/ Ampicillin 4x 500-750 mg iv kevésbé súlyos eset: Doxyciclyn 2x 100 mg po 5-7 napig + folyadék. ø fejfájás  liquor sejtszám ↑. Gombás meningitis leggyakoribb Cryptococcus neoformans – AIDS-ben 18% Tünetek: Atípusosak  csak letargia ø meningealis izgalmi jel. cryptococcus Agek Antimycoticus th-ra az esetek 60%a átmenetileg reagál Toxoplasmosis Toxoplasma gondii. hydrocephalus f. hónapok múlva tünetek b. agytályog d. MRI – multiplex laesio a fehérállományban. enyhe lymphadenopathia c. lymphadenopathia. IgM-ELISA 1:256 v magasabb esetén kóros)  liqour – toxoplasma ellenes at  agybiopszia. Fertőzés módja: nem eléggé főzött/sütött hús. hepatomegalia általában fulmináns lefolyás Dg:  Lumbal punctio  PCR  CT. encephalitis c.

114 . és enterovírusok ECHO. tonsillák → haematogén út → lágyburkok lymphocytás gyulladása alakul ki → néhány nap alatt kiürül a szervezetből Tünetek:  láz  letargia  fejfájás  zavartság  hányás  tartókötöttség  izgatottság  ritkán hypnoid tudatzavar + kórokozótól függően  parotitis  diarrhoea  myalgia  pharyngitis A tünetek 3-4 nap alatt múlva enyhülnek. légzőszervi megbetegedés  emésztőrendszer. Polio)  HSV 1  HSV 2  arbovírus  choriomeningitis lymphocyta vírus  mumpsz  poliomyelitis  HIV Patogenezis:  székleteredetű fertőzés  vizek közvetítik  főleg gyermekek és fiatalok fertőzése  90%-ban csak enyhe GIT panasz.) Vírusmeningitisek és kezelésük Okozói: leggyakrabban kis RNS vírusok (picorna-. Nyom nélkül gyógyul. A betegség ritkán tart 2 hétnél tovább Dg:  klinikai tünetek  liquor o néhány száz lymphocyta o összfehérje normális  perif vér: fvs enyhén ↑  EEG normális v enyhén lassult  CT. MRI norm  széklet – enterovírusok  garat – mumpsz Kezelés: csak tüneti. szulfadiazine + pyrimethamine 8 hétig. enyhe pszichomotoros retardátio maradhat vissza. 127. míg a CT elváltozások eltűnnek  clyndamicin + pyrimethamin neutropenia és egyéb adverz reakciók esetén. Coxackie. Gyermekeknél a beszédtanulás a meningitis után késhet.

ataxia . gombák hónapok. Ált. itt nincs. idős súlyos  kórokozó – mumpsz enyhe. HSV súlyos.dysarthria . lyssa  nagy %-ban arbo v enterovírus okozza. o 100/3 lymphocyta szerologia o at titer 4x növekedés o vírus izolálás – a legtöbb kórokozó az encephalitis alatt már nincs jelen EEG o bilateralis lassulás – temporalis károsodás.128. kezelése Az akut vírusencephalitisek 2 héten belül lezajlanak. HSV1 forrása gyermekkori látens fertőzés mumpsz epidémiák idején halmozódik fel Dg      klinikai jelek liquor o tenyésztésre steril. motoros aphasia o vagy izgalmi jelek – periódikusan magas feszültségű tüskehullámok képalkotó eljárások Kórszövettan  lymphocytózis.látásromlás Diff dg meningitisben van tarkókötöttség. spirocheták. ritkán PMN perivascularis beszűrődés  gliasejt szaporulat 115 . de a tudatzavar súlyosabb Tünetek súlyossága függ  életkor – csecsemő. klinikai tünetek  viszonylag hirtelen kialakuló láz  fejfájás  hányinger  hányás  bénulás  zavartság  letargia  delírium  tudatzavar  fokális v generalizált epilepszia  ritkábban – tremor . Paraziták.aphasia .agyidegbénulás .) Az encephalitisek diagnosztikája. évek alatt.

     gliacsomók HSV1 → necrosis.  SM-é alakulhat 116 . Tünetek:  anamnaesis  serologia  liquor o enyhe pleocytosis (~400) o fehérje norm v enyhén emelkedett o oligoclonalis band előfordulhat  MRI Szövettan: Először perivénás kereksejtes beszűrődés. haemorrhagia VZV → Cowdry A típus intranuclearis zárványok lyssa vírus → cytoplazmazárványok SSPE → Cowdry A és cytoplazmazárványok Th A herpesvírusra ható szerek kivételével más antiviralis gysz-ek ø tüneti és preventív th a progresszió gyors. majd perivénás demyelinisatio Th  nagy dózisú corticosteroid  plasmacytosis  iv IG Prongózis  10%   túlélőknél maradandó tünetek. agyoedema th 129.) A postvaccinalis és parainfectios encephalomyelitisek A kórképet nem közvetlenül a kórokozó hozza létre. hanem a fertőző betegségre v a védőoltásra adott immunválasz (ag-at reakció) Postinfectios v Parainfectios encephalitis infectio előzi meg – egy önmagában ártlamatlan fertőző betegséget kísérő encephalitis 1-3 hét múlva neurologiai tünetek  kanyaró  varicella  rubeola  mumpsz  pertussis  influenza Postvaccinatios encephalitis  bárányhímlő  rabies elleni oltás után 1 hét elteltével jelentkező tünetek. az akut szakasz 1-3 hét alatt lezajlik. → intenzív ellátás anticonvulsiv th.

extrapyramidalis mozgászavarral járó fokális betegség. tünetei és jellemző vizsgálati leletei Fiatalkorban (10 éves kor körül) kezdődő. Kórokozó: morbillivírus hibásan kifejlődött alakja. tanulmányi eredmények romlása  mentalis teljesítmény romlása. fokozódó dementiával. myoclonus)  tudatzavar  ataxia  látás. és lassú hullámú potenciálok  szérum – morbilli ellenes IgG at titer emelkedett  liquor o morbilli ellenes IgG at titer emelkedett o enyhe pleocytosis o γ globulin emelkedett o oligoclonalis gammopathia  morbilli vírus kimutatása az agyból – paramyxovirus tubulusok a nucleusokban Th:  spec ø  interferon  ribavarin 117 . vagy ahhoz hasonló vírus (paramyxovirus) Pathomechanizmus lassú fertőzés. oligodendroglia csomócskák =sclerozis felszaporodnak a fehér és szürkeállományban egyaránt  zárványtestek = a vírus neuronokban szaporodik Tünetek: Az első tünetek pszichés természetűek  viselkedés változás. macroglia-.  gyulladás  szürkeállomány microglia-. figyelem zavar testi tünetek  éber állapotban szimmetrikus myoclonusok (zajra)  extrapyramidalis. hyperkinesisek (chorea. generalizált burstök. EBV) hatására jön létre. Myoclonusokkal szinkron tüskék. ingerlékenység  intellektus romlása.130. polifázisos.) A subacut sclerotisaló panencephalitis aetiológiája.és hallás romlás (chorioretinitis. inkubátiós idő 6-7 év (perzisztál az idegrendszerben) A vírus reaktivációja sok év után valószínűleg immunszuppr-t kiváltó második ágens (papovavírus. vakság)  epilepsziás rünetek hónapok alatt súlyos progresszió  pyramis tünetek  rigor  végtagi contracturák  decorticatio  vegetatív zavarok  beszédkészség megszűnése halál 2 éven belül intercurrens fertőzés miatt áll be Dg: jellegzetes klinikai tünetek  EEG – Rademecker komplex = periódikus. fáradékonyság  személyiség változás.

cornea. ggl stellatum blokád. B1 kmoplex. A felsô thoracalis II-III. A chordotomia az ellenoldali testfél fájdalmi érzéketlenségét a bemetszés alatt III-IV gerincvelôi szelvénnyel alacsonyabb szintig biztosítja. magasságban végezzük.Az anterolateralis chordotomia a gerincvelôben futó fájdalomérzô (lateralis spinothalamicus) pálya átmetszésébôl áll. Gabapentin 132. fertőző kullancs csípésével terjed Tünetek:  Bőr o erythema migrans 118 Ma is sok a Lyme kóros. diagnosztikája B.v hyperaesthesia Szö:  herpes zoster ophtalmicus (V/1) → cornea sérülés → látás romlás  herpes zoster oticus (VII) hólyagok a külső hallójáratban→ ggl geniculi → perif fac paraesis (Ramsey. Látensen a vírus az érzőideg ggl-okban perzisztál. utána hypo. szaggató o rohamokban. vagy a felsô cervicalis II-III. nyh → gv hátsó szrva is → agy → neuritis → myeloencephalitis Tünetek:  égő érzés a dermatomában. reaktiválódik → axon mentén terjed → bőr. Debrecenben is. hasogató th: carbamazepin.Hunt)  postherpeses neuralgia = fájdalom dermatomák érintettségi foka szerint o tartós égő.) Dg:  kiterjedés  szérum – VZV ellenes at titer 4x  vesicula Th:  Aciclovir  prednisolon – IMMUNHIÁNYOS ÁLLAPOTBAN KI  Carbamazepin. ezért ezeket . nyilalló.) A herpes Zoster neurológiai vonatkozásai A spinalis. és agyidegek dermatoómájában fájdalmas hólyagok keletkeznek Prediszponáló tényezők:  életkor o 10% gyerek o 40% 50-70 év o 20 % >80 év  immunrendszer zavara  DM  malignus tumor  trauma  műtét  ideggyökök daganatos kompr  UV sugárzás Pathogenesis: Primer fertőzés varicellával.) A Borreliosis tünetei. leggyakrabban a Th területen  vesiculák  2 hónapon belül szűnik.131. burgdorferi. súlyos fájdalom → idegseb (chordotomia.

std = korai lokalizált gyulladás 3-4 hét  erythema migrans  lymphadenopathia  influenzaszerű állapot  neurológiai tünetek ø. uveitis. retina érkárosodás  KIR 2-3 Std-ban o lymphocytas meningitis o agyideg neuritis o meningoradiculitis/ Bannwarth sy o radiculoneuritis o encephalomyelitis o polyneuropathia  Izületek o arthralgia o arthritis Stádiumok 1. chorioditis o vasculitis. korai és késői tünet is lehet  Szem o conjuctivitis o photophobia o papilla oedema o opticus neuritin o keratitis.o lymphadenosis beningna cutis o acrodermatitis chronica atrophicans  Szív o AV block o pericarditis o myocarditis o ventricularis tachiycardia o dilatativ CM  Izom o myositis – ritka. retina leválás. hónapok  erythema migrans  lymphadenosis benigna cutis  KIR tünetek  carditis  artralgia. arthritis 3. std = korai disseminalt gyulladás. std = perzisztáló gyulladás > 6 év    Dg:  acrodermatitis chronica atrophicans chr IR tünetek chr arthritis szerológia o IFA o ELISA o Western blott o PCR – DNS kimutatása 119 . esetleg meningitis 2. iritis.

6 éves korban + MMR-rel 15 hónapos korban 120 . std  Doxycyclin  Amoxycillin po 2-3 hét  Cefuroxim  Ceftiraxon → 2 hét iv  Penicillin G → 2-3 hét po 2. Pathomechanizmus: vírus → légutak. bőr → vér → IR mellső szarvi motoneuron. gen cephalosporinok + Pen G + doxycyclin 134. poliomyelitis anterior acuta Vírusinfectio → poliovírus Alsó motoneuron megbetegedés. std ua mint az előző stádiumban 2-4 hétig iv Σ III.) Poliomyelitis Heine – Medine kór.  tenyésztés MRI – demyelinisatios szerkerez 133. kisagyi magvak. Purkinje sejtek Védőoltások bevetése óta évente 1-1 enyhe oltási szövődmény fordul elő (SALK) Megelőzés: KÖTELEZŐ OLTÁSOK  IPV=SALK 3 hónapos korban DPT-vel  OPV=SABIN DPT-vel 4.) A neuroborreliosis és kezelése NEM KELL MINDEN STÁDIUMON VÉGIGMENNIE. std  Ceftiraxon  Cefotaxim (Rocephin) 2-4 hét iv  Penicillin G  Doxycyclin → 2-4 hét po 3.5 hónapos és 3. AZ ELSŐ MEGJELENÉS BÁRMELYIK STD LEHET acut fázis → bőrtünetek subacut fázis → cardialis. IR-i tünetek  encephalomyelitis  spasticus paraparaesis  ataxia  mentalis hanyatlás  polyradiculopathia  dementia Th: AB 1. agytörzsi formatio reticularis. IR-i tünetek  meningitis  cranialis neuritis  facialis laesio  motoros v sensoros radiculoneurinitis  kullancsencephalitis  mononeuritis multiplex  myelitis cerebralis ataxia chr fázis → izületi.

Tünetek: inkubációs idő 7 nap 1. preszinaptikusan megakadályozza a gátló neurotranszmitterek felszabadulását (Ach felszaporodását okozza) + emelkedő ? kiürülési arány-> izommerevséget okoz. spóraképző Patogenezis: Talajjal szennyezett szúrt v. phrenicus motoros sejtejei + intercostalis neuronok érintettsége esetén o Ø ÉRZÉSZAVAR! – hátsószarvi kötegek mindig megkíméltek 2-3 napig egyenletes progresszió. fájdalma arcizmok contractioja-> risus sardonicus hátizmok contractioja->opisthotonus. izomatrophia → ha a sejt és a hozzá tartozó motoros egység elpusztult Dg:  liquor  lymphocytas pleiocytosis  fehérje mérsékelt ↑  cukor norm  vírusizolálás  széklet  torokmosó váladék Th: o aspecifikus o korai neurorehabilitáció o végtagok tornáztatása → contracturák megelőzése légzés bénulás esetén tartós. nyak-. anaerob. felső légúti v GIT tünetek  rövid. gépi lélegeztetés 135. szakított seb. ritkán a nyakizmok. ívelt át 121 . toxintermelés -> toxin az idegsejtekbe jut. masseter fokozott tónusa(trismus=szájzár) 2. m. gram poz. majd változó idejű stagnáló állapot alakul ki Prognózis: 1. pontobulbaris motoros idegek o légzészavar – n.és hátizmok merevsége. emlékeztető oltás 11 éves korban dt-vel Tünetek: 1-2 hét lappangási idő  láz. a szinapszisok között. orzsolás útján (lovak bélcsatornájában él) -> spórák belekerülnek a sebbe ->alacsony oxidációs-redukciós körülmények ->csíraképződés. Tetanus Kórokozó: Clostridium tetanii. tünetmentes periódus  kiújuláskor o láz o meningealis izgalmi jelek (hiányozhatnak is) o areflexia – alsó motoneuron kór o izomfájdalmak o izomtónus ↓ (minden alsó motoneuon érintett) o petyhüdt bénulás – főleg a végtagok prox része. dyspagia 3. végleges bénulás. kedvező → a motoros sejtek egy részébe csak átmeneti működés kiesés volt 2. váll.

4-8 hét különbséggel. A vaccina és a TIG más-más tűvel és más helyre adandó! (mivel a közös fecskendőben az AG-AT kicsapódna) 136. halál légzésbénulás miatt (gyakori! Kezelés nélkül 60%ban halálos) Dg. PE. korai arteritis Stádiumok: 1. a több.: beteget intenzív osztályon elhelyezni. Kialakulhat: 1. acut lueses meningitis: fertőzés után 6 hét-1 év jelentkezik 122 . decubitus. 6-12 hónappal később. Lues cerebrospinalis Kórokozó: Treponema pallidum (szexuális érintkezéssel jut a szervezetbe) férfiakban gyakoribb. törések. és 2. majd 11 éves korban 1.humán tetanus immunglobulin 3000-6000 E iv. mint 20 év telt el a 3 adag óta . a legenyébb inger is kiváltatja és veszélyezteti a légzést. MVT. acut lueses meningitis 2. 10 napig Keringő és nem kötött toxin semlegesítése: TIG. mint 5 év telt el az immunizálás óta. mint 3 adagot kapott . hiányozhat. súlyos sebek esetén emékeztető oltás adandó. másik kettő: tabes dorsalis és paralysis progressiva) A KIR szövődmények a fertőzés után 2 hét-30 évvel jelentkeznek.: klinikai Th. 10 évente emlékeztető oltás szükséges Bármely sérülés esetén Td-t kell adni. Szövődmények: pneumonia. 4. Patogenezis: a primer affectio a genitáliákban kb. Láz lehet v.több. Az agyhártyák és az erek gyulladása jellemzi. csendes szobában Toxinforrás eliminálása: AB ->penicillin-G 10-22 ME/nap iv. a a beteg immunstátusza nem v. nem teljesen ismert.rhabdomyolysis.A lues cerebrospinalis a neurolues egyik formája. Tudat megtartott. Minden tiszta seb esetén TIG (250 mg im.eddig kevesebb. 3. 2-3 héttel a fertőzés után alakul ki Spirochaeták a betegek negyedében haematogén úton jutnak az agyba és a lágyagyhártyába. ha: . 5 hó DPT I/a/b/c. izomspazmus kezelése: diazepam >150 mg/nap súlyos spazmus és laryngospazmus esetén: mecanikus lélegeztetés és nem deporalizáló izomrelaxáns aktív immunizálás: toxoid 3 adag: 3. asymptomás neurosyphilis 3.) adandó.3 adag folyékony vaccinát kapott Szennyezett v.ismeretlen a beteg immunizáltsági státusza . Súlyos esetben autonóm dysfunctio.a spasmus leet eves.

chron. hányás. 137. izgatottság. a Nageölte-féle helyen chronikus gyulladás.vascularis elvált. agyi ischaemiás gócjelek . p1. cardiovascularis sy. Főleg a radix posteriorok pusztulnak. az kitolja a fertőzést CT: kéregatrophia Terápia: Benzylpenicillin 138. enyhe hypotensio. 2. spinalis ataxia (olyan.Tünetei:fejfájás. latens syphilis: tünetmentes 3. (Wassermann-reakció) Jarisch-Herzheimer reakció: 1-2 órával a sypilises beteg penicillinnel való kezelése után hirtelen jelentkező láz. RNS-vírus Burokban 2 fő glikoprotein:gp120 és gp41 Centrális mag: 4 vírusprotein: p24. hidegrázás.. Kivédésére: Prednisolon adandó 60 mg. aszimptómás neurosy.hónapok. Pathogenezis: A meningealis fibrosis mellett az ideggyökökben. HIV-2 nyugat-afrika Lentivírusok közé tartozó retrovírus. Az AIDS neurológiai vonatkozásai és kezelése Kórokozó: HIV-1: legelterjedtebb. myalgia. A tabes dorsalis és differenciáldiagnosztikája Fertőzés után 15-30 évvel a lueses betegek 1. 24 órával a kezelés előtt. mintha vattán járna). Romberg-poz.. thecalis IgG-?.végbél és gégetünetek.) . csont). Oligoclonalis gammopathia. évek után alakul ki . gáttájékon. agytörzsi ischaemiás tünetek esetén gondolni kell erre Therápia: Bensylpenicillin 12-24 ME iv. összefehérje normális. gyomor. Meningitis. Diag:liquorelváltozások: mérsékelt lymphocyta emelkedés. Argyll-Robertson-tünet: tág. VDRL-teszt neg. p9. fénymerev pupilla. összfehérje csökken. -> gvelő hátsó köteg degeneratio( Goll és Burdachot is érinti) Tünetek: fájdalmas paraesthasiák. a neg. 2-4 ME 4 óránként 10-14 napig im. agyidegbénulások (VII. Procain penicillin 2-4 ME im/nap 10-14 napig 3 hónappal a kezelés után liquorban sejtszám csökken. p7 + HIV RNS genom 2 másolata+ 3 vírus enzim: reverztranszkriptáz 123 . FTA-ABS: fluoreszcens treponema adszorbeált ellenanyag teszt Ab-kezelés után is poz.-on ízületi helyzet. néhány mp-ig tart). alsó vgt. kakasjárás. hirtelen lép fel. hyperventillatio. (tabes d. gyulladásos reakció . VDRL-titer csökken Gyógyulás jele: fél év múlva sejtszám. zavartság. majd hegszövet lesz..5%-ában alakul ki. neurosy. aneurysma). fájdalomérzés csökken a mélyebb struktúrákban..és érzészavar. VIII). meningovascularis syphilis: gummák (bőr. epilepszisá roamok. de convergentia van.. tachycardia. meningealis fibrosis. VDRL-teszt poz. tabeses arthropathia. paralysis prog. kötőszövetes rostképződés.fiatal. mélyreflexek kiesése. kipirulás. claudicáló fájdalmak az alsó végtagon (rohamszerűen. fehérje emelkedés. (aortitis. Oka: a penicillin hatására sok baktérium esik szét és ez toxikus krízist okoz. nem hypertóniás betegnél.

dMT 2. JC vírus.serológia. nem nukleozid típusú RTK inhib. proteáz 3gén: env: burok gp-t kódolja gag: strukturális proteineket pótolja pol: enzimeket kódolja HIV lefolyása : olvashatatlan Főleg a CD4+ T sejeteket károsítja. 3TC. Pelaviridine 3. a makrofágokat. T8 csökken . saquinavir.: rizikófaktorok felderítése (homoszex.vírusizolálás . IFA . trafó) . Tumorok: kaposi-sarcoma. CMV. Western-blot. melyek 2-3 ét alatt spontán gyógyulnak.subcorticalis dementia Érkörüli és diffúz beszűrődés Reaktív astrocytosis Focalis és diffúz velőhalványodás.klinikai tünetek .: pl. ddc. mely a gazdasejt magjába jut és a genomba integrálódik A fertőzött sejt ha aktív. ill. trafóval. Pl.antigén kimutatás . ha nyugalmi állapozban van latens fertőzés jön létre Az acut aljas. indinavir.. vacuolisatio Gerincvelő: vacuoláris myelopatia Thoracalis szakasz érintettsége Hátsó és oldalsó köteg érintettsége HIV-neuropathia Dg. méhlepényen át Fertőzés jellegzetessége: 3-6 éttel a fertőzés után mononucleosisra emlékeztető tünetek jelentkeznek. drog. iv. manifeszt fertőzés. RTK inhibítorok: nukleotid-analógok Pl. gomba. Direkt károsodás: Agy: fehérállományban.immunológiai vizsgálatok T4 csökken. antitest-kimutatás:ELISA. VZV. Nevirapine. protozoon 2. Opportunista fertőzések: tbc. astrocytákat HIV-burok: gp120 + gazdasejt: CD4+ receptor Vírus és gazdasejt membránja összeolvad gp41 segítségével Vírus magja a gazdasejt cytoplazmájába jut A rtk az rns-t dns-sé írja át. proteáz inhib. HSV. Antitestek a fertőzés után 1 ét-3 ónap múlva mutatatók ki A fertőzés után akár évekig latentia lehet Tünetek megjelenése után 2 évvel halál Tünetek akkor jelentkeznek ha CD4+ T sejtek < 200/ mikroliter Következmények: 1. AZT. droghasználattal. mert akkor replikálódik a genomba amikor a CD4+ sejtek immunválaszként osztódnak Fertőzés forrása: szexuális úton.vírus nukleinsav kimutatás:PCR Therápia: 1.Integráz. lymphoreticularis daganatok (primer és szekunder) 3. ritonavir 124 .

tenyésztés .tuberculinteszt. SM Lehet: a. korábban megszerzett ismeretanyag elvesztése. tuberculosis. MENING. basalis ciszternákban krónikus fibrosis.: az antituberculumot már a tenyésztés eredménye előtt adni kell! Rifampicin.pszichomotoros fejlődés visszamaradása .: . felszívódási zavar 4. Meningitis basilaris Kórokozó: Mycobact. Dementiával járó leggyakoribb neurológiai kórképek Dementia:cognitív funkciózavar Ismérvei: feledékenység. Ther. hogy drasztikusan! 10-20 %-ban bakt. agykérgi infarktusok. önellátóképesség romlik Okai: 1. IZGALMI JELEK HIÁNYOZNAK! Gyanú felmerül.liquor: kevert pleocytosis-> néhány száz lympocyta és granulocyta összfehérje emelkedett cukor lecsökkent. zavartság. gócjelek. Pick. tudatzavar.hydrocephalus . subcorticalis-> Huntungton-chorea progresszív supranuclearis bénulás. streptomycin.hemiplegia 140. Felszíni erek elzáródása. személyiségváltozás. etambutol Prognózis: időben elkezdett gyógyszeres kezelés mellett alacsony a mortalitás Maradványtünetek: . lassú vírusfertőzés 7. esetleg afázia. apraxia.139. metabolikus okok: alkohol. Alzheimer-kór 2. rossz közérzet.fejfájás .leoltás . normál nyomású hydrocephalus 5. memóriazavar. dezorientáció b. neurológiai gócjelek. pyrazinamid. agnosia. corticalis-> Alzheimer. B12 vitamin hiánya v. számolás károsodik apraxia. isoniazid.degeneratív folyamatok 8. absztrakciós képesség csökkenése. multi-infarktus 3. ennek következménye a nem kommunikáló hydrocephalus. 125 . CJ: beszédmegértés. 80-85%-ban poz. fejfájás. agnosia. ha: A meningitises kórkép elhúzódóan (1 hét alatt) alakul ki Súlyos klinikai tünetekkel jár Az agyalapon kilépő és futó agyidegek kiesési tünetei jelentkeznek Beteg más szervében is tbc mutatható ki Beteg környezetében fertőzőképes tbc-s fordul elő Dg. kifejezés. Lágyagyburkok gyulladásos beszűrődése. a liquorsejtekben .agyidegbénulások . tumor 6. A TBC idegrendszeri manifesztációja. Tünetek: subfebrilitás. nagyon fontos.

subaracnoidealis tér-> 25-30 ml Gerinccsatorna-> 50-70 ml itt lassú az áramlás és a keveredés Mindezt segíti: légzés. hyppocampus. felszívódása Termelés: plexus choroideus -> agykamra. diffúz fehéráll. személyiségváltozás Vascularis dementia okai: . agykéreg.multiplex kis infarktusok. ACH és NA anyagcsere zavara. Keresztül történik. MRI.sinus rectus 126 .diffúz krón. köögés. amelyek szabadon végződnek a vénás sinusokban ill. . Ggl. basalis ganglionok. EEG. kamra Subependymalis régió Pia erei Plexus choroideus->lateralis agykamra->foramina intraventricularia Monroi->III. Liquor keringése: Megoszlás: kamrák->35-40 ml Ciszternák. folyamat: Binswager-betegség. az ideömlő oldalsó lacunák vérében.-on a Pacchioni gran.: CT. kamra>aquaeductus cerebri->IV. aracnoidea gran. A liquor cerebrospinalis képződése.->duralis sinusok->vénák Termelődés: 0. PET Plakkok és fibrillumok-> amygdala.multiplex nagy infarktusok . pszichomotoros lassulás. főleg lateralis és IV.meningealis vénák . testmozgás.-tól rostok a plexus coroideusba. Bizonyos testhelyzetek Emiatt a lumbalis és ciszternalis liquor összetétele különbözik Liquor felszívódása: a villi aracnoi.e. kamra->foramina ventricularia laterale (Lushka)->Magendie>subarachnoidealis tér->v. károsodás Alzheimer-kór: Dg.hydrocephalus: frontális tünetekkel járnak:bradykinesis. 141.3 ml/ perc->500 ml/nap 140 ml liquor 3-5 óra alatt cserélődik ki teljesen A termelődés aktív szekréció: Na/K ATPáz és karboanidráz (gátlásukkal a liquortermelés csökken) Mi csökkenti a termelést? Akut ICP növekedés Hypotermia Hypocarbia Hypoxia Hyperosmolaritás Nyaki symp. melyek kritikus agyi részeket érintenek . SPECT.A villusoknak gazdagon elágazó érrendszerük van.sinus petrosus superior . neuropszichológiai tesztek (MMPI) Sz. keringése. vasc.sinus sagittalis superior .Ha ez sérül a termelés növekedett.sinus cavernosus .

fehérje: lumbalisan: 0.liquor zavaros . 25%-a -> granulomatosis infectio pl. Emelkedés + neutrophilek-> infectio.víztiszta.zavaros v.nyomás nő v.laktát: 2. Sejtjei 142. csökken a liquortér mindezt kompenzálja. csökken .2 mmol/l .sejtszám nő .nyomás: 200-150 Hgmm Liquor változásai: akut megbetegedés-> albumin és alfa-globulin emelkedés Subakut és krónikus-> béta/gamma globulin Akut bakt. alfa-1-globulin nő Subakut: .2-0. a fehérje nagyon magas. daganatokban. infarctus.gamma-globulin nagyon nő Guillain-Barré szindróma: .sejtszám kissé nő .kis sejtszám növekedés .IgG:25-40 mg/l .gamma-globulin nagyon nő + lues reakció poz.1-0. cerebrovasc.sejtszám kisfokú emelkedés .1-0. víztiszta . tbc-s Protein: emelkedik gyulladásban.összfehérje kissé nő . körülmények között a n. 2.béta.sejt-fehérje disszociáció. A liquortermelődés és felszívódás a koponyán belül mint egy térfogatot szabályozó pufferrendszer működik:a az agytérfogat növekszik v.nyomás emelkedik .gamma-globulin: 12%-a a teljes proteinnek .2 g/l .4 g/l suboccipitalisan: 0.Csekély mértékű liquor-elfolyás van norm.25 g/l Prealbumin és Tau-globulin:ha hiányoznak se-szerű liquor Ha az egyes frakciók aránya változik:dysproteinaemia . . Encepalitis: .víztiszta .összfehérje nagyon nő . albumin. Vér-liquor-gát= plexus coroideus fedősejtjei + villi coroidealis + Pacchioni-gran. színtelen .58 .IgG-index:0. tumor 127 .albumin: 0. A liquor cerebrospinalis legfontosabb jellemzői Fiziológiás lelet felnőttekben: . Betegségekben Sejtszám: a liquor normálisan nem tartalmaz segmentált magvú leukocytákat csak lymphocytákat Lympho.cukor: a plasmaszint 2/3-a.51-0. gamma globulin nő Lues: . olfactorius mentén a mély nyaki nyirokutakon keresztül.prealbumin. de a sejtszám normális Glükóz: < plazma 50%-a-> meningitis < kb.összfehérje növekszik .> paralysis prog.4 mmol/l .8-4.sejtszám: 0-10/3 (Fuchs-Rosenthal lacuna) lumbal punctio:8-10/3 sejt Occipitalis ciszterna punctio: 2-5/3 sejt Kamra punctio: 0 . fertőzés: . vérzés.

Lympho. Emelkedés + eosinophilek kis számban-> infectio, vérzés, tumor Lympho. Emelkedés + eosinophilek nagy számban-> parazita, idegentest, allergia, lymphoma Lympho. Emelkedés + plasmasejtek-> vírus, SM, lues 143. A lumbal- és ciszternapunctio kivitelezése, javallatai, ellenjavallatai Lumbalpunctio: behatolás legmagasabb szintje: L2-L3 A cauda equina rostjai rugalmasan kitérnek a tű elől. Normálisan csepeg; fekvő betegben lassabban, ülő betegben gyorsabban Ha a beteg hasprését nem működteti, de a liquor sugárban spriccel:ICP növekedés. A beavatkozás veszélyes, mert tonsillaris beékelődés történhet. Megelőzése: pu. előtt szemfenéki tükrözés, papillapangás keresése; sz.e. CT, MR Postpunctios-sy.: tarkómerevség Fejfájás Hányás Kezelése: antiemetikum, koffein, efedrin, infúzió Megelőzése: pu. napján fekvés és bő folyadékfogyasztás Ciszterna-punctio: behatolás:foramen magnum hátsó kerülete és az atlasz hátsó íve között feszülő membrana atlanto-occipitalis / rugalmas pattanást érzek Indikációk: - meningitis, encephalitis, meningoencephalitis - SAV - demyelinisatios betegség (SM) - carcinomatosis - Guillain-Barré sy. - pseudotumor cerebri - myelographia végzése - intrathecalis AB kezelés, steroid, Baclofen adása

Kontraindikációk: - agydaganat, ICP növekedés gyanúja - fertőző bőrfelület a szúrás helyén - vérzésveszély - aseptikus technika nem lehetséges Szövődmények: - fejfájás, hőemelkedés - epi- subarachn. haematoma - septikus állapot - tonsillaris herniatio 144. A véres liquor okai 1. 2. 3. 4. SAV Intracerebralis vérzés contusio cerebri tumor

Pathológiás folyamat miatti véres liquor nem alvad meg, mert a fibrinolitikus aktivitás megnő.Traumás folyamatok esetén megalvad. Vérzés kimutatása: a liquor hyposmoláris-> vvt-k szétesnek-> oxihemoglobin belőlük kiszabadul-> ez kimutatható intracerebralis és subarachnoidealis vérzést követő 3. naptól.

128

Sejtközötti térben Hb-O-ból met-Hb lesz a vérzés után 7-10 napon belül. Intracranialis vérzés után vett véres liquor felülúszórétege xantochrom, melyet az oxi-, met-Hb; direkt és conjugált bilirubin, albuminhot kötve átlépi a vér-agy-gátat. Icterusos beteg liquorja sárga. 145. Az agy-gerincvelői folyadék keringésének zavarai.A normális nyomású hydrocephalus Def.: A liquor összemennyisége az agyállomány rovására megnövekedett. Az agykamrák kitágulása-> hydrocephalus internus A subarachnoidealis tér kitágulása-> hydrocephalus externus Az agyállaomány sorvad, a felszaporodó liquor a hiányt pótolja->hydrocephalus e vacuo Pathogenezis alapján: 1. H. hypersecretorius: oka a liquor túltermelődése - plexus papilloma - gyulladás - trauma - isolatio 2. kommunikáló H.: oka a kamrarendszer dilatatioja a foramen Magendietől distalisan létrejövő elzáródás által. 3. nem kommunikáló H.: oka obstructio a kamrarendszerben, a foramen Magendie szintjében v. afelett Normális nyomású hydrocephalus: normotenziós Kommunikálónak tartják Tünetek: - nincs pangásos papilla - Babinski-jel - fokozódó járászavar (ataxia) - mentális leépülés (dementia) - incontinentia

Okai:

- korábbana betegeknek volt:SAV, fejsérülés, meningoencephalitis - lehet idiopathiás - liquorképződés először fokozódik, majd csökken - dementia összefügghet vascularis betegséggel és Alzheimer-kórral

Kezelés: Shunt-műtét 146. Koponyatrauma esetén elvégzendő vizsgálatok tudatállapot (Glasgow Coma Scale) külsérelmi nyomok, főleg a koponyán orr-, fül-, garatvérzés pápaszem haematoma általános állapot, különösen a keringés állapota – shock!!! Neurostátusz: - pupilla - látásfunkciók - nystagmus - hallás

129

- paresisek - pyramisjelek koponya rtg EEG CT MR

147. Koponyatraumák következményeinek felosztása Korai szövődmények 1. Fistula carotideocavernosa: - koponyalapi törés során, ha sinus cavernosusban az ACI vagy kisebb ágainak fala átszakad-> artériás nyomás akadályozza a szemüreg vénáinak ürülését - szemüregi fajdalom - pulzáló exophtalmus - chemosis - szemmozgászavar - látásromlás Dg.: surranás a koponya felett angiographia-> fistula kimutatása Thr.: műtét, fistula ballonos lezárása 2. Liquorfistulák: - os ethmoidale, orbitatető-> orrból - os temporale-> fülből - 2 hét után spontán záródik 3. Fertőzések: - fertőzési kapuk megnyílása v. haematomában keletkező infectio Késői szövődmények 1. posttraumás epilepszia:dura és cortex egyidejű sérülésekor góc: temporolimbicus struktúrák és frontális lebeny (a contusio cerebri 2 leggyakoribb lokalizációja) Komplex partialis v. focalis generalizált 2. organikus mentális zavarok: ammóniadeficit, cselekedetek tervezési zavara, tanulási-koncentrálási képesség beszűkülése 3. posttraumás sy.: fejfájás, szédülés, insomnia, irritabilitás, nyugtalanság, koncentrálási képesség csökkenése, anxietas, depressio 4. krónikus posttraumás encephalopathia: gyakori, egyébként nem jelentős koponyasérülések-> substantia nigra degeneratio, cerebellaris léziók tünetek: viselkedési zavarok, kóros féltékenység, dühkitörés, parkinsonos tü., dementia

130

anticoagulált beteg sok esetben a trauma nem igazolható .szédülés . de 24 órán belül Dg.A subduralis haematoma tünetei.: koponya CT: convexitás felett sarló v. Időtartamú lucidum intervallum .szivárgó v. epilepsziás. általában középvonal áttolással Thr.: koponya CT: sarló alakú hyperdenzitás a convexitás felett.: a műtéti indikációt a térfoglalás mértéke határozza meg 150.ritkán epilepsziás roham Dg. chr.eszméletvesztés-> vált. ismételt vérzés a hídvénákból . .tünetek: . terápiája Commotio= agyrázkódás: rövid ideig tartó (néhány perc-2 óra) eszméletvesztés vagy tudatzavar. anisocoria) .tudatzavar. az agyállomány maradandó károsodása nélkül. a bennék hypodenz + középvonali áttolás lehetséges Thr. alkoholista.enyhe góctünetek-> góctünetek. 131 . lencse alakú hypodenzitás.: műtét 2. anisocoria .a vénás vérzés miatt a tünetek lassan alakulnak ki. A commotio és contusio cerebri elkülönítése. hemiparesis. Acut subduralis haematoma: . Subduralis haematoma: . differenciáldiagnosztikája. Chr.a convexitáson a hídvénák szakadása következtében létrejövő vérömleny .tünetek:napok-hetek alatt alakul ki.organikus pszichosy.fejfájás . Cushing-tünetegyüttes ( agytörzsi beékelődés.memóriszavar . a koponyacsonttól alig elkülöníthető vérömleny + középvonalbeli áttolódás Thr. mivel a gyorsan növekvő artériás vérzés beékelődést okoz 149. pedunculus cerebri összenyomása) Dg. kezelése 1.kialakul: idősek. anisocoria. gyakran csak a haematoma tokja hyperdenz.148. meningea media sérülése ( a koponya oldalának törésekor) Tünetek: eszméletvesztés-> rövid lucidum intervallum-> gyorsan mélyülő tudatzavar.: csak a sürgős műtét segíthet. góctünetek (hemiparesis. Az epiduralis haematoma Oka: egyik oldali a.: koponya CT – hyperdenz. agydaganat tüneteit utánozza .

retrograd-> trauma előtti időszak . nekicsapódik a koponyának. lokalis agyi károsodással is járó. Leggyakoribb organikus sérülés: olfactorius sérülése.intracerebralis vérzés 3. tartós maradványtünetekkel rendeződő károsodás. Sellong-próba poz. Coup: agyállomány sérülés az erőbehatás helyén Contracoup: agyállomány sérülés az ellencsapás helyén és mind2 esetben jelentős oedema alakul ki Tünetek: Tudatzavar: néhány perctől hetekig Góctünetek: félteke sérüléskor hemiparesis.Okai: . hányás Egyértelmű kérgi sérülésre utaló tünet nincs.anterograd-> traumát követő időszak .-> trauma . Tétel: A contusio cerebri diagnosztikája. cirkulációs változások .: CT: foltos hyperdenzitás ritkán ödémával 151. bő folyadék pótlás Contusio= agyzúzódás Főleg temporalisan és frontalisan a COUP vagy CONTRA COUP által az erőbehatással ellentétes irányban mozdul az agy. hányinger. álló helyzetben a fekvő helyzethez képest legalább 20 Hgmm-rel csökkent.e.amnesia: Tünetei: .. átmeneti v. terápiája. Nagy a veszélye az ödéma kialakulásának és a maradványtüneteknek. szedálás Tüneti kezelés 132 . közvetlenül a commotio után: az RR ülő ill. Thr. aphasia agytörzs sérüléskor agyidegtünetek Eplepsziás roham Prognózis: Convexitás sérülései jobbak Agytörzsi contusió a legrosszabb Diag. esetleges következményei Súlyosabb.contusio cerebrri 4.SAV 2.szédülés.punctio közben eret találunk el) EEG: prognózis megítélése Terápia: Agyoedema csökkentése Sz. Dg.tumor 5.ütést követően az agytörzsi ascendáló rendszert is érintő mikrokolloidális ill.: Koponya CT: foltos hyperdensitas oedemával ( 24 óra elteltével) Liquor: 3 napon át véres (5 esetben véres a liquor: 1.: néhány napos ágynyugalom.congr.

az idegszövet destrukciója okozza Idegszövet degenerációja: a tumormassza közvetlen cyanózisa miatt Lokális keringés beszűkülése: Kapillárisok.abducens. frontalisan és occipitálisan lokalizálódó köhögés és erölködés fokozza legerősebb a reggeli órákban és lefekvés után hányinger. Obstructiv hydrocephalus alakul ki OK: a liquor keringést biztosító foramenek és aquaeductusok elzáródása Herniatio alakul ki 3féle lehet: Középvonalon át az ellenoldalra pl. infiltrációja.:temporalis lebeny uncusanak herm. szopóreflex Általában könyörtelen. affektív sivárság koncentráció gyengül. v. A halál oka: Transtentoriális v. meglassulás. egyéb szemmozgató bénulása. liberalizációs tünetek Pl. v.:gyrus cinguli hermiatiója a f. hányás psychés elváltozások: közömbösség.: mannisol iv. cerebri alá Incisura tentorián át pl. Fejfájás: progresszív. gondolkodási zavar biz. acut hermiátió okozza. fehérállomány demielinizáció alakul ki Epilepsziás rohamok: a cerebralis cortexet érintő tumorok focalis vagy generalizált rohamokat eredményeznek Általános tünetek: Leginkább a fokozott koponyaűri nyomással kapcsolatosak. kicsi artériák. intermittáló: 2oldali. subacut progresszió! A tünetek hirtelen fokozódását a tumorba történő bevérzés. Foramen magnumon keresztül kisagyi tonsillák Papillaoedama: A látóidegfő oedemás duzzanata. ami a n. személyiség vonások túlzott kiéleződése Primitív reflexek. konstans. Tétel: Az agytumorok tünetképzésének mechanizmusa..: fogóreflex.Antiepileptikum 152. A fokozott nyomás áttevődik a kamrarendszerre és az agyvelő egészére. egyenletes. nem lüktető.opticusra terjedő liquor nyomás fokozódás következménye Kettős látás: A n. Tonsillaris beékelődés Légzésbénulás Szívmegállás Tüneti kezelés: Agyoed. Tüneti terápiájat Localis hatások: Focalis neurológiai tünetek: a daganatok idegszövetbe történő inváziója. vénák nyomása miatt helyi helyi szövetnecrózis alakul ki Kompresszió miatt távolabbi területek infarcerálódása Agyi oedema: a tumor körül a legkifejezettebb. steroid. glicerin Epilepszia: antiepilepticum Fájdalom: ópiát 133 .

biztonságal kizárható. és a test egyéb területén más met. agyi contusió. ez csak a kezelés ideje alatt jelentkezik Demyelinizáció: hetek.: Konzervatív kezelés: Irradiáció Kemoterápia Steroidok: oedemát csökkenti. anoxia.. 154. gyulladásos betegségek. uraemia ischaemiás károsodás ( acut szakban oxygén hiány és laktátacidózis) Megszüntetése: osmodiureticus mannitol infusió. térben Oka: hypertóniás crizis. Multiplex agyi met. képződés a sérült idegszövet általános reakciója.Hányinger: cerucal 153. formái és jelentősége agylágyulásban. a microcirculatiót. a vér-agy és vér-liquor gátat. Furosemiddel felváltva CAVE!. agytumorban Az agyoed. Tétel: Az agyoedema kialakulása. vagy a testben máshol is található met.:májbet.. Localisan kiújulásra hajlamos. MR ( kis. körülírt tumor körül nagy oedema) Ismert primer tumor esetében a kimutatott KIR tumor valószínűleg metasztázis Infiltratívan nő. a vénás elvezetést. irrev. 10 percen át majd 50-300 mg/ttkg minden 6 órában a diurezis 30 p alatt kifejtődik 134 .és májkárosodásban az osmodiurézis Ellenjav. Terápia: Idegsebészeti beavatkozás. elsősorban az extrac. liquorfelszívódást károsító folyamatban kialakul. tartósan adható Kontrollált hyperventilláció Hyperosmoticus szerek Irradiáció komplikációi: Növekvő oed. Vese. 5 hónap múlva lakul ki. a cerebralis metastazisok kezelése Felnőttkori agytumorok leggyakoribb formája a metastázis. Fajtái: Cytotoxicus: Intracellularis vízterek nőnek Oka: metabolicus károsodások pl. ha különböző vizsgálatokkal izolált agyi metasztázis mutatható ki. tumorok Megszüntetése: corticosteroid Mannitol: 1-2g/ttkg iv. 20-40% sorrend: tüdő. mely minden szöveti anyagcserét. colon Diag: CT. Vasogen: Vér-agy gát károsodása miatt folyadék és fehérje gyűlik fel. Tétel: Agyi metastázist leggyakrabban okozó extracerebralis tumorok.. emlő. hónapok múlva Radionecrózis: kb.

alkalózis alakul ki..) hatás: vasoconstr. arrhytmia) Fenobarbital (gépi lélegeztetés szükséges és EEG monit.. Glycerin ( 10%os iv.:carditoxicitás. vese-szívelégtelenség rebound: átléphet a vér-agy gáton és megfordítja az ozm.: hypoglycaemia. Képalkotóval: kamrák körüli fehérállomány áttűnik 155. (ha a cerebralis oed.: A liquor keringés zavara esetén a kamrák körüli fehérállományban./po.-t.CAVE! eszméletlen betegeknél hólyagkatéter Intersticiális oed. vérpótlás 156. 2x50mg/nap iv. Tétel: Intracraniális térfoglaló folyamatok tünetei Supratentoriális: Frontalis lebeny: Magatartás és hangulati élet megváltozása Szellemi hanyatlás (frontális dementia) Mozgászav. se electrolit.) 0. ICP Ki. így a vér az agyszövetbe jut Fokozatosan elhagyni!!!! Furosemid: 20-80mg/nap Kiegészítő terápia: Spironolacton: Aldacton Barbiturátok: Thiopental (mh. Tétel: Az agyoedéma kezelése Gyógyszeres dehydrálás: Dexamethason: 4x4mg v.-t tumor vagy tályog idézi elő) Prednisolon és ulcus védelem: 4x25mg v. 2x8mg/nap iv. az ec. 50%os po. Előny: vesebetegek is kaphatják Hátrány: iv haemolizist okozhat Ki:DM Mannitol (osmoterápia): csökkenti a vér viszkozitását. az agyi vérvolument növeli a vérátáramlást szabadgyökfogó monitorozni: se osm. esetleg bénulás Epilepsziás megnyilvánulások 135 . az oxydatív folyamatok lassítása Hyperventilláció Hypocapnia. grad.5-1g/ttkg po.e. emiatt az agyi erek kontr./po.. 160Hgmm körül stabilizálandó Sz. emiatt az intracraniális vérvolumen csökken vér pCo2 28-35Hgmm között legyen Beteg fektetése: Fej és felsőtest felemelése (30fok) OK: vénás elfolyás kedvező RR kb. resp. dopamin. térben folyadék gyűlik össze..(330mosm/l legyen).

Kórós oldalon cornea hyporeflexia. ezzel összefüggő mozgászav. vegetatív. ( libido csökken.szind. által határolt terület („pinlalis”regió) Felfelé tekintés zav. visus csökkenés. Szaghallucináció Látótérzav. Magatartás. vestibuláris tünetek n. hormonháztartás zav. félremutatás Skandáló beszéd Kisagy-híd szöglet: Homolaterális fülzúgás. ill. nX.) Comissura posterior. Temporalis lebeny: Pszichomotoros epilep.insip. Szenzoros beszédzav.. menstruációs zav. diab. Nystagmus. pulvinat thalamis és vermis sup.VIII. szédülés 136 . Lamina quadraginta. nIX. közérzeti zav. arc hypasthesia nV Nyelés és hangképzés zavara. Ataxia Supratentoriális kamrarendszer tágulata és tünetei Infratentoriális: Kisagy: Izomzat koordinált működésének zavara Muscularis hypotonia Hyporeflexia Vestibuláris tünetek: nystagmus. galactorrhoea. iránytévesztés. parasellaris: Fejfájás.Motoros beszédzav.. halláscsökkenés.. Látászav. Vizuális szenzációk Gerschmann. (domináns félteke) Szagláskárosodás (bazalisan) Parietális lebeny: Ellenoldali érzészav. apraxya. Tanulás-és emlékezészav. Epilep. (domináns félteke) Occipitális lebeny: Látótérzav. Gerschmann-szind. Törzsdúcok: Akaratlan mozgásmegnyilvánulások Izomtónus megváltozása Ellenoldali hosszúpálya tünetek Látótérzavar Szellemi hanyatlás Sellaris. Ataxia (kisagy) Hosszúpályatünetek Agytörzs: Homolaterális agyideglesió Ellenoldali motoros és érző hosszúpálya tünetek Koordináció zav.

137 . a bulbus lefelé és kifelé fordul.uncus hern. Nincsenek agytörzsi reflexek Duret-féle vérzések Card. ha az a. mely súlyos. működésük károsodik Légző és cardiovasculáris központok működése károsodik. Ipsilaterális agykocsány torzulása és kompressziója (elleno. jobb hemispherium. ophtalmoplegia. Oka: bilaterális cerbralis oedema mély cerebralis. halál Falcialis (cingulum) hern.Tekintés és szemmozgás zav. kering. oedema. tumor által előidézett tömegeltolódás következtében az egyik részből a másikba. így ipsilateralis pupillatágulat jön létre. lágyulás jön létre A basilarisból eredő. összeomlás jön létre Formái: Transtentoriális. és focalis necrózis(Kernohan-féle barázda). hiányzó agytörzsi reflexek. így a frontális lebeny mediális részének hemorrhágiás infarctusa jön létre. ami alsó végtag túlsúlyú hemiparesist okoz. Comprimálódik a n. így légzésbénulás. diplopia Nyelészav. akkor beszélünk beékelődésről. vagy herniátióról Ilyenkor az agyi struktúrák összenyomódnak és eltorzulnak. is comprimálódik. hemiparezis) Középagy distorzió ( fokozódó tudatzavar) Az a. halál Centralis rostro-caudalis hern. mint a falx cerebri és a tentórium cerebri a koponya üreget 3 részre osztják: bal hemispherium. cerebri post összenyomása miatt vérzéses infarktus az occipitális és hátsó temporális területen A hern. nyúltvelő dysfunkció. bilaterális decorticációs rigiditás progresszió: tág pupillák.. nem reagáló pupillák. ill. penetráló artériák torzulása és szakadása vérzéseket okoz a középagyban és hídban (Duret-féle haemorrhagia) Agyidegkompresszió. dysphagia Dysarthria 157. vasc. thalamicus nyomásfokozódás centralis cerebralis struktúrák a középagy felé préselődnek kezdetben: középtág. ipsilaterális hemiparézis jön létre. másodlagos agytörzsi vérzések. összeomlás. előrehaladása során a tentorium belevág a kontralaterális pedunculus cerebribe. tudatzavar. a decorticatio. cerebri ant. decerebratió tünetei Definíció: Rigid membránok. oculomotorius. vagy a foramen magnumba préselődik. szemmozgások megszűnnek. Tétel: a cerebralis herniatio leggyakoribb formái és tünetei. Uncus gyri hypocampi a kisagysátor incisura tentorialisán kersztülpréselődik. Féloldali frontális lebeny terime a gyrus cynguli elülső részét a falx cerebri alá préseli Tünet akkor van. életveszélyes állapotot jelent. hátsó scala Ha az agyszövet a vér. Véredények kompressziója: ischaemia következtében járulékos károsodások.

nő. mert a hátsó scalában kevesebb a hely. szerotonin. NA.: erős op. Tétel: A tumoros fájdalom kezelése Alapja a lépcsőzetes terápia: nem opioidok (NSAID. bradikinin. capill. avt. szer Közepes fájd. Algogén anyagok: Nociceptív inger hatására spec. a vékony nociceptív idegrostok ingerülete gátolja a substantia gelatinosában az afferens fájdalompálya neuronjainak aktiválódását szabályzó. anyag iv. distorsio jön létre. PG-ok). anyagok szabadulnak fel a szövetekből (p. medullaris compr.+ nem op. malignus hypertensio. Tétel: A fájdalom kialakulását magyarázó elméletek A sensoros ingerek hatását meghatározza: intenzitás időtartam folyamatosság Megfelelő intenzitás esetén bármiyen sensoros ingert fájdalomként élünk meg. így tonsilla necr. környéki plazmakiáramlás Kapuellenőrzési elmélet: „gating” A vastag sensoros idegrostok izgalmi állapota serkenti. gátló interneuronok működését. Neurotransmitterek és neurohormonális szabályozás: nocicepciót szabályozzák: excitációs transzmitterek: NMDA inhibítor transmitterek: ser. Tünetek: bulbusok conjugált deviációja a súlyosabb lesióval ellenkező oldalra irreguláris ataxiás légzés frekv+amplitúdó szabálytalan babafejtünet tűszerű pupillák A progresszió gyors.óra szerinti gyógyszer adás A következő adag gyógyit az igénytől függetlenül mindig a meghatározott időpontban adjuk be. ezek aktiválják a nociceptorokat hatás: vasodil. nincs 138 .. 158. mint supratentoriálisan. TCA) enyhe opioidok (fentanyl) erős opioidok (morfin) Alkalmazása: Enyhe fájd.Tonsillaris (foramen magnum) hern. endorfinok. + adjuváns „By the clock”. adva analgeticus hatású 159. gyengesége és spasticitása Később a kisagyi tonsillák a foramen magnumba ékelődnek. GABA opiátreceptorok és endogén opioiok: endorfinok p. anyag.+ adjuváns szer Súlyos fájd. + nem op. esetén: nem op. permeab. aluszékony. Expansív terime által a kisagy környékén létrehozott lesio a híd és a nyúltvelő összenyomását okozza Kezdeti tünetek: hányás.. ataxia.: gyenge op.. szédülés. Így egyenletes fájdalomcsill. histamin. szint alakul ki.

lymphoma esetén alakul ki Tünetei: néhány hét. végtagataxia. törzsataxia. rák. depresszió csökkentése. Ok: Purkinje sejt károsodás Képalkotó: progresszív atrophia Encephalomyelopathia Hörgőrák esetén alakul ki Tünetek: memóriazav. csill.csill. kettős látás. thalamus.: transcutan electrostimláció TENS akupunktura hyperstimulációs analgesia Idegsebészeti eljárások: Electrocoaguláció Chordotomia tr. Beteg által vezérelt fájd. járászav. Tétel: Paraneoplasiás syndromák a neurológiában Subacut cerebellaris degeneráció: Tüdő. Tétel: A nem gyógyszeres fájdalomcsillapítás legfontosabb formái Fizioterápiás módszerek: Idegingerlési eljárások pl. hónap alatt fejlődik ki szédülés. Hod. ataxia. hallucináció.. szédülés. akiknek pillanatról pillanatra fluctuál a fájdalma. tűrőképesség fokozása szociális aktivitás megőrzése Elkerülő magatartás tréning Biofeedback (biológiai szabályozás) Hipnózis 161. bulbáris bénulás 139 .-t hányinger. Számítógép vezérelt pumpa juttatja be a gyógyit: folyamatos cseppszám intermittáló bolusok alapcseppszám nélkül itermittáló bolusok alapcseppszámmal A beteg életét megkönnyíti: saját maga alkalmazhatja azonnal hozzáférhető dozírozás rugalmas Nem gyógyszeres terápia: Plexus coeliacus blokád Hypophysectonia? 160.„gyógyszerkívánás” a fájdalom miatt.spinothalamicus átmetszése Tractomia Sympathectomia Nociceptív pályák. akik nem tolerálják az orális fájd. kéreg szelektív roncsolása Pszichoterápiás módszerek: Cognitív és viselkedésterápia: helyes értelmezés. Olyan tumoros betegeknél alkalmazzuk. petef. nystagmus. emlő. Elkerülhető a függőség. bélkárosodás miatt. vagy olyanoknál.

-k. az AMI kizárásáig intenzív megfigyelés szükséges.. változás. falmozgás 163. ritmuszav. invers T ( AMI-ra emlékeztetnek) OK: neurogén mechanizmusokkal fölös katecholaminok szabadulnak fel.: biopsia ( perif. myocardium károsodás. vny. Tétel: Az EKG és az echocardiographia jelentősége a neurológiában Egyes cardiológiai elváltozások KIR betegségeket okozhatnak. v. Leggyakrabban ritmuszavart okozó KIR bet. pl. Tétel: Az egyszerű koponya RTG felvétel jelentősége Napjainkban főleg diff. EKG abnormalitások intracraniális vérzés.-k: SAV ( a hirtelen halál 45%-áért a vent.: arrhytmia.Perifériás neuropáthia Tüdő és petef. érző+mozgató Dg. Típusai: 2 irányú: AP + oldal speciális beállítás Mit nézünk a felvételen? csontszerkezet. diag jelentősége van. idegek demyelinizációja) 162.parasymp. csontok vastagsága. felelős) Állományvérzés Ischaemia Agydaganat OK: symp. falvastagság. melyek myocardiumnecrozist okoznak A KIR indukálta EKG elváltozások és a valódi AMI elkülönítése nehéz. SAV esetén: QT megnyúlás ST dep. egyensúly felborul Cardiológiai átvizsgálás ischaemiás STROKE-ban: EKG mindig!!! TTE (20-25%-ban talál eltérést) TEE (kórós esetek 50%-ban talál eltérést) billen. rák esetén Tünetek: csak érző. épsége érrajzolat varratok Kop.csont defektusok: Cephalokele Haemangioma Epidermoid / dermoid Eosinophil granuloma Osteomyelitis Sebészeti beavatkozás Multiplex csonthiány: Pacchioni granulációk 140 .

csontok vékonyabb részein. A frekvencia eltolódása jelzi a hullámokat visszaverő közeg ( vér. varrat diastasis ha sokáig fennál: dor. bas.opticus daganatai kitágítják ezen járatokat 164. nyitott foramen ov.. tétel: A nyaki erek és koponya UH-os vizsgálata Nyaki erek: B-mode UH: real time plakk összetétele. basalis impressio traumás eltérések: dens törés Spec. 2irányú felvételen jól látni: agyalap fejlődési rendellenességei: ellapult. ACP. intima-media vastagság carotis doppler: áramlásról és morfológiáról is ad info-t stroke prevencióban elengedhetetlen Koponya Uh: Transcraniális doppler UH: agyi vérátáramlás mérése 2MHz frekvenciájú hullámok.fib. clin. ez tumor hatására eltolódik daganatban lerakódik: oligodendroglioma.. a csontablakokon. ahol a szív embóliaforrás lehet. amik áthatolnak a kop. és az agyalapi erek vvtiről a Doppler effektus alapján visszaverődnek.csont elvékonyodás. foramen opticum. lehet mész: falx cerebri. felvételek Pcc. Vizsgálható: ACI. ACA. Derékpanaszok vizsgálatakorfelmerülő differenciál diagnosztikai problémák    ksimedencei folyamatok -> PID retroperitonealis vérzés retroperitonealis tályog 141 . a. a. a microembolusok signálja detektálható 195. felvétel: porus acusticus internus: acusticus daganat canalis opticus. vvt) áramlási sebességét. csónak sella Fokozott kóros érrajzolat: meningeoma Mészárnyék: normálisan is van a corpus pineáléban. vert. Jav: ischaemiás stroke SAV TIA olyan szívbetegségek.csont körülírt megvastagodása : meningeoma ICP fokozódás (főleg gyerekkorban) : kop.-k roncsolódása Sellán belüli térfoglaló folyamatok: ballon sella. pl pit. ACM.Foramina parietalis Metastasisok Myeloma multiplex Histiocytozis Hyperparathyreozis Kop.. plex chor. sellae mésztartalma csökken proc.: n.

coxarthrosis feljődési rendellenességek tumor. traumás paraplegia esetén diagnosztikus lépések:      gondos neurológiai vizsgálat -> sérülés szintjének megállapítása. CT/MR nem tisztázza a helyzetet sebészeti teendők: laminectomiát követő azonnali sebészeti exploratio indikációi: myelogram liquorkeringési zavart mutat friss teljes harántlaesio tünetei fejlődnek ki részleges harántlaesio tünetei fokozatosan progrediálódnak 197. Tennivalók acut. paresis és gyöki eloszlású érzészavar észlelhető  cauda-sy . húzódás 196. metastasis (ld prostata csontáttét) izom megerőltetés.     érbetegségek degeneratív ízületi elváltozások: sacroiliacalis ízület. liquorstop.a heves fájdalom hiertelen megszűnik. paraparesissel. harisnyanadrág anaesthaesiaval és incontinentiaval jár  váltakozó oldali túlsúlyú recidiváló gyöki panaszok megelőzik    Relatív indikációk: ágynyugalom mellett 4-6 hét alatt nem szűnő fájdalom ismétlődő lumboischialgiás epizódok. konzervatív kezelésre 1-2 hónap alatt nem szűnő panaszok 142 . -> a laesio feltételezett magasságában lumbalpunctio myelographia .csak akkor. a cauda equina részleges vagyteljes kompressziója kétoldali gyöki fájdalommal. de reflexkiesés. mozgatás csak óvatosan gerinc fizikális vizsgálata -> csigolyaeltolódás.caudalis porckorongsérvek legsúlyosabb következménye. A sürgős sebészi kezelés indikációi porckorongsérveknél A kezelés indikációi: az érintett motoros gyök compressiojának megfelelő paresis vizelet-. székletinkontinencia gyökelhalás . ha a rtg szűk gerincsatornát mutat. gibbusképződés gv-rtg.

198.részleges károsodást okoz 199. ischiadicus területén L4 szintjétől distalisan radicularis eloszlású. amely a conus terminalis alatt foglalja el a gerinccsatornát leggyakoribb oka: lumbalis discushernia tünetei: radicularis fájdalom a n. a minden érzésféleségre kiterjedő érzészavar = harisnyanadrág eloszlás  alsó végtag: petyhüdt. paresis.ependimoma. hypo. A conus medullae spinalis és a cauda equina tünetcsoportja Conus-sy A conus felső szintjea Th12 csigolya magasságában van conus = a sacralis gerincvelői segmentumokat tartalmazó gv. lipoma discus hernia .vagy areflexia  petyhüdt neurogén hólyag túlfolyásos inkontinentiával   okai: tumorok . Az alsó végtagi paraparesisek okai és elkülönítésük parapaesis = mindkét alsó végtag bénulása Th-gerincvelő károsodás intercostali és hasizmok károsodása -> légzészavar 143 . radicularis magna ellátási területének ischaemiája izolált conus-károsodás tünetei: a hólyag és a rectum petyhüdt bénulása incontinentiával impotencia érzészavar a S3-S5 gyökök területén -> lovaglónadrág eloszlás analis reflex kiesik nincs paresis az alsó végtagokon Achilles reflex megtartott Cauda-sy cauda equina = a lumbosacralis gyökök együttese. szakasz oka:    intramedullaris tumor intramedullaris metastasis a.

és végbélműködés zavara. hőmérséklet. A bénult végtag(ok) minden izmára kis fokban atrophias lehet.és érfalregulatio károsodása később: spinalis automatizmusok petyhüdt bénulás. a m. sexualis működés zavara Izolált cauda-sy mko avt petyhüdt bénulása + reflexzavar.és végbélműködés megbénul szexuális működés. ha a bénulás hosszú időn át fennáll. femoralis) alatt van.Th6 feletti károsodás -> paralyticus ileus L-gerincvelői károsodás lábak petyhüdt bénulása ha a laesio L2 segment (n. Az organikus és psychogén bénulások elkülönítése bénulás: -organikus: morfológiai és funkcionális . szimmetrikus bénulása + hólyag végbél. centralis és periferiás -psychogén Centrális fokalis atrophia = nem szorítkozik egyetlen izomra. quadriceps innervációja NEM károsodik Conus-cauda-sy avt-ok petyhüdt.diaschisis hatás: ha egy centrálisabb központ sérül. 144 . potenciazavar Komplett harántlaesio      kezdetben petyhüdt a bénulás valamennyi érzésfajta kiesik saját reflexek kialszanak (areflexia) hólyag. spasztikussá válik avt-k flexiós tartásba kerülnek mélyreflexek fokozottá válnak pathológiás reflexek jelennek meg Th12 feletti károsodásnál -> reflexes hólyag Th12 alatti károsodásnál -> autonóm hólyag oka . izomcsoportra. hólyag. a tőle distalisabban elhelyezkedő központ működészavara is megfigyelhető (is sérül) 200.

sphincter urethrae externus harántcsíkolt izmának van gerincvelő elülső szarvában S2-S4 magasságban lévő mag tartalmazza a végbél. A hólyagműködés zavarai A normális hólyagműködéshez szükséges az autonóm és a somaticus IR működése parasympathicus beidegzés a detrusorizmot motoros rostokkal parasympathicus praeganglionaris rostok látják el: központjuk az S2-S4 szelvény detrusor tónusfokozódás. de gyanakszunk a nem megfelelő izomerőre a fvt-ot vízszintesen tartja a beteg --> a ngyengült végtag pronálódik. ha az előző 2 módon nem találunk eltérést. pudendus akaratlagos beidegzése csak a m. hogy bizonyos mozgásokat teljes erőkifejtéssel végezzen.Perifériás individuális atrophia = az adott ideg által beidegzett izmok vagy izomcsoportok atrophiája izomtónus vizsgálata végtagok passzív mozgatása révén a passzív mozgatás alkalmával izomfeszülés a tónus centrális . belső sphincter ellazulás sympathicus beidegzés hypogastricus idegek és sacralis sympathicus lánc detrusor tónus csökken sphincter tónus nő somaticus beidegzés n.izomtónus spasticus fokozódása perifériás .tónus csökken izomerő vizsgálata -beteget felszólítom. én megkísérlem a kontrahált izmok erejét legyőzni -kívánt mozgás végrehajtása ellenállással szemben -tartós beidegzés végeztetése: akkor végeztetjük.és hólyagsphincterek motoneuronjait hólyag és a sphincterek érző beidegzése -afferens axon 2 típusa: csupasz c-rostok és vékony myelinizált delta-rostok -a hólyagfeszülés ingerét 3 perifériás ideg afferens rostjai szállítják 145 . süllyed ~ Barré-féle eljárás az avt ~Mingazzini kísérlet latens paresis kimutatása 201.

2. de ezen magasságban a pyramispálya sérült petyhüdt neurogén hólyag hólyag izomzata hypotóniás. és a hólyag afferenseivel együtt végződnek a sacralis gerincvelőben KIR-i szabályozó központ híd: vizeletürítést szabályozó kp hólyagtelődés -> ürítés gátolt: frontalis lebeny és detrusor működést telt hólyag ->magasabbn központ serkenti a hídi kp-ot -> detrusor contractio frontalis lebeny ggl. detrusor areflexia hólyag fala érzéketlen -> túltelítődik -> vizelet folyamatosan ürül -> túlfolyásos incontinentia motoros paralyticus hólyag oka: detrusorrostok vagy motoneuronok pusztulása lumbalis spinalis stenosis meningomyelokele hysterectomia fájdalmas vizeletürítés sensoros paralyticus hólyag oka: DM. kapacitása nagy oka: conus. tabes dorsalis hólyag érző beidegzése károsodik.a vizelet elcsepeg ilyet okoz ha a S3-conus ép. pudendalis -a n. pudendus afferensei vizeletáramlási.és hőingert közvetítenek az urethraból. sérül -> detrusor gátlás csökken + hyporeflexia spasticus neurogén hólyag hypertoniás. cauda equina károsodása petyhüdt hólyagbénulás. sacralis parasymp. kis űrtartalmú oka: detrusor hyperreflexia + külső sphincter izomzat spasmusa beteg érzi a hólyag teltségét. túlfolyásos incontinentia frontalis lebeny incontinentia supranuclearis típusú detrusor hyperaktivitás -> mert a gátlás kiesik 146 . fájdalom.atónusos sphincter ellenére . 3. de nem tudja akaratlagosan üríteni -> retentio a sphincter spasmusa miatt később a detrusorizomzat tónusnövekedése miatt . akaratlagos vizeletürítés megtartott telődési inger hiánya -> retentio. syringomyelia.1. thoracolumbalis symp.

202. orgasmus clitoris. plexus cavernosus --> corpus cavernosum artériái -> VD -> erekció sympathicus rostok -> plexus hypogastricus -> corpus cavernosum artériái -> VC -> nincs erekció n.megtermékenyítő képesség elvesztése ejaculatio precox ejaculatio korán következik be 147 . spinothalamicus kétoldali átmetszése női genitális reflexek: azonos a ffi-val sacralis szelvény -> n. impotencia coeundi .erigens -> clitoris lumbalis szelvény -> plexus hypogastricus -> nyálkahártyák. impotencia generandi . nagy. gv oldalköteg -> agyvelő impotencia = genitalis reflexek zavara legtöbbször psychogén organikus impotencia fajtái: 1.szexuális aktus végrehajtásának képtelensége 3fajta:    nincs erekció van erekció. nincs ejaculatio van ejakuláció. pudendus -> gv ssacralis és lumbalis szelvénye -.és kisajkak -> n. hypogastricus (symp. nincs orgasmus 2. plexus prostaticus.) -> ejaculatio orgazmus megszűnése: lumbalis szelvények feletti gv sérülése tr. A végbél és a nemi szervek beidegzési zavarai Végbél sacralis szelvényből eredővegetatív rostok -> végbél izomzatnak tónusa nő -> kiürülést elősegíti (parasymp) lumbalis szelvényből eredő vegetatív rostok -> sphincter tónus nő -> végbél ürülése gátolt sacralis működések zavara parasymp rostok -> plexus prevesicalis.

plantaris m. ujjak talpi felszínén tarsalis alagút-sy A n. mert a fonat sajátos topográfiai viszonyban áll az őt körülvevő. gastrocnemius m. peroneus compressio vagy sérülés a fibulafejecs magasságában (pl: fibulafejecs törés) tartósan oldalfekvő helyzetben való fekvés alkoholizmus n. peroneus laesio (L4-S2) tünetei: lábfej és lábujjak dorsalflexiós gyengesége -> lógó lábfej. talpon. plantaris med. soleus m. nagyon mozgékony vállövi struktúrákkal plexus laesio lehet: alsó. együtt fut az a. tibialis laesio (L4-S2) A fossa poplitea felett válik le a n. A talp mediális fele az öregujj felé eső részen fáj és zsibbad Th: flexor retinaculum sebészi átmetszése 204.) motorosan beidegzi: m. plantaris lat. peroneus bénulás jelei n. teljes Erb-Duchenne-féle felső plexus bénulás 148 . felső.. plantaris med.203.-szal az aponeurosis plantaris alatti vájulatban. ischiadicusról -> izmok között mélyen száll le -> külboka mögött hajlik a talpra: végágakra oszlik (n. n. befelé hajlítása. A n. lábujjhegyreállás nem kivitelezhető hosszú ideig bénulás -> ujjak dorsalflectorai a lábat deformálják -> karomláb érzészavar a m. plantaris med. soleus felett. külboka tájon. adductioja. A plexus brachialis sérüléseinek tünetei és kezelése Gyakoriak a sérülései. steppelés érzészavar a lábfej dorsalis oldalán oka:    n. tibialis és a n. tibialis ujjak és öregujjak hosszú hajlítói sérülése traumás eredetű motoros tünetek: lábfej hajlítása.

m. ujjak hátra néznek: pincértartás a fvt distalis izomereje megtartott Klumpka-féle alsó plexus bénulás C7-Th1 (Horner triász lehet megbénul a kéz összes kisizma.idegvarrat . deltoideus paresise kar adducalt tartásban van kéz.nyugalomba helyezés. vállizület konraktúrájának kivédése 205. metszett sérülés esetén konzervatív . ha van: Horner-sy csontsérülés idegsérülés Th: sebészi . medianus laesio beidegzi: motorosan:   alkar flexorok m. kezelése N. nyak húzása (pl: szüléskor gyerek nyakának meghúzása) tünetek:      hypesthaesia scapularis izmok. triceps megkímélt marad az érzészavar a kéz és az alsó kar ulnaris felén szabályszerűen megjelenik teljes plexus laesio károsodott az egész karfonat tünetek: előzőek összegződése oka: -traumás pl szülés -nem traumás pl Pancoast tumor kedvezőtlen a prognosis. pronator teres 149 .gyökszakadás.leggyakoribb C5-C6-ból származó rostok sérülnek oka: nyak-váll egymástól való extrém eltávolítása. ulnaris et radialis tünetei. ritkán a csukló hajlítói is m. felkar oldalra és lefelé húzása. medinus. néha a hosszú ujjhajlítók. A n.

kivéve a m. de a fájdalom a vállig is felsugározhat nincs érzészavar. ujj flexio  érzészavar a tenyér ulnaris oldalán  kezelés: alagutat fedő szalag átvágása 150 .csontvázkéz. flexor carpi ulnarist (emiatt tudja behajlítani a IV. ulnaris laesio ulnáris karom. adductor pollicis kis kézizmok kivéve I-II. tenyéren. paresis legtöbbször 2oldali tünetek:    paresis és atrophia az alkar flexor izmaiban.felületes kézizmok . ujj felxiójának elégtelensége-> eskükéz érzészavar. thenarban I-III.flexor carpi ulnaris m. ulnaris felét)  mélyebb kézizmok . lumbricalis  oka: carpal alagút-sy csak a tenyéren vannak tünetek nincs eskükéz kézzsibbadások hátterében ez áll éjaszaka heves fájdalom és zsibbadás a kéz területén. lumbricalis oka: cubitalis alagút-sy: könyöknél a sulcus ulnarisban tünetei: paresis és atrophia az összes kiskézizomban (kivéve I-II. lumbricalis) . és II. flexor digitorum profundus ulnaris fele mm. karomállás  pareticus IV-V. flexor digitorum prof. interossei m. súlyos esetben műtét (retinaculum flexorum átvágása) N. zsibbadás a tenyér radialis oldalán kezelés: csukló éjszakai sínezése. csontvázkéz beidegzi:      m.  I.kivéve a m.

radialis laesio beidegzi:      m.Guyon alagút-sy: n. Formái: 1. alkar-kéz radialis felszíne .m. superman) tünetek: motoros kar extensios bénulása (eső kéz) triceps. Amyotrophias lateralsclerosis Centralis és perifériás motoneuront egyaránt érintő betegség. okai: compressio. pl: mankóra támaszkodás felkartörés OM-ben gyakori fej a kemény alapon lévő felkaron nyugszik (órás. cutaneus brachii post.asztalos. triceps m. fúrógéppel dolgozó) N. ulnaris compressioja a csuklótájon (oka: foglalkozási ártalom . amelyben érzészavar nincs (és a külső szemmozgatók sem érintettek). amely kb 4-5 év alatt halálhoz vezet. brachioradialis extensor és supinator izmok alsó és felső csoportja ujjak és hüvelykujj feszítők m. hüvelyk ujj radialis felén hypaesthaesia csukló magasságában érzészavar 206. nagyon gyakori. radialis reflex kiesik sensoros kézfej. Sporadikus forma (90-95%) kezdet 50-60 év férfi > nő alsó és felső motoneuronok is érintettek patomechanizmus:  multifaktoriális eredet 151 . A beteg izmai testszerte fokozatosan megbénulnak és alsorvadnak. A motoneuronbetegségek 66%-át (2/3-át) alkotja. abductor pllicis longus érzően: felkar dorsalis felszíne.

Monoclonalis AT termelés. légcsőizmok sorvadása kezdetben renyhe mélyreflexek --> centralis motoneuronok. A n.comb elülső és mediális felszíne.és érzészavar NINCS!!!!!!!!! 2. alsó végtagon spasticus jelek. dysphonia. m. ujjak gyengesége tenar. fasciculal.quadriceps femoris érzően .m.    oxidatív stressz glutamát toxicitás immunológiai elváltozások -> serumban Ig poliovírus aktiválódása A betegek egy részénél oligoclonális gammopathia alakul ki -> GM1 gangliozid titere nő a liquorban. a diabeteses amyotrophia A n. Tünetek: izomfogyás-gyengeség a fvt-on. Familiáris ALS 5% az ALS-eknek AD 21 kromoszóma superoxid dizmutáz gén mutációja gyakran alsó végtagi basalis ggl-tünetek dementia alsó és felső motoneuronok egyszerre esnek ki -> bulbaris tünetek korán megjelennek 207. pyramis jelek sphincter.femoralis károsodása (L2-L4) beidegzi: motorosan .iliopsoas. Primer lateralsclerosis kiterjedt demyelinisatio.saphenius révén a lábszár és lábfej medialis felszíne károsodása: n. interosseusok atrophiája kar és vállöv izmainak lassú fogyása -> fsaciculatio acut gyengeség -> lépcsőn járás nehéz atrophia a bulbaris beudegzésű izmokban (nyel sorvad.femoralis károsodásának tünetei és leggyakoribb okai. corticospinalis pálya bántalma -> fokozott reflexek. m. nyelés-beszédzavar) törzs.obturatorius-szal együtt a cauda equina magasságában oka:  kismedencei tumor vagy tályog 152 . EMG eltérés 3.sartorius. n. dysfagia. 40%-ban asszimetrikusan kezdődnek. m.pectineus.

comb adductorai érintettek atrophizál a lábszár külső-elülső izomcsoportja reflexidő megnyúlik vezetési sebesség csökken paravertebrális izomzat denervatioja --> lábizmok tónusvesztése 208. mint férfi domináns oldali kézen gyakoribb.iliopsoas bénulás -> csípő felxió gyengül m.diag.iliopsoas.medianus distributios területén. hézag marad Tinel-jel+ : (=radialis kopogtatási teszt) a carpalis alagút magasságában történő 153 .: a gyöki károsodásnál a comb adductioja is károsodott (kiesik) Diabeteses amyotrophia: az alsó végtagok proximalis izmainak legtöbbször féloldali sorvadásai az izomfogyást a comb vagy lágyékhajlat fájdalma előzi meg tünetek: térdhajlítás gyenge m.psoasban medence vagy femur törése (trauma) nőgyógyászati műtét során tartósan abdukált comb diabeteses neuropathia motoros tünetek: m. a beteg a kezével próbálja fixálni a combját diff. Carpalis és ulnaris alagút syndromák és kezelésük Carpalis alagút-sy az összes idegkompressziós eset 50%-át teszi ki megjelnése 40-60 év között 2x nő. m.quadriceps femoris bénulás --> comb felxió és térd extensio nincs. a ligaamentum carpi transversum alatt Tünete:        égő fájdalom és fonákérzés az első 3 ujjban. de előfordul bilateralisan is Definíció: a n. de nappali tevékenység is kiválthatja a fájdalom az egész felső végtagra kiterjedhet (vállig) hypaesthaesia a n.medianus distalis részének nyomás okozta károsodása a carpalis alagútban.    vérzés a m. pohár) nem tudja tökéletesen körbefgoni.palmaris ellátási zónáját thenar atrophia pollex adductio és appositio paresise (NEM eskükéz!) Palack-jel+ : a hüvelykujj addukciója nem kielégítő --> a betreg a hengeralakú tárgyakat (pl: palack. amelyek leginkább éjszaka jelentkeznek. kivéve a r.quadriceps.

facialis bénulás ritkán: tudatzavar.felszálló. kiesési tünetek esetén. időnként spontán fájdalom bénulás felfelé szálló jellegű = Landry-bénulás légzési elégtelenség agyidegtünetek. főleg n.carpi transversum átmetszése 209. Guillain-Barré syndrome oka: perifériás idegeket érintő celluláris immunreakció. kopogtatás az I-III ujjban fonákérzést vált ki Phalen-jel: csukló erőltetett hajlítása vagy feszítése 1 percen keresztül --> panaszok provokálhatóak oka: spontán jelentkezik vagy legtöbbször a kiváltó ok nem derül ki terhesség RA DM köszvény ganglion lipoma acromegalia dist. döntően motoros típusú neuropathia gyakran vírusinfekciót követően jelentkezik tünetek:        1-2 héttel korábban fertőző betegségre utaló tünetek (főleg acut GIT) fokozatosan és a végtagok distalis részein kialakuló gyengeség. fáradékonyság. ataxia. lig. melyet sejtinfiltráció és az idegrostok demyelinisatioja jellemez elsődlegesen a gyökök érintettek -.radius törés oedema Dg: ENG + klinikum Therapy:     csuklóízület nyugalomba helyezése éjszakára dorsalis sín segítségével duzzadáscsökkentő gyógyszerek alagútba corticosteroid injekció műtét --> makacs fájdalom. pyramis jelek hólyagürítés zavara 154 .

heparinizálás (calcium-heparin 2x7000 IU/nap) szívritmuszavarok. ENG: idegek vezetési sebessége csökken. adductor pollicis NEM működik --> szalagot nem tudja megszorítani --> pollex körömpercének behajlításával pótolja 155 .: súlyos polyneuropathiák.diag. decubitus megelőzsé. elektroterápia hosszú ideig tartó fekvés miatti szövődmények megelőzése (húgyúti fertőzések felfekvések) sulcus ulnaris-sy: az ideg sérülése a könyökterület magasságában . az epicondylus medialis sulcus nervi ulnarisban a leggyakoribb oka      előzetes csontsérülés a könyökízület területén.héten hiányzik) sejtszém normális vagy enyhén emelkedett A liquorkép később normalizálódik -EMG. tartós könyöklés ganglionok tünetek:      fájdalom IV.ulnaris ellátási területén paresis a hypothenarban. F-hullám korai eltűnése -MEP: amplitúdó csökken Tünetek az első 3-4 hétben fokozatosan rosszabbodnak. interosseusokban és a m adductor pollicisban atrophia. főleg a spatium interossumban Froment jel + --> a m. mérgezések. majd hónapokig tartós javulás. borreliosis -liquor: fehérje magas (gyakran az 1-2. luxatioja arthrosis közvetlen nyomási károsodás--> fekvés. ujjban érzészavar a n.-V. majd évekkel-évtizedekkel a trauma után ideg subluxatioja.trophicus zavarok diff. hypertonia kezelése korai fizikoterápia --> naponta több óra torna. Letalitás 5-10% Therapy: általános teendők művi lélegeztetés? intubáció thrombosis profilaxis. mozgásgyakorlatok.

GIT malignus daganatai morfológiai eltérések: A felső agytörzsi szürekállományban és a hypothalamusban perivascularis vérzések.m. tágult és prolyferált kapillárisok. mesterséges táplálás. ataxia.ulnaris beidegzi::: motorosan .alkar. nystagmus. csökkent felszívás. n.Dg: rtg felvétel a könyökízületről sulcus nervi ulnarisban az ideg vezetési sebessége < 20m/sec ENG. m. fontos a CH és aminosav anyagcserében --> glikolízisben és a citrát körben a tiamin-pirofoszfát kofaktor betegek szérumában és vvt-ben több fontos tiaminfüggő enzim szintje alacsony (pl: transketoláz) piroszőlősav felszaporodik és toxikus hatást fejt ki a III.interosseusok. m.abducens paresis --> tekintészavar.flexor carpi ulnaris. kéz ulnar része 210.flexor digitorum prof. polyneuropathia 156 . de nem olyan mértékben mint ischaemiában.vékonybélből szívódik fel. és IV. A felszívódási zavarok neurológiai vonatkozásai és kezelésük Wernicke encephalopathia: leggyakrabban a chronicus alkoholizmus okozta elégtelen táplálkozási.és felszívódási zavarok következtében kialakuló acut vagyc subacut kórfolyamat okai: tartós hányás. agykamrákhoz közeli struktúrákra. ulnaris része. (főleg corposa mamillaria vérzéses necrosisa) patogenesis: B1 vitamin (tiamin) .adductor pollicis sensorosan .és eszméletzavar. kóros felhasználás vagy fokozott ürítés lehet a tiamin függő transketoláz öröklött zavara tünetek: tudat. klinikum kezelés:   könyökízület nyugalomba helyezése műtét --> ideg áthelyezése ventrális irányba n. RTG. Axonok és idegsejtek is pusztulnak. mert ezek tiamin igénye fokozott alkoholistákban: tiamin fokozott igény. kéz kisizmai kivvéve III lumbrikális. m. ophthalmoplegia.

g-GT emelkedett Kezelés: előzményben cardiopulmonalis megbetegedés van-e? 157 . fertőzés laborvizsgálatok: hypoglycaemia.gyulladásos conus-cauda szindróma Chr. ataxia)     alkoholos neuropathia Wernicke encephalopathia . ataxia. nystagmus. akusztikus. acut polyneuritis 4.. különleges formái: 1. ophthalmoplegia 1. akkor szerkezeti agykárosodást kell keresni.láz. Zieve-sy kizárva (lipidek emelkednek. n. nystagmus. plasmaferesis. Elsberg sy. mérgezés..Guillain-Barré-sy. nagy dózisú corticosteroidok. anaemia). Polyneuritis cranialis 3.acutan fellépő ophthalmoplegia.. ataxia. Miller-Fischer-sy . tapintási) tremor izzadás tachycardia epilepsziás rosszullétek nyugtalanság félelemérzés  tájékozatlanság Differenciál diagnózis: delírium lehet még : operáció. hypocalcaemia.nap javul Alkoholistákban minden ismeretlen eredetű sopor vagy coma esetén parenteralisan tiamint nekk adni. A krónikus alkoholizmus neurológiai szövődményei és kezelésük (memória + tudatzavar. mivel az alkoholisták a megszokott alkoholmennyiséghez nem jutnak hozzá --> delirium alakul ki. immunszupresszió 211. . Tisztán autonom. Glükóz vagy egyéb szénhidrát bevitele csak tiamin után! Ha abeteg állapota nem javul.abducens paresis. mentális dysfunctio) Korsakow sy.gyakran fordul elő kórházakban. ophtalmoplegia. hypokalaemia. Tünetek: hallucinációk (optikus. delirium tremens . Rendszeres alkohol fogyasztás mellett is kialakulhat. areflexia 2. trauma.therapy: tiamin parenteralisan (80-200mg).(mozgászavar. gyógyszeres kezelés ?? nem tudtam elolvasni vazze.

librinin hátrány: lassú felszívódás és eloszlás előny: alkoholos halucinációban is adható Mivel májkárosodásban lassan ürül. portocavalis anastomosis. a vér NH3 szintjének emelkedése. így ajánlható: lorazepam 1-3mg 6 óránként Súlyos esetben ITO-n 1g seduxen is adható. Ok: májelégtelenség Cirrhosis. Dysarthria 3. Májbetegségek egyéb tünetei (icterus. 2. tremor van. Ha per os nem kielégítő. intubáció és művi lélegeztetés mellett parenteralis kezelés az ITO-n! parenteralis kezelés: kezdetben 60-150 csepp/perc 212. véralvadási zavar) 158 . keringési elégtelenség. pl. terhesség.naptól folyamatos dóziscsökkentés CAVE! ha a max dózist túlléptük vagy parenteral kezelést végzünk. max 4-5000mg. cirrhosis jelei. Tudatzavar (enyhe zavartságtól a kómáig) 5. hepatitis. im) ha seduxen nem jó: chlordiazepoxid. valproát) NH3 felszaporodás Tünetei: 1. Wilson-kór. 1000mg az első 2 órában fenntartó: 1-2 kapszula / 1-2 óra. alkohol. gynecomastia. Asterixis (tremor) 4. Krónikus májbetegséghez társuló neurológiai szövődmények Hepaticus encephalopathia Def: a KIR májbetegség következtében kialakuló károsodása Májbetegség tünetei + neuromuscularis + neuropszichiátriai eltérések Patogenezis: nem tisztázott 2 fő teória o Az IR károsodás alapja intoxikáció. Ataxia 2. májkárosító szerek (pl. ha vérnyomás nő. póknaevus. palmaris erythaema. o A keringő aromás as-ak felszaporodnak → vér-agy gáton átjutnak → neurotranszmitter szintézishez szükséges enzimeket gátolják → hamis neurotranszmitterek szintézise. csak ITO-n. elenium. újabb adag.Igen diazepam-seduxen: kezdetben 10mg/óra amíg a tünetek enyhülnek fenntartó 20mg 6 óránként CAVE! beteg ébreszthető maradjon! aspiráció veszély --> parenteralisan (iv. akkor javalt clonidin vagy ß-blokkoló Nem clomethiazol kezdetben 4-800mg = 2-3 kapszula --> 30perc múlva ha nem javul.

 Osmodiuretikumok: agyoedema ↓. lehet delírium érzékcsalódásokkal. tájékozatlanság. Pathológia Necrosis és üregképződés az agykéregben Alzheimer II. stádium Pszichés jelenségek dominálnak: izgatottság. stádium Lehangoltság.  Ammóniakötő aminosavoldatok (Rocmalat. CT: gócjelek esetén ki kell zárni a vérzékenység miatti vérzést. GOT. mert nő a plazmatérfogat Tünetek: 10% súlygyarapodás → szérumszint ellenőrzés görcs: magzati hypoxia 2) myasthenia gravis romolhat. A terhesség. SGOT. szorongás. tremor. depresszió. pyramis jelek. típusú astrocytosis a kéregben. rosszabbodhat 159 . lencsemagban. súlyosabb személyiségzavarok. prothrombin (vérzékenység!).  Neomycin: bélben az ureázt termelő baktériumokat kiírtja.  Multivitamin-készítmények. ataxia. Encephalopathia. vérzés. beszédük érthetetlen. nucleus dentataban. babafejtünet. dysarhtria. Glutarsin)  Májtranszplantáció: acut hepatitist követően. EEG: kétoldali trifázisos lassú-éles hullámok. szülés. myelopathia.  albumin. leépülési jelek 3. alvászavar.Laborvizsgálatok: GGT. fokozott reflexek. gondolkodás lassulása. SGPT. stádium Coma. Diagnózis: tünetek + bizonyítani kell a májműködés zavarát labor:  BR. de ébreszthetők. sepsis is kialakulhat). 213. ALP. Kezelés  Fehérjemegvonás. GGT. időbeli tájékozatlanság. gyermekágy neurológiai vonatkozásai 1) epilepsia csökken az antiepileptikumok szérumkoncentrációja. magukra hagyva alszanak. bilirubin. 2. meglassult mozgás. thalamusban. epilepsziás rohamok 4. liquor: meningitist ki kell zárni (a betegek védtelenek az infectiókkal szemben. myoclonusok. figyelemzavar. GPT. ammónia ill.  Flumazenil (GABA anyagcserére hat)  Phenytoin: görcsök ellen. stádium A betegek minden vonatkozásban tájékozatlanok. substantia nigrában. decerebratios tartás. ALP. albumin Stádiumai: 1.  Laktulóz: bélben felszívódást ↓. aluszékonyság. felidézés zavara.

beékelődés oedema. fokozott reflexek. ált. görcsök. petechiás vérzés az agyban. izomgyengeség.3) 4) 5) 6) 7) újszülött → átmeneti myasthenia légzési. táplálási nehézség. corticalis vakság. hányás 160 . tudatzavar. ptosis SM súlygyarapodás lumbágó terhesekben gyakoribb carpal tunnel syndroma cerebrovascularis történések sinus saggitalis superior thrombosisa atípusus lehet véralvadás vizsgálat! ecclampsia fejfájás.

Therápia: a steroid dózisát csökkenteni kell. a roham alatt ↓ serum-K (<3. elektromos elfajulási reakció.5 mM).  a tünetek szimmetrikusak. rövid időtartamú potenciálok. Endocrinopathiákhoz és anyagcsere betegségekhez társuló myopathiák és kezelésük A myopathiák ismérvei:  hypotoniás bénulás  normális vagy szimmetrikusan renyhébb mélyrefelexek. majd el kell hagyni. az izomerő változik a nap folyamán (éjjel és reggel a leggyengébb. érzészavar. a serum-Ca és -ALP ↑↑↑. rontja az állapotát a túl sok só. Hyperparathyreoticus: Tünetek: a Ca-anyagcsere zavara miatt gyengék és fájnak a proximalis izmok. 3.  EMG: alacsony amplitúdójú. Thyreotoxicus myopathia: Oka: hyperthyreosis Tünetek: Gyengeség a proximalis izmokban. kb. javulnak a tünetek. enyhe atrophia. thyreotoxicus periodicus paralysis: nagy szénhidrát tartalmú késői étkezés 2. Patogenezise: nem tisztázott (fokozott fehérjelebontás. majd naponta jelentkeznek a bénulások. mindig van kreatinuria (de nincs CK-emelkedés).  Nincs fasciculatio. Steroid myopathia: Oka: Cushing-syndroma vagy steroidkezelés [a fluorozott készítmények (dexamethason.  izomatrophia lassabban fejlődik ki vagy hiányzik. fájdalom előfordul. kreatinuria. 1-4 hónappal a terápia után visszatér az izomerő. a mélyreflexek élénkek. megtartott mélyreflexek. eloszlásuk nem követi az egyes mozgatóidegek vagy plexusok beidegzési területét. Tünetek: Általában 4 hetes kezelés után jelentkeznek a tünetek: legsúlyosabb a csípőizmok gyengesége.  Proximális izmok érintettek. Diagnózis: pozitív családi anamnézis. Először rendszertelenül. triamcolon) kisebb dózisban is kiválthatják. kóros liquor. serum-CK ↑. cortison)]. ß-blokkoló jó hatású. Primer hypokalaemiás periódikus paralysis: Oka: Ca-csatorna-betegség. estére javul). lehet izomatrophia is. 4. Hormonális myopathiák: 1. ionháztartás zavara?). vagy akár meg is szűnhetnek.és szénhidrátfogyasztás. 161 . pyramisjel. Hypothyreoticus myopathia: Tünetek: gyengeség és renyhébb mélyreflexek. Therápia: Ha kezelik az alapbetegséget. Therápia: oki kezelésre javul. nincs CK-emelkedés. Therápia: oki therápia. 10-20 évesen kezdődik Tünetek: panaszai a középkor elérésével jelentősen csökkennek. AD öröklődik. mint a nem fluorozottak (prednisolon. izomgörcsök és -fájdalom. Myopathia metabolikus és tárolási betegségekben: 1.214. a lelki vagy fizikai megterhelés.

MERRF-syndroma: myoclonus epilepsia. epilepsia. Myotoniás formája is van. Secunder hypokalaemiás periódikus paralysis: Oka: bármilyen betegségben kialakulhat. ezt a gyerek az anyjától kapja. súlyos esetben acut veseelégtelenség. b. MELAS-syndroma: mitokondriális encephalopathia. szénhidrátgazdag étrend acetil-CoA. 6. lactatacidosis. dementia. a rohamok akár napokig is tarthatnak.Therápia: Megelőzés: 2. mimikai izmok. megelőzésként szénhidrátgazdag étrend. az izomban glikogén szaporodik fel. stroke-szerű epizódok. Mitokondriális betegségek: Háttere: a mitokondriumnak saját DNS-e van. Pompe-kór (II. szívelégtelenség. serdülőkori kezdet. GIT-en. testi megterhelésre izomfáradtság. Tünetek: gyermekkorban kezdődik. liquor összfehérje > 1 g/l. Kezelés: rohamban 2 g/ttkg glükóz per os + kristályos inzulin sc. c. primer karnitin-hiány okozhatja. MR: az agyállományban fokális eltérések. primer karnitinhiányban L-karnitin adható. külső szemizmok. 162 . "ragged red fibers" (szabálytalan vörös rostok: biopsia). K-bevitel (5 g/nap). EKG: a T-hullám amplitúdója megnő. verejtékezéssel. Glikogéntárolási betegségek: a. és csak utána bénulnak. cardiomegalia. endokrin zavar (növekedési zavar. Társulhat ataxia. 30-40 éves korára meghal. Kearns-Sayre-syndroma: ophthalmoplegia externa és retinopathia pigmentosa. ennél először megfeszülnek az izmok. Kezelés: zsírmentes. CT. az anyagcserezavar miatt izomnecrosis és myoglobinuria. minden szerv érintett (de főleg a vázizmok): gyengeség. só. + 1 az alábbiak közül: kisagytünetek. + lehet mentalis retardatio ill. a bénulásos roham alatt emelkedik a serum-K. diabetes. általában egy évesen meghal. ami tartósabb hypokalaemiát okoz: K-vesztés a vesén. ez kódolja a pl. b. nincs energia az izommunkához.): alfa-glükozidáz hiánya okozza. K-vitamin (a szabadgyökök is fogynak). 3. acetil-CoA-dehidrogenáz-. Mitokondriális betegségek kezelése: az oxidatív folyamatok támogatására adható C-. arrhythmia.15-20 NE. pl. Serdülőkorban kezdődik. dementia. de nem javítanak sokat. az ideg. ill. izombiopsia: szabálytalan vörös rostok. a légzési lánc fehérjéit (oxidációs energiatermelés!).és az izomszövet fokozottan érzékeny az oxidatív folyamatok zavaraira. légzőizmok gyengesége.és szénhidrátszegény étrend. szondán át. dementia. E-. görcsök. Primer hyperkalaemiás periódikus paralysis: Oka: Na-csatorna-betegség. Tünetek: fizikai terhelésre gyengeség és izomfájdalom. a. Társulhat fejfájás. acut rohamban KCl-oldatot (10-25%-os 50-100 ml) kell itatni. hypoparathyreosis). Lipidtárolási betegségek: Oka: palmitoil-transzferáz-. 5. Mineralocorticoid-túltermelés. süketség. ill. 4. myoglobinuria. McArdle-kór (V.): izomfoszforiláz hiánya okozza. ülő életmód mellett jó a prognózis. AD öröklődik. esetleg karboanhidráz-inhibitor (acetazolamid).dehidrogenáz-hiányban riboflavin (100 mg/nap).

monocytás gyulladás. ill. o kezdetben: dysarthria. hypokalaemia. Acut forma: az izmok duzzadtak. izomgörcs. enyhe izomatrophia. o folyadék. 215. súlyos esetben crushsyndroma acut tubuláris necrosissal. szimmetrikus érintettség o tünetek: paraesthesia. monocyta) – ez a vér-agy gát funkciózavarára utal! Therápia: intenzív aniinflammatorikus kezelés – életmentő lehet. Labor: IR tünetek megjelenése kezdetén: liquorban sejtszám ↑↑↑ (leukocyta. dysarthria. zavartsággal járó periódusok minden vesebetegben kialakulnak a dialízis syndromát korábban az urea gyors elvétele okozta. spongiform elváltozások idegsejtpusztulással. csökkenti a szöveti destrukciót o steroid 163 . polyneuropathia 216. gyengék: fokális izomrostnecrosis miatt emelkedett CK és myoglobinuria. emlékezetzavarok A sensorium zavarai akaratlan izomrángásokkal társulnak. hányinger. A krónikusan dializált beteg neurológiai szövődményei    felfogás és gondolkodászavar. kóma chronicus ecephalopathia o az IR. hőérzés zavara. Subacut forma: szimmetrikus proximalis gyengeség. emelkedett CK és gyakran kíséri polyneuropathia. apraxia. helyenként petechiás vérzések a folyamat egy fázisban zajlik le.és ionterek drasztikus változása  enyhe esetben: fejfájás. feszesek. o pathomechanizmus: dialízis során alumínium halmozódik fel. Az autoimmun betegségek neuropszichiátriai vonatkozásai Post-lyssa vaccinatiós encephalomyelitis Oka: ismételt védőoltást követően alakulnak ki IR-i szövődmények Tünetek: tünetek gyorsan progredialnak → 3 napon belül halál kiterjedt véna körüli granulocytás. apathia. o lehet: astrogliasis az agykéregben.7. o alumínium lerakódás az agyban o hyperkalaemia. o EEG: lassú aktivitás + éles hullámok a myoclonusokkal egy időben vagy aszinkron módon.  Uraemiás polyneuropathia o kevert axonalis főleg o dystalis. talpon égő érzés.i tünetek nagy része a hemodialízishez és vesetranszplantációhoz kapcsolódik. hányás. Chronicus alkoholizmushoz társuló myopathia: Oka: az alkohol direkt toxikus izomkárosító hatása és a hiányos táplálkozás illetve elektrolitzavar. fáradtság (a technika fejlődésével ma már ritkább)  súlyos esetben: görcs.

A sclerosis multiplex etiológiája és pathomechanizmusa Etiológia: A KIR fehérállományát érintő demyelinisatios folyamat. a későbbiekben viszont glia hegek képzőnek. mélyvénás thrombosis. imuran. Különböző elhelyezkedésű. rendszerhez kötött Vasculitisek Tünetek: Dignózis: SLE Tünetek: fejfájás. A laesiok kezdetben gyulladásos választ váltanak ki. melyek perivascularis. diffúz 2. endocarditis → embolisatio.és góctünetek multiinfarctusos dementia multiplex infarctus vérzéssel/anélkül biopsia.5:1  Magyarországon a prevalenciája: 65-80/100000 fő Pathomechanizmus kiváltó tényezők:  fertőzések 164 . antiphospholipid antitest Labor: Sjögren-sy. tüdőembólia. diffúz. monocytas infiltratiót eredményeznek. vasculitis. recurrens stroke. labor bőrelváltozás. spontán abortus lupus anticoagulans. Epidemiológia:  kezdete: 20-59 év  kormegoszlás csúcsa: 20-40 év között  nő:ffi = 1.o o plazmaferezis immunsuppressio Postinfekciós encephalomyelitis Oka: vírusinfekciót követően az infectio kezdetétől számítva 6-28 nap között kezdődnek az IR tünetek Tünetek: lásd előző Lokalizáció: 1. angiographia. illetve korú multiplex demyelinisatios plakkok jelenléte jellemzi. arthritis. lymphocytas. amelyek elsősorban a periventricularis fehérállományban helyezkednek el. hypercoagulabilitas. főleg axonalis o alsó végtag érintett o kesztyű. zokni érzészsvar o mononeuritis multiplex o Therápia: steroid. CF 217. Autoimmun betegségekhez társuló polyneuropathia o kevert.

melyek ismétlődhetnek. terhesség  trauma plakkok keletkezési helyei:  periventricularisan  n. A laesio határán részleges remyelinisatio = shadow plaque A kiégett plakk éles határral válik el környezetétől. Bizonyos HLA antigének gyakrabban fordulnak elő SM betegekben. macrophagok és egyéb immunkompetens sejtek vannakjelen. A B-lymphocyták aktivitására utal: KIR-ben intratechalis IgG szintézis. experimentális autoimmun encephalomyelitisben (EAE) a kísérleti úton létrehozott myelin protein ellen termelődő antitestek keresztreakcióba lépnek az állat saját myelinjével és SM-re emlékeztető tüneteket okozhatnak. Oligoclonalis sávok jelenhetnek meg a liquorban. 218. amelyben lymphocyták. 4. 2.  myelin hiánya. hogy az SM immunmediált betegség? 1. shubok  leggyakoribb előfordulású (70%).  shubokban jelentkező és javuló tünetek. pathológiailag: az SM gyulladásos betegség. 3. Chronicus plakk képe:  gyulladás. A Tsuppressor-lymphocyták csökkent mennyiségben vannak jelen. 5. Mi utal arra.  1-1.  tünetek néhány óra vagy nap alatt alakulnak ki. Az ún.5 évente jelentkezik egy shub 165 . Oligodendroglia nyúlványok pusztulnak: axonok segmentalis demyelinisatiója.  újabb shub = előző shub neurológiai tünetei vagy új tünetek. opticus  chiasma  agytörzs  cerebellum  gerincvelő friss plakkban található:  CD4 + lymphocyta  CD8 + lymphocyta  macrophag  oligodendroglia-károsodás  astrocyta-prolferáció  interstitialis oedema Astrocytatalpak duzzadnak: a vér-agy gát átjárhatóvá válik. A sclerosis multiplex tüneteinek és lefolyásának általános kórisméje Klinikai lefolyás: 3 különböző klinikai lefolyás 1.  velőtlenné vált axonok között astrocytahálózat alakul ki. Autoimmun mechanizmus: a plakkokban Thelper-lymphocyták indítják el a folyamatot.

a későbbiekben azonban reziduális tünetek maradhatnak vissza: 1/3 ágyhoz kötötté válik 1/3 súlyos tünetek. néma agyterületeket érintenek. vizeletürítés zavara. kevert: gerincvelő. múló IR tünetek. chronicus progresszív forma  előfordulás: 18%  nincsenek shubok  a beteg folyamatos rosszabbodást észlel. először csak nehéznek érzi illetve húzza a lábát. spinalis n. V. a színlátás romlik. perifériás facialis paresis. 21%: végtag. Szintén ritkán fordul elő. spasticus paresis  a betegség lehet: 1. benignus forma  előfordulás: 10-30%  A betegnek egész élete során csak 1-2. secunder progressív: relapsusok. csak átmenetileg állnak fenn (el kell különíteni pl. károsodása okozza). Ritkán: járászavar. 3. ízületi és izomfájdalom. látóideg érintett. sensoros tünetek  rossz prognózis: 35 év fölötti kezdett. epilepsiától). 12%: kettőslátás szemizomparesis miatt. Általánosságban:  jó prognózis: 35 év alatti kezdet.sokszor csak MRI-vel kimutatható. órák-napok alatt alakul ki: centralis scotoma. TIÁ-tól. cerebellaris tünetek. atrophia papillae. a futás és a lépcsőn járás nehéz. törzs előrehajlásakor kellemetlen "elektromos érzés" a gerinc mentén (a gyulladásos folyamatra utal). Motoros tünetek: a paresis eloszlása a góc helyétől függ:  166 . primer progresszív 2. 2. nyelészavar. Oka: neuritis retrobulbaris. hányás. Acut szakban a szemfenéki kép normális: "a beteg nem lát semmit. látótérbeszűkülés. szinte egészében visszafejlődő shubja van. ataxia. agytörzs. fogyás. spasticus paraparesis. törzs zsibbadása. pyramisjelek). cerebellaris (ponto-bulbo-cerebellaris): agytörzs és kisagy érintett. és az orvos sem lát semmit" (a funduson). hogy a tünetek másodpercekig-órákig. de önellátásra képes 1/3 csak enyhe tünetek Tünetek Korai tünetek 60%: fáradékonyság. 40%: végtaggyengeség az enyhe ügyetlenségtől a súlyos paresisig (spasticus paraparesis. remissiók Kezdetben a tünetek teljesen visszafejlődhetnek. 14%: Lhermitte-tünet: a nyak. Késői tünetek SM-típusok: a lokalizáció és tünetek alapján: spinalis: alsó végtagi mélyérzészavar. arcfájdalom (tr. kisagy. neurológiai tüneteket nem okozó ún. szorítása. a fekete-fehér látás megmarad. vertigo. égő vagy hidegérzése (tractus spinothalamicus érintettségre utal). 22%: látásromlás egy vagy mindkét oldalon.

"nem SM kétségbe") korán megjelenhet. Az SM kórlefolyása 70% intermittáló forma: shubokban zajlik (relapsus + remissio).tr. gyakori a vizelési inger. vertigo (+ hányás. az elvont gondolkodás zavart. Dementia. kettőslátás. Átlagos túlélés 25 év. 30% chronicus progressiv forma: primer vagy secunder (utóbbinál néhány shub után nincs teljes remissio). tr. Lehet arczsibbadás. Mély decubitusok: akár osteomyelitis. Az SM szövődményei Leszálló pályák léziója: alsó végtag fájdalmas tónusbelövellései. tekintészavar (pl. sepsis lehet. A kezdettől számított 20 év múlva 20% meghalt. 167 . néha fájdalom. depressio. a késői spinalis formánál a csípő és a térd flexiós rögzítettsége gyakori. spinothalamicus  égő vagy hidegérzés. corticospinalis  spasticus paresis (gyakran paraparesis) + pyramisjelek. Vizeletretentio. majd általában chronicus formába megy át.és járászavar. paraesthesia. nystagmus (pons tegmentum). de nagy különbségek lehetnek. a vestibularis pályák léziója miatt). ataxia. 60% rokkant. 20% enyhe lefolyású. katéter: húgyúti fertőzés polirezisztens kórokozókkal  urosepsis. ízületi ankylosisok. memóriazavar és motivációcsökkenés. Epilepsiás rohamok. Psychés tünetek: frontalis fehérállomány gócok  inadekvát érzelmi reakciók. tekintésközpontok károsodása). alternáló mozgások zavara Charcot-triász: (1)nystagmus + (2)intenciós tremor + (3)skandáló beszéd. majd spasticus neurogen hólyag alakul ki. ataxia. pyelonephritis és urosepsis  gyakori halálok!). trigeminus neuralgia (ha fiatal betegnél jelenik meg. a subcorticalis dementia ellenben hosszas fennállás után alakul ki: lassul a gondolkodás. Agytörzsi tünetek: szemmozgászavar (szemmozgató magvak károsodása). halál. a vizeletretentio miatt később katéter kell (húgyúti fertőzésveszély. dysarthria és dysphagia (nyúltvelő károsodása miatt). Sphincterek és genitaliák zavarai: gerincvelő oldalkötege érintett. évek alatt a shubok ritkábbak lesznek. a szociális izoláció miatt depressio (ritkán euphoria alakul ki). közömbös a betegségével szemben ("la belle indifference". lehet hemifacialis spasmus és facialis myokymia. fájdalom. internuclearis ophthalmoplegia. általában 1 shub/év gyakorisággal. Kisagyi tünetek: egyensúly. gerincvelői automáciák. perifériás facialis paresis. Sensoros tünetek: hátsó kötegek  mélyérzészavar. SM-re is kell gondolni!). Izmok inaktivitása: contracturák. ezzel szemben nehezen indul a vizelet.

de egyéb tüneteik is vannak + titeremelkedés. Shub esetén nő a myelin bázikus protein szintje. Friedreich-ataxia: fiatalkori olivo-ponto-cerebellaris degeneratio és családi halmozódás jellemzi. megaloblastos anaemia. elektrofiziológiai és liquorvizsgálatokon. melyek tünetet nem okoznak. az agytörzsben és a gerincvelőben is. illetve más betegségek kizárásán alapul. MR-kép hasonlíthat SM-re! Lyme-kór. Sjögren-syndroma: keratoconjunctivitis sicca. IgG/albumin >0. Liquorvizsgálatok Eltérések: magasabb liquor-összfehérje. 219. Neuritis nervi optici. nem tér vissza. de lehetnek a kisagyban. acut szakban enyhe pleocytosis (100-150/3 sejt). ischaemia Leukodystrophia Tumor Paraesthesia. csökkent serum-B12-szint. xerostomia. CT: a nagyobb (5-10 mm-es) plakkokat mutatja. lues: multiplex KIR-léziókat okozhatnak ők is. BAEP. lues. lehet neuropathia. arcfájdalom. vascularis malformatio. ataxia Epilepsia Subacut necrotisalo myelitis 168 .). II/24. vascularis malformatiók. A friss gócok halmozzák a gadolíniumot.Az SM diagnózisa A tüneteken. SSEP. IgG gyakran emelkedett. Gerincvelőkompressziót okozó folyamatok: képalkotó. az idiopathiás esetek nagy részében később SM alakulhat ki. shub alatt kóros gamma-csík: oligoclonalis gammopathia elfo-n (ezt más eredetű KIR-gyulladás is okozhatja). Kétoldali ptosis és szemmozgászavarok: myasthenia gravisra is gondolni kell. Ha igen.66 (ez normalis!). Vannak néma gócok. körülírt gerincvelőszakaszt érintő fehérállomány-pusztulás. különösen MR alkalmas az elkülönítésre: spondylosis. daganat. B12-vitamin-hiány: hátsókötél. MEP (ld. a liquor és a kiváltott válasz vizsgálat normális eredményt ad. A sclerosis multiplex elkülönítő kórisméje Differenciáldiagnózis Fiatalkorban kevés betegség károsít egyszerre több struktúrát: ritkán SLE. az SM-re gyanús.és pyramispálya-degeneratio (funicularis myelosis). de MR-rel láthatók. a képalkotó. Perivénás encephalomyelitis Progresszív multifokális leukoencephalopathia Vasculitisek. az intrathecalisan szintetizált IgG >8 mg/nap. neuritis retrobulbaris: kialakulhatnak vasculitis. táplálkozási zavar. Myelitis transversa: postinfectiós vagy postvaccinatiós eredetű. SLE következtében is. vascularis malformatio. de a kicsiket nem eléggé. de acut a betegség. Képalkotó vizsgálatok MR: T2-súlyozott felvételeken a demyelinisatiós gócok világítanak (fokozott jelintenzitás). Többségük a periventricularis fehérállományban helyezkedik el. Módszerek: VEP. szubklinikus gócok felderítésére alkalmasak. Encephalomyelitis disseminata: vírusos eredetű vagy postinfectiós  MR-rel látható góc. Kiváltott válasz vizsgálatok A károsodás objektív kimutatására. metastasisok illetve természetesen az SM.

de önellátásra képes 1/3 csak enyhe tünetek 221. A sclerosis multiplex jellegzetes formái 1.Diagnosztikai kritériumok Klinikai szempontból biztos SM 2 shub + 2 klinikai góc 2 shub + 1 klinikai góc + 1 paraklinikai góc Laborleletekkel támogatott biztos 2 shub + 1 klinikai vagy paraklinikai góc + OCGP SM 1 shub + 2 klinikai góc + OCGP 1 shub + 1 klinikai góc + 1 paraklinikai góc + OCGP Klinikailag lehetséges SM 2 shub + 1 klinikai góc 1 shub + 2 paraklinikai góc 1 shub + 1 klinikai góc + 1 paraklinikai góc Laborleletekkel támogatott 2 shub + OCGP lehetséges SM 2 shub: az idegrendszer különböző területein.és végtagataxia  intentios tremor 4. prognózisa lásd 218. pl. MR. de a súlyos forma 6-7 évvel megrövidíti az életet a társuló másodlagos szövődmények miatt. cerebralis forma 169 . tétel Prognózis: nem halálos kimenetelű. atxia. legalább 1 hónap különbséggel. OCGP: oligoclonalis gammopathia. Ezek:  aspiratios pneumonia  decubitus  hólyagfertőzések  légúti infectiók  elesésből származó traumák 1/3 ágyhoz kötötté válik 1/3 súlyos tünetek. avt-i mélyérzészavar  pyramis jelek 2. tünetek legalább 24 órán keresztül. Klinikai góc: gócra utaló biztos neurológiai jelek. opticus forma  retrobulbaris neuritis 5. Paraklinikai góc: a góc nem neurológiai. 220. A sclerosis multiplex kezdeti tünetei. spinalis forma  spasticus paraparesis. kiváltott válasz. cerebellaris forma  törzs. agytörzsi forma  diplopia  nystagmus  internuclearis ophthalmoplegia 3. lefolyása. hanem eszközös vizsgálattal derül ki.

Steroidok szerepe:  immunsuppressio  vér-agy gát stabilitása  gyulladásgátló  javítja az idegvezetést  dózisa: 500-2000 mg/nap 3-5 napig. A sclerosis multiplex kezelése Therápiás alapelvek:  i. vagy p.o.  6.  az azathioprine mérsékelten hatékony a relapsusok kezelésében. Hatásossága nem bizonyított.  a copolymer1 szintén csökkenti az exacerbatiókat és kevesebb a mellékhatása. aztán fokozatosan csökkenteni Immunsuppressio szerepe:  elméleti megfontolásból alkalmazzák. hogy az SM immunmediált betegség.v. érzészavar ritka látóidegek agytörzs kisagy gerincvelő 222. feltételezve. kevert     „hemi” tünetek: paresis. methylprednisolon vagy corticotropin (ACTH) hasznos lehet az acut relapsusok kezelésében. Fáradékonyság kezelése:  amantadin 100 mg/nap Motoros tünetek enyhítése:  spasticitás csökkentése: Baclofen 60 mg/nap (izomrelaxáns) Urológiai problémák kezelése:  gyakori a hólyag hyporeflexiája → kis vizeletbefogadó kapacitás → korai detrusor kontrakció → gyakori vizelési inger  ritkább a hólyag tónustalansága → önkatéterezés Cerebellaris tremor és ataxia kezelése:  β-blokkoló  Valproát  Clonazepam Psychológiai problémák kezelése:  depressio: SSRI 170 .  az IFNβ1A vagy IFNβ1B csökkenti a relapsus rátát és késleltetheti a betegség progresszióját a relapsusokkal és remissiókkal jellemezhető formákban. mint az interferonnak.

antagonista tremor agonista-antagonista izmok rhytmusos. fej. athetosis lassabb. torsiós dystonia athetosishoz hasonló mozgás a nyak és a törzs izmaiban 171 . nucleus caudatus sejtek pusztulása c. Az extrapyramidalis eredetű mozgászavarok felosztása. pallidum külső tagjának laesiója e. teljes relaxációban kifejezett b. neuropathiás fájdalom. melyek szabálytalan időközökben és váratlanul alakulnak ki a végtagizmokban. γ sejtek). főleg a végtagok törzsközeli izmaiban kialakuló dobáló mozgás oka: corpus subthalamicus laesio d. mimikai izmokban féregszerű mozgás → ízületek bizarr tartása oka: striatum. choreás mozgások akarattól független gyors mozgástöredékek. hyperkinetikus-hypotoniás tünetcsoport a. akaratlan mozgásforma a végtagok distalis részén. főleg distalisan nyelv. ballismus heves. pyramispálya károsodik → petyhüdt bénulás extrapyramidalis (EP) rendszer károsodik → spasticus bénulás EP rendszer károsodása esetén 2 fő klinikai kép: 1. törzs izmaiban is sensoros ingerekre fokozódik oka: putamen. insomnia: triciklusos antidepresszánsok 223. A pyramispálya sérülésével extrapyramidalis rostok is károsodnak. változó összehúzódása nyugalomban. tünetei A rendszer részei:  kérgi központ o minden nagyagylebenyben találhatók o belőlük induló pályák: mesencephalon illetve híd sejtjeihez → átkapcsolódnak → kisagy  tractus frontopontinus  tractus parietopontinus  tractus temporopontinus  tractus occipitopontinus  subcorticalis központ (rostro→caudalis sorrendben) o nucleus caudatus o putamen o pallidum o corpus subthalamicus o nucleus ruber o substantia nigra o formatio reticularis  pályák Minden központból ingerület megy a gerincvelő elülső szarvában lévő mozgató sejtekhez (α.

koponya trauma. légpárnatünet. oliva inferior által határolt háromszög laesiója g. négyszög rajzolása felváltva. a nigrostriatalis pálya degenerálódik. melyhez a dopaminerg nigrostriatalis neuronok számának csökkenése társul. rigor. egyetlen izomcsoportra lokalizálódó akaratlan mozgás jellegzetes formája: lágyszájpad-myoclonus oka: nucleus dentatus. a spontán és akaratlagos mozgások lassulnak. Előfordulás: 100-200 / 100000 lakos. a sejtek elveszítik melanintartalmukat és dopamintermelő-képességüket). CO-mérgezés. Parkinson-kór 224. Nehezen ül ill. irányváltoztatás. az indítás és a megállítás nehéz. Görnyedt testtartás. nucleus ruber. Antero-. lassúak. A fenti területek sejtjeiben Lewytestek (eozinofil citoplazmazárványok) mutathatók ki (ezek más betegségekben is megjelennek). a striatum dopamintartalma csökken. visszaesik. ez a praemotoros és praefrontalis területek működészavarára utal. dorsalis n. Def: 172 . Oka: a Parkinson-kór esetében ismeretlen (feltételezések: genetikai tényezők (5-10%ban familiáris). az alternáló mozgások lassulnak. gyógyszer is lehet). beszéde monoton. Hypokinesis: csökken a mozgásmennyiség. X. mely a nigro-striato-pallidaris rendszer károsodásához vagy működészavarához vezet. hyperkinesis kevert formái: tic pl. csoszogó. a reaktív és automatikus mozgások is szegények. az indítás. lassú mozdulatok. Szövettan: a substantia nigra dopaminerg (DA-erg) neuronjai pusztulnak (ezek a striatummal tartják a kapcsolatot): az eredetileg fekete substantia nigra "elsápad" (a pigmentáltság csökken. Tünetek: a striatum DA-tartalmának 70%-os csökkenése után jelentkeznek. 50-70 éves korban és férfiakban gyakoribb. néha indokolatlanul felgyorsul. pl. előrehaladott állapotban járáskor a karok könyökben hajlítottak és szinte mozdulatlanok. a locus coeruleus (noradrenerg neuronok). A tervezett mozgás is lassul. retropulsio: nincs korrekciós mozgás. a nucl. megállás nehéz. ill. dysarthriás jellegű. később ágyában is nehezen fordul meg. relatív ACh-túlsúly alakul ki. pyramisjelek nincsenek. a mélyreflexek a spasticus tónusfokozódással ellentétben nem fokozottak. nem ismert vírus vagy toxicus anyag). szögletes sorminta helyett csak hullámvonalat rajzol). melanintartalmú sejtjei is. a synergiás mozgások eltűnnek. ritmus nélküli. stroke. a Parkinson-syndroma (parkinsonismus) tünetei megegyeznek az idiopathiás Parkinson-kór tüneteivel. de ismert organikus oka van (méreg. 2. A parkinsonismus tünettana progresszív neurodegeneratív betegség. a mozgásminták ismétlése nehéz (háromszög. tremor. mert addig kompenzálni tudja a hiányt (nő a DA-érzékenység a postsynapticus receptorokon). fogaskeréktünet. dallama elvész. hypokinetikus-hypertoniás tünetcsoport Mozgások szegénnyé válása.oka: putamen laesio myoclonus gyors. A járás apró léptű. Pusztulnak a raphemagvak (szerotoninerg neuronok). áll fel. Ilyen lehet például súlyos atherosclerosis. környezeti hatások. Vezető tünetek: hypo-/akinesis. latero-. Huntington-chorea f. Rigor: minden irányú mozgatásnak sebességtől függetlenül egyformán ellenáll. Mimikája szegényes (maszkszerű arc).

Teljesen kifejlődött kórkép. pl. elsősorban a végtagok. A parkinsonismus kezelése L-dopa  dopamin precursor (a dopamin nem jut át a vér-agy gáton. a tünetek fluktuációját okozza. A betegség kezelés mellett is kb. zavart az ismeretek használata (bradyphrenia). 4-8 Hz frekvenciájú. később vizelettartási nehézség. pénzszámláló mozgása. V. fénylő arc). SPECT: I-123-iodobensamid (D2-receptor ligandja). később subcorticalis vagy corticalis (vagy frontalis típusú) dementia is kialakulhat. a hőszabályozás zavara (valószínűleg a hypothalamus DA-erg rendszerének károsodása az oka). beszéd és mimika károsodik. El kell különíteni a parkinsonismustól: anamnézis: gyógyszerek. ritkán generalizálódik.  ma a késői levodopa adást javasolják → a levodopa neurotxikus. általában 5-6 x 100 mg-ra. Stádiumai: Hoehn-Yahr-stádiumok: I. a fordulás nehéz. Az írás. képalkotó vizsgálatok: vascularis eredet. dyskinesiát. hanem a biokémiai változások miatt alakul ki (a betegek felénél). egy idő után hatástalan lesz.Tremor: antagonista tremor (agonista és antagonista izmok oszcilláló mozgása). megelőző encephalitis. obstipatio. hogy mennyire képes önálló életvitelre. jellegzetes a kézujjak pilulasodró. és később is aszimmetrikus a tünetek eloszlása.. II. 15 év alatt akineticus állapothoz vezet. és csökkenthetők a mellékhatások a periférián. 173 . Autonóm tünetek: gyakori a hypersalivatio és a nyelészavar. a corticospinalis rendszer túlműködése áll (a thalamus VL-jén keresztül). carbidopa – ezzel növelhető a levodopa hatása a KIR-ben. fokozottott a faggyúmirigyek működése (kenőcsös. nyugalomban erősödik. súlyosan korlátozott aktivitás. A szimmetrikus megjelenés Parkinson-kórra nem jellemző. Kezdődő tartási instabilitás. 225. multisystemás degeneratio stb. a rigiditást el kell különíteni a spasticitastól. így a levodopa periférián történő lebomlását dopaminná dopa-decarboxiláz gátlóval akadályozzuk meg → pl. nyelv érintett. a tremor hátterében a nigrostriatalis rendszer gátolatlansága.  kezdő dózos: 3-4 x 50 mg (Madopar) Ezt néhány napon belül egyénre szabottan kell emelni. enyhe tremor és rigor. emiatt mozgólépcsőn. szimmetrikus tünetek. ajak.  alkalmazását akkor érdemes elkezdeni. tremor differenciáldiagnózisa. és évekkel megelőzheti a mozgászavart. ortostaticus hypotonia (collapsus). kevert forma: a 3 fő tünet keveredik (hypokinesis. és ott alakul át dopaminná)  a periférián dopaminná alakuló levodopa csak a mellékhatásokat fokozza. akaratlagos mozgásra csökken vagy megszűnik. mert könnyen elesik). a levodopa átjut. tremor). Kétoldali és/vagy axialis tünetek. Psychés tünetek: depressio. Segítség nélkül járásképtelen. nehézkes a felidézés. részben korlátozott aktivitás. lassul a gondolkodás. III. tömegközlekedési eszközön nem szívesen utazik. Parkinson-syndromára utal. rigor. Társuló tünetek: előrehaladott állapotban károsodnak a tartási és beállítódási reflexek: Babinski szerint nem kompenzál (Babinski-asynergia). mely nem reaktív. tremor-domináns forma: ez jobb indulatú a többinél. Lefolyása: általában féloldalon kezdődik a betegség. Diagnózis: tünetek + neurológiai vizsgálat. A Parkinson-kór klinikai formái: akineticus-rigid forma: először e két tünet dominál. IV. amikor a betegség a mindennapi tevékenységet gátolja. PET: 6-fluorodopa. Féloldali. később pedig a tartási instabilitás. rajzolás. Fontos.

magas láz  táplálkozási nehézség miatt aspiráció-veszély.  rigor. thalamus ingerlés → tremort csökkenti  pallidotomia → ellenoldali dyskinesiát csökkenti  foetalis substantia nigra sejtek beültetése Parkinsonos krízis  korábbi gyógykezelés megszakítása. metilamfetamin – gátolják a dopamin inaktiváló visszavételét)  selegiline COMT gátlók→ dopamin metabolizmusért felelős NMDA-antagonisták  amantadin Neuroprotetktív terápia  E. ropinirol.és vállizmok tónusosan megfeszülnek kényszermozgások o kezdetben időszakosak 174 .c. vagy Fludrocortison és/vagy Indomethacin adása) Dopamin agonisták → dopamin receptorok stimulálása  bromocriptin. exsiccosis. folyadékpótlás o lázcsökkentés o PK-Merz – 1-6 x 500 ml/nap i. apomorfin Antikolinergiás szerek → tremort csökkentik  benzotropin. pneumonia. decubitus alakulhat ki. a folyadék. műtét. A torticollis spasticus     4-5. trihexyphenidil.v. mellékhatásai: o hányinger.  therápia: o infúzió. kontraindikált gyógyszerek adása után alakul ki. hányás (a gyógyszert étkezés után kell bevenni) o orthostaticus hypotensio (fokozott sóbevitel. akut felszívódási zavar (gyulladás. cabergolin. mozdulatlanság. láz. infúzió 500 ml/3 óra sebességgel o ha infúzió nem adható a volumenterhelés miatt:  1-4 adag s. carmiphenium. C-vitamin Sebészi beavatkozások  nucleus subthalamicus roncsolása  thalamotomia és chr. gumiharisnya viselése. apomorphin  ha ez hányást provokál: domperidon 226. narkózis. hasmenés). tolperison MAO-B gátlók → dopamin katabolizmusáért felelős (metabolitjai – amfetamin.és táplálékbevitel megnehezített. évtizedben kezdődik férfi > nő nyak.

A chorea minor és a chorea gravidarium Chorea minor    iskoláskorú lányok: 6-13 éves. de 40 éves korig is előfordulhat a betegség kapcsolat a febris rheumaticaval betegek 2/3-ának korábban volt: o polyarthritis rheumatica o angina rheumatica o endocardits rheumatica Ezek után a chorea hetekkel később kezdődik. alvásban jelentősen csökken betegek 10-30%-a javul 1 éven belül. hajlam!  Tünetek  fokozatosan alakulnak ki néhány nap → 1-2 hét alatt  először jellegtelenek: fáradékonyság. sternocleidomastoideus hypertrophiája Therápia:  ha nem progreszív vagy spontán gyógyul → C1-C4 szelvény motoros és érző gyökének illetve a nervus accesorius nyaki részének átmetszése (ez a rhizotomia)  stereotacticus beavatkozás  magatartáskezelés: EMG tevékenység akusztikus és vizuális megjelenítése a beteg számára a kiváltó jel ezen tevékenységének akaratlagos befolyásolására. a fej torziós kényszerhelyzetben rögzül.  o csak bizonyos fejtartásnál jelennek meg 5 év alatt a tünet állandósul. majd néhány hét alatt jellegzetesek lesznek o ritkán féloldaliak  láz csak kezdetben  liquor normális 175 . ingerlékenység  akaratlan mozgások o először alkalmi rángatózások.  Botox! 227. visszaesések gyakoriak Formái: torticollis: fej fordításával jellemezhező laterocollis: fej oldalra hajlítása retrocollis: fej hátrafeszítése Társulhat:  essentialis tremor  írásgörcs  segmentalis dystonia  az izomspasmus kiterjedhet a vállra és a felső végtagra is Szövődményei:  nyaki gerinc degeneratív osteoarthritise  m. érzelmi labiltás.

50%-ban thymus hyperplasia 176 . A terhesség megszakítását is indokolttá teszi!!! 228.  Antitestek lefedik a receptorokat → elégtelen kémiai ingerület-átvitel. Az esetek 1/3-ában maradványtünetek:  kapkodás  ijedősség  tic Therápia  szalicilátok: elsősorban ez  antihisztamnok  steroid  piridolin  több éves penicillin profilaxis Chorea gravidarium    első terhességben a 12-20. fejtartás)  gyakori az ocularis kezdet → fluktuáló ptosis.  Sokszor perzisztáló thymusszal jár. proximális végtagizmok. beszéd. gyenge  akaratlan mozgások szerények vagy hiányoznak Prognózis: jó Tünetek lassan enyhülnek. bulbaris izmok – nyelés. Tünetek:  fluktuáció jellemző: o fenntartott izomkontrakció → izom gyengül → parézis o pihenés után ismét normális az izomerő  este a tünetek kifejezettebbek  lehet generalizált → minden izmot érint (külső szemmozgató izmok. ha:  az izomzat laza.  Egyéb autoimmun betegségek is társulahtnak. mely az OAC szedésének abbahagyása után spontán megszűnik. néha psychés tünetek előtérben → psychosissá alakulhat chorea mollis a neve. mint a chorea minor Chorea alakulhat ki még OAC szedése közben is. A myasthenia gravis pathomechanizmusa és tünettana Pathomechanizmus  A posztszinaptikus membránon lévő acetil-kolin receptorok ellen irányuló humoralis immunválasz (autoimmunválasz). kettős látás  15%-ban thymoma. hét között gyermekkorban az anyának chorea minora volt egyéb jellemzőkben ugyanolyan. néhány hét alatt eltűnnek.

szövődmények. spontán légzés nem kielégitő) 177 . Thymectomia: Generalizált myastheniában javasolt. 3. a myastheniás crisisek Terápia: I. ENG perifériás ideg 3 Hz-es repetitiv ingerlése → a válasz amplitúdója fokozatos csökkenést mutat. III. Plazmapheresis: Indikációk: akut állapotok. Normálisan a válasz amplitúdója változatlan marad. max. Congenitális formában nem javasolt. acetil-kolin receptor ellenes antitest kimutatása 4. köhögés. V.neuropathiák. Immunglobulinok: (HIVIG) Plasmapheresishez hasonló indikációk.Diagnózis: 1.(nyelészavar. légzési nehezitettség.májkárosodás. mert a gyógyszer megemeli a szinapszisban lévő acetil-kolin mennyiségét. kolinészteráz-bénító adása → a tünetek egy csapásra átmenetileg megszűnnek. kolinészteráz gátlók hatástalansága esetén. single fiber EMG 229. Kortikoszteroidok: -Prednisolon: másnaponta fokozatosan emelkedő.tétel: Myasthenia gravis pseudoparalytica kezelése. melyet légzészavar és bulbaris dysfunctio kisér. 2.100mg-os dózisban IV. tesilon-próba i. Myasthenias crisis: A myasthenia gravis acut exacerbatioja.v.fulmináns lezajlás. Kolinészteráz gátlók: -Pyridostigmin(Mestinon):minden tipusban adható -Neostigmin(Stigmosan):gyorsabb hatásmechanizmus II. és ezzel kompenzálja a postsynapticus zavart. pubertás után.fertőzések -Cyclosporin-mh:nephrotoxicitás V. Immunsuppressio: -Azathioprin(Imuran)-mh:hemat. ahogy az izomerő is csökken fenntartott izomkontrakció során. sóhajtás képtelenség.

o.légutak szabaddá tétele .ha a kolinergiás krizis lehetősége nem zárható ki.nifedipin .melyet plasmapheresis követ -immunsuppressiv szerek:cyclophosphamid. prednisolon ill.aminoglykozidok . izomrelaxáns) Ach-R-n: légzészavar Gyakoriak a fasciculatiok. glükokortikoidok -refrakteritás esetén:iv.endotrachealis intubatio.Ig .antikolinészteráz gyógyszerek:ezt a gépi lélegeztetés alatt fel kell függeszteni.cyclosporin A. bronchospasmus) 230.v.légzés stabilizálása .nyálfolyás.ampicillin . Majd néhány nap múlva ismét adható. : .tetracyclinek .gépi lélegeztetés .izomrángás. i.azathioprin.B-blokkolók:propranolol .kinidin . Th.procainamid .acetil-kolin észteráz azonnali elhagyása .nagy dózisú p. a dózis fokozatosan emelhető a szükséges szintre.fokozott bronchialis secretio. .diffúz Izzadás.Atropin:0.Ach nő-depolarizációs blokk(depol.5-1 mg( muszkarinszerű mh-k enyhitésére:pl.hasi görcsök.Terápia: .hasmenés.methotrexát Thymectomia minél hamarabb!!! Cholinergias crisis: Kolinészteráz gátlók túladagolása miatt.erythromycin lincomycin Pszichopharmakonok: BZD (Seduxen) Barbiturátok Triciklikus antidepresszánsok Lithium Antiepileptikumok: phenytoin Cardialis szerek: .lidocain 178 .dysopyramid(Palpitin) .tétel: Mely gyógyszerek nem adhatók myasthenias betegnek? Antibiotikumok: .

Immunsuppressiv szerek I. fogyás . gyengeség. quadriceps femoris gyengesége miatt a térdek rogynak. 2.subcutan calcificatio Polymyositis: nincs bőrjelenség. zárványtestes: T-sejt közvetítette cytotoxicus reakció Terápia: Prednisolon:80-100 mg/nap. ízületi contracturak . 3-4 hétig. vörös kiütések. 4. 3. következményes kapilláris necrosis.RA. általában szimmetrikus megbetegedése .láz. Ig A zárványsejtes forma alig reagál kezelésre!!! 179 . 5.és gégeizmok gyengesége miatt dysphagia . izompusztulás polymyositis. systemas auotimmun betegségekhez társul Zárványtest-myositis: m.231. ischemia.tétel: A myositisek felosztása Gyulladásos izombetegségek (myositisek) felosztása: 1. majd fokozatos csökkentés Kis dózisú fenntartó szteroid terápia is jó hatású. beteg elesik .szívritmuszavarok Diagnosis: -CK emelkedett -EMG: myopathiás jelek -izombiopsia: gyulladásos sejtreakció Pathogenesis: dermatomyositis: vázizmok kapillárisaiban komplement rakódik le.CTD) Paraneoplasias Tünetek: .ízületi fájdalom.erythemák. flexor digitorum profundus szelektiv gyengesége Virusos. Dermatomyositis: felső szemhéj kékes és ödémás. 6. parazitás Kollagén betegségekkel szövődött formák (SLE.rendszerint proximalis végtagizmok.gyakori a gyomorfekély .a garat. bakteriális.v.a m.

Felosztás II. Neurodegenerativ betegségek motoneuron károsodással a. c. 3. 180 . e.: A: Idiopathias autoimmun PM. nem immunmediált alsó motoneuron betegségek 1. Motoros gyökök betegségei III. d. a. tünettana Amyotrophiás lateralsclerosis (66%) -lásd:206. DM. motoneuronokat érintő betegségek -endokrin -paraneoplasias -toxikus -postirradiatios -infekciós (polyomyelitis.tétel Atípusos motoneuron betegségek immunmediált motoros neuropathiák (multifokális motoros neuropathia vezetési blokkal) 2.tétel: A motoneuron betegségek felosztása. spinocerebellaris ataxiák (Friedreich -betegség) Parkinson-syndroma-ALS-dementia komplex (Guam) Creutzfeldt-Jakob-betegség Frontotemporalis dementia-ALS Familiáris spasticus paraplegia Egyéb. II. IBM (inclusios testes myositis) B: Symptomaticus (betegségekhez társuló) daganatokhoz társuló AI-betegségekhez társuló: SLE. b. c. RA. b. d. Sjögren HIV 232. MCTD. retrovirus betegségek) -myelopathiák és syringomyelia/bulbia -postpolyo-syndroma IV. benignus fokális amyotrophia progresszív muscularis atrophia primer lateralsclerosis progresszív bulbaris paresis I.

233.tétel: Az izomdystrophiák felosztása Modern osztályozás: I. Génhiba vagy fehérjedefektus ismert: 1. dysrophinopathiák -Duchenne -Becker 2. sacroglycanopathiák 3. dystrophia myotonica (fokozott kontrakció, késleltetett relaxatio) II. A molekuláris genetikai defektus nem teljesen tisztázott 1.FSH: facio-scapulo-humeralis 2. végtagövi 3. distalis 4. proximalis Régebbi felosztás: I. X-hez kötött recesszív: -Duchenne -Becker -Emery-Dreifuss Autoszomális recesszív: Váll– és medenceövi (limb girdle) Autoszomális domináns: -Facio-scapulo-humeralis forma (Landouzy-Dejerine) -Scapulo-peronealis syndromák -Distalis izomdystrophiák: myopathia distalis hereditaria tarda (Welander)-AD, Juvenilis distalis myopathia -Myositis ossificans -Ocularis – és oculo-pharyngealis myopathiák -Dystrophia myotonica (Steinert-Curshmann) 234.tétel: Az izomdystrophiák és genetikai vonatkozásaik Izomdystrophiák: Az izomrost membránjában lévő egyes alkotóelemek teljes vagy részleges hiánya. Jellemzői:-gyermekkori kezdet, öröklődő, progresszív -nem gyógyítható -izomrostok diffúz necrosisa és regenerációja -az egyes formák nem különíthetők el egymástól patológiai vizsgálattal, bele értve az elektromikroszkópos és immunhisztokémiai vizsgálatokat is

II.

III.

181

Csoportosítás: lásd.233.tétel Terápia:-E-vitamin -uridin trifoszfát (UP3) -szteroid (Medrol):0.75 mg/ttkg, Duchenne-nél átmeneti javulás -fizikoterápia (torna, úszás) -génterápia? Duchenne-féle izomdystrophia (Xp21.2-stop kodon képződik –nincs dystrophin)

I.

Kezdetben, kis csoportokban nekrotizáló és regenerálódó rostok, melyek főleg II.C típusúak. Később: -hypertrophias és atrophias rostok együttes előfordulása -endomysialis fibrosis -hyalin rostok megjelenése -II.b típusú rostok hiánya             A centrális magok felszaporodhatnak és a rostok felrostozódhatnak. Dystrophin hiánya. X-hez kötött öröklődés. Első tünetek 6 éves kor előtt: Csípő- és medenceizmok gyengesége, fokozott sorvadása, így a járás bizonytalan, kacsázó, lépcsőjárás, székből felállás nehéz. A lábszár izmai a szokásosnál vastagabbak. ok: pseudohypertrophia (kötő- és zsírszövet felszaporodás.) A gyengeség a törzs- és vázizmokra terjed- görbe testtartás Achilles-ín zsugorodik- lábujjhegyen járás Csípő, térd, könyök inai is zsugorodnak A gerinc fokozódó görbülete összenyomja a belső szerveket és zavarja a működésüket Gyakori a tachycardia, nem ritkán a hirtelen szívhalál. (szívizomzat fibrosisa, cardiomegalia) Halál oka: légúti fertőzés vagy rekeszizom érintettsége miatti légzési elégtelenség Nagy részük szellemileg visszamaradott. Becker-féle izomdystrophia (Xp21.2- nincs stop kodon- van dystrophin, de csökkent molsúlyú)    Jobb indulatú, mint a Duchenne, későbbi kezdet, lassabb progresszió, értelmi funkciók kevésbé vagy nem érintettek, hosszabb várható élettartam. Kevesebb a nekrotizáló és regenerálódó rost. II.b rostok sem hiányoznak. Emery –Dreifuss betegség (Xr- Xq28- emerin, AD- 1q11-23- laminin)    I. típusú rostok atrophiája Rosttípus csoportosulás. Nem specifikus dystrophiás eltérések .

II.

III.

182

IV.    V.    VI.    VII.  

Limb-girdl dystrophia (Ar) Morfológiailag Duchenne-hez hasonló. Sarcoplasmás reticulum örvényképződése. Végtagövi. Facio-scapulo-humeralis dystrophia (Landouzy-Dejerine)-AD- 4q35 Nem specifikus dystrophiás jelek. Gyulladásos infiltrációk. Mitokondriumok kóros elváltozásai. Oculo-pharyngealis izomdystrophia (AD-14q 11.2-13- proteinek) Sejtmagokban vastag filamentumok. Mitokondrium kóros elváltozásai. Ujjlenyomat testek. Congenitális izomdystrophia (Ar-9q31-33) Sok zsírsejt. Rostok egyneműnek tűnnek, I-es típusú rostokra hasonlítanak.

235.tétel: Immunsuppressiv kezelés alkalmazása a neurológiában Az immunsuppressiv kezelés általában 2- vagy 3-féle gyógyszer szedését jelenti, melyek mindegyike más-más támadásponton hatva gátolja az immunválaszt. Fő immunsuppressiv szerek: I.Azathioprin (Imuran):2-2.5mg/ttkg/nap p.o. (átlagosan:3-szor 50mg) -általános mellékhatások: vérképzési zavarok, májkárosodás, kezdetben gyakori, később ritkábban (havonta) vérkép-, májfunkció-kontroll -neurológiai jellegű mellékhatásokat eddig nem figyeltek meg -Ellenjavallat: terhesség, vérképzési zavar, máj- és veseelégtelenség, akut fertőzés -kölcsönhatások: allopurinollal (Milurit, Huma-Purol) együtt csontvelő depresszió, haemolysis és pancreatitis alakulhat ki.

II.Cyclosporin A (Sandimmun):5mg/ttkg/nap 2 adagban -általános mellékhatások: vese- és májműködés zavar, étvágytalanság, hajhullás, kiütés, gingivahyperplasia, oedema, vérnyomás ingadozás

183

ezért a plasmapheresist immunsuppressioval kell kombinálni. Intraglobin. 2 liter plazma/ kezelés Frekvencia: 184 . Endoxan):2.tétel: Plasmapheresis különböző ideggyógyászati betegségekben Plasmapheresis: a vénás vért cellulózacetát-filteren keresztülvezetjük és a korpuszkuláris elemeket leválasztjuk. a végtagokon és a lábakon paraesthesiák -ellenjavallat: lásd fent -kölcsönha tások: aminoglykozidokkal. Javallatai:-myasthenias krízis. A phenytoin. Szteroidok (Prednisolon):80-120 mg minden plazma-kezelés után IV. hatása átmeneti. Ha ez nem lehetséges. fenyegető krízis -súlyos bulbaris tünetek. májkárosodás. verapamil. kezelés. vagy 3. GB-syndroma. tremor.és keringési elégtelenség -alvadási zavarok -allergia A plasmapheresis tüneti immunsuppressiv kezelést. rifampicin az INH szintet csökkentheti.-központi idegrendszeri mellékhatások: epilepsziás görcsök. per os fogamzásgátlók.5 mg/ttkg/nap per os -mellékhatások: émelygés. III. microglobulinémiában kialakuló polyneuropathiaban is )) Ellenjavallatai:-sziv.SM. progrediáló tünetek -kolinészteráz gátlók hatástalansága -thymectomia előtt (bár egyesek veszélyesnek tartják a fokozott fertőzésveszély miatt) (Főleg: MG. A cyclosporin (Sandimmun) vérszintjét megnöveli: erythromycin. doxycyclinnel való együttadása vesekárosodást okozhat. Mivel a plasmacsere a perifériás IgG koncentráció csökkenése révén fokozott acetilkolin-receptorellenes antitestszintézishez vezet.7-S immunglobulin (Sandoglobin.5%-os humán albuminnal szuszpendáljuk és visszaadjuk. vérképzőszervi zavarok. úgy 7S-immunglobulin adandó a plasmacserék után. ezért csak 2. lehetőségként válasszuk! ALKALMAZÁS:GB-syndroma.myasthenias crisis és cholinerg crisis. MM. de SM. daganatképződés veszélye Mivel csontvelőre gyakorolt hatása kifejezett. hajkihullás.myositisek 236.Cyclophosphamid (Cytoxan. nem teszi feleslegessé az A plasmacsere célja az IgG osztályba tartozó acetilkolin-receptorellenes antitestek eltávolítása a keringésből. Plasmacsere sémája: (Besinger és Knorr-Held javaslata) 8 kezelés. Venimmune):20-30 g/nap V.

epigastriális fájdalom . kezelés 8 nappal a 7. vérzés.hasmenés . .GIT vérzés . Aspirin Ált.vérképzőszervi mellékhatások (ritkán aplasticus crisis???) 1x75mg/nap 238. 4. . kávéval.cukorbetegnél vércukorszint csökken .fülzúgás . Ellenszer: Tavegyl (1. 6. allergia fvs számot ellenőrizni thc számot ellenőrizni 185 .2%-ban. gyomorpanaszok. A legfontosabb fájdalomcsillapítók és mellékhatásaik. az asthmások 20%-ban asthmás roham fejlődhet ki a bronchospasmus fokozódása miatt. kezelés minden második napon -7. bőrreakciók.nagyobb dózisnál: májkárosodás. 3. 237.. A cerebrovasculáris prevencióban használt gyógyszerek mellékhatásai Aspirin .neutropenia .fejfájás .thrombocytopenia 2x250mg/nap Clopidrogel .peptikus fekély GIT + allergia + fülzúgás . Antihisztamin) .gastritis . kezelés után Általában a 3. kezelés után javulás várható. hányás.-1. . 2. csere után -8. . kezelés naponta -4. 5. gen. Az egyszerű fájdalomcsillapítók egymással.allergiás bőrreakciók .-ok: Az aspirin szedők 0. Kísérő tünet az orrfolyás. kezelés 4 nappal a 6.a betegek 10%-ban megnyújtja a vérzési időt > GIT-ben okkult vérzés > vashiányos anaemia .mh.allergia Hisztamin antagonisták és antacidok csökkentik a mellékhatásokat. . barbiturátokkal vagy nyugtatókkal való kombinálása fokozza a függőség veszélyét és tartós gyógyszer indukálta fejfájáshoz vezethet.ritkán vérzés Ticlopidine .

Akut dystonia . .GIT fekély . 40-4000mg/nap (indikációtól függően) Paracetamol Ált.máj.bőrreakciók .oculogyriás krízis . hypoglycaemia.a gyermekkori vérzéses infekciókban lehetőleg kerüljük az adását a Reye-sy veszélye miatt (>hányás.fülzúgás . vinblastinnal kombinálva májkárosító lehet Egyszeri dózis: 325-1000mg (gyermeknek egyszeri dózis 40-480mg) Max.bradykinesis .anticoagulans kezelés .asthma . napi dózis: 4g 239.mh.asthma .merev arc (Parkinsonos triász) 186 .májkárosodások (dózisfüggő) .bronchospasmus Neurológiai mh.dysphagia . hepatitis.-ok: . tudatzavar) Kölcsönhatások: Az alkohol a ??? hatását potencírozza.-ok: .torticollis Parkinson-sy. A neuroleptikumok leggyakoribb neurológiai mellékhatásai.görcsrohamok .és veseelégtelenség .nagyon ritkán fejfájás Ellenjavallatok: .fejfájás Ellenjavallatok: .végtagok tónusos spasmusa .izomgörcsök .Neurológiai mh.vérzési hajlam .hallászavar .szédülés Túldozírozás: .-ok: .májbetegségek Kölcsönhatások: INF-nal.

: .choreoathetoid hyperkinesisek . az elektrolitháztartás zavarával és lázzal járhat.-ok: .depresszió . a görcsküszöb csökkenése miatt. alvászavar.glükóztolerancia megváltozik .ionháztartás zavara Neurológiai mh.tudatzavar . szédülés. Hangulatzavar. 241. A steroid hirtelen megvonása izomfájdalmakkal. Tartós szedés után organikus psychosyndroma is kialakulhat. Dopa+Benserazid /Madopar/ Ált.váll. A steroid-kezelés leggyakoribb neurológiai mellékhatásai.gondolkodás megváltozása . de még gyakrabban nyugtalanság. csámcsogó.mh.- rigiditás „nyugtalan lábak” (Restless leg) Akathisia .kellemetlen mozgáskésztetés.testsúlyvesztés .szérumban izomenzimek nőnek . nyelvöltő mozgások) 240.veseelégtelenség .zavartság . fejfájással.orthostatikus vérnyomáscsökkenés (ritka 15%) . mánia.és nyakizmokban: 187 . meglassultsággal. tájékozatlansággal.rigiditás .tachycardia .akaratlan mozgások .hányás . alkalmi rosszullétekkel. Tartós szedés után izomparesisek és atrophia (főleg a váll.szívelégtelenség Tardív dyskinesia . fejfájás. türelmetlenség Neuroleptikus malignus szindróma (NMS) Akut DA-R blokk: .hónapokkal a kezelés megkezdése után lép fel 50 év feletti betegekben . ritkábban depresszió. Az antiparkinson-szerek mellékhatásai.hyperpyrexia . Alkalmanként paranoid psychosisok. Gyerekeknél papillaoedema és agynyomás fokozódás.esetenként hallucinációk .és a medenceövben) A korábban kialakult tremort a steroid fokozhatja.bradykinesis .vegetatív zavarok .facio-bucco-lingualis hyperkinesisek (rágó.émelygés .

ritkán delírium .-ok: .émelygés .hangulatváltozás . Parlodel/ Mh.epilepsziás görcs 188 .GIT-panaszok .mh. + izomgörcsök + ritmusképzési zavarok + cardialis panaszok + orrdugulás Selegilin /Jumex/ (MAO-B gátló) Ált.-ok: .hasmenés v.fejfájás .szájszárazság .hyperkinesisek .oedema Neurológiai mh.szédülés .-ok: . esetleg closapint kell adni) Sajtreakciót a MAO-A gátlók okoznak leggyakrabban.nyugtalanság .étvágytalanság .szédülés .fejfájás .alvászavar ..dyspnoe .-ok: hasonlóak az L-Dopáéhoz + Raynaud-sy.choreiform.-ok: .gyomor.Vérnyomásingadozás .időnként myoclonusok Bromocriptin /Bromocriptin.bőrjelenségek Neurológiai mh.mh. székrekedés .bélműködés zavarai .pszichotikus tünetek .psychosis .ritkán dyskinesis (dozírozást meg kell változtatni. Viregit-K/ (NMDA antagonisták) Ált. Amantadin /PK-Merz. athetoid mozgások .

hányás. májműködés zavara Valproát Súlynövekedés. diplopia. krónikus alkalmazáskor enyhe és reverzibilis módon negatív pszichotrop hatást fejt ki (memória-. Baclofen /Baclofen/ (GABA agonista) fáradtság depresszió izomhypotonia szédülés zavartság (ritka) epilepsziás rosszullétek (ritka) centrális támadáspontú Tizanidin /Sirdalud/ (Alfa 2 noradrenerg agonista. hányás. Dózis függő mellékhatások Carbamazepin Ataxia. májműködés zavara. diplopia. és motoros működés csökkenés) Polyneuropathia. gingiva hyperplasia Ethosuximid Viselkedési zavarok Minden gyógyszerre kialakulhat allergiás hatás!!! 189 . a neuronális vezetési sebesség csökkenése lehetséges. hányinger. hányás. hajhullás. figyelemzavar Valproát Hányinger. A leggyakrabban alkalmazott antiepileptikumok mellékhatásai. aluszékonyság. thrombocytopenia Phenytoin Hirsutismus. poliszinaptikus reflexgátló) fáradékonyság alvászavar ataxia tudatzavar fejfájás hallucinációk centrális támadáspontú 243. koncentráció. hányás. Az izomrelaxansok leggyakoribb neurológiai mellékhatásai.242. fejfájás Dózistól független mellékhatások Carbamazepin Súlynövekedés. homályos látás. homályos látás. aluszékonyság Akut hatásként motoros és koordinációs zavarok jelentkezhetnek. tremor Phenytoin Ataxia. Ethosuximid Hányinger. hányinger.

oldal 244. farkastorok Teratogén hatása minden antiepileptikumnak van.görcsoldók adása toxikus dózisban . nyugtatók. Neurotop/ Diazepam /Seduxen/ Domperidon /Motilium/ Doxorubicin /Adriblastin/ Flunarizin /Sibellium/ L-Dopa /Madopar/ Metoclopramid /Paspertin/ Papaverin /Papaverin/ Pethidin /Dolargan/ Valproinsav /Convulex/ Phenytoin /Diphedan/ Ritkán: Gyakran: Chlorprothixen /Truxal/ Levomepromazin /Tisercin/ Thioridazin /Melleril/ 190 . Gyógyszerek. Beteg családot fel kell világosítani. Stazepine./ Metronidazol /Klion/ Pethidin /Dolargan/ Theophyllin /Enprofyllin/ Triciklikus antidepresszánsok TCAD Görcsküszöb csökken: .inzulin adásakor 245. de nem indokolt terhességben az abbahagyása! Szirmai 443.görcsoldók. amelyek gyakran okoznak epilepsziás görcsöt: Amantadin /PK-Merz/ Baclofen /Baclofen/ Cyclosporin-A /Sandinium/ Disopyramid /Palpitin/ Indometacin /indometacin/ Izoniazid /INH/ Lithium /Lithium carb. Extrapyramidalis és motoros jelenségeket mellékhatásként leggyakrabban előidéző gyógyszerek. Terhesség alatti szedése 3x-osra növeli a fejlődési zavarok gyakorisága. Az epilepsziás görcsküszöböt csökkentő leggyakoribb gyógyszerek. altatók hirtelen elhagyása . Bromocriptin /Parlodel/ Carbamazepin /Tegretol.Teratogén hatás: Valproát > velőcső záródási rendellenesség Carbamazepin > nyúlajak.

M.Chloroquin /Delagil/ .P S.D.D A.Nitrofurantoin /Nitrofurantoin/ .Phenytoin /Diphedan/ .D.P.M.Ethambutol /Sural/ .P A.D.Disulfiram /Antaethy.S.- Chlorpromazin /Hibernal/ Flupentixol /Fluanxol/ Trifluoperazin /Terfluzine/ Fluphenazin /Moditen depot/ Haloperidol /Haloperidol/ Trifluperidol /Trisedyl/ Fluspirilen Pimozid 246.S A.S.Izoniazid /INH/ .Cisplatin /Cisplatin Ebewe/ .S.V A.Vincristin /Vincristin/ A. Polyneuropathiát mellékhatásként leggyakrabban előidéző gyógyszerek. Esperal/ . .V A = axonális D = demyelinisatio K = kevert D = distális P = proximális V = túlnyomóan vegetatív S = sensoros M = motoros 191 .D D.S.M.M.M A.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful