P. 1
fogászat

fogászat

|Views: 1,865|Likes:
Published by Márta Fényes

More info:

Published by: Márta Fényes on Dec 06, 2011
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as DOCX, PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

06/02/2014

pdf

text

original

1. A fogak fejlődése A fogkezdemények kialakulása  az első kialakuló képlet a fogléc o a szájüreg nyálkahártyájának C alakú kiemelkedésével jön létre o a 6.

héten alakul ki  a fogléc 10-10 helyen a mélybe terjed, ezek lesznek a fogbimbók A fogfejlődés sapka-stádiuma  a fogbimbó szájüregtől távolabbi vége behúzódik, sapkaszerű szerkezet alakul ki  a sapka két rétege a külső és belső zománchám  a bimbó belső terét a zománcpulpa tölti ki  a behúzódást a fogpapilla tölti ki o ez a crista neuralisból származó mesenchyma A fogfejlődés harang-stádiuma Dentin- és pulpaképződés  a fogpapilla mesenchymasejtjei a belső zománchám mellett odontoblastokká differenciálódnak o ezek dentint termelnek o a dentin termelése közben a sejtek a fogpapilla felé hátrálnak, de közben egy nyúlványuk a dentinben marad  ez az odontoblast- vagy dentinnyúlvány o az odontoblastok az egész élet folyamán termelik a praedentint, ami dentinné alakul  a fogpapilla többi sejtjéből alakul ki a fogpulpa Zománcképződés  a dentinképződéssel egyidőben folyik  a belső zománchám sejtjei ameloblastokká alakulnak o ezek a dentin felszínére zománcprizmákat halmoznak fel o eközben egyre távolodnak a dentintől, a zománcpulpa felé nyomódnak  itt atrophizálnak o egy átmeneti vékony hártya alakul ki o ez a fogcuticula, a fog áttörése után hamarosan leválik A foggyökér kialakulása  akkor kezdődik meg, amikor a zománchám a mélyen lévő mesenchymába penetrál o ez a hámgyökérhüvely  ennek hatására a fogpapilla sejtjei dentint termelnek o ez folytonos a korona dentinjével  a dentin folyamatosan szűkíti a fogpapillát, végül kialakulnak a gyökércsatornák  a dentinnel szomszédos mesenchyma speciális szerkezetű csontot képez o ez a cementállomány o az ezt termelő sejtek a cementoblastok A fogak fejlődési rendellenességei I. Számbeli rendellenességek  Hyperodontia- Fölös számú fog vagy fogak. o Oka:

több fogcsíra képződött a foglécből,  a szabályos számban keletkezett fogcsírák valamelyike hasadt  Dens supernumerarius: a számfeletti fog szabályos nagyságú és alakú  Dens supplementarius: a rendesnél minden tekintetben kisebb, csökevényes fog o Elhelyezkedhetnek: a fogívben, a fogíven belül vagy kívül Hypodontia- Hiányos fogazat o A fogképletben a megadott fogaknál kevesebb szerepel

Aplasia, agenesia dentis, oligodontia- Klinikailag észlelt foghiány Rendesnél kevesebb számú fog. o Agenesia oka: - a fogcsíra hiánya o Aplasia oka lehet:  fogelvesztés (trauma, fogszuvasodás, fogágybetegség),  a fog visszamaradása az állcsont mélyében  a tejfoggal együtt a maradó fog csíráját is eltávolították.  Anodontia dentium o Anodontia partialis- Nagyobb fogcsoportra vonatkozó foghiány o Anodontia totalisAz egész fogazat hiánya  Fogössszenövés (concretio dentinum): o Az összeköttetést a fogak gyökereit borító cementállomány létesíti. o Oka:  helyszűke, a fogak egymás közelébe került gyökerei között a csontszövet felszívódik és mindkét fog gyökérhártyája sérül, a sérülés reparációja folyamán újonnan közös cementállomány képződik és szilárd összekötetést hoz létre a fogak gyökerei között.  Kettőzött fogak o Ikerfog (dens geminatus, geminatio dentium):  a fogfejlődés korai szakában alakul ki  a koronai rész, különböző fokban hasad  minél korábban történik ez, annál kifejezettebb lesz a korona kettéosztottsága  a gyökér közös o Fogösszeolvadás (fusio, confusio dentium):  Két fejlődésben lévő fogcsíra összeolvadásából származik.  Az összeolvadás helye és mértéke változó, vonatkozhat a koronai részre, a gyökérre vagy az egész fogra.

II. Méretbeli, alaki rendellenességek

Makrodontia (megadontia, gigantismus dentis): A fog lényegesen nagyobb méretű az átlagosnál

o

o

Ez vonatkozhat:  csak a koronára (gigantismus coronae)– a gyökér átlagos nagyságú,  csak a gyökérre (gigantismus radicis) – a korona átlagos nagyságú Lehet:  csak egyes fogakon,  de lehet az egész fogazaton.

 

Mikrodontia (törpefog): A fog vagy fogak a normális variációnak számító kicsiny fognál is kisebb méretű(ek). o Lehet csak egyes fogakon, de lehet az egész fogazaton. o Leggyakoribb előfordulása:  felső kismetszők (megváltozik a fog alakja is)  bölcsességfogak

Alaki rendellenességek: o Számfeletti csücsök  Gyakran fordul elő,  normális variáns a Carabelli-féle csücsök:  a korona palatinális felszínének mesialis részén helyezkedik el, de nem éri el a rágófelszín szintjét.  Mindig szimmetrikusan fordul elő.  A 2. felső nagyőrlőn, leggyakrabban a 2. felső tej moralisokon. o Számfeletti gyökerek  gyakran fordulnak elő rendes alakú és nagyságú koronai rész mellett  gyakran számfeletti gyökere van a bölcsességfognak  alsó molarisokon fordul elő a járulékos harmadik gyökér III. Szerkezeti rendellenességek  Amelogenesis imperfecta: o Dominánsan öröklődik, o A maradó fogakon nem vagy csak vékony rétegben fejlődött ki a zománc, o Az egész fogazatra kiterjed, o A fogak kisebbek és ritkább elhelyezkedésűek, o A zománc elvékonyodott, prizmái töredezettek, o A zománc porlékony, fénytelen, gyorsan lekopik és megbarnul.

Dentinogenesis imperfecta (opaleszkáló dentin): o Autoszomális domináns gén örökíti. o Előfordulhat:  egészséges egyéneken, vagy  csontrendszerbeli betegség részjelensége (osteogenesis imperfecta) melyre jellemző a csontok porózussága (osteoporosis) és törékenysége (fractura), az érzékszervek betegsége (kék sclera, süketség). o Jellemzői:  Az elváltozás mind a tej mind a maradó fogazatra vonatkozik

trauma – Turner fog: a fogkorona kisebb méretű. sárgásbarna vagy kékesbarna.szederfog  Endocrin zavar – hypocalcaemia  helyi fertőzés. esetleg egészének hiányos kialakulása vagy elmeszesedése.  vagy a dentin mineralizációjának zavara miatt interglobuláris űrök maradnak vissza a dentinben. Az elváltozást a megfelelő tejfog periapicalis gyulladása okozza. csücskei szabálytalanok . alatta viszont szabálytalan tág csatornákat tartalmazó. o A különböző ártalmak:  vagy a zomácképző szerv ameloblasztsejtjeinek működését megzavarják és így a zománc szerves váza hiányosan képződik. C vit hiány. szabálytalan és barna színű .  Ok: az ivóvíz fokozott fluoridtartalma (születéstől kb. bárányhimlő.  Fluor (vegyi hatás) – Foltos zománc (Fluorosis) -az elváltozás csak a maradó fogakon figyelhető meg. fejletlenek A fogak alacsonyak. o Okai:  táplálkozási hiány (angolkór – D vit hiány. a koronák domborúak. vagy lekopik A fogak fájdalmat nem okoznak. IV. 2 éves korig isszák ezt a vizet azokon jelentkezik). közöttük diastemák vannak. ingerekkel szemben úgy viselkednek mint a normális fogak Néha ínygyulladás kíséri Hypoplasia. A fog színe lehet: egyenletesen szürke. úgy hogy bizonyos fokig ráterjed a maradó fog csírájára és megzavarja a zománcképző szerv működését.)  heveny fertőző betegségek (kanyaró. a zománcköpeny hiányosan képződött. a fogak keskenységük miatt nincsenek érintkezésben. himlő. barna.A fogakon a zománc vagy a dentin egyes részleteinek. az alsó nagyőrlők rágófelszíne hiányosan fejlett csipkézett. Előtörési rendellenességek  Okai: o rachitis o veleszületett lues o mongolismus o myxoedema . a pulpaüreget majdnem teljesen elzáró kóros dentin van A foggyökerek rövidek. A. scarlatina.        A felületes dentin sok esetben normális szerkezetű. dyphteria)  Connatalis syphilis – (Hutchinson ítra le 1856-ban) – Hutchinson fog – főleg a felső nagymetszőkön a fogkorona hordó alakra emlékeztet. A zománc gyakran letöredezik.

a frontfogak úgy dőlnek előre.orrmelléküregben. V.a fog nem éri el a rágósíkot o occlusio mesialis et distalis .a fog tengelye kórosan megdőlt  fogsorok záródási hibái (dysgnathiák): o prognathia maxillaris . és nem támaszkodnak meg a felsők palatinális felszínén.a fog teljes egészében a fogsorív mellett (orálisan vagy vesztibulárisan) helyezkedik el.a frontfogak hátradőlnek. ezért záródáskor az alsó fogak a felsők mögött felcsúsznak.a maxilla frontalis irányban való túlnövekedése (protrakció) o prognathia mandibularis (progenia) .a felső állcsont hátrahelyeződése (retrakció) az orrgyökhöz képest. hogy csak a fogak hossztengelye dől. o protrusio dentium . hossztengelyük párhuzamos az alsókéval.a fog.a fogak hibásan érintkeznek egymással. ritka o .egy vagy több felső fog az alsó fogakhoz képest oralisan helyezkedik el. alaki.gyermekkori táplálkozási zavarok o néha semmiféle okra nem lehet visszavezetni. o retrognathia mandibularis .a felsőmetszők az átlagos 1-2 mm-nél nagyobb mértékben takarják az alsókat o fedőharapás . de a gyökércsúcsok a helyükön maradnak. nagysági. o keresztharapás . o Nyíltharapás (apertognathia) . a felső frontfogak meredeken lefelé állnak.a két szomszédos fog helyet cserél egymással o ektópia .a fogkorona túlér a rágósíkon o infraocclusio .a fog a helyén marad. ennek következtében túlterhelődnek és idő előtt meglazulnak o inklináció .az állkapocs előreállása o retrognathia maxillaris . o heterotópia . részben egymást takarva helyezkednek el. saját hossztengelye körül elfordul o transzpozíció . előtörési és szerkezeti elváltozásai a szájban egyidőben vannak jelen. Helyzeti rendellenességek  egyes fogak és fogcsoportok: o occlusio vestibularis . o fogtorlódás .a mélyharapás változata. a gyökerek csúcsa a helyén marad o retrusio dentium . Lobodontia dentium (Összetett fogrendellenesség) A fogak számbeli.a fog előre vagy hátra dől o torzio .az állkapocs hátrahelyeződése (retrakció) a koponya többi részéhez képest o Mélyharapás .a fogak zsúfoltan.a fog a koronai részével a szájtornác irányába dől o occlusio oralis . pl. Örökölhető. helyzeti. szemgödör fenekén o occlusio traumatica .a fogsorok centralocclusiós helyzetében a felső és az alsó frontfogak között függőleges rés marad. soron belüli helyzetben van o supraocclusio .a fog a fogsortól távolabb fejlődik.

és összenő vele Hasadékok:  gyakori rendellenességek. arcdeformitással és beszédzavarral  foramen incisivum előtti. elülső szajpadhasadékok: o felső állcsonti nyúlvány és mediális orrnyulvány összenövésének részleges vagy teljes elmaradása o lehet alig észlelhetőtől. akár orrig húzódó ajakhasadék o súlyos esetben a maxilla is hasadt o ide tartozik:  oldalsó ajakhasadék  felső állcsonti hasadék  hasadék a primer és secunder szájpad közt . körülöttük pedig a lateralis és medialis orrnyúlványok  a 6-7. héten az orrplacodok a mélybe türemkednek o kialakulnak az orr. héten történik o a maxillaris nyúlvány a szájnyílástól lateralisan helyezkedik el o a mandibularis nyúlvány a maxillaristól caudalisan o a homloknyúlvány az agyhólyagoktól ventralisan lévő mesenchymából fejlődik  az arc képleteit felülről határolja  két oldalán az előagy indukálja az orr. és a nyelv fölött összenőnek o ez adja a szekunder szájpadot o az orrsövény megnyúlik lefelé. Arc és szájpad fejlődése (hasadékok) Az arc fejlődése Az arcnyúlványok és származékaik  az arcnyúlványok az első garatívből alakulnak ki o ez a 4.vagy szaglógödrök.2.vagy szaglóplacodok kialakulását  az 5. héten a maxillaris nyúlványok növekszenek o a medialis és lateralis orrnyúlványokat a középvonal felé nyomják o a kétoldali medialis orrnyúlványok összenőnek o a medialis orrnyúlvány és a maxillaris nyúlvány is összenő  közöttük alakulnak ki az orrlyukak o ez a két nyúlvány alkotja a felső ajkat  a lateralis orrnyúlvány az orrszárnyat alkotja o a lateralis orrnyúlvány és a maxilla között alakul ki a sulcus nasolacrimalis és a saccus lacrimalis A szájpad  a két medialis orrnyúlvány összenövése adja az intermaxillaris szegmentumot o labialis komponense adja a philtrumot o felsőáll-komponense hordozza a négy metszőfogat o palatinalis komponense adja a primer triangularis lemezt vagy primer szájpadot  a maxillaris nyúlványból a nyelv mellé szájpadnyúlványok nőnek be o ezek később felemelkednek.

difenilhydantoin) növeli a szájpadhasadék kialakulási valószínűségét 3. o Az anatómiai korona ezzel szemben nem változik.  fognyak (cervix dentis)  gyökér (radix dentis) . inkább nők. az agyfejlődés is rendellenes ajak. férfiakban gyakoribb. gyakorisága az anya életkorával nő szájpadhasadék 2500-ból 1. anyai korral nem függ össze nőkben a szájpadnyúlványok 1 héttel később nőnek össze terhesség alatti antikonvulzív terápia (pl. összenövésük akadályozottsága. mindig a zománccal fedett részt jelöli. phenobarbitál. a nyúlványok kiemelkedésének elmaradása. amely látható. micrognathia miatti nyelvösszehúzódás miatt o csak hasadt uvulától akár secunder szájpad teljes hosszában húzódó hasadékig o ide tartozik:  (secunder) szájpadhasadék  hasadt uvula foramen incisivum előtti és mögötti hasadékok kombinációja (nyúlajak és farkastorok) ferde archasadék o felső állcsonti nyúlvány és oldalsó orrnyúlvány összenövésének elmaradása o ilyenkor a ductus nasolacrimalis általában nyitott a külvilágra median ajakhasadék o ritka o két mediális orrnyúlvány mediális síkban nem egyesül o általában az orr jobb és balfele közt mély hasadék o gyakran szellemileg retardáltak.         foramen incisivum mögötti.és szájpadhasadék is multifaktoriális ajakhasadék 1000 szülésből 1. fog koronáinak felszíne Fogak anatómiája:  korona (corona dentis) o a klinikai korona a fognak. azt részét jelöli. fogak jelölése. A fog részei. hátulsó szájpad hasadékok o szájpad nyúlványok összenövésének elmaradása a szájpadnyúlványok kis mérete. tehát az ínytől koronálisabban elhelyezkedő részt.

alsóké trapéz alakú  ált. balra 8-1|1-8)  FDI (Federation Dentaire Internationale (J-B (fent) 18-11|21-28. feldarabolása  egyéb szerep: hangképzés. 1 gyökerűek  kvadránsonként 2 db . arc esztétikája. mandibula pozícionálása  approximális irányból háromszög alakú korona  incisialisan keskeny rágóélben végződik  vestibularis irányból a felső metszők koronája lapát. lent 48-41|31-38) Kvadránsok és felszínek Kvadránsok  a jobb felső kvadráns az 1-es  a számozás iránya szemből nézve óramutató járása szerinti Felszínek  külső: vestibularis o 1-3: labialis o 4-8: buccalis  belső: oralis o 1-3: palatinalis o 4-8 lingualis  középvonal felé: mesialis  középvonaltól távolabb: distalis  rágófelszín (4-8): occlusalis Csücskök és barázdák  a 4-8 fogak rágófelszínén található képletek Fogak csoportosítása Az emberi fogazat heterodont. szemfogak (canini). kisörlők (premolares). nagyörlők (molares) (2-1-2-3) Metszőfogak:  Közvetlenül a szájüreg nyilásánál  táplálék leharapása. így a csoportok: metszőfogak (dentes incisivi). ajkak támasztása.Fogak jelölése:  Zsigmondy-féle kereszt (jobbról.

approximális irányból nézve. Ezenkívül a disztális sarok jobban lekerekített. élszögleti jel: a metszők incizális élei meziálisan egy élesebb szögben találkoznak az approximális felszínnel. az alsó fogak koronái lingvális míg a felső fogak bukkális irányba dőlnek. a fogak szöveti szerkezete . 2 gyökér  kvadránsonként 2 db Nagyörlők:  nagy rágófelszín. gyökércsúcsi jel: a gyökértengely distal felé dől 4. 4. 2. a tejfogak elkülönítése a maradó fogaktól. harapási magasság fenntartása  rágás tépő és örlő szakaszában van szerepe  rágófelszínük vanm 2 ill. szájzug alátámasztása. 5. Így. korona dőlésének jele: A gyökér és a fogkorona tengelye által bezárt szöget jelöli. letépése. több csücsök. mint disztálisan. 3 csücsökkel  1 ill. hanem kissé meziálisan. Fogak felismerésére szolgáló jelek. mint a disztálisan. őrlése  arc vertikális dimenziójának fenntartása  széles rágófelszín 3-5 csücsökkel  változatos számú gyökér  kvadránsonként 3 db maradandó fogazat o 1-2: metszők o 3: szemfog o 4-5: kisörlők o 6-8: nagyörlők Fogak azonosítása (főleg igazságügy) Jelek (Mühlreiter jelek) 1. mint a metszőké. a maradó fogak morfológiája. darabolása  beszédhangok képzése arc esztétika  leghosszabb gyökerűek  approx: háromszög alakú korona  incisiális éle vastagabb. középen csúcsot képez  kvadránsonként 1 db Kisörlők:  arc esztétikája. több erős gyökér  rágás során nagy erők kifejtése  táplálék zúzása. Így a fog oro-vesztibuláris átmérője nem a fog közepére esik. A görbületi jel a fogak vesztibuláris felszínén érvényesül: a felszín görbülete meziálisan kifejezettebb. a gyökértengely distal felé dől 3.Szemfogak:  fogív szögletében  szerep: táplálék megragadása.

Fogak szövettani szerkezete:  zománc (enamelum. ezt fedi a gyökércsúcsi harmadban a celluláris cement. gyökérhártya. o Megkülönböztetünk sejtes (celluláris) és sejtmentes (acelluláris) cementet. majd a zománc-cement határ fele fokozatosan vékonyodik. mint zománc o dentintubulusok alkotják. fibroblastok. o Legvastagabb a gyökércsúcsnál. eredetű o a fog fő tömegét teszi ki o 70% ásványi anyag. cement). de hiányoznak belőle az erek és idegek. szekunder. substantia adamantina) o ectodermális eredetű o ameloblastok termelik o szervezet legkeményebb szövete o speciális kristályszerkezet (kristályköteg. 20% szerves anyag. substantia ossea dentis) o a fogat rögzítő négy szövet (fogmeder. I. o Fő funkciója a gyökérhártya rostjainak az elhorgonyzása. . Ez utóbbi a cement gyors lerakódása közben jön létre. amikor a sejtek benne maradnak a cement állományában. fogíny. típ. differenciálatlan sejtek. törékeny o vastagsága változó o ásványi anyag tartalma az életkorral változik o érett zománcra jellemző az élő sejtek teljes hiánya o színe változó. immunrendszer sejtjei. és III. o Acelluláris cement fedi a gyökér egész felszínét. o A kémiai összetételét tekintve a csonthoz hasonlít. bennük adantoblastok nyúlványai o szerkezete a kifejlődés után fiziológiás körülmények közt nem változik o dentincstornákban folyadék o fájdalomingerek a tubulusokon keresztül közvetítődnek (folyadék áramlásához kapcsolódik) o színe sárgás o primer. zománcprizma) o rideg. tercier dentin  fogbél (pulpa) o a fog keményszövetei által körbezárt szövet o külső rétegében találhatók az odontoblastok o dentin és zománcképződés irányítása o védekező funkciók (tercier dentin) o érzékelés o szövettana: odontoblastok. substantia eburnea) o ksz. kollagén. o Embernél csak a foggyökér felszínét fedi. glikoproteinek  cement (cementum. áttetsző  dentin (dentinum. 10 % víz o kevésbé kemény. a parodontium egyik alkotórésze.

o A cementben kétféle rosttípust különböztetünk meg: egyrészt a gyökérhártya által termelt és a cement felszínére merőleges Sharpeyrostokat (extrinsic). de változatosabb o 3 gyökér . a csücsköknek megfelelően  F5 o hasonlít a F4-eshez o általában 1 gyökér  F6 o 4 csücsök  a két buccalis közel egyforma nagy  a két oralis közül a distalis jóval nagyobb  ez megfelel annak. hogy ehhez nem tartozik gyökér o 3 gyökér  buccalisan 2. lekerekítettebb. zömökebbek. másrészt a cementoblasztok (cementet termelő sejt) által termelt és a gyökérrel párhuzamos lefutású intrinsic rostokat. palatinalisan 1  F7 o hasonlít F6-ra. a vestibularis nagyobb o 2 gyökér. kivéve az első tejörlőket o kisebbek. tejfogazat  morfológia: o maradóra hasonlítanak. gyakran szövevényes  Számuk: o 1-2: metszők o 3: szemfog o 4-5: nagyörlők Maradandó fogak morfológiája: A felső fogsor fogai  F1 o lapát alakú korona  F2 o szintén lapát alakú korona o kisebb. mint maradók o zománc és a dentin arányában vékonyabb o kontaktpontok helyett kontakt helyszínek o gyökércsatorna lefutása szabálytalanabb. mint a F1  F3 o háztetőszerű felszín o a csúcs nem középen van o a distalis lejtő hosszabb  F4 o 2 csücsök  a csücskök egymás mellett.

de lehet 5 is  A8 o hasonló az A7-hez. az F6 négy csücske mellett van egy vestibularis csücsök distalisan o 2 gyökér  a mesialis gyökérben két csatorna fut  A7 o általában 4 csücsök. de kevésbé ovális. inkább kerek o 1 gyökere van  A5 o hasonló az alsó 4-eshez. de még változatosabb o a gyökerek száma is változó Az alsó fogsor fogai  A1 o összenyomott. F8 o hasonlít az F7-re. de változatosabb 5. kis fog o a legkisebb fog mind közül  A2 o nagyobb A1-nél  A3 o hasonló a felső 3-ashoz  A4 o hasonló a felső 4-eshez. A fogak áttörése (eruptio) és a fogzás időrendje Eruptio és dentitio  eruptio: a fogak előtörése  dentitio: az egész folyamat a fogfejlődéstől az occlusioba illeszkedésig A tejfogak áttörési sorrendje  alsó 1: 6 hó  felső 1: 10 hó  felső 2: 12 hó  alsó 2: 14 hó  felső 5: 15 hó  alsó 5: 16 hó  felső 3: 19 hó  alsó 3: 20 hó  alsó-felső 4: 24 hó A maradófogak áttörési sorrendje  alsó-felső 6: 5-6 év  alsó 1: 6 év  felső 1: 7 év . de kisebb a különbség a két csücsök között o 1 gyökere van  A6 o 5 csücsök.

összeolvadt.helyhiány . • Veleszületett fogak (dentes connatales): Az alsó metszők helyén ülő apró. részben vagy egészében csontosan fedve és nem mutat törekvést. Második fogzási rendellenességek: A 6. • Persistentia: A tejfog időn túl megmarad. életévtől kezdve kezdenek előtörni a maradó fogak. részben a kihulló tejfogazat helyén. felszínesen. Retentio dentis (fogvisszamaradás): A fog az íny alatt marad. fogszerű képződmények. hónap előtt kezdenek áttörni. • Dentes neonatales: Születés után egy hónapon belül előtörő fogak.a korona és a gyökér abnormis mérete és alakja . az átlagos időn túl 6-8 hónappal indul meg. lazán ülnek a nyálkahártyában.görbe gyökér .fogcsíra abnormis elhelyezkedése . Impactált vagy retineált fogak gyakorisága: 1. A szoptatást akadályozza – el kell távolítani. II. számfeletti fog 5. többi fog Impactált vagy retineált fogak okai: . • Dentitio tarda (elhúzódó fogzás. késői tejfogáttörés): A tejfogak előtörése későn. második kisőrlő 4. hogy előtörjön. részben a tejfogazat helyétől distálisan. szemfog 3. összenőtt fogak . Gyökerük nincs. • Impactio dentis (fogbeékelődés): Az áttörni készülő fog két anatómiai akadály közé ékelődik (csontba vagy fogba ütközik).       alsó 2: 7 év felső 2: 8 év alsó-felső 4: 10-11 év alsó-felső 3: 11 év alsó-felső 5: 11 év alsó-felső 7: 11-12 év alsó-felsó 8: 18-20 év I. Első fogzási rendellenességek: • Idő előtti tejfogzás (dentitio praecox): A tejfogak a 6. bölcsességfog 2.

Demineralizációs és remineralizációs folyamatok eredője Kezdetben reverzibilis   . amelynek lényege a kemény fogszövetek irreparábilis roncsolása. stb… o .. jelen panaszok o fontos a korrekt dokumentáció (későbbi személyazonosítás) o dentális edukáció o állapotosok felvilágosítása. stb  megtekintés o megfelelő megvilágítás mellett o esetleg lupe. a felszínről a mélybe progrediáló.idegtörzseket vagy idegágakat nyomva neuralgiform fájdalmakat okozhatnak . follicularis cysta .lehet.számfeletti fogak .kialakulhat a retineált fog koronája körül follicularis cysta. A fogorvosi vizsgálat módszerei  Általános és fogászati anamnézis.. légzőszervi betegség. (kérdőív). fertőző bet. részesült e prevencióban. hogy egész életen keresztül változatlan.fogászati: panaszok!. intraoralis kamera o rákszűrés!!!  tapintás o áthajlások tapintása o fogak tapintása fogászati szondával (egyenes. 6. . horgas)  kopogtatás o szonda nyelével óvatosan!  ráharaptatás  röntgen  száloptikás vizsgálat (nagyteljesítményű halogénlámpa)  lézer fluoreszcencia  caries detektor festék 7. A fogszuvasodás epidemiológiája és patogenezise  A caries a fognak a szájüreggel érintkező felszínén kezdődő.fog helyén fekvő tumor (odontoma). szájhigiénés szokások.öröklés Jelentősége: . pericoronitis ..a szomszédos fog gyökeréhez szorulva azon resorptiót hozhatnak létre és gyulladást. idült folyamat.állcsontokat ért ártalmak a fogcsíra fejlődésidején . táplálkozási szokások. rendellenes helyzetben semmiféle zavart nem okoz.általános: szív-érrendszeri bet. vérzékenység. kisgyerekek szokásainak alakítása o . diabetes.

melynek jellemzői:  progresszív  destruktív  irreverzíbilis  irreparatív Előidéző tényezők  szabad fogfelszín: a szájüreg flórájával való kontaminációt teszi lehetővé o az át nem tört fogak nem szuvasodnak o részben áttört fogak szabad felszíne már szuvasodhat  bakteriális plakk: a dentalis plakk baktériumokat tartalmaz  szubsztrát: a táplálék fermentálható.3-6. darabos o idős korban egészen fekete. Cariogén noxák ismétlődő behatására 8. a normális pH 6. a baktériumokhoz eljut  idő: a mineralizáció-demineralizáció egyensúlyának tartós felborulása szükséges o savas pH-n a zománc demineralizációja megindul  ez pH 6. A fogszuvasodás kialakulása és tünetei Definíció A fog keményállományának pusztulásával járó betegség.4 o a nyál pufferoló hatása fiziológiásan képes ezt a pH-t fenntartani Korfüggése  a fogaknak posteruptiv maturatioja van o ennek lényege. hogy a fog a nyálból vesz fel szervetlen sókat o a fog keményebbé és sötétebbé válik  a korai posteruptiv időszakban a fog nagyon sérülékeny o rampant caries: a gyermek fogainak nagy része carieses o caries alba: a fiatal korban gyorsabban kialakuló. ez az arrested caries . puhább szerkezető caries  későbbi elváltozások o középkorban a caries barnás.3 alatt történik meg. caries nigra  ilyenkor a caries progressziója lassú  le is állhat.

hogy megakad benne a szonda  irreparábilis o kezelése töméssel történik Caries media  a dentin felső rétegét is érinti  a paaszok csak ingerre jelentkeznek o hideg. fehér folt  inspectioval nehéz észrevenni. szárnyas o az anyaghiányos területek feketén ábrázolódnak  vizsgálható lámpával o az érintett terület nem engedi át a fényt  nem szabad szondával vizsgálni! o ennek oka. főleg az édes o csak addig állnak fenn. de fölötte a zománc szürke Caries profunda  az elváltozás eléri a fogpulpát  jól látható  a fájdalom a kiváltó inger megszűntével is fennáll  kezelése: o plasztikus tömés . étrendváltoztatás  fluorkezelés o fogorvosi lehetőségek:  fluoridtartalmú lakk  fluoridos lakkot tartalmazó sínbe haraptatás o otthoni lehetőségek:  szervetlen fluorid: kevésbé hatékony  szerves fluorid: hatékonyabb Caries inicialis vagy superficialis  diagnosztikai jele. amíg az inger tart o a panasz az inger intenzitásával arányos  kezelése tömés  diagnosztikája: o megakad benne a szonda o direkt látható lehet o indirekt módon lehet látható  ilyenkor az elváltozás nem látszik.Típusai Macula cretosa vagy caries incipiens  krétaszínű. meleg. ozmotikus hatások. panaszokat nem okoz  speciálisan vizsgálható RTG-nel. progrediál Kezelése  ekkor még a mineralizáció helyreállításával az elváltozás visszafordítható  fokozott szájhigiénia. hogy réteges szerkezetű o a felszíni kemény réteg alatt lágyabb szerkezetű zománc van  ha a felületén repedés keletkezik.

fluoridok általános és helyi alkalmazása 2.0. sekélyebb barázdák)  gátolja a cukorbontás során egyes bakteriális enzimek működését.szilárd tömés o korona Caries penetrans  előrehaladott.Aminfluorid 2. itt most csak a Fluor prevencióra térek ki A caries primaer prevenciójának három alappillére van: 1. átl. Ecsetelések .250mg/kg 3. 1-2.04mg/testtömegkg.Elmex fluorid o . Ivóvíz-fluorozás . A fogszuvasodás megelőzése és gyógyítása A helyes táplálkozásról.5g o dosis toxica: 125mg o dosis letalis: 2500mg Általános prevenció 1. helyes táplálkozás 3. megfelelő szájhigiéne A fluoridok cariesprotektív hatása:  a fogzománc savakkal szembeni rezisztenciáját fokozza  a fog előtörése előtt endogén úton hat a fog keményállományára. meg fogmosásról tudtok regélni.03-0. Fluorid tabletták . a fog alakját befolyásolja(kisebb csücskök.2%-os NaF. Szájöblítés fluoridoldatokkal . Tej fluordúsítása .2%-os NaF.nehezen kivitelezhető 4.Dentocar Lokális Prevenció 1. SnF . SnF .1mg/l F 2. a fog jelentős részét teljesen elpusztító elváltozás 9. a baktériumok anyagcseréjét Fluoridprevenció 2 úton lehetséges: o fluoridok általános bevitele – a fog előtörése előtt o lokális kezelés – a fog előtörése után Általános elvek fluorid prevenciónál o optimális napi fluor bevitel: 0. Só fluordúsítása .

Elmex zselé Definíció A fog keményállományának pusztulásával járó betegség. osztályú laesiók: IV. cement)  Sze. lesimítása  Az üregek tisztítása Üregalakítás lépései:  Izolálás vattarolni. osztályú laesiók: III. Aminfluorid. A szuvas fogállomány nagy részének eltávolítása 2. NaF .mono-fluoro foszfát 4. melynek jellemzői:  progresszív  destruktív  irreverzíbilis  irreparatív Terápia:  Tömésterápiát jelent  Az üregek osztályozása Black szerint: I. matricázás.3. Fluoridos fogpaszták . alábélelés (Dycal. Tömhető üreg kialakítása . nyálszívó  Sze. osztályú laesiók: Üregalakítás részei:  A laesio feltárása  A cavitas határainak megszabása  Ellenállási és tartási forma kialakítása  Kényelmes hozzáférhetőségi forma kialakítása  A szuvas dentin eltávolítása  A zománcszélek ferdére csiszolása. ékelés  Tömés :-adhezív -non-adhesív  Finírozás. Fluoridos zselék .SnF. polírozás  Tanácsadás. tájékoztatás Inlay:  Szilárd állapotban ragasztjuk be (nem plasztikus)  Különleges üregalakítási technikát igényel  Technikai fázisa van  Költséges  Időigényes 1. osztályú laesiók: II. kofferdam. osztályú laesiók: V.

12%Cu) előnye: olcsó. demineralizálódott. cermet cementek(fémerősítésű üvegionomer cementek) Szilárd tömések → in-lay-k -technikus készíti lenyomat alapján -nagyobb funkcionális és esztétikai értéket képviselnek. zsugorodik → széli zárás elégtelen 3. A tömés lehet az üregbevitelkor plasztikus. mivel az amalgámot mechanikus erők tartják helyben 3. áramot vezeti 2. Belle Glass) Tömések Csoportosítás  esztétikus és nem esztétikus  adhezív és nem adhezív Amalgám  fontos az üregalakítás. Kompozitok(fogszínű. további tömőanyagok: üvegionomer-cementek. megfelelő mechanikai tulajdonságok hátránya: nem esztétikus. megfelelő széli zárás. mint a plasztikus tömések -anyaga lehet: fém: arany(legjobb). ezüst-palládium kerámia fémkerámia kompozit üvegszállal megerősített kompozit(pl. mert a tömés nem adhezív!  nem esztétikus  a közhiedelemmel ellentétben nem mérgező . ezeket az osztályokat Black állította fel → manapság a fogszínű tömőanyagok terjedésével az eredeti Black elveket nem kell teljesen betartani(mechanikai retenció kialakítása a tömőanyagnak). hőt. megfelelő mechanikai paraméterek. a belőlük preparált üregek nagyrészt 5 osztályba sorolhatók. A fogak ált. ma használatos amalgámpor: 70%Ag. Maradék szuvasság eltávolítása 4. 18%Sn. Tömés készítése 1. A maradék szuvasságot kis fordulaton. mivel ezek sokszor nagy ép foganyag veszteséggel járnának -ennek oka. titán. elektromos áramot nem vezetei hátránya: drágább. műgyanta alapú tömőanyag) előnye: esztétikus. kompomerek.3. ún. hogy a fogszínű tömőanyagok a fogszövetekhez mikroretenció útján kötődnek. Amalgám(Hg egy vagy több fémmel alkotott ötvözete. mikromotorral távolítjuk el. foganyagkímélés. gömbfúróval 4. A felpuhult. vízhűtés nélkül. vagy szilárd Plasztikus tömések 1. kémiai kötéseket alakítanak ki -amalgámtömésnél szabványos üreget kell alakítani. fertőzött fogszöveteket kezdetben nagy fordulatú (300-400ezer/perc) eszközzel – turbina – eltávolítjuk 2. jól meghatározott helyeken kezdenek szuvasodni. hőt.

kész tömés o CAD/CAM módszer 10. fogbélelhalás (gangraena pulpae) A fogszuvasodás következményei Hyperaemia pulpae  a pulpa valamilyen káros hatásra bekövetkező hyperaemiája  csak inger hatására jelentkezik fájdalom  ez az inger megszűntével elmúlik  a fájdalom nem túl erős o a fájdalmas fog lokalizálható  kezelhető. majd folyamatosan. mint elég  üvegionomer cementek o kémiai jellegű adhézió o fluort ad le. ezért erősíti a zománcot o antibakteriális hatású o esztétikailag és mechanikailag is előnytelenebb  kompomer cementek o a fenti kettő előnyeit egyesíti Szilárd tömőanyagok  anyagok: o arany és nemesfém-ötvözetek o kerámia o kompozit  jobb időtállóság  elkészítésének menete: o hagyományos módszer: lenyomatvétel. fogbélgyulladás (pulpitis). de nehezen diagnosztizálható Pulpitis  a vérbőségen kívül gyulladásos sejtek is jelen vannak o előfordul tályogképződés is  a fertőzés a pulpába terjedhet: o carieses üreg felől o a periodontium felől  a fájdalom progresszíven erősödik o kezdetben ingerre jelentkezik és lassan szűnik o később spontán.Esztétikus-adhezív tömések  kompozitok o előkészítés után válnak adhezívvé o 36-40 MPa húzószilárdságuk van  több. gipszminta. elviselhetetlen erővel o a fájdalom ilyenkor nem lokalizálható pontosan  kopogtatásra az érintett fog érzékeny  az egygyökerű fogak esetében kezelhető . Hyperaemia pulpae.

Gyökérhártyagyulladás (periodontitis). még élő fogbél esetén  lehetséges okai: o pulpitis vagy gangraena pulpae esetén a fertőzés a foramen apicisen át a periodontiumba lép o iatrogen ártalom o chronicus periodontitis fellobbanása o periostitis. osteomyelitis. a beteg panaszmentes  gyakran jelentkezik később akut fellobbanás o ilyenkor a legjellemzőbb forma a periostitis 11. hogy a szervezet sikeresen demarkálja az akut periostitist  ennek eredménye lehet: o gyökérhártya-megvastagodás vagy periodontitis chronica hyperplastica o granuloma periapicale  igen idült esetben a gyökércsúcson sipolyjárat nyílhat meg a csontdestrukció miatt  tünetek: o gyakran semmilyen tünetet nem okoz o a fog lehet érzékeny kopogtatásra o a gyökércsúcs környéke lehet nyomásérzékeny Cysta radicularis  krónikus periodontitis talaján kialakult cysta  feltehetően a granulómákban burjánzásnak indult hámsejtek hozzák létre o kialakulása genetikai adottság kérdése is  bennéke híg. ekkor zavarossá válik  a bennék felszaporodása folyamatos növekedést okoz  tünetek: o kisebb cysta tünetmentes o a nagyobb a fogakat széttolja.Gangraena pulpae  a pulpa elhalása miatt a fájdalom megszűnik. phlegmone kísérőjelensége  tünetek: o a fog kopogtatásra érzékeny. műtét: a cystából melléküreg kialakítása . cysta radicularis A fogszuvasodás következményei Periodontitis vagy gyökérhártya-gyulladás Periodontitis acuta  ritkán önálló betegség  pulpitis totalishoz társulhat. tiszta folyadék o akut gyulladás előfordul. fájdalmas o a beteg gyakran nem tudja zárni a fogait o előfordul. az állcsontokat destruálja  kezelése: o Partsch I. hogy hosszabbnak érzi a fogait Periodontitis chronica  csak elhalt fogbél mellett jelentkezik  kialakulásának módja.

Partsch II. csontvelőgyulladás (osteomyelitis) Phlegmone  kötőszöveti résben terjedő gyulladást jelent o a legsúlyosabb extraalveolaris gyulladásos állapot  formái: o pterygocranialis o temporofacialis o parapharyngealis o pterygomandibularis  ez a leggyakoribb  összeköttetése van:  a koponyaalappal  a mediastinummal o submasseterica o submandibularis o sublingualis o submentalis Osteomyelitis  csontrészek halnak el  áttörheti a corticalist o . Csonthártyagyulladás (periostitis) Periostitis  oka lehet: o fertőzés beterjedése cariesen keresztül o parodontalisan behatoló és továbbterjedő fertőzés o trauma  tünetek: o az áthajlást oedemás duzzanat tölti ki o a duzzanat fájdalmas  a fájdalom monoton. folyamatos  fájdalomcsillapítókra nem szűnik  ritkábban visszahúzódhat o ekkor megy át a chronicus formába o a chronicus periostitis abscessusa fistulával nyílhat a bőrön  gyakrabban abscessus alakul ki  megjelenése jellegzetes: o a felső szemfognál elsimul a nasolabialis redő o a felső premolárisoknál jellemző az alsó szemhéj duzzanata o a felső molarisoknál az arcus zygomaticus és a temporalis táj duzzadt o az alsó fogak gyulladásai sublingualis. Kötőszöveti rések gyulladása (phlegmone). ha egyéb feltételek adottak 12. submentalis vagy submandibularis duzzanatot okoznak 13. műtét: a cysta eradikálása a környezetével együtt  ez a preferált eljárás o az érintett fogak megtarthatóak. lüktető.

sanguis-nak in vitro thrombocíta aggregációs hatása van o hyperlipidémiában a hatás fokozottabb  28. fogágy betegséget okozó kórokozó DNS-t o P. mint amennyire a látható tünetek indokolnák a pusztuló csontrészek szekvesztert alkotnak o 14. bakteriospermia és egyes anyagcserebetegségek is összefügghetnek fogászati góc jelenlétével  21. amik a bakteriális sejtfal antigénekkel keresztreagálnak  gyulladásos mediátorok. gingivalis. században a kardivaskuláris betegségek jelentős halálokok o genetikai hátterük a fogászati gócéval azonos (hyperinflammatorikus monociták. véralvadás. hát előtti parodontális kezelés jelentősen csökkentette a koraszülés és az intaruterin retardáció kockázatát  aspirációs és gépi lélegeztetés miatti pneumóniában baktériumok a szubgingivális plakkból vagy tasakból  elhanyagolt szájhigiéne mellett a COPD előfordulás nő  2-típusú diabatesben . fölötte elsimult bőr o fájdalom o láz o a beteg nagyon elesett  sokkal inkább. Odontogén gócfertőzések Odontogén gócfertőzés  góc lehet: o a periodontitis chronica minden formája o a mély tasakképződéssel járó parodontitis  a góc által fenntartott betegség a másodlagos vagy gócbetegség  gócbetegség lehet: o polyarthritis o carditis o iritis o akut diffúz GN o alopecia o neuritis. neuralgia o ekcéma o endocarditis rheumatica  irodalmi adatok szerint a koraszülés.   ekkor periostitist okozhat okai hasonlóak a periostitiséhez tünetek: o duzzanat. endothel integritás károsodik o szájüregi mikrorganizmus szóródhat hematogénen  direkta hatás o indirekt hatás: a parodontális fertőzés gyulladásos választ triggerel o közös rizikó faktorok o atheeromás plakkokban azonosítottak fogbél ill. Strep.

granulóma  gyökérkezelés o . vitalitás vizsgálat. vasculitis. mediastinitishez. anamnézisben reumás láz szerepel  ilyenkor antibiotikum profilaxis kötelezős: 2 g penicillin. műbillentyűsök. septikus shokkhoz. beadással a profilaxis o rizikócsoportok:  nem kardiológiai eredetű kondíciók:  idős  thrombózisra hajlamos  immunszupprimált  lokális veszéleztető faktorok  már előfrodult bakteraemia  kardiológiai:  műbillentyű  IE az anamnézisben  szívtranszplantáltak billentyűhibával  kongenitális szívbetegségek (reparálatlan. 600 mg clindamycin gócszűrés o szerepe fontos lehet bizonyos betegségek prevenciójában ill. rtg góc erdetű megbetegedesék klasszikus terápiája (19-20. septicamiához. parodontális kezelés) de akár az erőteljes fogmosás. ekcéma bizonyos fogászati beavatkozások (foghúzás.és supragingivális depurálás o gangréna. fogkőeltávolítás. század eleje): tömeges fogeltávolítás odontogén elváltozások ellátása: o gingivitis. korai gyógyításában o fizikális vizsgálat. teljesen reparált a műtét követő 6 hónapban.       kiterjedt parodontitis mellett 6x nehezebb beállítani a megfelelő glikolizált Hb szintet o Thorstensson: fennálló parodontitis mellett sokkal gyakoribb a proteinuria és a nyagy ereket érintő betegségek következményes komplikációja összefüggés gyomorfekéllyel és Chron-betegséggel (szájüregben jelen van H. ami egészségesben nem jelent gondot. parodontitis  sub. ezért: o a gócos fog extrakcióját antibiotikumvédelem mellett kell elvégezni o két-három órával a beavatkozás után még megkísérelhető iv. reparált reziduális defektussal  magas rizikócsoport:  immunszuprimáltak. osteomyelitishez. agytályoghoz. pylori) szájüregi baktériumok. cellulitishez. transzplantáltak. inplantátum behelyezés. de arra fogékonyban infektív endocarditishez. gócfertőzéshez vezethet. rágás fogpiszkáló használat is bacterémiát okozhat. ellenük termelt antitestek glomerulonephritissel kapcsolatba hozhatók bőrbetegségek: psoriasis. ill.

de kérhetik így  papilla interdentalis: a fogak kontaktpontjai alatti teret tölti ki Ínyrostok  kötegekbe rendeződött kollagénrostok  feladatuk az íny rögzítése  irányuk szerint csoportjaik: o körkörös vagy cirkuláris rostok: a szabad ínyszél felső részében futnak o dentogingivális rostok: vízszintes lefutásúak. impactio dentis  sculptio o gyökértömött fognál rtg félév múlva. az íny szélén futnak végig Vérellátás o . hogy elszarusodó laphám borítja. ami nem igaz. mint környezet hatása a fogágyra A fogágy anatómiája Íny Makroszkópos részei  gingiva marginalis vagy szabad ínyszél: a fog felszínéről tompa szondával elemelhető o belső felszínét el nem szarusodó laphám borítja o közte és a fog között van az ínybarázda (sulcus gingivalis)  ennek alapját képezi a hámtapadás  gingiva propria vagy feszes íny: o erősen tapad az alatta lévő csonthártyához és cementhez o felszínét el nem szarusodó laphám borítja. az ínyt a cementhez rögzítik o transseptalis rostok: két szomszédos fogat kötnek össze az alveolaris septum fölötti ínyben o horizontális rostok: vízszintes lefutásúak. a szájüreg. ami helyenként elszarusodhat  emiatt úgy mondták.cysta  cystectomia o radix relicta. a fogágy élettani változásai. nincs-e periapicális elváltozás  a fogászati góc és a másodlagos beteegség összefüggését csak infektív endocarditisben sikerült igazolni  leggyakoribb odontogén gócformák: o pulpális eredetűek:  gangréna  granuloma periapicale  císta radicularis o parodontalis eredetűek:  gingivitis chronica  parodontitis chronica o parodontitis simplex o inkomplett gyökértömés o osteomíelitis chronica o radix relicta o impactio dentis  a jövő a fogorvosok és egyéb szakorvosok együttes munkája 15. Az egészéges fogágy szövetei.

forrásai: o supraperiostealis artériák o az alveoluscsúcsokon a csontból kilépő artériák o ligamentumokban haladó artériák Gyökérhártya  mindazok a szövetek ide tartoznak, amik a fog cementje és az alveolusfal közti teret kitöltik  a gyökérhártyarostok a legfontosabb összetevői  ezek fentről lefelé: o alveolusszéli rostok o vízszintes vagy Sharpey-féle rostok o ferde vagy gyökérközi rostok o csúcsi rostok  vastagsága a középső harmadban a legkisebb  terhelés hatására megvastagodik o rtg-képen a periodontalis rés kiszélesedése látható Cement  a fog gyökérfelszínét borítja  nagyon hasonló szerkezetű, mint a csont  két része: o acellularis vagy primer cement  ebbe ágyazódnak a Sharpey-féle rostok o cellularis vagy szekunder cement  cementoblastokat tartalmaz  a zománchoz való viszonya: o 60%-ban ráterjed a zománcra o 10%-ban rés van a kettő között o 30%-ban pontosan összeér a zománccal Fogmedernyúlvány  az állcsontok része  a fog elvesztése után gyorsan felszívódik  a csont elmeszesedett állományában végződnek a Sharpey-féle rostok  szerkezetileg kétféle része van: o a külső részt köteges csont alkotja o ezen kívül lemezes csont található o a fogvándorlás során képződő csont is lemezes csont A fogágy változásai  a kor előrehaladtával: o a gingiva marginalis visszahúzódik o osteoporosis miatt gyengül a fogmedernyúlvány o a fogak kopnak  ezt a folyamatos fogáttörés kompenzálja  aktív áttörés: a fog az occlusiós sík felé mozog

passzív áttörés: a fog klinikai koronája növekszik, a hámtapadás apicalis irányba vándorol (ez utóbbi gondolom nem kompenzálja a fogkopást)

Lerakódások a fogfelszínen  aquirált pellicula vagy szerzett lepedékszerű bevonat: a fog felszínéhez közvetlenül tapadó réteg o a nyál glikoproteinjeiből áll o könnyen eltávolítható, de percek alatt újraképződik o kezdetben baktérium- és sejtmentes  materia alba: baktériumok anyagcseretermékeiből és epiteliális sejtekből áll o vízsugárral vagy öblítéssel eltávolítható o sárgás vagy fehér anyag a gingiva marginalis közelében o tartalmazhat ételmaradványokat is  bakteriális plaque: puha, el nem meszesedett anyag o főleg baktériumokból áll o csak mechanikusan távolítható el o a kolonizáció sorrendje: 1. G+ coccusok és pálcák 2. G- coccusok és pálcák 3. fuzobaktériumok 4. filamentumok 5. spirillumok 6. spirochaeták o a chronicus gyulladás kialakulásáért elsősorban a plakk a felelős  calculus dentis (fogkő): elmeszesedett bakteriális plaque o idővel a színe sötétebbé válik o leginkább a nyálmirigyek kivezetőcsöveihez közel találhatók meg o gyerekekben 9 éves kor előtt ritka, felnőttekben nagyon gyakori  elszíneződés: rendkívül erősen tapad a foghoz A fogágybetegségek okai  bakteriális plakk és fogkő o a fogágybetegségek fő oka o a nők jobb szájhigiéniája miatt a fogágy állapota az azonos korú nőknél jobb  iatrogén ártalmak: o rossz tömés, korona vagy fogpótlás o gyógyszerek:  oralis contraceptivumok  hidantoinszármazékok: gingivahyperplasiát okoznak  kevésbé jelentős: o mélyharapás o dohányzás o táplálkozás  súlyos vitaminhiány mellett nagy jelentősége lehet! A fogágybetegségek osztályozása

Gingivitis marginalis chronica vagy gingivitis simplex Kialakulása  oka a bakteriális plakk felhalmozása a sulcus gingivalisban és az ínyszél közelében  a gyulladás miatt a hámtapadás proliferál és apicalis irányba vándorol o ezzel megindul a tasakképződés  a gingiva megváltozik: o a színe kékesvörös, livid lesz o a gingiva marginalis és a papillák megduzzadnak o könnyen elemelhetővé válik a fog felszínéről  gyakoribb a kellemetlen érzés, mint a fájdalom  néha a kóros válasz gyulladás helyett fibrosis Kezelése  a beteg felvilágosítása a jó szájhigiénével kapcsolatban  a fogkő és a plakk eltávolítása  depurálás  iatrogén prediszponáló faktorok megszűntetése  esetleg ínyplasztika Gingivitis ulceronecrotica acuta vagy gingivitis ulcerosa Megjelenése és lefolyása  leggyakrabban akutan jelentkezik o lehet recurrens és chronicus is  a beteg jellemzően fiatalkorú  a papillák lecsapottak, kifekélyesedettek o álhártya borítja őket  nagyfokú fájdalommal jár  a submandibularis nyirokcsomók lehetnek megduzzadtak  elhanyagolt esetben a fogak gyors elvesztéséhez vezet Prediszponáló tényezők  helyi tényezők: o már fennálló gingivitis o ínysérülés o dohányzás o hiányos táplálkozás, vitaminhiány  általános tényezők: o uraemia o anaemia o cachexia o chr. nehézfémmérgezés o stressz Kezelés  lemosás 3%-os hidrogén-peroxiddal  óvatos depurálás (a fájdalom miatt)  napok múlva, ha már csökken a fájdalom, alapos depurálás  a maradandó deformitások sebészileg kezelhetők

de előfordul recidíva  kezelése drenálással vagy circumcisioval történik  problémát jelent. de felnőtteken is előfordul  lappangási ideje 1-8 nap  tünetek: o általános:  láz  levertség o helyi:  ínygyulladás vezikulumokkal és eróziókkal  fokozott nyálfolyás  foetor  nyirokcsomóduzzanat Pericoronitis acuta  a bölcsességfog részleges áttörésekor alakul ki leggyakrabban  spontán gyógyulhat. valamilyen idegentest hatására o ez leggyakrabban letört fogpiszkáló  a gyulladás gyorsan nagy mennyiségű csont pusztulásához vezet  a tályog megnyílhat o a nyílás körül granulációs szövet jelenik meg  kezelése: o az első cél a fájdalom megszűntetése o ezután antibiotikumos kezelés o beolvadt tályog esetén incisio Parodontitis chronica  a simplex és az összetett forma kiterjedésében különbözik  a gingivitis marginalis chronica következménye  legjellemzőbb elváltozás a tasak o tipikusan interdentalisan helyezkedik el o mélységének szondázásával a csontveszteség megbecsülhető o nyomásra genny ürül belőle  a kialakult tasak formája szerint lehet: o ínytasak: a tasak alja nem éri el a processus alveolaris tetejét o csonttasak: a tasak beterjed a proc. szabálytalan tasak elzáródásával alakul ki  egészséges szájban is kialakulhat. ha a tasak lefelé nőve eléri a parodontiumot Abscessus gingivalis és abscessus parodontalis  általában előrehaladott fogágybetegségben jelentkezik o a mélybe terjedő. kisgyermekeken jellemző. alveolaris és a fog közé  a csontveszteség lehet: o horizontális: a csontfelszívódás mértéke az egyes fogak körül azonos o vertikális: a különböző fogak körül nagyon különbözhet a felszívódás mértéke  az ínyelváltozások azonosak a gingivitis marginalis chronica elváltozásaival  .az akut szakaszban tilos foghúzás és minden szájüregi beavatkozás Gingivitis herpetica acuta vagy gingivostomatitis herpetica  újszülötteken.

mint az ínygyulladás mértéke indokolná o jellemzően szimmetrikus Kezelés  szájhigiéné helyreállítása és fenntartása o depurálás o polírozás  ha a csontpusztulás III. fokozat: a fognyak körüli csont pusztulása o II. fokozott előfordulás indiaiakban és feketékben  a frontfogak mozgathatóak  csontpusztulás o vertikális forma jellemző o mértéke nagyobb. fokú. Gingivitis Gingivitis marginalis chronica vagy gingivitis simplex Kialakulása  oka a bakteriális plakk felhalmozása a sulcus gingivalisban és az ínyszél közelében o .pálcákkal szemben o genetikai: anyai öröklődés.a gingiva visszahúzódik  jellemző tünet a fogmozgás o okai:  a ligamentumok reverzíbilis pusztulása  a csont irreverzíbilis pusztulása o az érintett fogak kopogtatásra érzékenyek. a hang tompa  a csontpusztulás mértéke lehet: o I. fokozat: az apicalis csont pusztulása Parodontosis Megjelenés és előfordulás  gyermekkorban vagy fiatal felnőttkorban jellemző o nőkön 3:1 arányban gyakoribb  okai: o immunológiai: csökkent immunitás bizonyos G. a fogakat el kell távolítani  occlusio helyreállítása  tasakok sebészi kezelése  szigorú postoperativ ellenőrzés Atrophia parodontalis vagy atrophia alveolaris  a processus alveolaris magasságának csökkenése o az életkor előrehaladtával következik be  a visszahúzódó íny miatt szabaddá váló fogfelszín fokozottan érzékeny A megelőzés lehetőségei  legfontosabb a jó szájhigiéné fenntartása  ennek eszközei: o jó fogkefe o megfelelő fogmosási módszer 16. fokozat: a középső harmadba eső csont pusztulása o III.

livid lesz o a gingiva marginalis és a papillák megduzzadnak o könnyen elemelhetővé válik a fog felszínéről  gyakoribb a kellemetlen érzés. vitaminhiány  általános tényezők: o uraemia o anaemia o cachexia o chr.a gyulladás miatt a hámtapadás proliferál és apicalis irányba vándorol o ezzel megindul a tasakképződés  a gingiva megváltozik: o a színe kékesvörös. alapos depurálás  a maradandó deformitások sebészileg kezelhetők  az akut szakaszban tilos foghúzás és minden szájüregi beavatkozás Gingivitis herpetica acuta vagy gingivostomatitis herpetica  újszülötteken. kifekélyesedettek o álhártya borítja őket  nagyfokú fájdalommal jár  a submandibularis nyirokcsomók lehetnek megduzzadtak  elhanyagolt esetben a fogak gyors elvesztéséhez vezet Prediszponáló tényezők  helyi tényezők: o már fennálló gingivitis o ínysérülés o dohányzás o hiányos táplálkozás. kisgyermekeken jellemző. mint a fájdalom  néha a kóros válasz gyulladás helyett fibrosis Kezelése  a beteg felvilágosítása a jó szájhigiénével kapcsolatban  a fogkő és a plakk eltávolítása  depurálás  iatrogén prediszponáló faktorok megszűntetése  esetleg ínyplasztika Gingivitis ulceronecrotica acuta vagy gingivitis ulcerosa Megjelenése és lefolyása  leggyakrabban akutan jelentkezik o lehet recurrens és chronicus is  a beteg jellemzően fiatalkorú  a papillák lecsapottak. nehézfémmérgezés o stressz Kezelés  lemosás 3%-os hidrogén-peroxiddal  óvatos depurálás (a fájdalom miatt)  napok múlva. de felnőtteken is előfordul  . ha már csökken a fájdalom.

fokozat: a középső harmadba eső csont pusztulása o III. alveolaris és a fog közé  a csontveszteség lehet: o horizontális: a csontfelszívódás mértéke az egyes fogak körül azonos o vertikális: a különböző fogak körül nagyon különbözhet a felszívódás mértéke  az ínyelváltozások azonosak a gingivitis marginalis chronica elváltozásaival o a gingiva visszahúzódik  jellemző tünet a fogmozgás o okai:  a ligamentumok reverzíbilis pusztulása  a csont irreverzíbilis pusztulása o az érintett fogak kopogtatásra érzékenyek. a hang tompa  a csontpusztulás mértéke lehet: o I. fokozat: a fognyak körüli csont pusztulása o II. fokozat: az apicalis csont pusztulása 18. Tájanatómiai ismertek az érzéstelenítés és fogeltávolítás szempontjából Anatómiai viszonyok Foggyökerek Lásd a A fogak csoportosítása és azonosítása cikket. Parodontitis chronica  a simplex és az összetett forma kiterjedésében különbözik  a gingivitis marginalis chronica következménye  legjellemzőbb elváltozás a tasak o tipikusan interdentalisan helyezkedik el o mélységének szondázásával a csontveszteség megbecsülhető o nyomásra genny ürül belőle  a kialakult tasak formája szerint lehet: o ínytasak: a tasak alja nem éri el a processus alveolaris tetejét o csonttasak: a tasak beterjed a proc.  lappangási ideje 1-8 nap tünetek: o általános:  láz  levertség o helyi:  ínygyulladás vezikulumokkal és eróziókkal  fokozott nyálfolyás  foetor  nyirokcsomóduzzanat 17. A gyökerek és a sinus maxillaris viszonya  fiziológiásan a Highmore-üreg fundusához az első nagyörlő gyökerei vannak a legközelebb o normálisan néhány mm-es csont választja el egymástól a gyökeret és az üreget .

alv. ami a n. incisivus  a két második nagyörlő (7-es) distopalatinalis csücskét összekötő vonalon az ínyszéltől 1 cmre van a foramen palatinum majus o a palatum nyálkahártyákán kissé kiemelkedő papilla jelzi o itt lép ki a n. oldalága  a foramen mandibulae a ramus madibulae "hosszának és szélességének a keresztezésében" (sic) (tehát kb. articain)  az első és második kisörlő gyökércsúcsa között és alatt van a foramen mentale o ezen lép ki a n. alveolares sup. nasopalatinus Scarpae végága. medius és posterior A mandibula  vastagabb. és az a. mentalis. erősebb csont (szivacsos és corticalis állomány is)  testét két csonttaréj erősíti: o lingualisan a linea mylohyoidea o vestibularisan a linea obliqua  mindezek miatt: o az alsó molarisok eltávolítása nehezebb o infiltrációs érzéstelenítés nem lehetséges (ill.az üreg fundusán lehetnek recessusok. maxillaris ágai o ennek jelentősége. a ramus közepén vagy kissé felette) található o itt lép be a csontba a n. inf. alveolaris inferior o meziálisan tőle helyezkedik el az őt takaró vékony csontlemez  ennek neve lingula Az idegellátás vázlata  . kisebb molekulájú érzéstelenítő kell hozzá pl. mint a mandibuláé o a proc. hogy erős tartószerkezetű fog eltávolításakor a tuber letörhet  a nagymetszők gyökércsúcsa között és mögött van a foramen incisivum o ezen át lép ki a n. alveolarisok is gyengébbek  ezeket a crista zygomaticoalveolaris nevű csonttaréj segít erősíteni o emiatt a vezetéses érzéstelenítés ritkábban szükséges  az érzéstelenítő könnyen bediffundál a csontba  a crista infrazygomatica mögött található a tuber maxillae o itt lépnek be a csontba a nn. illetve számos anatómiai variáció is előfordul o ennek megfelelően a fogak gyökerei elérhetik az üreget o ilyen fogak lehetnek:  az összes nagyörlő (leggyakrabban a felső hatos)  a kisőrlők  ritkán a szemfogak  nagyon ritkán a metszők  ekkor komplikált lehet az extractio: o megnyílhat a Highmore-üreg (sinus apertus) o emelővel a gyökeret az üregbe tolhatjuk (ezért a felső állcsont alapszabály szerint emelőt nem használunk!) A maxilla  csontszerkezete lazább. a n. palatinus anterior. corticalisa vékonyabb. post.

alveolares superiores posteriores  ezek a tuber maxillaen át jutnak a molaris fogakhoz és az őket rögzítő maxillarészhez  egy kis ág. a n. hanem a molarisok buccalis gingiváját idegzi be  néhány ága csatlakozik a n. sphenopalatinumhoz  másrészt a gangliont megkerülve csatlakoznak az abból kilépő nn. sphenopalatinit  ezek (áthaladó) rostokat adnak a ggl. palatinihez  ezek (ant. így alakul ki a plexus dentalis (melynek létét egyes szerzők vitatják)  a fissura orbitalis inferioron át belép a szemüregbe o itt a sulcus és a canalis infraorbitalisban halad o a sulcus közepe táján válik le róla a n. alveolaris superior anteriorhoz. tisztán érzőideg  a foramen rotundumon át jut a fossa pterygopalatinába o itt adja le a nn. V látja el érző beidegzéssel N.. ennek pedig néhány ága a n. infraorbitalis ("pes anserinus minor") o ezek látják el:  az alsó szemhéjat  az orrszárnyat és az orrlyukat  a felső ajak bőrét  a nyálkahártya egy részét  . alveolaris superior medius  a sinus maxillarisban nyálkahártyával fedetten halad lefelé  ellátja:  a sinus nyálkahártyának egy részét  a kisörlőket és azok fogmedrét  a hozzájuk tartozó ínyt o a canalis infraorbitalisban válik le a n. és beidegzi a keményszájpad primer szájpadnak megfelelő részét  ez a metszőfogak és a szemfogak közötti háromszögletű terület o a szemüregbe való belépés előtt a "fissura pterygomaxillarison" lead két ágcsoportot  az egyik a nn. maxillaris  a n. V/2. med. alveolaris superior anterior  szintén a sinusban halad előre és lefelé  ellátja:  a frontfogakat és a fogmedrüket  az ínyt  a foramen infraorbitalén át kijut a szemüregből  itt oszlik végágaira a n. alveolaris superior mediushoz. post. ez a n. nasopalatinus Scarpae  végága. a ramus gingivalis nem lép be a tuberen át a csontba. incisivus a foramen incisivumon lép át.) a foramen palatinum majuson lépnek át  biztosítják a szájpad beidegzését egészen a szemfogig o egy másik ágat is lead itt.az összes fogat és mindkét állcsontot a n.

lingualis a nyelv elülső 2/3-át látja el érzőrostokkal 19. buccalis  ez ellátja:  a bucca nyálkahártyájának alsó részét  az alsó örlők ínyét a 2. alveolaris inferior a foramen mandibulaen lép a csontba  ellátja az alsó fogakat és a mandibula testét  ennek oldalága a n.Lidocain 2% max. ez általában elegendő  akkor kell többet alkalmazni. és a frontfogak gingivájának. ami az alsó frontfogakat látja el  a n.  végága a "nervus incisivus mandibulae". valamint vérteleníti is a területet.8 ml-nyi oldatot vestibularisan az áthajlásnál a nyálkahártya alá fecskendezünk .Lidocain-Adrenalin 2% max. 1. ha a hatás nem kielégítő  novocain (már nem. mentalis  ez a foramen mentalén lép ki és az alsó ajak. tehát 10 ug/ml)  1 ampulla 2 ml.01mg adrenalin/l . így tovább hat az érzéstelenítő.dózis 20ml (0. kisörlőtől hátrafelé o a hátsó köteg csak érzőrostokat tartalmaz  a n. o Inj. Érzéstelenítés Gyógyszerek  lidocain o lidocain és adrenalin kombinációját szokták használni o ennek célja a felszívódás csökkentése. pterygoideus lateralis  n.dózis 10ml o Inj. sok allergiás reakció volt)  ultracain (=4% articain + adrenalin)  a gyulladásos szövetek nehezebben érzésteleníthetők Érzéstelenítés a maxillán  a felső frontfogak és kisőrlők eltávolítása: o infiltrációs érzéstelenítést alkalmazunk o kb. pterygoideus medialis  az egyetlen érzőrost a n. temporalis  n.N. auriculotemporalis a fül környékét és a halántékot látja el  a n. mandibularis  kevert ideg  a foramen ovalén lép ki a koponyából  két kötegre oszlik: o az elülső köteg főként mozgatórostokat tartalmaz  ezek:  n. massetericus  n. valamint a mentum bőrének érző idege.

buccaliságainak érzéstelenítése  sikeres a vezetéses érzéstelenítés. vagy infiltrációst. de a kéztartás fordított:  a bal kéz gyűrűsujja tapintja a fejecset  a mutatóujj a szögletet  a másik két ujj hasonlóan helyezkedik el.a maradék 0. itt lép be a n. itt található a lingula.2 mlnyi oldattal történik  ide a feszes nyálkahártya miatt nem szabad ennél több érzéstelenítőt fecskendezni. alv.és középső ujjak közti szakasz felezőpontja  ez a pont azonos a felhágóág mértani középpontjával. inf. így a n. et med.2 ml oldattal a palatinalis nyálkahártyát érzéstelenítjük o ennek helye a fogak gyökércsúcsának magassága vagy a foramen incisivum  a felső molaris fogak eltávolítása: o tuberalis érzéstelenítést alkalmazunk. Érzéstelenítés a mandibulán  itt a fő elv a vezetéses érzéstelenítés o infiltrációs érzéstelenítést csak a 2. alveolaris superior posterior csontba való belépésénél helyezzük el az oldatot o a beszúrás helye a második nagyörlő distobuccalis gyökércsúcsának magassága o a hatos eltávolításakor a crista előtt is kell 0. mint az előbb o . sup. o a bal oldali érzéstelenítés hasonlóan történik. pal. alv. ant. maxillaris törzsérzéstelenítését érjük el (főleg sinus max. ha az alsó ajak zsibbad  az alkalmazótt metódus a Szokolóczy-féle módszer o a jobb oldal érzéstelenítésénél:  bal mutatóujjunkkal kitapintjuk a mandibula fejecsét.vagy extraoralis szúrásból (nn. ezt ide helyezzük  a gyűrűsujjunkat a mandibula szögletére helyezzük  a középső ujjunkat ennek a távolságnak a feléhez tesszük  hüvelykujjunkkal benyúlunk a szájba. a front és kisőrlőkhöz hasonlóan o tuberalis esetén a n. majuson keresztül a fossa pterygopalatinába juttatjuk a szert. mert a feszes nyálkahártyában necrosist okozhat!  vezetéses érzéstelenítés a maxillán o tuberalis érzéstelenítés (ld.2 ml-nyi oldatot elhelyezni  ennek célja a plexus dentalis elérzéstelenítése (már ha létezik ilyen) o a palatinalis oldal érzéstelenítése a foramen palatinum majushoz adott 0. műtétekhez). kisörlőtől hátra végzünk o itt a cél a n. fent) o infraorbitalis érzésteleníté: a for. vagy bele fecskendezünk oldatot intra.) o "Matas-féle" módszer: a for. és az ujj körömpercét a mandibula elülső élére helyezzük a középső ujjunkkal szembe  ujjunk hegyével érintjük a ramust  ekkor a beszúrás helye a hüvelyk. inraorbitale elé.

-es mandibuláris érzéstelenítéssel. feltételei.Spix (lingula mandibulae) féle módszer megegyezik a Szokolóczy féle II. odontogen phlegmone. hogy nem roppan össze a szorítás hatására  a koronafogók ajkai a fogó zárt állapotában nem érnek össze  a felső fogak eltávolításához használt fogók: o a szár és a csőr párhuzamos vagy enyhén hajlott o a felső frontfogakhoz és kisörlőkhöz való fogók ajka osztatlan  ezek a fogak majdnem mind egygyökerűek  kivétel az első kisörlő. odontogen thrombophlebitis (sinus cavernosus) o relatív indikációk: előrehaladott fogszuvasodás pulpitissel vagy parodontiumkárosodással o tejfogaknál:  akutan panaszokat okozó. ellenjavallatai. A fogeltávolítás javallatai. 20.v. ha a korona nem destruált. és feltételezhető. a fogeltávolításhoz szükséges műszerek Indikációk és kontraindikációk  indikációk: o abszolút indikáció: odontogen sepsis. felszívódóban lévő gyökerű tejfog  a maradófogak áttörését akadályozó tejfog o gyökérkezelésre nem alkalmas fog o gyulladást fenntartó fog o eltávolítás fogpótlástani céllal  kontraindikációk: o abszolút kontraindikáció nincs o relatív kontraindikációk:  gócos fog (antibiotikum-védelemben elvégezhető)  vérképzőszervi betegség  rosszindulatú betegségek sugárkezelése után  nagyon legyengült beteg  fertőző betegségek aktív szakasza  fekélyes nyálkahártyalaesiok  bisphosphonát kezelés (főleg i.) Műszerek Fogók  a fogók részei: o szárak o zár o csőrők o ajkak Koronafogók  akkor használjuk. ennek viszont buccalis és palatinalis a két gyökere o a kisőrlőkhöz való koronafogó csőre enyhén hajlított a szárhoz képest .

az első két molarishoz való fogók csőre szintén hajlított  mindig a vestibularis ajak osztott. Egyszerű fogeltávolítás Egyszerű fogeltávolítás Az orvos helyzete o . ha a fogsor zárt. mert a hetesen támaszkodik. a vestibularis két gyökérnek megfelelően  emiatt a két oldalra külön fogó van o a harmadik molarishoz való fogó bajonett alakú. eltörheti a mandibulát is  felső fogak gyökereinek eltávolításához tilos emelőt használni! Egyéb műszerek  az íny leválasztásához használható a fogó mellett a Balogh-féle ínyleválasztó  a gyökéren lévő granuloma eltávolítására alkalmas a Volkmann-féle kanál  vésésnél használatos műszerek: o szájzugkampó o raspatórium o Luer-féle csontcsípő o szájterpesztő o nyelvfogó 21. amellyel a fog elölről fogható meg  ez lehet osztott és osztatlan is Gyökérfogók  a csőrök zárt helyzetben mindig összeérnek  az alsók itt is derékszögben hajlítottak  az ajkak mindig osztatlanok  felső gyökerek eltávolításához alkalmas a bajonett alakú gyökérfogó o főleg a molarisok gyökereinél hasznos Emelők  a gyökerek kifordításához használják o kivétel a Lecluse-emelő  ez az alsó bölcsességfog eltávolítására alkalmas  csak akkor szabad alkalmazni. és azt kibillentheti o a bölcsességfog kifordítására alkalmas a Bein-emelő is  páros emelő a Barry-féle emelő o ennek két formája a "tőlem-Barry" és a felém-Barry  a Barry-emelőhöz hasonló a Winter-emelő o ez nem éles o nagyon nagy erő kifejtésére képes. osztatlan ajkú  az alsó fogak eltávolításához használt fogók: o a szár és a csőr mindig derékszöget zár be o az alsó frontfogakhoz és kisőrlőkhoz használt fogók ajkai osztatlanok o az alsó molarisokhoz használt fogó mindkét ajka osztott  emiatt mindkét oldalon használható ugyanaz a fogó o az alsó harmadik molarisokhoz olyan fogó használatos.

amire a beteg ráharap  vérzés esetén csak köpni szabad. ha a már megkezdett húzás sikertelen anatómiai akadály miatt  a kivitelezés azonos mindkét esetben: o függőleges metszést készítünk az ínyen. egészen addig. Megelőző feltárás. illetve a felső első kisörlő esetében csak döntögető mozdulatokat végzünk  a molarisoknál a döntögetést mindig a kisebb ellenállás irányába kezdjük o ez az alsó molarisoknál lingualis o az összes többi molaris fognál buccalis A seb ellátása  az alveolust kissé összenyomjuk  a sebbe hajtogatott gézhengert teszünk. vésés. öblögetni nem  az érzéstelenítés elmúlása után enyhe fájdalom jelentkezik  egyéb komplikáció esetén a beteg jelentkezzen az orvosnál 22. míg el nem érjük a gyökeret o a gyökér eltávolítása után a sebet megtisztítjuk a csontszilánkoktól o a mucoperiostealis lebenyt visszavarrjuk Szövődmények Fogeltávolítás közben  eszméletvesztés  gyökértörés o a gyökér betolása a sinus maxillaeba vagy a canalis mandibulaeba  .a jobb alsó fogak eltávolításakor az orvos a beteg mögött áll  az összes többi esetben a beteggel szemben A beavatkozás lépései  az íny leválasztása a fog nyakáról  a fog jobb kézbe vétele  bal kézzel a lágyrészek biztosítása  a fogó felhelyezése és zárása  a fej vagy a mandibula rögzítése bal kézzel  a fog eltávolítása  a seb ellátása Az extractio során alkalmazott mozdulatok  az összes egygyökerű fognál döntögető és rotáló mozdulatok kombinálásával végezzük az extractiot  a molarisok. az áthajlástól az íny széléig  a metszés helye az eltávolítandó fog előtt egy fognyival o az ínytcsonthártyát a csonthártyával együtt leválasztjuk  ez a mucoperiostealis lebeny o ezután az alveolus vestibularis falát egyre mélyebben véssük ki. szövődmények fogeltávolítással kapcsolatosan Megelőző feltárás és vésés  a két fogalom közti különbség: o megelőző feltárást a rtg-anatómiai viszonyok ismeretében lehet elektíve végezni o a vésésre akkor kerül sor.

A szájnyálkahártya fejlődési zavarai és színbeli eltérései Fejlődési zavarok Glossitis mediana rhomboica  a nyelv középvonalában. kezelést nem igényel Színbeli eltérések Leucoedema exfoliativum mucosae oris vagy fehér szivacsos naevus  a szájnyálkahártya elszarusodásával járó elváltozás  a buccán. a középső harmadban egy kör vagy rombusz alakú területen a nyálkahártya elsimult. többnyire később jelentkezik o feltételezett a pszichogén eredet  ártalmatlan elváltozás.a gyökér aspiratioja  a tuber maxillae letörése  lágyrészroncsolódás  szomszédos vagy antagonista fog kibillentése  haematoma  alsó vezetéses érzéstelenítésnél a tű törése Fogeltávolítás után  fertőzés bevitele  utóvérzés  dry socket vagy dolor post extractionem o körülírt osteomyelitis alakul ki a véralvadék kiesése miatt o kezelése Chlumsky-oldattal történik 23. de a fungiformok megtartottak  oka ismeretlen o nem veleszületett. a papillák teljesen hiányoznak  kezelést nem igényel Struma lingualis  a nyelv hátsó harmadában elhelyezkedő borsónyi vagy mandulányi kiemelkedések  ectopiás pajzsmirigyrészletek  hormonális hatásra megnövekedhetnek o ekkor a nyelést és a beszédet akadályozzák  eltávolításuk veszélyes Lingua scrotalis vagy lingua plicata  általában familiáris fejlődési rendellenesség  időskorban kialakulhat vitaminhiány. térképnyelv vagy glossitis migrans  a nyelven szürkés szegéllyel határolt piros területek jelentkeznek o ezek helye akár napról napra változik o bennük a filiform papillák hiányoznak. kezelést nem igényel o . a nyelven és a nyelv alatt jelentkezik  részben levonható  fontos a differenciálás a leukoplakiától és más elváltozásoktól  ártalmatlan. anaemia vagy chronicus irritáció miatt is  fokozott kockázatot jelent bakteriális és gombás gyulladásokra  egyebekben ártalmatlan elváltozás Lingua geographia.

Vesiculáris és fekélyes elváltozások Vesicularis és fekélyes elváltozások Vegyszer okozta sérülések  savak  lúgok  agrokémiai anyagok  krónikus nehézfémsó-mérgezések . a bucca és a nyelv  a szájüregi elváltozások ajaklaesiokkal együtt jelentkeznek Candidasis oris  a Candida albicans fiziológiásan is jelen lehet a szájüregben (kb.1%-os Neomagnol o Nystatin o Canesten 24. körülhatárolt erythematosus foltok o szürkésfehér plakkok  leggyakrabban érintett a kemény szájpad. térden és a végtagok flexoroldalán jelentkezik elsősorban o erythemás papulák és plakkok.Fordyce-folt  ectopiás faggyúmirigyek vannak jelen a mucosában  a felső ajakon. kezelést nem igényel Morsicatio buccarum et labiorum  oka az ajkak és a buccák harapdálása  a chronicus mechanikai irritáció gyulladás kialakulásához vezethet  malignusan nem transzformálódik  szorongó betegekre jellemző Psoriasis vulgaris  gyakran előforduló bőrbetegség  ritkán manifesztálódik a szájban  szisztémás megjelenése: o a könyökön. majd soor jelentkezik o a soor fehéres felrakódás o letörlése után vérző mucosa marad vissza  kezelése localis antifungalis szerekkel: o 0. zegzugos. hámló pikkelyek fednek o a hámló részek eltávolítása után vérző pontok maradnak vissza  oralis megjelenése: o kissé kiemelkedő. 50%-ban)  hajlamosít rá: o fiatal vagy idős kor o leukaemia vagy solid malignus tumor o diabetes mellitus o antibiotikum o glükokortikoid o citosztatikum  a szájban először erythema. melyeket fehér. a buccán és a szájpadláson fordul elő  panaszt nem okoz.

keratotikus rajzolatot mutat Herpesz  újszülötteken. és heggel gyógyulnak Erythema exsudativum multiforme  szezonálisan jelentkező hólyagos bőrelváltozás  előfordul: o kézen o lábon o arcon o testnyílások körül o főleg fiatal férfiak érintettek o a szájban a nyelv és a lágyszájpad nyálkahártyáján  . kisgyermekeken jellemző. vagy kis csoportos. de felnőtteken is előfordul  lappangási ideje 1-8 nap  tünetek: o általános:  láz  levertség o helyi:  ínygyulladás vezikulumokkal és eróziókkal  fokozott nyálfolyás  foetor  nyirokcsomóduzzanat Stomatitis aphthosa t  oka nem tisztázott  20-30 év között. amely egyszeres. főleg nőkön jelentkezik  a laza nyálkahártyán jelentkezik: o az ajak mucosája o szájfenék o a nyelv széli és ventralis felszíne  megjelenése: o erózió o sárgásfehér fibrines álhártya borítja  változatai: o leggyakoribb a Mikulicz-afta. krónikusan recidiváló afta o az 1 cm-nél nagyobb afták neve Sutton-afta  ezek a kötőszövetbe terjednek.gyógyszerek közül a hydantoinszármazékok o ezek antiepileptikumok o gingiva-hyperplasiát okoznak Lupus erythematosus  hámló papulák és plakkok jellemzőek a szisztémás és diszkoid típusban is  a szisztémás típusban hólyagos elváltozások is jelentkeznek  a vöröses elváltozások teteje fehér.

vörös B3-vitamin  .a hólyagosodás a kezdeti forma  a hólyagok felrepedése után erozív elváltozások alakulnak ki o ezeket fibrines álhártya fedi  lehetséges okai: o gyógyszerek  barbiturátok  fenacetin  szulfonamidok  antibiotikumok o vírus  herpesz  Coxsackie Pemphygus  testszerte hólyagképződéssel járó. vérképzőrendszer betegségei Vitaminhiány okozta betegségek A-vitamin  hiánybetegsége fokozott keratinizációt és hámburjánzást okoz  a nyálkahártyák kiszáradását. feltehetően autoimmun eredetű betegség  a hólyagok a szájban nem jellemzőek. albicans o rossz teljes fogpótlás o diabetes o B2-hiány o anaemia perniciosa 25. vérezhet  okozhatja: o Streptococcus o Staphylococcus o C. Vitaminhiány-betegségek. berepedezését okozza  az ajakpíron ragaszok képződnek B1-vitamin  nincsenek kifejezett szájtünetek  nyelvégés előfordul B2-vitamin  hiánya gyulladt berepedések keletkezését okozza o a szájzugban o az ajkakon  a nyelv atrófiás. száraz. mert hamar kifakadnak  emiatt a betegséget a fekélyes laesiok dominálják  elsősorban a garatíveken és a lágyszájpadon jellemzőek  diagnosztikus értékűek a Tzank-sejtek Angulus infectiosus  a szájzug fertőzéses gyulladása  erős szájnyitásra fájdalmas.

torokban és az orrban vérzések jellemzők  a fogágy progresszív destrukciója a fogak elvesztéséhez vezet Leukopenia. agranulocytosis  általában az első tünetet jelentik a nekrotizáló nyálkahártyafekélyek  ezek kezdetben kicsik és felszínesek. de több centiméteresekre is megnőhetnek  ilyenkor tilos a foghúzás és mindenféle szájsebészeti műtét is Schönlein-Henoch-purpura  az érfal sérülékenysége miatt vérzések jelentkeznek  . szürkés lepedékkel borított fekélyekké alakulnak D-vitamin  hiánya zománchypoplasiát okoz  közvetlenül nincs nyálkahártyatünete E-vitamin  a parodontosis és a szájnyálkahártya hiperkeratózisának kiegészítő kezelésére alkalmas A vérképzőrendszer betegségei Anaemia  az anaemia a nyelvpapillák elvesztését okozza  a nyelv fényes lesz  az elváltozást égő érzés kíséri  anaemia perniciosában a nyelv vörös színű o ez a Hunter-glossitis Akut myeloid leukaemia  a gingivában necroticus foltok jelentkeznek. az anaemia perniciosa résznél. kiterjedt elhalást okozva a gingiván kívüli mucosán is  a fekélyeket gyulladásos szegély nem veszi körül  kiegészítő kezelése hidrogén-peroxid és fájdalomcsillapítás  az akut szakaszban tilos a fogeltávolítás Chronicus myeloid leukaemia  a gingiva halvány.jellegzetes a rücskös. néhol atrophiás epernyelv  nő a stomatitis gyakorisága B12-vitamin Lásd lentebb. ajkakon. szederjesvörös. először a papillákon  ezek megnagyobbodnak. erősen vérzékeny  tüneti kezelése az AML-hez hasonló Lymphoid leukaemia  a nyálkahártyán elszórtan daganatszerű csomók jelentkeznek  megduzzadnak a tonsillák és a nyirokcsomók is  kísérheti vérzékenység Polycytaemia  az egész nyálkahártya sötétpiros  a gingiva duzzadt. C-vitamin  hiánybetegsége kezdetben ínyvérzésekkel jár  a későbbiekben ezek ínyszéli. enyhe traumára is vérzik  a szájpadon. enyhén duzzadt.

osztály: Semleges harapás. hogy a autoimmun betegségről lehet szó. hogy a felső fogsor a processus alveolaris révén a koponyával szilárdan összefügg. gyakran ún.  Angle III. vagy ritka esetekben a szervezet allergás reakciójáról bizonyos irritáló tényezőkre (mint pl. Súlyossági fok szerint tovább oszthatjuk dentális.  Angle I. A felső első nagyőrlő mesiobuccalis csücske az alsó első nagyőrlő mesiobuccalis és centrobuccalis csücske közötti barázdába harap. Jellemző e csoportra az orrlégzés. dentoalveoláris és mandibuláris eltérésekre. Ortodonciai diagnóziskészítés és a fejlődési rendellenességek korrekciós lehetőségei  Ortodonciai anomáliák osztályozása: o Az állcsontok mesiodistalis viszonyait veszi alapul. tehát aligha lehet kitéve jelentős eltolódásoknak. o Pontosan meghatározza a két fogsor mesiodistalis viszonyait.és orrvérzések fordulnak elő Haemophilia  a fogászati beavatkozások alkalmával súlyos komplikációk forrása lehet  faktorkészítmény vagy FFP adása válhat szükségessé 26.a vérzést kísérheti fájdalom A Schönlein-Henoch-purpura pontos okát nem ismerjük. hogy a felső első nagyőrlő helyzetét mindig szabályosnak tételezi fel. Thrombocytopeniás purpura  íny-. fogívszűkület. Ezen az osztályon belül két csoportot különböztetünk meg: o 1. Ebben a helyzetben a felső hatos mesiobuccalis csücske az alsó hatos mesiobuccalis és centrobuccalis csücske közötti barázdába harap. Három osztályt különböztet meg. Ilyenek az egyes fogak eltérései. Feltételezését arra alapozza. könnyen áltekinthető. de a kutatások azt mutatják.  Angle occlusiós diagnosztikai rendszerének előnyei: o Igen egyszerű. A diagnózis csupán a száj klinikai vizsgálatával nagy valószínűséggel megállapítható. neutroocclusio.és mélyharapás. esetleg az alsók befelé dőlnek. ételek vagy vegyianyagok). E csoportra jellemző a fordított metszőfogharapás. o 2. az alsó és felső frontfogak találkozására a fedőharapás (overbite) jellemző. Az alsó állcsont a felsőhöz viszonyítva a normálisnál hátrább helyezkedik el. kényszerharapásban van. csoport: Jellemzője a distalharapás mellett a felső frontfogak előreállása. A két fogsor közötti mesiodistalis viszony normális. szájnyálkahártya. o Az anomáliák nagy része elhelyezhető benne. Az alsó fogsornak a felsőhöz viszonyítva anatómiailag meghatározott pontos helyzete van. osztály: Az alsó hatosok a normális helyzetnél distalisabban harapnak.  . torlódás. csoport: A felső frontfogak hátrafelé dőlnek. o Magába foglalja az egyes fogak helyzeti rendellenességeit. oly módon. nyitott.  Angle II. Osztály: Az alsó hatosok a szabályos helyzetnél előrébb. Az ajkak fedik a fogakat. az alsó metszőfogak a felsők elé harapnak. helyzeti rendellenességei. E csoportra jellemző a szájlégzés. mesialisan állnak.

A fogívszűkület mértékének kiszámítására szolgál a Pont-index. hanem segítségükkel felmérhetők a kezelés hatására bekövetkezett változások is. o Az említett hiányosságok miatt szükséges egyéb szempontokból is vizsgálnunk az egyes fogsorokat.Hátrányai: o A felső első nagyőrlőket mindig szabályos helyzetben levőnek tekinti. o A következő típusú röntgenfelvételeket alkalmazzuk:  Intraoralis:  Periapicalis fogfelvételeket  Ráharapásos felvételeket  Extraoralis:  Állkapocsízület felvétele  Panorámafelvétel  Teleröntgenfelvétel  . melyet teleröntgen –diagnosztika is bizonyít. ajakfékek o Orthodontiai vizsgálat: Angle osztály meghatározása. fogív. majd kiöntjük + viaszharapás  Fényképfelvétel azokban az esetekben. o Elsősorban a mesiodistalis viszonyokat vizsgálja. o Korkhaus-index a fogív elülső hosszát méri. illetve azok egymáshoz való viszonyait: o A mediansagittalis síkhoz viszonyítva kétféle elváltozást különböztetünk meg: fogívszűkületet (contractio) vagy pedig fogívtágulatot (distractio). sagittalis vagy transversalis irányban. táplálkozás  Szájvizsgálat: o Általános fogászati vizsgálat: caries. o Funkcionális eltérésekkel nem foglalkozik (kivétel az Angle II. A röntgenképek alapján nem csupán a rendellenességek helye és mértéke állapítható meg. fogíny állapota. nyelv. Csoport: szájlégzés). Orthodonciai vizsgáló módszerek:  Betegvizsgálat általában: anamnézis. secunder caries.  Funkcionális diagnosztika: o Nyitó-csukó mozgások o Mandibula helyzete o Nyelés o Beszédhibák o Légzés o Elektromyographia: izmok működéséről tájékoztat  Modellanalízis: elasztikus lenyomatot veszünk. a verticalist és transversalist nem. o Különböző indexek segítségével a fogívek méreteinek a normál nagyságtól való eltérését számítjuk ki. rossz szokások. A röntgenképek egyúttal jelentős dokumentációs célt is szolgálnak. pedig ez nem mindig van így. helyzeti eltérések. ahol a rendellenesség az arcvonásokat befolyásolja  Röntgendiagnosztika: o A fogszabályozó kezelés számára nélkülözhetetlen. osztály 1. betegségek.

csak részben használják ki a természetes erőket. meghatározott pályán elmozduló kazettába helyezett filmen. helyzeti. o Ráharapásos vagy occlusiós.speciális röntgenképen az ízület elváltozásai vizsgálhatók. o Panorámaröntgenképek:  Panoramix: A röntgencső szájba kerülő nyúlványa teszi lehetővé. nagyobb méretű képek. A fogsorok közé helyezett képen állcsonthasadék. megközelítően párhuzamos sugarakkal készítjük annak érdekében. a kazettával azonos sebességgel. előtörési. hogy a fogak meggyűrűzése által. A fogak körüli alveolaris csontok nagyobb részletét vizsgáljuk rajtuk. teljes egészében látni lehet  Orthopantomograph: A fej körül. valamennyi képletükkel együtt. az élív-rendszer („edgewise arch mechanism”) és az ikerív („twin-wire arch”). o Állkapocsízület .  Két alapvető változat van: o az aktív erőkkel dogozó tágítócsavaros lemezek  . és széleskörűen alkalmazzák őket. a gyűrűk zárjában rögzült ívvel teljesen irányított és kontrollált erőket alkalmaz. o Teleröntgenképek: A teleröntgenképet aránylag távoli forrásból származó. hogy a beteg életkorának megfelelő-e. melyeket a páciens többnyire csak éjszaka viseli.Csontérettségi vizsgálat o Periapicalis képek . mind az alsó fogívben vagy a kettőre együttesen is. az arc előtt. elvetülés nélküli képet kapjunk. (A multiband technikák kezdetben kiszorították a kivehető készülékeket. Segítségével a fogívek és az állcsontok szimmetriaviszonyai is tanulmányozhatók. egyik oldaltól a másikig. hogy az arcra helyezett hajlékony műanyag kazettában lévő filmen a felső fogívet és az alsó fogívet külön-külön. hogy a valóságnak megfelelő (méretigaz). A multiband technikák közös jellemzője. számbeli rendellenességei esetén készítjük. Kivehető készülékek:  Általában a különböző lemezek tartoznak ide.A fogak röntgenvizsgálatának alapfelvételei. A képen a maxilla és a mandibula együtt látható. a kéztőcsontok.  Alkalmazhatók mind a felső. de ellentétesen elmozduló sugárforrás által készített rétegfelvétel.)  A headgear (arcíves) készülékek tulajdonképpen a kettő ötvözete. számfeletti és retineált fogak és a csontban lévő elváltozások vizsgálhatók. Normatív képekkel összehasonlítva megállapítható. o Csontérettségi vizsgálat: Erre szolgálnak a csukló ill. Egyes fogak vagy több fog alaki. funkciós fogszabályozás egyre erőteljesebben fejlődik  Multiband technikák: Ilyenek a csap-csöves készülékek.  Kivehető készülékek : Ezek különböző változatai ismét divatba jöttek. fibula) distalis epiphysisének röntgenképei. Fogszabályozó készülékek  Az izomerőt aktiváló ún. inkább mechanikus készülékek. valamint a nagy csöves csontok (tibia.

ill. a harapásemelő hatás vagy az előreharaptató sánc idézi elő. Az arcív kivehető készülékhez is csatlakoztatható. o Az erő nem állandóan hat és nem túlságosan nagy (biológiás fogszabályozás). Aktív lemezek:  Lényegük a beépített tágítócsavar. A csavar szolgáltatja a fogelmozdításhoz szükséges erőt. esztétikai hatása jó (pontosabban nem zavarók esztétikai szempontból). A csavar elhelyezését illetően a lemez lehet típusos tágítócsavaros lemez (amikor a tágítócsavar a lemez közepén van. kiesik. o Mivel a páciensek főleg éjszaka viselik. o Széles alkalmazási területük ellenére nem univerzálisak. így maga az alaplemez passzív. a gyökércsúcs a helyén marad. A fogelmozdítást a lemezbe épített rugók. amelyeket aktív elemekkel kombinálnak  előnyei: o Minden fogat bekapcsol az erőrendszerbe. a fogív tágítására. vagy atípusos tágító csavaros lemez. o Rövid. Rögzített készülékek: o . ill.  hátrányai: o Elengedhetetlen a páciens aktív közreműködése. o A kezelési idő hosszabb. tisztán tartása egyszerű. a mélyharapás kezelésére harapásemeléssel. o Higiénikus. osztályú anomáliák kezelésére. és a készülék mindkét oldalon egyformán tágít). Arcíves készülék (headgear):  Ez a készülék egy belső ívből (ez általában multiband) és az arcívből (face-bow) a nyakszirten vagy a fejtetőn elhelyezkedő rugalmas szalaghól áll. funkciójuk azonban azonos: az elért eredmény tartása. úgy. amikor a csavar az egyes fogak. A retentiós lemezek különféle módon készülhetnek. A kivehető készülékeknek. nem minden eltérés kezelésére alkalmazhatók. o A túl nagy készüléket (aktivátorok) nehezen szokják meg a betegek. stb. o Aktiválása és ellenőrzése kevés időt igényel. o Igen sokféle eltérésre alkalmazhatók. a mesiodistalis eltérések kezelésétől kezdve. Szerepük a recidíva elkerülése érdekében rendkívül fontos. a lemezeknek egy másik funkciója a retentio. Nem állandó viselésű készülék. Testes elmozdítás kivehető készülékekkel nem lehetséges. Rögzített készülékes kezelés után is szükséges kivehető készülék (retentiós lemez) viseltetése. fogcsoportok elmozdításának igénye szerint különböző helyen lehet a lemezben. Különösen alkalmas készülék Angle II. apró fogakon nehezen ül meg. egyes fogak eltéréseinek korrekciójára. Lehet a lemezben egyszerre több csavar is. az arcív és a rugalmas szalag levehető. Passzív lemezek:  Nincs beépítve tágítócsavar.az izomzatot kihasználó passzív lemezek. o A kivehető készülékekkel alapvetően döntés jellegű fogelmozdítást tudunk végezni. hogy a koronai rész dől.

amelyek az ívek tartását és ezáltal az erőátvitelt szolgálják. az eredmény nem függ az együttműködésétől. mint kivehető készülékek használatakor . a kivehetővel szemben. hogy a kezelés hatásfoka nagyobb. ezért eltávolításakor zománcrepedések és zománchiány is létrejöhet. o Szájba helyezése. o Diastemazárók. tejmolarisok korai extractiója után. mint a gyűrűké. o A készülék alkalmazása nagy gyakorlatot és hozzáértést kíván. rozsdamentes acélgyűrűt cementezünk. Multiband készülékek: Közös jellemzőjük az. mivel a készülék a fogakon látszik.  előnyei: o Mivel a páciens nem tudja kivenni. fontos a megfelelő szájhigiéne (fokozott caries veszély). Vannak kerámia. mivel nem érintjük az approximalis területeket. ami kivehető készülék esetében nem lehetséges. o Résnyitók. Ezeken a gyűrűkön rögzülnek a különböző típusú zárak. mint kivehető készüléket alkalmazva.egy-másfél évig. hogy minden fogra. amelyet az erőrendszerbe be kívánunk kapcsolni. leggyakrabban a diastema medianum zárására. állandóan viseli. aktiválása hosszabb ideig tart. Ez különösen torlódott fogak esetében előnyös.és műanyag zárak. o Esztétikailag hátrányos. mint a fémgyűrűk. mivel nem megfelelő erők adagolása révén károsodást is okozhat. Ez a gyakorlatban azt jelenti. még fémzár (bracket) esetén is. ezek esztétikai hatása még kedvezőbb. A direct bonding (közvetlen ragasztásos) technika előnyei: § A zárak felragasztása könnyebb. általában az aktív kezelés idejének kétszereséig. de fizikai tulajdonságuk nem éri el a fémbracketekét.  hátrányai: o Tisztán tartása nehezebb. o Az aktív kezelés általában rövidebb ideig tart.A rögzített készülékek közös jellemzője. hogy a páciens ezeket állandóan kénytelen viselni.  Lokális rögzített készülékek o Helyfenntartók. o Ferdesík a keresztharapásban lévő felső metszőfogak helyre vitelére. mára azonban már tért hódított a gyűrűkkel szemben a direct bonding technika. ezért a kívánt fogelmozdítás biztosan végbemegy. o A rögzített készülékkel. Alap multiband technikák:  . Az eredeti multiband technikák csak gyűrűket alkalmaztak. o Retentiós készülék viselésére azonban a készülék levétele után szükség van. amelyben a gyűrűk helyett már csak az ívet tartó zárakat ragasztjuk a fogakra . mivel ezek gyűrűk vagy ragasztott zárak révén a fogakon fixálva vannak. o A ragasztóanyag a zománcba behatol. § Esztétikusabb. testes elmozdítás (bodily movement) is végezhető. ha a kihúzott fog helye már beszűkült. o Az erő nagysága és iránya pontosan adagolható.

A szögletes zárba rögzítve az ív csavarásával torziós elmozdítást is lehet végezni (tengelykorrekció).tetanusz .daganat . Vékony drótív rendszer (light-wire arch-system) Körmetszetű. Elsősorban a frontfogak rendellenességeinek korrigálására szolgál. de igen rugalmas drótívek.gyulladás .TMI eltérései TMI: (=temporo-mandibuláris ízületi dysfumciós syndróma) .tetánia .1. 2.idegsérülés . Angle használta először 1920-han. Ikerív (twin-wire) Az ikerív két párhuzamosan elhelyezett. amelyeken finom hajlatok vannak a fogelmozdítás erőforrásaként 27.fejlődési rendellenesség .nőkben 3x-4x gyakoribb .20-40 évesekben leggyakoribb Elektromiográfia! .2 mm átmérőjű rugalmas drótív. A szögletes ív rugalmasabb. amely a hatos buccalis zárjába illeszkedik. mint a velük azonos méretű vagy vastagabb ív. A módszer lényege a vékony kettős ív.hisztéria . a hajlításnak jobban ellenáll. 0. ha a téglalap alakú ívet élével (rövidebb oldal) fektetjük a zárba 3. Ezek az oldalfogak táján egy tubusban rögzülnek. Az ikerívet Johnson vezette be a gyakorlatba 1938-ban.epilepsia Helyi okok: . vékony. de segmentalis ívekkel kiegészítve az oldalfogak zónájában is szabályoz.trauma . Az állkapocsízület betegségei Az állkapocsízület morfológiai és funkcionális sajátosságai Az állkapocsízület anatómiája Az állkapocsízület betegségei Az ízület organikus betegségei Az ízület funkcionális zavara (fájdalom diszfunkciós szindróma) Szájzár = trizmus: Kialakulásának okai: Általános okok: . Élív-rendszer (edgewise-arch-mechanism) Téglalap átmetszetű rugalmas ív.fertőzés . amely elasztikusabb és fiziológiásabb erőket ad. különösen.

fogak tartós összeszorítása alvás közben Kezelés: .orális parafunkciók: fogcsikorgatás (=bruxismus).okkluzális th:harapásemelő lemez fogazat protetikai rehabilitációja gyógytorna 27.Tünetei: .lelki feszültség és szorongás miatti izomtónus-fokozódás . izomrelaxánsok.gyógyszeres th: analgeticumok.fájdalom és nyomásérzékenység . mint nyálmirigyduzzanat  lehetséges szövődmények: o bakteriális parotitis o here. nem specifikus nyálmirigygyulladás  legtöbbször a parotisra és a submandibularis mirigyre lokalizálódik .fizioth: helyi meleg. hogy előbb jelentkezik láz. trankvillánsok.vagy ovariumgyulladás Parotitis acuta suppurativa  legyengült betegekben következik be  a száj felől történik a fertőzés  az első tünet a mirigy duzzanata  2-3 nap múlva jelentkezik gennyürülés a Stenon-vezetéken  antibiotikus kezelés végezhető Krónikus.fájdalom az állkapocs mezgatsakor .szájnyitás korlátozott (max 40 mm) . lokális anasteticumok . A szájüreg és az arc neurológiai vonatkozásai Neuritis Arcfájdalmak Idegbénulások 28.szabálytalan a száj nyitómozgása Tünetek kialakulásának okai: . izomellazító gyakorlatok . Nyálmirigygyulladások Nyálmirigygyulladások Általános megjelenés  fájdalmas duzzanat  funkciócsökkenés  járhat lázzal is Mumpsz vagy parotitis epidemica  6-15 év között jellemző  2-3 hetes lappangás  fontos.

daganatszerű elváltozás van  nagyon ritka az actinomycosis és a syphilis  a diagnózist biopszia teszi lehetővé Sjögren-szindróma  autoimmun-betegség  jellegzetes szöveti kép: atrophiás mirigy.létrehozhatja: o akut nyálmirigygyulladás o eleve krónikus. nyálmirigydaganatok Nyálkövek  leggyakoribbak a submandibularis nyálmirigyben  az elzáródás lehet: o részleges  ekkor az étkezés után bekövetkező duzzanat 1-2 óra alatt oldódik  jellemző az enyhe fájdalom o teljes: ekkor a duzzanat napok alatt oldódik  ez kedvez a gyulladás kialakulásának  emiatt a fájdalom egyre erősebbé válik  elhelyezkedése: o a Wharton-vezeték végében: periwhartonitis  szájfenéki gyulladásként jelentkezik  két kézzel átfogva a szájfeneket tapintható lehet  esetenként spontán távozik o a Stenon-vezetékben  ilyenkor csak akkor tapintható. sialosisok (sialadenosis). akut fellángolások nélküli gyulladás  a gyulladás destruálja a mirigyeket o főleg a serosus végkamrák károsodnak  a stagnáló mucinosus nyál biztosítja a pangás lehetőségét o ezzel súlyosbítja a fertőzést Specifikus gyulladások  előfordul a tuberculosis o főleg a parotisra jellemző o a mirigyállományban lassan növekedő. limfoid beszűrtség Heerfordt-szindróma vagy febris uveoparotidea subchronica  tünetei: o egy. ha distalisan helyezkedik e o a Stenon-vezetékben  ilyenkor csak akkor tapintható. Nyálkövek. ha distalisan helyezkedik el  a perzisztáló kövek minden mirigyben krónikus gyulladáshoz vezetnek Szialózis vagy szialadenózis  .vagy kétoldali parotisduzzanat o uveitis o facialis paresis  szöveti képe epithelsejtes granulomatosis  feltehetően vírusos eredetű 29.

lymphoid elemek  malignus átalakulása ritka Pleomorf adenoma vagy vegyes daganat  a leggyakoribb nyálmirigytumor  évek alatt lassan növekszik  igen könnyen elmozdítható  mérete diónyi-almányi  szövettani képe: o myxomatosus-mucoid epithelialis tumor o porcelemeket is tartalmaz o tok veszi körül  előfordul malignus transzformáció Cylindroma  mindenütt kialakulhat a mucinosus mirigyekben  malignitása nagyon változó  környezetével összekapaszkodik  okozhat fájdalmat is Carcinomák Laphámsejtes rák  porckemény tapintatú  lassabban ad áttétet. tokkal határolt elváltozás. mint az adenocarcinoma  korai tünete a n. kevéssé ismert betegség  nincs gyulladás vagy daganat  ingerlésre normális a nyáltermelés  szövettani jellemzők: o serosus mirigyhám hypertrophiás o interstitialis oedema o kivezetőcsövek atrophiásak Nyálmirigytumorok Papilláris cystadenolymphoma vagy Warthin-tumor  leggyakoribb a parotis alsó pólusán  makroszkóposan: szilva nagyságú. körülötte gyulladásos udvar  szövettanilag: papillaris.nehezen felismerhető. de hajlamos metasztatizálni  heves fájdalommal jár Anaplasticus carcinoma  igen rossz prognózisú Mucoepidermoid carcinoma  malignus. facialis bénulása Adenocarcinoma  lassan növekszik. de aránylag jobbindulatú  kétirányú differenciáció: o nyálat termelő hengerhámsejtek o elszarusodó laphámsejtek  . kettős sorokban elhelyezkedő epithelsejtek.

lassú növekedési tendenciát mutató önmagukban lezárt csontban vagy lágyrészekben elhelyezkedő pathológiás üregek.) egyéb mal. vagy a gyulladások kbő. A valódi cysta hámmal bélelt a pseudocysta fala csak kötőszövetet tartalmaz Jellemzőik:  lassú növekedés a belső nyomás nő o a/ osmotikus nyomás hatására a cysta további folyadékot vesz fel o b/ a hámsejtek aktív szecernációs tevékenysége hatására o c/ limfatikus keringés zavara következtében  Nincs proliferáció a csont a nyomás hatására atrofizál  A keratocystára jellemző o a / recidiváló hajlam o b/ a növekedési tendecia nagyobb o c/ a malignizáció o d/ ez úgynevezett fiók cystákkal is rendelkezik fontos ezért a cysták egymás közti diff. Ameloblastoma (odontogen tu. Pathológiás zárt egy vagy többrétegű hígabb vagy sűrűbb folyadékkal telt képlet . formái  férfiaknál gyakoribb  maxillában gyakoribb  a radikularis gyakoribb mint a follicularis cysta Prognózis:  jóindulatú de expanzív növekedése miatt fractura valamint a keratocysta malignizációja lehetséges WHO osztályozás:  csontcysták o Gyulladásos  Radicularis: gyökér körül  Parodontalis: gyökér oldalsó felszíne mellett  Residualis: extractio után visszamaradt  Kialakulás:  cronikus apikális fertőzés  granuloma  capill bevérzés  a hámsejtek degenerációja  folyadék képződése  mezenchimális elemek zsiros degenerációja -koleszterin kristályok o Dysgenetikus  Odontogén – fogeredetűek  Keratocysta(Cysta marginalis): fogléc eredetű.30. dg. és más folyamatoktól való elkülönítése is pld. öröklött  Cysta gingivalis  Cysta eruptionis: előtörőben lévő fog felett a gingiván  Cysta follicularis: visszamaradt zománchámból .tu. melyek kötőszöveti fallal rendelkeznek és ezt belülről hám béleli . folyadékkal telt. Cysták CYSTA: különböző eredetű.

fogakat széttolja o Pseudocysták  hámbélésük nincs  aneurismalis -ér eredetű  traumás solitar extravasatios  lágyrész cysták o Ranula: szájfenék. igen nagyra nőhet. szájpadot kidomborítja  Cysta globulomaxillaris: felső 2-3 között a praemaxilla-maxilla egyesülési vonalában. első 10 évben. nyak középvonalában a nyelvcsont magasságában. gl.illetve a Hertwig féle hámhűvelyből ) a dysgenetikus cysták pedig az embrionális fejlődés folyamán visszamaradt hámból a fog előtörése során illetve az embrionális telepek egyesülése során az itt levő hámból képződnek Kialakulási mechanizmus: .thyreoglossus maradványa. VJI-hoz tapad! o Cysta thyreoglossalis: med.nyúlvány találkozásánál.sternocleidomastoideus mentén. d. nyelvcsont testének egy részével távolítják el Pathológia: 1 cm -től 7-8 cm ig A következő rétegekkel:  A folyadék:szalmasárgától sötét tulburensig benne kolleszterin kristályok levált hámsejtek o ha bevérzés csokoládébarna o ha felülfertőződik purulens  A kötőszövet tömött rostos  laza rostos kötöszöveti réteg következik limfo hystio és plasmocytás beszürődéssel ez a réteg gazdagabb vérellátással rendelkezik  A hám ha a cysta gyulladásos a szájnyálkahártya hámjából a mélybe jutó illetve a visszamaradt hámsejtekből (Malasses .mylohyoideus alatt v. Odontogén calcificaciós cysta  Nem odontogén – fogtól független. 2-3 kopoltyúív maradványa.sublingualis vékony falán retentios cysta o Mucokele: kis nyálmirigyek retentios cystája ált. alsó ajkon o Atheroma: faggyúmirigyek retentios cystája o Dermoid cysta: bőrelemeket tartalmaz. fistulanyílás. fölött o Cysta brachiogenes: lateralis nyaki cysta. visszamaradt embryonális hámsejtekből keletkeznek. ált. lassan nőnek. fájdalmatlanok. körte alakú. szájfenéken a m. maxillában gyakoribbak  Cysta canalis incisivi: ductus nasopalatinusból visszamaradt hámsejtekből.nyaki cysta. fájdalmatlan fluktuáló terime a m. puha dudor v. legtöbbször felsőlégúti betegség után jelentkező. 11-21 között  Cysta palatina mediana: szájpad középvonalában a 2 max.

formájú o .) o sinus maxillaris o egyéb cysták Kezelés:  Partsch I: volt az első próbálkozás cystostomia -egészen nagy cysták esetében hámot benn hagyjuk azt kivarrjuk a szájnyálkahártyához ( Marsupialisatio) o cyststomia o cystoanthrorinostomia o cystorinostomia  Partsch II o cystectomia o Alapelv: a hám maradéktalan eltávolítása a . o tumor (jó-. gyulladás . rosszind.gyulladás sinus.lágyrészek o malignizació Diagnosztika:  Objektív vizsgálat: o elhalt fog o előtörőben levő fog o vagy a fogak klinikai hiánya  Röntgen o éles kontur.vagy az előtörőben vagy retentióban levő fog nyaki részén  punctio  differenciál dg. Intra epitelialis proliferatio :  oka trauma.gangrénás fog periapicális elváltozása o . Hertwig)  előzetes tályogmegnyitása kapcsán Follicularis:  a retencióban levő fog körül annak nyaka körül Broca elmélete szerint a zománchám és a follicularis zsák degenerárációja miatt Evolúció:  I fázis: endossealis o jellemző :  néma  Rtg véletlen  II fázis exteriorizáció o kidomborodás o objektiv vizsgálatra látszik  III komplikációk fázisa o felülfertőződés .anyag csere zavar  Intra és extraepiteliális proliferació (Malasses. o kbő.

barnásszürke. az orcai részen és ínyen gyulladásos foltok. legtöbbször fájdalmat nem okozó vérzékeny fekélyek.és szélhatás  Férfiakon gyakoribb  Tünete: ajak gyulladt. indokolatlan szájzár Késői tünetek:  a szájüregben előforduló.véralvadék o nagyobb üreg esetében csontpótlás(csontpótló vagy saját csont(spongiosa) lágyrész cysták: o exstirpatio vagy marsupialisatio 31. a repedésekben pörkös felrakódásokat látni. o Kis üreg esetében zárás. élénkvörösek. később megkeményednek  ízérzés-zavar és szájszárazság követi 4. amelynek hosszú távon kötőszöveti felszaporodás. néha az ajkakon fordul elő  10%-ban laphámrák fejlődhet ki 3. Cheilitis chronica actinica  Többnyire az alsó ajak idült gyulladása  Oka: tartós napfény. amelyek lelökődnek és helyükön fájdalmas eróziók maradnak vissza  Kórállapot: nyirokpangás. A maxillofaciális tájék és a szájüreg praecarcinómás állapotai Daganatmegelőző állapotok a szájüregben és környékén Korai tünetek:  nem gyógyuló fekélyek. Állcsontciszták 2. Erythroplakia  a szájnyálkahártyán. melyeket esetenként bűzös lepedék borít  egyes fogak. amelyekből gyógykezelés nélkül daganat fejlődhet ki Daganatmegelőző állapotok: 1. ajkon ismétlődő hámhiány  szájnyálkahártyán előforduló gyógyulási hajlamot nem mutató elváltozás  foghúzás helyén nehezen gyógyuló seb. alapjához jól tapadó. kisebb fogcsoportok indokolatlan meglazulása  nyálkahártya elszíneződése  szájban előforduló alaki eltérés. majd rákos átalakulás a következménye 5. berepedezett és hámlik. asszimetria  nyelven. elszarusodott képlet  a bőr különböző helyein. száraz. duzzadt. Cornu cutaneum  különböző nagyságú. amelyek kezdetben lágy tapintatúak. Cheilitis glandularis  Az ajak nyálmirigyeinek idült gyulladása . nyelv alatt található nyelési nehézséget okozó duzzanat  nyirokcsomók hosszabb idő óta fennálló beszűrődése Daganatmegelőző állapotok -olyan kórképek.

a mely alapjából kiemelkedő. a fogak vándorlásával és kóros záróharapással jár  spontán fractura is bekövetkezhet  rtg-szerkezet nélküli. GYŰRŰ ALAKÚ (anuláris) v. 2 cm-nél nem nagyobb átmérőjű elváltozás. Keratoacanthoma  Idős embereken fordul elő  Oka: fényhatás  bőrön és ajkakon fordul elő  Félgömbszerűen kiemelkedő. szarupikkelyekkel fedett lapos képlet  hyperkeratosis és hámatrófia  praeblastomás jelleg 10. sugáráteresztő góc látható  Rosszindulatúan elfajulhat 7. körülírt.  Elemi jelensége a PAPULA. s VONALSZERŰ (lineáris). Keratoma senile  Oka: napsugárzás  idősebbek bőrén. strómája limfocitás és plazmasejtes beszűrődés 6. SZARVASAGANCSSZERŰ alakzatokat. leggyakrabban az állkapocscsontban a tibiában v. amelynek középpontjában kráteres üreg helyezkedik el  Karcinómásan elfajulhat 9.szarkóma keletkezhet 8. gombostűfejnyi vagy annál nagyobb szűrkésfehér képlet. szájpadon. a femurban észlelik  Állkapocs duzzanatával. máskor összefolyó plakkokat képez  A papula környezete nem lobos. nyelv alatt. de az esetek felében először a szájnyálkahártyán lép fel  Kedvenc helye a bukkális szájnyálkahártya hátsó része. Lichen planus  Oka: ismeretlen. fogelőtörési zavarok . de minden életkorban kialakulhat  Egy vagy több csontdefektusból áll.      20-40 éveseken Rendszerint az alsó ajak betegszik meg A nyálmirigyek megduzzadnak és rugalmas csomókként tapinthatók A nyálmirigyek kivezető csövei piros pontként láthatók Belőlük nyomással víztiszta nyálka ürül szövettana: nyálmirigyek hiperplaziássak. felnőtteken jelentkezik  Leginkább a bőrön. nem viszket  1%-ban képződik belőle carcinoma . de lehet nyelvháton. gingiván. Dysplasia fibrosa  Csontfejlődési zavar következménye  Fiatal korban kezdődik. ajkakon különböző nagyságú.

fényevesztett. fűszeres ételek. az idült gyulladása miatt szürkésfehéren elszíneződik. 14. és egyenetlen felszínű szemölcsöket képez. könnyen ráncolható. a nyelven. hypercolesterinaemia. egyéni hajlam. fémtömések. Leucoplakia simplex: a nyálkahártya alapjából alig kiemelkedő száraz. leginkább pipa)  Főleg a szájpadon fordul elő  a szájpadi nyálkahártya. nagytömegű fogkő. fehéres terület o 2. candida albicans. Naevus pigmentosus  Veleszületett  Gyakori megjelenési helye: arcbőr. amelynek közepe enyhén besüppedt. amely rákos elfajuláshoz vezethet 13.  Tünete: a szájüreg különböző helyein szabálytalan alakú. füstszerűen elszíneződött. A fekélyek hegesen gyógyulnak.  A kifekélyesedő leucoplakia itélhető veszélyesnek-laphámrák 12. mechanikai tényezők (hibás fogsor). de fájdalmatlan kifekélyesedésük előfordul. amelyek nem vagy csak kissé érzékenyek  FORMÁI: o 1.  A heges területekből laphámkarcinóma vagy bazaltsejtes karcinóma indulhat ki. szájnyálkahártya. főleg a szájzugban fejlődik ki. változó mélységű berepedések láthatók. a dohányzás abbahagyása esetén legtöbbször visszafejlődik  A szájban hámvastagodást és fokozott elszarusodást idéz elő. nőkön gyakoribb  A szájban. Leucokeratosis nicotina palati  Oka: dohányzás (cigi. Osteobalstoma (oszteogén fibróma) . Leucoplakia erosiva: nyálkahártyán fájdalmas.11. letört hegyes fogak. gyökerek. alkohol. a bukkán és a szájpadon található  Tünet: duzzadt alapon gombostűfejnyi papulák. szürkésfehér. de előfordulhat 15. szivar. lues. az ajkakon. Leucoplakia  A szájnyálkahártya elszarusodásával járó idült gyulladás  Többnyire idősebb férfiakon fordul elő  Oka-hajlamosító tényezők: dohányzás. szaruréteggel borított szemölcsös képlet o 3. szájüreg  Tünete: a barnás-fekete színeződés  malignizálódása ritka.  fájdalmatlan. letörölhetetlen foltok jelennek meg. Lupus erythematode chronicus discoides  30-40 életév között. A-vitam hiány. Leucoplakia verrucosa: nyálkahártyából kiemelkedő. A léziók felszínesek. A szemölcsök közepén sötétvörös behúzódás mutatkozik.

a fogak a helyükről elvándorolnak. Szubmukózus fibrózis  Minden életkorban jelentkezhet. sima.     Primér csonttumorok 1%-a Fiatalkorban (20 év alatt) fordul elő.égő érzés. de inkább az állcsont duzzanata hívja fel rá a figyelmet Kórjóslata jó. 18.Szideropénia  Fiatal és középkorú nők betegsége  Oka: vashiány . 15%-ban a maxillában  Az érintett állcsont megduzzad. férfiakon gyakoribb mandibulában gyakoribb. Osteodystrophia deformans Paget  A csontszövet lassú lefolyású betegsége.gombostűfejnyi v.vvt -k Hgb tartalma kevés  Tünet: sápadtság. nyelvégés és fájdalom. 50. a csont lágy hajlékony. az ízérzékelés csökken  A beteg terület nyálkahártyája szürkés. de osteosarcoma kiindulási talaját képezheti 16. Traumás sérülésekből. mérsékelten elődomborodó  szöveti kép: a kollagénrostok felszaporodása miatt a kötőszövet tömörré válik+ hialinos elfajulás. képtelen terhet viselni  A betegség jelentkezhet egy vagy több csontban. Oka: ismeretlen. fájdalom jelentkezhet. Férfiakon gyakoribb. égésekből vagy specifikus gyulladásokból eredő hegek 32. lencsényi nagyságú csontritkulások és csonttömörülések láthatók  OSTEOSARCOMA kiindulási alapját képezheti 17. rajta hasadékok (rhagades) láthatók. Köröm rendellenességek. pharingitis. életév felett. de kapcsolatba hozzák fűszeres ételek fogyasztásával és dohányzással  Orofaringeális nyálkahártya és submucosa kötőszöveti állományának fokozatosan előrehaladó elfajulása  Tünet: csípő. belövellt. hypoxiássá válik a hám. Nyelési nehézségek állhatnak fenn. mint a maxillában Észrevétlenül nő.  rtg . Lágyrészek jóindulatú daganatai Jóindulatú daganat meghatározása : o az ép szövet szerkezetéhez hasonló alkotóelemekből áll . a nyelv papillái elsimultak (tükörnyelv). fekély és hólyagképződés a szájnyálkahártyán. meglazulnak.  A csontszövetben kóros csontfelszívódás és -képződés zajlik csökkent értékű csontszövet képződik. ez okozza a malignus elfajulását 19. szájnyálkahártya sorvadt. fáradékonyság. oesophagitis. nyelési zavarok (dysphagiae) és körömrendellenességek (coilonychiae)  Nyelvrák talaját képezi. a nyálzás fokozott. ajkak berepedezettek.  Plummer-Vinson-szindróma: stomatitis.

amely nem tűnik el. hanem tovább burjánzik. de nem malignizálódik.  Nem daganat.o jól körülhatárolt.dióig  széles alapon ül. többesével (papillomatosis) jelentkezhet  90%-ban a palatumon  szürkésfehér. Ritkán a nyelven  Oka:Papo-vírus (DNS-vírus)  alakja szerint: lapos. Fibroma  A szájnyálkahártya rostos kötőszövetének jóindulatú daganata  Főleg ajkon. kaktuszszerű. de a gingiva egyéb területéből is kiindulhat  Nőkön gyakoribb. tokba zárt. Kiújulásra hajlamos. gombostűfejnyi. tokja van  A tumoron belül csontképződés és meszes elfajulás zajlik  A borító hám rendszerint elszarusodott  Kialakulásában mechanikai ingerek szerepelnek: orcák rendszeres beszívása. sima v. krónikus irritációt feltételeznek  Egyesével v. elálló protézisszélek és kapcsok  Lassan nő. jól elhatárolt. Gyakran kiújul. jóindulatú Parodontoma (epulis)  Oka: trauma okozta sérülés. enyhén dudoros felszínű. sokszor terhesség alatt jelentkezik (20-40 éveseken) Epulis formái: . orcai nyálkahártyán a fogak záródási vonalában fordul elő  Nagysága: borsótól . félgömb alakú. félgömbszerű. ecsetszerű  Kórjóslata jó. borsónyi növedék. amely alapjához kocsánnyal rögzül  Kórjóslata jó. de a szájban is előfordul. bársonyos felszínű. nyelven. A sérülés kiküszöbölésére sarjszövet képződik.és premolaris fogak vestibularis oldalán az interdentalis papilláknak megfelelően jelentkezik. elmozdítható o nem terjed a környező szövetekbe o expanzívan növekszik. beharapása. elsősorban az ajkak belső felszínén a gingiván és a palatumon. Verruca  Elsősorban bőrdaganat. növekedése lassú o egynemű (homogén) tapintatú o a beteg általános állapotát nem befolyásolja o nyomást gyakorolhat a környező szövetekre Jóindulatú lágyrész daganatok és tumorszerű burjánzások Papilloma  Laphám jóindulatú dahanata  Keletkezésében vírust. hanem reparatív jellegű szövetburjánzás  A front.

amely alapjához széles felülettel rögzül. amely tömött tapintatú. leginkább a nyelven.1.  másodlagos elváltozásai ritkák Lymphangioma  Nyirokerek tumora. Mandibulán gyakoribb. Kórjóslata jó.  Néha az érintett fogak vándorlását. feszínén az erek lefutása kirajzolódik. fájdalmatlan duzzanata a leggyakoribb klinikai jel. a buccán. gömbölyded. sokszor kifekélyesedik. Parodontoma fibromatosum: Sima felszínű. fele. halvány-vörös képlet. rugalmas tapintatú képlet. mélyen ülő vesiculák. Diffúz . többrétegű laphám borítja 2. de annál sejt dúsabb. a szájfenéken. veleszületett elváltozás. Van homokóraszerű megjelenése is . lassan nő.amikor orálisan és vesztibulárisan egyaránt jelentkezik.elmosódott határú. színe sárgásvörös. 20-49 éves kor között jelentkezik. kollagénrostokba ágyazott kapillárisokból. Parodontoma gigantocelleulare: Egyenetlen felszínű szederjes-kék növedék. Odontogén jóindulatú daganatok Jóindulatú daganat meghatározása :  az ép szövet szerkezetéhez hasonló alkotóelemekből áll  jól körülhatárolt. az ajkon. mogyorónyi nagyságot nem haladja meg. növekedése lassú  egynemű (homogén) tapintatú  a beteg általános állapotát nem befolyásolja  nyomást gyakorolhat a környező szövetekre Jóindulatú odontogén (fog eredetű) daganatok 1. Parodontoma granulomatosum: élénkvörös. elmozdítható  nem terjed a környező szövetekbe  expanzívan növekszik. az arc aszimmetriája. de ritkán malignizálódhat -parodontoma sarcomatosum Lipoma  Orális előfordulása ritka. mely gyermekkorban jelentkezik  Leggyakrabban a nyelven (macroglossia). Fibromához hasonló. tokba zárt. az ajkakon (macrocheilia) fordul elő  Lokális . Ameloblastoma  az odontogén daganatok kb. 3. 80%-ban a mandibulában (a molárisok és az állkapocsszöglet tájékán)  Lassan nő. vérzékeny. fobroblasztokból áll. és az áthajlási redőben mutatkozik  Lassan növekszik. lazulását okozzák .kis. színtelen terime megnagyobbodás  Nem malignzálódik 33. nem fájdalmas duzzanat.

6. Ameloblastoma odontomatosum (odontoamelobalstoma) 7. Ameloblastoma fibromatosum (fibroameloblastoma) 4. s gyakoribb a mandiulában  A felső állcsontban a sinus maxillarisba tör. olykor mindkét állcsontban többszörösen.  Gyakrabban fordul elő az állkapocsban.  A hypercementosistól a jóval nagyobb tömege különbözteti meg. és azt teljesen kitölti  sokszor fordul elő folliculáris cisztával együtt 8. Tumor odontogenes calcificans epithelialis (Pindborg-tumor) 3. sipolyjárat. Többé -kevésbé dentinszövetből áll.  Lassan nő. Ameloblastoma adenomatoides (adenoameloblastoma) 5.  A foggyökér cementrétegének nagyfokú megvastagodása. Melanoameloblastoma (retina anlage tumor) 34. 11.  Dentin szövetből álló daganat. Cementoma  Ritka. vegyes Kórjóslata jó.     Nagysága: borsótól-gyermekfejig Extrém esetben a csont pergament szerűen ropog Néha nem gyógyuló extrakciós sebhely.  Az alsó molarisok tájékán fordul elő. A gyökérhártyából származik. cisztikus. mint a felsőállcsontban. de folyamatosan. Dentinoma  Ritka. Odontoma  A fog embrionális szöveteiből keletkező jóindulatú daganat  Tyúktojásnyira is megnőhet  70%-ban a molárisok tájékán keletkezik. Midig kifejlett gyökerű fogakkal kapcsolatban fordul elő. A maxillofaciális tájék rosszindulatú daganatai A rosszindulatú daganatok kialakulásának külső kóroktani tényezői: (általában külső hatásra alakulnak ki):  Kémiai daganatkeltők . ezért rendkívüli nagyságot is elér. fekélyképződés vagy nyirokcsomó-duzzanat tereli rá a figyelmet Szövettani képe változatos: szolid. Myxoma (fibromyxoma) odontogenicum 10. 2. Fibroma odontogenicum 9.  Odontomára hasonlít.

karfiolszerű növedék. kráterszerűen kemény. Dohányosokban. felhányt szélű. viszonylag gyorsan nő. ötször gyakoribb. mely a mélybe terjed és későn fekélyesedik ki. Az ajak duzzadt és előemelkedett. a fekély az előbbinél körülírtabb. o Az összes szájüregi rosszindulatú daganat között 20-25%-ban fordul elő. alkoholistákban. o Lassan növekszik. trauma. alkohol. o A felső ajak rákja jóval ritkább. mint nőkben. leucoplakia. ma már fiatalabb korban sem ritka   . hogy ez a 90%-ban gyógyítható betegség a vártnál sokkal nagyobb számban szedi az áldozatait. mely alatt az ajak kiterjedten tömötten beszűrődött. o Szövettani szerkezetük szerint többségük jól differenciált laphámrák. rossz szokások pl ajak rágás. Férfiakon kb.Mechanikai ártalmak Hőhatások  Elektromos ingerek  Sugárzó energia  Biológiai tényezők Belső kóroktani tényezők:  Örökletes (nem bizonyított)  Fejlődési zavarok  Immunológiai tényezők (pl. Előfordulási helyei:  Alsó ajak rák: carcinoma labii o Az ajakpírnak a bőrrel határos külső szélén szokott elhelyezkedni. Főleg az 50-70 év közötti életkorban jelentkező megbetegedés.  Verrucosus: szemölcsös felszínű. Általában 40-50 éven felül keletkeznek.  Buccacarcinoma: carcinoma buccae o Az összes szájüregi rák 8-9%-a. elhanyagolt szájüregben gyakoribb. o Három megjelenési formája van:  exophytikus: kis kiterjedésű fekély látható. ezután a középvonalban. és nem ellenőrzik rendszeresen a betegeket. mint nőkön. AIDSKaposi-sarcoma) A szájüregi rosszindulatú daganatok 90%-a hám eredetű. Felszín felé növekszik. o Oka: dohányzás. rosszul illeszkedő fogművek. de azok gyorsan növekednek. forró fűszeres ételek. anaplasztikus formája csak mintegy 15%-ban fordul elő. Ezért fordulhat elő. ezért sokan nem fordítanak rá kellő figyelmet. legritkábban a szájzúgban. o Kezelése nem bonyolult. vagy helytelen terápiás módokat alkalmaznak. de az itt levő nyirokutak lefutása miatt ez a folyamat veszedelmesebb. későn ad regionálisan áttétet. Férfiakaban 10x gyakoribb. férfiakon gyakoribb. Ez a legjobb indulatú  Ulcerosus: korán kifekélyesedik. és ilyenkor sokszor minden beavatkozás hiábavaló. leggyakrabban az ajak középső és oldalsó harmad határán.

o A szájzár kialakulása a tovaterjedés első jele. göbös beszűrődés. o A nyelv vagy a szájfenék elülső harmadában található daganatok lassan nőnek. vagy mint mélyebb. korlátozza a nyelvmozgásokat. o Általában jobban differenciált rák. o Gyakran és korán adnak áttétet. éles szélű tömés. annál rosszabb indulatú. gyorsan terjed a mélybe és a regionális nyirokutakba  exophyt o Szövettanilag gyakoribb a kevésbé differenciált forma. és annál rosszabb a prognózis. innen a spatium pterygomandibulare révén a mandibulára. mint az ajakrák. a hátsó harmadban lévők agresszívan terjednek. a nyelvgyökrák hátrafelé. o Minél hátrább található. Nyelvrák: carcinoma linguae o Sokkal rosszindulatúbb.  -idült glossistisek  -nyelv leukoplákiájának verrucosus alakja  -nyelv papillomák  -mechanikus tényezők okozta körülírt fekélyek. mely utólag felszínesen kifekélyesedik o gyorsan infiltrálja a nyelv izomzatát. gyakran alacsonyan differenciáltak o Formái  infiltráló  rosszabb indulatú. fogmű)  -dohányzás o Az elülső harmad ventrális felszínén előforduló rák hamar ráterjed a szájfenékre. zavarja nyelést. o mint apró. o Klinikai megjelenési formája: az esetek egyharmadában leukoplakia talaján alakul ki. szövettani típusa 90%-ban laphámcarcinoma o Elősegítő tényezői:  -lueses glossitis. o Gyakoriság tekintetében a szájrákoknál a 2. helyen áll. beszédet és aránylag hamar okoz fájdalmat. tömött. középső és hátsó harmadában. nyelvgyöknél és nagyon ritkán a nyelvcsúcson fordul elő. Minél közelebb helyezkedik el a folyamat a . o Főleg 50-es ffiakon fordul elő. kifekélyesedett felszínes csomó kezdődik. valamint az áthajlási redőben előforduló daganatokat. a tonsilla és a mandibula irányába. o Ráterjedhet a rágóizmokra. a maxillára. szövettanilag jól differenciáltak. gyulladások (éles szélű letört  fog. o Klinikai megjelenési formája szerint megkülönböztetjük a bukkális régió elülső. a kifekélyesedő formában gyakori az anaplasztikus carcinoma . o Nyelvszél középső harmadában.

 Szövettanilag általában jól differenciált laphámrák.  panaszokat csak későn okoz. ezért a daganat később éri el a mélyebb rétegeket. o lágy szájpadon keletkező daganatok  nehéz elkülöníteni a nyelvgyök. de nem olyan gyakran. annál sűrűbben észlelhető kétoldali metastasis. a sublingualis és a submandibularis nyálmirigyre o az exophyt jobb indulatú o A nyálkahártya lazán kapcsolódik az izomzathoz.  már nem lehet megállapítani a pontos kiindulás helyét (tonsillaágy. mint a kemény szájpadé.  Áttétet aránylag ritkán ad. szájpadív. Gingivacarcinoma o az összes szájüregi rosszindulatú daganatra vonatkoztatva 10-12%. 8-10%. ezért előrehaladott állapotban észlelik. kétoldali áttétek kb. mint a nyelv esetén o A gingiva kapcsolódási területén a daganatterjedés a környezetre viszonylag gyorsabb. részleges maxillarezekcióval nagy százalékban érhető el hosszú ideig tartó tünetmentesség.  aránylag lassú terjedés.  A nyelvgyökre terjedő daganatok prognózisa igen rossz. 10-15%-ban fordulnak elő. o Gyakran találunk áttétet. o Férfiaknál 2-3-szor gyakoribb . Szájpadcarcinoma: carcinoma palati o keményszájpad-carcinoma:  főleg az idősebb korú férfiak  Gyakran indul ki a leukoplákiás folyamatból. mint a nyelvdaganatok esetében.   középvonalhoz. Szájfenéki (sublingualis) daganatok o szájüregi daganatok közt a harmadik o nemek aránya nyelvrákhoz hasonló o Gyakran társul leukoplákiához o ált. a szájfenék elülső harmadában o leggyakrabban közepesen differenciált carcinoma o ált. esetleg meghaladja a középvonalat.  Szövettanilag gyakoriak a rosszul differenciált laphámrákok. a felszínen csak egy fissuraszerű fekély látható o Gyorsan terjed a nyelvre vagy a mandibula periosteumára.  Kezdetben rendszerint exophyt daganatot látunk. a tonsillaágy folyamataitól  háromszor gyakoribb. ilyenkor az áttéteket is mindkét oldalon keresni kell.  Gyakran és gyorsan képeznek áttétet. lágy szájpad). o Az elsődleges folyamat a carunculák területén a felszínen vagy a mélyben sokszor eléri.  Az összes szájüregi daganatok között előfordulási aránya kb.

Laphámnál jóindulatúbb lefolyású.  Az összes arcüregdaganatot számítva (a cysták kivételével) kb. o A korán felismert tumor . sugárérzékeny.  Néhány %-ban cylindroma (adenocysticus cc. szemzugban. Osteosarcoma . Kórjóslata igen rossz. orrvérzés is lehet a tünet. Az orálisan előforduló rosszindulatú hámdaganatok kb. o Az arcüreg nyálkahártyájából kiinduló rákok  20-30%-át adenocarcinomák  40-50%-át laphámsejtes rákok.és az osteosarcoma. Főként az arc bőrén.) és mucoepidermoid cc. o A szájüreg vagy az arc kifekélyesedése csak késői tünet szokott lenni. lassan növekvő arcduzzanat. o Megtartott fogak mellett a gingivarák gyorsan betör az arcüregbe. a felső az ethmoid sejtek orbita-alapterületén destruálja a szöveteket.  Ideg-eredetű malignomák (neuroepithelioma) o Klinikai megjelenési formája:  igen későn okoz tüneteket. 1015%-ban fordulnak elő mesenchymalis eredetű malignus tumorok. ezért legtöbbször már előrehaladott állapotban fedezik fel. vagy a palátum. Ez már igen rossz prognosztikai jel.  10-20%-át anaplasticus carcinomák teszik ki. o A mandibulán elhelyezkedő folyamat gyakrabban metastatisál. később a fibro-.aránylag jó prognózisú. o A maxilla gingiváján előforduló daganat sokszor epulishoz hasonló.megfelelő kezeléssel . fájdalmatlan. o Férfiakon valamivel gyakoribb o Figyelmeztető jel: a felső moláris fogak meglazulása. Melanoma malignum: o Rosszindulatú festékes daganat. leggyakrabban a kemény és lágy szájpadon alakul ki. o Szövettanilag rendszerint jól differenciált laphámrák. 5% él 5 éven túl.    o Főleg az alveoláris ív hátsó harmadában o exophyt. ha eléri a canalis mandibulaet. mixo. vérzékeny. fekélyes és a verrukózus forma o Az ulceratív folyamat ráterjed a csontra. 1%-a. a középső az orrüreg. Felső ajkakok. Az arcüreg daganatai o elhelyezkedésük szerint alsó. a haemangiopericitoma. Alapisejtes rák: carcinoma basocellulare: (basalioma) o Szájüregi eredete vitatott. halánték tájékán. középső és felső "étage"-ba soroljuk o Az alsó a kemény szájpad. terjedése a csatornában meggyorsul. esetleg az arcüreg faciális falának az elődomborodása. o A szájzár a tumornak a rágóizmokra (főleg a pterygoideusokra) való ráterjedését jelenti. mint a maxillán előforduló. Féloldali orrdugulás.  Gyermekkorban a Ewing-sarcoma.

o Gyermekek vagy fiatal felnőttek betegsége. o Radiológiailag jól elkülöníthetők Metastatikus daganatok o Leggyakoribb az emlő és a prosztata rosszindulatú daganatainak az áttéte o Elsősorban a mandibulában o Jelentőségük: néha hamarabb észlelik őket. o Klinikai megjelenési forma:  főleg idősebbek  Nőkön lényegesen ritkább  Leggyakrabban az arc középső harmadában keletkezik. begyógyul. de maga a daganat sokszor igen nehezen írtható ki. az ún. szklerotizáló és osteolytikus csoport) o Főleg fiatalok o Az osteolytikus forma gyorsabban nő. máskor sok kis cysta jelenléte miatt az elnevezése cystikus basalsejtes carcinoma.  Lassan terjed. amely kisebesedik. először mint egy kis papula. o Az állcsontokban igen ritka. de az alatta lévő csontot. laphámsejt vagy keratin lesz.      o Többféle típusa ismeretes (az ún. mint a primer tumort Az állcsontok hámeredetű. izzadságmirigy. Basalsejtes carcinoma (basalioma) o A leggyakrabban előforduló rák. kerek sejtes sarcoma) o Ritka malignus csontdaganat. o Ritkán ad metastasist (az eseteknek csak mintegy 0. pluripotens sejtek. melyekből normális körülmények között haj.1%-ában). o Fájdalmas időszakokkal jelentkező csontduzzanat. Ezek a sejtek ún. Chondrosarcoma o Az osteosarcománál jobb prognózisú. o a bőrnek. majd újra fekélyessé válik. Ewing-sarcoma (endothelialis myeloma. Fibrosarcoma . adenoid basalsejtes carcinoma mirigyes szerkezetre is hasonlíthat. rosszindulatú daganatai o igen ritka o Vszeg az állcsontokban a fejlődés során visszamaradt pluripotens hámsejtekből származik o általában jól differenciált laphámrák. porcot is involválhatja. a komplex kezelés ellenére is igen rossz prognózisú. így pl.  A szájüregben rendkívül ritka o Az epithelium basalis sejtjeiből alakul ki. faggyú-. o Hamar ad áttétet. Általában 30-50 év körüli felnőttek megbetegedése. A basalsejtes carcinoma ezek abortív formájaként fogható fel. főleg az arcbőr különböző külső behatásoknak legjobban kitett helyein alakul ki.

 az arcsebek gyógyulása 6 órán belüli záráskor ideális o még 24 óra után is hibátlan a gyógyulás  kerülni kell az arcon a radikális kimetszést A fogak és fogmedernyúlvány törései Luxatio dentis  a luxatio a fog teljes kimozdulását jelenti o ilyenkor általában a fogeltávolítás indikált  subluxatio esetén csak a korona mozdul ki. gégedaganatokra jellemző helyen. MR vagy UH vizsgálata. o sajátos az alveolaris lágyrészsarcoma.    o A maxillo faciális régióban legtöbbször az állcsontok periosteumából indul ki. o Reménytelen esetekben is ajánlott palliatív kezelés adása. Szájüregi carcinomák kezelése o a sebészi kezelés az elsôdleges o A primer daganat sebészi kezelését monoblock műtétként a regionalis nyirokcsomók eltávolításával együtt (radikális vagy funkcionális nyaki blockdissectió) o A műtét kiterjesztését a nyaki nyirokcsomók CT. o Posztoperatív irradiációt csaknem minden beteg esetén elvégeztetjük. o Többnyire középkorúak betegsége. ha szájüregi daganatot nem találunk. o Klinikai megjelenési formája: kezdetben fájdalmatlan. helyeken jelennek meg az áttétek (fontos. ép bőrrel. sugárkezelés vagy citosztatikus kezelés jön szóba. 35. nyálkahártyával borított állcsontduzzanat. o Amennyiben kétséges az operabilitás lehetôsége. a fogak és a fogmedernyúlvány törései Lágyrészsérülések Lásd sebészeti propedeutika. Nagyon jó eredményt észleltek a Cisplatin adásával. mint más daganatok esetében. o nőkön gyakoribb o főleg a nyelven o Szövettani szerkezet: a daganatsejtek pseudoalveolaris elhelyezkedése A nyakon a különböző régiókban az egyes szájüregi. a gyökér a helyén marad o ilyenkor a fogat az eredeti helyén sínnel lehet rögzíteni . o Amennyiben bármely okból műtét nem végezhetô. jó eredményt ad a műtét elôtti és utáni citosztatikus kezelés. mint a test egyéb részeiben. o Egyes különleges lokalizációjú tumorok esetén az intraarterialis kemoterápia is segíthet. aspirációs cytológiai eredménye szabja meg. garat-. Lágyrészsérülések. tuberkulózisra is gondolni kell) A távoli metastasisok sokkal ritkábban fordulnak elő. Mesenchymalis eredetű rosszindulatú lágyrészdaganatok: o A szájüreget alkotó képletekből ugyanazon sarcomaféleségek indulnak ki.

állcsúcs A fogmedernyúlvány (processus alveolaris) izolált törése: Törhet a behatás helyén és a megtámasztás helyén is Felismerés: szájnyitáskor fájdalom. fülből. Kétoldalt nem egyformán illeszkedik a fogsor. Fogsorát nem tudja jól zárni. minél távolabb van a törésvonal a gyökércsúcsoktól  kezelése repozícióval és sínezéssel történik 36. Kitátott szájnál szintkülönbség (izomzat lehúzza) RTG készítése! Nyak (collum mandibulae) törése: fülnyílásban tapintható a fejecs A MAXILLA TÖRÉSEI Törhet a processus alveolaris vagy a tuber izoláltan is Le FORT I. Az állcsontok törései A MANDIBULA TÖRÉSEI: corpus. vérzés a fülből. pápaszem haematoma. ramus. Orrvérzés. típusú törés Le FORT II. típusú törés: az orbita feneke teljes egészében összefügg a letört A törés könnyen felismerhető: A maxilla egésze mozgatható( nem szabad erőltetni!) A fogsorok illeszkedése zavart. angulus. típusú törés: a törésvonal az orbitába hatol Le FORT III. Liquor csorgás az orrból. Állcsonttörések állcsonttal . egyes nyúlványok. Ajkak általában szétzúzva. collum.Fractura dentis  a frontfogak törései gyakori  felosztás: o intraalveolaris o extraalveolaris o mindkettő  darabos törésnél fontos a darabok gondos eltávolítása  a kezelés választásánál fontos a rtg-kép Fractura processus alveolaris  lehet izolált vagy állcsonttöréshez társuló  a fogmegtartás lehetőségei annál jobbak.

 Callus képződés.Diagnózis  látható deformitás  rendellenes mozgathatóság  csontcrepitatio  rtg-felvételen látható törés Állkapocstörések  leggyengébb helyek: o szemfogtáják o szöglet o ízületi nyúlvány Arcközépcsont-törések  típusok: o Le Fort I.  Végleges rögzítés drótvarratokkal 5-7 hét.  Sínezés a másik állcsonthoz.  Pépes táplálkozás.  Első tudatos állapot jelzése. (horizontális): a maxilla alsó része törik le o Le Fort II.  A törvégek közelítése gumigyűrűkkel a másik állcsonthoz. Állcsontbetegségek  Osteomyelitis haematogenes  Caffey-féle betegség  Histiocytosis  Hipofízishormon-zavarok  Osteitis fibrosa generalisata  Cherubismus . (transversalis): a törésvonal a lateralis szemzugból indul ki 37. Végleges ellátás:  nyílt törés – fertőzés!  Súlyosabb lágyrész sérülés nélkül. 38. (pyramidalis): a törésvonal a függőlegesen fut az orbitáig o Le Fort III. Az állcsonttörések ellátásának általános irányelvei Ellátás  repozíció  immobilizáció  táplálás Elsősegélynyújtás:  ideiglenes rögzítés  Vérzéscsillapítás  Bőr sebeit steril gézlappal fedni  Mandibula rögzítése parittyakötéssel  Fontos a regisztráció: eszméletlen állapot rögzítése.

    Osteogenesis imperfecta Osteopetrosis Ostitis deformans Paget Osteoporosis 39. a korona elpusztult  ekkor az előkészített gyökércsatornába illeszkedő fogművet ragasztanak  ez rögzíti a koronarészt Híd  a meglévő fogakon támaszkodó. implantátumok Kivehető fogművek Részleges kivehető fogmű  részei: . Kivehető fogmű (műfogsor). A fogművek fajtái. borítókorona-szerű rész a horgony  a kettő közti hiánypótló elem a hídtest 41. Fogpótlástani és rágásélettani alapfogalmak Occlusio és articulatio  occlusio: az alsó és felső fogsor összezárt helyzete o az antagonisták csücskei és csücsöklejtői érintkeznek  centrális occlusio: központi záródási helyzet o az antagonisták egymással a lehető legtöbb helyen érintkeznek o az ízfejecs mindkét oldalon az árokban van  articulatio: az alsó és felső fogak dinamikus érintkezése az állkapocs mozgásakor o a jó artikuláció akadálytalan csúszást jelent a csücskök és csücsöklejtők között o nem mozdítja ki az állkapocsízületet a fiziológiás pályáról Állkapocsmozgások  abductio és adductio: a száj nyitása és zárása o eközben az ízfej mindkét oldalon az ízületi árokból a domborulatra kerül  propulsio és repulsio: a mandibula előre. rögzített fogművek Fogművek Rögzített fogművek Borítókorona  az anatómiai koronát utánzó fogmű  indikációi: o töméssel már nem javítható o híd rögzítése o a részleges kivehető fogmű kapcsai Csaposfog  a gyökér ép.és hátramozgatása  lateralpulsio: az állkapocs oldalirányú kitérése o maximális terjedelme 60° 40.

alaplemez o rögzítőelemek o nyereg o műfogak  a régi műfogsoroknál az alaplemez műanyag. ha a kivehető fogmű nem jön számításba  elve a csontba épített szövetbarát anyag. legtöbbször fém o . a felépítmény műanyag Teljes kivehető fogmű  helyén rögzíti: o vákuumhatás o célzott reflexmozdulatok  szélei az áthajlásig érnek o ez biztosítja a pecsétszerű széli záródást Implantáció  indikálja a sorvégi ép fog hiánya olyan esetben. a kapcsok vannak fémből  a moderneknél az alaplemez fém.

9O 3E270.F87:.J989.301.E3/47E8E.82070903 103v9900300390 O 03E--.3F5v/-0v0.9 F50 O 5.8-0. 897O2E.8.3.009v.9488F8E2.E943 30.--.5E-O0200/v 42-489~103...548F509 O 50707.7O2.3E2705075. ..E98O7F80 /000930.1F3. O /v802-07003147/:0v O .4--E92F7v~0.9O O #4883/:.8.942.8439/0109:8-OE 0.2030 F55439E-./3.E88.80908 -08~7v/F8   85..74 8.8439-.8.7300903024-48 302..9  07.94.301.102:7-. O 843910v/F8.9E.08003 #03/80739.7.09009 O 79 8070093FQ 7QJ79 8:E7E907089vO.43Q3-v3.7.3.8.3.3E.58:E7E8 O /v80--0-v7F3 .54..30/v/ /023/03F0947-. O O O O O O ..9.99 3.F8O748E7O.3.9-E-.E.47-.03..  ..057485439F39E9.3942.4.9 O .9O 0vQ342E88.7.8/:.035..3.-v73 /0.9  140v97F8.2 3F3023.Q7Q 8.214.9..342.7:500010/099.7.8942E800   ..8030 O .8E 8. .E94E8 .7.43147/:0v O F2-807~030200/v .3.809 O  -.2.33E 3.94..4--8~7F810F7F509 8' $#} 30E78 }#}  ..97O1.0902F30 O .E79..099.!!& .E79E3F510 O 0/.E9.14.E7 O 85439E317.0-.3:E78 .1-748./43  O 020038F0.37E90708Q70000/0 O .:.E3 8E5.. $#'$$$#}.8E3E.842OF399.20.5E88..009009  07.9E8F85.-090820 3E27020/:...0809010F-030v87..3:8 O .2.539..9--.5:.. O 57.54.8O..00.3F80 O .3.-:E88E3E.:.:.  F.9:7.3O2E8.9 2E84788014O5..9E8 O -v73F8.

980908.--.7./4E3E8 .9.-:E3F8.2.08. 070 3.88F509 4  0:..3E2.3//.2. O 8E3E.809F50 802.0748.3.44 :08 20.  .7:84/E8E.. 48904F31-7O2.89.8.8942...:E84 .9 O .920~14v 1F292F80 1~80708 F900 0F3.54342-489~1035.3E.3O2.3 .9..805F389F9.8E5..:8/8.94/0.79.4/E89F814449908...94883./E8.-v7 8E3E./439.3E.9O 1v0.00909   :5:807902.3/:./Q9:...88.8E5.9O 1Q89807~0308J30v/99 10F708907Q09 4  0:.310v/  O 10F080/v0:..3O2.02.E.0.7..5E-O.  O 008907Q090-v..5E2..4/08 O   F09F../E8 O %--370/v80--1F71.8E:-.-.9.7.5:E .077:.E79.9F09v.4720003F800.E79..45.089099 8Q7F810F7  09709090314940033020 ../3E..3E.7 03E--55.E79.38  O %Q3090...E94O2F8F~ -07050/F80E9. 8.2 507.2..30.  33037E3.E79E-O0200/v 8.  0:./4E3E8.E79.743.94  O 1E/.43147/:0v O .E79E31E/.8250.10v/ O 8E-.4.0200/v8E7.2.8EQ70Q3-v0038.45./9.E7O/Q9:..  .-.E8..  O v0.08F0830 .8 .9F30v -E8 14847 097900814.88FF7F030 O  #  4  0:. /00v147/:. 1F30.. .9    8904-. .493..5.99 3v3.47-- O 8E-./43147/:0v O .200302.4089073.45.3 .2E3 .78-0O/E8 2:9.45.8E5.998Q7F810F70308J30v/ F8 0030903108J3~802.248J9O9F30v/4E3E8 . 8EQ70 O %Q3090.:85203948:8 O '008Q09099 O .9O O %Q309/:.9    .3EO/E8.73E8 100908J30v/F8 O 2..-..45.407.7:7F900-47J9499 802.03 .7:84/E89/F0v .-E9.0809F309--87.310F080/F8Q0v147/: 10F000803 O:3.203005003F3-08Q550/9  FO108J3080 /01E/..43 .48..3..5E27E   0:.207E4801.

. O %Q309.09 O .09-03O748.3.803 O -090907Q093E.920.9--.47-.5.E9F5009    8904/89745.99.948.8Q7F8 82.3.E-.8039F79F~ .F374894108.E79./9 -0.3EE8 144499 .5E9F5009   $/0745F3.0.8F33.F8/4E3E88.47-- 2.F8F5473v-0908F0 O .1033  O !:2207 '3843 83/7O2.E-..2.:3.38!.5474/E8..O/E8F8 F5v/F8.099277F. 9Q730.9.843920/:..9-.0Q7v0.14./F438E 30.1:8:.FF8F81E/.7E9.93./08 E9.09E42E3E3..4E1~80708 F90014.9v8..34801.-07050/00990  8E3E.84398.850.8439-.84398.2. 7.239..88014E8-0908F0  F09F.09F5v/ .E79E.3  -.74 /85./E84-O070/v00    E7F80O3/:.E  ./01472.E79.8J5v FvF7F8 10FF8O.8439108J.3.9.98 30F8..3 O F739099E.107E.5E082:9.0 F872703/003088F0 .E.F8 O %Q3098E5.30.43.42. 10209 O O7O8.9/.8439927QF80 E9.7.09F5..3.E3/4743.82070903 /0.E9F50    $:-2:O:81-7O8 O 3/03F0947-.9E74E8.. O ..2.8942.. 20.30039009  .09 .847.3/:E89.8E.:E8E9  %7.8E3 .89E8E.0  O 0. O 741.9 -9.2../O01...144. 2F78F09030v/42-474/O O 8.8. 03.8439E.3.09807009F0.8439/:..:2E88F7QF80-v FF80-v.E79E3 .5..99 147/:0v 1F71.J.3 0v70..JF7F0F8.42 .84398. 4 .9/.9.3 A870. .3:801.47-.7398 40845. O3/:.:E8. .3  F.3/-:E-.:E8 54E88E.8E3E.09.43.  O 79 42-489~103..730E83E.9.E2 044.79.443.9O 72703/003088F0 0F830F8F0 E..9v8.48.F58..49O0020-vE ./F4 7..O O O O !72F7./ .E.843O.9.2..F903Q3v 1E/.F5v/F8..F88:-2:.843979:E84F8.47--  O ../98E 1E7.O /0489048.84.4.84399:2474 ..803 O -0908F00390090.9O O $% $# 3/:E8.420039009 /03E--.998 5.10099 F71.F43 F5900390709.9.

.84847907088F.30.7:84/499 O . 4 342E89.9J.3.5E4 4.-090E9.09070 O3/:.:E8.380v147/: 08v847-.8E-.00~8..3-v7/. 0EO5749F88F0F8.E-.. O -47J9OE2703/8073908...J7:89 7O3:8779E.3EO/   '077:.248   -742.9.3. 82.3.9E749 94-.474.7814.O .85.94F89:247807~-:7E3E84 !.9488 0039009 O   -.3.E348E..30294.8E.. 20100v0300390 /0.9900390   F... O 8E3E.14.3E.8E33..3: /03022.3.542.549E9302-014E84.:2.9E749 94.9:243 O 8Q7F810F7 -E784348108J3~ 42-489~103 -478O33.!.3 O 9:24743-0Q.7.9. O .88 4 0302~ 424F3 9..5E2O3/:.43 30.3J.  -0..3907/039..33.09-:7E3E8 O 17439 F857024.0.730v8.9 4 .4 O7Q..O :E87.. 3.74/43942.9:243 #9E3.. O 8v847-.548 1F2-807~ .E8.03 47. 05:8  O .730v8.320.E79 024/J9.97..7489489v8.E3.30708070503047. 03F3/:/4748108J3~ O0.3.7.3147/:0v O .00/F80.9 ..E7O/E8.E703/80708-08J.78..33v O3/:.7.0F-907Q09F-v83/:.3.43.0 5.8F7QF8 8F7QF8Q8-F8F708.80739. O 0090F8F-03.08003  5:81472E ..9.:E8E-.O9109F90030 O 08F.-478O9O /O O 8F08. O v0.9 /0.0/F .5.542.9O 4 3029070/..84 O .302705..7Q O O7O8.-08v108J3F3.809807~ O O7O8. .5.03 O .543Q 1F2-..J7:8  O ..5.3.E79E3.9/.3.539..8439F5v/F8F82080801.9  !.784/.9:8807~ 0.J7:8 $ .9 O v3.08 3.9/.E3F8.9.47-.449. 9--08F.09F5v/ ..20.5E3.9E7F8/.090-0 4 05.9.E79.5E8.09F30O3/:.54 .20 3029~30 .089-:.E---:7E3  O 02/.88.

79E  25.--.7.5E784-O 14-74-.74/43942.88.3.7.3.0.94   204-.30.33.E79 024/J9.342.480.42.43 2.70030903108J3~80/0708 F3.. O 7E80v147/:E8.24747E8.54...88099EFE3  O .7.9/.730v8.94 O3/:.-:.-090E9. .33.3.:E11 0248O/499.E3/47E8E9 .948:2$2.9O  3029070/.9 .300390 O 0.30.F58.9.78 .49O0020-vE  O7Q.3F8.74488.07001:9E8.08 2-/0/ 7:.394.5E48F0810Q09907Q 8484710F080/ .474.  !.549E9302-014E84.30.090-0  05.74/43942..2..74/43942.539.74.E3 .E870/v-032:9...O /079E32.78 108J3F3 .3EO/    /4394F3O3/:.47-- '.74/43942.47--3.3.7.0.5E2 -47J9.3:42.94- 100  F.3J.8E103F03 .E3 .539.3EO/.843O /0 .00/F80.09807009F0.79.43 F8..9E7 8J3900390720 203.3.. !.20 -742E4.33v 2447O33. 147/:0v O 4E8 8 2F03Qv.807~20003F808 .78F509 .920.3.894-OE 9--7F90~.7.8.8942..88.539.843O.E.03 .948:2FF3.9.89.E94E8 20072047-. 03E--.9E74E8.24E784F8..209299 9.948:2   542.33E809/8.  342E89. E9..03 2.F374894-.F7F03 3021E/.09070  O3/:..4/4394F3/.0/F .E348E.3 424O7. .20 .9/.3/-:E3.3/:.88.94/4394F3 14070/09~ /.9.F73909914.2.9  ..3/-:E-..008Q090990. O 740709:247...08 3.0  O F. O .4O/  O 2E84/.089-:E78.88  0302~ 424F3 9.9  4.7E3900390  O7O8.108J3~ . 1E/.9E749 94-.08479900390   -./.9 5.  .08.:E8E944E . 2.1-742.3.730v8.3.4--4/E8 O 022..8E49302.E94E8..9.8/:.--   !.2.E.499.822097E.00:..33v .94 O .9F509 8J308E7E8.3 .

1.09-vEO/.:E8E3. O #9.94/08 .47--.78-.4/439403.3147/:0v F7E79E-O 8E72.. 374.3 0F79703/J.4/43942.3...020397F90F303.3.8-..8 !3/-47 9:247   204-.3 O 108vE.8942.54.09-vE    204-.8439-.099.8E.3.:E78.8942.3. 74883/:.7849EFE3147/:0v  O /43942E7.  O 03938..843J9 %--F 0.89E.3/:E-..9  O . O #9.8O24.3.0Q99   -742. 7093. /1009907~14.  O 14F7.24E7849EFE30090 8.Q8vO749.. 4/439403.    /43942./.990080399 O 84847147/:0v14.../034.9.8942.3.E94.008 O O7O8.--.1-742.33v /014..34.4/E8.204-.1420..94884/ ./0342.E89EF74883/:.9E87.9-.3Q8v .89.9/.204-.3 239.8942.380590. O 1402-743E88.89:8 .:2  0203942.9/..204-.990707E..88..   204-.204-.83:82.302O:O097.:3.9 O %94E837.3F50.-478O9O 072010 O 97F20809-03.E-..3 44723/F9 E.8E4980F7  O ...8439-.8439507.Q3.09:247      2.842O /:.8942.39--87803    0.O .41..O880-0 854E7.8203v09 O   -.5.   039342.8942.090-v0090vO3/:.F8-F/03938.3..2.E..3147/:0v.9.  O 507..3.  O F2.948:2 4/4394.108vE.94.84..2039807~037454 O F.O    %:2474/43940308..3.948:2 1-74.O.9 10FF5v/F8.909v .:2  42. 1-74242.9/.948.2..97 F8.39F30v E9.4--9200Q3-90920  O .020394889O.3.8439-.10209 O $.8942.7.

714807~ 3. 748884E845.4478.300390v20-0900/F8  4 .843...3..88.7.3147/:0v  4 108v./0.999  -.5. 7E907807~0302F3 10E398F~   '077:.3. .47-.342.9.E79.45..2390 -. 1477O 1~80708F900 .0/F 20. O O .--47-..9O-0908F.0310Q009030 4E3484-...47-.E-.8O..90v 40.9E748Q8v8FF3844990000/3  0.89:81472E.9  &.342.3.  -.43.v374:9.-:.10F..3 80279.3.44 7488:080/v142~.990..099.0v--3F7QJ79.5J73.33.7E.2. 9070/903929903-08~7v/99 .--.3.0748:847E310F080/ ...9/.04--3/:.3 .  8EQ7074883/:.3147/:0v  F71.08 ..2....33v .- 4 .O  4 00F80302-434:9 0F7984.080/02080--  O :.9E84 O 09742483070 O $:E7O0307.7.7E.3807009Q807399--8FQO/110703.2393v3 v0.2E71.08 F8v3.9  4 $.3./.43- 987..42.99.9.94E8E-. v.990.2.7EE8 97.9E7E3 0:9E3.43. O 4O.9F30v 08vO749.94  .48:8802. F5.7E0v10209 .478.3302147/J9.9..239 3v-03  9..3../:.47-.. 14.3OJ9.2F-09070/F8F8v310F080/  4 .88108J3~ . F8302003v7703/8070803.47--  v147/:E800 O 8O.7.F58vF84/.9F30v 5 $ .8.3E99F909 /0.E2070/09~ F71.3  F../7043E8.8E-..39F30v O C70908 302-43J9499  O 0v/F8..O.342.74 O 22:34O..3 079E--.380/.548 8.3  4 E74220003F81472E.E793E84.7.3. -090009 F79147/:.9O 20.3.7.-v770..-./4E3E8 0:..0.2..4489E-..72.5E27E  ...:2.E/4.00/30  F803478484723/03-0.01:9E8.3.99 F0947-..9.0  4 88088EQ7074883/:.3 . 09003907E5E82O/4.3  0.2./9F80v0200/099  08J310F3.4--8E2-..9/...  F..79E-.0 4 88088EQ707E  .E9.33..3  0459:889070/F8~10FE9.498EQ70-03.-. 1F71...-.

5./-.72.E-.47--.2F-0F8.3.10F080/v1472E-.24E84.2...85.20003F81472E.9 F8.33197E..9  4 3.7.843 147/:0v  4 239.9O/.3F847E3..94.239.  4 30.  30.8.8E103F0Q8v.2. 4 v80J9v9F30v  :080848898   /Q94888980  30..30..9 478.33v30  8.--3/:.7EO247.7E  4 .0397E8108J3F30v147/:O7E..72.7E3E-.42.4 3. 30F89 -08F/09F8.30.33E7488. 3303.7088J..0:45EEE3.099.72... 003E  4 v0 0811.10F .E99F909 3F00--000/0. 9299 -8-08~7v/F8 20:9O.3/-:E7.72.7.9438.14. 2..2. .20003F81472E..9..9.342.F3.2.7.9  4 3FE97E--9.108J3080310F080/ 4 478.3.3:.707F...7E3.7E.34--. 8E103F70 .E9.478E903909F-03.E3 .4379E3.9:2590742.0 4 $4.48:8.9O .3.3.3/110703..3:89F30v449.9E9 47E94.:E8.842O0/v/ ./E-../E-.3/-:./E-.--3/:.E9.9-.43147/:0v  4 0..  4 8EE7.39J5:8....30:45.239.8FF58v.33E7488.2.0.  4 .E.342.72.F8-F/110703.E.099..  0459 4 $.9 ./.3FF83.77E9070/.542E  20.7.89:8.3/-:.099./E84 F088F~ 0979  14 F088F~92F8 142~   /4E3E8 4 0Q8v.72.-.-:E87FO 0Q8v F58vF8E98O.v.94.3 30. 5743O8  4 #E9070/09.. .077:.8073920Q3-909Q.E97E ..342.30.7441E/.3.3F./E-.57O 10F080/099108J308.  O 0.080900..5E2.7043E8 374:9.7QJ7910F0 :.2392F0-.--./3.30.843.E9.8E7E43E.9070/F808v00  4 9. 4 472E  3197EO  7488.39070/..94.: 8.3/110703.E7.3.E98O..39..E91472.3 .O/110703... ...F8.47.7EE97. .7.3 9070/30 .88..2.74883/:.3.3.  -.5.7.E870/v-030v147/:O /..

--.30.94990v147/:E8.7..549-...E  8E5..783E2770 4 .33/:.807~10FE9.F-. ..30.5439483/:E80F9 9438.099./J...30.239..7.7..7.39E78:0:45EE4 4 E9 .037488   .9O 4 478.9.5E27E   .3F80   2E730200920E.7300970..3.3 147/:3.3. E8E5.949./499E.949.30..7.9.5J9.43070830  O $E5../  4 E8E5..3./.O.709070/v/.7..39.7.3/-:.99070/F8.9F8v--F70 .342../.945743O8.47-- .700.209.:E907Q09F3.3. 478.E9....8E103F0Q8v.7E3.   4 F71.3./E-.0:45EE814.79E3.5E27E4   30.108J303.3F8478....9 4 3E.3.8F8.47-.2.9-O   88088EQ70/.F5.84.9438.5.E99F90-   -.342../430090v/..7E4.099.88088EQ7074883/:.F5.8:-3:.9.7.E79. 4 .3.8E.3 4 0.4 .7:3.5074890:2E7.E9.9 4 02F38E5.843.79O9Q3092039088F   99F909..E-../   $.72.42./ .33E8~7~--03F8009vF94/./F   0/09-03703/807390459/.0188:7..2.. 4 E9 .43.3.E9.E9.94  30F0Q3J903.889070/F8 7F80082...70.E99F90098 23/F94/.3.949E9:3   5.342.3/-:.3..9O  E742847.5.3.8.8 /./.  1v0..5..843O 4 ..3.39070/.3.3O/110703.30../v80--471F71.7E3.9.8.  .43.3050803/110703..3E  847.72.7./ 4 3020.3.84O/E8907Q09F3.3 F709v0488/09.F8v344 0F790v70.2F0--7F90009 239.--  4 .3.2.108J303.7.7.43. 8:-2.E3.84O/.3 239.94 4 8EQ70/.9/.342. .88  O $E103F 8:-3:.2F-03 848470F7 0809020.3F5030E99F909 F94/.7E3.E:3E99F909 /03024.342.47.7E3.04594--3/:.9 0347.89.2.-      $.E14.97.0809F3 4 3.94 0809F-03  4 08v/00814.94 0F79./..02F38E5.7488:/110703.0v  O 3...3../..

30v147/:O74883/:.:8. .F90F... .70 -.7.039  .42. F8v--./E-.7949914.88.342.E9:2 08090..09  9070/F80...8070/09~2.3.-v7F3 08v.3.3.7.3./034.7..3.20099. 0v/42-474/E8.320478:  4 2..97E9070/. 4 :.2.--./43..  4 $EQ70070/090.04E78J.89. .34507.8O.9..9498E2J9.3 3..0.3:89:2474   072047-.0 -   -.9Q309  4 8EQ70.E9.7E478. F4/.02F3F8E8E5.  4 3.:E8..:8.342E     E9.89.98484705:84.O5743O8  .7.8O F58vF8108vF9.02F38E5. 1v0.42.5E2809087E4      E9.8.E81.0924/8090 47-9.0 -..-.72.E79EE-O3/:O7E4     E9.94-  .3/742.3147/:3.91089F08/.108v24E7814.3.477Q70 .8.3 .9..3209...7.2..9 E2/.3.42. .7EO247.3  .O 7E9070/F8F90039 2E70374885743489./499 E.   /0 070/09~2.89.09009  4 .9:2473.5809087E.489048.108v.3..3.Q701.47-- 4 020909v0.O O O O 4 v0.342.5E23EO3/:.843O  .Q703E.07.310/010  4 F71..2. 1E/.F7F03  4 09..3. .F8v9Q30984499033  4 8EE7.549-.3 8.7.Q70/. 1-74 24 F8.2.0.E39F9EFE3 .:  O7O8..7./034.3:2 4 #4883/:. .EE30v147/:O/.--.Q70/.   8808.84397.Q70-0  4 $.5.82..7.3/-:E30000/v14..20.98E 239.3-097.2.5E27E  4 2..3.v.9473E-...14..2.  03F8v3449Q309009 0F7909--872E70v70..405/0724/.7.9.3/-:.3./ .84..3..342E908   FE3 -.7. 0.9.9--014E8 8:E7F7F03  0.8..9J.037488 FF.9499 vF39.9 47E8.0F7.7.20003F81472E.7..0v20803.5907Q09F3/0897:E..9 .942.43.E3.7.2.7.099.342E 30:74059042.7E3.02./:.3.7.5.9..F7F88009.89E.E3 0v147/:O  4 47E310820799:247 20100v00F880 .7..E98O. 4 0000/F8Q80739.. F82:.3 4 0459 10F08F8.0  89048.0:..F58v.703/80739O/110703. .4 802:-.8474: 4 ....10F080/F80.8.477/::E8 477.42..077:O:81472..59074/0:847.

7.2080-080/ -0O: 2.7.3  F.030.30379.  43/748.845479  4 v01.9  4 07200..88../E-.  4 0.O O O O O O 4 %--1F09J5:8.42..9/.80903 5:75490388090  200-v3472E87Q2F3099. .   8EQ70-03703/J.E99F90 4 8v847-.00.94 4 0.2.--.3:8.33v  4 #..39099 003.342.3.39070/ /0.. .9.F39 14.84394-.0F80.4983.99.103v990-0908F0  4 E/.9:8/.88090-v..E-. 1.3.8. /.8439/. 03/490.88.F.8.--..-479J.30090 0v87239 085.7./95:7549038E28090-v 8E72.9O  4 3.3/-:E-.20003F81472.7Q103v990 20-0900/F80  4 E.9./E99F909 .7.3.3 80749EOF8489049:8.F58v.7.342.8.843J9.3O/110703..84394-..2.02vF8.2.42.5E27E  .  1v0/v80--0  v3F30080379E--  0..9848470330003J79.E-./8E27  .: 0.3.8.Q79.7. 4 0379. 070809088.3 4 0039v8FQ3F.57489.9..89.8439/:.7.3 .30v147/:O7E  4 .80908.80908.1472E.  4 #9.9O10 J5 .9  4 .9308 -..99.E.82042.42.42.425000F8003F7080374885743O8  -748.8.9.  3 8.7.342.7.-v730 1v0.89.9E843.8..8/v8.7.843949 547. 4 489048.572079:2479 E..07.342. 4 0590:2-.7../4O.7.3.4.74883/:./209.478.10F088F .89:8 -.270880700970 8./7.O0Q3J909v 09.3..E9.v. 4 '80.2..:  4 #9E3..3.--F80v09 239.E   .7./034/-.1.9.82070908 .00390v.2..2390  E-.9/.3.5E2809.7.92E847848.8..10v/F8847E3.2.E.889 .42E3E4--5743O8  9.7.-v7Q3-vQ8v-0.72.3.--..04--.5:..4.89.80908. .47--.7.0809030.9.3.84394E2070/09~ 74883/:. 4 E9. -.80908.42.3 /02.003F902.4 4 489049:81472.

0088EQ70 .8 80J909 .8EQ70/.309--87..9O  4 2~9F9907089F8F9.2.9493029.:9E38-E9.79E--.30.7907.7.04.3.O O O O 4 2.80-F800F8.9E7F8/.3.0F32.F009 8:E700F8.3.78E7F88.20003F81472E.2.-9E80098F0 O070/2F39.843945074890:2E-O3/:  4 %--370F547.7043.-47J9499E.7.3.O9:24740809F3.7.00F8.14.940809F3..9489.94O.89. -4.9:800F838O-..780000/F80 3.8 374.342E00F80 4 ..85.80-0O:E8..1F08F03/:3.4507.F8..3.070/090F38J3300097J903 .14900824/:E8E90039 4 0347E9.8.4209..42..49OF5090-v:.E:3  9:-07:O87.1:3.8439/:.0/09-031E/.F81420/073.3.3807009./ 4 0347.1409E.3.9J.E.42.9..4743.843/430  9E.8024907E5..E397F80 :.08/008 4 57207/.980-F800F8F92434-4.9 F0/.438./E8.7.3..3..8E.070/2F308.9:800F8  4 !4894507..E34995.2~9F9F39.E99F90 143948 .7.:.30223/03-0900809F30.E79E.  .41.94.F7.93.E.47-- 4 1v0.&.43.  4 08Q30084.O7E3-0QE7E847/0E8 4 2FO7.0Q99 7.9489.O8.3.43E83.7.43.O:E8 O 07Q30..397.9J.842O% #.     E7F88F7QF80 .8070/09~74883/:.842O09E./..03 4 $..3.374.98090580:/4.4J9E8E.2~9F9099 F8:9E3.88484...857E. ..E-.  4 #02F3900308090-038./880.14.24/: .0v 2392E8/.77.7./E.20  4 2033-03F98F08.Q3-v7FO-./E8E.8.F0909Q  4 2033-03-E7204-O2~9F9302.940809F-03  $EQ70.9.94 4 8EQ7009./.-0908F0  4 3.3.002v 003 00030033020..9.  O ./E8.7.4J9E83/E9 O 8:-:.9  0803..E397F80 E7F88F7QF80 E8/80-F80957450/0:9.-.E948.3 F5-v770  3E.  4 3v3.3147/:3.947.E87FO-./E82098F89 14..1420/073. 239 .43O070/2F39F8090.O9.04.90890F-7F80-03  4 8.099.94/0398 O .

-.      9E94998E3E839Q3-8F 42.78 4E997F80%709.89E80F38    08207F88E39E8471E/.97F8.F7F8..1743914.OE73       F94/..78 O 0094E9.04.843997F809E78:O O .8439497F80  &%C#A$.942.O.088:8..79E8009v8F0..F7F8 5E5.04.574.04. .088:8.     #%F8J9F80     .8  1420/073.477-O 1Q-v   .7.100.78 4 23/099v O /.843997F80 .2:8 ...8.9:7.43.47 O 10489E8 4 397..7.1Q-v   6:47.8   %C#A$    %709.9O. 23F9E.89E8E3E143948...E.78.  97F8330310820709v  2..F88J30F880979F3    E.3::8 7.-0.43.0 97F801Q3JE8-.574.9:7.14209.9:-074E9...00F8..78 4 097...-4897F83F143948.E..0F8024..--.847E8.84399.47-9E-.33E4--.539.02.14847       .4:2 0083.849O O 00F807054J.9.E34 E.802.0979 E./07v9093   148474080/F80..E9. F7.E-.E3 574.79 F5 7.3.4J9E8.088:8.04./.7.-443/4809E./0398 O .4:22.38F9.39.97F80. .97F8.1030090080F8F-038801Q.475:8 .90.9E80F3F8. 209E2.3/-:.79   77.4...47-9. O .38  0 #% 9J5:897F8  0 #% 9J5:897F8.42      4847E93029:/.94  0 #% 9J5:897F8..930201472E3080/.04.8.9O 3028.

.078.8802:-O3/:    E.2/.5J9E8 O v780-098907F. O 07:-82:8 .907.:8F5v/F8  O !F5089E5E4E8     .8439-0908F0 O 89042098.9O97F8 .3O8 O E9..2E8E.9O/014729E8 O 703/0030824..8439 97F80 O 9J5:84 4 0479  47439E8 .7J9F805.84394  O 'F0087J9F8/7O9.94.O O 224-E.2.9.8 .7059..5490F80  'F0080E9E8 O 3J997F8 1079vF8 O $48.E3487E30.74 O 890981-748.84394  O 97..8439.10/3 O .77..8.940308 O .43.5497J9F80  O 8v9:/.F00J9F80:2~7~0.8O7F80970 4 0479  57.O082F0903E.F5.799.E3 7.97F8.897F80 O 003F--00 4 802149EE 4 809 4 JQ093.O O 9E5EE8 8v80F39E8 O /003087J9F8 O 'F7F8.38.9488 O 541J847243 .47-9E 4 0479  97.1Qv008031:9.55.8 .9O8E O ..97F8.9F880 O 43948.02.E9..54.110 1F0-0908F O 894. F9  O .9..94 O 79 10.F9003E9.2E8E.0307.43.0 E9E8 O 7054J.3/-:.8.--E7F88F7QF83FQ  O $J30F8.70897E.948E.843997F800E9E8E3.

009v142~ O 7F80 .8Q.94. 8.0v70 F8E97. 807~7F8.79:E.8OF8108v14.3/-:.24.8OF8108v14847880E790090 4 .:84.54.4743./42-47:..54.94.9O2..80F8.824E8.809v99 4 30224/J9.080/v142~.:845439E7O/E8009 4 .89.8Q.:84F8.O.2.F7F5 .4743 O .3F87EE8F099./3.O.07Q O 5745:84F8705:84.E. O 07J9.. 89045097488 8998/01472.099v9E35O9O002.14OE85EE7O .43. O .09 8904547488    45O9E89...39.3.43.0 47J9O4743.79....0 42~.54814 O .824E84 O .9E8.39.4743.54.9.009v142~ 2~14847 25./E9.E.2E89070/020 S    142~.8.:.94 O 4..:.J/9089    ...3. .84/.009v142~.94F8.88E890039..39E9:24  .3.O O O O 890403088250710.8Q. 4 0-03.J9..8. O .47 4 .9O 4 J/7J9F80 4 .0vF8J9099F7.514.01.0 #F8008.097.009v09--003F739030 4 .05:89:9 O 047.8Q.O 4 92F8802E7302.009v142~.F8E7E8.809vF739030 O .J1023/F94/.5:84.8E39E8.20F..9473E-.54.J100.5.38!..v14.3.3.84/O -47J9O4743.E74-.7F8008.2:8F7390F80.JQ09E74-O.4389E.4743E9:9E3O142~ O 3/E.-/:.439E2.0 #J9099142~.97.8F8.0397E84.//:.E.79.4389E02E88.7E39F7F80 4 2..823/F94/.3 O .907.8JQ0909.2..9E 7J9099142~.7F89 J/ O .

50.F499701024/:.847.5020 4 7J9v0020 4 3070 4 2~14..84.24/07303F.50201F2 . .50202~.09-..7E9. O 0.94 O 8F0.9E8 4 ..10F5J92F32~..F5J90998.3.8F9807~8FE7O/E89 25. O .39E...E::2.. 09--871F2   4 .8439-..3.O O 3/E.1F2-v O ..5.. %008.E9.30809-03 .009v142~3023 8E2J9E8-.0.7F2~1484743E.33.3.E8F730 4 0-948J9..009v142~ O 0F37J9 4 .FF514E3...4.

You're Reading a Free Preview

Download
scribd
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->