Makkos Albert devizahitelmegoldas@gmail.

com BEVEZETO DEVIZAHITEL
SZERZODESKOTES

TARTALOMJEGYZEK
7 11 11 12 15 16 19 21 23 25 25 26 27 29 31 33 36 36 39
41

" JELENLEGI HELYZETE ,,,.,, ""

©Makkos Albert

HITELFELVEVOK DEVIZAHITEL

MEGHATAROzAsA KEZDETE KAMATA

A

DEVlZAHITELZES

SVAJCI NEMZETT BANK REFERENCIA Sv AICI DEVIZAHITEL HTTELEZES FORRAsA OSSZETETELE ,., ,

"

"

,

Boritoterv Makkos Ka talin www.mijucu.com

DEVIZAHITEL-E
SVAJCI NEMZETl ARFOLYAMVALTozAs KAMATVALTozAs CDS BANKl

DEVIZAHITEL?
HATAsA , ,

,
, .. , , , , , , ,

BANK HEFERENCIA KAMAT ELHALLGATASA

FELAR/ FX-SWAP VESZTESEGEK

Lezarva: 2011. marcius 15.

DEVIZAHITEL

OSSZEFOGLALAS

ALLAM I FELELOSSEG
MAGYAR PENZOCYl KORMANY FELELOSSEGE SZERVEZETEK ALLAM! FELUGYELETE NEMZETI BANK

ISBN: 978-963-08-1203-0

MAGYAR

VAN ALLAMI MEGOLOAS
LAKAsKERDES REAus MEGOLDAs ., , .. , " .. , ,

.42
42

43
46

JELENLEG[

ELOTERJESZTES

Az

ELOTERJESZTES HIBAI

.46 HELYZETE 49 50 55 , 62 5

DEVIZA HITELSZERZOOESEKJOGI I. SZINLELT SZERZODES Keszult a szazhalombattai EFO nyomdaban Felelos vezet6: Fonyodi Otto www.efonyomda.hu

II.

SVAJCI NEMZETI BANK REFERENCIA KAMATANAKALKALMAZASA A SZERZODESBEN

JOGI lIT

}-IITEL szAMIT
ANNUIT KAMATPERIOOUS HrrEL

ASA ...........................................................................
SZAMITASA

AS sZAMIrAsA

67 67
74

BEVEZETO
Van, vagy lehet megoldas a devizahitel megduplaz6dott torleszta rcszletere! A konyv celja, hogy penzugyi lsmeretekkel nem rendelkezo hitelfelvev6k reszere is atlathat6va tegye a devizahitel heLyzetet es sajat hitelenek kiertekeleset. Az allam nines abban a helyzetben, hogy utolag beleavatkozzon a devizahitelesek lenyegi kerdesebe, az elarazott torleszt6 reszletekbe. Politil<ailag nern teheti meg, a kilakoltatasok megtiltasa pedig csak ront a helyzeten. A jelenlegi hclyzet a banl<nak sem jo. A jelzalogpiac a kilakoltatasok elmaradasa miatt osszeomloban van, emiatt nem lehet ujabb hiteJeket foly6sitani. A bankok a fi6kok sorat zarjak be. A piacon hiteluk vcsztettek. Aki felvenne hitelt nem hitelkepes. aki pedig hileJkepes, a mult miatt meg csak gondolni sern mer a hitelre. A penzligyi szclgaltatok huzo agazata a hitelezes, osszeomloban van, de a bank nem fog es nem is tud onkent valtoztatni a szarnara tul jol sikerult helyzeten. A konvveiben szerepel egy osszeg. Milyen alapon mondhatna, hogy egy reszet leirja? Pedig nemi veszteseg kisebb kar lenne, mint az osszeomlas. A hitelfelvevo nem tudja, mit tegyen? Nem ert a penzhez, ezert jutott ebbe a helyzetbe. Csak magara szimithat, ehhez pedig szuksegszerii, hogy a penzugyi ismereteket megszerezze! Ez a konyv nem regeny! Atolvasasa nagyfoku turelmet es kitartast igenyel. A konyv olvasasa sern az ujsagolvasasi stilus jegyeben javasolt. Az olvasashoz nyugalom kell, (Ne szaladjon be kozben a gyerek, ne szoljon kozben a tclevizio, stb.!) Uljon asztalhoz. vegyen ela papirt, tanuljon es jegyzeteljen! , E16fordulhat, hogy elsa olvasasra nern fogja erteni, Ez nem baj. Ujra, es ujra el ken olvasni. az egyes szamitasokat elvegezni. Ha valaki a konyv elolvasasa kozben ugy erzi, hogy szinte agyomtyomtak, belegornyedt a feladatba, forcg vele a vilag, unott, ideges, akkor a feJadatot nern tudja elkepzelni. llyenkor helves, ha egy kiilon papiron leirja maganak az egyes elemeket. Ki lehet rakni a penzt j3tekpenzb6l es elkepzelni a hitel folyamatat. Ha osszezavarodott az egyes fogalrnakban, akkor nagyon hamar akarta rnegerteni a szerzodest, vagy az elszamolast. -Vjra kell kezdeni a folyamatot. 7

TENYLEGES sZAMIrAsA

76 79 81 82
95

T ABLAzATOK
DIAGRAMOK ~ ABLAZATOK ABLAzATOK

CHF CHF

LIBOH, UBOR

MNB HUF/CHF MNB HUF/CHF

AHFOLYAM ARFOLYAM

BUBOR

PELDAK..........................................
MOOSZERTAN ::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::

1. SZAMU 2. SZAMU 3. SZAMU

PELDA LAKASHITEL PELDA LAKASf-IITEL

2008. . 2006
f-IITEL

PELDA SZEMELYGEPKOCSI

109 111 113 131 141

HITELSZERZODESEK TAPASZTALATA ME~LEKLETEK
ERIN-~ETT JOGSZABALYOK

ATTEKINTES ENEK 158 161 163 165 176

~SZ~F I SZAF

~LTAL ALTAL

2005. 2006.

NOVEMBERE~EN SZEPTEMBEREBEN

KIADOIT

TAJLOzTATo

KIADOTT TAJLOZTATo

6

I-Ia tovabbiakban sern erti a konyvet, akkor lehet, hogy egyes szavakat nem ert. Vannak olyan fogalmak, amiket eltero penzintezetek mas-mas m6don ertelmeznek, hasznalnak, szamolnak. Szamos banknak a sajM hirdetmenyeben is van fogalomtar, Sat, egyes szerzodesek is tartalmaznak olyan reszeket, amelyeknel megmagyarazzak, hogy az egyes szavakat mikent ertelmezik. A szavakat nagyszotarban, interneten is meg lehet nezni. Ha egyes szavakat sikerult ertelmezni, att61 a pontt6l - ahol a konyv ertheto volt - ujra keU olvasni a kbnyvet vagy a szerzodest, A konyv tudatosan ugy keriilt megfogalmazasra, hogy azt atlagos tudassal meg lehessen erteni, A sajat helyzet kiertekelesehez azonban komoly kitartas szukseges. NE LEGYEN REST ELOLVASNI A KONYVET! LEHET, HOGY TOBBET TAKARiT MEG, MINT AMILYEN FIZETESEMELESROL CSAK A.LMOOIK, A JELENLEGI TORLESZTO RESZLETEK KIFIZETESEHEZ Megeri a taradsagof Tudomasul keU vennimk, hogy NAGY PROBLEMA.K MEGOLDA.SA NEM TC>RTENIK HA.TRANY NELKUL. Az egyes adosok elethelyzete, szerzodese. anyagi forrasa lenyegesen eltero. Nem lehetseges ezert, olyan egyseges velernenyt kialakftani, ami azonnal mindenkire alkalmazhat6 lenne. Minden szerzodest egyenileg kell atgondolni, amelyhez elsodlegesen az ados sajat felkeszultsege szukseges. Kinek mi a hatrany, azt mindenki maga donti el. Hatrany lehet, hogy indokolatlanul tobbet fizet, vagy vallalja sajat igazanak kivivasat. Sajnalatos, hogy a dontesek mcghozatalaban jellemzoen nem a szarnok, hanem a szubjektiv megiteles, barati tanacs. stb. dontenek. Penzugyi ismeretek nelkul nem lehet realisan megitelni a helyzetet, don test hozni, az indulat pedig csak felreviszi a gondolatokat. Tobben egyeztetesi jelleggel leptek fel a hitelkarosultak erdekeben. Egyetlen olyan szakmai anyagot sem talaltam, arnelyik ram utatott volna a helyzet va16di penzugyi es/vagy jogi hatterere. 8

jog a van a szabad velemenynyilvanitdsra."

Koztarsasagban, mil~denk!nek A leirtak maga~ve.leme~yt kcpviselnek, nem tekinthet6 hivatalos, penziil?yi vag? J~gl ,tanacsnak, de segit a helyzet attekinteseben es a tudas alapu dontes meghozatalaban. MINDENKI MAGA ISMERI HELYZETET, AZ EGYENISEGET, ES MAG A KELL, HOGY V ALLALJA A DONTESE FELELOSSEGET. HA NEM TESZ SEMMIT, AZ IS OONTES! A penzligyi szektor reszerol sokszor hangzott el- nem alapt~l~nul - az velemeny, hogy az emberek penziigyi ismerete randkivul alacsony. JeJen konyv celja eppen az, hogy a penzugyi ismeretek~t olyan szintre emelje. hogy a sajat erdekeit mindenki maga tudja kepviselni.

Az Alkotmany

61. § (1) "A Magyar

9

DEVIZAHITEL
SZEJ:\ZODESKOTES

A deviza hitelszerzodesek megkoteset celszerii folyamataban attekinteni. A hitelfelvev6 arrol hallott, hogy kedvez6 hitelhez juthat es megvalositha tja lakastervet. EI6zetesen tajekozodik a hitellehetoscgerol, majd kinezi maganak a lakast, megkoti az adasveteli szerzodest es foglalot ad. A szerzodesben benne van, hogy a vetelarat banki hitelb61 finanszirozza. Ha nem kapja meg a hitelt akar a foglalot is veszitheti. A bank befogadja a hitelkerelmet - aminek resze a szerzodes is - majd elindul a hitelfelvev6 beszoritasa Az egyes okmanyokat ki kell egesziteni, ujabb nyilatkozatokat kernek, stb. Majd, mikor a fogla16 hatarideje hamarosan lejarna, a hitelfelvev6vel kozlik a hirt. Az esetek tobbsegeben valamilyen komprornisszumot esikar ki a bank. A hitelfelvev6nek nines valasztasi lehetosege. Ha most adja be mas bankhoz az okmanyokat. uj szerzodest kell Inti. Nem biztos, hogy az elado elfogadja egy u] foglalo id6tartam rneghosszabbitasat. Kicsuszhat a hataridobol, elveszitheti a foglalot. L::miattvallalja a kompromisszumot es alairja a szerzodest. A hitelfelvev6nek eselye sines, hogy eJ6zetesen atnezze vagy ugyveddel atnezesse a szerzodest. Egyebkent is az ugyved legfeljebb jogi tanacsot tud adni. Penzugyileg a szerzodes elernzese nem Ieladata, nem is ert hozza. Az alairasnal a kozjegyz6 ott ul, es varja a szerzodes atolvasasat, Esetemben e16fordult, hogy meg si..irgetett is, mert hamarosan itt a kovetkezo hitelfelvevo. Ebben a legkorben nines lehetoseg arra, hogy a hitelfelvevo a szerzodesben olyan elemeket is javittasson, amik a targyalas soran fel sem vet6dtek. (Pl. a banknak jogaban all tel aron eladni alakast, ha fizetesi kesedelernbe csik.) A penzugyi kerdesekben a hitelfelvev6k tobbsege nines tisztaban az alapfogalmakkal sem. Nem va16sz1111:1, hogy egyetlen hitelfclvev6nek is elmondtak volna a szerzodes rnegkotese elott, mi a carry trade iizlet, milyen kockazatai vannak? HoI tudja megtekinteni a Svajci Nemzeti Bank referencia kamatat? Mi a CDS es mi az FX swap i..igylet, es mi koze a banki finanszirozashoz? Sot a hitelfelvev6k tobbsege meg azt sem tudta. hogy ha az arfolyarn modosul. nern csak a torlesztoreszlet, hanern a toketartozas osszege is modo11

sul, amely alapjan a szerzodes akar fel is mondhat6! Ennek ellenere alairattak vele a nyilatkozatot, hogy a devizahitelr61 a tajekoztatast megertette. Minden j6zanul gondolkodo ember tudja, hogy nem ertette meg, nem erthette meg, hiszen egy tizenoldalas szerzodes egy ora alatti alairasa idejen nem lehetett olyan kozgazdasagi fogalmakat elmagyarazni es megertetni, amelyre legfeljebb csak a kozgazdasagi egyetem penzl.igy szakan kerithettek sort. A lakossagi hite1felvev6k megtevesztesenek elkeriilese erdekeben a nyugati orszagokban nem engednek deviza hitelszerz6dest kotni! Mas kelet-eur6pai orszagban sem fordult elo, hogy olyan deviza hitelszerzodest kotottek volna, amelyben a forrasdeviza jegybanki alapkamata ne lett volna bazisadatkent megje161ve.

HITELFELVEV6K

JELENLEGI

HELYZETE

A penzugyi vilagban ismert a carry trade uzlet. A befektet6 alacsony kamatszintii devizaban (jomisdeviza) vesz fel hitelt, amelyet magas kamatszintu orszagban (Clilorszag devizrija) fektet be. A hozam a ket deviza kamatanak kulonbsege. Forrasdeviza lehet pl. japan jen 0,1 %, svajci frank 0,8%, USA dollar 0,25%. Ceiorszag lehet pl. Brazilia 10,75%, Oroszorszag 7,75%, idonkent Magyarorszag is. A kamatkulonbseg. mint lathato akar 10% is lehet. A svajci frank es a magyar forint kozott azonban rna is megvan az 5%. A carry trade i.i.zlet hozarnat harorn tenyez6 valtoztatja meg. Az atvaltasi arfolyarn, a forrasdeviza es a ceiorszag davizajanak kamatvaltozasa, Legkonnyebben es a leggyorsabban az arfolyarn valtozik. Ha az arfolyam kedvez6tlen iranvba valtozik, a befektet6 elveszitheti a kamatb61 fakado nyereseget. A veszteseg elkeri.i.lbet6, ha a hitelt azonnal visszafizetik. A carry trade iizlet hitelet a celorszagban emiatt nem szabad ingatlanba fektetni, kulonosen nem szabad reszletfizetesre vil1alkozni. Mindket elem ugyanis lehetetlenne teszi a hitel azonnali visszafizeteset. ami veszteseget aredmenyezhet. A kamatvaltozas hatasat sokkal nehezebb erzekelni. 1% karnatvaltozas hitel eseten. akar 5-10% arfolyamvaltozassal egyenerte~kli. 12

Sokkal nagyobb tehat a jelentosege, mint azt eloszor gondolnank. (Kesobbiekben reszletesen bernutatasra keriil.) A magyarorszagi devizahitelek a carry trade iizlet naiv formaJanak minosulnek. Egyreszt naivitas azt feltetelezni, hogy a ket deviza kamata kozotti kulonbseg tartosan (10-20 even kereszti.i.l) azon a szinten marad, mint amikor szerzcdes megkotesre kerult, A jegybanki kamat szoros osszefiiggesben van az inflacioval, Ket orszag karnatkulonbsege a ket orszag inflacioja kozotti kulonbsegre vezethet6 vissza. Ha tartosan magas egy orszag inflacioja (es igy kamatlaba is), akkor szuksegszenien e16bb - ut6bb az arfolyamnak is valtoznia kell. Az arfolyarn valtozasa pedig elviszi azt az el6nyt, ami a ket orszag kamatkulonbsegebol fakad. Erre vezethet6 viszsza, hogy - irodalmi forrasok szerint - a carry trade uzletnel 30 ev alatt legalabb egy oIyan korrekcio e16fordul, ami a teljes uzlet eredmenyet felemeszti, Ilyen kiemelked6 nagysagu arfolyamvaltozas sokkhatast eredrnenyezhet, arnelvnel a Iakossag a korrnanytol var segitseget. Az allami intezkedes Ilkier6szakolasa" erdekeben romlik a fizetesi hajlandosag, amit a penzugyi szolgaltato a fizet6 adosok terhere kivan kornpenzalni. Ezek a folyamatok jelent6s tarsadalmi feszultsegeket vonhatnak maguk utan, (Jelenleg ennek a folyamatnak vagyunk reszesei Magyarorszagon.) Egy penzugyszakos kozgazdasz kivetelevel meg a diplomas lakossagi hitelfelvev6kt61 sem varhato el, hogy a fent leirt kockazati elemeket atlassa, hiszen meg az egyetemen sem tanitjak. A lakossag jelent6sebb resze sokkal alapvet6bb penzugyi ismeretekkel sem rendelkezik. Egy ember elete soran egy-ket alkalommal vesz fel hitell. Nem varhato el, hogy a penzugyet megtanulja. (Mit szolnank hozza, ha egy tudogyulladasnal az orvosi isrnereteket meg kellene ranulni. hogy a megfelel6 gy6gyszert kivalasszuk. mert az orvosban nem bizhatunk, vagy ha szarnitogep szerelese elott meg kellene tanulni a bitek, bajtok, chipek rejtelmeit, mert a szereloben nem bizhatunk.) A tarsadalmi specializacio rniatt termeszetes, hogy mindenki hagyatkozik a szakterulet szakvelernenyere. fgy voltak a hitelfelvevok is. A penzi.:i.gyi szclgaltatok ezzel a bizalommal sulyosan visszacltek, es becsaptak ugyfeleiket. Bar a penzugyi szolgaltatok szamtalanszor kifogasoltak a lakossag alacsony penzugy, ismeretet, az allapot megszuntetese erdeke-

13

ben erdemi intezkedes nem tortent. Meg a penzugyi ismeretek megszerzesehez sziikseges irodalom sem all rendelkezesre. Magyarorszagon a penziigyi tanacsado statusza is ketseges. A pcnzugyi tanacsado ugyanis a banki terrnekek eladoja. aki jovedelmet a banki tcrmekek eladasa utan kapja. A penziigyi tanacsado kE~pzese is erre iranyul. A ranacs a~ eladas es nem a: iigyfEJ erde,ket szolgalja, hacsak veletlenul nern esik egybe. Jellemzo, hogy a tanacs~ ad6nak a banki terrnekektol eltero ternakorokben (pl. aranyba valo bsfektetes) meg esak gondolata sines. A lakossagnak tehat nines eselye se arra, hogy erdemi tanacsot kerjen. de eppen a tudas hianya miatt nem is alakult ki real is ige~y: Az emberek a "feligazsagra" epi..ilo tippek utan mennek. a valodi javaslatot szamtalanszor eppen a tudas hianya miatt meg sem ertik, vagy nem fogadjak el. A felh~szi.ilt tanacsadonak szeles tudassal kell rendelkezni, ame!y tudast meg kell fizetni. (Mint az i.igyvednel, orvosnal. ad6tanacsad6nal, stb.) Az pedig fel sem vetodik. hogy a ranacsadasert fizessenek. Ettol a legkortal meg messze a tarsa-

all

dalom. A hitelfelvev6k nagy tobbsege csak a valuta fogalmaval talalkozott. A deviza arfolyamanak koeka.zatat a multbeli adatok alapjan probaltak megbecsi.ilni. 2008. szeptemberig, a "valsag" kezdeteig a svajci frank arfo1yamat a Magyar Nemzeti Bank adatai szennt [www.mnb.hu] a kovetkez6 diagrammutatja.

A multbeli adatokra epulo diagramb61 nem lehetett arra kovetkcz,tetni, hogy az arfolyam hamarosan meghaladja a 200 HUF/CHF ','rteket. Ahltelfel;ev6k ~ovabbjakban azzal sem szamoltak. hogy az .II :olyam kedvezotlen valtozasa nern csak a torleszto reszlet, 'hanem .1 ,J-elvett hitel osszeget is elarazza. Ezt pedig, mint kockazati tenyelot tudniuk kellett volna. A d~vizaJ;itelt ny.lljt6 penzugyi szolgaltatok penzugyi szakemberei tudtak, tudmuk kellett a carry trade fent leirt kockazatat. !\ penzi..igyi szoIgaltat6k tudtak, hogy a svajci frank a dollarhoz kepest erosodni fog, azaz magyar forintban tobbet kell erte fizetniink mcgis megkotottek mintegy felmillio ingatlan hitelszerzodest es kozel ketmillio fogyasztasi szerzodest. A penzugyi szolgaltatot a nyeresegvagy hajtotta, ami egeszseges ((_il'ekv~s,a h~telfelvev6t pedig a eel eleresehez szukseges Iorras meg(c:remt:se hal,totta, ami szinten egeszseges torekves. A ket egeszseges Lorckves soran_.elbeszeltek egymas mellett? Nem! Nern volt egyforrna az .. ismeretuk, a tu~asuk. Az allarn, ill. annak feli.igyelete, pedig nern toltotte be feladatat, nem zarta ki a visszaeles lehet6seget. A~, e;kolcsi o~?al?n ttl] a helyzetet szakmailag es jogilag is a szerzodesek ~laPJan at ken tekinteni. Tudni kelt hogy a hitel£elvev6 m,!lye~ ~o:kazatokat vallalt be. Tudni kelt hogy a penzugyi szolgaltato atlepte-e a szerzodesi hatarokat, es milyen rnertekig fele16s J kialakult helyzetert. Va16s rendezesre csak realis penzugyi es jogi alapokon keriilhet sor.
r

_. '0000

J-!

!

DEvrzAHlTEL

MECHATARozAsA

;i':J

~

E -' a

"" E

N

'"

~ ~ " .=. " & ,~~ " ~ c. ~ '" " ~ ,~ ", R ::~ F:: '" ~ o "" c" '" R ~ '"
.> ·n 0
:0

~

c C'!. N ra, l~ a N

;~

.c E

"'

'-0

,~

''l'f

:f.i

N

0-,

D

0

c

~.
g
0;

c ,'5:,
Co 0 D
N

"

:rr

"

"

1 '" ~ :€
E if;
D

~

.~ "
:0

.to

.~ "
0 0

.~

'~ CD 00

.:; -: c,

E:

" " .:=J f " ~ ~s
"_ 0N

R " F1 vi
R

F::

~R

N

~

"" ~

'D

" ~ "" " '" ,_ cc i u " "
-r,
OJ
0

E

c'

D

,- "
0 r--,

0 0

0

'" ;;

cO

A carry trade iizlet alapfeltetele, hogy a hitelt devizaban tartsak nyilvan es mindket deviza alapkamata es az artolyam ismert legyen, hiszen a ket kamat kulonbsegere epiil az iizlet. A kockazati elemek arniket a hitelfelvev6nek ismerni kell: r • a forrasdeviza jegybanki alapkarnatat, svajci frankhitel eseten a Svajci Nemzeti Bank referencia karnatat, • a celorszag jegybanki alapkamatat, amely a Magyar Nemzeti Bank honlapjan megtekinthet6: www.rnnb.hu • a ket deviza kozotti arfolyamot, amely a Magyar Nemzeti Bank honlapjan megtekinthet6: www.mnb.hu 15

14

Termeszetesen a penzugyi szolgaltat6k nem a r;emzeti b,ank~k szintjen hiteleznek es nem a Magyar Nemzeti Ba;lk a~folya~~n ~~1tanak. A nemzeti banki arszint azonban meghatarozo, stabil es fuggetlen kiils6 adat, ami a szerz6des tendenciajat. valtozas merteket meghatarozha~a.

"III. 2. A deoizahitelek fa ly6sita.s a es iiirlesziese saran felmeriil5
special is koltsegek.

A osszevol1t koltsegmutat6, a THM mutato, a koltsegek jellegeb61 ad6d6an nem tanalmazhutia mindazokat a kiiltsegek, amelyek II hitel tiJbb eves lor/eszlese soran dtero ualoszin ([seggel [eimeriilnetnek: A deviza hitelezes so rail [eimeriili: speci6.lis kiiltsegek ki:Jzui a THM mutat6 csak azokot (I kdltsegeket ueheti szamitilsba, amelyek biztOSClI1elmeriiil1ek, mint pe/daul f
• a. deviza-veteli es deviza-eladasi arfolyarn kozotti kulonbseget (arfolyamres), • konverzi6s dijat, az eitero valosztmiseggel bekovetkezo lehetseges pluszkoltsegekkel, mint peldaul • a torlesztoreszletoek a kiilfi:ildi valuta kamatvaltozasa miatti valtozasaval, • a torlesztoreszletnek a forint arfolvarnvaltozas miatti valtozasaval, nem szamolhat. MegJegyezziik, hOgJJ a forint egy adol! valulavai szembeni

A

DEVIZAHITELZES KEZDETE

A devizahitezes

2004-ben kezdcdott.

TisztdZlli kdl a hite! es a kiilcson fogalmat. A Htp. (1996. ivi eXIT. tv. 2. 5Z. mel/eklete, I. Penzpiaci 5zo1gcWatiisok 10. pon tja szm;l!: II hit:! a hitele~6 nyiiatkozata, hogy az ad6snak nz inisos szerz6desben va~laUj~ltetelekt'5etel1 kiilcsOllt nyujt. A kolcsim pedig ircisos szerzodes al~p]aH pe;z~s~koz re~deikezesre bocsaiasa. A koztudatban folyamatosan hllelszerzodesrol beszelnek; de vcd6jdb(ll1 II szerzodes megkotesere jeUemz6en c:ak ~kkor ked1}t, so~, amikor a phnugyi szo/galtilio mi'lden feltetell bevlZsgal I, es II folyosl tasrol dOIlti:itl. A kozfelfogas ]ellemz6e'1 a hite! klfejezcst aikalmazza, emiatt a a jiiv6bel1 szinten ez a kifejezes keriil alkalmaZllsra.

iiljoiyanwdl/ozcisara

ncm cSllk II forint erosodese, vagy gyengiilesi! van baII

Mssal, hanem liZ adoit valuMnak gyengulCse is."

tiJbbi v111utcival szembeni

eriiscdese vagy

,,(Afelszdmitott arfolyamres konkret l1u?rtCkei petdakenl II kovetkezQ'k: BD 0,5%, FHB 2%, HVB 0,7%, [IB 3%). Ezt a koltseget a teljes Iliteldij mutatonak (TRM) tartalmaznia kell." K0l1verzi6s dij Elofordu/, hagy a hitelnyuJt6
is [elszami). Ez
II
II penznernek kiiziJtti dtvaitasra kiuon dijat dij dltaldball liZ iitvc.iltott osszeg ardnydbclI1 kenil Je/szelmitasra. (A konverzi6s diJ prildciLil [J Rmffeisen Bankrui; 0,5%.) A THM muiato erteke tiikrozi ezt a kdltseget."

A penzugyi szolgaItat6k jellemz6en a svajci frank alap~ ~iteleket ajanlottak, mert a finansziroz6 deviza alacsony kamatszmtje rniatt kedvezo THM szintu hitelt tudtak kirialni.
kiiWnboz6 hitelkol1strukci6k iisszehasonlitnsara aikalm(lS {djes aiteldi] mu tata rooidiroe: THM, amelynek a lein:lscit es 5zamitCisat a tdbbszor modo-;;10 It 4'111997. 5Z. kormal1yrendelet szaMlljozza "A THM mutat6 egy cvre vOl1atkozoan, a hitelosszeg szazalekciban kiffJewe mutatja nz ilgyjel aUal a hi!e1r1lj!lj/6nak fizetend6 OS5zes koltseget, vala!J1int ~.!l!l;mad~k ,s~e~J{;lyn:k fizetendo koitsegek koziil a [edeze! ertekbecsiesenek dlJat es lakasep!tes ese/en a IJelyszini szem/ek dijrH."
A

konverzi6s

II hazai piacon II valtozD kamrliozaslr niiclek dltaldnosak, vagyis hi/fOldi naluuik kamatvli.itozasdl1ak kockdzaMt valamelJJlyi hitelintezet ese/eben a: I~gyfelek uiselik. Ezirt amenl1yiben II hitei penznemenek. }ellemuien svajci frankllak a piaei kumatszintie emelkedne, azi a devizaalapu hitelet: kamatMba is kbuem«. Ermek iehetoseget a hitelfelvev6 nem hagyhatJa figyelmen kivu!.

"fe/enleg

II

A Penzugyi Szervezetek Allami Felugyelete (tovabbiakba~: PSZAF) a hitelfelvev6k dontesenek e16segfh~sere 2005. nove.~nbeleben tajekoztat6t adott ki a honlapjzm[mellekelveL arnely a kovetkez6 megfogalmazast tartalmazza:

vallm6 kamatozdsu hiteie): esetcibel1II szerzodesbe« szabdlyozott kamatperioduson beWI a kama: v6ltozatlan marad, il periodus jordul6rlllp}an Ilzonban megvaltozhat. "
A

.Erre a kockazalra felvev6k figyelmet.

igazolj6k, v0l1atkoz6 tdjekoztatast." .Fonios tudnioalo,

valamennyi hitelnYlljtonak irasoml kcll [elhitmi a hitelA hitelfelvev6k KockrizatJelldr6 nyilatkozatban irasblm hOgJJ megkaptdk a deviza kmnalvri.ltozasb61 credo kockazalokra hogy a THM IJ11.1tat6 erteke nem iiikrozi
II

hitel kamat-

kockaza tei t. "

16

17

A PSZAF 2006. szepternbereben - a penzugyi szolgaltatoknal mindenki szamara hozzaferheto - irasos (prospektus jellegu) tajekoztat6t adott ki. amelynek 9. oldalan [PSZAF kiadvany es kulon annak 9. oldala rnasolatban mellekelve] a kovetkezo megfogalmazas talalhato:
"Hogy mennyit kell jizetnie, az els6sorban az adott deviza iran yado kamatrir61, peldriul a Svcijci Nemzeti Bank vagy az E~lropai Kiizponti Bank alapkamatdtol fiigg." (Vastagftott kierneles csak jelen idezesnel van.)

A Svajci Nemzeb Bank referencia kamatnak nevezi az alapkamatat. A PSZAF kiadvanya egyertelmtien megfogalmazza, hogy a

Nem vitathatn, hogy a Svajci Nemzeti Bank referencia kamata lobb milli6 ernbert erint. emiatt kozerdekii adatnak minosul amit kozze kell tenni. A Svajci Nemzeti Bank referenda kamatat se ~gyetlen penzugyi szolgaltato, se a PSZAF nem tette kozze, sot irasbeli rnegkeresesre sem hajJand6 megadni. A ~itel~el~ev? csak abban az esetben tudja ellenorizni a penziigyi szolga1t~to reszere fizetendo torleszto reszlet osszeget, ha a forrasdcviza, Jelen esetben a Svajci Nemzeti Bank referencia karnatanak SZ1n ljet ismeri. A forrasdeviza alapkamatanak elhallgatasa jogellenes. Ez teremteu; ~eg a pe~zug1i, s~oJgalt~~6.knak azt a lehetoseget, hogy il szerzodesek elszamolasanal a SVa)Cl Nemzeti Bank referencia kar~at;altozasat61. el,ter6en az {lj karnatszintet szubjektiv alapon allapitsak meg, arni lenyegesen nagyobb, mint a Svajci Nemzeti Bank referenda kamatszint valtozasa, A Svajci Nemzeti Bank referencia kamata, mint kozerdekii adat elhallgatasa, a penzugyi szolgaltatok reszere az elszamolas c,~le~6rizhetetle~sege t~egteremtette a lehetdseget a torleszto reszletek,k?rla,tla~ emelesere, amellyel a penzugyi szolgaltatok ~ ugyan eltero mertekben - de egysegesen eltek is!

"torleszt6reszletnek

a kiil/bldi ualuta kamatvciitozasa

miatti vdltozasavai"

lehet szarnolni, es ezt szarnszaki peldaval be is mutatja. Hasonlo a helyzet az atvaltasi arfolyarnmal is, amit a penzugyi szolgaltatok szabalyosan alkalmaztak. Ha nett az arfolyam. akkor az arfolyam valtozas mertekevel emeltek a forint torleszto reszletet. Ha csokkent az arfolyarn, szinten a valtozas mertekevel csokkentettek a forint torleszto reszletet. Mindket kiadvany egyertelmuen megfogalmazza, hogy a • THM mutat6 erteke nem tartalmazza a hitel arfolyarnkockazatat, es nem tartalrnazza a hitel karnatkockazatat. • THM mutat6 szarnitasba veszi a szerzodes megkotesekor ervenyes Svajci Nemzeti Bank referencia kamatat, mint kamatszintet, a kezelesi koltsegeket, a deviza-veteli es deviza-eladasi arfolyam kozotti kulonbseget (arfolyamres), es a konverzi6s dijat. A PSZAF, mint a penzugyi szulgaltatok feltigyeleti szerve kiadvanyaiban a megfogalmazas teljesen egyertelmii: A hitel felvevoket csak a Svajci Nernzeti Bank alapkamatanak valtozasa es svajci frank arfolyarnanak valtozasa erinti, A devizahitelezessel a Kozponti Statisztikai Hivatal adatai szerint a kovetkezo szerzodesallomany alakult ki:
2004. Deviza alapu lakashitclck Slama Lakasatlomany osszeqe millio Ft h ttpJ/porta I.ksh.hu/p 1s/ksh/d 27986 142906 2005. 92722 464479 2006. 186551 918099 2007. 272 462 1 458663 2008. 358533 2365463 2009. 364492 2462719

reve~

SVAJCI NEMZETl

BANK REFERENC1A KAMATA

A ba~Lkok nem csak a Iakossagnak, hanern egymasnak is hitcleznck, ~lmt bankkozi hiteJnek neveznek. A magyar bankok bankkozi h,ltelenek kamatlabaa,BUBOR, ami a Magyar Nemzeti Bank honlapJan wwwmnb.hu .Hioaialos BUBOR fixinge):" elm alatt tekinthet6 meg.
'~Budapesti ua!.,kkiizi kamatldb, a kereskedelmi bankok kihelljezesi ratrijrinak a~laga. A ,BUBO~\ a BUdapest Interbank Offered Rate, nevblck kepuse a mas deoira): puicain szokrisos angol rii1Jiditeskepzesse/ keletkezett. A BUB?R szazalekos ertekeit a Magyar Forex Tcirsaslig (MFT), a huzai III tel 111 tezeiekben dolgoz» dCVlza es penzpiaci keresked6k szakmai szeroezet aM~.E]/ar Nemzeti Bank kozrendlkodeseve/ naponta s.ziimolja ki es teszi kozz«. '.' "A BUBOR a vriltoz6 kamatozasu betetek: es hitelek arazl1sii1161 ualamint a tozsdei es a tozsdcn kltruli szarmaztatoti kamahif51}letek elszri' molasunel jelenl hivatkozasi vagyis referenciasziniet, A vriltoz6 kamalozl1Sl1 [orint hiteteket altaliiban ligy jegyzik, hogy az: adjrik meg az i,igyfdnek, hogy a bank a hazai forinttirhoz kepest luiny bdzisponttal (a kamatuib ezreiekeoel)

ocs/h u n/xsta d a t/xsta da t _ovosl i_2Th001. h t m I

18

19

novel! vagJJ csokkent, a kmnatot. ~ BUBOR ~ 30 baz£~pol1t te~M a BUBOR mint referenciakamat 0,3 szdzaiekponttal novdve, juggetletwl a BUBaR aktutilis erteker6l." [hltp:llhll.wikipedia.orghUlklIBUBOR]

Nemzetkozi viszonylatban a bankkozi kamat jele a UBOR, amine k a nev e a _ _ _ _ ., London _ InterBankOffered Rate roviditesebol fakad, es egy olyan atlagos karnatszintet jelez, am~lye~ a k:valaszt~tt bankok (un. panelbankok) egymasnak hajlandok blztosltatlan hiteleket nyujtani. " . . tt A svajci frank vilagviszonylatban is kiemelkedo dev~z~, :ffi:a a Svajci Nemzeti Bank referencia kamatat - a magyarorszagttol lenyegesen eltero m6don allapftja, meg. ... . ,. '" A Svajci Nemzeti Bank penzpolitikai koncepcl~J~ 20?0~tol h~r~:n elemre epul: az arstabilitas definlci6ja~~,. egy koze~tavu inflacios progn6zisra, es _ operativ sikon - a svaJcI frank 3 ,honapos L,IBO~ referenciakamat celszalagjdra. Normal esetben a c,elszalag ,;zelessege 1 szazalekpont. A celszalag az alabbi oldalon kerdez,heto Ie: http://www.snb.ch/de/ia bou tim onpoI/monsta t/i dim on pol_ monstal_zielband
CHF LlBOR3 h6napos erteke . Megal1apftas napja 2009.12.03. 2008.11 .12. 2008.20.11. 2008.06.11. 2008.08.10. 2007.13.09. 2007.14.06 2007.15.03. 2006.14.12. 2006.14.09. 2006.15.06. 2006.16.03. 2005.15.12. 2004.16.09.

Hason16 a helyzet Magyarorszagon is. Az MNB elnokenek nagy t-irgyalotermebsn ki van rakva egy tablara az inflacio celertekc, ami II+lernzden befolyasolja a jegybanki alapkamatot. A kereskedos megscrn a jegybanki alapkamaton, hanem a BUBOR, a Magyarorszagon heluli bankkozi kamatlab erteken folyik A svajci frank eseteben a celszalag egy tervezet. A mervado a referencia kamatszint, amit kereslet - kfnalata reven a targynapon megkotott uzletek arfolyamanak atlaga alapjan szamitanak ki. A Svajci Nemzeti Bank referencia kamatszintje tehat naponta valtozik: A Svajci Nernzeti Bank a 3 honapos bankkozi kamat tozsdej er(eket tekinti az alapkamat meghatarozo ertekenek, A tovabhi penzpolitikai eszkozokst (pI. a tovabbi 14 kulonbozo idotavu ~ napi, heti, stb. - LIBOR ertek) a 3 honapos LIBOR erteke alapjan allapitjak meg. ASvajci Nemzeb Bank (SWISS NATIONAL BANK) a Svajci T6zsdeve] (SWISS EXCHANGE) szorosan egyuttmukodvs vegzi tevekenyseget. Emiatt a 3 h6napos LIBOR erteket a t6zsde honlapjan talaljuk meg. (A 3 h6napos LIBOR roviditese: SAR3M (Swiss Average Rate, 3 _ a h6napok szarna, - M a h6nap roviditese.) A SAR3M napi erteke egy Excel file forrnajaban toltheto le . http://www.six-swiss-exchange.com/indi ces/swiss_reference_ rates/reference~rates_en.html Excel file jele: hsrr3m A tozsden a napi zaroarat szoktak mervadonak tekinteni, ami az Excel tablan az E oszlopban Fixing Close ertek. A letoltott ertekek es azok diagramja mellekelve.

o o

0.75 1,00

0,50 1,50 1,50 2,50 2,00 3.00 2,25 3,25 2.00 3,00 1,75 2,75 1,50-2 ..50 1,25 2,25 1,00 2,00 0,75-1,75 0,50 1.50 0,25 1,25

SV AJCI DEVrZAHITEL

bSSZETETELE

A celszalag alatt egy als6 es felsa ertek kozotti tartomany " do.

erten-

A svajci jegybanki alapkarnat ugyfelek el6li elhallgatasa felveti a kerdest, hogy ez egy kommunikaci6s hiba volt, es kulso hatasra alakult ki a jelenlegi helyzet, vagy az elhallgatas eszkoz volt a kiemelked6 penziigyi szolgaltat6i nyereseg elerese erdekeben, Az elernzesre biztos alapot ad a PSZAF 2005. novemberobsn keszitett A bankok ingatlan/edezetii devizahiteleinek osszehasonlit6 elemzese cirrui kiadvanya, amely a bankok 2005. okt6beri ajanlatat tukrozi, A tanulmany altal vizsgaIt id6szakban, 2005. okt6ber 3-t61 2005. ev vegeig a svajci SAR3M es a celszalag tartomany alakulasa a kovetkezo:

20

21

1,6
1,4 1,2 1 -liBOR 0.8 0.6 -LBL

Az e16zo tablazatbol kiemelve a lakascelu es a szabad felhasznalasu hitelek als6 es felso ertekeit a kovetkezo adatokat kapjuk:
!'" ~
_"...,..,->L ... ...,..,~ .•• ....,."" .. , ... I'"P' ..........---,..,.,... " --'."

THM sztntosszebasonutas Bank Lakascelu
Minimum Maximum 6,04 6,6 5,96 6,14 7,78 5,94 5,97 7,43 6,13 6,12 6,57 5,52 5,84 6,31 6,18 5,92 6,6 5,61 5,99 6,51 5,59 5,97 7,43 5,97 6,12 5,96 5,52 5,56 6,06 Szabad Minimum 6,70 7,52 8,05 6,96 9,32 7,03 7,04 8,51 7,96 6,12 6,88 6,90 7,20 7,40 7,53

falhasznalasu
Maximum 6,70 7,69 8,43 7,06 10,47 7,43 7,04 8,51 7,96 6,12 7,42 6,90 7,84 7,66

KH
ERSTE
Raiffeisen

1
·1'····.....
I,

0.4 0.2

~.~.D'·····,·_·_~··_·_·_·_·~· __ ..·~········ ·

mn_._m____m

n __

I_~_···__"

,·-~·UBL

OTP
CIS MKB

T--~------------..~·
I
·····1

2005.10.03

°

AEB
2005.1203

HVB

2005.1103

BB
ELLA

LBL szalag als6 ertek, UBL szalag fels6 erte!c.
A SAR3M folyamatosan 1% ala tti erteku. A PSZAF 2005. novemberi 6sszehasonl ito tablazata szerint[ mellekelve] a bankok az alabbi THM szinten kinaltak a hiteleket.
r

FHB
Inter-Europa Volksbank Atlag bssze

atJag

"Nell any kiemelt bank ingatla nfedezeti; devizahi teleinek THM mutat6i
Lakascelu sv~l'ci frank euro ., 92-604 796-809 66 724 fi:.I,ekmko: Jeszekrak()_' 6 -19 713 561-596 7.19-756 jeszekrak6: feszekrako. ~ 57-~ 90 613-6 ·19 5.99·614 731-746 651778 875-990 feszekrako: jir;1ekrakn: 595-721 H 18-932 5 59-5 94 720-7 42 !eszekrak(): feszekrata»: 5 49 596 709-730 597 758 jeJzekrak6: jeszekrakU. 58 7-1 7.43 891 597·613 751,755 612 161 596-657 8 02-8 64 552 7.55 6,83-7,12 5,56-5,84 Saabnd Felh:lsznalasl'
~lIro

(%)

Mcgjcgyze,

sva ici frnnk

KH
Ersre

876 7.95

6.7 7,52-7.69

Raiffciscn

9,02-9,42 803-8 II 11,04-12,21

8,05-8,43 696-706 9,32-10,47 rovidebb kamtperiodus alacsonyabb eseten 25 eves futamido 5 mittie Ft

OTP
CIB

A tablazat a THM mutat6kat tartalmazza. A penzugyi szolgalta10 kotelezettsege, hogy a szerzodeskotesnel betartsa a meghirdetett THM mutat6 szintjet. Ez a kotelezettseg azonban csak az elsa kamatperiodus vegeig tart amely utan a THM erteke valtozhat. A felek szerzodeskoteskor nem a THM mutate betartasara szerzodnek, hiszen ebben az esetben nern kellene mas adatokat megadni, A szerzodes alapja a toketartozas, a karnat, stb. A THM ezek vonzata.

MKB

8,96-9,51

7,03-1,43

HITELEZES rDRR;\SA

HVB

8.66 10 94 761 851-906 843 8,39-9,05

7.04

MB
I3B EI"LA FHB
I mer-Eurona

851 796 6 12 688-742

10 eves futamidi5 10 eves fuiamido

5 miluo FI 5 millie Ft

69
7)0-7,84

jovedelmi

alapon fedczeti

alacsonyabb, alanon

mint

Yolks

Magyar Nemzeti Bank, SA]TOKOZLEMENY, A hitelintezeiek oS5zecont merlegenek alakulasar61 2007. decemberi zaro, 2009. januari nyito, 2009, decernberi zaro, es 2010, decemberi zaro adaiok alapjtin, es II hiielintezetek osezeoont merlege adatait felhasznalva kigyujtheto a haztartasok hitel es betetallornanya forint es deviza megosztasban.

22

23

','

MegnevezesL Haztartasok

>;

2007. december zaro ' ", :., ," . Bete! Hltel Forint, I Deviza Forint 'I Deviza
2562,51 3254,1

.

I

.

2008. december zaro . Betel Hitel" Forint I Deviza Forint I Deviza 2568,81 5153.1 6 109,91 1 085,3 7721.9 7195,2 107% 67%

DEVIZAHITEL-E DEVIZAHITEL?
A PSZAF 2006. szeptemberi kiadvimya[melIeklevel rogalmcit a 3. oldalon meghararozza. a devizahitel

Hilel / Belel osszesen HilellBetel % Hilell Belel aranya % Megnevezes

5916,6

6335,0

45%

I I

93%
55%

I
Batst Forint I Deviza
6342,31 1 239,2 7581.5 103%

33%

I

85%

I I

15%

2009. december zaro

2010. december zaro

Forint Haztartasok Hilel J Belel osszesen HilellBelel % Hilell Belel aranya %
34%

Hilel I Deviza
5195,2

Forint

Hitel I Deviza
5765,8

Betet Forint L Deviza
6220,1 1 155,9 7376,0

"DEVIZAHITEL olyan hi lei, amelynek osszegh IJCrrt [orintban, hanem nauimelu mas penznemben tiatarozm): meg: a magyarorszagi gyakorlat szerint je/lemzoen svdjci jrankban, eur6ban, vagy j<Jpal1]enben."

2648,7

2817,81

7843.9

8583,6 116% 16% 33%

I

66%

84%

I

I

67%

84%

I

"Mivel a hiteire [orintban van sziiksege, On a bankt6F deoizahite! eseten is [orm tban kap]a meg a hile/osszeget, mnelyet [orin Iban is kell torleszienie. Termeszetesen uannak olyan deuizohuelek is, ahol afoly6sitris a torlesztes is devizaban torteni):"

es

16%

* Nines adat.

"Megkl~lijl1boztetheld

a deuizahiiel

A tablazatbol megallapithato, hogy a hitelintezeteknel a haztartasok megtakaritasa 2007-ben meg magasabb volt, mint a haztartasoknak nyujtott hitelek allomanya. 2008-t61 ez az arany valtozott, nott a hitelek aranya. (Lasd: Hitellbetei iisszesen sort) Az elteres 2010. evben a legnagyobb, 116%. (HiteliBetet % soron lathato) Tehat csak 16%-kal nagyobb osszegu a kihelyezett hi tel, mint a betetallornany, ami meg mindig kedvez6 helyzet. A hitelintezeteknek tehat nem volt forrasgondjuk, hiszen onmagaban a haztartasi megtakaritasok megteremtettek a hitelezes fedezetet. Teves az a szemlelet, hogy a magyar haztartasok a svajci megtakaritasokat hasznaitak fel. Az azonban erzekelheto az aranybol, hogy a magasabb magyar kamatlabak miatt a korabbi evekben sokkal kisebb volt a haztartasok hitelfelhasznalasa. Az alacsony karnatlab a haztartasok hitelfelveteli szandekat meginditotta. A hitel forint arany 2008-2010. evben 33-34%/ mig a forintbetet aranya 84-85% volt. Az arany azt mutatja, hogy a forras nem abban az osszetetelben allt rendelkezesre, ami a hitelintezemek kellett. Kerdes, hogy a deviza osszetetelenek volt e [elentosege?

a foly6s£tds es a iOrlesztis alap» hitelekne: n foly6silds

lis [I deoiza alap~1 hitel. Devizahitelnil is tenylegesen devizaball tOrtel1ik. A deviza es (J tiirleszie« [ormibcn lorl"linik, de devizaban

van meghatdrozva a hitelOsszeg es a /orlesztd reszle). KiadvanYlJnkban - a kdznyelvben elfogadott sz6haszl'lliiatl1ak megfeletien - deuizahitelen ez utobbi, tehdt a deuizdban nyilvaHtartott, de [orintban fol!J6sitott es

tbrleszieu hitelt irtjiik."

A hitel forrasa forintban allt rendelkezesre, A hitel folyositasa forintban torte nt, es a tdrleszto reszleteket is forintban fizetik. Ezt a forrast nem kellett svajci frankra atvaltani, hiszen forintban levi) forrast forintban fizettek kif ill. forintban fizettek vissza. ;\ devizahitel kifejezes csak egy elszamolasi mod, amelynel maga JZ elszarnolas sem a devizahitel szabalyai szerint tortenik, hanern a Iorint hitel korulmenyeit veszik figyeJembe. Az alabbiakban felsomit tenyek bizonyitjak a svajci frank alapu hitelek forinthitelkent ltirteno kezeleset,

SVAJCI NEMZETI BANK REFERENCIA KAMAT ELHALLGATASA

!\ hitelfelvev6 svajci frank alapu hitelt vett feL A szerzodes alapj;:\na tartozasat svajci frankban tartjak nyilvan. A hitelt svajci frank1'61 atvaltassal folyositottak forintban. A forintban fizetett torleszto reszletet svajci frankra valtjak at. Az atvaltasert minden alkalommal penzintezettol fuggoen 1-2% - atvaltasi jutalekot szarnitanak fel. !\z i.igyfel az alacsonyabb kamat miatt vallalta ezeket a rnellekkolt24

25

segeket, a karnat, valamint az arfolyam kockazatat. Teljesen termeszetes. hogy a kamat is a Svajci Nemzeti B,ank referenda kamat va~tozasanak mertekevel modosulhat. A PSZAF mind 2005. novemberi, mind 2006. szeptemberi kiadvanya ezt erositi meg. A PSZAF es a penzi..igyi szolgaltatok ezzel szemben nem hoztak nyilvanossagra a Svajci Nemzeti Bank referenda karnatat, ezzel Jeh~tetlenne teve, hogy a hitelfelvev6 a referencia kamat modosulasat ellenorizhesse. A penzugyi szolgaltatok lenyegesen magasabb, szubjektiv alapon arazott kamatszinteket kozoltek a hitelfelvevokkel.

A jelenJeg kialakult, mintegy megduplazodott torleszto reszleaz elozo tablazat alapjan a hitelfelvev6k 89A%-nal az arfolyamnak csak 1/3 szerepe van. A torleszto reszletek 2/3 reszenek valtozasat a kamat megemelese eredmenyezts.
tckben

J(AMATV ALTozAs

ARFOLYAMVALTozAs HATAsA

Az arfolyam a hitelfelvev6k eseteben lenyegesen amit az MNB altal keszitett statisztika mutat:
A svajci frank alapu jetzalcqhitelek % 135-145 145-155 Felvetelkorl forinl-frank analyam 155·165 165·175 175-185 185-195 195-205 205-215 relativ gyakorisaga a felvelelkari THM 7,4.7,8 0.0 0.0 2.0 1.4 00 0.3 0.3 00 4.0

megemelkedett,

Bank LIBOR SAR3M kamat, es a HUF/CHF arfoegy diagramba rajzolva lathato, hogy az arfolyam J szokasos mozgasterebol 2008. novembereben lepett ki, amikor a LIBOR SAR3M kamatszint lenyegesen, 2% feletti ertekrol 0-0,2% kozott szintre, azaz tizedere (1) csokkent. (BaloldaJon a kamat skalaja, jobboJdalon az arfolyam skalaja lathato. A diagrarnbol csak a tcndenciakat szabad figyelembe venni, a szarnszaki osszefuggese/\ svajci Nemzeti
Iyam valtozasat kct nernl)
LIBOR_+",..,.._.,_.HUF/CHF 22'

artolyam es THM szerint Osszesen 7,8-<3,2 8.2-<3,6
1.7

Felvetelkori 5,4-5.8 0.0 2.4 3.8 2.4 1.1 0.0 00 00 9.6 5,8-B,2 0.0 4.1 8.3 5.0 01 00 0.0 0.0 17.4 6.2-6.6 0.0 5.5 21 00 0.3 0.0 0.0 0.0 8.0 6.6-7 0.0 4.6

7-7,4
1.7 13.4 7.1
8.4

0.0 0.0 00 0.0 0.0 0.1 0.3 0.0 0.4

34 36.2 328 204 5.5 1.2 06

6.2 1.7 1.9 11 0.2 00 0.0 126

200

78
1.3 0.5 0.0 0.0 0.0 14.3

2.4 0.5 00 0.0 33.5

". ".
1.'

DO
1000

Osszesan

Megjegyz8S: A vizsgait minla a 2005 januarja ota telvett jelzaloqnitelek, a felvetelkorl fonntban kifejezet! hiteloszszeggel sulyozva. Forras: MNB

0._
0, ···-·-····'"-···-~'-_v_..._-. •..._~~_'I

A hitelfelvevok 92,8%-a 175 forint alatt vette fel a hitelt. Az arfolyam ernelkedes merteke savtol fi.igg6en az alabbi:
Erintettek aranya
36,2 32,8 20,4

FelvetelKori
150 160 170

'2011. rnarctusl arfolyam
210 210 210
;:

Emelkedes merteke
40% 31% 24% 32%

A Svajci Nemzeti Bank referenda kamat csokkerrese 2% nagysagrendu: A penzugyi szolgaltatok az atvaltasi arfolyam emelkedest atvezettek a szerzodesekan, de a karnatszint csokkenest nem, Miutan a kamatszintet elhallgattak, senki sem tudta el1en6rizni a valtozast.

89,4

atlagosan

26

27

7 •.,' ..

01.0

0'0
.7

r-7

6

5· ..
4

".

..... . 4

3

Ir

.3

A Svajci Nemzeti Bank refereneia kamata, a LIBOR 2008. oktohcreben bezuhant. Az MNB alapkamata es a BUBOR 2008. oktoberi cgy honapos csucs utan folyamatosan esik. Minden kamatszint esik, csak a penziigyi szolgaltatok altal alkalmazott svajci frank hitelek kamatai emelkednek, es esak 2009. novembereban kezd el szolid Illert€kben csokkenni. A csokkenas rnerteke messze elmarad meg a magyar karnatok esokkeneset61 is. Ez bizonyitja, hogy a penzugyi szo]gaJtat6k - kihasznalva a hitelfelvev6k szorult helyzeh~t _ szubjcktiven allapitjak meg a torleszto reszletek kamata]. A lengyeJ hitelrclvev6k adatait mutato diagram bizonyitja, hogy Lengyelorszag ban a hitelfeIvev6k idonken! mintegy negyedet fizetik a magyar kamatszintnek. Ez is bizonyitja, hogy a magyar penzi.igyi szolgalta16k kamat meghatarozasa az i.igyfel megzsarolasanak elvera epul, es scmminemu szarnitasi alapja ninesen. (Figyelemre melto, hogy az ujonnan kotott lengyel devizahitelek kamatleba szigoruan koveti a Svajci Nemzeti Bank referencia ka1l1atszintjet. A magyar ujonnan kotott hiteleknel ez sem igaz.) A diagramokb61 az is megallapithato, hogy a magyar deviza hi1l'I.:illomany kamatanak semrni koze sines a Svajci Nemzeti Bank relcrencia karnatahoz es nem hasonlit a magyar BUBOR kamatszintj0nek alakulasahoz sem. A magyar devizahitel allomany kamata a rninel nagyobb haszon elve alapjan alakult.

Az MNB forrasra epu16 diagram osszehasonlitja a ma?yar es a lengyel devizahitelek kamaranak alakulasat, Az o:~l~pdlagram a meglevo hitelallomany kamata, a von~ldiagram a.z uJ hitelek kama~ tanak alakulasat mutatja, (Vannak honapok, arnikor a Iengyel ka matszint mintegy negyede a magyar kamatszintnek.) A magyar kamatok alakulasat
14.00 l1.00 '1

a kovetkezo

diagram

mutatja:

CDS
1 ---- -

FELAR,

FX -SWAP

]0.00

8.00 iLr-"l:.;.;;;;;;:_£t~..
600 ; . J • -

I

P,J '-~L
-

K

..

-

---

~l:,.

~

_

.

-BUBOR -liBOR _·-MNB

4.00

i-

2,001"' ....

Nemzetk6zi viszony latban e16fordul, hogy valarnel y felhaszmilonak :,tmeneti jelleggeI a masik fel devizajara van sZiikseg. Ezt nern csak ,I deviza atva1tasaval,hanem fedezet melletti »hitelezesscl" is meg lchet oldani. Ezt nevezik FX-swap ugylernek. Nemzetk6zi hitelezes!lel a hitelnyujt6k figyelembe veszik a hitel visszafizetes koekiizatat, .rrnit a CDS jehi valtozoval fejeznek ki. Minden orszagnak megvan .1 sajat CDS erteke, amely termeszetesen folyamatosan valtozhat. !\ CDS ertekE~t nem csak a hitel, hanem a FX-swap iigyleteknel is figyelembe veszik.

28

29

A CDS, iIIetve a forint beteti marzs + swapk,cH,tseg ttpusti forniskoltseg-szamitas osszehasonlltasa
6 5 %
°/0

I L\NKI

VESZTESEGEK

·~3

~2
-1

4
3 2

o
1 2 3

ob;~~~~~~~~~~~~~
~1
-)

1

4
5

A hazai deviza ugyletek forras fedezeie forint, a kin.zeh~s ~~.a befizetes is forintban tortenik. az FX-s~~P iigy~ete~re nm~s .szuk~ se tehat a CDS felar sem erinti a hazai finanszHozast. H,a e,nnten,e is g~kkor sern a diagram szerinti a helyzet. A m.agas ~DS. ert~k~knel ~J2008. okt6ber es 2009. majLlS kozott ~ ugyaru.s a penzugYl PJ~~CO~ c., . t befagytak nem jottek letre uzletek. cmiatt nern keletkezhe reszm, .. . t1 magyar tett veszteseg sem Ez termeszetesen nem )elenh az, :1~gya J penzugyi szolgitltat6k ne kotnenek FX~swap ugyleteket, e ~~:~a~llakossagi devizahitelezesse1 elenyeszc mertekben lehetnek

d

r

kapcsolatban.

I':gyes penzugyi szolgaltatok eseteben mar 10,5%-05 deviza kamatszinttel is lehet talalkozni, amit terrneszetesen az arfolyam tovabbi mintegy 30%~kal is emelhet. 19y a realerteken kifizetett kamatszint 1:1,5% nagysagrend korul is mozoghat, arnelynel a kamatemeles inerteke 85%1 (Lasd L sz. pelda) A penzugyi szolgaltatok a magas kamatszintet a deviza forras mcgemelkedett koltsegevel magyarazzak. Ez teljesen egyertelmiiI'll nern igaz! A penzugyi szolgaltato ugyanis maga hatarozza meg, III i [yen forrasbol biztositja az altala nyujtott hitel fedezetet, Nem hiszern, hogy egy cseppet is jozanul gondolkod6 penziigyi szolgaltato 7-9%-ot fizetne a deviza forrasaert, mikozben a magyar bankkozi piacon 5,8-6,1 %-os (3 honapos BUBOR kamat 2011. [anuarban) sziniL'n tudja biztositani a fedezetet. A szerzodeseknel a kezelesi koltseg szinten CHF-ben kerult mcghatarozasra. A kezclesi koltseg arfolyarn miatti mintegy 30%-os «melkedese a penzugyi szolgaltatok nyereseget tovabb noveli. Bar .I penzugyi szolgaltatok magyarcrszagi koltsegszintje a forintfinan';zirozas miatt minimalisan emelkedett, ugyanakkor a kezelesi koltSl'g az arfolyam ernelkedese revert 25~35%-kal nott, ami a penziigyi .s/O[galtat6knak 25~35%-kal magasabb extraprofitot jelent. A Svajci Nemzeti Bank 0,8(/'0-05 referenda kamatszintje mellett ,1 Ienti peldanal hozott 13,5%-os kamatszint kozel tizenhetszeres ,Iijszint. Elazo peldanal maradva, a 13,5%-os kamatszint a BUBOR kamatszintnek tobb mint duplaja, Megismetlem, a lengyeI hitelek l.amata gyakran mintegy negyede a magyar hitelekenek. Ilyen tul,i razottsag mellett a penzi.igyi szektornak szinte lehetetlen vesztese)',l'snek lenni! Ha ernellett a nyeresegszint mellett vesztesegrol beszelnek a h.inkok, akkor valamilyen veszteseget eredmenyezo tranzakci6 gondolata vet6dhet fel. (PI. nem a magyar betetforrast hasznaljak kl, hanem a forrast a kiilfoldi anyabankt61 kapjak es a nyereseget a k.imarkulonbseg Iormajaban viszik ki az orszagbol.) Ezt az okfejtest tarnasztja ala a Heti Vilaggazdasag 2011. marcius 'i-i, 9. szamanak 79..oldalan "Leszd1l6 dgban. Szokatlan mertikti banki {I/':,:ztesegek sztikitik a hiielre oar» iigyfelek lenetosegeit, a beieteseknek /ceocsebb a friinivaI6j~lk." cimrnel megjelent cikke:

30

31

"A l1lilliiirdos veszlesegeket elsosorbml a J1agysz~ba~!1 i~gatlaJ1pr~Jekt,ek osszeomldsa miatt elbukott hiieiek hozza):" ... "A va/sag datil 3-4 szazalek1'01 tavaly 1J, 7 sznzalekra nott a rossz hitelek aninya"

A cikk ir6ja elfelejtette megirni, hogy a duplajara emelt torleszto reszleteknek a vonzata a rossz hitelek aranya!
"A novekedeshez szukseges t6kho1 viszont egyelore lemondhat,nak ~ kiilfold~ tula}donban levo bankok. A gyatra eredmenyek ugyanis ~o:ltJ~ka tdk~~onzo kfpesseget. Reszben ez magyanizza azi is~llOgy I;avaly jelevtol J.de:ltos bd(oldi [crrtiskiaramuu: kezd6dotl. "Otnllllwrd eurD, azaz 1400 rlHlhard/o~1I1 I 'aramlott ki a bankrendszerbol, aminek egy resze az f1nyabankok{orrasklVomisa" - !Handla a [-lVG-nek Nagy Marton, a2 MNB igazgat6ja. A nigi6s i:isszelwsonlitr.isban is gyors /omiskiriramlris szin/e mil1degyik bank';iil ~1egfigyelhero volt. 5 nem csak.a lejar6 rejinansziroza,~£hitelekct jizetlek VI~sza aile.lvett, hagy 1I1egujitolMk volna 6kel', /wnem elolorleszlesre IS vall pelda, ClW; a ieanyak iM clotl vissza/izettlik 11ilelkeretiiket."

Erdemes a cikkhez a Magyar Nemzeti Bank adatai bankrendszer f6bb eredmenyteteleit attekinteni.

alapjan

a

A bankrendszer
1500 Mrd Fr . 1250

fobb eredmenytetelei
]v1rd

Az oszlopdiagram egyes tetelei egyrnas utan fentrcl lefele: Pozitartomany: Osztalek, Egyeb eredmenuek, Jutalekok es diieredmenuek, /\Illlwljovedelem. Negativ tartomany: Mii.kodesi koltsegek, Kiroeielese): l'I"iekvesztese, Fenziigyi miiueieiek. eredmenve. A rendelkezesrc aU6 adat csak a 2010. szeptembereig meglevo .idatokat dolgozza fel. A IV. negyedev adatai meg hianyoznak. A bankrendszer nyeresege ev vegere mint egy harmadara csokkent, de ez eppen a duplajara emelt torleszto reszlet miatt alakult ki. Erre vezethet6 vissza a Kiroeieleee): ertikvesztese tetel emelkedese i~. A bankrendszer tudatosan teremtette ezt a helyzetet! Ez is csak :1 Lmeneti, mert az ingatlan kilakoltatasi morat6rium feloldasa utan a /(tivetelesek ertekvesztese tetel legalabb a felere csokkenhet, azaz meg,Ill plazodhat a nyereseg, A kulfoldi bankok nem kivannak Magyarorszagon fejleszteni. !\ ki hi teikepes, az elretten t a bankrendszer visszaelesetol, es nem vcsz fel hitelt, aki pedig nem hitelkepes. annak nem ad a bank. A hu/()agazat a hitelezes tehat leallt, ezert is vonjak ki a t6ket.
1IV

r-

600
500 400

100
75 50

bankrendszer tehat kiemelkedo profitot termelO szerzddesallornanyt hozott letre, Most nines mas, mint a devizahitelesekt61 heszedni a penzt, A hitelezes megszuntetesevel a bankrendszer lI(lgyon nehez helyzetbe hozta a gazdasagot,
i\

300
200

100

100 00·

o

.. , DEVIZAHITEL OSSZEFOGLALAS
hitelszcrzodesek ujdonsagot jelentettek a penzpiacon. alapvet6en az uj termek megjeleneseboi egy tetelt 1 t 19tak fel: a karnat Jenyegesen alacsonyabb, mint a forinthitel kama1,1. A hitelfelvev6k csak olyan szemelyekkel talalkoztak (banki fi6k .ilkalmazott, hitelugynok, stb.), akik maguk sem voltak kepzettek. Annyit ertettek. hogy a ket orszag kamatkulonbsege miatt kedvczobb a hitel kamala ..Nem tudtak atlatni a carry trade uzlet kocka/,lt3.t, amelvnel biztosra veheto, hogy hosszu tavon elvesz a szerz6.Ieskoteskor rnegtevo kamatkiilonbseg . Meg ugyvedek sem vettek eszre, hogy a szerzodesekbdl hi anyI,ik a forrasvaluta kamatszintje. (Nem csoda, hiszen az ugyved nem pcnzi.igyi szakernber.) Az sem tiint fel hosszu ideig senkinek, hogy a Svitjci Nemzeti Bank referencia kamata sehol nem erbeto el.
!\ hitelfelvev6k

/\ deviza

2006.
dec,

2007.
dec.

2008.
dec.

2009.
dec.

2010.
szepr. entk\'t'5W~$e

=Mtik6desi koIts,'gek ~Egytb e:tdl~!eny milOsztalek

IClKcivcfelesek

GE3Juwlek es ol]C'reclmel1Y

r

-K1m.njorcdcltll1 =Penzuavi muvelere k el'edmenye
• "'Ad6z6~ elotri ere drue ny

(jobb rengely)

MegjegJ·.zes: G ordt'ilo' 12 bav! adatoh,

32

33

Ha orvoshoz megy az ember, bizik bepne. Egy betegseg miatt nem vegzi el az egyetemet. Ideje sines ra, Igy volt ez a hi telfelvetellei is. Magyarorszagon eddig nem fordult elo, hogy egy szektor tudatosan es szervezetten becsapta volna a polgarokat. A hitelfelvevo emiatt bizott a penzugyi szolgaltatokban. A hitelfclvetel utan deriilt ki, hogy a torleszto reszletek olyan mertekben kezdtek emelkedni, ami a csaladi haztartasba nem volt betervezve. Ekkor a penzugyi szolgaltatok az arfolvamra fogtak az ernelkedest. Kesobb azonban kiderult, hogy az arfolyam kisebb aranyban felelos a helyzetert, a nagyobb reszt a kamat rnegemelese eredmenyezte. A devizahitel bsvezetese a penzugyi szolgaltatok reszerol egy tudatos megtevesztes volt. A earry trade iizlet nem alkalmas a lakossagi ingatlanvasarlasok finanszfrozasara. A penzugyi szolgaltatok tudtak. hogy a svajci frank arfolyam gyengi.i.lni fog, ami hamar elviszi a kamatkulonbseg eredrnenyet. A felvett hitel visszafizetesere pedig eppen az ingatlanba valo befektetes es a reszletfizetes miatt nines lehetoseg. A forrasok elernzese alapjan lathato, hogy a devizahitelek finanszirozasi hattere a lakossag megtakaritasa volt, Mar a kezdeten is voltak olyan THM szintii devizahitelek, amelyek magyar forintb61 nyeresegesen finanszirozhatok voltak (PI. 3. sz. pelda). Valosagban a deviza refinanszirozasra nem is volt szirkseg. A devizahitel tehat csak egy vonzero, roklamfogas volt a hitel felvetelere. A hitelek arazasa a hitelfelvev6k reszere nem volt atlathato, ami komoly banki erofolenyt eredrnenyezett, es 200S-tol a torleszto Tl2SZletek rulzott novekedesehez vezetett. A penziigyi szolgaltatok hirdetmenyukben adtak kozre a kamatperi6dus vegetal alkalmazando kamat valtozasat. de voltak olyan penzugyi szolgaltatok, akik meg a kamatperi6dus lejarataval sem torodtek. hanem havonta kamatot emeltek. Ezek a kamatemelesek a hitelfelvev6k szamara nem voltak atlathatok, tervezhet6k. Az idokozben bekbvetkezett arfolyamvaltozas miatt a t6ketartozas olyan rnertekig emelkedett, hogy sok esetben meghaJadta az ingatlan erteket, Miutan a hitelbiralat feltetclei is szigorodtak, a hitelfelvev6nek meg esak eselye sines az erofolenyiikkel visszaelf penzugyi szolg.:iltatotol valo elszakadasra, emiatt a piacon nem alakuIt ki arverseny, ami a karnat tovabbi emeleset eredmenyezte. 34

Erosen sulyosbitja a helyzetet, hogy a penzugyi szolgaltatok es lakossag kozotti jogi kereteinek szabalyozasaert felel6s allami ve/etes - bar tudta - megsem foglalkozott a problema rnegelozesevel. Sot, a 2008. evi jelent6s kamaterneles saran is esak gyenge, a problerna lenyeget nem erinto, kikerulheto szabalyozas (Magatartasi Kodex) szuletett, ami kesobb nerni modositassal kormanyrendeleti lormat is kapott. A jogszabalynak egyetlen elonve volt, hogy megszuntette a svajci frank alapu devizahitelezest. A penziigyi siektor az iigyfelek bccsapasa reven kialakitott szerzodesallornannyal hatalmas nyeresegre tett szert, ugyanakkor ,[ hitelallornany torleszto reszleteinek mcgduplazasa reven a hitellelvev6k jelent6s reszet tbnkretette. A szerzodesek jelent6s resze rclmondasra kerult. A korrnany kilakoltatasi moratoriumot rendelt cl, ami legaliz<i1ja a. penzugyi szolgaltatok torvenytelen modon elert 11 yereseget, A kormany Igeretet tett a devizahitelesek problernajanak rcndezesere, amit erezhetoen nem tud, vagy nem akar teljesiteni. Ez az allapot a penzugyi szektornak sem jo, hiszen a huzoagazatnak minosulo hitelezes befagyott. Akilakoltatasi moratorium meIIett ncrn lehet jelzaloghitelezest folytatni. Sorra zamak be a bankfiokok, /\ penzugyi szolgaltatonak nines lehetosege, hogy a konyveleseben o.;zereplo jogtalanul beszedett dijakat elengedje. A nagyfoku hitelfelvcvoi csod miatt a tartalekkepzesre kell forditani a forrasait,
d

A hitelfelvev6

nem szarnithat

masra, mint sajat magara,

35

ALLAMI FELELOSSEG
Keves orszag van, ahol deviza hiteleket tud a lakossag feJvenni. Az EURO ovezet orszagaiban kicsi a csabitas, hiszen a forrasvaluta es az EURO LIBOR kozott relativ kicsi az elteres. Altalanos velemeny, hogy a carry trade uzlet nagy szaktudast, gyms cselekvest igenyel, arnit befektet6i vallalkozas kereteben lehet csak vegezni. A carry trade nem alkalmas lakossagi hiteligenyek kielegitesere. Kelet-Europaban vannak orszagok, ahol e16fordulnak deviza hitelek. Ezeknel azonban a forrasvaluta kamatszintjet rnegjeloltek es eszerint tortenik meg az elszamolas, Lengyelorszagban a devizahitelek kamata mindig alacsonyabb volt. Meglep6 azonban, hogy Lengyelorszagban idonkent a kamatszint harrnada, negyede a hazai kamatszintnek! Magyarorszagon csak a szerzodesek neve devizahitel, valojaban a felszamitott kamatnak semmi koze sines a forrasdeviza (svajci frank) kamatahoz, de meg a BUBOR arfclyam alakulasat sem koveb. fgy inkabb beszelhetunk egy arfolyarnmal sulyozott, bank altal tetszes szerinti kamattal megallapitott hitelrol, de nem devizahitelrol. Ehhez az orszagellenes, jogellenes allapot kialakulasahoz a torvenyek kepviseletet ella t6 allami szervek is hozzajarul tak azzal, hogy a feladatukat nern lattak el. Mennyire fele16s a magyar allami vezetes? A penzugyi szolgaltatok tevekenyseget Kormany, es mint vegrehajto szervezete a Penzugyi Szervezetek Allarni FelUgyelete elJen6rzi. Miutan forrasoldalrol a hitelek jellernzoen forint fedezetre epulnek. az orszag deviza egyensulyat kevesbe erinti, emiatt a Magyar Nemzeti Bank szerepe masodlagos,

Alkotrnany

a)

rendet, uedi es biztositja a ienneszetes szemelyek, a Jogl szemelyek ee a jog! szellle/yiseggell1em rendelkezo szeroezetek jogait;

~ed_i az alkotmanvo«

35. § (1) "A Kornulny

b) biztositja
c)

a tOrvenyek vegrehajtasat;

iranyilja a miniszleriumok tis a kozuetlenii! aiarendelt cppib szeroek munkdjdt, osszchangolja tevekenysegiiket;"

A Korrnany 2009. ev elejen a tarsadalmi feszultsegek

miatt mar

n,e~ t~dta az intezkedsst elkeriilni, Az eredrnenv a banki Magatartasi Kodex. [http://www.pszaf.hu/data/cms2043083/Kodex_FINALj.pdfJ

Minositeset

irja le a kovetkezo oldal: szerint:

[http://www.pszaf.hu/intezmenyeknek/magatartasi_kodexj

A PSZAF honlapja

,,~01~. jamulr 1. napjtin iJatdlyba lepct: a lakossag niszere hitelt nylljt6 PCI1ZUgYl szeruezelek ugyfelekkel szembel1i t£sztesseges magatartdsar61 5z616 Magatarlasi K6dex. A csatlakozo il1lezmenyek e napto! koielesek: a Kodex rendelkezeseinek l11aradekiuian erv.il1yesiilese mel/elt folytatni hitelezesi (pinziigyi lizing) teuekenysegiiket n lakossag koreben. A K6dex eneimeoen a FeWgyelet folya 111a tosan eilenbrzi a K6dex rendelkezeseinek betartdsat es ennek saran lett megallapitrisai alapjiu: kialakitolt minosfteseit kozzeteszi honlapjdn. A Feliigyelet hon/apjdn kiizzeteszi tovtibba a K6dexhez csallakoz6k lisMja

1.11ellel: zon intezmenuek; listajdt is, amelyek lakossagi hitelezessei ipenza U$Yl }lzmggel~ fo~lalkozna~ es ,nell1 csallakoztak a K6dexhez. A Feliigyelet
kiizzeiesz: tovabba azon intezmenvek. listajat is, amelyekt61 tevekenysegi riikre tekin tettel nem eludrt a csatlakouis. " ki»

271 alairo es 55 nem alairo a Magaratasi K6dexet elfogadottsaga. 1\ nero alairok kozott olyan jelent6s bank is van, mint az amerikai I\XA. A Magatartasi Kodex nem torveny, a bfrosagon nem lehet a kodcxet marasztalasnal ervenyesiteni, de nero tekinthet6 komolv jog.myagnak sem. PI.:
,,(3) Szerzodcsi felretelek futamido Nyilvanos ok-lista alarri egyoldalu modositasa

MAGYAIZ

KORMANY

FELELOSSEGE

A Magyar Kormanynak a Magyar Nemzeti Bank vonatkozasaban nines utasitasi joga, de a Penzugyminiszterium, es a P5zAF a kozvetlen iranyitasa ala tartozik. 36

• szoros es kozoetlen, huzamosabb ideig fennall6 okok ualtozasa a/apjan lehetsege» a szerzodes kamntanak; dij- vagy kol/segelembJek egljoldalu modositasa."

37

Devizaszerzodesek eseten a svajci jegybanki alapkamat a mervado. • Hogyan tudja a magyar penzugyi szolgaltat6 a svajci jegybanki alapkarnatot valtoztatni? • Mit takar a "szoros es kozvetlen" kifejezes? • Mennyi a "huzamosabb" idotartam? Egy het, egy honap. egy ev? A Magatartasi K6dex csak minimalisan szukitette a fenzii,g~i szolgaltatok arkepzesi mozgasteret. Az egyes okok konkret hatasanak arkihatasara vonatkoz6 szabalyozasat tovabbra is atlathatatlanul hatarozrak meg. A megfogalmazas alapjan a helyzetet a penziigy: szolgaltatok tovabbra is tetszes szerint min6sithetik. A Magatartasi K6dex nem teremtette meg az objektiv elszamolas felteteleit, a helyzet semmit sem javult. Tovabbra sem intezkedtek a Svajci Nemzeti Bank referenciakamat alkalmazasarol. A Magatartasi K6dex kivalo lepes volt arra. bogy az Alkotmanysertesrol es a torvenysertesekr61 elterelje a figyelmet. A kormanyinh~zkede5t jellemzi, hogy a Magatartasi Kodex _ mint az a neveben is benne foglaltatik _ az erkolcsot probalja javitani, mikiizben a penzugyi szolgaltatok az Alkotmanyt a torvenyeket nem tartjak be.

A kamat a penz hasznalatanak az ara. Ha egy szerzodesben az <11", vagy az ar kiszarnitasanak m6dja es az ahhoz tartoz6 alapadat nem szerepel, a szerzodes polgarjogilag letre nem jottnek minosul. l.etezik, hogy ezt a az allami vezetes nem tudja? A Kormany a penzugyi szolgaltatok torvenysertd magatartasat nern sziintette meg, inkabb legalizalta a kialakult allapotot.

PENZUGYI SZERVEZETEK ALLAMI FELUGYELETE
1\ Penzugyi Szervezetek Allami Pelugyeletenek nyilvanossagrahozatali politikaj a (http://www.pszaf.hu/data/ cms671829/pszafhu_ policy _nyilvanossag.pdf) cimti kiadvanyaban meghatarozta, hogy
II "Nyilvrinossag nelkiiI nem atlathat6, es nem megbizhat» a piac 11111kiiclese" ... .mincs bizalom, sem a penzugyi intezmenyek rn{ikodeseben, scm a Felugyelet tevekenysegevel kapcsotatosan" ... .mem mersekelhettik: II Jogyaszt6i kockazatok, nem elerhet6k a Jogyaszt6k erdekeit szolgdl6 IIIformaci6k" ... .mem lehet eredmenuesen uisszaszoritani a penziigyi IJ{[nazest. " A4. pont szerint: "A Feliigyeletfeladata a [eliilet kialakitdsa, biz to.,flrisa is mukodietese. tialamint (reszben) az ut6lagos ellenorzee." A 7. pont szerint: IIA kazleseknek olyan [ormaoan es tartalommal kell IIIcgtartenniiik, hogy azoic a mindenkori c€lkbzol'lseg szdmdra elerhet6~'Ic es erthet6elc legyenek. ", azaz a magyar ad6sok is megerthessek.

es

A 2010. evi XCVI. torveny egyes penziigyi targytl tarvenyeknek a nehcz helyzetbe keriilt lakdscriht hiteli Jelvevo Jogyaszt6k megsegittise erdekeben szukseges m6dositdsdr61 szamos teteleben atvette a Magatartasi K6dex msghatarozesat. mindemellett egyes korabban mar megfogalmazott ekirelepest hoz6 hatarozatok kim~radtak. Pel~aLll a ,szim~ metria: "nem csak a kedvezotlenul. han em a kedvezoen valtozo korulmenyek atvezetese is a iigyfelek koltsegeinel (= a hitelterhek csokkenese)." A torveny _ kotelezo ervenye miatt _ e16relepest jelentett, de a kerdest nern oldotta meg. A 2010. evi XCVI. torveny alapveto hibaja. hogy a devizahitelekriel nem irta el6 a szerzodesben meghatarozott devizanem melletti alapkamat (PI. a Svajci Nemzeti Bank referenciakamat) alkalmazasat.

A kozerdeku

adatok vonatkozasaban

a PSZAF szerint is "A Eel-

iixyelet [eladata a [eliilei kialakitdsa, biztositCisa es mukiidtetese, ualamint ireszben) az ut61agos ellenorzes. ", oly medon, hogy a kozzetett inforrnaciok "Q mindenkori cilkozonsig szdmara elerhet6ek es erlhelode legyenelc.
If

Nem ketseges, hogy a Svajci Nemzeti Bank referencia kamata kozerdekii alapadatnak rninosul. amit azatlathatosag, a bizalorn. a logyaszt6i kockazatok es a biinozes visszaszoritasa erdekeben nyilv.inossagra kellett volna hozni. Miutan a Svajci Nemzeti Bank alapkamata minden devizahitel ugyletet egysegesen erint, az alapkamat kozzetetele a PSZAF feladata lett volna. "A Penziigyi Szervezetek Allami Feliigyeletenek Altaidl10s lntezkediei I'(II i tikaja" http://www.pszaf.hu/data/cms2139280/intezkedesi_po-

38

39

litika_l101l3.pdf ,,3.1 Eljarasjogi alapelvek" kozott megfogalmazta: "Torvenyesseg: a Feliigyelet az eljarcisa saran koteles megtartani is mcisokkal is megtartatni a jogszabcilyok rendelkezeseit," Nem ketseges, hogy a P5zAF mulasztott, hiszen a sajat maga altal deklaralt elvekkel ellentetben nem tartotta es nem tartatta be a torvenyi eldirasokat, Mulasztasaval egyertelrruien a penzugyi szolgaltatok torvenytelen nyeresegenek korlatok nelkiil i novekedeset segitette eld, es ezzel hozzajarult a jelenlegi helyzet kialakulasahoz. A PSZAF Dr. Schiffer Peter f6igazgat6-helyettes alairasaval Zuu", majus 22-23-i datummal A SZOLcALTAT6K TARSADALMI FELEL6SSEGE cimmel kiadvanyt bocsatott ki. A Mit jelent a felelos hitelezes? fejezetdm alatt 5. oldalon tobbek kozott a kovetkezoket irja:
"Szamomra lehat a felelos hitelezes a/apja ilZ, hogy a hitelezo az i.igyfellel val6 kapcsotat leljes idatartama alatt vizsgalja es figyelemhe veSZI, hogy zz ligyfril ki:itelezetlsegei teljesilhet6k-e, S I,ll/yen villtozasok hefolyasoljak fizetes] kepesseget. H« au a kerdesi lessziik fel: hogyan, erre nem tenet itt is most redlisan valaszt adni. De Ita csak arra utalok, hogy egy huui, mondjuk 60 ezer [orin tos tdrleszt6 rcszleti: hilel ese/eben egyik honapro! masikra a felsulmitott banki ki:iltsegek mcndiuk. nem lobbei, mil'll lO-1c'i ezer forinttal megnal1ek, lehet, hogy az ados cash-Jlowjtiba vegzelesel1 oeouaikozi]: a s2.olgliital:o, rnert liZ 6 jizetakepessege epl'm a 60 ezerre plusz lO%-m volt kalkulkalva.15-25%-os l1i:ivekedes 5zamam nUll' kezelhetetlen. 5 ez nem egtJetlcn iigyjelet, nem is egy ad6s reteget hint, hanem tomegekei."

MAGYAR NEMZETI BANK
!\ jegybank a penzugyi stabilitasert felel. A lakossagi devizahitelek Item csak a hazai penzugyi stabilitast, hanem az orszag penzugyi stabilitasat is erintik.
Magyarorszag nerto ad6ssagallomanya (FDI egyeb toke neJkiil)*, 2002-2009

I,
I"
"{J

II I.'

:';
'f)

i~~~IDIDfl~,~m~:~I~~~mR~~, ~~~mm~rmm
Il-. ,
I

1~11I1:1:1:1:~~~;lI:I:I:I:I:I:IIIIIIIIIIIiJtlllllll1
'1

...

.r·

,_!
;-

~ ,

-

~

J

·t
_;

-

~,

~~

_

.c

:;

;:.

_

·U

,~

'J

'J

c
.

11":.

;::.

-

0:

c

.., "

.c....

"

.," C

,

I a }'b_cil.lsze-kwl

'" ?

;:
~.

.-

_.

,t

-G

0 ,,-\ll.l\llll';;.i;:[~J.t,is e s M0:B

"I

N

~

-' ee
t

-

=, :::.'

A PSZAF foigazgato-helyettese mar 15-25%-os novekedest 2007ben veszelyesnek tart, hiszen ezaltal "tomegek" fizetokepesseget veszelyezteti. Mindezek ismereteben a 8. oJdali osszefoglalo szovege erthetetlen: "A szo!galtat6k tarsadalmifelel6ssege egyre hangsulyosabb felel6sseg-

lorras: Magyar Nernzeti Bank, Sajtokozlerneny, A fizetesi merleg alakulasa, III'gyedev r.u p:/ /www.mnb.hu/Root/Dokumentumtar/MNB!Statisztika/mnbhu_ '.1 d tkozlernen y /mnbhu _ fizetesi_merleg/fizm09q l_h u. pdf

2009. T.

ge vcilik. Ezzel egyiitt keriilni kell az egyoldalusagot."
A P5zAF az altala meghatarozott tarsadalmi felelosseg ellenere hagyta a kockazatos devizahitelek megkoteset. Nem avatkozott be, amikor a penzugyi szolgaltatok nem 15-25%-kal, hanern 80-100%kal emeltek a torleszto reszleteket, A P5zAF tehat tudta, hogy a penzugyi szolgaltatok szerzrides-

ellenes kamatemelese
A P5zAF megsem sara.

"tomegek" fizettikepesseget veszelyezteti.
megakadalyoza-

A grafikonbol lathato, hogy a lakossagi eladosodottsag tobbszoI iise az allami eladosodottsagnak. Az eladosodottsag merteke folyaInatosan ernelkedett, amit a Magyar Nemzeti Bank is latott, megsem .ntezkedett megakadalyozasara. A Magyar Nemzeti Bank javaslat.li 2004. ev helyett csak 2009-2010. evekben keriiltek megfogalma~.;]sra, amikor a szerzodesek mar az egyoldalu tularazottsag miatt .l teljesithetetlenseg iranyaba haladtak.

tesz semmi az egyoldalusag

40

41

VAN ALLAMI MEGOLDAS
LAKASKERDES

REALIS MEGOLDAS
A kialakult helyzet megoldasara az alabbi intezkedesek vezetnenek realis me;;old.ishoz. A PSZAF revert kotelezni kellene a penziigyi szolgaJtat6kat a devizahiteleknel a szerzodeskotes napjara visszarnenolegesen az elszamolas Iorintositasara. A szerzodes kotesetol a kamatszintet BUBOR + 1,5(10szinten tartva kellene a szerzodeseket atszamolni es az adossagterheket rnegallapitani. Lehet, hogy a szerzodesek torleszto reszlete nern csokkenne, de a hitel irrealis felarazodasa rnegszunne oly medon, hogy a penzugyi szolgaltato sem szenved kart. Erre az ad erkolcsi a lapot, hogy a penziigyi szolgal ta tok a hitelallomanyt jellemz6en forint megtakaritasbol fedeztek. A jogi alapot pedig a megrevesztes es szerzodesektol val6 elh2res adja meg. Amennyiben az el6z6 megoldas nem jarhato, a PSZAF reyen kotelezni kellene a penzugyi szolgaltatokat, hogy a deviza alapu devizahiteleknel a forrasvaluta orszaganak (CHF alapu hitelnel a Svajci Nemzeti Bank) referenda karnatlabat alkalrnazza, tlgy mint a visegradi orszagok tobbi tagallamaiban fennallo deviza hitelszerzodeseknel. Minden szerzodes eseteben a referencia kamattal atszarnolva kellene a tartozas merteket megallapitani. Az elszamolasoknal az eredeti szerzcdesi szintre kel1ene hozni a bankok kezelesi koltseget, Az atmenetileg felvet6d6 koltsegek egyuttesen a bank sajat kockazatat kepezik, eppen ugy, mint ahogy a Iakossag kockazata az arfolyam valtozasa. A szerzodesekatszarnolasa utan kellene felulbiralni, hagy a felmondott hitelszerzodesek eseten a szerzodes felrnondasa indokolt volt-e. Iogtalan felmondas eseten a szerzodest helyre kellene allitani, es a hitelfelvev6t kartalanitaru kellene. Lehetoseget kellene adni a hitelfelvev6knek, hogy a szerzodesek atszamitasa utan a deviza hitelszerzodes helyett forint hitelszerzodest kossenek. Azoknal a szerzodeseknel, amelyeknel az atszarnitas utan is fizetesi kesedelern van, a hitelfelvev6vel 3 szerzodesr fel kellene mondani, es el kellene szamolni, Annak erdekeben, 43

A lakashitel szerzodeseket a hiteIfelvev6k jellemz6en 10-20/ egyes esetekben 35 eyre kotik, Egy 20 ev koruli hitelfutamu szerzodes eseten is torvenyszerii. hogy a hitelszerzodesek hitelfelvevoinek 3-5%a fizeteskeptelenne valik. Az elrnult 7 evben a hazassagok szarna 20%-kal csokkent, ami a csalad stabilitasat gyengiti. Megn6tt a munkanelkuliseg es a foglalkoztatottsag lenyegesen visszaesett. Az ernberek egeszsegi allapota is remlik. Ezek a hatasok tovabb gyengitik a hOSS2U tavu hitelszerzodesek stabilitasat, ami a fizeteskeptelenseg aranvanak tovabbi ernelkedeset jelentheti. Egy lakasat elvesz:ft6 ember hatalmas krizisen megy at, ami mar onmagaban is elegend6 buntetes. Embertarsaink fele fen mill 6 kotelezettsegunk, hogy a nehez helyzetbe keriilt adosoknal ne hagyjuk, hogy tovabbi biintet6 kamatokkal, irrealisan alacsony aron valo Iakaseladassal tegyiik meg jobban tonkre, hanem teremtsiik meg egy kisebb, oles6bb lakasban az ujrakezdes eselyet, A jelzalog alapu hitelek fizeteskeptelenne valt adosainal szuksegszeru, hogy a penziigyi szolgaltato a hitel Iedezetet kepezo jelzalog reven ervenyesitse koveteleset, arnely a Iakasok tobbsegeben a lakas kiiiriteset vonja maga utan. Ha a jelzaloggal terhelt lakas - mint a hitel fedezete - nem vehetd igenybe a hitel kenyszeru torlesztesere, llgy a jelzaloghitel intezrnenye omlik ossze, raadasul a rendesen fizet6 hitelfelvev6ket is arra osztonozne, hogy a torleszto reszleteket ne teljesitsek. A lakas fedezetkent valo igenybevetelenek elmaradasa tehat nagyobb kart okozhat, mint a fizeteskeptelenne valt hitelfelvevok kilakoltatasa. A felmondott hitelszerzrideseknel eel, hogy a hitelfelvev6 es csaladja ne az "uteara" keruljon, kapja meg azt a tarsadalmi segitseget, amellyel lakhatasa megoldhat6. Jelenleg nagysagrendileg, tobb mint szazezer hitelszerzodest mondtak fel a bankok. A penzugy! szolgaltatok a torvenyi eloirasok megkerulesevel nem a svajci jegybanki kamatot alkalrnaztak, hanem a sajat maguk altai kepzett kamatszintet emeltek meg irrealis mertekben, ami a torleszto reszletek kozel megduplazodasat eredmenyezte. es a fizeteskeptelenseg nagyaranyu megemelkedeset vonta maga utan, 42

hogy a hitelfelvevo el tudja acini az ingatlant, szamara egy atrneneti id6szakot - pl. 3 honapot - kellene biztositani. Ha a hitelfelvev6 nem tudta eJadni az ingatlant, ugy az allam az ingatlant az eredeti vetelar minusz 10-15% arszinten (ezt pontositani keIl) felvasarolna. Eppen azert kell az ingatlant alacsonyabb aron eladnia, hogy a felel6tlenseget mindenki maga finanszirozza. ne a tarsadalom, vagy az allam. Az allamnak letre kellene hozni egy ingatlanalapot, amely felvasarolna a bankok altai felmondott hitelszerzodesek jelzalog fedezetet kepezo Iakasokat. A felvasarIas az ingatlal1alap reszere biztositott el6vasarlasi joggal torvenyi uton megoldhato lenne. Ezzel elkerulheto. hogy a lakasok koveteles forrnajaban irrealis aron kerUljenek eladasra. Jelenleg mintegy szazezer felmondott hitelszerzodes van, ami az allornany csaknem 20%-a. Kilakoltatasi morat6rium van hatalyban. Ha bankok ezt az ingatlanmennyiseget egyszerre, mint kovetelest eladjak, az ingatlanpiacon lenyeges mertekfi aresesre lehet szamitarti. Ez az areses magaval hozza a megmaradt hitelszerzodeseknel a fedezet erlekcsokkcneset. A bank ekkor a szerzodes aiapjan - a. jelzalog ertekenek csokkenese miatt - ket megoldast kinalhat fel a hitelfelvev6nek: vagy ujabb ingatlant von be Iedezetkent, vagy olyan mertekii e16torlesztest teljesit, amely reven a fedezet a hitel osszegere biztositekot nyujt. Ahitelfedezet kiegeszitese mar nem csak a devizahitelt felvevoket erinti! Ezt a feltetelt a hitelfelvev6k jelent6s resze ismet nem tudja teljesiteni, ami ujabb tomeges szerzodesbontast, es ujabb ingatlan aresest eredmenyezhet. A Iakasok aresesevel egyiitt jar, hogy minden mas ingatlan is jelentcsen veszit ertekebfil, azaz kialakul egy ingatlanvalsag. Akar egymi1li6 ember is az utcara kerulhet, Olyanok is, akik rendesen fizettek a devizahiteluket, es olyanok is, akik nem is devizahitelt vettek fel. Az ingatlanalap revert az allami felvasarlas tehat nem csak a jelzaloghitelek ad6sait, hanem az egesz orszagot vedene meg egy ingatlan valsagtol. Az ingatlanvalsag il1gatlanalap javara torteno elovasarlasi jog torvenyi bevezetesevel elkeriilhet6 lenne. Ha az Allam allamkotvennyel fizetne ki a hitelt nyujto bankokat, ez akkor is csak atmeneti finanszirozast igenyelne,

hiszen a Iakasok eladasaval a penz az allamhoz visszakeriilne. Az all am altal felvasarolt lakasok eladasra kerulnenck. A vev6k egy reszet onmagaban a jelzalog adosok kepezhetnek. Ha ugyanis valaki nem tudta fizetni egy pI. 80 m/-es ingatIan torleszto reszletet, valoszfnusithetoen tudja fizetni egy pl. 50 m-es ingatlan torlesztd reszletet, Ha valaki nem tudja fizetni egy korabban uj epitesu ingatlan torleszto reszletet, tudja majd fizetni egy hasznalt ingatlan torleszto reszletet, Az egy-ket szinttel valo visszalepes azt jelenti, hogy az ad6st a piaci viszonyok rakenyszeritik a valos fizetokepessegehez mert ingatlan birtoklasara. Az e16z6 ingatlanb61 elszarnolas utan megmaradt penze kepezhetne az alacsonyabb koltsegu lakasonerejet. A felvasarolt lakasok korabbi jelzaloghiteleseknek vale eladasa az allarn reszerol rovid ideju finanszirozast igenyelne. Elvben ugyanis ugyanannyi vevo van, mint amennyi a felmondott lakasszerzodes altal alapba kerult lakasok szarna. A Iakasok kedvez6 kamatozasu hitelekkel (pl. BUBOR + 1,5%) folyamatosan eladhatova tehet6k. . Amennyiben az all am el akarja adni a lakasokat azoknak a hitelfelvev6knek, akik a reszletfizetesbe belebuktak, minositeni kellene, hogy a bebukas a penzugyi szolgaltato tulszamlazasa, vagy a hitelfelvev6 helyzetenek valtozasa miatt kovetkezett-e be. Az utobbi id6ben megszigorodtak a hitelnyujtas feltetelei. Nem lenne celszeru az ingatlancsere kapcsan az u], szigoru felteteleket alkalmazni. hiszen a hiteIfelvev6 nem most kezdi a hitelezest, hanem az e16z6 ugyletet egy masik ingatlannal folytatja, (Ha az uj, szigoru szabalyokat alkalmaznak, fela a hitelkeptelenseg megallapitasa, amely egyik felnek sem segitene. Ezt a szemleletet, mint engedmenyt azonban csak egyszer szabadna alkalmazni.) Az allami beavatkozas tehat csak atmeneti, velhetcleg rovid idcig tarto intezkedes, am ely szuksegszerfi egy ingatlan valsag r l kerulese erdekeben, A fent leirt real is megoldas, mind a penzugyi szolgaltatok, mind a hitelfelvevdk szempontjait tartalmazza. Megoldhat6, fi-

44

45

nanszirozhato, es egyidejuleg kizarja mindket oldalon cselekedet reven torteno haszonszerzest.

a jogtalan

JELENLEGI EL6TERJESZTES
Ncmzetgazdasagi Miniszterium (NGM) allamtitkara. Csefalvay Zoltan nyilatkozata szerint http://www.napi.hu/default.asp?e Center=article.asp&nID=471760 egy Nemzeti Eszkozkezelo keriilne felcHI itasra:
"I-Iriroml€peses lesz az eszkozkezelii A Nemzeti Eszki:izkezelo jelel1 leg kido[gozas alail" till. n vallkokknils egyezleflll kell- nunuua esC/alvay HozzateUe: [l rcnriszer elsa /epese, IlOgya ballkok maguk kezelik ezeket a (rossz minasegr:i! hiteUillomtil1yokat, a masodik Zepes az, amikor egy ,j/lam; gnraflcia lep be e Illelle - ennek is kl' kell do/goz11l a resrieiei: -, es csak nz utols61ehetoseg az, hogy (n Ilitenel terhelt takaingat/(111) onkarmdnyzati beriakass,f villik, alJ!it II vall tulaidono: az ilnkornulnyzatlal here! mlljd vissza. Minda azt jelen/i, /'lOgy crdeml elol'eiepesr6! tovdbbra sines $z6 A Napi GClzdasa.g korabbi in/armaci6! szertnt az eszkdzkeze/6 cSI.lszaslIl1ak aka elsasor/JL111 az, hogy a megval6sitiishoz ol1korrrulnyzati Jon'asokalilkarfak jelhasznolni, /1 hdylwt6srigok viszont l1laev e/lenaWist talli/sitottnk uz

iigybel1."

AZ ELOTERJESZTES HIRAI
A berbeadas dfjat a szerzddest bontott es lakasban marad6 berlok nern tudjak megfizetni, arnit a kovetkezo pelda mutat. Velelmezzuk, hogy a szerzodest bontott hitelfelvev6 a lakas vetelaranak mintegy harrnadat kifizette indulo hanvadkent. A fennmarado tartozasra kapott pl. 15 eves tutamidejii torlesztesi lehetoseget, amit nern tud fizetni. Ugyanennek a lakasnak gazdasagilag olyan nagysagu lakbert kel1ene megal1apitani, hogy a lakas beruhazasi koltsege legalabb 15 ev alatt megteruljon. De miutan a vetelnel 1/3 beruhazasi koltseget a hitelfelvev6 befizetett, a lakbernek legalabb ennyivel kellene magasabbnak lennie. Tovabba figyelembe kellene venni a felujitas, biztositas, varatlan koltsegek atalanyosszeget is. Ha a ko!tsegatalanyokat is figyelembe vesszuk, tovabb emelkedik 46

lakber, A hitelfelvev6 mar a torleszto reszletet sern tudta fizetni, IlIib61 tudna a kozel dupla nagysagll lakbert kifizetni? A berbeadas j.ivaslata minden realitast nelkiiloz, csupan arra alkalmas, hogy a Iizeteskeptelenne va It ad6sokat hitegesse. - Mind az allarn, mind az onkorrnanyzatok er6sen elad6sodtak. Nines forras arra, hogy a Iakasokat felvasaroljak, Egy ilyen intezkedes csak az allarn tovabbi eladosodasat vonna maga utan, ami nem jarhato, - A lakas berbeadasat csak gazdasagilag nyeresegesen szabadna megoldani, hiszen egy veszteseges berbeadas esak tovabb novelne az allarn es/vagy onkormanyzatok eladosodasat, - A fizeteskeptelen hitelfelvev6k lakasban rnaradasa lenyegesen novelne az allarni szocialis kiadasokat, holott az allam eppen a szocialis kiadasok folyamatos csokkentesere kellene torekedjen. Ez egy olyan ellentmondas. ami hiteltelenne teszi az all ami eloterjesztest. - Az MIami berlakas intezrnenyet mar a szocializrnusbol ismerjuk. Az allarn tulajdonaban levo lakasok 40-50 ev alatt teljesen lepusztultak, ezert kerultek tort aron a bentlak6knak eladasra, Tanulni kellene a mutt hibajabol es nern megismetelni. - A berlakas uzleti konstrukei6ja, mint vales alternativa esak torvenyi valtoztatas es a gazdasagossagra epulo hosszabb tavu fejlesztes eredmenyekent lenne elerheto, Ehhez a bereket emelni kellene, hogy a magasabb lakhatasi koltseg kifizethet6 legyen. Csokkeno eletszinvonal mellett jelent6s berernelesre epitve bevezetni a berlakas rendszert, nem realis elkepzeles. - A napjainkban hangoztatott ongondoskodas koncepciojanak a sajat lakas egyik megoldasa. A gyerekek nevelese idejen meglevo nagyobb lakast nyugdijas korban kisebbre lehetne cserelni. Az arkiilonbseg alkalmas a nyugdij kiegeszitesere, ami az ongondoskodasra helyes megoldas. A lakasban bennmarad6 tulajdonos berlove valasa gazdasagilag ',,1 k vesztesegesen megva losithato Iehetoseg, ami az erintett felekt61 (k ormanyzat szakigazgatasi terulete, onkorrnanyzatok) esak realis r-l lcnallast valthat ki es feltehet6en ezert nem is torrent elorelepes. A tulajdon alacsony lakbeni berlakassa alakitasa gazdasagilag .rrra osztonozne az embereket, hogy mind tobb szerzodest mondj.lIlak feL Ilyen javaslatot nagyon keriilni kellene.
,I
I

47

A hitelkarosultak lakasanak berlakassa alakitasa mbgi:itt lehet olyan gondolat, hogy a Iakasbol nem a penzugyi szolgaltato, hanem a berbeado fogja kirakni a berlot. A BERLAKAssA ALAKiT As GONDOLATA CSAK AZ EMBEREK MEGTEVESZTESERE ALKALMAS. Az is erthetetlen a koncepci6ban, hogy az allamnak miert kellene a penzugyi szolgaltat6k altal tudatosan teremtett valsaghelyzet megoldasara MIami garanciat vallalni? Nagy segitseg az am reszerril, ha a penzugyi szolgaltatoktol az altaluk okozott hiba ellenere felvasarolja a Iakast, hiszen egy torneges eladas rev en sokkal alacsonyabb bevetelt erhetneriek el az ertekesitessel.

DEVIZA HITELSZERZODESEK JOGI HELYZETE
1\ penzugyi szolgaltatok a Svajci Nemzeti Bank referencia kamatat, mint kozerdekii adatot a hitelfelvevck elol elhallgattak, ame1y miatt ncrn tudtak a karnatszintet ellenorizni. A kozerdeku adat elhallga1.15arevert nyilt meg a lehetoseg arra, hogy a penzugyi szolgaltatok valotlan karnat kozlese reven helyzetukkel visszaeljenek, es a hi!l'lfelvev6ket olyan mertekii torleszto reszlet fizetesere kotelezzek, .imelv revert a szerzodes forint alapon is finanszirozhatova valt. lzzel a penzugyi szolgaltato a sajat kockazatat es a devizahitel refinanszirozasi koltseget megtakaritotta, mikozben a megeme1t kamat I'l"VCna forintfinanszirozas magas karnatabol fakado tobbletkoltse);l-t atterhelte a hitelfelvev6re. Az ily medon "atalakitott" hitelszer/1')deS reven a hitelfelvev6 forint alapu hitelszerzodesnek megfele16 kiiltsegeket visel, mikozben az arfolyam kockazata is megmaradt a Il"szere, A hitelfelvev6 szerzodesi alapja eppen a deviza alacsony karnat"I.in~e volt. Ennek megszunese okafogyotta teszi a deviza hitelszer/('idest, hiszen az arfolyam miatt csak tobbletkoltsege van, A hitel(clvevd nem erre szerzodott!

all

A. SZERZ6DES
I. Szinlelt

MEGTAMADAsANAK

KET M6DJA LEHETSEGES:

ezerziides Marasztalasi kereset Iormajaban a hitelfelvev6 kerheti a birosagII'll,hogy allapitsa meg a felek altai kotott szerzodes szinlelt jelleget, i'S kerheti a szerzodes leplezett jellegenek megfele16 elszamolasat, (I ;,7 a valtozat kezdett61 magyar BUBOR szerinti hitelkamattal szamol, de miutan nines arfolyarn, a hitelbsszeg nem arazodik el.)
Svajci nemzeti bank referencia kamaidnak alkalmazdsa a szerziidesben Marasztalasi kereset formaiaban a hitelfelvev6 kerheti a birosag(l\I, hogy a penzugyi szolgaltato a deviza hitelszerzodes torleszto n"szleteinek osszeget a szerzcdeskotestol kezdve a Svajci Nernzeti I L1I1kreferencia kamatszintje szerint allapitsa meg, es a jovoben is
II.

48

49

ezt alkalmazza. (Ez a valtozat kezdett61 Svajci Nemzeti Bank referenciakarnatanak alkalmazasaval szamol. Az arfolyam miatt a hitelosszeg valtozik, de alacsonyabb a kamat.)

Reszleteiben a szerzddes birosagi megtamadasanak jogi okfejtese a kovetkezo:

1.

SZfNLELT

SZERZ6DES

A hitelfelvevo nem hitbizornanyi vagy szerencsejatek szerzodest kotott, hanem svajci frank alapu deviza hitelszerzodet. Az i.igyleti kJ matot elfogadta a szerzodeskotesnel, es tudomasul vette, hogy .II. alkalmazott kamatszint a Svajci Nemzeti Bank referenda karnat~;/intjenek valtozas mertekevel modosul, emiatt elengedhetetlen a :-ivajci Nemzeti Bank referencia karnatszintjenek ismerete. hogy az ,IIkalmazott kamatmodosulast ellenorizni tudja. A hitelfelvevo szerint a Svajci Nemzeb Bank referencia kamatszintje mintegy felmiIIi6 ingatlant es ketmillio fogyasztasi szerzo\ lest erint.
Az Alkotmany 61. § (1) "A Magyar Kiizttirsasr.igbaJ1 mindenkinek joga Val! 11 szabad velemcnYl1yilvtinitasra, /ovdbbti arra, /zogy CI kozerdekii adaiokat m.egislnerje,illetoleg teriessze:" A szemelyes adatok vedelmerol. es kozerdeku adatok nyilvanossagarol sz616 1992. evi LX.IlI. torveny 19. § (1) bekczdese szerint: "Az dllami vagy I!elyi OI!kOl'lllllnyza!i jc/adato i, oalamint Jogszabalyban mfgh<1tiirozo/t egycb kiizfeladatot rlltit6 szeru vagy szellu!ly (a tovdbbillkban egyiil:l: sum) a jeladatki5ribe tartoz6 iigyekbel1 - fgy kii/onoserr <12 a/lanii is iinkol'lHanyzllti koltsegvetesre r!s al1l1ak vegrehaji:dstira, az ailcnu onkomuimrzati vagYOl1 kezeiesere, a kozpenze): jelhaswalastirll CS az are kiil'iill szcrzodesekrc, a piaci szerepliik, rl I1lllganszervezelek -szemelyek reszere kiiliirrleges vilgy kizr.ir61agos Jogok biztositasam vona!koz6al1 - koteles eliisegiteni is biztositani a kiizvelemel1Y pontes is glJors

Mind a penzugyi szolgaltatok, mind a hitelfelvevok egyertelrruien deviza hitelszerzodest kfvantak kotni, arnit a szerz6d6 felek ira50S es sz6beli nyilatkozata is alatamasztott.
Ptk. 207. § (1) "A mezni, ahogyall esel koriil1lle11yeire se szerini ertenie szerziidesi nuilatko zatoi vita esetinltgy kell ertelazt n mtisik: feinek a nyilatkoz6 jelteheta akaratdra lis nz tekintettel a szavak tiltalrinosal'l elfogadott jelelttikelleit. rr

A Ptk. 207. § (1) bekezdese alapjan a deviza hitelszerzodes kotese nern vitatott. Minden deviza hitelszerzodes kelleke a - "devizaszerz6des" kifejezes, - devizanern (pl. svajci frank: CHF) megjelolese. - a tartozas osszegenek devizaban val6 megallapitasa (pl. 30.000 CHF), - az arfolyarnkockazat viselesenek meghatarozasa, - deviza kamatlab megallapitasa vagy a kamatlab kiszamitasi modjanak megadasa, es az i.igylet deviza kamatlaba alapjan va16 elszamolasa. A hitelszerzodeseknel a szerz6d6 felek kozotti vitat a torleszto reszletek kiszarnitasanal alkalmazott kamatlab okozza. A penzugyi szolgaltato a kamatperiodus kezdeten egy i.igyleti kamatot ad meg, amely szerinte a forrasdeviza karnatlaban tu] annak koltsegeit, kockazatat is tartalmazza. A penzugyi szolgaltato ezt az altala alkalmazott kamatlabat soha, semminenui adattal, szamitassal nem tamasztotta ala, emiatt nem lehet megallapitani, hogy az altala adott karnatlab all-e valamilyen osszefuggesben a Svajci Nemzeti Bank referencia kamatlabaval.

es

es

ttijikoztatastit.

rr

A Iorrasvaluta kamatszintje es arfolyama (esetunkben a Svajci Ncrnzeti Bank referencia karnata) egy kozerdekti adat, amit minden ad6snak ismernie kell. A penzugyi szolgaltatok es a PSZAF ,I Svajci Nemzeti Bank referenda karnatat a hitelfelvev6k e161 elliallgattak, ami alkotmany- es torvenyellenes. A hitelfelvevo a Svajci Nemzeti Bank referenda karnatszintjeIll' k elhallgatasa miatt a p enzugyi szolgaltato altal alkalmazo tt kauiatszint modosulast a penzugyi szolgaltato hibajabn] nem tudta, Ill'111 tudja ellen6rizni.
A kamat, a penz hasznalatanak

dija, ara.

lOA kmllat liZ II sztizalekszerrlell l1leghaldrozoll szo/gaUalds, nmelyel II kbtetezeu II jatartozas osszegen jeWI ennek haszncilataerl teljesi! a Jogoslilinak, amelynek I'll.erteke a ffitaroztis osszcgei1ez es II /wszmi/a t idejehez igazodik. A kmnal tehat jcirulekos szolgtlitatris, meri jatartozast tetetez fel. A Fftartozcisol1 feli,il jar, s a fatartoztlssal egy'lelll(i dologban visszatiraen kell fizetni." [Polgari Torvenykonyv magyarazata, Kommentar 2004.KJKKER5Zbv Kft, 860. old.] (Alahuzas az credeti szovegben nincs.)

50

51

kamata a fotartozas jaru lekos szolgaltaMsa. A jdrulekos szolgaltatas vonatkozasaban a felek megegyezesi kotelezettseget a Polgari Torvenykonyv magyarazata az alabbiak szerint hatarozza A devizahitel meg:
"A gazdasagi tarsasagok altai valla1! mel/ekszo/ga/tatdsra Donatkoza kagens szabrily jolyir'm annak t.irgyat, mellikszolgaltatiis nyujtasara jeiteleleit es ha ez Hem ingyenes Viillalas - ilZ ellenszo/5;altnias vagy annak kiszamitasi mod/al V0l110sIIn meg kelllwt6rozni. El1enkez6 esefben a szer~6dfs iogszabdlyba iitkozi):" [Ptk 205. § Kommentar, Polgari Torvenykonyv rna>

gyarazata, 2004.KJK-KERSzbv szovegben nincs.)

Kft, 762. old.] (Alahuzas

az eredeti

Miutan a deviza hitclszerzodes kamata jarulekos szolgaltatas, annak kamatszintjet vagy kiszamitasi modjat pontosan meg kell hatarozni.
Alkotmany 9. § (1) "Magyarorszag gazdasaga olyan piacgazdasag, amelyben a kiizt,ila]don magllntulajdol1 egyel1Jogu 1£5 egyenlo vedelemben re-

es

szesW."

Ha a gazdasagi tarsasagok vonatkozasaban az ellenszolgaltatas vagy a kiszamitasi mod meghatarozasanak elmaradasa jogszabalyba utkozik. Az Alkotmany 9. § altal meghatarozott egyenjogusag es cgyenloseg elve alapjan a maganszernelyekre vonatkozoan is meg kell hatarozni az ellenszolgaltatast, vagy annak kiszamolasi modjat, A felek kozott nem vitatottan a szerzrides megkotesre kerult, azonban annak leglenyegesebb kelleket, a hitel arat, a kamatot nem adtak meg, illetve kiszamitasi modjat nem rogzitettek.
A Ptk 201.

vagy n koriUmcnyeib61 kifejezetten Jar."

§ (1) "A szeruidesse! kikato tt szolgciltatasert - na a szerz6desb61 mas l1cm koveikezik - e11enszolgaltnlds

A felek kdzott nem vitatott az ellenszolgaltatas nyujtasi kotelezettseg, azonban vitatott azellenszolgaltatas merteke, A hitelfelvevo abban a hiszemben volt, hogy deviza hitelszerzodest kotottek. Erre utal, hogy a penzugyi szolgaltato a tartozast devizaban tarja nyilvan. a torleszto reszletek osszeget szinten devizaban kozli, mind a hitelosszeg, mind a torleszto reszletek svajci frank arfolvarna alapjan vale atvaltasat elszamolta, A penzugyi szolgaItat6 altal alkalmazott kamatlab nem sokkal a szerzrideskotes utan atlepte a magyar hiteleknel fedezetet nyuj-

es

t6 BUBOR kamatszintjet. Ez azt jelenti, hogy a penzugyi szolgaltat6 magyar kamatszinten finanszirozza a szerzddest, A magyar BUBOR kamat szintjenek atlepesevel a felek kozott kotott szerzodes szinlelt szerzodesse valt, Ekkor derult ki, hogy a penzugyi szolgaltato a szerzodes kotesekor megtevesztette a hitelfelvevdt, hiszen egy kezdetben kedvezdbb kamatlab utan a forint finanszirozasra tert at. A szerzodes szinleleset az alabbi tenyek bizonvitjak: - A penzugyi szolgaltato nem hatarozta meg a szerzodesben a Svajci Nemzeti Bank referencia kamatat, emiatt a kamatperiodus lejaratakor nem lehetett megallapitani, hogy a kamat csak a Svajci Nemzeti Bank referenda kamat valtozasanak mertekevel modosul, vagy a penzugyi szolgaltato ettol eltert. - A penzugyi szolgaltato nem tette kozze a Svajci Nemzeti Bank referencia kama tat, holott ezt az adatot, mint kozerdeku ada tot az Alkotmany 61. § (1) es az 1992. evi LXIII. torveny 19. § (1) szerint kozze kellett volna tenni. Mind az eldzd, mind a Jelen pont bizonyitja a penzugyi szolgaltato tudatos, szerzodeskotes kezdetetol fennallo megtevesztesi szandekat, - A penzugyi szolgaltato a Svajci Nemzeti Bank referencia kamat csokkeneset a hitelfelvevo fele nem tovabbitotta, sot, mikozben a Svajci Nemzeti Bank referencia kamata csokkent, a penzugyi szolgaltato a hitelfelvevo fele a kamatszintet lenyegesen ernelteo - A penzugyi szolgaltato kamat meghatarozasa meg jellegeben sem koveti a Svajci Nemzeti Bank referencia kamatszintjet, hanem inkabb a magyar bankkozi karnat, a BUBOR alakulasara hasonlit, - A penzugyi szolgaltatok a hazai deviza hitelszerzodeseket a Magyar Nemzeti Bank adatai alapjan a hazai megtakaritasokb61 finansziroztak. A penzugy! szolgaltatonak a forrasat nem kellett svajci frankra atvaltani, es svajci frankban finanszirozni, hiszen a szerzodes deviza jellege miatt a forras eppen ugy, mint hitelfelvev6nek a kifizetes forintban tortent. A Svajci Nernzeti Bank referencia kamatanak alkalrnazasa nelkul .1 szerzodes nern deviza hitelszerzodes. A hitelfelvevo csak azert kotott svajci frank alapu deviza hitelszerzodest, mert a Svajci Nemzeti Hank referencia kamata es a rnagyarorszagi kamatszint kozotti ka53

52

mat szamara anyagi elonyt jelentett. Ez az anyagi elony, arnely rniatt a kockazatokat vallalta, A deviza hitelszerzddes alapkerdese a Svajci Nemzeti Bank referenda kamatanak alkalmazasa.
Ptk. 210. § rnagvarazata: "A szerzorlt!s minden olynn esetben megtrinwdha16, amikor a jelnem kdtiitle volnn meg a szeruides), hu neni lett uolna tevedesoen." [Polgari torvenvkonyv magyarazata, KJK-Kerszov, 801. old.]

A szerzodes egyertelmuen megtamadhato, hiszen ha a hitelfelvev6 tudta volna, hogy - a penziigyi szolgaltato nem a Svajci Nemzeti Bank karnatlabat alkalrnazza a kamatlab korrekciojanal, akkor a szerzodest nern kototte volna meg, - a penzugy: szolgiiltat6 a szerzodes elsz.amolasahoz szukseges alapadatokat elhallgatja, a szerzodest nern kototte volna meg, - a penzugyi szolgaltato a kamatlabat emeli, mikozben a Svajci Nemzeti Bank referenda kamata csokken, a szerzodest nem kototte volna meg, - a penzugyi szolgaltato sajat finanszirozasat nem a szerzodott devizaban, hanem a sokszorosan magasabb magyar kamatlabu forrassal oldja meg, arninek koltseget atharitja a hitelfelvevore, mikozben az atvaltas kockazatat meghagyja, a szerzodest nern kototte volna meg, - a Penzugyi Szervezetek Allami Feliigyelete nem latja el feladatat, es hagyja a penzugyi szolgaltatok reszere az alkotrnanyellenes es torvenyellenes allapot letrejottet es Iolytatasat, a szerzodest nern korotte volna meg. A penziigyi szolgaltato a hitelfelvev6 megtevesztese revert szinlelte a szerzodest, amikor azt a latszatot keltette, hogy svajci frank alapu deviza hitelszerzodest kot, mert valojaban a hitel arat, a kamatszintet nern a devizaszerzddes szabalyai szerint szamolta el, s6t meg ennek adatait is elhallgatta.
Ptk 207. (6) "A szinlelt szcl'zodes semmis; ha pedig az mas szerzddest leplez, a szerz6dcsl a leplezeit szerz6des a/apjtln kell megiteJ11I."

BUBOR kamatszintjet. Ezzel egyertelmiive valt, hogy a szerzodes .ira, a kamat vonatkozasaban a penzugyi szolgaltato a magyar hitelczesi feltetelek szerint szamol, A kamatszint revert bebizonyosod ott, hogy a szerztides szinlelt szerzddes, hiszen tartalma nem a svajci frank, hanem a magyar forint kamatlabait tukrozi. A szerzddest megkotesenek id6pontjat61 a leplezett viszony alapjan kell megitelni, es a jovoben is a leplezett szerzddes feltetclci szerint kell a kamatokat a kamatperi6dusok szerinti BUBOR I amatlabai szerint megallapitani.

II.

sv

AJCI NEMZETl

BANK REFERENCIA A SZERZOOESBEN

KAMATANAK

ALKALMAZAsA

Mind a penzugyi szolgaltatok, mind a hite1felvev6k egyertelrmideviza, hitelszerzodest kivantak kotni, amit a szerz6d6 felek irasus es szobeli nyilatkozata is alzitamasztott.
"11

Ptk. 207. § (1) "A mezni, allOgyall eset koriilmenyeire se szerint ertenie

szerziidesi lIyilatkozatot vita eseten rigy kell erielazt a nuisik Jdnek a l1yilatkoz6 feltehet6 akaratara eo az iekintette! a szauak tiltalanosan elfogadott [eientekelleit,"

A penzugyi szolgaltato a szerzodes arat, a kama tot az els6 kamatperiodus utan mar nem a Svajci Nemzeti Bank referencia kamata szerint m6dositotta. A penziigyi szolgaltato altal alkalrnazott karnatlab atlepte a magyar hitelezes vonatkozasaban mervado 54

APtk. 207. § (1) bekezdese alapjan a deviza hitelszerzodes kotese nern vitatott. Minden deviza hitelszerzodes kelleke a - IIdevizaszerz6des" kitejezes, - devizanem (pl. svajci frank: CHF) rnegjelolese, - a tartozas osszegenek devizaban valo megallapitasa (pI. 30.000 CHF), - az arfolyamkockazat viselesenek meghatarozasa. - deviza kamatlab megallapitasa vagy a kamatlab kiszamitasi modjanak megadasa, es az ugylet deviza kamatlaba alapjan valo elszamolasa. A hitelszerzddeseknel a szerz6d6 felek kozotti vitat a torlesztd rcszletek kiszarnitasanal alkalmazott kamatlab okozza. A penzugyi szolgaltato a kamatperi6dus kezdeten egy ugyleti kamatot ad meg, amely szerinte a forrasdeviza karnatlaban tul annak koltsegeit, kockazatat is tartalmazza. A penzugyi szolgaltato ezt c1Z altala alkalmazott kamatlabat soh a, semminermi adattal, szarni55

tassal nem tamasztotta ala, emiatt nem lehet megallapitani, hogy az altala adott karnatlab all-e valamilyen osszefuggesben a Svajci Nemzeti Bank referenda kamatlabaval. A hitelfelvevo nem hitbizornanyi vagy szerencsejatek szerzodest kotott, hanern svajci frank alapu deviza hitelszerzodet. Az i.igyleti kamatot elfogad ta a szerzodeskotesnel, es tudomasul vette, hogy az alkaLmazott kamatszint a Svajci Nemzeti Bank referenda karnatszintjenek valtozas mertekevel m6dosul, emiatt elengedhetetlen a Svajci Nemzeti Bank referenda karnatszintjenek ismerete, hogy az alkalmazott kam atmodosulast ellen6rizni tudja. A hitelfelvev6 szerint a Svajci Nemzeti Bank referenda karnatszintje mintegy felmillio ingatlan es ketrnillio fogyasztasi szerzcdest erin t.
Az Alkotrnany 61. § (1) "A MaSlJar Koztarsasagban mindenkinek joga van a szabad velemenynyflval1itasra, tovdbba arm, hogy a kozerdekif adatokat megismerje, illetoleg ierjessze" A szernelyes adatok vedelmercl, es kozerdeku adatok nyilvanossag,\r61 sz616 1992. evi LXIII. torveny 19. § (1) be~ezdese s~erint; "Az iWami vagy helyi iil1korJrulnyzati fe/ada to I, ualamini }ogszabalyb~n meghllia-rozot"t egyeb ktizfeladatot elltif6 szerv vagy szemely (a tovabbillklnln egyim: szerv) a feladatkoreoe iartozo iigyekben - igy kiiWno"

"A kamat IlZ a szazalekszerCien meghatarozott szolglil/atds, nmelyet a kOlelezelt a fotartozas osszegel1 feWl ennek hasznalataeri teliesit a jogosultnak, ameiune]: merteke a f6tarozas osszegel1ez es a haszntilat idejehez igazodik. A kamat tehtH ulrulekos szolgaltaMs, mert Jatartazast ttilelez fel. A J6tartozasol1 [eiu: jli1; S a f6tartozassai egYI1C1m7 dologbun visszath6en kell fi~
zeini." [Polgari Torvenykonvv magyarazata, Kommentar 2004.KJKKERSzbv Kft, 860. old.] (Alahuzas az eredeti szovegben ninrs.)

I\lJsszolgciltatds vonatkozasaban

kamata a fotartozas jantlekos szolgaltatasa. A jcirulia felek megegyezesi kotelezettseget .l Polgari Torvenykonyv magyarazata az alabbiak szerint hatarozza meg:
A devizahitel "A gazdasagi tarsasagok altai vallalt rlullekszo!galta!dsra vonatkoz6 k6gens szabaly folytan annak trirg1jat, mellfikszolgaltlltas nyujtasarll feltddeit es - ha ez nell! ingyel1es vallalas - IlZ ellenszolgalta!ds vag)! Ill1nak kiszamitasi madia! POl1toSl!n megkelUratarozni. EIIenkezo ese/ben a szerz6des iQgszab6111ba iitkirzik:" [Ptk. 205. § Kommentar, Polgari Torvenvkonyv rnagy~razata, 2004.KJK-KERSzbv Kft, 762. old.] (Alahuzas az eredeti szovegben nines.)

Miutan a deviza hitelszerzodes kamata jarulekos .innak kamatszintiet vagy kiszamitasi rnodjat pontosan 1,11"0zni.

szolgaltatas, meg keJl ha-

sen az allami es onkormanyzati kiiltsegvetesre es annak: vegrehajltisara, liZ al/ami is onkormal1yzati vagyol1 kezelcsere, a kdzpenzek fe1h"5Z11o.Io.siira es az erre kOla/! szerz6desekre, a piaci szerepliik, a magdnszervezetek tis -szemilyek riszire kiilimleges vagy kiziir6lago5 jogok biztositasam VVl1lltkozoan - kdtdes eliisegiteni es biztositani a kozvilembty pontos 135 gyors tajikoztattisat."

Alkotmany 9. § (1) "Magl)arorszag gazdasriga olyan piacgazdasag, amelybell a kozlllil1jdol1 magal1tlllajdon egtjenjogu egyenl6 vedelemben n!-

szesiil."

es

es

A torrasvaluta kamatszintje es arfolyama (esetunkben a Svajci Nemzeti Bank referencia kamata) egy kozerdekii adat, amit mipden ad6snak ismernie kell. A penzugyi szolgaltatok es a PSZAF a Svajci Nemzeti Bank referencia kamatat a hitelfelvevdk eiol elhallgattak, ami alkotmany es torvenyellenes, A hitelfelvevo a Svajci Nemzeti Bank referenda kamatszintj enek elhallgatasa miaU a penziigyi szolgaltato altal alkalmazott kamatszint modosulast a penzugyl szolgaltato hibajabol nem tudta, tudja ell endrizni. A karnat, a penz hasznalatanak dija, ara.

Ha a gazdasagi tarsasagok vonatkozasaban az ellcnszolgaltatas V<lgy a kiszamitasi mod meghatarozasanak elmaradasa jogszabaly11;] utkozik. Az Alkotmany 9. § altal meghatarozott egyenjogusag es "gyen16seg elve alapjan a maganszemelyekre vonatkozoan is meg kell hatarozni az ellenszolgaltatast, vagy annak kiszamolasi modi/! t.

A felek kbzott nem vitatottan

azonban annak

leglenyegesebb

a szerzfides megkotesre keriilt, kelleket, a hitel arat, a kamatot modjat nem rogzitettek.

ncm adtak meg, illetve kiszamitasi
Ptk. 205.§ (2) "A szerz6des letrejottehez

a feleknek lenyeges, valamint a bcirmelyikuk altai lenyegesnek minositett kerdesekbcl1 val6 megtilillpoJasa szukseges. Nem kell a feleknek megcillllpodl1i olyan kerdesekben, amelyeket jogs.zabcily rendez."

lc')

A hitelfelvev6 abban a tudatban volt, hogy a penzugyi szolgaltaaltal kozolt iigyleti kamaton belli! a devizaszerzodes eseteben a 57

56

hitel kamata vonatkozasaban a Svajci Nemzeti Bank referencia kamatanak valtozasa a rnervado. Ezt a velernenyt tamasztotta ala a karnatszintet meghatarozo torveny:
Ptk. 232. § (3) "A kama! merteke egyezik a jegybal1ki oiapkamattal."

·.ill'tt

na jogszalJaly

kivetelt l1em iesz - meg-

A Svajci Nemzeti Bank referencia karnatat nem a penzugvi szolgaltato hatarozza meg, mivel az egy nemzetk6zileg szabalyozott rendszerben megallapttott adat. (Az MNB alapkarnatat sem a kereskedelrni bank, mint penziigyi szolgaltato hatarozza meg.) A Ptk. rendelkezeseitol a felek elterhetnek, ha ezt a szerzodesben kikotottek, A devizahitel szerzddesekb en csak abban az esetben lehetne a jegybanki - jelen esetben a Svajci Nernzeti Bank referenda kamatatol - eltekinteni, ha ezt a szerzddesben egyertelrmien kikdtottek volna. (PI. Svajci Nernzeti Bank referencia kamata +
X%)
A Ptk, 205. § (3) "Afelek a szerzodes megkiJtesihllH egyilttn1llkodni kale/esek, lis figtjelemmel keli lenniiik egymas jogos ertiekeire. A szerziideskiitest megeliiziien. is tajekoztatniuk kell egymast a megkOtend5 5zerz{fdest erintO minden lenyeges koriilmenuriil,"

kamatlab mar magasabb, mint a magyar BUBOR szintje, tehat oicsobban tudja a magyar piacr6l finanszirozni a hitelt, mintha svaj, i frank hitelt venne fel. A hitelfelvev6t meg az arfolyamkockazat is nrheli. A svajci kamatlah elarazasa olyan merteku, amely minden )'.,lzdasagi realitast nelkuloz. Ha a hitelfelvevd eldre tudta volna, hogy a penziigyi szolgaltatnk a tenyektol teljes fuggetlen, irrealis karnatlabat ervenyesit, nem kototte volna meg a hitelszerzridest.
I'tL 210. § magyanlzata: "A ezerzodee minden olyan esetben megMmadhat», omikor afd nem kiili:itte uoina meg a szerzodest, ha nem let! volna levedesben." [Polgari torvenykonyv magyarazara. KJK-Kersziiv, 801. old.]

Rendkivul Ienyeges terry a kamat nagysaga. A penziigyi szolgaltatonak a szerzodes megkotese eldtt nem kel1ett tajekoztatni a hitelfelvevot, hogy a Svajci Nemzeti Bank referencia kamatszintjet alkalmazza, hiszen svajci frank alapu dcviza hiteiszerzodest kotott. a tartozast svajci frankban tartja nyilvan. Termeszetes, hogy a Svajci Nernzeti Bank referenda kamatsz.intjet alkalmazza, eppen ugy, mint ahogy a tartozast a banki arfolyamon konvertalja, Ha a penzugyi szolgaltato elter a Svajci Nemzeti Bank referenda kamatszintjetdl, akkor ezt a szerzodes megkotese elott koteles lett volna a hitelfelvevovel tudatni es a szerzodesben beleirni.
Ptk. 210. § (1) "Aki a szerz6des megkiitesekor valamely Ilnyeges koriilmem} tekinteleoen tevedesben volt, n szerz6desfs nyilatkozatli/ megtamadhatja, ha a ieoedese a nuuuk: jel okozta vagyfelismerhette."

A szerzodes egyertelm{ien megtamadhato, hiszen ha a hitelfelvcvo tud ta volna, hogy - a penzugyi szolgaltato nem a Svajci Nemzeti Bank kamatlabat alkalmazza a karnatlab korrekciojanal, akkor a szerzodest nem kototte volna meg, - a penzugyi szolgaltato a kamatlabat emeli, mikozben a Svajci Nernzeti Bank referencia kamata csokken, a szerzodest nem kototte volna meg, - a penzugyi szolgaltato a szerzodes elszarnolasahoz szukseges alapadatokat elhallgatja, a szerzodest nern kototte volna meg, - a penziigyi szolgaltato sajat finanszirozasat nem a szerzodott devizaban. hanern a sokszorosan magasabb magyar kamatlabu Iorrassal oldja meg, arninek koltseget atharitja a hitelfelvevore. mikozben az atvaltas kockazatat meghagyja, a szerzodest nern kototte volna meg, - a Penzugyi Szervezetek AHami Feli.igyelete nem latja el feladatat, es hagyja a penzugyi szolgaltatok reszere az alkotrnanyellenes es torvenyellenes allapot letrejottet es folytatasat, a szerzodest nem kototte volna meg. Az Alkotminy es a torvenyek folyarnatos es tudatos megserlese, a devizaszerzodesekben a Svajci Nernzeti Bank referenda kamatszintjenek elhallgatasa es figyelmen kiviil hagyasa reven .1 hitelfelvevok megtevesztesre keriiltek, arnely alapjan a szerzodes megtamadhato, es kovetelheto, hogy a penzugyi szolgaltato ,I deviza hitelszerzcdes szerint, a Svajci Nernzeti Bank referencia kamatanak rnegfele16en szarnolja el a szerzddest,

A penzugyi szolgaltato altal ervenyesitett kamatlab rna mar akar nyolc - tizszerese a Svajci Nemzeti Bank referencia kamatszintjenek. A penzugyi szolgaltatok a karnatlabat erneltek, mikozben a Svajci Nemzeti Bank referencia kamatszintje Ienyegesen. idonkent csaknem nulla ertekrc csokkent, A penziigyi szolgaltatok altal ervenye-

58

59

A Svajci Nemzeti Bank referencia kamatanak ertelmezese vonatkozasaban mervado a penzugyi szolgaltatok felugyeleti szervezetenek, a PSZAF-nak a tajekoztatasa. A PSZAF 2006. szeptembereben - a penzugyi szolgaltatoknal mindenki szarnara elerheto - tajekoztatot adott kif amelynek 9. 01dalan [PSZAF kiadvany fenymasolatban mellekelve] a kovetkezo megfogalrnazas talalhato:
"Hogy mennyit kell fizetnie, (lZ els6sorban az adoii deviza ircinyad6 kama/u161,peldou! a Svajci Nemzeti Bank vagy az Eur6pai Kozpont! Bank alapkamatat61 tuss" (Vastagitott kierneles csak jelen idezesnel van.)

matlab is emelkedik, ha pedig csokken, akkor a szerzcdesben leva karnatlab erteke is csokken, A penzugyi szolgaltatok viszont csak emeltek! A 2008. ev vegen bekovetkezett drasztikus kamatcsokkenest nem vezettek keresztiil az elszamolasokon, A 1996. evi CXII. a hitelintezetekrol es a penzugyi vallalkozasokrol 5z616 torveny (Hpt) kockazati celtartalek kepzesre vonatkozo ekiirasa:
87. § (1) "A hiteiiniezet az eszkiiz6kke/ osszeJilggesben fe1menil6 hitelezesi, befektetesi es orsz.agkockcizatokat az eszkoz6k utan elszamolt erlekvesztissel es annak visszairastival veszi figyelembe az eredmenybel1, a felmerult kama! es arjolyamkockdzal, valamint a merlegen kiviili kotelezctteegekhez kapcsol6d6 kockcizat es minden egyeb kockcizat [edezetere pedig kockazati ditartalrikot kipez:" 87. § (2} "Az (1) bekezdesben foglallakon iulmenoen (j hitelintezet a kockcizalvallalassal6sszefiigg6, elore neni Ieithat6, illetaleg euire nem meghatarozhat6 lei1elseges veszlesegeinek fedezetere - tl korrigalt merleg(66sszeg legfeljebb 1,25 5zdzaiekdig - dltalcinos kockdzati celtartall!kot kt!pezhet, amelyet a kockazati ciltartalekok kiJzOtI, elkf1li:il1itettcn kellilyilvdniarlani."

Nem ketseges, hogy a PSZAF a Svajci Nemzeti Bank alapkamatat, azaz referencia kamatot tekintette a szerzodesi kamat vonatkozasaban mervadonak, Ezt a tajekoztatot a PSZAF keszitette, es minden penzugyi szolgaltatonal elerhetd volt. Ez azt bizonyitja, hogy a penzugyi szolgaltatok is, mint normat elismertek, kulonben a tajekoztatot nem tettek volna ki. A PSZAF a 2005. novemberi tajekoztatojaban is egyertelmuen £0galmaz: A pluszkoltsegek kozott szarnolnia kell a hitelfelvevonek "a torieezioreezletnet: a kiilf6ldi valuta kamatvdltozcisa miaiii vciltozcisaval" Nem a magyar penzugyi szolgaltato kulfoldi valu ta kamatvaltozasai miatti kamat novelesevel, hanem csak a "kiilfoldi ualuia kamatuditozasai miaiii vdltozasdval" ... "jelenleg a hazai piacon a vaItoz6 kamatozasu hiielek ditauinosa); vagyis a kulf61di valutcik kamatvdltozasanak kockdzauit ualamennvi hitelintezet eseteben az ugyfeIek viselik. Ezert amennuiben a

hitel penznemenek, jellemz6en svcijci franknak a piaci kamatszintje emelkedne, azt a deoizaalapu hitelek kamatlaba is kiroetne," Ez a megfogalmazas is egyertelmii. Ha valaki svajci frank a svajci frank kamata valtozik, akkor a foglalt kamatlab ezt koveti. Sehol sines ugyi szolgaltato hatarozza meg, mennyi hitelszerzodes uj kamata! alapu szerzodest kotott, es deviza alapu szerzodesben olyan kitetel, hogy a penzlegyen a svajci frank alapu

A penzugyi szolgaltatok a szerzodesben iigyleti kamatot jeloltek meg, amely a kockazatot is tartalmazza, A deviza hitelszerzodesekben a kockazat merteke mintegy harom-negyszerese volt a kamatlabnak, illetve a Hpt. 87.§ (2) bekezdesben Ieirt celtartalek kepzesre ckiirt maximalis merteknek. A penzugyi szolgaltatok tehat a sajat kockazatukat nem csak kikotottek, hanem mar a szerzodeskotesnel crvenyesftettek. A kamat vagy a kezelesi koltseg ilyen cimen va16 ut6lagos ismetelt emelese torvenytelen. A szerzodes kamatszintjen tehat csak a Svajci Nemzeti Bank kamatszintjenek valtozasat lehet atvezetni.

Ptk. 207. § (1) "A szerziidesi nuilatkozatot vita esetinllgy kell ertelmezni, ahogyan azl a mcisik Jelnek a llyilatkoz6 fel/eheta akaratara is az esei kiiriilrnenueire tekil1tettel a szavak dltalanosan elfogadott jeleniese szerint ertenie kellett. ,.

A megfogalmazasb61 - az arfolyamokhoz hasonloan - az is egyertelrrui, ha a kamat emelkedik, akkor a szerzodesben szereplo ka60 61

JOGI UT
A devizahitelek Ieirasabol egyertelmuen rnegallapithato, hogy - a devizahitelnek megfelel6 carry trade elnevezesu uzlet alkalmatlan hosszu tavu ingatJan es reszletfizeteses konstrukciokra, amit a penzugy: szolgaltatok tudtak, ezzel megtevesztettek a hitelfelvevoket, - a penzugyi szolgaItat6k tudtak, hogy a svajci frank gyengulese varhato, ami elviszi a devizahitel uzlet karnatkulonbsegenek nyereseget, megis megkotottek az irzletet, - elhallgattak a Svajci Nemzeti Bank referencia kamatszintjet a hitelfelvev6k el6!, - nern a Svajci Nemzeti Bank referencia karnatszintjet alkalmaztak a szerzodesek elszamolasanal, - a kamatszintet teljesen szubjektiv medon erneltek, emiatt a penzugyi szolgaltatok altal bekert torleszto reszlet magasabb a szerzodes szerint fizetend6 torleszto reszletnel, - az allarni szervek feladata lett volna a penzugyi szolgaltatok ellenorzese, a torvenyes allapot helyreallitasa, amelyre nem kerult sort es nem is varhato, hogy erdemi intezkedes tortenik, - a hitelkarosultak erdekkepviseletere letrejott szervezet, a Banki Hitel Karosultak Egyesulet nem tarta fel a devizahitelesek penzugyi, jogi helyzetet; de nem is akarja a multbeli okokat megismerni. A jogi ervenyesitesrol pedig egyszeriien Iebeszeli a karosultakat. Az ad6s a fenti visszassagokat felhasznalva peres uton ervenyesitheti igenyet, A devizahitel szerzodes erintettjei eltero idopontokban. elte1'6 osszegben, elterd szolgal tat6kkal kotottek szerzodest. Az egyeni eletkorulmenyek is eltercek. Mas a helyzete annak az adosnak, akinek mar szerzodeset felmondtak, es mas annak, akinek a hitel a lakas ertekenek csupan 20%~at teszi ki, es anyagi helyzete lehetove teszi akar a jogtalanul megemelt dij fizeteset is. Van, akit egy per megvisel, es van aki az igazsagot fontosabbnak tartja. Mindezek miatt nem lehet egyseges tanacsot adni. Mindenkinek maganak kell eldonteni, hogyan alakitja az eletet, mit tud, es mit akar bevallalni: a jogtalan torleszto reszlet fizeteset, vagy a pert? 62

Ez a Ieiras nem perre buzdit, es nem is beszel Ie senkit rola segit az objektiv dontesben, ' .: ~ jelenlegi hellz~~ ki.alakulasahoz hozzajaruli a Iakossag rendk,I~ul alacs?ny p~nzugy: lsm~rete. Jelen osszealliras celia, hogy a laJekozottsagot novelje, es segitsen, hogy rnindenki maga tudja atgondolni a helyzetet.

csupan tajekoztat,

., Vannak em berek, akik elmennek az orvoshoz es azt mond)Jk; Dok~or ur: Gy6gyitson meg! Ok azok, akiknel kicsi az esely a ~~ogyuI,asra:.~.bet~gnek,ugyanis maganak is tenni kell a gyogyulasL ~ t. (PI. ~,le~.ko:ulme~yt, etrendet valtoztatni.) Van aki elmegy az auloszerelohoz es a ~epk?csi megjavitasat keri. Biztos nagyon sokat r ll~ fizetni. (~a tudja, rru rnmdent akar csinalni a szerelo, lehet, hogy masik ,s~erelot kell keresnie.) Az ugyved eseteben is tudnia kelt miIyen ce~a. :van a p.errel, es mit tud bizonyitani. (Pl. ha elhallgatja az informaciot, a legjobb iigyved sem tud segiteni.) A megoldas kuIcsa az On kezeben van! . A kbnyv csak tajekoztatas, egy esetleges perhez jogi tanacsot n~l~den ,~set~en .att~l az iig~v~dtc5] keU kerni, aki az ad6st a biI ~sag, elott kep~ISe~l. M~g,blzas eseten az ugyved megismerheti ,IZ a,dos hely:ete~, bizonyitekait, ennek megfe1el6en tud teny]eges I.~~ac~ot a~m. Cel,szeru ~lyan ugyveder valasztani, aki a peres eljaI ~s~ s~ke,r~lJ elleneben vallalja, (Az ugyved pernyertessog eseten a L1!ro~~gItelete alapjan a penziigyi szolgMtat6t61 kapja meg a rnunkadijat, ) . Az ad6s egy esetlegesen inditand6 per eseten elhet az elc5zetes .b,',z?nyit<is h~h~tosegevel. Ez esetben a teri.iletileg illetekes ki:izjegy/.~tol. (2~08., ~Vl, XLV. tv. 17. §) kerheti, hogy rendeljen ki szakertor a kar bszamltasara. ~ szaker:o feI.e a kerdest a hitelkarosultnak kell megfogalmazni, ;11111 pI. a"fo~mt h,l.te.lkamatanak kiszarnitasava], es/vagy a deviza hi[.~I,szer~o?es ~;aJCl Nemzeti Bank referencia kamatava] valo vegigszam~lasa,ra, uany~t ;agy an;l:k kiszamitasara, hogy a penzugyi s~ol?altato altai szamitnn eltero karnatszint miatt milyen osszegu kar erte. .. Az ~16zetes bizonyiras e16nye, hogy az ados tisztaban Jesz a kovetelese mertekevcl, Celszeni egy szakertoi intezetet felkerni ,1 szakvelemeny elkeszitesere. (PI. Budapesti Muszaki, Ki:inyv- es

63

Adoszakertoi Intezet, 1027 Budapest, Fa ute a 70-78.) A kerelmezo a szakvEJemeny kiadasa e16tt e16zetes egyeztetest kerhet (pl. nehogy valami kimaradjon). Ha a szakertoi vclerneny nem lenne megfelelo, a hitelkarosult nem koteles azt rovabbitani a birosagra. Az elozetes bizonyitas eseten ki kell fizetni a kozjegyzot es a szakvelemeny koltseget. Tovabbiakban arra kell szamitani. hogy az e16zetes bizonyitas egy-ket honapot igenybe vesz. (Ha valakl kilakoltatas elott all, mar velhet6leg nero lesz ideje elozetes bizonyitasra.) A kereset clozetes bizonyitas nelkul is beadhat6, velheroleg a birosag ez esetben is szakert6t rendel ki. A szakerto dijat el6zetesen letetbe kell helyezni. Biroi dontes, hogy kit kotelez a btrosag a szakertoi dij elozetes finanszirozasara. "" A birosag reszere fizetend6 illetek vonatkozasaban Iehet ilteh~k£eljegyzest kerni. (Ha valaki kilakoltatas eMtt all, velhet61eg meg is kapja.) Az illetek fizetese vonatkozasaban a birosag vegzesben rendelkezik. A kilakoltatas e16tt aH6 adosok - ha mar vegrehajtasi szakban vannak - peresites eseten a per hatalyos itl~leh~nek meghozatai<iig _ ami eveket is igenybe vehet - kerhetik a birosagtol a vegrehajtas felfuggeszteset. Ez termeszetesen nero [elenti a lakasban va16 ,jngyen" lakhatast, de az elszamolas rondezeseig nero kell a lakast feladni. Ha jelenleg pl. havi 40 ezer forinttal fizet tobbet. es az ed~igi tobbletfizetese pl. felmilli6 forint, erre adja be a keresetet. A tenyleges helyzet azonban lenyegesen elter ettoll Gondalja el, hogy meg hatra van pl. 18 ev, amikor minden h6napban ki keJ1 fizetni a plusz 40 ezer forintot. Ez mar nyolc millie forintot is kitehet. se~T\ varhato, hogy a svajci kamatszint ilyen alacsony marad. Sot meg a svajci frank tovabbi gyengi.ih§sevel is lehet szamolni. (A tovabbi cmelkedes hatasat a kovetkezo, Hitel szamitasa fejezet reszletesen tartalmazza.) Ezek a h~nyez6k a mar jogtalanul magas torleszt6

Az objektiv dentes e16tt a peresites kockazatokat celszeni ertekelni. Perkoltseg: a mar meglev6 tulfizetes mertekenek 6 %-a. PI. 300.000 Ft eseten 18.000 Ft Szakertoi dij: A varhato idoraforditastol fiigg6en mintegy 100.000 Ft nagysagrend. Felperes ugyvedi dij: Szamos elemtol fiigg, pl. az eset bonyolultsaga, targyalasok szama, peranyag elokeszitettsege) Az ugyvedi dijat a pervesztes fel fizeti. Tehat ezzel a koltseggel csak perveszteseg eseten keJ] szarnolni, de lehet, hogy az iigyved a dij rnegfinanszirozasat keri, Alperes ugyvedi dij: A penzugyi szolgaltato iigyvedi koltseget is fizetni kell perveszteseg eseten, . Perveszteseg eseten a pertargy osszegetdl fiigg6enosszesen mmtegy 200.000-300.000 Ft-os nagysagrendii kockazattal lehet szamolni. Pernyertesseg eseten elvben nines koltseg, hiszen mindent a vesztes fel fizet. , ~zer;ncse a jelenIegi allapotban, hogy a keresetet a mar teljesitett lulfizetesre kell beadni. A hiitralev6 ido meg jelent6s tulfizetest rejthet rr;agaban. Tehat, ha rna a tulfizetes pl. 300.000 Ft, ez a perertek, de hatra lehet meg pl. 18 ev, ami 8-10 milli6 Ft tobblet torlesztessel [arhat. Ezt kell figyelembe venni a perestesnell
~)

p;z

PERKOCKAZAT

MERLEGE PERVESZTESEG
Nehany havi torleszto reszletnek megfelel6 perkoltseq van. Semmi sem valtozik a torleszto reszletben.
:

PERNYERTESSEG
Nines, vagy esak minimalls a perkojt-

I'
,I
I

seg
A tu lfzelessel csokken a torleszto reszlet. Nem a megemelt torleszto reszletet kell a hatralevo idoben kifizetni

reszletet

tovabb emelhetik.

I

64

65

A tulfizetesnel celszerii a mar teljesitett befizetest toketartozasra jovairni, ez ugyanis a jov6ben a fizetend6 torleszto reszleteket _ kulonosen hOSSZLl hitclfutamu szerzodeseknel - jelent6sen csokkentheti, Sulyos hiba lenne, ha valakinek felrnnndtak a szerzodeset, vagy peresitette az elszamolast, es a fizetest felfiiggeszti. Ez szerzridesszegesnek min6siil, ami azonnali hatalyu felmondas alapja lehet. Komoly meggondolatlansag lenne, ha valaki teves helyzet-

HITEL SZAMiTASA
ANNUlI As SZAMIT ASA

A jelzalog es a fogyasztasi

hitelek ritka kiveteltol

eltekintve

un

ertekeles miatt maga teremtene meg a szerzfidesfelmondas
jat!

alap-

3,:1nui,tas_os~itelek. ~z annuit~s, l~int "pinziigyi fogalom: olynn egyel1~ l~ tagu penzaramok (ki- vagy befizetesek) sorozatat ipelddu! jaradik) jelenu, am~l~ me~1atarozott ideig esedekes:" [http://hu.wikipedia.org/wiki/
Anmnt YoC3YoAls_%28p%C3%A9nz%C3%BCgy%29] A hitelek eseteben a torleszto reszletet elore meghatarozou idotartamok utan (pI. havonta) egyen16 nagysagli osszegekben kell fizetni a hitel elare meghatarozott (pl. 10 ev) Iejarataig. . Excel tablaban elvegezni, Az ANNUITAS S,ZAMITASA oldalon lathato az Excel tabla kepe, Elsonek az annuitas alapjan a tbrleszt6 reszlet osszeget kell kiszamolni.

A kormany kilakoltatasi moratoriumanak hatasara sokan felfuggesztettek a torlesztest. Rossz iizeneterteke van a ki1akoltatasi moratoriumnak, mert megteveszto. A torlesztes felfuggesztese alapjan felmondott szerzodes nem biztos, hogy a fizetesi hajlandosag eseten visszaallithato. Kifejezetten tevesen gondolkodnak azok, akik ana szarnitanak, hogy majd az arveresnel megveszik a lakasukat, A penzugyi szolgaltato az ingatlant, mint kovetelest is eladhatja, A kovetelest megvasarlo pedig nern biztos, hogy a Iakast ertekesitcni akarja. Vegezetul, az arfolyam emelkedes miatt a tartozas osszege is megemelkedett. Nem biztos, hogy egy szerzodes felbontas eseten a lakast a penzugyi szolgaltato olyan arszinten adja el, hogy az a tartozasra fedezet nyujt. Egy esetleges jelenlegi "taktiLizas" a takas elvetele utan meg mindig tobb millie forint visszamaradt tartozas fizeteset vonhatja maga utan, A penzugyi szolgaltato szerzodesszegese nem jogositja fel az adost a szerzodesszegesre!

.t7- s~al~iteist celszeru

=~_::_-=-_-_£~----. .. _:L"__.~.,~I:JcR~~ZLET( (5; C3; -ClJ o
; A ---

-·-.· ... -----·------·-.---,.--'.-.·.--'--~T--·----·----~·-... .. ---_ _

-·-B--·-·-=-~.-:~ ..~~~-:~_--· ..-D··..--==:;:c=-'E-=~-::::::'=--.
30000
10

1
3 5

Felvett kolcson
(8V) Tart a 111 (hollap}

2.T:=lrtam
4 ! Karnat

120
3%,
0,247%

(elli}

Kall1at (halfi) torleszt6reszlet

6,Havi

289.121

Kamal (ivi)) beirasra.

Sbtetitett cellaba az alapadatok

keriilnek (Felvett hitel Tartam (iv) "

, Az ~nnuj:a~nal fontos, hogy az az id6tartam keruljon a tbrlesztes kepletebe beirasra, amely idokozonkent a hitel torleszteso tortenik. (Jelen esetben havi.) Ha ez negyedeves Jenne, akkor az evek szarnat l1eggyel kell szorozni. Tehat 10 ev negyedeves torlesztesben a TarIm:l ~h6nap) helyere Tariam (negyediv) megielolessel (10*4==)40kerul beirasra, A penziigyi szolgaltatok jellemz6en eves kamatszintet m~g. Ha, a torlesztest havi reszletben fizetjuk, a karnatlabat szamolni: adnak

at kell

66

67

. (1' havi· kamat :::: + eves k ama t)(lI12)·l

A keplet Excel tablaba beirva az alabbi:

~-'-~C5 ::JJ •.i,;',iT:tfi! =(1+C4}"(1/120 l~Ar~~_. 1:_. _1. __._~~_ .._J.._2';L'-'~Li~"~iL~.~-~J.---.-~.. _ _. .....
"'-1

-'2"-\ Ta rt a 111 (ev)
3_ .._iTartam

1 'Felvett kolcson
(h6Ilap)

30000

10 .

Rata a kamatlabat jelenti, Id6szakok_szama a torleszto reszek szamat jelenti abban az idointervallumban szamitva, amilyen gyakorisaggal a torlesztes tortenik, (Jelen esetben havi torlesztes van, emiatt a 10 ev alatt (10 ev*12h6nap/ev =) 120 honap kerul beirasra.) Mai_tirtek: A hiteI osszeget jelenti. Ha rninusz (-) e16jellel irjuk be, akkor a befizetendo torleszto reszletek osszege pozitiv (+) el6jellel jelenik meg. Az egyes torleszto reszleteket Excel tablazatba is £oglalhatjuk, amelyb61 jol lathato, hogyan csokken az adossag,

--~-J'Kamal (evi) 5 Kamat (havi)

120

I

3% 0,247%1

r:,:'·J···-·:A····--·--·B·-.'-··--C··-·~----D-··-- ..·-·~·~-~·-::-:-·F-····-·'·"-'-G··-·-"---H---···"··-····i-"·' .
i
i
1 'Fel\'etl kolcson

2 ':Tartam (0')
(honap)
J

30000 10
120

!3;Tartam

(A hatvany jele az Excel tabLizatban:~ Beute~e Al.~G,rbill,en.tyu l~nyomva tartasa mellett a 3 gombbal tortenik. Ket beutes utan [elenik meg a [el, amib6l egyet torolni kell!) " A KepleteklPrinziigyi/Reszlet cimsz6 alatt talalhatjuk itas szamitasara szolgalo kepletet. i': ;i-~:' meg az annu-

I

:1(al11ol (evi) 1'5"!I<a01at (llEVi)

I~
I
9 : 10

3%
0,247%

:Ha~, torlesztorp.szlet

289,12

Datum

Id6szak

Ev
1

Ho
2

Tartnzas hnnap elejen 3001)0,00 2.9784,87

Ttrtasztes
239,12 289,12

Kamal
73,99
73,46

Toke torlasztss 215.13 215,56

Tartcz as

hnnap I)egell 29734.87 29569,2D

r
)

,'

~~5~~r·,··,;;·~,::::;'t;~-~~~~·:~~~S;~S~(.~~~{3_;:~~~!:::;::":~:.-::['_:~... ..-.-. . ..
H

1 F_I'lsli kolcsiin (8Y) Tartarn ii16nsp}

~ __ _3~_O_O.O!

~~ ~Tartarn

10 12D

Datum: kesobb Iesz jelentosege, Ido5zak: ciklusok sorszama.

tv: A torleszto evek szama. (Nem esik egybe a naptari evvel.)
H6: Honapok szama az even belul. (Nem esik egybe a naptari hoa Feluett hitel (Cl cella) osszegevel. Masodik sort61 (10-es sortol) mindig a Tartozas honap vigin (I oszlop) e16z6 soranak ertekevel egyezik meg. Torieszies: Az elozoekben a Reezle! keplettel kiszamolt ertek, amelynek osszege rnegegyezik a Haoi torleszto reszlei (C6 cella) osszegevel. Kamal: Az eves kamatb61 szamitott Kamai (havi) ertek (C5 cella). T6ketorlesztes: Minden sorban a Torleszies es a Kamat oszlopok kiilonbsege, Tartozas honap vegen: Minden sorban a Tariozas h6nap eleien es a Toketbrleszie» oszlopok kulonbscge.

nappal.) Tariozas h6nap eleien: Az elso sorb an megegyezik

68

69

Ha 10 eves reszletfizetessel szamolunk, akkor (10 ev*12 h6nap/ ev=) 120 sorunk van, Miutan a szamozast O-val es nem l-el kezdtiik, 119, az utols6 ciklus.) Az Idiiszak: 119. soraban a Tariozds h6 vigen oszlopaban 0 ertek kell legyen. A teljes szamitas Excel tablaban a kovetkezo:

Datum

Idoszak 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45
46

Ev
3 3 3 3 3 3 3 3 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 7 7 7 7 7 7 7

Tartozas

H6
5 6 7 8 9 10 11 12 1 2 3 4

h6nap
eleien 23771 34 2354084 2330978 2307814 22845,94 2261316 2237981 22145,88 2191138 2167629 21440,63 21204,39 2096756 2073015 2049215 2025357 20014,40 19774.64 19534,29 19293,34 1805180 1880967 18566,94 1832360 18 079 67 1783514 17590 00 1734426 17097,92 16850,96 1660340 1635523 1610544 1585704 15607,03 1535640 15105,15 1485328 1460079 1434768 14093,94 1383958 13 584,59 13328,97 1307272 12815,84 12558,32 12300,17 12041,39 11781,96 1152190

Torlesztes 28912 28912 28912 28912 289.12 28912 28912 28912 289.12 289,12 289,12 28912 289,12 28912 28912 28912 289,12 28912 28912 28912 28912 28912 289,12 28912 28912 289,12 28912 28912 28912 28912 28912 289,12 289.12 28912 289,12 289,12 289,12 289.12 28912 28912 289,12 28912 289,12 28912 28912 28912 289,12 289.12 28912 289,12 28912

Kamat 58.63 5806 57,49 55,92 56.34 5S 77 5519 5462 54.04 53.46 52,88 5230 51,71 51 13 5054 4995 49,36 4877 4818 4758 46,99 46,39 45,79 4519 4459 4399 4338 4278 4217 4156 4095 40,34 3972 3911 38,49 37,87 3725 3663 3601 3539 34,76 3413 3350 32,87 32.24 31,61 30,97 30,34 2970 2906 2842

Toke torlesztes 230,50 23106 23163 23221 23278 23335 23393 23450 235,08 235.66 236.24 236,83 23741 23800 23858 23917 23976 24035 24095 24154 24214 242J3 243.33 243,93 244,53 24514 24574 24635 246,95 24756 24817 24879 24940 25001 250,63 251,25 25187 25249 25311 25374 25436 25499 25562 25625 25688 25751 258,15 25879 25942 26006 26071

Tartozas

h6nap veg_6n
2354084 2330978 2307814 22845.94 22613,16 2237981 22 H5,88 2191138 21 676,29 21440,63 21 204,39 2096756 2073015 2049216 2025357 20014.40 19774,64 1953429 19293,34 19051 80 1B B09 67 1856694 18323,60 1807967 1783514 1759000 1734426 17097,92 16850,96 1660340 1635523 1610644 1585704 1560703 1535640 1510515 1485328 14600 79 1434768 1409394 13839,58 13584,59 1332897 1307272 1281584 1255832 12300,17 1204139 11781,96 1152190 11261 19

==:=::::=-~~=-=~~.-~-----~~~~:=-__1]:::=-~~~-~~~(~~2~:;;~)=
. A
... i

'

B

.

C

,J

0

E

1

2 [Tartarn (ev}

i

F elvelt kolcson

30 000 10

5
6 7 8 9 10 11 12 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 1 2 3 4 5 6 7

3 'Tartalll (honap] Kamal I:evi) 5 iKamat (havi)
4 5 Havi tbrlesztoreszlet

120
3% 0.247%
L-....;;;.;..;..;.;.;.. Tartozas

289 121
TOke torlesztes 21513 21566 21520 216,73 21726 21780 21834 21888 219,42 218,96 22050 221,04 22159 222,13 222.68 223,23 22378 22433 22489 22544 226,00 22656 227,11 22767 22824 228,80 229,36 22993 Tartozas

47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73 74 75 76
77

Datum

Idoszak 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21

Ev
1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 3

H6
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 1 2 3 4

honap

Tiirlesztes 28912 28912 289,12 28912 289,12 28912 28912 289,12 289,12 28912 28912 28912 28912 289,12 289,12 28912 28912 28912 289,12 289,12 289,12 28912 289.12 289 '12 28912 28912 289,12 28912

Kamal 73.99 73.46 72,93 72 39 71 86 7132 7078 70,25 69,71 6917 68,62 6808 67,53 66,99 66,44 65,89
65,34

elejtm

h6nap ,,';g_an
2978487 29569,20 29353,01 2913628 2891901 28701 21 28482,87 28264,00 28044,58 2782463 27604,13 27383 DB 27161 50 26 939 36 26716,68 2649345 2626967 2604533 2582045 25595,00 25369,01 25142.45 2491534 2458766 2445943 24230,63 24001,27 2377134

30000 00 29784,B7 2956920 29353.01 2913628 28919,01 28701 21 2848287 28264,00 2804458 27 824 63 27604,13 2738308 27 161,50 26839,35 26716,68 2649345 2626967 2604533 25820,45 25595,00 2536901 2514245 24915,34 24687,66 24459,43 24230,63 2400127

5479 6423 63,68 63,12 6257 62,01 61.45 6089 60,32 59,76 5919

22
23
24

25 26 27

:>
3 3

78

70

71

Datum

Id6szak 79 80 81 82 83 84 85 86 87 88 89 90 91 92 93 94 95 96 97 98 99 100 101 102 103 104 105 106 107 108 109 110 111 112 113 114 115 116 117 118 119

Ev 7 7 7 7 7 8 8 8 8 8 8 8 8 8 8

H6 8 9 10 11 12 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 1 2 3 4

Tartozas h6nap elejen 11261 19 10 999 84 10 737 85 1047521 10211,92 994799 968340 9 41816 9 15226 888571 8618,51 835064 8082 11 781292 754307 7272,55 7 001,37 6729,51 6456,99 618379 590992 563537 5360,15 5084,24 480766 453040 425245 397381 3694,49 3414,48 313378 2852.39 257030 228752 200404 171966 1 43498 1 14939 86311 57611 28641

Tortesztes 28912 28912 28912 289,12 289,12 289,12 289,12 28912 28912 28912 28912 28912 28912 28912 28912 28912 28912 28912 289,12 289.12 289,12 289,12 289,12 289,12 28912 28912 28912 28912 289,12 289,12 28912 28912 28912 28912 28912 28912 28912 28912 28912 28912 289,12

Kama! 2777 2713 2648 2583 25,19 2453 2388 2323 2257 2191 21,26 2059 19,93 19,27 1860 1794 17,27 1660 1592 1525 1456 1390 1322 1254 1186 1117 10,49 9.80 9,11 842 773 7 03 634 564 4,94 4,24 3,54 283 213 142 0,71

TOke !orlesztes 26135 26199 26264 26329 25394 26459 26524 26589 26655 267.21 267,87 268.53 26919 26985 27052 271 19 27185 272 53 27320 27387 27455 27522 27590 27658 277.27 277,95 278,63 27932 280,01 280 70 28139 28209 28278 28348 284,18 284.88 28558 28629 28699 28770 288,41

Tartozas h6nap vegen 1099984 1073785 1047521 1021192 994799 9683.40 9418,16 9152,26 888571 8618,51 8350,64 B 08211 781292 7543 07 727255 7 00137 672951 6456,99 6183,79 590992 5635,37 536015 5084,24 4807,66 453040 425245 397381 369449 3414,48 3133,78 285239 257030 228752 200404 1719,86 1 434,98 1 14939 863.11 57611 28841 0,00

3%-os kamatlabbal
100% 90% 80% 70% T 60% 50% 40% 30%

szamolva:

Ill! Torlesztes kamat resze • Torlesztes toke resze

20%
10%

8
8 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 10 10 10 10 10 10 10 10 10 10 10 10

i
1 2

3

4

5

6

7

8

9

10

10%-os karnatlabbal
100% 80% ' 60%

szamolva:

lin Torlesztes 40%
20%

kamat resze

....• Torlesztes toke resze

5
6 7 8 9 10 11 12

0% .

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

Tudnunk kell, hogy az el tero karnatlabak mellett a torlesztoreszlet befizetesebol mennyi kerul kamatra. es mennyi tokere jovairasra.

A fenti abrak a T67cetorlesztes es Kamat oszlopok kijelolese diagramrajzolassal erhetok el. (BeszuraslDiagramoklHalmozott oszlop, 100%-ig halmozott oszlop diagramok,) A diagramokat celszeni sajat reszre elkesziteni, hogy a helyzetet rnindenki tisztan Lissa,

es

72

73

Figyelemre melto, hogy a torlesztesbol mennyi kerult kamatra es mennyi a toketorlesztesere, Az els6 torleszto reszletbol 3%-os kamatlab eseten a befizetes 74%-a, mig a 10%-os kamatlabnal csak 39% kerul toketorlesztesre, Mine! magasabb a kamatlab es/vagy hoszabb a felvett hitel iddtartama, a torlesztesbdl eleinte annal nagyobb a kamatfizetes aranya, illetve annal kisebb osszeg keriil

a toketolesztesre.

A 30.000 CHF hitel lecsokkent 27.383,08 CHF ertekre. Ez az oszszeg kerul a kepletbe beirasra, Az evek szamat szinten csokkenteni kcll, hiszen mar egy ev torlesztesre kerult. (Ha tort ev keriilt torlesztcsre, akkor cit kell terni a havi szarnitasra. Ki keIl szarnolni, hogy a szerzodott id6szakb61 mennyi ida van meg hatra, es ezt beirni az id6szakok szama rovatba.) A kamatlabat szinten at kell irni az uj crtekre. Ne felejtsuk el az idoszakok sorszamat es a torleszto ev szamat ,ltirni! A szarnitas jelen esetben 12. id6szakkal kezd6dik, a hitel teljes kifutasa vaItozatlanul119. A 119. sorban a Tbrleszies h6 vegen ertekenek nullanak (0) kelllenni! A modositasok utan a szamitas az alabbiak szerint nez ki:

KAMATPERI6DUS

SZAMfT ASA

A penzugyi szolgaltatok negyedeves, feleves es eves periodicitast szoktak alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy a kamat erteket a jelzett id6tartam utan ujrs megallapitjak a kovetkezo id6szakra. (Pl. ha a szerzodeskotes 2007.12.14-en torrent, akkor feleves periodicitas eseten a kovetkezo kamat % megallapitas napja 2008.06.14.) Az ezen a napon ervenyes kamatszint lesz a kovetkezo felev kamata. Ekkor ujra indul a szarnitas, terrneszetesen az uj kamatlabbal, A hi telfutarn tartamat ilyenkor a mar eltelt id6vel csokkenteni kell. Vegyuk peldanak az el6z6 3''Io-os karnatozasu hitelt, aminek a kamatlaba a Svajci Nemzeti Bank referenda kamatlabanak csokkenese miatt pl. 1%-ra esik le. (A karnatlab egyreszt a mellekletkent csatolt tablazatbol kiolvashato, masreszt az internet reven lekerdezheto.) A hitelfutam a 11. ciklus vegen a kovetkezo toketartozast mutatja:
Datum Idc5szak

r--" -"C6~ .
I:;.:.~ ~__
_3_
'Tartam alia
III

...',- " "'7J~1SZ~ET(~5iC3';-'~~}'
27383.08

1 :Felvett kblcsoll (e'l}

L _.___B.~~_ L.~.f4_."", .._.~ .l,_.__ ~~. __.__l~._£ __
9
108 1% 0 083% 265 18
Torlesztes 265.18 265.18 265.18 265.18 265.18 265.18 265.18 265.18 265.18 265,18 265,18 265,18 Kamat 22.72 22.51 22,31 22,11 2191 21.71 21.51 21,30 21.10 20.90 20.70 20.49 TOke torlesztes 242.46 242.67 242.87 24307 243.27 243.47 243.67 243.88 24408 244.28 244.48 244.69 Tartozas h6nap

}.)

(honap)

4 'Kama! levil 5 - i I(allla! I:ha\~i)
6
Datum

i Havi torlesztoresziet I
Ev
2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 H6 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 Tartozas h6nap elejen 27,38308 27.14062 26.897.95 26.655.08 26.412,02 26.168.75 25.925,28 25.68160 25.43773 25.19365 24,949.37 24,70489

Id6szak 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22

vegan

Ev
1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

H6
j

Tartozas
h6nap elajen 3D 000.00 29784.87 29569.20 29353.01 29136.28 28919.01 28701,21 28482,87 28264.00 28044.58 27824.63 27604.13

Tdrlesztes 289.12 289.12 289.12 289.12 289,12 289.12 289,12 289.12 289,12 289.12 289.12 289.12

Kamat 73.99 73,46 72.93 72,39 71,86 71.32 70.78 70.25 69,71 69,17 68.62 68.08

Tc5ketorlesztes 215,13 215,66 216,20 216,73 217.26 217.80 218.34 218.88 219.42 219.96 220.50 221.04

Tartozas h6nap vagan 29784,87 29569,20 29353.01 29136,28 28919,01 28701,21 28482.87 28264,00 28044.58 27824.63 27604.13 27383.08

27,140.62 26.897.95 26.655.08 26.412.02 26.16875 25.925,28 25.681.60 25.437.73 25.19365 24.949.37 24.704.89 24,460.20

a
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11

2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

23

2

Ez a szamitas minden lesztes vegeig.

karnatperiodusnal

ujra elvegezendo a tor-

74

75

HITEL TENYLEGES sZAMIT ASA
A hitel tenyleges kiszamitasanal celszeni a Datum oszlopba a sajat szerzodes daturnat beirni, Az Id6szak, Ev, H6 oszlopok sokat segftenek a ciklus megallapitasaban. Annal pontosabb lesz a szamitasunk, minel pontosabban kovetjuk a penzugyi szolgaltatok elszamolasat. Ehhez celszeni a penzugyi szolgaltatotol egy folyoszamla kivonatot kerni, es a jovairasokat tetelesen ellen6rizni. Terrneszetesen csak a jogos teteleket ken atvenni, Ez egy egyeztetessel rendezhet6. A szamitas meg mindig nem teljesen pontos. Ellenorizni kell, hogy a befizetes egyezik-e a penziigyi szolgaltato altal meghatarozott torleszto reszlettell Ha nem egyezik, mi az oka? El6fordulhat, hogy a befizetes kesedelmes. Ebben az esetben a befizetest annak datumatol fiiggetleni.i.l az utols6 meg ki nem fizetett h6nap torleszto reszletekent kell elszamolni, A penziigyi szolgaltato kozli minden havi elszamolasaban a kesedelrni kamatot. A kesedelrni kamatot a befizetett torleszto reszlet osszegebol le kell vonni, es a torlesztest igy beirni. Az igy kiszamolt folyoszamlanak egyezni kell a penzugyi szolgaltato elszamolasaval. Ha a penziigyi szolgaltato magasabb kamatot szamolt, mint a Svajci Nernzeti Bank referenda kamata (ez szinte biztosra veheto), akkor a hitelfelvev6 kesedelrnes fizetes eseten sem valoszirui, hogy kesedelernben lenne. Ebben az esetben a kesedelmi kamatot nem kell figyelembe venni. A szarnitasokat az alabbi valtozatokban lehet elkesziteni: 1. A penziigyi szolgaltato elszamolasat kovesse az egyik szamitas, amellyel ki lehet mutatni a penzugyi szolgaltatonak sajat elszamolasahoz viszonyitott eltereseit. (A mellekelt pelda hoz ilyen mintakat.) 2. A Svajci Nemzeti Bank referenda kamataval torteno elszarnolast kovesse a rnasik szarnitas. Ebben az esetben ket elszamolasi mod lehetseges.

2.1 E,gyik esetben az elszamolasnal azt az dsszeget irjuk be, ami tenylegesen befizetesre keriilt. Ez lenyegesen csokkenti a torleszt6 reszletet, azaz a ji::iv6ben kevesebbet kell befizetni, ami a nehezebb id6szak miatt kedvez6bb az adosnak. 2.2 Masik esetben a tobblet befizeteseket gongyoliteni kell. Ez azt jelenti, hogy ha az egyik honapban pl. 80 CHF ertekkel tobb kerult befizetesre, akkor csak a Svajci Nemzeti Bank referericia kamatanak megfeleW osszeget kell elszarnolni, a 80 CHF erteket at kell vinni a kovetkezo havi befizetesre. fgy a gorgetes reven felgyulhct olyan mennyisegu befizetes, ami a hitelfizetesben el~aradt ad6s eseten az elmaradasra fedezetet nyujthat, Ezt a modszert akkor celszerfi alkalmazni, ha valakinek felmondtak a szerzddeset. A gongyoliteni reven ugyanis lehetseges, hogy a penzugyi szolgaltatn szerzodesfelmondasa alaptalan volt, ami komoly k.irteritesi kovetelesre nyitja meg a lehetdseget. .Ezek a szamitasnk tarjak fel, hogy mennyit fizettiink es menynyit kel1ett volna fizetni! Csak a szamitasok rev en erhetjuk el, hogy velemenyunk megalapozott legyen, dontesiink ne az indulatokra, hanem adatok alapjan felepitett bizonyitekra epuljon,

76

77

TABLAzATOK

CHF LIBOR SAR3M FIXING CLOSE MNB HUF/CHF ARFOLYAM MNB BUBOR ADATAI

sv Ajcr

NEMZETI BANK 3 H6NAPOS LIBOR (SAR3M) REFERENCIA KAMATLABA
Ll80R

HUF/CHF ARFOLYAM ALAKULASA

HUF/CHF
)5000···········································_····

10QOO

1S0.00 .

100.00 ;
.. HUF!CHF

e' 0 C

~ ~~
E ::; ru a
0 0 .> 0
N

i'

.0

co.
0 0 0

rn

~

.0

N

co :;:: 0
0 0
N

M

..
0
N

~" ~ ~ , ~ ~ " '" ~ ~ ~ ~=. E :;;- .~ ~ 'C' E ~ .c E w '"' w ~2 N ~ E ~ E ~ '" '" ui > .; ~ .2! 0 0c0 " "" rn g ~ .,; g ~ c: '" '" ~ -o ':;:: ~ N o 2 o "" ICi 0 o
i; E
ern .0

.0

.0

e," ::; m

-ru

0

.0

,j

j

"

em

.0

0

0 0

N

0 0
N

'"
0

0

0

0

0

0

N

OJ

0 0

D 0

"~~
." 0

~ " .0 " .0 " ;;, :a E 'E ~ r- e 0

"

0

.,
E

"~

oj
N

N

c: 0
N

ex cc o
N

0 0

'"
0 0
N

oi

E ~ ." •S
eM
j

"
0

~ "

.0

ro

e~

'bb 0

0
ri

".
E > 0
C

D

co
N

N

g

N

0 0

0

S
D
N

N

81

ES
Datum 2005.01.03 2005.01.04 2005.01.05 2005.01.06 2005.01.07 2005.01.10 20050111 2005.01.12 2005.01.13 2005.01.14 2005.01.17 20050118 20050119 2005.01.20 2005.01.21 2005.01.24 2005.01.25 2005.0126 2005.01 27 2005.0128 2005.01,31 2005.0201 2005.02.02 20050203 2005.02.04 2005.02.07 20050208 2005.02.09 2005.02.10 2005.0211 2005.0214 2005.02.15 2005.02.16 2005.02.17 2005.02.18 2005.02.21 2005.02.22 2005,02,23 2005.02.24 2005.02.25 2005.0228 2005.0301 2005.03.02

CHF LIBOR SAR3M FIXING CLOSE A MNB HUF/CHF ARFOLYAM ADATAI
2005. I. FELEV
UBOR

CHF LIBOR SAR3M FIXING CLOSE ES A MNB HUF!CHF ARFOLYAM ADATAI
2005. II. FELEV
UBOR
0,819600 0,819600 0,836785 0,858839 0,867095 0,864220 0,861764 0,864933 0,839971 0,843721 0,844499 0,842196 0,847936 0,864605 0,872001 0.887499 0,876721 0,891815 0,906572 0,904128 0,917672 0,939903 0,958374 0.974656 0,975983 0,963879 0,953495 0,950167 0,954525 0.95441 B 0,965254 0,978529 0,932240 0,904829 0,900255 0.902000 0,906525 0,900750 0,896667 0.893333 0,890625 0,885000 0,000000 HUFICHF 162.07 162,07 161,70 161,13 161,82 161,69 160,93 162,79 163.55 162,63 162.12 161,90 162,44 163.48 164,00 164,28 163,30 162,21 162,11 162,15 162,37 163,09 163,91 163.23 162,97 163,09 164.75 166.35 166.21 165,99 163,91 163,35 164,02 163,94 163.18 161,97 161,65 161,35 161,42 161,30 161.27 161,64 162,33

0,625379 0,625667 0.640381 0,647931 0,643810 0,639039 0.641946 0,655675 0,656783 0,651816 0,644479 0,637233 0,641598 0,652873 0,664012 0,671773 0,661475 0.670373 0,666948 0,667667 0,665596 0,667768 0,665042 0,006582 0,667917 0,674411 0,685999 0.686191 0.686942 0,685349 0.676736 0,678745 0,676356 0,681840 0,681743 0,685313 0,585018 0,670352 0.666550 0.669483 0,685385 0,675667 0,663941

HUF/CHF 159,12 158.75 158,60 159,59 160,58 160,36 159,79 159,96 159,60 159,40 159,62 159,61 159,79 160.23 159,73 159,36 159,18 158,63 158,54 158,72 158,56 158,23 158,11 156.97 156,67 156,71 156.51 156,70 157,03 157,11 157.34 157,35 157,49 157,16 157,08 157,53 157,46 157,71 157.66 157,18 157,27 157,50 157,27

Datum 2005,0303 2005.03,04 2005.03.07 ,2005.03.08 20050309 2005.03,10 2005.03.11 20050314 200503,15 2005.03.16 2005.03.17 200503.18 200503.21 20050322 2005.03.23 2005.03.24 200503.25 2005.03.29 2005.03.30 2005.03.31 20050401 2005.04,04 . 2005.04.05 2005.04.06 2005.0407 2005.0408 200504.11 2005.04 12 2005.04.13 2005.04.14 2005.04.15 2005.04.18 2005.04.19 200504.20 2005.04.21 20050422 200504.25 2005.04.26 2005.04.27 2005.04.28 2005.04.29 2005.05.02 2005.05.03

UBOR
0,55963 0,66049 0,65703 0,67244 0,67261 0.67100 0.65743 0,65783 0,65814 0,00283 0,66120 0.65726 0,66266 0,65305 0.66333 0.66568 X 0,67683 0,68716 0,68646 0,67577 0,67533 0,68588 0,68105 0,67837 0,68099 0,68296 0,58504 0,67202 0,67290 0.67104 0,66795 0,66475 0.67634 0,67515 0.66154 0.66420 0,66455 0,66572 0,66544 0,66490 0,67448 0,66946

HUFICHF 156,83 156,61 156,21 155,67 155,61 157,61 157,03 X X 159,11 160.44 158,58 158,73 158,85 159,44 158,95 159,03 160,12 159,57 159,37 159,45 159,29 159,20 159,18 158,89 158,89 158,88 158.86 158.84 158,75 159,22 160,59 161,59 161,36 161,15 161,32 151,99 161,56 161,99 162,68 164,26 163,79 163,06

Datum 200505.04 2005.05.05 2005.05.06 2005.05.09 2005.05.10 2005.0511 2005.05.12 200505,13 2005.05.17 2005.05.18 2005.05.19 2005.05.20 2005.05.23 2005.05.24 2005,05.25 2005,05.26 2005.05.27 2005.05.30 2005.05.31 2005.06.01 2005.0602 20050503 2005.06.06 200506.07 2005,06.08 2005,06.09 200506.10 20D5.06.13 2005.06.14 2005.06.15 200506.16 2005.06.17 2005.06.20 2005.06.21 200506.22 20050623 2005.06.24 2005.06.27 2005.06.28 2005.06.29 200506.30

UBOR
0.677053 X 0,676049 0,679833 0,677056 0,677094 0,668277 0,668469 0,663516 0,664411 0.005712 0,667743 0,667372 0,669897 0,672061 0,665906 0,664994 0,671555 0,67230B 0,673143 0,670814 0,666815 0,668583 0,675341 0,669619 0,672870 0,675000 0.683165 0,675960 0.678064 0.675754 0,677250 0,674445 0,679016 0,680213 0,567451 0,660749 0,667392 0.663564 0,669250 0,663959

HUFICHF 162,67 161,27 161,27 161,19 162,16 162,74 161.96 162.81 163,66 163,82 162,89 162,83 163,42 163,91 165,01 163,58 164,15 164,51 164,60 165,67 164,91 163,35 162,74 162,84 163,17 163,18 162,86 162,28 162,11 161,54 161.26 160,86 160,95 160,51 160,87 160,70 150,36 160,37 160,63 160,25 159,64

Datum ,'005,0701 .'005.07,04 .'005.07.05 .'0050706 .'00507.07 )0050708 ,'005.07.11 ;'00507.12 :'005.07.13 200507.14 2005.07.15 700507.18 2005.07,19 2005.07.20 700507,21 :1005.07.22 70050725 2005.07.26 70050727 200507.28 2005.07,29 2005.0801 20050802 2005.08.03 2005.08.04 20050805 2005.08.08 2005.08.09 2005.08,10 2005.08.11 20050812 2005.08.15 20050816 2005.08.17 20050818 2005.08.19 200508.22 20050823 2005.0824 2005.08.25 2005,08.26 200508.29 2005,08,30 2005.08.31
Porras:

UBOR
0,660511 0,661756 0,661342 0,660981 0.651168 0,660131 0.667033 0,668929 0,670B53 0,670031 0.668672 0,667920 0,666415 0,668230 0,667542 0,658356 0,657999 0,669733 0,669916 0,670385 0,673901 X 0,675259 0,674283 0,673967 0,678108 0.677805 0,680151 0.676850 0,670896 0.672018 0,671305 0,672570 0,675223 0,677120 0.676186 0,671874 0,678056 0,676036 0,674995 0.673958 0.677252 0,684357 0,681105

HUFICHF 158,9B 159,55 159,38 159,09 160,10 159,52 158,90 158,81 158,18 158,40 158.30 157.93 157,53 157,53 156,90 157,00 157,19 157,30 157,17 156,77 156,98 157,00 157,28 157.10 156,86 156,49 156,10 156,63 156,51 156,57 156,89 157,32 157,26 157,50 157,64 157,33 157,03 157,69 158,00 158,98 158.89 159,01 157.99 157.89

Datum 2005.09.01 2005.09.02 2005.0905 2005.09.06 2005.0907 200509.08 2005,09.09 2005.09.12 200509.13 2005.09.14 20050915 2005.09.16 2005.09.19 200509.20 2005.09.21 2005.0922 20050923 20050926 200509.27 2005.09,28 2005.09.29 20050930 2005.10.03 2005.10.04 2005.10.05 2005.10.06 2005.10.07 2005.10.10 2005.10.11 2005.10.12 2005.10.13 20051014 2005.10.17 2005,1018 2005.1019 2005.10.20 2005.10.21 20051024 2005.10.25 2005,10,26 2005.10.27 2005.10.28 2005.10.31 2005.11.01

UBOR
0.677984 0,670872 0,671239 0.663223 0,664152 0,662216 0,663017 0,667891 0,675462 0,680393 0,680831 0,670034 0,670474 0,663987 0.667993 0,667129 0.673334 0,680862 0,682525 0.685853 0,700299 0,708462 0,721426 0,720163 0,719217 0,710307 0,708713 0,715826 0,710333 0,716354 O}11699 0,710769 0,711445 0,713777 0,720176 0,707328 0,727553 0,728929 0,732449 0,732368 0,733839 0,746365 0,766206 0,789670

HUFICHF 157.52 158,03 157,89 158,15 157,86 158,20 158,51 158,47 158,47 158.80 158,68 158,28 158,74 158.57 159.06 159,37 159,41 159,14 158,41 159,33 159,71 160,46 160,72 161.76 160,93 161,77 162,44 161,56 161,58 161,43 161,92 163,48 162.47 162,01 163,14 163.21 164.22 164.37 164,41 162,84 16306 162.41 X X

Datum 2005.1102 2005.11.02 2005.11.03 2005.11.04 2005.11.07 2005.11.08 2005,11.09 2005.11.10 2005.11.11 : 2005.11.14 2005.11,15 2005.11,16 2005.11.17 2005.11.18 200511.21 2005.11.22 2005.11.23 2005.11.24 2005,11,25 2005.11.28 2005.11.29 2005.11.30 2005.1201 2005.12.02 2005.12,05 2005.12.06 2005.12.07 2005.12.08 2005.12.09 2005.12,12 2005.12.13 2005.12.14 2005.12.15 2005.12.16 2005.12.19 2005,12.20 2005.12.21 2005.12.22 2005.1223 2005.12.27 2005.12.28 2005.1229 2005.12.30

Fords: SAR3M; http://ww\,,··.six-Sh'iss-xchangl?.com/indiccs/s\viss_J'cfercncc_rat~s/n:fcrcncc_ratcs_en.htrnl HUCjCHF: www.mnb.hu X: Nines kcreskedes.

SAl\3M: hltp://Ww1w.six-s\viss-xchangc.com/indkcs/s lIUC/CHF: w ww.rnnb.ltu X: Nines kcrcskcdes.

w iss_fcf"ercncc_r(ltcs/rt:fl..'renc~_rates_lln.htrn(

82

83

CHF LIBOR SAR3M FIXING CLOSE ES A MNB HUF/CHF A.RFOLYAM ADATAI
2006. I. FELEV
Datum 2006,01.02 2006,01.03 200601.04 2006,01,05 2006,01,06 2006,01,09 2006,0110 2006,0111 20060112 2006.01,13 200601,16 200601,17 2006.01.18 200601.19 2006 01.20 2006.01.23 2006,01.24 2006.01.25 200601 26 2006.01.27 2006,01 30 2006.01.31 2006,02,01 2006,02,02 2006.02.03 20060206 2006.02,07 2006.02.08 2006.02.09 20060210 2006,02.13 200602,14 2006.02.15 2006.02.16 2006.02,17 2006.02.20 2006,02.21 200602.22 2006.02,23 2006.0224 2006.0227 2006 02.28

CHF LIBOR SAR3M FIXING CLOSE ES A MNB HUF/CHF ARFOLYAM ADATAI
2006. II. FEL1~:V
HUFfCHF 168,73 167,94 167,05 166,73 166,40 166.34 167,24 166.69 170,31 172,96 170,42 168,95 171,31 169,16 170,70 169,74 169,47 168,72 167,53 167,23 167,60 168,52 168,44 167,40 169,10 168,35 168,31 169,12 170,89 173,75 173,14 173,39 175,09 176,00 175,97 177,70 176,87 178,72 179,65 178,36 176,90 180,34 179,88

UBOR
X 0,952139 0,941673 0,946531 0,940739 0,933686 0.94045 0.927313 0,931015 0.920584 0.909697 0,89939 0,902723 0,914597 0,901294 0,895998 0,904123 0,918147 0,928788 0,930073 0,937705 0,937614 0,960886 0.966877 0,964686 0,962981 0,970358 0,969006 0,981316 0,984532 0,988136 0,989536 0,992397 1,000656 1,008962 1,009448 1,009245 1,016047 1,007581 1,028164 1,051636 1,072762

HUFICHF 162,52 162,41 161,82 161,71 162,23 162,08 162.21 161.75 161.51 161,76 161,62 161,28 162,88 161,92 161,88 161,88 161,40 161,09 161,05 162,18 161,60 162,45 161,73 161,78 161,31 160,90 161,04 161,71 161.43 161,31 161,51 161,60 161,25 161,02 161,33 161,06 161,38 162,51 162,24 162,20 161,42 161,44

Datum 2006,0301 2006,03,02 2006,03,03 2006,03,06 2006,0307 2006,03,08 2006,03,09 2006,03,10 2006,03.13 20060314 2006,03,15 2006.03.16 2006.03.17 200603,20 200603,21 2006.03,22 2006.D3.23 2006.03.24 2006,03,27 2006.03.28 2006,03.29 200603.30 2006.03.31 2006,04.03 2006,04.04 2006.04.05 2006,04,06 20060407 2006.04.10 2006.04.11 2006.04.12 2006,04,13 2006.04,14 2006.04.18 2006.04.19 2006.04,20 2006.04.21 2006,04.24 2006.04.25 2006.04.26 2006.04.27 2006.04.28

UBOR
1.08225 1,080236 1,102736 1,088116 1.079322 1,085501 1,094816 1,106576 1,118898 1,124719 1,125683 1,121957 1,114147 1.121923 1,11875 1,119697 1,11541 1.13031 1,121404 1,125596 1,133276 1,142742 1,149522 1,134161 1,154674 1,151907 1,147526 1,152113 1,174848 1,179279 1.17522 1,183848 X 1,168143 1,162608 1,17396 1,170519 1,185231 1,185647 1,207507 1,221347 1,230501

HUFICHF 162,13 161,87 162,76 163,07 163,64 163,51 164,34 165.08 164,99 169,63

Datum 2006,05,02 20060503 2006.05,04 2006,05,05 2006,05,08 2006,05.09 2006,05,10 2006.05,11 2006,05.12 2006.05.15 2006.05.16 2006.05.17 2006.05.18 2006.05.19 2006.05.22 2006.05..23 2006.05.24 2006.05.25 2006.05.26 2006.05.29 2006.05.30 2006,05.31 2006.06.01 2006.06.02 2006,06,06 2006,06.07 2006,05,08 2006.06,09 2006.06.12 2006.06.13 2006.06.14 2006,06.15 2006.06.16 2006.06.19 2006.06.20 2006,06.21 2006.06.22 2006.06.23 2006.06.26 2006.06.27 2006.0628 2006.0629 2006.06.30

UBOR
1,249982 1,269722 1,284479 1,285273 1,292854 1,29853 1,303913 1,30707 1,306243 1,30995 1,304085 1.311182 1,313498 1,306259 1,3093 1,305246 1,313896

Datum .1006.07.03 /0060704 ;J006,07.05 1006.07.06 ;>006.07.07 2006.07.10 20060711 2006.07.12 2006.07.13 2006,07,14 2006,07,17 2006.07,18 20060719 2006.07.20 2006.07.21 2006.07.24 20060725 2006.07.26 2006,07,27 2006.07.28 20060731 20060801 2006.08.02 20060803 200608,04 2006.0807 200608,08 2006.08.09 2006.08,10 20060811 2006.08,14 2006.0815 2006.08,16 2006.08.17 200608.18 2006.08.21 2006,08,22 20060823 2006,08,24 2006,06,25 2006,08,28 2006.08.29 2006,08.30

LlBOR
1,405244 1,421682 1,414256 1,416357 1,424114 1,417897 1,424705 1,427686 1,423336 1,417743 1,416159 1,423646 1,425504 1,433854 1.433574 1,438325 1,439322 1,437870 1,437403 1,453140 1,449784 X 1,453651 1,470951 1,479400 1,482017 1,483411 1,488021 1,492781 1,496029 1,510946 1.505582 1,522783 1,531868 1.541934 1,542244 1.536674 1,550094 1,555129 1,550991 1,558432 1,576993 1,582586

HUFICHF 180,09 178,03 178,88 180,26 178,74 178.98 177,41 176.31 179,36 180,96 179,82 178,42 177,12 175,39 175,55 176,98 173,33 172,87 172,09 172,19 172,97 173,10 174,16 172,82 172,69 171,91 171,88 171,10 171,37 170,81 172,04 174,26 174,69 173,54 175,66 177,44 176,40 174,11 175,67 175,78 175,33 174,53 175.05

Datum
2006,0830

UBOR
1,582586 1,595433 1,602268 1,601090 1.603492 1,602518 1,612648 1,613096 1,620693 1,623305 1,609813 1,620864 1,650201 1,652481 1,668510 1,672236 1,657137 1,662878 1,662934 1,670654 1,674695 1,711432 1,717804 1.714819 1,730506 1,730613 1,733577 1.736876 1,733361 1.736900 1,741399 1,750143 1,744090 1,749547 1,744340 1,764966 1,760781 1,752754 1,753943 1,767806 1,764942 1,753328 1,754263

HUFICHF 175,05 174,36 175,78 175,28 174,77 173,99 175,36 173,89 174,28 174,00 172,46 172,60 170,92 171,46 172,34 172,19 173,73 174,60 174,34 173,41 172,70 172,63 172,30 172,50 173,62 174,15 172,64 172,38 171,24 170.11 167,77 167.68 166,79 166,41 167,23 167,93 166,21 165,04 X 165,21 165,07 164,23 164,56

Datum 2006.1030 2006,10,31 2006,11.01 2006.11.02 20061103 2006.11.06 2006,11,07 2006,11.08 2006.1109 2006.11,10 2006,11,13 2006.11.14 2006.11,15 2006.11.16 20061117 2006.11.20 2006.11.21 2006.11.22 2006.11.23 2006.11,24 2006.11.27 2006,11,26 2006.11.29 2006.11.30 2006,12,01 2006.12.04 2006.1205 20061206 2006,12,07 2006.12.08 2006.12.11 2006,12,12 2006.12.13 2006,12.14 2006.12.15 2006.12.16 2006.12.19 20061220 2006 ..12.21 2006.12.22 2006,12,27 20061228 2006,12,29

LlSOR
1,764403 1,758905 1,757845 1.763965 1,764298 1,767353 1,776050 1,779531 1,779476 1,781853 1,789449 1,802452 1,804775 1,804965 1,822042 1,831203 1,823971 1,826263 1,833816 1,842060 1,846291 1,843104 1,845817 1,844579 1,664604 1,861524 1,873066 1,871204 1,871736 1.879034 1,883585 1.889916 1,890978 1,904834 1,916361 1,921927 1,931880 1,944918 1,962521 0,000000 1,974338 0,000000 2,000507

HUF/CHF 164,72 164,92 X 163,16 163.78 162,84 162,89 163,58 163,54 164,05 163,61 162,37 161,02 161,05 161,00 162,11 160,91 161,60 162,86 164,23 163,38 162,97 161.90 160,77 160,89 160,45 160,48 160,61 161,10 151,73 161,10 159,79 159,00 158,45 158,16 158.26 158,18 157,56 157,36 157,61 157,91 157,07 156,99

2006.08.31 200K09,01 20060904 2006.09.05 2006,09,06 2006,09.07 2006.09.08 2006,09.11 2006.09,12 2006.09,13 200609,14 2006.09.15 2006.09.18 200609.19 2006.09,20 2006.09.21 20060922 2006.09.25 2006.09.26 2006.09.27 2006,09.28 2006.0R29 2006.10.02 2006,10,03 20061004 2006.10.05 2006.10.06 2006,10,09 2006.1010 2006.10.11 2005,10,12 2006.1013 2006,10,16 2006.10.17 20061018 2006.10,19 2006.10.20 20061023 2006.10.24 2006.10.25 2006.10.26 2006.10.27

X
167,03 165,15 166,74 167,98 169,60 166,92 167,75 167.69 169,41 169,89 168,67 16B,07 166,47 167,24 168,55 169,96 169,83 169,44 168,37 168,24 169,73 169,65 170,14 168,76 168,86 168,54 167,04 167,21 168,10 167,48 167,54

X
1,310825 1,314824 1,322744 1,321969 1,334979 1,351623 , ,353468 1,341014 1,367294 1,375327 1,354324 1,352305 1,368152 1,364314 1,368467 1,377635 1.376726 1,37822 1,385074 1,391249 1,390784 1,394562 1,394016 1,405513 1,401813 en.html

Porras: SAR3M: hLtp:/lwww_s:ix-s.wiss-xchange.com!indiccs!swiss_rcfcrenc:c_ra~cslrcfcn;ncc_ratcs J-lUC/CHF: www.rnnb.hu X: Nines kcrcskcdcs

_

Eorras: SAJ<3M: http://www.six-swis"-xchangc.com!indiccs!swiss_refcrcncc_rates/rcfcrcncc_rates_cn.html HUC/CHF: www.mnb.hu X: Nines kcrcskedcs.

84

85

CHF LIBOR SAR3M FIXING CLOSE ES A MNB HUF/CHF ARFOLYAM ADATAI
2007. I. FELEV
Datum 2007.01.02 2007.01.03 2007.01.04 2007.01.05 2007.01.08 2007.01.09 2007.01.10 2007.01.11 2007,01,12 200701 15 2007.0116 2007.01.17 2007.01,18 2007.01.19 2007.01 22 2007,01.23 200701.24 2007.01.25 2007.01.26 2007.01.29 2007,01,30 2007.01.31 20070201 2007.02.02 2007,02.05 2007.02.06 2007.0207 2007,0208 2007.02.09 200702.12 2007.02.13 2007.02.14 2007.02.15 2007.02.16 2007,02.19 2007.02.20 2007.02,21 2007.02,22 200702.23 2007.02.26 2007.02.27 2,017247 2,032238 2,040945 2.048569 2,024266 2,037837 2,040324 2,047724 2,053801 2,059500 2,049490 2,051103 2,059000 2,061180 2,065782 2,064615 2,067580 2,064227 2,041796 2,056146 2,076484 2,095101 2,094232 2,095000 2,105071 2,098854 2,100352 2,096360 2,111485 2,102244 2,107948 2,107283 2,121280 2,112052 2,118367 2.118466 2,123331 2,128556 2,128256 2,136109

ES
HUFICHF 149,53 149,66 149,59 149,76 148,97 150,05 149,93 151,71 149,80 150,62 150,21 150,63 151,56 150,76 149,69 150,53 151,09 151,73 151,68 152,49 151,95 151,36 151,16 151,71 152,96 153,45 154,86 153,87 152,66 154,15 153,11 151,70 150,51 150,59 149,76 149,72 149,42 149,39 149,77 150,20 149,49 148,45 Datum 2007.07,02 2007.0703 200707.04 2007.07.05 2007.0706 2007.07.09 2007.07.10 2007.07.11 2007.07.12 200707.13 200707 16 2007.07.17 20070718 2007.07.19 2007.07.20 200707.23 2007.07.24 2007,07.25 200707.25 2007.07.27 2007,07,30 2007.07.31 200708.01 2007.0802 2007.0803 2007.08.06 2007.08.07 2007.06.08 2007.08.09 2007.08.10 2007.08.13 200708.14 200708.15 2007.08.16 2007,0817 2007.08.21 200708.22 2007,08,23 2007.0824 2007.08.27 2007.08.28 2007.08.29 2007.08.30
For r as

CHF LIBOR SAR3M FIXING CLOSE A MNB HUF/CHF ARFOLYAM ADATAI
2007. II, FELEV
USOR
HUF/CHF 149,00 148,70 148,55 148,89 148,90 148,23 148,07 149,02 148,81 148,07 148,16 148,41 148,73 148,06 147,63 147,97 147,69 148,16 149,27 151,60 153,10 151,79 154,72 153.07 151,74 153,90 152,54 151,46 152,07 154,15 154,36 154,25 157,63 158,78 160,67 160,94 159,63 157,52 158,49 156,22 157,15 157,87 155,58 Datum 2007.0831 2007,09,03 2007.09.04 2007.0905 2007.09.06 2007.09.07 2007.09.10 2007.09.11 2007.09.12 2007.09.13 2007,09.14 2007.0917 2007.09.18 200709.19 2007.09.20 20070921 2007.0924 2007.0925 2007,09,26 2007.09.27 2007.0928 2007.10.01 2007.1002 200710.03 2007.10.04 2007.10.05 2007.10.08 2007.10.09 2007.10.10 2007.10.11 2007.10.12 2007.10.15 2007.10.16 2007.10.17 2007.10.18 2007,10,19 2007.1022 2007.1023 2007,10.24 2007.10.25 2007.10.26 2007.10.29 2007.1030

L1BOR

HUF/CHF 156,01 155,64 156,10 158,37 158,05 157,13 157,89 157,88 157,59 156,30 156,55 157.48 155,79 155,40 155,42 156,29 156,63 156,74 158,50 157,96 159,16 158,82 157,44 158,00 157,57 157,54 156,77 156.25 155,90 156,24 156.16 155,74 154,87 155,66 155,34 154,81 155,15 154,68 155,31 156,21 156,B9

Datum 2007.02.28 2007.03.01 2007.03.02 200703.05 2007.03.06 20070307 2007.03.08 2007.0309 200703 12 2007.03.13 2007.0314 2007.03.15 2007,03.16 2007.03.19 200703.20 200703.21 2007.03.22 20070323 20070326 2007.03.27 20070328 2007.03.29 2007.03.30 2007,04.02 2007.04.03 2007,04,04 2007.04.05 20070406 2007.04.10 20070411 2007.04.12 2007.0413 2007,04.16 2007.04.17 200704.18 2007.04.19 20070420 2007.04.23 2007.04.24 20070425 2007.04.26 2007.04.27

UBOR
2.126084 2,123037 2,111275 2,114033 2,116959 2,124724
2.114903

HUF/CHF 157,98 157,80 157,45 160,24 157,98 157,65 156,58 155,77 153,81 154,80 156,79 X X 152,53 152,68 153,17 152,04 152,61 152,31 153,22 154,39 153,33 152,50 152,22 151,95 150,87 150,65 150,7 4 150,36 149,65 149,50 150,11 149,21 149,91 150,05 151,35 149,57 149,35 150,09 149,83 149,52 150,03

Datum 2007.0502 2007.05.03 2007,05.04 2007,05.07 2007.05.08 2007.0509 2007.0510 2007.05.11 2007.05.14 2007.05.15 2007.05.16 200705.17 20070518 2007.0521 2007.05.22 2007,05,23 2007.05.24 2007,05,25 200705.29 2007.05.30 2007.05.31 2007.06.01 20070604 20070605 2007.06.06 2007.0607 20070608 2007.06.11 2007.06.12 2007.06.13 2007.06.14 2007.06.15 2007.0618 2007.06.19 2007.06.20 2007.06.21 20070622 2007.0625 200706.26 2007.06.27 20070628 2007.06.29

lIBOR
2,249416 2,261361 2,266455 2,279829 2,279189 2,280237 2,273743 2,281870 2,284280 2.290618 2,304184 2,315954 2,330161 2,334895 2,338010 2,352153 2,371237 2,377679 2,369167 2,373071 2,372672 2,376117 2,376519 2,374264 2,376020 2,373279 2,369857 2,373795 2,377895 2,394813 2,384912 2,394160 2,399728 2,389618 2,433258 2,475222 2,548745 2,569107 2,548124 2,583577 2,595491 2,603583

lIBOR
2,617643 2,588047 2,597750 2,586650 2,604011 2,613771 2,581192 2,569364 2,550151 2,514149 2,424227 2,422227 2,410741 2,425399 2,414882 2.423798 2,442159 2,428301 2.421974 2,423157 2,427135 2,453958 2,437547 2,453066 2,450663 2,447025 2,454955 2,477876 2,495067 2,496590 2,492593 2,494349 2,481680 2,492794 2,529491 2,500517 2,479604 2,472635 2,473162 2,438020 2,397600 2.349681 2,375450

HUFICHF 154,27 154,63 155,64 154,82 155,13 154,80 156,80 156,43 154,79 154,40 154,56 155,06 155,04 152,88 152,41 151,52 151,51 151,70 151,79 151,17 151,07 150,90 150,82 151,00 152,03 151,48 150,15 150,38 149,23 149,03 148,70 148,91 149,59 149,61 149,80 149,92 X X 150,33 150,31 150,05 149,71 149,49

2,594167 2,596025 2,603625 2,612566 2,611112 2,603673 2,599381 2,600924 2,631187 2.643774 2,622818 2.612859 2,619989 2,620062 2,623091 2,610368 2,630301 2,630059 2,534916 2,604056 2,583193 2,569857 2,564251 2,570006 2,574731 2,595351 2,606173 2.622855 2,593106 2,575606 2,600067 2,624947 2,605461 2,582252 2,578145 2,636871 2,631000 2,620846 2,645549 2,630000 2,643928 2,578335 2,650733

Datum 20071031 200711.01 200711,02 2007.11,05 2007.11.06 2007.11.07 2007.11.08 2007.11.09 2007.11.12 2007.11.13 2007.11.14 2007.11.15 200711.16 2007.11.19 2007.11.20 2007.11.21 20071122 200711.23 200711.26 2007.11.27 2007.11.28 200711.29 2007.11.30 2007.1203 2007.12.04 2007.12.05 2007.12.06 2007.12.07 2007.12.10 2007.12.11 2007.12.12 2007.12.13 2007.12.14 2007.12.17 2007.12.18 200712.19 2007,12.20 2007.12.21 200712.24 2007.12.27 2007.12.26 2007.12.31

USOR
2,359806 2,395448 2,352215 2,309310 2,317021 2,275386 2,278800 2,277812 2,248393 2,261012 2,270808 2,262744 2,258323 2,265462 2,284822 2,302682 2,307846 2,278515 2,313636 2,317690 2,292522 2,301339 2,319167 2,334991 2,305233 2,320320 2,338196 2,347929 2,365625 2,370248 2,371759 2,359836 2,366827 2,347970 2,350970 2,360976 2,359833 2,322135 2,317727 0,000000 2,312795 0,000000

HUFICHF 149,74

X
X 151,31 151,26 152,31 152,85 153,18 154,59 154,56 153,88 154,74 154,82 155,11 155,67 156,39 156,98 157,40 156,75 158,00 155,78 154,25 153.33 153,33 153,29 153,27 153,15 152,46 152,22 151,46 151,76 151,19 151,60 153,53 153,46 153,14 153,24 152,84 X 152,36 152,42 X

2,130922 2,138523 2,150838 2.159506 2,178160 2,176461 2,176866 2,179367 2,194301 2,189258 2,194358 2,186845 2,183106 2,190535 2,192006 2,191262 2,189304 2,172700 2,201023 2,206564 X 2,209805 2,203750 2,207446 2,220067 2,222333 2.228041 2,225836 2,236263 2,241349 2,243792 2,248426 2,250383 2,244526 2,252444

Forras: SAR3M: http://\V"VI[w.six-swis5;-xch~~ngl!.comlindicC's/swiSs._n:.:fcrcnc~ ra tcs/rc fercncc T ates en.h tml IlUCICHF: www.mnb.hu -X: Nines kcrcskcdes.

SAR3M: htlp:/lwww.six-swiss-:xch.ange.com/indices!swi!:iS_fcf-erence_ratcs/n.:fcrcncf:_ratcs_cn.html lIUCjCHF: www.rrmo.hu X: Nines kcrcskcdes

86

87

CHF LIBOR SAR3M FIXING CLOSE ES A MNB HUF/CHF ARFOLYAM ADATAI
2008, I. FELEV
Datum 200801.02 200801.03 200801.04 2008.01.07 2008.01.0B 2008.01.09 200B.01_10 200801.11 2008.01.14 2008.01.15 200B.01.16 2008 .. 1.17 0 2008.01.18 2008.01.21 20080'1.22 200801.23 2008.01.24 2008.01.25 2008.01.28 200B 0129 2008.0130 200801.31 200B.02.01 200802,04 20080205 2008.02.06 2008.02.07 2008.02.08 200B 0211 200802 12 2008.02 13 2008.0214 2008.02.15 200802.18 200802,19 2008.02.20 2008.02.21 20080222 20080225 2008.02.26 2008.02.27 2008,02.28

CHF LIBOR SAR3M FIXING CLOSE ES A MNB HUF/CHF ARFOLYAM ADATAI
2008. II. FELEV
HUFICHF
157.07 X 154,70 154,94 154,83 156,35 156,57 154,25 152,75 153,06 152,41 151,7B 151,06 149,79 150.93 151,55 150,65 150,88 150,39 148,03 148,02 149,30 150,53 150,54 149,53 151,14 153,61 153,60 153.16 153.95 153,54 153,24 152.66 150,78 149,78 147,80 147,09 147,15 146,30 145,55 148,74 147.72
I:QTT~:;;

UBOR
X 2,312833 2,336153 2,323864 2,334203 2,333540 2,313174 2,305288 2,266000 2,241234 2,222784 2,297135 2,301765 2,298062 2.295905 2,255625 2,270929 2,265925 2,265577 2,248699 2,261897 2,286765 2,311683 2,368611 2,370244 2,354177 2,387813 2,441827 2,416264 2,401565 2,411415 2,430623 2,444231 2.445959 2,444693 2,448230 2,457568 2,449056 2,444411 2,441429 2,438500 2,430534

HUFICHF
152,85 154,19 155,13 155,31 154,95 155,45 155,68 155,57 156,08 156,33 158,21 157,73 159,19 151,29 162,26 161,39 161,85 159,59 160,99 160,19 159,93 161,47 160,60 158,80 159,34 162,72 164,61 165,82 156,79 165,12 163,58 161,85 163,13 163,06 163,37 164,60 163,37 154,48 163,17 160,82 159,90 161,05

Datum 2008.02.29 2008.03,03 2008.03.04 2008.03.05 200803.06 200B0307 20080310 2008.03.11 200803.12 2008.03,13 2008.03.14 200803,17 2008.03.18 2008.03.19 20080320 2008.03.21 20080325 200803.26 2008.03.27 2008.03.28 200803,31 2008.04.01 200804,02 200804.03 20080404 20080407 20Q8.04.0B 2008.04.09 2008.04.10 2008.04.11 2008.04,14 200804.15 200804.16 20080417 2QOB.04.18 2008.0421 2008.0422 20080423 2008.04.24 20080425 2008.04,28 2008.04.29

UBOR
2,427760 2,390167 2,369872 2,363651 2,359562 2,335118 2,336703 2,305696 2,277294 2,284885 2,246999 2207890 2,190342 2,228387 2,226161 X 2,271544 2,281284 2,288334 2,270418 2,240143 2,214499 2,184227 2,160884 2,207901 2,217222 2,201278 2,185293 2,168875 2,2101S9 2.218770 2,195710 2,204937 2,204630 2,201111 2,209448 2,196000 2.202277 2,149337 2,161875 2,135213 2,080499

HUFICHF
164,46 167,55 166,28 166,76 166,15 169,29 168,75 167,08 163,32 166,18 163,46 168,43 166,08 164,85 163,74 165,25 162,77 163,22 162,96 163.51 165,07 164,83 163,01 162,10 162,55 159,77 159,48 159,73 161,OB 158,37 159,67 159,29 158,98 159,51 158,16 157.33 157.00 156.12 156,37 156.33 156,19 156,32

Datum 2008.04.30 20080202 2008.0505 20080506 2008.05.07 2008.05,08 2008.05.09 2008.05.13 20080514 20080515 2008.05.16 20080519 200B.05.20 2008.05.21 2008.05.22 2008.05.23 200605,26 2008.05.27 2008.05.28 200805.29 20080530 200806.02 20080603 2008.06.04 2008.05.05 2008,06,06 2008.06.09 2008.06.10 200B.06.11 2008.06.12 200806.13 2008.06.16 2008.06.17 2008.0618 200B.06.19 2008.06.20 20080623 2008.06.24 2008.06.25 200B.0626 20080627 2008.06.30

UBOR
2,076832 2,070667 2.061796 2,058247 2,056713 2,057226 2,043433 2,035136 2,043031 2,063334 2,067073 2,055000 2,048857 2,047647 2,042316 2,059703 2,025775 1,995057 1,990119 2,000015 2,034167 2,001667 1,993492 2,018750 2,020036 2,059036 2,156667 2,220715 2,202947 2,231521 2,248488 2.258333 2.271828 2,251972 2,166221 2,126667 2,124627 2,144441 2,136091 2,133845 2,099000 2,141924

Datum 20080701 20080702 200B.07.03 2008,07.04 200B.07.07 2008.07.08 200807.09 2008.07.10 2006.07.11 2008,07.14 2008.07.15 2008.07.16 200807 17 2008.07.18 20080721 2008.07.22 20080723 2008,07.24 20080725 2008.07.28 200B0729 200807.30 2008.07.31 2008,0801 2008.08.04 2008.08.05 20080806 2008.08.07 20080808 2008.08,11 200B.08.12 2006,08.13 200B.0814 20080815 20080818 2008,08.19 2008.08.20 20080821 200808.22 200808.25 2008.08.26 2008.08.27 2008.08.28

UBOR
2,167411 2,196612 2,201154 2,201163 2,241094 2,222940 2,226415 2,224348 2,235106 2,216802 2,218910 02,febr 2,222653 2,227857 2,227000 2,238731 2,260833 2,209632 2,176250 2,115970 2,175372 2,188431 2,163900 X 2,1809033 2,191081 2,189915 2,205263 2,205802 2,1:91972 2,188572 2,175524 2,190280 2,190833 2,169697 .2,168000 2,181250 2,169687 2,151844 2,181667 2,183587 2,177500 2,180561

HUFICHF
146,63 146,74 146.60 14505 144,78 144,59 142,38 142,24 142,41 141.91 143,57 145,19 143,38 141,57 141,55 141,74 142,66 143,08 142.16 142,20 142,15 141,31 141,45 143,09 142,76 144,16 145,12 144,05 1.44,87 145,72 146.57 145,53 146,52 147,83 147,51 146,85 X 144,40 144,40 144,53 145,09 146,18 147,27

Dilotum 2008.0829 200B.09.01 200B09.02 2008.09.03 200809,04 200809.05 2008.09.08 200B.09.09 2008.09.10 2008.09.11 2008.09.12 2008.09.15 2008.09.16 200B.09.17 20080918 200B,09.1.9 2008.09.22 2008.09.23 20080924 2008.09.25 20080926 2008,09,29 2008.09.30 2008,10.01 20081002 2008.10.03 2008.10.06 200B,loo7 2008.1008 200B,10,o9 20081010 2008.10.13 20oBl014 2008,10.15 2008.10.16 2008,10.17 200B1020 200B.10.21 2008.10.22 2008,10.23 2008.10.24 200B.10.27 2008.10.28

UBOR
2,193750 2,153750 2,152000 2,158668 2,194545 lS,febr 2,182000 2,196667 2,191250 2.193353 19,febr 2,181538 2,143693 2,134546 2,076567 2,120644 2,109259 2,071725 o9,febr 2,084371 2,045215 1.988334 1,904141 1,851995 1,857500 1,736885 1,673463 0,000000 1,732353 1,550000 1,326684 1,303957 1,340876 1,154465 1,253978 1,224695 1,5800DO 1,347263 0,850000 1,275000 02.jan 1,471527 1,381128

HUFICHF
147,51 147,82 148,33 148,59 149,03 152,53 150,67 149,81 150,81 151,50 14g,00 151,65 154,20 151,76 153,66 150,73 149,84 150,75 150,33 151,26 151,24 152.,92 154,01 152,84 154,41 156,65 160,25 161,15 163,27 160.80 173,26 164,51 163,31 171,81 171,05 175,03 173,75 178,02 183,66 X X 18S,13 181,87

Datum 20081029 2008.10.30 2008.10.31 2006,11.03 2008,1104 200B.11.0S 2008.11.06 200B.11.07 2008.11.10 2008.11.11 2008.11.12 2008.11.13 20081114 2008.11.17 200Bll1 B 200B.11.19 20081120 2008.11.21 20081124 2008.11.25 20081126 2008,11,27 2008.11.28 2008.12.01 20081202 2008.1.2.03 2008.12.04 2008.12.05 20081208 2008,12,09 2008.12.10 2008.12.11 20081212 2006,12,15 2008.12.16 2008,12.17 20081218 2008.12.19 2008.12.22 2008.12,23 2008.12.24 2008.12.29 2008.12.30 2008.12.31

UBOR
1.285526 1,2509Bl 1,189130 1,106846 1,048674 1,038474 1,096607 0,000000 0,000000 0,766667 0,509884 0,595333 0,637144 0,000000 0,478573 0,590000 0,950000 0,000000 0,000000 0,000000 0,225928 0,060000 0,000000 0,060000 0,086670 0,073686 0,350000 0,086570 0,106670 0,086670 0,010000 0,000000 0,000000 0,030000 0,000000 0,000000 0,000000 0,000000 0,075000 0,000000 0,000000 0,075000 0,000000 0,250000 I

HUFICHF
174,29 172,7 4 178,29 173,06 174,81 171,66 173,59 175,90 177,06 179,09 181,99 181,56 179,83 176.92 178.47 178.59 179,23 173,23 172,24 168,69 168,34 168,64 167.,67 170,96 171,22 170,97 170,26 170,86 168,78 169,05 168,49 168,40 167,73 168.45 170,05 169,60 174,27 171,72 172,69 172,94 X 177,44 177,77 177,78

Porras: SAR3M: http://www.six-sH·lss-xchange.comjindiCCS/.3wiss_Teferenn._r~t~~!rcf~rence_rates_(.n.html I-IUCICHF: www.rnnb.hu X:'Nines kr-rcskr des,

SAR31v1:http://w\¥.w.six-swiss-xchangc.com!ind.iccs!swiss_rcfcrcncc_fatcs/rcfcrcnce_rates_~n.htm IIUC/CHF: www mnb.hu
X: Nines kcreskcdcs,

88

89

CHF LIBOR SAR3M FIXING CLOSE ES A MNB HUF/CHF ARFOLYAM ADATAI
2009. 1. FELtV
Datum 200901 05 2D090l06 2009,01,07 2009,01,08 2009,01,09 2009,01,12 20090113 2009.01.14 2009,[)1.15 2009,01.16 2009Dl 19 2009.01.20 2009.01.21 2009.01.22 2009,01.23 2009,01.26 20090127 20090128 2009.01.29 2009.01.30 2009.02,02 2009.02,03 200902,04 2009.02,05 20090206 2009,02,09 2009,02,10 2009.02,11 2009.02,12 200902.13 2009.02.16 , 2009,02,17 200902.18 2009,02.19 2009,02.20 2009,02.23 200902.24 200902,25 20090226 20090227 2009,03,02 20090303

CHF LIBOR SAR3M FIXING CLOSE ES A MNB HUF/CHF ARFOLYAM ADATAI
2009. II. FELtV
HUFICHF 190,60 187,79
18B,64

USOR
0,092 0,0725 0,070983 0,098045 0,09525 0078236 0,105 0,093 0.104947 0.086296 0,07 0,074735 0,087857 0,0975 0,103871 0,082947 0,109345 0,114304 0,11B 0,121698 0,117222 0,113888 0,087 0.102 0,10154 0,1125 0.04 0,111512 0,106476 0,12 0,1064 0,117143 0,11875 0,119143 0.2 0,076224 0,095199 0,133054 0

HUFICHF 176,40 178,D9 176,75 180,57 184,56
185,n

Datum 20090304 20D90305 2009,0306 2009,03,09 2009,03,10 2009.03,11 200903.12 2009,0313 20090316 200903.17 2009,03,18 2009,03,19 2009,03,20 2009,03,23 20090324 20090325 20090326 20090327 2009.03.30 20090331 20090401 2009.04.02 2009.04,03 2009.04,06 2009,04.07 200904,08 2009.04,09 2009.04.10 20090414 2009,0415 20090416 2009.04.17 2009.04.20 200904.21 200904 .. 2 2 2009,04.23 2009,04.24 2009.04.27 20090428 20090429 2009,0430

USOR 0,102 0,106221 0,18 0,091594 0,140041 0,13283 0,124242 0,05 0,115 0,11875 0,1 0,105 0,11 0,105 0,130666 0,11 0,095 0,113633 0.11 0 0 0 0 0

HUF/CHF 209,60 209,41 215,56 212,53 210,17 203,42 206,90 192,75 194,73 193,78 195,90 194,27 197,98 197,87 196,95 197,67 197,42 198,70 202,66 203,90 203,24 196,73 193,76 191,78 196,07 196,29 191,63 189,89 191,54 191,01 193,09 193,30 196,68 197,63 197,20 195,72 195,97 195,76 196,90 193,99 190,45

Diltum 2009,05,04 2009,05,05 20090506 20090507 20090508 20090511 200905.12 2009,05.13 2009.05.14 2009.05.15 2009,05·18 2009,05.19 2009,05.20 200905.21 2009,05.22 20D9.05.25 2009,05,26 2009.05,27 20090528 2009,05,29 20090602 20090603 20090604 20090605 2009,06.08 200906.09 2009,06,10 2009,0611 20090612 200906,15 2009.06,16 2009.06.17 20090618 2009,06.19 2009,06.22 2009,06,23 2009,06,24 2009,0625 2009,06.26 2009,06.29 2009,06,30

LlSOR 0,13 0,085 0,098395 0,085 0,078116 0,085 0,085 0,085 0,09645 0,102036 0,082 0,092222

Datum 200907,01 2009.07.02 2009.07.03 2009,07,06 20090707 20090708 2009,07,09 20090710 2009,07,13 2009,07.14 2009,07.15 20090716 2009.07.17 2009.07.20 20D90721 2009.07.22 2009.07.23 2009,07,24 20090727 2009.07.28 2009.07.29 2009,07,30 2009,07,31 , 20090803 200908.04 20090805 2009,0806 2009,08.07 2009.08.10 20090Bli 2009.08.12 2009,08,13 2009,08,14 2009,08,17 2009.08.18 2009.08.19 20090820 2009,08,21 2009,08.24 2009.08,25 20090826 20090827 ,2009.08.28 12009.0831

UBOR
0,077917 0,076 0,085 0,078719 0,08 0,079167

HUFICHF 177.59 176,73 178,42 180,49 179.95 183.30 182,11 182.65 184,18 181,75 179.52 180}1 179.97 18()IS 179.55 179.16 176.48 175.96 175.07 174}1 177,13 175,35 173,74 174.17 174,23 174,59 175,42 177,81 174,87 175.88 179,70 175,38 175,74 180,12 179,38 180.10 X X 176.86 176.84 175.69 175,56 177.33 179.38

Datum 2009,09,01 2009.09.02 200909,03 2009,0904 20090907 2009.09.08 2009,09.09 20090910 2009,09,11 2009,09.14 2009,09.15 200909 15 20090917 20090918 20090921 2009.09.22 2009.09.23 2009,09.24 200909.25 2009.09.28 20090929 2009,09.30 2009,10.01 2009,10.02 2009,10.05 20091006 2009.10,07 200910,08 2009.10,09 20091012 2009,10.13 2009,1014 2009,10.15 2009,10.15 2009.10.19 2009.10.20 20091021 2009,10.22 2009,10.23 2009,10.26 20091027 2009,10.28 2009,10.29 2009,1030

USOR
0,058948 0.075544 0,070041 0,06 0,081325 0.07431 0,079915 0,085765 0,061236 0.,070769 0,077273 0,068333 0,058333 Cl,076454 0,075 0,071667 0.071104 0,075 0,081111 0.09303 0 0,07625 0,085892 0,081334 0,078333 0,076667 0,082857 0,075 0.0802 0,079483 0,081587 D.11578 0,090238 0,099563 0,075969 0,066772 0,070343 0,065833 0,076255 0 0,082105 0,10547 0,11 0,104359

HUFICHF 180,77 182.,18 181.54 180,82 179,31 179,32 178,46 180,14 179,95 181,63 179,85 177,93 177,77 178,99 179,10 178,98 179,15 179,29 179,21 178}3 176,34 179,16 177,78 178,86 176,97 176,48 176,81 178,56 178,65 177,45 176,99 176,45 176,51 176,30 176,29 175,24 174,89 176.11 X 176,57 177,43 179,98 181,20 180,50

Datum 2009.11,02 2009,11,03 2009,11.04 20091105 2009,11,06 2009,11,09 2009,11,10 2009.11.11 2009,11.12 2009.11.13 20091115 2009.1117 2009.11,1 B 2009.11.19 2009.11,20 2009.11.23 2009.11.24 20091125 2009.11.26 2009.11.27 2009.11.30 20091201 2009,12,02 2009.1.2,03 20091204 20091207 2009,12.08 2009.12.09 2009.12,10 2009,12,11 2009.12,14 2009.12.15 20091216 2009.12.17 2009.12,16 2009.12,21 20091222 2009.12.23 2009.1224 2009.1228 2009.12,29 2009.12,30 2009.12,31

UBOR
0 0,11 0.15 0,129716 0,097843 0 0 0 0,134706 0,05 0,14 0,08 0,15 0,15 0,116184 0,14'1052 0 0,15

HUFICHF 182,20 184,59 183,42 183,48 181,36 180,73 179,98 178,35 178,85 178,12 177,31 175,91 175,38 176,66 177,76 177,40 177,51 177,39 179,26 180,70 180,53 181,05 179,24 178.46 179,09 178.21 178,43 181.34 181.50 180,52 180.18 182,36 183,21 184,78 184.42 184.53 182,59 183.38 X 163.26 183.28 182,66 182.34

184,13 184,11 185,27 185,31 185,27 190,96 191,56 189,67 183,50 182,95 183,48 183,39 185,05 186,41 185,40 188,69 185,87 186,25 184,74 188,75 190,00 189,00 187,23 183,81 184,78 183,55 184,44 186,52 186,64 188,72 185,8.2 184,67 187,55 186,73 181,42 180,24 180,91 178,67

189,85 167,50 190,76 186,35 188,52 192,06 192,37 187,34 192,65 190,91 188,61 188,71 190,44 198,69 200,51 200,22 200,94 198,69 193,21 192,94 193,01 196,98 199,56 199,25 202,86 206,83 206.2B 201,52 203,75 201.87 201,87 201.02 202.25 199.60 206.84 207,34

0,06858
0,051515 0,065496 0,0575 0.0575 0,070504 0,06 0,075 0,076232 0.078194 0,079818 0,075952 0.069352 0.0675 0,071357 0,073809 0,075833 0,076161 0,075667 0,075658 0.077117 0,02 0,075333 0,070743 0,0774{5 0,08 0,073077 0,087386 0,08745 0,078689 0,075577 0,068333 0,D75 0,09 0,069619 0,074647 0,085 0,0575

o
o

X 0,093115 0,083333 0,088333 0.09 0,092727 0,0925 0.08 0,107348 0,108085

°

,

a
0,06 0
0,12

0,15 0,15

a
0,110541 0,095217 X 0 0 0,115556

o
0,074 0,070698 0,078666 0,09 0,0925 0,074418 0,095 0,095 0,085 0,OB5 0,086 0,060908 0,075 0,1025 0 0,082657

°

0,111819 0,11 0 0,11 0,15 0 0,05 0,11 0 0,11

a
0 0,D3 0,085 0,0825 0,08 0,107365 0,089221 0,085 0,11230B

° 0
0 0 0 0,1

° 0,134346
0,098949

°

Forras: SA R3M: http://-''''.!1h'w.six- swiss-xchan HUcrCHF: www.mr.b.hu X: Nines kcrcskedcs

ge. com/in d LCCS/SWlss_fcrerencc_ratcsjretcrcncc

_ r a res; en. htm I

Forr.1s SAR3M: http://''vww_six-5hrj5s-xch(lnge_comjindic('s/ljwi~s-_r{;;fcrcncc_r.atcs!refcr(,li.c:e_r'~t~s_en.html HUC(Cl-IF: www.rnnb.hu X: Nines kl'n~skedes

90

91

IS
Datum 201,0 0104 20100105 2010.01.06 2010.0107 201001.08 2010.01.11 201001.12 20100113 2010.01.14 201001.15 201001.18 2010.01.19 20100120 2010.01.21 2010.01.22 2010.01.25 2010.01.26 2010.01.27 2010.01.28 2010.01.29 2010.02.01 2010.02.02 2010.02.03 2010.02.04 2010.02.05 2010.0208 20100209 2010.02.10 2010.02.11 2010.02.12 2010.02.15 2010.02.16 2010.02.17 2010.02.18 2010.02.19 2010.02.22 2010.02.23 20100224 20100225 20100226 2010.03.01 20100302

CHF LIBOR SAR3M FIXING CLOSE A MNB HUF/CHF ARFOLYAM ADATAI
2010, I. FELEV
UBOR
HUFICHF 181,16 180,93 181,:>3 181,74 181,63 180,98 181,22 180,55 180,44 180,45 181,50 181,26 181,92 184,58 184,40 183,60 185,89 184,97 184,33 184,53 183.87 182,79 182,99 185,53 186,47 186,02 185.36 184,32 184.98 185,26 185,48 185,33 184,72 185,11 185,24 184,53 183,80 184,77 184,65 184,57 184,04 183,10 Datum 20100303 201003.04 201003.05 20100308 20100309 2010.03.10 2010.03.11 201003.12 2010.03.15 201003.16 20100317 201003.18 2010.03.19 2010.03.22 2010.03.23 2010.03.24 2010.03.25 2010.03.26 20100329 20100330 2010.03.31 20100401 2010.04.02 2010.0406 20100407 2010.04.06 20100409 2010.04.12 2010.04.13 2010.04.14 2010.0415 20100416 2010.04.19 2010.04.20 20100421 2010 0422 201004.23 2010.04.26 2010.04.27 2010.04.28 2010.0429 20100430

ES
HUFICHF 186,97 189,01 193,15 193,62 198,87 191,35 195,16 193,97 194.76 196.20 198,93 197,90 200,71 196,54 194,07 197,58 194,83 195,66 191,17 193.55 195,01 195.61 193,54 199,90 206,BO 206,75 205,53 204,35 201,71 201.60 200,15 200,54 203,44 203.26 20262 204,85 205,84 207,37 210,95 210,82 215,51 216,67 Datum 20100701 2010.07.02 2010.07.05 2010.07.06 2010.07.07 2010.07.08 20100709 2010.07.12 2010.07.13 20100714 20100715 20100716 2010.07.19 2010.D7.20 20100721 2010.07.22 20100723 2010.07.26 20100727 2010.07.28 20100729 201007.30 2010.08.02 20100803 201.008.04 2010.08.05 2010.08.05 2010.08.09 2010.08.10 20100811 20100812 20100813 2010.08.16 2010.08.17 201008.18 201008.19 2010.08.20 201008.23 201008.24 20100825 201008.26 201008.27 2010.08.30 201,00831

CHF LIBOR SAR3M FIXING CLOSE A MNB HUF/CHF ARFOLYAM ADATAI
2010, II, FELEV
LlBOR
HUFICHF 217,10 213,16 213.71 213,52 213,82 211,79 209,17 209,13 208,97 205,84 207,76 208.31 212,71 212,43 212,29 212,83 211.34 210.92 207,33 204,79 206,34 209,57 206,16 204,63 204,65 203,43 202,11 202,49 200,55 204,32 207,81 206,74 210.74 208,19 207,91 207,98 X 214,17 215,93 216,43 216,57 218,03 216,73 222,44 Datum 20100901 201009.02 20100903 20100B.06 2010.09.07 2010.09.08 2010.0909 2010.09.10 2010.09.13 2010.09.14 20100915 201009.16 2010.09.17 2010.09.20 20100921 2010.09.22 20100923 2010.09.24 2010.09.27 2010.09.28 20100929 2010.09.30 2010.10.01 20101004 2010.10.05 201010.06 2010.10.07 2010.10.08 2010.1011 2010.10.12 2010.10.13 2010.10.14 2010.10.15 2010.10.18 2010.10.19 2010.10.20 20101021 2010.10.22 2010.10.25 20101026 2010.10.27 2010.10.28 2010.10.29 2010.11.01

UBOR
0,OB5

HUFICHF 182,31 182.23 182,36 181,93 182,65 182,76 182,50 182,23 X 182.09 181,07 180,72 183,06 184,75 184,20 184,59 184,98 185,15 185,58 185,41 186.,23 186,57 185.08 185,36 185,28 187,16 '185,85 183,64 184,32 183,30 183,.95 183,61 184.95 184.87 184,15 183,90 184,87 183,29 184,57 190,10 187,10 185,60

Datum 2010.05.03 2010.05.04 2010.05.05 201005.06 20100507 20100510 2010.05.11 2010.05.12 201005.13 20100514 201005.17 20100518 2010.05.19 2010.05.20 2010.05.21 2010.05.25 2010.05.26 20100527 2010.05.28 2010.05.31 2010.06.01 2010.06.02 20100603 2010.06.04 2010.06.07 2010.06.08 201006.09 2010.06.10 20100611 2010.06.14 2010.06.15 20100615 20100617 2010.06.18 2010.06.21 2010.06.22 2010.06.23 2010.06.24 2010.06.25 2010.06.28 2010.0629 2010.0630

LlBOR
0,091667 0,0875 0,086111 0,1 0 0

LlBOR
0,237586 0,221666 0,245366 0,18 0,18742 0,25 0 D,181667 0,175 0,22769 0.148358 0.22484 0,208889 0,18909 0.224839 0.236159 0.233913 0.245 0,199654 0,195571 0,26 0,217346 0,28 0,32 0,253867 0,259753 0,266667 0,250652 0,256 0,261285 0,282222 0,277143 0.253333 0,274648 0 0,255 0,1925 0,16375 0,22 0.222857 0,238974 0,204431 0,225273 0,210096

0,096495 0,0925 0,0925 0,101676 0,1 0,079 0,085291 0,086801 0,08 0,0875 0,094286 0,078905 0,070952 0,099294 0,09 0,09 0,106923 0.087826 0,099739 0,0875 0,091667 0,085 0,091111 0.098333 0,074737 0,078333 0,076667 0.075 0,076667 0,089 0,081868 0,093651 0,1 0,0875 0,1075 0,136164 0,1 0,14 0,146667 0,145 0,09375 0,1'1

0,127578 0 0,116667 0.0925 0,147369 0,18 0,171033 0,19114 0,157143 0,156284 0,164652 0.14875 0,161 0,189375 0,19375 0,191293 0.27 0,232 0,219934 0,246389 0,248333 0,234685 0,217606 0,234887 0.221634 0.209697 0.199 0,185
0,182941

HUF/CHF 221,49 219,36 218,56 216,71 221,75 225,66 221,79 217,55 218,40 220,11 216.20 215,75 211,53 213,58 213,04 211.16 212,7B 212,95 209,27 210,38 208,10 208,24 205,31 205,06 205.15 201.91 203,34 204,68 204,80 204,93 204,21 203,34 203,98 207,10 206,45 207,27 203,85 203,52 201.22 202.18 201,26 202,02 200,31 X

Datum 2010.11.02 2010.11.03 20101104 2010.11.05 2010.11.08 2010.11.09 20101110 2010.11.11 ' 2[}lDll12 2010.11.15 2010.11.16 2010.11.17 201011.18 2010.11.19 2010.11.22 2010.11.23 201011.24 2010.11.25 2010.11.26 2010.11.29 20101130 20101201 201012.02 2010.12.03 2010.12.06 20101207 2010.12.08 2010.12.09 20101210 2010.12.13 20101214 2010.12.15 2010.12.16 2010.12.17 2010.12.20 2010.12.21 20101222 2010.12.23 2010.12.24 20101.227 2010.12.28 2010.12.29 20101230 2010.12.31

UBOR
0,191796 0,172893 0.196452 0,173312 0,180895 0,174468 0,188168 0,174782 0,160001 0,162642 0,171282 0,165 0,183929 0 0,174976 0,1725 0.2 0,21 0,2225 0 0,234328 0,198333 0,194637 0,19641 0,23 0 0,2 0.206487 0,166667 0,173333 0,198426 0,188333 0,1575 0,17 0,167 0.17 0,175 0,19 0 0.3 0 0 0 0,1625

HUF/CHF 196,75 197,49 197.66 202,82 204,39 205,38 204,59 207,59 208,01 206,68 206,40 206,46 204,32 202,38 200,67 204.09 207,65 207,71 210,76 211,53 219,04 213,55 210,93 212,14 214,61 212.82 212,83 212,98 213,52 214,31 213.33 215.62 214,46 213,99 215,03 218,53 220,34 220.96 X 219,85 221,98 223,30 225,10 222.68

0,09052 0,096162 0,088333 0,10725 0,095714 0,095 0,08 0,084706 0,093369 0,098333 0,09 0,091632 0,084414 0,090603 0,097324 0,095 0,1 0,11 0 0,13

a
O,O~

X 0.1 0

a

°
0 0
0

007 0.08

o
X 0 0,103333 0.0825 0,080573 0,0925 0,084815 0,08757 0,09 0,082143 0,091346 0.093096 0.070435 0,071415 0,08 0.093333 0,094566 0,095946 0,089412 0,1

a a a a a
0,085714

°
a
0

0,1

a a
0,03 0,091803 0.109372 0,12 0,11 0 0,146 0,15 0,16 0,16 0 0,15

0,239091 0,218793 0.208432 0,247273 0.1825 0,247273 0,174659 0,175 0 0,05 0,205 0,245 0 0,25 0,237601

Porras SA R3M: h Up:!/www.six-swiss-xchangc.com/i HUC/CHf: www.mnb.hu X: N mcs kercskcdcs

nd iccs/sw iS~ _referencc_ra

tesj reference _ ratr-s _CI'L h Im I

Forras: SAR3M: l1ttP://WH'V,:,six~swissrxchange.com/l!1di-ces/swis.s~rcf('rcncc_ratc.'ilrdcrcncc_r~rcs_C'n_html HUC1CHF: www.rnnb.hu X: Nines kcrcskcdcs

92

93

ES
Datum
2011.0103 2011D104 2011.01.05 201101 06 2011.0107 2011.0110 2011.01 11 20110112 2011.0U3 2011.0114 2011.01.17 20110118 2011,01,19 2011.0120 2011,01,21 2011.01.24 2011.01.25 2011 0126 2011.01.27 2011.01.28 2011,01.31 2011.02.01 2011.02.02 2011 0203 2011.02,04 2011.02.07 201102D8 2011 0209 2011.02.10 201102.11 2011,02.14 2011.02.15 2011.02.16 2011C)217 2011,02.18 20110221 20110222 20110223 201102,24 2011.02.25 2011,02,28 20110301 2011.03.02 201103.03

CHF LIBOR SAR3M FIXING CLOSE A MNB HUF/CHF ARFOLYAM ADATAI
2011. 1. FELEV
USOR
0,150000 0,176667 0,060000 0,164285 0,138333 0,151000 0,147916 0,170056 0,161674 0.210000 0,172841 0,135000 0,136667 0,136341
0,146798 0,156795

BUBOR FIXING 2005. I. FELEV
I. neovedev Jl3!gyze.si nap 2005.01.01 200501.04 20050105 2005.01.06 200501.0) 2005.01.10 2005.01.11 20050112 20050113 2005.01.14 2005.01.17 200501.18 20050119 2005.01.20 2005.01.21 20050124 200501.25 20050126 2005,01.27 200501 .2S 20050131' 2005.02.01 2005.02.02 2D050203 200502 04 2005.02.07 2D05.G2.08 2005.02.09 20050210 2005.02.11 200502 14 20050215 200502 16 2005.02.17 2005.02.18 2005022'1 2005.02.22 2DG50223 2005.02.24 2005.02.25 200502.28 2005,Q3,01
2uo503 ..D2

II. neuvedev

nonac
3
9,33 9,24

;; 9,02 8,94
8,69

1~ S,76
B,71 .(3,66

Jegyzesj nap 2005.04.01 2005,04,04 2005.04.05 2005.04.06 2005.04.07 20050408 20050411 200504 12 2005.04.13 2005,04.14 20050415 200504.16 20050419 200504.20 2005,04,21 20050422 20050425
20050426

H6n.p
J

s

9,19
9,17

HUFICHF 223,72 218.92 219,40 218,09 221,47 224,D6 222,33 217,89 215,00 214,33 214)8 212,12 211,17 212,09 211,22 210}6 213,87 212,27 212,03 209,61 212,46 209,78 208,45 207,68 209.18 206,22 206,44 206.05 208,04 207.68 207,62 207,00 207,81 207,75
20B,56

Datum 2011 0304 2011.03.07 2011 03.0B 201103.09 201103.10 2011.03,11 20110314 201103,15 2011.03,16 2011.03.17 201103.18

LlBOR Cl,150000 0,162286
0.151428

HUFfCHF 210,15 209,06 208.83 210,78 211,24 212,44 X X 213,89 216,30 215,43

0,132999 0,168342 0,146250 0,152223 0,175110 0,156338 0,173571 0,164286

9,24 9.22 9,16 9,19 9,11 9,11 9,'0 9,04
9,-04

8,99 8,95
8,90

8,87 B,g) 8.95 8,88 8,88 8,82 8,Bl 8,82 8,BO 8,80 8,75 8,75
8,.69

8,62
8,71

6.71 8,68 6,70 6,61

US
8,60

S.58 S,57 8,54 8,54
-6,51

a,84 8,89

889
8,89 8.B4 8.81 8,77 8,7,

8,66 8,69 8,70 8,68 8,65 8,64 8,61 8,53
8,49

a_,68
B,6J

B,47 6,'9 ~.4g 8,48 8 .• 5 S.45 8.41 ~,34 S,30
B.22

0,140434 0,135000 0,138104 0,138857 0,170246 0,152370 0,122105 0,149350
0,118872

8.58 8.55 8,5, 8,52 8.51 8,50
8.49

8,44 8.39 8,3) 8,11 8,31
8,12

·S.14 8,11 6,07 8.07 ~,06 8,05 B,04 7,91 ),81
7,69

2005.04.27 2005.04.28 20050429 20050502 20050503 2005,05,04 2005.05.05 20050506 2005.05.09 20050510 2005.05.11 2005,05,12
200S0S '13

7,65 7,67 7,05 7,65 7,66 7.66 7,66 7.65 7.63 7.59 7,60 7,64 7,70 7,69 7.67 7,69 7,69 7,58 7,56 7,55 7,57 7,55 1.55 7,53 ),50 7.48 7,47 1,47 7,47 7.47
7,46

7,54 7,5) 7,52 7,52 ),51 7.54 7,52 7,52 7,50 7.49 7,50 7,54 7,63 7,65 7,64 7,65 7,65 7,53
7,52

12 7,3.9 7,37 7,31 7,39 7,39 ),39 1,39 7,39 1,38

lAD

),41 7,49 7,56 7,c5? 7,57 ),58 1,59
7,49

8.37 8,27
8,21

8,10 8,10 8,18 8,05
7;99

0,106734 0,129630 0.134155 0,155315 0,136364 0.138193 0,161599 0,150909 0,145833
0,138889

B,10 8,10 7,99 7,93 7,89 7.83
7,3.2

7,84 7.e6 7.77 7,75 7.£6 7.58
7,53

1,63 7,60 7,51 7,49 7.47 7,37 7,32

2005.05.17 2005.05.18 20050519 2005,05,20 2005.05.23 2005.05.24 2005'0525 2005.05.25 20fj5fj5.27 2005 ~530 2005.05.11 20050601 2005,06,Q2 20050603 20050606 20050607 2005.06.08 20050609 2005.06.10 20050613 2005.0614 2005,06,15 2005.06.15 2005.06.11 2mj5.06.2D 2005.06.21 200506,n
20050623

7,47 7,47 7,47
7,45

7,41 7,29 7,31 7,.31

r.ao

200503.03
1{}0503 D4
c

2005.03.07 2005,03,08 20050309 20050310
21105,03.11

D,155829 D,145000 D,123750 0,127500 0,157042 0,141416 0,126849 0,138916 0,133503

209,34 212,83 212,02 214,98 212,87 212,59 210c14 213,22 211,27 m/i nd ices/sw jss_rC'f crcnco _ ra t~s/rdcn..'ncl'_ r.;ltcscn _h tm l

Fords: SA R3M; h l tp://v.,ryvw. six-swiss-xchangc.co HUC/CHF: wl,.\iv ..rnnb.bu . X: Nines kcrcskcdes.

1005.03 16 20050317 2005.03.18 20050)19 2005.03.21 20050322 2005.03.23 2005.03.24 20050325 2005.03.29 20050330 2005,03,31

7,60 7,61 7.60 H1 7,54 7,54 7,41 7.48 7,74 7,12 7,7> 7.12 7.11 7.74 7,78 7.79
7,79

7,52 7,51 7.51 7,4~ ),29 7,27
7,21

7.n
7,31 7.30
7,23

7,10 7.87

7,:15 7,61 7,S9 7,60 ?,60 7,59 7,6. 7,62 7,63 7,63 7,S8 7,54

7,06 7.Q7 7,03 1.15 ),39 7,3B 1,37 7.39
7,40

7,45 7,47 7,47 . 7,47
7 ,4 ~

7.31 7,30 7,28 7.24 7,22 7.14 7,10 7,.10 7,10 7,10 7,09 7,08 7,08 7,07 7,06 7,05 7,00 e,g7
6,'9'2

7,52 7,55 7,55 7.55 7,52 7,49 7.44 7,45 7,44 7,46 7,44 7,45 7,45 7,45 7,45 7,45 7,40 7,2'7 7,31 7,30 7,30 7.34 7.35 7,30 7.25 7,20 7.D9 7,D4 7,04 7,04 7,05 7,05 7,05 7,0.3 7,02 7,00
7,00

7.50 7,50 7,S' 7,54 7,53
7,47

nO
1.39 7.40 ),39 7,42 7,J9
7,39

7,41 7.42 ),40 7.40 ),3e 7,25 7,32 7,33 7,33 7,35 7.35 ),32 7.26 7,20 1.G1 7.01 7,00 1.00 1,01 7.02 7,00 7.00 ),00 6.98 5:95 692 6,88 6.82 6.75 6.11 6.73 6,74 6.69

6,95 6,9,
6,88

7.38

2005.06.24 20050627 2005.06.28 20050629 2005063D

6,90 6,87 6.85 5,65 6.84

6,85 6,81 6.BO 5.80 6.77

Fords: www.mr.b.hu

94

95

BUBOR FIXING 2005. II. FELEV
III. nogy.dev Jegyzesi nap 2005.07.01 2005.07.04 2005.07.05 2005.07.06 2005.07.07 2005.0708 2005.07.11 2005.0712 2005.07.13 2005.07.14 2005.07.15 20050716 2005.07.19 2005.07.20 2005.07.21 2005.07.22 2005.07.25 2005.07.26 2005.07 27 2005.07.28 2005.0729 2005.08.01 20050802 2005.06.03 2005.0S.04 2005.08,05 2005.08 DB 2005,08,09 2005.0a 10 2005,08.11 2005.08'12 2005.08.15 20050816 2005.08.17 2005.08.18 2005.0819 2005,Oa,22 2005.08.23 2005.08.24 2005.08.25 2005.08.26 200S 08.29 2005.08.30 2005.08,31 2005.09.01 2005.09.02 2005.09.05 2005 09.06 2005.09.07 2005.0906 2005.09.09 2005.09.12 2005.09.13 2005.09.14 2005.09.15 2005.09.16 2005.09.19 2005.09.20 2005.09.21 2005.09.22 2005.09.23 2005.09.26 20050927 2005.09.26 2005.0929 2005.09,30 3 6 B1 6.79 6,77 6.73 6.73 6,12 6,71
6,n

BUBOR FIXING
r. neoveoev
Honan

2006. I. FELEV
II. neavedev J.gyzesi nap 2006,04.03 200604.04 2006.04.05 2006.04.06 200004.07 2006.04.10 2006.04.11 2006.04 12 2006.04.13 2006.04.14 2006.04.18 2006.04.19 2006.04.20 200804.21 2006.04.24 2006.04,25 . 2006.04.26 2006.04.27 2006.04,28 2006.05.02 2006.05.03 2006.05.04 2006.05.05 2006.05.06 2006.05.09 2006.05.10 2006.05.11 2006.05.12 2006,05.15 2006.05.16 2006.05.17 2006.05.16 2006.05.19 2006.05.22 2006.05.23 2006.05.24 2006.05.25 2006.05.26 2006.05.29 2006.05.30 2006.0.5.31 2006.06.01 2006.06.02 2006.06.06 2006.06.07 2006.06.06 2006.06.09 2006.06.12 2006.06.13 2006.06.14 2006.06.15 2006.06.16 2006.06.19 2006.06.20 200606.21 2006.06.22 2006.06.23 2006,06.26 2006.06.27 2006.06.28 2006.06.29 2006.06.30 J 6.27 6,21 6,27 6,31 6.30 6.30 6,29 6,27 6,28 6,26 6,30 6,28 6,29 6,28 6,26 6,23 6,21 6,21 8,19 6,20 6,18 6,14 6,15 £,1. 6,13 6.13 6,14 6,15 6,22 6,20 6.18 6.19 6,16 6.16 6,13 6,12 6,1 J 6,11 6.11 6,12 6,12 6,13 6,13 6,12 6,11 6,10 6,15 6,22 6," 6,41 6.40 6,60 6,65 8,6' 6,66 6,65 6.67 6,71 6,7' 6,75 6}9 6,96 H6nap 6 6.57 6.56 6,59 6,6' 6,65 6.65 6,6' 6.58 6,57 6,58 8,80 6,54 6,53 6,53 6,50 6,46 6,45 6,44 6,41
6,41

IV. H6na 6 6.12 6,69 6,64 6.62 6,63 6.63 6.61 6.63 6.62 6,61 6,63 660 6,55 6,53 6,52 6,51 6.51 6.50 6A9 6.48 646 6,45 6,44 6,44 6,43 6,41 6.37 6.34 6,32 6,29 6,27 6,27 6,26 6,27 6,25 6,24 6,25 6,07 6,02 6,00 6,01 6.00 5,00 599 5,9' 5.88 5.84 5.61 5,79 577 5,76 5.7' 5,69 5,69 5.6a 571 5,72 5.72 5,78 5,87 5,94 59' 5,91 5.90 6.14 6,11 12 6,65 6,61 6,56 6.54 6.55 6.55
6,55

neoveeev
3 6.01 6,OB 6,06 6.05 6,07 6,06 6,03 6,01 6,02 6.05 6,05 6.06 6,06 6,09 614 615 6,22 6,24 6,29 6,30 6,26 6.24 6,23 6.22 6,20 6.18 6.16 6.26 6,27 6,28 6,<7 625 6,22 6,32 6,36 6,45 6,37

Jegyzesi nap 2005.10.03 2005.1 D.~4 2005.1 0.~5 2005.10.~6 2005.10.07 2005.10.10 2005.10.11 2005.10.12 2005.10.13 2005.10.14 2005.10.17 2005.10.18 2005.10.19 2005.10.20 200S.1021 2005.10.24 2005.10.25 2005.10.26 2005.10.27 2005.10.26 2005.11.02 2005.11.03 2005.11.04 2005." .05 2005.11,07 2005." .08 2005.11.09 2005.11.10 2005.11.11 2005.11.14 2005.11 15 2005.11.16 2005.11.17 2005.11.18 2005.11.21 2005.11.22 2005.11.23 2005.1124 2005."11.25 2005.1128 200S.11.29 2005.1130 2005,12.01 2005.12.02 2005.12.05 2005.1206 2005.12.07 2005.12.0" 2005.12.09 2005.1212 2005.12.13 2005.12.14 2005.12.15 2005.12.16 2005.12.19 2005.12.20 2005.1221 2005.12.22 20051223 2005.12.27 2005,12,28 2005.12.29 2005.12.30

6
6.11 6.11 606 6.05 6.06 6.06 6.0~ 5,99 5,99 6,07 6,06 6,OS 6,09 6,11 6,18 6,20 6.35 6,36 6.42 6.43 6.34 6,30 6,30 6,30 6,29 6,29 6,26 6.46 6.45 6.,2 6.42 6.36 6.36 6,48 657 6,65 5,52 5,4. 6,43 6,37 636 6,39 6.43 6.42 6.'2 6.41 6,47 653 6,61 6,65 6,57 6,50 6.49 6.51 6,53 6,51 6,50 6,49 6,49 6,49 6.49 6,49 6,5

12 6,12 6.14 6.07 6.05
6,06

Jegyzesi nap 2006.01.02 2006.01.03 200601.04 2006.01.05 200601.06 2006.01.09 2006,01.10 2006.01.11 2006.01.12 2006.01.13 2006.01.16 2006.01.17 2006.01.16 2006.01.19 2006.01.20 2006.01.23 2008.01.24 2006.01.25 2006.01.26 2006.01.27 2006.01.30 2006.01.31
20{]6.02.01

670 6,70 6.70
6,68

6,60 6,58 6.59 6.59 6,60 6,59 6,59 6,59 6,58 6,57 6.56 6,56 6,53 6.52 6.47 6,44 6.40 6,38 6,37 6,37 6,37 6,36 6.37 6.34 6.34 6.16 6.11 6,11 611 6,10 6,10 6,09 604 5,99 5.97 594 5,92 5,91 5,91 5.90 5.83 5.81 5.79 5,82 5,81 5,81 5.85 5,95 6.00 6.00 6.00
5,96

6.07 6,06

6,55 6.55 6,55 6,55 6,51 6,45 6,45 645 6.45 6.44 545 6,44 5,41 6,39 6.39 6,39 6,38 6,36 6.34 6.29 6.27 6.24 6,21 6,16 61a 6,17 6.16 6.15 6.14 B.1l 5.97 5.92 5.91 5.91 5,91 5,91 5,89 5,62 5.77 5.71 5,68 5,66 5,66 5,66 5,62 5,56 5,55 5.55 5,57 5,58 5,61 5,67 5,80 5,86 5,87 5,85 5.81 6.15 6.1'

6,OS 601 5,98 5,9S 6,11 6.10
6,OB

sza

6,30 6.27 6,24 6.27 6,28 626 6,26 6,25 6,28 6,34 6.44 6.47 6,41
6,33

6,30 6,31 6.30 6)0 6.28 6,27 6.26 6,25 6,26 6,25 6,27

6,12 6.15 6.22 6.23 6,42 6,43 653 6,52 6,44 6,39 6.37 6,37 6.37 6,37 6.33 657 6,55 6,53 6,53 6,47 6,46 6,59 6,12 6,81 6,67 6,58 6,56 6,50 6.48 6.53 6.59 657 6,58 6,56 6,62 6,71 6,79 6,85 6,75 6.70 6,69 6,71
6.74

6,72 6.70 6.69 6,69 6,68 6.66 6.67 6.68

2005.02.02 2006.02.03 2006.02.06 2006.02.07 200602.08 2006.02.09 2006.02.10 2006.02.13 2006.02.14 2006.02.15 2006.02.16 2006.02.17 2006.02.20 2006.02.21 2006.02.22 2006.02.23 2006,02.24 2006.02.27 2006.02.26 2006,03.01 2006.03.02 2006.03.03 2006.03.06 2006.03.07 200603.08 2006.03.09 2006.03.10 2006.03.13 2006.03.14 2006.03.16 2006.03.17 200603.20 2006.03,21 200603.22 2006.03.23 2006.03.24 200603.27 2006.03.28 2006.03.29 2006.03.30 200603.31

3 6,27 6,28 6,23 6,20 6,20 6,17 6,17 6,17 6,15 6,15 6,13 6,08 6,10 6,10 6,10 6,10 6,10 6,10 6,10 6,15 6,15 6.16 6,16 6,15 6,15 6,13 6,12 6,10 6,09 6,08 6,07 6,06 6,08 6,08 6,09 6.10 6,11 6,15 6,15 6.14 6,15 6.12 6.13 6.14 6.16 6.1S 6.21 6.22 6.29 6,34 6,35 6,63
6,58

Honap S 6.50 6.50 6,42 6.38 6,36 6,34 6.33 6,33 6.28 6.26 6.21 6.16 6.19 6,10 6.20 6.20 6.16 6.12 6.15 6.26 6,26 6,30
6,30

12 6,68 6.68 6.60 6.53 6.53 6,49 6,49 6,49 6.43 6,41 6,32 6,22 6.33 6,32 6,36 6.35 6,28 6,22 6,25 6,037 6,38 6,45
0,43

12 6,79 6,82 6,86 6,92 6,93 6,92 6,69 6,82 6,61 6,84
6,84

S,76 6,76 6.75 6,71 6,67
6,68

6,68 6,66
6,65

6,46 8,46 6.43 6,41 6,35 6,33 6,33 6.35 6,43 6,37 6.32

6.30 6.27 6,22 6,20 6.17 6,17 6.16 6,15 6,17 6,16 6,16 6,17 6,19 6,20 6.25 6.27 6.27 8,27 6,25 8,27 6,28 6.35 6.37 6,41 6,42 ~,52 6,58 6.62 6,92 6,83 6,56 6,6J 6,58 6,63 6,62 6,62 6,63 6,68 6,73 6,67 6,65

6,43 6,40
5,34

6,32 6,30 6,31 6,28 6.27 8,29 6.28 6.28 6.31 6.31 6.3\ 6,41 6,42 6,42 6,41 6.40 6.41 6,42 6.54 6.56 6,64 6.63 6.74 6,81 6.84 7.21 7,04 6.77 6,84 6.81 6.86 6.85 6,82 6.83 6.91 7,01 6.91
6,89

6,38 6,29 6,30 6,26 6,29 6,30 6,30 6,33 6,47 6.44 6.41 6.44 6.41 6.45 6,'2 6.40 6,:)9 6,33 6,31 6,30 6,28 6,29 6,29 6,28 6,28 6,30 6,37 6,50 6,71 6,62 6,67 6,93 6,99 7,05 1.06 7,05 7.11 7,20 7,24 7,27 7.3J 7,48

6,60 6,52 6.52 6.50 6.46 6.52 6.53 6.56 6.74 6,72 6,64 6,73 6.70 6.71 6,70 6.67 6,66 6,59 6.57 6.54
6,53

6,52 6,52 6,55 6,53 6,54
6,63

6.19 7,04 6,99 7.02 7.27 7,34 7,49 7,53 7,50 7,59 7,67
7,16

7,76 7.88 8,07

Porras: www.mnb.hu

Porras: www.mnb.hu

96

97

BUBOR FIXING 2006. II. FELEV
III

BUB OR FIXING 2007. I. FELEV
Honup I. neqyedev 12 B,55 8,69 8,81 8,82 8,85 8,81 8,7B B..71 8,68
8,66 II

rleQvedev Honap 3 7,03 6.97 6.96 6,96 6,93 6.93 6.80 6.76 6,77 6,93 6,86 6,62 6.80 6,77 6,76 6,77 6.93 6,95 6,97 6,97 6.98 7,00 7,04 7,10 7,14 7,15 7,15 7,15 7.15 7,15 7,1 ~ 726 7,27 7,25 7,34 7,36 7,3" 7,35 7,45 7.51 7,54 t,50 7,63 7.53 7,55 7,56 7,69 7,88 7,71 7,12 7,71 7,71 7.71 7.70 1,70 1,71 7,78 7,80 7,8B 7,94 7,99 8,00 7,99 8,02
6

IV_ neQ-vedev 12 8,21 8,Q1 7,9B 8,03 7,97 8,00 7,72 7.65 7,72 7,83 7.19
),)6

ru:!gyede_v Honan 3 7,90 7,90 7,90 7,B9 7,90 7,90 7,88 7,87 7,85 7,86 7,84 7,85 7,85
7,84
ij

Jegyzesi: nap 2~0601 OJ 2006.0704 2006.0105 2006.0706 2006.07.07 200607.10 2006.0711 2006.0712 2006.07.B 20060114 2006.0717 2006,07.1 200607.19 2006.07.20 20060121 200607.24 2006072S 2006.07.26 2006,OU7 2006.07.28 2006.0731 2006.08.01 20060802 200608.03 2005,08.04 2006.08.D7 2006.08.08 2006.08.09 2006.0810 2006:08.11 2006.08.14 2006.06,15 2006.08.16 2006,0817 2006.08.18 2006.0821 2006.08.22 2006,0~,23 2006.08.24 2006.0825 200608.28 2006.08.29 2006.0B.30 2006,OB.31 20050~.OI 20060904 2006.09.D5 20060906 2005.09.07 2006.09.08 2006.0~.11 200609.12 2006.09.13 2006.09.14 20050915 2005.09.18 2005.09.19 2005.09.20 20050921 2006.09.22 20060925 2006.09.26 2006.09,27 2006.09.2B 20060929

Jegyzesi

nap

3

6

Jegyz~si nap 2007.0102 2007,01,03 20070104 2007.01.05 2007.01.0B 200) ,01.09 20070110 2007,01.11 200).01.12 2007.01.15
2007,01.16

a

,

7,65 7,44 7.45 7,49 7.44 7.45 7.26 7,18 7,23 7,34 7,28 7,24 7.21 7.13 7,09 7,11. 7,26 7,28 7.28 7,29 7,30 7,32 7.41 ) ,~4 7.51 7.53 7,54 7,53 7,51 7.51 7.54 7.67 7,6S 7.62 7,73 7,77 7,79' 7.75 7,B5 7.89 7,94 7,97 7.97 7.94 8,01 B,02 8,04 8,00 8,02 8,02 8,02 8,C2 8,01 7.99
1,9B

7.73
7,82 7,65 7,90 7.90 7,90 7,89 7,8£ 7,86 7.90 8m 8.03 ) 96 8,12 8,11 8,1) B.14 8.20 8.26 8,30 B,30 B,28 8,24 8.30 8,31 ~,)3

7,71 7.65 7,57 7,58 7,56 7,67 7.66 7.64 7.66

20061002 2006.10.03 20061004 Z006.10.05 2006,10,05 2006.10.09 200610.10 2006.10.11 2006.10.12 20061013 2006.10.16 2008,10,17 2006.10.18 20061019 2006.10.20 2006.10.24 2006.' 0.25 2006.10.25 2006.10.27 2006.10.30 20D6.10.31 2006.11.02
2006_1'.03

8,05 8,13 8.23 8,3D 8,34 8,33 8.32 8.29 8,29 8,27 8,25 8,25 8,25 8,25 8.23 8,24
8,17

8,33 8,45 8,52 8,'57 8,60 8.59 8.55 851 8,50 8.49
8,45

844 8,45 8.45 8,3B 8.19
8,24

8,15 8,17 8,19 8,21 8,1,8 1'(198,20 8.20 8.20 6.2D 8,20
8,20

8,24 8,25 8.28 8,30 8,26
8,27

8,62 8063 6,62 B.61 8,48 8,49 8,31 8,29 8,30 8,33 8,38 8,34
8-.;]4

3 8,05 8,03 8,01 8,01 8.00 8,00 8.03 8,05 8,05 8,05
8,05

Honap 6 8,05 8,01 7,98 7,99 7,99
7,99

2006.11.06 2006.11.07 2006110B 2008.11.09 2006.11.10 20061113 2006.11.14 2006,11,15 2006.11.16 2006.11.17 2006.11.20 2006.1121 200611.22 2006.11.20 2006.1124 20061127 2006.11.28 2006.11.29 200611 30 2006.12,01 2006.12.04 2006.12.05 2006.12.06 2006.1201
20G6.12.08

8,20 6.2D 8,20 8.23 8.25 B,17
B,1.4

..

8,13 B,12 8,16 8,17 8,16 8,15 8,15 8,15 8.15 8,15 B.15
8,1-]

8,29 8,30 8,32 8,34 8,34 8,33 8,31 6.30 6,30 8.30 8.30 8,21 8,19 8,18 8,20 8,21 8,20 8,19 8,19 B,20 8,19 B.20 8,18 B.19
B,ZO

8,~5 8,35 8.35 8.37 8,36
8,36

2007.01,17 200701.18 2007.01.19 2001.01.22 2007.01.23 2007012. 2007.01.25 2007.01.25 2007.01.29 2007.0DO 200701.31 2007.02.01 2007.02.02 2007.02.05 2007.02.06 20010207 200702.D8 20010209 2007,02,1. 200702.13 20070214 20070215 2007.02.16 200702 19 2007.02,20 20m,O:!,:?'t 2007,02,22 20070223 2007.02.26 2007.02.27 2007.02.26 200703 01 2007,03,02 200703.05 2Q07.03.05 2007.03.07 2007.03,06 20.07.0309 2007.0310 20(]703e12 2007.03.13
2007.03.14

8,36 8,.35 8,34 8.33 8.33 8,18 8,15 8,13 8.17 8,19 8.15 8.15 8,11 8,11 8.11 8,11 8,10 8.10
8,1'0

6,05 8,05 6,04 B,05 8,W 8,14 8,14 8,19 8,20 8.20 8.2D 8,19 8,20 8.20 6,19 8,17 8,15 8.16 8,15 8,16 8,16 8,16 8,16 8.15 8,15 8,15 8,1~ B,16 8,16

8,00 8,00 8,02 8,01 8.00 8,01 8,01
i,01

12 8,00 7,88 7,B6 7,89 7,91 7,90 7~95 7,95 . 7.95 7,95 7,95 1,96 7,97 ),96 8.01 8,13 8,23
B,21

Jegyz.t!jsi :nap 2007.04.02
2007,04.03

2007,04,04 20070405 2007.04.06 20070410 2007.04.11
2007.D4.12

8.04 8.16 8,24 8,25 8.28 8,29 8,3, 8,31 8,28 8,27 8.26 B,26

8.27 8,27 8,30
8,29

8.2.1
8,25 B.25 8,24 8,23 8.23 B.21
8,22

8,22 8,22 8,25 8,25 8,25 8,25 . 8,25 8,26 8.27 8,24 8,25 8.23 8,21 8,20 B.15 8,15 B.09 8,08 8,08 7,93 7,90 7,8~ 7,9D 1,8B 7,85
7,.IH

a,IS
8,16 S·.16 8,15 8,15 8,15 8,15 8,13 8,1'2 S,12

8.23 ".22 8,21 8,21 6,20 8,20 8,21 8.21) 8,20 8,21 8,20 6,20 8,20 8,20 8.23 8,24 8,25 6,25 8.24 B.28 8,28
8,24

2007,04,13 200704.16 2007.04.17 2007.04.18 2007,04,19 2001.04.20 2007.04.21 2007.(]4.23 2~07,Q4,24 2007.0425 200H4.26 2007.04.27 2007.05.02 2007.0503 2007,05.04 2007.0501 2007.05.08 20D7.05.09 2007.05.10 2007.05.11 20DI.05.1< 'OD705.15 2007,05,16 20070517 2007.05.18
20D7.GS21

7,84 7,83 1,83 7,82 7,82 7.82 1.82

r.sz

El:,?~
8,30 B,29 8.30 8,29 8.28 B.28
B.28

8,23 8,20 8.19 8,15 8,12 8,'11 8,05 8,05 8.04 7,78 7,77 7,77 7,77 7.75 7.71 7,71 7,71 7.71 7,70

8,00
6,03

am

8,06 8,11 6,18 8,22 6,25 8.23 .~8.29 8,31

B,26 8,30 8,29 B,36 B,39 8,43 8,46 8.44 8.47 8,50

2006.12.11 2006,12,12 2006.12.10 20061214 2006.12.15 2006.1218 2006.12.19 2006,12,20 2006.12.21 2006.12.22 20061227 2006.12.28 2006.1229

8,13 8,12 8,11 8,10 B,09 8,09
B,09

8,20 B,15 B,l) 8,12 8,09 B.07
8,06

8,10 8.08 804 8,02 8,01 8,00
B,oD

a.o:
8,07
8,06

2007.05.22 200705.23 2M7.05.24 2007.05.25 2007,0,.29 20070530 2001,05.31 2007.00.01 2007.06.04 20070605 ~OQ7,06.06 200) 06.07 2007,06.08 2007.06.11 200706.12 20070613 2007,06,14 2007e061S 20C7.06.18
;!OO7 06_'9
c

B,OB 8,07 805 8,05 8.05 8,05

8,06 8.05 8,05 8,05 B.05 8.05

8,00 8,00 8,00 8,00 8,00 B,OO

2007.03,19 200703.20 2007.03.21 2007.03.22 2007.0323 2007.03.26 20~7.03.27 2007.03.28 200) .0329 20D7.03.30

7,97 7,96 7,95 7,95 7.93 7,92 7,92 7.91 7,90 7,69

7,88 7,87 7,86

2007.06,20 200706 21 2007.05.22 2007.06.25 2007.06,25 200706.27 2007.06.28 2007.06.29

7,BO 7,80 7.19 7.80 7.78 7,78 7,78 7,77 7,78 7.7B 7,80 7.79 ),80 7.80 7,79 7,79 7,79 7,80 7,80 7,79 7,79 7.79 7,79 7,80 7,82 7,B2 7,81 7.81 7,80 7.80 7.81 7.80 7,80 7,BO ),80 ),80 7,66 7,66
7,55

7,87 7,88 7,83 7,84 7,8~ 7,8J 7,80 7.80 7,79 7,80 7.78 7.77 7,78 7,73 7,72 7,71 7,71 7,71 7.70 7.71 7.70 7,68 7,67 7,65 1,63 ).62 7,61 7,64 1,64 7.G3 7,63 1,66 7,68 7.69 7,67 7,69 7,59 7,68 7,69 7,69 7,68 7,67 7.61 7,67 7.68 7.74 7.72 7,72 7,72 7,71 7,70 7.71 7.70 7,70 7,70 7,70 7')0 7,50 7,50
7.~(J

12 7,70 7,10 7,68 7,66 7.65 7,64 ),62 7,59 7,5" 7,58 7,58 7,55 7.55 7,52 1,51 7.49 7,50 7.50
7,50

7.50 7.49 7,48
7,4:5

7,44
7,43

7.41 7,40 7,42 7,40 7.40 7,40 1.43
7,49

7,69

7.50 7,H 7.48 7,47 7,47 7.47 7.47 7,47 7.48 7,48 7,48 7,48 7AS 7,55 7.54 7,52 7.53 7,52 7,50 7,49 1,49 7,4S

748
7,48 7,46 7,24 7.24 7,25 7,24

7.85

7,49

Porras: www.mnb.hu

Porras: www.rnnb.hu

98

99

BUBOR FIXING 2007. II. FELEV
lit

BUBOR FIXING 2008. I. FELEV
Hcnap 6 7.3' 7.34 7.35 /,35 7.35
1,35

neuve

dev

IV. neqyedev H6nap 6 7.46 7.45 7.45 7.45 7.45 7.45 7.05 745 7.45 7.45 7.45
7,44

I. neqvedev
12 7.22 7.22 7.2'
7,27

II. negyedev
Honap

Jegyzesi

nap

2007 0702 2007.07.03 2007.07.0. 200707.05 2007 07 06
2007.D7 2(JDi Dg

200707,10
07,11

2007.D7.12 20070713 200701.16 2001.07.17 200707 18 2007.0).19 2007.07.20 20070723 2007.07.24 2007 07.25 200707.26 100707.27 200707.30 200707.31 2G07 os 01 2007.0e 02 1007 06.03 2007 Oe.06 2007 Oe07 2007 08.08 20070809 2007.08.10 2007.06.13 200708.14 2007.08.15 2007.08.16 200708.17 2007.08.21 200708.22 2007.08.21 2007.0824 2007.06.27 2007.08.23 2007.0829 2007 DUO 2007.0B.31 2007 D9 03 2007 0904 2007.09 05 20070906 2007.09.07 2007.09.10 .007.09.11
20070912

3 7.64 7.64 7.63 7.64 7.62 7.61 7.60 7.60 7.60 7.60 7.60 7.60 7.58 7.56 7.53 7.51 7.53 7.53 7.54 7.56 7.56 7.59
7,60

12 7.19 7,16
7,15

Jegyzesi nap 2007.W.01
Z{107,10,G2

7,15 7,15 7,15 7,15 7,15 7,15 ),15 ),15
7,15

2007.10.03 2007.10.04
2007,10 (]S

l 7.45 7.44 7.44 7.44 7.45 7.4' 7.45 7.43 7.43 7.41 7.41 7.41 7.41 7.40 7.40 7.40 7.39 7.39 7.39 7.39 7,38 7.39 7.39 7.40 7,40 7.40 7.40 7.40 7.40
7,41

JegFesi

nap

7.28
7,26

7.43 7.42 7.37 7.34 7.34 7.34 ),39 7,44
),44

7.60 7.60 7,61 7.62 7.01 7.60 7.66
7,66

7.65 7.68 7.69 7.71 7.72 7,73 7.72 7.73 7.73 7.74 7.75 7.74 7.73 7,73 7,74
7,73

7,46 1,52 7,52 7,51 7,51 7,51 7.50 7,51 7,57 7.58 7.58 7.61 7.61 7.63 7.66 7.67 7.67 7.67 7.65
7,65

no

7,14 7.12 7.07 7.03 7.03 7.04 7.09 7.23 7.23 7.25 7.29

7.26 7.30 7.29 7.18

7.30
7.41 7.41 7,41 7.45 7.47 7.53 7.56 7.58 7.57 7.56 7.55 1.53 7.56 7.55 7.53 7.52 '1.53 7.52 7.50 7.50 7.50 7.50 7.48 7.46 7.41 7,40 7.40 7.l0 7.30 7.30 7.25 7.23 7.23 7.24 7.22

2007.09.0 2007.09.14 2007.0917 2007.09.18
2D07.09_19

7.7' 7.74 7.75 7.75 7.73 7.74 7.72 7.70 7.70
7,61

7.65 7.67 7.65 7.65 7.65 7.65 7.65 7.65 7.64 7.65 7.64 7.61 7.58 7.58 7.57 7.'9 7.4£ 7.46 7.'2 7.38 7.3) 7.36 7.35

2007.10.08 200710.09 2G07.10.IO 2007.10.11 20071012 2007.10.15 2007.1016 2007.10.17 2007.10.18 2007.1019 2007.10.20 2007.1024 2007.10.25 2007.10.26 2007.10.27 200).10.29 200).10.30 2007.10.31 2007,11.05 2007.11.06 2007.11.07 2007.11.08 2007 1109 2007.11.12 2007.11.13 2007.11.14 2007.11.15 200711.16 2007.11.19 2007.11.20 20071121 2007.11.22 200711.23 2007.11.26 2007.11,27 200711.28 2007.11.29 2007.11,30 200712.03 2007,12,04 20071205 20071206 20071207
2"007,1210

7.41 7.41 7.42 7.43 7.43 7.44

7.44
7.45 7.45 7.46 7.48 7.48 7.49 7.50 7.50 7.51 7.52 7.51 7.51 7,50 7.50 7.50 7.50 7.50 7.50 7.50 7.50 7.50 1.50 7.50 1.50 7.50

2001.09.20 2007.09.21 2007.09.24 2007.09.25 2007.09.20 20070927 2007.09.23

7.60 7.56 7.51 7.46
7,4:)

2007,12,11 2007.12 12 2007.12 13 2007.12.14 200712.17 2007.1 •. 18 2007.12.19 2007.12.20 2007.12.21 2007.12.22 20071227 2007.12.28 20071229

7,35 7,35 7,35 7.35 7.34 7.34 7.33 7.31 7.30 7.30 7.29 7.29 7.29 7.29 7.26 7.29 7,30 7.30 7.31 7.31 7.33 7.33 7.34 7.36 7.36 7.36 7.36 7.36 7.37 7.37 7,37 7,39 7.41 7,44 7,45 7.46 7,47 7,46 7,46 7.47 7,47 7.48 7.49 7.47 7.47 7.47 7.47 7.49 7,49 7,49 7.49 7,49 7.49 7.49 7.49 7,49
I

7.27 7.25 7,24 7.23 7.22 7.22 7.19 7.18 7.17 7.17 7.15 7.15 7.15 7.15 7.14 7.17 7.17 7.17 7.1 B 7.1 B 7.20 720 7.21 7.26 7.27 7.26 7.27 7.28 7.31 7.33 7.35 7.36 7.37 7.43 7.44 7.43 7.44 7,45 7.45 7.46 7.46 7.46 7,47
7,46

2008.01.02 20080103 2008.0104 200B.0107 2008.01.08 200801 09
2008.01.1 0

----

7.46 7.46 7,46 7,48 7.48 7.48 7.48 7.46 7.43 7.48 7.43 7.46

7.44 7.45

,

2008.01.11 200801 14 200B.011 5 2008.01.16 2008.01.17 2008.01.18 2008.0121 2008.01.22 200801.23 2008.01.24 2008.01.25 2008.01.28 2008.0129 2008.01.30 2008.01.31 20080201 2008.02.04 2008.0205 2008.02.06 20080207 2008.02.08 2008.02.11 200B02.12 2008.02.13 2008.02.14 2008.02.15 2008.02.18 2008.02.19 2008.02.20 200802.21 2008.02.22 2008.0225 200B.02.26 2008.02.27 2008.02.28 2008.02.29 2008.0303 2008.03.04 2008.0305 20080306 2008.03.07 2008.03.10 2008.03.11 20080312 2008.03.13 2008.03.14 20080317 2008.03.18 200B.0319 2008.03.20 2008.03.21 2008.03.25 20080326 2008.03.27 2008.03.28 2008.03.31 Porras: wwwmnb.hu

J 750 750 750 750 750 750 750 750 750 750 750 750 750 750 7.50 7.51 752 750 750 750 750 750 750 750 750 751 757 762 774 776 778 777 778 7.80 7,82 787 788 792 793 784 776 7.73 780 8.04 800 799 803 813 826 824 815 819 816 820 822 818 816 816 814 814 816 817 823

6 749 747 747 748 749 748 747 747 747 748 748 748 748 748 750 753 752 750 750 750 750 750 750 750 750 752 760 767 782 763 765 786 766 787 793 804 8.07 813 813 8.03 791 788 798
B 32

12 747 7.47 7.47 747 747 746 745 745 744 745 7.45 7.45 7.45 7.45 7.52 7.53 753 749 750 7.50 750 750 750 750 750 7.57 7.57 7.76 7.95 7.98 B 02 601 801 8.04 810 824 8.28 8.31 832 823 8.11 808 821
B 69

Jegyzesi

nap

828 829 828 848 863 859 846 847 837 849 851 841 841 841 840 840 841 843 861

856 858 B 58 893 908 906 889 890 8.81 894 893 880 879 879 879 8 Bl 8.82 883 9.01

2008.04.01 2008.04.02 2008.04.03 2008.04.04 200804.07 2008.04.08 2008.04.09 2008.04.10 2008.04.11 200B.04.14 2008.04.15 2008.04.16 2008.04.17 2008.04.18 2008.04.21 2008.04.22 2008.04.23 2008.04.24 2008.04.25 2008.0426 2008.04.28 2008.0429 2008.0430 2008.05.05 2008.05.06 2008.05.07 2008.05.08 2008.05.09 2008.05.13 2008.05.14 2008.05.15 2008.0516 2008.05.19 20080520 2008.05.21 2008.05.22 200805.23 2008.05.26 2008.05.27 2008.05.28 2008.05.29 2008.05.30 2008.06.02 2008.0603 2008.06.04 2008.06.05 2008.06.06 20080609 2008.06.10 2008.06.11 2008.06.12 2008.06.13 2008.06.16 2008.06.17 2008.06.18 2008,06.19 2008.06.20 2008.06.23 2008.06.24 2008.06.25 2008.06.26 2008.06.27 2008.06.30

3 845 843 840 840 837 829 827 828 823 821 8.21 818 8.19 823 825 8.25 828 825 824 824 826 836 B 43 846 845 843 843 B 44 848 849 854 856 656 856 857 853 8.55 8.56 869 8.70 871 871
B.71

H6nap 6 8.79 8.75 8.68 870 8.69
B.63

860 8.60 852
B.49

850 848 847 848 850 851 851 851 853 852 852 861 865 869 869 869 869 870 871 872
B 75

875 875 8.75 8.75 8.72 870 870 876
878

B 71 871 B 71 B 84 893 894 894 898 898 899 900 899 898 899 901 888 888 883 B 83 8.84

879 8.80 8.80 882 882 883 899 910 911 913 9.18 9.20 9.20 920 9.19 9.18 9.19 921 911 9.09 8.99 899 8.98

12 921 9.13 905 907 906 9 01 B 98 B.98 889 8.86 8.85 884 884 886 885 B 86 886 886 888 B 86 891 893 899 902 902 901 902 904 904 905 908 909 905 906 904 8.96 896 8.95 8.97 B.99 899 8.99
B.99

900 901 903 924 938 940 941 951 955 954 95S 953 952 951 950 938 935 924 923 9.22

Porras: wwwrnnb.hu

100

101

BUBOR FIXING 2008. II. FELEV
III. neqved Jegl"zesi nap 2008.07.01 2008.07.02 200607.03 2008,07.04 2008.07.01
200B.07.08 2003_07.09

BUB OR FIXING 2009. I. FELEV
I. n~gyedh H6nap 6
8,77

ev
Hcnap 6 6,94 12 9.13 9.14 9.15 9,11
9,08 Je~Wl:e.s:i nap

IV, neqvedev

II. negyed,;" H6nap 12 9.BO 9,17 9,75 9,75 9,17
9,74

3 8,76 8,74 8)4 8,70 B,66
11,64

3,eO
8,91 8,85
8,63 a,S1

20080710 2008.07.11 2008.07.14 2008.07.15
200B_07_1fi

B,63 8.59 B,55 8.50
8,51

8,76 B,71 8,66 6.52
8,61

9.08 9.02 8,94 8.86
B,B2 -

2008.10.01 2008.10.02 2008.10.03 2008.10.06 20081007 2006.10.08 2006.10.09 2008.10.10
2008,10,13

3 3,73 8,73 877 8,78 8.Bl 6,83 6,83
B,B9

B.75
3,81

20080717 200807:18 2008.07.21 200B.07 .22 2006.07.23 200B.07.24 2008.07.25 2008.07.28 2006.07.29 2006.01.30 20080731 2008.0801 2008.08.04 2008.08.05 2008.08.06 2008.08.07 2Q08, 08.06
2(lOB.OB..11

8,54 8.52 8,52 8,52 8,54 8,52 8,52 8.51 3,51
a,51 a,51

8.62 8,60 8.58 8.59 8.59 8.58 B.oO
B.51

8,BI B.81 8,77 8,74

s,n

2008.08.12 2008.08 13 20080B ,. 2008.0S.15 i008.06.18 2008.0B.19 2008.08.21' 2008.08.22 2008.D6.25 2008.08.26 2008 06.27
2fiOB_D8.2!3

200B0829 2008.0901 2008.09.02 2008.09.03 2008.09.04 200B.D9.05 200BD908 200B09.0~ 200B.09.10 2008.09.11 2008.09,12 2008.09.15 2008.D9.1S 2008.D9.17 2008.09.18
2008_09_19

8.51 8,51 8,52 8.53 8,55 8.55 8,55 8,55 8,55 8.55 8.55 6,56 8,56 8.56 8,56 8,57 8.58 8.60 B.58 B.58 8.58 8.58 8.S8 8,S8 8.59 8,60 8.59 859
8,60

8,58 8,57 8,57 6.57 8,57 8,58 858 8.59 8,57 8,56 8,57
8,58

8,72 8,7J 6,72 B,71 8,71 8,70 8,69 8,68 8,68 8.67 8.68 8.68 8,67 8,64
8,65

200Bl0 14 2008.10.15 2008.10.16 2008.10.17 2G08.10,18 2006,10,20 2006.10<1 2008.10<2 200B.IO.27 200B.10.28 20081029 2008.10.30 2008.10.31 200a 1103 2008,11,04 2008.11.05 2008,11,06 200S.11.07 2008.11.10 2006.1\.11
200!l.'fi12

B,90 B,87 8,88 8,91 6.9.
8,69

8.83 8.85 8,90 8.90 a.96 8,97 8.93 8,94 8,95
6,96

8,58 8,58 6,59 8.59 e.S9 8,50 8,60 6,59
B,§9

8,65 8,65 6,64 B,67 8.68 8,68
8,67

200B 11 13 2008.11.14 2008.11.17 2008.11.18
:;:008.11,19

B,59 8.60 8,60 8,61 8.62 8,62
8,62

8,69 8.69 8,68 8.68 6.68 8,68 B.67 8.65
8,68

2008'1120 20081121 20081124 200811.25 2008.11.26 2008.11.27 2008. n.28 2008:12.01 2005.12.02
2006.12.03

8,93 8.95 9.00 12.45 12,26 12,17 12,Q6 11,87 11.80 11,73 11,64 1165 1169 11,68 11.66 11,66 11,65 11.66 11,67 11 ,68 11,67 11.67 11,66 11,66 11.16 11.14 11.12 11.10 11.08
-11,08.

8,95 899 9,01 9,11 12,45 1.2,39 12,28 12,17 11.91 11,84 11,78 11,72 11 71 11,71 11,70 11,69 11,68 11,67 11.68
11,5B

12 8,81 B,81 887 B,91 8.94 a,98 a,97 9,05 9,05 9,02 9,05 9.05 9.04 9,05 9,10 9,13 9,20 12,39 12,32 12,21 12,09 11.65 11,78 11,76
11,73 '1,71

Jegyzhi,

nap 9.98 9,96 9,91 9,69 9.90

Jegyz.esi nap 2009.04.01 200904.02 20090403 20090406
200904.07

Hone 9.63
9,65

2009.01.05 2009,01.06 2009.01.07 2009.01.08 2009.0109 2009.0112 200901 !3 200901 14 2009.0115 2009.0118 2009.01,19 2009,01 jb 2009.0121 2009.0122 2009.01.23 2009.01.26 200901 27 200901 28
20{]9,U1,29

s.sz
9,90 9,90 9.89 9,88 8,89 8.88 9,87 9.87 9,43 9.43 943 9.42
9,43 9,43

9.97 9.91
9,8'9 9,86

9,81 9,79
9.77

9,89 9,89 9,88 9.64 9A7 9,47 9,47 9,47 9,4S
9,47 9,47

9.76 9.76 9,76 9)6 9,88 9,31 9.29 ~,28 9,28
9,28

2009.04.06 2009.04.09 2009.04.10 20090414 2009 0.,5 2009.04.16 200904.17 20090420 2009 0421
2009,04.22

9.76 9,75 9.71
9,69

9.84 9,83 9,80 9,78
9,77 9,77

12 10,1 B 10.11 10,08 10,05 10,Q3 10,01

9.69 8,6~
9,69

9,77
9,77

11,72 11,71 11,71 11,71 11,69
11,71

11.69 11,68 11,68 11,68 11,68 11,20 11,21 11.,18

n.17
11,H; 11,,16 11'.14 11,11 1,,09 11.07 10,55' 10,53 1057 10,52 10,53 10,53 10.51 10,49 10.46 10.'S
10,44 9,98 9,96

s.se

8,'9

B,62 8,61 8,61 8,62 6.61
8,61

",.S8 8.69 B,67 8,67

8M
8.67 B,66 8.,67 8,72
8,74

8.59 8.62 B.64
B.66

8,62 8,65
8,66

2008.09.22 2008.09.23 2008.09.24 2008.09.25 2008,09,26 2008,09.29 200B.09.30

8.67 8.6S 6.6S· 8.66 8,66 8,66 8,68 8,72

8.69 8.66 8.68 8,6B 8.69 8.69 8.70 6,72 6,77

8.76 8.74 8,71 8,72 8,73 874 8,73 8,74
8,7B

20081204 20081205 2008.12.06 2008.12.09 2008.12.10 -200a.12.11 2008.12.12 2008.12.15 2008.12.16 200B.12.H 20D61218 2Q06.12.19 2008.12.20 2008.12.22 200B.12.23 2008.12.29 2008.12.30 2008.12.31

11,07 11.06 11.03 11.02 10.5J 1M2 10.53 10.51 10.49 10,-4£S 10.46 10.44

10,43
10,43 10,43 10,00 10 00 10,00 10,00

11,70 11,71 1.1.71 11.71 11.70 1170 1125 11,23 11,20 11,IB 11,16 11,16 11,15 11,13 11.10 11,09 10,58 1055 10,58 10,48 10,49 10,46 10,39 10,34 10.30
10,"31

2009.01.30 2009.02.02 200902.03 2009.02.04 2009.02.05 . 2009.02.06 200902.09 2009.02.10 20090211 20D90212 '2009.02.13 2009.02.16 2009.02.17 2009.02.18 2009.02.19 20090220 2009.02.20 2009.02.24 20090225
2009D2.~6

9.47 9.47 9,46 9,46 9,48 ~.4~ 9,49 9.50 9.49
9,49

9.'4 9,44 9,44 9,44 9,46 9,44 9,45 9.46
9,45 BA6

9.28 9.28 9,28 9,29 9,28 9.28

9.29
9.31 9.30 9,31 9.30 9.:)0 9.JO 9.30 9.30 9,33 9.38
9,40

9.50 9,50 9,50 9,50 9.50 9,50 9.50 9.50 9.50
9,51

9,46 9,46 9,47 9,49 9,50 9,50 9,50 9,50 9,51 9.51 9.51 9,50 9.51 9.52
9,54

2009.04.23 2009.04.24, 200904.27 2009.04.28 2009.04.29 20090430 2009 DIN 2009D505 2009.05.06 20090507 20090508 2009.05.11 2009.05.12 2009.05.13 2009.05.14 20090515 20090518 2009.05.20 2009.05.21 2009.05.22 2009.05.25 2009.05.26 2009.05.27 2009.05.28 2009.05.29 20090602
20(J9_06,D3

9,.69 9 .. 9 6 9,69 9,10 9,69
9,69 9,69

9.76 9,76
9,77 9,78 9,77

9,70
9,69

9.69 9,6B 9,67 9,67 9,66 9,66 9.66 9,66
9,66

9.77 9,77 9,77 9,77 9,75 9,75
9,73

9,B3 9,Bl 9.82 9,B2 9,a2 9.82 9.82 9,82 9,82 9,81 9.82 .. 9,82
9,B1 9,81

9,80 9.B!
g,79 9,77

9,66 9,66 9,67 9.67 9,67 9,67 9,67 9.66 9,66
9,67

9,70 9,70 9.68 9.68 9,70 9}0 9,70 9,70 9,71 9,71 9,71 9,70 9,70 9}0 9,70
'9,71

9,75 9,75 9,75 9,74 9,74 9,74 9.74 9.73 9.73
9,73 9,73

g,,,

200903.02 2009.03.03 2009.03.04 2009.03.05
.2009,03_0'9' 2009.03,10'

2009.03.11 200903 12
200'9,03,13

200~.03.1 6 2009.03.17 2009.03.18 2009.0320 2009.0323 20090324 20090325
2009_03_26

9.51 9.50 9,50 9,50 9.50 9,50 9,50 9,50 9,52 9,52 9,54 9.55 9,55 9.55 9.54 9,56 9.55 9,57
9,55

996 9,94

10,29 9,84 9,83 9,B3 9.82

9,56
9,57

9,.57 9,58 9,58 9,60 9,60 9,60 9,61 9.60 9,61 9,61 9,61 9,61 9.61
9,68 9,71

9,41 9.45 9.47 9,49 9.52 9.51 9.51 9,50 9,52 9,53 9,56 9,59 9:63 9,65 9.67 9.67 9,68 9.69 9,69
9,69 9,69

9.73 9,73 9.73
9,73

2009.0604 2009.06.05 2009.06.08 2009,06,10 2009.06.11 2009.06.12 2009.06.15 200906 16
1009_06,11

\

9,66 9.65
9,56

9,71 9.70 9.70 9.70 9.68 9.68 9,68
9,68

9.72 9,71
9,71

9.67 9.66 9,65 9,64 9,66 9,65
9,64 9,66 9,64 9,54

9}1 9,71 9}1 9,70 9,70 9,70
9,69

2009.03.27 2009.03.28 20090330 2009.03.31

9,63
9,65 9,73 9.78

9,69 9,69 9,70 9,73 9,80 9,96 10.09

2009.06.1 S 2009.06.19 2009.06.22 2009.06.23 2009.06.24
20D9,06.25

9,67 9,67 9,68
9,55 9,57 9,68 9,67

9,68
9,68 9,67

9,55
9,64

2009,06.26 200906.29 2009.06.30

9,61 9,66 9,65

9.67
9,6B 9,69

9.57 9,67 9.68 9.68

988

102

103

BUBOR FIXING 2009. II. FELEV
ilL negvedev Jegyzesi nap 2009.07.01 2009.07.02 2009.07.03 2009.07.06 2009.07.07 2009,07,08 2009,07.09 2009.07.10 2009.07.13 2009.07.14 2009.07.15 2009.07.16 2009,07,17 2009.07.20 2009.07.21 20090722 2009.07.23 2009.0724 2009,07.27 2009.0728 2009.07.29 200907.30 2009 0731 2009,0803 20090604 2009,OB,05 200908 06 2009.08.07 2009.08.10 2009.08.11 20090812
2009_08_13

BUBOR FIXING 2010. I. FELEV
I. nagy. dey H6nap_ 6 7,36 7,38 7,37 7,38 7,37 7,37 7,33 7,32 7,30 7,31 7.31 7,27 7,19 6.83 6.81 6,79 6,78 6,77 6,76 6,76 6.75 6,76 6,76 6,77 6,78 6,76 6,74 6,74 6,7. 6.13 6,70 5,70 6.67 6,66 6,65 6,65 S.60 6,32 633 6,34 6,35 6.35
5,35

IV. neqvedev H6nap 6 9,69 9,69 9,68 967 9,66 9,66 9,67 9,65 9,66 9,64 9,58 9.53 9.43 9.42 9.40 9.40 9.38 9.37 9,33 8,47 8,46 8,46 B,45 B,47 8.46 843 8,41 8.41 8,38 8,35 8,31 8,30 8,29 8.29 8,29 8,29 8,28 7,88 7 S8 7,B9 7,B8 ),88 7,88 7,88 7,88 7,87 7,87 7,86 7,88 7,88 788 7,88 7,88 7,89 7.88 7,85 7,85 7,84 7,83 7,80 781 7,81 7,73 7,42 7,38 12 9,68 9,67 9,67 9,68 9,67 9,67 9,67 9,66 9,66 9,65 9,57 9,51 9.41 9.34
9,33

II. nagy.dev H6nap S 6,12 6,11 B.l0 6,10 6,10 6,09 6,09 6,08 6,08 6,09 6,09 6,09 B,09 6,09 6,07 6,03 5,94 5,93 5,94 5,94 5,95 5.95 5,95 5,95 5.95 5,95 5,95 5,95 5.95 5,95 5,95 5.93 5,92
5,90

2009.08.14 2009.0817 2009,08,18 2Q09_Q~.19 2009,08,24 2009.08.25 2009.08.26 20090827 .009,08,28 2009.08.29 2009.08.31 2009.09.01 2009.0902 2009.09.03 200909.04 2009,09,Q7
20D9,G'9.08

2009.09.09 2009.09.10 2009.0911 2009.09.14 2009.09.15 2009.09,16 20090917 2009.09.18 2009.0921 2009,09.22 2009.09.23 2009.09.24 2009 0925 2009.09.28 2009.09.29 2009 0930

3 9.66 9,66 9,65 96. 9,63 9,63 9,64 9,62 9,62 9.60 9,56 9,53 S,50 S.4S 9.4B 9.48 9.47 9.46 9,43 8,52 8,50 8,49 8.49 8,49 8,49 8,49 8,49 8,49 8,49 8,47 8,45 8,42 8,42 8.41 8,41 8,40 839 7,96 7,94 7,94 7,93 7.93 7,93 7.93 7,93 7,93 7.92 7,93 793 7,93 7.93 7.93 7,92 7,93 7,92 7,91 7,91 7,91 7.92 7,90 789 7,69 1,85 1.46 7,43

JIJQyzesi nap 200910.01 2009.10.02 2009.10.05 2009,10,06 20091D07 ;i009.10.08 2009.10.09 2009.10.11 2009.10.13 2009101~ 2009.10.15 2009.10.16 20091019 2009.1020 2009.1021 2009.10.22 2009.10.26 2009.10.27 2009.10.28 2009.10.29 2009.10.30 ZOO9,11.0. 2D09.1'.03 2009.11.0' 2D09.11.05 2009.11.08 2009.11.09 1009.11.10 2009.11.11 20091112 2009,11,13 2009.11.16 2009.11.17 2009.11.18 200911.19 2009.11.20 2009.11.n 2009.11.24 2009.11.25 2009.11.26 2009.11.27 2009.11.30 200e.12.01 2009,12,02 2009.12.03 2009.12.04 2009.12.07 200912.08 2009.12.09 2009.12.10 2009.12.11 200912.1. 2009.12.15 2009.12.16 200912.17 2009.12.18 2009.12.19 2009,12,21 2009.12.22 2009.12.23 200912.28 2009.12.29 2009.12.30

9,31 9.28 9.26 9,23 8,37 8,39 8,39 8,36 8,37 8.35 832 8,30 8,30 8.27 8,25 8,22 8,19 8,18 8.17 B.16 B,15 8.14 7,7') 7,73 7,74 7.74 7,74 7,74
7,74

7,75 7,7' 7.74 7.74 /.74

774 7J4
7,75 7,75 7}5 7,74 7,73 7,73 7,73 7,73 7,68 7,68 7.64 7.55 7,25 7,21

3 7,43 7,43 7,43 7,43 7,41 7,43 7.41 7,41 7,~0 7,40 7,38 7,37 7.27 6.91 6,91 6,90 6,89 6,89 B,89 6,90 6,B9 6,89 6,90 6,89 6,89 6,89 6,88 6,88 6,88 6,88 6,86 6,B5 6,85 6,83 6,B3 6.B3 6,76 6,43 6.43 6,43 6,43 6.43 6,42 6,,2 6.42 6.42 6.43 6,41 6,41 6,41 6,41 6.42 6,42 6,42 8.42 6,42 6,42 6,41 6,20 6,20 618 6,18 6,18

12 7,21 721 7,20 7,18 7,17 7,17 7,15 7,15 7.14 7.13 7,11
7,09

Jegyz~si nap 2010.01.04 201001.05 2010.01.06 2010.01.07 2010.01.08 2010.01.11 2010.0112 201001.13 2010.01.14 20100115 2010.01.18 2010.01.19 2010.01.20 2010.01.21 2010,01,22 20100125 2010.01.26 2010,01,27 2010.01.28 2010.01.29 2010.02.01 201 0.02.02 2010,02,03 2010.02.04 2010.02.05 2010,02,08 2010.02.09 2()10,02.' 0 2010.02.11 .010,02.12 .010.02.15 2010.02.16 2010.02.17 2010.02.18 2010.02.19 2010.02.22 2010.02.23 2010,02,24 2010.02.25 2010.02.26 2010.03.01 20100302 2010.03.03 2010.03.04 2010.03.05 2010.03.08 2010.03.09
2D10.D~.10

6,34 6,34 6,34 6,34 6,33 633 6,34 6,34 6.34 6,35 6,35 6.34 6.34 6,)3 6.13 6.17 6.15 6,13 6,12 6,12

7,02 B.86 6.64 6.63 6.63 6,82 6,63 6,64 6,64 6,64 6,64 6,64 6,84 6,63 661 6,61 6,60 6,58 6,56 6,54 6.52 6,50 6,49 6,49 6.46 6,19 6,18 6.17 6,17 6,17 6,17 6,17 6.17 6.16
6,11

l 6,18 6,18 6,17 6,16 6,16 6,17 6,16 6,16 6.15 6,15 6,15 6.14 6.15 6.15 6,13 6.07 5.99 5,99 5,99 6,00 6,00 5,9~ 6,00 5,99 5,99 5,99 5,99 5,99 5,99 5,99 5,99 5,95 5,95 5,93 5.93 5,89 5}8 5,78 5,77 5,77 5.77 5,76 5,76 5,75 5,15 5,75 5,75 5,75 5.14 5,72 5,72 5,72 5,72 5,71 5,71 5.10 5,69 5,68 5,57 5,61 5,49 5.48

12 6,03 5,02 6,02 6,01 6,00 5,g9 5,99 5,g9 5.g9 5.99 5,99 5.99 5.99 5,99 5,98 5,95 5.84 5,84 5,86 5,86 5,85 5,85 5,B5 5,85 5.B6 5,86 5,66 5,B5 5.65 5,85 5,83 5.84 5.83 5,82 5,81 5}9 5,7' 5,74
5,74

Jegyzesi nap 2010.04.01 2010.04.02 2010.0406 2010.0407 2010.04.06 2010.04.09 2010.04.12 2010.04.13 2010.04.14 2010.04.15 2010.04.16 2010.04.19 2010,0420 2010.04.21 2010.04.22 2010.04.23 2010.0426 2010.04.27 2010,04,28 2010.04.29 2010.04.30 2010,05.D3 2010.05.04 2010.05.05 2010,05,06 2010.05.07 2010.05.10 2010.05.11 2010,05.12 2010.05.13 2010.05.14 2010.05.17 2010.05.18 201005.19 2010.05.20 2010.05.21 201 005.25 2010.05.25 2010.05.27 2010.05.26 2010.05.31 2010.06.01 201006.02 2010.06.03 2010.06.04 20100607 2010.06.08 2010,06,09 2010.06.10 2010.06.11 2010.06.14 2010.06.15 2010.06.16 201006.17 2010.05.18 2010.06.21 2010.06.22 2010.05.23 2010.05.24 2010,06,25 2010.06.28 2010.05.29 2010.06.30

J

5,48 5.47 5,47 5.47 5.46 5.46 5,46 5,45 5,44 5,44 5.42 5,42 5,42 5.42 5,42 5.42 5,38
5,24

H6nap 6 5A4 5,42 5.43 5,43 5.43 5,43 5.43 5,41 5.40 5,40 5,38 5,39 5,39 5,38 5,38 5,38 5,35 5,21 5,19 5.19 5,19 5,19 5,19 5.19 5,21 5,25 5,23 5,23 5.21 5,19 5,20 5,19 5,18 5,19 5,19 5.19 5,19 5,19 5,18 5,17 5,18 5,19 5.19 5,20 5,21 5.23 5,24 5,23 5.23 5,23 5,25 5.24 5,24 5,24 5.25 5.25 5.25 5.25
5,25

5,24 5,23 5,24 5,24 5,23 5.23 5,.24 5,26
5.24

5.88 5,84 5,76 5,77 5.76 5,75 5,76 5,75 5,75 5.14 5,7. 5,74 5.14 5,7' 5.73 5,70 5,69 5.68 5,68
5,66

5,74 5.14 5,74 5,72 5.11 5,71 5,70 5,70 5,70 5,69 5,66 5,66 5,63 5,63 5,62 5,62
5,60

5,24 5,23 5.23 5.23 5,23 5,23 5.23 5,23 5,23 5.23 5,23 5.23 5,21
5,21

6,17 6,17 617 6,17 6,18 6,19 6,19 6,18 6,18 6,18 6,1 S 6,08 6,04 B.03 6.03 6,03

201003.11 2010.03,12 4?O10_O3,16 201003.17 2010.03.18 2010.03.19 201003.22 2010.03.23 2010.03.24 2010.03.2S 2010.D3.26 2010.03.29 2010.03.30 20100331

5,23 5.23 5,23 5.23 5.2. 5,25 5.24 5.25 5.25 5.25 5.24
5,25

5.66
5,67

5.67 5,66 5,64 5,63 5.44 5,44

5.59 5,59 5,5S 5,5S 5.41 5,40

5.25 5,25 5.25 5,25 5,25 5,25 5,25 5,25 5,26 5,28

5,25 5,25 5,25 5,29

12 5.40 5,39 5,39 5.39 5,39 5,39 5,36 5.37 5,37 5.36 5.34 5,34 5.34 5,34 5,34 5,34 5,30 5,14 5,16 5,14 5,14 5,15 5,13 5,16 5,16 5,24 5,21 5,19 5,18 5,17 5,17 5,18 5,16 5,17 5,18 5,16 5,18 5,lS 5,18 5,18 5,.18 5,20 5,20 5,21 5,22 5.23 5,23 5.22 5.23 5,23 5.25 5.24 5,25 5,25 5,24 5,25 5,25 5,25 5,25 5,24 5,25 5,27 5,36

Fcrras: www.rnnb.hu

104

lOS

BUBOR FIXING 2010. II. FELEV
III. Jegyzesi

BUBOR FIXING 2011. I. FELEV ZARASIG
I, neqyedev
H6nap
6

neqveuev
3 5,28 5,27 5.26 5,26 5,26 5,27 5.26
5,27

IV, neqvedev

na p

Hcnau
6 5,29 5,29 5,30 5,29 5,29 5,30 520 5,29 5,29 5.28 5,28 5,28 5,34 5,37 5,36 5,36 5,37 5,37 5,37 5.36 535 5,35 5.36 5.37 5,31 5,36 5,36 5,37 5,37 5,38 5,39 539 5,39 5,39 5,39 5,39 5,40 5,41 5,41 5,41 5,43 5,43 5,44 5A5 5.45 5,46 5,46 5,45 5,48 5,48 5,48 5,48 5,48 5,49 5,49 5,49 5,49 5,49 5,49 5,49 5,.9 5,49 549 5,49 5,49 12 5,37 5,37 5,37 5.37 5,37 5.37 5,37 5,38 5,38 5,38 5,38 5,38 5,45 5,47 5,46 5,46 5,47 5,48 548 5.47
5,47

Jegyz.esi nap 2010.10.01 2010.10.04 2010.10.05 2010.10.06 2010.10.07 2010.10.08 2010.10.11 2010.10.12 2010.10.13 2010.10.14 2010.10.15 2010.10.18 201010.19 2010.10,20 2010.1021 2010.1022 2010,10.25 2010.10.26 2010.10.27 2010.10.2B 2010.10.29 2010.11.02 2010.11.03 2010.11.04 201011.05 2010.11.0B 201011,09 20101110 2010,11.11 2010.11.12 201011.15 2010,11.16 2010.11.17 201011.18 2010.11.19 2010.11.22 2010.11.23 2010.11.24 2010.11.25 2010,11,26 201011.29 2010,11,30 2010.12.01 2010.12.02 2010.12.03 2010.12.06 2010.12.07 2010.12.08 2010.12.09 2010.12.10 2010.12.11 2010.12.13
2010,12.14

J

2010.07.01 2010.0702 2010.07.05 2010.07.06 20100707 2010.07.08 2010.07.09 20100712 2010.07,13 20100714 20100715 2010,07,16 201007.19
2010_07_20

5.27 5.27 5,27 5.27 5.30
5,33

2010.07.21 2010.07.22 2010.07.23 2010.07.26 2010,07,27 20100728 2010.07.29 2010,07.30 20100802 2010.0B.03 2010,08.D4 2010.06.05 20100806 20m08,09
2010,08_10

201008 " 2010.08,12 2010.08.13 2010.08.16 2010.08.17 2010.08.18 2010.08.19 2010.08.23 2010,08,24
2010,08.25 2010_08_26

2010.08.27 2010.08.30 2010.08.3 I 20'10.09.01 2010.09.02 2010.0903 2010.09.06 2010.09.07 2010.09.08 2010.09.09 2010.09.10 2010.09.13 2010.09.14 2010.09.15 201009.16 2010.09.17 2010.09.20
2010,09.21

5,32 5.31 5.32 5,32 5,32 5,32 5,32 5,32 5.32 5,33 5,33 5,33 S,H 5.33 5,33 5,33 5.33 533 5,34 5,34 5,33 5.33 5,33 534 5.34 5,34 5,35
5,36

5,47 5.47
5,4B

2010.09.22 2010.09.23 2010.09.24 2010,09.27 2010.09.28 2010.09.29 20100930

5,36 5,36 5,36 5.36 5,36 5,36 5.37 5,38 5,37 5,37 5,37 5,38 5.38 5.38 5.36 5,38 5,38 5,37 5,37 5,38 5,37 5,37 5,37

5,49 5,49 5,50 5,51 5,51 5,52 5,53 5,52 5,52 5,52 5,51 5,51 5,51 5,54 5,54 5,53 5,56 5,56 5.56 5.58 5.58 5,58 5,59 5,59 5,61 5,63 5,62 5,63 5.63 5.61
5,61

5,61 5,62
5,62

5.62 5,61 5,61 5.51 551 5,60 5,60

2010.12.15 2010.12.16 201012.17 2010.12.20 2010,12,21 2010.12.22 20101223 2010.12.27 2010.12.26 2010.1229 2010.12.30 2010.12.31

5,36 5,36 5,35 5,35 5.35 5,35 5,35 5,35 5,35 5,35 5,35 5,35 5,35 5,35 5,35 5,35 5,35 5,35 5,35 5,35 5,35 5,35 5,35 5,35 5,35 5,35 5,35 5,35 5,35 5.36 5,37 5,37 5.37 5,36 5.37 5,37 5,37 5,36 5,36 5,37 5,37 5,60 5,60 5,61 5,61 5,61 5,61 5,61 5,61 5,61 5,61 5,62 5,63 5,63 5,63 562 5,61 5,82 5,82 5,83 5,84 5,84 5,85 5,85 5.85

5,49 5,49 5.48 5,47 5.41 5.46
5,46

12 5,60 5,60 5.60 5,59 5,59 5.58
5,58

Jegyzesi nap 2011,0103 2011.0104 2011.01.05 201101.06 20110107 2011.01.10 2011.01.11 20110112 2011,01,13 2011.0114 2011.01,17 2011.01 .• 6 2011.01.19 2011.01.20 201101.21 2011,01,24 2011.0125 2011.01.26 2011.01.27 2011.01.28 201101.31 2011.02.01 2011.02.02 20110203 20110204 2011.02.07 2011.0208 20110209 2011.0210 2011,02,11 20110214 2011,02,15 2011.02.16 2011.02.17 2011.0218 20110221 2011.02.22 2011.02.23 201102.24 2011.02.25 2011.02.28 2011.03.01 20110302 2011.03.03 2011.03.04 2011.03.07 2011.03.08 2011.03.09 2011.03.10 20110311 Forras: www.mnb.hu

3 5,85 5,B5 5,85 5,84 5,84 5,84 5,84 5,85 5,84 5,B5 5,85 5,85 5,84 5,84 5,84 5,84 6,08 B,08 5,09 6,08 6,08 6,08 6,08 6,08 6,08 6,09 6,08 6,10 6,10 6,10 6,10 6,09 6,10 6,10 6,10 6,10 6,10 6,10 6,09 6,10 6,10 6,09 6,09 6,10 6,10 6,10 6,10 6,10 6,10 6,10

5.46 5.45 5,44 5.46 5,46
5,46

5,46 5,46 5,46 5,46 5,46
5,45

5,46 5.44 5,46
5,46 5,46 5,47 5,47

5,59 5.59 5,58 5,60 5,60 5,60 5,60 5,60 5,60 5,60 5,60 560 5,60 5,60 5.60
5,61

H6nap 6 5,96 5,96 5,95 5,95 5,95 5,95 5,95 5,94 5,94 5,95 5,95 5,95 5,95 5,95 5,94 5,95 6,10 6,10 6,10 6,10 6.10 6,10 6,10 6,10 6,10 6,10 6,11 6,11 6,10 6,10 6,10 6,10 6,10 6,10 6,10 6,10 6,10 6,10 6,10 6,10 6,10 6,10 6,10 6,10 6,10 6,10 6,10 6,10 6,10 6,10

12 6,11 6,10 6,10 6,11 6,11 6,11 6,10 6,10 6,10 6,10 6,10 6,10 6,10 6,10 6,10 6,10 6,17 6,17 6,18 6,18 6,19 6,19 6,19 6,19 6,19 6,20 6,20 6,20 6,20 6,20 6,20 6,19 6,19 6,19 6,20 6,19 6,19 6,19 6,19 6,19 6,18 6,17 6,17 6,18 6,17 6,17 6,17 6,17 6,18 6,18

5,47 5,47 5,46 5,46 5,46 5.47 5,47 5,47 5,47 5,47 5.47 5,47 5,47 5.47 5,47 5.70 5,71 5.71 5.71 5,73 5,73 5,73 5.73 5,73 5,73 5.73 5.73 5,73 5,74 574 5,75 5,93 5,92 5,93 5.9' 5.96 596 5,96 5,96

5,61 5,61 5,61 5,62 5,62 5.63 5,64 5,64 5.64 5.64 5,64 5.64 5,63 5,83 5,63 5,64 5,64 5,64 5.B6 5,86 5,87
5,68 5,Bg

5,89
5,89

5,89 5.89 5,8B 5,89 5,90 5.90 5,91 5.90 5,90 B,08
6,09

6.10 B,11 6.11 6.11 6,11 6,11

rorras: www.mnb.hu

106

107

PELDAK

,

,

MODSZERTAN
Akovetkezdkben 3 pelda revert keriilnek a hitelszerzodesek kielemzesre, A hitelszerzddesek kiertekelesenek rendszere a m6dszertan. A m6dszertan alkalmazkodik az egyes szerzodesek felepitesehez. Els6dlegesen a szerzodesek hibaira mutat raj es azokat korrigalja. Az egyeni elernzest celszeni a szerzodes alapos atolvasasaval kezdeni. Ez akar tobb orat is eltarthat. A szerzrides alapadatait egy onallo tablazatba celszerii fogla1ni. EzzeJ jelent6s id6t lehet megtakaritani, es a tevedes cselye is sokkal kisebb. Az elemzes eseten ki kell eme1ni a penzugyi szolgaltatoval tortent levelezest. El6fordulhat, hogy a levelezes szerzodestol elrero adatokat tartalrnaz. Ekkor ellenorizni kell, hogy a penzugyi szolgaltat6 melyik adatot hasznalta, es miert eppen azt. A fizetesek tablazatba foglalasa alapfeladat. A penzugy: szolgaltato penzt ker egy folyoszamla kivonat kesziteseert, meg is celszeni megkerni az adatot, mert biztos adat hianveban tevedesek tortenhetnek. Ha a hitelfelvev6 es a penzugy! szolgaltato adatai elternek. a szamitas e16tt celszeru tisztazni. mi az elteres oka. Lehet tevedes eppen ugy, mint eltero elszamolasi indoklas. (Pl. a penzi..igyi szolgaltato a befizetest kesedelmi kamatra szarnolta el.) Csak a szerzodes teljes megertese, "megtanulasa", adatainak kigyiijtese utan celszeni a szamitasokba kezdeni, A szamitasoknal celszerii eloszor mag at a szarnitast megerteni, Az egyszerubb, fejben is attekintheto peldak revert eljuthatunk ana a szintre, hogy az eredmenyt nagysagrendileg minositeni tudjuk. (PI. 10.000 Ft 5%-os 1 eves hitel havi reszlete nem lehet 2.000 Ft, vagy 450 Ft.) Csak a sajat gyakorlas revert juthatunk olyan tapasztalatra, amelyeknel a nagysagrendet erzekeljuk. (Csak aki kalapalt, az tudja, mikor kell20 dekas, es mikor 5 kilos kalapacsot hasznalni, Ha valaki sohasem kalapalt, az magat a kalapacsot sem tudja elkepzelni, de az utes nagysagat sem tudja meghatarozni.) A szarnitasok begyakorlasa teremti meg azt a tapasztalatot, hogy a hibakat felismerjuk. (PI. hianyzik a leirasbol a kamatperi6dus megadasa.) J6 pelda erre a rnellekelt szines P5zAF kiadvany, A szarnpeldakbol mindig hianyzik egy adat. ami miatt a szarnitasokat nem lehet ellen6rizni, vagy az adatok valtoznak, ami az osszehasonlitast teszi lehetetlerme. Erre azonban a hitelfelvev6nek kel1 rajonni! 111

Minden szamitast ellen6rizni kell! A peldak j6l tukrozik, hogy egyetlen adatban sem lehet bizni. A konyv tartalmazza a Svajci Nemzeti Bank referencia kamatat, a Magyar Nemzeti Bank svajci frank arfolyamat, Celszeru azonban az interneten is ellen6rizni. A szernelyes tapasztalat sokat segit az onbizalorn megszerzeseben, A konyv tartalmazza, hogyan kell az annuitast szamolni. Aki csak nerni gyakorlattal rendelkezik a Microsoft Excel tablazat kezeIeseben, az is el tudja vegezni a feladatot. A peldak egyeb mintakat is mutatnak a szarnitasi m6dokra. (PI. a kamatperiodus ertelmezese, az eltero befizetesek elszarnolasa. stb.) A penzugyi szarnitasok nem bonyolultak. Tobbsegeben a negy alapmuvelet elegendc. A tobbit (PI. annuitas szamitasa, hatvanyozas a karnatnal.) pedig a szarnitogep megoldja. A sajat szarnitas es a banki szamitas kozott lehet elteres. Ez az egyes fogalmak eltero szamitasi m6dja miatt lehetseges. (Pl. a kezelesi kolrseget tobbfele m6don is ki lehet szarnolni. Kerdes, rnelyik rn6dszert tartalrnazza a szerzodes") Lenyeges elteres eseten ragaszkodjunk az ok feltarasahoz. Nem indok, hogy a komputer igy szamitja ki. A kornputer program szerint miikodik, amit a rnaternatika szabalyai szerint programoztak be. Teljesen mindegy ki szamitja kif a 2 ,..2 "" rnindig 4! Ha az iskolaban ezzel a rnodszertannal tanultuk volna meg a matematikat. a szoveges feladatok ertekelese nern lett volna nehez. Jelen esetben a szbveges feladat sajat zsebre megy. Az ugyvednck nem feladata a penzugyi szamitas elvegzese, Hogyan bizza meg az ugyvedet, ha nem tudja mi a celja? Horman tudja. hogy az ugyved jol latja el megbizasat, ha nem erti, mirol beszelnek? A megoldas az On kezeben van!

1. SZAMU PELDA
A Bank es a kotelezettek 2008. okt6ber 29-en deviza hitelszerzodest kbtbttek. Jelen velemeny a felek kozott kotott szerzodes penzugyi elemzeset tartalmazza. A devizahitel
Dsvizanem J6vahagyolt csszsp Jovahaqyott Osszeg szerzooes halalyoa lepesenek napja: Szerzodes leiare: napja: Fulamid6: Ugyle1i kamat: Kama! peri6dus: Eves kezelesi koltseg: Tbrleszto reszlet varhato ilrteke' Elso torleszto reszlet: Kezeles i koltseg varhatc osszeqe: Teljes hiteldij mutat6 (THM) merteke Foly6sitasi jutalek osszaqe:
,

szerzddes

f6bb adatai:
CHF 14000000,00 79581,53 2008.10.30 2028.10.30 .240 5,80% 12 0.00% 507,48 2008.11.28 0 9,15% 0 175,92 CHF CHF HUFICHF CHF honap HUF CHF

honap

Szarnltott arfolyarn

Bank folyoszarnla
Esedekes
datum 2006.10.30' 2008.11.30 2008.12.30 2009.01.30 20090228 2009.03.30 2009.04.30 2009.05.30 20090630 20081128 2008.12.30 20090130 2009.02.27 2009.03.30 2009.04.30 20090529 2009.06.30 2009.07.02 Osszesen 2009.07.30 20090830 2009.09.30 200910.30 2009.11.30 200912.30 2010.01.30 20100228 2010.03.30 200907.30 2009.08.29 2009.09.30 2009.10.30 20D9.12.01 2009.12.30 2010.02.02 2010.03.04 201003.30 2010.0416 Osszesen KOnyvel1 datum

adatok:
Kamatperi6dus Ugyletj kamat Szamlazott reszlet CHF

Szamlazott
reszlet HUF

Szarnltott arfolyarn

1 1 1 1 1 1 1 1 1

612,13 612.13 612,13 612.13 612.13 612,13 612,13

612.13 612.13 612,13 612,13 612,13 612,13 612,13 242,56 369.31

104264,12 107898.14 118457.38 126651,76 125058,18 123250.36 117651,35 44 978,69 67897,62 112876.31 110813.86 110913,84 112452,33 114090,80 105099.39 143378,85 139756.18 143131,82 702,88 143502,46 144205,34

170,33003 176,26671 193.51670 206,90337 204,30003 201,34671 192,19994 185.43325 183,84994 184,47760 181.02994 181,19328 183,70661 186.38328 186,86651 188,51995 190,03329 187.86662 190,48238 188,19995 188.21094

612,13

611.87 612,13 612,13 612.13 612,13 562.43 760,55 735,43 761,88 3,69 762.50

1
1 1 2. 2 2. 2. 2 2 2. 2

612,13 612,13 612.13 612,13 612.13 760.55 750,55 760..55

760.55

766.19

• Szerzcdes hatalybalepes napja

112

113

Esedekes datum 2008,10,30

Konyvelt datum

Kamat· periodus

Ugyleti kama!

Szarnlazntt raszlet CHF napja 731,71

Szamlazott reszlat HUF

Szarnltott arfolyarn

V ALOTLAN

TORLESZT6RESZLET MECALLAPIT ASOK

Szerzodes hatalybalepes
2010.05,11 Osszesen 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 760,55 760,55 760,55 760,55 760,55 760,55 760.55 760,55 750,55 760,55 750,55

150000,51 150680,76 157350,75 168110,41 34605.60 12001,44 114868,52 161475,56 168868,40 1 131,30 156233,07 157364,37 1 199,9B 158326,71 159528,69 1261,99 154927,36 156189,35 1072,29 16282B,10 163900,39 158139,49

204,99995 204,95207 198,95662 220,16660 206,64995 207,09991 218,53078 214,99975 214,30000 210,27881 205,80000 205,83152 202,69932 206,32999 208,28647 212,09916 215,15000 215,12499 228,.63326 225,73D03 225,74878 218,53337

735,20 790,84 763,56 167.46 57,95 525,64 751,05 788.00 5,38 759.15 754.53 5,92 759.99 755.91 5,95 720,09 726,04 4,69 721,34 726,03 723,64

201005.30 2010.06.30 2010.07.30

20100602 2010.07.09 2010,07,30 2010.08.24 20100901 Os.szesen

A Bank a szerzodesben egyertelm{ien meghatarozta a toketartozas osszeget (79.581,63 CHF) es az ugyleti kamat szintjet (6,8%), A torleszt6 reszlet nagysagat a kovetkezokepen fogalmazta meg: "A torleszt6 resziet vrirhat6 kezd6 osszege: 607,48 CHF". A tartozas osszegebdl es a kamat mertekebol a torleszto reszlet matematikailag egyertelmuen szamithato,
.... _ -"
_ .., ..__",~ =-"' •.. ~-~.,,~,,~

2010.08.30 2010.09.30

2010.09.27 201009,30 2010.10.12
Osszasan

D5

i~;1. ;.i

A

.

8

...:-C.~=,,~.~-;~:l~~~i~f,iT~~;~"f~E?Hc:=
C 0 F 79581,63

1 iT6ketartoz8S 2 !Tartalll (e'i~ 3 'Evi karnat 4 5 HaYI kamat H.vllorleszl6reszlet

20
5,800% 0.5497%
597,89

2010.10.30

2010.10.29 2010.11.16 Osszasen

2010.11.30

2010.11.30 2010.12,08 Osszesen

1

2010.12.30

2010.12,30 2011.0107 Osszesen

2011.01,28

2011.01.28

• Sotetitett mezo ~ megadott ertek, • Havi kamat ~ (1+X%y(l/12)·] kepleltel szamithato. (X% ~ evi kamat) Jelen esetberi az X% ~ D3 cella. • Reszlet szarnitasa: az Excel/Penzugyi fiiggvenyek/Reszlet cimszo alatt mcgadott fuggveny. A filggveny adatainak megadasat az abra mutatja. Az idotartamnal az evek szama (D2 mezo --> 20) a kepletben 12-vel, a honapok szarr.aval szorozva.)

A matematikailag szamolt vales osszeg 607,48 CHF helyett 597,89 CHF. "A Idrleszt6 reszlet varhaf6 kezd6 bsszege" kifejezes rnegteveszto, amit a Bank a torleszto reszlet tovabbi szerzodesellenes emelesere hasznalt ki. A Bank ugyanis a Iolvoszamlan mar 612,13 CHF erteket ervenvesitett, 612)3 CHF torlesztoreszlet kamatszintjenek szarnitasa:

1 Tdkatartozas 2

79581,63

Tartarn (ev) EVI karnat

3 4
M

20 7.120%
0.5748% 612,12!

Havi karnat
Havi toriesztdreszlet

_:'i,""

114

115

A Bank a szerzodesben rogzitett 6,8% kamat helyett 7)2% kamatszintet ervenyesitett, azaz "A torleszto reszlet varhat6 kezd6 osszege" kifejezes rnegtevesztese revert a kamatszintet (7,1216,8=) S%-kal megemelte, ami osszegszeriisegeben (612)3 - 597,89 =) 14,24 CHF erteket jelent havonta. A Bank szerzodesszegest kovetett elf amikor a szerztidesben rogzitett 6,8% kamat helyett 7,12% kamatszintet ervenyesitett. Miutan a Bank a szerzodesben a toke es a kamatszint osszeget rdgzitette, a szamitott torleszto reszletre redig "varTtat6" kifejezest hasznalt, nines szerzodesi akadalya a torlesztoreszlet szerzrides szerinti ertekre valo modositasanak, A 612,13 CHF-el torleszto resszel szarnolt torlesztes az alabbi.

A Bank 2009. oktober 3D-an Ieertesitette az ad6st, hogy az u.gyleti kamatot 2009.12.30-an 9,8%-ra emeli, es igy a torleszto reszlet 760,55 CHF ertekre

[-~·~_YI~~-~~:T~-. --=!D~LETTD4;D2:_-D~f~
,;. :.j ~."~"i_"_

no.
,,'~

_1 3 4

IT 6ketartozas
ksrnat
i

__

A

...

B

i

C

D '"' "._."~,,~,,_._ ....,,._, ..,.,.,,_.'.-,

E

77254,06

2 ,Tart am (ell}
1 Evi

226
10.476%

Havi kamat

0.3337%
760,54

5 [Havi torleszt6reszlet

1

(Nem ez a jogszen1, de a bank ennvit ervenyesitett.

Emiatt a periodus ue-

gen levG tartozds csak igy szdmithato ki.)
A Datum 2008.10.30 2008.11.30 20081230 2009.01.30 2009.02.27 2009.03.30 2009.04.30 2009.05.30 20090630 2009.07.30 20090831 2009.09.30 8 lddszak 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 C D H6 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 E Tartozas h6 elejen 79581.63 79407 79231 79055 78877 78699 78519 78339 78157 77 975 77 791 77 607 F Fizetett reszlet 612.13 612.13 612.13 612.13 612.13 612,13 612.13 612,13 612.13 612.13 612.13 512.13 G Kamal 437 437 436 435 434 433 432 431 430 429 428 427 H Toketorlesztas 175 176 177 178 179 179 I

(ToketaTtazas 2009. 12.30-i torleszlescl1ek "Tartozas ho vegen" oszlap erlcke. A hcitra/evo idotariam pcdig 18 ev 10 honap, miulan 14 honup tiirleszteste kel'UiI.)

Ev
1 1 1 1 1 1 I 1 1 1 1 1

Tartozas h6

vegen

A Bank ismet megtevesztette az adost, hiszen kamatszinttel szemben 10,476% iigyleti kamatot amely 6,9%-kal rnagasabb a kozdlt erteknel,

a 9,8% iigyleti ervenyesitett,

79407 79231 79055 78877 78699 78519 78339 78157 77 975 77 791 77 607 77421,40

/unenrunben II Bank arm hioaikozna, hogy a kanuuot mriskent szamitja, jigy ervclesc alapialan. A Microsoft altai az Excel tabiaban a Kep/eteklPCnziigyil Reszle! leinisbon meoadoit matematikai osszefiigges az egesz villigon elfogadolt. Ez eppen olyan, mint 2+2=4. Ha a Bank szamara egy matcl1lafikai fCIlY nem elfogadott, akkor ez olyan lenyeges koriilmel1Y, amire a Pik. 205. § (3) alapjan a szerz5des ki:itfse dolt fel kelletl vo/na hitmi aftgyelmet.

iso
181 182 183 184 185

A Bank minden alkalomrnal lesztd reszletet kozolt, arnellyel van szert tenni!

a kamathoz kepest valotlan szerzddesellenes nyeresegre

torki-

ARFOLYAMOK
Tablazati osszefUggesek A 8 C 0 E F G H I Datum Torleszto reszletek szarna Az ev sorszarna (Szamitasban nines jelenlosege. csak 18jskozlat.)

ELHALLGATASA

Az even belul a h6nap sorszarna (Csak tajekoztat.) Tartozas osszeqe, Elsa esetben D1. utana elozo sor I oszlop erteke) Bankszarnlakivonat A toke' atapian (eljesilett nzetes (E • D4) D4 cella a hitelszamltasnal - karnat. (F - G)

A Bank a kotelezettekkel a szerzodes J RESZ A KOLCSON KONDiClOI, 1) KOLCSON ADATAI" szerint devizaszerzodest kotott. A szerzodes szerint a .Deoizaneme: Svajci frank (CHF)". A szerzodes II.RESZ 2.2 Pontja szerint:
"Az ados es 11 Kezes 11 Szerz5des alainisllval tudomtisul veszi, es elfogadja, hogya Bank afolyositott Kblcson), a kamatot, a kezeltsi koltseget es afa/yo· silas! jutaIekot, tovnbba II fejnrt tOke -,kamat- es kezelesi kiiltseg tartozasi, villamini azok kesedelmi kamauu a Kblcson deuizanemeben tartja nyilvan, es emiaii a Kblcson, illetve a tartozas [orintban kifejezeu o5szegc a Bank

havi kamatlabbal

Toketortesztes:

Havi torleszloreszlet

He eleji tartozas - toketorlesztes. (E - H)

116

117

altai aikalnuuull, mindenkon, a maganszernr!lyekre vOlwtkoz;6 devizaeladasi alfolyam Jiiggvillyeben vtiltozirat."

KAMAT A.RFOLYAM

A devizaszerzodesnel a tartozas osszege svajci frankban van megadva, a kifizetes, a tartozas es a torleszto reszletek mind az eppen aktualis devizaarfolyarnon keriilnek megallapttasra. Terrneszetes, hogy nero csak a svajci frank arfolyamkockazatat, hanem a svajci frank kamatkockazatat is viselnie kelt hiszen tbrleszt6 reszlete nem csak az arfolyam, hanem a kamatszmt valtozasaval is m6dosul.

DEVIZAA.RFOLYAM

A Bank sajat honlapjan a valuta- es devizaarfolyamok megtekinthetok A Bank szarnitogepes programja szerint kivalasztando az iigyMl statusza: "Maglinszemelyek reszere" vagy "VIillalati ugyfeleink reszere", A devizahitelek eseten a "MaganszemiIyek reszere" megadott arfolyam a mervado. Tortenelmi adatok kikeresese az "Archivum" feliratra val6 kattintassal val6su1 meg. A program ugy van beallitva, hogy "MagdnszernByek reszere" felirat jelolese utan az archiv adat lekerese eseten a program automatikusan atvalt a , Vtillalati iigy/eleink reszere" tablazatra. Az "Archivum" cimsz6 alatt behivott adat utan a "Maganszemr:ilyek reszere" feliratra valo kattintassal a napi arfolyarn jon be,
VALUTA-

Az ad6s a devizaszerzodes alacsonyabb kamata rniatt vallalta az arfolyam kockazatat. Az alacsony karnat volt a szerzodes motivacioja. Az alacsony kamatszint kepes kornpenzalni az arfolyarn ingadozasat, (A kamatszint 1%-05 valtozasa mintegy 7-10%-os arfolyamrnozgassal egyenertekii.) Csak az alacsony kamatszint miatt [ott letre a deviza hitelszerzodes, A kamat tehat a szerzodeskotes inditeka, a szerzodes legmeghatarozobb adata. A Banknak alapveto kotelessege, hogy a szerzrides leglenyegesebb adatat az ad6sokkal folyamatosan kozolje. A Bank sulyosan hibazott, amikor elhallgatta a Svajci Nernzeti Bank referencia kamatszintjet. A karnatszintet kozze kellett volna tennie sajat honlapjan. A deviza hitelszerzodeseknek ket lenyeges kockazati eleme van, a kamat es a devizaarfolyam. Mindket adat minden devizahiteles ad6st (jelzalog es togyasztasi hitel) erint, a ket adat kozerdekii adatnak min6si.i1. A Bank devizaarfnlyam kozlesere kialakitott szamitogepes programja reven az adatok visszakereseset lehetetlenne tette, valamint a Svajci Nemzeti Bank referenda kamatat elhallgatta. A Bank tevekenysege alkotmany- es torvenyellenes,

ES

DEVIZAARFOl YAMOK KAMATPERIODUS SZERZOOESSZEGESE

IEIEUR c:::JCHF

246,07500 167,!l1000

263,92500 180,11000

255,00000 174,01000

254,08000 170,21000

257,92000 172,79000

256,00000 171,50000

A Bank a szerzodes 1. RESZ, 2) pontjaban kikototte, hogy "Az elsa kamatperi6dus hossza: 12 honap. A toodbbi kamatperiodus hossza: 12 h6nap)" A Bank szerzodesszegest kbvetett el, amikor a szerzcdeskotes utan 12 h6nappal nero korrigalta az ugyleti kama tot a Svajci Nemzeti Bank referencia kamatszint valtozasanak ugyleti kamaton valo atvezetesevel,

A Bank szamitogepes prograrnja reven Iehetetlenne teszi, hogy a maganugyfelek a bank altal alkalmazott arfolyamot ellen6rizzek. 118 119

KAMAT5ZINT

VIr ATASA

A Banknak nem csak jcgaban all, hanem kotelessege is a Svajci Nemzeti Bank referencia karnatszintjet a szerzodes ilgyleti kamataban ervenyesiteni. A Svajci Nemzeti Bank referencia kamatszintje intemeten lekerdezheto. A Svajci Nernzeti Bank a 3 h6napos bankkozi karnat t6zsdei erteket tekinti az alapkamat meghatarozo ertekenek, A Svajci Nemzeti Bank (SWISS NATIONAL BANK) a Svajci Tozsdevel (SWISS EXCHANGE) szorosan egyuttmukodve vegzi tevekenysegct, Emiatt a 3 honapos LIBOR erteket a t6zsde horilapjan talaljuk meg, (A 3 honapos LIBOR roviditese: SAR3M (Swiss Average Rate, 3 _ a h6napok szarna. - M a h6nap roviditese.) A SAR3M napi erteke egy Excel file Iormajaban toltheto le.
h I I p:/ I www.six-swi55-exchange.com/ind

A szamitas szerint a Bank a kamatszintet 6,8 %-r6110,476%-ra emelte, amely (10,476%/6,8%=) 54 %-05 kamatszint ernelest jelent, ugyanakkor a Bank koltsege a Svajci Nemzeti Bank referenda kamatanak esese reven csokkent, A Bank tenyleges
KOLTSEGSZINT

kamaterneles

merteke

(10,476% 15,65% =) 85%.

ices] s wi S5 _ re fe re nee _ r a IE's! re fe rence _ r ates _ en .htrn I

Excel file jele: hsrr3m A tozsden a napi zaro erteket (fixing close) szoktak mervadonak tekinteni, ami az Excel tablan az E oszlopban Fixing Close ertek. A tovabbiakban a Ietoltott, datum szerinti ertekek kerulnek feltimtetesre.
UBOR 2008.10.30 2009.10.30 1.2509B1% 0,104359%

Elkepzelhetetlen, hogy az egyebkent kiemelked6 nyereseggel g~zdiilkod6, kiemelkedo bereket fizeto penzugyi szektornak 85% szmni koltsegernelkedese lett volna, mikozben az orszag inflacios rataja 2009-ben 4,2%, 20lO-ben 4,9% [http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/ hun/xstadat/xstadat_evesli_gsE001.html] volt. Ha a Bank csak ekkora koltsegemelkedessel tudta volna rruikodeset biztositani. az azt jelentene. hogy a bankszektor cs6dbe ment, es a cs6dhelyzetet a Jakossagi ad6sok revert valtotta ki. Tudjuk. hogy ez nem felel meg a valosagnak, A karnatemeles nem realis.

KOCKAzAT

A LIBOR erteke a szerztideskori es a 12 havi kamatperiodus napjat figyelembe veve l{15%~kal csokkent, arnivel az iigyleti kamatszintet is csokkenteni kell. Az u] peri6dus kamatszintje: 5,65%. A Bank 2009. december 30-an a szerzodes szerint szamitott CHF osszegu torleszto reszletet 760,55 CHF-re emelte. 597,89

Az iigyleti kamat tartalmazza a kockazati szintet is. A de~!zahitel jellegere vale tekintettel velelmezhetjuk, hogy a Bank az ugyletet kockazatosnak min6sftette es eleve kockazati celtartalekot kepzett, amelynek torvenyben (Hpt. 1996. CXII. tv. 87. §) meghatarozott merteket atharitotta az ad6sra. A Bank a szerzodesben 0% szintii kczelesi koltseget allapitott meg, amely ilgy ertelrnezheto, hogy a kezelesi koltseget az ugyleti kamat kereteben ervenyesiti. Az iigyleti kamat osszetetele szerzodeskoteskor a kovetkezo: Svajci Nemzeti Bank referencia Kezelesi koltseg: Kockazati felar: Extraprofit: Szerzoddtt iigyleti kamat: karnata: 1,25% 1,50% 1,25% 2,80% 6,80%

h,,=D5c;cT=,··.·········~C(b~,::,~:c::~=::tJ;~~~.~.~~(S~5':~;:g~1.t,
llTiiketarto;as
.3 Evi ksrnat
ttirlesztBraszlel
.j

A

.

B

__ ,

.

..

C

'. . D.. "'''''7'7254,05

I

E ..... . .... ...

2 ,'Tartam (ev) 4 'Havi kama! . SjHavi

226

10.476%
0.8337% 760,5,4

A Banknak a 6,8%-os iigyleti kamatszintben betervezett realisan felszarnithato kezelesi koltsegen (1,5%) till, 1,25% uzleti kockazata, es meg az uzleti kockazat duplajat kitevo extraprofitja van. A bank121

120

nak tehat bosegesen van tartaleka az esetleges kockazatra, erre szerz6dtek! (Mindket felnek nyereseges az uzlet.)

A felek

ELszAMOLAs
A szerzodes szerinti ertekekkel biak szerint alakult. az ados elsa evi torlesztese az alab-

HAZAI

KAMATSZINT ELsa
KAMATPERI6DUS D5

A piaci kornyezet sem indokol karnatemelest. Az MNB jegybanki alapkamata es a bankkozi hitelezes kamatszintje, a karnatperiodus miatt a 12 havi BUBOR az alabbiak szerint alakult:
MNB Szerzoceskoteskor Periodus fordul6n 2008,10.30 2009.10.30 11,5 7 BUBOR 12,09 6,64

· -I·-~·~·-·"·-~-;--~ "-"-"-'"~"-'~"~~""---'--'------'-"'~'-'-'-"'~~-" ~.~ ~~-~,~~~~
.. _._ ..... ,•.. _ .•.•_._ ~_~ .. --'4,._J..-;....,, __ ._. __ •__ ,.•._, .. __ ..... ,.". __.. _."."~., ••••, .. ''' ••'''''~ " ... ''"".~,~~ ••~

'"t,

f,.T=RESZLET(04;D2*12;~ D ..• J E

.1 "A ,,8 .. 1 :Tfiketartozas
I

C

F

79581,53

2 iTaltalll (e'l} 3 'Evi karnat 4 Hav karnat
5 Havitbrlasztdraszlst

.20 6,800% 0.54B7%

5S7,89i

Minden kamatszint Ienyegesen csokkent, ami bizonyitja, hogy semmi indok sines az ugyleti kamat emeleserel A Svajci Nemzeti Bank referencia kamat csokkenese miatt 2009.10.30-3.n az llj kamatszint: 5,65%. Az idokozben kedvezove valt hazai kamatszint miatt a Bank a szerzodest forint Iorrasbol is finanszirozni tudja:
20091030 periodus szermf karnat 5,65% 2,35% 8,00% 12 havi BUBOR 6,64% 1.36% THM· Qgyleli kama! UjTHM 2009.1030

.
H T6ke· ti:irlesztes 175 176 177 178 179 179 180 181 182 163 164 185 I Tartozas h6

A Datum 200B.l0.30 200B.11.30 2008.12.30 200901.30 200902.27 20090330 20090430 20090530 20090630 2009.07.30

B IdOszak 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11

C

D H6 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

E Tartozas h6 elejan 79581,63 79407 79231 79055 78877 78699 78519 78339 78157 77 975 77791 77 607

F Fizetell

G

Ev
1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

reszlet
612,13 612.13 612.13 612.13 512.13 612.13 612,13 612,13 612,13 612,13 612,13 612,13

Kamal
437 437 436 435 434 433 432 431 430

vegan

79407 79231 79055 76677 78699 78519 78339 78157 77 975 77 791 77 607 77 421,40

Banki kezelesi k611seg

429
428 427

A THM es az ugyleti kamat kozotti kulonbseg a bank atvaltas miatti bevetele. Az {Ij THM osszegebol levonjuk a 12 havi BUBOR erteket, akkor 1,36% kezelesi koltseget kapunk. Ez azt bizonyitja, hogy a Bank kamatemeles nelkul1,36% kezelesi koltseggel finanszirozhatja a szerzodest, Teljesen indokolatlan az 5,65%-05 szarnitott kamatszint lO,48%-ra emelese. Kulonosen indokolatlan, ha azt is figyelembe vessziik, hogy a hazai finanszirozas mellett nincsenek kockazati elemek, es megtakaritasra kerul az atvaltasi jutalek, Az emeles csak a profit novelesere kell. A Bank a szerzddes szerint megallapitott iigyleti kamat megtartasa mellett is mind a devizahiteI feltetelekkel, mind hazai finanszirozassal nyeresegesen tudja finanszirozni a szerzddest, A kamaterneles tehat sem penzugyileg, sern jogilag nem indokolt! 122

2009.08.31 2009.09.30

MAsODIK

KAMATPERI6DUS

·-·]····-··-·----··-·--··-·.--~c--· ..A ..B-· . --:~~--D-~T---E----.....

05 _ _....•........... as

,.,~'w,.~ _~..:;..,...~·:..:..._~..:_~,~· ..,

... '. ~ .

Ix

II =RESZLET(04;D2·12;.. ni] . "_, _ ,~., ~,~".~."' ~_,.•.. " _. 77421,40 19

..--F .. -I
.

1 Tdketartcz

2 !Tartam (e~)

3 iE'!1 kama! . ::.IHa'ii karnat 5.iHavl tcrlesztdreszlet

5.650%
0.. 591% 4 543.431

123

A Datum 2009.10.30 2009.11.30 200912.30 2010.01.30 2010.02.28 2010.03.30 2010.04.30 2010_05.30 2010.06.30 2010_07.30 2010.0B.30 2010.09.30

B Id6szak 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22

C

D H6 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

E

F Fizetett raszlet 612.13 612,13 760,55 735,43 761,8B 766,19 735,20 790,84 763,56 167,46 741,50 764,53

G Kamal 355

H

I Tartozas h6

+ Szerzodott

Ev
2 2 2 2 2 2 2 2 2

Tartozas
h6 elejen 77421.40 77165 76907 76499 76115 75703 75284 74894 74447 74025 74198 73797

T6ke·
tortesztes 257

vegan

77 165 75907 76499 76115 75703 75284 74894 74447 74025 74198 73797 73371,21

354
353 351 349 348 346 344 342 340 341 339

258
407 384 412 419 390

kamat: - Svajci Nemzeti Bank kamata szerzodeskor: + Svajci Nemzeti Bank kamata rnasodik kamatfordul6 = Masodik kamatperiodus utan az ugyleti kamat: A jelzett idoszakban

napjan:

6,80% 1,25% 0,23% 5,78%

447
422 ·172 401 426

li~"l
I'

r- _-:~--- :--._--D5-'-;=~-=--~--~' -A I BCD

j~L~~~:~~:~~D~i~i2~:Dlj-=-H': 73371,21 E F

.1".Tiike!art~Z1\s 2 Tartarn (ev)
3 4

--

2
2

18 5,780%
04694% 541211 ,

(Bejizetes

oS5zege

.-

23

2

a szall1lazoll

" kesedeimi kamatta! csokkenlue.)

E'li kama! Ha",; kama!
torlesztdreszlet

.-S "Havi

.
H T6ketorlesztes 424 391 393 392 I Tar\ozas

HARMAOIK

KAMATPERI60us
A Datum 201010.30 2010.11.30 B Id6szak 24 C D E Tartozas h6 elejen 73371 72 947 72556 72163 F Fizelell reszlet 760,55 726,04 726.03 723.64 G Kamal 337

2010.oktober 30, es 2011, szeptember 30. kozotti 12 havi periodusban a Svajci Nemzeti Bank referencia kamatszintje az alabbiak szerint alakult,
LlBOR
2009_10.30 2010_'0.29 0,104359% 0,225273%

Ev
3 3 3 3

He
1 2 3 4

vegen

no

72 947 72 556 72 163 71 771,00

25
26 27

335
333 331

2010.12.30 2011.01.30

A jelzett idotartam csokkent,

alatt az MNB alapkamat

es a BUBOR tovabb

A kesedelmi kama! nem keriilt levomisrn, nr.iutdn az ad6s folyamatos

tLilfi-

MNB Eiso penccus napjan Masodik periodus napian 200910_30 201010.29 7 5,35

BUBOR
6,89 5,25

ze tesbeJ1volt, (Toketertoziis az elsa eu iorlesztesenek 12. haui " Tarlozas uo vigen" oszlop erteke. Tar/am pedig 18 eu, inert egy kd ev torlesztesre keridi.)

2011. [anuar 3D-an a t6ketartozas osszege: 71.771 CHF

A hazai piaci helyzet tovabb javult, amit a karnatlabak is bizonyitanak. A Svajci Nemzeti Bank referencia kamata ugyan emelkedett, de meg mindig nagyon alaesony szinten van. Semmi ok nines a Bank reszerol a szerzodott ugyleti kama ton valo valtoztatasra, 2010, oktober 30-tol a szerzodott alakul. kamatszint az alabbiak szerint

TULFIZETES MERTEKE

A Bank altal tortent tulszamlazas
Datum 2008.10.30 2008.11.30 2008.12.30 2009.01.30 2009.02.27 Fizetelt raszlet 612,13 612,13 612,13 612,13 612,13 Szerzodott reszlet 597,89 597,89 597.89 597,89 597,89

alapjan az ados tobbletfizetese:
Tulfizetes 14,24 14,24 14,24 14,24 14.24 CHF Arfolyarn 170,33 176,27 193,52 206,90 204,30 Tulfizetes 2425 2510 2756 2946 2909 HUF

Karnatszint: (Az iigyleti kamatbol le kell oonni a szeruideskori svajci kama tat, hozzaadni kamatfordulo svajci kamauii.)

es

124

125

Datum 2009.03.30 20090430 2009.05.30 2009.06.30 2009.07.30 2009.08.31 2009.09.30 20091030 20091130 2009.12.30 2010.01.30 2010.02.28 20100330 20100430 20100530 2010.06.30 2010.07.30 2010.08.30 2010.09.30 2010.10.30 2010.11.30 2010.1230 201'1.01.30
Osszesen

Fizetett reszlet 612,13 612.13 612,13 612,13 612,13 612,13 612,13 612,13 612,13 760,55 735,43 761,88 766,19 735,20 790.84 763,56 751,05 741,50 764,53 760.55 726,04 726.03 723,64

Szerz6d6tt

rasztet
597,89 597.89 597,89 597,89
597,89

Tulftzetes CHF 14,24 14.24 14.24 14,24 14.24 14,24 14,24 62,45 62,45 210,87 185.15 212,20 216,51 185,52 241,16 213,88 201,37 191,82 214,85 224,35 189,84
189,83

Arfolyam 201,35 192.20 185,43 183,85 181,03 181,19 183,71 186,38 186,B7 188.52 190,03 187.87 188,20 205,00 198.97 220.17 218,53 214.30 205.80 208.33 215.15 225,73 21(\,53

Tulfizetes 2867 2737 2641 2618 2578 2580 2616 11639 11670 39753 35298 39866 40747 38032 47984 47090 44005 41107 44216 46739 40844 42850 40961 644966

HUF

BANKI SZERZODESSZEGESEK

597,89 597,89 549,68 549,68 549,68 549,68 549,68 549,68 549,68 549,68 549,68 549.68 549,68 549,6B 536,20 536,20 536,20

bsszefoglalva megallapithat6, hogy a Bank sorozatosan es tudatosan megszegte a felek kozott kotott szerzodest. - A torleszto reszletek magasabbak a szerzodesben foglalt kamatszintnel, es ezzel a torleszto reszlet rnegallapitasa valotlan. - A Bank lehetetlenne tette a HUF/CHF devizaarfolvam maganiigyfelek idosoranak ut61agos ellenorzeset. - A Bank elhallgatta a Svajci Nemzeti Bank referencia kamatanak erteket. - A Bank nem tartotta be a kamatperi6dusra vonatkozo szerzodesi megallapodast. - A Bank nem a koltsegei, hanem az irrealis nyeresegvagya miatt szerzodesellenesen 85%-kal emelte meg az ugyleti kamatlabat.

SZINLELT SZERZ6DES SZERINTI ELSZAMOLAs

536,20

187,44 3161,17

2 ev 4 honap alatt a tobbletfizetes 644.986 Ft, amibdl 514.441 Ft az utolso egy evben keletkezett. Meg hatra van 17 evl Egy per elmaradasa eseten a tulszamlazas a Bank reszerdl akar 8-9 MFt-os nagysagrendet is kitehet. Ha figyelembe vesszuk, hogy a Svajci Nemzeti Bank referencia kamata nagyon alacsony szinten van, legalabb 1%-os, de akar 2%-05 karnatemeles is bekovetkezhet, ami a torleszto reszlet 10%-os, ill. 20%-05 emeleset vonhatja maga utan. Velelmezheto az is, hogy a svaici frank atvaltasi arfolyama elerheti akar 240 HUF/CHF erteket, ami ujabb, mint egy lO%~os nagysagrendu forint torlesztoreszlet ernelkedest vonhat maga utan. Mindezekkel a per elmaradasa eseten akar 11-12 MFt tulfizetes is bekovetkezhet.

Az elso periodus akar arra is szolgalhatott, hogy a hitelfeivev6 szamara azt a latszatot keltse, hogy deviza hitelszerzodest kotott. A kamatlabak ernelese azonban azt bizonyitja, hogy a penziigyi szolgaltat6 forint alapon finanszirozza a szerzodest. Ezzel a felek kozott kotott szerzodes szinlelt szerzodesse valt, arnelyet a leplezett i.igylet szerint kell elszamolni. A szerzodes forint alapu elszamolasanal az eves kamatperi6dus miatt a 12 havi BUBOR 12,09%-os kamata keriilt figyelembe vetelre. A BUBOR nem tartalmazza a penzugy: szolgaltatc raforditasat, emiatt 1,5% kezelesi koltseg keriilt figyelembe vetelre. A torleszto reszlet szamitasa a kovetkezo:
=",co"c""--~="'=""i"
T

119

\..'

"~J' L~!'.§~Z:~!L6;;~;~;}{~~ D
1.":'(1000(11'::1

1

-TO~·et8rto~s fe·~'~

?. -Tartam
.. ..., BUBOR '

20
20(18.1030 12

3.. :PeriQuus nSIlJ:i 4 :P€ri6dus id6t:;H1litn

12.08%
13_59%

162 133.53

126

127

A Dlttum 2008.10.30 2008.11.30 2008.12,30 2009.01.30 20090227 2009.0330 2009.0430 2009.05.30 2009.06.30 20090730 2009.08.31 2009.09.30

B Id6szak 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11

C
Ev 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

D H6 1 2 3 4 5 6 7 B 9 10 11 12

E Tartozas h6 elejen 14000 000 14057869 14112105 14155781 14191263 14228338 14267221 14311703 14360961 14412280 14463500 14513181

F Fizetett raszlet 104264,12 107898,14 118457,38 126651 }6 125058,18 123250,36 117651,35 112 876,31 110813,86 110913,84 112452,33 114090,80

G Havi torlesztes 162133,53 162133,53 162133,53 162 133,53 162 133,53 162 133,53 162 133,53 162 133,53 162 133,53 162133,53 162133,53 162133,53

H T6ketortesztes -57869,41 -54235,39 -43676,15 -35481,77 -37 075,35 -38883,17 -44482,18 -49257,22 -51319,67 -51219,69 -49681,20 -48042,73

I Tartozas h6 vegen 14057869 14112105 14155781 14191263 14228338 14267221 14311703 14360961 14412280 14463500 14513181 14561 224

A torleszto reszlet mar kisebb, mint a befizetes, emiatt a tartozas ernelkedesenek fele Iedolgozasra kerult.

3 4 5

f'HiO(h.tS n8[Jja Ptlrl.)d\1 BUBOR

2010.10.3U 12 J.60%,

s Idot.art;:;lm

7

6 Ke:elesl f:01l58g E"I; ~;31n3t
H:3vi Kamat
1

1.5U'.
7,H]1:;':'

8 9

·l573:2~,t
11511B,2,

Ha\1 t,jrle-s:foresZlel

A Datum 20101030 20101130 2010.12.30

B ld6szak 24 25 26

C Ev 3 3 3

0 H6 1 2 3

E
Tartozas

F Fizetett reszlet 156189,35 163900,39 158139,49

G Havi torlesztes 115118,25 115118,25 115118,25

H Ttlketortesztes

I

A hitelfelvevonek BUBOR 12,09%-kal az eltelt 7 legkedvezotlenebb forintkamata kerul alkalmazasra, A befizeteseknel azonban csak a tenyleges teljesiteseket lehet figyelembe venni, emiatt a tartozas az elsa periodus vegen 14.561.224 FHa emelkedett, A rnasodik karnatperiodus valtozast hoz,
A

ev

M elejen
14195552 14154481 14 105699

Tartozas
h6 veglm 14154481 14105699 14062678

41071,10 48782,14 43 D21,24

1

~;i-'51:~i'~rt~'~a~
Iddtartam

1

... ......

,i

c

0

14:;:5 1 224 19

2 't artam {ev~
3 ~Pen,5du5 n3PJ~ 4 ,Periodus 5 7 BUBOR

,009.10.20
12

A havi torleszto reszlet lenyegesen a lacsonyabb a fizetett osszegnel, amely miatt 2-3 honap alatt va16ban elkezd a toke is csokkenni, Latvanyos valtozast a ket elszarnolas kozott az alabbi eredrneny mutat:
Tartozas Artolyarn Tartozas Felvett CHF 2010.12.30 HUF hitel 72 163 228,63 16498862 14 000 000 2498862

5.~·r(!!~
1.5c.'l.l B,1~% [r,65.!3~,.,S 123 099_t.~

6. 1"·:elesll;ollsEin

I Evi

~,3"'8'

a

!H8'JI f~.8mal

9 I H3,'ltOrl, s:lo les:!,' A Datum 2009,10.30 2009.11.30 2009.12.3D 2010.01,30 20100228 2010.03.30 2010.04.30 2010.05.30 2010.06.30 2010.07.30 2010.0830 2010.09.30 B Idoszak 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 C Ev 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 D H6 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 E Tartozas ho .Iejen 14561224 14579224 14558945 14542289 14522257 14501151 14473570 14439319 14394308 14355932 14310163 14275899

F Fizetett reszlet 105099,39 143378,85 139756,18 143131,82 144205,34 150 680}6 157350,76 168110,41 161 475,56 168868,40 157364,37 159528,69

G Havi torlesztes 123099,69 123099,69 123099,69 123099,69 123099,69 123099,69 123099,69 123099,69 123099,69 123099,69 123099,69 123099,69

H T6ketorlesztes -18000,30 20279,16 16656,49 20032,13 21 105,65 27 581.07 34 251,07 45010}2 38 375,87 45768}1 34264,68 36429,00

I Tartozas h6 vegen 14579224 14558945 14542289 14522257 14501 151 14473570 14439319 14394308 14355932 14310163 14275899 14239470

Novekmeny

A hitelfelvevo tartozasa a banki szamitas szerint 2010_12.30an 16,498,862 Ft-ra emelkedett, arnely a felvett hitelhez kepest 2,498,862 Ft ernelkedest jelent. A hitelfelvevo a valsag kozepen vette fel a hitelt, ami terrneszetesen a koltsegeket lenyegesen emelte, de a forint alapu elszarnolas meg is valtozast hoz.
Torlesztes Torlesztes Csokkenes CHF HUF rnerteke 158139,49 115118,25 43 021,24 27%

T orlesztes csokkenes

23

128

129

A svajci frank alapon a torleszto reszlete 158.139A9 Ft havonta. Forint elszarnolas eseten a torleszto reszlet 115.118,24 Ft-ra csokken. ami 43.021/24 Ft csokkenes, ami 27% torlesztoreszlet csokkenesnek felel meg. A szarnitas azert jelent6s, mert a legmagasabb BUBOR ertek melletti hitelezes eseten is jobban jar az ugyfel, mit a devizahitelIeI. Ez is bizonyitja, hogy a deviza hitelszerzodesek irrealisan tularazottak , amit csak a szabalyozatlan es verseny nelkuli banki kinalat tesz Iehetove.

2. SZAMU PELDA
A Bank es a hitelfelvev6 2006. majus 24-en halasztott viza hitelszerzodest kotottek, A devizahitel szerzodes f6bb adatai:
Devizanem Jovahaqyott osszeq Jovahaqyott osszeq Folyosltas napja Elsa torlesztes esedekessege: Elsa torleszto reszlet meqfizetese: Utols6 torleszto reszlet meqfizetese: Futamid6: Turelrni ida: Torleszto reszlet szarna: Kamat: Kamatperi6dus: Kezelesi koltseg elsa ugyleti evre: Eves kezelesi koltseq: Kamal + kezelesi Torleszto reszlet varhato erteke: TOrelmi id6s torleszto reszlet Fizetesi esedekesseq napja minden h6 15-e CHF 6000000,00 34478.80 2006.06.21 2006.07.15 2014.0715 2031.06.15 300 96 204 3,99% 1 52,44 1,50% 5,49% 256,46 191,94 CHF CHF ev CHF h6nap h6nap HUF CHF

fizetesu de-

Banki folyoszamla

adatok:
Bank altai alszamolt Hiteldij HUF Kamat HUF 7608 37099 7542 20728 7295 20051 7125 18960 6949 18482 18951 6895 6809 18713 6723 19073 6561 16288 6593 16951 6671 18334 6527 15836 22577 6947

Datum
2006 .. 8.15 0 2006.09.15 2006.10.16 2006.11.15 2006.12.15 2007.01.15 2007.02.15 2007.03.19 2007.04.16 2007.05.15 2007.06.15 2007.07.16 20070815

130

131

Datum 2007.10.15 2007.11.15 2007.12.17 200801.15 2008.02.15 2008.03.17 2008.04.15 2008.05.15 2008.06.16 2008.07.15 200808.15 2008.09.24 2008.10.15 2008.11.17 2008.12.15 2009.01.15 2009.02.16 200903.16 2009.04.15 2009.05.15 20090615 2009.07.15 2009.08.17 2009.09.15 2009.10.15 2009.11.16 2009.12.15 2010.01 15 2010.02.15 2010.03.16 2010.04.15 2010.05.17 2010.06.15 2010.07.15 2010.08.16 2010.09.15 2010.10.15 2010.11.15 2010.12.15 2011.01.17 OSSZESEN:

Bank altai elszarnolt Kamat HUF Hiteldij HUF 18092 6550 22838 6780 23548 6726 21598 6854 24175 7177 25106 7453 19800 6982 21932 6728 23344 6713 19771 6274 6477 23200 23778 6451 26012 7328 7781 25465 24075 7463 8711 31323 8842 33400 27625 8538 29 198 8423 29 168 8414 28948 8051 27476 7926 33472 7870 29636 7929 29970 7751 32274 7825 29781 7968 31 742 7945 32491 8132 8026 30009 31045 8029 35957 8715 32932 8811 34430 8904 33248 8992 32273 9310 30411 8773 31636 8832 32125 9276 35313 9260 1415058 412038

DEVIZAHITEL

KERDESE

A devizahitel uzlet penzugyi elnevezese: carry trade. Lenyege, hogy egy olyan orszagban vesznek fel hitelt (forrasdeviza), ahol alacsony a kamatszint, majd olyan orszagban (celorszag) fektetik be a hitelt, ahol magas a kamatszint. A nyereseg a ket orszag karnatszintje kozotti kulonbseg. Az uzlet kockazata, hogy a hitelfelvevonek vallalni kell az arfolyam es a kamatszint valtozasanak hatasat, Deviza hitelszerzodesnek minosftheto az a penzugyi szerzodes. arnelynel a hitel nyilvantartasa idegen devizaban tortenik, a hitel rendezesevel kapcsolatos osszes koltseg es elszamolas az idegen devizaban kerul vegrehajtasra, Mindenki szarnara egyertelm{l, ha az atvaltasi arfolyarn emelkedik, azt a bank ervenyesiti a torleszto reszlet forint osszegenek meghatarozasanal es az arfolyamvaltas mertekevel emeli a torleszto reszlet forint osszeget. Amennyiben csokken az arfolyam, akkor a bank az arfolyamvaltas mertekevel csokkenti a torleszto reszlet forin t osszeget. A kamatnak szinten van arfolyarna. A kamat arfolyarnvaltozasa azt jelenti, ha a kamat arfolyarna ernelkedik, azt a bank ervenyesiti az li.gyfel fele es a kovetkezo karnatperiodus napjan megemeli a hitel kamatat, Amennyiben a hitel kamata csokken. akkor - az arfolyamvaltozashoz hason16an - a kamatszintet csokkenti, A kamat vnnatkozasaban svajci frank alapu deviza hitelszerzodes eseten egyertelmuen a Svajci Nemzeti Bank referenda kamatanak valtozasa a mervado, (Ezt tamasztottak ala a PSZAF tajekoztat6i is.) A Svajci Nemzeti Bank referencia kamatszintje interneten lekerdezheto. A Svajci Nernzeti Bank a 3 h6napos bankkozi kamat tozsdei erteket tekinti az alapkamat meghatarozo ertekenek. A Svajci Nernzeti Bank (SWISS NATIONAL BANK) a Svajci Tozsdevel (SWISS EXCHANGE) szorosan egyuttrruikodve vegzi tevekenyseget. Emiatt a.3 h6napos LIBOR erteket a t6zsde honlapjan talalhato meg. (A 3 honapos UBOR roviditesc: SAR3M (SWiss Average Rate, 3 - a honapok szama, - M a h6nap roviditese.) A SAR3M napi erteke egy Excel file formajaban toltheto le,
http://\vww.six-swiss-exchange.com/indices/swiss_reference_rates/reference_rates_en.html

132

133

Excel file jele: hsrr3m. A tozsden a napi zaro erteket (fixing close) szoktak rnervadonak tekinteni, ami az Excel tablan az E oszlopban Fixing Close ertek. (A tovabbiakban a letoltott, datum szerinti ertekek keriilnek feltuntetesre.) Minden devizahitel ados csak a deviza alacsony kamatszintje miatt vallalta a ketszeres atvaltasi koltseget, es az atvaltas arfolyamkockaza ta t! Csak az alacsony kamatszint miatt jott letre a deviza hitelszerzddes, A kamat tehat a szerzodeskotes inditeka, a szerzodes legmeghatarozobb adata. A kamat elarazasa olyan durva szerzodesszeges, amelynek eldzetes ismerete eseten egyetlen deviza hitelszerzodest sem kotottek volna.

A HITELFELVEVO

SZERZODESE

A felek kozott letrejott deviza hitelszerzodes jelleget tekintve carry trade uzletnek tekintheto, amit az alabbi tenyek bizonyitanak: A Bank a szerzcdes II. A hitel fo1y6sitasa, fejezet 1. bekezdeseben kikototte, hogy "A Bank a hitelt" ... "[orintoeezegben foly6sitja, de ezt a foly6sitas napjan ervil1yes, a Bank altai alkalmazott is a Bank Hirdei-

menybel1 hivatkozott szdmlakonuerzios deviza ueieli arfolyamon kiszamitott CHF osszegben tartja 1tyilvan." A Bank a nyilatkozatot IV A hiiel is jcirulekai megfizetesenek m6dJa fejezet 3. pontjaban "A Felek megallapodnak abban, hogy a Jelen szerz6desben megailapitott hitel a foly6sittist, illetve az egyes reszletjoly6sitasokat kovet6en kizdrolag CHF-ben keriil nuiltuintartasra, illetve elszdmolasra:" ... IIA Jelen hitelszerziides uonatkoztisdbun a mindenkor esedekesse Vlilo torlesztesek, illetve barmiluen mas penzbeli kiitelezeitseg CHF-ban teljesitendii"
A Bank a 2006. majus 24-en megkotott szerzodes szerint a devizahitelt 3,99% ugyleti kamatszint mellett 6,25% THM szinten biztositotta. Ekkor a magyar bankkozi kamat, a BUBOR 6,12% volt. Forint fedezet melletti hitel folyositas eseten a hitelt meg 1,3-1,5% nagysagrendii kezelesi koltseg is terheIte volna. Egy forinthitel tehat 7,5% alatt nem lett volna megoldhat6. Ez is bizonyitja, hogy a Bank deviza fedezettel oldotta meg a devizahiteI szerzodest koteset, hiszen forint fedezet mellett a Bank szamara az iizlet veszteseges
134

lett volna. azaz a Bank sajat ertekrendje szerint is devizahitel szerzodest kotott. A Bank a szerzodesben 1 eves kamatperi6dust kotott ki. A Bank 2006. junius 26-an kelt leveleben kozolte az iigyfeJIeJ az elso kamatperiodus evere a havi torleszto reszletek osszeget svajci frankban. A torleszto reszletek forint osszeget a mindenkori arfolyamhoz igazitva allapitotta meg. A felek kozott megkotctt szerzrides svajci frank alapu devizahitel jellege nem vilas, amit nem csak a szerzodes, hanem az azt kovetd levelezes es a Bank elszarnolasi gyakorlata is bizonyit. Nem valtoztat a fenti tenyen, hogy a szerzodesben iigyleti kamat kerult megfogalmazasra. Az ugyleti kamat kifejezes az alapkarnatot es a kamat kockazati felarat tartalmazza. Teljesen terrneszetes, hogy egy alacsony kamatszintu hitelnek van karnat arfolyam kockazata, amit a Bank az Adosra terhel. Ezert alkalmaz ugyleti kamatot. A szerzodesben kikotott ugyleti kamatszint 3,99%, amelybol a Svajci Nemzeti Bank referencia kamata 1,51%. Az i.izleti kockazat rnerteke a kett6 kulonbsege (3,99%-1,51 % =) 2,48%. Ez kiemelkedoen magas kockazati szint, hiszen a Bank szamara csak akkor valik vesztesegesse az iizlet, ha a Svajci Nemzeti Bank referencia kamatszintje 3,99% fole emelkedik. Ez nem varhato, hiszen az elmult evek soran - amint azt az abra mutatja - a kamatszint soha sem emelkedett 2,6% fole.

UBOR
3 2,5

2 1,5
1 0,5 .... ._-_. __ --LlBOR

135

A Bank tulbiztositasat az is bizonyitja, hogy a Hpt. 87. §-a a bankok szamara meghatarozott uzleti kockazat merteket l,25%-ban maximalizalta, Az iigyleti kamatban szerzodesileg ervenyesitett kockazat merteket az Ados rna sem vitatja. A szerz6d6 felek kozotti elszarnolasi elteres arra vezethet6 viszsza, hogy a 1. Bank a Svajci Nernzeti Bank referenda karnatanak arfolyam valtozasat a szerzddes soran elhallgatta, amellyel az Ados szamara Iehetetlenne tette a kamatvaltozas rnertekenek ellenorzeset, hogy valoban a Svajci Nemzeti Bank referenda kamatszintjet ervenyesiti a Bank a szerzodes iigyleti kamataban, 2. Bank a szerzrides soran a Ieszerzridott ugyleti kamatot nem a Svajci Nemzeti Bank referenda kamatszintje szerint modositotta, hanem az Ados informaciohianyat kihasznalva a kama tot szubjektiven ernelte, es a Svajci Nemzeti Bank referenda kamat csokkeneset az iigyleti kamaton nem vezette

Az adatok szerint a Bank az els6 evben az ugyleti kamatot _ velhet6Jeg a kockazat csokkenese miatt - O,3%-kal a szerzcdott erteknel kisebb mertekben emelte ..Ezt kovetoen azonban lenyeges, szerzodesellenes kamatcmelest hajtott vegre. Miutan a bank egyetlen kamatadata sern egyezik a UBOR SAR3M kamatvaltozasa alapjan szamitott kamattal, a bankkamat meghatarozasa veletlenszerii es szubjektiv. A Bank elszamolasa hibas, amely miatt a kamat merteket ujra kell szamolni. A kamat szamitasara tobb m6dszer letezik. A Bank az LHH_20110221 Hirdetmenyenek 3. oldala szerint a 360 napos megoldast valasztotta. Ennek ertelrneben minden h6nap egysegesen, 30 napos. Ez alapjan az iigyleti kamat es a kezelesi kolt-

seg:
Toke Kamat 34478,80 34478,80 , Kezelesi kbltseg Osszesen Kamat 3,99% 1,50% Evi kamat 1 375,70 517,18 Napi kamat 3,82 1,44 Havi karnat 114,64 43,10

at.

KAMATsziNT

VITATASA

157,74

Az adosok a de viz a alacsonyabb kamata miatt vallaltak az arfolyam kockazatat, Az alacsony kamat volt a szerzodes rnotivacioja. Az alaesony kamatszint kepes kompenzalni az arfolyarn ingadozasat, (A kamatszint 1%-os valtozasa mintegy 9%-os arfolyammozgassal egyenertekli,) Csak az alacsony kamatszint miatt jott letre a deviza hitelszerzodes. A kamat tehat a szerzodeskdtes inditeka, a szerzddes Iegmeghatarozobb adata, A szerzodes szerint a kamat valtozasat a Bank Hirdetrneny utjan teszi kozze, A Bank honlapjan elerheto LHH_mll_3_20110101 pdf file-be foglalt hirdetmeny szerint a Bank a szerzodes szerinti egyes kamatperi6dusokban a kamatot az alabbiak szerint m6dositotta.
Datum Szerz6dott kamat 3,99% 3,99% 3,99% 3,99% 3,99% LIBOR szerzddasben 1,51% 1,51% 1,51% 1,51% 1,51% 2,61% 2,19% 0,09% 0,25% 5,0899% 4,6753% 2,5718% 2,7317% AKWALIS USOR Peri6dusnapra

A szamitas teljesen megegyezik a Bank 2006. junius 26-i ertesitojeben foglalt 30 napos h6napokra jelolt torleszto osszegevel, Szamolhat a Bank evente 365 nappal is. Ekkor azonban figyeIembe kell venni a 31 napos h6napokat es a 28/29 napos februart, a kamatot pedig a 30 naphoz kepest napi kamatszamitassal korrigalni

kell.
A ket szamitasi m6d kozott csak 0,0037% az elteres, Az tehat, hogy melyik megoldast valasztja a bank, csak dentes kerdese. Az Ad6s fele a Bank altal kozolt havi torleszto reszletek egyik rendszert sem tiikrozik, sot erthetetlenek, A Bank leveleben a 360 nappal szarnolt rendszer adata (157,74 CHF) keveredik valamilyen mas szarnitas eredmenyevel:

szamttott
kamat

Sanki Ogyleti kamat 3,99% 4,79% 5,10% 5,70% 5,10%

Jogtalan karnatemeles -0,2999% 0,4247% 3,1282% 2,3683%

2006.05.24
2007.08.15 2008.08.15 20090817 2010.08.16

136

137

Bekero 200609.15 2006.10.16 2006.11.15 2006.1215 200701 15 2007.02.15 2007.03.19 2007.04.16 20070515 2007.06.15 2007.07.16 161,56 161,56 157,74 157,74 161,56
161,56

30 napos 157,74 157,74 157,74 157,74 157,74 157,74 157,74 157,74 157,74 157,74 157,74 1735,14

2007.08.15 2007.09.17 2007.10.15 2007.11.15 2007.12.17 2006.01.15 2008.02.15 20060317 2008.04.15 2008.05.15 2008.06.16 2008.07.15 200808.15 2008.09.24 2008.10.15 2008.11.17 2008.12.15 200901 15 200902.16 2009.03.16 20090415 2009.05.15 2009.00.15 2009.07.15 20090817 2009.09.15 2009.10.15 2009.11.16 2009.12.15 2010.01.15 2010.02.15 2010.03.16 20100415 2010.05.17 2010.06.15 2010.07.15 20100816 2010.09.15 2010.10.15 201011.15 2010.12.15 2011.01.17 2011.02.15 2011.03.16 20110415 2011.05.16 2011.06.15 2011.07.18 6SSZESEN: 1.50% 3.99% 0.247273% 2,48 /o
D

160.69 157.65 151.98 157,31
156.04 159,03

6925 6803 6550 6780 6725 6854 7177 7453 6982 6728 6713 6274 6476 6638 7328 7781 7463 8305 8821 8538 8422 8414 8081 7926 7870 7929 7751 7825 7968 7944

23480 23065 22207 22986 22800 23237 24331 2526B 23670 22 809 22759 21270 20167 20669 22817 24228 23239 25860 27469 26586 26226 26199 25163 24680 13470 13571 13266 13393 13537 13597 13918 13742 13742 14922 15080 15609 16739 17318 16341 16449 17185 17174

6947 6803 6550 6780 6726 6854 7177 7453 6982 6728 6713 6274 6477 6451 7326 7781 7463 B711 8842 8538 8423 8414 8051 7926 787O 7929 7751 7825 7968 7945 8132 8026 8029 8715 8811 8904 8992
9310 B 773 B 832

22577
2-1398 IS0n 22 B3B

23548 21598 24175 25106
19800

1,50%

3,99%

2,605461%

2,48%

5,09%

166,52 172.93 161.99 156.10 155,76 145,57
150,27 154,01

150,10 165,38 153,92 161,56 161,56 1754,24

21932 23344 19771
23200

23'(78
26012

170,02 180,53 173,16 1,50% 3,99% 2.190833% 2.48% 4.67% 192,69
204,68

25465
24075

(Erthetetlen, hogy aprilis miert 165;38 CHF; es majus miert 153;92 CHF.) A Bank altal bekert osszeg magasabb a 30 napos szarnitashoz kepest, Az elteres: 19,10 CHF (1,1 %); amelynel nern is az elteresek nagysaga, hanem a havi indokolatlan ingadozasa hivja fel a figyelmet a szubjektiv torleszto reszlet megallapitasra, Az eltelt id6szakot ezert at kell szarnolni.

31323
33400

198.10 195.42 195.22 187.50 183.90 162.60 183.97 179,84 181,56
lB4,87

27625
2919B

29168 28948 27476 33472 29636 29970 32274 29781 31742 32491 30009
31045

Datum

Kezeh~si Ogyleti koltseg kama!

LlBOR SARJM

Koc-

kazat

KOrTigalt ugyleli kamat

ArfOlyam

Hitel dij HUF

Hital kamat HUF

Bank szerinti Hiteldfj HUF Kamat HUF 37099 20728 20051 18960

2000.0BI5 2000.09.15 2006.10.16 2006.11.15 2000.12.15 2007.01.15 2007.02.15 2007.03.19 2007.04.16 2007.05.15 2007.06.15 2007.07.16 1.50% 3,99% 1.505582% 2,48% 3.99%

176,51 174.78 169,26 165,39 161.22 159.89 157.97 155,98 152.22 152.96 154,74 151,44

7607 7533 7295 7128 6948 6891 6808 6723 6560 6592 6669 6527

20235 20037 19404 18961 18483 18330 18110 17 882 17451 17536 17740 17361

7605 7542 7295 7125 6949 6895 6809 6723 6561 6593 6671 6527

1,50%

3.99%

0,087386%

2,48%

2.57%

184,33 188.68 186.29 186.29 202,28 204,43
211.60

a a

132 029

8029 8718 8811 9120 9207 9525 8988 9047 9452 9445

35957 32932
34430 33248

18482 18951 18713
19073

213,62
221,00 20B.54 209,91

32273
30411

16288 16951 18334 15836

31636 32125 35313

219,31 2.73% 219.16

9276
9260

413225

1061 868

412038

1 415058

138

139

A kezelesi koltseg jelen szamitasa es a Bank fizetesi bekerese kozott 1.187 HUF (0,29%) az elteres, ami hibahataron beluli ertek, (PI. a tizedesek elteresebol is fakadhat.) Ez az adat egyebkent azt is bizonyitja, hogy a szamitas helyes! A hitel kamat teren jelen szamitasa es a Bank fizetesi bekerese kozott 353.190 HUF (33,26%) az elteres, ami sulyos elteresnek minositheto. Kulonosen jelentos az elteres az utolso ket kamatperi6dusban, arnikor a Svajci Nemzeti Bank referencia kamata lenyegesen (Szerzodeskbtes kori l,51%-r61 O,087%-ra!) esett, mikozben a Bank az iigyleti kamatszintet (Szerzodeskbfes kori 3,99%-r61 5J%-raJ) emelte. A Bank altali iigyleti kamat emeles ebben az idoszakban 128% volt! Eppen a kamat csokkenese tudta volna az ebben az id6szakban megemelked6 arfolyam emelkedest kompenzalni, amit a bank elvett az adostol, A szerzodes szerinti 300 h6nap hitelfutamb61 csak 55 honap telt el. A toketartozas torlesztese meg el sem kezd6d6tt. A toketorlesztes kezdetevel a t6rleszt6 reszlet nagysaga is emelkedik. Az ugyleti kamat jogtalanul magasabb szintje tehat nagyobb tokere vetit6dik. A hitelfelvevo tulfizetese a jovoben csak tovabb nohet. Ha az ugyleti kamat jelenlegi tulfizetesi mertekevel szarnolunk, ez a szerzodes lejarataig mintegy 3,8 MFt tulfizetest tehet ki, Ha figyelembe vesszuk, hogy a Svajci Nemzeti Bank referenda kamata nagyon alacsony szin ten van, legalabb 1%-05, de akar 2%-os kamatemeles is bekovetkezhet, ami a torleszto reszlet 10%-os, ill. 20%-05 emeleset vonhatja maga utan. Velelmezhet6, hogy ha a svajci frank atvaltasi arfolyama eleri a 240 HUF/CHF erteket, ez ujabb 10%-05 nagysagrendu forint torlesztoreszlet ernelkedest vonhat maga utan, Mindezekkel a szerztides soran akar 5 MFt tulfizetes is keletkezhet. A tulfizetes oka, hogy a Bank nem alkalmazta a Svajci Nemzeti Bank referenda kamatabol fakad6 elterest, hanem szubjektiven emelte a kamatszintet akkor is, amikor a Svajci Nemzeti Bank referenda kamata csokkent,

3. SZAMU PELDA
A penzugyi szolgaltatouj szernelygepkocsi szel val6 vasarlasahoz nyujtott kolcsont.
SZEHZODEsr ADATOK
Devizanem CHF

20% melletti onresz-

Fmanszlrozas
Eszkoz Allapot Brutt6 ar Kolcson Sajat era Szerzodeskotesi Kamat THM Refencia Refencia Torlesztes Torlesztoreszlet Ktilcstin lejarat karnatlab karnatlab 3 h6napos rnerteke LlBOR dij: % Sajat era kiszamltva osszeqe

kolcson
gepkocsi

uj
3780000 3024000 756000 0 20% 8,39% 9,34% Ft Ft Ft

0% 120 37342 226,83 2016.04.01 2006.03.31 h6nap Ft CHF

THM napja

veteti alio/yam E/adasi alia/yam

164,63 168,75

DEVIZAATVALTAs

BIZONYTALANSAcA

https:!/www.kh.hu/publish/kh/hu/lakossag/kereses.html?q=%C3% A1rfolyam&filter=&page=1 honlapon 3 deviza valuta talalhato

es

arfolyam

140

141

TEVES ARFOLYAM MEGHATAROzAs
al1'olyam

I minden

ternak6rben

osszes tataiat (24) ~ arfolyamok es kondiciok

K8C slapok anolyamai

A szerzodes megfogalmazasa szerint egyertelmuen kolcsonszerzodes. A kolcson eseteben a folyositas napjanak megfelel6 arfolyamot kell alkalrnazni A szerzodes szerint a THM rnegallapitas napja 2006.03 31. Ha ezen a napon utalasra kerult a penz, akkor a havi torlesztes minden napja ho else napiara esik. A penzugyi szolgaltato is igy hatarozta meg a fizetesi uternezest. A 3.024.000 HUF kolcson atszamitasanal 2006.03.31-en ervenyes arfolyamok es a szerzodesben leva arfolyamok elternek egymast61, igy a tartozas CHF bsszege is elter,
Szerzodes
Vetal

e

arfolyamok

es kondiciok

Deviza I. 166,1 170,3 18205,90 162,56

Deviza

II.

104,63 108,75 1B 368,46

167,34 168.44 18070,99 297.47

Bubor-Libor atfolyamok

Ela(las Kolcson CHF Tutszarnlazas

e

Bubor-Ubor

atfolVamOk

8uMr-Libor

aliolyamok

Egyertelmuen megallapithato, hogy a szerzodesben szereplo arfolyam nem felel meg a Deoiza es valutaajcinl6 nagy arfolyarntablajanagy

4,)

nevtza

es

valutaalanle

cleviza

es v"lutaarfolyarnok

e

Deviza

es
es

vatutaajante

nagy

deviza es val uta arfolyamok

ban szerep16 arfolyamnak. Az arfolyarnok torteneti adatainak nyilvantartasa a penziigyi szolgaltat6 kotelezettsege. Nem lehet velelmezni, hogy a penzugyi szolgaltato osszes arfolyarn adata hamis lenne. Velelmezheto azonban, hogy a szerzodesbe nem az arfolyarntablaban rogzitett adat kerult tevesen beirasra, am ely esaknem egyhavi torlesztoreszlet nagysagu elterest eredmenyezett. A tovabbiakban a penzugyi szolgaltato arfolyamtablajaban szereplo, deviza arfolyarnot tekintjuk mervadonak.
TEVES KAMATSZINT SZAMIT As

e

Delliza

valutaajanle nagv

deviza es val uta atfblyarnok

A honlap nem tartalrnazza,

rni a kulonbseg

a 3 db Deoiza

taajcin16 nagy megjelolesu cim es annak tartalma kozott, Vegignezve

es ualu-

az egyes lapokat szinten nern lehet megjelblesben kulonbseget talalni. (Vagy van, esak el:rejtve?) A Deoiza is valutaajan16 nagy lapon belli 1 harom arfolyam van Deuiza I" Deoiza ll. es Valuta. Nines megjelOlve, mikor melyik deviza arfolyamot kell alkalmazni.

A penzugyi szolgaltato a szerzodesben kozolte a kamatlabat, ami 8,39%. A szerzcdesben szereplo torlesztoreszlet: 226,83 CHF. A penziigyi szolgaltato altal jelzett karnatlab alapjan szamitott annuitas szerinti reszlet:
Tcrtesztoresztet Toketartozas Tar1am (8V) szarnltas

szempontja

8,39% szertnt szamolva 1B 368,46 10 8,39% 0,6736%

226,84 CHF szerint szarnolva 18368.46 10 8.74% O}O07% 226,84

vatos hitcl lis kamat 18205,90 10 8,39% 0,6736% 221,69

Evi kamal Havi kamal Havi tortesztoreszct CHF

223,67

142

143

A kozzetett arfolyamon kiszamolt 18.205.90 HUF tartozas a szerz6dott 8,39% kamattal 221,69 CHF torleszto reszletet eredrnenyez. A "tevedes" merteke (226,84-221,69=5,15, 5,15*120=617,87 CHF), ami csaknem 3 torleszto reszletnek felel meg.

A 130,23 utan 133,74, (nem emelkedhet). Majd 120,54 (irrealis a csokkenes). Majd ujra 128,12 (nem emelkedhet). Ugyan ezen id6szak valos annuitasszamitasa szerint a kamattartozas:
Idoszak Esedekesseg 2006.05.01 2006.06.01 2006.07.03 2006.08.01 2006.09.01 2006.10.02 2006.11.01 2006.12.01 200701.01 20070201 2007.03.01 2007.04.02 20070501 20070601 2007.07.02 Tartozas h6 elejen 18 358.46 18 270,32 18 171,50 18071,98 17 971.77 17 870.85 17769.23 17666,89 17 563,84 17 460,07 17355.56 17250,33 17 144.36 17037.65 16930.18 Torleszles; lisszeg 226.84 Ft 226,84 Ft 226,84 Ft 226.84 Ft 226.B4 Ft 226,84 Ft 226,84 Ft 226,84 Fl 226,84 Fl 226,84 Ft 226.84 Ft 226,84 Ft 226,84 Ft 226,84 Ft 226.84 Ft Torlesztas kamatra 128,71 128,02 127,33 126,63 125,93 125,22 124,51 123,79 123,07 122.34 121.61 120,87 120,13 119,36 118,63 Tnrleaztas !6kere 98,14Ft 98.62 Ft 99.52 Ft 100,21 Ft 100,92 Ft 101.62 Fl 102,34 Fl 103,05 Ft 103,77 Fl 104,50 Fl 105,23 Ft 105,97 Ft 106,71 Ft 107,46 Ft 108,21 Ft Tartozas h6

vegen
1B 270.32 18171.50 18071,98 17971,77 17 870.85 17769.23 17666.89 17563.84 17 460.07 17355.56 17250.33 17144.36 17 037.65 16930.18 16821.97

TEVES TORLESZTESI UTEMEZES

1. 2. 3. 4 5 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15

A penzugyi szolgaltato a szerzodes Torteeztee: utemezes elnevezesti rnellekleteben a torlesztes alapjan fennallo toketartozast az alabbiak szerint szamitotta.
Esedekesseg 0, 1 2. 3. 4 5. 6, 7 B 9 10, 11. 12. 13. 14 15 200605.01 20060601 2006.07.03 200608.01 2006.09.01 20061002 2006.11.01 2006.12.01 2007.01.01 2007.02.01 2007.03.01 2007.04.02 2007.05.01 2007.06.01 200707.02 226,83 226.83 226,83 226,83 226,83 226.83 226,83 226.83 226,83 226,83 226,83 226,83 226,83 226,83 226,83 130,91 130,23 133.74 120,54 128,12 127,42 122.01 121,89 125,22 124,49 111,75 126,92 114.32 121,43 120,68 95,91 96,60 93,09 106,29 96,71 99,41 104,22 104,94 101,61 102,33 115.08 99,90 112,51 105,40 106,15 T6rlesztesi tlsszeg Kamattcrlesztes T6ke-tlirlesztes T6ke-tartozas 18368,46 18272,55 18175,95 18082,86 17976,57 17877,86 17778.45 17 674.23 17569.29 17467.68 17 365,35 17 250,27 17150,37 17037,86 16932,46 16 826,31

A tablazatbol mar az els6 ratekintesre is latni lehet, hogy a szamitas teves, Annuitas szamitasa eseten rnatematikai torvenyszeniseg, hogy a kamat osszegenek minden torlesztes utan csokkenni kell. Ezzel szemben a kamat a tablazatban az alabbiak szerint alakul:
2. 3 4. 5. 20060601 2006.07.03 20060801 2006.09.01 226,83 226.83 226,83 226,83 130,23 133,74 120,54 128,12

A fenti tablazatbol Iathato, hogy a kamat folyamatosan csokken, mig a toketorlesztes folyamatosan emelkedik. A penzugyi szolgaltato szamitasa osszegszerusegeben a 15, torleszto reszletnel d.Sd CHF osszeggel nagyobb. Nem az osszegszeniseg, hanem sokkal inkabb az attekinthetetlenseg volt a penziigyi szolgaltato celja, ami miatt a szamitast "elprogramozta". Esetleg arra gondoltak, hogy a szamokkal a hitelfelvevo nem tudja ellenorizni a vales helyzetet, es felhagy az ellenorzessel? A szerzodesben valo szarn itas helytelen, azt a korabban korrigalt adatokkalmeg kell ismetelni,

ANNU1T

As szAMrT ASA

Az atvaltas helyesbitese utan a tartozas 18.205,90 CHF. A tartozasnak es a szerzodott 8,39% kamatnak megfelel6en a torleszto reszlet osszege: 221,69 CHF. Ezekkel az adatokkal az annuitas szarnitasa:

144

145

Id6szak 0 1 2 3, 4 5 6 7 8 9 10 11. 12, 13. 14 15. 16. 17. is. 19 20. 21 22. 23. 24. 25. 26
27

Esedakesseg

Ev
1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 4 4 4 4 4 4 4

H6nap 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 1 2 3 4 5 6 7

Tartozas h6 elejen 18205.90 18106.85 18007,13 17 906,74 17805,67 17 703,93 17601,49 17498,37 17394,55 17290,03 17184,81 17078,88 16972,24 16854,88 16756,79 16647,98 16538,43 16428,15 16317,12 16205,35 16092,82 15979,53 15865,48 15750.67 15635.08 15518,71 15401,55 15283,61 15164,87 15045,34 14924,99 14803,84 14681,87 1455908 14435,46 1431.1,01 14185,72 14059,59 13932,61 13 804,77 13676.07 13546,50 13416,07

Torlesztes! osszeg 221,69 Ft 221,69 Ft 221,69 Ft 221,69 Ft 221,69 Ft 221,69 Ft 221,69 Ft 221,69 Ft 221,69 Ft 221,69 Ft 221,69 Ft 221,69 Ft 221,69 Ft 221,69 Ft 221,69 Ft 221,69 Ft 221,69 Ft 221,69 Ft 221,69 Ft 221,69 Ft 221,69 Ft 221,69 Ft 221,69 Ft 221,69 Ft 221,69 Ft 221,69 Ft 221,69 Ft 221,69 Ft 221,69 Ft 221,69Ft 221,69 Ft 221,69 Ft 221,69 Ft 221,69 Ft 221,69 Ft 221,69 Ft 221,69 Ft 221,69 Ft 221,69 Ft 221,69 FI 221,69 FI 221,69 Ft 221,69 Fl

Torle sztes, karnatra

Tortesztes taker" 99,05 FI 99,72 FI 100,39 Ft 101,07 Ft 101,75Ft 102,43 Ft 103,12 Ft 103,62 Ft 104,52 Fl 105,22 Fl 105,93 Fl 105,64 Ft 107,36 Ft 108,09 Fl 108,81 Ft 109,55 Fl 110,28 Ft 111,03 Ft 111.78Ft 112,53 FI 113,29 Ft 114,05 Ft 114,82 Ft 115,59 FI 116,37 Ft 117,15 FI 117,94 Fl 118,74 FI 119,54 Fl 120,34 Ft 121,15 Ft 121,97 Ft 122,79 Fl 123,62 Ft 124,45 Fl 125,29 Fl 125,13 Fl 126,98 Fl 127,84 Ft 128,70 Fl 129,57 Ft 130,44 Fl 131,32 Fl

Tartozas ho ~egim 18106,85 1B 007,13 17906,74 17805,67 17 703,93 17601,49 17498,37 17 394,55 17290,03 17184,81 17078,88 16972,24 16864,8B 16 756,79 16647,98 16 538,43 16428,15 16317,12 16205,35 16092,82 15 979,53 15 865,46 15750,67 15635,08 15518,71 15401.55 15283,61 15164,87 15045,34 14924,99 14 803,84 14681,87 14 559,OB 14435,46 14311,01 14185,72 14059,59 13 932,61 13 604,77 13676,07 13 546.50 13416,07 13284,75

Id6szak 43. 44. 45. 46.
47.

Esedekesseg 2009,11,02 2009.12.01 2010.01.04 20100201 2010.03.01 201004.01 20100503 .2010.06,01 2010,07.01 2010.08.02 2010.09.01 2010.10.01 20101101 2010.12.01 2011.01.03 2011.02.01 2011.03.01
2011.04.01

Ev
4 4 4 4 4 5 5 5 5 5 5 5 5

H6nap 8 9 10 11 12 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 1 2

Tartozas ho elejen 13284,75 13152,55 13019,45 12885,46 12750,57 12614,77 12478,06 12340,42 12201,86 12062,36 11921,92 11 780,54 11 638.20 11 494,91 11 350,65 11 205,42 11059,21 10912,02 10763,83 10614,65 10464,46 10313,26 101'61,04 10007,79 9853,51 9698,20 9541,83 9384,42 9225,94 9066,40 8905,78 8744,08 8581,29 B 417,40 8252,41 8086,31 7919,09 7750,74 7 581,26 7410,64 7 238,86 7 065,93 6 B91,84

T6rleszlesi osszeq 221,69 Ft 221,69 Ft 221,69 Ft 221,69 Ft 221,69 Fl 221,69 Fl 221,69 PI 221,69 Fl 221,69 Fl 221,69 Fl 221.69 Ft 221,69 Ft 221,69 FI 221,69 Ft 221,69 Ft 221,69 FI 221,69 Ft 221,69 Ft 221,69 Ft 221,69 Ft 221,69 Ft 221,69 Ft 221,69 Ft 221,69 Fl 221,69 Ft 221,69 Ft 221.69 FI 221,69 Ft 221,69 Ft 221,69 Ft 221,69 Ft 221,69 Ft 221,69 Ft 221,69 Ft 221,69 Ft 221,69 FI 221,69 Ft 221,69 Fl 221,69 Ft 221,69 Fl 221,69 Ft 221,69 Ft 221,69 Ft
I

Torlesztes karnatra 89,49 88,60 87,70 86,80
85,89

Torlesztes takere 132,20 Ft 133,09 Ft 133,99 Ft 134,89 Ft 135,80 Ft 136}2Ft 137,64 Ft 138,56 Ft 139,50 Ft 140,44 Ft 141,38 Ft 142,34 FI 143,29 Ft 144,26 FI 145,23 FI 146,21 Ft 147,19 Ft 148,19 Ft 149,18 Fl 150,19 Ft 151,20 Ft 152,22 Ft 153,24 Fl 154,28 Ft 155,32 FI 156,36 FI 157,42 FI 158,48 Ft 159,54 FI 160,62 Ft 151,70 Ft 152,79 Fl 163,89 Fl 164,99 Ft 166,10 FI 167,22 Ft 168,35 Ft 169.48 Ft 170,62 Fl 171.77 FI 172,93 Fl 174,09 Fl 175,27 FI

Tartozas h6

vegen
13152,55 13019,45 12885,46
J,2

122,64 121,97 121,30 120,63 119,95 119,26 118,57 117,68 117,18 116,47 115,76 115,05 1'14,33 113,61 112,88 112,15 111.41 110,67 109,92 109,17
108.41

20060502 2006.06.01 2006.0703 20060801 20060901 2006.10.02 2006.11.01 20061201 2007.01.02 200702.01 2007.0301 2007.0~.02 2007.05.02 20070601 20070702 2007.08.01 2007.09.02 2007.10.01 20071101 2007.1202 200801 02 20080201 20080302 2008.04.01 20080502 20080602 200B0701 2008.0801 20080901 2008.10.01 200Bl1 02

750,57

12514,77 12476,06 12340,42 12201,66 12062,36 11921,92 11780,54 11 638,20 11494,91 11350,65 11 205,42 11059,21 10912,02 10763,83 10614,65 10 464,45 10313,26 10 161,04 10007,79 9853,51 9698.20 9541,83 9384.42 9225.94 9066,40 8905}8 8744,08 8581,29 8417,40 8252,41 8086,31 7919,09 7750,74 7581,26 7410,64 7238,86 7065,93 6891,84 6716,57

48 49 50. 51, 52. 53. 54 55 56. 57 58, 59. 50 61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73. 74, 75. 75. 77. 7B. 79, 80. 81 82. 83 84 85.

84,98 84,06 83,13 62,20 81,26 80,31 79,36 78,40 77,43 75,46 75.~8 74,50 73,51 72,51 71,50 70,49 69,47 68,45 67,42 66,38 65,33 64,28 63,22 62,15 61,07 59,99 58,90 57,81 56,70 55,59 54,47 53,35 52,21 51,07 49,92 48,76 47.60 46.43

5
5 5 5 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 7 7 7 7 7 7 7 7 7 7 7 7 8 8

2011.05.02 2011.0601 2011.07.01 20110801 20110901 2011.10.03 2011.11.01 2011.12.01 2012.01.01 20120202 20120301 20120402 2012.05.02 2012.06.01 2012.07.02 2012.0801 20120903 20121001 2012.11.01 20121203 2013.01.02 2013.02.01 20130301 20130401 2013.05.02

107,64 106.88 106,10 105.32 104.54 103,75 102,96 102,16 101,35 100,54
99,72

2B, 29. 30. 31 32 33. 34. 35.
35,

20081201 200901.01 2009.02.02 2009.03.02 2009.04,01 2009.05.02 2009.06.01 20090701 20090803 2009.09.01 2009.10.02

98,90 98,08 97,24 96,40 95,56 94,71 93,86 92,99 92,13 91,25 90,38

37. 38. 39 40 41 42.

146

147

Id6szak 86. 87. 88. 89. 90. 91 92. 93. 94 95 96, 97, 9B. 99 100. 101. 102, 103. 104. 105. 106. 107. 108. \09. 110. 111 112. 113. 114. 115. 116. 117. 118. 119.

Esede-

kesseq 20130603 201307.01 2013.08.01 2013.09.02 2013.10.01 2013.11.01 2013.12.02 201401.02 201402.03 20140303 20140401 201405.02 20140602 2014.07.01 2014.08.01 201409.01 2014,10.01 2014,11,03 2014.12.01 2015.01.02 2015.02.02 2015.03.02 201504.01 2015.05.02 20150601 20150701 20150803 2015.09.01 2015.1001 2015. tl.02 2015.12.01 2016.01.04 20160201 20160301

Ev
8 8 8 8 8

H6nap 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 1 2 :3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

he

Tartozas elejen 6716.57 6540,12 6362,49 6183,65 6003,62 5822,37 5639,89 5456,19 5271.25 5085,07

Tortesztesi osszaq 221,69 Ft 221.69 Ft 221,69 Ft 221,69 Ft 221.69 Ft 221,69 Ft 221,69 Fl 221,69 FI 221,69 Ft 221,69 Ft 221,69 Ft 221,69 Fl 221,69 Ft 221,69 Ft 221,69 Ft 221,69Ft 221,69 Ft 221,69 Ft 221,69 Ft 221,69 Ft 221,69 Ft 221,69 Ft 221,69 Ft 221,69 Fl 221,69 Ft 221,69 Ft 221,69 Ft 221,69 Ft 221,69 Ft 221,69 Ft 221,69 Ft 221.69 Ft 221,69 Ft 221,69 Ft

Torlesztes

kamatra 45.25 44.06 42.86 41,66 40,44 39,22 37,99 36.76 35,51 34,26 32,99 31,72 30,44 29,15 27,86 26,55 25,24 23,91 22,58 21,24 19,89 18,53 17,16 15,78 14,40 13.00 11.59 10,18 B,75 7,32 5,87 4,42 2,96 1,48

Tortesztes t6kere 176,45 Ft 177,64 Fl 178,83 Ft 180,04 Ft 181,25 Ft 182,47 Ft 183,70 Ft 184,94 Ft 186,18 Ft 187,44 Ft 188,70 Ft 189,97 Ft 191,25 Ft 192,54 Ft 193,84 Ft 195,14 Ft 196,46 Ft 197,78 Ft 199,11 Ft 200,45 Ft 201,81 Fl 203,16 Ft 204,53 Ft 205,91 Ft 207,30 Ft 208,69 Ft 210,10 FI 211,52 Fl 212,94 Fl 214,38 Ft 215,82 Ft 217,27 Fl 218,74 Ft 220,21 Ft

Tartozas h6 vegim 6540,12 6362,49 6183,65 6003,62 5822.37 5639,89 5456,19 5271,25 5085,07 4897,63 4708,93 451 B,96 4327,71 4135,17 3941,33 3746,18 3549,73 3351,95 3152,83 2952,38 2750,57 2547,41 2 342,87 2136,96 1 929,67 1720,97 1510,87 1299,35 1085,41 872,04 656,22 438,95 220,21 0,00

az elszarnolas ertelmezheto els6 sorai a kovetkezok:
Sorszarr,

lenne. A havi bontasok
Alap tokeresz 7507 15249 16054 17545 Alap
karnatresz

elszarnolasanak
Erteknap Artotyam villtozas 172,011167.6 172,291167,6 179,561167,6 173,751167,6

Megnev. kotcson kolcson kolcscn kolcson Artctyamvaltozas 197 427 1 146 644 szolgaltato
il

Esedekesseg 2006.06.01 2006.07.03 2006.08.03 2006.09.01 Tdkeresz 7507 15249 16054 17 545 tablazerot

Alap torlesztes 37444 37894 37878 37847 Kifizehls
napja

1 2 3 4 Sorszarn 1 2 3 4 (A pcnzugyi

29937 22645 21824 20302 Tdrlesztd raszlet 38429 38954 40581 39236
itt
nCIl1

2006.05.12 2006.06.12 2006.07.12 2006.08.14 Kifizetve 38429,00 38954,00 40581,00 39236,00

8 8
8 8 8 9 9

Kamatresz 30725 23278 23381 21047

2006.05.29 20060705 20060811 2006.0913

4897,63 4708,93 4518,95 4327,71 4135,17 3941,33 3746,18 3549,73 3351,95 3152,83 2952,38 2750,57 2547,41 2342,87 2136,96 1929,67 1 720,97 1510,87 1 299,35 10B6,41 872,04 656,22 438,95 220,21

9
9

cgy sorban irta, cz

fl'rl" ki cmiatt ket sorbnn kurult clbclyczosrc.)

9
9 9

9
9 9 9 9 10 10 10 10 10 10 10 10 10 10 10 10

Az elszamolas modjara az abban szerep16 szamok alapjan nern sikerult rajonni. (Velhetoleg ez a cel.) Az egyeztet6 level alapjan egyetlen adat egyezik, a kolcson OSZszege forintban, ami 3,024.000 HUF. A tobbi szamitott ad at tisztazatIan, es elter az eddigi adatoktol,
DEVIZA1-1JTEL A DEVIZAHITEL?

A 119, reszlet Tariozas h6 vigen az ertek 0, A szamitas helyes

ELszAMOLAs ATTEKINH-IETETLENSEGE
A hitelfelvevo egyeztetest kert a penziigyi szolgaltatotol, Az Egyezteto leuel sem datumot, sem iktatoszarnot nem tartalmaz, nines mire hivatkozni. Az Egyezteto level nem tartalmaz magyarazatot, amivel 148

A szerzodes es az elszamolas alapjan megallapithato, hogy a felek kozott megkotott szerzodes nem deviza hitelszerzodes. A szerz6des ugyan megallapitja, hogy a refereneia karnatlab a 3 honapos CHF LIBOR, annak erteket azonban O,OOO%-ban hatarozza meg, holott a THM megallapitas napjan a 3 honapos CHF LIBOR erteke 1,149522 % volt. Ezzel a rnegallapitassal a penzugyi szolgaltato nem tevedett, hanern torolte a szerzodes deviza jelleget. A felek azert kotottek CHF alapu szerzodest, mert a svajci referencia karnatlab lenyegesen alacsonyobb kamatszintii hitelezest tett lehetove. Az alacsonyabb kamatszint miatt vallalta a hitel£elvev6 a szerzodes hatranyat. az arfolyarnvaltozast. Az alaesonyabb karnatszint Iehetosegenek kizarasa okafogyotta tette a szerzodest, A penzugyi szolgaltato rnegtevesztette a hitelfelvev6t a kamatszint vonatkozasaban, A megtevesztest pedig bizonyitja, hogy ha a hitelfelvev6 tudta volna. hogy a svajci referenciakamat csokkenese nem kerul figyelembe vetelre, csak a kedvez6tlen arfolyamvaltozas, akkor nem kototte volna meg a szerzodest, 149

A penzugyi szolgaltato sem tekintette a szerzodest deviza hitelszerzodesnek, amit az alabbi tenyek bizonyitanak: - A szerzodest a penziigyi szolgaltato forint alapon tartja nyil-

1 TCiJ.:et:n1o'!Js
.Tartalll 3

J 0,.000 10

van, - A penzugyi szolgaltato az osszes szamitasat forint alapon vegzi. - A penzugyi szolgaltato valotlanul, 0,000% szinten adta meg a szerzodesben a 3 h6napos CHF LIBOR erteket, amikor az 1,149522% volt. - A penzugyi szolgaltato honlapjan a 3 honapos CHF UBOR erteke nem elerheto. Ha a szolgaltato valoban svajci frank alapu szerzcdest kotott volna, kozze teszi a LIBOR arfolyam alakulasat, eppen {lgy, mit a HUF/CHF atvaltasi arfolyam alakulasat, - A szerzodeskotes idopontjaban a forint alapu bankkozi karnat, a BUBOR szintje 6(32% volt. Ez azt bizonyitja, hogy a felek kozott kotott szerzodes 6,32% + t5% kezelesi kolrseg ""7,82% szinten finanszirozhato volt. Mikozben a felek kozott megkotott szerzodes 8,39(1'0 kamatszinttel, es 9,34% THM szinten jott letre. Ez azt bizonyitja, hogy a penzugyi szolgaltato anyagi erdeke volt, hogy a szerzodest forintban finanszirozza. bsszefoglalva a penzugyi szolgaltato kizarta az arfolyamvaltozas kockazatanak kompenzalasara alkalmas svajci referencia kamat alkalrnazasat a szerzodesben. A penzugyi szolgaltato a svajci frank alkalmazasat mint a forintfizetes nehezit6 tenyezojet alkalrnazza. A svajci frank - mint nehezit6 tenyezo - arfolyamanak alkalmazasat semmi sem indokolja. Emiatt a deviza hitelszerzodes szinlelt szerzodesnek minosul, amely csak a penzugyi szolgaltato indokolatlan nyeresegnoveleset szolgalja. A szerzodest a leplezett szerzodes szerint kell megitelni, azaz 3.024.000 HUF toketartozas 120 honap hitelfutamra 8,39% melletti karnattal, aminek adatait az alabbi tablazat tartalmazza.
idoszak 0 1 2, 3 4 5 6. 7, 8. 9 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17 18_ 19 20. 21. 22. 23 24 25. 26. 27, 28. 29. 30, 31. 32 33 34, 35, 36. 2006.05,02 2006.06.01 2006.07,03 2006,08,01 20060901 2006,1002 2006.1101 2006.12.01 2007.01.02 20070201 2007,0301 2007.04.02 20070502 2007.06.01 2007.07.02 2007.08,01 2007,09,02 2007.10.01 2007.11,01 2007.12.02 2008.01.02 2008.02.01 200803,02 2008.04.01 2008.05.02 2008.06.02 2008.07.01 2008.08.01 2008.09.01 2008.10.01 2008.11,02 2008,12,01 2009,01,01 2009.02.02 2009.03.02 2009.04.01 Esedekesseg

(.31,) E\fl k3mat

4 ;Had I(amat

5- : Ha1jl torlesztores:Jel

368Z3.30

Ev
1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 4

Honap
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 1 2 3 4 5 6 7 B 9 10 11 12 1

Tartozas elejan

he

Tortesztesi Ilsszeg 36823,30 36823,30 36823,30 36823,30 36823,30 36823,30 36823,30 36823,30 36823,30 36823,30 36823,30 36823.30 36823,30 36823,30 36823,30 36823,30 36823,30 36823,30 36823,30 36823,30 36823,30 36823,30 36823,30 36823,30 36823,30 36823,30 36823,30 36823,30 36823.30 36823.30 36823,30 36823,30 36823,30 36823,30 36823,30 36823.30 36823,30

Torlesztas kamatra 20370,85 20260,02 20148,44 20036,11 19923.03 19809,18 19694,57 19579,18 19463,02 19346,07 19228,34 19109,81 18990,49 18870,36 18749,42 18627,67 18505,10 18381,70 18257,47 18132,40 18006,49 17 879.14 17752,12 17623,65 17494,32 17364,11 17233.02 17101,06 16958,20 16834,45 16699,80 16564,24 16427,76 16290,37 16152,05 16012,80 15872,62

Torlesztes tOke,e 16452.45 16563,28 16674,85 16787,18 16900,27 17014,11 17 128,73 17244,11 17 360,28 17477,22 17 594,96 17713,48 17832,81 17952,94 16073,87 18195,63 16316,20 16441,60 18565,83 18690.90 18816,80 18943.56 19071,17 19199.64 19328,98 19459,19 19 590,27 19 722,24 19855,10 19988,85 20123.50 20259,06 20395,53 20532,93 20671,24 20810,49 20950,68

Tartozas vligen

he

3024000.00 3007547,55 2990984,28 2974 309.42 2957 522,24 2940621,97 2923607,86 2906479,13 2889235,01 2871874.74 2854 397,52 2836802,56 2819089,08 2801 256,27 2783303,33 2765229,46 2747 033,83 2728715,63 2710 274,03 2691 708,20 2673017,31 2654200,50 2635256,94 2616185,77 2596986,13 2577 657,15 2558197,96 2538607,69 2518885,45 2499030.35 2479041,50 2458918,00 2438658,94 2418263,40 2397 730,48 2377 059,23 2355248,74

3 007 547,55 2990984.28 2974309,42 2 957 522,24 2940621,97 2923607,86 2906479,13 2889235,01 2871 874,74 2854397,52 2836802,56 2819089,OB 2801256,27 2783303,33 2765229,46 2747033,83 2728715,63 2710274,03 2691 708,20 2673017,31 2654200,50 2635256,94 2616185,77 2596986,13 2577 657.15 2558197.96 2538607,69 2518 885,45 2499030,35 2479041,50 2458918,00 2438658,94 2418263,40 2397 730,48 2377 059.23 2356248,74 2335298,06

150

151

Idoszak 37 38 39 40 41. 42. 43 44 45. 46 47. 48 49 50. 51 52 53. 54. 55 56 57 58 59 60 61 62 63, 64. 65 66 67 68 69 70 71 72 73 74

Esede·
kesseg 20090502 20090601 2009.0701 20090803 20090901 20091002 2009.11.02 20091201 2010.01.04 20100201 20100301 20100401 20100503 20100601 20100701 2010.08.02 20100901 201010,01 20101101 20101201 2011.01.03 2011.02.01 2011.03.01 2011.04.01 2011.05.02 2011.06.01 2011.07.01 20110801 20110901 2011.10.03 2011.11.01 20111201 2012.01.01 20120202 20120301 20120402 201205.02 2012.06.01 20120702 20120801 20120903 2012.10.01 2012.11.01 2012.12.03

Ev
4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 5 5

H6nap 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 1 2

Tartozas he elejen 233529B,06 2314206,24 2292972,35 2271 595,41 2250074,47 2228408,56 2206596,70 2184637,90 2162531,18 2 140275.54 2117869,88 2095313,48 2 072 605.04 2049743,62 2026728,20 2003557,74 1 980231,20 1 956747,51 1 933105,63 1 909304,50 1 B85343,02 1 861 220,13 1836934}5 1 812485,76 1 787872,08 1 763092,59 1 738146,18 1713031,71 1687748,07 1 662294,11 1 636668.67 1610870.62 1 584898,78 1 558751,98 1 532429.05 1505928,79 1 479250,02 1 452391.54 1425352.12 1 398130,55 1370725.61 1 343136,06 1315360,65 1287398.14

Torle.z!esi osszeq 36823,30 36823,30 36823,.30 36823,30 36823,30 36823,30 36823,30 36823,30 36823,.30 36823,30 36823,30 36823,30 36823,30 36823,30 36823,30 36823,30 36823,30 36823,30 36823,30 36823,30 36823,30 36823,30 36823,30 36823.30 36823,30 36823,30 36823,30 35823,30 36823,30 36823,30 36823,30 36823,30 36823,30 36823,30 36823,30 36823,30 36823,30 36823,30 36823,30 36823,30 36823,30 36823,30 36823,30 36823,30

't orlesztes kamatra 15731,48 15589,40 15446.36 15302.36 15157,38 15011,43 14864,50 14716.58 14567.66 14417,74 14266.80 14114,85 13961,88 13807,88 13652,84 13496,75 13339,61 13181,42 13022,16 12861,82 12700,41 12537,91 12374,31 12209,61 12043,81 11 876,88 11 70B,83 11 539,65 11 369,33 11 197.86 11 025,24 10851,46 10676,50 10500,36 10323,04 10144,53 9964,81 9783,88 9601.73 9418,36 9233,75 9047,89 8860,79 B 672,42

Torfeaztea tokere 21091,81 2t 233,90 21376.94 21520,94 21 665.91 21811,86 21 958.80 22106}2 22255,64 22405,56 22556,49 22708,44 22861,42 23015,42 23170,46 23326.55 23483,68 23641,88 23801,14 23961,47 24122.89 24285,39 24448,98 24613,68 24779,48 24946,41 25114,46 25283,54 25453,96 25625,43 25798,06 "25971,84 26146,80 26322,93 26500,25 2667B,77 26858,49 27039,42 27221,57 27404,94 27589,55 27775,41 27962,51 28 150,B8

Tartozils h6

vegen

Id6szak 81. 82. 83. 84 85, 86, 67 B8. 89. 90 91" 92 93 94 95 96. 97. 98,

Esedekesseg 20130102 2013.02,01 2013.03.01 20130401 2013.05.02 2013.06.03 2013.0701 2013.08.01 201309.02 2013.10.01 2013.11.01 2013.12.02 201401.02 2014.02.03 201403,03 20140401 2014.05.02 2014.06.02 20140701 2014.06.01 2014,0901 20141001 20141103 2014.12.01 2015.01.02 20150202 2015.03.02 2015.04.01 2015.05.02 2015.06.01 2015,07,01 2015.08.03 20150901 2016,10,01 20151102 20151201 2016,01,04 2016,02.01 20160301

Ev
7 7 7 8 8 8 8 8 8 8 8 8 8 8 8 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 10 10 10 10 10 10 10 10 10 10 10 10

H6nap 10 11 12 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

Tartozas h6 elejen 1 259247,26 1 230906}5 1 202 375,32 1 173651,70 1 144 734,58 1115622,66 1 086314,64 1056809,18 1 027 104,96 997200,65 967094,89 936786,32 906273,58 875555,30 844630,09 813496,55 782 153,29 750 59B,B8 718831,91 6B6850,95 654654,55 622241,26 569609.62 556758,17 523685,41 490389,87 456870,03 423124,39 389151,42 354949,60 320517,38 285853,22 250955,54 215 822.18 180453,35 144845,66 108998,10 72909,05 36 576,90

Tc;rlesztesi lisszeg 36823,30 36823,30 3662.3,30 36823.30 36823,30 36823,30 36823.30 36823,30 36823,30 36823,30 36823,30 36823,30 36823,30 36823,30 36823,30 36823,30 36 823,30 35623,30 35823,30 36823,30 36823,30 36823.30 36823,30 36823,30 36823,30 36823,30 36823,30 36823,30 36823,30 36823,30 36823,30 36823,30 36823,30 36823,30 36 823,30 36823,30 36823,30 36823,30 35 B23,30

Torlo"sltes
karnatra

Torlasztes t6kere 28340,51 28531,43 28 723,63 28917,12 29111.92 28308,03 29505,46 29704,22 29 904,32 3010ST6 30308,57 30512,74 30718,28 30925,21 31133,54 31 343,27 31 554,41 31 766,97 31980,96 32196,40 32413,29 32631,64 32851,46 33072,76 33295,55 33519,84 33745,64 33972,97 34201,82 34432,22 34664,17 34897,68 35132,76 35369,43 35507,69 35847,56 36069,04 36332,15 36576,90

Tar1o,as hO

vegen

2314206,24 2292972,35 2271595,41 2250074,47 2 228408.56 2 206596,70 2 184637.90 2 152531,18 2 140275.54 2117869,98 2 095313.48 2072605,04 2 049743,62 2026728,20 2003557}4 1 980231.20 1 956747,51 1 933105,63 1 909304,50 1 885343,02 1.861 220,13 1 836934,75 1 812 485.16 1 787872,08 1 763092,59 1738146,18 1713031,71 1 587748,07 1 662294.11 1636668,67 1 610870,62 1 584898,78 1 558751,98 1 532429,05 1 505928,79 1 479250,02 1 452391,54 1425352,12 1 398 130,55 1 370725,61 1 343 136,06 1 315360,65 1 287398,14 1 259247,26

8482,78 8291,87 8099,67 7906,18 7711,38 7515.27 7317,84 7119,08 6918,98 6717,53 6514,73 6310,56 6105,01 5898,OB 5689,76 5480,03 5268.89 5056,33 4842,33 4626,90 4410,01 4191,66 3971,84 3750,54 3527,75 3303,46 3077,66 2850,33 2621,46 2391,OB 2159,13 1925,62 1 690.53 1 453,87 1215.60 975,74 734,25 491,14 246,40

1230906,75 1202375,32 1 173651,70 1 144734,58 1 115622,66 1086314,64 , 056809,18 1 027 104,96 997200,65 967094,89 936786,32 906273,58 875555,30 844630,09 813496,55 782 153,29 750598,88 718831,91 685850,95 654654.55 622241.26 589609,62 556758,17 523685,41 490 389,87 456870,03 423 124,39 389151,42 354949.60 320517.38 285 853.22 250955.54 215822,78 180453.35 144845,66 lOB 998,10 72 909,05 36576,90 D,OD

5 5
5 5 5 5 5 5 5 5 6 6 6 6 6 6 6 6 6 G 6 6 7 7 7 7 7 7 7 7 7

3
4 5 6 7 8 9 10 11 12 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 1 2 3 4 5 6

99
100 101 102, 103. 104 105. 106. 107 lOB, 109. 110. 111 112. 113. 114. 115. 116. 117. 118. 119

75
76 77 78 79 80

7
8 9

A fenti szamitasban a fizetend6 Tbrlesziesi osszeg cimen a hitelfelvevo tenyleges befizeteset beirva a toketartozas konnyen megallapithat6: (Kesedelmi kamattal nem kell szarnolni, miutan a hitelfelvevo tulfizetesben van.)

152

153

ldoszak 0 1 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10 11. 12. 13 14 15 16 17. 18. 19 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27 28 29 30 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39 40 41. 42 43

Esedekesseg 2006.05.02 2006.06.01 2006.07.03 2006.08.01 2006.09.01 2006.10.02 200611.01 2006.12.01 2007.01.02 20070201 2007.03.01 2007.04.02 20070502 2007.06.01 2007.07.02 2007.08.01 2007.09.02 200710.01 20071101 2007.12.02 2008.01.02 2008.02.01 2008.03.02 2008.04.01 2008.05.02 200B.06.02 20080701 2008.08.01 2008.0901 2008.10.01 2008.11.02 2008.12.01 20090101 20090202 20090302 2009.04.01 20090502 2009.06.01 2009.07.01 2009.08.03 2009.09.01 2009.10.02 2009.11.02 2009.12.01

Ev
1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 4 4 4 4 4 4 4 4

H6
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 1 2 3 4 5 6 7 8

Tartozas h6 elejen 3024000.00 3005941,85 2987237,05 2966779.25 2947 528.64 2926 810,35 2907385,49 2888913.78 2870293.64 285225506 2834710,97 2816646,69 2799766.73 2782434.06 2753649.62 2745822,65 2726556.59 2706232,74 2687482,99 2666918,93 2647 221,34 2626719.06 2603229,67 2579864,04 2557933,02 2536529,26 2515465.31 2497235.48 2477 847.83 2456934,59 2431362,46 240323B,07 2378163.23 2347 780,47 2314993.04 2279432,74 2247394,89 2216765.22 2 1B6 272.22 2 155 560,81 2126131,51 2 09S 391,97 2065558,09 2036738,23

Torlesztesi
osszeg 38429 38954 40581 39236 40574 39141 38057 38081 37374 36758 37160 35854 36193 37528 36444 37763 38691 36980 38668 37663 38335 41 184 40902 39310 38635 38151 35175 36210 37605 42123 44503 41264 46403 48603 51155 47393 45769 45426 45439 43950 44062 43956 43741 44147

Torlesztes kamatra 20370.85 20249.20 20123.20 19985.39 19855,71 19716,14 19585.29 19460.86 19335,42 19213,91 19095,72 lB 974,04 18860,33 18743.57 18617.03 1B 496.94 18367.15 18230.24 18103,94 17965.41 17 832,72 17694,61 17536.38 17378,9B 17231.24 17087.06 16945.16 16822.36 16691.15 16550.87 16378,61 15189.15 16020,24 15815.57 15594.70 15355,15 15139,33 14933.00 14727.59 14520,70 14322.46 14122.12 13921,15 13720.27

Torlesztes tilkere 18058,15 18704,80 20457,80 19250.61 20718.29 19424.86 18471.71 18620.14 1B 03B,56 17544,09 18054,28 16879.96 17332.67 18784,43 17826,97 19266,06 20323,85 18749,76 20564.06 19697.59 20502.28 23489,39 23365,62 21 931,02 21 403,76 21 063,94 18229.84 19387,54 20913.25 25572.13 28124,39 25074,85 30382,76 32787.43 35560.30 32037,85 30629.67 30493.00 30711,41 29429.30 29739,54 29833,88 29819.85 30425,73

Tartozas h6 vegen 3005941,85 2987237,05 2966 779,25 2947528.64 2926810.35 2 907 385.49 2888913,78 2870293,64 2852255.06 2834710,97 2816646.69 2799766.73 2782434,06 2763649.62 2745822.65 2726556.59 2706 232,74 2687482.99 2666918.93 2647221,34 2626719.06 2603229.67 2579864.04 2557933,02 2536529.26 2515465.31 2497235,48 2477847.83 2456 934.59 2431 352.46 2403238,07 2378163.23 2347780.47 2314993.04 2279432,74 2247394,89 2216765,22 2186272,22 2155560,81 2126131.51 2096 391,97 2066 558.09 2036738.23 2006 311,50

ld6szak
44.

Esede-

kesseg
2010.0104 2010.02.01 2010.03.01 2010.04.01 2010.05.03 2010.06.01 2010.07.01 2010.08.02 2010.09.01 2010.10.01 2010.11.01

Ev
4 4 4 4 5 5 5 5 5 5 5

H6 9 10 11 12 1 2 3 4 5 5 7

Tartozas h6 elejen 2006311,50 1 975348.80 1 943598.52 1 913749,37 1 883167.13 1 849867,86 1 815391,32 1 778637,51 1 742320.11 1703037,06 1 666700,38

Tbrlesztesi

osszeg
44478 45057 42942 43474 45985 46938 48983 48299 51020 47809 48540

Torlesztes kamatra 13515.30 13306,72 13 092.84 12891,77 12685.75 12461.44 12229,19 11981,60 11736.95 11 472.33 11 227.55

Torlesztes t6kere 30962,70 31 750,28 29849,16 305B2.23 33299.25 34476,56 36 753.81 36 317,40 39283.05 36336.67 37312.45

Tartozas h6 vegen 1 975348.80 1 943598.52 1 913749.37 1883167.13 1 849867,B8 1615391.32 1778637,51 1742320,11 1703037,06 1666700,38 '1629 387,93

45. 46. 47. 48. 49. 50. 51 52. 53. 54.

A penzugyi szolgaltato szerinti tartozas: Szamitas szerinti tartozas: Tulfizctcs:

1.949.813 HUF 1.629.388 HUF 320.425 HUF

r-~=--o~jl~:~=::='~=~~~~=::-~!,;[~~~~i~~i;32 I (t ..
':1 A 6

P

i._.E.:

..

1 'I. 3

T 6k'el.3rto;::h T~rtdl-n 19.1; E',II:amat Ha\ii I-:amat
HC'I'JIINI€-s:tOrc.s:lel I

1 ~29 38S 56

Il390~/]
0,67364%

31]

~'~3

A tulfizctes miatt cclszeru a hitelfutam
Id6szak 0 1. 2. 3 4. 5. 6. 7, 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14 15. 16. 17. 18 20060502 2006.06.01 2006.07.03 2006.08.01 2006.09_01 2006.10.02 2006.11.01 2006.12.01 2007.01.02 2007.02.01 2007.03.01 2007.04.02 2007.05.02 20070601 2007.07.02 2007.0B.ol 2007.09.02 2007.10.01 Esedli

szcrint ujra szarnitani a torleszto reszleteket:
Torlesztesl

kesseg

Ey
1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 2 2 2 2 2 2

H6 1 2 3

Tartoaas h6 elejen 1 629388.00 1609701.36 1589882.09 1569929.32 1549842.14 1529619.64 1509260.92 1 488765.05 1468131.12 1447358.18 1426445.31 1 405391.57 1 384 195.99 1 362857.64 1 341 375,54 1 319748,73 1 297 976.24 1 276057,07 1 253990,25

osszeq
30662,84 30662,84 30652.84 30652.84 30552.84 30662.84 30662.84 30652,84 30662,84 30662.84 30662.84 30662.84 30662.84 30662,84 30662.64 30662.84 30662,84 30662.84 30662,84

Tbriesztes kamatra 10976.20 10 B43.58 10710.07 10575,66 10440,34 10304,12 10165,97 10028,91 9889.91 9749,97 9609.09 9467.27 9324,49 9180.74 9036.03 8890.34 B 743,68 8595,02 8447,37

Torlesztes t6kere 19686.64 19819.26 19952.77 20087.1 B 20222,50 20358.72 20495,87 20633.94 20772.93 20912,87 21 053.75 21 195.57 21 338.35 21482.10 21626.81 21 772.50 21919.16 22066.82 22215,47

Tartozas h6

veg(m
1 609701,36 1 589882,09 1 569929.32 1 549842,14 1 529619,64 1 509260,92 1488765,05 1468131,12 1447356,18 1426445.31 1 405391,57 1 384195.99 1362857,64 1 341 375.54 1 319748.73 1297976.24 1276057,07 1253990,25 1231 774,78

~
5 6 7 8 9 10 11 12 1 2 3 4 5 6 7

154

155

Id6szak 19 20. 21 22. 23 24. 25. 26. 27, 28. 29. 30. 31 32. 33 34. 35 36. 37 38 39 40 41 42. 43 44 45 46 47 48 49 50, 51 52. 53 54. 55, 56 57. 58.
59.

Esedekesseg 20071101 2007.12.02 200B 0102 200$,02.01 20080302 200804.01 2008,05,02 2008.06.02 2008,07,01 2008.08.01 2008.0901 2008.10.01 20081102 2008.12,01 2009,01,01 2009.02,02 20090302 2009.04.01 20090502 2009.05.01 2009.07.01 20090803 2009.09.01 2009.10.02 2009.11.02 2009.12.01 20100104 2010.02.01 20100301 2010.04.01 2010.05.03 2010,05,01 201007~01 2010.08.02 2010.09.01 2010.10.01 2010.11.01 20101201 2011.0103 2011.02.01 201103.01 2011.04.01 2011.05.02

Ev
2 2 2 2 2 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 5

H6 8 9 10 11 12 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11

Tartozas h6 elejen 1 231 774,78 1 209409,66 1 186893,87 1 164226,42 1 141406,26 1118432,38 1 095303,74 1 072019,29 1 048577,99 1 024978,78 1 001 220,60 977 302,37 953223,03 928961,47 904576,61 680007,35 855272,59 830371,20 805302,06 780064,05 754656,03 729076,84 703325,35 677 400,38 651 300,78 625025,35 598572,93 571942,31 545132,30 518141,68 490969,24 463613,76 436074,01 408348,73 380436,69 352336,62 324047,25 295567,32 266895,54 238030,61 208971,24 179716,11 150263,90

Torle5ztesi
osszeq

Torlesztes kamatra 8297,72 8 147,06 7995,38 7842,69 7 588,96 7534,20 7 378,40 7 221,54 7063,63 5904,66 6744,61 6583,49 6421,28 6 257,98 6093,58 5928,07 5761,45 5593,71 5424,83 5254,82 5083,66 4911,35 4737,88 4563,23 4387,42 4210,42 4032,22 3852,83 3672,22 3490,41 3307,36 3123,08 2937,57 2150,80 2562,77 2373,48 2182,91 1991,06 1797,91 1 603,47 1 407,71 1210,64 1012,24

TorleszMs

Tartozas h6

tokere
22365,12 22515,78 22667,46 22820,16 22973,88 23 128,64 23284,45 23441,30 23599,21 23758,18 23918,23 24079,35 24241,56 24404,86 24569,26 24734,77 24901,39 25069,14 25238,01 25408,02 25579,18 25751,49 25924,97 26099,61 26275,42 26452,43 26630,62 25810,01 25990,62 27172,44 27355,48 27539,76 27725,28 27912,04 28100,07 28289,36 28479,93 28671,78 28864,93 29059,37 29255,13 29452,20 29650,60

vegan
1209409,66 1 186893,87 1 164226,42 1 141406,26 1 118432,38 1 095303,74 1072 019,29 1 048577,99 1 024978,78 1001 220,60 977 302,37 953223,03 928981,47 904576,61 880007,35 855272,59 830371,20 805302,05 780064,05 754656,03 729076,84 703325,35 677400,38 651300,78 625025,35 598572,93 571 942,31 545132,30 51B 141,68 490969,24 463613,76 436074,01 408348,73 380436,69 352335,62 324047,25 295567,32 266895,54 238030,61 208971,24 179716,11 150263,90 120613,30

62. 63, 64. 65.

2011.06.01 2011,07.01 20110801 201109.01

6 6 6 6

3 4 5 6

120613,30 90762,96 60711,53 30457,67

30662,84 30662,84 30662,84 30662,84

812,50 611,41 408,98 205,17

29850,34 30051,43 30253,86 30457,67

90762,96 60711.53 30457,67 0,00

30662,84 30662.84 30662,84 30662,84 30652,84 30652,84 30662,84 30652,84 30662,84 30652,84 30662,84 30662,84 30662,84 30662,84 30662,84 30662,84 30662,84 30562,84 30562,84 30662,84 30652,84 30662,84 30662,84 3D 662,84 30662,84 30662,84 30662,84 30662,84 30662,84 30662,84 30662,B4 30662,84 30662,B4 30662,84 30662,84 30662,84 30662,64 30662,84 30662,84 30662,84 30662,84 30662,84 30662,84

A szerzodes tenyleges allapot szerinti rendezesevel az utobbi id6ben fennallo 48 ezer forint nagysagu torleszto reszlet a mar teljesitett befizetesek miatt 30,663 forintra csokken,

12
1 2

5
5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 6 6

3
4

5 6 7 8 9 10 11 12 1 2

SO. 61.

156

157

HITELSZERZODESEK

ATTEKINTESENEK

TAPASZTALATA
A konvv terjedelme miatt csupan 3, jellegeben egymast61 eltero hitelszerzodes kerult kivalasztasra, am ely az elmeletben bemutatott szamitas gyakorlati alkalmazasat mutatja, A hitelszerzodesek elemzese soran nem sikerult olyan szerzodest talalni, amely a szamitasaiban nem tartalmazott volna /lh~vedest". Csaknern minden "tevedes" a penzugyi szolgaltat6 eredmenvet javitotta. A tapaszta la t alapjan az alabbi elemzesi modszerekre kell felhivni a figyelmet. 1. Minden adatot ellenorizni kell! Az adatokat a mar korabban el6fordu16 adatokkal ossze kell hasonlitani, EJ6fordulhat, hogy az adatok egymitssal ellentmondanak. Ekkor a szerzcdes mas adatai alapjan kell megallapitani, melyik adat alkalrnazasa az indokolt. (Pl. a szerzodes tartalmazza a kamatszintet es a torleszto reszletet. A kamat alapadat, ami alapjan szamitjak a torleszto reszletet, Termeszetes, hogy a karnat, mint adat a mervado es a szamitast ken az adatnak megfelel6en modositani.) 2. Az annuitas szarnitasat az emberek nem ism erik. Ezt a penzugy: szolgal tat6k kihasznaljak, es a tbrleszt6 reszletet a szamitott annuitasnal magasabb osszegben allapitjak meg. Ezt megprobaljak egyes esetekben fllegalizalni". (PL "va.rhat6", IbeCsLilt" tbrleszt6 reszlet kifejezest alkalmaznak szerzodesben.) Nem a szerzodesbe irt teves adat a rnervado, hiszen az csak fftevesen" szamitott adat, hanem a tenylegesen szarnitott adat. 3. A kornputer programjat is ember alakitja ki. Elofordulhat - mint azt a 3. 5Z. peldaban bizonyitottuk - a hitelfelvev6 megzavarasa, megtevesztese erdekeben a programot manipulaljak. Ragaszkodni kell a szarnitas eredmenyehezl 4. A deviza hitelszerzodes egyetlen vonzereje a Svajci Nemzeti Bank alaesony referencia kamata volt. Ezt a szolgaltatok eIhallgattak a hitel£elvev6k e161.A Svajci Nernzeti Bank referencia kamatanak csokkeneset nem vezettek at a torleszto reszIeteken, mikozben a svajci frank ernelkedeset kovetkezetesen alkalmaztak. Ez azt bizonyitja, hogy az ugyfelet a szamara 158

egyetlen szerzodesi adat vonatkozasaban megtevesztettek, es az igy kotott szinlelt szerzodes revert a penzugyi szolgaltatok indokolatlan anyagi elonyhoz jutottak. Ezt a szinlelt viszonyt szinte minden szerzodes tartalmazza. Letre kell hozni a szerzodes leplezett allapotat, Meg nern lattam szerzodest, amelyben ne lett volna "teves" szamitas, A "tevedes" csaknem minden esetben a penzugvi szolgaltato hasznat novelte, amit a tapasztalat szerint hatranv nelkul megtehet. Magyarorszagon vagy nines ellenorzes. vagy nines vonzata a tevedes'inek. Ha egy zoldseges igy szarnolna. akkor bezarnak az uzletet,
r!

Meggydzddesern, hogy csak akkor lehet eredmenyt elerni, ha sokan kivannak ervenyt szerezni a vales viszonyoknak megfele16 szerzddesi elszamolas megteremtesere,

159

MELLEKLETEK

ERINTETT
A szerz6deskijtes

JOGSZABA.LYOK

£d6pontjciban hatalyos jogszabrily a meruado.

Alkotmany: az 1949. evi XX. torveny a MAGYAR KOZTARSASAG ALKOTMANYA; Ptk.: az 1959. evi IV. torveny a Magyar Koztarsasag gari Torvenykonyverol: Hpt.: az 1996. evi CXII. torveny penzugyi vallalkozasokrol: a hitelintezetekrol Poles a

Tpt.: a t6kepiacr61 sz616 2001. evi CXX. torveny: Pp.: az 1952. evi torveny a polgari perrendtartasarol: Vht.: az 1994. evi LIlI. torveny a birosagi vegrehejtasrol 2001. evi XCIII. torveny a devizakorlatozasok teteserol, valamint egyes kapcsolodo rn odosi tasarol. megsziintorvenyek

2008. evi XLV. torveny az egyes kozjegyzoi nem peres eljarasokrol, (Elozetes bizonyitas, 17. §) 2009. evi CLXII. torveny a fogyaszt6knak nyujtott hi tel-

ro1
2010. evi XCVI. trirveny egyes penzugyi targyu torvenyeknek a nehez helyzetbe kerult Iakascelu hitelt felvev6 fogyaszt6k megsegitese erdekeben szukseges modositasrol 41/1997. (III.5.) Korm. rendelet a beteti kamat, az ertekpapirok hozama es a teljes hiteldij mutate szamitasarol es kozzetetelerol. 275/2010. (XII. 15.) Korm. rendelet a szerzodesekben eloirt kamat egyoldalu modositasanak felteteleirol

Szabalyozasi, elemzesi es nemzetkozi igazgatosag Elernzesi es kutatasi foosztiily

A bankok ingatlanfedezetii devizahiteleinek osszehasonlit6 elemzese

2005. november

Az elemzes keszitese saran a PSZAF az erintett hitelintezetek altai nyilvdnosan kozzitett informdciokra, uzletszabalyunokra, kondicios Iistdkra; illetve a Felugyelet honlapjdn mar puhliktiil dokumentumokra tamaszkodott: Az elemres kozlisenek celja, hogy segitseget nyujtson azoknak az ugyfeleknek, akik ingotlanfedezet mellett nytijtott devizahitelt klvdnnak felvenni.

165

A hitelintezetek ugyfelei hiteldonteseiket egyeb fontos szempontok mel lett a piacon talalhato kulonfele hitelkonstrukciok osszehasonlitasa alapjan hozzak. A hitelkonstrukci6k osszevetese a h itelintezetek szeles kinalata miatt mara idoigenyes feladatta valt. A tajekozodas segitese erdekeben a Feli.igyelet honlapjan osszehasonlito tablazatokat k5z01 a bankok legkeresettebb termekeirol, peldaul a devizaalapii ingatlanfedezetu hitelekr61 is. A tablazatok a bankok kinalatabol a legjellemzobb devizahitel-konstrukciok parametereit tartalrnazzak. A PSZAF Llj tajekozodasi lehetosegkent
kinalja a kozeljovoben a honlapjara kerulo un. hitelkalkulatort, amelynek

Mit jelent a THM I11l1tat6? Mit tartalmaz jogszabalyban tudhatunk meg rola tobbet?

es mit nem? Melyik

111.2. A devizahitelek folyositasa es torlesztese soran felmerulo specialis koltsegek Melyek azok a devizahitelezes soran felmerulo specialis koltsegek, amelyeket a THM mutate szarnitasba vesz es melyek azok, amelyeket nem? 111.3. A devizahitelek eseteben felmerulo szokasos koltsegek MeJyek azok a devizahitelezes soran felmerulo szokasos koltsegek, amelyek a THM mutat6 figyelembe vesz es melyek azok, amelyeket nem?

segttsegevel az egyes hiteltermekek varhato koltsegei kiszamithatoak. A hitelkalkulator megjelenese el6tt azonban erdemes attekinteni a rendelkezesre allo devizahitel-konstrukci6k iegfontosabb ismerveit. Az alabbiakban attekintjuk a bankok alta! nyujtott ingatlanfedezetu devizahitelek jellegzetessegeit, arnely egy a bankoknak kikuldort kerdoives felmeresen alapul.' Az attekintett hitelkonstrukci6k f6 jellemzoiben viszonylag nagy killonbsegek mutatkoznak, mindamellett nem alltthato fel egyfajta rangsor a bankok kozott abban az ertelemben, hogy melyikuk hitelajanlata a legkedvezobb. A JegmegfelelObb hiteltermek kivalasztasa soran celszeru a kriteriurnok fltfog6 es alapos merlegelese, A legfontosabb kriteriumok az alabbiak:

1. A devizahitelel.

penzneme

(nyiIvantartas,

folyositas

es tOrleszh~s)

A hitel nyilvantartasanak

penzneme

Devizahitelrol akkor beszelunk, ha az ad6s tartozasat devizaban tartjak nyilvan fuggetlenul artol, hogy devizaban, vagy forintban folyositottak-e, A meglevo devizahitelek nyi lvantartasi penznerne nagyobb reszben svajci frank, kisebb reszben pedig eur6 es egyeb deviza. Valamennyi devizahitelt kinalo hitelnyujtonal lehetoseg van euroban, vagy svajci frankban kerni a devizahitelt. Ebb61 a szempontb61 tehat nines kUlonbseg a hitelnyujtok kozott.

r.

A devizahitelek penzneme (nyilv1mtartas, foly6sitas es Wrlesztes) Az egyes hitelnyujtok milyen penznernben klnaljak devizahiteleiket? Forintban, vagy devizaban vegyuk fel es torlesszuk a hitelt?

A hiteJ folyositasanak

es torlesztesenek

penznerne

II. A devizahitelezes egyeb feltetelei A hitelnyujtok altal kinalt devizahitelek f6 jellernzoi (lehetseges eel, maximalis hitelosszeg, futarnido, kamatperiodusok) III. A devizahitek koltsegei

hitel-

Devizaalapu hitelrfil akkor beszelunk, ha a devizaban nyilvantartott hitel folyosltasa, illetve torlesztese forintban tortenik. A hazai devizahitelek donto resze devizaalapu hitel, melt devizaban szamoljak el, a folyositas es torlesztes azonban forintban tortenik, Az ugyfeleknek altalaban forintban van szukseguk a hitelre, mivel a hitelbol megvasaroln i kivant vagyontargy (ingatlan, tartos fogyasztasi cikk) vetelarat az elad6k altalaban forintban kerik, Elofordulhat azonban, hogy az ugyfel szarnara kedvezobb a devizaban val6 folyositas es torleszres, mivel az elado torteneresen elfogadja a devizafizetest, lIyen esetben celszertibb a hitelt nem Iorintban, hanem devizaban feivenni, mert igy megtakarithat6 167

111.1. A koltsegek osszesttert mutatoja - Teljes Hiteldij Mutat6 (THM)
I Fontes rnegjegyeznunk, hogy csszchasonlttasunk a 2005. oktoberi allapotot tukrozi, a bankok ugyanis folvamutosan valtoztathatjak a hitclezcsi felteteleket.

166

az a hitelnyujtonkent 0,5% es 3% kozott sz6r6d6 deviza-arfolyamres, amelyet a hitel folyositasakor egyszer, torlesztesekor pedig minden alkalommal felszamttanak a deviza-veteli es deviza-eladasi arfolyam kozotti kulonbseg ctmen.

Kamatperi6dusok A kamatperiodus fejezi ki a hitelnyujto kamatvaltoztatasi lehetosegeit. Az ad6s szamara csokkeno kamattrendeseten a rovid karnatperiodus, novekvo kamattrend eseten pedig a hosszu kamatperiodus a kedvezo. Mint az alabbi tablazatbol lathato a devizahitelek eseteben a leggyakoribb kamatperi6dus a hat h6nap, azaz hathavonta valtozhat a hitel kamata (Raiffeisen, BB, FHB). Elofordul egy eves karnatperiodus is (Erste, CIB, HY8). (Megjegyezzuk, hogy ettol fuggetlenul is valtozhat azonban a hitel torlesztoreszlete •. mint azt a forint arfolyamanak vtiltozasa miatt jelentkezo specialis koltsegeknel a kesobbiekben bemutatjuk.) A kamatok valtozatasaval a K&H Bank havonta, az OTP pedig a piaci kornyezet valtozasa eseten elhet,
Nehanv kiemelt bank ine:atlanfedezeti.i devizahiteleinek kamatper

n. A devizahitelezes
Lehetseges hitelcel

e~yeb feltetelei

A hitelintezetek es penzugyi vallalkozasok devizahiteleik nagyobb reszet ingatlan-fedezetu lakasvasarlasra, Iakasfeluj Itasra, illetve -korszertisitesre, szabad felhasznalasra, aruvasarlasra, folyoszamlahoz kapcsol6d6an, egyeb szemelyi celra, valamint gepjarmuvasarlasra kmaljak. A devizahitelezessel foglalkoz6 bankok klnalataban valamennyi felsorolt hitelcel rnegtalalhato. Hitelosszeg maximalis nagysaga

"I indusai

KH

Nincsenek

kamatperi6dusok,

havonta
egy ev

valtozhat

a karnat.

Erste
Raiffeisen OTP
CIS

Ingatlarfedezetii devizahitelek eseten a hitel osszeget a fedezetkent szolgalo ingatJan erteke rnellett altalaban 30-50 millie Ft-ban rnaximaljak a h itelnyu jt6k. A hitelosszeg maximalis nagysaga hitelnyujtonkent elter, a hitelbiztositeki ertek 50-80%-a kozott szorodik. A hitelbiztositeki ertek az ertekbecslo altai megadott ertek, ami nem az ertekelt ingatlan forgalmi erteke, hanem az az ertek, amelyen a bank figyelembe veszi fedezetkent az ingatlant. Ha az igenyelt hitel osszege az elobbi szazalekot meghaladja, a hitel felvetelehez a hitelnyujtok rnasik ingatlant is kernek kiegeszito fedezetkent. A hitelbiztoslteki erteket, amely altalaban a forgalmi ertek 80-90%-a, fuggetlen ertekbecslo allapitja meg. Szemelyi kolcson eseten a hitel maximalis osszege 5-10 milli6 Ft-nak megfelelo deviza. (peldaul az OTP Banknal 5 milli6 Ft-nak megfelelo deviza, az Inter-Europa Banknal 10 millie Ft-nak megfelelo deviza) Futamid6 Ingatlanfedezetii devizahitelek eseten a hitelek maximalis futamidejet a legtobb bank 20 evben rnaximalja, de elofordul 15 ev (HVB Bank) es 35 ev (eIB Bank, Erste Bank) is.

Nincsenek

hat h6nap kamatper io dusok, Kamatmo
kornyezet valtozasa egy cv okozhat.

dosftast a piaci

MKB HYB 8B FH8

3-12h6nap
e gy ev

hat h6nap hat horiap

III. A deviza hitelek koltsegei Ill. 1. Teljes Hiteldij Mutat6
A hitelkonstrukci6k

figyelme a felrnerulo koltsegekre iranyul. A koltsegek sokfelesege, eltero id6beni jelentkezese (egyszeri, folyamatos), illetve meghatarozasanak forrnaja (abszolut osszeg, vagy szazalek) miatt a kulonbozo hitelkonstrukciok osszkoltsegenek osszehasonlnasaban hasznos segitseget jelent a teljes h1teldij mutate (THM). A THM mutate egy eyre vonatkozoan, a hiteloszszeg szazalekaban kifejezve mutatja az iigyfel altai a hitelnyujtonak fizetendf osszes koltseget, valamint a harmadik szernelynek fizetendo koltsegek kozul a fedezet ertekbecslesenek dljat es lakasepites eseten a helyszini szernlek dijat,
egyeb felteteleinek azonossaga

eseren az ugyfelek

168

169

A THM mutate

nem tartalmazza

azonban a prolcngalasi

koltseget,

kese-

amelyek felrnerulese a szerzodes nem teljesltesebol szarrnazik, illetve ezen kfvul a biztosltasi es garancialis dijakat, az atutalasi dijakat, valamint a kozjegyzdi dijat
sem. Lakaskolcsonok szam Itas egysegesen natkozik. eseteben (a lakas-takarekpenzrarakat kiveve) a THM 5 111 illi6 Ft osszegu, 20 tv futam ideji.i kolcsonre vo-

delmi kamatot, illetve az egyeb olyan koltsegeket,

HI. 2. A devizahitelek
lis kOltse~ek A osszevont

foly6sitasa

es torlesztese

soran felmertil6

specia-

A teljes hiteldl] muuuo suimitti.wit es kiizzetetelet a tijhbszor modosttou
4111997. sz, kormdnyrendelet szabdtyozza. Az tablazatban bemutatjuk a legjelentosebb devizahitelezo bankok legfontosabb devizahitel termekeinek THM mutatoit. Megjegyezzuk, hogy az egyes ertekek tobb feltetel tekinteteben eltero konstrukci6kra vonatkoznak, A THM mutat6 ertekei terrneszetesen kovetik a koltsegek valtozasait.
Nehany kiemeit
eur 6 KII f:.'ste 7,%-g,f19 7.'~ feszekr a k6: 7,13 1.19-7.5(, Raiffcrscn OT!' CIS [eszekr a k6: 0,13,6,49 7,31·7.4(, K,75-9,90 f~!:Z~krak6: B,18-9,3~

a THM mutat6, a koltsegek jellegebol adodomindazokat a koltsegek, amelyek a hitel tobb eves torlesztese soran eltero valoszinuseggel felrnerulhetnek, A deviza hitelezes soran felrnerulo special is koltsegek kozu] a THM mutat6 csak azokat a koltsegeket veheti szamitasba, amelyek biztosan felmerulnek, mint peldaul koltsegmutato,

an nem tartalmazhatja

• a deviza-veteli

es deviza-eladasi

arfolyarn kozotti kulonbseget

(arfo-

dfjat, az eltero valoszinuseggel peldaul • a torlesztoreszletnek

lyamres), • konverzi6s

bekovetkezo

lehetseges

pluszkoltsegekkel,

mint

a kulfoldi valuta kamatvaltozasa

miatti valtoza-

bank ingatlanfedezetu
L akascelu
Sld

devizahiteleinek
sva: ci fr a nk 6.7 7,5-2-7,09

THM

mutatoi

(%)

badf stha s an al a su

sv~j ci fr ank
5.92-6.04

eur 6

M egjegyzes

s.n
7,95

6,6
feszekr a ko: 6.49 5.61-5.96

saval, • a torlesztoreszletnek a forint arfolyamvaltozas miatti valtozasaval, nem szamolhat. Megjegyezztik, hogy a forint egy adott valutaval szernbeni arfolyarnvaltozasara nem csak a forint erosodese, vagy gyengulese van vagy gyengulese

hatassal, hanem az adott valutanak a tobbi vaiutaval szembeni is.

erosodese

Ieszekr a ko:
4,57,4,90 5,99-(,.l·'~ 6.51-7.7R feszekr ako: 5,95-7,21
5,5i)-j..~.)4

9.02-9.42
R,03-M,11 11,04-12,21

3,05-M,43
(1.9('-'.I)(i

25 eves futarrudo,

5 millie

Ft

9,32-10,47

Tehat, bar a THM nagyon fontos mutate, a devizahitelek eseteben tiikrozi azok legnagyobb kockazatat, az arfolyamvaltozast,

nem

MKB

1,20,1,42 Ieszekr a ko:
7,(19-7.30 7,5~ feszekr ako: 7,4 ):0;.91 7.5 I 7.55 7.61 8,02-8.6.1 Europa

f""ekr. ko:
5,41)-5,1)6

H,96-L),5l

J,O).7,4)

ro vidcbb k armperiod us csctcn
.:1111CSOtl~'abb

Deviza-veteli es deviza-eladasi arfolyam
(arfolyarn res)

kozottl kulonbseg deviza-veteli, a torlesztesnel

nvn

5.~7

(eszekr ako:
5,8 7.43 5,97·('.13 6,12 S, ~)6-6.5 7 5.52 5,51,-5,84

R,()(j

7,04

A devizaalapu
to
C\'CS

hitelek eseteben a folyositasnal

AtR

10 9,4 7,61 &.5 I ,9_06

8.J I
7.96

fuuunrdo. 5 milli6 :) millio

FI FI

BD ELLA
FHS Inter Volks

1() eves Iutanudc,

(,.! 2
('.8~-7!l2 <\9
7,cO-J,X4

7'>,
6,83-7,12

H.43
R,39-9.05

jcvcdclrui

alapon alecsonyabb,
fed eze [i alapon

mint

pedig deviza-eladasi arfolyarnmal szarnol a hitelnyujto, A hi tel folyositasakor az ugyfel devizaban veszi fel a hitelt, majd eladja forintert a hitelnyujt6nak, es a kapott forintot atutalja az elad6nak, kivitelezonek. A hitel torlesztese ugyancsak devizaban tortenik ugy, hogy eloszor az ad6s forintert

A tovabbiakban a felmerulo koltsegeket egyenkent mutatjuk be, valamenynyi tetelneljelezve, hogy a THM mutate tukrozi-e, vagy sem, A hiteltermekek osszehasonlitasa soran kulonos figyelemmel celszeru rnerlegelni mindazokat a koltsegeket, ameJyeket a THM mutat6 nern vesz szamltasba,

devizat vasarol a hitelnyujtotol, majd a megvasarolt devizabol kifizeti a hitel torlesztoreszletet. A deviza-veteli arfolyam alacsonyabb a deviza-eladasi arfolyamnal, A deviza-veteli es deviza-eladasi arfolyarnot a hitelnyujto hatarozza meg, ez hitelintezetenkent eltero, merteku, altalaban 0,5% es 3% kozett] koltseg felszamitasara keri.il sor. (A felszamitott arfolyarnres konkret rnertekei peldakent a kovetkezok: SB 0,5%, FHB 2%, HVB 0,7%,

170

171

ClB 3%). Ezt a koltseget kell.
Konverzi6s dij

a teljes hiteldij mutatonak

(THM) tartalmaznia

~16fordul,
IS

hogy a hitelnyujto

a penznemek

kozotti atvaltasra

kulon dijat

felszamit. Ez a konverzios dij altalaban az arvaltotrosszeg aranyaban kerul felszarnitasra. (A konverzi6s dlj peldaul a Raiffeisen Banknal 0,5%.) A THM mutate erteke ttikrozi czt a kdltseget. A ttirlesztd reszletnek miatti novekedese killfdldi vaiuta karnatvaltozasa

Az Ugyfeleknek tanacsos szamszenien tajekoztatast kerni arrol, hogy bizonyos kamatvaltozas eseten hogyan valtozna a torlesztoreszlet, Tobb bank (peldaul: CIB honlapon hitelkalkulator, Erste, HVB kalkulator, FHB kalkulator, OTP honlapon Lakashitel-Asszisztens, a Raiffeisen honlapjan kalkulator) eseteben is lehetoseg nyilik arra, hogy az ugyfelszolgalaton, vagy a bank hon lapjan az ugyfelek kalkulacios modellek segttsegevel megismerjek az esetleges deviza-karuatvaltozasnak a torlesztoreszlet mertekere gyakorolt hatasat. Ezt a negativ hatast az erdeklodok a Felugyelet honlapjan a kozeljovoben rnegjeleno hitelkalkulator segitsegevel is kiszamolhatjak. Fontos tudnival6, matkockazatat, hogy a THM mutat6 erteke nem tilkrdzi a hitel ka-

A devizahitelek kamarfeltetelei a hite! alapjaul szolgalo kulfoldi valuta, fokent a svajci frank es az euro piaci kamatfelteteleihez igazodnak. Ezt az indokolja, hogy a devizahitelek forrasait altalaban hasonlo valutaban fennallo finanszirozas kepviseli. Jelen leg a svajci frank es az eur6 kamatszintje viszonylag alacsony, ezert nem zarhato ki a jovobeni kamatemelkedes. lehetosege. A hitelnyujto fcrraskoltsegeinek novekedeset atharithatja a hitclfelvevore, ha a szerzodes valtozokamatozasu hitelre 5z61. Jelenleg a hazai piacon a valtozo kamatozasu hitelek altalanosak, vagyis a kulfoldi
valutak kamatvaltozasanak kockazatat valamennyi hitelintezet eseteben az ligyfeJek viselik. Ezert arnennyiben a hitel penznernenek, jellernzo-

A torleszto reszletnek forint arfolyamvaltozas

miatti novekedese

en svajci franknak a piaci kamatszintje emelkedne, azt a devizaalapu hiteJek kamatlaba is kovetne. Ennek lehetoseget a hitelfelvevo nem hagyhatja
figyelmen kivul.

A valtozo kamatozasu hitelek eseteben a szerzodesben szabalyozott kamatperioduson belul a kamat valtozatlan marad, a periodus fordulonapjan azonban megvaltozhat. Celszeni ugy kalkulalni, hogy az ados jovedelrne minden. kulonosebb gond nelkul fedezetet nyujtson az esetlegesen megel.nelked6 torleszto reszletekre is. Sernmikeppen nem tanacsos a jelenlegl feltetelek szerint kifeszitett csaladi koltsegvetessel kalkulalni. Erre a kockazatra valamennyi b itelnyujtonak Irasban kell felhtvni a hitelfelvevok figyelmet. A hitelfelvevok Kockazatfeltarn nyilatkozatban irasban

igazoljak, hogy megkaptak a deviza kamatvaltozasbol ere do kockazatokra vonatkoz6 tajekoztatast. Kerjuk, hogy ezt a nyilatkozatot ne csak automatikusan irjak ala, hanern meg alairas elott figyelmesen olvassak el!

A forint arfolyarnvaltozasa, erosodese es gyenguiese miatt a torleszto reszletek merteke gyakran es jelentos mertekben is ingadozhat. A bankok altai alkalmazott deviza-veteli es deviza-eladasi arfolyamok a piaci arfolyam valtozasat naponta kovetik, s ez a hitelek toke es kamat torleszto reszleteinek forintosszeget kozvetlenul befolyasolja, A forint erosodese a torlesztoreszletek csokkeneset, a forint gyengulese a torleszto reszletek novekedeset vonja maga utan, A forint arfolyamanak varhato alakulasa tekinteteben a szakemberek velemenye megosztott. Egyes elemzok szerint a forint jelenleg enyhen alulertekelt, azaz hosszutavon nem varhato a forint szamottevo gyengulese, Masek szerint a koltsegvetesi hiany es a fizetesi merleg egyenlegenek alakulasa az elmult idoszakoknal nagyobb aranyu forint-Ieertekelodest is okozhat. Barhogy alakul is a jovoben a forint arfolyama, a hitelfelvevd akkor jar eJ helyesen, ha a forint drfolyamvdltozasaban rejlo kocktizatdra tekintettel suimol a torlesztif reszlet emelkedesenek lelietdsegevel, vagyis csak olyan osszegi! hitelt vesz fel, amelynek torlesuiireszleteit jovedelmebifl egy jelentdsebb nu!rtekii forint gyengiiles eseten is ki tudja fizetni. A hitelnyujtok az ugyfeleket a forint arfolyamvaltozasbol eredo kockazatokrol a devizakarnat-valtozassal kapcsolatban leirt m6don tajekoztatjak, Kerjuk, hogy a hitelfelvetel elott kerjenek konkret tajekoztatast a banki ugyintezoktol, hogy egy jelentosebb forintgyengules eseten hogyan valtozna a torlesztoreszlet!

172

173

Ezen felul azonban a hitelnyujtok Irasos anyagai, a banki honlapokon elerheto hitelkalkulatorok es az ugyfelszolgalatok altal nyujtott szernelyes tanacsadas igenybe vetele valamennyi hitelfelvevo szamara elemi erdek. A Iehetseges forint arfolyamvaltozasok torlesztoreszletre gyakorolt nega- hasonloan a devizakamat valtozashoz - a felugyeleti honlapon a kozeljovoben megjeleno hitelkalkulator segltsegevel is szamitasba vehetik.
a hitel arfo-

jegyz6i dijakat a kozjegyzoi dtjszabas, a biztositasi dijakat pedig a biztosit6 tarsasagok hatarozzak meg. Elofordulhat, hogy a hitelnyujto a sajat biztosit6hoz tereli az ugyfelet, ilyen esetekben a biztositasi dlj nem tekintheto teljes mertekben kulso adottsagnak. Szerzddesmodositasi
Az elotorlesztesek

tlv hatasait az erdeklodok

dljak

Fontos tudnival6, hogy a THM mutat6 erteke nem tukrozl Iyam kockazatat,

III.3. A devizahitelek

eseh~ben felmeriil6

szokasos

I{oltse~ek

A devizahitelezes soran felmerulo szokasos koltsegeket tobbfelekeppen csoportosithatjuk, vannak peldaul a hitel futamideje alatt folyamatosan felmeru 10 koltsegek (kamat, kezelesi koltseg) es a hitel odaitelesehez, folyositasahoz kapcsolodo egyedi koltsegek (hitelbiralati dij, szerzodeskotesi,
illetve folyositasi jellegu dlj, elotorlesztes, es egyeb szerzodes modositas

es szerzodes modositasok dijai 0,0% es 4% kozott szorodnak. Az OTP es K&I-I bankok nem szarnitanak fel dijat, ha az ugyfel reszben, vagy teljesen vissza kivanja fizetni a meg fennallo tartozasat, Elofordul, hogy a bank nem teszi lehetove a meg fennallo tartozas 30%anal nagyobb aranyu elotorlesztest (FHB), vagy evi egy CAEB Bank) ket (BB Bank) alkalomra korlatozza a resz elotorlesztesek szamat, ugyanakkor mezhatarozza az elotorlesztheto osszez~, minimalis es maximalis .:, , nagysagat is (rnaximalisan elotorlesztheto a fennallo kolcsontartozas AEB Banknal:50%-a, FHB Bankna.l:30%-a).
Nehanv • kiemelt

bank ingatlanfcdezetu

deviznhitelenek elOliir!cszlcsi cs cgyeb szerzodes dijai (,X.)
T ere~ eI6t"den~e~ Egyeb
SZei

mridosltasi

lodes m6do~it~s iml.L:g 2~"-a, feffuggcszrcs,

dija, ertekbecslesi dij, kozjegyzoi dij, biztosftasi dijak). A hitelterrnekek kozotti valasztas soran celszeru a THM mutatok osszehasonlltasa mellett azokra a koltsegekre figyelni, amelyeket a mutate nern tukroz. A THM mutat6 szamitasba veszi a kamatokat, kezelesi koltsegeket, a hitelbiralati dijat, szerzodeskotesi dfjat, ertekbecslesi dijat, a
helyszfni szemlek dfjat, ugyanakkor nem foglalja magaban a kozjegyzdi dijat, a biztosfHisi koltsegeket, a prolongalasi koltsegeket, a kesedelmi kamatokat, iIletve az egyeb olyan koltsegeket, amelyek felmeriilese a szerzodes nem teljesulesebol szarrnazik. A fenti felsorolasbol kitunik, hogy a THM mutate osszehasonlltasa es a

~ m.;,l~o~i,i~S<'lI.r:rim~LI KH Elsie 2 "'•.
min

(!s..:~~ke:!.sc,g ','AlICJoIJILI~S, h.at~nd~ m6do5hiL~ csctcn 5.00n FL

-w f. (111'.!w~, CHf) MJ
3S ()OQ Ft

1,5 (1". n1m

-1ft (\iIlCI\'c()~l

pcnt.ugyi Icljcsi(t~~(:1 ncrn jiro m6dosill!. cseteallOOO FI fcnnalki
t()kr'nl'llll~S

it.

nil-a, de

!nin.

20 ()OO FI, max,

100000 FI.

orp
h.Bm!!rorduh:'tko, dJjm~nL~s.E~rcb cscibcn lilo~i.~cclu hirclndl

O.OO"··u Kamufc r.dukikcr ~ijracllll~s.E8.yeb cscfben I~ka:i-{cluhitctnel ~y~ ()Yu.min.25.000r[
15000 Fr

(,1)CHF. itt .HUR 10 ~QO FI ().)~. min 3().OOO FI
30{)OIl f"l

oy.

MKB HI"B

o

~D ...

nun 251HIO Fl

is ooo VI
~\'enlceE>' alkatommal. I r~~DIl!~liJli~C{J5'>l.oi:g l 50-::~.ig.

ny. RC~lcl,11(lrh::>1.Itsmcgcngcdeu
kametfordulckur BD eLLA
FH8

1,50%

THM mutat6 altal szamitasba

nem vett specialis koltsegek mellett a THM

500()()O'F1 l.c~d.llc$or~)'~bb diil()ricSf.lhd() um:~~: ~U~.~QO FL-nl'L~ mc~Jclcl6 cf-e\'il.[~S'1.~~ lilfcnkr:nlr dOl0IkSl..l~5Cf.:. '>1.~m3: ~

50[}0()Fl

mutat6 altai figyelem be nem vett szokasos koltsegek kozul a kozjegyzoi dijakat, a biztositasi koltsegeket es az eldtorlesztesi dfjakat, valamint a

;O()IlCFI

szerzodesmodosltasi
A k6zjegyzoi dijak

dtjakat celszeru osszehasonlitant.
volks

2"v, de min 40 EUR

2~·o. de min 41.1EUR

es biztosftasl

koltsegek

A kozjegyzoi okirat elkeszitesenek dija, valamint a biztositashoz kapcsolodo vagyon biztosltasok dijai tulnyulnak a bankok hataskoren, mivel a koz-

174

175

PENZUCYI SZERVEZETEK ALLAMI FELUCYELETE ALTAL 2006. SZEPTEMBEREBEN KIADOTT TAJLOZTAT6
A PSZAF 2006. szeptembereben kiadott tajekoztatoja a kamat kerdeset az alabbiak szerint fogalmazta meg. [Forrds: finymdsolat a tajekoztata 9. oldaldroi] (Alahuzas csak a fenymasolaton.)

2. Karnatkockezata
devizahirelnet deviza

minden

hitelnek

van.

1

e

-

iH~3okusmaoa deviz:ahilefe~ F

ez azt jelenti

hogy ha az adott

ernelkedik. akkor emiatt nohet a devizahrtel kamata IS. Ennek rnaqyarazata az, hogy a banknak is tizetme kell azert a devrzaert amelyet aztan hitelkent tovabbad. Hogy mennylt kell fizetnie. az elsosorban az adott deviza ir2lnyado kamatat6l, peld2IUl a SVcljCI Nemzeti Bank vagy az Europai Kbzponti Bank alapkamatat6l fugg. l.ehet. hogy On is hallett mar arrol, hogy peldaul a Svajci Nemzeti Bank tobbszor megemelte az alapkarnatat. Bar e kamaternelesek mer-teke a fonntkamatakhoz k epest nem volt szarnottevo. de belegondolt-e abba, hogy ez On: kozvetleriul IS erintheti, ha svajcitrank al apu hitelt ve sz tel? iranyado kamata
A PSzAF 2008. novembereben is kiadta ezt a tajekoztatot, A tajekoztato elsa oldala azonos. Tartalma azonban atszerkesztesre kerirlt. Teljesen kimaradt az anyagb61, hogy a bank a Svajci Nemzeti Bank alapkamat erneleset haritja at a hitelfelvevore. A PSZAF tehat tudta, hogy a bankok nem a Svajci Nemzeti Bank alapkamatat ervenyesitik a szerzodesben, megsem tett semmit a torveny betartasara,

V~lQgataS a

s~lt6ML

eny

9

176

177

MI A DEVIZAHITEL?
• A DEVIZAHITEL - olyan hitel. amelynek nem forintban, hanem valamely mas penznernben hatarozzak meg: a magyarol'slagi gyakorlat szerint Jellemzoen 5vajci frankban vagy eur6ban, de van devrzalutet USA-dollarban is
osszeqer

• A veteli es eladasi arfolya m kU lonhozik, a vetell a rfolyam alacsonyabb az etsdasinat. A kutonbseq rnerteke vattozo. de az On szarnara rnindenkeppen koltseqel jelent • Devizahitelt kirtalnak rngatlanledezettel lakascelra es szabad lelhasznalilsra, tovabba sze rnelyi kolcsrinkar t. Ingatlanlizinget es gepjarmuhitelt is lehet devizaban igenybe venni. Az allarnilaq tarnoqatotr lakashitelekrdl es a lakas-takarekpenztari ki.ilcsiinokrill fontos tudni, hogy azokat dsvizahitelkent nem
foly6s(tjak

MILYEN KOCKAZATAI VANNAK A DEVIZAHITELNEK?
1. A fonnthlteleknel mar rneqszckhattuk. hoqy valtozik a hitelek torleszroresztete. ha no a kama! vagy a kezetesi koltseq. A devizahitelek torleszl6niszlete azcnban mas okbol is nfihst ha On a devizahitell forintban tcrles ati. akkor szarnolnia kelt az artotyamkockezettcl A torIesztorsszlet ugyanis dsvizaoan van rneqhatarozva, es azt szarnclja« valtozik az adotl devizs

• Az On hitettartoz asa es a tortesztcresztetex tehat devizaban vannak nyilvantartva. On devrlaban tartozik. A devizahltelek kamata alacsonyabb a forrnthitelekenet, rnvel az emlitelt devizak iranyado kamatszintJ€ laz adott orszag nemzeti bankjanak alapkamalai alar sonyabb a forint iranyado karnatanal [a Magyar Nemzeti Bank alapkamatal. • Mivel a hitelre altalaban lorintban van szukseq. On a banktol " devizahitel eseten is forinlban kapja a hileliisszeget, melyet forintban is kell rnsjd torlesztenie. Terrneszatesen var-nak olya n deviza hitelek is, ahol a foly6srtas €5 a tdrlesztes is rievizaban tortenik [ld. a lao-

• Mivel tehat a bank a devizaban nyilvantartott hitelt Iorinthan tolyositja, azt at ketl valtaru torintra. Ehhez a bank devizaveteli arfolyarnot alkalmaz, rnintha meqvasarolna az Ugyfelt61 azt a devrzaosszeqet, amelynek ellenerteket forinlban kifizeti A hitel tortesztesekor ugyanez tcrditvs jatsz6dlk Ie. Amikor On a tiirleszt6reszletet fizetl forntban. a bank azt devizael adasi artolyaruun szo\rnflla 031 devlzara rn.ntha eladta valna Onnek a li.irlesz!eshez szukseqas devizacsszeqct. Vall bank. arnalyrk ezer! az atvattasert kulan diJat IS lelszarnol [atvaltasi vagy konvsrzios diJ I

at

tcrintra.

Ezert. ha

artolyarns,

forintban kifejezett akkor valtozik a tcrlesztoresztct is.

PEL[)A:
for intos. tfzeves futarnidejii hitel havi torlesztdresztete 369 sva]ci frank, Ugyanez forintban kulonbozo arfolyamok mellett:
Egy 5 millie

jegyzetetl.
• Meqkulonbozlelhelo [}e"'-I~a"ltelnel
.II

FOlvosiTAs
a ri~."iZilhil@t ~s a ~s. a tertesztes

165 Ft 175 Ft 185 Ft

60 885 Ft
64 575 Ft

devlla Dlapu

huct,

fcly6silas

IS h~flyh~g!!SI;ond~"'lz.iib;,m l-orlm!:li;ll\

torltirulo.. Devilil alilpu

hi! etndt .), fQly6sIl6-s ee e tcrteezres

VETELI ARFOlYAM ElADAsI ARFOLVAM

tOfl~nik. de d(!~laban .... mElgli~larQl\iil.'1 hrle1o'S'5z!!'.g ~n E!Satertesztd
r~szlel. Ki.(]d'l{allyur~lIboO!ln - od"waehlleh!,i)

a KDlnyelvben
ez ut6bbit,

IRHogado1t s.zOI-i"&Slrlii~a.t~:ak lenal
a devrzaban f1yil\r~n1i1rtoll

68 265 ft

m-egret.c16en

...................
TORLESZTES

• 'Ebben

a

klllldvanybim sz egyszf!'nh~q k(lQvUn 4t mas h,\t'llnte.zl.'lek

bank

Hoi hil!iwaijuk,

GEl df!VlTahltell

eSIlt!nlU9Y1 vilLlilll0!0za~k IS r.y(lJlt'1l;l1nak

OEVlZAtilTlZL

3

4

DEVIZAHnEl

DEVlZArIIT'EL

5

6

cEvlZAHl'tEL

178

179

• A gond abbol adodhat, ha nem szarnol elcre a torlesztcresztet novekedesenek lehe16segevel es nrnes tartaleka az akar hosszu tavon IS megemelkedetl torlesztfireszlet tizetssere.

• A davizahuelak

nepszerilseqenek

oka az.

hogy kamaluk
karnatar
lore5zlel
IS,

alacsonyabb a fortnthrtelek al, hiszcn igy alar snnvabb a torlcszA forint jelentfis arfofyarn-

gyeng ulese nek kell bekovet kozrne ahhoz. hogy a devizahitel tor lesztcresztete elerje az ugyanolyan oS5zegCi forinthilel torle sztdreszletet

PELDA:
forinlos, tiz eves futamidejil hitelnek a havi torlesztcresztete 11 %-os karnatu forinthitel es 4.25%-os kamatu devizahitel [svajci frank] eseten,
Ugyanennek valtozo arfoLyamnal: az 5 millie

2 Kamatkockazata minden hltelnek van, dsvlzarutelnel el azt Je lenti, ho~y lid az ado!t deviza iranyad6 kamala crnelkedrk. akkor emialt nohat a devrzahite! karnata IS Ennek rnaqyarazata az. hogy a banknak ~5 hzetrne keU azert a devizaert. amelyel aztan i1ltelkent tovabbsd. Hogy mennyil kelt fizetme, JL elsa sorban az adott deviza irenyado kamatatol, peldau\ a Svirjci Nemzeti Balik vagy oz Eurcpai l\ozponli Bank atapkarnatato! lugy Lehel. hogy On 15 ha Ilotl mar arrol, hogy peldau\ a Svafci Nemzetl Bank lobb5701' megemelte az alapkamatat. Bar e kamal enlelesek merteke a torn'ka matoknoz ke pest nem volt sza-ncttevfi, de belegondolt f' abba. hogy ez Ont kozvetlenut is erinthell. I,,, svajCl frank alapu
hitell

PELDA:
Az alabbl tablazat fUggiiLegesen a felt<\telezetl kamatemelkedes merteke szsrint, vizszinlesen a forint esetleges arfolyamgyengulesenek hatasa alapjan mutatja, hogyan valtnzik a havi tarlesztoreszlet. Ha a kamatszint valtozatlan, es az artolyarn sem gyengUl, akkor a havi lorleszt6reszlet sam vattozlk. Ha azonban a kamar 1,5 52.3zalekponttal emeLkedik. a torintarfclyarn pedig 15%-ot esik. akkor a tbrleszloreszlet mar 26%-kaL magasabb losz. azaz tobb, mint a naqyedevel

'1\

~;r,rill . -

. ;,

nfi.

~

....
5"i!jji

:"1' I 'ilr.1I.;r'¥~;l--t, "!cil

vesz Iel?

tM-v'tu,klmat ... elkj;rles

fDrintgyengi!les 0'. 10% 10%
13% 15',

(.zilt'lI;1f~, p'ont) 0 0,5

0',
3%

S..

15%
19'$
22%

,

8%
11% 15',

6%
9%

17..
20 ..

',5

26%

165 Ft 175 Ft

60 885 ft 77 625 Ft 64 575 Ft

osvrz .... HrTEL

7

8

ClEVIZAHITEL

DEVIZArt

ITEL

9

10

OF.\llZAIHTEL

180

181

3. Hosszu fulamideju nern suro atapu devizalutelnel arra is figyelnle kell, hogy az euro maqyarcrszaqi bevezelese· u Ian a torteszto reszletet majd nem torintban. hanem euroban kell lizetni, Ebb6l a szempontb6l nem rrund egy az, hogy milyen lesz a csatlakozasi ar!olyam: az arfolyarnrdqzftes mlat! el610rdulhat ugyanis, hogy allandcsul a magasabb lorlesztoresztet. Az artclyarnkockazatrol fent elmondottakra pedig akkor rr-ajd a svajci frank - eur6 viszonyban kell flgyelni.

• A fix tortesztdresztetf hiteleknet az arfolvarrwaltozas mialt nem a tortesztoreszlet erne lkerlik. hanem a hitel lutarrnceje no, Ez esetben ugyanakkora liirleszt6reszletel kelllizetni, de hosszabb Idelg.

MIEL6TT
• Hasonlitsa
Teljes Hitaldf

06NTENE_
ossze a kUliinboz6 [THMII ajanlatok A THM a Mutat6jat

szarnoljon

• Iekmte itul ,J (JI'VI/,tilllll,'k ugy, huqv J()w'ddlrll' nos ebb gond nelkut ledcwlrt
rneqemetke dd
IS

1,," 1'''/,11.011,1, 1111"<1,," k ulu nyull';oro .1l
tdrtesztdresz-

esetlegesen

letekre

lid. a peldat a 6,

es a

10 oldotonl

HOGYAN lEHET

VEOEKEZNI A KOCKAZATOK ELLEN?
• Amennyiben a dsvizahitelt nem forintban, hanem devizaban veszi fel, es devlzaban is tiirleszti, akkor nem jelenlkezik az arlotyamkockazat. Ez akkor celszeru, ha bnnek van devlz.3ja a hrtel tortssztcsero. • Vannak olyan devizahilelek, arnelveknel a bank arfolyam-garanciat nyujl azaz egy elore rnaqhatarozutt artolyarnsavon bellil nem ervenyesiti a liirlesztoreszletben az arfolyam valtozasat. Ha viszonl az artolya m kilep ebbol
a savbol. akkor mar vaitoztk a torteszto-

hitellei kapcsolatos osszes kollsegel rnutatja meg szazalekcs forrnaban, egyevEs iddszakra vonatkozcan. A devrzahitelek THM-je lartalmazaa a vetali 1,5 eladas: iirfolyam kUliinbsegebol ered6 kbllseget e5 az nqyes bankok altal alkalrnazott kiilon aivattasl lkonverzros] dilal is, • Fontos tudni, hogy a TH M az e setleqes artolyarn- vagy karnatvaltozasrot es az arruatt mspvaltozo tiirlesllon\szlelekriil nern ad i ntorrnaclot.
• A THIvl lakascelu hllel"k esetehen eqyseqesen 5 rrulho fonntos, 20 €vre szolo hitelre vonatkozik, Masfele hilelnel flgyeljen arra. hogy a20n05 lutarnidejf hilelek THM-jel hasontftsa ossze.

• Hitelfelvetelkor szamszeru tajcl(Ozlalast IS arr61, hogy bizonyos lonntartolyern gyenglHes eseten hogyan valtczna a tor lesztcreszlet: Erre alkalrnas a Felugyelel honlapjan talalhato hitetkalkulator is.
kerjen

• A hltelnyujt6 torvenyi kdtelessege felhivni Ug,'lelel figyelmel a forint jdv6beni arlolyarnvattozssar e k kcckazata ira, az ugynevezett kockaz atf altarc nyllatkcz at segitsegevel. Ell a nyilatkozatot ne irja ala aulomatikusan, hanem meg alafras alott fjgyelmesen olvassa ell • Fontos [ellernzoje milyen idi5kiizonkent t6rlesztiireszletben Van. ahol ezt minden elvegzik, de van, ahol
a devizahitelnek, hogy

reszlet

IS.

• Egyes devizahitelak a futamid6 alatt egyszer atvalthatok forinthitelre. Ezzel meg lehet 5zunte!ni az arfolyarnes karnatkockaza tot, de a kama! es igy a tcrlesztcreszlet vsrhatrian magasabb lcsz. Tovabba kUlon kdllsege is lehet a dsvizahitel forinlra valtasar ak.

ervenyesiti a bank a az artotyarnvattczast havi torleszl6reszlelnel csak hosszabb idoszakonkent, peldaul neqyedeventa vagy feleven· te EI utobtn e15nyos es hatranyos 15 lehet. Ha ugyanis a fele'! utclsc napjan gyenge a forint, akkor tel evig a magasabb tortesztoresztetet kelt lizetn. annak ellenere, hogy talan mar rnasnap visszaerosoriott a forint. Ha viszorit uqvanez rorditva zajlik le, akkor fet evig alae sonvo bb rorlesztcreszteter kell [izetni. hiaba qy.'nqul ~6zben a forint.

DE\I'tZAHHEL

11

12

DEVlZAI1ITEL

OEVIlMIIl'll

13

14

DEV1ZAHli!;;\.

182

183

KERDEZNI

NEM SZEQYEN!

• A penzi.igyf Szervezelek:AllalJtl Felllgye(ete . szUI(sege?nek tartja, hagy a penl:Ugy,j
S'Je(vezetek [jgyfe~ei megf\llelo ~iiiekoztafa5t

Milven devi;j:gvet€!l, -eladasl arfoly~rnokilr has~n4 <I b~"k? E:Z1i'" "~rwake~len hoI isrr'erhel6k 'M~? I,,!llyen idli ollink .. nr ~rvenye;(t i'i bank, ill adoly"nwei,(I.:ast ~ IQlleszt§reszletllen [azaz rl'illyeo gyakrar I!altozhal a lM[e5!liin~S2Iet") ela i\I'letl"g rre!)l tudorn flzlI 1''' ~ n>ilgasilbb hirlf·sztbr"5zlel~t. akkor I )eg leh"t r hC>S7 szabbilan( a fula""d6t. vagy lahet-e eiillart"SZ·'i;lfl' <1 hil~lt7 bek mellf'lYJb" kal-(l[n",Vi

e$

kapjanak a klllanboz5 szolgattatasokrol es awl< kock;'zatair6.l. lizert a Fellisyelef ingy,,nes, partattan es kiiz'!rthet5 tal.ekoztatass<il segiti a fogyaszt6kat p'mzli.gyi donteseik' megl'Io~atahjban. Ennek kereteben jelenleti meg fogfa5~t6vedelmi t8Jekl!~ta!6Wzeteit is.

At

le"et e ·diit'H'I1 a r.l1l'Jl7.ah"el! torint
'\!iI1$l al~iJltarH, eS az mennyibs

hlte:lre'-Mikor

10 13 f3udaPe~l.

I<Ms,;;tmakrt.

31),

az al;ibbi idopcmtokban; h.itio;S"It)1)O kedd: . B~'16_311 8.~17.0@ sze;da: csiilot'(ok: 8-16;30 fJE!f.Ilek: 6-12;O(l.

184

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful