P. 1
neurologia

neurologia

|Views: 5,310|Likes:
Published by ursula_ursula

More info:

Published by: ursula_ursula on Nov 21, 2011
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as DOC, PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

06/02/2013

pdf

text

original

NEUROLÓGIA

2010

MOGYE ÁOK V. ÉV

1

Tartalomjegyzek
A periferiás motoros neuron kórtana…………………………………..3 Plexus-, gyöki-, és idegtörzsi bántalmak .A felso és alsó végtag idegtörzseinek léziói …………………………………………………..7 Polyneuropathiák. Polyradiculoneuritisek és polyneuritisek………….12 Landry féle ascendaló paralysis ……………………………………....18 A centralis motoros neuron kórtana…………………………………...26 Gerincvelo …………………………………………………………….29 A gerinc porckorongsérvei. Spondylosis. Cervico-brahialgiák……….35 A központi idegrendszer demyelinisatios és gyulladásos betegségei....40 Periferiás- és centralis vestibularis tünetcsoport……………………....47 Kisagy .Kisagyi kórtünetegyüttesek …………………………………..48 Izombetegségek …………………………………………………….....51 Fejfájások ……………………………………………………………..70 Agylebenyek Lebenyi tünetcsoportok ………………………………..83 Agykérgi tünetcsoportok. Demenciák………………………………...89 A koponyauri nyomásfokozódás tünetcsoportja………………………95 Koponya- és agyi traumák …………………………………………..100 Facialis paresis ………………………………………………………106 A tudat kóros állapotváltozásai ……………………………………...109 Az érzo neuron kórtana - különbözo érzészavar típusok…………….121 Neuralgiák …………………………………………………………...124 Pupilla- és látótér elváltozások ………………………………………135 Az agyi artériás vérkeringés zavarai …………………………………138 Agytörzsi bántalmak és tünetcsoportok ……………………………...150 Az extrapiramidalis rendszer betegségei……………………………..154 Epilepsziák és status epilepticus ……………………………………..160

2

A környéki idegrendszer betegségei

Def. : Karosodas a gerincvelo elulso szarvatol distalisan vagy a gerincvelo elulso szarvaban levo neuron es a neuromuscularis sinapsis kozott PERIFERIAS MOTOROS NEURON SYNDROMA-t okoz. PMN Sy Tunetei: • PARESIS, PLEGIA = izomero csokkenes, kieses  az izomero csokkenes korulirtan jelentkezik, pontosan korulhatarolhato, kizarolag az erintett idegeknek alarendelt izmokat erinti es lehet: kiterjedt (polyneuropathia) es izolalt (bizonyos idegeket erint) • IZOMATROFIA = izomsorvadas kialakulhat hetek vagy akar honapok alatt  az ideg altal ellatott izmok teruletere lokalizalodik • HYPOREFLEXIA vagy AREFLEXA  ( ! DD : CMN-ben h7perreflexia van) nincsenek koros piramis reflexek • HYPOTONIA, ATONIA = izoomtonus csokkenes, kieses  az izomtonus minden eseben csokken, kivetel a facialis paresisben kialakulo paresis spasmus.

3

a vasa nervorum elzáródása) : diabetes microangiopathiaban . a mukodes legtobbszor tokeletesen helyreall. akaratlan osszehuzodasa.• FASCICULATIO  egyes izmok izolalt. polyradiculitis . majelegtelenseg .gyulladás : altalaban tobb periferias ideget erint – polyneuritis. • AXONOTMESIS : az axon serul.az ideg compressiója : ha megszunik a prognosis jo .toxicus hatás : altalaban generalizaltan hat. Az izom sorvad. kiveve ha lokalolis artalom van .az egyes idegek v. A peripheriás idegrendszer károsodását előidéző okok : . ENG – hasznalhatoak meg a karosodott ideg regeneralodasanak kovetesere 4 . Az idegnek cask a mukodese szenved zavart.genetikai okok : fejlodesi zavar. ionizáló sugárhatás) . Ilyen serules talalhato pl.éles erőbehatás (átmetszés) : ha nincs egyesites a prognosis rossz . de az ot borito huvely ep marad.fizikai behatások (hideg. forróság. a vezeto elemeinek folytonossaga megmarad.anyagcsere zavar : DM. sulyos plexusszakadas kovetkezteben.vagy anesthesia ) es vegetativ zavarok Paraklinikai vizsgalatok : EMG. nincs regeneralodas. soha nem vezet vegtag elmozdulashoz  ! CSAK PMN Sy-ban van  A perykarion karosodasa sorabn keletkezik Amniotrophias lateral Sclerosisban • ÉRZESZAVAR nincs ! ( motoros rostrol leven szo ) A perifériás idegek betegsegei : • NEURAPRAXIA : nincs anatomiai serules csak a funkcionalisan karosodik.ischaemiás laesiók (pl. Nem alakul ki atrophia. a megzavart mukodes nehany nap alatt helyreall. a plexus brachialis eseten . • NEUROTMESIS : karosodik a myelin huvely is. ideg-kötegek vongálása : nagy funkciokieses pl. Mindenkeppen sebeszi megoldast igenyel. de regeneracio a leheto legjobb anatomiai feltetelek mellett zajlik le. az elulso szarv karosodasara utal  disszeminalt jellegu. altalaban familiaris Tunetek: PMN Sy tunetei + erzeszavar ( hypo.

hideg. meleg . az ízületi helyzetés mozgásérzés. allando fajdalom. A fajdalom altalaba a neuroma kepzodesi helyere korlatozodik. • Causalgia : a vegetative rostokat tartalmazo idegek fajdalma. a finomtapintás. A mozgas nem befolyasolja. 3 cm/hónap • Neuromafájdalom: leggyakoribb fajdalom syndroma. A legjellemzobb a n. gyogyszeresen nehez ra hetni. ego fajdalom. A fajdalom a mar nem letezo vegtagszakaszra vetul. tibialis szintjen. nyomas vagy utes valtja ki. hattereben az all. 5 . medianus es n. • Fantomfájdalom : vegtageltavolitas utan vagy kulso ingerek hatasara jelentkezik. hiogy a serules heluen az atszakadt ideg centralis reszebol a tengelyfonalak rendezetlenul burjanoznak elo. Klinikai diagnosis: • A motoros működések elemzése • A sensibilitas vizsgálata: fájdalom. valamint a vibratioérzés (pallaesthesia) • A verejtékelválasztási zavarok diagnosztikája – Moberg szerint a ninhydrin teszttel – Minor-féle jód-keményítő próbával történhet.A paresis súlyosságát egy 6 fokozatú skálában szokás megadni: • 0 = izom-contractio sem észlelhető • 1 = látható izomfeszülés mozgáseffektus nélkül • 2 = izommozgás a nehézségi erő kikapcsolása mellett • 3 = aktív mozgás a nehézségi erővel szemben • 4 = mozgás ellenállással szemben • 5 = normális izomerő A károsító tényezők érinthetnek: – egyes idegeket (mononeuropathia) – egyidejűleg számos ideget (polyneuropathia) – gyököt (mono/polyradiculopathia) – több gyököt és ideget (polyradiculoneuropathia) Sérülhetnek: • a mellső szarv sejtjei (nuclearis paresis) • az ideggyökök (radicularis paresis) • a plexusok (plexus bénulás) • a peripheriás idegek (peripherias idegbénulás) Kimenetele • Regeneráció: 1 mm/nap.

kisujjpárna C7 Triceps C6 Biceps 6 . EMG ( elektromiografia )  neurogen benulas jeleit es bizonyos korulmenyek kozott a peripherias ideg sulyos ingeruletvezetesi zavarat lehet kimutatni. ENG ( elektroneurografia )  motoros ingeruletvezetesi sebesseg vizsgalasa Hasznalhatoak meg a karosodott ideg regeneralodasanak kovetesere Jelzoizmok: S1 Triceps surae L5 Extensor hallucis longus L4 Quadriceps C8 Kéz kisizmai.• Műszeres diagnosztika: elektromyographia (EMG) és az elektroneurographia (ENG).

mely halalhoz vezethet.  A felso vegtag mozdulatlan. petyhüdt bénulás. oedema. anesthesia. Th1 • Truncus superior C5-6 • Truncus medius C7 • Truncus inferior C8-Th1 Plexus brachialis sérülései lehetnek: • Felső (Erb-Duchenne) C5-6 • Középső C7 • Alsó (Klumpke. areflexia.Teljes benulas :  Vasoplegia . Plexus brachialis (karfonat) • C5-8. hamar kifekelyesedik. sepsis alakulhat ki.Plexus. vegetatív zavarok  A felso vegtag log a test mellett => HARANGNYELV tünet 7 .Dejerine) C8-Th1 A plexus serulest nagyon nehez korrigalni. gyoki es idegtorzsi bantalmak 1. jelei: cyanosis. Tipusai: I.

C. M.II. ( Klumpke. M. a kisujjon es a hypothenar érzéscsökkenés A Th erintettseg miatt Horner triász (ptosis. M.Truncus sup. M. befele rotalt helyzetet vesz fel. enophtalmus ) jelentkezhet. daganat ) • Balesetek • TOS=thoracic outlet syndrome . miosis.erzeszavar a delta felett. Erzeszavar az alkar es a kezhat ulnaris felszinen. subscapularis. eses kozben ha valamibe kapaszkodik a serult Gyengulnek a : kis kézizmok. Adson manover eseten eltunik a radialis pulzus Erzeskieses 8 .Részleges plexus brahialis bénulás : A. pectoralis es az ujjextensorok gyengesege eszlelheto. supra-infraspinatus.Dejerine ) C8-Th1 lezio A kar felcsapodasakor jon letre. radialis ellatasi teruleten . biceps. Truncus inf. ezt okozhatja nyaki borda. rhomboideus B. Kialakulhat szules kozben ( ha fennakad a baba valla ).a kar tonustalanul log. M. M. brachialis benulas okai: • Külső compression ( nyirokcsomo. hosszu ujjhajlítók. triceps. M. costocalvicularis syndromak osszefoglalo elnevezese Tunetei: Fajdalom az alkaron es a kezen. a deltaizom sorvadt – nem tudja a beteg oldalra. deltoideus. lezio ( C7 serules) Onalloan ritka A M.csapott vall. brahialis. scalenus ant.a biceps es brachioradialis reflexek kiesnek Erintett: M. (Erb-Duchenne) C5-6 Nyujtasos serules eseten. a konyok nyujtva van .a kez mozgasai megtartottak .. Truncus med.elore emelni . M. farfekveses baba szuletesekor ( amikor hirtelen rantas tortenik ). Tunetek : . Erzeszavar a kozepso ujjakon. A pl. csuklohajlitok. nehez zsak cipelese. serratus. motorbiciklizes. az alkaron es a kezen a n. brachioradialis.

DM-ban gyakori Motoros kieses M. lövési serules M. Erzo kieses : M. a kar nem emelheto vizszintes sikba A kar kifele nem rotalhato 4. alkar es kez radialis felszine Tunetei: A kar extensioja kiesik  eső kéz. ptosis. fej).C6 Okai : trauma ( vallficam. M. Triceps beidegzese alatti serules. M Brachioradialis. kezfej log. N. N. compressio (mankó. Deltoideus es M. radialis C5-C8 Okai : törés. Coracobrachialis funkcio kiesese Tunetek :Az alkar hajlitasra keptelen. kéz-ujjfeszítők Erzo kieses : felkar dorsalis felszine. Extensor carpi radialis. a kar extensioja megmarad. Biceps es M. N. az ujjak semiflexioja  hattyúnyak tartas ( feltartott keznel nem tudja okolbe szoritani a kezet) Prehensio csokken Nincs triceps es radialis reflex Magassagi dg. Triceps. a biceps reflex eltunik. Axillaris C5-C6 Okai : trauma ( vallficam . parkpad. cutaneus antebrachi lateralis) 3. deltoideus Tunetei: A vall csapott. Erzeskieses : kezhat es huvelykujj radialis felen 9 .kulso felszienn ( n. humerustores) Motoros kieses a M. Musculocutaneus C5. teres minor gyengul . az ujjak extensorai benulnak. a radialis reflex kivalthato Erzeskieses az alkar elulso. enophtalmus) • Sugárkárosodás 2. : M. gyengulnek az ujjhajlitok • Pancoast daganat (+Horner szindr: miosis.Atrophia a tenarban. felkarcsonttörés ).

Palack tunet – uveg nyakat nem kepes korbefogni Thenar atrophia Causalgia alkaron es tenyeren Froment proba – papirt nem tudja megszoritani Carpal tunel syndrome: tenyeri causalgia foleg ejszaka.3 tenyeri felszinen. plexust beszuro daganat. ischiadicus N. kis kézizmok. thenarizmok. Nem kepes sarkon jarni A peroneus regioban hypoaesthesia jelentkezik. M lumbricalis. Plexus lumbosacralis L1-S3 Okai: trauma. hypothenar adductor kieses. gyulladas. 10 . Medianus C6-T1  erzo es vegetativ rostok is talalhatoak Okai : traumak. kerékpár. erzes kieses Froment proba ! 7. adductor pollicis funkcionalis kiesese. törés. a felulees kezizmokat. Tunetei: esku kez I. femoralis N. utogetesre fajdalmas.5. erzeskieses: 1. a mely kezizmokat.N. I. nagyon fajdalmas. a beteg labat jobban felemeli es jobban csapja. peroneus N. pl. jellemzo a STEPPELO JARAS ( elobb a labujjak erik a foldet). Ulnaris C8-T1 Okai: – trauma: ütés. compression Kisujj-hajlítok. compressio (foglalkozás. vágás. hematoma Erintett izmok : N. huvelykujj radialis oldalan 6. Tunetei:Karomállás. N. vese ill nogyogyaszati korkepek. majom kez II. tibialis 8. N. interosseus sorvadas Kisujj.2. Paresisben a lebfej log. fej ) Motoros : kezhajlitok. Peroneus A dorsal flexiot biztositja. es II.

Erzeskieses a labszar. tibialis es a n. Tibialis A labfej plantar flexiojat biztositja. 9. a lab elulso kulso felszinen. nagy labujjdorsal felxioja hianyzik. Melyen van ezert ritkan serul. rovidebb. 10. santitani fog. N Ischiadicus A n.Hasonlit az L5 seruleshez. Helytelenul adott injekcio miatt gyerekkorban foleg. a lab hypotrophioas lesz. Causalgia jelentkezik. peroneus benulasara jellemzo tunetek Nem tudja a labszarat hajlitani.N. rokkantta valik. 11 . ahol viszont jelen van az agyeki fajdalom ami a vegtagba sugarzik. Tunetei: a beteg nem tud labujjhegyen jarni.

3. az öröklődés típusa. kórlefolyás. 2. A polyneuropathiákat különböző kategóriákba kell sorolni a következő ismérvek alapján: domináló klinikai tünetek. A vizsgalo orvos feladatai polyneuropathia gyanuja eseten: 1. Laboratóriumi vizsgálatok 4. ennek ellenére az okok igen különbözőek lehetnek. Meg kell határozni a kórfolyamat aetiológiáját (a részletes vizsgálatok ellenére az esetek 25–30 %-ban sikertelen). Neurológiai vizsgálat + részletes anamnesis !! 2.Polyneuropathia Def:A polyneuropathia a peripheriás idegek egyidejű. A vizsgalat lepesei: 1. Elektrofiziológiai vizsgálatok 3. pathológia. spinalis motoneuronok. Genetika 5.kevésbé hasonló. így : gerincvelő. Szövettan Az első két lépés mindig a neurológiai és az elektrofiziológiai vizsgálat • racionális vizsgálati program • speciális vizsgálatok 12 . neuromuscularis junctio. vázizomzat betegségei. a panaszok és a klinikai tünetek valóban megfelelnek-e polyneuropathiának mert más pathológiás folyamatok is okozhatnak hasonló tüneteket. a tünetek eloszlása. kiterjedt károsodásával járó betegség. El kell döntenie. A tüneti kép többé .

az egyes esetekben a klinikai kép változó. A sajátos fenotípusokat meghatározó jellegzetességek: 1.Klinikai tunetek : A különböző okok miatt kialakult polyneuropathiákban a panaszok és a klinikai tünetek hasonlóak. melyek jellegzetes fenotípusokat határoznak meg.Egyéb betegségek/toxicus hatások 13 .Öröklődés 5. Ez segíhet az aetiológia meghatározásában is.kóros funkcióból (pozitív panaszok és tünetek) Bár a polyneuropathiák klinikai tünetei nagyon hasonlóak.Kórlefolyás.A károsodott rostok típusa 4. 2.funkció kiesésből (negatív panaszok és tünetek) . Vannak speciális klinikai jellemzők. 3. Ezek a tünetek származhatnak: .A tünetek eloszlása. melyek alapján az egyes betegek különböző alcsoportokba sorolhatók.

Ipari vagy mezőgazdasági kemikáliák ) •Metabolicus (Diabetes. Thyreotoxicosis. Májbetegségek. Lyme kór. Rheumatoid arthritis ) •Malignus folyamatok •Toxicus ( Gyógyszer indukált. • Demyelinisatio súlyos paresis szignifikáns atrophia nélkül. Folsav. hypertrophiás idegek. • Axonalis laesio az izomtömeg csökkenése kifejezett. Amyloidosis. az Achilles reflex hiányzik 14 .A károsodott rostok típusa lehet :motoros vastag sensoros vékony sensoros autonom A polyneuropathiak leggyakoribb okai : •Herediter •Gyulladásos ( GBS. Porphyria. mint a sensorosak. “Critically ill” polyneuropathia ) •Dysproteinemiák ( Monoclonalis gammopathia. Lepra. Uraemia. globális areflexia. súlyos paresis. Sjögren syndroma. Macroglobulinaemia. a motoros tünetek kifejezettebbek. Thiamin hiány) •Kötőszöveti betegségek (SLE. Diphtheria ) •Nutritiv (B12.Nehézfémsók. Scleroderma. Hypothyreosis.1.A tünetek eloszlása: distalis symmetricus proximalis symmetricus felsővégtag dominancia asymmetricus 3. Myeloma multiplex ) A klinikai tünetek alapján általában már feltételezhetők a pathológiai változások. CIDP.Kórlefolyás: acut subacut chronicus progressiv remittáló/relapsusokkal zajló 2. Alcohol. MMN ) •Fertőzéses ( AIDS. Vasculitis.

A legfontosabb axonalis polyneuropathiák : alcoholos. hereditaer motoros sensoros polyneuropathia. acut intermittáló porphyria. prognosis alapján 4 kórkép különíthető el: . kötőszöveti és endocrin betegségek. elektrofiziológiai lelet. felső végtag reflexek megkíméltek lehetnek). felső végtagi dominancia. nutritiv hiányok. Krónikus Gyulladásos Demyelinisatiós Polyneuropathia Heterogen betegcsoport. A klinikai tünetek. I típus. MMN. distalis tulsúly.kesztyű szerű eloszlás. hason). gyógyszerek és egyéb toxicus anyagok. mellkason.(patella. a sensoros tünetek szignifikánsak (harisnya . aszimmetrikus eloszlás. diabeteses neuropathiák egyes esetei.Distalis Szerzett Demyelinisatiós Szimmetrikus Neuropathia(DADS) . közel normális vez.Krónikus Gyulladásos Demyelinisatiós Polyneuropathia (CIDP) . uremiás.Multifokális Motoros Neuropathia (MMN) . seb. férfiakban gyakoribb Elektrofiziológia: multifocalis motoros vezetési blokk normális v. A legfontosabb primaer demyelinisatios polyneuropathiák: GBS. Kezdet: 3-5.Multifokális Szerzett Demyelinisatiós Sensoros Motoros Neuropathia (MADSAM) 1. Vezetési blokk oka: demyelinisatio vagy Na csatornák blokkolása (antitestek) Pathomechanismus: autoimmun 15 . közös jellemző az immune vagy gyulladásos aetiológia. Progressiv fázis: > 4 hét Tartam: > 2 hónap Típusai: chronicus progressiv relapsusokkal járó Distalis tünetek Liquor: fehérje enyhén magas Therápia: Elsőnek választandó steroid ! Alternatív therápiák Plasmapheresis IvIg 2. a peripheriás idegek multifocalis demyelinisatiója. évtized.Krónikus inflammatórikus polyneuropathia (CIDP) Lassan kialakuló gyengeség és érzészavar. malignus folyamatok.Multifocalis motoros neuropathia Klinikum: progressiv izomgyengeség és atrophia. a diabetes egyes esetei. CIDP.

gangliosid ellenes antitestek - anti-GM1 3.Alkoholos polyneuropathia Pathológia: axonalis károsodás Oka: Felszívódási zavar Thiamin hiány Aldehid dehydrogenáz működése károsodott Bizonytalan kezdet Alsó végtag > felső végtag Sensoros tünetek: distalis égő paraesthesiák Sensoros ataxia Motoros tünetek. Areflexia Vegetativ zavarok Liquor fehérje: normális EMG: enyhe motoros + sensoros vezetési sebeség csökkenés csökkent amplitudó Therápia : abstinentia B1 vitamin/B vitamin-complex (parent > per os), gyakran szegényes reakció Milgamma (Benfotiamin, B6, B12) Fizikotherápia, elektrotherápia 4.Diabeteses Neuropathia Aetiológia : a különböző okok ellenére közös. Alapja a chronicus hyperglycaemia (Diabetes Control and Complications Trial). A neuropathia kialakulásának (progressziójának) rizikói: a szénhidrát anyagcsere kezelése a diabetes tartama a beteg életkora dohányzás alkohol fogyasztás hypertonia hypercholesterinaemia magasság

16

Diabeteses Neuropathia Klasszifikációja : A. Diffúz Neuropathia 1. Distalis szimmetrikus senso-motoros polyneuropathia 2. Autonom neuropathia 3. Szimmetrikus proximalis alsóvégtagi motoros neuropathia (amyotrophia) B. Fokális Neuropathia 1. Cranialis neuropathia 2. Radiculopathia/plexopathia 3. Entrapment neuropathia (alagút-szindrómák) Pathophysiologia : 1. Nem teljesen tisztázottak az alapfolyamatok 2. Valószínű a multifaktoriális eredet 3. Több folyamat kölcsönhatása eredményezi kialakulását Lehetséges pathomechanismusok: -Vascularis (ischaemiás-hypoxiás) -Metabolikus -Károsodott neurotrofiás faktorok -Laminin teoria -Autoimmun mechanizmusok Kezeles: Primer prevencio : szk. acs. Megfelelo kezelese Tuneti : CARBAMAZEPINE 3x200mg, LYRICA 2x75mg Antidepresszivumok : AMYTRIPTILIN 50-75mg Neurolepticumok : LEVOMEPROMAZIN 25mg MILGAMMA, PENTOXIFILIN

5.Crirical illness Intenziv osztalyon talalkozunk vele, sepsis/ sokszervi elegtelenseg okozza. Tunetei : diffuz vegtag gyengeseg ; renyhe reflexek ; distalis tipusu erzeszavar ; lelegezteto keszulekrol leszoktatas nehez. Kezeles : fertozo agensek megszuntetese, sebeszeti beavatkozasok kerulese, steroidokat nem adunk/ esetleg kis adagan.

17

Guilllain Barré Syndroma
( Landry f. Ascendalo paralysis, polyradiculittis, polyradiculoneuritis)
Def : Ascendalo paralizis, albumino- cytologiai disszociacio, gerincvelobol kilepo ideggyokoket erinti, surgosseget igenyel ! Pathogenesis: ♦ Autoimmun betegség, mely a peripheriás idegek különböző komponensei ellen irányuló kóros immunreakció következménye. ♦ Humorális és celluláris immunreakció egyaránt szerepet játszik kialakulásában. ♦ A peripheriás idegrendszerben szétszórtan körülírt lymphocyta, macrophag infiltrációk és fokális demyelinisatió látható. ♦ Érinti a gyököket, plexusokat, proximal idegtörzseket, egyes agyidegeket és autonom rostokat. ♦ Speciális támadási célpont a myelinhüvely. ♦ A macrophagok – Penetrálják az axonokat körülvevő basalmembránt, – A Schwann sejteket elmozdítják a myelinhüvelytől – Ezt követően fagocitálják a myelin lamellákat. Formai: 1. Acut gyulladasos demyelinisatiós polyradiculoneuropathia (AIDP): – Fokális demyelinisatió, – Lassuló vezetési sebesség, vagy vezetési blokk (a folyamat súlyosságától függően), – Mérsékelt, kapcsolódó axon vesztés. 2. Acut axonalis forma – Axonvesztéssel jelentkező polyradiculoneuropathia, – A motoros vagy motoros és sensoros rostokat érinti. 3.Vegetativ rostokat erinto 4.Shiller Fischer sy 5.regionalis gyengeseggel jaro formak: - pharyngealis- cervicalis – brachialis - ketoldali n. VI paresis - ataxias forma - paraparetikus forma

18

Acut axonalis forma (főleg Kínában): • Általában epidemiákban fordul elő. ♦ Ezek általában 1 – 3 héttel korábban zajlanak le ♦ Leggyakoribb: banális felsőlégúti infekció. Fertozesek: Virusfertőzés – Influenza – Cytomegalovirus* – Herpes – Epstein-Barr virus* – Hepatitis – HIV Sebészi beavatkozás Bacterialis fertőzés – Campylobacter jejuni* – Mycoplasma pneumoniae* Spirocheta fertőzés – Borrelia burgdorferi Vaccinatio – Rabies (some strains) 19 . • Idegek myelinhüvelye mentén IgG-complement lerakódás. a beteg 70%-ánál kimutatható. Epidemiologia: Relatíve ritka betegség  Incidencia: 1 . • Immunkomplex depozició az idegekben. gastro-enteritis. miden rasszt érint. A legtöbb eset sporadikus.000 lakos Világszerte megtalálható. • Típusosan gyermekeket és fiatal felnőtteket érint.Pathologia: • Mononuclearis infiltratio az idegekben. • Campylobacter jejuni infectio Bevezető esemény ♦Bevezető. mint nőkben. de jelentkezhet clusterek formajaban is. Férfiak közt gyakoribb. a vénák körül. „triggerelő” esemény kb. Az incidencia idősebb korban magasabb.2 /100. • Többnyire a nyári hónapokban. szezonális ingadozás nélkül.

ill. ♦ Néhány nappal megelőzheti. hiányoznak a szisztémás tünetek. Végül változó súlyosságú és eloszlású hypotoniás paresis jön létre Gyakran súlyos: valamennyi végtag.GYENGESEG ♦ Néhány nappal a paraesthesiák után kezdődik. 20 . Ritkán fasciculatio is lehet. beszédzavar. ♦ Típusosan az alsóvégtagokon kezdődik. ♦ Légzőizom gyengeség. ♦ A gyengeség gyorsan terjed a felső végtagokra. ♦ Jelentősebb érzészavar ritkán található a fizikális vizsgálat során.Paraesthesiák 2. vagy hiányzó saját reflexek.Klinikai tünetek A betegség kezdetén relatív jó közérzet.PARESTHESIAK ♦ Distalis. mint pl. ♦ Egyes esetekben a proprioceptiv reflexek kiesése sensoros ataxiát és pseudoathetosist okozhat. az areflexia. 50%-ában bevezető tünet. A betegség progressziója A progresszív fázis néhány naptól 1 hónapig tarthat. Gyengeség 3. 1. 2. ♦ Típusosan a vibráció és a proprioceptiv érzések károsodnak a legkifejezettebben (a vastagon myelinisalt rostoko). légzőizmok. ♦ Kétoldali facialis paresis. ♦ Típusosan fölfelé halad.ami a betegek kb. A betegek ~ 50%-ában van facialis diplegia.MELYREFLEXEK ♦ Az egyik legkorábbi jel a mélyreflexek renyhévé válása. ♦A bulbaris izmok gyengesége: dysphagia. a székről fölállás. de ritkán terjed a boka. vagy követheti a gyengeség kialakulását. Renyhe. A kezdet neurológiai tünetek változatosak. arcizmok érintettek. Cardinalis tünetek: 1. illetve a csukló fölé. a láz. általában szimmetrikus paraesthesiák. főleg a proximalis izmokban: nehéz a lépcsőn járás. 3. vagy gyengeség.

és nem kezelik megfelelően. mint 75 %-ában előfordul. comb hátsó felszíne Ejszaka súlyosabb. Legkifejezettebb: vállöv.FAJDALOM A betegek több. hát. Diagnosztizálása gyermekeken nehéz. ólom) ♦ Organophosphat mérgezés ♦ Hypermagnesaemia ♦ Hypokalaemia ♦ Alkohol ♦ Gyógyszerek 21 . Felnőtteken is gyakran nem veszik figyelembe. Differenciáldiagnózis: ♦ Hysteria/conversiós reakció ♦ Agytörzsi infarctus ♦ Locked-in syndroma ♦ Peripherás neuropathiák ♦ Critical illness ♦ Neuromuscularis transmissiós zavar ♦ Acut myelopathia ♦ Poliomyelitis ♦ Cauda equina laesio ♦ Acut intermittáló porphyria ♦ Vasculitis ♦ Izombetegségek ♦ Lyme kór ♦ Diphtheria ♦ Veszettség ♦ Enterovirus infekció ♦ Botulismus ♦ Kullancs paralysis ♦ Nehézfémsók (arzén.

minimálisan csökken. – Fokális vezetési sebesség csökkenés. Életet fenyegető szövődmények ! Légzéselégtelenség. maximális inspirációs/expirációs nyomás – Vital kapacitás mérés ♦ Intubatio szükséges: vital kapacitás <15 ml/kg 22 .normális v.csökken. Légzéselégtelenség ♦ A legsúlyosabb és a leggyakoribb szövődmény ♦ A légzés funkció ellenőrzése: – Arteriás vér gáz analízis – Spirometria: csúcs kilégzés. Vénás thromboembolisatio. Jellemző eltérések: – Vezetési block – Vezetesi sebesség csökkenés. Vegetativ zavarok. Kezelés 1. A mortalitás csökkenése a supportiv kezelés fejlődésével függ össze (Lélegeztetés!).SUPPORTIV KEZELES Alapvetően meghatározza a prognózist. Mindig kötelező a hospitalizálas. Vezetési sebesség . minimális eltérés. AMAN: kizárólag a motoros rostok károsodtak.Laboratóriumi vizsgálat  LIQUOR Fehérje koncentráció: EMELKEDETT Sejtszám: NORMÁLIS Kivétel: korai fázisban és enyhe esetekben lehet normális fehérje (~ 10%)  ELEKTROFIZIOLOGIA . Betegek 30 %-a igényel intenzív osztályos ellátást. Korai fáziban normális v.Motoros és sensoros idegvezetés vizsgálata. – A motoros vezetési sebességek kifejezettebben csökkennek. Axonalis formák: Amplitudó .

SPECIFIKUS TERAPIA  Plasmapheresis Hatás:• A betegek legalább 50 %-a reagál kedvezően • Hamarabb kezdődik a javulás.Dysautonomiak ♦ Leggyakrabban és legsúlyosabb formában légzési elégtelenség és súlyos motoros deficit esetén. mint a természetes lefolyás során • Ritkábban kerül sor gépi lélegeztetésre. ♦ Izom atrophia. erosiv gastritis → vérzés  Ileus ♦ Hyponatraemia– Lélegeztetett betegeken. 23 . Hátrányok : • Költséges és invazív • Hypotensio. ♦ Legsúlyosabbak:Paroxysmalis hypertensio Orthostaticus hypotensio Arrhythmia Vénás Thromboembolisatio ♦ Tüdőembolia: 5% – leggyakoribb az immobilizáció 2. hetében ♦ Prevenció – Anticoagulálás – Rugalmas pólya Egyéb szövődmények ♦ Aspiratio  pneumonia ♦ Neurogen hólyag  Húgyúti fertőzés ♦ Gastrointestinalis betegségek  Stress ulcus.Vegetatív zavarok . sepsis előfordulhat • Plasmapótszerekkel szemben allergia. • Az intenzív osztályos és a kórházi kezelés ideje is rövidebb Minél korábban (az első héten) kell elkezdeni. kontraktúrák ♦ Decubitus 2.

hypertonia • Láz • Hányinger. .Kezdet gyorsabb.Gyermekekben és fiatal felnöttekben . 1 hét alatt súlyos tetraparesis – Nagyon alacsony motoros amplitudó a korai fázisban Klinikai változatok  Acut axonalis forma  .15 % – Lábfej gyengeség – Kis kézizmok gyengesége. a teljes gyógyulás ritkább. IVIg kezelés Előny a plasmapheresissel szemben hogy egyszerűbb Hátrány :Szintén költséges es fertőzés átvitele előfordulhat Mellékhatások: • Anaphylaxiás reakció • Fejfájás • Myalgia. Izületi fájdalmak • Mellkasi dyskomfort • Hypotonia. Permanens maradványtünetek: ~ 7 .Prodroma: Gastrointestinalis (diarrhea): Campylobacter jejuni infectio 24 . sorvadása – Sensoros ataxia – Dysaesthesiák ♦ Rossz prognózisra utal – Idős életkor (> 60 év) – A tünetek gyors progresszióa. a tünetek súlyosabbak. hányás • Bőrreakciók • Renalis tubulus necrosis Prognózis Átlagos hospitalizáció 1 hónap Felgyógyulás 6 –12 hónap.Nyári hónapokban .

Plasmapheresis. Sensoros: normális Reflexek: renyhe (hyperreflexia előfordulhat) Progresszió: 6 . felgyógyulás gyros. Laboratórium: Szérum antitestek . Szignifikáns javulás 1 .  Acut motoros axonalis forma (AMAN)  Gyengeség: Distalis > Proximalis Szimmetrikus Agyidegek (25%) Légzési elégtelenség ritkább.2 hónap alatt.GM1 gangliosid ellenes IgG (40% . Corticosteroid nem javasolt. Neurographia: Alacsony amplitudó.12 nap után éri el a legsúlyosabb állapotot.  Miller-Fisher Syndroma  ♦ Tünetek: Ophthalmoplegia Ataxia Areflexia ♦ Liquor: fehérje általában emelkedett. ♦ Prognosis: Általában kedvező.Felsölégúti hurut: Haemophilus influenzae infekció. mint GBS-ban Prognosis kedvezo. Paraneoplasiás is lehet! 25 . Enyhe vezetési sebesség csökkenés.50%) Kezelés: IvIg. Rövidebb a lefolyás.

Centralis motoros neuron syndroma 3 struktura alkotja : Piramispalya Extrapiramidali rendszer Kisagy A fo mozgato kereg a FRONTALIS LEBENYben talalhato. : piramissejt. 4-6 Brodman mezok Def. 26 .gerincvelo hataron kersztezodik  a gerincvelo elulso szarvaban Ha a piramispalya barhol karosodik CMN syndromarol beszelunk. amibol a piramispalyak indulnak Kereg  piramispalya  Capsula interna  nyultagy.

also vegtag EXTENSOROK tonusfokozodasa. .Klinikum : . a tobbi negy plantar flexioban LEGYEZOJEL ( Babinski II. az alson az extensorok. a felso vegtagon a flexorok. triceps surae megszoritasa OPPENHEIM-JEL : muato es huvelykujjunkat a tibia elere helyezzuk es kozepesen nyomva haladunk lefele SCHAEFER-JEL : az Achilles in megszoritasa Pyramisjelek a felso vegtagon: HOFFMANN-JEL : a beteg kozepso ujjanak vegpercet a jobb kezunk mutatoujjaval megtamasztjuk. ujjunkkal megpoccintjuk a 2-4 ujjakat  a huvelykujj adductioja es flexioja +/.MOTOROS KIESES : paresis ( lehet enyhe vagy kozepes foku) plegia ( teljes benulas ) Lehet: monoparesis/ plegia = egy vegtag hemiparesis/plegia = egy oldal paraparesis/plegia = ket also vegtag erintett tertraplegia = mind a negy vegtag Altalaban kiterjedt paresis alakul ki.) talp karcolasa eloidezi az oregujj tonusos dorsalflexiojat es a labujjak terpeszteset.IZOMTONUS : ha a karosodas fokozatosan alakul ki mar kezdetben spasticus az izomtonus.a mutatoujj elso percenek hirtelen felxioja 27 . CHADDOCK-JEL : a kulso boka felol a labhat karcolasa GORDON-JEL : a M. majd kialakul a piramisos kontraktura WERNICKE-MANN fele TARTAS : felso vegtag FLEXOROK tonusfokozodasa. Acut fazisban renyhe. az elso szakaszban ( 1-2 het ) : petyhudt benulas. polykinetikus reflexek. . Koros reflexek: BABINSKI TUNET: nagy labujj dorsalfelxioja. TRÖMMER-JEL : bal kezzel megfogjuk a beteg kezfejet pronalt helyzetben. majd egyre konyebben. Acut elvaltozas eseteben csokken az izomtonus. huvelykujjunkkal lefele nyomjuk majd hirtelen felengedjuk  huvelykujj flexioja es adductioja. Rugalmas jellegu: BICSKA TUNET passziv mozgatasra kezdetben nehezen megy. Elektiv jellegu: bizonyos izomcsoportokat jobban erint mind masokat.REFLEXEK: Hyperreflexia. contracture eseten erosebbe valik.

Pedunculusban = capsularis 4. Agytorzsi pyramis sy : a karosodas oldalan agyidegi tunetek ellenoldali pyramis tunetek 5. Cerebri anterior : also vegtagi tulsulyu hemiparesis 2. Gerincvelo : azonos oldalon benulas. Capsularis pyramis sy : ellenoldali massziv hemiplegia 3. Cerebri media karosodasa: felso vegtag es arc – faciobrachialis tulsulyu hemiparesis  A. fasciculatio 28 .WARTENBERG-JEL : a vizsgalo a sajat hajlitott ujjait a beteg hajlitott ujjaiba akasztja es felszolitja a beteget hogy a huzasnak alljon ellen  erokifejteskor a beteg huvelykujja behajlik ALTIPUSOK: 1.Corticalis pyramis sy: altalaban ischaemias elvaltozas okozza  A.

kórélettan. hosszanti feherallomany oszlopokat valaszt el. majd a filum terminaleval folytatodik. tünetegyüttesek ) A gerincvelo a nyultvelo folytatasa. élettan. 29 . L1 csigolya magassagaban a conus terminalissal vegzodik. Szurke allomanya lepke alaku.A gerincvelő ( Anatómia.

mellbimbo. T12-S1 –lagyekhajlat.koldok.Szabalyok: Chippault: C=0 (nincs kulombseg a gyoker es a csigolya szama kozott) Th1-4 = 1 ( felso thoracalis szakaszban egy csigolya az elteres) Th5-8 = 2 Th9-12 = 3 Kahler-Pick: a felszallo es keresztezodo palyak ugy keresztezodnek. az also szintrol indulok belul fognak elhelyezkedni Gv. hogy az alsobb szintrol indulok felszinesen fognak elhelyezkedni Foerster: a nem keresztezodo palyak.dermatomak: T4. Karosodas tunetei: motoros . T10.myotoma erzo . S1-S5 lovaglonadrag 30 .

ejakulacio RETRAKCIOS REFLEX TAMASZKODASI REFLEX Gerincvelo karosodas formai: Teljes harantlezio: trauma.teljes atmetszes . haspressel kivalthato .par masodperctol par hetig tarthat ( akar 2-3 het ) . mert nem csak a sejttest karosodik) melyerzes ellenoldalon – ho es fajdalomerzes zavar ( tr.Kronikus szakaszban: AUTOTRAUMATIZMUSOK . trauma.Acut szakaszban: Gerincveloi SHOCK: . decubitus .Th. funkcio csokken. hydromyelia.vegetativ Hirtelen karosodas eseten heves reakcio : oedema. anaethesia.fel harantlezio . tumor 31 . szeklet es vizeleturitesi zavar.Kezdetben petyhudt majd spasticus benulas BROWN-SEQUARD SY: .motoros tunetek izomero csokkenes. valamint pyramis jelek ( CMN Sy. L  paraplegia . horegulatios zavar. ischaemia . szeklet.vizeleturites : autonom holyag.ejakulacio TOMEGES REFLEX : vizelet. beverzes.C  tetraplegia. nem jelent feltetlenul atszakadast +/anatomiai karosodas . spinothalamicus lateralis) B. myelitis Hemisectio : Brown-Sequard Sy Kozponti karosodas: syringomyelia.petyhudt benulas.funkcio karosodas.Tunetek: azonos oldalon . vasoplegia ) . vegetativ funkcio zavar ( inkontinentia. benulas ( petyhudt es spastikus ). trofikus zavarok.korelettani folyamat . vegetativ.valoszinu egy lokalis oedema ( oedema elmulasaval a tunetek etunnek) .ha nincs harantlezio maradektalanul gyogyul HARANTLEZIO: .okozhatja: myelitis transversa. A.irreverzibilis allapot .

aztán 1x havonta es folsav ( 3x1/nap) 1-2 evig . • Hyporeflexia • ± pyramis jelek (Babinski) • Polyneuropathia • Ambliopia. hematológiai tünetek: • Sápadtság • Fáradékonyság • Glossitis.Hatso koteg. scotoma. • Pszichés zavarok Diagnosis • Hematológiai vizsgálat • Achlorhydria • B12 vitaminszint • Schilling teszt DD: kisagyi dysmetria: mindegy hogy csukott/nyitott szemmel. bizonytalan mozgas. 32 . gyomor nyalkahartya atrofia -Zsibbadas az ujjakban Belgyógyászati. nyelvégés • Gyomorpanaszok • Hisztamin-refrakter achlorhydria • Hepatosplenomegalia • Hiperkróm megaloblastos anemia Neurológiai tünetek: • Paraesthesia • Ataxia • Hypo-anaesthesia spf. foleg az also vegtag ataxia. spasticitas -Sulyos melyerzeszavar -Verkep: macrocyter anaemia. anaemia pernicioasa -Glossitis. majd javulas varhato. + Babinski jel. gerincvelo: nyitott szemmel sokkal jobb Kezeles: B12 1x1000 μg/nap 1-2 hétig. hatso szarv: tabes dorsalis Tobb strukltura karosodasa: subacut degeneratiok FUNICULARIS MYELOSIS : kombinalt sclerosis Oka a B12 vitamin hiany Tunetek: -Motoros zavar: gyenge. prof.

vagy resszeru ureg talalhato. A kialakult uregek neha osszekottetesben vannak a canalis centralissal.SYRINGOMYELIA ( syrinx=nad ) – a gerincvelo kozepen tobb segmentumra kiterjedo cso. Az uregben uralkodo nyomas kovetkezteben a le. ovszeru ( felette es alatta is normalis ) Gyakran tarsul Arnold-Chiari Sy-val ( agytorzs es cerebellum fejlodesi zavara )  spinalis neuron karosodas  kis kezizmok. ezert spasticus benulas es az elvaltozas magassaganak megfelelo erzeszavar alakul ki. labra eses Attol fuggoen hogy hol van serules a kovetkezo jeleket eszleljuk : C3 C4 C5  legzeszavar is van C5 C6 -ig ep  vallov izomzata meg mukodsik C6 C7 -ig ep  konyok. flexio-ratatio: kozuti baleset. A gerincvelo kozepso resze hianyzik. ittas allapot Hyperextensio: idosek traumatologiajaban. ( 20-30 ev) Tunetek: Az uregkepzodes helyetol fuggenek. Az erzeszavar lehet izolalt azaz disszocialt – hot es fajdalmat nem erzi. darabos tores : fejes ugras Darabos szetroppanas: fenekre.autobalesetben Compressio.es felszallo palyak. proximalis izmok atrophiaja GERINCTRAUMAK Hyperflexioa. C7-C8 karosodik  kez sorvadasa : Aranne Duschaenne Sy Az erzeszavar fefuggesztett.es felszallo palyak karosodnak.hyperflexio + hyperextensio. A tunetek fiatal felnottkorban jelentkeznek. melyerzes megtartott. kisujj meg mukodik 33 . Ha az elulso szarv is karosodik PMN Sy. A hydromyelia csak a kozponti csatorna tagulata. alkar extensio meg van C8 T1 -ig ep  kez kisizmai. nyak hatratorese Ostorcsapas. Az ureg nyomasa kovetkezteben masodlagosan elfajulnak a szomszedos le.

8 órán belül elkezdeni – 30 mg/kg (kb 2g felnottnek!!!) iv bolus 15 perc alatt.Vascularis karosodasok –nagyon ritkak Tunetei: derektaji fajdalom. Kezeles: Fontos a rogzites : halo. galler. Metastasisok a prostata.Gyulladasok -Epiduralis abcessus. -Gyulladasos goc fertozo forraskent szerepel. urogenitalis rendszer. mell. lymphoma szintjerol --.L4 -ig ep comb proximalis izomzata meg mukodik L5 –ig ep  nagyujj meg mukodik Sacralis  analis sfincterzavar Holyag es nemi szervek L1-2 simpatikus es S2-4 parasimpatikus beidegzes. CT ( csontos struktura ). carbunculus ). tudo. majd – 5.4 mg/kg/óra 23 órán át • stabilizálás: – alapfunkciók – gerinc – VIGYÁZZ A GERINC MOZGATÁSÁRA!!! --. tudogyulladas ). Ha vegetativ zavarok is kialakultak mar . felfekvesbol --. mandula – hematogen szoras utjan. • methylprednisolon . felfekves szovodmenyekkel kell szamolnunk ( sepsis. -Direkt uton: pl. hirtelen mozdulat tunetei: derek fajdalom es gyoki syndroma. Myelographia. ha van neurologiai tunet. psoas talyog. melanoma. fog.Daganatok 34 . inkontinentia. also vegtag zsibbadasa --. Sebeszeti beavatkozas. Diagnozis: Magneses rezonancia. szarnmazhatnak: bor ( furunculus . Ha a 3 szalagrendszerbol 2 serul akkor gerincvelo instabilitas lep fel. neurinoma.Nem trauma okozta csigolyatores: meningeoma. vese. pl.

Tipusai: DL / ML / M 35 . ezaltal rugalmassaga csokken. pajzmirigy Gerincveloi daganat: meningeoma. A korong kozepen helyezkedik el a kocsonyas nucleus pulposus. hemangioma Rosszindulatu: myeloma multiplex  csont Metastasis: tudo. neurilennoma Discus hernia A csigolyakozti porckorong rostos kulso gyurubol. prostata. A kor elorehaladtaval a korong fokozatosan veszit viztartalmabol. befele egyre lagyabb allagu kotoszovetbol all. vese. az anulus fibrosusbol es az altala korbezart. Az anulus fibrosus karososdott rostjai kozott porckorongszovet turenmkedik ki ezt servnek nevezzuk.Joindulatu: osteoid osteoma. mell.

Leggyakoribb az L4 L5 .ischialgia. lumbago. S1 ! Lumboischialgia Isiász. 36 . A fajdalom eros. kesszurasszeru. A fajdalom intenzitasa a zsibbadastol a kibirhatatlan fajdalomig tarto skalan mozog. vagy a ketto egyutt lumbo. also vegtagi fajdalom = ischias . A gyoki fajdalom megjelenthet mint derektaji fajdalom = lumbago. farzsába A tunetek hirtelen alakulnak ki. mozgasra fokozodik. L3 ritkan.

Jellemzo az antalgias pozicio : oldalfekves felhuzott labakkal. lumbalis szakaszon a fajdalmas gyok fele scoliosis van. az ules gyakran fajdalmas. Nyujtasos probak: Lasegue +  az erintett oldalon fajdalamat jelez a beteg ha kinyujtott masik labat megemeljuk Charnley Siccard Bragard Naffzieger Bonnet Neri +  elorehajlaskor az erintett oldalon a terd reflexesen behajlik L4 gyok komprimalasa : L5 gyok komprimalasa : 37 . enyhen hajlitott csipo es terd.

fáradékonyság stb.S1 gyok comprimalasa : Figyelmezteto jelek • Idosebb (esetleg túl fiatal) beteg • Fájdalom nyugalomra súlyosbodik • Általános tünetek: fogyás. 38 . • Anamnézisben malignus daganat • Parézis • Vizeletretentio vagy incontinentia Paraklinikai jelek: Nativ rontgen : Nem tudja kimutatni a porckorongservet. rossz közérzet.

Ha a csigolyak kozti res beszukul  porckorong degeneratio Serv eseten a fiziologias lordozis eltunik. Normalis esetben a kontrasztanyag a gyokerek szintjen meg egtypar mm-ig megfigyelheto. Scoliosis konkav oldala a serv fele lesz. pszichés) Alternatív gyógymódok Sebészi : A sebészi kezelés javallata • Paresis • Gyökelhalás • Incontinentia • Cauda bántalom • Relatív: ismétlodo. vérzés) Kezeles: Ágynyugalom Fájdalomcsillapítás Lazítás (izom. Myelographia: kontrasztanyag gerinccsatornaba kerulve telodesi hianyt mutat a serv szintjen. nem szuno fájdalom Cauda equina ( Lófarok ) 39 . MRI Differencial diagnozis: • Vese. húgy-ivari készülék ( vese kolika van jelen) • Csípo • Arteria elzáródás ( 6 P ) • Vénás thrombosis • Tumorok. metastasisok • Meningealis izgalom (gyulladás.

Leggyakrabban medialis porckorongserv okozza.
A cauda károsodás tünetei: • Felso: L1-L3(L4) • Középso: L4-S1 • Alsó: S2-S5 Lehet : Teljes / Részleges cauda sy. Teljes  Petyhüdt paraplegia (paresis), areflexia, incontinentia, érzéskiesés, Babinski -  DD ! hirtelen gerincvelo karosodas.

Cervico brachialgia
Nyaki szakaszon elhelyezkedo serv nyomhatja az A. vertebralist es a gerincvelot is. Legjellemzobb tunet a cervico brachailgia : vall es a kar fajdalma. Erintett gyoknek megfeleloen kar radialis vagy ulnaris felszinere es az ujjakba sugarzo fajdalom. Gyakran cask sensoros tunetek vannak, motoros kieses, reflex gyengesege, izomatrophia, autonom zavar. A fej koros tartasa : torticollis, leterocollis, farkasnyak Spurling jel: nyak hyperextensioba es hirtelen elforditasra  fajdalom a nyakban, karban ,alkarban.

40

A KIR demyelinisatios jelensegei
SCLEROSIS MULTIPLEX
Myelinhüvely • Oligodendroglia sejtek axonok körül feltekert, specializálódott nyúlványa. • Két Ranvier befőzıdés közötti ún. internodális szakaszt burkol be. • Biztosítja az idegpályák gyors, szaltatórikus ingerületvezetését.

Demyelinisatio • A myelinhüvelyt termelo oligodendroglia sejtek károsodásának (1) következménye, vagy • Direkt a myelinhüvely(2) ellen irányuló hatások eredménye. • Következményeként az axonokban folyamatos depolarisatio jelentkezik. • Az ingerület szétterjed a kis ellenállású extracelluláris térben. • Vezetési blokk alakul ki, ami az érintett területnek megfelelo. klinikai tünetek oka. • Remyelinisatio: incomplet, dysfunctionalis !! SM: • prevalencia: 25-224/100 000 ; a leggyakoribb, fiatal felnotteket érinto neurológiai kórkép • etiológia: ismeretlen, multifaktoriális betegség (genetika, környezeti faktorok, immunológiai faktorok) • Definició: - KIR krónikus megbetegedése – Gyulladás + fokális demyelinizáció – Térbeli és idobeli disseminatio – Mielinhüvely elleni autoimmun reakció – Exogen fertozés (?) – Axonalis degeratio – Genetikai fogékonyság • trigger: nem specifikus vírus infectio • nincs oki kezelés • elsı tünet: 24-25 év, átlag: 30 év (15-50 év) • nem: no:férfi > 2:1

41

DEF: A központi idegrendszer chronikus gyulladásos betegsége Myelin (oligodendroglia) károsodás jellemzi Gyulladás eredménye: multiplex myelin pusztulás és hegesedés (astrocyta) = plaque Charcot: „sclerose en plaque” a fehérállományban. Periódikusan neurológiai tüneteket és gyakran progresszív rokkantságot eredményez. Klinikai jellemzoi : Tobbszoros idoben egymast sorozatban koveto shubok, koztuk a tunetek teljesen vagy reszlegesen visszafejlodnek Multiplex, kulonbozo lokalizacioju gocok a KIR-ben, ennek kovetkezteben a tunetek valtozatosak Egyidoben allhatnak fenn igen tavol fekvo teruleteken laesiok. A demyelinisatiós plakkok leggyakoribb elofordulási helyei : • Nervus opticus • Chiasma • Agytörzs • IV. agykamra környéke • Gerincvelo • Corpus callosum. SM klinikai tunetei: Fáradékonyság „fatigue”- homérséklet, magas páratartalom, délután nem azonos a paresis mértékével Sensoros tünetek -”valami nem jó”- tuszúrás, hidegérzés, zsibbadás, szorító érzés - Lhermitte jel = fej extensioja ( elore hajtasa )  aramutesszeru erzes a gerinc menten Motoros rendszer károsodása – centralis : spasticus plegia, elenk melyreflexek, koros reflexek, spasticus jaras ( CMN Sy) Cerebellaris tünetek, „Charcot trias” : nystagmus, skandalo beszed, intencios tremor ; koordinacios zavar, szeles alapu bizonytalan jaras Agytörzsi tünetek, ophthalmoplegia, diplopia, disszociált nystagmus Opticus károsodás, „neuritis retrobulbaris”, leggyakoribb, lataselesseg csokken, hemianopsia, scotoma, discromatopsia;altalaban egyoldali Szfincter zavarok - Hólyag ürítés zavara Szexualis zavarok - impotencia, anorgasmia(genitalis hypaesthesia) Kognitív zavar, dementia, depressio
42

SM kórlefolyása : • Exacerbatio, relapsus, schub, attack: epizódszeruen jelentkezo neurológiai rendellenesség, melyet gyulladásos vagy demyelinizációs folyamat idéz elo • Kezdetben: 80-90 % relapsus-remissio – 10 év után 50 % progresszív (secunder progresszív) • 10-15 % primer progressziv: késoi életkor – progressziv paraparesis, vibratio érzés zavar, neurogén, spastikus hólyag • benignus

SM diagnosis : • Nincs specifikus diagnosztikus teszt • Alap: klinikai tünetek • MRI • Liquor vizsgalat : ( lumbalpunkciot mindig el kell vegezni, ha szukseges a diagnosis megerositesere ) oligoclonális IgG sávok • Kiváltott válasz vizsgálat(ok): – VEP ( vizualis kivalasztott potencialok ): kései, azonban megtartott hullámforma ( fenyingerles utan megnyult a corticalis kivaltott potencialok lappangasi ideje )
43

SM diagnosztikai kritériumai : -A jellegzetes elváltozások idobeli és térbeli szétszóródásának objektív bizonyítása (McDonald kritériumok): 1) SM kórismézheto, 2) nem zárható ki a lehetosége, 3) kizárható az SM fennállása. -Klinikai + legérzékenyebb, specifikus vizsgálat az MRI. -Két, az SM-re jellemzo lefolyású roham után. SM differenciális diagnozisa: • SLE • Lyme kór • Devic syndroma • CADASIL • Takayasu-kór • a. carotis dissecáló aneurysmája • acut disszeminált encephalomyelitis • myelitis transversa • leukodystrophia SM prognosis : • Primer progresszív rosszabb, mint a RRMS • <10 % súlyos mozgás korlátozottság 5 éven belül • Terhesség és a gyermekágy hosszabb távú prognózist nem befolyásolja (?) • Tartam: az elso tünettol kb. 25-35 év, 30-40 %-ban a halálok komplikáció (bronchopneumonia). • Depresszio 7× gyakoribb, mint a nem-SM populációban. SM therápiája: Csökkenteni a relapsusok számát, lassítani lehet a rokkantságot 1.Relapsusok kezelése 2.Symptomák kezelése 3.Eletminıség javítása 1.Relapsusok k. STEROID: mérsékli a vér-agy gát zavart. csökkenti az oedema képzodést immunreaktív sejtek, toxinok, vírusok bejutását gátolja gamma interferon felszabadulását gátolja átmenetileg javítja az ideg vezetését

44

i.v. Methylprednisolon (Medrol) 1 g/nap i.v. 3-5 napig Relapsusok számának csökkentése: – Interferon beta 1b: Betaferon 8 MIU másnaponta s.c. – Interferon beta 1a: lassítja a rokkantságot; Avonex 6 MIU/hét i.m. Immunomoduláns kezelés SM-ben Immunomoduláns kezelés javasolt : • Javuló-rosszabbodó forma • 18-50 éves életkor • Járóképesség (EDSS érték < 5,5) • Megelozo 2 évben min. 2 schub lezajlása • Nobetegek vállalják a fogamzásgátlást • Megfelelo compliance (legyen képes a beteg öninjekciózásra, vagy legyen megbízható hozzátartozója). Rendszeresen adott sc. ill. i.m. injekciók jól tolerálhatók. Relapsusok számának csökkentése – Azathioprin (Imuran) – Cyclophosphamid (Cytoxan): chr. Progressive SM>RR – Mitoxantrone (Novantrone) Mellékhatásai lehetnek: -helyi injekciós reakció, -depresszió (interferonok=IF), -átmeneti influenzaszerő tünetek (elso 3 hónap, IF) -neutralizáló antitestek megjelenése (Betaferon), mérsékelt neutropénia (IF) -májenzimek átmeneti emelkedése (elso 3 hónap, IF) 2.Symptomák k. – pyramis pálya: • spasticitás (baclofen 25-75 mg, tizanidine) • gyengeség, fatigue (amantadine) – cerebellaris laesio: • tremor: propranolol, clonazepam, carbamazepin – autonom rendszer: • vizelési zavar: Driptane (oxybutynin chlorid) 2x1 – paroxysmalis tünetek: • fájdalom (amitriptylin, carbamazepine) – Depressio (SSRI, triciclikus: imipramin)

45

( 2 . fejfájás. tarkómerevség Agyidegtü. ataxia. testsúly kontroll Rehabilitáció SM-ben • gyógytorna. lazító gyakorlatok • fizikotherápia. (facialis paresis) • Késoi tü. szociális. a megmaradt képességek használatát segítheti A betegek állapota hosszútávon romlik – a kialakított mozgásprogramnak a változást követni kell. LYME kór • 1975 USA: arthritis + erythema chronicum migrans (ECM) + neurologiai tü. claritromicin. myalgia. myo-pericarditis ± kamra dysfunctio Neurologia: – tarkómerevség.): Cardialis: vezetési zav. – poliradiculitis (agyidegek: VII. családi... mielitis. cefalosporin (ceftriaxon.Életminıség javítása Munkahelyi.4 hó. cefuroxim) 46 .3. • Ok: spirocheta (Borrelia burgdorferi) • „kullancs-encefalitis” • Korai tü. III. + cardialis tü. (3 .gen.30 nap): ECM Fejfájás. Közlekedési támogatás Foglalkozási therápia Depressio kezelése Torna. • Dg. liquor + plasma (BB ellenanyagok) • Kezelés : doxiciclin. TENS • fizikai terhelés figyelembevétele – Gyulladásos gócok gyógytornával nem tüntethetok el – Már kialakult bénulás sem gyógyítható – De a mozgás a közérzetet javítja. MRI.) – encephalitis. jogi támogatás. gyöki tü. amoxicilin. diéta..

neoplasia: viralis. agyideg (VII). • Klinikai tü. 47 .limfomák . myelitis transversa. perif.v.. bakt.„HIV-related”: AKUT: asepticus meningitis.és vegetative polineuropatia . idegek. ataxia.AIDS • 70 %-ban neurológiai tü.és perif. acute encephalopatia.. polimiositis KRÓNIKUS: dementia. intrathecalis att. psihosis. agy-..„Drug-induced”: • Zidovudine: miopatia • Nucleoside-antiretrovirális szerek: fájdalmas sensoros polineuropatia • Gyógyszer-túlérzékenység: neuroleptikum →→ Parkinson sy.. g. az AIDS elso jele ! • Korai KIR érintettség (intracellularis transport a vér-agy gáton ?) „neurotropic virus”: liquor.: . perifériás.polineurop.gomba. agyideg-. leuco-encefalitis. • 10-20%: neurológiai tü. malignus neurolepticus sy.Opportunista fertozés.

hogy van-e félremutatás. sulyos ha agytorzsi. valamint a dőlés és a félremutatás iránya egybeesik) • nystagmus: fokent horizontalis.a beteg csukott szemmel. enyhe ha cerebellum karosodas all fenn • gyakran társulnak egyéb agytörzsi (nuclearis agyideg-. hiányoznak. A vizsgáló a saját ujjával ellenőrzi. tünet nincs. hosszúpálya és cerebellaris) kísérő tünetek. de barmilyen iranyba. majd emelje vissza.sok információt ad az egyen súlyrendszer állapotáról. ep oldalra tekinteskor fokozodik • Romberg. Enyhe szédülésnél csak ingadozik. hogy a kinyújtott mutatóujját csukott szemmel tegye le. szemzaras megszunteti a nystagmust es szedulest • gyakran van hanyinger. tinnitus • más kísérő neurol. idotartam • bulbusok fixalasa. hanyas • eses . • eses a lezio oldalara. Romberg  latencia utan • bulbusok fixalasa nem befolyasolja a tuneteket 48 . a lezio iranyaba valo tekinteskor fokozodik • a szédülés-élmény és a vegetatív tünetek enyhék v. összezárt lábbal egyenesen áll. < 60 sec. agytorzsi tunetek nincsenek • latencia es idotartam: fejmozgasnal latencia van.Vestibularis tünetek • Vertigo • Nystagmus • Romberg próba .gyakran a lezio oldalara A centralis vestibularis károsodás jellemzői: • a harmonikus jelleg többnyire nincs meg • Nystagmus kétoldali. A beteget felszólítjuk. s úlyosabb labyrinthus laesio esetén a beteg oldal felé dől • Bárány próba . rotatoros vagy verticalis. sulyos es forgo jellegu • kifejezett vegetatív tünetek • gyakori az egyidejű halláskárosodás. Barany tunet jelenlete • heves szédülés-élmény. A peripheriás vestibularis károsodás jellemzői: • harmonikus vestibularis tünetegyüttes (a nystagmus lassú komponense.

culmen) Neocerebellum – cerebrocerebellum – (kisagyi féltekék) Archicerebellum – vestibulocerebellum • Astazia • Járászavar (szélesalapú. a szem behunyasakor csokken • Törzsataxia • Dőlés Paleocerebellum – spinocerebellum • Hipotonia – passziv mozgataskor eszlelheto csokkent izomtonus ( vegtagok passziv razogatasa ) • Discronometria • Törzsataxia (részeg ember) • Asynergia (hátradőlés) • Romberg helyzetben ingadozik Neocerebellum – cerebrocerebellum féloldali károsodás  azonos oldali tünetek 49 . kinyujtott karok  minket karjaval a laesio fele mutat • indikacios proba Kisagyi tünetcsoportok Kisagyi funkciók • Az izmok működésének összerendezése • agonista-antagonista összhang • célzott. takarékos mozgások • Ezért:– állandóan felügyeli az izmokhoz és izmoktól érkező impulzusokat – ezeket összeveti az érző. idotartama > 60 sec. célszerű. tinnitus nincs • latencia es idotartam: fejmozgasnal nincs latencia. hanyas altalaban hianyzik • hallas csokkenes.és érzékelő rendszerektől érkező információkkal – sokszoros visszacsatolás A kisagy fő működési egységei: Archicerebellum – vestibulocerebellum – (flocculonodularis lebeny) Paleocerebellum – spinocerebellum – (lingula.• hanyinger. • Romberg proba • Barany proba: ulo beteg lehunyt szemek. lobulus centralis. „részeg-ember”) • Vertigo + nistagmus – kisagyi laesioban durva hullamu nystagmus latszik a goc iranyaba. ez a koros oldalra tekinteskor csokken.

nystagmus. dysarthria – Areflexia. mozgás közbeni • Chorea• Athetosis• Ballismus. kyphoscoliosis. pes equinovarus. pes cavus. polyneuropathiás tünetek – Pyramis-jelek Dystoniák. terd-sarok kiserlet alkalmaval az idealis mozgasiranytol ide-oda eltero kilengesek eszlelhetok) • Dismetria – a tervezett mozgashoz szukseges izommukodes nagysaganak es sebessegenek helyes merteke hianyzik ( pl. cardiopathia. torticollis spastica • tremor: nyugalmi. kirobbano beszedmod • Visszacsapási (rebound) jelenség (Holmes-Stewart) • Izomhypotonia. apro targy megfogasahoz tulsagosan szetnyitja ujjait). ingareflex • Súlybecslés zavara • Csillagjárás • Bárány próba Spinocerebellaris ataxia • Friedreich-betegség – Autoszomalis recesszív – Tünetek: 8-15 éves kortól – Alacsony növés. – Állási-járási ataxia. pl. amyotrophia. az alkar gyors pronatioja es supinatioja • Asynergia – a mozgast kivitelezo izmok es izomcsoportok munkaja nem osszerendezett ( negykezlab jaraskor nem keresztben alternalva mozognak a vegtagok ) • Intentios tremor – a celra iranyulo mozgas kozben a celhoz kozeledve egyre nagyobb fokban ter el a legrovidebb megkozelitesi vonaltol ( vizsgalhato az orr-ujj kiserlettel ) • Beszédzavar (skandáló) – szaggatott. diabetes mellitus. Célkísérletek zavara (ujjhegy-orr és sarok-térd próba) • Adiadochokinesis – agonistak es antagonistak gyorsan valtakozo mozgasa nem a normalis utemben es folyamatossaggal zajlik le. hemiballismus • Tic: Gilles de la Tourettes-syndroma • Myoclonus 50 .a reszt vevo izmok nem egyszerre vagy a szukseges harmonikus egymasutanban mukodnek valamely motoros cel elerese erdekeben ( ujj-orr erintesi kiserlet. dyskinesisek • Dystonia: blepharospasmus. helyzeti. intenciós. Friedreich-láb – Isch.• Ataxia (neocerebellum).

Diagnostika: Elektrofiziológia MEP Izom biopsia Biokémiai vizsgálatok Molekuláris biológiai vizsgálatok 51 .• Tardív dyskinesiák Neuromuscularis betegsegek Felosztas: Neurogen folyamatok: amyotrophiás lateralsclerosis progressiv bulbaris bénulás spinalis izomatrophiák A neuromuscularis transmissio károsodása: myasthenia gravis A vázizomzat primaer betegségei: congenitalis myopathiák izomdystrophiák myositis/dermatomyositis toxicus myopathiák metabolicus/endocrin myopathiák.

EmeryDreifuss )  Autoszomalis recessziv  Autoszomalis dominans ( Landouzy. juvenilis: Becker  Facioscapulo-humeralis forma  Scapulo-peronealis forma  Torzs-vegtagovi forma  Acularis forma  Oculo-pharingealis forma Medenceovi forma : az izomrost membrane dystrophin nevu struktur proteinje hianyzik ( Duchenne ) vagy koros szerkezetu ( Becker ) Tunetek:  Izomsorvadas es gyengeseg a csipo izmaiban  Kacsazo jaras.Dejerine)  Nem progressziv. congenitalis 2. Klinikum alapjan:  Medenceovi forma: malignus. + Trendelenburg tunet  Izomsorvadas a hat hosszu feszito izmaiban ( hyperlordozis )  Izomsorvadas a hasizmokban ( darazsderek )  A beteg vadliaban pseudohypertrophia – nem izom. Osztalyozas: 1.A. mersekelt oligofrenia. DYSTROPHIA MUSCULORUM PROGRESSIVA A vazizomzat sorvadasaval jaro genetikusan determinalt megbetegedesek. Becker. szivizom erintettseg. 52 . hanem kocsonyas kotoszoveti tapintasa van  Gowers jel: fekvo vagy guggulo helyzetbol a beteg csak a sajat testen megtamaszkodva es felkapaszkodva. ( Duchenne. Oroklodes alapjan:  X kromoszomahoz kotott rec. fokozatosan tud felallni  A malignus Duchenne formaban ± hormonalis zavarok. infantilis : Duchenne Benignus.

lassu progresszioval a kulso szemmozgato izmok mukodesenek kifejezetebb beszukulese. Ocularis forma: ptosis. m. Becker es scapulo-peronealis formaban gyakori Kezeles: nincs ! . aldolase es transaminazok  EKG. gyogytorna.Facioscapulo-humeralis forma A sorvadas az arc also felenek izmaiban. m. erector trunci gyengesege miatt.  EMG: myopathias minta  Labor: kifejezetten emelkedik a CK. a proximalis kar es vallizmokban Erintett a m.serratus is. Echo: Duchenne.  a vall abnormalis mozgekonnya valik  scapula alata  A homlokredok megtartottak  Dromedar tartas  Hyperlordozis a m. molekularis genetikai vizsg. Scapulo-peronealis forma: a proximalis kar es distalis labszar izmok erintettek Torzs vegtagovi forma: altalaban a medence ( ritkan a vallov ) izmaiban kezdodik. kevesbe az LDH. ortopediai segedeszkozok. megszunese. szocialis gondozas. Oculo-pharyngealis forma: szemtunetek + nyeleszavar + mimikai izmok gyengeseg Diagnozis:  Biopsia: dystrophin festes. histiokemiai vizsgalat (myogen leziora utal). trapezius.  Contracturak fejlodhetnek ki. atmenetileg kifejezett asszimetriak. pszichoterapia. pectoralis. 53 .

B. mangán Hormonális faktorok: androgen receptorok hiánya kóros parathyroid hormon mőködés megváltozott Ca és D vitamin metabolizmus Növekedési faktorok:hiánya.1. noknel gyakoribb. NEUROGEN MIOPATHIAK: ALS. lehet azonban familialis is. progressziv bulbaris benulas.Amyotrophias lateralsclerosis CMN + PMN Sy Az esetek túlnyomó többsége sporadicus.ólom. mutációja motoneuronok velük szembeni érzékenységének csökkenése Glutamat metabolizmus zavara: fokozott praesynapticus felszabadulás transportban szereplo fehérjék csökkenése glutamát dehydrogenáz enzim csökkent mőködése ↓ extracellularis glutamát felhalmozódás ↓ neuronok glutaminsav receptorainak excessiv ingerlése ↓ kálcium homeostasis felborulása szabad gyök képzıdés sejt károsodás és pusztulás 54 . Pathogenezis: Familiaris esetek: 21. ill. spinalis izomatrophiak B. Egyéb ásványi anyagok: alumínium.60 eves kor. ( AD oroklodes ) 40. polio szerő vírus fertızések Nehézfémek . gátlása. kromoszóma Cu/Zn superoxid-dismutase (SOD1) gén mutaciójaszabadgyökök felhalmozódásaneurotoxicitás Krónikus vírus fertızések :polio. higany stb.

spasticitas.  Familialis ALS-ben – nemek egyforman erintettek -atlagosan 9 evvel korabban kezdodik -gyakran kezdodik az also vegtagokon .Klinikai tunetek: Felso (motoros kéreg) + Alsó (agytörzs.  Sporadikus ALS-ben -izomatrophia es gyengeseg szimmetrikusan valamelyik felso vegtagon -elso panasz a kezujjak gyengesege es a finom mozgasok zavara.Cervical spondylosis.Post polio syndroma . hypotoniás paresis. tumor . majd thenar es interosseusok atrophiajam majomkez -vallov es kar izmainak lassu atrophiaja + fasciculatio -also vegtagok gyengesege lepcson jaraskor -az atrofia erinti a bulbaris beidegzesu izmokat is: a nyelv sorvad es fasciculal. myelopathia. hiányzó reflexek. -utolso allomas a torzs es legzoizmok sorvadasa -zsibbadas.jelen vannak a basalis ganglion erintettseg tunetei -demencia Diff. nyeles es beszedzavar jelentkezik.Pseudodbulbaris paresis .Késoi myopathiák 55 .Motoros neuropathia . pyramis jelek Alsó motoneuron károsodás tünetei : atrophia. fajdalom -sfincter es erzeszavar nincs -reflexek : kezdetben a melyreflexek csokkennek. fasciculatio. gerincvelo) motoneuron károsodás tünetei Felso motoneuron károsodás tünetei : paresis. diagnosis: . majd fokozottak es pyramisjelek vannak.Syringomyelia/bulbia .

Prognozis: Bulbaris tünetek: kezdo 14 % 3 évvel késobb 62 % Túlélés: 50 % 3 éven belül meghal átlag 4-5 év Viszonylag benignus esetek 40 évnél fiatalabb korban kezdodık. Hatása a kezdeti tünetektol független.Creutzfeld-Jacob betegség Paraproteinaemia Lymphoma Pb. A funkcionális állapot nem változik  eletminıség sem javul Jól tolerálható Biztonságosan adható Nincsenek súlyos mellékhatások A corticospinalis playa es a spinalis motoneuronok egyuttes degeneracioja  ALS 56 . Kezeles: Riluzole (2-amin-6-[trifluoromethoxy]benzothiazole) Modulálja : Glutaminergiás transmissiót – Praesynapticusan / Postsynapticusan NMDA (N-methyl-D-aspartate) receptorokat Glutaminergiás transmissió modulációja  Praesynapticusan gátolja a glutaminsav felszabadulását  Postsynapticusan gátolja az excitatorikus aminosav hatását Hatás kifejlodése a feszültség függo Na csatornákon keresztül Javasolt adag: 100 mg/nap Szignifikánsan no a betegek túlélése.ALS szerő szindrómák: Cr . Hg intoxikáció..

SMA I.B. -a felnottkort altalaban nem erik meg SMA III. Egyéb betegségek . sulyos. mar az intrauterine elet 3-6 honapjaban kezdodik -jellemzoi: izomatrophia. reflexkiesesek.syringomyelia/bulbia. Vulpian . Paralysis bulbaris progressiva IV. mellkas deformitasok. Intermedier tipus – SMA II 3. vazizmokban es nyelvben fasciculatiok .postpolio .2. izuleti kontraktura. areflexia Hiányzó érzészavar. izomsorvadas. -altalaban 1 eves kor elott kezdodik -jellemzoi: nyelvatrophia. Spinalis izom atrophiak Pathogenesis : Öröklodo Pathológia: Mellsoszarvi mozgatósejtek károsodása Klinikum: Atrophia Fasciculatio Paresis Hypotonia Hypo-. scoliosis. Infantilis tipus – SMA I (Werdnig-Hoffmann) 2. legzeszavar. -AR. -kronikus juvenilis forma 57 . Genetikusan determinált izomatrophiák (SMA) 1. Juventilis tipus – SMA III (Kugelberg-Welander) 4. Osztalyozas: I.Bernhard II.polio .altalaban 3 eves kor elott bekovetkezik a halal SMA II. fasciculatio. Felnöttkori SMA (Aran-Duchenne) III.

fasciculation. B.3. fasciculation. a nyelv benul. gegeizmok hypotoniaja  a belegzes stridoros. Progressziv bulbaris paresis -Idos noknel -A nyeles gyorsan romlik. nyelvizmok atrophiaja + fasciculatioja -Garat. fiatal felnottkorban kezdodik. a massalhangzok kiejtese zavart. terdreflexkieses Vulpian-Bornhard betegseg -altalaban felnottkorban alakul ki -lassan progredial -vallovi izmokban atrophia. -A nyeles nehezitett 58 . dysarthria ( izom gyengeseg miatt ). paresis. a beszel lelassult.-combizomzat atrophiaja.

MYASTHENIAK ES MYASTHENIFORM TUNETCSOPORTOK A neuromuscularis junctio betegsegei A neuromuscularis junctio (NMJ): NMJ mediatora az acetilcholin (ACh) NMJ: presinapticus ingerület → postsinapticus akciós potenciál →izomcontractio 3 része: Presinapticus membran:ACh szintézis.C. tárolás (sinaptikus vesiculumok). .ACh-hidrolizis végtermékeinek újrafelvétele Sinapticus rés : 200Ă. 10X hosszabb mint a presinapt. Acetilcholin receptorok (AChR) a redok csúcsán: Centralis ion-csatorna: megnyílik az ACh-molekula kötodésének pillanatában. Ca++dependens). 59 .membr. acetilcholinesterase (AChE) aktivitás Postsinaptikus membran : Redozott. felszabadítás(exocitosis.

relapsus. a fáradékonyság -ACh szintézis. acetilcholin-esterase-gátlók (AChEG) →→ határozott javulási tendencia • spontán remissió. tárolás zavara ACH felszabadulás zavara Botulismus Gyógyszerhatás Ach képzıdés gátlása Ach felszabadulás gátlása Postsynapticus károsodások Myasthenia gravis Congenitalis myasthenia Acetylcholinesterase hiány Slow channel syndroma ACHR hiány és/vagy károsodás Gyógyszerhatás . Jellemzoje: • A harántcsíkolt izmok ismételt aktivációja vagy tartós feszülése után kialakuló kóros mértékő izomgyengeség • pihenés.ill. felszabadítás (exocitosis):N 60 .curare szeru Myastenia gravis Def: A harántcsíkolt izmok megbetegedése.hajlam • legjellemzobb tü.A NJ károsodásainak felosztása lokalizáció szerint: Praesynapticus károsodások Lamber-Eaton syndroma Congenitalis myasthenia ACH szintézis.tárolás (sinaptikus vesiculumok).

MG thymus gazdag AChR specifikus T-sejtekben. MG betegek thymocyta kultúrája AChR ellenes antitesteket szekretál. Autoimmun betegség A neuromuscularis junctiók postsynapticus membránján lévo AChR-ek ellen irányuló immunisatio. DR3). A thymus hormonok elosegítik a T-helper sejtek differenciálódását. A thymus myoid sejtjein AChR-ek expressálódnak. AChR ellenes antitestek a következı módon károsíthatják a NM transmissiót: Fokozva az AChR-ek degradációját A junctionalis membrán komplement mediált destrukciója révén ACh indukált ion csatornák tulajdonságainak megváltoztatásával Az ACh AChR-hez kötodésének blokkolásával 61 . farmacologiailag hasonló: curare: AChR ioncsatornájának blokkádja neurotoxinok (kígyómérgek): az ACh molekulák AChR való kötodését gátolják. -Thymus torzs sejtjeibol antigen specifikus T helper sejtek kepzodnek amelyek a B lymphocitakat AchR ellenes antitestek termeleserekeszteti. Epithel sejtek 153 kD proteinjének és AChR-nek közös epitópja van.-AChR száma 70 . Gyakoriak a pathológiás változásai.90 %-al csökken -neuromuscularis blokkád. AChR elleni immunválaszt provokáló faktorok: Vírus infekciók Bacteriumok (vírussal vagy bacteriummal közös epitoppal szembeni direkt szenzitizáció valoszinutlen ). ezek pedig karositjak a motoros veglemezt (cellularis immunitás ) -Humoralis faktorok Fo károsodások: • az AChR-ek száma csökken • a postsynapticus membrán struktúrája szimplifikálódik A MG kifejlodésével szembeni fogékonyság genetikailag kontrollált ( HLA tipusok HLA-B8. Thymus A thymectomia therápiás hatékonysága.

30 év) és idosekben (60 .4/100. a folyadék az orron keresztül visszacsurog -mimikai izmok: myastheniás arc Kesobb a vegtagizmokra is raterjed: -nyak. Epidemiologia: Minden rasszban és mindkét nemben elıfordul Incidencia 0. medence-öv -proximalis végtag izmok -distalis végtag izmok 62 .000 lakos/év Prevalencia 5-10/100.nagyon korai gyermekkorban / akár 80 év után is • Legtöbb remissio és halál az elso 5 évben • 10 év után a myasthenia miatti halál ritka • Általában a betegség 8-10 év alatt kiég. artikuláció zavara. váll-. foleg azokban az izmokban melyeknek tartos tonusos funkciojuk van: -külso szemizmok: ptosis. Panaszok es tunetek A nap folyaman fokozodo izomgyengeseg. rágás. diplopia. Ez kesobb kiterjed a bulbaris izmokra: nyelészavarok. nasalis hangszín.70 év) Férfi/no arány: < 40 év férfi : no = 1 : 3 > 60 év férfi : no = 3 : 2 Termeszetes lefolyas • Kezdet (átlagéletkor) no 26 év férfi 30 év Néha .A kompenzációs mechanismusok (AChR-ek szintézise és beépülése a membránba) csökkennek.000 lakos Bimodális eloszlás Fiatalokban (20 .

roved cholinesterase gatlas 2-5 percre dramaian csokkenti a tuneteket ( megszunik a ptosis ) -Electrophysiologia Repetitiv ideg ingerlés poz. hosszabb periódus alatt.A Enyhe generalizált MG  lassú progresszió. Differencial diagnozis: Oropharyngealis vagy végtag izmok gyengeségével kísért betegségek: • izom dystrophiák • ALS • progressiv bulbaris bénulás • egyéb eredető ophthalmoplegiák • mitochondrialis myopathiák • agytörzsi tumorok 63 .légzési crisis.Osserman (1958) I. mint a III . 58 % Egyes rost EMG (SFEMG) poz. II típusból.-légzoizmok -ocularis tünetek: elso tünet 40 % . 96 % -Laboratóriumi vizsgálat AChR ellenes antitest meghatározás –emelkedett titer gyakorisaga a legnagyobb acut súlyos illetve súlyos chronicus MGben. Késoi súlyos MG hasonló..B Közepesen súlyos generalizált MG súlyos generalizált és bulbaris tünetek. -Radiológiai vizsgálatok thymus hyperplasia 70%-ban. Acute fulminans MG súlyos tünetek gyors progressziója.nincs crisis. Ocularis MG II. gyógyszerekre rossz reakciókészség. Klinikai klasszifikáció . magas mortalitás Diagnozis: -Pharmacologiai teszt Edrophonium chloride (TENSILON) i. thymoma 10%ban Mellkas rtg Mediastinum CT. egyik napról a másikra. élénkek -fluktuáció: napszakos. gyógyszerekre rosszabbul reagál III. nincs crisis.eroteljes.magas mortalitás IV.v. lassan (2-3 év alatt)alakul ki az I. gyakori a thymoma.a betegség folyamán érintett 85% -saját reflexek: normálisak v.gyógyszerre reagál II.

hasi gorcsok. cyclosporine ) III. nicotinszeru  fasciculation. cerebralis  szedules. provokáló gyógyszerek : Antibioticumok.erythromycin. szorongas.de roved hatas Pyridostigmine (Mestinon) – Ambenoniumchloride (Mytelase) 15 mg Miostin = 60 mg Mestinon = 6 mg Mytelase Mellekhatasaik!: muscarinszeru no a nyaltermeles verejtekezes. cyclophosphamide.tetracyclinek Antiepilepticumok.ACh felszabadulás gátlása Myastheniát indukáló v. Oki  thymectomia (irradiáció) corticosteroidok (nagydosisú és fenntartó. hasmenes.phenytoin.phenotiazin. Stigmosan) –gyors. ujszulott kori myastheniaban ) nagydosisú iv.triciclicus antidepressansok Izomrelaxansok Diureticumok Magnesium D-Penicillamin Sulphonamidok Cardiovascularis szerek-beta adrenerg blokkolók. Adjuvans  K. epilepsies rohamok. nyugtalansag. hanyas.valproátok Narcoticumok Psychopharmaconok-benzodiazepin. therapia rezistentia eseteben.Kezeles: I. generalizalt izomkontrakcio.calciumantagonisták CRISISEK 64 . incontinentia.barbiturate. Symptomás  anticholinesterase szerek Neostigmine (Miostin. Prednisolon ) egyéb immunosuppressiv szerek ( azathioprine. immunglobulin II. Ca Gyógyszerek hatása a neuromuscularis junctióra: Postsynapticus  curare-szerő Praesynapticus ACh szintézis gátlása . izomgorcsok Plasmapheresis ( myasthenias crisisben. bronchiospasmus .

dispnoe ·anartria ·nyugtalanság ·pO2 < 70Hgmm.súlyos arrhythmia – szívmegállás Subacut crisisek Myastheniás crisis Cholinergiás crisis Oscilláló crisis Miasthenias crisis: Súlyos izomgyengeség+légzészavar+nyelészavar (AchEG gyengén.v.vagy nem hatnak) Akut légzési elégtelenség: ·tahipnoe. aspiratio) Cardialis elégtelenség. plasmaferesis. immunoglobulinok: 0. pO2 < 92% Kezelés: ITO ! . nyálelválasztás Dispnoe Hasmenés Miastenias crisistol való elkülönítésben segit a Tensilon-teszt Kezelés: atropin 1-2 mg + AchEG elhagyása.4g/tskg/nap. I.légutak elzáródása következtében kialakuló fulladás (pl. Colinergias crisis: Bradicardia Fokozott izzadás.Acut crisisek Légzési elégtelenség. NEONATALIS MYASTHENIA Frekvencia: myastheniás anyák újszülötteinek 12 %-a Oka az anyából származó AChR-ellenes antitestek Tünetek: az elso 48 órában kezdodik néhány (3-4) hétig tart Prognosis: teljes remissio késobbi relapsusok nélkül Klinikai tünetek: nehezített szopás gyenge sírás petyhüdt végtagok hypotonia hyporeflexia 65 .

fokozódó degradációja. • ACh szintézis v. gyenge sírás.néha légzési elégtelenség Lehetséges vagy ellenjavallt a terhesség ? A terhesség hatása az anya állapotára : • a panaszok és a tünetek általában enyhülnek (a terhesség relatív immunosuppressiv állapot) • néha romlás is lehetséges • nincs változás Közvetlenül szülés után: MYASTHENIÁS CRISIS ! CONGENITALIS MYASTHENIA SYNDROMÁK A NMJ heterogen betegségcsoportja Az anya egészséges A tünetek a korai gyermekkortól jelen vannak Pozitív családi anamnesis (autosomalis recessiv öröklodés) Ophthalmoplegia AChR-ellenes antitestek nincsenek (nem autoimmun) Thymectomia és a steroidok hatástalanok. mobilizáció zavara (familiaris infantilis myasthenia ) az extraocularis izmok fluctualó paresise nehéz szopás. depolarisatiós blokk • „Slow-channel” syndroma AChR ion csatornák tartósan nyitva vannak. Gyógyszer-indukált MG -Oka: D-penicillamin -Klinikai manifestáció hasonló a típusos autoimmun MG-hez -AChR-ellenes antitest titer emelkedett 66 . Ca beáramlás scapularis és alkar izmok szelektíven gyengék és atrophiásak • Motoros véglemez AChR hiány az AChR csökkent szintézise v. hányás és epizódikus apnoe • Motoros véglemez AChE hiány az izomzat súlyos gyengesége és fáradékonysága ACh szint emelkedés.

•Gyakran jelentkezik malignomak mellett •Altalban 40eves kor felett Panaszok és tünetek:  hasonló. de általában nem olyan kifejezett. mint a MG  subacut izomgyengeség és atrophia  fáradékonyság  a végtagok proximalis izmai és a törzsizmok érintettek  esetenként a külso szemizmok. hiányzó hatás • Immunosuppressiv kezelés – hatékony steroidok. plasmapheresis • Guanidin hydroclorid csökkentheti a tüneteket 67 .EATON-LAMBERT S. hiányoznak  ismetelt igenybevetel altalaban javitja Diagnozis: EMG – repetitive ingerlesre az amplitudo atmenetileg novekszik Kezelés: • Cholinesterase gátlók . azathioprin. Pathogenesis: karositja` •Autoimmun betegség mely a presinapticus membrant •Idegvégzodések ellenes antitestek •Kóros feszültség-függo Ca csatornák •Csökkent ACh felszabadulás az idegvégzodésekbol •Kóros NM transmissio. bulbaris izmok is károsodnak  a saját reflexek renyhék v.enyhe v.

hogy a beteg a megszoritott targyat/kezet jo ideig nem tudja elengedni. lassan progredial -proximalis es axialis izmok merevsege  lasssu mozgas.KIR ismeretlen eredetu. MYOSITISEK.D.Myotoniak Oroklodo jellegu izombetegsegek. myotonias reakcio es myohymia kiseri -20-30 eves korban. a hideg provokalja . generalizalt -a betegek atletikus alkatuak.± rohamszeru petyhudt paresisek 3. gyermekkorban . a megkopogtatott izomban tonusos gorcs jelentkezik • A myotonias reakciot a hideg fokozza. MAS IZOMBETEGSEGEK ( MYOTONIAK. kezujjakban karom allas 4. Stiff – Man Sdr. gyermekkorban kezdodik. szellemileg epek -prognozisa jo 2. -AD. Myotonia congenita Thomsen: a Cl csatornak betegsege. Az izommembran elektrolyt transportjanak zavara. Neuromyotonia -tartos izommerevseg. ANYAGCSERE ZAVAROK ) D. fluctualo sulyossagu zavara.Fajdalmas izomspasmusok es myoclonusok kiserik 68 . Formai: 1. a tobbszori ismetles csokkenti A kez es nyelv izmait mindig kell vizsgalni. amelyek az izomkontrakcio utani relaxacio elhuzodasa jellemez. . azt jelenti. Klnikum: • Tipusos jele a myotonias reakcio . eszrevetlenul kezdodik. . cronicus progressziv.1. Paramyotonia congenita Eulenberg: a Na csatornak defektusa okozza -AD.

sarcoidosist kisero . roved. LDH. . polyohasisos potencialok  Biopsia: L-s perivasculatis infiltratumok Kialakulhat: . aldolase ↑ . acut rabdomyositis. Klnikum:  Also vegtagok proximalis izmaiban kezdodo izomgyengeseg  Apontan myalgia es nyomaserzekenyseg  Heteken belul a karok es a nyak izomzatara ia raterjed  Nyeleszavar  Izomatrophia es reflex elteresek csak keson jelentkeznek  DM: erythema. CK.D.Myositisek A veredenyeket korulvevo intersticialis kotoszovet gyulladasos megbetegedese.malignomakhoz tarsulhat D. postinfectios myopathia ) . bakteriumok. oedema.3.2. fenyerzekenyseg  PM: a proximalis izmok gyengesege miatt ulo helyzetbol csak karjai segitsegevel tud felemelkedni Diagnozis:  Labor: VSH ↑ . a vizeletben myoglobin mutathato ki (  acut veseelegtelenseg)  Immunologia: RF. ANA  EMG: kis. Anyagcsere betegsegek okozta myopathiak Feherje hianyoz allapotok  izomsorvadas Glikogen tarolasi betegseg Lipidtarolasi betegseg  izomgyengeseg 69 .fertozest kovetoen : virusok ( benignus acut miositis. az izomrostok endomysialis reszvetelevel. parazitak.

anatómiai struktúrák . kínzó testi érzés.Alkoholos  gyengeseg. gorcsok.biokémiai folyamatok. duzzanat Eloketrolitzavarok: K atmeneti.34 év: nok 92%. Fájdalom kialakulása: .21 . Osztalyozas: Elsodleges (önálló) fejfájás kórképek:  migrén  tensiós fejfájás  cluster fejfájás  chronicus napi fejfájás  paroxysmalis hemicraniák Másodlagos (tüneti) fejfájások  posttraumás fejfájás  érbetegségek okozta fejfájás  nem ér eredetu. férfiak 74% 70 . subacut petyhudt benulas Hypokalaemias Hyperkalaemias }  periodikus paralysis Normokalaemias K tartos  izomnecrosis alakul ki FEJFAJAS A fájdalom definíciója: A fájdalom eros inger okozta kellemetlen. A fájdalomérzés a testi fájdalom tudatosult érzése. spontan fajdalom. intracranialis folyamatok okozta fejfájás  különbözı anyagokkal vagy azok megvonásával kapcsolatos  általános fertozésekhez társuló  metabolikus zavarokat kísérı  koponya-nyak és érzékszervek betegségeihez társuló  cranialis neuralgiák és deafferentációs fájdalom  egyéb fejfájások Epidemiológia Fejfájás prevalencia: .

férfiak: 53% .74 év: nok 66%.. nucleus raphe dorsalis !Vascularis elmélet (Wolff) – vasoconstrictio: aura – vasodilatatio: lükteto fájdalom – érfali oedema. perivascularis inflammatio: nyomásérzékenység Spreading depression (Leao) 71 .55 . férfiak: 22% Migrén Def:rohamokban jelentkezo önálló fejfájás Eves prevalenciája 10 – 17% Elsosorban a munkaképes korúakat érinti -50 % 20 éves kor elott -90 % 40 éves kor elott Nokben háromszor gyakoribb. A migrén klasszifikációja: migrén aura nélkül (közönséges migrén) migrén aurával (klasszikus migrén) migrén variánsok basilaris migrén hemiplegiás migrén familiáris hemiplegiás migrén fejfájás nélküli aura szövodményes migrén Migrén pathomechanismusa: ! Pontos pathomechanismus nem ismert ! Genetikus és környezeti hatások „migrén-generátor”: locus coeruleus. mint férfiakban Kezeles nelkul 4-72 orat is tarthat.75 év felett: nok 55%.

szelektív 5HT1B/1D agonisták (triptanok) B. közepesen eros . esetenként neurológiai tünetek.Rohamkezelés  nem specifikus :analgetikumok.pihenés. izomlaz.riboflavin A. nyak. hasmenés.occipitálisan kezdodo. Migren kezelese A.premenstrualisan . lükteto . stress-felszabadulás ! .fronthatás Migrén tünetei Prodroma. hányás..sajt.kiváltó tényezok kerülése -Gyógyszeres kezelésnél megfontolandó: • A gyakori rohamkezelés krónikussá teheti a fejfájást! • A kombinált analgetikumok lehetoleg kerülendok.valltaji izomfajdalom. fizikai terhelés fokozza Kíséro tünetek: hányinger. A beteg ágyba bújik! A roham havonta 1-4 szer jelentkezik. komplex „terjedo gátlás” – regionális agyi véráramlás csökkenés – fokális elektromos mőködésgátlás – Kiváltó tényezok: .általános szempontok: -Nem gyógyszeres kezelés .szag túlérzékenység. aura Fejfájás: féloldali.stress.hang. alvás. fény.alcohol . béta-receptor blokkolók. antidepresszánsok. antiepileptikumok. Ca-csatorna antagonisták. fejfájást követo kimerültség. csokoládé. felnap/ 1napig tart. 72 . boseges vizeleturites. NSAID ± koffein antiemetikum  specifikus :ergotamine. vörösbor . a hajas fejbor tulerzekenysege.Megelozo kezeles : szerotonin antagonisták. dihydroergotamin.eros.görcsös. Rohamkezelés Migrén rohamkezelés .

• Megfelelo dózist kell alkalmazni. MAO inhibitorok alkalmazása B. trigeminus depolarisatiojának gátlása Sumatriptan – elso képviselo. Kábító fájdalomcsillapítóknak nincs helye a migren kezelésében! Triptánok hatásmechanizmusa: Szelektív 1B/1/D receptor agonisták Agyi erek vasoconstrictioja Vasoactiv neuropeptidek felszabadulásának gátlása N. mint 4/hó) -kevés. de nagyon elhúzódó roham -hatásos rohamtherápia hiánya 73 . vagy komplex aura -basilaris ill. 1991 Triptánok csoportosítása: gyors hatás. hemiplegiás migrén -súlyos máj.• Parenteralis gyógyszerbevételt célszerő elonyben részesíteni.Migrén profilaktikus kezelése Indikációk: -magas rohamszám (nagyobb. nagy hatékonyság sumatriptan zolmitriptan rizatriptan eletriptan almotriptan lassú hatás. myocardialis infarctus után -szívritmuszavar -nem beállított hypertonia -ischaemiás stroke -elhúzódó.vagy vesekárosodás -lithium. kevesebb rohamvisszatérés naratriptan frovatriptan Triptan adásának ellenjavallatai: -ischaemiás szívbetegség -angina pectoris. • Három roham közül csak egy szüntetheto meg analgetikum vagy ergotamin bevétellel.kisebb hatékonyság.

VIP felszabadul 74 .Indikációi: . lamotrigin.atenolol) -triciklikus antidepresszánsok (amitryptilin) -antiepileptikumok (valproat. topiramat Antiepileptikumok .migrén + anxietas .migrén + depresszió . atípusos aura . metoprolol.migrén + essentialis tremor Cluster fejfájás Pathomechanismusa: -pontos pathomechanismus nem ismert -neurovascularis fejfájás -azonos oldali hypothalamus zürkeállomány aktiválódik („diencephalis pace . gabapentin.migrén + bipoláris betegség . topiramat) -serotonin-2 antagonisták (pizotifen) Kis hatékonyságúak -Ca-csatorna antagonisták (verapamil) -SSRI-k (fluoxetine.gyakori.migrén + epilepszia .Elsoként választandó szerek: Nagy hatékonyságúak -ß-blokkolók (propranolol. súlyos rohamok .analgetikum abusus .elhúzódó. sertraline) -NSAID-ok (naproxen) -riboflavin -Mg Másodsorban választandó szerek Nagy hatékonyságúak -serotonin-2 antagonisták (methysergid) -Ca-csatorna antagonisták (flunarizin) -MAO-inhibitorok (phenelzin. moclobemide) Antiepileptikumok: valproat.maker”) -trigeminovascularis rendszer aktiválódik -CGRP.

80% férfiak !!! Roham gyakoriság: naponta 1 .Tünetei Fejfájás: súlyos. Horner – syndroma Kezelés Rohamterápia: -100%-os oxygen belélegeztetés (7-10 l/perc) -sumatriptan inj.3 óra 30-50 éves korban. féloldali. 15 perc. 75 . noknel haromszor gyakoribb. orrfolyás.8. lükteto..arcizzadás. Kezeles: indomethacin. tobb mint 5 roham / nap. általában azonos idoben. orrdugulás. supraorbitalis és/vagy temporalis. homlok . periodikus Kíséri tünetek: azonos oldali könnyezés. jellemzoen éjszaka. conjunctiva belövelltség. viszont a rohamok rovidebbek ( 245 perc ). -dihydroergotamin -intranasalis lidocain -kortikoszteroidok Profilaktikus kezelés Kezelési elvek: kezelést a periódus elején kell kezdeni terápia a fejfájás megszunését követoen még 2 hétig kezelést fokozatosan kell befejezni következo cluster periódus elején a terápia újraindítása indokolt Gyogyszerek: -verapamil -ergotamin tartarat -lithium carbonat -valproat -dexamethason -pizotifen Kronikus paroxysmalis hemicrania Klinikailag hasonlit a cluster fejfajashoz. sc.

mianserin. Pathomechanismusa Trigeminalis caudalis magcsoport neuronjainak hypersensitisatiója Exteroceptív gátlás csökkenés Basalis ganglionok. pericranialis izmok feszülése Tünetei: 1.triciklikus antidepresszánsok (amitriptylin. sertraline.epizodikus: havonta kevesebb. ibuprofen…) . Fejfájás: nyomó . de a supraspinalis facilitatio különbözik!! Fokozott fájdalomérzékenység.non steroidok (naproxen.chronicus: havonta több mint 15 fejfájós nap.Izomrelaxansok hatása kérdéses . mint 15 alkalom ( tartama 30 perc .4 órát konvencionális kezelés eredménytelen gyógyszer abusus (analgeticum..) . Kíséro tünetek nincsenek 3. Kezelése Tüneti kezelés: . Gyakoriság: . paracetamol.feszíto. limbicus rendszer.SSRI készítmények (fluoxetine.Tenziós fejfájás A leggyakoribb önálló fejfájás típus éves prevalenciája 20-30% Nokben gyakoribb Kezdete általában a fiatal felnottkor. napközben jelentkezik.Analgetikum.) 76 . legalább 6 hónapon át.1 hét között) . fizikai terhelésre nem fokozódik 2. benzodiazepin: függoség veszély! Profilaktikus kezelése Indikációk: krónikus forma fejfájás idıtartama meghaladja a napi 3 .. kétoldali. serotonerg neuronok szerepe Hasonló a migraine-hez. indometacin..) .egyszerő analgetikumok (aspirin. benzodiazepine) Profilaktikus kezelés: .közepes. tevékenységet nem gátolja. enyhe..

fizikoterápia 77 ..MAO-inhibitorok (moclobemide) . relaxatiós módszerek) ± anxiolitikumok .feszültségoldás (autogen tréning.

meglassult psychomotilitás.psychés.nagyerek occlusioja esetén a betegek 25%-ban jelentkezik fejfájás Lokalizáció:  ACM. kétoldali. hasogató. fejteto  a. vertebralis: retroauricularis.gyenge . lükteto Intracerebralis vérzések: .leggyakrabban kisagyi vérzés esetén 78 . Akut ischaemiás cerebrovascularis laesiok . ACA: halánték. basilaris: diffúz.tartósan magas vérnyomás esetén diffúz. tarkótáji (esetleg homloktáji).a betegek 20%-ban jelentkezik fejfájás .és fizikai megterhelés . esetleg homlokba sugárzik  a.súlyos. vagy lükteto jellegu . tarkótáji Jellege: .diastoles nyomás emelkedése . tompa fejfájás.közepes erısségő.Hypertonia és cerebrovascularis betegségek okozta fejfájás Hypertonia: .a vérzésnek megfelelo lokalizáció .hirtelen vérnyomásemelkedés . homlok.

glossopharyngeus-. occipitalis) . intenzitása változatos Anyagcserezavarokhoz társuló fejfájás ( hypoxia. feszíto jellegu . kevert hypoxia és hypercapnia.multifaktoriális etiológia és patofiziológia . basalis és a hátsó skálai tumorok esetén A fájdalom jellege.trigeminus-.háromszoros Súlyos.tarkótáji.késobbiekben diffúzzá váló lükteto fejfájás Cranialis neuralgiák . koponyauri nyomásfokozódás okozta fejfájás Leggyakoribb a fejfájás occipitalis. féloldali (halántéktáji.fájdalom jellemzoi: hirtelen kezdodik hirtelen befejezodik rövid ideig tart (1 .át kíséri fejfájás. hypercapnia. egyre fokozódó. vaksággal járó betegség A betegek 90%-ában a fejfájás a vezeto tünet Eros. hypo.és hyperglykaemia. az esetek 40% . szokatlanul eros..ban vezeto tünet Lokális tünet (lokalizáció!).befolyásolja a hypertonia és a koponyuri nyomásfokozódás Subarachnoidealis vérzés: .szeru fejfájás Arteritis temporalis Eletkor elorehaladtával gyakoribb Nok kockázata kétszeres .heves. uraemia. hasogató . hirtelen jelentkezo késszúrás . eros. occipitalis-neuralgia . egyéb anyagcserezavarok ) 79 .idoskorban leggyakoribb a herpes zoster neuralgia (herpes zoster ophthalmicus) Agydaganatok által okozott fejfájások Agydaganatok 70% . heves.2 mp) éles.

nyomó  lassú gondolkodás. nyomó fejfájás – neurológiai és pszichés tünetek – agyoedema Uraemia Chronicus veseelégtelenség Tunetei: 80 . koncentrációzavar. Tompa. eros  alvási apnoe: diffúz tompa.Hypoxia Magassági fejfájás Decompressiós betegség Klinikai tünetek: 1. fibrosis. lükteto fejfájás – neurológiai és pszichés tünetek Hyperglycaemia [G] >22 mmol/l – tompa. figyelmetlenség. asthma bronchiale. Lükteto fejfájás (vasodilatatio) 2. zavartság. neurológiai tünetek 4. tudatzavar. nyomó fejfájás (agyoedema) 3. kétoldali görcsös – lükteto  hypercapnia: diffúz görcsös.2 mmol/l – tompa. aluszékonyság  intentiós tremor és izomrángások Hypoglycaemia [G]<2. tumor) Alvási apnoe Klinikai tünetek: fejfájás:  hypoxia: féloldali. Fokozódó dyspnoe 5. Késoi: postanoxiás encephalopathia Hypoxia és hypercapnia Chonicus tüdobetegségek (emphysema.

krónikus expozíció abbahagyása . nikotin .analgetikumok. alkohol. zavartság. Dialízis fejfájás Chronicus hemodialízis.analgetikumok.eros nyomó.diffúz lükteto fejfájások Megvonás: . vagy 24 órát követoen kialakuló tünetek: tompa. esetenként progrediáló tudatzavar. lükteto féloldali vagy diffúz fejfájások Krónikus hatás: . • intellektus hanyatlás. izomgörcsök. nitrátok. mono-nátrium glutamát. alkohol. • beszédzavar (dysarthria. hányinger. dadogás). nyomó jellegő fejfájás. koffein 81 . nyomó jellegu. hányás – nyugtalanság. ergotamin . • fokális és generalizált epilepszia.– heves fejfájás – hányinger. • egy év alatt halálhoz vezethet Fontos az aluminium szerepe! Különbözo anyagokkal vagy azok megvonásával kapcsolatos fejfájás Akut hatás: . személyiségzavar. ergotamin.akut. tájékozatlanság – convulsiók – hypnoid tudatzavar A toxaemián kívül a hypertonia is fontos befolyásoló tényezo! Dysaequilibrium syndroma – metabolicus encephalopathia – dialízis közben. koffein. hányás. migraine-ben lükteto fejfájás. dialízis encephalopathia Progrediáló tünetcsoport: • tompa.nitritek.

fájdalom megelozése Fejfájások ellátása .ha: . lükteto fejfájások Szem betegségeihez társuló fejfájás Glaukomás roham: .sürgosségi ellátást igényel . nyugodt.fejfájás jellege megváltozik .. folyamatos alvás biztosítása • kognitív funkciók (memória.jellegzetes látászavar Depresszió és krónikus fejfájás kapcsolata Krónikus fájdalom  hangulatzavar Depresszió krónikus fejfájás.fokozatosan erosödo fejfájás .igen heves fájdalom. gyors oldása • alvás minoségének javítása.) javítása • szexuális funkciók javítása • fejfájás. mely a szembol. szem körüli régióból a fejtetore. fájdalmak ! ORGANIKUS IRÁNYÚ ÁTVIZSGÁLÁS ! DEPRESSZIÓ DIAGNOSZTIZÁLÁSA Antidepresszívumok a fájdalom terápiában Antidepresszívumok hatásai • hangulat javítása • szorongás..szisztémás betegség mellett jelentkezo fejfájás .diffúz nyomó.hirtelen fellépo fejfájás .szemészeti vizsgálat (szemnyomás mérés!) . homlokra.neurológiai tünetek jelentkeznek 82 . tarkóba sugározhat . koncentrációképesség..korábban nem volt fejfájás .Sürgos ellátást igényel.

szemészeti vizsgálat  labor vizsgálatok  Rtg. fogászat. Frontalis lebeny Ket resze van: mozgato es preforontalis terulet. precentralis. megszüntetése LEBENY.SZINDRÓMÁK A.tüneti terápia . a motoros rendszer egyeb szerkezeteit informalja a tervezett mozgasrol -G. disztalis izmok szinergias mukodese -Izmok aktivitasanak idobeli folyamata. (koponya. neurológiai. melléküreg. gigantopyramidalis -Finom mozgasok. Kiertekeli az exteroceptiv es interoceptiv informaciokat es ennek megfeleloen valasztja ki a megfelelo motoros valaszt a lehetseges mintak kozul.polypragmasia kerülése.demyelinisatio. epilepsia)  koponya CT (tumor.Precentralis: Elemi mozgasok kergi vetulete.oki terápia . C gerinc)  EEG (gyulladás. • Primer motoros mező:– Gyrus centralis anterior. …) Terápia . vascularis betegség)  koponya MR (tumor. neuroimmunológia)  liquor vizsgálat (gyulladás. Brodman 4. anyagcsere zavar. • Premotoros mező: Br6 -Proximalis izmok es vegtagok egyuttmozgasanak kontrollja -Acusticus es vizualis ingerek altal inditott akaratlagos mozgasok -Specialis mozgasok elokeszitese es posturalis tartas beallitasa 83 . SAV gyanú)  góckutatás (fülészet. érmalformatio. karosodasa eseten izgalmi vagy paresis az ellenoldali izomero csokken.Diagnosztikus teendok:  részletes anamnesis  belgyógyászati. distalis mozgasok ugyetlensege.

-Elokeszito aktivilas • Supplementer motoros mező Br6 -Mozgasok tervezese. bohokas.beszedzavar * ideomotoros apraxia – cselekveszavar Frontalis lebeny karosodasra utalhat: 1) Depresszio 2) Moria (korosan beszedes. euphoria 84 .viccelodo hangulat). tervezett mozgasok kontrollja -Beszed inditasa  motoros beszedmezok aktivalasa -A mozgasinditas legfobb kergi osszehangolo kozpontja -Ingerekre: iranyitott figyelem orientacio -Agytorzsi es spinalis motoneuronok mukodese • Tekintésközpont Br8 * motoros aphasia .

7.latoterkieses 85 . Primer sensitive mezzo: Gyrus postcentralis Brodman 1.39. tapintas. apraxia – cselekveszavar anosognosia.Parietalis lebeny Szerepe: sensoros (latas. * agnosia.3) Onkritika hianya 4) Reflexek elenkek 5) Tekintesi kospont: nezi a leziot 6) Szaglopalyak: koponyaalapi toresnel B.terbeli. hallas) es sensistiv ( erzo. tajekozodasi zavar hemianopsia.3 Asszociacios erzomezok Brodman 5.sajat testresz felismeres hianya constructiv apraxia.40 A motoros es erzo homunculus: a vetuletek nagysaga a mozgas es erzes kifinomultsagatol fugg.targyak nem felismerese tappintas utan.az ellenkezo oldal benulasat nem veszi tudomasul autopagnosia. fajdalom).2.

Temporalis lebeny Az epilepsziak nagy resze innen indul ki . Serulese: 1) Memoriazavar 2) Elbutulas. ( Wernicke ) : beszed megerteseben van szerepe Itt vegzodnek az asszociacios rostok a sensoros kergi reszekbol es az exteroceptiv vegetative afferens rostok. Itt futnak a latopalyak az also retina felbol. Demencia Gyrus temporalis sup. amnesticus afazia. dyslexia. C.Serules tunetei : 1) Ellenoldali kezhasznalat kerulese 2) Homonym quadrans anopsia a latoter also reszeben 3) Ellenoldalra iranyulo figyelmetlensegi hemianopsia 4) Elleoldalon kivalthato optokinetikus nystagmus 5) Jackson rohamok. amit feloldali motoros roham kierhet 6) Terbeli tajekozodasi zavar 7) Tapintasi agnosia 8) Ha dominans felteke construktiv apraxia. mar kis lezio is kepes epilepsiat okozni. 86 .

Occipitalis lebeny Latopalya 4. radiation optica a fissure calcarina tajekan fekvo area striataban. Neha psziches zavarok jelentkeznek serulese esten. hangulatzavar D. esetleg generalizalodas 4) Rohamszeru hallasi szenzaciok. neuronja. memoriazavar 6) Mindeket oldal erintett  sulyos amnesia. izleles.*hallasi agnosia. kopogtatas. de a kulonbozo zajokat nem ismeri fel ( pl. szaglas 5) Hippocampus  psziches zavar.a beteg a beszedet megerti. choreoatetoid mozgas 3) Pszichomotoros epilepszias roham. 87 . foleg a felso quadrans anopsia 2) Ha a globul pallidus serul  mozgasok osszerendezettsege zavart. kulcszorges ) Tunetek: 1) Homonym latoterkieses.

Beszed zavarok : APHASIA • Motoros aphasia ( Broca area ) – a beszed lassu. szaggatott.Agykergi tunetcsoportok 1. rosszul articulal. a beszed megertese altalaban jo 88 .

• Szenzoros ( Wernicke area ) – a beteg se megerteni.Felismeres zavarok: AGNOSIS • Visualis agnosia – lat. agraphia • Neglect : feloldali terre vonatkozo figyelemzavar. de hangokat tud formalni. se kepezni nem tudja a szavakat. a felfogas zavara nelkul 3. de nem ismeri fel • Anosognosia – ellenkezo oldali vegtagjainak benulasat nem veszi tudomasul • Asomatognosia • Astereognosia – nem ismeri fel a targyakat terben • Prosopagnosia – arc fel nem ismerese ( hang utan felismerheti ) • Gerstmann-sy: ujjagnosia ( ujjak megnevezesenek a kepessege). mondatokat. beszedkesztetes hianya a beteg ebersege ellenere 2. • Alexia – az olvasas kepessegenek szerzett zavara • Agraphia – iraszavar amit nem magyaraz a kez gyengesege/ugyetlensege • Agrammatismus – a beteg foneveket hasznal igek es jelzok nelkul • Anarthria – dysarthria – a beszed motoros kepzesenek zavara/ hianya megtartott beszedkepesseg mellett • Anomia .Cselekves zavarok – APRAXIA • Ideomotoros apraxia – mozgasmintak hasznalatanak zavara a cselekves fogalmanak elvesztese kovetkezteben • Ideatoros apraxia – osszetett mozgasfeladatok vegrehajtasanak zavara ( Par-Occ. csereje Neologismák – ujdonkepzett. megnevezesi zavar • Aphonia – hangkepzes nincs. jobb-bal tévesztés. • Vezetéses aphasia ( a Broca es Wernicke kozti palyak karosodasa – fasciculus arcuatus ) – a beteg nem tudja utanunk mondani a szoveget • Anomiás ( amnesticus ) – a beszed folyamatos de erthetetlen.sensoros. acalculia. aphaziasok hibas szohasznalata Paraphasia – nyelvbotlas.szótalálási zavar. nem tud dolgokat megnevezni • Totalis ( globalis ) aphasia – a beszedet nem erti es nem kepes kifejezni magat. hangszalagok benulasa miatt • Echolalia – a beszelgetopartner szavainak ismetelgetese • Jargonaphasia . mondatreszek elvetese. jelentes nelkuli al szavak • Logorrhea – tulzott beszedkesztetes • Mutismus – nemasag. Par-Temp mozgastervezesben van zavar ) 89 .

• Kinetikus apraxia – mozgaszavar egy vegtagon ( foleg finom mozgas ) • Konstruktív apraxia – a beteg szemkontrollal sem kepes bizonyos mozgas feladatokat teljesiteni. a kognitív működés – globális – progresszív – krónikus zavara. • számolás-. kockázati tényezők • alkohol. memória-zavar 2. agnozia. apraxia. családi halmozódás – helytállás otthon. illetve a fenti tunetek nem csak a zavartság ideje alatt jelentkeznek. más kognitív zavar • afázia. hajlamosító-. koponyatrauma. DEMENCIÁK Def. pitvarfibrillatio. ítélőképesség-. nem zavart. utcán. heteroanamnesis: – kiváltó-. figyelem-. hipertonia. executio-zavar – mindez a mindennapi tevékenységet rontja – a beteg éber. depresszió. elvont gondolkodás-.: Elbutulás. Demencia = TÜNETCSOPORT: 1. kórelőzmény. szerzett szellemi képességek elvesztése. munkahelyen. diabetes mellitus. üzletben 90 . Demencia gyanus jelek: • a beteg memória zavarra panaszkodik • a család észrevételei • más betegség kapcsán • a családorvos gyanuja • aktív szűrés!!! Kórtörténet. stroke.

fólsav Vizsgalat: – általános – neurológiai: góctünet? – pszichiátriai – neuropszichológiai – neuroradiológiai – laboratóriumi: • Teljes vérkép • Serum elektrolytok (Ca is) • Vércukor • Urea/kreatinin • A máj állapotára utaló vizsgálatok (enzymek) • Pajzsmirigyfunkció • Serum B12 vitaminszint 91 . Huntington. drog. VASCULARIS. CO GENETIKAI. metastasis. szív. pénz. Parkinson. Demencia oka: INTRACRANIALIS: DEGENERATÍV: Alzheimer. előzetes tudás-szint. öltözködés. vese. meningitis EXTRACRANIALIS: MÉRGEZÉSEK Alkohol. pajzsmirígy HIÁNYBETEGSÉGEK B12. Subduralis hematoma. Lewy. POST-STROKE TÉRSZŰKÍTŐ FOLYAMATOK. boxolók Hydrocephalus FERTŐZŐ AIDS. alvi et emotionalis – iskolázottság. Pick. prion: Creutzfeldt-Jakob. neurosyphilis. tájékozódás. vásárlás. alkalmazkodás – incontinentia urinae. ANYAGCSERE Wilson SZERVELÉGTELESÉG Máj. POST-TRAUMÁS : Tumor. dialízis. gyógyszer. tisztálkodás. PESS. Lyme. Guam.• étkezés.

• Syphilis szerologia. vizsgálat agyi károsodásra utal. Képalkotó eljárások: •Potenciálisan kezelhető okok gyanúja esetén – tumorok – subduralis haematoma – hydrocephalus – Stroke •Kötelező: – Neurológiai góctünet – Anamnezis. A dementiák differenciál diagnózisa: • DEPRESSZIÓ – megelőzhet – kezdeti tünet lehet 92 .

szélesebb sulcusok frontalisan és parietalisan. Lewy test-betegseg stb – Nem jellemző: hirtelen kezdet. kockázati tényező – post-stroke • KORFÜGGŐ FELEDÉKENYSÉG (AAMI). . CT/MRI atrófián kívül más is. góctünet.– társulhat – elősegíthet.Alzheimer kór: keskenyebb gyrusok. multilacunaris 93 . CT/MRI) • Ok-okozati összefüggés • Leggyakrabban: multiinfarktusos.és KORTIKÁLIS SZINDRÓMÁK • A FIGYELEM ZAVARA ALZHEIMER DEMENTIA – dementia – nincs más ok – lassan progresszív – kortikális tünetek – nincs neurológiai tünet – CT/MRI: atrófia – Más degeneratív dementia: Pick. stroke. • ENYHE KOGNITÍV ZAVAR (MCI) • DELÍRIUM • AMNESIA • LEBENY. epilepsia. VASCULARIS DEMENTIA • Cerebrovascularis betegség (kockázati tényezők.

urinae – járászavar (astasia. – pseudobulbaris tünetek. – kockázati tényezők hiánya. – incontinentia emotionalis.• Speciális: – Binswanger-kór (encephalitis subcorticalis chronica progressiva) ~ ≠ leucoaraiosis – CADASIL (cerebral autosomal dominant arteriopathy with subcortical infarcts and leucoencephalopathy) • Jellemző: – anamnesis: stroke. KEVERT formak is lehetnek: Alzheimer + vascularis Alzheimer + alkohol Vascularis + alkohol Alzheimer + vascularis + alkohol } + depresszio A dementiák praktikus csoportosítása Irreverzibilis dementiák Reverzibilis dementiák : • subduralis hematoma • tumor (frontalis) • alkoholos • hydrocephalus • metabolikus • gyógyszer-okozta • pseudodementia A vizsgálatok célja a megállítható vagy visszafordítható dementia típusok felismerése! Dementiák kezelése • acetilkolinészteráz-bénítók: – donepezil (Aricept) 94 . abasia). TIA – stroke utáni tünetek. – depresszió • Nem jellemző: – negatív CT/MRI.

CSF 100-150ml . neuron 500-700ml . kezelése (primer preventio) – A dementiát okozó betegségek követése.– rivastigmin (Exelon) – Galantamin (Reminyl) • Memantin (Ebixa) • Neurotroprotectiv szerek • Vitaminok: B. kezelése. E • Szimptomatikus kezelés • gondozás Mi a (család)orvos feladata? – A dementiához vezető kockázati tényezők korai felismerése. 95 . Koponyauri nyomásfokozódás Agyszovet : gliaszovet 700-900 ml . időszakos mentalis vizsgálat is – Dementiát okozó vagy dementiához hasonló állapotok differenciál diagnózisa. ver 100-150 ml . ECF 100-150 ml .

Okai: • Koponyauri terfoglalas • Agyvelogyulladasok • Agyhartyagyulladasok • Koponya es agyserulesek • Liquorelfolyasi akadalyok • Gyogyszerek es toxikus anyagok • Hegyi betegseg Tunetek: Klasszikus triasz: -fejfájás -hányás -szemfenéki pangás ( papilla oedema ) A fejfajas megvaltozik a jellege. ha lassan alakul ki a prognosis jobb. jol reagal vizhajtokra es agyoedema csokkenesre. az arkok elmosodottak. tarkomerevseg. Hanyas: sugarban. diffuz. a liquor felszivodast karosito tenyezokre. a venas elvezetest. ver. uraemia) 96 . bagyadtsag • tudatzavarok. : tekervenyek teltek. Cushing triasz: – vérnyomás emelkedés – bradycardia – légzési arrhythmia.liquor gatat. foleg mozdulatokra. feszito. Hirtelen kialakulo KNYF halalos lehet . anoxia.Ezek egyensulyba kell legyenek ! Egyik se nohet ugy terfogatbelileg. surgossegi kezelesre van szukseg. oka  metabolikus karosodas ( maj betegseg.agy gatat. diplopia ( kettos latas ) • endokrin zavarok AGYOEDEMA Idegszovet reakcioja a szoveti anyagcseret. • szédülés. obscuratio • agyidegi tünetek. pszichés tünetek • epilepsziás rohamok • látásromlás. Tipusai: o Citotoxikus: az intracellularis vizeterk nonek. Makr. microcirculatiot. ver. hogy ne a masik rovasara tortenjen. Lehet teljesen reverzibilis. fajdalom csillapitokra nem szunik.

kontrasztanyagot halmoz. o Interstitialis: liquor keringesi zavar. 2. hatalmasra no.  hullamzo altalanos allapot  epilepsia  allando progresszio  fejfajas ( allando. Mannitol. hozzatapad a csonthartyahoz. VI. agytorzsi kompresszio.o Vasogen: a ver-agy gat karosodik  feherjek jelennek meg az ECF- ben. DXM 1. -Neurofibromatosis Recklinghausen: intraventricularisan. vestibularis tunet egyuttes. kitagult porus acusticus int. tumor. diffuz ) -Meningeoma: jol korulhatarolt. mell. aneurizma ) 97 .  Lebeny Sy.AGYDAGANATOK – KNYF + CMN Sy + Lebeny Sy Tunetei:  KNYF. astrocytoma : beszuri az agyat -Glioblastoma multiforme -Oriassejtes glioblastoma -Metastasisok: tudo. tunetek: hallascsokkenes. Kezeles: kivalto ok megszuntetese. hipophisys ha erintett  endokrin tunetek. tomeghatas  beekelodes Kezeles: muteti. vese. .. -Acusticus neurinoma ( Schwannoma ): kisagy hid szogletben. agyidegi tunet ( V. gyulladas. KNYF.MAS TERSZUKITO FOLYAMATOK Agyi vascularis tortenesek ( verses. VII. vizhajtok. ischaemia – oedema. oka  HT krizis. nem ad goctuneteket. gazdagon erezett. café au lait foltok. kifele is nohet CT: hyperdens. ). lassan fejlodik. melanoma. fugg az erezettsegtol -Glioma. CT:kontrasztanyagot halmoz. latoterkieses. piramislezio. agyi contusion. bronchus.

meningitis.Koponyatraumak Encephalitis. epilepsia jelentkezhet Echinococcus cysta 3. keringészavar. csuklás. goctunetek. ha viszont nincs papilla oedema de hanyas. meningoencephalitis Agytalyogok: metastasisokhoz hasonlit. circulus viciosus • Nagy KNYF eseten kulonbozo kepletek eltolodnak a nagyobb nyomasu helyrol a kisebb nyomasu helyre *Punctio elott kotelezo a szemfenek vizsgalata ( ha papilla oedema van ellenjavallt a punkcio elvegzese . csokkent immunitas eseten alakul ki. fejfajas jelentkezik szinten tilos a punkcio elvegzese ) • Gyakori tünetek: tudatzavar. falaban gyuruszeru telodes figyelheto meg TBC: basilaris meningitis. hányás. ataxias légzés 98 . gumo compression. fejfájás. bevérzések.AGYI BEEKELODES • Életveszélyt jelento allapot! • A bepréselodött agyi parenchyma és az általa nyomott képletek károsodása: ödéma.

) Kisagyi tonsillak beekelodese: A foramen magnumba. tumor. herpes encephalopathia c. kesobb halal kovetkezik be.a. divergens strabismus • oculomotorius bénulás • légzészavar • tudatzavar • agytorzsi kompresszio miatt ellenoldali hemiparesis. altalaban halalos Tunetei:• tarkókötöttség • a fej kényszertartása • hányás • centralis légzészavar • fokozatosan romló tudatzavar • szuk. cerebellaris verzes. b.) Centralis beekelodes: Tunetei:• areaktív pupillák • kétoldali piramistünetek • csuklás • ataxiás légzés • tudatzavar • decerebratio jelei. romlik az agytorzs keringes. 99 . talyog. Okai: intracranialis verses. sub/ epiduralis hematoma. ACM embolis. hemiplegia. pontszeru pupillák • vegtagok extensioban es adducioban Okai: hatso koponyagodorben tumor. sinustrombosis.) Uncus hyppocampi beekelodes: Tunetei: • a III. Agyideg compressioja azonosoldali mydriasis. atcsusznak a gerinccsatornaba A nyultvelo also reszet nyomja ELso reakcio: oedema  beverzes  pangas  ordogi kor  legzes es szivmegallas. majd ptosis. terfoglalo folyamatok. ami beverzeshez es ischemiahoz vezet.

de idovel kiesik. e.) Darabos tores eseten az agyszovet kituremkedhet. fenyreakco van. 100 . Oka: diencephalonban novo tumor.) Gyrus cinguli beekelodese afalx cerebri ala Tunetei: kozepesen szuk pupillak. meningitis. a beteg erdektelen.d. hydrocephalus non communicans. aluszekony. contusio.

ful. Koponya-agy sérülések • Extraaxialis – Epiduralis – Subduralis – Subarachnoidealis – Intraventricularis • Intraaxialis – Diffúz (DAI) – Gócos Szövodmények: Korai Agyödéma Beékelodés Fertozések Epilepsziás roham Késoi Liquor-fistula Abscessus Epilepszia Carotidocavernosus fistula 101 .Koponya – és agyi traumák Gyakorisaguk allandoan novekszik. irany. paresisek. van-e retrograde amnesia -a baleset utan mikortol emlekezik a beteg. Korelozmeny felvetele es a vizsgalat menete koponyaserulesben: A balesetre vonatkozo korelozmenyek: -erobehatas modja. hallas. idopontja -esetleges koponyavedelem -a balesetre vagy az elozmenyekre emlekszik-e a beteg. egyeb neurologiai beavatkozasok. esetleg EEG. foleg kozuti balesetek kovetkezteben. pyramisjelek ) -koponyarontgen. latasfunkciok. kulonosen a koponyan -orr-. CT. van-e anterograd amnesia -hanyt-e Vizsgalat: -tudatallapot -kulso serulesnyomok. keringes allapota ( shock ? ) -neurostatus ( pupillak.vagy garatverzes -altalanos allapot. nystagmus.

GCS: 14-15 • Közepes. Kezeles : agynyugalom 1-2 napig . Jellegzetessegei: • Donto a tudatzavar • Retrograd amnesia. szedules.) Agytraunmak klinikai formai: COMMOTIO: agyrazkodas Molekularis szinten atmeneti funkcio zavar.Glasgow Kóma Skála. nincs tartos tunet vagy neurologiai kiesesi tunet Legtobbszor a tudatvesztes nagyon rovid ideig tart. GCS: 9-13 • Súlyos. szellemi kepesseg atmeneti gyengulese. majd megszunnek o Fejfajas ( diffuz. Postcommotios panaszok : a trauma utan nyomban fellepnek. fokozatosan csokkenek. GKS megallapitasa ( reszletesen 110 old. GCS. egyszeru agyrazkodasnal az eszmelet vesztes nem hosszabb 15 percnel. GCS: 3-8 A. faradekony. Gyakori a hanyas . retrograd amnesia rovid idore terjed ki. • Hanyas Vizsgalatok : nincs maradando tunet. gyakori hajolgatas) Ha korulirt a fejfajas az agyhartyaheg mellett szol. azaz a balaeset elotti esemenyek hianyoznak • Serules utani kodos allapot. kodos allapot < 1 ora. Bizonytalansagot erez a beteg kulonosen jaraskor. nem tud sokaig osszpontositani ) A panaszok a sulyossagtol fuggoen hetekig. fejfajas.) Koponya-agy sérülések • Enyhe. vagy akar honapokig tarthat. fel-le tekinteskor ) o Neha szellemi teljesitokepesseg zavar ( nevek nem jutnak eszebe. o Szedules ( nem ritka. fokozza a napsutes. lumbalpunctio es EEG normalis. alkohol fogyasztas. neurovegetativ stabilitast celzo gyogyszerek 102 .

+ goctunetek. de lehet . Lehet enyhe  nagyon sulyos.CONTUSIO Morfologiailag kimutathato agyallomany serules talalhato. DILACERATIO : Folytonossagi hiany ± contusio Durva. hogy a korulirt karosodas eltavolithato es a beteg el. szivritmuszavarok gyakoriak. nagy energiaju mechanikai behatasokra jelentkezik. lumbalpunctio ( akar veres ) . Vizsgalatok : maradvanytunetek sok evig fennmaradnak : epilepsia. Altalaban osszegyezhetetlen az elettel. CT + ( serult goc vagy vergyulem kimutathato ) . Mindig sulyos. 103 . Babinski + . Eszmeletvesztes es a serules utani kodos allapot tovabb tart mind commotio cerebriben. Posttraumas panaszok : o Benulas o Serules utani epilepsia mindig contusio cerebri bizonyiteka o Jaraszavar o Beszedzavar o Lataszavar o Encephalopathia Palliumos shock : agykereg megszunik mukodni  permanens vegetativ allapot. nem mindig halalos.

ott felgyulve nyomasi tuneteket okoz. anisocoria. Segitseget nyujt a CT. kisagyi tunetek CT  lencse alaku. Occipitalisan : fejfajas. biconvex hyperdensitas . dezorientatio. meningismus. Ha a koponyaserules sulyos volt a beteg esetleg magahoz sem ter.B. Oldalrol ert serules  A. 104 . EPIDURALIS HEMATOMA Legtobbszor valamelyik agyburokveroer atszakadasanak kovetkezmenye. Corticospinalis palyak compressioja  ellenoldali hemiparesis. agytorzsi karosodas vegul halal kovetkezhet be. agyideg compression miatt azonosoldali pupilladilatatio. A veromleny azonnali eltavolitasa kotelezo. A veromlenyek altal okozott compressio cerebri idejeben valo felfedezese a fo feladatunk. III. a ver a kemeny agyburok es a koponyacsont koze jut. ± toresvonal. kamra eltolodas. beekelodes. enyhe vagy kozepes koponyaserulesben is kifejlodhet. A folyamat oldalan eszlelt pupillatagulat es toresvonal segithet a felismeresben. Epiduralis h. vagy cask nagyon roved idore.) Posttraumas szovodmenyek Korai vagy kesoi szovodmenyekkent lepnek fel. + Babinski Kialakulhat subfrontalisan is: fejfajas. meningealkis media serul  temporalis hematoma A vergyulem nem tud felszivodni igy fokozatosan no. compressiot okoz ( terfoglalas )  uncus herniatio.

cystak. Fajdalom. fenyiszony. Maradekallapot: liquor keringesi zavar. fenymerev pupilla. hanyas. Kezeles: folyadek potlas. magas vernyomas Meningealis izgalmi tunetek alakulnak ki : tarkokotottseg. kalorias teszt. laz. fej extension ( decerebracioa tartas) 105 . a tuetek lassan alakulnak ki: fejfajas. bradipsziches. alvas – ebrenleti inverzio. Lehet : ACUT : a liquor mindig veres. antetragus nyomasra. hydrocephalus. Kezeles: 2-3 naponta 10-15ml lecsapolas . altalanos tunetek : fejfajas. dilaceratio esteben. Prognosis: sulyos serles GCS <7. a tudatzavar nem javul vagy ismet rosszabbodik erre gondolunk. Evolucio jo. pszichimotoros nyugtalansag. zavartsag. CT  felhold alaku. felhold alaku elvaltozas SUBARACHNOIDEALIS VERZES A liquorterben alakul ki. hyperdens CRONICUS: alkoholistak. hanyas. demencia. ha nincs parenchyma lezio. minidg asszimetrikus CT  hyperdens/ isodens . memoria zavar. PARENCHYMAS VERZESEK Gyakori subduralis/ epiduralis haematoma. aneurizma. meningealis es radic.SUBDURALIS HEMATOMA Venas verzes okozza. diploe venak serulese A dura es a pia mater kozott van A halal oka altalaban a beekelodes. epilepsziasok. minden szerv ellatasa GCS < 7  mutet. nyujtasos tunetek. hanyinger. szemelyiseg zavarm. Oka: trauma. A liquor mindig veres. zavart betegeknel gyakori Par honap alatt a festekanyagot felszivja hygroma 3-4 honap alatt nagyon megno  KNYF. verzes csokkentes.

Agytalyog Kezeles: szeles spektrumu antibiotikum.INTRAVENTRICULARIS VERZES Kamrakba betoro verzes • sulyos izgalmi tunetek. • CT: hyperdens • decerebratios rigiditasos rohamok. BAKTERIALIS FERTOZES Gennykeltok: • Streptococcus. • Klebsiella. Szovodmeny  Purulens meningoencephalitis. • coma • + a tulajdonkeppeni serules tunetei. • Proteus. • vernyomas ingadozas. • Staphylococcus. • periodikus legzeszavar. • szivritmuszavar. • Pneumococcus. 106 .

Nem tarsul hozza feloldali benulas. centralisa ellenorzes alatt all. homlokrancolas mindket oldalon vegrahajthato. -motoros zavar miatt feloldali also fel benulas alakul ki: fogak megmutatasa csak a bal oldalon lehetseges.motoros zavar erinti az egesz jobb oldalt ( felarcot ): lehetetlen a homlok rancolas es a fogak mutatasa. A n. facialis magja a hidban van.Faciális bénulás perifériás centrális . A mag virtualisan ket reszre oszthato: felso resz: a felso arcfel izmait idegzi be + rostokat kap az ellenoldali piramis palyaktol 107 . Altalaban feloldali paresissel/ plegiaval tarsul.

Az erintett arcfelen teljes benulas. .A canalis nervi facialisban halado ideg megduzzad  elveszti vezetokepesseget. a szajzug mozdulatlan. Bell jelenseg: eroteljes zarasi kiserletre a bulbus felfele es kifele fordul 6. nasolabialis sanc kisimul 3.TUNETEK: 1. .Kezeles: oedema csokkentese: Furosemid fel tabletta/nap 108 . . .Bizonyos foku arcszimmetria es mozgaskieses van BELL PARESIS / A FRIGORE PARESIS Leggyakoribb Minden arcizm feloldali paresise Az arcot ert hideg es/vagy virusfertozes ( pl. facialis beidegzi az osszes mimikai izmot. nem tud vicsoritani. az erintett oldalon a mozgas kiesik 2. .Az arcizomzat akaratlagosan beidegzo kergi motoneuron karosodasnak kovetkezmenye .A homlok es a szem koruli izmok ketoldali beidegzesuek  ezek nem erintettek. . pislogas kiesik  ( mivel nincs erellatasa a corneanak. CENTRALIS FACIALIS PARESIS ( az arcizomzat supranuclearis paresise) . vagy mas retroauricularisan )  neuroallergias folyamat.also resz: az also arcfel izmait latja el + rostokat kap az ellenoldali piramis palyaktol A n. . .A karosodas keletkezhet az agykeregben vagy a feherallomanyban barhol a hidban levo magig.A korkep kialakulasa elott ful elotti vagy mogotti fajdalomra panaszkodik a beteg. taplalasa a pislogas reven tortenik ) kompenzatorikus konnyezes alakul ki. 4. tag szemres.A karosodas a mag szintjen vagy a lefutas menten van. homlok. falatot iranyitani. nem csukodik 5. futyulni. herpes virus. kiveve a ragoizmokat. PERIFERIAS FACIALIS PARESIS .A szaj koruli izmok benultak.

109 . az arcvonasok elmosodnak 3.Diff. Celebrex ( COX gatlo). Parkinson koros amimia : nincs hipertonia. Reszleges eredmenynel fizicoterapiat javasolunk. landouzy-dejerine fele facio-scapulo-humeralis myopathia: izomatrophia 5. myastenias arc: atonias. mivel cornea fekely alakulhat ki. fiziologias/ congenitalis arcszimmetria 2. diagnozis: 1. Steinert myothonia : proximalis vegreszek amiotrophiaja miatt haromszog alaku arc.Corticosteroid terapia: Prednison ( erelyes gyulladas csokkento. acusticus mag egyuttes serulese Ha mas szerkezetekkel egyutt serul  agytorzsi tunetegyuttesek alakulnak ki. de az immunitas is csokken ! ) . B6 – vitamin ( Milgamma. Vigyazni kell a cornea vedelmere. kifejezestelen + ptozis 4. scleroderma. . facialis + n. 6. Diclofenac NSAID B1 . abducens + n. d’albatre – maszk: cronicus miosis. Thiogamma ) Ha az oedema nem csokken a neuromuscularis szinapszisok szintjen irreverzibilis karosodas jon letre. NUCLEARIS FACIALIS PARESIS A n.

Reszleges locked in sdr. A. Fokozott: külvilág gyengén tudatosul. Felületes alvás 6. . Az agykereg. : korlatozott szemmozgas egy egyik oldali vegtag mozgas.Komplett locked in sdr. basilaris elzarodas miatt.Tetraplégia. Normális éber állapot: figyel. Mély alvás 7. : tetrplegia es nincs szemmozgas . reagálás – Az ÉN és a környezet viszonyának megfelelő ismerete. • Locked in sdr. alkalmazkodik 3. • Éberség. Non-hypnoid tudatzavar A tudatossag serul.Intakt verticalis szemmozgás ± szemhejnyitas/zaras . de a tudat megtartott . 110 . alvás/ébrenlét (mennyiségi) • Tudatosság (minőségi. értelmezése Éberségi szintek 1. ( hídkárosodás ) .Tudatzavarok Tudat. jó introspectio 4. Éber álmodás. Ellazulás: nem koncentrál. Eszméletlenség A. révetegség: irracionális gondolkodás 5.idegtevekenyseg.Nehany nap utan az allapot sulyosbodik. az agymukodes legfontosabb jelensege A tudat ket feltetele: ebreszthetoseg es tudatossag. figyelmetlen 2. feszült. tartalmi): – ingerek felfogása. a thalamus. értelmezése.A pons basisanak pusztulasa. agyfeltekek feherallomanya karosul. ("bezártsági tünetcsoport"): . álmodozás.

Fokozatai: • Gyengeség-elesettség. o III. izzadas ) .Oka: o ACA ketoldali ischaemia .A beteg szeme nyitva van. a fiziologias alvasnak megfelelo testtartast vesz fel. „vigil coma”: . vagy nem ebresztheto. subcorticalis feherallomany ketoldali pusztulasa .Nyitott szemek. ketoldali piramisjelek alakulnak ki.Tudattartalmaik elveszettek . vigilitas (energetikai) zavar Alvashoz hasonlo allapot. A hypnoid tudatzavarokban elsosorban az ebreszthetoseg romlik. o frontalis lebeny contusion .Reflexek működnek. thalamus ketoldali karosodasa. Kulso ingerekre nehezen.Intakt agytörzs. . Hypnoid tudatzavarok.A reflexes szemmozgas kivalthato . leepuleses jelek ( szopo reflex ). a beteg ebernek latszik . o dekompresszios hydrocephalus internus B. kábultság: csökkent percepció-reakció • Somnolens: . a beteg behunyt szemmel fekszik. .A frontalis lebeny efferens pályái súlyos iniciatíva-hiány . decorticatiós sy. (permanens) vegetativ állapot.Flexios. .• Apalliumos.Kontaktus nehezen vagy nem teremtheto . ragas. konjugalt szemmozgas .Centralis es periferias mozgatorendszerek epek.Autonom funkciok megtartottak ( legzes.Legenyhebb forma 111 . agykamraban novekvo tumor. • Akinetikus mutismus: . nyeles.extensios tonusfokozodas.Oka : agykereg kiterjedt karosodasa.

. tonusvesztes es eszmeletlenseg 112 . trauma. fenyreakciojuk nem valthato ki.  vernyomas csokkenes. Az elso par masodpercben nehany clonusos rangas is lehet. hosszu ideig tarto allas. gorcsokkel nem jaro eszmeletvesztes. . epilepszia. nincs szemnyitás.Erős fájdalomingerre verbalisan vagy /és elhárító mozdulattal reagál. etkezes. Fokozat  csokkent izomtonus.Alvásszerű . . gyulladas. vizvesztes. . meleg. Oka: agyi hypoxia  Vaso vagalis syncope : neurovegetativ labilitas . incontinens.Alvo emberhez hasonlo tartas es spontan mozgas. • Coma: .II. nehany szot mond. fertozes.  verejtekezes. SYNCOPE Rovid ideig tarto..  eszmeletvesztes.Felszolitasra a szemet nyitja. . hypoxia. a beteg fajdalmas ingerekre sem reagal . inger nélkül elalszik . de nem beszel.  Reflexes syncope: kohogeskor. a lezio helyetol fuggoen decerebracio / decorticatio figyelheto meg.Ingerre van célmozgás.  elsapadas. Valsalva manoverre. a pupillak tagak. nem ébreszthető.  hanyinger.A beteg verbalis ingerekre ebresztheto.  szedules. tumor.Aluszékony. posttraumas allapot. fertozes.I. nem beszél. • Sopor: .Oka: terfoglalo folyamatok. .  lataszavar. metabolikus. fokozat GCS > 7  fajdalom ingerre primitive celszerutlen mozgasvalaszok. de lassan es mersekelten.Eszméletlenség.  hideg vegtagok. Nehany masodpercig .A beteg hangot ad.  Hirtelen izomgyengeseg.

GKS Szem kinyitása 4 pont spontán 3 pont megszólításra 2 pont fájdalomra 1 pont a beteg semmilyen stimulusra sem nyitja ki a szemét Verbális felelet 5 p. a beteg semmilyen motorikus feleletre sem képes A legfontosabb az életveszély elhárítása: • AIRWAY. orientált. Syncope alakulhat ki arrhitmia. lehet vele beszelni 4 p. a beteg semmilyen verbális kommunikációra sem képes Motorikus felelet 6 p. cardiomyopathiak . myoclonus?) • Gyors neurológiai vizsg. de nem oda talalo ) 2 p. – Pupillák. lokalizálja a fájdalmat ( megprobalja eltavolitani a kivakto okot/ allcsont fole emeli a vegtagot) 4 p. ascites. decerebrált testpozició ( mind a negy vegtag extensioban ) 1 p. nyogdecseles 1 p. • BREATHING. • CIRCULATION • D (diagnózis). – Szemmozgások pozició (skew dev) spontán 113 . pitvari myxoma miatt is. végrehajtja az utasításokat ( felszolitasra felemeli a vegtagjat) 5 p. nem megfelelő szavak használata ( van valasz. Glasgow Kóma Skála. • E (értékelés) • F (feladatok) D (diagnosztika) • Előzmények! • Külső jelek (hematoma. zavart. billentyu betegsegek. a beteg elhúzza az ujját a körömágy ceruzával való megnyomása után ( allcsont ala emeli a vegtagot ) 3 p. dekortikált testpozició ( mindket kar flexio. hangok kiadása. also vegtag extensioban ) 2 p. a valasz nem pontos 3 p. GCS.

Féloldalon tág. kivéve Hornert (cervico-thorac átmenet) Reactiv pupillák: jelzik. az metabolikus zavarra (pl. szimmetrikus: metabolikus ok • Kivéve cerebellaris vérzés vagy infarktus: kezdetben lehet egyforma és reagálhat • Thalamus feletti és pons alatti lézió általában nem okoz pupillarendellenességet. kóros reflexek – Motoros válaszok Pupillák • Mindket oldalon reagál. Középtág.stimulacióra (babafej. fényre nem reagáló pupilla: leggyakrabban a n. scopolamin vagy atropin mérgezés) jeleznek. glutethimid. ha reactiv pupillák mellett az extraocularis mozgások hiányoznak. 114 . oculomotorius transtentorialis uncus herniatio következtében létrejött compressióját jelenti. kalóriás) – V-VII agyidegek/agytörzsi reflexek – Légzés – Reflexek. hogy a középagy funkciói megtartottak. hypoglykaemia) vagy barbiturát mérgezésre utal. Bilateralisan tág. fixált pupillák: súlyos strukturális középagyi károsodást vagy metabolicus zavart (pl. nem reagáló pupillák: középagyi károsodásra utalnak.

vagyis a bulbusok nem mozdulnak b. amire: a. VI. vagy egyik oldalra sem váltható ki. szimpaticus és paraszimpatikus III • Babafej tünet (III. de két oldalon intact reflexszel bíró betegnél a szemek a fej mozgásával ellenkező irányba fordulnak (mintha visualisan fixálna egy objektumot). egyéb altatószer mérgezést jelezhet. két oldali hiány esetén ezen kívül barbiturát v. FLM és III. • cornea reflex: afferens: V. Ez a jelenség a szemmozgató és a vestibularis magvak közötti agytörzsi terület épségét bizonyítja és arra utal. hogy a tudatzavar valószínűleg nem strukturális agytörzsi laesio következménye. ill. Agytörzsi reflexek • Pupilla (anisocoria? reakció?): II. IV. + FLM). akkor ez destructiv agytörzsi károsodást. • kalóriás reakció: VIII. fejét hirtelen az egyik oldalra fordítjuk. 115 . IV.Tűszúrásnyi pupillák: narcoticum túladagolás./ az öntudatlan. efferens: VII. VI. c./ ha fejfordítással a reflex csak az egyik oldalra./ éber páciensnél az oculocephalicus reflex supprimálódik. A beteg szemhéjait felhúzva.

/ Éber egyénnél az ingerléssel ellentétes oldalra irányuló nystagmus jelentkezik (az aktiv lassú komponens az ingerléssel azonos oldalra irányul). de az oculomotoros és a vestibularis magvak között ép agytörzzsel bíró betegnél az ingerelt fül felé irányuló (a lassú komponensnek megfelelő). • spontán légzés LÉGZÉS – Cheyne-Stokes tipusu legzes Periodicus légzés. ritmus. b. más okot keressünk! – Apnoes légzés: megnyúlt inspirium. efferens X. szünet. A cerebralis hemisphaeriumok bilateralis károsodásához vagy metabolicus zavarokhoz társul. amelynek során az apnoe és a hyperpnoe váltakoznak. 116 . a bilateralisan hiányzó válasz pedig kiterjedt agytörzsi károsodást. – Cluster: magas nyúltvelői. Kimenetele: a. amplitudo irregularis.Caloriás tesztelés: nyakcsigolya törés gyanúja esetén az előző teszt nem. Középagyi károsodásban jellemző. regularis./ Öntudatlan. hyperpnoe. • garat reflex: afferens IX. A pons dorsolateralis alsó fele. ill. barbiturát vagy egyéb mérgezést jelenthet. – Centralis neurogén hyperventilatio: Tartós. kilégzés. c. a dobhártyáknak pedig épnek kell lennie. csak ez végezhető el! A külső hallójáratoknak szabadnak. a szünetek hossza is változik – Ataxiás: irregularis kapkodó légzés: nyúltvelői károsodásban jelentkezik. periodikus. Ha pO2< 80 mm Hg vagy pCO2 > 40 mm Hg. A másik oldalon a teszt 15 perc múlva ismételhető meg./ A féloldalon hiányzó válasz ipsilateralis agytörzsi laesiót. tartós conjugált deviato alakul ki. 30 fokra felemelt fej mellett 50ml jéghideg vizet fecskendezunk 30 secundum alatt az egyik külső hallójáratba. gyors és mély légzés.

alsovegtagban extenzió: ko. csuklóban. mesencephalon. pons Causes of Coma: "SPITE ME NOT" S space-occup. lesions M metabolic P psychiatric E epileptic 117 N neoplastic O oxygen lack/other . lézió a nucleus ruber fölött Decerebrált:befelé rotált. addukált felso vegtag csuklóban.Fájdalom-stimulusok Dekortikált:hajlítás könyökben.

-SAH (non-traum./máj • Hyperosmol.) • Commotio • Contusio (SAH) 3.Trauma • Subcutan haematoma • Törés ( vonalas/impressziós ) • Epidural haematoma • Subduralis h. homeostasis „kibillenése” • Hypo/ Hyperglycaemia • Hypercapnia • uremia/vese • Hyperammon. Anyagcsere.Fokális nem traumás térfoglaló folyamat. károsodást • Tumor • Ischemia • vérzés 118 . • Hypo/ Hypernatraemia • Hypo/ Hypercalcaemia • Hypo/ Hyperthermia • Hypoxia T toxic 4.Agytorzs • Ischemia • Vérzés 2. • Subarachnoidealis h.I infectious/inflamm. mely másodlagosan okoz diffúz subtent. T trauma E endocrine Coma okai: 1.

5. a tudat visszatérése nem valószínű. hogy önálló életvezetésre alkalmas lesz: confusus inadekvát beszéd. Hypoxia-ischemiás kóma • 210 beteg. -Nagyon fontos a megelőző kórtörténet. 119 . • strukturális károsodással járó kóma (ischemia. vérzés. Prognosztikai tényezők: • Metabolikus kóma prognózisa jobb. kalóriás ingerlés jelen van engedelmeskedik felszólításra Összefoglalás -A kóma alvásra emlékeztető állapot. akkor valamilyen strukturáliskárosodás Szemmozgások Motoros válaszok • prognózis az októl függ. orientálódó spontán szemmozgások. • az első napon hiányzott a cornea reflex. SAV) rosszabb • Ha vegetatív állapotban van a beteg 1 hónapnál tovább. a tudat nem tért vissza • 3 nap után ha nem lehetett a mozgás választ kiváltani.Extracorporalis agens • bakterialis/viralis fertozesek • mergezesek. metabolikus vagy toxikus kómáról van szó (kisagyi infarktus vagy vérzés kivétel) • Ha nem reagál vagy aszimetriás pupilla. amelyben a beteg nem reagál a környezet ingereire. -Gyorsan el kell végezni a neurológiai vizsgálatot Pupilla reakciókat. babafej tünet nincs. akkor ált. 6 óránál hosszabb ideig tartó kóma • pupilla reflexek hiánya az önálló életvezetés valószínűtlen. • Ha fényreakció megvan. akkor az életvezetésre nincs esély • A legreménykeltőbb jel a valamennyire érthető beszéd (mormogás) – Első napon ha legalább érthetetlen beszéd van akkor 50% a valószínűsége.

spaszticitás vagy rigor)  Hypotonia  Hiányzik: pupilla. irreversibilis károsodással jár. barbiturátok. vestibularis.  Testhőmérséklet ritmusa hiányzik Segédvizsgálatokravan szukseg a diagnosis kimondasahoz. ) – shock. vagy decerebralis tartás . – metabolikus vagy endocrine? – hypothermia (<35 ºC).Agyhalál Komplett irreverzibilis a foramen magnumtól proximálisan (Valamennyi agyi funkció irreversibilis megszűnése. stb.spinalis automatismus 120 . ideértve az agytörzset is. tranquillansok. pharyngealis.nincs rigor. de nem számítva a gerincvelő működését. a neuromuscularis junctio blockolói. ) Diagnózis:  Coma (A comát előidéző olyan cerebralis laesio bizonyítása. ezek nélkül pedig legalább 12-24 órán keresztül kell teljesülnie. ) Kizáró jellegu: Nincs:– intox. Diabetes insip. spaszticitás.) – agytörzsi encephalitis. decortic. ami kiterjedt. cornea. neuromusc. amelyek comát okozhatnak: pl..)  Motoros működés hiánya (nincs görcs. hogy az agyhalált meg lehessen állapítani. A renalis és a hepaticus elégtelenség fennállása eleve kizárja az agyhalál diagnózisának kimondását.coma . ( A testhőmérsékletnek 32 oC fölött kell lennie. ( Az olyan (kezelhető) toxicus és metabolicus abnormalitások kizárása.  Nincs caloriás ingerlés  Doll’s head phenomen. gyógyszer.. palatal refl. cranialis polyneuritis) Jelen van . ( A kritériumoknak megerősítő (confirmatoros) tesztekkel kiegészítve legalább 6 órán keresztül.

cornea 3trigemino-facialis react. ) • EEG: 30 percig vizsgaljuk. Tehat a spontán légzés hypercapniában is szünetel.) 1. Műszerek ? • CT • Két TCD • Tc99m HMPAO • Angiographia • BAEP: csak I. de hiányozni kell minden olyan reflex-tevékenységnek.köhögés tubusmozgatásra 5.Hiányzo reflexek (A spinalis reflexek kiválthatók lehetnek. 121 . pCO2 >60 mmHg es megnezzuk hogy van e legzes vagy sem .a potenciálok hiánya az agytörzsi funkció hiánya mellett szól. 3 nap mulva megismeteljuk.caloriás ingerlés 6.pupilla 2. hullám ( Az agytörzsi auditoros kiváltott válaszhiánya . 6 liter/perc O2 adagolunk • levesszuk az oxigenrol varunk amig a art. izoelektromos vonal van minden elvezetesben. ami a cervicalis gerincvelő fölötti szintet involválja. 4.nincs spontán légzés Apnoe-teszt: • pCO2 38-42 mmHg • 10 perc 100% oxygen.

felszallo rendszer -csak a nyultveloben kereszt. különböző érzészavar típusok 1. fajdalom.Spinothalamicus 2. tapintas( feluletes) -mar a gerincveloben keresztezodik 122 . -ho.Lemniscus medialis rdsz.Az érző neuron kórtana.

PROTOPATHIAS ERZES . elemi tapintas ( tr. graphaesthesia .A primer erzokereg a gyrus postcentralisban.rostjai az agytorzs lateralis reszen haladva erik el a thalamust.rostjak a nyultagyban keresztezodnek ( fasciculus cuneatus ) . Erzeszavarok eloszlasa: 1) Periferias ideg karosodasa . Ket erzo palyarendszer van:  FELULETES.Spinothalamicus anterior – tapintas. csipkelodes. ho es erzeszavar felso hatara alapjan 123 . . a szelvenynek megfelelo dermatomaban hyperaesthesia -a gyokok kilepesi variacioi miatt fajdalom. vizketes ) .izuleti helyzet es mozgaserzes.rostjai a gerincveloben keresztezodnek .2. hyperaesthesia . fajdalom. ha csak egy gyok erintett a dermatomak atfedese miatt erzeszavar rendszerint nem jelenik meg 4) Gerincvelo harant lezio -a karosodott szelveny alatt anaesthesia alakul ki valamennyi erzesfelesegre. EPIKRITIKUS ERZES .az ideg ellatasi teruletenek megfeleloen hypo. hideg.Hypoaesthesia.Paraethesia: specialis inger nelkul megjeleno erzes ( zsibbadas. Spinothalamicus lateralis) .illetve anaesthesia alakul ki 2) Polyneuropathia -az erzeszavar a vegtagok distalis resze fele haladva sulyosabbak ( kesztyuzokni tunet ) 3) Gyoki karosodas -az erzeszavar dermatomas eloszlasu. vibracio. a Brodman 1. eges. nem differencialt nyomaserzes  MELY. illetve a cortexet.3-as mezoben van.a kozepvonal mellett futnak tovabb ( fasciculus gracilis ) Erzeszavarok formai: . anaesthesia.Dysaesthesia: taointas vagy fajdalominger hatasara keletkezo inadekvat erzes. meleg.ho. nyomas.

ezert az epikritikus erzes megtartott 9) Arteria spinalis anterior sdr. a testfelen az ellenoldalon hypoalgia es thermohypoaesthesia.-a karosodott szelveny meghatarozasahoz a nyaki szakaszon 1 . a parietalis lebenyben kialakulo karosodas kovetkezteben ellenoldalon az erzes csokken vagy kiesik. 5) Feloldali gerincvelo harantlezio ( Brown-Sequard sdr.ischaemia  PMN ( az erintett szelvenyben ) + paraparesis ( a corticospinalis palya serulese miatt ) -a feluletes erzes karosodhat a leziotol distalisan -a melyerzes megmarad mert a hatso kotegben fut 10) Funicularis myelosis -B12 vitamin hianyaban a hatso koteg es pyramis playa karosodik. -a lokalizaciotol illetve a karosodas kiterjedesetol fuggoen egy vagy tobb erzeskvalitas lehet erintett 7) Disszocialt erzeszavarok -a spinothalamicus es a lemniscus medialis rendszer egymastol fuggetlen serulesekor 8) Syringomyelia -a gerincveloben a comissura anteriorban a keresztezodo spinothalamicus playa serulese miatt az erintett szelvenyeknek megfeleloen ketoldali ho es fajdalomerzes zavar alakul ki. hatin 2. a caps. a melyerzes megtartott ( keresztett disszocialt erzeszavar ) 124 .) -a karosodas alatt a fajdalom es hoerzes az ellenkezo oldalon esik ki -a karosodas oldalan az erintett dermatomakban melyerzes zavar mutathato ki -a szelvenyekhez tartozo izmok periferias. az agyekin 3 csigolyamagassagot szamolunk vissza. a feluletes erzes ep 11) Tabes dorsalis -a lemniscus medialis degeneracioja  izuleti helyzet es mozgaszavar. internaban. a hatso koteg ep marad. az alattuk levok centralis benulasa alakul ki az azonos oldalon 6) Hemispherialis karosodas -a thalamusban. . -az arcon a lezioval azonos oldalon. a feluletes erzes ep 12) Wallenberg sdr.

a maxillaries vagy mandibularis agakra lokalizalt. honapokig tarto periodusokban naponta tobbszor. feloldali -eros fajdalom. abducens paresis. fogak . nepszaktol fuggetlenul ismetlodnek -lehet honapokig. enni  lesovanyodas. akaratlan rangasok. 1. nehany masodpercig tarto altalaban provokalhato fajdalom. nyeles. mellekuregek. fohak). arcfajas  kivaltja a rohamokat  nehany perces refrakter periodus -a betegek a fajdalomtol felve nem mernek beszelni. ) : lokalis fajdalom.: triggerzona. vagy evekig tarto panaszmentesseg -triggerzonak erintese ( arcbor. trigemini mukodeszavara 125 . ritkan az ophtalmicus Tunetek: -alt. a beteg arcan ticszeru rangasok alakulnak ki -a fajdalom hetekig. inni. Valamely ideg ellatasi teruleten hirtelen kialakulo intenziv. • Trigeminus gyok kompressio: rendellenesen lefuto arteria • Tr.NEURALGIAK Idegek erzorostjait ert izgakmak okozzak. szajnyalkahartya.: tic. legfeljebb 1-2 percig tar. asitas. ragas. az izulet ropog • SM • Kisagy-hidszogleti tumor: arcfajdalom • Gradenigo sdr: V/1 fajdalom + n.TRIGEMINUS:  esszencialis  secunder A. erzes megtartott -Nem kotelezo t. nehany masodpercig. Spininalis n. szajnyitas korlatozott. exsiccosis -sensoros es motoros deficit nem mutathato ki -Kotelezo t. rohamot kisero vegetative jelek Differencial diagnosis: (Szem. allkapocs fajdalmat okozo betegsegekto) • Temporo-mandibularis izulet dysfunkcioja ( Costen sdr. Esszencialis: > 40 eves nok eseteben Alt. beszed. nyomaserzekenyseg.

fokozatosan erosodik.percutan szelektiv terminalis radiofrekvencias neurolysis – Gasser duc. spondylarthrosis. felso ket gyokerenek atmetszese INTERCOSTALIS Oka: • compression: spondylitis. trig. BACLOFEN: 40-80 mg CLONAZEPAM: 1. mellekhatas: bagyadtsag Sebeszi kezeles: .cornealis-conjunctivalis reflex elteresek . rostokban termocoagulatio. beszed.a n. Secunder : tumor. majd fokozatosan csokken . ragas. vascularis tenyezo Tunetek: .nem olyan kifejezett.1200 mg.microvascularis decompressio . .Kezeles: CARBAMAZEPINE: dozist fokozatosan emelve 600. trigeminus beidegzesi teruleten valamilen objektiv elvaltozas . mellekhatasai: ataxia.rohamok kozott discomfort erzes . gyulladas. torokban. allkapocs szoglet mogott o nyeles.globalis erzes csokkenes az erintett agak teruleten Kezeles: az alapbetegseg kezelese GLOSSOPHARINGEUS Tunetek: o fajdalom: nyelvgyok.valamilyen goctunet kimutathato . kohoges. hatso garatfal. syncope o ha fulbe sugarzo  X.gamma kes. tumor • bordan vagy csigolyan vegzett mutet utani heg 126 .5-6 mg/nap 3ra osztva.es X. majd fokozatosan kell csokkenteni. auricularis aganak erintettsege Kezeles: idiopathias: CARBAMAZEPINE sebeszi: IX . asitas provokalhatja o kiserleti bradicardia. fulben. leucopenia. nystagmus. B.

127 . intervertebralis csatorna gyulladasa. tudobetegseg.hatso discus serv . diagnosis: . tabeses vagy virusos infekcio alatt krizisek Diff. pleuralis folyadek.kiterjedese: maximum 3-4 ideg. luktetes . gerinccsatorna gyulladas.• toracoplastica.extramedullaris tumor .allando vagy idoszakos fajdalom . xilines helyi erzestelenites sebeszi kezeles. eges.paravertebralis. lehet ketoldali is.lokalizacio legyakrabban szegycsont-borda kozti izulet.nyilalas.paravertebralisan elhelyezkedo intrathoracalis tumor -gerincveloi folyamat valamely fejlodesi szakaszaban Kezeles: gyulladascsokkentok. fiziotherapia. bordaiv sancainak gyulladasa Tunetek: . vertebro-basilaris serulesek. borda egesz lefutasa menten . balneotherapia.

és arcfájdalmak (neuralgiák) Az agyidegek. feljajdul. rendszerint féloldalt. s miközben mindezt végrehajtja. A rendkívül heves fájdalom mindössze néhány másodpercig tart és egyszeri vagy többszöri izomösszehúzódás kíséri a fájdalmas területen. vége is a rohamnak. Az esszenciális neuralgiákat a paroxizmálisan jelentkezo. Ritkán érinti az elso ágat. A szimptomatikus neuralgiák tartósan fennálló vagy állandó jellegu fájdalmas állapotban nyilvánulnak meg valamely ideg ellátási területén. amely a trigeminus valamely ágának a területén villámcsapás szeru hirtelenséggel jelenik meg. és a tüzetes vizsgálat rendszerint kézzelfogható elváltozást mutat ki a megfelelo agyideg részérol.Idegdúcok – törzsek – ágak izgalma okozta fej. hogy interkritikusan nem mutatható ki semmiféle rendellenesség a trigeminus senzitív vagy motoros teljesítményében (nem 128 . Trigeminus neuralgia A neuralgia-típusú fejfájások legismertebb és leggyakrabban eloforduló képviseloje. mindenképp a helyes kórisme mellett bizonyítanak. turhetetlen fájdalmas állapotok jellemzik. A másik jellegzetesség az. A fájdalmas roham alatt a beteg súlyosan szenvedo ember benyomását kelti. esetleg egyéb kóros idegrendszeri elváltozásokat is. és amennyiben kimutathatók. A kötelezo tünetek egyike a fájdalmas tic. arca eltorzul. amelyeknek mai eszközeinkkel nem mutatható ki semmi objektív klinikai alapja. innen a tic megnevezés (tic doloureux). A folyamatos fájdalmat idonként paroxizmusok is tarkíthatják. A fájdalmas paroxizmus rendszerint a teljes jólét közepette jelentkezik. leggyakrabban a második vagy a harmadik ág területén. a/ Essenciális (genuin). vagy primaer neuralgiák 1. éles. két keze közé fogja a fejét. rendkívül heves. illetve a közbeiktatott dúcok vagy ágak érzorostjait ért izgalmak okozzák a szóban forgó fájdalmakat. Ismerteto jelei közül vannak kötelezo megnyilvánulások és nem kötelezo tünetek. vagy mindkét ág területén egyidoben. Felismerése már megfelelo anamnézis felvételével sikerül. ám ez utóbbiak gyakran fordulnak elo.

arcpír. Az esszentiális glossopharyngeus neuralgiának két változatát írták le. A nem kötelezo tünetek között gyakran megtaláljuk a triggerzónákat: az orca különbözo pontjain. a nyelven (ezen pontok érintése kiválthatja a fájdalmas rohamokat). havonta) jelennek meg. nyelés. Tartósabb fennállása esetén a fájdalmas rohamok nem csak a triggerzónák felol válthatók ki. tüsszentés. hanem bizonyos mozgások is kiváltják: köhögés. A rohamok spontánul jelennek meg legtöbbször. sot enyhe szellofuvallat is. A fájdalmas rohamok tartama másodpercek. Jóval ritkábban vegetatív tünetek is kísérhetik a fájdalmas rohamokat: a roham alatt és közvetlen utána arcpír jelenik meg. 2. Az oticus formában a fájdalom inkább a fülben és környékén mutatkozik és kisugárzik a garat hátsó falába. például sós vagy savanyú. a mandulák és a fül. Egyes intenzív ízanyagok is kiválthatják a rohamot. A rohamok alatt a betegek idegen testet is érezhetnek a fájdalmas területen. hidegmelegvíz. A szabad intervallumban semmilyen kóros eltérés nem mutatható ki. A fájdalmas rohamok kezdetben ritkán (hetente. ásítás. legtöbb 1-2 perc. de a nyelés. Triggerzónákat észlelhetünk a mandulákon. Ez is rendszerint féloldali. lükteto fájdalmas rohamokban juthat kifejezésre. nevezetesen az oticus és az oropharyngeális változatot. a felso-alsó ajak nyálkahártyáján. A fájdalmas terület a nyelv hátsó része és a nyelvgyök. a nyelvgyökön.sorolandók ide azon esetek. olyannyira. köhögés. A fájdalmas paroxismust szintén kísérhetik vegetatív tünetek: verejtékezés. idovel azonban egyre gyakoribbá válnak. tüsszentés. ásítás. A glossopharyngeus neuralgiája. az azonos oldali orrjáratban fokozottabb secretio indulhat meg. Az elso idoben csak az egyik trigeminuság területére kiterjedo roham bizonyos ido múltán már a szomszédos ágra is kiterjed. beszéd vagy a nyelvgyök-garatfal érintése is kiválthatja azokat. könnyfolyás. amelyekben a fájdalom kiiktatása végett már történt valamilyen idegsebészeti beavatkozás). nyálelválasztásfokozódás. Az oropharyngeális megjelenési formában a fájdalom foleg a nyelvgyökben 129 . beszéd. A nervus glossofaringeus érzorostjainak izgalmi állapota hasogató. stb. retromandibulárisan esetleg a halántékokba is. a garat hátsó felszíne. orrfúvás. a fogsoron. s a betegek is teljesen panaszmentesek. nevetés. könnyezés stb. hogy naponta tízszer-százszor is megismétlodhetnek. vagy a hallóvezetékben.

a nyakszirtbe. szinte lehetetlen a pontos eligazodás. arcpír. 5. A nervus intermedius vagy a Wrisberg-féle ideg útjában található ganglion geniculatumnak az izgalma. sem a fájdalmas roham alatt nem befolyásolja a hallást. 4. heves fájdalom. amit a beteg mélyen a fülében érez. Ritka neuralgia forma. szemgolyóba. Parageusiás élményei lehetnek. A fájdalmas rohamok hosszabb idıtartamúak. Elofordulása leginkább 50-60 év közé esik és a két nemet egyformán érinti. az alsó kétharmadára kiterjedı. Nasociliáris neuralgia (supraorbitális vagy Charlin-Harris neuralgia). Kivételesen 3-4 napig is eltarthatnak. Jellemzi a lancináló. A rohamok gyakrabban jelentkeznek éjszaka.illetve az occipitális régió irányába sugárzik ki. mert ez is kisugározhat a nyakszirtre. Esetenként 130 . kivételesen az ujjakig. amihez conjunctiva belövelltség és orrfolyás társul. A ganglion sphenopalatinum neuralgiája (Sluder neuralgia). ami a külsı hallójáratban található. rohamokban megnyilvánuló fájdalmak jelennek meg féloldalon. Rendszerint féloldali. arcpír. Kivételesen a külsı hallójárat felé. Ilyenkor természetesen. Jóval ritkábban fordul elo. orbitában. az ajakba és mandibulába sugárzik a fájdalom. mely a faciális törzsében van. a szemüregbe. innen a fájdalom az arc alsó régióiba sugárzik.A ganglion geniculatum neuralgiája. elıfordulhat ezek területén is fájdalmas roham. a vállba. a lágyszájpad. A rohamok között nincs érzészavar vagy ízlelési rendellenesség. mint nappal. lüktetı. amit hypersalivátió követ. Ritkán elıforduló esszentiális paroxizmus. verejtékezés. annál is inkább. A szemgolyóba sugárzó fájdalmak esetén scotomák is megjelenhetnek. 6. A fájdalom igen heves és megjelenése pillanatában már kisugárzik a megjelölt helyek felé. Másodpercekig tart. verejtékezés és fokozott orrnyálkahártya szekréció. felsı végtagba. Rendszerint az arc féloldalán. a fájdalmas 10-15 perces rohamok az orbitából indulnak ki. mint az esszentiális trigeminus neuralgia. hogy a ganglion geniculatum a trigeminussal. esetleg a mandulákban culminál. a glossopharyngeussal és a vagussal is összeköttetésben van. a nervus petrosus superficialis maior neuralgiája). A roham tartama alatt az érintett oldalon megnagyobbodottnak érzi a beteg a fogait. Sem a szabad intervallumban. Tekintettel arra. inkább a menopausa beköszönte után. Ritka. A regio mastoidea-.és a garatban. Triggerzónát is észleltek. Könnyen összetéveszthetık a Sluder-féle neuralgiával. könnyezés. az orrüregben. Gyakrabban észleljük nıkön. az orrba. Vegetatív tünetek kísérik: orrfolyás. vagy a nyakra és a rohamot kísérhetik ugyancsak könnyezés. A nervus vidianus neuralgiája (Vail-féle neuralgia. regio mastoideába és az orrüregbe kisugárzó heves fájdalmas roham. 3. Ritkán terjedhet a nyak irányába. néhány perctıl 1-3 óráig terjednek. a fülben és az arc alsó kétharmadában. az orbitába és a fülbe.

könnyezés. szinte állandóan észlelünk paresztéziákat. heves.és conjunctivareflex is csökkent lehet az érintett oldalon. a fájdalmas alaptónusig. az arc kivörösödése. amelyeket esetenként vasomotoros. nyakat. de ennél tovább is hatolhat a carotis externával anastomozáló szomszédos arteria ágainak a területére. A fájdalom viszonylag könnyen elviselheto. fájdalmas exacerbációk formájában. Az exacerbálódó fájdalomnak két jellegzetessége van: heves égésérzés és a lüktetés. Az érzéscsökkenések-kiesések mellett a cornea. Szemészeti elváltozások társulhatnak a neuralgiához. Számos vonás alapján jól elkülönítheto az esszentiális trigeminus neuralgiától.hányinger és hányás is kíséri a fájdalmas rohamot. A fájdalom az arcra terjed ki. conjunctiva nyálkahártya belövellés. exacerbáció idején. amelyeket azért mondunk atípusosnak. amely idınként. kivételesen hosszabb ideig is megmarad. globális vagy részleges érzéscsökkenést. vagy ami ennél értékesebb tünet. A fájdalmi ingadozásokat a szervezet homeostásisában bekövetkezı változások nagymértékben befolyásolják: subfebrilitás. Az exacerbáció ideje alatt kísérhetik vegetatív izgalmi jelenségek is: orrfolyás. A kiterjedési terület valamely artéria elágazásának felel meg. banális hasmenés vagy pszichés stresszek elviselhetetlenné és gyakorivá teszik a fájdalmas kiugrásokat. Ha ez sikerül. Néha az arteria carotis externa területére terjed. ismeretlen okokból fokozatosan heves fájdalommá lép elı rövid idı alatt és percekig-órákig. A continua fájdalommal egyidoben. Az arc atipusos neuralgiája (sympathalgiák) Az arcra és a koponyára kiterjedı fájdalmakról van szó. majd ennek szakszerő megoldására kötelez. amennyiben a trigeminus állományában irreverzíbilis károsodás nem 131 . de állandó jellegő. A fájdalom erıssége is rövid idı alatt csökken. A szimptomaticus trigeminus neuralgia azonosítása okvetlenül a kóroki hatter tisztázására. jól azonosítható tünetek is kísérnek. mert az eddig leírt idegzsábákkal szemben folytonos fájdalmak talaján jönnek létre. felsı légúti hurut. 7. de érintheti a hajas fejbırt.Szimptomatikus trigeminus neuralgiák. mely utóbbi nem tőnik el. Tüneti (másodlagos. secundaer) neuralgiák 1. amit idoszakos paroxizmusok súlyosbítanak. és mindenek elott igen gyakran a trigeminus érintettségén kívül egyéb agyidegi kóros elváltozásokat is találunk és/vagy különbözo hosszúpálya tüneteket is. A fájdalmas területen. kiülhet és nyomásra igen fájdalmas. renyhébb lehet a masseterreflex. sıt kisugározhat valamelyik karba is. az arc egyik vagy mindkét oldalán. Nem ritka a fájdalmas ingerekre mutatkozó anesztézia a spontán fájdalom mellett (anaesthaesia dolorosa). b. A kérdéses területen állandóan fennáll a fájdalmas alaptónus. egyik-másik artéria megduzzad. csökkenhet a trigeminus motoros teljesítménye is az érintett oldalon. mint például irido-cyclitis vagy keratitis.

A fájdalom folytonos. Retropharyngeális vagy tonsilláris abscessusok hosszú ideig egyedüli megnyilvánulásukként secundaer glossopharyngeus neuralgia formájában mutatkozhatnak. Ez esetben is érvényes. Arnold-neuralgia) A nervus occipitalis érzo ágának izgalmi állapota. mint elobbi esetben láttuk. Sok esetben az Arnold-neuralgia a gyakori kényelmetlen. Tonsillitisekhez nem ritkán társulhat. Rendszerint féloldali. arachnoideális-. Az ideg agytörzsi ki-belépésének kezdetétoll egészen az effektor szervekbe történı belépéséig. legalábbis a kezdeti szakban. mély. arachnoidealetapadások. összenövések). gyulladások. esetleg hosszúpálya tüneteket is észlelhetünk. sot még az érzészavarok is megszunhetnek. erossége ingadozik. esetenként lüktet. lefutásának bármely szakaszán ható károsító tényezı secundaer típusú neuralgia megjelenéséhez vezethet (hátsó koponyagödri tumorok. Legtöbbször azonban a gerinccsatornából történo kilépési helyén vagy további lefutásának proximális szakaszán található izgató tényezok okozzák (spondylosis. traumák. Így a garatban található proliferatív folyamatok. a 132 .történt. elsodleges vagy másodlagos daganatok). hogy több más bulbáris agyideg is érintett egyidoben. Ugyanaz az elv érvényesül itt is. különösen a nyak flexiós mozgásai fokozzák. a Valleix-ponton egnyomva a lágyrészeket. A fájdalom rendszerint folyamatos. A végzodés helyein keletkezett izgató tényezok is okozhatnak glossopharyngeus neuralgiát. a kisagy-híd szöglet folyamatai. Elhelyezkedése megfelel az érzoág ellátási területének. herpes zoster. esszenciális formában mutakozó glossopharyngeális neuralgia. merev. de kivételesen a homlok területét is beleértve a szemgolyót és a retrobulbáris orbita tartalmát is. amely a regio mastoideát. egymástól különbözo kóroki tényezo válthatja ki. a parieto-temporalis koponyai borfelületet foglalja magába. 2. Gyakran jelentkezik a tarkótájat hirtelenül érinto hideg hatására. a secundaer neuralgia eltunik. különösen a koponyaüregi aetiológia esetén. a fej és a nyak mozgásai. amely azután átmegy szimptomatikus típusú neuralgiába. parazita-cysták. 3. a nyelvgyökben vagy mandulákban eloforduló gyulladásos folyamatok szintén okozhatnak secundaer neuralgiát. kóros fejtartásokra vezetheto vissza. Occipitális neuralgia (nyakszirti idegzsába. A nervus glossopharyngeus szimptomatikus neuralgiája. Számos. A felszínesebb lefutású helyén a processus mastoideus csúcsa mögött.

Leggyakrabban Claude-Bernard-Horner szindróma. 5. de a fájdalmas szakaszokat kísérhetik vegetatív izgalmi jelenségek. sıt vérbı a retina és a könnyelválasztás megélénkülését is tapasztalhatjuk. Elofordulhat hemicraniát utánzó formában is. Az e csoportba tartozó különbözı lokalizációjú szimptomatikus fájdalmakat azért indokolt külön egységként tárgyalnunk. Az érintett trigeminuságnak megfelelıen hipesztéziát észlelünk. cysták. mivel kóroki hátterük jól ismert és viszonylag rovid ido alatt azonosíthatók. nevezetesen az égı jelleg. fejlıdési rendellenességek húzódnak meg. hogy a fájdalom intensitása nincs arányban a hipesztézia fokával. bırelszínezıdés. hányinger formájában. hogy megszakítás nélkül jelentkezik és viszonylag könnyen elviselheto. 4. Viszont sokkal tovább megmaradnak: a zoosteres elváltozást követoen hetekig. mint maga a neuralgia. Az említett jelek mellett az érintett oldalon egyéb vasomotoros elváltozást is észlelhetünk: a conjunctiva belövellt. Az érintett oldalon. amihez fokozott arcpír is társulhat. A különbözo arctájékra lokalizálódó herpeses fájdalomra az jellemzo. Harmadik ági érdekeltség esetén nem csak érzéscsökkenés. A neuralgiát sympathicus elváltozások is kísérik. amelyeket azonban kisebb-nagyobb szünetek szakíthatnak meg. ödémás és indurációs elváltozások). Raeder-féle paratrigeminális neuralgia (trigeminális sympathicus szindróma). lükteto jellegu. amely majdnem mindig kiterjedtebb területet érint. hónapokig. IV-es és a VI-os). tumorok. Rendszerint féloldali. A fájdalom színezetében is megtalálható a sympathicus elem. Herpes zooster okozta neuralgiák. mivel a trigeminus fájdalomérzı rostjainak izgalma mellett az arc sympathicus idegrendszerének izgalmi állapota is beleszól. Aetiológiája szerint – mint megjelölése is mutatja – kettıs természető. mivel a carotist övezı sympathicus hálózat is érintett. A felsorolt sympathicus kísérıjelenségek kivétel nélkül reverzíbilisek. megjelenésük crescendo jellegő. a trigeminus egyik ágának megfelelıen (esetleg két vagy mindhárom ágának területén) jelennek meg a continua fájdalmak. kimaradásuk szintén átmenetszerően történik. Ha ritkábban is. Lényeges vonás az is. kivételesen trophicus jelenségek is (hajhullás) vagy azonos oldali hyperkinésisek a nyakizmokban. Hátterében leggyakrabban arachnoidea letapadások. A szokványos fájdalomcsillapítókra jól reagál a fájdalom. Esetenként a szindróma nem teljes (csak a miosis mutatkozik). és majdnem mindig megelozi 1-3 nappal a zoosteres elváltozások megjelenését (csoportos vesiculák. Néha más agyidegek is érintettek a paratrigeminális neuralgia eseteiben (III-as. Rendszerint égo. leginkább szédülés. Kezdetben rendszerint a fronto-orbitális területre helyezkedik. sot idos egyéneken 1-2 évig is 133 .fájdalom fokozódása érhetı el. Legalábbis az elején jól elviselhetıek. hanem a rágóizmok fáradékonyságát illetve paresisét is észrevehetjük azonos oldalon.

ami esetenként exacerbációba megy át. b/ az auriculáris herpes faciális paresissel társul. szemöldökön. A jól felismerheto herpes zooster és annak lokalizációja könnyuszerrel biztosítja a pontos diagnózist. 134 . A fájdalom intensitásnak nagy egyéni koloratúrája ismeretes. amit 1915-ben Ramsay Hunt írt le. mások nem is szorulnak a fájdalmak enyhítésére. mert inkább csak égo viszketést jeleznek. orrgyökön. sot esetenként a conjunctiván. Leggyakrabban két megjelenési formájával találkozunk: . Frontális és palpebrális ödéma kíséretében fokozott könnyezés is észlelheto. kínzó. Ehhez csakhamar hiperesztézia is társulhat. Leggyakrabban a ramus ophtalmicusnak megfelelo területen marad. könnyezés. esetleg a nyelven is megjeleno vasiculák. homlok borén. A nyakon és a fül mögött több nyirokcsomó megnagyobbodhat. a Gasserdúc érintettségére utaló tünetek. esetleg szédülés is. Általában 50 éves koron túl lévo egyéneken mutatkozik. Elso megjelenési helye a szemgödör. Kísérhetik az említett tüneteket nyálsecrétiós zavarok. vagy ritkán a fél koponyába. Faciális paresis/paralysis kíséri és zoosteres eruptiókvesiculák-crusták a külso hallójáratban. ahonnan azonos oldalra kisugárzik a vertex irányába. Paresztézia és hiperesztézia kíséri.jelentkezhetnek. sot egyes cervicális ganglionok is érintettek lehetnek. A fájdalomnak van bizonyos alaptónusa. Ramsay Hunt 4 megjelenési formát ismertetett: a/ Auriculáris herpes zooster. a szemgolyó és supraorbitális régió. c/ az elobbi tünetcsoprothoz halláscsökkenés is társul és d/ az elozo formához kíséro tünetekként a ganglion geniculi. A fájdalmak itt is megelozik a nyálkahártya és bortüneteket. égo jellegő.Az egyik a ganglion oticum herpese. a férfiakat gyakrabban érinti. A fájdalom megszakítás nélküli. pruritus és vöröses-lilás pigmentelváltozások kíséretében. Ritkán a nyelv elülso kétharmadán is jelenhetnek meg vesiculák (enanthemák). Gyógyulásuk után tartósan megmaradnak a fehéres színu hegek a cornea felszínén. Ritkán a herpeses elváltozások megjelenését követoen részleges szemmozgás-kiesés is elofordulhat. ritkán a tőrhetetlenségig fokozódnak a fájdalmak és hónapokig tartanak. Gondot csak akkor jelent. Változó intensitású fájdalom jelentkezik a külso hallójáratban és/vagy a regio mastoideában. a corneán is megjelennek. A corneán megjeleno vesiculák idoseken fekélyeket és keratitis neuroparalyticát hoznak létre. A kiütések és vesiculák a szemhéjon. de érintheti egyidoben a mandibularis és maxilláris trigeminuságakat is. A fájdalmakat paresztéziák is kísérik a megfelelo érzoideg ellátási területén. enanthemák kíséretében. -A herpes ophtalmicus.

a járomív felé esı részekbe. sıt extrém esetben a vállba és a mellkas felsı részében is). Kimondottan ritkán elıforduló idegzsába. Eltarthat napokig. a fülben. továbbá tracheitiseket. beszéd elindítja. A fájdalom megjelenhet paroxizmusokban is. vagy hetekig. a sinus pyriformis érintése. Ez egyúttal a diagnózist is megkönnyíti. 6. 135 . ásítás. Szimptomaticus formája gyakoribb mint essenciális formája. amikor nyilalló. A fájdalmas rohamot azonnal. a gége hangrés fölötti részében. tüsszentés. illetve azzal szomszédos régiókban jelentkezik (nyelvgyökben. köhögés. közben remissziók és exacerbációk váltogatják egymást. Tonsillectomiát követhet laryngicus superior neuralgia. Gyakrabban írták le nıkön mint férfiakon. laryngitiseket vagy a gége más helyi megbetegedéseit is. A nervus laryngicus superior neuralgiája. Leírtak bizonyos triggerzónát is. például a glottis feletti gégenyálkahártya érintése. Ritkábban a fájdalom fokozatosan áll be miután nyelés.amikor a fájdalom megjelenését követoen több napot késik a herpeses elváltozások megjelenése. hasogató jellegő és az ideg ellátási területén. de csak átmenetileg szünteti a gégefı és hangrés feletti nyálkahártya kokainos ecsetelése.

exophtalmia Ok: paraszimpatikus zavar 2. Oka a szemet ert serules. Pupilla reakciok zavaraival tarsulo sindromak: 1. convergenciara es akkomodaciora jol reagalnak. Pourfour de petit: lagophtalmia. 2. megjelenik. ± feloldali anhidrozis. azonosoldali arc es nyak melegsegerzese.: ptosis. Amaurotikus pupilla merevseg ( vaksaggal jaro pupilla merevseg) – n. encephalitis. A serult oldalrol sem a direct. kerekek. Reakcio nincs. miosis.-n atropinmergezesben. tabes okozza. reszleges n. nem valthato ki. piloerekcio. a convergencia reakc. eles szeluek. Pupillak fenyreakcioinak zavarai: 1. sem a consensualis fenyr. felsovegtag vasoregulacios zavara. midriasis. Az ep oldalrol e consensualis kivalthato. egeszsegeseknel is elofordulhat. opticus lezio. szabalytalan szelu pupilla. Oka: a reflexive megszakadasa a pretectalis region es az E-W mag kozott. enophtalmia Ok: a szem szimpatikus beidegzesenek zavara. egyenloek. 3.PUPILLA ÉS LATÓTÉR ELVÁLTOZÁSOK Pupilla vizsgalat: direkt fenyreakcio consensualis fenyreakcioa akkomodacios pupillareakcio convergentia reakcio Negativ status: a pupillak kozepesen tagak. occulomotorius es kozepagy lezio. Az erintett oldalrol nincs direct feny vagy convergencia reakcio. ( pupillotonia ) DM. centralisak. Adie sdr. Horner sdr. 136 . Reflektoros pupilla merevseg:direct es consens. botulinizmusban. direct es consensualis fenyreakciojuk megtartott. Abszolut pupilla merevseg: az egyik oldali szemhez futo pupilla motoros rostok karosodasa. Az ep szem consensualis reakcioja megvan. ± anisocoria. mko.

convergencia reakcio kivalthato. az egeszseges alig reagal. occulomotorius torzsenek kompresszioja  kulso. jellegzetes szemallas.A pupilla kozepesnel tagabb. Latoter elvaltozasok: 1.Hemianopsia: temporalis/ nasalis latoterkieses 137 . 3. fenyre lassan/nem reagal. belso szemizmok benulasa. akkomodacios reakcio lassu ± egy/ketoldali patella reflex hianya Tonusos pupilla 0. Midriasis a koros oldalon 4.1%-os pilocarpinra jol. Accomodacios reakcio kivalthato. Argyll-Robertson tunet – syphilis A pupillak szukek. Anisocoria Uncus gyri hippocampi beekelodese  az azonosoldali n. eltero tagassagu pupillak: az egyik tagabb. fenyre nem regalnak. fenyre nem reagal.

Also quadrand anopsia: vascularis folyamat a cuneus karosodasa miatt. egesz occipitalis lebeny serulese. Oka: tr.Amaurosis fugax Retina ischaemia okozza.scotoma  csak latoter vizsgalattal lathato 7.2. ritka hosszan tarto pangas es glaucoma. Meyer. ellenoldali a nasalis latoter megvan ( a temporalis rostok epek ) 5. + scotoma  sotet folt. laterale. 3. 4. agykarosodas kovetkezteben is. opticus.Heteronim hemianopsia: nasalis/ temporalis Bitemporalis oka chiasma kozepvonali karosodasa Binasalisoka chiasma kulso rostjainak karosodasa.Homonim hemianopsia: mindket szem azonos oldali latoterfelenek kiesese.Quadrans anopsia: felso/ also. A lezio oldali szem vak. corpus geniculatum. homnim/ heteronym Felso quadrans homnim anopsia : radiation optica also reszenek karosodasa.Feloldali chiasma tunetcsoport Mindketoldal: nasalis es azonosoldali temporalis. 138 . opticus serulese. feloldali.Scotomak: foltszeru letoterhianyok Retina. n. a beteg eszreveszi . 6.hurok karosodasa. hirtelen kialakulo ercekig tarto teljes latasvesztes.

Cerebrovascularis betegségek Ket nagy rendszer van: 1. CAROTIS rdsz 2. ophtalmica ( anastomosist teremt ACI es ACE kozott ): 139 . carotis interna A.Carotis rendszer  A. VERTEBROBASILARIS rdsz 1.

    Ellatasi terulete : retina. carotis es a. interna hatso resze  Pulvinar thalami  Globud pallidus medialis resze A. cerebri media: Ellatasi terulete:  cortico-subcorticalis regiok kulso felszine  basalis ganglion. n. opticus. hatso resze  temporalis lebeny felso resze/ hatso resze A choroidea anterior: Ellatasi terulete:  oldalso agykamra plexus choroideus  CGL  Tractus opticus  Caps. interna elulso resze  septum pellucidum  thalamus elulso resze A. cerebri posterior kozott – Willis gyuru resze Ellatasi terulete:  Tubero-infundibulum  Thalamus hatso resze 140 . caudatus feje  caps. homlok bore. interna  frontalis lebeny oldalso es hatso resze  parietalis lebeny oldalso resze. communicans posterior: kapcsolat az a. caps. cerebri anterior Ellatasi terulete:  feltekek medialis reszenek elulso 2/3-a  frontalis lebeny belso medialis resze  corpus callosum  frontalis lebeny hatso resze  nc. szemhejak A.

cerebri posterior. 2 a.erautomacia ( agyi erek atmeroje szukul ha a vernyomas no) . Hely: halál oka (MI és neoplazia után) I. Vertebrobasilaris rendszer A nyultagy hid arokban egyesulo a. 2 a.2. javul vagy romlik Korelettan: 10 sec. A. cerebri posterior: ponto-peduncularis szinten valik le Ellatasi terulete:  agytorzs  kisagy  diencephalons egy resze  occipitalis lebeny  temporalis lebeny egy resze Willis gyuru: agy alapon 2 a. III. Az agyon percenkent 750-1000 ml ver folyik at.kemiai szabalyozas ( pCO2:40 Hgmm ) . communicans posterior. Hely: rokkantság oka Agyinfarktus 85-90% Agyvérzés 10-15% Hirtelen kezdet. focalis neurológiai tünetek →stabil. keringesleallas  agyszovet metabolikus zavara ( EEG ) klinikai tunetek Keringes helyreallitasa  gyors es teljes rehabilitacio 141 . vertebralisok alkotjak a truncus basilarist. Agyi keringes autoregulacioja: . a communicans anterior. cerebri anterior.neurogen szabalyozas: agytorzsi vasomotoros kozpont. Atlagos regionalis verataramlas 100g agyszovetre 50ml/perc.

trombusdarabkák) • Vasospasmus: nem tisztázott Agyödéma • Citotoxicus – neuron. rehab. percek órák múlva és nem mindig teljes Sludge jelenség. vér-agy gát károsodás →protein érből extracellularis térbe – Fehérállomány károsodik 142 . hypoxia. kapillaris endothelium permeabilitás ↑. lefolyás hullámzó. non-reperfuzio Hosszas ischaemia  necrosis Oedema 2-4 nap (de tarthat akar 2 hetet is ). kollateralis keringés fontossága • Ascle plakk: hemodinamikai akadály → vérellátás kritikus szint alá esik → ischaemia (átmeneti vagy permanens) • Arterio-arterialis embolia (exulceralt plakk. 10-20% TIA. endothel sejtek duzzanata – Percekkel károsodás után. tomeghatas  szovodmenyek jelentkeznek. Na pumpa zavar →Na szint sejtben ↑ →víz bearamlas – Szürkeállomány károsodik • Vasogen – Leggyakoribb. romlás első órákban • Embolia: maximalis tünetek kezdettől • Haemodinamikai okok  Verzeses • allomanyverzes • subarachnoidealis verzes Fiziopathologia • Atherosclerosis elágazásoknál: carotis stb. STROKE tipusai  Ischaemias (Leggyakoribb ok: atherosclerosis thrombemboliaval és cardiogen embolia ) • Thrombosis: 80-90% előzetes agyi tünet nélkül. glia.Ha késik.

miez) • Körülötte penumbra – Acidosis (anaerob glycolysis →tejsav) – Excitotoxicosis: glutamat ↑ →NMDA receptor aktiválás →sejtben Ca szint nő – Szabad gyökök – Apoptosis Agyerbetegsegek kockazati tenyezoi:  felnottkorban HTA 4-5-szor gyakoribb Pitvarfibrillacioa (5-7-szer) Dohanyzas ( 1.5-3-szor) 143 . Na és víz jut át a kamrafalon a paraventricularis térbe Ischaemia → citotoxicus ödéma →sejtduzzanat →kapillárisok compressioja →non-reflow Vasogen →reperfuzio →vasogen ↑ Necrosis mindezekkel párhuzamosan Ischaemiás ödéma maximális 2-4 órával infarktus után.– Kontrasztanyag is átjut → halmoz • Interstitialis – Hidrokephalus. LCR nyomása nő. infarktus ↑ Ischaemia: sejtkárosodás • Legsúlyosabb ischaemia: mag (core. két hétig tarhat.

Korai ischemiás jelek (2 h belül) . betegsegben hunyt el + ulo foglalkozas. Atlagosnal magasabb. Carotis rdsz. DM Oralis antikoncipiensek Hyperlipidaemia Infekcio ( syphilis. szivritmuszavar. Vizsgálati módszerek • Koponya CT a legfontosabb vizsgálat stroke gyanú esetén.SAV diagnosztika! .DM ( 1. dohanyzo. hirtelen alakul ki. Pl. AIDS ) Drogok  osszetett kockazati tenyezok: TAS ↑ + ↑ serum colesterin + ↓ G tolerancia + dohanyzas + koros EKG. oralis antic. ACA: ellenoldali also vegtag tulsulyu hemiparesis Inkontinentia ACM: leggyakoribb Faciobrachialis tulsulyu hemiparesis ellenoldalon elsimult nasolabialis regio 144 . egy szulo cerebrovasc. ulo eletmod.5-2-szor) Alkoholbetegseg ( 1-4-szer ) Valoszinusitheto kockazati tenyezok: magas verviszkozitas.a vérzést azonnal diagnosztizálja . hyperlipidaemia. 35eves no. oka altalaban az extracranialis nagyerek szukulete. faj  fiatal korban: cardialis tenyezok APL sdr. Vérzés vagy ischemia? . elhizas.Egyéb betegséget kizár (tumor) Heveny agyi arterias keringesi elegtelenseg KLNIKAI TUNETEI:  az agyerkatasztrofa az agy acut verkeringesi zavara kovetkezteben alakul ki  neurologiaj tunetekkel jar  a tunetek 24 oran tul is fennallnak vagy 24 oran belul megszunnek  TIA ( tranzitorikus ischaemias attack) a tunetek 24 oran belul megszunnek.

kis pupillak. alexia.Hemihypoaesth Aphasia ( ha a dominans felteke karosodott ) Anosognosia ( subdominans felteke karosodas) Látótérzavar ( homonym hemi quadrans anopsia) Vertebrobasilaris rdsz. dysphagia. ( azonos oldalon agyideg tunet.A.: ketoldali ACP elzarodas. basilaris againak elzarodasa eseteben agytorzsi alternalo szindromak alakulnak ki. hallucinaciok. ellenoldalon hemiparesis ). agyideg benulas. dyasarthria. bilateralis III. -aluszekonysag. magatartas zavarok. dizziness 20% jelen van meg:-szédülés -járásbizonytalansag -dysarthria -kettőslátás -nyelészavar -paresis -arc fonákérzése Basilaris top sdr. . 145 . hemianopsia. ACP: Latoterzavar ( homonym hemianopsia ) Erzeszavar Vertebrobasilaris terulet: 4D  diplopia. memoria zavar.

legzeszavar.lebenyeket . tekinteszavar . szedules.Agyi es agyhartyai verzesek ( intraparenchimás "spontán" vérzések. subarachnoidealis vérzés. DM. szuk pupillak. coma Okok: HTA.kisagyat  hanyinger.thalamust  erzeszavar.Congo-vörös festéssel • Ismétlődő vérzések 146 . decerebracio. kesobb hemiparesis. Lebenyvérzés okai: • Amiloid angiopatia.Torzsducokat  hemiparesis. erzeszavar. aneurysmák ) • Spontán agyvérzés – Hipertensio – Amiloid angiopathia • Aneurisma ruptura – Saccularis – Micoticus Allomanyverzesek. conjugalt deviation . agytorzs kompressio ( beekelodes ) . szemmozgas zavarok. ataxia. erintheti: . alkohol.hidat  gyorsan kialakulo hemi vagy tetraparesis.

HIC↓. ) Állományvérzés • nincs specifikus kezelés 147 . fájdalom ↓ Vasospasmus ellen: nimodipin. trombotizál. ritkábban: epilepsziás roham. tünetek • Fejfájás. hányás.a lokalizációnak megfelelő gócjelek Dg:CT. • Tumor: melanoma. stupor Subarachnoidealis vérzés Tunetek: • Hirtelen kezdődő heves fejfájás • Meningeális izgalmi jelek • Tudatzavar • Hányinger. vércukor. delirium • Parietalis: hemihipoestesia • Frontalis: felsovegtag paresis • Nagy: coma. glioma • Aneurisma • Ismeretlen (lehet AVM. hogy hatása lenne a stroke kimenetelére. TA ↑ Az agyérkatasztrófa kezelése Ischaemia esetén anti-thrombotikus therapia • Thrombolysis (rtPA iv. Jelenleg nincs ajánlás neuroprotektív gyógyszerek alkalmazására a heveny agyérbetegségek esetében. hányás • Ha a vérzés az agyállományba is betör.• Coagulopathia. ia?) • Aszpirin ( acetylszalicilsav ) • nem specifikus kezelés (láz. stb) • secunder preventio elkezdése Neuroprotekció (A mai napig egyetlen neuroprotektív készítményről sem igazolták. somnolentia. anticoag. Ekg≈ myocardium ischaemia (ST. T)’ US-Doppler: vasospasmus Kezelés: Reruptura első napokban→korai műtét Halasztott műtét Konzervatív kezelés: ágynyugalom. nem látható angio-n) Lebenyvérzés. tarkókötöttség • Hasonlít emboliára • Occipitalis: hemianopia • Bal temporalis: afázia.

ha a betegnek tudatzavara van • Addig folytatni. • Napi dokumentáció • családtagok bevonása • Az otthon meglátogatása • Specializált rehabilitációs központok AZ AGYÉRBETEGSÉGEK MEGELŐZÉSE 148 .• a műtéti indikáció kérdése sem tisztázott Intracranialis nyomás csökkentése • Gyógyszerrel • Sebészi úton Vérnyomás csokkentes – Nincs randomizált vizsgálat – Korábban hypertoniásokban: 180/100 – 105 Hgmm – Korábban normotoniás: 160 .180/90-100 Hgmm –Ne csökkentse drasztikusan! DE azonnali vérnyomás csökkentés ha: – a stroke nem ischemiás eredetű – szívelégtelenség – acut veseelégtelenség – aorta dissectio – hypertenzív encephalopathia Sürgősségi ellátás: összefoglalás • Akut életveszély miatt sürgős intézkedés és intézeti ellátás szükséges! • Intézeti elhelyezés stroke centrumban. lélegeztetés. 3 órán belüli ellátás lehetőség szerint! • Életfunkciók biztosításáról kell gondoskodni: aspiráció kivédés. vénabiztosítás • Ha keringési elégtelenség van: annak megszüntetése • Ritmuszavar kezelése • Vérnyomáscsökkentés. csak ha vérnyomás 220/110Hgmm vagy több • Oxigén adása Rehabilitáció • Több mint 40%-a rehabilitációra szorul • Korán kezdhető. légutak biztosítása. amíg észrevehető javulás van. ha a klinikai állapot stabil • Passzív.

A vérnyomás 140/85 Hgmm alatt legyen 2.3. ha 5 Hgmm diastolés vérnyomás csökkentést elérünk. tartomány 2. más kockázati tényező nélkül vagy azok a betegek. akik nem kaphatnak véralvadásgátló kezelést.0 . Agyérkatasztrófa esetén az emelkedett vércukorszint fokozhatja a halálozást és rontja a kimenetelt.diabetes Egyre gyakoribb.0 esetén elfogadhatatlanul nagy a vérzéses szövődmények veszélye Az aspirin kevésbé hatékony.szívinfarctus 3. Ajanlas: Szűrés . vagy az izolált systolés vérnyomást csökkentjük. akinél nagy a stroke kockázata A 60 évnél fiatalabbak.0-3. A vércukorszint normalizálásával nem csökken egyértelműen az agyérkatasztrófa kockázata.A stroke-ok 50-80%-a megelőzhető lenne!! Elsődleges megelőzés 1.0) megfontolandó minden olyan AF betegnél. magas vérnyomás A leggyakoribb módosítható rizikó tényező A stroke gyakorisága csökken. Ajanlas: Tartós per os véralvadás gátlás (cél INR 2.egyéb kockázati tényezők társulása cukorbetegséghez  thrombocytaaggregációgátlás 5. napi 300 mg aspirint kapjanak 4. mint a warfarin.0 közötti INR mellett jelentősen csökkenti a stroke előfordulását INR > 5.pitvarfibrilláció Az átlagos stroke ráta évi 5% Az anticoagulatio 2.5. a vércukorszint legyen normális . Ajanlas: Szűrés .emelkedett cholesterin Nincs szoros összefüggés a szérumkoleszterin-szint és a stroke között 149 .

ha emelkedett vagy mérsékelten emelkedett a koleszterinszint.5 mg naponta) ACE gátló 2.carotis megbetegedés 7. ha abbahagyja. A koleszterinszint legyen normális. 50%-os kockázatcsökkenés.pitvarfibrilláció • antikoagulálás • INR 2 -3 között 150 . Hatszoros rizikót jelent. a cholesterin szint csökkenése és a glükóztolerancia növekedése állhat. míg a kismértékű fogyasztás megengedhető 9.A pravastatin csökkenti a stroke relatív rizikóját A statin therapia kérdésesen csökkenti a stroke mortalitását Coronaria betegekben a simvastatin vagy pravastatin csökkenti a stroke rizikót.dohányzás Független rizikófaktor. Ajanlas: Rendszeres testedzés javasolt (legkevesebb 30 perc naponta) 10.fizikai aktivitás hiánya A rendszeres testmozgás csökkenti a stroke rizikót A hatás hátterében a testsúly. Ajanlas: dohanyzas elhagyasa javasolt. 6. Statinokat javasolunk coronaria betegeknek. a vérnyomás.Hipertónia • Agyérkatasztrófa után nagyon fontos a vérnyomás csökkentése • Egyéni elbírálás !!! • Javasolt: vízhajtó (indapamid 2. Ajanlas: Szűrés .Koleszterin • Ischaemiás stroke.alkohol fogyasztás Mérsékelt fogyasztás csökkenti a rizikót Fokozott az ischemiás és hemorrhagiás stroke kockázata mértéktelen alkoholfogyasztáskor Ajanlas: A nagymértékű alkoholfogyasztás kerülendő. antithromboticus szerek Férfiaknál az agyvérzés gyakorisága nő aspirin(325-500 mg/nap) fogyasztáskor A rizikó nem változik nőkben MI csökken mindkét nemnél Másodlagos megelőzés 1. 8. TIA után statinkezelés javasolt 3.

AVELLIS sdr. 151 .carotis stenosis • Carotisrekonstrukció: endarterectomia vagy angioplastica stentbehelyezéssel -tünetes és tünetmentes betegekben: ha a carotis stenosis >70% ha az operáció szövődménye alacsony • A carotisocclusio nem műthető! Agytörzsi bántalmak és tünetcsoportok Agytorzs reszei: nyultagy. ellenoldalon motoros es sensoros tunetek. vascularis. hid. spinothalamicus karosodasa.• Főleg. kamrai aneurysma • INR>5  vérzés !!! 4. ha mechanikus műbillentyű.: a tractus solitarius + nucleus ambiguous + tr. Alternalo sdr. trauma. rheumás billentyű betegség. tumor. Nyultveloi alternalo sdr: 1. életmód • Dohányzás elhagyása • Alkoholfogyasztás mérséklése • Mozgás • Fogyás 5.: azonos oldalon agyidegi tunetek. kozepagy Etiologia: gyulladas.

-ellenoldal: hemiplegia. Tunetek: -azonosoldal: nyelv benulas + atrophia -ellenoldal: arc es testfel epikritikus erzeszavar. WALLENBERG sdr. dysartria. asynergia.. ataxia ). Nyelvfel atrophia ( benulasos amiotrophia + fasciculation ). ( vertigo. A. : nucleus facialis + nc. hanyinger. MILLARD GUBLER sdr. garat. spinalis interior keringesi zavara okozza. garat. ataxia. Horner triasz.Tunetek: -azonosoldal: lagyszajpad. X. XI. Feluletes erzeszavar az arcon. hemiparesis. keringesi zavara. -ellenoldal:disszocialt erzeszavar. doles a lezio oldalan. egyik leggyakoribb. Horner triasz. JACKSON sdr. r. 4. hemianaesthesia. M. hangszalak benulasa -ellenoldal: feluletes erzeszavar. FOVILLE sdr. Tunetek: -azonosoldal: nyelv. V reszleges benulasa. nystagmus. XII nc. disszocialt erzeszavar. Tunetek: -azonosoldal: vestibularis sdr. garat. keresztezett hemihypoaestesia – azonos oldalon arcon / ellenoldalon torzson Hid : ischaemia. vascularis elvaltozas 1. -ellenoldal: hemiparesis. garat-. sternocleidomastoideus gyengesege.ha a lezio rosszul hatarolt  hemiparaethesia. corticospinalis ). dyarthria.: felso medialis nyultagyi sdr. lagyszajpad benulas. BABINSKI – NEGROTTE sdr. XI. perif. Benulasa. 2. hemiparesis 2. dysfaghia. gege feloldali benulasa. trapezius . vertebralis vagy a. : a. Izerzeszavara a nyelv hatso 1/3-an.: X. – az a. 3.cerebralis inf. basilaris paramedialis aganak elzarodasa.: lateralis nyultvelo sdr. gege-. melyerzeszavar ( lemniscus medialis ). gegebenulas. hangszalagbenulas. hanyas. m. a lezio oldalan Tunetek: -azonosoldal: lagyszajpad. gegebenulas es hypoaestesia. : IX. post. Tunetek: -azonosoldal: periferias facialis paresis -ellenoldal: hemiparesis ( tr. koveto szemmozgasok es parhuzamos szemallas zavara. abducens serulese Tunetek: 152 . DEJERINE sdr. Babinski + -ketoldali karosodas tetraparesis 5.

A. Tunetek: -ataxias hemiparesis. Vt.tr. hemiataxia -ellenoldal: hemiparesis 5. paramed. againak vagy az A. es jarasi ataxia. -A. agak teruleten lacunaris inf. occulomotorius paresis internuclearisopthalmoplegia.Nagel sdr. Facialis paresis -keresztezett erzeszavar: ao.: A. : pedunculus cerebri -A.szemgolyo a lezioval ellentetes oldalra 3. cerebri post. . intentios tremor. GASPERINI sdr. tiszta hemiparesis “ugyetlen kez”. trigeminus). WEBER sdr. hypoaestesia eo. azonosoldali vegtag ataxia. vestibulo cochlearis ) tinnitus. ha erintett  lagyszajpad tremor . FELSO MEDIALIS HID sdr. -ellenoldal: minden erzes kiesese. Tunetek: -azonosoldal: arcerzes kieses ( V. cornea reflex csokken. elzarodasa.kozepagy sdr. ( hid. hemiataxia. tegmentocentr. ragoizmok paresise. againak keringesi zavara. verticalis tekintes zavar Kozepagy 1. Felso hidi – azonosoldal : centralis facialis paresis . coroidea post. perif. hallas csokkenes.ha a lezio rostralis es dorsalis iranyba is kiterjed : Noth. hypoaestesia 4.ellenoldal: hemiplegia Also hidi: Millard gubler sdr. melyerzeszavar. verticalis es horizontalis nystagmus. azonosoldalra valo tekintes zavara. arcfajdalom. carotidea int. 6. A. basilaris paramed.-azonosoldal: kulso egyenes szemizom benulas ( konvergens strabismus ) -ellenoldal: hosszu playa tunet.). testfel. hanyas. : lateralis also hid sdr. n. basilaris circumferencialis agak occluzioja. . abducens ). hanyinger. : medialis kozepso hid sdr. Tunetek: -azonosoldal: internuclearis ophtalmoplegia ( n. dysdiadochokinesis. Tunetek: -azonosoldal: ( VIII. 153 . basilaris dist. LATERALIS KOZEPSO HID sdr. ischaemiaja. + szedules. RAYMOND – CAESTAN sdr.

hemi?rea. rigor. Horner triasz. tremor -eo. : -A. 2. es az A. cerebri post.Tunetek: -ao. X. ataxia ± VII. 154 .: n.: n. tag pupilla. Paresis. occulomotorius paresis -eo. coroideus post es A.:hemiparesis. XI . centralis paresis. BENEDIKT sdr. Tunetek: -ao. againak elzarodasa. occulom.:melyerzes kieses -Ha a pedunculus cerebrit erinti  eo-on hemiparesis . circumf. IX. ferde szamallas. hemiataxia.

155 .

Kivalto okok: • Gyogyszerek: Neurolepticumok ( Haloperidol. Droperidol ) Vernyomas csokkentok ( Reserpin ) Ca antagonista Ertagito ( Stugeron ) • Kabitoszerek: felszintetikus kabitoszerek vivonyaga .Parkinson-kór és Parkinson szindrómák -Hyperton. MPTP • CO2 mergezes. védekezı mozgások-tartások „Extrapyramidalis” kórképek:MOVEMENT DISORDERS • Hiperton-hipokinetikus: Parkinson-kór • Hipoton-hiperkinetikus: chorea. -A substantia nigraban levo dopaminerg neuronok kifejezett pusztulasa  a nigrostriatalis rendszerben csokken a dopamine szint. Mangan mergezes • Postenchephalitises Parkinsonismus • Posttraumas Parkinsonismus • Neurodegenerativ korkepek.Extrapyramidalis kórképek „Extrapyramidalis” funkciók: • Automatikus mozgások kivitelezése • Alapizomtónus (mozgás. tartás) megszervezése • Akarattól független mozgások gátlása • Helyreigazító reflexek. dystoniák(Wilson-kór) A. relative Ach tulsuly alakul ki. hemiballismus • Hiperton-hiperkinetikus: atetosis. hyperkinetikus korkep. • Ateroscleroticus Parkinsonismus – tobb lakunaris infarktus utan. 156 .

szavak ismetelgetese Posturalis instabilitas 3. incontinentia 5.Tunetek: 1. diff.elkent beszed. mozgas es beszdkeptelen.az izomtonus korosan fokozott . .kezdetben nyak es torzs statikus izmai .kezen penzszamolas – nyelv. vegetative zavar: salivatio. csoszogo. remeges tarsul Diag.igrafia. esszencialis Parkinsonban a tremor szimmetrikus. posturalis tremor . : remeges : Esszencialis tremor Szenilis Intentios Alkoholos 157 .a felso vegtagok erintettek. 2. pseudoneuroasthenia 6. Klinikum:  Kifejezett hypertonia.allatomosan jelentkezik.szaglaszavar. “start hesitation”.depresszio.tartasi reflex karosodik  larvaarc. 40-50 eves korban . gornyedt testtartas. pislogas ritka. asszimetrikus ( az egesz betegseg soran fenn all).plasztikus . remeges nelkul  Enyhe hipetonia.nyugalmi.! akaratlagos mozgasok . allkapocs azonos ritmussal -alvas idejen megszunik Rigiditas: . vegso stadium : szobormerevseg.vegtag: fkexioban – fogaskerek tunet ( DD: spasticitas : bicska tunet van) . Klasszikus triasz: tremor / rigiditas / bradikinezia ( a mozgas Parkinsona) Tremor : . alvaszavar 4. vegtagok egyutt mozgasa elmarad . szammozgas nehezebb. beszedzavar. kognitiv hanyatlas.az akaratlagos mozgasok globalis lassulasa .jaraskor a lepesek rovidulese. izomfajdalom. Bradikinezia: .

Kezeles: Dopaminerg szerek : L- Dopa, Dopamin agonistak , MAO-B gatlok  COMT gatlok Nem dopaminerg szerek: anticholinergias szerek, amantadin. L-Dopa kezeles: a kezeles gold standardja. -A KIR-ben dekarboxilalas utan alakul at hatekony dopaminna. -A szajon at adott L-Dopat a periferian a dopa dekarboxilax dopaminna alakitja  nem tud atjutni a ver-agy gaton. -ezert a L-Dopat tarsitani kell dopa dekarboxilaz gatloval es COMT gatloval. - A legalacsonyabb hatekony dozis kell beallitani a betegseg kora stadiumaban- a kezeles celja a munkakepesseg es az onallo eletvitel megorzese. -egyszeri maximalis L-Dopa adag 150- 200 mg STALEVO ( levodopa + carbidopa + entacapone ) Komplikaciok: 1. A kezelesi strategiak altal indukalt komplikaciok 2. A Parkinson kor termeszetes lefolyasabol eredo kompl. A motoros komplikaciok felosztasa: a. Hypokinetikus jelensegek: • „wearing- off” jelenseg • hirtelen „off” • megkesett „on”, „no on” • hajnali akinesia • csucsdozis akinesia • „freezing” jelenseg („lecovekel”) b. Hyperkinetikus jelensegek: • csucsdozis dyskinesis (chorea) • Paroxysmalis hyperkinesis - Bifazisos dyskinesis( D-I-D) c. Dystonias jelensegek: - hajnali dystonia - Csucsdozis dystonia - End-of-dose dystonia

158

Vegetativ zavarok -Szekrekedes: • 3-nal kevesebb szeklet/ het • 50-80% • Etrendi valtozasok (rostdus !),boseges folyadekbevitel,mozgas • Szekletlagyitok ( lactulose 10-20 g/nap) • Laxativumok, beontes -Vizeleturitesi zavarok: • Nicturia, imperativ es gyakori vizelesi kenyszer, nehezitett urites • 40-70% • Ok: detrussor hyperreflexia (anticholinerg szerek megvonasa!), kismedencei izomzat relaxatios zavara • Esti folyadekbevitel megszoritasa • Oxybutinin 5-10 mg -Depressio A betegek 50-60 % depressiós lesz (4-szer gyakoribb, mint az átlaglakosságban) • 50 % major depressio • 40 % dysthymia vagy minor depressio • 10 % „atypusos”depressio, reaktív hangulatzavar • Pramipexole !! Jellemzok: a depressio a bevezeto tünet (25 %) ritkán extrém súlyos súlyossága nem korrelál a mozgászavar súlyosságával *Dopamin agonistak : Ergotaminszarmazekok: Bromocriptin Nem ergotamin szarmazekok : Pramipexol Fokozatos kezeles **COMT gatlok : Entacapone, tolcapan ( gatoljak a dopa dekarboxilazt) ***MAO-B gatlok: Selegilin Kesobb jutnak levodopa kezelesre azok a betegek, akiknek mar a betegseg kezdeten selegilint adminisztraltak. ****Nem dopaminerg szerek: csak korai fazisban , tremor dominans betegeknek es csak ha nincs kognitiv zavar Amantadine : virusellenes szer, antidyskinetikus hatasa van ( Vyregil )

159

Muteti eljarasok: - pallidotomia / mely agyi stimulacio / embrionalis SN szovet striatumba ultetese. B. Chorea minor, Huntington es mas chorea formak, athetosis, choreoathethosis, ballismus CHOREA: Neostriatum karosodasa altal okozott hypotonias hyperkinesis; Gyors akaratlan kenyszermozgas jelenik meg, szabalytalan idokozokben ismetlodik kulonbozo intenzitassal CHOREA MIMOR: streprococcus fertozes idezi elo, megjelenhet reumas lazzal. Gyerekeknel eszlelt. Gyakori a viselkedesvaltozas, szetszortsag, pszichesen nehezen kezelhetoek, az aktivitas kontrollja nem lehetseges. HUNTUNGTON CHOREA: AD, oroklodo betegseg 40-50-dik evekben manifesztalodik, de jelentkezhet fiatalabb korban is, ekkor azonban a prognosis rosszabb ( Westphal varians ) Tunetek: lappangva kezdodik az arc es vegtagok szabalytalan roved tartamu mozgasaval, majd a vegtagok ( lab ) nyughatatlansaga , az ujjak zongorazasszeru mozgasai, grimaszok. Felnottkori formaja: hirtelen, csapkodo mozgasok jelennek meg az arcon es vegtagokon, a beszed es a nyeles nehezitett, nyelvoltogetes, a jaras ataxias, a hyoerkinesisek miatt tancolo. Psziches tuntekkel, depressioval, dementiaval jar ( 10-15 ev utan alakul ki a dementia ). ATHETOSIS A corpus striatum perinatalis karosodasa okozza. Altalaban a vegtagok ditalis reszenek vagya torzsnek rigid, kenyszeru, facsaro jellegu mozgasa. BALLISMUS Nc. subthalamicus vascularis karosodasa C. Miocloniák és tickek, distoniák, dyskinesisek. 556 oldal !

160

borso. LED. nyeles.Fleischer győrő ritka (keson) • Westphal-Strumpell pseudosclerosis: complex dyskinesis a vegtagokon. majelegt. csokolade. psiches tu.D. Kayser. Degeneratio hepato-lenticularis (Wilson-kór és Westphal-Strümpell féle betegség). nystagmus. cornea.miasthenia sy. pyramisjelek. Gyakori mellekhatas (alergia. Hepato-cerebralis degeneratio (Wilson-kor) • Genetikailag determinalt anyagcserezavar(Cu) • Ceruloplasmin szint (N: 20-40mg%) csokken • Rez-anyagcsere zavar: • Ceruloplasmin ↓ vagy nincs • Szerum Cu ↓ • Vizeletben a Cu urites ↑ • Rez szaporodik fel: KIR. dio..es hangkepzesi zavarok. gomba. maj. vese Ket klinikai forma: • Wilson-kor: perioralis dyskinesia. MgO 161 . mogyoro • Ioncserelo gyantak: Carborexin 10-20g/nap • Rezmegkotes a belben: K-szulfat.nefrosis sy) • EDTA 1g/nap • DMP 2-5mg/ttkg Rezbevitel csokkentes: • Kerulni: kaposzta. Kayser-Fleischer győrő gyakori Kezeles: Rezurites: • D-penicilamin (Cuprenil): 1-2g/nap p.o.. skandalo beszed.

Kiserheti vagy sem : tudatzavar. 10-20 percenkent ismetlodik. epilepszia syndromák ( altalaban gyerekkorban) Az epilepszias roham kialakulasa: Elofeltetelek Belso: hajlam Kulso: trigger Agyszovetben: egy neuron populacioban szinkron modon no az akcios potencial merteke es koros kisuleseket produkal. sipolas. Erzokereg erintettseg eseten: zsibbadas az ellenekzo oldalon. amelyekre jellemző: • klinikailag rohamszerű tünetek. Ha tovaterjed akkor GENERALIZALT rohamrol beszelunk ( a cortex teljes egeszeben reszt vesz ). • a spontán. Mindezeket kiserhetik vegetative tunetek: izzadas. az epilepszi kezdodhet egybol statussal is ).Epilepsziák és status epilepticus Mindazon tünetegyüttesek összefoglaló neve. status epilepticus ( a halmozott rohamok kovetkezmenye. EGYSZERU FOKALIS ROHAMOK Tunetek attol fuggnek. hogy az agy melyik resze erintett. alkalmi roham ( egy alkalomhoz kotodik ). -Epilepsziás roham ( minden roham ami epilepsziara hasonlit. flush. ez eszmeletvesztessel jar. az also vegtagon is megjelenhet. • a hirtelen kezdet és elmúlás. epilepszia betegség. pontok. halmozott rohamok ( egymas utan sokszor jelentkeznek. koztuk szunetek vannak). 162 . epigastrium fajdalom. • az EEG-ben epileptiformis jelek. G ↓.) Ha egy helyben marad GOCOS rohamok ( egy izom csoportot erint ). az agy reakcioja pl. a rohamok kozott nincs szunet. Lehet hallasi roham: serceges. stereotip módon visszatérés. Occipitalis lebeny: latoterben csikok. a halmozas 20%. Arc: grimasz Felso vegtag: tonusos klonusos rangas. vegetative zavar. sensoros zavar. alkoholfogyasztas ). csillagok. Motoros jelensegek fajtai: (Ez vagy helyben marad vagy atterjed az egesz agyra.

2. cacosmia. B. generalizalt minden elvezetesben. néha 30 éves korig fennáll.gyerek. petit mal (típusos absence). Absence típusú rohamok A. vegetatív zavarokkal társulhat. j’amais vu. amit tudatvesztes kovet. vagy a kep megfordul. nelkul par ev alatt megszunik EEG –n: tuske-hullam komplexusok. GENERALIZALT ROHAM A.1. Zenet hall Pszichomotoros fenomenek EEG Egyszeru parcialis kezdet. oralis automatizmus Status is lehet: EEG valtozas orakon at ( + ) Benignus kezd. Generalizalt astaticus epilepszia Felnottnel jelentkezik Bevezeti vagy hasonlit a GM-ra Komplikaltabb ajulashoz hasonlit Vizelet inkontinetia is jelentkezhet 0. tobb mint 15-20 sec-ig 2-3 év alatt 85% remisszió. nincs tónusvesztés Amnéziás a roham időszakára Okularis forma: ritmusos szemmozgasok Nonocularis forma: mioclonus.5-1 percig tarthat 163 . tudatvesztéssel Társulhat szem-deviatio.EEG elvaltozas is van KOMPLEX ROHAMOK Nagyobb teruletet erint Temporalis lebenyen déjà vu. A. atípusos absence Motoros automatismusokkal. fiatal korban Nonconvulsiv roham. elmerengo tekintet. Kepek jelennek meg – metamorfoxia. pislogás Nem esik el. nagy amplitude. 3 ciklus / perc . Szaglaszavar.

felebred. Comas is lehet ébredés után fejfájás. videó játékok. disco. cianosis összeszorított fogak. bizonyos specifikus témára gondolás stb. egyéb belbetegség) kapcsolódó rohamok Izolált rohamok.C. Alkalmi rohamok Lázas görcsök Provokáló tényezők (alkohol. mély alvás . hang. Generalizalt tonusos roham Az izmok merevek Hanyas Tudatvesztes D. bizonyos mozgások. hipercapnia. kiáltás. a bronchusokban levo valadekot habformajaban uriti ( veres hab ha megharapta nyelvet/ajkat) 20-30 masodpercig tart a végén ellazulás. lactat acidosis E. Generalizalt tonusos-klonusos roham ( Grand mal ) I. tonusos fázis (tartós izomösszehúzódás) 20-30 masodpercig generalizalt Nincs legzes. fej hatraszegve stertoros légzés. szemgolyók deviatioja ( elnez a goctol! ) oldodik a gorcsos allapot. biológiai krízisállapothoz (eclampsia. elesés II. nem ketotikus hyperglycaemia.extensiot vegeznek beindul a legzes. incontinetia III. izolált status epilepticus Reflex epilepszia Különböző stimulusok triggerelik: fotoszenzitív epilepszia. izomfájdalmak amnesia ( nem emlekszik a rohamra) Hosszan tartó rohamok:hipoxemia .zavart: 1-5 perc – 1-2 ora. az izmok ritmusosan flexioa. acidosis. étkezési.clonusos fázis. merev tartas. hányás. drog) jelenlétéhez. nyelv-ajakharapás bő nyálazás. 164 . resp. aura ( “nem emberi sikoly”) eszméletvesztés.

elektrolitzavar. cerebralis angiographia (érmalformáció. aneurysma) • Funkcionalis kepalkoto eljarasok: SPECT. 165 .Intracranialis: tumor. megfigyeles • Labor • EKG • Toxikologia • Gyogyszeres monitorizalas • Liqur • Doppler • EEG : rutin dg.Extracranialis : metabolikus.. alvasmegvonas. (tumor) gyanú). drogalkohol. arteriovenosus malformation. PET. MRI (epilepsziában elsőként választandó. hypoglikaemia. trauma. csontos fejlődési rendellenességek).. veleszuletett elvaltozas ( sclerosis tuberosa ) . fotostimulacio • Kepalkoto eljarasok: koponya rtg (intracraniális meszesedés. • Neuropszichologia vizsg. heteroanamnezis. verses. CT (ha nincs MRI. opiate ) Diagnosztika: • Autoanamnezis. mert finom strukturális változások csak ezzel láthatók).Az epilepszias roham okai: . vagy agyvérzés. talyog. anoxia . drog abusus. pszichiatriai vizsgalat • Genetikai vizsgalat. gyogyszer megvonas ( antiepileptikumok – baclofen.? ismeretlen .

Cardiovasculáris 1.: 1. myxoma. Alvászavarok narcolepszia. myoclonus. érzelmi megrázkódtatás által provokált Idősek hypotensio hajlama a vérnyomás reguláció beszűkül Egyéb betegségekhez társuló hypotensio 2. Mozgászavarok Tick. Sick-sinus szindróma. SV tachycardia (30-35 és 150. Caantagonisták. digitalis. chorea és choreoathetosis Parkinson szindrómában tónusvesztés 5. somnambulizmus. anaphylaxiás gyógyszer reakció) 1. kálium.180/perc) Gyógyszerek okozta: (levodopa. Metabolikus-toxikus zavarok ( gyógyszerfogyasztás.3. Vaso-vagalis syncope és hypotensio hirtelen fájdalom. tachyarrhythmia. alvás alatti gyors szemmozgások (REM). Psyciátriai betegségek psychogen rohamok („álrohamok”) 166 . Schellong teszt). Morgagni-Adams Stokes szindróma. drop-attack. mérgezések ) 7. pulmonalis stenosis. Cardiális syncope Percvolumencsökkenéssel (aorta stenosis.o. chinidin syncope. arteria cerebri anterior területi keringészavar ) 3.Differencial diag. cataplexia. Orthostatikus zavarokhoz társuló syncope-k Orthostaticus hypotensio ( 10-20 %. Gastrointestinalis betegség 8.k. lithium.1. Migraine 4. hypertrophiás cardiomyopathia) Ritmuszavarral. β-blockolók. periodikus lábmozgás (nocturnális myoclonus) 6. glossopharyngeus neuralgia 1. magas frekvenciájú kamrai.phenothiazin. tricyclikus antidepresszánsok. Cerebrovascularis betegségek (TIA.2. Extracardiális syncope percvolumen csökkenéssel vasovagalis syncope carotis sinus szindróma (Hering-ideg) Reflexes syncope: köhögési syncope. m. nyelési. Tourette betegség. vagy anélkül (AV block. mictiós.

szimulálás Korlefolyas: Csecsemő-gyerekkori epilepszia sokkal gyakoribb mint Felnőttkori. Kezeles: A betegek 60 %-a rohammentessé tehető! 25 %-ának csökken a rohamok gyakorisága! Régi antiepileptikumok: Phenobarbiatal ( kis dozissal kezdjuk.pánik betegség. fokozatosan emeljuk) Primidon Phenytoin Diazepam Ethosuximid Carbamazepin Sultiam Clonazepam Clobazam Natrium –valproat ( generalizalt ) Uj antiepileptikumok Levetiracetam Tiagabil Topiramat Zonisamid Felbamat Gabapentin Lamotrigin ( terheseknel alkalmazhato) Terheseknel jelentkezo gyakori roham  karosodik a magzat Vigabatrin Oxcarbazepin 167 .teljesen kimaradhatnak(„meggyógyul”). Rosszabb prognózis: Szimptómás epilepszia West szindróma Lennox-Gastaut sz.intermittáló explosiv betegségek. Oka: éretlenebb KIR Parciális rohamok gyakoribbak mint a generalizaltak A gyerek növekedésével a rohamok gyakorisága csökken. Mioclonusos epilepszia.

ha polimorf epilepszia. monoterápia javallt. felvilágosítás. ( ki kell zarni minden mas okot ) 3.biztos dg. hatásosság elbírálása „feltöltés” után. hónapok alatt. nem reagál monoterápiára 8. EEG. elsőnek választandó szerek→II →III vonal→politerápia 7. 5. fokozatosan. türelmi időszak a kezelés kezdetén 6.első roham nem kezelendő 2.alapelvek 1. progresszíven emelkedő adagok 9.a kezelés hatékonyságát a klinikum dönti el. 168 . máj) 12. megszakítás nélküli adagolás 10. compliance 11. életmód ( alcohol ellenjavalt ) Gyógyszermegvonás lassan.politerápia csak. időszakos ellenőrzés (klinikum. Naponta. figyelembe kell venni: A gyógyszer hatásossága adott klinikai formára Mellékhatások Ár Egyéni sajátosságok.Kezelés . 2-5 év krízismentesség után. másodsorban az EEG 4. labor: főleg első 6 hó: vérkép.

169 . kórházban kezelendő: halálos lehet. Diazepam i. aneurisma-ruptura intoxicatio: triciclikus antidepresszansok.v. abscessus koponya-agyi trauma stroke. Fenitoin Fenobarbital csecsemőnél iv készítménnyel. midazolam. hidratálás Lásd még: akut encephalopathia ellátása.STATUS EPILEPTICUS Status epilepticus ismétlődő tonusos-clonusos rohamok. oka: állandó epilepsziás tevékenység.3 mg/kg . antibiotikum. mannitol.20 mg (15 percig) Fenobarbital 5-10 mg/kg im!! (20 perc múlva 1x ismételhető) (vagy) Fenitoin i. lassan: 1-2 mg/perc 0. Kezelés: Intenzív Vitális funkciók Légzés. Labor Iv: diazepam. max. vagy rövid időn belül ismétlődő rohamok Az epilepszia legsúlyosabb megnyilvánulása. Hidroelectrolyt. lassan: 30 perc alatt 20-30 mg/kg Agyödéma ellenes kezelés Anesthesia: szükség esetén Per os kezelés amint lehet. O2.v. sav-bázis egyensúly Ödéma-csökkentés: dexamethason. 5 perc múlva ismételhető max. Irect: diazepam II. 1 mg/kg.1-0. vagy maradékállapotokhoz vezet agyi hipoxia miatt Órákig tarthat. vagy szondán Lázcsillapítás. váladék. organofoszfát. Bármilyen típusú roham vezethet statushoz. relaxatio és tudatrendeződés nélkül Mindig sürgősség. Oka: antiepileptikum hirtelen elhagyása KIR gyulladás: meningoencefalitis.

170 .

You're Reading a Free Preview

Download
scribd
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->