NEUROLÓGIA

2010

MOGYE ÁOK V. ÉV

1

Tartalomjegyzek
A periferiás motoros neuron kórtana…………………………………..3 Plexus-, gyöki-, és idegtörzsi bántalmak .A felso és alsó végtag idegtörzseinek léziói …………………………………………………..7 Polyneuropathiák. Polyradiculoneuritisek és polyneuritisek………….12 Landry féle ascendaló paralysis ……………………………………....18 A centralis motoros neuron kórtana…………………………………...26 Gerincvelo …………………………………………………………….29 A gerinc porckorongsérvei. Spondylosis. Cervico-brahialgiák……….35 A központi idegrendszer demyelinisatios és gyulladásos betegségei....40 Periferiás- és centralis vestibularis tünetcsoport……………………....47 Kisagy .Kisagyi kórtünetegyüttesek …………………………………..48 Izombetegségek …………………………………………………….....51 Fejfájások ……………………………………………………………..70 Agylebenyek Lebenyi tünetcsoportok ………………………………..83 Agykérgi tünetcsoportok. Demenciák………………………………...89 A koponyauri nyomásfokozódás tünetcsoportja………………………95 Koponya- és agyi traumák …………………………………………..100 Facialis paresis ………………………………………………………106 A tudat kóros állapotváltozásai ……………………………………...109 Az érzo neuron kórtana - különbözo érzészavar típusok…………….121 Neuralgiák …………………………………………………………...124 Pupilla- és látótér elváltozások ………………………………………135 Az agyi artériás vérkeringés zavarai …………………………………138 Agytörzsi bántalmak és tünetcsoportok ……………………………...150 Az extrapiramidalis rendszer betegségei……………………………..154 Epilepsziák és status epilepticus ……………………………………..160

2

A környéki idegrendszer betegségei

Def. : Karosodas a gerincvelo elulso szarvatol distalisan vagy a gerincvelo elulso szarvaban levo neuron es a neuromuscularis sinapsis kozott PERIFERIAS MOTOROS NEURON SYNDROMA-t okoz. PMN Sy Tunetei: • PARESIS, PLEGIA = izomero csokkenes, kieses  az izomero csokkenes korulirtan jelentkezik, pontosan korulhatarolhato, kizarolag az erintett idegeknek alarendelt izmokat erinti es lehet: kiterjedt (polyneuropathia) es izolalt (bizonyos idegeket erint) • IZOMATROFIA = izomsorvadas kialakulhat hetek vagy akar honapok alatt  az ideg altal ellatott izmok teruletere lokalizalodik • HYPOREFLEXIA vagy AREFLEXA  ( ! DD : CMN-ben h7perreflexia van) nincsenek koros piramis reflexek • HYPOTONIA, ATONIA = izoomtonus csokkenes, kieses  az izomtonus minden eseben csokken, kivetel a facialis paresisben kialakulo paresis spasmus.

3

az ideg compressiója : ha megszunik a prognosis jo . • NEUROTMESIS : karosodik a myelin huvely is. ideg-kötegek vongálása : nagy funkciokieses pl. a plexus brachialis eseten . a megzavart mukodes nehany nap alatt helyreall. Az izom sorvad. altalaban familiaris Tunetek: PMN Sy tunetei + erzeszavar ( hypo. Nem alakul ki atrophia. Az idegnek cask a mukodese szenved zavart. Mindenkeppen sebeszi megoldast igenyel.fizikai behatások (hideg. de regeneracio a leheto legjobb anatomiai feltetelek mellett zajlik le. ENG – hasznalhatoak meg a karosodott ideg regeneralodasanak kovetesere 4 . Ilyen serules talalhato pl. az elulso szarv karosodasara utal  disszeminalt jellegu. forróság. de az ot borito huvely ep marad.• FASCICULATIO  egyes izmok izolalt.éles erőbehatás (átmetszés) : ha nincs egyesites a prognosis rossz . polyradiculitis . sulyos plexusszakadas kovetkezteben. a vezeto elemeinek folytonossaga megmarad. soha nem vezet vegtag elmozdulashoz  ! CSAK PMN Sy-ban van  A perykarion karosodasa sorabn keletkezik Amniotrophias lateral Sclerosisban • ÉRZESZAVAR nincs ! ( motoros rostrol leven szo ) A perifériás idegek betegsegei : • NEURAPRAXIA : nincs anatomiai serules csak a funkcionalisan karosodik. a vasa nervorum elzáródása) : diabetes microangiopathiaban .ischaemiás laesiók (pl.gyulladás : altalaban tobb periferias ideget erint – polyneuritis.vagy anesthesia ) es vegetativ zavarok Paraklinikai vizsgalatok : EMG.toxicus hatás : altalaban generalizaltan hat. majelegtelenseg . A peripheriás idegrendszer károsodását előidéző okok : . kiveve ha lokalolis artalom van .az egyes idegek v. nincs regeneralodas.genetikai okok : fejlodesi zavar.anyagcsere zavar : DM. • AXONOTMESIS : az axon serul. akaratlan osszehuzodasa. ionizáló sugárhatás) . a mukodes legtobbszor tokeletesen helyreall.

A fajdalom altalaba a neuroma kepzodesi helyere korlatozodik. • Causalgia : a vegetative rostokat tartalmazo idegek fajdalma. hiogy a serules heluen az atszakadt ideg centralis reszebol a tengelyfonalak rendezetlenul burjanoznak elo. 3 cm/hónap • Neuromafájdalom: leggyakoribb fajdalom syndroma. ego fajdalom. Klinikai diagnosis: • A motoros működések elemzése • A sensibilitas vizsgálata: fájdalom. a finomtapintás. meleg . az ízületi helyzetés mozgásérzés. A fajdalom a mar nem letezo vegtagszakaszra vetul.A paresis súlyosságát egy 6 fokozatú skálában szokás megadni: • 0 = izom-contractio sem észlelhető • 1 = látható izomfeszülés mozgáseffektus nélkül • 2 = izommozgás a nehézségi erő kikapcsolása mellett • 3 = aktív mozgás a nehézségi erővel szemben • 4 = mozgás ellenállással szemben • 5 = normális izomerő A károsító tényezők érinthetnek: – egyes idegeket (mononeuropathia) – egyidejűleg számos ideget (polyneuropathia) – gyököt (mono/polyradiculopathia) – több gyököt és ideget (polyradiculoneuropathia) Sérülhetnek: • a mellső szarv sejtjei (nuclearis paresis) • az ideggyökök (radicularis paresis) • a plexusok (plexus bénulás) • a peripheriás idegek (peripherias idegbénulás) Kimenetele • Regeneráció: 1 mm/nap. hideg. nyomas vagy utes valtja ki. • Fantomfájdalom : vegtageltavolitas utan vagy kulso ingerek hatasara jelentkezik. valamint a vibratioérzés (pallaesthesia) • A verejtékelválasztási zavarok diagnosztikája – Moberg szerint a ninhydrin teszttel – Minor-féle jód-keményítő próbával történhet. 5 . medianus es n. hattereben az all. A mozgas nem befolyasolja. A legjellemzobb a n. gyogyszeresen nehez ra hetni. allando fajdalom. tibialis szintjen.

kisujjpárna C7 Triceps C6 Biceps 6 . ENG ( elektroneurografia )  motoros ingeruletvezetesi sebesseg vizsgalasa Hasznalhatoak meg a karosodott ideg regeneralodasanak kovetesere Jelzoizmok: S1 Triceps surae L5 Extensor hallucis longus L4 Quadriceps C8 Kéz kisizmai. EMG ( elektromiografia )  neurogen benulas jeleit es bizonyos korulmenyek kozott a peripherias ideg sulyos ingeruletvezetesi zavarat lehet kimutatni.• Műszeres diagnosztika: elektromyographia (EMG) és az elektroneurographia (ENG).

anesthesia. petyhüdt bénulás. jelei: cyanosis.Plexus.Teljes benulas :  Vasoplegia . sepsis alakulhat ki. areflexia. Plexus brachialis (karfonat) • C5-8. oedema.  A felso vegtag mozdulatlan. mely halalhoz vezethet. hamar kifekelyesedik. gyoki es idegtorzsi bantalmak 1. Tipusai: I. Th1 • Truncus superior C5-6 • Truncus medius C7 • Truncus inferior C8-Th1 Plexus brachialis sérülései lehetnek: • Felső (Erb-Duchenne) C5-6 • Középső C7 • Alsó (Klumpke. vegetatív zavarok  A felso vegtag log a test mellett => HARANGNYELV tünet 7 .Dejerine) C8-Th1 A plexus serulest nagyon nehez korrigalni.

lezio ( C7 serules) Onalloan ritka A M. triceps. motorbiciklizes. M. hosszu ujjhajlítók. scalenus ant. deltoideus. a konyok nyujtva van . M. C. Tunetek : . Erzeszavar az alkar es a kezhat ulnaris felszinen.a biceps es brachioradialis reflexek kiesnek Erintett: M. nehez zsak cipelese. M. az alkaron es a kezen a n. (Erb-Duchenne) C5-6 Nyujtasos serules eseten.elore emelni ..Dejerine ) C8-Th1 lezio A kar felcsapodasakor jon letre. befele rotalt helyzetet vesz fel. brachioradialis. enophtalmus ) jelentkezhet. supra-infraspinatus. biceps. subscapularis. M. A pl. pectoralis es az ujjextensorok gyengesege eszlelheto. a kisujjon es a hypothenar érzéscsökkenés A Th erintettseg miatt Horner triász (ptosis. ( Klumpke.csapott vall. Kialakulhat szules kozben ( ha fennakad a baba valla ). brachialis benulas okai: • Külső compression ( nyirokcsomo. a deltaizom sorvadt – nem tudja a beteg oldalra. M.a kez mozgasai megtartottak . rhomboideus B. M. Truncus inf. Erzeszavar a kozepso ujjakon. costocalvicularis syndromak osszefoglalo elnevezese Tunetei: Fajdalom az alkaron es a kezen. csuklohajlitok.Részleges plexus brahialis bénulás : A. eses kozben ha valamibe kapaszkodik a serult Gyengulnek a : kis kézizmok.a kar tonustalanul log. daganat ) • Balesetek • TOS=thoracic outlet syndrome .II. brahialis. radialis ellatasi teruleten .Truncus sup. M. serratus. miosis. ezt okozhatja nyaki borda. farfekveses baba szuletesekor ( amikor hirtelen rantas tortenik ). Adson manover eseten eltunik a radialis pulzus Erzeskieses 8 .erzeszavar a delta felett. M. Truncus med.

Erzeskieses : kezhat es huvelykujj radialis felen 9 . radialis C5-C8 Okai : törés. cutaneus antebrachi lateralis) 3. Erzo kieses : M. N. M Brachioradialis. lövési serules M. fej). deltoideus Tunetei: A vall csapott. kéz-ujjfeszítők Erzo kieses : felkar dorsalis felszine.kulso felszienn ( n. az ujjak extensorai benulnak. a kar extensioja megmarad.C6 Okai : trauma ( vallficam. Deltoideus es M. Triceps beidegzese alatti serules. N. M. enophtalmus) • Sugárkárosodás 2. humerustores) Motoros kieses a M.Atrophia a tenarban. Triceps. felkarcsonttörés ). teres minor gyengul . ptosis. a radialis reflex kivalthato Erzeskieses az alkar elulso. Biceps es M. parkpad. : M. Musculocutaneus C5. Coracobrachialis funkcio kiesese Tunetek :Az alkar hajlitasra keptelen. kezfej log. a biceps reflex eltunik. alkar es kez radialis felszine Tunetei: A kar extensioja kiesik  eső kéz. az ujjak semiflexioja  hattyúnyak tartas ( feltartott keznel nem tudja okolbe szoritani a kezet) Prehensio csokken Nincs triceps es radialis reflex Magassagi dg. a kar nem emelheto vizszintes sikba A kar kifele nem rotalhato 4. compressio (mankó. Axillaris C5-C6 Okai : trauma ( vallficam . gyengulnek az ujjhajlitok • Pancoast daganat (+Horner szindr: miosis. Extensor carpi radialis. N. DM-ban gyakori Motoros kieses M.

majom kez II. Paresisben a lebfej log. utogetesre fajdalmas. ischiadicus N.3 tenyeri felszinen. adductor pollicis funkcionalis kiesese. N. jellemzo a STEPPELO JARAS ( elobb a labujjak erik a foldet). Palack tunet – uveg nyakat nem kepes korbefogni Thenar atrophia Causalgia alkaron es tenyeren Froment proba – papirt nem tudja megszoritani Carpal tunel syndrome: tenyeri causalgia foleg ejszaka. Nem kepes sarkon jarni A peroneus regioban hypoaesthesia jelentkezik.5. huvelykujj radialis oldalan 6. erzeskieses: 1. kis kézizmok. Ulnaris C8-T1 Okai: – trauma: ütés. I. compression Kisujj-hajlítok. compressio (foglalkozás. kerékpár. hypothenar adductor kieses.N. tibialis 8. erzes kieses Froment proba ! 7. vágás. Peroneus A dorsal flexiot biztositja. a beteg labat jobban felemeli es jobban csapja. a felulees kezizmokat. Tunetei:Karomállás. hematoma Erintett izmok : N. törés. 10 . fej ) Motoros : kezhajlitok. plexust beszuro daganat. N. es II. pl.2. peroneus N. a mely kezizmokat. gyulladas. Medianus C6-T1  erzo es vegetativ rostok is talalhatoak Okai : traumak. Plexus lumbosacralis L1-S3 Okai: trauma. thenarizmok. M lumbricalis. nagyon fajdalmas. femoralis N. interosseus sorvadas Kisujj. vese ill nogyogyaszati korkepek. Tunetei: esku kez I.

Tibialis A labfej plantar flexiojat biztositja. peroneus benulasara jellemzo tunetek Nem tudja a labszarat hajlitani. Helytelenul adott injekcio miatt gyerekkorban foleg. Causalgia jelentkezik. 11 . santitani fog. a lab elulso kulso felszinen. nagy labujjdorsal felxioja hianyzik. a lab hypotrophioas lesz. N Ischiadicus A n. 9. Tunetei: a beteg nem tud labujjhegyen jarni. rovidebb. 10. tibialis es a n. Melyen van ezert ritkan serul.N. ahol viszont jelen van az agyeki fajdalom ami a vegtagba sugarzik. rokkantta valik. Erzeskieses a labszar.Hasonlit az L5 seruleshez.

3. A tüneti kép többé . vázizomzat betegségei. Meg kell határozni a kórfolyamat aetiológiáját (a részletes vizsgálatok ellenére az esetek 25–30 %-ban sikertelen). El kell döntenie. így : gerincvelő. ennek ellenére az okok igen különbözőek lehetnek. Genetika 5. Elektrofiziológiai vizsgálatok 3. Neurológiai vizsgálat + részletes anamnesis !! 2. a tünetek eloszlása. 2. Szövettan Az első két lépés mindig a neurológiai és az elektrofiziológiai vizsgálat • racionális vizsgálati program • speciális vizsgálatok 12 . Laboratóriumi vizsgálatok 4. kiterjedt károsodásával járó betegség. pathológia. A polyneuropathiákat különböző kategóriákba kell sorolni a következő ismérvek alapján: domináló klinikai tünetek.kevésbé hasonló. spinalis motoneuronok. a panaszok és a klinikai tünetek valóban megfelelnek-e polyneuropathiának mert más pathológiás folyamatok is okozhatnak hasonló tüneteket.Polyneuropathia Def:A polyneuropathia a peripheriás idegek egyidejű. neuromuscularis junctio. kórlefolyás. A vizsgalat lepesei: 1. az öröklődés típusa. A vizsgalo orvos feladatai polyneuropathia gyanuja eseten: 1.

melyek jellegzetes fenotípusokat határoznak meg. az egyes esetekben a klinikai kép változó. A sajátos fenotípusokat meghatározó jellegzetességek: 1.A tünetek eloszlása. Vannak speciális klinikai jellemzők. Ezek a tünetek származhatnak: .Egyéb betegségek/toxicus hatások 13 .Öröklődés 5.kóros funkcióból (pozitív panaszok és tünetek) Bár a polyneuropathiák klinikai tünetei nagyon hasonlóak. Ez segíhet az aetiológia meghatározásában is. 2.A károsodott rostok típusa 4.funkció kiesésből (negatív panaszok és tünetek) .Klinikai tunetek : A különböző okok miatt kialakult polyneuropathiákban a panaszok és a klinikai tünetek hasonlóak. 3.Kórlefolyás. melyek alapján az egyes betegek különböző alcsoportokba sorolhatók.

Porphyria. Hypothyreosis. Ipari vagy mezőgazdasági kemikáliák ) •Metabolicus (Diabetes. Alcohol. Amyloidosis. Thiamin hiány) •Kötőszöveti betegségek (SLE.A tünetek eloszlása: distalis symmetricus proximalis symmetricus felsővégtag dominancia asymmetricus 3. hypertrophiás idegek. Lepra.Nehézfémsók. Vasculitis. Macroglobulinaemia. globális areflexia. mint a sensorosak. MMN ) •Fertőzéses ( AIDS.1. • Axonalis laesio az izomtömeg csökkenése kifejezett. Rheumatoid arthritis ) •Malignus folyamatok •Toxicus ( Gyógyszer indukált. • Demyelinisatio súlyos paresis szignifikáns atrophia nélkül. “Critically ill” polyneuropathia ) •Dysproteinemiák ( Monoclonalis gammopathia. az Achilles reflex hiányzik 14 . Scleroderma.A károsodott rostok típusa lehet :motoros vastag sensoros vékony sensoros autonom A polyneuropathiak leggyakoribb okai : •Herediter •Gyulladásos ( GBS. Sjögren syndroma. Folsav. Thyreotoxicosis. Uraemia. Májbetegségek. Myeloma multiplex ) A klinikai tünetek alapján általában már feltételezhetők a pathológiai változások.Kórlefolyás: acut subacut chronicus progressiv remittáló/relapsusokkal zajló 2. Lyme kór. a motoros tünetek kifejezettebbek. CIDP. Diphtheria ) •Nutritiv (B12. súlyos paresis.

Multifocalis motoros neuropathia Klinikum: progressiv izomgyengeség és atrophia. felső végtag reflexek megkíméltek lehetnek). a peripheriás idegek multifocalis demyelinisatiója. acut intermittáló porphyria. CIDP. I típus. A klinikai tünetek. közel normális vez. mellkason. prognosis alapján 4 kórkép különíthető el: . Krónikus Gyulladásos Demyelinisatiós Polyneuropathia Heterogen betegcsoport. nutritiv hiányok. kötőszöveti és endocrin betegségek.kesztyű szerű eloszlás. aszimmetrikus eloszlás. Kezdet: 3-5. A legfontosabb primaer demyelinisatios polyneuropathiák: GBS. évtized. diabeteses neuropathiák egyes esetei. férfiakban gyakoribb Elektrofiziológia: multifocalis motoros vezetési blokk normális v. a diabetes egyes esetei. felső végtagi dominancia. seb. malignus folyamatok. hason).Multifokális Szerzett Demyelinisatiós Sensoros Motoros Neuropathia (MADSAM) 1. A legfontosabb axonalis polyneuropathiák : alcoholos. Progressiv fázis: > 4 hét Tartam: > 2 hónap Típusai: chronicus progressiv relapsusokkal járó Distalis tünetek Liquor: fehérje enyhén magas Therápia: Elsőnek választandó steroid ! Alternatív therápiák Plasmapheresis IvIg 2.Distalis Szerzett Demyelinisatiós Szimmetrikus Neuropathia(DADS) . hereditaer motoros sensoros polyneuropathia. gyógyszerek és egyéb toxicus anyagok. uremiás.(patella. distalis tulsúly.Multifokális Motoros Neuropathia (MMN) . Vezetési blokk oka: demyelinisatio vagy Na csatornák blokkolása (antitestek) Pathomechanismus: autoimmun 15 . MMN.Krónikus Gyulladásos Demyelinisatiós Polyneuropathia (CIDP) . közös jellemző az immune vagy gyulladásos aetiológia. elektrofiziológiai lelet.Krónikus inflammatórikus polyneuropathia (CIDP) Lassan kialakuló gyengeség és érzészavar. a sensoros tünetek szignifikánsak (harisnya .

gangliosid ellenes antitestek - anti-GM1 3.Alkoholos polyneuropathia Pathológia: axonalis károsodás Oka: Felszívódási zavar Thiamin hiány Aldehid dehydrogenáz működése károsodott Bizonytalan kezdet Alsó végtag > felső végtag Sensoros tünetek: distalis égő paraesthesiák Sensoros ataxia Motoros tünetek. Areflexia Vegetativ zavarok Liquor fehérje: normális EMG: enyhe motoros + sensoros vezetési sebeség csökkenés csökkent amplitudó Therápia : abstinentia B1 vitamin/B vitamin-complex (parent > per os), gyakran szegényes reakció Milgamma (Benfotiamin, B6, B12) Fizikotherápia, elektrotherápia 4.Diabeteses Neuropathia Aetiológia : a különböző okok ellenére közös. Alapja a chronicus hyperglycaemia (Diabetes Control and Complications Trial). A neuropathia kialakulásának (progressziójának) rizikói: a szénhidrát anyagcsere kezelése a diabetes tartama a beteg életkora dohányzás alkohol fogyasztás hypertonia hypercholesterinaemia magasság

16

Diabeteses Neuropathia Klasszifikációja : A. Diffúz Neuropathia 1. Distalis szimmetrikus senso-motoros polyneuropathia 2. Autonom neuropathia 3. Szimmetrikus proximalis alsóvégtagi motoros neuropathia (amyotrophia) B. Fokális Neuropathia 1. Cranialis neuropathia 2. Radiculopathia/plexopathia 3. Entrapment neuropathia (alagút-szindrómák) Pathophysiologia : 1. Nem teljesen tisztázottak az alapfolyamatok 2. Valószínű a multifaktoriális eredet 3. Több folyamat kölcsönhatása eredményezi kialakulását Lehetséges pathomechanismusok: -Vascularis (ischaemiás-hypoxiás) -Metabolikus -Károsodott neurotrofiás faktorok -Laminin teoria -Autoimmun mechanizmusok Kezeles: Primer prevencio : szk. acs. Megfelelo kezelese Tuneti : CARBAMAZEPINE 3x200mg, LYRICA 2x75mg Antidepresszivumok : AMYTRIPTILIN 50-75mg Neurolepticumok : LEVOMEPROMAZIN 25mg MILGAMMA, PENTOXIFILIN

5.Crirical illness Intenziv osztalyon talalkozunk vele, sepsis/ sokszervi elegtelenseg okozza. Tunetei : diffuz vegtag gyengeseg ; renyhe reflexek ; distalis tipusu erzeszavar ; lelegezteto keszulekrol leszoktatas nehez. Kezeles : fertozo agensek megszuntetese, sebeszeti beavatkozasok kerulese, steroidokat nem adunk/ esetleg kis adagan.

17

Guilllain Barré Syndroma
( Landry f. Ascendalo paralysis, polyradiculittis, polyradiculoneuritis)
Def : Ascendalo paralizis, albumino- cytologiai disszociacio, gerincvelobol kilepo ideggyokoket erinti, surgosseget igenyel ! Pathogenesis: ♦ Autoimmun betegség, mely a peripheriás idegek különböző komponensei ellen irányuló kóros immunreakció következménye. ♦ Humorális és celluláris immunreakció egyaránt szerepet játszik kialakulásában. ♦ A peripheriás idegrendszerben szétszórtan körülírt lymphocyta, macrophag infiltrációk és fokális demyelinisatió látható. ♦ Érinti a gyököket, plexusokat, proximal idegtörzseket, egyes agyidegeket és autonom rostokat. ♦ Speciális támadási célpont a myelinhüvely. ♦ A macrophagok – Penetrálják az axonokat körülvevő basalmembránt, – A Schwann sejteket elmozdítják a myelinhüvelytől – Ezt követően fagocitálják a myelin lamellákat. Formai: 1. Acut gyulladasos demyelinisatiós polyradiculoneuropathia (AIDP): – Fokális demyelinisatió, – Lassuló vezetési sebesség, vagy vezetési blokk (a folyamat súlyosságától függően), – Mérsékelt, kapcsolódó axon vesztés. 2. Acut axonalis forma – Axonvesztéssel jelentkező polyradiculoneuropathia, – A motoros vagy motoros és sensoros rostokat érinti. 3.Vegetativ rostokat erinto 4.Shiller Fischer sy 5.regionalis gyengeseggel jaro formak: - pharyngealis- cervicalis – brachialis - ketoldali n. VI paresis - ataxias forma - paraparetikus forma

18

mint nőkben. „triggerelő” esemény kb. • Típusosan gyermekeket és fiatal felnőtteket érint. Férfiak közt gyakoribb.Pathologia: • Mononuclearis infiltratio az idegekben. Fertozesek: Virusfertőzés – Influenza – Cytomegalovirus* – Herpes – Epstein-Barr virus* – Hepatitis – HIV Sebészi beavatkozás Bacterialis fertőzés – Campylobacter jejuni* – Mycoplasma pneumoniae* Spirocheta fertőzés – Borrelia burgdorferi Vaccinatio – Rabies (some strains) 19 . a vénák körül. • Többnyire a nyári hónapokban.000 lakos Világszerte megtalálható. • Immunkomplex depozició az idegekben. Az incidencia idősebb korban magasabb. Acut axonalis forma (főleg Kínában): • Általában epidemiákban fordul elő. szezonális ingadozás nélkül. ♦ Ezek általában 1 – 3 héttel korábban zajlanak le ♦ Leggyakoribb: banális felsőlégúti infekció. de jelentkezhet clusterek formajaban is. Epidemiologia: Relatíve ritka betegség  Incidencia: 1 . • Campylobacter jejuni infectio Bevezető esemény ♦Bevezető.2 /100. miden rasszt érint. gastro-enteritis. a beteg 70%-ánál kimutatható. A legtöbb eset sporadikus. • Idegek myelinhüvelye mentén IgG-complement lerakódás.

♦A bulbaris izmok gyengesége: dysphagia. ♦ Kétoldali facialis paresis. A kezdet neurológiai tünetek változatosak. a láz. a székről fölállás. Végül változó súlyosságú és eloszlású hypotoniás paresis jön létre Gyakran súlyos: valamennyi végtag. de ritkán terjed a boka. ♦ Néhány nappal megelőzheti.PARESTHESIAK ♦ Distalis.GYENGESEG ♦ Néhány nappal a paraesthesiák után kezdődik. ♦ Típusosan az alsóvégtagokon kezdődik. ♦ Egyes esetekben a proprioceptiv reflexek kiesése sensoros ataxiát és pseudoathetosist okozhat. 2. mint pl. vagy gyengeség. ♦ Jelentősebb érzészavar ritkán található a fizikális vizsgálat során. Gyengeség 3. légzőizmok. A betegség progressziója A progresszív fázis néhány naptól 1 hónapig tarthat. ♦ Légzőizom gyengeség. Ritkán fasciculatio is lehet. vagy követheti a gyengeség kialakulását. Renyhe. ♦ A gyengeség gyorsan terjed a felső végtagokra. Cardinalis tünetek: 1.Klinikai tünetek A betegség kezdetén relatív jó közérzet. vagy hiányzó saját reflexek. arcizmok érintettek. 50%-ában bevezető tünet. ♦ Típusosan fölfelé halad. ill. beszédzavar. 20 . A betegek ~ 50%-ában van facialis diplegia. főleg a proximalis izmokban: nehéz a lépcsőn járás. illetve a csukló fölé. 1. általában szimmetrikus paraesthesiák. hiányoznak a szisztémás tünetek. ♦ Típusosan a vibráció és a proprioceptiv érzések károsodnak a legkifejezettebben (a vastagon myelinisalt rostoko). 3.MELYREFLEXEK ♦ Az egyik legkorábbi jel a mélyreflexek renyhévé válása.ami a betegek kb.Paraesthesiák 2. az areflexia.

Diagnosztizálása gyermekeken nehéz. Felnőtteken is gyakran nem veszik figyelembe. Differenciáldiagnózis: ♦ Hysteria/conversiós reakció ♦ Agytörzsi infarctus ♦ Locked-in syndroma ♦ Peripherás neuropathiák ♦ Critical illness ♦ Neuromuscularis transmissiós zavar ♦ Acut myelopathia ♦ Poliomyelitis ♦ Cauda equina laesio ♦ Acut intermittáló porphyria ♦ Vasculitis ♦ Izombetegségek ♦ Lyme kór ♦ Diphtheria ♦ Veszettség ♦ Enterovirus infekció ♦ Botulismus ♦ Kullancs paralysis ♦ Nehézfémsók (arzén. ólom) ♦ Organophosphat mérgezés ♦ Hypermagnesaemia ♦ Hypokalaemia ♦ Alkohol ♦ Gyógyszerek 21 . comb hátsó felszíne Ejszaka súlyosabb. hát.FAJDALOM A betegek több. mint 75 %-ában előfordul. és nem kezelik megfelelően. Legkifejezettebb: vállöv.

– Fokális vezetési sebesség csökkenés.Motoros és sensoros idegvezetés vizsgálata. Axonalis formák: Amplitudó . Vénás thromboembolisatio. Kezelés 1.Laboratóriumi vizsgálat  LIQUOR Fehérje koncentráció: EMELKEDETT Sejtszám: NORMÁLIS Kivétel: korai fázisban és enyhe esetekben lehet normális fehérje (~ 10%)  ELEKTROFIZIOLOGIA . Vegetativ zavarok.SUPPORTIV KEZELES Alapvetően meghatározza a prognózist. minimális eltérés.csökken. A mortalitás csökkenése a supportiv kezelés fejlődésével függ össze (Lélegeztetés!). Korai fáziban normális v. minimálisan csökken.normális v. Életet fenyegető szövődmények ! Légzéselégtelenség. AMAN: kizárólag a motoros rostok károsodtak. – A motoros vezetési sebességek kifejezettebben csökkennek. Jellemző eltérések: – Vezetési block – Vezetesi sebesség csökkenés. Vezetési sebesség . Mindig kötelező a hospitalizálas. Légzéselégtelenség ♦ A legsúlyosabb és a leggyakoribb szövődmény ♦ A légzés funkció ellenőrzése: – Arteriás vér gáz analízis – Spirometria: csúcs kilégzés. Betegek 30 %-a igényel intenzív osztályos ellátást. maximális inspirációs/expirációs nyomás – Vital kapacitás mérés ♦ Intubatio szükséges: vital kapacitás <15 ml/kg 22 .

♦ Izom atrophia. erosiv gastritis → vérzés  Ileus ♦ Hyponatraemia– Lélegeztetett betegeken. 23 . Hátrányok : • Költséges és invazív • Hypotensio. mint a természetes lefolyás során • Ritkábban kerül sor gépi lélegeztetésre.Vegetatív zavarok . kontraktúrák ♦ Decubitus 2. sepsis előfordulhat • Plasmapótszerekkel szemben allergia. hetében ♦ Prevenció – Anticoagulálás – Rugalmas pólya Egyéb szövődmények ♦ Aspiratio  pneumonia ♦ Neurogen hólyag  Húgyúti fertőzés ♦ Gastrointestinalis betegségek  Stress ulcus.Dysautonomiak ♦ Leggyakrabban és legsúlyosabb formában légzési elégtelenség és súlyos motoros deficit esetén.SPECIFIKUS TERAPIA  Plasmapheresis Hatás:• A betegek legalább 50 %-a reagál kedvezően • Hamarabb kezdődik a javulás. ♦ Legsúlyosabbak:Paroxysmalis hypertensio Orthostaticus hypotensio Arrhythmia Vénás Thromboembolisatio ♦ Tüdőembolia: 5% – leggyakoribb az immobilizáció 2. • Az intenzív osztályos és a kórházi kezelés ideje is rövidebb Minél korábban (az első héten) kell elkezdeni.

Gyermekekben és fiatal felnöttekben . a tünetek súlyosabbak. hányás • Bőrreakciók • Renalis tubulus necrosis Prognózis Átlagos hospitalizáció 1 hónap Felgyógyulás 6 –12 hónap.Nyári hónapokban .Prodroma: Gastrointestinalis (diarrhea): Campylobacter jejuni infectio 24 . hypertonia • Láz • Hányinger. . IVIg kezelés Előny a plasmapheresissel szemben hogy egyszerűbb Hátrány :Szintén költséges es fertőzés átvitele előfordulhat Mellékhatások: • Anaphylaxiás reakció • Fejfájás • Myalgia. 1 hét alatt súlyos tetraparesis – Nagyon alacsony motoros amplitudó a korai fázisban Klinikai változatok  Acut axonalis forma  . a teljes gyógyulás ritkább. Permanens maradványtünetek: ~ 7 .Kezdet gyorsabb. Izületi fájdalmak • Mellkasi dyskomfort • Hypotonia.15 % – Lábfej gyengeség – Kis kézizmok gyengesége. sorvadása – Sensoros ataxia – Dysaesthesiák ♦ Rossz prognózisra utal – Idős életkor (> 60 év) – A tünetek gyors progresszióa.

2 hónap alatt.GM1 gangliosid ellenes IgG (40% . Paraneoplasiás is lehet! 25 .Felsölégúti hurut: Haemophilus influenzae infekció. Plasmapheresis. felgyógyulás gyros.50%) Kezelés: IvIg. Neurographia: Alacsony amplitudó. Enyhe vezetési sebesség csökkenés.  Acut motoros axonalis forma (AMAN)  Gyengeség: Distalis > Proximalis Szimmetrikus Agyidegek (25%) Légzési elégtelenség ritkább. Sensoros: normális Reflexek: renyhe (hyperreflexia előfordulhat) Progresszió: 6 . Rövidebb a lefolyás. Szignifikáns javulás 1 .12 nap után éri el a legsúlyosabb állapotot.  Miller-Fisher Syndroma  ♦ Tünetek: Ophthalmoplegia Ataxia Areflexia ♦ Liquor: fehérje általában emelkedett. ♦ Prognosis: Általában kedvező. mint GBS-ban Prognosis kedvezo. Corticosteroid nem javasolt. Laboratórium: Szérum antitestek .

: piramissejt.gerincvelo hataron kersztezodik  a gerincvelo elulso szarvaban Ha a piramispalya barhol karosodik CMN syndromarol beszelunk. 4-6 Brodman mezok Def. 26 .Centralis motoros neuron syndroma 3 struktura alkotja : Piramispalya Extrapiramidali rendszer Kisagy A fo mozgato kereg a FRONTALIS LEBENYben talalhato. amibol a piramispalyak indulnak Kereg  piramispalya  Capsula interna  nyultagy.

a mutatoujj elso percenek hirtelen felxioja 27 . a felso vegtagon a flexorok. Koros reflexek: BABINSKI TUNET: nagy labujj dorsalfelxioja.Klinikum : . Acut fazisban renyhe.IZOMTONUS : ha a karosodas fokozatosan alakul ki mar kezdetben spasticus az izomtonus. . Acut elvaltozas eseteben csokken az izomtonus. az alson az extensorok. contracture eseten erosebbe valik. Elektiv jellegu: bizonyos izomcsoportokat jobban erint mind masokat.MOTOROS KIESES : paresis ( lehet enyhe vagy kozepes foku) plegia ( teljes benulas ) Lehet: monoparesis/ plegia = egy vegtag hemiparesis/plegia = egy oldal paraparesis/plegia = ket also vegtag erintett tertraplegia = mind a negy vegtag Altalaban kiterjedt paresis alakul ki. majd egyre konyebben.) talp karcolasa eloidezi az oregujj tonusos dorsalflexiojat es a labujjak terpeszteset. polykinetikus reflexek. a tobbi negy plantar flexioban LEGYEZOJEL ( Babinski II. Rugalmas jellegu: BICSKA TUNET passziv mozgatasra kezdetben nehezen megy. triceps surae megszoritasa OPPENHEIM-JEL : muato es huvelykujjunkat a tibia elere helyezzuk es kozepesen nyomva haladunk lefele SCHAEFER-JEL : az Achilles in megszoritasa Pyramisjelek a felso vegtagon: HOFFMANN-JEL : a beteg kozepso ujjanak vegpercet a jobb kezunk mutatoujjaval megtamasztjuk. majd kialakul a piramisos kontraktura WERNICKE-MANN fele TARTAS : felso vegtag FLEXOROK tonusfokozodasa. ujjunkkal megpoccintjuk a 2-4 ujjakat  a huvelykujj adductioja es flexioja +/. huvelykujjunkkal lefele nyomjuk majd hirtelen felengedjuk  huvelykujj flexioja es adductioja.REFLEXEK: Hyperreflexia. also vegtag EXTENSOROK tonusfokozodasa. CHADDOCK-JEL : a kulso boka felol a labhat karcolasa GORDON-JEL : a M. az elso szakaszban ( 1-2 het ) : petyhudt benulas. TRÖMMER-JEL : bal kezzel megfogjuk a beteg kezfejet pronalt helyzetben. .

Cerebri media karosodasa: felso vegtag es arc – faciobrachialis tulsulyu hemiparesis  A. fasciculatio 28 . Capsularis pyramis sy : ellenoldali massziv hemiplegia 3. Cerebri anterior : also vegtagi tulsulyu hemiparesis 2.Corticalis pyramis sy: altalaban ischaemias elvaltozas okozza  A. Agytorzsi pyramis sy : a karosodas oldalan agyidegi tunetek ellenoldali pyramis tunetek 5. Pedunculusban = capsularis 4. Gerincvelo : azonos oldalon benulas.WARTENBERG-JEL : a vizsgalo a sajat hajlitott ujjait a beteg hajlitott ujjaiba akasztja es felszolitja a beteget hogy a huzasnak alljon ellen  erokifejteskor a beteg huvelykujja behajlik ALTIPUSOK: 1.

29 .A gerincvelő ( Anatómia. L1 csigolya magassagaban a conus terminalissal vegzodik. tünetegyüttesek ) A gerincvelo a nyultvelo folytatasa. élettan. hosszanti feherallomany oszlopokat valaszt el. majd a filum terminaleval folytatodik. Szurke allomanya lepke alaku. kórélettan.

T12-S1 –lagyekhajlat.Szabalyok: Chippault: C=0 (nincs kulombseg a gyoker es a csigolya szama kozott) Th1-4 = 1 ( felso thoracalis szakaszban egy csigolya az elteres) Th5-8 = 2 Th9-12 = 3 Kahler-Pick: a felszallo es keresztezodo palyak ugy keresztezodnek. T10.mellbimbo.dermatomak: T4.koldok. S1-S5 lovaglonadrag 30 . hogy az alsobb szintrol indulok felszinesen fognak elhelyezkedni Foerster: a nem keresztezodo palyak. az also szintrol indulok belul fognak elhelyezkedni Gv.myotoma erzo . Karosodas tunetei: motoros .

Tunetek: azonos oldalon . haspressel kivalthato . hydromyelia. horegulatios zavar.petyhudt benulas.fel harantlezio .korelettani folyamat .vizeleturites : autonom holyag. vegetativ. spinothalamicus lateralis) B. anaethesia. beverzes.C  tetraplegia.valoszinu egy lokalis oedema ( oedema elmulasaval a tunetek etunnek) . ischaemia . funkcio csokken.motoros tunetek izomero csokkenes.Kronikus szakaszban: AUTOTRAUMATIZMUSOK .teljes atmetszes .irreverzibilis allapot .ha nincs harantlezio maradektalanul gyogyul HARANTLEZIO: . mert nem csak a sejttest karosodik) melyerzes ellenoldalon – ho es fajdalomerzes zavar ( tr. vasoplegia ) .par masodperctol par hetig tarthat ( akar 2-3 het ) . valamint pyramis jelek ( CMN Sy. decubitus . ejakulacio RETRAKCIOS REFLEX TAMASZKODASI REFLEX Gerincvelo karosodas formai: Teljes harantlezio: trauma. benulas ( petyhudt es spastikus ).Acut szakaszban: Gerincveloi SHOCK: . tumor 31 .Kezdetben petyhudt majd spasticus benulas BROWN-SEQUARD SY: .vegetativ Hirtelen karosodas eseten heves reakcio : oedema. trauma. A. trofikus zavarok. vegetativ funkcio zavar ( inkontinentia.ejakulacio TOMEGES REFLEX : vizelet.funkcio karosodas.Th. nem jelent feltetlenul atszakadast +/anatomiai karosodas . szeklet es vizeleturitesi zavar. szeklet. L  paraplegia .okozhatja: myelitis transversa. myelitis Hemisectio : Brown-Sequard Sy Kozponti karosodas: syringomyelia.

Hatso koteg. bizonytalan mozgas. hematológiai tünetek: • Sápadtság • Fáradékonyság • Glossitis. gyomor nyalkahartya atrofia -Zsibbadas az ujjakban Belgyógyászati. anaemia pernicioasa -Glossitis. • Pszichés zavarok Diagnosis • Hematológiai vizsgálat • Achlorhydria • B12 vitaminszint • Schilling teszt DD: kisagyi dysmetria: mindegy hogy csukott/nyitott szemmel. hatso szarv: tabes dorsalis Tobb strukltura karosodasa: subacut degeneratiok FUNICULARIS MYELOSIS : kombinalt sclerosis Oka a B12 vitamin hiany Tunetek: -Motoros zavar: gyenge. • Hyporeflexia • ± pyramis jelek (Babinski) • Polyneuropathia • Ambliopia. 32 . + Babinski jel. aztán 1x havonta es folsav ( 3x1/nap) 1-2 evig . gerincvelo: nyitott szemmel sokkal jobb Kezeles: B12 1x1000 μg/nap 1-2 hétig. foleg az also vegtag ataxia. spasticitas -Sulyos melyerzeszavar -Verkep: macrocyter anaemia. prof. majd javulas varhato. nyelvégés • Gyomorpanaszok • Hisztamin-refrakter achlorhydria • Hepatosplenomegalia • Hiperkróm megaloblastos anemia Neurológiai tünetek: • Paraesthesia • Ataxia • Hypo-anaesthesia spf. scotoma.

Az uregben uralkodo nyomas kovetkezteben a le. labra eses Attol fuggoen hogy hol van serules a kovetkezo jeleket eszleljuk : C3 C4 C5  legzeszavar is van C5 C6 -ig ep  vallov izomzata meg mukodsik C6 C7 -ig ep  konyok. A gerincvelo kozepso resze hianyzik. Az ureg nyomasa kovetkezteben masodlagosan elfajulnak a szomszedos le. Az erzeszavar lehet izolalt azaz disszocialt – hot es fajdalmat nem erzi. kisujj meg mukodik 33 . C7-C8 karosodik  kez sorvadasa : Aranne Duschaenne Sy Az erzeszavar fefuggesztett. ( 20-30 ev) Tunetek: Az uregkepzodes helyetol fuggenek.es felszallo palyak.hyperflexio + hyperextensio. A hydromyelia csak a kozponti csatorna tagulata.SYRINGOMYELIA ( syrinx=nad ) – a gerincvelo kozepen tobb segmentumra kiterjedo cso.autobalesetben Compressio. ovszeru ( felette es alatta is normalis ) Gyakran tarsul Arnold-Chiari Sy-val ( agytorzs es cerebellum fejlodesi zavara )  spinalis neuron karosodas  kis kezizmok.es felszallo palyak karosodnak.vagy resszeru ureg talalhato. melyerzes megtartott. proximalis izmok atrophiaja GERINCTRAUMAK Hyperflexioa. flexio-ratatio: kozuti baleset. ezert spasticus benulas es az elvaltozas magassaganak megfelelo erzeszavar alakul ki. Ha az elulso szarv is karosodik PMN Sy. alkar extensio meg van C8 T1 -ig ep  kez kisizmai. darabos tores : fejes ugras Darabos szetroppanas: fenekre. A kialakult uregek neha osszekottetesben vannak a canalis centralissal. A tunetek fiatal felnottkorban jelentkeznek. ittas allapot Hyperextensio: idosek traumatologiajaban. nyak hatratorese Ostorcsapas.

hirtelen mozdulat tunetei: derek fajdalom es gyoki syndroma. felfekvesbol --. szarnmazhatnak: bor ( furunculus .Vascularis karosodasok –nagyon ritkak Tunetei: derektaji fajdalom. majd – 5. galler. • methylprednisolon . psoas talyog. urogenitalis rendszer. also vegtag zsibbadasa --.4 mg/kg/óra 23 órán át • stabilizálás: – alapfunkciók – gerinc – VIGYÁZZ A GERINC MOZGATÁSÁRA!!! --. melanoma. Myelographia. inkontinentia. mandula – hematogen szoras utjan. Ha vegetativ zavarok is kialakultak mar . Metastasisok a prostata.8 órán belül elkezdeni – 30 mg/kg (kb 2g felnottnek!!!) iv bolus 15 perc alatt. mell.L4 -ig ep comb proximalis izomzata meg mukodik L5 –ig ep  nagyujj meg mukodik Sacralis  analis sfincterzavar Holyag es nemi szervek L1-2 simpatikus es S2-4 parasimpatikus beidegzes. pl. -Gyulladasos goc fertozo forraskent szerepel. tudogyulladas ). Diagnozis: Magneses rezonancia. Sebeszeti beavatkozas. felfekves szovodmenyekkel kell szamolnunk ( sepsis. CT ( csontos struktura ). tudo. Ha a 3 szalagrendszerbol 2 serul akkor gerincvelo instabilitas lep fel. Kezeles: Fontos a rogzites : halo.Nem trauma okozta csigolyatores: meningeoma. vese. carbunculus ).Gyulladasok -Epiduralis abcessus. fog.Daganatok 34 . neurinoma. lymphoma szintjerol --. -Direkt uton: pl. ha van neurologiai tunet.

Az anulus fibrosus karososdott rostjai kozott porckorongszovet turenmkedik ki ezt servnek nevezzuk. prostata. hemangioma Rosszindulatu: myeloma multiplex  csont Metastasis: tudo. neurilennoma Discus hernia A csigolyakozti porckorong rostos kulso gyurubol. az anulus fibrosusbol es az altala korbezart. mell. A korong kozepen helyezkedik el a kocsonyas nucleus pulposus. pajzmirigy Gerincveloi daganat: meningeoma. vese. ezaltal rugalmassaga csokken. befele egyre lagyabb allagu kotoszovetbol all.Joindulatu: osteoid osteoma. A kor elorehaladtaval a korong fokozatosan veszit viztartalmabol. Tipusai: DL / ML / M 35 .

lumbago. farzsába A tunetek hirtelen alakulnak ki. S1 ! Lumboischialgia Isiász. L3 ritkan. kesszurasszeru.Leggyakoribb az L4 L5 . also vegtagi fajdalom = ischias . A gyoki fajdalom megjelenthet mint derektaji fajdalom = lumbago. mozgasra fokozodik. A fajdalom intenzitasa a zsibbadastol a kibirhatatlan fajdalomig tarto skalan mozog.ischialgia. 36 . A fajdalom eros. vagy a ketto egyutt lumbo.

Nyujtasos probak: Lasegue +  az erintett oldalon fajdalamat jelez a beteg ha kinyujtott masik labat megemeljuk Charnley Siccard Bragard Naffzieger Bonnet Neri +  elorehajlaskor az erintett oldalon a terd reflexesen behajlik L4 gyok komprimalasa : L5 gyok komprimalasa : 37 .Jellemzo az antalgias pozicio : oldalfekves felhuzott labakkal. az ules gyakran fajdalmas. lumbalis szakaszon a fajdalmas gyok fele scoliosis van. enyhen hajlitott csipo es terd.

S1 gyok comprimalasa : Figyelmezteto jelek • Idosebb (esetleg túl fiatal) beteg • Fájdalom nyugalomra súlyosbodik • Általános tünetek: fogyás. fáradékonyság stb. rossz közérzet. 38 . • Anamnézisben malignus daganat • Parézis • Vizeletretentio vagy incontinentia Paraklinikai jelek: Nativ rontgen : Nem tudja kimutatni a porckorongservet.

vérzés) Kezeles: Ágynyugalom Fájdalomcsillapítás Lazítás (izom. MRI Differencial diagnozis: • Vese. Normalis esetben a kontrasztanyag a gyokerek szintjen meg egtypar mm-ig megfigyelheto. Myelographia: kontrasztanyag gerinccsatornaba kerulve telodesi hianyt mutat a serv szintjen. nem szuno fájdalom Cauda equina ( Lófarok ) 39 . pszichés) Alternatív gyógymódok Sebészi : A sebészi kezelés javallata • Paresis • Gyökelhalás • Incontinentia • Cauda bántalom • Relatív: ismétlodo. Scoliosis konkav oldala a serv fele lesz. metastasisok • Meningealis izgalom (gyulladás.Ha a csigolyak kozti res beszukul  porckorong degeneratio Serv eseten a fiziologias lordozis eltunik. húgy-ivari készülék ( vese kolika van jelen) • Csípo • Arteria elzáródás ( 6 P ) • Vénás thrombosis • Tumorok.

Leggyakrabban medialis porckorongserv okozza.
A cauda károsodás tünetei: • Felso: L1-L3(L4) • Középso: L4-S1 • Alsó: S2-S5 Lehet : Teljes / Részleges cauda sy. Teljes  Petyhüdt paraplegia (paresis), areflexia, incontinentia, érzéskiesés, Babinski -  DD ! hirtelen gerincvelo karosodas.

Cervico brachialgia
Nyaki szakaszon elhelyezkedo serv nyomhatja az A. vertebralist es a gerincvelot is. Legjellemzobb tunet a cervico brachailgia : vall es a kar fajdalma. Erintett gyoknek megfeleloen kar radialis vagy ulnaris felszinere es az ujjakba sugarzo fajdalom. Gyakran cask sensoros tunetek vannak, motoros kieses, reflex gyengesege, izomatrophia, autonom zavar. A fej koros tartasa : torticollis, leterocollis, farkasnyak Spurling jel: nyak hyperextensioba es hirtelen elforditasra  fajdalom a nyakban, karban ,alkarban.

40

A KIR demyelinisatios jelensegei
SCLEROSIS MULTIPLEX
Myelinhüvely • Oligodendroglia sejtek axonok körül feltekert, specializálódott nyúlványa. • Két Ranvier befőzıdés közötti ún. internodális szakaszt burkol be. • Biztosítja az idegpályák gyors, szaltatórikus ingerületvezetését.

Demyelinisatio • A myelinhüvelyt termelo oligodendroglia sejtek károsodásának (1) következménye, vagy • Direkt a myelinhüvely(2) ellen irányuló hatások eredménye. • Következményeként az axonokban folyamatos depolarisatio jelentkezik. • Az ingerület szétterjed a kis ellenállású extracelluláris térben. • Vezetési blokk alakul ki, ami az érintett területnek megfelelo. klinikai tünetek oka. • Remyelinisatio: incomplet, dysfunctionalis !! SM: • prevalencia: 25-224/100 000 ; a leggyakoribb, fiatal felnotteket érinto neurológiai kórkép • etiológia: ismeretlen, multifaktoriális betegség (genetika, környezeti faktorok, immunológiai faktorok) • Definició: - KIR krónikus megbetegedése – Gyulladás + fokális demyelinizáció – Térbeli és idobeli disseminatio – Mielinhüvely elleni autoimmun reakció – Exogen fertozés (?) – Axonalis degeratio – Genetikai fogékonyság • trigger: nem specifikus vírus infectio • nincs oki kezelés • elsı tünet: 24-25 év, átlag: 30 év (15-50 év) • nem: no:férfi > 2:1

41

DEF: A központi idegrendszer chronikus gyulladásos betegsége Myelin (oligodendroglia) károsodás jellemzi Gyulladás eredménye: multiplex myelin pusztulás és hegesedés (astrocyta) = plaque Charcot: „sclerose en plaque” a fehérállományban. Periódikusan neurológiai tüneteket és gyakran progresszív rokkantságot eredményez. Klinikai jellemzoi : Tobbszoros idoben egymast sorozatban koveto shubok, koztuk a tunetek teljesen vagy reszlegesen visszafejlodnek Multiplex, kulonbozo lokalizacioju gocok a KIR-ben, ennek kovetkezteben a tunetek valtozatosak Egyidoben allhatnak fenn igen tavol fekvo teruleteken laesiok. A demyelinisatiós plakkok leggyakoribb elofordulási helyei : • Nervus opticus • Chiasma • Agytörzs • IV. agykamra környéke • Gerincvelo • Corpus callosum. SM klinikai tunetei: Fáradékonyság „fatigue”- homérséklet, magas páratartalom, délután nem azonos a paresis mértékével Sensoros tünetek -”valami nem jó”- tuszúrás, hidegérzés, zsibbadás, szorító érzés - Lhermitte jel = fej extensioja ( elore hajtasa )  aramutesszeru erzes a gerinc menten Motoros rendszer károsodása – centralis : spasticus plegia, elenk melyreflexek, koros reflexek, spasticus jaras ( CMN Sy) Cerebellaris tünetek, „Charcot trias” : nystagmus, skandalo beszed, intencios tremor ; koordinacios zavar, szeles alapu bizonytalan jaras Agytörzsi tünetek, ophthalmoplegia, diplopia, disszociált nystagmus Opticus károsodás, „neuritis retrobulbaris”, leggyakoribb, lataselesseg csokken, hemianopsia, scotoma, discromatopsia;altalaban egyoldali Szfincter zavarok - Hólyag ürítés zavara Szexualis zavarok - impotencia, anorgasmia(genitalis hypaesthesia) Kognitív zavar, dementia, depressio
42

SM kórlefolyása : • Exacerbatio, relapsus, schub, attack: epizódszeruen jelentkezo neurológiai rendellenesség, melyet gyulladásos vagy demyelinizációs folyamat idéz elo • Kezdetben: 80-90 % relapsus-remissio – 10 év után 50 % progresszív (secunder progresszív) • 10-15 % primer progressziv: késoi életkor – progressziv paraparesis, vibratio érzés zavar, neurogén, spastikus hólyag • benignus

SM diagnosis : • Nincs specifikus diagnosztikus teszt • Alap: klinikai tünetek • MRI • Liquor vizsgalat : ( lumbalpunkciot mindig el kell vegezni, ha szukseges a diagnosis megerositesere ) oligoclonális IgG sávok • Kiváltott válasz vizsgálat(ok): – VEP ( vizualis kivalasztott potencialok ): kései, azonban megtartott hullámforma ( fenyingerles utan megnyult a corticalis kivaltott potencialok lappangasi ideje )
43

SM diagnosztikai kritériumai : -A jellegzetes elváltozások idobeli és térbeli szétszóródásának objektív bizonyítása (McDonald kritériumok): 1) SM kórismézheto, 2) nem zárható ki a lehetosége, 3) kizárható az SM fennállása. -Klinikai + legérzékenyebb, specifikus vizsgálat az MRI. -Két, az SM-re jellemzo lefolyású roham után. SM differenciális diagnozisa: • SLE • Lyme kór • Devic syndroma • CADASIL • Takayasu-kór • a. carotis dissecáló aneurysmája • acut disszeminált encephalomyelitis • myelitis transversa • leukodystrophia SM prognosis : • Primer progresszív rosszabb, mint a RRMS • <10 % súlyos mozgás korlátozottság 5 éven belül • Terhesség és a gyermekágy hosszabb távú prognózist nem befolyásolja (?) • Tartam: az elso tünettol kb. 25-35 év, 30-40 %-ban a halálok komplikáció (bronchopneumonia). • Depresszio 7× gyakoribb, mint a nem-SM populációban. SM therápiája: Csökkenteni a relapsusok számát, lassítani lehet a rokkantságot 1.Relapsusok kezelése 2.Symptomák kezelése 3.Eletminıség javítása 1.Relapsusok k. STEROID: mérsékli a vér-agy gát zavart. csökkenti az oedema képzodést immunreaktív sejtek, toxinok, vírusok bejutását gátolja gamma interferon felszabadulását gátolja átmenetileg javítja az ideg vezetését

44

i.v. Methylprednisolon (Medrol) 1 g/nap i.v. 3-5 napig Relapsusok számának csökkentése: – Interferon beta 1b: Betaferon 8 MIU másnaponta s.c. – Interferon beta 1a: lassítja a rokkantságot; Avonex 6 MIU/hét i.m. Immunomoduláns kezelés SM-ben Immunomoduláns kezelés javasolt : • Javuló-rosszabbodó forma • 18-50 éves életkor • Járóképesség (EDSS érték < 5,5) • Megelozo 2 évben min. 2 schub lezajlása • Nobetegek vállalják a fogamzásgátlást • Megfelelo compliance (legyen képes a beteg öninjekciózásra, vagy legyen megbízható hozzátartozója). Rendszeresen adott sc. ill. i.m. injekciók jól tolerálhatók. Relapsusok számának csökkentése – Azathioprin (Imuran) – Cyclophosphamid (Cytoxan): chr. Progressive SM>RR – Mitoxantrone (Novantrone) Mellékhatásai lehetnek: -helyi injekciós reakció, -depresszió (interferonok=IF), -átmeneti influenzaszerő tünetek (elso 3 hónap, IF) -neutralizáló antitestek megjelenése (Betaferon), mérsékelt neutropénia (IF) -májenzimek átmeneti emelkedése (elso 3 hónap, IF) 2.Symptomák k. – pyramis pálya: • spasticitás (baclofen 25-75 mg, tizanidine) • gyengeség, fatigue (amantadine) – cerebellaris laesio: • tremor: propranolol, clonazepam, carbamazepin – autonom rendszer: • vizelési zavar: Driptane (oxybutynin chlorid) 2x1 – paroxysmalis tünetek: • fájdalom (amitriptylin, carbamazepine) – Depressio (SSRI, triciclikus: imipramin)

45

claritromicin. testsúly kontroll Rehabilitáció SM-ben • gyógytorna.3. MRI. • Dg. • Ok: spirocheta (Borrelia burgdorferi) • „kullancs-encefalitis” • Korai tü. családi. TENS • fizikai terhelés figyelembevétele – Gyulladásos gócok gyógytornával nem tüntethetok el – Már kialakult bénulás sem gyógyítható – De a mozgás a közérzetet javítja. myalgia. szociális. fejfájás.4 hó..) – encephalitis. gyöki tü. cefuroxim) 46 . diéta. Közlekedési támogatás Foglalkozási therápia Depressio kezelése Torna. LYME kór • 1975 USA: arthritis + erythema chronicum migrans (ECM) + neurologiai tü. tarkómerevség Agyidegtü. amoxicilin. cefalosporin (ceftriaxon. liquor + plasma (BB ellenanyagok) • Kezelés : doxiciclin.): Cardialis: vezetési zav. ataxia.gen.Életminıség javítása Munkahelyi. myo-pericarditis ± kamra dysfunctio Neurologia: – tarkómerevség. a megmaradt képességek használatát segítheti A betegek állapota hosszútávon romlik – a kialakított mozgásprogramnak a változást követni kell. – poliradiculitis (agyidegek: VII.. jogi támogatás. lazító gyakorlatok • fizikotherápia. (facialis paresis) • Késoi tü. mielitis. ( 2 .30 nap): ECM Fejfájás.. III. (3 . + cardialis tü.

malignus neurolepticus sy.és perif. agy-. psihosis.polineurop. ataxia. 47 .és vegetative polineuropatia . agyideg-. bakt.v.. myelitis transversa.„Drug-induced”: • Zidovudine: miopatia • Nucleoside-antiretrovirális szerek: fájdalmas sensoros polineuropatia • Gyógyszer-túlérzékenység: neuroleptikum →→ Parkinson sy. g. az AIDS elso jele ! • Korai KIR érintettség (intracellularis transport a vér-agy gáton ?) „neurotropic virus”: liquor.gomba. agyideg (VII).. • Klinikai tü. neoplasia: viralis. leuco-encefalitis. idegek. perifériás. intrathecalis att.„HIV-related”: AKUT: asepticus meningitis. polimiositis KRÓNIKUS: dementia.. perif.. acute encephalopatia.Opportunista fertozés. • 10-20%: neurológiai tü.AIDS • 70 %-ban neurológiai tü.: .limfomák .

agytorzsi tunetek nincsenek • latencia es idotartam: fejmozgasnal latencia van. sulyos es forgo jellegu • kifejezett vegetatív tünetek • gyakori az egyidejű halláskárosodás. Enyhe szédülésnél csak ingadozik. sulyos ha agytorzsi. rotatoros vagy verticalis. Romberg  latencia utan • bulbusok fixalasa nem befolyasolja a tuneteket 48 . A vizsgáló a saját ujjával ellenőrzi. Barany tunet jelenlete • heves szédülés-élmény.Vestibularis tünetek • Vertigo • Nystagmus • Romberg próba . hogy van-e félremutatás. A peripheriás vestibularis károsodás jellemzői: • harmonikus vestibularis tünetegyüttes (a nystagmus lassú komponense. a lezio iranyaba valo tekinteskor fokozodik • a szédülés-élmény és a vegetatív tünetek enyhék v. összezárt lábbal egyenesen áll. enyhe ha cerebellum karosodas all fenn • gyakran társulnak egyéb agytörzsi (nuclearis agyideg-. • eses a lezio oldalara. de barmilyen iranyba. hanyas • eses . s úlyosabb labyrinthus laesio esetén a beteg oldal felé dől • Bárány próba . tünet nincs. ep oldalra tekinteskor fokozodik • Romberg. idotartam • bulbusok fixalasa.a beteg csukott szemmel. A beteget felszólítjuk. tinnitus • más kísérő neurol. szemzaras megszunteti a nystagmust es szedulest • gyakran van hanyinger. hogy a kinyújtott mutatóujját csukott szemmel tegye le. hosszúpálya és cerebellaris) kísérő tünetek. majd emelje vissza.gyakran a lezio oldalara A centralis vestibularis károsodás jellemzői: • a harmonikus jelleg többnyire nincs meg • Nystagmus kétoldali. hiányoznak. < 60 sec.sok információt ad az egyen súlyrendszer állapotáról. valamint a dőlés és a félremutatás iránya egybeesik) • nystagmus: fokent horizontalis.

• hanyinger. lobulus centralis. idotartama > 60 sec. • Romberg proba • Barany proba: ulo beteg lehunyt szemek.és érzékelő rendszerektől érkező információkkal – sokszoros visszacsatolás A kisagy fő működési egységei: Archicerebellum – vestibulocerebellum – (flocculonodularis lebeny) Paleocerebellum – spinocerebellum – (lingula. hanyas altalaban hianyzik • hallas csokkenes. „részeg-ember”) • Vertigo + nistagmus – kisagyi laesioban durva hullamu nystagmus latszik a goc iranyaba. ez a koros oldalra tekinteskor csokken. takarékos mozgások • Ezért:– állandóan felügyeli az izmokhoz és izmoktól érkező impulzusokat – ezeket összeveti az érző. célszerű. a szem behunyasakor csokken • Törzsataxia • Dőlés Paleocerebellum – spinocerebellum • Hipotonia – passziv mozgataskor eszlelheto csokkent izomtonus ( vegtagok passziv razogatasa ) • Discronometria • Törzsataxia (részeg ember) • Asynergia (hátradőlés) • Romberg helyzetben ingadozik Neocerebellum – cerebrocerebellum féloldali károsodás  azonos oldali tünetek 49 . kinyujtott karok  minket karjaval a laesio fele mutat • indikacios proba Kisagyi tünetcsoportok Kisagyi funkciók • Az izmok működésének összerendezése • agonista-antagonista összhang • célzott. tinnitus nincs • latencia es idotartam: fejmozgasnal nincs latencia. culmen) Neocerebellum – cerebrocerebellum – (kisagyi féltekék) Archicerebellum – vestibulocerebellum • Astazia • Járászavar (szélesalapú.

kirobbano beszedmod • Visszacsapási (rebound) jelenség (Holmes-Stewart) • Izomhypotonia. mozgás közbeni • Chorea• Athetosis• Ballismus. pes cavus. apro targy megfogasahoz tulsagosan szetnyitja ujjait).• Ataxia (neocerebellum). dysarthria – Areflexia. cardiopathia. – Állási-járási ataxia. polyneuropathiás tünetek – Pyramis-jelek Dystoniák. amyotrophia. Célkísérletek zavara (ujjhegy-orr és sarok-térd próba) • Adiadochokinesis – agonistak es antagonistak gyorsan valtakozo mozgasa nem a normalis utemben es folyamatossaggal zajlik le. dyskinesisek • Dystonia: blepharospasmus. torticollis spastica • tremor: nyugalmi. pes equinovarus. kyphoscoliosis. helyzeti. Friedreich-láb – Isch.a reszt vevo izmok nem egyszerre vagy a szukseges harmonikus egymasutanban mukodnek valamely motoros cel elerese erdekeben ( ujj-orr erintesi kiserlet. ingareflex • Súlybecslés zavara • Csillagjárás • Bárány próba Spinocerebellaris ataxia • Friedreich-betegség – Autoszomalis recesszív – Tünetek: 8-15 éves kortól – Alacsony növés. az alkar gyors pronatioja es supinatioja • Asynergia – a mozgast kivitelezo izmok es izomcsoportok munkaja nem osszerendezett ( negykezlab jaraskor nem keresztben alternalva mozognak a vegtagok ) • Intentios tremor – a celra iranyulo mozgas kozben a celhoz kozeledve egyre nagyobb fokban ter el a legrovidebb megkozelitesi vonaltol ( vizsgalhato az orr-ujj kiserlettel ) • Beszédzavar (skandáló) – szaggatott. nystagmus. terd-sarok kiserlet alkalmaval az idealis mozgasiranytol ide-oda eltero kilengesek eszlelhetok) • Dismetria – a tervezett mozgashoz szukseges izommukodes nagysaganak es sebessegenek helyes merteke hianyzik ( pl. intenciós. diabetes mellitus. hemiballismus • Tic: Gilles de la Tourettes-syndroma • Myoclonus 50 . pl.

• Tardív dyskinesiák Neuromuscularis betegsegek Felosztas: Neurogen folyamatok: amyotrophiás lateralsclerosis progressiv bulbaris bénulás spinalis izomatrophiák A neuromuscularis transmissio károsodása: myasthenia gravis A vázizomzat primaer betegségei: congenitalis myopathiák izomdystrophiák myositis/dermatomyositis toxicus myopathiák metabolicus/endocrin myopathiák. Diagnostika: Elektrofiziológia MEP Izom biopsia Biokémiai vizsgálatok Molekuláris biológiai vizsgálatok 51 .

+ Trendelenburg tunet  Izomsorvadas a hat hosszu feszito izmaiban ( hyperlordozis )  Izomsorvadas a hasizmokban ( darazsderek )  A beteg vadliaban pseudohypertrophia – nem izom. hanem kocsonyas kotoszoveti tapintasa van  Gowers jel: fekvo vagy guggulo helyzetbol a beteg csak a sajat testen megtamaszkodva es felkapaszkodva. mersekelt oligofrenia. Osztalyozas: 1. DYSTROPHIA MUSCULORUM PROGRESSIVA A vazizomzat sorvadasaval jaro genetikusan determinalt megbetegedesek. ( Duchenne. infantilis : Duchenne Benignus.Dejerine)  Nem progressziv. szivizom erintettseg. Oroklodes alapjan:  X kromoszomahoz kotott rec. Klinikum alapjan:  Medenceovi forma: malignus. Becker. EmeryDreifuss )  Autoszomalis recessziv  Autoszomalis dominans ( Landouzy. fokozatosan tud felallni  A malignus Duchenne formaban ± hormonalis zavarok. 52 . juvenilis: Becker  Facioscapulo-humeralis forma  Scapulo-peronealis forma  Torzs-vegtagovi forma  Acularis forma  Oculo-pharingealis forma Medenceovi forma : az izomrost membrane dystrophin nevu struktur proteinje hianyzik ( Duchenne ) vagy koros szerkezetu ( Becker ) Tunetek:  Izomsorvadas es gyengeseg a csipo izmaiban  Kacsazo jaras. congenitalis 2.A.

a proximalis kar es vallizmokban Erintett a m. aldolase es transaminazok  EKG. gyogytorna.  a vall abnormalis mozgekonnya valik  scapula alata  A homlokredok megtartottak  Dromedar tartas  Hyperlordozis a m. szocialis gondozas. histiokemiai vizsgalat (myogen leziora utal). m. pectoralis.Facioscapulo-humeralis forma A sorvadas az arc also felenek izmaiban. Ocularis forma: ptosis.serratus is. kevesbe az LDH. m. atmenetileg kifejezett asszimetriak. Echo: Duchenne.  EMG: myopathias minta  Labor: kifejezetten emelkedik a CK. megszunese.  Contracturak fejlodhetnek ki. erector trunci gyengesege miatt. 53 . Oculo-pharyngealis forma: szemtunetek + nyeleszavar + mimikai izmok gyengeseg Diagnozis:  Biopsia: dystrophin festes. molekularis genetikai vizsg. Becker es scapulo-peronealis formaban gyakori Kezeles: nincs ! . trapezius. ortopediai segedeszkozok. pszichoterapia. Scapulo-peronealis forma: a proximalis kar es distalis labszar izmok erintettek Torzs vegtagovi forma: altalaban a medence ( ritkan a vallov ) izmaiban kezdodik. lassu progresszioval a kulso szemmozgato izmok mukodesenek kifejezetebb beszukulese.

lehet azonban familialis is. kromoszóma Cu/Zn superoxid-dismutase (SOD1) gén mutaciójaszabadgyökök felhalmozódásaneurotoxicitás Krónikus vírus fertızések :polio. mangán Hormonális faktorok: androgen receptorok hiánya kóros parathyroid hormon mőködés megváltozott Ca és D vitamin metabolizmus Növekedési faktorok:hiánya.ólom.60 eves kor. polio szerő vírus fertızések Nehézfémek . spinalis izomatrophiak B. noknel gyakoribb. mutációja motoneuronok velük szembeni érzékenységének csökkenése Glutamat metabolizmus zavara: fokozott praesynapticus felszabadulás transportban szereplo fehérjék csökkenése glutamát dehydrogenáz enzim csökkent mőködése ↓ extracellularis glutamát felhalmozódás ↓ neuronok glutaminsav receptorainak excessiv ingerlése ↓ kálcium homeostasis felborulása szabad gyök képzıdés sejt károsodás és pusztulás 54 . ill. NEUROGEN MIOPATHIAK: ALS. gátlása. ( AD oroklodes ) 40. Egyéb ásványi anyagok: alumínium. progressziv bulbaris benulas.1.Amyotrophias lateralsclerosis CMN + PMN Sy Az esetek túlnyomó többsége sporadicus. Pathogenezis: Familiaris esetek: 21. higany stb.B.

gerincvelo) motoneuron károsodás tünetei Felso motoneuron károsodás tünetei : paresis. myelopathia. fasciculatio.Motoros neuropathia . pyramis jelek Alsó motoneuron károsodás tünetei : atrophia.Cervical spondylosis. spasticitas. majd thenar es interosseusok atrophiajam majomkez -vallov es kar izmainak lassu atrophiaja + fasciculatio -also vegtagok gyengesege lepcson jaraskor -az atrofia erinti a bulbaris beidegzesu izmokat is: a nyelv sorvad es fasciculal. hiányzó reflexek.Post polio syndroma . tumor . majd fokozottak es pyramisjelek vannak. -utolso allomas a torzs es legzoizmok sorvadasa -zsibbadas. hypotoniás paresis.Késoi myopathiák 55 .jelen vannak a basalis ganglion erintettseg tunetei -demencia Diff. diagnosis: .  Sporadikus ALS-ben -izomatrophia es gyengeseg szimmetrikusan valamelyik felso vegtagon -elso panasz a kezujjak gyengesege es a finom mozgasok zavara.Pseudodbulbaris paresis . nyeles es beszedzavar jelentkezik.Klinikai tunetek: Felso (motoros kéreg) + Alsó (agytörzs.Syringomyelia/bulbia . fajdalom -sfincter es erzeszavar nincs -reflexek : kezdetben a melyreflexek csokkennek.  Familialis ALS-ben – nemek egyforman erintettek -atlagosan 9 evvel korabban kezdodik -gyakran kezdodik az also vegtagokon .

Kezeles: Riluzole (2-amin-6-[trifluoromethoxy]benzothiazole) Modulálja : Glutaminergiás transmissiót – Praesynapticusan / Postsynapticusan NMDA (N-methyl-D-aspartate) receptorokat Glutaminergiás transmissió modulációja  Praesynapticusan gátolja a glutaminsav felszabadulását  Postsynapticusan gátolja az excitatorikus aminosav hatását Hatás kifejlodése a feszültség függo Na csatornákon keresztül Javasolt adag: 100 mg/nap Szignifikánsan no a betegek túlélése. Prognozis: Bulbaris tünetek: kezdo 14 % 3 évvel késobb 62 % Túlélés: 50 % 3 éven belül meghal átlag 4-5 év Viszonylag benignus esetek 40 évnél fiatalabb korban kezdodık.. A funkcionális állapot nem változik  eletminıség sem javul Jól tolerálható Biztonságosan adható Nincsenek súlyos mellékhatások A corticospinalis playa es a spinalis motoneuronok egyuttes degeneracioja  ALS 56 . Hg intoxikáció.Creutzfeld-Jacob betegség Paraproteinaemia Lymphoma Pb. Hatása a kezdeti tünetektol független.ALS szerő szindrómák: Cr .

-altalaban 1 eves kor elott kezdodik -jellemzoi: nyelvatrophia. reflexkiesesek. -kronikus juvenilis forma 57 . scoliosis. Infantilis tipus – SMA I (Werdnig-Hoffmann) 2.altalaban 3 eves kor elott bekovetkezik a halal SMA II. mellkas deformitasok. -a felnottkort altalaban nem erik meg SMA III. Egyéb betegségek . izomsorvadas. SMA I.2. Genetikusan determinált izomatrophiák (SMA) 1. sulyos. vazizmokban es nyelvben fasciculatiok .postpolio . areflexia Hiányzó érzészavar. Spinalis izom atrophiak Pathogenesis : Öröklodo Pathológia: Mellsoszarvi mozgatósejtek károsodása Klinikum: Atrophia Fasciculatio Paresis Hypotonia Hypo-. Osztalyozas: I. mar az intrauterine elet 3-6 honapjaban kezdodik -jellemzoi: izomatrophia. izuleti kontraktura.B. Intermedier tipus – SMA II 3.Bernhard II. legzeszavar.syringomyelia/bulbia. Felnöttkori SMA (Aran-Duchenne) III. Paralysis bulbaris progressiva IV. Vulpian .polio . Juventilis tipus – SMA III (Kugelberg-Welander) 4. fasciculatio. -AR.

fasciculation.-combizomzat atrophiaja. fasciculation. paresis. B. a massalhangzok kiejtese zavart. Progressziv bulbaris paresis -Idos noknel -A nyeles gyorsan romlik. fiatal felnottkorban kezdodik. a beszel lelassult.3. nyelvizmok atrophiaja + fasciculatioja -Garat. dysarthria ( izom gyengeseg miatt ). terdreflexkieses Vulpian-Bornhard betegseg -altalaban felnottkorban alakul ki -lassan progredial -vallovi izmokban atrophia. gegeizmok hypotoniaja  a belegzes stridoros. -A nyeles nehezitett 58 . a nyelv benul.

membr. MYASTHENIAK ES MYASTHENIFORM TUNETCSOPORTOK A neuromuscularis junctio betegsegei A neuromuscularis junctio (NMJ): NMJ mediatora az acetilcholin (ACh) NMJ: presinapticus ingerület → postsinapticus akciós potenciál →izomcontractio 3 része: Presinapticus membran:ACh szintézis. Ca++dependens). acetilcholinesterase (AChE) aktivitás Postsinaptikus membran : Redozott. 59 . felszabadítás(exocitosis.ACh-hidrolizis végtermékeinek újrafelvétele Sinapticus rés : 200Ă. Acetilcholin receptorok (AChR) a redok csúcsán: Centralis ion-csatorna: megnyílik az ACh-molekula kötodésének pillanatában. 10X hosszabb mint a presinapt.C. tárolás (sinaptikus vesiculumok). .

acetilcholin-esterase-gátlók (AChEG) →→ határozott javulási tendencia • spontán remissió. felszabadítás (exocitosis):N 60 . a fáradékonyság -ACh szintézis. tárolás zavara ACH felszabadulás zavara Botulismus Gyógyszerhatás Ach képzıdés gátlása Ach felszabadulás gátlása Postsynapticus károsodások Myasthenia gravis Congenitalis myasthenia Acetylcholinesterase hiány Slow channel syndroma ACHR hiány és/vagy károsodás Gyógyszerhatás .tárolás (sinaptikus vesiculumok).curare szeru Myastenia gravis Def: A harántcsíkolt izmok megbetegedése. Jellemzoje: • A harántcsíkolt izmok ismételt aktivációja vagy tartós feszülése után kialakuló kóros mértékő izomgyengeség • pihenés.hajlam • legjellemzobb tü.A NJ károsodásainak felosztása lokalizáció szerint: Praesynapticus károsodások Lamber-Eaton syndroma Congenitalis myasthenia ACH szintézis.ill. relapsus.

90 %-al csökken -neuromuscularis blokkád. A thymus hormonok elosegítik a T-helper sejtek differenciálódását. Gyakoriak a pathológiás változásai. Epithel sejtek 153 kD proteinjének és AChR-nek közös epitópja van. MG betegek thymocyta kultúrája AChR ellenes antitesteket szekretál. AChR ellenes antitestek a következı módon károsíthatják a NM transmissiót: Fokozva az AChR-ek degradációját A junctionalis membrán komplement mediált destrukciója révén ACh indukált ion csatornák tulajdonságainak megváltoztatásával Az ACh AChR-hez kötodésének blokkolásával 61 . A thymus myoid sejtjein AChR-ek expressálódnak. Thymus A thymectomia therápiás hatékonysága. Autoimmun betegség A neuromuscularis junctiók postsynapticus membránján lévo AChR-ek ellen irányuló immunisatio. farmacologiailag hasonló: curare: AChR ioncsatornájának blokkádja neurotoxinok (kígyómérgek): az ACh molekulák AChR való kötodését gátolják. AChR elleni immunválaszt provokáló faktorok: Vírus infekciók Bacteriumok (vírussal vagy bacteriummal közös epitoppal szembeni direkt szenzitizáció valoszinutlen ). -Thymus torzs sejtjeibol antigen specifikus T helper sejtek kepzodnek amelyek a B lymphocitakat AchR ellenes antitestek termeleserekeszteti. MG thymus gazdag AChR specifikus T-sejtekben.-AChR száma 70 . DR3). ezek pedig karositjak a motoros veglemezt (cellularis immunitás ) -Humoralis faktorok Fo károsodások: • az AChR-ek száma csökken • a postsynapticus membrán struktúrája szimplifikálódik A MG kifejlodésével szembeni fogékonyság genetikailag kontrollált ( HLA tipusok HLA-B8.

rágás. Ez kesobb kiterjed a bulbaris izmokra: nyelészavarok.A kompenzációs mechanismusok (AChR-ek szintézise és beépülése a membránba) csökkennek. medence-öv -proximalis végtag izmok -distalis végtag izmok 62 .30 év) és idosekben (60 .000 lakos Bimodális eloszlás Fiatalokban (20 . foleg azokban az izmokban melyeknek tartos tonusos funkciojuk van: -külso szemizmok: ptosis.000 lakos/év Prevalencia 5-10/100. diplopia. Epidemiologia: Minden rasszban és mindkét nemben elıfordul Incidencia 0.nagyon korai gyermekkorban / akár 80 év után is • Legtöbb remissio és halál az elso 5 évben • 10 év után a myasthenia miatti halál ritka • Általában a betegség 8-10 év alatt kiég. nasalis hangszín.4/100. a folyadék az orron keresztül visszacsurog -mimikai izmok: myastheniás arc Kesobb a vegtagizmokra is raterjed: -nyak.70 év) Férfi/no arány: < 40 év férfi : no = 1 : 3 > 60 év férfi : no = 3 : 2 Termeszetes lefolyas • Kezdet (átlagéletkor) no 26 év férfi 30 év Néha . artikuláció zavara. Panaszok es tunetek A nap folyaman fokozodo izomgyengeseg. váll-.

Osserman (1958) I. mint a III . II típusból.nincs crisis.eroteljes.A Enyhe generalizált MG  lassú progresszió. nincs crisis. gyógyszerekre rossz reakciókészség. élénkek -fluktuáció: napszakos.B Közepesen súlyos generalizált MG súlyos generalizált és bulbaris tünetek. hosszabb periódus alatt. Acute fulminans MG súlyos tünetek gyors progressziója.magas mortalitás IV. gyógyszerekre rosszabbul reagál III.légzési crisis. Differencial diagnozis: Oropharyngealis vagy végtag izmok gyengeségével kísért betegségek: • izom dystrophiák • ALS • progressiv bulbaris bénulás • egyéb eredető ophthalmoplegiák • mitochondrialis myopathiák • agytörzsi tumorok 63 . 96 % -Laboratóriumi vizsgálat AChR ellenes antitest meghatározás –emelkedett titer gyakorisaga a legnagyobb acut súlyos illetve súlyos chronicus MGben. egyik napról a másikra.gyógyszerre reagál II. gyakori a thymoma. magas mortalitás Diagnozis: -Pharmacologiai teszt Edrophonium chloride (TENSILON) i. Klinikai klasszifikáció . 58 % Egyes rost EMG (SFEMG) poz. thymoma 10%ban Mellkas rtg Mediastinum CT.a betegség folyamán érintett 85% -saját reflexek: normálisak v.v.. lassan (2-3 év alatt)alakul ki az I.-légzoizmok -ocularis tünetek: elso tünet 40 % . Késoi súlyos MG hasonló. Ocularis MG II. -Radiológiai vizsgálatok thymus hyperplasia 70%-ban. roved cholinesterase gatlas 2-5 percre dramaian csokkenti a tuneteket ( megszunik a ptosis ) -Electrophysiologia Repetitiv ideg ingerlés poz.

calciumantagonisták CRISISEK 64 . epilepsies rohamok. Stigmosan) –gyors.valproátok Narcoticumok Psychopharmaconok-benzodiazepin. generalizalt izomkontrakcio. cyclophosphamide. nyugtalansag.tetracyclinek Antiepilepticumok. cyclosporine ) III. Prednisolon ) egyéb immunosuppressiv szerek ( azathioprine.triciclicus antidepressansok Izomrelaxansok Diureticumok Magnesium D-Penicillamin Sulphonamidok Cardiovascularis szerek-beta adrenerg blokkolók. bronchiospasmus .de roved hatas Pyridostigmine (Mestinon) – Ambenoniumchloride (Mytelase) 15 mg Miostin = 60 mg Mestinon = 6 mg Mytelase Mellekhatasaik!: muscarinszeru no a nyaltermeles verejtekezes.phenytoin. nicotinszeru  fasciculation.barbiturate. therapia rezistentia eseteben. provokáló gyógyszerek : Antibioticumok. izomgorcsok Plasmapheresis ( myasthenias crisisben. ujszulott kori myastheniaban ) nagydosisú iv. Oki  thymectomia (irradiáció) corticosteroidok (nagydosisú és fenntartó. Adjuvans  K. hasi gorcsok.erythromycin. cerebralis  szedules.Kezeles: I.ACh felszabadulás gátlása Myastheniát indukáló v. Symptomás  anticholinesterase szerek Neostigmine (Miostin. szorongas. immunglobulin II. hanyas. incontinentia.phenotiazin. Ca Gyógyszerek hatása a neuromuscularis junctióra: Postsynapticus  curare-szerő Praesynapticus ACh szintézis gátlása . hasmenes.

Acut crisisek Légzési elégtelenség. immunoglobulinok: 0. dispnoe ·anartria ·nyugtalanság ·pO2 < 70Hgmm. aspiratio) Cardialis elégtelenség. Colinergias crisis: Bradicardia Fokozott izzadás.súlyos arrhythmia – szívmegállás Subacut crisisek Myastheniás crisis Cholinergiás crisis Oscilláló crisis Miasthenias crisis: Súlyos izomgyengeség+légzészavar+nyelészavar (AchEG gyengén.v.4g/tskg/nap.vagy nem hatnak) Akut légzési elégtelenség: ·tahipnoe. NEONATALIS MYASTHENIA Frekvencia: myastheniás anyák újszülötteinek 12 %-a Oka az anyából származó AChR-ellenes antitestek Tünetek: az elso 48 órában kezdodik néhány (3-4) hétig tart Prognosis: teljes remissio késobbi relapsusok nélkül Klinikai tünetek: nehezített szopás gyenge sírás petyhüdt végtagok hypotonia hyporeflexia 65 .légutak elzáródása következtében kialakuló fulladás (pl. pO2 < 92% Kezelés: ITO ! . plasmaferesis. I. nyálelválasztás Dispnoe Hasmenés Miastenias crisistol való elkülönítésben segit a Tensilon-teszt Kezelés: atropin 1-2 mg + AchEG elhagyása.

mobilizáció zavara (familiaris infantilis myasthenia ) az extraocularis izmok fluctualó paresise nehéz szopás. fokozódó degradációja. depolarisatiós blokk • „Slow-channel” syndroma AChR ion csatornák tartósan nyitva vannak. • ACh szintézis v. hányás és epizódikus apnoe • Motoros véglemez AChE hiány az izomzat súlyos gyengesége és fáradékonysága ACh szint emelkedés.néha légzési elégtelenség Lehetséges vagy ellenjavallt a terhesség ? A terhesség hatása az anya állapotára : • a panaszok és a tünetek általában enyhülnek (a terhesség relatív immunosuppressiv állapot) • néha romlás is lehetséges • nincs változás Közvetlenül szülés után: MYASTHENIÁS CRISIS ! CONGENITALIS MYASTHENIA SYNDROMÁK A NMJ heterogen betegségcsoportja Az anya egészséges A tünetek a korai gyermekkortól jelen vannak Pozitív családi anamnesis (autosomalis recessiv öröklodés) Ophthalmoplegia AChR-ellenes antitestek nincsenek (nem autoimmun) Thymectomia és a steroidok hatástalanok. Ca beáramlás scapularis és alkar izmok szelektíven gyengék és atrophiásak • Motoros véglemez AChR hiány az AChR csökkent szintézise v. Gyógyszer-indukált MG -Oka: D-penicillamin -Klinikai manifestáció hasonló a típusos autoimmun MG-hez -AChR-ellenes antitest titer emelkedett 66 . gyenge sírás.

mint a MG  subacut izomgyengeség és atrophia  fáradékonyság  a végtagok proximalis izmai és a törzsizmok érintettek  esetenként a külso szemizmok. Pathogenesis: karositja` •Autoimmun betegség mely a presinapticus membrant •Idegvégzodések ellenes antitestek •Kóros feszültség-függo Ca csatornák •Csökkent ACh felszabadulás az idegvégzodésekbol •Kóros NM transmissio. •Gyakran jelentkezik malignomak mellett •Altalban 40eves kor felett Panaszok és tünetek:  hasonló. hiányzó hatás • Immunosuppressiv kezelés – hatékony steroidok. bulbaris izmok is károsodnak  a saját reflexek renyhék v. plasmapheresis • Guanidin hydroclorid csökkentheti a tüneteket 67 .enyhe v. hiányoznak  ismetelt igenybevetel altalaban javitja Diagnozis: EMG – repetitive ingerlesre az amplitudo atmenetileg novekszik Kezelés: • Cholinesterase gátlók . de általában nem olyan kifejezett.EATON-LAMBERT S. azathioprin.

Stiff – Man Sdr. szellemileg epek -prognozisa jo 2. a tobbszori ismetles csokkenti A kez es nyelv izmait mindig kell vizsgalni. fluctualo sulyossagu zavara. eszrevetlenul kezdodik. azt jelenti.± rohamszeru petyhudt paresisek 3.D. hogy a beteg a megszoritott targyat/kezet jo ideig nem tudja elengedni. gyermekkorban . MYOSITISEK. a megkopogtatott izomban tonusos gorcs jelentkezik • A myotonias reakciot a hideg fokozza. Myotonia congenita Thomsen: a Cl csatornak betegsege. Neuromyotonia -tartos izommerevseg. kezujjakban karom allas 4. generalizalt -a betegek atletikus alkatuak. -AD. . cronicus progressziv. ANYAGCSERE ZAVAROK ) D. a hideg provokalja . lassan progredial -proximalis es axialis izmok merevsege  lasssu mozgas. Paramyotonia congenita Eulenberg: a Na csatornak defektusa okozza -AD.Fajdalmas izomspasmusok es myoclonusok kiserik 68 . MAS IZOMBETEGSEGEK ( MYOTONIAK.Myotoniak Oroklodo jellegu izombetegsegek. Formai: 1.KIR ismeretlen eredetu. Az izommembran elektrolyt transportjanak zavara.1. gyermekkorban kezdodik. Klnikum: • Tipusos jele a myotonias reakcio . myotonias reakcio es myohymia kiseri -20-30 eves korban. . amelyek az izomkontrakcio utani relaxacio elhuzodasa jellemez.

Anyagcsere betegsegek okozta myopathiak Feherje hianyoz allapotok  izomsorvadas Glikogen tarolasi betegseg Lipidtarolasi betegseg  izomgyengeseg 69 . aldolase ↑ . fenyerzekenyseg  PM: a proximalis izmok gyengesege miatt ulo helyzetbol csak karjai segitsegevel tud felemelkedni Diagnozis:  Labor: VSH ↑ .sarcoidosist kisero .3. . ANA  EMG: kis. a vizeletben myoglobin mutathato ki (  acut veseelegtelenseg)  Immunologia: RF. roved. bakteriumok.2. Klnikum:  Also vegtagok proximalis izmaiban kezdodo izomgyengeseg  Apontan myalgia es nyomaserzekenyseg  Heteken belul a karok es a nyak izomzatara ia raterjed  Nyeleszavar  Izomatrophia es reflex elteresek csak keson jelentkeznek  DM: erythema. az izomrostok endomysialis reszvetelevel. postinfectios myopathia ) .fertozest kovetoen : virusok ( benignus acut miositis. parazitak.malignomakhoz tarsulhat D.D. polyohasisos potencialok  Biopsia: L-s perivasculatis infiltratumok Kialakulhat: . CK. acut rabdomyositis. LDH. oedema.Myositisek A veredenyeket korulvevo intersticialis kotoszovet gyulladasos megbetegedese.

21 .anatómiai struktúrák . kínzó testi érzés.34 év: nok 92%. spontan fajdalom. Fájdalom kialakulása: . A fájdalomérzés a testi fájdalom tudatosult érzése. gorcsok.Alkoholos  gyengeseg. intracranialis folyamatok okozta fejfájás  különbözı anyagokkal vagy azok megvonásával kapcsolatos  általános fertozésekhez társuló  metabolikus zavarokat kísérı  koponya-nyak és érzékszervek betegségeihez társuló  cranialis neuralgiák és deafferentációs fájdalom  egyéb fejfájások Epidemiológia Fejfájás prevalencia: . férfiak 74% 70 .biokémiai folyamatok. Osztalyozas: Elsodleges (önálló) fejfájás kórképek:  migrén  tensiós fejfájás  cluster fejfájás  chronicus napi fejfájás  paroxysmalis hemicraniák Másodlagos (tüneti) fejfájások  posttraumás fejfájás  érbetegségek okozta fejfájás  nem ér eredetu. subacut petyhudt benulas Hypokalaemias Hyperkalaemias }  periodikus paralysis Normokalaemias K tartos  izomnecrosis alakul ki FEJFAJAS A fájdalom definíciója: A fájdalom eros inger okozta kellemetlen. duzzanat Eloketrolitzavarok: K atmeneti.

75 év felett: nok 55%. férfiak: 53% . perivascularis inflammatio: nyomásérzékenység Spreading depression (Leao) 71 .74 év: nok 66%. férfiak: 22% Migrén Def:rohamokban jelentkezo önálló fejfájás Eves prevalenciája 10 – 17% Elsosorban a munkaképes korúakat érinti -50 % 20 éves kor elott -90 % 40 éves kor elott Nokben háromszor gyakoribb. A migrén klasszifikációja: migrén aura nélkül (közönséges migrén) migrén aurával (klasszikus migrén) migrén variánsok basilaris migrén hemiplegiás migrén familiáris hemiplegiás migrén fejfájás nélküli aura szövodményes migrén Migrén pathomechanismusa: ! Pontos pathomechanismus nem ismert ! Genetikus és környezeti hatások „migrén-generátor”: locus coeruleus..55 . nucleus raphe dorsalis !Vascularis elmélet (Wolff) – vasoconstrictio: aura – vasodilatatio: lükteto fájdalom – érfali oedema. mint férfiakban Kezeles nelkul 4-72 orat is tarthat.

általános szempontok: -Nem gyógyszeres kezelés . antiepileptikumok.valltaji izomfajdalom. Ca-csatorna antagonisták. boseges vizeleturites.fronthatás Migrén tünetei Prodroma. alvás. Rohamkezelés Migrén rohamkezelés . lükteto . béta-receptor blokkolók. aura Fejfájás: féloldali. 72 .Rohamkezelés  nem specifikus :analgetikumok. fény. fejfájást követo kimerültség. komplex „terjedo gátlás” – regionális agyi véráramlás csökkenés – fokális elektromos mőködésgátlás – Kiváltó tényezok: . stress-felszabadulás ! . hányás.görcsös. nyak.kiváltó tényezok kerülése -Gyógyszeres kezelésnél megfontolandó: • A gyakori rohamkezelés krónikussá teheti a fejfájást! • A kombinált analgetikumok lehetoleg kerülendok. szelektív 5HT1B/1D agonisták (triptanok) B.sajt.Megelozo kezeles : szerotonin antagonisták. fizikai terhelés fokozza Kíséro tünetek: hányinger.premenstrualisan . antidepresszánsok. dihydroergotamin. csokoládé.eros.riboflavin A.hang.pihenés. közepesen eros . Migren kezelese A.alcohol . NSAID ± koffein antiemetikum  specifikus :ergotamine. felnap/ 1napig tart. vörösbor . esetenként neurológiai tünetek. a hajas fejbor tulerzekenysege.. A beteg ágyba bújik! A roham havonta 1-4 szer jelentkezik.occipitálisan kezdodo. hasmenés. izomlaz.stress.szag túlérzékenység.

• Megfelelo dózist kell alkalmazni. MAO inhibitorok alkalmazása B. vagy komplex aura -basilaris ill. nagy hatékonyság sumatriptan zolmitriptan rizatriptan eletriptan almotriptan lassú hatás.kisebb hatékonyság. 1991 Triptánok csoportosítása: gyors hatás. kevesebb rohamvisszatérés naratriptan frovatriptan Triptan adásának ellenjavallatai: -ischaemiás szívbetegség -angina pectoris. hemiplegiás migrén -súlyos máj. • Három roham közül csak egy szüntetheto meg analgetikum vagy ergotamin bevétellel. mint 4/hó) -kevés. trigeminus depolarisatiojának gátlása Sumatriptan – elso képviselo.vagy vesekárosodás -lithium. de nagyon elhúzódó roham -hatásos rohamtherápia hiánya 73 . Kábító fájdalomcsillapítóknak nincs helye a migren kezelésében! Triptánok hatásmechanizmusa: Szelektív 1B/1/D receptor agonisták Agyi erek vasoconstrictioja Vasoactiv neuropeptidek felszabadulásának gátlása N. myocardialis infarctus után -szívritmuszavar -nem beállított hypertonia -ischaemiás stroke -elhúzódó.Migrén profilaktikus kezelése Indikációk: -magas rohamszám (nagyobb.• Parenteralis gyógyszerbevételt célszerő elonyben részesíteni.

atípusos aura .maker”) -trigeminovascularis rendszer aktiválódik -CGRP. topiramat Antiepileptikumok .gyakori.migrén + anxietas .atenolol) -triciklikus antidepresszánsok (amitryptilin) -antiepileptikumok (valproat. VIP felszabadul 74 . gabapentin.Elsoként választandó szerek: Nagy hatékonyságúak -ß-blokkolók (propranolol. súlyos rohamok . metoprolol.migrén + essentialis tremor Cluster fejfájás Pathomechanismusa: -pontos pathomechanismus nem ismert -neurovascularis fejfájás -azonos oldali hypothalamus zürkeállomány aktiválódik („diencephalis pace . lamotrigin. topiramat) -serotonin-2 antagonisták (pizotifen) Kis hatékonyságúak -Ca-csatorna antagonisták (verapamil) -SSRI-k (fluoxetine.migrén + epilepszia .migrén + depresszió . sertraline) -NSAID-ok (naproxen) -riboflavin -Mg Másodsorban választandó szerek Nagy hatékonyságúak -serotonin-2 antagonisták (methysergid) -Ca-csatorna antagonisták (flunarizin) -MAO-inhibitorok (phenelzin.migrén + bipoláris betegség . moclobemide) Antiepileptikumok: valproat.elhúzódó.analgetikum abusus .Indikációi: .

conjunctiva belövelltség. supraorbitalis és/vagy temporalis. általában azonos idoben. Kezeles: indomethacin.arcizzadás.Tünetei Fejfájás: súlyos. orrdugulás. -dihydroergotamin -intranasalis lidocain -kortikoszteroidok Profilaktikus kezelés Kezelési elvek: kezelést a periódus elején kell kezdeni terápia a fejfájás megszunését követoen még 2 hétig kezelést fokozatosan kell befejezni következo cluster periódus elején a terápia újraindítása indokolt Gyogyszerek: -verapamil -ergotamin tartarat -lithium carbonat -valproat -dexamethason -pizotifen Kronikus paroxysmalis hemicrania Klinikailag hasonlit a cluster fejfajashoz. 80% férfiak !!! Roham gyakoriság: naponta 1 .8. 15 perc. jellemzoen éjszaka. tobb mint 5 roham / nap. orrfolyás. periodikus Kíséri tünetek: azonos oldali könnyezés. féloldali. lükteto. sc.. homlok . noknel haromszor gyakoribb.3 óra 30-50 éves korban. viszont a rohamok rovidebbek ( 245 perc ). Horner – syndroma Kezelés Rohamterápia: -100%-os oxygen belélegeztetés (7-10 l/perc) -sumatriptan inj. 75 .

benzodiazepin: függoség veszély! Profilaktikus kezelése Indikációk: krónikus forma fejfájás idıtartama meghaladja a napi 3 .Izomrelaxansok hatása kérdéses . Gyakoriság: ..non steroidok (naproxen.. mint 15 alkalom ( tartama 30 perc . paracetamol.1 hét között) .. de a supraspinalis facilitatio különbözik!! Fokozott fájdalomérzékenység. ibuprofen…) .) .epizodikus: havonta kevesebb. napközben jelentkezik.triciklikus antidepresszánsok (amitriptylin. Pathomechanismusa Trigeminalis caudalis magcsoport neuronjainak hypersensitisatiója Exteroceptív gátlás csökkenés Basalis ganglionok. legalább 6 hónapon át.) . limbicus rendszer. fizikai terhelésre nem fokozódik 2. indometacin.4 órát konvencionális kezelés eredménytelen gyógyszer abusus (analgeticum. benzodiazepine) Profilaktikus kezelés: . kétoldali.Analgetikum. pericranialis izmok feszülése Tünetei: 1. Kíséro tünetek nincsenek 3.chronicus: havonta több mint 15 fejfájós nap. tevékenységet nem gátolja. sertraline. Kezelése Tüneti kezelés: . serotonerg neuronok szerepe Hasonló a migraine-hez.egyszerő analgetikumok (aspirin..Tenziós fejfájás A leggyakoribb önálló fejfájás típus éves prevalenciája 20-30% Nokben gyakoribb Kezdete általában a fiatal felnottkor.) 76 .SSRI készítmények (fluoxetine.közepes.mianserin. Fejfájás: nyomó .feszíto. enyhe.

relaxatiós módszerek) ± anxiolitikumok ..MAO-inhibitorok (moclobemide) .fizikoterápia 77 .feszültségoldás (autogen tréning.

nagyerek occlusioja esetén a betegek 25%-ban jelentkezik fejfájás Lokalizáció:  ACM.leggyakrabban kisagyi vérzés esetén 78 . esetleg homlokba sugárzik  a.diastoles nyomás emelkedése .gyenge . ACA: halánték. meglassult psychomotilitás.súlyos.közepes erısségő. tompa fejfájás. kétoldali.a betegek 20%-ban jelentkezik fejfájás . basilaris: diffúz.és fizikai megterhelés . fejteto  a. Akut ischaemiás cerebrovascularis laesiok . hasogató.hirtelen vérnyomásemelkedés . homlok.psychés.tartósan magas vérnyomás esetén diffúz.Hypertonia és cerebrovascularis betegségek okozta fejfájás Hypertonia: . tarkótáji (esetleg homloktáji). vagy lükteto jellegu . tarkótáji Jellege: .a vérzésnek megfelelo lokalizáció . lükteto Intracerebralis vérzések: . vertebralis: retroauricularis.

basalis és a hátsó skálai tumorok esetén A fájdalom jellege.késobbiekben diffúzzá váló lükteto fejfájás Cranialis neuralgiák . eros. kevert hypoxia és hypercapnia. hasogató .és hyperglykaemia.2 mp) éles. heves.idoskorban leggyakoribb a herpes zoster neuralgia (herpes zoster ophthalmicus) Agydaganatok által okozott fejfájások Agydaganatok 70% .befolyásolja a hypertonia és a koponyuri nyomásfokozódás Subarachnoidealis vérzés: .multifaktoriális etiológia és patofiziológia . intenzitása változatos Anyagcserezavarokhoz társuló fejfájás ( hypoxia. szokatlanul eros.háromszoros Súlyos. az esetek 40% . egyre fokozódó. occipitalis) . uraemia.át kíséri fejfájás.heves.tarkótáji. glossopharyngeus-. hypercapnia. hypo. hirtelen jelentkezo késszúrás . vaksággal járó betegség A betegek 90%-ában a fejfájás a vezeto tünet Eros.ban vezeto tünet Lokális tünet (lokalizáció!). koponyauri nyomásfokozódás okozta fejfájás Leggyakoribb a fejfájás occipitalis. occipitalis-neuralgia . egyéb anyagcserezavarok ) 79 . feszíto jellegu .trigeminus-. féloldali (halántéktáji.fájdalom jellemzoi: hirtelen kezdodik hirtelen befejezodik rövid ideig tart (1 .szeru fejfájás Arteritis temporalis Eletkor elorehaladtával gyakoribb Nok kockázata kétszeres ..

tudatzavar. lükteto fejfájás – neurológiai és pszichés tünetek Hyperglycaemia [G] >22 mmol/l – tompa. tumor) Alvási apnoe Klinikai tünetek: fejfájás:  hypoxia: féloldali. koncentrációzavar. eros  alvási apnoe: diffúz tompa. zavartság. Fokozódó dyspnoe 5. aluszékonyság  intentiós tremor és izomrángások Hypoglycaemia [G]<2. Késoi: postanoxiás encephalopathia Hypoxia és hypercapnia Chonicus tüdobetegségek (emphysema. nyomó fejfájás – neurológiai és pszichés tünetek – agyoedema Uraemia Chronicus veseelégtelenség Tunetei: 80 . Lükteto fejfájás (vasodilatatio) 2.2 mmol/l – tompa. nyomó fejfájás (agyoedema) 3. asthma bronchiale. Tompa. figyelmetlenség. kétoldali görcsös – lükteto  hypercapnia: diffúz görcsös. neurológiai tünetek 4.Hypoxia Magassági fejfájás Decompressiós betegség Klinikai tünetek: 1. fibrosis. nyomó  lassú gondolkodás.

koffein. esetenként progrediáló tudatzavar. mono-nátrium glutamát. nyomó jellegő fejfájás.eros nyomó. lükteto féloldali vagy diffúz fejfájások Krónikus hatás: . nikotin . dadogás).akut. hányás – nyugtalanság.analgetikumok.analgetikumok. • fokális és generalizált epilepszia. koffein 81 . izomgörcsök. alkohol. hányás. vagy 24 órát követoen kialakuló tünetek: tompa. Dialízis fejfájás Chronicus hemodialízis. hányinger. alkohol. • beszédzavar (dysarthria. ergotamin . személyiségzavar. dialízis encephalopathia Progrediáló tünetcsoport: • tompa.– heves fejfájás – hányinger. ergotamin. krónikus expozíció abbahagyása . zavartság. • egy év alatt halálhoz vezethet Fontos az aluminium szerepe! Különbözo anyagokkal vagy azok megvonásával kapcsolatos fejfájás Akut hatás: . nitrátok. • intellektus hanyatlás. tájékozatlanság – convulsiók – hypnoid tudatzavar A toxaemián kívül a hypertonia is fontos befolyásoló tényezo! Dysaequilibrium syndroma – metabolicus encephalopathia – dialízis közben.diffúz lükteto fejfájások Megvonás: .nitritek. migraine-ben lükteto fejfájás. nyomó jellegu.

) javítása • szexuális funkciók javítása • fejfájás. homlokra... lükteto fejfájások Szem betegségeihez társuló fejfájás Glaukomás roham: . gyors oldása • alvás minoségének javítása. fájdalmak ! ORGANIKUS IRÁNYÚ ÁTVIZSGÁLÁS ! DEPRESSZIÓ DIAGNOSZTIZÁLÁSA Antidepresszívumok a fájdalom terápiában Antidepresszívumok hatásai • hangulat javítása • szorongás.neurológiai tünetek jelentkeznek 82 .diffúz nyomó.ha: . mely a szembol.fejfájás jellege megváltozik ..jellegzetes látászavar Depresszió és krónikus fejfájás kapcsolata Krónikus fájdalom  hangulatzavar Depresszió krónikus fejfájás.szemészeti vizsgálat (szemnyomás mérés!) .sürgosségi ellátást igényel . nyugodt.szisztémás betegség mellett jelentkezo fejfájás .Sürgos ellátást igényel. szem körüli régióból a fejtetore.fokozatosan erosödo fejfájás . folyamatos alvás biztosítása • kognitív funkciók (memória. koncentrációképesség.hirtelen fellépo fejfájás .igen heves fájdalom. tarkóba sugározhat .korábban nem volt fejfájás . fájdalom megelozése Fejfájások ellátása .

fogászat. gigantopyramidalis -Finom mozgasok.Precentralis: Elemi mozgasok kergi vetulete. melléküreg. • Primer motoros mező:– Gyrus centralis anterior. vascularis betegség)  koponya MR (tumor. Kiertekeli az exteroceptiv es interoceptiv informaciokat es ennek megfeleloen valasztja ki a megfelelo motoros valaszt a lehetseges mintak kozul. …) Terápia . neuroimmunológia)  liquor vizsgálat (gyulladás. Brodman 4. neurológiai. érmalformatio. precentralis.polypragmasia kerülése. C gerinc)  EEG (gyulladás.tüneti terápia . szemészeti vizsgálat  labor vizsgálatok  Rtg. SAV gyanú)  góckutatás (fülészet. anyagcsere zavar. a motoros rendszer egyeb szerkezeteit informalja a tervezett mozgasrol -G. karosodasa eseten izgalmi vagy paresis az ellenoldali izomero csokken. distalis mozgasok ugyetlensege. Frontalis lebeny Ket resze van: mozgato es preforontalis terulet.oki terápia . disztalis izmok szinergias mukodese -Izmok aktivitasanak idobeli folyamata. epilepsia)  koponya CT (tumor. (koponya. • Premotoros mező: Br6 -Proximalis izmok es vegtagok egyuttmozgasanak kontrollja -Acusticus es vizualis ingerek altal inditott akaratlagos mozgasok -Specialis mozgasok elokeszitese es posturalis tartas beallitasa 83 .Diagnosztikus teendok:  részletes anamnesis  belgyógyászati.demyelinisatio. megszüntetése LEBENY.SZINDRÓMÁK A.

bohokas.beszedzavar * ideomotoros apraxia – cselekveszavar Frontalis lebeny karosodasra utalhat: 1) Depresszio 2) Moria (korosan beszedes.viccelodo hangulat). euphoria 84 . tervezett mozgasok kontrollja -Beszed inditasa  motoros beszedmezok aktivalasa -A mozgasinditas legfobb kergi osszehangolo kozpontja -Ingerekre: iranyitott figyelem orientacio -Agytorzsi es spinalis motoneuronok mukodese • Tekintésközpont Br8 * motoros aphasia .-Elokeszito aktivilas • Supplementer motoros mező Br6 -Mozgasok tervezese.

fajdalom).2.Parietalis lebeny Szerepe: sensoros (latas.targyak nem felismerese tappintas utan. tajekozodasi zavar hemianopsia.39. apraxia – cselekveszavar anosognosia. Primer sensitive mezzo: Gyrus postcentralis Brodman 1.7.az ellenkezo oldal benulasat nem veszi tudomasul autopagnosia.40 A motoros es erzo homunculus: a vetuletek nagysaga a mozgas es erzes kifinomultsagatol fugg.3) Onkritika hianya 4) Reflexek elenkek 5) Tekintesi kospont: nezi a leziot 6) Szaglopalyak: koponyaalapi toresnel B. hallas) es sensistiv ( erzo. tapintas. * agnosia.3 Asszociacios erzomezok Brodman 5.sajat testresz felismeres hianya constructiv apraxia.terbeli.latoterkieses 85 .

Itt futnak a latopalyak az also retina felbol.Serules tunetei : 1) Ellenoldali kezhasznalat kerulese 2) Homonym quadrans anopsia a latoter also reszeben 3) Ellenoldalra iranyulo figyelmetlensegi hemianopsia 4) Elleoldalon kivalthato optokinetikus nystagmus 5) Jackson rohamok.Temporalis lebeny Az epilepsziak nagy resze innen indul ki . amit feloldali motoros roham kierhet 6) Terbeli tajekozodasi zavar 7) Tapintasi agnosia 8) Ha dominans felteke construktiv apraxia. mar kis lezio is kepes epilepsiat okozni. dyslexia. ( Wernicke ) : beszed megerteseben van szerepe Itt vegzodnek az asszociacios rostok a sensoros kergi reszekbol es az exteroceptiv vegetative afferens rostok. amnesticus afazia. C. Serulese: 1) Memoriazavar 2) Elbutulas. 86 . Demencia Gyrus temporalis sup.

szaglas 5) Hippocampus  psziches zavar. kulcszorges ) Tunetek: 1) Homonym latoterkieses.a beteg a beszedet megerti. izleles.*hallasi agnosia. de a kulonbozo zajokat nem ismeri fel ( pl. memoriazavar 6) Mindeket oldal erintett  sulyos amnesia. neuronja. kopogtatas. esetleg generalizalodas 4) Rohamszeru hallasi szenzaciok. foleg a felso quadrans anopsia 2) Ha a globul pallidus serul  mozgasok osszerendezettsege zavart.Occipitalis lebeny Latopalya 4. hangulatzavar D. Neha psziches zavarok jelentkeznek serulese esten. choreoatetoid mozgas 3) Pszichomotoros epilepszias roham. 87 . radiation optica a fissure calcarina tajekan fekvo area striataban.

Beszed zavarok : APHASIA • Motoros aphasia ( Broca area ) – a beszed lassu.Agykergi tunetcsoportok 1. szaggatott. rosszul articulal. a beszed megertese altalaban jo 88 .

szótalálási zavar. aphaziasok hibas szohasznalata Paraphasia – nyelvbotlas.Felismeres zavarok: AGNOSIS • Visualis agnosia – lat. beszedkesztetes hianya a beteg ebersege ellenere 2. mondatokat. • Vezetéses aphasia ( a Broca es Wernicke kozti palyak karosodasa – fasciculus arcuatus ) – a beteg nem tudja utanunk mondani a szoveget • Anomiás ( amnesticus ) – a beszed folyamatos de erthetetlen. hangszalagok benulasa miatt • Echolalia – a beszelgetopartner szavainak ismetelgetese • Jargonaphasia . nem tud dolgokat megnevezni • Totalis ( globalis ) aphasia – a beszedet nem erti es nem kepes kifejezni magat. • Alexia – az olvasas kepessegenek szerzett zavara • Agraphia – iraszavar amit nem magyaraz a kez gyengesege/ugyetlensege • Agrammatismus – a beteg foneveket hasznal igek es jelzok nelkul • Anarthria – dysarthria – a beszed motoros kepzesenek zavara/ hianya megtartott beszedkepesseg mellett • Anomia . mondatreszek elvetese. megnevezesi zavar • Aphonia – hangkepzes nincs. agraphia • Neglect : feloldali terre vonatkozo figyelemzavar. de nem ismeri fel • Anosognosia – ellenkezo oldali vegtagjainak benulasat nem veszi tudomasul • Asomatognosia • Astereognosia – nem ismeri fel a targyakat terben • Prosopagnosia – arc fel nem ismerese ( hang utan felismerheti ) • Gerstmann-sy: ujjagnosia ( ujjak megnevezesenek a kepessege). csereje Neologismák – ujdonkepzett. acalculia. de hangokat tud formalni.sensoros.Cselekves zavarok – APRAXIA • Ideomotoros apraxia – mozgasmintak hasznalatanak zavara a cselekves fogalmanak elvesztese kovetkezteben • Ideatoros apraxia – osszetett mozgasfeladatok vegrehajtasanak zavara ( Par-Occ. jelentes nelkuli al szavak • Logorrhea – tulzott beszedkesztetes • Mutismus – nemasag. jobb-bal tévesztés. se kepezni nem tudja a szavakat.• Szenzoros ( Wernicke area ) – a beteg se megerteni. Par-Temp mozgastervezesben van zavar ) 89 . a felfogas zavara nelkul 3.

elvont gondolkodás-. üzletben 90 . diabetes mellitus. memória-zavar 2. családi halmozódás – helytállás otthon. szerzett szellemi képességek elvesztése. depresszió. kockázati tényezők • alkohol. munkahelyen. executio-zavar – mindez a mindennapi tevékenységet rontja – a beteg éber. más kognitív zavar • afázia. apraxia.: Elbutulás. figyelem-. utcán. hajlamosító-. Demencia gyanus jelek: • a beteg memória zavarra panaszkodik • a család észrevételei • más betegség kapcsán • a családorvos gyanuja • aktív szűrés!!! Kórtörténet. koponyatrauma. ítélőképesség-. Demencia = TÜNETCSOPORT: 1. pitvarfibrillatio.• Kinetikus apraxia – mozgaszavar egy vegtagon ( foleg finom mozgas ) • Konstruktív apraxia – a beteg szemkontrollal sem kepes bizonyos mozgas feladatokat teljesiteni. a kognitív működés – globális – progresszív – krónikus zavara. stroke. kórelőzmény. nem zavart. agnozia. • számolás-. illetve a fenti tunetek nem csak a zavartság ideje alatt jelentkeznek. heteroanamnesis: – kiváltó-. DEMENCIÁK Def. hipertonia.

Lewy. VASCULARIS. Demencia oka: INTRACRANIALIS: DEGENERATÍV: Alzheimer. boxolók Hydrocephalus FERTŐZŐ AIDS. prion: Creutzfeldt-Jakob. metastasis.• étkezés. Pick. meningitis EXTRACRANIALIS: MÉRGEZÉSEK Alkohol. pajzsmirígy HIÁNYBETEGSÉGEK B12. tisztálkodás. ANYAGCSERE Wilson SZERVELÉGTELESÉG Máj. dialízis. gyógyszer. PESS. szív. Huntington. Guam. Lyme. pénz. vásárlás. POST-STROKE TÉRSZŰKÍTŐ FOLYAMATOK. CO GENETIKAI. vese. előzetes tudás-szint. alkalmazkodás – incontinentia urinae. alvi et emotionalis – iskolázottság. POST-TRAUMÁS : Tumor. fólsav Vizsgalat: – általános – neurológiai: góctünet? – pszichiátriai – neuropszichológiai – neuroradiológiai – laboratóriumi: • Teljes vérkép • Serum elektrolytok (Ca is) • Vércukor • Urea/kreatinin • A máj állapotára utaló vizsgálatok (enzymek) • Pajzsmirigyfunkció • Serum B12 vitaminszint 91 . drog. öltözködés. Parkinson. neurosyphilis. Subduralis hematoma. tájékozódás.

Képalkotó eljárások: •Potenciálisan kezelhető okok gyanúja esetén – tumorok – subduralis haematoma – hydrocephalus – Stroke •Kötelező: – Neurológiai góctünet – Anamnezis. A dementiák differenciál diagnózisa: • DEPRESSZIÓ – megelőzhet – kezdeti tünet lehet 92 . vizsgálat agyi károsodásra utal.• Syphilis szerologia.

stroke. CT/MRI atrófián kívül más is. szélesebb sulcusok frontalisan és parietalisan. . CT/MRI) • Ok-okozati összefüggés • Leggyakrabban: multiinfarktusos. • ENYHE KOGNITÍV ZAVAR (MCI) • DELÍRIUM • AMNESIA • LEBENY.és KORTIKÁLIS SZINDRÓMÁK • A FIGYELEM ZAVARA ALZHEIMER DEMENTIA – dementia – nincs más ok – lassan progresszív – kortikális tünetek – nincs neurológiai tünet – CT/MRI: atrófia – Más degeneratív dementia: Pick. epilepsia.Alzheimer kór: keskenyebb gyrusok. góctünet. kockázati tényező – post-stroke • KORFÜGGŐ FELEDÉKENYSÉG (AAMI).– társulhat – elősegíthet. Lewy test-betegseg stb – Nem jellemző: hirtelen kezdet. multilacunaris 93 . VASCULARIS DEMENTIA • Cerebrovascularis betegség (kockázati tényezők.

urinae – járászavar (astasia. KEVERT formak is lehetnek: Alzheimer + vascularis Alzheimer + alkohol Vascularis + alkohol Alzheimer + vascularis + alkohol } + depresszio A dementiák praktikus csoportosítása Irreverzibilis dementiák Reverzibilis dementiák : • subduralis hematoma • tumor (frontalis) • alkoholos • hydrocephalus • metabolikus • gyógyszer-okozta • pseudodementia A vizsgálatok célja a megállítható vagy visszafordítható dementia típusok felismerése! Dementiák kezelése • acetilkolinészteráz-bénítók: – donepezil (Aricept) 94 .• Speciális: – Binswanger-kór (encephalitis subcorticalis chronica progressiva) ~ ≠ leucoaraiosis – CADASIL (cerebral autosomal dominant arteriopathy with subcortical infarcts and leucoencephalopathy) • Jellemző: – anamnesis: stroke. TIA – stroke utáni tünetek. – kockázati tényezők hiánya. – depresszió • Nem jellemző: – negatív CT/MRI. abasia). – pseudobulbaris tünetek. – incontinentia emotionalis.

ECF 100-150 ml . időszakos mentalis vizsgálat is – Dementiát okozó vagy dementiához hasonló állapotok differenciál diagnózisa. CSF 100-150ml . E • Szimptomatikus kezelés • gondozás Mi a (család)orvos feladata? – A dementiához vezető kockázati tényezők korai felismerése. neuron 500-700ml . ver 100-150 ml .– rivastigmin (Exelon) – Galantamin (Reminyl) • Memantin (Ebixa) • Neurotroprotectiv szerek • Vitaminok: B. kezelése (primer preventio) – A dementiát okozó betegségek követése. kezelése. 95 . Koponyauri nyomásfokozódás Agyszovet : gliaszovet 700-900 ml .

Hirtelen kialakulo KNYF halalos lehet . foleg mozdulatokra. microcirculatiot. : tekervenyek teltek. Tipusai: o Citotoxikus: az intracellularis vizeterk nonek. ver.agy gatat. Okai: • Koponyauri terfoglalas • Agyvelogyulladasok • Agyhartyagyulladasok • Koponya es agyserulesek • Liquorelfolyasi akadalyok • Gyogyszerek es toxikus anyagok • Hegyi betegseg Tunetek: Klasszikus triasz: -fejfájás -hányás -szemfenéki pangás ( papilla oedema ) A fejfajas megvaltozik a jellege. Makr. surgossegi kezelesre van szukseg. feszito. obscuratio • agyidegi tünetek. diplopia ( kettos latas ) • endokrin zavarok AGYOEDEMA Idegszovet reakcioja a szoveti anyagcseret. anoxia. ha lassan alakul ki a prognosis jobb. oka  metabolikus karosodas ( maj betegseg. a liquor felszivodast karosito tenyezokre. hogy ne a masik rovasara tortenjen. diffuz. Cushing triasz: – vérnyomás emelkedés – bradycardia – légzési arrhythmia. • szédülés. bagyadtsag • tudatzavarok. uraemia) 96 . a venas elvezetest.Ezek egyensulyba kell legyenek ! Egyik se nohet ugy terfogatbelileg. Hanyas: sugarban. ver. tarkomerevseg. pszichés tünetek • epilepsziás rohamok • látásromlás. fajdalom csillapitokra nem szunik.liquor gatat. jol reagal vizhajtokra es agyoedema csokkenesre. Lehet teljesen reverzibilis. az arkok elmosodottak.

MAS TERSZUKITO FOLYAMATOK Agyi vascularis tortenesek ( verses. tumor.AGYDAGANATOK – KNYF + CMN Sy + Lebeny Sy Tunetei:  KNYF. ). 2. kontrasztanyagot halmoz. agyidegi tunet ( V.. hozzatapad a csonthartyahoz. piramislezio. aneurizma ) 97 . vizhajtok. mell.o Vasogen: a ver-agy gat karosodik  feherjek jelennek meg az ECF- ben. melanoma. VI. tomeghatas  beekelodes Kezeles: muteti. astrocytoma : beszuri az agyat -Glioblastoma multiforme -Oriassejtes glioblastoma -Metastasisok: tudo. agyi contusion. VII. hipophisys ha erintett  endokrin tunetek. gazdagon erezett. ischaemia – oedema. DXM 1. Mannitol. oka  HT krizis. KNYF. -Acusticus neurinoma ( Schwannoma ): kisagy hid szogletben. bronchus. latoterkieses. tunetek: hallascsokkenes. kifele is nohet CT: hyperdens. gyulladas.  Lebeny Sy. -Neurofibromatosis Recklinghausen: intraventricularisan. hatalmasra no. o Interstitialis: liquor keringesi zavar. café au lait foltok. vese. .  hullamzo altalanos allapot  epilepsia  allando progresszio  fejfajas ( allando. vestibularis tunet egyuttes. Kezeles: kivalto ok megszuntetese. diffuz ) -Meningeoma: jol korulhatarolt. agytorzsi kompresszio. fugg az erezettsegtol -Glioma. kitagult porus acusticus int. nem ad goctuneteket. lassan fejlodik. CT:kontrasztanyagot halmoz.

ataxias légzés 98 . bevérzések. keringészavar. fejfajas jelentkezik szinten tilos a punkcio elvegzese ) • Gyakori tünetek: tudatzavar. circulus viciosus • Nagy KNYF eseten kulonbozo kepletek eltolodnak a nagyobb nyomasu helyrol a kisebb nyomasu helyre *Punctio elott kotelezo a szemfenek vizsgalata ( ha papilla oedema van ellenjavallt a punkcio elvegzese .AGYI BEEKELODES • Életveszélyt jelento allapot! • A bepréselodött agyi parenchyma és az általa nyomott képletek károsodása: ödéma. meningitis. goctunetek. fejfájás. gumo compression. hányás.Koponyatraumak Encephalitis. csuklás. falaban gyuruszeru telodes figyelheto meg TBC: basilaris meningitis. csokkent immunitas eseten alakul ki. epilepsia jelentkezhet Echinococcus cysta 3. ha viszont nincs papilla oedema de hanyas. meningoencephalitis Agytalyogok: metastasisokhoz hasonlit.

kesobb halal kovetkezik be. altalaban halalos Tunetei:• tarkókötöttség • a fej kényszertartása • hányás • centralis légzészavar • fokozatosan romló tudatzavar • szuk. cerebellaris verzes. hemiplegia.a.) Kisagyi tonsillak beekelodese: A foramen magnumba.) Uncus hyppocampi beekelodes: Tunetei: • a III. b. atcsusznak a gerinccsatornaba A nyultvelo also reszet nyomja ELso reakcio: oedema  beverzes  pangas  ordogi kor  legzes es szivmegallas. talyog. ami beverzeshez es ischemiahoz vezet. divergens strabismus • oculomotorius bénulás • légzészavar • tudatzavar • agytorzsi kompresszio miatt ellenoldali hemiparesis. herpes encephalopathia c. 99 . sinustrombosis. sub/ epiduralis hematoma. terfoglalo folyamatok. Agyideg compressioja azonosoldali mydriasis. romlik az agytorzs keringes. tumor. Okai: intracranialis verses. majd ptosis.) Centralis beekelodes: Tunetei:• areaktív pupillák • kétoldali piramistünetek • csuklás • ataxiás légzés • tudatzavar • decerebratio jelei. ACM embolis. pontszeru pupillák • vegtagok extensioban es adducioban Okai: hatso koponyagodorben tumor.

meningitis.d.) Gyrus cinguli beekelodese afalx cerebri ala Tunetei: kozepesen szuk pupillak. hydrocephalus non communicans. 100 .de idovel kiesik. Oka: diencephalonban novo tumor. e.) Darabos tores eseten az agyszovet kituremkedhet. contusio. aluszekony. a beteg erdektelen. fenyreakco van.

CT. van-e retrograde amnesia -a baleset utan mikortol emlekezik a beteg. irany. Korelozmeny felvetele es a vizsgalat menete koponyaserulesben: A balesetre vonatkozo korelozmenyek: -erobehatas modja. paresisek. van-e anterograd amnesia -hanyt-e Vizsgalat: -tudatallapot -kulso serulesnyomok. esetleg EEG. Koponya-agy sérülések • Extraaxialis – Epiduralis – Subduralis – Subarachnoidealis – Intraventricularis • Intraaxialis – Diffúz (DAI) – Gócos Szövodmények: Korai Agyödéma Beékelodés Fertozések Epilepsziás roham Késoi Liquor-fistula Abscessus Epilepszia Carotidocavernosus fistula 101 . foleg kozuti balesetek kovetkezteben. egyeb neurologiai beavatkozasok. ful. idopontja -esetleges koponyavedelem -a balesetre vagy az elozmenyekre emlekszik-e a beteg. nystagmus. kulonosen a koponyan -orr-. keringes allapota ( shock ? ) -neurostatus ( pupillak. pyramisjelek ) -koponyarontgen. latasfunkciok.Koponya – és agyi traumák Gyakorisaguk allandoan novekszik. hallas.vagy garatverzes -altalanos allapot.

fejfajas. gyakori hajolgatas) Ha korulirt a fejfajas az agyhartyaheg mellett szol.Glasgow Kóma Skála. GCS. • Hanyas Vizsgalatok : nincs maradando tunet. fokozza a napsutes. retrograd amnesia rovid idore terjed ki. o Szedules ( nem ritka. Postcommotios panaszok : a trauma utan nyomban fellepnek. egyszeru agyrazkodasnal az eszmelet vesztes nem hosszabb 15 percnel. Bizonytalansagot erez a beteg kulonosen jaraskor. GKS megallapitasa ( reszletesen 110 old. Jellegzetessegei: • Donto a tudatzavar • Retrograd amnesia. vagy akar honapokig tarthat. GCS: 3-8 A. szellemi kepesseg atmeneti gyengulese. fokozatosan csokkenek. GCS: 14-15 • Közepes. kodos allapot < 1 ora. Gyakori a hanyas . alkohol fogyasztas. lumbalpunctio es EEG normalis. faradekony. majd megszunnek o Fejfajas ( diffuz. szedules. nem tud sokaig osszpontositani ) A panaszok a sulyossagtol fuggoen hetekig. nincs tartos tunet vagy neurologiai kiesesi tunet Legtobbszor a tudatvesztes nagyon rovid ideig tart.) Koponya-agy sérülések • Enyhe. azaz a balaeset elotti esemenyek hianyoznak • Serules utani kodos allapot.) Agytraunmak klinikai formai: COMMOTIO: agyrazkodas Molekularis szinten atmeneti funkcio zavar. Kezeles : agynyugalom 1-2 napig . neurovegetativ stabilitast celzo gyogyszerek 102 . GCS: 9-13 • Súlyos. fel-le tekinteskor ) o Neha szellemi teljesitokepesseg zavar ( nevek nem jutnak eszebe.

103 . de lehet . Eszmeletvesztes es a serules utani kodos allapot tovabb tart mind commotio cerebriben. Mindig sulyos.CONTUSIO Morfologiailag kimutathato agyallomany serules talalhato. nagy energiaju mechanikai behatasokra jelentkezik. CT + ( serult goc vagy vergyulem kimutathato ) . Babinski + . DILACERATIO : Folytonossagi hiany ± contusio Durva. Vizsgalatok : maradvanytunetek sok evig fennmaradnak : epilepsia. Lehet enyhe  nagyon sulyos. Altalaban osszegyezhetetlen az elettel. szivritmuszavarok gyakoriak. lumbalpunctio ( akar veres ) . nem mindig halalos. + goctunetek. Posttraumas panaszok : o Benulas o Serules utani epilepsia mindig contusio cerebri bizonyiteka o Jaraszavar o Beszedzavar o Lataszavar o Encephalopathia Palliumos shock : agykereg megszunik mukodni  permanens vegetativ allapot. hogy a korulirt karosodas eltavolithato es a beteg el.

agytorzsi karosodas vegul halal kovetkezhet be. Ha a koponyaserules sulyos volt a beteg esetleg magahoz sem ter. compressiot okoz ( terfoglalas )  uncus herniatio. ± toresvonal. a ver a kemeny agyburok es a koponyacsont koze jut. kisagyi tunetek CT  lencse alaku. A folyamat oldalan eszlelt pupillatagulat es toresvonal segithet a felismeresben. vagy cask nagyon roved idore. biconvex hyperdensitas . Oldalrol ert serules  A. + Babinski Kialakulhat subfrontalisan is: fejfajas. Corticospinalis palyak compressioja  ellenoldali hemiparesis. Occipitalisan : fejfajas. A veromleny azonnali eltavolitasa kotelezo. 104 . Epiduralis h. agyideg compression miatt azonosoldali pupilladilatatio. meningealkis media serul  temporalis hematoma A vergyulem nem tud felszivodni igy fokozatosan no. ott felgyulve nyomasi tuneteket okoz. EPIDURALIS HEMATOMA Legtobbszor valamelyik agyburokveroer atszakadasanak kovetkezmenye. dezorientatio. III.B. Segitseget nyujt a CT. meningismus. beekelodes. kamra eltolodas. anisocoria. A veromlenyek altal okozott compressio cerebri idejeben valo felfedezese a fo feladatunk. enyhe vagy kozepes koponyaserulesben is kifejlodhet.) Posttraumas szovodmenyek Korai vagy kesoi szovodmenyekkent lepnek fel.

CT  felhold alaku. a tuetek lassan alakulnak ki: fejfajas. zavartsag. Kezeles: 2-3 naponta 10-15ml lecsapolas . memoria zavar. demencia. felhold alaku elvaltozas SUBARACHNOIDEALIS VERZES A liquorterben alakul ki. PARENCHYMAS VERZESEK Gyakori subduralis/ epiduralis haematoma. kalorias teszt. dilaceratio esteben. bradipsziches. minidg asszimetrikus CT  hyperdens/ isodens . Maradekallapot: liquor keringesi zavar. aneurizma. Oka: trauma. verzes csokkentes. diploe venak serulese A dura es a pia mater kozott van A halal oka altalaban a beekelodes. alvas – ebrenleti inverzio. Fajdalom. Evolucio jo. pszichimotoros nyugtalansag. A liquor mindig veres. Lehet : ACUT : a liquor mindig veres. laz. hydrocephalus. fenyiszony. a tudatzavar nem javul vagy ismet rosszabbodik erre gondolunk. ha nincs parenchyma lezio. szemelyiseg zavarm. minden szerv ellatasa GCS < 7  mutet. Kezeles: folyadek potlas. magas vernyomas Meningealis izgalmi tunetek alakulnak ki : tarkokotottseg. Prognosis: sulyos serles GCS <7. hyperdens CRONICUS: alkoholistak. epilepsziasok. fenymerev pupilla. hanyas. nyujtasos tunetek. meningealis es radic.SUBDURALIS HEMATOMA Venas verzes okozza. hanyinger. antetragus nyomasra. cystak. hanyas. zavart betegeknel gyakori Par honap alatt a festekanyagot felszivja hygroma 3-4 honap alatt nagyon megno  KNYF. altalanos tunetek : fejfajas. fej extension ( decerebracioa tartas) 105 .

BAKTERIALIS FERTOZES Gennykeltok: • Streptococcus. • CT: hyperdens • decerebratios rigiditasos rohamok. • Pneumococcus. • Proteus. Szovodmeny  Purulens meningoencephalitis. • coma • + a tulajdonkeppeni serules tunetei. • szivritmuszavar.INTRAVENTRICULARIS VERZES Kamrakba betoro verzes • sulyos izgalmi tunetek. • Staphylococcus. • vernyomas ingadozas. • periodikus legzeszavar. 106 . Agytalyog Kezeles: szeles spektrumu antibiotikum. • Klebsiella.

motoros zavar erinti az egesz jobb oldalt ( felarcot ): lehetetlen a homlok rancolas es a fogak mutatasa. -motoros zavar miatt feloldali also fel benulas alakul ki: fogak megmutatasa csak a bal oldalon lehetseges. A n. centralisa ellenorzes alatt all. homlokrancolas mindket oldalon vegrahajthato. A mag virtualisan ket reszre oszthato: felso resz: a felso arcfel izmait idegzi be + rostokat kap az ellenoldali piramis palyaktol 107 .Faciális bénulás perifériás centrális . facialis magja a hidban van. Nem tarsul hozza feloldali benulas. Altalaban feloldali paresissel/ plegiaval tarsul.

. homlok. nem tud vicsoritani. nasolabialis sanc kisimul 3. a szajzug mozdulatlan. PERIFERIAS FACIALIS PARESIS .A szaj koruli izmok benultak. taplalasa a pislogas reven tortenik ) kompenzatorikus konnyezes alakul ki.A homlok es a szem koruli izmok ketoldali beidegzesuek  ezek nem erintettek.A karosodas keletkezhet az agykeregben vagy a feherallomanyban barhol a hidban levo magig.Az erintett arcfelen teljes benulas.Az arcizomzat akaratlagosan beidegzo kergi motoneuron karosodasnak kovetkezmenye .also resz: az also arcfel izmait latja el + rostokat kap az ellenoldali piramis palyaktol A n.Kezeles: oedema csokkentese: Furosemid fel tabletta/nap 108 . herpes virus. vagy mas retroauricularisan )  neuroallergias folyamat. kiveve a ragoizmokat.TUNETEK: 1.A canalis nervi facialisban halado ideg megduzzad  elveszti vezetokepesseget. . Bell jelenseg: eroteljes zarasi kiserletre a bulbus felfele es kifele fordul 6. pislogas kiesik  ( mivel nincs erellatasa a corneanak. . facialis beidegzi az osszes mimikai izmot. . futyulni. . az erintett oldalon a mozgas kiesik 2.Bizonyos foku arcszimmetria es mozgaskieses van BELL PARESIS / A FRIGORE PARESIS Leggyakoribb Minden arcizm feloldali paresise Az arcot ert hideg es/vagy virusfertozes ( pl. CENTRALIS FACIALIS PARESIS ( az arcizomzat supranuclearis paresise) . .A korkep kialakulasa elott ful elotti vagy mogotti fajdalomra panaszkodik a beteg. 4. . . falatot iranyitani. tag szemres.A karosodas a mag szintjen vagy a lefutas menten van. nem csukodik 5.

scleroderma. Diclofenac NSAID B1 . Reszleges eredmenynel fizicoterapiat javasolunk. d’albatre – maszk: cronicus miosis. . 6. kifejezestelen + ptozis 4. myastenias arc: atonias. B6 – vitamin ( Milgamma. landouzy-dejerine fele facio-scapulo-humeralis myopathia: izomatrophia 5. Thiogamma ) Ha az oedema nem csokken a neuromuscularis szinapszisok szintjen irreverzibilis karosodas jon letre. acusticus mag egyuttes serulese Ha mas szerkezetekkel egyutt serul  agytorzsi tunetegyuttesek alakulnak ki. az arcvonasok elmosodnak 3. Steinert myothonia : proximalis vegreszek amiotrophiaja miatt haromszog alaku arc.Corticosteroid terapia: Prednison ( erelyes gyulladas csokkento. diagnozis: 1. de az immunitas is csokken ! ) . 109 . fiziologias/ congenitalis arcszimmetria 2. Celebrex ( COX gatlo). NUCLEARIS FACIALIS PARESIS A n.Diff. abducens + n. mivel cornea fekely alakulhat ki. Vigyazni kell a cornea vedelmere. facialis + n. Parkinson koros amimia : nincs hipertonia.

Éber álmodás. : tetrplegia es nincs szemmozgas .Tudatzavarok Tudat. : korlatozott szemmozgas egy egyik oldali vegtag mozgas. Non-hypnoid tudatzavar A tudatossag serul. álmodozás. értelmezése Éberségi szintek 1. a thalamus. jó introspectio 4.idegtevekenyseg. Normális éber állapot: figyel. az agymukodes legfontosabb jelensege A tudat ket feltetele: ebreszthetoseg es tudatossag. tartalmi): – ingerek felfogása. de a tudat megtartott . • Locked in sdr. feszült. ("bezártsági tünetcsoport"): . Felületes alvás 6. . 110 . révetegség: irracionális gondolkodás 5.Reszleges locked in sdr. értelmezése. reagálás – Az ÉN és a környezet viszonyának megfelelő ismerete. Ellazulás: nem koncentrál. figyelmetlen 2.Tetraplégia.Intakt verticalis szemmozgás ± szemhejnyitas/zaras . Eszméletlenség A. agyfeltekek feherallomanya karosul.Nehany nap utan az allapot sulyosbodik. Mély alvás 7. alvás/ébrenlét (mennyiségi) • Tudatosság (minőségi. ( hídkárosodás ) . • Éberség. basilaris elzarodas miatt. A.Komplett locked in sdr. Az agykereg. Fokozott: külvilág gyengén tudatosul. alkalmazkodik 3.A pons basisanak pusztulasa.

Kulso ingerekre nehezen. .A beteg szeme nyitva van.A frontalis lebeny efferens pályái súlyos iniciatíva-hiány . konjugalt szemmozgas .A reflexes szemmozgas kivalthato . a fiziologias alvasnak megfelelo testtartast vesz fel. . ragas.• Apalliumos. o dekompresszios hydrocephalus internus B.Kontaktus nehezen vagy nem teremtheto . a beteg behunyt szemmel fekszik. thalamus ketoldali karosodasa. (permanens) vegetativ állapot. leepuleses jelek ( szopo reflex ). a beteg ebernek latszik . „vigil coma”: . Hypnoid tudatzavarok.Tudattartalmaik elveszettek .Flexios.Intakt agytörzs.Reflexek működnek.Legenyhebb forma 111 . A hypnoid tudatzavarokban elsosorban az ebreszthetoseg romlik.Nyitott szemek. o frontalis lebeny contusion .extensios tonusfokozodas. izzadas ) . nyeles. subcorticalis feherallomany ketoldali pusztulasa . vagy nem ebresztheto. agykamraban novekvo tumor. kábultság: csökkent percepció-reakció • Somnolens: . decorticatiós sy. • Akinetikus mutismus: . Fokozatai: • Gyengeség-elesettség. ketoldali piramisjelek alakulnak ki.Oka: o ACA ketoldali ischaemia . vigilitas (energetikai) zavar Alvashoz hasonlo allapot. . o III.Autonom funkciok megtartottak ( legzes.Centralis es periferias mozgatorendszerek epek.Oka : agykereg kiterjedt karosodasa.

Valsalva manoverre. vizvesztes.Aluszékony.II.Erős fájdalomingerre verbalisan vagy /és elhárító mozdulattal reagál.  hanyinger. Fokozat  csokkent izomtonus. .A beteg verbalis ingerekre ebresztheto. • Sopor: . . trauma. nincs szemnyitás.A beteg hangot ad. fertozes.  verejtekezes. a lezio helyetol fuggoen decerebracio / decorticatio figyelheto meg.  hideg vegtagok. fenyreakciojuk nem valthato ki. metabolikus. Oka: agyi hypoxia  Vaso vagalis syncope : neurovegetativ labilitas . hypoxia. fokozat GCS > 7  fajdalom ingerre primitive celszerutlen mozgasvalaszok. epilepszia. inger nélkül elalszik . . de nem beszel. etkezes. a pupillak tagak.  Reflexes syncope: kohogeskor. Az elso par masodpercben nehany clonusos rangas is lehet.  eszmeletvesztes.Eszméletlenség. nehany szot mond. tonusvesztes es eszmeletlenseg 112 . SYNCOPE Rovid ideig tarto..Ingerre van célmozgás. meleg. incontinens. . . gyulladas. gorcsokkel nem jaro eszmeletvesztes. posttraumas allapot. fertozes. nem ébreszthető.Oka: terfoglalo folyamatok.Felszolitasra a szemet nyitja. • Coma: . de lassan es mersekelten.  Hirtelen izomgyengeseg. tumor. hosszu ideig tarto allas.Alvo emberhez hasonlo tartas es spontan mozgas.I. nem beszél.  szedules.  lataszavar. . a beteg fajdalmas ingerekre sem reagal . Nehany masodpercig .Alvásszerű .  elsapadas.  vernyomas csokkenes.

GCS. dekortikált testpozició ( mindket kar flexio. • E (értékelés) • F (feladatok) D (diagnosztika) • Előzmények! • Külső jelek (hematoma. végrehajtja az utasításokat ( felszolitasra felemeli a vegtagjat) 5 p. • CIRCULATION • D (diagnózis). decerebrált testpozició ( mind a negy vegtag extensioban ) 1 p. ascites. also vegtag extensioban ) 2 p. pitvari myxoma miatt is. cardiomyopathiak . a valasz nem pontos 3 p. nyogdecseles 1 p. myoclonus?) • Gyors neurológiai vizsg. a beteg semmilyen motorikus feleletre sem képes A legfontosabb az életveszély elhárítása: • AIRWAY. a beteg elhúzza az ujját a körömágy ceruzával való megnyomása után ( allcsont ala emeli a vegtagot ) 3 p. – Szemmozgások pozició (skew dev) spontán 113 . – Pupillák. lehet vele beszelni 4 p. orientált. hangok kiadása. GKS Szem kinyitása 4 pont spontán 3 pont megszólításra 2 pont fájdalomra 1 pont a beteg semmilyen stimulusra sem nyitja ki a szemét Verbális felelet 5 p. Glasgow Kóma Skála. billentyu betegsegek. lokalizálja a fájdalmat ( megprobalja eltavolitani a kivakto okot/ allcsont fole emeli a vegtagot) 4 p. nem megfelelő szavak használata ( van valasz. zavart. • BREATHING. de nem oda talalo ) 2 p. a beteg semmilyen verbális kommunikációra sem képes Motorikus felelet 6 p. Syncope alakulhat ki arrhitmia.

hogy a középagy funkciói megtartottak. fényre nem reagáló pupilla: leggyakrabban a n.stimulacióra (babafej. 114 . szimmetrikus: metabolikus ok • Kivéve cerebellaris vérzés vagy infarktus: kezdetben lehet egyforma és reagálhat • Thalamus feletti és pons alatti lézió általában nem okoz pupillarendellenességet. scopolamin vagy atropin mérgezés) jeleznek. hypoglykaemia) vagy barbiturát mérgezésre utal. fixált pupillák: súlyos strukturális középagyi károsodást vagy metabolicus zavart (pl. ha reactiv pupillák mellett az extraocularis mozgások hiányoznak. glutethimid. kalóriás) – V-VII agyidegek/agytörzsi reflexek – Légzés – Reflexek. Középtág. az metabolikus zavarra (pl. kivéve Hornert (cervico-thorac átmenet) Reactiv pupillák: jelzik. Féloldalon tág. nem reagáló pupillák: középagyi károsodásra utalnak. kóros reflexek – Motoros válaszok Pupillák • Mindket oldalon reagál. Bilateralisan tág. oculomotorius transtentorialis uncus herniatio következtében létrejött compressióját jelenti.

VI. IV./ éber páciensnél az oculocephalicus reflex supprimálódik. c. A beteg szemhéjait felhúzva. + FLM). szimpaticus és paraszimpatikus III • Babafej tünet (III. egyéb altatószer mérgezést jelezhet. 115 . fejét hirtelen az egyik oldalra fordítjuk. két oldali hiány esetén ezen kívül barbiturát v. vagy egyik oldalra sem váltható ki. VI. hogy a tudatzavar valószínűleg nem strukturális agytörzsi laesio következménye. Ez a jelenség a szemmozgató és a vestibularis magvak közötti agytörzsi terület épségét bizonyítja és arra utal. efferens: VII. ill. Agytörzsi reflexek • Pupilla (anisocoria? reakció?): II. amire: a. de két oldalon intact reflexszel bíró betegnél a szemek a fej mozgásával ellenkező irányba fordulnak (mintha visualisan fixálna egy objektumot). • kalóriás reakció: VIII./ az öntudatlan./ ha fejfordítással a reflex csak az egyik oldalra. FLM és III.Tűszúrásnyi pupillák: narcoticum túladagolás. vagyis a bulbusok nem mozdulnak b. • cornea reflex: afferens: V. IV. akkor ez destructiv agytörzsi károsodást.

a dobhártyáknak pedig épnek kell lennie. hyperpnoe./ Éber egyénnél az ingerléssel ellentétes oldalra irányuló nystagmus jelentkezik (az aktiv lassú komponens az ingerléssel azonos oldalra irányul). Ha pO2< 80 mm Hg vagy pCO2 > 40 mm Hg. a bilateralisan hiányzó válasz pedig kiterjedt agytörzsi károsodást. szünet. A másik oldalon a teszt 15 perc múlva ismételhető meg. tartós conjugált deviato alakul ki. efferens X. • spontán légzés LÉGZÉS – Cheyne-Stokes tipusu legzes Periodicus légzés. Középagyi károsodásban jellemző. 30 fokra felemelt fej mellett 50ml jéghideg vizet fecskendezunk 30 secundum alatt az egyik külső hallójáratba. de az oculomotoros és a vestibularis magvak között ép agytörzzsel bíró betegnél az ingerelt fül felé irányuló (a lassú komponensnek megfelelő). amelynek során az apnoe és a hyperpnoe váltakoznak. ritmus. b. A pons dorsolateralis alsó fele. gyors és mély légzés. csak ez végezhető el! A külső hallójáratoknak szabadnak. barbiturát vagy egyéb mérgezést jelenthet. amplitudo irregularis./ A féloldalon hiányzó válasz ipsilateralis agytörzsi laesiót. ill. a szünetek hossza is változik – Ataxiás: irregularis kapkodó légzés: nyúltvelői károsodásban jelentkezik. 116 ./ Öntudatlan. – Cluster: magas nyúltvelői. más okot keressünk! – Apnoes légzés: megnyúlt inspirium. c. kilégzés. • garat reflex: afferens IX.Caloriás tesztelés: nyakcsigolya törés gyanúja esetén az előző teszt nem. – Centralis neurogén hyperventilatio: Tartós. Kimenetele: a. A cerebralis hemisphaeriumok bilateralis károsodásához vagy metabolicus zavarokhoz társul. regularis. periodikus.

alsovegtagban extenzió: ko. lézió a nucleus ruber fölött Decerebrált:befelé rotált. pons Causes of Coma: "SPITE ME NOT" S space-occup. addukált felso vegtag csuklóban. lesions M metabolic P psychiatric E epileptic 117 N neoplastic O oxygen lack/other . csuklóban. mesencephalon.Fájdalom-stimulusok Dekortikált:hajlítás könyökben.

/máj • Hyperosmol.Fokális nem traumás térfoglaló folyamat. Anyagcsere. T trauma E endocrine Coma okai: 1.I infectious/inflamm. homeostasis „kibillenése” • Hypo/ Hyperglycaemia • Hypercapnia • uremia/vese • Hyperammon. • Subarachnoidealis h.Trauma • Subcutan haematoma • Törés ( vonalas/impressziós ) • Epidural haematoma • Subduralis h. • Hypo/ Hypernatraemia • Hypo/ Hypercalcaemia • Hypo/ Hyperthermia • Hypoxia T toxic 4. károsodást • Tumor • Ischemia • vérzés 118 .Agytorzs • Ischemia • Vérzés 2. -SAH (non-traum. mely másodlagosan okoz diffúz subtent.) • Commotio • Contusio (SAH) 3.

119 . • Ha fényreakció megvan. vérzés. akkor ált. kalóriás ingerlés jelen van engedelmeskedik felszólításra Összefoglalás -A kóma alvásra emlékeztető állapot. akkor valamilyen strukturáliskárosodás Szemmozgások Motoros válaszok • prognózis az októl függ. a tudat visszatérése nem valószínű.Extracorporalis agens • bakterialis/viralis fertozesek • mergezesek. SAV) rosszabb • Ha vegetatív állapotban van a beteg 1 hónapnál tovább. • az első napon hiányzott a cornea reflex. Hypoxia-ischemiás kóma • 210 beteg. • strukturális károsodással járó kóma (ischemia. a tudat nem tért vissza • 3 nap után ha nem lehetett a mozgás választ kiváltani. -Gyorsan el kell végezni a neurológiai vizsgálatot Pupilla reakciókat.5. 6 óránál hosszabb ideig tartó kóma • pupilla reflexek hiánya az önálló életvezetés valószínűtlen. -Nagyon fontos a megelőző kórtörténet. babafej tünet nincs. akkor az életvezetésre nincs esély • A legreménykeltőbb jel a valamennyire érthető beszéd (mormogás) – Első napon ha legalább érthetetlen beszéd van akkor 50% a valószínűsége. Prognosztikai tényezők: • Metabolikus kóma prognózisa jobb. metabolikus vagy toxikus kómáról van szó (kisagyi infarktus vagy vérzés kivétel) • Ha nem reagál vagy aszimetriás pupilla. orientálódó spontán szemmozgások. amelyben a beteg nem reagál a környezet ingereire. hogy önálló életvezetésre alkalmas lesz: confusus inadekvát beszéd.

stb. ( Az olyan (kezelhető) toxicus és metabolicus abnormalitások kizárása. amelyek comát okozhatnak: pl. ) Kizáró jellegu: Nincs:– intox.. spaszticitás vagy rigor)  Hypotonia  Hiányzik: pupilla. spaszticitás. de nem számítva a gerincvelő működését. – metabolikus vagy endocrine? – hypothermia (<35 ºC). ) Diagnózis:  Coma (A comát előidéző olyan cerebralis laesio bizonyítása. neuromusc. irreversibilis károsodással jár. pharyngealis.Agyhalál Komplett irreverzibilis a foramen magnumtól proximálisan (Valamennyi agyi funkció irreversibilis megszűnése. A renalis és a hepaticus elégtelenség fennállása eleve kizárja az agyhalál diagnózisának kimondását. ami kiterjedt. tranquillansok. ( A kritériumoknak megerősítő (confirmatoros) tesztekkel kiegészítve legalább 6 órán keresztül.spinalis automatismus 120 .nincs rigor. gyógyszer. ezek nélkül pedig legalább 12-24 órán keresztül kell teljesülnie.) – agytörzsi encephalitis. vestibularis.  Testhőmérséklet ritmusa hiányzik Segédvizsgálatokravan szukseg a diagnosis kimondasahoz. Diabetes insip. cranialis polyneuritis) Jelen van .)  Motoros működés hiánya (nincs görcs. ( A testhőmérsékletnek 32 oC fölött kell lennie. vagy decerebralis tartás .  Nincs caloriás ingerlés  Doll’s head phenomen. a neuromuscularis junctio blockolói. decortic. barbiturátok.coma . ideértve az agytörzset is.. ) – shock. hogy az agyhalált meg lehessen állapítani. cornea. palatal refl.

a potenciálok hiánya az agytörzsi funkció hiánya mellett szól. 3 nap mulva megismeteljuk. Műszerek ? • CT • Két TCD • Tc99m HMPAO • Angiographia • BAEP: csak I.cornea 3trigemino-facialis react. 121 . ) • EEG: 30 percig vizsgaljuk. pCO2 >60 mmHg es megnezzuk hogy van e legzes vagy sem .Hiányzo reflexek (A spinalis reflexek kiválthatók lehetnek. 6 liter/perc O2 adagolunk • levesszuk az oxigenrol varunk amig a art. ami a cervicalis gerincvelő fölötti szintet involválja. 4. Tehat a spontán légzés hypercapniában is szünetel.caloriás ingerlés 6.köhögés tubusmozgatásra 5.pupilla 2. izoelektromos vonal van minden elvezetesben. de hiányozni kell minden olyan reflex-tevékenységnek.) 1.nincs spontán légzés Apnoe-teszt: • pCO2 38-42 mmHg • 10 perc 100% oxygen. hullám ( Az agytörzsi auditoros kiváltott válaszhiánya .

felszallo rendszer -csak a nyultveloben kereszt. -ho.Az érző neuron kórtana.Spinothalamicus 2. tapintas( feluletes) -mar a gerincveloben keresztezodik 122 . fajdalom. különböző érzészavar típusok 1.Lemniscus medialis rdsz.

nem differencialt nyomaserzes  MELY.rostjai a gerincveloben keresztezodnek . ho es erzeszavar felso hatara alapjan 123 .A primer erzokereg a gyrus postcentralisban. a Brodman 1. hideg. Ket erzo palyarendszer van:  FELULETES. vibracio.a kozepvonal mellett futnak tovabb ( fasciculus gracilis ) Erzeszavarok formai: . . eges.Paraethesia: specialis inger nelkul megjeleno erzes ( zsibbadas. meleg. EPIKRITIKUS ERZES . elemi tapintas ( tr. csipkelodes.3-as mezoben van.izuleti helyzet es mozgaserzes.Hypoaesthesia. PROTOPATHIAS ERZES .ho.rostjak a nyultagyban keresztezodnek ( fasciculus cuneatus ) . illetve a cortexet.Spinothalamicus anterior – tapintas. vizketes ) .illetve anaesthesia alakul ki 2) Polyneuropathia -az erzeszavar a vegtagok distalis resze fele haladva sulyosabbak ( kesztyuzokni tunet ) 3) Gyoki karosodas -az erzeszavar dermatomas eloszlasu. ha csak egy gyok erintett a dermatomak atfedese miatt erzeszavar rendszerint nem jelenik meg 4) Gerincvelo harant lezio -a karosodott szelveny alatt anaesthesia alakul ki valamennyi erzesfelesegre. Erzeszavarok eloszlasa: 1) Periferias ideg karosodasa .az ideg ellatasi teruletenek megfeleloen hypo. Spinothalamicus lateralis) .rostjai az agytorzs lateralis reszen haladva erik el a thalamust. anaesthesia.2. a szelvenynek megfelelo dermatomaban hyperaesthesia -a gyokok kilepesi variacioi miatt fajdalom. graphaesthesia . nyomas. fajdalom.Dysaesthesia: taointas vagy fajdalominger hatasara keletkezo inadekvat erzes. hyperaesthesia .

az agyekin 3 csigolyamagassagot szamolunk vissza. a hatso koteg ep marad. a melyerzes megtartott ( keresztett disszocialt erzeszavar ) 124 . a testfelen az ellenoldalon hypoalgia es thermohypoaesthesia. a parietalis lebenyben kialakulo karosodas kovetkezteben ellenoldalon az erzes csokken vagy kiesik. -az arcon a lezioval azonos oldalon. az alattuk levok centralis benulasa alakul ki az azonos oldalon 6) Hemispherialis karosodas -a thalamusban. -a lokalizaciotol illetve a karosodas kiterjedesetol fuggoen egy vagy tobb erzeskvalitas lehet erintett 7) Disszocialt erzeszavarok -a spinothalamicus es a lemniscus medialis rendszer egymastol fuggetlen serulesekor 8) Syringomyelia -a gerincveloben a comissura anteriorban a keresztezodo spinothalamicus playa serulese miatt az erintett szelvenyeknek megfeleloen ketoldali ho es fajdalomerzes zavar alakul ki. a feluletes erzes ep 11) Tabes dorsalis -a lemniscus medialis degeneracioja  izuleti helyzet es mozgaszavar. .ischaemia  PMN ( az erintett szelvenyben ) + paraparesis ( a corticospinalis palya serulese miatt ) -a feluletes erzes karosodhat a leziotol distalisan -a melyerzes megmarad mert a hatso kotegben fut 10) Funicularis myelosis -B12 vitamin hianyaban a hatso koteg es pyramis playa karosodik. hatin 2. 5) Feloldali gerincvelo harantlezio ( Brown-Sequard sdr.-a karosodott szelveny meghatarozasahoz a nyaki szakaszon 1 .) -a karosodas alatt a fajdalom es hoerzes az ellenkezo oldalon esik ki -a karosodas oldalan az erintett dermatomakban melyerzes zavar mutathato ki -a szelvenyekhez tartozo izmok periferias. a caps. internaban. ezert az epikritikus erzes megtartott 9) Arteria spinalis anterior sdr. a feluletes erzes ep 12) Wallenberg sdr.

nehany masodpercig tarto altalaban provokalhato fajdalom. nehany masodpercig. inni. nyeles. legfeljebb 1-2 percig tar. 1. rohamot kisero vegetative jelek Differencial diagnosis: (Szem. allkapocs fajdalmat okozo betegsegekto) • Temporo-mandibularis izulet dysfunkcioja ( Costen sdr. nepszaktol fuggetlenul ismetlodnek -lehet honapokig. • Trigeminus gyok kompressio: rendellenesen lefuto arteria • Tr. ragas. trigemini mukodeszavara 125 . Spininalis n.: triggerzona. feloldali -eros fajdalom. erzes megtartott -Nem kotelezo t. honapokig tarto periodusokban naponta tobbszor. ) : lokalis fajdalom. szajnyalkahartya. mellekuregek. szajnyitas korlatozott. beszed. enni  lesovanyodas. asitas. vagy evekig tarto panaszmentesseg -triggerzonak erintese ( arcbor. exsiccosis -sensoros es motoros deficit nem mutathato ki -Kotelezo t. fohak). ritkan az ophtalmicus Tunetek: -alt. a beteg arcan ticszeru rangasok alakulnak ki -a fajdalom hetekig. abducens paresis. akaratlan rangasok.TRIGEMINUS:  esszencialis  secunder A. az izulet ropog • SM • Kisagy-hidszogleti tumor: arcfajdalom • Gradenigo sdr: V/1 fajdalom + n.: tic. fogak . Esszencialis: > 40 eves nok eseteben Alt. nyomaserzekenyseg. a maxillaries vagy mandibularis agakra lokalizalt. arcfajas  kivaltja a rohamokat  nehany perces refrakter periodus -a betegek a fajdalomtol felve nem mernek beszelni.NEURALGIAK Idegek erzorostjait ert izgakmak okozzak. Valamely ideg ellatasi teruleten hirtelen kialakulo intenziv.

gamma kes. syncope o ha fulbe sugarzo  X. trig.microvascularis decompressio . B. hatso garatfal. mellekhatas: bagyadtsag Sebeszi kezeles: .rohamok kozott discomfort erzes . BACLOFEN: 40-80 mg CLONAZEPAM: 1. felso ket gyokerenek atmetszese INTERCOSTALIS Oka: • compression: spondylitis. asitas provokalhatja o kiserleti bradicardia. spondylarthrosis. . fulben. mellekhatasai: ataxia.globalis erzes csokkenes az erintett agak teruleten Kezeles: az alapbetegseg kezelese GLOSSOPHARINGEUS Tunetek: o fajdalom: nyelvgyok.cornealis-conjunctivalis reflex elteresek .a n. torokban. kohoges. beszed.percutan szelektiv terminalis radiofrekvencias neurolysis – Gasser duc. allkapocs szoglet mogott o nyeles.Kezeles: CARBAMAZEPINE: dozist fokozatosan emelve 600. trigeminus beidegzesi teruleten valamilen objektiv elvaltozas . nystagmus. Secunder : tumor.valamilyen goctunet kimutathato .es X. majd fokozatosan csokken .nem olyan kifejezett. auricularis aganak erintettsege Kezeles: idiopathias: CARBAMAZEPINE sebeszi: IX . majd fokozatosan kell csokkenteni. gyulladas. ragas.5-6 mg/nap 3ra osztva. rostokban termocoagulatio.1200 mg. leucopenia. vascularis tenyezo Tunetek: . tumor • bordan vagy csigolyan vegzett mutet utani heg 126 . fokozatosan erosodik.

kiterjedese: maximum 3-4 ideg.hatso discus serv . vertebro-basilaris serulesek. tudobetegseg. intervertebralis csatorna gyulladasa. bordaiv sancainak gyulladasa Tunetek: . balneotherapia. diagnosis: .nyilalas. fiziotherapia.paravertebralis.paravertebralisan elhelyezkedo intrathoracalis tumor -gerincveloi folyamat valamely fejlodesi szakaszaban Kezeles: gyulladascsokkentok. eges. tabeses vagy virusos infekcio alatt krizisek Diff.• toracoplastica. 127 . xilines helyi erzestelenites sebeszi kezeles.extramedullaris tumor .lokalizacio legyakrabban szegycsont-borda kozti izulet. pleuralis folyadek.allando vagy idoszakos fajdalom . luktetes . borda egesz lefutasa menten . gerinccsatorna gyulladas. lehet ketoldali is.

A fájdalmas paroxizmus rendszerint a teljes jólét közepette jelentkezik. amelyeknek mai eszközeinkkel nem mutatható ki semmi objektív klinikai alapja. innen a tic megnevezés (tic doloureux). és a tüzetes vizsgálat rendszerint kézzelfogható elváltozást mutat ki a megfelelo agyideg részérol. s miközben mindezt végrehajtja. A rendkívül heves fájdalom mindössze néhány másodpercig tart és egyszeri vagy többszöri izomösszehúzódás kíséri a fájdalmas területen. Felismerése már megfelelo anamnézis felvételével sikerül. két keze közé fogja a fejét. rendkívül heves. és amennyiben kimutathatók. vége is a rohamnak. Az esszenciális neuralgiákat a paroxizmálisan jelentkezo. A szimptomatikus neuralgiák tartósan fennálló vagy állandó jellegu fájdalmas állapotban nyilvánulnak meg valamely ideg ellátási területén. vagy primaer neuralgiák 1. A folyamatos fájdalmat idonként paroxizmusok is tarkíthatják. feljajdul.Idegdúcok – törzsek – ágak izgalma okozta fej. amely a trigeminus valamely ágának a területén villámcsapás szeru hirtelenséggel jelenik meg. turhetetlen fájdalmas állapotok jellemzik.és arcfájdalmak (neuralgiák) Az agyidegek. Trigeminus neuralgia A neuralgia-típusú fejfájások legismertebb és leggyakrabban eloforduló képviseloje. ám ez utóbbiak gyakran fordulnak elo. hogy interkritikusan nem mutatható ki semmiféle rendellenesség a trigeminus senzitív vagy motoros teljesítményében (nem 128 . A kötelezo tünetek egyike a fájdalmas tic. éles. Ismerteto jelei közül vannak kötelezo megnyilvánulások és nem kötelezo tünetek. mindenképp a helyes kórisme mellett bizonyítanak. esetleg egyéb kóros idegrendszeri elváltozásokat is. A másik jellegzetesség az. vagy mindkét ág területén egyidoben. rendszerint féloldalt. leggyakrabban a második vagy a harmadik ág területén. illetve a közbeiktatott dúcok vagy ágak érzorostjait ért izgalmak okozzák a szóban forgó fájdalmakat. A fájdalmas roham alatt a beteg súlyosan szenvedo ember benyomását kelti. arca eltorzul. Ritkán érinti az elso ágat. a/ Essenciális (genuin).

köhögés. az azonos oldali orrjáratban fokozottabb secretio indulhat meg. ásítás. lükteto fájdalmas rohamokban juthat kifejezésre. A glossopharyngeus neuralgiája. nevetés. A nervus glossofaringeus érzorostjainak izgalmi állapota hasogató. 2. könnyfolyás. hidegmelegvíz. a felso-alsó ajak nyálkahártyáján. nyelés. stb. Triggerzónákat észlelhetünk a mandulákon. orrfúvás. a garat hátsó felszíne. A szabad intervallumban semmilyen kóros eltérés nem mutatható ki. A fájdalmas rohamok tartama másodpercek. Jóval ritkábban vegetatív tünetek is kísérhetik a fájdalmas rohamokat: a roham alatt és közvetlen utána arcpír jelenik meg. Az elso idoben csak az egyik trigeminuság területére kiterjedo roham bizonyos ido múltán már a szomszédos ágra is kiterjed. hanem bizonyos mozgások is kiváltják: köhögés. idovel azonban egyre gyakoribbá válnak. s a betegek is teljesen panaszmentesek. beszéd vagy a nyelvgyök-garatfal érintése is kiválthatja azokat. Ez is rendszerint féloldali. legtöbb 1-2 perc. A rohamok spontánul jelennek meg legtöbbször.sorolandók ide azon esetek. A fájdalmas terület a nyelv hátsó része és a nyelvgyök. tüsszentés. a nyelven (ezen pontok érintése kiválthatja a fájdalmas rohamokat). hogy naponta tízszer-százszor is megismétlodhetnek. például sós vagy savanyú. ásítás. Az oropharyngeális megjelenési formában a fájdalom foleg a nyelvgyökben 129 . a mandulák és a fül. vagy a hallóvezetékben. A rohamok alatt a betegek idegen testet is érezhetnek a fájdalmas területen. tüsszentés. de a nyelés. havonta) jelennek meg. A nem kötelezo tünetek között gyakran megtaláljuk a triggerzónákat: az orca különbözo pontjain. sot enyhe szellofuvallat is. amelyekben a fájdalom kiiktatása végett már történt valamilyen idegsebészeti beavatkozás). nyálelválasztásfokozódás. beszéd. nevezetesen az oticus és az oropharyngeális változatot. Az esszentiális glossopharyngeus neuralgiának két változatát írták le. könnyezés stb. olyannyira. a nyelvgyökön. retromandibulárisan esetleg a halántékokba is. Tartósabb fennállása esetén a fájdalmas rohamok nem csak a triggerzónák felol válthatók ki. Egyes intenzív ízanyagok is kiválthatják a rohamot. a fogsoron. arcpír. A fájdalmas paroxismust szintén kísérhetik vegetatív tünetek: verejtékezés. A fájdalmas rohamok kezdetben ritkán (hetente. Az oticus formában a fájdalom inkább a fülben és környékén mutatkozik és kisugárzik a garat hátsó falába.

regio mastoideába és az orrüregbe kisugárzó heves fájdalmas roham. rohamokban megnyilvánuló fájdalmak jelennek meg féloldalon. ami a külsı hallójáratban található. a szemüregbe. szinte lehetetlen a pontos eligazodás. arcpír. kivételesen az ujjakig. a lágyszájpad. néhány perctıl 1-3 óráig terjednek. a nervus petrosus superficialis maior neuralgiája). 6. Kivételesen 3-4 napig is eltarthatnak. az orrba.A ganglion geniculatum neuralgiája. Rendszerint az arc féloldalán.és a garatban. Ritka neuralgia forma. az alsó kétharmadára kiterjedı. Sem a szabad intervallumban. Nasociliáris neuralgia (supraorbitális vagy Charlin-Harris neuralgia). felsı végtagba. A ganglion sphenopalatinum neuralgiája (Sluder neuralgia). A rohamok között nincs érzészavar vagy ízlelési rendellenesség. vagy a nyakra és a rohamot kísérhetik ugyancsak könnyezés. Esetenként 130 . Másodpercekig tart. Vegetatív tünetek kísérik: orrfolyás. A szemgolyóba sugárzó fájdalmak esetén scotomák is megjelenhetnek. hogy a ganglion geniculatum a trigeminussal. amit hypersalivátió követ. Ilyenkor természetesen.illetve az occipitális régió irányába sugárzik ki. A fájdalom igen heves és megjelenése pillanatában már kisugárzik a megjelölt helyek felé. Elofordulása leginkább 50-60 év közé esik és a két nemet egyformán érinti. mert ez is kisugározhat a nyakszirtre. heves fájdalom. az orbitába és a fülbe. sem a fájdalmas roham alatt nem befolyásolja a hallást. az ajakba és mandibulába sugárzik a fájdalom. A nervus vidianus neuralgiája (Vail-féle neuralgia. orbitában. A roham tartama alatt az érintett oldalon megnagyobbodottnak érzi a beteg a fogait. Jóval ritkábban fordul elo. Parageusiás élményei lehetnek. Ritkán elıforduló esszentiális paroxizmus. mely a faciális törzsében van. amit a beteg mélyen a fülében érez. Kivételesen a külsı hallójárat felé. Ritkán terjedhet a nyak irányába. A rohamok gyakrabban jelentkeznek éjszaka. innen a fájdalom az arc alsó régióiba sugárzik. mint nappal. Rendszerint féloldali. verejtékezés és fokozott orrnyálkahártya szekréció. 3. verejtékezés. a glossopharyngeussal és a vagussal is összeköttetésben van. inkább a menopausa beköszönte után. amihez conjunctiva belövelltség és orrfolyás társul. 4. Jellemzi a lancináló. Tekintettel arra. Gyakrabban észleljük nıkön. A regio mastoidea-. könnyezés. annál is inkább. Könnyen összetéveszthetık a Sluder-féle neuralgiával. mint az esszentiális trigeminus neuralgia. A nervus intermedius vagy a Wrisberg-féle ideg útjában található ganglion geniculatumnak az izgalma. arcpír. Ritka. lüktetı. Triggerzónát is észleltek. esetleg a mandulákban culminál. az orrüregben. a vállba. a fülben és az arc alsó kétharmadában. szemgolyóba. 5. a nyakszirtbe. A fájdalmas rohamok hosszabb idıtartamúak. elıfordulhat ezek területén is fájdalmas roham. a fájdalmas 10-15 perces rohamok az orbitából indulnak ki.

kivételesen hosszabb ideig is megmarad. A continua fájdalommal egyidoben. nyakat. Szemészeti elváltozások társulhatnak a neuralgiához. szinte állandóan észlelünk paresztéziákat. de érintheti a hajas fejbırt. de ennél tovább is hatolhat a carotis externával anastomozáló szomszédos arteria ágainak a területére. A szimptomaticus trigeminus neuralgia azonosítása okvetlenül a kóroki hatter tisztázására. kiülhet és nyomásra igen fájdalmas. A fájdalom erıssége is rövid idı alatt csökken. globális vagy részleges érzéscsökkenést. secundaer) neuralgiák 1.Szimptomatikus trigeminus neuralgiák. fájdalmas exacerbációk formájában.és conjunctivareflex is csökkent lehet az érintett oldalon. A kérdéses területen állandóan fennáll a fájdalmas alaptónus. heves. Ha ez sikerül. sıt kisugározhat valamelyik karba is. könnyezés. amit idoszakos paroxizmusok súlyosbítanak. A fájdalmi ingadozásokat a szervezet homeostásisában bekövetkezı változások nagymértékben befolyásolják: subfebrilitás. Néha az arteria carotis externa területére terjed. amely idınként. banális hasmenés vagy pszichés stresszek elviselhetetlenné és gyakorivá teszik a fájdalmas kiugrásokat. és mindenek elott igen gyakran a trigeminus érintettségén kívül egyéb agyidegi kóros elváltozásokat is találunk és/vagy különbözo hosszúpálya tüneteket is. Az arc atipusos neuralgiája (sympathalgiák) Az arcra és a koponyára kiterjedı fájdalmakról van szó. Nem ritka a fájdalmas ingerekre mutatkozó anesztézia a spontán fájdalom mellett (anaesthaesia dolorosa). mint például irido-cyclitis vagy keratitis. A fájdalom az arcra terjed ki. amelyeket esetenként vasomotoros. A kiterjedési terület valamely artéria elágazásának felel meg. b. jól azonosítható tünetek is kísérnek. mely utóbbi nem tőnik el. egyik-másik artéria megduzzad. 7. Az exacerbáció ideje alatt kísérhetik vegetatív izgalmi jelenségek is: orrfolyás. csökkenhet a trigeminus motoros teljesítménye is az érintett oldalon. majd ennek szakszerő megoldására kötelez. A fájdalmas területen. amelyeket azért mondunk atípusosnak. a fájdalmas alaptónusig. renyhébb lehet a masseterreflex. vagy ami ennél értékesebb tünet. Számos vonás alapján jól elkülönítheto az esszentiális trigeminus neuralgiától. Az érzéscsökkenések-kiesések mellett a cornea. amennyiben a trigeminus állományában irreverzíbilis károsodás nem 131 . mert az eddig leírt idegzsábákkal szemben folytonos fájdalmak talaján jönnek létre. felsı légúti hurut. az arc kivörösödése. de állandó jellegő.hányinger és hányás is kíséri a fájdalmas rohamot. Az exacerbálódó fájdalomnak két jellegzetessége van: heves égésérzés és a lüktetés. ismeretlen okokból fokozatosan heves fájdalommá lép elı rövid idı alatt és percekig-órákig. conjunctiva nyálkahártya belövellés. Tüneti (másodlagos. A fájdalom viszonylag könnyen elviselheto. az arc egyik vagy mindkét oldalán. exacerbáció idején.

Legtöbbször azonban a gerinccsatornából történo kilépési helyén vagy további lefutásának proximális szakaszán található izgató tényezok okozzák (spondylosis. A fájdalom rendszerint folyamatos. összenövések). Az ideg agytörzsi ki-belépésének kezdetétoll egészen az effektor szervekbe történı belépéséig. a kisagy-híd szöglet folyamatai. a parieto-temporalis koponyai borfelületet foglalja magába. elsodleges vagy másodlagos daganatok). mély. legalábbis a kezdeti szakban. a 132 . esetenként lüktet. parazita-cysták. A felszínesebb lefutású helyén a processus mastoideus csúcsa mögött. arachnoideális-. a Valleix-ponton egnyomva a lágyrészeket. Arnold-neuralgia) A nervus occipitalis érzo ágának izgalmi állapota. erossége ingadozik. merev. különösen a nyak flexiós mozgásai fokozzák. Sok esetben az Arnold-neuralgia a gyakori kényelmetlen. Gyakran jelentkezik a tarkótájat hirtelenül érinto hideg hatására. a fej és a nyak mozgásai. A nervus glossopharyngeus szimptomatikus neuralgiája. Ez esetben is érvényes. Számos.történt. kóros fejtartásokra vezetheto vissza. mint elobbi esetben láttuk. 2. különösen a koponyaüregi aetiológia esetén. lefutásának bármely szakaszán ható károsító tényezı secundaer típusú neuralgia megjelenéséhez vezethet (hátsó koponyagödri tumorok. herpes zoster. egymástól különbözo kóroki tényezo válthatja ki. A végzodés helyein keletkezett izgató tényezok is okozhatnak glossopharyngeus neuralgiát. Így a garatban található proliferatív folyamatok. esszenciális formában mutakozó glossopharyngeális neuralgia. 3. Retropharyngeális vagy tonsilláris abscessusok hosszú ideig egyedüli megnyilvánulásukként secundaer glossopharyngeus neuralgia formájában mutatkozhatnak. amely azután átmegy szimptomatikus típusú neuralgiába. hogy több más bulbáris agyideg is érintett egyidoben. Ugyanaz az elv érvényesül itt is. Occipitális neuralgia (nyakszirti idegzsába. de kivételesen a homlok területét is beleértve a szemgolyót és a retrobulbáris orbita tartalmát is. Rendszerint féloldali. a nyelvgyökben vagy mandulákban eloforduló gyulladásos folyamatok szintén okozhatnak secundaer neuralgiát. Tonsillitisekhez nem ritkán társulhat. A fájdalom folytonos. traumák. gyulladások. esetleg hosszúpálya tüneteket is észlelhetünk. a secundaer neuralgia eltunik. amely a regio mastoideát. Elhelyezkedése megfelel az érzoág ellátási területének. arachnoidealetapadások. sot még az érzészavarok is megszunhetnek.

megjelenésük crescendo jellegő. mivel kóroki hátterük jól ismert és viszonylag rovid ido alatt azonosíthatók. hogy megszakítás nélkül jelentkezik és viszonylag könnyen elviselheto. Ha ritkábban is. hányinger formájában. Néha más agyidegek is érintettek a paratrigeminális neuralgia eseteiben (III-as. A különbözo arctájékra lokalizálódó herpeses fájdalomra az jellemzo. kimaradásuk szintén átmenetszerően történik. mint maga a neuralgia. hónapokig. Rendszerint féloldali. Aetiológiája szerint – mint megjelölése is mutatja – kettıs természető. Az érintett oldalon. Legalábbis az elején jól elviselhetıek. amely majdnem mindig kiterjedtebb területet érint. Lényeges vonás az is. Az érintett trigeminuságnak megfelelıen hipesztéziát észlelünk. fejlıdési rendellenességek húzódnak meg. amelyeket azonban kisebb-nagyobb szünetek szakíthatnak meg. mivel a carotist övezı sympathicus hálózat is érintett. Az e csoportba tartozó különbözı lokalizációjú szimptomatikus fájdalmakat azért indokolt külön egységként tárgyalnunk. lükteto jellegu. Elofordulhat hemicraniát utánzó formában is. Leggyakrabban Claude-Bernard-Horner szindróma. A felsorolt sympathicus kísérıjelenségek kivétel nélkül reverzíbilisek. bırelszínezıdés. mivel a trigeminus fájdalomérzı rostjainak izgalma mellett az arc sympathicus idegrendszerének izgalmi állapota is beleszól.fájdalom fokozódása érhetı el. Raeder-féle paratrigeminális neuralgia (trigeminális sympathicus szindróma). ödémás és indurációs elváltozások). 4. és majdnem mindig megelozi 1-3 nappal a zoosteres elváltozások megjelenését (csoportos vesiculák. amihez fokozott arcpír is társulhat. hogy a fájdalom intensitása nincs arányban a hipesztézia fokával. de a fájdalmas szakaszokat kísérhetik vegetatív izgalmi jelenségek. hanem a rágóizmok fáradékonyságát illetve paresisét is észrevehetjük azonos oldalon. kivételesen trophicus jelenségek is (hajhullás) vagy azonos oldali hyperkinésisek a nyakizmokban. A neuralgiát sympathicus elváltozások is kísérik. Kezdetben rendszerint a fronto-orbitális területre helyezkedik. 5. leginkább szédülés. Herpes zooster okozta neuralgiák. cysták. Harmadik ági érdekeltség esetén nem csak érzéscsökkenés. Rendszerint égo. Az említett jelek mellett az érintett oldalon egyéb vasomotoros elváltozást is észlelhetünk: a conjunctiva belövellt. nevezetesen az égı jelleg. tumorok. a trigeminus egyik ágának megfelelıen (esetleg két vagy mindhárom ágának területén) jelennek meg a continua fájdalmak. A fájdalom színezetében is megtalálható a sympathicus elem. Hátterében leggyakrabban arachnoidea letapadások. Esetenként a szindróma nem teljes (csak a miosis mutatkozik). sot idos egyéneken 1-2 évig is 133 . A szokványos fájdalomcsillapítókra jól reagál a fájdalom. Viszont sokkal tovább megmaradnak: a zoosteres elváltozást követoen hetekig. sıt vérbı a retina és a könnyelválasztás megélénkülését is tapasztalhatjuk. IV-es és a VI-os).

c/ az elobbi tünetcsoprothoz halláscsökkenés is társul és d/ az elozo formához kíséro tünetekként a ganglion geniculi. -A herpes ophtalmicus. enanthemák kíséretében. kínzó. a férfiakat gyakrabban érinti. ritkán a tőrhetetlenségig fokozódnak a fájdalmak és hónapokig tartanak. Ramsay Hunt 4 megjelenési formát ismertetett: a/ Auriculáris herpes zooster. szemöldökön. A nyakon és a fül mögött több nyirokcsomó megnagyobbodhat. ahonnan azonos oldalra kisugárzik a vertex irányába. A fájdalmak itt is megelozik a nyálkahártya és bortüneteket. pruritus és vöröses-lilás pigmentelváltozások kíséretében. b/ az auriculáris herpes faciális paresissel társul. A fájdalom megszakítás nélküli. Változó intensitású fájdalom jelentkezik a külso hallójáratban és/vagy a regio mastoideában. a Gasserdúc érintettségére utaló tünetek. mások nem is szorulnak a fájdalmak enyhítésére. Ehhez csakhamar hiperesztézia is társulhat. homlok borén. Leggyakrabban két megjelenési formájával találkozunk: . de érintheti egyidoben a mandibularis és maxilláris trigeminuságakat is.Az egyik a ganglion oticum herpese. Ritkán a herpeses elváltozások megjelenését követoen részleges szemmozgás-kiesés is elofordulhat. A kiütések és vesiculák a szemhéjon. A corneán megjeleno vesiculák idoseken fekélyeket és keratitis neuroparalyticát hoznak létre. 134 . A jól felismerheto herpes zooster és annak lokalizációja könnyuszerrel biztosítja a pontos diagnózist. a corneán is megjelennek. Elso megjelenési helye a szemgödör. A fájdalomnak van bizonyos alaptónusa. amit 1915-ben Ramsay Hunt írt le. mert inkább csak égo viszketést jeleznek. Gondot csak akkor jelent. vagy ritkán a fél koponyába.jelentkezhetnek. sot egyes cervicális ganglionok is érintettek lehetnek. Kísérhetik az említett tüneteket nyálsecrétiós zavarok. orrgyökön. égo jellegő. Paresztézia és hiperesztézia kíséri. ami esetenként exacerbációba megy át. Frontális és palpebrális ödéma kíséretében fokozott könnyezés is észlelheto. esetleg szédülés is. Gyógyulásuk után tartósan megmaradnak a fehéres színu hegek a cornea felszínén. a szemgolyó és supraorbitális régió. Általában 50 éves koron túl lévo egyéneken mutatkozik. sot esetenként a conjunctiván. Faciális paresis/paralysis kíséri és zoosteres eruptiókvesiculák-crusták a külso hallójáratban. A fájdalmakat paresztéziák is kísérik a megfelelo érzoideg ellátási területén. könnyezés. Leggyakrabban a ramus ophtalmicusnak megfelelo területen marad. Ritkán a nyelv elülso kétharmadán is jelenhetnek meg vesiculák (enanthemák). esetleg a nyelven is megjeleno vasiculák. A fájdalom intensitásnak nagy egyéni koloratúrája ismeretes.

Szimptomaticus formája gyakoribb mint essenciális formája. a gége hangrés fölötti részében. Eltarthat napokig. Leírtak bizonyos triggerzónát is. tüsszentés. köhögés. Gyakrabban írták le nıkön mint férfiakon. Kimondottan ritkán elıforduló idegzsába. például a glottis feletti gégenyálkahártya érintése. a járomív felé esı részekbe. Ez egyúttal a diagnózist is megkönnyíti. de csak átmenetileg szünteti a gégefı és hangrés feletti nyálkahártya kokainos ecsetelése. laryngitiseket vagy a gége más helyi megbetegedéseit is. A fájdalmas rohamot azonnal. illetve azzal szomszédos régiókban jelentkezik (nyelvgyökben. a fülben. beszéd elindítja. 6. közben remissziók és exacerbációk váltogatják egymást. vagy hetekig.amikor a fájdalom megjelenését követoen több napot késik a herpeses elváltozások megjelenése. továbbá tracheitiseket. sıt extrém esetben a vállba és a mellkas felsı részében is). ásítás. A nervus laryngicus superior neuralgiája. Ritkábban a fájdalom fokozatosan áll be miután nyelés. hasogató jellegő és az ideg ellátási területén. a sinus pyriformis érintése. A fájdalom megjelenhet paroxizmusokban is. Tonsillectomiát követhet laryngicus superior neuralgia. amikor nyilalló. 135 .

a convergencia reakc. Reflektoros pupilla merevseg:direct es consens. centralisak. Az ep oldalrol e consensualis kivalthato. szabalytalan szelu pupilla. Abszolut pupilla merevseg: az egyik oldali szemhez futo pupilla motoros rostok karosodasa. Adie sdr. midriasis. 2. enophtalmia Ok: a szem szimpatikus beidegzesenek zavara. Pupilla reakciok zavaraival tarsulo sindromak: 1. 3.-n atropinmergezesben. egyenloek. exophtalmia Ok: paraszimpatikus zavar 2. Pupillak fenyreakcioinak zavarai: 1. ± feloldali anhidrozis. sem a consensualis fenyr. kerekek. mko. Az ep szem consensualis reakcioja megvan. Az erintett oldalrol nincs direct feny vagy convergencia reakcio. azonosoldali arc es nyak melegsegerzese. megjelenik. piloerekcio. encephalitis. Horner sdr. nem valthato ki. ( pupillotonia ) DM. Amaurotikus pupilla merevseg ( vaksaggal jaro pupilla merevseg) – n. eles szeluek. Oka a szemet ert serules. convergenciara es akkomodaciora jol reagalnak. A serult oldalrol sem a direct. 136 . reszleges n. occulomotorius es kozepagy lezio. egeszsegeseknel is elofordulhat. Reakcio nincs.PUPILLA ÉS LATÓTÉR ELVÁLTOZÁSOK Pupilla vizsgalat: direkt fenyreakcio consensualis fenyreakcioa akkomodacios pupillareakcio convergentia reakcio Negativ status: a pupillak kozepesen tagak. opticus lezio. miosis. botulinizmusban. Oka: a reflexive megszakadasa a pretectalis region es az E-W mag kozott. ± anisocoria.: ptosis. felsovegtag vasoregulacios zavara. direct es consensualis fenyreakciojuk megtartott. tabes okozza. Pourfour de petit: lagophtalmia.

akkomodacios reakcio lassu ± egy/ketoldali patella reflex hianya Tonusos pupilla 0. belso szemizmok benulasa. convergencia reakcio kivalthato. fenyre nem reagal.A pupilla kozepesnel tagabb. Argyll-Robertson tunet – syphilis A pupillak szukek.1%-os pilocarpinra jol. 3. jellegzetes szemallas. occulomotorius torzsenek kompresszioja  kulso. az egeszseges alig reagal. Latoter elvaltozasok: 1. Anisocoria Uncus gyri hippocampi beekelodese  az azonosoldali n.Hemianopsia: temporalis/ nasalis latoterkieses 137 . fenyre nem regalnak. Accomodacios reakcio kivalthato. fenyre lassan/nem reagal. Midriasis a koros oldalon 4. eltero tagassagu pupillak: az egyik tagabb.

scotoma  csak latoter vizsgalattal lathato 7. homnim/ heteronym Felso quadrans homnim anopsia : radiation optica also reszenek karosodasa. corpus geniculatum. + scotoma  sotet folt. hirtelen kialakulo ercekig tarto teljes latasvesztes. 4.Scotomak: foltszeru letoterhianyok Retina. A lezio oldali szem vak. 138 . a beteg eszreveszi . Oka: tr. n. feloldali. 3. opticus. ellenoldali a nasalis latoter megvan ( a temporalis rostok epek ) 5.Amaurosis fugax Retina ischaemia okozza.Heteronim hemianopsia: nasalis/ temporalis Bitemporalis oka chiasma kozepvonali karosodasa Binasalisoka chiasma kulso rostjainak karosodasa.Feloldali chiasma tunetcsoport Mindketoldal: nasalis es azonosoldali temporalis.hurok karosodasa. laterale. egesz occipitalis lebeny serulese. agykarosodas kovetkezteben is.2. Also quadrand anopsia: vascularis folyamat a cuneus karosodasa miatt. Meyer.Homonim hemianopsia: mindket szem azonos oldali latoterfelenek kiesese. 6. ritka hosszan tarto pangas es glaucoma.Quadrans anopsia: felso/ also. opticus serulese.

Carotis rendszer  A.Cerebrovascularis betegségek Ket nagy rendszer van: 1. VERTEBROBASILARIS rdsz 1. CAROTIS rdsz 2. ophtalmica ( anastomosist teremt ACI es ACE kozott ): 139 . carotis interna A.

interna  frontalis lebeny oldalso es hatso resze  parietalis lebeny oldalso resze. interna elulso resze  septum pellucidum  thalamus elulso resze A. caps. n. homlok bore. hatso resze  temporalis lebeny felso resze/ hatso resze A choroidea anterior: Ellatasi terulete:  oldalso agykamra plexus choroideus  CGL  Tractus opticus  Caps. szemhejak A. cerebri anterior Ellatasi terulete:  feltekek medialis reszenek elulso 2/3-a  frontalis lebeny belso medialis resze  corpus callosum  frontalis lebeny hatso resze  nc.    Ellatasi terulete : retina. caudatus feje  caps. cerebri posterior kozott – Willis gyuru resze Ellatasi terulete:  Tubero-infundibulum  Thalamus hatso resze 140 . communicans posterior: kapcsolat az a. cerebri media: Ellatasi terulete:  cortico-subcorticalis regiok kulso felszine  basalis ganglion. carotis es a. interna hatso resze  Pulvinar thalami  Globud pallidus medialis resze A. opticus.

cerebri posterior. A. Atlagos regionalis verataramlas 100g agyszovetre 50ml/perc. Az agyon percenkent 750-1000 ml ver folyik at. Hely: rokkantság oka Agyinfarktus 85-90% Agyvérzés 10-15% Hirtelen kezdet. javul vagy romlik Korelettan: 10 sec. a communicans anterior. vertebralisok alkotjak a truncus basilarist. cerebri anterior. 2 a.erautomacia ( agyi erek atmeroje szukul ha a vernyomas no) .kemiai szabalyozas ( pCO2:40 Hgmm ) .neurogen szabalyozas: agytorzsi vasomotoros kozpont. 2 a. cerebri posterior: ponto-peduncularis szinten valik le Ellatasi terulete:  agytorzs  kisagy  diencephalons egy resze  occipitalis lebeny  temporalis lebeny egy resze Willis gyuru: agy alapon 2 a. focalis neurológiai tünetek →stabil. communicans posterior. Vertebrobasilaris rendszer A nyultagy hid arokban egyesulo a. keringesleallas  agyszovet metabolikus zavara ( EEG ) klinikai tunetek Keringes helyreallitasa  gyors es teljes rehabilitacio 141 . Agyi keringes autoregulacioja: .2. Hely: halál oka (MI és neoplazia után) I. III.

10-20% TIA. kollateralis keringés fontossága • Ascle plakk: hemodinamikai akadály → vérellátás kritikus szint alá esik → ischaemia (átmeneti vagy permanens) • Arterio-arterialis embolia (exulceralt plakk. trombusdarabkák) • Vasospasmus: nem tisztázott Agyödéma • Citotoxicus – neuron. romlás első órákban • Embolia: maximalis tünetek kezdettől • Haemodinamikai okok  Verzeses • allomanyverzes • subarachnoidealis verzes Fiziopathologia • Atherosclerosis elágazásoknál: carotis stb. rehab. lefolyás hullámzó. percek órák múlva és nem mindig teljes Sludge jelenség. STROKE tipusai  Ischaemias (Leggyakoribb ok: atherosclerosis thrombemboliaval és cardiogen embolia ) • Thrombosis: 80-90% előzetes agyi tünet nélkül. hypoxia. endothel sejtek duzzanata – Percekkel károsodás után. vér-agy gát károsodás →protein érből extracellularis térbe – Fehérállomány károsodik 142 . non-reperfuzio Hosszas ischaemia  necrosis Oedema 2-4 nap (de tarthat akar 2 hetet is ). kapillaris endothelium permeabilitás ↑. Na pumpa zavar →Na szint sejtben ↑ →víz bearamlas – Szürkeállomány károsodik • Vasogen – Leggyakoribb. tomeghatas  szovodmenyek jelentkeznek. glia.Ha késik.

– Kontrasztanyag is átjut → halmoz • Interstitialis – Hidrokephalus. LCR nyomása nő. két hétig tarhat.5-3-szor) 143 . Na és víz jut át a kamrafalon a paraventricularis térbe Ischaemia → citotoxicus ödéma →sejtduzzanat →kapillárisok compressioja →non-reflow Vasogen →reperfuzio →vasogen ↑ Necrosis mindezekkel párhuzamosan Ischaemiás ödéma maximális 2-4 órával infarktus után. infarktus ↑ Ischaemia: sejtkárosodás • Legsúlyosabb ischaemia: mag (core. miez) • Körülötte penumbra – Acidosis (anaerob glycolysis →tejsav) – Excitotoxicosis: glutamat ↑ →NMDA receptor aktiválás →sejtben Ca szint nő – Szabad gyökök – Apoptosis Agyerbetegsegek kockazati tenyezoi:  felnottkorban HTA 4-5-szor gyakoribb Pitvarfibrillacioa (5-7-szer) Dohanyzas ( 1.

DM Oralis antikoncipiensek Hyperlipidaemia Infekcio ( syphilis. ulo eletmod.a vérzést azonnal diagnosztizálja .5-2-szor) Alkoholbetegseg ( 1-4-szer ) Valoszinusitheto kockazati tenyezok: magas verviszkozitas. faj  fiatal korban: cardialis tenyezok APL sdr. elhizas. hirtelen alakul ki. ACA: ellenoldali also vegtag tulsulyu hemiparesis Inkontinentia ACM: leggyakoribb Faciobrachialis tulsulyu hemiparesis ellenoldalon elsimult nasolabialis regio 144 .Egyéb betegséget kizár (tumor) Heveny agyi arterias keringesi elegtelenseg KLNIKAI TUNETEI:  az agyerkatasztrofa az agy acut verkeringesi zavara kovetkezteben alakul ki  neurologiaj tunetekkel jar  a tunetek 24 oran tul is fennallnak vagy 24 oran belul megszunnek  TIA ( tranzitorikus ischaemias attack) a tunetek 24 oran belul megszunnek. Carotis rdsz. dohanyzo. Vérzés vagy ischemia? . oka altalaban az extracranialis nagyerek szukulete.Korai ischemiás jelek (2 h belül) . Pl. 35eves no. Atlagosnal magasabb. oralis antic. szivritmuszavar. Vizsgálati módszerek • Koponya CT a legfontosabb vizsgálat stroke gyanú esetén. hyperlipidaemia. betegsegben hunyt el + ulo foglalkozas.DM ( 1.SAV diagnosztika! . egy szulo cerebrovasc. AIDS ) Drogok  osszetett kockazati tenyezok: TAS ↑ + ↑ serum colesterin + ↓ G tolerancia + dohanyzas + koros EKG.

-aluszekonysag. ( azonos oldalon agyideg tunet. agyideg benulas. 145 . basilaris againak elzarodasa eseteben agytorzsi alternalo szindromak alakulnak ki. ellenoldalon hemiparesis ). magatartas zavarok.A.Hemihypoaesth Aphasia ( ha a dominans felteke karosodott ) Anosognosia ( subdominans felteke karosodas) Látótérzavar ( homonym hemi quadrans anopsia) Vertebrobasilaris rdsz. ACP: Latoterzavar ( homonym hemianopsia ) Erzeszavar Vertebrobasilaris terulet: 4D  diplopia. memoria zavar. hemianopsia. alexia. . bilateralis III.: ketoldali ACP elzarodas. kis pupillak. dysphagia. dyasarthria. hallucinaciok. dizziness 20% jelen van meg:-szédülés -járásbizonytalansag -dysarthria -kettőslátás -nyelészavar -paresis -arc fonákérzése Basilaris top sdr.

szemmozgas zavarok. ataxia.kisagyat  hanyinger. Lebenyvérzés okai: • Amiloid angiopatia. coma Okok: HTA.Agyi es agyhartyai verzesek ( intraparenchimás "spontán" vérzések.hidat  gyorsan kialakulo hemi vagy tetraparesis. legzeszavar. subarachnoidealis vérzés. szedules.Congo-vörös festéssel • Ismétlődő vérzések 146 .lebenyeket .thalamust  erzeszavar. tekinteszavar . kesobb hemiparesis. erzeszavar.Torzsducokat  hemiparesis. conjugalt deviation . decerebracio. agytorzs kompressio ( beekelodes ) . szuk pupillak. aneurysmák ) • Spontán agyvérzés – Hipertensio – Amiloid angiopathia • Aneurisma ruptura – Saccularis – Micoticus Allomanyverzesek. erintheti: . alkohol. DM.

Jelenleg nincs ajánlás neuroprotektív gyógyszerek alkalmazására a heveny agyérbetegségek esetében. somnolentia. anticoag. stb) • secunder preventio elkezdése Neuroprotekció (A mai napig egyetlen neuroprotektív készítményről sem igazolták. stupor Subarachnoidealis vérzés Tunetek: • Hirtelen kezdődő heves fejfájás • Meningeális izgalmi jelek • Tudatzavar • Hányinger. hányás • Ha a vérzés az agyállományba is betör. hányás.a lokalizációnak megfelelő gócjelek Dg:CT. trombotizál. HIC↓. delirium • Parietalis: hemihipoestesia • Frontalis: felsovegtag paresis • Nagy: coma. tünetek • Fejfájás. Ekg≈ myocardium ischaemia (ST. TA ↑ Az agyérkatasztrófa kezelése Ischaemia esetén anti-thrombotikus therapia • Thrombolysis (rtPA iv. nem látható angio-n) Lebenyvérzés. tarkókötöttség • Hasonlít emboliára • Occipitalis: hemianopia • Bal temporalis: afázia. ia?) • Aszpirin ( acetylszalicilsav ) • nem specifikus kezelés (láz. ) Állományvérzés • nincs specifikus kezelés 147 .• Coagulopathia. • Tumor: melanoma. T)’ US-Doppler: vasospasmus Kezelés: Reruptura első napokban→korai műtét Halasztott műtét Konzervatív kezelés: ágynyugalom. vércukor. glioma • Aneurisma • Ismeretlen (lehet AVM. fájdalom ↓ Vasospasmus ellen: nimodipin. hogy hatása lenne a stroke kimenetelére. ritkábban: epilepsziás roham.

• Napi dokumentáció • családtagok bevonása • Az otthon meglátogatása • Specializált rehabilitációs központok AZ AGYÉRBETEGSÉGEK MEGELŐZÉSE 148 . légutak biztosítása. ha a betegnek tudatzavara van • Addig folytatni. amíg észrevehető javulás van. ha a klinikai állapot stabil • Passzív. lélegeztetés. 3 órán belüli ellátás lehetőség szerint! • Életfunkciók biztosításáról kell gondoskodni: aspiráció kivédés. csak ha vérnyomás 220/110Hgmm vagy több • Oxigén adása Rehabilitáció • Több mint 40%-a rehabilitációra szorul • Korán kezdhető.• a műtéti indikáció kérdése sem tisztázott Intracranialis nyomás csökkentése • Gyógyszerrel • Sebészi úton Vérnyomás csokkentes – Nincs randomizált vizsgálat – Korábban hypertoniásokban: 180/100 – 105 Hgmm – Korábban normotoniás: 160 . vénabiztosítás • Ha keringési elégtelenség van: annak megszüntetése • Ritmuszavar kezelése • Vérnyomáscsökkentés.180/90-100 Hgmm –Ne csökkentse drasztikusan! DE azonnali vérnyomás csökkentés ha: – a stroke nem ischemiás eredetű – szívelégtelenség – acut veseelégtelenség – aorta dissectio – hypertenzív encephalopathia Sürgősségi ellátás: összefoglalás • Akut életveszély miatt sürgős intézkedés és intézeti ellátás szükséges! • Intézeti elhelyezés stroke centrumban.

más kockázati tényező nélkül vagy azok a betegek. Ajanlas: Szűrés .diabetes Egyre gyakoribb. a vércukorszint legyen normális . akinél nagy a stroke kockázata A 60 évnél fiatalabbak. akik nem kaphatnak véralvadásgátló kezelést. Agyérkatasztrófa esetén az emelkedett vércukorszint fokozhatja a halálozást és rontja a kimenetelt. vagy az izolált systolés vérnyomást csökkentjük.0) megfontolandó minden olyan AF betegnél.0 közötti INR mellett jelentősen csökkenti a stroke előfordulását INR > 5.5.A stroke-ok 50-80%-a megelőzhető lenne!! Elsődleges megelőzés 1. ha 5 Hgmm diastolés vérnyomás csökkentést elérünk. A vérnyomás 140/85 Hgmm alatt legyen 2.0-3.0 .3. napi 300 mg aspirint kapjanak 4.szívinfarctus 3. Ajanlas: Tartós per os véralvadás gátlás (cél INR 2. tartomány 2. mint a warfarin.pitvarfibrilláció Az átlagos stroke ráta évi 5% Az anticoagulatio 2. Ajanlas: Szűrés . A vércukorszint normalizálásával nem csökken egyértelműen az agyérkatasztrófa kockázata. magas vérnyomás A leggyakoribb módosítható rizikó tényező A stroke gyakorisága csökken.emelkedett cholesterin Nincs szoros összefüggés a szérumkoleszterin-szint és a stroke között 149 .egyéb kockázati tényezők társulása cukorbetegséghez  thrombocytaaggregációgátlás 5.0 esetén elfogadhatatlanul nagy a vérzéses szövődmények veszélye Az aspirin kevésbé hatékony.

Koleszterin • Ischaemiás stroke.5 mg naponta) ACE gátló 2. a cholesterin szint csökkenése és a glükóztolerancia növekedése állhat.Hipertónia • Agyérkatasztrófa után nagyon fontos a vérnyomás csökkentése • Egyéni elbírálás !!! • Javasolt: vízhajtó (indapamid 2. Statinokat javasolunk coronaria betegeknek. a vérnyomás. ha emelkedett vagy mérsékelten emelkedett a koleszterinszint. TIA után statinkezelés javasolt 3.dohányzás Független rizikófaktor.carotis megbetegedés 7. Hatszoros rizikót jelent. Ajanlas: Szűrés . Ajanlas: dohanyzas elhagyasa javasolt.A pravastatin csökkenti a stroke relatív rizikóját A statin therapia kérdésesen csökkenti a stroke mortalitását Coronaria betegekben a simvastatin vagy pravastatin csökkenti a stroke rizikót. ha abbahagyja. antithromboticus szerek Férfiaknál az agyvérzés gyakorisága nő aspirin(325-500 mg/nap) fogyasztáskor A rizikó nem változik nőkben MI csökken mindkét nemnél Másodlagos megelőzés 1. 50%-os kockázatcsökkenés. Ajanlas: Rendszeres testedzés javasolt (legkevesebb 30 perc naponta) 10.fizikai aktivitás hiánya A rendszeres testmozgás csökkenti a stroke rizikót A hatás hátterében a testsúly.pitvarfibrilláció • antikoagulálás • INR 2 -3 között 150 . 6. A koleszterinszint legyen normális. 8. míg a kismértékű fogyasztás megengedhető 9.alkohol fogyasztás Mérsékelt fogyasztás csökkenti a rizikót Fokozott az ischemiás és hemorrhagiás stroke kockázata mértéktelen alkoholfogyasztáskor Ajanlas: A nagymértékű alkoholfogyasztás kerülendő.

trauma.carotis stenosis • Carotisrekonstrukció: endarterectomia vagy angioplastica stentbehelyezéssel -tünetes és tünetmentes betegekben: ha a carotis stenosis >70% ha az operáció szövődménye alacsony • A carotisocclusio nem műthető! Agytörzsi bántalmak és tünetcsoportok Agytorzs reszei: nyultagy. 151 . ha mechanikus műbillentyű.: azonos oldalon agyidegi tunetek.: a tractus solitarius + nucleus ambiguous + tr. hid.• Főleg. kamrai aneurysma • INR>5  vérzés !!! 4. spinothalamicus karosodasa. Alternalo sdr. Nyultveloi alternalo sdr: 1. tumor. AVELLIS sdr. rheumás billentyű betegség. ellenoldalon motoros es sensoros tunetek. kozepagy Etiologia: gyulladas. életmód • Dohányzás elhagyása • Alkoholfogyasztás mérséklése • Mozgás • Fogyás 5. vascularis.

hemiparesis 2. perif. Tunetek: -azonosoldal: vestibularis sdr. gegebenulas.: felso medialis nyultagyi sdr. vertebralis vagy a. 2. gege feloldali benulasa. hanyinger. – az a. hangszalak benulasa -ellenoldal: feluletes erzeszavar. trapezius . XI. Babinski + -ketoldali karosodas tetraparesis 5. JACKSON sdr. Izerzeszavara a nyelv hatso 1/3-an. M. garat-. egyik leggyakoribb. corticospinalis ). ( vertigo. koveto szemmozgasok es parhuzamos szemallas zavara. abducens serulese Tunetek: 152 . dyarthria. a lezio oldalan Tunetek: -azonosoldal: lagyszajpad. XI. XII nc. A. MILLARD GUBLER sdr. X. FOVILLE sdr. doles a lezio oldalan. m. BABINSKI – NEGROTTE sdr. : a.ha a lezio rosszul hatarolt  hemiparaethesia. post. nystagmus. -ellenoldal: hemiparesis. hemianaesthesia. DEJERINE sdr. r. lagyszajpad benulas. -ellenoldal:disszocialt erzeszavar. hangszalagbenulas. V reszleges benulasa. Tunetek: -azonosoldal: nyelv. garat. disszocialt erzeszavar. 4. garat. dysfaghia. sternocleidomastoideus gyengesege. gege-. hanyas. spinalis interior keringesi zavara okozza. : IX. garat. Benulasa. Horner triasz.Tunetek: -azonosoldal: lagyszajpad. asynergia. basilaris paramedialis aganak elzarodasa. hemiparesis. -ellenoldal: hemiplegia. Horner triasz. keringesi zavara. : nucleus facialis + nc. WALLENBERG sdr.: X. dysartria. vascularis elvaltozas 1. Tunetek: -azonosoldal: nyelv benulas + atrophia -ellenoldal: arc es testfel epikritikus erzeszavar. melyerzeszavar ( lemniscus medialis ). keresztezett hemihypoaestesia – azonos oldalon arcon / ellenoldalon torzson Hid : ischaemia. Feluletes erzeszavar az arcon. ataxia. gegebenulas es hypoaestesia.: lateralis nyultvelo sdr.. 3. ataxia ). Nyelvfel atrophia ( benulasos amiotrophia + fasciculation ). Tunetek: -azonosoldal: periferias facialis paresis -ellenoldal: hemiparesis ( tr.cerebralis inf.

153 . Tunetek: -azonosoldal: internuclearis ophtalmoplegia ( n.: A. perif. A. : medialis kozepso hid sdr. occulomotorius paresis internuclearisopthalmoplegia. intentios tremor. abducens ). paramed. : lateralis also hid sdr. elzarodasa. Tunetek: -azonosoldal: arcerzes kieses ( V. coroidea post. agak teruleten lacunaris inf. -ellenoldal: minden erzes kiesese. verticalis es horizontalis nystagmus. + szedules.ellenoldal: hemiplegia Also hidi: Millard gubler sdr. testfel. es jarasi ataxia. RAYMOND – CAESTAN sdr. . n. trigeminus). -A. hallas csokkenes. tiszta hemiparesis “ugyetlen kez”. hypoaestesia eo. vestibulo cochlearis ) tinnitus. basilaris dist. . 6. : pedunculus cerebri -A.Nagel sdr. azonosoldalra valo tekintes zavara. Vt.kozepagy sdr. basilaris paramed. Tunetek: -ataxias hemiparesis. Tunetek: -azonosoldal: ( VIII. hypoaestesia 4.szemgolyo a lezioval ellentetes oldalra 3. hanyinger. cerebri post.-azonosoldal: kulso egyenes szemizom benulas ( konvergens strabismus ) -ellenoldal: hosszu playa tunet. cornea reflex csokken. Facialis paresis -keresztezett erzeszavar: ao.). azonosoldali vegtag ataxia. tegmentocentr. basilaris circumferencialis agak occluzioja. ragoizmok paresise. againak vagy az A. ha erintett  lagyszajpad tremor . A. againak keringesi zavara. GASPERINI sdr. melyerzeszavar. hemiataxia.ha a lezio rostralis es dorsalis iranyba is kiterjed : Noth.tr. ischaemiaja. LATERALIS KOZEPSO HID sdr. arcfajdalom. dysdiadochokinesis. ( hid. carotidea int. verticalis tekintes zavar Kozepagy 1. FELSO MEDIALIS HID sdr. WEBER sdr. hanyas. Felso hidi – azonosoldal : centralis facialis paresis . hemiataxia -ellenoldal: hemiparesis 5.

againak elzarodasa.: n. 154 . : -A. tremor -eo.Tunetek: -ao. X. centralis paresis. 2. cerebri post.: n. hemi?rea. occulomotorius paresis -eo. Horner triasz.:melyerzes kieses -Ha a pedunculus cerebrit erinti  eo-on hemiparesis . Tunetek: -ao.:hemiparesis. circumf. tag pupilla. ferde szamallas. ataxia ± VII. es az A. rigor. occulom. IX. BENEDIKT sdr. XI . Paresis. coroideus post es A. hemiataxia.

155 .

Extrapyramidalis kórképek „Extrapyramidalis” funkciók: • Automatikus mozgások kivitelezése • Alapizomtónus (mozgás. védekezı mozgások-tartások „Extrapyramidalis” kórképek:MOVEMENT DISORDERS • Hiperton-hipokinetikus: Parkinson-kór • Hipoton-hiperkinetikus: chorea. relative Ach tulsuly alakul ki. tartás) megszervezése • Akarattól független mozgások gátlása • Helyreigazító reflexek. hemiballismus • Hiperton-hiperkinetikus: atetosis. MPTP • CO2 mergezes. Mangan mergezes • Postenchephalitises Parkinsonismus • Posttraumas Parkinsonismus • Neurodegenerativ korkepek.Parkinson-kór és Parkinson szindrómák -Hyperton. hyperkinetikus korkep. dystoniák(Wilson-kór) A. Droperidol ) Vernyomas csokkentok ( Reserpin ) Ca antagonista Ertagito ( Stugeron ) • Kabitoszerek: felszintetikus kabitoszerek vivonyaga . Kivalto okok: • Gyogyszerek: Neurolepticumok ( Haloperidol. 156 . • Ateroscleroticus Parkinsonismus – tobb lakunaris infarktus utan. -A substantia nigraban levo dopaminerg neuronok kifejezett pusztulasa  a nigrostriatalis rendszerben csokken a dopamine szint.

igrafia.tartasi reflex karosodik  larvaarc. szavak ismetelgetese Posturalis instabilitas 3. . 40-50 eves korban . : remeges : Esszencialis tremor Szenilis Intentios Alkoholos 157 . Klinikum:  Kifejezett hypertonia. kognitiv hanyatlas.jaraskor a lepesek rovidulese. posturalis tremor . esszencialis Parkinsonban a tremor szimmetrikus. csoszogo. remeges tarsul Diag.az akaratlagos mozgasok globalis lassulasa . 2. Klasszikus triasz: tremor / rigiditas / bradikinezia ( a mozgas Parkinsona) Tremor : . gornyedt testtartas. vegtagok egyutt mozgasa elmarad . alvaszavar 4.Tunetek: 1. asszimetrikus ( az egesz betegseg soran fenn all).vegtag: fkexioban – fogaskerek tunet ( DD: spasticitas : bicska tunet van) .kezen penzszamolas – nyelv.a felso vegtagok erintettek.allatomosan jelentkezik.az izomtonus korosan fokozott . vegso stadium : szobormerevseg.plasztikus . vegetative zavar: salivatio.nyugalmi. “start hesitation”. pseudoneuroasthenia 6. diff.kezdetben nyak es torzs statikus izmai . allkapocs azonos ritmussal -alvas idejen megszunik Rigiditas: . szammozgas nehezebb.elkent beszed. beszedzavar. mozgas es beszdkeptelen.depresszio. pislogas ritka. incontinentia 5.! akaratlagos mozgasok . Bradikinezia: . izomfajdalom.szaglaszavar. remeges nelkul  Enyhe hipetonia.

Kezeles: Dopaminerg szerek : L- Dopa, Dopamin agonistak , MAO-B gatlok  COMT gatlok Nem dopaminerg szerek: anticholinergias szerek, amantadin. L-Dopa kezeles: a kezeles gold standardja. -A KIR-ben dekarboxilalas utan alakul at hatekony dopaminna. -A szajon at adott L-Dopat a periferian a dopa dekarboxilax dopaminna alakitja  nem tud atjutni a ver-agy gaton. -ezert a L-Dopat tarsitani kell dopa dekarboxilaz gatloval es COMT gatloval. - A legalacsonyabb hatekony dozis kell beallitani a betegseg kora stadiumaban- a kezeles celja a munkakepesseg es az onallo eletvitel megorzese. -egyszeri maximalis L-Dopa adag 150- 200 mg STALEVO ( levodopa + carbidopa + entacapone ) Komplikaciok: 1. A kezelesi strategiak altal indukalt komplikaciok 2. A Parkinson kor termeszetes lefolyasabol eredo kompl. A motoros komplikaciok felosztasa: a. Hypokinetikus jelensegek: • „wearing- off” jelenseg • hirtelen „off” • megkesett „on”, „no on” • hajnali akinesia • csucsdozis akinesia • „freezing” jelenseg („lecovekel”) b. Hyperkinetikus jelensegek: • csucsdozis dyskinesis (chorea) • Paroxysmalis hyperkinesis - Bifazisos dyskinesis( D-I-D) c. Dystonias jelensegek: - hajnali dystonia - Csucsdozis dystonia - End-of-dose dystonia

158

Vegetativ zavarok -Szekrekedes: • 3-nal kevesebb szeklet/ het • 50-80% • Etrendi valtozasok (rostdus !),boseges folyadekbevitel,mozgas • Szekletlagyitok ( lactulose 10-20 g/nap) • Laxativumok, beontes -Vizeleturitesi zavarok: • Nicturia, imperativ es gyakori vizelesi kenyszer, nehezitett urites • 40-70% • Ok: detrussor hyperreflexia (anticholinerg szerek megvonasa!), kismedencei izomzat relaxatios zavara • Esti folyadekbevitel megszoritasa • Oxybutinin 5-10 mg -Depressio A betegek 50-60 % depressiós lesz (4-szer gyakoribb, mint az átlaglakosságban) • 50 % major depressio • 40 % dysthymia vagy minor depressio • 10 % „atypusos”depressio, reaktív hangulatzavar • Pramipexole !! Jellemzok: a depressio a bevezeto tünet (25 %) ritkán extrém súlyos súlyossága nem korrelál a mozgászavar súlyosságával *Dopamin agonistak : Ergotaminszarmazekok: Bromocriptin Nem ergotamin szarmazekok : Pramipexol Fokozatos kezeles **COMT gatlok : Entacapone, tolcapan ( gatoljak a dopa dekarboxilazt) ***MAO-B gatlok: Selegilin Kesobb jutnak levodopa kezelesre azok a betegek, akiknek mar a betegseg kezdeten selegilint adminisztraltak. ****Nem dopaminerg szerek: csak korai fazisban , tremor dominans betegeknek es csak ha nincs kognitiv zavar Amantadine : virusellenes szer, antidyskinetikus hatasa van ( Vyregil )

159

Muteti eljarasok: - pallidotomia / mely agyi stimulacio / embrionalis SN szovet striatumba ultetese. B. Chorea minor, Huntington es mas chorea formak, athetosis, choreoathethosis, ballismus CHOREA: Neostriatum karosodasa altal okozott hypotonias hyperkinesis; Gyors akaratlan kenyszermozgas jelenik meg, szabalytalan idokozokben ismetlodik kulonbozo intenzitassal CHOREA MIMOR: streprococcus fertozes idezi elo, megjelenhet reumas lazzal. Gyerekeknel eszlelt. Gyakori a viselkedesvaltozas, szetszortsag, pszichesen nehezen kezelhetoek, az aktivitas kontrollja nem lehetseges. HUNTUNGTON CHOREA: AD, oroklodo betegseg 40-50-dik evekben manifesztalodik, de jelentkezhet fiatalabb korban is, ekkor azonban a prognosis rosszabb ( Westphal varians ) Tunetek: lappangva kezdodik az arc es vegtagok szabalytalan roved tartamu mozgasaval, majd a vegtagok ( lab ) nyughatatlansaga , az ujjak zongorazasszeru mozgasai, grimaszok. Felnottkori formaja: hirtelen, csapkodo mozgasok jelennek meg az arcon es vegtagokon, a beszed es a nyeles nehezitett, nyelvoltogetes, a jaras ataxias, a hyoerkinesisek miatt tancolo. Psziches tuntekkel, depressioval, dementiaval jar ( 10-15 ev utan alakul ki a dementia ). ATHETOSIS A corpus striatum perinatalis karosodasa okozza. Altalaban a vegtagok ditalis reszenek vagya torzsnek rigid, kenyszeru, facsaro jellegu mozgasa. BALLISMUS Nc. subthalamicus vascularis karosodasa C. Miocloniák és tickek, distoniák, dyskinesisek. 556 oldal !

160

Gyakori mellekhatas (alergia.miasthenia sy. nyeles.nefrosis sy) • EDTA 1g/nap • DMP 2-5mg/ttkg Rezbevitel csokkentes: • Kerulni: kaposzta.es hangkepzesi zavarok. cornea.. skandalo beszed. Kayser. Kayser-Fleischer győrő gyakori Kezeles: Rezurites: • D-penicilamin (Cuprenil): 1-2g/nap p. pyramisjelek. nystagmus.D.. majelegt. gomba. psiches tu. Hepato-cerebralis degeneratio (Wilson-kor) • Genetikailag determinalt anyagcserezavar(Cu) • Ceruloplasmin szint (N: 20-40mg%) csokken • Rez-anyagcsere zavar: • Ceruloplasmin ↓ vagy nincs • Szerum Cu ↓ • Vizeletben a Cu urites ↑ • Rez szaporodik fel: KIR. mogyoro • Ioncserelo gyantak: Carborexin 10-20g/nap • Rezmegkotes a belben: K-szulfat.o. Degeneratio hepato-lenticularis (Wilson-kór és Westphal-Strümpell féle betegség).Fleischer győrő ritka (keson) • Westphal-Strumpell pseudosclerosis: complex dyskinesis a vegtagokon. vese Ket klinikai forma: • Wilson-kor: perioralis dyskinesia. dio. csokolade. LED. maj. MgO 161 . borso.

stereotip módon visszatérés. az also vegtagon is megjelenhet. az epilepszi kezdodhet egybol statussal is ). pontok. 162 . • a spontán. Occipitalis lebeny: latoterben csikok. • az EEG-ben epileptiformis jelek. a halmozas 20%. Ha tovaterjed akkor GENERALIZALT rohamrol beszelunk ( a cortex teljes egeszeben reszt vesz ). csillagok. status epilepticus ( a halmozott rohamok kovetkezmenye. EGYSZERU FOKALIS ROHAMOK Tunetek attol fuggnek. amelyekre jellemző: • klinikailag rohamszerű tünetek. epigastrium fajdalom. alkoholfogyasztas ).) Ha egy helyben marad GOCOS rohamok ( egy izom csoportot erint ). koztuk szunetek vannak). a rohamok kozott nincs szunet. az agy reakcioja pl. Mindezeket kiserhetik vegetative tunetek: izzadas. G ↓. hogy az agy melyik resze erintett. 10-20 percenkent ismetlodik. ez eszmeletvesztessel jar. -Epilepsziás roham ( minden roham ami epilepsziara hasonlit. halmozott rohamok ( egymas utan sokszor jelentkeznek. Erzokereg erintettseg eseten: zsibbadas az ellenekzo oldalon. Lehet hallasi roham: serceges. Arc: grimasz Felso vegtag: tonusos klonusos rangas. flush.Epilepsziák és status epilepticus Mindazon tünetegyüttesek összefoglaló neve. sipolas. epilepszia betegség. vegetative zavar. sensoros zavar. • a hirtelen kezdet és elmúlás. epilepszia syndromák ( altalaban gyerekkorban) Az epilepszias roham kialakulasa: Elofeltetelek Belso: hajlam Kulso: trigger Agyszovetben: egy neuron populacioban szinkron modon no az akcios potencial merteke es koros kisuleseket produkal. Kiserheti vagy sem : tudatzavar. Motoros jelensegek fajtai: (Ez vagy helyben marad vagy atterjed az egesz agyra. alkalmi roham ( egy alkalomhoz kotodik ).

oralis automatizmus Status is lehet: EEG valtozas orakon at ( + ) Benignus kezd. vagy a kep megfordul. atípusos absence Motoros automatismusokkal.EEG elvaltozas is van KOMPLEX ROHAMOK Nagyobb teruletet erint Temporalis lebenyen déjà vu. generalizalt minden elvezetesben. fiatal korban Nonconvulsiv roham. nagy amplitude. 3 ciklus / perc . amit tudatvesztes kovet. nelkul par ev alatt megszunik EEG –n: tuske-hullam komplexusok.1. elmerengo tekintet. tobb mint 15-20 sec-ig 2-3 év alatt 85% remisszió. tudatvesztéssel Társulhat szem-deviatio. GENERALIZALT ROHAM A. nincs tónusvesztés Amnéziás a roham időszakára Okularis forma: ritmusos szemmozgasok Nonocularis forma: mioclonus. Kepek jelennek meg – metamorfoxia. Absence típusú rohamok A. cacosmia. Szaglaszavar. pislogás Nem esik el. Generalizalt astaticus epilepszia Felnottnel jelentkezik Bevezeti vagy hasonlit a GM-ra Komplikaltabb ajulashoz hasonlit Vizelet inkontinetia is jelentkezhet 0.2. Zenet hall Pszichomotoros fenomenek EEG Egyszeru parcialis kezdet. néha 30 éves korig fennáll. vegetatív zavarokkal társulhat. j’amais vu. B. A.gyerek. petit mal (típusos absence).5-1 percig tarthat 163 .

cianosis összeszorított fogak.zavart: 1-5 perc – 1-2 ora. bizonyos specifikus témára gondolás stb.extensiot vegeznek beindul a legzes. izolált status epilepticus Reflex epilepszia Különböző stimulusok triggerelik: fotoszenzitív epilepszia. 164 . bizonyos mozgások. Generalizalt tonusos-klonusos roham ( Grand mal ) I. Generalizalt tonusos roham Az izmok merevek Hanyas Tudatvesztes D. biológiai krízisállapothoz (eclampsia. étkezési. egyéb belbetegség) kapcsolódó rohamok Izolált rohamok. Alkalmi rohamok Lázas görcsök Provokáló tényezők (alkohol. kiáltás. resp. acidosis. hang. hipercapnia. az izmok ritmusosan flexioa. merev tartas. Comas is lehet ébredés után fejfájás. szemgolyók deviatioja ( elnez a goctol! ) oldodik a gorcsos allapot. elesés II. lactat acidosis E.C.clonusos fázis. fej hatraszegve stertoros légzés. felebred. a bronchusokban levo valadekot habformajaban uriti ( veres hab ha megharapta nyelvet/ajkat) 20-30 masodpercig tart a végén ellazulás. drog) jelenlétéhez. tonusos fázis (tartós izomösszehúzódás) 20-30 masodpercig generalizalt Nincs legzes. videó játékok. incontinetia III. nyelv-ajakharapás bő nyálazás. hányás. mély alvás . nem ketotikus hyperglycaemia. izomfájdalmak amnesia ( nem emlekszik a rohamra) Hosszan tartó rohamok:hipoxemia . disco. aura ( “nem emberi sikoly”) eszméletvesztés.

veleszuletett elvaltozas ( sclerosis tuberosa ) . CT (ha nincs MRI. pszichiatriai vizsgalat • Genetikai vizsgalat. opiate ) Diagnosztika: • Autoanamnezis. elektrolitzavar. cerebralis angiographia (érmalformáció.Intracranialis: tumor. alvasmegvonas. fotostimulacio • Kepalkoto eljarasok: koponya rtg (intracraniális meszesedés. (tumor) gyanú).Extracranialis : metabolikus. drog abusus. PET. talyog. aneurysma) • Funkcionalis kepalkoto eljarasok: SPECT. anoxia .. • Neuropszichologia vizsg.? ismeretlen .Az epilepszias roham okai: . vagy agyvérzés. 165 . gyogyszer megvonas ( antiepileptikumok – baclofen. MRI (epilepsziában elsőként választandó. trauma. hypoglikaemia. megfigyeles • Labor • EKG • Toxikologia • Gyogyszeres monitorizalas • Liqur • Doppler • EEG : rutin dg. heteroanamnezis. verses.. drogalkohol. csontos fejlődési rendellenességek). arteriovenosus malformation. mert finom strukturális változások csak ezzel láthatók).

1.phenothiazin. Gastrointestinalis betegség 8. arteria cerebri anterior területi keringészavar ) 3. Psyciátriai betegségek psychogen rohamok („álrohamok”) 166 .k.3. myoclonus. Morgagni-Adams Stokes szindróma.: 1. myxoma. Schellong teszt). tachyarrhythmia. Mozgászavarok Tick. magas frekvenciájú kamrai. Cardiális syncope Percvolumencsökkenéssel (aorta stenosis. mérgezések ) 7. drop-attack. nyelési.2. digitalis. somnambulizmus. Orthostatikus zavarokhoz társuló syncope-k Orthostaticus hypotensio ( 10-20 %. tricyclikus antidepresszánsok. lithium. SV tachycardia (30-35 és 150. periodikus lábmozgás (nocturnális myoclonus) 6. Vaso-vagalis syncope és hypotensio hirtelen fájdalom. glossopharyngeus neuralgia 1. Tourette betegség.Differencial diag. chinidin syncope. vagy anélkül (AV block.o. cataplexia. Extracardiális syncope percvolumen csökkenéssel vasovagalis syncope carotis sinus szindróma (Hering-ideg) Reflexes syncope: köhögési syncope. Cardiovasculáris 1. hypertrophiás cardiomyopathia) Ritmuszavarral. β-blockolók. chorea és choreoathetosis Parkinson szindrómában tónusvesztés 5.180/perc) Gyógyszerek okozta: (levodopa. alvás alatti gyors szemmozgások (REM). érzelmi megrázkódtatás által provokált Idősek hypotensio hajlama a vérnyomás reguláció beszűkül Egyéb betegségekhez társuló hypotensio 2. Metabolikus-toxikus zavarok ( gyógyszerfogyasztás. mictiós. anaphylaxiás gyógyszer reakció) 1. Cerebrovascularis betegségek (TIA. Sick-sinus szindróma. kálium. Alvászavarok narcolepszia. Caantagonisták. m. Migraine 4. pulmonalis stenosis.

Oka: éretlenebb KIR Parciális rohamok gyakoribbak mint a generalizaltak A gyerek növekedésével a rohamok gyakorisága csökken.intermittáló explosiv betegségek.pánik betegség.teljesen kimaradhatnak(„meggyógyul”).szimulálás Korlefolyas: Csecsemő-gyerekkori epilepszia sokkal gyakoribb mint Felnőttkori. fokozatosan emeljuk) Primidon Phenytoin Diazepam Ethosuximid Carbamazepin Sultiam Clonazepam Clobazam Natrium –valproat ( generalizalt ) Uj antiepileptikumok Levetiracetam Tiagabil Topiramat Zonisamid Felbamat Gabapentin Lamotrigin ( terheseknel alkalmazhato) Terheseknel jelentkezo gyakori roham  karosodik a magzat Vigabatrin Oxcarbazepin 167 . Rosszabb prognózis: Szimptómás epilepszia West szindróma Lennox-Gastaut sz. Kezeles: A betegek 60 %-a rohammentessé tehető! 25 %-ának csökken a rohamok gyakorisága! Régi antiepileptikumok: Phenobarbiatal ( kis dozissal kezdjuk. Mioclonusos epilepszia.

első roham nem kezelendő 2. felvilágosítás. ha polimorf epilepszia. hónapok alatt.biztos dg.Kezelés . compliance 11. figyelembe kell venni: A gyógyszer hatásossága adott klinikai formára Mellékhatások Ár Egyéni sajátosságok. labor: főleg első 6 hó: vérkép. 5. időszakos ellenőrzés (klinikum. nem reagál monoterápiára 8. Naponta. ( ki kell zarni minden mas okot ) 3. fokozatosan. másodsorban az EEG 4.alapelvek 1. EEG. hatásosság elbírálása „feltöltés” után. 168 . türelmi időszak a kezelés kezdetén 6. megszakítás nélküli adagolás 10. progresszíven emelkedő adagok 9. monoterápia javallt.politerápia csak. 2-5 év krízismentesség után. életmód ( alcohol ellenjavalt ) Gyógyszermegvonás lassan. máj) 12.a kezelés hatékonyságát a klinikum dönti el. elsőnek választandó szerek→II →III vonal→politerápia 7.

relaxatio és tudatrendeződés nélkül Mindig sürgősség.3 mg/kg . Fenitoin Fenobarbital csecsemőnél iv készítménnyel. O2. kórházban kezelendő: halálos lehet. 5 perc múlva ismételhető max. vagy szondán Lázcsillapítás. lassan: 30 perc alatt 20-30 mg/kg Agyödéma ellenes kezelés Anesthesia: szükség esetén Per os kezelés amint lehet. Oka: antiepileptikum hirtelen elhagyása KIR gyulladás: meningoencefalitis. max. lassan: 1-2 mg/perc 0. váladék. abscessus koponya-agyi trauma stroke. 169 . aneurisma-ruptura intoxicatio: triciclikus antidepresszansok. vagy rövid időn belül ismétlődő rohamok Az epilepszia legsúlyosabb megnyilvánulása.1-0.20 mg (15 percig) Fenobarbital 5-10 mg/kg im!! (20 perc múlva 1x ismételhető) (vagy) Fenitoin i. Hidroelectrolyt. antibiotikum. organofoszfát. 1 mg/kg. Bármilyen típusú roham vezethet statushoz. Kezelés: Intenzív Vitális funkciók Légzés. Diazepam i. sav-bázis egyensúly Ödéma-csökkentés: dexamethason. Labor Iv: diazepam.STATUS EPILEPTICUS Status epilepticus ismétlődő tonusos-clonusos rohamok. midazolam. hidratálás Lásd még: akut encephalopathia ellátása. oka: állandó epilepsziás tevékenység.v. Irect: diazepam II. vagy maradékállapotokhoz vezet agyi hipoxia miatt Órákig tarthat. mannitol.v.

170 .

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful