NEUROLÓGIA

2010

MOGYE ÁOK V. ÉV

1

Tartalomjegyzek
A periferiás motoros neuron kórtana…………………………………..3 Plexus-, gyöki-, és idegtörzsi bántalmak .A felso és alsó végtag idegtörzseinek léziói …………………………………………………..7 Polyneuropathiák. Polyradiculoneuritisek és polyneuritisek………….12 Landry féle ascendaló paralysis ……………………………………....18 A centralis motoros neuron kórtana…………………………………...26 Gerincvelo …………………………………………………………….29 A gerinc porckorongsérvei. Spondylosis. Cervico-brahialgiák……….35 A központi idegrendszer demyelinisatios és gyulladásos betegségei....40 Periferiás- és centralis vestibularis tünetcsoport……………………....47 Kisagy .Kisagyi kórtünetegyüttesek …………………………………..48 Izombetegségek …………………………………………………….....51 Fejfájások ……………………………………………………………..70 Agylebenyek Lebenyi tünetcsoportok ………………………………..83 Agykérgi tünetcsoportok. Demenciák………………………………...89 A koponyauri nyomásfokozódás tünetcsoportja………………………95 Koponya- és agyi traumák …………………………………………..100 Facialis paresis ………………………………………………………106 A tudat kóros állapotváltozásai ……………………………………...109 Az érzo neuron kórtana - különbözo érzészavar típusok…………….121 Neuralgiák …………………………………………………………...124 Pupilla- és látótér elváltozások ………………………………………135 Az agyi artériás vérkeringés zavarai …………………………………138 Agytörzsi bántalmak és tünetcsoportok ……………………………...150 Az extrapiramidalis rendszer betegségei……………………………..154 Epilepsziák és status epilepticus ……………………………………..160

2

A környéki idegrendszer betegségei

Def. : Karosodas a gerincvelo elulso szarvatol distalisan vagy a gerincvelo elulso szarvaban levo neuron es a neuromuscularis sinapsis kozott PERIFERIAS MOTOROS NEURON SYNDROMA-t okoz. PMN Sy Tunetei: • PARESIS, PLEGIA = izomero csokkenes, kieses  az izomero csokkenes korulirtan jelentkezik, pontosan korulhatarolhato, kizarolag az erintett idegeknek alarendelt izmokat erinti es lehet: kiterjedt (polyneuropathia) es izolalt (bizonyos idegeket erint) • IZOMATROFIA = izomsorvadas kialakulhat hetek vagy akar honapok alatt  az ideg altal ellatott izmok teruletere lokalizalodik • HYPOREFLEXIA vagy AREFLEXA  ( ! DD : CMN-ben h7perreflexia van) nincsenek koros piramis reflexek • HYPOTONIA, ATONIA = izoomtonus csokkenes, kieses  az izomtonus minden eseben csokken, kivetel a facialis paresisben kialakulo paresis spasmus.

3

gyulladás : altalaban tobb periferias ideget erint – polyneuritis.• FASCICULATIO  egyes izmok izolalt.toxicus hatás : altalaban generalizaltan hat. kiveve ha lokalolis artalom van . de regeneracio a leheto legjobb anatomiai feltetelek mellett zajlik le. akaratlan osszehuzodasa. a vezeto elemeinek folytonossaga megmarad. sulyos plexusszakadas kovetkezteben.ischaemiás laesiók (pl.az egyes idegek v. ionizáló sugárhatás) .genetikai okok : fejlodesi zavar. nincs regeneralodas. a plexus brachialis eseten . altalaban familiaris Tunetek: PMN Sy tunetei + erzeszavar ( hypo. soha nem vezet vegtag elmozdulashoz  ! CSAK PMN Sy-ban van  A perykarion karosodasa sorabn keletkezik Amniotrophias lateral Sclerosisban • ÉRZESZAVAR nincs ! ( motoros rostrol leven szo ) A perifériás idegek betegsegei : • NEURAPRAXIA : nincs anatomiai serules csak a funkcionalisan karosodik. polyradiculitis . Az idegnek cask a mukodese szenved zavart. majelegtelenseg . Az izom sorvad. a megzavart mukodes nehany nap alatt helyreall.vagy anesthesia ) es vegetativ zavarok Paraklinikai vizsgalatok : EMG. Mindenkeppen sebeszi megoldast igenyel. Nem alakul ki atrophia. az elulso szarv karosodasara utal  disszeminalt jellegu. ENG – hasznalhatoak meg a karosodott ideg regeneralodasanak kovetesere 4 . • AXONOTMESIS : az axon serul.anyagcsere zavar : DM. de az ot borito huvely ep marad. a vasa nervorum elzáródása) : diabetes microangiopathiaban . A peripheriás idegrendszer károsodását előidéző okok : . Ilyen serules talalhato pl. • NEUROTMESIS : karosodik a myelin huvely is.fizikai behatások (hideg. forróság. a mukodes legtobbszor tokeletesen helyreall. ideg-kötegek vongálása : nagy funkciokieses pl.éles erőbehatás (átmetszés) : ha nincs egyesites a prognosis rossz .az ideg compressiója : ha megszunik a prognosis jo .

hattereben az all. • Causalgia : a vegetative rostokat tartalmazo idegek fajdalma. ego fajdalom. • Fantomfájdalom : vegtageltavolitas utan vagy kulso ingerek hatasara jelentkezik. tibialis szintjen. meleg . az ízületi helyzetés mozgásérzés. nyomas vagy utes valtja ki.A paresis súlyosságát egy 6 fokozatú skálában szokás megadni: • 0 = izom-contractio sem észlelhető • 1 = látható izomfeszülés mozgáseffektus nélkül • 2 = izommozgás a nehézségi erő kikapcsolása mellett • 3 = aktív mozgás a nehézségi erővel szemben • 4 = mozgás ellenállással szemben • 5 = normális izomerő A károsító tényezők érinthetnek: – egyes idegeket (mononeuropathia) – egyidejűleg számos ideget (polyneuropathia) – gyököt (mono/polyradiculopathia) – több gyököt és ideget (polyradiculoneuropathia) Sérülhetnek: • a mellső szarv sejtjei (nuclearis paresis) • az ideggyökök (radicularis paresis) • a plexusok (plexus bénulás) • a peripheriás idegek (peripherias idegbénulás) Kimenetele • Regeneráció: 1 mm/nap. valamint a vibratioérzés (pallaesthesia) • A verejtékelválasztási zavarok diagnosztikája – Moberg szerint a ninhydrin teszttel – Minor-féle jód-keményítő próbával történhet. hiogy a serules heluen az atszakadt ideg centralis reszebol a tengelyfonalak rendezetlenul burjanoznak elo. 5 . A legjellemzobb a n. A fajdalom a mar nem letezo vegtagszakaszra vetul. A mozgas nem befolyasolja. Klinikai diagnosis: • A motoros működések elemzése • A sensibilitas vizsgálata: fájdalom. medianus es n. 3 cm/hónap • Neuromafájdalom: leggyakoribb fajdalom syndroma. A fajdalom altalaba a neuroma kepzodesi helyere korlatozodik. a finomtapintás. hideg. gyogyszeresen nehez ra hetni. allando fajdalom.

kisujjpárna C7 Triceps C6 Biceps 6 .• Műszeres diagnosztika: elektromyographia (EMG) és az elektroneurographia (ENG). EMG ( elektromiografia )  neurogen benulas jeleit es bizonyos korulmenyek kozott a peripherias ideg sulyos ingeruletvezetesi zavarat lehet kimutatni. ENG ( elektroneurografia )  motoros ingeruletvezetesi sebesseg vizsgalasa Hasznalhatoak meg a karosodott ideg regeneralodasanak kovetesere Jelzoizmok: S1 Triceps surae L5 Extensor hallucis longus L4 Quadriceps C8 Kéz kisizmai.

areflexia. hamar kifekelyesedik. Plexus brachialis (karfonat) • C5-8. jelei: cyanosis.Teljes benulas :  Vasoplegia . oedema. sepsis alakulhat ki. Th1 • Truncus superior C5-6 • Truncus medius C7 • Truncus inferior C8-Th1 Plexus brachialis sérülései lehetnek: • Felső (Erb-Duchenne) C5-6 • Középső C7 • Alsó (Klumpke.Plexus. anesthesia. petyhüdt bénulás. mely halalhoz vezethet.  A felso vegtag mozdulatlan. vegetatív zavarok  A felso vegtag log a test mellett => HARANGNYELV tünet 7 .Dejerine) C8-Th1 A plexus serulest nagyon nehez korrigalni. Tipusai: I. gyoki es idegtorzsi bantalmak 1.

scalenus ant. (Erb-Duchenne) C5-6 Nyujtasos serules eseten. Truncus inf. M. hosszu ujjhajlítók. lezio ( C7 serules) Onalloan ritka A M. daganat ) • Balesetek • TOS=thoracic outlet syndrome . miosis. motorbiciklizes. Adson manover eseten eltunik a radialis pulzus Erzeskieses 8 . M.. rhomboideus B. Truncus med. az alkaron es a kezen a n.Truncus sup. Erzeszavar az alkar es a kezhat ulnaris felszinen. ezt okozhatja nyaki borda. Tunetek : . serratus.csapott vall. csuklohajlitok.II. M. M. M. A pl. eses kozben ha valamibe kapaszkodik a serult Gyengulnek a : kis kézizmok. M. enophtalmus ) jelentkezhet. C.Dejerine ) C8-Th1 lezio A kar felcsapodasakor jon letre.Részleges plexus brahialis bénulás : A. Kialakulhat szules kozben ( ha fennakad a baba valla ). Erzeszavar a kozepso ujjakon. brachialis benulas okai: • Külső compression ( nyirokcsomo.elore emelni . a kisujjon es a hypothenar érzéscsökkenés A Th erintettseg miatt Horner triász (ptosis. costocalvicularis syndromak osszefoglalo elnevezese Tunetei: Fajdalom az alkaron es a kezen. befele rotalt helyzetet vesz fel.a kar tonustalanul log. pectoralis es az ujjextensorok gyengesege eszlelheto. brachioradialis. M.erzeszavar a delta felett. a deltaizom sorvadt – nem tudja a beteg oldalra. ( Klumpke. farfekveses baba szuletesekor ( amikor hirtelen rantas tortenik ). triceps. biceps. radialis ellatasi teruleten . M. a konyok nyujtva van . supra-infraspinatus. nehez zsak cipelese.a kez mozgasai megtartottak . brahialis. deltoideus.a biceps es brachioradialis reflexek kiesnek Erintett: M. subscapularis.

C6 Okai : trauma ( vallficam. felkarcsonttörés ). a radialis reflex kivalthato Erzeskieses az alkar elulso. Deltoideus es M. Erzeskieses : kezhat es huvelykujj radialis felen 9 . ptosis. M Brachioradialis. Biceps es M. Coracobrachialis funkcio kiesese Tunetek :Az alkar hajlitasra keptelen.kulso felszienn ( n. az ujjak extensorai benulnak. az ujjak semiflexioja  hattyúnyak tartas ( feltartott keznel nem tudja okolbe szoritani a kezet) Prehensio csokken Nincs triceps es radialis reflex Magassagi dg. humerustores) Motoros kieses a M. a kar nem emelheto vizszintes sikba A kar kifele nem rotalhato 4. enophtalmus) • Sugárkárosodás 2. N. compressio (mankó. Musculocutaneus C5. M. teres minor gyengul . a kar extensioja megmarad. Extensor carpi radialis. a biceps reflex eltunik. Axillaris C5-C6 Okai : trauma ( vallficam . kéz-ujjfeszítők Erzo kieses : felkar dorsalis felszine. cutaneus antebrachi lateralis) 3. radialis C5-C8 Okai : törés. lövési serules M. DM-ban gyakori Motoros kieses M. parkpad. Triceps. fej). Triceps beidegzese alatti serules. : M. kezfej log.Atrophia a tenarban. Erzo kieses : M. N. N. alkar es kez radialis felszine Tunetei: A kar extensioja kiesik  eső kéz. deltoideus Tunetei: A vall csapott. gyengulnek az ujjhajlitok • Pancoast daganat (+Horner szindr: miosis.

thenarizmok.5. vese ill nogyogyaszati korkepek.N. adductor pollicis funkcionalis kiesese. huvelykujj radialis oldalan 6. ischiadicus N. gyulladas. Medianus C6-T1  erzo es vegetativ rostok is talalhatoak Okai : traumak. plexust beszuro daganat. 10 . pl. M lumbricalis. hypothenar adductor kieses. Palack tunet – uveg nyakat nem kepes korbefogni Thenar atrophia Causalgia alkaron es tenyeren Froment proba – papirt nem tudja megszoritani Carpal tunel syndrome: tenyeri causalgia foleg ejszaka. I. Nem kepes sarkon jarni A peroneus regioban hypoaesthesia jelentkezik. kis kézizmok. interosseus sorvadas Kisujj. peroneus N. erzes kieses Froment proba ! 7. Paresisben a lebfej log. Tunetei:Karomállás. N. es II. erzeskieses: 1. a beteg labat jobban felemeli es jobban csapja. Tunetei: esku kez I. fej ) Motoros : kezhajlitok. N. Plexus lumbosacralis L1-S3 Okai: trauma.2. majom kez II. compression Kisujj-hajlítok. jellemzo a STEPPELO JARAS ( elobb a labujjak erik a foldet). compressio (foglalkozás. Ulnaris C8-T1 Okai: – trauma: ütés. utogetesre fajdalmas. a mely kezizmokat. Peroneus A dorsal flexiot biztositja. a felulees kezizmokat. törés. vágás. nagyon fajdalmas. hematoma Erintett izmok : N.3 tenyeri felszinen. tibialis 8. femoralis N. kerékpár.

santitani fog. N Ischiadicus A n. Tunetei: a beteg nem tud labujjhegyen jarni. 11 . ahol viszont jelen van az agyeki fajdalom ami a vegtagba sugarzik. peroneus benulasara jellemzo tunetek Nem tudja a labszarat hajlitani. a lab elulso kulso felszinen. Causalgia jelentkezik. Helytelenul adott injekcio miatt gyerekkorban foleg. Erzeskieses a labszar. Melyen van ezert ritkan serul. rovidebb. rokkantta valik.N.Hasonlit az L5 seruleshez. Tibialis A labfej plantar flexiojat biztositja. 9. tibialis es a n. nagy labujjdorsal felxioja hianyzik. 10. a lab hypotrophioas lesz.

vázizomzat betegségei. pathológia. Elektrofiziológiai vizsgálatok 3. A polyneuropathiákat különböző kategóriákba kell sorolni a következő ismérvek alapján: domináló klinikai tünetek. kórlefolyás. 3. spinalis motoneuronok. a panaszok és a klinikai tünetek valóban megfelelnek-e polyneuropathiának mert más pathológiás folyamatok is okozhatnak hasonló tüneteket. az öröklődés típusa. Neurológiai vizsgálat + részletes anamnesis !! 2. A vizsgalo orvos feladatai polyneuropathia gyanuja eseten: 1. A vizsgalat lepesei: 1.kevésbé hasonló. ennek ellenére az okok igen különbözőek lehetnek. Genetika 5.Polyneuropathia Def:A polyneuropathia a peripheriás idegek egyidejű. Laboratóriumi vizsgálatok 4. kiterjedt károsodásával járó betegség. El kell döntenie. neuromuscularis junctio. Meg kell határozni a kórfolyamat aetiológiáját (a részletes vizsgálatok ellenére az esetek 25–30 %-ban sikertelen). 2. Szövettan Az első két lépés mindig a neurológiai és az elektrofiziológiai vizsgálat • racionális vizsgálati program • speciális vizsgálatok 12 . így : gerincvelő. a tünetek eloszlása. A tüneti kép többé .

Ezek a tünetek származhatnak: . A sajátos fenotípusokat meghatározó jellegzetességek: 1. Vannak speciális klinikai jellemzők.Klinikai tunetek : A különböző okok miatt kialakult polyneuropathiákban a panaszok és a klinikai tünetek hasonlóak.A károsodott rostok típusa 4.Öröklődés 5. 2. melyek alapján az egyes betegek különböző alcsoportokba sorolhatók.kóros funkcióból (pozitív panaszok és tünetek) Bár a polyneuropathiák klinikai tünetei nagyon hasonlóak. Ez segíhet az aetiológia meghatározásában is.Egyéb betegségek/toxicus hatások 13 . melyek jellegzetes fenotípusokat határoznak meg.funkció kiesésből (negatív panaszok és tünetek) .A tünetek eloszlása. az egyes esetekben a klinikai kép változó.Kórlefolyás. 3.

Thiamin hiány) •Kötőszöveti betegségek (SLE. Diphtheria ) •Nutritiv (B12.A tünetek eloszlása: distalis symmetricus proximalis symmetricus felsővégtag dominancia asymmetricus 3. Ipari vagy mezőgazdasági kemikáliák ) •Metabolicus (Diabetes. Vasculitis. Lyme kór. MMN ) •Fertőzéses ( AIDS. CIDP. a motoros tünetek kifejezettebbek. Hypothyreosis. Alcohol. Uraemia.Nehézfémsók. súlyos paresis. Macroglobulinaemia. hypertrophiás idegek. Scleroderma. Thyreotoxicosis. globális areflexia.1. Sjögren syndroma. Májbetegségek. az Achilles reflex hiányzik 14 . Rheumatoid arthritis ) •Malignus folyamatok •Toxicus ( Gyógyszer indukált.A károsodott rostok típusa lehet :motoros vastag sensoros vékony sensoros autonom A polyneuropathiak leggyakoribb okai : •Herediter •Gyulladásos ( GBS. Lepra. • Demyelinisatio súlyos paresis szignifikáns atrophia nélkül.Kórlefolyás: acut subacut chronicus progressiv remittáló/relapsusokkal zajló 2. • Axonalis laesio az izomtömeg csökkenése kifejezett. mint a sensorosak. Amyloidosis. Myeloma multiplex ) A klinikai tünetek alapján általában már feltételezhetők a pathológiai változások. Folsav. “Critically ill” polyneuropathia ) •Dysproteinemiák ( Monoclonalis gammopathia. Porphyria.

I típus. felső végtag reflexek megkíméltek lehetnek). Krónikus Gyulladásos Demyelinisatiós Polyneuropathia Heterogen betegcsoport. seb. felső végtagi dominancia. MMN. kötőszöveti és endocrin betegségek.Krónikus Gyulladásos Demyelinisatiós Polyneuropathia (CIDP) . hereditaer motoros sensoros polyneuropathia. elektrofiziológiai lelet. évtized.(patella.Multifokális Motoros Neuropathia (MMN) . Kezdet: 3-5. férfiakban gyakoribb Elektrofiziológia: multifocalis motoros vezetési blokk normális v. mellkason.Multifocalis motoros neuropathia Klinikum: progressiv izomgyengeség és atrophia.Distalis Szerzett Demyelinisatiós Szimmetrikus Neuropathia(DADS) . közel normális vez. prognosis alapján 4 kórkép különíthető el: .Krónikus inflammatórikus polyneuropathia (CIDP) Lassan kialakuló gyengeség és érzészavar. A legfontosabb axonalis polyneuropathiák : alcoholos. uremiás. hason).kesztyű szerű eloszlás. Vezetési blokk oka: demyelinisatio vagy Na csatornák blokkolása (antitestek) Pathomechanismus: autoimmun 15 . a diabetes egyes esetei. Progressiv fázis: > 4 hét Tartam: > 2 hónap Típusai: chronicus progressiv relapsusokkal járó Distalis tünetek Liquor: fehérje enyhén magas Therápia: Elsőnek választandó steroid ! Alternatív therápiák Plasmapheresis IvIg 2. aszimmetrikus eloszlás. diabeteses neuropathiák egyes esetei. gyógyszerek és egyéb toxicus anyagok. CIDP. közös jellemző az immune vagy gyulladásos aetiológia. malignus folyamatok.Multifokális Szerzett Demyelinisatiós Sensoros Motoros Neuropathia (MADSAM) 1. a sensoros tünetek szignifikánsak (harisnya . acut intermittáló porphyria. A legfontosabb primaer demyelinisatios polyneuropathiák: GBS. nutritiv hiányok. a peripheriás idegek multifocalis demyelinisatiója. distalis tulsúly. A klinikai tünetek.

gangliosid ellenes antitestek - anti-GM1 3.Alkoholos polyneuropathia Pathológia: axonalis károsodás Oka: Felszívódási zavar Thiamin hiány Aldehid dehydrogenáz működése károsodott Bizonytalan kezdet Alsó végtag > felső végtag Sensoros tünetek: distalis égő paraesthesiák Sensoros ataxia Motoros tünetek. Areflexia Vegetativ zavarok Liquor fehérje: normális EMG: enyhe motoros + sensoros vezetési sebeség csökkenés csökkent amplitudó Therápia : abstinentia B1 vitamin/B vitamin-complex (parent > per os), gyakran szegényes reakció Milgamma (Benfotiamin, B6, B12) Fizikotherápia, elektrotherápia 4.Diabeteses Neuropathia Aetiológia : a különböző okok ellenére közös. Alapja a chronicus hyperglycaemia (Diabetes Control and Complications Trial). A neuropathia kialakulásának (progressziójának) rizikói: a szénhidrát anyagcsere kezelése a diabetes tartama a beteg életkora dohányzás alkohol fogyasztás hypertonia hypercholesterinaemia magasság

16

Diabeteses Neuropathia Klasszifikációja : A. Diffúz Neuropathia 1. Distalis szimmetrikus senso-motoros polyneuropathia 2. Autonom neuropathia 3. Szimmetrikus proximalis alsóvégtagi motoros neuropathia (amyotrophia) B. Fokális Neuropathia 1. Cranialis neuropathia 2. Radiculopathia/plexopathia 3. Entrapment neuropathia (alagút-szindrómák) Pathophysiologia : 1. Nem teljesen tisztázottak az alapfolyamatok 2. Valószínű a multifaktoriális eredet 3. Több folyamat kölcsönhatása eredményezi kialakulását Lehetséges pathomechanismusok: -Vascularis (ischaemiás-hypoxiás) -Metabolikus -Károsodott neurotrofiás faktorok -Laminin teoria -Autoimmun mechanizmusok Kezeles: Primer prevencio : szk. acs. Megfelelo kezelese Tuneti : CARBAMAZEPINE 3x200mg, LYRICA 2x75mg Antidepresszivumok : AMYTRIPTILIN 50-75mg Neurolepticumok : LEVOMEPROMAZIN 25mg MILGAMMA, PENTOXIFILIN

5.Crirical illness Intenziv osztalyon talalkozunk vele, sepsis/ sokszervi elegtelenseg okozza. Tunetei : diffuz vegtag gyengeseg ; renyhe reflexek ; distalis tipusu erzeszavar ; lelegezteto keszulekrol leszoktatas nehez. Kezeles : fertozo agensek megszuntetese, sebeszeti beavatkozasok kerulese, steroidokat nem adunk/ esetleg kis adagan.

17

Guilllain Barré Syndroma
( Landry f. Ascendalo paralysis, polyradiculittis, polyradiculoneuritis)
Def : Ascendalo paralizis, albumino- cytologiai disszociacio, gerincvelobol kilepo ideggyokoket erinti, surgosseget igenyel ! Pathogenesis: ♦ Autoimmun betegség, mely a peripheriás idegek különböző komponensei ellen irányuló kóros immunreakció következménye. ♦ Humorális és celluláris immunreakció egyaránt szerepet játszik kialakulásában. ♦ A peripheriás idegrendszerben szétszórtan körülírt lymphocyta, macrophag infiltrációk és fokális demyelinisatió látható. ♦ Érinti a gyököket, plexusokat, proximal idegtörzseket, egyes agyidegeket és autonom rostokat. ♦ Speciális támadási célpont a myelinhüvely. ♦ A macrophagok – Penetrálják az axonokat körülvevő basalmembránt, – A Schwann sejteket elmozdítják a myelinhüvelytől – Ezt követően fagocitálják a myelin lamellákat. Formai: 1. Acut gyulladasos demyelinisatiós polyradiculoneuropathia (AIDP): – Fokális demyelinisatió, – Lassuló vezetési sebesség, vagy vezetési blokk (a folyamat súlyosságától függően), – Mérsékelt, kapcsolódó axon vesztés. 2. Acut axonalis forma – Axonvesztéssel jelentkező polyradiculoneuropathia, – A motoros vagy motoros és sensoros rostokat érinti. 3.Vegetativ rostokat erinto 4.Shiller Fischer sy 5.regionalis gyengeseggel jaro formak: - pharyngealis- cervicalis – brachialis - ketoldali n. VI paresis - ataxias forma - paraparetikus forma

18

• Idegek myelinhüvelye mentén IgG-complement lerakódás. Férfiak közt gyakoribb.2 /100. a vénák körül. a beteg 70%-ánál kimutatható. Fertozesek: Virusfertőzés – Influenza – Cytomegalovirus* – Herpes – Epstein-Barr virus* – Hepatitis – HIV Sebészi beavatkozás Bacterialis fertőzés – Campylobacter jejuni* – Mycoplasma pneumoniae* Spirocheta fertőzés – Borrelia burgdorferi Vaccinatio – Rabies (some strains) 19 . gastro-enteritis. Az incidencia idősebb korban magasabb. • Campylobacter jejuni infectio Bevezető esemény ♦Bevezető. A legtöbb eset sporadikus.000 lakos Világszerte megtalálható. • Típusosan gyermekeket és fiatal felnőtteket érint. Acut axonalis forma (főleg Kínában): • Általában epidemiákban fordul elő. miden rasszt érint.Pathologia: • Mononuclearis infiltratio az idegekben. • Immunkomplex depozició az idegekben. „triggerelő” esemény kb. de jelentkezhet clusterek formajaban is. Epidemiologia: Relatíve ritka betegség  Incidencia: 1 . • Többnyire a nyári hónapokban. szezonális ingadozás nélkül. ♦ Ezek általában 1 – 3 héttel korábban zajlanak le ♦ Leggyakoribb: banális felsőlégúti infekció. mint nőkben.

beszédzavar. főleg a proximalis izmokban: nehéz a lépcsőn járás. a székről fölállás. Ritkán fasciculatio is lehet. az areflexia. de ritkán terjed a boka. A betegek ~ 50%-ában van facialis diplegia. ♦ Egyes esetekben a proprioceptiv reflexek kiesése sensoros ataxiát és pseudoathetosist okozhat. mint pl.Klinikai tünetek A betegség kezdetén relatív jó közérzet. illetve a csukló fölé. arcizmok érintettek. ♦ Típusosan fölfelé halad. ♦ A gyengeség gyorsan terjed a felső végtagokra. a láz.MELYREFLEXEK ♦ Az egyik legkorábbi jel a mélyreflexek renyhévé válása.ami a betegek kb. légzőizmok. ♦ Légzőizom gyengeség. ♦ Típusosan a vibráció és a proprioceptiv érzések károsodnak a legkifejezettebben (a vastagon myelinisalt rostoko). vagy követheti a gyengeség kialakulását. vagy gyengeség. általában szimmetrikus paraesthesiák. ♦ Kétoldali facialis paresis. ♦ Jelentősebb érzészavar ritkán található a fizikális vizsgálat során. hiányoznak a szisztémás tünetek.GYENGESEG ♦ Néhány nappal a paraesthesiák után kezdődik. ill.Paraesthesiák 2. A betegség progressziója A progresszív fázis néhány naptól 1 hónapig tarthat. 50%-ában bevezető tünet. ♦ Néhány nappal megelőzheti. A kezdet neurológiai tünetek változatosak. Gyengeség 3. vagy hiányzó saját reflexek. 2. ♦A bulbaris izmok gyengesége: dysphagia. ♦ Típusosan az alsóvégtagokon kezdődik. 3. 20 . Renyhe. 1. Végül változó súlyosságú és eloszlású hypotoniás paresis jön létre Gyakran súlyos: valamennyi végtag.PARESTHESIAK ♦ Distalis. Cardinalis tünetek: 1.

Diagnosztizálása gyermekeken nehéz. és nem kezelik megfelelően. Differenciáldiagnózis: ♦ Hysteria/conversiós reakció ♦ Agytörzsi infarctus ♦ Locked-in syndroma ♦ Peripherás neuropathiák ♦ Critical illness ♦ Neuromuscularis transmissiós zavar ♦ Acut myelopathia ♦ Poliomyelitis ♦ Cauda equina laesio ♦ Acut intermittáló porphyria ♦ Vasculitis ♦ Izombetegségek ♦ Lyme kór ♦ Diphtheria ♦ Veszettség ♦ Enterovirus infekció ♦ Botulismus ♦ Kullancs paralysis ♦ Nehézfémsók (arzén.FAJDALOM A betegek több. ólom) ♦ Organophosphat mérgezés ♦ Hypermagnesaemia ♦ Hypokalaemia ♦ Alkohol ♦ Gyógyszerek 21 . hát. Felnőtteken is gyakran nem veszik figyelembe. comb hátsó felszíne Ejszaka súlyosabb. Legkifejezettebb: vállöv. mint 75 %-ában előfordul.

Mindig kötelező a hospitalizálas. Korai fáziban normális v. minimálisan csökken. Betegek 30 %-a igényel intenzív osztályos ellátást. Vezetési sebesség .SUPPORTIV KEZELES Alapvetően meghatározza a prognózist.Motoros és sensoros idegvezetés vizsgálata. A mortalitás csökkenése a supportiv kezelés fejlődésével függ össze (Lélegeztetés!).Laboratóriumi vizsgálat  LIQUOR Fehérje koncentráció: EMELKEDETT Sejtszám: NORMÁLIS Kivétel: korai fázisban és enyhe esetekben lehet normális fehérje (~ 10%)  ELEKTROFIZIOLOGIA . Jellemző eltérések: – Vezetési block – Vezetesi sebesség csökkenés. maximális inspirációs/expirációs nyomás – Vital kapacitás mérés ♦ Intubatio szükséges: vital kapacitás <15 ml/kg 22 . Axonalis formák: Amplitudó . Életet fenyegető szövődmények ! Légzéselégtelenség. minimális eltérés. Vénás thromboembolisatio. Kezelés 1. – Fokális vezetési sebesség csökkenés. AMAN: kizárólag a motoros rostok károsodtak. Légzéselégtelenség ♦ A legsúlyosabb és a leggyakoribb szövődmény ♦ A légzés funkció ellenőrzése: – Arteriás vér gáz analízis – Spirometria: csúcs kilégzés.csökken.normális v. – A motoros vezetési sebességek kifejezettebben csökkennek. Vegetativ zavarok.

SPECIFIKUS TERAPIA  Plasmapheresis Hatás:• A betegek legalább 50 %-a reagál kedvezően • Hamarabb kezdődik a javulás. hetében ♦ Prevenció – Anticoagulálás – Rugalmas pólya Egyéb szövődmények ♦ Aspiratio  pneumonia ♦ Neurogen hólyag  Húgyúti fertőzés ♦ Gastrointestinalis betegségek  Stress ulcus. erosiv gastritis → vérzés  Ileus ♦ Hyponatraemia– Lélegeztetett betegeken. mint a természetes lefolyás során • Ritkábban kerül sor gépi lélegeztetésre. ♦ Legsúlyosabbak:Paroxysmalis hypertensio Orthostaticus hypotensio Arrhythmia Vénás Thromboembolisatio ♦ Tüdőembolia: 5% – leggyakoribb az immobilizáció 2. ♦ Izom atrophia. sepsis előfordulhat • Plasmapótszerekkel szemben allergia. kontraktúrák ♦ Decubitus 2.Dysautonomiak ♦ Leggyakrabban és legsúlyosabb formában légzési elégtelenség és súlyos motoros deficit esetén. 23 . • Az intenzív osztályos és a kórházi kezelés ideje is rövidebb Minél korábban (az első héten) kell elkezdeni.Vegetatív zavarok . Hátrányok : • Költséges és invazív • Hypotensio.

15 % – Lábfej gyengeség – Kis kézizmok gyengesége. hypertonia • Láz • Hányinger.Gyermekekben és fiatal felnöttekben . IVIg kezelés Előny a plasmapheresissel szemben hogy egyszerűbb Hátrány :Szintén költséges es fertőzés átvitele előfordulhat Mellékhatások: • Anaphylaxiás reakció • Fejfájás • Myalgia. 1 hét alatt súlyos tetraparesis – Nagyon alacsony motoros amplitudó a korai fázisban Klinikai változatok  Acut axonalis forma  . Permanens maradványtünetek: ~ 7 . hányás • Bőrreakciók • Renalis tubulus necrosis Prognózis Átlagos hospitalizáció 1 hónap Felgyógyulás 6 –12 hónap. sorvadása – Sensoros ataxia – Dysaesthesiák ♦ Rossz prognózisra utal – Idős életkor (> 60 év) – A tünetek gyors progresszióa.Kezdet gyorsabb.Nyári hónapokban . a teljes gyógyulás ritkább. a tünetek súlyosabbak. Izületi fájdalmak • Mellkasi dyskomfort • Hypotonia. .Prodroma: Gastrointestinalis (diarrhea): Campylobacter jejuni infectio 24 .

 Miller-Fisher Syndroma  ♦ Tünetek: Ophthalmoplegia Ataxia Areflexia ♦ Liquor: fehérje általában emelkedett. Corticosteroid nem javasolt. Szignifikáns javulás 1 .GM1 gangliosid ellenes IgG (40% . Sensoros: normális Reflexek: renyhe (hyperreflexia előfordulhat) Progresszió: 6 . Neurographia: Alacsony amplitudó. Laboratórium: Szérum antitestek . Enyhe vezetési sebesség csökkenés. Paraneoplasiás is lehet! 25 .50%) Kezelés: IvIg. Plasmapheresis.  Acut motoros axonalis forma (AMAN)  Gyengeség: Distalis > Proximalis Szimmetrikus Agyidegek (25%) Légzési elégtelenség ritkább.2 hónap alatt. mint GBS-ban Prognosis kedvezo.Felsölégúti hurut: Haemophilus influenzae infekció. ♦ Prognosis: Általában kedvező.12 nap után éri el a legsúlyosabb állapotot. Rövidebb a lefolyás. felgyógyulás gyros.

Centralis motoros neuron syndroma 3 struktura alkotja : Piramispalya Extrapiramidali rendszer Kisagy A fo mozgato kereg a FRONTALIS LEBENYben talalhato. amibol a piramispalyak indulnak Kereg  piramispalya  Capsula interna  nyultagy.gerincvelo hataron kersztezodik  a gerincvelo elulso szarvaban Ha a piramispalya barhol karosodik CMN syndromarol beszelunk. : piramissejt. 4-6 Brodman mezok Def. 26 .

CHADDOCK-JEL : a kulso boka felol a labhat karcolasa GORDON-JEL : a M. a tobbi negy plantar flexioban LEGYEZOJEL ( Babinski II. Koros reflexek: BABINSKI TUNET: nagy labujj dorsalfelxioja. triceps surae megszoritasa OPPENHEIM-JEL : muato es huvelykujjunkat a tibia elere helyezzuk es kozepesen nyomva haladunk lefele SCHAEFER-JEL : az Achilles in megszoritasa Pyramisjelek a felso vegtagon: HOFFMANN-JEL : a beteg kozepso ujjanak vegpercet a jobb kezunk mutatoujjaval megtamasztjuk. az alson az extensorok. Acut fazisban renyhe. .IZOMTONUS : ha a karosodas fokozatosan alakul ki mar kezdetben spasticus az izomtonus. majd kialakul a piramisos kontraktura WERNICKE-MANN fele TARTAS : felso vegtag FLEXOROK tonusfokozodasa. Elektiv jellegu: bizonyos izomcsoportokat jobban erint mind masokat. Acut elvaltozas eseteben csokken az izomtonus. az elso szakaszban ( 1-2 het ) : petyhudt benulas. a felso vegtagon a flexorok. contracture eseten erosebbe valik.) talp karcolasa eloidezi az oregujj tonusos dorsalflexiojat es a labujjak terpeszteset. huvelykujjunkkal lefele nyomjuk majd hirtelen felengedjuk  huvelykujj flexioja es adductioja.REFLEXEK: Hyperreflexia. also vegtag EXTENSOROK tonusfokozodasa.Klinikum : . ujjunkkal megpoccintjuk a 2-4 ujjakat  a huvelykujj adductioja es flexioja +/. majd egyre konyebben. polykinetikus reflexek. TRÖMMER-JEL : bal kezzel megfogjuk a beteg kezfejet pronalt helyzetben. Rugalmas jellegu: BICSKA TUNET passziv mozgatasra kezdetben nehezen megy. .MOTOROS KIESES : paresis ( lehet enyhe vagy kozepes foku) plegia ( teljes benulas ) Lehet: monoparesis/ plegia = egy vegtag hemiparesis/plegia = egy oldal paraparesis/plegia = ket also vegtag erintett tertraplegia = mind a negy vegtag Altalaban kiterjedt paresis alakul ki.a mutatoujj elso percenek hirtelen felxioja 27 .

Cerebri media karosodasa: felso vegtag es arc – faciobrachialis tulsulyu hemiparesis  A. Cerebri anterior : also vegtagi tulsulyu hemiparesis 2. Agytorzsi pyramis sy : a karosodas oldalan agyidegi tunetek ellenoldali pyramis tunetek 5. Pedunculusban = capsularis 4.Corticalis pyramis sy: altalaban ischaemias elvaltozas okozza  A. fasciculatio 28 . Gerincvelo : azonos oldalon benulas. Capsularis pyramis sy : ellenoldali massziv hemiplegia 3.WARTENBERG-JEL : a vizsgalo a sajat hajlitott ujjait a beteg hajlitott ujjaiba akasztja es felszolitja a beteget hogy a huzasnak alljon ellen  erokifejteskor a beteg huvelykujja behajlik ALTIPUSOK: 1.

Szurke allomanya lepke alaku. 29 . élettan. kórélettan. L1 csigolya magassagaban a conus terminalissal vegzodik. tünetegyüttesek ) A gerincvelo a nyultvelo folytatasa. hosszanti feherallomany oszlopokat valaszt el.A gerincvelő ( Anatómia. majd a filum terminaleval folytatodik.

dermatomak: T4.Szabalyok: Chippault: C=0 (nincs kulombseg a gyoker es a csigolya szama kozott) Th1-4 = 1 ( felso thoracalis szakaszban egy csigolya az elteres) Th5-8 = 2 Th9-12 = 3 Kahler-Pick: a felszallo es keresztezodo palyak ugy keresztezodnek. Karosodas tunetei: motoros . hogy az alsobb szintrol indulok felszinesen fognak elhelyezkedni Foerster: a nem keresztezodo palyak. T12-S1 –lagyekhajlat. az also szintrol indulok belul fognak elhelyezkedni Gv.myotoma erzo .mellbimbo. S1-S5 lovaglonadrag 30 . T10.koldok.

benulas ( petyhudt es spastikus ). vegetativ funkcio zavar ( inkontinentia. decubitus .Kronikus szakaszban: AUTOTRAUMATIZMUSOK .C  tetraplegia. haspressel kivalthato . szeklet es vizeleturitesi zavar.teljes atmetszes . trofikus zavarok. ischaemia .vegetativ Hirtelen karosodas eseten heves reakcio : oedema. tumor 31 . nem jelent feltetlenul atszakadast +/anatomiai karosodas .ha nincs harantlezio maradektalanul gyogyul HARANTLEZIO: . anaethesia. vegetativ. ejakulacio RETRAKCIOS REFLEX TAMASZKODASI REFLEX Gerincvelo karosodas formai: Teljes harantlezio: trauma. valamint pyramis jelek ( CMN Sy.Kezdetben petyhudt majd spasticus benulas BROWN-SEQUARD SY: .irreverzibilis allapot . myelitis Hemisectio : Brown-Sequard Sy Kozponti karosodas: syringomyelia. horegulatios zavar.valoszinu egy lokalis oedema ( oedema elmulasaval a tunetek etunnek) .motoros tunetek izomero csokkenes.funkcio karosodas. L  paraplegia . spinothalamicus lateralis) B.korelettani folyamat .Acut szakaszban: Gerincveloi SHOCK: .petyhudt benulas.par masodperctol par hetig tarthat ( akar 2-3 het ) .okozhatja: myelitis transversa.vizeleturites : autonom holyag. beverzes. szeklet.fel harantlezio . hydromyelia. A. mert nem csak a sejttest karosodik) melyerzes ellenoldalon – ho es fajdalomerzes zavar ( tr.Th. vasoplegia ) . trauma.Tunetek: azonos oldalon .ejakulacio TOMEGES REFLEX : vizelet. funkcio csokken.

gerincvelo: nyitott szemmel sokkal jobb Kezeles: B12 1x1000 μg/nap 1-2 hétig. spasticitas -Sulyos melyerzeszavar -Verkep: macrocyter anaemia. bizonytalan mozgas. • Pszichés zavarok Diagnosis • Hematológiai vizsgálat • Achlorhydria • B12 vitaminszint • Schilling teszt DD: kisagyi dysmetria: mindegy hogy csukott/nyitott szemmel.Hatso koteg. anaemia pernicioasa -Glossitis. aztán 1x havonta es folsav ( 3x1/nap) 1-2 evig . scotoma. gyomor nyalkahartya atrofia -Zsibbadas az ujjakban Belgyógyászati. + Babinski jel. • Hyporeflexia • ± pyramis jelek (Babinski) • Polyneuropathia • Ambliopia. hatso szarv: tabes dorsalis Tobb strukltura karosodasa: subacut degeneratiok FUNICULARIS MYELOSIS : kombinalt sclerosis Oka a B12 vitamin hiany Tunetek: -Motoros zavar: gyenge. 32 . nyelvégés • Gyomorpanaszok • Hisztamin-refrakter achlorhydria • Hepatosplenomegalia • Hiperkróm megaloblastos anemia Neurológiai tünetek: • Paraesthesia • Ataxia • Hypo-anaesthesia spf. hematológiai tünetek: • Sápadtság • Fáradékonyság • Glossitis. majd javulas varhato. foleg az also vegtag ataxia. prof.

Ha az elulso szarv is karosodik PMN Sy.es felszallo palyak. ittas allapot Hyperextensio: idosek traumatologiajaban. ezert spasticus benulas es az elvaltozas magassaganak megfelelo erzeszavar alakul ki. A kialakult uregek neha osszekottetesben vannak a canalis centralissal. ( 20-30 ev) Tunetek: Az uregkepzodes helyetol fuggenek. Az ureg nyomasa kovetkezteben masodlagosan elfajulnak a szomszedos le. labra eses Attol fuggoen hogy hol van serules a kovetkezo jeleket eszleljuk : C3 C4 C5  legzeszavar is van C5 C6 -ig ep  vallov izomzata meg mukodsik C6 C7 -ig ep  konyok. alkar extensio meg van C8 T1 -ig ep  kez kisizmai. melyerzes megtartott. flexio-ratatio: kozuti baleset. nyak hatratorese Ostorcsapas.vagy resszeru ureg talalhato.autobalesetben Compressio. proximalis izmok atrophiaja GERINCTRAUMAK Hyperflexioa. A hydromyelia csak a kozponti csatorna tagulata. A tunetek fiatal felnottkorban jelentkeznek. Az erzeszavar lehet izolalt azaz disszocialt – hot es fajdalmat nem erzi. ovszeru ( felette es alatta is normalis ) Gyakran tarsul Arnold-Chiari Sy-val ( agytorzs es cerebellum fejlodesi zavara )  spinalis neuron karosodas  kis kezizmok.SYRINGOMYELIA ( syrinx=nad ) – a gerincvelo kozepen tobb segmentumra kiterjedo cso. kisujj meg mukodik 33 . A gerincvelo kozepso resze hianyzik. C7-C8 karosodik  kez sorvadasa : Aranne Duschaenne Sy Az erzeszavar fefuggesztett.es felszallo palyak karosodnak.hyperflexio + hyperextensio. darabos tores : fejes ugras Darabos szetroppanas: fenekre. Az uregben uralkodo nyomas kovetkezteben a le.

Metastasisok a prostata. lymphoma szintjerol --.Gyulladasok -Epiduralis abcessus. tudo.Nem trauma okozta csigolyatores: meningeoma.Vascularis karosodasok –nagyon ritkak Tunetei: derektaji fajdalom. vese. urogenitalis rendszer. ha van neurologiai tunet. melanoma.4 mg/kg/óra 23 órán át • stabilizálás: – alapfunkciók – gerinc – VIGYÁZZ A GERINC MOZGATÁSÁRA!!! --. neurinoma. felfekves szovodmenyekkel kell szamolnunk ( sepsis. inkontinentia. hirtelen mozdulat tunetei: derek fajdalom es gyoki syndroma. mell. tudogyulladas ). Myelographia. felfekvesbol --. -Direkt uton: pl. • methylprednisolon . fog. szarnmazhatnak: bor ( furunculus . CT ( csontos struktura ). Ha a 3 szalagrendszerbol 2 serul akkor gerincvelo instabilitas lep fel. psoas talyog. pl. also vegtag zsibbadasa --. galler. mandula – hematogen szoras utjan. -Gyulladasos goc fertozo forraskent szerepel. Diagnozis: Magneses rezonancia. majd – 5. carbunculus ). Ha vegetativ zavarok is kialakultak mar .8 órán belül elkezdeni – 30 mg/kg (kb 2g felnottnek!!!) iv bolus 15 perc alatt. Sebeszeti beavatkozas.Daganatok 34 .L4 -ig ep comb proximalis izomzata meg mukodik L5 –ig ep  nagyujj meg mukodik Sacralis  analis sfincterzavar Holyag es nemi szervek L1-2 simpatikus es S2-4 parasimpatikus beidegzes. Kezeles: Fontos a rogzites : halo.

ezaltal rugalmassaga csokken. hemangioma Rosszindulatu: myeloma multiplex  csont Metastasis: tudo. az anulus fibrosusbol es az altala korbezart. neurilennoma Discus hernia A csigolyakozti porckorong rostos kulso gyurubol. Az anulus fibrosus karososdott rostjai kozott porckorongszovet turenmkedik ki ezt servnek nevezzuk.Joindulatu: osteoid osteoma. A kor elorehaladtaval a korong fokozatosan veszit viztartalmabol. Tipusai: DL / ML / M 35 . vese. prostata. befele egyre lagyabb allagu kotoszovetbol all. A korong kozepen helyezkedik el a kocsonyas nucleus pulposus. mell. pajzmirigy Gerincveloi daganat: meningeoma.

A fajdalom eros. lumbago. kesszurasszeru. A gyoki fajdalom megjelenthet mint derektaji fajdalom = lumbago. vagy a ketto egyutt lumbo. L3 ritkan. also vegtagi fajdalom = ischias . 36 . mozgasra fokozodik. A fajdalom intenzitasa a zsibbadastol a kibirhatatlan fajdalomig tarto skalan mozog.Leggyakoribb az L4 L5 . farzsába A tunetek hirtelen alakulnak ki. S1 ! Lumboischialgia Isiász.ischialgia.

enyhen hajlitott csipo es terd. Nyujtasos probak: Lasegue +  az erintett oldalon fajdalamat jelez a beteg ha kinyujtott masik labat megemeljuk Charnley Siccard Bragard Naffzieger Bonnet Neri +  elorehajlaskor az erintett oldalon a terd reflexesen behajlik L4 gyok komprimalasa : L5 gyok komprimalasa : 37 .Jellemzo az antalgias pozicio : oldalfekves felhuzott labakkal. az ules gyakran fajdalmas. lumbalis szakaszon a fajdalmas gyok fele scoliosis van.

38 . • Anamnézisben malignus daganat • Parézis • Vizeletretentio vagy incontinentia Paraklinikai jelek: Nativ rontgen : Nem tudja kimutatni a porckorongservet. fáradékonyság stb.S1 gyok comprimalasa : Figyelmezteto jelek • Idosebb (esetleg túl fiatal) beteg • Fájdalom nyugalomra súlyosbodik • Általános tünetek: fogyás. rossz közérzet.

Normalis esetben a kontrasztanyag a gyokerek szintjen meg egtypar mm-ig megfigyelheto. pszichés) Alternatív gyógymódok Sebészi : A sebészi kezelés javallata • Paresis • Gyökelhalás • Incontinentia • Cauda bántalom • Relatív: ismétlodo. MRI Differencial diagnozis: • Vese. nem szuno fájdalom Cauda equina ( Lófarok ) 39 . húgy-ivari készülék ( vese kolika van jelen) • Csípo • Arteria elzáródás ( 6 P ) • Vénás thrombosis • Tumorok. Scoliosis konkav oldala a serv fele lesz.Ha a csigolyak kozti res beszukul  porckorong degeneratio Serv eseten a fiziologias lordozis eltunik. metastasisok • Meningealis izgalom (gyulladás. Myelographia: kontrasztanyag gerinccsatornaba kerulve telodesi hianyt mutat a serv szintjen. vérzés) Kezeles: Ágynyugalom Fájdalomcsillapítás Lazítás (izom.

Leggyakrabban medialis porckorongserv okozza.
A cauda károsodás tünetei: • Felso: L1-L3(L4) • Középso: L4-S1 • Alsó: S2-S5 Lehet : Teljes / Részleges cauda sy. Teljes  Petyhüdt paraplegia (paresis), areflexia, incontinentia, érzéskiesés, Babinski -  DD ! hirtelen gerincvelo karosodas.

Cervico brachialgia
Nyaki szakaszon elhelyezkedo serv nyomhatja az A. vertebralist es a gerincvelot is. Legjellemzobb tunet a cervico brachailgia : vall es a kar fajdalma. Erintett gyoknek megfeleloen kar radialis vagy ulnaris felszinere es az ujjakba sugarzo fajdalom. Gyakran cask sensoros tunetek vannak, motoros kieses, reflex gyengesege, izomatrophia, autonom zavar. A fej koros tartasa : torticollis, leterocollis, farkasnyak Spurling jel: nyak hyperextensioba es hirtelen elforditasra  fajdalom a nyakban, karban ,alkarban.

40

A KIR demyelinisatios jelensegei
SCLEROSIS MULTIPLEX
Myelinhüvely • Oligodendroglia sejtek axonok körül feltekert, specializálódott nyúlványa. • Két Ranvier befőzıdés közötti ún. internodális szakaszt burkol be. • Biztosítja az idegpályák gyors, szaltatórikus ingerületvezetését.

Demyelinisatio • A myelinhüvelyt termelo oligodendroglia sejtek károsodásának (1) következménye, vagy • Direkt a myelinhüvely(2) ellen irányuló hatások eredménye. • Következményeként az axonokban folyamatos depolarisatio jelentkezik. • Az ingerület szétterjed a kis ellenállású extracelluláris térben. • Vezetési blokk alakul ki, ami az érintett területnek megfelelo. klinikai tünetek oka. • Remyelinisatio: incomplet, dysfunctionalis !! SM: • prevalencia: 25-224/100 000 ; a leggyakoribb, fiatal felnotteket érinto neurológiai kórkép • etiológia: ismeretlen, multifaktoriális betegség (genetika, környezeti faktorok, immunológiai faktorok) • Definició: - KIR krónikus megbetegedése – Gyulladás + fokális demyelinizáció – Térbeli és idobeli disseminatio – Mielinhüvely elleni autoimmun reakció – Exogen fertozés (?) – Axonalis degeratio – Genetikai fogékonyság • trigger: nem specifikus vírus infectio • nincs oki kezelés • elsı tünet: 24-25 év, átlag: 30 év (15-50 év) • nem: no:férfi > 2:1

41

DEF: A központi idegrendszer chronikus gyulladásos betegsége Myelin (oligodendroglia) károsodás jellemzi Gyulladás eredménye: multiplex myelin pusztulás és hegesedés (astrocyta) = plaque Charcot: „sclerose en plaque” a fehérállományban. Periódikusan neurológiai tüneteket és gyakran progresszív rokkantságot eredményez. Klinikai jellemzoi : Tobbszoros idoben egymast sorozatban koveto shubok, koztuk a tunetek teljesen vagy reszlegesen visszafejlodnek Multiplex, kulonbozo lokalizacioju gocok a KIR-ben, ennek kovetkezteben a tunetek valtozatosak Egyidoben allhatnak fenn igen tavol fekvo teruleteken laesiok. A demyelinisatiós plakkok leggyakoribb elofordulási helyei : • Nervus opticus • Chiasma • Agytörzs • IV. agykamra környéke • Gerincvelo • Corpus callosum. SM klinikai tunetei: Fáradékonyság „fatigue”- homérséklet, magas páratartalom, délután nem azonos a paresis mértékével Sensoros tünetek -”valami nem jó”- tuszúrás, hidegérzés, zsibbadás, szorító érzés - Lhermitte jel = fej extensioja ( elore hajtasa )  aramutesszeru erzes a gerinc menten Motoros rendszer károsodása – centralis : spasticus plegia, elenk melyreflexek, koros reflexek, spasticus jaras ( CMN Sy) Cerebellaris tünetek, „Charcot trias” : nystagmus, skandalo beszed, intencios tremor ; koordinacios zavar, szeles alapu bizonytalan jaras Agytörzsi tünetek, ophthalmoplegia, diplopia, disszociált nystagmus Opticus károsodás, „neuritis retrobulbaris”, leggyakoribb, lataselesseg csokken, hemianopsia, scotoma, discromatopsia;altalaban egyoldali Szfincter zavarok - Hólyag ürítés zavara Szexualis zavarok - impotencia, anorgasmia(genitalis hypaesthesia) Kognitív zavar, dementia, depressio
42

SM kórlefolyása : • Exacerbatio, relapsus, schub, attack: epizódszeruen jelentkezo neurológiai rendellenesség, melyet gyulladásos vagy demyelinizációs folyamat idéz elo • Kezdetben: 80-90 % relapsus-remissio – 10 év után 50 % progresszív (secunder progresszív) • 10-15 % primer progressziv: késoi életkor – progressziv paraparesis, vibratio érzés zavar, neurogén, spastikus hólyag • benignus

SM diagnosis : • Nincs specifikus diagnosztikus teszt • Alap: klinikai tünetek • MRI • Liquor vizsgalat : ( lumbalpunkciot mindig el kell vegezni, ha szukseges a diagnosis megerositesere ) oligoclonális IgG sávok • Kiváltott válasz vizsgálat(ok): – VEP ( vizualis kivalasztott potencialok ): kései, azonban megtartott hullámforma ( fenyingerles utan megnyult a corticalis kivaltott potencialok lappangasi ideje )
43

SM diagnosztikai kritériumai : -A jellegzetes elváltozások idobeli és térbeli szétszóródásának objektív bizonyítása (McDonald kritériumok): 1) SM kórismézheto, 2) nem zárható ki a lehetosége, 3) kizárható az SM fennállása. -Klinikai + legérzékenyebb, specifikus vizsgálat az MRI. -Két, az SM-re jellemzo lefolyású roham után. SM differenciális diagnozisa: • SLE • Lyme kór • Devic syndroma • CADASIL • Takayasu-kór • a. carotis dissecáló aneurysmája • acut disszeminált encephalomyelitis • myelitis transversa • leukodystrophia SM prognosis : • Primer progresszív rosszabb, mint a RRMS • <10 % súlyos mozgás korlátozottság 5 éven belül • Terhesség és a gyermekágy hosszabb távú prognózist nem befolyásolja (?) • Tartam: az elso tünettol kb. 25-35 év, 30-40 %-ban a halálok komplikáció (bronchopneumonia). • Depresszio 7× gyakoribb, mint a nem-SM populációban. SM therápiája: Csökkenteni a relapsusok számát, lassítani lehet a rokkantságot 1.Relapsusok kezelése 2.Symptomák kezelése 3.Eletminıség javítása 1.Relapsusok k. STEROID: mérsékli a vér-agy gát zavart. csökkenti az oedema képzodést immunreaktív sejtek, toxinok, vírusok bejutását gátolja gamma interferon felszabadulását gátolja átmenetileg javítja az ideg vezetését

44

i.v. Methylprednisolon (Medrol) 1 g/nap i.v. 3-5 napig Relapsusok számának csökkentése: – Interferon beta 1b: Betaferon 8 MIU másnaponta s.c. – Interferon beta 1a: lassítja a rokkantságot; Avonex 6 MIU/hét i.m. Immunomoduláns kezelés SM-ben Immunomoduláns kezelés javasolt : • Javuló-rosszabbodó forma • 18-50 éves életkor • Járóképesség (EDSS érték < 5,5) • Megelozo 2 évben min. 2 schub lezajlása • Nobetegek vállalják a fogamzásgátlást • Megfelelo compliance (legyen képes a beteg öninjekciózásra, vagy legyen megbízható hozzátartozója). Rendszeresen adott sc. ill. i.m. injekciók jól tolerálhatók. Relapsusok számának csökkentése – Azathioprin (Imuran) – Cyclophosphamid (Cytoxan): chr. Progressive SM>RR – Mitoxantrone (Novantrone) Mellékhatásai lehetnek: -helyi injekciós reakció, -depresszió (interferonok=IF), -átmeneti influenzaszerő tünetek (elso 3 hónap, IF) -neutralizáló antitestek megjelenése (Betaferon), mérsékelt neutropénia (IF) -májenzimek átmeneti emelkedése (elso 3 hónap, IF) 2.Symptomák k. – pyramis pálya: • spasticitás (baclofen 25-75 mg, tizanidine) • gyengeség, fatigue (amantadine) – cerebellaris laesio: • tremor: propranolol, clonazepam, carbamazepin – autonom rendszer: • vizelési zavar: Driptane (oxybutynin chlorid) 2x1 – paroxysmalis tünetek: • fájdalom (amitriptylin, carbamazepine) – Depressio (SSRI, triciclikus: imipramin)

45

Életminıség javítása Munkahelyi. családi. amoxicilin. LYME kór • 1975 USA: arthritis + erythema chronicum migrans (ECM) + neurologiai tü. ataxia.. fejfájás.gen. (facialis paresis) • Késoi tü.. liquor + plasma (BB ellenanyagok) • Kezelés : doxiciclin.) – encephalitis. szociális. tarkómerevség Agyidegtü. III.4 hó. myo-pericarditis ± kamra dysfunctio Neurologia: – tarkómerevség. (3 .30 nap): ECM Fejfájás. mielitis. TENS • fizikai terhelés figyelembevétele – Gyulladásos gócok gyógytornával nem tüntethetok el – Már kialakult bénulás sem gyógyítható – De a mozgás a közérzetet javítja. lazító gyakorlatok • fizikotherápia. MRI. – poliradiculitis (agyidegek: VII. claritromicin. + cardialis tü.3. gyöki tü. Közlekedési támogatás Foglalkozási therápia Depressio kezelése Torna. testsúly kontroll Rehabilitáció SM-ben • gyógytorna. • Dg. jogi támogatás. cefalosporin (ceftriaxon. myalgia.): Cardialis: vezetési zav. diéta. a megmaradt képességek használatát segítheti A betegek állapota hosszútávon romlik – a kialakított mozgásprogramnak a változást követni kell. • Ok: spirocheta (Borrelia burgdorferi) • „kullancs-encefalitis” • Korai tü. ( 2 . cefuroxim) 46 ..

. intrathecalis att. polimiositis KRÓNIKUS: dementia.polineurop.„HIV-related”: AKUT: asepticus meningitis.„Drug-induced”: • Zidovudine: miopatia • Nucleoside-antiretrovirális szerek: fájdalmas sensoros polineuropatia • Gyógyszer-túlérzékenység: neuroleptikum →→ Parkinson sy. agyideg (VII).és perif.AIDS • 70 %-ban neurológiai tü.. az AIDS elso jele ! • Korai KIR érintettség (intracellularis transport a vér-agy gáton ?) „neurotropic virus”: liquor.. • 10-20%: neurológiai tü. agyideg-.: .. leuco-encefalitis. ataxia.és vegetative polineuropatia . perifériás. g. agy-. idegek. • Klinikai tü. neoplasia: viralis. acute encephalopatia.limfomák . myelitis transversa.gomba. bakt. perif.Opportunista fertozés. psihosis.v. malignus neurolepticus sy. 47 .

Vestibularis tünetek • Vertigo • Nystagmus • Romberg próba . • eses a lezio oldalara. hiányoznak. Romberg  latencia utan • bulbusok fixalasa nem befolyasolja a tuneteket 48 . tünet nincs. s úlyosabb labyrinthus laesio esetén a beteg oldal felé dől • Bárány próba . rotatoros vagy verticalis. agytorzsi tunetek nincsenek • latencia es idotartam: fejmozgasnal latencia van. szemzaras megszunteti a nystagmust es szedulest • gyakran van hanyinger. hosszúpálya és cerebellaris) kísérő tünetek. hanyas • eses . összezárt lábbal egyenesen áll. A peripheriás vestibularis károsodás jellemzői: • harmonikus vestibularis tünetegyüttes (a nystagmus lassú komponense. sulyos es forgo jellegu • kifejezett vegetatív tünetek • gyakori az egyidejű halláskárosodás.sok információt ad az egyen súlyrendszer állapotáról. A beteget felszólítjuk. Enyhe szédülésnél csak ingadozik. A vizsgáló a saját ujjával ellenőrzi. tinnitus • más kísérő neurol.gyakran a lezio oldalara A centralis vestibularis károsodás jellemzői: • a harmonikus jelleg többnyire nincs meg • Nystagmus kétoldali. hogy a kinyújtott mutatóujját csukott szemmel tegye le. enyhe ha cerebellum karosodas all fenn • gyakran társulnak egyéb agytörzsi (nuclearis agyideg-. < 60 sec. Barany tunet jelenlete • heves szédülés-élmény. majd emelje vissza. de barmilyen iranyba.a beteg csukott szemmel. hogy van-e félremutatás. idotartam • bulbusok fixalasa. valamint a dőlés és a félremutatás iránya egybeesik) • nystagmus: fokent horizontalis. a lezio iranyaba valo tekinteskor fokozodik • a szédülés-élmény és a vegetatív tünetek enyhék v. sulyos ha agytorzsi. ep oldalra tekinteskor fokozodik • Romberg.

ez a koros oldalra tekinteskor csokken. „részeg-ember”) • Vertigo + nistagmus – kisagyi laesioban durva hullamu nystagmus latszik a goc iranyaba.• hanyinger. kinyujtott karok  minket karjaval a laesio fele mutat • indikacios proba Kisagyi tünetcsoportok Kisagyi funkciók • Az izmok működésének összerendezése • agonista-antagonista összhang • célzott. culmen) Neocerebellum – cerebrocerebellum – (kisagyi féltekék) Archicerebellum – vestibulocerebellum • Astazia • Járászavar (szélesalapú. takarékos mozgások • Ezért:– állandóan felügyeli az izmokhoz és izmoktól érkező impulzusokat – ezeket összeveti az érző. lobulus centralis. a szem behunyasakor csokken • Törzsataxia • Dőlés Paleocerebellum – spinocerebellum • Hipotonia – passziv mozgataskor eszlelheto csokkent izomtonus ( vegtagok passziv razogatasa ) • Discronometria • Törzsataxia (részeg ember) • Asynergia (hátradőlés) • Romberg helyzetben ingadozik Neocerebellum – cerebrocerebellum féloldali károsodás  azonos oldali tünetek 49 . idotartama > 60 sec. tinnitus nincs • latencia es idotartam: fejmozgasnal nincs latencia. célszerű.és érzékelő rendszerektől érkező információkkal – sokszoros visszacsatolás A kisagy fő működési egységei: Archicerebellum – vestibulocerebellum – (flocculonodularis lebeny) Paleocerebellum – spinocerebellum – (lingula. hanyas altalaban hianyzik • hallas csokkenes. • Romberg proba • Barany proba: ulo beteg lehunyt szemek.

helyzeti. intenciós. terd-sarok kiserlet alkalmaval az idealis mozgasiranytol ide-oda eltero kilengesek eszlelhetok) • Dismetria – a tervezett mozgashoz szukseges izommukodes nagysaganak es sebessegenek helyes merteke hianyzik ( pl. Célkísérletek zavara (ujjhegy-orr és sarok-térd próba) • Adiadochokinesis – agonistak es antagonistak gyorsan valtakozo mozgasa nem a normalis utemben es folyamatossaggal zajlik le. nystagmus. Friedreich-láb – Isch. kyphoscoliosis. polyneuropathiás tünetek – Pyramis-jelek Dystoniák. dysarthria – Areflexia. diabetes mellitus. – Állási-járási ataxia. mozgás közbeni • Chorea• Athetosis• Ballismus. torticollis spastica • tremor: nyugalmi. pes equinovarus.• Ataxia (neocerebellum). cardiopathia. kirobbano beszedmod • Visszacsapási (rebound) jelenség (Holmes-Stewart) • Izomhypotonia. amyotrophia. ingareflex • Súlybecslés zavara • Csillagjárás • Bárány próba Spinocerebellaris ataxia • Friedreich-betegség – Autoszomalis recesszív – Tünetek: 8-15 éves kortól – Alacsony növés.a reszt vevo izmok nem egyszerre vagy a szukseges harmonikus egymasutanban mukodnek valamely motoros cel elerese erdekeben ( ujj-orr erintesi kiserlet. pes cavus. apro targy megfogasahoz tulsagosan szetnyitja ujjait). az alkar gyors pronatioja es supinatioja • Asynergia – a mozgast kivitelezo izmok es izomcsoportok munkaja nem osszerendezett ( negykezlab jaraskor nem keresztben alternalva mozognak a vegtagok ) • Intentios tremor – a celra iranyulo mozgas kozben a celhoz kozeledve egyre nagyobb fokban ter el a legrovidebb megkozelitesi vonaltol ( vizsgalhato az orr-ujj kiserlettel ) • Beszédzavar (skandáló) – szaggatott. pl. dyskinesisek • Dystonia: blepharospasmus. hemiballismus • Tic: Gilles de la Tourettes-syndroma • Myoclonus 50 .

• Tardív dyskinesiák Neuromuscularis betegsegek Felosztas: Neurogen folyamatok: amyotrophiás lateralsclerosis progressiv bulbaris bénulás spinalis izomatrophiák A neuromuscularis transmissio károsodása: myasthenia gravis A vázizomzat primaer betegségei: congenitalis myopathiák izomdystrophiák myositis/dermatomyositis toxicus myopathiák metabolicus/endocrin myopathiák. Diagnostika: Elektrofiziológia MEP Izom biopsia Biokémiai vizsgálatok Molekuláris biológiai vizsgálatok 51 .

hanem kocsonyas kotoszoveti tapintasa van  Gowers jel: fekvo vagy guggulo helyzetbol a beteg csak a sajat testen megtamaszkodva es felkapaszkodva. Becker. EmeryDreifuss )  Autoszomalis recessziv  Autoszomalis dominans ( Landouzy. congenitalis 2. mersekelt oligofrenia. szivizom erintettseg. fokozatosan tud felallni  A malignus Duchenne formaban ± hormonalis zavarok. juvenilis: Becker  Facioscapulo-humeralis forma  Scapulo-peronealis forma  Torzs-vegtagovi forma  Acularis forma  Oculo-pharingealis forma Medenceovi forma : az izomrost membrane dystrophin nevu struktur proteinje hianyzik ( Duchenne ) vagy koros szerkezetu ( Becker ) Tunetek:  Izomsorvadas es gyengeseg a csipo izmaiban  Kacsazo jaras. Oroklodes alapjan:  X kromoszomahoz kotott rec.Dejerine)  Nem progressziv. infantilis : Duchenne Benignus.A. Klinikum alapjan:  Medenceovi forma: malignus. + Trendelenburg tunet  Izomsorvadas a hat hosszu feszito izmaiban ( hyperlordozis )  Izomsorvadas a hasizmokban ( darazsderek )  A beteg vadliaban pseudohypertrophia – nem izom. ( Duchenne. 52 . Osztalyozas: 1. DYSTROPHIA MUSCULORUM PROGRESSIVA A vazizomzat sorvadasaval jaro genetikusan determinalt megbetegedesek.

m. Becker es scapulo-peronealis formaban gyakori Kezeles: nincs ! .  a vall abnormalis mozgekonnya valik  scapula alata  A homlokredok megtartottak  Dromedar tartas  Hyperlordozis a m.  Contracturak fejlodhetnek ki.Facioscapulo-humeralis forma A sorvadas az arc also felenek izmaiban. Ocularis forma: ptosis. pectoralis.  EMG: myopathias minta  Labor: kifejezetten emelkedik a CK. Scapulo-peronealis forma: a proximalis kar es distalis labszar izmok erintettek Torzs vegtagovi forma: altalaban a medence ( ritkan a vallov ) izmaiban kezdodik. molekularis genetikai vizsg. pszichoterapia. a proximalis kar es vallizmokban Erintett a m. megszunese. szocialis gondozas. aldolase es transaminazok  EKG. erector trunci gyengesege miatt. kevesbe az LDH. m. atmenetileg kifejezett asszimetriak. trapezius.serratus is. histiokemiai vizsgalat (myogen leziora utal). lassu progresszioval a kulso szemmozgato izmok mukodesenek kifejezetebb beszukulese. ortopediai segedeszkozok. 53 . Echo: Duchenne. gyogytorna. Oculo-pharyngealis forma: szemtunetek + nyeleszavar + mimikai izmok gyengeseg Diagnozis:  Biopsia: dystrophin festes.

Amyotrophias lateralsclerosis CMN + PMN Sy Az esetek túlnyomó többsége sporadicus. gátlása. NEUROGEN MIOPATHIAK: ALS. spinalis izomatrophiak B. higany stb. Egyéb ásványi anyagok: alumínium. polio szerő vírus fertızések Nehézfémek .1. lehet azonban familialis is. ( AD oroklodes ) 40. Pathogenezis: Familiaris esetek: 21. ill.ólom.B. kromoszóma Cu/Zn superoxid-dismutase (SOD1) gén mutaciójaszabadgyökök felhalmozódásaneurotoxicitás Krónikus vírus fertızések :polio. mangán Hormonális faktorok: androgen receptorok hiánya kóros parathyroid hormon mőködés megváltozott Ca és D vitamin metabolizmus Növekedési faktorok:hiánya.60 eves kor. noknel gyakoribb. progressziv bulbaris benulas. mutációja motoneuronok velük szembeni érzékenységének csökkenése Glutamat metabolizmus zavara: fokozott praesynapticus felszabadulás transportban szereplo fehérjék csökkenése glutamát dehydrogenáz enzim csökkent mőködése ↓ extracellularis glutamát felhalmozódás ↓ neuronok glutaminsav receptorainak excessiv ingerlése ↓ kálcium homeostasis felborulása szabad gyök képzıdés sejt károsodás és pusztulás 54 .

Syringomyelia/bulbia .Klinikai tunetek: Felso (motoros kéreg) + Alsó (agytörzs. fasciculatio. pyramis jelek Alsó motoneuron károsodás tünetei : atrophia. majd fokozottak es pyramisjelek vannak.  Familialis ALS-ben – nemek egyforman erintettek -atlagosan 9 evvel korabban kezdodik -gyakran kezdodik az also vegtagokon . fajdalom -sfincter es erzeszavar nincs -reflexek : kezdetben a melyreflexek csokkennek.Késoi myopathiák 55 .  Sporadikus ALS-ben -izomatrophia es gyengeseg szimmetrikusan valamelyik felso vegtagon -elso panasz a kezujjak gyengesege es a finom mozgasok zavara.Motoros neuropathia . gerincvelo) motoneuron károsodás tünetei Felso motoneuron károsodás tünetei : paresis.jelen vannak a basalis ganglion erintettseg tunetei -demencia Diff.Post polio syndroma . nyeles es beszedzavar jelentkezik. majd thenar es interosseusok atrophiajam majomkez -vallov es kar izmainak lassu atrophiaja + fasciculatio -also vegtagok gyengesege lepcson jaraskor -az atrofia erinti a bulbaris beidegzesu izmokat is: a nyelv sorvad es fasciculal. hiányzó reflexek.Pseudodbulbaris paresis . hypotoniás paresis.Cervical spondylosis. diagnosis: . tumor . myelopathia. spasticitas. -utolso allomas a torzs es legzoizmok sorvadasa -zsibbadas.

ALS szerő szindrómák: Cr . Hatása a kezdeti tünetektol független. Prognozis: Bulbaris tünetek: kezdo 14 % 3 évvel késobb 62 % Túlélés: 50 % 3 éven belül meghal átlag 4-5 év Viszonylag benignus esetek 40 évnél fiatalabb korban kezdodık. A funkcionális állapot nem változik  eletminıség sem javul Jól tolerálható Biztonságosan adható Nincsenek súlyos mellékhatások A corticospinalis playa es a spinalis motoneuronok egyuttes degeneracioja  ALS 56 .Creutzfeld-Jacob betegség Paraproteinaemia Lymphoma Pb. Kezeles: Riluzole (2-amin-6-[trifluoromethoxy]benzothiazole) Modulálja : Glutaminergiás transmissiót – Praesynapticusan / Postsynapticusan NMDA (N-methyl-D-aspartate) receptorokat Glutaminergiás transmissió modulációja  Praesynapticusan gátolja a glutaminsav felszabadulását  Postsynapticusan gátolja az excitatorikus aminosav hatását Hatás kifejlodése a feszültség függo Na csatornákon keresztül Javasolt adag: 100 mg/nap Szignifikánsan no a betegek túlélése.. Hg intoxikáció.

Juventilis tipus – SMA III (Kugelberg-Welander) 4. mellkas deformitasok. mar az intrauterine elet 3-6 honapjaban kezdodik -jellemzoi: izomatrophia. areflexia Hiányzó érzészavar. -kronikus juvenilis forma 57 . Osztalyozas: I.B.polio . Paralysis bulbaris progressiva IV. legzeszavar. Felnöttkori SMA (Aran-Duchenne) III. Infantilis tipus – SMA I (Werdnig-Hoffmann) 2. Egyéb betegségek . fasciculatio.postpolio .Bernhard II. -AR. -a felnottkort altalaban nem erik meg SMA III. scoliosis.altalaban 3 eves kor elott bekovetkezik a halal SMA II.2. Intermedier tipus – SMA II 3. sulyos. reflexkiesesek. -altalaban 1 eves kor elott kezdodik -jellemzoi: nyelvatrophia. SMA I.syringomyelia/bulbia. izuleti kontraktura. izomsorvadas. Spinalis izom atrophiak Pathogenesis : Öröklodo Pathológia: Mellsoszarvi mozgatósejtek károsodása Klinikum: Atrophia Fasciculatio Paresis Hypotonia Hypo-. vazizmokban es nyelvben fasciculatiok . Vulpian . Genetikusan determinált izomatrophiák (SMA) 1.

terdreflexkieses Vulpian-Bornhard betegseg -altalaban felnottkorban alakul ki -lassan progredial -vallovi izmokban atrophia. paresis.3. Progressziv bulbaris paresis -Idos noknel -A nyeles gyorsan romlik.-combizomzat atrophiaja. -A nyeles nehezitett 58 . fasciculation. a nyelv benul. fiatal felnottkorban kezdodik. B. dysarthria ( izom gyengeseg miatt ). fasciculation. nyelvizmok atrophiaja + fasciculatioja -Garat. a beszel lelassult. a massalhangzok kiejtese zavart. gegeizmok hypotoniaja  a belegzes stridoros.

MYASTHENIAK ES MYASTHENIFORM TUNETCSOPORTOK A neuromuscularis junctio betegsegei A neuromuscularis junctio (NMJ): NMJ mediatora az acetilcholin (ACh) NMJ: presinapticus ingerület → postsinapticus akciós potenciál →izomcontractio 3 része: Presinapticus membran:ACh szintézis. 59 . Ca++dependens). felszabadítás(exocitosis.C.ACh-hidrolizis végtermékeinek újrafelvétele Sinapticus rés : 200Ă.membr. tárolás (sinaptikus vesiculumok). 10X hosszabb mint a presinapt. . acetilcholinesterase (AChE) aktivitás Postsinaptikus membran : Redozott. Acetilcholin receptorok (AChR) a redok csúcsán: Centralis ion-csatorna: megnyílik az ACh-molekula kötodésének pillanatában.

hajlam • legjellemzobb tü.curare szeru Myastenia gravis Def: A harántcsíkolt izmok megbetegedése.tárolás (sinaptikus vesiculumok).A NJ károsodásainak felosztása lokalizáció szerint: Praesynapticus károsodások Lamber-Eaton syndroma Congenitalis myasthenia ACH szintézis. Jellemzoje: • A harántcsíkolt izmok ismételt aktivációja vagy tartós feszülése után kialakuló kóros mértékő izomgyengeség • pihenés. tárolás zavara ACH felszabadulás zavara Botulismus Gyógyszerhatás Ach képzıdés gátlása Ach felszabadulás gátlása Postsynapticus károsodások Myasthenia gravis Congenitalis myasthenia Acetylcholinesterase hiány Slow channel syndroma ACHR hiány és/vagy károsodás Gyógyszerhatás . felszabadítás (exocitosis):N 60 .ill. relapsus. a fáradékonyság -ACh szintézis. acetilcholin-esterase-gátlók (AChEG) →→ határozott javulási tendencia • spontán remissió.

Thymus A thymectomia therápiás hatékonysága. DR3). A thymus hormonok elosegítik a T-helper sejtek differenciálódását. AChR elleni immunválaszt provokáló faktorok: Vírus infekciók Bacteriumok (vírussal vagy bacteriummal közös epitoppal szembeni direkt szenzitizáció valoszinutlen ).90 %-al csökken -neuromuscularis blokkád. MG betegek thymocyta kultúrája AChR ellenes antitesteket szekretál. farmacologiailag hasonló: curare: AChR ioncsatornájának blokkádja neurotoxinok (kígyómérgek): az ACh molekulák AChR való kötodését gátolják. Gyakoriak a pathológiás változásai.-AChR száma 70 . Epithel sejtek 153 kD proteinjének és AChR-nek közös epitópja van. MG thymus gazdag AChR specifikus T-sejtekben. AChR ellenes antitestek a következı módon károsíthatják a NM transmissiót: Fokozva az AChR-ek degradációját A junctionalis membrán komplement mediált destrukciója révén ACh indukált ion csatornák tulajdonságainak megváltoztatásával Az ACh AChR-hez kötodésének blokkolásával 61 . Autoimmun betegség A neuromuscularis junctiók postsynapticus membránján lévo AChR-ek ellen irányuló immunisatio. -Thymus torzs sejtjeibol antigen specifikus T helper sejtek kepzodnek amelyek a B lymphocitakat AchR ellenes antitestek termeleserekeszteti. ezek pedig karositjak a motoros veglemezt (cellularis immunitás ) -Humoralis faktorok Fo károsodások: • az AChR-ek száma csökken • a postsynapticus membrán struktúrája szimplifikálódik A MG kifejlodésével szembeni fogékonyság genetikailag kontrollált ( HLA tipusok HLA-B8. A thymus myoid sejtjein AChR-ek expressálódnak.

váll-. nasalis hangszín. rágás. Ez kesobb kiterjed a bulbaris izmokra: nyelészavarok.4/100.000 lakos Bimodális eloszlás Fiatalokban (20 . artikuláció zavara. foleg azokban az izmokban melyeknek tartos tonusos funkciojuk van: -külso szemizmok: ptosis.70 év) Férfi/no arány: < 40 év férfi : no = 1 : 3 > 60 év férfi : no = 3 : 2 Termeszetes lefolyas • Kezdet (átlagéletkor) no 26 év férfi 30 év Néha . Panaszok es tunetek A nap folyaman fokozodo izomgyengeseg. Epidemiologia: Minden rasszban és mindkét nemben elıfordul Incidencia 0. a folyadék az orron keresztül visszacsurog -mimikai izmok: myastheniás arc Kesobb a vegtagizmokra is raterjed: -nyak.nagyon korai gyermekkorban / akár 80 év után is • Legtöbb remissio és halál az elso 5 évben • 10 év után a myasthenia miatti halál ritka • Általában a betegség 8-10 év alatt kiég.30 év) és idosekben (60 . diplopia.A kompenzációs mechanismusok (AChR-ek szintézise és beépülése a membránba) csökkennek.000 lakos/év Prevalencia 5-10/100. medence-öv -proximalis végtag izmok -distalis végtag izmok 62 .

hosszabb periódus alatt. egyik napról a másikra. gyógyszerekre rosszabbul reagál III.a betegség folyamán érintett 85% -saját reflexek: normálisak v.gyógyszerre reagál II. roved cholinesterase gatlas 2-5 percre dramaian csokkenti a tuneteket ( megszunik a ptosis ) -Electrophysiologia Repetitiv ideg ingerlés poz. 96 % -Laboratóriumi vizsgálat AChR ellenes antitest meghatározás –emelkedett titer gyakorisaga a legnagyobb acut súlyos illetve súlyos chronicus MGben. II típusból.eroteljes. thymoma 10%ban Mellkas rtg Mediastinum CT. élénkek -fluktuáció: napszakos. Ocularis MG II. lassan (2-3 év alatt)alakul ki az I. 58 % Egyes rost EMG (SFEMG) poz. -Radiológiai vizsgálatok thymus hyperplasia 70%-ban. gyakori a thymoma. Differencial diagnozis: Oropharyngealis vagy végtag izmok gyengeségével kísért betegségek: • izom dystrophiák • ALS • progressiv bulbaris bénulás • egyéb eredető ophthalmoplegiák • mitochondrialis myopathiák • agytörzsi tumorok 63 . nincs crisis.A Enyhe generalizált MG  lassú progresszió. gyógyszerekre rossz reakciókészség. Acute fulminans MG súlyos tünetek gyors progressziója.Osserman (1958) I.B Közepesen súlyos generalizált MG súlyos generalizált és bulbaris tünetek.magas mortalitás IV.-légzoizmok -ocularis tünetek: elso tünet 40 % .v. Klinikai klasszifikáció .. magas mortalitás Diagnozis: -Pharmacologiai teszt Edrophonium chloride (TENSILON) i. mint a III .légzési crisis.nincs crisis. Késoi súlyos MG hasonló.

valproátok Narcoticumok Psychopharmaconok-benzodiazepin. therapia rezistentia eseteben. immunglobulin II. Oki  thymectomia (irradiáció) corticosteroidok (nagydosisú és fenntartó. Ca Gyógyszerek hatása a neuromuscularis junctióra: Postsynapticus  curare-szerő Praesynapticus ACh szintézis gátlása .calciumantagonisták CRISISEK 64 . Symptomás  anticholinesterase szerek Neostigmine (Miostin. szorongas. provokáló gyógyszerek : Antibioticumok. nyugtalansag. nicotinszeru  fasciculation. epilepsies rohamok.erythromycin. bronchiospasmus . cerebralis  szedules. hasmenes.triciclicus antidepressansok Izomrelaxansok Diureticumok Magnesium D-Penicillamin Sulphonamidok Cardiovascularis szerek-beta adrenerg blokkolók.de roved hatas Pyridostigmine (Mestinon) – Ambenoniumchloride (Mytelase) 15 mg Miostin = 60 mg Mestinon = 6 mg Mytelase Mellekhatasaik!: muscarinszeru no a nyaltermeles verejtekezes. cyclosporine ) III. Adjuvans  K.phenotiazin. hasi gorcsok.barbiturate. ujszulott kori myastheniaban ) nagydosisú iv.phenytoin.Kezeles: I. Stigmosan) –gyors. generalizalt izomkontrakcio. Prednisolon ) egyéb immunosuppressiv szerek ( azathioprine. hanyas.tetracyclinek Antiepilepticumok.ACh felszabadulás gátlása Myastheniát indukáló v. izomgorcsok Plasmapheresis ( myasthenias crisisben. incontinentia. cyclophosphamide.

légutak elzáródása következtében kialakuló fulladás (pl. aspiratio) Cardialis elégtelenség. nyálelválasztás Dispnoe Hasmenés Miastenias crisistol való elkülönítésben segit a Tensilon-teszt Kezelés: atropin 1-2 mg + AchEG elhagyása. Colinergias crisis: Bradicardia Fokozott izzadás. dispnoe ·anartria ·nyugtalanság ·pO2 < 70Hgmm. NEONATALIS MYASTHENIA Frekvencia: myastheniás anyák újszülötteinek 12 %-a Oka az anyából származó AChR-ellenes antitestek Tünetek: az elso 48 órában kezdodik néhány (3-4) hétig tart Prognosis: teljes remissio késobbi relapsusok nélkül Klinikai tünetek: nehezített szopás gyenge sírás petyhüdt végtagok hypotonia hyporeflexia 65 . plasmaferesis.vagy nem hatnak) Akut légzési elégtelenség: ·tahipnoe. pO2 < 92% Kezelés: ITO ! .súlyos arrhythmia – szívmegállás Subacut crisisek Myastheniás crisis Cholinergiás crisis Oscilláló crisis Miasthenias crisis: Súlyos izomgyengeség+légzészavar+nyelészavar (AchEG gyengén. immunoglobulinok: 0.4g/tskg/nap. I.Acut crisisek Légzési elégtelenség.v.

gyenge sírás. • ACh szintézis v. hányás és epizódikus apnoe • Motoros véglemez AChE hiány az izomzat súlyos gyengesége és fáradékonysága ACh szint emelkedés.néha légzési elégtelenség Lehetséges vagy ellenjavallt a terhesség ? A terhesség hatása az anya állapotára : • a panaszok és a tünetek általában enyhülnek (a terhesség relatív immunosuppressiv állapot) • néha romlás is lehetséges • nincs változás Közvetlenül szülés után: MYASTHENIÁS CRISIS ! CONGENITALIS MYASTHENIA SYNDROMÁK A NMJ heterogen betegségcsoportja Az anya egészséges A tünetek a korai gyermekkortól jelen vannak Pozitív családi anamnesis (autosomalis recessiv öröklodés) Ophthalmoplegia AChR-ellenes antitestek nincsenek (nem autoimmun) Thymectomia és a steroidok hatástalanok. Gyógyszer-indukált MG -Oka: D-penicillamin -Klinikai manifestáció hasonló a típusos autoimmun MG-hez -AChR-ellenes antitest titer emelkedett 66 . depolarisatiós blokk • „Slow-channel” syndroma AChR ion csatornák tartósan nyitva vannak. fokozódó degradációja. mobilizáció zavara (familiaris infantilis myasthenia ) az extraocularis izmok fluctualó paresise nehéz szopás. Ca beáramlás scapularis és alkar izmok szelektíven gyengék és atrophiásak • Motoros véglemez AChR hiány az AChR csökkent szintézise v.

azathioprin. bulbaris izmok is károsodnak  a saját reflexek renyhék v. mint a MG  subacut izomgyengeség és atrophia  fáradékonyság  a végtagok proximalis izmai és a törzsizmok érintettek  esetenként a külso szemizmok. hiányoznak  ismetelt igenybevetel altalaban javitja Diagnozis: EMG – repetitive ingerlesre az amplitudo atmenetileg novekszik Kezelés: • Cholinesterase gátlók .EATON-LAMBERT S.enyhe v. Pathogenesis: karositja` •Autoimmun betegség mely a presinapticus membrant •Idegvégzodések ellenes antitestek •Kóros feszültség-függo Ca csatornák •Csökkent ACh felszabadulás az idegvégzodésekbol •Kóros NM transmissio. •Gyakran jelentkezik malignomak mellett •Altalban 40eves kor felett Panaszok és tünetek:  hasonló. de általában nem olyan kifejezett. plasmapheresis • Guanidin hydroclorid csökkentheti a tüneteket 67 . hiányzó hatás • Immunosuppressiv kezelés – hatékony steroidok.

Stiff – Man Sdr. gyermekkorban . Paramyotonia congenita Eulenberg: a Na csatornak defektusa okozza -AD. a megkopogtatott izomban tonusos gorcs jelentkezik • A myotonias reakciot a hideg fokozza.D.KIR ismeretlen eredetu. MYOSITISEK. . hogy a beteg a megszoritott targyat/kezet jo ideig nem tudja elengedni. generalizalt -a betegek atletikus alkatuak. Formai: 1. Klnikum: • Tipusos jele a myotonias reakcio . Myotonia congenita Thomsen: a Cl csatornak betegsege. amelyek az izomkontrakcio utani relaxacio elhuzodasa jellemez.Myotoniak Oroklodo jellegu izombetegsegek. cronicus progressziv. . MAS IZOMBETEGSEGEK ( MYOTONIAK. myotonias reakcio es myohymia kiseri -20-30 eves korban. kezujjakban karom allas 4. fluctualo sulyossagu zavara. eszrevetlenul kezdodik. ANYAGCSERE ZAVAROK ) D.± rohamszeru petyhudt paresisek 3. szellemileg epek -prognozisa jo 2.1. -AD. azt jelenti. Az izommembran elektrolyt transportjanak zavara. a tobbszori ismetles csokkenti A kez es nyelv izmait mindig kell vizsgalni. lassan progredial -proximalis es axialis izmok merevsege  lasssu mozgas.Fajdalmas izomspasmusok es myoclonusok kiserik 68 . gyermekkorban kezdodik. Neuromyotonia -tartos izommerevseg. a hideg provokalja .

fenyerzekenyseg  PM: a proximalis izmok gyengesege miatt ulo helyzetbol csak karjai segitsegevel tud felemelkedni Diagnozis:  Labor: VSH ↑ . parazitak. polyohasisos potencialok  Biopsia: L-s perivasculatis infiltratumok Kialakulhat: . aldolase ↑ . Klnikum:  Also vegtagok proximalis izmaiban kezdodo izomgyengeseg  Apontan myalgia es nyomaserzekenyseg  Heteken belul a karok es a nyak izomzatara ia raterjed  Nyeleszavar  Izomatrophia es reflex elteresek csak keson jelentkeznek  DM: erythema. bakteriumok.3.fertozest kovetoen : virusok ( benignus acut miositis.malignomakhoz tarsulhat D. . roved. ANA  EMG: kis. a vizeletben myoglobin mutathato ki (  acut veseelegtelenseg)  Immunologia: RF.D.sarcoidosist kisero .Myositisek A veredenyeket korulvevo intersticialis kotoszovet gyulladasos megbetegedese. az izomrostok endomysialis reszvetelevel.2. CK. acut rabdomyositis. oedema. postinfectios myopathia ) . LDH. Anyagcsere betegsegek okozta myopathiak Feherje hianyoz allapotok  izomsorvadas Glikogen tarolasi betegseg Lipidtarolasi betegseg  izomgyengeseg 69 .

Osztalyozas: Elsodleges (önálló) fejfájás kórképek:  migrén  tensiós fejfájás  cluster fejfájás  chronicus napi fejfájás  paroxysmalis hemicraniák Másodlagos (tüneti) fejfájások  posttraumás fejfájás  érbetegségek okozta fejfájás  nem ér eredetu.Alkoholos  gyengeseg. intracranialis folyamatok okozta fejfájás  különbözı anyagokkal vagy azok megvonásával kapcsolatos  általános fertozésekhez társuló  metabolikus zavarokat kísérı  koponya-nyak és érzékszervek betegségeihez társuló  cranialis neuralgiák és deafferentációs fájdalom  egyéb fejfájások Epidemiológia Fejfájás prevalencia: .34 év: nok 92%. subacut petyhudt benulas Hypokalaemias Hyperkalaemias }  periodikus paralysis Normokalaemias K tartos  izomnecrosis alakul ki FEJFAJAS A fájdalom definíciója: A fájdalom eros inger okozta kellemetlen. A fájdalomérzés a testi fájdalom tudatosult érzése.biokémiai folyamatok. Fájdalom kialakulása: . gorcsok. férfiak 74% 70 .anatómiai struktúrák .21 . kínzó testi érzés. spontan fajdalom. duzzanat Eloketrolitzavarok: K atmeneti.

perivascularis inflammatio: nyomásérzékenység Spreading depression (Leao) 71 . mint férfiakban Kezeles nelkul 4-72 orat is tarthat.74 év: nok 66%. férfiak: 22% Migrén Def:rohamokban jelentkezo önálló fejfájás Eves prevalenciája 10 – 17% Elsosorban a munkaképes korúakat érinti -50 % 20 éves kor elott -90 % 40 éves kor elott Nokben háromszor gyakoribb. nucleus raphe dorsalis !Vascularis elmélet (Wolff) – vasoconstrictio: aura – vasodilatatio: lükteto fájdalom – érfali oedema.75 év felett: nok 55%. férfiak: 53% ..55 . A migrén klasszifikációja: migrén aura nélkül (közönséges migrén) migrén aurával (klasszikus migrén) migrén variánsok basilaris migrén hemiplegiás migrén familiáris hemiplegiás migrén fejfájás nélküli aura szövodményes migrén Migrén pathomechanismusa: ! Pontos pathomechanismus nem ismert ! Genetikus és környezeti hatások „migrén-generátor”: locus coeruleus.

béta-receptor blokkolók. A beteg ágyba bújik! A roham havonta 1-4 szer jelentkezik.eros. szelektív 5HT1B/1D agonisták (triptanok) B. a hajas fejbor tulerzekenysege. boseges vizeleturites.valltaji izomfajdalom. esetenként neurológiai tünetek.szag túlérzékenység. stress-felszabadulás ! .Rohamkezelés  nem specifikus :analgetikumok.általános szempontok: -Nem gyógyszeres kezelés . aura Fejfájás: féloldali. fény.occipitálisan kezdodo.kiváltó tényezok kerülése -Gyógyszeres kezelésnél megfontolandó: • A gyakori rohamkezelés krónikussá teheti a fejfájást! • A kombinált analgetikumok lehetoleg kerülendok.görcsös.. izomlaz. 72 . Migren kezelese A. alvás. hasmenés. csokoládé.pihenés. Rohamkezelés Migrén rohamkezelés . antidepresszánsok. felnap/ 1napig tart. vörösbor .Megelozo kezeles : szerotonin antagonisták. antiepileptikumok.stress. Ca-csatorna antagonisták. fizikai terhelés fokozza Kíséro tünetek: hányinger. lükteto .riboflavin A.fronthatás Migrén tünetei Prodroma. hányás. dihydroergotamin. fejfájást követo kimerültség. közepesen eros .sajt. NSAID ± koffein antiemetikum  specifikus :ergotamine. nyak.alcohol . komplex „terjedo gátlás” – regionális agyi véráramlás csökkenés – fokális elektromos mőködésgátlás – Kiváltó tényezok: .hang.premenstrualisan .

vagy vesekárosodás -lithium. de nagyon elhúzódó roham -hatásos rohamtherápia hiánya 73 . Kábító fájdalomcsillapítóknak nincs helye a migren kezelésében! Triptánok hatásmechanizmusa: Szelektív 1B/1/D receptor agonisták Agyi erek vasoconstrictioja Vasoactiv neuropeptidek felszabadulásának gátlása N. vagy komplex aura -basilaris ill.• Parenteralis gyógyszerbevételt célszerő elonyben részesíteni. hemiplegiás migrén -súlyos máj. • Megfelelo dózist kell alkalmazni. kevesebb rohamvisszatérés naratriptan frovatriptan Triptan adásának ellenjavallatai: -ischaemiás szívbetegség -angina pectoris. nagy hatékonyság sumatriptan zolmitriptan rizatriptan eletriptan almotriptan lassú hatás.kisebb hatékonyság. trigeminus depolarisatiojának gátlása Sumatriptan – elso képviselo. MAO inhibitorok alkalmazása B. mint 4/hó) -kevés. myocardialis infarctus után -szívritmuszavar -nem beállított hypertonia -ischaemiás stroke -elhúzódó. • Három roham közül csak egy szüntetheto meg analgetikum vagy ergotamin bevétellel. 1991 Triptánok csoportosítása: gyors hatás.Migrén profilaktikus kezelése Indikációk: -magas rohamszám (nagyobb.

migrén + essentialis tremor Cluster fejfájás Pathomechanismusa: -pontos pathomechanismus nem ismert -neurovascularis fejfájás -azonos oldali hypothalamus zürkeállomány aktiválódik („diencephalis pace . gabapentin.gyakori.analgetikum abusus . atípusos aura . topiramat Antiepileptikumok .elhúzódó.migrén + depresszió .migrén + epilepszia . súlyos rohamok .migrén + bipoláris betegség . lamotrigin. metoprolol.Indikációi: . VIP felszabadul 74 .maker”) -trigeminovascularis rendszer aktiválódik -CGRP.Elsoként választandó szerek: Nagy hatékonyságúak -ß-blokkolók (propranolol.migrén + anxietas . sertraline) -NSAID-ok (naproxen) -riboflavin -Mg Másodsorban választandó szerek Nagy hatékonyságúak -serotonin-2 antagonisták (methysergid) -Ca-csatorna antagonisták (flunarizin) -MAO-inhibitorok (phenelzin. topiramat) -serotonin-2 antagonisták (pizotifen) Kis hatékonyságúak -Ca-csatorna antagonisták (verapamil) -SSRI-k (fluoxetine. moclobemide) Antiepileptikumok: valproat.atenolol) -triciklikus antidepresszánsok (amitryptilin) -antiepileptikumok (valproat.

80% férfiak !!! Roham gyakoriság: naponta 1 . homlok . orrdugulás. sc. Kezeles: indomethacin.8. tobb mint 5 roham / nap.arcizzadás. jellemzoen éjszaka.. Horner – syndroma Kezelés Rohamterápia: -100%-os oxygen belélegeztetés (7-10 l/perc) -sumatriptan inj. noknel haromszor gyakoribb. -dihydroergotamin -intranasalis lidocain -kortikoszteroidok Profilaktikus kezelés Kezelési elvek: kezelést a periódus elején kell kezdeni terápia a fejfájás megszunését követoen még 2 hétig kezelést fokozatosan kell befejezni következo cluster periódus elején a terápia újraindítása indokolt Gyogyszerek: -verapamil -ergotamin tartarat -lithium carbonat -valproat -dexamethason -pizotifen Kronikus paroxysmalis hemicrania Klinikailag hasonlit a cluster fejfajashoz. lükteto. 75 . orrfolyás. supraorbitalis és/vagy temporalis. általában azonos idoben. 15 perc. conjunctiva belövelltség.3 óra 30-50 éves korban. periodikus Kíséri tünetek: azonos oldali könnyezés.Tünetei Fejfájás: súlyos. féloldali. viszont a rohamok rovidebbek ( 245 perc ).

Kezelése Tüneti kezelés: .feszíto.non steroidok (naproxen. kétoldali. napközben jelentkezik.) . sertraline.Tenziós fejfájás A leggyakoribb önálló fejfájás típus éves prevalenciája 20-30% Nokben gyakoribb Kezdete általában a fiatal felnottkor... Pathomechanismusa Trigeminalis caudalis magcsoport neuronjainak hypersensitisatiója Exteroceptív gátlás csökkenés Basalis ganglionok. fizikai terhelésre nem fokozódik 2..4 órát konvencionális kezelés eredménytelen gyógyszer abusus (analgeticum. Kíséro tünetek nincsenek 3. benzodiazepine) Profilaktikus kezelés: .Izomrelaxansok hatása kérdéses . ibuprofen…) ..) . tevékenységet nem gátolja. indometacin. enyhe. Fejfájás: nyomó .közepes. serotonerg neuronok szerepe Hasonló a migraine-hez. mint 15 alkalom ( tartama 30 perc .Analgetikum.epizodikus: havonta kevesebb.chronicus: havonta több mint 15 fejfájós nap.mianserin.) 76 . de a supraspinalis facilitatio különbözik!! Fokozott fájdalomérzékenység. Gyakoriság: . pericranialis izmok feszülése Tünetei: 1. limbicus rendszer. legalább 6 hónapon át.SSRI készítmények (fluoxetine. benzodiazepin: függoség veszély! Profilaktikus kezelése Indikációk: krónikus forma fejfájás idıtartama meghaladja a napi 3 .triciklikus antidepresszánsok (amitriptylin.egyszerő analgetikumok (aspirin.1 hét között) . paracetamol.

relaxatiós módszerek) ± anxiolitikumok ..MAO-inhibitorok (moclobemide) .feszültségoldás (autogen tréning.fizikoterápia 77 .

homlok.nagyerek occlusioja esetén a betegek 25%-ban jelentkezik fejfájás Lokalizáció:  ACM.tartósan magas vérnyomás esetén diffúz. hasogató. kétoldali.hirtelen vérnyomásemelkedés . lükteto Intracerebralis vérzések: . fejteto  a. vagy lükteto jellegu . basilaris: diffúz. Akut ischaemiás cerebrovascularis laesiok . tompa fejfájás. esetleg homlokba sugárzik  a.és fizikai megterhelés .diastoles nyomás emelkedése .közepes erısségő. tarkótáji (esetleg homloktáji). tarkótáji Jellege: .a vérzésnek megfelelo lokalizáció .súlyos. meglassult psychomotilitás.Hypertonia és cerebrovascularis betegségek okozta fejfájás Hypertonia: . ACA: halánték.leggyakrabban kisagyi vérzés esetén 78 . vertebralis: retroauricularis.gyenge .psychés.a betegek 20%-ban jelentkezik fejfájás .

szokatlanul eros.idoskorban leggyakoribb a herpes zoster neuralgia (herpes zoster ophthalmicus) Agydaganatok által okozott fejfájások Agydaganatok 70% . uraemia. hypercapnia. vaksággal járó betegség A betegek 90%-ában a fejfájás a vezeto tünet Eros. egyre fokozódó.háromszoros Súlyos.trigeminus-. occipitalis-neuralgia .fájdalom jellemzoi: hirtelen kezdodik hirtelen befejezodik rövid ideig tart (1 . occipitalis) .2 mp) éles.szeru fejfájás Arteritis temporalis Eletkor elorehaladtával gyakoribb Nok kockázata kétszeres . hypo.és hyperglykaemia.ban vezeto tünet Lokális tünet (lokalizáció!). glossopharyngeus-. feszíto jellegu .multifaktoriális etiológia és patofiziológia . féloldali (halántéktáji. egyéb anyagcserezavarok ) 79 . koponyauri nyomásfokozódás okozta fejfájás Leggyakoribb a fejfájás occipitalis. heves.késobbiekben diffúzzá váló lükteto fejfájás Cranialis neuralgiák . hasogató . hirtelen jelentkezo késszúrás ..tarkótáji.át kíséri fejfájás.heves. eros. basalis és a hátsó skálai tumorok esetén A fájdalom jellege. az esetek 40% . kevert hypoxia és hypercapnia. intenzitása változatos Anyagcserezavarokhoz társuló fejfájás ( hypoxia.befolyásolja a hypertonia és a koponyuri nyomásfokozódás Subarachnoidealis vérzés: .

aluszékonyság  intentiós tremor és izomrángások Hypoglycaemia [G]<2. nyomó fejfájás – neurológiai és pszichés tünetek – agyoedema Uraemia Chronicus veseelégtelenség Tunetei: 80 . koncentrációzavar.Hypoxia Magassági fejfájás Decompressiós betegség Klinikai tünetek: 1. nyomó fejfájás (agyoedema) 3. Tompa. neurológiai tünetek 4. figyelmetlenség.2 mmol/l – tompa. lükteto fejfájás – neurológiai és pszichés tünetek Hyperglycaemia [G] >22 mmol/l – tompa. Lükteto fejfájás (vasodilatatio) 2. nyomó  lassú gondolkodás. Késoi: postanoxiás encephalopathia Hypoxia és hypercapnia Chonicus tüdobetegségek (emphysema. tumor) Alvási apnoe Klinikai tünetek: fejfájás:  hypoxia: féloldali. kétoldali görcsös – lükteto  hypercapnia: diffúz görcsös. asthma bronchiale. fibrosis. zavartság. eros  alvási apnoe: diffúz tompa. tudatzavar. Fokozódó dyspnoe 5.

Dialízis fejfájás Chronicus hemodialízis. • intellektus hanyatlás.nitritek.analgetikumok. hányás – nyugtalanság. krónikus expozíció abbahagyása . ergotamin . hányinger. migraine-ben lükteto fejfájás. alkohol. nikotin .diffúz lükteto fejfájások Megvonás: . zavartság. nyomó jellegu. dadogás). vagy 24 órát követoen kialakuló tünetek: tompa.eros nyomó. nitrátok. mono-nátrium glutamát. • fokális és generalizált epilepszia. nyomó jellegő fejfájás.– heves fejfájás – hányinger. személyiségzavar. • egy év alatt halálhoz vezethet Fontos az aluminium szerepe! Különbözo anyagokkal vagy azok megvonásával kapcsolatos fejfájás Akut hatás: .analgetikumok. dialízis encephalopathia Progrediáló tünetcsoport: • tompa. hányás. • beszédzavar (dysarthria. koffein 81 .akut. ergotamin. tájékozatlanság – convulsiók – hypnoid tudatzavar A toxaemián kívül a hypertonia is fontos befolyásoló tényezo! Dysaequilibrium syndroma – metabolicus encephalopathia – dialízis közben. alkohol. koffein. esetenként progrediáló tudatzavar. lükteto féloldali vagy diffúz fejfájások Krónikus hatás: . izomgörcsök.

nyugodt.hirtelen fellépo fejfájás . homlokra. lükteto fejfájások Szem betegségeihez társuló fejfájás Glaukomás roham: . gyors oldása • alvás minoségének javítása. tarkóba sugározhat . szem körüli régióból a fejtetore.fejfájás jellege megváltozik .igen heves fájdalom..szemészeti vizsgálat (szemnyomás mérés!) .neurológiai tünetek jelentkeznek 82 .jellegzetes látászavar Depresszió és krónikus fejfájás kapcsolata Krónikus fájdalom  hangulatzavar Depresszió krónikus fejfájás.diffúz nyomó.ha: ..korábban nem volt fejfájás ..szisztémás betegség mellett jelentkezo fejfájás . fájdalmak ! ORGANIKUS IRÁNYÚ ÁTVIZSGÁLÁS ! DEPRESSZIÓ DIAGNOSZTIZÁLÁSA Antidepresszívumok a fájdalom terápiában Antidepresszívumok hatásai • hangulat javítása • szorongás. koncentrációképesség. folyamatos alvás biztosítása • kognitív funkciók (memória.Sürgos ellátást igényel.fokozatosan erosödo fejfájás .) javítása • szexuális funkciók javítása • fejfájás.sürgosségi ellátást igényel . fájdalom megelozése Fejfájások ellátása . mely a szembol.

megszüntetése LEBENY. epilepsia)  koponya CT (tumor. (koponya. …) Terápia . Brodman 4.SZINDRÓMÁK A. érmalformatio. Kiertekeli az exteroceptiv es interoceptiv informaciokat es ennek megfeleloen valasztja ki a megfelelo motoros valaszt a lehetseges mintak kozul. fogászat. szemészeti vizsgálat  labor vizsgálatok  Rtg. SAV gyanú)  góckutatás (fülészet. karosodasa eseten izgalmi vagy paresis az ellenoldali izomero csokken. gigantopyramidalis -Finom mozgasok. disztalis izmok szinergias mukodese -Izmok aktivitasanak idobeli folyamata. • Premotoros mező: Br6 -Proximalis izmok es vegtagok egyuttmozgasanak kontrollja -Acusticus es vizualis ingerek altal inditott akaratlagos mozgasok -Specialis mozgasok elokeszitese es posturalis tartas beallitasa 83 . Frontalis lebeny Ket resze van: mozgato es preforontalis terulet.Diagnosztikus teendok:  részletes anamnesis  belgyógyászati. vascularis betegség)  koponya MR (tumor. precentralis. anyagcsere zavar.Precentralis: Elemi mozgasok kergi vetulete. distalis mozgasok ugyetlensege. neurológiai.oki terápia .demyelinisatio. C gerinc)  EEG (gyulladás.polypragmasia kerülése. • Primer motoros mező:– Gyrus centralis anterior. melléküreg.tüneti terápia . a motoros rendszer egyeb szerkezeteit informalja a tervezett mozgasrol -G. neuroimmunológia)  liquor vizsgálat (gyulladás.

-Elokeszito aktivilas • Supplementer motoros mező Br6 -Mozgasok tervezese. euphoria 84 .viccelodo hangulat). tervezett mozgasok kontrollja -Beszed inditasa  motoros beszedmezok aktivalasa -A mozgasinditas legfobb kergi osszehangolo kozpontja -Ingerekre: iranyitott figyelem orientacio -Agytorzsi es spinalis motoneuronok mukodese • Tekintésközpont Br8 * motoros aphasia . bohokas.beszedzavar * ideomotoros apraxia – cselekveszavar Frontalis lebeny karosodasra utalhat: 1) Depresszio 2) Moria (korosan beszedes.

Primer sensitive mezzo: Gyrus postcentralis Brodman 1.sajat testresz felismeres hianya constructiv apraxia. tapintas. * agnosia. fajdalom).40 A motoros es erzo homunculus: a vetuletek nagysaga a mozgas es erzes kifinomultsagatol fugg.39.3 Asszociacios erzomezok Brodman 5.Parietalis lebeny Szerepe: sensoros (latas.3) Onkritika hianya 4) Reflexek elenkek 5) Tekintesi kospont: nezi a leziot 6) Szaglopalyak: koponyaalapi toresnel B.terbeli.7.latoterkieses 85 . tajekozodasi zavar hemianopsia.targyak nem felismerese tappintas utan. hallas) es sensistiv ( erzo. apraxia – cselekveszavar anosognosia.az ellenkezo oldal benulasat nem veszi tudomasul autopagnosia.2.

C. Itt futnak a latopalyak az also retina felbol. amnesticus afazia. Serulese: 1) Memoriazavar 2) Elbutulas.Serules tunetei : 1) Ellenoldali kezhasznalat kerulese 2) Homonym quadrans anopsia a latoter also reszeben 3) Ellenoldalra iranyulo figyelmetlensegi hemianopsia 4) Elleoldalon kivalthato optokinetikus nystagmus 5) Jackson rohamok. mar kis lezio is kepes epilepsiat okozni.Temporalis lebeny Az epilepsziak nagy resze innen indul ki . Demencia Gyrus temporalis sup. amit feloldali motoros roham kierhet 6) Terbeli tajekozodasi zavar 7) Tapintasi agnosia 8) Ha dominans felteke construktiv apraxia. dyslexia. 86 . ( Wernicke ) : beszed megerteseben van szerepe Itt vegzodnek az asszociacios rostok a sensoros kergi reszekbol es az exteroceptiv vegetative afferens rostok.

esetleg generalizalodas 4) Rohamszeru hallasi szenzaciok. kulcszorges ) Tunetek: 1) Homonym latoterkieses. choreoatetoid mozgas 3) Pszichomotoros epilepszias roham. 87 . neuronja. de a kulonbozo zajokat nem ismeri fel ( pl. foleg a felso quadrans anopsia 2) Ha a globul pallidus serul  mozgasok osszerendezettsege zavart. szaglas 5) Hippocampus  psziches zavar.Occipitalis lebeny Latopalya 4. radiation optica a fissure calcarina tajekan fekvo area striataban. memoriazavar 6) Mindeket oldal erintett  sulyos amnesia.a beteg a beszedet megerti. hangulatzavar D. kopogtatas.*hallasi agnosia. izleles. Neha psziches zavarok jelentkeznek serulese esten.

rosszul articulal.Agykergi tunetcsoportok 1. Beszed zavarok : APHASIA • Motoros aphasia ( Broca area ) – a beszed lassu. a beszed megertese altalaban jo 88 . szaggatott.

Par-Temp mozgastervezesben van zavar ) 89 . csereje Neologismák – ujdonkepzett. beszedkesztetes hianya a beteg ebersege ellenere 2. jelentes nelkuli al szavak • Logorrhea – tulzott beszedkesztetes • Mutismus – nemasag. a felfogas zavara nelkul 3. aphaziasok hibas szohasznalata Paraphasia – nyelvbotlas. • Alexia – az olvasas kepessegenek szerzett zavara • Agraphia – iraszavar amit nem magyaraz a kez gyengesege/ugyetlensege • Agrammatismus – a beteg foneveket hasznal igek es jelzok nelkul • Anarthria – dysarthria – a beszed motoros kepzesenek zavara/ hianya megtartott beszedkepesseg mellett • Anomia . hangszalagok benulasa miatt • Echolalia – a beszelgetopartner szavainak ismetelgetese • Jargonaphasia . agraphia • Neglect : feloldali terre vonatkozo figyelemzavar.• Szenzoros ( Wernicke area ) – a beteg se megerteni. mondatokat. nem tud dolgokat megnevezni • Totalis ( globalis ) aphasia – a beszedet nem erti es nem kepes kifejezni magat.Felismeres zavarok: AGNOSIS • Visualis agnosia – lat.Cselekves zavarok – APRAXIA • Ideomotoros apraxia – mozgasmintak hasznalatanak zavara a cselekves fogalmanak elvesztese kovetkezteben • Ideatoros apraxia – osszetett mozgasfeladatok vegrehajtasanak zavara ( Par-Occ. de nem ismeri fel • Anosognosia – ellenkezo oldali vegtagjainak benulasat nem veszi tudomasul • Asomatognosia • Astereognosia – nem ismeri fel a targyakat terben • Prosopagnosia – arc fel nem ismerese ( hang utan felismerheti ) • Gerstmann-sy: ujjagnosia ( ujjak megnevezesenek a kepessege). mondatreszek elvetese. • Vezetéses aphasia ( a Broca es Wernicke kozti palyak karosodasa – fasciculus arcuatus ) – a beteg nem tudja utanunk mondani a szoveget • Anomiás ( amnesticus ) – a beszed folyamatos de erthetetlen. de hangokat tud formalni. acalculia.sensoros. megnevezesi zavar • Aphonia – hangkepzes nincs. se kepezni nem tudja a szavakat.szótalálási zavar. jobb-bal tévesztés.

stroke. üzletben 90 . diabetes mellitus. koponyatrauma. kockázati tényezők • alkohol. munkahelyen. DEMENCIÁK Def. figyelem-. • számolás-. pitvarfibrillatio. apraxia. a kognitív működés – globális – progresszív – krónikus zavara. Demencia gyanus jelek: • a beteg memória zavarra panaszkodik • a család észrevételei • más betegség kapcsán • a családorvos gyanuja • aktív szűrés!!! Kórtörténet. kórelőzmény. nem zavart. illetve a fenti tunetek nem csak a zavartság ideje alatt jelentkeznek. elvont gondolkodás-.: Elbutulás. más kognitív zavar • afázia.• Kinetikus apraxia – mozgaszavar egy vegtagon ( foleg finom mozgas ) • Konstruktív apraxia – a beteg szemkontrollal sem kepes bizonyos mozgas feladatokat teljesiteni. depresszió. Demencia = TÜNETCSOPORT: 1. agnozia. heteroanamnesis: – kiváltó-. executio-zavar – mindez a mindennapi tevékenységet rontja – a beteg éber. ítélőképesség-. utcán. szerzett szellemi képességek elvesztése. memória-zavar 2. hajlamosító-. hipertonia. családi halmozódás – helytállás otthon.

fólsav Vizsgalat: – általános – neurológiai: góctünet? – pszichiátriai – neuropszichológiai – neuroradiológiai – laboratóriumi: • Teljes vérkép • Serum elektrolytok (Ca is) • Vércukor • Urea/kreatinin • A máj állapotára utaló vizsgálatok (enzymek) • Pajzsmirigyfunkció • Serum B12 vitaminszint 91 . VASCULARIS. ANYAGCSERE Wilson SZERVELÉGTELESÉG Máj. tisztálkodás. Lyme. tájékozódás. CO GENETIKAI. előzetes tudás-szint. vese. vásárlás. Lewy. metastasis. prion: Creutzfeldt-Jakob. Demencia oka: INTRACRANIALIS: DEGENERATÍV: Alzheimer. drog. szív.• étkezés. dialízis. alvi et emotionalis – iskolázottság. Subduralis hematoma. POST-TRAUMÁS : Tumor. neurosyphilis. POST-STROKE TÉRSZŰKÍTŐ FOLYAMATOK. Pick. gyógyszer. pajzsmirígy HIÁNYBETEGSÉGEK B12. pénz. alkalmazkodás – incontinentia urinae. PESS. Huntington. öltözködés. Guam. boxolók Hydrocephalus FERTŐZŐ AIDS. meningitis EXTRACRANIALIS: MÉRGEZÉSEK Alkohol. Parkinson.

Képalkotó eljárások: •Potenciálisan kezelhető okok gyanúja esetén – tumorok – subduralis haematoma – hydrocephalus – Stroke •Kötelező: – Neurológiai góctünet – Anamnezis. vizsgálat agyi károsodásra utal.• Syphilis szerologia. A dementiák differenciál diagnózisa: • DEPRESSZIÓ – megelőzhet – kezdeti tünet lehet 92 .

CT/MRI atrófián kívül más is. • ENYHE KOGNITÍV ZAVAR (MCI) • DELÍRIUM • AMNESIA • LEBENY.Alzheimer kór: keskenyebb gyrusok.és KORTIKÁLIS SZINDRÓMÁK • A FIGYELEM ZAVARA ALZHEIMER DEMENTIA – dementia – nincs más ok – lassan progresszív – kortikális tünetek – nincs neurológiai tünet – CT/MRI: atrófia – Más degeneratív dementia: Pick. multilacunaris 93 . stroke. .– társulhat – elősegíthet. VASCULARIS DEMENTIA • Cerebrovascularis betegség (kockázati tényezők. Lewy test-betegseg stb – Nem jellemző: hirtelen kezdet. epilepsia. kockázati tényező – post-stroke • KORFÜGGŐ FELEDÉKENYSÉG (AAMI). góctünet. CT/MRI) • Ok-okozati összefüggés • Leggyakrabban: multiinfarktusos. szélesebb sulcusok frontalisan és parietalisan.

– kockázati tényezők hiánya. urinae – járászavar (astasia. – depresszió • Nem jellemző: – negatív CT/MRI. – incontinentia emotionalis. – pseudobulbaris tünetek. TIA – stroke utáni tünetek.• Speciális: – Binswanger-kór (encephalitis subcorticalis chronica progressiva) ~ ≠ leucoaraiosis – CADASIL (cerebral autosomal dominant arteriopathy with subcortical infarcts and leucoencephalopathy) • Jellemző: – anamnesis: stroke. abasia). KEVERT formak is lehetnek: Alzheimer + vascularis Alzheimer + alkohol Vascularis + alkohol Alzheimer + vascularis + alkohol } + depresszio A dementiák praktikus csoportosítása Irreverzibilis dementiák Reverzibilis dementiák : • subduralis hematoma • tumor (frontalis) • alkoholos • hydrocephalus • metabolikus • gyógyszer-okozta • pseudodementia A vizsgálatok célja a megállítható vagy visszafordítható dementia típusok felismerése! Dementiák kezelése • acetilkolinészteráz-bénítók: – donepezil (Aricept) 94 .

95 .– rivastigmin (Exelon) – Galantamin (Reminyl) • Memantin (Ebixa) • Neurotroprotectiv szerek • Vitaminok: B. Koponyauri nyomásfokozódás Agyszovet : gliaszovet 700-900 ml . neuron 500-700ml . időszakos mentalis vizsgálat is – Dementiát okozó vagy dementiához hasonló állapotok differenciál diagnózisa. ECF 100-150 ml . kezelése (primer preventio) – A dementiát okozó betegségek követése. ver 100-150 ml . E • Szimptomatikus kezelés • gondozás Mi a (család)orvos feladata? – A dementiához vezető kockázati tényezők korai felismerése. kezelése. CSF 100-150ml .

jol reagal vizhajtokra es agyoedema csokkenesre. Hanyas: sugarban. Makr. feszito.Ezek egyensulyba kell legyenek ! Egyik se nohet ugy terfogatbelileg. bagyadtsag • tudatzavarok. • szédülés. a venas elvezetest. diffuz. foleg mozdulatokra. tarkomerevseg. uraemia) 96 . anoxia. microcirculatiot. ha lassan alakul ki a prognosis jobb. ver. fajdalom csillapitokra nem szunik. obscuratio • agyidegi tünetek. : tekervenyek teltek. Cushing triasz: – vérnyomás emelkedés – bradycardia – légzési arrhythmia. surgossegi kezelesre van szukseg. oka  metabolikus karosodas ( maj betegseg. az arkok elmosodottak. Hirtelen kialakulo KNYF halalos lehet . Lehet teljesen reverzibilis. a liquor felszivodast karosito tenyezokre.agy gatat. Tipusai: o Citotoxikus: az intracellularis vizeterk nonek. pszichés tünetek • epilepsziás rohamok • látásromlás. hogy ne a masik rovasara tortenjen. diplopia ( kettos latas ) • endokrin zavarok AGYOEDEMA Idegszovet reakcioja a szoveti anyagcseret.liquor gatat. Okai: • Koponyauri terfoglalas • Agyvelogyulladasok • Agyhartyagyulladasok • Koponya es agyserulesek • Liquorelfolyasi akadalyok • Gyogyszerek es toxikus anyagok • Hegyi betegseg Tunetek: Klasszikus triasz: -fejfájás -hányás -szemfenéki pangás ( papilla oedema ) A fejfajas megvaltozik a jellege. ver.

vizhajtok. oka  HT krizis. latoterkieses. café au lait foltok. agytorzsi kompresszio. ischaemia – oedema.  Lebeny Sy. vestibularis tunet egyuttes. VI. kifele is nohet CT: hyperdens. kontrasztanyagot halmoz. nem ad goctuneteket.  hullamzo altalanos allapot  epilepsia  allando progresszio  fejfajas ( allando. CT:kontrasztanyagot halmoz. tunetek: hallascsokkenes. piramislezio. tumor. Mannitol. VII. KNYF. Kezeles: kivalto ok megszuntetese. 2. kitagult porus acusticus int. DXM 1. gyulladas. hatalmasra no. aneurizma ) 97 . astrocytoma : beszuri az agyat -Glioblastoma multiforme -Oriassejtes glioblastoma -Metastasisok: tudo. ).AGYDAGANATOK – KNYF + CMN Sy + Lebeny Sy Tunetei:  KNYF. agyi contusion. gazdagon erezett. -Acusticus neurinoma ( Schwannoma ): kisagy hid szogletben.. diffuz ) -Meningeoma: jol korulhatarolt. hipophisys ha erintett  endokrin tunetek.o Vasogen: a ver-agy gat karosodik  feherjek jelennek meg az ECF- ben. mell. vese. -Neurofibromatosis Recklinghausen: intraventricularisan. hozzatapad a csonthartyahoz. tomeghatas  beekelodes Kezeles: muteti. melanoma.MAS TERSZUKITO FOLYAMATOK Agyi vascularis tortenesek ( verses. o Interstitialis: liquor keringesi zavar. lassan fejlodik. fugg az erezettsegtol -Glioma. agyidegi tunet ( V. . bronchus.

Koponyatraumak Encephalitis. keringészavar. gumo compression. fejfájás. csokkent immunitas eseten alakul ki. bevérzések.AGYI BEEKELODES • Életveszélyt jelento allapot! • A bepréselodött agyi parenchyma és az általa nyomott képletek károsodása: ödéma. falaban gyuruszeru telodes figyelheto meg TBC: basilaris meningitis. hányás. ataxias légzés 98 . csuklás. circulus viciosus • Nagy KNYF eseten kulonbozo kepletek eltolodnak a nagyobb nyomasu helyrol a kisebb nyomasu helyre *Punctio elott kotelezo a szemfenek vizsgalata ( ha papilla oedema van ellenjavallt a punkcio elvegzese . ha viszont nincs papilla oedema de hanyas. meningitis. meningoencephalitis Agytalyogok: metastasisokhoz hasonlit. epilepsia jelentkezhet Echinococcus cysta 3. goctunetek. fejfajas jelentkezik szinten tilos a punkcio elvegzese ) • Gyakori tünetek: tudatzavar.

ami beverzeshez es ischemiahoz vezet. tumor.) Kisagyi tonsillak beekelodese: A foramen magnumba. terfoglalo folyamatok. divergens strabismus • oculomotorius bénulás • légzészavar • tudatzavar • agytorzsi kompresszio miatt ellenoldali hemiparesis. Okai: intracranialis verses. cerebellaris verzes. pontszeru pupillák • vegtagok extensioban es adducioban Okai: hatso koponyagodorben tumor. sub/ epiduralis hematoma. hemiplegia.a. herpes encephalopathia c.) Uncus hyppocampi beekelodes: Tunetei: • a III. romlik az agytorzs keringes. sinustrombosis. altalaban halalos Tunetei:• tarkókötöttség • a fej kényszertartása • hányás • centralis légzészavar • fokozatosan romló tudatzavar • szuk. majd ptosis. Agyideg compressioja azonosoldali mydriasis. 99 . kesobb halal kovetkezik be. b. atcsusznak a gerinccsatornaba A nyultvelo also reszet nyomja ELso reakcio: oedema  beverzes  pangas  ordogi kor  legzes es szivmegallas. ACM embolis.) Centralis beekelodes: Tunetei:• areaktív pupillák • kétoldali piramistünetek • csuklás • ataxiás légzés • tudatzavar • decerebratio jelei. talyog.

d.) Gyrus cinguli beekelodese afalx cerebri ala Tunetei: kozepesen szuk pupillak. fenyreakco van. meningitis. aluszekony. e. 100 . Oka: diencephalonban novo tumor. contusio. hydrocephalus non communicans.de idovel kiesik.) Darabos tores eseten az agyszovet kituremkedhet. a beteg erdektelen.

nystagmus. egyeb neurologiai beavatkozasok. foleg kozuti balesetek kovetkezteben. ful. hallas. CT. irany. Koponya-agy sérülések • Extraaxialis – Epiduralis – Subduralis – Subarachnoidealis – Intraventricularis • Intraaxialis – Diffúz (DAI) – Gócos Szövodmények: Korai Agyödéma Beékelodés Fertozések Epilepsziás roham Késoi Liquor-fistula Abscessus Epilepszia Carotidocavernosus fistula 101 . paresisek. kulonosen a koponyan -orr-. idopontja -esetleges koponyavedelem -a balesetre vagy az elozmenyekre emlekszik-e a beteg. pyramisjelek ) -koponyarontgen.Koponya – és agyi traumák Gyakorisaguk allandoan novekszik.vagy garatverzes -altalanos allapot. van-e anterograd amnesia -hanyt-e Vizsgalat: -tudatallapot -kulso serulesnyomok. keringes allapota ( shock ? ) -neurostatus ( pupillak. Korelozmeny felvetele es a vizsgalat menete koponyaserulesben: A balesetre vonatkozo korelozmenyek: -erobehatas modja. latasfunkciok. van-e retrograde amnesia -a baleset utan mikortol emlekezik a beteg. esetleg EEG.

fokozatosan csokkenek. GCS: 9-13 • Súlyos.Glasgow Kóma Skála. retrograd amnesia rovid idore terjed ki. alkohol fogyasztas. majd megszunnek o Fejfajas ( diffuz. Postcommotios panaszok : a trauma utan nyomban fellepnek. GKS megallapitasa ( reszletesen 110 old. o Szedules ( nem ritka. GCS.) Agytraunmak klinikai formai: COMMOTIO: agyrazkodas Molekularis szinten atmeneti funkcio zavar. fejfajas. szedules. nincs tartos tunet vagy neurologiai kiesesi tunet Legtobbszor a tudatvesztes nagyon rovid ideig tart. Bizonytalansagot erez a beteg kulonosen jaraskor. szellemi kepesseg atmeneti gyengulese. lumbalpunctio es EEG normalis. neurovegetativ stabilitast celzo gyogyszerek 102 . nem tud sokaig osszpontositani ) A panaszok a sulyossagtol fuggoen hetekig. faradekony. egyszeru agyrazkodasnal az eszmelet vesztes nem hosszabb 15 percnel. Jellegzetessegei: • Donto a tudatzavar • Retrograd amnesia. GCS: 3-8 A. azaz a balaeset elotti esemenyek hianyoznak • Serules utani kodos allapot. Gyakori a hanyas . gyakori hajolgatas) Ha korulirt a fejfajas az agyhartyaheg mellett szol. GCS: 14-15 • Közepes. kodos allapot < 1 ora. fel-le tekinteskor ) o Neha szellemi teljesitokepesseg zavar ( nevek nem jutnak eszebe. fokozza a napsutes. Kezeles : agynyugalom 1-2 napig . vagy akar honapokig tarthat. • Hanyas Vizsgalatok : nincs maradando tunet.) Koponya-agy sérülések • Enyhe.

szivritmuszavarok gyakoriak. + goctunetek. lumbalpunctio ( akar veres ) . de lehet . DILACERATIO : Folytonossagi hiany ± contusio Durva. Posttraumas panaszok : o Benulas o Serules utani epilepsia mindig contusio cerebri bizonyiteka o Jaraszavar o Beszedzavar o Lataszavar o Encephalopathia Palliumos shock : agykereg megszunik mukodni  permanens vegetativ allapot.CONTUSIO Morfologiailag kimutathato agyallomany serules talalhato. nem mindig halalos. Altalaban osszegyezhetetlen az elettel. Lehet enyhe  nagyon sulyos. 103 . Babinski + . Mindig sulyos. nagy energiaju mechanikai behatasokra jelentkezik. Vizsgalatok : maradvanytunetek sok evig fennmaradnak : epilepsia. Eszmeletvesztes es a serules utani kodos allapot tovabb tart mind commotio cerebriben. CT + ( serult goc vagy vergyulem kimutathato ) . hogy a korulirt karosodas eltavolithato es a beteg el.

beekelodes. meningealkis media serul  temporalis hematoma A vergyulem nem tud felszivodni igy fokozatosan no. kamra eltolodas. kisagyi tunetek CT  lencse alaku.) Posttraumas szovodmenyek Korai vagy kesoi szovodmenyekkent lepnek fel. Occipitalisan : fejfajas. A veromleny azonnali eltavolitasa kotelezo. A veromlenyek altal okozott compressio cerebri idejeben valo felfedezese a fo feladatunk. Segitseget nyujt a CT. Oldalrol ert serules  A. anisocoria. Epiduralis h. 104 .B. meningismus. agytorzsi karosodas vegul halal kovetkezhet be. biconvex hyperdensitas . A folyamat oldalan eszlelt pupillatagulat es toresvonal segithet a felismeresben. EPIDURALIS HEMATOMA Legtobbszor valamelyik agyburokveroer atszakadasanak kovetkezmenye. agyideg compression miatt azonosoldali pupilladilatatio. + Babinski Kialakulhat subfrontalisan is: fejfajas. enyhe vagy kozepes koponyaserulesben is kifejlodhet. Ha a koponyaserules sulyos volt a beteg esetleg magahoz sem ter. ± toresvonal. vagy cask nagyon roved idore. compressiot okoz ( terfoglalas )  uncus herniatio. III. ott felgyulve nyomasi tuneteket okoz. a ver a kemeny agyburok es a koponyacsont koze jut. Corticospinalis palyak compressioja  ellenoldali hemiparesis. dezorientatio.

Kezeles: folyadek potlas. antetragus nyomasra. Fajdalom. Lehet : ACUT : a liquor mindig veres. Maradekallapot: liquor keringesi zavar. Evolucio jo. verzes csokkentes. fej extension ( decerebracioa tartas) 105 . kalorias teszt. A liquor mindig veres. bradipsziches. zavart betegeknel gyakori Par honap alatt a festekanyagot felszivja hygroma 3-4 honap alatt nagyon megno  KNYF. fenymerev pupilla. minidg asszimetrikus CT  hyperdens/ isodens . alvas – ebrenleti inverzio. cystak. epilepsziasok. demencia. Oka: trauma. hydrocephalus. hanyas. diploe venak serulese A dura es a pia mater kozott van A halal oka altalaban a beekelodes. nyujtasos tunetek. memoria zavar. a tuetek lassan alakulnak ki: fejfajas. fenyiszony. laz. zavartsag. Prognosis: sulyos serles GCS <7. felhold alaku elvaltozas SUBARACHNOIDEALIS VERZES A liquorterben alakul ki. Kezeles: 2-3 naponta 10-15ml lecsapolas . PARENCHYMAS VERZESEK Gyakori subduralis/ epiduralis haematoma. meningealis es radic. altalanos tunetek : fejfajas. a tudatzavar nem javul vagy ismet rosszabbodik erre gondolunk. minden szerv ellatasa GCS < 7  mutet. aneurizma. dilaceratio esteben. szemelyiseg zavarm.SUBDURALIS HEMATOMA Venas verzes okozza. pszichimotoros nyugtalansag. magas vernyomas Meningealis izgalmi tunetek alakulnak ki : tarkokotottseg. ha nincs parenchyma lezio. CT  felhold alaku. hyperdens CRONICUS: alkoholistak. hanyas. hanyinger.

Agytalyog Kezeles: szeles spektrumu antibiotikum. • Klebsiella. • Staphylococcus. • coma • + a tulajdonkeppeni serules tunetei. 106 . BAKTERIALIS FERTOZES Gennykeltok: • Streptococcus. • Proteus. • szivritmuszavar. • periodikus legzeszavar. Szovodmeny  Purulens meningoencephalitis. • Pneumococcus. • CT: hyperdens • decerebratios rigiditasos rohamok. • vernyomas ingadozas.INTRAVENTRICULARIS VERZES Kamrakba betoro verzes • sulyos izgalmi tunetek.

Nem tarsul hozza feloldali benulas. centralisa ellenorzes alatt all.Faciális bénulás perifériás centrális .motoros zavar erinti az egesz jobb oldalt ( felarcot ): lehetetlen a homlok rancolas es a fogak mutatasa. A mag virtualisan ket reszre oszthato: felso resz: a felso arcfel izmait idegzi be + rostokat kap az ellenoldali piramis palyaktol 107 . Altalaban feloldali paresissel/ plegiaval tarsul. -motoros zavar miatt feloldali also fel benulas alakul ki: fogak megmutatasa csak a bal oldalon lehetseges. facialis magja a hidban van. A n. homlokrancolas mindket oldalon vegrahajthato.

also resz: az also arcfel izmait latja el + rostokat kap az ellenoldali piramis palyaktol A n. 4. pislogas kiesik  ( mivel nincs erellatasa a corneanak.A korkep kialakulasa elott ful elotti vagy mogotti fajdalomra panaszkodik a beteg.Az erintett arcfelen teljes benulas. futyulni. kiveve a ragoizmokat.Bizonyos foku arcszimmetria es mozgaskieses van BELL PARESIS / A FRIGORE PARESIS Leggyakoribb Minden arcizm feloldali paresise Az arcot ert hideg es/vagy virusfertozes ( pl.A szaj koruli izmok benultak. nem tud vicsoritani.A canalis nervi facialisban halado ideg megduzzad  elveszti vezetokepesseget.A homlok es a szem koruli izmok ketoldali beidegzesuek  ezek nem erintettek. . . nem csukodik 5.TUNETEK: 1. . nasolabialis sanc kisimul 3. .Kezeles: oedema csokkentese: Furosemid fel tabletta/nap 108 . . az erintett oldalon a mozgas kiesik 2. . taplalasa a pislogas reven tortenik ) kompenzatorikus konnyezes alakul ki. a szajzug mozdulatlan.Az arcizomzat akaratlagosan beidegzo kergi motoneuron karosodasnak kovetkezmenye .A karosodas keletkezhet az agykeregben vagy a feherallomanyban barhol a hidban levo magig. Bell jelenseg: eroteljes zarasi kiserletre a bulbus felfele es kifele fordul 6. falatot iranyitani. herpes virus. facialis beidegzi az osszes mimikai izmot. tag szemres. PERIFERIAS FACIALIS PARESIS . . homlok. .A karosodas a mag szintjen vagy a lefutas menten van. vagy mas retroauricularisan )  neuroallergias folyamat. CENTRALIS FACIALIS PARESIS ( az arcizomzat supranuclearis paresise) .

facialis + n. Thiogamma ) Ha az oedema nem csokken a neuromuscularis szinapszisok szintjen irreverzibilis karosodas jon letre. B6 – vitamin ( Milgamma. myastenias arc: atonias. de az immunitas is csokken ! ) . Parkinson koros amimia : nincs hipertonia. fiziologias/ congenitalis arcszimmetria 2. . acusticus mag egyuttes serulese Ha mas szerkezetekkel egyutt serul  agytorzsi tunetegyuttesek alakulnak ki. Steinert myothonia : proximalis vegreszek amiotrophiaja miatt haromszog alaku arc. Celebrex ( COX gatlo). d’albatre – maszk: cronicus miosis. Vigyazni kell a cornea vedelmere. Diclofenac NSAID B1 . landouzy-dejerine fele facio-scapulo-humeralis myopathia: izomatrophia 5. 109 .Diff. abducens + n.Corticosteroid terapia: Prednison ( erelyes gyulladas csokkento. Reszleges eredmenynel fizicoterapiat javasolunk. mivel cornea fekely alakulhat ki. scleroderma. NUCLEARIS FACIALIS PARESIS A n. diagnozis: 1. az arcvonasok elmosodnak 3. 6. kifejezestelen + ptozis 4.

110 . értelmezése Éberségi szintek 1. reagálás – Az ÉN és a környezet viszonyának megfelelő ismerete. Normális éber állapot: figyel. : tetrplegia es nincs szemmozgas .A pons basisanak pusztulasa. Mély alvás 7. tartalmi): – ingerek felfogása.Intakt verticalis szemmozgás ± szemhejnyitas/zaras . Non-hypnoid tudatzavar A tudatossag serul. jó introspectio 4. álmodozás. Eszméletlenség A.Komplett locked in sdr. .Tetraplégia. értelmezése.Tudatzavarok Tudat. alkalmazkodik 3. Felületes alvás 6. a thalamus. basilaris elzarodas miatt.Nehany nap utan az allapot sulyosbodik. • Éberség. ( hídkárosodás ) . ("bezártsági tünetcsoport"): . figyelmetlen 2. Az agykereg. feszült. de a tudat megtartott . alvás/ébrenlét (mennyiségi) • Tudatosság (minőségi. Fokozott: külvilág gyengén tudatosul. • Locked in sdr. A. az agymukodes legfontosabb jelensege A tudat ket feltetele: ebreszthetoseg es tudatossag.idegtevekenyseg. : korlatozott szemmozgas egy egyik oldali vegtag mozgas. révetegség: irracionális gondolkodás 5. agyfeltekek feherallomanya karosul.Reszleges locked in sdr. Éber álmodás. Ellazulás: nem koncentrál.

Tudattartalmaik elveszettek . Fokozatai: • Gyengeség-elesettség. ketoldali piramisjelek alakulnak ki. vagy nem ebresztheto. nyeles. o dekompresszios hydrocephalus internus B. „vigil coma”: . thalamus ketoldali karosodasa. o III.Nyitott szemek. a beteg behunyt szemmel fekszik. kábultság: csökkent percepció-reakció • Somnolens: . • Akinetikus mutismus: . leepuleses jelek ( szopo reflex ). o frontalis lebeny contusion .Legenyhebb forma 111 . konjugalt szemmozgas . a fiziologias alvasnak megfelelo testtartast vesz fel.Centralis es periferias mozgatorendszerek epek.• Apalliumos. decorticatiós sy. Kulso ingerekre nehezen.Oka : agykereg kiterjedt karosodasa. subcorticalis feherallomany ketoldali pusztulasa . a beteg ebernek latszik .A frontalis lebeny efferens pályái súlyos iniciatíva-hiány . .extensios tonusfokozodas.Autonom funkciok megtartottak ( legzes. (permanens) vegetativ állapot.A reflexes szemmozgas kivalthato . .Kontaktus nehezen vagy nem teremtheto . vigilitas (energetikai) zavar Alvashoz hasonlo allapot. izzadas ) . agykamraban novekvo tumor.Intakt agytörzs.Reflexek működnek.Oka: o ACA ketoldali ischaemia . Hypnoid tudatzavarok. A hypnoid tudatzavarokban elsosorban az ebreszthetoseg romlik.A beteg szeme nyitva van. .Flexios. ragas.

.II. fertozes.  elsapadas. nem ébreszthető. tonusvesztes es eszmeletlenseg 112 .Eszméletlenség. etkezes. posttraumas allapot. incontinens. metabolikus. de nem beszel.Alvásszerű . . gorcsokkel nem jaro eszmeletvesztes.  hanyinger. Fokozat  csokkent izomtonus. a lezio helyetol fuggoen decerebracio / decorticatio figyelheto meg. . epilepszia.  szedules. nem beszél. vizvesztes. meleg.  verejtekezes. fokozat GCS > 7  fajdalom ingerre primitive celszerutlen mozgasvalaszok. . . Az elso par masodpercben nehany clonusos rangas is lehet.Alvo emberhez hasonlo tartas es spontan mozgas. Valsalva manoverre.I.Ingerre van célmozgás..  Reflexes syncope: kohogeskor. trauma. de lassan es mersekelten.  lataszavar. a pupillak tagak.  hideg vegtagok. SYNCOPE Rovid ideig tarto. a beteg fajdalmas ingerekre sem reagal . • Sopor: .Aluszékony. Oka: agyi hypoxia  Vaso vagalis syncope : neurovegetativ labilitas .  eszmeletvesztes. Nehany masodpercig .A beteg hangot ad.  vernyomas csokkenes. .A beteg verbalis ingerekre ebresztheto. nehany szot mond.Felszolitasra a szemet nyitja. hypoxia. gyulladas. • Coma: . fenyreakciojuk nem valthato ki.  Hirtelen izomgyengeseg. hosszu ideig tarto allas.Erős fájdalomingerre verbalisan vagy /és elhárító mozdulattal reagál. fertozes. nincs szemnyitás. inger nélkül elalszik .Oka: terfoglalo folyamatok. tumor.

– Pupillák. a beteg semmilyen verbális kommunikációra sem képes Motorikus felelet 6 p. lokalizálja a fájdalmat ( megprobalja eltavolitani a kivakto okot/ allcsont fole emeli a vegtagot) 4 p. – Szemmozgások pozició (skew dev) spontán 113 . GCS. Glasgow Kóma Skála. myoclonus?) • Gyors neurológiai vizsg. • E (értékelés) • F (feladatok) D (diagnosztika) • Előzmények! • Külső jelek (hematoma. Syncope alakulhat ki arrhitmia. zavart. a beteg elhúzza az ujját a körömágy ceruzával való megnyomása után ( allcsont ala emeli a vegtagot ) 3 p. nem megfelelő szavak használata ( van valasz. decerebrált testpozició ( mind a negy vegtag extensioban ) 1 p. billentyu betegsegek. also vegtag extensioban ) 2 p. • CIRCULATION • D (diagnózis). de nem oda talalo ) 2 p. végrehajtja az utasításokat ( felszolitasra felemeli a vegtagjat) 5 p. GKS Szem kinyitása 4 pont spontán 3 pont megszólításra 2 pont fájdalomra 1 pont a beteg semmilyen stimulusra sem nyitja ki a szemét Verbális felelet 5 p. cardiomyopathiak . pitvari myxoma miatt is. a beteg semmilyen motorikus feleletre sem képes A legfontosabb az életveszély elhárítása: • AIRWAY. hangok kiadása. lehet vele beszelni 4 p. a valasz nem pontos 3 p. ascites. dekortikált testpozició ( mindket kar flexio. nyogdecseles 1 p. • BREATHING. orientált.

kóros reflexek – Motoros válaszok Pupillák • Mindket oldalon reagál. Bilateralisan tág. nem reagáló pupillák: középagyi károsodásra utalnak. scopolamin vagy atropin mérgezés) jeleznek. Féloldalon tág. oculomotorius transtentorialis uncus herniatio következtében létrejött compressióját jelenti. kivéve Hornert (cervico-thorac átmenet) Reactiv pupillák: jelzik. az metabolikus zavarra (pl. hogy a középagy funkciói megtartottak. fényre nem reagáló pupilla: leggyakrabban a n. kalóriás) – V-VII agyidegek/agytörzsi reflexek – Légzés – Reflexek. Középtág. hypoglykaemia) vagy barbiturát mérgezésre utal. szimmetrikus: metabolikus ok • Kivéve cerebellaris vérzés vagy infarktus: kezdetben lehet egyforma és reagálhat • Thalamus feletti és pons alatti lézió általában nem okoz pupillarendellenességet. ha reactiv pupillák mellett az extraocularis mozgások hiányoznak.stimulacióra (babafej. fixált pupillák: súlyos strukturális középagyi károsodást vagy metabolicus zavart (pl. 114 . glutethimid.

IV. efferens: VII. két oldali hiány esetén ezen kívül barbiturát v. egyéb altatószer mérgezést jelezhet./ az öntudatlan./ éber páciensnél az oculocephalicus reflex supprimálódik. IV. • cornea reflex: afferens: V.Tűszúrásnyi pupillák: narcoticum túladagolás. vagyis a bulbusok nem mozdulnak b. FLM és III. akkor ez destructiv agytörzsi károsodást. Agytörzsi reflexek • Pupilla (anisocoria? reakció?): II. c. VI. fejét hirtelen az egyik oldalra fordítjuk. hogy a tudatzavar valószínűleg nem strukturális agytörzsi laesio következménye. VI. + FLM). ill. A beteg szemhéjait felhúzva. szimpaticus és paraszimpatikus III • Babafej tünet (III. Ez a jelenség a szemmozgató és a vestibularis magvak közötti agytörzsi terület épségét bizonyítja és arra utal./ ha fejfordítással a reflex csak az egyik oldalra. de két oldalon intact reflexszel bíró betegnél a szemek a fej mozgásával ellenkező irányba fordulnak (mintha visualisan fixálna egy objektumot). • kalóriás reakció: VIII. vagy egyik oldalra sem váltható ki. amire: a. 115 .

– Cluster: magas nyúltvelői. A pons dorsolateralis alsó fele. 116 . a bilateralisan hiányzó válasz pedig kiterjedt agytörzsi károsodást. ritmus.Caloriás tesztelés: nyakcsigolya törés gyanúja esetén az előző teszt nem. c. • garat reflex: afferens IX. regularis./ Éber egyénnél az ingerléssel ellentétes oldalra irányuló nystagmus jelentkezik (az aktiv lassú komponens az ingerléssel azonos oldalra irányul). a szünetek hossza is változik – Ataxiás: irregularis kapkodó légzés: nyúltvelői károsodásban jelentkezik. A cerebralis hemisphaeriumok bilateralis károsodásához vagy metabolicus zavarokhoz társul. Kimenetele: a. Középagyi károsodásban jellemző. de az oculomotoros és a vestibularis magvak között ép agytörzzsel bíró betegnél az ingerelt fül felé irányuló (a lassú komponensnek megfelelő). hyperpnoe. periodikus. tartós conjugált deviato alakul ki./ A féloldalon hiányzó válasz ipsilateralis agytörzsi laesiót. A másik oldalon a teszt 15 perc múlva ismételhető meg. amelynek során az apnoe és a hyperpnoe váltakoznak. kilégzés. efferens X. Ha pO2< 80 mm Hg vagy pCO2 > 40 mm Hg. amplitudo irregularis. szünet. • spontán légzés LÉGZÉS – Cheyne-Stokes tipusu legzes Periodicus légzés. 30 fokra felemelt fej mellett 50ml jéghideg vizet fecskendezunk 30 secundum alatt az egyik külső hallójáratba. b. barbiturát vagy egyéb mérgezést jelenthet./ Öntudatlan. más okot keressünk! – Apnoes légzés: megnyúlt inspirium. gyors és mély légzés. ill. a dobhártyáknak pedig épnek kell lennie. csak ez végezhető el! A külső hallójáratoknak szabadnak. – Centralis neurogén hyperventilatio: Tartós.

addukált felso vegtag csuklóban. csuklóban. lézió a nucleus ruber fölött Decerebrált:befelé rotált. pons Causes of Coma: "SPITE ME NOT" S space-occup.Fájdalom-stimulusok Dekortikált:hajlítás könyökben. alsovegtagban extenzió: ko. mesencephalon. lesions M metabolic P psychiatric E epileptic 117 N neoplastic O oxygen lack/other .

Agytorzs • Ischemia • Vérzés 2.Trauma • Subcutan haematoma • Törés ( vonalas/impressziós ) • Epidural haematoma • Subduralis h. T trauma E endocrine Coma okai: 1./máj • Hyperosmol. • Subarachnoidealis h. Anyagcsere. károsodást • Tumor • Ischemia • vérzés 118 . -SAH (non-traum.) • Commotio • Contusio (SAH) 3. mely másodlagosan okoz diffúz subtent.I infectious/inflamm.Fokális nem traumás térfoglaló folyamat. homeostasis „kibillenése” • Hypo/ Hyperglycaemia • Hypercapnia • uremia/vese • Hyperammon. • Hypo/ Hypernatraemia • Hypo/ Hypercalcaemia • Hypo/ Hyperthermia • Hypoxia T toxic 4.

hogy önálló életvezetésre alkalmas lesz: confusus inadekvát beszéd. a tudat visszatérése nem valószínű. akkor ált. akkor az életvezetésre nincs esély • A legreménykeltőbb jel a valamennyire érthető beszéd (mormogás) – Első napon ha legalább érthetetlen beszéd van akkor 50% a valószínűsége. vérzés. a tudat nem tért vissza • 3 nap után ha nem lehetett a mozgás választ kiváltani. 119 . -Nagyon fontos a megelőző kórtörténet. 6 óránál hosszabb ideig tartó kóma • pupilla reflexek hiánya az önálló életvezetés valószínűtlen. Hypoxia-ischemiás kóma • 210 beteg. Prognosztikai tényezők: • Metabolikus kóma prognózisa jobb.5. • strukturális károsodással járó kóma (ischemia.Extracorporalis agens • bakterialis/viralis fertozesek • mergezesek. • Ha fényreakció megvan. kalóriás ingerlés jelen van engedelmeskedik felszólításra Összefoglalás -A kóma alvásra emlékeztető állapot. amelyben a beteg nem reagál a környezet ingereire. -Gyorsan el kell végezni a neurológiai vizsgálatot Pupilla reakciókat. babafej tünet nincs. akkor valamilyen strukturáliskárosodás Szemmozgások Motoros válaszok • prognózis az októl függ. • az első napon hiányzott a cornea reflex. orientálódó spontán szemmozgások. SAV) rosszabb • Ha vegetatív állapotban van a beteg 1 hónapnál tovább. metabolikus vagy toxikus kómáról van szó (kisagyi infarktus vagy vérzés kivétel) • Ha nem reagál vagy aszimetriás pupilla.

)  Motoros működés hiánya (nincs görcs. stb. palatal refl. ezek nélkül pedig legalább 12-24 órán keresztül kell teljesülnie.coma . cranialis polyneuritis) Jelen van . decortic. ) Diagnózis:  Coma (A comát előidéző olyan cerebralis laesio bizonyítása.nincs rigor. ( A kritériumoknak megerősítő (confirmatoros) tesztekkel kiegészítve legalább 6 órán keresztül. amelyek comát okozhatnak: pl. – metabolikus vagy endocrine? – hypothermia (<35 ºC). Diabetes insip. de nem számítva a gerincvelő működését. spaszticitás. A renalis és a hepaticus elégtelenség fennállása eleve kizárja az agyhalál diagnózisának kimondását.) – agytörzsi encephalitis.spinalis automatismus 120 . pharyngealis. a neuromuscularis junctio blockolói. ( A testhőmérsékletnek 32 oC fölött kell lennie. irreversibilis károsodással jár. hogy az agyhalált meg lehessen állapítani. ) Kizáró jellegu: Nincs:– intox.. ) – shock.Agyhalál Komplett irreverzibilis a foramen magnumtól proximálisan (Valamennyi agyi funkció irreversibilis megszűnése. cornea. vestibularis. neuromusc. spaszticitás vagy rigor)  Hypotonia  Hiányzik: pupilla. ideértve az agytörzset is.. ami kiterjedt. barbiturátok. vagy decerebralis tartás .  Testhőmérséklet ritmusa hiányzik Segédvizsgálatokravan szukseg a diagnosis kimondasahoz. gyógyszer.  Nincs caloriás ingerlés  Doll’s head phenomen. tranquillansok. ( Az olyan (kezelhető) toxicus és metabolicus abnormalitások kizárása.

3 nap mulva megismeteljuk.cornea 3trigemino-facialis react.Hiányzo reflexek (A spinalis reflexek kiválthatók lehetnek. ami a cervicalis gerincvelő fölötti szintet involválja.) 1. de hiányozni kell minden olyan reflex-tevékenységnek.nincs spontán légzés Apnoe-teszt: • pCO2 38-42 mmHg • 10 perc 100% oxygen.caloriás ingerlés 6. pCO2 >60 mmHg es megnezzuk hogy van e legzes vagy sem . 4.a potenciálok hiánya az agytörzsi funkció hiánya mellett szól. 121 . Műszerek ? • CT • Két TCD • Tc99m HMPAO • Angiographia • BAEP: csak I.köhögés tubusmozgatásra 5. izoelektromos vonal van minden elvezetesben. ) • EEG: 30 percig vizsgaljuk. hullám ( Az agytörzsi auditoros kiváltott válaszhiánya . 6 liter/perc O2 adagolunk • levesszuk az oxigenrol varunk amig a art.pupilla 2. Tehat a spontán légzés hypercapniában is szünetel.

Lemniscus medialis rdsz. tapintas( feluletes) -mar a gerincveloben keresztezodik 122 . különböző érzészavar típusok 1.Spinothalamicus 2. felszallo rendszer -csak a nyultveloben kereszt. -ho. fajdalom.Az érző neuron kórtana.

ha csak egy gyok erintett a dermatomak atfedese miatt erzeszavar rendszerint nem jelenik meg 4) Gerincvelo harant lezio -a karosodott szelveny alatt anaesthesia alakul ki valamennyi erzesfelesegre.az ideg ellatasi teruletenek megfeleloen hypo. EPIKRITIKUS ERZES .A primer erzokereg a gyrus postcentralisban. hyperaesthesia . fajdalom. nem differencialt nyomaserzes  MELY. vizketes ) . anaesthesia.Paraethesia: specialis inger nelkul megjeleno erzes ( zsibbadas. Ket erzo palyarendszer van:  FELULETES. . graphaesthesia . a Brodman 1. ho es erzeszavar felso hatara alapjan 123 .izuleti helyzet es mozgaserzes.ho. nyomas.rostjak a nyultagyban keresztezodnek ( fasciculus cuneatus ) . elemi tapintas ( tr.Spinothalamicus anterior – tapintas.2.Dysaesthesia: taointas vagy fajdalominger hatasara keletkezo inadekvat erzes. Erzeszavarok eloszlasa: 1) Periferias ideg karosodasa .a kozepvonal mellett futnak tovabb ( fasciculus gracilis ) Erzeszavarok formai: . illetve a cortexet. eges. hideg. a szelvenynek megfelelo dermatomaban hyperaesthesia -a gyokok kilepesi variacioi miatt fajdalom. vibracio.3-as mezoben van. PROTOPATHIAS ERZES . csipkelodes.illetve anaesthesia alakul ki 2) Polyneuropathia -az erzeszavar a vegtagok distalis resze fele haladva sulyosabbak ( kesztyuzokni tunet ) 3) Gyoki karosodas -az erzeszavar dermatomas eloszlasu.Hypoaesthesia.rostjai az agytorzs lateralis reszen haladva erik el a thalamust.rostjai a gerincveloben keresztezodnek . Spinothalamicus lateralis) . meleg.

5) Feloldali gerincvelo harantlezio ( Brown-Sequard sdr. ezert az epikritikus erzes megtartott 9) Arteria spinalis anterior sdr. a hatso koteg ep marad. hatin 2. -az arcon a lezioval azonos oldalon. az agyekin 3 csigolyamagassagot szamolunk vissza.ischaemia  PMN ( az erintett szelvenyben ) + paraparesis ( a corticospinalis palya serulese miatt ) -a feluletes erzes karosodhat a leziotol distalisan -a melyerzes megmarad mert a hatso kotegben fut 10) Funicularis myelosis -B12 vitamin hianyaban a hatso koteg es pyramis playa karosodik. a caps. -a lokalizaciotol illetve a karosodas kiterjedesetol fuggoen egy vagy tobb erzeskvalitas lehet erintett 7) Disszocialt erzeszavarok -a spinothalamicus es a lemniscus medialis rendszer egymastol fuggetlen serulesekor 8) Syringomyelia -a gerincveloben a comissura anteriorban a keresztezodo spinothalamicus playa serulese miatt az erintett szelvenyeknek megfeleloen ketoldali ho es fajdalomerzes zavar alakul ki. a feluletes erzes ep 11) Tabes dorsalis -a lemniscus medialis degeneracioja  izuleti helyzet es mozgaszavar. a feluletes erzes ep 12) Wallenberg sdr. internaban. a parietalis lebenyben kialakulo karosodas kovetkezteben ellenoldalon az erzes csokken vagy kiesik.) -a karosodas alatt a fajdalom es hoerzes az ellenkezo oldalon esik ki -a karosodas oldalan az erintett dermatomakban melyerzes zavar mutathato ki -a szelvenyekhez tartozo izmok periferias. az alattuk levok centralis benulasa alakul ki az azonos oldalon 6) Hemispherialis karosodas -a thalamusban. . a testfelen az ellenoldalon hypoalgia es thermohypoaesthesia.-a karosodott szelveny meghatarozasahoz a nyaki szakaszon 1 . a melyerzes megtartott ( keresztett disszocialt erzeszavar ) 124 .

mellekuregek. fohak). nyomaserzekenyseg. Spininalis n. feloldali -eros fajdalom. asitas. Esszencialis: > 40 eves nok eseteben Alt. nepszaktol fuggetlenul ismetlodnek -lehet honapokig. trigemini mukodeszavara 125 . vagy evekig tarto panaszmentesseg -triggerzonak erintese ( arcbor. fogak . • Trigeminus gyok kompressio: rendellenesen lefuto arteria • Tr. arcfajas  kivaltja a rohamokat  nehany perces refrakter periodus -a betegek a fajdalomtol felve nem mernek beszelni. allkapocs fajdalmat okozo betegsegekto) • Temporo-mandibularis izulet dysfunkcioja ( Costen sdr. ragas. 1. akaratlan rangasok. ) : lokalis fajdalom. a maxillaries vagy mandibularis agakra lokalizalt. ritkan az ophtalmicus Tunetek: -alt.TRIGEMINUS:  esszencialis  secunder A. legfeljebb 1-2 percig tar. a beteg arcan ticszeru rangasok alakulnak ki -a fajdalom hetekig. nehany masodpercig. inni. rohamot kisero vegetative jelek Differencial diagnosis: (Szem. szajnyitas korlatozott. Valamely ideg ellatasi teruleten hirtelen kialakulo intenziv. nehany masodpercig tarto altalaban provokalhato fajdalom. szajnyalkahartya. az izulet ropog • SM • Kisagy-hidszogleti tumor: arcfajdalom • Gradenigo sdr: V/1 fajdalom + n. erzes megtartott -Nem kotelezo t.NEURALGIAK Idegek erzorostjait ert izgakmak okozzak.: tic. abducens paresis. exsiccosis -sensoros es motoros deficit nem mutathato ki -Kotelezo t.: triggerzona. nyeles. enni  lesovanyodas. beszed. honapokig tarto periodusokban naponta tobbszor.

es X. mellekhatas: bagyadtsag Sebeszi kezeles: . mellekhatasai: ataxia. felso ket gyokerenek atmetszese INTERCOSTALIS Oka: • compression: spondylitis. rostokban termocoagulatio.1200 mg.valamilyen goctunet kimutathato . BACLOFEN: 40-80 mg CLONAZEPAM: 1. asitas provokalhatja o kiserleti bradicardia.rohamok kozott discomfort erzes . beszed. fulben.5-6 mg/nap 3ra osztva.gamma kes. auricularis aganak erintettsege Kezeles: idiopathias: CARBAMAZEPINE sebeszi: IX . . torokban. allkapocs szoglet mogott o nyeles. nystagmus. trigeminus beidegzesi teruleten valamilen objektiv elvaltozas . Secunder : tumor. hatso garatfal. majd fokozatosan kell csokkenteni. trig.percutan szelektiv terminalis radiofrekvencias neurolysis – Gasser duc.a n. tumor • bordan vagy csigolyan vegzett mutet utani heg 126 . kohoges.nem olyan kifejezett.cornealis-conjunctivalis reflex elteresek .globalis erzes csokkenes az erintett agak teruleten Kezeles: az alapbetegseg kezelese GLOSSOPHARINGEUS Tunetek: o fajdalom: nyelvgyok. spondylarthrosis. ragas. majd fokozatosan csokken . gyulladas.microvascularis decompressio . vascularis tenyezo Tunetek: . syncope o ha fulbe sugarzo  X.Kezeles: CARBAMAZEPINE: dozist fokozatosan emelve 600. B. fokozatosan erosodik. leucopenia.

allando vagy idoszakos fajdalom . pleuralis folyadek. lehet ketoldali is. tabeses vagy virusos infekcio alatt krizisek Diff.extramedullaris tumor .lokalizacio legyakrabban szegycsont-borda kozti izulet.• toracoplastica.paravertebralis. luktetes .nyilalas. intervertebralis csatorna gyulladasa. diagnosis: . bordaiv sancainak gyulladasa Tunetek: .kiterjedese: maximum 3-4 ideg. 127 . xilines helyi erzestelenites sebeszi kezeles. fiziotherapia. gerinccsatorna gyulladas. tudobetegseg.hatso discus serv .paravertebralisan elhelyezkedo intrathoracalis tumor -gerincveloi folyamat valamely fejlodesi szakaszaban Kezeles: gyulladascsokkentok. balneotherapia. vertebro-basilaris serulesek. borda egesz lefutasa menten . eges.

feljajdul. vagy mindkét ág területén egyidoben. A fájdalmas roham alatt a beteg súlyosan szenvedo ember benyomását kelti. s miközben mindezt végrehajtja. A folyamatos fájdalmat idonként paroxizmusok is tarkíthatják. hogy interkritikusan nem mutatható ki semmiféle rendellenesség a trigeminus senzitív vagy motoros teljesítményében (nem 128 . Ismerteto jelei közül vannak kötelezo megnyilvánulások és nem kötelezo tünetek. két keze közé fogja a fejét. leggyakrabban a második vagy a harmadik ág területén. arca eltorzul. Felismerése már megfelelo anamnézis felvételével sikerül.és arcfájdalmak (neuralgiák) Az agyidegek. mindenképp a helyes kórisme mellett bizonyítanak. illetve a közbeiktatott dúcok vagy ágak érzorostjait ért izgalmak okozzák a szóban forgó fájdalmakat. Az esszenciális neuralgiákat a paroxizmálisan jelentkezo. a/ Essenciális (genuin). rendkívül heves. A rendkívül heves fájdalom mindössze néhány másodpercig tart és egyszeri vagy többszöri izomösszehúzódás kíséri a fájdalmas területen. és amennyiben kimutathatók. vagy primaer neuralgiák 1. Trigeminus neuralgia A neuralgia-típusú fejfájások legismertebb és leggyakrabban eloforduló képviseloje. rendszerint féloldalt. A másik jellegzetesség az.Idegdúcok – törzsek – ágak izgalma okozta fej. vége is a rohamnak. esetleg egyéb kóros idegrendszeri elváltozásokat is. turhetetlen fájdalmas állapotok jellemzik. Ritkán érinti az elso ágat. A szimptomatikus neuralgiák tartósan fennálló vagy állandó jellegu fájdalmas állapotban nyilvánulnak meg valamely ideg ellátási területén. amelyeknek mai eszközeinkkel nem mutatható ki semmi objektív klinikai alapja. éles. A fájdalmas paroxizmus rendszerint a teljes jólét közepette jelentkezik. A kötelezo tünetek egyike a fájdalmas tic. és a tüzetes vizsgálat rendszerint kézzelfogható elváltozást mutat ki a megfelelo agyideg részérol. amely a trigeminus valamely ágának a területén villámcsapás szeru hirtelenséggel jelenik meg. innen a tic megnevezés (tic doloureux). ám ez utóbbiak gyakran fordulnak elo.

Jóval ritkábban vegetatív tünetek is kísérhetik a fájdalmas rohamokat: a roham alatt és közvetlen utána arcpír jelenik meg. A rohamok spontánul jelennek meg legtöbbször. 2. tüsszentés. nevezetesen az oticus és az oropharyngeális változatot. lükteto fájdalmas rohamokban juthat kifejezésre. hogy naponta tízszer-százszor is megismétlodhetnek. A szabad intervallumban semmilyen kóros eltérés nem mutatható ki. a mandulák és a fül. Az esszentiális glossopharyngeus neuralgiának két változatát írták le. arcpír. Az elso idoben csak az egyik trigeminuság területére kiterjedo roham bizonyos ido múltán már a szomszédos ágra is kiterjed. A fájdalmas rohamok kezdetben ritkán (hetente. Az oticus formában a fájdalom inkább a fülben és környékén mutatkozik és kisugárzik a garat hátsó falába. A nervus glossofaringeus érzorostjainak izgalmi állapota hasogató. orrfúvás. nevetés. amelyekben a fájdalom kiiktatása végett már történt valamilyen idegsebészeti beavatkozás). könnyfolyás. A fájdalmas terület a nyelv hátsó része és a nyelvgyök. A glossopharyngeus neuralgiája. a garat hátsó felszíne. Az oropharyngeális megjelenési formában a fájdalom foleg a nyelvgyökben 129 . stb. A fájdalmas paroxismust szintén kísérhetik vegetatív tünetek: verejtékezés. a nyelven (ezen pontok érintése kiválthatja a fájdalmas rohamokat). a felso-alsó ajak nyálkahártyáján. ásítás. Triggerzónákat észlelhetünk a mandulákon. vagy a hallóvezetékben. a fogsoron. s a betegek is teljesen panaszmentesek. Egyes intenzív ízanyagok is kiválthatják a rohamot. ásítás. idovel azonban egyre gyakoribbá válnak. hanem bizonyos mozgások is kiváltják: köhögés. könnyezés stb. hidegmelegvíz. Tartósabb fennállása esetén a fájdalmas rohamok nem csak a triggerzónák felol válthatók ki. köhögés.sorolandók ide azon esetek. havonta) jelennek meg. például sós vagy savanyú. olyannyira. beszéd. tüsszentés. beszéd vagy a nyelvgyök-garatfal érintése is kiválthatja azokat. de a nyelés. a nyelvgyökön. A rohamok alatt a betegek idegen testet is érezhetnek a fájdalmas területen. az azonos oldali orrjáratban fokozottabb secretio indulhat meg. sot enyhe szellofuvallat is. nyelés. nyálelválasztásfokozódás. A nem kötelezo tünetek között gyakran megtaláljuk a triggerzónákat: az orca különbözo pontjain. legtöbb 1-2 perc. retromandibulárisan esetleg a halántékokba is. Ez is rendszerint féloldali. A fájdalmas rohamok tartama másodpercek.

Ritka. arcpír. verejtékezés és fokozott orrnyálkahártya szekréció. Ritkán elıforduló esszentiális paroxizmus. az alsó kétharmadára kiterjedı. A ganglion sphenopalatinum neuralgiája (Sluder neuralgia). a glossopharyngeussal és a vagussal is összeköttetésben van. a fülben és az arc alsó kétharmadában. Gyakrabban észleljük nıkön. Kivételesen a külsı hallójárat felé. 3. hogy a ganglion geniculatum a trigeminussal. Könnyen összetéveszthetık a Sluder-féle neuralgiával. A rohamok között nincs érzészavar vagy ízlelési rendellenesség. arcpír. a nyakszirtbe. Tekintettel arra. az ajakba és mandibulába sugárzik a fájdalom. amit hypersalivátió követ. 5. a nervus petrosus superficialis maior neuralgiája). Ilyenkor természetesen. szemgolyóba. regio mastoideába és az orrüregbe kisugárzó heves fájdalmas roham. az orbitába és a fülbe. rohamokban megnyilvánuló fájdalmak jelennek meg féloldalon. Kivételesen 3-4 napig is eltarthatnak. Elofordulása leginkább 50-60 év közé esik és a két nemet egyformán érinti. felsı végtagba. Parageusiás élményei lehetnek. orbitában. amihez conjunctiva belövelltség és orrfolyás társul.A ganglion geniculatum neuralgiája. néhány perctıl 1-3 óráig terjednek. sem a fájdalmas roham alatt nem befolyásolja a hallást. amit a beteg mélyen a fülében érez. vagy a nyakra és a rohamot kísérhetik ugyancsak könnyezés. a szemüregbe. Rendszerint az arc féloldalán. mely a faciális törzsében van. A fájdalmas rohamok hosszabb idıtartamúak. A roham tartama alatt az érintett oldalon megnagyobbodottnak érzi a beteg a fogait. annál is inkább. az orrba. szinte lehetetlen a pontos eligazodás. Esetenként 130 . A nervus vidianus neuralgiája (Vail-féle neuralgia. Nasociliáris neuralgia (supraorbitális vagy Charlin-Harris neuralgia). Másodpercekig tart.és a garatban. Vegetatív tünetek kísérik: orrfolyás. kivételesen az ujjakig. innen a fájdalom az arc alsó régióiba sugárzik. heves fájdalom. Sem a szabad intervallumban. Jellemzi a lancináló. ami a külsı hallójáratban található. Ritkán terjedhet a nyak irányába. 4. A regio mastoidea-. A rohamok gyakrabban jelentkeznek éjszaka. mint nappal. Rendszerint féloldali. A nervus intermedius vagy a Wrisberg-féle ideg útjában található ganglion geniculatumnak az izgalma. könnyezés. inkább a menopausa beköszönte után. 6. mint az esszentiális trigeminus neuralgia. a fájdalmas 10-15 perces rohamok az orbitából indulnak ki. a lágyszájpad. Jóval ritkábban fordul elo. az orrüregben.illetve az occipitális régió irányába sugárzik ki. lüktetı. a vállba. mert ez is kisugározhat a nyakszirtre. esetleg a mandulákban culminál. A szemgolyóba sugárzó fájdalmak esetén scotomák is megjelenhetnek. Ritka neuralgia forma. verejtékezés. elıfordulhat ezek területén is fájdalmas roham. Triggerzónát is észleltek. A fájdalom igen heves és megjelenése pillanatában már kisugárzik a megjelölt helyek felé.

az arc kivörösödése. Ha ez sikerül. Szemészeti elváltozások társulhatnak a neuralgiához. könnyezés. A fájdalom erıssége is rövid idı alatt csökken. és mindenek elott igen gyakran a trigeminus érintettségén kívül egyéb agyidegi kóros elváltozásokat is találunk és/vagy különbözo hosszúpálya tüneteket is. banális hasmenés vagy pszichés stresszek elviselhetetlenné és gyakorivá teszik a fájdalmas kiugrásokat. heves. vagy ami ennél értékesebb tünet. Az érzéscsökkenések-kiesések mellett a cornea. b. nyakat. majd ennek szakszerő megoldására kötelez. kiülhet és nyomásra igen fájdalmas. 7. egyik-másik artéria megduzzad. mely utóbbi nem tőnik el. Az exacerbálódó fájdalomnak két jellegzetessége van: heves égésérzés és a lüktetés. secundaer) neuralgiák 1. Az arc atipusos neuralgiája (sympathalgiák) Az arcra és a koponyára kiterjedı fájdalmakról van szó. de érintheti a hajas fejbırt. Számos vonás alapján jól elkülönítheto az esszentiális trigeminus neuralgiától. felsı légúti hurut. conjunctiva nyálkahártya belövellés. jól azonosítható tünetek is kísérnek.hányinger és hányás is kíséri a fájdalmas rohamot. exacerbáció idején. A fájdalmi ingadozásokat a szervezet homeostásisában bekövetkezı változások nagymértékben befolyásolják: subfebrilitás. a fájdalmas alaptónusig.Szimptomatikus trigeminus neuralgiák. Néha az arteria carotis externa területére terjed. csökkenhet a trigeminus motoros teljesítménye is az érintett oldalon. renyhébb lehet a masseterreflex. szinte állandóan észlelünk paresztéziákat. A continua fájdalommal egyidoben. de ennél tovább is hatolhat a carotis externával anastomozáló szomszédos arteria ágainak a területére. A kiterjedési terület valamely artéria elágazásának felel meg. A fájdalmas területen. mert az eddig leírt idegzsábákkal szemben folytonos fájdalmak talaján jönnek létre. A fájdalom viszonylag könnyen elviselheto. Az exacerbáció ideje alatt kísérhetik vegetatív izgalmi jelenségek is: orrfolyás. fájdalmas exacerbációk formájában. mint például irido-cyclitis vagy keratitis. ismeretlen okokból fokozatosan heves fájdalommá lép elı rövid idı alatt és percekig-órákig. amelyeket esetenként vasomotoros. amelyeket azért mondunk atípusosnak. amit idoszakos paroxizmusok súlyosbítanak. amennyiben a trigeminus állományában irreverzíbilis károsodás nem 131 . A szimptomaticus trigeminus neuralgia azonosítása okvetlenül a kóroki hatter tisztázására. amely idınként. A fájdalom az arcra terjed ki. sıt kisugározhat valamelyik karba is. de állandó jellegő. kivételesen hosszabb ideig is megmarad.és conjunctivareflex is csökkent lehet az érintett oldalon. Tüneti (másodlagos. globális vagy részleges érzéscsökkenést. Nem ritka a fájdalmas ingerekre mutatkozó anesztézia a spontán fájdalom mellett (anaesthaesia dolorosa). A kérdéses területen állandóan fennáll a fájdalmas alaptónus. az arc egyik vagy mindkét oldalán.

3. Számos. Ez esetben is érvényes. Az ideg agytörzsi ki-belépésének kezdetétoll egészen az effektor szervekbe történı belépéséig. a kisagy-híd szöglet folyamatai.történt. elsodleges vagy másodlagos daganatok). Arnold-neuralgia) A nervus occipitalis érzo ágának izgalmi állapota. esetleg hosszúpálya tüneteket is észlelhetünk. sot még az érzészavarok is megszunhetnek. Sok esetben az Arnold-neuralgia a gyakori kényelmetlen. egymástól különbözo kóroki tényezo válthatja ki. hogy több más bulbáris agyideg is érintett egyidoben. a fej és a nyak mozgásai. esszenciális formában mutakozó glossopharyngeális neuralgia. legalábbis a kezdeti szakban. mint elobbi esetben láttuk. lefutásának bármely szakaszán ható károsító tényezı secundaer típusú neuralgia megjelenéséhez vezethet (hátsó koponyagödri tumorok. arachnoidealetapadások. arachnoideális-. A felszínesebb lefutású helyén a processus mastoideus csúcsa mögött. herpes zoster. különösen a nyak flexiós mozgásai fokozzák. A fájdalom folytonos. a parieto-temporalis koponyai borfelületet foglalja magába. Ugyanaz az elv érvényesül itt is. de kivételesen a homlok területét is beleértve a szemgolyót és a retrobulbáris orbita tartalmát is. összenövések). amely a regio mastoideát. parazita-cysták. a 132 . Legtöbbször azonban a gerinccsatornából történo kilépési helyén vagy további lefutásának proximális szakaszán található izgató tényezok okozzák (spondylosis. merev. amely azután átmegy szimptomatikus típusú neuralgiába. Tonsillitisekhez nem ritkán társulhat. Retropharyngeális vagy tonsilláris abscessusok hosszú ideig egyedüli megnyilvánulásukként secundaer glossopharyngeus neuralgia formájában mutatkozhatnak. Occipitális neuralgia (nyakszirti idegzsába. erossége ingadozik. Elhelyezkedése megfelel az érzoág ellátási területének. esetenként lüktet. a secundaer neuralgia eltunik. A fájdalom rendszerint folyamatos. traumák. Gyakran jelentkezik a tarkótájat hirtelenül érinto hideg hatására. Így a garatban található proliferatív folyamatok. különösen a koponyaüregi aetiológia esetén. mély. 2. A nervus glossopharyngeus szimptomatikus neuralgiája. kóros fejtartásokra vezetheto vissza. gyulladások. A végzodés helyein keletkezett izgató tényezok is okozhatnak glossopharyngeus neuralgiát. a nyelvgyökben vagy mandulákban eloforduló gyulladásos folyamatok szintén okozhatnak secundaer neuralgiát. a Valleix-ponton egnyomva a lágyrészeket. Rendszerint féloldali.

Herpes zooster okozta neuralgiák. leginkább szédülés. megjelenésük crescendo jellegő. Az említett jelek mellett az érintett oldalon egyéb vasomotoros elváltozást is észlelhetünk: a conjunctiva belövellt. amihez fokozott arcpír is társulhat. Lényeges vonás az is. és majdnem mindig megelozi 1-3 nappal a zoosteres elváltozások megjelenését (csoportos vesiculák. IV-es és a VI-os). bırelszínezıdés. hónapokig. A neuralgiát sympathicus elváltozások is kísérik. mivel kóroki hátterük jól ismert és viszonylag rovid ido alatt azonosíthatók. Raeder-féle paratrigeminális neuralgia (trigeminális sympathicus szindróma). de a fájdalmas szakaszokat kísérhetik vegetatív izgalmi jelenségek. Az e csoportba tartozó különbözı lokalizációjú szimptomatikus fájdalmakat azért indokolt külön egységként tárgyalnunk. 5. mivel a trigeminus fájdalomérzı rostjainak izgalma mellett az arc sympathicus idegrendszerének izgalmi állapota is beleszól. tumorok. lükteto jellegu. A felsorolt sympathicus kísérıjelenségek kivétel nélkül reverzíbilisek. hogy megszakítás nélkül jelentkezik és viszonylag könnyen elviselheto. mint maga a neuralgia. Aetiológiája szerint – mint megjelölése is mutatja – kettıs természető. Rendszerint égo. Hátterében leggyakrabban arachnoidea letapadások. Elofordulhat hemicraniát utánzó formában is. A különbözo arctájékra lokalizálódó herpeses fájdalomra az jellemzo. Harmadik ági érdekeltség esetén nem csak érzéscsökkenés. Viszont sokkal tovább megmaradnak: a zoosteres elváltozást követoen hetekig. mivel a carotist övezı sympathicus hálózat is érintett. Esetenként a szindróma nem teljes (csak a miosis mutatkozik). Legalábbis az elején jól elviselhetıek. Néha más agyidegek is érintettek a paratrigeminális neuralgia eseteiben (III-as. A szokványos fájdalomcsillapítókra jól reagál a fájdalom. Az érintett trigeminuságnak megfelelıen hipesztéziát észlelünk. kivételesen trophicus jelenségek is (hajhullás) vagy azonos oldali hyperkinésisek a nyakizmokban. amely majdnem mindig kiterjedtebb területet érint. cysták. hogy a fájdalom intensitása nincs arányban a hipesztézia fokával. hanem a rágóizmok fáradékonyságát illetve paresisét is észrevehetjük azonos oldalon. Rendszerint féloldali. nevezetesen az égı jelleg. Ha ritkábban is. 4. a trigeminus egyik ágának megfelelıen (esetleg két vagy mindhárom ágának területén) jelennek meg a continua fájdalmak. sıt vérbı a retina és a könnyelválasztás megélénkülését is tapasztalhatjuk. ödémás és indurációs elváltozások). fejlıdési rendellenességek húzódnak meg. Kezdetben rendszerint a fronto-orbitális területre helyezkedik.fájdalom fokozódása érhetı el. hányinger formájában. amelyeket azonban kisebb-nagyobb szünetek szakíthatnak meg. Leggyakrabban Claude-Bernard-Horner szindróma. kimaradásuk szintén átmenetszerően történik. Az érintett oldalon. sot idos egyéneken 1-2 évig is 133 . A fájdalom színezetében is megtalálható a sympathicus elem.

esetleg szédülés is. -A herpes ophtalmicus. sot esetenként a conjunctiván. kínzó. enanthemák kíséretében. amit 1915-ben Ramsay Hunt írt le. orrgyökön. de érintheti egyidoben a mandibularis és maxilláris trigeminuságakat is.jelentkezhetnek. A kiütések és vesiculák a szemhéjon. 134 . b/ az auriculáris herpes faciális paresissel társul. Frontális és palpebrális ödéma kíséretében fokozott könnyezés is észlelheto. Elso megjelenési helye a szemgödör. mert inkább csak égo viszketést jeleznek. a Gasserdúc érintettségére utaló tünetek. pruritus és vöröses-lilás pigmentelváltozások kíséretében. A nyakon és a fül mögött több nyirokcsomó megnagyobbodhat. Ehhez csakhamar hiperesztézia is társulhat. A fájdalmak itt is megelozik a nyálkahártya és bortüneteket. Ritkán a herpeses elváltozások megjelenését követoen részleges szemmozgás-kiesés is elofordulhat. Általában 50 éves koron túl lévo egyéneken mutatkozik. könnyezés. égo jellegő. Gyógyulásuk után tartósan megmaradnak a fehéres színu hegek a cornea felszínén. Ritkán a nyelv elülso kétharmadán is jelenhetnek meg vesiculák (enanthemák). a férfiakat gyakrabban érinti. ahonnan azonos oldalra kisugárzik a vertex irányába.Az egyik a ganglion oticum herpese. Kísérhetik az említett tüneteket nyálsecrétiós zavarok. A fájdalom megszakítás nélküli. Leggyakrabban két megjelenési formájával találkozunk: . c/ az elobbi tünetcsoprothoz halláscsökkenés is társul és d/ az elozo formához kíséro tünetekként a ganglion geniculi. esetleg a nyelven is megjeleno vasiculák. Változó intensitású fájdalom jelentkezik a külso hallójáratban és/vagy a regio mastoideában. mások nem is szorulnak a fájdalmak enyhítésére. Leggyakrabban a ramus ophtalmicusnak megfelelo területen marad. szemöldökön. A jól felismerheto herpes zooster és annak lokalizációja könnyuszerrel biztosítja a pontos diagnózist. A fájdalom intensitásnak nagy egyéni koloratúrája ismeretes. ritkán a tőrhetetlenségig fokozódnak a fájdalmak és hónapokig tartanak. a corneán is megjelennek. A fájdalmakat paresztéziák is kísérik a megfelelo érzoideg ellátási területén. Paresztézia és hiperesztézia kíséri. a szemgolyó és supraorbitális régió. A fájdalomnak van bizonyos alaptónusa. Ramsay Hunt 4 megjelenési formát ismertetett: a/ Auriculáris herpes zooster. A corneán megjeleno vesiculák idoseken fekélyeket és keratitis neuroparalyticát hoznak létre. homlok borén. Faciális paresis/paralysis kíséri és zoosteres eruptiókvesiculák-crusták a külso hallójáratban. ami esetenként exacerbációba megy át. Gondot csak akkor jelent. sot egyes cervicális ganglionok is érintettek lehetnek. vagy ritkán a fél koponyába.

a gége hangrés fölötti részében.amikor a fájdalom megjelenését követoen több napot késik a herpeses elváltozások megjelenése. hasogató jellegő és az ideg ellátási területén. A nervus laryngicus superior neuralgiája. Leírtak bizonyos triggerzónát is. A fájdalmas rohamot azonnal. közben remissziók és exacerbációk váltogatják egymást. köhögés. 6. illetve azzal szomszédos régiókban jelentkezik (nyelvgyökben. laryngitiseket vagy a gége más helyi megbetegedéseit is. tüsszentés. Eltarthat napokig. vagy hetekig. sıt extrém esetben a vállba és a mellkas felsı részében is). Ritkábban a fájdalom fokozatosan áll be miután nyelés. továbbá tracheitiseket. A fájdalom megjelenhet paroxizmusokban is. beszéd elindítja. Tonsillectomiát követhet laryngicus superior neuralgia. ásítás. a sinus pyriformis érintése. Szimptomaticus formája gyakoribb mint essenciális formája. a fülben. Ez egyúttal a diagnózist is megkönnyíti. például a glottis feletti gégenyálkahártya érintése. 135 . a járomív felé esı részekbe. Kimondottan ritkán elıforduló idegzsába. de csak átmenetileg szünteti a gégefı és hangrés feletti nyálkahártya kokainos ecsetelése. Gyakrabban írták le nıkön mint férfiakon. amikor nyilalló.

azonosoldali arc es nyak melegsegerzese. opticus lezio. tabes okozza. enophtalmia Ok: a szem szimpatikus beidegzesenek zavara. kerekek. direct es consensualis fenyreakciojuk megtartott. Az erintett oldalrol nincs direct feny vagy convergencia reakcio. Abszolut pupilla merevseg: az egyik oldali szemhez futo pupilla motoros rostok karosodasa. Az ep szem consensualis reakcioja megvan. Oka: a reflexive megszakadasa a pretectalis region es az E-W mag kozott. megjelenik. nem valthato ki. 2. felsovegtag vasoregulacios zavara. A serult oldalrol sem a direct. encephalitis. egeszsegeseknel is elofordulhat. Horner sdr. Amaurotikus pupilla merevseg ( vaksaggal jaro pupilla merevseg) – n. midriasis. 3. a convergencia reakc. Pupillak fenyreakcioinak zavarai: 1. Pourfour de petit: lagophtalmia. ± feloldali anhidrozis. egyenloek. Reakcio nincs. occulomotorius es kozepagy lezio. miosis. 136 .PUPILLA ÉS LATÓTÉR ELVÁLTOZÁSOK Pupilla vizsgalat: direkt fenyreakcio consensualis fenyreakcioa akkomodacios pupillareakcio convergentia reakcio Negativ status: a pupillak kozepesen tagak. convergenciara es akkomodaciora jol reagalnak. Az ep oldalrol e consensualis kivalthato. reszleges n. exophtalmia Ok: paraszimpatikus zavar 2. szabalytalan szelu pupilla. Adie sdr. centralisak.: ptosis. Oka a szemet ert serules. ( pupillotonia ) DM.-n atropinmergezesben. botulinizmusban. eles szeluek. Pupilla reakciok zavaraival tarsulo sindromak: 1. ± anisocoria. sem a consensualis fenyr. mko. Reflektoros pupilla merevseg:direct es consens. piloerekcio.

Hemianopsia: temporalis/ nasalis latoterkieses 137 . eltero tagassagu pupillak: az egyik tagabb. belso szemizmok benulasa. jellegzetes szemallas. occulomotorius torzsenek kompresszioja  kulso.A pupilla kozepesnel tagabb. az egeszseges alig reagal. fenyre lassan/nem reagal. Latoter elvaltozasok: 1. fenyre nem regalnak. Accomodacios reakcio kivalthato. Midriasis a koros oldalon 4. convergencia reakcio kivalthato. Argyll-Robertson tunet – syphilis A pupillak szukek. Anisocoria Uncus gyri hippocampi beekelodese  az azonosoldali n. akkomodacios reakcio lassu ± egy/ketoldali patella reflex hianya Tonusos pupilla 0.1%-os pilocarpinra jol. fenyre nem reagal. 3.

Also quadrand anopsia: vascularis folyamat a cuneus karosodasa miatt. corpus geniculatum. ellenoldali a nasalis latoter megvan ( a temporalis rostok epek ) 5.Scotomak: foltszeru letoterhianyok Retina. 138 . egesz occipitalis lebeny serulese. Meyer. feloldali. ritka hosszan tarto pangas es glaucoma. opticus serulese. laterale.Feloldali chiasma tunetcsoport Mindketoldal: nasalis es azonosoldali temporalis. agykarosodas kovetkezteben is.2.Homonim hemianopsia: mindket szem azonos oldali latoterfelenek kiesese.Quadrans anopsia: felso/ also. a beteg eszreveszi .Heteronim hemianopsia: nasalis/ temporalis Bitemporalis oka chiasma kozepvonali karosodasa Binasalisoka chiasma kulso rostjainak karosodasa.Amaurosis fugax Retina ischaemia okozza. n.hurok karosodasa. 3. + scotoma  sotet folt. hirtelen kialakulo ercekig tarto teljes latasvesztes. Oka: tr. 6. A lezio oldali szem vak.scotoma  csak latoter vizsgalattal lathato 7. homnim/ heteronym Felso quadrans homnim anopsia : radiation optica also reszenek karosodasa. opticus. 4.

ophtalmica ( anastomosist teremt ACI es ACE kozott ): 139 . VERTEBROBASILARIS rdsz 1.Cerebrovascularis betegségek Ket nagy rendszer van: 1.Carotis rendszer  A. carotis interna A. CAROTIS rdsz 2.

carotis es a. opticus. cerebri anterior Ellatasi terulete:  feltekek medialis reszenek elulso 2/3-a  frontalis lebeny belso medialis resze  corpus callosum  frontalis lebeny hatso resze  nc. interna elulso resze  septum pellucidum  thalamus elulso resze A. cerebri posterior kozott – Willis gyuru resze Ellatasi terulete:  Tubero-infundibulum  Thalamus hatso resze 140 . hatso resze  temporalis lebeny felso resze/ hatso resze A choroidea anterior: Ellatasi terulete:  oldalso agykamra plexus choroideus  CGL  Tractus opticus  Caps. szemhejak A. cerebri media: Ellatasi terulete:  cortico-subcorticalis regiok kulso felszine  basalis ganglion. caps. homlok bore. communicans posterior: kapcsolat az a.    Ellatasi terulete : retina. interna hatso resze  Pulvinar thalami  Globud pallidus medialis resze A. n. caudatus feje  caps. interna  frontalis lebeny oldalso es hatso resze  parietalis lebeny oldalso resze.

javul vagy romlik Korelettan: 10 sec. 2 a.neurogen szabalyozas: agytorzsi vasomotoros kozpont. keringesleallas  agyszovet metabolikus zavara ( EEG ) klinikai tunetek Keringes helyreallitasa  gyors es teljes rehabilitacio 141 . Hely: halál oka (MI és neoplazia után) I. 2 a. Hely: rokkantság oka Agyinfarktus 85-90% Agyvérzés 10-15% Hirtelen kezdet. cerebri anterior. focalis neurológiai tünetek →stabil. A. communicans posterior. Vertebrobasilaris rendszer A nyultagy hid arokban egyesulo a.2. Atlagos regionalis verataramlas 100g agyszovetre 50ml/perc. a communicans anterior. Az agyon percenkent 750-1000 ml ver folyik at. III. cerebri posterior. cerebri posterior: ponto-peduncularis szinten valik le Ellatasi terulete:  agytorzs  kisagy  diencephalons egy resze  occipitalis lebeny  temporalis lebeny egy resze Willis gyuru: agy alapon 2 a.erautomacia ( agyi erek atmeroje szukul ha a vernyomas no) . Agyi keringes autoregulacioja: .kemiai szabalyozas ( pCO2:40 Hgmm ) . vertebralisok alkotjak a truncus basilarist.

Ha késik. STROKE tipusai  Ischaemias (Leggyakoribb ok: atherosclerosis thrombemboliaval és cardiogen embolia ) • Thrombosis: 80-90% előzetes agyi tünet nélkül. percek órák múlva és nem mindig teljes Sludge jelenség. trombusdarabkák) • Vasospasmus: nem tisztázott Agyödéma • Citotoxicus – neuron. tomeghatas  szovodmenyek jelentkeznek. hypoxia. romlás első órákban • Embolia: maximalis tünetek kezdettől • Haemodinamikai okok  Verzeses • allomanyverzes • subarachnoidealis verzes Fiziopathologia • Atherosclerosis elágazásoknál: carotis stb. lefolyás hullámzó. Na pumpa zavar →Na szint sejtben ↑ →víz bearamlas – Szürkeállomány károsodik • Vasogen – Leggyakoribb. kapillaris endothelium permeabilitás ↑. endothel sejtek duzzanata – Percekkel károsodás után. glia. rehab. vér-agy gát károsodás →protein érből extracellularis térbe – Fehérállomány károsodik 142 . kollateralis keringés fontossága • Ascle plakk: hemodinamikai akadály → vérellátás kritikus szint alá esik → ischaemia (átmeneti vagy permanens) • Arterio-arterialis embolia (exulceralt plakk. non-reperfuzio Hosszas ischaemia  necrosis Oedema 2-4 nap (de tarthat akar 2 hetet is ). 10-20% TIA.

5-3-szor) 143 . Na és víz jut át a kamrafalon a paraventricularis térbe Ischaemia → citotoxicus ödéma →sejtduzzanat →kapillárisok compressioja →non-reflow Vasogen →reperfuzio →vasogen ↑ Necrosis mindezekkel párhuzamosan Ischaemiás ödéma maximális 2-4 órával infarktus után. miez) • Körülötte penumbra – Acidosis (anaerob glycolysis →tejsav) – Excitotoxicosis: glutamat ↑ →NMDA receptor aktiválás →sejtben Ca szint nő – Szabad gyökök – Apoptosis Agyerbetegsegek kockazati tenyezoi:  felnottkorban HTA 4-5-szor gyakoribb Pitvarfibrillacioa (5-7-szer) Dohanyzas ( 1. két hétig tarhat. LCR nyomása nő.– Kontrasztanyag is átjut → halmoz • Interstitialis – Hidrokephalus. infarktus ↑ Ischaemia: sejtkárosodás • Legsúlyosabb ischaemia: mag (core.

Vizsgálati módszerek • Koponya CT a legfontosabb vizsgálat stroke gyanú esetén.SAV diagnosztika! . Atlagosnal magasabb. ulo eletmod.Egyéb betegséget kizár (tumor) Heveny agyi arterias keringesi elegtelenseg KLNIKAI TUNETEI:  az agyerkatasztrofa az agy acut verkeringesi zavara kovetkezteben alakul ki  neurologiaj tunetekkel jar  a tunetek 24 oran tul is fennallnak vagy 24 oran belul megszunnek  TIA ( tranzitorikus ischaemias attack) a tunetek 24 oran belul megszunnek. dohanyzo. betegsegben hunyt el + ulo foglalkozas. Vérzés vagy ischemia? .Korai ischemiás jelek (2 h belül) . szivritmuszavar. Pl.a vérzést azonnal diagnosztizálja .DM ( 1. egy szulo cerebrovasc. Carotis rdsz. oka altalaban az extracranialis nagyerek szukulete.5-2-szor) Alkoholbetegseg ( 1-4-szer ) Valoszinusitheto kockazati tenyezok: magas verviszkozitas. ACA: ellenoldali also vegtag tulsulyu hemiparesis Inkontinentia ACM: leggyakoribb Faciobrachialis tulsulyu hemiparesis ellenoldalon elsimult nasolabialis regio 144 . faj  fiatal korban: cardialis tenyezok APL sdr. oralis antic. DM Oralis antikoncipiensek Hyperlipidaemia Infekcio ( syphilis. hirtelen alakul ki. 35eves no. hyperlipidaemia. AIDS ) Drogok  osszetett kockazati tenyezok: TAS ↑ + ↑ serum colesterin + ↓ G tolerancia + dohanyzas + koros EKG. elhizas.

Hemihypoaesth Aphasia ( ha a dominans felteke karosodott ) Anosognosia ( subdominans felteke karosodas) Látótérzavar ( homonym hemi quadrans anopsia) Vertebrobasilaris rdsz. 145 . kis pupillak.A. dizziness 20% jelen van meg:-szédülés -járásbizonytalansag -dysarthria -kettőslátás -nyelészavar -paresis -arc fonákérzése Basilaris top sdr. dyasarthria. alexia. memoria zavar. ellenoldalon hemiparesis ). -aluszekonysag. ( azonos oldalon agyideg tunet. hemianopsia. dysphagia. hallucinaciok. basilaris againak elzarodasa eseteben agytorzsi alternalo szindromak alakulnak ki. .: ketoldali ACP elzarodas. magatartas zavarok. agyideg benulas. bilateralis III. ACP: Latoterzavar ( homonym hemianopsia ) Erzeszavar Vertebrobasilaris terulet: 4D  diplopia.

szedules. kesobb hemiparesis.lebenyeket . conjugalt deviation . decerebracio. ataxia. erintheti: . erzeszavar.Torzsducokat  hemiparesis. aneurysmák ) • Spontán agyvérzés – Hipertensio – Amiloid angiopathia • Aneurisma ruptura – Saccularis – Micoticus Allomanyverzesek.kisagyat  hanyinger. subarachnoidealis vérzés. alkohol. agytorzs kompressio ( beekelodes ) . szemmozgas zavarok. szuk pupillak. Lebenyvérzés okai: • Amiloid angiopatia.Agyi es agyhartyai verzesek ( intraparenchimás "spontán" vérzések. coma Okok: HTA.Congo-vörös festéssel • Ismétlődő vérzések 146 .thalamust  erzeszavar.hidat  gyorsan kialakulo hemi vagy tetraparesis. tekinteszavar . legzeszavar. DM.

stb) • secunder preventio elkezdése Neuroprotekció (A mai napig egyetlen neuroprotektív készítményről sem igazolták. stupor Subarachnoidealis vérzés Tunetek: • Hirtelen kezdődő heves fejfájás • Meningeális izgalmi jelek • Tudatzavar • Hányinger. nem látható angio-n) Lebenyvérzés. HIC↓. vércukor.a lokalizációnak megfelelő gócjelek Dg:CT. • Tumor: melanoma. Ekg≈ myocardium ischaemia (ST. hányás. ) Állományvérzés • nincs specifikus kezelés 147 .• Coagulopathia. tarkókötöttség • Hasonlít emboliára • Occipitalis: hemianopia • Bal temporalis: afázia. anticoag. Jelenleg nincs ajánlás neuroprotektív gyógyszerek alkalmazására a heveny agyérbetegségek esetében. ia?) • Aszpirin ( acetylszalicilsav ) • nem specifikus kezelés (láz. somnolentia. delirium • Parietalis: hemihipoestesia • Frontalis: felsovegtag paresis • Nagy: coma. T)’ US-Doppler: vasospasmus Kezelés: Reruptura első napokban→korai műtét Halasztott műtét Konzervatív kezelés: ágynyugalom. trombotizál. TA ↑ Az agyérkatasztrófa kezelése Ischaemia esetén anti-thrombotikus therapia • Thrombolysis (rtPA iv. glioma • Aneurisma • Ismeretlen (lehet AVM. ritkábban: epilepsziás roham. hányás • Ha a vérzés az agyállományba is betör. tünetek • Fejfájás. fájdalom ↓ Vasospasmus ellen: nimodipin. hogy hatása lenne a stroke kimenetelére.

ha a klinikai állapot stabil • Passzív. • Napi dokumentáció • családtagok bevonása • Az otthon meglátogatása • Specializált rehabilitációs központok AZ AGYÉRBETEGSÉGEK MEGELŐZÉSE 148 .• a műtéti indikáció kérdése sem tisztázott Intracranialis nyomás csökkentése • Gyógyszerrel • Sebészi úton Vérnyomás csokkentes – Nincs randomizált vizsgálat – Korábban hypertoniásokban: 180/100 – 105 Hgmm – Korábban normotoniás: 160 . amíg észrevehető javulás van. csak ha vérnyomás 220/110Hgmm vagy több • Oxigén adása Rehabilitáció • Több mint 40%-a rehabilitációra szorul • Korán kezdhető.180/90-100 Hgmm –Ne csökkentse drasztikusan! DE azonnali vérnyomás csökkentés ha: – a stroke nem ischemiás eredetű – szívelégtelenség – acut veseelégtelenség – aorta dissectio – hypertenzív encephalopathia Sürgősségi ellátás: összefoglalás • Akut életveszély miatt sürgős intézkedés és intézeti ellátás szükséges! • Intézeti elhelyezés stroke centrumban. lélegeztetés. 3 órán belüli ellátás lehetőség szerint! • Életfunkciók biztosításáról kell gondoskodni: aspiráció kivédés. légutak biztosítása. ha a betegnek tudatzavara van • Addig folytatni. vénabiztosítás • Ha keringési elégtelenség van: annak megszüntetése • Ritmuszavar kezelése • Vérnyomáscsökkentés.

0 közötti INR mellett jelentősen csökkenti a stroke előfordulását INR > 5. Ajanlas: Tartós per os véralvadás gátlás (cél INR 2.pitvarfibrilláció Az átlagos stroke ráta évi 5% Az anticoagulatio 2. napi 300 mg aspirint kapjanak 4.A stroke-ok 50-80%-a megelőzhető lenne!! Elsődleges megelőzés 1.emelkedett cholesterin Nincs szoros összefüggés a szérumkoleszterin-szint és a stroke között 149 .diabetes Egyre gyakoribb.3.0 . más kockázati tényező nélkül vagy azok a betegek. a vércukorszint legyen normális .0-3. akik nem kaphatnak véralvadásgátló kezelést. vagy az izolált systolés vérnyomást csökkentjük. tartomány 2. akinél nagy a stroke kockázata A 60 évnél fiatalabbak. Ajanlas: Szűrés . mint a warfarin.0 esetén elfogadhatatlanul nagy a vérzéses szövődmények veszélye Az aspirin kevésbé hatékony. Agyérkatasztrófa esetén az emelkedett vércukorszint fokozhatja a halálozást és rontja a kimenetelt. A vércukorszint normalizálásával nem csökken egyértelműen az agyérkatasztrófa kockázata.0) megfontolandó minden olyan AF betegnél.egyéb kockázati tényezők társulása cukorbetegséghez  thrombocytaaggregációgátlás 5. A vérnyomás 140/85 Hgmm alatt legyen 2.5.szívinfarctus 3. ha 5 Hgmm diastolés vérnyomás csökkentést elérünk. Ajanlas: Szűrés . magas vérnyomás A leggyakoribb módosítható rizikó tényező A stroke gyakorisága csökken.

Ajanlas: Szűrés .A pravastatin csökkenti a stroke relatív rizikóját A statin therapia kérdésesen csökkenti a stroke mortalitását Coronaria betegekben a simvastatin vagy pravastatin csökkenti a stroke rizikót. Hatszoros rizikót jelent.Koleszterin • Ischaemiás stroke.dohányzás Független rizikófaktor. ha emelkedett vagy mérsékelten emelkedett a koleszterinszint. Ajanlas: Rendszeres testedzés javasolt (legkevesebb 30 perc naponta) 10. a vérnyomás. Ajanlas: dohanyzas elhagyasa javasolt. míg a kismértékű fogyasztás megengedhető 9. 8. antithromboticus szerek Férfiaknál az agyvérzés gyakorisága nő aspirin(325-500 mg/nap) fogyasztáskor A rizikó nem változik nőkben MI csökken mindkét nemnél Másodlagos megelőzés 1. 6.pitvarfibrilláció • antikoagulálás • INR 2 -3 között 150 . a cholesterin szint csökkenése és a glükóztolerancia növekedése állhat.fizikai aktivitás hiánya A rendszeres testmozgás csökkenti a stroke rizikót A hatás hátterében a testsúly.5 mg naponta) ACE gátló 2. 50%-os kockázatcsökkenés. ha abbahagyja.carotis megbetegedés 7. Statinokat javasolunk coronaria betegeknek.alkohol fogyasztás Mérsékelt fogyasztás csökkenti a rizikót Fokozott az ischemiás és hemorrhagiás stroke kockázata mértéktelen alkoholfogyasztáskor Ajanlas: A nagymértékű alkoholfogyasztás kerülendő. A koleszterinszint legyen normális.Hipertónia • Agyérkatasztrófa után nagyon fontos a vérnyomás csökkentése • Egyéni elbírálás !!! • Javasolt: vízhajtó (indapamid 2. TIA után statinkezelés javasolt 3.

spinothalamicus karosodasa. rheumás billentyű betegség. életmód • Dohányzás elhagyása • Alkoholfogyasztás mérséklése • Mozgás • Fogyás 5. 151 . kozepagy Etiologia: gyulladas. trauma. kamrai aneurysma • INR>5  vérzés !!! 4. hid.carotis stenosis • Carotisrekonstrukció: endarterectomia vagy angioplastica stentbehelyezéssel -tünetes és tünetmentes betegekben: ha a carotis stenosis >70% ha az operáció szövődménye alacsony • A carotisocclusio nem műthető! Agytörzsi bántalmak és tünetcsoportok Agytorzs reszei: nyultagy. Alternalo sdr.• Főleg. ellenoldalon motoros es sensoros tunetek. AVELLIS sdr. tumor. ha mechanikus műbillentyű.: azonos oldalon agyidegi tunetek. Nyultveloi alternalo sdr: 1. vascularis.: a tractus solitarius + nucleus ambiguous + tr.

garat. hangszalak benulasa -ellenoldal: feluletes erzeszavar. melyerzeszavar ( lemniscus medialis ). Feluletes erzeszavar az arcon. Benulasa. gege feloldali benulasa. vascularis elvaltozas 1. m. hemianaesthesia. koveto szemmozgasok es parhuzamos szemallas zavara. Izerzeszavara a nyelv hatso 1/3-an. XI.Tunetek: -azonosoldal: lagyszajpad.: lateralis nyultvelo sdr. trapezius .: X. dyarthria. a lezio oldalan Tunetek: -azonosoldal: lagyszajpad. DEJERINE sdr. ( vertigo. : IX. hanyas. -ellenoldal: hemiplegia. sternocleidomastoideus gyengesege. V reszleges benulasa. 2.. : a. M. garat. Horner triasz. dysfaghia. post. perif.cerebralis inf. corticospinalis ). Babinski + -ketoldali karosodas tetraparesis 5. spinalis interior keringesi zavara okozza. ataxia. egyik leggyakoribb. Horner triasz. asynergia. vertebralis vagy a. 4. WALLENBERG sdr. – az a. hemiparesis. Nyelvfel atrophia ( benulasos amiotrophia + fasciculation ). nystagmus.ha a lezio rosszul hatarolt  hemiparaethesia. ataxia ). -ellenoldal: hemiparesis. MILLARD GUBLER sdr. Tunetek: -azonosoldal: nyelv. gege-. FOVILLE sdr. XI. Tunetek: -azonosoldal: nyelv benulas + atrophia -ellenoldal: arc es testfel epikritikus erzeszavar. -ellenoldal:disszocialt erzeszavar. Tunetek: -azonosoldal: periferias facialis paresis -ellenoldal: hemiparesis ( tr. hanyinger. X. hangszalagbenulas. keresztezett hemihypoaestesia – azonos oldalon arcon / ellenoldalon torzson Hid : ischaemia. hemiparesis 2. gegebenulas es hypoaestesia. r. A. doles a lezio oldalan. garat. lagyszajpad benulas. basilaris paramedialis aganak elzarodasa. : nucleus facialis + nc. Tunetek: -azonosoldal: vestibularis sdr. JACKSON sdr. disszocialt erzeszavar. garat-.: felso medialis nyultagyi sdr. XII nc. BABINSKI – NEGROTTE sdr. abducens serulese Tunetek: 152 . gegebenulas. 3. keringesi zavara. dysartria.

: pedunculus cerebri -A. verticalis tekintes zavar Kozepagy 1. basilaris paramed. ragoizmok paresise. Tunetek: -azonosoldal: internuclearis ophtalmoplegia ( n.ellenoldal: hemiplegia Also hidi: Millard gubler sdr. azonosoldali vegtag ataxia. ( hid. abducens ). RAYMOND – CAESTAN sdr. hanyas. hypoaestesia eo. WEBER sdr. paramed. A. againak vagy az A. melyerzeszavar. cornea reflex csokken. agak teruleten lacunaris inf.tr. 153 . hemiataxia -ellenoldal: hemiparesis 5. hemiataxia. Facialis paresis -keresztezett erzeszavar: ao. Vt. Tunetek: -azonosoldal: arcerzes kieses ( V. dysdiadochokinesis. arcfajdalom. elzarodasa.szemgolyo a lezioval ellentetes oldalra 3. Tunetek: -azonosoldal: ( VIII. verticalis es horizontalis nystagmus. occulomotorius paresis internuclearisopthalmoplegia.: A. ischaemiaja. -ellenoldal: minden erzes kiesese. hallas csokkenes. carotidea int. LATERALIS KOZEPSO HID sdr. hanyinger. intentios tremor. basilaris circumferencialis agak occluzioja. testfel. perif. ha erintett  lagyszajpad tremor .kozepagy sdr. -A. n. 6. cerebri post. A. FELSO MEDIALIS HID sdr. GASPERINI sdr. againak keringesi zavara. es jarasi ataxia. tegmentocentr.-azonosoldal: kulso egyenes szemizom benulas ( konvergens strabismus ) -ellenoldal: hosszu playa tunet. Felso hidi – azonosoldal : centralis facialis paresis . . vestibulo cochlearis ) tinnitus.).Nagel sdr. basilaris dist. : medialis kozepso hid sdr. + szedules. : lateralis also hid sdr. . Tunetek: -ataxias hemiparesis. tiszta hemiparesis “ugyetlen kez”.ha a lezio rostralis es dorsalis iranyba is kiterjed : Noth. hypoaestesia 4. trigeminus). coroidea post. azonosoldalra valo tekintes zavara.

:melyerzes kieses -Ha a pedunculus cerebrit erinti  eo-on hemiparesis . coroideus post es A. hemi?rea. hemiataxia. XI . ataxia ± VII. BENEDIKT sdr. cerebri post. : -A. centralis paresis. 154 .:hemiparesis. es az A. tag pupilla. Paresis. Horner triasz.: n. 2.: n. occulom. occulomotorius paresis -eo. rigor. circumf. Tunetek: -ao. tremor -eo. X.Tunetek: -ao. IX. againak elzarodasa. ferde szamallas.

155 .

relative Ach tulsuly alakul ki. tartás) megszervezése • Akarattól független mozgások gátlása • Helyreigazító reflexek. védekezı mozgások-tartások „Extrapyramidalis” kórképek:MOVEMENT DISORDERS • Hiperton-hipokinetikus: Parkinson-kór • Hipoton-hiperkinetikus: chorea. Droperidol ) Vernyomas csokkentok ( Reserpin ) Ca antagonista Ertagito ( Stugeron ) • Kabitoszerek: felszintetikus kabitoszerek vivonyaga . -A substantia nigraban levo dopaminerg neuronok kifejezett pusztulasa  a nigrostriatalis rendszerben csokken a dopamine szint.Parkinson-kór és Parkinson szindrómák -Hyperton. • Ateroscleroticus Parkinsonismus – tobb lakunaris infarktus utan. hyperkinetikus korkep. Kivalto okok: • Gyogyszerek: Neurolepticumok ( Haloperidol. Mangan mergezes • Postenchephalitises Parkinsonismus • Posttraumas Parkinsonismus • Neurodegenerativ korkepek. dystoniák(Wilson-kór) A. MPTP • CO2 mergezes.Extrapyramidalis kórképek „Extrapyramidalis” funkciók: • Automatikus mozgások kivitelezése • Alapizomtónus (mozgás. 156 . hemiballismus • Hiperton-hiperkinetikus: atetosis.

a felso vegtagok erintettek. “start hesitation”. vegtagok egyutt mozgasa elmarad . . allkapocs azonos ritmussal -alvas idejen megszunik Rigiditas: . pseudoneuroasthenia 6. csoszogo.az akaratlagos mozgasok globalis lassulasa . izomfajdalom.allatomosan jelentkezik. vegso stadium : szobormerevseg.szaglaszavar. Bradikinezia: . alvaszavar 4. remeges nelkul  Enyhe hipetonia.depresszio.! akaratlagos mozgasok .plasztikus . esszencialis Parkinsonban a tremor szimmetrikus.Tunetek: 1.az izomtonus korosan fokozott . 40-50 eves korban . : remeges : Esszencialis tremor Szenilis Intentios Alkoholos 157 .kezdetben nyak es torzs statikus izmai . pislogas ritka.igrafia. szammozgas nehezebb. beszedzavar.jaraskor a lepesek rovidulese. asszimetrikus ( az egesz betegseg soran fenn all). Klasszikus triasz: tremor / rigiditas / bradikinezia ( a mozgas Parkinsona) Tremor : . mozgas es beszdkeptelen. Klinikum:  Kifejezett hypertonia.vegtag: fkexioban – fogaskerek tunet ( DD: spasticitas : bicska tunet van) . diff. szavak ismetelgetese Posturalis instabilitas 3. remeges tarsul Diag.elkent beszed. posturalis tremor .nyugalmi. kognitiv hanyatlas. 2.kezen penzszamolas – nyelv. incontinentia 5.tartasi reflex karosodik  larvaarc. gornyedt testtartas. vegetative zavar: salivatio.

Kezeles: Dopaminerg szerek : L- Dopa, Dopamin agonistak , MAO-B gatlok  COMT gatlok Nem dopaminerg szerek: anticholinergias szerek, amantadin. L-Dopa kezeles: a kezeles gold standardja. -A KIR-ben dekarboxilalas utan alakul at hatekony dopaminna. -A szajon at adott L-Dopat a periferian a dopa dekarboxilax dopaminna alakitja  nem tud atjutni a ver-agy gaton. -ezert a L-Dopat tarsitani kell dopa dekarboxilaz gatloval es COMT gatloval. - A legalacsonyabb hatekony dozis kell beallitani a betegseg kora stadiumaban- a kezeles celja a munkakepesseg es az onallo eletvitel megorzese. -egyszeri maximalis L-Dopa adag 150- 200 mg STALEVO ( levodopa + carbidopa + entacapone ) Komplikaciok: 1. A kezelesi strategiak altal indukalt komplikaciok 2. A Parkinson kor termeszetes lefolyasabol eredo kompl. A motoros komplikaciok felosztasa: a. Hypokinetikus jelensegek: • „wearing- off” jelenseg • hirtelen „off” • megkesett „on”, „no on” • hajnali akinesia • csucsdozis akinesia • „freezing” jelenseg („lecovekel”) b. Hyperkinetikus jelensegek: • csucsdozis dyskinesis (chorea) • Paroxysmalis hyperkinesis - Bifazisos dyskinesis( D-I-D) c. Dystonias jelensegek: - hajnali dystonia - Csucsdozis dystonia - End-of-dose dystonia

158

Vegetativ zavarok -Szekrekedes: • 3-nal kevesebb szeklet/ het • 50-80% • Etrendi valtozasok (rostdus !),boseges folyadekbevitel,mozgas • Szekletlagyitok ( lactulose 10-20 g/nap) • Laxativumok, beontes -Vizeleturitesi zavarok: • Nicturia, imperativ es gyakori vizelesi kenyszer, nehezitett urites • 40-70% • Ok: detrussor hyperreflexia (anticholinerg szerek megvonasa!), kismedencei izomzat relaxatios zavara • Esti folyadekbevitel megszoritasa • Oxybutinin 5-10 mg -Depressio A betegek 50-60 % depressiós lesz (4-szer gyakoribb, mint az átlaglakosságban) • 50 % major depressio • 40 % dysthymia vagy minor depressio • 10 % „atypusos”depressio, reaktív hangulatzavar • Pramipexole !! Jellemzok: a depressio a bevezeto tünet (25 %) ritkán extrém súlyos súlyossága nem korrelál a mozgászavar súlyosságával *Dopamin agonistak : Ergotaminszarmazekok: Bromocriptin Nem ergotamin szarmazekok : Pramipexol Fokozatos kezeles **COMT gatlok : Entacapone, tolcapan ( gatoljak a dopa dekarboxilazt) ***MAO-B gatlok: Selegilin Kesobb jutnak levodopa kezelesre azok a betegek, akiknek mar a betegseg kezdeten selegilint adminisztraltak. ****Nem dopaminerg szerek: csak korai fazisban , tremor dominans betegeknek es csak ha nincs kognitiv zavar Amantadine : virusellenes szer, antidyskinetikus hatasa van ( Vyregil )

159

Muteti eljarasok: - pallidotomia / mely agyi stimulacio / embrionalis SN szovet striatumba ultetese. B. Chorea minor, Huntington es mas chorea formak, athetosis, choreoathethosis, ballismus CHOREA: Neostriatum karosodasa altal okozott hypotonias hyperkinesis; Gyors akaratlan kenyszermozgas jelenik meg, szabalytalan idokozokben ismetlodik kulonbozo intenzitassal CHOREA MIMOR: streprococcus fertozes idezi elo, megjelenhet reumas lazzal. Gyerekeknel eszlelt. Gyakori a viselkedesvaltozas, szetszortsag, pszichesen nehezen kezelhetoek, az aktivitas kontrollja nem lehetseges. HUNTUNGTON CHOREA: AD, oroklodo betegseg 40-50-dik evekben manifesztalodik, de jelentkezhet fiatalabb korban is, ekkor azonban a prognosis rosszabb ( Westphal varians ) Tunetek: lappangva kezdodik az arc es vegtagok szabalytalan roved tartamu mozgasaval, majd a vegtagok ( lab ) nyughatatlansaga , az ujjak zongorazasszeru mozgasai, grimaszok. Felnottkori formaja: hirtelen, csapkodo mozgasok jelennek meg az arcon es vegtagokon, a beszed es a nyeles nehezitett, nyelvoltogetes, a jaras ataxias, a hyoerkinesisek miatt tancolo. Psziches tuntekkel, depressioval, dementiaval jar ( 10-15 ev utan alakul ki a dementia ). ATHETOSIS A corpus striatum perinatalis karosodasa okozza. Altalaban a vegtagok ditalis reszenek vagya torzsnek rigid, kenyszeru, facsaro jellegu mozgasa. BALLISMUS Nc. subthalamicus vascularis karosodasa C. Miocloniák és tickek, distoniák, dyskinesisek. 556 oldal !

160

skandalo beszed.nefrosis sy) • EDTA 1g/nap • DMP 2-5mg/ttkg Rezbevitel csokkentes: • Kerulni: kaposzta. gomba.Fleischer győrő ritka (keson) • Westphal-Strumpell pseudosclerosis: complex dyskinesis a vegtagokon. pyramisjelek. Kayser-Fleischer győrő gyakori Kezeles: Rezurites: • D-penicilamin (Cuprenil): 1-2g/nap p. Hepato-cerebralis degeneratio (Wilson-kor) • Genetikailag determinalt anyagcserezavar(Cu) • Ceruloplasmin szint (N: 20-40mg%) csokken • Rez-anyagcsere zavar: • Ceruloplasmin ↓ vagy nincs • Szerum Cu ↓ • Vizeletben a Cu urites ↑ • Rez szaporodik fel: KIR. mogyoro • Ioncserelo gyantak: Carborexin 10-20g/nap • Rezmegkotes a belben: K-szulfat. nystagmus.es hangkepzesi zavarok. vese Ket klinikai forma: • Wilson-kor: perioralis dyskinesia.. Gyakori mellekhatas (alergia. cornea.. psiches tu.miasthenia sy. Degeneratio hepato-lenticularis (Wilson-kór és Westphal-Strümpell féle betegség). LED. maj. dio. nyeles.D. csokolade. MgO 161 . borso. majelegt.o. Kayser.

• az EEG-ben epileptiformis jelek. sipolas. sensoros zavar. vegetative zavar. Erzokereg erintettseg eseten: zsibbadas az ellenekzo oldalon. pontok. epilepszia syndromák ( altalaban gyerekkorban) Az epilepszias roham kialakulasa: Elofeltetelek Belso: hajlam Kulso: trigger Agyszovetben: egy neuron populacioban szinkron modon no az akcios potencial merteke es koros kisuleseket produkal. stereotip módon visszatérés. Lehet hallasi roham: serceges. amelyekre jellemző: • klinikailag rohamszerű tünetek. 162 . Ha tovaterjed akkor GENERALIZALT rohamrol beszelunk ( a cortex teljes egeszeben reszt vesz ).) Ha egy helyben marad GOCOS rohamok ( egy izom csoportot erint ). -Epilepsziás roham ( minden roham ami epilepsziara hasonlit. halmozott rohamok ( egymas utan sokszor jelentkeznek. epigastrium fajdalom. az epilepszi kezdodhet egybol statussal is ). 10-20 percenkent ismetlodik. csillagok. Kiserheti vagy sem : tudatzavar. ez eszmeletvesztessel jar. epilepszia betegség. a halmozas 20%. Arc: grimasz Felso vegtag: tonusos klonusos rangas. • a spontán. az also vegtagon is megjelenhet. Motoros jelensegek fajtai: (Ez vagy helyben marad vagy atterjed az egesz agyra. koztuk szunetek vannak). alkalmi roham ( egy alkalomhoz kotodik ). Mindezeket kiserhetik vegetative tunetek: izzadas. hogy az agy melyik resze erintett. a rohamok kozott nincs szunet.Epilepsziák és status epilepticus Mindazon tünetegyüttesek összefoglaló neve. Occipitalis lebeny: latoterben csikok. status epilepticus ( a halmozott rohamok kovetkezmenye. G ↓. flush. alkoholfogyasztas ). EGYSZERU FOKALIS ROHAMOK Tunetek attol fuggnek. az agy reakcioja pl. • a hirtelen kezdet és elmúlás.

GENERALIZALT ROHAM A. oralis automatizmus Status is lehet: EEG valtozas orakon at ( + ) Benignus kezd. B.EEG elvaltozas is van KOMPLEX ROHAMOK Nagyobb teruletet erint Temporalis lebenyen déjà vu.5-1 percig tarthat 163 . atípusos absence Motoros automatismusokkal.2. petit mal (típusos absence). vegetatív zavarokkal társulhat. generalizalt minden elvezetesben. tobb mint 15-20 sec-ig 2-3 év alatt 85% remisszió. Generalizalt astaticus epilepszia Felnottnel jelentkezik Bevezeti vagy hasonlit a GM-ra Komplikaltabb ajulashoz hasonlit Vizelet inkontinetia is jelentkezhet 0. Kepek jelennek meg – metamorfoxia. nelkul par ev alatt megszunik EEG –n: tuske-hullam komplexusok. A. elmerengo tekintet.gyerek. Absence típusú rohamok A. néha 30 éves korig fennáll. cacosmia. Zenet hall Pszichomotoros fenomenek EEG Egyszeru parcialis kezdet. Szaglaszavar.1. fiatal korban Nonconvulsiv roham. nincs tónusvesztés Amnéziás a roham időszakára Okularis forma: ritmusos szemmozgasok Nonocularis forma: mioclonus. amit tudatvesztes kovet. tudatvesztéssel Társulhat szem-deviatio. vagy a kep megfordul. pislogás Nem esik el. j’amais vu. nagy amplitude. 3 ciklus / perc .

Comas is lehet ébredés után fejfájás. Generalizalt tonusos-klonusos roham ( Grand mal ) I. videó játékok. elesés II. hang. drog) jelenlétéhez. izolált status epilepticus Reflex epilepszia Különböző stimulusok triggerelik: fotoszenzitív epilepszia. mély alvás . biológiai krízisállapothoz (eclampsia. nyelv-ajakharapás bő nyálazás. egyéb belbetegség) kapcsolódó rohamok Izolált rohamok. a bronchusokban levo valadekot habformajaban uriti ( veres hab ha megharapta nyelvet/ajkat) 20-30 masodpercig tart a végén ellazulás.extensiot vegeznek beindul a legzes. izomfájdalmak amnesia ( nem emlekszik a rohamra) Hosszan tartó rohamok:hipoxemia . cianosis összeszorított fogak. fej hatraszegve stertoros légzés. hányás. lactat acidosis E. bizonyos specifikus témára gondolás stb. acidosis. szemgolyók deviatioja ( elnez a goctol! ) oldodik a gorcsos allapot. az izmok ritmusosan flexioa.clonusos fázis. merev tartas. felebred. hipercapnia. resp. nem ketotikus hyperglycaemia. étkezési. Generalizalt tonusos roham Az izmok merevek Hanyas Tudatvesztes D. incontinetia III. Alkalmi rohamok Lázas görcsök Provokáló tényezők (alkohol. aura ( “nem emberi sikoly”) eszméletvesztés. disco. tonusos fázis (tartós izomösszehúzódás) 20-30 masodpercig generalizalt Nincs legzes.C.zavart: 1-5 perc – 1-2 ora. 164 . bizonyos mozgások. kiáltás.

talyog. arteriovenosus malformation.. CT (ha nincs MRI. cerebralis angiographia (érmalformáció.. hypoglikaemia.Az epilepszias roham okai: . csontos fejlődési rendellenességek). 165 . drog abusus. drogalkohol.Extracranialis : metabolikus. alvasmegvonas. • Neuropszichologia vizsg. veleszuletett elvaltozas ( sclerosis tuberosa ) . heteroanamnezis. gyogyszer megvonas ( antiepileptikumok – baclofen. (tumor) gyanú). pszichiatriai vizsgalat • Genetikai vizsgalat. verses. vagy agyvérzés. PET. MRI (epilepsziában elsőként választandó. fotostimulacio • Kepalkoto eljarasok: koponya rtg (intracraniális meszesedés.Intracranialis: tumor. elektrolitzavar. aneurysma) • Funkcionalis kepalkoto eljarasok: SPECT. opiate ) Diagnosztika: • Autoanamnezis. anoxia . trauma. mert finom strukturális változások csak ezzel láthatók). megfigyeles • Labor • EKG • Toxikologia • Gyogyszeres monitorizalas • Liqur • Doppler • EEG : rutin dg.? ismeretlen .

Metabolikus-toxikus zavarok ( gyógyszerfogyasztás. m. chinidin syncope. mictiós. Cardiális syncope Percvolumencsökkenéssel (aorta stenosis. myoclonus. somnambulizmus.k.o. Vaso-vagalis syncope és hypotensio hirtelen fájdalom. Psyciátriai betegségek psychogen rohamok („álrohamok”) 166 . digitalis. Cerebrovascularis betegségek (TIA. hypertrophiás cardiomyopathia) Ritmuszavarral. SV tachycardia (30-35 és 150.1. pulmonalis stenosis. kálium. myxoma. tachyarrhythmia. tricyclikus antidepresszánsok. β-blockolók. lithium. Caantagonisták. periodikus lábmozgás (nocturnális myoclonus) 6. chorea és choreoathetosis Parkinson szindrómában tónusvesztés 5.180/perc) Gyógyszerek okozta: (levodopa. Mozgászavarok Tick. Morgagni-Adams Stokes szindróma. cataplexia.2. Cardiovasculáris 1. Sick-sinus szindróma. Gastrointestinalis betegség 8. Extracardiális syncope percvolumen csökkenéssel vasovagalis syncope carotis sinus szindróma (Hering-ideg) Reflexes syncope: köhögési syncope. glossopharyngeus neuralgia 1. vagy anélkül (AV block. Tourette betegség. Migraine 4.: 1. Orthostatikus zavarokhoz társuló syncope-k Orthostaticus hypotensio ( 10-20 %. Alvászavarok narcolepszia. alvás alatti gyors szemmozgások (REM). érzelmi megrázkódtatás által provokált Idősek hypotensio hajlama a vérnyomás reguláció beszűkül Egyéb betegségekhez társuló hypotensio 2.3. Schellong teszt).Differencial diag. anaphylaxiás gyógyszer reakció) 1. arteria cerebri anterior területi keringészavar ) 3.phenothiazin. magas frekvenciájú kamrai. nyelési. mérgezések ) 7. drop-attack.

pánik betegség. fokozatosan emeljuk) Primidon Phenytoin Diazepam Ethosuximid Carbamazepin Sultiam Clonazepam Clobazam Natrium –valproat ( generalizalt ) Uj antiepileptikumok Levetiracetam Tiagabil Topiramat Zonisamid Felbamat Gabapentin Lamotrigin ( terheseknel alkalmazhato) Terheseknel jelentkezo gyakori roham  karosodik a magzat Vigabatrin Oxcarbazepin 167 . Kezeles: A betegek 60 %-a rohammentessé tehető! 25 %-ának csökken a rohamok gyakorisága! Régi antiepileptikumok: Phenobarbiatal ( kis dozissal kezdjuk. Mioclonusos epilepszia. Oka: éretlenebb KIR Parciális rohamok gyakoribbak mint a generalizaltak A gyerek növekedésével a rohamok gyakorisága csökken.teljesen kimaradhatnak(„meggyógyul”).szimulálás Korlefolyas: Csecsemő-gyerekkori epilepszia sokkal gyakoribb mint Felnőttkori.intermittáló explosiv betegségek. Rosszabb prognózis: Szimptómás epilepszia West szindróma Lennox-Gastaut sz.

Naponta.Kezelés . életmód ( alcohol ellenjavalt ) Gyógyszermegvonás lassan. hónapok alatt. felvilágosítás.politerápia csak. ha polimorf epilepszia.első roham nem kezelendő 2. máj) 12.biztos dg. nem reagál monoterápiára 8. 2-5 év krízismentesség után. másodsorban az EEG 4. progresszíven emelkedő adagok 9.a kezelés hatékonyságát a klinikum dönti el. 5. labor: főleg első 6 hó: vérkép. compliance 11. türelmi időszak a kezelés kezdetén 6. hatásosság elbírálása „feltöltés” után. figyelembe kell venni: A gyógyszer hatásossága adott klinikai formára Mellékhatások Ár Egyéni sajátosságok. EEG. elsőnek választandó szerek→II →III vonal→politerápia 7. megszakítás nélküli adagolás 10. időszakos ellenőrzés (klinikum. monoterápia javallt. ( ki kell zarni minden mas okot ) 3. fokozatosan. 168 .alapelvek 1.

Bármilyen típusú roham vezethet statushoz. kórházban kezelendő: halálos lehet.v. 5 perc múlva ismételhető max. Oka: antiepileptikum hirtelen elhagyása KIR gyulladás: meningoencefalitis. vagy szondán Lázcsillapítás.1-0. lassan: 1-2 mg/perc 0.3 mg/kg . abscessus koponya-agyi trauma stroke. Hidroelectrolyt. Fenitoin Fenobarbital csecsemőnél iv készítménnyel. O2. 1 mg/kg.20 mg (15 percig) Fenobarbital 5-10 mg/kg im!! (20 perc múlva 1x ismételhető) (vagy) Fenitoin i. relaxatio és tudatrendeződés nélkül Mindig sürgősség. sav-bázis egyensúly Ödéma-csökkentés: dexamethason. max. mannitol.v. hidratálás Lásd még: akut encephalopathia ellátása. midazolam. antibiotikum. aneurisma-ruptura intoxicatio: triciclikus antidepresszansok. Kezelés: Intenzív Vitális funkciók Légzés. Labor Iv: diazepam. vagy rövid időn belül ismétlődő rohamok Az epilepszia legsúlyosabb megnyilvánulása. lassan: 30 perc alatt 20-30 mg/kg Agyödéma ellenes kezelés Anesthesia: szükség esetén Per os kezelés amint lehet. Diazepam i. váladék. 169 . organofoszfát.STATUS EPILEPTICUS Status epilepticus ismétlődő tonusos-clonusos rohamok. oka: állandó epilepsziás tevékenység. Irect: diazepam II. vagy maradékállapotokhoz vezet agyi hipoxia miatt Órákig tarthat.

170 .

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful