Fizika 10.

1. ELEKTROSZTATIKA
1.1 Elektromos kölcsönhatás
1. Elektromosság a görög (elektron) borostyánkő szóból származik, amely
megdörzsölve magához vonz kisebb testeket.
2. A foncsorozott bőrrel megdörzsölt üvegrúd, a szőrmével megdörzsölt ebonitrúd a
közelében elhelyezett papírszeletkék, vagy a selyemszálra felfüggesztett bodzabél
golyót magához vonzza, majd érintkezés után eltaszítja.
3. Függesszünk fel selyemszálra foncsorozott bőrrel megdörzsölt üvegrudat és
közelítsünk hozzá egy másik, ugyancsak megdörzsölt üvegrúddal. Azt tapasztaljuk,
hogy a két üvegrúd taszítja egymást.
4. Ugyanez figyelhető meg ebonitrúddal is.
5. A foncsorozott bőrrel megdörzsölt üvegrúd és a szőrmével megdörzsölt ebonitrúd
között viszont vonzást tapasztalunk.
6. Kétféle elektromos töltés van:
A) foncsorozott bőrrel dörzsölt üvegrúd töltése pozitív ( + ) .
B) szőrmével megdörzsölt ebonitrúd töltése negatív ( - ) .
7. Azonos elektromos töltésű testek taszítják, a különböző töltésű testek vonzzák
egymást.
8. Dörzsöléskor nemcsak az üveg vagy az ebonit nyer töltést, hanem a foncsorozott bőr
és a szőrme is. A kísérletek azt mutatják, hogy két különböző anyagú test
összedörzsölésekor a két testen ellentétes előjelű töltések halmozódnak fel, abszolút
értékre nézve egyenlő mennyiségben. Ebből arra következtethetünk, hogy az
elektromos töltés két test dörzsölése során nem keletkezik, hanem a kétféle
elektromos töltés szétválik.
9. Fémeket dörzsölés útján csak úgy tudjuk elektromossá tenni, ha pl. ebonit vagy
plexinyélhez rögzítve tartjuk. Ekkor viszont teljes felületük elektromos lesz,
ellentétben az ebonit vagy az üvegrúddal, amelyek csak a dörzsölt helyen nyernek
elektromos töltést. Ebből arra következtethetünk, hogy egyes anyagokban a töltések
könnyen elmozdulnak, míg másokban nem.
10. A) Az olyan anyagokat, amelyeken a töltések szabadon elmozdulhatnak,
elektromos vezetőknek nevezzük.
B) Az olyan anyagokat, amelyek csak a dörzsölés helyén lesznek elektromosak és
megérintve csak az érintés helyén adják le töltésüket, elektromos szigetelőknek
nevezzük.
11. Jó vezetők: fémek, grafit, savak, bázisok.
Jó szigetelők: kén, gyanta, üveg, ebonit, száraz levegő.
12. Annak a kimutatására, hogy egy test elektromosan töltött vagy sem, igen alkalmas
eszköz az elektroszkóp. Ez azon az elven működik, hogy az azonos töltésű testek
taszítják egymást. Fém házba szigetelten bevezetünk egy fémlapot, amelyhez egy
vékony fémlemezkét vagy fóliát rögzítünk. Az elektroszkópra felvitt töltés
nagyságától függően a fólia illetve a tengely körül elforduló fémlapocska nagyobb
1 Készítette: Nagy Ignác
Fizika 10.
vagy kisebb mértékben eltávolodik a rögzített fémelektródától. A töltések előjele is
meghatározható az elektroszkóp segítségével, pl. a pozitívan töltött elektroszkópra
ismeretlen előjelű töltést viszünk, akkor a fólia jobban vagy kevésbé tér ki attól
függően, hogy ez pozitív vagy negatív előjelű.
13. A töltéseket nemcsak dörzsöléssel lehet szétválasztani, hanem ún. influencia
(megosztás) révén is. Az elektroszkóp mutatója már akkor is kitérést mutat, ha töltött
testet közelítünk feléje, és az elektroszkóp lemezkéi összeesnek, ha a töltött testet
eltávolítjuk.
Ezt a jelenséget az alábbi módon értelmezhetjük:
Normális feltételek mellett a vezetők semlegesek, egyenlő mennyiségű pozitív és
negatív töltést tartalmaznak, és mindkét töltés egyenletesen oszlik el. Amikor a vezető
közelébe pl. pozitív töltésű testet viszünk, ennek a vezető pozitív és negatív töltéseire
gyakorolt taszító és vonzó hatása miatt a vezetőnek a töltött test felöli részén a negatív,
a túlsó részén a pozitív töltések lesznek túlsúlyban, mivel a vezetőben a töltések
szabadon elmozdulhatnak. A töltött test eltávolítása után a vezetőben levő töltések
eloszlása ismét egyenletes lesz. Megosztás révén egyenlő mennyiségű pozitív és
negatív töltést választhatunk szét.
Két szigetelő állványon lévő fémgömböt érintsünk össze, és vigyünk közelükbe egy
töltött testet. A töltött test jelenlétében válasszuk szét a két fémgömböt. Azt
tapasztaljuk, hogy a két fémgömbön egyenlő mennyiségű, ellentétes előjelű töltések
vannak, amit elektroszkóppal ellenőrizhetünk.
2 Készítette: Nagy Ignác
Fizika 10.
Egyetlen szigetelő állványon lévő fémgömböt is feltölthetünk megosztás révén. A
töltött test közelében a szigetelő állványon lévő fémgömböt egy pillanatra megérintve,
a fémgömb a megosztó test töltésével ellentétes előjelű töltést nyer, mivel a megosztó
test töltésével azonos előjelű töltéseket elvezettük, az ellentétes influenciatöltést a
megosztó test lekötve tartja. Tehát a megosztó test töltésével azonos előjelű töltés
elvezethető a fémből.
1.2 Coulomb törvénye
1. Pontszerű töltött testek között fellépő erőhatásról először Coulomb adott kvantitatív
összefüggést. Méréseit torziós mérleggel végezte. Azt tapasztalta, hogy töltött
gömbök esetén az erőhatás arányos a gömbök töltésének szorzatával, ha a távolság
közöttük állandó. (A töltések felezhetők, ha egy töltött gömbhöz ugyanolyan nagyságú
töltetlen gömböt érintünk.) A töltésmennyiséget állandó értéken tartva, az erőhatás a
távolság négyzetével fordított arányban csökken. Az erő iránya a töltéseket összekötő
egyenes irányába esik, azaz az erő centrális.
Azonos előjelű töltések taszítják, az ellentétes előjelű töltések pedig vonzzák egymást,
a taszítás pozitív, a vonzás pedig negatív előjelű erőt fejezi ki.
3 Készítette: Nagy Ignác
Fizika 10.
F ~ Q
1

.
Q
2

F ~
2
1
r
F ~
2
2 1
r
Q Q ⋅
F =
2
2 1
r
Q Q
k


A töltés mértékegysége: 1 C
Egységnyi az a töltés, amely a vele egyenlő nagyságú töltésre 1 méter távolságból
9
.
10
9
N erőt fejt ki.
k =
C C
m N
Q Q
r F
1 1
1 10 9
2 9
2 1
2

⋅ ⋅
·


k = 9
.
10
9
2
2
C
Nm
Feladatok:
1. Mekkora távolságra van egymástól az a két pontszerű test, amelynek töltése
2
.
10
-6
C és 3
.
10
-8
C, és 60 N nagyságú erővel taszítják egymást?
Megoldás:
Q
1
= 2
.
10
-6
C
Q
2
= 3
.
10
-8
C
F = 60 N
F = k
.

2
2 1
r
Q Q ⋅

r = m
F
Q Q k
3 2 1
10 3

⋅ ·
⋅ ⋅
2. Mekkora két egyenlő nagyságú töltés taszítja egymást 10 m távolságból 100 N
nagyságú erővel?
4 Készítette: Nagy Ignác
Fizika 10.
Megoldás:
r = 10 m
F = 100 N
F =
2
2
r
Q
k ⋅
Q =
k
r F
2

= 1,054
.
10
-3
C
3. Mekkora erővel hat egymásra 2 m távolságból egy 10
-3
C és egy 10
-4
C
pontszerű töltés?
Megoldás:
Q
1
= 10
-3
C
Q
2
= 10
-4
C
r = 2 m
F =
2
2 1
r
Q Q
k

⋅ = 225 N
4. 90 cm hosszú vízszintes helyzetű szigetelőrúd két végén 2
.
10
-8
C és 8
.
.10
-8
C
nagyságú, azonos előjelű töltéssel rendelkező gömbök vannak. A rúdon
súrlódásmentesen csúszhat egy töltött, a rúdra fűzött kis golyó. Hol van
egyensúlyban a rúdon ez a golyó?
Megoldás:
Q
1
= 2
.
10
-8
C
Q
2
= 8
.
10
-
8 C
l = 0,9 m
A golyó töltése legyen Q. A golyó ott van egyensúlyban, ahol a rá ható erők
eredője 0.
2
2
2
1
) ( x l
Q Q
k
x
Q Q
k


⋅ ·


2
8
2
8
) 9 , 0 (
10 8 10 2
x x −

·

− −
6x
2
+ 3,6x – 1,62 = 0
x
1
= 0,3 m x
2
= -0,9 m nem megoldás
5. Mennyivel változik két töltött gömb között a taszítóerő, amikor az egyikről a
másikra ΔQ töltést viszünk át, ha kezdetben egyenlő töltésük volt?
5 Készítette: Nagy Ignác
Fizika 10.
Megoldás:
ΔF = F
1
– F
2
F
1
=
2
2
r
Q
k ⋅
F
2
=
2
2 2
2
) ( ) ( ) (
r
Q Q
k
r
Q Q Q Q
k
∆ −
⋅ ·
∆ − ⋅ ∆ +

ΔF =
2
2
) (
r
Q
k


6. 2
.
10
-8
C és –3
.
10
-8
C nagyságú pontszerű töltések távolsága 10 cm. Mekkora
erő hat a 6
.
10
-8
C nagyságú töltésre, ha azt az előbbi két töltés közötti távolság
felezőpontjában helyezzük el?
Megoldás:
Q
1
= 2
.
10
-8
C
Q
2
= -3
.
10
-8
C
Q = 6
.
10
-8
C
r’ = 0,1 m
r = 0,05 m
F
1
= ·


2
1
r
Q Q
k 4,32
.
10
-3
N
F
2
=
2
2
r
Q Q
k

⋅ = -6,48
.
10
-3
N
F = F
2
– F
1
= -2,16
.
10
-3
N
7. Egy négyzet mindegyik csúcsában egyenlő Q = 2
.
10
-7
C nagyságú és
egynemű töltés helyezkedik el. Mekkora töltést kell elhelyezni a négyzet
középpontjában, hogy az így nyert töltésrendszer egyensúlyban legyen?
6 Készítette: Nagy Ignác
Fizika 10.
Megoldás:
Q = 2
.
10
-7
C
Az A csúcsban levő töltésre a többi három csúcsban levő töltés által kifejtett
erők eredője:
F
e
=
,
_

¸
¸
+ ⋅ ·

+ ⋅

2
1
2
2
2
2
2
2
2
2
2
a
Q
k
a
Q k
a
Q k

,
_

¸
¸
+ ⋅
2
1
2
2
2
a
Q
k
=
2
2
'
a
Q Q
k


Q’ =
2
2
1
2 +
⋅ Q
= 1,91
.
10
-7
C
8. Három kicsi fémgömböt Q
1
, Q
2
, Q
3
töltéssel látunk el. Határozzuk meg e
három töltés nagyságát, ha a gömböcskéket páronként egymáshoz 20 cm-re
közelítve közöttük páronként F
1,2
= 100 N , F
1,3
= 200 N illetve F
2,3
= 300 N
nagyságú erő hat!
7 Készítette: Nagy Ignác
Fizika 10.
Megoldás:
r = 0,2 m
F
1,2
= 100 N
F
1,3
= 200 N
F
2,3
= 300 N
F
1,2
=
2
2 1
r
Q Q
k


F
1,3
= k
2
3 1
r
Q Q ⋅

F
2,3
= k
2
3 2
r
Q Q ⋅

(1) : (2)
2
2 , 1
3 , 1
2
3
· ·
F
F
Q
Q
Q
3
= 2
.
Q
2
(3)-ba helyettesíteni: 300 = 9
.
10
9

2
2
2
10 4
2


⋅ Q
Q
2
= 2,582
.
10
-5
C
Q
3
= 5,164
.
10
-5
C
(1)-ből : Q
1
=
2
2
2 , 1
Q k
r F


= 1,72
.
10
-5
C
1.3 Az elektromos mező fogalma, térerősség, elektromos fluxus
1. Azt a teret, amelyben elektromos erőhatások észlelhetők, elektromos erőtérnek
(mező) nevezzük.
2. Elhelyezünk két nyugvó egyneműen töltött testet, F
2,1
= k
2
1 , 2
2 1
r
Q Q ⋅

.
Ha az 1-es test több nyugvó töltött testtel van egyszerre elektromos kölcsönhatásban,
és figyelembe vesszük Newton IV. axiómáját:
F
i,1
= ∑ ∑
· ·
⋅ ⋅ ·


n
i
n
i
i
i
i
i
r
Q
k Q
r
Q Q
k
1 1
2
1 ,
1
2
1 ,
1
1-es töltött testre ható elektrosztatikus erő két tényezőre bontható:
Q
1
: a töltött testre jellemző

·

n
i
i
i
r
Q
k
1
2
1 ,
: a töltött test tulajdonságaitól független vektormennyiség.
Q
F
E ·
8 Készítette: Nagy Ignác
Fizika 10.
A térerősség iránya a pozitív töltésre ható erő irányával egyezik meg.
Mértékegysége:
m
V
Asm
VAs
C
N
1 1 1 · ·
3. Az erőteret homogénnek nevezzük, ha a tér minden pontjában a térerősség nagysága
ugyanakkora, és az iránya is megegyezik.
4. Adott Q’ töltés elektromos terében tetszőleges Q töltésre:
F = k
2
r
Q ' Q⋅

F = E
.
Q
E
.
Q = k
2
r
Q ' Q⋅

E =
2
r
' Q
k ⋅
5. Az elektromos teret az elektromos erővonalakkal szemléltetjük. Az elektromos
erővonalak olyan görbék, amelyek érintői a tér minden pontjában az ottani E
elektromos térerősség irányába esnek. Megállapodás szerint az erővonalak a tér
minden helyén gondolatban olyan sűrűn húzzuk, hogy a rájuk merőlegesen felvett
egységnyi felületen annyi erővonal haladjon át, mint amekkora az elektromos
térerősség nagysága a kérdéses helyen. Így az elektromos erővonalak iránya és
sűrűsége az E elektromos térerősség irányát és nagyságát jellemzi.
9 Készítette: Nagy Ignác
Fizika 10.
6. Adott felületen merőlegesen átlépő elektromos térerősségvonalak számát
elektromos fluxusnak nevezzük.
Jele: Ψ
A E ⋅ · Ψ
7. Q ponttöltés köré írt gömbfelület egységnyi területű részén E =
2
r
Q
k ⋅
számú
erővonal megy át.
Az egész gömbfelületen
kQ r
r
Q
k π · π ⋅ ⋅ · Ψ 4 4
2
2
számú erővonal indul ki vagy
torkollik be aszerint, hogy a töltés pozitív vagy negatív.
8. Gauss tétel (Maxwell I. törvénye)
Elektrosztatikus térben egy tetszőleges zárt felületen átmenő elektromos fluxus
egyenlő a zárt felületen belüli töltések algebrai összegének 4
π
k – szorosával.
10 Készítette: Nagy Ignác
Fizika 10.
k =
0
4
1
πε
Vm
C
,
Vm
As
,
k
12 12
0
10 85 8 10 85 8
4
1
− −
⋅ · ⋅ ·
π
· ε
0
ε
: vákuum dielektromos állandója
∑ ∑ ∑
ε
·
π ε
π · π · Ψ Q Q Q k
0 0
1
4
1
4 4
( N
E
= ∑
ε
Q
0
1
)
( A tér V térfogatának forráserőssége egyenlő e térfogatba zárt töltések algebrai
összegének
0
1
ε
- szorosával. )
9. Megjegyzés:
11 Készítette: Nagy Ignác
Fizika 10.
12 Készítette: Nagy Ignác
Fizika 10.
Feladatok
1. Két elektromosan töltött pontszerű test távolsága 1 m, töltésük 2
.
10
-6
C és –
5
.
10
-6
C. Számítsuk ki, hogy a térnek melyik pontjában lesz a két töltéstől
származó térerősség eredője zérus!
Megoldás:
Q
1
= 2
.
10
-6
C
Q
2
= -5
.
10
-6
C
r = 1 m
E
1
+ E
2
= 0
k
2
2
2
1
1) x (
Q
k
x
Q
+
⋅ · ⋅
x = 1,72 m
2. Pontszerű töltés nagysága 3
.
10
-7
C. Milyen távol van tőle az a pont, amelyben
a térerősség 12 N/C nagyságú?
Megoldás:
Q = 3
.
10
-7
C
E = 12 N/C
E = k
2
r
Q

r = m
E
Q k
15 ·

3. Pontszerű test töltése 5
.
10
-6
C. Mekkora a térerősség tőle 20 cm távolságban?
Megoldás:
Q = 5
.
10
-6
C
r = 0,2 m
E = k
2
r
Q

= 1,125
.
10
6
N/C
4. Mekkora annak a pontszerű testnek a töltése, amelytől mért 30 cm távolságban
a térerősség 300 N/C nagyságú?
13 Készítette: Nagy Ignác
Fizika 10.
Megoldás:
r = 0,3 m
E = 300 N/C
E = k
2
r
Q

Q = C
k
r E
9
2
10 3

⋅ ·

5. Vékony, súlytalannak vehető fonálon 20 g tömegű kicsi fémgolyó van
felfüggesztve. A golyó töltése 10
-8
C. Mekkora az így nyert 15 cm hosszú
fonálinga lengésideje függőlegesen lefelé irányuló, 9
.
10
5
V/m erősségű
homogén elektromos mezőben?
Megoldás:
M = 0,02 kg
Q = 10
-8
C
l = 0,15 m
E = 9
.
10
5
N/C
T =
D
m
⋅ π 2
Itt a visszatérítő erő (az érintőleges erővetület)
F
t
= F
.
sin
α
= F
( )
l
x
QE mg
l
x
⋅ + · ⋅
D =
l
QE mg +
T = 2
QE mg
ml
+
π
= 0,75 s
6. Mekkora a térerősség abban az elektromos mezőben, amelyben egy elektron
gyorsulása 2,5
.
10
14
m/s
2
nagyságú?
Megoldás:
a = 2,5
.
10
14
m/s
2
Q = 1,6
.
10
-19
C
m = 9,1
.
10
-31
kg
F = ma = 2,275
.
10
-16
N
E =
Q
F
= 1,42
.
10
3
N/C
7. Egymástól 12 cm-re 2
.
10
-7
C és 5
.
10
-6
C pontszerű töltést helyezünk el. Hol
válik nullává a két töltés által keltett mező térerőssége?
Megoldás:
d = 0,12 m
Q
1
= 2
.
10
-7
C
Q
2
= 5
.
10
-6
C
k
2
2
2
2
1
1
r
Q
k
r
Q
⋅ · ⋅
d = r
1
+ r
2
2 0
2
1
2
1
,
Q
Q
r
r
· ·
r
1
= 0,2
.
r
2
0,12 = r
2
+ 0,2
.
r
2
0,12 = 1,2
.
r
2
14 Készítette: Nagy Ignác
Fizika 10.
r
2
= 0,1 m r
1
= 0,02 m
8. Derékszögű háromszög csúcsaiban 10
-9
C nagyságú pontszerű töltések vannak.
A háromszög befogói 40 cm és 30 cm. Mekkora az elektromos térerősség az
átfogó és az átfogóhoz tartozó magasságvonal metszéspontjában?
Megoldás:
Q = 10
-9
C
c = cm 50 40 30
2 2
· +
30
2
= x
.
c
x =
cm
c
18
50
900 900
· ·
c – x = 50 – 18 = 32 cm
m = 324 900 − = 24 cm
C
N
,
x
Q
k E
2
2
1
10 78 2 ⋅ · ⋅ ·
C
N
,
) x c (
Q
k E
2
2
2
10 88 0 ⋅ ·

⋅ ·
C
N
,
m
Q
k E
2
2
3
10 56 1 ⋅ · ⋅ ·
E =
2
3
2
2 1
E ) E E ( + − = 245
C
N
9. Két pontszerű töltés egymástól 0,5 m távolságban van rögzítve. Mekkora és
milyen irányú az elektromos térerősség a töltéseket összekötő egyenes szakasz
felező merőlegesén, a szakasztól 1 méter távolságban? ( Q
1
= 2
.
10
-6
C ; Q
2
= -2
.
10
-6
C )
Megoldás:
Q
1
= 2
.
10
-6
C
Q
2
= -2
.
10
-6
C
15 Készítette: Nagy Ignác
Fizika 10.
r = 0,5 m
l = 1 m
y=
2
25 0 1 , + = 1,031 m
tg
α
= 0,25

α
= 14
0
β
= 152
0
E
1
= E
2
= k
2
1
y
Q

=16933,83
C
N
2
2 1
2
2
2
1
2 E cos E E E E · β ⋅ ⋅ − +
E = 8191,46
C
N
10. Két egynemű ponttöltés 25 cm távolságra van egymástól. A töltések értéke:
Q
1
= 10
-8
C és Q
2
= 15
.
10
-9
C. van-e olyan pont, ahol a térerősség zérus?
Megoldás:
Q
1
= 10
-8
C
Q
2
= 1,5
.
10
-8 C
r = 0,25 m
16 Készítette: Nagy Ignác
Fizika 10.
E
1
= k
2
1
x
Q

E
2
= k
2
2
25 0 ) x , (
Q


E
1
= E
2
2
2
2
1
25 0 ) x , (
Q
k
x
Q
k

⋅ · ⋅
x
2
+ x – 0,125 = 0
x
1
= 0,1124 m x
2
=-1,11235 m nem megoldás
11. Homogén elektrosztatikus tér pontjaiban a térerősség 100000 V/m. Mekkora
erő hat a térben levő 2
.
10
-8
C töltésű kicsi fémgolyóra? Mennyi a golyó
gyorsulása, ha tömege 5 g?
Megoldás:
E = 10
5
m
V
m = 5
.
10
-3
kg
Q = 2
.
10
-8
C
F = EQ = 0,002 N
a =
2
4 0
s
m
,
m
F
·

12. Két pontszerű töltés egymástól 0,5 m távolságban van rögzítve. Mekkora és
milyen irányú az elektromos térerősség a töltések összekötő egyenesében, a
negatív töltéstől 2 m távolságban jobbra? ( Q
1
= 2
.
10
-6
C ; Q
2
= -2
.
10
-6
C )
Megoldás:
Q
1
= 2
.
10
-6
C
Q
2
= -2
.
10
-6
C
17 Készítette: Nagy Ignác
Fizika 10.
E
1
= k
2
1
1
r
Q

E
2
= k
2
2
2
r
Q

E = E
2
– E
1
= k

,
_

¸
¸

2
1
1
2
2
2
r
Q
r
Q
E = 1620
C
N
13. Egy mozgásban levő elektronra sebességével egyirányban ható 3000 N/C
homogén elektromos tér hat. Mekkora utat tesz meg a megállásig, ha az
elektron kezdeti sebessége 3000000 m/s?
Megoldás:
E = 3000 N/C
m = 9,1
.
10
-31
kg
v
0
= 3
.
10
6
m/s
Q = 1,6
.
10
-19
C
eE
mv
a
v
s
2 2
2
0
2
0
· · = 8,53
.
10
-3
m
14. Egy 10 cm oldalhosszúságú, egyenlő oldalú háromszög csúcsaiban 5
.
10
-7
C
nagyságú, pontszerű pozitív töltéseket helyezünk el. Mekkora az elektromos
térerősség a háromszög oldalainak felezőpontjában?
Megoldás:
a = 0,1 m
Q = 5
.
10
-7
C
18 Készítette: Nagy Ignác
Fizika 10.
m = m ,
a
0865 0
2
3
·


E
3
= k
C
N
,
m
Q
37 601423
2
· ⋅
15. Mekkora sebességre gyorsul fel vákuumban, homogén elektrosztatikus térben,
„s” úton az eredetileg nyugvó elektromos részecske? (m = 10
-6
g ; Q = 10
-7
C ;
s = 10 cm ; E = 10000 V/m )
Megoldás:
m = 10
-9
kg
s = 0,1 m
Q = 10
-7
C
E = 10
4
V/m
F = EQ
F = ma
s =
2
2
t
a
v = at
a =
s
v
2
2
F =
s
mv
2
2
EQ =
s
mv
2
2
v =
m
QEs 2
= 447 m/s
19 Készítette: Nagy Ignác
Fizika 10.
16. Homogén mezőben 0,05 C töltésű test mozog. A térerősség nagysága
2
.
10
6
V/m. Mekkora utat tett meg a test a térerősség irányában, ha az
elektromos mező által végzett munka 120 J?
Megoldás:
Q = 0,05 C
W = 120 J
E = 2
.
10
6
V/m
W = Fs = QEs
s =
m ,
QE
W
3
10 2 1

⋅ ·
1.4 Feszültség
1. Elektromos mező a benne levő töltésre erőhatást gyakorol.
A) W
AB
= Fs cos
α
F = EQ
W
AB
= EQs cos
α
B) W
AC
= EQs
1
W
CB
= EQs
2
cos
s
s
1
· α
s
1
= s
.
cos
α
W
AC
= EQs cos
α
W
CB
= 0 , mert az erő és az elmozdulás merőleges.
W
ABC
= W
AC
+ W
CB

W
ABC
= EQs cos
α

W
AB
= W
ACB

Általánosan: W
AB
= Q

∆ ⋅ ⋅
B
A
s E
20 Készítette: Nagy Ignác
Fizika 10.
2. Ha a pozitív töltések az erővonalak irányába mozdulnak el, az erőtér végez munkát.
Ha az erővonalak irányával szemben történik a pozitív töltések elmozdulása, akkor
nekünk kell munkát végeznünk az erőtér ellenében.
3. Adott elektromos erőtér által végzett munka független attól az úttól, amelyen egy
adott töltés mozgott, csak a kezdő –és végpontok erőtérbeli helyzetétől függ.
4. W ~ Q
állandó
Q
W
·

U =
Q
W
AB
Az elektromos erőtérben a tetszőlegesen választott A kezdő –és B végpont között
a Q elektromos töltés mozgása közben végzett W
AB
munka és a mozgatott Q töltés
hányadosával meghatározott fizikai mennyiséget az A és B pontok közötti
feszültségnek nevezzük.
Mértékegysége: 1
C
J
= 1 V
A tér két pontja között 1 V a feszültség, ha az egyik pontból 1 C töltés 1 J-nyi
munka árán jut a másikba.
1.5 Potenciál
1. Megállapodhatunk azonban abban, hogy az erőtér összes pontjának a feszültségét egy
kiválasztott ponthoz viszonyítva mérjük. Ezek a feszültségek az erőtér egyes
pontjaira jellemző mennyiségeket határoznak meg, vagyis a tér minden egyes pontját
jellemezhetjük a kérdéses pont és a választott pont közötti feszültséggel.
2. Az elektromos erőtér bármely pontjának a tér választott pontjához viszonyított
feszültségét potenciálnak nevezzük.
21 Készítette: Nagy Ignác
Fizika 10.
A választott pont potenciálja – a meghatározás értelmében – zérus. Ezért ezt a pontot
zérus potenciálú helynek vagy egyszerűen zéruspontnak is hívjuk. A gyakorlatban
többnyire a földet ( pontosabban a föld nedves rétegével vezető összeköttetésben levő
testeket) választjuk zérus potenciálú helynek.
3. A tér valamely pontjának potenciálját pozitívnak tekintjük a zérusponthoz képest, ha a
pozitív töltésnek az adott pontból a nullapontba való átvitele közben az erőtér végez
munkát. Negatív potenciálon van a tér valamely pontja, ha a pozitív töltés
elmozdításához az erőtér ellenében nekünk kell munkát végeznünk. Tehát a pozitív
töltés az erőtér hatására a pozitív potenciálú helyről halad a zérus vagy a negatív
potenciálú hely felé. A negatív töltés mozgási iránya ezzel ellentétes.
4.
Az elektromos erőtér bármely két (A és B) pontja közötti feszültség:
22 Készítette: Nagy Ignác
Fizika 10.
U
AB
=
Q
W
AB
, ahol W
AB
bármely úton az erőtér által végzett munka. Ha a töltés az
A

O

B úton mozdul el, akkor W
AB
= W
AO
+ W
OB
. De W
OB
= - W
BO
(mert az
erő ugyanakkora, de az út ellentétes irányú lett), tehát
U
AB
=
Q
W
Q
W
Q
W W
Q
W
BO AO BO AO AB
− ·

·
U
AB
= U
A
- U
B
Az elektromos erőtér két pontja közötti feszültség egyenlő a két pont
potenciáljának különbségével.
5. Az elektromos erőtérnek azok a pontjai, amelyekben a potenciál ugyanakkora,
egyetlen felületen, az ekvipotenciális felületen helyezkednek el.
6. W = Fd = EQd
Q
W
U ·
W = UQ
UQ = EQd
U = Ed
d
U
E ·
Mértékegység:
m
V
1
Cm
J
1
Cm
Nm
1
C
N
1 · · ·
1.6 Maxwell II. törvénye
1. Az elektromos mező bármely zárt görbén végigvezetett töltésen végzett munkája tehát
a ∑
∆ ⋅
0
s E
szorzatösszeg is mindig nulla. (A O a pályagörbe zártságára utal.)
2. A ∑
∆ ⋅
0
s E
összeget a mező adott zárt g görbéjére vonatkozó örvényerősségének
nevezzük.
Elektromos örvényerősség jele: Ö
E
Ö
E
= ∑
∆ ⋅
0
s E
Az örvényerősség tehát a zárt görbén egyszer végigvezetett töltésen végzett
elektromos munka osztva a töltéssel.
3. Maxwell II. törvénye:
Nyugvó töltések által keltett elektromos mezőben nincsenek örvények, vagyis az
örvényerősség bármely g zárt görbére zérus.
23 Készítette: Nagy Ignác
Fizika 10.

∆ ⋅
0
g
s E
= 0 bármely zárt görbén
Ö
E
= 0 minden görbére
Feladatok
1. Szalaggenerátorral feltöltött, egymástól 10 cm távolságban levő
párhuzamos lemezek között homogén erőtér van. Mekkora a térerősség, ha
a lemezek között a feszültség 5000 V?
Megoldás:
U = 5000 V
d = 0,1 m
W = Fd = EQd
W = UQ
UQ = EQd
U = Ed
E =
d
U
= 50000
m
V
2. Mekkora sebességre tesz szert két pont közötti elmozdulása közben a
9,1
.
10
-28
g tömegű, 1,6
.
10
-19
C töltésű, kezdetben nyugvó elektron, ha a
két pont között a feszültség 5000 V?
Megoldás:
m = 9,1
.
10
-31
kg
U = 5000 V
Q = 1,6
.
10
-19
C
UQ v m · ⋅ ⋅
2
2
1
v =
s
m
m
UQ
7
10 2 , 4
2
⋅ ·
3. Mekkora sebességgel csapódik egy elektron a televíziókészülék
képernyőjébe, ha a képcsőben a gyorsító feszültség 10000 V?
Megoldás:
U = 10000 V
Q = 1,6
.
10
-19
C
m = 9,1
.
10
-31
kg
2
2
1
mv
= UQ
v =
s
m
m
UQ
7
10 93 , 5
2
⋅ ·
4. Mekkora a feszültség a mező két pontja között, ha miközben az egyikből a
másikba egy 10 C töltésű test kerül, az elektromos mező munkája 600 J?
24 Készítette: Nagy Ignác
Fizika 10.
Megoldás:
Q =10 C
W = 600 J
V
Q
W
U 60 · ·
5. Mennyi munkát végez az elektromos mező, ha az 50 V potenciálú pontból
80 V potenciálú pontba kerül egy pontszerű 6
.
10
-5
C töltésű test?
Megoldás:
U
AB
= 30 V
Q = 6
.
10
-5
C
W = UQ = 1,38
.
10
-3
J
6. Mekkora az elektromos mező potenciálja abban a pontban, amelybe
helyezett 8,4
.
10
-4
C töltésű test elektromos helyzeti energiája 2,52 J?
Megoldás:
Q = 8,4
.
10
-4
C
W = 2,52 J
V
Q
W
U 3000 · ·
7. Mekkora elektromos erő hat egy 5
.
10
-7
C töltésű testre abban a homogén
mezőben, amelyben a potenciálesés a térerősség irányában cm-enként 2500
V?
Megoldás:
Q = 5
.
10
-7
C
E = 2,5
.
10
5

m
V
F = EQ =
Q
d
U

= 0,125 N
8. Mekkora a munkavégzés, ha egy 0,01 C nagyságú töltés 1000 V
feszültségen halad át? Mekkora erő hat a töltésre, ha a feszültség 10 cm
úton egyenletesen növekszik? Mekkora a térerősség?
Megoldás:
Q = 0,01 C
s = 0,1 m
U = 1000 V
W = UQ = 10 J
W = Fs
F =
s
W
= 100 N
E =
C
N
Q
F
10000 ·
25 Készítette: Nagy Ignác
Fizika 10.
1.7 A töltés elhelyezkedése, a térerősség és a potenciál a vezetőkön
1. Az elektromos töltések – egyensúly esetén – a vezető külső felületén helyezkednek el.
Erről sok kísérlettel meggyőződhetünk. Töltsünk fel szigetelő állványon lévő
dróthálót, amelyen két oldalt több helyen könnyű fémlemezkék vannak felerősítve. A
töltés hatására a könnyű fémlemezkék elállnak a dróthálótól. Ha a dróthálót a szigetelő
állványok segítségével hengerré hajlítjuk össze, a belül lévő fémlemezkék a
dróthálóhoz tapadnak, míg a kívül lévők jobban elállnak a dróthálótól.
Helyezzünk az elektroszkópra egy hengeres edényt (pohárelektroszkóp). Töltsük fel
az elektroszkópot és érintsünk a pohárelektroszkóp belsejéhez egy szigetelő nyélen
lévő fémgolyót. A fémgolyót egy másik elektroszkóphoz érintve azt tapasztaljuk, hogy
a fémgolyónak nincs töltése. Ha ugyanezt a kísérletet úgy végezzük el, hogy a
fémgolyót a pohárelektroszkóp külső felületéhez érintjük, akkor azt tapasztaljuk, hogy
a fémgolyónak van töltése. A kísérletet úgy is elvégezhetjük, hogy szigetelő nyélen
lévő töltött fémgömböt érintünk a töltetlen pohárelektroszkóphoz először kívülről,
majd belülről. Ha kívülről érintjük a pohárelektroszkóphoz, azt tapasztaljuk, hogy a
töltött fémgömb nem vesztette el teljesen a töltését, ha belülről érintettük a
pohárelektroszkóphoz, akkor a fémgolyó teljesen elveszíti a töltését.
Vegyünk egy szigetelő állványon lévő dróthálóból készült hengert. Helyezzünk a
belsejébe egy elektroszkópot, és kössük össze fémesen a fémhálóval. A fémhálón
kívül helyezzünk el egy másik elektroszkópot és ugyancsak kössük össze fémesen a
dróthálóval. Adjunk töltést a dróthálónak. Azt tapasztaljuk, hogy a belső elektroszkóp
nem, míg a külső jelez töltést. Ha a kísérletet úgy végezzük el, hogy a belső
elektroszkópra viszünk fel töltéseket, akkor is csak a külső elektroszkóp mutat töltést.
A fenti kísérletek meggyőznek bennünket arról, hogy a töltések a vezető külső
felületén helyezkednek el.
Ezt beláthatjuk, mivel a vezetőben a töltések könnyen elmozdulhatnak, a vezetőre
bárhol töltést felvive, azok igyekeznek egymást a lehető legtávolabb eltaszítani. Ez az
egyensúly beállta után csak a vezető felülete lehet, mert a fémet nem tudják elhagyni,
tehát a töltések a vezető külső felületén helyezkednek el.
2. Töltésegyensúly esetén az elektromos térerősség a vezető belsejében mindenütt
zérus, a vezető külső felületén pedig a felületre merőleges. Ha a vezető belsejében a
térerősség nem lenne zérus, illetve a vezető felületén a térerősségnek lenne érintőleges
komponense, akkor a töltések a térerősség hatására elmozdulnának, nem lehetnének
nyugalomban.
3. Nyugalomban lévő töltések esetén a homogén vezető minden pontjában ugyanakkora
a potenciál, a vezető felülete pedig ekvipotenciális felület (a vezetőn belüli bármely
felület is.)
4. A vezetőben lévő üregben a térerősség zérus, ha az üregben nincsenek izolált
elektromos töltések. A vezető belsejében a térerősség is és a többlet töltés is zérus, a
töltésegyensúly nem változik meg, ha a vezető belsejéből egy részt eltávolítunk. A
fenti állítást a fémhálós kísérletünkkel pl. úgy tudjuk igazolni, ha a belső
elektroszkópot nem kötjük össze a hálóval. Ha egy töltött testet közelítünk a hálóhoz,
vagy a hálót feltöltjük, a belső elektroszkóp nem jelez töltést. Ugyanezt a kísérletet
háló nélkül elvégezve a töltött test elektromos terének megosztó hatása miatt az
elektroszkóp töltést jelez, a fémháló jelenléte esetén nem, igazolván, hogy a fémhálón
26 Készítette: Nagy Ignác
Fizika 10.
belül elektromos tér zérus. Ez az úgynevezett Faraday-kalitka. Zárt fémburkolattal az
elektrosztatikus terek kirekeszthetők. Ez az elektrosztatikus árnyékolás.
5. Nyugalomban lévő töltések esetén a vezető felülete mint láttuk, ekvipotenciális felület.
Ebből nem következik a vezető felületén a térerősség állandósága, csak
merőlegessége. Ez azzal magyarázható, hogy a vezető felületén a töltéseloszlás
általában nem egyenletes, kivéve néhány speciális vezető formát. A tapasztalat szerint
a vezető felületének különböző helyein a
σ
felületi töltéssűrűség annál nagyobb,
minél nagyobb a görbülete. Legnagyobb a csúcsoknál és az éleknél. A felületi
töltéssűrűség és a térerősség kapcsolatát a Gauss-tétel használatával állapíthatjuk meg.
Vegyünk fel a vezető felületén egy nagyon lapos téglatestet. A téglatest oldal és
véglapjaira merőleges térerősség komponens zérus. A téglatest belső fedőlapján
átmenő fluxus zérus, mert a vezető belsejében a térerősség zérus. A téglatest külső
fedőlapjára a térerősség merőleges, így EA =4
Q π
, ahol Q a téglatest fedőlapján lévő
töltés. Így a térerősség és a felületi töltéssűrűség kapcsolata:
E = 4
π σ
illetve E =
0
ε
σ
Ezzel magyarázható az úgynevezett csúcshatás vagy elektromos szél.
Csúccsal rendelkező vezetőt, ha nagyon feltöltünk, akkor a csúcstól elirányuló
légmozgás mutatható ki. Pl. erősen feltöltött csúcs közelébe égő gyertyát helyezve az
erős légáram a gyertyát elfújhatja. A csúcshatás azzal magyarázható, hogy az erős
inhomogén elektromos térben, ami a csúcs körül kialakul, a levegő molekulái
dipólusokká válnak, és elmozdulnak a csúcs, azaz a legnagyobb térerősségű hely felé.
A csúcson a töltött testével megegyező többlet töltést nyernek, és ezután a csúcs (a
levegő molekuláit) eltaszítja őket. Ezen taszítóerő reakcióereje hozza forgásba az
úgynevezett elektromos Segner-kereket.
A csúcshatással magyarázhatók az alábbi jelenségek is:
Csúccsal rendelkező töltött vezető hamar elveszti a töltését, a közelében lévő semleges
vezető pedig a töltött vezetővel azonos töltést nyer, amit akkor is megtart, ha a
csúccsal ellátott vezetőt a közeléből eltávolítjuk, jelezvén azt, hogy nem megosztásról
van szó. A kísérletet meg is fordíthatjuk. Ha csúccsal ellátott semleges vezetőt
helyezünk egy töltött test közelébe, a csúccsal rendelkező semleges vezető a töltött
testével megegyező előjelű töltést nyer. Megosztás folytán a csúcs ellentétes töltésű
lesz, az inhomogén elektromos térben a levegőmolekulák dipólokká válnak, a csúcs
felé vándorolnak, ott a csúcstól töltést nyernek, így a csúcs eltaszítja azokat. A csúcs
ottmarad ellentétes előjelű töltés hiánnyal, azaz a közelében lévő töltött test töltésével
megegyező töltésű lesz.
6. A villámhárító egy – a környezetéből kiemelkedő csúcsban végződő földelt
fémvezető. Az elektromos töltésű felhő megosztó hatást gyakorol a villámhárítóra, és
annak csúcsa erősen feltöltődik. A csúcshatás folytán a környező levegő vezetővé
válik, és ily módon jó vezető út alakul ki a talaj felé a felhő elektromos kisüléséhez. A
villámhárító ezek szerint nem elhárítja, hanem éppen ellenkezőleg, magába gyűjti a
villámokat, és ezzel védi meg a környező testeket a villámcsapástól.
1.8 Kapacitás, kondenzátorok
1. A kapacitás a vezető töltést befogadó képességének a mértéke.
27 Készítette: Nagy Ignác
Fizika 10.
2. A tapasztalat szerint kétszer akkora feszültség létrehozásához ugyanazon fémvezető
esetében kétszer akkora töltés szükséges.
Valamely vezetőre vitt töltés és a töltés hatására létrejött potenciál között egyenes
arányosság áll fenn.
Q ~ U
állandó
U
Q
·
C =
U
Q
A vezetőre vitt töltés és a vezető potenciáljának a hányadosával meghatározott
fizikai mennyiséget az adott vezető kapacitásának nevezzük.
Mértékegysége: 1
F
V
C
1 ·
1 F a kapacitása annak a vezetőnek, amelyen 1 C töltés 1 V potenciált hoz létre.
1 F F
6
10

· µ
1 nF = 10
-9
F
1 pF = 10
-12
F
3. Kondenzátor:
Legyen két nagyméretű sík fémlemez egymással szemben párhuzamosan elhelyezve
és a közöttük levő távolság a szélességükhöz képest kicsi.
4. A kondenzátor kapacitása a töltésének és a feszültségének a hányadosával
meghatározott fizikai mennyiség.
Jele: ┤├
5. Kondenzátor kapacitása függ:
 A szemben álló lemezek felületétől, azzal egyenesen arányos. (A két lemez teljes
szembenállása esetén legkisebb a feszültség, tehát legnagyobb a kapacitás.)
 A két lemez távolságától, azzal fordítottan arányos. (A felső lemez közelítésével
csökken a feszültség, tehát növekszik a kapacitás.)
 A kondenzátor lemezei között levő szigetelőanyagtól. (Nő a kapacitás, ha pl.
műanyag lapot helyezünk a lemezek közötti légtérbe.)
6. Kondenzátorok kapcsolása
 Párhuzamos kapcsolás:
28 Készítette: Nagy Ignác
Fizika 10.
Párhuzamos kapcsolás esetén az azonos jellegű töltéssel rendelkező lemezeket
kapcsoljuk össze. Az egyik lemezt földelve és a másikat U potenciálra töltve, a
feszültség mindegyik kondenzátoron ugyanakkora.
U = U
1
= U
2
Az egyes kondenzátorokon a töltések:
Q
1
= C
1
U és Q
2
= C
2
U
A két kondenzátoron az összes töltés:
Q = Q
1
+ Q
2
= C
1
U + C
2
U = U( C
1
+ C
2
)
Az eredő kapacitás, vagyis annak az egyetlen kondenzátornak a kapacitása, amelyet a
két adott kondenzátor helyére kötve, az össztöltés és a feszültség nem változik:
U
) C C ( U
U
Q
C
2 1
+
· ·
C = C
1
+ C
2
Kondenzátorok párhuzamos kapcsolása esetén az eredő kapacitás a
részkapacitások összege:
C = C
1
+ C
2
+ … + C
n
 Soros kapcsolás:
29 Készítette: Nagy Ignác
Fizika 10.
Soros kapcsolás esetén az ellentétes jellegű töltéssel rendelkező lemezeket kötjük
össze. Az egyes kondenzátorok töltése a megosztás folytán egymással egyenlő, és a
két kondenzátoron levő feszültségek összege egyenlő a teljes feszültséggel.
U = U
1
+ U
2
Q = Q
1
= Q
2
Az egyes kondenzátorok feszültségei
2
2
1
1
C
Q
U és
C
Q
U · ·
.
A teljes feszültség
U = U
1
+ U
2
=

,
_

¸
¸
+ ⋅ · +
2 1 2 1
1 1
C C
Q
C
Q
C
Q
Az eredő kapacitás:
2 1
2 1
1 1
1
1 1
C C
C C
Q
Q
U
Q
C
+
·

,
_

¸
¸
+ ⋅
· ·
2 1
1 1 1
C C C
+ ·
Kondenzátorok soros kapcsolása esetén az eredő kapacitás reciproka egyenlő a
részkapacitások reciprokának összegével:
n
C C C C
1
...
1 1 1
2 1
+ + + ·
30 Készítette: Nagy Ignác
Fizika 10.
7. Kondenzátor kapacitása másképpen:
d
U
E ·
U = Ed
A
E
Ψ
·
Gauss-tétel szerint:
kQ Q π
ε
4
1
0
· ⋅ · Ψ
A
Q
E ⋅ ·
0
1
ε
d
A
Q
U ⋅ ⋅ ·
0
1
ε
d
A
A
Qd
Q
U
Q
C

· · ·
0
0
ε
ε
d
A
C

·
0
ε
8. Kondenzátor energiája:
Q töltésű síklapból
Q ⋅
0
1
ε
számú erővonal indul ki merőlegesen a lemez mindkét
oldaláról. Így az
Q ⋅
0
1
ε
két egyenlő részre osztható, amelyek közül az egyik éppen az
A területen áthaladó fluxust adja.
2
1
0
Q
⋅ · Ψ
ε
A
Q
A
E
⋅ ⋅
·
Ψ
·
0
2 ε
F = EQ
A
Q
F
⋅ ⋅
·
0
2
2 ε
d
A
Q
Fd W ⋅ ⋅ · ·
2
1
2
0
ε
d
A
C

·
0
ε
31 Készítette: Nagy Ignác
Fizika 10.
2
2
2
1
2
1
2
1
CU QU
C
Q
W · · ⋅ ·
1.9 Elektrosztatikus tér szigetelőkben
1. A feltöltött síkkondenzátor lapjai között legyen először vákuum (levegő). Ekkor a
kondenzátorhoz kapcsolt elektrométer U
0
feszültséget jelez, ha a kondenzátoron Q
0
töltés van.
0
0
0
C
Q
U ·
Helyezzünk a kondenzátor lapok közé valamilyen szigetelőt pl. üveget, paraffint.
Ekkor az elektrométer az U
0
feszültségnél kisebb U feszültségeket mutat a különböző
szigetelő anyagok esetén.
A szigetelő kivétele után az elektrométer ismét az eredeti U
0
feszültséget mutatja,
jelezvén azt, hogy a kondenzátoron felhalmozódott Q
0
töltés nem változott meg.
Emiatt a kondenzátor kapacitásának kellett megváltoznia a dielektrikum
behelyezésével, a vákuumhoz képest, mert
Q
0
= C
0
U
0
= CU
U
U
C
C
0
0
·
Mivel U
0
> U , ezért C > C
0
.
r
U
U
C
C
ε · ·
0
0
r
ε
: relatív dielektromos állandó
Az
r
ε
a mérések szerint csak a dielektrikum anyagi minőségétől függ, független a
kondenzátor típusától és méretétől. Az
r
ε
egy dimenzió nélküli szám, amely pl.
kapacitás mérésekkel határozható meg. A dielektrikummal kitöltött kondenzátor
kapacitása
r
ε
-szer nagyobb, mint az üres (levegővel töltött) kondenzátoré. Azonos
anyagi minőség esetén a halmazállapottól is függ az
r
ε
értéke, pl. víz esetén
r
ε
=81, míg jégre
r
ε
= 3.
2. Az alapkísérletünket úgy is elvégezhetjük, hogy a kondenzátor lapjai között pl. egy
akkumulátor segítségével állandó feszültséget biztosítunk.
A körbe iktatott ballasztikus galvanométer segítségével kimutatható, hogy a
dielektrikum behelyezésével a kondenzátor töltése Q
0
–ról 0
Q Q
r
⋅ · ε
-ra nő.
Az
C
Q
C
Q
C
Q
U
r
·

· ·
0
0
0
0
ε
- ből következik, hogy
0 0
Q
Q
C
C
r
· · ε
.
Ha Q
0
töltéssel feltöltött kondenzátor lapjai közé dielektrikumot helyeztünk, miközben
a lapok geometriáját változatlanul hagyjuk, akkor a kondenzátor feszültsége
lecsökken. Ez csak úgy lehetséges, hogy ha a térerősség is lecsökken:
U
0
= E
0
d
U = Ed
E
E
U
U
r
0 0
· · ε
32 Készítette: Nagy Ignác
Fizika 10.
0
0
ε
E
E ·
A vákuumba helyezett bármilyen töltésrendszertől eredő elektrosztatikus tér
térerőssége mindenütt
r
ε
-szer kisebb lesz, ha – a töltéseket változatlanul hagyva – a
teret
r
ε
dielektromos állandójú, végtelen kiterjedésű homogén közeggel töltjük ki.
Azaz egy ilyen rendszerbe behelyezve egy töltést az erőhatás ( QE < QE
0
) olyan,
mintha kevesebb töltés lenne jelen a térben. Ezért a Gauss-tétel vákuumbeli alakja
végtelen homogén dielektrikum esetén csak úgy érvényes, ha a Q
v
valódi töltések
helyébe a
r
v
Q
ε
úgynevezett szabad töltéseket írjuk, vagy dielektrikumok esetében a
tapasztalat E térerősség helyett az
E
r
⋅ ε
(CGS) illetve
E
r
⋅ ⋅ ε ε
0
(SI)
r
vi
Q
ε
π

· Ψ
4
illetve ∑

· Ψ
r
vi
Q
ε ε
0
.
Ebből arra kell következtetnünk, hogy a zárt felületen belül a töltések összege kisebb,
mintha a dielektrikum nem volna ott. Ez csak úgy lehetséges, hogy a dielektrikum
behelyezésével olyan töltéseknek kell megjelenni, amelyek térerőssége az eredeti
töltések térerősségének egy részét kompenzálja és így csökken az eredő térerősség.
A Gauss-tétel formáját változatlanul hagyhatjuk, ha bevezetünk egy újabb fizikai
mennyiséget az úgynevezett dielektromos eltolódási vagy gerjesztettségi vektort
E D
r
⋅ · ε
(CGS) illetve
E D
r
⋅ ⋅ · ε ε
0
(SI)
ahol E a dielektrikumban a térerősség.
A D dielektromos eltolódási vektor ugyanúgy jellemezhető erővonalakkal mint az E
vektor. A definícióból következik, hogy végtelen homogén dielektrikumban a D és E
vektorok egyirányúak, de a D vonalak sűrűsége bármely helyen
r
ε
-szer (CGS)
illetve
r
ε ε ⋅
0
-szer (SI) nagyobb mint az E vonalak sűrűsége.
A D bevezetésével a Gauss-tétel:


⋅ ·
vi
g
n
Q df D π 4
; ∑
⋅ · Ψ
vi
Q π 4 '
(CGS)


·
g
vi n
Q df D
; ∑
· Ψ
vi
Q '
(SI)
Egy tetszőleges zárt felületen átmenő eltolódási fluxus egyenlő a zárt felületen
belüli valódi töltések algebrai összegének π 4 -szeresével (CGS) illetve a töltések
algebrai összegével (SI).
Ez azt jelenti, hogy a D vektor forrásai a Q
vi
valódi töltések, míg az E vektor forrásai a
r
vi
Q
ε
szabad töltések.
Feladatok
1. Mekkora lesz a kondenzátorok eredő kapacitása, ha 1 μF és 5 μF kapacitású
kondenzátorokat először párhuzamosan, majd sorba kapcsoljuk egymással?
Megoldás:
33 Készítette: Nagy Ignác
Fizika 10.
C
1
= 10
-6
F
C
2
= 5
.
10
-6
F
Párhuzamos: C = C
1
+ C
2
= 6
.
10
-6
F
Soros:
F
C C
C C
C
7
2 1
2 1
10 3 , 8

⋅ ·
+
·
2. Mekkora feszültséget kell egy 16 μF-os kondenzátorra kapcsolni, hogy
energiája 20 J legyen?
Megoldás:
C = 1,6
.
10
-5
F
W = 20 J
2
2
1
CU W ·
V
C
W
U 14 , 1581
2
· ·
3. Sorosan kapcsolunk egy 4 μF-os és egy 6μF-os kondenzátort. Mekkora
töltéstől töltődik fel a rendszer 220 V-ra?
Megoldás:
C
1
= 4
.
10
-6
F
C
2
= 6
.
10
-6
F
U = 220 V
F
C C
C C
C
6
2 1
2 1
10 4 , 2

⋅ ·
+
·
Q = CU = 5,28
.
10
-4
C
4. Mekkora annak a kondenzátornak az elektrosztatikus energiája, amelyet
250 V-os feszültségre 8
.
10
-2
C töltés tölt fel?
Megoldás:
U = 250 V
Q = 0,08 C
J QU W 10
2
1
· ·
5. Kondenzátorlemezek közé, a lemezekkel párhuzamosan 10000 km/s sebességű
elektron érkezik. Mekkora az elektron eredeti mozgásirányától számított
eltérülése, miközben a lemezek közötti homogén elektromos térben az eredeti
irányban 5 cm-t mozdul el? (d = 6 cm ; U = 300 V)
Megoldás:
v
0
= 10
7
m/s
d = 6 cm
x = 0,05 m
34 Készítette: Nagy Ignác
Fizika 10.
U = 300 V
F = EQ =
Q
d
U
Newton II. törvénye szerint:
ma Q
d
U
·
dm
UQ
a ·
Az elektron y irányú elmozdulása t idő alatt:
2
2
t
a
y ·
x irányú elmozdulása: x = v
0

.
t
cm m
mdv
UQx
x
v
a
y 1 , 1 10 1 , 1
2 2
2
2
0
2
2
2
0
· ⋅ · · ⋅ ·

6. Mekkora lesz az eredetileg 250 μF-os kondenzátor kapacitása, ha lemezei közé
a távolság 1/5 részében a lemezekkel párhuzamosan az előzőekkel egyenlő
területű és alakú vékony vezető lemezt helyezünk?
Megoldás:
C = 2,5
.
10
-4
F
A fémlemez behelyezésével két egymással sorosan kapcsolt kondenzátor
együttesét kapjuk.
C
C
C
C C
C C
C C
C · ·
+

·
+
·
4
25
4
25
)
4
5
5 (
4
5
5
2 1
2 1
7. Egy 150 V-ra töltött 2 μF-os és egy 100 V-ra töltött 3 μF-os kondenzátort
párhuzamosan kapcsolunk úgy, hogy az egynemű töltéseket tároló
fegyverzeteket kötjük össze. Mekkora a feszültség az így kapott kondenzátor
fegyverzetei között?
Megoldás:
U
1
= 150 V
U
2
= 100 V
C
1
= 2
.
10
-6
F
C
2
= 3
.
10
-6
F
Q
1
= U
1
C
1
Q
2
= U
2
C
2
C
Q
U ·
Q = Q
1
+ Q
2
= U
1
C
1
+ U
2
C
2
C = C
1
+ C
2
V
C C
C U C U
U 120
2 1
2 2 1 1
·
+
+
·
35 Készítette: Nagy Ignác
Fizika 10.
8. Az egymástól d távolságra levő, egyenként A területű kondenzátorlemezek
közötti teret fele-fele arányban
1
ε
, illetve
2
ε
dielektromos állandójú
szigetelőanyag tölti ki. Mekkora a kondenzátor kapacitása?
Megoldás:
Ezt a két dielektrikumos kondenzátort két párhuzamosan kapcsolt kondenzátor
együttesének foghatjuk fel:
d
A
d
A
C C C
2 2
0 2 0 1
2 1
ε ε ε ε
+ · + ·
( )
d
A
C
2
2 1 0
ε ε ε +
·
A nevezőben azért szerepel a 2-es szorzó, mert A/2 felületű lemezek
kapacitását számítottuk.
2. AZ ELEKTROMOS EGYENÁRAM
2.1Az elektromos áram

1.
36 Készítette: Nagy Ignác
Fizika 10.
A fapálca mentén elhelyezett papírcsíkok a feltöltött fémtesthez közelebbi helyeken
nagyobb, a földeléshez közelebb eső helyeken pedig kisebb feszültséget jeleznek.
Itt a töltések egy fapálca – mint kismértékben vezető anyag – mentén jönnek
áramlásba, a töltést hordozó anyagi közeg (a fapálca) azonban nem vesz részt a
mozgásban. Az ilyen módon kialakuló áramlásokat vezetési áramoknak nevezzük. A
vezetési áramban csak a töltés mozog, a töltéshordozó anyag nem vesz részt a
mozgásban.
2. Az elektromos töltések meghatározott irányú áramlása a vezetőben az
elektromos áram.
3. A) Az elektromos áram iránya (megállapodás szerint) a pozitív töltéshordozók
haladási iránya.
B) Az elektromos áram iránya megállapodás szerint a pozitív potenciálú hely felől, a
negatív, illetve a kisebb mértékben pozitív potenciálú hely felé mutat.
Megjegyzés: Ha negatív töltések áramlanak, akkor az egyezményes áramirány épp
ellentétes a töltések valóságos mozgási irányával. A fémes vezetőket
mindig ez jellemzi, mert a fémekben csak negatív töltések (elektronok)
képesek áramlásra.
4. A vezető keresztmetszetén áthaladó töltésmennyiség és a töltés áthaladásához
szükséges idő hányadosával meghatározott fizikai mennyiség az áramerősség.
Jele: I
t
Q
I ·
Mértékegysége:
A
s
C
1 1 ·
5. Azt az áramot, amelynek az iránya nem változik, egyenáramnak nevezzük.
37 Készítette: Nagy Ignác
Fizika 10.
Amennyiben az áram erőssége is minden időben ugyanakkora, az áramlás
stacionárius.
I (A)
t (s)

Feladatok
1. Hány elektron halad át a 4,5 V-os zseblámpa izzószálán 1 perc alatt, 0,2 A
áramerősség mellett?
Megoldás:
U = 4,5 V
t = 60 s
I = 0,2 A
Q = It = 12 C
db ,
e
Q
N
19
10 5 7 ⋅ · ·
2. A 2000 V-ra feltöltött 5 μF-os kondenzátor fegyverzeteit rézhuzallal
összekötve, a vezetőben 0,001 s-ig folyik áram. Mekkora az átlagos
áramerősség?
Megoldás:
U = 2000 V
t = 0,001 s
C = 5
.
10
-6
F
Q = CU = 0,01 C
A
t
Q
I 10 · ·
3. Egy akkumulátor 5 órán keresztül 10 A erősségű áramot képes szolgáltatni
(az akkumulátor 50 amperórás). Hány coulomb töltés halad át az
akkumulátor áramkörén?
Megoldás:
t = 18000 s
I = 10 A
Q = It = 1,8
.
10
5
C
38 Készítette: Nagy Ignác
Fizika 10.
4. 50 Ah töltéssel rendelkező feszültségforrást (akkumulátort) 12 A erősségű
árammal terhelünk. Mennyi ideig folyik az áram?
Megoldás:
I = 12 A
Q = 1,8
.
10
5
C
h , s ,
I
Q
t 167 4 10 5 1
4
· ⋅ · ·
5. Egy tranzisztoros rádiókészüléket 0,1 amperórás gombakkumulátor táplál.
Mennyi ideig tud üzemeltetni az akkumulátor egy 5 mA áramfelvételű
készüléket?
Megoldás:
I = 0,005 A
Q = 360 C
h s
I
Q
t 20 72000 · · ·
2.2 Az elektromos ellenállás (Ohm törvénye)
1. Kísérlet
Kapcsoljunk különböző feszültségeket kb. 0,5 m hosszú krómnikkel huzal
végpontjaihoz, és mérjük meg minden esetben a huzalban folyó áram erősségét!
Készítsük el a feszültség-áramerősség grafikont!
 Ismételjük meg a mérést, és készítsünk grafikont több különböző anyagú és
különböző méretű huzallal!
Anyag:
l =
Anyag:
l =
Anyag:
l =
U (V) I (A) U (V) I (A) U (V) I (A)
1.
2.
3.
4.
5.
39 Készítette: Nagy Ignác
Fizika 10.
U (V)
I (A)
I U
2. Ohm törvénye
Valamely vezetőre kapcsolt feszültség és az abban haladó áram erőssége között
egyenes arányosság van.
U ~ I
állandó
I
U
·
I
U
R ·
A feszültség és az áramerősség hányadosával meghatározott fizikai mennyiség
jellemző az adott vezetőre, az adott vezető ellenállása.
Mértékegysége:
Ω ·1
A
V
1
1 Ω az ellenállása annak a vezetőnek, amelyben 1 V feszültség 1 A erősségű
áramot tart fenn.
3.
állandó
U
I
·
G
U
I
·
G : vezetőképesség
G
R
1
·
Feladatok
1. Mekkora annak a vezetőnek az ellenállása, amelyben a végeire kapcsolt 6,8 V
feszültség hatására 1,4 A erősségű áram folyik?
40 Készítette: Nagy Ignác
Fizika 10.
Megoldás:
U = 6,8 V
I = 1,4 A
Ω · · 86 4,
I
U
R
2. Árammérő belső ellenállása 0,05 ohm. A műszer végkitérésben 6 A-t jelez.
Mekkora a feszültség a műszertekercs két kivezetése között?
Megoldás:
R = 0,05 Ω
I = 6 A
U = RI = 0,3 V
2.3 A fémes vezető ellenállása
1. Kísérlet
Állandó feszültség mellett változtassuk a huzalhosszat, és a mért áramerősségből
határozzuk meg az egyenes huzalhosszakhoz tartozó ellenállásokat!
l (m) I (A) U (V) R ( Ω)
1.
2.
3.
4.
5.
R ( Ω)
41 Készítette: Nagy Ignác
Fizika 10.
l (m)
R l
 Azonos hosszúságú, de különböző
keresztmetszetű huzalokkal ismételjük meg az előbbi kísérletet!
l = m
A (m
2
) I (A) U (V) R ( Ω)
1.
2.
3.
4.
5.
R ( Ω)
A (m
2
)
R
A
1
R ~
A
l
A
l
R ⋅ ρ ·
42 Készítette: Nagy Ignác
Fizika 10.
ρ : fajlagos ellenállás
Mértékegysége: 1 m Ω
2. Megjegyzés:
A) A vezetők ellenállása függ a hőmérséklettől.
B) Növekedő hőmérséklettel a fémek ellenállása nő, a széné, a félvezetőké általában
csökken.
C)
t R R
0
∆ ⋅ α ⋅ · ∆

( ) t 1 R R
0
∆ ⋅ α + ⋅ ·


C
1
004 , 0
0
≈ α
Feladatok
1. A 4 km hosszú, kétvezetékes katonai híradóvonal ellenállása 80 ohm. A
vezeték zárlatos. Mekkora távolságra van a zárlat a vezeték végétől, ha ott 5 V
feszültség mellett 0,2 A-t mértek? (
m
mm
0175 , 0
2

· ρ )
Megoldás:
R = 80 Ω
I = 0,2 A
l = 4000 m
U = 5 V
m
mm
,
2
0175 0

· ρ
Ω · · 25
I
U
' R
A
l
R ⋅ · ρ
2
875 0 mm ,
R
l
A ·

·
ρ
A
' l
' R ⋅ · ρ
43 Készítette: Nagy Ignác
Fizika 10.
2. Egy főzőlap fűtőszála 20
0
C-on 76 ohm. Mekkora az ellenállás üzem közben,
ha az üzemi hőmérséklet 380
0
C? A krómnikkel huzal hőmérsékleti
együtthatója 0,00025
C
1
0
.
Megoldás:
C t
0
360 · ∆
C
,
0
4
1
10 5 2

⋅ · α
R
0
= 76 Ω
( ) Ω · ∆ + ⋅ · 84 82 1
0
, t R R α
3. Mekkora hőmérsékletre melegedett fel az a motor, amelynek tekercselése –
közvetlenül az üzemeltetés után mérve - , 1,36 ohm ellenállású? A tekercs
ellenállása 20
0
C-on 1,2 ohm. A rézhuzal hőmérsékleti együtthatója
3,92
.
10
-3

C
1
0
.
Megoldás:
Ω · 2 1
20
, R
Ω · 36 1, R
t
C
1
10 92 , 3
0
3 −
⋅ · α
t R R
20
∆ α · ∆
C 34
R
R
t
0
20
·
⋅ α

· ∆
t = t +
C 54 t
0
· ∆
4. Egy távbeszélőkábel érpárja zárlatos. A kábel 1 mm átmérőjű rézhuzalból
készült. Egy csatlakozási ponton 6 V feszültség mellett 2,4 A-es áramot
mértek. Mekkora távolságra van a zárlat helye a mérési ponttól?
(
m
mm
0175 , 0
2

· ρ )
Megoldás:
U = 6 V
I = 2,4 A
d = 1 mm
m
mm
0175 , 0
2

· ρ
44 Készítette: Nagy Ignác
m
A ' R
' l 1250 · ·
ρ
Fizika 10.
Ω · · 5 , 2
I
U
R
2.4 Ellenállások kapcsolása
1. Ellenállások soros kapcsolása:
45 Készítette: Nagy Ignác
Fizika 10.
A megfigyelések szerint az áramkörbe sorba kapcsolt n számú ellenállás mindegyikében
ugyanakkora erősségű áram folyik. Az áram erőssége az áramkör minden pontjában
azonos.
I
1
= I
2
= I
3
= I
A sorba kapcsolt ellenállásokon mért feszültségek összege egyenlő a két szélső pont
között mért, vagyis az áramot fenntartó feszültséggel:
U = U
1
+ U
2
+ …+ U
n
.
Ha e sorosan kötött fogyasztók ellenállása R
1
, R
2
, … , R
n
, akkor – minthogy valamennyi
fogyasztón keresztül ugyanaz az I áram folyik:
I
R
U
...
R
U
R
U
n
n
2
2
1
1
· · · ·
.
Eszerint a sorosan kapcsolt fogyasztók végpontjai között mért feszültségek egyenesen
arányosak az egyes fogyasztók ellenállásával.
Az az R ellenállás, amelyet az összes R
1
, R
2
, … , R
n
ellenállás helyére kötve az
áramkörben az áramerősség nem változik, a sorosan kötött ellenállások eredője.
Az egyes fogyasztókon mért részfeszültségek:
U
1
= I
.
R
1
; U
2
= I
.
R
2
; … ; U
n
= I
.
R
n
A sorosan kapcsolt ellenállások két szélső pontja között mért feszültség:
U = IR
U = U
1
+ U
2
+ U
3
+ … + U
n
IR = IR
1
+ IR
2
+ IR
3
+ … + IR
n
= I
.
( R
1
+ R
2
+ … + R
n
)
R = R
1
+ R
2
+ R
3
+ … + R
n
Az ellenállások soros kapcsolása esetén az eredő ellenállás egyenlő a részellenállások
összegével.
2. Ellenállások párhuzamos kapcsolása:
46 Készítette: Nagy Ignác
Fizika 10.
A mérések szerint – áramelágazás esetén – az egyes ágakban mért áramerősségek összege
egyenlő a főágban mért áramerősséggel.
n számú párhuzamosan kapcsolt fogyasztó esetén:
I = I
1
+ I
2
+ …+ I
n
Valamennyi párhuzamosan kapcsolt fogyasztó végpontjai között a feszültség ugyanakkora
(U):
U
1
= U
2
= … = U
n
= U
Ha a párhuzamosan kötött fogyasztók ellenállása R
1
, R
2
, … , R
n
, akkor Ohm törvénye
szerint:
I
1
R
1
= I
2
R
2
= … = I
n
R
n
= U
Eszerint áramelágazás esetén az egyes ágakban mért áramerősségek fordítottan arányosak
az egyes ágak ellenállásával.
Az az R ellenállás, amelyet az összes R
1
, R
2
, … , R
n
ellenállás helyére kötve, a főágban
az áramerősség nem változik, a párhuzamosan kötött ellenállások eredője.
Az egyes ágakban az áramerősségek:
Rn
U
I ; ... ;
R
U
I ;
R
U
I
n
2
2
1
1
· · ·
.
A főágban folyó áram erőssége:
R
U
I ·
Kirchhoff törvénye szerint:
n 2 1
R
U
...
R
U
R
U
R
U
+ + + ·
47 Készítette: Nagy Ignác
Fizika 10.
n 2 1
R
1
...
R
1
R
1
R
1
+ + + ·
Az ellenállások párhuzamos kapcsolása esetén az eredő ellenállás reciproka egyenlő
az egyes ellenállások reciprokainak összegével.
Feladatok
1. Egy 300 ohmos ellenállással párhuzamosan kapcsolunk egy ismeretlen ellenállást,
majd ezekkel sorosan egy 150 ohmos ellenállást. Mekkora az ismeretlen ellenállás
értéke, ha az egész rendszer eredő ellenállása 300 ohm?
Megoldás:
R
e
= 300 Ω
R
e
= R’ + 150
R’ = 150 Ω
R’ =
R R
R R
+

1
1
R = 300 Ω
2. Három ellenállást párhuzamosan kapcsolunk. Közülük kettő értékét ismerjük.
20 ohm, illetve 5 ohm. Mekkora a harmadik ellenállás, ha az eredő ellenállás 1
ohm?
Megoldás:
48 Készítette: Nagy Ignác
Fizika 10.
R
e
= 1 Ω
3 2 1
1 1 1 1
R R R R
e
+ + ·
2 1 3 1 3 2
3 2 1
R R R R R R
R R R
R
e
+ +
·
Ω · 33 1
3
, R
3. Egy 600 ohm ellenállású fogyasztóban 20 mA erősségű áram folyik. Mekkora
ellenállást kell vele sorba kapcsolni, hogy változatlan feszültség mellett az
áramerősség 12 mA legyen?
Megoldás:
R
1
= 600 Ω
U = állandó
I
1
= 0,02 A
I
2
= 0,012 A
U = R
1
I
1
= 12 V
Ω · · 1000
I
U
R
e
R
e
=R
1
+R
2
R
2
= 400 Ω
4. 220 V-os hálózatra sorba kapcsolunk egyenként 60 ohm ellenállású és 0,2 A-es
izzókat. Hány db izzót kell a hálózatra sorba kapcsolnunk?
Megoldás:
R
1
= 60 Ω
U’ = 220 V
I
1
= 0,2 A
U = R
1
I
1
= 12 V
U’ = nU
33 18,
U
' U
n · ·
49 Készítette: Nagy Ignác
Fizika 10.
5. Mekkora az ábrán látható hálózat ellenállása?
Megoldás:
Jobbról balra haladva a két R/2 értékű ellenállás sorosan, hozzájuk R
párhuzamosan kapcsolódik. Az így kapott részeredő ismét R/2, majd a
következő ellenállást is figyelembe véve az eredő R, aztán újból R/2 és így
tovább, minden ismétlődik elölről. Az eredő ellenállás értéke tehát R/2-vel
egyenlő, amikor az utolsó ellenállás, amelyen mérünk R, és R-rel, amikor az
utolsó ellenállás R/2.
6. Mekkora az ábrán látható lánc eredő ellenállása?
50 Készítette: Nagy Ignác
Fizika 10.
Megoldás:
....
R R R
R R
e
+ + + + ·
8 4 2
R
e =

,
_

¸
¸
+ + + + ⋅ ... R
8
1
4
1
2
1
1
q = 0,5 a
1
= R
1
11


⋅ ·
q
q
R R
n
e
Ha n
∞ →
, akkor q mert , q
n
0 → <1
R
q
R
R
e
2
1
·

·
7. Egy gépkocsiizzó adatai 6 V és 5 A. Mekkora ellenállás sorbakapcsolásával
használhatnánk 220 V feszültségen? Mekkora az eredő ellenállás?
Megoldás:
U
1
= 6 V
U
2
= 214 V
I = 5 A
Ω · · 2 1
1
1
,
I
U
R
Ω · · 8 42
2
2
,
I
U
R
R
e
= R
1
+ R
2
= 44 Ω
8. Kapcsoljunk 100 ohm és 150 ohm ellenállásokat párhuzamosan. Mekkora a
mellékágban folyó áram erőssége, ha a főágban folyó áram erőssége 100 mA?
Megoldás:
51 Készítette: Nagy Ignác
Fizika 10.
R
1
= 100 Ω
R
2
= 150 Ω
I = 0,1 A
2 1
2 1
R R
R R
R
+
·
= 60 Ω
U = RI = 6 V
A ,
R
U
I 06 0
1
1
· ·
A ,
R
U
I 04 0
2
2
· ·
2.5 Ohm törvénye teljes áramkörre

9. Kísérlet:
Mérjük meg a zsebtelep feszültségét fogyasztó nélkül, majd akkor, ha az izzót is
rákapcsoljuk! (Az utóbbi esetben mért feszültség kisebb.)
10. A) A terheletlen áramforrás sarkain mért U
0
feszültség üresjárási feszültség vagy
elektromotoros erő ( ε ).
B) A terhelt áramforrás sarkain mért U
k
feszültség a kapocsfeszültség.
C) Zárt áramforrás esetén nemcsak a fogyasztóban, vezetéken, az úgynevezett külső
ellenálláson át folyik áram ( R
k
), hanem az áramforráson keresztül is, aminek szintén
van ellenállása, az úgynevezett belső ellenállása ( R
b
).
A külső ellenállásra jutó feszültség:
U
k
= IR
k
, ahol R
k
a külső ellenállás.
A feszültségforrás belső R
b
ellenállására jutó feszültség:
52 Készítette: Nagy Ignác
Fizika 10.
U
b
= IR
b
, ahol R
b
a belső ellenállás.
Az üresjárási feszültség megoszlik a külső és belső ellenálláson:
U
0
= U
k
+ U
b
U
0
= I
.
( R
k
+ R
b
)
A zárt áramkörben folyó áram erőssége:
b k
R R
U
I
+
·
0
Ez az összefüggés Ohm törvénye a teljes áramkörre.
11. Áramforrások kapcsolása:
 Soros kapcsolás
U
0e
= n
.
U
0
R
be
= n
.
R
b
k b
0
k be
e 0
R R n
U n
R R
U
I
+ ⋅

·
+
·
 Párhuzamos kapcsolás
53 Készítette: Nagy Ignác
Fizika 10.
U
0e
= U
0
R
be
=
n
R
b
n
nR R
U
R
n
R
U
I
k b
0
k
b
0
+
·
+
·
k b
0
nR R
nU
I
+
·
Feladatok
54 Készítette: Nagy Ignác
Fizika 10.
1. Mekkora feszültségre töltődtek fel a kondenzátorok az ábra szerinti
kapcsolásban, ha tudjuk, hogy a 8 V elektromotoros erejű telepen rövidzár
esetén négyszer akkora áram folyik, mint amikor az R ellenállást kapcsoljuk
rá? A két kondenzátor kapacitásának aránya 1:2.
Megoldás:
0
ε
= U = 8 V
b
max
R
U
I ·
(1)
b
R R
U
I
+
·
(2)
I
max
= 4I
(1) + (2) :
3
R
R
b
·
U
k
= IR =
V R
R R
U
b
6 · ⋅
+
Kondenzátorok:
1
1
C
Q
U ·

2
2
C
Q
U ·
1
2
2
1
C
C
U
U
·
A feszültségek fordítottan arányosak a kapacitásokkal, tehát a 6 V a két
kondenzátoron 2:1 arányban oszlik meg:
U
1
= 4 V ; U
2
= 2 V
2. Egy 15 V elektromotoros erejű telep sarkaira kapcsolt 10 ohm ellenállású
fogyasztón 1 A erősségű áram folyik.
A) Mekkora a telep belső ellenállása?
B) Mekkora a feszültség a belső ellenálláson?
C) Mekkora a kapocsfeszültség?
Megoldás:
55 Készítette: Nagy Ignác
Fizika 10.
V 15
0
· ε
I = 1 A
R
k
= 10 Ω
A)
b k
R R
I
+
ε
·
0

Ω ·
⋅ − ε
· 5
0
I
R I
R
k
b
B) U
b
= R
b
I = 5 V
C) U
k
= R
k
I = 10 V
3. Mekkora a belső ellenállása a lapos zseblámpatelepnek, ha sarkain terhelés
nélkül 4,5 V, 18 ohmos zsebizzón keresztül zárva 3 V feszültség mérhető?
Megoldás:
A
R
U
I
k
k
6
1
· ·
b
b
R
U
I ·
b
R
,5 1
6
1
·
R
b
= 9 Ω
4. 20 db 10 V-os akkumulátort használnak. Az akkumulátorok belső ellenállása
0,1 ohm. A külső ellenállás 60 ohm. Mekkora erősségű áramot kaptunk, ha az
akkumulátorokat sorba kapcsolták? Mekkorát, ha párhuzamosan?
Megoldás:
n = 20
U
0
= 10 V
R
b
= 0,1 Ω
R
k
= 60 Ω
56 Készítette: Nagy Ignác
Fizika 10.
 Soros
A ,
R R n
U n
R R
U
I
k b k be
e
226 3
0 0
·
+ ⋅

·
+
·
 Párhuzamos
A ,
R n R
U n
R
n
R
U
I
k b
k
b
1666 0
0 0
·
⋅ +

·
+
·
5. Mekkora az áramforrás elektromotoros ereje és belső ellenállása, ha sarkaira 6
ohm ellenállást kötve 1 A, 16 ohm ellenállást kötve 0,5 A az áramerősség az
áramkörben?
Megoldás:
I
1
= 1 A
I
2
= 0,5 A
R
k1
= 6 Ω
R
k2
= 16 Ω
b k
R R
U
I
+
·
1
0
1
I
2
=
b k
R R
U
+
2
0
R
b
= 4 Ω
U
0
= 10 V
6.
57 Készítette: Nagy Ignác
Fizika 10.
Mekkora a feszültség a kondenzátoron? Az ellenállás 20 ohmos, a telep
elektromotoros ereje 6V, belső ellenállása 4 ohm.
Megoldás:
ε
= 6 V
R = 20 Ω
R
b
= 4 Ω
b k b b
U U IR IR ) R R ( I + · + · + ⋅ · ε
b
R R
I
+
ε
·
V
R R
R
U
b
k
5 · ε ⋅
+
·
7.
58 Készítette: Nagy Ignác
Fizika 10.
Az ábrán látható kapcsolásban a K kapcsoló 1 állásában az ampermérő 1,2 A
áramot jelez. Amikor a kapcsolót a 2 állásra fordítjuk, a mért áramerősség 1 A.
Mekkora az R ellenállás és a telep elektromotoros ereje? A telep belső
ellenállása elhanyagolható, míg az ellenállások értéke: R
1
= 1 Ω, R
2
= 6 Ω ,
R
3
= 12 Ω .
Megoldás:
R
1
= 1 Ω
R
2
= 6 Ω
R
3
= 12 Ω
I
1
= 1,2 A
I
2
= 1 A
1 állás:
Ω ·
+

+ · 5
3 2
3 2
1 1
R R
R R
R R
e
V R I
e
6
1 1
· ⋅ · ε
2 állás:
( )
R R R
R R R
R R
e
+ +
+ ⋅
+ ·
3 2
3 2
1 2
R
e2
= 6 Ω
R = 18 Ω
59 Készítette: Nagy Ignác
Fizika 10.
8. A telepre kapcsolt R
1
= 28 ohm értékű ellenálláson I
1
= 0,2 A, a második
esetben pedig az R
2
= 13 ohm értékű ellenálláson I
2
= 0,4 A erősségű áram
folyik. Mekkora a telep elektromotoros ereje és belső ellenállása?
R
1
= 28 Ω
R
2
= 13 Ω
I
1
= 0,2 A
I
2
= 0,4 A
b
R R
U
I
+
·
1
0
1
I
2
=
b
R R
U
+
2
0
R
b
= 2 Ω
9. 19 db 12 V-os akkumulátort használnak. Az akkumulátorok belső ellenállása
0,1 ohm. A külső ellenállás 50 ohm. Mekkora erősségű áramot kaptunk, ha az
akkumulátorokat sorba kapcsolták? Mekkorát, ha párhuzamosan?
Megoldás:
N = 19
U
0
= 12 V
R
b
= 0,1 Ω
R
k
= 50Ω
Sorosan:
A ,
R nR
nU
R R
U
I
k b k be
e
4 4
0 0
·
+
·
+
·
 Párhuzamosan:
A ,
R n R
nU
R
n
R
U
I
k b
k
b
24 0
0 0
·
⋅ +
·
+
·
1.10 Az áram hőhatása, munkája és teljesítménye
12. Ha a fogyasztón U feszültség és Q töltés halad át rajta, akkor W = UQ.
A töltésmennyiség kifejezhető az áramerősséggel és az idővel: Q = t I ∆ ⋅ .
Az elektromos munka:
t I U W ∆ ⋅ ⋅ ·
Mértékegysége: 1 Vas = 1 J
60 Készítette: Nagy Ignác
Fizika 10.
13. Elektromos teljesítmény:
t
W
P ·
I U
t
t I U
P ⋅ ·

∆ ⋅ ⋅
·
P = UI
Mértékegysége: 1 VA = 1 W
1 Wh = 3600 J
1 kWh = 3,6
.
10
6
J
14. Az elektromos áram hőhatását molekulárisan értelmezve:
 Ha az együttesen Q töltéssel rendelkező elektronok az U feszültség
következtében akadály nélkül haladnának a vezetőben, akkor gyorsuló
mozgással mind nagyobb sebességre tennének szert. Ebben az esetben az
elektromos tér munkája teljes egészében az elektronok mozgási energiáját
növelné.
 A vezető felmelegedését úgy magyarázzuk, hogy az elektromos térben a töltések
a feszültség hatására nem gyorsulnak, hanem a sűrűn ismétlődő ütközések révén
az elektromos tér munkájával egyező mozgási energiájuk nagy részét átadják a
vezető rendezetlen hőmozgást végző részecskéinek. A vezető részecskéinek
átlagsebessége és így mozgási energiája is növekszik. Ezzel a vezető belső
energiája és hőmérséklete is növekszik.
15. Joule-Lenz törvény:
Az R ellenállású vezetékszakaszon leadott energia egyenesen arányos a szakasz
ellenállásával, az áramerősség négyzetével és az idővel.
W = Q
Q = UIt
t
R
U
t R I W
2
2
⋅ · ⋅ ⋅ ·
61 Készítette: Nagy Ignác
Fizika 10.
Feladatok
1. Mekkora árammal terhelhető az 5000 ohmos, 2 W jelzésű huzalellenállás?
Megoldás:
R = 5000 Ω
P = 2 W
P = R
.
I
2
A 02 , 0
R
P
I · ·
2. Mekkora hőmennyiség melegíti fel 1 óra alatt azt a főzőlapot, amelynek
izzószálában 220 V feszültség mellett 2,5 A áram halad?
Megoldás:
t = 3600 s
U = 220 V
I = 2,5 A
W = UIt = 1,98
.
10
6
J
3. Két 200 W-os 220 V-ra készült fütőtestet
A) sorba, majd
B) párhuzamosan kapcsolva 220 V-os hálózatra kötünk.
Mekkora teljesítményt szolgáltat a rendszer az első, illetve a második esetben?
Megoldás:
A) Soros
1
2
1
R
U
P ·
R
1
: eredő ellenállás
Egy fűtőtest ellenállása:
P
U
R
2
·
R
1
= 2R
W
P
P
U
U
P 100
2
2
2
2
1
· ·

·
B) Párhuzamos
2
2
R
R ·
W P
P
U
U
R
U
P 400 2
2
2
2
2 2
2
· · · ·
62 Készítette: Nagy Ignác
Fizika 10.
4. A) Mekkora ellenállást kell sorbakötni az R = 3 ohmos külső ellenállással,
hogy az R
b
= 6 ohm belső ellenállású telep által a külső eredő ellenálláson
leadott teljesítmény ne változzék?
B) Mekkora ez a teljesítmény, amikor az elektromotoros ereje 90 V?
C) Mekkora a telep hatásfoka?
Megoldás:
R = 3 Ω
ε
= 90 V
R
b
= 6 Ω
P
1
= R I ⋅
2
1
' R I P ⋅ ·
2
2 2
R’ = R + R
x
R R
I
b
+
ε
·
1
' R R
I
b
+
ε
·
2
P
1
= P
2
2
2
2
2
) ' R R (
' R
) R R (
R
b b
+
ε
·
+
ε
Ω · · 12
2
R
R
' R
b
R
x
= 9 Ω
B)
W
) R R (
R
P
b
300
2
2
·
+
⋅ ε
·
C)
3
1
1
·
+
· · η
R R
R
P
P
b ö

3
2
2
·
+
· η
' R R
' R
b
5. Sorba kapcsolunk egy 10 ohm ellenállású, 9 W teljesítményre tervezett és
20000 ohm ellenállású, 8 W teljesítményre tervezett fogyasztót. Mekkora
feszültség kapcsolható a rendszerre, hogy egyik fogyasztó se legyen
túlterhelve?
Megoldás:
R
1
= 10 Ω
R
2
= 20000 Ω
P
1
= 9 W
P
2
= 8 W
R I P ⋅ ·
2
R
P
I ·
I
1
= 0,9487 A
I
2
= 0,02 A
U = I
2

.
(R
1
+ R
2
) = 400,2 V
6. 220 V feszültségre sorosan kapcsolunk egy 110 V, 40 W-os és egy 110 V,
60 W-os izzót. Mi történik?
63 Készítette: Nagy Ignác
Fizika 10.
Megoldás:
U = 220 V
U
1
= 110 V
U
2
= 110 V
P
1
= 40 W
P
2
= 60 W
Ω · · 5 302
1
2
1
1
,
P
U
R
Ω · · 6 201
2
2
2
2
,
P
U
R
R
e
= R
1
+ R
2
= 504,16 Ω
A ,
R
U
I
e
436 0 · ·
A ,
R
U
I
A ,
R
U
I
54 0
36 0
2
2
2
1
1
1
· ·
· ·
A kisebb teljesítményű izzó kiég, mert a megengedettnél nagyobb erősségű
áram halad át rajta.
7. Párhuzamosan kapcsolunk egy 225 ohm ellenállású, 100 W névleges
teljesítményű és egy 160 ohm ellenállású, 90 W névleges teljesítményű
fogyasztót. Mekkora feszültséget kapcsolhatunk a rendszerre?
Megoldás:
R
1
= 225 Ω
R
2
= 160 Ω
P
1
= 100 W
P
2
= 90 W
1
2
1
1
R
U
P ·
V R P U
V R P U
120
150
2 2 2
1 1 1
· ⋅ ·
· ⋅ ·
Tehát 120 V.
1.11 Kirchhoff törvényei
64 Készítette: Nagy Ignác
Fizika 10.
16. Kirchhoff I. törvénye:
Stacionárius árammal átjárt hálózat bármely P csomópontjába befolyó áramok
erősségének összege egyenlő a P-ből kilépő áramok erősségének összegével.
I
2
+ I
1
= I
3
+ I
4
+ I
5
A csomópontba befolyó és onnan elfolyó áramok erősségének algebrai
összege zérus.

·0
k
I
17. Kirchhoff II. törvénye:
65 Készítette: Nagy Ignác
Fizika 10.
Stacionárius árammal átjárt hálózat bármely zárt áramkörében az egyes
szakaszokhoz tartozó
k k
R I ⋅
feszültségesések összege egyenlő az áramkörben
ható
k
ε
elektromotoros erők összegével, ha az I
k
–kat és az
k
ε
-kat a választott
körüljárási iránynak megfelelő előjellel látjuk el.
I
k
–t és
k
ε
-t akkor vesszük pozitív előjellel, ha I
k
iránya és
k
ε
iránya (amely az
áramforrás negatív sarkától a pozitív felé mutat, vagyis annak az áramnak az
iránya, amelyet
k
ε
létrehozna), megegyezik a körüljárási iránnyal.
4 3 2 5 5 4 4 3 3 2 2 1 1
R I R I R I R I R I ε − ε − ε · − − + −
Ha viszont a megfelelő előjeleket magukba az I
k
–ba és
k
ε
-ba beleértjük, akkor
a huroktörvény általános alakja:
∑ ∑
ε · ⋅
k k k
R I
Feladatok
1. Határozzuk meg az ábrán látható hálózat eredő ellenállását az A és B
pontok között!
66 Készítette: Nagy Ignác
Fizika 10.
Megoldás:
67 Készítette: Nagy Ignác
Fizika 10.
Ω ·
· ε
· ⋅ ⋅ + · ε
·
·
· −
· − − −
· − − −
+
·
+ ·
· − −
· + − + −
· − −
· − + + −
⋅ · ε
· ⋅ + ⋅ − ⋅ −
· ⋅ − + ⋅ + ⋅ −
⋅ − + ⋅ − · ε
9
13
9
13
2
9
4
9
5
9
4
9
5
0 5 9
0 3 4 12
0
2
3
2
2 6
6
3
3 6 1
2 0 3 2 6
0 3 3 2 2
1 0 3 6
0 3 3 2
0 1 3 2
0 3 2 1
2 1
1
1 1 1
1 2
1 3
1 3
3 1 1 3
3 1
1 3
3 1
2
3 1 2
2 1 3
3 2 3 1 3
3 1 2
3 2 2 1 2
1
3 2 3 1 3
3 2 2 1 2
3 1 2 1
R
R I
I I I
I I
I I
I I
I I I I
I I
I I
I I
I
I I I : ) (
) ( I I I
I I I I I
) ( I I I
I I I I I
R I
I ) I I ( ) I I (
) I I ( I ) I I (
) I I ( ) I I (
2. Mekkora áram folyik az ábra szerinti A és B pontokat összekötő rövidzáron?
ε
= 6 V ; R = 3 Ω
68 Készítette: Nagy Ignác
Fizika 10.
Megoldás:
ε · ⋅ − + ⋅ −
· ⋅ + ⋅ −
· ⋅ + ⋅ −
R ) I I ( R ) I I (
R I R ) I I (
R I R ) I I (
3 1 2 1
3 1 3
2 1 2
2
0 2
0 2
I
1
= 1,5 A
I
2
= 1 A
I
3
= 0,5 A
I
AB
= I
2
– I
3
= 0,5 A
3. Mekkora áram folyik az R
3
ellenálláson az ábra szerinti kapcsolásban?
69 Készítette: Nagy Ignác
Fizika 10.
Ω · Ω · Ω · Ω · Ω · · ε · ε 5 R ; 10 R ; 8 R ; 1 R ; 3 R ; V 4 ; V 12
3 2 1 2 b 1 b 2 1
Megoldás:
A , I
A , I
R ) I I ( R I R I
R ) I I ( R I R I
b
b
7446 0
0173 0
1
2
3 1 2 2 2 2 2 2
3 2 1 1 1 1 1 1
·
− ·
⋅ − + + · ε −
⋅ − + + · ε
R
3
: I
1
– I
2
= 0,7612 A
4. Mekkora az áramerősség az ábra szerint összekapcsolt áramkörben?
70 Készítette: Nagy Ignác
Fizika 10.
Ω · · Ω · Ω · Ω · Ω · 1 , 0 R R ; 2 , 0 R ; 10 R ; 40 R ; 20 R
3 b 2 b 1 b 3 2 1
V 20 ; V 6 ; V 10 ; 01 , 0 R
4 3 2 1 4 b
· ε · ε · ε · ε Ω ·
.
Megoldás:
0
4 4 3 2 3 3 2 2 1 1 1
· ⋅ + ε − ⋅ + ⋅ + ⋅ + ε − ⋅ + ε + ⋅ + ε + ⋅
b b b b
R I R I R I R I R I R I R I
I = 0,0852 A
5. Az ábra szerinti kapcsolásban
V 2
2 1
· ε · ε
, R
b1
= 1 Ω , R
b2
= 2 Ω .
Mekkora a fogyasztó R
3
ellenállása, ha az első elemen átfolyó áram erőssége
I
1
= 1 A? Mekkora a másik elemen átfolyó I
2
és a fogyasztón átfolyó I
3
áramerősség?
71 Készítette: Nagy Ignác
Fizika 10.
Megoldás:
72 Készítette: Nagy Ignác
Fizika 10.
A , , I I I : R
R
R , R
A , I
I
R I R ) I I (
R I R ) I I (
b
b
5 1 5 0 1
3
2
0 1 5 0
5 0
0 1 2
0
0
2 1 3 3
3
3 3
2
2
1 1 1 3 2 1
2 2 3 1 2 2
· + · − ·
Ω ·
· − +
− ·
· +
· ⋅ + ε − ⋅ −
· ⋅ + ⋅ − + + ε
6. Az ábrán látható hálózatban az ellenállások értéke R
1
= 50 ohm, R
2
= 80 ohm,
R
3
= 100 ohm. A telepek elektromotoros ereje
V 1 ; V 5 , 1
2 1
· ε · ε
és a belső
ellenállásuk elhanyagolható. Határozzuk meg az AB ágban folyó áram
erősségét!
Megoldás:
73 Készítette: Nagy Ignác
Fizika 10.
0
3 2 1 1 1 1
· ⋅ − + ⋅ + ε − R ) I I ( R I
0
3 1 2 2 2 2
· ⋅ − + ⋅ + ε R ) I I ( R I
I
2
= 0 A
I
1
= 0,01 A
I
BA
= I
1
– I
2
= 0,01 A
7. Mekkora az ábrán látható rendszer eredő (az A és B pontok közötti)
ellenállása?
Megoldás:
74 Készítette: Nagy Ignác
Fizika 10.
I = I
1
+ I
2
I
2
= I
3
+ I
5
I
4
= I
1
+ I
5
R R
I
R
R I R I R I
R I R I I R
R I R I R I
R I R I
e
e
5
7
0 2
0 2
2
3 5 4
5 2 1
4 5 2
3 2
·
ε
·
· − ⋅ + ⋅
· ⋅ − ⋅ − ⋅
⋅ + ⋅ + ⋅ · ε
⋅ + ⋅ · ε
1.12 Mérőműszerek méréshatárának kiterjesztése
18. A mérőműszerek fontos jellemzője, hogy milyen méréshatárig használhatók.
75 Készítette: Nagy Ignác
Fizika 10.
Egy áramerősségmérő vagy egy feszültségmérő méréshatárán azt az áramerősséget,
illetve feszültséget értjük, amelynél a műszer mutatója végkitérésbe kerül.
19.
Áramerősség mérésnél sorosan kapcsoljuk a műszert a fogyasztóhoz, hogy a
mérni kívánt áram átfolyjon rajta.
A műszer akkor mér helyesen, ha kicsi a műszer ellenállása a fogyasztóéhoz
képest.
20.
A feszültségmérő műszer belső ellenállása nagy, azért hogy a fogyasztón
áthaladó áramerősséget ne csökkentse.
21. Árammérő műszer méréshatárának kiterjesztése:
76 Készítette: Nagy Ignác
Fizika 10.
R
s
: sönt ellenállás
I = I
a
+ I
s
s s b a
R I R I ·
s
b a
s
I
R I
R

·
22. Feszültségmérő műszer méréshatárának kiterjesztése:
U = U
e
+ U
v
R
e
: előtét ellenállás
b
v
e
e
R
U
R
U
·
77 Készítette: Nagy Ignác
Fizika 10.
v
b e
e
U
R U
R

·
Feladatok
1. Egy árammérő méréshatára 5 mA, belső ellenállása 20 ohm. Mekkora az
árammérővel párhuzamosan kapcsolt ellenállás, ha 500 mA-es áramerősség
mellett az árammérő végkitérést mutat?
Megoldás:
I
1
= 5 mA
R
b
= 20 Ω
I = 500 mA
I = I
1
+ I
2
I
2
= 495 mA
U = R
b
I
1
= 0,1 V
Ω · · 202 0
2
,
I
U
R
s
2. Egy feszültségmérő végkitérésben 5 V-ot mér. Hány ohmos előtét ellenállás
szükséges, hogy a műszerrel 50 V feszültségig lehessen mérni? A műszer belső
ellenállása 1500 ohm.
Megoldás:
U
1
= 5 V
U = 50 V
R
b
= 1500 Ω
U
e
= 45 V
1
U
R U
R
b e
e
·
=13500 Ω
78 Készítette: Nagy Ignác
Fizika 10.
3. Egy mérőműszeren 10 mA és 35 mV adatok láthatók. Mekkora ellenállású
söntöt kell készíteni, hogy 2 A-ig mérjen a műszer? Mekkora előtétet kell
készíteni, hogy 5 V-ig mérjen a műszer?
Megoldás:
I= 2 A
I
1
= 0,01 A
I
2
= I – I
1
= 1,99 A
U = 5 V
U
1
= 0,035 V
U
2
= 4,965 V
Ω · · 5 3
1
1
,
I
U
R
b
R
s
=
2
1
I
R I
b

= 0,0176 Ω
1
2
U
R U
R
b
e

·
= 496,5 Ω
4. Iskolai árammérő belső ellenállása 20 ohm. Mutatóját 5 mA-es áram téríti ki
teljesen. Mekkora söntökkel mérhető 1 A és 10 A?
Megoldás:
I = I
1
+ I
2
R
b
= 20 Ω
I
1
= 0,005 A
I
2
= 0,995 A
'
I
2
= 9,995 A
Ω ·

·
Ω ·

·
01 0
1 0
2
1
2
1
,
I
R I
R
,
I
R I
R
'
b '
s
b
s
5. Az 50 mV végkitérésű, 20000 ohm belső ellenállású feszültségmérővel
100 V-ig akarunk feszültséget mérni. Milyen védőellenállást alkalmazzunk?
Mekkora a mért feszültség, amikor a műszer mutatója 30 mV-nak megfelelő
skálaosztásnál állapodik meg?
Megoldás:
R
b
= 20000 Ω
U
1
= 0,05 V
U
2
= 99,95 V
U = 100 V
Ω ⋅ ·

·
7
1
2
10 4
U
R U
R
b
e
B) 50 egység 100 V
30 egység x
x = 60 V
79 Készítette: Nagy Ignác
Fizika 10.
6. A 10 mA végkitérésű, 0,01 ohm belső ellenállású áramerősségmérővel 2 A-ig
akarunk áramerősséget mérni. Milyen védőellenállást alkalmazzunk? Mekkora
a mért áramerősség, amikor a műszer mutatója a 3 mA-nek megfelelő
skálaosztásnál állapodik meg?
Megoldás:
I = 2 A
I
1
= 0,01 A
R
b
= 0,01 Ω
I
2
= 1,99 A
2
1
I
R I
R
b
s

·
= 5,025
.
10
-5
Ω
B) 10 egység 2A
3 egység y
y = 0,6 A
80 Készítette: Nagy Ignác
Fizika 10.
3. MÁGNESES MEZŐ
1.13 Mágnese alapjelenségek
23. Az iránytű a Föld felszínén megközelítőleg az Észak-déli irányba áll be.
24. Közelítsünk a mágnestű felé mutató végéhez egy rúdmágnessel!
Azt tapasztaljuk, hogy a rúdmágnes egyik vége maga felé vonzza, a másik vége pedig
taszítja a tű végét, és a mágnestű ennek megfelelően előbb az egyik, majd az ezzel
ellentétes irányba fordul.
Ismételjük meg a kísérletet a mágnestű dél felé mutató végénél!
Itt is ugyanezt fogjuk tapasztalni, de a rúdmágnesnek az a vége, amelyik a mágnestű
északi végét vonzotta, a déli végét eltaszítja magától, és fordítva: a rúdmágnes másik
vége, amelyik a mágnestű északi végét taszítja, most a déli végét vonzza.
A kísérletek eredményei arra engednek következtetni, hogy a mágneseknek kétféle
pólusuk van, északi és déli. A mágneses pólusokra érvényes, hogy az azonosak
egymást kölcsönösen taszítják, a különbözőek pedig egymásra kölcsönös vonzó hatást
fejtenek ki.
25. Feszítsünk ki szigetelő állványok között egy vezetőt észak-déli irányba. Helyezzünk
közelébe iránytűt!
81 Készítette: Nagy Ignác
Fizika 10.
26. Az ábrán egy állványra függesztett tekercset látunk, amely a felfüggesztő fonal mint
tengely körül elforoghat.
Ha a tekercsbe megfelelően hajlékony vezetékek segítségével áramot vezetünk, a
tekercs iránytűként viselkedik. Ha megfordítjuk a tekercs áramának irányát, a tekercs
is 180
0
-ot fordul, jelezve, hogy a rúdmágnesként viselkedő tekercs mágneses pólusai
és az áramirány között egyértelmű kapcsolat van. Mivel az áramjárta tekercs a
rúdmágnessel egyenértékűen viselkedik, a tekercs mágneses pólusait is az iránytűnél
kialakult módon nevezzük el.
27. A tekercs meneteiben folyó áram iránya és a tekercs mágneses északi pólusának
iránya közötti kapcsolatot úgynevezett „jobbkéz szabály”-al is megfogalmazhatjuk.
82 Készítette: Nagy Ignác
Fizika 10.
Az ábrán látható, hogy jobb kezünk behajlított ujjai a tekercs meneteiben folyó áram
irányát mutatják, kinyújtott hüvelykujjunk iránya pedig a tekercs északi pólusának
irányát adja meg.
28. Áramok kölcsönhatása:
 Ha a vezető huzalban áram folyik az egyenes vezető környezetében, akkor az
odavitt kis iránytűk mágnességet jeleznek. Az eddig elvégzett kísérletekből arra
következtethetünk, hogy a mágnességet a töltések mozgásával, áramlásával kell
kapcsolatba hozni.
 A párhuzamos és egyirányú áramok között vonzó, párhuzamos és
egymással ellentétes irányú áramok között taszító erők hatnak, az egymásra
merőleges áramok között pedig nincs kölcsönhatás.
83 Készítette: Nagy Ignác
Fizika 10.
 Az erő mérése:
Az ábra szerinti mérést úgy állítottuk össze, hogy egy végtelen hosszúnak vehető
és I
0
erősségű árammal átjárt vezető közelében, attól r távolságra és
párhuzamosan elhelyeztünk egy l hosszúságú huzalt, amelyben I
m
erősségű
mérőáram folyt. A két áram (I
0
és I
m
) egymással párhuzamos. Az l hosszúságú
huzaldarab végei higanyba merülnek, így biztosítjuk az áramkör záródását és azt,
hogy a huzalon fellépő erőhatást a dinamométerrel mérni lehessen.
A mérések szerint az árammal átjárt vezetők közötti erő nagysága mindkét
áramerősséggel és a mérőhuzal hosszával egyenesen, a huzalok közötti
távolsággal pedig fordítottan arányos:
r
l I I 2
' k F
m 0
⋅ ⋅ ⋅
⋅ ·
Am
Vs
10 4
7
0

⋅ π · µ
84 Készítette: Nagy Ignác
Fizika 10.
k’ =
Am
Vs
10
4
7 0 −
·
π
µ
Feladatok
1. Két áramátjárta 1 méter hosszú egyenes vezető egymástól 1 méter távolságra
van. A bennük folyó áram erőssége 1 A. Mekkora erővel hat egymásra a két
vezető?
Megoldás:
l = 1 m
I = 1 A
r = 1 m
Am
Vs
' k
r
l I I
' k F
m 7 0
10
2

· ⋅ ·
F 2
.
10
-7
N
2. Egy gépteremben két vezetéksín egymástól való távolsága 50 cm. A sínek
alátámasztási szigetelői egymástól 120 cm távolságra vannak. A zárlati
áramerősség pillanatnyi értéke 50000 A. Mekkora erő hat ekkor egy
támszigetelőre?
Megoldás:
r = 0,5 m
I = 50000 A
l = 1,2 m
Am
Vs
' k
r
l I I
' k F
m 7 0
10
2

· ⋅ ·
F = 1,2
.
10
3
N
3. Egy alumíniumkohóban két vezetéksín egymástól való távolsága 50 cm. A
síneket tartó támszigetelők 1 méter távolságra vannak egymástól. Üzem
közben az áramerősség 60000 A. Mekkora erő hat ekkor egy támszigetelőre?
Megoldás:
r = 0,5 m
I = 60000 A
l = 1 m
Am
Vs
' k
r
l I I
' k F
m 7 0
10
2

· ⋅ ·
F = 1440 N
85 Készítette: Nagy Ignác
Fizika 10.
1.14 Mágneses tér
29. Permanens mágnes vagy áramátjárta tekercs környezetében a mágnestű mindenütt
meghatározott irányba áll be.
Az ábra szaggatott vonala a meghatározott irányba beálló egyes mágnestűk
hossztengelyét jelöli. Ha mágnestű helyett tengellyel ellátott kicsiny áramátjárta
körvezetővel járjuk be a mágnes körüli teret, a kicsiny körvezető is mindenütt
ugyancsak meghatározott irányba áll be. Észrevehetjük, hogy a tér ugyanazon a helyén
a mágnestű hosszanti tengelye és a kis körvezető síkja egymásra merőleges.
30. Azt a teret, amelyben a mágneses erők hatnak, mágneses erőtérnek nevezzük.
31. Szórjunk permanens mágnes fölé helyezett üveglapra vasreszeléket. Ha az üveglapot
gyengén megkopogtatjuk, a vasreszelék a rúdmágnes és patkómágnes környezetében
jól kivehető vonalak mentén helyezkedik el.
86 Készítette: Nagy Ignác
Fizika 10.
87 Készítette: Nagy Ignác
Fizika 10.
1.15 A mágnese indukcióvektor
32. A mágneses térben elhelyezett dipólusra (mágnestű két pólusára vagy egy kis
áramátjárta körvezető egyes darabjaira) erők hatnak, melyek kizárólag
forgatónyomatékot eredményeznek. A mágneses teret a benne elhelyezett dipólusra
ható mágneses erők forgatónyomatékával jellemezhetjük.
Eszköz: magnetométer
88 Készítette: Nagy Ignác
Fizika 10.
33. Vizsgáljuk meg, hogy adott mágneses térnek adott pontjában mitől függ a
magnetométer mérőkeretére ható M forgatónyomaték!
Változtassuk a mérőkeretben folyó áram erősségét (I
m
) és a keret geometriai méreteit (
l hosszát, d szélességét, vagyis az l
.
d = A
m
területét!
A mérési eredmények szerint, ha
A) A
m
állandó és I
m
változik, akkor M ~ I
m
B) I
m
állandó és A
m
változik, akkor M ~ A
m
Adott tér adott pontjában a mérőkeretre ható erők forgatónyomatéka egyenesen
arányos a mérőkeretben folyó áram erősségével és a mérőkeret területével:
M ~ I
m
.
A
m
állandó
A I
M
m m
·

B
A I
M
m m
·

A mágneses tér megadott pontjában elhelyezett kicsiny áramátjárta mérőkeretre
ható mágneses erők forgatónyomatéka és az I
m
A
m
szorzat hányadosával
meghatározott fizikai mennyiséget mágneses indukciónak nevezzük.
Mértékegysége: 1
) Tesla ( T 1
m A
N
·

1 N = 1
m
VAs
1
m
Ws
1
m
J
· ·
89 Készítette: Nagy Ignác
Fizika 10.
1
2
m
Vs
1
Am
N
·
34. A mágneses indukció vektormennyiség.
Irányát – megállapodás alapján – „ a jobbkézszabály” adja meg: markoljuk át jobb
kezünkkel a mérőkeretet úgy, hogy négy ujjunk a keretben folyó áram irányába
mutasson, akkor kinyújtott hüvelykujjunk a mérőkeretre merőlegesen megadja a
mágneses indukció irányát.
35. Az olyan mágneses erőteret, amelyben a mágneses indukció iránya és nagysága
minden pontban azonos, homogén mágneses térnek nevezzük.
36. Azokat a vonalakat, amelyeknek érintői megadják az érintési pontban a mágneses
indukció irányát, mágneses indukcióvonalaknak nevezzük.
37. Megállapodás szerint az indukcióvonalakra merőlegesen elhelyezett egységnyi
felületen annyi mágneses indukcióvonalakat képzelünk el, amennyi az illető helyen a
mágneses indukció mérőszáma.
Adott felületen áthaladó indukcióvonalak számát kifejező fizikai mennyiség a
mágneses fluxus.
A B⋅ · Φ
Mértékegysége:
A
Nm
1 m 1
mA
N
1
) Weber ( Wb 1 Vs 1 m
m
Vs
1
2
2
2
· ⋅
· · ⋅
38.
α ⋅ ⋅ · Φ cos A B
39. Megjegyzés:
A)
90 Készítette: Nagy Ignác
Fizika 10.
I.

α ⋅ ⋅ · Φ
α ⋅ ·
· α
sin A B
sin A ' A
A
' A
sin
II.
91 Készítette: Nagy Ignác
Fizika 10.
α ⋅ ⋅ · Φ
α ⋅ ·
α − ⋅ ·
· α −
cos A B
cos A ' A
) 90 sin( A ' A
A
' A
) 90 ( sin
0
0
B)
I.
92 Készítette: Nagy Ignác
Fizika 10.
cos (
B
' B
) 90
0
· α −
α ⋅ ·
α − ⋅ ·
sin B ' B
) 90 cos( B ' B
0
II.
α ⋅ ·
· α
cos B ' B
B
' B
cos
C) Forgatónyomaték számításnál:
1. A vezetőkeretre ható nyomaték maximális, ha a keret normálisa merőleges az
indukcióvektorra.
93 Készítette: Nagy Ignác
Fizika 10.
n

B
2. A forgatónyomaték zérus, ha n ║ B .
Forgatónyomatékot csak az n –re merőleges B hoz létre.
3.
α ⋅ ⋅ ⋅ ·
α ⋅ ·
α − ⋅ ·
· α −



cos B A I M
cos B B
) 90 ( sin B B
B
B
) 90 ( sin
0
0
94 Készítette: Nagy Ignác
Fizika 10.
4.
α ⋅ ⋅ ⋅ ·
α ⋅ ·
· α


sin B A I M
sin B B
B
B
sin
Feladatok
1. A 0,36 Vs/m
2
mágneses indukciójú térben 0,5 A erősségű áram folyik a
10 cm x 20 cm méretű tengelyezett huzalkeretben. Mekkora maximális
forgatónyomaték hat a keretre?
Megoldás:
Nm , BIA M
IA
M
B
3
10 6 3

⋅ · ·
·
2. Egy 30 cm
2
keresztmetszetű tekercs belsejében 0,12 Vs/m
2
mágneses indukciót
létesítettünk. Mekkora a mágneses fluxus?
Megoldás:
Vs , BA
4
10 6 3

⋅ · · Φ
95 Készítette: Nagy Ignác
Fizika 10.
3. Nagyméretű patkómágnes sarkai között a szárak hossza mentén 8 cm x 8 cm
alapú és elegendő hosszúságú téglatest alakú térrészben a mágneses tér
homogén: a fluxus 3,2
.
10
-4
Vs. Mekkora forgatónyomatékkal hat a tér a
belehelyezett vezető keretre, ha abban 0,4 A erősségű áram folyik? A keret
síkja párhuzamos az indukcióvonalakkal, forgástengelye merőleges azokra és
felülete 30 cm
2
.
Megoldás:
A
1
= 6,4
.
10
-3
m
2
A
2
= 3
.
10
-3
m
2
I = 0,4 A
Vs ,
4
10 2 3

⋅ · Φ
Nm A I
A
A I B M
m
Vs
A
B
5
2
1
2
2
2
1
10 6
10 5


⋅ · ⋅ ⋅
Φ
· ⋅ ⋅ ·
⋅ ·
Φ
·
4. Egy forgótekercses ampermérőben a mágnes sarkai között a tér mágneses
indukciója 0,2 N/Am. A forgó tekercs mérete 3 cm x 2 cm. Mekkora a
forgatónyomaték, ha a 100 menetes tekercsben 10 mA erősségű áram folyik?
Megoldás:
B = 0,2 Vs/m
2
N = 100
I = 0,01 A
A = 6
.
10
-4
m
2
I
ö
= 1 A
M = B
.
I
ö
.
A = 1,2
.
10
-4
Nm
5. Vezetőkeret síkja párhuzamos a homogén mágneses tér indukcióvonalaival,
forgástengelye merőleges azokra. Mekkora forgatónyomatékkal hat a tér a
keretre, ha abban 0,4 A erősségű áram folyik, és az indukcióvonalak fluxusa
3,2
.
10
-4
Vs?
Megoldás:
I = 0,4 A
Nm , I A I
A
A I B M
Vs ,
4
4
10 28 1
10 2 3


⋅ · ⋅ Φ · ⋅ ⋅
Φ
· ⋅ ⋅ ·
⋅ · Φ
6. Mekkora forgatónyomaték hat a 100 cm
2
felületű vezetőkeretre, ha benne 1 A
erősségű áram folyik, és a 0,2 Vs/m
2
indukciójú homogén mágneses térben úgy
helyezkedik el, hogy síkjának normálisa az indukcióvonalakkal 60 fokos
szöget zár be?
Megoldás:
A = 10
-2
m
2
B = 0,2 Vs/m
2
I = 1 A
0
60 · α
Nm , sin A I B M
3
10 73 1

⋅ · α ⋅ ⋅ ⋅ ·
96 Készítette: Nagy Ignác
Fizika 10.
7. Egy 30 cm hosszú fémhuzalból négyzetet illetve egyenlő oldalú háromszöget
alakítunk ki. Az így elkészített keretet síkjával párhuzamos, 0,02 Vs/m
2
indukciójú homogén mágneses mezőbe helyezzük és 2 A erősségű áramot
bocsátunk át rajta. Mekkora forgatónyomaték hat a keretre az egyes esetekben?
Megoldás:
B = 0,02 T
l = 0,3 m
I
m
= 2 A
M =BIA
A = a
2
= 5,625
.
10
-3
m
2
M = 2,25
.
10
-3
Nm
Nm , BIA M
m ,
m a
A t
m ,
a
m
4
2 3
10 73 1
10 325 4
2
0865 0
2
3


⋅ · ·
⋅ ·

· ·
·

·
97 Készítette: Nagy Ignác
Fizika 10.
1.16 Mágneses térerősség
40. Határozzuk meg árammal átjárt tekercs belsejében a mágneses indukció nagyságát és
irányát magnetométerrel.
A magnetométer mérőkeretének felülete és a benne folyó áram erőssége legyen
állandó (az I
m
A
m
szorzat állandó).
Változtassuk a tekercsben folyó áram erősségét ( I ), a tekercs menetszámát (N), a
tekercs hosszát ( l ) és keresztmetszetét ( A ).
Mérésünk szerint, ha
A) N, l és A állandó, és I változik, akkor B ~ I
B) I, l és A állandó, és N változik, akkor B ~ N
C) I, N és A állandó, és l változik, akkor B ~
l
1
D) I, N és l állandó, és A változik, akkor B független A-tól.
A tekercs belsejében a mágneses indukció egyenesen arányos a tekercsben folyó
áram erősségével és a tekercs menetszámával, fordítottan arányos a tekercs
hosszával, és független a tekercs keresztmetszetétől.
B ~
l
IN
B =
l
N I
0

⋅ µ
98 Készítette: Nagy Ignác
Fizika 10.
Am
Vs
10 4
7
0

⋅ π · µ
41. Az
l
IN
kifejezés a tekercs belsejében kialakuló, a tekercsben folyó áram által
gerjesztett mágneses térre jellemző mennyiséget határoz meg, amelyet mágneses
térerősségnek nevezünk.
Jele: H
l
N I
H

·
A mágneses indukció és a mágneses térerősség közötti kapcsolat (légüres térben,
illetve levegőben):
H B
0
⋅ µ ·
42. A mágneses térerősség vektormennyiség.
Iránya a mágneses tér egy kiválasztott pontjában megegyezik a mágneses indukció
irányával, amelyet a jobbkézszabály ad meg.
Mértékegysége:
m
A
1
43. az áramjárta tekercs belsejében a tér homogén.
44. A toroid középpontjától R távolságban a térerősség:
sugara toroid a : R
R 2
N I
l
N I
H
π

·

·
45. Hosszú, egyenes vezetőtől r távolságban a térerősség:
r 2
I
H
π
·
46. R sugarú, I erősségű áram által járt körvezető középpontjában a mágneses tér erőssége:
R 2
I
H ·
47.
H B
0 r
⋅ µ ⋅ µ ·
:
r
µ
relatív mágneses permeabilitás
r
µ
megmutatja, hogy hányszorosára növekszik a tekercs mágneses indukciója, ha a
belsejét légüres tér helyett az illető anyag tölti ki.
9.
Ferromágneses anyagok:
r
µ
>>>1
( Co; Ni; Fe)
 Paramágneses anyagok:
r
µ
> 1
(fa; Al; platina)
 Diamágneses anyagok:
r
µ
< 1
(Bi; S; Au)
99 Készítette: Nagy Ignác
Fizika 10.
Feladatok
1. Szétszedhető iskolai transzformátor 6 cm hosszú 300 menetes tekercsében 1 A
erősségű áram folyik. Mekkora a térerősség és a mágneses indukció a tekercs
belsejében?
Megoldás:
l = 0,06 m
I = 1 A
N = 300
2
3
0
10 28 6
m
Vs
,
l
N I
B

⋅ ·

⋅ µ ·
2. Egy l hosszúságú, N menetes tekercs meneteiben 0,04 A erősségű áram folyik.
Mekkora áramerősséggel érhető el egy másik tekercsben az előbbivel egyenlő
mágneses térerősség, ha annak hossza kétszer és menetszáma háromszor
akkora, mint az elsőé?
Megoldás:
A I I
I I
l
N I
l
N I
l
IN
H
2
1 2
2 1
2 1
10
3
8
3
2
2
3
2
3

⋅ · ⋅ ·
⋅ ·

·

·
3. Mekkora a mágneses tér erőssége egy áramjárta, hosszú egyenes vezetőtől
0,5 m távolságban, ha a vezetőben 100 A erősségű áram folyik?
Megoldás:
m
A
,
r
I
H 8 31
2
·
π
·
4. Mekkora a térerősség a 0,5 A erősségű árammal átjárt 1,5 cm sugarú körvezető
középpontjában?
Megoldás:
m
A
,
R
I
H 7 16
2
· ·
5. Lemezelt vasmagos tekercs mágneses terének indukciója 1,35 Vs/m
2
; a
mágneses térerősség 1800 A/m. Mekkora a lemez relatív mágneses
permeabilitása?
Megoldás:
597
0
0
·
⋅ µ
· µ
⋅ µ ⋅ µ ·
H
B
H B
r
r
100 Készítette: Nagy Ignác
Fizika 10.
6. Egy 80 cm hosszú légmagos tekercs 60 menetből áll, ellenállása 8 ohm.
Mekkora lesz a tekercs belsejében kialakuló homogén mágneses mező
indukciója, ha 12 V-os áramforrást a tekercs két vége közé kapcsoljuk?
Megoldás:
l = 0,8 m
R = 8 Ω
N = 60
U = 12 V
2
4
0 0
10 41 1
m
Vs
,
lR
NU
l
I N
B

⋅ · ⋅ µ ·

⋅ µ ·
7. Mekkora forgatónyomaték hat a 100 cm
2
felületű vezetőkeretre, ha benne 2 A
erősségű áram folyik, és a 0,2 Vs/m
2
indukciójú homogén mágneses térben úgy
helyezkedik el, hogy síkjának normálisa az indukcióvonalakkal 30
0
-os szöget
zár be?
Megoldás:
Nm , sin B A I M 002 0 · α ⋅ ⋅ ⋅ ·
8. A 0,1 m oldalhosszúságú, négyzet alakú vezetőhurok normálisa 30
0
-os szöget
zár be az 1,5 Vs/m
2
indukciójú mágneses tér indukcióvektorával. A hurokra
ható forgatónyomaték 0,05 Nm. Mekkora a hurokban folyó áramerősség?
Megoldás:
A ,
sin B A
M
I
sin B A I M
67 6 ·
α ⋅ ⋅
·
α ⋅ ⋅ ⋅ ·
9. A tekercs hossza 15 cm, meneteinek száma 850. A tekercs huzalának
vastagsága 0,3 mm, fajlagos ellenállása 0,0175
m
mm
2

. Egy menet hossza
6 cm. Mekkora a mágneses térerősség a tekercs belsejében, ha sarkaira 20 V
feszültséget kapcsolunk?
Megoldás:
m
A
l
IN
H
A ,
R
U
I
I
U
R
,
A
l
R
35870
33 6
16 3
· ·
· ·
·
Ω · ⋅ ρ ·
101 Készítette: Nagy Ignác
Fizika 10.
1.17 A mágneses mező forrásmentessége
48. A hosszú egyenes vezető mezejét jellemző indukcióvonalak a vezetővel koncentrikus
körök, melyek síkja merőleges az egyenes vezetőre.
Ha jobb kezünk kinyújtott hüvelykujját az áram irányába állítjuk, akkor begörbített
ujjaink éppen az áramot körülvevő indukcióvonalak irányába mutatnak. A mágneses
mező indukcióvonalai zárt, önmagukba visszatérő görbék. Ez pedig azt jelenti, hogy a
mágneses mező forrásmentes, vagyis nincsenek mágneses töltések, amelyekből az
indukcióvonalak kiindulnának.
2. Maxwell III. törvénye:
Ha bárhogyan is veszünk fel egy zárt felületet a mágneses mezőben, az abból
kilépő és oda belépő mágneses indukcióvonalak számának algebrai összege
mindig nulla, más szóval a mágneses mező forráserőssége nulla.
N
B
= 0 minden térfogatra.

· ∆ ⋅
0
A
n
0 A B
102 Készítette: Nagy Ignác
Fizika 10.
3.6 A mágneses mező örvényerőssége
1. Az áramok keltette mágneses mezőben áramokat körül nem hurkoló indukcióvonal
nincsen, vagyis minden indukcióvonal – hurkon belül folyik áram. Más szóval
nemcsak zártak az indukcióvonalak, hanem az áramokat meg is kerülik. A mágneses
mező örvényes, és B örvényeit az áramok keltik.
2. A mágneses mező örvényerősségét nem értelmezhetjük zárt görbén mozgatott töltésen
végzett munka segítségével, mint ahogyan azt az elektromos mezőben tettük, mivel
mágneses töltések nincsenek. Mégis szeretnénk a mezőnek ezt az „örvénylő”
tulajdonságát mennyiségileg is jellemezni. A mágneses mező örvényerősségét az
elektromos mezőben értelmezett ∑
∆ ⋅
0
s E
mintájára az Ö
B
= ∑
∆ ⋅
0
s B
zárt görbére
számított összeggel mérjük.
3.
r
I
2
B
l I B F
r
l I I
2
F
4
' k
r
l I I 2
' k F
0 0
m
m 0 0
0 m 0

π
µ
·
⋅ ⋅ ·
⋅ ⋅

π
µ
·
π
µ
·
⋅ ⋅ ⋅
⋅ ·
Egyenes vezetőben folyó áram mágneses mezejében B egy indukcióvonal mentén
állandó nagyságú. Az örvényerősségre gondolva az az ötletünk támadhat, hogy
szorozzuk meg az egyenlet mindkét oldalát a megfelelő indukcióvonal hosszával, azaz
2r
π
- vel.
2r
0 0
I B ⋅ µ · ⋅ π
Az egyenlet jobb oldala már csak a körülhurkolt áram erősségétől függ. Az egyenlet
bal oldala nem más, mint a mező örvényerősségének az a speciális esete, hogy egy
indukcióvonal görbére számoltunk.
Mivel méréseink azt mutatták, hogy B a kör sugarának reciprokával arányos, ezért –
állandó erősségű áram mezejében – az indukcióvonal hosszának és B-nek szorzata,
vagyis az örvényerősség a kör sugarától függetlenül állandó, csak az áram erősségétől
függ.
4. Maxwell IV. törvénye ( Ampere-féle gerjesztési törvény):
Ha az áramot körülvesszük egy tetszőleges alakú görbével, akkor az erre a görbére
számított örvényerősség a körülvett áram erősségével egyenesen arányos,
függetlenül a görbe alakjától és az általa körülhatárolt területtől:
Ö
B
=
I
0
⋅ µ

⋅ µ · ∆ ⋅
0
0
I s B
103 Készítette: Nagy Ignác
Fizika 10.
3.7 Lorentz-féle erő
1. Az ábrán látható elrendezésben, egy erős patkómágnes szárai közé egy olyan l
hosszúságú vezetőt függesztünk, amelyben I erősségű elektromos áram folyik, azt
tapasztaljuk, hogy a vezető huzal az ábrán nyíllal jelölt irányba kissé elmozdul. A
huzal kimozdulásából erőhatásra következtethetünk.
Ha a vezetőben folyó áram irányát, vagy ha a mágnes pólusait felcseréljük, a
vezető kimozdulása, azaz a vezetőre kifejtett erőhatás iránya is az ellenkezőjére
változik. A mágneses mező erőhatást gyakorol az indukcióvonalakkal nem
párhuzamos, árammal átjárt egyenes vezetőre.
2. Legyen az áramátjárta tekercs homogén terében a magnetométer mérőkeretének
l hosszúságú része az indukcióvonalakra merőleges
d hosszúságú része azokkal párhuzamos
I a mérőkeretben folyó áram erőssége
Erő csak az l hosszúságú vezetődarabra hat. A mérőkeretre a mágneses tér
forgatónyomatéka:
M = BIA = BIld
M = Fd
Fd = BIld
F = B
.
I
.
l
A mágneses térben levő áramátjárta vezetőre ható erő egyenesen arányos a tér
mágneses indukciójával, a vezetőben folyó áram erősségével és a vezetőnek a
mágneses térben levő, az indukcióvonalakra merőleges hosszával.
104 Készítette: Nagy Ignác
Fizika 10.
3. Az erő iránya:
Ha jobb kezünk három ujját egymásra merőlegesen tartjuk:
hüvelykujjunk : B
mutatóujjunk : F
középső ujjunk: I
4. A B mágneses indukciójú erőtérben az l hosszúságú, I erősségű, áram által átjárt
vezetőre ható erő, ha l ⊥ B , F = B
.
I
.
l .
I erősségű az áram, ha a vezető keresztmetszetén t másodperc alatt Q = It
elektromos töltés halad át.
Tegyük fel, hogy ez a töltés éppen t másodperc alatt fut végig az l hosszúságú
vezetőn.
A töltés mozgási sebessége
t
l
v ·
.
v Q B
t
l
t I B l I B F ⋅ ⋅ · ⋅ ⋅ ⋅ · ⋅ ⋅ ·
A B mágneses indukciójú erőtérben v sebességgel mozgó Q töltésre ható erő:
v Q B F ⋅ ⋅ ·
105 Készítette: Nagy Ignác
Fizika 10.
Feladatok
1. Patkó alakú elektromágnes 15 cm x 15 cm méretű homogén terében a
mágneses fluxus 0,036 Vs. Mekkora erő hat arra a vezetőre, amely merőleges a
tér mágneses indukció vektorára, és amelyben 10 A erősségű áram folyik?
Megoldás:
A = 2,25
.
10
-2
m
2
I = 10 A
l = 0,15 m
Φ= 0,036 Vs
N , l I
A
BIl F 4 2 · ⋅ ⋅
Φ
· ·
2. Homogén mágneses mezőben egy 2 cm oldalhosszú, 10 A erősségű árammal
átjárt négyzet alakú vezetőkeretre ható maximális forgatónyomaték 0,006 Nm.
Mekkora erő hat ebben a mezőben egy, az indukcióvonalakra merőlegesen
elhelyezett 15 cm hosszú, 3 A erősségű árammal átjárt vezetőszakaszra?
Megoldás:
M = 0,006 Nm
l = 0,15 m
a = 0,02 m
I
m
= 10 A
I = 3 A
2 4 2
10 4 m a A

⋅ · ·
N , BIl F
T ,
A I
M
B
m
675 0
5 1
· ·
·

·
3. Mekkora erővel hat a 0,5 Vs/m
2
indukciójú homogén mágneses tér az egyenes
vezető 1 méter hosszú szakaszára, ha abban 20 A erősségű áram folyik, és
A) a vezető merőleges az indukcióvonalakra;
B) a vezető párhuzamos az indukcióvektorral;
C) a vezető 30 fokos szöget zár be az indukcióvektorral?
Megoldás:
A) F = BIl = 10 N
B) F = BIl
.
sin
α
= 0 N
C) F = BIl
.
sin
α
= 5 N
4. Elektront 1000 V potenciálkülönbséggel felgyorsítunk, és
sebességére merőleges homogén mágneses erőtérbe irányítjuk. A mágneses
106 Készítette: Nagy Ignác
Fizika 10.
indukció erőssége 0,012 Vs/m
2
. Határozzuk meg a pálya görbületi sugarát és
az elektron keringési idejét!
( m = 9,1
.
10
-31
kg ; Q = 1,6
.
10
-19
C )
Megoldás:
U = 1000 V
B = 0,012 Vs/m
2
F = BQv
BQv = mrω
2
= mvω
m
QB
· ω
s
QB
m
T
9
10 3
2

⋅ ·
π
·
2
2
1
v m QU ⋅ ⋅ ·
BQv = mrω
2
r = 8,9
.
10
-3
m
5. Mekkora mágneses indukciójú tér hat 10
-12
N erővel az
indukcióvonalakra merőlegesen, 200000 km/s sebességgel mozgó elektronra?
Megoldás:
F = 10
-12
N
v = 2
.
10
8
m/s
F = BQv
T ,
Qv
F
B
2
10 125 3

⋅ · ·
107 Készítette: Nagy Ignác
Fizika 10.
4. A MÁGNESES INDUKCIÓ
4.2 A mozgási indukció
1. Kísérlet:
Ha egyenes vezetőt állandó homogén mágneses térben az indukcióvonalakra
merőlegesen állandó sebességgel mozgatunk, akkor a vezető két végére kapcsolt
galvanométer mutatója kitér, jelezve, hogy a körben áram folyik. Ha a vezetőt
ellentétesen mozgatjuk, vagy a mágnes sarkait felcseréljük, a galvanométer
kitérése is az előzőhöz képest ellentétes lesz.
Ha a vezetőz a mágneses térben az indukcióvonalakkal párhuzamosan mozgatjuk, a
galvanométer mutatója nem mozdul el, a körben áram nincs.
2. Állandó mágneses térben az indukcióvonalakkal nem párhuzamosan mozgó vezető
végei között feszültség keletkezik. A jelenséget mozgási indukciónak, az így kapott
feszültséget indukált feszültségnek nevezzük.
3. Értelmezése: A vezető mozgatásával a benne levő szabad elektronok is mozognak a
mágneses térben. A mágneses tér a benne mozgó töltésekre a vezető mozgási
sebességére és a tér mágneses indukciójára merőleges erővel hat. Ezért a szabad
elektronok a vezető egyik végében felhalmozódnak, a másik végén elektronhiány lép
fel, tehát feszültség keletkezik. Ha a mozgatott vezető két végét vezetővel összekötjük,
a vezetőben áram folyik mindaddig, amíg a feszültség, illetve a mozgás tart.
108 Készítette: Nagy Ignác
Fizika 10.
4. Ha l hosszúságú vezetőt B indukciójú térben mozgatunk v sebességgel t ∆ ideig,
akkor a keletkezett U feszültség a vezetőben I erősségű áramot hoz létre.
B, l, v mindegyike merőleges a másik kettőre.
s F W
t I U W
mechanikus
elektromos
∆ ⋅ ·
∆ ⋅ ⋅ ·
A mozgatáshoz szükséges erő éppen egyenlő a mágneses tér által az áramátjárta
vezetőre ható F = BIl erővel.
t I
s l I B
U
s l I B t I U
W W
s l I B W
mechanikus elektromos
mechanikus
∆ ⋅
∆ ⋅ ⋅ ⋅
·
∆ ⋅ ⋅ ⋅ · ∆ ⋅ ⋅
·
∆ ⋅ ⋅ ⋅ ·
v l B U ⋅ ⋅ ·
Ha állandó mágneses térben egyenes vezetőt mozgatunk, az indukált feszültség
egyenesen arányos a mágneses tér indukciójával, a mozgatott vezető hosszával és
a mozgatás sebességével.
Feladatok
109 Készítette: Nagy Ignác
Fizika 10.
49. Mekkora feszültséget indukál a Föld mágneses tere a 108 km/h
sebességgel haladó gépkocsi 1,2 m hosszú tengelyében, ha a földi mágneses
erőtér indukciójának függőleges összetevője 5
.
10
-5
T?
Megoldás:
U = Blv = 1,8
.
10
-3
V
50. Mekkora feszültség indukálódik az 5 Vs/m
2
mágneses indukciójú térben
10 m/s sebességgel haladó 1,5 m hosszú vezetőben? A mágneses indukció
vektora merőleges a vezető által súrolt síkra.
Megoldás:
U = Blv = 75 V
51. Számítsuk ki az 1 m hosszú rúd végein indukált feszültség értékét, ha a
rúddal a Föld homogénnek feltételezett mágneses terét az indukcióvonalakra
merőlegesen 1 m/s sebességgel szeljük át. A Föld mágneses terében levegőben
az indukció abszolút értéke 2
.
10
-5
Vs/m
2
.
Megoldás:
U = Blv = 2
.
10
–5
V
52. Vízszintes síkban fekvő, egymástól l távolságban levő, párhuzamos
vezető sínek egyik végét C kapacitású kondenzátorral kötöttük össze.
Mekkora gyorsulással mozog a síneket merőlegesen összekötő m tömegű rúd,
miközben a rúdra merőlegesen állandó, vízszintes F erőt fejtünk ki? A rúd B
indukciójú függőleges homogén mágneses térben mozog és a súrlódástól
eltekintünk.
Megoldás:
a l B C
t
v CBl
I
t
U C
t
Q
I
Blv U
⋅ ⋅ ⋅ ·


·


·


·
·
Mivel a vezetőre a húzóerőn kívül F’ = BIl ellentétes erő is hat.
F – F’ = ma
F – BIl = ma
2 2
2 2
2 2
l CB m
F
a
a ) l CB m ( F
ma a l CB F
+
·
⋅ + ·
· −
53. Vízszintes síkban fekvő, egymástól l távolságban levő, párhuzamos
vezető sínek egyik végét R ellenállással kötöttük össze. A sínekre
merőlegesen összekötő fémrudat húzunk vízszintes, a rúdra merőleges, állandó
110 Készítette: Nagy Ignác
Fizika 10.
F erővel. A rúd függőleges B indukciójú homogén mágneses térben mozog.
Mekkora sebességre gyorsul fel? A súrlódástól eltekintünk.
Megoldás:
U = Blv
R
U
I ·
F’ = BIl , a húzóerővel ellentétes irányú erőt fejt ki.
F – F’ = 0
2 2
2 2
2 2
l B
FR
v
R
v l B
' F F
R
v l B
BIl ' F
R
Blv
R
U
I

·
⋅ ⋅
· ·
⋅ ⋅
· ·
· ·
4.2 Nyugalmi indukció
1. Kísérlet:
111 Készítette: Nagy Ignác
Fizika 10.
Kapcsoljuk a bal oldali tekercset egy tolóellenálláson és egy ampermérőn
keresztül egy zseblámpaelem áramkörébe, a jobb oldali tekercs végeit pedig
kössük össze egy galvanométerrel. A bal oldali ampermérő áramot jelez, a jobb
oldali galvanométer nem jelez áramot. A ( K) kapcsoló ki-, illetve
bekapcsolásakor azonban a ( G ) galvanométer először az egyik, majd a másik
irányba kilendül.
Hasonló jelenséget észlelünk akkor is, ha a bal oldali tekercs áramkörébe iktatott ( R )
ellenállást változtatjuk. Amíg az I áramot növeljük, a galvanométer abba az irányba
tér ki, mint amit a bekapcsoláskor észleltünk, az I áram csökkentésekor viszont az
ellenkező irányú áramot jelez a műszer.
Kísérletünkben változtattuk az 1 (primer) tekercsben folyó áramot és ezzel a 2
(szekunder) tekercs által körülvett mágneses mezőt. A fluxus-változás hatására a
szekunder tekercs kivezetései között feszültség jelentkezett, ami a galvanométer
áramkörében áramot hozott létre. Ezt a jelenséget nyugalmi indukciónak nevezzük.
2. A mérések szerint a változó mágneses térben nyugvó tekercsben indukált feszültség
egyenesen arányos a mágneses indukció megváltozásával, és fordítottan arányos a
mágneses indukció megváltozásának idejével.
Az indukált feszültség a tekercs menetszámától ( N ) és keresztmetszetétől ( A ) is
függ; mindkettővel egyenesen arányos:
U ~ B ∆
U ~
t
1

U ~ N
U ~ A
U ~
t
A B
N

⋅ ∆

U ~
t
N

∆Φ

A változó mágneses térben nyugvó tekercsben indukált feszültség egyenesen arányos
a tekercs menetszámával, az általa körülfogott felület mágneses fluxusának a
megváltozásával, és fordítottan arányos a mágneses fluxus megváltozásának idejével.
t
N U

∆ Φ
⋅ − ·
112 Készítette: Nagy Ignác
Fizika 10.
3. A nyugalmi indukció jelenségét a következő megfontolások alapján érthetjük meg:
A szekunder tekercs áramkörében csak akkor folyik áram, ha a környezetében a
mágneses fluxus változik. Állandó fluxusú mezőben 8azaz ha a primer tekercsben
állandó az áramerősség) a jelenség nem lép fel. Ez azt az ismert tényt tükrözi,
hogy a nyugvó elektromos töltéseket a mágneses mező nem képes mozgásba
hozni. Ebből viszont arra kell következtetni, hogy az időben változó mágneses
mező elsődlegesen valamilyen elektromos mezőt hozott létre maga körül, és az
általunk észlelt indukált áramot ez az elektromos mező indította meg a zárt
vezető körben.
4. Faraday indukciós törvénye:
 Az időben változó fluxusú mágneses mező örvényes elektromos mezőt létesít
maga körül. (Forrása nincs, térerősségvonalai önmagukba záródnak.)
 Ha a mágneses mező fluxusa időben változik, akkor elektromos mező keletkezik.
A mezőben felvett tetszőleges A felület elektromos örvényerőssége arányos a
g határgörbéje által körülfogott Φ mágneses fluxus változási gyorsaságával:
Ö
E
=
t ∆
∆Φ

A negatív előjel azt fejezi ki, hogy az indukált elektromos mező erővonalai
ellentétes körüljárásúak, mint ami a „jobbkézszabálynak” megfelelne, vagyis E
irányát a „balkézszabály” adja meg:
ha bal kezünk hüvelykujja a mágneses fluxusváltozás irányában áll, begörbített
ujjaink az elektromos erővonalak irányába mutatnak.
5. A felfüggesztett alumínium gyűrű szabadon lenghet egy tekercsből kinyúló vasmag
előtt. Az áram bekapcsolásakor a tekercs mágneses tere taszítja az alumínium gyűrűt,
kikapcsoláskor pedig vonzza.
Az alumínium gyűrű elmozdulása arra utal, hogy a gyűrűben is áram folyik, és a
két mágneses tér hat egymásra.
A) az áram bekapcsolásakor fellépő taszításból arra következtetünk, hogy a
gyűrűben és a tekercsben az áram ellentétes irányú.
113 Készítette: Nagy Ignác
Fizika 10.
B) kikapcsoláskor a vonzás jelensége egyirányú áramok jelenlétére utal.
6. Lenz szabály:
Az indukált feszültség által létrehozott áram iránya mindig olyan, hogy mágneses
hatásával akadályozza az indukáló folyamatot.
7. Kísérlet:
Hozzuk az ingát lengésbe – lassan csillapodni fog. Ha a tekercsbe áramot vezetünk,
hirtelen lefékeződik a lengés. Az ingához erősített alumínium lemezben mozgási
indukció révén örvényáramok keletkeznek, amelyek a Lenz törvénynek megfelelően a
létrehozó változást (a lengést) akadályozzák.
Feladatok
1. Négyszögletes 50 cm x 20 cm méretű huzalhurkot síkjával a 2 T mágneses
indukciójú térre merőlegesen helyezünk el és 0,01 s alatt átfordítjuk a tér
irányával párhuzamos helyzetbe. Mekkora az indukált feszültség?
Megoldás:
V
t
NBA
U
A B
t
N U
20

·
⋅ · Φ

∆ Φ
⋅ ·
2. Egy 20 cm hosszú, 1,5 cm átmérőjű, 300 menetes tekercsben 5 A áram
folyik. Az áramkört hirtelen megszakítva, az áram 0,01 s alatt nullára csökken.
Mekkora feszültség indukálódik a tekercsben, ha az áram csökkenését
egyenletesnek tekintjük?
Megoldás:
114 Készítette: Nagy Ignác
Fizika 10.
V ,
,
,
U
Vs , B A
m , r A
T ,
l
IN
B
t
N U
0499 0
01 0
10 664 1 300
10 664 1
10 76625 1
10 42 9
6
6
2 4 2
3
0
·
⋅ ⋅
·
⋅ · ∆ ⋅ · ∆Φ
⋅ · π ·
⋅ · ⋅ µ ·

∆Φ
⋅ ·




3. Egy 50 cm átmérőjű 500 menetes tekercs 900 1/min fordulatszámmal forog
mágneses térben. Az indukált feszültség 11,5 V. Mekkora a tér mágneses
indukciója?
Megoldás:
T ,
A N
t U
B
A
B
N
t U
t
N U
002 0 ·

∆ ⋅
·
Φ
·
∆ ⋅
· ∆Φ

∆Φ
⋅ ·
4. Egy zárt vezetőkeret felületén az indukcióvonalak fluxusa 0,05 s alatt
1,5 Vs-mal változik. Mekkora elektromotoros erő indukálódik a vezetőben?
Megoldás:
V
t
N U 30 ·

∆ Φ
⋅ ·
5. Mekkora áramot mutat az 1 m
2
-es felületű vezetőkeret áramkörébe iktatott
galvanométer, ha a keret felületét, amely a 150 Vs/m
2
indukciójú mágneses tér
vonalaira merőleges, 0,1 s alatt a felére csökkentjük? A galvanométer belső
ellenállása 1000 ohm, a keret ellenállása 100 ohm.
Megoldás:
A ,
R
U
I
R
V U
Vs A B
t
U
e
e
68 0
1100
750
75
· ·
Ω ·
·
· ∆ ⋅ · ∆ Φ

∆ Φ
·
115 Készítette: Nagy Ignác
Fizika 10.
4.3Kölcsönös indukció
1. A primer tekercsben változtattuk az áram erősségét és ennek hatására a szekunder
tekercsben feszültség indukálódott. Ez a kölcsönös indukció jelensége.
2.
l
A N N
L
t
I
l
A N N
t
A
l
N I
N
t
N U
2 1 0
2 , 1
2 1 0
1 0
2 2 2
⋅ ⋅ ⋅ µ
·



⋅ ⋅ ⋅ µ
− ·


⋅ ∆ ⋅ µ
⋅ − ·

∆ Φ
⋅ − ·
L
1,2
: kölcsönös indukciós együttható
Mértékegysége: 1
H 1
A
Vs
·
1 H annak a tekercsnek az indukciós együtthatója, amelyben az 1 s alatt
bekövetkező 1 A-es egyenletes áramerősség-változás 1 V indukciós feszültséget
hoz létre.
4.4 Önindukció
1. Kísérlet:
116 Készítette: Nagy Ignác
Fizika 10.
Kössük a transzformátor tekercsét párhuzamosan egy ködfénylámpával, és
kapcsoljuk rá egy zseblámpa telepre. A telep bekapcsolt állapotában a
ködfénylámpa nem izzik, mivel gyújtási feszültsége 100 V felett van, a telep pedig
csak 4,5 V feszültségű.
Ennek ellenére kikapcsoláskor a lámpa felvillan, ugyanis az áram megszűnése és ezzel
a mágneses fluxus csökkenése a tekercsben magában is feszültséget indukál.
2. Kísérlet:
Kapcsoljunk egymással párhuzamosan egy L induktivitású tekercset, és egy,
tekercshuzal ellenállásával megegyező értékű R ellenállást. Mindkét ág áramkörébe
iktassunk be egy-egy sorosan kapcsolt zsebizzót, és a közös végeket egy kapcsolón
keresztül kössük egy megfelelő feszültségforráshoz. Ha a K kapcsolóval zárjuk az
áramkört, azt tapasztaljuk, hogy az L induktivitású tekerccsel sorba kapcsolt
izzólámpa mintegy 0,5 – 1 s idővel később gyullad ki, mint az R ellenállás
áramkörében elhelyezett másik izzó.
A kísérlet tapasztalata szerint az áramkör zárásakor az L induktivitású tekercs
áramkörében csak némi időkéséssel alakul ki az Ohm törvénynek megfelelő erősségű
áram. Az észlelt jelenséget a Faraday-féle indukciós törvény alapján érthetjük meg.
117 Készítette: Nagy Ignác
Fizika 10.
Bekapcsoláskor a tekercs időben állandó mágneses fluxusának teljes felépülésig (a
Lenz törvénynek megfelelően) olyan önindukciós ellenfeszültség jelenik meg a tekercs
végei között, amely csökkenti a tekercsen átfolyó áramot.
Kikapcsoláskor viszont, a tekercs mágneses fluxusának teljes összeomlásig, a
fluxusváltozás folytán helyben indukált feszültség az áramot egy kis ideig még
fenntartja.
Úgy is magyarázhatjuk, hogy a telep bekapcsoláskor az áramforrás munkájának egy
része a tekercs mágneses mezejének kiépítésére fordítódik, majd az áramforrás
kikapcsolását követően, (a mágneses mező leépülése során), a mágneses mezőnek
ezzel a munkával egyenlő energiáját kapjuk vissza az indukált áram által végzett
munka (az izzólámpa felvillantása) formájában.
3. A jelenséget az indukció jelensége alapján magyarázhatjuk:
 Az áramátjárta tekercsben és környezetében mágneses tér van. Ha az
áramerősség állandó, akkor a tekercshez csatlakozó mágneses fluxus is állandó.
Ha a tekercsben folyó áram erőssége változik – növeljük vagy csökkentjük, az
áramkört megszakítjuk vagy zárjuk -, a tekercsben és környezetében a mágneses
tér is változik; a tekercs által körülölelt indukcióvonalak száma megváltozik. Ez
a fluxusváltozás a tekercsben önmagában feszültséget indukál.
 Az elektromágneses indukciónak azt a formáját, amelyben az indukált feszültség
oka magában a vezetőben folyó áram erősségének a megváltozása miatt létrejött
fluxusváltozás, önindukciónak nevezzük.
 Önindukciós feszültség létrejön bármely áramkör zárásakor és megszakításakor.
A zárási önindukciós feszültség a megszakítási önindukciós feszültséggel
ellentétes irányú.
Lenz törvénye szerint bekapcsolás esetén a bekapcsolt feszültséggel ellentétes
feszültség indukálódik, így az eredő feszültség kisebb a bekapcsolt feszültségnél.
Megszakítás esetén pedig a keletkezett feszültség az eredetivel megegyező
irányú, és annál nagyobb is lehet.
4.
l
N A
L
t
I
l
A N
t
A
l
I N
N
t
N U
2
0
2
0
0
⋅ ⋅ µ
·



⋅ ⋅ µ
− ·


∆ ⋅ ⋅ µ
⋅ − ·

∆ Φ
⋅ − ·
L : önindukciós együttható
Az önindukciós feszültség egyenesen arányos az áramerősség–változással, és
fordítottan arányos az áramerősség-változás idejével.
t
I
L U


⋅ − ·
118 Készítette: Nagy Ignác
Fizika 10.
4.5 A mágneses mező energiája
1. Az áramforrás t ∆ idő alatt végzett munkája a ∑ ∑
∆ ⋅ ⋅ · t I U W
összefüggés
alapján számítható, figyelembe kell vennünk azonban, hogy az áram változik az
időben és a tekercsben valóban megjelenő feszültséget az U
k
kapocsfeszültség és az U
i
önindukciós feszültség együtt határozza meg.
A tekercs feszültsége:
ahonnan ,
t
I
L U U
k


⋅ − ·
. U U
t
I
L
k
− ·



Mivel U = I
.
R és U
k
.
I
.
t ∆ az áramforrás munkája, írhatjuk, hogy
∑ ∑ ∑
∆ ⋅ ⋅ − ∆ ⋅ ⋅ · ∆ ⋅ ⋅


⋅ t R I t I U t I
t
I
L
2
k
A jobb oldalon az áramforrás által végzett összes munka ( ∑
∆ ⋅ ⋅ t I U
k
) és a
tekercsen átfolyó áram Joule-hő formájában végzett munkájának ( ∑
∆ ⋅ ⋅ t R I
2
)
különbsége szerepel. Ezt a különbséget tekintjük egyenlőnek a létrejött mágneses
mező energiájával, amelynek mértékét a ∑
∆ ⋅ ⋅ I I L
kifejezés határozza meg.
( A ∑ jelekre azért van szükség, mert a változó áramerősség miatt valamennyi
felsorolt munka csak elemi részmunkák összegeként számítható.)
A keresett energia: W
M
= ∑
∆ ⋅ ⋅ I I L
ahol I ∆ és L
.
I az ábrának megfelelő
egyenes arányosság áll fenn.
119 Készítette: Nagy Ignác
Fizika 10.
Egy tekercs mágneses mezőjének teljes energiája egyenesen arányos a tekercs
önindukciós együtthatójával és a benne folyó áram erősségének négyzetével:
2
m
I L
2
1
W ⋅ ⋅ ·
2. A teljes mágneses energiát akkor tartalmazza a tekercs, ha a teljes mágneses mezőt is
tartalmazza. Ez az eset valósul meg körtekercsben. Így a tekercs térfogatát kitöltő
teljes mágneses energia:
2
2
0 2
m
I
l
A N
2
1
I L
2
1
W ⋅
⋅ ⋅ µ
⋅ · ⋅ ⋅ ·
ahol l a toroid középkörének a hossza.
Fejezzük ki a mező energiáját a mező adataival! Mivel a tekercs indukciója
l
N I
B
0

⋅ µ ·
áramerőssége helyére az írható, hogy
.
N
l B
I
0
⋅ µ

·
Ezzel a mágneses mező energiája:
V B
2
1
l A B
1
2
1
W
2
0
2
0
m
⋅ ⋅
µ ⋅
· ⋅ ⋅ ⋅
µ
⋅ ·
, ahol V = A
.
l mező által kitöltött teljes térfogat.
Homogén térrész mágneses energiája egyenesen arányos a mágneses indukcióvektor
négyzetével és a térrész térfogatával:
. V B
2
1
W
2
0
m
⋅ ⋅
µ ⋅
·
Energiasűrűség a térfogattal való osztás után adódik:
V
W
m
m
· ρ
2
0
m
B
2
1

µ ⋅
· ρ
.
Feladatok
1. Mekkora az önindukciós együtthatója annak a tekercsnek,
amelyben 0,5 s alatt egyenletesen bekövetkező 0,5 A áramerősség-változás
0,12 V önindukciós feszültséget hoz létre?
Megoldás:
120 Készítette: Nagy Ignác
Fizika 10.
H ,
I
t U
L
t
I
L U
12 0 ·

∆ ⋅
·


⋅ ·
2. Mekkora önindukciós feszültség keletkezik egy 25 cm hosszú, 7
cm
2
keresztmetszetű, 1500 menetes légmagos tekercsben, ha 1,2 A
áramerősség-változás 0,012 s alatt következik be?
Megoldás:
l = 0,25 m
A = 7
.
10
–4
m
2
N = 1500
s , t
A , I
012 0
2 1
· ∆
· ∆
V ,
t
I
l
N A
t
I
L U 78 0
2
0
·




⋅ µ ·


⋅ ·
3. Egy 0,1 H önindukciójú tekercsben 8 A-es áram folyik.
Kikapcsolva az áramforrást, az áram 0,04 s alatt megszűnik. Mekkora
feszültség indukálódik a tekercsben, ha az áram megszűnését egyenletesnek
tételezzük fel?
Megoldás:
L = 0,1 H
t = 0,04 s
∆I = 8 A
U =
V
t
I
L 20 ·



4. Határozzuk meg egy L hosszúságú, A keresztmetszetű, N
menetből álló tekercs önindukciós együtthatóját, ha a tekercs belsejét
r
µ

relatív permeabilitású anyag tölti ki!
Megoldás:
121 Készítette: Nagy Ignác
Fizika 10.
l
A N
L
t
I
L U
t
I
l
A N
N
t
N U
A
l
N I
A
l
N I
A B
l
IN
H
r
r
r
r

⋅ µ ⋅ µ ·


⋅ ·




⋅ µ ⋅ µ ⋅ − ·

∆ Φ
⋅ ·

⋅ ∆
⋅ µ ⋅ µ · ∆ Φ


⋅ µ ⋅ µ · ⋅ · Φ
·
2
0
0
0
0
5. Egy 600 menetes, 20 cm hosszú tekercs belsejében elhelyezünk
egy, az előzővel párhuzamos tengelyű, 5 cm átmérőjű, 500 menetes, hengeres
tekercset. A külső tekercset feszültségforrásra kapcsoljuk, és egy tolóellenállás
alkalmazásával 0,3 s alatt 2 A-ról 5 A-re változtatjuk a rajta átfolyó áram
erősségét. Mekkora feszültség indukálódik az áramerősség változása idején a
belső tekercsben?
Megoldás:
N
1
= 600
N
2
500
l = 0,2 m
t = 0,3 s
r = 2,5 cm
A I 3 · ∆
V ,
t l
A I N N
t
A
l
N I
N
t
N U 037 0
2 1 0
1
0
2 2 2
·
∆ ⋅
⋅ ∆ µ
·


⋅ ∆
⋅ µ
⋅ ·

∆ Φ
⋅ ·
6. Egy 0,6 m hosszú és 0,1 ohm ellenállású szigetelt vezetékből
először egy zárt kört, másodszor pedig olyan 8-as alakú síkbeli zárt hurkot
hajlítunk, amely hurok két, 1:3 sugárarányú kört alkot.
A) A körvezető a síkjára merőleges irányú homogén mágneses mezőben van.
Mennyi töltés áramlik át a vezeték valamely keresztmetszetén azalatt, amíg
a mágneses indukciót a kezdeti 0,314 T értékről egyenletesen a
kétszeresére növeljük?
B) Ha a fenti kísérletet a 8-as alakú vezetővel végezzük el, akkor mennyi lesz
a keresztmetszeten átáramló töltésmennyiség?
Megoldás:
t
U
R
U
I
t I Q

∆Φ
·
·
∆ ⋅ · ∆
122 Készítette: Nagy Ignác
Fizika 10.
C
R
B l
R
B A
R
t
R
t
t
R
U
t I Q
l ) r (
r A
B A
B B B B
2 0
2
0
2 2
2
0
0 0 0
10 9
4
4 4
2
2

⋅ ·
π

·

·
∆ Φ
· ∆ ⋅

∆ Φ
· ∆ ⋅ · ∆ ⋅ · ∆
π
·
π
π
· π ⋅ ·
⋅ · ∆ Φ
· − · ∆
B)
U U U
U
t t
U
U
t t
U
A B A B
A B A B
A
l l
A
A l l
A
l , l : ülete ker hurok két A
l l
l l
⋅ · −
⋅ ·

∆ Φ
⋅ ·

∆ Φ
·
⋅ ·

∆ Φ
⋅ ·

∆ Φ
·
∆ Φ ⋅ · ⋅ ⋅ · ⋅ · ∆ Φ
∆ Φ ⋅ · ⋅ ⋅ · ⋅ · ∆ Φ
⋅ ·
π
⋅ ·
π
·
·
π
⋅ ·
π
·
⋅ ·
⋅ ·
2
1
16
9
16
9
16
1
16
1
16
9
16
9
16
1
16
1
16
9
4 16
9
4
16 4 16
1
4
4
3
4
1
1 2
2
2
1
1
0 2 0 2
0 1 0 1
2 2
2
2
2 2
1
1
2 1
2
1
Tehát feleakkora feszültség hajtja át az áramot a vezetőn, mint az előbb.
Ezért feleakkora áram folyik, és a töltéselmozdulás is feleakkora, mint a kör
alakú vezetőhurok esetén.
Q = 4,5
.
10
- 2
C.
7. Vízszintes síkban fekvő, egymástól l távolságra levő párhuzamos
vezető sínek egyik végét L önindukciós együtthatójú tekerccsel kötjük össze.
A síneket merőlegesen összekötő m tömegű fémrudat a sínek mentén v
sebességgel meglökjük és magára hagyjuk. Milyen mozgást végez a rúd a B
indukciójú függőleges homogén mágneses térben? A súrlódástól eltekintünk.
Megoldás:
U = Blv
123 Készítette: Nagy Ignác
Fizika 10.
A tekercsben :
t
I
L U
i


⋅ ·
A kör eredő elektromotoros ereje (Kirchhoff II. törvénye) egyenlő a kör
ellenállásán eső feszültséggel.
Mivel R = 0, akkor
I L x Bl
I L t Blv
t
I
L Blv
t
I
L U
∆ ⋅ · ∆ ⋅
∆ ⋅ · ∆ ⋅


⋅ ·
·


⋅ − 0
Az áramerősség megváltozása egyenesen arányos a változás ideje alatt
létrejött elmozdulással, az áramerősség pillanatnyi értéke pedig a megfelelően
választott kitéréssel. Mivel a rúdra ható erő az áramerősséggel arányos, az
erő és a kitérés egyenesen arányosak egymással, továbbá az erő az
elmozdulással ellentétes irányú, akkor harmonikus rezgőmozgás.
l B
mL
l B
mL
D
m
T
L
l B
D
x
L
l B
BIl F
L
Blx
I

⋅ π ·

⋅ π · ⋅ π ·

·


· ·
·
2 2 2
2 2
2 2
2 2
8. Vízszintesen fekvő, párhuzamos fémsíneken, azokra merőlegesen
egy 0,2 m hosszú fémrúd fekszik, majd nyugalomból elindulva, egyenletesen
gyorsuló mozgást végez úgy, hogy 0,05 s alatt 1 méteres utat tesz meg.
Függőlegesen, a sínek síkjára merőlegesen 0,3 T indukciójú homogén
mágneses mező van.
A) Írjuk fel a fémrúd végei között indukálódó feszültség időfüggését a
0 – 0,05 s időtartamra!
B) Írjuk fel az áram időfüggését, ha a sínpárt egy 2 μF kapacitású
kondenzátorral zárjuk!
124 Készítette: Nagy Ignác
Fizika 10.
Megoldás:
l = 0,2 m
B = 0,3 T
t = 0,05 s
s = 1 m
V , U
V , U
V , U
V , U
V , U
Blat Blv U
s
m
t
s
a
t
a
s
4 2
92 1
44 1
96 0
48 0
800
2
2
5
4
3
2
1
2 2
2
·
·
·
·
·
· ·
· ·
⋅ ·
U = Blv
A , CBla
t
CBlv
I
t
U C
t
Q
I
5
10 6 9

⋅ · ·

·

∆ ⋅
·


·
9. Egy 700 menetes, 25 cm hosszú tekercs belsejében elhelyezünk
egy, az előzővel párhuzamos tengelyű, 4 cm átmérőjű, 600 menetes, hengeres
tekercset. A külső tekercset feszültségforrásra kapcsoljuk, és egy tolóellenállás
alkalmazásával 0,5 s alatt 2 A-ról 7 A-ra változtatjuk a rajta átfolyó áram
erősségét. Mekkora feszültség indukálódik az áramerősség változása idején a
belső tekercsben?
Megoldás:
N
1
= 700
N
2
= 600
l = 0,25 m
t = 0,5 s
125 Készítette: Nagy Ignác
Fizika 10.
r = 0,02 m
A I 5 · ∆
V ,
t l
A I N N
t
A
l
N I
N
t
N U 0265 0
0 2 1
1
0
2 2
·
∆ ⋅
⋅ ∆ ⋅ µ ⋅ ⋅
·


⋅ ∆
⋅ µ
⋅ ·

∆ Φ
⋅ ·
10. Az ábra szerinti elrendezésben a 0,0628 T indukciójú homogén
mágneses mezőben egy 16 cm sugarú kör alakú vezetőhurok van.
A hurok végeit úgy húzzuk ellentétes irányban, hogy a hurok területe 0,1 s alatt
egyenletesen felére csökken. A húzás közben a hurok síkja merőleges a B
irányára. Határozzuk meg a vezető két vége közötti feszültséget, és ábrázoljuk
az idő függvényében a 0 és 0,1 s időközben!
Megoldás:
s
m
,
t
A
t
A
m , r A
t
A
B
t
U
A B
2
0
0
2 2
0
04 0
2
08 0
· ·


· π ·


⋅ ·

∆ Φ
·
∆ ⋅ · ∆ Φ
V ,
t
A
B U
3
10 52 2

⋅ ·


⋅ ·
126 Készítette: Nagy Ignác
Fizika 10.
5. A VÁLTAKOZÓ ÁRAM
5.1 A váltakozó feszültség és áram
1. Kísérlet:
127 Készítette: Nagy Ignác
Fizika 10.
A fluxusnövelés és- csökkentés váltakozva is történhet. Ha rúdmágnest forgatunk
tekercsek előtt, a tekercsekhez kapcsolt műszer váltakozva ellentétes irányú
kitéréseket jelez.
A mágnes egy körülfordulása alatt a műszer kétszer mutat zérus és kétszer ellentétesen
maximális értéket. A kapott feszültség váltakozó feszültség.
A váltakozó feszültséget egyszerűbben vizsgálhatjuk, ha mágneses térben
vezetőkeretet forgatunk. Forgatás közben a vezetőkeret két szembenfekvő oldala, a
vezetőkeret „hatásos” részei folyamatosan metszik az indukcióvonalakat.
Ha a keret síkja az indukcióvonalakra merőleges, kicsiny elfordulás esetén
indukcióvonal – metszés nincs. Ebben a helyzetben ugyanis a keret „hatásos” oldalai
rövid szakaszon az indukcióvonalakkal párhuzamosan mozdulnak el. Így a feszültség
zérus. Továbbfordulás közben az egymást követő kicsiny egyenlő időközökben
metszett indukcióvonalak száma és ezzel a feszültség növekszik.
Az első negyedfordulat után az indukcióvonal metszés sebessége maximális (a keret
síkja az indukcióvonalakkal párhuzamos), így a keletkezett feszültség is maximális. A
következő negyedfordulat után a feszültség ismét zérus.
Alaphelyzethez viszonyítva 270
0
-os elfordulás esetén a feszültség újból maximális, de
az előző maximumhoz képest ellentétes előjelű. A 360
0
-os elfordulás után a feszültség
megint zérus.
128 Készítette: Nagy Ignác
Fizika 10.
Az U = Blv összefüggésben v az indukcióvonalakra merőleges sebességet jelenti. A
forgatott vezetőkeretre vonatkoztatva ebből az következik, hogy az indukcióvonalakat
metsző oldalak kerületi sebességnek csak az indukcióvonalakra merőleges összetevője
( v’) jön számításba.
α ⋅ · sin v ' v
Tehát a folytonosan változó indukált feszültséget az
α ⋅ ⋅ ⋅ · ⋅ ⋅ · sin v l B ' v l B U
összefüggés fejezi ki.
0
90 · α
esetében a keret síkja az indukcióvonalakkal
párhuzamos.
Ekkor a feszültség maximális:
v l B U
max
⋅ ⋅ ·
. Tehát U =
α ⋅ sin U
max
vagy
t ⋅ ω · α
helyettesítéssel, ahol
α
a fázisszög, és
ω
a körfrekvencia
129 Készítette: Nagy Ignác
Fizika 10.
t sin U U
max
ω ⋅ ·
A körben folyó áram, ha az áramkör ellenállása R :
t sin I t sin
R
U
I
max
max
ω ⋅ · ω ⋅ ·
A mágneses térben forgatott tekercsben (vezetőkeretben) indukált váltakozó feszültség
nagysága és iránya – szinuszfüggvénnyel leírható módon – periodikusan változik.
2. A hálózati feszültség: f = 50
s
1
s 02 , 0
50
1
f
1
T · · ·
3. A váltakozó áram hőhatását ugyanúgy tapasztaljuk, mint az egyenáramét. A vezető
felmelegedése független az áram irányától.
4. Vegyi hatás szempontjából az áram irányának igen gyakori változása miatt a váltakozó
áram az elektrolitekből az egyes alkotórészek tiszta kiválasztására nem alkalmazható.
Az egyenáram időben állandó mágneses teret kelt.
A váltakozó áram mágneses tere viszont az áram egy periodusa alatt felépül, majd
megszűnik, azután ellentétes irányban újra létesül, majd ismét megszűnik. A
váltakozó áram tehát időben változó mágneses teret kelt.
5.2 A váltakozó áram effektív jellemzői
130 Készítette: Nagy Ignác
Fizika 10.
1. A váltakozó áram által a fogyasztón leadott teljesítmény nyilvánvalóan nem zérus,
amit a fogyasztó melegedése egyértelműen elárul. A váltakozó áram pillanatnyi
teljesítményét az egyenáramra érvényes :
R I I U P
2
⋅ · ⋅ ·
képlet alapulvételével a
t sin I R P
2 2
max
ω ⋅ ⋅ · összefüggésből határozhatjuk meg.
Az időben változó teljesítmény helyettesíthető egy olyan átlagos és időben állandó
teljesítménnyel, amelynek az egy periódus idő alatt végzett munkája ugyanannyi, mint
amennyi a váltakozó áram által egy periódus alatt végzett összes munka.
2.
2
P
P
2
I R
P
max
eff
2
max
eff
·

·
Az effektív teljesítmény annak az egyenáramnak a teljesítményével egyenlő,
amely adott idő alatt ugyanannyi munkát végezne a fogyasztón, mint amennyit a
kérdéses váltakozó áram végez.
3.
131 Készítette: Nagy Ignác
Fizika 10.
R I
2
I R
R I P
2
I R
P
2
eff
2
max
2
eff eff
2
max
eff
⋅ ·

⋅ ·

·
2
I
I
max
eff
·
Valamely vezetőben folyó váltakozó áram effektív áramerőssége annak az
egyenáramnak az erősségével egyenlő, amelynek hatására a vezető ugyanannyi
idő alatt ugyanannyi hőt ad át a környezetének.
4.
R
U
R 2
U
R
U
P
R 2
U
P
2
eff
2
max
2
eff
eff
2
max
eff
·
·
·
2
U
U
max
eff
·
5. Megjegyzés:
2
T P
T
2
1
P T
T
2
2 sin
4
1
T
2
1
P
t 2 sin
4
1
t
2
1
I R dt t sin I R dt t sin I R W
ax 2 sin
a 4
1
x
2
1
dx ax sin
2
T P
T
2
P
T
2
P
P
max
max max
T
0
T
0
T
0
2
max
2 2
max
2 2
max
2
max max
téglalap
max
eff

· ⋅ ·
1
]
1

¸


π
⋅ ⋅
ω
− ⋅ ·
·
1
]
1

¸

ω ⋅
ω
− ⋅ ⋅ · ω ⋅ ⋅ · ω ⋅ ⋅ ·
⋅ − ⋅ ·

· ⋅ ·
·
∫ ∫

0
5.3 Induktív ellenállás
132 Készítette: Nagy Ignác
Fizika 10.
1. Kísérlet:
Önindukciós tekerccsel sorba kapcsolt izzót egyszer egyenáramú, majd váltakozó
áramú körbe kapcsolunk, mindkét esetben ugyanakkora feszültségre. Az izzó a
váltakozó áramú körben gyengébben világít.
Az önindukciós tekercset tartalmazó vezetőkör ellenállása váltakozó áram esetén
nagyobb, mint egyenáram esetén. A jelenség oka az önindukció. A tekercsben az
áramerősség folytonos változása következtében olyan önindukciós feszültség
indukálódik, amely Lenz törvénye értelmében akadályozza az indukáló folyamatot.
Ezért nagyobb a tekercs ellenállása váltakozó áram esetén.
2. Az önindukció miatt fellépő ellenállást induktív ellenállásnak nevezzük.
Jele: X
L
3. Ha az áramforrás frekvenciáját változtatjuk – pl. ugyanakkora váltakozó feszültséget
adó telefoninduktort alkalmazunk -, az induktív ellenállás is változik; nagyobb
frekvencia esetén nagyobb.
Az induktív ellenállás egyenesen arányos a tekercs önindukciós együtthatóval és a
váltakozó feszültség frekvenciájával.
X
L
~ L
X
L
~ f
X
L
~ f
.
L
ω ⋅ ·
⋅ ⋅ π ·
L X
L f 2 X
L
L
133 Készítette: Nagy Ignác
Fizika 10.
4. Kísérlet:
Kapcsoljunk váltakozó feszültségű áramforrás sarkaira párhuzamosan önindukciós
tekercset és tolóellenállást, mindegyikkel sorba egy-egy zsebizzót. A tolóellenállással
beszabályozzuk, hogy a két izzó azonos fénnyel világítson.
Az izzók a frekvencia ütemében felvillannak, de a tekerccsel sorba kötött izzó mindig
később.
A tolóellenállással sorba kötött izzó felvillanásai a feszültségmaximumokkal egyező
fázisban láthatók (ohmos ellenálláson a feszültség és az áram fázisban van).
A tekerccsel sorba kötött izzó felvillanásai a fellépő önindukció miatt késnek a
feszültségmaximumokhoz képest.
A tolóellenállással sorba kötött izzó a feszültséget, a másik az áramerősséget jelzi.
A tekercsben az áramerősség és a feszültség nem azonos fázisban váltakozik, hanem
fáziseltolódás van közöttük. Az áram késik a feszültséghez képest.
A fáziskésés szöge: φ
Ha az áramkör ohmikus ellenállása elhanyagolhatóan kicsiny, akkor az áram éppen
90
0
-kal késik a feszültséghez képest.
A váltakozó áramú áramkörben a sorba kötött önindukciós tekercsnek kettős szerepe
van:
 növeli az áramkör ellenállását;
 késlelteti az áramerősséget az áramforrás feszültségéhez képest.
134 Készítette: Nagy Ignác
Fizika 10.
5.4 Kapacitív ellenállás
1. Kísérlet:
Egyenfeszültség esetén a ködfénylámpa a forgókondenzátor egyik állása mellett
sem világít.
Váltakozó feszültség esetén egy periódus alatt kétirányú folyamat megy végbe. Az
első félperiódusban a kondenzátor feltöltődik, majd a kondenzátor fegyverzeteit
összekötő vezetéken keresztül a töltések kiegyenlítődnek. A következő félperiódusban
ellentétesen töltődik fel, és ismét kiegyenlítődik. A kondenzátor tehát nem
akadályozza meg, hogy az izzólámpán keresztül az elektromos töltések a váltakozó
feszültség periódusának megfelelően ide-oda történő áramlást végezzenek.
135 Készítette: Nagy Ignác
Fizika 10.
Ha változtatjuk az izzólámpával sorba kötött kondenzátor kapacitását, az izzó
fényének erőssége is változik. Növekvő kapacitás esetén az izzó jobban világít,
jelezve, hogy az áramkör ellenállása kisebb lett.
Ha változtatjuk az áramforrás frekvenciáját, az izzó fényében szintén változás
következik be. Növekvő frekvencia esetén az izzó szintén jobban világít. Az áramkör
ellenállása ismét kisebb.
2. A váltakozó áramú áramkörben a kondenzátor ellenállásként szerepel. Ezt az
ellenállást kapacitív ellenállásnak nevezzük.
Jele: X
C
3. A kapacitív ellenállás fordítottan arányos a kondenzátor kapacitásával és a váltakozó
feszültség frekvenciájával.
X
C
~
f
1
X
C
~
C
1
X
C
~
C f
1

C
1
X
C f 2
1
X
C
C
⋅ ω
·
⋅ ⋅ π
·
4. Kísérlet:
136 Készítette: Nagy Ignác
Fizika 10.
Kapcsoljunk tolóellenállással párhuzamosan kondenzátort kis frekvenciájú váltakozó
feszültségre. Kössünk sorba mind a tolóellenállással, mind a kondenzátorral egy-egy
zsebizzót. A zsebizzók a feszültséget, illetve az áramerősséget jelzik. A tolóellenállás
változtatásával elérjük, hogy az izzók fénye azonos legyen. Az áramkör zárásakor az
áramjelző izzó ( 1 ) mindig előbb villan, mint a feszültségjelző izzó ( 2 ), jelezve, hogy
az áram siet a feszültséghez képest.
5. A fázissietés magyarázata:
137 Készítette: Nagy Ignác
Fizika 10.
A kondenzátor feltöltődése a feszültségforrásból nagy kezdeti áramerősséggel
indul. Ekkor még a kondenzátor sarkain a feszültség zérus. A feltöltődés során a
kondenzátor sarkain mérhető feszültség fokozatosan nő. A töltések áramlása
akkor szűnik meg, amikor a kondenzátor feszültsége elérte a rákapcsolt
feszültséget. Ekkor az áramerősség zérus.
A kisülés során a töltések a kondenzátorról eláramlanak; az áramirány az előzővel
ellentétes. Amikor az áram eléri a maximális értéket, a kondenzátor feszültsége
zérusra esik, és a folyamat kezdődik elölről, de ellentétes irányban. Ez a fáziseltolódás
az áram és a feszültség között a töltés és a kisülés folyamán mindvégig megmarad.
Ha az áramkör ohmos ellenállása elhanyagolhatóan kicsiny, akkor az áram éppen
90
0
-kal siet a feszültséghez képest.
A váltakozó áramú áramkörben a sorba kötött kondenzátornak kettős szerepe van:
 növeli az áramkör ellenállását;
 sietteti az áramerősséget az áramforrás feszültségéhez képest.
5.5 Sorosan kapcsolt váltakozó áramú ellenállások
1. Az eredő ellenállást impedanciának nevezzük.
Jele: Z
eff
eff
I
U
Z ·
2. Soros RL-kör:
Mérések szerint: U < U
R
+ U
L
és Z < R + X
L
138 Készítette: Nagy Ignác
Fizika 10.
2
L
2
R
2
U U U + ·
Az áramerősség mindkét ellenálláson I .
2
L
2 2 2 2 2
L L
R
X I R I Z I
Z I U
X I U
R I U
⋅ + ⋅ ⋅
⋅ ·
⋅ ·
⋅ ·
Z
R
U
U
cos
) L ( R Z
X R Z
R
2 2
2
L
2
· · ϕ
ω ⋅ + ·
+ ·
3. Soros RC-kör:
139 Készítette: Nagy Ignác
Fizika 10.
Mérések szerint: U < U
R
+ U
C
Z < R + X
C
140 Készítette: Nagy Ignác
Fizika 10.
2 2
C
2
2 2 2
C
2 2 2
R
C C
2
R
2
C
2
R X Z
R I X I Z I
R I U
X I U
Z I U
U U U
+ ·
⋅ + ⋅ · ⋅
⋅ ·
⋅ ·
⋅ ·
+ ·
Z
R
U
U
cos
C
1
R Z
X R Z
R
2 2
2
2
C
2
· · ϕ
ω ⋅
+ ·
+ ·
4. Soros LC-kör:
C L
C L
X I X I Z I
U U U
⋅ − ⋅ · ⋅
− ·
141 Készítette: Nagy Ignác
Fizika 10.
ω ⋅
− ω ⋅ ·
− ·
C
1
L Z
X X Z
C L
5. Soros RLC-kör:
142 Készítette: Nagy Ignác
Fizika 10.
2
C L
2 2 2 2 2
2
C L
2
R
2
) X X ( I R I Z I
) U U ( U U
− ⋅ + ⋅ · ⋅
− + ·
U
U
Z
R
cos
)
C
1
L ( R Z
) X X ( R Z
R
2 2
2
C L
2
· · ϕ
ω ⋅
− ω ⋅ + ·
− + ·
5.6 A váltakozó áram munkája és teljesítménye
1.
t sin U 2 t sin U U
eff max
ω ⋅ ⋅ · ω ⋅ ·
( ) ( ) ϕ − ω ⋅ ⋅ · ϕ − ω ⋅ · t sin I 2 t sin I I
eff max
P = U
.
I
( ) ( ) ( ) ϕ − ω ⋅ ω ⋅ ⋅ ⋅ · ϕ − ω ⋅ ω ⋅ ⋅ ⋅ · t sin t sin 2 I U t sin t sin I U 2 P
eff eff eff eff
2
( ) ( )
( ) ( ) ( ) ( ) ϕ − ω − ϕ · ϕ − ω + ω − ϕ + ω − ω · ϕ − ω ⋅ ω ⋅
β + α − β − α · β ⋅ α
t 2 cos cos t t cos t t cos t sin t sin 2
cos cos sin sin 2
( ) [ ]
( ) ϕ − ω ⋅ ⋅ − ϕ ⋅ ⋅ ·
ϕ − ω − ϕ ⋅ ⋅ ·
t 2 cos I U cos I U P
t 2 cos cos I U P
eff eff eff eff t
eff eff
143 Készítette: Nagy Ignác
Fizika 10.
A P
t
egy állandó és egy periódikusan változó részből tevődik össze.
( ) [ ]
[ ]
( ) ( )
( )
( ) ( ) ( )
1
]
1

¸

ω
ϕ
+
ω
ϕ − ω
⋅ ⋅ ·
1
]
1

¸

ω
ϕ − ⋅ ω

ω
ϕ − ω
⋅ ⋅ ·
1
]
1

¸

ω
ϕ − ω
⋅ ⋅ · ϕ − ω ⋅ · ϕ − ω ⋅ ⋅ ·
⋅ ϕ ⋅ ⋅ · ⋅ ϕ ⋅ ⋅ · ϕ ⋅ ⋅ ·
ϕ − ω ⋅ ⋅ − ϕ ⋅ ⋅ ·
·
∫ ∫



2
sin
2
T 2 sin
I U
2
0 2 sin
2
T 2 sin
I U W
2
t 2 sin
I U dt t 2 cos I U dt t 2 cos I U W
T cos I U t cos I U dt cos I U W
dt t 2 cos I U cos I U W
dt P W
eff eff eff eff 2
T
0
T
0
T
0
eff eff eff eff eff eff 2
T
0
eff eff
T
0 eff eff eff eff 1
T
0
eff eff eff eff
T
0
t
144 Készítette: Nagy Ignác
Fizika 10.
( )
0
2
sin
2
4 sin
I U W
2
T
eff eff 2
·
1
]
1

¸

ω
ϕ
+
ω
ϕ − π
⋅ ⋅ ·
ω
π
·


ω
ϕ

2
sin

0
W = W
1
+ W
2
( ) T cos I U
T
1
P
t
W
P
Pt UIt W
T cos I U W
eff eff
eff eff
⋅ ϕ ⋅ ⋅ ·
·
· ·
⋅ ϕ ⋅ ⋅ ·
ϕ ⋅ ⋅ · cos I U P
eff eff
ϕ cos
: teljesítménytényező
2.
145 Készítette: Nagy Ignác
Fizika 10.
 Ha
, val 0 − · ϕ
vagyis csak ohmos ellenállás van az áramkörben, akkor
eff eff
I U S és 1 cos ⋅ · · ϕ
S: látszólagos teljesítmény
146 Készítette: Nagy Ignác
Fizika 10.
 Ha 0 <
ϕ
< 90
0
, vagyis fáziseltolódás van az áramkörben, akkor
ϕ ⋅ ⋅ · cos I U P
eff eff
P : hatásos vagy wattos teljesítmény
(ohmos és induktív ellenállás van, vagy ohmos és kapacitív ellenállás van)
Ha
0
90 · ϕ
, vagyis ohmos ellenállás nincs az áramkörben, akkor
cos 90
0
= 0 és Q = 0.
Q : meddő teljesítmény
( ) ϕ ⋅ ⋅ · sin I U Q
eff eff

2 2
Q P S + ·
5.7 Transzformátor
1.
Ha a primer tekercsben váltakozó áram folyik, a szekunder tekercsben azonos
frekvenciájú váltakozó feszültség indukálódik.
2. A jelenség oka: a nyugalmi indukció.
(A primer tekercsben a váltakozó áram által létrehozott fluxusváltozás – a közös zárt
vasmag miatt – a szekunder tekercsben is ugyanakkora.
147 Készítette: Nagy Ignác
Fizika 10.
t
N U

∆ Φ
⋅ ·
3.
sz
p
p
sz
sz
p
sz sz p p
sz p
sz
p
sz
p
N
N
I
I
U
U
I U I U
P P
N
N
U
U
· ·
⋅ · ⋅
·
·
Feladatok
1. Rádiókészülék áramköreinek táplálására szolgáló transzformátor primer
tekercsének menetszáma 1200. Hány menetes a csövek fűtését tápláló
szekunder tekercs, ha a hálózati feszültség 220 V, és a csövek 6,3 V
feszültséget igényelnek?
Megoldás:
N
p
= 1200
U
p
= 220 V
U
sz
= 6,3 V
N
sz
=?
36 , 34
U
U N
N
U
U
N
N
p
sz p
sz
sz
p
sz
p
·

·
·
2. 220 V feszültséget 12,5 V-ra kívánunk átalakítani transzformátorral. A primer
tekercs menetszáma 880. Hány menetes a szekunder tekercs?
Megoldás:
N
p
= 880
U
p
= 220 V
U
sz
= 12,5 V
50
U
N U
N
N
N
U
U
p
p sz
sz
sz
p
sz
p
·

·
·
6. ELEKTROMÁGNESES REZGÉSEK
6.1Csillapított elektromágneses rezgések előállítása
1. Töltsük fel a kondenzátort egyenfeszültségű telepről, majd kapcsoljuk le a telepet, és
zárjuk a kondenzátort a tekercsen keresztül!
148 Készítette: Nagy Ignác
Fizika 10.
Ha érzékeny és kicsiny belső ellenállású ampermérőt kapcsolunk a körbe, akkor azt
tapasztaljuk, hogy a kondenzátor rövidre zárását nem pillanatszerű áramlökés kíséri,
hanem olyan váltakozó áram indul meg a körben, amelynek amplitúdója fokozatosan
csökken. Az áram tehát nem szűnik meg a kondenzátor töltéseinek elvesztése után,
hanem tovább folyik, miközben az előzővel ellenkező töltéssel látja el a kondenzátor
lemezeit. A jelenség okát az indukciós tekercsben, illetve a mágneses mező
tehetelenségében kell keresni.
2. Kondenzátorból és önindukciós tekercsből álló körben a kondenzátor egyszeri
feltöltésével váltakozó áram keletkezik.
3. A kondenzátorból és tekercsből álló vezetőkört elektromos rezgőkörnek nevezzük.
4. A tekercs és a kondenzátor együttes hatása révén létrejött rezgések kialakulását a
következőképpen magyarázhatjuk:
149 Készítette: Nagy Ignác
Fizika 10.
A t = 0 időpillanatban a feltöltött kondenzátor lemezei között a feszültség maximális,
az áramerősség a körben zérus. A kondenzátor lemezei között elektromos erőtér
van.
4
T
t 0 < <
időközben a kondenzátor lemezei között levő feszültség a körben áramot
hoz létre. Az áramerősség az önindukció miatt csak fokozatosan növekszik. Mialatt a
kondenzátor lemezei között a feszültség és az elektromos térerősség csökken, a
tekercsben az áramerősség és a mágneses indukció növekszik.
150 Készítette: Nagy Ignác
Fizika 10.
4
T
t ·
időpillanatban a kondenzátor lemezei között a feszültség és az elektromos
térerősség zérusra csökken, az áramerősség maximumot ér el. Maximális a
mágneses indukció is. Csak mágneses tér van.
2
T
t
4
T
< <
időközben az önindukció következtében az áram tovább fennmarad, és
a kondenzátort ellentétesen feltölti. (A csökkenő mágneses tér miatt az önindukciós
feszültség az eredeti feszültséggel azonos irányú.) Így, miközben az áramerősség és a
mágneses indukció csökken, a kondenzátor feszültsége és az elektromos
térerősség nő.
151 Készítette: Nagy Ignác
Fizika 10.
2
T
t ·
időpillanatban létrejön olyan állapot, amikor csak elektromos tér van a
kondenzátor lemezei között. A térerősség azonban ellentétes irányú, mint
kiinduláskor.
2
T
t >
időközben újból kezdődik a feszültségkiegyenlítődés. Ez az előzővel
ellentétes irányú áram kialakulásához vezet. A folyamat T időközönként ismétlődik.
152 Készítette: Nagy Ignác
Fizika 10.
5. A kondenzátor elektromos térerősségének és a tekercs mágneses indukciójának
nagysága és iránya periodikusan változik. Így változó elektromos és mágneses tér
alakul ki. Ennek következtében az elektronok a vezetőben rezgőmozgást végeznek. A
folyamat során az elektromos és mágneses energia periodikusan egymásba alakul át.
Az egész rezgési jelenséget elektromágneses rezgésnek nevezzük.
6. Ha a rezgőkörben ohmos ellenállás nem lenne, akkor az elektromos és mágneses
energia összege az átalakulás során állandó lenne, és csillapítatlan rezgések
keletkeznek. Ohmos ellenállás jelenléte a Joule-törvény alapján jelentkező
energiaveszteség miatt a rezgések csillapodásához vezet: csillapított rezgéseket
kapunk.
6.2 Rezgőkör saját frekvenciája; Csillapított elektromágneses rezgések
153 Készítette: Nagy Ignác
Fizika 10.
1. Ha az elektromos rezgőkörben megváltoztatjuk a tekercs önindukciós együtthatóját
vagy a kondenzátor kapacitását, más frekvenciájú rezgést nyerünk.
2. A rezgőkörben a kondenzátor egyszeri feltöltés következtében létrejövő rezgést
szabad vagy saját elektromágneses rezgésnek nevezzük.
Minden elektromos rezgőkör bizonyos saját frekvenciával (f
0
) és saját rezgésidővel
(T
0
) rendelkezik.
3. Ahhoz, hogy a létrejött rezgések amplitúdója állandó legyen, vagyis csillapodásmentes
rezgések jöjjenek létre, az energiát a veszteségek miatt megfelelő ütemben pótolni
kell.
Iktassunk trióda anódkörébe L önindukcióval és C kapacitással jellemzett
rezgőkört.
Az anódkör zárásakor a kondenzátor feltöltődik, és a rezgőkörben csillapított rezgés
jön létre. Ezt a csillapított rezgést – kis frekvencia esetén – jelzi a rezgőkörben
elhelyezett érzékeny áramjelző. A rezgőkörben folyó áram egyszer az anódárammal
egyirányú, a következő félperiódusban azzal ellentétes irányú.
Ha az anódáram azokban az időpillanatokban, amikor a rezgőköri árammal
megegyező irányú, hírtelen megnövekszik, akkor a rezgés olyan ütemben kap
lökéseket az anódáramtól, hogy az felerősödik.
Ezzel a csillapodást ellensúlyozzuk, és eredményképpen csillapítatlan rezgéseket
állítunk elő.
A csillapítatlan rezgéseket előállító kapcsolás az ún. Meissner-féle visszacsatolás.
154 Készítette: Nagy Ignác
Fizika 10.
Ha zárjuk az anódkört, akkor a rezgőkörben létrejött rezgések a rácskör L’
tekercsében ugyanakkora frekvenciájú feszültséget indukálnak. Ennek következtében
a rács feszültsége növekszik vagy csökken. Ezek a változások visszahatnak az
anódáramra, melynek erőssége a rácsfeszültségnek megfelelően ingadozik. Ha az
anódáram –ingadozások a rezgőkör áramingadozásaival fázisban vannak, akkor a
rezgések a rezgőkörben csillapítatlanokká válnak.
Az anódkörben levő árammérőről látható, hogy az anódáram lüktető és szaggatott
egyenáram. A rezgőkörben levő árammérő mutatója viszont váltakozó áramot jelez.
Az olyan rezgőrendszereket, melyekben magának a rezgőkörnek a rezgései
szabályozzák állandó forrásból (pl. egyenáramú áramforrásból) az energia pótlását,
önvezérelt elektromos rezgőrendszereknek nevezzük.
6.3 Rezonancia
1. A rezgőkörben a rezgéseket külső, periodikusan változó feszültség is fenntarthatja:
ekkor a rezgőkörben külső vezérlésű, más néven kényszerrezgések jönnek létre. A
gerjesztő rezgés lehet a hálózati váltakozó feszültség is.
2. Ha a külső gerjesztés frekvenciája és a rezgőkör saját frekvenciája megegyezik
(f = f
0
), akkor rezonanciajelenség lép fel.
Rezonancia esetén a tekercs és a kondenzátor ellenállása megegyezik, így
155 Készítette: Nagy Ignác
Fizika 10.
C f 2
1
L f 2 vagy
C
1
L
⋅ ⋅ π
· ⋅ ⋅ π
⋅ ω
· ω ⋅
Itt olyan ideális rezgőkört tételeztünk fel, amelyben nincs ohmos ellenállás.
Az f frekvencia annak a rezgésnek a frekvenciája, amelynél a rezonancia
bekövetkezik.
A fenti egyenlőségből a rezgőkör saját frekvenciája:
C L 2 T
C L 2
1
f
⋅ ⋅ π ·
⋅ ⋅ π
·
Thomson-formula
3.
Indukció folytán a II. rezgőkörben a ködfénylámpa világít.
A C
2
változtatásával elérhetjük, hogy a II. körben a ködfénylámpa fénye maximális
legyen. Ebben az esetben a II. kör saját rezgésideje megegyezik az I. gerjesztőkör
rezgésidejével.
A két rezgőkör rezonanciában van:
2 2 1 1 2 1
C L C L v a g y i s T T ⋅ · ⋅ ·
A két, egymással induktív csatolásban levő rezgőkör akkor van rezonanciában,
ha önindukciós együtthatójuk és kapacitásuk szorzata egyenlő.
156 Készítette: Nagy Ignác
csillapítatlan rezgés
Fizika 10.
4. Megjegyzés: Határozzuk meg a rezgőkörben létrejövő áram frekvenciáját!
Induljunk ki a kondenzátorral közölt és át –meg átalakuló energia kifejezéséből!
C L
1
C
1
L
I L
2
1
C
I
C
2
1
C
I
U
C
I
X I U
I L
2
1
U C
2
1
E E
2
2
max
2 2
2
max
max
max
eff
C eff eff
2
max
2
max
max , L max , C

· ω
ω ⋅
·
⋅ ⋅ ·
⋅ ω

⋅ ω
·
⋅ ω
· ⋅ ·
⋅ · ⋅
·
Sajátfrekvencia:
LC 2 T
LC 2
1
f
⋅ π ·
⋅ π
·
6.4 Az elektromágneses hullámok terjedési tulajdonságai
1. Visszaverődés: Az ábra egy parabolatükörrel irányított adó és vevő sematikus képét
mutatja.
157 Készítette: Nagy Ignác
Fizika 10.
Ha az adó és a vevő adási, illetve vételi iránya nem egyezik, nincs vagy igen gyenge a
vétel. Ha ezen irányok szögfelezőjére merőleges síkú fémlapot helyezünk el, a vétel
erőssége megnő. A fémfelületről az elektromágneses hullámok visszaverődnek, a
hullámtanban megismert visszaverődési törvény szerint.
2. Az ábra egy adót és egy vevőt ábrázol, amelyek vételi, illetve adási irányai nem esnek
egy egyenesbe: igen gyenge a vétel.
Ha azonban pl. paraffinból készített hasábot (prizmát) megfelelően közéjük helyezünk,
megnő a vétel erőssége, jelezve, hogy az elektromágneses hullám az új közegben
belépéskor is, kilépéskor is megtört. A szigetelőanyag nemcsak átengedi az
elektromágneses hullámot, hanem annál nagyobb szögben, minél nagyobb a
permittivitása, meg is töri. A törés törvénye megegyezik a mechanikai hullámoknál
megismerttel. A törés jelensége arra mutat, hogy az elektromágneses hullám terjedési
sebessége a különböző anyagi közegekben más és más.
3. Interferencia:
158 Készítette: Nagy Ignác
Fizika 10.
Ha az adóantennáról érkező elektromágneses hullám síklapra érkezik, arról
visszaverődik.
Az ábra elrendezésében az adóból merőlegesen érkeznek a hullámok a sík felületre,
amelyről önmagukba verődnek vissza. Ha az adó és a sík távolságát megfelelően
választjuk (a fél hullámhossz egész számú többszöröseire), akkor a vevőantennával
végigszondázva az adó és a síklap közötti térrészt erősödő és gyengülő vételt
tapasztalunk váltakozva. Az egymással találkozó hullámok interferálnak. Ennek az
interferenciának érdekes eredménye: szabad elektromágneses állóhullámok létrejötte.
A vevő duzzadóhelyeket és csomópontokat mutatott ki.
4. Elhajlás:
Az ábra ismét két, nem egy egyenesbe eső tengelyű parabolatükörrel ellátott adót,
illetve vevőt mutat. Az adó a fókuszált hullámot a vevő mellett sugározza el, mégis
érzékelhetjük a sugárzást, ha egy réssel ellátott fémlapot helyezünk a hullám útjába. A
Huygens-elvnek megfelelő elhajlás az elektromágneses hullámok esetén is létrejön, ha
a rés szélessége összemérhető a hullámhosszal. Így ott is észlelünk hullámokat, ahová
azok egyenes vonalú terjedés esetén nem jutnának el.
159 Készítette: Nagy Ignác
Fizika 10.
5. Polarizáció:
Az ábra olyan kísérleti elrendezést mutat, amellyel a kisugárzott hullám
térerősségének iránya vizsgálható.
A vevő dipólantennájára eső elektromágneses hullám E térerőssége az antenna
elektronjait e
.
E erővel rezgésbe hozza.
Az a) ábra elrendezésében van vétel, mert a két dipólantenna egymással párhuzamos,
így kialakulhat a vezeték mentén a nagyfrekvenciás áram, amit az erősítő helyi
energiaforrásból táplálva felerősít, és a mérőműszer jelez.
Ha a b) ábra szerint egymásra merőlegesen helyezzük el az adó –és a vevőantennát,
nincs vétel, mert az E térerősségnek nincs vezetékirányú összetevője. A kísérletből
következik, hogy mind az E vektor, mind a B vektor egy-egy (egymásra
merőleges) síkban rezeg.
A dipólsugárzás tehát síkban poláros hullám. Ez azt jelenti, hogy az elektromágneses
hullám transzverzális hullám.
Felhasznált irodalom
1. Budó Ágoston: Kísérleti fizika II.
Tankönyvkiadó, Budapest, 1979
160 Készítette: Nagy Ignác
Fizika 10.
2. Holics László: Fizika
Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1986
3. Holics László: Fizika III.
Tankönyvkiadó, Budapest, 1984
4. Juhász Sándor: Elektrosztatika
KLTE Kísérleti Fizikai Tanszéke, Debrecen, 1983
5. Jurisits József – Paál Tamás – Venczel Ottó: Fizika V.
Tankönyvkiadó, Budapest, 1990
6. Nagy János – Nagy Jánosné – Bayer István: Fizika IV.
Tankönyvkiadó, Budapest, 1980
7. Raics Péter: A mágneses tér
KLTE Kísérleti Fizikai Tanszéke, Debrecen, 1981
8. Sas Elemér – Skrapits Lajos: Elektromosság – Mágnesség
Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1973
Tartalomjegyzék

1.ELEKTROSZTATIKA............................................................................................................1
1.1 Elektromos kölcsönhatás .................................................................................................. 1
1.2 Coulomb törvénye ............................................................................................................ 3
Megoldás:............................................................................................................................5
161 Készítette: Nagy Ignác
Fizika 10.
r = 10 m...............................................................................................................................5
1.3 Az elektromos mező fogalma, térerősség, elektromos fluxus .......................................... 8
1.4 Feszültség ...................................................................................................................... 20
1.5 Potenciál ......................................................................................................................... 21
1.6 Maxwell II. törvénye ...................................................................................................... 23
1.7 A töltés elhelyezkedése, a térerősség és a potenciál a vezetőkön .................................. 26
1.8 Kapacitás, kondenzátorok .............................................................................................. 27
1.9 Elektrosztatikus tér szigetelőkben .................................................................................. 32
W = 20 J............................................................................................................................34
Q = 0,08 C.........................................................................................................................34
U = 300 V..........................................................................................................................35
2.AZ ELEKTROMOS EGYENÁRAM....................................................................................36
2.1 Az elektromos áram
.............................................................................................................................................. 36
2.2 Az elektromos ellenállás (Ohm törvénye) ..................................................................... 39
2.3 A fémes vezető ellenállása ............................................................................................. 41
2.4 Ellenállások kapcsolása .................................................................................................. 45
2.5 Ohm törvénye teljes áramkörre ...................................................................................... 52
1.10 Az áram hőhatása, munkája és teljesítménye ............................................................... 60
t = 3600 s...........................................................................................................................62
1.11 Kirchhoff törvényei ...................................................................................................... 64
.............................................................................................................................................. 66
Feladatok .............................................................................................................................. 66
1.12 Mérőműszerek méréshatárának kiterjesztése ............................................................... 75
3.MÁGNESES MEZŐ..............................................................................................................81
1.13 Mágnese alapjelenségek ............................................................................................... 81
Feladatok...........................................................................................................................85
1.14 Mágneses tér ................................................................................................................ 86
1.15 A mágnese indukcióvektor ........................................................................................... 88
Feladatok...........................................................................................................................95
1.16 Mágneses térerősség .................................................................................................... 98
1.17 A mágneses mező forrásmentessége ......................................................................... 102
3.6 A mágneses mező örvényerőssége ............................................................................... 103
3.7 Lorentz-féle erő ........................................................................................................... 104
Feladatok.........................................................................................................................106
4.A MÁGNESES INDUKCIÓ...............................................................................................108
4.2 A mozgási indukció ..................................................................................................... 108
Feladatok.........................................................................................................................109
4.2 Nyugalmi indukció ....................................................................................................... 111
4.3 Kölcsönös indukció ....................................................................................................... 116
4.4 Önindukció ................................................................................................................... 116
4.5 A mágneses mező energiája ......................................................................................... 119
5.A VÁLTAKOZÓ ÁRAM....................................................................................................127
5.1 A váltakozó feszültség és áram .................................................................................... 127
5.2 A váltakozó áram effektív jellemzői ........................................................................... 130
5.3 Induktív ellenállás ........................................................................................................ 132
5.4 Kapacitív ellenállás ...................................................................................................... 135
5.5 Sorosan kapcsolt váltakozó áramú ellenállások ........................................................... 138
5.6 A váltakozó áram munkája és teljesítménye ................................................................ 143
5.7 Transzformátor .............................................................................................................. 147
162 Készítette: Nagy Ignác
Fizika 10.
6.ELEKTROMÁGNESES REZGÉSEK................................................................................148
6.1 Csillapított elektromágneses rezgések előállítása ......................................................... 148
6.2 Rezgőkör saját frekvenciája; Csillapított elektromágneses rezgések ........................... 153
6.3 Rezonancia ................................................................................................................... 155
6.4 Az elektromágneses hullámok terjedési tulajdonságai ................................................ 157
Felhasznált irodalom .......................................................................................................... 160
Tartalomjegyzék ................................................................................................................. 161
163 Készítette: Nagy Ignác

Fizika 10. vagy kisebb mértékben eltávolodik a rögzített fémelektródától. A töltések előjele is meghatározható az elektroszkóp segítségével, pl. a pozitívan töltött elektroszkópra ismeretlen előjelű töltést viszünk, akkor a fólia jobban vagy kevésbé tér ki attól függően, hogy ez pozitív vagy negatív előjelű.

13. A töltéseket nemcsak dörzsöléssel lehet szétválasztani, hanem ún. influencia (megosztás) révén is. Az elektroszkóp mutatója már akkor is kitérést mutat, ha töltött testet közelítünk feléje, és az elektroszkóp lemezkéi összeesnek, ha a töltött testet eltávolítjuk. Ezt a jelenséget az alábbi módon értelmezhetjük: Normális feltételek mellett a vezetők semlegesek, egyenlő mennyiségű pozitív és negatív töltést tartalmaznak, és mindkét töltés egyenletesen oszlik el. Amikor a vezető közelébe pl. pozitív töltésű testet viszünk, ennek a vezető pozitív és negatív töltéseire gyakorolt taszító és vonzó hatása miatt a vezetőnek a töltött test felöli részén a negatív, a túlsó részén a pozitív töltések lesznek túlsúlyban, mivel a vezetőben a töltések szabadon elmozdulhatnak. A töltött test eltávolítása után a vezetőben levő töltések eloszlása ismét egyenletes lesz. Megosztás révén egyenlő mennyiségű pozitív és negatív töltést választhatunk szét. Két szigetelő állványon lévő fémgömböt érintsünk össze, és vigyünk közelükbe egy töltött testet. A töltött test jelenlétében válasszuk szét a két fémgömböt. Azt tapasztaljuk, hogy a két fémgömbön egyenlő mennyiségű, ellentétes előjelű töltések vannak, amit elektroszkóppal ellenőrizhetünk.

2

Készítette: Nagy Ignác

Fizika 10.

Egyetlen szigetelő állványon lévő fémgömböt is feltölthetünk megosztás révén. A töltött test közelében a szigetelő állványon lévő fémgömböt egy pillanatra megérintve, a fémgömb a megosztó test töltésével ellentétes előjelű töltést nyer, mivel a megosztó test töltésével azonos előjelű töltéseket elvezettük, az ellentétes influenciatöltést a megosztó test lekötve tartja. Tehát a megosztó test töltésével azonos előjelű töltés elvezethető a fémből.

1.2 Coulomb törvénye
1. Pontszerű töltött testek között fellépő erőhatásról először Coulomb adott kvantitatív összefüggést. Méréseit torziós mérleggel végezte. Azt tapasztalta, hogy töltött gömbök esetén az erőhatás arányos a gömbök töltésének szorzatával, ha a távolság közöttük állandó. (A töltések felezhetők, ha egy töltött gömbhöz ugyanolyan nagyságú töltetlen gömböt érintünk.) A töltésmennyiséget állandó értéken tartva, az erőhatás a távolság négyzetével fordított arányban csökken. Az erő iránya a töltéseket összekötő egyenes irányába esik, azaz az erő centrális.

Azonos előjelű töltések taszítják, az ellentétes előjelű töltések pedig vonzzák egymást, a taszítás pozitív, a vonzás pedig negatív előjelű erőt fejezi ki.

3

Készítette: Nagy Ignác

10-8 C. amely a vele egyenlő nagyságú töltésre 1 méter távolságból 9 . és 60 N nagyságú erővel taszítják egymást? Megoldás: Q1 = 2 . Mekkora távolságra van egymástól az a két pontszerű test.Fizika 10. F ~ Q1 . 1 2 2 r r= k ⋅ Q1 ⋅ Q2 = 3 ⋅ 10 − 3 m F 2. 10-8 C F = 60 N Q ⋅Q F=k. amelynek töltése 2 . 109 N erőt fejt ki. 10-6 C Q2 = 3 . 9 ⋅ 10 9 N ⋅ 1 m 2 F ⋅r2 = Q1 ⋅ Q2 1C ⋅ 1C k= Nm 2 2 k = 9 . Q2 1 F~ 2 r Q ⋅Q F~ 1 2 2 r F= k⋅ A töltés mértékegysége: 1 C Q1 ⋅ Q2 r2 Egységnyi az a töltés. Mekkora két egyenlő nagyságú töltés taszítja egymást 10 m távolságból 100 N nagyságú erővel? 4 Készítette: Nagy Ignác . 10-6 C és 3 . 109 C Feladatok: 1.

10-3 C k 3.10-8 C nagyságú.6x – 1.3 m x2 = -0. azonos előjelű töltéssel rendelkező gömbök vannak. A rúdon súrlódásmentesen csúszhat egy töltött. Mennyivel változik két töltött gömb között a taszítóerő. 10-8 C és 8 .. ha kezdetben egyenlő töltésük volt? 5 Készítette: Nagy Ignác . Megoldás: r = 10 m F = 100 N F= k⋅ Q= Q2 r2 F ⋅r2 = 1. a rúdra fűzött kis golyó.054. 10-8 C l = 0. Mekkora erővel hat egymásra 2 m távolságból egy 10-3 C és egy 10-4 C pontszerű töltés? Megoldás: Q1 = 10-3 C Q2 = 10-4C r=2m F= k⋅ Q1 ⋅ Q2 = 225 N r2 4. Hol van egyensúlyban a rúdon ez a golyó? Megoldás: Q1 = 2 .62 = 0 x1 = 0.Fizika 10. ahol a rá ható erők eredője 0.9 − x) 2 6x2 + 3.9 m nem megoldás 5. 10-8 C Q2 = 8 . k⋅ Q1 ⋅ Q x 2 =k⋅ Q2 ⋅ Q (l − x) 2 2 ⋅10 −8 8 ⋅10 −8 = x2 (0. amikor az egyikről a másikra ΔQ töltést viszünk át.9 m A golyó töltése legyen Q. A golyó ott van egyensúlyban. 90 cm hosszú vízszintes helyzetű szigetelőrúd két végén 2 .

10 -3 N 2 r Q ⋅ Q2 = -6. 10 -3 N 7. Mekkora erő hat a 6 . 10-8 C és –3 . ha azt az előbbi két töltés közötti távolság felezőpontjában helyezzük el? Megoldás: Q1 = 2 .16 . 10-8 C Q2 = -3 .05 m F1 = k ⋅ F2 = k ⋅ Q ⋅ Q1 = 4. 10-8 C nagyságú töltésre. 10-7 C nagyságú és egynemű töltés helyezkedik el.10-8 C Q = 6 . Egy négyzet mindegyik csúcsában egyenlő Q = 2 . Mekkora töltést kell elhelyezni a négyzet középpontjában.48 .Fizika 10. 2 .32.1 m r = 0. 10-8 C r’ = 0. hogy az így nyert töltésrendszer egyensúlyban legyen? 6 Készítette: Nagy Ignác . 10-8 C nagyságú pontszerű töltések távolsága 10 cm. Megoldás: ΔF = F1 – F2 F1 = k ⋅ F2 = k ⋅ Q2 r2 Q 2 − ( ∆Q ) 2 (Q + ∆Q) ⋅ (Q − ∆Q) =k⋅ r2 r2 (∆Q) 2 r2 ΔF = k ⋅ 6.10 -3 N 2 r F = F2 – F1 = -2.

Megoldás: Q = 2 .Fizika 10. Határozzuk meg e három töltés nagyságát. Q2 .3 = 300 N nagyságú erő hat! 7 Készítette: Nagy Ignác . -7 2 = 1. ha a gömböcskéket páronként egymáshoz 20 cm-re közelítve közöttük páronként F1.2 = 100 N . Három kicsi fémgömböt Q1 . 10-7 C Az A csúcsban levő töltésre a többi három csúcsban levő töltés által kifejtett erők eredője: Fe = k ⋅Q2 k ⋅Q2 Q2  1 ⋅ 2+ =k⋅ 2  2+  2 2 2 a 2a a  Q ⋅Q' Q2  1 k ⋅ k⋅ 2  2 + = a2 2 a  2 Q’ = Q ⋅ 2+ 2 1 . F1. Q3 töltéssel látunk el.3 = 200 N illetve F2.91 10 C 8.

amelyben elektromos erőhatások észlelhetők.2 = k ⋅ F1.1 = k ⋅ . Elhelyezünk két nyugvó egyneműen töltött testet. F2. elektromos fluxus 1.1 ri . 109 2 2 ⋅ Q2 4 ⋅ 10 −2 = 1.3 = k ⋅ (1) : (2) F1.3 = 200 N F2. i =1 i . Megoldás: r = 0.2 = 100 N F1. térerősség. 2 ⋅ r 2 k ⋅ Q2 300 = 9 .3 Az elektromos mező fogalma. r22. 10-5 C Q3 = 5. 10-5 C (1)-ből : Q1 = F1.1 i =1 i =1 1-es töltött testre ható elektrosztatikus erő két tényezőre bontható: Q1 : a töltött testre jellemző n Q ∑k ⋅ r 2i : a töltött test tulajdonságaitól független vektormennyiség. 2 Q1 ⋅ Q2 r2 Q1 ⋅ Q3 r2 Q2 ⋅ Q3 r2 Q3 = 2 .1 Ha az 1-es test több nyugvó töltött testtel van egyszerre elektromos kölcsönhatásban.2 m F1. 10-5 C 1.3 = 300 N F1. és figyelembe vesszük Newton IV.Fizika 10.1 = ∑ k ⋅ 2 ri . Q2 (3)-ba helyettesíteni: Q2 = 2.164 .72 .1 E = F Q 8 Készítette: Nagy Ignác . Q1 ⋅ Q2 2. axiómáját: n n Q1 ⋅ Qi Q = Q1 ⋅ ∑ k ⋅ 2i Fi.582 . Azt a teret.3 = k ⋅ F2. elektromos erőtérnek (mező) nevezzük.3 Q3 = =2 Q2 F1.

A térerősség iránya a pozitív töltésre ható erő irányával egyezik meg.Q=k ⋅ 2 r Q' E= k⋅ 2 r 5. és az iránya is megegyezik. Megállapodás szerint az erővonalak a tér minden helyén gondolatban olyan sűrűn húzzuk. amelyek érintői a tér minden pontjában az ottani E elektromos térerősség irányába esnek. Adott Q’ töltés elektromos terében tetszőleges Q töltésre: Q' ⋅ Q F = k⋅ 2 r F=E.Fizika 10. hogy a rájuk merőlegesen felvett egységnyi felületen annyi erővonal haladjon át. 4. Így az elektromos erővonalak iránya és sűrűsége az E elektromos térerősség irányát és nagyságát jellemzi.Q Q' ⋅ Q E. 9 Készítette: Nagy Ignác . Mértékegysége: 1 N VAs V =1 =1 C Asm m 3. Az erőteret homogénnek nevezzük. mint amekkora az elektromos térerősség nagysága a kérdéses helyen. Az elektromos teret az elektromos erővonalakkal szemléltetjük. ha a tér minden pontjában a térerősség nagysága ugyanakkora. Az elektromos erővonalak olyan görbék.

Jele: Ψ Ψ=E ⋅ A 7. Adott felületen merőlegesen átlépő elektromos térerősségvonalak számát elektromos fluxusnak nevezzük. 8. Gauss tétel (Maxwell I. 6.Fizika 10. hogy a töltés pozitív vagy negatív. Az egész gömbfelületen Ψ = k ⋅ Q számú r2 Q ⋅ 4r 2 π = 4πkQ számú erővonal indul ki vagy r2 torkollik be aszerint. 10 Készítette: Nagy Ignác . Q ponttöltés köré írt gömbfelület egységnyi területű részén E = k ⋅ erővonal megy át. törvénye) Elektrosztatikus térben egy tetszőleges zárt felületen átmenő elektromos fluxus egyenlő a zárt felületen belüli töltések algebrai összegének 4 π k – szorosával.

szorosával.85 ⋅ 10 −12 4πk Vm Vm ε0 : vákuum dielektromos állandója 1 1 Ψ = 4πk ∑Q = 4π ∑Q = ε ∑Q 4π ε 0 0 1 ( NE = ∑Q ) ε0 k= ( A tér V térfogatának forráserőssége egyenlő e térfogatba zárt töltések algebrai összegének 9.Fizika 10. 1 4πε0 1 As C ε0 = = 8. ) ε0 11 Készítette: Nagy Ignác . Megjegyzés: 1 .85 ⋅ 10 −12 = 8.

12 Készítette: Nagy Ignác .Fizika 10.

Milyen távol van tőle az a pont. 10-7C E = 12 N/C Q E = k⋅ 2 r r= k ⋅Q = 15 m E 3. Mekkora annak a pontszerű testnek a töltése. 10-6 C. Pontszerű töltés nagysága 3 . 10-6 C. amelyben a térerősség 12 N/C nagyságú? Megoldás: Q = 3 . 10-6 C r = 0.Fizika 10. 106 N/C r 4. 10-6 C és – 5 . Mekkora a térerősség tőle 20 cm távolságban? Megoldás: Q = 5 . 10-7 C. 10-6 C r=1m E1 + E2 = 0 Q1 Q2 k⋅ 2 = k ⋅ x ( x + 1) 2 x = 1. Pontszerű test töltése 5 . amelytől mért 30 cm távolságban a térerősség 300 N/C nagyságú? 13 Készítette: Nagy Ignác . töltésük 2 .72 m 2. hogy a térnek melyik pontjában lesz a két töltéstől származó térerősség eredője zérus! Megoldás: Q1 = 2 .125 . Két elektromosan töltött pontszerű test távolsága 1 m. Számítsuk ki. Feladatok 1.2 m Q E = k ⋅ 2 = 1. 10-6 C Q2 = -5 .

10-19 C m = 9. Hol válik nullává a két töltés által keltett mező térerőssége? Megoldás: d = 0.2 .r2 0.12 m Q1 = 2 .1 .6 . r2 0. 10-31 kg F = ma = 2. Mekkora a térerősség abban az elektromos mezőben. amelyben egy elektron gyorsulása 2. sin α = F ⋅ D= mg + QE l x x = ( mg + QE ) ⋅ l l T = 2π ml = 0. 10-6 C pontszerű töltést helyezünk el.12 = 1. 10-16 N E = Q = 1.15 m E = 9 .75 s mg + QE 6.5 . 1014 m/s2 Q = 1. 103 N/C 7.2 r2 Q2 r1 = 0. 10-7 C Q2 = 5 .275 . 10-6 C Q1 Q2 k⋅ 2 = k ⋅ 2 r1 r2 d = r1 + r2 r1 Q1 = = 0 . A golyó töltése 10-8 C.5 .02 kg Q = 10-8 C l = 0.2 . Megoldás: r = 0. 1014 m/s2 nagyságú? Megoldás: a = 2. 105 N/C T = 2π ⋅ m D Itt a visszatérítő erő (az érintőleges erővetület) Ft = F . r2 14 Készítette: Nagy Ignác F . súlytalannak vehető fonálon 20 g tömegű kicsi fémgolyó van felfüggesztve. Egymástól 12 cm-re 2 .42 . Mekkora az így nyert 15 cm hosszú fonálinga lengésideje függőlegesen lefelé irányuló. 10-7 C és 5 . 9 .Fizika 10.12 = r2 + 0. 105 V/m erősségű homogén elektromos mezőben? Megoldás: M = 0.2 . Vékony.3 m E = 300 N/C Q E = k⋅ 2 r Q= E ⋅r2 = 3 ⋅ 10 −9 C k 5.

10-6 C 15 Készítette: Nagy Ignác . Mekkora és milyen irányú az elektromos térerősség a töltéseket összekötő egyenes szakasz felező merőlegesén. Q2 = -2 . c x= = 50 cm 900 900 = = 18 cm c 50 c – x = 50 – 18 = 32 cm m = 900 −324 = 24 cm Q N E1 = k ⋅ 2 = 2 . 10-6 C ) Megoldás: Q1 = 2 .56 ⋅ 102 2 C m N C E = ( E1 − E 2 ) 2 + E 32 = 245 9. Derékszögű háromszög csúcsaiban 10-9 C nagyságú pontszerű töltések vannak.5 m távolságban van rögzítve. 10-6 C .88 ⋅ 10 2 2 C (c − x) E3 = k ⋅ Q N = 1. a szakasztól 1 méter távolságban? ( Q1 = 2 . r2 = 0.78 ⋅ 10 2 C x E2 = k ⋅ Q N = 0 .02 m 8. Mekkora az elektromos térerősség az átfogó és az átfogóhoz tartozó magasságvonal metszéspontjában? Megoldás: Q = 10-9 C c = 30 2 + 40 2 302 = x . 10-6 C Q2 = -2 .Fizika 10.1 m r1 = 0. Két pontszerű töltés egymástól 0. A háromszög befogói 40 cm és 30 cm.

10-8 C r = 0.5 . r = 0. ahol a térerősség zérus? Megoldás: Q1 = 10-8 C Q2 = 1.25 m 16 Készítette: Nagy Ignác .Fizika 10.46 10.5 m l=1m y= 1 +0. A töltések értéke: Q1 = 10-8 C és Q2 = 15 .83 y C N C E12 + E 22 − 2 ⋅ E1 E 2 ⋅ cosβ = E 2 E = 8191.25 α = 140 β 1520 = E1 = E2 = k ⋅ Q1 N 2 =16933. van-e olyan pont. 10-9 C.25 2 = 1. Két egynemű ponttöltés 25 cm távolságra van egymástól.031 m tg α = 0.

25 − x ) 2 E1 = E2 Q Q2 k ⋅ 21 = k ⋅ x ( 0. a negatív töltéstől 2 m távolságban jobbra? ( Q1 = 2 . 10-8 C F = EQ = 0.1124 m x2 =-1. 10-6 C ) Megoldás: Q1 = 2 . 10-8 C töltésű kicsi fémgolyóra? Mennyi a golyó gyorsulása. ha tömege 5 g? Megoldás: V E = 105 m m = 5 . 10-3 kg Q = 2 . Két pontszerű töltés egymástól 0.002 N a = m = 0 . 10-6 C Q2 = -2 . 10-6 C 17 Készítette: Nagy Ignác .25 − x ) 2 x2 + x – 0. 10-6 C .11235 m nem megoldás 11. Mekkora és milyen irányú az elektromos térerősség a töltések összekötő egyenesében.5 m távolságban van rögzítve. Mekkora erő hat a térben levő 2 . E1 = k ⋅ E2 = k ⋅ Q1 x2 Q2 ( 0 . Q2 = -2 .4 s 2 F m 12. Homogén elektrosztatikus tér pontjaiban a térerősség 100000 V/m.Fizika 10.125 = 0 x1 = 0.

1 m Q = 5 .6 . Q1 r12 Q2 E2 = k ⋅ 2 r2 E1 = k ⋅  Q2 Q1  E = E2 – E1 = k  2 − 2  r r1   2  E = 1620 N C 13. ha az elektron kezdeti sebessége 3000000 m/s? Megoldás: E = 3000 N/C m = 9. pontszerű pozitív töltéseket helyezünk el. 10-19 C 2 v2 mv0 = 8. Mekkora utat tesz meg a megállásig. Egy mozgásban levő elektronra sebességével egyirányban ható 3000 N/C homogén elektromos tér hat. Mekkora az elektromos térerősség a háromszög oldalainak felezőpontjában? Megoldás: a = 0. 10-3 m s= 0 = 2a 2eE 14.53 . 10-7 C 18 Készítette: Nagy Ignác .Fizika 10. Egy 10 cm oldalhosszúságú. 106 m/s Q = 1. 10-7 C nagyságú. 10-31 kg v0 = 3 .1 . egyenlő oldalú háromszög csúcsaiban 5 .

Q = 10-7 C .37 2 C m 15. s = 10 cm .Fizika 10.0865 m 2 E3 = k ⋅ Q N = 601423 . E = 10000 V/m ) Megoldás: m = 10-9 kg s = 0. Mekkora sebességre gyorsul fel vákuumban.1 m Q = 10-7 C E = 104 V/m F = EQ F = ma s= a= a 2 t 2 v = at v2 2s mv 2 F= 2s mv 2 EQ = 2s 2QEs v= m = 447 m/s 19 Készítette: Nagy Ignác . homogén elektrosztatikus térben. „s” úton az eredetileg nyugvó elektromos részecske? (m = 10-6 g . m= a⋅ 3 = 0.

Homogén mezőben 0.05 C töltésű test mozog. WABC = WAC + WCB WABC = EQs cos α WAB = WACB Általánosan: WAB = Q ⋅ ∑ E ⋅ ∆s A B 20 Készítette: Nagy Ignác . A) B) WAB = Fs cos α F = EQ WAB = EQs cos α WAC = EQs1 WCB = EQs2 s cos α = 1 s s1 = s . Elektromos mező a benne levő töltésre erőhatást gyakorol. ha az elektromos mező által végzett munka 120 J? Megoldás: Q = 0.05 C W = 120 J E = 2 . A térerősség nagysága 2 . 106 V/m.2 ⋅10 m W 1. Mekkora utat tett meg a test a térerősség irányában. mert az erő és az elmozdulás merőleges. 106 V/m W = Fs = QEs −3 s = QE = 1. 16.4 Feszültség 1.Fizika 10. cos α WAC = EQs cos α WCB = 0 .

W ~ Q W = állandó Q U= W AB Q Az elektromos erőtérben a tetszőlegesen választott A kezdő –és B végpont között a Q elektromos töltés mozgása közben végzett WAB munka és a mozgatott Q töltés hányadosával meghatározott fizikai mennyiséget az A és B pontok közötti feszültségnek nevezzük. Ezek a feszültségek az erőtér egyes pontjaira jellemző mennyiségeket határoznak meg. Ha a pozitív töltések az erővonalak irányába mozdulnak el. Mértékegysége: 1 J =1V C A tér két pontja között 1 V a feszültség. 2. 3. Ha az erővonalak irányával szemben történik a pozitív töltések elmozdulása. csak a kezdő –és végpontok erőtérbeli helyzetétől függ. 1. Adott elektromos erőtér által végzett munka független attól az úttól. 2. ha az egyik pontból 1 C töltés 1 J-nyi munka árán jut a másikba. 21 Készítette: Nagy Ignác . Megállapodhatunk azonban abban. amelyen egy adott töltés mozgott. hogy az erőtér összes pontjának a feszültségét egy kiválasztott ponthoz viszonyítva mérjük.5 Potenciál 1. 4. akkor nekünk kell munkát végeznünk az erőtér ellenében. Az elektromos erőtér bármely pontjának a tér választott pontjához viszonyított feszültségét potenciálnak nevezzük. az erőtér végez munkát.Fizika 10. vagyis a tér minden egyes pontját jellemezhetjük a kérdéses pont és a választott pont közötti feszültséggel.

Ezért ezt a pontot zérus potenciálú helynek vagy egyszerűen zéruspontnak is hívjuk. A negatív töltés mozgási iránya ezzel ellentétes. Negatív potenciálon van a tér valamely pontja. ha a pozitív töltésnek az adott pontból a nullapontba való átvitele közben az erőtér végez munkát. Az elektromos erőtér bármely két (A és B) pontja közötti feszültség: 22 Készítette: Nagy Ignác . 4. A gyakorlatban többnyire a földet ( pontosabban a föld nedves rétegével vezető összeköttetésben levő testeket) választjuk zérus potenciálú helynek. A választott pont potenciálja – a meghatározás értelmében – zérus. A tér valamely pontjának potenciálját pozitívnak tekintjük a zérusponthoz képest. Tehát a pozitív töltés az erőtér hatására a pozitív potenciálú helyről halad a zérus vagy a negatív potenciálú hely felé. ha a pozitív töltés elmozdításához az erőtér ellenében nekünk kell munkát végeznünk.Fizika 10. 3.

) összeget a mező adott zárt g görbéjére vonatkozó örvényerősségének nevezzük. A ∑E ⋅ ∆s ∑E ⋅ ∆s 0 0 szorzatösszeg is mindig nulla. tehát UAB = W − WBO W W W AB = AO = AO − BO Q Q Q Q UAB = UA . 23 Készítette: Nagy Ignác . törvénye 1. törvénye: Nyugvó töltések által keltett elektromos mezőben nincsenek örvények. Az elektromos mező bármely zárt görbén végigvezetett töltésen végzett munkája tehát a 2.UB Az elektromos erőtér két pontja közötti feszültség egyenlő a két pont potenciáljának különbségével. Az elektromos erőtérnek azok a pontjai. Elektromos örvényerősség jele: ÖE ÖE = ∑E ⋅ ∆s 0 Az örvényerősség tehát a zárt görbén egyszer végigvezetett töltésen végzett elektromos munka osztva a töltéssel. Maxwell II. ahol WAB bármely úton az erőtér által végzett munka. (A O a pályagörbe zártságára utal.Fizika 10.WBO (mert az erő ugyanakkora. de az út ellentétes irányú lett). W = Fd = EQd U = W Q W = UQ UQ = EQd U = Ed E= U d Mértékegység: 1 N Nm J V =1 =1 =1 C Cm Cm m 1. az ekvipotenciális felületen helyezkednek el. vagyis az örvényerősség bármely g zárt görbére zérus. amelyekben a potenciál ugyanakkora. W AB Q UAB = . 3.6 Maxwell II. 5. egyetlen felületen. Ha a töltés az A → O → B úton mozdul el. akkor WAB = WAO + WOB . De WOB = . 6.

10-19 C m = 9.6 . 1.6 .6 .1 . Mekkora sebességre tesz szert két pont közötti elmozdulása közben a 9. kezdetben nyugvó elektron. 10-31 kg U = 5000 V Q = 1.Fizika 10. 10-28 g tömegű.10-31 kg 1 mv 2 = UQ 2 2UQ m = 5. ∑E ⋅ ∆s = 0 g 0 bármely zárt görbén ÖE = 0 minden görbére Feladatok 1. Mekkora sebességgel csapódik egy elektron a televíziókészülék képernyőjébe. ha a két pont között a feszültség 5000 V? Megoldás: m = 9. Mekkora a feszültség a mező két pontja között.93 ⋅10 7 v= m s 4. Mekkora a térerősség. ha miközben az egyikből a másikba egy 10 C töltésű test kerül. ha a lemezek között a feszültség 5000 V? Megoldás: U = 5000 V d = 0. 10-19 C 1 ⋅ m ⋅ v 2 = UQ 2 2UQ m = 4. ha a képcsőben a gyorsító feszültség 10000 V? Megoldás: U = 10000 V Q = 1. 10-19 C töltésű. egymástól 10 cm távolságban levő párhuzamos lemezek között homogén erőtér van.2 ⋅10 7 v= m s 3.1 .1 . az elektromos mező munkája 600 J? 24 Készítette: Nagy Ignác . Szalaggenerátorral feltöltött.1 m W = Fd = EQd W = UQ UQ = EQd U = Ed E= U V = 50000 d m 2.

ha egy 0. 10-4 C W = 2. 105 F = EQ = V m U ⋅ Q = 0.52 J U = W = 3000 V Q 7. Mekkora elektromos erő hat egy 5 .4 . Megoldás: Q =10 C W = 600 J U = W = 60 V Q 5. 10-3 J 6.5 . 10-4 C töltésű test elektromos helyzeti energiája 2. amelyben a potenciálesés a térerősség irányában cm-enként 2500 V? Megoldás: Q = 5 .Fizika 10. ha az 50 V potenciálú pontból 80 V potenciálú pontba kerül egy pontszerű 6 . 10-5 C töltésű test? Megoldás: UAB = 30 V Q = 6 . 10-5 C W = UQ = 1. 10-7 C E = 2. Mennyi munkát végez az elektromos mező. amelybe helyezett 8.01 C s = 0.01 C nagyságú töltés 1000 V feszültségen halad át? Mekkora erő hat a töltésre.1 m U = 1000 V W = UQ = 10 J W = Fs F= W = 100 N s F N E = Q = 10000 C 25 Készítette: Nagy Ignác . Mekkora a munkavégzés. ha a feszültség 10 cm úton egyenletesen növekszik? Mekkora a térerősség? Megoldás: Q = 0.52 J? Megoldás: Q = 8.4 .38 . 10-7 C töltésű testre abban a homogén mezőben. Mekkora az elektromos mező potenciálja abban a pontban.125 N d 8.

a vezető felülete pedig ekvipotenciális felület (a vezetőn belüli bármely felület is. és kössük össze fémesen a fémhálóval. hogy a fémgolyót a pohárelektroszkóp külső felületéhez érintjük. a belül lévő fémlemezkék a dróthálóhoz tapadnak. vagy a hálót feltöltjük. A töltés hatására a könnyű fémlemezkék elállnak a dróthálótól. ha az üregben nincsenek izolált elektromos töltések. Adjunk töltést a dróthálónak. ha a belső elektroszkópot nem kötjük össze a hálóval. Azt tapasztaljuk. ha a vezető belsejéből egy részt eltávolítunk. Helyezzünk az elektroszkópra egy hengeres edényt (pohárelektroszkóp). akkor a fémgolyó teljesen elveszíti a töltését. hogy a töltött fémgömb nem vesztette el teljesen a töltését.) 4.7 A töltés elhelyezkedése. A vezető belsejében a térerősség is és a többlet töltés is zérus. mert a fémet nem tudják elhagyni. a vezető külső felületén pedig a felületre merőleges. Helyezzünk a belsejébe egy elektroszkópot. Ez az egyensúly beállta után csak a vezető felülete lehet. Ha egy töltött testet közelítünk a hálóhoz. azok igyekeznek egymást a lehető legtávolabb eltaszítani. a vezetőre bárhol töltést felvive. míg a kívül lévők jobban elállnak a dróthálótól. hogy a belső elektroszkópra viszünk fel töltéseket. míg a külső jelez töltést. Ha a dróthálót a szigetelő állványok segítségével hengerré hajlítjuk össze. Ha a kísérletet úgy végezzük el. a térerősség és a potenciál a vezetőkön 1. akkor a töltések a térerősség hatására elmozdulnának. hogy a fémgolyónak van töltése. A fenti kísérletek meggyőznek bennünket arról. hogy a töltések a vezető külső felületén helyezkednek el. hogy a fémhálón 26 Készítette: Nagy Ignác . Ha kívülről érintjük a pohárelektroszkóphoz. a fémháló jelenléte esetén nem. Ha ugyanezt a kísérletet úgy végezzük el. Töltésegyensúly esetén az elektromos térerősség a vezető belsejében mindenütt zérus. a töltésegyensúly nem változik meg. hogy a fémgolyónak nincs töltése. A fémhálón kívül helyezzünk el egy másik elektroszkópot és ugyancsak kössük össze fémesen a dróthálóval. úgy tudjuk igazolni. Vegyünk egy szigetelő állványon lévő dróthálóból készült hengert. 1. A vezetőben lévő üregben a térerősség zérus. 2. amelyen két oldalt több helyen könnyű fémlemezkék vannak felerősítve. A fémgolyót egy másik elektroszkóphoz érintve azt tapasztaljuk. tehát a töltések a vezető külső felületén helyezkednek el. mivel a vezetőben a töltések könnyen elmozdulhatnak. 3. Az elektromos töltések – egyensúly esetén – a vezető külső felületén helyezkednek el.Fizika 10. Nyugalomban lévő töltések esetén a homogén vezető minden pontjában ugyanakkora a potenciál. ha belülről érintettük a pohárelektroszkóphoz. Töltsük fel az elektroszkópot és érintsünk a pohárelektroszkóp belsejéhez egy szigetelő nyélen lévő fémgolyót. akkor is csak a külső elektroszkóp mutat töltést. hogy a belső elektroszkóp nem. Ha a vezető belsejében a térerősség nem lenne zérus. Ezt beláthatjuk. Erről sok kísérlettel meggyőződhetünk. azt tapasztaljuk. majd belülről. A kísérletet úgy is elvégezhetjük. Ugyanezt a kísérletet háló nélkül elvégezve a töltött test elektromos terének megosztó hatása miatt az elektroszkóp töltést jelez. A fenti állítást a fémhálós kísérletünkkel pl. a belső elektroszkóp nem jelez töltést. akkor azt tapasztaljuk. illetve a vezető felületén a térerősségnek lenne érintőleges komponense. hogy szigetelő nyélen lévő töltött fémgömböt érintünk a töltetlen pohárelektroszkóphoz először kívülről. Töltsünk fel szigetelő állványon lévő dróthálót. igazolván. nem lehetnének nyugalomban.

amit akkor is megtart. Vegyünk fel a vezető felületén egy nagyon lapos téglatestet.8 Kapacitás. Ha csúccsal ellátott semleges vezetőt helyezünk egy töltött test közelébe. Így a térerősség és a felületi töltéssűrűség kapcsolata: σ E = 4 π σ illetve E= ε0 Ezzel magyarázható az úgynevezett csúcshatás vagy elektromos szél. a levegő molekulái dipólusokká válnak. azaz a legnagyobb térerősségű hely felé. és annak csúcsa erősen feltöltődik. ahol Q a téglatest fedőlapján lévő töltés. Nyugalomban lévő töltések esetén a vezető felülete mint láttuk. az inhomogén elektromos térben a levegőmolekulák dipólokká válnak. kondenzátorok 1. így a csúcs eltaszítja azokat. Zárt fémburkolattal az elektrosztatikus terek kirekeszthetők. A tapasztalat szerint a vezető felületének különböző helyein a σ felületi töltéssűrűség annál nagyobb. Ebből nem következik a vezető felületén a térerősség állandósága. ami a csúcs körül kialakul. 5. A téglatest belső fedőlapján átmenő fluxus zérus. és ezután a csúcs (a levegő molekuláit) eltaszítja őket. a közelében lévő semleges vezető pedig a töltött vezetővel azonos töltést nyer. ekvipotenciális felület. 27 Készítette: Nagy Ignác . Ez az úgynevezett Faraday-kalitka. Legnagyobb a csúcsoknál és az éleknél. hogy az erős inhomogén elektromos térben. A téglatest külső Q fedőlapjára a térerősség merőleges. Pl. hogy a vezető felületén a töltéseloszlás általában nem egyenletes. Ez az elektrosztatikus árnyékolás. Ezen taszítóerő reakcióereje hozza forgásba az úgynevezett elektromos Segner-kereket. így EA =4 π . minél nagyobb a görbülete. magába gyűjti a villámokat. A téglatest oldal és véglapjaira merőleges térerősség komponens zérus. és ily módon jó vezető út alakul ki a talaj felé a felhő elektromos kisüléséhez. A csúcshatással magyarázhatók az alábbi jelenségek is: Csúccsal rendelkező töltött vezető hamar elveszti a töltését. A csúcshatás azzal magyarázható. A villámhárító ezek szerint nem elhárítja. kivéve néhány speciális vezető formát. A felületi töltéssűrűség és a térerősség kapcsolatát a Gauss-tétel használatával állapíthatjuk meg.Fizika 10. és elmozdulnak a csúcs. 1. mert a vezető belsejében a térerősség zérus. ha nagyon feltöltünk. ott a csúcstól töltést nyernek. A kapacitás a vezető töltést befogadó képességének a mértéke. Ez azzal magyarázható. ha a csúccsal ellátott vezetőt a közeléből eltávolítjuk. hogy nem megosztásról van szó. belül elektromos tér zérus. jelezvén azt. Az elektromos töltésű felhő megosztó hatást gyakorol a villámhárítóra. Megosztás folytán a csúcs ellentétes töltésű lesz. A csúcshatás folytán a környező levegő vezetővé válik. Csúccsal rendelkező vezetőt. csak merőlegessége. 6. A villámhárító egy – a környezetéből kiemelkedő csúcsban végződő földelt fémvezető. hanem éppen ellenkezőleg. és ezzel védi meg a környező testeket a villámcsapástól. erősen feltöltött csúcs közelébe égő gyertyát helyezve az erős légáram a gyertyát elfújhatja. A csúcs ottmarad ellentétes előjelű töltés hiánnyal. a csúcs felé vándorolnak. azaz a közelében lévő töltött test töltésével megegyező töltésű lesz. akkor a csúcstól elirányuló légmozgás mutatható ki. A kísérletet meg is fordíthatjuk. a csúccsal rendelkező semleges vezető a töltött testével megegyező előjelű töltést nyer. A csúcson a töltött testével megegyező többlet töltést nyernek.

(A két lemez teljes szembenállása esetén legkisebb a feszültség. 1 µF = 10 −6 F 1 nF = 10-9 F 1 pF = 10-12 F 3. Jele: ┤├ 5. 2. Kondenzátorok kapcsolása  Párhuzamos kapcsolás: 28 Készítette: Nagy Ignác . azzal fordítottan arányos.)  A kondenzátor lemezei között levő szigetelőanyagtól. amelyen 1 C töltés 1 V potenciált hoz létre. Kondenzátor: Legyen két nagyméretű sík fémlemez egymással szemben párhuzamosan elhelyezve és a közöttük levő távolság a szélességükhöz képest kicsi. Q~U Q = állandó U C= Q U A vezetőre vitt töltés és a vezető potenciáljának a hányadosával meghatározott fizikai mennyiséget az adott vezető kapacitásának nevezzük.)  A két lemez távolságától. tehát növekszik a kapacitás.Fizika 10. 4. tehát legnagyobb a kapacitás.) 6. műanyag lapot helyezünk a lemezek közötti légtérbe. A tapasztalat szerint kétszer akkora feszültség létrehozásához ugyanazon fémvezető esetében kétszer akkora töltés szükséges. A kondenzátor kapacitása a töltésének és a feszültségének a hányadosával meghatározott fizikai mennyiség. (Nő a kapacitás. Mértékegysége: 1 C =1F V 1 F a kapacitása annak a vezetőnek. ha pl. Valamely vezetőre vitt töltés és a töltés hatására létrejött potenciál között egyenes arányosság áll fenn. Kondenzátor kapacitása függ:  A szemben álló lemezek felületétől. azzal egyenesen arányos. (A felső lemez közelítésével csökken a feszültség.

U = U1 = U2 Az egyes kondenzátorokon a töltések: Q1 = C1U és Q2 = C2U A két kondenzátoron az összes töltés: Q = Q1 + Q2 = C1U + C2U = U( C1 + C2 ) Az eredő kapacitás. a feszültség mindegyik kondenzátoron ugyanakkora. amelyet a két adott kondenzátor helyére kötve. Az egyik lemezt földelve és a másikat U potenciálra töltve. vagyis annak az egyetlen kondenzátornak a kapacitása. az össztöltés és a feszültség nem változik: C= Q U ( C1 + C 2 ) = U U C = C 1 + C2 Kondenzátorok párhuzamos részkapacitások összege: C = C 1 + C2 + … + C n  Soros kapcsolás: kapcsolása esetén az eredő kapacitás a 29 Készítette: Nagy Ignác . Párhuzamos kapcsolás esetén az azonos jellegű töltéssel rendelkező lemezeket kapcsoljuk össze.Fizika 10.

U = U1 + U2 Q = Q1 = Q2 Az egyes kondenzátorok feszültségei U 1 = A teljes feszültség U = U1 + U 2 =  1 Q Q 1  + = Q ⋅ C + C   C1 C 2  1 2  Q C1 és U 2 = Q .. Soros kapcsolás esetén az ellentétes jellegű töltéssel rendelkező lemezeket kötjük össze. C2 Az eredő kapacitás: C= Q = U Q  1 1  Q ⋅ C + C    1 2  = 1 1 1 + C1 C 2 1 1 1 = + C C1 C 2 Kondenzátorok soros kapcsolása esetén az eredő kapacitás reciproka egyenlő a részkapacitások reciprokának összegével: 1 1 1 1 = + + . + C C1 C 2 Cn 30 Készítette: Nagy Ignác . Az egyes kondenzátorok töltése a megosztás folytán egymással egyenlő. és a két kondenzátoron levő feszültségek összege egyenlő a teljes feszültséggel.Fizika 10..

Fizika 10. Kondenzátor energiája: Q töltésű síklapból oldaláról. 7. Ψ= E = F = EQ F= Q2 2 ⋅ε0 ⋅ A 1 Q2 ⋅ ⋅d ε0 2A W = Fd = C= ε0 ⋅ A d 31 Készítette: Nagy Ignác . Kondenzátor kapacitása másképpen: E = U d U = Ed E = Ψ A Ψ = 1 ⋅ Q = 4π kQ ε0 Gauss-tétel szerint: E= 1 Q ⋅ ε0 A 1 Q ⋅ ⋅d ε0 A U = C = ε ⋅A Q Q = = 0 Qd U d ε0A C = ε0 ⋅ A d 8. Így az 1 Q ⋅ ε0 2 Ψ Q = A 2⋅ε0 ⋅ A 1 1 ε0 ⋅ Q számú erővonal indul ki merőlegesen a lemez mindkét ⋅ Q két egyenlő részre osztható. amelyek közül az egyik éppen az ε0 A területen áthaladó fluxust adja.

üveget. kapacitás mérésekkel határozható meg. jelezvén azt. amely pl. Q0 ε r ⋅ Q0 Q C Q = = = . Az εr egy dimenzió nélküli szám. Ekkor a kondenzátorhoz kapcsolt elektrométer U0 feszültséget jelez. víz esetén εr =81. hogy ha a térerősség is lecsökken: U0 = E0d U = Ed U E εr = 0 = 0 U E 32 Készítette: Nagy Ignác . C0 Q0 C0 C C Ha Q0 töltéssel feltöltött kondenzátor lapjai közé dielektrikumot helyeztünk. hogy a kondenzátor lapjai között pl. ha a kondenzátoron Q0 töltés van. Ekkor az elektrométer az U0 feszültségnél kisebb U feszültségeket mutat a különböző szigetelő anyagok esetén. míg jégre εr = 3. 1 Q2 1 1 ⋅ = QU = CU 2 C 2 2 W = 2 1. A feltöltött síkkondenzátor lapjai között legyen először vákuum (levegő). egy akkumulátor segítségével állandó feszültséget biztosítunk. Az alapkísérletünket úgy is elvégezhetjük.9 Elektrosztatikus tér szigetelőkben 1. független a kondenzátor típusától és méretétől. pl. akkor a kondenzátor feszültsége lecsökken. ezért C > C0 . Ez csak úgy lehetséges. Q U0 = 0 C0 Helyezzünk a kondenzátor lapok közé valamilyen szigetelőt pl. A szigetelő kivétele után az elektrométer ismét az eredeti U 0 feszültséget mutatja. hogy a dielektrikum behelyezésével a kondenzátor töltése Q0 –ról Q = ε r ⋅ Q0 -ra nő. hogy a kondenzátoron felhalmozódott Q0 töltés nem változott meg. Emiatt a kondenzátor kapacitásának kellett megváltoznia a dielektrikum behelyezésével. 2. mert Q0 = C0U0 = CU U C = 0 C0 U Mivel U0 > U . A körbe iktatott ballasztikus galvanométer segítségével kimutatható.Fizika 10. miközben a lapok geometriáját változatlanul hagyjuk. A dielektrikummal kitöltött kondenzátor kapacitása εr -szer nagyobb. hogy ε r = Az U 0 = .ből következik. Azonos anyagi minőség esetén a halmazállapottól is függ az εr értéke. paraffint. U C = 0 = εr C0 U εr : relatív dielektromos állandó Az εr a mérések szerint csak a dielektrikum anyagi minőségétől függ. a vákuumhoz képest. mint az üres (levegővel töltött) kondenzátoré.

A definícióból következik. E0 ε0 A vákuumba helyezett bármilyen töltésrendszertől eredő elektrosztatikus tér térerőssége mindenütt εr -szer kisebb lesz. hogy a D vektor forrásai a Qvi valódi töltések. vagy dielektrikumok esetében a E= εr tapasztalat E térerősség helyett az ε r ⋅ E (CGS) illetve ε 0 ⋅ ε r ⋅ E (SI) 4π ∑ Qvi Q Ψ = ∑ vi . míg az E vektor forrásai a Qvi szabad töltések. . Ezért a Gauss-tétel vákuumbeli alakja végtelen homogén dielektrikum esetén csak úgy érvényes. Mekkora lesz a kondenzátorok eredő kapacitása. A D bevezetésével a Gauss-tétel: ∫D g g n df = 4π ⋅ ∑Qvi df = ∑Qvi . végtelen kiterjedésű homogén közeggel töltjük ki. ha a Qv valódi töltések Qv helyébe a úgynevezett szabad töltéseket írjuk. hogy a dielektrikum behelyezésével olyan töltéseknek kell megjelenni. Ez azt jelenti.Fizika 10. A D dielektromos eltolódási vektor ugyanúgy jellemezhető erővonalakkal mint az E vektor. amelyek térerőssége az eredeti töltések térerősségének egy részét kompenzálja és így csökken az eredő térerősség. mintha a dielektrikum nem volna ott. Ez csak úgy lehetséges. ha 1 μF és 5 μF kapacitású kondenzátorokat először párhuzamosan. Azaz egy ilyen rendszerbe behelyezve egy töltést az erőhatás ( QE < QE0 ) olyan. ha bevezetünk egy újabb fizikai mennyiséget az úgynevezett dielektromos eltolódási vagy gerjesztettségi vektort D = ε 0 ⋅ ε r ⋅ E (SI) D = ε r ⋅ E (CGS) illetve ahol E a dielektrikumban a térerősség. ha – a töltéseket változatlanul hagyva – a teret εr dielektromos állandójú. de a D vonalak sűrűsége bármely helyen εr -szer (CGS) illetve ε 0 ⋅ ε r -szer (SI) nagyobb mint az E vonalak sűrűsége. εr Feladatok 1. majd sorba kapcsoljuk egymással? Megoldás: 33 Készítette: Nagy Ignác . Ψ' = 4π ⋅ ∑Qvi Ψ' = ∑Qvi (CGS) (SI) ∫D n Egy tetszőleges zárt felületen átmenő eltolódási fluxus egyenlő a zárt felületen belüli valódi töltések algebrai összegének 4π -szeresével (CGS) illetve a töltések algebrai összegével (SI). hogy végtelen homogén dielektrikumban a D és E vektorok egyirányúak. mintha kevesebb töltés lenne jelen a térben. hogy a zárt felületen belül a töltések összege kisebb. A Gauss-tétel formáját változatlanul hagyhatjuk. Ψ= illetve ε0 ⋅εr εr Ebből arra kell következtetnünk.

a lemezekkel párhuzamosan 10000 km/s sebességű elektron érkezik. 10-4 C 4. 10-6 F Párhuzamos: C = C1 + C2 = 6 . 10-6 F C1C 2 = 8. Mekkora annak a kondenzátornak az elektrosztatikus energiája.4 ⋅ 10− 6 F C1 + C 2 Q = CU = 5. Kondenzátorlemezek közé.14 V C W = 3. Mekkora feszültséget kell egy 16 μF-os kondenzátorra kapcsolni. Mekkora az elektron eredeti mozgásirányától számított eltérülése. 10-6 F C2 = 6 . 10-5 F W = 20 J 1 CU 2 2 2W U = = 1581 . Mekkora töltéstől töltődik fel a rendszer 220 V-ra? Megoldás: C1 = 4 .08 C W = 1 QU = 10 J 2 5.Fizika 10. hogy energiája 20 J legyen? Megoldás: C = 1. 10-6 F U = 220 V C1C 2 C= = 2. Sorosan kapcsolunk egy 4 μF-os és egy 6μF-os kondenzátort. miközben a lemezek közötti homogén elektromos térben az eredeti irányban 5 cm-t mozdul el? (d = 6 cm .3 ⋅ 10 − 7 F Soros: C = C1 + C 2 2. C1 = 10-6 F C2 = 5 . 10-2 C töltés tölt fel? Megoldás: U = 250 V Q = 0. amelyet 250 V-os feszültségre 8 . U = 300 V) Megoldás: v0 = 107 m/s d = 6 cm x = 0.28 .6 .05 m 34 Készítette: Nagy Ignác .

Mekkora a feszültség az így kapott kondenzátor fegyverzetei között? Megoldás: U1 = 150 V U2 = 100 V C1 = 2 . Egy 150 V-ra töltött 2 μF-os és egy 100 V-ra töltött 3 μF-os kondenzátort párhuzamosan kapcsolunk úgy. t a UQx 2 y = 2 ⋅ x2 = = 1. hogy az egynemű töltéseket tároló fegyverzeteket kötjük össze. 10-6 F Q1 = U1C1 Q2 = U2C2 U = Q C Q = Q1 + Q2 = U1C1 + U2C2 C = C1 + C 2 U C + U 2C2 U = 1 1 = 120 V C1 + C 2 35 Készítette: Nagy Ignác . 10-4 F A fémlemez behelyezésével két egymással sorosan kapcsolt kondenzátor együttesét kapjuk. törvénye szerint: a= UQ dm U Q = ma d Az elektron y irányú elmozdulása t idő alatt: y = x irányú elmozdulása: x = v0 . 10-6 F C2 = 3 .Fizika 10. ha lemezei közé a távolság 1/5 részében a lemezekkel párhuzamosan az előzőekkel egyenlő területű és alakú vékony vezető lemezt helyezünk? Megoldás: C = 2. Mekkora lesz az eredetileg 250 μF-os kondenzátor kapacitása.5 .1 cm 2 2v 0 2mdv0 a 2 t 2 6. 5 25 5C ⋅ C C C1C 2 4 = 4 C = = =C 5 25 C1 + C 2 (5 + )C 4 4 7.1 ⋅ 10 − 2 m = 1. U = 300 V F = EQ = U Q d Newton II.

8. Mekkora a kondenzátor kapacitása? Megoldás: Ezt a két dielektrikumos kondenzátort két párhuzamosan kapcsolt kondenzátor együttesének foghatjuk fel: C = C1 + C 2 = ε 1ε 0 A ε 2ε 0 A + 2d 2d C = ε 0 A( ε 1 + ε 2 ) 2d A nevezőben azért szerepel a 2-es szorzó. 2. mert A/2 felületű lemezek kapacitását számítottuk. illetve ε2 dielektromos állandójú 1 szigetelőanyag tölti ki. Az egymástól d távolságra levő. AZ ELEKTROMOS EGYENÁRAM 2. 36 Készítette: Nagy Ignác . egyenként A területű kondenzátorlemezek közötti teret fele-fele arányban ε .1 Az elektromos áram 1.Fizika 10.

mert a fémekben csak negatív töltések (elektronok) képesek áramlásra. a töltéshordozó anyag nem vesz részt a mozgásban. akkor az egyezményes áramirány épp ellentétes a töltések valóságos mozgási irányával. Jele: I I = Q t 1 C =1A s Mértékegysége: 5. a negatív. 2. A fapálca mentén elhelyezett papírcsíkok a feltöltött fémtesthez közelebbi helyeken nagyobb. 37 Készítette: Nagy Ignác . A vezetési áramban csak a töltés mozog. illetve a kisebb mértékben pozitív potenciálú hely felé mutat. 4. Itt a töltések egy fapálca – mint kismértékben vezető anyag – mentén jönnek áramlásba. Az elektromos töltések meghatározott irányú áramlása a vezetőben az elektromos áram. A fémes vezetőket mindig ez jellemzi. B) Az elektromos áram iránya megállapodás szerint a pozitív potenciálú hely felől. Azt az áramot. a töltést hordozó anyagi közeg (a fapálca) azonban nem vesz részt a mozgásban. amelynek az iránya nem változik. A) Az elektromos áram iránya (megállapodás szerint) a pozitív töltéshordozók haladási iránya. A vezető keresztmetszetén áthaladó töltésmennyiség és a töltés áthaladásához szükséges idő hányadosával meghatározott fizikai mennyiség az áramerősség. a földeléshez közelebb eső helyeken pedig kisebb feszültséget jeleznek.Fizika 10. Megjegyzés: Ha negatív töltések áramlanak. 3. Az ilyen módon kialakuló áramlásokat vezetési áramoknak nevezzük. egyenáramnak nevezzük.

I (A) t (s) Feladatok 1.001 s-ig folyik áram.01 C I = Q = 10 A t 3.Fizika 10.5 ⋅ 1019 db e 2. A 2000 V-ra feltöltött 5 μF-os kondenzátor fegyverzeteit rézhuzallal összekötve.8 . Hány elektron halad át a 4. Amennyiben az áram erőssége is minden időben ugyanakkora. Egy akkumulátor 5 órán keresztül 10 A erősségű áramot képes szolgáltatni (az akkumulátor 50 amperórás).001 s C = 5 . 0. Hány coulomb töltés halad át az akkumulátor áramkörén? Megoldás: t = 18000 s I = 10 A Q = It = 1. az áramlás stacionárius.2 A áramerősség mellett? Megoldás: U = 4. a vezetőben 0. Mekkora az átlagos áramerősség? Megoldás: U = 2000 V t = 0.5 V t = 60 s I = 0.5 V-os zseblámpa izzószálán 1 perc alatt.2 A Q = It = 12 C N= Q = 7 . 10-6 F Q = CU = 0. 105 C 38 Készítette: Nagy Ignác .

4. Egy tranzisztoros rádiókészüléket 0. 2.8 . 5. Kísérlet  Kapcsoljunk különböző feszültségeket kb.105 C t= Q = 1. 4. és készítsünk grafikont több különböző anyagú és különböző méretű huzallal! Anyag: l= U (V) 1.167 h I 5.5 m hosszú krómnikkel huzal végpontjaihoz. Mennyi ideig folyik az áram? Megoldás: I = 12 A Q = 1. és mérjük meg minden esetben a huzalban folyó áram erősségét! Készítsük el a feszültség-áramerősség grafikont!  Ismételjük meg a mérést.1 amperórás gombakkumulátor táplál.2 Az elektromos ellenállás (Ohm törvénye) 1. Anyag: l= U (V) Anyag: l= U (V) I (A) I (A) I (A) 39 Készítette: Nagy Ignác . Mennyi ideig tud üzemeltetni az akkumulátor egy 5 mA áramfelvételű készüléket? Megoldás: I = 0.5 ⋅ 10 4 s = 4 .Fizika 10. 3. 50 Ah töltéssel rendelkező feszültségforrást (akkumulátort) 12 A erősségű árammal terhelünk.005 A Q = 360 C t= Q = 72000 s = 20 h I 2. 0.

amelyben 1 V feszültség 1 A erősségű áramot tart fenn. 3.Fizika 10.8 V feszültség hatására 1. I = állandó U I = G U V =1 Ω A G : vezetőképesség 1 =G R Feladatok 1. U (V) I (A) I U 2. az adott vezető ellenállása.4 A erősségű áram folyik? 40 Készítette: Nagy Ignác . Ohm törvénye Valamely vezetőre kapcsolt feszültség és az abban haladó áram erőssége között egyenes arányosság van. Mekkora annak a vezetőnek az ellenállása. U~I U = állandó I U R = I A feszültség és az áramerősség hányadosával meghatározott fizikai mennyiség jellemző az adott vezetőre. amelyben a végeire kapcsolt 6. Mértékegysége: 1 1 Ω az ellenállása annak a vezetőnek.

I (A) U (V) R ( Ω) R ( Ω) 41 Készítette: Nagy Ignác . 3. Árammérő belső ellenállása 0.3 V 2. Mekkora a feszültség a műszertekercs két kivezetése között? Megoldás: R = 0.05 Ω I=6A U = RI = 0.86 Ω I 2.Fizika 10.4 A R = U = 4.3 A fémes vezető ellenállása 1. 2. 4.05 ohm. 5. Kísérlet  Állandó feszültség mellett változtassuk a huzalhosszat.8 V I = 1. és a mért áramerősségből határozzuk meg az egyenes huzalhosszakhoz tartozó ellenállásokat! l (m) 1. A műszer végkitérésben 6 A-t jelez. Megoldás: U = 6.

Fizika 10. 4. l (m) R l de különböző  Azonos hosszúságú. m I (A) U (V) R ( Ω) R ( Ω) A (m2) R 1 A R ~ l A R = ρ⋅ l A 42 Készítette: Nagy Ignác . 3. keresztmetszetű huzalokkal ismételjük meg az előbbi kísérletet! l= A (m2) 1. 5. 2.

Mekkora távolságra van a zárlat a vezeték végétől.2 A l = 4000 m U=5V ρ = 0 . A vezeték zárlatos. a félvezetőké általában csökken.Fizika 10.004 0 1 C Feladatok 1.875 mm 2 R l' A R' = ρ ⋅ 43 Készítette: Nagy Ignác . B) Növekedő hőmérséklettel a fémek ellenállása nő.2 A-t mértek? ( ρ = 0.0175 Megoldás: R = 80 Ω I = 0. ha ott 5 V feszültség mellett 0.0175 R' = Ωmm 2 m Ωmm 2 ) m U = 25 Ω I R = ρ⋅ A= l A ρ ⋅l = 0 . kétvezetékes katonai híradóvonal ellenállása 80 ohm. ρ : fajlagos ellenállás Mértékegysége: 1 Ω m 2. A 4 km hosszú. C) ∆R = R 0 ⋅ α ⋅ ∆t R = R 0 ⋅ (1 + α ⋅ ∆ t ) α ≈ 0. Megjegyzés: A) A vezetők ellenállása függ a hőmérséklettől. a széné.

36 Ω α = 3. A rézhuzal hőmérsékleti együtthatója 1 3. amelynek tekercselése – közvetlenül az üzemeltetés után mérve . Egy főzőlap fűtőszála 20 0C-on 76 ohm.92 . ha az üzemi hőmérséklet 380 0C? A krómnikkel huzal hőmérsékleti 1 együtthatója 0. 1. Egy távbeszélőkábel érpárja zárlatos. Mekkora távolságra van a zárlat helye a mérési ponttól? ( ρ = 0.84 Ω 3. A kábel 1 mm átmérőjű rézhuzalból készült. Mekkora az ellenállás üzem közben.00025 0 . C Megoldás: ∆t = 360 0 C α = 2..2 ohm.0175 Megoldás: U=6V I = 2.Fizika 10.4 A-es áramot mértek.0175 Ωmm 2 m Ωmm 2 ) m 44 Készítette: Nagy Ignác . l' = R' A = 1250 m ρ 2. C Megoldás: R20 = 1. Mekkora hőmérsékletre melegedett fel az a motor.36 ohm ellenállású? A tekercs ellenállása 20 0C-on 1. Egy csatlakozási ponton 6 V feszültség mellett 2.2 Ω Rt = 1. 10-3 0 .92 ⋅ 10 −3 0 ∆R = αR 20 ∆t ∆t = 1 C ∆R = 34 0 C α ⋅ R 20 t = t + ∆t = 54 0 C 4.4 A d = 1 mm ρ = 0.5 ⋅ 10 − 4 R0 = 76 Ω 0 1 C R = R0 ⋅ (1 + α∆t ) = 82 .

Ellenállások soros kapcsolása: 45 Készítette: Nagy Ignác .Fizika 10. R= U = 2.4 Ellenállások kapcsolása 1.5 Ω I 2.

Un = I . 2. R1 R 2 Rn Eszerint a sorosan kapcsolt fogyasztók végpontjai között mért feszültségek egyenesen arányosak az egyes fogyasztók ellenállásával. … . ( R1 + R2 + … + Rn ) R = R 1 + R 2 + R 3 + … + Rn Az ellenállások soros kapcsolása esetén az eredő ellenállás egyenlő a részellenállások összegével.. U2 = I . Rn ellenállás helyére kötve az áramkörben az áramerősség nem változik. = n = I . Az egyes fogyasztókon mért részfeszültségek: U1 = I . akkor – minthogy valamennyi fogyasztón keresztül ugyanaz az I áram folyik: U1 U 2 U = = . Az az R ellenállás. R2 . … .Fizika 10. R2. vagyis az áramot fenntartó feszültséggel: U = U1 + U2 + …+ Un . A megfigyelések szerint az áramkörbe sorba kapcsolt n számú ellenállás mindegyikében ugyanakkora erősségű áram folyik. Az áram erőssége az áramkör minden pontjában azonos. amelyet az összes R1.. Rn A sorosan kapcsolt ellenállások két szélső pontja között mért feszültség: U = IR U = U1 + U 2 + U3 + … + Un IR = IR1 + IR2 + IR3 + … + IRn = I . Rn . Ha e sorosan kötött fogyasztók ellenállása R1. … . Ellenállások párhuzamos kapcsolása: 46 Készítette: Nagy Ignác . R2 . I1 = I2 = I3 = I A sorba kapcsolt ellenállásokon mért feszültségek összege egyenlő a két szélső pont között mért. a sorosan kötött ellenállások eredője. R1 .

. + R R1 R 2 Rn 47 Készítette: Nagy Ignác . akkor Ohm törvénye szerint: I1R1 = I2R2 = … = InRn = U Eszerint áramelágazás esetén az egyes ágakban mért áramerősségek fordítottan arányosak az egyes ágak ellenállásával. A mérések szerint – áramelágazás esetén – az egyes ágakban mért áramerősségek összege egyenlő a főágban mért áramerősséggel. . a párhuzamosan kötött ellenállások eredője. amelyet az összes R1 ... … . .Fizika 10. n számú párhuzamosan kapcsolt fogyasztó esetén: I = I1 + I2 + …+ In Valamennyi párhuzamosan kapcsolt fogyasztó végpontjai között a feszültség ugyanakkora (U): U1 = U2 = … = Un = U Ha a párhuzamosan kötött fogyasztók ellenállása R1 . I2 = . Az az R ellenállás. I n = . Rn ellenállás helyére kötve. R2 . R1 R2 Rn A főágban folyó áram erőssége: I= U R Kirchhoff törvénye szerint: U U U U = + + .. R2 . Rn . Az egyes ágakban az áramerősségek: I1 = U U U . a főágban az áramerősség nem változik. … .

Egy 300 ohmos ellenállással párhuzamosan kapcsolunk egy ismeretlen ellenállást. Közülük kettő értékét ismerjük. ha az egész rendszer eredő ellenállása 300 ohm? Megoldás: Re = 300 Ω Re = R’ + 150 R’ = 150 Ω R1 ⋅ R R’ = R1 + R R = 300 Ω 2. Mekkora az ismeretlen ellenállás értéke. 20 ohm. Három ellenállást párhuzamosan kapcsolunk. ha az eredő ellenállás 1 ohm? Megoldás: 48 Készítette: Nagy Ignác . 1 1 1 1 = + + . Feladatok 1. illetve 5 ohm.. majd ezekkel sorosan egy 150 ohmos ellenállást. Mekkora a harmadik ellenállás.Fizika 10.. + R R1 R 2 Rn Az ellenállások párhuzamos kapcsolása esetén az eredő ellenállás reciproka egyenlő az egyes ellenállások reciprokainak összegével.

2 A-es izzókat. Hány db izzót kell a hálózatra sorba kapcsolnunk? Megoldás: R1 = 60 Ω U’ = 220 V I1 = 0.012 A U = R1I1 = 12 V Re = U = 1000 Ω I Re=R1+R2 R2 = 400 Ω 4.33 U 49 Készítette: Nagy Ignác .2 A U = R1I1 = 12 V U’ = nU n= U' = 18 . hogy változatlan feszültség mellett az áramerősség 12 mA legyen? Megoldás: R1 = 600 Ω U = állandó I1 = 0.02 A I2 = 0. Re = 1 Ω 1 1 1 1 = + + Re R1 R2 R3 Re = R1 R2 R3 R2 R3 + R1 R3 + R1 R2 R3 = 1.Fizika 10. 220 V-os hálózatra sorba kapcsolunk egyenként 60 ohm ellenállású és 0. Egy 600 ohm ellenállású fogyasztóban 20 mA erősségű áram folyik.33 Ω 3. Mekkora ellenállást kell vele sorba kapcsolni.

minden ismétlődik elölről. majd a következő ellenállást is figyelembe véve az eredő R. hozzájuk R párhuzamosan kapcsolódik. 6. amelyen mérünk R. amikor az utolsó ellenállás. 5. aztán újból R/2 és így tovább. Mekkora az ábrán látható hálózat ellenállása? Megoldás: Jobbról balra haladva a két R/2 értékű ellenállás sorosan. és R-rel. Az így kapott részeredő ismét R/2. Az eredő ellenállás értéke tehát R/2-vel egyenlő. amikor az utolsó ellenállás R/2.Fizika 10. Mekkora az ábrán látható lánc eredő ellenállása? 50 Készítette: Nagy Ignác .

Egy gépkocsiizzó adatai 6 V és 5 A. Megoldás: Re = R + R R R + + + .. Kapcsoljunk 100 ohm és 150 ohm ellenállásokat párhuzamosan.. akkor q − 11 q −1 n q n → 0 .8 Ω I Re = R1 + R2 = 44 Ω 8. mert q <1 R = 2R 1−q 7..Fizika 10. ha a főágban folyó áram erőssége 100 mA? Megoldás: 51 Készítette: Nagy Ignác ..  2 4 8   Re = q = 0. 2 4 8 1 1 1   R ⋅ 1 + + + + . Mekkora a mellékágban folyó áram erőssége..5 a1 = R Re = R ⋅ Ha n → Re = ∞ . Mekkora ellenállás sorbakapcsolásával használhatnánk 220 V feszültségen? Mekkora az eredő ellenállás? Megoldás: U1 = 6 V U2 = 214 V I=5A U R1 = 1 = 1.2 Ω I U R2 = 2 = 42 .

06 A R1 U I2 = = 0 . vezetéken. aminek szintén van ellenállása. ahol Rk a külső ellenállás. az úgynevezett belső ellenállása ( Rb ). A külső ellenállásra jutó feszültség: Uk = IRk . majd akkor.1 A R1 R2 R= = 60 Ω R1 + R2 U = RI = 6 V U = 0 . A feszültségforrás belső Rb ellenállására jutó feszültség: 52 Készítette: Nagy Ignác .Fizika 10. B) A terhelt áramforrás sarkain mért Uk feszültség a kapocsfeszültség. hanem az áramforráson keresztül is. A) A terheletlen áramforrás sarkain mért U0 feszültség üresjárási feszültség vagy elektromotoros erő ( ε ).) 10. C) Zárt áramforrás esetén nemcsak a fogyasztóban. R1 = 100 Ω R2 = 150 Ω I = 0.5 Ohm törvénye teljes áramkörre 9. ha az izzót is rákapcsoljuk! (Az utóbbi esetben mért feszültség kisebb. Kísérlet: Mérjük meg a zsebtelep feszültségét fogyasztó nélkül. az úgynevezett külső ellenálláson át folyik áram ( Rk ).04 A R2 I1 = 2.

Ub = IRb . ahol Rb a belső ellenállás. Rb I= U 0e n ⋅ U0 = R be + R k n ⋅ R b + R k  Párhuzamos kapcsolás 53 Készítette: Nagy Ignác . Áramforrások kapcsolása:  Soros kapcsolás U0e = n. U0 Rbe = n . 11. ( Rk + Rb ) A zárt áramkörben folyó áram erőssége: I = U0 Rk + Rb Ez az összefüggés Ohm törvénye a teljes áramkörre.Fizika 10. Az üresjárási feszültség megoszlik a külső és belső ellenálláson: U0 = Uk + Ub U0 = I .

Fizika 10. U0e = U0 R Rbe = b n U0 U0 I= = Rb R b + nR k + Rk n n I= nU 0 R b + nR k Feladatok 54 Készítette: Nagy Ignác .

Fizika 10. 1. Mekkora feszültségre töltődtek fel a kondenzátorok az ábra szerinti kapcsolásban, ha tudjuk, hogy a 8 V elektromotoros erejű telepen rövidzár esetén négyszer akkora áram folyik, mint amikor az R ellenállást kapcsoljuk rá? A két kondenzátor kapacitásának aránya 1:2.

Megoldás: ε0 = U = 8 V
U (1) Rb U I = (2) R + Rb I max =

Imax = 4I (1) + (2) : Uk = IR =
U1 = Q C1 Rb = R 3 U ⋅R = 6V R + Rb U2 = Q C2

Kondenzátorok:

U1 C2 = U2 C1 A feszültségek fordítottan arányosak a kapacitásokkal, tehát a 6 V a két kondenzátoron 2:1 arányban oszlik meg: U1 = 4 V ; U2 = 2 V

A) B) C)

2. Egy 15 V elektromotoros erejű telep sarkaira kapcsolt 10 ohm ellenállású fogyasztón 1 A erősségű áram folyik. Mekkora a telep belső ellenállása? Mekkora a feszültség a belső ellenálláson? Mekkora a kapocsfeszültség? Megoldás: 55 Készítette: Nagy Ignác

Fizika 10.
ε 0 = 15 V

I=1A Rk = 10 Ω A) I =

ε0 R k + Rb ε − I ⋅ Rk Rb = 0 =5Ω I B) Ub = Rb I = 5 V C) Uk = Rk I = 10 V

3. Mekkora a belső ellenállása a lapos zseblámpatelepnek, ha sarkain terhelés nélkül 4,5 V, 18 ohmos zsebizzón keresztül zárva 3 V feszültség mérhető? Megoldás:

I= I =

Uk 1 = A Rk 6 Ub Rb

1 1,5 = 6 Rb

Rb = 9 Ω

4. 20 db 10 V-os akkumulátort használnak. Az akkumulátorok belső ellenállása 0,1 ohm. A külső ellenállás 60 ohm. Mekkora erősségű áramot kaptunk, ha az akkumulátorokat sorba kapcsolták? Mekkorát, ha párhuzamosan? Megoldás: n = 20 U0 = 10 V Rb = 0,1 Ω Rk = 60 Ω

56

Készítette: Nagy Ignác

Fizika 10.  Soros
I =

U 0e n ⋅U 0 = = 3,226 A Rbe + Rk n ⋅ Rb + Rk

Párhuzamos U0 n ⋅U 0 I = = = 0 ,1666 A Rb Rb + n ⋅ Rk + Rk n

5. Mekkora az áramforrás elektromotoros ereje és belső ellenállása, ha sarkaira 6 ohm ellenállást kötve 1 A, 16 ohm ellenállást kötve 0,5 A az áramerősség az áramkörben? Megoldás: I1 = 1 A I2 = 0,5 A Rk1 = 6 Ω Rk2 = 16 Ω
I1 = U0 Rk1 + Rb U0 Rk 2 + Rb

I2 =

Rb = 4 Ω U0 = 10 V

6.

57

Készítette: Nagy Ignác

Fizika 10. Mekkora a feszültség a kondenzátoron? Az ellenállás 20 ohmos. belső ellenállása 4 ohm. a telep elektromotoros ereje 6V. Megoldás: ε= 6 V R = 20 Ω Rb = 4 Ω ε = I ⋅ ( R + Rb ) = IR + IRb = U k + U b ε I = R + Rb R Uk = ⋅ε = 5 V R + Rb 7. 58 Készítette: Nagy Ignác .

a mért áramerősség 1 A.2 A áramot jelez. Amikor a kapcsolót a 2 állásra fordítjuk. R 2 = 6 Ω .2 A I2 = 1 A 1 állás: Re1 = R1 + R 2 ⋅ R3 =5Ω R 2 + R3 ε = I 1 ⋅ Re1 = 6 V 2 állás: Re 2 = R1 + Re2 = 6 Ω R = 18 Ω R2 ⋅ ( R3 + R ) R2 + R3 + R 59 Készítette: Nagy Ignác . Mekkora az R ellenállás és a telep elektromotoros ereje? A telep belső ellenállása elhanyagolható. Az ábrán látható kapcsolásban a K kapcsoló 1 állásában az ampermérő 1.Fizika 10. Megoldás: R1 = 1 Ω R2 = 6 Ω R3 = 12 Ω I1 = 1. R3 = 12 Ω . míg az ellenállások értéke: R1 = 1 Ω.

A telepre kapcsolt R1 = 28 ohm értékű ellenálláson I1 = 0. ha az akkumulátorokat sorba kapcsolták? Mekkorát. Mekkora a telep elektromotoros ereje és belső ellenállása? R1 = 28 Ω R2 = 13 Ω I1 = 0.4 A erősségű áram folyik.10 Az áram hőhatása. A külső ellenállás 50 ohm.4 A U0 I1 = R1 + Rb U0 I2 = R2 + Rb Rb = 2 Ω 9. Mekkora erősségű áramot kaptunk. akkor W = UQ. Ha a fogyasztón U feszültség és Q töltés halad át rajta.1 ohm. A töltésmennyiség kifejezhető az áramerősséggel és az idővel: Q = I ⋅ ∆t .1 Ω Rk = 50Ω  Sorosan: U 0e nU 0 I= = = 4 . Az akkumulátorok belső ellenállása 0.24 A Rb + n ⋅ Rk 1.2 A I2 = 0. Az elektromos munka: W = U ⋅ I ⋅ ∆t Mértékegysége: 1 Vas = 1 J 60 Készítette: Nagy Ignác .2 A.Fizika 10. 8. munkája és teljesítménye 12. 19 db 12 V-os akkumulátort használnak. ha párhuzamosan? Megoldás: N = 19 U0 = 12 V Rb = 0.4 A Rbe + Rk nRb + Rk  Párhuzamosan: I= U0 Rb + Rk n = nU 0 = 0 . a második esetben pedig az R2 = 13 ohm értékű ellenálláson I2 = 0.

az áramerősség négyzetével és az idővel. akkor gyorsuló mozgással mind nagyobb sebességre tennének szert.  15. Elektromos teljesítmény: P= W t P= U ⋅ I ⋅ ∆t = U⋅I ∆t P = UI Mértékegysége: 1 VA = 1 W 1 Wh = 3600 J 1 kWh = 3. Ezzel a vezető belső energiája és hőmérséklete is növekszik. 13. W=Q Q = UIt W = I2 ⋅ R ⋅ t = U2 ⋅t R 61 Készítette: Nagy Ignác . 106 J 14. Joule-Lenz törvény: Az R ellenállású vezetékszakaszon leadott energia egyenesen arányos a szakasz ellenállásával. Az elektromos áram hőhatását molekulárisan értelmezve:  Ha az együttesen Q töltéssel rendelkező elektronok az U feszültség következtében akadály nélkül haladnának a vezetőben.6 . A vezető részecskéinek átlagsebessége és így mozgási energiája is növekszik.Fizika 10. hogy az elektromos térben a töltések a feszültség hatására nem gyorsulnak. hanem a sűrűn ismétlődő ütközések révén az elektromos tér munkájával egyező mozgási energiájuk nagy részét átadják a vezető rendezetlen hőmozgást végző részecskéinek. Ebben az esetben az elektromos tér munkája teljes egészében az elektronok mozgási energiáját növelné. A vezető felmelegedését úgy magyarázzuk.

Két 200 W-os 220 V-ra készült fütőtestet A) sorba.5 A W = UIt = 1. majd B) párhuzamosan kapcsolva 220 V-os hálózatra kötünk.02 A R 2. 106 J 3. 2 W jelzésű huzalellenállás? Megoldás: R = 5000 Ω P=2W P = R .98 . Feladatok 1. Mekkora hőmennyiség melegíti fel 1 óra alatt azt a főzőlapot.5 A áram halad? Megoldás: t = 3600 s U = 220 V I = 2. amelynek izzószálában 220 V feszültség mellett 2.Fizika 10. I2 I= P = 0. Mekkora árammal terhelhető az 5000 ohmos. illetve a második esetben? Megoldás: A) Soros P1 = U2 R1 R1 : eredő ellenállás Egy fűtőtest ellenállása: R= U2 P R1 = 2R P1 = U2 P = = 100 W 2 2 U 2⋅ P B) Párhuzamos R 2 U2 U2 P2 = = 2 = 2 P = 400 W R U 2 2P R2 = 62 Készítette: Nagy Ignác . Mekkora teljesítményt szolgáltat a rendszer az első.

8 W teljesítményre tervezett fogyasztót. (R1 + R2) = 400. 220 V feszültségre sorosan kapcsolunk egy 110 V.02 A U = I2 .2 V 6. Sorba kapcsolunk egy 10 ohm ellenállású. hogy az Rb = 6 ohm belső ellenállású telep által a külső eredő ellenálláson leadott teljesítmény ne változzék? Mekkora ez a teljesítmény. A) Mekkora ellenállást kell sorbakötni az R = 3 ohmos külső ellenállással. Mi történik? 63 Készítette: Nagy Ignác . amikor az elektromotoros ereje 90 V? Mekkora a telep hatásfoka? Megoldás: R=3Ω ε = 90 V Rb = 6 Ω P1 = I 12 ⋅ R 2 P2 = I 2 ⋅ R' R’ = R + Rx I1 = I2 ε Rb + R ε = Rb + R' B) C) P1 = P2 ε2 R ε 2 R' = ( Rb + R ) 2 ( Rb + R' ) 2 Rb2 = 12 Ω R Rx = 9 Ω ε2 ⋅ R P= = 300 W B) ( Rb + R ) 2 R' = C) η1 = P R 1 = = Pö Rb + R 3 R' 2 η2 = = Rb + R' 3 5.Fizika 10. 9 W teljesítményre tervezett és 20000 ohm ellenállású. Mekkora feszültség kapcsolható a rendszerre.9487 A I2 = 0. 60 W-os izzót. 40 W-os és egy 110 V. hogy egyik fogyasztó se legyen túlterhelve? Megoldás: R1 = 10 Ω R2 = 20000 Ω P1 = 9 W P2 = 8 W P = I2 ⋅R I = P R I1 = 0. 4.

90 W névleges teljesítményű fogyasztót.36 A R1 U2 = 0. Megoldás: U = 220 V U1 = 110 V U2 = 110 V P1 = 40 W P2 = 60 W U 12 R1 = = 302 . Mekkora feszültséget kapcsolhatunk a rendszerre? Megoldás: R1 = 225 Ω R2 = 160 Ω P1 = 100 W P2 = 90 W U2 P1 = 1 R1 U1 = U2 = P ⋅ R1 = 150 V 1 P2 ⋅ R2 =120 V Tehát 120 V. mert a megengedettnél nagyobb erősségű áram halad át rajta. 7.Fizika 10.436 A Re I1 = I2 = U1 = 0.11 Kirchhoff törvényei 64 Készítette: Nagy Ignác . 100 W névleges teljesítményű és egy 160 ohm ellenállású. Párhuzamosan kapcsolunk egy 225 ohm ellenállású.54 A R2 A kisebb teljesítményű izzó kiég. 1.6 Ω P2 Re = R1 + R2 = 504.16 Ω R2 = I = U = 0.5 Ω P1 2 U2 = 201.

törvénye: Stacionárius árammal átjárt hálózat bármely P csomópontjába befolyó áramok erősségének összege egyenlő a P-ből kilépő áramok erősségének összegével. I2 + I1 = I3 + I4 + I5 A csomópontba befolyó és onnan elfolyó áramok erősségének algebrai összege zérus. törvénye: 65 Készítette: Nagy Ignác . 16. ∑I k =0 17. Kirchhoff I. Kirchhoff II.Fizika 10.

Stacionárius árammal átjárt hálózat bármely zárt áramkörében az egyes szakaszokhoz tartozó I k ⋅ Rk feszültségesések összege egyenlő az áramkörben ható εk elektromotoros erők összegével. ha az Ik –kat és az εk -kat a választott körüljárási iránynak megfelelő előjellel látjuk el. I1 R 1 − I 2 R 2 + I 3 R 3 − I 4 R 4 − I 5 R 5 = ε 2 − ε 3 − ε 4 Ha viszont a megfelelő előjeleket magukba az Ik –ba és εk -ba beleértjük. ha Ik iránya és εk iránya (amely az áramforrás negatív sarkától a pozitív felé mutat.Fizika 10. vagyis annak az áramnak az iránya. Ik –t és εk -t akkor vesszük pozitív előjellel. akkor a huroktörvény általános alakja: ∑I k ⋅ R k = ∑ε k Feladatok 1. Határozzuk meg az ábrán látható hálózat eredő ellenállását az A és B pontok között! 66 Készítette: Nagy Ignác . megegyezik a körüljárási iránnyal. amelyet εk létrehozna).

Fizika 10. Megoldás: 67 Készítette: Nagy Ignác .

ε =) ⋅ ( I1 −( I1 I 2 1 + − I ( ( I I I 2 3 − I1 ) ⋅I 2 1 + ⋅ ( I 2 + − I1 ) ⋅ 2 ( I 3 − I 2 ) ⋅ 3 ε = I1 ⋅ R 2 − +3 I1 + 2 2I 2 3I − 3I 2 3 3 6I 2I 6I ( − = I1 − 3I 3 0 − 2I1 + 3I 3 − 3I 2 + I ) : 6I I 2 2 − 2I1 − 3I 2 = 0 1 = I1 + 3I 3 I1 + 3I 3 = 6 3I 3 I1 6I 3 − − 2I1 − = 0 2 2 1 2 I 3 −− 4I1 − = I1 3I 3 0 9I I 3 3 − 5I1 = 0 5 = I1 9 4 I 2 = I1 9 5 4 1 3 ε + = = ⋅1 I1 2 ⋅ I 9 9 9 ε = I1 R R 1 3 = Ω 9 2. R = 3 Ω 68 Készítette: Nagy Ignác .Fizika 10. Mekkora áram folyik az ábra szerinti A és B pontokat összekötő rövidzáron? ε= 6 V .

Fizika 10.5 A IAB = I2 – I3 = 0. Megoldás: ( I 2 − I1 ) ⋅ 2R + I 2 ⋅ R = 0 ( I 3 − I1 ) ⋅ R + I 3 ⋅ 2R = 0 ( I1 − I 2 ) ⋅ 2R + ( I1 − I 3 ) ⋅ R = ε I1 = 1.5 A 3.5 A I2 = 1 A I3 = 0. Mekkora áram folyik az R3 ellenálláson az ábra szerinti kapcsolásban? 69 Készítette: Nagy Ignác .

R b1 = 3 Ω . ε 1 = 12 V. Mekkora az áramerősség az ábra szerint összekapcsolt áramkörben? 70 Készítette: Nagy Ignác . R 1 = 8 Ω.0173 A I1 = 0 . ε 2 = 4 V . R 2 = 10 Ω.Fizika 10.7446 A R3 : I1 – I2 = 0. R 3 = 5 Ω Megoldás: ε1 = I1 Rb1 + I1R1 + ( I1 − I 2 ) ⋅ R3 − ε2 = I 2 Rb 2 + I 2 R2 + ( I 2 − I1 ) ⋅ R3 I 2 = − 0 .7612 A 4. R b 2 = 1 Ω.

Rb1 = 1 Ω . Az ábra szerinti kapcsolásban ε 1 = ε 2 = 2 V . R b1 = 0.01 Ω.0852 A 5. ha az első elemen átfolyó áram erőssége I1 = 1 A? Mekkora a másik elemen átfolyó I2 és a fogyasztón átfolyó I3 áramerősség? 71 Készítette: Nagy Ignác .2 Ω.1 Ω R b 4 = 0. R b 2 = R b 3 = 0.Fizika 10. R 3 = 10 Ω. Megoldás: I ⋅ R1 + ε1 + I ⋅ Rb1 + ε 2 + I ⋅ Rb 2 − ε 3 + I ⋅ Rb 3 + I ⋅ R2 + I ⋅ R3 − ε 4 + I ⋅ Rb 4 = 0 I = 0. ε 1 = ε 2 = 10 V. Mekkora a fogyasztó R3 ellenállása. ε 4 = 20 V . ε 3 = 6 V. Rb2 = 2 Ω . R 1 = 20 Ω. R 2 = 40 Ω.

Fizika 10. Megoldás: 72 Készítette: Nagy Ignác .

Az ábrán látható hálózatban az ellenállások értéke R1 = 50 ohm.5 A R3 = 6. R2 = 80 ohm.5 A R3 + 0 . ε 2 = 1 V és a belső ellenállásuk elhanyagolható. ε 2 + + ( I 2 − I 1 ) ⋅ R3 + I 2 ⋅ Rb 2 = 0 ( I 1 − I 2 ) ⋅ R3 − ε 1 + I 1 ⋅ Rb1 = 0 2I 2 + 1 = 0 I 2 = −0 .Fizika 10. Határozzuk meg az AB ágban folyó áram erősségét! Megoldás: 73 Készítette: Nagy Ignác .5R3 − 1 = 0 2 Ω 3 R3 : I 3 = I 1 − I 2 = 1 + 0 . R3 = 100 ohm. A telepek elektromotoros ereje ε1 = 1.5 V.5 = 1.

01 A IBA = I1 – I2 = 0. − ε1 + I 1 ⋅ R1 + ( I 1 − I 2 ) ⋅ R3 = 0 ε 2 + I 2 ⋅ R2 + ( I 2 − I 1 ) ⋅ R3 = 0 I2 = 0 A I1 = 0.01 A 7. Mekkora az ábrán látható rendszer eredő (az A és B pontok közötti) ellenállása? Megoldás: 74 Készítette: Nagy Ignác .Fizika 10.

75 Készítette: Nagy Ignác . hogy milyen méréshatárig használhatók.Fizika 10. I = I 1 + I2 I2 = I3 + I5 I4 = I1 + I5 ε = I 2 ⋅ R + I 3 ⋅ 2R ε = I2 ⋅ R + I5 ⋅ R + I4 ⋅ R 2R ⋅ I1 − I 2 ⋅ R − I 5 ⋅ R = 0 I 4 ⋅ R + I 5 ⋅ R − 2I 3 R = 0 ε I 7 Re = R 5 Re = 1. A mérőműszerek fontos jellemzője.12 Mérőműszerek méréshatárának kiterjesztése 18.

A műszer akkor mér helyesen. Áramerősség mérésnél sorosan kapcsoljuk a műszert a fogyasztóhoz. illetve feszültséget értjük. 21. ha kicsi a műszer ellenállása a fogyasztóéhoz képest. 19. hogy a mérni kívánt áram átfolyjon rajta. 20. amelynél a műszer mutatója végkitérésbe kerül. Árammérő műszer méréshatárának kiterjesztése: 76 Készítette: Nagy Ignác . azért hogy a fogyasztón áthaladó áramerősséget ne csökkentse. A feszültségmérő műszer belső ellenállása nagy. Egy áramerősségmérő vagy egy feszültségmérő méréshatárán azt az áramerősséget.Fizika 10.

Fizika 10. Rs : sönt ellenállás I = Ia + Is Ia R b = Is R s Rs = Ia ⋅ R b Is 22. Feszültségmérő műszer méréshatárának kiterjesztése: U = Ue + U v Re : előtét ellenállás Ue U = v Re Rb 77 Készítette: Nagy Ignác .

Mekkora az árammérővel párhuzamosan kapcsolt ellenállás. ha 500 mA-es áramerősség mellett az árammérő végkitérést mutat? Megoldás: I1 = 5 mA Rb = 20 Ω I = 500 mA I = I 1 + I2 I2 = 495 mA U = RbI1 = 0. Egy árammérő méréshatára 5 mA. Ue ⋅ R b Uv Re = Feladatok 1. hogy a műszerrel 50 V feszültségig lehessen mérni? A műszer belső ellenállása 1500 ohm.202 Ω I2 2.1 V Rs = U = 0. Egy feszültségmérő végkitérésben 5 V-ot mér. belső ellenállása 20 ohm. Megoldás: U1 = 5 V U = 50 V Rb = 1500 Ω Ue = 45 V U R Re = e b =13500 Ω U1 78 Készítette: Nagy Ignác .Fizika 10. Hány ohmos előtét ellenállás szükséges.

Mekkora söntökkel mérhető 1 A és 10 A? Megoldás: I = I 1 + I2 Rb = 20 Ω I1 = 0.5 Ω U1 4. hogy 2 A-ig mérjen a műszer? Mekkora előtétet kell készíteni.995 A ' I 2 = 9.99 A U=5V U1 = 0. 3.0176 Ω I2 U ⋅R Re = 2 b = 496.Fizika 10.01 Ω ' I2 5.035 V U2 = 4.95 V U = 100 V U ⋅R Re = 2 b = 4 ⋅ 10 7 Ω U1 B) 50 egység 100 V 30 egység x x = 60 V 79 Készítette: Nagy Ignác . Az 50 mV végkitérésű.5 Ω I1 I 1 ⋅ Rb Rs = = 0.1 Ω I2 ' Rs = I 1 ⋅ Rb = 0. Mekkora ellenállású söntöt kell készíteni. Iskolai árammérő belső ellenállása 20 ohm. Egy mérőműszeren 10 mA és 35 mV adatok láthatók. amikor a műszer mutatója 30 mV-nak megfelelő skálaosztásnál állapodik meg? Megoldás: Rb = 20000 Ω U1 = 0. hogy 5 V-ig mérjen a műszer? Megoldás: I= 2 A I1 = 0. Mutatóját 5 mA-es áram téríti ki teljesen.995 A I ⋅R Rs = 1 b = 0 .965 V U Rb = 1 = 3.05 V U2 = 99.01 A I2 = I – I1 = 1.005 A I2 = 0. 20000 ohm belső ellenállású feszültségmérővel 100 V-ig akarunk feszültséget mérni. Milyen védőellenállást alkalmazzunk? Mekkora a mért feszültség.

10-5 Ω I2 B) 10 egység 3 egység y = 0.025 .6 A 2A y 80 Készítette: Nagy Ignác .99 A I ⋅R Rs = 1 b = 5.Fizika 10. Milyen védőellenállást alkalmazzunk? Mekkora a mért áramerősség.01 Ω I2 = 1.01 A Rb = 0. 0.01 ohm belső ellenállású áramerősségmérővel 2 A-ig akarunk áramerősséget mérni. amikor a műszer mutatója a 3 mA-nek megfelelő skálaosztásnál állapodik meg? Megoldás: I=2A I1 = 0. A 10 mA végkitérésű. 6.

most a déli végét vonzza. Az iránytű a Föld felszínén megközelítőleg az Észak-déli irányba áll be. és fordítva: a rúdmágnes másik vége. 24. 3. hogy a rúdmágnes egyik vége maga felé vonzza. hogy a mágneseknek kétféle pólusuk van. majd az ezzel ellentétes irányba fordul. A kísérletek eredményei arra engednek következtetni. Ismételjük meg a kísérletet a mágnestű dél felé mutató végénél! Itt is ugyanezt fogjuk tapasztalni. Feszítsünk ki szigetelő állványok között egy vezetőt észak-déli irányba. de a rúdmágnesnek az a vége. MÁGNESES MEZŐ 1.Fizika 10.13 Mágnese alapjelenségek 23. 25. a déli végét eltaszítja magától. amelyik a mágnestű északi végét taszítja. a különbözőek pedig egymásra kölcsönös vonzó hatást fejtenek ki. amelyik a mágnestű északi végét vonzotta. a másik vége pedig taszítja a tű végét. északi és déli. Közelítsünk a mágnestű felé mutató végéhez egy rúdmágnessel! Azt tapasztaljuk. Helyezzünk közelébe iránytűt! 81 Készítette: Nagy Ignác . A mágneses pólusokra érvényes. és a mágnestű ennek megfelelően előbb az egyik. hogy az azonosak egymást kölcsönösen taszítják.

amely a felfüggesztő fonal mint tengely körül elforoghat. hogy a rúdmágnesként viselkedő tekercs mágneses pólusai és az áramirány között egyértelmű kapcsolat van. a tekercs iránytűként viselkedik. 27. a tekercs mágneses pólusait is az iránytűnél kialakult módon nevezzük el. Az ábrán egy állványra függesztett tekercset látunk.Fizika 10. jelezve. 26. Mivel az áramjárta tekercs a rúdmágnessel egyenértékűen viselkedik. Ha megfordítjuk a tekercs áramának irányát. a tekercs is 1800-ot fordul. 82 Készítette: Nagy Ignác . Ha a tekercsbe megfelelően hajlékony vezetékek segítségével áramot vezetünk. A tekercs meneteiben folyó áram iránya és a tekercs mágneses északi pólusának iránya közötti kapcsolatot úgynevezett „jobbkéz szabály”-al is megfogalmazhatjuk.

hogy jobb kezünk behajlított ujjai a tekercs meneteiben folyó áram irányát mutatják. párhuzamos és egymással ellentétes irányú áramok között taszító erők hatnak. Az ábrán látható. akkor az odavitt kis iránytűk mágnességet jeleznek.  A párhuzamos és egyirányú áramok között vonzó.Fizika 10. Az eddig elvégzett kísérletekből arra következtethetünk. kinyújtott hüvelykujjunk iránya pedig a tekercs északi pólusának irányát adja meg. hogy a mágnességet a töltések mozgásával. 28. Áramok kölcsönhatása:  Ha a vezető huzalban áram folyik az egyenes vezető környezetében. az egymásra merőleges áramok között pedig nincs kölcsönhatás. 83 Készítette: Nagy Ignác . áramlásával kell kapcsolatba hozni.

attól r távolságra és párhuzamosan elhelyeztünk egy l hosszúságú huzalt. A két áram (I0 és Im) egymással párhuzamos. amelyben Im erősségű mérőáram folyt. hogy a huzalon fellépő erőhatást a dinamométerrel mérni lehessen. a huzalok közötti távolsággal pedig fordítottan arányos: 2 ⋅ I0 ⋅ Im ⋅ l F = k' ⋅ r µ 0 = 4π ⋅ 10 − 7 Vs Am 84 Készítette: Nagy Ignác .Fizika 10.  Az erő mérése: Az ábra szerinti mérést úgy állítottuk össze. A mérések szerint az árammal átjárt vezetők közötti erő nagysága mindkét áramerősséggel és a mérőhuzal hosszával egyenesen. hogy egy végtelen hosszúnak vehető és I0 erősségű árammal átjárt vezető közelében. Az l hosszúságú huzaldarab végei higanyba merülnek. így biztosítjuk az áramkör záródását és azt.

Mekkora erő hat ekkor egy támszigetelőre? Megoldás: r = 0.2 . Mekkora erő hat ekkor egy támszigetelőre? Megoldás: r = 0. Két áramátjárta 1 méter hosszú egyenes vezető egymástól 1 méter távolságra van. A síneket tartó támszigetelők 1 méter távolságra vannak egymástól.5 m I = 60000 A l=1m 2I I l Vs F = k' ⋅ 0 m k' = 10− 7 r Am F = 1440 N 85 Készítette: Nagy Ignác . 10-7 N 2. µ0 Vs = 10 −7 4π Am k’ = Feladatok 1. Üzem közben az áramerősség 60000 A. A bennük folyó áram erőssége 1 A. Egy gépteremben két vezetéksín egymástól való távolsága 50 cm.Fizika 10. A zárlati áramerősség pillanatnyi értéke 50000 A. 103 N 3.2 m 2I I l Vs F = k' ⋅ 0 m k' = 10− 7 r Am F = 1. Egy alumíniumkohóban két vezetéksín egymástól való távolsága 50 cm. Mekkora erővel hat egymásra a két vezető? Megoldás: l=1m I=1A r=1m F = k' ⋅ 2I 0 I ml r k' = 10− 7 Vs Am F 2 .5 m I = 50000 A l = 1. A sínek alátámasztási szigetelői egymástól 120 cm távolságra vannak.

30. a kicsiny körvezető is mindenütt ugyancsak meghatározott irányba áll be. hogy a tér ugyanazon a helyén a mágnestű hosszanti tengelye és a kis körvezető síkja egymásra merőleges.14 Mágneses tér 29. Az ábra szaggatott vonala a meghatározott irányba beálló egyes mágnestűk hossztengelyét jelöli. Permanens mágnes vagy áramátjárta tekercs környezetében a mágnestű mindenütt meghatározott irányba áll be. 1. a vasreszelék a rúdmágnes és patkómágnes környezetében jól kivehető vonalak mentén helyezkedik el. Ha mágnestű helyett tengellyel ellátott kicsiny áramátjárta körvezetővel járjuk be a mágnes körüli teret. 31. 86 Készítette: Nagy Ignác .Fizika 10. Ha az üveglapot gyengén megkopogtatjuk. amelyben a mágneses erők hatnak. Szórjunk permanens mágnes fölé helyezett üveglapra vasreszeléket. Észrevehetjük. mágneses erőtérnek nevezzük. Azt a teret.

87 Készítette: Nagy Ignác .Fizika 10.

1. melyek kizárólag forgatónyomatékot eredményeznek. A mágneses teret a benne elhelyezett dipólusra ható mágneses erők forgatónyomatékával jellemezhetjük. Eszköz: magnetométer 88 Készítette: Nagy Ignác .Fizika 10.15 A mágnese indukcióvektor 32. A mágneses térben elhelyezett dipólusra (mágnestű két pólusára vagy egy kis áramátjárta körvezető egyes darabjaira) erők hatnak.

Vizsgáljuk meg. d = Am területét! A mérési eredmények szerint. d szélességét. A m M Im ⋅ Am = állandó M =B Im ⋅ Am A mágneses tér megadott pontjában elhelyezett kicsiny áramátjárta mérőkeretre ható mágneses erők forgatónyomatéka és az ImAm szorzat hányadosával meghatározott fizikai mennyiséget mágneses indukciónak nevezzük. 33. akkor M ~ Im B) Im állandó és Am változik. vagyis az l . hogy adott mágneses térnek adott pontjában mitől függ a magnetométer mérőkeretére ható M forgatónyomaték! Változtassuk a mérőkeretben folyó áram erősségét (Im) és a keret geometriai méreteit ( l hosszát. ha A) Am állandó és Im változik.Fizika 10. akkor M ~ Am Adott tér adott pontjában a mérőkeretre ható erők forgatónyomatéka egyenesen arányos a mérőkeretben folyó áram erősségével és a mérőkeret területével: M ~ Im . Mértékegysége: 1 N = 1 T (Tesla) A⋅m J Ws VAs =1 =1 1N=1 m m m 89 Készítette: Nagy Ignác .

akkor kinyújtott hüvelykujjunk a mérőkeretre merőlegesen megadja a mágneses indukció irányát. 36. Megjegyzés: A) 90 Készítette: Nagy Ignác . Φ = B ⋅ A ⋅ cos α Vs 2 ⋅ m = 1 Vs = 1 W b (W eber ) m2 Mértékegysége: N Nm 1 ⋅1 m 2 = 1 mA A 1 39. Az olyan mágneses erőteret. amelyeknek érintői megadják az érintési pontban a mágneses indukció irányát. Megállapodás szerint az indukcióvonalakra merőlegesen elhelyezett egységnyi felületen annyi mágneses indukcióvonalakat képzelünk el. amennyi az illető helyen a mágneses indukció mérőszáma. N Vs =1 2 Am m 34. homogén mágneses térnek nevezzük. 1 35.Fizika 10. hogy négy ujjunk a keretben folyó áram irányába mutasson. A mágneses indukció vektormennyiség. Azokat a vonalakat. amelyben a mágneses indukció iránya és nagysága minden pontban azonos. 37. mágneses indukcióvonalaknak nevezzük. Irányát – megállapodás alapján – „ a jobbkézszabály” adja meg: markoljuk át jobb kezünkkel a mérőkeretet úgy. Φ = B⋅A 38. Adott felületen áthaladó indukcióvonalak számát kifejező fizikai mennyiség a mágneses fluxus.

Fizika 10. I. 91 Készítette: Nagy Ignác . sin α = A' A A' = A ⋅ sin α Φ = B ⋅ A ⋅ sin α II.

sin (90 0 − α) = A' A A ' = A ⋅ sin( 90 0 − α) A ' = A ⋅ cos α Φ = B ⋅ A ⋅ cos α B) I. 92 Készítette: Nagy Ignác .Fizika 10.

ha a keret normálisa merőleges az indukcióvektorra. cos α = B' B B' = B ⋅ cos α C) Forgatónyomaték számításnál: 1. 93 Készítette: Nagy Ignác . cos ( 90 0 − α) = B' = B ⋅ sin α B' B B' = B ⋅ cos( 90 0 − α) II. A vezetőkeretre ható nyomaték maximális.Fizika 10.

3. ha n ║ B . A forgatónyomaték zérus. n ┴ B 2.Fizika 10. sin (90 0 − α) = B ⊥ = B ⋅ cos α B⊥ B 0 B ⊥ = B ⋅ sin (90 − α) M = I ⋅ A ⋅ B ⋅ cos α 94 Készítette: Nagy Ignác . Forgatónyomatékot csak az n –re merőleges B hoz létre.

6 ⋅ 10 −3 Nm B= 2.Fizika 10. A 0.5 A erősségű áram folyik a 10 cm x 20 cm méretű tengelyezett huzalkeretben. 4.36 Vs/m2 mágneses indukciójú térben 0.6 ⋅10 −4 Vs 95 Készítette: Nagy Ignác . Egy 30 cm2 keresztmetszetű tekercs belsejében 0.12 Vs/m2 mágneses indukciót létesítettünk. sin α = B⊥ B B ⊥ = B ⋅ sin α M = I ⋅ A ⋅ B ⋅ sin α Feladatok 1. Mekkora maximális forgatónyomaték hat a keretre? Megoldás: M IA M = BIA = 3. Mekkora a mágneses fluxus? Megoldás: Φ = BA = 3.

2 . ha benne 1 A erősségű áram folyik. Mekkora forgatónyomaték hat a 100 cm2 felületű vezetőkeretre. ha a 100 menetes tekercsben 10 mA erősségű áram folyik? Megoldás: B = 0. 10-3 m2 A2 = 3 . Mekkora forgatónyomatékkal hat a tér a keretre.2 Vs/m2 N = 100 I = 0.Fizika 10.2 .73 ⋅ 10 −3 Nm 96 Készítette: Nagy Ignác . Nagyméretű patkómágnes sarkai között a szárak hossza mentén 8 cm x 8 cm alapú és elegendő hosszúságú téglatest alakú térrészben a mágneses tér homogén: a fluxus 3. 10-4 Vs? Megoldás: I = 0. 10-4 Nm 5. ha abban 0. 10-4 Vs. hogy síkjának normálisa az indukcióvonalakkal 60 fokos szöget zár be? Megoldás: A = 10-2 m2 B = 0. A forgó tekercs mérete 3 cm x 2 cm. és az indukcióvonalak fluxusa 3.2 ⋅ 10 −4 Vs M = B⋅I ⋅ A = Φ ⋅ I ⋅ A = Φ ⋅ I = 1.4 A Φ = 3.4 A erősségű áram folyik? A keret síkja párhuzamos az indukcióvonalakkal. ha abban 0. Mekkora forgatónyomatékkal hat a tér a belehelyezett vezető keretre.4 A Φ = 3. Mekkora a forgatónyomaték. 3. 10-3 m2 I = 0.28 ⋅ 10 −4 Nm A 6. A = 1. forgástengelye merőleges azokra. Vezetőkeret síkja párhuzamos a homogén mágneses tér indukcióvonalaival.2 Vs/m2 I=1A α = 60 0 M = B ⋅ I ⋅ A ⋅ sin α = 1.2 Vs/m2 indukciójú homogén mágneses térben úgy helyezkedik el. Egy forgótekercses ampermérőben a mágnes sarkai között a tér mágneses indukciója 0.01 A A = 6 . Iö . Megoldás: A1 = 6.4 . forgástengelye merőleges azokra és felülete 30 cm2.4 A erősségű áram folyik.2 ⋅10 −4 Vs Φ Vs = 5 ⋅ 10 − 2 2 A1 m Φ M = B ⋅ I ⋅ A2 = ⋅ I ⋅ A2 = 6 ⋅ 10 −5 Nm A1 B= 4. 10-4 m2 Iö = 1 A M = B .2 .2 N/Am. és a 0.

3 m Im = 2 A M =BIA A = a2 = 5. Egy 30 cm hosszú fémhuzalból négyzetet illetve egyenlő oldalú háromszöget alakítunk ki. Mekkora forgatónyomaték hat a keretre az egyes esetekben? Megoldás: B = 0.73 ⋅ 10 −4 Nm m= 97 Készítette: Nagy Ignác .625 . 7. 10-3 m2 M = 2. 10-3 Nm a⋅ 3 = 0. 0.Fizika 10. Az így elkészített keretet síkjával párhuzamos.02 Vs/m2 indukciójú homogén mágneses mezőbe helyezzük és 2 A erősségű áramot bocsátunk át rajta.0865 m 2 a⋅m t =A= = 4 .02 T l = 0.325 ⋅ 10 −3 m 2 2 M = BIA = 1.25 .

l és A állandó.16 Mágneses térerősség 40.Fizika 10. és A változik. N és A állandó. fordítottan arányos a tekercs hosszával. B~ IN l B = µ0 ⋅ I⋅N l 98 Készítette: Nagy Ignác . akkor B ~ I B) I. l és A állandó. akkor B ~ N C) I. a tekercs menetszámát (N). és I változik. és N változik. Határozzuk meg árammal átjárt tekercs belsejében a mágneses indukció nagyságát és irányát magnetométerrel. Változtassuk a tekercsben folyó áram erősségét ( I ). Mérésünk szerint. akkor B ~ 1 l D) I. és független a tekercs keresztmetszetétől. A magnetométer mérőkeretének felülete és a benne folyó áram erőssége legyen állandó (az ImAm szorzat állandó). ha A) N. akkor B független A-tól. 1. a tekercs hosszát ( l ) és keresztmetszetét ( A ). N és l állandó. A tekercs belsejében a mágneses indukció egyenesen arányos a tekercsben folyó áram erősségével és a tekercs menetszámával. és l változik.

A toroid középpontjától R távolságban a térerősség: H= 45. Au) 99 Készítette: Nagy Ignác . I erősségű áram által járt körvezető középpontjában a mágneses tér erőssége: H = I 2R I 2πr 47. 9. R sugarú. illetve levegőben): B = µ0 ⋅ H 42. platina) Diamágneses anyagok: µ r < 1 (Bi. Az IN kifejezés a tekercs belsejében kialakuló. Iránya a mágneses tér egy kiválasztott pontjában megegyezik a mágneses indukció irányával. A mágneses térerősség vektormennyiség. Hosszú. Ni. S. amelyet a jobbkézszabály ad meg.Fizika 10. hogy hányszorosára növekszik a tekercs mágneses indukciója. Jele: H H = I⋅N l A mágneses indukció és a mágneses térerősség közötti kapcsolat (légüres térben. az áramjárta tekercs belsejében a tér homogén. amelyet mágneses térerősségnek nevezünk. Fe) Paramágneses anyagok: µ r > 1 (fa. Al. µ 0 = 4π ⋅ 10 −7 Vs Am 41. B = µr ⋅ µ0 ⋅ H µ r : relatív mágneses permeabilitás µ r megmutatja. a tekercsben folyó áram által l gerjesztett mágneses térre jellemző mennyiséget határoz meg. egyenes vezetőtől r távolságban a térerősség: H = I⋅ N I⋅ N = l 2π R R : a toroid sugara 46. ha a belsejét légüres tér helyett az illető anyag tölti ki. Mértékegysége: 1 A m 43.    Ferromágneses anyagok: µ r >>>1 ( Co. 44.

35 Vs/m2. a mágneses térerősség 1800 A/m.7 2R m I A = 31. Feladatok 1. hosszú egyenes vezetőtől 0. Szétszedhető iskolai transzformátor 6 cm hosszú 300 menetes tekercsében 1 A erősségű áram folyik.5 m távolságban. Lemezelt vasmagos tekercs mágneses terének indukciója 1. ha a vezetőben 100 A erősségű áram folyik? Megoldás: H = 4.04 A erősségű áram folyik.5 cm sugarú körvezető középpontjában? Megoldás: H = I A = 16 . mint az elsőé? Megoldás: H = IN l I1 ⋅ N I ⋅ 3N = 2 l 2l 3 I1 = ⋅ I 2 2 2 8 I 2 = ⋅ I 1 = ⋅ 10 − 2 A 3 3 3.06 m I=1A N = 300 B = µ0 ⋅ I⋅N Vs = 6. Egy l hosszúságú. Mekkora a lemez relatív mágneses permeabilitása? Megoldás: B = µ0 ⋅ µr ⋅ H µr = B = 597 µ0 ⋅ H 100 Készítette: Nagy Ignác . Mekkora a térerősség a 0. ha annak hossza kétszer és menetszáma háromszor akkora.5 A erősségű árammal átjárt 1. Mekkora a mágneses tér erőssége egy áramjárta. Mekkora a térerősség és a mágneses indukció a tekercs belsejében? Megoldás: l = 0.Fizika 10.28 ⋅ 10− 3 2 l m 2. N menetes tekercs meneteiben 0. Mekkora áramerősséggel érhető el egy másik tekercsben az előbbivel egyenlő mágneses térerősség.8 2rπ m 5.

Fizika 10.

6. Egy 80 cm hosszú légmagos tekercs 60 menetből áll, ellenállása 8 ohm. Mekkora lesz a tekercs belsejében kialakuló homogén mágneses mező indukciója, ha 12 V-os áramforrást a tekercs két vége közé kapcsoljuk? Megoldás: l = 0,8 m R=8Ω N = 60 U = 12 V N⋅I NU Vs B = µ0 ⋅ = µ0 ⋅ = 1,41⋅ 10− 4 2 l lR m 7. Mekkora forgatónyomaték hat a 100 cm2 felületű vezetőkeretre, ha benne 2 A erősségű áram folyik, és a 0,2 Vs/m2 indukciójú homogén mágneses térben úgy helyezkedik el, hogy síkjának normálisa az indukcióvonalakkal 300-os szöget zár be? Megoldás:
M = I ⋅ A ⋅ B ⋅ sin α = 0 ,002 Nm

8. A 0,1 m oldalhosszúságú, négyzet alakú vezetőhurok normálisa 300-os szöget zár be az 1,5 Vs/m2 indukciójú mágneses tér indukcióvektorával. A hurokra ható forgatónyomaték 0,05 Nm. Mekkora a hurokban folyó áramerősség? Megoldás:
M = I ⋅ A ⋅ B ⋅ sin α I = M = 6 ,67 A A ⋅ B ⋅ sin α

9. A tekercs hossza 15 cm, meneteinek száma 850. A tekercs huzalának vastagsága 0,3 mm, fajlagos ellenállása 0,0175
Ωmm 2 . Egy menet hossza m

6 cm. Mekkora a mágneses térerősség a tekercs belsejében, ha sarkaira 20 V feszültséget kapcsolunk? Megoldás:
R = ρ⋅ R= l = 3,16 Ω A U I U I = = 6 ,33 A R IN A H = = 35870 l m

101

Készítette: Nagy Ignác

Fizika 10.

1.17

A mágneses mező forrásmentessége

48. A hosszú egyenes vezető mezejét jellemző indukcióvonalak a vezetővel koncentrikus körök, melyek síkja merőleges az egyenes vezetőre.

Ha jobb kezünk kinyújtott hüvelykujját az áram irányába állítjuk, akkor begörbített ujjaink éppen az áramot körülvevő indukcióvonalak irányába mutatnak. A mágneses mező indukcióvonalai zárt, önmagukba visszatérő görbék. Ez pedig azt jelenti, hogy a mágneses mező forrásmentes, vagyis nincsenek mágneses töltések, amelyekből az indukcióvonalak kiindulnának. 2. Maxwell III. törvénye: Ha bárhogyan is veszünk fel egy zárt felületet a mágneses mezőben, az abból kilépő és oda belépő mágneses indukcióvonalak számának algebrai összege mindig nulla, más szóval a mágneses mező forráserőssége nulla. NB = 0 minden térfogatra.
0

∑B
A

n

⋅ ∆A = 0

102

Készítette: Nagy Ignác

Fizika 10.

3.6 A mágneses mező örvényerőssége
1. Az áramok keltette mágneses mezőben áramokat körül nem hurkoló indukcióvonal nincsen, vagyis minden indukcióvonal – hurkon belül folyik áram. Más szóval nemcsak zártak az indukcióvonalak, hanem az áramokat meg is kerülik. A mágneses mező örvényes, és B örvényeit az áramok keltik. 2. A mágneses mező örvényerősségét nem értelmezhetjük zárt görbén mozgatott töltésen végzett munka segítségével, mint ahogyan azt az elektromos mezőben tettük, mivel mágneses töltések nincsenek. Mégis szeretnénk a mezőnek ezt az „örvénylő” tulajdonságát mennyiségileg is jellemezni. A mágneses mező örvényerősségét az elektromos mezőben értelmezett ∑E ⋅ ∆s mintájára az ÖB = számított összeggel mérjük. 3.
2 ⋅ I0 ⋅ Im ⋅ l r µ 0 I0 ⋅ Im ⋅ l F= ⋅ 2π r F = B ⋅ Im ⋅ l F = k' ⋅ B= µ 0 I0 ⋅ 2π r k' = µ0 4π
0

∑B ⋅ ∆s

0

zárt görbére

Egyenes vezetőben folyó áram mágneses mezejében B egy indukcióvonal mentén állandó nagyságú. Az örvényerősségre gondolva az az ötletünk támadhat, hogy szorozzuk meg az egyenlet mindkét oldalát a megfelelő indukcióvonal hosszával, azaz 2r π - vel. 2r π ⋅ B = µ 0 ⋅ I 0 Az egyenlet jobb oldala már csak a körülhurkolt áram erősségétől függ. Az egyenlet bal oldala nem más, mint a mező örvényerősségének az a speciális esete, hogy egy indukcióvonal görbére számoltunk. Mivel méréseink azt mutatták, hogy B a kör sugarának reciprokával arányos, ezért – állandó erősségű áram mezejében – az indukcióvonal hosszának és B-nek szorzata, vagyis az örvényerősség a kör sugarától függetlenül állandó, csak az áram erősségétől függ. 4. Maxwell IV. törvénye ( Ampere-féle gerjesztési törvény): Ha az áramot körülvesszük egy tetszőleges alakú görbével, akkor az erre a görbére számított örvényerősség a körülvett áram erősségével egyenesen arányos, függetlenül a görbe alakjától és az általa körülhatárolt területtől: ÖB = µ0 ⋅ I
0

∑ B ⋅ ∆s

= µ0 ⋅ I

103

Készítette: Nagy Ignác

hogy a vezető huzal az ábrán nyíllal jelölt irányba kissé elmozdul. a vezető kimozdulása. A huzal kimozdulásából erőhatásra következtethetünk.I. Ha a vezetőben folyó áram irányát.Fizika 10. azaz a vezetőre kifejtett erőhatás iránya is az ellenkezőjére változik. A mérőkeretre a mágneses tér forgatónyomatéka: M = BIA = BIld M = Fd Fd = BIld F=B. 3. amelyben I erősségű elektromos áram folyik. egy erős patkómágnes szárai közé egy olyan l hosszúságú vezetőt függesztünk. vagy ha a mágnes pólusait felcseréljük.7 Lorentz-féle erő 1. 104 Készítette: Nagy Ignác . az indukcióvonalakra merőleges hosszával. Legyen az áramátjárta tekercs homogén terében a magnetométer mérőkeretének l hosszúságú része az indukcióvonalakra merőleges d hosszúságú része azokkal párhuzamos I a mérőkeretben folyó áram erőssége Erő csak az l hosszúságú vezetődarabra hat.l A mágneses térben levő áramátjárta vezetőre ható erő egyenesen arányos a tér mágneses indukciójával. Az ábrán látható elrendezésben. A mágneses mező erőhatást gyakorol az indukcióvonalakkal nem párhuzamos. árammal átjárt egyenes vezetőre. a vezetőben folyó áram erősségével és a vezetőnek a mágneses térben levő. azt tapasztaljuk. 2.

áram által átjárt vezetőre ható erő. A töltés mozgási sebessége v = l F = B⋅I⋅l = B⋅ I⋅ t ⋅ = B⋅Q⋅ v t l . hogy ez a töltés éppen t másodperc alatt fut végig az l hosszúságú vezetőn. F = B . I . ha l ⊥ B .Fizika 10. ha a vezető keresztmetszetén t másodperc alatt Q = It elektromos töltés halad át. Tegyük fel. Az erő iránya: Ha jobb kezünk három ujját egymásra merőlegesen tartjuk: hüvelykujjunk : B mutatóujjunk : F középső ujjunk: I 4. t A B mágneses indukciójú erőtérben v sebességgel mozgó Q töltésre ható erő: F = B ⋅Q ⋅ v 105 Készítette: Nagy Ignác . I erősségű az áram. A B mágneses indukciójú erőtérben az l hosszúságú. 3. l . I erősségű.

5 Vs/m2 indukciójú homogén mágneses tér az egyenes vezető 1 méter hosszú szakaszára. sin α = 5 N B) F = BIl .Fizika 10. Mekkora erő hat ebben a mezőben egy.15 m Φ = 0.25 .15 m a = 0. és amelyben 10 A erősségű áram folyik? Megoldás: A = 2. és sebességére merőleges homogén mágneses erőtérbe irányítjuk. C) a vezető 30 fokos szöget zár be az indukcióvektorral? Megoldás: A) F = BIl = 10 N α =0N C) F = BIl .02 m Im = 10 A I=3A A = a 2 = 4 ⋅ 10 −4 m 2 B = M = 1. és A) a vezető merőleges az indukcióvonalakra.5 T Im ⋅ A F = BIl = 0 . Mekkora erő hat arra a vezetőre. A mágneses 106 Készítette: Nagy Ignác . az indukcióvonalakra merőlegesen elhelyezett 15 cm hosszú. Elektront 1000 V potenciálkülönbséggel felgyorsítunk. 10 A erősségű árammal átjárt négyzet alakú vezetőkeretre ható maximális forgatónyomaték 0.675 N 3.006 Nm. sin 4. ha abban 20 A erősségű áram folyik. 3 A erősségű árammal átjárt vezetőszakaszra? Megoldás: M = 0. Homogén mágneses mezőben egy 2 cm oldalhosszú.036 Vs F = BIl = Φ ⋅ I ⋅ l = 2 . Feladatok 1. B) a vezető párhuzamos az indukcióvektorral. Patkó alakú elektromágnes 15 cm x 15 cm méretű homogén terében a mágneses fluxus 0. 10-2 m2 I = 10 A l = 0.006 Nm l = 0. amely merőleges a tér mágneses indukció vektorára.036 Vs.4 N A 2. Mekkora erővel hat a 0.

012 Vs/m2. 10-31 kg .Fizika 10.1 . 108 m/s F = BQv B = F = 3.125 ⋅ 10 −2 T Qv 107 Készítette: Nagy Ignác . 10-19 C ) Megoldás: U = 1000 V B = 0. indukció erőssége 0.012 Vs/m2 F = BQv BQv = mrω2 = mvω ω= T = QB m 2πm = 3 ⋅10 −9 s QB QU = 1 ⋅ m ⋅ v2 2 BQv = mrω2 r = 8. 200000 km/s sebességgel mozgó elektronra? Megoldás: F = 10-12 N v = 2 . Határozzuk meg a pálya görbületi sugarát és az elektron keringési idejét! ( m = 9.9 . Q = 1. Mekkora mágneses indukciójú tér hat 10-12 N erővel az indukcióvonalakra merőlegesen. 10-3 m 5.6 .

Ezért a szabad elektronok a vezető egyik végében felhalmozódnak. Ha a vezetőz a mágneses térben az indukcióvonalakkal párhuzamosan mozgatjuk. Állandó mágneses térben az indukcióvonalakkal nem párhuzamosan mozgó vezető végei között feszültség keletkezik. Ha a vezetőt ellentétesen mozgatjuk. a másik végén elektronhiány lép fel. akkor a vezető két végére kapcsolt galvanométer mutatója kitér. a körben áram nincs.2 A mozgási indukció 1. 108 Készítette: Nagy Ignác . A mágneses tér a benne mozgó töltésekre a vezető mozgási sebességére és a tér mágneses indukciójára merőleges erővel hat. 4. tehát feszültség keletkezik. Ha a mozgatott vezető két végét vezetővel összekötjük. A MÁGNESES INDUKCIÓ 4. vagy a mágnes sarkait felcseréljük. Kísérlet: Ha egyenes vezetőt állandó homogén mágneses térben az indukcióvonalakra merőlegesen állandó sebességgel mozgatunk. jelezve. hogy a körben áram folyik. 3. a vezetőben áram folyik mindaddig. illetve a mozgás tart.Fizika 10. az így kapott feszültséget indukált feszültségnek nevezzük. a galvanométer kitérése is az előzőhöz képest ellentétes lesz. a galvanométer mutatója nem mozdul el. 2. Értelmezése: A vezető mozgatásával a benne levő szabad elektronok is mozognak a mágneses térben. A jelenséget mozgási indukciónak. amíg a feszültség.

akkor a keletkezett U feszültség a vezetőben I erősségű áramot hoz létre. a mozgatott vezető hosszával és a mozgatás sebességével.Fizika 10. Wmechanikus = B ⋅ I ⋅ l ⋅ ∆s Welektromos = Wmechanikus U ⋅ I ⋅ ∆t = B ⋅ I ⋅ l ⋅ ∆s B ⋅ I ⋅ l ⋅ ∆s U= I ⋅ ∆t U = B⋅l ⋅v Ha állandó mágneses térben egyenes vezetőt mozgatunk. l. v mindegyike merőleges a másik kettőre. Welektromos = U ⋅ I ⋅ ∆t Wmechanikus = F ⋅ ∆s A mozgatáshoz szükséges erő éppen egyenlő a mágneses tér által az áramátjárta vezetőre ható F = BIl erővel. B. az indukált feszültség egyenesen arányos a mágneses tér indukciójával. t 4. Ha l hosszúságú vezetőt B indukciójú térben mozgatunk v sebességgel ∆ ideig. Feladatok 109 Készítette: Nagy Ignác .

Megoldás: U = Blv = 2 . A Föld mágneses terében levegőben az indukció abszolút értéke 2 . 10-5 T? Megoldás: U = Blv = 1. Megoldás: U = Blv ∆Q C∆U I = = ∆t ∆t CBl ∆v I = = C ⋅ B ⋅l ⋅a ∆t Mivel a vezetőre a húzóerőn kívül F’ = BIl ellentétes erő is hat. Mekkora gyorsulással mozog a síneket merőlegesen összekötő m tömegű rúd. ha a földi mágneses erőtér indukciójának függőleges összetevője 5 . 10 –5 V 52. F – F’ = ma F – BIl = ma F − CB 2 l 2 a = ma F = ( m + CB 2 l 2 ) ⋅ a F a = m + CB 2 l 2 53. vízszintes F erőt fejtünk ki? A rúd B indukciójú függőleges homogén mágneses térben mozog és a súrlódástól eltekintünk. Vízszintes síkban fekvő.8 . Megoldás: U = Blv = 75 V 51.2 m hosszú tengelyében. egymástól l távolságban levő. Mekkora feszültséget indukál a Föld mágneses tere a 108 km/h sebességgel haladó gépkocsi 1. párhuzamos vezető sínek egyik végét R ellenállással kötöttük össze.5 m hosszú vezetőben? A mágneses indukció vektora merőleges a vezető által súrolt síkra. állandó 110 Készítette: Nagy Ignác .Fizika 10. 10 -3 V 50. A sínekre merőlegesen összekötő fémrudat húzunk vízszintes. párhuzamos vezető sínek egyik végét C kapacitású kondenzátorral kötöttük össze. ha a rúddal a Föld homogénnek feltételezett mágneses terét az indukcióvonalakra merőlegesen 1 m/s sebességgel szeljük át. Számítsuk ki az 1 m hosszú rúd végein indukált feszültség értékét. Mekkora feszültség indukálódik az 5 Vs/m2 mágneses indukciójú térben 10 m/s sebességgel haladó 1. miközben a rúdra merőlegesen állandó. a rúdra merőleges. egymástól l távolságban levő. 49. 10-5 Vs/m2. Vízszintes síkban fekvő.

F erővel.Fizika 10. a húzóerővel ellentétes irányú erőt fejt ki.2 Nyugalmi indukció 1. Megoldás: U = Blv I = U R F’ = BIl . Mekkora sebességre gyorsul fel? A súrlódástól eltekintünk. A rúd függőleges B indukciójú homogén mágneses térben mozog. F – F’ = 0 U Blv = R R B2 ⋅l 2 ⋅ v F' = BIl = R 2 2 B ⋅l ⋅v F = F' = R FR v= 2 2 B ⋅l I = 4. Kísérlet: 111 Készítette: Nagy Ignác .

a jobb oldali tekercs végeit pedig kössük össze egy galvanométerrel. A ( K) kapcsoló ki-. Kapcsoljuk a bal oldali tekercset egy tolóellenálláson és egy ampermérőn keresztül egy zseblámpaelem áramkörébe. Hasonló jelenséget észlelünk akkor is. a galvanométer abba az irányba tér ki. U = − N⋅ ∆Φ ∆t 112 Készítette: Nagy Ignác . a jobb oldali galvanométer nem jelez áramot.Fizika 10. ami a galvanométer áramkörében áramot hozott létre. és fordítottan arányos a mágneses indukció megváltozásának idejével. 2. és fordítottan arányos a mágneses fluxus megváltozásának idejével. Ezt a jelenséget nyugalmi indukciónak nevezzük. A bal oldali ampermérő áramot jelez. Kísérletünkben változtattuk az 1 (primer) tekercsben folyó áramot és ezzel a 2 (szekunder) tekercs által körülvett mágneses mezőt. az általa körülfogott felület mágneses fluxusának a megváltozásával. A mérések szerint a változó mágneses térben nyugvó tekercsben indukált feszültség egyenesen arányos a mágneses indukció megváltozásával. illetve bekapcsolásakor azonban a ( G ) galvanométer először az egyik. Amíg az I áramot növeljük. ha a bal oldali tekercs áramkörébe iktatott ( R ) ellenállást változtatjuk. majd a másik irányba kilendül. mindkettővel egyenesen arányos: U ~ ∆B U~ U~ N U~ A 1 ∆ t ∆B ⋅ A ∆t ∆Φ U ~ N⋅ ∆t U ~ N⋅ A változó mágneses térben nyugvó tekercsben indukált feszültség egyenesen arányos a tekercs menetszámával. az I áram csökkentésekor viszont az ellenkező irányú áramot jelez a műszer. A fluxus-változás hatására a szekunder tekercs kivezetései között feszültség jelentkezett. mint amit a bekapcsoláskor észleltünk. Az indukált feszültség a tekercs menetszámától ( N ) és keresztmetszetétől ( A ) is függ.

vagyis E irányát a „balkézszabály” adja meg: ha bal kezünk hüvelykujja a mágneses fluxusváltozás irányában áll. ha a környezetében a mágneses fluxus változik. 3. akkor elektromos mező keletkezik. 4. térerősségvonalai önmagukba záródnak. hogy a nyugvó elektromos töltéseket a mágneses mező nem képes mozgásba hozni. hogy a gyűrűben és a tekercsben az áram ellentétes irányú. mint ami a „jobbkézszabálynak” megfelelne. kikapcsoláskor pedig vonzza. Az áram bekapcsolásakor a tekercs mágneses tere taszítja az alumínium gyűrűt. A) az áram bekapcsolásakor fellépő taszításból arra következtetünk. hogy az indukált elektromos mező erővonalai ellentétes körüljárásúak. 5. Ebből viszont arra kell következtetni. 113 Készítette: Nagy Ignác .) Ha a mágneses mező fluxusa időben változik. hogy a gyűrűben is áram folyik. és az általunk észlelt indukált áramot ez az elektromos mező indította meg a zárt vezető körben. A mezőben felvett tetszőleges A felület elektromos örvényerőssége arányos a g határgörbéje által körülfogott Φ mágneses fluxus változási gyorsaságával: ÖE = − ∆Φ ∆t A negatív előjel azt fejezi ki. begörbített ujjaink az elektromos erővonalak irányába mutatnak. Faraday indukciós törvénye:   Az időben változó fluxusú mágneses mező örvényes elektromos mezőt létesít maga körül. A nyugalmi indukció jelenségét a következő megfontolások alapján érthetjük meg: A szekunder tekercs áramkörében csak akkor folyik áram. Ez azt az ismert tényt tükrözi. és a két mágneses tér hat egymásra. Állandó fluxusú mezőben 8azaz ha a primer tekercsben állandó az áramerősség) a jelenség nem lép fel.Fizika 10. A felfüggesztett alumínium gyűrű szabadon lenghet egy tekercsből kinyúló vasmag előtt. (Forrása nincs. hogy az időben változó mágneses mező elsődlegesen valamilyen elektromos mezőt hozott létre maga körül. Az alumínium gyűrű elmozdulása arra utal.

Lenz szabály: Az indukált feszültség által létrehozott áram iránya mindig olyan. 7.01 s alatt nullára csökken. Négyszögletes 50 cm x 20 cm méretű huzalhurkot síkjával a 2 T mágneses indukciójú térre merőlegesen helyezünk el és 0. Feladatok 1. 1. Ha a tekercsbe áramot vezetünk. Egy 20 cm hosszú. Az ingához erősített alumínium lemezben mozgási indukció révén örvényáramok keletkeznek. Az áramkört hirtelen megszakítva. amelyek a Lenz törvénynek megfelelően a létrehozó változást (a lengést) akadályozzák.5 cm átmérőjű. Kísérlet: Hozzuk az ingát lengésbe – lassan csillapodni fog. 6. hogy mágneses hatásával akadályozza az indukáló folyamatot. hirtelen lefékeződik a lengés. ha az áram csökkenését egyenletesnek tekintjük? Megoldás: 114 Készítette: Nagy Ignác . 300 menetes tekercsben 5 A áram folyik. az áram 0.01 s alatt átfordítjuk a tér irányával párhuzamos helyzetbe. B) kikapcsoláskor a vonzás jelensége egyirányú áramok jelenlétére utal. Mekkora az indukált feszültség? Megoldás: ∆ Φ Φ = B⋅ A ∆t NBA U = 20 V ∆t U = N⋅ 2.Fizika 10. Mekkora feszültség indukálódik a tekercsben.

a keret ellenállása 100 ohm. Egy zárt vezetőkeret felületén az indukcióvonalak fluxusa 0. Az indukált feszültség 11. Mekkora a tér mágneses indukciója? Megoldás: U = N⋅ ∆Φ ∆t U ⋅ ∆t ∆ Φ= N Φ B = A U ⋅ ∆t B= = 0 .42 ⋅10 −3 T l A = r 2 π = 1.002 T N⋅A 4. Egy 50 cm átmérőjű 500 menetes tekercs 900 1/min fordulatszámmal forog mágneses térben.68 A Re ∆Φ = 30 V ∆t 115 Készítette: Nagy Ignác .01 ∆ Φ= A ⋅ ∆B = 1.0499 V 0 .05 s alatt 1. Mekkora elektromotoros erő indukálódik a vezetőben? Megoldás: U = N⋅ 5.664 ⋅10 −6 = 0 . Megoldás: ∆Φ ∆t ∆ Φ = B ⋅ ∆A = 75 Vs U = 750 V U = Re = 1100 Ω I = U = 0 . Mekkora áramot mutat az 1 m2-es felületű vezetőkeret áramkörébe iktatott galvanométer. ha a keret felületét. amely a 150 Vs/m2 indukciójú mágneses tér vonalaira merőleges.Fizika 10. U = N⋅ ∆Φ ∆t IN B = µ0 ⋅ = 9 .664 ⋅10 −6 Vs U = 3.5 Vs-mal változik.5 V.76625 ⋅10 −4 m 2 300 ⋅1.1 s alatt a felére csökkentjük? A galvanométer belső ellenállása 1000 ohm. 0.

4 Önindukció 1. Ez a kölcsönös indukció jelensége. 4.Fizika 10. amelyben az 1 s alatt bekövetkező 1 A-es egyenletes áramerősség-változás 1 V indukciós feszültséget hoz létre.2 : kölcsönös indukciós együttható Mértékegysége: 1 Vs =1H A 1 H annak a tekercsnek az indukciós együtthatója. µ 0 ⋅ ∆ I ⋅ N1 ⋅A µ ⋅ N ⋅ N ⋅ A ∆I ∆ Φ l U2 = − N2 ⋅ = − N2 ⋅ =− 0 1 2 ⋅ ∆t ∆t l ∆t µ 0 ⋅ N1 ⋅ N 2 ⋅ A L1. 4. 2 = l L1. A primer tekercsben változtattuk az áram erősségét és ennek hatására a szekunder tekercsben feszültség indukálódott. 2. Kísérlet: 116 Készítette: Nagy Ignác .3 Kölcsönös indukció 1.

Fizika 10. ugyanis az áram megszűnése és ezzel a mágneses fluxus csökkenése a tekercsben magában is feszültséget indukál. A telep bekapcsolt állapotában a ködfénylámpa nem izzik.5 V feszültségű. Kössük a transzformátor tekercsét párhuzamosan egy ködfénylámpával. Ennek ellenére kikapcsoláskor a lámpa felvillan. 2. Mindkét ág áramkörébe iktassunk be egy-egy sorosan kapcsolt zsebizzót. és a közös végeket egy kapcsolón keresztül kössük egy megfelelő feszültségforráshoz. és egy. tekercshuzal ellenállásával megegyező értékű R ellenállást. mivel gyújtási feszültsége 100 V felett van. Ha a K kapcsolóval zárjuk az áramkört. Kísérlet: Kapcsoljunk egymással párhuzamosan egy L induktivitású tekercset. a telep pedig csak 4. hogy az L induktivitású tekerccsel sorba kapcsolt izzólámpa mintegy 0. mint az R ellenállás áramkörében elhelyezett másik izzó. azt tapasztaljuk. 117 Készítette: Nagy Ignác . A kísérlet tapasztalata szerint az áramkör zárásakor az L induktivitású tekercs áramkörében csak némi időkéséssel alakul ki az Ohm törvénynek megfelelő erősségű áram. és kapcsoljuk rá egy zseblámpa telepre. Az észlelt jelenséget a Faraday-féle indukciós törvény alapján érthetjük meg.5 – 1 s idővel később gyullad ki.

Önindukciós feszültség létrejön bármely áramkör zárásakor és megszakításakor. amely csökkenti a tekercsen átfolyó áramot. amelyben az indukált feszültség oka magában a vezetőben folyó áram erősségének a megváltozása miatt létrejött fluxusváltozás. és annál nagyobb is lehet. Ha az áramerősség állandó. A zárási önindukciós feszültség a megszakítási önindukciós feszültséggel ellentétes irányú. Ez a fluxusváltozás a tekercsben önmagában feszültséget indukál. Úgy is magyarázhatjuk. U = − L⋅ ∆I ∆t 118 Készítette: Nagy Ignác . Bekapcsoláskor a tekercs időben állandó mágneses fluxusának teljes felépülésig (a Lenz törvénynek megfelelően) olyan önindukciós ellenfeszültség jelenik meg a tekercs végei között. a tekercsben és környezetében a mágneses tér is változik. (a mágneses mező leépülése során). Ha a tekercsben folyó áram erőssége változik – növeljük vagy csökkentjük. Kikapcsoláskor viszont. 3. A jelenséget az indukció jelensége alapján magyarázhatjuk:  Az áramátjárta tekercsben és környezetében mágneses tér van.   µ 0 ⋅ N ⋅ ∆I ⋅A µ ⋅ N 2 ⋅ A ∆I ∆ Φ l U = − N⋅ = − N⋅ =− 0 ⋅ ∆t ∆t l ∆t 4. akkor a tekercshez csatlakozó mágneses fluxus is állandó. a mágneses mezőnek ezzel a munkával egyenlő energiáját kapjuk vissza az indukált áram által végzett munka (az izzólámpa felvillantása) formájában. hogy a telep bekapcsoláskor az áramforrás munkájának egy része a tekercs mágneses mezejének kiépítésére fordítódik. így az eredő feszültség kisebb a bekapcsolt feszültségnél. a fluxusváltozás folytán helyben indukált feszültség az áramot egy kis ideig még fenntartja.Fizika 10. a tekercs által körülölelt indukcióvonalak száma megváltozik. önindukciónak nevezzük. és fordítottan arányos az áramerősség-változás idejével. Az elektromágneses indukciónak azt a formáját. Megszakítás esetén pedig a keletkezett feszültség az eredetivel megegyező irányú. majd az áramforrás kikapcsolását követően. 2 µ ⋅A⋅N L = 0 l L : önindukciós együttható Az önindukciós feszültség egyenesen arányos az áramerősség–változással. a tekercs mágneses fluxusának teljes összeomlásig. Lenz törvénye szerint bekapcsolás esetén a bekapcsolt feszültséggel ellentétes feszültség indukálódik. az áramkört megszakítjuk vagy zárjuk -.

Fizika 10. 119 Készítette: Nagy Ignác . hogy ∑ L ⋅ ∆t ⋅ I ⋅ ∆t = ∑ U ∆I k ⋅ I ⋅ ∆t − ∑ I 2 ⋅ R ⋅ ∆t A jobb oldalon az áramforrás által végzett összes munka ( ∑U k ⋅ I ⋅ ∆t ) és a 2 tekercsen átfolyó áram Joule-hő formájában végzett munkájának ( ∑I ⋅ R ⋅ ∆t ) különbsége szerepel. I az ábrának megfelelő I egyenes arányosság áll fenn. I . ahonnan ∆t t Mivel U = I . figyelembe kell vennünk azonban. mert a változó áramerősség miatt valamennyi felsorolt munka csak elemi részmunkák összegeként számítható. írhatjuk. ( A ∑ jelekre azért van szükség. ∆ az áramforrás munkája. 4. hogy az áram változik az időben és a tekercsben valóban megjelenő feszültséget az Uk kapocsfeszültség és az Ui önindukciós feszültség együtt határozza meg.) L I A keresett energia: WM = ∑ ⋅ I ⋅ ∆ ahol ∆ és L . amelynek mértékét a ∑ ⋅ I ⋅ ∆ kifejezés határozza meg. R és Uk . A tekercs feszültsége: U = U k − L ⋅ L⋅ ∆I = Uk − U . Az áramforrás ∆ idő alatt végzett munkája a ∑W = ∑U ⋅ I ⋅ ∆t összefüggés alapján számítható. Ezt a különbséget tekintjük egyenlőnek a létrejött mágneses L I mező energiájával.5 A mágneses mező energiája t 1. ∆t ∆I .

Mekkora az önindukciós együtthatója annak a tekercsnek.12 V önindukciós feszültséget hoz létre? Megoldás: 120 Készítette: Nagy Ignác .Fizika 10. Egy tekercs mágneses mezőjének teljes energiája egyenesen arányos a tekercs önindukciós együtthatójával és a benne folyó áram erősségének négyzetével: Wm = 1 ⋅ L ⋅ I2 2 2. ahol V = A .5 A áramerősség-változás 0.5 s alatt egyenletesen bekövetkező 0. A teljes mágneses energiát akkor tartalmazza a tekercs. l mező által kitöltött teljes térfogat. 2 ⋅ µ0 Energiasűrűség a térfogattal való osztás után adódik: ρm = ρm = Wm V 1 ⋅ B2 . hogy I = Ezzel a mágneses mező energiája: Wm = 1 1 1 ⋅ ⋅ B2 ⋅ A ⋅ l = ⋅ B 2 ⋅ V . ha a teljes mágneses mezőt is tartalmazza. Fejezzük ki a mező energiáját a mező adataival! Mivel a tekercs indukciója B = µ0 ⋅ I⋅N l B⋅l . amelyben 0. Ez az eset valósul meg körtekercsben. Így a tekercs térfogatát kitöltő teljes mágneses energia: 1 1 µ ⋅ N2 ⋅ A 2 Wm = ⋅ L ⋅ I 2 = ⋅ 0 ⋅I 2 2 l ahol l a toroid középkörének a hossza. µ0 ⋅ N áramerőssége helyére az írható. 2 ⋅ µ0 Feladatok 1. 2 µ0 2⋅µ0 Homogén térrész mágneses energiája egyenesen arányos a mágneses indukcióvektor négyzetével és a térrész térfogatával: Wm = 1 ⋅ B2 ⋅ V .

012 s alatt következik be? Megoldás: l = 0. Mekkora önindukciós feszültség keletkezik egy 25 cm hosszú.2 A áramerősség-változás 0. Egy 0. 7 2 cm keresztmetszetű. az áram 0. 10 –4 m2 N = 1500 ∆ =1.1 H t = 0. 1500 menetes légmagos tekercsben. Mekkora feszültség indukálódik a tekercsben.12 H ∆I 2. U = L⋅ ∆I ∆t U ⋅ ∆t L= = 0 . N menetből álló tekercs önindukciós együtthatóját.1 H önindukciójú tekercsben 8 A-es áram folyik.04 s ∆I = 8 A U = L⋅ ∆I = 20 V ∆t ∆I A ⋅ N 2 ∆I = µ0 ⋅ ⋅ = 0 . A keresztmetszetű. ha 1.04 s alatt megszűnik.Fizika 10. Kikapcsolva az áramforrást.2 A I ∆ = 0 . ha az áram megszűnését egyenletesnek tételezzük fel? Megoldás: L = 0. ha a tekercs belsejét µ r relatív permeabilitású anyag tölti ki! Megoldás: 121 Készítette: Nagy Ignác .78 V ∆t l ∆t 4. Határozzuk meg egy L hosszúságú.012 s t U = L⋅ 3.25 m A = 7 .

az előzővel párhuzamos tengelyű. amíg a mágneses indukciót a kezdeti 0.6 m hosszú és 0. amely hurok két. Mekkora feszültség indukálódik az áramerősség változása idején a belső tekercsben? Megoldás: N1 = 600 N2 500 l = 0. akkor mennyi lesz a keresztmetszeten átáramló töltésmennyiség? µ0 ⋅ Megoldás: ∆Q = I ⋅ ∆t U I = R ∆Φ U = ∆t 122 Készítette: Nagy Ignác . 500 menetes. H = IN l I ⋅N ⋅A l Φ = B ⋅ A = µ0 ⋅ µr ⋅ ∆ Φ= µ 0 ⋅ µ r ⋅ U =N⋅ ∆I ⋅ N ⋅A l ∆Φ N ⋅ A ∆I = − N ⋅ µ0 ⋅ µr ⋅ ⋅ ∆t l ∆t ∆I U = L⋅ ∆t N2 ⋅A L = µ0 ⋅ µr ⋅ l 5. A külső tekercset feszültségforrásra kapcsoljuk. másodszor pedig olyan 8-as alakú síkbeli zárt hurkot hajlítunk. Egy 600 menetes.037 V ∆t ∆t l ⋅ ∆t 6. hengeres tekercset. 1:3 sugárarányú kört alkot. A) A körvezető a síkjára merőleges irányú homogén mágneses mezőben van.2 m t = 0.1 ohm ellenállású szigetelt vezetékből először egy zárt kört. 20 cm hosszú tekercs belsejében elhelyezünk egy.314 T értékről egyenletesen a kétszeresére növeljük? B) Ha a fenti kísérletet a 8-as alakú vezetővel végezzük el.3 s alatt 2 A-ról 5 A-re változtatjuk a rajta átfolyó áram erősségét. Mennyi töltés áramlik át a vezeték valamely keresztmetszetén azalatt. 5 cm átmérőjű.5 cm ∆I = 3 A ∆I ⋅ N 1 ⋅A µ N N ∆I ⋅ A ∆ Φ l U2 = N2 ⋅ = N2 ⋅ = 0 1 2 = 0 . és egy tolóellenállás alkalmazásával 0.Fizika 10. Egy 0.3 s r = 2.

A síneket merőlegesen összekötő m tömegű fémrudat a sínek mentén v sebességgel meglökjük és magára hagyjuk. ∆B = 2 B0 − B0 = B0 ∆ Φ= A ⋅ B0 ( 2rπ )2 l2 = 4π 4π ∆Φ U ∆ Φ A ⋅ B0 l 2 ⋅ B0 ∆Q = I ⋅ ∆t = ⋅ ∆t = ∆t ⋅ ∆t = = = = 9 ⋅ 10 −2 C R R R R 4πR A = r2 ⋅π = B) 1 ⋅l 4 3 l2 = ⋅ l 4 A két hurok ker ülete : l1 . 10 . 7. egymástól l távolságra levő párhuzamos vezető sínek egyik végét L önindukciós együtthatójú tekerccsel kötjük össze.2 C. mint a kör alakú vezetőhurok esetén.5 .Fizika 10. l 2 l1 = l12 1 l2 A = ⋅ = 4π 16 4π 16 2 2 l 9 l 9 A2 = 2 = ⋅ = ⋅A 4π 16 4π 16 1 1 ∆ Φ = B0 ⋅ A1 = ⋅ B0 ⋅ A = ⋅∆ Φ 1 16 16 9 9 ∆ Φ = B0 ⋅ A2 = ⋅ B0 ⋅ A = ⋅∆ Φ 2 16 16 ∆ Φ 1 ∆ Φ 1 1 U1 = = ⋅ = ⋅U ∆t 16 ∆t 16 ∆ Φ 9 ∆ Φ 9 2 U2 = = ⋅ = ⋅U ∆t 16 ∆t 16 1 U 2 − U1 = ⋅ U 2 A1 = Tehát feleakkora feszültség hajtja át az áramot a vezetőn. Vízszintes síkban fekvő. Q = 4. Ezért feleakkora áram folyik. és a töltéselmozdulás is feleakkora. mint az előbb. Milyen mozgást végez a rúd a B indukciójú függőleges homogén mágneses térben? A súrlódástól eltekintünk. Megoldás: U = Blv 123 Készítette: Nagy Ignác .

Mivel R = 0. akkor U −L⋅ ∆I =0 ∆t ∆I Blv = L ⋅ ∆t Blv ⋅ ∆t = L ⋅ ∆I Bl ⋅ ∆x = L ⋅ ∆I Az áramerősség megváltozása egyenesen arányos a változás ideje alatt létrejött elmozdulással. a sínek síkjára merőlegesen 0. egyenletesen gyorsuló mozgást végez úgy. I= Blx L B2 ⋅ l 2 ⋅x L F = BIl = D= B2 ⋅ l 2 L m mL mL T = 2π ⋅ = 2π ⋅ = 2π ⋅ 2 2 D B⋅l B ⋅l 8. párhuzamos fémsíneken.3 T indukciójú homogén mágneses mező van. hogy 0. Mivel a rúdra ható erő az áramerősséggel arányos. Vízszintesen fekvő. ha a sínpárt egy 2 μF kapacitású kondenzátorral zárjuk! 124 Készítette: Nagy Ignác . Függőlegesen.Fizika 10. törvénye) egyenlő a kör ellenállásán eső feszültséggel. továbbá az erő az elmozdulással ellentétes irányú.05 s alatt 1 méteres utat tesz meg. majd nyugalomból elindulva. A tekercsben : U i = L ⋅ ∆I ∆t A kör eredő elektromotoros ereje (Kirchhoff II. azokra merőlegesen egy 0.05 s időtartamra! B) Írjuk fel az áram időfüggését.2 m hosszú fémrúd fekszik. az áramerősség pillanatnyi értéke pedig a megfelelően választott kitéréssel. az erő és a kitérés egyenesen arányosak egymással. A) Írjuk fel a fémrúd végei között indukálódó feszültség időfüggését a 0 – 0. akkor harmonikus rezgőmozgás.

5 s alatt 2 A-ról 7 A-ra változtatjuk a rajta átfolyó áram erősségét. Mekkora feszültség indukálódik az áramerősség változása idején a belső tekercsben? Megoldás: N1 = 700 N2 = 600 l = 0.2 m B = 0.Fizika 10. 600 menetes.4 V U = Blv I= ∆Q C ⋅ ∆U = ∆t ∆t CBlv I = = CBla = 9 .96 V U 3 = 1. Megoldás: l = 0.48 V s= U 2 = 0. Egy 700 menetes.92 V U 5 = 2.3 T t = 0. 25 cm hosszú tekercs belsejében elhelyezünk egy. 4 cm átmérőjű.44 V U 4 = 1.6 ⋅ 10 −5 A ∆t 9.25 m t = 0. az előzővel párhuzamos tengelyű. A külső tekercset feszültségforrásra kapcsoljuk. hengeres tekercset. és egy tolóellenállás alkalmazásával 0.5 s 125 Készítette: Nagy Ignác .05 s s=1m a 2 ⋅t 2 2s m a = 2 = 800 2 t s U = Blv = Blat U 1 = 0.

hogy a hurok területe 0. r = 0. µ0 ⋅ A hurok végeit úgy húzzuk ellentétes irányban.0265V ∆t ∆t l ⋅ ∆t 10. és ábrázoljuk az idő függvényében a 0 és 0.1 s időközben! Megoldás: U = ∆ Φ = B ⋅ ∆A ∆Φ ∆A = B⋅ ∆t ∆t 2 A0 = r π = 0 .02 m ∆I = 5 A ∆ I ⋅ N1 ⋅A N ⋅ N ⋅ µ ⋅ ∆I ⋅ A ∆ Φ l U = N2 ⋅ = N2 ⋅ = 1 2 0 = 0 .04 ∆t t0 s ∆A U = B⋅ = 2 .0628 T indukciójú homogén mágneses mezőben egy 16 cm sugarú kör alakú vezetőhurok van.1 s alatt egyenletesen felére csökken.Fizika 10. A húzás közben a hurok síkja merőleges a B irányára.08 m 2 A0 ∆A m2 = 2 = 0 . Az ábra szerinti elrendezésben a 0. Határozzuk meg a vezető két vége közötti feszültséget.52 ⋅ 10 −3 V ∆t 126 Készítette: Nagy Ignác .

Kísérlet: 127 Készítette: Nagy Ignác .Fizika 10.1 A váltakozó feszültség és áram 1. 5. A VÁLTAKOZÓ ÁRAM 5.

A következő negyedfordulat után a feszültség ismét zérus. Ebben a helyzetben ugyanis a keret „hatásos” oldalai rövid szakaszon az indukcióvonalakkal párhuzamosan mozdulnak el.csökkentés váltakozva is történhet. A kapott feszültség váltakozó feszültség. a tekercsekhez kapcsolt műszer váltakozva ellentétes irányú kitéréseket jelez.Fizika 10. Ha a keret síkja az indukcióvonalakra merőleges. A 3600-os elfordulás után a feszültség megint zérus. Továbbfordulás közben az egymást követő kicsiny egyenlő időközökben metszett indukcióvonalak száma és ezzel a feszültség növekszik. Ha rúdmágnest forgatunk tekercsek előtt. A mágnes egy körülfordulása alatt a műszer kétszer mutat zérus és kétszer ellentétesen maximális értéket. 128 Készítette: Nagy Ignác . a vezetőkeret „hatásos” részei folyamatosan metszik az indukcióvonalakat. kicsiny elfordulás esetén indukcióvonal – metszés nincs. Alaphelyzethez viszonyítva 2700-os elfordulás esetén a feszültség újból maximális. A váltakozó feszültséget egyszerűbben vizsgálhatjuk. Az első negyedfordulat után az indukcióvonal metszés sebessége maximális (a keret síkja az indukcióvonalakkal párhuzamos). de az előző maximumhoz képest ellentétes előjelű. így a keletkezett feszültség is maximális. Forgatás közben a vezetőkeret két szembenfekvő oldala. ha mágneses térben vezetőkeretet forgatunk. A fluxusnövelés és. Így a feszültség zérus.

párhuzamos. ahol α a fázisszög. és ω a körfrekvencia 129 Készítette: Nagy Ignác . v' = v ⋅ sin α Tehát a folytonosan változó indukált feszültséget az U = B ⋅ l ⋅ v' = B ⋅ l ⋅ v ⋅ sin α összefüggés fejezi ki. Tehát U = U max ⋅ sin α vagy α = ω ⋅ t helyettesítéssel. α = 90 0 esetében a keret síkja az indukcióvonalakkal Ekkor a feszültség maximális: U max = B ⋅ l ⋅ v .Fizika 10. A forgatott vezetőkeretre vonatkoztatva ebből az következik. hogy az indukcióvonalakat metsző oldalak kerületi sebességnek csak az indukcióvonalakra merőleges összetevője ( v’) jön számításba. Az U = Blv összefüggésben v az indukcióvonalakra merőleges sebességet jelenti.

2. majd megszűnik. A váltakozó áram mágneses tere viszont az áram egy periodusa alatt felépül.Fizika 10. azután ellentétes irányban újra létesül. A váltakozó áram hőhatását ugyanúgy tapasztaljuk.2 A váltakozó áram effektív jellemzői 130 Készítette: Nagy Ignác . U = U max ⋅ sin ωt A körben folyó áram. majd ismét megszűnik. mint az egyenáramét. Az egyenáram időben állandó mágneses teret kelt. A vezető felmelegedése független az áram irányától.02 s f 50 1 s 3. ha az áramkör ellenállása R : U I = max ⋅ sin ω t = I max ⋅ sin ω t R A mágneses térben forgatott tekercsben (vezetőkeretben) indukált váltakozó feszültség nagysága és iránya – szinuszfüggvénnyel leírható módon – periodikusan változik. A váltakozó áram tehát időben változó mágneses teret kelt. 5. 4. Vegyi hatás szempontjából az áram irányának igen gyakori változása miatt a váltakozó áram az elektrolitekből az egyes alkotórészek tiszta kiválasztására nem alkalmazható. A hálózati feszültség: f = 50 T= 1 1 = = 0.

A váltakozó áram pillanatnyi teljesítményét az egyenáramra érvényes : P = U ⋅ I = I 2 ⋅ R képlet alapulvételével a P = R ⋅ I 2 ⋅ sin 2 ωt összefüggésből határozhatjuk meg. mint amennyit a kérdéses váltakozó áram végez. mint amennyi a váltakozó áram által egy periódus alatt végzett összes munka.Fizika 10. 1. R ⋅ I2 max 2 P Peff = max 2 Az effektív teljesítmény annak az egyenáramnak a teljesítményével egyenlő. A váltakozó áram által a fogyasztón leadott teljesítmény nyilvánvalóan nem zérus. 2. amit a fogyasztó melegedése egyértelműen elárul. 131 Készítette: Nagy Ignác . amelynek az egy periódus idő alatt végzett munkája ugyanannyi. max Az időben változó teljesítmény helyettesíthető egy olyan átlagos és időben állandó teljesítménnyel. amely adott idő alatt ugyanannyi munkát végezne a fogyasztón. Peff = 3.

4.3 Induktív ellenállás 132 Készítette: Nagy Ignác . Megjegyzés: Pmax 2 P P ⋅T Ttéglalap = max ⋅ T = max 2 2 1 1 2 ∫ sin ax dx = 2 ⋅ x − 4a ⋅ sin 2ax Peff = 1 1  W = ∫ R ⋅ I 2 ⋅ sin 2 ωt dt = R ⋅ I 2 ⋅ ∫ sin 2 ωt dt = R ⋅ I 2 ⋅  t − ⋅ sin 2ωt  = max max max 4ω 2 0 0 0 P ⋅T 1 2π  1 1 = Pmax ⋅  T − ⋅ sin 2 ⋅ ⋅ T  = Pmax ⋅ T = max 4ω T 2 2 2  T T T    0 5. U2 Peff = max 2R U2 Peff = eff R 2 U max U2 = eff 2R R U U eff = max 2 5. amelynek hatására a vezető ugyanannyi idő alatt ugyanannyi hőt ad át a környezetének. Peff = Peff R ⋅ I2 max 2 2 = I eff ⋅ R R ⋅ I2 2 max = I eff ⋅ R 2 I I eff = max 2 Valamely vezetőben folyó váltakozó áram effektív áramerőssége annak az egyenáramnak az erősségével egyenlő.Fizika 10.

XL ~ L XL ~ f XL ~ f . Ezért nagyobb a tekercs ellenállása váltakozó áram esetén. Ha az áramforrás frekvenciáját változtatjuk – pl. L X L = 2π ⋅ f ⋅ L XL = L ⋅ω 133 Készítette: Nagy Ignác . Az izzó a váltakozó áramú körben gyengébben világít. A tekercsben az áramerősség folytonos változása következtében olyan önindukciós feszültség indukálódik. 1. Az induktív ellenállás egyenesen arányos a tekercs önindukciós együtthatóval és a váltakozó feszültség frekvenciájával. A jelenség oka az önindukció. nagyobb frekvencia esetén nagyobb. az induktív ellenállás is változik. ugyanakkora váltakozó feszültséget adó telefoninduktort alkalmazunk -. majd váltakozó áramú körbe kapcsolunk. Az önindukció miatt fellépő ellenállást induktív ellenállásnak nevezzük. mint egyenáram esetén. Jele: XL 3.Fizika 10. Kísérlet: Önindukciós tekerccsel sorba kapcsolt izzót egyszer egyenáramú. Az önindukciós tekercset tartalmazó vezetőkör ellenállása váltakozó áram esetén nagyobb. mindkét esetben ugyanakkora feszültségre. 2. amely Lenz törvénye értelmében akadályozza az indukáló folyamatot.

Fizika 10.

4. Kísérlet:

Kapcsoljunk váltakozó feszültségű áramforrás sarkaira párhuzamosan önindukciós tekercset és tolóellenállást, mindegyikkel sorba egy-egy zsebizzót. A tolóellenállással beszabályozzuk, hogy a két izzó azonos fénnyel világítson. Az izzók a frekvencia ütemében felvillannak, de a tekerccsel sorba kötött izzó mindig később. A tolóellenállással sorba kötött izzó felvillanásai a feszültségmaximumokkal egyező fázisban láthatók (ohmos ellenálláson a feszültség és az áram fázisban van). A tekerccsel sorba kötött izzó felvillanásai a fellépő önindukció miatt késnek a feszültségmaximumokhoz képest. A tolóellenállással sorba kötött izzó a feszültséget, a másik az áramerősséget jelzi. A tekercsben az áramerősség és a feszültség nem azonos fázisban váltakozik, hanem fáziseltolódás van közöttük. Az áram késik a feszültséghez képest. A fáziskésés szöge: φ Ha az áramkör ohmikus ellenállása elhanyagolhatóan kicsiny, akkor az áram éppen 900-kal késik a feszültséghez képest. A váltakozó áramú áramkörben a sorba kötött önindukciós tekercsnek kettős szerepe van:  növeli az áramkör ellenállását;  késlelteti az áramerősséget az áramforrás feszültségéhez képest. 134 Készítette: Nagy Ignác

Fizika 10.

5.4 Kapacitív ellenállás
1. Kísérlet:

Egyenfeszültség esetén a ködfénylámpa a forgókondenzátor egyik állása mellett sem világít. Váltakozó feszültség esetén egy periódus alatt kétirányú folyamat megy végbe. Az első félperiódusban a kondenzátor feltöltődik, majd a kondenzátor fegyverzeteit összekötő vezetéken keresztül a töltések kiegyenlítődnek. A következő félperiódusban ellentétesen töltődik fel, és ismét kiegyenlítődik. A kondenzátor tehát nem akadályozza meg, hogy az izzólámpán keresztül az elektromos töltések a váltakozó feszültség periódusának megfelelően ide-oda történő áramlást végezzenek.

135

Készítette: Nagy Ignác

Fizika 10. Ha változtatjuk az izzólámpával sorba kötött kondenzátor kapacitását, az izzó fényének erőssége is változik. Növekvő kapacitás esetén az izzó jobban világít, jelezve, hogy az áramkör ellenállása kisebb lett. Ha változtatjuk az áramforrás frekvenciáját, az izzó fényében szintén változás következik be. Növekvő frekvencia esetén az izzó szintén jobban világít. Az áramkör ellenállása ismét kisebb. 2. A váltakozó áramú áramkörben a kondenzátor ellenállásként szerepel. Ezt az ellenállást kapacitív ellenállásnak nevezzük. Jele: XC 3. A kapacitív ellenállás fordítottan arányos a kondenzátor kapacitásával és a váltakozó feszültség frekvenciájával.
1 f 1 XC ~ C 1 XC ~ f ⋅C

XC ~

XC = XC

1 2π ⋅ f ⋅ C 1 = ω⋅ C

4. Kísérlet:

136

Készítette: Nagy Ignác

hogy az izzók fénye azonos legyen. A fázissietés magyarázata: 137 Készítette: Nagy Ignác . illetve az áramerősséget jelzik. Kapcsoljunk tolóellenállással párhuzamosan kondenzátort kis frekvenciájú váltakozó feszültségre. jelezve. mind a kondenzátorral egy-egy zsebizzót. 5. A tolóellenállás változtatásával elérjük. mint a feszültségjelző izzó ( 2 ). Kössünk sorba mind a tolóellenállással. hogy az áram siet a feszültséghez képest. A zsebizzók a feszültséget.Fizika 10. Az áramkör zárásakor az áramjelző izzó ( 1 ) mindig előbb villan.

A töltések áramlása akkor szűnik meg. a kondenzátor feszültsége zérusra esik. A váltakozó áramú áramkörben a sorba kötött kondenzátornak kettős szerepe van:  növeli az áramkör ellenállását. Ekkor az áramerősség zérus.  sietteti az áramerősséget az áramforrás feszültségéhez képest. Ez a fáziseltolódás az áram és a feszültség között a töltés és a kisülés folyamán mindvégig megmarad. és a folyamat kezdődik elölről. A kisülés során a töltések a kondenzátorról eláramlanak. Amikor az áram eléri a maximális értéket. Jele: Z U Z = eff I eff 2. A kondenzátor feltöltődése a feszültségforrásból nagy kezdeti áramerősséggel indul.Fizika 10. Ha az áramkör ohmos ellenállása elhanyagolhatóan kicsiny. Az eredő ellenállást impedanciának nevezzük. de ellentétes irányban. 5. Soros RL-kör: Mérések szerint: U < UR + UL és Z < R + XL 138 Készítette: Nagy Ignác . amikor a kondenzátor feszültsége elérte a rákapcsolt feszültséget. akkor az áram éppen 900-kal siet a feszültséghez képest. A feltöltődés során a kondenzátor sarkain mérhető feszültség fokozatosan nő.5 Sorosan kapcsolt váltakozó áramú ellenállások 1. az áramirány az előzővel ellentétes. Ekkor még a kondenzátor sarkain a feszültség zérus.

U2 = U2 + U2 R L Az áramerősség mindkét ellenálláson I . UR = I ⋅ R UL = I ⋅ XL U = I⋅Z I2 ⋅ Z2 I2 ⋅ R 2 + I2 ⋅ X 2 L Z = R 2 + X2 L Z = R 2 + (L ⋅ ω) 2 cos ϕ = UR R = U Z 3.Fizika 10. Soros RC-kör: 139 Készítette: Nagy Ignác .

Mérések szerint: U < UR + UC Z < R + XC 140 Készítette: Nagy Ignác .Fizika 10.

Soros LC-kör: U = UL − UC I ⋅Z = I ⋅XL − I ⋅XC 141 Készítette: Nagy Ignác .Fizika 10. 2 U2 = UC + U2 R U = I⋅Z UC = I ⋅ XC UR = I ⋅ R 2 I2 ⋅ Z2 = I2 ⋅ X C + I2 ⋅ R 2 2 Z2 = X C + R 2 Z= Z= 2 R 2 + XC 1 C ⋅ ω2 U R cos ϕ = R = U Z R2 + 2 4.

Z = XL − XC Z = L ⋅ ω− 1 C ⋅ω 5.Fizika 10. Soros RLC-kör: 142 Készítette: Nagy Ignác .

Fizika 10. U 2 = U 2 + (U L − U C ) 2 R I 2 ⋅ Z 2 = I 2 ⋅ R 2 + I 2 ⋅ (X L − X C ) 2 Z = R 2 + (X L − X C ) 2 Z = R 2 + (L ⋅ ω − cos ϕ = R UR = Z U 1 2 ) C⋅ω 5.6 A váltakozó áram munkája és teljesítménye 1. I = I max ⋅ sin ( ωt − ϕ) = U = U max ⋅ sin ωt = 2 ⋅ U eff ⋅ sin ωt . 2 ⋅ I eff ⋅ sin ( ωt − ϕ) P=U I P = 2 ⋅ U eff ⋅ I eff ⋅ sin ωt ⋅ sin ( ωt − ϕ) = U eff ⋅ I eff ⋅ 2 ⋅ sin ωt ⋅ sin ( ωt − ϕ) 2 sin α ⋅ sin β = cos ( α − β) − cos ( α + β) 2 ( ) 2 ⋅ sin ωt ⋅ sin ( ωt − ϕ) = cos ( ωt − ωt + ϕ) − cos ( ωt + ωt − ϕ) = cos ϕ − cos ( 2ωt − ϕ) P = U eff ⋅ I eff ⋅ [ cos ϕ − cos( 2ωt − ϕ) ] Pt = U eff ⋅ I eff ⋅ cos ϕ − U eff ⋅ I eff ⋅ cos( 2ωt − ϕ) 143 Készítette: Nagy Ignác .

W = ∫ Pt dt 0 T W = ∫[U 0 T 0 T eff ⋅ I eff ⋅ cos ϕ − U eff ⋅ I eff ⋅ cos ( 2ωt − ϕ) ] dt T W1 = ∫ U eff ⋅ I eff ⋅ cos ϕ dt = [ U eff ⋅ I eff ⋅ cos ϕ ⋅ t ] 0 = U eff ⋅ I eff ⋅ cos ϕ ⋅ T W2 = ∫ U eff ⋅ I eff ⋅ cos ( 2ωt − ϕ) dt = U eff ⋅ I eff 0 T ∫ cos( 2ωt − ϕ) dt = U 0 T eff ⋅ I eff  sin ( 2ωT − ϕ) sin ( 2ω ⋅ 0 − ϕ)  W2 = U eff ⋅ I eff ⋅  −  = U eff ⋅ I eff 2ω 2ω    sin ( 2ωT − ϕ) sin ϕ  ⋅ + 2ω 2ω     sin ( 2ωt − ϕ)  ⋅  2ω  0 T 144 Készítette: Nagy Ignác . A Pt egy állandó és egy periódikusan változó részből tevődik össze.Fizika 10.

145 Készítette: Nagy Ignác . T= 2π ω  sin ( 4π − ϕ) sin ϕ  W2 = U eff ⋅ I eff ⋅  + =0 2ω 2ω       − sin ϕ 2ω        0 W = W1 + W2 W = U eff ⋅ I eff ⋅ cos ϕ ⋅ T W = UIt = Pt W t 1 P = ( U eff ⋅ I eff ⋅ cos ϕ ⋅ T ) T P = P = U eff ⋅ I eff ⋅ cos ϕ cos ϕ : teljesítménytényező 2.Fizika 10.

Fizika 10.

Ha

ϕ = 0 − val ,

cos ϕ = 1 és S = U eff ⋅ I eff

vagyis csak ohmos ellenállás van az áramkörben, akkor

S: látszólagos teljesítmény 146 Készítette: Nagy Ignác

Fizika 10.  Ha 0 < ϕ < 900 , vagyis fáziseltolódás van az áramkörben, akkor
P = U eff ⋅ I eff ⋅ cos ϕ

P : hatásos vagy wattos teljesítmény (ohmos és induktív ellenállás van, vagy ohmos és kapacitív ellenállás van)  Ha ϕ = 90 0 , vagyis ohmos ellenállás nincs az áramkörben, akkor cos 900 = 0 és Q = 0. Q : meddő teljesítmény ( Q = U eff ⋅ I eff ⋅ sin ϕ)
S= P 2 +Q 2

5.7 Transzformátor
1.

Ha a primer tekercsben váltakozó áram folyik, a szekunder tekercsben azonos frekvenciájú váltakozó feszültség indukálódik. 2. A jelenség oka: a nyugalmi indukció. (A primer tekercsben a váltakozó áram által létrehozott fluxusváltozás – a közös zárt vasmag miatt – a szekunder tekercsben is ugyanakkora.

147

Készítette: Nagy Ignác

Fizika 10.
U = N⋅ ∆Φ ∆t

3.

Up U sz

=

Np N sz

Pp = Psz U p ⋅ I p = U sz ⋅ I sz Up U sz = Np I sz = Ip N sz

Feladatok 1. Rádiókészülék áramköreinek táplálására szolgáló transzformátor primer tekercsének menetszáma 1200. Hány menetes a csövek fűtését tápláló szekunder tekercs, ha a hálózati feszültség 220 V, és a csövek 6,3 V feszültséget igényelnek? Megoldás: Np = 1200 Up = 220 V Usz = 6,3 V Nsz =?
Np N sz = Up U sz N p ⋅ U sz Up = 34,36

N sz =

2. 220 V feszültséget 12,5 V-ra kívánunk átalakítani transzformátorral. A primer tekercs menetszáma 880. Hány menetes a szekunder tekercs? Megoldás: Np = 880 Up = 220 V Usz = 12,5 V
Up U sz = Np N sz U sz ⋅ N p Up = 50

N sz =

6. ELEKTROMÁGNESES REZGÉSEK
6.1 Csillapított elektromágneses rezgések előállítása
1. Töltsük fel a kondenzátort egyenfeszültségű telepről, majd kapcsoljuk le a telepet, és zárjuk a kondenzátort a tekercsen keresztül!

148

Készítette: Nagy Ignác

miközben az előzővel ellenkező töltéssel látja el a kondenzátor lemezeit.Fizika 10. Az áram tehát nem szűnik meg a kondenzátor töltéseinek elvesztése után. hogy a kondenzátor rövidre zárását nem pillanatszerű áramlökés kíséri. hanem tovább folyik. amelynek amplitúdója fokozatosan csökken. 4. hanem olyan váltakozó áram indul meg a körben. 3. illetve a mágneses mező tehetelenségében kell keresni. A jelenség okát az indukciós tekercsben. Kondenzátorból és önindukciós tekercsből álló körben a kondenzátor egyszeri feltöltésével váltakozó áram keletkezik. 2. Ha érzékeny és kicsiny belső ellenállású ampermérőt kapcsolunk a körbe. A kondenzátorból és tekercsből álló vezetőkört elektromos rezgőkörnek nevezzük. A tekercs és a kondenzátor együttes hatása révén létrejött rezgések kialakulását a következőképpen magyarázhatjuk: 149 Készítette: Nagy Ignác . akkor azt tapasztaljuk.

A t = 0 időpillanatban a feltöltött kondenzátor lemezei között a feszültség maximális. 0<t < T időközben a kondenzátor lemezei között levő feszültség a körben áramot 4 hoz létre. Mialatt a kondenzátor lemezei között a feszültség és az elektromos térerősség csökken. A kondenzátor lemezei között elektromos erőtér van. 150 Készítette: Nagy Ignác . a tekercsben az áramerősség és a mágneses indukció növekszik.Fizika 10. Az áramerősség az önindukció miatt csak fokozatosan növekszik. az áramerősség a körben zérus.

miközben az áramerősség és a mágneses indukció csökken.Fizika 10. 151 Készítette: Nagy Ignác . t= T időpillanatban a kondenzátor lemezei között a feszültség és az elektromos 4 térerősség zérusra csökken. az áramerősség maximumot ér el. T T <t< időközben az önindukció következtében az áram tovább fennmarad. Maximális a mágneses indukció is. és 4 2 a kondenzátort ellentétesen feltölti. (A csökkenő mágneses tér miatt az önindukciós feszültség az eredeti feszültséggel azonos irányú. a kondenzátor feszültsége és az elektromos térerősség nő.) Így. Csak mágneses tér van.

Fizika 10. 152 Készítette: Nagy Ignác . amikor csak elektromos tér van a kondenzátor lemezei között. t= T 2 időpillanatban létrejön olyan állapot. mint kiinduláskor. Ez az előzővel ellentétes irányú áram kialakulásához vezet. A térerősség azonban ellentétes irányú. A folyamat T időközönként ismétlődik. t> T 2 időközben újból kezdődik a feszültségkiegyenlítődés.

akkor az elektromos és mágneses energia összege az átalakulás során állandó lenne. 5.2 Rezgőkör saját frekvenciája. A kondenzátor elektromos térerősségének és a tekercs mágneses indukciójának nagysága és iránya periodikusan változik. Csillapított elektromágneses rezgések 153 Készítette: Nagy Ignác . Így változó elektromos és mágneses tér alakul ki. és csillapítatlan rezgések keletkeznek.Fizika 10. 6. 6. Ha a rezgőkörben ohmos ellenállás nem lenne. Ohmos ellenállás jelenléte a Joule-törvény alapján jelentkező energiaveszteség miatt a rezgések csillapodásához vezet: csillapított rezgéseket kapunk. Az egész rezgési jelenséget elektromágneses rezgésnek nevezzük. A folyamat során az elektromos és mágneses energia periodikusan egymásba alakul át. Ennek következtében az elektronok a vezetőben rezgőmozgást végeznek.

Ha az anódáram azokban az időpillanatokban. az energiát a veszteségek miatt megfelelő ütemben pótolni kell. Minden elektromos rezgőkör bizonyos saját frekvenciával (f0) és saját rezgésidővel (T0) rendelkezik. 154 Készítette: Nagy Ignác . 3. akkor a rezgés olyan ütemben kap lökéseket az anódáramtól. A rezgőkörben a kondenzátor egyszeri feltöltés következtében létrejövő rezgést szabad vagy saját elektromágneses rezgésnek nevezzük. Ha az elektromos rezgőkörben megváltoztatjuk a tekercs önindukciós együtthatóját vagy a kondenzátor kapacitását. hírtelen megnövekszik. Ahhoz. és a rezgőkörben csillapított rezgés jön létre. Az anódkör zárásakor a kondenzátor feltöltődik. a következő félperiódusban azzal ellentétes irányú.Fizika 10. Ezt a csillapított rezgést – kis frekvencia esetén – jelzi a rezgőkörben elhelyezett érzékeny áramjelző. és eredményképpen csillapítatlan rezgéseket állítunk elő. hogy a létrejött rezgések amplitúdója állandó legyen. A rezgőkörben folyó áram egyszer az anódárammal egyirányú. Iktassunk trióda anódkörébe L önindukcióval és C kapacitással jellemzett rezgőkört. amikor a rezgőköri árammal megegyező irányú. A csillapítatlan rezgéseket előállító kapcsolás az ún. 1. hogy az felerősödik. Meissner-féle visszacsatolás. Ezzel a csillapodást ellensúlyozzuk. 2. vagyis csillapodásmentes rezgések jöjjenek létre. más frekvenciájú rezgést nyerünk.

6. Rezonancia esetén a tekercs és a kondenzátor ellenállása megegyezik.3 Rezonancia 1.Fizika 10. egyenáramú áramforrásból) az energia pótlását. periodikusan változó feszültség is fenntarthatja: ekkor a rezgőkörben külső vezérlésű. A gerjesztő rezgés lehet a hálózati váltakozó feszültség is. A rezgőkörben levő árammérő mutatója viszont váltakozó áramot jelez. melynek erőssége a rácsfeszültségnek megfelelően ingadozik. A rezgőkörben a rezgéseket külső. melyekben magának a rezgőkörnek a rezgései szabályozzák állandó forrásból (pl. más néven kényszerrezgések jönnek létre. hogy az anódáram lüktető és szaggatott egyenáram. 2. Ha a külső gerjesztés frekvenciája és a rezgőkör saját frekvenciája megegyezik (f = f0). Az anódkörben levő árammérőről látható. Ezek a változások visszahatnak az anódáramra. akkor a rezgések a rezgőkörben csillapítatlanokká válnak. akkor rezonanciajelenség lép fel. Ha zárjuk az anódkört. Ha az anódáram –ingadozások a rezgőkör áramingadozásaival fázisban vannak. Ennek következtében a rács feszültsége növekszik vagy csökken. Az olyan rezgőrendszereket. így 155 Készítette: Nagy Ignác . önvezérelt elektromos rezgőrendszereknek nevezzük. akkor a rezgőkörben létrejött rezgések a rácskör L’ tekercsében ugyanakkora frekvenciájú feszültséget indukálnak.

ha önindukciós együtthatójuk és kapacitásuk szorzata egyenlő. A fenti egyenlőségből a rezgőkör saját frekvenciája: f = 1 2π ⋅ L ⋅ C T = 2π ⋅ L ⋅ C Thomson-formula 3. A két rezgőkör rezonanciában van: T1 = T2 v a g y is L 1 ⋅ C1 = L 2 ⋅ C 2 A két.Fizika 10. amelyben nincs ohmos ellenállás. körben a ködfénylámpa fénye maximális legyen. L⋅ω = 1 ω⋅C vagy 2π ⋅ f ⋅ L = 1 2π ⋅ f ⋅ C Itt olyan ideális rezgőkört tételeztünk fel. Ebben az esetben a II. egymással induktív csatolásban levő rezgőkör akkor van rezonanciában. csillapítatlan rezgés Indukció folytán a II. kör saját rezgésideje megegyezik az I. Az f frekvencia annak a rezgésnek a frekvenciája. amelynél a rezonancia bekövetkezik. gerjesztőkör rezgésidejével. hogy a II. rezgőkörben a ködfénylámpa világít. A C2 változtatásával elérhetjük. 156 Készítette: Nagy Ignác .

max 1 1 C ⋅ U2 = L ⋅ I2 max max 2 2 I U eff = I eff ⋅ X C = eff ω⋅ C I U max = max ω⋅ C 2 I 1 1 C ⋅ 2 max 2 = ⋅ L ⋅ I 2 max 2 2 ω ⋅C 1 L= C ⋅ ω2 1 ω= L⋅C Sajátfrekvencia: f = 1 2π⋅ LC T = 2π⋅ LC 6. Megjegyzés: Határozzuk meg a rezgőkörben létrejövő áram frekvenciáját! Induljunk ki a kondenzátorral közölt és át –meg átalakuló energia kifejezéséből! E C . 157 Készítette: Nagy Ignác . 4.max = E L .Fizika 10. Visszaverődés: Az ábra egy parabolatükörrel irányított adó és vevő sematikus képét mutatja.4 Az elektromágneses hullámok terjedési tulajdonságai 1.

a hullámtanban megismert visszaverődési törvény szerint. kilépéskor is megtört. A törés törvénye megegyezik a mechanikai hullámoknál megismerttel. A törés jelensége arra mutat. hogy az elektromágneses hullám az új közegben belépéskor is.Fizika 10. amelyek vételi. nincs vagy igen gyenge a vétel. illetve adási irányai nem esnek egy egyenesbe: igen gyenge a vétel. A szigetelőanyag nemcsak átengedi az elektromágneses hullámot. illetve vételi iránya nem egyezik. Ha azonban pl. hogy az elektromágneses hullám terjedési sebessége a különböző anyagi közegekben más és más. Az ábra egy adót és egy vevőt ábrázol. a vétel erőssége megnő. meg is töri. megnő a vétel erőssége. A fémfelületről az elektromágneses hullámok visszaverődnek. Interferencia: 158 Készítette: Nagy Ignác . 2. hanem annál nagyobb szögben. Ha ezen irányok szögfelezőjére merőleges síkú fémlapot helyezünk el. 3. paraffinból készített hasábot (prizmát) megfelelően közéjük helyezünk. minél nagyobb a permittivitása. jelezve. Ha az adó és a vevő adási.

Ha az adó és a sík távolságát megfelelően választjuk (a fél hullámhossz egész számú többszöröseire). Ha az adóantennáról érkező elektromágneses hullám síklapra érkezik. amelyről önmagukba verődnek vissza. nem egy egyenesbe eső tengelyű parabolatükörrel ellátott adót. ha egy réssel ellátott fémlapot helyezünk a hullám útjába. akkor a vevőantennával végigszondázva az adó és a síklap közötti térrészt erősödő és gyengülő vételt tapasztalunk váltakozva. ha a rés szélessége összemérhető a hullámhosszal. arról visszaverődik. Az ábra elrendezésében az adóból merőlegesen érkeznek a hullámok a sík felületre. A Huygens-elvnek megfelelő elhajlás az elektromágneses hullámok esetén is létrejön. A vevő duzzadóhelyeket és csomópontokat mutatott ki. 4. Az adó a fókuszált hullámot a vevő mellett sugározza el. ahová azok egyenes vonalú terjedés esetén nem jutnának el. Elhajlás: Az ábra ismét két.Fizika 10. mégis érzékelhetjük a sugárzást. 159 Készítette: Nagy Ignác . Az egymással találkozó hullámok interferálnak. Ennek az interferenciának érdekes eredménye: szabad elektromágneses állóhullámok létrejötte. illetve vevőt mutat. Így ott is észlelünk hullámokat.

5. Ez azt jelenti. amellyel a kisugárzott hullám térerősségének iránya vizsgálható. Az a) ábra elrendezésében van vétel. 1979 160 Készítette: Nagy Ignác .Fizika 10. nincs vétel. Felhasznált irodalom 1. E erővel rezgésbe hozza. mert a két dipólantenna egymással párhuzamos. Budapest. A vevő dipólantennájára eső elektromágneses hullám E térerőssége az antenna elektronjait e . hogy mind az E vektor. amit az erősítő helyi energiaforrásból táplálva felerősít. Tankönyvkiadó. és a mérőműszer jelez. mind a B vektor egy-egy (egymásra merőleges) síkban rezeg. mert az E térerősségnek nincs vezetékirányú összetevője. Budó Ágoston: Kísérleti fizika II. Ha a b) ábra szerint egymásra merőlegesen helyezzük el az adó –és a vevőantennát. A dipólsugárzás tehát síkban poláros hullám. A kísérletből következik. így kialakulhat a vezeték mentén a nagyfrekvenciás áram. hogy az elektromágneses hullám transzverzális hullám. Polarizáció: Az ábra olyan kísérleti elrendezést mutat.

........... Budapest....2 Coulomb törvénye.. 1973 Tartalomjegyzék 1...... 1990 6...............................1 1.............Fizika 10... Juhász Sándor: Elektrosztatika KLTE Kísérleti Fizikai Tanszéke...................................... Holics László: Fizika III................1 1.............................. 1981 8.... Budapest.............. Budapest............ 2...5 161 Készítette: Nagy Ignác ............................. 1986 3.............................................. Raics Péter: A mágneses tér KLTE Kísérleti Fizikai Tanszéke......ELEKTROSZTATIKA............. Budapest... Tankönyvkiadó................... 1980 7........... Jurisits József – Paál Tamás – Venczel Ottó: Fizika V... Debrecen................................................................ Sas Elemér – Skrapits Lajos: Elektromosság – Mágnesség Műszaki Könyvkiadó..... 1983 5... Holics László: Fizika Műszaki Könyvkiadó..................... Tankönyvkiadó............. 1984 4... Budapest........ Debrecen........... Nagy János – Nagy Jánosné – Bayer István: Fizika IV............... Tankönyvkiadó.1 Elektromos kölcsönhatás.3 Megoldás:.....

.................................Fizika 10....................................86 1.............................4 Feszültség ....................103 3..135 5...........................................................................................................2 Nyugalmi indukció........20 1...............................................................................106 4.........39 2.............................................................................143 5.............75 3...............................................A VÁLTAKOZÓ ÁRAM......................................45 2..................................15 A mágnese indukcióvektor.....108 Feladatok........................116 4.................7 Lorentz-féle erő...........................................6 A mágneses mező örvényerőssége..........................................81 Feladatok.....................................................62 1......................................................................................................................................................................36 2........................................................................................................................................1 Az elektromos áram ......................6 Maxwell II.......................... elektromos fluxus..............................................26 1........... r = 10 m........................127 5.................................21 1...................................85 1.............................................................119 5..........................5 1..5 Ohm törvénye teljes áramkörre...66 1.................................................108 4.................................60 t = 3600 s........................................23 1..............................................................................................................................13 Mágnese alapjelenségek...............................................................................................116 4................................................................................36 2........................................................................................................................................................................................................................................................35 2...........................1 A váltakozó feszültség és áram..............................................................................................4 Önindukció.......................................34 Q = 0..........................................................3 Az elektromos mező fogalma.... a térerősség és a potenciál a vezetőkön................17 A mágneses mező forrásmentessége.............6 A váltakozó áram munkája és teljesítménye..................52 1..41 2.......................................................................08 C...............................................................................................................3 Induktív ellenállás...............81 1........................................64 .2 A mozgási indukció. törvénye.....................................................................................................................7 Transzformátor.............................................................................. munkája és teljesítménye.....................................................................130 5........................................................................................................................98 1............MÁGNESES MEZŐ............................................................2 A váltakozó áram effektív jellemzői...............................................................................95 1...........................................5 A mágneses mező energiája.........................................10 Az áram hőhatása.....AZ ELEKTROMOS EGYENÁRAM....................................................................8 1.........8 Kapacitás.........................................5 Sorosan kapcsolt váltakozó áramú ellenállások................102 3.............................9 Elektrosztatikus tér szigetelőkben...........16 Mágneses térerősség... térerősség............................5 Potenciál.......................................4 Ellenállások kapcsolása........................127 5.....................................................34 U = 300 V...............2 Az elektromos ellenállás (Ohm törvénye).................................................................................................32 W = 20 J........109 4.........................................................................................................66 Feladatok................................................3 Kölcsönös indukció...........................................................................................7 A töltés elhelyezkedése..........................................................................................................27 1..............................................................................................................................4 Kapacitív ellenállás...........................88 Feladatok...................................................................................................................A MÁGNESES INDUKCIÓ.........................................................................................................................................12 Mérőműszerek méréshatárának kiterjesztése.......................................147 162 Készítette: Nagy Ignác ......................................138 5................................................................3 A fémes vezető ellenállása........................................111 4........................................................104 Feladatok...........................................14 Mágneses tér..................................................................................................132 5............................................................................................ kondenzátorok......................................................................11 Kirchhoff törvényei....................................

.................4 Az elektromágneses hullámok terjedési tulajdonságai..............Fizika 10..................................153 6...................... 6.........................3 Rezonancia...............2 Rezgőkör saját frekvenciája................157 Felhasznált irodalom........................................................................................................ Csillapított elektromágneses rezgések....161 163 Készítette: Nagy Ignác .......148 6...............................ELEKTROMÁGNESES REZGÉSEK.......................................................................................148 6................................155 6.......................................................................1 Csillapított elektromágneses rezgések előállítása.........................................................160 Tartalomjegyzék..................