A kiadvány 2010. 04. 08-tól tankönyvvé nyilvánítási engedélyt kapott
a KHF/1676-14/2010 számú határozattal
A könyv megfelel az Oktatási Minisztérium kerettantervének [17/2004. (V. 20.)]
és az érettségi vizsga követelményeinek [40/2002. (V. 24.)].

Szerzők
Dr. Hack Frigyes, Ph.D. (matematika)
Dr. Hack Frigyes, Ph.D. (informatika)
Dr. Fülöp Ferenc (fizika)
Kugler Sándorné (fizika)
Dr. Radnai Gyula (fizika)
Urbán János (fizika)
Dr. Szabados László (csillagászat)
Dr. Nemerkényi Antal (földrajz)
Dr. Balázs Lóránt (kémia)
Dr. Büki András (kémia)

Lektorok
Dr. Fried Katalin (matematika)
Hegyi Györgyné (matematika)
Lukács Judit (matematika)
Dr. Zsakó László (informatika)
Bánkuti Zsuzsa (fizika)
Dr. Radnai Gyula (fizika)
Dr. Boksay Zoltán (kémia)
J. Balázs Katalin (kémia)
Répás László (kémia)
Villányi Attila (kémia)

Szerkesztők
Tóthné Szalontay Anna (matematika)
Dr. Koreczné Kazinczi Ilona (informatika)
Medgyes Sándorné (fizika)
Gerhardtné Rugli Ilona (csillagászat, földrajz)
Oláh Zsuzsa (kémia)
Alkotószerkesztő
Michalovszky Csabáné
Az ábrákat készítette
Fried Katalin, Wintsche Gergely
A tankönyvvé nyilvánítási eljárásban közreműködő szakértők
Kondor László
dr. Igaz Sarolta
dr. Szerényi Zoltán

c Hack Frigyes, Dr. Fülöp Ferenc, Kugler Rándorné, Dr. Radnai Gyula, Urbán János, 

Dr. Szabados László, Dr. Nemerkényi Antal, Dr. Balázs Lóránt, Dr. Büki András,
Michalovszky Csabáné, Nemzeti Tankönyvkiadó Rt., 2004

ISBN 978-963-19-5703-7

16129 CIM4ED / 2

C

M

Y

K

2011. május 6. –18:47

BEVEZET

Ez a kiadvny a 13129/1 raktri szm Ngyjegy fggvnytblzatok. Matematikai, zikai, kmiai
sszefggsek c m
Tetsz sd jas tank

nyv adatainak felhasznlsval k szlt. A korbban is k

zkedvelt, k

zel 30 vig hasznlt (a
matematika r sz elsz

r 1967-ben jelent meg) tank

nyv felj tst a k.

az SI-m rt kegys grendszer sz les k.z piskolai tananyag megvltozsa.

valamint j fejezetek (informatika. valamint az. csillagszat s f. Az ig nyeknek megfelelen j terletekkel eg sz tettk ki a matematikai. zikai.r elterjed se tette szks gszer v . hogy az eltelt vek technikai fejld s nek eredm nyei pontosabb adatokat szolgltatnak a korbban m rtekn l. k miai r szeket.

ldrajz) is kerltek a k.

nyvbe. feladatmegoldsokhoz hasznljk. hiszen ezek megk. ez rt k rjk. hogy csak az iskolai elm leti szm tsokhoz. Az j N gyjegy fggv nytblzatokat kizrlag iskolai hasznlatra sznjuk.

amelyeket kiadvnyunk nem k vn helyettes teni. Ez irny felhasznlsbl szrmaz hibk rt a kiad semmif le felelss get nem vllal. Kiadvnyunk megalkotsnl a pontossgra s szakmai ig nyess gre t.nny t s re k szlt. Tudomnyos s ipari felhasznlsra { minden szakmban { l teznek megfelel adatokat szolgltat. bevizsglt adattrak.

rekedtnk { amelynek biztos t ka a kivl szerzk s lektorok grdja {. de nem t.

hogy a felhasznls sorn melyik . Az olvasra b zzuk. sem az adatok le rsnl. t telek kimondsnl.rekedhettnk teljess gre sem a den cik.

sszefgg st k vnja alkalmazni. milyen k.

A k.rnyezeti s kezdeti felt telekkel.

nem k vnjuk helyettes teni a tantrgyi tank.nyv hasznlathoz szks gesek szakmai s tudomnyos elismeretek.

ez rt az adattr { ms kiadvnyokba t. A szerzk s a kiad munkatrsai hossz vek ta gondozzk s jav tjk az itt megjelent adattrat. amely sok vtizeden keresztl szolglt seg ts gk nt a matematika. zika s k mia rkon.nyveket.

A msodik kiadst a tanrok javaslatai s a be rkezett v lem nyek alapjn jav tottuk.rt n { enged ly n lkli msolshoz nem jrulunk hozz. –18:47 . A szerkeszt k 3 16129 CIM4ED / 3 C M Y K 2011. május 6.

.

.3. jobbról zárt intervallum szakasz.1. Az Euler-féle szám. .1. a kör kerületének és átmérőjének aránya (transzcendens) π ≈ 3.43429 44819 03251 82765 11289 18916 . jobbról nyílt intervallum balról nyílt.2. távolság irányított szakasz. természetes logaritmus alapszáma (transzcendens) e ≈ 2. .1. . .MATEMATIKA 1.30258 50929 94045 68401 79914 54684 . A Ludolf-féle szám.2.1. . b[ [a. Nhny lland 1.71828 18284 59045 23536 02874 71352 66249 77572 47093 69995 95749 66967 62772 40766 30353 54759 45713 82178 52516 64274 .   1 n e = lim 1 + n→∞ n 1. kapcsolatok |a| [a] [a. 1.3. b[ ]a. Grg betk A B Γ Δ E Z α β γ δ ε ζ alfa béta gamma delta epszilon zéta H Θ I K Λ M η ϑ ι κ λ μ éta théta ióta kappa lambda mű N Ξ O Π P Σ ν ξ o π ρ σ nű kszi omikron pí ró szigma T Υ Φ X Ψ Ω τ υ ϕ χ ψ ω tau üpszilon fí khi pszi ómega 1. b] AB −→ AB. M 1. 1 = ln 10 ≈ 2. vektor Matematika 5 . b] ]a.14159 26535 89793 23846 26433 83279 50288 41971 69399 37510 58209 74944 59230 78164 06286 20899 86280 34825 34211 70679 . b az a szám abszolútértéke az a szám egész része zárt intervallum nyílt intervallum balról zárt. a. π ≈ 355 : 113. π ≈ 22 : 7. . A 10 alapú logaritmus modulusa (M) és reciproka M = lg e ≈ 0. Jellsek. LTALNOS TUDNIVALK 1. .1.

1. rvid.4. Jelek.

kisebb vagy egyenlő nagyobb. 3. α = a ⊥ e. ln x {}=∅ {0.14 sin x < x + 1 a 2 + b2 > 1 q ∈ A. . . f ⊥ S e  f. ∈ / ⊆. 0.} {1. . ) egzisztenciális kvantor (van olyan x. . nem egyenlő. lg x. nagyobb vagy egyenlő eleme. a negatív egészek halmaza a racionális. . . π ≈ 3. közelítőleg egyenlő kisebb. α = . 1. lg.tsek =. 2. ≥ ∈. p ⊕ q p⇒q ∀x: . valódi részhalmaz halmazok uniója. . . . 2 5. 15 ≡ 3 (mod 4)  sin x lim x→0 x x → ex loga b.  × ¬ ∨. metszete halmazok különbsége halmazok szimmetrikus különbsége halmazok direkt szorzata. ) összeg (szumma) a = b. konjunkciója állítások ekvivalenciája. ∩ \ . 1.}. Q∗ R C ∞ 6 5! = 1 · 2 · 3 · 4 · 5 F = ∫f 10 √ A= xdx Matematika ARD^ α = R. . ⊕ ⇒ ∀ ∃  egyenlő. .} {. S  Z ABC ∼ P QR ABC ∼ = P QR 15 mod 4= 3. . H ⊂ R A ∪ B. . {−1. 2. ≤ >.} . A  B R × Q. ∧ ⇔. . antivalenciája állítások implikációja univerzális kvantor (minden x-re igaz . . . . −1. nem eleme a halmaznak részhalmaz. . ⊂ ∪. határérték exp log. −3. x ∈ /Q M ⊇ V. ≈ <. −2. 2. ∃x: . . a × b ¬p p ∨ q. . . −2. n  ai i=1  szorzat (produktum) n  ai i=1 ! ∫ b faktoriális határozatlan integrál határozott integrál a 0 ^ R ⊥  ∼ ∼ = mod szög derékszög merőleges párhuzamos hasonló egybevágó osztási maradék lim limesz. . vektoriális szorzat állítás tagadása (negációja) állítások diszjunkciója. p ∧ q p ⇔ q. . A ∩ B A\B W Z. az irracionális számok halmaza a valós (reális) számok halmaza a komplex számok halmaza végtelen N Z Z+. ln ∅ exponenciális függvény logaritmus az üres halmaz a természetes számok halmaza az egész számok halmaza a pozitív. Z− Q.. .

. a ∨ b. konjunkció (ÉS). .3. h =↓= 0 = a hamis érték i =↑= 1 = az igaz érték. a ∧ b. Műveleti azonosságok. tagadás).2. ¬a.1.1.1. GONDOLKODSUNK ESZK ZEI 2. május 6. negáció (NEM.1. diszjunkció (megengedő vagy). –18:37 . Matematikai logika 2. a ⇔ b. b.2. a ⊕ b. antivalencia (kizáró vagy). tulajdonságok ¬(¬a) = a ¬h = i a∨h=a a∨i =i a ∨ ¬a = i a∨b =b∨a (a ∨ b) ∨ c = a ∨ (b ∨ c) a ∨ (b ∧ c) = (a ∨ b) ∧ (a ∨ c) a ∨ (a ∧ b) = a ¬i = h a∧i = a a∧h= h a ∧ ¬a = h a∧b = b∧a (a ∧ b) ∧ c = a ∧ (b ∧ c) a ∧ (b ∨ c) = (a ∧ b) ∨ (a ∧ c) a ∧ (a ∨ b) = a a∨a =a ¬(a ∨ b) = ¬a ∧ ¬b a∧a = a ¬(a ∧ b) = ¬a ∨ ¬b kommutatív asszociatív disztributív abszorbció (elnyelési tulajdonság) idempotens De Morgan-szabályok Matematika 16129 Matematika FVTABM / 7 C M Y K 7 2011. a ⇒ b. implikáció. Jelölések. ekvivalencia. 2. Igazságtáblázatok a= b= ¬a a∨b a∧b a⇒b a⇔b a⊕b ¬(a ∨ b) ¬(a ∧ b) h h i h h i i h i i h i – i h i h i h i i h h i h h h i h i i i – i i i i h h h 2. c. műveletek Kijelentések: a.1. .

A és B Descartes-szorzata. . 4. . A természetes számok halmazának számossága: card(N ) = ℵ0 (olv. n  Ai = A1 ∪ A2 ∪ . A halmaz n-szeres Descartes-szorzata.2. összefüggések Adott. Univerzális halmaz (U ): minden létezőt egyesítő halmaz. An = A × A × . Halmazok 2. A halmaz kétszeres Descartes-szorzata. ∪ An .2. i=1 A \ B = {x | x ∈ A ∧ x ∈ / B}. Venn-diagram: a halmazok egymás közötti viszonyát ábrázoló grafikon. aminek nincsenek elemei: ∅. Halmaz megadása: Az elemek felsorolásával. A és B metszete (közös része). Elnevezések. i=1 A ∩ B = {x | x ∈ A ∧ x ∈ B}.2.2. A B = A  B = (A ∪ B) \ (A ∩ B). . Egyenlő két halmaz akkor és csak akkor. y) | x ∈ A ∧ y ∈ B}. hogy eleme-e vagy sem. ha minden eleme H -nak is eleme: Q ⊆ H ⇔ ∀x : (x ∈ Q ⇒ x ∈ H ) . május 6. 8} – a páros számjegyek halmaza. x∈ / T – az x elem nem tartozik a T halmazhoz. A × B = {(x. ha ugyanazokból az elemekből állnak. annak eleme. Valódi részhalmaz: Q ⊂ H ⇔ (Q ⊆ H ) ∧ (Q H ).: {x | E(x)} – az E(x) szabálynak megfelelő x elemek halmaza. ha mindenről el lehet dönteni. Pl. Jelölések: a ∈ H – az a elem a H halmazhoz tartozik. –18:37 . . A-nak H -beli komplementere. annak nem eleme. Pl. ismert egy halmaz. A2 = A × A. Részhalmaza a Q halmaz egy H halmaznak. 2. Minden H halmazra igaz: ∅ ⊆ H .1. Eldöntési szabállyal. A és B szimmetrikus különbsége. Műveletek halmazokkal A ∪ B = {x | x ∈ A ∨ x ∈ B}. AH = {x | x ∈ / A ∧ x ∈ H } = H \ A. 6.: alef-null). A és B különbsége. 8 Matematika 16129 Matematika FVTABM / 8 C M Y K 2011. 2.: {0. . Minden H halmazra igaz: H ⊆ U . × A. ∩ An . A és B egyesítése (uniója).2. . Számosság: az A halmaz elemeinek száma = card(A). n  Ai = A1 ∩ A2 ∩ . Üres halmaz. különbséghalmaza.

A=A ∅=H A∪∅ = A A∪H = H A∪A = H A∪B = B ∪A (A ∪ B) ∪ C = A ∪ (B ∪ C) A ∪ (B ∩ C) = (A ∪ B) ∩ (A ∪ C) A ∪ (A ∩ B) = A H =∅ A∩H =A A∩∅=∅ A∩A=∅ A∩B =B ∩A (A ∩ B) ∩ C = A ∩ (B ∩ C) A ∩ (B ∪ C) = (A ∩ B) ∪ (A ∩ C) A ∩ (A ∪ B) = A A∪A = A A∪B = A∩B A∩A=A A∩B =A∪B kommutatív asszociatív disztributív adjunktív (abszorpciós tulajdonság) idempotens De Morgan-szabályok 2. foka: a rá illeszkedő élek száma. B. C. ezek H -beli komplementere. részhalmazai H -nak. Teljes gráf: bármely két csúcsa közt van él. Többszörös (párhuzamos) élek: ugyanazt a két csúcsot kötik össze. összefüggések A csúcsok fokszáma. Műveleti azonosságok. . irányítás nélküli gráf irányított gráf üres gráf Üres gráf: nincsenek élei. . Grfok 2. Elnevezések. Izolált csúcs: amelyhez nem csatlakozik él. .3. A csúcs be-foka a csúcsba futó. a csúcsai izoláltak. Hurokél: azonos a két végpontja.2. . .2.3.3. Reguláris gráf: minden csúcsnak azonos a fokszáma (r-edfokú reguláris gráf). május 6.1. B. –18:37 . Matematika 16129 Matematika FVTABM / 9 C M Y K 9 2011. tulajdonságok A. . a ki-foka a belőle induló irányított élek száma. A. C.

Euler-vonalak vonal: 1–2–3–4 út: 1–2–3 kör: 2–3–4 Hamilton-kör Fa. fa erdő 10 Matematika 16129 Matematika FVTABM / 10 C M Y K 2011. amely egy élen nem halad át többször. május 6. Erdő: minden komponense fa. Összefüggő gráf: van út bármelyik két csúcsa között. Körvonal. –18:37 . amelynek a végpontja a kezdőponttal azonos. síkbeli gráf nem síkbeli gráf Sokszöggráf: a grafikus ábra sokszög alakú tartományokból áll. Euler tétele: A sokszöggráfban csúcsok + tartományok száma = élek száma + 2. (fa-gráf): kör nélküli összefüggő gráf. Szabályos gráf: minden tartományt azonos számú él határol. Az erdő csúcsainak száma = élek száma + komponensek száma. A fa csúcsainak száma = élek száma + 1. Hamilton-kör: minden csúcsot érint. kör: vonal. Euler-vonal: minden élt tartalmaz. hogy az élek nem metszik egymást. Út: vonal. Vonal: összefüggő élsorozat.Síkbeli gráf: megrajzolható a képe úgy. amely egy csúcsot nem érint többször.

3. 3. RACIONÁLIS SZÁMOK Z− = {−1.} a pozitív egészek számok halmaza. KOMPLEX SZÁMOK N = {0. Algebrai szám: egész együtthatós polinom gyöke. + a1 · x + a0 . Q a racionális számok halmaza. . b) = z = a + bi. Számegyenes: a valós számokat egy egyenes pontjainak feleltetjük meg. b) végtelen szakaszos tizedes. Q ∗ az irracionális számok halmaza. . Valós számok: a racionális és az irracionális számok.1.1. 3. R = Q ∪ Q ∗ a valós számok halmaza.} a negatív törtek EGÉSZEK egészek halmaza. − Z = N ∪ Z az egészek halmaza. . . . SZMELMLET 3. . ARITMETIKA. ai 0. Számsík (Gauss-féle számsík): a komplex számokat egy sík pontjainak feleltetjük meg.(helyiértékes) törtek. 2. ∀i: ai ∈ Z. .1. Irracionális számok: végtelen nem szakaszos tizedes. . május 6. + Irracionális Z = {1.(helyiértékes) törtek.} a természetes VALÓS SZÁMOK számok halmaza. . C a komplex számok halmaza. 1. Szmhalmazok 3. jelölések Természetes szám: véges elemszámú halmaz számossága. –18:37 . −2. Komplex szám: rendezett valós számpár: (a. Pn (x) = an · x n + . Transzcendens szám: nem algebrai szám (nem gyöke egész együtthatós polinomnak). −3. 2. . Matematika 11 16129 Matematika FVTABM / 11 C M Y K 2011. Elnevezések. . Negatív Természetes Racionális számok: egészek számok a) egész számok hányadosai (a 0 osztó kivétel).

. 4. Oszthatóság Osztója a k egész az m egésznek – jelölése: k | m –. 2. oldal) Összetett az m egész. 6. V . 500. 23. L. . D. 5-tel. 1h = 60m = 3600s . 7. 6. . 5.2. 100. 1. 5. 2. x ∈ N }.1. 9} Bináris számjegyek: M2 = {0. 5. 9. 1◦ = 60# = 3600## . 19. 95. 4. 7. május 6. ha csak 1 és p az osztója ⇔ fac[p] = {1. 75} Prímszám a p > 1 egész. 1. 2. ha ha ha ha ha ha ha ha ha utolsó jegye ∈ {0. 7} Hexadecimális számjegyek: M16 = {0. 25. 11. M } → {1. oldal) 12 Matematika 16129 Matematika FVTABM / 12 C M Y K 2011. . 3. 5. A többszörösök halmazának jelölése: fac−1 [x] = {k : x | k. 4. p}. E. 50. 8} a számjegyek összege osztható 3-mal a két utolsó jegyből képzett szám osztható 4-gyel utolsó jegye ∈ {0. P = {2. 4.2. 8. . 10. F } Babiloni törtek: az óra és a fok törtrészeire használatos 60-ados törtek. 94. 13. 10-zel. 5. 6.2. ha 1-nél nagyobb és nem prím. C.9. Többszöröse az m egész a k egésznek. A. . x ∈ N } Oszthatósági szabályok (10-es számrendszerben): m = αn · 10n + . 8-cal. 3. 6-tal.3. D.α1 α0 )10 Egy m egész osztható 2-vel. 7. 37. . 1000} Helyiértékes számírás: Decimális számjegyek: M10 = {0. ha: k | m ⇔ ∃q: q ∈ N ∧ q · k = m. 29. X. 31. ha k osztója m-nek: k | m. 50.10. C. (lásd 10. –18:37 . 3. 25-tel. 5} 2-vel és 3-mal is osztható a három utolsó jegyből képzett szám osztható 8-cal a számjegyek összege osztható 9-cel utolsó jegye 0 két utolsó jegye ∈ {00. Az osztók (faktorok) halmazának jelölése: fac[x] = {k : k | x. táblázat. 1. 6. számrendszerek Római csomószámok és értékük: {I.1. Egsz szmok 3. 1} Oktális számjegyek: M8 = {0. 3-mal. 2. 8. 9-cel. 3.} (lásd 10. + α1 · 10 + α0 = (αn . 3. B. 4-gyel. Számírás. 17. táblázat.

. n) = 1.. x}) Becslés a prímek számára: x x dt 1.048 π(x) : 4 25 168 229 592 498 579 455 534 512 A számelmélet alaptétele: Minden 1-nél nagyobb természetes szám – a tényezők sorrendjétől eltekintve – egyféleképpen írható fel prímhatványok szorzataként. Relatív prím két szám – m és n –. · pi i · . · pk k Prímosztók: p1 . Az osztók száma: d(m) = (n1 + 1)(n2 + 1) . . .. .06 1. –18:37 . . . . május 6. n) = [m. Az összes osztó előállítható a különböző prímhatvány-osztók szorzataként. . pi .15 1. (nk + 1). 2. n]. .32 1. . . . . ha LNKO(m. . ni }. p2 2 . p2 . . Közös osztók. . . . többszörösök: Két szám – m és n – legnagyobb közös osztója l = LNKO(m.. .A prímek száma x-ig: π(x) = card(P ∩ {1. . . Matematika 13 16129 Matematika FVTABM / 13 C M Y K 2011. Két szám – m és n – legkisebb közös többszöröse k = LKKT(m. Ha (p ∈ P) ∧ (p | m · n) ⇒ (p | m) ∨ (p | n). 3. n).10 1. Ha (a | b) ∧ (b | c) ⇒ a | c. pk . 1. . .07 1.16 1. Oszthatósági tételek: Ha (q | m) ∧ (q | n) ⇒ (q | m · n) ∧ q | (m + n) ∧ (q | |m − n|).054 1.08 1. ∀αi : αi ∈ {0. . . k}. Kapcsolatuk: LNKO(m. π(x) ≈ ln x ln t 2 x π(x) 10 100 1 000 10 000 100 000 1 000 000 10 000 000 100 000 000 5 1 000 000 000 50 10 000 000 000 455 1 9 78 664 761 847 052 x ln x 0. pk k . . n) = (m. n) = mn. ∀i: i ∈ {0. 2. pi i . . . . π(x) ≈ . . . α α α α Prímhatvány-osztók: p1 1 . 1.92 1. Ez a szám kanonikus alakja: n n n n m = p1 1 · p2 2 · . n) · LKKT(m.

Műveletek racionális számokkal 1 . Kivonás: A kivonandót ellenkező előjellel adjuk hozzá a kisebbítendőhöz.2. Szorzás: A tényezők abszolútértékeinek szorzatát az előjelszabály szerint előjelezzük.4.2.4.2. különbözőké negatív előjelet kap.4. Mantissza := m ∈ Q . 1[ 25 600 = 2.1. vagy a karakterisztika az előírt tartományba esik: Tudományos Műszaki a mantissza ∈ [1. b d bd Összeadás: 3. amelynél vagy a mantissza. c ∈ R a+b =b+a (a + b) + c = a + (b + c) (a + b)c = ac + bc ab = ba (ab)c = a(bc) kommutativitás asszociativitás a szorzás disztributivitása az összeadásra 14 Matematika 16129 Matematika FVTABM / 14 C M Y K 2011. b d bc Reciprok érték (multiplikatív inverz): x · x # = 1 ⇔ x # = a c ad + bc + = . b d bd a c ad Osztás: : = .56 · 104 = 2.3. x 0. Vals szmok 3. Az összeadás és szorzás tulajdonságai ∀a.6E + 3 25 600 = 0. Exponenciális (lebegőpontos) alak: x = m · q k .1. b. x c ad − bc a Kivonás: − = .6 · 103 = 25.256 · 105 = 0. –18:37 . Karakterisztika := k ∈ Z. b d bd a c ac Szorzás: · = . hogy abszolútértékeik különbségét a nagyobb abszolútértékű szám előjelével látjuk el. Műveletek egész számokkal Összeadás: Két azonos előjelű szám összeadásakor abszolútértékeik összegét a közös előjellel látjuk el.256E + 5 3. Előjelszabály: egyező előjelűek szorzata pozitív. május 6. 10[ a karakterisztika 3 többszöröse Informatikai a mantissza ∈ [0. Racionlis szmok 3.3. A számrendszer alapja := q.3. 3.1. Normálalak: olyan exponenciális alak.56E + 4 25 600 = 25. Két különböző előjelű számot úgy adunk össze.

. a n : a k = a n−k .13. Hatványok azonosságai ∀a. (a − b)3 = a 3 − 3a 2 b + 3ab2 − b3 . a 2 − b2 = (a + b)(a − b).+ ab + b .3. táblázat. · a (lásd 10. . ∀n.4.·k k!(n − k)! k     n n = = 1. n . a k := a n . Azonos alapú hatványok: a n · a k = a n+k . 97. 0 n     n n = . a n : bn = (a : b)n . k k+1 k+1 Faktoriális: (lásd 10. táblázat. 0! = 1. 78. (a + b)3 = a 3 + 3a 2 b + 3ab2 + b3 . 1 Negatív egész és 0 kitevőjű hatvány: a −n := n . := 1 · 2 ·3 ·. a 3 − b3 = (a 2 + ab + b2 )(a − b). (a − b)2 = a 2 − 2ab + b2 . . . a√ √ 1 n k Racionális kitevőjű hatvány: a k := k a. a 0 := 1. oldal)   n! n n · (n − 1) · (n − 2) · . . . . a 2k − b2k = (a 2k−1 − a 2k−2 b + a 2k−3 b2 − . (a n)k = (a k )n = a nk . 96. oldal). n n n−1 n−2 n−3 2 a − b = (a + a b + a b + . oldal) Jele: !. · (n − k + 1) = . − b2k−1 )(a + b). . A binomiális együtthatók: (lásd 10. . . . + abn−2 + bn−1 )(a − b). .. táblázat. b ∈ R+ . Azonos kitevőjű hatványok: a n · bn = (ab)n. a 1 = a.2.. . k ∈ Z Pozitív egész kitevőjű hatvány: a n = a · a · a · .. k n−k       n n n+1 + = .. ∀n ∈ N . · (n − 1) · n. . . + b2k )(a + b).11. olvasd: faktoriális. a 3 + b3 = (a 2 − ab + b2 )(a + b). ± . ± . a 2k+1 + b2k+1 = (a 2k − a 2k−1 b + a 2k−2 b2 − .3. 0 1 2 n−1 n (a + b)2 = a 2 + 2ab + b2 . n > 0: n! = (n − 1)! · n = 1 · 2 · . . Többtagúak hatványai: Binomiális tétel:           n n n n−1 n n−2 2 n n n n n−1 (a + b) = a + a b+ a b +.

május 6. –18:37 .n √ Stirling-formula: n! ≈ 2πn · . e Matematika 15 16129 Matematika FVTABM / 15 C M Y K 2011.

∀n. lg x = M · ln x ≈ 0. a : k a = a k−n . Azonos alapú logaritmusok: loga (x · y) = loga x + loga y. Logaritmusok azonosságai (lásd 10. √ √ n √ n k √ n √ k n n a = k a = nk a.5. √ loga n x = loga x : n. 3. oldal) ∀a. május 6. Képzetes (imaginárius) számok Képzetes egység: az x 2 = −1 egyenlet egyik gyöke. M 3. 3059 · lg x. loga b loga b · logb a = 1. y ∈ R+ .4.4. ∀n ∈ Z.1. a k := a n . Komplex szmok 3. n.4. táblázat. ∀a. loga (x : y) = loga x − loga y. logb x = lg x = log10 x.43429 · ln x.4. √ √ 1 n k Racionális kitevőjű hatvány: a k := k a. a loga b = b. loga a = 1. ∀x. ln x = loge x. b. √ n a: √ n b= √ n a : b. Jelölése: i = A képzetes számok halmaza: I = {bi | b ∈ R ∧ i 2 = −1} ∀n ∈ N ϕ +1 0◦ i 4n+1 = i 90◦ i 4n+2 = −1 180◦ i 4n+3 = −i 270◦ A képzetes egység hatványai: i 4n = √ −1.5. oldal) √ √ √ √ √ √ nk nk n n a · k a = a n+k . Gyökök azonosságai √ n a = b ⇔ bn = a. Azonos kitevőjű gyökök: √ √ √ n n n a · b = ab. loga (x ) = n · loga x. 16 Matematika 16129 Matematika FVTABM / 16 C M Y K 2011. b ∈ R+ . táblázat. k ≥ 2.3. ln x = 1 lg x ≈ 2. –18:37 . 84. k ∈ Z. loga 1 = 0. Azonos alapú gyökök: (lásd 10. 80.3.5. a = k a = ak. c ∈ R+ \ {1}. n Különböző alapú logaritmusok: loga x = logb a · loga x. loga b = c ⇔ a c = b.

Exponenciális alak: z = r · eϕi . n − 1. b . 1. . n ∈ Z. Jelölése: i. . n−1}. . (Euler-féle alak). Trigonometrikus alak: z = r(cos ϕ + i sin ϕ). ha z 0. Konjugált komplex számok:  z = a + bi = r[cos(ϕ) + i sin(ϕ)] = reϕi Argumentum: ϕ = arg(z). tg ϕ = z = a − bi = r[cos(−ϕ) + i sin(−ϕ)] = re−ϕi . Műveletek: z1 + z2 = (a1 + a2 ) + (b1 + b2 )i. k = 0. √ 2 Abszolútérték (modulus): r = |z| = a + b2 . Egységgyökök: √ 2kπ 2kπ n 1 = cos +i sin n n ∀k: k ∈ {0. A képzetes számok halmaza: I = {bi | b ∈ R ∧ i 2 = −1}. z1 : z2 = [r1 : r2 ]·[cos(ϕ1 −ϕ2 )+i sin(ϕ1 −ϕ2 )] = [r1 : r2 ]·ei(ϕ1 −ϕ2 ) . Komplex számok Képzetes (imaginárius) számok Képzetes egység: az x 2 = −1 egyenlet egyik gyöke. 2. z1 · z2 = [r1 · r2 ] · [cos(ϕ1 + ϕ2 ) + i sin(ϕ1 + ϕ2 )] = [r1 · r2 ] · ei(ϕ1 +ϕ2 ) . . . . . Matematika 17 16129 Matematika FVTABM / 17 C M Y K 2011. a Valós rész: Re(z) = $(z) = a = r cos ϕ. n n n ∈ N + . zn = r n · [cos(nϕ) + i sin(nϕ)] = r n · einϕ . . A komplex számok halmaza: C = {z = a + bi | a ∈ R ∧ bi ∈ I} = R × I Aritmetikus alak: z = a + bi.5.      √ √ ϕ+2kπ √ ϕ + 2kπ ϕ + 2kπ n n z = r · cos + i sin = n r · ei n .2. z1 − z2 = (a1 − a2 ) + (b1 − b2 )i. Képzetes rész: Im(z) = %(z) = bi = ri sin ϕ. május 6. . –18:37 .3.

6. Gyakorlati szm.3.

tsok 3. függvények hibakorlátja: Δ(a + b) ≤ Δa + Δb δ(a + b) ≤ δa + δb Δ(a − b) ≤ Δa + Δb δ(a − b) ≤ δ(a · b) ≤ δa + δb δ(a · b) ≤ δa + δb δ(a : b) ≤ δa + δb δ(a : b) ≤ δa + δb Δ(x ) ≤ n · x · Δx √ n n−1 √ x Δ( n x) ≤ · Δx n δ(x n ) ≤ n · δx n n−1 Δ[f (x)] ≤ |f # (x))| · Δx Δa + Δb |a − b| √ δx δ( n x) ≤ n    x · f # (x)   · δx  δ[f (x)] ≤  f (x)  3. . b. pontos értékek. b. Zsebszámológépek (A billentyűk elhelyezése. . a. .2.1. száma. fajtája típusonként. a Műveletek. közelítő értékek. –18:37 . Hibaszámítás Jelölés: a. . .6. május 6. gyártónként különböző!) 18 Matematika 16129 Matematika FVTABM / 18 C M Y K 2011.6. hibakorlát: |a − a| . a Abszolút hiba: |a − a| Relatív hiba: Abszolút hiba korlátja: Δa ≥ |a − a| Relatív hiba korlátja: δa = Δa . Hiba. .

előző művelet eredménye. sqrt 1/x xˆy ex ln x 10x log x sin x.Operandusok: a kijelzőn látható számok. Egyszerű számológép: Elvégezhető műveletek: alapműveletek. 1. sin−1 x cos x. május 6. 2. memóriából lehívott adat. –18:37 . tan−1 x négyzet négyzetgyök reciprok hatvány: x y exponenciális természetes logaritmus 10 hatványa 10-es alapú logartimus szinusz és inverze (arcsin) koszinusz és inverze (arccos) tangens és inverze (arctan) Matematika 19 16129 Matematika FVTABM / 19 C M Y K 2011. számbillentyűkön beírt adat. százalékszámítás. cos−1 x tan x. 3. négyzetgyökvonás. Tudományos számológép: A leggyakoribb beépített függvények: x2 √ x.

.4. . A végtelen mértani sor összege: a1 konvergens és lim Sn = . monoton növekvő. kezdő szelete: {ak }n = a1 . Sn – az első n tag összege. ha |q| < 1. Nevezetes sorozatok Számtai sorozat Mértani sorozat Általános tag an = a1 + (n − 1)d an = a1 · q n−1 Képzési szabály an = an−1 + d an = an−1 · q Első n tag összege Sn = n · Közepek (k < n) an = a1 + an 2 an−k + an+k 2 qn − 1 . . szigorúan monoton csökkenő. . ak – a sorozat tagjai. k – az an . Sorozatok típusai. . ak tagok indexe. . tulajdonságok Jelölések: a sorozat: {ak } = a1 .1. n→∞ 1−q 20 Matematika 16129 Matematika FVTABM / 20 C M Y K 2011. . tulajdonságai: ∀k: ak > 0 ∀k: ak < 0 ∀k: ak ≤ ak+1 ∀k: ak < ak+1 ∀k: ak ≥ ak+1 ∀k: ak > ak+1 (ak − ak−1 ) · (ak+1 − ak ) < 0 pozitív definit. q (kvóciens) a mértani sorozat hányadosa. monoton csökkenő. –18:37 . . ak . szigorúan monoton növekvő. a3 . . különben Sn nem korlátos. a3 . – a részletösszegek sorozata. . . . a2 . Elnevezések: an . n.1. sorok 4. oszcilláló (váltakozó). S2 . ha q = 1 Sn = a1 · |an | = √ an+k · an−k d (differencia) a számtani sorozat különbsége. Sorozatok.q 1 q −1 Sn = n · a1 . an .2. . állandó.1.1. május 6. S3 . . 4. állandó. a2 . ALGEBRA 4. Sor: {Sn } = S1 . Alapfogalmak. negatív definit.

. · an =  ai ..1. Középértékek n  Aritmetikai közép: Geometriai közép: a1 + a2 + . Kamatszm. . . + an = A= n ai i=1 . akkor H = G = A = Q. különben H < G < A < Q.  1 ai .+ = . n   n  √ n n G = a1 · a2 · . .4. 4. H a1 a2 an i=1 ai  Négyzetes közép: Q= a12 + a22 + . + an2 = n    n 2  ai  i=1 n H= n . i=1 Harmonikus közép: n 1 n 1 1  1 = + + . A közepek kapcsolata (pozitív tagú sorokra): Ha minden tag azonos.3.. . .2.

1.2. A T0 induló tőke n év alatt amortizálódott értéke: Tn = T0 · 100  n 100 A Tn összeg évi p%-kal diszkontált értéke: T0 = Tn · . 100 100 T összeg p%-os kamattal felnövekedett értéke: T + k = T · q. Egyszeri kamat T összeg (tőke. kölcsön) évi p%-os kamata: k = T · p . p Matematika 21 16129 Matematika FVTABM / 21 C M Y K 2011. május 6. 100 100 + p p =1+ . 100 + p 100a n Az a járadék n év alatt felnövekedett értéke: Sn = (q − 1). betét.ts 4.2.2. –18:37 . Kamatos kamat   100 + p n A T0 induló tőke n év alatt felnövekedett értéke: Tn = T0 · . Kamattényező p%-os kamatlábnál: q = 4. 100   100 − p n .

. Kombinatorika Permutációk Kombinációk Variációk Ismétlés nélküli Ismétléses Pn = n! = 1 · 2 · 3 · . /. Algebrai egyenletek Kanonikus polinomalak: P n (x) = an x n + an−1 x n−1 + .4..4. q −1 (q n − 1) . irracionális: az ismeretlen adott törtkitevős hatványa (gyöke) is szerepel. kifejezésekben is szerepel az ismeretlen. (q n − 1) ha a befizetés minden év elején esedékes: Sn = aq · . Járadék.2. ha logaritmusos.4. . k k! · (n − k)! n! Vnk = . Transzcendens (nem algebrai). ha az x ismeretlen csak (+.2.3.4. n x) műveletekben szerepel.n2 . b Redukált alak: x + p = 0. ·. 100 q − 1 4. exponenciális.nk ) = .. . kölcsön Az a járadéknak az n-edik év végére felnövekedett értéke.   n n! Cnk = = . Egyenletek 4. ha a befizetés minden év végén esedékes: Sn = Sn∗ = a q −1 A T hitel törlesztésének évi részlete (annuitás).. n1 ! · n2 ! · . trigonometrikus stb.1. . –18:37 . x n . · n. racionális egész: az ismeretlen csak (+. elnevezések Az egyenletben szereplő kifejezés: √ Algebrai. . −. . racionális tört: az előbbiek mellett az ismeretlennel való osztás is szerepel. k k! · (n − 1)! Vnk (ism) = nk . Alapfogalmak. T q n · p# ha a törlesztés minden év végén esedékes: A = · n . + a1 x + a0 = 0. a b Gyöke: x = − = −p. 4. −. x n ) műveletekben szerepel. 4. május 6.3. (n − k)! n! Pn(n1 . ·. a 22 Matematika 16129 Matematika FVTABM / 22 C M Y K 2011. Elsőfokú egyenlet Kanonikus alak: ax + b = 0.. · nk !   n+k−1 (n + k − 1)! = Cnk (ism) = . p = .

Redukált alak: x 2 + px + q = 0.Másodfokú egyenlet Kanonikus alak: ax 2 + bx + c = 0. p = b c . a a Diszkrimináns: p . q= .

2 2 Gyökök és együtthatók kapcsolata (Vi`ete-formulák): b x1 + x2 + x3 = − . –18:37 . Redukált alak: y 3 + 3py + 2q = 0. a d x1 x2 x3 = − . x1 x2 c q Harmadfokú egyenlet Kanonikus alak: ax 3 + bx 2 + cx + d = 0. Ha D < 0: három különböző valós gyök (casus irreducibilis). Ha D = 0: két egyező valós gyök. x1 x2 x3 d Matematika 23 16129 Matematika FVTABM / 23 C M Y K 2011. v segédváltozókra: u = −q + D. y2 = ε1 u + ε2 v. Megoldóképlet:  √ −b ± b2 − 4ac −p ± p2 − 4q =− . Ha D < 0: két komplex gyök. D∗ = − q. a x1 x2 = c = q. √ √ 3 3 Cardano-formula az u. A redukált alak gyökei: √ 3 1 y1 = u + v. 2a 2 √ −b − D p √ x2 = = − − D∗ . május 6.2 = − ± · i. az x = y − b helyettesítés után. ε1. a 1 1 1 c + + =− . 2 Ha D > 0: két valós gyök.2 D = b2 − 4ac. 3a Diszkrimináns: D = q 2 + p3 . Ha D = 0: három valós gyök (egyik kétszeres). v = −q − D. x1. 2a 2 A gyökök és együtthatók kapcsolata (Vi`ete-formulák): x1 + x2 = − b = −p. a 1 p 1 b + =− =− . Ha D > 0: egy valós és két komplex gyök.2 = 2a 2 √ −b + D p √ Gyökök: x1 = = − + D∗ . y3 = ε2 u + ε1 v.

2 16 4 64 A redukált alak gyökei: √ √ √ y1 = z1 + z2 + z3 .j=1 i<j n  xi xj xk = − i. akkor p | a0 és q | am . május 6. Átalakítása: a(x 3 + 1) + bx(x + 1) = (x + 1)[a(x 2 − x + 1) + bx] = 0.k=1 i<j<k n  a0 an−3 . √ √ √ y4 = − z1 + z2 − z3 . . i=0 a n Rolle tétele: (egész együtthatós egyenletek racionális gyökeiről) p Ha xi = ∈ Q az egész együtthatós egyenlet gyöke.Negyedfokú egyenlet Kanonikus alak: ax 4 + bx 3 + cx 2 + dx + e = 0. x1. x2. Az egyenlet gyöktényezős alakja: an (x − x1 )k1 (x − x2 )k2 .     1 1 Átalakítása: a x 2 + 2 + b x + + c = 0. ennek gyökei: z1 . ha p ≤ 0. x x Bi-kvadratikus egyenlet: ax 4 + bx 2 + c = 0. x(x + p) = 0. √ Tiszta harmadfokú egyenlet: x 3 + q = 0. √ √ √ y2 = − z1 − z2 + z3 . –18:37 . b Redukált alak: y 4 + py 2 + qy + r = 0. ha a ≥ 0. x1 = 3 −q.2 = ± 2n a. x 2 + 2 = y 2 − 2 → a(y 2 − 2) + by + c = 0. Szimmetrikus negyedfokú egyenlet: ax 4 + bx 3 + cx 2 + bx + a = 0. Helyettesítés: x = y − . Szimmetrikus harmadfokú egyenlet: ax 3 + bx 2 + bx + a = 0. xi = (−1)n . x1 = 2n+1 a. . 24 Matematika 16129 Matematika FVTABM / 24 C M Y K 2011. an an i=1   n−1  ai  A gyökök korlátja: |xi | < 1 + Max  . an an i.. Hiányos másodfokú egyenlet: x 2 + px = 0. √ Tiszta (2n+1)-edfokú egyenlet: x 2n+1 = a. A gyökök és együtthatók kapcsolata (Vi`ete-formulák): n  xi = − 1 n an−1  an−2 . x1 = 0.   4a 1 1 1 1 Harmadfokú rezolvens: z3 + pz2 + p2 − r z − q 2 = 0. ha q ≤ 0. z2 . √ √ √ y3 = z1 − z2 − z3 . Helyettesítés: x 2 = y. √ Hiányos harmadfokú egyenlet: x 3 + px = x(x 2 + p) = 0. .3 = ± −p. x1 = 0. q Speciális egyenletek √ Tiszta másodfokú egyenlet: x 2 + q = 0. xi xj = . √ Tiszta 2n-edfokú egyenlet: x 2n = a. x2 = −p. x x 1 1 Helyettesítés: x + = y. Általános n-edfokú egyenletek P n (x) ≡ an x n + an−1 x n−1 + · · · + a1 x + a0 = 0... x1. + km = n].j. x 4 = y 2 → ay 2 + by + c = 0. z3 . [k1 + k2 + . (x − xm )km = 0.2 = ± −q. . .

f (b)) pontokat összekötő húr tengelypontja: a · f (b) − b · f (a) x= . ha a zérushelyen a derivált nem 0. Pontosabb gyök az (x0 . f (b) − f (a) Érintő módszer (Newton-módszer) A gyök x0 közelítő értékéből indulunk. . A gyök x0 közelítő értékéből indulunk. f (x0 )) pontban húzott érintő tengelypontja: f (x0 ) x1 = x0 − # .) √ n Gyökös egyenlet x=a x = an lg b Exponenciális egyenlet ax = b x = loga b = lg a Logaritmikus egyenlet loga x = b x = ab = eb·ln a = 10b·lg a Trigonometrikus egyenletek sin x = a cos x = a tg x = a ctg x = a x1 = arc sin a + 2kπ. Szükség van az f (x) deriváltjára: f # (x) 0. a k: tetszőleges egész szám.4.3.4. Ezt a becslést kell ismételten javítani az alábbi módszerek valamelyikével. x2 . f (a)) és (b. x3 .4. május 6. Irracionális és transzcendens egyenletek [Általános esetben csak a közelítő módszerek valamelyike alkalmas a gyök meghatározására. Pontosabb gyök xn = g(xn−1 ). Közelítő módszerek Az f (x) = 0 egyenletek gyökeinek közelítő meghatározásához általában egy azt tartalmazó intervallumot vagy a gyökhöz közeli induló értéket kell keresni. ha: f (a) · f (b) < 0. x2 = 2π − x1 x = arc tg a + kπ x = arc ctg a + kπ 4. (Az értelmezési tartományt nem jelöltük. Húrmódszer (regula falsi) Adott [a. f (x0 ) (A módszer csak akkor konvergens.4. . . a gyökhöz tart. b] intervallumból indulunk.) Iteráció Az f (x) = 0 alakú egyenletet x = g(x) alakba írjuk.) Matematika 25 16129 Matematika FVTABM / 25 C M Y K 2011. (Ha a gyök környezetében |g # (x)| < 1 akkor és csak akkor x1 .] Az alapegyenletek megoldása. Közelítő gyök az (a. x2 = π − x1 x1 = arc cos a + 2kπ. –18:37 .

május 6. + a1 x + a0 . d ∈ R.1. Egyenletrendszerek 4. Lineáris egyenletrendszer (két ismeretlennel)  a1 x + b1 y = c1 a2 x + b2 y = c2 Helyettesítő módszer: x= c1 − b 1 y a1 ⇒ a2 c1 − b 1 y + b2 y = c2 . a. b ∈ R. Polinomfüggvény: y = an x n + an−1 x n−1 + . 5. y = f (x) alakban adom meg. ∀i: ai ∈ R. .1. . a 0. a. Racionális egész függvények Hatványfüggvény: y = x n . Elsőfokú polinomfüggvény: y = ax + b. Másodfokú polinomfüggvény: y = ax 2 + bx + c. Harmadfokú polinomfüggvény: y = ax 3 + bx 2 + cx + d. ⎪ a1 a2 c2 − b2 y ⎪ ⎭ x= a2 Egyenlő együtthatók módszere:  a1 a2 x + b1 a2 y = c1 a2 −a1 a2 x − b2 a1 y = −c2 a1 ⇒ (b1 a2 − b2 a1 )y = (c1 a2 − c2 a1 ).1.1.4. a 0. VALS FGGVNYTAN Az itt szereplő függvényeket a valós számok halmazából a valós számok halmazába leképező képletekkel. n ∈ Z+. a1 Kiküszöbölés módszere: c1 − b 1 y ⎫ ⎪ x= ⎪ ⎬ a1 c1 − b1 y c2 − b2 y ⇒ = .5. b. –18:37 . a. A D-vel jelölt értelmezési tartományt is megadom ott. a 0. 5. a<0 y x a>0 26 Matematika 16129 Matematika FVTABM / 26 C M Y K 2011. ahol az nem egyezik a teljes valós számhalmazzal.5. c. b. c ∈ R. Fontosabb vals fggvnyek 5.

k ∈ N + . x a<1 a=1 a>1 1 x Matematika 27 16129 Matematika FVTABM / 27 C M Y K 2011.1. . x2 .718 28. Racionális törtfüggvények Reciprok hatványfüggvény: y 1 . e ≈ 2. xn }. b1 b1 x + b0 b1 0. .4. 2k y= y x √ x. D = R. D = R \ {0}. k ∈ N + .3. k ∈ N + . a ∈ R+ . x → y 1 x x → 1 x2 1 x 1 1 x Fordított arányosság: a y = . .2. 2k−1 x → √ 3 x 1 1 x 1 x 1 n Törtkitevős hatványfüggvény: y = x ± k = √ k ±n x . Irracionális függvények Gyökfüggvények: y = y x → √ √ x. Exponenciális és logaritmusfüggvények Exponenciális függvény: y = a x . bi ∈ R. y y = e = exp(x). május 6. D = R+ ∪ {0}. x Általános törtfüggvény: y = am x m + am−1 x m−1 + . –18:37 . D = R \ {0}. a ∈ R. + a1 x + a0 . . D = R+ ∪ {0}. n. bn x n + bn−1 x n−1 + . . . ∀i: ai .1. ∀i: ai . . . bi ∈ R. xn 1 y = x −n = n ∈ N + .5. 5. (A nevező gyökei kizárva!) Lineáris törtfüggvény: y =   a1 x + a0 −b0 .1. 5. . D = R \ . + b1 x + b0 D = R \ {x1 ..

2 x 2π 3π 2 Kotangensfüggvény: y = ctg(x).     1 D=R\ x|x = k+ π. –18:37 .Logaritmusfüggvény: y = loga x. a ∈ R+ \{1}. ∀k ∈ Z}. Koszinuszfüggvény: y = cos(x). D = R . 2 y x → e−x = exp(−x 2 ) 2 1 x 5.1. y y = ln x = loge x. ∀k ∈ Z . D = R+ . x → tgx y π π 2 y x → ctgx 1 π 2 π 3π 2 x −π− π 2 π 2 π x 28 Matematika 16129 Matematika FVTABM / 28 C M Y K 2011.5. x → sin x y 1 π π 2 3π 2 x → cos x y 1 x 2π Tangensfüggvény: y = tg(x). D = R \ {x | x = kπ. + a>1 x → loga x x 1 a<1 „Haranggörbe”: y = e−x = exp(−x 2 ). május 6. Trigonometrikus függvények Szinuszfüggvény: y = sin(x).

ha x = 0 1. n ∈ Z. Néhány nevezetes függvény Abszolútértékfüggvény:  x.6. ha n ≤ x < n + 1. május 6. –18:37 .5. ha x < 0 y x → |x| 1 x 1 Előjelfüggvény:  y = sgn(x) = y −1. ha x > 0 x → sgn(x) 1 1 x −1 Egészrészfüggvény: y = [x] = n. x x → {x} 1 1 x Matematika 29 16129 Matematika FVTABM / 29 C M Y K 2011. ha x < 0 0.1. ha x ≥ 0 y = |x| = −x. y x → [x] 1 1 y Törtrészfüggvény: y = {x} = x − [x].

ha |a1 | > 1.7. nyújtás ha |a1 | < 1. b1 arányú affinitás. b0 ) vektorral. a függvény képe az y tengelyre tükröződik. y = f (x) + b0 Eltolás az y tengely mentén (0. 1 arányú affinitás. Függvénytranszformációk Az y = f (x) függvény lineáris transzformáltjai: y = b1 · f (a1 x + a0 ) + b0 . a függvény képe az x tengelyre tükröződik. (Összenyomás. –18:37 . Ezeket a következő négy elemi transzformáció kombinálásával kapjuk: A változó transzformációja A függvényérték transzformációja Hozzárendelés A grafikon geometriai transzformációja y = f (x + a0 ) Eltolás az x tengely mentén (−a0 . tehát a1      a0 a0 f (x) → f x + → f a1 x+ =f (a1 x + a0 ) → b1 ·f (a1 x + a0 ) → b1 ·f (a1 x + a0 ) + b0 . május 6.5. 30 Matematika 16129 Matematika FVTABM / 30 C M Y K 2011.1. y = f (a1 · x) Az y tengelyre merőleges.) Ha a1 = − 1. ha |b1 | < 1. a1 a1 Ettől eltérő sorrendben más meggondolásokat kell alkalmazni. a1 (Összenyomás.) Ha b1 = − 1. nyújtás ha |b1 | > 1. y = b1 · f (x) Az x tengelyre merőleges. A b1 · f (a1 x + a0 ) + b0 függvény egy lehetséges ábrázolása az f (x) függvény segítségével    a0 lépésről lépésre: b1 f (a1 x + a0 ) + b0 = b1 f a1 x + + b0 . 0) vektorral.

lim 1 + x→∞ x sin x lim =1 x→0 x 5.5. ha lim g g lim g lim(f · g) = lim f · lim g 0 5.2.3.1. Hatrrtk 5.2. Határérték-számítási szabályok (A határérték helye a vagy ±∞ lehet. . Néhány nevezetes határérték   1 x = e ≈ 2. Dierencilszm.712 818 28.) (c ∈ R tetszőleges konstans) lim c = c lim(c · f ) = c · lim f lim(f ± g) = lim f ± lim g   f lim f lim = . .2.2.

ts 5.3.4343 .3026 · 10x .2. (loga x)# = 1 . x · ln a (sin x)# = cos x (ex )# = ex 0. (Inverz függvény) f 5. (Összetett függvény) −1 # 1 f = # . –18:37 .1. Deriválási szabályok (c ∈ R tetszőleges konstans) (c · f )# = c · f # (f ± g) = f # ± g #  # 1 g# =− 2 g g (f · g)# = f # · g + f · g #  # f f # g − fg # = g g2 (f ◦ g)# = (f # ◦ g) · g # . (10x )# ≈ 2.3. május 6. Elemi függvények deriváltja c# = 0 (x n )# = n · x n−1 (a x )# = a x ln a. x (ln x)# = 1 x (cos x)# = − sin x (tg x)# = 1 cos2 x (lg x)# ≈ Matematika 31 16129 Matematika FVTABM / 31 C M Y K 2011.

4. Integrlszm.5. A függvény menetének vizsgálata f # (x) f f ”(x) Növekszik Csökken Helyi minimum >0 <0 =0 ∧ (−) → (+) Helyi maximum =0 ∧ (+) → (−) >0 <0 Konvex Konkáv Inflexiós pont >0 <0 =0 ∧ (±) → (∓) 5.3.3.

Fontosabb integrálok   c dx = c · x + C  x n dx =  x x ax a dx = +C ln a  ln xdx = x · ln x − x + C  10x dx = lg e · 10x + C   1 dx = − ctg x + C sin2 x loga xdx =  cos x dx = sin x + C  1 dx = ln |x| + C x  lg xdx = x · (lg x − lg e) + C sin x dx = − cos x + C   −1 x e dx = e + C  x n+1 + C.1.4. –18:37 .ts (c ∈ R tetszőleges konstans) 5.2. n n+1 1 dx = tg x + C cos2 x  x · ln x − x +C ln a 1 √ dx = arc sin x + C 1 − x2 1 dx = arc tg x + C 1 + x2 32 Matematika 16129 Matematika FVTABM / 32 C M Y K 2011.4. Integrálási szabályok   c·f =c·   (f ± g) = f  f±   # (f · g ) = f · g − g f #g 5. május 6.

4. .4. .5. . A határozott integrál kiszámítása Becslés: b (b − a) · min f (x) ≤ f (x)dx ≤ (b − a) · max f (x).+yn−1 ) ≈ h·(y1 +y2 +y3 +.3.+yn ). A határozott integrálás szabályai b b (c · f ) = c · a b f =− f a b a b b (f ± g) = f± a a a b b g c f = a f a b f+ a f c 5.4. . a Trapézformula (egyenletes felosztás melletti közelítés): b f ≈ h· y 0 2 yn . a Téglalapformula (egyenletes felosztás melletti közelítés): b f ≈ h·(y0 +y1 +y2 +.

–18:37 . 3 a Newton–Leibniz-formula. . . Ha [a. + yn−1 + a Simpson-formula (n = 2k egyenlő részintervallum melletti parabolikus közelítés): b f ≈ h · (y0 + 4y1 + 2y2 + 4y3 . akkor a Matematika 33 16129 Matematika FVTABM / 33 C M Y K 2011. + 2yn−2 + 4yn−1 + yn ). b]-ban f integrálható és F = f . május 6. . 2 + y1 + . az integrálszámítás alaptétele: # b f = F (b) − F (a). . .

Lehetetlen esemény: O = Ω = { }. gF 34 Matematika 16129 Matematika FVTABM / 34 C M Y K 2011. Feltételes relatív gyakoriság: az E ∩ F esemény és az F feltétel gyakoriságának hányadosa: gE∩F fE|F = . május 6. ha P (A ∩ B) = P (A) · P (B). Esemnyek Elemi esemény: egy kimenetelű.6. A ∪ B := a két eseményből legalább az egyik bekövetkezik. Gyakorisg Az E esemény gE gyakorisága az esemény bekövetkezéseinek száma a kísérlet során. Biztos esemény: Ω. 6. fE = n Feltételes gyakoriság: egy E esemény kísérleti bekövetkezéseiből azoknak a kE|F száma. Komplementer esemény: E. –18:37 . ∪ Em =Ω ∧ ∀i k: Ei ∩ Ek = O.2. ha az E esemény nem. . akkor következik be. illetve együttes bekövetkezése. Összetett esemény: két vagy több esemény vagylagos. Teljes eseményrendszer: E1 ∪ E2 ∪ . ha E maga után vonja K-t: E ⊂ K. VALSZNSG-SZMTS 6. Az E esemény fE relatív gyakorisága a gyakoriság és a kísérletek számának hányadosa: gE . A ∩ B := mindkét esemény bekövetkezik. egyféleképpen bekövetkező esemény – εk = {ωk }. Egymást kizáró események: A ∩ B = O. amelyek egy másik F O esemény (a feltétel) bekövetkezéseivel együtt fordultak elő. Következménye a K esemény az E eseménynek. Ha egyikük és csak egyikük következik be.1. Független események A és B. amely nem következhet be. . amely az összes lehetséges kimenetelt tartalmazza.

Valsz.6.3.

. amelyet a nagyszámú kísérletben az esemény fE relatív gyakorisága megközelít. . εn elemi eseményre: n  P (εk ) = 1. . akkor m  P (Ek ) = 1. . . . Em teljes eseményrendszer.nsg 6. . május 6. A komplementer események valószínűségének összege. k=1 Matematika 35 16129 Matematika FVTABM / 35 C M Y K 2011. . Kolmogorov-axiómák: (I. (II. ∪ Em ) = m  P (Ek ). . Ha E1 . k=1 Klasszikus valószínűségi mező: – ha az Ω eseménytér véges – és az elemi események valószínűsége egyenlő: P (ε1 ) = . ∀i j : Ei ∩ Ej = O ⇒ P (E1 ∪ E2 ∪ . n(E) P (E) = .) – az egymást páronként kizáró események valószínűsége összeadódik. k=1 Az összes ε1 . ∪ Em ) ≤ m  P (Ek ). . ∀k: P (εk ) = . Feltételes valószínűség: az E eseménynek az F valószínűsége P (E | F ) = O eseményre vonatkoztatott feltételes P (E ∩ F ) . = P (εn ).3. P (O) = 0. Alapvető összefüggések A lehetetlen esemény valószínűsége zérus. E2 . n b) az E esemény valószínűsége a kedvező és a lehetséges kimenetelek számának hányadosa. Definíciók Az E ⊆ ℘(Ω) esemény valószínűsége egy olyan P (E) = pE ∈ [0. ha P (A ∩ B) = P (A) · P (B). 1] ⊆ R szám.2. P (Ω) = 1. –18:37 . P (F ) 6. n(Ω) Függetlenek az A és B események.1. . ∀E ∈ ℘(Ω): P (E) + P (E) = 1. k=1 Tetszőleges eseményekre: P (E1 ∪ E2 ∪ . . . . ε2 . akkor 1 a) az elemi események valószínűsége a számuk reciproka.3.) – a biztos esemény valószínűsége 1.

ha egymást páronként kizáró események. E2 .Két tetszőleges A. E2 . P (E | F ) = P (E). P (A ∩ B) = P (A | B) · P (B).4. Valsz. . . . A feltételes valószínűség összefüggései (F O): 0 ≤ P (E | F ) ≤ 1. . Em teljes eseményrendszer és ∀k: Ek P (Ek | A) = O. akkor tetszőleges A-ra P (A | Ek ) · P (Ek ). . ∪ Em | F ) =  P (Ek | F ). B eseményre: P (A ∪ B) = P (A) + P (B) − P (A ∩ B). . m  P (A | Ej ) · P (Ej ) j =1 6. Em teljes eseményrendszer és ∀k: Ek P (A) = m  O. k=1 Bayes tétele: Ha E1 . . ha E és F események függetlenek: P (E1 | F ∪ E2 | F ∪ . A teljes valószínűség tétele: Ha E1 . akkor tetszőleges A O-ra P (A | Ek ) · P (Ek ) . . . .

} ⎧  pk ⎪ ⎪ ⎪ ⎪ a≤xk <b ⎪ ⎨ F (b) − F (a) = P (a ≤ ξ < b) = b ⎪ ⎪ ⎪ ⎪ f (x)dx ⎪ ⎩ a x F (x) = +∞ f (t)dt. f (x) a sűrűségfüggvényt.nsg-eloszlsok 6. −∞ lim F (x) = 0. –18:37 . x→−∞ x→+∞ 36 Matematika 16129 Matematika FVTABM / 36 C M Y K 2011. Alapvető összefüggések {Az F (x) jelöli az eloszlásfüggvényt. lim F (x) = 1.1. −∞ f (x)dx = 1. május 6.4.

amelyre P (A ≤ ξ ≤ F ) = 1. A medián két egyenlő részre osztja az f (x) függvény görbéje alatti területet. Matematika 37 16129 Matematika FVTABM / 37 C M Y K 2011. k=1 x 2 · f (x)dx − μ2 . Diszkrét σ 2 = M[(ξ − μ)2 ] = M(ξ 2 ) − μ2 = ∞ ∞ (x − μ)2 · f (x)dx = Folytonos σ 2 = −∞ n  xk2 · pk − μ2 . n  Diszkrét: μ = xk · pk . 2 −∞ μe Variációs köz: az a legszűkebb [A. május 6. Medián – μe : az F (x) = 0. A = alsó határ. Eloszlások jellemzői Várható érték: M(ξ ) = μ. Variancia (szórásnégyzet): D2 (ξ ) = σ 2 . k=1 ∞ x · f (x)dx. μe ∞ 1 f (x)dx = f (x)dx = . Folytonos: μ = −∞ Szórás: D(ξ ) = σ .6.5 egyenlet gyöke (ha pontosan egy van).2. −∞ Módus – μ0 : a folytonos sűrűségfüggvény/a diszkrét valószínűségek maximumhelye. ha az integrál létezik. –18:37 . F = felső határ. Terjedelem: a variációs köz hossza – dR = F − A. F ] intervallum.4.

–18:37 . két-. két.6.3. akkor μ = μe = μ0 = Q A szimmetrikus eloszlásoknál a közepek tipikus elhelyezkedése [kivétel lehet!]: μ < μe < μ0 – bal oldali aszimmetria. ha A szimmetrikus eloszlásoknál a közepek tipikus Egy-. május 6. multimodális eloszlások.] Excentrikus eloszlások: sűrűségfüggvényük/valószínűségeik maximuma a variációs köz szélére esik. . bimodális. [Fordítva nem igaz!] Ha szimmetrikus. több lokális maximuma van. . Eloszlástípusok Szimmetrikus az eloszlás az x0 középpontra. 38 Matematika 16129 Matematika FVTABM / 38 C M Y K 2011. . ¯ = x0 . ha a sűrűségfüggvénynek/valószínűségeknek egy. . [Unimodális. többmódusú az eloszlás. Szimmetrikus az eloszlás az x0 középpontra. μ0 < μe < μ – jobb oldali aszimmetria.4. ha ∀x: f (x0 − x) = f (x + x0 ).

. . σ 2 = x2 − ξ ∈ {x1 . n. n.. . 2. 2.. k! σ 2 = λ2 . .}. Geometriai eloszlás: Paraméterek: p. x2 . μ = n n k=1 n k=1 k n2 " n  #2 xk . ∀k: P (ξ = k) = λk −λ e . . ξ ∈ {0. ∀k: P (ξ = k) = p · q k−1 . . μ = np. .4. p σ2 = 1−p . 3. Matematika 39 16129 Matematika FVTABM / 39 C M Y K 2011.4.}.6. –18:37 . . . 1. . ∀k: P (ξ = k) = p ·q . n}. k=1 Binomiális eloszlás: Paraméterek: n ∈ N + . q ∈ ]0. . május 6. xn }. . 2. . 1[ ∧ (p + q = 1). p2 Poisson-eloszlás: Paraméter: 0 < λ ∈ R. ξ ∈ {1. .   n k n−k ξ ∈ {0. k σ 2 = npq. . . μ= 1 . ∀k: P (ξ = xk ) = . 1[ ∧ (p + q = 1). . . μ = λ. 1. . q ∈ ]0. Nevezetes diszkrét eloszlások Egyenletes eloszlás: n n 1 1 1 1 xk . x3 . p. .

különben ξ ∈ [a. . f (x) = b − a ⎩ 0. ha 0 ≤ x ξ ∈ [0.4. 12 Exponenciális eloszlás: Paramétere: 0 < λ ∈ R. b]. ⎪ ⎨x−a  F (x) = 1 − e−λx . −∞ σ 2 = 1. 1). +∞]. ϕ(x) = x2 1 · e− 2 . μ= a+b .  λ · e−λx . λ2 Standard normális eloszlás: Jelölése: N(0.14. ha a < x < b. ha b ≤ x. –18:37 . ha a < x < b. oldal) ξ ∈ [−∞. ha 0 ≤ x 0. λ σ2 = ⎪ ⎩ b−a 1. 2 σ2 = 1 .6. 98. ha x ≤ a. 40 Matematika 16129 Matematika FVTABM / 40 C M Y K 2011. +∞]. f (x) = 0. Nevezetes folytonos eloszlások Egyenletes eloszlás: ⎧ ⎨ 1 . május 6. különben 1 . különben μ= F (x) = ⎧ 0. (lásd 10. táblázat.5. (b − a)2 . μ = 0. √ σ 2π x Φ (x) = ϕ(t)dt – zárt alakban nem írható fel.

akkor az eloszlásnak az a része.   2 y2 1 x f (x. σ ∈ R.   x−μ . május 6. k Csebisev-féle egyenlőtlenség: Ha a ξ valószínűségi változónak van várható értéke és szórása (μ. +∞]. 2 2 2π 6. σ Kétdimenziós standard normális eloszlás: ξ. összefüggések Markov-féle egyenlőtlenség: Ha a 0 ≤ ξ valószínűségi változónak véges a várható értéke (μ ∈ R). +∞]. amely a várható érték k · σ sugarú környezetén kívül esik. f (x) = ϕ σ x−μ Standardizálás: z = helyettesítéssel. η ∈ [−∞. legfeljebb 1 1 . σ ).4. akkor a változó tetszőleges 0 < kμ számot meghaladó értékeinek valószínűsége k reciprokával arányos: 1 P (kμ ≤ ξ ) ≤ . Nevezetes tételek. y) = √ exp − − . –18:37 . 2 k k azaz a várható érték k · σ sugarú környezetébe 1 legalább az eloszlás 1 − 2 része esik: k μ+kσ  1 P (|ξ − μ| ≤ k · σ ) = f (x)dx ≥ 1 − 2 . k μ−kσ Matematika 41 16129 Matematika FVTABM / 41 C M Y K 2011. ahol k > 1: P (|ξ − μ| ≥ k · σ ) ≤ 2 .Normális eloszlás: Paraméterei: μ. Jelölése: N(μ. σ ∈ R).6. ξ ∈ [−∞. F (x) zárt alakban nem írható fel.

. akkor   f1 + f2 + .7%-a. május 6. akkor a ξ = ξ1 + ξ2 + . akkor a relatív gyakoriságnak a valószínűségtől való eltérése n növekedésével egyre valószínűtlenebb: lim P (|fn − p| > ε) = 0.. n. . f2 . fn . .A „3-szigma” szabály: ha ξ normális eloszlású valószínűségi változó. . azonos eloszlású – ∀i: (μ = μi ) ∧ (σ = σi ) –. . . n→∞ n A központi határeloszlás-tétel: Ha a ξ1 . . . + ξn valószínűségi változó az n növekedésével közelít az N[μ. akkor a várható érték 1σ . . . . Borel tétele: A nagy számok erős törvénye Ha egy kettős kimenetelű kísérletben az egyik kimenetel valószínűsége p és a kísérlet 1.≈ része. + fn P lim = p = 1. 2 Az átlag megoszlása n = 2 mintából Az átlag megoszlása n = 5 mintából 42 Matematika 16129 Matematika FVTABM / 42 C M Y K 2011. .  lim P n→∞ ξ1 + ξ2 + . . . 3σ sugarú környezetébe esik az eloszlás ≈ 68%. . . + ξn − nμ √ <x σ n A populáció sűrűségfüggvénye  1 =√ 2π x −∞  2 t exp − dt. 3 20 333 Bernoulli tétele: A nagy számok gyenge törvénye Ha egy kettős kimenetelű kísérletben az egyik kimenetel valószínűsége p és a kísérlet n-szeri elvégzésekor a kimenetel relatív gyakorisága fn . ≈ . független és véges szórású változók. n→∞ ∀ε > 0. . . ξ2 . .. illetve e 1 1 1 környezeteken kívül az ≈ . σ ] normális eloszláshoz. ≈ 99.. . –18:37 . . ≈ 95%. 2.-szeri elvégzésekor a kimenetel relatív gyakorisága f1 . 2σ .

g1 . – a populáció paraméterei: átlag.1. . . Fm = 1 k=1 7. . kategóriák. (görög betűk). Általános jelölések n – mintanagyság. m – osztályközök. Adatok feldolgozsa. Gm = n gi gi  fi =  = . 7. . . fi = 1 gi n Fi = i  fk . . x3 . F3 . .1. – a mintastatisztikák: átlag. G2 . F1 . szórás stb. f2 . Fm – a kumulált relatív gyakoriságok sora. . m0 . F2 . x¯ 1 . . f1 . Diagramok Oszlopdiagram: az abszcisszatengely tetszőleges pontjaiban azonos alapú és a gi vagy az fi gyakoriságokkal arányos magasságú téglalapok. . Gm – a kumulált gyakoriságok sora. . . x1 . G1 . alakok alkotják. .3. . (latin betűk). . . f3 .7. Gyakorisági sorok  gi = n Gi = i  k=1 gk . . a minta elemeinek száma. fm – a relatív gyakoriságok sora. gm – a gyakoriságok sora. .1. . x2 . . szórás stb. .1. g2 . .  – összegezés jelzése. g3 . május 6. . . lehetséges értékek száma. σ . x¯ 3 . . .1. μ0 . me .2. . . –18:37 . . μe . brzolsa 7. Matematika 43 16129 Matematika FVTABM / 43 C M Y K 2011. STATISZTIKA 7. x¯ 2 . x¯ m – osztályközepek. ha minden elemre vonatkozik. G3 . x. xn – az adatsor elemei. μ. ¯ s. 3 dimenziós oszlopok. .

május 6.Hisztogram: az osztályközök fölé emelt gi vagy fi magasságú téglalapok. –18:37 . Kördiagram: a gi vagy az fi gyakoriságokat ci szögű körcikkek ábrázolják. n Gyakorisági grafikonok: poligon görbe ogiva 44 Matematika 16129 Matematika FVTABM / 44 C M Y K 2011. ∀i: ci = 360◦ · gi = 360◦ · fi . Szalagdiagram – sávdiagram: az oszlopdiagram 90 fokkal elforgatva.

– a két középső elem átlaga. =  1 H x1 x2 x3 xn i=1 xi xi    n 2   x x12 + x22 + x32 + . –18:37 . gi Medián – me : a nagyság szerint rendezett adatsor – középső eleme. ha n páratlan. Mintafggvnyek.+ = .7. Közepek. + xn2  i=1 i Q= = ..2. n n H= Mintaközép. .. + xn = x¯ = n Aritmetikai közép xi i=1 n . . n  si xi s1 x1 + s2 x2 + s3 x3 + . . statisztikk 7. . . + sn si Súlyozott aritmetikai közép x# = Geometriai közép   n  √ n G = n x1 · x2 · x3 · . Matematika 45 16129 Matematika FVTABM / 45 C M Y K 2011. .  s1 + s2 + s3 + . + + + . . standard középérték:  xi az adatsorból számolva: x¯ = . + sn xn i=1 = n . ha n páros. . . átlagok n  x1 + x2 + x3 + . · xn =  xi . i=1 i=1 Harmonikus közép Négyzetes közép n n 1 1 1 1  1 n .2. . május 6.1. n  gi x¯ i  a gyakorisági sorokból: x¯ =  = fi x¯ i .

f−1 és f+1 a két szomszédos köz gyakorisága. gyakoriság esik. Q3 = q + dQ. dQ = Középeltérés: a mediántól való abszolút eltérések számtani közepe. A módus helyesbítése parabolikus interpolációval: m0 = x0 − f+1 − f−1 · h.Percentilisek – P1 . .3. Q4 = F = max(xi ) és me = Q2 ] Kvartilisközép: q = Q1 + Q3 . Q3 − Q1 . Kvartilisek– Q0 . Q4 : a rendezett adatsort 4 egyenlő részre tagolják. n gi Relatív középeltérés: d # = d . Q1 . A szrds jellemzi Terjedelem: a legnagyobb és a legkisebb adat különbsége. május 6. Q2 .   |xi − me | gi · |x¯ i − me |   d = |xi − me | = = = fi · |x¯ i − me |. Kvartiliseltérés: a felső és az alsó kvartilis különbségének fele. 2 Szimmetria esetén: Q1 = q − dQ. . Q3 . 2(f−1 − 2f0 + f+1 ) h az osztályközök szélessége. . Modális köz: osztályköz/intervallum. P2 . 2 Módus – m0 : a rendezett gyakorisági sor maximumhelye. Nyersmódus – x0 : a modális köz közepe. amelybe a legnagyobb adat. f0 a modális köz relatív gyakorisága. 7. me 46 Matematika 16129 Matematika FVTABM / 46 C M Y K 2011. –18:37 . P99 : a rendezett adatsort 100 egyenlő részre tagolják. [min(xi ) = A = Q0 . F − A = max(xi ) − min(xi ). .

pozitív értékek bal oldali aszimmetriát jeleznek. x3 . május 6.Variancia (szórásnégyzet). A lapultság gyakorlatban használt mérőszáma: (xi − x) ¯ 4 . . . . az l > 3 ennél csúcsosabb. az l < 3 pedig laposabb eloszlást jelez. y3 . Általános jelölések 1. . s dQ Negatív értékek jobb oldali. Matematikai modell: a mérés a minta i-edik eleméhez hozzárendeli a sík egy pontját – {1. 2. s Relatív szórás: s # = . Szimmetria s lapultsg A ferdeség (aszimmetria) gyakorlatban használt mérőszámai: g= x¯ − m0 q − me és g # = . Matematika 47 16129 Matematika FVTABM / 47 C M Y K 2011. 3. i → (xi . 2. . n} → R × R. xn – az egyik adatsor elemei. yn – a másik adatsor elemei. s = (xi − x) = n gi  2   xi gi · x¯ 2 s2 = ¯ 2= fi · x¯ i2 − (x) ¯ 2. . . . y1 . a mintaközéptől való eltérések négyzetes közepe   (xi − x) ¯ 2 ¯ 2  gi · (x¯ i − x) 2 2  ¯ = = fi · (x¯ i − x) ¯ 2. . . . Korrelci. regresszi A statisztikai modell: az adatsor a minta elemeinek két ismérvét tartalmazza. . . − (x) ¯ 2 =  i − (x) n gi Szórás: a variancia négyzetgyöke √ s = s 2 = (x 2 ) − (x) ¯ 2. . i.5.5. x2 . yi ). n – az elemek indexe. x1 . . .. 4 s A normális eloszlásnál l = 3. . x¯ 7.4. y2 . . .1. –18:37 . l= 7. 7.

amitől a minta ponthalmazának ordinátairányú eltérései nek négyzetösszege (a · xi + b − yi )2 minimális.2. –18:37 . n [A regressziós egyenes átmegy az M(x. Lineáris regreszió Regressziós egyenes: (az y változónak az x-re vonatkozó regressziós egyenese) az y = a · x + b egyenletű egyenes. ¯ y) ¯ ponton. május 6. y) = Cov(x.  2  2 n · xi − xi   yi − a · xi Tengelymetszet: b = y¯ − a · x¯ = . y) = (x · y) − x¯ · y¯ = n n n Kovariancia: Cov(x.7. sx · sy Ha |r| = 1 – a két ismérv szoros (lineáris) korrelációs kapcsolatban van. Korrelációs együttható: rxy = 7. Ha r = 0 – x és y korrelálatlanok (nem feltétlenül függetlenek!). Cov(x. n    (xi · yi ) xi yi − · .3.5. y) .] 48 Matematika 16129 Matematika FVTABM / 48 C M Y K 2011. ahol sx és sy a két adatsor szórása. Korreláció  [(xi − x) ¯ · (yi − y)] ¯ . Regressziós együttható: a= (x · y) − x¯ · y¯ (x 2 ) − (x)2 = n·    (xi · yi ) − xi · yi .5.

. .6. yi(3) = (5) 5 tagú mozgó átlagok sora: y3(5) . . . . 3 yi−2 + yi−1 + yi + yi+1 + yi+2 = . y2 . . . . Matematika 49 16129 Matematika FVTABM / 49 C M Y K 2011.7. . Idsorok Egyenlő időközökben – t1 . . –18:37 . . y4(5) . . yn−1 . . yi(5) Lineáris trend = a regressziós egyenes: y = a · t + b. t2 . yn adatsor. + yn−1 + yn 2 2 i=2 2 = Kronologikus átlag: y¯ = 2 . yn−2 . . y3(3) . . n−1 n−1 Mozgó átlagok sora: yi−1 + yi + yi+1 . . 5 (3) 3 tagú mozgó átlagok sora: y2(3) . . május 6. tn – mért y1 . " # n−1  yn y1 1 1 + yi + y1 + y2 + . .

Döféspont: egyenes és sík közös pontja. Metszésvonal: két sík közös egyenese. amelyek ugyanarra a síkra illeszkednek. 50 Matematika 16129 Matematika FVTABM / 50 C M Y K 2011. Összekötője – közös tartója – több térelemnek az.2. A szögvonalat a szögtartományt kijelölő félegyenesek alkotják. A szög csúcsa a szárak közös kezdőpontja.8. Metszéspont: két egyenes közös pontja. A térelemek kapcsolata Illeszkedő két térelem. Komplanárisak azok a pontok/egyenesek. ha egyik tartalmazza a másiknak minden pontját. ELEMI GEOMETRIA 8. 8.1.2. Kollineárisak azok a pontok. Szög – szögtartomány Egy pontból induló két félegyenes a síkot két szögtartományra bontja.1. az egyenes. A szög szárai a szögtartományokat határoló félegyenesek. –18:37 . amelyek ugyarra az egyenesre illeszkednek. Konkurensek azok az egyenesek. Szgek 8. amelyek ugyanarra a pontra illeszkednek. Trelemek a pont. Közös része – metszete – két alakzatnak a közös pontjaik halmaza. amelyre mind illeszkedik. május 6. a sík.

Teljesszög szárai egybeesnek. Váltószögek szárai ellentétes irányú párhuzamos félegyenesek. Derékszög – rectus – az egyenesszög fele. Tompaszög [tartománya] nagyobb a derékszögnél. de kisebb az egyenesszögnél. Nullszög szárai egybeesnek. szögtartománya a „negyedsík”. a szögtartományt ezeknek a pontjai alkotják. Forgásszöghöz jutunk. a szögtartomány a teljes sík.Irányított szöget – szögtartományt kapunk. Csúcsszögek szárai páronként egymás meghosszabbításai. Szögek Az egyenesszög két szára egy egyenest alkot. –18:37 . Kiegészítő szögek összege egy egyenesszög = két derékszög. a szögtartományok félsíkok. ha egy félegyenest a kezdőpontja körül forgatunk. a tompa. Mellékszögek Csúcsszögek Egyállású szögek Váltószögek Pótszögek összege egy derékszöggel egyenlő. Konvex szög a null-. Szögpárok Mellékszögek szögtartományai együtt egy félsíkot alkotnak. Konkáv szög [tartománya] nagyobb az egyenesszögnél. a derék-. ha a szárak sorrendjét is előírjuk.és az egyenesszög. a hegyes-. Hegyesszög [tartománya] kisebb a derékszögnél. Matematika 51 16129 Matematika FVTABM / 51 C M Y K 2011. május 6. Egyállású szögek szárai azonos irányú párhuzamos félegyenesek.

A körben egy szög radiánban vett mértéke a hozzá tartozó ív hossza és a sugár aránya. Az 1 radiánhoz tartozó ív hossza a sugárral egyenlő: 1 rad ≈ 57. Elemi síktranszformációk Identitás: bármely pontnak önmaga a képe. P P # ⊥ t. 1c = 100cc . Az eltolást az irányával és a nagyságával. Elforgatás (pont körüli forgatás): P OP # ^ = QOQ# ^ = α. az elforgatás irányával és szögével adjuk meg. leképezés: P → P # .3. –18:37 . május 6. Fixelemek: az eltolás irányával párhuzamos egyenesek. Geometriai transzformcik Transzformáció: egyértelmű pont-pont megfeleltetés.Hajlásszög a két metsző egyenes által alkotott szögek közül az. az eltolásvektorral adjuk meg. 1# = 60## . 8. ha négy derékszögre [szögtartományra] osztják a síkot. a tengelyre merőleges egyenesek. Az elforgatást a középponttal. Fixelem: csak a középpont. amelyik a másiknál kisebb vagy egyenlő (egyenesszögnél).3. Szögmértékek: A teljesszög mértéke 360◦ (fok) = 400g (gon. Merőleges két egyenes. −−→ −−→ Eltolás (párhuzamos eltolás): P P # = QQ# = t.1. 8. 52 Matematika 16129 Matematika FVTABM / 52 C M Y K 2011. A tükrözést a tengelyével adjuk meg. A kisebb egységek: 1◦ = 60# . Tükrözés egyenesre (tengelyes tükrözés): −−→ −−→# P P0 = P0 P . illetve 1g = 100c . Fixelemek: a tengely pontonként.3◦ . újfok) = 2π (radián) = 6000v (vonás).

–18:37 . a centrum sugaranként. ha |k| < 1: kicsinyítés. nyírások egymásutánja. A középpontos hasonlóságot a centrumával és a hasonlóság arányával adjuk meg. Ha |k| > 1: nyújtás. 8. A merőleges affinitást a tengelyével és az affinitás arányával adjuk meg. (P P # egyenes O-ra. A tükrözést a centrumával adjuk meg. P P # t. Fixelemek: a tengely pontonként és a tengellyel párhuzamos egyenesek. eltolások. ha k = 1: identitás. Hasonlóság: egybevágóságok és középpontos hasonlóságok egymásutánja. forgatások.) Fixelemek: a tengely pontonként. Fixelemek: a centrum és a centrumra illeszkedő egyenesek. Projektivitás: affinitások és centrális-axiális kollineációk egymásutánjai. Centrális-axiális kollineáció: P P # ' O. Középpontos hasonlóság (homotécia): −−→# −→ OP : OP = k. ee# metszéspont t-re illeszkedik. Összetett transzformációk: Véges sok elemi transzformáció egymás után végrehajtva. Fixelemek: a centrum és a centrumra illeszkedő egyenesek. ee# ∈ t.2. Affinitás: hasonlóságok és tengelyes affinitások. ha k = 1: identitás. Matematika 53 16129 Matematika FVTABM / 53 C M Y K 2011.Tükrözés pontra (középpontos tükrözés): −−→ −→ −→ −−→# P O = OP ⇔ OP # : OP = −1. Nyírás: −−→# P P : |P0 P | = k. Ha k < 0: tengelyes tükrözés és egy nyújtás/összenyomás/identitás egymásutánja. Merőleges affinitás: −−→# −−→ P0 P : P0 P = k. tükrözések egymásutánja. Fixelemek: a tengely pontonként és a tengelyre merőleges egyenesek. (Az összetevők sorrendje általában nem cserélhető fel!) Egybevágóság: identitás. Ha |k| > 1: nagyítás. P P # ⊥ t.3. Ha k < 0: középpontos tükrözés és egy nagyítás/kicsinyítés/identitás egymásutánja. május 6. ha |k| < 1: összenyomás.

8.4. S.

1. Magasságtétel (Eukleidész tétele) A derékszögű háromszögben az átfogóhoz tartozó magasság a befogók átfogóra eső merőleges vetületeinek mértani közepe: m2 = p · q. május 6. táblázat. oldal) Befogótétel (Eukleidész tétele) A derékszögű háromszögben a befogó az átfogóra eső merőleges vetületének és az átfogónak a mértani közepe: a 2 = p · c. OA OB – a párhuzamosokból a szögszárak által kimetszett szakaszok aránya megegyezik végpontjuk szögcsúcstól mért távolságának arányával: A# B # OA# OB # = = . b2 = q · c. Elemi geometriai tételek Párhuzamos szelők tételei: Ha egy szög szárait párhuzamosokkal metsszük.4. (lásd 10. 96. A kör érintője és szelője közötti kapcsolat Egy külső pontból a körhöz húzott érintő hossza mértani közepe az e pontból húzott szelő két szeletének: e2 = p · (p + h). 54 Matematika 16129 Matematika FVTABM / 54 C M Y K 2011.kgeometria 8. –18:37 .12. akkor – az egyik száron keletkező metszetek aránya megegyezik a másik száron levő megfelelő metszetek arányával: OA# OB # = . AB OA OB Pitagorasz tétele A derékszögű háromszög befogóinak négyzetösszege az átfogó négyzetével egyenlő: c2 = a 2 + b2 .

Súlyvonal. A nagyobb oldallal szembeni szög nagyobb és a nagyobb szöggel szembeni oldal nagyobb: a < b ⇔ α < β.4. AA2 ⊥ BC. B1 O. A középvonalak az oldalfelezőpontokat összekötő szakaszok: 2 · B1 C1 = BC. C1 O. AB1 = B1 C. körülírt kör: Az oldalfelező merőleges a háromszög oldalának felezőpontjában emelt merőleges egyenes: A1 O. BA1 = A1 C. B2 B. C2 C. Magasságvonal. b + c > a. OB1 ⊥ AC. A háromszög nevezetes tulajdonságai Az oldalak és szögek viszonyai: Bármelyik két oldal összege nagyobb a harmadiknál: a + b > c. AS : SA1 = 2 : 1.8. a + c > b. magasságpont: A magasságvonal a háromszög csúcsából a szemköztes oldalegyenesére bocsátott merőleges szakasz: A2 A.2. középvonal. γ # = α + β. A súlypont mindegyik súlyvonalat 2 : 1 arányban osztja [a csúcshoz közelebbi szakasz a nagyobb]. BB2 ⊥ AC. május 6. Matematika 55 16129 Matematika FVTABM / 55 C M Y K 2011. A külső szög a másik két belső szög összegével egyenlő: α# = β + γ . BB1 . Az M magasságpont a három magasságvonal egyetlen közös pontja. –18:37 . CC1 . AB1 = B1 C. Oldalfelező merőleges. súlypont: A háromszög súlyvonala a csúcsot a szemközti oldal felezőpontjával összekötő egyenes szakasz: AA1 . β# = α + γ . A belső szögek összege az egyenesszöggel egyenlő: α + β + γ = π = 180◦ . Az S súlypont a három súlyvonal egyetlen közös pontja. A háromszög körülírt köre a három csúcsponton megy keresztül. OA1 ⊥ BC. O középpontja az oldalfelező merőlegesek egyetlen közös pontja: BA1 = A1 C. A külső szögek összege a teljesszöggel egyenlő: α# + β # + γ # = 2π = 360◦ .

CK : KA = CB : AB. –18:37 . 56 Matematika 16129 Matematika FVTABM / 56 C M Y K 2011. ABK ^ = KBC ^. Különleges négyszögek: Konvex: minden szöge konvex (< 180◦ ). Téglalap: derékszögű paralelogramma. a magasságainak talppontjai és a magasságpontot a csúcsokkal összekötő szakaszok felezőpontjai egy körön fekszenek. és az MO szakaszt a súlypont MS : SO = 2 : 1 arányban osztja. Euler-egyenes: A háromszög M magasságpontja. a másik kettő a két szára.3. Trapéz: van párhuzamos oldalpárja. az oldalegyeneseket érintő körök. két tengelyre szimmetrikus. május 6. Átlói egyenlők. egyikre szimmetrikus. a belső vagy a külső szöget felező félegyenesek. az oldalakat érintő kör. S súlypontja és a körülírt kör O középpontja egy egyenesen van. Átlói merőlegesek. Az egy csúcshoz tartozó belső és külső szögfelezők merőlegesek egymásra. Szemköztes oldalpárjai. szögpárjai egyenlők. Feuerbach-kör (9 pont köre): A háromszög oldalainak felezőpontjai. E kör F középpontja felezi az M magasságpontot a körülírt kör O középpontjával összekötő szakaszt: MF = F O. Ez a másiknak felezőmerőlegese. hozzáírt körök: A szögfelezők a csúcsra illeszkedő. 8. beírt kör. A belső szögfelező a szemközti oldalt a szomszédos oldalak arányában metszi. Négyszögek A négy belső szög összege egy teljesszöggel egyenlő: α + β + γ + δ = 2π = 360◦ . A beírt kör a belső szögfelezők egyetlen közös K pontja körül írt. Paralelogramma: mindkét szemköztes oldalpárja párhuzamos. Deltoid: két-két szomszédos oldala egyenlő. középpontosan szimmetrikus.4. Ezek a trapéz alapjai.Szögfelezők. A hozzáírt körök egy belső és két külső szögfelező közös pontja körül írt.

Négy szimmetriatengelye van. –18:37 . május 6. Négyzet: egyenlő oldalú és egyenlő szögű paralelogramma. Szemköztes oldalpárjainak összege megegyezik: a + c = b + d. Érintőnégyszög: oldalai egy kört érintenek. NÉGYSZÖGEK KONKÁV KONVEX trapéz paralelogramma téglalap négyzet rombusz deltoid Matematika 57 16129 Matematika FVTABM / 57 C M Y K 2011. Szemköztes szögpárjainak összege: α + γ = β + δ = 180◦ . Átlói merőlegesek. ezekre szimmetrikus. Húrnégyszög: csúcsai egy körre illeszkednek.Rombusz: egyenlő oldalú paralelogramma.

Thalész tétele: Azoknak a pontoknak a halmaza.4.8. két nyílt félkörív. amelyeknek a szakasz az átmérője. amelyeknek két ponttól való távolságának aránya 1-től különböző állandó. a két pontot összekötő szakaszt merőlegesen felező egyenes. –18:37 . Az ívhez tartozó középponti szög a megfelelő kerületi szögeknek a kétszerese. 58 Matematika 16129 Matematika FVTABM / 58 C M Y K 2011. amelyekből egy szakasz derékszögben látszik. amelyeknek két ponttól való távolsága egyező. Látókörívek (a Thalész-tétel általánosítása): Azoknak a pontoknak a halmaza. amelyeknek a szakasz egy közös húrja. szakaszfelező merőleges: Azoknak a pontoknak a halmaza. Apollóniusz-kör.4. A kör néhány nevezetes tétele Kerületi és középponti szögek: A kör egy ívéhez (és a vele egyenlő ívekhez) tartozó kerületi szögek egyenlők. amelynek középpontja a két pont összekötő egyenesén fekszik. május 6. egy kör. két olyan nyílt félkör. Azoknak a pontoknak a halmaza. amelyekből egy szakasz 0 < α < 180◦ szögben látszik.

2 T = ef = a 2 sin α. az α.8. 2 T = am = ab sin α. 2 T = ab. Háromszög: K = 2s = a + b + c. . . K = 2(a + b).5. 2 T = a2 = d . Rombusz: Téglalap: K = 4a. A fel nem $ sorolt jelölések értelmezésében az ábra ad segítséget. illetve α◦ az α szög radiánban. ef T = . Négyzet: K = 4a. 2 2 4R Héron-képlet:  T = s(s − a)(s − b)(s − c). illetve fokban mért értékét jelöli. a szögeknek a mérőszámát jelölik. K = a + b + c + d. –18:37 . A képletekben α. . .4. Matematika 59 16129 Matematika FVTABM / 59 C M Y K 2011. c. r a beírt. γ . R a körülírt kör sugarának. Paralelogramma: Trapéz: Deltoid: K = 2(a + b). Síkidomok kerülete (K). . változók az idomok oldalainak. β. területe (T ) A képletekben az a. 2 K = 2(a + b). am ab sin γ abc T = = = = sr. m a magasságnak. a+c T = m = km. b. május 6. .

4 Körgyűrű: Szabályos n-szög: T = nR 2 sin α nar 360◦ = .α= . T = sr. K = na. T = π(R 2 − r 2 ) = 2π%δ. i =α·r = T = πr 2 = α◦ · r · π .Húrnégyszög: Érintőnégyszög: K = 2s = a + b + c + d. 3 60 Matematika 16129 Matematika FVTABM / 60 C M Y K 2011. T = K = 2π(R + r).  T = (s −a)(s −b)(s −c)(s −d). május 6. K = 2s = a + b + c + d. 180◦ $ 2 1 αr πα◦ 2 T = ir = = r . 2 2 360◦ $ d 2π . 2 m=r− Ellipszis: Parabolaszelet: T = πab. % = 2 2 hm. Kör: Körcikk: K = 2πr = πd. 2 2 ir − h(r − m) T = . –18:37 . 2 2 n Körszelet: √ 4r 2 − h2 α = r − r · cos . R+r δ = R − r.

8. Vektorszm.5.

(a + b) + c = a + (b + c). Egységvektor (a irányú egységvektor): 1 a0 = · a ⇒ |a0 | = 1. (λμ)a = λ(μa) = μ(λa).5. (λ + μ)a = λa + μa. Műveletek a1 + a2 = (x1 + x2 )i + (y1 + y2 )j. Szorzás skalárral: b = λa ⇒ |b| = |λ| · |a| ∧ b  a. asszociatív. a1 − a2 = (x1 − x2 )i + (y1 − y2 )j. Műveletek vektorokkal Összeadás-kivonás: a + b = b + a. |a + b| ≤ |a| + |b|. május 6. –18:37 .5. a − b = c ⇔ a = b + c. kommutatív. disztributív a skalárösszeadásra. λa = λxi + λyj. 2 x + y2 Skaláris szorzat: a1 · a2 = x1 x2 + y1 y2 . disztributív a vektorösszeadásra.2. a ⊥ (a × b) ⊥ b. λ(a + b) = λa + λb.  x 2 + y 2. |a| Skaláris szorzat: a · b = |a| · |b| · cos(a.1. Abszolútérték: |a| = Matematika 61 16129 Matematika FVTABM / 61 C M Y K 2011. b)^ . y).ts 8. (x. kommutatív a skalárszorzásra. b)^ . a Egységvektor: a0 =  . Vektoriális szorzat (csak térben!): |a × b| = |a| · |b| · sin(a. y) ∈ R × R. Vektorok koordinátái (síkban) a = xi + yj ⇒ a = a(x. 8.

. x0 x0 ctg α = . . Trigonometria 8. oldal. 180◦ .5. ∀k ∈ Z ◦ ∀k ∈ Z tg α = tg(α + k · 180 ). –18:37 . 270◦ . cos α = x0 . . . 10. ◦ ◦ ctg α = ctg(α + k · 180 ).6. oldal) A derékszögű háromszögben az α hegyesszög szögfüggvényei: sin α = a szemközti befogó = c átfogó tg α = szemközti befogó a = b szomszédos befogó cos α = b szomszédos befogó = c átfogó ctg α = b szomszédos befogó = a szemközti befogó Forgásszögek szögfüggvényei: A koordináta-rendszer i egységvektorából tetszőleges α forgásszöggel elforgatott e(x0 . . táblázatok. táblázat. 90. 90◦ . 180◦ III. Szögfüggvények (lásd 10.6. 360◦ sin α sin(180◦ − α) − sin(α − 180◦ ) − sin(360◦ − α) ◦ ◦ cos α − cos(180 − α) − cos(α − 180 ) cos(360◦ − α) tg α − tg(180◦ − α) tg(α − 180◦ ) − tg(360◦ − α) ctg α − ctg(180◦ − α) ctg(α − 180◦ ) − ctg(360◦ − α) 62 Matematika 16129 Matematika FVTABM / 62 C M Y K 2011.6. 88. 10. .1. y0 ha x0 0 ha y0 0 Tetszőleges forgásszögre: sin α = sin(α + k · 360◦ ). május 6. 90◦ II. 270◦ IV. .8. y0 tg α = . ∀k ∈ Z I. y0 ) egységvektor koordinátáival az α szögfüggvényei: sin α = y0 .7. . 0◦ . ∀k ∈ Z cos α = cos(α + k · 360 ). .

8. május 6.2. Trigonometriai összefüggések Összefüggések egy szög különböző szögfüggvényei között: sin2 α + cos2 α = 1 cos α = sin(90◦ − α) sin α tg α = cos α tg α · ctg α = 1 ctg α = tg(90◦ − α) cos α ctg α = sin α Két szög összegének/különbségének szögfüggvényei (addíciós tételek): sin(α + β) = sin α · cos β + cos α · sin β cos(α + β) = cos α · cos β − sin α · sin β tg α + tg β tg(α + β) = 1 − tg α · tg β ctg β · ctg α − 1 ctg(α + β) = ctg β + ctg α sin(α − β) = sin α · cos β − cos α · sin β cos(α − β) = cos α · cos β + sin α · sin β tg α − tg β tg(α − β) = 1 + tg α · tg β ctg β · ctg α + 1 ctg(α − β) = ctg β − ctg α Két szögfüggvény összegének/különbségének szorzattá alakítása: α+β α−β · cos 2 2 α−β α+β cos α + cos β = 2 cos · cos 2 2 sin(α + β) tg α + tg β = cos α · cos β sin(α + β) ctg α + ctg β = sin α · sin β sin α + sin β = 2 sin α+β α−β · sin 2 2 α+β α−β cos α − cos β = −2 sin · sin 2 2 sin(α − β) tg α − tg β = cos α · cos β sin(β − α) ctg α − ctg β = sin α · sin β sin α − sin β = 2 cos Kétszeres szögek szögfüggvényei: 2 tg α 1 + tg2 α (ahol értelmezve van a tangensfüggvény) sin 2α = 2 sin α · cos α = tg 2α = 2 tg α 1 − tg2 α 1 − tg2 α 1 + tg2 α (ahol értelmezve van a tangensfüggvény) cos 2α = cos2 α − sin2 α = ctg 2α = ctg2 α − 1 2 ctg α Félszögek szögfüggvényei: α 1 − cos α = 2 2 α 1 − cos α sin α tg = = 2 sin α 1 + cos α sin2 α 1 + cos α = 2 2 α 1 + cos α sin α ctg = = 2 sin α 1 − cos α cos2 Matematika 63 16129 Matematika FVTABM / 63 C M Y K 2011. –18:37 .6.

2. .3. 8. –18:37 . változók a testek oldaléleinek vagy alkotóinak.8. Trgeometria 8.1. P a palást felszínének a mérőszámát jelölik.7. . május 6. 64 Matematika 16129 Matematika FVTABM / 64 C M Y K 2011. b. α+β a+b tg 2 8.7. akkor a síkra (annak minden egyenesére) merőleges.6. Síkra merőleges egyenes tétele: Ha egy egyenes merőleges a sík két metsző egyenesére. Egyenes és sík hajlásszöge az egyenes és síkra merőleges vetületének hajlásszöge. Kitérő egyenesek hajlásszöge a velük párhuzamos metszők hajlásszöge. tételek Lapszög: két metsző sík a teret négy tartományra bontja. Egy ilyen tartomány a határoló félsíkokkal alkotja a lapszöget. sin α sin β sin γ Koszinusztétel: c2 = a 2 + b2 − 2ab cos γ . T az alaplap területének. m a test magasságának. ahol R a körülírt kör sugara. Testek felszíne (A). α−β a − b tg 2 Tangenstétel: = . A háromszögek tételei Szinusztétel: a b c = = = 2R. Két sík hajlásszöge a metszésvonalukra emelt merőlegesek hajlásszöge. c.7. Az itt fel nem sorolt jelölések értelmezésében az ábra ad segítséget. . térfogata (V ) A képletekben az a. Alapfogalmak.

3 n-oldalú szabályos gúla: na(r + m0 ) . –18:37 . Gúlák Gúla: A = T + P. V = T m. Egyenes hasáb: Téglatest: A = 2T + km. 6 A= Négyzet alapú egyenes gúla: √ A = a 2 + a 4m2 + a 2 . V = a2m . V = T m. május 6. 3 Csonkagúla: A = T + t + P. √ m(T + T t + t) V = .Hasábok Ferde hasáb: A = 2T + P . 2 narm V = . A = 2(ab + bc + ca). V = Tm . 3 Matematika 65 16129 Matematika FVTABM / 65 C M Y K 2011. V = abc.

Forgáshenger: A = 2πr(r + m). 3 66 Matematika 16129 Matematika FVTABM / 66 C M Y K 2011. V = πm 2 (R + r 2 + Rr).Hengerek Egyenes henger: A = 2T + km. V = πr 2 m . V = T m. május 6. –18:37 . V = πr 2 m. Kúpok Egyenes kúp: A = T + P. 3 Forgáskúp: A = πr(r + a). 3 Csonkakúp: A = π[R 2 + r 2 + a(R + r)]. V = Tm .

V = 2π 2 R m. –18:37 . 3 Ellipszoid Ellipszoid: 4π abc. -réteg: Gömböv Gömbréteg A = 2πRm. 6 Gömbsüveg. 3 6 Gömböv. b. c a 3 három féltengely hossza. május 6. -szelet: A = 2πRm + πr 2 . V = Matematika 67 16129 Matematika FVTABM / 67 C M Y K 2011. V = πm 2 (3r1 + 3r22 + m2 ).Gömb és részei Gömb: A = 4πR 2 = πd 2 . V = 4π 3 π 3 R = d . ahol a. 3 Gömbcikk: A = πR(2m + r). V = π 2 m (3R − m).

május 6. 8 csúcs Oktaéder: √ A = 2 3a 2 . 20 csúcs Ikozaéder: √ A = 5 3a 2 . 6 lap. √ 2 3 V = a . √ 15 + 7 5 3 V = a . V = 3 8 lap. 12 20 lap.Szabályos testek: Tetraéder: √ A = 3a 2 . V = a3. 12 csúcs 68 Matematika 16129 Matematika FVTABM / 68 C M Y K 2011. 4 csúcs Hexaéder: A = 6a 2 . 12 4 lap. √ 2 3 a . 6 él. 4 12 lap. 30 él. –18:37 . 12 él. 30 él. 6 csúcs Dodekaéder: √ A = 3 25 + 10 5a 2 . 12 él. √ 15 + 5 5 3 V = a .

y) = |P1 P | : |P P2 | = m1 : m2 .2. m1 + m2 A felezőpont koordinátái: F (xf . Polárkoordináták: ϕ = (R. r)^ . ϕ). yf ): xf = x1 + x2 .1. y = r · sin ϕ 9.9. y). m1 + m2 y= m2 y1 + m1 y2 . Pont Két pont távolsága:  d = |P1 P2 | = (x2 − x1 )2 + (y2 − y1 )2 . ANALITIKUS GEOMETRIA A SKBAN 9. 2 yf = y1 + y2 2 Matematika 69 16129 Matematika FVTABM / 69 C M Y K 2011. P = P (x. Koordinta-rendszerek Descartes-féle derékszögű koordináták: −→ OP = r = xi + yj. r = x 2 + y 2. Az m1 : m2 arányban osztó pont koordinátái: P (x. május 6. P = P (r. x= m2 x1 + m1 x2 . –18:37 . r = |r| = |OP |. A két koordináta-rendszer kapcsolata:   x = r · cos ϕ .

x= y= n n A háromszög súlypontjának koordinátái: x1 + x2 + x3 y1 + y2 + y3 S(xS .) Általános alak: Ax + By + C = 0. |A| + |B| > 0. xS = 3 3 9. Tengelymetszetes alak: x y + = 1. . Vektoregyenlet: r = r0 + v · t. x = a. v2 ) = (−B. A) – az irányvektor. Iránytényezős egyenlet: y = m(x − x0 ) + y0 . Hesse-féle normálalak: x · cos β + y · sin β = p. yS = . m = tg α – az iránytangens. . .  Paraméteres egyenletrendszer: x = x0 + v1 · t . a b a·b 0. Adott P0 (x0 . ha 0◦ ≤ α < 90◦ . Egyenes Descartes-féle normálalak (iránytényezős egyenlet): y = mx + b. 2 2 2 2 2 A +B A +B A + B2 70 Matematika 16129 Matematika FVTABM / 70 C M Y K 2011. ha α = 90◦ . + yn .3. –18:37 . Normálalak: A B C √ x+√ y+√ = 0. sin β) – a normálvektor. m = tg α. yS ): . május 6. . B) – a normálvektor.Pontrendszer súlypontja (egyenlő súlyozás esetén): x1 + x2 + . . (n◦ (cos β. y = y0 + v2 · t Irányvektoros egyenlet: v2 (x − x0 ) = v1 (y − y0 ). y0 ) ponton átmenő egyenes egyenletei: v(v1 . n(A. Normálvektoros egyenlet: Ax + By = Ax0 + By0 . + xn y1 + y2 + .

ha A1 · A2 = −B1 · B2 . m1 = m2 . Két egyenes hajlásszöge:      m2 − m1   A1 B2 − A2 B1  = .Két ponton (P1 (x1 . A2 A A Matematika 71 16129 Matematika FVTABM / 71 C M Y K 2011. tg ϕ =  1 + m1 · m2   A1 A2 + B1 B2  Két egyenes szögfelezőinek egyenlete: A2 x + B2 y + C2 A1 x + B1 y + C1 ± = 0. y1 ). P2 (x2 . m1 · m2 = −1. 9. Általános egyenlet (A > 0): Ax 2 + Ay 2 + 2Dx + 2Ey + F = 0. Pont távolsága egyenestől: d= Ax1 + By1 + C y1 − mx1 − b √ = √ = x1 cos β +y1 sin β −p. K(0. A2 + B 2 m2 + 1 Két egyenes párhuzamos. Két egyenes merőleges. Kr Kanonikus egyenlete. v) középpontú egyenlet: (x − u)2 + (y − v)2 = r 2 . 0): x 2 + y 2 = r 2. y2 )) átmenő egyenes egyenlete: (y − y1 )(x2 − x1 ) = (x − x1 )(y2 − y1 ).4. A21 + B12 A22 + B22 x(cos β1 ± cos β2 ) + y(sin β1 ± sin β2 ) = β1 ± β2 .− . K − . A K(u. $   D2 + E 2 − AF D E r= . ha A1 · B2 = A2 · B1 . –18:37 . május 6.

x0 . v): ⎫ x = u + r · cos ω ⎬ . 0 ≤ ω < 2π.Paraméteres egyenletrendszer.5. 0): m=− xx0 + yy0 = r 2 . ha K(0. x0 m∗ = 9. y0 A P (x0 . y0 ) pontban az érintő egyenes egyenlete és iránytangense. ha C(0. y0 ) pontban a normális egyenlete és iránytangense. 0): x0 y = y0 x. y0 . F p 2 . Parabola Kanonikus egyenlet. ha K(0. y = v + r · sin ω ⎭ A P (x0 . ha K(u. 0).

v) F balra nyíló: (y − v) = −2p · (x − u).0 : 2 y = 2px. C(u. Az eltolt. v) csúcspontú egyenlet. C(u. . y jobbra nyíló: (y − v)2 = 2p · (x − u). 2 p.

v. F C(u. x y (x − u)2 = −2p · (y − v). v) Általános egyenlet: Cy 2 + 2Dx + 2Ey + F = 0. Elforgatott parabola (±90◦ -kal). május 6. ± : 2 (x − u)2 = 2p · (y − v). –18:37 . K − .− . F u.   D E 2 − CF E p=− . ha C(u. v). C 2CD C F x 72 Matematika 16129 Matematika FVTABM / 72 C M Y K 2011.

A P (x0 . y0 ) pontban érintő egyenes egyenlete és irány p .

y0 y n F P (x0 . m= . y0 ) x A P (x0 . 0). y0 ) pontbeli normális egyenlete és iránytangense. ha C(0. p . F . tangense.0 : 2 p y · y0 = p · (x − x0 ).

v − c). a 2 b2 Az eltolt. v) középpontú egyenlet: (x − u)2 (y − v)2 + = 1. v). a2 b2 Elforgatott ellipszis (90◦ -kal). K − . 0): x2 y2 + = 1. p · (y − y0 ) = y0 · (x − x0 ). 0). 2 AC AC 2   D E . ha K(u. ha C(0. 0). ha K(0.6. Ellipszis Kanonikus egyenlet. b= .   CD2 + AE 2 − ACF CD2 + AE 2 − ACF a= . F2 (c.− A C Matematika 73 16129 Matematika FVTABM / 73 C M Y K 2011. b2 a2 Általános egyenlet: Ax 2 + Cy 2 + 2Dx + 2Ey + F = 0. –18:37 . K(u. p0 9. F2 (u.0 : 2 y0 m∗ = − . v + c): (x − u)2 (y − v)2 + = 1. 0). F1 (−c. F1 (u. F . május 6.

y = b · sin ω ⎭ A P (x0 . 0): xx0 yy0 + 2 = 1. 0). b 2 x0 m∗ = a 2 y0 . a 2 y0 A P (x0 . 0). K(u. 0). F2 (c. ha K(0. 0): y − y0 = a 2 y0 (x − x0 ). a+b 9. 0). F2 (c. május 6. 0). a2 b m=− b 2 x0 . F2 (c. ha K(0. (1 − e2 )3   3(a + b) √ Az ellipszis kerülete (közelítések): K≈π − ab . F1 (−c. 0): ⎫ x = a · cos ω ⎬ . ha K(0. v) középpontú egyenlet: (x − u)2 (y − v)2 − = 1. 0): x2 y2 − 2 = 1. –18:37 .7. y0 ) pontban érintő egyenes egyenlete és iránytangense. 0). F1 (−c. F1 (−c. 2 Az ellipszis területe: K≈4 abπ + (a − b)2 . F2 (c. 0 ≤ ω < 2π. 0). Hiperbola Kanonikus egyenlet. ha K(0. 0). a2 b Az eltolt. b 2 x0 πp2 T = πab =  . y0 ) pontbeli normális egyenlete és iránytangense.Paraméteres egyenletrendszer. a2 b2 74 Matematika 16129 Matematika FVTABM / 74 C M Y K 2011. F1 (−c.

0). a 2 y0 A P (x0 . A2 C AC 2   D E K − . 0): xx0 yy0 − 2 = 1. 0): y x ± = 0.   CD2 − AE 2 − ACF CD2 − AE 2 − ACF . ha K(0. v) középpontba: (x − u)2 (y − v)2 − = 1. F2 (0. F1 (0.− .Elforgatott hiperbola (90◦ -kal). F1 (−c. F2 (c. F2 (c. ha K(0. ha K(0. b 2 x0 Az aszimptoták egyenlete. b2 a Eltolva K(u. 0). 0). F1 (−c. ha K(0. 0). F1 (−c. 0): y − y0 = − a 2 y0 (x − x0 ). a2 b m= b 2 x0 . b 2 x0 m∗ = − a 2 y0 . A C A P (x0 . F2 (c. −c). b = a= . y0 ) pontbeli normális egyenlete és iránytangense. 0). b2 a2 Általános egyenlet: Ax 2 − Cy 2 + 2Dx + 2Ey + F = 0. a b Az egyenlő szárú hiperbola az aszimptoták rendszerében: x·y = c . y0 ) pontban érintő egyenes egyenlete és iránytangense. c): x2 y2 − 2 = 1. 0). 0).

2
2

.

Matematika 75

16129 Matematika FVTABM / 75

C

M

Y

K

2011. május 6. –18:37

10. TBLZATOK

10.1. tmutat
A négyjegyű függvénytáblázatokból az egyes függvények értékét általában négy értékes jegy
pontosságával határozhatjuk meg. Ez a gyakorlati számítások igényeit legtöbbször kielégíti.
Gyakran nincs is szükség ekkora pontosságra, sőt nem is értelmezhető az adott műszaki körülmények között.
A táblázatok egy részében a függvény megfelelő pontosságú értékét közvetlenül kiolvashatjuk,
másoknál a táblabeli értékekből interpolálással kaphatjuk meg. Ahol erre szükség van, ott
a táblázatok szélén megadom a javítások megfelelő értékét, amelyeket a táblázatból kinézett
függvényérték utolsó számjegyéhez kell hozzáadni – kivonni. Ahol nincs segédtáblázat, ott nem
kell vagy értelmetlen interpolálni.
A logaritmus és a trigonometrikus függvények inverzének helyettesítési értékét a táblázat segítségével visszakereséssel (belülről kifelé keresés) határozhatjuk meg.
A függvények táblázata csak a változó egy tartományára adja meg a helyettesítési értéket.
Ezen a tartományon kívüli értékeket és a táblázatból kikeresett függvényértéket megfelelően
transzformálni kell.
Példák:
1. Adott szám négyzetének meghatározása:
x = 43,86
N 2 = 4,382 = 19,18 a táblázat 4,3-as sorának 8-as oszlopából.
6 → +5 a javítások táblázatának 6-os oszlopából
4,3862 = 19,23
2
2
x = 19,23 · 10 = 1923.
N
0
1
2
3
4
5
6
7
8
9
4,2 17,64 17,72 17,81 17,89 17,98 18,06 18,15 18,23 18,32 18,40
4,3 18,49 18,58 18,66 18,75 18,84 18,92 19,01 19,10 19,18 19,27
4,4 19,36 19,45 19,54 19,62 19,71 19,80 19,89 19,98 20,07 20,16

1
1
1
1

2
2
2
2

3
3
3
3

4
3
3
4

5
4
4
4

6
5
5
5

7
6
6
6

8
7
7
7

9
8
8
8

N
0
1
2
3
4
5
6
7
8
9
1 2
5,1 2,258 2,261 2,263 2,265 2,267 2,269 2,272 2,274 2,276 2,278 0 0
5,2 2,280 2,283 2,285 2,287 2,289 2,291 2,293 2,296 2,298 2,300 0 0
5,3 2,302 2,304 2,307 2,309 2,311 2,313 2,315 2,317 2,319 2,322 0 0

3
1
1
1

4
1
1
1

5
1
1
1

6
1
1
1

7
1
1
1

8
2
2
2

9
2
2
2

10N 0
1
2
3
4
5
6
7
8
9
1 2
51, 7,141 7,148 7,155 7,162 7,169 7,176 7,183 7,190 7,197 7,204 1 1
52, 7,211 7,218 7,225 7,232 7,239 7,246 7,253 7,259 7,266 7,273 1 1
53, 7,280 7,287 7,294 7,301 7,308 7,314 7,321 7,328 7,335 7,342 1 1

3
2
2
2

4
3
3
3

5
3
3
3

6
4
4
4

7
5
5
5

8
6
5
5

9
6
6
6

2. Adott számnégyzetgyökének meghatározása:
x = 5,247 5,24 = 2,289 a táblázat első részéből (1,00 
≤ x ≤< 9,99)
7 → +1 a javítások táblázatának 7-es oszlopából
5,247 = 2,290 

x = 52,47 52,4 = 7,239 a táblázat második részéből 
(10,0 ≤ x ≤ 99,9)
7 → +5 a javítások táblázatának 7-es oszlopából
52,47 = 7,244

76 Matematika

16129 Matematika FVTABMT / 76

C

M

Y

K

2011. május 6. –18:37

3. Adott szám logaritmusának meghatározása:
x = 438,6 lg N = lg 4,38 = 0,6415 a táblázat 4,3-as sorának 8-as oszlopából.
6 → +6 a javítások táblázatának 6-os oszlopából lg 4,398 = 0,6421 lg 438,6 = 2,6421
N
4,2
4,3
4,4

0
1
2
3
4
5
6
7
8
9
6232 6243 6253 6263 6274 6284 6294 6304 6314 6325
6335 6345 6355 6365 6375 6385 6395 6405 6415 6425
6435 6444 6454 6464 6474 6484 6493 6503 6513 6522

1 2 3 4 5 6 7 8 9
0 2 3 4 5 6 7 8 9
0 2 3 4 5 6 7 8 9
0 2 3 4 5 6 7 8 9

4. Adott szög szinuszának és koszinuszának meghatározása:
α = 27◦ 46
sin 27◦ 40 = 0,4643 a táblázat 27◦ -os sorának 40 -es oszlopából. 

sin 27◦ 46 = 0,4658
6 → 15 a javítások táblázatának 6-os oszlopából
sin 0◦ −45◦ 

26
27
28

10
4410
4566
4720

0
4384
4540
4695

20
4436
4592
4746

30
4462
4617
4772

40
4488
4643
4797

50
4514
4669
4823

60
4540 63
4695 62
4848 61

1 2 3 4 5 6
3 5 8 10 13 16
3 5 8 10 13 15
3 5 8 10 13 15

7
18
18
18

8
21
21
20

9
23
23
23

α = 27◦ 46
cos 27◦ 40 = 0,8857 a jobb oldali 27◦ -os sor alsó 40 -es oszlopából. 

6 → −8 a javítások táblázatának 6-os oszlopából
cos 27◦ 46 = 0,8849
61
62
63

8746
8829
8910
60

8760
8843
8923
50

8774
8857
8936
40

8788
8870
8949
30

8802
8884
8962
20

8816
8897
8975
10

8829 28
8910 27
8988 26
0

1 3 4 6 7 8 10 11 12
1 3 4 5 7 8 9 11 12
1 3 4 5 6 8 9 10 12
1 2 3 4 5 6 7 8 9

cos 0◦ −45◦
5. Adott tangens értékéből a szög meghatározása (visszakeresés):
tg α = 0,2720
tg 15◦ 10 ≡ 0,2711 a táblázat 15◦ -os sorában a 10 -es oszlopban
9 a különbség, ami a javítások 3 -es oszlopában áll.

α = 15◦ 10 + 3 = 15◦ 13

tg 0◦ −30◦
0
10
20
30
40
50
60
14
2493 2524 2555 2586 2617 2648 2679 75◦
15◦ 0,2679 0,2711 0,2742 0,2773 0,2805 0,2836 0,2867 74
16
2867 2899 2931 2962 2994 3026 3057 73

1 2 3 4 5 6
3 6 9 12 16 19
3 6 9 13 16 19
3 6 9 13 16 19

7
22
22
22

8
25
25
25

9
28
28
28

Matematika 77

16129 Matematika FVTABMT / 77

C

M

Y

K

2011. május 6. –18:37

10.2. Szmok ngyzete/1
x = N · 10k

x 2 = N 2 · 102k

N
0
1
2
3
4
5
6
7
8
9
1,0 1,000 1,020 1,040 1,061 1,082 1,103 1,124 1,145 1,166 1,188
1,1 1,210 1,232 1,254 1,277 1,300 1,323 1,346 1,369 1,392 1,416
1,2 1,440 1,464 1,488 1,513 1,538 1,563 1,588 1,613 1,638 1,664
1,3 1,690 1,716 1,742 1,769 1,796 1,823 1,850 1,877 1,904 1,932
1,4 1,960 1,988 2,016 2,045 2,074 2,103 2,132 2,161 2,190 2,220
1,5 2,250 2,280 2,310 2,341 2,372 2,403 2,434 2,465 2,496 2,528
1,6 2,560 2,592 2,624 2,657 2,690 2,723 2,756 2,789 2,822 2,856
1,7 2,890 2,924 2,958 2,993 3,028 3,063 3,098 3,133 3,168 3,204
1,8 3,240 3,276 3,312 3,349 3,386 3,423 3,460 3,497 3,534 3,572
1,9 3,610 3,648 3,686 3,725 3,764 3,803 3,842 3,881 3,920 3,960
2,0 4,000 4,040 4,080 4,121 4,162 4,203 4,244 4,285 4,326 4,368
2,1 4,410 4,452 4,494 4,537 4,580 4,623 4,666 4,709 4,752 4,796
2,2 4,840 4,884 4,928 4,973 5,018 5,063 5,108 5,153 5,198 5,244
2,3 5,290 5,336 5,382 5,429 5,476 5,523 5,570 5,617 5,664 5,712
2,4 5,760 5,808 5,856 5,905 5,954 6,003 6,052 6,101 6,150 6,200
2,5 6,250 6,300 6,350 6,401 6,452 6,503 6,554 6,605 6,656 6,708
2,6 6,760 6,812 6,864 6,917 6,970 7,023 7,076 7,129 7,182 7,236
2,7 7,290 7,344 7,398 7,453 7,508 7,563 7,618 7,673 7,728 7,784
2,8 7,840 7,896 7,952 8,009 8,066 8,123 8,180 8,237 8,294 8,352
2,9 8,410 8,468 8,526 8,585 8,644 8,703 8,762 8,821 8,880 8,940
3,0 9,000 9,060 9,120 9,181 9,242 9,303 9,364 9,425 9,486 9,548
3,1 9,610 9,672 9,734 9,797 9,860 9,923 9,986 10,049 10,112 10,176
3,2 10,24 10,30 10,37 10,43 10,50 10,56 10,63 10,69 10,76 10,82
3,3 10,89 10,96 11,02 11,09 11,16 11,22 11,29 11,36 11,42 11,49
3,4 11,56 11,63 11,70 11,76 11,83 11,90 11,97 12,04 12,11 12,18
3,5 12,25 12,32 12,39 12,46 12,53 12,60 12,67 12,74 12,82 12,89
3,6 12,96 13,03 13,10 13,18 13,25 13,32 13,40 13,47 13,54 13,62
3,7 13,69 13,76 13,84 13,91 13,99 14,06 14,14 14,21 14,29 14,36
3,8 14,44 14,52 14,59 14,67 14,75 14,82 14,90 14,98 15,05 15,13
3,9 15,21 15,29 15,37 15,44 15,52 15,60 15,68 15,76 15,84 15,92
4,0 16,00 16,08 16,16 16,24 16,32 16,40 16,48 16,56 16,65 16,73
4,1 16,81 16,89 16,97 17,06 17,14 17,22 17,31 17,39 17,47 17,56
4,2 17,64 17,72 17,81 17,89 17,98 18,06 18,15 18,23 18,32 18,40
4,3 18,49 18,58 18,66 18,75 18,84 18,92 19,01 19,10 19,18 19,27
4,4 19,36 19,45 19,54 19,62 19,71 19,80 19,89 19,98 20,07 20,16
4,5 20,25 20,34 20,43 20,52 20,61 20,70 20,79 20,88 20,98 21,07
4,6 21,16 21,25 21,34 21,44 21,53 21,62 21,72 21,81 21,90 22,00
4,7 22,09 22,18 22,28 22,37 22,47 22,56 22,66 22,75 22,85 22,94
4,8 23,04 23,14 23,23 23,33 23,43 23,52 23,62 23,72 23,81 23,91
4,9 24,01 24,11 24,21 24,30 24,40 24,50 24,60 24,70 24,80 24,90
5,0 25,00 25,10 25,20 25,30 25,40 25,50 25,60 25,70 25,81 25,91
5,1 26,01 26,11 26,21 26,32 26,42 26,52 26,63 26,73 26,83 26,94
5,2 27,04 27,14 27,25 27,35 27,46 27,56 27,67 27,77 27,88 27,98
5,3 28,09 28,20 28,30 28,41 28,52 28,62 28,73 28,84 28,94 29,05
5,4 29,16 29,27 29,38 29,48 29,59 29,70 29,81 29,92 30,03 30,14
N
0
1
2
3
4
5
6
7
8
9

1,00 − 5,49
1
2
2
3
3
3
3
3
4
4
4
4
4
4
5
5
5
5
5
6
6
6
6
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1

2 3 4 5 6 7 8 9
4 6 8 11 13 15 17 19
5 7 9 12 14 16 18 21
5 8 10 13 15 18 20 23
5 8 11 14 16 19 22 24
6 9 12 15 17 20 23 26
6 9 12 16 19 22 25 28
7 10 13 17 20 23 26 30
7 11 14 18 21 25 28 32
7 11 15 19 22 26 30 33
8 12 16 20 23 27 31 35
8 12 16 21 25 29 33 37
9 13 17 22 26 30 34 39
9 14 18 22 27 31 36 40
9 14 19 24 28 33 38 42
10 15 20 25 29 34 39 44
10 15 20 26 31 36 41 46
11 16 21 27 32 37 42 48
11 16 22 27 33 38 44 49
11 17 23 29 34 40 46 51
12 18 24 30 35 41 47 53
12 18 24 31 37 43 49 55
13 19 25 32 38 44 50 57
1 2 3 3 4 5 5 6
1 2 3 3 4 5 5 6
1 2 3 3 4 5 6 6
1 2 3 4 4 5 6 6
1 2 3 4 4 5 6 7
2 2 3 4 4 5 6 7
2 2 3 4 5 5 6 7
2 2 3 4 5 6 6 7
2 2 3 4 5 6 6 7
2 2 3 4 5 6 7 7
2 3 3 4 5 6 7 8
2 3 3 4 5 6 7 8
2 3 4 4 5 6 7 8
2 3 4 5 5 6 7 8
2 3 4 5 6 7 7 8
2 3 4 5 6 7 8 9
2 3 4 5 6 7 8 9
2 3 4 5 6 7 8 9
2 3 4 5 6 7 8 9
2 3 4 5 6 7 8 9
2 3 4 5 6 7 8 9
2 3 4 5 6 7 9 10
2 3 4 5 7 8 9 10
2 3 4 5 6 7 8 9

78 Matematika

16129 Matematika FVTABMT / 78
C

M

Y

K

2011. május 6. –18:37

10.2. Szmok ngyzete/2
x = N · 10k
N
0
5,5 30,25
5,6 31,36
5,7 32,49
5,8 33,64
5,9 34,81
6,0 36,00
6,1 37,21
6,2 38,44
6,3 39,69
6,4 40,96
6,5 42,25
6,6 43,56
6,7 44,89
6,8 46,24
6,9 47,61
7,0 49,00
7,1 50,41
7,2 51,84
7,3 53,29
7,4 54,76
7,5 56,25
7,6 57,76
7,7 59,29
7,8 60,84
7,9 62,41
8,0 64,00
8,1 65,61
8,2 67,24
8,3 68,89
8,4 70,56
8,5 72,25
8,6 73,96
8,7 75,69
8,8 77,44
8,9 79,21
9,0 81,00
9,1 82,81
9,2 84,64
9,3 86,49
9,4 88,36
9,5 90,25
9,6 92,16
9,7 94,09
9,8 96,04
9,9 98,01
N
0

x 2 = N 2 · 102k
1
30,36
31,47
32,60
33,76
34,93
36,12
37,33
38,56
39,82
41,09
42,38
43,69
45,02
46,38
47,75
49,14
50,55
51,98
53,44
54,91
56,40
57,91
59,44
61,00
62,57
64,16
65,77
67,40
69,06
70,73
72,42
74,13
75,86
77,62
79,39
81,18
82,99
84,82
86,68
88,55
90,44
92,35
94,28
96,24
98,21
1

2
30,47
31,58
32,72
33,87
35,05
36,24
37,45
38,69
39,94
41,22
42,51
43,82
45,16
46,51
47,89
49,28
50,69
52,13
53,58
55,06
56,55
58,06
59,60
61,15
62,73
64,32
65,93
67,57
69,22
70,90
72,59
74,30
76,04
77,79
79,57
81,36
83,17
85,01
86,86
88,74
90,63
92,54
94,48
96,43
98,41
2

3
30,58
31,70
32,83
33,99
35,16
36,36
37,58
38,81
40,07
41,34
42,64
43,96
45,29
46,65
48,02
49,42
50,84
52,27
53,73
55,20
56,70
58,22
59,75
61,31
62,88
64,48
66,10
67,73
69,39
71,06
72,76
74,48
76,21
77,97
79,74
81,54
83,36
85,19
87,05
88,92
90,82
92,74
94,67
96,63
98,60
3

4
30,69
31,81
32,95
34,11
35,28
36,48
37,70
38,94
40,20
41,47
42,77
44,09
45,43
46,79
48,16
49,56
50,98
52,42
53,88
55,35
56,85
58,37
59,91
61,47
63,04
64,64
66,26
67,90
69,56
71,23
72,93
74,65
76,39
78,15
79,92
81,72
83,54
85,38
87,24
89,11
91,01
92,93
94,87
96,83
98,80
4

5
30,80
31,92
33,06
34,22
35,40
36,60
37,82
39,06
40,32
41,60
42,90
44,22
45,56
46,92
48,30
49,70
51,12
52,56
54,02
55,50
57,00
58,52
60,06
61,62
63,20
64,80
66,42
68,06
69,72
71,40
73,10
74,82
76,56
78,32
80,10
81,90
83,72
85,56
87,42
89,30
91,20
93,12
95,06
97,02
99,00
5

6
30,91
32,04
33,18
34,34
35,52
36,72
37,95
39,19
40,45
41,73
43,03
44,36
45,70
47,06
48,44
49,84
51,27
52,71
54,17
55,65
57,15
58,68
60,22
61,78
63,36
64,96
66,59
68,23
69,89
71,57
73,27
75,00
76,74
78,50
80,28
82,08
83,91
85,75
87,61
89,49
91,39
93,32
95,26
97,22
99,20
6

7
31,02
32,15
33,29
34,46
35,64
36,84
38,07
39,31
40,58
41,86
43,16
44,49
45,83
47,20
48,58
49,98
51,41
52,85
54,32
55,80
57,30
58,83
60,37
61,94
63,52
65,12
66,75
68,39
70,06
71,74
73,44
75,17
76,91
78,68
80,46
82,26
84,09
85,93
87,80
89,68
91,58
93,51
95,45
97,42
99,40
7

5,50 − 9,99
8
31,14
32,26
33,41
34,57
35,76
36,97
38,19
39,44
40,70
41,99
43,30
44,62
45,97
47,33
48,72
50,13
51,55
53,00
54,46
55,95
57,46
58,98
60,53
62,09
63,68
65,29
66,91
68,56
70,22
71,91
73,62
75,34
77,09
78,85
80,64
82,45
84,27
86,12
87,98
89,87
91,78
93,70
95,65
97,61
99,60
8

9
31,25
32,38
33,52
34,69
35,88
37,09
38,32
39,56
40,83
42,12
43,43
44,76
46,10
47,47
48,86
50,27
51,70
53,14
54,61
56,10
57,61
59,14
60,68
62,25
63,84
65,45
67,08
68,72
70,39
72,08
73,79
75,52
77,26
79,03
80,82
82,63
84,46
86,30
88,17
90,06
91,97
93,90
95,84
97,81
99,80
9

1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
1

2
2
2
2
2
2
2
2
2
3
3
3
3
3
3
3
3
3
3
3
3
3
3
3
3
3
3
3
3
3
3
3
3
4
4
4
4
4
4
4
4
4
4
4
4
4
2

3
3
3
3
4
4
4
4
4
4
4
4
4
4
4
4
4
4
4
4
4
5
5
5
5
5
5
5
5
5
5
5
5
5
5
5
5
5
6
6
6
6
6
6
6
6
3

4
4
5
5
5
5
5
5
5
5
5
5
5
5
5
6
6
6
6
6
6
6
6
6
6
6
6
7
7
7
7
7
7
7
7
7
7
7
7
7
8
8
8
8
8
8
4

5 6 7 8 9
6 7 8 9 10
6 7 8 9 10
6 7 8 9 10
6 7 8 9 11
6 7 8 10 11
6 7 8 10 11
6 7 9 10 11
6 7 9 10 11
6 8 9 10 11
6 8 9 10 12
7 8 9 10 12
7 8 9 11 12
7 8 9 11 12
7 8 10 11 12
7 8 10 11 13
7 8 10 11 13
7 9 10 11 13
7 9 10 12 13
7 9 10 12 13
7 9 10 12 13
8 9 11 12 14
8 9 11 12 14
8 9 11 12 14
8 9 11 13 14
8 10 11 13 14
8 10 11 13 14
8 10 11 13 15
8 10 12 13 15
8 10 12 13 15
8 10 12 14 15
9 10 12 14 15
9 10 12 14 16
9 11 12 14 16
9 11 12 14 16
9 11 13 14 16
9 11 13 14 16
9 11 13 15 16
9 11 13 15 17
9 11 13 15 17
9 11 13 15 17
10 11 13 15 17
10 12 14 15 17
10 12 14 16 18
10 12 14 16 18
10 12 14 16 18
5 6 7 8 9

Matematika 79

16129 Matematika FVTABMT / 79

C

M

Y

K

2011. május 6. –18:37

10.3. Szmok ngyzetgy ke/1



x = N · 10k

x = N · 102k
N
1,0
1,1
1,2
1,3
1,4
1,5
1,6
1,7
1,8
1,9
2,0
2,1
2,2
2,3
2,4
2,5
2,6
2,7
2,8
2,9
3,0
3,1
3,2
3,3
3,4
3,5
3,6
3,7
3,8
3,9
4,0
4,1
4,2
4,3
4,4
4,5
4,6
4,7
4,8
4,9
5,0
5,1
5,2
5,3
5,4
N

0
1,000
1,049
1,095
1,140
1,183
1,225
1,265
1,304
1,342
1,378
1,414
1,449
1,483
1,517
1,549
1,581
1,612
1,643
1,673
1,703
1,732
1,761
1,789
1,817
1,844
1,871
1,897
1,924
1,949
1,975
2,000
2,025
2,049
2,074
2,098
2,121
2,145
2,168
2,191
2,214
2,236
2,258
2,280
2,302
2,324
0

1
1,005
1,054
1,100
1,145
1,187
1,229
1,269
1,308
1,345
1,382
1,418
1,453
1,487
1,520
1,552
1,584
1,616
1,646
1,676
1,706
1,735
1,764
1,792
1,819
1,847
1,873
1,900
1,926
1,952
1,977
2,002
2,027
2,052
2,076
2,100
2,124
2,147
2,170
2,193
2,216
2,238
2,261
2,283
2,304
2,326
1

2
1,010
1,058
1,105
1,149
1,192
1,233
1,273
1,311
1,349
1,386
1,421
1,456
1,490
1,523
1,556
1,587
1,619
1,649
1,679
1,709
1,738
1,766
1,794
1,822
1,849
1,876
1,903
1,929
1,954
1,980
2,005
2,030
2,054
2,078
2,102
2,126
2,149
2,173
2,195
2,218
2,241
2,263
2,285
2,307
2,328
2

3
1,015
1,063
1,109
1,153
1,196
1,237
1,277
1,315
1,353
1,389
1,425
1,459
1,493
1,526
1,559
1,591
1,622
1,652
1,682
1,712
1,741
1,769
1,797
1,825
1,852
1,879
1,905
1,931
1,957
1,982
2,007
2,032
2,057
2,081
2,105
2,128
2,152
2,175
2,198
2,220
2,243
2,265
2,287
2,309
2,330
3

4
1,020
1,068
1,114
1,158
1,200
1,241
1,281
1,319
1,356
1,393
1,428
1,463
1,497
1,530
1,562
1,594
1,625
1,655
1,685
1,715
1,744
1,772
1,800
1,828
1,855
1,881
1,908
1,934
1,960
1,985
2,010
2,035
2,059
2,083
2,107
2,131
2,154
2,177
2,200
2,223
2,245
2,267
2,289
2,311
2,332
4

5
1,025
1,072
1,118
1,162
1,204
1,245
1,285
1,323
1,360
1,396
1,432
1,466
1,500
1,533
1,565
1,597
1,628
1,658
1,688
1,718
1,746
1,775
1,803
1,830
1,857
1,884
1,910
1,936
1,962
1,987
2,012
2,037
2,062
2,086
2,110
2,133
2,156
2,179
2,202
2,225
2,247
2,269
2,291
2,313
2,335
5

6
1,030
1,077
1,122
1,166
1,208
1,249
1,288
1,327
1,364
1,400
1,435
1,470
1,503
1,536
1,568
1,600
1,631
1,661
1,691
1,720
1,749
1,778
1,806
1,833
1,860
1,887
1,913
1,939
1,965
1,990
2,015
2,040
2,064
2,088
2,112
2,135
2,159
2,182
2,205
2,227
2,249
2,272
2,293
2,315
2,337
6

7
1,034
1,082
1,127
1,170
1,212
1,253
1,292
1,330
1,367
1,404
1,439
1,473
1,507
1,539
1,572
1,603
1,634
1,664
1,694
1,723
1,752
1,780
1,808
1,836
1,863
1,889
1,916
1,942
1,967
1,992
2,017
2,042
2,066
2,090
2,114
2,138
2,161
2,184
2,207
2,229
2,252
2,274
2,296
2,317
2,339
7

1,00 − 5,49
8
1,039
1,086
1,131
1,175
1,217
1,257
1,296
1,334
1,371
1,407
1,442
1,476
1,510
1,543
1,575
1,606
1,637
1,667
1,697
1,726
1,755
1,783
1,811
1,838
1,865
1,892
1,918
1,944
1,970
1,995
2,020
2,045
2,069
2,093
2,117
2,140
2,163
2,186
2,209
2,232
2,254
2,276
2,298
2,319
2,341
8

9
1,044
1,091
1,136
1,179
1,221
1,261
1,300
1,338
1,375
1,411
1,446
1,480
1,513
1,546
1,578
1,609
1,640
1,670
1,700
1,729
1,758
1,786
1,814
1,841
1,868
1,895
1,921
1,947
1,972
1,997
2,022
2,047
2,071
2,095
2,119
2,142
2,166
2,189
2,211
2,234
2,256
2,278
2,300
2,322
2,343
9

1
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
1

2
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
2

3
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
3

4
2
2
2
2
2
2
2
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
4

5
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
5

6
3
3
3
3
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
6

7
3
3
3
3
3
3
3
3
3
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
1
1
1
1
7

8
4
4
4
3
3
3
3
3
3
3
3
3
3
3
3
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
8

9
4
4
4
4
4
4
3
3
3
3
3
3
3
3
3
3
3
3
3
3
3
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
9

80 Matematika

16129 Matematika FVTABMT / 80
C

M

Y

K

2011. május 6. –18:37

10.3. Szmok ngyzetgy ke/2



x = N · 10k

x = N · 102k
N
5,5
5,6
5,7
5,8
5,9
6,0
6,1
6,2
6,3
6,4
6,5
6,6
6,7
6,8
6,9
7,0
7,1
7,2
7,3
7,4
7,5
7,6
7,7
7,8
7,9
8,0
8,1
8,2
8,3
8,4
8,5
8,6
8,7
8,8
8,9
9,0
9,1
9,2
9,3
9,4
9,5
9,6
9,7
9,8
9,9
N

0
2,345
2,366
2,387
2,408
2,429
2,449
2,470
2,490
2,510
2,530
2,550
2,569
2,588
2,608
2,627
2,646
2,665
2,683
2,702
2,720
2,739
2,757
2,775
2,793
2,811
2,828
2,846
2,864
2,881
2,898
2,915
2,933
2,950
2,966
2,983
3,000
3,017
3,033
3,050
3,066
3,082
3,098
3,114
3,130
3,146
0

1
2,347
2,369
2,390
2,410
2,431
2,452
2,472
2,492
2,512
2,532
2,551
2,571
2,590
2,610
2,629
2,648
2,666
2,685
2,704
2,722
2,740
2,759
2,777
2,795
2,812
2,830
2,848
2,865
2,883
2,900
2,917
2,934
2,951
2,968
2,985
3,002
3,018
3,035
3,051
3,068
3,084
3,100
3,116
3,132
3,148
1

2
2,349
2,371
2,392
2,412
2,433
2,454
2,474
2,494
2,514
2,534
2,553
2,573
2,592
2,612
2,631
2,650
2,668
2,687
2,706
2,724
2,742
2,760
2,778
2,796
2,814
2,832
2,850
2,867
2,884
2,902
2,919
2,936
2,953
2,970
2,987
3,003
3,020
3,036
3,053
3,069
3,085
3,102
3,118
3,134
3,150
2

3
2,352
2,373
2,394
2,415
2,435
2,456
2,476
2,496
2,516
2,536
2,555
2,575
2,594
2,613
2,632
2,651
2,670
2,689
2,707
2,726
2,744
2,762
2,780
2,798
2,816
2,834
2,851
2,869
2,886
2,903
2,921
2,938
2,955
2,972
2,988
3,005
3,022
3,038
3,055
3,071
3,087
3,103
3,119
3,135
3,151
3

4
2,354
2,375
2,396
2,417
2,437
2,458
2,478
2,498
2,518
2,538
2,557
2,577
2,596
2,615
2,634
2,653
2,672
2,691
2,709
2,728
2,746
2,764
2,782
2,800
2,818
2,835
2,853
2,871
2,888
2,905
2,922
2,939
2,956
2,973
2,990
3,007
3,023
3,040
3,056
3,072
3,089
3,105
3,121
3,137
3,153
4

5
2,356
2,377
2,398
2,419
2,439
2,460
2,480
2,500
2,520
2,540
2,559
2,579
2,598
2,617
2,636
2,655
2,674
2,693
2,711
2,729
2,748
2,766
2,784
2,802
2,820
2,837
2,855
2,872
2,890
2,907
2,924
2,941
2,958
2,975
2,992
3,008
3,025
3,041
3,058
3,074
3,090
3,106
3,122
3,138
3,154
5

6
2,358
2,379
2,400
2,421
2,441
2,462
2,482
2,502
2,522
2,542
2,561
2,581
2,600
2,619
2,638
2,657
2,676
2,694
2,713
2,731
2,750
2,768
2,786
2,804
2,821
2,839
2,857
2,874
2,891
2,909
2,926
2,943
2,960
2,977
2,993
3,010
3,027
3,043
3,059
3,076
3,092
3,108
3,124
3,140
3,156
6

7
2,360
2,381
2,402
2,423
2,443
2,464
2,484
2,504
2,524
2,544
2,563
2,583
2,602
2,621
2,640
2,659
2,678
2,696
2,715
2,733
2,751
2,769
2,787
2,805
2,823
2,841
2,858
2,876
2,893
2,910
2,927
2,944
2,961
2,978
2,995
3,012
3,028
3,045
3,061
3,077
3,094
3,110
3,126
3,142
3,158
7

5,50 − 9,99
8
2,362
2,383
2,404
2,425
2,445
2,466
2,486
2,506
2,526
2,546
2,565
2,585
2,604
2,623
2,642
2,661
2,680
2,698
2,717
2,735
2,753
2,771
2,789
2,807
2,825
2,843
2,860
2,877
2,895
2,912
2,929
2,946
2,963
2,980
2,997
3,013
3,030
3,046
3,063
3,079
3,095
3,111
3,127
3,143
3,159
8

9
2,364
2,385
2,406
2,427
2,447
2,468
2,488
2,508
2,528
2,548
2,567
2,587
2,606
2,625
2,644
2,663
2,681
2,700
2,718
2,737
2,755
2,773
2,791
2,809
2,827
2,844
2,862
2,879
2,897
2,914
2,931
2,948
2,965
2,982
2,998
3,015
3,032
3,048
3,064
3,081
3,097
3,113
3,129
3,145
3,161
9

1
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
1

2
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
2

3
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
3

4
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
4

5
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
5

6
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
6

7
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
7

8
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
8

9
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
9

Matematika 81

16129 Matematika FVTABMT / 81
C

M

Y

K

2011. május 6. –18:37

863 6.393 4.458 6.557 6.827 4.450 3.0 − 54.380 6.479 3.328 7.187 5.550 3.266 7.993 7.840 5. 16.768 3.754 4.950 6.950 5. 42.514 5. 19.148 6.633 6.218 7.814 5.535 6.919 5.710 5.014 7.409 9 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 3 3 3 3 3 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 3 5 4 4 4 4 4 4 4 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 3 4 6 6 6 5 5 5 5 5 5 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 4 5 8 7 7 7 7 6 6 6 6 6 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 3 3 3 3 3 5 6 9 9 8 8 8 8 7 7 7 7 7 6 6 6 6 6 6 6 6 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 6 7 8 9 11 12 14 10 12 13 10 11 13 9 11 12 9 10 12 9 10 11 9 10 11 8 10 11 8 9 10 8 9 10 8 9 10 7 9 10 7 8 9 7 8 9 7 8 9 7 8 9 7 8 9 7 8 9 7 7 8 6 7 8 6 7 8 6 7 8 6 7 8 6 7 8 6 7 8 6 7 8 6 7 7 6 6 7 6 6 7 6 6 7 5 6 7 5 6 7 5 6 7 5 6 7 5 6 7 5 6 7 5 6 7 5 6 6 5 6 6 5 6 6 5 6 6 5 6 6 5 5 6 5 5 6 5 5 6 7 8 9 82 Matematika 16129 Matematika FVTABMT / 82 C M Y K 2011.189 6.495 5.021 7.899 5.847 3.889 4.362 2 3 3.561 4.580 6.369 3 4 3.364 6.308 7. 50.229 6.848 5.033 6.914 6.899 4.712 4.120 7.639 5.528 4.722 4.795 3.550 6.604 4.612 5.521 3.656 6.183 7.450 6.025 6.975 6.403 8 9 3.089 5. 40. –18:37 .147 4.483 4.099 5. 10N 0 3. 31.908 5.860 3.162 7.099 7.057 7.935 7.211 7.240 3.394 5.259 7.928 7.342 7.626 6.253 6.263 5. 15.309 6. 52.359 4.116 6.162 3.169 7.885 6.692 5. 43.666 5.083 6.148 7.568 5.109 5.382 5 6 3.848 6.683 5.313 4.442 6.395 6.817 4. 38.819 6. 21.604 5.870 6.690 4.648 4.899 6.760 6.979 7.856 6.886 4.505 5. 44.848 4.164 6.261 6.123 4.626 4.841 6.134 7.822 5.461 4.219 4.992 6.493 3.727 5.293 6.405 4.325 6.831 5.243 4.348 6. 23.197 7.496 6.494 4.205 6.314 7.621 5.983 6.435 3.285 6.030 5. 54. 11.701 6.329 5.347 3.382 4.387 6.892 6.441 5. 34.124 6.037 4.176 7.586 5.287 7. 24.370 4.804 6.317 6.865 5.183 4.010 5.403 6.113 7.254 4.245 6.603 6.962 4. 25.768 6.040 5.434 6.3.472 4.907 6.488 6.578 3. 13.577 5.967 6.195 4.020 5.231 4.517 4.755 3.332 3.678 6.686 6.356 6.253 7.693 6.718 5.215 5.171 4.071 7.244 5.964 7.630 5. 49.782 3.450 4.468 5.396 7 10.573 6.716 6.595 6.347 4. 26.592 3.564 3.348 0 1 3.036 7.042 6.007 7.280 7.301 5. 18. 37.559 5.099 4.775 4.648 6.753 5.376 5.873 4.606 3.647 3.473 6.427 6.181 6.246 7.550 4.404 5.464 3.321 7.389 6 7 3.857 5.465 6.572 4.512 6.986 7.320 5.119 5. 45.225 3.806 4.362 3.070 5.310 5.912 4.950 7. 14.266 4.834 3.221 6.879 4.438 4.232 7.159 4.785 4. 48.834 6.657 5.583 4.980 5.156 6.085 7.868 4.419 6.796 4.177 5. 20.416 4.675 5.899 5. 22.225 7.930 5.087 4. 53.367 5.111 4. 12.286 3.058 6.924 4.079 5.671 6.091 6.459 5.762 5.674 3.099 6. 36.950 4.506 4.450 5.728 3.874 5.406 3.277 6. 41.282 5.771 5.970 5.663 6. 46.527 6.075 6.812 6.701 4.324 4.805 5.197 6.017 6.155 7.000 4.294 7.688 3.335 7.504 6.909 5.701 3.141 7.173 6.225 5.348 5.633 3.486 5.372 6.302 3.837 4.960 5.339 5.987 4.008 6.050 6.000 5.062 4.336 4.140 6.431 5.975 4.317 3.661 3.821 3.237 6. 33.196 5.273 5. 29.411 6.782 6.391 3.158 5. 30.680 4.753 6.066 6.421 3.764 4.933 6.990 5.206 5.788 5.107 6.593 4.745 5.937 4.532 5.542 6.060 5. 51.858 4.958 6.925 6.826 6.790 6. 47.708 6.413 5.043 7.738 6.957 7.050 7.194 3.301 4.106 7.167 5.254 5.135 4.891 5.641 6.797 5. 27.10.877 6.355 1 2 3.239 7.332 6.588 6.519 6.064 7.701 5.565 6.742 3. 39.736 5.301 7.132 6.637 4.025 4.971 7.422 5.481 6.507 3.916 6.128 5.921 6.340 6.477 5.290 4.882 5.376 3.050 5.745 6.619 3. 35. 32.715 3.808 3.000 6. Szmok ngyzetgy ke/3 √ √ x = 10N · 10k x = N · 102k+1 10N 10.779 5.615 4.256 3. május 6.050 4.278 4.648 5.940 5.190 7. 17.541 5.138 5.539 4.269 6.207 4.357 5.611 6. 28.012 4.723 6.376 4 5 3.127 7.385 5.273 7.148 5.775 6.943 7.669 4.301 6.595 5.078 7.941 6.797 6.523 5.074 4.618 6.743 4.427 4.271 3.9 8 3.029 7.000 7.213 6.731 6.658 4.550 5.536 3.733 4.204 7.092 7.292 5.235 5.178 3.209 3.

969 8.094 9.899 8.550 9.333 9.121 9.707 7.545 9.517 7.792 8.518 9.791 7. 85.539 9.633 9.050 9.397 9.252 8.944 9. 95.510 7.642 7.950 8.922 8.583 7.935 9.083 9.608 8.887 7. 65. május 6.724 8.690 9.426 8.225 9.762 9.006 8.325 8.418 9.829 9.487 9.240 8.576 7.602 9.491 8.563 7.185 8.995 9 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 3 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 1 1 1 1 1 1 3 4 3 3 3 3 3 3 3 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 4 5 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 2 2 2 2 5 6 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 6 7 5 5 5 5 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 3 3 3 7 8 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 8 9 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 4 4 9 Matematika 83 16129 Matematika FVTABMT / 83 C M Y K 2011.423 9.257 9.983 9.939 8. 56.961 9.975 8. 79.843 8.855 7.680 9.733 7.950 0 1 7.849 9.735 8.537 7.056 8.044 8.343 9.859 9.955 1 2 7.695 8.727 7.660 8.319 8.460 9.864 9. 99.556 7.726 9. 97.037 8.769 8.950 9.916 8.654 8.764 8.888 8.490 7.463 7.585 8.025 8.685 9.905 8.579 8.695 9.573 8.028 9.918 7.962 8.075 8.746 8.721 9.165 9.290 9.116 9.9 8 7.718 8.482 9.544 8.672 8.241 9.160 9.457 7.567 8. 86. 68.413 9.649 9.524 9.355 8.011 9.497 9. 67. 63.716 9.683 8. 71. 94.832 8. 61. 66. 84.967 9.331 8.970 4 x= 5 7.022 9.485 8.093 8.747 9.649 7.529 9.654 9.420 8.783 9.823 9.740 7.228 8.591 8.283 8.381 9.975 5 √ 10N · 10k 6 7.443 7.994 8.990 8 9 7.758 8.450 7.365 9.191 8.849 7.899 7. –18:37 .910 9.390 8.562 8.560 9.915 9. 76. 57. 59.118 8.220 9.933 8.414 8.138 9. 78.767 9.072 9.662 7.234 8.214 9.497 7.931 7.470 7.338 9. Szmok ngyzetgy ke/4 √ x = N · 102k+1 10N 55. 88.793 9. 92.513 9.603 7.869 9. 96.664 9.602 8.781 8.327 9.268 9.471 9.597 9.434 9. 87.509 8.622 7.503 8.087 8.246 8.628 9.276 8.879 9.295 9.829 7.731 9.906 7.803 8.10.668 7.515 8. 73.759 7.643 8.714 7.466 9.0 − 99.798 8.247 9.877 8.597 8.757 9.284 9.566 9.503 7.203 9.438 8.614 8.033 9. 82.956 8. 98.477 7.860 8.361 8.044 9.785 7.729 8.817 7.894 8. 74.927 8.359 9.994 9.981 8.391 9.532 8.000 8.960 2 3 7.978 9.689 8.354 9.701 9.861 7.809 8.306 9.681 7.688 7.644 9.720 7.849 8.264 8.039 9.638 9.349 8.620 8.066 9.099 9.416 7.576 9.772 7.317 9.737 9.854 9.987 8.711 9.106 8.623 9.808 9.581 9.555 9.068 8. 64.899 9.142 8.746 7.343 8.154 9.813 9.609 7. 58.826 8.270 8.778 7.143 9.854 8.635 7.367 8.925 9.301 9.301 8.818 9.182 9.322 9.741 8.187 9.061 9.874 7.179 8.473 8.445 9.980 6 7 7.592 9.456 8.911 8.930 9.797 7.017 9.701 8.940 9.866 8.889 9.556 8.497 8.192 9.989 9.589 7.834 9.945 9.370 9.375 9.130 8.171 9.455 9.112 8. 70.423 7.012 8.450 9.706 9.210 8.675 9.337 8.209 9.402 8.778 9.173 8.925 7.081 8. 69.655 7.701 7.884 9.912 7.836 7.439 9.149 9.920 9.842 7.823 7.534 9.373 8.538 8.631 8.468 8.279 9.844 9.222 8.675 7.198 9.712 8.230 9.132 9. 93.258 8. 91.198 8.666 8.019 8.105 9.772 9.985 7 55.055 9.161 8.155 8.694 7.492 9.765 7.176 9.586 9.955 9. 60.752 8.883 8.407 9.649 8.526 8.944 8.570 7.124 8.216 8.550 8. 83. 90.483 7.798 9.402 9.062 8.786 8.450 8. 81.670 9.874 9.893 7.077 9.880 7.871 8.127 9.523 7.659 9. 62.775 8.274 9.612 9. 77.396 8.110 9.629 7.678 8.839 9.088 9.894 9.031 8.386 9.432 8.626 8.050 8.937 8.385 8.006 9.788 9.752 9.429 9.637 8.313 8.616 7.167 8.430 7.706 8. 10N 0 7.837 8.503 9.868 7.289 8.596 7.804 7. 80.436 7.307 8.444 8.3.618 9.462 8.571 9.000 9.295 8.099 8.810 7.815 8.252 9.543 7. 89.607 9.972 9.820 8.136 8.408 8.742 9. 72. 75.508 9.236 9.149 8.530 7.204 8.476 9.965 3 4 7.349 9.550 7.263 9.752 7.803 9.379 8.311 9.479 8.521 8.905 9.

15 1.17 1.39 1.1461 1492 1523 1553 1584 0.44 1.04 1.37 1.08 1.07 1.36 1.41 1.40 1.499 lg x = lg N + k 0 0.00 1.4.0792 0828 0864 0899 0934 0.46 1. Szmok 10 alap logaritmusa/1 x = N · 10k N 1.10.24 1.26 1.1614 1644 1673 1703 1732 0 1 0004 0048 0090 0133 0175 0216 0257 0298 0338 0378 0418 0457 0496 0535 0573 0611 0648 0686 0722 0759 0795 0831 0867 0903 0938 0973 1007 1041 1075 1109 1143 1176 1209 1242 1274 1307 1339 1370 1402 1433 1464 1495 1526 1556 1587 1617 1647 1676 1706 1735 1 2 0009 0052 0095 0137 0179 0220 0261 0302 0342 0382 0422 0461 0500 0538 0577 0615 0652 0689 0726 0763 0799 0835 0871 0906 0941 0976 1011 1045 1079 1113 1146 1179 1212 1245 1278 1310 1342 1374 1405 1436 1467 1498 1529 1559 1590 1620 1649 1679 1708 1738 2 3 0013 0056 0099 0141 0183 0224 0265 0306 0346 0386 0426 0465 0504 0542 0580 0618 0656 0693 0730 0766 0803 0839 0874 0910 0945 0980 1014 1048 1082 1116 1149 1183 1216 1248 1281 1313 1345 1377 1408 1440 1471 1501 1532 1562 1593 1623 1652 1682 1711 1741 3 4 0017 0060 0103 0145 0187 0228 0269 0310 0350 0390 0430 0469 0508 0546 0584 0622 0660 0697 0734 0770 0806 0842 0878 0913 0948 0983 1017 1052 1086 1119 1153 1186 1219 1252 1284 1316 1348 1380 1411 1443 1474 1504 1535 1565 1596 1626 1655 1685 1714 1744 4 5 0022 0065 0107 0149 0191 0233 0273 0314 0354 0394 0434 0473 0512 0550 0588 0626 0663 0700 0737 0774 0810 0846 0881 0917 0952 0986 1021 1055 1089 1123 1156 1189 1222 1255 1287 1319 1351 1383 1414 1446 1477 1508 1538 1569 1599 1629 1658 1688 1717 1746 5 6 0026 0069 0111 0154 0195 0237 0278 0318 0358 0398 0438 0477 0515 0554 0592 0630 0667 0704 0741 0777 0813 0849 0885 0920 0955 0990 1024 1059 1092 1126 1159 1193 1225 1258 1290 1323 1355 1386 1418 1449 1480 1511 1541 1572 1602 1632 1661 1691 1720 1749 6 7 0030 0073 0116 0158 0199 0241 0282 0322 0362 0402 0441 0481 0519 0558 0596 0633 0671 0708 0745 0781 0817 0853 0888 0924 0959 0993 1028 1062 1096 1129 1163 1196 1229 1261 1294 1326 1358 1389 1421 1452 1483 1514 1544 1575 1605 1635 1664 1694 1723 1752 7 8 0035 0077 0120 0162 0204 0245 0286 0326 0366 0406 0445 0484 0523 0561 0599 0637 0674 0711 0748 0785 0821 0856 0892 0927 0962 0997 1031 1065 1099 1133 1166 1199 1232 1265 1297 1329 1361 1392 1424 1455 1486 1517 1547 1578 1608 1638 1667 1697 1726 1755 8 9 0039 0082 0124 0166 0208 0249 0290 0330 0370 0410 0449 0488 0527 0565 0603 0641 0678 0715 0752 0788 0824 0860 0896 0931 0966 1000 1035 1069 1103 1136 1169 1202 1235 1268 1300 1332 1364 1396 1427 1458 1489 1520 1550 1581 1611 1641 1670 1700 1729 1758 9 84 Matematika 16129 Matematika FVTABMT / 84 C M Y K 2011.1303 1335 1367 1399 1430 0.45 1.28 1. –18:37 .25 1.29 1.03 1.0414 0453 0492 0531 0569 0.49 N 1.11 1.10 1.38 1.48 1.16 1.18 1.13 1.0607 0645 0682 0719 0755 0.34 1. május 6.01 1.000 − 1.09 1.21 1.31 1.27 1.35 1.0212 0253 0294 0334 0374 0.43 1.19 1.05 1.0000 0043 0086 0128 0170 0.32 1.30 1.1139 1173 1206 1239 1271 0.02 1.0969 1004 1038 1072 1106 0.06 1.14 1.23 1.47 1.33 1.12 1.42 1.22 1.20 1.

május 6.66 1.99 N 1.54 1.78 1.79 1.2041 2068 2095 2122 2148 0.73 1.61 1.70 1.55 1.64 1.1903 1931 1959 1987 2014 0.92 1.93 1.999 lg x = lg N + k 0 0.10.95 1.82 1.2304 2330 2355 2380 2405 0.84 1.72 1.91 1.51 1.53 1.69 1.67 1.86 1.71 1.75 1.85 1.81 1.60 1.96 1.80 1.83 1.65 1.89 1.97 1.2900 2923 2945 2967 2989 0 1 1764 1793 1821 1850 1878 1906 1934 1962 1989 2017 2044 2071 2098 2125 2151 2177 2204 2230 2256 2281 2307 2333 2358 2383 2408 2433 2458 2482 2507 2531 2555 2579 2603 2627 2651 2674 2697 2721 2744 2767 2790 2813 2835 2858 2880 2903 2925 2947 2969 2991 1 2 1767 1796 1824 1853 1881 1909 1937 1965 1992 2019 2047 2074 2101 2127 2154 2180 2206 2232 2258 2284 2310 2335 2360 2385 2410 2435 2460 2485 2509 2533 2558 2582 2605 2629 2653 2676 2700 2723 2746 2769 2792 2815 2838 2860 2882 2905 2927 2949 2971 2993 2 3 1770 1798 1827 1855 1884 1912 1940 1967 1995 2022 2049 2076 2103 2130 2156 2183 2209 2235 2261 2287 2312 2338 2363 2388 2413 2438 2463 2487 2512 2536 2560 2584 2608 2632 2655 2679 2702 2725 2749 2772 2794 2817 2840 2862 2885 2907 2929 2951 2973 2995 3 4 1772 1801 1830 1858 1886 1915 1942 1970 1998 2025 2052 2079 2106 2133 2159 2185 2212 2238 2263 2289 2315 2340 2365 2390 2415 2440 2465 2490 2514 2538 2562 2586 2610 2634 2658 2681 2704 2728 2751 2774 2797 2819 2842 2865 2887 2909 2931 2953 2975 2997 4 5 1775 1804 1833 1861 1889 1917 1945 1973 2000 2028 2055 2082 2109 2135 2162 2188 2214 2240 2266 2292 2317 2343 2368 2393 2418 2443 2467 2492 2516 2541 2565 2589 2613 2636 2660 2683 2707 2730 2753 2776 2799 2822 2844 2867 2889 2911 2934 2956 2978 2999 5 6 1778 1807 1836 1864 1892 1920 1948 1976 2003 2030 2057 2084 2111 2138 2164 2191 2217 2243 2269 2294 2320 2345 2370 2395 2420 2445 2470 2494 2519 2543 2567 2591 2615 2639 2662 2686 2709 2732 2755 2778 2801 2824 2847 2869 2891 2914 2936 2958 2980 3002 6 7 1781 1810 1838 1867 1895 1923 1951 1978 2006 2033 2060 2087 2114 2140 2167 2193 2219 2245 2271 2297 2322 2348 2373 2398 2423 2448 2472 2497 2521 2545 2570 2594 2617 2641 2665 2688 2711 2735 2758 2781 2804 2826 2849 2871 2894 2916 2938 2960 2982 3004 7 8 1784 1813 1841 1870 1898 1926 1953 1981 2009 2036 2063 2090 2117 2143 2170 2196 2222 2248 2274 2299 2325 2350 2375 2400 2425 2450 2475 2499 2524 2548 2572 2596 2620 2643 2667 2690 2714 2737 2760 2783 2806 2828 2851 2874 2896 2918 2940 2962 2984 3006 8 9 1787 1816 1844 1872 1901 1928 1956 1984 2011 2038 2066 2092 2119 2146 2172 2198 2225 2251 2276 2302 2327 2353 2378 2403 2428 2453 2477 2502 2526 2550 2574 2598 2622 2646 2669 2693 2716 2739 2762 2785 2808 2831 2853 2876 2898 2920 2942 2964 2986 3008 9 Matematika 85 16129 Matematika FVTABMT / 85 C M Y K 2011.50 1.56 1.52 1.2430 2455 2480 2504 2529 0. Szmok 10 alap logaritmusa/2 x = N · 10k N 1.1761 1790 1818 1847 1875 0.2553 2577 2601 2625 2648 0.4.94 1.77 1.57 1. –18:37 .98 1.59 1.2175 2201 2227 2253 2279 0.63 1.58 1.74 1.62 1.87 1.500 − 1.76 1.68 1.2788 2810 2833 2856 2878 0.88 1.90 1.2672 2695 2718 2742 2765 0.

9 N 0 0.0 3.8 4.7 2.8 5.00 − 5.3 2.6532 6628 6721 6812 6902 0.8 2.0 2.5 2.7 4.3 4.7404 7482 7559 7634 7709 0 2.5 5.8 3.99 lg x = lg N + k 1 3032 3243 3444 3636 3820 3997 4166 4330 4487 4639 4786 4928 5065 5198 5328 5453 5575 5694 5809 5922 6031 6138 6243 6345 6444 6542 6637 6730 6821 6911 6998 7084 7168 7251 7332 7412 7490 7566 7642 7716 1 2 3054 3263 3464 3655 3838 4014 4183 4346 4502 4654 4800 4942 5079 5211 5340 5465 5587 5705 5821 5933 6042 6149 6253 6355 6454 6551 6646 6739 6830 6920 7007 7093 7177 7259 7340 7419 7497 7574 7649 7723 2 3 3075 3284 3483 3674 3856 4031 4200 4362 4518 4669 4814 4955 5092 5224 5353 5478 5599 5717 5832 5944 6053 6160 6263 6365 6464 6561 6656 6749 6839 6928 7016 7101 7185 7267 7348 7427 7505 7582 7657 7731 3 4 3096 3304 3502 3692 3874 4048 4216 4378 4533 4683 4829 4969 5105 5237 5366 5490 5611 5729 5843 5955 6064 6170 6274 6375 6474 6571 6665 6758 6848 6937 7024 7110 7193 7275 7356 7435 7513 7589 7664 7738 4 5 3118 3324 3522 3711 3892 4065 4232 4393 4548 4698 4843 4983 5119 5250 5378 5502 5623 5740 5855 5966 6075 6180 6284 6385 6484 6580 6675 6767 6857 6946 7033 7118 7202 7284 7364 7443 7520 7597 7672 7745 5 6 3139 3345 3541 3729 3909 4082 4249 4409 4564 4713 4857 4997 5132 5263 5391 5514 5635 5752 5866 5977 6085 6191 6294 6395 6493 6590 6684 6776 6866 6955 7042 7126 7210 7292 7372 7451 7528 7604 7679 7752 6 7 3160 3365 3560 3747 3927 4099 4265 4425 4579 4728 4871 5011 5145 5276 5403 5527 5647 5763 5877 5988 6096 6201 6304 6405 6503 6599 6693 6785 6875 6964 7050 7135 7218 7300 7380 7459 7536 7612 7686 7760 7 8 3181 3385 3579 3766 3945 4116 4281 4440 4594 4742 4886 5024 5159 5289 5416 5539 5658 5775 5888 5999 6107 6212 6314 6415 6513 6609 6702 6794 6884 6972 7059 7143 7226 7308 7388 7466 7543 7619 7694 7767 8 9 3201 3404 3598 3784 3962 4133 4298 4456 4609 4757 4900 5038 5172 5302 5428 5551 5670 5786 5899 6010 6117 6222 6325 6425 6522 6618 6712 6803 6893 6981 7067 7152 7235 7316 7396 7474 7551 7627 7701 7774 9 1 2 3 4 5 6 7 8 9 0 4 6 8 11 13 15 17 19 0 4 6 8 10 12 14 16 18 0 4 6 8 10 12 14 15 17 0 4 6 7 9 11 13 15 17 0 4 5 7 9 11 12 14 16 0 3 5 7 9 10 12 14 15 0 3 5 7 8 10 11 13 15 0 3 5 6 8 9 11 13 14 0 3 5 6 8 9 11 12 14 0 3 4 6 7 9 10 12 13 0 3 4 6 7 9 10 11 13 0 3 4 6 7 8 10 11 12 0 3 4 5 7 8 9 11 12 0 3 4 5 6 8 9 10 12 0 3 4 5 6 8 9 10 11 0 2 4 5 6 7 9 10 11 0 2 4 5 6 7 8 10 11 0 2 3 5 6 7 8 9 10 0 2 3 5 6 7 8 9 10 0 2 3 4 6 7 8 9 10 0 2 3 4 5 6 8 9 10 0 2 3 4 5 6 7 8 9 0 2 3 4 5 6 7 8 9 0 2 3 4 5 6 7 8 9 0 2 3 4 5 6 7 8 9 0 2 3 4 5 6 7 8 9 0 2 3 4 5 6 7 7 8 0 2 3 4 5 5 6 7 8 0 2 3 4 4 5 6 7 8 0 2 3 4 4 5 6 7 8 0 2 3 3 4 5 6 7 8 0 2 3 3 4 5 6 7 8 0 2 2 3 4 5 6 7 7 0 2 2 3 4 5 6 7 7 0 2 2 3 4 5 6 6 7 0 2 2 3 4 5 5 6 7 0 2 2 3 4 5 5 6 7 0 2 2 3 4 5 5 6 7 0 1 2 3 4 4 5 6 7 0 1 2 3 4 4 5 6 7 1 2 3 4 5 6 7 8 9 86 Matematika 16129 Matematika FVTABMT / 86 C M Y K 2011.7 5.4771 4914 5051 5185 5315 0.1 4. Szmok 10 alap logaritmusa/3 x = N · 10k N 2.5441 5563 5682 5798 5911 0.6 5.4.9 3.7 3.5 4.4 4.4 5.9 5.3979 4150 4314 4472 4624 0. május 6.6 4.0 4.10.5 3.6 2.9 4.2 2.2 5.1 2.1 3.3 3.6 3.1 5.6990 7076 7160 7243 7324 0.2 3.2 4.3 5.0 5.4 2. –18:37 .6021 6128 6232 6335 6435 0.4 3.3010 3222 3424 3617 3802 0.

8 7.1 8.3 6.00 − 9.0 6.9294 9345 9395 9445 9494 0.10.3 8.2 7.4.4 7.9 9.7 8.2 9.9 N 0 0.6 9.5 9.8 8.4 9.8129 8195 8261 8325 8388 0.8451 8513 8573 8633 8692 0.99 lg x = lg N + k 1 7789 7860 7931 8000 8069 8136 8202 8267 8331 8395 8457 8519 8579 8639 8698 8756 8814 8871 8927 8982 9036 9090 9143 9196 9248 9299 9350 9400 9450 9499 9547 9595 9643 9689 9736 9782 9827 9872 9917 9961 1 2 7796 7868 7938 8007 8075 8142 8209 8274 8338 8401 8463 8525 8585 8645 8704 8762 8820 8876 8932 8987 9042 9096 9149 9201 9253 9304 9355 9405 9455 9504 9552 9600 9647 9694 9741 9786 9832 9877 9921 9965 2 3 7803 7875 7945 8014 8082 8149 8215 8280 8344 8407 8470 8531 8591 8651 8710 8768 8825 8882 8938 8993 9047 9101 9154 9206 9258 9309 9360 9410 9460 9509 9557 9605 9652 9699 9745 9791 9836 9881 9926 9969 3 4 7810 7882 7952 8021 8089 8156 8222 8287 8351 8414 8476 8537 8597 8657 8716 8774 8831 8887 8943 8998 9053 9106 9159 9212 9263 9315 9365 9415 9465 9513 9562 9609 9657 9703 9750 9795 9841 9886 9930 9974 4 5 7818 7889 7959 8028 8096 8162 8228 8293 8357 8420 8482 8543 8603 8663 8722 8779 8837 8893 8949 9004 9058 9112 9165 9217 9269 9320 9370 9420 9469 9518 9566 9614 9661 9708 9754 9800 9845 9890 9934 9978 5 6 7825 7896 7966 8035 8102 8169 8235 8299 8363 8426 8488 8549 8609 8669 8727 8785 8842 8899 8954 9009 9063 9117 9170 9222 9274 9325 9375 9425 9474 9523 9571 9619 9666 9713 9759 9805 9850 9894 9939 9983 6 7 7832 7903 7973 8041 8109 8176 8241 8306 8370 8432 8494 8555 8615 8675 8733 8791 8848 8904 8960 9015 9069 9122 9175 9227 9279 9330 9380 9430 9479 9528 9576 9624 9671 9717 9763 9809 9854 9899 9943 9987 7 8 7839 7910 7980 8048 8116 8182 8248 8312 8376 8439 8500 8561 8621 8681 8739 8797 8854 8910 8965 9020 9074 9128 9180 9232 9284 9335 9385 9435 9484 9533 9581 9628 9675 9722 9768 9814 9859 9903 9948 9991 8 9 7846 7917 7987 8055 8122 8189 8254 8319 8382 8445 8506 8567 8627 8686 8745 8802 8859 8915 8971 9025 9079 9133 9186 9238 9289 9340 9390 9440 9489 9538 9586 9633 9680 9727 9773 9818 9863 9908 9952 9996 9 1 2 3 4 5 6 7 8 9 0 1 2 3 4 4 5 6 6 0 1 2 3 4 4 5 6 6 0 1 2 3 3 4 5 6 6 0 1 2 3 3 4 5 5 6 0 1 2 3 3 4 5 5 6 0 1 2 3 3 4 5 5 6 0 1 2 3 3 4 5 5 6 0 1 2 3 3 4 5 5 6 0 1 2 3 3 4 4 5 6 0 1 2 3 3 4 4 5 6 0 1 2 2 3 4 4 5 6 0 1 2 2 3 4 4 5 5 0 1 2 2 3 4 4 5 5 0 1 2 2 3 4 4 5 5 0 1 2 2 3 4 4 5 5 0 1 2 2 3 3 4 5 5 0 1 2 2 3 3 4 5 5 0 1 2 2 3 3 4 4 5 0 1 2 2 3 3 4 4 5 0 1 2 2 3 3 4 4 5 0 1 2 2 3 3 4 4 5 0 1 2 2 3 3 4 4 5 0 1 2 2 3 3 4 4 5 0 1 2 2 3 3 4 4 5 0 1 2 2 3 3 4 4 5 0 1 2 2 3 3 4 4 5 0 1 2 2 3 3 4 4 5 0 1 1 2 2 3 3 4 4 0 1 1 2 2 3 3 4 4 0 1 1 2 2 3 3 4 4 0 1 1 2 2 3 3 4 4 0 1 1 2 2 3 3 4 4 0 1 1 2 2 3 3 4 4 0 1 1 2 2 3 3 4 4 0 1 1 2 2 3 3 4 4 0 1 1 2 2 3 3 4 4 0 1 1 2 2 3 3 4 4 0 1 1 2 2 3 3 4 4 0 1 1 2 2 3 3 4 4 0 1 1 2 2 3 3 3 4 1 2 3 4 5 6 7 8 9 Matematika 87 16129 Matematika FVTABMT / 87 C M Y K 2011.2 8.8751 8808 8865 8921 8976 0.3 9.5 7.9 7.6 8.5 6.0 9. május 6.1 6.4 8.4 6.8 9.6 6.0 8.6 7.2 6.9031 9085 9138 9191 9243 0.1 9.1 7.7782 7853 7924 7993 8062 0.5 8.9 8.7 6.9542 9590 9638 9685 9731 0.8 6. –18:37 .0 7.9777 9823 9868 9912 9956 0 6.3 7.7 9. Szmok 10 alap logaritmusa/4 x = N · 10k N 6.7 7.

3420 3584 3746 3907 4067 0.4226 4384 4540 4695 4848 0.5000 5150 5299 5446 5592 0.5736 5878 6018 6157 6293 0. –18:37 .0872 1045 1219 1392 1564 0.5.1736 1908 2079 2250 2419 0.10.2588 2756 2924 3090 3256 0.6428 6561 6691 6820 6947 60 10 0029 0204 0378 0552 0727 0901 1074 1248 1421 1593 1765 1937 2108 2278 2447 2616 2784 2952 3118 3283 3448 3611 3773 3934 4094 4253 4410 4566 4720 4874 5025 5175 5324 5471 5616 5760 5901 6041 6180 6316 6450 6583 6713 6841 6967 50 20 0058 0233 0407 0581 0756 0929 1103 1276 1449 1622 1794 1965 2136 2306 2476 2644 2812 2979 3145 3311 3475 3638 3800 3961 4120 4279 4436 4592 4746 4899 5050 5200 5348 5495 5640 5783 5925 6065 6202 6338 6472 6604 6734 6862 6988 40 30 0087 0262 0436 0610 0785 0958 1132 1305 1478 1650 1822 1994 2164 2334 2504 2672 2840 3007 3173 3338 3502 3665 3827 3987 4147 4305 4462 4617 4772 4924 5075 5225 5373 5519 5664 5807 5948 6088 6225 6361 6494 6626 6756 6884 7009 30 40 0116 0291 0465 0640 0814 0987 1161 1334 1507 1679 1851 2022 2193 2363 2532 2700 2868 3035 3201 3365 3529 3692 3854 4014 4173 4331 4488 4643 4797 4950 5100 5250 5398 5544 5688 5831 5972 6111 6248 6383 6517 6648 6777 6905 7030 20 50 0145 0320 0494 0669 0843 1016 1190 1363 1536 1708 1880 2051 2221 2391 2560 2728 2896 3062 3228 3393 3557 3719 3881 4041 4200 4358 4514 4669 4823 4975 5125 5275 5422 5568 5712 5854 5995 6134 6271 6406 6539 6670 6799 6926 7050 10 60 0175 0349 0523 0698 0872 1045 1219 1392 1564 1736 1908 2079 2250 2419 2588 2756 2924 3090 3256 3420 3584 3746 3907 4067 4226 4384 4540 4695 4848 5000 5150 5299 5446 5592 5736 5878 6018 6157 6293 6428 6561 6691 6820 6947 7071 0 89 88 87 86 85◦ 84 83 82 81 80◦ 79 78 77 76 75◦ 74 73 72 71 70◦ 69 68 67 66 65◦ 64 63 62 61 60◦ 59 58 57 56 55◦ 54 53 52 51 50◦ 49 48 47 46 45◦ 1 2 3 4 5 6 7 8 9 3 6 9 12 15 17 20 23 26 3 6 9 12 15 17 20 23 26 3 6 9 12 15 17 20 23 26 3 6 9 12 15 17 20 23 26 3 6 9 12 14 17 20 23 26 3 6 9 12 14 17 20 23 26 3 6 9 12 14 17 20 23 26 3 6 9 12 14 17 20 23 26 3 6 9 12 14 17 20 23 26 3 6 9 11 14 17 20 23 26 3 6 9 11 14 17 20 23 26 3 6 9 11 14 17 20 23 26 3 6 9 11 14 17 20 23 26 3 6 8 11 14 17 20 23 25 3 6 8 11 14 17 20 23 25 3 6 8 11 14 17 20 22 25 3 6 8 11 14 17 20 22 25 3 6 8 11 14 17 19 22 25 3 6 8 11 14 17 19 22 25 3 5 8 11 14 16 19 22 25 3 5 8 11 14 16 19 22 25 3 5 8 11 14 16 19 22 24 3 5 8 11 13 16 19 21 24 3 5 8 11 13 16 19 21 24 3 5 8 11 13 16 19 21 24 3 5 8 11 13 16 18 21 24 3 5 8 10 13 16 18 21 23 3 5 8 10 13 15 18 21 23 3 5 8 10 13 15 18 20 23 3 5 8 10 13 15 18 20 23 3 5 8 10 13 15 18 20 23 2 5 7 10 12 15 17 20 22 2 5 7 10 12 15 17 20 22 2 5 7 10 12 15 17 19 22 2 5 7 10 12 14 17 19 22 2 5 7 9 12 14 17 19 21 2 5 7 9 12 14 16 19 21 2 5 7 9 12 14 16 18 21 2 5 7 9 11 14 16 18 20 2 4 7 9 11 13 16 18 20 2 4 7 9 11 13 15 18 20 2 4 7 9 11 13 15 17 20 2 4 6 9 11 13 15 17 19 2 4 6 8 11 13 15 17 19 2 4 6 8 10 12 15 17 19 1 2 3 4 5 6 7 8 9 cos 45◦ −90◦ 88 Matematika 16129 Matematika FVTABMT / 88 C M Y K 2011.0000 0175 0349 0523 0698 0. Sz gek szinusza s koszinusza/1 sin 0◦ −45◦ ◦ 0 1 2 3 4 5◦ 6 7 8 9 10◦ 11 12 13 14 15◦ 16 17 18 19 20◦ 21 22 23 24 25◦ 26 27 28 29 30◦ 31 32 33 34 35◦ 36 37 38 39 40◦ 41 42 43 44 0 0. május 6.

8660 8746 8829 8910 8988 0.8192 8290 8387 8480 8572 0.5. –18:37 .0000 1.9397 9455 9511 9563 9613 0.9962 9976 9986 9994 9998 60 10 7092 7214 7333 7451 7566 7679 7790 7898 8004 8107 8208 8307 8403 8496 8587 8675 8760 8843 8923 9001 9075 9147 9216 9283 9346 9407 9465 9520 9572 9621 9667 9710 9750 9787 9822 9853 9881 9907 9929 9948 9964 9978 9988 9995 9999 50 20 30 40 50 60 7112 7133 7153 7173 7193 7234 7254 7274 7294 7314 7353 7373 7392 7412 7431 7470 7490 7509 7528 7547 7585 7604 7623 7642 7660 7698 7716 7735 7753 7771 7808 7826 7844 7862 7880 7916 7934 7951 7969 7986 8021 8039 8056 8073 8090 8124 8141 8158 8175 8192 8225 8241 8258 8274 8290 8323 8339 8355 8371 8387 8418 8434 8450 8465 8480 8511 8526 8542 8557 8572 8601 8616 8631 8646 8660 8689 8704 8718 8732 8746 8774 8788 8802 8816 8829 8857 8870 8884 8897 8910 8936 8949 8962 8975 8988 9013 9026 9038 9051 9063 9088 9100 9112 9124 9135 9159 9171 9182 9194 9205 9228 9239 9250 9261 9272 9293 9304 9315 9325 9336 9356 9367 9377 9387 9397 9417 9426 9436 9446 9455 9474 9483 9492 9502 9511 9528 9537 9546 9555 9563 9580 9588 9596 9605 9613 9628 9636 9644 9652 9659 9674 9681 9689 9696 9703 9717 9724 9730 9737 9744 9757 9763 9769 9775 9781 9793 9799 9805 9811 9816 9827 9833 9838 9843 9848 9858 9863 9868 9872 9877 9886 9890 9894 9899 9903 9911 9914 9918 9922 9925 9932 9936 9939 9942 9945 9951 9954 9957 9959 9962 9967 9969 9971 9974 9976 9980 9981 9983 9985 9986 9989 9990 9992 9993 9994 9996 9997 9997 9998 9998 9999 1.9848 9877 9903 9925 9945 0.9063 9135 9205 9272 9336 0.0000 1.7071 7193 7314 7431 7547 0.10. Sz gek szinusza s koszinusza/2 sin 45◦ −90◦ ◦ 45 46 47 48 49 50◦ 51 52 53 54 55◦ 56 57 58 59 60◦ 61 62 63 64 65◦ 66 67 68 69 70◦ 71 72 73 74 75 76 77 78 79 80◦ 81 82 83 84 85◦ 86 87 88 89 0 0.7660 7771 7880 7986 8090 0.9659 9703 9744 9781 9816 0. május 6.0000 1.0000 40 30 20 10 0 44 43 42 41 40◦ 39 38 37 36 35◦ 34 33 32 31 30◦ 29 28 27 26 25◦ 24 23 22 21 20◦ 19 18 17 16 15◦ 14 13 12 11 10◦ 9 8 7 6 5◦ 4 3 2 1 0◦ 1 2 3 4 5 6 7 8 9 2 4 6 8 10 12 14 16 18 2 4 6 8 10 12 14 16 18 2 4 6 8 10 12 14 16 18 2 4 6 8 10 12 13 15 17 2 4 6 8 9 11 13 15 17 2 4 6 7 9 11 13 15 17 2 4 5 7 9 11 13 14 16 2 4 5 7 9 11 12 14 16 2 3 5 7 9 10 12 14 16 2 3 5 7 8 10 12 14 15 2 3 5 7 8 10 12 13 15 2 3 5 6 8 10 11 13 14 2 3 5 6 8 9 11 13 14 2 3 5 6 8 9 11 12 14 1 3 4 6 7 9 10 12 13 1 3 4 6 7 9 10 11 13 1 3 4 6 7 8 10 11 12 1 3 4 5 7 8 9 11 12 1 3 4 5 6 8 9 10 12 1 3 4 5 6 8 9 10 11 1 2 4 5 6 7 8 10 11 1 2 3 5 6 7 8 9 10 1 2 3 4 6 7 8 9 10 1 2 3 4 5 6 7 9 10 1 2 3 4 5 6 7 8 9 1 2 3 4 5 6 7 8 9 1 2 3 4 5 6 6 7 8 1 2 3 3 4 5 6 7 8 1 2 2 3 4 5 6 7 7 1 2 2 3 4 5 5 6 7 1 1 2 3 4 4 5 6 7 1 1 2 3 3 4 5 5 6 1 1 2 3 3 4 4 5 6 1 1 2 2 3 3 4 5 5 1 1 2 2 3 3 4 4 5 0 1 1 2 2 3 3 4 4 0 1 1 2 2 3 3 3 4 0 1 1 2 2 2 3 3 3 0 1 1 1 2 2 2 3 3 0 1 1 1 1 2 2 2 3 0 0 1 1 1 1 2 2 2 0 0 1 1 1 1 1 2 2 0 0 0 1 1 1 1 1 2 1 2 3 4 5 6 7 8 9 cos 0◦ −45◦ Matematika 89 16129 Matematika FVTABMT / 89 C M Y K 2011.

2805 2994 3185 3378 3574 0.10. május 6.4734 4950 5169 5392 5619 40 30 0.1763 1944 2126 2309 2493 0.1883 2065 2247 2432 2617 0.1051 1228 1405 1584 1763 0.1853 2035 2217 2401 2586 0.0116 0291 0466 0641 0816 0.3839 4040 4245 4452 4663 0.2867 3057 3249 3443 3640 0.3739 3939 4142 4348 4557 0.1022 1198 1376 1554 1733 0.1793 1974 2156 2339 2524 0.0904 1080 1257 1435 1614 0.4806 5022 5243 5467 5696 20 50 0.3805 4006 4210 4417 4628 0.0145 0320 0495 0670 0846 0.2773 2962 3153 3346 3541 0.4877 5095 5317 5543 5774 0 89 88 87 86 85◦ 84 83 82 81 80◦ 79 78 77 76 75◦ 74 73 72 71 70◦ 69 68 67 66 65◦ 64 63 62 61 60◦ 1 2 3 4 5 6 7 8 9 3 6 9 12 15 17 20 23 26 3 6 9 12 15 17 20 23 26 3 6 9 12 15 17 20 23 26 3 6 9 12 15 18 20 23 26 3 6 9 12 15 18 20 23 26 3 6 9 12 15 18 21 23 26 3 6 9 12 15 18 21 24 27 3 6 9 12 15 18 21 24 27 3 6 9 12 15 18 21 24 27 3 6 9 12 15 18 21 24 27 3 6 9 12 15 18 21 24 27 3 6 9 12 15 18 21 24 27 3 6 9 12 15 18 21 24 27 3 6 9 12 15 18 22 25 28 3 6 9 12 16 19 22 25 28 3 6 9 13 16 19 22 25 28 3 6 9 13 16 19 22 25 28 3 6 10 13 16 19 22 26 29 3 6 10 13 16 19 23 26 29 3 7 10 13 16 20 23 26 29 3 7 10 13 17 20 23 27 30 3 7 10 13 17 20 24 27 30 3 7 10 14 17 20 24 27 31 3 7 10 14 17 21 24 28 31 4 7 11 14 18 21 25 28 32 4 7 11 14 18 21 25 29 32 4 7 11 15 18 22 25 29 33 4 7 11 15 18 22 26 30 33 4 8 11 15 19 23 26 30 34 4 8 12 15 19 23 27 31 35 1 2 3 4 5 6 7 8 9 ctg 60◦ −90◦ 90 Matematika 16129 Matematika FVTABMT / 90 C M Y K 2011.4663 4877 5095 5317 5543 60 10 0.1823 2004 2186 2370 2555 0.4699 4913 5132 5354 5581 50 20 0.7.0992 1169 1346 1524 1703 0.1944 2126 2309 2493 2679 0. Nevezetes sz gek sz gfggvnyei 0◦ sin 0 cos 1 tg 0 ctg − 30◦ 45◦ √ 2 2 √ 2 2 1 2 √ 3 2 √ 3 3 √ 3 60◦ √ 3 2 1 2 √ 3 √ 3 3 1 1 90◦ 180◦ 270◦ 360◦ 1 0 −1 0 0 −1 0 1 − 0 − 0 0 − 0 − 10. –18:37 .2836 3026 3217 3411 3607 0.0029 0204 0378 0553 0729 0.4770 4986 5206 5430 5658 30 40 0.3673 3872 4074 4279 4487 0.4841 5059 5280 5505 5735 10 60 0.0963 1139 1317 1495 1673 0. Sz gek tangense s kotangense/1 tg 0◦ −30◦ 0◦ 1 2 3 4 5◦ 6 7 8 9 10◦ 11 12 13 14 15◦ 16 17 18 19 20◦ 21 22 23 24 25◦ 26 27 28 29 0 0.2679 2867 3057 3249 3443 0.0000 0175 0349 0524 0699 0.2711 2899 3089 3281 3476 0.6.2742 2931 3121 3314 3508 0.0087 0262 0437 0612 0787 0.0058 0233 0407 0582 0758 0.3640 3839 4040 4245 4452 0.3706 3906 4108 4314 4522 0.0934 1110 1287 1465 1644 0.0175 0349 0524 0699 0875 0.0875 1051 1228 1405 1584 0.1914 2095 2278 2462 2648 0.3772 3973 4176 4383 4592 0.

804 881 963 2.340 3.566 40 30 0.689 10 60 0.792 868 949 2.798 2.213 257 303 351 402 1. május 6.047 3.8491 8796 9110 9435 9770 1.7046 7310 7581 7860 8146 0.991 2.305 3.464 520 580 643 709 1.455 511 570 632 698 1.078 3.780 855 935 2.8591 8899 9217 9545 9884 1.8693 9004 9325 9657 1.112 2.0000 1.194 300 414 539 675 2.006 2.018 3.8441 8744 9057 9380 9713 1.235 280 327 376 428 1.271 3.960 3.10.473 530 590 653 720 1.035 2.7.483 540 600 664 732 1.229 337 455 583 723 2.5851 6088 6330 6577 6830 0.7221 7490 7766 8050 8342 0.877 3.767 842 921 2.824 2.140 3.050 2. Sz gek tangense s kotangense/2 tg 30◦ −75◦ ◦ 30 31 32 33 34 35◦ 36 37 38 39 40◦ 41 42 43 44 45◦ 46 47 48 49 50◦ 51 52 53 54 55◦ 56 57 58 59 60◦ 61 62 63 64 65◦ 66 67 68 69 70◦ 71 72 73 74 0 0.5969 6208 6453 6703 6959 0.0000 036 072 111 150 1.932 3.904 3.145 246 356 475 605 2.145 2.050 2.066 2.018 054 091 130 171 1.246 356 475 605 747 2.228 272 319 368 419 1.977 2.161 264 375 496 628 2.192 235 280 327 376 1.606 30 40 0.773 2.437 492 550 611 675 1.428 483 540 600 664 1.172 3.850 3.020 2.024 060 098 137 178 1.030 066 104 144 185 1.5812 6048 6289 6536 6787 0.206 250 295 343 393 1.744 816 894 1.012 048 085 124 164 1.963 2.446 501 560 621 686 1.989 3.211 318 434 560 699 2.199 242 288 335 385 1.6009 6249 6494 6745 7002 0. –18:37 .128 2.7002 7265 7536 7813 8098 0.237 3.526 50 20 0.647 20 50 0.078 3.732 0 59 58 57 56 55◦ 54 53 52 51 50◦ 49 48 47 46 45◦ 44 43 42 41 40◦ 39 38 37 36 35◦ 34 33 32 31 30◦ 29 28 27 26 25◦ 24 23 22 21 20◦ 19 18 17 16 15◦ 1 4 4 4 4 4 4 5 5 5 5 5 5 5 6 6 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 2 2 2 2 2 3 3 3 4 4 1 2 8 8 8 8 9 9 9 9 9 10 10 10 11 11 11 1 1 1 1 1 1 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 3 3 3 3 3 4 4 4 5 5 6 6 7 8 2 3 12 12 12 13 13 13 14 14 14 15 15 16 16 17 17 2 2 2 2 2 2 2 2 2 3 3 3 3 3 3 4 4 4 4 5 5 6 6 7 7 8 9 10 11 12 3 4 16 16 16 17 17 18 18 18 19 20 20 21 21 22 23 2 2 3 3 3 3 3 3 3 3 4 4 4 4 5 5 5 5 6 6 7 7 8 9 9 10 12 13 14 16 4 5 20 20 20 21 21 22 23 23 24 24 25 26 27 28 29 3 3 3 3 4 4 4 4 4 4 5 5 5 5 6 6 6 7 7 8 8 9 10 11 12 13 15 16 18 20 5 6 24 24 25 25 26 26 27 28 28 29 30 31 32 33 34 4 4 4 4 4 4 5 5 5 5 5 6 6 6 7 7 8 8 9 9 10 11 12 13 14 16 17 19 22 25 6 7 27 28 29 29 30 31 32 32 33 34 35 36 37 39 40 4 4 5 5 5 5 5 5 6 6 6 7 7 7 8 8 9 10 10 11 12 13 14 15 17 18 20 23 25 29 7 8 31 32 33 33 34 35 36 37 38 39 40 41 43 44 46 5 5 5 5 6 6 6 6 7 7 7 8 8 9 9 10 10 11 12 13 14 15 16 17 19 21 23 26 29 33 8 9 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 47 48 50 51 5 5 6 6 6 6 7 7 7 8 8 9 9 10 10 11 12 12 13 14 15 16 18 20 21 23 26 29 32 37 9 ctg 15◦ −60◦ Matematika 91 16129 Matematika FVTABMT / 91 C M Y K 2011.036 072 111 150 192 1.8391 8693 9004 9325 9657 1.7133 7400 7673 7954 8243 0.097 2.8541 8847 9163 9490 9827 1.220 265 311 360 411 1.376 3.271 3.412 3.7265 7536 7813 8098 8391 0.904 3.747 2.487 3.081 2.7177 7445 7720 8002 8292 0.204 3.177 282 394 517 651 2.006 042 079 117 157 1.8642 8952 9271 9601 9942 1.487 60 10 0.5890 6128 6371 6619 6873 0.732 804 881 1.108 3.7089 7355 7627 7907 8195 0.5930 6168 6412 6661 6916 0.5774 6009 6249 6494 6745 0.450 3.756 829 907 1.

051 4.449 4.362 6.967 5.396 5.396 4.390 4.214 4.152 6.698 4.671 5.364 7.974 5.447 6.186 6.145 5.300 7.197 6.953 10 1 3.799 6.986 6.020 5.510 6.402 4.309 4.997 7.185 5.710 5.652 5.806 7.934 8.786 6.638 4.153 5.561 4.462 4.181 4.066 5.968 7.834 3.976 6.976 4.691 4.647 7.914 3.752 4.360 4.885 3.574 4.468 4.886 4.129 6.561 6.754 3.912 6.429 7.962 4.612 6.613 7.827 6.596 7.512 5.492 4.435 6.869 7.380 7.149 4.759 5.498 4.001 4.850 4.387 5.682 7.739 4.144 0 50 40 30 20 10 14◦ 0 50 40 30 20 10 13◦ 0 50 40 30 20 10 12◦ 0 50 40 30 20 10 11◦ 0 50 40 30 20 10 10◦ 0 50 40 30 20 10 9◦ 0 50 40 30 20 10 8◦ 0 50 40 30 20 10 7◦ 0 ctg 8◦ −15◦ 92 Matematika 16129 Matematika FVTABMT / 92 C M Y K 2011.203 4.867 3.217 5.056 4.219 4.897 8.923 3.303 4.115 7.066 4.222 7.997 6.922 4.314 4.952 5.549 5.678 6.841 6.160 4.208 4.443 4.991 4.879 4.947 3.576 5.968 7.915 4.326 6.113 5.220 6.437 4.232 6.741 3.731 6.735 7.996 4.780 3.236 4.745 6.503 5.331 4.008 6.458 5.071 4.813 6.041 4.198 4.163 6.066 5.908 4.989 5.073 6.881 3.128 4.580 4.681 5.918 3.528 7.089 5.048 5 6 3.691 6.309 5.226 5.521 5.087 4.758 3.191 7.445 7.123 4.177 5.944 6.7.031 4.331 4.350 6.343 4.535 6.769 5.517 4.619 4.242 5.343 5.776 3.853 3.137 5.036 4.638 4.056 7.366 4.134 4.798 3.082 4.062 6.779 5.352 5.413 4.925 7.276 5.027 5.171 4.830 3.061 4.028 6 5 3.574 4.909 3.422 5.820 5.269 4.843 4.857 4.678 4.264 4.732 3.121 5.267 5.384 4.102 4.567 4.494 5.962 4.440 5.412 7.862 3.372 4.586 4.785 3.259 5.691 5.562 7.861 5.290 6.118 6.026 4.842 8.871 5.480 4. –18:37 .051 6.086 3 8 3.302 6.803 3.928 3.642 5.965 6.651 6.871 5.555 4.404 5.074 5.267 6.871 3.225 4.959 5.767 3.789 3.736 3.097 4.530 5.890 3.361 5.169 5.369 5.006 4.840 5.335 5.425 4.466 5.292 4.857 3.105 5.485 5.011 4.933 3.113 4.904 3.269 7.799 5.812 3.766 4.462 7.614 5.146 7.732 4.161 7.113 4.881 5.954 7.076 4.050 5.952 4.165 4.855 6.942 3.115 7.413 5.286 4.314 6.772 3.763 3.026 7.901 4.284 5.209 5.758 6.105 2 9 3.061 4.058 5.645 4.472 6.671 4.320 4.067 4 7 3.522 6.769 5.475 5.753 7.407 4.174 6.486 4.776 3.455 4.390 4.787 4.740 5.914 3.986 4.536 4.794 3.176 4.861 8.355 4.165 4.326 4.431 5.478 7.255 6.567 5.937 5.326 5.495 7.348 7.252 4.830 5.318 5.278 6.529 4.005 5.773 4.808 4.691 6.449 5.982 5.009 7 4 3.989 5.700 5.632 4.576 5.161 5.749 3.612 4.258 4.084 6.789 5.810 5.662 5.125 1 10 3.396 7.193 5.839 3.704 6.292 5.720 5.269 7.349 4.485 6.314 6.140 6.718 4.772 6.957 4.419 4.226 5.630 7.780 4.606 4.209 6.505 4.825 3.665 6.879 8.423 6.085 7.850 5.864 4.497 6.275 4.633 5.280 4.081 5.429 7.378 4.155 4.976 6.599 4.145 5.139 4.815 4.386 6.923 6.843 4.821 3.297 4.953 8.899 3. május 6.586 6.940 7.705 4.301 5.821 3.284 7.041 7.234 5.097 5.705 4.107 6.201 5.253 7.945 5.219 4.485 5.539 5.822 4.041 6.243 6.092 4.759 4.309 5.071 7.872 4.876 3.595 5.895 3.883 7.745 3.019 6.801 4.144 4.548 6.187 4.671 5.717 7.096 6.241 4.107 4.435 6.100 7.332 7.893 4.844 3.130 7.824 8.972 9 2 3.807 3.398 6.658 4.10.035 5.545 7.700 7.954 6.197 6.930 5.374 6.725 4.561 6.867 3.338 6.012 5.892 5.794 4.558 5.625 4.916 8.981 4.827 6.316 7.665 7.250 5.016 4.638 6.012 7.816 3.238 7.902 6.586 5.011 4.396 5.730 5.474 4.548 4.523 4.625 6.605 5.207 7.192 4.593 4.770 7.967 4.911 7.021 4.711 4.046 4.511 7.983 7.596 7.030 6.685 4.449 4.337 4.718 6.573 6.460 6.788 7.511 4.230 4.991 8 3 3.511 4.579 7.897 7.770 7.275 4.084 6. Sz gek tangense s kotangense/3 tg 75◦ −82◦ 75◦ 0 10 20 30 40 50 76◦ 0 10 20 30 40 50 77◦ 0 10 20 30 40 50 78◦ 0 10 20 30 40 50 79◦ 0 10 20 30 40 50 80◦ 0 10 20 30 40 50 81◦ 0 10 20 30 40 50 82◦ 0 10 20 30 40  50 0 3.665 4.431 4.745 4.623 5.599 6.836 4.915 4.542 4.043 5.848 3.773 4.129 5.938 3.410 6.176 7.378 5.933 6.118 4.997 5.829 4.651 4.971 4.247 4.749 5.

81 11. 26 15. 82 35. 08 10. 788 10. 902 10. 68 33. 43 11. 541 9. 83 17. 10 57. 27 29. 07 50. 45 24. 39 98. 19 20. 180◦ . 51 10. 74 20. 800 9. 49 29. 73 15. 491 8. 3 202. 16 12. 82 58. 43 12. 13 11. 39 11. 03 25. 61 18. 28 11. 06 15. 72 26. 94 30. 11 143. 94 114. 80 13. 95 12. 70 12. 68 11. 73 14. 20 13.10. 39 10. 1 7 4 8. 80 15. 90 26. 95 22. 11 81. 29 12. 281 9. 23 28. 98 20. Sz gek tangense s kotangense/4 tg 83◦ −90◦ 0 8. 23 52.7. 324 8. 26 70. 90◦ . 649 9. 15 13. 20 26. 77 42. 345 8. 5 5 6 8. 622 9. 255 9. 915 9. . 45 10. 41 47. 10 11. 08 61. 99 11. 5 180. 43 18. 37 32. 760 10. 37 25. 04 16. 2 687. 48 15. 357 9. 02 11. 64 31. 75 85. 71 11. 85 11. 449 8. 07 39. 96 49. 52 18. 078 10. . 30 14. 643 8. 21 21. 556 8. 52 20. 56 64. . 95 11. 91 12. 60 24. 20 22. 345 8. 98 18. 270◦ − sin(α − 180◦ ) − cos(α − 180◦ ) tg(α − 180◦ ) ctg(α − 180◦ ) IV. 577 8. 37 26. 33 16. 732 8. 47 12. 08 17. 704 9. 56 40. 488 9. 12 15. 156 9. 85 21. 7 8 3 8. 18 40. 435 9. 034 9. 8 10 83◦ 0 10 20 30 40 50 84◦ 0 10 20 30 40 50 85◦ 0 10 20 30 40 50 86◦ 0 10 20 30 40 50 87◦ 0 10 20 30 40 50 88◦ 0 10 20 30 40 50 89◦ 0 10 20 30 40  1 8. 12 16. 5 3438 1 III. 36 14. 71 30. 38 12. 06 11. 45 21. 892 9. 37 19. 35 17. 62 90. 62 43. 78 11. 67 15. 873 10. 11 10. 180 9. 07 22. 46 16. 37 38. 332 9. 51 14. 78 14. 79 12. 69 22. 29 10. 74 12. 83 27. 88 31. 64 27. 66 13. 082 9. 63 20. 33 21. 91 127. 96 34. 61 10. . 95 13. 67 19. 08 20. 409 9. 26 10. 27 19. 64 28. 79 18. 43 17. 42 10. 30 13. 12 14. 184 8. 07 19. 06 29. 788 10. 74 55. 939 9. 75 16. 35 17. 754 8. 55 10. 51 11. 39 10. 407 8. 17 19. 15 88. 92 11. 06 44. 32 11. 59 17. 931 10. 50 76. 106 9. 90 24. 55 11. 7 312. 20 11. 39 16. 89 16. 869 9. 69 37. 41 20. 0◦ . 03 37. 6 859. 010 9. 80 39. 61 23. 205 9. 21 12. 68 16. 25 12. 2 491. 30 60. 40 30. 52 13. 13 101. 20 13. 09 21. 41 56. 71 11. 61 15. 595 9. 03 12. 05 13. 96 49. 534 8. 14 118. 75 17. 54 26. 64 31. 88 62. 62 14. 823 9. 45 53. 96 41. 24 11.8. Forgssz gek sz gfggvnyei I. 35 13. 29 68. 41 33. 18 14. 83 12. 54 26. 47 11. 03 28. 88 11. 32 10. 97 45. 75 13. 51 49. 23 10. 45 27. 53 25. 599 8. 84 110. 56 19. 86 15. 5 1719 2 II. 30 20. 20 17. 24 34. 83 52. 470 8. 86 79. 2 245. 40 13. 14 33. 05 36. 27 17. 07 14. 26 18. 84 29. 90 13. 54 15. 36 41. 48 10. 461 9. 06 11. 556 8. 67 17. 0 9 2 8. 9 50 343. 02 23. 97 21. 284 8. 8 − 0 50 40 30 10 10 6◦ 0 50 40 30 20 10 5◦ 0 50 40 30 20 10 4◦ 0 50 40 30 20 10 3◦ 0 50 40 30 20 10 2◦ 0 50 40 30 20 10 1◦ 0 50 40 30 20 10 0◦ 0 ctg 0◦ −7◦ 10. 08 12. 264 8. 960 10. –18:37 . 56 14. 35 11. 06 24. 058 9. 53 34. 62 12. 73 14. 38 74. 66 78. 3 286. 24 14. 17 18. 73 36. 230 9. 665 8. 12 12. 22 137. 29 68. 90◦ sin α cos α tg α ctg α 9 8. 26 27. 71 13. 777 9. 37 38. 89 163. 77 19. 20 10. 92 46. 09 54. 07 19. 223 8. 46 14. 2 214. 514 9. 66 12. 70 18. 514 9. 97 16. 75 85. 732 10. 94 114. 428 8. 00 13. 0 429. . 71 13. 44 66. 99 12. 95 14. 08 20. 72 38. 204 8. 986 9. 17 11. 21 21. 304 8. 0 6 5 8. 43 11. 49 132. 019 10. 43 28. 25 12. 14 92. 85 13. 243 8. 10 13. 816 10. 90 24. 92 17. 8 191. 86 25. 43 48. 60 16. 270◦ . 164 8. 21 24. 144 8. 43 39. 17 18. 46 19. 61 13. 31 73. 962 9. 47 22. 69 25. 687 8. 92 47. 73 95. 255 9. 57 13. 62 32. május 6. 35 10. 12 31. 51 44. 89 18. 383 9. 64 10. 180◦ sin(180◦ − α) − cos(180◦ − α) − tg(180◦ − α) − ctg(180◦ − α) 10 8. 44 45. 51 17. 17 10. 01 14. 99 15. . . 989 10. 57 21. 75 11. 59 11. 55 59. 677 9. 709 8. 19 42. 92 15. 14 10. 131 9. 82 22. 84 14. 43 156. 58 10. 92 15. 87 12. 010 9. 64 51. 88 23. 42 35. 42 15. 4 1146 3 8 8. 75 24. 87 19. 306 9. 37 36. 24 34. 94 104. 35 67. 47 22. 25 13. 621 8. 34 12. 17 30. 27 71. 12 35. 9 382. 71 63. 777 9. 360◦ − sin(360◦ − α) cos(360◦ − α) − tg(360◦ − α) − ctg(360◦ − α) Matematika 93 16129 Matematika FVTABMT / 93 C M Y K 2011. 74 23. 40 83. 46 122. 845 10. 10 57. 19 42. 386 8. 048 10. 366 8. 6 171. 30 14. 9 343. 846 9. 568 9. 9 573. 59 171. 60 16. 67 14. 17 149. . 82 16. 88 32. 08 27. 00 17. 83 12. 5 229. 31 23. 5 264. 34 18. 89 14. 4 4 7 8. 85 107. 43 28. 16 23. 19 15. 53 16. 513 8. 34 22.

május 6.10. Prmszmok 4000-ig 2 37 83 139 197 263 331 397 461 541 607 673 751 827 907 983 1051 1123 1217 1291 1381 1459 1543 1609 1697 1783 1873 1973 2039 2129 2221 2297 2381 2459 2557 2663 2719 2801 2897 2999 3083 3191 3299 3361 3463 3541 3623 3709 3803 3907 3 41 89 149 199 269 337 401 463 547 613 677 757 829 911 991 1061 1129 1223 1297 1399 1471 1549 1613 1699 1787 1877 1979 2053 2131 2237 2309 2383 2467 2579 2671 2729 2803 2903 3001 3089 3203 3301 3371 3467 3547 3631 3719 3821 3911 5 43 97 151 211 271 347 409 467 557 617 683 761 839 919 997 1063 1151 1229 1301 1409 1481 1553 1619 1709 1789 1879 1987 2063 2137 2239 2311 2389 2473 2591 2677 2731 2819 2909 3011 3109 3209 3307 3373 3469 3557 3637 3727 3823 3917 7 47 101 157 223 277 349 419 479 563 619 691 769 853 929 1009 1069 1153 1231 1303 1423 1483 1559 1621 1721 1801 1889 1993 2069 2141 2243 2333 2393 2477 2593 2683 2741 2833 2917 3019 3119 3217 3313 3389 3491 3559 3643 3733 3833 3919 11 53 103 163 227 281 353 421 487 569 631 701 773 857 937 1013 1087 1163 1237 1307 1427 1487 1567 1627 1723 1811 1901 1997 2081 2143 2251 2339 2399 2503 2609 2687 2749 2837 2927 3023 3121 3221 3319 3391 3499 3571 3659 3739 3847 3923 13 59 107 167 229 283 359 431 491 571 641 709 787 859 941 1019 1091 1171 1249 1319 1429 1489 1571 1637 1733 1823 1907 1999 2083 2153 2267 2341 2411 2521 2617 2689 2753 2843 2939 3037 3137 3229 3323 3407 3511 3581 3671 3761 3851 3929 17 61 109 173 233 293 367 433 499 577 643 719 797 863 947 1021 1093 1181 1259 1321 1433 1493 1579 1657 1741 1831 1913 2003 2087 2161 2269 2347 2417 2531 2621 2693 2767 2851 2953 3041 3163 3251 3329 3413 3517 3583 3673 3767 3853 3931 19 67 113 179 239 307 373 439 503 587 647 727 809 877 953 1031 1097 1187 1277 1327 1439 1499 1583 1663 1747 1847 1931 2011 2089 2179 2273 2351 2423 2539 2633 2699 2777 2857 2957 3049 3167 3253 3331 3433 3527 3593 3677 3769 3863 3943 23 71 127 181 241 311 379 443 509 593 653 733 811 881 967 1033 1103 1193 1279 1361 1447 1511 1597 1667 1753 1861 1933 2017 2099 2203 2281 2357 2437 2543 2647 2707 2789 2861 2963 3061 3169 3257 3343 3449 3529 3607 3691 3779 3877 3947 29 73 131 191 251 313 383 449 521 599 659 739 821 883 971 1039 1109 1201 1283 1367 1451 1523 1601 1669 1759 1867 1949 2027 2111 2207 2287 2371 2441 2549 2657 2711 2791 2879 2969 3067 3181 3259 3347 3457 3533 3613 3697 3793 3881 3967 31 79 137 193 257 317 389 457 523 601 661 743 823 887 977 1049 1117 1213 1289 1373 1453 1531 1607 1693 1777 1871 1951 2029 2113 2213 2293 2377 2447 2551 2659 2713 2797 2887 2971 3079 3187 3271 3359 3461 3539 3617 3701 3797 3889 3989 94 Matematika 16129 Matematika FVTABMT / 94 C M Y K 2011.9. –18:37 .

–18:37 . 5 prmosztk nlkl) 49 = 7 · 7 77 = 7 · 11 91 = 7 · 13 119 = 7 · 17 121 = 11 · 11 133 = 7 · 19 143 = 11 · 13 161 = 7 · 23 169 = 13 · 13 187 = 11 · 17 203 = 7 · 29 209 = 11 · 19 217 = 7 · 31 221 = 13 · 17 247 = 13 · 19 253 = 11 · 23 259 = 7 · 37 287 = 7 · 41 289 = 17 · 17 299 = 13 · 23 301 = 7 · 43 319 = 11 · 29 323 = 17 · 19 329 = 7 · 47 341 = 11 · 31 343 = 7 · 7 · 7 361 = 19 · 19 371 = 7 · 53 377 = 13 · 29 391 = 17 · 23 403 = 13 · 31 407 = 11 · 37 413 = 7 · 59 427 = 7 · 61 437 = 19 · 23 451 = 11 · 41 469 = 7 · 67 473 = 11 · 43 481 = 13 · 37 493 = 17 · 29 497 = 7 · 71 511 = 7 · 73 517 = 11 · 47 527 = 17 · 31 529 = 23 · 23 533 = 13 · 41 539 = 7 · 7 · 11 551 = 19 · 29 553 = 7 · 79 559 = 13 · 43 581 = 7 · 83 583 = 11 · 53 589 = 19 · 31 611 = 13 · 47 623 = 7 · 89 629 = 17 · 37 637 = 7 · 7 · 13 649 = 11 · 59 667 = 23 · 29 671 = 11 · 61 679 = 7 · 97 689 = 13 · 53 697 = 17 · 41 703 = 19 · 37 707 = 7 · 101 713 = 23 · 31 721 = 7 · 103 731 = 17 · 43 737 = 11 · 67 749 = 7 · 107 763 = 7 · 109 767 = 13 · 59 779 = 19 · 41 781 = 11 · 71 791 = 7 · 113 793 = 13 · 61 799 = 17 · 47 803 = 11 · 73 817 = 19 · 43 833 = 7 · 7 · 17 841 = 29 · 29 847 = 7 · 11 · 11 851 = 23 · 37 869 = 11 · 79 871 = 13 · 67 889 = 7 · 127 893 = 19 · 47 899 = 29 · 31 901 = 17 · 53 913 = 11 · 83 917 = 7 · 131 923 = 13 · 71 931 = 7 · 7 · 19 943 = 23 · 41 949 = 13 · 73 959 = 7 · 137 961 = 31 · 31 973 = 7 · 139 979 = 11 · 89 989 = 23 · 43 1001 = 7 · 11 · 13 1003 = 17 · 59 1007 = 19 · 53 1027 = 13 · 79 1037 = 17 · 61 1043 = 7 · 149 1057 = 7 · 151 1067 = 11 · 97 1073 = 29 · 37 1079 = 13 · 83 1081 = 23 · 47 1099 = 7 · 157 1111 = 11 · 101 1121 = 19 · 59 1127 = 7 · 7 · 23 1133 = 11 · 103 1139 = 17 · 67 1141 = 7 · 163 1147 = 31 · 37 1157 = 13 · 89 1159 = 19 · 61 1169 = 7 · 167 1177 = 11 · 107 1183 = 7 · 13 · 13 1189 = 29 · 41 1199 = 11 · 109 1207 = 17 · 71 1211 = 7 · 173 1219 = 23 · 53 1241 = 17 · 73 1243 = 11 · 113 1247 = 29 · 43 1253 = 7 · 179 1261 = 13 · 97 1267 = 7 · 181 1271 = 31 · 41 1273 = 19 · 67 1309 = 7 · 11 · 17 1313 = 13 · 101 1331 = 11 · 11 · 11 1333 = 31 · 43 1337 = 7 · 191 1339 = 13 · 103 1343 = 17 · 79 1349 = 19 · 71 1351 = 7 · 193 1357 = 23 · 59 1363 = 29 · 47 1369 = 37 · 37 1379 = 7 · 197 1387 = 19 · 73 1391 = 13 · 107 1393 = 7 · 199 1397 = 11 · 127 1403 = 23 · 61 1411 = 17 · 83 1417 = 13 · 109 1421 = 7 · 7 · 29 1441 = 11 · 131 1457 = 31 · 47 1463 = 7 · 11 · 19 1469 = 13 · 113 1477 = 7 · 211 1501 = 19 · 79 1507 = 11 · 137 1513 = 17 · 89 1517 = 37 · 41 1519 = 7 · 7 · 31 1529 = 11 · 139 1537 = 29 · 53 1541 = 23 · 67 1547 = 7 · 13 · 17 1561 = 7 · 223 1573 = 11 · 11 · 13 1577 = 19 · 83 1589 = 7 · 227 1591 = 37 · 43 Matematika 95 16129 Matematika FVTABMT / 95 C M Y K 2011. 3. sszetett szmok felbontsa 1600-ig (a 2. május 6.10.10.

–18:37 .12. Pitagorasz-fle szmhrmasok (c = 100-ig) a 3 5 7 8 9 11 12 13 16 20 28 33 36 39 48 65 b 4 12 24 15 40 60 35 84 63 21 45 56 77 80 55 72 c 5 13 25 17 41 61 37 85 65 29 53 65 85 89 73 97 96 Matematika 16129 Matematika FVTABMT / 96 C M Y K 2011. május 6.  n k 10. A binomilis egytthatk (n = 20-ig) n k= 0 1 1 1 1 3 1 5 6 1 7 1 8 1 9 7 8 9 1 10 1 35 70 5 5 1 15 35 126 4 1 10 20 56 84 3 4 10 21 36 45 6 15 28 2 1 3 4 5 1 6 2 3 1 4 Pascal-háromszög 1 1 1 2 10 0 6 21 7 7 56 126 6 1 28 84 1 1 36 120 210 252 210 120 5 6 7 8 8 8 9 9 1 45 10 1 k 0 1 2 3 4 11 1 11 55 165 330 12 1 12 66 220 495 792 924 792 495 220 66 13 1 13 78 286 715 1287 1716 1716 1287 715 286 14 1 14 91 364 1001 2002 3003 3432 3003 2002 1001 15 1 15 105 455 1365 3003 5005 6435 6435 5005 3003 16 1 16 120 560 1820 4368 8008 11440 12870 11440 8008 17 1 17 136 680 2380 6188 12376 19448 24310 24310 19448 18 1 18 153 816 3060 8568 18564 31824 43758 48620 43758 19 1 19 171 969 3876 11628 27132 50388 75582 92378 92378 20 1 20 190 1140 4845 15504 38760 77520 125970 167960 184756 n 462 462 330 9 165 10 55 11 10.11.

230226175 · 1044 72 6. 332621544 · 10157 Matematika 97 16129 Matematika FVTABMT / 97 C M Y K 2011. 216451004 · 1017 53 4. 274883284 · 1069 87 2. 107757298 · 10132 20 2. 945523970 · 10124 16 2. 711224524 · 1098 3 6 36 3. 268869322 · 1089 98 9. 551118753 · 1066 85 2. 146997326 · 1085 96 9. 048883446 · 1029 62 3. 204484017 · 1023 58 2. 075802139 · 10 83 95 1. 320987113 · 1081 94 1. 041526306 · 1052 77 1. 241391559 · 1061 82 4. 585201674 · 1022 57 4. 243841405 · 10142 25 1. 052691950 · 1076 91 1. Faktorilisok (n = 100-ig) n n! n n! n n! 36 0 1 33 8. 124000728 · 1021 56 7. 159152832 · 1047 74 3. 123445838 · 10103 46 73 4. 386831185 · 1080 93 1. 719933268 · 1041 70 1. 350561331 · 1078 92 1. 041409320 · 1064 84 3. 504785886 · 10101 5 120 38 5. 039788208 · 10 7 5040 40 8. 376375309 · 1043 71 8. május 6. 132428118 · 10115 12 479001600 45 1.10. 683317619 · 10 67 3. 156945705 · 10118 13 6227020800 46 5. 485715964 · 10138 23 2. 222838654 · 1033 65 8. 402373706 · 1015 52 8. –18:37 . 952327990 · 1038 68 2. 308436973 · 10 71 88 1. 841761994 · 1030 63 1. 652528598 · 1032 64 1. 502622160 · 10 14 87178291200 47 2. 197857167 · 10100 4 24 37 1. 817104114 · 10128 18 6. 631308369 · 1035 66 5. 196222209 · 1056 79 8. 650795516 · 10136 22 1. 405006118 · 1051 76 1. 247650592 · 1090 99 9. 451830920 · 10113 11 39916800 44 2. 647111092 · 1094 1 1 34 2. 854826423 · 10134 21 5. 307885442 · 10107 8 40320 41 3. 753643337 · 10122 49 6. 480914081 · 10109 9 362880 42 1. 982608315 · 1087 97 9. 032997849 · 10148 28 3. 314240135 · 10126 17 3. 916779349 · 10149 29 8. 426890449 · 10153 31 8. 109985878 · 1074 90 1. 619275968 · 10151 30 2. 586232415 · 1059 81 5.13. 432902008 · 10 18 54 2. 470115462 · 10105 6 720 39 2. 551121004 · 1025 59 1. 156772507 · 10144 26 4. 946182131 · 10116 57 80 7. 088886945 · 10 28 61 5. 352001528 · 10140 24 6. 345252661 · 1049 75 2. 658271575 · 1054 78 1. 087366157 · 10146 27 1. 480035542 · 1096 2 2 35 1. 332621544 · 10155 32 2. 032914611 · 1026 60 8. 885494702 · 10111 10 3628800 43 6. 269640335 · 1073 89 1. 033314797 · 1040 69 1. 065817517 · 1067 86 2. 443449391 · 1092 100 9. 082818640 · 1062 83 3. 422709538 · 10130 19 1. 109094217 · 1019 55 1. 556874281 · 1014 51 1. 092278989 · 1013 50 3. 797126021 · 10120 15 1307674368000 48 1.

1915 1950 2257 2291 2580 2611 2881 2910 3159 3186 0.8 0.1 2.7 1.07 0279 0675 1064 1443 1808 2157 2486 2794 3078 3340 3577 3790 3980 4147 4292 4418 4525 4616 4693 4756 4808 4850 4884 4911 4932 4949 4962 4972 4979 4985 4989 4992 4995 4996 4997 0.4997673 0.9 1.04 0160 0557 0948 1331 1700 2054 2389 2704 2995 3264 3508 3729 3925 4099 4251 4382 4495 4591 4671 4738 4793 4838 4875 4904 4927 4945 4959 4969 4977 4984 4988 4992 4994 4996 4997 0.01 0.2 1.0 3.0000 0040 0398 0438 0793 0832 1179 1217 1554 1591 0.8 1.3 2.0 1.0 2.4999683 0.03 0120 0517 0910 1293 1664 2019 2357 2673 2967 3238 3485 3708 3907 4082 4236 4370 4484 4582 4664 4732 4788 4834 4871 4901 4925 4943 4957 4968 4977 4983 4988 4991 4994 4996 4997 0.0 4.  2 z x 1 exp − z → p = √ dx 2 2π 0 z 0. hogy a standard normális eloszlású változó mekkora valószínűséggel esik a [0.0 0.00 0.4 3.3 0.08 0319 0714 1103 1480 1844 2190 2517 2823 3106 3365 3599 3810 3997 4162 4306 4429 4535 4625 4699 4761 4812 4854 4887 4913 4934 4951 4963 4973 4980 4986 4990 4993 4995 4996 4997 0.6 2.0 0.5 1.3413 3438 3643 3665 3849 3869 4032 4049 4192 4207 4332 4345 4452 4463 4554 4564 4641 4649 4713 4719 0.2 3.4 0.6 1.06 0239 0636 1026 1406 1772 2123 2454 2764 3051 3315 3554 3770 3962 4131 4279 4406 4515 4608 4686 4750 4803 4846 4881 4909 4931 4948 4961 4971 4979 4985 4989 4992 4994 4996 4997 0.14.10.5 5.09 0359 0753 1141 1517 1879 2224 2549 2852 3133 3389 3621 3830 4015 4177 4319 4441 4545 4633 4706 4767 4817 4857 4890 4916 4936 4952 4964 4974 4981 4986 4990 4993 4995 4997 4998 98 Matematika 16129 Matematika FVTABMT / 98 C M Y K 2011.8 2.4999997 0.4987 4987 4990 4991 4993 4993 4995 4995 4997 4997 0. A standard normlis eloszls A táblázatban talált szám azt adja meg.7 0.4 1.4772 4778 4821 4826 4861 4864 4893 4896 4918 4920 0.5 2.4999966 0. –18:37 .6 0. május 6.7 2.5 4.02 0080 0478 0871 1255 1628 1985 2324 2642 2939 3212 3461 3686 3888 4066 4222 4357 4474 4573 4656 4726 4783 4830 4868 4898 4922 4941 4956 4967 4976 4982 4987 4991 4994 4995 4997 0.2 2.1 0.3 1.1 1.4 2.1 3.3 3.05 0199 0596 0987 1368 1736 2088 2422 2734 3023 3289 3531 3749 3944 4115 4265 4394 4505 4599 4678 4744 4798 4842 4878 4906 4929 4946 4960 4970 4978 4984 4989 4992 4994 4996 4997 0.4938 4940 4953 4955 4965 4966 4974 4975 4981 4982 0. z] intervallumba. Ez a szám az ábrán besatírozott területnek a mérőszáma.9 2.9 3.5 0.2 0.

. .1. levél elektronikus könyv elektronikus folyóirat Virtual Reality Markup Language – virtuális állományokat leíró nyelv File Transfer Protocol – állományátviteli protokoll HyperText Transfer Protocol – hiperszöveg-átviteli protokoll Local Area Network – helyi (intézet. GiB.INFORMATIKA 1. a GB és a TB prefixumait a mérnöki gyakorlatban 10 hatványaiként használják. 2. az MB. FONTOSABB BETSZK S LLOMNYKITERJESZTSEK WWW DNS HTML. 1. május 6. TiB bináris prefixumait.2.5 valószínűségű eseményről tudósít. ) számítógép-hálózat A hardver néhány szakkifejezése Central Processing Unit – központi feldolgozóegység (processzor) Random Access Memory – közvetlen elérésű (írható-olvasható) memória Read Only Memory – csak olvasható memória Informatika 99 16129 Informatika FVTABLI / 99 C M Y K 2011. ami a 0. Magyarországon még nincs döntés ebben a témában.html BBS FINGER FAQ CMC CCL e-mail e-book e-journal VRML FTP HTTP LAN CPU RAM ROM Az internet néhány rövidítése World Wide Web – világháló Domain Name System – tartománynévrendszer HyperText Markup Language – hiperszöveges jelölőnyelv Bulletin Board System – hirdetőtábla-rendszer Listázó parancs. Bit (binary digit) = az üzenet jeltartalmának a mértékegysége A 0–1 bináris számjegyekkel kódolt üzenet hossza. a bejelentkezettek nevének kiírása Frequently Asked Questions – gyakori kérdések (a levelező csoportok új belépőinek tájékoztatására) Computer Mediated Communication – számítógépes kapcsolattartás Common Command Language – közös parancsnyelv nyelve elektronikus levelezés. Bit (binary unit) = az információ mértékegysége Annak a hírnek az értéke. mert a kB. 1. 1 Byte (bájt) = 8 bit 1 kB = 1 kilobyte = 1024 byte = 210 byte = 1 KiB (kibibyte)* 1 MB = 1 megabyte = 1024 kB 1 GB = 1 gigabyte = 220 byte = 1 MiB (mebibyte)* = 1024 MB = 230 byte = 1 GiB (gibibyte)* 1 TB = 1 terrabyte = 1024 GB = 240 byte = 1 TiB (tebibyte)* *Az IEC (International Electrotechnical Commission) ajánlása alapján bevezették a KiB. MiB. –18:36 . MRTKEGYSGEK 1. . míg az informatikában 2 hatványait értik rajta.3. iskola. .

pixelkép pontjainak sűrűsége Néhány állománytípus Bit Map – grafika (fénykép) eredeti. .} a logikai értékek halmaza: {igaz. . 1..wmf 3. . .bmp . P3 . ÉS. b. β.mpeg . –18:36 . . . tömörítés nélküli bittérképe LZW eljárással tömörített kép Graphic Interchange Format – tömörített kép (a weben gyakori) Tag/Tagged Image File Format – tömörített kép Joint Photographic Expert Group által kifejlesztett tömör kép Motion Picture Expert Group által kifejlesztett film videó hang Windows Meta File – Microsoft-vektorgrafika CD DVD EGA VGA SVGA MODEM BPS CPS DPI .jpg . . tulajdonságok: ϕ.pcx . VEZRLSI STRUKTRK Szekvencia Kezdet P1 P2 . logikai operátorok az értékadás jele a csereművelet rövidítése az adatsor (vektor.jpeg . VAGY := ↔ a[ ] logikai feltételek. . május 6. JELLSEK N0 L Kisbetűk Nagybetűk a nem negatív egész számok halmaza: {0. hamis} változók: a.avi . .mpg . .tif. y. π. eljárások.tiff . .wmv . Görög betűk NEM.2. P2 . 2. Pn Vége P1 P2 Pn 100 Informatika 16129 Informatika FVTABLI / 100 C M Y K 2011.. FONTOSABB BETSZK S LLOMNYKITERJESZTSEK (folytat s) A hardver néhány szakkifejezése (folytatás) Compact Disc – kompaktlemez Digital Video/Versatile Disc – digitális videolemez Enhanced Graphics Adapter – kiterjesztett grafikus adapter (kis felbontás) Video Graphics Adapter – grafikus videoadapter (közepes felbontás) Super Video Graphics Array – szuper-videografikus adapter (szuper nagy felbontás) Modulator-Demodulator – analóg-digitális át. .és visszaalakító Bits Per Second – bit/secundum (1 baud) Characters Per Second – mp-ként továbbított karakterek száma (8 baud) Dot Per Inch – pont per inch. . . indexelt változó) jele 4.gif . z programok.mp3 . utasítások: P1 .wav .

Sorozatszmts Sorozat előállítása az általános képlet alapján.. Informatika 101 16129 Informatika FVTABLI / 101 C M Y K 2011. –18:36 . Adottak m ∈ N0 a kezdő elem indexe. ϕn esetén Pn különben P0 Elágazás vége Elején tesztelő ciklus Végén tesztelő ciklus Számlált ciklus ϕ h Pigaz ϕ h P ϕ1 ϕ2 P1 P2 ϕn Pn P0 különben Ciklus amíg π P Ciklus vége π P Ciklus P amíg π Ciklus vége Ciklus i = k-tól v-ig d-esével P Ciklus vége Phamis P π i := k.. d P 5.1. . f Eredmény a[m].Egyszerű alternatíva Feltételes művelet Elágazás Ha ϕ akkor Pigaz különben Phamis Elágazás vége i Ha ϕ akkor P Elágazás vége i Elágazás ϕ1 esetén P1 ϕ2 esetén P2 . 0 az általános tag képlete: f : i → ai = f (i). a[n] a (rész-) sorozat. május 6. v. n∈N az utolsó elem indexe. . ALAPFELADATOK 5.

Adottak m ∈ N0 a kezdő elem indexe. n∈N 0 az utolsó elem indexe. Ciklus i = m-től (n – 1)-ig a[i + 1] := R(i. s). R Eredmény a[m]. REKURZÍV SOROZAT (m. 0 a[m]. a[m]. s := 0 Ciklus i = m-től n-ig s := s + a[i] Ciklus vége Eljárás vége. R i = m. n. a). l s := s + a[i] s 102 Informatika 16129 Informatika FVTABLI / 102 C M Y K 2011. f i = m. . n. a[i]) a[m] . . a[n] az adatsor elemei. Rekurzv sorozat Sorozat előállítása a rekurziós képlet alapján. .SOROZATSZÁMÍTÁS (m. sszegez s Adatsor elemeinek összeadása. a. a rekurziós képlet: R : (i. n. m. m. ai ). . n. a[ ] s := 0 i := m. n. n∈N az utolsó elem indexe.a[i]) Ciklus vége Eljárás vége.2. n. n. ai ) → ai+1 = R(i. a). m. n. i=m ÖSSZEGEZÉS (m. –18:36 . . . május 6. Eredmény s az adatsor összege: s = n  ai . a[n] 5. a[n] a (rész-) sorozat. l a[i] := f (i) a[m] . Adottak m ∈ N0 a kezdő elem indexe. a[n] 5. l a[i + 1] := R(i. a[m] a kezdő elem. Ciklus i = m-től n-ig a[i] := f(i) Ciklus vége Eljárás vége. n − 1. . .3. a[m].

n∈N az utolsó elem indexe. 0 a[m]. Adottak m ∈ N0 a kezdő elem indexe. ha van hamis . a[] i := m. v := hamis i ≤ n ÉS NEM β(a[i]) i := i + 1 v := (i ≤ n) v Informatika 103 16129 Informatika FVTABLI / 103 C M Y K 2011. . m. i := m v := hamis Ciklus amíg i ≤ n ÉS NEM β(a[i]) i := i + 1 Ciklus vége v := (i ≤ n) Eljárás vége. a[n] az adatsor elemei. . ha nincs  megfelelő elem. m. . m. s). . n. igaz .4. a[ ] s := 0 i = m. 0 a[m]. . a. β. Felt teles sszegez s Az adatsor adott tulajdonságú elemeinek összeadása. a. . β tulajdonság: β(a[i]) ∈ L. n. Eredmény s az adott tulajdonságú elemek összege: s = ai  ∀i:β(a) FELTÉTELES ÖSSZEG (β. β tulajdonság: β (a[i]) ∈ L. .5. hogy egy adatsorban van-e adott tulajdonságú elem. Adottak m ∈ N0 a kezdő elem indexe. . a[n] az adatsor elemei. β. n. Eld nt s Annak vizsgálata. s := 0 Ciklus i = m-től n-ig Ha β(a[i]) akkor s := s + a[i] Elágazás vége Ciklus vége Eljárás vége. n. m. v). n. május 6. Eredmény v  logikai érték: v = ELDÖNTÉS (β. –18:36 .5. n∈N az utolsó elem indexe. l β(a[i]) s := s + a[i]) s 5.

b[1].7. k := 0 Ciklus i = m-től n-ig Ha β(a[i]) akkor k := k + 1 b[k] := a[i] Elágazás vége Ciklus vége Eljárás vége. a[n] az adatsor elemei. n. a[n] az adatsor elemei. n. . Kivlogats Adott tulajdonságú elemek kiválogatása egy adatorból. m. β. . KIVÁLOGATÁS (β.5. . –18:36 . b := a[k] Eljárás vége. b. b). 0 a[m]. . Kivlaszts Adott tulajdonságú elem kiválasztása olyan adatsorból. a. . 0 a kiválasztott elem indexe. Eredmény b k∈N a kiválasztott elem. l β(a[i]) k := k + 1 b[k] := a[i]) k. i := m Ciklus amíg NEM β(a[i]) i := i + 1 Ciklus vége k := i. β. n. n. b[ ] 104 Informatika 16129 Informatika FVTABLI / 104 C M Y K 2011. Adottak m ∈ N0 a kezdő elem indexe. m. k 5.6. a. β tulajdonság: β(a[i]) ∈ L. 0 a[m]. Adottak m ∈ N0 a kezdő elem indexe. KIVÁLASZTÁS (β. m. n. Eredmény k ∈ N0 a kiválogatott elemek száma. m. n∈N az utolsó elem indexe. k). b[k] a kiválogatott elemek sorozata. . n∈N az utolsó elem indexe. május 6. a[ ] k := 0 i = m. β tulajdonság: β (a[i]) ∈ L. k. a[] i := m NEM β(a[i]) i := i + 1 k := i b := a[k] b. amiben biztosan van ilyen elem.

. . d). Szmlls Egy adatsor adott tulajdonságú elemeinek megszámlálása. b[ ] Informatika 105 16129 Informatika FVTABLI / 105 C M Y K 2011. a. . . a többi elem sorozata. n. a[ ] k := 0 i = m.5. k := 0. n. az utolsó elem indexe. az adatsor elemei. . Adottak m ∈ N0 n ∈ N0 a[m]. m. az utolsó elem indexe. m. a[ ] d := 0 i = m. m. n. a[n] β Eredmény b[1]. b[k] := a[i] különben j := j + 1. β. Sz tvlogats Egy adatsor elemeinek szétválogatása adott tulajdonságuk alapján. l β(a[i]) d := d + 1 d 5. β. n. m. j := 0 Ciklus i = m-től n-ig Ha β(a[i]) akkor k := k + 1. . c[j] 0 a kezdő elem indexe. d := 0 Ciklus i = m-től n-ig Ha β(a[i]) akkor d := d + 1 Elágazás vége Ciklus vége Eljárás vége. l β(a[i]) k := k + 1 b[k] := a[i] j := j + 1 c[j] := a[i] k. c). n. május 6. tulajdonság: β (a[i]) ∈ L. . –18:36 . Adottak m ∈ N0 n∈N a[m]. SZÉTVÁLOGATÁS (β. a. n. az adott tulajdonságú elemek száma.9. a[n] β Eredmény d ∈ N0 a kezdő elem indexe. SZÁMLÁLÁS (β. c[j] := a[i] Elágazás vége Ciklus vége Eljárás vége. .8. tulajdonság: β (a[i]) ∈ L. az adatsor elemei. b. b[k] c[1]. az adott tulajdonságú elemek sorozata.

. b[1. Adottak m ∈ N0 n ∈ N0 a[1. . . . a b[ ] adatsor elemeinek száma. b. . hogy az egyező elemek csak egyszer szerepeljenek. m]. b[j] 106 Informatika 16129 Informatika FVTABLI / 106 C M Y K 2011. a. a.11. . n] Eredmény c[1. 1 j := 1 j ≤ n ÉS a[i] b[j] j≤n k := k + 1 c[k] := a[i] k. a két adatsor. c(k) := a[i] Eljárás vége Ciklus vége Eljárás vége. –18:36 . az két adatsor egyesített adatsora. b. n. . k := 0 Ciklus i = 1-től m-ig j := 1 Ciklus amíg j ≤ n ÉS a[i] j := j + 1 Ciklus vége Ha j ≤ n akkor k := k + 1. m]. . b[1. EGYESÍTÉS (m. m + n] az a[ ] adatsor elemeinek száma. c[k] := a[i] Eljárás vége Ciklus vége Eljárás vége. május 6. .10. n. METSZET (m.5. m. Ciklus i = 1-től m-ig c[i] := a[i] Ciklus vége k := m Ciklus j = 1-től n-ig i := 1 Ciklus amíg i ≤ m ÉS a[i] i := i + 1 Ciklus vége Ha i > m akkor k := k + 1. k] az a[ ] adatsor elemeinek száma. Egyest s Két adatsor elemeinek egy adatsorba való gyűjtése úgy. a b[ ] adatsor elemeinek száma. az egyesített c[ ] adatsor elemeinek száma. n. a két adatsor. c). harmadik adatsorba gyűjtése. a közös elemek adatsora. a[ ]. . c). Adottak m ∈ N0 n ∈ N0 a[1. n] Eredmény k ∈ N0 c[1. b[ ] b[j] k := 0 i = 1. m. . c[ ] 5. . Metszet Két adatsor közös elemeinek kiválogatása.

. május 6. k] az a[ ] adatsor elemeinek száma. n] Eredmény k ∈ N0 r[1. a keresendő érték. i := 1.1. r[k] := b[j]. ha nincs v v= k ∈ N0 a megtalált elem indexe. Informatika 107 16129 Informatika FVTABLI / 107 C M Y K 2011. j := j + 1 Ciklus vége Eljárás vége. . a. ha van a keresett érték az adatsorban. j := j + 1 a[i] > b[j] esetén r[k] := b[j]. a[n] b Eredmény a kezdő elem indexe. a b[ ] adatsor elemeinek száma.5. .12. hamis . b. az adatsor elemei. b[1. n. ha v = igaz. Adottak m ∈ N0 n ∈ N0 a[1. . r). .   igaz . . Lineris keres s Adott értékű elem keresése és az adatsorban elfoglalt helyének megadása. m]. ÖSSZEFUTTATÁS (m. i := i + 1 Ciklus vége Ciklus amíg j ≤ n k := k + 1. j := 1. i := i + 1 a[i] = b[j] esetén r[k] := a[i]. az egyesített r[ ] adatsor elemeinek száma az egyesített adatsor: r[i] < r[j ] ⇔ i < j . j := j + 1 Elágazás vége Ciklus vége Ciklus amíg i ≤ m k := k + 1. KERESSEK 6. . i := i + 1. r[k] := a[i]. Adottak m ∈ N0 n ∈ N0 a[m]. k. az utolsó elem indexe. . . –18:36 . . . a két rendezett adatsor. . sszefuttats Rendezett adatsor készítése két rendezett adatsorból. . 6. k := 0 Ciklus amíg i ≤ m ÉS j ≤ n k := k + 1 Elágazás a[i] < b[j] esetén r[k] := a[i]. .

. n. n. BINÁRIS KERESÉS (m. n. k 6. a. a[n] a rendezett adatsor elemei: a[i] < a[j] ⇔ i < j. . n. b i := m i ≤ n ÉS NEM b − a[i] i := i + 1 v := (i ≤ n) v k := i v. v. –18:36 . a keresett érték az adatsorban. b a keresendő érték. Eredmény  igaz . . ha nincs  v v= k ∈ N0 a megtalált elem indexe. a[ ]. v := hamis Ciklus amíg e ≤ u ÉS NEM v k := int((e + u)/2) Elágazás a[k] < b esetén e := k + 1 a[k] = b esetén v := igaz a[k] > b esetén u := k – 1 Elágazás vége Ciklus vége Eljárás vége. . 0 a[m]. e := m. május 6. m. Adottak m ∈ N0 a kezdő elem indexe.KERESÉS (m. u := n. ha v = igaz. b. ha van hamis . . k). b. v. u := n v := hamis e ≤ u ÉS NEM v k := int ((e + u)/2) a[i] < b e := k + 1 v := igaz a[i] = b a[i] > b u := k − 1 v. m. i := m Ciklus amíg i ≤ n ÉS NEM b = a[i] i := i + 1 Ciklus vége v := (i ≤ n) Ha v akkor k := i Eljárás vége. n∈N az utolsó elem indexe. k). a. b e := m. .2. a[ ]. Binris (logaritmikus) keres s Adott értékű elem keresése és a rendezett adatsorban elfoglalt helyének megadása. k 108 Informatika 16129 Informatika FVTABLI / 108 C M Y K 2011.

k. l t ≤ a[i] k := i t := a[i] k. ha nincs  v logikai érték: v = megfelelő elem. a[m]. . β tulajdonság: β (a[i]) ∈ L. Eredmény  igaz . t := a[m] i = m + 1.1. t 7. a[n] az adatsor elemei. n. Maximumkiválasztás (m. k ∈ N0 az adott tulajdonságú maximum helye. . Informatika 109 16129 Informatika FVTABLI / 109 C M Y K 2011. t := a[i] Elágazás vége Ciklus vége Eljárás vége. ha v = igaz. m. május 6. t a maximális elem: t = a[k]. Adottak m ∈ N0 a kezdő elem indexe. 0 a[m]. . . a[ ] k := m.7. ha van hamis . t := a[m] Ciklus i = m + 1-től n-ig Ha t < a[i] akkor k := i. Felt teles maximum keres se Az adott feltételnek megfelelő legnagyobb elem helyének meghatározása az adatsorban. a[n] az adatsor elemei. . . t). n. –18:36 . a. . k := 1. n. . n∈N az utolsó elem indexe. n ∈ N0 az utolsó elem indexe. Eredmény k ∈ N0 a maximális elem indexe. MAXIMUMFELADATOK 7. Adottak m ∈ N0 a kezdő elem indexe. Az els maximum kivlasztsa Az adatsorból kiválasztandó az első legnagyobb elem és annak helye.2.

m. . β. n. m. d := 1 Ciklus i = m + 1-től n -ig Elágazás a[i] < t esetén NOOP (üres utasítás) a[i] = t esetén d := d + 1 a[i] > t esetén t := a[i]. n∈N az utolsó elem indexe. 0 a[m]. t a maximális elemek értéke. n. május 6. a[n] az adatsor elemei. n. n. k := i v. k). a. m. Maximumszmlls Az adatsor maximális elemeinek megszámolása. t). d. a[ ] i := m – 1 i := m − 1 Ciklus i := i + 1 i := i + 1 amíg i ≤ n ÉS NEM β (a[i]) i ≤ n ÉS NEM v Ciklus vége v := igaz v := (i ≤ n). a[ ] t := a[m] d := 1 i = m + 1. l a[i] = t d := d + 1 a[i] > t d := 1. MAXIMUMOK SZÁMA (m. –18:36 . t 110 Informatika 16129 Informatika FVTABLI / 110 C M Y K 2011. n.FELTÉTELES MAXIMUM (β. k := i k := i Ciklus i = k-tól n-ig i <n+1 Ha a[i] > a[k] ÉS β (a[i]) akkor k := i a[i] > a[k] ÉS β(a[i]) Ciklus vége Eljárás vége. . t := a[i] d. d := 1 Elágazás vége Ciklus vége Eljárás vége. Eredmény d ∈ N0 a maximális elemek száma. Adottak m ∈ N0 a kezdő elem indexe. a. v. t := a[m]. k 7.3.

n∈N az utolsó elem indexe. r[n] az adatsor új adattömbe rendezve: r[i] < r[j] ⇔ i < j. k := k − 1 v. . r[m]. . . m. vagy másik adatsorba átrakása nagyság szerint. Informatika 111 16129 Informatika FVTABLI / 111 C M Y K 2011. a[] k := m + 1. május 6. a[n] az adatsor elemei. n ∈ N0 az utolsó elem indexe. . amely nagyobb mindkét szomszédjánál. . n. Eredmény a[m]. a[m].4. v := hamis Ciklus amíg k < n – 1 ÉS NEM v k := am + 1. . k). . v := hamis v := a[k – 1] < a[k] ÉS a[k] > a[k + 1] k < n − 1 ÉS NEM v k := k + 1 v := a[k − 1] < a[k] ÉS a[k] > a[k + 1] Ciklus vége Eljárás vége. Eredmény  igaz . m.7. ha v = igaz. . k 8. . n. LOKÁLIS MAXIMUM (β. v. . ha nincs v logikai érték: v = k ∈ N0 a lokális maximum helye. Loklis maximum keres se Olyan elem keresése az adatsorban.  megfelelő elem. Adottak m ∈ N0 a kezdő elem indexe. a. Adottak m ∈ N0 a kezdő elem indexe. a[n] az adatsor elemei növekvő sorrendben: a[i] < a[j] ⇔ i < j. . 0 a[m]. RENDEZSEK Az adatsor elemeinek növekső sorrendbe rendezése. ha van hamis . –18:36 . a[n] az adatsor elemei. .

a[ ] i := n. . n. n. Ciklus i = m + 1-től n-ig b := a[i]. n − 1. Beilleszt ses rendez s RENDEZÉS 1 (m.8. . Cser lget ses rendez s RENDEZÉS 3 (m. . május 6.4. 8. –18:36 . a[ ] i := n. a). a[ ] i := m + 1. 8. ≤ a[n] m.3. n. m + 1. a). 1 a[t] > a[j] t := j a[i] ↔ a[t] a[m] ≤ . . 1 j = i + 1. n. l b := a[i] j := i − 1 j > m ÉS a[j] > b a[j + 1] := a[j] j := j − 1 a[j − 1] := b a[m] ≤ . ≤ a[n] m. a). Bubor kos rendez s RENDEZÉS 2 (m. m.2. 1 a[i] > a[j] a[i] ↔ a[j] a[m] ≤ . n. j := i – 1 Ciklus amíg j ≥ m ÉS a[j] > b a[j + 1] := a[j]. a[ ] i := m. . 8. i − 1. n. n. n − 1. Ciklus i = m-től n – 1-ig t := i Ciklus j = i + 1-től n-ig Ha a[t] > a[j] akkor t := j Ciklus vége a[i] ↔ a[t] Ciklus vége Eljárás vége. −1 j := m.1. j := j – 1 Ciklus vége a[j + 1] := b Ciklus vége Eljárás vége. a). . ≤ a[n] 112 Informatika 16129 Informatika FVTABLI / 112 C M Y K 2011. 1 t := i j := i + 1. ≤ a[n] m. n. n. n. Ciklus i = m-től n – 1-ig Ciklus j = i + 1-től n-ig Ha a[i] > a[j] akkor a[i] ↔ a[j] Elágazás vége Ciklus vége Ciklus vége Eljárás vége. 1 a[i] > a[j + 1] a[j] ↔ a[j + 1] a[m] ≤ . . n. . Minimumkivlasztsos rendez s RENDEZÉS 4 (m. Ciklus i = n-től m + 1-ig (−1)-esével Ciklus j = m-től i – 1-ig Ha a[j] > a[j + 1] akkor a[j] ↔ a[j + 1] Ciklus vége Ciklus vége Eljárás vége.

a = g Δv . átlagsebesség t v¯ = a=− a = állandó Szabadesés: Egyenletesen gyorsuló mozgás. A mozgs kinematikai lersa 1.81 2 (Budapesten) s A fékút: sf = Fizika 16129 Fizika FVTABF / 113 C M Y K v0 a 113 2011. [s] = m t = idő.FIZIKA 1. [v] = t s A megtett út s = v · t A sebesség v = állandó Nulla kezdősebességű. itt lassulás! Δt A fékeződés ideje: tf = v02 2a g = nehézségi gyorsulás m g = 9. sebesség. –18:36 . Δt m [a] = 2 s vt = pillanatnyi sebesség a= A megtett út: A sebesség: A gyorsulás: a 2 vt = a · t a = állandó s= t 2 Nem nulla kezdősebességű egyenletesen növekvő sebességű mozgás s = v0 · t + s= a 2 ·t 2 vt = v0 + a · t  vt = 2as + v02 v0 + vt ·t 2 v0 + vt 2 Egyenletesen lassuló (fékeződő) mozgás a s = v0 · t − · t 2 vt = v0 − a · t 2  v0 + vt = v02 − 2as v t s= ·t 2 a = állandó v0 = kezdősebesség s v¯ = .1.1. egyenletesen változó mozgás: Δv = állandó Δt Δv . Egyenes vonalú mozgások Egyenletes mozgás: s = állandó t s = út. május 6. [t] = s m s v = . gyorsulás.1. MECHANIKA 1.

1. tg β = vx Ferde hajítás a vízszintessel α szöget bezáró v0 kezdősebességgel Az origóból elhajított test pillanatnyi helyzetének koordinátái: g x = v0 · t · cos α. iránya:  vy v = vx2 + vy2 . vy = v0 · sin α − gt A pillanatnyi sebesség nagysága.2.1. Hajítások Függőleges lefelé hajítás v0 kezdősebességgel A test pillanatnyi helyének függőleges koordinátája: g 2 t 2 vt = v0 + g · t y = v0 · t + A pillanatnyi sebesség: Függőleges felfelé hajítás v0 kezdősebességgel A test pillanatnyi helyének függőleges koordinátája: g y = v0 · t − t 2 2 A pillanatnyi sebesség: vt = v0 − gt v0 Az emelkedés ideje: tem = g v02 Maximális emelkedés: ymax = 2g Vízszintes hajítás v0 kezdősebességgel Az origóból eldobott test pillanatnyi helyének koordinátái: g y = t2 x = v0 · t. A mozgás teljes ideje: t ∗ = 2tem = . g g v02 · sin 2α v2 · sin2 α . –18:36 . Az emelkedés maximális értéke: ymax = 0 . y = v0 · t · sin α − t 2 2 A pillanatnyi sebesség koordinátái: vx = v0 · cos α. g 2g g A pálya egyenlete: y = x · tg α − 2 · x 2. 2 A pillanatnyi sebesség koordinátái: vx = v0 . vy = gt A pillanatnyi sebesség nagysága és iránya:  vy v = v02 + g 2 t 2 . május 6. tg β = vx v0 · sin α 2v0 · sin α Az emelkedés ideje: tem = . 2v0 cos2 α A hajítás távolsága: xmax = 114 Fizika 16129 Fizika FVTABF / 114 C M Y K 2011.

[f ] = s acp : a centripetális gyorsulás. [T ] = s f : a fordulatszám vagy 1 frekvencia. [ϕ] = rad s: az út. T v = rω. [ω] = t s s v = a kerületi sebesség. T = 1 f A szögsebesség vektor ( ) iránya: A kerületi sebességvektor vektoriális szorzattal kifejezve: ×r v= A centripetális gyorsulás nagysága: acp = rω2 = v2 = vω r A centripetális gyorsulásvektor a kör középpontja felé mutat: Egyenletesen változó körmozgás: Δω = állandó Δt 1 Az elfordulás szöge: ϕ = ω0 · t + β · t 2 2 1 Út a körpályán: s = v0 · t + atang · t 2 2 Pillanatnyi szögsebesség: ω = ω0 + βt ω Pillanatnyi fordulatszám: f = 2π Pillanatnyi kerületi sebesség: v = v0 + atang t Az elfordulás szöge és az út kapcsolata: s = rϕ A kerületi sebesség és szögsebesség. periódusidő és fordulatszám kapcsolata: v= 2rπ . illetve a kerületi gyorsulás és szöggyorsulás kapcsolata: v0 = rω0 .3. –18:36 . ϕ 1 a szögsebesség. Tömegpont körmozgása Δϕ s = állandó. [atang ] = 2 s r: a körpálya sugara. [r] = m T : a periódusidő. ϕ: a szögelfordulás. β= Δt 1 [β] = 2 s Δv atang = a kerületi (tangenΔt m ciális) gyorsulás. [s] = m Út a körpályán: s = vt Az elfordulás szöge és az út kapcsolata: s = rϕ A kerületi sebesség. szögsebesség.1. [r] = m atang = rβ Fizika 16129 Fizika FVTABF / 115 C M Y K 115 2011.1. T ω= 2π . 1 [ω0 ] = s Δω a szöggyorsulás. t m [v] = s r: a kör sugara. május 6. m [acp ] = 2 s ω= ω0 : a kezdeti szögsebesség. = állandó Δt t Az elfordulás szöge: ϕ = ωt Egyenletes körmozgás. v = rω.

[β] = [f ] = 1 s2 1 s 1. F = ma III. Pontszerű testek Newton-törvények I. [a] = Az erőhatások függetlenségének elve (szuperpozíció elve): n  F = F1 + F2 + F3 + .4. FA→B = −FB→A (Hatás-ellenhatás törvénye) F: az erő. [T ] = s ω0 : a kezdő szögsebesség. május 6.A szöggyorsulás-vektor ( = Δ ) iránya: Δt A gyorsulás centripetális (normális) komponensének nagysága: v2 = vω r A gyorsulásvektor a centripetális és a tangenciális gyorsulásvektorok eredője: a = acp + atang . (A tehetetlenség törvénye) II. Inerciarendszerben a testek sebességváltozását mindig más test hatása okozza.1. .  2 + a2 nagysága: a = acp tang acp = rω2 = 1.2. 1 [ω0 ] = s β: a szöggyorsulás. Dinamika 1. Merev test forgómozgása rögzített tengely körül Δϕ = állandó Egyenletes forgómozgás: Δt Az elfordulás szöge: ϕ = ωt ϕ 2π A szögsebesség: ω = = = állandó t T Egyenletesen változó forgómozgás: Δω = állandó Δt 1 Az elfordulás szöge: ϕ = ω0 t + βt 2 2 A pillanatnyi szögsebesség: ω = ω0 + βt ω A pillanatnyi fordulatszám: f = 2π Δω A szöggyorsulás: β = = állandó Δt ϕ: az elfordulás szöge. [ω] = 1 s T : a periódusidő. + Fn = Fi i=1 A dinamika alaptörvénye: n  Fi = ma i=1 116 Fizika 16129 Fizika FVTABF / 116 C M Y K 2011.1. .2. [ϕ] = rad ω: a szögsebesség. [m] = kg a: a gyorsulás. [F] = N = kg m s2 m s2 m: a tömeg. –18:36 .

= mi ri2 i Θ: tehetetlenségi nyomaték. Iránya: merőleges az r és F által kifeszített síkra úgy. Tehetetlenségi nyomaték m tömegű pontszerű testnek. Merev testek Rögzített tengely körüli forgómozgás dinamikája Forgatónyomaték mint előjeles skalármennyiség: M = Fk k = r sin α (k az erő karja. nagysága: |M| = |r| · |F| sin α. hogy r. . F. ΘA egy tetszőleges A ponton átmenő.2.Impulzustétel A Δt idő alatt történő F · Δt erőlökés egyenlő a test ΔI = Δ(mv) impulzusváltozásával (lendületváltozásával).) Addiciós tétel: Közös tengelyű testek tehetetlenségi nyomatéka az egyes testek tehetetlenségi nyomatékaink összege: Θ= Θi . –18:36 . lendület. [Θ] = kgm2 Tehetetlenségi nyomatékra vonatkozó tételek Steiner-tétel: ΘA = ΘS + md 2 (ΘS az S tömegközépponton. ha a test pontjait a tengellyel párhuzamosan eltoljuk. A forgatónyomaték-vektor Az O pontra vonatkozó forgatónyomaték. . az O ponton átmenő. május 6. a síkra merőleges tengelyre vonatkozóan). Lapítási tétel: A tehetetlenségi nyomaték nem változik meg. ebben a sorrendben jobbsodrású rendszert alkot. az előbbivel párhuzamos tengelyre vonatkozó tehetetlenségi nyomaték.(erőnyomaték-) vektor: M = r × F. tőle r távolságra levő tengelyre vonatkozó tehetetlenségi nyomatéka: Θ= m · r 2 Kiterjedt merev test esetén: Θ= m1 r12 + m2 r22 + .2. Síkban ható erőrendszer esetén. azaz: F · Δt = Δ(mv) I = mv: az impulzus. m [I] = kg s 1. d a két tengely távolsága. az ugyanezen síkban felvett pontra vonatkozó forgatónyomaték – a kétféle forgásirány szerinti – előjeles skalármennyiségként kezelhető. mozgásmennyiség. Fizika 16129 Fizika FVTABF / 117 C M Y K 117 2011. és M.

május 6. [Fcp ] = N acp : centripetális gyorsulás. amelynek nagysága: |N| = rmv sin α. illetve: Mi = Δt Δt i i A forgómozgás dinamikai alapegyenlete:  M= Δ(Θ ·ω) Δω =Θ · =Θ ·β. [ω] = s 1 β: szöggyorsulás.3. Δt Δt illetve:  M =Θ · ω: szögsebesség nagysága. [ω] = s M Y K 2011. I. 1 [ω] = s : szögsebességvektor  M: a testre ható erők t tengelyre vonatkozó forgatónyomatékainak előjeles összege.Impulzusmomentum (perdület. m [acp ] = 2 s m v: kerületi sebesség. kgm2 s α: r és v szöge [N] = Merev test impulzusmomentuma: tömegpontjai impulzusmomentumának összege:  N = N1 + N2 + . [r] = m 1 ω: a szögsebesség. [Θ] = kgm2 1 ω: szögsebesség. [β] = 2 s 1. és N jobbrendszert alkot. forgásmennyiség. [v] = s r: a körpálya sugara. iránya merőleges az r és I által kifeszített síkra úgy. –18:36 . (perdülete): N = r × I = r × mv Vektormennyiség. impulzusnyomaték) I impulzusnak az O pontra vonatkozó impulzusmomentuma. = Ni = ri mi vi Így: N = Θ · ω. a pálya középpontjára (pályamomentum): N = mr 2 ω Az impulzusnyomaték tétele (perdülettétel)   ΔN ΔN Mi = . A körmozgások dinamikája Egyenletes körmozgás     v2   Fi  = Fcp = m · acp = m = m · r · ω2   i  r acp és Fcp a körpálya középpontja felé irányul 118 Fizika 16129 Fizika FVTABF / 118 C Fcp : centripetális erő. [M] = Nm Θ: a merev test adott t tengelyre vonatkozó tehetetlenségi nyomatéka. hogy r. . illetve N = Θ Egy r sugarú körpályán ω szögsebességgel mozgó m tömegpont impulzusmomentuma. N = perdületvektor.2. .

1. illetve megnyúlása.) μg : gördülési ellenállási tényező Fny : a felületeket összenyomó erő nagysága A közeg-ellenállási erő (folyadékokban. május 6. –18:36 . μ: csúszási súrlódási tényező Fny : a felületeket összenyomó erő nagysága A tapadási (súrlódási) erő nagysága Ftap ≤ μ0 Fny Ftap a felületek relatív elmozdulását akadályozni „igyekszik”. táblázatunk a szokásos kerekekre érvényes értékeket tartalmazza.2. [Δl] = m D: a rugóállandó [D] = A rugóerő F = −D · Δl A csúszási súrlódási erő nagysága Fs = μFny Fs iránya olyan. Az M nagysága és így a gördülő ellenállás Fg nagysága jó közelítéssel arányos a felületeket összenyomó Fny erővel: Fg = μg Fny (A μg gördülési együttható nagysága függ a gördülő test sugarától is. illetve nagyobb sebességek és tetszőleges alakú test esetén: 1 Fk = −k A v · vrel 2 η: a folyadék dinamikai viszkozitása vrel : a test közeghez viszonyított sebessége r: a gömb sugara v = |vrel | : a közeg sűrűsége A: a mozgásirányra merőleges legnagyobb keresztmetszet k: a formatényező Fizika 16129 Fizika FVTABF / 119 C M Y K 119 2011. Mechanikai erőfajták A nehézségi erő F = mg g: a nehézségi gyorsulás A gravitációs erő nagysága m1 m2 (vonzóerő) |F| = γ 2 r m1 és m2 : tömegek r: a távolságuk γ : a gravitációs állandó γ = 6.67 · 10−11 Nm2 kg2 N m Δl: a rugó összenyomódása. μ0 : tapadási súrlódási tényező Fny : a felületeket összenyomó erő nagysága A gördülő ellenállás A fellépő deformáció miatt a gördülő testtel egy felület mentén érintkező talaj a forgással ellentétes irányú M forgatónyomatékkal csökkenti a gördülés szögsebességét. hogy a felületek relatív sebességét csökkenteni „igyekszik”. Stokes-törvény). gázokban) Fk = −6πηrvrel (gömb alakú test.4.

1.2. [h] = m M Y K 2011. energia. Egyenes vonalban gyorsuló rendszerben a tehetetlenségi erő: Fteh = −ma (a gyorsulással ellentétes irányú). a centrifugális erő: Fcf = −mrω2 Fcf sugárirányú. Az ω szögsebességgel forgó rendszerben. –18:36 . Munka. [m] = kg h: emelési magasság. teljestmny 1. Munka.1. kifelé mutató.5. május 6. [W ] = Nm = J Az út szerint egyenlőtlenül változó erők munkája: n  Fi Δsi W= i=1 Emelési munka: We = mgh (m tömegű testet h magasra emelő erő munkája) 120 Fizika 16129 Fizika FVTABF / 120 C m: a test tömege.3. energia Állandó nagyságú F erő munkája s úton. Síkmetszetének egyenlete: y= ω2 2 x 2g (ω a rendszer szögsebessége) 1. Az ω szögsebességgel forgó rendszerben a rendszerhez képest vrel sebességgel mozgó test esetén a Coriolis-erő: Fcor = 2mvrel × A forgó folyadék felszíne paraboloid. ha a test az erő irányában mozdul el: W = Fs Állandó nagyságú és a mozgás irányával állandó α szöget bezáró F erő s úton végzett munkája: W = F s cos α Az út szerint egyenletesen F1 -ről F2 -re változó erő munkája: F1 + F2 s W= 2 W : munka. gyorsuló vonatkoztatási rendszerekben a tehetetlenségi erőket is figyelembe kell venni.3. Tehetetlenségi erők Nem inerciarendszerben.

ha a nullszintet a végtelenben rögzítjük.672 59 · 10−11 Helyzeti energia gravitációs térben: Az M tömegű pontszerű testtől rA távolságban lévő m tömegű pontszerű test helyzeti energiája: Mm Egrav = −γ . [x] = m D: rugóállandó. miközben M és m tömegű pontszerű testek távolsága rA -ról rB -re változik:   1 1 − WA−B = −γ Mm rA rB N m x: a rugó megnyúlása. m [v] = s Gyorsítási munka: Wgy = Kinetikus (mozgási) energia: E= 1 2 mv 2 Rugó megnyújtásakor végzett munka: W = g: a nehézségi gyorsulás. május 6. Nm2 kg2 γ = 6. [m] = kg v: a test végsebessége.81 2 s 1 Dx 2 2 1 Dx 2 2 Gravitációs erő munkája. [M] = Nm A forgási energia Tengely körül ω szögsebességgel forgó test mozgási energiája: 1 E = Θ · ω2 2 Θ: a tengelyre vonatkozó tehetetlenségi nyomaték. ΔEkin = Wi 2 2 i=1 v1 : kezdősebesség v2 : végsebesség Forgatónyomaték munkája Az M állandó forgatónyomaték munkája ϕ szögelfordulás esetén: W = M ·ϕ M: forgatónyomaték. m g = 9. rA A munkatétel A test kinetikus energiájának megváltozása a testre ható összes erő munkájának összegével egyenlő: n  1 2 1 2 mv2 − mv1 = Wösszes . –18:36 . [Θ] = kgm2 Munkatétel rögzített tengely körül forgó merev test esetén Az M forgatónyomaték munkája a test forgási energiájának megváltozásával egyenlő:   1 1 W= M · Δϕ = Θ · ω22 − Θ · ω12 2 2 ω1 : kezdő szögsebesség ω2 : vég szögsebesség Fizika 16129 Fizika FVTABF / 121 C M Y K 121 2011. [D] = Rugó energiája: E = γ : a gravitációs állandó.Helyzeti energia a Föld nehézségi erőterében: E = mgh 1 2 mv 2 (m tömegű testet álló helyzetből v sebességre) m: a test tömege.

Wb : a rendszerre ható külső. –18:36 . n  Fki : külső erők összege i=1 i=1 Pontrendszer tömegközéppontjának helyvektora: n  mi ri i=1 rtkp = n  mi M a pontrendszer össztömege mi . ha Fki = 0 mi i=1 i Matkp = n  Fki mi . illetve helyvektora i=1 Impulzustétel pontrendszerre n n   ΔI Fki = Ii . [t] = s m v: sebesség. [v] = s F : erő. ri : a rendszer i-edik elemének tömege. ahol I = Δt i=1 i=1 Az impulzusnyomaték (perdület) pontrendszerben Perdülettétel pontrendszerben   ΔN Mk = . illetve belső erők munkáinak összege Fizika 16129 Fizika FVTABF / 122 C n  M Y K 2011. illetve gyorsulásvektora. május 6.3. illetve sebességvektora vtkp . A teljesítmény (a munkavégzés sebessége) W t Pillanatnyi teljesítmény: P = F · v = F · v · cos α Pillanatnyi teljesítmény forgómozgásnál: P = M · ω  W Átlagteljesítmény: P =  t P = J = W (watt) s t: idő.3. atkp : a rendszer tömegközéppontjának sebesség-.1. [F ] = N α: F és v szöge M: forgatónyomaték. Pontrendszerek A tömegközéppont mozgásának tétele  mi vi n  i vtkp =  = állandó. vi : a rendszer i-edik elemének tömege. [ω] = s−1 [P ] = Mechanikai hatásfok A munkavégzés hatásfoka: η = hasznos munka összes befektetett munka 1.2. ahol N = Ni Δt Munkatétel mechanikai rendszerekre: A rendszer kinetikus energiájának megváltozása:    ΔEkin = Wk + Wb 122 Fki : a külső erők összege i=1 Ii : a rendszer i-edik elemének impulzusa  Mk : a rendszerre ható külső erők forgatónyomatékainak összege Ni : a rendszer i-edik elemének perdülete   Wk .3. [M] = Nm ω: szögsebesség.

u2 : a testek ütközés utáni 2 2 2 2 sebessége Rugalmatlan ütközéskor a kinetikus energia csökken.1.  Fk : külső erők összege i=1 azaz m1 v1 + m2 v2 + . tökéletesen rugalmatlan ütközéskor k = 0. az impulzus megmarad: (3) m1 v1 + m2 v2 = m1 u1 + m2 u2 Az ütközés utáni u1 és u2 sebességeket tökéletesen rugalmas ütközés esetén az (1) és (3). vagyis N = állandó. egyenes ütközés esetén az ütközés előtti v és ütközés utáni u sebességek egy egyenesbe esnek. v2 : a testek ütközés előtti megmarad: sebessége 1 1 1 1 m1 v12 + m2 v22 = m1 u21 + m2 u22 (1) u1 . –18:36 .) energia összege. ha Fk = 0.4. . + mn un vi korábbi. gravitációs stb. u1 és u2 skalárokkal helyettesíthetjük. Ekkor a (3) egyenletben v és u vektorokat a sebességek irányát figyelembe vevő előjelű v1 . Centrális. Megmaradási tételek Impulzusmegmaradás (lendületmegmaradás) Pontrendszer összimpulzusa: n   I= mi vi = állandó. . . Fizika 16129 Fizika FVTABF / 123 C M Y K 123 2011. + mn vn = m1 u1 + m2 u2 + . akkor Nz = Θz · ωz = állandó z tengely: forgástengely Θz : a test z tengelyre vonatkozó tehetetlenségi nyomatéka ωz : a test z tengely körüli szögsebessége  Pontszerű testek ütközései Tökéletesen rugalmas ütközés esetén a kinetikus energia v1 . . ui későbbi sebesség A mechanikai energia megmaradásának törvénye Konzervatív rendszerben a mozgási és a kölcsönhatási (rugalmas.3. május 6. A k ütközési szám a relatív sebességek hányadosa: k: az ütközési szám    u1 − u2   k =  v −v  1 2 Tökéletesen rugalmas ütközéskor k = 1. v2 . tökéletesen rugalmatlan ütközés esetén a (2) és (3) egyenletekből álló egyenletrendszer megoldása adja. Tökéletesen rugalmatlan ütközéskor az ütközés utáni sebességek megegyeznek: (2) u1 = u2 Ha zárt a rendszer. a mechanikai energia: 1 E = mv2 + Ek = állandó 2 Konzervatív rendszer: ha csak konzervatív erők hatnak Ek : kölcsönhatási energia Impulzusnyomaték (perdület) megmaradása  ΔN = 0. ha Mk = 0 Mk : külső erők forgatónyomatékainak összege Ha a külső erők forgástengelyre vett forgatónyomatékainak összege nulla: Mz = 0.

azaz = állandó a3 T22 a23 F1 . MF = 5. amelynek egyik fókuszpontjában van a Nap. május 6. ΔA = állandó (Felületi tétel) Δt 3. Első kozmikus sebesség. A második kozmikus sebesség. szökési sebesség a Föld felületéről: √ km v2 = v1 2 = 11.2 s 124 Fizika 16129 Fizika FVTABF / 124 C M Y K 2011. F2 : fókuszpontok a: a fél nagytengely  c: az excentricitás: a 2 − b2 b: a fél kistengely r: a vezérsugár T : a keringési idő a: a fél nagytengely A bolygómozgás dinamikája Newton-féle gravitációs törvény: Bármely két pontszerű test közt ható vonzóerő nagysága: m1 m2 |F| = γ 2 r m1 és m2 : a tömegek r: a pontszerű testek távolsága γ : a gravitációs állandó. A Naptól a bolygóhoz húzott vezérsugár egyenlő idők alatt egyenlő területeket súrol. körsebesség (közel a Föld felszínéhez): MF km v1 = γ = 7. –18:36 . Az ellipszis pályán keringő bolygó keringési ideje: a3 T = 2π γM a: a fél nagytengely M: a Nap tömege.5.1. Általános tömegvonzás A bolygók mozgása Kepler törvényei: 1.9 RF s γ = 6. M = 1.97 · 1024 kg RF : a Föld sugara RF ≈ 6400 km γ = 6. 2.3. A bolygók pályája ellipszis.672 59 · 10−11 Nm2 kg2 MF : a Föld tömege.99 · 1030 kg Az ellipszis pályán keringő bolygó pillanatnyi sebessége:   2 1 vpill = γ M − r a r: a vezérsugár Kozmikus sebességek: 1.672 59 · 10−11 Nm2 kg2 2. Különböző bolygók esetében a keringési idők négyzetei úgy aránylanak. mint a bolygópályák fél nagytengelyeinek köbei: T12 a13 T2 = .

amivel a testek az alátámasztást nyomják. ekkor FS = 0 (súlytalanság). május 6. az alátámasztásra.808 52 2 s A sarkokon: g90◦ = 9. [G] = N G = Fneh = mg Ha egy testet függőleges irányban egyenletesen gyorsuló mozgással emelünk vagy süllyesztünk. a súlyerő nagysága: FS = m(g − a) Ennek speciális esete a szabadesés (a = g). a súlyerő nagysága: FS = m(g + a) Ha a test a ≤ g gyorsulással lefelé gyorsul.1 s Nehézségi erő A Földdel együtt forgó (nem inercia-) rendszerben: Nehézségi erő: Fneh = Fg + Fcf MF · m Gravitációs erő: Fg = γ R2 Centrifugális erő: Fcf = m · acf Centrifugális gyorsulás: m acf = ω2 R cos α = 3.A Föld középpontjától r távolságban keringő mesterséges m: a mesterséges hold tömege hold energiája: E-t „kötési energiának” is ne1 MF · m E = Ekin + Epot = mv2 − γ vezzük 2 r 3.780 49 2 s m Budapesten: gBp = 9.4 · 10−2 · cos α ( 2 -ben) s A nehézségi gyorsulás függ a magasságtól h  R esetén: gh 2h ≈1− g0 R A nehézségi gyorsulás függ a földrajzi szélességtől m gα ≈ g90◦ − 5.832 21 Súly. súlytalanság Súly: az az erő. –18:36 .2 · 10−2 · cos2 α ( 2 -ben) s r = R cos α α: földrajzi szélesség g0 a nehézségi gyorsulás a Föld felszínén a h = 0 magasságban m s2 m Az Egyenlítőn: ge = 9. vagy a felfüggesztést húzzák. Egyensúly esetén egyenlő a nehézségi erővel: G: súlyerő. Ha a test a gyorsulással felfelé gyorsul. A galaxisok távolodási sebessége a Földtől r a galaxis pillanatnyi távolsága TH = 24·109 év (Hubble-állandó) Hubble-törvény: r v= TH Fizika 16129 Fizika FVTABF / 125 C M Y K 125 2011. Szökési sebesség a Naprendszerből a végtelenbe távozva: km v3 = 42. illetve a felfüggesztésre kifejtett erőt súlynak érezzük.

4.2. A keresztmetszetű huzal (rúd) megnyúlása F erő hatására: F 1 ·l· .4. r: külső. Merev test egyensúlya Az egyensúly feltételei: n n   Fi = 0 és Mi = 0 tetszőleges pontra i=1 n  Mi : a forgatónyomatékok i=1 eredője i=1 1. N [E] = 2 m [μ] = 1 Nyújtáskor fellépő relatív térfogatváltozás: ΔV 1 − 2μ F = · V E A F A Hooke törvénye: σ = Eεl Feszültség: σ = A tárolt energia megnyúlás. [I ] = m4 π π Ikör = R 4 . Rugalmas alakvltozsok (deformcik) Nyújtás–összenyomás l hosszúságú. Δl = E A Relatív megnyúlás: εl = Δl l [ε] = 1 Relatív keresztirányú méretváltozás: εd = Δd d εd εl Poisson-szám: μ = E: a Young-modulus. Icső = (R 4 − r 4 ) 4 4 R. N [σ ] = 2 m s= I= 126 1 3 ab .1. az adott anyagra jellemző paraméter.1. Anyagi pont s merev test egyens lya (sztatika) 1.4. 12 így: s=4 F l3 Eab3 Fizika 16129 Fizika FVTABF / 126 C I : a felületi nyomaték.5. Anyagi pont egyensúlya n  n  Fi = 0 i=1 Fi : az erők eredője i=1 1. –18:36 . május 6. illetve belső sugár M Y K 2011. illetve összenyomódás esetén: σ2 · A · l 1 F · Δl = 2 2E Lehajlás F erő hatására egyik végén befogott l hosszúságú rúd esetén: W= 1 l3 · F 3E I Téglalap keresztmetszetű rúdnál a felületi nyomaték σ : rugalmas feszültség.

Hajlítás F l3 48EI Két végén alátámasztott – téglalap keresztmetszetű – rúdnál: A rúd közepének lehajlása: s= s= F l3 4Eab3 E: a Young-modulus I : a felületi nyomaték (l. l hosszúságú rúd végérnek ϕ elcsavarodása: 2 l ·M ϕ= · π · G R4 1 A tárolt energia: Wcs = Mϕ 2 G: torzió modulus. május 6. [D∗ ] = Nm ϕ: az elcsavarodás szöge Fizika 16129 Fizika FVTABF / 127 C M Y K 127 2011. [G] = N m2 ϕ: az elcsavarodás szöge [ϕ] = 1 (rad) Torziós inga R sugarú. l hosszúságú torziós szál végére kifejtett M forgatónyomaték: M = D∗ · ϕ ∗ A D direkciós nyomaték a szál adataival kifejezve (csavarás): D∗ = A tárolt energia: W = π R4 G 2 l 1 ∗ 2 D ·ϕ 2 D∗ : a direkciós nyomaték. lehajlás) Nyírás τ 1 F · = G A G F Nyírási feszültség: τ = A Hooke-törvény: τ = Gγ A csúszási szög: γ = G: torzió modulus. N [τ ] = [G] = 2 m Csavarás (torzió) M forgatónyomaték hatására az R sugarú. –18:36 .

május 6. Rezgsek 1. [T ] = s 1 f : a frekvencia.2.6. [A] = m ω: a körfrekvencia. [f ] = s A sebesség: v = A · ω cos(ωt) vmax = Aω ω= A gyorsulás: 2π T f = 1 T a = −Aω2 sin(ωt) a = −ω2 · x amax = Aω2 Ha a kezdőfázis ϕ0 0.6. Fizikai inga A lengésidő (kis kitérések esetén) ΘT T = 2π mgs 128 Fizika 16129 Fizika FVTABF / 128 C ΘT : a forgástengelyre vonatkoztatott tehetetlenségi nyomaték m: a test tömege s: a T tengely és a T KP tömegközéppont távolsága M Y K 2011.1. –18:36 .6. Matematikai inga (fonálinga) Lengésidő (az inga hosszához képest kis kitérések esetén): l T = 2π g l: az inga hossza g: a nehézségi gyorsulás 1.3.6. Harmonikus rezgőmozgás Kinematikai leírás A kitérés: x = A sin(ωt) A: az amplitúdó.1. A harmonikus rezgőmozgás dinamikai feltétele F = −D · x = −mω · x 2 A periódusidő: T = 2π m D A harmonikus rezgőmozgást végző test energiája Eössz = Ekin + Epot = D: a direkciós erő (rugóállandó) m: a tömeg x: a kitérésvektor 1 2 1 mv + Dx 2 2 2 v: sebesség x: kitérés 1. [ω] = 1 s T : a periódusidő. a kinematikai függvények argumentuma: (ωt + ϕ0 ).

Mechanikai hullmok 1. [f ] = s 1 f m s 2π 1 k= hullámszám. [ω] = s c: terjedési sebesség. λ m y: a közeg részecskéinek kitérése x: a részecskének a hullám terjedésének irányában mért koordinátája A: amplitúdó.7. [k] = . Haladó hullámok λ= c = cT .1.7. [c] = A hullámfüggvény:   x. [λ] = m T : a periódusidő. [T ] = s 1 f : a frekvencia. [A] = m 1 ω: körfrekvencia. f T = λ: hullámhossz.1.

7.2. [ ] = 3 m cp κ= (l. illetve ctransz longitudinális. [K] = Pa Rugalmas szilárd testekben E G . illetve transzverzális hullám sebessége A: a húr keresztmetszete : a sűrűsége Fizika 16129 Fizika FVTABF / 129 C M Y K 129 2011. A hullám terjedési sebessége Gázokban: Longitudinális hullám terjedési sebessége ideális gázokban: p clong = κ (Laplace-féle formula) p: a gáz nyomása. t x y(x. május 6. t) = A sin ω t − = A sin 2π − = c T cT   t x − = A sin(ωt − kx) = A sin 2π T λ (az y kitérés a hely (x) és az idő (t) függvénye) 1. kg [ ] = 3 m K: a kompresszió modulus. ctransz = Rudakban: clong = F erővel kifeszített húrban: ctransz = F A E: a Young-modulus G: a nyírási modulus clong . Hőtan) cV Folyadékokban: Longitudinális hullám terjedési sebessége folyadékokban K clong = : a folyadék sűrűsége. [p] = Pa kg : a gáz sűrűsége. –18:36 .

. l hosszúságú húr sajátrezgése: transzverzális hullám esetén: 1 F 1 F = ftransz = 2l A 2 ml f : a rezgés frekvenciája E: a Young-modulus : a sűrűség m: a húr tömege longitudinális hullám esetén: 1 E flong = 2l A: a húr keresztmetszete A felharmonikusok frekvenciái: fn = n · falap n = 2. mindkét végén nyitott gázoszlop (nyitott síp): c falap = . Rezgő levegőoszlopok (sípok) l hosszúságú. 3. 3. . levegőben: m c0 = 331. május 6.4.7. [t] = ◦ C [T ] = K 1. –18:36 . rudak sajátrezgései l hosszúságú rúd sajátrezgése longitudinális hullám esetén: 1 E flong = 2l F erővel kifeszített. . a felharmonikusok: fn = (2n − 1) · falap . a felharmonikusok: fn = n · falap 2l A hang terjedési sebessége 0 ◦ C hőmérsékleten. egyik végén nyitott gázoszlop (zárt síp): c falap = . .1. .8 s A hang terjedési sebességének hőmérsékletfüggése ideális gázokban: t T c = c0 1 + = c0 273 K 273 K f : a hang frekvenciája c: a hullám (hang) terjedési sebessége gázban (levegőben) n = 2. Állóhullámok Húrok.7.3. . Hullámjelenségek Visszaverődés α=β Beesési merőleges a közeghatárra merőleges egyenes 130 Fizika 16129 Fizika FVTABF / 130 C α: a beesési szög β: a visszaverődési szög M Y K 2011. 4l l hosszúságú.

ha vF > vM ) f = f0 f0 : a hangforrás frekvenciája c: a hangsebesség f : az észlelt frekvencia vM vF M F M F vM vF vM vF M F vM M vF F vF és vM : a forrást és a megfigyelőt összekötő egyenes menti sebességkomponensek M és F közeledésekor az észlelt hang a kibocsátottnál magasabb (f > f0 ). ha vF > vM .c1 . Fizika 16129 Fizika FVTABF / 131 C M Y K 131 2011. mélyebb hang.7. 1. 3.5. (vm . ha vF < vM ) f = f0 c + vM c + vF (magasabb hang. .1 sin β c2 Hullámok találkozása. illetve gyengítés helyétől k = 0. A hangtani Doppler-jelenség Az M megfigyelő által észlelt hang f frekvenciája (magassága) függ az F hangforrás f0 frekvenciájától. távolodáskor mélyebb (f < f0 ). 1. közeg 1. ha vF < vM . 2. illetve vF sebességétől. c2 : a hullám terjedési sebessége az egyes közegben n2. május 6. illetve vF lehet nulla is. .1 : a 2. mélyebb hang. valamint M-nek és F -nek a közeghez (levegőhöz) viszonyított vM .) f = f0 c + vM c − vF (magasabb hang) f = f0 c − vM c + vF (mélyebb hang) c − vM c − vF (magasabb hang. –18:36 . interferencia Maximális erősítés feltétele: λ Δs = 2k 2 λ r1 − r2 = 2k 2 Kioltás vagy maximális gyengítés feltétele: λ Δs = (2k + 1) 2 λ r1 − r2 = (2k + 1) 2 Δs: útkülönbség a találkozó hullámok között r1 az egyes hullámforrások r2 távolsága az erősítés. közegre vonatkoztatott törésmutatója Törés sin α c1 = = n2. .

táblázat Arkhimédész törvénye A nem gyorsuló folyadékba (gázba) merülő testre ható felhajtóerő: F = Vt f g Vt : a test folyadékba merülő részének térfogata f : a folyadék sűrűsége g: a nehézségi gyorsulás A légnyomás p0 = h0 · Hg · g A tengerszinten általában a nyomás: p0 = 101.1. Folyadkok s gzok mechanikja 1. T0 hőmérsékleten h: a viszonyítási hely fölötti magasság h : a sűrűség h magasságban g − p0 h 0 Fizika 16129 Fizika FVTABF / 132 C h0 : a higanyoszlop magassága a Torricelli-kísérletben h0 ≈ 76 cm Hg : a higany sűrűsége M Y K 2011.1.325 kPa = 1.8. Nyugvó folyadékok és gázok F a nyomás A F : a felületre ható merőleges erő A: a felület nagysága N [p] = 2 = Pa m p= Pascal törvénye Folyadékra (gázra) ható külső erő által létrehozott nyomás a folyadékban (gázban) minden irányban gyengítetlenül terjed.0132 · 105 Pa (= 760 Hgmm) A légnyomás a magassággal csökken (barometrikus magasságformula) − 0 g h ph = p0 e p0 ha minden magasságban ugyanakkora a hőmérséklet (T0 = állandó) A sűrűség magasságfüggvénye: h = 0 e 132 p0 . illetve 0 a levegő nyomása. –18:36 . illetve sűrűsége a viszonyítási helyen. május 6.16.8. A folyadék súlyából származó hidrosztatikai nyomás Nyugvó folyadék szabad felületétől mért h mélységben a p hidrosztatikai nyomás: p = hg Ha a folyadék felszínére p0 külső nyomás is hat: p = p0 + h g : a folyadék sűrűsége kg [ ] = 3 m A nyomás nem SI egységei: lásd 9.

E kr (v: móltérfogat a gőzállapotban mért moláris tömeg alapján) 1.2.) Energetikai értelmezés (határfelületi energia) A ΔA felületnövekedés esetén a felületi energia ΔE = σ · ΔA σ : a folyadék felületi feszültsége.8.8. Fk = 6πηRgömb · vfoly kg [ ] = 3 Nehézségi erőtérben eső. május 6. Testek mozgása folyadékban. –18:36 . gázban Stokes-törvény: a réteges (lamináris) folyadékáramlásban lévő gömbre ható erő η RL Ha a folyadék sebessége elég kicsi (vfoly < 1160 ): f R f : a folyadék sűrűsége. a folyadék–levegő határfelületi feszültsége.1.3. R sugarú gömbnek tekinthető esőm η: a folyadék dinamikai viszkocsepp vagy porszem állandósult sebessége: kg 2 R 2 · g · ( t − f ) zitása. Görbületi nyomás Folyadékcseppnél: pg = 2 σ Rgömb Folyadékhártya (szappanbuborék) esetén: pg = 4 σ Rgömb Kapilláris jelenségek Kapilláris emelkedés (süllyedés) csőben: 2σ cos ϑ h= r g Kapilláris emelkedés (süllyedés) sík falnál: 2σ h= (1 − sin ϑ). tiszta folyadék és Tkr a folyadéknak kritikus hőT ≤ Tkr esetén: mérséklete 2 kE az Eötvös-állandó σ v 3 = k (T − T ). [η] = v= · ms 9 η t : a gömb sűrűsége Fizika 16129 Fizika FVTABF / 133 C M Y K 133 2011. g Rgömb : a csepp. Molekuláris erők folyadékokban Felületi feszültség (folyadékhártyában ható erők) A drótkeret l hosszúságú darabjára ható erő: F = σ 2l (A hártyának két felszíne van. illetve a buborék sugara ϑ: az illeszkedés szöge üveg és víz esetében: ϑ = 0◦ r: a kapilláris cső sugara : a folyadék sűrűsége A felületi feszültség hőmérsékletfüggése (Eötvös-szabály) Telített gőzével érintkező v móltérfogatú. N [σ ] = m értékkel növekszik.

= állandó 2 2 Vízszintes áramlás esetén: 1 p + v2 = állandó 2 pi : a nyomás azon a helyen. sűrűsége nem változik: A: a felület területe v: a felületre merőleges sebesség : a folyadék sűrűsége 1 és 2 : az 1. [η] = kg ms k: a formatényező. ill.. . [A] = m2 kg : a közeg sűrűsége.Közegellenállás Folyadékban v sebességgel mozgó testre ható erő R sugarú gömbre folyadékban ható közeg-ellenállási erő kis sebességek esetén: Fk = 6πηRv (a relatív sebességgel ellentétes irányú) (Stokes-törvény) Közeg-ellenállási erő nagyobb sebességek és tetszőleges alakú testek esetén: 1 Fk = kA v2 2 (a relatív sebességgel ellentétes irányú) η: a viszkozitás.4. . –18:36 . Folyadékok és gázok áramlása Ideális folyadékok áramlása Ideális folyadék: súrlódásmentes (nyírófeszültségek mozgás esetén sem lépnek fel) Áramlás Az áramlás erőssége: Δm I= = Av Δt A stacionárius (időtől független) áramlás törvénye (kontinuitási törvény): 1 A1 v1 = 2 A2 v2 Ha összenyomhatatlan a folyadék. [ ] = 3 m m v: a relatív sebesség. [v] = s 1. a 2. [k] = 1 A: a test mozgásirányára merőleges legnagyobb keresztmetszete. ahol a közeg sebessége vi Torricelli-féle kiömlési törvény:  v = 2gh A kifolyócső alakjától függő tényező ψ < 1  v = ψ 2gh Tartályból kis nyíláson kiömlő gáz (Bunsen-féle törvény): 2(pb − p0 ) v= gáz 134 Fizika 16129 Fizika FVTABF / 134 C M Y K 2011.8. keresztmetszetben a közeg sűrűsége A1 v1 = A2 v2 Bernoulli-törvény Az áramlási térben egy kiszemelt áramlási cső mentén: 1 1 p1 + v12 + gh1 = p2 + v22 + gh2 = . május 6.

H.2.

Folyadkok htgulsa A térfogatváltozás Δt hőmérséklet-változás hatására: ΔV = V0 · β · Δt A térfogat t hőmérsékleten: V1 = V0 (1 + βt) V0 : a folyadék 0 ◦ C-on mért térfogata β: a folyadék hőtágulási együtthatója Szilárd testek és folyadékok hőmérséklet. 0 : a sűrűség 0 ◦ C-on változás hatására bekövetkező sűrűségválto. [β] = 1 ◦C 2. Fizika 16129 Fizika FVTABF / 135 C M Y K 135 2011. Hőtágulási együtthatója 0 és 4 ◦ C között negatív. Szilrd testek tgulsa Szilárd testek vonalas (lineáris) hőtágulása A Δt hőmérséklet-változás hatására bekövetkező Δl hosszváltozás: Δl = l0 · α · Δt A test lt hossza t hőmérsékleten: lt = l0 (1 + αt) l0 : a test hossza 0 ◦ C hőmérsékleten α: a lineáris hőtágulási együttható. [t] = ◦ C A térfogatváltozás: ΔV = V0 · β · Δt a test térfogata t hőmérsékleten: Vt = V0 (1 + βΔt) β = 3α (jó közelítéssel) V0 : a test térfogata 0 ◦ C-on.2. –18:36 . t : a sűrűség t hőmérsékleten zása: 0 t = 1 + βt A víz a folyadékok többségétől eltérően viselkedik.1. [α] = [t] = ◦ C 1 ◦C Szilárd testek felületi tágulása A felületváltozás: ΔA = A0 · 2α · Δt (jó közelítéssel) a test felülete t hőmérsékleten: At = A0 (1 + 2αt) Szilárd testek térfogati hőtágulása (izotrop test köbös hőtágulása) A0 : a test felületének területe 0 ◦ C-on. május 6. 4 ◦ C-on zérus. [t] = ◦ C β: a térfogati hőtágulási együttható.TAN 2.

1. –18:36 . akkor 1 1 β= .3.3. Gay-Lussac I. törvénye Állandó tömegű gáz Δt hőmérséklet-változás hatására bekövetkező nyomásváltozása állandó térfogaton: Δp = β · p0 · Δt.15 C és a gáz nyomása t hőmérsékleten   t pt = p0 1 + 273 p0 : a gáz nyomása 0 ◦ C-on [t] = ◦ C Az abszolút hőmérsékleti skála A Kelvin-fokban (K) kifejezett T hőmérséklet T = t + 273. ha V = állandó Ha p0 a 0 ◦ C-on mért nyomás.3. ◦ 273. törvénye Állandó tömegű gáz Δt hőmérséklet-változás hatására bekövetkező térfogatváltozása állandó nyomáson: ΔV = β · V0 · Δt. Gztrvnyek 2.2. május 6.3. T1 T2 ha m = állandó Ha a folyamatban a gáz tömege is megváltozik: p1 V1 p2 V2 = T1 m1 T2 m2 Állandó tömegű ideális gázra: A sűrűséggel kifejezve: 136 p1 p2 = 1 T1 2 T2 Fizika 16129 Fizika FVTABF / 136 C M Y K 2011.15 C és a gáz térfogata t hőmérsékleten   t Vt = V0 1 + 273 [t] = ◦ C 2. Gay-Lussac II.2. ◦ 273. Az egyesített gáztörvény p1 V1 p2 V2 = .3.15 (t: a Celsius-fokban mért hőmérséklet). akkor 1 1 β= . ha t = állandó 2. Boyle–Mariotte-törvény: Állandó tömegű és hőmérsékletű gáz nyomásának és térfogatának szorzata: pV = állandó. ha p = állandó Ha V0 a 0◦ C-on mért térfogat.

314 A gázban lévő molekulák számával kifejezve: pV = NkT A mólszámmal jellemzett anyagmennyiséggel kifejezve: pV = nRT J : az egyetemes gázállandó mol · K N: a molekulák száma J k = 1. Az ideális T V κ−1 = állandó gáz fajhője) 1−κ Tp κ = állandó Izobár álapotváltozás (p = állandó): 2. T cp Adiabatikus állapotváltozás (Q = 0): ..022 · 1023 mol NA : az Avogadro-állandó 2. V V i=1 N1 .: a gáztérben lévő egyes alkotóelemek molekuláinak száma a gázkeverék állapotegyenlete: pV = (N1 + N2 + . V = állandó (Gay-Lussac I. törvénye). .)kT Fizika 16129 Fizika FVTABF / 137 C M Y K 137 2011. .3. –18:36 . május 6. T p Izochor állapotváltozás (V = állandó): = állandó (Gay-Lussac II. az adiabatikus kitevő κ= cV κ pV = állandó cp .3. illetve cV az ideális gáz állandó nyomáson és állandó térfogaton mért fajhői (l. . . törvénye).Speciális állapotváltozások Izoterm állapotváltozás (T = állandó): pV = állandó (Boyle–Mariotte-törvény).38 · 10−23 : a Boltzmann-állandó K m n= : anyagmennyiség M [n] = mol Avogadro törvénye Bármely gáz mólnyi mennyiségében a molekulák száma azonos: 1 NA = 6. M moláris tömegű ideális gázra: m pV = RT M [m] = g [M] = g mol R = 8..5. . . Az ideális gázok termikus állapotegyenlete m tömegű.4. Gázkeverékek termikus állapotegyenlete Dalton törvénye Az ideális gázkeverék nyomása a parciális nyomások összege:   n  kT kT p= pi = N1 + N2 +. N2 .

f = 3: ε= m0 v2 m0 vx2 m0 vy2 m0 vz2 3 = + + = kT 2 2 2 2 2 Kétatomos molekula esetén. május 6. –18:36 .6.3. ωy . 3 2 a gáz hőmérséklete: pV = T = 2 m0 v2 2 · = ε 3k 2 3k N: a V térfogatban lévő molekulák száma m0 : egy molekula tömege v2 : a részecskék sebességnégyzetének átlaga m0 v2 egy molekula átlagos mozgási 2 energiája k: a Boltzmann-állandó ε = Az energia egyenletes eloszlása (ekvipartíció tétel) A gázmolekulák átlagos energiája egyenletesen oszlik el a szabadsági fokokra: 1 ε = f · kT 2 Az egy szabadsági fokra jutó átlagos energia: 1 ε1 = kT 2 f : a szabadsági fokok száma: az energia kifejezésben szereplő négyzetes tagok száma ε: egy molekula átlagos mechanikai energiája ε1 : az egy szabadságfokra jutó átlagos energia k: a Boltzmann-állandó T : a gáz hőmérséklete [K] Egyatomos molekulájú gázra. ωz : szögsebességek 138 Fizika 16129 Fizika FVTABF / 138 C M Y K 2011. f = 5: 1 1 1 1 1 5 ε = m0 vx2 + m0 vy2 + m0 vz2 + Θx ωx2 + Θz ωz2 = kT 2 2 2 2 2 2 Többatomos molekula esetén. Θy : a molekula tehetetlenségi nyomatékai ωx . Θz .2. f = 6: 1 1 1 ε = m0 vx2 + m0 vy2 + m0 vz2 + 2 2 2 1 1 1 6 + Θx ωx2 + Θy ωy2 + Θz ωz2 = kT = 3kT 2 2 2 2 Θx . A molekuláris hőelmélet alapjai A kinetikai gázelmélet alapegyenlete v2 m0 2 N· .

tömege. . fajhő. . mi . amelyen a diffúzió történik η: a viszkozitás E: aktivizációs energia k: Boltzmann-állandó T : az abszolút hőmérséklet 2. [m] = kg ΔT : a hőmérséklet-változás. [c] = J kgK C: hőkapacitás. ci . [C] = J K Kalorimetria A szilárd testek és folyadékok termikus kölcsönhatásakor a kialakult tk közös hőmérséklet (ha nincs halmazállapotváltozás): c1 m1 t1 + c2 m2 t2 + . .4. hőkapacitás A hőközlés mértékére jellemző a Q hő: Q = cmΔT [Q] = J m: a test tömege.A gázmolekulák termikus átlagsebessége 3kT 3RT v= = m0 M M: a gáz moláris tömege m0 : a részecskék tömege T : a gáz hőmérséklete [K] R: általános gázállandó k: a Boltzmann-állandó Ozmózisnyomás híg oldatokban van’t Hoff törvénye: pV = nRT Diffúzió (Fick-törvény) Δm Δ = −DA Δt Δz Ha a részecskéket r sugarú gömbnek tekintjük: kT D= 6πηr A D diffúziós állandó hőmérsékletfüggése: D = D0 · E e− kT p: az ozmózisnyomás V : az oldat térfogata n: az oldott anyag mólszáma R: az egyetemes gázállandó T : az abszolút hőmérséklet Δ : a sűrűséggradiens Δz D: a diffúziós állandó Δm : az időegység alatt átdifΔt fundált anyag tömege A: a keresztmetszet. tk = c1 m1 + c2 m2 + . ti : a kölcsönhatásban levő testek. kezdeti hőmérséklete Fizika 16129 Fizika FVTABF / 139 C M Y K 139 2011. május 6. –18:36 . [ΔT ] = K A test hőkapacitása: C = mc c: fajhő.4. folyadékok fajhője. Termodinamika 2.1. . Hő.

május 6. [T ] = K cV : állandó térfogaton mért fajhő M Y K 2011.4. Belső energia f termodinamikai szabadsági fokú rendszerben: f E = NkT 2 m tömegű.4. Az ideális gáz fajhője Állandó nyomáson történő hőközléskor: Qp = cp · m · Δt állandó térfogaton történő hőközléskor: QV = cV · m · Δt cp Az adiabatikus kitevő: κ = cV R Robert Mayer-egyenlet: cp − cV = M Gázok hőkapacitása és fajhője molekuláris adatokkal f f Nk = nR 2 2 CV f Mólhő állandó térfogaton: Cm.p = = ·R n 2 Cp f + 2 k f + 2 R Fajhő állandó nyomáson: cp = = · = · m 2 m0 2 M Hőkapacitás állandó térfogaton: CV = cp . cV : állandó nyomáson. ill.2. ideális gáz belső energiája: E = cV mT 140 Fizika 16129 Fizika FVTABF / 140 C E: belső energia N: részecskék száma k: a Boltzmann-állandó T : a gáz hőmérséklete. A gáz által végzett tágulási munka izobár (p = állandó) változáskor: Wgáz = p · ΔV = p(V2 − V1 ) izochor (V = állandó) változáskor: Wgáz = 0 izoterm (T = állandó) változáskor: V2 m V2 m p1 Wgáz = NkT ln = = RT ln RT ln V1 M V1 M p2 adiabatikus (Q = 0) változáskor: p1 V1 − p2 V2 Wgáz = κ −1 Q: hőcsere cp κ= (adiabatikus kitevő) cV 2. ill. állandó térfogaton mért fajhő J [cp ] = [cV ] = kgK 5 κ = egyatomos gázra 3 7 κ = kétatomos gázra 5 R: az általános gázállandó M: a moláris tömeg f : a szabadsági fokok száma N: a molekulák száma k: a Boltzmann-állandó m0 : a gázmolekula tömege R: az általános gázállandó M: a moláris tömeg n: anyagmennyiség mólhő = moláris hőkapacitás fajhő = fajlagos hőkapacitás 2.2.4.V = = ·R n 2 CV f k f R Fajhő állandó térfogaton: cV = = · = · m 2 m0 2 M f +2 f +2 Hőkapacitás állandó nyomáson: Cp = Nk = nR 2 2 Cp f + 2 Mólhő állandó nyomáson: Cm. állandó fajhőjű.3.4. –18:36 .

A termodinamika második főtétele Adiabatikusan zárt anyaghalmaz entrópiája nem csökkenhet: ΔS ≥ 0 Az entrópiaváltozás egy test (rendszer) két állapota között reverzíbilis folyamatban:  ΔQi ΔS = Ti i S: entrópia. pl. amely az energiamegmaradási tételnek ugyan nem mondana ellen. azaz olyan periodikusan működő gépet.4. elsőfajú perpetuum mobile (örökmozgó).2. [S] = J K A második főtétel és a másodfajú perpetuum mobile: Nem lehetséges másodfajú perpetuum mobilét konstruálni.5.) 2. amely hőfelvétel nélkül képes munkát végezni. lim S = 0 lim c(T ) = 0 T →0 T →0 (A 0 K hőmérséklet véges sok lépésben nem érhető el. gáz térfogati munkája Az első főtétel és az elsőfajú perpetuum mobile: Nincs olyan periodikusan működő gép.4. A termodinamika főtételei A termodinamika első főtétele: ΔE = Q + W A rendszeren végzett W munka a rendszer által végzett W munka ellentettje: W = −W Ezért például egy izobár folyamatban: ΔE = Q − pΔV ΔE: adott rendszer belső energiájának megváltozása Q: a rendszerrel közölt hő W : a rendszeren végzett munka W : a rendszer munkája. A termodinamika harmadik főtétele Az abszolút zérus fokhoz (0 K) való közeledésnél a kémiailag homogén anyagok entrópiája zérushoz tart. –18:36 . főtétel alkalmazásai) Izotermikus folyamat: T = állandó ΔE = 0 Q = −W m V2 Wgáz = RT ln M V1 Fizika 16129 Fizika FVTABF / 141 C M Y K 141 2011. vagyis 100%-os hatásfokkal alakítaná mechanikai munkává. de a felvett hőt hőleadás nélkül. Az abszolút zérus fokhoz közeledve az anyagok fajhője zérushoz tart. Nyílt folyamatok ideális gázokkal (Az I. ún. május 6.6.

Körfolyamatok gázokkal   Q+ W =0 ΔE = 0 A hőerőgépek termodinamikai hatásfoka: η= Qfel − Qle Qfel A második főtétel miatt: T1 − T2 η≤ T1 Qfel . illetve leadott hő.5. –18:36 .4. tiszta anyagok olvadásponton történő megolvasztásához szükséges. J [Lo ] = kg M Y K 2011.5.1. illetve fagyásakor felszabaduló hő: Q = Lo · m 142 Fizika 16129 Fizika FVTABF / 142 C Lo : az anyag olvadáshője (fagyáshője). 2. illetve Qle : a körfolyamatban felvett. fagyás Kristályos. Halmazllapot-vltozsok 2. május 6.Izochor folyamat: V = állandó W =0 ΔE = QV QV = cV · m · ΔT Izobár folyamat: p = állandó Wgáz = p · ΔV = p(V2 − V1 ) ΔE = Qp − p(V2 − V1 ) Qp = cp · m · ΔT Adiabatikus folyamat: Q=0 ΔE = W p1 V1 − p2 V2 Wgáz = κ −1 cp κ= (adiabatikus kitevő) cV 2. Olvadás.7.

Forrás J kg Az m tömegű folyadék Tf forrásponton történő teljes elforralásához szükséges hő: Q = Lf · m Lf : a forráshő. május 6.6. [t] = s W λ: a hővezetési tényező. [Lp ] = J kg 2. A keresztmetszetű rúd palástját hőszigetelő burkolattal látjuk el. [v] = kg To : az olvadáspont v= 2. [Q] = J t: az idő.Az olvadáspont változása a nyomás megváltozáskor: ΔTo To (vf − vsz ) = Δp Lo (Clausius–Clapeyron-egyenlet) vf . [Lf ] = A forráspont változása a nyomás megváltozásakor: ΔTf Tf (vg − vf ) = Δp Lf (Clausius–Clapeyron-egyenlet) vg . –18:36 . [l] = m Fizika 16129 Fizika FVTABF / 143 C M Y K 143 2011.2. illetve vsz : a fajlagos térfogat folyadék.5.1. illetve folyadékfázisban 1 m3 .6. Hővezetés Ha az l hosszúságú. akkor időben állandó ΔT hőmérsékletkülönbség hatására a rúdon időegység alatt átáramlott hő.3. illetve szilárd állapotban 1 m3 . illetve vf : a fajlagos térfogat gőz-. lecsapódás Az m tömegű folyadék ugyanolyan hőmérsékletű gőzzé alakításához szükséges. [A] = m2 l: a rúd hossza. [ϕ] = W A: a rúd keresztmetszetének területe. a Φ hőáram: ΔT Q Φ= = −λA t l Differenciális alakban (x irányú hőáram esetén): ΔQ ΔT Φ= = −λA Δt Δx Q: a rúdon átvezetett hő. [v] = kg Tf : a forráspont v= 2. A hkzls mdjai 2.5. [λ] = mK Φ: a hőáram. Párolgás. illetve a lecsapódáskor felszabadult hő: Q = Lp · m Lp : a párolgáshő.

[t] = s αA T1 )e− C t 2.6. [α] = 2 m K A test pillanatnyi hőmérséklete: T0 : a test kezdeti hőmérséklete (t = 0-nál) T = T1 + (T0 − T : a test pillanatnyi hőmérséklete T1 : a környezet állandó hőmérséklete. május 6. [T ] = K t: az idő.67 · 10−8 Wien-féle eltolódási törvény: λmax T = const ≈ 2900 μm · K 144 Fizika 16129 Fizika FVTABF / 144 C λmax : a T hőmérsékletű sugárzás maximumához tartozó hullámhossz. T hőmérsékletű felületről időegység alatt a környezetnek átadott hő: Q = αA(T − T1 ) (T > T1 ) Φ= t Az állandó T1 hőmérsékletű környezettel A felületen érintkező C hőkapacitású test hőmérséklet-változásának sebessége: ΔT A = −α (T − T1 ) Δt C (Newton-féle lehűlési törvény) A: a felület nagysága. Hőátadás Az A nagyságú.2. [λ] = m [T ] = K A Wien-állandó értéke: 2.2.6.3. [A] = m2 W α: a hőátadási tényező. Hősugárzás Stefan–Boltzmann-törvény A T hőmérsékletű test egységnyi felületéről egységnyi idő alatt a teljes térszög egyik oldalára (2π térszögbe) kibocsátott összes energia: E = eσ T 4 Ha a T1 hőmérsékletű test T2 hőmérsékletű környezetben van. –18:36 . akkor: E = eσ (T14 − T24 ) W m2 K4 (Stefan–Boltzmann-állandó) e: emisszióképesség 0<e≤1 fekete test esetén: e = 1 σ = 5.8978 · 10−3 m · K M Y K 2011.

ELEKTRODINAMIKA 3. május 6. A vonalak iránya minden pontban megegyezik az adott pontbeli térerősség irányával. E: térerősség N V [E] = = C m Q 1 Q = · r 2 4πε0 r 2 Az elektromos erővonalak 1. Pontszerű pozitív Q töltéstől származó térerősség nagysága a töltéstől r távolságban: |E| = E=k· F: a mezőbe helyezett pontszerű Q töltésre ható erő. Az elektromos mező fluxusa (Ψ ) Homogén elektromos mezőben az erővonalakra merőleges A területű felületen áthaladó erővonalak száma: Ψ= E · A Ψ : elektromos fluxus. ha Q1 és Q2 azonos előjelű Q: elektromos töltés. As ε0 = 8.3. ha Q1 és Q2 ellentétes előjelű Taszítóerő.1. 2. –18:36 . Az erővonalakra merőleges. egységnyi felületen áthaladó erővonalak száma az elektromos mező térerősségével arányos. illetve F = · F =k· r2 4πε0 r2 Vonzóerő.85 · 10−12 Vm k = 9 · 109 Elektromos térerősség F Q A térerősség iránya megegyezik a pozitív pontszerű töltésre ható erő irányával. Idben lland elektromos mez (elektrosztatika) Pontszerű töltések között ható erő vákuumban (Coulomb-törvény): 1 Q1 Q2 Q1 Q2 . N [Ψ ] = · m2 = V · m C Az elektromos fluxussűrűség az E térerősség nagysága: Ψ E= A Inhomogén mező valamely pontjában a térerősség: ΔΨ ΔΨ E= (E = lim ) ΔA→0 ΔA ΔA Fizika 16129 Fizika FVTABF / 145 C M Y K 145 2011. [Q] = C = As Nm2 C2 ε0 : a vákuum permittivitása.

miközben a töltés A-ból B-be jut. illetve B pontok távolsága a töltéstől A mező bármely A pontjának potenciálja a 0 szinthez viszonyított feszültsége: UA = UA→0 = WA→0 Q A pontszerű Q töltés elektromos helyzeti energiája a mező A pontjában: Epot (A) = QUA Az elektromos mező A pontjának B pontjához viszonyított feszültsége: UAB = UA − UB Pontszerű Q töltés mezejében a töltéstől rA távolságban lévő A pont potenciálja (ha a potenciált a végtelenben választjuk 0-nak) U (A) = 1 Q · 4πε0 rA ε0 : vákuumpermittivitás 3. kondenzátorok Ha egy fémtest töltése +Q. május 6. potenciál Az elektromos mező A és B pontja közti feszültség: UAB = WAB Q Homogén elektromos mezőben: UAB = EdAB Pontszerű Q töltés által keltett mezőben (centrális mező):   1 1 1 UAB = Q − 4πε0 rA rB WAB : az elektromos mező Q töltésen végzett munkája. C: a kapacitás. Feszültség. egy másiké pedig −Q.1. J [UAB ] = = V = volt C dAB : a térerősség irányában mért távolság A és B között rA és rB : az A. C As [C] = = = F (farád) V V 146 Fizika 16129 Fizika FVTABF / 146 C M Y K 2011. Ekkor a C= Q U arányossági tényező a fenti elrendezés kapacitása. Kapacitás. köztük U feszültség keletkezik.2. –18:36 .1.1.3.

+ Ce C1 C2 Cn Két. –18:36 . [εr ] = 1 εr ε0 A d C= Gömbkondenzátor kapacitása vákuumban (levegőben): R R C = 4πε0 R −R R sugarú fémgömb kapacitása vákuumban (levegőben): C = 4πε0 R Kondenzátorok kapcsolása (eredő kapacitás) Sorosan kapcsolt kondenzátorok esetén: Ce : eredő kapacitás 1 1 1 1 = + + . + Cn A síkkondenzátor két lemeze közötti erőhatás: E2A 1 Q2 · =ε ε 2A 2 A kondenzátor elektromos mezejének energiája: F = W= 1 Q2 1 1 1 · = QU = CU 2 = εE 2 V 2 C 2 2 2 Az elektromos mező energiasűrűsége: 1 w = εE 2 2 ε: az abszolút permittivitás ε = ε0 εr E: a térerősség V = Ad: a lemezek közötti térfogat w= W J . . május 6. [w] = 3 V m Fizika 16129 Fizika FVTABF / 147 C M Y K 147 2011..85 · 10−12 Vm 1 Q · ε0 A E= Síkkondenzátor kapacitása. .A síkkondenzátor A síkkondenzátor kapacitása vákuumban (levegőben): ε0 A d C= A lemezek közötti térerősség nagysága: A: a lemezek területe d: a lemezek távolsága ε0 : vákuumpermittivitás As ε0 = 8. sorosan kapcsolt kondenzátor esetén: Ce = C1 C2 C1 + C2 Párhuzamosan kapcsolt kondenzátorok esetén: Ce = C1 + C2 + . ha a lemezek között szigetelő anyag van: εr : a szigetelő anyag relatív dielektromos állandója..

illetve ibe = R Kezdetben q0 = CU0 töltésű kondenzátor q t i i U0 töltésének és i áramának időfüggése.2.2. [I ] = A UAB : A és B pontok közti feszültség.2. [n] = m−3 v: a töltések rendezett mozgásának átlagos sebessége. [l] = m A: a vezeték keresztmetszetének területe. [A] = m2 3. [t] = s e = 1. [I ] = A Q: a vezeték keresztmetszetén áthaladó töltés.1. Ohm törvénye V =Ω A I : a vezetékben folyó áram erőssége. [U ] = V [R] = Ohm törvénye: U UAB = állandó RAB = I I Az ellenállás Fémes vezető elektromos ellenállása: l A Az elektromos vezetőképesség: 1 1 A G = . [G] = 1 1 A = = = S (siemens) [R] Ω V [σ ] = S 1 = m Ωm Fizika 16129 Fizika FVTABF / 148 C l: a vezetékdarab hossza. [ ] = Ω m M Y K 2011. május 6.R sugarú Q töltésű fémgömb elektromos mezőjének W energiája és w energiasűrűsége a középponttól r > R távolságban: W= 1 Q2 Q2 1 · . Fémek elektromos ellenállása. illetve w(r) = · 4 2 8πε0 R 32π ε0 r Kondenzátor feltöltése és kisütése ohmos ellenálláson át Kezdetben töltetlen. t: az eltelt idő. [Q] = C. Stacionrius (idben lland) elektromos ram 3. m [v] = s A: a vezeték keresztmetszetének területe. [A] = m2 : a fajlagos ellenállás. ha a kondenzátort R ellenálláson át töltjük:   t U0 − t · e RC .2. –18:36 . illetve iki = − ·e− RC − Ki R R t 3. Az áram erőssége Az elektromos egyenáram erőssége: I= Q t Az egyenáram jele: = A fémekben folyó elektromos áram erőssége (a töltéshordozók elektronok): I = ne v¯ A I : az áram erőssége. illetve G = · R l R= A fajlagos vezetőképesség: 148 σ = 1 . qbe = CU0 1 − e− RC . C kapacitású kondenzátor q töltésének és i töltőáramának időfüggése. ha a kiBe sütés R ellenálláson át történik: R t t U 0 U0 qki = CU0 ·e− RC .6 · 10−19 C (elektron töltése) n: a töltéshordozók koncentrációja.

május 6. = Re R1 R2 Rn Ri i Két. [U ] = V I : az áram.2. [W ] = J. törvénye.2..    I = 0 vagy: Ibe = Iki Kirchhoff II. a csomóponti törvény A csomópontba befolyó és az onnan elfolyó áramok erősségének algebrai összege zérus. [I ] = A t: az idő. + Rn = i Párhuzamosan kapcsolt ellenállások eredője:  1 1 1 1 1 = + +. Ellenállások kapcsolása Sorosan kapcsolt ellenállások eredője:  Ri Re = R1 + R2 + .3. párhuzamosan kapcsolt ellenállás esetén: R1 · R2 Re = R1 + R2 3. .. Összetett hálózatok Kirchhoff I. törvénye. [P ] = W Az áramkör RAB ellenállásán a teljesítmény: PAB = UAB I = I 2 RAB = 2 UAB RAB 3.4. .Az ellenállás hőmérséklet függése: vezető Rt ellenállására t ◦ C-on: Rt = R0 [1 + α(t − t0 )] R0 : az ellenállás t0 ◦ C-on α: hőmérsékleti együttható 1 [a] = ◦ C A Joule-féle hő és az egyenáramú teljesítmény Az áramkör RAB ellenállásán felszabaduló hő: WAB = UAB I t = I 2 · RAB · t = 2 UAB ·t RAB UAB : a feszültség. –18:36 . [t] = s [R] = Ω . a huroktörvény Bármely zárt vonal (hurok) mentén körüljárva:   RI + U0 = 0 Ha csak egy áramforrás található a hurok mentén: B  I R = UAB A  I R: az egyes szakaszok feszültségeinek összege  U0 : a hurkon elhelyezett áramforrások belső feszültségeinek összege Fizika 16129 Fizika FVTABF / 149 C M Y K 149 2011.

illetve Rbs . május 6. Rb. Rx r2 = R12 · R23 . Rx r3 = R23 · R31 . Usp .2. ry 1 1 1 1 = + + ry r1 r2 r3 r1 = R31 · R12 . ry R31 = r1 · r3 . Mérőműszerek méréshatárának kiterjesztése Az árammérő méréshatárának n-szeresre való kiterjesztéséhez szükséges söntellenállása: Rs = RA n−1 RS : söntellenállás RA : az ampermérő ellenállása A feszültségmérő méréshatárának n-szeresre való kiterjesztéséhez szükséges előtét-ellenállás: Re = (n − 1)RV Re : az előtét-ellenállás RV : a voltmérő ellenállása 150 Fizika 16129 Fizika FVTABF / 150 C M Y K 2011.sp : a telep adatai Vegyesen kapcsolt galvánelemek esetén: Usp = s · U . –18:36 .Ennek speciális esete: Ohm-törvény a teljes áramkörre: U0 : az elektromotoros erő RK : a külső ellenállás RB : a telep belső ellenállása UK = I RK : a kapocsfeszültség RK I + RB I = U0 Telep készítése egyforma galvánelemekből Sorosan kapcsolt galvánelemek esetén: Us = s · U . Rx ahol Rx = R12 + R23 + R31 3. Rbs = s · Rb Párhuzamosan kapcsolt galvánelemek esetén: Up = U . ry R12 = ahol R23 = r2 · r3 . p a párhuzamosan kapcsolt egységek száma U és Rb : egy-egy elem adata Us . Rb. Rbp = Rb p s: a sorosan.5.sp = s · Rb p Háromszög–csillag átalakítás r1 · r2 . Rbp . Up .

mágneses indukcióvektor Mágneses próbatest.3. [m] = Am2 A: a köráram által körülfogott terület Fizika 16129 Fizika FVTABF / 151 C M Y K 151 2011.3. t idő alatt. z vegyértékű anyagból m= A It z·F tömegű anyagmennyiséget választ ki. Elektromos egyenáram folyadékokban Faraday-törvények: 1. Idben lland mgneses mez vkuumban (levegben) 3.648455 ± 27 · 10−6 ) · 104 ≈ 96 500 mol mol F = NA · e NA : az Avogadro-állandó 1 NA ≈ 6 · 1023 mol e: az elemi töltés e ≈ 1.6.1. Ugyanaz a töltésmennyiség különböző elektrolitokból kémiailag egyenértékű anyagmennyiségeket választ ki: k1 : k2 = k: az elektrokémiai egyenérték. kg [k] = C A: a relatív atomtömeg z: oxidációsszám-változás A1 A2 : z1 z2 Bármely egyszeresen pozitív töltésű ion egy mólnyi menynyiségének a kiválasztásához ugyanannyi F töltés szükséges (F a Faraday-féle állandó) C C F = (9. mágneses dipólus: az iránytű és a köráram (magnetométer) Köráram (mágneses dipólus) mágneses nyomatéka (momentuma) m = I A = I R2 π m iránya: jobbkéz-szabály szerinti.6 · 10−19 C Faraday két törvénye egybefoglalva: I erősségű egyenáram.2. A relatív atomtömegű. –18:36 . Mágneses dipólus. május 6. 3. I erősségű egyenáram által t idő alatt kiválasztott anyagmennyiség tömege: m = kI t 2.3.

Az áram keltette mágneses mező vákuumban (levegőben) „Végtelen” hosszú. μ0 : a vákuumpermeabilitás. –18:36 . Vs μ0 = 1. A mágneses fluxussűrűség megadja a B indukcióvektor nagyságát: |B| = Φ: a fluxus. május 6.3. A fenti kapcsolat vektoriális szorzattal kifejezve: M=m×B B: a mágneses indukció.2. [Φ] = V · s = Wb (weber) ΦA A 3. Vs N = = T (tesla) [B] = Am m2 A mágneses indukciófluxus Φ= BA cos α. ahol α az A felület n normálisának B-vel bezárt szöge. 152 Fizika 16129 Fizika FVTABF / 152 C M Y K 2011.A mágneses indukcióvektor A mágneses indukcióvektor nagysága a mágneses mezőbe vitt mérőkeretre (mágneses dipólusra) ható maximális forgatónyomatékból (Mmax ). a mérőkeret területéből (A) és a benne folyó áramból (I ) adódik: B= Mmax I ·A Iránya megegyezik a mérőkeret mágneses nyomatékvektorának (m) irányával a mérőkeret stabilis egyensúlyi helyzetében.257 · 10−6 Am Tekercs mágneses mezője Az l hosszúságú N menetes egyenes tekercs (szolenoid) belsejében kialakult (homogén) mező mágneses indukciója: B = μ0 · IN l B iránya jobbkéz-szabály szerinti. árammal átjárt vezető mágneses tere A mágneses indukció nagysága a vezetéktől r távolságra: B= μ0 I · 2π r B iránya jobbkéz-szabály szerinti.

N menetű körtekercs (toroid) belsejében B = μ0 · I ·N 2Rk · π B iránya jobbkéz-szabály szerinti. –18:36 . illetve B = · 2 R 2 R N: a tekercs menetszáma R sugarú körvezető (lapos tekercs) mágneses mezőjének indukciója a kör tengelyében a középpontjából l távolságra B= μ0 · 2 I R2 (l 2 + 3 R2 ) 2 .Mágneses indukció az Rk középsugarú.3. Biot–Savart-törvény Egy I erősségű árammal átjárt vezeték Δl elemi hosszúságú szakasza által a tőle r távolságban lévő pontban keltett ΔB indukcióvektor ΔB nagysága: ΔB = μ0 I · Δl · sin α 4π r2 ΔB iránya merőleges Δl és r síkjára. irányítása jobbcsavarszabály szerinti.3. Biot–Savart-törvény vektoriális szorzattal kifejezve: ΔB = μ0 I Δl × r · 4π r3 r az áramelemtől a vizsgált pontba mutat Δl: I irányú vektor A v sebességgel haladó pontszerű Q töltés keltette mágneses indukció nagysága tőle a sebességével α szögű irányban mért r távolságban: B= μ0 Qv · sin α 4π r 2 Vektoriálisan: B= μ0 Q · v×r 4π r 3 r a töltéstől a vizsgált pontba mutat Fizika 16129 Fizika FVTABF / 153 C M Y K 153 2011. Mágneses indukció az R sugarú körvezető (lapos tekercs) középpontjában μ0 I μ0 I N B= · . illetve B= μ0 · 2 I R2 N 3 (l 2 + R 2 ) 2 N: a tekercs menetszáma 3. május 6.

Mágneses mező hatása áramjárta vezetőre (Amp`ere törvénye) Az I erősségű árammal átjárt. [m] = Am2 3. ha I1 és I2 ellentétes irányú. árammal átjárt egyenes vezetőtől r távolságra levő. l hosszúságú egyenes áramvezetőre ható erő nagysága B indukciójú homogén mágneses mezőben. május 6. m: a köráram mágneses momentuma. Vektoriális szorzattal: A felület normálisának iránya: jobbkéz-szabály szerinti α: a felület normálisának B irányával bezárt szöge N: a menetszám M = m × B. Ha B és l által bezárt szög α. illetve M = N · I · A · B sin α A nyomaték a keret normálisát B vektor irányába „igyekszik” beállítani. B és F jobbrendszert alkot (jobbkéz-szabály).A B indukcióvektorú mágneses mezőben I köráramú A területű mérőkeretre ható forgatónyomaték M = I · A · B sin α. taszítóerő. ha I1 és I2 azonos irányú. illetve m = NI A m iránya jobbkéz-szabály szerinti. –18:36 . akkor: F = BI l sin α Vektoriális szorzattal: F = Il × B l vektor I irányú Áramvezetők közötti erőhatás A végtelen hosszú. párhuzamos végtelen hosszú egyenes vezető l hosszúságú szakaszára ható erő nagysága: F = μ0 I1 I2 · ·l 2π r F erő vonzóerő. m = I A.4.3. 154 Fizika 16129 Fizika FVTABF / 154 C I1 és I2 : a vezetőkben folyó áramok erőssége M Y K 2011. ha B merőleges l-re: F = BI l Iránya: l.

[v] = m .) Ha B és v szöge α. –18:36 . ha α 0) Vektoriális szorzattal kifejezve a Lorentz-erő: F = Qv × B Elektrosztatikus és mágneses mező együttes jelenlétekor a Lorentz-erő: F = QE + Qv × B 3. akkor F = QvB sin α (a pálya csavarvonal.4. ha v és B merőleges egymásra (Lorentz-erő): F = QvB F merőleges B-re és v-re. A mozgási indukció B indukcióvektorú homogén mágneses térben v sebességgel mozgó l hosszúságú vezetőszakaszban kialakuló U feszültség: U = Blv sin α α: B és v szöge [U ] = V.1. (Homogén mágneses mezőben a mozgás pályája kör. állandó A keresztmetszetű zárt vasmag esetén: (vasmagos tekercsnél B = μ0 · μr · F = B2 A μ0 Szabad töltések mozgása mágneses mezőben A B indukciójú mágneses mezőben v sebességgel mozgó töltésre ható erő nagysága. május 6. Mozg vezetk mgneses mezben 3. [B] = T s Fizika 16129 Fizika FVTABF / 155 C M Y K 155 2011.4. ha B merőleges v-re.Elektromágnes maximális tartóereje (teherbírása) F = B2 A 2μ0 A: a vasmag keresztmetszete μr : a vas relatív permeabilitása IN ) l Patkó alakú.

egyenes. légmagos tekercs önindukciós együtthatója (induktivitása): L = μ0 · N 2A l Vs = H (henry) A ΔI : a tekercs áramának változása l: a tekercs hossza A: a tekercs keresztmetszetének területe N: a menetszám [L] = Kölcsönös indukció Egymásra csévélt hosszú. tekercs áramának változásakor megjelenő indukált feszültség: Ui2 = L12 · ΔI1 . egyenes. illetve Ui = −L · (Lenz-törvénnyel) Ui = L · Δt Δt Átmérőjéhez képest hosszú.2. Az önindukció szerepe az áram be. Az időben változó mágneses mező Nyugalmi elektromágneses indukció Tekercs két kivezetése között indukált feszültség: ΔΦ ΔΦ Ui = N · .4. tekercsben az 1. hogy mágneses hatásával akadályozza az őt létrehozó hatást.3. Δt ahol L12 = μ0 · N1 N2 A l L12 : a tekercsek kölcsönös indukciós együtthatója (A és l azonos a két tekercsre) Lenz törvénye Az indukált áram iránya olyan. május 6. –18:36 . illetve Ui = −N · (Lenz-törvénnyel) Δt Δt Δ Φ: a tekercs egyetlen menete által körülvett mágneses fluxus változása N: menetszám Önindukció Önindukciós feszültség: ΔI ΔI . illetve kikapcsoláskor: Ibe = R U0 (1 − e− L t ).és kikapcsolásánál Az áramerősség pillanatnyi értéke a t = 0 időpillanatban történő bekapcsoláskor. R illetve Iki = U0 − R t e L R R: az egyes áramkörök teljes ellenállása 156 Fizika 16129 Fizika FVTABF / 156 C M Y K 2011. légmagos tekercsek esetén a 2.

izotrop. –18:36 .4. para. kemény ferromágneses anyagok kivételével – anyagra jellemző.(levegő-)beli mágneses tér Mágneses indukció anyag jelenléte esetén Ha a teljes mágneses mezőt homogén izotrop anyag tölti ki.3. dimenzió nélküli szám vákuumra (levegőre): μr = 1 illetve: tekercsek kölcsönös indukciós együtthatója: L12 = μ0 μr N1 N2 A l Ha homogén. [μ] = [μ0 ] μ = μr μ0 Fizika 16129 Fizika FVTABF / 157 C M Y K 157 2011.3. május 6. W= 2 μ0 V L: önindukciós együttható I : áramerősség B: mágneses indukció μ0 : vákuumpermeabilitás E: az elektromos térerősség B: a mágneses indukció ε0 : vákuumpermittivitás teljes energiasűrűsége vákuumban:   1 B2 2 w= ε0 E + 2 μ0 Nem vákuum.vagy lágy ferromágneses anyag tölti ki teljesen a mágneses teret. az eddigi összefüggések a μ0 → μ helyettesítéssel érvényesek. l B: mágneses indukció anyagban B0 : vákuumban (levegőben) μr : a relatív permeabilitás – az ún. A mágneses mező energiája Tekercs mágneses mezőjének energiája: Wm = 1 2 LI 2 A mágneses energia sűrűsége vákuumban: wm = 1 2 B 2μ0 Az elektromágneses mező teljes energiája vákuumban:  1 B2 2 ε0 E + · ΔV . ahol μ: a mágneses teret kitöltő anyag (abszolút) permeabilitása. akkor B értéke általában megnő a vákuumbelihez képest B = μr B0 Ezért: vasmag alkalmazása esetén a tekercs induktivitása: L = μ0 μr N 2A . dia-.

5. Az idben vltoz elektromos mez 3. As ε0 = 8.5.1. Az eltolási áram Az időben változó.5.2.5.997 924 58 · 108 ≈ 300 000 ε0 μ0 s s Az elektromágneses hullám terjedési sebessége anyagban: 1 v=√ . ezért v ≈ √ ε ε0 : vákuumpermittivitás. vákuumbeli elektromos mező által keltett eltolási áram: Ie = ε0 · Ψ : elektromos fluxus ε0 : vákuumpermittivitás ΔΨ Δt 3. ε0 εr μ0 μr c dielektrikumban általában μr ≈ 1. Elektromágneses rezgések Rezgőkör C kapacitású kondenzátorból és L induktivitású tekercsből álló kör saját frekvenciája: f = 1 1 = √ T 2π LC (Thomson-formula) C: a kapacitás L: az induktivitás 3. Elektromágneses hullámok Az elektromágneses hullámok sebessége vákuumban: 1 m km c= √ = 2.854 · 10−12 Vm μ0 : a vákuumpermeabilitás.3. Vs μ0 = 4π · 10−7 Am εr : relatív permittivitás μr : relatív permeabilitás ε = ε0 εr : a dielektrikum permittivitása A sugárzási térerősség Az antennától r távolságban   r.3.

t r E(r) = Em (r) sin ω t − = Em (r) sin 2π − . c T λ illetve   r.

t r B(r) = Bm (r) sin ω t − = Bm (r) sin 2π − c T λ 158 Fizika 16129 Fizika FVTABF / 158 C Em (r). illetve Bm (r): a térerősségek maximális értékei az adótól r távolságban c: a fénysebesség M Y K 2011. május 6. –18:36 .

–18:36 . [S] = Az energia terjedése (az áramforrástól a fogyasztóhoz) W m2 Poynting-vektor. nem nagy tartományon belül a gömbhullám síkhullámnak tekinthető. ekkor: Em = állandó és Bm = állandó A vákuumban terjedő elektromágneses hullám tulajdonságai Az energiasűrűség we elektromos. 2 wm = 1 B2 .E és B kapcsolata: E(r) = cB(r) Gömbhullám esetén: 1 1 Em ∼ és Bm ∼ r r (E és B a távolsággal fordítottan arányos) Az adótól nagyobb távolságban. amelynek időbeli középértéke: S¯ = Em Bm μ0 2μ0 A hullámnyomás nagysága (ha a hullám elnyelődik): p = ε0 EB μ0 Az elektromágneses mező impulzussűrűsége: g = ε0 E × B A ΔV térfogat teljes impulzusa (ha ΔV -ben a mező homogén): G = g · ΔV Az elektromágneses mező ΔV térfogatának tömegértéke: ε0 m = EBΔV c Az adott térfogatban tárolt energia és tömeg kapcsolata: W m = 2 . Teljesítménysűrűség a szinuszos elektromágneses hullámban: S= 1 1 Em Bm sin2 ωt. illetve W = mc2 (Einstein-képlet) c c: a fénysebesség Fizika 16129 Fizika FVTABF / 159 C M Y K 159 2011. E. május 6. · 2 μ0 ε0 : vákuumpermittivitás μ0 : vákuumpermeabilitás E: az elektromos térerősség nagysága B: a mágneses indukció nagysága és we = wm a teljes energiasűrűség: we. az energiaáram-sűrűség vagy a teljesítménysűrűség vektora: 1 S= E×B μ0 (S. B iránya jobbkéz-szabály szerinti). illetve wm mágneses járuléka: we = 1 · ε0 · E 2 .m = we + wm S a Poynting-vektor.

körfrekvencia. [L] = H [XL ] = Ω A kapacitív ellenállás: 1 1 = ωC 2πf C az áram fázisban ϕ = 90◦ -ot siet a kondenzátor kapocsfeszültségéhez képest (ideális kondenzátor esetén) Xc = 160 Fizika 16129 Fizika FVTABF / 160 C C: a kapacitás.5. A szinuszos váltakozó feszültség és áram B indukciójú homogén mágneses mezőben körhenger alkotójaként. 1 [ω] = [f ] = s L: az induktivitás. ha l merőleges B-re: U = Blrω sin ωt = Umax sin ωt Váltakozó feszültség hatására R ellenálláson folyó áram: I= Umax sin ωt = Imax sin ωt R A váltakozó áram jele: ∼ r: a körpálya sugara ω: a mozgás szögsebessége Effektív feszültség. mint egyenáram esetén) az áram A fázisban van a kapocsfeszültséggel. [Xc ] = Ω M Y K 2011.4. : a fajlagos ellenállás l: a vezető hossza A: a vezető keresztmetszete Az induktív ellenállás: XL = ωL = 2πf L az áram fázisban ϕ = 90◦ -ot késik a tekercs kapocsfeszültségéhez képest (ideális tekercs esetén) ω = 2πf .5. effektív áramerősség Szinuszos váltóáram esetén: Umax Ueff = √ 2 Imax Ieff = √ 2 Ieff = Ueff R 3.5. egyenletesen mozgó l hosszúságú vezetőben indukált feszültség. május 6. [C] = F. –18:36 . Váltakozó áramú ellenállások f frekvenciájú szinuszosan váltakozó feszültségű áramkörben Az ohmikus ellenállás: l R = (ugyanakkora.3.

illetve T = 2π LC (Thomson-képlet). Fizika 16129 Fizika FVTABF / 161 C M Y K 161 2011. UR : UL : UC = R : XL : XC és IR = IL − IC . május 6. mint a generátoron. vagyis LC XL = XC . vagyis XL = XC . áramrezonancia esetén: Z igen nagy. illetve T = 2π LC LC (Thomson-képlet). Ekkor a tekercsen és a kondenzátoron nagyobb feszültség jelenik meg. XC XL Áramrezonancia párhuzamos RLC körben √ 1 Ha párhuzamos RLC körben ω = √ . Z illetve tg ϕ = XL − XC R cos ϕ neve: teljesítménytényező Feszültségrezonancia √ 1 Ha soros RLC körben ω = √ . = − Z  XC XL  Az XL = XC rezonanciaesetben Z = ∞. cos ϕ = 1). –18:36 . Z: impedancia. (Valóságos esetben a tekercs R 0 ohmikus ellenállása miatt.Soros RLC kör Az eredő váltóáramú ellenállás (impedancia) soros RLC körben: Ueff  Z= = (XL − Xc )2 + R 2 Ieff A feszültségek csúcsértékeinek a kapcsolata:  Uhálózati = UR2 + (UL − UC )2 .) Az eredő impedancia reciproka párhuzamos RLC körben   1 1 1 1 2 = + − Z R2 XL XC A főág árama és kapocsfeszültsége közti ϕ fáziseltérés szögére:   1 1 tg ϕ = R − . A fáziskülönbség: ϕ = ±90◦ . akkor az impedancia maximális (Z = R). mint a generátor feszültsége. a főág árama I = 0. akkor az impedancia minimális (Z = R. a főág árama minimális. [Z] = Ω Az áram és a generátor kapocsfeszültsége között a fáziseltolódás ϕ szögére vonatkozó összefüggések: cos ϕ = R . Párhuzamos LC és RLC kör A párhozamos LC kör eredő impedanciájának reciproka:   1  1 1  . Ekkor a tekercsen és a kondenzátoron nagyobb áram folyik.

törvénye (Gauss-tétel) ◦  1  En · ΔA = Q ε0 V A Jelentése: Tetszőleges zárt felületet felvéve.5. A transzformátor A terheletlen és veszteségmentes transzformátor primer és szekunder feszültségeinek aránya a menetszámok arányával egyezik meg: U1 N1 = .6. –18:36 . A vkuumbeli elektromgneses mez Maxwell-trvnyei Maxwell I. A szinuszos váltakozó áram teljesítménye Az effektív (hatásos) teljesítmény: Ueff : az effektív feszültség Ieff : az effektív áramerősség UR : az ohmikus ellenállás feszültsége Z: impedancia cos ϕ: teljesítménytényező 2 Ph = Ueff Ieff cos ϕ = Ieff Z cos ϕ Soros RLC körben: 2 Ph = Ieff R A pillanatnyi teljesítmény: P = Umax Imax sin ωt · sin(ωt − ϕ) A látszólagos teljesítmény: Pl = Ueff · Ieff Meddő teljesítmény: Pm = Ueff Ieff sin ϕ Kapcsolat az említett teljesítmények között: Ph =  Pl2 − Pm2 3. 162 En ΔA: az elektromos mező forráserőssége A En : a ΔA felületelemre merőleges térerősségkomponens nagysága  Q: az A zárt felület által határolt V térfoV gatban lévő töltések előjeles összege Fizika 16129 Fizika FVTABF / 162 C ◦  M Y K 2011.3. U2 N2 Terhelt transzformátor esetén a primer kör teljesítménye csak közelítőleg egyenlő a szekunder kör teljesítményével: U1 I1 cos ϕ1 ≈ U2 I2 cos ϕ2 3. az erővonal-kilépéseknél keletkező döféspontok számából kivonva a belépéseknél keletkező döféspontok számát.7. május 6. a felület által 1 körülvett töltések előjeles összegének -szoε0 rosát kapjuk.5. Az elektrosztatikus tér forrásos.6.

Δt L ◦  B · Δs: mágneses mező örvényerőssége L ΔΨ : az eltolási áram) Δt Jelentése: A mágneses mezőt áramok és változó elektromos mezők keltik. A mágneses mező örvényes. –18:36 . zárt L görbevonal mentén: ◦  E · Δs = 0 ◦  E · Δs: elektromos mező örvényerőssége L L Jelentése: Az elektrosztatikus tér konzervatív (örvénymentes). Bn : a ΔA felületelemre merőleges mágneses indukció komponens nagysága Maxwell IV. május 6. törvénye Áramvezetőt és változó elektromos fluxust is körülvevő zárt L görbére:   ◦  ΔΨ B · Δs = μ0 · I + ε0 . törvénye ◦  ◦  Bn · ΔA = 0 A Bn · ΔA: mágneses mező forráserőssége A Jelentése: Zárt felületbe belépő és onnan kilépő mágneses indukcióvonalak előjeles összege 0. Időben változó mágneses fluxust körülölelő zárt L görbére: ◦  ΔΦ EΔs = − Δt L Jelentése: Időben változó mágneses mező örvényes elektromos mezőt indukál. törvénye Nyugvó töltések elektromos mezőjére. Maxwell III. Nincsenek mágneses töltések. (ε0 · Fizika 16129 Fizika FVTABF / 163 C M Y K 163 2011.Maxwell II. A mágneses mező forrásmentes.

ha a tükör domború (konvex) f = Leképezési törvény: 1 1 1 + = t k f t: a tárgy távolsága k: a képtávolság Előjel-konvenció: t pozitív.1. F NYTAN 4. negatív. ha a tükörhöz érkező sugarak széttartanak (valódi tárgy). május 6. Gömbtükrök A kisnyílásszögű gömbtükrök fókusztávolsága: R f : fókusztávolság 2 R: a görbületi sugár Előjel-konvenció: R. A visszaverődés törvényei A beeső fénysugár. A beesési szög megegyezik a visszaverődés szögével: α = α 4. ha széttartóak (látszólagos kép) Homorútükör képalkotása Domborútükör képalkotása Nagyítás N= 164 K: képnagyság T : tárgynagyság K k = T t Fizika 16129 Fizika FVTABF / 164 C M Y K 2011. ha a tükör homorú (konkáv) R. a visszavert fénysugár és a beesési merőleges egy síkban vannak. illetve f pozitív.2.1. Geometriai optika 4.1. –18:36 .4. negatív. illetve f negatív. ha összetartanak (látszólagos tárgy) k pozitív. ha a tükörtől távozó sugarak összetartóak (valódi kép).1.

. A törés törvénye Snellius–Descartes-törvény: c1 .1 : a II. közegre vonatkozó relatív törésmutatója sin α n2 c1 = = = n2. Ekkor sin n= ϕ + δmin 2 ϕ sin 2 δ: az eltérítés szöge ϕ: a törőlapok által bezárt szög „törőszög” Fizika 16129 Fizika FVTABF / 165 C M Y K 165 2011.1. ha az n törésmutatójú lemez mindkét oldalán ugyanaz a közeg találn2 ható (n = ): n1 Δ= d sin(α − β) cos β 4. Fénytörés prizmán Az n törésmutatójú prizmát minden oldalról ugyanaz a közeg (levegő) veszi körül: δ = α + β − ϕ δ minimális.1.4.4. közegben n1 .2 .1. ha n1 < n2 n2 4.. illetve n2 : az I. Teljes visszaverődés A teljes visszaverődés határszöge (αh ): n1 sin αh = = n1.6. közeg törésmutatója n2. közegnek az I. illetve a II. –18:36 .5.3. illetve a II. május 6. Fénytörés planparalel lemezen Az eltolódás mértéke.1.1 sin β n1 c2 4. illetve c2 : a fény sebessége az I. ha α = β .

1. t negatív. ha a határoló gömbfelület kívülről nézve domború Síkfelületnél a sugár végtelen Egymás mellé helyezett vékony lencsék dioptriája összeadódik: D = D1 + D2 Leképezés vékony lencsékkel Leképezési törvény k: a képtávolság t: a tárgytávolság f : a fókusztávolság 1 1 1 = + f k t Előjel-konvenció: t pozitív.7.4. ha a lencsét elhagyó sugarak összetartóak (valódi kép). ha a lencséhez közeledő sugarak széttartóak (valódi tárgy). ha a határoló gömbfelület kívülről nézve homorú R pozitív. –18:36 . ha összetartóak (látszólagos tárgy) k pozitív. D = = (n − 1) f R1 R2 1 m n: a lencse levegőre vonatkozó törésmutatója R1 és R2 : a lencse görbületi sugarai f : a fókusztávolság [D] = ha a lencse mindkét oldalán ugyanaz a közeg (levegő) van. k negatív. május 6. ha széttartóak (látszólagos kép) Gyűjtőlencse képalkotása Szórólencse képalkotása Nagyítás: N= 166 f k−f K k = = = T t t −f f Fizika 16129 Fizika FVTABF / 166 C K: képnagyság T : tárgynagyság M Y K 2011. Előjel-konvenció: R negatív. Vékony lencsék A dioptria   1 1 1 + .

látszólagos képet állít elő a tiszta látás távolságában.4. nagyított. kicsinyített képet létesít a két lencse közös fókusza közelében. a lencsék belső fókuszpontjainak távolsága Szögnagyítása: Nsz = d·Δ f1 · f2 Távcső A tárgylencse fordított. valódi. május 6.8. Látószöget növelő készülékek Egyszerű nagyító Gyűjtőlencse. f1 . nagyított képet ad. Szögnagyítása: |Nsz | = d β =1+ α f Mikroszkóp A tárgylencse fordított állású. a szemhez közel tartva. (Kepler-féle csillagászati távcső) Szögnagyítása: Nsz = f1 f2 f1 .1. A szemlencse – egyszerű nagyítóként – erről állít elő látszólagos képet. f2 : a két lencse fókusztávolsága Fizika 16129 Fizika FVTABF / 167 C M Y K 167 2011. –18:36 . a képet a tiszta látás d távolságában látjuk. f2 : a két lencse fókusztávolsága d: a tiszta látás távolsága Δ: optikai tubushossz. Erről a szemlencse fordított állású.

. 1. . k = 0. k = 0.2. május 6.4. 2. .1. 1. 168 Fizika 16129 Fizika FVTABF / 168 C d: a rácsállandó λ: a fény hullámhossza k = 0. . 2. Fizikai optika 4. . . 2. 1. . Fényinterferencia Young-kísérlet (kétréses interferencia) Erősítés irányai: sin θe = kλ d Kioltás irányai: sin θk = 2k + 1 λ · d 2 Θ: az interferenciacsíkok helyének iránya a szimmetriasíkhoz képest λ: a fény hullámhossza d: a rések távolsága.2.2. M Y K 2011. . .2. –18:36 . akkor gyakorlatilag az összes többi irányban kioltás van. Fényelhajlás (diffrakció) Fényelhajlás résen Erősítés irányai (közelítőleg):   λ 2k + 1 sin αe = · a 2 Kioltás irányai (pontosan): sin αk = 2k λ · a 2 λ: a fény hullámhossza a: a rés mérete. 4. Fényelhajlás optikai rácson Erősítés irányai (pontosan): sin αe = kλ d Kioltás irányai: Ha a rések N száma elég nagy.

[P ] = Pa n: a felületre merőlegesen beeső fénysugár fotonszámsűrűsége 1 [n] = 3 m Compton-effektus (foton és elektron ütközése) A foton hullámhosszváltozása: h 2h Θ Δλ = (1 − cos θ) = sin2 me c me c 2 h = 2. május 6.2. –18:36 .4. A fény részecske tulajdonsága Fotoeffektus Einstein-féle egyenlet: 1 hf = Wki + mv2 2 A küszöbhullámhossz (a hatást még kiváltó legkisebb energiájú foton hullámhossza): c λmax = h Wki h: a Planck-állandó h = 6.626 · 10−34 Js f : a foton frekvenciája E = hf : a foton energiája Wki : a kilépési munka 1 2 mv : a kilépő elektron moz2 gási energiája c: a fénysebesség A fénynyomás A felületnek átadott p impulzus fotononként h·f – elnyelődés esetén: p = c 2h · f – visszaverődés esetén: Δp = 2p = c A felületre gyakorolt nyomás – elnyelődés esetén: P = n · h · f – visszaverődés esetén: P = 2n · h · f P : a fénynyomás.43 · 10−12 m (Compton-hullámhossz) me c Az ütközés előtt θ: a foton szóródásának szöge h: a Planck-állandó me : az elektron nyugalmi tömege c: a vákuumbeli fénysebesség Az ütközés után Fizika 16129 Fizika FVTABF / 169 C M Y K 169 2011.3.

A fényáram (Φ) A fényforrásból tetszőleges térszögbe másodpercenként átáramló energia: Φ= I · Ω Φösszes = I · 4π Φ: a fényáram [Φ] = lumen (lm) Ω: térszög. 1 lx = 1 lumen m2 [S] = lux ΔAn : a fénysugárra merőleges felület A felület megvilágításának erőssége: E= I : a pontszerű fényforrás fényerőssége r: a fényforrás és a felület távolsága α: a fény beesési szöge a felületre I cos α r2 Pontszerű fényforrás esetén a fénysugarak irányára merőlegesen elhelyezett felületek megvilágításának aránya: r1 és r2 : a felületek távolsága a fényforrástól E1 r22 = E2 r12 Fényforrások fényerősségének összehasonlítása (ha a két fényforrás merőleges megvilágítás esetén egyenlő megvilágítást ad): I1 r12 = I2 r22 170 Fizika 16129 Fizika FVTABF / 170 C M Y K 2011. május 6. A fotometria alapjai Világítástechnikai alapfogalmak A fényforrás fényerőssége (I ) (Vizuális alapon értelmezett mennyiség) A fényforrásból a fény terjedési irányában egységnyi térszögben másodpercenként átáramlott energia.4. [Ω] = szteradián (A térbe sugárzott összes fényáram) A megvilágítás erőssége (E) ΔΦ E= ΔA A fénysugár fényáramsűrűsége (S) S= I : a pontszerű fényforrás fényerőssége Egysége: candela (cd) (SI-alapegység) ΔΦ ΔAn [E] = lux (lx). –18:36 .3.

602 177 33 · 10 −19 C Az atomfizikai tömegegység A 12 C egy atom tömegének 1 mu = 1 része. –18:36 .5016 MeV A mágneses momentum egységei Bohr-magneton (μB ): μB = e h · = 9. 12 NA mu : az atomi tömegegység g M(12 C) = 12 mol Az energia atomfizikai egysége az elektronvolt: 1 eV = 1. május 6.022 1367 · 1023 1 mol Egy mól mennyiségű anyag NA ≈ 6 · 1023 db molekulát tartalmaz.050 7866 · 10−27 Am2 2mp 2π mp : a proton tömege Az anyaghullámok A de Broglie-hullámhossz: a p impulzusú elektronhoz rendelhető hullámhossz: h λ= p λ: a hullámhossz p = me v (az elektron impulzusa) Fizika 16129 Fizika FVTABF / 171 C M Y K 171 2011. illetve folyadékfázisban Az elemi elektromos töltés. Az atomok lineáris méretének becslése: M 3 a= NA M: a moláris tömeg : az anyag sűrűsége szilárd. az elektron töltése: Minden töltés e egész számú többszöröse e = 1. h = 6.6 · 10−19 C · 1 V = 1.5.2740154 · 10−24 Am2 2me 2π me : az elektron tömege h: a Planck-állandó. 12 1 M(12 C) = 1.4924 · 10−10 J = 931. E = mc2 alapján: 1 attojoule = 1 aJ = 10−18 J.626 0755 · 10−34 Js Magmagneton (μm ): μm = e h · = 5.1. Az atomok mrete s tmege Avogadro-állandó: NA = 6. 1 pikojoule = 1 pJ = 10−12 J 1 mu c2 = 1. ATOMFIZIKA 5.6 · 10−19 J Egy atomi tömegegységnek megfelelő energia.660 5402 · 10−27 kg.

Δz: a helybizonytalanság ΔE: valamely állapot energiájának határozatlansága Δt: az adott állapotban való tartózkodás időtartama h¯ = 5. . h: a Planck-állandó h = 6. . 1. május 6.626 · 10−34 Js f : a sugárzás frekvenciája 5. n: természetes számok.3. Δy. Atommodellek 5. h: a Planck-állandó 2π Δp: az impulzusbizonytalanság Δx. .Heisenberg-féle határozatlansági relációk h¯ . .2. 1 R = 3. n = 0. .2.2. 2 h¯ ΔE · Δt ≥ 2 Δpx · Δx ≥ Δpy · Δy ≥ h¯ .6 n −4 n2 n = 3. Gázok vonalas színképe A hidrogén látható színképvonalainak hullámhossza: 2 λ = 3645. 2 Δpz · Δz ≥ h¯ 2 h . 5 1 Å = 10−10 m (Å-ben) (Balmer-képlet) A hidrogén teljes elektromágneses spektrumában:   1 1 f =R − 2 (Rydberg-formula) (n > m) m2 n f : a kibocsátás frekvenciája m.2. A Bohr-féle atommodell A Bohr-féle pályafeltétel. Hőmérsékleti sugárzás Az f frekvenciájú harmonikus oszcillátor energiája csak E = hf egész számú többszöröse lehet: En = nhf Az oszcillátor csak ΔE = hf nagyságú energiakvantumokat képes elnyelni vagy kibocsátani. elektronpályák sugara. 2.0546 · 10−34 Js 2π M Y K 2011. rn : a pályasugár me : az elektron tömege vn : a sebessége h: a Planck-állandó h h¯ = = 1. –18:36 .289 · 1015 s (Rydberg-állandó) 5. 4. .2. 2. elektronok energiája Az elektron impulzusnyomatéka (perdülete) a megengedett elektronpályákon: me · rn · vn = n · h¯ (Bohr-féle pályafeltétel) 172 Fizika 16129 Fizika FVTABF / 172 C n = 1.1.

a pályát jellemző kvantumszám Z: a rendszám A Bohr-féle frekvenciafeltétel Az atomok által kibocsátott (elnyelt) elektromágneses hullám energiája (az n-edik és m-edik pálya közti átmenetkor): hf = En − Em A gázok vonalas színképében a Bohr-modell szerinti frekvenciák:   1 me4 Z 2 1 1 f = − h 8ε02 h2 m2 n2    1 1 15 1 · − Z = 1 (H-atom) esetén: f = 3.854188 · 10−12 Vm n = 1. Dobozba zárt elektronok. illetve m-edik pályán ε0 : a vákuumpermittivitás e: az elektron töltése m: az elektron tömege Z: a rendszám 5.6 eV n2 m: az elektron tömege e: az elektron töltése e = 1. . ha az elektron egy a hosszúságú egyenes szakaszon mozoghat: 2a k+1 Ekkor az elektron mozgási energiája:   h2 m k + 1 2 h2 Ek = = (k + 1)2 2 2am 8ma 2 9E0 λk = 4E0 E0 x=0 x=a k: a belső csomók száma Fizika 16129 Fizika FVTABF / 173 C M Y K 173 2011. .289 · 10 s m2 n2 f : a frekvencia h: a Planck-állandó En .529 · 10−10 m) · n2 Z rendszámú H-szerű [(Z − 1)-szeresen ionizált] atomban az elektronok összes energiája: En = − mZ 2 e4 1 · 8ε02 h2 n2 Z = 1 (H-atom) esetén: En = − 13. Kttt rszecskk kvantummechanikai lersa 5. Az elektronpálya sugara: Z = 1 (H-atom) esetén: rn = ε0 h2 πZme2  · n2 rn = (0. állóhullámok (A „doboz” falai végtelen magas potenciálfalak) Egydimenziós modell Az állóhullám hullámhossza. Em : az elektron energiája az n-edik.602 · 10−19 C ε0 : a vákuumpermittivitás As ε0 = 8. –18:36 .3.3. 2. május 6.1. .

. –18:36 . 3. m: az elektron tömege e: az elektron töltése ε0 : a vákuumpermittivitás h: a Planck-állandó Az l mellékkvantumszámtól függ az elektron pályaimpulzusmomentuma:  |N| = l(l + 1) · h¯ l: a mellékkvantumszám. . (n − 1) h h¯ = 2π N: az impulzusmomentum (Az impulzusmomentum gyakran használt jele az atomfizikában: L) Az m mágneses kvantumszám határozza meg az impulzusmomentum z irányú komponensét: m = 0. 1. ±2. 2. .2.3. . május 6.27 · 10−24 Am2 2me M Y K 2011. ±l Nz = m · h¯ Az elektron mágneses momentuma:   e m=− ·N 2me A mágneses momentum z-komponense:   e · h¯ μz = −m · 2me Az s spinkvantumszám határozza meg a spin-impulzusmomentum z-komponensét: SZ = s · h¯ 174 a Bohr-magneton s: a spinkvantumszám 1 s=± 2 Fizika 16129 Fizika FVTABF / 174 C e · h¯ = 9. ±1. l = 0. . 2. .5. . A H-atom kvantummechanikai leírása A H-atomban az n főkvantumszámtól függ az elektron kötési energiája:   1 me4 · 2 En = − n 8ε02 h2 n: a főkvantumszám n = 1. . . . .

1. egymástól független rendszer egyesítéseként létrejövő összetett rendszer mikroállapotainak száma: Y : a termodinamikai valószínűség (Y > 1) YAB = YA YB N részecskét tartalmazó. STATISZTIKUS FIZIKA 6. Fizika 16129 Fizika FVTABF / 175 C M Y K 175 2011. . május 6. l = 0.6. Termodinamikai valsznsg Valamely anyaghalmaz makroállapotát megvalósító mikroállapotok száma: Y Két. . . minden 3 atom három független irányban rezeghet. 2. egyatomos ideális gáz mikroállapotainak száma: Y (V . 3. –18:36 . V térfogatú. így minden atom 3 független harmonikus oszcillátornak tekinthető) (Einstein-kristály: A kristály összes energiája: E = rε0 ε0 : az energiakvantum (N + r − 1)! r!(N − 1)! Y (E) = Az entrópia statisztikus fizikai definíciója S = k · ln Y S: az entrópia k: a Boltzmann-állandó Y : a termodinamikai valószínűség A hőmérséklet statisztikus fizikai definíciója T = Q: a hőcsere mértéke ΔS: az entrópiaváltozás Q ΔS Boltzmann-féle energiaeloszlás ε és ε + Δε közé eső energiájú részecskék száma: N(ε) = 2πN 3 ε √ · ε · e− kT · Δε k: a Boltzmann-állandó T : a hőmérséklet (πkT ) 2 Energiaeloszlás az Einstein-kristályban: ε N(ε) = N(0) · e− kT   ε0 N(0) = N 1 − e− kT N(ε): az ε energiájú atomok száma N(0): a 0 energiájú atomok száma ε0 : az energiakvantum ε = l · ε0 . E) ∼ V N · E 3N 2 (E a gáz belső energiája) Einstein-kristály mikroállapotainak száma: N atom. összesen r energiaadag. 1.

6.2. Maxwell-fle sebessgeloszls Az N részecskéből álló ideális gázban v és v + Δv határok közötti sebességű részecskék száma: m .

82vterm m0 2kT ≈ 0. május 6.314 molK Termikus átlagsebesség T hőmérsékleten:  3kT 3RT vterm = v2 = = m0 M A legvalószínűbb sebesség T hőmérsékleten: v= A közepes sebesség T hőmérsékleten: 2 v=√ · π 2kT ≈ 0. J k = 1.92vterm m0 Magasság szerinti eloszlás: A Föld nehézségi terében az állandó T hőmérsékletű gáz sűrűségének magasság szerinti eloszlása: (h) = 0 e− 176 mgh kT Fizika 16129 Fizika FVTABF / 176 C (h): a sűrűség h magasságban 0 : a sűrűség a Föld felszínén m: a molekula tömege k: a Boltzmann-állandó T : a hőmérséklet M Y K 2011.3 m0 v2 4 0 2 N(v) = √ Nv2 · · e− 2kT Δv 2kT π T : a hőmérséklet m0 : egy részecske tömege k: a Boltzmann-állandó. –18:36 .38 · 10−23 K N: a részecskék összes száma M: moláris tömeg R: a gázállandó J R = 8.

85 pJ εC = 0.20 · 10−15 · A A: a tömegszám N: a neutronok száma Z: a rendszám A=Z+N A: a tömegszám 7. így Z < N 2 Az atommagok sugara (méterben): √ 3 R∼ = 1. [A] = Bq = 1 s Fizika 16129 Fizika FVTABF / 177 C M Y K 177 2011.11 pJ εp = 3. MAGFIZIKA. Az atommag 7.7.693 = T1/2 = λ λ A mag átlagos élettartama: Aktivitás: A= τ= 1 λ N(0) − N(t) t A: aktivitás.693 λ= = T1/2 T1/2 Felezési idő: ln 2 0. ha a protonok száma: Zmin ≈ A √ 2 + 0.2 Radioaktivits 7.1.52 pJ εF = 2.014 3 A2 Kicsi tömegszámok (A) esetén: Nagy tömegszámok esetén: Z≈ Z< A . május 6.2. Az atommagok kötési energiája Az atommag különálló nukleonokra történő.80 pJ Állandó tömegszámú atommag energiája akkor minimális. így Z = N 2 A .1. ELEMI R SZECSK K 7.1. A)=−εV · A+εF · A2 + εC · √ +ε · P 3 A A térfogati felületi CoulombPaulienergia energia energia energia c: a vákuumbeli fénysebesség Z: a rendszám. –18:36 . A radioaktív bomlási törvény N(t) = N(0)e−λt = N(0)2 −T t N(0): a kezdetben jelen volt részecskék száma N(t): a t időtartam múlva jelen lévő részecskék száma λ: a bomlási állandó 1 [λ] = s T1/2 : a felezési idő. a protonok száma N: a neutronok száma mp : a proton tömege mn : a neutron tömege M: a mag tömege A: a tömegszám Δm: a tömegdefektus ε arányossági tényezők értékei: εv = 2. teljes szétbontásához szükséges energia: E = (Zmp + Nmn − M)c2 = Δmc2 Az atommagokat összetartó kötési energia a „cseppmodell” szerint: √ Z2 (N − Z)2 3 E(Z.1. [T1/2 ] = s 1/2 Bomlási állandó: ln 2 0.

2.70 · 1010 Bq 1 Bq = (Az aktivitás arányos az anyagban meglévő radioaktív magok számával. május 6. akkor N(0) A ≈ λN(0) = 0.3. Elektronbefogás: A ZM + e → Z−1A M. Maghasads A 235-ös urán hasadásának energiamérlege: A hasadási termékek kinetikus energiája: 167 MeV A β-bomlás energiája: 5 MeV A γ -bomlás energiája: 5 MeV A hasadásnál keletkező neutronok energiája: 5 MeV A neutrínókkal távozott energia: 11 MeV A hasadás pillanatában keletkező sugárzás: 5 MeV Összesen: 198 MeV 178 Fizika 16129 Fizika FVTABF / 178 C U: urán n: neutron Kr: kripton Rb: rubídium Sr: stroncium Yt: ittrium Zr: cirkónium Ba: bárium La: lantán Ce: cérium Pr: prazeodímium Nd: neodímium M Y K 2011. n → p + β − + ν. fordítottan arányos a felezési idővel) 7.693 T1/2 1 bomlás 1s SI-n kívüli: Curie (Ci) 1 Ci = 3.Ha N(0) − N(t)  N(0). A radioaktív bomlás főbb típusai A−4 4 α-bomlás: A Z X → Z−2 Y + 2 α (α-sugárzás) A − negatív β-bomlás: A Z X → Z+1 Y + β (elektronsugárzás) A + pozitív β-bomlás: A Z X → Z−1 Y + β (pozitronsugárzás) γ -bomlás: nincs összetétel-változás (elektromágneses sugárzás) X: a bomló elem (anyaelem) Y : a keletkezett elem (leányelem) A: a tömegszám Z: a rendszám Proton–neutron átalakulások: p → n + β + + ν. –18:36 . β − : elektron β + : pozitron ν: neutrínó ν: antineutrínó 7.3.

–18:36 . + 32 He = 42 He + 11 H + 18.3 MeV. tóriumsorozat 208 212 216 220 224 3. + 21 H = 242 He + 22.8 MeV.5.7 év 88 Ra (rádium) 55 s 3·10−7 s ∞ 0. Magf zi A fúziós energiatermelés néhány lehetséges reakciója 2 1H 2 1H 2 1H 3 2 He 6 3 Li 7 3 Li + 21 H = 32 He + 10 n + 3.4 MeV.15 s 86 Rn (radon) 84 Po (polónium) 61 perc 83 Bi (bizmut) 11 óra 82 Pb (ólom) 3.25 MeV.1 perc 81 Tl (tallium) Fizika 16129 Fizika FVTABF / 179 C M Y K 179 2011.1 óra 89 Ac (aktínium) 6. május 6.6 MeV.9 év 1.7.3 MeV H: hidrogén He: hélium n: neutron Li: lítium A hidrogénbomba láncreakciója n + 63 Li → 42 He + 31 H ↑ ↓ n + 42 He ← 21 H + 31 H 7. 1 4 + 1 H = 22 He + 17. + 31 H = 42 He + 10 n + 17.6 nap 228 232 1. Radioaktv bomlsi sorozatok A = 4n.4·1010 év 90 Th (tórium) 6. + 32 He = 42 He + 211 H + 12.4.

urán-rádium sorozat 206 210 214 218 222 226 230 234 238 2.3·10 év 90 Th (tórium) 10 nap 89 Ac (aktínium) 15 nap 88 Ra (rádium) 4.6·10 év 92 U (urán) 27 nap 91 Pa (protaktínium) 3 7.3 óra 82 Pb (ólom) 2.5·109 év 68 s 4 8·10 év 1600 év 3.8 perc 87 Fr (francium) 0.2 perc 81 Tl (tallium) A = 4n + 2.2·106 év 93 Np (neptúnium) 5 1.A = 4n + 1. neptúniumsorozat 209 213 217 221 225 229 233 237 2.3 perc 180 24 nap 92 U (urán) M Y K 2011.03 s 85 At (asztácium) −5 ∞ 4·10 s 84 Po (polónium) 47 perc 83 Bi (bizmut) 3.5·105 év 4.8 nap ∞ 90 Th (tórium) 88 Ra (rádium) 86 Rn (radon) 10−4 s 5 nap 20 perc 83 Bi (bizmut) 22 év 27 perc 82 Pb (ólom) 3 perc 84 Po (polónium) 81 Tl (tallium) Fizika 16129 Fizika FVTABF / 180 C 91 Pa (protaktínium) 139 nap 1. május 6. –18:36 .

–18:36 .1·108 év 4 3. Sugrzsvdelem Dózisfogalmak töltés tömeg 1 kg levegőben a sugárzás által ionizációval keltett azonos előjelű ionok töltése: Q X= m Besugárzási dózis = energia tömeg 1 kg anyaggal ionizáló részecskék útján közölt energia: ED D= m Elnyelt sugárzás = X: a besugárzási dózis.6. május 6. H = QD H : a dózisegyenérték.2·10 év 19 nap 25 óra 22 év ∞ 91 Pa (protaktínium) 90 Th (tórium) 89 Ac (aktínium) 11 nap 88 Ra (rádium) 22 perc 87 Fr (francium) 4s 0.A = 4n + 3. aktíniumsorozat 207 211 215 219 223 227 231 235 7. J [D] = = Gy (1 gray) kg ED : az energia m: a tömeg Dózisegyenérték A várható biológiai hatást jellemzi. C [X] = kg Q: a töltés m: a levegő tömege D: az elnyelt dózis.8 perc 81 Tl (tallium) 7.5 s 92 U (urán) 10−3 s 86 Rn (radon) 84 Po (polónium) 2.2 perc 83 Bi (bizmut) 36 perc 82 Pb (ólom) 4. J kg Q: a sugárzás minőségi tényezője [H ] = Sv (sievert). [Sv] = Fizika 16129 Fizika FVTABF / 181 C M Y K 181 2011.

v). z. tehát Δt > Δt . v ) téridő-koordináták közti transzformációk és inverz transzformációk: x. z .8. illetve (x . β = ). y. illetve x irányban egyenletes v sebességgel mozgó K és K rendszerbeli (x. Az időtágulás (idődilatáció) A K rendszerhez képest v sebességgel mozgó K rendszerben mért Δt időtartam K-ban mért 1 v Δt értéke: Δt = γ · Δt (ahol γ =  a Lorentz-tényező. Relativisztikus kinematika A vákuumbeli fénysebesség minden inerciarendszerben c. y .1. A SPECILIS RELATIVITSELM LET ALAPJAI 8. 2 c 1−β Lorentz-transzformáció Egymáshoz képest a közös x.

x = γ (x − vt). z = z. akkor K-ban mérve („K-ból nézve”) Δx hosszúságú. és ekkor: Δx = Δx 1 − β 2 . t = γ t + β c Hosszúságrövidülés (Lorentz-kontrakció) Ha egy K -ben nyugalomban lévő rúd hosszaK -ben mérve Δx .2. c   x x = γ (x + vt ). május 6. tehát Δx < Δx . Relativisztikus sebesség-összeadás Ha egy test sebessége K-ban u. y = y. ha v  c. 182 Fizika 16129 Fizika FVTABF / 182 C M Y K 2011. I=  2 2 1 − vc2 1 − vc2 m0 : a nyugalmi tömeg c: a fénysebesség m0 c2 A teljes energia: E = mc2 =  2 1 − vc2 A mozgási energia: Ekin = mc2 − m0 c2 . impulzusa m0 m0 v m=  . u v 1+ 2 c 8. akkor u = u + v). y = y . Relativisztikus dinamika A v sebességgel mozgó test tömege. K -ben u . t = γ t − β . –18:36 . akkor u = u + v (ha v  c. z = z . akkor Ekin ≈ 1 m0 v2 2 A nyugalmi energia: E0 = m0 c2 Tömegdefektus M nyugalmi tömeg m-re való csökkenése (M − m)c2 = ΔE = Δmc2 energia felszabadulásával jár.

ω 1 szteradián sr 9. A termodinamikai hőmérséklet mértékegysége a kelvin (K). amelyet a vákuumban terjedő fény 1/299 792 458 másodperc alatt tesz meg. vákuumban levő vezetőben áramolva. FIZIKAI TBLZATOK 9. vékony. Egy kilogramm az 1889-ben megtartott Első Általános Súly. Egy mól az az anyagmennyiség.1. Az alapegységek definíciója A hosszúság mértékegysége a méter (m). Kiegészítő mennyiségek és kiegészítő egységek A kiegészítő mennyiségek A kiegészítő egységek neve jele dimenzió jele neve jele síkszög α. május 6. Az anyagmennyiség mértékegysége a mól (mol).1.16-szorosa. kör keresztmetszetű. –18:36 . Egy másodperc az alapállapotú cézium (133 Cs) atom két hiperfinom energiaszintje közötti átmenethez tartozó sugárzás 9 192 631 770 periódusának időtartama.és Mértékügyi Értekezlet által etalonnak elfogadott platina-irídium henger tömege. párhuzamos.2. A tömeg mértékegysége a kilogramm (kg). mint amennyi atom van 12 g 12 C-ben. egymástól 1 méter távolságban. Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 183 C M Y K 183 2011. Az elektromos áramerősség mértékegysége az amper (A).9. Egy amper annak az állandó áramnak az erőssége. Egy méter az a távolság. közöttük méterenként 2 · 10−7 N erőt létesít. amely annyi elemi egységet tartalmaz.3. Egy kelvin a víz hármaspontja termodinamikai hőmérsékletének 1/273. Alapmennyiségek és alapegységek A mennyiség neve Az SI-egység jele dimenzió jele neve jele hosszúság l L méter m tömeg m M kilogramm kg idő t T másodperc (szekundum) s elektromos áramerősség I I amper A termodinamikai hőmérséklet T Θ kelvin K anyagmennyiség n N mól fényerősség Iv J kandela mol cd 9. amely két végtelen hosszú. A Nemzetkzi Mrtkegysgrendszer (SI) (Syst`eme International d’Unités) 9. Az idő mértékegysége a másodperc (s).1.1. β 1 radián rad térszög Ω.1.

A fényerősség mértékegysége a kandela (cd). 9. Önálló nevű származtatott mértékegységek A mértékegység A mennyiség neve neve jele kifejezése szokásos egységekkel frekvencia hertz Hz 1/s alapmennyiségekkel 1/s erő newton N m · kg/s m · kg/s2 nyomás pascal Pa N/m2 kg/(m · s2 ) energia joule J N·m m2 · kg/s2 teljesítmény watt W J/s m2 · kg/s3 elektromos töltés coulomb C A·s A·s elektromos feszültség volt V W/A m2 · kg/(s3 · A) elektromos kapacitás farad F C/V s4 · A2 /(m2 · kg) elektromos ellenállás ohm Ω V/A m2 · kg/(s3 · A2 ) elektromos vezetőképesség siemens S 1/Ω s3 · A2 /(m2 · kg) mágneses fluxus weber Wb V·s m2 · kg/(s2 · A) mágneses indukció tesla T Wb/m2 kg/(s2 · A) induktivitás henry H Wb/A m2 · kg/(s2 · A2 ) fényáram lumen lm cd · sr cd · sr 2 2 cd · sr/m2 megvilágítás lux lx lm/m katalitikus aktivitás katal kat mol/s mol/s radioaktív sugárforrás aktivitása becquerel Bq 1/s 1/s elnyelt sugárdózis gray Gy J/kg m2 /s2 dózisegyenérték sievert Sv J/kg m2 /s2 184 Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 184 C M Y K 2011. –18:36 .5.4. amelyik 540 · 1012 Hz frekvenciájú monokromatikus fényt sugároz ki 1/683 watt/szteradián intenzitással az adott irányban. A térszög egysége a szteradián (sr). Egy szteradián a gömbsugár négyzetével megegyező területű gömbsüveghez tartozó középponti térszög. A kiegészítő egységek definíciója A síkszög egysége a radián (rad). május 6. Egy radián a kör sugarával megegyező ívhosszhoz tartozó középponti síkszög.1.1. Egy kandela annak a fényforrásnak a fényerőssége adott irányban. 9.

9.1.6. Az SI-mértékegységrendszeren kívüli mértékegységek
A gyakorlatban előfordulnak az SI-hez nem tartozó mértékegységek.
Ezek egy része korlátozások nélkül használható (A jelűek) vagy csak adott szakterületen használható (B jelűek) vagy nem használható (C jelűek).
Neve

Jelölés

Kifejezése SI-egységgel

hosszúságegységek
a˚ ngström

10−10 m

Å

csillagászati egység

au, ua, Cs. E.

fényév

ly

1,496 · 10

11

C

m

B

9,460 53 · 1015 m

B

3,0857 · 10

16

m

B

amerikai mérföld

1,609 35 · 10 m

C

amerikai tengeri mérföld

1,853 24 · 10 m

C

hivatalos angol mérföld

1,609 35 · 103 m

C

angol tengeri mérföld

1,853 18 · 10 m

C

parsec

ps, pc

3
3

3

3,76 · 10

tipográfiai pont
cicero (12 tipográfiai pont)

−4

m

B

4,512 · 10−3 m

B

yard

yd

0,9144 m

C

foot (láb)

ft

0,3048 m

C

−2

inch, hüvelyk, col

in

2,54 · 10

m

C

mil

mil

2,54 · 10−5 m

C

terület-mértékegységek
hektár

ha
-öl

négyszögöl (bécsi négyszögöl)
katasztrális hold (1600
magyar hold (1200

-öl)

-öl)

kh
mh

104 m2

B

2

C

5 754,64 m2

C

4 315,98 m

2

C

4,046 856 · 10 m

2

C

1 · 10−3 m3

A

3,596 651 m

3

acre
térfogategységek
liter

l

bécsi akó
magyar akó
magyar icce
barrel (hordó) olaj esetén
gallon olaj esetén
pint

5,659 · 10

−2

5,43 · 10

−2

m

3

C

m

3

C

8,484 · 10−4 m3

C

1,587 · 10

−1

3,785 · 10

−3

5,683 · 10

−4

m

3

C

m

3

C

m

3

C

Fizika

16129 Fizika FVTABFT / 185

C

M

Y

K

185

2011. május 6. –18:36

Neve

Jelölés

Kifejezése SI-egységgel

szögegységek
...◦

ívfok

... 

ívmásodperc

... 

gon (újfok)

gon, . . . g

ívperc

cg

... , ...

újperc
ezredújfok
újmásodperc

...

mg

...

cc

π/180 = 1,745 · 10−2 rad

A

π/(180 · 60) = 2,908 · 10

−4

rad

A

π/(180 · 60 · 60) = 4,848 · 10

−6

rad

A

π/200 = 1,57 · 10−2 rad

B

π/(200 · 100) = 1,57 · 10

−4

rad

B

π/(200 · 1000) = 1,57 · 10

−5

rad

B

π/(200 · 10000) = 1,57 · 10

−6

rad

B

c

időmértékegységek
perc

min

60 s

A

óra

h

3 600 s

A

nap

d

86 400 s

A

0,2777 m/s

A

0,447 m/s

C

sebességegységek
km/h
mérföld/óra (amerikai)

mph

tömegegységek
2 · 10−4 kg

C

q

1 · 10 kg

C

tonna

t

1 · 10 kg

A

font

lb

0,4536 kg

C

uncia

oz

0,02835 kg

C

1 · 10−5 N

B

9,8066 · 10−3 N

C

kp

9,8066 N

C

torr

torr

133,322 Pa

C

higanymilliméter

Hgmm

133,322 Pa

C

technikai atmoszféra

at

98 066,5 Pa

C

metrikus karát
mázsa

2
3

erőegységek
dyn
pond
kilopond
nyomásegységek

fizikai atmoszféra

atm

760 torr = 101 325 Pa

C

bar

bar

105 Pa

B

186

Fizika

16129 Fizika FVTABFT / 186

C

M

Y

K

2011. május 6. –18:36

Neve

Jelölés

Kifejezése SI-egységgel

munka-, energiaegységek
elektronvolt

1,602 18 · 10−19 J

eV

1 · 10

−7

B

erg

erg

literatmoszféra, fizikai

l · atm

literatmoszféra, technikai

l · at

méterkilopond

mkp

9,806 65 J

C

Wh

3,6 · 10 J

A

lóerőóra

LEh

2,6478 · 10 J

C

kalória

cal

4,1868 J

C

wattóra

J

B

1,013 28 · 10 J

C

0,980 665 · 102 J

C

2

3
6

teljesítményegységek
1 · 10−7 W

B

LE

735,5 W

C

voltamper

VA

1W

B

voltamper reaktív

var

1W

B

mkp/s

mkp/s

9,8065 W

C

kcal/h

kcal/h

1,163 W

C

P

10−1 Pa · s

C

erg/szekundum

erg/s

lóerő

viszkozitásegységek
poise
stokes

St

10

−4

2

m /s

C

hőmérsékletegységek
Celsius-fok

C

1K

A

Réaumur-fok

R

0,8 ·(t)◦ C

C

Fahrenheit-fok

F

·(t)◦ C

1,8

+ 32

C

elektromos egységek
biot
franklin

Bi

10 A

B

Fr

−9

C

B

−4

T

(1/3) · 10

B

gauss

G

10

maxwell

M

10−8 Wb

oersted

Oe

(103 /4π) A/m

B

Ci

3,7 · 1010 Bq

C

B

sugárfizikai mennyiségek
curie
rad

rd

röntgen

10
2,58 · 10

R

−2

Gy

C

−4

Ci/kg

C

hangnyomásmennyiségek
bel (lg(p/p0 ))

B

Nem helyettesíthetők SI-mértékegységekkel

A

decibel (20 · lg(p/po ))

dB

Nem helyettesíthetők SI-mértékegységekkel

A

neper 8,685 89 db

Np

Nem helyettesíthetők SI-mértékegységekkel

A

phon (10 · lg(I /I0 ))

phon

Nem helyettesíthetők SI-mértékegységekkel

A

Fizika

16129 Fizika FVTABFT / 187

C

M

Y

K

187

2011. május 6. –18:36

9.2. Pre xumok
Előtag
yottazettaexapetateragigamegakilohekto-*
deka-*

Jele
Y
Z
E
P
T
G
M
k
h
da

Neve
kvadrillió
ezertrillió
trillió
ezerbillió
billió
milliárd
millió
ezer
száz
tíz

Értéke
1024
1021
1018
1015
1012
109
106
103
102
101

Előtag
yoctozeptoattofemtopikonanomikromillicenti-*
deci-*

Jele
y
z
a
f
p
n
μ
m
c
d

Neve
kvadrilliomod
ezertrilliomod
trilliomod
ezerbilliomod
billiomod
ezermilliomod
milliomod
ezred
század
tized

Értéke
10−24
10−21
10−18
10−15
10−12
10−9
10−6
10−3
10−2
10−1

* Ennek a négy prefixumnak a használata csak az alábbi kivételes esetekben ajánlott:
Mértékegység
hektoliter
hektopascal
dekagramm
deciliter
deciméter
centiméter
centigramm
centiliter
centigray
centisievert

Jele
hl vagy hL
hPa
dag vagy dkg
dl vagy dL
dm
cm
cg
c vagy cl
cGy
cSv

Az alábbi egységekhez tilos prefixumot
kapcsolni:
– fok, ívperc, ívmásodperc
– perc, óra, nap, hét, hónap, év
– Celsius-fok
– csillagászati egység, parsec, fényév,
tengeri mérföld
– hektár

9.2.1. Nagyon kis arányok kifejezése
Régebben a nagyon kis arányok kifejezésére a part per. . . alakú kifejezéseket használták:
ppm: milliomodrész;
pphm: százmilliomodrész;
ppb: billiomodrész.
Ezek helyett a megfelelő prefixumos alakokat kell használni.
9.2.2. Ajánlott prefixumok nagyon kicsi és nagyon nagy mennyiségek kifejezésére
Neve
yototta

Jele

Értéke

Neve

Jele

Értéke

Ya

10

48

yocotto

yo

10−48

45

zepocto

zo

10−45

attocto

ao

10−42

femocto

fo

10−39

zetotta

Za

10

exotta

Ea

1042

petotta

Pa

10

39

terotta

Ta

1036

picocto

po

10−36

gigotta

Ga

10

33

nanocto

no

10−33

megotta

Ma

1030

micocto

mo

10−30

Ka

27

milocto

mo

10−27

kilotta

188

10

Fizika

16129 Fizika FVTABFT / 188

C

M

Y

K

2011. május 6. –18:36

9.2.3. Bináris prefixumok
Az IEC (International Electrotechnical Commission) ajánlása, egyeztetve a CIMP (International Committee for Weights and Measures) és az IEEE (Institute of Electrical and Electronic Engineers) szervezetekkel.

Neve
kibi
mebi
gibi
tebi
pebi
exbi

Jele
Ki
Mi
Gi
Ti
Pi
Ei

Értéke
210
220
230
240
250
260

Néhány példa a használatra:
1
1
1
1

kibibit
kibibájt
mebibit
mebibájt

1
1
1
1

Kibit = 210 bit = 1024 bit
KiB = 210 B = 1024 B
Mibit = 220 bit = 1 048 576 bit
MiB = 220 B = 1 048 576 B

9.3. Fontosabb zikai lland

k
9.3.1. Univerzális állandók
Az állandó neve

Jele

Egysége

Pontos értéke

fénysebesség (vákuumban)
a vákuum dielektromos állandója
a vákuum permeabilitása
gravitációs állandó
Planck-állandó
a vákuum impedanciája

c
ε0
μ0
γ
h
Z0

m/s
A · s/(V · m)
V · s/(A · m)
m3 /(kg · s2 )
J·s
Ω

299 792 458
8,854 187 817 · 10−12
4π · 10−7
6,673 (10) · 10−11
6,626 068 76 · 10−34
376,730 313 461

Gyakorlatban
használt értéke
3
· 108
8,85 · 10−12
12,57 · 10−7
6,67 · 10−11
6,63 · 10−34
377

9.3.2. Fizikai-kémiai állandók
Az állandó neve

Származtatása

atomi tömegegység
atomi tömegegység energiaértéke
Avogadro-állandó
Boltzmann-állandó
Faraday-állandó
Loschmidt-szám (0 ◦ C,
101 325 Pa)

mu = (1/12)m(12 C)
E = mu · c2

mu
Emu

kg
J

E = mu · c2

Emu
NA
k
F
NL

MeV
1/mol
J/K
C/mol
1/m3

k = R/NA
F = NA · e
NL = NA /Vm

univerzális gázállandó
Stefan–Boltzmanállandó

σ=

Wien-állandó

b=

Ideális gáz moláris térfogata (0 ◦ C, 101 325 Pa)

Jele Egysége

(π 2 /60)k 4
h¯ 3 c2

(h · c)/k
4,965 114 231

Vm = R · T /p

Pontos értéke
1,660 538 73 · 10−27
1,492 417 78 · 10−10

Gyakorlatban
használt
értéke
1,66 · 10−27
1,5 · 10−10

931,494 013
6,022 141 99 · 1023
1,380 6503 · 10−23
96 485,3415
2,686 7775 · 1025

931,5
6 · 1023
1,38 · 10−23
96 500
2,7 · 1025

R

J
8,314 472
mol · K

8,31

σ

W
5,670 400 · 10−8
m2 · K4

5,67 · 10−8

b

m·K

2,897 7686 · 10−3

2,9 · 10−3

Vm

dm3
mol

22,413 996

22,41

Fizika

16129 Fizika FVTABFT / 189

C

M

Y

K

189

2011. május 6. –18:36

9.3.3. Elektromágneses állandók
Az állandó neve
Bohr-magneton
elemi töltés
Josephson-állandó
mágneses fluxuskvantum
magmagneton
von Klitzing-állandó

Származtatása
μB = e · h/2me
KJ = 2e/ h
Φ0 = h/2e
μN = e · h/2mp
RK = h/e2

Jele
μB
e
KJ
Φ0
μN
RK

Egysége
J/T
C
Hz/V
Wb
J/T
Ω

Pontos értéke
927,400 899 (37) · 10−26
1,602 176 462 (63) · 10−19
483 597,898 (19) · 109
2,067 833 636 (81) · 10−15
5,050 783 17 (20) · 10−27
25 812,807 572 (95)

9.3.4. Megállapított standard értékek
Az állandó neve
a

12

C moláris tömege

Származtatása

Jele és egysége

Pontos értéke

M(12 C) = NA m(12 C)

M(12 C) kg/mol

12 · 10−3

gravitációs gyorsulás normálértéke

gN (m/s2 )

9,806 65

légköri nyomás

p (Pa)

101 325

9.3.5. Atomfizikai állandók
Az állandó neve

Származtatása

alfa részecske tömege
alfa részecske tömege
Bohr-sugár

α
a0 =
4π · Rα

deutérium tömege
elektronsugár (klasszikus)
elektron Compton-hullámhossza

re = α 2 · a0
h
λC =
me · c

Jele

Egy- Pontos értéke
sége

kg

6,644 655 98 (52) · 10−27

mu

4,001 506 1747 (10)

a0

m

0,529 177 2083 (19) · 10−10

mD

kg

3,343 583 09 (26) · 10−27

re

m

2,817 940 285 (31) · 10−15

λC

m

2,426 310 215 (18) · 10−12
−2,002 319 304 3737 (82)

elektron g faktor

ge

elektron mágneses momentuma

μe

J/T

−928,476 362 (37) · 10−26

elektron tömege

me

kg

9,109 381 88 (72) · 10−31

elektron tömege

me

mu

5,485 799 110 (12) · 10−4

müon tömege

kg

1,883 531 09 (16) · 10−28

neutron Compton-hullámhossza
neutron g faktor

λC,n = h/mn · c
2μn
gN =
e · h/2mp

neutron tömege
neutron tömege
proton Compton-hullámhossza

λC,p = h/(mp · c)

proton g faktor

gP = 2μp /μn

λC,n m

1,319 590 898 (10) · 10−15

gn

−3,826 085 45 (90)

mn

kg

mn

mu

λC,p m

1,674 927 16 (13) · 10−27
1,008 664 915 (55)
1,321 409 847 (10) · 10−15
−3,826 085 45 (90)

gp

proton tömege

mp

kg

1,672 621 58 (13) · 10−27

proton tömege

mp

mu
1
m

1,007 276 466 (13)

Rα = α 2 · me · c/2h Rα

Rydberg-állandó

190

Fizika

16129 Fizika FVTABFT / 190

C

10 973 731,568 549 (83)

M

Y

K

2011. május 6. –18:36

868 kg/m3 ◦ 0 C-on jég 920 kg/m3 ◦ legnagyobb sűrűség 4 C-on 1000 kg/m3 20 ◦ C-on 998.4.7 MPa sűrűség 350 kg/m3 hővezetési együttható 0.8 m/s 0 ◦ C-on 343.38 kg/m3 fagyáspont 101 325 Pa-on 0.2 m/s 100 ◦ C-on abszolút törésmutató 0 ◦ C-on.309 10 rendellenes sugár 1.000 05 0.15 argon 0.26 MJ/kg 100 ◦ C-on olvadáshő (101 325 Pa-on) 0.3 nm-en víz 20 ◦ C-on 1.293 kg/m3 0 ◦ C-on ◦ 20 C-on 1.000 594 kritikus pont értékei hőmérséklet −140.3 nm-en 1.6 ◦ C = 132.0320 0.50 MJ/kg 0 ◦ C-on 2. jg) fontosabb adatai 9.15 ◦ C nyomás 22.002·10−3 Pa·s 20 ◦ C-on felületi feszültség levegő környezetben 0.45 MJ/kg 20 ◦ C-on 2.00 ◦ C forráspont 101 325 Pa-on 100.000 004 További adatok a 314.000 292 relatív dielektromos állandó 0 ◦ C-on 101 325 Pa nyomáson 1.52 oxigén 20.182 kJ/(kg·K) 20 ◦ C-on vízgőz 2.205 kg/m3 ◦ 100 C-on 0.95 23. –18:36 . A leveg fontosabb adatai sűrűség 0 ◦ C-on víz 999. A vz (vzgz.946 kg/m3 longitudinális hullám terjedési sebessége 331.09 75.039 kJ/(kg·K) 0 ◦ C-on párolgáshő (101 325 Pa-on) 2.334 MJ/kg 0 ◦ C-on sűrűség (101 325 Pa-on) 1.135 kJ/(kg·K) 100 ◦ C-on jég 2.5.05 hidrogén 0.820·10−5 Pa·s 20 ◦ C-on fajhő 0 ◦ C-on cp 997 J/(kg · K) 712 J/(kg · K) cv olvadáspont −220 ◦ C = 53 K forráspont −192 ◦ C = 81 K forráshő 209 kJ/kg összetétele térfogat% tömeg% nitrogén 78.16 K kritikus pont értékei: hőmérséklet 374.332 988 jég 0 ◦ C-on rendes sugár 1.230 kg/m3 ◦ 100 C-on 958.310 50 longitudinális hullám terjedési sebessége 1483 m/s 20 ◦ C-on viszkozitás 1. NaD = 589. 101 325 Pa nyomáson λNaD = 589.00 ◦ C hármaspont értékei 608 Pa 273. oldalon találhatók.06 MPa sűrűség 326 kg/m3 törésmutató 101 325 Pa nyomású levegőre vonatkoztatva.0242 J/(m·K·s) 18 ◦ C-on dinamikus viszkozitása 1.8 m/s 20 ◦ C-on 387.5 K nyomás 3.28 szén-dioxid 0.0727 N/m 20 ◦ C-on relatív dielektromos állandó rádiófrekvenciákon 20 ◦ C-on 81 fajhő 4.218 kJ/(kg·K) 0 ◦ C-on 4.93 1. Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 191 C M Y K 191 2011. május 6.9.

9. Tud.6.

sok s feltal l.

1774–1862) Bi = 10 A elektromos áram A. S. Oersted (dán. Coulomb (francia. Newton (angol. Gilbert (angol. 1745–1827) V = J/C feszültség J. 1544–1603) Gb = 10/4π A magnetomotoros erő G. Joule (angol. 1831–1879) 192 mágneses fluxus Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 192 C M = 10−8 Wb M Y K 2011. Galilei (olasz. 1736–1819) W = J/s teljesítmény A. május 6. Stokes (angol. F. Weber (német. M. 1791–1867) F = A · s/V kapacitás J. 1816–1892) S = A/V J. 1564–1642) gal = 0. 1797–1878) H = V · s/A induktivitás J. 1623–1662) Pa = N/m2 nyomás I. 1608–1647) torr = 133. Torricelli (olasz. E. J. Siemens (német.01 m/s2 gyorsulás E. 1643–1727) N = kg · m/s2 erő R.187 J/K W. B. A. 1777–1855) G = 10−4 T mágneses indukció G. Amp`ere (francia. A. 1683–1757) ◦ R G. 1701–1744) ◦ C B. Celsius (svéd. 1822–1888) Cl = 4. C. F. 1824–1907) K m /s kinematikai viszkozitás entrópia abszolút hőmérséklet J. 1736–1806) C=A·s elektromos töltés J. L. 1775–1836) A elektromos áram a hőmérséklet tapasztalati mértékegységei 3 H. 1814–1874) Å = 10 W. 1799–1869) P = 10−1 Pa · s dinamikai viszkozitás W. Poiseuille (francia. Volta (olasz. C. Henry (amerikai. J. 1804–1891) Wb = V · s −10 A. Ohm (német. Ångström (svéd. M.3 Pa nyomás B. Pascal (francia. G. 1787–1854) Ω = V/A ellenállás M.k. Faraday (angol. 1686–1736) ◦ F A. angol. 1818–1889) J=N·m −4 mágneses fluxus m hosszúság vezetőképesség energia 2 G. Gauss (német. akikrl zikai mrtkegysget neveztek el W. D. Thomson (Lord Kelvin. 1777–1851) Oe = 10 /(4π) A/m mágneses térerősség C. 1706–1790) Fr = 1/(3 · 109 ) C elektromos töltés C. Biot (francia. Maxwell (angol. 1819–1903) St = 10 R. Clausius (német. Fahrenheit (német. Franklin (amerikai. P. Watt (angol. Réaumur (francia. –18:36 .

G zok norm l llapot srsge (0 ◦ C. 1852–1908) Bq = bomlás/másodperc 2 aktivitás mágneses indukció N. 1848–1919) R = 2. H. 1856–1943) T = Wb/m H. Tesla (szerb. 1905–1965) Gy = J/kg elnyelési dózis Mme Curie (lengyel.7 · 1010 Bq aktivitás μB = 9. 1857–1894) Hz = 1/s frekvencia P.W. Röntgen (német. 1867–1934) N. Becquerel (francia. 1896–1966) Sv dózisegyenérték E. 1845–1923) L.27 · 10−24 Am2 az elektron mágne- Bohr-magneton ses momentumának egysége R. 1901–1954) f = 10−15 m hosszúság L. Curie (francia. 1859–1906) Ci = 3. Gray (angol. Eötvös (magyar.7. C. Bohr (dán.58 · 10−4 C/kg E = 10 −11 gal/m besugárzási dózis a nehézségi gyorsulás gradiense H. 1885–1962) 9. 105 Pa) Név ammónia argon acetilén (etin) n-bután . Hertz (német. A. Fermi (olasz. Sievert (svéd.

858 1.772 1.356 1.503 cián dimetil-éter etán fluor hélium hidrogén deutérium trícium kén-dioxid kén-hidrogén 2.336 2.695 0.179 0.180 0.171 2. (kg/m3 ) 0.270 2.0899 0.782 1.110 1.539 Név klór kripton levegő metán neon nitrogén oxigén ózon propán sósavgáz szén-dioxid szén-monoxid xenon radon .

(kg/m3 ) 3.251 1.250 5.717 0.293 0.890 9.220 2.220 3. május 6.639 1.977 1. –18:36 .429 2.074 Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 193 C M Y K 193 2011.019 1.900 1.740 1.

Folyadkok srsge 18 ◦ C-on .8.9.

. (kg/m3 ) Név aceton (dimetil-keton) etil-alkohol *(etanol) metil-alkohol (metanol) n-propil-alkohol (propan-1-ol) i-propil-alkohol (propan-2-ol) n-butil-alkohol (butan-1-ol) i-amil-alkohol (pentan-3-ol) n-amil-alkohol (pentan-1-ol) i-butil-alkohol (butan-2-ol) ammóniaoldat (25%-os) anilin benzin benzol dioxán ecetsav (etánsav) etil-acetát éter (dietil-éter) étolaj gázolaj glicerin 791 789 792 804 785 810 809 817 808 910 1022 ∼ 740 879 1033 1050 901 714 918. 925 ∼ 840 1260 Név higany n-hexán kenőolaj* kénsav (96%-os) klórbenzol kloroform méz nitro-benzol n-pentán* petróleum* salétromsav (65%-os) sósav (37%-os) szén-diszulfid szén-tetraklorid terpentinolaj toluol m-xilol víz* nehézvíz* tengervíz** . .

3 1025 *: 20 ◦ C-on **: 20 ◦ C-on.5%-os sótartalom esetén 9. .9.2 998.2 1105. 3. . mlesztett anyagok halomsrsge . .5 900. (kg/m3 ) 13 546 659. . 930 1840 1107 1489 1390. 1430 1205 626 850 1400 1190 1261 1589 870 866 864.

(kg/m3 ) Név aprószén Név .

. 2 500 lignit 650 . . 800 1 100 . május 6. 650 rozs 680 . . . . –18:36 . darabos föld. . 1 600 finomsó 194 1 500 . . . . . . . nedves 1 600 . 1 500 Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 194 C 750 . . . . 800 tőzeg. 1 650 cukor. 2 200 650 . 1 800 zab 400 . . 1 000 M Y K 2011. 800 agyag. 550 agyag. . . finom. . . száraz homok. . . . 850 gránit. . durva 1 400 . . (kg/m3 ) 800 . . . . . . 410 búza 700 . zúzott 1 500 . . . . száraz 1 100 . nedves 1 650 . . finom. 720 homok. . . nedves 410 . . . morzsolt 700 . 2 100 kősó homok. . . 850 mészkő. . száraz 320 . 1 600 árpa 650 . nedves 1 600 . 720 föld. 1 600 kukorica. 1 800 tőzeg. 2 100 liszt 650 . . . zúzott 1 800 . száraz 1 200 . .

10.9. Szil rd s folykony elemek srsge 20 ◦ C-on .

(kg/m3 ) Név Név .

(kg/m3 ) Név .

(kg/m3 ) alumínium 2 702 ittrium 4 450 plutónium 19 840 antimon 6 691 jód 4 930 polónium 9 142 8 642 prazeodímium 6 782 1 530 rádium 5 000 862 rénium 21 020 arany 19 300 kadmium arzén 5 727 kalcium bárium 3 500 kálium berillium 1 848 kén (monoklin) 1 957 réz bizmut 9 747 kén (rombos) 2 070 ródium 8 920 12 410 bór 2 340 kobalt 8 900 rubídium 1 532 bróm 2 928 króm 7 190 ruténium 12 370 cérium 6 670 lantán 6 146 stroncium 2 540 cézium 1 870 lítium cink 7 140 magnézium 1 738 szelén 4 810 cirkónium 6 530 mangán 7 430 szén (grafit) 2 260 diszprózium 8 536 molibdén erbium 9 051 nátrium európium 534 szamárium 974 szilícium 5 260 neodímium ezüst 10 210 szén (gyémánt) 10 500 neptúnium 7 004 szkandium 7 536 3 520 2 340 2 992 20 450 tallium 11 850 foszfor (fehér) 1 820 nikkel 8 902 tantál 16 600 foszfor (vörös) 2 200 nióbium 8 570 technécium 11 500 gadolínium 7 895 ólom gallium 5 904 ón (fehér ón.2 ◦ C alatt) indium 7 310 ozmium irídium 22 420 palládium itterbium 6 977 platina tórium 5 750 túlium urán 22 570 vanádium 12 020 vas 21 450 volfrám 6 250 11 660 9 332 18 950 6 110 7 874 19 300 * 18 ◦ C-on Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 195 C M Y K 195 2011. β ón) 7 310 terbium 8 219 germánium 5 350 ón (rideg ón. γ 6 540 titán 4 540 11 344 tellúr ◦ hafnium 13 100 ón. május 6. 162 C felett) higany* 13 546 ón (szürke ón. –18:36 . 13. α holmium 8 803 ón.

) Név acél agyag állati rostok alumínium-oxid alumíniumötvözetek aszfalt bakelit balsafa .9. kzetek srsge szobahmrskleten (Az anyagok jellegéből adódóan csak tájékoztató értékek.11. sv nyok. Szerkezeti s szerves anyagok.

. . . 7 850 1 500 . teflon . (kg/m3 ) 7 800 . . . . 1 400 ∼ 3 900 2 600 . . . . 1 380 ∼ 1 335 ∼ 200 Név növényi rostok öntöttvas papír parafa paraffin polietilén polimerbeton poli(tetrafluoretén). 2 900 1 050 . . 2 700 1 200 .

2 000 ∼ 900 ∼ 130 1 900 . –18:36 . . 1 450 2 200 . . . 4 700 ∼ 2 600 ∼ 2 200 2 600 . . . . . . 3 900 1 700 . . . 965 2 400 . 1 600 2 600 3 200 3 200 ∼ 1 900 ∼ 1 250 farostlemezek faszén fémkerámiák fa (fenyő) fa (lombos) gránit gumi (feldolgozva) gumi (nyers) hó (friss) homokkő kerámiák korom 450 . . . . . . 2 700 1 600 . 500 800 . 12 500 480 . 2 200 bauxit bazalt berillium-oxid beton bronz cement cinkötvözetek cirkon-karbid cukor csillám ébenfa ebonit emberi test ∼ 2 600 ∼ 2 800 3 000 2 000 . 1 500 1 010 . . . 7 400 700 . . 8 900 3 100 . . . . . 1 800 ∼ 2 700 2 600 . . . 9 200 ∼ 1100 7 250 16 600 . . 19 600 934 . . 3 200 ∼ 1 200 1 150 . 720 ∼ 2 900 1 000 . 1 600 4 900 4 400 . . 1 070 poli(vinil-klorid). 750 ∼ 1200 11 000 . . . 2 500 800 . . . . . . . . . 3 000 Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 196 C szurok szürkeöntvény tantálötvözetek tégla titán-karbid titánötvözetek üveg. . (kg/m3 ) 1 300 . . 1 150 200 . . 938 2 600 . . . 7 200 6 800 ∼ 1 600 2 600 . . . . . . 900 910 . . . . . . 2 200 1 500 . 620 700 . PVC porcelán rétegelt falemez samott-tégla sárgaréz szén (ásvány) szénrostok szénszálas műanyag szilícium-dioxid szilícium-karbid szilícium-nitrid szilikáttégla szilikongumi 1 160 . . . . 1 700 vasbeton volfrám-karbid volfrámötvözetek zsír (sertés) zsírkő ∼ 2 400 15 800 13 400 . . . 4 200 1 300 . 2 670 3 600 . . . 5 100 2 400 . 2 800 7 200 . . . . . . . . 1 800 magnéziumötvözetek márvány mészkő méz nikkelötvözetek 196 1 400 . . 1 900 8 400 . . . . . 3 200 5 000 . . . . 1 700 1 700 . 1 600 7 100 . . . . . 900 1 600 . . 16 900 1 400 . . . 8 600 1 200 . . . ablakflintjénaikvarcólomüvegszálas műanyag M Y K 2011. . 2 700 ∼ 1440 7 800 . . 2 500 2 100 . . május 6. . .

–18:36 . május 6.12. Homogn tmegeloszl s vonalas alakzatok tmegkzppontja zs = zs = −a 2 + b2 cos α 2(a + b) b2 sin α zs = 2(a + b) xs = h2 2(b + h) r sin α α zs = a  (a + a  ) − b (b + b ) 2(a + b + c) h(a + b) zs = 2(a + b + c) xs = a 2 − 2r 2 2a + πr xs = zs = b b 2 + h2  b + h1 + h2 h21 − h22 2(b + h1 + h2 ) 9. Homogn tmegeloszl s skidomok tmegkzppontja b+c 3 h zs = 3 xs = xs = zs = 3(b1 + b2 ) h(b1 + 2b2 ) zs = 3(b1 + b2 ) 2r sin α 3α  xs = 1− b12 − b22 + d(b1 + 2b2 ) 2 π zs =  b 3 h 5 3 b 8 3 = b 4 3 h 5 3 h = 10 xs1 = zs1 = zs2 zs = π h 8 xs2 zs = 2(R 3 − r 3 ) sin α 3(R 2 − r 2 )α zs = 4r sin3 α 3(2α − sin 2α) Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 197 C M Y K 197 2011.9.13.

3(r1 + r2 ) kúppalást: zs = H 3 ferde henger. 4h palástfelület: xs = zs = r 2 tg α . hasáb tömör test és palást: zs = üreges félgömb vastag falú: zs = h 2 3(r04 − ri4 ) 8(r03 − ri3 ) r vékony félgömbhéj: zs = 2 ferdén levágott körhenger tömör: xs = r 2 tg α . Homogn tmegeloszl s testek s felletek tmegkzppontja ék.9. 10c (4c + 1)3/2 − 1 M Y K 2011. csonkaék H (a1 + a) 2(2a1 + a) (a1 + a2 )(b1 + b2 ) + 2a2 b2 h csonkaék. –18:36 . tömör: zs = · 2 (a1 + a2 )(b1 + b2 ) + a1 b1 + a2 b2 ék.14. 2h h r 2 tg2 α + 2 8h zs = h r 2 tg2 α + 2 4h forgási paraboloid tömör: zs = 2 h 3 palástfelület: zs = 198 c= h2 r2 Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 198 C h (4c + 1)3/2 (6c − 1) + 1 · . tömör: zs = egyenes körkúp tömör csonkakúp: zs = tömör kúp: zs = h r12 + 2r1 r2 + 3r22 · 2 4 r1 + r1 r2 + r22 H 4 csonkakúppalást: zs = h(r1 + 2r2 ) . május 6.

Θx = m b2 + c 2 12 Θy = m c2 + a 2 12 Θz = m a 2 + b2 12 m =.9. Homogn tmegeloszl s testek klnbz tengelyekre vonatkoztatott tehetetlensgi nyomatkai derékszögű hasáb 1.15.

·a·b·c rúd (hasáb) vékony rudakra Θx =Θy = m · l2 12 Θz = .

Iy : a keresztmetszet felületének másodrendű nyomatéka m =.·l Ix + Iy Ix .

·A·l derékszögű gúla Θx = m(b2 + 2h2 ) 20 Θz = 3m r 5 − R 5 · 10 r 3 − R 3 Θy = m(a 2 + 2h2 ) 20 Θz = m(a 2 + b2 ) 20 .

·a·b·h 3 csonka körkúp m= .

· π · h(R 2 + R · r + r 2 ) 3 kör keresztmetszetű tórusz m= tömör: m(4R 2 + 5r 2 ) Θx =Θy = 8  3 Θz = m R + r 2 4  2 vékony héj: tömör: m = .

· 2π 2 · R · r 2 Θx =Θy = vékony héj: m = .

–18:36 . · 4π 2 · R · r · t m(2R 2 + 5r 2 ) 4 Θz = m(R 2 + 6r 2 ) 4 Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 199 C M Y K 199 2011. május 6.

gömb (üreges) 2. vastag falú: 2 R5 − r 5 m 3 R3 − r 3 Θx =Θy =Θz = vékony héj: 4 vastag falú: m = .

· π(R 3 − r 3 ) 3 2m · r 2 3 Θx =Θy =Θz = vékony héj: m = .

· 4π · r 2 · t henger (üreges) 3. vastag falú:  m R2 + r 2 + Θx =Θy = h2 3  Θz = 4 m(R 2 + r 2 ) 2 vékony héj: vastag falú: m = .

· π(R 2 − r 2 )h Θx =Θy = m(6r 2 + h2 ) 12 Θz = mr 2 vékony héj: m = .

· 2π · r · h · t körkúp tömör: m(3r 2 + 2h2 ) 20 vékony héj: Θx =Θy = .

· π · r2 · h tömör: m = 3 vékony héj: m = .

május 6. A henger és kúp végei nyitottak. kerék: Θ = 1 m · R2 2 1 m(3r 2 + l 2 ) 12 1 m(R 2 + r 2 ). 5 3. a tengely párhuzamos az alkotóval: Θ = tömör. · π · r · s · t Θx =Θy = m(3r 2 + 2h2 ) 12 Θz = 3m · r 2 10 Θx = m · r2 2 Vékony héjak esetén t  r. –18:36 . Tömör: Θ = m · a2 6 2 m · R2 . 2 200 Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 200 C M Y K 2011. a tengely merőleges az alkotóra: Θ = cső. Kocka esetén: Θ = 2. 1. Tömör.

16. Srl.9.

.24 bőr fémen 0. így csak közelítő adatoknak tekinthetők. Név Tapadási súrlódási tényező.4. Sok esetben figyelembe kell venni a felületek deformációját és csúszás esetén a sebességet is.08 Vízkenés – – 0.36 bőr fatárcsán 0.5 0.3 ezüst acélon 0. . . 0.4 0.5 ezüst ezüstön 1.3. μ0 Száraz Olajkenés acél acélon 0.7 0.3 nikkel nikkelen 0. . μ Vízkenés Száraz Olajkenés – 0.7 alumínium acélon 0. szárazon.6 0.14 0.6 0.19 0. 0.014 vas havon – – – – – 0. . . .4. Grdlsi srl.1 fa fán 0. . μ Név – Csúszási súrlódási tényező.18 0.1 0.5 9. 1.16 0. 0.17.09 0. .4 – – – – – 1. szárazon. 0.5 .25 – – – – 0.6–3 – 0. .5 0. . .11 acél öntöttvason 0.d si tnyezk Az értékek nagymértékben függnek a felületek minőségétől.035 gumi aszfalton Név Csúszási súrlódási tényező.1 0.11 0.2. .07 – 0.5 nikkel acélon 0. . .4.4 gyémánt gyémánton 0.65 0.6 0. 0.8 króm krómon 0.15 0.25 fa fémen 0.5 réz acélon 0.35 .45 fékbetét acélon – gumi acélon – – 0.45 0. . μ alumínium alumíniumon 1.6 .4 vas jégen – – – – – 0.8 – 0.4 réz rézen 1.2 .4 – 0.1 króm acélon 0. . 0. .16 Csúszási súrlódási tényező. 0.3 0. 0.

2 vasalt kerék betonúton 0. . . Gumitömlős kerék makadámúton μg 0.05 .és betonúton 0. 0. május 6.04 aszfalt.d si tnyezk Az adatok szokásos méretű járműkerekekre vonatkoznak. 0.015 . 0.15 villamos 0. . . 0.3 vasúti kocsi 0.02 .01 földúton 0. . Kisebb sugarú kerekek esetén μg értéke nő.15 .006 homokban 0.002 Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 201 C M Y K 201 2011. –18:36 . .025 Egyéb kerekek μg vasalt kerék földúton 0. . nagyobbaknál csökken a megadott adatokhoz képest. .

. . ..8 10 .19. 0. 780 0. 40 78. plexi) 2. .3 80 0.9 . . Manyagok rugalmas adatai szobahmrskleten Az alkalmazásnál figyelembe kell venni a viszonylag alacsony olvadási. . 128 üvegszálak üvegszál-erősítésű műanyag – 0.35 .2 15 . 120 – polietilén (LDPE) (kis sűrűségű) 0. . 75 0. . . . .0 70 . .46 2 . 70 – 9.4 55 . .36 2400. . .4 . Név Young-modulus E (GPa) Szakítószilárdság σB (MPa) Poisson-szám μ 2 . . 1. .4 . .37 . 150 – polikarbonát (PC) 2. 123 140. .3 . . 500 – fémkerámiák 400.3 5 . . Szerkezeti anyagok rugalmas adatai Az értékek nagymértékben függnek a gyártási. 212 440. . Név Young-modulus E (GPa) Szakítószilárdság σB (MPa) Poisson-szám μ acél (ausztenites) 191. május 6..1 . . 3 30 .16 sárgaréz (60% Cu. . 1300 – – 3100. 20 gyémánt 1000 porcelán 60. . 3. 40 0. .9.. .0 . 0. . . . 45 Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 202 C – – 101. . 300 – 10. . 128 220. 530 900 – alumíniumötvözetek grafit 27 gránit 62 – 0. . bomlási. . 4 80 0. . . 40 0. 320 cinkötvözetek 100. . . .20 M Y K 2011. . .5 25 . . üvegesedési hőmérsékletet.3 . . . . 700 – bronz 105. . előállítási technológiától. . ..37 epoxigyanta poli(etilén-tereftalát) (PET. . –18:36 . 40 – poli(tetra-fluoretilén) (teflon) 0. . . . .40 polipropilén (PP) 0. 4. 124 200. 3.35 – 10. . . .46 poli(vinil-klorid) (PVC) 2. 1.44 poliimid (PI) 2. . 750 – acél (ferrites) 108. származási helytől összetételtől és fajtától. 3800 0. 4800 – 100. . .0 25 . . 0.18. ezáltal az anyag szerkezetétől. . . . . poliészter) poli(metil-metakrilát) (PMMA. . 930 – 60. 90 15. . . . 199 440. . . . 40% Zn) SiC-szálak – titánötvözetek 202 540. . . .5 . . 0. 80 300. . 25 – polietilén (HDPE) (nagy sűrűségű) 0. 2. . . . .

20. Longitudin lis hull m terjedsi sebessge g zokban s gzkben 0 ◦ C-on.37 irídium 528 210 – – 0.9.37 vas 100 56 120 200 0.032 cink 108 43 – 180 0. Szil rd elemek rugalmas adatai Az értékek nagymértékben függnek a gyártási technológiától.44 ón 50 18 5.31 ólom 16 3 18 0.21 molibdén 329 20 – 400 0.21. Név Poisson-szám μ Young-modulus E (GPa) Torziós modulus G (GPa) A rugalmasság határa σ (MPa) Szakítószilárdság σB (MPa) alumínium 70 26 100 200 0.34 titán 116 44 – – 0.31 nikkel 200 76 – 500 0.29 volfrám 411 161 – 400 0.26 króm 279 115 – – 0. –18:36 .36 platina 168 61 – 300 0.25 ezüst 83 30 – 280 0.28 9. 105 Pa nyom son Név c (m/s) Név c (m/s) ◦ acetilén 327 higanygőz 360 C-on 208 ammónia 415 klór 205 argon 308 metán 432 135 nitrogén 337 etil-alkohol gőz 80 C-on 271 oxigén 317 hélium 971 szén-dioxid 258 szén-monoxid 337 bróm ◦ hidrogén 1286 Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 203 C M Y K 203 2011.38 réz 130 48 120 450 0.6 – 20 0. ezáltal az anyag szerkezetétől.32 vanádium 128 47 – – 0.35 arany 78 27 – 260 0.44 berillium 287 132 – – 0. május 6.

Longitudin lis hull m terjedse szil rd anyagokban.23. –18:36 . Név c (m/s) acél 5 100 Név keménygumi c (m/s) 1 570 alumínium 5 110 koronaüveg 5 300 bazalt 5 080 kvarcüveg 5 400 cink 3 600 márvány 3 800 bükkfa 3 300 ólom 1 200 tölgyfa 3 800 ón 2 700 fenyőfa 4 500 paraffin 1 300 flintüveg 4 000 porcelán 4 880 gránit 4 000 réz 3 800 tégla 3 650 sárgaréz 3 500 3 280 vas 5 180 ◦ jég (−4 C) 9. Longitudin lis hull m terjedsi sebessge folyadkokban.22.24. május 6.9. mert nagymértékben függhet az anyag szerkezetétől és összetételétől. Longitudin lis hull m terjedsi sebessgnek hmrskletfggse vzben t (◦ C) c (m/s) 0 1403 20 1483 40 1529 60 1551 80 1555 100 1543 204 Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 204 C M Y K 2011. 20 ◦ C-on Név c (m/s) Név c (m/s) ∼ 1 320 aceton 1 190 petróleum benzol 1 326 propil-alkohol 1 220 etil-alkohol 1 168 szén-diszulfid 1 158 glicerin 1 923 szén-tetraklorid higany 1 451 tengervíz 943 1 531 metil-alkohol 1 123 toluol 1 308 nehézvíz 1 399 xilol 1 357 nitrobenzol 1 470 víz 1 483 paraffinolaj ∼ 1 420 9. 20 ◦ C-on Csak közelítő értékek.

3 d (re) 296. május 6. 7 −10 325. 8 −60 293 10 337. 6 330 5/4 f (fá) 352. 5 g (szó) 395. 6 30 349. 8 −20 319. 8 −15 322. 3 16/9 h (ti) 498. 3 469. 8 6/5 e (mi) 332. Hangsk l k hangjainak frekvenci i s hangkzei A hang neve A kiegyenlített lebegésű temperált hangskála hangjainak frekvenciája (Hz) A dúr hangskála alaphangjainak és színező hangjainak frekvenciája (Hz) Viszonya az alaphanghoz c1 (dó) 261. 5 396 3/2 gisz 419 422. Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 205 C M Y K 205 2011. 4 8/5 a (lá) 440 440 5/3 aisz 470. 5 15 340. 2 c (m/s) 9. 3 60 366. 5 0 331.26. 6 −5 328. 8 −40 306. 3 297 9/8 disz 314 316. 5 100 387. 7 35 352. Longitudin lis hull m terjedsnek hmrskletfggse levegben t (◦ C) c (m/s) t (◦ C) −100 263 5 334.25. 3 20 343.9. 3 495 15/8 523 528 2 2 c (dó) 1 16/15 64/45 Szomszédos hangközök a dúr hangskálán 16/15 135/128 nd /nc1 = 9/8 16/15 25/24 16/15 ne /nd = 10/9 nf /ne = 16/15 16/15 135/128 ng /nf = 9/8 16/15 25/24 na /ng = 10/9 16/15 135/128 16/15 nh /na = 9/8 nc2 /nh = 16/15 A kiegyenlített lebegésű temperált hangskála szomszédos hangjainak hangköze √ 12 2. –18:36 . 7 278. 4 352 4/3 fisz 373. 5 264 cisz 279. 3 375. 5 25 346. 8 40 355.

87 0.93 0.9.19 1.34 α = 60◦ esetén k = 0.17 fenéklap nélkül k = 1.99 206 Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 206 C M Y K 2011.04 1.33 körkúp fenéklappal α = 30◦ esetén k = 0.05 Zsukovszkij-profil k = 0.5 2 3 0.29 1.78 1. Formatnyezk ( raml si ellen ll si tnyezk) vékony körlemez k = 1. . –18:36 .15 1.91 0.05 .52 téglalap alakú lemez a 1 2 4 10 18 ∞ b k 1.45 két.22. május 6. egymás mögötti körlemez l D k 1 1. 0.40 2.42 fenéklap nélkül k = 0.34 félgömbhéj (konkáv) fenéklappal k = 1.11 körgyűrű lemez d = 0.68 csepp alak k = 0. ha D félgömbhéj (konvex) fenéklappal k = 0.51 körhenger tengelyre merőleges áramlásban (zárt végekkel) k = 0.27.2 gömb k = 0.5 k = 1.0 1.85 0. .01 körhenger tengelyirányú áramlásban (zárt végekkel) l D k 1 2 4 7 0.

A vz felleti feszltsge levegkrnyezetben a hmrsklet fggvnyben Hőmérséklet t (◦ C) Felületi feszültség σ (N/m) Hőmérséklet t (◦ C) Felületi feszültség σ (N/m) 5 0.0227 higany 0.07401 50 0.375 glicerin 0.023 izopropil-alkohol (propan-2-ol) 0.0606 Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 207 C M Y K 207 2011.0206 higany 0.357 ón (400 ◦ C-on) 0.0405 kén (141 C-on) 0.07178 65 0.0268 terpentinolaj 0.0633 40 0.364 petróleum 0.07475 45 0.472 olivaolaj 0.0214 szén-tetraklorid 0.07103 70 0.0171 ◦ toluol 0.0264 olaj 0.0660 25 0.0669 20 0.0273 higanykörnyezetben n-hexán 0.0268 éter (dietil-éter) 0.518 etil-alkohol (etanol) 0. május 6.07253 60 0.9. –18:36 .0511 etil-alkohol (etanol) 0.28.0237 benzol benzol 0. Nh ny folyadk felleti feszltsge 20 ◦ C-on Név Felületi feszültség σ (N/m) levegőkörnyezetben Név Felületi feszültség σ (N/m) vízkörnyezetben aceton (dimetil-keton) 0.0361 kloroform 0.058 toluol 0.0686 10 0.0295 szén-tetraklorid 0.035 9.0107 bróm 0.0623 90 0.0274 víz 0.0184 benzol 0.29.0725 0.0635 olaj 0.0651 30 0.0642 35 0.038 n-hexán 0.07326 55 0.07029 75 0.06954 80 0.0678 15 0.0285 éter (dietil-éter) 0.

Nh ny folyadk Etvs- lland.9.30.

588 · 10−5 – 3.78 · 10−7 fluor* 2.94 · 10 fenol 0. .23 · 10−7 2. . .8 · 10−7 glicerin-trisztearát 0. május 6. 1.35 · 10 etil-alkohol (etanol) metil-alkohol (metanol) −7 0. .02 · 10−5 1.906 · 10−5 η (Pa · s) Levegő – – – 1.10 · 10−5 2. . Nh ny anyag dinamikus viszkozit sa 20 ◦ C-on ammónia hélium hidrogén levegő metán η (Pa · s) 1.02 · 10−7 szén-tetraklorid 2.0 · 10−7 nitrogén* −7 5.793 · 10−3 1.316 0.00 · 10−5 2.797 · 10 0.18 1.9 · 10−5 1. 6.664 · 10−3 1.355 0.14 · 10 107 1.00 · 10−5 0.1 · 10−7 klór* 0. . –18:36 .92 · 10−7 szén-diszulfid 2. .14 · 10 higany −7 1.2 · 10−7 víz * Ezen gázok esetében a folyadékfázishoz tartozó hőmérsékleti tartományban értelmezett érték.1 · 10 benzol −7 0.3 · 10−7 ecetsav Eötvös-állandó kE (J/K) oxigén* 1.47 1.94 .282 · 10−3 · 10−3 · 10−3 · 10−3 · 10−3 · 10−3 0.179 200 360 500 2.000 – 2. A leveg s a vz dinamikus viszkozit sa a hmrsklet fggvnyben t (◦ C) t (◦ C) η (Pa · s) Levegő −100 −50 −20 0 10 20 1.04 · 10−5 Folyadékok etil-alkohol (50%-os) (etanol) benzol glicerin higany lenolaj η (Pa · s) 2. 1.3 . .05 · 10−7 nitrobenzol 2.49 · 10−5 melasz méz (16% víztartalmú) méz (29 ◦ C-on) petróleum szurok víz 165 19 7 −3 2.957 2.307 · 10−3 1. .ja Név Eötvös-állandó kE (J/K) Név 2. .653 · 10−3 Víz −5 · 10 · 10−5 50 60 70 80 90 100 1. .32.36 .31.002 · 10−3 Gázok 9.17 · 10−7 éter (dietil-éter) 2.091 – 2.136 · 10−3 0. 1. 1.710 – 1. 1.62 .9 .86 · 10−3 0. .066 · 10−3 – 208 Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 208 C M Y K 2011.820 30 40 Víz −5 · 10 · 10−5 · 10−5 · 10−5 · 10−5 – 1.548 0.002 · 10−3 −3 0.82 · 10−5 1.55 · 10−3 5.11 · 10−7 0.46 1.30 · 10−2 neon oxigén szén-dioxid 3.467 0. .607 1. .404 0.9 .595 · 10−5 · 10−5 · 10−5 0. 1.67 . 9.

6 1 587 19 1.3 961.12 · 10 104 1 695 165 2 072 82 3.szublimál pont) 50 asztácium 302 337 2 bárium 727 1 897 18 berillium 1 287 bizmut 271.8 holmium 1350 −5 6 ezüst hafnium 1.4 bór cérium cézium cink 52 857 124 −6 2 090 35 000 1 030 38 2 680 205 9.34 · 10 · 10 2 162 irídium 1 825 · 10−6 822 indium 32 470 6.6 824 3.21 · 10−5 29 2 024 234 147 · 10 −6 135 3 186 133 2.76 938.7 · 10 −5 16 611 230 2.05 · 10−5 163 1 256 205 308 1.5 erbium 8.9 – · 10−5 799 1 855 diszprózium 1 564 190 – 1.2 · 10−4 80 3 984 330 5.9 2 694 16 1.5 – – −6 – – 3 264 11 9.98 · 10 −5 111 1 800 383 5.Forráshő dáshő Lf (kJ/kg) Lo (kJ/kg) – – −5 Közepes fajhő 25 ◦ C-on c (J/(kg · K)) – alumínium 660.75 · 10 −6 465 4 516 322 · 10 −6 122 3 700 146 −5 2 833 4 603 60 23 5.44 cirkónium 2 471 5.33.63 · 10 −5 53 921 145 4 428 1 194 39 6.4 Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 209 C M Y K 209 2011. .89 · 10−5 103 2 390 234 1.4 · 10 99 1 920 230 2 204 29 1. 100 ◦ C tartományban α (1/K) 3198 12 – 2.8 2075 28.6 2 446 itterbium 1. .3 2 233 1 472 156.42 · 10 −5 65 1 759 130 · 10 −6 373 1 574 szublimálási hő 343 arany 1 064 arzén 2 856 817 614-től (hármas.13 · 10 11 európium germánium 192 −5 27 1 529 gallium – 1 100 3 424 1 411 gadolínium – 56 3 927 419. –18:36 .9. 100 ◦ C tartományban λ (J/(m·K·s)) Lineáris hőtágulási együttható a 0 .15 277 0. Szil rd elemek htani adatai Név Olvadáspont to (◦ C) aktínium 1051 Forráspont tf (◦ C) Hővezetési együttható a 0 .9 · 10 −6 105 1 725 173 1. . .236 francium 27 677 – 1 314 29.7 · 10−6 211 6 360 281 9.22 · 10 −5 103 1 680 168 · 10 −5 63 1 155 176 1.25 · 10−4 21 1 675 741 671 36 907 120 4 409 23 2 561 2 862 11 14 1 596 14 429 foszfor 44. május 6.39 · 10 Olva.3 2 519 221 361 10 886 900 antimon 630.

3 – – 733 1. 162 ◦ C felett) 231.9 2 602 – – 5 012 88 ozmium 3 033 – – – 213 60 2 497 – 5.33 · 10−5 292 6 378 440 54 · 10 −6 290 7 360 268 · 10 −5 2 862 130 −5 2477 ólom 883 327.6 644 3902 6 – – 1455 2 913 91 1.6 · 10 3 393 16 9.9 · 10 −6 260 6 580 461 · 10 −5 60 2 897 197 −5 1. május 6.8 · 10−6 plutónium 640 3228 6 – – – – polónium 254 962 – – – – – 210 Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 210 C M Y K 2011.2 · 10 267 4 207 477 molibdén 2 623 4 639 140 4.8 · 10−6 290 6 153 251 7. Szil rd elemek htani adatai (folytat s) Név Olvadáspont to (◦ C) ittrium 1 526 Forráspont tf (◦ C) Hővezetési együttható a 0 . .Forráshő dáshő Lf (kJ/kg) Lo (kJ/kg) 422 19 600 3 308 – – – · 10 −6 362 5 254 1 068 −5 mangán 1 246 2 061 8 2.35 · 10 ón (rideg.38 kén 115.7 184.2 95 Olva.2 kobalt 1 495 króm 1 907 lantán 920 lítium 180.2 · 10 −5 209 3 760 653 · 10 −5 61 2 033 741 8.2 160 4 135 · 10−5 1 342 1 090 193 Közepes fajhő 25 ◦ C-on c (J/(kg · K)) 3.1 · 10−6 154 3 305 131 −5 157 3 398 244 101 2 405 134 palládium 1 555 2 963 72 1.5 lutécium 1663 magnézium 650 1 484 759 444.9 ón (fehér.08 · 10−5 0. .72 neodímium 1 016 neptúnium nikkel nióbium 3 066 140 17 9.1 · 10 −5 113 4 260 1 235 · 10 −6 75 2 000 205 nátrium 97.45 97 200 103 – 94 13 – – 285 – 57 886 232 2.6 2 927 2 671 3 455 Lineáris hőtágulási együttható a 0 . 100 ◦ C tartományban α (1/K) 1.2 2.9. β ón) – – 67 2.1 · 10 platina 1 768 3 825 72 8. . 100 ◦ C tartományban λ (J/(m·K·s)) 3 336 17 jód 113. –18:36 .5 4 744 1 749 35 – 7.9 · 10−6 8.3 – · 10−5 263 6 490 415 4. .2 85 4.4 kadmium 321 767 kalcium 842 kálium 63.1 0. γ ón.33.

. .39 · 10 −5 53 1 753 116 · 10 −6 túlium 1 545 uránium 1 135 1 946 4 131 28 vanádium 1 910 3 407 31 8.Forráshő dáshő Lf (kJ/kg) Lo (kJ/kg) · 10−6 6. 100 ◦ C tartományban α (1/K) 3. 100 ◦ C tartományban λ (J/(m·K·s)) prazeodímium 931 3 510 13 prométium 1 042 3 000 15 protaktínium 1 572 3 300 47 rádium 700 1 737 19 rénium 3 186 5 596 48 réz 1 085 ródium 1 964 rubídium 39. 1.4 · 10−6 252 5 610 238 – – 8.7 · 10 · 10−6 – 140 szilícium 1 414 3 265 150 szkandium 1 541 2 830 303.2 · 10 −6 1 280 1 650 tantál 988 – 72 – · 10−6 technécium 449.03 · 10 −5 103 1 840 183 · 10 −6 titán 1 668 3 287 22 8.5 1 473 333 352 69 – – 691 – – 1 047 – 494 678 16 1.02 · 10−5 357 7 293 557 46 · 10 −5 21 813 128 · 10 −6 3 017 5 458 58 4 265 51 3 221 180 13 700 2 157 1 359 0.3 345 8 975 486 vas 1 538 2 861 80 1.27 · 10 4 827 – 1. .Név Olvadáspont to (◦ C) Forráspont tf (◦ C) Hővezetési együttható a 0 .33 · 10 −5 109 1 456 160 1.5 · 10 Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 211 C M Y K 211 2011. .1 szén (gyémánt) 3 500 B – 205 −5 – – −6 1.52 – 3 824 35 140 192 – 1 382 685 2 343 180 777 4 027 80 Közepes fajhő 25 ◦ C-on c (J/(kg · K)) – 58 1 790 Olva.12 · 10−5 83 2 202 113 17 1.25 · 10−5 0.1 −5 688 3 527 tellúr · 10−6 4 150 szén tallium 6.5 – – 174 4 165 – – 140 – 1.675· 10−5 138 820 201 1.31 ruténium stroncium szamárium 3 695 395 150 · 10 – – 385 · 10 210 4 800 244 9 · 10 −6 26 887 360 6.3 11 2.68 · 10 13 3 650 S – 138 −5 szén (grafit) – −5 2.2 117 221 terbium 1. –18:36 .6 3 6.7 2 334 1 072 szelén 2 562 Lineáris hőtágulási együttható a 0 . május 6.5 – 4 796 7. .18 · 10−5 272 6 095 465 162 −6 192 4 009 134 volfrám 3 422 5 555 4. .2 3.9 .6 365 8 893 523 tórium 1 750 4 788 54 1.

. .7 . 1. . 34 1. 900 840 380 szilícium-karbid 2700 S 90 . . . . . . előállítási technológia. . 1700 lombos fa a rostokra merőlegesen magnézium-oxid 2800 – 1.9 . 1.1 . .4 · 10−5 – magnéziumötvözetek nikkelötvözetek parafa porcelán samott sárgaréz 420 .1 . 2.1 800 . 155 2. 1. . . . 1550 – 2050 – – 880 .2 45 . nedvességtartalom és porozitás nagymértékben befolyásolja az értékeket. . . Szil rd anyagok htani adatai Ü: üvegesedik. . 0. . .2 . . 75 95 . . 1.045 . . 6.29 2. . .3 1. . 1020 10 . . .3 · 10−6 – fenyőfa a rostokra merőlegesen – 0.0 . . 650 70 .9. . . . . .8 . 6 · 10−7 800 750 494 2093 1000 .3 · 10−5 8. 1. . 17 30 . . . . 2100 1.34. 8 · 10−6 0. .7 .2 .4 · 10−5 1. az összetétel. . . 0. . . .2 .4 – 3 . . . 4. . 2. .88 · 10−5 2. . . . . származási hely. .05 . 20 ◦ C-on cp (J/(kg · K)) Név Olvadáspont to (◦ C) Hővezetési együttható 20 ◦ C-on λ (J/(m · K · s)) Lineáris hőtágulási együttható 20 ◦ C-on α (1/K) acél (ausztenites) acél (ferrites) agyag alumínium-oxid alumíniumötvözetek beton bronz cinkötvözetek csillám fémkerámiák 1350 . 4. 1. . . . .2 3 . 1. 160 1.85 . . . .9 · 10−6 1300 .1 . 1. –18:36 . .2 0. B: bomlik S: szublimál Az adatok csak tájékoztató jellegűek. 35 121 . 0. . . 8 · 10−6 1. . 1. 60 0. . . 125 4 . . .35 3 . . . .045 25 . 2.0 . . 0.3 · 10−5 – – – 3500 B 0 – 1480 Ü 0.8 · 10−5 – 3 .9 . 7 · 10−5 1300. . .2 3. . . . .91 · 10−5 1700 . . . . . .6 · 10−5 – 1260 .9 140 2.2 55 . 113 0. 1. 1. 0. 5 · 10−6 – gipsz gránit gyémánt jég (0◦ C-on) kőszén kvarcüveg 212 Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 212 C 470 M Y K 2011. . . .8 . . . . .7 · 10−5 1. . 8.4 3. . 1700 – – 840 360 – 880 – fenyőfa a rostokkal párhuzamosan – 0. . 1. 1550 1350 . . .2 . 1440 – 1700 – 880 . . 10 · 10−6 – 0.68 . . 90 0. 1300 – lombos fa a rostokkal párhuzamosan – 0.8 · 10−5 0.4 . .4 · 10−5 1. .5 . . 2. 420 – 1425 13 . . .6 30 .4 0. 1040 380 . .1 · 10−5 – 5 . .060 0.035 . Fajhő.3 . .6 . 0.2 · 10−6 5. .3 · 10−5 – 7 . 2.5 · 10−6 5 · 10−6 1. . . 237 0. . május 6. . .2 . .75 . . .

. 0. 1.22 60 .24 . . 95 −260 . 60 · 10−6 120 Ü 0.25 50 .9 −10 . 220 Ü 0. 200 · 10−6 1. . . . . 180 · 10−6 180 . 9. 70 · 10−6 265 0. . . . . . 5. .25 30 . . . 0. 130 · 10−6 – . 0.Név titán-karbid titánötvözetek üveg üvegszál-erősítésű műanyag volfrám-karbid zsírkő (talkum) Olvadáspont to (◦ C) Hővezetési együttható 20 ◦ C-on λ (J/(m · K · s)) Lineáris hőtágulási együttható 20 ◦ C-on α (1/K) Fajhő. .2 .12 . 0. . Nylon 6) polikarbonát (PC) poli(etiléntereftalát) (poliészter) polietilén (nagy sűrűségű. . . 160 · 10−6 90 Ü 0. 160 200 Ü 0. .3 – 9 . . . .33 100 . .4 · 10−6 8.4 . . .5 .14 0.12 . . 20 0. 0. 280 160 .6 . . . 1. . . . 120 Ü 0. . .25 75 . . Név cellulóz-acetát poliamid (PA 6. . 90 · 10−6 1. HDPE) polietilén (kis sűrűségű. 0.16 . . .52 100 . 75 140 B 0. 0. 1. . . 170 polisztirol (PS) poli(tetrafluoretilén) (teflon) poli(vinil-klorid) (PVC) poliésztergyanta Fajhő c (kJ/(kg·K)) 1. 1650 330 . 1. . 120 1. .35. . 320 110 Ü 320 0. .5 . 20 ◦ C-on cp (J/(kg · K)) 3100 1540 .2 100 . . 100 · 10−6 – −30 .10 . . . . .28 95 · 10−6 1. . . 65 · 10−6 150 0. . 95 −40 . .31 .40 30 . LDPE) poliimid (kapton) poli(metilmetakrilát) (plexi) polipropilén (PP) Olvadáspont to Hővezetési Lineáris hőtágulási együttható λ együttható α (1/K) (◦ C) Ü: üvegesedik (J/(m·K·s)) 23 ◦ C-on B: bomlik 70 .2 1.1 Alkalmazási tartomány Talk (◦ C) −20 . 100 Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 213 C M Y K 213 2011. .16 . . . . 0. .35 30 . 0. . . 125 −40 .5 · 10−6 – – – – 0. . . . . 170 −270 . . 210 · 10 100 . . . . . .0 .10 .2 1. .3 · 10−6 3. . 90 0. . .32 80 . .7 . . . .5 · 10−5 – 2870 1460 30 .6 2.2 . 0.1 7. . . . . . . . . 120 120 0.9 .35 1. 0. .45 . . . . . –18:36 . 90 3. . 100 · 10−6 1. 200 · 10−6 1.04 . . . . . Manyagok htani adatai A gyártási technológiától és a kialakuló szerkezettől függően kismértékben változhatnak az értékek. 1. 10 · 10−6 – 840 9.44 2. . . 0. . május 6.7 . . .22 66 .09 −6 . .19 . 825 Ü 21 7 . .9 −60 . . 90 400 B 0.14 . .

sósav (20%) HCl + aq 2.94 – 1.13 · 10−3 5.27 – (∗) 2. nehézvíz (∗) −70 −3 CCl4 1. 1. . − 130 −3 11. metil-alkohol (metanol) −50 .162 1.84 0.46 0.92 .19 · 10 −3 −111.465 −94. benzin – 2.374 0. kloroform 12. . szén-diszulfid – 18 −3 19. benzol C6 H6 1.5 −7.140 −3 6. salétromsav HNO3 17.19 · 10 −97.138 (∗) 8.50 · 10−3 0.56 · 10 −3 1.8 1.14 0. higany (∗) 2. víz 4. gázolaj 8.21 T2 O 4.9. konyhasóoldat (20%) 0.6 −30 – C3 H5 (OH)3 Hg Olvadáspont Fagyáspont to (◦ C) 105 Pa nyomáson M Y K 2011.24 · 10 −41. petróleum – 16.163 1. terpentinolaj −116.10 · 10−3 0.9 −18 18.291 0.00 · 10 (∗) 22.36. szén-tetraklorid 20.25 · 10 4.3 0.7 10.41 2. trícium-oxid (∗∗) 1. glicerin (vízmentes) 9. aceton (dimetil-keton) (CH3 )CO 2.140 1. kénsav (tömény) 13.80 −38.28 · 10−3 – 3. bróm Br2 0.8 – – 4.39 (∗) 0. .3 10.00 · 10−3 1.10 Térfogati hőtágulási együttható β (1/◦ C) 0.00 · 10 −3 −3 5. n-pentán 15.72 0.140 0. etil-alkohol (etanol) (C2 H5 )OH 2.39 0.30 · 10 −3 −14 1.18 0.43 · 10−3 0. –18:36 .587 (∗) – – 3. május 6.5 H2 SO4 CH3 OH −112 −63.5 D2 O 4.7 0. 0 ◦ C ≤ t < 4 ◦ C esetén β < 0 t = 4 ◦ C esetén β = 0 t > 4 ◦ C esetén β > 0 214 Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 214 C −10 (∗∗) 23.465 1.16 2.198 1.12 1.151 – 2.74 0.3 3.160 1. .39 CHCl3 0.535 3.6 CS2 1.105 −3 H2 O 21.593 – C5 H12 14.00 – 0.62 · 10 – 0. Folyadkok htani adatai Név Fajhő Hőve0 ◦ C-on zetési együtt c  ható kJ 18 ◦ C-on kg · K  λ  J m·K·s 1.23 · 10−3 0.8 −22.10 0.19 (∗) 0 20 ◦ C-on A víz térfogati hőtágulási együtthatója függ a hőmérséklettől. éter (dietil-éter) (C2 H5 )O 7.181 · 10 0.105 1.62 · 10 −3 −129.91 0.30 1.

7 482 – – salétromsav 16.5 98.6 193 283 4.8 17. 101. – konyhasóoldat (20%) 12. 160 – 293 376 – terpentinolaj 20.5 82. 906 244 6. higany 9. május 6.51 szén-tetraklorid 19. 1110 237 1. 5.1 127 58. 300 290 – 201 357 11.7 338 525 – 396 236 – 6.4 200 .Forráspont tf (◦ C) 105 Pa nyomáson Olvadás.00 105. 86 39. .2 22. . – benzin 2.85 benzol 3.1 40 . 110 – – – sósav (20%) 17.8 78.01 116 353 197 3. .08 aceton (dimetil-keton) 1. – 335 – – petróleum 15. 4. 36.34 n-pentán 14.28 etil-alkohol (etanol) 5. trícium-oxid 23.8 67.1 364 277 7.1 150 .5 Név – 1101 240 285 1460 109 553 – 61. 377 194 4. 220 – 80. . metil-alkohol (metanol) 13.1 75 247 262 108.2 74. – – – 374.06 – – 374.08 Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 215 C M Y K 215 2011.7 – – – 10. 100 335 2256 víz 21. .6 gázolaj 7.7 83.2 22.51 éter (dietil-éter) 6. – 288.55 szén-diszulfid 18. glicerin (vízmentes) 8.33 bróm 4. –18:36 .nyomás Fagyás. 1180 310 10.Forráshő Kritikus Kritikus hő Lf hőmér. 300 – 46.4 318 2073 nehézvíz 22. . – kénsav (tömény) 10.(kJ/kg) séklet pkr ◦ hő tkr ( C) (MPa) Lo (kJ/kg) 56. 76.4 107 34.8 – 64.49 kloroform 11.

0 · 10−3 3.27 8.374 1.40 24.477 1.821 1. fluor F2 0.675 · 10−3 2.628 0.29 22.030 0.9.161 1.812 0.821 0.68 87.847 1.66 143.4 · 10 12. argon Ar 0.674 · 10−3 21.40 18.662 · 10−3 9. neon Ne 1. szén-monoxid CO 1.802 · 10−3 1. kripton Kr – – 1.11 18. szén-dioxid CO2 0.3 · 10−3 3.660 · 10−3 8.365 1.038 0. levegő – 16.2 · 10−3 3.7 · 10−3 – 7.632 1.642 · 10−3 −3 3.65 46. hidrogén H2 14.25 4.41 – – −3 11. oxigén O2 0. gzk htani adatai Fajhő (105 Pa-on.661 · 10−3 19.9 · 10 14. klór Cl2 0.595 – 1.3 · 10−3 3. május 6. 273 K-en) Név cp cV κ= (kJ/(kg · K)) cp cV Hővezetési együttható 18 ◦ C-on λ Térfogati hőtágulási együttható β (J/(m · K · s)) (1/K) −3 3.0 · 10−3 3.385 · 10−3 – 13.4 · 10−3 3.161 1. ózon O3 0.7 · 10−3 3.5 · 10−3 19.40 24.068 0.523 0.795 – 1.14 15.916 0.720 · 10−3 216 – – – Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 216 C – – M Y K 2011.5 · 10−3 3. metán CH4 17.658 – – 18.32 30.35 8.047 0. hélium He 5. vízgőz H2 O 1.6 · 10−3 3.318 1.37.41 175.566 1. propán C3 H8 1.236 10. –18:36 .234 3.741 1. xenon Xe – – 1.502 0. G zok.7 · 10−3 – 10.112 1.40 24.6 · 10−3 3. nehézhidrogén D2 14.487 – – 128.22 6.726 · 10−3 3.2 · 10−3 3. kén-dioxid SO2 0.2 · 10−3 – 15.997 0.512 1.1 · 10−3 – 23.386 1. éter (dimetil-éter) (CH3 )2 O – – 1. acetilén (etin) C2 H2 1.573 1. n-bután C4 H10 1.653 1. hidrogén-klorid HCl 0.30 14.056 1.214 1.666 1.7 · 10 −3 – 3.623 1.674 · 10−3 20.30 13.8 · 10 13.65 16.0 · 10−3 −3 3.342 – – 27.31 22.750 · 10−3 5.40 23.726 · 10−3 24. kén-hidrogén H2 S 1. nitrogén N2 1.0 · 10−3 – 26.745 1.637 1.0 · 10 2.66 5. etán C2 H6 1.367 · 10−3 25.712 1.690 · 10−3 0. ammónia NH3 2.

8 58.73 neon 18.8 −83.5 0.0 −112. 4.6 5.8 5. 4.3 −185.9 0.6 386 152.0 −35.39 nitrogén 19.96 etán 5.2 −151.0 3.7 3.7 −33. −187. – 314 −234. −78.7 159 −272.2 216 −140.7 −112. 3. −267.3 −10. május 6.5 81.0 448 96.6 −249.8 25.8 1. −157.8 4.5 7.4 8.28 Név ammónia 1. 461 239.3 167 −122.49 szén-monoxid 24.5 25. −182.82 levegő 15.6 −254.6 26 · 10 Pa nyomáson 5.0 339 Kritikus hőmérséklet tkr (◦ C) 1368 132.30 éter (dimetil-éter) 17.5 4.197 52 · 105 Pa nyomáson szublimálási pont szublimálási hő 5 Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 217 C M Y K 217 2011. −129.70 klór 13.0 −23.9 13. 188 −138.1 80. −210.9 1.0 – 209 −140. 30.5 95.0 −183.6 −60.0 −191.4 −189.3(2) −205.7 – 469 127.2 22.0 – 754 35.0 37.26 propán 22.0 – 251 −5.4 Kritikus nyomás pkr (MPa) 11.8 213 −118.0 7.4 573(4) 31. 2256 374.4 9.7 117 −63.Forráspont Olvadáshő Forráshő pont Fagyáshő Lo (kJ/kg) tf (◦ C) Fagyáspont Lo (kJ/kg) to (◦ C) 105 Pa −77. −220.0 −75.5 −81.04 oxigén 20.0 (1) (2) (3) (4) 334 17.6 −161.49 kripton 14.8 5.0 7.0 −85.9 −108.69 nehézhidrogén 9.43 hidrogén-klorid 10. −218.0(3) 18.23 hélium 7. −56.49 n-bután 4.35 szén-dioxid 23.5 448 51.63 metán 16.02 kén-hidrogén 12.06 vízgőz 25.0 9. 117 69. −251.1 486 32.4 29.0 −195.8 −42. 56. 551 100. −248.0 5.0 5.1 3.34 etin (acetilén) 3.0 −188.36 ózon 21.2 −252. 6. 461 16.89 xenon 26.1 −103.70 fluor 6.2 −220.0 −192.29 hidrogén 8.8 −182.0 100.8 199 −147.7 19.5 −138.0 261 114.88 kén-dioxid 11.9 −0.7 2. 390 157. –18:36 .8 −88.6 58.0 −85.8 −245.2 504 −82.9 – −259.9 – 105(4) −228.0 −111.2(1) −268.90 argon 2.Olvadás.

360 64 52 58 47 545. Szilárd anyagok Gyulladási hőmérséklet tgy (◦ C) Fűtőérték Ha (MJ/kg) Égéshő Hf (MJ/kg) antracit 425. . 35 32. . . . . 17 225-280 14. . . 120 Gázok. 430 44. ha az égéstermékeket a kiindulási hőmérsékletre hűtjük vissza. . . . . 34 kohókoksz 550. 13 8. . 44 petróleum xilol 495 43 41 toluol 553 42 41 benzol 540. . május 6. . 31 28. 35 27. . . . . 21 ∼ 20 285. 530 510 etán etilén (etén) butángőz propángőz 218 147 36 117 49 108 46 90 50 83 46 320. . –18:36 . . . . 580 42 40 etil-alkohol (etanol) 390. 44 benzin 230. 440 33. 11 fa (nedves) – Folyadékok Gyulladási hőmérséklet tgy (◦ C) bután (cseppfolyósítva) propán (cseppfolyósítva) ∼ 11 425. . 30 barnaszén-brikett fa (száraz) tőzeg (száraz) barnaszén – 20. 300 16. . 46 40. 15 250. . . . . gshk. . . . . . . . . . 34 kőszén 350. . 46 39. .9. .38. . . . . 440 ∼8 Fűtőérték Ha (MJ/kg) Égéshő Hf (MJ/kg) 49 46 470 50 42 gázolaj 350. . Fűtőérték: (alsó fűtőérték) az égéshőnek az égésnél keletkező víz elpárologtatásához szükséges hővel csökkentett értéke. 16 12. . 300 44 42 320 42. 560 58 59 54 55 138 Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 218 C 15 Fűtőérték M Y K 2011. . . . 450 10. . . ftrtkek Közelítő és kerekített értékek. . amely 1 kg vagy 1 m3 20 ◦ C-os tüzelőanyag tökéletes elégetésekor felszabadul. 18 15. . sok esetben függ a pontos összetételtől. 450 29. . 425 30 26 – 28 24 465 22 19 spiritusz (90%) metil-alkohol (metanol) szén-diszulfid 102. Égéshő: (felső fűtőérték) az a hőmennyiség. . Gyullad si hmrskletek. . 750 28. gőzök Gyulladási hőmérséklet tgy (◦ C) benzolgőz – Égéshő Hf (MJ/m3 ) Hf (MJ/kg) Ha (MJ/m3 ) Ha (MJ/kg) – 40 490. . . . . . .

1 960 ◦ C etil-alkohol (etanol) lángja 1 700 ◦ C 2 700 . 750 36 55 33 50 földgáz 560.94 ·10−8 Kr 295 4. . norm l lgkri nyom son (105 Pa) Közvetett mérési eredményekből számított értékek. 585 12 143 10 120 metán vízgáz 600 – 11 – 10 generátorgáz 600 – 5. 780 – 17 – 14 szén-monoxid 610. . . . 45 – 32. . . 1 200 ◦ C kőszén előtüzeléssel 1 300 . .18 ·10−7 Hg 190 3. .Gázok. . 6 – ∼5 – 19. 1 870 ◦ C földgáz Bunsen-égőben égetve 2 200 ◦ C földgáz oxigénben égetve hidrogén oxigénnel égetve 2 280 . . . 650 11 10 – – hidrogén 575.40. . . . 3 100 ◦ C acetilén (etén) oxigénben égetve 9. .31 ·10 −8 CO2 408 3. .44 ·10−8 Ne 604 1. . .73 ·10−8 vízgőz 615 3. Név Termikus átlagsebesség v (m/s) Közepes szabad úthossz l (m) Név Termikus átlagsebesség v (m/s) Közepes szabad úthossz l (m) H2 1910 1. . 18 – városi gáz (világítógáz) 9. 600 35. 42 – ammónia 650. 1 200 ◦ C barnaszén kazánban égetve 1 550 . .05 ·10−8 Ar 427 6. . . . L nghmrskletek kőszén kazánban égetve 1 000 .39. –18:36 . . . 20 – 17. .03 ·10−8 He 1350 1. .50 ·10−8 Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 219 C M Y K 219 2011. gőzök Gyulladási hőmérséklet tgy (◦ C) acetilén (etin) Égéshő Fűtőérték Hf (MJ/m3 ) Hf (MJ/kg) Ha (MJ/m3 ) Ha (MJ/kg) 335 53 57 52 56 fagáz (nedves) – – 46 – 42 fagáz (száraz) – – 33 – 29 650. . .79 ·10−7 O2 478 6. .22 ·10−7 N2 511 6. május 6. . . G zmolekul k s g zatomok termikus tlagsebessge s kzepes szabad thossza 20 ◦ C-on. 1 500 ◦ C 700 . . .94 ·10−8 Xe 236 3. 2 900 ◦ C hidrogén levegőben égetve 1 770 .

9. Teltett vzgz nyom sa s srsge. a vz srsge s p rolg shje a hmrsklet fggvnyben Telített vízgőz Hőmérséklet t (◦ C) Nyomás p (kPa) Sűrűség Sűrűség .41.

(kg/m3 ) .

1611 980.0396 994.5 19.1 2031. (kg/m3 ) 0.3 4.8 275 5 948.2 22 106 Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 220 C 999.3 95 84.24 712.1 70.34 2282.4235 965.2 1715.523 0.3 80 47.8 200.3 150 476.2 326.7 1940.81 2333.4 891.3 30 4.4 1572.0048 5 0.1302 983.50 200 1 554.38 2256.4 125 232.05 2417.236 4 0.0 1188.9 2112.607 95 0.9 40 7.24 2358.5977 958.926 2488.0 1403.92 2269.857 864.107 0.0 1836.0511 992.1981 977.0 2187.5 7.8 75 38.2 0 325 12 057 350 16 536 113.872 73 0.0173 998.696 5 0.333 9 0.8 250 3 977.59 2345.0 448.800 0.0230 997.2418 974.6 25 3.6 30.0068 999.0 0 2500.23 2453.07 2442.917 0.0 326.0128 999.3 60 19.0303 995.24 2394.7 572.67 2430.727 2477.7 12.5 46.548 916.75 834.0828 988.07 2382.3 0.581 0 0.3 85 57.4 55 15.006 0.5 15 1. május 6.619 2 0.3 2.6 65 25.68 654.6 300 8 591. –18:36 .617 892.6 370 21 052 374.4 448.324 0.336 9.9 70 31.7 225 2 550.739 0.225 7 0.0656 990.0094 999.8 10 1.167 5 0.155 0.98 799.65 2295.83 2308.2933 971.1 35 5.549 0.867 Párolgáshő Lp (kJ/kg) 20 45 220 Víz M Y K 2011.5045 961.3 90 70.374 5 0.57 759.89 2321.8 175 892.24 2406.126 2465.356 0.3534 968.12 1.01 2.1043 985.3 100 101.299 939.1 50 12.73 2370.

83 98 657 740 99.00 99 323 745 99.14 95 990 720 98.30 102 656 770 100.62 93 991 705 97.27 92 657 695 97.44 93 324 700 97.71 107 323 805 101.12 105 323 790 101.91 107 989 810 101.00 9.91 91 242 685 97.88 111 322 835 102.11 108 656 815 101.37 89 324 670 96.69 110 656 830 102.07 111 989 840 102.55 89 991 675 96.44 100 322 850 103.50 103 323 775 100.18 88 658 665 96.43.26 112 655 845 103.10 101 990 765 100.42.09 91 991 690 97.97 95 324 715 98.49 97 324 730 98.9.17 99 990 750 99.80 94 657 710 98.71 103 990 780 100.82 114 655 860 103. Nh ny anyag h tad si egytthat.32 105 989 795 101.91 104 656 785 100.30 109 322 820 102.73 90 658 680 96.33 100 657 755 99.50 101 325 760 100.52 106 656 800 101. A vz forr sponti hmrskletnek v ltoz sa a nyom s fggvnyben Nyomás p (Pa) p (torr) Hőmérséklet t (◦ C) Nyomás p (Pa) p (torr) Hőmérséklet t (◦ C) 87 991 660 96.66 97 990 735 99.63 113 989 855 103.32 96 657 725 98.49 109 989 825 102.

2 000 2 000 . 20 levegő. . .ja α (J/(m2 · K · s)) levegő. 116 víz. 6 000 kondenzálódó gőz 5 000 . . . 15 000 Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 221 C M Y K 221 2011. 8 000 víz. enyhe áramlással 20 . . 250 túlhevített vízgőz 23 . . . –18:36 . . . május 6. gázok természetes áramlás esetén 6 . forrás közben 3 000 . . . . . 50 levegő. . erős áramlással 50 . . . természetes áramlás esetén áramló víz 250 .

Nh ny anyag tlagos emisszi.9.44.

05 0.s tnyezje Az emissziós tényező értéke nagyon sok paramétertől (hőmérséklet.022 0.032 0.11 0.) réz samott vas lemez öntött kovácsolt volfrám t (◦ C) 500 1000 1500 fényes 100 1000 fényes 100 oxidált 100 fényes 100 oxidált 200 futtatott 25 oxidált 200 fényes 25 100 500 1500 2000 ε 0.5 0 100 100 25 25 100 ε 0. a felület érdessége.95 0.08 0. Név fényes oxidált fényes acél alumínium oxidált fényes arany beton emberi test jég króm nikkel olajfesték platina fényes fényes fényes t (◦ C) 100 200 25 100 200 600 100 500 25 36.02 0. oxidáltsága.9 0.98 0.19 0.02 0.94 0.98 0.75 0.01 0.74 0.03 0.23 0.037 0.64 0. Szil rd anyagok relatv dielektromos lland.071 0. ezért a közölt adatok csak tájékoztató jellegűek.28 9.06 0.024 0.047 Név platina (folyt.45. hullámhossz.15 0.19 0.79 0.028 0. a vizsgálat szöge) függ. polírozottsága.21 0.6 0.08 0.

6 .3 . 4. Név alumínium-oxid bakelit bárium-titanát borostyán celluloid csillám ebonit gumi gyémánt εrel 9 . . .5 . .2 5.. 6. . .5 prespán sellak tégla trolitur üveg 2. május 6. –18:36 . 14 3. . 3. . . .68 jég kemény porcelán keménygumi keménypapír lemez kén konyhasó 222 3. .4 . 6 5. . .5 .9 2. 4. 8 1 000 .. . 4.3 5. .5 4 8.9 2 . . . 2.2 . 2. . . 5 3. 3. 3. . . .7 .5 . 10 4..8 εrel 3. .5 3 .5 2. . 15 Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 222 C Név kvarc (kristály) kvarc (üveg) márvány mikanit műgyanta olajospapír papír paraffin porcelán M Y K 2011.2 .5 2.6 .5 5 1. . .5 . 6. .ja Az értékek a gyakorlati felhasználás szempontjából érdekes frekvenciákon érvényesek. .4 2. . .7 2. 3 2..5 5 3.3 2. .2 5 . . 3 5. 9 000 2. .5 . . . .5 . .5 . . .

9.46. Manyagok relatv dielektromos lland

ja
Az értékek a gyakorlati felhasználás szempontjából érdekes frekvenciákon érvényesek.
Név

εrel (1 MHz-en)

cellulóz-acetát

3,2 . . . 7,5

poliamid (PA 6, Nylon 6)

3,6

polikarbonát (PC)

2,9 . . . 3,1

poli(etilén-tereftalát) (poliészter)

3

polietilén (nagy sűrűségű, HDPE)

2,3 . . . 2,4

polietilén (kis sűrűségű, LDPE)

2,2 . . . 2,35

poliimid (kapton)

3,4

poli(metil-metakrilát) (plexi)

2,1 . . . 4,5

polipropilén (PP)

2,2 . . . 2,6

polisztirol (PS)

2,4 . . . 3,1

poli(tetra-fluoretilén) (teflon)

2,0 . . . 2,1

poli(vinil-klorid) (PVC)

2,7 . . . 3,1

9.47. Folyadkok relatv dielektromos lland

ja
Az értékek a gyakorlati felhasználás szempontjából érdekes frekvenciákon érvényesek.
Név

εrel

Név

εrel

benzol

2,28

petróleum

2,2

etil-alkohol (etanol)

25,1

szén-diszulfid

2,6

4,4

terpentinolaj

2,2 . . . 4,9
2,2 . . . 2,5

éter (dietil-éter)
glicerin

41,1

transzformátorolaj

kábelolaj

2,25

víz

metil-alkohol (metanol)

33,7

81,1

9.48. G zok relatv dielektromos lland

ja 0 ◦ C-on, 105 Pa nyom son
Név

εrel

Név

εrel

argon

1,000 504

nitrogén

1,000 528

hélium

1,000 066

oxigén

1,000 486

hidrogén

1,000 252

szén-dioxid

1,000 985

levegő, száraz

1,000 594

Fizika

16129 Fizika FVTABFT / 223

C

M

Y

K

223

2011. május 6. –18:36

9.49. Szigetel anyagok ttsi feszltsge
A gyakorlati szigetelési esetekre vonatkozó tájékoztató értékek.
Név

Uá (kV/mm)

bakelit

Név
10

2,4

celluloid

35. . . 45

olajozott papír

csillám

47. . . 68

pala

gumi

10

Uá (kV/mm)

nitrogén

20. . . 30
0,1. . . 0,3

paraffin

11,5

keménygumi

15. . . 30

paraffinolaj

70

keménypapír

20. . . 25

porcelán

34. . . 38

kvarc (kristály)

30. . . 40

prespán

10. . . 13

kvarc (üveg)

10. . . 30

sellak

40

levegő*

2. . . 4

szén-dioxid

25

márvány

1. . . 3

transzformátorolaj

10

*: A pára- és portartalomtól függően változó érték.

9.50. Szigetelt vrsrz vezetkek megengedhet terhelse
Keresztmetszet
(mm2 )

Állandó terhelésnél
legnagyobb áramerősség

túlárambiztosító
névleges áramerőssége

Szakaszos terhelésnél
legnagyobb áramerősség

(A)

224

0,5

7,5

6

7,5

0,75

9

6

9

1

11

6

11

1,5

14

10

14

2,5

20

15

20

4

25

20

25

6

31

25

31

10

43

35

60

25

100

80

140

Fizika

16129 Fizika FVTABFT / 224

C

M

Y

K

2011. május 6. –18:36

9.51. Szobahmrskleten vezet szil rd s folykony elemek fajlagos ellen ll sa, az ellen ll s hmrskletfggse
Fajlagos ellenállás 20 ◦ C-on

(Ω · m)

Név

alumínium

2,67 · 10−8

4,5 · 10−3

−7

5,1 · 10−3

antimon

4,01 · 10

arany

2,2

arzén

Fajlagos ellenállás hőfokfüggése
0, . . . , 100 ◦ C között
α (1/K)

· 10−8

4,

3,33 · 10

−7

−7


9

· 10−3

bárium

3,5

· 10

berillium

3,3

· 10−8

bizmut

1,17 · 10−6

4,6 · 10−3

cérium

8,54 · 10

−7

8,7 · 10−3

cézium

2

· 10−7

4,4 · 10−3

−8

4,2 · 10−3

· 10−3

cink

5,96 · 10

cirkónium

4,4

· 10−7

4,4 · 10−3

diszprózium

9,1

· 10

−7

1,2 · 10−3

erbium

8,6

· 10−7

2

· 10−3

európium

9

−7

4,8 · 10−3

ezüst

1,63 · 10−8

4,1 · 10−3

−6

1,76 · 10−3

· 10

gadolínium

1,34 · 10

gallium

1,55 · 10−7

4

· 10

−1

3,22 · 10

−7

higany

9,59 · 10

−7

holmium

9,4

· 10−7

1,71 · 10−3

indium

8,8

· 10

−8

5,2 · 10−3

irídium

5,1

· 10−8

4,5 · 10−3

itterbium

2,8

· 10

−7

1,3 · 10−3

ittrium

5,3

· 10−7

2,71 · 10−3

kadmium

7,3

· 10

−8

4,3 · 10−3

kalcium

3,7

· 10−8

4,57 · 10−3

kálium

6,8

−8

5,7 · 10−3

kobalt

6,34 · 10−8

6,6 · 10−3

−7

2,14 · 10−3

· 10−7

2,18 · 10−3

−8

4,35 · 10−3

germánium

4,6

hafnium

· 10

króm

1,32 · 10

lantán

5,7

9,29 · 10

lítium

· 10−3

4,4 · 10−3
1

· 10−3

Fizika

16129 Fizika FVTABFT / 225

C

M

Y

K

225

2011. május 6. –18:36

Szobahmrskleten vezet szil rd s folykony elemek fajlagos ellen ll sa.51.9. az ellen ll s hmrskletfggse (folytat s) Fajlagos ellenállás 20 ◦ C-on .

3 · 10−3 ródium 4.2 · 10−3 tantál 1.08 · 10−7 4.2 mangán molibdén · 10−8 Fajlagos ellenállás hőfokfüggése 0.6 · 10 −7 2.4 · 10−7 3.92 · 10−3 · 10−7 1.4 · 10 226 Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 226 C M Y K 2011.6 · 10−3 ólom 2.5 · 10−3 réz 1.25 · 10−3 1.35 · 10−3 −8 5.7 · 10−7 3.01 · 10−7 6.9 · 10 −8 6.8 · 10−3 nióbium 1.4 · 10−7 1. 100 ◦ C között α (1/K) 4.69 · 10−8 4.7 · 10 −8 4.26 · 10−7 4.8 · 10−3 volfrám 5.5 · 10−3 5.64 · 10−3 nikkel 6.8 −8 4.6 · 10 túlium 9 · 10 urán 2.0 · 10−3 −7 1. .35 · 10−7 3.66 · 10 −7 5.3 · 10−3 – 6.7 – nátrium 4.1 · 10−3 szamárium 9.5 · 10 neodímium 6.21 · 10−7 4.95 · 10−3 · 10 platina 1.8 · 10−3 tórium 1.6 · 10−7 2.8 szelén szkandium 1. .2 · 10−3 −7 3.2 · 10−7 1.06 · 10 −7 4.8 · 10−3 ruténium 7.16 · 10 −6 – titán 5.9 · 10−3 vas 1. .1 · 10−3 palládium 1.2 · 10−3 ón (fehér.4 · 10−7 4. .71 · 10−3 rénium 1.82 · 10−3 tallium 1.375 · 10 −5 – szilícium 2.7 −8 4.5 · 10−3 tellúr · 10 −3 – terbium 1. május 6.6 · 10−3 ozmium 8.60 · 10 −6 · 10 −8 4.4 · 10−3 rubídium 1.4 · 10−3 vanádium 1.2 · 10 −7 – szén (amorf) 1. β ón) 1.87 · 10 −7 4. (Ω · m) Név magnézium 4. –18:36 .058 · 10 prazeodímium 6.48 · 10−3 1.5 · 10−3 −8 4.96 · 10 −7 3.

anyagszerkezettől függően változhatnak az értékek.52. elektromosan vezet anyagok fajlagos ellen ll sa s az ellen ll s hfokfggse Összetételtől.9. Szil rd. Anyagcsere Fajlagos ellenállás 20 ◦ C-on .

1 · 10−7 sárgaréz 0.5 · 10−3 −4 −3 .4 · 10−6 6 .5 . .1 .2 · 10−7 4 · 10 szén (technikai felhasználású) szilit újezüst −5 . . . (Ω · m) Fajlagos ellenállás hőfokfüggése 20 ◦ C-on α (1/K) acél (ausztenites) 7. . Szigetel anyagok fajlagos ellen ll sa 20 ◦ C-on Az anyagok szerkezetének és összetételének függvényében nagymértékben változhatnak a közölt adatok.53. 9 · 10−5 konstantán 4.4 . . 5 · 10−3 acél (ferrites) 1. .3 · 10 rezisztin 5. . . . .8 . . 1. 9 · 10−4 1 · 10−3 2 · 10−4 3 . . . . 7.5 · 10−7 4. ezért csak közepes értékeknek tekintendők.5 · 10−7 alumíniumötvözetek 2.7 · 10−8 4 · 10−3 1.3 · 10−7 −5 · 10−5 króm-nikkel 8. .5 · 10−6 2. . 1. 9. . . 4 · 10−7 7 · 10−4 9. 2 · 10−5 manganin 4.8 · 10−7 5 · 10−6 bronz 8 · 10 grafit −6 2 · 10−4 1.3 . . . .2 . · 10 8 · 10−6 1. .5 · 10−4 kantal −7 1 . 5. .

(Ω · m) Név 9 bakelit 10 . 10 borostyán 1016 11 12 15 . . .

1013 samott-tégla 1012 gumi 1010 . 1014 Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 227 C M Y K 227 2011. . (Ω · m) Név 11 mikanit 10 papír. 1015 10 13 kerámiák 10 . –18:36 . száraz 1010 . . . . . 10 kvarcüveg 1016 márvány 1012 . . . . . . május 6. 1012 csillám 10 . 1013 sellak 1014 szilikáttégla 1010 üveg 108 . . 1012 porcelán 1010 . 10 ebonit (keménygumi) 1010 . . . . . .

Manyagok fajlagos ellen ll sa A szerkezettől nagymértékben függ a fajlagos ellenállás. Fajlagos ellenállás .54. ezért a közölt értékek csak tájékoztató jellegűek.9.

.000 017 1.55. (Ω · m) Név 1010 1012 109 1011 1012 1014 > 1014 1014 > 1013 > 1014 > 1014 1015 > 1016 > 1014 1010 1010 cellulóz-acetát epoxigyanta fenolgyanta poliamid (PA 6. 500 1000.999 993 0 0.999 986 0. 1000 1. Nh ny anyag relatv permeabilit sa Ferro.000 006 9 1.000 87 1.003 6 metil-alkohol (metanol) benzol víz réz petróleum alumínium-oxid konyhasó bizmut petróleum μr 0.56. 2000 170 270 50. .000 28 1. Nylon 6) poliésztergyanta polietilén ( nagy sűrűségű. . 10 000 50.999 989 9.000 001 9 1. május 6. .000 02 1. HDPE) polietilén (kis sűrűségű.999 990 0.és paramágneses anyagok acél kobalt közepes érték nikkel közepes érték öntöttvas transzformátorlemez ferrit oxigén bárium magnézium alumínium platina króm mangán oxigén (folyékony) μr Diamágneses anyagok 200. .999 989 0. Nh ny elem m gneses Curie-pontja Név tC (◦ C) Vas 768 Nikkel 358 Kobalt 1075 228 Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 228 C M Y K 2011. . .999 992 2 0. .999 991 0 0.000 26 1.999 84 0. –18:36 .999 986 0. LDPE) polikarbonát (PC) poli(metil-metakrilát) (plexi) polipropilén (PP) polisztirol (PS) poliszulfon poli(tetra-fluoretilén) (teflon) poli(vinil-klorid) (PVC) kemény poli(vinil-klorid) (PVC) lágy szilikon üvegszállal 9.

. 2. . 0. 14. 9% Co Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 229 9. 13% Co. 9% Al. . 33 36. 7% Ti. 40 15. 1 1. . . . .51. . 2% Cr. 12.8% C.64. 20 40. . 40 28.9.6% C. .4 5. . 25% Ni 20% Ni. . 1. . . . .53 4. . 0.74 ∼ 10 5. 13% Al. . . 17% Co.5 Koercitív térerősség Hc (kA/m) 8 8. 15% Ni. .34. . . 5. 60. 34% Co.4 – 0. . . . 1.6 2. 229 2011.14 2. .55 0. . 52. . . .8 0. 7. . .6. . .5 11.5% Ni.6.9 – – 3. Kemnym gneses anyagok Az adatok gyártók és gyártási technológiák szerint változhatnak. . 730 890 1% C. . . . 0.1. . 5 ∼ 800 875 5 4. 3% Co Co-acél 840 0. . 30% Co.75 0. . 27% Ni KS-acél Ni-Al ötvözet Comalloy 840 800 750 1 3. 2.72 0. .9 Energiatartalom BHmax (kJ/m3 ) 9. 3% Cu. . . –18:36 . 7% Ti Alnico 8 anizotróp Tinocal 400 anizotróp 14.1. . 3% Cu 0. . . .9 14.17 4. . 4% Cu 8.2% C. . . 0. 6% W Összetétel W-acél Név 18. . 24% Co. 24. . .33 12. . . 13 10. 56 39.08 Remanens indukció Br (T) 19. 52 50. 8. . .1 5.5% Cr 52. 35% Co 12. . 21. .86. május 6. . . 80 46. 19.7% Nb Alnico 2 Alnico 3 Alnico 5 anizotróp 45. 0. . 4% Cu Tinocal 180 anizitróp 6.6 6. . . 1% Nb. 5% Ti. 0. 7. . . .33. . 7 0.5. .5 7. . . 8% Al. .78. . 5 0. 41 19. . . 24% Ni 11% Al. 56 150 96. . . . . 2.5% Mn 0. 0. 29.5% Al. .9. . .85 0. . 0.96 5. . 11. 13. . 4% Cu. 14 22. .78 2. 34% Co. 10% Co.6 ∼ 850 0. . . 32 – 750 720 720. . 13. . . . 17. 8.8 50.5. .6 720 3. .3 23. .05. . .7. . . 50% Cu. .5% Ni. . 13% Al.7 6.64. 3% V Cunico Cunife Vicalloy 15% Co. . 1. . az egyes mennyiségek mérési definíciója is különbözhet. . 0. . 6% Cr.8. 5.5. 28 23. . . . . . 19% Ni.5 32.9.8. 92. 7. . 14% Ni.75 1. . 118 70.57.C M Y K 1% W. . 15. . . . 7% W. .85 0. 6% Cr Cr-acél – Curie-pont Relatív permeabiTc (◦ C) litás μr 15% Co 1. 20% Mo 7% Al.76 ∼ 700 7. 64 9. . 68% Cu.8 51. 4 ∼ 800 – 1 0. 27. . 7.7 7.74 10. . 24% Co.65. . . . . 4 4. 0. . . . 21.82 0. .3 0. . 1.

. 600 5 000 Maximális permeabilitás μmax 1 800 800 25 000 150 000 4 500. 3. . . 2. .92.58.15 2 1. . 5% Cu. .8 1. μk 1. .85 2 2 1. . 55 300 Kezdeti permeabilitás. . 1 000 000 10 000 6 000 9 000 1 800 1300 500 500 – 1500 40. . 775 775.04 2.4% Si Fe-Si izotrop 0. .2 Remanans indukció Br (T) 9. .08 0.6% Si Fe-Si izotrop Fe-Si textúrás 1.93. 40% Ni 70. . . . 5% Al Hyperm 20 Permalloy 4.45 0.2 1. 4. .65. 25% Co Supermalloy Mumetal Permendur Perminvar Super-Permalloy 77%Ni. 0. 780 780 768 Curie-pont TC (◦ C) 50 000 70 000 100 000 6 500 3 800 25 000 8 500 116 000 40 000 400. 4.02 1. . . . 5 0. Fizika 2011. 80% Ni 20% Cr.2 1. 8 000 70 000 80 000 300 000. .9 0. 760 775. . . L gym gneses anyagok Az adatok gyártók és gyártási technológiák szerint változhatnak. 1.02 1.6 8 40 40 40 40 70.2 1. .230 C M Y K 16129 Fizika FVTABFT / 230 78. 55 40.8. 1% Si. 5% Si Hyperm 5 Hyperm 36 3% Si 3. . 100 Koercitív térerősség Hc (A/m) – – – 1.55 2.1% Si Fe-Si izotrop Fe-Si izotrop max. .15 Telítési indukció Bs (T) – – – – – – 0.5 4 120 0. .7. .12. .6 50 16 80 5. . . .8% Si 3. 4% Si 3% Si Fe-Si anizotrop Hyperm 1 3. .2. 2. 0. 5% Mo. . május 6. . .2 1. . 55 40.04% C Összetétel Armcovas Név 710 980 420 410 – 480 600 230 – 770 770 740 740 755. 2% Cr 50% Co 45% Ni.14 2. az egyes mennyiségek mérési definíciója is különbözhet. . . . . 4% Mo Permalloy-C 79% Ni. . . .5% Ni. . .15 2. .1. . . . 600 400. 2. 55 40.5% Mn 76% Ni. 2.7. 600 400. 600 400. –18:36 . .02 2. 2. 0.5% Mn 36. . . .8 1. 0. .2 1. . . .8 4 4 – −25 0.2 1. .

59.9. Elemek elektrokmiai egyenrtke. kmiailag egyenrtk tmege s oxid ci.

082 90 8.039 4 100.192 9 18.307 5 29. –18:36 .54 réz (2) 0.10 kén (2) 0.16 mangán (2) 0.289 3 27.31 nátrium (1) 0.073 6 103.99 bróm (1) 0.196 9 hidrogén (1) 0.69 ezüst (1) 1.61 1.04 kálium (1) 0.388 8 32.505 8 48.92 vas (3) 0.367 4 35.284 6 27.457 króm (4) 0.68 oxigén (2) 0.00 platina (4) 0.010 45 higany (1) 2.88 19.166 1 16.47 mangán (3) 0.94 magnézium (2) 0.179 7 17.03 klór (1) 0.34 lítium (1) 0.81 réz (1) 0.189 7 18.008 higany (2) 1.91 kalcium (2) 0.61 ón (2) 0.77 vas (2) 0.207 6 20.238 2 22.ssz m-v ltoz sa Az elem neve (zárójelben az oxidációsszám-változás) Elektrokémiai egyenértéke k (mg/C) Kémiailag egyenértékű tömege (g) alumínium (3) 0.828 2 79.3 jód (1) 1.658 4 63.56 ólom (2) 1.61 Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 231 C M Y K 231 2011.916 cink (2) 0.071 9 6.117 93 107.35 ón (4) 0.202 7 19.126 0 12.00 fluor (1) 0.093 2 8.329 2 31.615 0 59.405 2 39.315 2 126.991 nikkel (2) 0.34 nikkel (3) 0.078 9 200. május 6.304 1 29.

44 antimon 4.48 bizmut −7. .33 −0.14 ón (fehér.09 0.42 cink 0.55 tórium kadmium 0.65 tantál ittrium 0. β ón) 0.39 0.045 szilícium indium 0.51 vas 1.06 0.89 M Y K 2011.61.89 V V V V V Zn-Fe Fe-Ag Ag-Au Au-Cu összesen: V V V V V Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 232 C 0.44 cérium 1.76 palládium cirkónium 1.57 0.56 higany 0.14 0. 100 ◦ C hőmérséklet-tartományban Ut (mV) Termofeszültség 0 .34 ólom 0.17 réz 0.07 −0. 100 ◦ C hőmérséklet-tartományban Ut (mV) alumínium 0.98 kobalt −1.9.60.89 molibdén 1.91 vanádium 0.75 0. .30 −0.76 −41. Elemek platin val ltestett termofeszltsge 100 ◦ C hmrsklet-klnbsg esetn (A platinához viszonyított feszültségek) Termofeszültség 0 .70 szén 0.58 0. május 6.82 9. .63 0. .74 ródium 0.13 kalcium −0.9 −0. –18:36 .42 magnézium 0.74 nikkel −1.45 arany 0. Volta-fle feszltsgsor Zn-Pb Pb-Sn Sn-Fe Fe-Cu összesen: 232 0.70 ezüst germánium 33.12 lítium 1.30 0.69 tallium irídium 0.33 volfrám 1.

058 2.860 20.096 39.400 3.257 12.124 13.426 13. 45% Ni : kiterjesztett mérési tartomány 3 : csak rövid idejű mérésre használható 2 Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 233 C M Y K 233 2011.777 6.846 13.111 0.241 1.890 −4.611 2.8752 57.154 3.035 4.325 21.647 1.4982 51.445 18.7772 69.833 5.819 0 0.9.094 11.777 16.957 4.019 2.952 10.130 42.949 9.783 7.203 10.855 3.624 16.258 −5.503 11.2153 21.585 13.296 0.096 −7.178 0.226 0 0. május 6.430 2.632 −2.789 1.5362 – – – – – – – – Platina (13% ródium)– platina (R típus) Ut (mV) – – – – −0.62. Termoelemek elektromotoros ereje 0 ◦ C-os referenciahmrskletre vonatkoztatva t (◦ C) Réz-konstantán1 (T típus) Ut (mV) −270 −210 −200 −100 −50 0 20 40 50 100 200 300 400 500 600 700 760 800 900 1000 1100 1200 1300 1400 1500 1600 1700 1760 1800 1820 −6.603 −3.846 27.232 0.741 7.786 1.753 −5.9422 63.431 0.277 9.460 7.378 −1.286 14.268 10.791 2. –18:36 .582 6.0063 – – Platina (6% ródium)– platina (30% ródium) (B típus) Ut (mV) – – – – – – – 0 0.407 4.224 14.388 33.471 5.431 0 1.922 45.814 1 : konstantán: 55% Cu.002 0.845 8.869 – – – – – – – – – – – – – – – – – Vas-konstantán1 (J típus) Ut (mV) – −8.468 2.585 5.033 0.8423 20.035 17.

9.63. Az elektrom gneses sznkp tartom nyai Hullámhossz λ (m) Frekvencia ν (Hz) Fotonenergia E (J) 3 · 102 106 Megnevezés 2 · 10−30 hangfrekvenciás tartomány Felhasználás technikai felhasználás rádió és televízió földi műsorszórás 3 · 105 103 hosszú (HH) 2 · 10−27 közép (KH) rádiófrekvenciák rövid (RH) 3 · 108 100 10−3 3 · 1011 ultrarövid (URH) 2 · 10−24 2 · 10−21 hullámokon mikrohullámok infravörös 10−6 3 · 1014 2 · 10−18 380 nm– 780 nm 789. telefon adatátvitel helymeghatározás (GPS) hőkezelés (mikrohullámú sütő) M Y K 2011.523 aJ– 0. –18:36 .6 THz 0. május 6.5 THz– 384. sterilizálás −15 röntgensugárzás orvosi diagnosztika orvosi terápia 2 · 10−12 gamma-sugárzás 2 · 10 2 · 10−9 ipari anyagszerkezetvizsgálat ipari technológiai folyamatok a részecskefizika vizsgálatának tárgya Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 234 C orvosi terápia hőképkészítés technológiai hőkezelés látható fény kozmikus sugarak 10−15 műholdas műsorszórás televízió. optikai eszközök ultraibolya orvosi terápia. képalkotás.255 aJ 10 −9 3 · 10 10−12 17 3 · 1020 234 3 · 1023 emberi látás.

Klnfle anyagok levegre vonatkoztatott trsmutat.64.9.

hat rszge s diszperzi.-rtke h rom nevezetes hull mhosszon.

4646 – 1.43383 2.85 nm – λ = 396.85 nm NaD .81038 38◦ 19 34◦ 44 0.60294 1.01695 1.50491 1. –18:36 .08123 0.2.41720 1.61016 1.009614 bór-korona (BK − 1) nehézkorona (SK − 1) 1.64518 1.01638 – 0.85 nm – λ = 396.49098 1.73924 1.ja 20 ◦ C hmrskleten s 105 Pa nyom son 9.49149 1.28 nm αh CaH – 1.69939 1.60876 1. n656.486 1.62769 1.47230 1.3 nm NaD n Határszög Diszperzió n396. Szilárd anyagok Név n Határszög Diszperzió n396.0135 0.64.53681 1.82 nm OA n λ = 589. Folyadékok Név etil-alkohol (etanol) éter (dietil-éter) benzol glicerin kanadabalzsam szénkéneg (szén-szulfid) terpentin víz lenolaj ricinusolaj n λ = 760.64.02301 flint (F − 3) nehézflint (SF − 4) 1.56843 1.75496 1.48357 – 1.478 1.61279 1.0559 0.46624 1.1.46949 1.82 nm OA n λ = 589.34348 – – 47◦ 41◦ 42◦ 40◦ 37◦ 42◦ 48◦ 42◦ 42◦ 0.430995 2.012328 – – n λ = 760.44210 24◦ 26 40◦ 21 44◦ 13 0.54426 1.03213 0.51002 1.33299 1.46580 1.0631 Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 235 C M Y K 235 2011.62999 38◦ 23 0.3 nm NaD 40 46 47 26 54 47 31 18 35 9. május 6.50132 1.53402 1.35259 1.3289 – – 1.02208 0.85 nm NaD .54200 1.03769 0.3488 1.02781 0.0139 1.60347 1.36430 1.36170 1.52457 41◦ 29 0. n656.28 nm αh CaH gyémánt kősó (NaCl) folypát (CaF2 ) jénai üvegek: 2.37380 47◦ 16 0.4024 1.

0168 1.3.56769 40◦ 21 40◦ 04 0.55812 1. n656.5481 1.54422 1.68318 1.0066 0.01312 9.0067 1.3086 1.30910 1. A vz diszperzi.65.64996 1.65838 1.31050 1.48643 1.64.85 nm – λ = 396.49774 37◦ 05 42◦ 17 0.82 nm OA n λ = 589.3 nm NaD n Határszög Diszperzió n396. CaCO3 ) rendes sugár rendellenes sugár n λ = 760.31470 49◦ 48 49◦ 42 0.53919 1.3071 1.55332 1.31330 1.48269 1.02877 0.9.28 nm αh CaH 1.016243 0. Kettőstörő anyagok Név jég (0 ◦ C-on) rendes sugár rendellenes sugár kvarckristály (SiO2 ) rendes sugár rendellenes sugár mészpát (kalcit.85 nm NaD .

66.994 486.20 nlev 1.342 742 1.5654 589.337 123 1.0483 435.337 448 1.658 434.340 210 1.334 466 Hullámhossz He Na Cd H K nm 587.333 041 1. A vz levegre vonatkoztatott trsmutat.85034 656.331 151 1.30 643.328 89 9.0753 nlev 1.135 546. 105 Pa nyom son.332 988 1.340 340 1.ja 20 ◦ C-on. levegre vonatkoztatva Hullámhossz Hg H Hg Cd H Hg nm 404.2819 768.331 458 1.8367 479.

331 95 35 40 236 1.333 34 1.332 52 1.327 21 M Y K 2011.330 58 Hőmérséklet ◦ C 45 50 55 60 65 70 1.331 31 1. május 6.329 88 1.328 15 1.321 87 1.325 20 Hőmérséklet ◦ C 75 80 85 90 95 100 Törésmutató nlev 1. –18:36 .3 nm-en Hőmérséklet ◦ C 15 20 25 30 Törésmutató nlev 1.j nak hmrskletfggse λ = 589.320 42 1.324 13 1.319 22 1.323 03 1.329 09 1.317 83 Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 236 C Törésmutató nlev 1.326 22 1.332 99 1.

67.9. Norm l llapot g zok abszolt trsmutat.

82 oxigén B kadmium C oxigén oxigén α λ (nm) A vonal neve λ (nm) f 432.813 kalcium R 317. λNaD = 589.576 kalcium G 430.72 hidrogén δ.953 8 vas hidrogén vas hidrogén 393.119 5 vas c 495.197)1 xenon 1.043 higany b1 518.68.i (0 ◦ C hőmérsékleten.29 404.3 nm-en) Név n Név 1 n hidrogén 1.672 8 686.268 372. K nátrium D2 588.278 5 kalcium H nátrium D1 589.221) fluor 1.588 5 381.046 Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 237 C M Y K 237 2011. F 486.437 8 vas b3 517.720 396.160 1 371.000 035 (1.934 β.584 3 vas M 373.593 2 kalcium H . –18:36 .761 1 γ .000 292 neon 1. május 6.028)1 kripton 1.000 773 1 Folyékony halmazállapotban 9. G 434. 105 Pa nyomáson.354 vas s 304.000 298 (1.846 96 kálium β 404.562 3 382. C 656.000 281 hélium 1.000 45 oxigén (1.491 A 760. H 410. Referenci nak tekinthet Fraunhofer-vonalak hull mhossza levegben. 15 ◦ C hmrskleten s 105 Pa nyom son (Spektroszkópiai alappontok) A vonalat adó elem neve kálium A vonal neve α 769.732 vas N 358.414 hidrogén α.067 1 e 438.000 702 1.000 067 ammónia 1.774 kalcium g 422.996 5 vas hélium D3 587.367 382.360 higany b2 517.000 271 1 szén-dioxid 1.173 6 643.847 5 628.118 2 vas E 527.898 A vonalat adó elem neve vas 766.061 2 L 526.486 7 d 466.000 427 nitrogén 1.12) argon 1.036 1 382.993 higany b4 516.132 vas S 310.000 37 klór 1.000 195 levegő 1.000 132 (1.760 4 vas O 344.

9.69. A l that

tartom nyban tl tsz

s ttetsz anyagok teresztsi,
visszaversi s elnyelsi rtkei
A beeső fényintenzitásra vonatkoztatott százalékos értékek.
(tr: transzmisszió, áteresztés; r: reflexió, visszaverés; a: abszorpció, elnyelés)
Az anyag neve

Vastagság

tr, %

r, %

a, %

Szórás

közönséges üveg

1 . . . 4 mm

90 . . . 92

6 ... 8

2 ... 3

nincs

mintás díszüveg (ornamens)

3 . . . 6 mm

60 . . . 90

7 . . . 20

3 . . . 20

gyenge

6 mm

53 . . . 70

15 . . . 27

15 . . . 20

2 . . . 3 mm

63 . . . 78

15 . . . 20

10 . . . 17

gyenge

2 . . . 3 mm

82 . . . 88

7 ... 8

5 . . . 10

gyenge

2 . . . 4 mm

12 . . . 38

42 . . . 57

20 . . . 31

erős

drótbetétes üveg
matt üveg (fény a sima
oldalról)
matt üveg (fény a maratott
oldalról)
opálüveg

9.70. A l that

tartom nyban tl tszatlan anyagok visszaversi rtkei
A beeső fényintenzitásra vonatkoztatott százalékos értékek.
(r: reflexió, visszaverés)
Az anyag neve

r, %

Szórás

fényes alumínium

80 . . . 85

oxidált alumínium

75 . . . 85

erős

gyenge

csiszolt alumínium

65 . . . 75

gyenge

közepes

matt alumínium

55 . . . 65

erős

fényes króm

60 . . . 70

fehér tűzzománc

65 . . . 75

fényes nikkel

50 . . . .60

matt nikkel

48 . . . 52

közepes

gyenge

matt fehér papír

70 . . . 80

közepes

gyenge

fényes fehér papír

70 . . . 80

gyenge

közepes

üvegtükör

80 . . . 88

erős

csiszolt ezüst

90 . . . 92

erős

világos vakolat

40 . . . 45

gyenge

beton, cement

20 . . . 30

erős

5 . . . 10

erős

régi téglafal

Tükrözés
erős


közepes

erős
közepes
erős

238 Fizika

16129 Fizika FVTABFT / 238

C

M

Y

K

2011. május 6. –18:36

9.71. Nh ny fnyforr s fnyerssge
Fényforrás

Fényerősség
IV (cd)

gyertya

Fényforrás

Fényerősség
IV (cd)

0,5 . . . 1 mozigép vetítőlámpa

petróleumlámpa

20 000

5 . . . 50 fényemittáló dióda (LED)

izzólámpák

25 . . . 250
10 . . . 100 · 106

fényszóró
kis vetítőlámpák

500 . . . 2000

1 . . . 10 · 10−3

normál fényerejű

100 . . . 1000 · 10−3

extra fényerejű
ultra nagy fényerejű

10 . . . 50

9.72. Az emberi szem spektr lis rzkenysge
A maximális érzékenységre normált értékek.
Vλ a csapok relatív érzékenysége (nappali látás, jó megvilágítás)
Vλ a pálcikák relatív érzékenysége (éjszakai látás, gyenge megvilágítás)
λ (nm)

Vλ

λ (nm)

Vλ

380

0,000 04

0,000 59

580

0,870

0,121 2

390

0,000 12

0,002 2

590

0,757

0,065 5

400

0,000 40

0,009 3

600

0,631

0,033 15

410

0,001 2

0,034 8

610

0,503

0,015 93

420

0,004 0

0,096 6

620

0,381

0,007 37

430

0,0116

0,199 8

630

0,265

0,003 34

440

0,023

0,328 1

640

0,175

0,001 50

450

0,038

0,455

650

0,107

0,000 68

460

0,060

0,567

660

0,061

0,000 31

470

0,091

0,676

670

0,032

0,000 15

480

0,139

0,793

680

0,017

0,000 07

490

0,208

0,904

690

0,008 2

0,000 04

500

0,323

0,982

700

0,004 1

0,000 02

507

1,000

710

0,002 1

0,000 01

510

0,503

0,997

720

0,001 05

520

0,710

0,935

730

0,000 52

530

0,862

0,811

740

0,000 25

540

0,954

0,650

750

0,000 12

550

0,995

0,481

760

0,000 06

555

1,000

770

0,000 03

560

0,995

0,328 8

780

0,000 015

570

0,952

0,207 6

Fizika

16129 Fizika FVTABFT / 239

C

M

Y

K

239

2011. május 6. –18:36

9.73. Szabad atomok els ioniz ci

s energi ja
Z

Az atom neve

Ionizációs
energia
Ei (aJ)

Ionizációs
energia
Ei (eV)

Z

Az atom neve

Ionizációs
energia
Ei (aJ)

Ionizációs
energia
Ei (eV)

13 alumínium

0,96

6

16 kén

1,66

10,37

51 antimon

1,38

8,64

17 klór

2,07

12,98

79 arany

1,48

9,24

27 kobalt

1,26

7,91

18 argon

2,52

15,78

36 kripton

2,24

14,01

33 arzén

1,57

9,83

24 króm

1,08

6,78

56 bárium

0,83

5,21

57 lantán

0,89

5,58

1,49

9,32

3 lítium

0,86

5,39

4 berillium
83 bizmut

1,17

7,29

12 magnézium

1,22

7,65

5 bór

1,33

8,31

25 mangán

1,19

7,44

35 bróm

1,89

11,82

42 molibdén

1,14

7,1

58 cérium

0,89

5,54

11 nátrium

0,82

5,14

55 cézium

0,62

3,89

60 neodímium

0,89

5,53

30 cink

1,50

9,41

10 neon

3,45

21,59

40 cirkónium

1,06

6,64

28 nikkel

1,22

7,65

66 diszprózium

0,95

5,95

41 nióbium

1,08

6,77

68 erbium

0,98

6,10

2,33

14,55

63 európium

0,91

5,67

82 ólom

1,19

7,42

47 ezüst

1,21

7,58

50 ón

1,18

7,35

15 foszfor

1,68

10,49

8 oxigén

2,18

13,63

9 fluor

2,79

17,45

76 ozmium

1,39

8,71

0,99

6,16

46 palládium

1,34

8,38

64 gadolínium

7 nitrogén

31 gallium

0,96

5,99

78 platina

1,44

9,01

32 germánium

1,26

7,91

59 prazeodímium

0,87

5,47

72 hafnium

1,09

6,83

75 rénium

1,26

7,89

2 hélium

3,92

24,5

29 réz

1,24

7,73

1 hidrogén

2,17

13,5

45 ródium

1,19

7,46

80 higany

1,67

10,45

37 rubídium

0,67

4,18

67 holmium

0,96

6,02

44 ruténium

1,18

7,37

49 indium

0,93

5,79

38 stroncium

0,91

5,7

77 irídium

1,46

9,11

62 szamárium

0,90

5,64

70 itterbium

1

6,26

34 szelén

1,56

9,76

6 szén

39 ittrium

0,99

53 jód

1,67

48 kadmium

1,44

20 kalcium

0,97

19 kálium

0,69

6,22

1,80

11,27

14 szilícium

1,31

8,16

8,99

21 szkandium

1,05

6,57

6,08

81 tallium

0,98

6,11

4,34

73 tantál

1,26

7,90

10,4

240 Fizika

16129 Fizika FVTABFT / 240

C

M

Y

K

2011. május 6. –18:36

08 6.98 69 túlium 0.99 Ionizációs energia Ei (eV) 52 tellúr 1.74 22 titán 1.44 9.83 26 vas 1.26 7.18 54 xenon 1.97 6.08 74 volfrám 1. Nh ny atommag egy nukleonra jut.Z Az atom neve Ionizációs energia Ei (aJ) Ionizációs energia Ei (eV) Z Az atom neve Ionizációs energia Ei (aJ) 0.94 5.14 9.28 7.20 65 terbium 0.99 6.02 92 urán 6.74.91 90 tórium 0.94 12.09 6.86 23 vanádium 1.

398 −1.803 −8.609 −1.380 −1.394 −1.968 207.938 58.267 −1.663 −7.831 −4.394 −1.257 −1.369 −1.361 −7.933 57.816 −8.550 −8.710 −7.898 −1.527 −8.979 232.412 −1.738 −8.044 238.189 −8.365 −1.797 −8.386 −1.359 −6.408 −1.974 208.402 −1.187 −1.012 10.238 MeV −0.234 −1.721 −7.014 3.226 −1.625 −7.360 −1.428 −1.357 −1.369 −1.715 −8.278 króm mangán vas kobalt nikkel réz cink arany higany ólom bizmut tórium 24 25 26 27 28 29 30 79 80 82 83 90 52 55 56 59 58 63 64 197 200 208 209 232 51.436 −7.232 −6.268 −1.368 −1.426 −0. ktsi energi ja Az atommag Számított érték 2 Δm · c /A-ból cseppmodellből E E 1 1 2 2 3 3 4 5 6 7 8 2 3 3 4 6 7 9 10 12 14 16 2.692 −8.235 −1.048 −1.664 −2.411 −1.245 −6.218 −1.415 −7.107 −8.136 −0.713 −8.038 −1.856 −8.429 −1.929 63.512 −7.408 −1.186 −0.229 −7.185 −1.404 −1.220 urán urán urán 92 92 92 234 235 238 234.997 −1.417 −1.003 6.399 −1. május 6.929 196.438 −5.948 −8.189 −1.231 −1.362 −1.261 1.995 pJ −0.735 pJ – – – – – – – – – −1.038 −1.556 −8.391 −1.854 −0.183 −7.000 14.178 −1.093 −0.701 −8.501 −8.863 −0.013 12.381 −8.405 −1.233 −7.928 −8.364 −1.016 4.533 −8.999 −0.851 −2.631 −1.392 −1.015 7.453 −0.214 MeV – – – – – – – – – −7.967 199.216 −1.406 −1.432 −1.137 −1.400 −1.213 Z deutérium* trícium hélium hélium lítium lítium berillium bór szén nitrogén oxigén A matom (mu ) Mért érték *: A deutérium atommagjának önálló neve van: deuteron Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 241 C M Y K 241 2011.134 −0.198 −1.409 −1.157 −1.589 E pJ −0.935 62.408 −7.394 −1.710 −0.377 −8.940 54.035 −1.003 15.557 −8.016 9.665 −8.039 235.016 3. –18:36 .938 55.

Nh ny. a gyakorlatban haszn lt vagy elfordul.9.75.

radioaktv izot.

08 131 53 I 8.64 240 81 Tl 3.p felezsi ideje.53 0.155 24.2 129 53 I β− 1.673 244.1 90 38 Sr 27.80 2.662 82.85 45 20 Ca 0.28 44.64 134.463 234.312 1.514 0.2 − EB: elektronbefogás 242 Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 242 C M Y K 2011.04 124.462 1.167 3.295 358.754 223 440.9 194 77 Ir 19 óra β− γ 2.3 nap EB 80% − β − 20% 1.72 204.2 nap β− 1.6 65.56 év β − 98% 0.3 év β − 0.208 0.24 105.098 A bomlás neme 26.3 óra β− γ 1.46 42 19 K β β γ 12.8 107.394 2.4 – 73.15 0.764 EB 2% − 60 27 Co 5.55 1.545 87.277 86.5 nap β− 1.92 175.7 − 240 136 A sugárzás maximális energiája (MeV) − (fJ) 0.7 év β− 0.8 5568 év 22 11 Na Felezési idő T1/2 (fJ) − 14 6C Izotóp 122.28 58 .92 203 80 Hg 46.777 71.4 47.1 nap β− γ 0 .2 · 10 év EB 11% − γ 1.72 212.5 perc β+ 0.880 β 0.3 50.6 év β− γ 0. –18:36 .1 − 35 16 S 88 nap 40 19 K β − 89% 1.9 óra 89 38 Sr 154.69 nap β− γ 0.1 β− γ 0.8 − 233.84 55 26 Fe 2.279 33.254 54 25 Mn 291 nap EB γ − 0.6 év β− γ 0.1 nap β− γ 56 27 Co 77.7 137 55 Cs 26.92 213. május 6.968 2.53 164 nap β − 0.8 40.6 év EB – 59 26 Fe 45.6 32 15 P 14.542 1.038 24 6.707 273.96 0.444 0.33 9 1.9 nap β− γ 0.6 568 244.018 20.608 0 364 97 .24 132 53 I 2. boml s nak neme s a sug rz s maxim lis energi ja Izotóp Felezési idő T1/2 A sugárzás maximális energiája A bomlás neme (MeV) 3 1H 11 6C 12.3 24 11 Na 15 óra β− γ 1.332 49.24 0.2 198 79 Au 2.24 év β γ 82 35 Br 35.412 153.72 · 107 év γ 0.5 óra − 0.50 γ 0.

55 3.62 0.36 0. –18:36 .82 0.64 3.50 4.30 3.1 4.16 2.90 1.77 0.33 4.20 4.75 0.9.29 4.00 2. Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 243 C M Y K 243 2011.60 4.46 0.71 0.10 2.78 0.72 0.00 4.10 4.56 0.40 4.78 0.40 0.96 4.64 3.64 0.31 0.68 0.90 4.45 0.76.90 4.69 0. Szil rd elemek s a higany kilpsi munk ja.69 0.45 2.83 2.80 5. és 285.51 0.70 0. hat rhull mhossza s krist lyszerkezete Elemek neve Kilépési munka Wmin (aJ) Kilépési munka Wmin (eV) 0.72 0. romboéderes lapcentrált köbös tércentrált köbös szoros illeszkedésű hatszöges szoros illeszkedésű hatszöges tércentrált köbös lapcentrált köbös szoros illeszkedésű hatszöges rombos gyémánt szoros illeszkedésű hatszöges romboéderes tetragonális lapcentrált köbös szoros illeszkedésű hatszöges szoros illeszkedésű hatszöges lapcentrált köbös tércentrált köbös szoros illeszkedésű hatszöges tércentrált köbös szoros illeszkedésű hatszöges tércentrált köbös szoros illeszkedésű hatszöges tércentrált köbös tércentrált köbös tércentrált köbös szoros illeszkedésű hatszöges lapcentrált köbös tércentrált köbös lapcentrált köbös Lásd még a 282.50 0.69 0.30 4.25 4. oldalon is.14 alumínium antimon arany arzén bárium berillium bizmut bór cérium cézium cink cirkónium európium ezüst gadolínium gallium germánium hafnium higany indium irídium ittrium kadmium kalcium kálium kobalt króm lantán lítium magnézium mangán molibdén nátrium neodímium nikkel nióbium ólom Határhullámhossz λ (nm) 290 285 260 245 480 280 280 280 435 635 290 310 500 290 400 300 255 320 275 310 270 400 300 440 550 265 275 355 470 345 310 280 485 395 255 290 300 Kristályszerkezet lapcentrált köbös romboéderes lapcentrált köbös romboéderes tércentrált köbös szoros illeszkedésű hatszöges romboéderes tetragonális.26 4.50 0.58 0.10 4.42 0.41 0.97 4.50 2.54 3.66 4.50 2.6 3.70 4.64 0.42 0. május 6.69 0.66 0.71 0.74 0.52 4.73 0.67 0.45 4.90 3.64 0.

71 2.88 0.84 3.16 4.48 0.77 4.73 0.54 0.35 0.60 0.60 4.60 2.00 4.77 0.74 0.50 5.80 0.14 3.40 4.9.00 5. β) ozmium palládium platina rénium réz ródium rubídium ruténium szamárium szelén szén szilícium szkandium tallium tantál tellúr terbium titán tórium urán vanádium vas volfrám Határhullámhossz λ (nm) 280 260 250 225 250 275 270 575 265 465 265 260 260 355 330 295 255 415 300 365 345 295 280 275 Kristályszerkezet tetragonális szoros illeszkedésű lapcentrált köbös lapcentrált köbös szoros illeszkedésű lapcentrált köbös lapcentrált köbös tércentrált köbös szoros illeszkedésű romboéderes hexagonális hexagonális gyémánt szoros illeszkedésű szoros illeszkedésű tércentrált köbös hexagonális szoros illeszkedésű szoros illeszkedésű lapcentrált köbös rombos tércentrált köbös tércentrált köbös tércentrált köbös hatszöges hatszöges hatszöges hatszöges hatszöges hatszöges hatszöges 9.54 ón (fehér.20 4.80 4.67 0.43 0.75 0. Szil rd elemek s a higany kilpsi munk ja.66 0.50 3.40 4.76.77 0. hat rhull mhossza s krist lyszerkezete (folytat s) Elemek neve Kilépési munka Wmin (aJ) Kilépési munka Wmin (eV) 0.67 0.56 0.53 4.00 4.21 4.75 0.70 0.40 3.77 0.58 0. Dizi.77.78 0.73 4.70 4.80 0.70 0.80 3.80 5.70 4.

s egytthat.

k s aktiv ci.

0 0.20 0. május 6.98 1.40 1.47 3.s energi k Befogadó kristály Diffundáló atom szilícium szilícium szilícium szilícium szilícium réz réz ezüst ezüst Al Ga In As Au Cu Zn Ag Cu Diffúziós állandó D0 (cm2 /s) 8.32 0.13 2.56 1.001 0.91 2.34 0.04 1.00 244 Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 244 C M Y K 2011.0 3.51 3. –18:36 .90 3.6 16.2 Aktivációs energia E (eV) 3.

9. Flvezet anyagok tilos s vszlessge 0 K s 300 K hmrskleten.78. tltshordoz.

36 2.67 4 500 3 500 938 Sn d 0.17 0.35 2.91 0.00 0.20 – – – ZnS – 0.03 0.43 8 800 400 1 240 GaSb d 0.00 – – 100 50 – Te d 0.20 50 – – AgI – – – 0.12 0.19 1.55 3.4 – – 1 800 1 200 3 540 Si i 0. .17 – – – – – TiO2 – 0.61 0.27 1 020 930 1 065 PbTe d 0.35 4 600 150 1 070 GaP i 0.06 0.49 3.29 0.51 3.34 .42 0.28 1.19 0.33 – – – – 450 ZnSb – 0.00 0.78 4 000 1 400 706 AlSb i 0.04 0.51 3.03 0.05 0.37 550 600 1 110 (1) PbSe d 0.30 0.30 1 620 750 904 CdS d 0.05 0.00 0.03 – – – – – i: közvetett tiltott sáv d: közvetlen tiltott sáv (1) : a sávok átfedik egymást Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 245 C M Y K 245 2011.48 3.13 0. –18:36 .44 0.87 5.05 .18 1.39 2.26 1.17 0.24 1.24 0.13 0. május 6.24 1.37 2.26 1.56 – – – HgTe d −4.80 – – – Cu2 O – 0.84 0.07 0.22 1.63 3.60 – – – SnTe d 0.09 0. 0.58 3.42 200 20 1 475 CdSe d 0.05 0.23 1.14 1 300 500 1 414 Ge i 0.03 0.74 200 – 1 250 CdTe d 0. 0.65 0.00 – – 232 InSb d 0.06 0.74 0.18 77 000 750 523 InAs d 0.52 – – – SiC – 0.23 1.52 0.05 0.03 0. .41 2.09 0. .11 0.45 600 100 1 040 ZnO – 0.18 – – – AgCl – – – 0.OlvaElektronmozgékonydáspont konyság μp ság to (◦ C) μn 2 (cm /(V · s)) (cm2 /(V · s)) Tilos sávszélesség Eg Sáv gyémánt i 0K 300 K Szobahőmérsékleten aJ eV aJ eV 0.45 2.23 1.35 33 000 460 942 InP d 0. .43 0.29 1.58 0.32 0.81 0.26 110 75 1 350 GaAs d 0.04 0.56 0. mozgkonys gai s olvad spontjai Félvezető anyagok Lyukmozgé.81 −30 – – – – – PbS d 0.

.........2 Hg-Pb-Ba-Ca-Cu-O 133 Hg-Ba-Ca-Cu-O*** 164 *: 7 GPa nyomáson **: 25 GPa nyomáson ***: 30 GPa nyomáson  : Előállítása 1993-ban  : Előállítása 1994-ben .175 irídium 0.......15 ón 3............722 vanádium 5..49 cink 0....4 indium 3...........85 lantán 4.026 kadmium 0... –18:36 ..25 titán 0...1 Tl-Ba-Ca-Cu-O* 131 Nb3 Al 17..0154 Vegyületek Szupravezetési hőmérséklet Ts (K) Ti2 O 3............47 gallium 1..41 ozmium 0.196 tórium 1................ .7 Szupravezetési hőmérséklet Ts (K) > 30 La3 In 10...9.... május 6........88 tallium 2...38 higany 4...517 ruténium 0.... Elemek s vegyletek szupravezetsi hmrsklete Elemek Elemek Szupravezetési hőmérséklet Ts (K) alumínium Szupravezetési hőmérséklet Ts (K) Elemek Szupravezetési hőmérséklet Ts (K) 1.5 Hg-Ba-Ca-Cu-O 133 Nb3 Sn 18...128 ólom 7..08 nióbium 9.1 Hg-Ba-Ca-Cu-O** 155 Nb3 Ge 23..61 molibdén 0.....4 La-Sr-Cu-O 37 NbTi 10......11 rénium berillium 0..0 Bi-Sr-Ca-Cu-O 110 V3 Ga 16........3 Tl-Ba-Ca-Cu-O 125 V3 Si 17.66 volfrám 0................915 tantál 4..... 246 Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 246 C M Y K 2011... .. ..........5 Y-La-Cu-O > 90 NbZr 11 Y-Ba-Cu-O 95 NbN 16... ..44 Egyéb anyagok Ba-La-Cu-O 1...........79........... ... . ........... .. ..4 hafnium 0..38 cirkónium 0....

Az anyagot sszetart.9.80.

81. ezeket a táblázat nem tartalmazza. töltéssel vagy mágneses momentummal rendelkező hadronok A kölcsönhatás relatív erőssége 10 hatótávolsága (m) −39 végtelen −5 10−18 10 10−2 végtelen 1 10−15 Ez idáig (2009) kísérletileg még nem sikerült kimutatni létezését. A standardmodell rszecski Minden kvarknak és leptonnak létezik antirészecskéje.W . 9.82.Z elektromágneses foton erős 8 gluon Kölcsönható részecskék mindegyik 0 mindegyik minden. A fermionok gener ci. 9. klcsnhat sok jellemzi Kölcsönhatás Erőátvivő elemi részecske (bozon) gravitációs 1 graviton 1 − + gyenge W .

Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 247 C M Y K 247 2011. de nullánál nagyobb a tömege.1 müon μ −1 0. –18:36 .004 down d −1/3 0. Ezzel együtt fellép a neutrínóoszcilláció jelensége.01 müon-neutrínó νμ 0 top t +2/3 bottom b −1/3 4.008 elektron e −1 0.2 tau τ −1 1. május 6.i Fermionok Jelölés Elektromos töltés* Tömeg** up u +2/3 0.78 tau-neutrínó ντ 0 első generáció kvarkok leptonok második generáció kvarkok leptonok > 0?*** harmadik generáció kvarkok leptonok 175 > 0?*** *: elemi töltésegységben kifejezve **: proton (neutron) tömegegységben kifejezve (mp ∼ mn ∼ 1 GeV/c2 ) *** A legújabb mérési eredmények szerint legalább az egyik neutrínónak nagyon kicsi.4 strange s −1/3 0.0005 elektron-neutrínó νe 0 > 0?*** charm c +2/3 1.

9. Az erhordoz.83.

85.494 1.938 neutron udd 0 1/2 0.4 · 10−24 cu¯ ub¯ 0 0 1.4 · 10−12 delta mezonok Elektromos töltés* pion + pion0 kaon ró d-mezon b-mezon 900 ∼6 · 10−11 · 10−24 · 10−16 A feles spinű hadronok a fermionok.24 · 10−8 1 1 0.232 1 0 0.271 1. *: elemi töltésegységben kifejezve **: proton (neutron) tömegegységben kifejezve (mp ∼ mn ∼ 1 GeV/c2 ) 9.3 · 10−13 1 0 5.60 · 10−8 0 0 0.84. A hadronok felptse s tulajdons gai Hadronok barionok Kvarkösszetétel Spin Tömeg** Élettartam (s) > 5 · 1032 proton uud 1 1/2 0.4 u¯s ud¯ 1 0 0.63 · 10−10 omega mínusz sss −1 3/2 1.116 2. A zikai Nobel-dj kitntetettjei 1901 Wilhelm Conrad Röntgen 1906 Sir Joseph John Thomson 1902 1907 1908 Albert Abraham Michelson Gabriel Lippmann 1903 Hendrik Antoon Lorentz Pieter Zeeman Antoine Henri Becquerel Pierre Curie Marie Curie (Sklodowska) 1909 1904 Lord (John William Strutt) Rayleigh 1905 Philipp Eduard Anton von Lenard Guglielmo Marconi Karl Ferdinand Braun Johannes Diderik van der Waals Wilhelm Wien Nils Gustaf Dalén 1910 1911 1912 248 Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 248 C M Y K 2011. –18:36 .140 2.2 uuu ud¯ √ ¯ (uu¯ − d d)/ 2 2 3/2 1. az egész spinűek a bozonok családjába tartoznak.770 ∼ 4.40 lambda uds 0 1/2 1.865 4.135 8. május 6.672 8. bozonok tulajdons gai A bozon neve A közvetített kölcsönhatás Elektromos töltés* Spin Tömeg** foton elektromágneses 0 1 0 W + Z0 gyenge W− +1 1 81 0 1 92 −1 1 81 8 gluon erős 0 1 0 graviton gravitáció 0 2 0 *: elemi töltésegységben kifejezve **: proton (neutron) tömegegységben kifejezve (mp ∼ mn ∼ 1 GeV/c2 ) 9.

1913 Heike Kamerlingh-Onnes 1952 1914 1915 Max von Laue Sir William Henry Bragg William Lawrence Bragg 1953 1954 1916 1917 1918 – Charles Glover Barkla Max Karl Ernst Ludwig Planck 1955 1919 1920 1921 1922 1923 1924 Johannes Stark Charles Edouard Guillaume Albert Einstein Niels Henrik David Bohr Robert Andrews Millikan Karl Manne Georg Siegbahn 1925 James Franck Gustav Hertz Jean Baptiste Perrin 1926 1927 1928 1929 Arthur Holly Compton Charles Thomson Rees Wilson Owen Willans Richardson Prince Louis Victor de Broglie 1930 1931 1932 Sir Csandraszekhara Vénkata Raman – Werner Heisenberg 1933 Erwin Schrödinger Paul Adrien Maurice Dirac – James Chadwick Victor Franz Hess Carl David Anderson Clinton Joseph Davisson George Paget Thomson 1934 1935 1936 1937 1938 1939 1940 1941 1942 1943 1944 1945 Enrico Fermi Ernest Orlando Lawrence – – – Otto Stern Isidor Isaac Rabi Wolfgang Pauli 1946 Percy Williams Bridgman 1956 1957 Felix Bloch Edward Mills Purcell Frits Zernike Max Born Walther Bothe Willis Eugene Lamb Polykarp Kusch William Bradford Shockley John Bardeen Walter Houser Brattain Chen Ning Yang Tsung-Dao Lee 1958 Pavel Alekszejevics Cserenkov Ilja Mihajlovics Frank Igor Jevgenyevics Tamm 1959 Emilio Segré Owen Chamberlain Donald Arthur Glaser Robert Hofstadter Rudolf Mössbauer Lev Davidovics Landau Wigner Jenő Maria Goeppert-Mayer Hans Daniel Jensen Charles Hard Townes Nyikolaj Gennagyijevics Baszov Alekszandr Mihajlovics Prohorov 1960 1961 1962 1963 1964 1965 Sin-Itiro Tomonaga Julian Schwinger Richard Phillips Feynman 1966 1967 1968 1969 Alfred Kastler Hans Albrecht Bethe Luis Walter Alvarez Murray Gell-Mann 1970 Hannes Olof Gösta Alfvén Louis Eug`ene Félix Néel 1971 1972 Gábor Dénes John Bardeen Leon Neil Cooper John Robert Schrieffer Leo Esaki Ivar Giaever Brian David Josephson 1973 1947 Sir Edward Victor Appleton 1948 Patrick Maynard Stuart Blackett 1974 1949 1950 1951 Hideki Yukawa Cecil Frank Powell Sir John Douglas Cockcroft Ernest Thomas Sinton Walton Sir Martin Ryle Antony Hewish 1975 Aage Niels Bohr Ben Roy Mottelson Leo James Rainwater Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 249 C M Y K 249 2011. –18:36 . május 6.

Smith 2010 Andrej Geim Konsztantyin Novoszjolov 1995 250 Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 250 C M Y K 2011. Wilson Subramanyan Chandrasekhar William Alfred Fowler Carlo Rubbia Simon van der Meer Klaus von Klitzing Eric A. Leggett 2004 David J. G. H¨ansch 2006 John C. május 6. Lee Douglas D. Kilby 2001 1982 1983 Kenneth G. Shull Martin L. Glauber John L. –18:36 . Wieman 2002 Raymond Davis Jr. Brockhouse Clifford G. Lederman Melvin Schwartz Jack Steinberger 1988 1989 Hans G. Taylor 1991 1992 Pierre-Gilles de Gennes Georges Charpak 1993 Russell A. Kendall Richard E. Mather George F. Abrikosov Vitalij Ginzburg Anthony J. Osheroff Robert C. Gross David H. Dehmelt Wolfgang Paul Norman F.1996 David M. Politzer Frank Wilczek 2005 Roy J. Alferov Herbert Kroemer Jack S. Strömer Daniel C. Perl Frederick Reines Charles K. Ramsey 1990 Jerome I. Richardson 1997 Steven Chu Claude Cohen-Tannoudji William D. Phillips 1998 Robert B. Cornell Wolfgang Ketterle Carl E. Laughlin Horst L. Masatoshi Koshiba Riccardo Giacconi 2003 Alexei A. Tsui 1999 James Watson Cronin Val Logsdon Fitch Gerardus ’t Hooft Martinus J. Taylor Jr. 2009 1994 Bertram N. Kao Willard S. Veltman 2000 1981 Nicolaas Bloembergen Arthur Leonard Schawlow Kai Manne Siegbahn Zores I. Hall Theodor W. Friedman Henry W. Boyle George E. Smoot 2007 Albert Fert Peter Grünberg 2008 Makoto Kobayashi Toshihide Maskawa Yoichiro Nambu 1976 Burton Richter Samuel Chao Chung Ting 1977 Philipp Warren Anderson Sir Nevill Francis Mott John Hasbrouck van Vleck Pjotr Leonyidovics Kapica Arno Allan Penzias Robert Woodrow Wilson Sheldon Lee Glashow Abdus Salam Steven Weinberg 1978 1979 1980 1984 1985 1986 Ernst Ruska Gerd Binnig Heinrich Rohrer 1987 Johannes Georg Bednorz Karl Alexander Müller Leon M. Hulse Joseph H.

5 · 107 K felületi hőmérséklet TN = 5780 K (kb. A LEGFONTOSABB CSILLAGSZATI LLANDK S MRTKEGYSGEK km s A fény terjedési sebessége vákuumban c = 299 792. 5500 ◦ C) sugárzási teljesítmény L = 3.378 nap életkora: 4. = = 3.844 × 1023 kW* átlagos kémiai összetétele (tömeg szerint): 73.2 valódi átmérője DN = 1. 1.E.E.458 Csillagászati egység (Föld–Nap középtávolság) 1 Cs.4% hidrogén. –18:36 . amilyennek 10 parszek távolságból látszana a szóban forgó égitest A tropikus év hossza: 365. = 149 597 870 km Fényév 1 fényév = 9.261 633 fényév = 30.5 milliárd év a napszél sebessége a Földnél: kb.25F ) nehézségi gyorsulás a felszínen gN = 274 m/s2 (27gF ) a mag hőmérséklete ∼ 1.8% összes többi elem egyenlítői síkjának hajlása az ekliptikához: 7.256 366 nap −1 2. május 6.806 Cs.856 78 billió km Hubble-állandó (az extragalaktikus objektumok távolsága és távolodási sebessége közötti arányossági tényező) H0 ≈ 70 km · s−1 · Mpc Abszolút fényesség az a fényesség. 24.CSILLAGSZAT 1.8% hélium.460 530 billió km Parszek 1 parszek = 206 264. 450 km/s W *(Ebből a Földre érkezik: 1368 2 – ez a napállandó.989 · 1030 kg (330 000-szerese a Földének) közepes sűrűsége N = 1410 kg/m3 (0.) m Csillagszat 251 16129 Csillagászat FVTABCS / 251 C M Y K 2011.392 · 106 km (109DF ) tömege mN = 1.242 198 78 nap A sziderikus év hossza: 365.25◦ sziderikus tengelyforgási ideje az egyenlítőjénél: 25. A NAP. A F LD S A HOLD LEGFONTOSABB ADATAI Nap látszólagos átmérője 31 59.

347 · 1022 kg (0.6193 m/s2 ((1/6)gF ) felületi hőmérséklete a nappali oldalon ∼ 130 ◦ C az éjjeli oldalon a pálya közepes lapultsága ∼ −150 ◦ C 0.101 · 108 km2 térfogata VF = 1.160 km Rp = 6 356. május 6. egymás utáni azonos fázis közötti időtartam. felszálló csomóponton való áthaladás közötti időtartam. 252 Csillagszat 16129 Csillagászat FVTABCS / 252 C M Y K 2011.530 588 nap drakonikus keringési ideje ** THd = 27. ***: A földközelponton való.780 306 m/s2 felszíne AF = 5.003 35 nehézségi gyorsulás az Egyenlítőn ge = 9.0204VF ) tömege mH = 7. –18:36 .61F ) nehézségi gyorsulás a felületén gH = 1.7 km egy délkör hossza 40 008.974 · 1024 kg közepes sűrűsége F = 5 515 kg/m3 az Egyenlítő hossza 40 075. A F LD S A HOLD LEGFONTOSABB ADATAI (folytat s) Föld sugara az Egyenlítőnél Re = 6 378.554 550 nap *: Két.198 · 1010 km3 (0.765 km/s életkora ≈ 4. A NAP. **: Két.775 km a pólusoknál Rk = 6 371 km közepes sugara (DF = 12 742 km) lapultsága (Re − Rp )/Re ∼ 0.083 · 1012 km3 tömege mF = 5.5 · 109 év Föld–Hold közepes távolság 384 404 km Hold közepes látszólagos átmérője 31 5 valódi átmérője DH = 3 476 km (0.2.0549 átlagos pályamenti sebesség 1025 m/s szinodikus keringési ideje * THsz = 29.0123mF ) közepes sűrűsége H = 3 340 kg/m3 (0. két egymás utáni áthaladás közötti időtartam.212 220 nap anomalisztikus keringési ideje*** THa = 27.273DF ) térfogata VH = 2.5 km az Egyenlítő kerületi sebessége ve = 465 m/s átlagos pályamenti sebesség v = 29.

006 (?) 0. egység] Merkúr 1338 317.43 163.75 év 0.0086 30.0934 1.000 1.2◦ 4.80 243.4◦ 0◦ 0.9 Mars 0.0556 9.C M Y K 0.54 51 118 97◦ 55 17 h 14 m 0.0494 5.04 47.60 Pálya menti átlagsebesség  87.90 142800 3◦ 04 9 h 50 m– 9 h 56 m 1.203 778.77◦ 5.387 16129 Csillagászat FVTABCS / 253 4878 0.65 nap 7.0◦ 29.000 12 756 23◦ 26 177.863 év 0.65 29.524 227.107 6794 23◦ 59 24 h 37 m 23 s 1.9 Vénusz A pálya excentricitása Közepes naptávolság [millió km] Közepes naptávolság [csill.2056 0.4◦ 0.30◦ 13.74 248.6 Föld 58.49◦ 9.20 48 600 29◦ 36 16 h 7 m 1. földi év)  224.42 év 0.26 nap 687 nap 0.11 4504 Neptunusz 0.14 365.77◦ 6.7 nap 0.73 év 0.2 57. május 6.03 év 0.85◦ 24.06 11.3 Jupiter 766 95.858 0.9 nap Keringési periódus (földi nap.55 5916 Plútó 3.9 17.0472 19.555 1429 Szaturnusz 60.0068 108.000 149.02 nap 23 h 56 m (retrográd) 4 s 3.152 0.16 120 540 26◦ 44 10 h 14 m– 10 h 39 m 2.4 14.0◦ Egyenlítői átmérő [km] A forgástengely hajlásszöge a pályanormálishoz A tengely körüli forgás periódusa A pályasík hajlásszöge az ekliptikához km s 35. A NAPRENDSZER NAGYBOLYGINAK FIZIKAI S PLYAADATAI Csillagszat 253 2011.815 12 104 1.249 39.0167 1.22 2875 Uránusz 56.055 0.056 Tömeg (Föld = 1) Térfogat (Föld = 1) 0. –18:36 .723 0.002 2300 123◦ 6 nap 9 óra 18 perc 17.83 83.

A NAPRENDSZER NAGYBOLYGINAK FIZIKAI S PLYAADATAI (folytat s) 254 Csillagszat 2011.41 9. He.67 Neptunusz 21 + gyűrűk 11 + gyűrűk H2 (83%). O2 (21%). NH3 CH4 (2%).28 8. Ne* CO2 (97%) N2 (78%).60 3. –18:36 .72 0. He (11%).3 0. CH4 (1%) ∼ 40 1.2%). NH3 80 21.005 3.86 0.C M Y K 16129 Csillagászat FVTABCS / 254 * a napszéltől származó átmeneti légkör 1 0 Ismert holdjainak száma 0 H.33 Jupiter 218 5.017 1. N2 2 124 59.94 Mars 30 + gyűrűk H2 (94%).25 0 5. He (15%).02 3. NH3 95 35. vízpára A légkör fontosabb összetevői 288 440 730 11. CH4 .78 0.091 0.04 ? ∼2 Plútó 3.70 Szaturnusz 59 23. He (6%).003353 5.9 0.78 Gravitációs gyorsulás a felm színen az egyenlítőnél 2 s Szökési sebesség 5. CH4 .44 0  cm3  g  Vénusz Lapultság  Átlagsűrűség Merkúr 52 + gyűrűk H2 (89%). CH4 (0.64 22.27 Uránusz 1 N2 (99%).062 1.8 0.52 Föld Átlagos felszíni hőmérséklet [K] km s 10.18 9.52 10. május 6.1 0. NH3 CO2 (95%). He. H2 .023 1.36 4.25 a felszínnél 8.

1610 G. Kowal.1 16 128.164 0.0018 0.5 163. 1979 G.223 149. 2000 S. 2000 S.8 156.9 250. Sheppard.16 – 22 9.1 5262 1070.38 0.281 0. Sheppard és mtársai.0 631. Sheppard.9 148.8 A.157 0. 2003 Csillagszat 255 16129 Csillagászat FVTABCS / 255 C M Y K 2011. 1979 E.17 0. 2001 S. Jewitt. –18:36 . Barnard.1 27.6 149.155 16. 1610 C. 2003 S. 1979 Voyager-1.4 148.7 S.4 4820 1882.Deimos (M2) a Jupiter holdjai Metis (J16) Adrastea (J15) Amalthea (J5) Thebe (J14) Io (J1) Europa (J2) Ganymedes (J3) Callisto (J4) Themisto (J18) Leda (J13) Himalia (J6) A pálya excentricitása 384.112 0.0 0. 1975 C. 2001 S.241 0.0031 0. 1877 12 23. 2001 S. Galilei.6 287.4 99 221.143 0.8 145.9 0. D.9 3643 421. 1610 G. Sheppard és mtársai.0012 0.1 617. május 6. Sheppard és mtársai.1 148.3 620. Galilei.6 0. Sheppard.262 0.3 26. 2001 S.212 28. 1610 G.0 146 150.226 0. 2003 S.0 504. 2000 S. Galilei.7 4 7507 18 11165 185 11461 Voyager-2. Sheppard és mtársai. D. Jewitt.216 0. 1904 Lysithea (J10) Elara (J7) 2000 J11 2003 J3 2003 J12 2001 J10 2003 J6 2001 J7 Harpalyke (J22) Praxidike (J27) 2001 J9 2001 J3 38 78 4 2 1 2 4 3 4 7 2 4 11717 11741 12555 18340 19002 19394 20979 21017 21105 21147 21168 21252 259. Nicholson.0005 0.3 625.0177 0.297 0. 2003 S.07 0.2 259. 2001 Iocaste (J24) Ananke (J12) 2001 J2 2003 J11 5 28 4 2 21269 21276 21312 22395 631.217 0.39 1.248 0.015 1. 1905 S.0 533. Perrine.5 27.294 0.228 0. 1877 0.674 1.162 0. 2000 S. Sheppard és mtársai.3 623.322 0.6 28. HOLDAK A NAPRENDSZER NAGYBOLYGI K RL 5. Hall.1 A.0005 0.7 145.242 0. Nicholson.5 610.230 0. 1951 S.8 3122 671. Galilei.3 143. Sheppard és mtársai.31 43. Sheppard.0 623. Jewitt.0002 1.4 683.5 27.319 0. 1892 Voyager-2.551 7.03 0.5 43 128.02 0.04 0.376 0.5 632.9 167 181. Sheppard és mtársai.498 0. Sheppard és mtársai.46 1.3 553.230 0.769 3.0549 Felfedező Keringési idő [nap] 3475 Pályahajlás [fok] Átlagos távolság a bolygótól [ezer km] a Föld holdja Hold a Mars holdjai Phobos (M1) Átmérő vagy méret [km] A hold neve 4.47 0. 1938 C.244 0. Perrine.0041 0. 1974 C.0074 0. D. Hall. D.689 130. Jewitt. Kowal.0 240. Sheppard és mtársai.9 148.9 S.

628 0.164. Sheppard és mtársai. Sheppard és mtársai. Jewitt.3 741. Scotti. Nicholson.2 165. Sheppard és mtársai. D. Jewitt. Fountain. 2003 S.6 982.345 0.4 151. HOLDAK A NAPRENDSZER NAGYBOLYGI K RL (folytat s) 20 30 133.8 723.2 151.6 752.0 715. Spahr. Nicholson.214 0. 2002 S.7 758. 1980 A. 2000 S. Sheppard. 2001 S.421 0. Sheppard.3 Voyager-1. 2003 J. Sheppard és mtársai.2 0.266 0. Sheppard. Sheppard és mtársai. Jewitt.1 152. Sheppard és mtársai.380 151.6 781. 1914 S.9 Átlagos távolság a bolygótól [ezer km] a Jupiter holdjai (folytatás) 2003 J9 1 22442 2001 J6 2 23029 2001 J8 2 23124 Átmérő vagy méret [km] A pálya excentricitása 4. 2000 S. 2001 S.002 0. Jewitt.7 0. 2003 A hold neve Prometheus (S16) Pandora (S17) Janus (S10) Epimetheus (S11) Felfedező Pályahajlás [fok] 0.0 158.2 165.210 0. D.1 152. D. Sheppard és mtársai.264 0. Sheppard.251 0. 2001 Chaldene (J21) Isonoe (J26) 2001 J4 2003 J4 Erinome (J25) Taygete (J20) Carme (J11) 2001 J11 Kalyke (J23) Pasiphae (J8) 2002 J1 Megaclite (J19) 2003 J7 4 4 3 2 3 5 46 3 5 58 3 6 4 23179 23217 23219 23258 23279 23360 23404 23547 23583 23624 23064 23806 23808 723.5 165.312 0. 1980 100 85 178 118 139.1 767. 2000 S.6 163.9 165. 1980 Voyager-1.4 164.1 724.5 759. D.0 781.9 S.319 0. 1990 Voyager-1. Sheppard. T.7 151.0 743.9 165.2 164.004 0.8 732.2 702.204 0. Jewitt.2 0.5 720. Sheppard és mtársai.695 ≈0 ≈0 0.2 150. Sheppard.4 163.267 Keringési idő [nap] 683. Dollfus. Jewitt.5 0. 2001 S. 2003 2001 J5 Sinope (J9) 2003 J5 Callirrhoe (J17) 2001 J1 2003 J10 2003 J8 2003 J1 2003 J2 a Szaturnusz holdjai Pan (S18) Atlas (S15) 2 38 4 7 4 2 3 4 2 23808 23939 24084 24102 24122 24250 24514 24557 28570 749.1 152.246 0.244 0. –18:36 .252 0. 2001 S.204 165.601 ≈ 0 ≈0 ≈0 M. Sheppard és mtársai.4 0. május 6. S.3 732.8 S.269 0.278 0.8 725.1 165. D.8 765. Jewitt.565 ≈ 0 0. Sheppard és mtársai.8 144. 1938 S.613 0. 2001 S.4 141. Showalter. 2000 S. Sheppard.6 137. 1966 J. 1999 S.0 716. Sheppard.3 720. D. Sheppard és mtársai.0 708. Jewitt. Larson.409 0. 2003 S. 2003 S.2 728. 1908 S.695 0. 2000 S.9 164.283 0. 2003 S.245 0.021 256 Csillagszat 16129 Csillagászat FVTABCS / 256 C M Y K 2011. 2000 P.264 0. 2003 S.007 0.267 0. Sheppard és mtársai.0 147. Sheppard. D. D.4 151.250 0. 1978 0. Melotte.4 144.1 165.253 0.0 S.

335 0.3 0. T.4 0. Gladman és mtársai.331 0.000 0. Smith és mtársai.001 15. 2000 B. Pickering. 1986 Voyager-2. Kavelaars és mtársai. J. Gladman és mtársai. Pascu és mtársai. 1986 Csillagszat 257 16129 Csillagászat FVTABCS / 257 C M Y K 2011.11 0.4 7.4 W. 1986 Voyager-2.000 0. 1986 110 60 68 66. 2000 B.1 69. 1986 Voyager-2.000 0.028 449 0.1 1.517 0.7 Dione (S4) 1120 377. Laques.4 0.104 79.3 0. 1671 B.1 0. Herschel.54 0. –18:36 .21 0.001 0. 1848 G. 1986 Voyager-2.002 2.493 0.7 Calypso (S14) 26 294. Cassini.4 527. 1980 D. 2000 25 30 45 65 60 85 49. Herschel. 1986 Voyager-2.004 1. Huygens. 1980 G.000 0. 1684 B.558 0. Cassini.1 0. 2000 M. 2000 34 167 176 176 173 J.276 0.942 0. Gladman és mtársai.737 ≈ 0 4.8 62. 2000 B. 1986 Voyager-2.0 0. G. Cassini.376 0.2 61.624 0.5 0.02 1. 1986 Voyager-2. Holman.945 0.0 Voyager-2.6 46 47 175 45 153 34 34 46 P. 2000 J.021 1.370 0.02 Felfedező Pályahajlás [fok] A pálya excentricitása Keringési idő [nap] Átlagos távolság a bolygótól [ezer km] Átmérő vagy méret [km] A hold neve a Szaturnusz holdjai (folytatás) Mimas (S1) 397 185. 1789 W. Gladman és mtársai.1 Voyager-2.5 0.Lassell. Kavelaars és mtársai.464 0.2 0. 1684 0.3 11365 11440 12952 15199 15645 16404 17616 18160 18247 18709 19463 20371 23096 0. 1980 G.Bond. 1898 B.9 75.47 893 0.1 3561.4 0. Gladman és mtársai. 2000 J. Lecacheux. 2000 B.474 0.7 64.1 0.000 0.3 0. Gladman és mtársai.36 729 0.0 Tethys (S3) 1060 294.1 0.435 0.16 687 0.5 Enceladus (S2) 499 238.888 0.737 0.29 926 951 1016 1067 1311 0.000 0.33 451 0. Kavelaars és mtársai.8 59. 1655 W.8 53. Cassini.Helene (S12) Rhea (S5) Titan (S6) Hyperion (S7) Iapetus (S8) 2000 S5 2000 S6 Phoebe (S9) 2000 S2 2000 S8 2000 S11 2000 S10 2000 S3 30 1530 5150 283 1436 14 10 220 19 6 26 8 32 2000 S4 2000 S9 2000 S12 2000 S7 2000 S1 az Uránusz holdjai Cordelia (U6) Ophelia (U7) Bianca (U8) Cressida (U9) Desdemona (U10) Juliet (U11) Portia (U12) Rosalind (U13) Belinda (U14) 13 6 6 6 16 377.32 550. május 6.001 0.Bond. Gladman és mtársai.888 ≈ 0 2.8 1481.48 872 0.0 1221.44 0. 1789 G. W. 1672 C.27 783 0.2 1.7 Telesto (S13) 30 294. Spahr. 2000 J.001 0. 2000 B.34 1.000 1.2 0. 2000 W.029 21.515 0. Kavelaars és mtársai.888 ≈ 0 1.

706 13. U4 és N1 holdaknál kijjebb keringőkre) a bolygó keringési síkjához.2 ≈ 0. 1846 G. 258 Csillagszat 16129 Csillagászat FVTABCS / 258 C M Y K 2011. 1949 M.335 ≈ 0 0.429 ≈ 0 0. Herschel. azokra az átmérő helyett a jellemző méret szerepel. J. külső holdakra (a J4.1 0. Holman.0050 0.000 1.311 ≈ 0 0.3 0.23 0.1 0.3 Oberon (U4) 1523 583. 1999 Voyager-2.N3 a Plútó holdja Charon (P1) 160 190 420 2706 340 30–40 62. Christy. Gladman és mtársai.294 ≈ 0 0.44 0.001 1. 1948 W.0076 ≈ 0 Felfedező Pályahajlás [fok] A pálya excentricitása Keringési idő [nap] Átlagos távolság a bolygótól [ezer km] A hold neve Átmérő vagy méret [km] 4. 1997 B.5 Galatea (N6) Larissa (N7) Proteus (N8) Triton (N1) Nereida (N2) 2003 N1. 1787 B. 1999 J. Kavelaars.8 5513 1190 19.4 Caliban (U16) 44 7169 Stephano (U20) 20 8004 Sycorax (U17) 40 12214 Prospero (U18) 30 16240 Setebos (U19) 35 17501 a Neptunusz holdjai Naiad (N3) 60 48.082 0. 1999 Voyager-2.0 Titania (U3) 1578 436. HOLDAK A NAPRENDSZER NAGYBOLYGI K RL (folytat s) E.N2. Lassell.9 Umbriel (U2) 1169 266. 1986 G.0022 0. Lassell.762 0.8 7. 2003 J.413 0. 1999 P.1 139. –18:36 . A 90◦ -nál nagyobb inklináció retrográd irányú keringést jelent. 1989 Voyager-2. amelynek értékét a fényességből. 1851 W.6 354. 1989 Voyager-2. 1989 Voyager-2.7 144 152.2 0.0 Miranda (U5) 472 129.5 117. 1989 Voyager-2. Kuiper. május 6.877 0.7 152 158 4.5 Puck (U15) 155 86. távolságból és a kis hold fényvisszaverő képességének (albedójának) becsült értékéből határozták meg. A holdak pályájának hajlásszögét belső (a bolygó sugarának százszorosán belül keringő) holdak esetén a bolygó egyenlítői síkjához viszonyítják. 1997 M. Kuiper. Holman és mtársai.7 0. Karkoschka. Kavelaars és mtársai. Gladman és mtársai.387 ≈0 0.58 0.463 579 677 1289 1962 2209 0. Herschel.51 0.144 8.8 Ariel (U1) 1158 190.2 Thalassa (N4) 80 50. 1787 W.520 4.0005 360.1 Despina (N5) 150 52.4 0.637 ≈ 0 0.555 0.1 0. S8.3 4. 1851 W. Nicholson és mtársai. 1989 W. Lassell.4 0.027 2.76 6.az Uránusz holdjai (folytatás) 1986 U10 40 76.0 73. 1978 Megjegyzések: A kisebb holdak alakja többnyire szabálytalan.122 ≈ 0 5.14 0.0 156.0034 0.2 0.2 0. 1989 Voyager-2.0008 0.

09 (vált.101 7.2 1852 (3) Juno 2.8 608 7.5Ve 3.94 SO 025300.077 15.63 1858 (451) Patientia 3.69 K1V 3.) Szíriusz B 8.1 1851 (16) Psyche 2.099 5.5 M6.709 1.44 (vált.4 289 5.44 M2V 4.43 8.000016 −26.08 1801 (2) Pallas 2.456 0.773 4.360 L726-8 B = UV Ceti 8.) ◦ BD + 36 2147 = HD 95733 8.4 Wolf 359 = CN Leonis 7.586 0.104 3.5V 5.72 Proxima Centauri 4.148 5.21 1804 Az 1 km-nél nagyobb méretű kisbolygók becsült száma félmillió.1 1903 (65) Cybele 3.34 5.E.69 10.5Ve 4.4 1849 (31) Euphrosyne 3.372 0.1 538 5.6 1003 9. –18:36 .3 350 8.01 Alfa Centauri B 4.8 450 18.644 4.339 11.660 Csillagszat 259 16129 Csillagászat FVTABCS / 259 C M Y K 2011.919 4.358 18.Keringési idő [év] ság a Naptól [Cs.7 272 6.724 9.) 7.5 309 6.34 1807 (10) Hygiea 3.31 Szíriusz A 8.353 0.07 1861 (52) Europa 3.5.227 26.9 323 5.667 4.44 (vált.259 13. 6.73 1899 (15) Eunomia 2.22 Alfa Centauri A 4.06 16.853 4.36 G2V 3.43 (vált.) 15.802 1.988 0.147 17. május 6.60 Abszolút fényesség [magnitúdó] Színképtípus Sajátmozgás  /év 4.089 7.185 11.81 1802 (4) Vesta 2.646 0.360 Ross 154 = V1216 Sagittarii 9.6Ve 6.060 5.5Ve 3.39 0.5 15.46 A1Vm 1.06 M3.3 370 5.43 (vált.] Név Excentricitás Pályahajlás [fok] Átmérő [km] Forgási periódus [óra] Felfedezés éve (1) Ceres 2. az ezredfordulón több tízezret tartottak nyilván.185 15.356 0.19 16.300 0.339 L726-8 A 8. A LEGK ZELEBBI CSILLAGOK Csillag A Földtől mért távolság [fényév] Látszó fényesség [magnitúdó] Nap 0. A LEGNAGYOBB KISBOLYGK Átlagos távol.067 5.) 13.230 34.73 1910 (511) Davida 3.5 1854 (704) Interamnia 3.079 10.372 0.629 0.171 5.39 Barnard-csillag 5.72 13.0 247 7.47 −1.5 + 165258 7.85 G2V 15.2 276 9.53 13.136 5.05 M5.29 M5.553 0.600 0.60 11.765 4.55 M6.361 3.119 3.702 10.140 3.72 12. az ismert kisbolygók száma rohamosan nő.53 M5.21 M5V 10.5Ve 3.78 13.1 250 4.33 DA2 1.618 0.437 6.

6 −5. SK. SK.76 0.16 0.03 0. SK Megjegyzés 7. vált.01 0.1 1467 321 352 77 431 52 88 359 25.17 1.40 0.6 −0.98 1. vált.cs.16 B-V színindex [magnitúdó] Látszó fényesség [magnitúdó] 1.58 1.54 −0.7 8.cs.62 0.cs.25 1.05 0.6 −7.71 1. vált.87 0. VK VK.25 1.cs. SK vált.5Iab K0III A1Vm A9Ib G2V + K1V K1.6 Abszolút fényesség (MV ) [magnitúdó] A3V A2Iae B0.9 −5.6 0. SK.cs.8 −6.0 −4.cs. vált.59 1.60 313 4.62 −0.78 65 262 604 33.2 −0.16 −0.cs.24 1.39 36. –18:36 .8 1. Hadar Altair Aldebaran Spica Antares Pollux Fomalhaut Deneb Acrux Becrux Regulus Adhara Kasztór Gacrux Shaula Csillagképi jelölése Szíriusz α Kanopusz α Rigil Kent.36 1. hármas rendszer SK vált.18 0.5 2.45 −5. vált.5 −4. május 6.6 −0.cs. vált.cs. vált.50 1.5III B7Vn B2II A1Vm M3.7 −5.45 0.22 1.3 42.C M Canis Majoris A Carinae Centauri AB Bootis Lyrae Aurigae Orionis A Canis Minoris A Orionis Eridani Centauri AB Aquilae Tauri A Virginis Scorpii A Geminorum α α β α α α β α α α α β α Piscis Austrini α Cygni α Crucis A β Crucis α Leonis A ε Canis Majoris A α Geminorum A γ Crucis λ Scorpii Vega Kapella Rigel Prokyon Betelgeuze Achernar Agena.50 −0.6 −4.cs.7 −3.58 0.21 0.20 −0.99 0. vált.09 −0.03 1.3 0.0 −0. SK.1 −0.5IV A0V G6III + G2III B8Ia F5IV M2Iab B3Vpe B1III A7V K5III B1III-IV M1.4 4. A SZABAD SZEMMEL LTHAT LEGFNYESEBB CSILLAGOK 260 Csillagszat 2011.41 522 144 526 16.40 1.cs.0 −2.1 1.cs. VK.24 −0.23 0.44 −0. cs.7 A Földtől mért távolság [fényév] SB.06 1.5IV B0.09 −0.5III Színkép 25.5III B1. Toliman α Arkturusz α A csillag tulajdonneve Y K 16129 Csillagászat FVTABCS / 260 1.80 −0.60 −0.2 773 11. SK.00 0.87 0. vált.08 0.cs. vált.24 −1.15 0.8 −3.45 0.23 0.7 2.25 1. vált.cs. SK vált.1 0. VK vált.28 −0.

4 −4.19 0.cs.73 Látszó fényesség [magnitúdó] 1.86 1.8 −1.6 −1.3 −1.cs.91 1.1 −4.04 1.5Ib WC8 + O9I A0IVp A0IIn F5Ib K0III F8Ia B3V F1II A1IV K2II-III A1IV B1Vn B2III B7III A1III B0Ia B7Vn Színkép 52 183 431 499 80 177 817 840 81 145 592 124 1791 101 272 82 415 105 321 243 131 111 1342 101 A Földtől mért távolság [fényév] SK SK SK.64 −0.99 1.18 −0.5V F6Ib B1II-III A1V K3II-III O9.45 0. A csillag nevénél A és B a kettőscsillag komponensei. SK vált.15 −0.22 −0.97 1.1 −5. vált. vált.93 1.cs.44 −3. vált.cs. SK többszörös csillag SK.07 B-V színindex [magnitúdó] A2Vm B2.cs.1 −6.07 −0.6 −0.90 1.83 1. vált.0 0. SK. VK SK.cs. Csillagszat 261 16129 Csillagászat FVTABCS / 261 C M Y K 2011.9 −0.0 −2. VK vált.08 1.79 1.3 −7.64 1.2 −1. vált.00 0.24 0.03 0.1 −4.67 0.12 0.67 1.6 −0. május 6.5 −5. vált.06 0. cs: változócsillag (látszó és abszolút fényessége. színindexe és színképtípusa is változik az idő függvényében).9 Abszolút fényesség (MV ) [magnitúdó] −0.13 0.20 −0.75 1.2 −5. SK.cs.94 1.81 1. VK vált. VK: vizuális kettőscsillag.8 −0. vált. Sarkcsillag Mirzam α Geminorum B α Pavonis α Ursae Minoris A β Canis Majoris δ Velorum AB α Hydrae ς Orionis A γ 2 Velorum ε Ursae Majoris ε Sagittarii α Persei α Ursae Majoris AB δ Canis Majoris η Ursae Majoris θ Scorpii β Aurigae α Trianguli Australis γ Geminorum Alnitak Alioth Kaus Australis Mirfak Dubhe Wezen Benetnash.69 1.cs.64 1.76 1. SK vált. Alkaid Sargas Menkalinan Atria Alhena α Crucis B γ Orionis β Tauri β Carinae ε Orionis α Gruis Csillagképi jelölése Acrux Bellatrix El Nath Miaplacidus Alnilam Alnair A csillag tulajdonneve 1. vált.8 −3.cs.48 1.85 1.79 1.cs.98 1. SK Megjegyzés .cs. –18:36 Alphard Kasztór Páva Polaris.93 1.65 1.74 1.0 −0.18 −0.41 0. vált.02 −0.Megjegyzés: SK: spektroszkópiai kettőscsillag.cs.0 −0.2 −1.99 1.03 0.0 −2.

A CSILLAGKPEK NEVE S R VIDTSE Latin név Magyar név Rövidítés Latin név Magyar név Rövidítés Andromeda Androméda And Gyík Lac Lacerta Antlia Légszivattyú Ant Leo Oroszlán Leo Apus Paradicsommadár Aps Leo Minor Kis Oroszlán LMi Aquarius Vízöntő Aqr Lepus Nyúl Lep Aquila Sas Aql Libra Mérleg Lib Ara Oltár Ara Lupus Farkas Lup Aries Kos Ari Lynx Hiúz Lyn Auriga Szekeres Aur Lyra Lant Lyr Bootes Ökörhajcsár Boo Mensa Táblahegy Men Caelum Véső Cae Microscopium Mikroszkóp Mic Camelopardalis Zsiráf Cam Monoceros Egyszarvú Mon Cancer Rák Cnc Musca Légy Mus Canes Venatici Vadászebek CVn Norma Szögmérő Nor Canis Major Nagy Kutya CMa Octans Oktáns Oct Canis Minor Kis Kutya CMi Ophiuchus Kígyótartó Oph Capricornus Bak Cap Orion Orion Ori Carina Hajógerinc Car Pavo Páva Pav Cassiopeia Kassziopeia Cas Pegasus Pegazus Peg Centaurus Kentaur Cen Perseus Perzeusz Per Cepheus Cefeusz Cep Phoenix Főnix Phe Cetus Cet Cet Pictor Festő Pic Chamaeleon Kaméleon Cha Pisces Halak Psc Circinus Körző Cir Piscis Austrinis Déli Hal PsA Columba Galamb Col Puppis Hajófara Pup Coma Berenices Bereniké Haja Com Pyxis Tájoló Pyx Corona Australis Déli Korona CrA Reticulum Háló Ret Corona Borealis Északi Korona CrB Sagitta Nyíl Sge Corvus Holló Cor Sagittarius Nyilas Sgr Crater Serleg Cra Scorpius Skorpió Sco Crux Dél Keresztje Cru Sculptor Szobrász Scl Cygnus Hattyú Cyg Scutum Pajzs Sct Delphinus Delfin Del Serpens Kígyó Ser Dorado Aranyhal Dor Sextans Szextáns Sex Draco Sárkány Dra Taurus Bika Tau Equuleus Csikó Equ Telescopium Távcső Tel Eridanus Eridánusz Eri Triangulum Háromszög Tri Fornax Kemence For Triangulum Australe Déli Háromszög TrA 262 Csillagszat 16129 Csillagászat FVTABCS / 262 C M Y K 2011. –18:36 .8. május 6.

A LEGGYAKORIBB KMIAI ELEMEK ELFORDULSI ARNYA AZ UNIVERZUMBAN Elem Rendszám Tömegszám Tömeg% Hidrogén 1 1 73.4 km/s 25 000 fényév 50 fényév 12–13 milliárd év 10. 10 000 fényév nagyobb a korongénál 230 km/s 19.5 millió naptömeg 100 000 fényév a korong vastagsága a központi kihasasodás átmérője a haló (gömbszerű térrész) átmérője csillagok átlagos keringési sebessége a Nap környezetében: Nap sebessége a környező csillagokhoz viszonyítva: Nap távolsága a Tejútrendszer centrumától: Nap távolsága a Tejútrendszer fősíkjától: legidősebb tejútrendszerbeli égitestek kora: 200 fényév kb. május 6.2 Csillagszat 263 16129 Csillagászat FVTABCS / 263 C M Y K 2011.Latin név Magyar név Rövidítés Latin név Magyar név Rövidítés Gemini Ikrek Gem Tucana Tukán Tuc Grus Daru Gru Ursa Major Nagy Medve UMa Hercules Herkules Her Ursa Minor Kis Medve UMi Horologium Ingaóra Hor Vela Vitorla Vel Hydra Északi Vízikígyó Hya Virgo Szűz Vir Hydrus Déli Vízikígyó Hyi Volans Repülőhal Vol Indus Indián Ind Vulpecula Kis Róka Vul 9.10 Szilícium 14 28 0.05 Kén 16 32 0.12 Nitrogén 7 14 0.29 Vas 26 56 0. –18:36 .8 Oxigén 8 16 0.02 Az összes többi elem 0.4 Hélium 2 4 24. A TEJTRENDSZER FONTOSABB JELLEMZI Tömege: A csillagközi anyag tömege A központi fekete lyuk tömege: A Tejútrendszer mérete: a korong átmérője A A A A A 200 milliárd naptömeg a csillagok tömegének 1%-a 2.16 Neon 10 20 0.04 Argon 18 40 0.07 Magnézium 12 24 0.73 Szén 6 12 0.

: VI. 23. XII. 23. 22. IX.. május 6.5 90◦ 47◦ Baktérítő 66..5◦ 0◦ – 0◦ Déli-sark 43 ◦ 23.) IDEJN Északi-sark III. 22. 21.7 km A Föld egy hosszúsági körének hossza: 40 008. 22. 23.: 90◦ − 23. 22.: 90◦ + 23.5◦ 0◦ 23.5 Ráktérítő 66. 21.) IDEJN 90◦ − ϕ* III. IX. 22.5◦ 43◦ Egyenlítő 90◦ 66. 22.. XII. 0◦ 23.FLDRAJZ 1. 21. XII. IX.5 Déli-sarkkör 23.5◦ 90◦ 66. 22.5◦ 3. 22.5◦ ◦ ◦ 66. –18:36 . A NAP DELELSI SZGNEK KISZMTSI MDJA AZ SZAKI SZOLRIS MRSKELT VEZETBEN A NAPJEGYENL SGEK (III.5◦ − ϕ * = földrajzi szélesség (a görög ábécé fí betűjéből) 264 Fldrajz 16129 Földrajz FVTABFR / 264 C M Y K 2011. A FLD NHNY ADATA Az Egyenlítő hossza: 40 075. A NAP DELELSI SZGE NEVEZETES SZLESSGEKEN A NAPJEGYENL SGEK (III.5◦ 0◦ – ◦ ◦ 47 23.) S A NAPFORDULK (VI.5 km A Föld egyenlítői sugarának hossza: ∼ 6378 A Föld sarki sugarának hossza: ∼ 6357 km km A Föld felülete: 510 millió km2 A világtenger felülete: 361 millió km2 A szárazföldek összterülete: 149 millió km2 2.5◦ 90◦ 66.5◦ − ϕ XII. IX.) S A NAPFORDULK (VI.. 21.5 ◦ 0◦ Északi-sarkkör 23. VI.. 23.

5 Terület (millió km2 ) Európa Földrész Mont Blanc Kaszpi-mélyföld Mt.) (Himalája – Kína/Nepál) (Izrael/Jordánia) (Kilimandzsáró – Tanzánia) (Dzsibuti) (Alaszkai-hg.3 21.és Dél-Amerika Ausztrália és Óceánia 13.9 44.6 8. AZ EGYES FLDRSZEK MRETEI Fldrajz 265 16129 Földrajz FVTABFR / 265 2011.C M Y K 30.4 Ázsia Antarktika 10.) Lemélyebb/legmagasabb pont (m – hegység – ország(ok)) 2000 340 580 715 650 950 300 Átlagmagasság (m) 4. (Új-Guinea) – Indonézia) (Ausztrália) (Ellsworth-hg. május 6. McKinley Halál-völgy Aconcagua Valdés-mélyföld Puncak Jaya az Eyre-tó mélyedése Vinson Massif 4807 −28 8850 −401 5895 −155 6194 −86 6958 −40 5030 −12 5140 (Alpok–F/I) (Kazahsztán/Oroszor. –18:36 . Everest a Holt-tenger partja Kibo az Assal-tó mélyedése Mt. – USA) (USA) (Andok – Argentína) (Argentína) (Maoke-hg.5 20.5 Afrika Észak-Amerika Közép.

május 6. 8078 m (Himalája – Nepál) Gasherbrum (Hidden Peak) 8068 m (Karakorum – Kína/India) Broad Peak 8051 m (Karakorum – India) Sisapangma 8013 m (Himalája – Kína) 6.5. A VILGCEN 10 000 MTERNL MLYEBB PONTJAI Mariana-árok 11 034 m (Csendes-óceán) Tonga-árok 10 882 m (Csendes-óceán) Filippínó-árok 10 830 m (Csendes-óceán) Izu-árok 10 595 m (Csendes-óceán) Kuril-árok 10 542 m (Csendes-óceán) Kermadec-árok 10 047 m (Csendes-óceán) 266 Fldrajz 16129 Földrajz FVTABFR / 266 C M Y K 2011. –18:36 . A FLD 8000 MTERNL MAGASABB HEGYCSCSAI Mount Everest (Csomolungma) 8850 m (Himalája – Kína/Nepál) K2 (Godwin Austen) 8616 m (Karakorum – India) Kanchendzönga 8597 m (Himalája – Nepál/India) Lhotse 8516 m (Himalája – Kína/Nepál) Makalu 8481 m (Himalája – Kína/Nepál) Lhotse Shar 8400 m (Himalája – Kína/Nepál) Dhaulagiri 8172 m (Himalája – Nepál) Cho Oyu 8153 m (Himalája – Kína/Nepál) Nanga Parbat 8126 m (Himalája – India) Manaslu 8125 m (Himalája – Nepál) Annapurna I. AZ EGYES CENOK MRETEI Óceán Törzsterület (ezer km2 ) A melléktengerekkel együtt (ezer km2 ) Atlanti-óceán 96 911 106 753 Csendes-óceán 165 016 179 389 73 442 74 917 Indiai-óceán Legmélyebb pont (m – helye) 9219 – Puerto Rico-árok 11 034 – Mariana-árok 7450 – Jáva-árok Átlagos mélység (m) 3743 4028 3963 7.

(km2 ) Folyó Földrész Nílus Afrika 6671 2 870 000 Amazonas Dél-Amerika 6516 7 180 000 Mississippi–Missouri Észak-Amerika 6420 3 221 000 Jangce Ázsia 6300 1 830 000 Sárga-folyó Ázsia 5464 745 000 Ob–Irtis Ázsia 5410 2 990 000 Kongó Afrika 4835 3 822 000 *Eberhard Czaya: A Föld folyói. Budapest. –18:36 . adatai alapján. Nagy-Britannia 216 911 Ellesmere Erzsébet királynő-szk. Japán 228 000 Fő sziget Brit-szk. A FLD LEGHOSSZABB FOLYI* Hosszúság (km) Vízgyűjtő ter. Gondolat. A FLD LEGNAGYOBB SZIGETEI Sziget Szigetcsoport Grönland Új-Guinea Ország(ok) Terület (km2 ) Dánia külső országrésze 2 160 000 Indonézia/Pápua Új-Guinea 771 900 Indonézia/Malajzia/Brunei 734 000 Madagaszkár Madagaszkár 589 500 Baffin-sziget Kanada 476 050 Borneó (Kalimantan) Nagy-Szunda-szk. Victoria-sziget Kanada 212 680 Kanada 212 189 9.8. május 6. Fldrajz 267 16129 Földrajz FVTABFR / 267 C M Y K 2011. A FLD LEGNAGYOBB FLSZIGETEI Terület (km2 ) Félsziget Földrész Arab-félsziget Ázsia 2 691 000 Hindusztáni-félsziget Ázsia 2 088 000 Indokínai-félsziget Ázsia 1 740 000 Szomáli-félsziget Afrika 1 400 000 Labrador-félsziget Észak-Amerika 1 300 000 Skandináv-félsziget Európa 720 000 Pireneusi (Ibériai)-félsziget Európa 581 000 Balkán-félsziget Európa 530 000 Kis-Ázsia Ázsia 506 600 Kamcsatka Ázsia 370 000 10. 1988. Szumátra Nagy-Szunda-szk. Indonézia 423 647 Honshu Japán-szk.

a. A FLD LEGB VIZBB FOLYI (A torkolatuknál mért közepes évi vízhozam – m3 /s – alapján. 3000 n.a. –18:36 . La Plata 19 500 12 000 50 000 Mississippi–Missouri 17 600 5000 56 000 Léna 16 400 Mekong 15 900 n.a. n. május 6. EURPA LEGNAGYOBB FOLYI Folyó Torkolat helye Vízgyűjtő terület Hossza (km) (km2 ) Közepes évi  3 m vízhozam s Volga Kaszpi-tenger 1 380 000 3688 8000 Duna Fekete-tenger 805 300 2850 6450 Dnyeper Fekete-tenger 503 360 2285 1660 Don Azovi-tenger 442 500 1970 930 Északi-Dvina Fehér-tenger 360 300 1302 3560 Pecsora Barents-tenger 326 930 1809 4060 Rajna Északi-tenger 224 400 1360 2200 Visztula Balti-tenger 194 112 1095 1100 Elba Északi-tenger 144 055 1165 750 Loire Atlanti-óceán 120 500 1020 900 268 Fldrajz 16129 Földrajz FVTABFR / 268 C M Y K 2011. 31 000 n. Brahmaputra 20 000 3100 62 000 Jenyiszej 19 600 n.10. = nincs adat 12.) Folyó Közepes évi vízhozam Amazonas Legkisebb vízhozam Legnagyobb vízhozam 180 000 72 500 280 000 Kongó 42 000 23 000 90 000 Jangce 35 000 4000 80 000 Orinoco 28 000 7000 n.a. (km2 ) Folyó Földrész Hosszúság (km) Mekong Ázsia 4500 810 000 Amur Ázsia 4416 1 843 000 Léna Ázsia 4400 2 490 000 La Plata–Paraná Dél-Amerika 4380 3 140 000 Mackenzie Észak-Amerika 4241 1 913 000 11.a. A FLD LEGHOSSZABB FOLYI (folytats) Vízgyűjtő ter.a.

A FLD LEGMLYEBB TAVAI Tó Földrész Bajkál-tó Ázsia Mélység (m) 1637 Tanganyika-tó Afrika 1470 Kaszpi-tenger Európa/Ázsia 1025 Malawi-tó Afrika 706 Isszik-kul Ázsia 702 Nagy-Rabszolga-tó Észak-Amerika 614 15. május 6.13. A FLD LEGNAGYOBB TAVAI Terület (km2 ) Tó Földrész Kaszpi-tenger Európa/Ázsia Felső-tó Észak-Amerika 82 411 Viktória-tó Afrika 69 482 Huron-tó Észak-Amerika 59 594 Michigan-tó Észak-Amerika 58 014 Aral-tó Ázsia 33 000 Tanganyika-tó Afrika 32 892 Bajkál-tó Ázsia 31 500 Nagy-Medve-tó Észak-Amerika 31 079 Malawi-tó Afrika 30 043 Nagy-Rabszolga-tó Észak-Amerika 28 929 Erie-tó Észak-Amerika 25 744 371 000 14. –18:36 . A FLD LEGNAGYOBB SIVATAGJAI Földrész Terület (km2 ) Szahara Afrika 7 800 000 Góbi Ázsia 900 000 Rab-el-Háli Ázsia 800 000 Kalahári Afrika 518 000 Nagy-homoksivatag Ausztrália 420 000 Takla-Makán Ázsia 400 000 Szír-sivatag Ázsia 350 000 Nagy-Viktória-sivatag Ausztrália 330 000 Kara-kum Ázsia 300 000 Thar-sivatag Ázsia 260 000 Sivatag Fldrajz 269 16129 Földrajz FVTABFR / 269 C M Y K 2011.

–18:36 . Kilimandzsáró 270 Fldrajz 16129 Földrajz FVTABFR / 270 C M Y K 2011. Mt. Kenya. Európa 1 803 000 153 000 92 500 115 000 Svalbard 57 000 Novaja Zemlja 24 300 Ferenc József-föld 13 700 Izland 11 250 Alpok 3 600 Skandináv-hegység 3 200 Ázsia 89 000 Himalája 33 000 Szevernaja Zemlja 17 500 Karakorum 13 700 Tien-san Dél-Amerika 8 600 25 000 Déli-Andok Patagónia Óceánia 21 000 4 000 1 015 Új-Zéland 1 000 Új-Guinea 15 Afrika 15 Ruwenzori. Parti-hg. AZ EGYES FLDRSZEK JGGEL BORTOTT TERLETEI Földrész Azon belül Antarktika Terület (km2 ) 13 802 000 Észak-Amerika 2 049 000 Grönland Kanadai-szigetvilág Alaszkai-hg.16.. május 6.

17. Malaspina 121 3 495 Európa/Nyugati-Alpok Aletsch-gleccser 27 115 Európa/Nyugati-Alpok Mer de Glace 13 50 Európa/Keleti-Alpok Pasterze 9 24 Európa/Skandináv-hg. A FLD LEGMLYEBB BARLANGJAI Barlang Ország Mélysége (m) Jean-Bernard-barlang Franciaország 1602 Lamprechtsofen-aknabarlang Ausztria 1534 Lucien Bouclier-barlang Franciaország 1520 Vjacseszlava Panthukhina-barlang Grúzia 1508 Huautla-barlangrendszer Mexikó 1475 Del Trave-barlangrendszer Spanyolország 1444 Fldrajz 271 16129 Földrajz FVTABFR / 271 C M Y K 2011. május 6. Svartisen 32 518 Ázsia/Himalája Rongbuk-gleccser 52 320 Ázsia/Karakorum Sziacsen-gleccser 75 1 150 Ázsia/Tien-san Déli-Inilcsek-gl. A FLD LEGHOSSZABB BARLANGJAI Barlang Ország Mammoth-barlang USA Hossza (km) 563 Optimista-barlang Ukrajna 191 Jewel-barlang USA 174 Hölloch Svájc 168 Lechuguilla-barlang USA 143 Siebengeste-barlang Svájc 140 19. AZ EGYES FLDRSZEK NHNY NEVEZETES GLECCSERE Hossza (km) Terület (km2 ) Földrész/Terület Gleccser Antarktika Lambert 434 Észak-Amerika/Grönland Petermann 145 Észak-Amerika/Sziklás-hg. 60 800 Ázsia/Pamír Fedcsenko-gleccser 77 1 350 Dél-Amerika/Chilei-Andok Uppsala 80 Óceánia/Déli-Alpok (NZL) Tasman 29 Afrika/Kilimandzsáró Drygalski-gleccser 157 3 18. Bering 201 Észak-Amerika/Sziklás-hg. –18:36 .

május 6.20.35 millió éve 272 Fldrajz 16129 Földrajz FVTABFR / 272 C M Y K 2011.7 millió éve A Homo sapiens megjelenése 0. ELS " ESEMNYEK A FLDTRTNETBEN A Föld keletkezése (az első földkéreg képződése) 4 600 millió éve A legidősebb földi kőzetek képződése 4 200 millió éve Az első életnyomok (sztromatolitok) képződése 2 900 millió éve Az első ősmaradványok keletkezése 590 millió éve Az élet megjelenése a szárazföldeken 500 millió éve Az első szárazföldi növények megjelenése 420 millió éve Az első gerinces állatok megjelenése 420 millió éve Az első kétéltűek megjelenése 330 millió éve Az első kisméretű emlősök megjelenése 220 millió éve Az első tűlevelű fák megjelenése 210 millió éve Az ősmadarak megjelenése 160 millió éve Az első virágos növények megjelenése 120 millió éve Az első nagytestű emlősök megjelenése 100 millió éve Az ősember megjelenése 2 millió éve A Homo erectus megjelenése 1. –18:36 .

Rendszám: az atommagban található protonok száma. –18:37 . Az anyagmennyiség mértékegysége a mól. ELEMEK 1. mint amennyi atom van 12 g 12 C-ben.5 dm3 /mol. Vegyjel: az elem latin vagy görög nevének első és gyakran egy másik betűje.152 66 Avogadro-állandó NA 6.380 650 3 · 10−23 J/K Univerzális gázállandó R 8.109 381 88 · 10−31 kg A proton tömege mp 1. 20 ◦ C-on 24 dm3 /mol.KMIA A kmiai gyakorlatban hasznlatos fontosabb zikai llandk mrt rtke Az állandó neve Jele Pontos értéke Az elemi töltés e 1. 660 538 73 · 10−27 kg (1 u) A proton és elektron tömegaránya mp /me 1836. Kmia 273 16129 Kémia FVTABK / 273 C M Y K 2011.602 176 462 · 10−19 C Az elektron tömege me 9. Egy mól az az anyagmennyiség. Az elemek rendszma. vegyjele. Minden további táblázatban az olvadáspont és forráspont adatai 101 325 Pa (≈ 105 Pa) nyomáson értendők. rövidítése mol.3415 C/mol Boltzmann-állandó k 1. az atom vagy az elem nemzetközileg elfogadott. a sűrűségadatok pedig 25 ◦ C-ra vonatkoznak.41 dm3 /mol. 25 ◦ C-on (régen standard hőmérsékleten) 24. amely annyi elemi egységet tartalmaz.1. május 6. 1.022 141 99 · 1023 mol−1 Faraday-állandó F 96 485.674 927 16 · 10−27 kg mu 1. A ma ismert elemeket a periódusos rendszerben tüntetjük fel. magyar neve k l nfle sorrendben Kémiai elem: kémiai módszerekkel tovább már nem bontható anyagfajta.672 621 58 · 10−27 kg A neutron tömege mn 1.314 472 J/(mol · K) Az atomi tömegegység (a 12 C-atom tömegének 1/12 része) Az ideális gáz moláris térfogatának (Vm ) gyakorlatban használt értéke 105 Pa (standard) nyomáson és 0 ◦ C-on (régen normál hőmérsékleten) 22. egységes rövid jelölése.

május 6.Vegyszám jel Név Rend.Az elemek rendszám szerinti sorrendje Rend.Vegyszám jel Név 1 H hidrogén 36 Kr kripton 71 Lu lutécium 2 He hélium 37 Rb rubídium 72 Hf hafnium 3 Li lítium 38 Sr stroncium 73 Ta tantál 4 Be berillium 39 Y ittrium 74 W volfrám 5 B bór 40 Zr cirkónium 75 Re rénium 6 C szén 41 Nb nióbium 76 Os ozmium 7 N nitrogén 42 Mo molibdén 77 Ir irídium 8 O oxigén 43 Tc technécium 78 Pt platina 9 F fluor 44 Ru ruténium 79 Au arany 10 Ne neon 45 Rh ródium 80 Hg higany 11 Na nátrium 46 Pd palládium 81 Tl tallium 12 Mg magnézium 47 Ag ezüst 82 Pb ólom 13 Al alumínium 48 Cd kadmium 83 Bi bizmut 14 Si szilícium 49 In indium 84 Po polónium 15 P foszfor 50 Sn ón 85 At asztácium 16 S kén 51 Sb antimon 86 Rn radon 17 Cl klór 52 Te tellúr 87 Fr francium 18 Ar argon 53 I jód 88 Ra rádium 19 K kálium 54 Xe xenon 89 Ac aktínium 20 Ca kalcium 55 Cs cézium 90 Th tórium 21 Sc szkandium 56 Ba bárium 91 Pa protaktínium 22 Ti titán 57 La lantán 92 U urán 23 V vanádium 58 Ce cérium 93 Np neptúnium 24 Cr króm 59 Pr prazeodímium 94 Pu plutónium 25 Mn mangán 60 Nd neodímium 95 Am amerícium 26 Fe vas 61 Pm prométium 96 Cm kűrium 27 Co kobalt 62 Sm szamárium 97 Bk berkélium 28 Ni nikkel 63 Eu európium 98 Cf kalifornium 29 Cu réz 64 Gd gadolínium 99 Es einsteinium 30 Zn cink 65 Tb terbium 100 Fm fermium 31 Ga gallium 66 Dy diszprózium 101 Md mendelévium 32 Ge germánium 67 Ho holmium 102 No nobélium 33 As arzén 68 Er erbium 103 Lr laurencium 34 Se szelén 69 Tm túlium 104 Rf rutherfordium 35 Br bróm 70 Yb itterbium 105 Db dubnium 274 Kmia 16129 Kémia FVTABK / 274 C M Y K 2011. –18:37 .Vegyszám jel Név Rend.

–18:37 .Vegyszám jel Név Rend.Az elemek név szerinti sorrendje Név Rend.Vegyszám jel Név Rend.Vegyszám jel aktínium 89 Ac holmium 67 Ho ozmium 76 Os alumínium 13 Al indium 49 In palládium 46 Pd amerícium 95 Am irídium 77 Ir platina 78 Pt antimon 51 Sb itterbium 70 Yb plutónium 94 Pu arany 79 Au ittrium 39 Y polónium 84 Po argon 18 Ar jód 53 I prazeodímium 59 Pr arzén 33 As kadmium 48 Cd prométium 61 Pm asztácium 85 At kalcium 20 Ca protaktínium 91 Pa bárium 56 Ba kalifornium 98 Cf rádium 88 Ra berillium 4 Be kálium 19 K radon 86 Rn berkélium 97 Bk kén 16 S rénium 75 Re bizmut 83 Bi klór 17 Cl réz 29 Cu 5 B kobalt 27 Co ródium 45 Rh bróm 35 Br kripton 36 Kr rubídium 37 Rb cérium 58 Ce króm 24 Cr ruténium cézium 55 Cs kűrium 96 Cm rutherfordium cink 30 Zn lantán 57 La cirkónium 40 Zr laurencium 103 bór diszprózium dubnium einsteinium Rf stroncium 38 Sr Lr szamárium 62 Sm 34 Se 6 C 14 Si 66 Dy lítium 3 Li szelén Db lutécium 71 Lu szén 99 Es magnézium 12 Mg szilícium 68 Er mangán európium 63 Eu mendelévium ezüst 47 Ag 100 fluor Ru 105 erbium fermium 44 104 25 Mn szkandium 21 Sc 101 Md tallium 81 Tl molibdén 42 Mo tantál 73 Ta Fm nátrium 11 Na technécium 43 Tc 9 F neodímium 60 Nd tellúr 52 Te foszfor 15 P neon 10 Ne terbium 65 Tb francium 87 Fr neptúnium 93 Np titán 22 Ti gadolínium 64 Gd nikkel 28 Ni tórium 90 Th gallium 31 Ga nióbium 41 Nb túlium 69 Tm germánium 32 Ge nitrogén 7 N urán 92 U hafnium 72 Hf nobélium 102 No vanádium 23 V hélium 2 He ólom 82 Pb vas 26 Fe 1 H ón 50 Sn volfrám 74 W 80 Hg oxigén 8 O xenon 54 Xe hidrogén higany Kmia 275 16129 Kémia FVTABK / 275 C M Y K 2011. május 6.

Rendszám jel Név Vegy. május 6. –18:37 .Rendszám jel Név Ac 89 aktínium Gd 64 gadolínium Po 84 polónium Ag 47 ezüst Ge 32 germánium Pr 59 prazeodímium Al 13 alumínium H 1 hidrogén Pt 78 platina Am 95 amerícium He 2 hélium Pu 94 plutónium Ar 18 argon Hf 72 hafnium Ra 88 rádium As 33 arzén Hg 80 higany Rb 37 rubídium At 85 asztácium Ho 67 holmium Re Au 79 arany I 53 jód Rf B 5 bór In 49 indium Rh 45 ródium Ir 77 irídium Rn 86 radon Ba 56 bárium Be 4 berillium 75 rénium 104 rutherfordium K 19 kálium Ru 44 ruténium Bi 83 bizmut Kr 36 kripton S 16 kén Bk 97 berkélium La 57 lantán Sb 51 antimon Br 35 bróm Li 3 lítium Sc 21 szkandium 6 szén C Lr 103 laurencium Se 34 szelén Ca 20 kalcium Lu 71 lutécium Si 14 szilícium Cd 48 kadmium Md 101 mendelévium Sm 62 szamárium Ce 58 cérium Mg 12 magnézium Sn 50 ón Cf 98 kalifornium Mn 25 mangán Sr 38 stroncium Cl 17 klór Mo 42 molibdén Ta 73 tantál Cm 96 kűrium N 7 nitrogén Tb 65 terbium Co 27 kobalt Na 11 nátrium Tc 43 technécium Cr 24 króm Nb 41 nióbium Te 52 tellúr Cu 29 réz Nd 60 neodímium Th 90 tórium Cs 55 cézium Ne 10 neon Ti 22 titán Db 105 dubnium Ni 28 nikkel Tl 81 tallium Tm 69 túlium U 92 urán 8 oxigén V 23 vanádium Dy 66 diszprózium No Er 68 erbium Np Es 99 einsteinium O Eu 63 európium Os 76 ozmium W 74 volfrám P 15 foszfor Xe 54 xenon Pa 91 protaktínium Y 39 ittrium 100 fermium Pb 82 ólom Yb 70 itterbium Fr 87 francium Pd 46 palládium Zn 30 cink Ga 31 gallium Pm 61 prométium Zr 40 cirkónium F 9 fluor Fe 26 vas Fm 102 nobélium 93 neptúnium 276 Kmia 16129 Kémia FVTABK / 276 C M Y K 2011.Az elemek vegyjel szerinti sorrendje Vegy.Rendszám jel Név Vegy.

J. H. Ramsay. Brand. J. H. J. H. Davy. Thénard. Winkler. W. N. Wöhler. május 6. Bussy. J. F. L. H. Balard. Cl. del Rio. – Rutherford. Gay-Lussac. H. Scheele.. F.2. W. Wöhler. J. Ramsay. H. Bussy. A. W. W. Berzelius. Ramsay. L. Davy. Arfvedson. A. J.1. F. Felfedezési idő 1766 1895 1817 1798 1828 1808 ókor 1772 1774 1886 1898 1807 1808 1830 1825 1827 1824 1669 ókor 1774 1894 1807 1808 1879 1791 1825 1801 1798 1774 ókor 1735 1751 ókor középkor 1875 1886 középkor 1818 1826 1898 Kmia 277 16129 Kémia FVTABK / 277 C M Y K 2011. L. G. Gregor. H.. A. Davy. – – Boisbaudran. A. C. L. L. J. –18:37 . Vauquelin. J. – Scheele. N. J. C. Priestley. H. J. Cronstedt. A. F. W. – Berzelius. L.. W. H. Nilson. Az elemek felfedezse Rendszám 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 Vegyjel H He Li Be Név hidrogén hélium lítium berillium B C N O F Ne Na Mg bór szén nitrogén oxigén fluor neon nátrium magnézium 13 Al alumínium 14 15 16 17 18 19 20 21 22 Si P S Cl Ar K Ca Sc Ti szilícium foszfor kén klór argon kálium kalcium szkandium titán 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 V Cr Mn Fe Co Ni Cu Zn Ga Ge As Se Br Kr vanádium króm mangán vas kobalt nikkel réz cink gallium germánium arzén szelén bróm kripton Felfedező Cavendish. Berzelius. Oersted. Vauquelin. J. Davy. – Brandt. Moissan. Davy. D. RayleighW. A. M.

. G. L. Cléve. Perrier. Mosander.. Th. H. Wollaston. május 6. Coster. Klauss. d’Elhuyar. B. Bunsen. F. Hjelm. R. és J. E. Reich. W.. Ramsay. J. Hevesy György. Th. Wollaston. Mosander. – Stromeyer. Auer. J... Segré. Hatchett. A. W. L. Marinsky. Berg. Ekeberg. – – Müller Ferenc Courtois. E. W. W. K. R. G. Felfedezési idő 1861 1808 1828 1789 1801 1778 1782 1939 1844 1804 1803 ókor 1817 1863 ókor középkor 1782 1811 1898 1860 1808 1839 1803 1885 1885 1945 1879 1901 1880 1843 1886 1879 1843 1879 1878 1907 1922 1802 1783 1925 278 Kmia 16129 Kémia FVTABK / 278 C M Y K 2011.. Scheele. E. J. Auer. J. Noddack. H. I. C. I Marignac. W. A Boisbaudran. Mosander. J. G. C. Ch.1.. Cléve. C. Kirchhof F. G. P. Wöhler.2. P Marignac J. C. K. Boisbaudran. Klaproth. W. H. G. G. –18:37 . M. H. W. Coryell. Urbain. Tacke. D. O. Auer. G. G. Berzelius. W. D. C. Davy. Kirchhoff. L. H. Davy. Demarcay.. F. F. Az elemek felfedezse (folytats) Rendszám 37 38 39 40 41 42 Vegyjel Rb Sr Y Zr Nb Mo Név rubídium stroncium ittrium cirkónium nióbium molibdén 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 Tc Ru Rh Pd Ag Cd In Sn Sb Te I Xe Cs Ba La Ce Pr Nd Pm technécium ruténium ródium palládium ezüst kadmium indium ón antimon tellúr jód xenon cézium bárium lantán cérium prazeodímium neodímium promécium 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73 74 75 Sm Eu Gd Tb Dy Ho Er Tm Yb Lu Hf Ta W Re szamárium európium gadolínium terbium diszprózium holmium erbium túlium itterbium lutécium hafnium tantál volfrám rénium Felfedező Bunsen. P. Glendenin. F. C.

S.. –18:37 . Seaborg. Dorn. R. Perey. W.. G. O. Sikkeland.. L. R. Abelson. E. és P.. Flerov. H... A.. K. James. Hahn. C. R. Berzelius. Ghiorso.Rendszám 76 77 78 79 80 81 82 83 84 85 86 87 88 89 90 91 92 93 94 Vegyjel Os Ir Pt Au Hg TI Pb Bi Po At Rn Fr Ra Ac Th Pa U Np Pu 95 Am 96 97 98 99 100 101 102 Név ozmium irídium platina arany higany tallium ólom bizmut polónium asztácium radon francium rádium aktínium tórium protaktínium urán neptúnium plutónium amerícium Cm Bk Cf Es Fm Md No kűrium berkélium kalifornium einsteinium fermium mendelévium nobélium 103 Lr laurencium 104 105 106 107 108 109 110 111 112 rutherfordium dubnium seaborgium bohrium hassium meitnerium ununnilium unununium ununblum Rf Db Sg Bh Hs Mt Uun Unu Uub Felfedező Tennant. R.. Thompson.. Curie. R. M. G. A. Seaborg. Wahl. James. 3. Ghiorso.. A. M. Ghiorso. W. G. G. A. Ch. Tennant.. M. Seaborg. Seaborg. M. május 6. Klaproth. A. E. – – Curie. Ghiorso.. Meitner.. M. A. G. F. I. E. A. A. McMillan. McMillan. Flerov. Thompson. Ghiorso. Segré.. Larsh.. Ghiorso. J.. R.. A. T. és P Debierne. Ch. Ghiorso... Seaborg. Ghiorso. Corson. Seaborg. E. Ulloa – – Crookes. T. J. T. G.. T. Walton. M. J. A. Latimer. A. Berkeley-i kutatócsoport Darmstadt-i kutatócsoport Darmstadt-i kutatócsoport Darmstadt-i kutatócsoport Darmstadt-i kutatócsoport Darmstadt-i kutatócsoport Darmstadt-i kutatócsoport Felfedezési idő 1803 1803 1735 ókor ókor 1861 ókor középkor 1898 1940 1900 1939 1898 1899 1828 1917 1789 1940 1940 1944 1944 1950 1950 1952 1953 1955 1958 1961 1964 1970 1974 1981 1984 1982 1994–96 1994–96 1994–96 Kmia 279 16129 Kémia FVTABK / 279 C M Y K 2011. A. P H. T.. A. G. E. Seaborg. Sikkeland. S.. Kennedy. D. A. Ghiorso. G. McKenzie.

47 vegyjel név moláris tömeg (g/mol) H 65.12) ?? (265.8 1287 2471 11.0 640 3228 2607 – – 365 60 plutónium amerícium Pu M (239.07 Pm (147) 19.8 192 szamárium 24.2 931 3510 6.05) Sm 19.53 4 16.9 41 2477 4744 26.9 1907 2671 13.87 0.6 225 mangán 1538 2861 15.2 25 Mn 11.5 1855 4409 16.91 H 144.4 1016 3066 7.06 0.90 H 91.96 90 91 15.24 H RÉ 150.55 Ca 2.67 folyadék szilárd 6.0 107 Os 105 – 106 Re 11.1 68.01 1.5 29.10 LK 40.45 hidrogén 4.5 7.5 620 ruténium 25.91 H 178.3.0 22 24.1 180.3 75.94 TK 52.00 TK 54.90 Sr 3.4 777 1382 8.3 79 kálium 0.2 2334 4150 25.3 822 1596 9.9 25.34 H 138.4 24 TK H R M ?? s 7.14 24.31 688 2.4 berillium TK 6.34 28.20 LK 192.8 141.04) R 238.9 2446 4428 27.6 636 irídium TK 132.4 920 3455 6.8 842 1484 8.6 536 molibdén – 2157 4265 23 502 technécium 24.37 kockarács lapcentrált köbös gyémántrács romboéderes négyzetes (tetragonális) hármasponton mérve 28.9 136.2 39.7 2233 4603 22 649 hafnium 27.3 Tc (99) 21.74 28.62 H 88.6 Rh 22.4 1246 2061 14.77 – – – – – Sg seaborgium 7.5 Y 6.1. május 6.04 T (231.85 23.7 Th Pr Pa Nd 19.97 Be 9.22 TK 92.94 TK 55.2 28.93 41 42 43 44 45 Ti 6.6 Mo 19.86 27 8.4 1750 4788 19. Az elemek peridusos rendszere 1 *0.2 cézium 38.1 3017 5458 28.8 678 ozmium 24.1 Nb 16.1 magnézium TK 22.23 – 109 – – – – – – Hs hassium 7.0 Ru 22.08 H 44.8 rubídium 25.8 305.03) Színkód: – Rf 6.3 460 LK 232. –18:37 .4 1910 25.10) 58 59 60 61 62 63 Fr Ra ?? (226) 10.0 398 cérium 28.7 309.7 774 volfrám 26.7 1495 24.1 2927 15.4 114.6 444 titán vanádium V 8.0 157 lítium Li 30 rendszám olvadáspont (◦ C) forráspont (◦ C) olvadáshő (kJ/mol) forráshő (kJ/mol) −259.94 H H 101.9 3033 5012 26.1 3186 5596 33 636 rénium 24.36 TK 151.5 króm 6.0 1072 1790 8.2 389 vas kobalt Fe 12.82 Eu 13.8 419.00 0.30 19 20 Na K LK Gy RÉ T h Mg 3.1 25.91 TK 95.26 25.44 671 2.4 28.9 2623 4639 27.86 21 = = = = = = sűrűség g/cm3 *(g/dm3 ) moláris hőkapacitás (J/mol · K) 7.8 153.4 92 93 94 95 32.19 Cr 10.07 LK 102.94 H 11 12 0.7 cink rácsszerkezet 1.11) ?? (263.3 402 lantán 26.54 – Mt meitnerium 5.95 TK 183.90 TK 137.4 754 tantál 23.7 502 cirkónium 24.2 644 – 3902 – 395 urán neptúnium U Np R (237.49 = = = = = = 23.2 799 3424 5.4 354 TK 50.53 907 7.85 H 186.11) ?? (262.43 26 26.7 1964 3695 22 532 ródium TK 85.5 446 TK 39.9 3422 5555 33.8 nióbium 24.5 1342 3.6 150 bárium 26.72 883 2.53 1.2 H 190.8 −252.5 97.07 Ac K (227.2 – tórium – 1572 3300 – 544 protaktínium 1135 4131 11.05) Am H (241.06) 280 Kmia 16129 Kémia FVTABK / 280 C M Y K 2011.03 Ce gáz Db dubnium – 108 Ir – 5.5 stroncium 26.4 727 1897 7.49 TK 180.1 289 neodímium – 1042 3000 – – prométium 27.6 101 nátrium 25.6 Zn Sc 4.17 Zr 13.3 389 ittrium 25.082 H H 3 1.99 H 24.9 63.20 88 89 104 Cs 87 Ba La Hf Ta W – 700 – 1051 – – – 27 677 – 3198 – – 10 – – – 115 – – francium rádium aktínium rutherfordium – – – – – – – – – TK (223) ?? (261.2 Co 12.12 H 140.47 LK 87.7 1526 3336 11.96 H 47.10) ?? (266.5 3407 17.00 – – – – – – Bh bohrium 7.51 23 tércentrált köbös hatszöges rombos monoklin ismeretlen szublimálási hőmérséklet 7.67 – 1176 34.5 26.2 176 európium LK 140.90 55 56 57 72 73 74 75 76 77 Rb 1.90 37 38 39 40 K 1.5 650 1090 8.7 331 prazeodímium 27.38 759 2.85 H 58.3 1541 2830 16 339 szkandium 1668 3287 15.8 kalcium 24.12) ?? (262.

8 réz cink gallium Cu 10 13 25.15 277 0.6 2856 12.5 −188.4 25.5 2.99 LK 20.25 22.6 381 nikkel Ni *1.5 erbium 27.31 −218.72 7.6 114.0 kripton Kr 54 *5.3 12.97 96 97 98 99 Gd 13.9 29 8.4 polónium asztácium radon H 204.8 719 bór szén nitrogén B C N 8 *1.14 2.1 100 kadmium 156.4 1529 2862 17 280.3 377 lutécium H 157.3 13.4 LK 107.24 Br 79.27 – 66 8.37 LK 207.5 301 gadolínium 28.08) ?? (257.50 H 164.99 RÉ 200.3 58.0 1084.43 – −157.6 1411 2561 17 280.6 10.65 *2.40 T 114.9 121 – 16.36 −153.553 RÉ 10. –18:37 .99) – Rn LK (222) – – Uun Uuu Uub ununnilium ?? – 64 unununium ?? 7.04 −185.22 1.07 26.62 24.83 −248.5 988 18 50 tellúr 113.94 1554.45 1946 4.6 2602 1587 7.6 −7.1 fluor F K 16.80 4.93 27.92 H 78.04 H 174.0 1414 3265 46 170 szilícium 22.7 – 304.06) ?? (252.8 2162 11.1 Ho – Er 100 – Tm 101 – Yb 102 – Lu 103 – – 1050 – (900) – 1345 – – – – – – – – – kűrium berkélium kalifornium – (860) – – – einsteinium – 827 – 1527 – – – – – – fermium mendelévium – 1627 – 827 – – – – – – nobélium laurencium H (244.09 TK 30.2 *3.5 kén klór argon LK 26.15 28.35 43.12 0.05 9.8 neon 14 938.5 2833 32 285 germánium 12.33 25.00 K 18.4 arzén 10.46 H 65.90 −246.98 K 67 68 69 70 Tl Pb Bi Po (210) – At ?? (209.85 Sn 11.7 184.3 1.4 817h 614s – 32.2 1564 10.01 2.1 −182.7 377 palládium Ag Ar LK 39.5 1359 3221 16 293 terbium 27.2 1.6 12.37 R GY 72.46 27.53 24.4 oxigén O 9 −219.79 LK 63.1 1314 3264 15.54 8.04 2.18 25.37 27.9 – −268.8 29.3 630.9 178.63 25.5 diszprózium 26.8 13.90 321.94 LK 173.34 8.5 159 itterbium 26.5 2963 16.45 35 LK 58.2 6.0 356.4 3.31 Ge 7.9 44.26 H 168.8 bizmut – 302 – −71 254 – 337 −61.79 29.62 Se 6.4 Sb 9.60 27.4 7.09 LK 196.5 arany −38.30 – 86 *9.5 *0.95 0.76 2562 907 2204 13 7.1 177 ólom 271.81 Al 28 6 I Xe LK 131.3 As 6.55 Tb 13.8 419.07) Cf ?? (252.62 28.8 5.02 0.8 9.6 12.2 3. május 6.4 5.06 Cl R 4.2 46.96 R 47 48 49 50 51 52 53 Ga 69.2 *0.98 71 9.9 824 1194 7.164 20.72 34 5.92 H 162.8 767 6.84 47.4 3825 197 511 platina 1064.4 1472 2694 17 280.90 – Ne H 14.3 58.6 9.8 Te 9.0 15.63 660.3 225 indium 231.75 H 127.7 −189.33 6.88 H 112.51 25.19 RÉ 208.08) Es Fm Md ?? (256.8 1455 2913 17.2 14 8.60 R 126.4 foszfor 115.3 15 szelén bróm 46 Zn 35.32 P S 32.07 19.25 H 158.8 293 195 ón antimon 449.3 162 túlium 25.82 T 118.9 4492h 8.8 22 LK 106.3 −210 3825s −195.7 23.7 – 33.08 hélium He H 5 2075 4000 – 536 2.93 H 167.10) Cm Bk ?? (249.11) Kmia 281 16129 Kémia FVTABK / 281 C M Y K 2011.08 0.95 3.9 −111.2 162 tallium 327.73 2.83 28.26 7 *1.40 27.6 jód xenon 961.25 Dy 15.79 – 0.01 2.59 RÉ 74.78 24.0 4.5 2072 3.0 1749 5.96 30 7.93 0.60 −34.4 −101.09) ?? (259.90 78 79 80 81 82 83 84 85 21.7 342.6 304 1473 4.85 1.75 −108.5 444.07 25.87 284 alumínium 221 685 5.9 25.89 – 65 ununbiium ?? 8.21 23.22 3.6 1768.36 2.97 R 31 32 33 5.2 higany LK 195.00 H 12.4 19.69 RÉ 121.18 15 16 17 18 1.5 holmium 28.2 1663 3393 19.12 27.32 24.71 Pd *1.93 Si 5.82 2.2 19.3 2519 10.5 34.09) No Lr ?? (262.98 GY 28.59 Pt Au 110 – 111 – – – – – – – – – – Hg 112 – – – – – In 11.3 254 ezüst Cd 36 LK 83.

Gy = gyémántrács. kJ-ban kifejezett energiával. Mértékegysége kJ/mol. Mértékegysége kJ/kg. Mértékegysége J/(mol · K). Sűrűség: a tömeg és a térfogat hányadosa. Mértékegysége kJ/mol. RÉ = romboéderes. Olvadáspont: az a hőmérséklet. Számértéke megegyezik az 1 mol anyag 1 ◦ C-kal való felmelegítéséhez szükséges. M = monoklin. 282 Kmia 16129 Kémia FVTABK / 282 C M Y K 2011. és a 285. kJ-ban kifejezett energiával. TK = tércentrált köbös. Moláris hőkapacitás: az anyaggal közölt hő. Számértéke megegyezik az egységnyi mennyiségű (1 mol vagy 1 kg) anyag olvadáspontján való megolvasztásához szükséges. amelyen az illető anyag szilárd és folyékony fázisa egymással egyensúlyban van. amely a tér három irányába önmagával párhuzamosan eltolva a teljes rácsot felépíti. Számértéke megegyezik az egységnyi mennyiségű (1 mol vagy 1 kg) anyag forráspontján való elforralásához szükséges. Számértékben megegyezik 1 mol anyag g-ban kifejezett tömegével. Ekkor az anyag forráspontján való elforralásához szükséges energia és a tömeg hányadosa. Moláris tömeg: az anyag tömegének és anyagmennyiségének hányadosa. amelyen a folyadék telített gőzének nyomása eléri a külső nyomást. TR = triklin. Értéke függ a nyomástól! Olvadáshő: a moláris olvadáshő az anyag olvadáspontján való megolvasztásához szükséges energia és az anyagmennyiség hányadosa. szokásos mértékegysége g/mol. Forráshő: a moláris forráshő az anyag forráspontján való elpárologtatásához szükséges energia és az anyagmennyiség hányadosa. J-ban kifejezett hővel.4. Lásd a 243.1. ?? = ismeretlen. Lásd a 195. Mértékegysége kJ/kg. Rácsállandók: az elemi cella éleinek hossza. H = hexagonális. oldalon is! Több allotróp módosulat esetén a 25 ◦ C hőmérsékleten és 105 Pa nyomáson stabil módosulatra vonatkozik. valamint az anyagmennyiség és a hőmérsékletváltozás szorzatának hányadosa. T = négyzetes (tetragonális). május 6. Jele: M. LK = lapcentrált köbös. –18:37 . Az olvadáshőt megadott tömegre is vonatkoztathatjuk. Az elemek zikai tulajdonsgai Rendszám: az atommagban található protonok száma. oldalon is! Rácstípus: K = kockarács. Elemi cella: egy kristályos anyag rácsának az a legkisebb egysége. A forráshőt megadott tömegre is vonatkoztathatjuk. Ekkor az anyag olvadáspontján való megolvasztásához szükséges energia és a tömeg hányadosa. Értéke függ a nyomástól! Forráspont: az a hőmérséklet. R = rombos.

08 44.99 20.8 114.2 17.8 339 446 444 305.55 3.5 23.85 759 1484 2830 3287 3407 2671 2061 2861 2927 2913 2562 907 2204 2833 614s 685 58.7 43. május 6.6 32 – 5.07 *2.5 79 153.6 13 7.12 −246.5 −189.99 24.1 7.9 8.85 58.34 – 180.1 1.5 24.5 25.87 −268.1 16.62 −248.36 0.3 19.09 30.96 47.6 46.6 4.35 63.1 28.15 115.8 20.80 85.31 777 1526 1855 2477 Sűrűség (g/cm3 ) Forráspont (◦ C) 1.53 29.86 1.95 −188.51 6.34 2.6 1.72 4.5 17.79 −219.81 12.25 817h 221 −7.71 63.5 389 502 – s: szublimál Rácstípus Olvadáshő (kJ/mol) −259.2 0.8 24.2 1.08 157 309.6 2.8 14.5 225 354 389 381 304.98 28.97 32.45 0.82 2.0 11.87 46 0.33 1.8 0.92 78.8 29.59 74.85 2.62 419.00 4.9 26.6 8.9 10.9 23.7 26.4 536 719 2.4 15.94 9.164 0.14 5.79 −182.1 25.10 40.h: hármasponton mérve.04 −185.8 141.32 5.2 −157.76 938.93 5.19 7.21 −101.5 25.4 H H TK H RÉ H H K K LK TK H LK GY TK R R LK TK LK H H TK TK TK TK H LK LK H R GY RÉ H R LK TK LK H H TK *g/dm3 -ben mérve Kmia 283 16129 Kémia FVTABK / 283 C M Y K 2011.94 55.3 2.49 8.898 *1.62 88.22 688 1382 3336 4409 4744 0.30 26.553 *0.47 6.7 25.43 7.4 12.825 0.425 1.8 24.9 8.4 34.96 7.4 27.46 65.5 1287 2075 4492h −210 −218.8 16 15.4 14 15 9.22 0.4 5.6 2.02 3.5 – 28.2 6.8 −153.72 72.3 – 28.6 13.8 101 136.7 – – 0.72 650 660.6 15.01 10.00 18.4 3.37 69.93 1342 2760 4000 3825s −195.53 2.9 13.9 24.26 *1.7 24.97 1.95 39.00 6.53 1.082 *0.18 22.3 1.86 8.3 28.4 25.145 *1.60 −34.4 26.8 24.2 25.6 10.5 28.12 *3.06 0.0 75.90 50.94 52.90 91.93 58.7 – 285 32.79 3.9 8.22 92.7 2.9 23.90 83.32 1414 44.74 2.91 Moláris hőkapacitás J/(mol · K) Olvadáspont (◦ C) hidrogén hélium lítium berillium bór szén nitrogén oxigén fluor neon nátrium magnézium alumínium szilícium foszfor kén klór argon kálium kalcium szkandium titán vanádium króm mangán vas kobalt nikkel réz cink gallium germánium arzén szelén bróm kripton rubídium stroncium ittrium cirkónium nióbium Moláris tömeg (g/mol) Vegyjel H He Li Be B C N O F Ne Na Mg Al Si P S Cl Ar K Ca Sc Ti V Cr Mn Fe Co Ni Cu Zn Ga Ge As Se Br Kr Rb Sr Y Zr Nb Név Rendszám 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 28.96 79.3 8.47 87.0 22.08 883 1090 2519 2635 277 444.4 25.1 284 170 12.0 22.00 54.633 0.01 14.2 5.38 842 1541 1668 1910 1907 1246 1538 1495 1455 1084.0 4.01 16. –18:37 .8 11.45 39.4 3.8 3.3 16.59 97.3 25.308 *1.8 23. Forráshő (kJ/mol) −252.9 *0.06 35.36 39.3 8.5 24.

25 terbium 158.2 5.3 22 28.3 25.6 22.4 27.84 13.3 4.2 27.90 3.09 arany 198.20 platina 195.54 5.04 lutécium 174.Forráspont (◦ C) Olvadáshő (kJ/mol) Forráshő (kJ/mol) Moláris hőkapacitás J/(mol · K) Sűrűség (g/cm3 ) Rácstípus molibdén 95.7 33 26.6 27.1 28.51 113.3 6.8 2.40 indium 114.1 536 502 620 532 377 254 100 225 293 195 50 22 12.60 231.33 6.0 25.67 6.8 27.3 6.3 13.5 19.26 7.94 itterbium 173.12 prazeodímium 140.4 −108.73 1473 1749 27.1 7.9 961.2 26.5 22 16.8 18 7.3 2.63 449.82 ón 118.7 −111. –18:37 .7 27.8 9.0 10.6 68. május 6.7 25.65 7.91 cérium 140.50 holmium 164.92 diszprózium 162.9 26.5 27.2 ozmium 190.9 25.96 gadolínium 157.6 19.4 12.00 7.93 630.9 – 24.0 26.31 7.2 28.366 1.3 7.90 xenon 131.36 európium 151.3 7.85 rénium 186.8 27.20 irídium 192.3 47.7 11.2 25.0 6.6 23 25.23 7.4 ezüst 107.85 11.2 162 177 24.5 21.5 27.18 −38.1 3.7 7.93 erbium 167.95 volfrám 183.3 21.83 304 327.6 25.49 tantál 180.62 6.5 16 17 17 17 4.07 156.24 prométium (147) szamárium 150.8 9.2 19.0 10.5 12.69 antimon 121.5 58.6 11.1 – 8.97 hafnium 178.9 26.0 24.54 8.05 9. Az elemek zikai tulajdonsgai (folytats) 2623 2157 2334 1964 1554.75 tellúr 127.4 – 27.6 28.94 technécium (99) ruténium 101.07 ródium 102.0 22.94 *5.2 38.90 bárium 137.4 33.89 8.30 cézium 132.98 9.2 150 402 398 331 289 – 192 176 301 293 280.5 24.4 1064.17 6.2 12.1 16.04 671 1897 3455 3424 3510 3066 3000 1790 1596 3264 3221 2561 2694 2862 1946 1194 3393 4603 5458 5555 5596 5012 4428 3825 2856 356.5 162 159 377 649 754 774 636 678 636 511 342.3 5.6 26.2 15.6 19.5 280.5 6.59 tallium 204.44 727 920 799 931 1016 1042 1072 822 1314 1359 1411 1472 1529 1545 824 1663 2233 3017 3422 3186 3033 2446 1768.1 23.24 4.99 higany 200.26 túlium 168.4 TK H H LK LK LK H T T RÉ H R LK TK TK H LK H H H RÉ TK H H H H H H LK H H TK TK H H LK LK LK RÉ H LK *g/dm3 -ben mérve 284 Kmia 16129 Kémia FVTABK / 284 C M Y K 2011.4 19.91 neodímium 144.8 25.7 24.46 4639 4265 4150 3695 2963 2162 767 2072 2602 1587 988 184.78 321.1 24.88 kadmium 112.4 28.60 jód 126.19 Olvadáspont (◦ C) Mo Tc Ru Rh Pd Ag Cd In Sn Sb Te I Xe Cs Ba La Ce Pr Nd Pm Sm Eu Gd Tb Dy Ho Er Tm Yb Lu Hf Ta W Re Os Ir Pt Au Hg Tl Pb Moláris tömeg (g/mol) Vegyjel 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 Név Rendszám 1.9 – 29.4 26.34 lantán 138.37 ólom 207.5 280.6 6.5 8.75 28.7 2.2 11.27 8.90 palládium 106.7 12.4 25.5 27.4 25.4.77 7.

06) (244.12) (265.4 – 26.2 – – 34.10) 271.5 19.7 677 – 3198 4788 3300 4131 3902 3228 2607 – – – – – – – – – – – – – – 10.03 (237.2 – 11.Rendszám Vegyjel Név Moláris tömeg (g/mol) Olvadáspont (◦ C) Forráspont (◦ C) Olvadáshő (kJ/mol) Forráshő (kJ/mol) Moláris hőkapacitás J/(mol · K) Sűrűség (g/cm3 ) Rácstípus 83 84 85 86 87 88 89 90 91 92 93 94 95 96 97 98 99 100 101 102 103 104 105 106 107 108 109 Bi Po At Rn Fr Ra Ac Th Pa U Np Pu Am Cm Bk Cf Es Fm Md No Lr Rf Db Sg Bh Hs Mt bizmut polónium asztácium radon francium rádium aktínium tórium protaktínium urán neptúnium plutónium amerícium kűrium berkélium kalifornium einsteinium fermium mendelévium nobélium laurencium rutherfordium dubnium seaborgium bohrium hassium meitnerium 208.10) (266.8 121 – 16.5 2.67 13.07 11.0 – – – – – – – – – – – – – – 9.7 15.04 (231.2 – – – – – – 32.8 9.55 13.5. oldalon.0 10.2 – *9.09) (259.074 – 5. –18:37 . Fmkristlyok rcsllandi Jelölések: lásd a 282.05) (241.Rácsjel típus Na TK Ni LK Pb LK Pt LK Rb TK Sr LK Ti H Zn H Rácsállandó (pm) 429 352 495 392 571 608 295 468 267 495 Kmia 285 16129 Kémia FVTABK / 285 C M Y K 2011.11) (261.10) (262.05) (239.Rácsjel típus Cr TK Cs TK Cu LK Fe TK K TK Li TK Mg H Mo TK Rácsállandó (pm) 388 614 361 287 532 351 321 521 315 Vegy.03) 232.3 – – – – – – – – – – – – – – – – – 178.9 – 10 – 19.4 19.98 (210) (209.08) (252.Rácsjel típus Ag LK Al LK Au LK Ba TK Be H Ca LK Cd H Co H Rácsállandó (pm) 409 405 408 502 228 358 559 298 562 251 407 Vegy.04) 238.11) (263.25 15.9 – 33.06) (249.07) (252.1 – – – – – – – – – – – RÉ K ?? LK TK ?? K LK T R R M H H ?? ?? ?? ?? ?? ?? ?? ?? ?? ?? ?? ?? ?? 1.40 254 302 −71 27 700 1051 1750 1572 1135 644 640 1176 1345 1050 (900) (860) 1527 827 827 1627 – – – – – – 1564 – 337 −61.07 19.12) (262. május 6.09) (256.99) (222) (223) (226) (227.11) (262.82 13. Vegy.4 – 115 – – 544 460 395 365 60 – – – – – – – – – – – – – – 27.08) (257.

76 4.09 15 31 P 100 95.06 46 Ca 0.007 825 2.76 53 Cr 9.0049 18.19 58 Fe 0.9537 47.968 85 Rend.009 31 12.9332 60.012 18 10.88 28 58 Ni 60 Ni 26.9756 38.337 18 36 Ar 38 Ar 0.13 26 Mg 11. de eltérő a neutronok száma. Az elemek stabil nuklidjainak (izotpjainak) elfordulsi arnya s pontos molris t mege Nuklid: adott rendszámú és tömegszámú atom vagy atomok halmaza.014 17 35 Cl 75.955 49 45.004 50 18.016 03 4.9389 54.1.993 76 31.9349 56.9407 53.972 07 32. de eltérő a tömegszáma.21 29 Si 4.37 99.9381 53.38 100 25 55 Mn 5.42 3 7 Li 92.Nuklid Előfordulási szám (Izotóp) arány (n/n%) 1 H 99.998 40 19.08 Relatív atomtömeg 36. amely megmutatja.58 9 Be 100 4 5 10 B 19.976 93 28.2.66 57 Fe 2.88 96.968 78 43. (Atommagjukban azonos a protonok.0033 48 Ca 0.92 10 20 Ne 21 Ne 0.11 19 39 K 41 K 6.9898 23. Rend.9405 52.944 0 49.) Relatív atomtömeg: viszonyszám.70 30 Si 3.55 54 Cr 2.22 36 S 0. –18:37 .82 26 54 Fe 56 Fe 91.15 62 Ni 3.9354 57.759 8 16 O 17 O 0.962 59 41. május 6. hogy az adott atom tömege hányszor nagyobb.981 53 27.51 50 Ti 5.9624 44.985 84 25.985 04 24.0140 3.89 6 12 C 13 C 1.000 00 13.47 0.993 95 21.22 98.23 61 Ni 1.60 93.037 18 O 0. mint a 12 C atomtömegének az 1/12 része.955 92 45.9332 57.28 48 Ti 73.17 100 13 27 Al 14 28 Si 92.9448 50.93 22 46 Ti 47 Ti 7.003 07 15. Izotópok: olyan atomok vagy atomok halmaza.94 49 Ti 5.9747 39.000 13 4 He 100 6 Li 7.63 7 14 N 15 N 0.962 72 39.11 99.31 24 50 Cr 52 Cr 83.53 Relatív atomtömeg 1.991 38 22.958 63 42.257 22 Ne 8.971 46 33.982 59 26.992 44 20.64 43 Ca 0.967 09 34.973 76 30.9310 61.9280 286 Kmia 16129 Kémia FVTABK / 286 C M Y K 2011.9396 55.963 71 40.70 25 Mg 10.33 27 59 Co 100 67.9335 59.9631 48.967 55 37.0 16 32 S 33 S 0.985 1 2 H 0.9518 47.0129 11.204 100 9 19 F 90. ATOMOK 2.18 45 21 Sc 100 7.947 87 49.9333 58.994 91 17.977 50 35.976 49 29.9283 63.967 86 35.9461 51.82 23 11 Na 100 12 24 Mg 78.002 60 6.97 20 40 Ca 42 Ca 0.78 11 B 80.000 11 15.952 63 46.003 35 14.Nuklid Előfordulási szám (Izotóp) arány (n/n%) 37 Cl 24.34 23 51 V 99.063 40 Ar 99.016 00 9. amelyeknek azonos a rendszáma.015 3 2 He 0.015 12 7.145 44 Ca 2.76 34 S 4.66 64 Ni 1.

9036 104.9021 121.72 100 Ru 12.9060 Rend.9217 72.9253 68.9030 114.84 94 Mo 9.9055 98.54 35 79 Br 81 Br 49.39 111 Cd 12.56 39 89 Y 100 51.58 45 103 Rh 100 46 102 Pd 0.9046 113.37 37 85 Rb 72.91 77 Se 7.88 110 Cd 12.9053 91.9040 109.9089 87.9249 69.46 36 78 Kr 0.40 96 Zr 2.51 44 98 Ru 1.03 119 Sn 8.80 86 Kr 17.54 76 Ge 7.33 108 Pd 26.9298 64.52 80 Se 49.58 120 Sn 32.9056 89.9243 71.9204 79.9192 76.22 108 Cd 0.9043 90.9032 107.89 66 Zn 27.26 114 Cd 28.15 38 84 Sr 0.9044 106.19 50.Nuklid Előfordulási szám (Izotóp) arány (n/n%) 29 63 Cu 69.9115 85.23 50 112 Sn 0.9055 99.30 117 Sn 7.9214 74. –18:37 .9049 103.9061 95.07 102 Ru 31.9041 101.72 96 Mo 16.83 82 Se 9.9183 80.9040 113.91 30 64 Zn 48.9134 85.9082 92.9167 78.9141 83.80 41 93 Nb 100 Relatív atomtömeg 62.87 99 Ru 12.46 40 90 Zr 91 Zr 11.07 113 Cd 12.96 104 Pd 10.46 98 Mo 23.4 31 71 Ga 39.9046 96.9063 93.43 73 Ge 7.9062 Kmia 287 16129 Kémia FVTABK / 287 C M Y K 2011.9048 101.9021 116.82 47 107 Ag 109 Ag 48.35 80 Kr 2.94 Relatív atomtömeg 91.9054 89.68 78 Se 23.9035 115.62 69 Ga 60.9034 123.9117 83.11 68 Zn 18.86 116 Cd 7.9295 65.9034 119.57 70 Zn 0.53 97 Mo 9.02 88 Sr 82.9199 77.9030 109.09 65 Cu 30.81 67 Zn 4.86 87 Sr 7.61 104 Ru 18.9042 111.9257 70.35 116 Sn 14.9055 102.9094 86.9057 107.9047 94.86 122 Sn 4.9050 108.9106 84.72 124 Sn 5.9046 95.75 112 Cd 24.23 106 Pd 27.58 49 113 In 4.9164 81.9271 67.27 82 Kr 11.Rend.04 95 Mo 15.9030 110.9043 111.9216 73.9234 73.23 92 Zr 17.18 48 106 Cd 1.66 83 Kr 11.66 115 Sn 0.9165 81.9061 99.76 74 Ge 36.71 110 Pd 11.61 118 Sn 24.62 101 Ru 16.9030 100.9076 95.9046 105.63 96 Ru 6.96 114 Sn 0.55 84 Kr 56.97 105 Pd 22.11 94 Zr 17.9249 69.9076 97.9047 105.9263 77.9037 103.9260 66.9050 112.87 76 Se 8.9218 75.9278 63.9028 112.9018 118.9058 97.9225 75.9135 82.78 100 Mo 9.9031 117.Nuklid Előfordulási szám (Izotóp) arány (n/n%) 42 92 Mo 15.56 86 Sr 9.6 32 70 Ge 20.81 51. május 6.9173 79.76 33 75 As 100 34 74 Se 0.53 72 Ge 27.9036 115.9046 93.

08 131 Xe 21.3 13.101 132 Ba 0.31 172 Yb 21.99 126 Te 18.81 137 Ba 11.9061 131.9196 152.9288 163.9053 140.Nuklid Előfordulási szám (Izotóp) arány (n/n%) 57.9035 128.9117 147.9146 148.9028 124.44 136 Xe 8.9048 129.9032 127.9220 150.9054 135.44 152 Sm 26.9266 161.72 154 Sm 22.94 168 Er 27.096 54 124 Xe 126 Xe 0.79 130 Te 34.9207 154.9056 137.18 67 165 Ho 100 68 162 Er 0.9042 123.15 64 154 Gd 155 Gd 14.9284 163.97 164 Dy 28.47 157 Gd 15.9057 139.9076 142.51 150 Nd 5. Az elemek stabil nuklidjainak (izotpjainak) elfordulsi arnya s pontos molris t mege (folytats) Rend.9057 133.9072 132.9349 170.090 128 Xe 1.9122 145.193 138 Ce 0.42 135 Ba 6.052 158 Dy 0.090 160 Dy 2.135 170 Yb 3.097 134 Ba 2.18 2.68 158 Gd 24.9320 167.9056 135.9409 288 Kmia 16129 Kémia FVTABK / 288 C M Y K 2011.9226 155.9047 129.61 125 Te 6.089 122 Te 2.9303 161.41 167 Er 22.136 164 Er 1.9390 175.87 160 Gd 21.9366 171.90 159 65 Tb 100 66 156 Dy 0.41 Relatív atomtömeg 143.44 130 Xe 4.9427 174.62 148 Nd 5.07 170 Er 14.9044 125.9067 126. –18:37 .9293 165.9169 149.89 134 Xe 10.9051 129.88 69 169 Tm 100 70 168 Yb 0.9096 144.9044 136.9207 Rend.9045 121.9043 134.25 51 121 Sb 52 120 Te 0.9050 138.9195 153.42 Relatív atomtömeg 120.9035 130.48 53 127 I 100 0.82 153 Eu 52.66 139 57 La 99.09 62 144 Sm 148 Sm 11.13 174 Yb 31.9071 158.53 163 Dy 24.9368 172.250 140 Ce 88. május 6.71 128 Te 31.32 138 Ba 71.9288 164.84 176 Yb 12.9240 159.9339 157.59 136 Ba 7.87 124 Te 4.18 132 Xe 26.9324 169.9304 166.92 129 Xe 26.9166 149.9127 147.73 156 Gd 20.17 145 Nd 8.9170 151.487 100 59 141 Pr 27.9061 – 137.9004 123.911 58 136 Ce 0.88 162 Dy 25.9265 162.9221 156.46 123 Te 0.9042 127.9051 131.9061 125.11 60 142 Nd 143 Nd 12.9042 132.1.9038 119.9209 153.8 150 Sm 7.9241 159.9071 141.30 146 Nd 17.9339 169.87 133 55 Cs 100 56 130 Ba 0.9383 173.9355 168.73 71 175 Lu 97.56 166 Er 33.Nuklid Előfordulási szám (Izotóp) arány (n/n%) 3.82 173 Yb 16.29 161 Dy 18.9250 155.9238 157.71 151 63 Eu 47.2.9248 160.9344 167.9030 122.03 171 Yb 14.

87 1012 3 · 1016 15 * Lásd még a 242.14 177.089 11.4 · 10−10 Sb Nd Felezési idő (év) Rend.41 181.1 188.77 6 · 1014 83 209 Bi 100 2 · 1017 42.02 197.988 180.24 37 87 Rb 27.9735 186 Os 1.2.9668 100 196.2 197.0119 23 50 V 0.9503 199 Hg 16. –18:37 .9560 Pb 23.9560 205 Tl 70.28 4.Nuklid Előfordulási szám (Izotóp) arány (n/n%) Relatív atomtömeg 191 Ir 37.25 · 1011 Gd 0.9614 178 Hf 27.08 · 1014 W −7 10 6 · 108 78 190 Pt 0.07 1.Nuklid Előfordulási szám (Izotóp) arány (n/n%) 72 174 Hf 0.07 1.6 206.39 · 1010 2 · 10 11 92 235 U 0.5 · 10 23. oldalon! Kmia 289 16129 Kémia FVTABK / 289 C M Y K 2011. a termszetben elfordul nagyon hossz felezsi idej radioaktv nuklid (izotp) mrt vagy becs lt adatai* Rend.3 187.9439 194 Pt 32.9483 198 Hg 10.9703 75 185 Re 37.8 191.9723 186.40 182.943b Pt 0.20 74 Rend.9683 184 W 30.9435 193 Ir 62.Nuklid Előfordulási szám (Izotóp) arány (n/n%) 1.9468 196 Pt 25.75 10 14 90 232 Th 100 1.22 200.9745 206 187 Os 1.13 · 108 5 · 1015 92 238 U 99.72 7.9759 208 Pb 52.9470 80 196 Hg 182 W 26.9633 192 77 177 Hf 18.4 189.60 202.3 195.0 191.9666 0.9480 79 197 180 W 0.19 173.2 1.9706 76 184 Os 0.76 35.48 95.8 194.012 78 181 Ta 99.64 183.9650 179.3 · 10 9 4 · 1014 Felezési idő (év) 15.9586 192 Os 41.018 183.14 179.9460 195 Pt 33.9475 198 Pt 7.9614 82 2. Nhny.59 185. május 6.50 176.9609 175.9676 Au 179 73 Relatív atomtömeg Hf 180 Hf 180 Ta 13.9526 204 Hg 6.07 184.Nuklid Előfordulási szám (Izotóp) arány (n/n%) 10−8 19 38 K 6 14 C 19 40 K 0.6 205.9539 203 Tl 29.5 · 109 6.9683 186 W 28.80 201.9510 200 Hg 23.9766 190 Os 26.84 198.3 190.9582 207 Pb 22.9648 179.9543 201 Hg 13.64 81 188 Os 13.40 204.41 185.21 0.13 199.9745 189 Os 16.85 203.57 · 103 64 152 74 178 1.3 207.Rend.9403 176 Hf 5.012 10 82 204 Pb 1.7 192.85 49 115 In 51 123 57 138 La 58 142 Ce 60 144 1.9658 183 W 14.9628 178.9530 202 Hg 29.1 · 109 62 147 Sm 5.15 · 10 0.146 195.9 193.

6 Sb 4 · 10−5 −6 1.0 · 10 −3 −3 Cu 1.15 −2 N 1. Az atomok szzalkos elfordulsa a f ldkregben Atom Tömeg% H 0.0 · 10−2 3.8 · 10−5 Am 0.0 · 10−6 Sn 4 · 10−3 2.5 · 10−3 Sm 7 · 10−4 9 · 10−5 Pu 4 · 10−4 Eu 1.6 · 10−3 1.3 · 10−4 6.2 · 10−4 5 · 10−5 Nb 1 · 10−3 2 · 10−4 Ta 2 · 10−4 1.8 · 10−5 −4 −5 W 1 · 10 −4 Re 1 · 10−7 Os 5 · 10 −6 – Mo 3 · 10 2.8 · 10 58.4 Cd Tl 3 · 10 7 · 10−4 Pb 1.0 −2 −2 P 8.0 · 10−4 1. május 6.0 Np 0.0 · 10−4 3.0 · 10 −3 8.6 · 10−7 Pt 5 · 10−7 5 · 10−8 −5 −6 −7 5 · 10−8 20.25 Xe 8 · 10−6 – Rn 7 · 10−16 – Cs 7 · 10 −4 Fr 0.2 F 2.5 · 10−3 6 · 10−4 Th 8 · 10−4 7 · 10−5 Pr 7.5 · 10−4 Ac 6 · 10−10 5 · 10−15 Ce 4.0 · 10−2 Cl 4.5 · 10−9 5 · 10−7 Mg 2.0 Te 1 · 10 Sc 6.5 · 10 −2 −2 Rb 3.5 · 10 −2 2.5 · 10−9 Si 27.8 · 10−2 7 · 10 −3 1 · 10−2 4 · 10−4 5 · 10−5 −5 8 · 10−6 Yb 3 · 10−4 3 · 10−5 −4 1 · 10−5 Tm 8 · 10 Lu 1 · 10 4 · 10−3 Hf 3.9 · 10−2 Br 1.0 0.15 Atom% 3.5 · 10 −4 U 3 · 10 3.0 2 · 10 −4 1.6 2.6 · 10−3 Pm 0.65 0.2 · 10−3 Kr 1 · 10−4 4 · 10−5 Er −4 −4 B 3.0 · 10 −2 −3 Zn 5 · 10 Ga 1.6 · 10 Au 5 · 10 5 · 10−6 7.0 2.6 Pd 1 · 10−6 1.5 · 10 −2 −2 Ar K 5.1 2.4 Tc 0.18 · 10−6 4.0 −2 6.7 · 10−2 Ne 1. innen erednek a kis gyakoriságú elemeknél tapasztalható eltérések.2 · 10−2 La Fe 5.0 · 10 −3 Ba 5 · 10 Mn 9.6 · 10−4 5 · 10−6 Bi 2 · 10−5 1.1 2.5 · 10 −3 3.2 · 10 Po 2 · 10 −14 9.7 · 10−6 −7 2 · 10−15 Ca 3.5 · 10 −9 5.80 6.0 · 10−3 1.1 6.0 0.5 · 10−3 1.3 · 10 2.6 · 10−4 1.0 · 10−2 V Cr 1.0 · 10 Ag 1 · 10 1 · 10 1.0 0.6 Rh 1 · 10−7 1.6 · 10 Na 2.2 · 10−4 Gd 1 · 10 −3 1 · 10 −4 −10 −4 – 2 · 10−5 0.0 · 10−2 3.6 · 10 Li Be −4 Elem Tömeg% As 5 · 10 −4 −5 Atom% 1.0 He 4.0 · 10 S 5.7 · 10−8 Ir 1 · 10−7 8.5 · 10−3 Ni 8.1 · 10 Sr 4 · 10−2 −3 Y 2.8 · 10−3 2.5 · 10−4 Ho 1.0 −7 −7 1 · 10−5 8.2.4 · 10−3 9 · 10−5 Pa 1 · 10−10 8 · 10−12 Nd 2. 290 Kmia 16129 Kémia FVTABK / 290 C M Y K 2011.0 Ru 5 · 10 Al 8.3.5 · 10 −4 1.0 1 · 10−15 7 · 10−17 0.5 · 10−3 Ge 7 · 10 −4 3.0 Ti 0.0 · 10 0.0 · 10−3 I 3 · 10−5 4 · 10−6 At 0.0 · 10 O 47. –18:37 .6 · 10 1.5 · 10 −4 Elem Tömeg% 1.7 · 10 −3 Ra 1 · 10 1.5 · 10 −4 5 · 10−5 5 · 10−6 Tb – Se 6 · 10 6.6 · 10 −4 Atom% −4 6 · 10 0.0 Co 3.6 · 10−6 Hg 7 · 10−6 7 · 10−7 In 1 · 10 −5 1.5 · 10 −6 −4 3 · 10−5 7.5 · 10 1 · 10−5 Dy 4.0 Zr 2 · 10−2 2.0 1.0 innentől kezdve végig 0 A tömegszázalék és az atomszázalék adatait különböző módszerrel határozták meg.64 −3 2.0 · 10 C 0.

7 · 10 −2 Se 6.14 Sr 0.5 · 10 −5 Sb 4.6 · 10−8 Si 2.3 · 10−9 4. május 6.00002 Kmia 291 16129 Kémia FVTABK / 291 C M Y K 2011.2 · 10−3 Kr 1.9 · 10−8 Cl 4.0 · 10−7 2.00046 Ba 0.2 · 10−6 O 5.7 · 10 −6 In 2.006 Al 0.0 · 10−9 Sc 4.00003 U 0.1 · 10−7 Ne 6.12 Br 0.2 · 10−7 1.0037 Cd 0.0000001 0.6 · 10−7 Cr 2.4 · 10−8 Ar 5.20 Rb 0.2 · 10 5.8 · 10−8 Mg 2.2 · 10−8 Zn Ga 4.3 · 10−6 Na 1.026 Cu 0.00046 Sn C 23 Cl 0.00001 Ca 1.3 · 10−3 Sr 1. Az emberi test sszettele Atom Tömeg% Atom Tömeg% Atom Tömeg% Atom Tömeg% O 61 Na 0.0 · 10−5 Te 4. Az atomok relatv gyakorisga a Vilgegyetemben Atom Atom% Atom Atom% H 90.5 · 10−4 Cu 1.4 · 10−5 Ru 2.6 · 10 −3 Zr 3.027 Pb 0.7 · 10 Fe −3 2.20 Zn 0.00001 P 1.5 · 10−8 F 2.00009 Mo 0.000003 S 0.1 F 0.0033 B 0.5.08 Ni 3.8 · 10 −5 Pd 8.00029 Mn 0.2 · 10−2 As 1.1 · 10−10 I 4.6 Si 0.7 · 10−9 Ti 6.6 · 10−9 V 6.2 · 10−6 2.7 · 10 −8 Cd 6.4 · 10−5 9.5 · 10−7 Sn 1.4 · 10−9 Mn 2.7 · 10−4 Rh 9.00002 0.2 · 10 −4 Rb 1.1 · 10−2 Ge 6.3 · 10 −5 Br 1.3 · 10−9 Ca 1.00010 Au 0.7 · 10−9 Al 4.6 · 10−5 He 9.00002 H 10 Mg 0.00007 Cr 0.9 · 10−7 P S 3.9 · 10−9 K 1.6 · 10 Li −7 −8 Be B 4.4 Fe 0.00007 Co 0.00017 I N 2.78 Co 2.2.3 · 10 −4 Y 2. –18:37 .7 · 10−7 C 2.5 · 10−7 N 4.4.000002 K 0.7 · 10−4 Ag 7.1 · 10−4 Nb Mo 2.

2 Tc 1.5 26 1.1 203 – 498 [Rn]6d1 7s2 aktínium Színkód: s-mező p-mező d-mező f-mező Ac Ti 1.8 21 1.6 24 1.7 140 130 769 [Xe]4f14 5d4 6s2 volfrám Sg seaborgium 1.9 Fe 2.2 135 127 839 [Xe]4f14 5d6 6s2 ozmium Os – 108 – – – – Hs hassium – 61 Ru 62 1.1 268 235 375 [Xe]6s1 cézium Cs elektronegativitás 1.1 – 106 – – – [Rn]5f14 6d2 7s2 rutherfordium Rf 1.7 280 – 352 [Rn]7s1 francium Fr Ba La 0.7 161 156 – 142 568 597 [Rn]5f2 6d1 7s2 [Rn]5f3 6d1 7s2 protaktínium urán Pa U Pm 1.0 1.2 135 127 878 [Xe]4f14 5d7 6s2 irídium Ir – 109 – – – – Mt meitnerium – 63 183 165 534 [Xe]4f2 5d0 6s2 cérium 183 165 527 [Xe]4f3 5d0 6s2 prazeodímium 182 164 533 [Xe]4f4 5d0 6s2 neodímium 181 163 535 [Xe]4f5 5d0 6s2 prométium 180 162 544 [Xe]4f6 5d0 6s2 szamárium 204 185 547 [Xe]4f7 5d0 6s2 európium 90 91 92 93 94 95 Ce 1.8 25 1.1 46 32 1312 1s1 hidrogén H 3 1.3 159 144 658 [Xe]4f14 5d2 6s2 hafnium Hf – 104 Nb 1.6.3 155 – 604 [Rn]5f4 6d1 7s2 neptúnium Np Sm 1.9 235 – 509 [Rn]7s2 rádium Ra Y 1.6 139 125 906 [Ar]3d10 4s2 cink Zn vegyjel név Mg 236 203 418 [Ar]4s1 kálium K 30 1.3 22 1.3 248 216 403 [Kr]5s1 rubídium 215 191 549 [Kr]5s2 stroncium 181 162 599 [Kr]4d1 5s2 ittrium 55 56 57 Rb 0.6 Cr 1.6 134 122 650 [Ar]3d3 4s2 vanádium 127 118 652 [Ar]3d5 4s1 króm 41 42 V 1. Az atomok peridusos rendszere 1 2.3 173 – 578 [Rn]5f7 6d0 7s2 amerícium Am 292 Kmia 16129 Kémia FVTABK / 292 C M Y K 2011.0 1.3 180 165 586 [Rn]6d2 7s2 tórium Th Pr 1.8 125 116 760 [Ar]3d7 4s2 kobalt Co 45 2.8 Ca Sc 1.7 Sr 0.5 197 174 589 [Ar]4s2 kalcium 164 144 633 [Ar]3d1 4s2 szkandium 146 132 658 [Ar]3d2 4s2 titán 37 38 39 40 0.2 160 145 640 [Kr]4d2 5s2 cirkónium 145 134 652 [Kr]4d4 5s1 nióbium 139 130 684 [Kr]4d5 5s1 molibdén 136 127 702 [Kr]4d5 5s2 technécium 134 125 710 [Kr]4d7 5s1 ruténium 134 125 719 [Kr]4d8 5s1 ródium 72 73 74 75 76 77 Zr 1.0 155 123 520 [He]2s1 lítium Li 11 0.1 Db 1.2 189 154 495 [Ne]3s1 nátrium Na rendszám atomsugár (pm) kovalens sugár (pm) első ionizációs energia (kJ/mol) elektronszerkezet 1.2.5 113 90 899 [He]2s2 berillium Be 12 160 136 737 [Ne]3s2 magnézium 19 20 0.2 27 1.9 4 1.9 221 198 502 [Xe]6s2 bárium 187 169 538 [Xe]5d1 6s2 lantán 87 88 89 0.4 23 1.5 Nd 1.5 146 134 761 [Xe]4f14 5d3 6s2 tantál Ta – 105 Mo W – – – [Rn]5f14 6d3 7s2 dubnium – – – – 58 59 60 1.9 137 128 760 [Xe]4f14 5d5 6s2 rénium Re – 107 – – – – Bh bohrium 2. május 6.2 Rh 2.3 159 – 584 [Rn]5f6 6d0 7s2 plutónium Pu Eu 1.8 130 117 717 [Ar]3d5 4s2 mangán 126 117 762 [Ar]3d6 4s2 vas 43 44 Mn 1. –18:37 .

2 29 1.2 185 177 159 158 573 580 [Xe]4f10 5d0 6s2 [Xe]4f11 5d0 6s2 diszprózium holmium Dy 98 – 186 – 607 [Rn]5f10 6d0 7s2 kalifornium Cf Ho 99 – 186 – 619 [Rn]5f11 6d0 7s2 einsteinium Es 1.6 139 125 906 [Ar]3d10 4s2 cink Zn 48 1.1 31 32 33 1.9 Ne 139 122 762 [Ar]3d10 4s2 4p2 germánium 166 144 558 [Kr]4d10 5s2 5p1 indium 160 149 1007 [Xe]4f14 5d10 6s2 higany 160 71 2080 [He]2s2 2p6 neon 139 126 578 [Ar]3d10 4s2 4p1 gallium 156 148 867 [Kr]4d10 5s2 kadmium Cd – 10 In 1.6 3.9 134 128 804 [Kr]4d10 palládium 144 134 730 [Kr]4d10 5s1 ezüst 78 79 Pd 2.0 99 99 1251 [Ne]3s2 3p5 klór 35 F Cl 2.8 Ni 46 2.3 144 134 890 [Xe]4f14 5d10 6s1 arany Au – 111 – – – – 30 1.2 175 156 596 [Xe]4f13 5d0 6s2 túlium Tm 101 – – – 634 [Rn]5f13 6d0 7s2 mendelévium Md 1.2 173 156 523 [Xe]4f14 5d1 6s2 lutécium Lu – 103 – – – [Rn]5f14 6d1 7s2 laurencium Lr Kmia 293 16129 Kémia FVTABK / 293 C M Y K 2011.0 91 82 800 [He]2s2 2p1 bór 13 B 1.5 66 73 1313 [He]2s2 2p4 oxigén 134 111 786 [Ne]3s2 3p2 szilícium Si 8 71 75 1402 [He]2s2 2p3 nitrogén 143 118 577 [Ne]3s2 3p1 alumínium Al 124 115 737 [Ar]3d8 4s2 nikkel 6 P 2.5 161 140 833 [Kr]4d10 5s2 5p3 antimon 137 136 869 [Kr]4d10 5s2 5p4 tellúr 133 133 1008 [Kr]4d10 5s2 5p5 jód 80 81 82 83 84 85 Hg – 18 148 120 947 [Ar]3d10 4s2 4p3 arzén 158 141 708 [Kr]4d10 5s2 5p2 ón 1.2 176 157 589 [Xe]4f12 5d0 6s2 erbium Er – 100 – – 627 [Rn]5f12 6d0 7s2 fermium Fm 1.8 As 1.8 7 3.1 195 – 603 [Xe]4f14 5d0 6s2 itterbium Yb – 102 – – 641 [Rn]5f14 6d0 7s2 nobélium No 1.0 O 2.5 28 1.0 I – 175 147 715 [Xe]4f14 5d10 6s2 6p2 ólom 182 146 703 [Xe]4f14 5d10 6s2 6p3 bizmut 176 146 812 [Xe]4f14 5d10 6s2 6p4 polónium 230 145 – [Xe]4f14 5d10 6s2 6p5 asztácium 67 68 69 70 71 Pb Bi Po At – 218 131 1170 [Kr]4d10 5s2 5p6 xenon Xe 86 171 148 589 [Xe]4f14 5d10 6s2 6p1 tallium Tl Kr – – – 1037 [Xe]4f14 5d10 6s2 6p6 radon Rn – 112 – – – – Uun Uuu Uub ununnilium 64 1.0 4.7 Ge 1. –18:37 .8 192 98 1520 [Ne]3s2 3p6 argon Ar – 36 117 116 940 [Ar]3d10 4s2 4p4 szelén 114 114 1139 [Ar]3d10 4s2 4p5 bróm 198 112 1350 [Ar]3d10 4s2 4p6 kripton 49 50 51 52 53 54 Ga 1.9 Se 2.5 77 77 1086 [He]2s2 2p2 szén 14 C 1.8 Sb 1.– 2 122 93 2372 1s2 hélium He 5 2.5 104 102 999 [Ne]3s2 3p4 kén 34 S 2.1 Br 2.2 186 159 565 [Xe]4f9 5d0 6s2 terbium Tb – 97 170 – 601 [Rn]5f9 6d0 7s2 berkélium Bk ununbiium 66 – 1.1 180 161 593 [Xe]4f7 5d1 6s2 gadolínium Gd – 96 174 – 580 [Rn]5f7 6d1 7s2 kűrium Cm unununium 65 1.7 2.2 138 130 868 [Xe]4f14 5d9 6s1 platina Pt – 110 – – – – Ag 2. május 6.0 15 16 17 N 2.9 128 117 745 [Ar]3d10 4s1 réz Cu 47 1.8 Sn 1.8 9 64 72 1681 [He]2s2 2p5 fluor 130 106 1011 [Ne]3s2 3p3 foszfor 1.4 3.9 Te 2.

A szögletes zárójelbe tett vegyjelek az adott atomnál felírt elektronszerkezet rövidítésére szolgálnak.0 71 75 1402 2856 4578 4 3. –18:37 . hogy a lítium elektronegativitását 1-nek.7. A nagyobb elektronegativitású atomok a kovalens kötéssel hozzájuk kapcsolódó kisebb elektronegativitású atomok elektronjait maguk felé vonzzák. és ezzel kovalens sugarukat az atomsugárnál nagyobbra növelik.7 (francium). Szokásos mértékegysége kJ/mol. Az ionizációs energia számértéke megegyezik azzal a kJ-ban kifejezett energiamennyiséggel. A második. Nemesgázokra nem értelmezzük. amely a kötésben lévő atomok elektronvonzó képességét jellemzi. hiszen a kilépő elektront már eleve pozitív részecskéről kell eltávolítani.0 91 82 800 2427 3659 2 2 2.0 (fluor).5 113 90 899 1757 14848 5 B bór 2 1 2. 1 H hidrogén 1s1 2. május 6. Azonos atomok kapcsolódása esetén a kovelans sugár mindig kisebb az atomsugárnál.9 189 154 495 4562 6910 [He]2s 2p 6 C szén [He]2s 2p 7 N nitrogén [He]2s2 2p3 2 8 O oxigén [He]2s 2p 9 F fluor [He]2s2 2p5 2 10 Ne neon [He]2s 2p 11 Na nátrium [Ne]3s1 6 294 Kmia 16129 Kémia FVTABK / 294 C M Y K 2011. Elektronegativitás: viszonyszám. Harmadik ionizációs energia (kJ/mol) Második ionizációs energia (kJ/mol) Első ionizációs energia (kJ/mol) Kovalens sugár (pm) Atomsugár (pm) Elektronegativitás Elektronszerkezet Név Vegyjel Rendszám Ionizációs energia: a gáz-halmazállapotú szabad atomból a legkönnyebben leszakítható elektron eltávolításához szükséges energia és az anyagmennyiség hányadosa.0 155 123 520 7298 11815 4 Be berillium [He]2s2 1.0 64 72 1681 3374 6050 – 160 71 2080 3952 6121 0.5 66 73 1313 3388 5300 4. Az atomok elektronszerkezete s zikai tulajdonsgai Rendszám: az atommagban található protonok száma. Atomsugár: a legkülső atompálya sugara. legnagyobb értéke pedig 4.2. amely ahhoz szükséges. Elektronszerkezet: a számokkal jelzett héjak és betűkkel jelzett alhéjak pályáit alkotó elektronok számai. oldal).5 77 77 1086 2352 4620 3. Kovalens sugár: a kovalens kötésben lévő atom átlagos atomsugara. az atomsugár is egyfajta átlagértéknek tekintendő. Legkisebb értéke 0. a fluorét 4-nek vették. ionizációs energia értéke azonban egyre nagyobb.1 46 32 1312 – – 2 He hélium 1s2 – 122 93 2372 5250 – 3 Li lítium [He]2s1 1. hogy 1 mol gáz-halmazállapotú szabad atomból a legkönnyebben leszakítható elektront eltávolítsuk. A skálát úgy alakították ki. hogy az atompálya térbeli kiterjedése csak valószínűségi adattal definiált (lásd 305. harmadik stb. Tekintve.

6 145 134 652 1381 2415 42 Mo molibdén 1 [Kr]4d 5s 1.8 236 203 418 3051 4419 20 Ca kalcium [Ar]4s2 1.9 136 127 702 1472 2850 40 Zr cirkónium 41 Nb nióbium technécium 2 5 Kmia 295 16129 Kémia FVTABK / 295 C M Y K 2011.0 197 174 589 1145 4912 2 1 21 Sc szkandium [Ar]3d 4s 1.4 117 116 940 2044 2973 35 Br bróm [Ar]3d10 4s2 4p5 2.8 248 216 403 2632 3859 2 2 38 Sr stroncium [Kr]5s 1.6 134 122 650 1414 2828 24 Cr króm [Ar]3d5 4s1 1.0 215 191 549 1064 4138 39 Y ittrium [Kr]4d1 5s2 1.4 160 145 640 1266 2218 [Kr]4d4 5s1 1.9 128 117 745 1957 3554 10 2 [Ar]3d 4s réz 30 Zn cink [Ar]3d 4s 1. –18:37 .8 139 130 684 1559 2617 43 Tc [Kr]4d5 5s2 1.5 146 132 658 1309 2652 2 3 23 V vanádium [Ar]3d 4s 1.0 148 120 947 1797 2735 34 Se szelén 10 [Ar]3d 4s 4p 4 2.Atomsugár (pm) Kovalens sugár (pm) Első ionizációs energia (kJ/mol) Második ionizációs energia (kJ/mol) Harmadik ionizációs energia (kJ/mol) 160 136 737 1450 7732 [Ne]3s2 3p1 1.5 130 117 717 1509 3248 26 Fe [Ar]3d6 4s2 1.3 181 162 599 1180 1979 2 [Kr]4d 5s 1.8 139 122 762 1537 3302 33 As arzén [Ar]3d10 4s2 4p3 2.8 134 111 786 1577 3231 15 P foszfor [Ne]3s2 3p3 2.2 13 Al Vegyjel [Ne]3s2 Rendszám 12 Mg magnézium 2 14 Si szilícium [Ne]3s 3p 1.8 124 115 737 1753 3395 29 Cu 10 1 1.6 127 118 652 1590 2987 25 Mn mangán 2 [Ar]3d 4s 1.5 143 118 577 1816 2744 2 Elektronszerkezet Név alumínium Elektronegativitás 1.8 126 117 762 1561 2957 2 5 vas 7 27 Co kobalt [Ar]3d 4s 1.5 104 102 999 2251 3356 2 5 17 Cl klór [Ne]3s 3p 3.6 139 126 578 1979 2963 10 2 2 32 Ge germánium [Ar]3d 4s 4p 1.8 125 116 760 1648 3232 28 Ni nikkel [Ar]3d8 4s2 1. május 6.6 139 125 906 1733 3832 31 Ga gallium [Ar]3d10 4s2 4p1 1.8 114 114 1139 2103 3473 36 Kr kripton [Ar]3d10 4s2 4p6 – 198 112 1350 2350 3565 37 Rb rubídium [Kr]5s1 0.0 99 99 1251 2297 3821 18 Ar argon [Ne]3s2 3p6 – 192 98 1520 2665 3930 19 K kálium [Ar]4s1 0.3 164 144 633 1234 2388 22 Ti titán [Ar]3d2 4s2 1.1 130 106 1011 1907 2914 16 S kén [Ne]3s2 3p4 2.

2 134 128 804 1874 3177 47 Ag ezüst 1 [Kr]4d 5s 1.9 144 134 730 2073 3360 48 Cd [Kr]4d10 5s2 1. május 6.1 137 136 869 1794 2697 2.9 221 198 502 965 – 57 La lantán [Xe]5d1 6s2 1.7 156 148 867 1631 3616 49 In 10 kadmium indium 10 2 [Kr]4d 5s 5p 1 1. –18:37 .8 158 141 708 1411 2943 51 Sb antimon [Kr]4d10 5s2 5p3 1. Az atomok elektronszerkezete s zikai tulajdonsgai (folytats) 1 45 Rh ródium [Kr]4d 5s 2.9 161 140 833 1594 2441 10 4 2.2 186 159 565 1111 2113 66 Dy diszprózium [Xe]4f10 5d0 6s2 – 185 159 573 1125 2199 67 Ho holmium [Xe]4f11 5d0 6s2 1.1 180 161 593 1166 1990 9 63 Eu 7 európium 64 Gd gadolínium 65 Tb terbium 0 0 2 2 [Xe]4f 5d 6s 1.8 Kovalens sugár (pm) Első ionizációs energia (kJ/mol) Második ionizációs energia (kJ/mol) Harmadik ionizációs energia (kJ/mol) [Kr]4d7 5s1 Atomsugár (pm) Elektronszerkezet ruténium 2.2 177 158 580 1138 2203 68 Er [Xe]4f12 5d0 6s2 1.1 183 165 527 1017 2086 4 0 2 60 Nd neodímium [Xe]4f 5d 6s 1.1 195 170 603 1174 2416 14 2 erbium 0 1 71 Lu lutécium [Xe]4f 5d 6s 1.5 146 134 761 – – 73 Ta tantál 3 2 [Xe]4f 5d 6s 296 Kmia 16129 Kémia FVTABK / 296 C M Y K 2011.5 133 133 1008 1845 3184 2 52 Te tellúr [Kr]4d 5s 5p 53 I jód [Kr]4d10 5s2 5p5 54 Xe xenon [Kr]4d10 5s2 5p6 – 218 131 1170 2046 3099 55 Cs cézium [Xe]6s1 0.3 159 144 658 1437 2248 14 1.2 134 125 710 1617 2746 Elektronegativitás Név 44 Ru Rendszám Vegyjel 2.2 175 156 596 1162 2284 70 Yb itterbium [Xe]4f14 5d0 6s2 1.7 268 235 375 2234 – 56 Ba bárium 2 [Xe]6s 0.2 134 125 719 1744 2996 46 Pd palládium [Kr]4d10 2.2 173 156 523 1341 2022 72 Hf hafnium [Xe]4f14 5d2 6s2 1.2 180 162 544 1068 2257 [Xe]4f 5d 6s – 204 185 547 1084 2404 [Xe]4f7 5d1 6s2 1.1 187 169 538 1067 1850 58 Ce cérium [Xe]4f2 5d0 6s2 1.2 176 157 589 1151 2194 69 Tm túlium 13 2 [Xe]4f 5d 6s 1.7.1 183 165 534 1046 1948 59 Pr prazeodímium [Xe]4f3 5d0 6s2 1.2 182 164 533 1035 2132 61 Pm prométium [Xe]4f5 5d0 6s2 – 181 163 535 1051 2151 62 Sm szamárium [Xe]4f6 5d0 6s2 1.7 166 144 558 1820 2704 10 2 2 50 Sn ón [Kr]4d 5s 5p 1.

8 175 147 715 1450 3081 14 10 2 3 1.9 235 – 509 979 – 89 Ac aktínium [Rn]6d1 7s2 1.8 171 148 589 1971 2878 82 Pb ólom [Xe]4f14 5d10 6s2 6p2 1.7 156 142 597 – – [Rn]5f4 6d1 7s2 1.Atomsugár (pm) Kovalens sugár (pm) Első ionizációs energia (kJ/mol) Második ionizációs energia (kJ/mol) Harmadik ionizációs energia (kJ/mol) 1.2 135 127 878 – – platina 14 9 868 1791 – 14 10 78 Pt Név Elektronszerkezet Elektronegativitás [Xe]4f14 5d4 6s2 Vegyjel volfrám Rendszám 74 W 6 1 [Xe]4f 5d 6s 2.1 203 – 498 1167 – 90 Th tórium [Rn]6d2 7s2 1. –18:37 .9 137 128 760 – – 76 Os ozmium 14 2 [Xe]4f 5d 6s 2. május 6.2 135 126 839 – – 77 Ir irídium [Xe]4f14 5d7 6s2 2.3 173 – 578 – – 96 Cm kűrium 7 2 [Rn]5f 6d 7s – 174 – 580 – – 97 Bk [Rn]5f9 6d0 7s2 – 170 – 601 – – 2 92 U uránium 93 Np neptúnium 94 Pu plutónium 95 Am amerícium berkélium 10 1 0 1 0 98 Cf kalifornium [Rn]5f 6d 7s – 186 – 607 – – 99 Es einsteinium [Rn]5f11 6d0 7s2 – 186 – 619 – – 100 Fm fermium 12 2 [Rn]5f 6d 7s – – – 627 – – 101 Md mendelévium [Rn]5f13 6d0 7s2 – – – 634 – – 102 No nobélium 14 2 [Rn]5f 6d 7s – – – 641 – – 103 Lr [Rn]5f14 6d1 7s2 – – – – – – 14 2 – – – – – – [Rn]5f14 6d3 7s2 – – – – – – 104 Rf laurencium 0 0 2 rutherfordium [Rn]5f 6d 7s 105 Db dubnium Kmia 297 16129 Kémia FVTABK / 297 C M Y K 2011.2 138 130 79 Au arany 1 [Xe]4f 5d 6s 2.3 144 134 890 890 – 80 Hg higany [Xe]4f14 5d10 6s2 1.9 160 149 1007 1809 3299 81 Tl tallium [Xe]4f14 5d10 6s2 6p1 1.3 159 – 584 – – [Rn]5f7 6d0 7s2 1.3 180 165 586 1109 1929 91 Pa protaktínium [Rn]5f2 6d1 7s2 1.5 161 – 568 – – 3 2 [Rn]5f 6d 7s 1.7 140 130 769 – – 75 Re rénium [Xe]4f14 5d5 6s2 1.0 176 146 812 – – 5 – 230 145 – – – – – – 1037 – – 83 Bi bizmut [Xe]4f 5d 6s 6p 84 Po polónium [Xe]4f14 5d10 6s2 6p4 14 10 2 85 At asztácium [Xe]4f 5d 6s 6p 86 Rn radon [Xe]4f14 5d10 6s2 6p6 1 87 Fr francium [Rn]7s 0.9 182 146 703 1610 2466 2.3 155 – 604 – – 6 2 [Rn]5f 6d 7s 1.7 280 – 386 – – 88 Ra rádium [Rn]7s2 0.

május 6. Az atomsugarak vltozsa a rendszm f ggvnyben 300 Fr Cs Rb 250 K Atomsugár (pm) 200 Na Li 150 I Br 100 Cl F 50 0 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 Rendszám 298 Kmia 16129 Kémia FVTABK / 298 C M Y K 2011.9.2. Az atomsugarak a peridusos rendszerben 1 2 H 3 He 4 Li 11 5 Be B 12 Na 19 13 Mg 20 K 37 Ca Rb 55 Cs Sr Ti Y Ba Zr La V Nb Hf Rf 58 Th Cr W Db Sg 60 Pr 91 Nd Pa Pm Co Ru Mt Sm Np Pt Eu Pu Uun Uuu 64 95 65 Gd 97 Cm Ga Cd Si Ge In 81 Hg P Tl S As Sn 82 Cl Se Sb Ar 36 Br 53 Te 84 Bi Ne 18 35 52 83 Pb F 17 34 51 10 O 16 33 50 9 N 15 32 49 80 I 85 Po Kr 54 Xe 86 At Rn 112 Uub 66 Tb 96 Am Zn Au 111 31 48 Ag 79 110 63 94 Pd Ir 30 Cu 47 78 109 Hs 62 Ni Rh Os 29 46 77 108 Bh 28 45 76 Re 107 93 U Fe Tc 61 92 27 44 75 106 59 Mn Mo Ta 26 43 74 105 Ce 90 25 42 73 104 Ac 24 41 72 89 Ra 23 40 57 88 Fr Sc 39 56 87 22 8 C 14 Al 21 38 7 6 67 Dy 98 Bk 68 Ho 99 Cf 69 Er 100 Es Fm Tm 101 Md 70 71 Yb 102 Lu 103 No Lr 2.8. –18:37 .

május 6. Az elektronegativits a peridusos rendszerben 1 2 H 3 He 4 5 Li 11 Be B 12 Na 19 13 Mg 20 K 37 Ca Rb 55 Sr Cs Fr Cr 42 Nb Ac Rf 58 Db Ce 60 Pr Nd 91 Th Bh 61 92 Pa Pm 93 U Hs Np Mt Sm 94 Eu Au Hg Unu Gd As Tl Br 53 Sb 83 I 85 Bi Kr 54 Te 84 Pb Ar 36 Se 52 Sn 82 Cl 35 Xe 86 Po At Rn Uub 66 Tb 67 Dy 97 Cm In 81 S 34 51 Ne 18 112 65 96 Am Cd Ge 50 F 17 P 33 10 O 16 Si Ga 9 N 15 32 49 80 111 Uun 64 95 Pu Ag Pt 110 63 Zn 79 Ir 31 48 Pd 78 109 62 Cu 47 Rh Os 30 Ni 46 77 108 29 Co Ru Re 28 45 76 107 Sg 59 90 Tc W 106 Fe 44 75 Ta 105 27 Mn 43 74 Hf 104 26 Mo 73 La 89 Ra Zr 72 25 V 41 Y Ba 24 Ti 40 57 88 23 Sc 39 56 87 22 8 C 14 Al 21 38 7 6 98 Bk 68 Ho 99 Cf 69 Er 100 Es Fm 70 Tm 101 Md 71 Yb Lu 102 103 No Lr 2.5 Cl 3 Elektronegativitás Br 2.5 0 10 20 30 40 50 60 Fr 70 80 90 100 Rendszám Kmia 299 16129 Kémia FVTABK / 299 C M Y K 2011.5 I 2 1. –18:37 . Az elektronegativits vltozsa a rendszm f ggvnyben F 4 3.5 Li 1 Na K Rb Cs 0.11.10.2.

2. Az els ionizcis energia vltozsa a rendszm f ggvnyben 2500 He Első ionizációs energia (kJ/mol) Ne 2000 Ar 1500 Kr Xe Rn 1000 500 Li Na K Rb Fr Cs 0 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 Rendszám 300 Kmia 16129 Kémia FVTABK / 300 C M Y K 2011.13.12. május 6. –18:37 . Az els ionizcis energia a peridusos rendszerben 1 2 H 3 He 4 5 Li 11 Be B 12 Na 19 13 Mg 20 K 37 Ca Rb 55 Sr Cs Fr Zr 72 Ra Nb Ac Rf 58 Ce 90 Th Sg Pr Nd 92 Pa Pm 93 U Mt Sm 94 Np 64 Eu Pu Au 96 Am Tb Tl 67 Dy 98 Bk Te 84 Pb I 85 Bi Kr 54 Xe 86 Po At Rn Uub 66 97 Cm Hg Br 53 Sb 83 Ar 36 Se 52 Sn 82 Cl 35 As 51 In 81 S 34 Ne 18 112 Unu 65 Gd 95 Cd Ge F 17 P 33 50 10 O 16 Si Ga 9 N 15 32 49 80 111 Uun 63 Zn Ag Pt 110 31 48 79 Ir Hs 62 Cu Pd 78 109 30 47 Rh Os Bh 61 Ni 46 77 108 29 Co Ru Re 28 45 76 107 60 91 Tc W Db 59 Fe 44 75 106 27 Mn Mo Ta 105 26 43 74 Hf 104 Cr 42 73 La 89 25 V 41 Y Ba 24 Ti 40 57 88 23 Sc 39 56 87 22 8 C 14 Al 21 38 7 6 68 69 Ho 99 Cf Er 100 Es Fm 70 Tm 71 Yb 101 102 Md No Lu 103 Lr 2.

2. –18:37 . május 6.1s 2s 2p 3s jel H 1 He 2 Li 2 1 Be 2 2 B 2 2 1 C 2 2 2 N 2 2 3 O 2 2 4 F 2 2 5 Ne 2 2 6 Na 2 8 1 Mg 2 8 2 A1 2 8 2 Si 2 8 2 P 2 8 2 S 2 8 2 C1 2 8 2 Ar 2 8 2 K 2 8 2 Ca 2 8 2 Sc 2 8 2 Ti 2 8 2 V 2 8 2 Cr 2 8 2 Mn 2 8 2 Fe 2 8 2 Co 2 8 2 Ni 2 8 2 Cu 2 8 2 Zn 2 8 2 Ga 2 8 Ge 2 8 As 2 8 Se 2 8 Br 2 8 Kr 2 8 Rb 2 8 Sr 2 8 Y 2 8 Zr 2 8 3p 1 2 3 4 5 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 3d 1 2 3 5 5 6 7 8 10 10 4s 4p 1 2 2 2 2 1 2 2 2 2 1 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 1 2 3 4 5 6 6 6 6 6 4d 1 2 4f 5s 5p 5d 5f 6s 6p 6d 7s 1 2 2 2 Kmia 301 16129 Kémia FVTABK / 301 C M Y K 2011.14. Az atomok rszletes elektronszerkezete Rendszám 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 Vegy.

május 6.1s 2s 2p jel Nb 2 8 Mo 2 8 Tc 2 8 Ru 2 8 Rh 2 8 Pd 2 8 Ag 2 8 Cd 2 8 In 2 8 Sn 2 8 Sb 2 8 Te 2 8 I 2 8 Xe 2 8 Cs 2 8 Ba 2 8 La 2 8 Ce 2 8 Pr 2 8 Nd 2 8 Pm 2 8 Sm 2 8 Eu 2 8 Gd 2 8 Tb 2 8 Dy 2 8 Ho 2 8 Er 2 8 Tm 2 8 Yb 2 8 Lu 2 8 Hf 2 8 Ta 2 8 W 2 8 Re 2 8 Os 2 8 Ir 2 8 Pt 2 8 Au 2 8 Hg 2 8 3s 3p 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 3d 4s 4p 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 4d 6 4 6 5 6 5 6 7 6 8 6 10 6 10 6 10 6 10 6 10 6 10 6 10 6 10 6 10 6 10 6 10 6 10 6 10 6 10 6 10 6 10 6 10 6 10 6 10 6 10 6 10 6 10 6 10 6 10 6 10 6 10 32 32 32 32 32 32 32 32 32 4f 5s 5p 5d 5f 6s 6p 6d 7s 1 1 2 1 1 2 3 4 5 6 7 7 9 10 11 12 13 14 14 1 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 1 2 3 4 5 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 1 1 1 2 3 4 5 6 7 9 10 10 1 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 1 1 2 302 Kmia 16129 Kémia FVTABK / 302 C M Y K 2011.2. –18:37 . Az atomok rszletes elektronszerkezete (folytats) Rendszám 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73 74 75 76 77 78 79 80 Vegy.14.

0.15. +3 Az atom. +1 +1 +1. május 6. 0. +2 +1 +1. −3.Rendszám 81 82 83 84 85 86 87 88 89 90 91 92 93 94 95 96 97 98 99 100 101 102 103 104 105 Vegy. +2 +1.Az elektronok pályák maximális száma száma 1 2 2  1 2 8 3 6  1 2 3 6 18 5 10 ⎫ 1 2 ⎪ ⎬ 3 6 32 5 10 ⎪ ⎭ 7 14 Kmia 303 16129 Kémia FVTABK / 303 C M Y K 2011. +2. 0. 0 0. 0 0. −1. 0 0 0. −2.1s 2s 2p jel T1 2 8 Pb 2 8 Bi 2 8 Po 2 8 At 2 8 Rn 2 8 Fr 2 8 Ra 2 8 Ac 2 8 Th 2 8 Pa 2 8 U 2 8 Np 2 8 Pu 2 8 Am 2 8 Cm 2 8 Bk 2 8 Cf 2 8 Es 2 8 Fm 2 8 Md 2 8 No 2 8 Lr 2 8 Rf 2 8 Db 2 8 3s 3p 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 3d 4s 4p 4d 4f 5s 5p 5d 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 10 10 10 10 10 10 10 10 10 10 10 10 10 10 10 10 10 10 10 10 10 10 10 10 10 32 32 32 32 32 32 32 32 32 32 32 32 32 32 32 32 32 32 32 32 32 32 32 32 32 5f 6s 6p 2 3 4 6 7 7 9 10 11 12 13 14 14 14 14 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 1 2 3 4 5 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6d 1 2 1 1 1 1 1 2 3 7s 1 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2. −2. −1. −1. −1. −2. A kvantumszmok s az elektroneloszls kapcsolata Főkvantumszám Héj n=1 K n=2 L n=3 M n=4 N Mellékkvantumszám l l l l l l l l l l =0 =0 =1 =0 =1 =2 =0 =1 =2 =3 Alhéj 1s 2s 2p 3s 3p 3d 4s 4p 4d 4f Mágneses kvantumszám −1. −1. –18:37 .

A gyakori (különösen stabil) oxidációs állapotokat csillag jelöli. 3* 2 1 B 2* 1* H 1 He 2* 1* K Ca 1* Li 1 3* 2 1 Sc Be 4* 3 2 Ti 1 5* 4 3 2 1 V 1 4* 3 2 1 C 1 2 3 4* 6* 5 4* 3 2 1 Cr 1 2 5* 4 3 2 1 N 1 2 3* 7* 6 5 4* 3 2* 1 Mn 1 2 3 3* 2 1 O 1 2* 2* F 1* Ne 1* Na 1 1 Mg Al 4* 3 2 1 Si 1 2 3 4* 5* 4 3* 2 1 P 1 2 3* 6* 5 4* 3 2* 1 S 1 2* 7* 6 5* 4 3* 2 1* Cl 1* Ar 7 6 5 4 3* 2* 1 Fe 1 2 6* 5 4 3* 2* 1 Co 1 5* 4 3 2* 1 Ni 1 4 3 2* 1 Cu 2* Zn 3* 2 1 Ga 4* 3 2* 1 Ge 4* 3* 2 As 5* 4 3* 2* Se 2* 1* Br 1* Kr 3* 3* 4* 1* Rb 2* 3* 2 Sr Y 4* 3 2 1 Zr 5* 4 3 2 Nb 1 7* 6* 6 5 5 4* 4* 3 3 2 2 1 1 Mo Tc 1 1 2 3 8 7 6 5 4* 3* 2 1 Ru 8 7* 6 5 4 3* 2 1 Rh 1 5* 4* 2* Pd 4* 3 2 1* Ag 2* Cd 3* 2 1 In 6* 5 4* 3* 2* Sn 6* 5* 4* 3* 2* Sb 2 Te 2* 1* I 1* Xe 2 3 4 304 Kmia 16129 Kémia FVTABK / 304 C M Y K 2011. a felettiek pozitív értéket jelentenek.2. A vegyjel alatti számok negatív. Az atomok lehetsges s jellemz oxidcis llapotai Egyes vegyületekben bizonyos atomok oxidációs száma törtszám is lehet. –18:37 . május 6. Ezeket a lehetőségeket a táblázat nem tartalmazza.16.

Számértéke megegyezik azzal a kJ-ban kifejezett energiával. hogy 1 mol atomból az adott pályán lévő 1 mol elektront kiszakítsuk. ekkor eV (elektronvolt) vagy aJ (attozsul) egységeket használunk. mert az elektron a gerjesztés következtében elhagyta az atomot.4* 4 4 3* 3* 3* 3* 3* 3* 3* 2* 2 2 2 2 3* 2 2* 2 Ba La Ce Pr Nd Pm Sm Eu 6 6 1* Cs 3* 4* 3* 3* 3* 2 1 1 Gd Tb Dy Ho Er 3* 3* 2 2 Tm Yb 3* 3 2 Lu Hf 8 6* 7 7 6 6 7 5* 5 5 5 5 5 4 4* 4* 4* 4* 4* 3 3 3 3 3 2 2 2 2 2 1 1 1 1 Ta W Re Os Ir 1 1 1 2 6 5 4* 3* 3* 2* 2 2* 1 1* 1* Pt Au Hg Tl 5 4* 3* 2* 4* 3 3* 2* 2* 1* Pb Bi Po 1 At 3 2 1* Rn Fr Ra Ac Th Db Sg Bh Hs 1* 2 2* 3 3 4 7 7 6* 6 5 6 5* 5 5* 5 5 4 4 4 4* 4 4 4 4 3 3 3 3 3* 3* 3* 3* 3* 3* 3* 3* 2 2 2 2 2 2 Am Cm Bk Cf Es Fm Md No Pa U Np Pu 4* 3* Lr Rf 2. Fizikailag többé-kevésbé egy térrésznek feleltethető meg. amelyet ahhoz kell befektetnünk. Kmia 305 16129 Kémia FVTABK / 305 C M Y K 2011. plyin Atompálya: az atomban található elektron egy adott energiaszintjéhez tartozó állapot. Pályaenergia: a szabad atom az adott pályáján levő elektron kiszakításához szükséges energia és az anyagmennyiség hányadosa. Az elektronok k tsi energija (eV-ban) a szabad atomok egyes alhjain. A csillaggal jelölt hiányok azért vannak.17. amelyben az elektron 90 százalékos valószínűséggel tartózkodik. Szokásos mértékegysége kJ/mol. –18:37 . május 6. A táblázat adatai gerjesztett atomok vizsgálatából keletkeztek. Egyetlen atomra is megadható.

2. május 6.17. (folytats) Atom 1s 2s H 14 He 26 2p Li 66 ∗ Be 111 ∗ B 188 ∗ 3s 3p 3d 4s 4p 6 C 284 ∗ 7 N 399 ∗ 9 O 632 24 7 F 686 31 9 Ne 887 46 18 Na 1072 63 31 1 Mg 1306 89 52 2 Al 1660 118 73 1 ∗ Si 1839 149 100 8 3 P 2149 189 136 16 10 S 2472 229 165 16 8 Cl 2823 270 202 18 7 Ar 3203 320 247 26 12 K 3608 377 297 34 18 ∗ Ca 4038 438 360 44 26 ∗ Sc 4493 600 407 64 32 7 ∗ Ti 4966 664 461 69 34 3 ∗ V 5465 628 520 66 38 2 ∗ Cr 6989 696 684 74 43 2 ∗ Mn 6639 769 662 84 49 4 ∗ Fe 7114 846 723 96 66 6 ∗ Co 7709 926 794 101 60 3 ∗ Ni 8333 1008 872 112 68 4 ∗ Cu 8979 1096 961 120 74 2 ∗ Zn 9659 1194 1044 137 87 9 ∗ Ga 10 367 1298 1143 168 107 18 ∗ 1 Ge 11 104 1413 1249 181 129 29 ∗ 3 As 11 867 1627 1359 204 147 41 ∗ 3 Se 12 658 1664 1476 232 168 67 ∗ 6 Br 13 474 1782 1696 257 189 70 27 5 Kr 14 326 1921 1727 289 223 89 24 11 306 Kmia 16129 Kémia FVTABK / 306 C M Y K 2011. Az elektronok k tsi energija (eV-ban). –18:37 . . .

Fizikailag többé-kevésbé egy olyan térrésznek felel meg. Koordinációs szám: a kristályrácsban a közvetlen szomszédok száma. május 6. hanem oxidációs számként. vagyis a részecske töltéssel rendelkezik. előjel és szám sorrendben. Anionok ionsugara Anion: negatív töltésű ion. IONOK Ion: olyan kémiai részecske.1. táblázatban feltüntetett kationok sok esetben nem tényleges pozitív töltéssel rendelkező ionok. a negatív ionoké mindig nagyobb a megfelelő semleges atoménál. A pozitív ionok mérete mindig kisebb.2. Ion F− Cl− Br− I− OH− Koordinációs szám 6 6 6 6 6 Ionsugár (pm) 133 181 196 220 137 Ion O2− S2− Se2− Te2− Koordinációs szám 3 6 6 6 6 Ionsugár (pm) 136 140 184 198 107 Kmia 307 16129 Kémia FVTABK / 307 C M Y K 2011. Az atompálya az atomban található elektron adott energiaszintjéhez tartozó állapot. amelyen belül az elektron 90 százalékos valószínűséggel tartózkodik. Atomsugár: a legkülső atompálya sugara. Tekintve. A 3. Ionsugár: meghatározása azonos az atomsugáréval. 3. index nélkül. hogy az atompálya térbeli kiterjedése rosszul definiált. –18:37 . hanem kovalens kötéseikben pozitív oxidációs állapotú részecskék. Ezért a töltéseket nem felső indexben és nem a szám és az előjel sorrendjében adjuk meg. az atomsugár is egyfajta átlagértéknek tekintendő. amelyben a protonok és az elektronok száma különböző.3. de természetesen különböző töltésszámú ionokra vonatkozik.

2.3. –18:37 . Kationok* ionsugara Kation: pozitív töltésű ion. Ion Koordinációs szám Ag(+1) Ionsugár (pm) 4 100 6 115 Ag(+2) 4 79 6 94 A1(+3) 4 39 6 54 6 58 As(+3) As(+5) 4 34 6 46 Au(+1) 6 137 Au(+3) 4 Ba(+2) Ion Koordinációs szám Ionsugár (pm) Ion 4 60 4 57 6 73 Fe(+2) 6 61 Fe(+3) 4 49 6 55 Pb(+2) 4 47 Cu(+2) Ga(+3) Koordinációs szám Ionsugár (pm) 9 124 4 44 6 69 Ni(+3) 6 56 P(+5) 4 17 Ni(+2) 119 140 4 65 6 78 6 62 Ge(+4) 4 39 6 53 Pt(+2) 4 60 64 Hg(+1) 6 119 Pt(+4) 6 63 6 85 Hg(+2) 2 69 Ra(+2) 8 142 6 102 12 161 I(+5) 3 44 Be(+2) 4 27 I(+7) 4 42 6 45 6 53 Bi(+3) 6 103 K(+1) 8 151 12 164 8 Bi(+5) 6 76 Br(+5) 3 31 La(+3) Br(+7) 4 25 Li(+1) Ca(+2) 6 100 8 112 4 78 6 8 Cl(+5) 3 12 Cl(+7) 4 Co(+2) Co(+3) Pb(+4) 6 10 Rb(+1) 8 162 12 184 8 161 12 172 S(+4) 6 37 S(+6) 4 37 6 29 116 Sb(+3) 6 76 4 59 Sb(+5) 6 60 6 76 Se(+4) 6 50 Mg(+2) 6 72 Se(+6) 4 50 Mn(+2) 6 67 6 42 95 Mn(+3) 6 58 Si(+4) 4 26 110 Mn(+4) 4 39 Sr(+2) 8 126 6 53 12 144 8 Mn(+5) 4 33 Ti(+3) 6 67 6 65 Mn(+6) 4 26 Ti(+4) 6 61 6 55 Mn(+7) 4 25 U(+3) 6 103 Cr(+2) 6 73 Mo(+3) 6 69 U(+4) 6 89 Cr(+3) 6 62 Mo(+4) 6 65 U(+5) 6 76 Cr(+6) 4 26 Mo(+5) 6 61 U(+6) 2 45 Cs(+1) 8 174 Mo(+6) 6 59 7 81 12 188 7 73 4 60 2 46 Na(+1) 6 102 6 74 Cd(+2) Cu(+1) Zn(+2) * kationok. május 6. illetve pozitív oxidációs számú poláris kovalens kötésben lévő atomok 308 Kmia 16129 Kémia FVTABK / 308 C M Y K 2011.

3. Név Képlet Kötésszerkezet Kötéshossz (pm) Kötésszög Alak karbonátion CO2− 3 129 120◦ síkháromszög nitrátion NO− 3 122 120◦ síkháromszög nitrition NO− 2 115 114. oldalon.3.5◦ tetraéder 95 106.2◦ piramis H N H H3 O+ oxóniumion OH− hidroxidion H H O H H H H O 106 – – Kmia 309 16129 Kémia FVTABK / 309 C M Y K 2011.5◦ tetraéder perklorátion ClO− 4 144 109.5◦ tetraéder klorátion ClO− 3 148 107.5◦ V alak ammóniumion NH+4 107 109. A leggyakoribb sszetett ionok jellemzi A meghatározásokat lásd a 313.7◦ piramis klorition ClO− 2 157 110.9◦ V alak szulfátion SO2− 4 150 109.5◦ tetraéder szulfition SO2− 3 139 108. –18:37 . május 6.7◦ piramis foszfátion PO3− 4 156 109.

Számértéke megegyezik az 1 mol kristályos anyagnak szabad részecskékké (gáz-halmazállapotú ionokká. molekulákká. Vegyület Rácsenergia (kJ/mol) acetátok Vegyület Rácsenergia (kJ/mol) nitrátok Vegyület Rácsenergia (kJ/mol) NaF 923 LiCH3 COO 881 LiNO3 848 NaCl 786 NaCH3 COO 763 NaNO3 756 NaBr 747 KCH3 COO 682 KNO3 687 NaI 704 RbCH3 COO 656 RbNO3 658 KF 821 682 CsNO3 CsCH3 COO 625 KCl 715 Ca(CH3 COO)2 2294 Mg(NO3 )2 2503 KBr 682 Sr(CH3 COO)2 2166 Ca(NO3 )2 2228 KI 649 Ba(CH3 COO)2 2033 Sr(NO3 )2 2132 RbF 785 Ba(NO3 )2 2016 RbCl 689 NH4 HCO3 741 Mn(NO3 )2 2519 RbBr 660 NH4 NO3 676 Fe(NO3 )2 2563 RbI 630 NH4 HSO4 640 szulfátok CsF 740 (NH4 )2 S 2008 Li2 SO4 2142 CsCl 657 (NH4 )2 SO4 1777 Na2 SO4 1938 CsBr 631 ammóniumsók K2 SO4 1796 CsI 604 818 Rb2 SO4 1748 FrF 715 736 Cs2 SO4 1658 FrCl 632 2402 CaSO4 2480 FrBr 611 hidrogénkarbonátok NaHCO3 KHCO3 Ca(HCO3 )2 karbonátok SrSO4 2484 FrI Li2 CO3 2269 BaSO4 2374 BeF2 3150 Na2 CO3 2030 MnSO4 2825 BeCl2 3004 K2 CO3 1858 FeSO4 2921 BeBr2 2950 Rb2 CO3 1795 CuSO4 3066 BeI2 2653 Cs2 CO3 1702 ZnSO4 3006 MgF2 2913 MgCO3 3122 Ag2 SO4 1989 MgCl2 2326 CaCO3 2810 PbSO4 2534 MgBr2 2097 SrCO3 2688 halogenidek MgI2 1944 BaCO3 2554 LiF 1036 CaF2 2609 MnCO3 3151 LiCl 853 CaCl2 2223 FeCO3 3171 LiBr 807 CaBr2 2132 ZnCO3 3273 LiI 757 CaI2 1905 582 310 Kmia 16129 Kémia FVTABK / 310 C M Y K 2011. Nhny ionkristlyos vegy let rcsenergija Rácsenergia: az adott kristályos anyag szabad részecskékké (gáz-halmazállapotú ionokká.3. Mértékegysége kJ/mol.4. május 6. –18:37 . atomokká) való felbontásához szükséges energia és az anyagmennyiség hányadosa. kJ-ban kifejezett energiával. atomokká) való felbontásához szükséges. molekulákká.

08 Mg2+ −467.92 Rb+ −251.40 Br− −121. –18:37 .14 Cd2+ −75. A képződéshők és a reakcióhő között az energiamegmaradás törvényének kémiai megfelelője. a Hess-tétel teremt kapcsolatot.34 Kmia 311 16129 Kémia FVTABK / 311 C M Y K 2011.12 SO2− 4 −909.Vegyület Rácsenergia (kJ/mol) Vegyület Rácsenergia (kJ/mol) Vegyület Rácsenergia (kJ/mol) SrF2 2476 BaCl2 2033 CuI2 835 SrCl2 2127 BaBr2 1950 AgF 953 SrBr2 2008 BaI2 1831 AgCl 864 SrI2 1937 CuCl2 921 AgBr 830 BaF2 2341 CuBr2 879 AgI 881 3.26 OH− −230.92 Li+ −278.10 NH+4 NO− 3 Na+ −133.5.21 166.78 −206.93 −1302. Hidratlt ionok kpzdshje 25 ◦ C-on Képződéshő: egy adott vegyület 25 ◦ C-on stabil elemeiből való képződése során tapasztalható energiaváltozás és az anyagmennyiség hányadosa. Ion Képződéshő (kJ/mol) Ion H2 PO2− 4 Hg2+ Képződéshő (kJ/mol) Ag+ −127. május 6.6 170.34 −8.0000 HCO− 3 HPO2− 4 HS− −1299.87 −56.39 −258.23 Hg2+ 2 I− −543.9 Zn2+ −689.00 Cu2+ 64.01 Pb2+ 0. Mértékegysége kJ/mol.47 Cl− −167. Számértéke megegyezik 1 mol anyagnak standard állapotú elemeiből való képződését kísérő.9 F− −335. kJ-ban kifejezett energiaváltozással.9 −153.01 Al3+ −538.00 K+ −252.0 −16. Megállapodás szerint a szobahőmérsékleten stabil elemek képződéshője 0.41 CO2− 3 Ca2+ −675.35 H+ 0.85 −240.0 ClO− 4 Cs+ −128.3 Sn2+ HSO− 4 −886.

4. MOLEKUL.

X = ligandum (nem feltétlenül azonos).1. töltés nélküli kémiai részecske.K 4. –18:37 . május 6.5◦ X X A AX2 E2 X V alak X A AXE3 trigonális piramis – – X X AX5 X A X X X X AX4 E X A trigonális bipiramis ∼ 120◦ és ∼ 90◦ X – X X AX3 E2 X A 90◦ T alak 180◦ lineáris ∼ 90◦ oktaéderes X X AX2 E3 A X X X AX6 X A X X X 312 Kmia 16129 Kémia FVTABK / 312 C M Y K 2011. Molekulaalak: a molekula atomjainak összekapcsolódási formája. Kötésszög: három atom között kialakuló kovalens kötések esetén a központi atom és a két kapcsolódó atom tömegközéppontjait összekötő egyenesek által bezárt szög. A molekulageometria alapszerkezetei Molekula: meghatározott számú atomból kovalens kötéssel összekapcsolt. E = nemkötő elektronpár Összetétel Térszerkezet AX2 X AX3 A X X Molekulaalak 180◦ lineáris (egyenes) síkháromszög A X Kötésszög ∼ 120 X ◦ A AX2 E X V alak X X AX4 A X A AX3 E X tetraéder X X ∼ 109.

illetve kovalens k tseik jellemzi Kötéshossz: két.5 C–Cl 177 328 H2 O V 104.) ? PCl3 trigonális piramis Cl–P 204 ? PCl5 trigonális bipiramis Cl–P 202 (ekv. A molekula jellemzői képlet alak H2 – A kötés jellemzői kötésszög (◦ ) jelölés kötéshossz (pm) kötési energia (kJ/mol) – H–H 74 436 N2 – – N≡N 110 946 P4 – 60 P–P 225 200 O2 – – O=O 121 493 O3 V 116. –18:37 .3 F–P 156 ? PF5 trigonális bipiramis 120 és 90 F–P 153 (ekv.3 H–S 134 382 NH3 trigonális piramis 107. 158 (ax. Mértékegysége kJ/mol.5 C–H 109 439 CCl4 tetraéder 109.8 H–N 102 449 PH3 trigonális piramis 93. Mértékegysége: pm. május 6.5 H–O 96 498 S8 „korona” 107.) ? PBr3 trigonális piramis 101 Br–P 222 ? PI3 trigonális piramis 102 I–P 243 ? CO – – C≡O 113 1071 CO2 lineáris 180 C=O 116 725 CS2 lineáris 180 C=S 155 430 100 120 és 90 Kmia 313 16129 Kémia FVTABK / 313 C M Y K 2011.). Egyszer molekulk. 214 (ax.8 O–O 128 297 F2 – – F–F 142 158 Cl2 – – Cl–Cl 198 243 Br2 – – Br–Br 228 193 I2 – – I–I 266 151 HF – – H–F 92 570 HCl – – H–Cl 127 432 HBr – – H–Br 141 366 HI – – H–I 161 298 CH4 tetraéder 109.).6 H–P 142 351 PF3 trigonális piramis 96. kovalens kötéssel kapcsolódó atom tömegközéppontjai közötti távolság. Kötési energia: a kovalens kötés felbontásához szükséges energia és az anyagmennyiség hányadosa.4.2.8 S–S 204 ? SO2 V 119 S=O 143 548 SO3 síkháromszög 120 S=O 142 ? SF6 oktaéder 90 S–F 158 420 H2 S V 92.

KEVER KEK. 314 Kmia 16129 Kémia FVTABK / 314 C M Y K 2011. amelyben a komponenseket határfelület választja el. További adatok a 191.8–12 kJ/mol 5. például cm3 /m3 -t jelent.946 térfogat% Ar 0. A k tsi energik nagysgrendje Elsőrendű kémiai kötések 80–850 kJ/mol Másodrendű kémiai kötések hidrogénkötés dipólus–dipólus és diszperziós 8–40 kJ/mol 0.087 ppm változó összetevők 0. május 6. –18:37 .5 ppm N2 O 0. az oldott anyagnak pedig nincs határfelülete. oldalon találhatók. A leveg sszettele Összetevő Mennyiség állandó összetevők N2 78. amelyben az alkotók aránya nem kötött.25 ppm (0–5) ·10 O3 −2 ppm erősen változó összetevők (0.4. 5. Keverék: olyan többkomponensű rendszer.14 ppm Xe 0. ELEGYEK Elegy: olyan többkomponensű rendszer. amelyben legalább az egyik komponens folyadék (ez az oldószer).032 térfogat% = 320 ppm CO2 CH4 2 ppm H2 0.18 ppm He 5.1.24 ppm Kr 1. és határfelület sincs benne.085 térfogat% O2 20. Oldat: olyan többkomponensű rendszer. A kémiai gyakorlatban a levegő átlagos moláris tömegét 29 g/mol-nak vesszük. OLDATOK.3.934 térfogat% Ne 18.4–400) ·102 ppm H2 O CO (1–20) ·10−2 ppm NO2 (0–3) ·10−3 ppm NH3 (0–2) ·10−2 ppm SO2 (0–2) ·10−3 ppm H2 S (0–2) ·10−3 ppm A „ppm” jelentése milliomodrész (part per million).

Nhny gz oldhatsga vzben (g/100 g vz) a hmrsklet f ggvnyben (105 Pa nyomson) 0 ◦C 20 ◦ C 40 ◦ C 60 ◦ C 80 ◦ C 90 ◦ C 1.1 63.940 14.89 18. Az ammnia vizes oldatnak srsge s ammniatartalma (20 ◦ C-on.9928 Tömeg% Sűrűség (g/cm3 ) Tömeg% Sűrűség (g/cm3 ) Tömeg% Sűrűség (g/cm3 ) 25 0.10 0.38 · 10−4 1.34 89.9449 65 0.9538 60 0.8310 30 0.058 – – – 5.077 0.46 0.729 0.85 166.7893 Kmia 315 16129 Kémia FVTABK / 315 C M Y K 2011.330 0.880 34.38 · 10 −3 Képlet H2 O2 N2 100 ◦ C 0 Cl2 1.48 0.34 · 10 −3 3.930 17.60 · 10−4 1.047 0.900 27.79 · 10 −3 0 2.148 0.4 – 7.8556 99 0.05 · 10 −3 0.980 4.71 0.28 0.707 0.3 72.970 6.27 41.88 192.9026 85 0.29 0.5 52.385 0.3.2.6 30.46 · 10−4 0 6.92 · 10−4 1.79 · 10−4 0. Etanol{vz elegy etanoltartalma s srsge (20 ◦ C-on) Tömeg% Sűrűség (g/cm3 ) 1 0.8434 100 0.01 0.041 – SO2 22.890 30.87 5.03 114.39 · 10 −3 1.1 – – – H2 S 0.75 65.335 0.097 0.9819 40 0.8911 90 0.9686 50 0.9894 35 0.97 tömegkoncentráció (g/dm3 ) 0.9247 75 0.463 tömegszázalék tömegkoncentráció (g/dm3 ) 0.223 0. –18:37 .4 CO2 0.94 · 10 −3 1.35 302.66 0.9964 3 0.9751 45 0.236 0.5.459 0.998 0.3 5.8 11.66 · 10 −3 0.960 9.9138 80 0.910 24.05 0.27 · 10 −3 1.950 12.90 · 10 −3 4.38 · 10 −3 0. május 6.7 – 15.8042 10 0.990 1.88 139.7924 20 0.41 – – – – NH3 87.90 · 10 −3 1.9352 70 0.68 273.127 0 HCl 82.920 20.18 · 10−4 0.8180 5 0.8677 97 0.169 0.3 56.67 0.8795 95 0.33 245.4.7985 15 0. 105 Pa nyomson) Sűrűség Ammóniatartalom Sűrűség (g/cm3 ) Ammóniatartalom (g/cm3 ) tömegszázalék 0.03 218.08 · 10 −3 2.9617 55 0.85 0.

87 4. Oldószer Krioszkópos állandó (molális fagyáspontcsökkenés) (K · kg/mol) anilin benzol ciklohexán ciklohexanol dimetil-szulfoxid 1.5.513 316 Kmia 16129 Kémia FVTABK / 316 C M Y K 2011.26 3.64 2. amely az 1000 g oldószerben oldott anyag anyagmennyiségét adja meg mólban.4-dioxán ecetsav etilénglikol fenol nitrobenzol piridin toluol víz 5.26 3.5 3.23 5.22 2.92 3.5.85 4.54 5.86 Ebullioszkópos állandó (molális forráspont-emelkedés) (K · kg/mol) 3.01 3. május 6. Nhny folyadk mollis fagyspontcs kkense s forrspont-emelkedse Molalitás (Raoult-koncentráció): olyan koncentrációfajta.22 3.55 1. –18:37 .63 3.82 2.63 3.40 0.2 3.84 6.8 42.83 3.07 20.2 2.11 6.

0342 67.C M Y K 16129 Kémia FVTABK / 317 64.90 34.88 0.69 30.0 0.96 67.6 1.788 50.30 51.05 5.72 40.18 0.8 0.26 85.86 29.6 1.2 46.70 35.2 56.3 0.32 86.4 10.0 2.78 67.53 2.9 AgNO3 Ag2 SO4 81. május 6.13 59 28.3 83.04 42.90 Ba(ClO3 )2 24.2 0.7 59.2 49.0396 68.8 1.81 31.91 0.88 90 ◦ C 78.03 0.55 25 ◦ C 67.67 Ba(OH)2 6.5 5.21 40.3 44.68 31.90 1.90 51.51 1.7 82.3 26.19 74 19.50 27.6 0.7 56.31 10 ◦ C AlCl3 55.92 36.58 8.44 37.5 23.25 57.23 16.7 47.68 9.442 48.37 0.74 52.0 Al(NO3 )3 Al2 (SO4 )3 0.43 48.1 0.22 60 ◦ C 75.935 50.12 63 29.4 51.0 83.21 28.58 1.1 86.39 16.19 27.4 84.30 0.7 88.5 68.23 33.156 72.11 32.131 72.83 61 29.73 73 35.7 84.8 88.1 Ba(NO2 )2 0.66 80 ◦ C 77.20 83.9 1.61 6.5 57.0262 BeSO4 31.79 BaS 27.0 59.4 2.97 8.90 54.87 1.70 0.34 0.8 40.6 6.4 2.1 84.30 Ba(ClO4 )2 21.2 39.5 1.88 45.78 CaBr2 2.8 2.8 0.0 0.05 29.61 55.0 60.6 50.5 0.16 29.94 45.64 33.75 27.5 1. Szervetlen vegy letek oldhatsga vzben k l nb z hmrskleteken (A számok az adott hőmérsékleten telített oldat tömegszázalékos összetételét mutatják.28 37.04 23.5 75.81 2.5 BaI2 Ba(IO3 )2 70.3 85.21 40.285 47.2 44.14 3.1 80.5 0.6 0.28 32.18 33 14.7 36.83 70.7 87.5 72.44 31.0 52.27 28.2 61.5 3.27 1.05 31.67 19 12.5 1.72 33.8 87.71 44.54 4.22 8.44 70 ◦ C 77.39 87.7 Ba(NO3 )2 36.78 24.2 Ca(ClO3 )2 64.85 68 31.2 41.21 4.77 37.5 4.33 0.55 100 21.3 0.8 75.82 40 ◦ C 71.89 34.56 31.01 27.5 79.8 84.3 64.3 1.5 As2 O3 37.02 50 ◦ C 73.30 23.6 0. –18:37 .43 30.3 83.11 32.6 0.2 0.5 4.80 39.7 1.2 BaCl2 Ba(BrO3 )2 BaBr2 1.50 20.9 1.04 32.97 76.43 27.109 71.19 56 CaCl2 55 4.40 56.27 53.182 73.51 12.5 42.67 30.8 0.6.66 26.60 1.058 69.2 86.13 81.56 30.69 4.96 31.3 44.6 0.3 74.05 52 17.6 7.9 0.8 0.3 0.0182 62.64 30 ◦ C 69.4 58.90 9.00 1.03 0.84 62.16 43.11 100 ◦ C 5.090 70.70 63.17 37.6 1.61 25.) Kmia 317 2011.073 70.88 72.45 32.4 0.17 AgClO4 AgClO2 0 ◦C 65.47 20 ◦ C 66.4 88.5 0.045 69.05 79.1 77.48 38.3 0.25 AlF3 0.0 56.656 49.17 1.10 0.50 31.9 53.32 1.2 42.05 71 33.

29 43.155 66.83 67.28 47.58 13.2 1.1 73.50 6.1 10.5 0.7 0.9 1.9 0.1 30.7 87.0 57.32 64.9 27.0 71.50 74.7 19.0019 78.0 100 ◦ C 5.48 59.1 0.2 12.20 65.184 0.9 76.2 0.60 61.51 60.243 67.205 0.96 66.29 4.41 41.16 61.15 67.1 34.4 68.50 83.8 60.5 81.70 63.9 27.3 25 ◦ C 25.0 0.89 45.8 2.1 58.79 30.1 55.6 CaI2 0 ◦C 18.29 43.05 38.78 47.202 0.590 72.0049 60.6 12.8 66.87 63.208 0.0 23.4 0.08 8.46 CdBr2 CdCl2 CdI2 Cd(NO3 )2 CdSO4 CdSeO4 Ce(NO3 )3 CoCl2 CoI2 Co(NO3 )2 CoSO4 CrO3 CsBrO3 CsCl CsClO3 16129 Kémia FVTABK / 318 CsClO4 CsI CsIO3 CsNO3 37.6 45.9 0.7 35.2 59.69 62.96 25.8 40 ◦ C 39.24 38.49 36.3 6.9 0.0054 59.2 57.45 70.6 53.99 30.0 36.6 75.98 67.3 0.4 43.0 3.51 80.3 1.60 8.191 53.02 48.99 63.70 51.0 70 ◦ C 57.96 3.46 71.8 27.32 63.10 64.0030 78.3 4. –18:37 .5 70.59 45.6.7 78.1 57.51 79. Szervetlen vegy letek oldhatsga vzben k l nb z hmrskleteken (folytats) 318 Kmia 2011.57 8.5 19.0041 65.193 0.80 40.46 63.39 37.0 60 ◦ C 51.1 0.207 0.52 49.5 51.9 15.28 12.2 1.4 61.0 35.9 62.2 33.5 61.1 Ca(IO3 )2 Ca(NO3 )2 K 50.1 30.31 37.15 43.082 50.89 72.35 34.17 39.0 5.6 0.6 49.6 62.99 35.2 49.4 55.84 41.6 33.3 54.517 70.2 24.22 65.87 61.00 45.0 29.51 37.5 47.0 46.5 86.93 1.21 43.3 0.2 44.51 5.69 66.8 46.65 42.C M Y 0.4 50 ◦ C 45.5 32.83 2.2 52.59 44.94 64.1 43.6 2.10 71.1 17.9 1.29 21.2 23.0 62.8 53.6 2.27 67.210 0.4 65.5 87.0020 78.9 62.9 43.0 80 ◦ C 62.41 26.9 21.4 0.79 67.0035 77.64 3.7 9.9 57.18 43.5 64.4 60.45 69.38 68.1 49.02 43.3 56.6 20 ◦ C 21.1 42.811 76.668 79.61 11.01 62.54 14.98 61.0 0.6 26.174 0.55 16.8 56.89 39.80 32.1 32.9 7.2 1.6 90 ◦ C 66.6 79.40 0.3 0.0 47.0 30 ◦ C 32.21 21.2 67.0 10 ◦ C CaSO4 CaSO3 64.652 74.201 0.1 54.8 80.2 86.45 65.06 57.3 56.7 6.96 53. május 6.3 9.0026 78.04 57.1 60.8 52.384 69.8 0.40 17.0023 78.0059 56.4 0.1 66.07 43.1 3.3 60.4 59.42 72.01 3.14 69.33 68.5 58.7 58.35 44.163 0.305 68.1 50.29 60.173 0.7 50.5 60.30 58.665 78.3 0.5 35.4 86.7 0.4 0.60 64.96 7.69 40.

6 10 ◦ C Cs2 SO4 0 ◦C 33.6 84.03 21.78 67.27 76.6 2. május 6.4 37.48 KHSO4 30.82 27.3 0.6 18.55 33.9 16.33 0.043 0.12 0.57 43.99 79.20 62.0072 7.8 74.28 50.08 11.7 64.3 42.5 71.8 64.65 32.26 6.0055 6.90 0.0 28.1 22.3 32.9 81.17 9.8 22.39 72.1 64.9 0.86 79.40 2.4 0.97 KCH3 COO KBrO3 37.3 3.16 21.7 56.5 47.8 47.74 25.29 4.051 0.0 59.04 25.4 65.72 6.27 14.02 11.8 47.55 40.45 2.4 63.1 84.06 24.83 5.1 46.46 4.77 74.0 66.62 11.74 18.7 40.94 31.9 67.40 77.088 29.0 49.0 52.42 49.5 67.065 0.5 56.059 0.3 24.1 0.2 2.10 77.65 36.14 46.2 2.3 36.0 24.23 23.4 42.04 7.2 51.13 71.5 34.7 17.3 70 ◦ C 49.8 CuCl2 63.7 43.96 8.3 61.8 80 ◦ C 51.8 31.8 5.46 65.61 70.61 19.61 5.55 0.70 KClO4 KF 3.093 36.0199 12.13 53.9 35.22 21.1 0.58 0.3 67.3 73.31 18.8 41.8 65.22 72.3 90 ◦ C 54.37 7.3 85.28 35.45 0.2 43.26 30.9 28.3 82.5 1.42 39.0 44.8 2.02 15.7 25.52 4.94 15.82 0.4 0.88 33.6 19.5 49.1 KHCO3 39.79 41.71 44.79 47.2 12.67 23.09 0.5 84.6 3.24 Cu(NO3 )2 CuSO4 FeCl3 FeSO4 Gd(NO3 )3 HIO3 H3 BO3 HgBr2 Hg(CN)2 HgCl2 21.06 28.8 51.26 10.57 48.3 78.082 24.78 31.05 80.57 4.59 75.61 0.0 3.6 26.5 33.92 7.48 75.51 6.3 1.0 KBF4 KBr 0.2 32.8 76.1 83.3 69.54 12.62 32.3 68.9 79.67 6.7 60 ◦ C 46.0122 9.74 KCl KClO3 68.92 47.0041 6.8 4.8 30 ◦ C 37.18 18.9 48.90 0. –18:37 14.6 28.2 20.7 13.7 18.7 18.2 0.08 15.8 5.10 4.8 100 ◦ C .93 26.14 24.95 27.4 40.5 40 ◦ C 40.47 9.2 62.0 84.57 74.99 22.80 29.48 30.81 10.6 64.4 0.070 15.7 68.38 0.4 44.66 78.09 6.04 73.53 13.05 45.04 76.73 29.45 8.1 20 ◦ C HgI2 3.2 66.62 27.2 2.53 34.34 32.6 50.67 36.32 60.1 43.71 26.2 1.03 61.8 1.1 50 ◦ C 43.2 40.Kmia 319 16129 Kémia FVTABK / 319 C M Y K 2011.41 2.3 3.10 57.2 1.98 59.34 0.63 12.82 14.038 Hg2 SO4 0.75 0.054 0.076 19.48 60.70 8.5 25 ◦ C 35.21 27.4 62.4 84.048 0.90 28.

3 69.28 0.8 KSCN K2 HPO4 48.30 51.9 61.3 54.75 70 ◦ C 75.55 62.03 LaCl3 La(NO3 )3 LiBr LiBrO3 K3 [Fe(CN)6 ] 12.46 51.9 44.9 23.8 74.1 K2 CrO4 4.5 17.9 54.2 81.4 46.53 KIO3 57.0 15.22 62.8 80.93 71.83 15.79 45.3 5.76 67.30 46.9 56.8 63. Szervetlen vegy letek oldhatsga vzben k l nb z hmrskleteken (folytats) 320 Kmia 2011.12 0.6 12.96 KNO2 4.7 77.2 11.7 19.4 83.7 20.91 10 ◦ C KMnO4 11.54 41.6 2.51 8.0 35.0 79.5 54.76 60 ◦ C 74.8 36.3 63.7 61.32 36.1 67.4 61.6 18.1 7.6 45.9 59.3 41.0 KNO3 62.2 24.3 K2 CO3 57.6 53.25 20 ◦ C 65.1 51.3 38.1 K2 SO4 51.7 52.5 10.58 65.12 38.17 31.3 53.16 KIO4 5.7 7.8 43.0 69.16 2.0 54.1 56.03 67.60 19.3 61.1 60.8 28.30 K2 SO3 37.0 18.93 26.0 87.2 37.6 57.5 41.22 73.3 66.C M Y K 16129 Kémia FVTABK / 320 44.1 10.11 72.97 25 ◦ C 66.6 70.68 68.6 52.34 60.6 56.2 78.3 27.1 53.90 67.7 66.5 52.70 K2 S2 O5 K4 [Fe(CN)6 ] 7.7 40.4 52.7 52.95 51.9 48.37 7.7 70.1 71.3 52.7 54.93 26.1 39.4 50.7 8.1 15.61 49.41 90 ◦ C 78.2 53.5 29.44 59.57 59.3 53.6 34.4 14.3 76.7 41.4 60.6 50.4 21.3 79.1 53.7 31.49 61.30 33.8 32.0 58.3 25.9 51.6 45.4 50.7 13.0 63.5 43.0 17.9 40.66 70.5 54.6 76.2 75.62 60.3 64.6 6.11 22.9 38.7 0.26 54.2 58.5 3.8 40.9 48.0 KI 14.09 61.28 40 ◦ C 71.12 100 ◦ C 5.7 51.0 78.6 58.06 0.1 9.7 27.0 12.11 1.5 43.96 0.7 41.6 52.70 39.51 65.1 56.29 63.3 61.17 24.9 76.94 52.6 25.41 64.4 54.6 22.9 38.96 80 ◦ C 76.9 51.0 78.0 74.82 17.6 4.74 KH2 PO4 0 ◦C 64.99 42.89 19.4 32.7 KOH K2 Cr2 O7 17.0 55. május 6.32 72.9 52.24 11.5 39.8 53.5 39.5 23.06 48.8 59.74 56.7 58. –18:37 .7 75.62 64.0 8.7 11.6 45.3 49.1 4.8 53.1 57.2 51.1 55.4 51.1 49.96 13.6 85.2 43.70 9.9 K2 SeO4 K3 PO4 52.44 62.0 31.5 52.1 7.9 42.44 64.95 50 ◦ C 73.0 55.43 35.6.1 32.39 59.02 21.1 16.0 18.78 66.8 74.7 58.1 47.1 31.8 63.5 58.24 69.6 14.42 1.43 69.0 48.77 30 ◦ C 68.

8 60.9 0.1 59.3 49.Kmia 321 16129 Kémia FVTABK / 321 C M Y K 2011.81 31.07 12.00 38.27 37.4 95.1 68.1 0.46 40.5 51 62.6 8.4 50.0 23.45 63.7 64.7 35.5 87.85 45.0 4.6 65.19 36.42 20 ◦ C 43.6 19.50 33.77 54.3 0.2 88.1 69.9 26.98 54.2 0.5 80.4 9.92 13.96 28.34 65.8 7.2 17.8 6.71 65.61 42.6 45 73.3 37.8 45. –18:37 32.3 53.8 50.26 100 ◦ C .2 67.75 70.1 45.3 57.0 62.6 25.28 11.48 40.78 45.7 0.48 40 ◦ C 49.2 LiClO3 42.3 41.6 71.7 49 61.4 50.3 65.62 70.8 49.3 7.30 36.1 65.92 58.61 49.85 33.9 13.65 50 ◦ C 54.52 59.92 48.9 47.5 24.62 69.0 82.85 14.72 16.6 7.64 52.4 54.6 60.5 59.11 60.6 10.47 40.54 Li2 CO3 37.40 Li2 SO4 9.8 45.97 61.35 Mg(ClO3 )2 Mg(IO3 )2 34.7 60.3 93.5 5.39 25.72 40.3 43.52 41.02 25 ◦ C 44.47 1.0 63 67.2 91.8 4.8 10.69 50.18 1.7 55.6 51.96 MgCl2 54.6 56.93 70 ◦ C 55.4 63.0 54.2 49.0 52.6 4.15 11.2 67.6 83.07 Li2 HPO3 1.7 66 68.3 57.8 34.44 39.6 0.98 60.43 MgBr2 1.2 68 81.99 12.9 85.9 0.55 Mg(CH3 COO)2 36.76 47.40 37.33 37.0 50.3 5.1 48.0 42.9 51.71 0.1 56 64.9 11.5 25.0 69.0 15.7 61.90 39.2 24.20 51.4 LiClO4 75.0 50.30 0.24 11.7 65.2 62.1 47.6 56.01 38.7 21.2 60 65.1 10.42 34.91 80 ◦ C 55.3 51.7 0.72 30 ◦ C 47.8 54.5 7.49 10 ◦ C LiNO2 23.64 1.8 24.9 25.0 65.46 41 40.4 0.32 35.16 1.99 65.60 72.16 0.9 53 63.7 53.0 6.3 25.4 65.2 0.3 0.46 36.70 57.0 72.9 0.4 MnBr2 MgSO4 MgSO3 Mg(NO3 )2 3.9 52.7 66.78 15.37 39.2 42.6 52.2 49.8 53.7 Mg(ClO4 )2 MgI2 6.66 35.5 81.45 LiCl 26.6 49.75 33.1 69.29 29.04 90 ◦ C 56.27 49.2 89.7 23.0 38.3 8.7 60.5 60.7 68.0 71.9 55.33 11.34 57.91 36.5 LiNO3 LiI LiOH 30.6 65.1 50.76 LiCH3 COO 0 ◦C 42.1 58.19 26.01 35.4 46.15 60 ◦ C 54.32 38. május 6.1 24.81 35.87 44.6 65.53 0.91 0.1 73.15 71.25 32.3 52.18 45.5 MnCl2 18.0 Mg(BrO3 )2 56.41 30.58 38.77 1.7 82.7 56.19 48.1 67.2 25.

6 25.2 41.3 29.7 28.4 65.7 55.6 43.2 58.6 35.9 47.5 27.7 43.9 46.5 27.05 54.5 42.5 26.6 43.92 NH4 Cl 41.9 38.5 48.5 26.3 47.6 50.8 41.56 74.46 47.4 78.0 2.1 62.67 26.8 47.1 72.7 66.1 53.49 51.78 61.05 62.2 80.4 60.2 39.31 36.67 39.9 33.5 54.7 29.4 50.3 37.1 48.1 25.8 36.7 54.11 71.8 25.11 60.3 42.6.2 50.4 20.6 59.5 37.3 18.0 4.45 67.25 65.28 72.0 29.9 54.25 59.8 45.3 21.7 17.8 31. –18:37 .5 59.13 50.7 45.1 34.6 31.6 43.6 44.8 27.3 65.6 20 ◦ C 3.7 28.8 34.4 26.28 44.1 28.3 39.7 38.5 58.7 50.8 70 ◦ C 4.1 46.73 77.4 26.9 52.6 44.7 37.0 46.3 44.7 43.7 43.3 71.46 53.2 46.2 41.52 54.34 72.3 51.8 41.82 76.6 30.5 63.34 43.2 49.2 14.49 70.0 32.8 69.1 7.12 40.41 31.2 NH4 H2 AsO4 NH4 H2 PO4 10.0 53.1 83.0 38.1 54.3 64.6 MnSO4 0 ◦C 16129 Kémia FVTABK / 322 3.9 40.2 37.57 74.84 69.5 NH4 Br NH4 F 34.52 NH4 I NH4 NO3 (NH4 )2 C2 O4 (NH4 )2 HPO4 (NH4 )2 S2 O5 (NH4 )2 S2 O8 (NH4 )2 SO3 (NH4 )2 SO4 NaBr NaBrO3 NaHCOO NaCH3 COO NaCl NaClO3 NaClO4 NaF 25.1 26.8 37. Szervetlen vegy letek oldhatsga vzben k l nb z hmrskleteken (folytats) 322 Kmia 2011.4 68.66 75.3 85.4 32.9 3.0 49.0 5.3 44.0 64.4 53.8 90 ◦ C 4.7 42.2 26.9 23.40 54.9 50.37 54.9 25 ◦ C 4.7 39.7 17.1 46.8 40.7 58.7 54.3 22.6 60 ◦ C 4.39 45.5 50.5 35.6 43.0 13.7 27.0 4.6 43.0 27.2 52.8 67.7 67.23 73.2 9.5 41.0 30.7 53.03 58.4 65.0 32.2 49.8 40.9 42.3 55.73 70.46 74.97 67.6 29.1 34.9 21.84 45.00 32.3 37.0 28.1 45.25 72.5 58.94 68.3 52.8 88.4 36.75 76.5 55.7 90.8 60.8 NH4 ClO4 NH4 HCO3 22.9 62. május 6.5 55.83 51.8 33.86 49.7 49.3 26.6 10.3 49.27 61.3 27.7 40 ◦ C 4.20 70.6 47.4 46.33 56.1 40.27 42.3 34.2 3.1 28.9 38.28 48.50 60.45 33.9 30 ◦ C 4.89 66.3 50 ◦ C 4.1 57.5 12.65 47.00 53.3 10 ◦ C 3.55 53.2 36.7 26.1 38.5 19.6 47.6 56.9 45.32 28.22 45.1 22.2 70.52 35.0 67.5 48.24 57.3 40.7 100 ◦ C 5.8 80 ◦ C 4.5 37.9 37.5 19.05 68.1 63.50 49.6 26.72 64.9 15.C M Y K 17.8 26.

5 40.3 20.65 64.3 35.0 6.8 52.28 49.3 52.40 50 ◦ C 53.1 39.9 29.9 41.1 29.5 17.4 46.2 42.75 30.9 2.9 15.9 40.43 36.37 40.71 57.5 30.48 NaHCO3 0 ◦C 50.5 50.0 4.7 65.31 32.37 80 ◦ C 57.66 Na2 S Na2 HPO4 62.07 7.4 10.6 46.7 59.6 57.8 7.50 60.7 30.0 79 63.1 19.5 49.3 46.1 36.9 67.1 70.6 45.8 30.2 50.2 46.7 11.4 7.4 41.40 62.79 22.9 NaNO2 2.8 16.67 67.4 Na2 S2 O3 12.2 9.1 15.10 100 ◦ C .02 70 ◦ C 55.13 40 ◦ C 52.6 55.4 43.3 5.2 46 46.62 12.8 28.2 14.1 46.95 10.9 65.8 48.7 4.9 3.1 66.22 26.3 39.9 74.1 40.32 25 ◦ C 50.48 23.35 27.6 Na2 MoO4 1.Kmia 323 16129 Kémia FVTABK / 323 C M Y K 2011.1 16.52 79.3 13.9 NdCl3 Na4 P2 O7 Na3 PO4 49.9 67 55.0 48.0 44.0 55.3 2.0 45.41 31.6 Na2 WO4 49.54 9.0 29.4 36.1 32.4 4.34 66.6 38.8 9.2 NaI 30 NaOH 20.55 65.9 8.02 22.4 48.4 48.2 21.8 46.5 68.0 62.3 18.7 3.5 69.6 41.55 25.08 30.2 38.2 65.0 43.5 27.67 43.06 31.10 16.8 16.78 63.00 8.7 30.5 48.9 26.6 45.4 44.59 10 ◦ C Na2 SO4 30.6 39.28 7.3 22.6 40.8 69.1 7.8 61.4 30.1 Na2 Cr2 O7 2.8 42.1 19.73 20 ◦ C 16.51 64.71 31.5 55.3 3.5 53 48.30 41.0 62.8 68.20 72.4 45.7 50 47.25 74.60 65.5 51.52 72.7 51.81 10.13 11.0 48.4 4.07 62.65 28.8 36.73 90 ◦ C 58.0 2.38 22.2 58 51.7 45.9 46.0 76 61.1 74.81 74.8 33.94 23.1 32.0 43.6 47.90 24.6 3.7 3.5 41.30 17.1 42.19 63.23 4.9 44.70 60 ◦ C 54.07 28.2 NaNO3 NaSCN 41.1 39 44.5 3.6 43.1 41.82 63.64 70.54 NaH2 PO4 NaIO3 6.78 77.44 Na2 CO3 Na2 CrO4 1.99 69.9 42.7 12.3 21.8 61. –18:37 61.36 32.3 31.03 37.1 6.7 16.68 9.62 Na2 C2 O4 22.1 51.00 14.7 45.7 57.0 32.8 1.8 6.7 75.6 42.02 64.0 63 53.9 23.3 44.7 13. május 6.9 4.6 6.4 44.91 30 ◦ C 51.7 39.7 41.3 Na2 S2 O5 33.3 17.2 10.39 23.89 11.8 5.1 4.53 80.6 55.7 65.8 24.9 28.9 17.9 71 57.5 49.17 68.9 74 59.67 21.5 71.00 32.5 5.3 53.23 Na2 B4 O7 52.7 56.4 43.0 Na2 SO3 13.0 19.7 14.2 45.5 22.

81 0.0 54.449 PbBr2 PbI2 0.8 61.0 54.4 90 ◦ C 69.05 68.73 43.3 60.9 56.0 1.07 61.00 72.2 60.99 42.3 51. –18:37 .3 67.076 1.6 47.0 64.4 59.38 0.0 9. Szervetlen vegy letek oldhatsga vzben k l nb z hmrskleteken (folytats) 324 Kmia 2011.32 64.2 66.67 8.841 27.6 3.6 32.52 65.3 6.5 59.52 70.7 48.38 62.8 17.39 1.1 58.64 1.27 50 ◦ C 59.4 46.65 0.0 3.6 74.89 34.22 48.4 58.8 0.29 62.33 59.5 34.4 10.1 NiI2 Ni(NO3 )2 K 47.0 46.08 61.24 37.6 62.6 65.041 28.315 2.0 64 1.8 4.16 17.8 RbClO3 48.0033 PbSO4 0.15 20.4 NiSO4 24.85 52.38 25 ◦ C 52.42 68.38 2.53 54.1 50.0047 39.8 60.36 52.69 40 ◦ C 57.3 67.78 60.8 0.0044 37.60 58.45 54.80 46.0042 35.7 32.53 58.8 41.09 46.9 34.07 0.118 30.80 42.4 RbBr 16129 Kémia FVTABK / 324 16.7 NiCl2 57.08 63.4 2.49 55.9 49.8 44.67 0.42 0.6 65.87 57.72 0.10 RbCl 1.0 69.47 60 ◦ C 62.22 0.6 2.3 63.5 38.42 44.27 3.9 53.9 81.7 63.0 62.144 1.2 36.5 52.0 76.6 0.9 65.14 47.2 13.87 44.38 45.187 1.76 65.1 63.15 63.08 14.57 56.87 53.8 38.3 70.1 64.97 43.9 68.46 0.4 27.53 2.17 0.4 48.1 0.64 58.42 2.82 2.3 57.0058 45.2 55.17 1.1 5.30 46.8 44.8 69.90 0.112 1.C M Y 57.6.8 54.05 62.35 50.50 41.93 53.1 3.7 60.97 48.243 2.83 48.0038 0.0 46 RbIO3 RbNO3 Rb2 SO4 Sc(NO3 )3 Sm(NO3 )3 SmCl3 SnCl2 SrBr2 46.3 22.1 7.9 0.2 2.2 43.966 28.1 79.98 0.68 55.3 56.6 100 ◦ C 5.13 0.34 6.41 67.1 34.74 71.46 32.2 50.1 70 ◦ C 64.45 49.0 36.052 32.76 10 ◦ C Nd(NO3 )3 0 ◦C 50.0052 42. május 6.8 33.6 0.05 0.7 39.620 21.38 66.75 3.66 PbCl2 Pb(NO3 )2 0.2 6.9 65.067 0.69 40.0 0.086 1.40 44.58 RbBrO3 50.09 RbI SnI2 48.55 45.2 5.2 80 ◦ C 66.8 49.1 40.3 61.92 11.0 25.7 61.93 35.36 73.60 39.6 27.8 72.86 4.78 38.37 20 ◦ C 51.43 30 ◦ C 55.3 30.6 59.96 57.74 63.4 7.2 10.

0 89.1 61.65 Tl2 SO4 13.3 64.42 32.44 36.21 50 ◦ C 42.8 58.55 40 ◦ C 43.2 Sr(NO3 )2 0.233 67.5 11.16 45.0010 80.9 67.8 47.70 83.0 85.86 55.3 72.8 84.8 90 ◦ C 37.8 0.9 82.75 54.2 67.021 63.5 81.5 0.0 35.2 58.8 Zn(NO3 )2 50.57 ZnBr2 51.7 41.18 47.0 0.3 79.7 66.2 47.65 46.18 50.9 83.94 SrCl2 SrF2 18.9 9.87 41.07 8.0 44.5 0.3 61.00 10 ◦ C UO2 (NO3 )2 28.0 36.1 82.1 32.8 65.59 30 ◦ C 41.0 86.9 0.85 5.42 4.1 67. május 6.1 79.0 85.6 49.0 0.70 40.1 15.29 Zn(ClO4 )2 79.5 SrS2 O3 Sr(IO3 )2 SrI2 0.93 31.89 48.94 34.152 63.64 70 ◦ C 39.284 70.126 62.0 59.259 69.4 81.57 60 ◦ C 41.8 64.0 0.1 0.39 20 ◦ C ZnF2 76.93 22.328 74.7 87.7 66.2 80 ◦ C 38.Kmia 325 16129 Kémia FVTABK / 325 C M Y K 2011.3 86.2 86.59 7.307 72.6 83.55 5.43 25.8 63.7 0.179 64.8 14.7 82.4 85.8 81.9 0. –18:37 63.19 20.69 40.46 47.3 81.6 ZnSO4 54.0 65.8 83.2 80.43 28.82 3.09 26.29 38.53 Sr(BrO3 )2 0 ◦C 38.5 63.37 27.52 8.4 ZnI2 81.8 64.206 65.1 81.31 49.165 63.0 48.74 48.93 55.11 57.6 12.6 ZnCl2 0.53 44.1 46.0 100 ◦ C .5 81.4 47.3 ZnC2 O4 56.0026 83.346 79.011 31.93 36.0 80.56 Y(NO3 )3 2.2 34.02 25 ◦ C 1.77 49.61 17.77 35.5 63.5 82.6 63.9 0.4 86.29 Sr(ClO3 )2 29.33 48.53 50.1 87.27 81.70 41.4 0.3 0.4 0.6 54.80 22.3 83.0019 81.102 62.6 84.7 86.81 38.64 34.

28 – 38.15 1.30 17.67 9.96 6.60 2.100 14.53 1.210 28.02 1.38 3.095 13.03 4.280 36.120 17.62 1.27 1.07 28.00 1.19 11.15 6.28 19.66 23.060 8.00 – 40.66 1.97 17.95 1.23 30.90 15.130 18.65 9.23 7.99 18.84 1.19 14.58 1.95 10.09 25.38 16.11 1.73 29.84 13.240 32.22 19.01 23.13 16.53 21.48 13.44 1.68 38.30 1.55 26.55 10.290 38.37 34.14 1.s klium-hidroxid-oldatok sszettele a srsg f ggvnyben (15 ◦ C-on) Tömegszázalékos összetétel Tömegszázalékos összetétel Sűrűség Sűrűség 3) (g/cm3 ) H SO (g/cm H2 SO4 HCl HNO3 NaOH KOH HCl HNO3 NaOH KOH 2 4 -oldat -oldat -oldat -oldat -oldat -oldat -oldat -oldat -oldat -oldat 1.96 26.195 26.16 1.47 21.155 21.08 13.050 7.58 23.53 8.91 27.39 1.13 3.03 20.04 37.50 2.44 1.67 9.13 14.260 34.12 2.02 21.18 24.36 14.86 19.96 8.90 33.32 39.60 13.11 15.15 14.16 7.35 12.035 5.08 0.55 30.49 27.14 1.38 22.25 13.55 19.64 25.47 33.57 20.16 3.70 – 37.19 10.95 1.63 1.80 1.74 7.020 3.61 4.055 8.275 36.31 7.15 5.37 29.15 6.76 35.7.37 10.70 1.86 – 39.16 1.26 27.54 12.170 23.19 31.10 1.86 17.95 – 33.86 1.07 11.10 23.07 1.21 – 34.39 2.82 28.89 9.11 30.77 12.145 20.00 10.13 1.12 1.305 39.31 30.93 – 49.81 1.16 31.31 1.200 27.20 – 53.31 12.165 22. A knsav-.58 1.225 30.325 42.97 1.71 28.52 26.07 1.71 1.26 28.82 18.67 19.15 4.185 25.51 0.00 26.57 2.30 3.87 – 44.19 29.320 41.70 14.39 29.08 – 51.84 – 35.34 23.070 10.40 17.72 26.87 24.43 – 39.335 43.29 – 43.41 6.12 14.45 11.235 31.60 16.36 28.95 7.300 39.03 – 45.60 1.46 27.65 30.250 33.265 35.77 – 48.88 17.48 – 36.63 15.66 1.27 1.75 1.95 16.11 – 36.01 17.255 34.49 32.83 23.46 27.66 – 52.41 25.47 1.26 3.32 1.61 – 46.58 – 33.09 1. ntrium-hidroxid.57 24.040 5.36 1.11 9.40 36.71 – 42.28 29.5.84 4.35 20.49 27.88 15.14 – 42.32 18.78 20.030 4.66 24.65 1.65 1.150 20.21 8.18 25. saltromsav-.190 26.78 21.92 1.29 21.69 1.11 32.71 21.90 1.16 8.73 24.53 29.61 24.03 31.72 3.140 19.15 1.78 1.16 0.17 12.95 26.77 11.74 21.205 27.28 23.64 24.70 22.175 24.00 0.215 29.68 5.50 16.78 1. –18:37 .83 32.295 38.09 18.45 – 45.075 10.330 42.110 15.90 0.17 1.05 15.115 16.92 18.37 1.55 25.315 40.18 9.64 1.125 17.91 29.015 2.135 18.50 – 50.24 1.27 2.71 1.19 – 47.61 27.06 4.89 28.00 0.50 1.51 5.82 22.00 11.43 33.31 25.52 1.17 326 Kmia 16129 Kémia FVTABK / 326 C M Y K 2011.17 8.085 12.36 22.76 5.67 19.16 13.83 2.42 28.025 3.105 15.05 22.35 – 49.090 12.03 20.06 1.77 18.76 8. május 6.005 0.23 10.180 24.160 22.33 6.96 32.10 1.010 1.49 6.79 1.66 1.60 15.22 30.080 11.09 0.32 8.60 1.62 17.95 1.065 9.21 1.42 1.15 13.220 29.80 12.86 7. ssav-.245 32.13 4.90 1.57 – 41.045 6.36 18.310 40.99 4.57 31.98 1.230 31.68 1.16 1.90 11.93 22.285 37.270 35.12 34.82 20.12 20.03 1.10 9.55 1.51 5.000 0.06 16.94 1.14 1.

22 – 91.645 72.690 76.53 – 62.29 47.68 40.83 – 86.15 – 69.660 73.22 36.85 1.400 50.16 1.91 1.830 92.07 48.24 1.79 1.50 1.500 59.390 49.07 – 74.24 1.61 42.640 72.520 61.60 Kmia 327 16129 Kémia FVTABK / 327 C M Y K 2011.540 63.785 85.95 1.52 1.780 84.90 – 82.74 – 54.85 1.26 36.05 1.10 1.79 31.11 – 72.23 35.12 – 99.705 77.59 – 73.505 60.735 80.675 75.385 48.57 32.64 39.360 45.82 1.710 78.00 1.595 68.60 1.415 51.55 1.51 1.86 48.485 58.93 1.56 1.470 56.69 45.50 – 78.355 45.725 79.40 37.8425 98.06 1.39 47.68 1.67 48.435 53.26 1.47 – 60.440 54.37 1.81 47.07 30.17 44.97 – 79.50 1.8415 97.90 43.410 51.77 47.92 1.28 41.50 37.83 1.350 44.80 1.00 1.88 – 57.62 43.64 1.70 1.18 1.06 1.620 70.760 82.790 85.45 44.78 1.97 – 1.97 1.41 – 58.585 67.05 44.12 1.18 – 96.48 33.25 36.80 1.835 93.605 69.31 1.13 44.74 36.59 – 64.600 68.63 38.46 1.51 1.43 1.63 1.70 1.580 66.550 64.30 1.39 49.665 74.17 39.545 63.97 1.11 40.655 73.66 1.31 35.63 1.30 36.62 1.10 1.530 62.15 – 67.535 63.30 34.430 53.460 55.70 1.680 75.365 46.60 42.63 – 70.615 70.380 48.570 66.08 1.79 35.455 55.82 – 55.755 82.48 1.20 1.56 1.93 31.66 – 68.Tömegszázalékos összetétel Sűrűség 3 (g/cm ) H SO HCl HNO3 NaOH KOH 2 4 -oldat -oldat -oldat -oldat -oldat Sűrűség Tömeg% (g/cm3 ) H SO 2 4 Sűrűség Tömeg% (g/cm3 ) H SO 2 4 -oldat -oldat 1.73 46.80 38.10 42.94 1.55 – 75.8405 95.92 1.66 32.28 – 54.62 40.75 1.560 65.810 88.720 78.09 1.66 1.565 65. május 6.405 50.805 87.800 86.40 1.685 75.08 1.09 1.44 – 1.38 1.12 1.02 1.630 71.92 49.450 55.13 39.98 39.44 1.04 1.25 46.840 95.740 80.26 1.475 57.345 44.33 48.42 43.815 89.23 1.590 67.340 43.65 44.10 47.11 43.70 37.19 1.27 1.60 45.84 34.555 64.480 57.60 41.730 79.37 – 84.35 – 56.625 70.42 1.10 41.20 1.27 34.75 – 89.42 1.63 – 66.94 1.8410 96.36 1.73 1.420 52.70 – 94.575 66.29 – 87.445 54.67 1.795 86.775 84.8420 98.39 33.00 1.820 90.24 35.82 1.425 52.490 58.495 59.60 1.17 1.11 – 65.375 47.43 – 81.09 46.370 46.59 – 99.15 38.13 1.825 91.00 – 61.38 1.39 40.525 62.700 77.65 – 98.36 1.50 1.53 1.695 76.01 1.70 45.98 42.06 – 63.09 1.745 81.00 1.650 72.03 – 77.53 1.30 1.40 1.95 1.60 40. –18:37 .66 38.52 1.18 37.465 56.21 1.765 83.56 1.750 81.28 1.21 45.00 1.610 69.98 41.65 1.515 61.35 1.60 46.87 1.670 74.37 1.770 83.94 – 59.55 1.635 71.395 49.510 60.715 78.

208 328 Kmia 16129 Kémia FVTABK / 328 C M Y K 2011.1862 1.047 10 1.0874 1.0929 1.009 3 1.146 26 1.2267 1.1471 1.0781 1.1213 1.174 30 1.1341 1.1394 1.0725 1.0591 1.1026 1.02008 1.0574 1.1733 1.0425 1.2002 1.0184 1.1187 1.160 28 1.0376 1.065 13 1.0132 1.0051 1.02563 1.1691 1.053 11 1.113 21 1.082 16 1.120 22 1.1243 1.2432 1.1083 1.8. –18:37 .0524 1.2071 1.1800 1.0327 1.0279 1.106 20 1.1593 1.0250 1.195 33 1.0427 1.1469 1.1548 1.133 24 1.0721 1.0453 1.2104 1.058 12 1.5.00364 1.1704 1.1094 1.1942 1.1493 1.0474 1.004 2 1.0947 1.126 23 1.0602 1.0485 1.1239 1.153 27 1.0181 1.1543 1.0903 1.042 9 1.1934 1.01457 1.2185 1.0964 1.0543 1.1135 1.0661 1.1088 1.1276 1.1867 1.0802 1.1392 1.094 18 1.1318 1.140 25 1.0776 1.101 19 1.1165 1.0661 1.0230 1.0369 1.014 4 1.1404 1.1340 1.1600 1.0675 1.1783 1.167 29 1.070 14 1.0082 1.0878 1. május 6.031 7 1.202 34 1. Savoldatok srsge az sszettel f ggvnyben (20 ◦ C-on) Tömeg% HCl -oldat H2 SO4 -oldat HNO3 -oldat H3 PO4 -oldat 1 1.2349 1.1642 1.0118 1.181 31 1.0624 1.1443 1.0827 1.1534 1.0032 1.0522 1.020 5 1.0317 1.1290 1.076 15 1.03122 1.188 32 1.0842 1.0980 1.1150 1.0731 1.1031 1.1020 1.2515 1.088 17 1.2023 1.036 8 1.00909 1.1626 1.1666 1.025 6 1.0385 1.

318 49 – 1.2205 1.4049 1.3384 1.426 61 – 1.2847 1.4453 1.6105 1.5989 1. –18:37 .2855 1.3476 1.3336 1.505 69 – 1. május 6.Tömeg% HCl -oldat H2 SO4 -oldat HNO3 -oldat H3 PO4 -oldat 35 1.2270 1.3449 1.4557 1.238 39 1.2335 1.455 64 – 1.3913 1.3569 1.1933 1.4875 1.246 40 1.1789 1.2655 1.2463 1.309 48 – 1.3505 1.3560 1.254 41 – 1.3719 1.1885 1.3614 1.526 Kmia 329 16129 Kémia FVTABK / 329 C M Y K 2011.5310 1.361 54 – 1.495 68 – 1.2941 1.3959 1.3818 1.3205 1.335 51 – 1.4148 1.1980 1.2975 1.3100 1.370 55 – 1.4248 1.327 50 – 1.2911 1.4048 1.223 37 1.388 57 – 1.3028 1.408 59 – 1.475 66 – 1.485 67 – 1.216 36 1.4091 1.301 47 – 1.1740 1.3866 1.1837 1.285 45 – 1.398 58 – 1.3663 1.5760 1.515 70 – 1.352 53 – 1.5533 1.465 65 – 1.2140 1.277 44 – 1.5646 1.4662 1.417 60 – 1.344 52 – 1.5874 1.4768 1.2719 1.3278 1.379 56 – 1.2591 1.5421 1.4983 1.3040 1.2684 1.4134 1.4350 1.3294 1.231 38 1.3854 1.3758 1.2783 1.2527 1.269 43 – 1.293 46 – 1.3116 1.2399 1.5091 1.3667 1.2769 1.436 62 – 1.5200 1.3769 1.4004 1.446 63 – 1.3951 1.3393 1.262 42 – 1.3160 1.2599 1.3219 1.

563 75 – 1.5056 1.807 96 – 1.8144 1.4375 1.4589 1.4952 1.8337 1.4450 1.656 83 – 1.4337 1.601 78 – 1.6927 1. Savoldatok srsge az sszettel f ggvnyben (20 ◦ C-on) (folytats) Tömeg% HCl -oldat H2 SO4 -oldat HNO3 -oldat H3 PO4 -oldat 71 – 1.623 80 – 1.536 72 – 1.770 93 – 1.4716 1.4413 1.4686 1.4258 1.7043 1.5008 1.7491 1.633 81 – 1.4800 1.4522 1.8195 1.4622 1. –18:37 .644 82 – 1.7786 1.7594 1.4892 1.7951 1.5.857 100 – 1.8312 1.4218 1.612 79 – 1.8305 1.8361 1.8240 1.7693 1.689 86 – 1.4773 1.667 84 – 1.7383 1.590 77 – 1.7872 1.8279 1.870 330 Kmia 16129 Kémia FVTABK / 330 C M Y K 2011.735 90 – 1.4176 1.832 98 – 1.6692 1.6338 1.4850 1.819 97 – 1.758 92 – 1.6810 1.547 73 – 1.8342 1.4555 1.8022 1.7272 1.700 87 – 1.4974 1.4655 1.557 74 – 1.724 89 – 1.8087 1.4298 1.4486 1.746 91 – 1.794 95 – 1.678 85 – 1.6574 1.712 88 – 1.4932 1.5129 1.4826 1. május 6.7158 1.844 99 – 1.8364 1.4873 1.6456 1.8355 1.579 76 – 1.782 94 – 1.6221 1.8.4745 1.4912 1.

044 1.133 1.007 2 1.104 1.074 1.090 1.162 20 1.007 FeCl3 -oldat 1.131 1.104 1.002 1.050 1.073 1.122 1.142 1.011 1. május 6.032 6 1.658 60 – – – 1.129 1.023 1.546 – 1.036 1.105 1.194 30 – – 1.005 1.092 1.155 1.383 1.009 1.113 1.028 1.033 6 1.180 1.088 12 1.160 1.016 1.049 8 1.065 1.271 – 1.065 1.226 1.148 1.018 1.226 – – – – – – 1.128 1.085 12 1.035 1.058 1.080 1.007 Tömeg% NH4 NO3 -oldat 1 1.031 1.038 1.128 1.063 1.060 1.190 – 1.007 1.006 1. –18:37 .090 1.396 – 1.048 1.005 1.083 1.007 2 1.101 1.209 1.396 – – 1.375 1.007 1.298 – 1.005 1.007 1.005 1.049 1.077 1.049 1.023 1.274 1.067 10 1.137 1.124 1.040 1.048 1.201 1.158 1.118 1.104 14 1.013 1.731 – – – 1.134 1.059 1.099 1.031 1.101 1.015 1.050 8 1.032 1.091 1.093 1.084 1.176 1.142 18 1.417 50 1.474 50 – – – 1.028 1.164 1.062 1.009 1.063 1.118 1.260 1.082 1.090 1.037 1.100 1.149 1.182 30 1.109 1.320 40 – – 1.015 1.540 – 1.006 1.071 1.107 1.327 1.152 1.551 Kmia 331 16129 Kémia FVTABK / 331 C M Y K 2011.129 1.057 1.015 4 1.206 1.027 1.166 1.013 1.132 1.074 1.013 1.110 1.150 18 1.019 1.199 1.186 1.032 1.076 1.172 20 1.133 1.123 16 1.066 1.118 1.177 1.169 1.916 Na2 CO3 -oldat Na2 S2 O3 -oldat K2 CrO4 -oldat CaCl2 -oldat Al2 (SO4 )3 -oldat FeCl2 -oldat 1.156 1.024 1.054 1.056 1.015 1.120 1.108 14 1.414 – 1.083 1.019 1.040 1.065 1.116 1.119 1.147 1.007 1.086 1.035 1.174 1.155 1.048 1.053 1.107 1.069 10 1.9.178 1.137 1.040 1.083 1.278 1.011 1.102 1.041 1.5.083 1. Soldatok srsge az sszettel f ggvnyben (20 ◦ C-on) Tömeg% NaCl -oldat KCl -oldat KBr -oldat KI -oldat KNO3 -oldat K2 CO3 -oldat CuSO4 -oldat AgNO3 -oldat 1 1.015 1.061 1.015 4 1.076 1.128 16 1.017 1.175 1.282 – – 1.155 1.043 1.144 1.175 – 1.291 40 1.396 1.139 1.072 1.

95 NaF 332 Kmia 16129 Kémia FVTABK / 332 C M Y K 2011.11 NH4 NO3 25.67 RbF −26.51 nitrátok KOH −57.48 halogenidek LiF 4. Mértékegysége kJ/mol.: 1 mol vagy 1 kg) adott oldószerben való feloldását kísérő. Ekkor az oldáshő az adott anyag adott oldószerben való feloldódása során tapasztalható energiaváltozás és a tömeg hányadosa.51 Ca(OH)2 −11. Vegyület Oldáshő (kJ/mol) savak Vegyület Oldáshő (kJ/mol) NaCl 3.10.88 HCOOH −0.83 HI −81.28 KBr 19.80 KNO3 34.50 Ba(OH)2 −48.03 AgNO3 22. kJ-ban kifejezett energiaváltozással.75 0.61 LiNO3 −2.73 Ba(NO3 )2 39.60 HNO3 −33. ahol az anyagból annyira híg oldatot készítünk.89 RbNO3 36.14 LiBr −48.91 Sr(NO3 )2 20.50 KCl HCl −74. Értéke erősen függ attól.67 NaBr −0.86 LiI −63. hogy további oldószer hozzáadása mérhető hőeffektust már nem okoz.10 bázisok NH3 −30.22 HF −61.51 NaI −7.40 RbBr 21.28 HBr −85.88 17. május 6.69 LiCl −37. Számértéke megegyezik az egységnyi mennyiségű anyag (pl.67 KF −17. Ez alól csupán a végtelen hígításra vonatkozó oldáshő a kivétel.33 25. Mértékegysége kJ/kg.87 H2 SO4 −74.53 KI 20.30 CH3 COOH −1.84 RbCl 17. Táblázatokban ennek megfelelően meg kell adni a felhasznált oldószer mennyiségét. –18:37 . vagy a végső összetételt is.5.50 RbI NaOH −44. Az oldáshőt megadott tömegre is vonatkoztathatjuk. hogy a folyamat végén milyen koncentrációjú oldat keletkezik. Nhny vegy let vgtelen hg oldatra vonatkoz oldshje Oldáshő: a moláris oldáshő az adott anyag adott oldószerben való feloldódása során tapasztalható energiaváltozás és az anyagmennyiség hányadosa.70 NaNO3 20.73 Ca(NO3 )2 −17.

75 26.8 13. REAKCIK 6.27 27.012 · 10−31 1.72 71.943 · 10−27 1. (A telített oldat ionjainak mol/dm3 -ben kifejezett koncentrációit a képletben szereplő indexszámoknak megfelelő hatványon vesszük és összeszorozzuk.616 14.186 13.585 · 10−11 5.995 · 10−47 8.814 12.1.995 13.0 50.778 · 10−14 7.148 · 10−33 3.099 Kmia 333 16129 Kémia FVTABK / 333 C M Y K 2011.8 11.428 12.316 50 55 60 65 70 75 80 85 90 95 100 − lg(Kv )H2 O 13.és hidroxidionok mol/dm3 -ben kifejezett egyensúlyi koncentrációjának szorzata.324 15.918 13.275 13.09 12.779 14.6.981 · 10−29 1·10−30 1.685 13.512 · 10−13 1.276 13.) A szögletes zárójel azt jelöli.585 · 10−18 1.30 20.479 · 10−51 5.470 13.162 · 10−29 5.542 13.340 14.7 39.938 14.80 21.995 · 10−22 pL 46.613 12.836 13.3 28.683 13.6 17. Kv = [H3 O+ ] · [OH− ].514 · 10−21 1. t (◦ C) − lg(Kv )H2 O 0 5 10 15 20 25 30 35 40 45 14.152 13.3 32.012 · 10−11 1.3 6.743 15.905 · 10−10 1.585 · 10−72 1.4 30 9.76 11.128 · 10−7 2.265 − lg(Kv )D2 O 14. Kx Ay összetételű só esetén LKxAy = [K]x · [A]y .56 16.132 14.972 15.3 11.80 30.012 · 10−40 3.712 12.92 4.2.034 12.3 Anyag Cu2 S CuS CuSCN Cr(OH)3 Hg2 Br2 Hg2 Cl2 Hg2 I2 HgI2 HgS Hg2 SO4 MgNH4 PO4 NiS PbCrO4 PbS SrCO3 ZnS L 1.405 − lg(Kv )D2 O t (◦ C) 15.574 13.7 44. A vzionszorzat rtke (Az rtkek negatv logaritmusa k l nb z hmrskleteken vzre s nehzvzre) A víz ionszorzata: a tiszta víz autoprotolízise során keletkező oxónium. Anyag AgBr AgCl Ag2 CrO4 AgI Ag2 S AgSCN Al(OH)3 As2 S3 As2 S5 BaSO4 Bi2 S3 CaF2 Ca3 (PO4 )2 CaSO4 CdS CuI L 4.462 14.520 12.371 13.07 10.345 12. –18:37 .202 · 10−29 5.044 13.370 · 10−5 5.754 · 10−12 1·10−16 1.09 28.31 9.176 14.012 · 10−53 8.94 28. május 6.1 8.82 17.995 · 10−18 5. Nhny csapadk oldhatsgi szorzata (25 ◦ C k zelben) Oldhatósági szorzat: a rosszul oldódó sók telítési egyensúlyának jellemzésére használható mennyiség.951 14. A pL az L értékének negatív logaritmusa.528 14.527 15. Értéke függ a hőmérséklettől.511 · 10−45 1.585 · 10−9 1.798 13.012 · 10−12 pL 12.727 14.7 6.738 · 10−10 2.921 12.259 · 10−12 1.5 52.012 · 10−28 5. hogy az ion koncentrációját mol/dm3 -ben kell kifejezni.898 · 10−13 1.163 13.83 10.

981 ·10 9.570 ·10 −10 9.40 K2 3.48 K4 H3 PO3 foszforossav (orto) H3 PO4 foszforsav (orto) K1 K2 hidrogén-cianid HCN hidrogén-fluorid HF hidrogén-[hexaciano-ferrát(II)] hidrogén-peroxid H4 [Fe(CN)6 ] H2 O2 H2 Se hidrogén-szelenid H2 S hidrogén-szulfid pKs −10 6.17 K1 6.820 ·10 −12 11.19 K3 1.761 ·10−5 4. –18:37 .571 ·10 −13 12.244 ·10−10 9.80 K1 0.175 ·10 −7 6.52 K1 6.93 K3 3.70 K2 6.17 0.549 ·10 −4 ·10 −15 K2 1 K1 9.20 K3 4. A pKs a Ks értékének negatív logaritmusa.026 ·10 hipojódossav (20 ◦ C-on) HOI K1 2.1995 0.81 15.22 10.884 ·10−7 6.4 −12 11.64 hidrogén-[tetrahidroxo-aluminát] H[Al(OH)4 ] K1 6.3.244 ·10 −3 2.78 334 Kmia 16129 Kémia FVTABK / 334 C M Y K 2011.981 ·10 −14 13.761 ·10 −4 3.0 7.6. Savállandó: egy sav disszociációjának egyensúlyi állandója.457 ·10−3 2. május 6.333 ·10−8 K2 11.17 K1 K1 K1 2.59 K1 3.311 ·10−10 9.1660 −8 7. Név Képlet ◦ arzénessav (20 C-on) arzénsav H3 AsO3 H3 AsO4 Ks K1 3.585 ·10−7 6.020 ·10−14 13.21 1.310 ·10 −8 7.715 ·10 −2 1.026 ·10 −3 2. Szervetlen savak savllandi Sav: proton (hidrogénion) leadására képes anyag. Ks értéke 25 ◦ C-on értendő.14 1.166 ·10−3 2.090 ·10 −12 11.74 K3 1.67 3.399 ·10−11 hipoklórossav HOCl K1 6.03 3.761 ·10 jódsav HIO3 K1 0.54 7.22 K2 6.585 ·10 −14 13.51 K1 7.43 K2 2.80 K2 bórsav (20 ◦ C-on) H3 BO3 K2 difoszforsav H4 P2 O7 2.138 ·10 −12 1.14 6.34 K1 3.

310 ·10 K2 0.1 K1 0.778 ·10 szénsav H2 CO3 K1 4.99 3.98 K1 1.175 ·10 −10 9.019 055 1.16 3.660 ·10−2 K1 K1 perjódsav HIO4 K1 2.35 ·10 −4 K2 1.69 K1 0.64 K2 molibdénsav pKs 1. Kmia 335 16129 Kémia FVTABK / 335 C M Y K 2011.455 ·10 −3 2.36 H2 SeO3 szelénessav K1 K2 szelénsav H2 SeO4 K1 1.37 ·10−7 4. május 6.786 ·10 −9 8.95 K2 6.251 189 0.21 1.02 ·10 −14 10.995 ·10−11 10.166 ·10−5 4.75 6. –18:37 .60 K2 0.96 13.5 ◦ C-on) HNO2 K1 4.61 4.981 ·10 −10 9.6918 0.78 −8 7. oldalon találhatók.40 −2 1.20 K2 6.291 ·10 salétromossav (12.236 ·10 −7 6.32 −2 1.571 ·10−4 3.72 K1 1.0105 1.72 K2 H2 TeO3 tellúrossav H2 TeO4 tellúrsav H2 S2 O3 tiokénsav H2 O víz ·10 −11 10.49 K1 1.023 ·10 −5 4.33 3.122 ·10 −4 3.Név kénessav Képlet H2 SO3 H2 SO4 kénsav H2 SiO3 kovasav (meta) H2 CrO4 krómsav Ks K1 H2 MoO4 nitrogén-hidrogénsav ónsav HN3 H2 SnO3 1.99 A szerves savak adatai a 358.68 ·10 −11 K1 1.91 ·10−8 7.70 K1 1.042 ·10−12 11.87 K2 1.34 2.93 K2 2.

802 · 10−10 9.623 · 10 −4 3.129 · 10 etil-amin K1 5.692 · 10−4 3.11 terc-butil-amin K1 2.012 · 10−4 336 Kmia 16129 Kémia FVTABK / 336 C M Y K 2011.890 · 10 tetrametilén-diamin K1 4.365 · 10−4 3.41 piridin K1 3.25 −5 4. Bzisok bzisllandi Bázis: proton (hidrogénion) felvételére képes anyag.39 5.30 trietil-amin K1 trimetil-amin K1 5.46 izopropil-amin K1 4.623 · 10−4 3.818 · 10 dietil-amin K1 1. május 6.514 · 10−14 13.82 metil-amin K1 4.6.266 · 10 karbamid K1 1.511 · 10 −5 4. A pKb a Kb értékének negatív logaritmusa.333 · 10 −10 9.29 dimetil-amin K1 5.80 2. –18:37 .96 K2 3.48 etilén-diamin K1 o-fenilén-diamin K1 3.90 −4 3.44 −4 3.55 benzidin K1 n-butil-amin szek-butil-amin K1 5.623 · 10 −11 10.36 metil-dietil-amin K1 2.074 · 10−4 3.467 · 10 K1 1.413 · 10 −9 8.25 8.85 −4 3.42 9.259 · 10−3 2.762 · 10 anilin K1 3.25 K1 4.631 · 10 −4 3.07 −10 9.096 · 10−8 fenil-hidrazin izobutil-amin −12 7.37 n-propil-amin K1 3.03 K2 5.59 −4 K1 11.4. Bázisállandó: egy bázis disszociációjának egyensúlyi állandója. Kb értéke 25 ◦ C-on értendő.570 · 10 −4 3.585 · 10−9 8.248 · 10 tripropil-amin K1 5.28 3.074 · 10−4 3. Név Kb pKb −6 ammónium-hidroxid K1 7.311 · 10 p-fenilén-diamin K1 1.39 3.57 1.

8. 13.4 ...6.0 lakmusz vörös–kék 5. 8..7 trinitro-benzoesav színtelen–narancs 12.5 .0 ...0 timolkék sárga–kék 8.. 5. május 6.9 .1 . 6...2 krezolvörös sárga–bíbor 7..8 ..8 1-naftolftalein narancssárga–zöldeskék 7.4 metilvörös vörös–sárga 4.5 brómkrezolzöld sárga–kék 3. 6... 12... 9.. 12..5... 9....2 .4 Kmia 337 16129 Kémia FVTABK / 337 C M Y K 2011. 6...0 metilnarancs vörös–sárga 3. 8..0 .3 .0 ....8 brómtimolkék sárga–kék 6.. Vizes k zegben hasznlatos sav-bzis indiktorok Indikátor Savas/bázikus szín Átcsapási pH-tartomány timolkék vörös–sárga 1. 8....0 ..0 ..6 timolftalein színtelen–kék 9.. 5.2 brómkrezolbíbor sárga–bíbor 5.. 4. 8.0 fenolvörös sárga–vörös 6..8 fenolftalein színtelen–bíbor 8..8 ..4 . 7.1 tropeolin sárga–vörösbarna 11. 2..2 .2 .1 ..4 p-etoxi-krizoidin vörös–sárga 3. 5.3 ..2 .8 dimetilsárga vörös–sárga 2. 10. –18:37 . 4...0 .2 .2 klórfenolvörös sárga–vörös 4.6 neutrálvörös vörös–sárga 6.4 kongóvörös kék–vörös 3. 10.7 o-krezolftalein színtelen–vörösesibolya 8.8 ..5 alizarinsárga halványsárga–barnásvörös 10.

7960 Sr/Sr2+ −2. Fmes elemek standardpotenciljai Elektród: olyan rendszer.87 338 Kmia 16129 Kémia FVTABK / 338 C M Y K 2011.16 2 H+ + 2 e− = H2 0.66 Tl/Tl+ −0.5355 = H2 O2 + 3e− = NO + 2 H2 O Br2 + 2 e− = 2 Br− + 4 e− O2 + 4 H+ Cl2 + 2 e− = 0.923 Be/Be2+ −1.37 Mn/Mn2+ −1.10 K/K+ −2.7991 6.257 Pd/Pd2+ 0.84 Ti/Ti2+ −1.045 Sm/Sm3+ −2.18 Mo/Mo3+ −0.695 0.229 1.9110 Na/Na+ −2.13 Sn/Sn2+ −0. május 6. Az elektródpotenciál annak a galvánelemnek az elektromotoros ereje.1251 /2H+ 0.0000 0.520 Ba/Ba2+ −2. feszültség jellegű mennyiség.200 Au/Au3+ 1.70 Cd/Cd2+ −0.013 2 I− + 4 H+ 0.065 = 2 H2 O 2 Cl− 1.30 Ga/Ga3+ −0.0000 2 D+ + 2 e− = D2 I2 + 2 e− = + 2 e− + 2 H+ O2 NO− 3 0.075 O + 2 H+ + 2 e− = H2 O 2.44 Cu/Cu+ 0.925 Lu/Lu3+ −2.277 Hg/Hg2+ 0.76 Ra/Ra2+ −2. valamint egyes nemfmes elemek standardpotenciljai Elektródreakció E◦ (V) CO2 + 2 H+ + 2 e− = HCOOH −0.6. A skála önkényes nullpontja a standard hidrogénelektród. –18:37 .714 Hf/Hf4+ −1.92 Zr/Zr4+ −1. amelynek egyik pólusa a vizsgálandó.3363 Hg/Hg2+ 2 Ag/Ag+ Ca/Ca2+ −2.83 Redoxirendszer E◦ (V) Redoxirendszer E◦ (V) Redoxirendszer E◦ (V) Pb/Pb2+ −0.916 Al/Al3+ −1.6. 25 ◦ C-on. egységnyi koncentrációjú (mol/dm3 -ben) oldatot tartalmazó elektród elektródpotenciálja.957 1.3382 0.67 In/In3+ −0.89 U/U3+ −1.340 Cs/Cs+ −2.56 Ni/Ni2+ −0.356 Zn/Zn2+ −0.34 V/V2+ −1. E◦ (V) Redoxirendszer Li/Li+ −3.925 Mg/Mg2+ −2.30 Nb/Nb3+ −1.136 Au/Au+ 1.915 La/La3+ −2.52 Ce/Ce3+ −2.7626 H2 Rb/Rb+ −2. Elektródpotenciál: önkényes skálán mért.3583 O3 + 2 H+ + 2 e− = O2 + H2 O 2.63 Co/Co2+ −0.430 F2 + 2 e− = 2 F− 2.97 Fe/Fe2+ −0.4025 Rh/Rh3+ 0. amely egyszerre tartalmazza egy anyag oxidált és redukált formáját.7. a másik a standard hidrogénelektród. Standard elektródpotenciál (E ◦ ): 105 Pa nyomáson.529 Cu/Cu2+ 0. A fontosabb gzelektrdok.

771 Mn3+ /Mn2+ 1.6. 25 ◦ C-on.35 V3+ /V2+ −0. amelynek egyik pólusa a vizsgálandó. Redoxpotenciál (redoxielektród-potenciál): önkényes skálán mért.72 Co3+ /Co2+ 1.25 para-nitro-difenil-amin színtelen/ibolya +1. Gyakrabban hasznlt redoxiindiktorok Indikátor Redukált/oxidált forma színe Átcsapási potenciál (V) nitroferroin vörös/kék +1.9. amely oldott állapotban egyszerre tartalmazza egy anyag oxidált és redukált formáját.8.15 Cu2+ /Cu+ 0.00 eriozöld B sárga/narancs +1.25 neutrálvörös színtelen/vörösesibolya −0. E◦ (V) Redoxirendszer U4+ /U3+ −0.71 metilénkék színtelen/kék +0.159 Fe3+ /Fe2+ 0.01 para-etoxi-krizoidin vörös/sárga +1. Standard redoxpotenciál (E ◦ ): 105 Pa nyomáson. a másik a standard hidrogénelektród. május 6. mindkét iont azonos koncentrációban (mol/dm3 -ben) tartalmazó redoxielektród redoxpotenciálja.37 Eu3+ /Eu2+ −0.424 Ti3+ /Ti2+ −0.92 6. A skála önkényes nullpontja a standard hidrogénelektród.5 Ce4+ /Ce3+ 1.52 Cr3+ /Cr2+ −0.05 ferroin vörös/halványkék +1.06 erioglaucin A zöld/rózsaszín +1.20 Kmia 339 16129 Kémia FVTABK / 339 C M Y K 2011. A redoxpotenciál annak a galvánelemnek az elektromotoros ereje. feszültség jellegű mennyiség.12 indigókármin színtelen/kék −0.00 variaminkék kék/ibolyásvörös +0. A fontosabb redoxielektrdok standard redoxpotencilja Redoxielektród: olyan elektrokémiai rendszer.255 Sn4+ /Sn2+ 0. –18:37 .

54 Az s-mező elemeinek vegyületei LiF 25.000 −0.8 HBr 80.77 (f) −36.203 −361.99 851 bomlik 2.01528 H2 O2 34. szublimál – 2.537 −2095.89 661 1304 3.89 747 1390 3.8 (f) −84.98 1275.6 (sz) NaCl 58.068 −408.3 (g) −50.68 −1387.532 −1130.6 (g) 0.4 (sz) NaF 41.44 801 1413 2.1 (sz) NaI 149.8 (f) A hidrogén vegyületei H2 O 18.3 100.8 884 – 73.076 −270.9 (sz) Li2 S 45. Számértéke megegyezik 1 mol anyagnak standard állapotú elemeiből való képződését kísérő.0 (sz) LiCl 42.66 −441. lásd még a 191. bomlik 2.27 −414.261 −467. kJ-ban kifejezett energiaváltozással.94 900–975 – 1.165 −411. SZERVETLEN VEGYLETEK 7.3 (g) −88.539 (f) −20.446 – Na2 SO4 142.7 1.88 1700 – 2. Mértékegysége kJ/mol.000 (f) −285.91 127.1.2 (sz) LiI 133.464 −351.41 150.8 (sz) * A gázok sűrűségét lásd a 193.7 (sz) NaNO3 84.2 (sz) Na2 S 78.2 (sz) NaBr 102.5 −67. vízvesztés Na2 O 61. oldalon. oldalon.38 2.39 605 1325 2. május 6.635 −616.08 −85. Anyag Moláris tömeg (g/mol) Olvadáspont (◦ C) Forráspont (◦ C) Sűrűség* (g/cm3 ) Képződéshő (kJ/mol) **1.8 (sz) Na2 CO3 105.4 (sz) Li3 PO4 115.856 −364.99 380.85 550 1265 3. ** 4 ◦ C-on.85 449 1180 4.9 (sz) 2.99 993 1695 2.000 100.8 −35.667 −287.12 306.5 HF 20.01 −83.013 −597.5 (g) 19.558 −576. Megállapodás szerint a szobahőmérsékleten stabil elemek képződéshője 0.79 837 – 2.7. Szervetlen vegy letek tulajdonsgai Képződéshő: egy adott vegyület 25 ◦ C-on stabil elemeiből való képződése során tapasztalható energiaváltozás és az anyagmennyiség hányadosa. a Hess-tétel teremt kapcsolatot.0 2.438 −187. 340 Kmia 16129 Kémia FVTABK / 340 C M Y K 2011.9 1.8 (f) 1.91 HI 0.187 (f) −92.85 (f) 26.04 Na3 PO4 ·12 H2 O 380. A képződéshők és a reakcióhő között az energiamegmaradás törvényének kémiai megfelelője.1 (sz) 1.1 HCl 36. –18:37 .991 (f) −299.94 845 1676 2.6 (sz) LiBr 86.46 −114.04 1180 – 1.2 −60.8 (sz) Li2 O 29.01 H2 S 34.

84 −346.353 −682.9 (sz) SrBr2 247.14 – 2.4 (sz) CaBr2 199. bomlik – 2. május 6.58 −601.25 1069 1689 2.00 734 1435 2.5 (sz) 2.0 (sz) – 3.549 −558.504 −938.216 −717.24 −1216.00 723 1330 3.15 −795.41 89 – 1.5 (sz) KBr 119.094 CaF2 78.3 (sz) MgBr2 184.6363 MgSO4 120.180 −1228.3 (sz) – 2.Anyag Moláris tömeg (g/mol) Olvadáspont (◦ C) Forráspont (◦ C) Sűrűség* (g/cm3 ) Képződéshő (kJ/mol) KF 58.09 561 CaSO4 136.72 −524.8 (sz) CaI2 293.43 643 bomlik 4.8 (sz) −790. bomlik −1124.6 (sz) K2 SO4 174.9 (sz) K2 CO3 138.9 (sz) – 3.0 (sz) 1.564 −1950.75 −393.6 (sz) – 2.6 (sz) 2.428 −1151.18 1670 – 3.7 −181.96 −1434.8 (sz) K3 PO4 212.009 −1095.1 (sz) Kmia 341 16129 Kémia FVTABK / 341 C M Y K 2011.3 (sz) MgI2 278.0 (sz) CaCl2 110.2 (sz) 350.37 2000 – bomlik 675.805 −380.956 −533.14 −4120.10 858 1505 2.27 1340 – 2.66 Mg3 (PO4 )2 262.109 −494.08 2614 – 3.8 (sz) KI 166.89 575 718 CaCO3 100.30 2852 3600 MgS 56.2 (sz) – −1284.10 334 400.99 782 1600 2.86 1184 – MgO 40.36 1124 – 2.55 770 1500 1.5 −482.90 4.53 875 3. bomlik 2.11 700 – 3.052 −828.4 (sz) SrF2 125.5 (sz) CaH2 42.09 Ca(NO3 )2 164.6 (sz) SrI2 341.316 −641.43 515 bomlik 4.21 714 1412 2.710 −1207.48 −567.3 (sz) KCl 74.62 4.14 1450 Ca3 (PO4 )2 3. bomlik Mg(NO3 )2 ·6H2 O 256.7 (sz) K2 O 94.43 −364.5 (sz) 840 – 1.21 891 bomlik 2.13 −327.26 −490.3 (sz) bomlik 1473 2489 1250 SrCl2 158.11 637 84.7 (sz) bomlik 350.8 (sz) CaO 56.08 1423 2500 3.32 −361.30 1261 2239 – MgCl2 95.9 (sz) CaS 72.917 415 482 MgF2 62.984 −436.5 (sz) 1339 (100 bar) bomlik 310.31 MgCO3 1.25 −634.662 −1437.89 742 815 3. –18:37 .4 (sz) BeCl2 79.0 (sz) KNO3 101.20 K2 S 110.

483 −687.5 (g) 1.93 – – 4.62 2430 3000 4.67 AlCl3 133.5 −92.12 −185 5.0 (sz) RaCl2 297 1000 – 4.34 190.25 −460.8 −90. szublimál 46.5 (g) 1.68 2000 – 3.7 (sz) Al2 O3 101.6 (sz) BaBr2 297.0 (f) SiO2 60.349 B2 H6 27.22 −132. május 6.5 (f) SiCl4 169.4 (sz) BaF2 175.39 1200 – 4.68 1605. szublimál – 2.70 −1220.96 −1453.26 −910.98 1291.8 0.63 570 SrSO4 183.1 (sz) BaSO4 233.15 −602.5 – −191.2 (sz) AlF3 83.39 120. szublimál – 2.3 12.1.3 1918 2000 5.254 (f) – 154 2. –18:37 .57 1.44 −704.9 117.00 CO 28.250 (f) −110.13 −110.5 −165.447 (f) −427.5 −78.1 – −111.39 1580 – 4.8 – 287.5 0.2 (f) 3.24 963 1560 3.72 −553.1.08 1703 2.6 (5.32 −117.743 92.34 1740 bomlik 4.1 (sz) BaCl2 208.96 2072 Al(OH)3 78. Szervetlen vegy letek tulajdonsgai (folytats) Anyag Moláris tömeg (g/mol) Olvadáspont (◦ C) Forráspont (◦ C) Sűrűség* (g/cm3 ) Képződéshő (kJ/mol) Az s-mező elemeinek vegyületei (folytatás) SrCO3 147.4 (sz) 2980 3.01 CS2 76.781 −757.33 1355 2137 4.0 (sz) SrS 119.49 −1473.90 −70 57.965 −1675.56 (sz) −393.43 −1216.702 SiI4 535.261 89.70 −472.01 300.6 (g) – 1.1 – BaO 153.24 −992.7 (sz) 2230 342 Kmia 16129 Kémia FVTABK / 342 C M Y K 2011.917 −858.882 −1510.98 35.63 1497 Sr(NO3 )2 211.2 −199 −56.686 (f) 80. bomlik 3.1 (sz) BaCO3 197.14 847 – 4.68 (f) 34.2 bar) SiF4 104.89 −1207.14 740 – 5.1 (sz) – 2.5 (sz) BaS 169. vizet veszít CO2 44.3 (sz) Ba(NO3 )2 261.35 4.986 −978.5 −14.3 (sz) BaI2 391.2 (sz) – 3.3 (g) Si3 H8 92.704 SiH4 32.7.0 (f) −86 4.34 592 bomlik 3.7 −592.17 −107.08 SiBr4 347.9 0.4 52.1 (sz) bomlik SrO 103.3 0.5 – Az p-mező elemeinek vegyületei BCl3 1.2 (sz) Ba3 (PO4 )2 601.3 (g) Si2 H6 62.

8 707 – 79 1550. szublimál 169.9 (g) 520 1.695 (f) AsCl3 181.3 4.30 (f) SbCl3 228.43 −169.375 −277.336 (f) – 5.4 (sz) 210.69 1080 bomlik SnCl2 189.48 bomlik – 1.746 (f) – 5.1 N2 O5 108.01 N2 O 44.94 580.60 500 9.4 (g) – 145.2 −920.4 (g) AsH3 77.2 (g) 1.0 (sz) As2 S5 310.7 340.447 50.4 (sz) Pb3 O4 685.60 246 652 SnCl4 260.574 −319.84 312.1 (g) −382.50 380.5 bomlik 0. bomlik – 4. O-t veszít 2.4 (sz) H3 PO4 −133.50 −33 114.1 (g) 1.0 (sz) – NO2 0.3 (f) 1.80 – Kmia 343 16129 Kémia FVTABK / 343 C M Y K 2011.03 300 3.9 (sz) 9.32 −924.53 −217.4494 33.3 1.1 −443.88 −1284.5 130.20 886 PbO2 239.3 – 3.7 (sz) 3.4 75.14 500.4 (sz) PbSO4 303.5 −17 5. szublimál – – 66.00 42.84 315. –18:37 .1 (f) csak oldatban létezik −87.5 −112 98.725 −365. május 6.446 −280.6 NO −33.642 −43.77 −88.01 −42 86 HNO2 47.9 (sz) As2 S3 246.5 (sz) P2 O5 141.49 NH4 NO3 80.7 (f) PCl5 208.769 −1180.95 −116.503 −174.4 223 3.00 PCl3 137.140 SbCl5 299. bomlik SbH3 124.26 1114 – 7.02 Sb2 O3 291.39 – 1. bomlik 1.0 (f) As2 O3 197.01 – – PH3 34.163 −305.53 −451.1 Pb(NO3 )2 331.1 (sz) 2.01 bomlik −45.33 1.0 (sz) NH3 17.3 −55 2.28 −8.7710 (f) −151.4 (sz) PbS 239.6 132.3 (sz) 9.95 −325.2 (sz) 2.04 (NH4 )2 SO4 bomlik −77.01 −101.527 −314.03 NH4 Cl 53. szublimál – 2.1 −718.01 −102 N2 O3 76.24 167 (hármaspont) szublimál 2.20 290 bomlik – bomlik Sűrűség* (g/cm3 ) Képződéshő (kJ/mol) 6.977 (f) 82.2 2.1 (sz) HNO3 63.21 470 PbO 223.226 −511.50 656 Sb2 O5 323.13 235 30.5 −100.35 −11.20 46.2 – 3.Anyag Moláris tömeg (g/mol) Olvadáspont (◦ C) Forráspont (◦ C) SnO 134.340 (f) – 1.2 −88.6 (sz) 1.26 1170 – 6.8 21.11 73.01 −163.738 – As2 O5 229.

0 (f) – 1.841 −814.026 −520.93 −519.15 MnCl2 125.3 K2 Cr2 O7 294.79 TiCl4 189.94 535. bomlik – 1.13 190.08 −2544.03 240.68 Sb2 S5 403.7 180.4 3000 TiO2 79.357 −1550.34 232 447 4.7 (sz) A d-mező elemeinek vegyületei TiCl2 118.7 1650 400.2 (sz) – MnO 70.0 (sz) 5.21 −1139.50 −959.75 −379.25 – −481.9 −573.69 −25 63.39 −143.87 1080.84 650 MnSO4 151.88 1775 3.2 (sz) *356.703 K2 MnO4 197.1. 344 Kmia 16129 Kémia FVTABK / 344 C M Y K 2011.76 −556.2 (f) 4. bomlik 2.12 – 4.1 (sz) Bi2 (SO4 )3 706.8 (sz) 1.00 700 KMnO4 158.4 (sz) SO2 64.06 170. –18:37 .732 – K2 CrO4 194.99 – bomlik ∼ 3000 – −598. bomlik 1190 850. bomlik – – – 5.434 (f) −296.84 −944.7 (sz) V2 O5 181.8 – 10.7 (sz) 196.667 – – 3.3 (sz) – −837.18 398 500 2.43 −385.13 405 – 5.06 −72.7 SO3 80.6 (sz) CrCl3 158. bomlik – 2. bomlik – 2. bomlik – 4.07 H2 SO4 98.91 – (NH4 )2 Cr2 O7 252. bomlik 3.83 – −10 44. bomlik – 5.85 1750 TiO szublimál 136.14 685 7.70 – – 2.52 – (NH4 )2 CrO4 152. bomlik – 2.13 −513.5 (sz) csak oldatban létezik – 330 1.99 2329 CrO3 99.88 690 1750.99 300 Cr2 O3 151.0 (sz) Mn2 O3 157.7.07 Na2 S2 O3 158.5 (sz) CrO2 83.00 2. május 6.19 968. bomlik 2.97 – – 2.8 (g) 1.726 (f) −804. bomlik – 1890 4.710 – Na2 Cr2 O7 ·2H2 O 298.9 (sz) Bi2 S3 514.0 (sz) 84 ◦ C-on elveszti a kristályvizét.676 – Na2 CrO4 161. Szervetlen vegy letek tulajdonsgai (folytats) Anyag Moláris tömeg (g/mol) Olvadáspont (◦ C) Forráspont (◦ C) Sűrűség* (g/cm3 ) Képződéshő (kJ/mol) Az p-mező elemeinek vegyületei (folytatás) Sb2 S3 339.977 3.120 – 8.06 H2 SO3 82.36 – 1.1 (sz) BiCl3 315.36 1150 1300.10 bomlik 16.96 825 1150 75.97 −454.80 550 Bi2 O3 465.94 MnO2 86.

396 – 3.99 PtCl3 301.0 (sz) PtCl4 336. bomlik (1. bomlik – 6.9 Forráspont (◦ C) Sűrűség* (g/cm3 ) Képződéshő (kJ/mol) 55. bomlik Ag2 CO3 275.94 szublimál – – 3.Anyag Moláris tömeg (g/mol) Mn2 O7 221.5 (sz) – 3.6 (sz) 700. bomlik AgF 126.356 −312.79 652 1085.077 −505.75 szublimál – 1001 2.7 −272.2 (sz) 5.8 (sz) 7.14 −137.6 (sz) AgNO3 169.67 −81. bomlik 2.4 (sz) Ag2 O 231.4 (sz) 3. –18:37 .84 724 1049 CoCl3 165.75 NiO 74.32 455 1550 5. bomlik – 7. bomlik – 6.69 PtCl2 265.89 370.8 (sz) 435 1159 5.6 (sz) CuSO4 159.55 1326 – 6. bomlik FeO 71.54 1594 – CoCl2 129.29 NiCl2 129.1 (sz) – 3.4 (sz) – 3.097 1369 – 5.3 −157.473 −100.67 581.0 (sz) 1984.87 480.21 304 399.60 bomlik – 3.00 430 1490 4.44 ZnO 81.77 432 AgI 234.75 218.16 −341.1 (sz) Ag2 S 247. bomlik – 4.5 (sz) 667 1023 162. május 6.1 (sz) Ag2 SO4 311.9 (sz) – 6.98 −192.5·107 Pa) Kmia 345 16129 Kémia FVTABK / 345 C M Y K 2011.8 (sz) 315 2.9 – −123.44 435 – 5.7 (sz) 732 2.143 −31.852 −204.45 630.0 (sz) – 5.77 558.3 (sz) 848.05 NiS 90. bomlik – ZnCl2 136.9 (sz) 797 – 5.0 −168.80 825 bomlik 7.326 −32.56 −127. bomlik – 3.898 −399.24 −824.69 1565.8 (sz) PtO 211.74 230. bomlik 1975 1700 6.87 212 444.8 (sz) – 5.08 550 CuCl2 134. bomlik Fe3 O4 231.5 (sz) – 3.74 −982.68 −872.44 600.60 NiSO4 154.4 −34.91 −415.303 −231.1 (sz) CuCl 99.256 −182.42 289.85 Fe2 O3 159. bomlik 4.4 (sz) 5.386 −220.55 −305.38 ZnS 97. bomlik 1506 AuCl 232.75 FeCl3 Fe2 (SO4 )3 Olvadáspont (◦ C) 5.606 −350.3 −82.0 (sz) AgBr 187.87 AgCl 5.29 283 ZnSO4 161.2 (sz) CuO 79.3 (sz) Cu2 O 143.35 −171.18 −1118.87 FeCl2 126.6 (sz) 143. bomlik bomlik – 14.45 −715.09 1235 1800 6.606 −771.

150 −265.2 (sz) UF6 352.1.44 −224.24 195 bomlik 3.02 960 – 6.24 – – – bomlik Az f-mező elemeinek vegyületei Ce2 (SO4 )3 568.96 −1085.47 1000 – 4.5 (sz) Hg2 SO4 497. szublimál – 8.39 – – 4.65 bomlik – 6.4 (sz) UO2 270.2.3 (sz) – CdS 144.0 (sz) 64.5 7.03 2178 – 10.41 920 bomlik 3.60 79 bomlik Hg2 (NO3 )2 ·2H2 O 561.47 −707.42 350 – – CdSO4 208.04 3220 4400 9. május 6.91 – ThO2 264.5.68 −2197.10 −58.9 (sz) Hg(NO3 )2 324. szublimál – 7.65 583.79 – HgSO4 296.691 −933.1 (sz) HgCl2 271.82 −161.4 (sz) HgS 232.22 70 4.47 1750 (107 Pa) szublimál 4.86 −1226.56 −743. Szervetlen vegy letek tulajdonsgai (folytats) Anyag Moláris tömeg (g/mol) Olvadáspont (◦ C) Forráspont (◦ C) Sűrűség* (g/cm3 ) Képződéshő (kJ/mol) A d-mező elemeinek vegyületei (folytatás) Cd(NO3 )2 236.7.24 bomlik – 7.09 400.912 – Ce(SO4 )2 332.0 (sz) UF4 314. Nhny vegy let bomlsi hmrsklete Vegyület Bomlási hőmérséklet (◦ C) Au2 O3 /Au 160 Ag2 O/Ag 182 HgO/Hg 480 CaCO3 /CaO 882 Cu2 O/Cu 1800 PbO/Pb 2240 346 Kmia 16129 Kémia FVTABK / 346 C M Y K 2011.2 4.02 56. –18:37 .70 −1914.3 (sz) Hg2 Cl2 472.50 276 302 5.2 (sz) Hg2 S 433.

3 431. Kisebb atomcsoportok s atomok k z tt kialakul kovalens k tsek k tsi energija (kJ/mol) Kmia 347 2011.62 366. SZERVES VEGYLETEK 8.) – – 213 391 425 415 427 465 274 337 399 524 464 – – – 274 332 – – 340 207 248 303 – 368 292 335 134 – 362 – – – 167 225 288 435 393 –C6 H5 –CH2 C6 H5 –CCl3 335 413 199 – 427 – – – 224 295 362 545 446 –CF3 – – – – – – – – 219 287 347 531 430 – – – 282 339 403 399 447 209 278 340 499 360 –C2 F5 –COCH3 – – 121 – – – – – 305 367 422 470 518 –CN – – 209 – 444 – – 448 276 – 385 477 477 –C6 F5 8.407 498 449 437 439 360 207 446 393 H– F– CI– Br– I– OH– NH2 – CH3 O– CH3 – CH3 CO– NO– CF3 – CCl3 – –H 16129 Kémia FVTABK / 347 362 427 167 339 376 348 354 387 239 293 349 472 439 –CH3 – – – 335 369 353 351 393 233 292 351 463 421 – – 153 327 370 359 358 401 237 299 355 460 412 – – 165 314 362 350 355 400 227 293 352 – 401 –C2 H5 –i-C3 H7 –C4 H9 (terc. –18:37 .990 570.35 298.C M Y K 435. május 6.1.

oldalon is.58 – – 0.6603 heptán C7 H16 100.7495 235.8 125.231 −56.57 tridekán C13 H28 184. 348 Kmia 16129 Kémia FVTABK / 348 C M Y K 2011.3.7025 nonán C9 H20 128.12 286.0 302.6 98. május 6.070 −183.3 (f) 0.7886 −567.5 −125.1 −249.8.361 −5.097 −189. –18:37 .2 (f) 0.5 (g) 6778.86 −456.7768 – – 0.6 – 226.521 32. Szerves molekulkban gyakori atomkapcsolatokra jellemz tlagos k tstvolsgok s tlagos k tsi energik Kapcsolat Átlagos kötéshossz (pm) Átlagos kötési energia (kJ/mol) C–C 153 ∼ 350 C=C 134 ∼ 600 C≡C .7701 – 0.7780 – 0.1 (f) heptadekán C17 H36 240.6262 hexán C6 H14 86.441 18.388 pentadekán C15 H32 hexadekán (cetán) C16 H34 −327.547 36.82 253.3 −88.47 −161.468 22.6 (g) 2877.7176 dekán C10 H22 142.415 9.1 (g) 4163.258 −51 150.6 343 – – 0. Az első négy alkán esetében a sűrűség nagyobb nyomáson. Az els hsz alkn tulajdonsgai Név metán Összegképlet Moláris Olvadáspont tömeg (◦ C) (g/mol) CH4 16.7 (g) 4817.9 (f) – 0.4 −0.6012 pentán C5 H12 72.1 −104.7 −208.7855 – – 0.0 oktadekán C18 H38 254.5 195.9 dodekán C12 H26 170.47 – – 0.95 270.2 (f) – 0.7 174.9 (g) 0.334 −9.4 (g) Égéshő (kJ/mol) Sűrűség (g/cm3 ) 890.3 nonadekán C19 H40 268. (aromás) C−C 120 ∼ 800 140 ∼ 500 C–H 110 ∼ 400 C–O 140 ∼ 350 C=O 121 ∼ 700 8.7 (g) 2219.7596 212.572 propán C3 H8 44.495 28.9 eikozán C20 H42 282.7 (g) 0.45 Forráspont (◦ C) Képződéshő (kJ/mol) −74.7300 undekán C11 H24 156.6 (g) 0.2 (f) 0.4 −187.043 −182.7402 216.309 −25.9 (g) 3535. A sűrűségadatok általában 25 ◦ C-on értendők.5 (f) 0.2 (g) 6125. Lásd még a 193.150 −130 36.. folyadék halmazállapotban értendő..0 329.2 316.6 −83.1 −146.5853 bután C4 H10 58.4 (sz) A táblázat adatai normál láncú szénhidrogénekre vonatkoznak.6837 oktán C8 H18 114.8 −228.6 (g) 0.2 (g) 0.0 (f) 0.4 tetradekán C14 H30 198.8 (g) 1560.6 (g) 5470.123 −138.177 −95 69 −167.7685 – 0.2.204 −90.7 −42.32 −350.285 −29.7564 5.466 etán C2 H6 30.

4. A norml alknok forrspontjnak vltozsa a sznatomszmmal 200 150 Forráspont (◦ C) 100 50 0 −50 −100 −150 −200 0 1 2 3 4 5 6 7 8 Szénatomszám Kmia 349 16129 Kémia FVTABK / 349 C M Y K 2011. –18:37 .8. május 6. A norml alknok olvadspontjnak vltozsa a sznatomszmmal −20 −40 Olvadáspont (◦ C) −60 −80 −100 −120 −140 −160 −180 −200 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 9 10 11 Szénatomszám 8.5.

2 1301.134 84.4 (g) (g) (g) (g) (g) (g) (g) (g) – 0.3 3952.9 6.4 – – – – – – 0.720 0.1 2058.3 (g) (g) (g) (g) (g) (g) (g) (g) 1411.107 56.7 −80.092 70. A számok után álló betű az anyag halmazállapotára utal.107 56.149 86.7785 0.4 110.6.3 −6.4 (f) – – −204.7 118.0 2541.7 (f) (g) (g) (g) (g) (g) 0.2 80.9 −108.6616 0.8 (f) −207.8.720 0.081 56.9 −4.5852 0.6648 Égéshő (kJ/mol) Sűrűség (g/cm3 ) Telítetlen nyílt láncú szénhidrogének Név etén etin propén but-1-én cisz-but-2-én transz-but-2-én buta-1.650 0.2-dimetilciklopropán C3 H6 C4 H8 C5 H10 C6 H12 C7 H14 C5 H10 42.7 12 49.3 (g) (g) (g) (g) (g) (f) transz-1.5 −12 −140.3771 0.93 27.3 2745.6405 (hármasponton) 350 Kmia 16129 Kémia FVTABK / 350 C M Y K 2011.6 −202.7 −185.4 −153.4 −185.133 −149.5 3375.1 −7.6444 0.90 49. Telített nyílt láncú szénhidrogének Név 2.175 86.8 3320.9 3. –18:37 .3 −138.3-dién pent-1-én ∗ Összegképlet Moláris Olvadáspont tömeg (◦ C) (g/mol) C2 H4 C2 H2 C3 H6 C4 H8 C4 H8 C4 H8 C4 H6 C5 H10 28.3 – Telített gyűrűs szénhidrogének Név Forráspont (◦ C) Összegképlet Moláris Olvadáspont tömeg (◦ C) (g/mol) ciklopropán ciklobután ciklopentán ciklohexán cikloheptán cisz-1.107 70.4 −123.Moláris tömeg képlet (g/mol) Olvadáspont (◦ C) Forráspont (◦ C) C6 H14 C6 H14 C5 H12 C5 H12 C6 H14 C6 H14 −98.4 −138 30 Képződéshő (kJ/mol) 52.5 0.6 −162.7457 0.6 −50 −93.6598 Képződéshő (kJ/mol) Égéshő (kJ/mol) Sűrűség (g/cm3 ) 2091.1 −26.6 4637.0 53.6889 – 0.77 −16.26 63.88 9.6 28.6213 0.134 Forráspont (◦ C) −169 −103.5 2710.6201 0.7 −105.038 42.175 Képződéshő Égéshő Sűrűség (kJ/mol) (kJ/mol) (g/cm3 ) −213.107 54.6211 0.052 26. május 6.175 86.73 57.10 −159.5951 0.2 20.8∗ −84.161 98.48 60.175 72.5 228.2 −30.149 72.5 37.188 70.133 −127.3 2706.2-dimetilpropán 2-metilpentán 3-metilpentán Összeg.4 −118.4 −76.2-dimetilciklopropán C5 H10 70.1 −11.8 −128.9 −32.081 56.3-dimetilbután 2-metilbután (izopentán) 2. Szerves anyagok tulajdonsgai vegy letcsoportok szerint Az égéshő és képződéshő értékei 25 ◦ C-ra vonatkoznak.5193 0.8098 0.27 86.2 −47.6042 0.0 0.2-dimetilbután 2.0 −21. A 25 ◦ C-on gáz-halmazállapotú anyagok sűrűsége nagyobb nyomáson mért folyadék halmazállapotra vonatkozik.3 28.0 2717.

7 −90 −131.2 −81.14 −95 110.3 −136.607 0.2-diklóretán C2 H4 Cl2 98.3 174 – (f) (f) (f) (f) (g) (f) (f) Égéshő (kJ/mol) Sűrűség (g/cm3 ) – – – – – – – – – – – – – 0.959 −35.197 124.1 (g) – 1.25 −139.118 82.3 – 99.223 138.2 184.76 −118.6685 0.7 – 126.9 121.4 19.9 – 170.5 −166.7408 0.7461 0.2 93.9 −101.6970 0.064 50.6901 0.213 126.6 (g) – 1.8 (f) – 0.8 (f) 5156.8902 1.3 (sz) 0.17 110.8736 toluol C7 H8 92.5 −95.1 40.7 83.1 – 71.5 Forráspont (◦ C) Képződéshő (kJ/mol) 80.186 112.1 40 −95.1 (g) 4552.1 82.9 (sz) 103.3266 triklórmetán (kloroform) CHCl3 119.9 46.143 96.9 8.7655 Égéshő (kJ/mol) Sűrűség (g/cm3 ) Aromás szénhidrogének Név benzol Összegképlet Moláris Olvadáspont tömeg (◦ C) (g/mol) C6 H6 78.93 −95.8611 naftalin C10 H8 128.5 (f) – 0.9159 diklórmetán CH2 Cl2 84.4 (g) 3910.7658 0.64 −97.6783 0.1 −24.4 12.17 13.3 −102.9016 Égéshő (kJ/mol) Sűrűség (g/cm3 ) Halogénezett szénhidrogének Név Összegképlet Moláris Olvadáspont tömeg (◦ C) (g/mol) Forráspont (◦ C) Képződéshő (kJ/mol) klórmetán CH3 Cl 50.8802 meta-xilol C8 H10 106.8 (g) – 1.3 138.82 klóretán C2 H5 Cl 64.3 −66.Név Összegképlet hex-1-én hept-1-én okt-1-én non-1-én dec-1-én propin but-1-in pent-1-in hex-1-in hept-1-in okt-1-in non-1-in dec-1-in C6 H12 C7 H14 C8 H16 C9 H18 C10 H20 C3 H4 C4 H6 C5 H8 C6 H10 C7 H12 C8 H14 C9 H16 C10 H18 Moláris Olvadáspont tömeg (◦ C) (g/mol) 84.8 (f) 0.5 61.6 (g) 3267.08 141.9 139.38 −63.8642 para-xilol C8 H10 106.48 −74.17 80.6 50.514 −23 76.7253 0.49 −97.3 (g) 4551.9625 – 0.2 144.9 −81 −79.9 (g) – 0.4832 tetraklórmetán CCl4 153.7328 0.5940 −138.29 −124.11 5.7 −125.2454 1-klórpropán C3 H7 Cl 78. –18:37 .8 (f) 0.091 68.5 218 sztirol C8 H8 104.5 −173.8899 Kmia 351 16129 Kémia FVTABK / 351 C M Y K 2011.7149 0.7155 0.8 16. május 6.05 −30.1 17.8 (f) 0.0 (g) 4552.3 – 150.17 −25.17 −47.3 18.65 145 77.541 −122.8 −23.7 −81.8669 orto-xilol C8 H10 106.7 −103.239 140.5 −160.3 (f) 0.8 (f) – 1.5 146.266 40.159 98.6 (f) 0.3 −50 −44 Forráspont (◦ C) Képződéshő (kJ/mol) 63.

3 37.85 34.1 290 −669.6 137.2 etil-metil-éter C3 H8 O 60.5 (sz) 2854.1 (f) – 0.89 −334.62 −94.3 (f) 7.9 0.13 173 285 −364.5 99.4 1.5 −353.84 −13.15 −239.1 – 0.77 −278.328 éterek dimetil-éter C2 H6 O 46.1 161.2 1.2 (f) 726.1135 glicerin C3 H8 O3 92.8833 101.12 82.4 (g) – 0.6 (f) 3330.1 (sz) 3053.2 (f) – 0.69 197.0 135.6 117.10 −113 izopropil-metil -éter C4 H10 O 74.4 −216.2 (f) – 0. május 6.8857 1-klórpentán C5 H11 Cl 106.8095 butan-2-ol C4 H10 O 74.7138 352 Kmia 16129 Kémia FVTABK / 352 C M Y K 2011.4 (g) – – 100.7 (f) – 0.07 −138.8018 2-metilpropan-2-ol C4 H10 O 74.7 (f) 1366.8820 1-klórhexán C6 H13 Cl 120.1 78.5 −277.9106 difluór-diklórmetán CF2 Cl2 (Freon-12) 120.0337 0.4 (g) – 2723.12 – tetrahidrofurán C4 H8 O 72.1 (sz) 1.12 −101.10 −126.2 (f) 3727.04 −93.12 −116.2 (g) – 0.9 107.11 43 181.8 (f) – 0.8063 2-metilpropan-1-ol C4 H10 O 74.4-dioxán C4 H8 O2 88.1 (f) 0.11 11.69 dietil-éter C4 H10 O 74.12 −88.6 (f) – 0.7 −165.11 −108.02 −131.4 −213.7893 propan-1-ol C3 H8 O 60.7251 30.9 (g) – 1.12 −88.7887 pentan-1-ol C5 H12 O 88.07 −117.Halogénezett szénhidrogének (folytatás) Név Összegképlet Moláris Olvadáspont tömeg (◦ C) (g/mol) Forráspont (◦ C) Képződéshő (kJ/mol) Égéshő (kJ/mol) Sűrűség (g/cm3 ) C4 H9 Cl 92.15 −75.1 −348.09 18.8144 glikol C2 H6 O2 62.5 −25 −184.44 1.4 −188.50 −153.2 (f) – 0.07 −12.15 −77.8 −477.1 (g) 1460.5 97.519 Moláris Olvadáspont tömeg (◦ C) (g/mol) Forráspont (◦ C) Égéshő (kJ/mol) Sűrűség (g/cm3 ) 1-klórbután C2 F4 tetrafluoretén – Oxigéntartalmú szerves vegyületek Név Képlet Képződéshő (kJ/mol) alkoholok metanol CH4 O 32.4 −359.16 25.5 −279.8 (f) 0.51 −342.3 (f) 0. –18:37 .60 −99.3 78.6 (f) 2021.73 −327.4 (sz) 1.9 −658.6 (f) 1655.3 (f) – 0.0 (f) 1189.9 65.0 108.9 (f) – 1.7914 etanol C2 H6 O 46.3 −460.8035 ciklohexanol C6 H12 O 100.57 −123.0576 hidrokinon C6 H6 O2 110.8 (f) 0.9624 butan-1-ol C4 H10 O 74.91 −158 −29.98 −351.2613 fenolok fenol C6 H6 O 94.9 (f) 25.7237 65 −216.8781 vinil-klorid C2 H3 Cl 62.4 −302.

122. május 6.3 (f) 0.3 (f) 0.14 −16.9 235 glutársav (pentádisav) C5 H8 O4 132.6 (f) 1.8 adipinsav (hexándisav) C6 H10 O4 146.82 −559.3 (sz) – 1.13 210 – −782.6 0.8 186.14 maleinsav C4 H4 O4 116.3 (f) 2238.360 130.07 fumársav C4 H4 O4 116.8 141 −510.1 (f) 0.2 (f) 3519.05 −121 propanal C3 H6 O 58.9 (l) 0.08 −80 ciklohexanon C6 H10 O 98.4 100.7 −424.13 −33.133 −385.7 (f) 254.Név Képlet oxovegyületek aceton C3 H6 O Moláris Olvadáspont tömeg (◦ C) (g/mol) 58. –18:37 .9391 palmitinsav C16 H32 O2 256.06 −479.2 −21 20.43 63 350 −891.13 192 – orto-ftálsav C6 H4 (CO2 H)2 166.6 77.2659 972.4 (f) 2837.9 (f) 0.19 187.7 −386.8657 155.03 ecetsav C2 H4 O2 60.7 (sz) – 1.2 (f) 1.11 −4.1 (f) −1567 (sz) −1152 – – 1.04 L-borkősav C4 H6 O6 150.6 −271.7598 3226.5 165.635 165 szubl.1 (sz) malonsav (propándisav) C3 H4 O4 104.8935 oxálsav C2 H2 O4 90.7 (sz) 0.0 (sz) para-ftálsav C6 H4 (CO2 H)2 166.4 (sz) 0.08 −20.8 (f) 1592.6 (g) −191.0 (f) 0.5 szubl.08 −95.03 −92 acetaldehid C2 H4 O 44.8 (f) 570.900 L-aszkorbinsav C6 H8 O6 176.1 (sz) 1.8 (f) 2183.07 benzoesav C7 H6 O2 122.7 (sz) 11280.13 – 249.05 Forráspont (◦ C) 56.9408 olajsav C18 H34 O2 282.9713 Kmia 353 16129 Kémia FVTABK / 353 C M Y K 2011.7 (f) 1527.6 (f) 1822.35 formaldehid CH2 O 30.1 (f) 1789.65 – 1.9 (sz) 1.1 57 −445.2 (f) 0.572 303 −960.9577 valeriánsav C5 H10 O2 102.593 – – – 1.9 (sz) 0.7899 −108.2 (sz) 1.5 – −789.4 360 189.4 (sz) – 1.6 117.0 (sz) – 1.5 337.9003 metil-formiát metil-metanoát C2 H4 O2 60.8 Képződéshő (kJ/mol) Égéshő (kJ/mol) Sűrűség (g/cm3 ) −248.9 −484.2 360 −947. – −816.47 13.590 – −811.933 etil-acetát etil-etanoát C4 H8 O2 88.5 (sz) – 1.11 −83.7 (g) 0.5 −533.220 16.619 −940.05 −99 31.5 (sz) sztearinsav C18 H36 O2 284.12 észterek metil-acetát metil-etanoát C3 H6 O2 74.4 karbonsavak hangyasav CH2 O2 46.12 97.0492 propionsav C3 H6 O2 74.5 −994.7 0.5 (f) 874.8527 – −821.7834 48 −215.06 135 bomlik – borostyánkősav (butándisav) C4 H6 O4 118.9478 8.48 71.09 171 – 251. – 9977.08 −98.6 (f) 0.815 1166.429 152.9930 vajsav C4 H8 O2 88.13 szubl.

6 (g) 0.32 186 – −2218 −5649 – maltóz C12 H22 O11 342.14 izobutil-amin C4 H11 N 73.13 95 – szacharóz C12 H22 O11 342.32 214 −2213 −5653 1.699 7.2 anilin C6 H5 NH2 93.3 (f) 3392. –18:37 .5 (g) 1085.16 150 – – – β-D-fruktóz C6 H12 O6 180.02173 184.9 (g) 0.8843 glicerin-trinitrát (nitroglicerin) C3 H5 O3 (NO2 )3 227.16 146 – β-D-glükóz C6 H12 O6 180.3 −22.5931 −2805 1.14 −86.32 225 – – – laktóz C12 H22 O11 342.0 222.6804 2.13 −6.04 2.5620 – – Aminok Név Képlet Moláris Olvadáspont tömeg (◦ C) (g/mol) metil-amin CH3 NH2 31.60 D-ribóz C5 H10 O5 150.6356 31.5 dimetil-amin (CH3 )2 NH 45.8 (f) 1.07 80.09 13.32 102 – −2214 −5651 1.9 −23.4 −18.7 36.9 99.1 −502.11 −117.54 cellobióz C12 H22 O11 342.08 −79.68 etil-dimetil-amin C4 H11 N 73.Oxigéntartalmú szerves vegyületek (folytatás) Név Képlet észterek (folytatás) etil-formiát C3 H6 O2 etil-metanoát Moláris Olvadáspont tömeg (◦ C) (g/mol) Forráspont (◦ C) 74.1334 1.9208 etil-propionát etil-propanoát C5 H10 O2 102.16 103 – −1262 −2814 1.13 −73.16 354 Kmia 16129 Kémia FVTABK / 354 C M Y K 2011.7 (g) 2443.4 – −132.7 (f) – 0.0 (sz) (f) Égéshő (kJ/mol) – 1184.5620 szénhidrátok α-D-glükóz −1271 C6 H12 O6 180.1 (g) 0.75 metil-izopropilamin C4 H11 N 73.9 (f) – 1.6 (f) – – 0.0 −317.14 – 50.49 acetamid C2 H5 NO 59.3 −140 Forráspont (◦ C) Képződéshő (kJ/mol) Égéshő (kJ/mol) Sűrűség (g/cm3 ) −6. május 6.724 – – Amidok Név Képlet Moláris Olvadáspont tömeg (◦ C) (g/mol) formamid CH3 NO 45.5 218 robban −370.6 Sűrűség (g/cm3 ) 1.06 −93.6 54.16 Forráspont (◦ C) Képződéshő (kJ/mol) 193 −254.5 (g) 1768.08 −93 trimetil-amin (CH3 )3 N 59.5 67.675 – 0.4 Képződéshő (kJ/mol) – Égéshő (kJ/mol) Sűrűség (g/cm3 ) – 0.

11 216 pirrolidin C4 H9 N 71.13 – – −183.09 – imidazol C3 H4 N2 68.13 citozin (C) C4 H5 N3 O uracil (U) C4 H4 N2 O2 guanin (G) timin (T) Képződéshő (kJ/mol) 96 (sz) Égéshő (kJ/mol) – – 2778.5 (sz) 1810.Nitrogéntartalmú heterociklusos vegyületek Név Képlet Moláris Olvadáspont tömeg (◦ C) (g/mol) Forráspont (◦ C) Képződéshő (kJ/mol) Égéshő (kJ/mol) Sűrűség (g/cm3 ) piridin C5 H5 N 79.9819 123 145.2 (f) 2782. –18:37 .0303 – – – – Nukleotidok Név Képlet Moláris tömeg Olvadás.8606 115.1 (f) – 0.9 (sz) 2498. május 6.4 (f) – 0.3 (sz) C5 H5 N5 O 151. STOP: „olvasás vége” jel Kmia 355 16129 Kémia FVTABK / 355 C M Y K 2011.12 – – −462.56 −41.09 22 pirrol C4 H4 NH 67.8586 piperidin C5 H11 N 85.4 (sz) 1716.1 (sz) 111.3 (sz) 112.9 (f) 2291.10 – – −221.08 90 purin C5 H4 N4 120.1 (f) 2351.22 −86.2 (sz) C5 H6 N2 O2 126. START: „olvasás kezdete” jel.12 −57. A genetikai kd Első pozíció Második pozíció C A U U Phe Phe Leu Leu Leu Leu Leu Leu Ile Ile Ile Met (START) Val Val Val Val (START) C A G Ser Ser Ser Ser Pro Pro Pro Pro Thr Thr Thr Thr Ala Ala Ala Ala Tyr Tyr STOP STOP His His Gln Gln Asn Asn Lys Lys Asp Asp Glu Glu G Harmadik pozíció Cys Cys STOP Trp Arg Arg Arg Arg Ser Ser Arg Arg Gly Gly Gly Gly U C A G U C A G U C A G U C A G Az mRNS nukleotidjainak bázisai: U: uracil. A: adenin.3 (sz) 2067.Forráspont pont (g/mol) (◦ C) (◦ C) adenin (A) C5 H5 N5 135.9691 257 58.09 338 – −429. G: guanin. C: citozin.5 100.02 106.79 86.10 −42 pirimidin C4 H4 N2 80.2 (sz) 8.7.3 (f) 0.7 (f) 0.7 (sz) 1.8 (sz) 2362.15 −11.6 (f) – 130 63.

19 metionin Met M C5 H11 NO2 S –(CH2 )2 –S–CH3 149.20 aszparagin Asn N C4 H8 N2 O3 –CH2 –CONH2 132. 356 Kmia 16129 Kémia FVTABK / 356 C M Y K 2011.16 75.13 szerin Ser S C3 H7 NO3 –CH2 OH 105.21 fenilalanin Phe F C9 H11 NO2 –CH2 –C6 H5 165. május 6.8.8. kplete.09 treonin Thr T C4 H9 NO3 –CHOH–CH3 119.12 triptofán Trp W C11 H12 N2 O2 –CH2 –C8 NH6 204.07 izoleucin Ile I C6 H13 NO2 –CHCH3 –CH2 –CH3 131.15 glutaminsav Glu E C5 H9 NO4 –(CH2 )2 –COOH 147.19 valin Val V C5 H11 NO2 –CHCH3 –CH3 117.12 aszparaginsav Asp D C4 H7 NO4 –CH2 –COOH 133.19 prolin Pro P C5 H9 NO2 –CH2 –CH=CH2 115.09 arginin Arg R C6 H14 N4 O2 –(CH2 )3 –NH=CNH2 –NH2 174.10 cisztein Cys C C3 H7 NO2 S –CH2 –SH 121. molris t mege Név Jelölés alanin Ala Összegképlet A Az –R csoport képlete* C3 H7 NO2 –CH3 Moláris tömeg (g/mol) 89.16 glutamin Gln Q C5 H10 N2 O3 –(CH2 )2 –CONH2 146. –18:37 . ahol R különféle oldallánc lehet.17 lizin Lys K C6 H14 N2 O2 –(CH2 )4 –NH2 146. Az aminosavak jel lse.13 glicin Gly G C2 H5 NO2 –H hisztidin His H C6 H9 N3 O2 –CH2 –C3 N2 H3 155.23 tirozin Tyr Y C9 H11 NO3 –CH2 –C6 H4 –OH 181.15 * Az élőlényekben előforduló aminosavak általános képlete: NH2 − CHR − COOH.17 leucin Leu L C6 H13 NO2 –CH2 –CHCH3 –CH3 131.

48 8.4(sz) 1928.67 4.2(sz) 2053.83 9.5(sz) 3738.77 5 12.3(sz) 5628.22 – 9. pKx : A molekulában esetlegesen jelenlevő oldalcsoport disszociációállandójának negatív logaritmusa.6613 1.80 Asp 270 −973.65 2.6 – 1.7(sz) 2244. S: vízoldhatóság 25 ◦ C-on (g/kg víz).3(sz) 1601.96 0.293 2.6 Ser 228 −732.21 – 5.30 1622 – 2.48 29 – 1.66 5.13 Glu 249 −1009.9(sz) 3581.39 – 5.62 4646.36 Leu 393 −637.11 2921.8.68 422 – 2.15 – 5.41 25 3.02 8.6 – 2.74 56 – 1.60 Cys 178 −515.21 9.09 9.2(sz) 2741.32 9.5(sz) – 1. május 6.5 58 * Forráspontjuk nincs.60 97 – 2.34 9.1 – 2.25 3.07 – – 5.60 – 6.9.76 181 – 5. elbomlanak. pKb : a 2-es helyzetű aminocsoport disszociációállandójának negatív logaritmusa.97 251 9.0 1.04 Asn 236 −789.28 Gln 185 −826.4(sz) 3581.607 2.60 Lys 225 −678.1 Trp 282 −415.3 – 2.18 5.2 – 2.65 42 9.3 Tyr 344 −685.2 Thr 253 −807.7(sz) 1448.88 9. pI : az izoelektromos pontnak megfelelő pH.36 9.4 – 2.96 10.0(sz) 1576.82 Ile 284 −637. Az aminosavak zikai s kmiai tulajdonsgai Képződéshő (kJ/mol) Jelölés Olvadáspont* (◦ C) Égéshő Sűrűség (kJ/mol) (g/cm3 ) pKa pKb Ala 297 −604.02 34 – 5.6 1.00 167 10.10 – 5.1 1.8 10.99 10.9(sz) Pro 222 −512.60 – 6.53 – 2.7(sz) 3683.1 1.20 9.7 – 2.38 9.17 9.89 12 4428.432 2.95 Met 283 – Phe 284 −466.7(sz) 3180.13 – 5. Kmia 357 16129 Kémia FVTABK / 357 C M Y K 2011.34 His 277 −466.9 1. pKa : az 1-es helyzetű karboxilcsoport disszociációállandójának negatív logaritmusa.60 – 5.5(sz) Val 295 −617.18 8.19 Gly 290 −528.98 23 9.28 9.9(sz) – – pKx – pI S 6.538 2.4(sz) 2570.74 6 10.5(sz) 973.6 1.17 9.59 43 9. –18:37 .07 – 5.69 Arg 238 −623.00 7.17 6.543 2.

34 barbitursav K1 3.87 hangyasav K1 3.92 fumársav K1 3.11.81 difluor-ecetsav K1 1.70 K2 13.20 D-borkősav K1 3. –18:37 .35 maleinsav K1 2.03 K2 4. május 6.99 benzoesav K1 4.03 K2 4.8.92 oxálsav K1 1.44 bróm-ecetsav K1 2.46 citromsav K1 Név pK tribróm-ecetsav K1 0.47 2.83 trifluor-ecetsav K1 0.48 vajsav (butánsav) K1 4. -in) Előtag alkil- Halogénezett vegyületek halogén.77 klór-ecetsav K1 2.76 K2 4. A szerves vegy letek nevezktannak r vid ttekintse Vegyületcsoport Szénhidrogének Funkciós csoport (többszörös kötés) Utótag -án (-én.37 jód-ecetsav K1 3.72 malonsav K1 2.72 fenol K1 9.10. Szerves savak savllandi Név pK L-aszkorbinsav K1 4.52 valeriánsav (pentánsav) K1 4.0 ecetsav K1 4.86 dibróm-ecetsav K1 1.76 K2 6.83 triklór-ecetsav K1 0.26 fluor-ecetsav K1 2.33 diklór-ecetsav K1 1.04 K2 11.79 o-ftálsav K1 2.35 propionsav K1 4.51 szalicilsav K1 2.75 K2 4. pl.90 8.34 pikrinsav K1 0.86 K2 4. klór – klór- Aminok aminocsoport -amin amino- Alkoholok hidroxicsoport -ol hidroxi- Éterek étercsoport (alkil-alkil-éter) oxa- Ketonok oxocsoport -on oxo- Aldehidek aldehidcsoport -al oxo- Karbonsavak karboxilcsoport -sav – 358 Kmia 16129 Kémia FVTABK / 358 C M Y K 2011.19 K2 3.

–18:37 . Tűzveszélyes. súrlódás. Levegőn öngyulladó. Robbanásveszélyes peroxidokat képezhet. A gyelmeztet tblkon hasznlatos piktogramok toxikus korrozív T mérgező. Lenyelve mérgező (toxikus).9. Bőrrel érintkezve nagyon mérgező (toxikus). Fokozottan tűzveszélyes. A használat során robbanásveszélyes/tűzveszélyes gáz-levegő elegy keletkezhet. tűz vagy egyéb gyújtóforrás rendkívüli mértékben növeli a robbanásveszélyt.2. Belélegezve mérgező (toxikus). N környezeti E robbanás. súrlódás. Vízzel érintkezve fokozottan tűzveszélyes gázok képződnek. Éghető anyaggal érintkezve tüzet okozhat. Bőrrel érintkezve ártalmas. Éghető anyaggal érintkezve robbanásveszélyes. Belélegezve ártalmas. Belélegezve nagyon mérgező (toxikus). Vízzel érintkezve mérgező gázok képződnek.1. Vízzel hevesen reagál. Levegővel érintkezve vagy anélkül is robbanásveszélyes. Bőrrel érintkezve mérgező (toxikus). Lenyelve ártalmas. Hő hatására robbanhat. Kmia 359 16129 Kémia FVTABK / 359 C M Y K 2011. A használat során tűzveszélyessé válik. A vegyszerek csomagolsn felt ntetett R-mondatok R 1 R 2 R 3 R 4 R 5 R 6 R 7 R 8 R 9 R 10 R 11 R 12 R 14 R 15 R 16 R 17 R 18 R 19 R 20 R 21 R 22 R 23 R 24 R 25 R 26 R 27 R 28 R 29 R 30 R 31 R 32 R 33 Száraz állapotban robbanásveszélyes. oxidáló 9. Ütés.F tűzveszéveszélyes lyes. Ütés. Xi irritatív. május 6. Kevésbé tűzveszélyes. Oxidáló anyaggal érintkezve robbanásveszélyes. Nagyon érzékeny. Savval érintkezve nagyon mérgező gázok képződnek. veszély F+ fokozottan ingerlő tűzveszélyes oxidatív O égést tápláló. A halmozódó (kumulatív) hatások miatt veszélyes. Tüzet okozhat. Lenyelve nagyon mérgező (toxikus). BALESETV DELEM 9. T+ nagyon mérgező C maró irritatív környezetkárosító explozív gyúlékony Xn ártalmas. robbanásveszélyes fémvegyületeket képez. tűz vagy más gyújtóforrás robbanást okozhat. Savval érintkezve mérgező gázok képződnek.

. A fertilitást (fogamzóképességet vagy nemzőképességet) károsíthatja. Hőhatástól távol tartandó. . Az edényzet szárazon tartandó. Nagyon súlyos és maradandó egészségkárosodást okozhat. . Élelmiszertől. 9. Gyermekek kezébe nem kerülhet. . Szemizgató hatású. Ismételt expozíció a bőr kiszáradását vagy megrepedezését okozhatja. . . Maradandó egészségkárosodást okozhat. Lakóterülettől távol tartandó. .3. 360 Kmia 16129 Kémia FVTABK / 360 C M Y K 2011. Hűvös helyen tartandó. Mérgező a talaj szervezeteire. . . A vegyszerek csomagolsn felt ntetett S-mondatok S S S S S S S S S S S S S 1 2 3 4 5 6 7 8 9 12 13 14 15 Elzárva tartandó. Szoptatott újszülöttet és csecsemőt károsíthatja. . . . . A vízi környezetben hosszantartó károsodást okozhat. . . Rákot okozhat (karcinogén hatású lehet). Mérgező a vízi szervezetekre. A születendő gyermekre ártalmas lehet. Veszélyes az ózonrétegre. Belélegezve rákot okozhat (karcinogén hatású lehet). . Mérgező a növényvilágra. Bőrrel érintkezve túlérzékenységet okozhat (szenzibilizáló hatású lehet). Nagyon mérgező a vízi szervezetekre. . Bőrizgató hatású. . Izgatja a légutakat. . Ártalmas a vízi szervezetekre. Öröklődő genetikai károsodást okozhat (mutagén hatású lehet). italtól és takarmánytól távol tartandó. Lenyelve ártalmas. Az edényzet hermetikusan lezárva tartandó. . Zárt térben hő hatására robbanhat. . . Mérgező a méhekre. A születendő gyermeket károsíthatja. . -tól/-től távol tartandó [az összeférhetetlen anyago(ka)t a gyártó határozza meg]. A gőzök álmosságot vagy szédülést okozhatnak. Súlyos égési sérülést okoz. A tartályt nem szabad légmentesen lezárni.R 34 R 35 R 36 R 37 R 38 R 39 R 40 R 41 R 42 R 43 R 44 R 45 R 46 R 48 R 49 R 50 R 51 R 52 R 53 R 54 R 55 R 56 R 57 R 58 R 59 R 60 R 61 R 62 R 63 R 64 R 65 R 66 R 67 Égési sérülést okoz. Hosszú időn át hatva súlyos egészségkárosodást okozhat. Az edényzet jól szellőztethető helyen tartandó. . Súlyos szemkárosodást okozhat. . –18:37 . . alatt tartandó (a folyadékot a gyártó határozza meg). A környezetben hosszantartó károsodást okozhat. Mérgező az állatvilágra. . . alatt tartandó (az inert gázt a gyártó határozza meg). A fertilitásra (fogamzóképességre vagy nemzőképességre) ártalmas lehet. május 6. . aspiráció (idegen anyagnak a légutakba beszívása) esetén tüdőkárosodást okozhat. . Belélegezve túlérzékenységet okozhat (szenzibilizáló hatású lehet).

Kmia 361 16129 Kémia FVTABK / 361 C M Y K 2011. . Kerülni kell a szembejutást. és meg kell mutatni az edényzetet vagy a címkét. az edényt/csomagolóburkolatot és a címkét az orvosnak meg kell mutatni. -val/-vel bőven azonnal le kell mosni (az anyagot a gyártó határozza meg). . -val/-vel oltandó (az anyagot a gyártó határozza meg). és orvoshoz kell fordulni. ha a sérült nem eszméletlen). Ha lehetséges. Az edényzetet óvatosan kell kezelni és kinyitni. Megfelelő védőkesztyűt kell viselni. . A padlót és a beszennyeződött tárgyakat . . . a címkét meg kell mutatni. Az anyagot és/vagy edényzetét veszélyes hulladékként kell ártalmatlanítani. Használat közben tilos a dohányzás. . Tűz esetén . . Kerülni kell az expozíciót. . Az anyag porát nem szabad belélegezni. A bőrrel való érintkezés kerülendő. Az anyagot és edényzetét veszélyes. -val/-vel nedvesen tartandó (az anyagot a gyártó határozza meg). A hulladékanyag visszanyeréséhez/újrahasznosításához a gyártótól/forgalmazótól kell tájékoztatást kérni. –18:37 . . Ha az anyag a bőrre kerül. megfelelő légzőkészüléket kell használni. . Speciális adatokat kell kérni. . . . . . . A szennyezett ruhát azonnal le kell vetni/venni. – Tilos a dohányzás! Éghető anyagoktól távol tartandó. Ha a víz használata veszélyes. inni nem szabad. . Kerülni kell az anyag környezetbe jutását. . . A környezetszennyezés elkerülésére megfelelő edényzetet kell használni. . . Soha nem szabad vízzel keverni. A keletkező gázt/füstöt/gőzt/permetet nem szabad belélegezni (a gyártó határozza meg). Robbanás vagy tűz esetén a keletkező gázokat nem szabad belélegezni. Lenyelés esetén a szájat vízzel öblítjük ki (csak abban az esetben. Megfelelő védőruházatot kell viselni. . Az anyagot és az edényzetét megfelelő módon ártalmatlanítani kell. . . . akkor a „Víz használata veszélyes” mondatot is hozzá kell tenni! Baleset vagy rosszullét estén azonnal orvost kell hívni. Ha szembe jut. bő vízzel azonnal ki kell mosni. Füst-/permetképződés estén megfelelő légzésvédőt kell viselni (típusát a gyártó adja meg). Belégzés miatt bekövetkező baleset esetén a sérültet friss levegőre kell vinni. Csatornába engedni nem szabad. . Használat közben enni. Csak jól szellőztetett helyen használható. -val/-vel kell tisztítani (az anyagot a gyártó határozza meg). május 6. Lenyelése esetén azonnal orvoshoz kell fordulni. . . . . tartózkodásra alkalmas helyiségekben nem használható. . . . . (Biztonsági adatlap) Lenyelés esetén hánytatni tilos: azonnal orvoshoz kell fordulni. használatához külön utasítás szükséges. . . Nagy felületű. . . -val/-vel nem keverhető (az anyagot a gyártó határozza meg). . A sztatikus feltöltődés ellen védekezni kell. és biztosítani kell számára a nyugalmat.S S S S S S S S S S S S 16 17 18 20 21 22 23 24 25 26 27 28 S S S S S S S S S 29 30 33 35 36 37 38 39 40 S 41 S 42 S 43 S 45 S 46 S S S S S S S S S S 47 48 49 50 51 52 53 56 57 59 S 60 S 61 S 62 S 63 S 64 Gyújtóforrástól távol tartandó.vagy speciálishulladék-gyűjtő helyre kell vinni. . . . Szem-/arcvédőt kell viselni. ◦ C feletti hőmérsékleten nem tárolható. . Ha a szellőzés elégtelen. . Csak az eredeti edényzetben tárolható.

Budapest. 1979 Erősáramú táblázatok. Budapest. Budapest. Táncsics Könyvkiadó. 1979 Csengeri Pintér Péter: Mennyiségek. Műszaki Könyvkiadó. Akhmetov: General and inorganic chemistry. 1971 Inzelt György: Az elektrokémia modern elmélete és gyakorlata. Haissinsky: A magkémia és alkalmazásai. 1972 Hargittay Emil: A hőmérséklet mérése. Műszaki Könyvkiadó.gov www. 2003 Sárközi: Műszaki táblázatok és képletek. Stuttgart. 1989 N. B. 2000 Mészáros Ernő: A levegőkémia alapjai. Earnshow: Chemistry of the elements. 1985 Mikrovilág.se www. Moscow.N. kémiai összefüggések. Műszaki Könyvkiadó. Glinka: General chemistry. Tankönyvkiadó. Springer Hungarica. Harry: Ipari Lézerek és alkalmazásuk.iupac. USA. Akadémiai Kiadó. Akadémiai Kiadó. Mir Publishers. Budapest. Budapest.goodfellow. A. Nemzeti Tankönyvkiadó. Kohlrausch: Praktische Physik 3. Pergamon Press. CRC Press.nist. Budapest. –18:37 .nobel. Budapest. Műszaki Könyvkiadó. 1987 Handbook of Chemistry and Physics. 1981 NENMAC temperature handbook. 1977 Bruckner Győző: Szerves kémia. Budapest. 1979 Ohmacht–Sárközi: Műszaki táblázatok. fizikai. 1977 Hütte: A mérnöki tudományok kézikönyvbe. Műszaki Könyvkiadó.FELHASZNLT IRODALOM FIZIKA Négyjegyű függvénytáblázatok. 1980 E. 1990 N. Nemzeti Tankönyvkiadó. 1980 Kucsman Árpád: Szerves kémia. Budapest. 1981 kézirat www. mértékegységek. Mir Publishers.webelements.. A Természet Világa 2000. ELTE egyetemi jegyzet. NANMAC Corp. matematikai.com K MIA www.): Analitikusok kézikönyve. Budapest. Teubner. különszám Kenczler Ödön: Vákuumtechnika. Budapest. 1968 Műanyag zsebkönyv. Budapest. Műszaki Könyvkiadó. G. J. 1993 F. Budapest.org N. Műszaki Könyvkiadó. 1963 Németh Béla: Kémiai táblázatok. Táncsics Könyvkiadó. Budapest. 1981 Hajdu László–Mikos Pál: Világítástechnika és Színdinamika. 1977 362 Kmia 16129 Kémia FVTABK / 362 C M Y K 2011. Budapest.L. III. Vértes Attila: Magkémia. Műszaki Könyvkiadó. 1994 Pungor Ernő (szerk.com www. Budapest. Moscow. Akadémia Kiadó. 1979 M. Budapest. Greenwood. május 6. 1987 Kiss István. Tankönyvkiadó. számok SI.

. . . 7. . . ELEMI GEOMETRIA . . 6. . . 7. . . . . . . . . . 7. . . . . . . . . . . . . . . . . . 5 1. . . . . . . . . . 1.6. . . . . . . . . . . . .3. . . 9. . . . . . Jelek. . . . . . . . . . . . 84 10. 4. . .6. . 90 10. 8. . . Geometriai transzformációk . . . . . . . 6. . . Prímszámok 4000-ig . . . . . . . ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK . . . . . . . . . . .6. .3. . . . . . . . 7. . . . 2. sorok . . . . . . . ANALITIKUS GEOMETRIA A SÍKBAN . .5. . . . . . . . . . .2. . 80 10. . . . . . . . . . . . . 9. . . . . . Valószínűség-eloszlások . . . . . . . . .6. . . . . . . . 98 INFORMATIKA . . . . . . . . . . Térelemek . . . . . . . . . . . .1. . . . . . . . . . . . . . 99 2. Összetett számok felbontása 1600-ig (a 2. . . . . . Adatok feldolgozása. . . . Jelölések. . 4. . 101 5. . . . . . .3. . . . . . . . . . . . . . . . Trigonometria . . . . . . . . . . . . . . . . 101 5. . Térgeometria . . . . . . . . regresszió . . . . . . . .5. . . . . . . . . . . . . . .5. . . . . 102 5. . . Vektorszámítás . . . . . . . . . . . . . 4. . 6. . . . Néhány állandó . . . . . . . . Koordináta-rendszerek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .3. . . . . .4. . . . A standard normális eloszlás . . . . .12. . .4. . . . . . Integrálszámítás . . . .4. . . . . . . . . . . . . . . . 3. .2. . Gráfok . . . . . . . . . . .7. Pitagorasz-féle számhármasok (c = = 100-ig) . . . . . . . Szögek . Egyenes . . . . . . . 76 10. . . 2. . Mintafüggvények. . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2. . . . 3. . . 3. . . . . . . . Síkgeometria . . . . . . . . . . . . . . . . . .3. . . . . . .1. . . .4. .2. 103 5.4. . .3. .4. 96 10. . . . . . . . . 5. . . . . . . . . . . . . . 6. . . . . . . ALAPFELADATOK . . . . . . . . 1. . . . . . . . . . . Események . . . . . . . . . .1. . . . . –18:38 . VALÓSZÍNŰSÉG-SZÁMÍTÁS . . 5. . . . . . . . . . Kamatszámítás . . . . . . . . . Halmazok. . . . . . . . . Kombinatorika . . . . . . . . . . . . . .3. . . . . .4. 99 1. . . Útmutató . . . . . . . . . . . . . GONDOLKODÁSUNK ESZKÖZEI . 8. . . . Hiperbola . . . . . . .2. . SZÁMELMÉLET . . . . . . . Határérték . . . . . . . .3. . . . . . . Eldöntés . . . . . 5 prímosztók nélkül) . Korreláció. . . . . . . . . . . 8. . . . . Fontosabb valós függvények . . . Matematikai logika . . . . . . . . . ARITMETIKA. . . . . . . . A binomiális együtthatók (n = 20-ig)   n k .4. . . rövidítések . . . . . . . . Számhalmazok . . . . . . 96 10. Nevezetes szögek szögfüggvényei 90 10. . . . . . . . . ábrázolása . 100 5. . . . . . . . . . . . . . . . . . . 103 363 16129 TARTALOM / 363 C M Y K 2011. . . . . .2. . . . . . . . . . . . . . . . . . Valószínűség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Rekurzív sorozat . . . . . . 8. . . . . . 8. . . 9. . . . Összegezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7. . . Számok 10 alapú logaritmusa . . . . . . . . . .11. A szóródás jellemzői . . . . . . . . . . . . . . .TARTALOM MATEMATIKA . . . 5. . . . .7.3. . . . 8. . . . . . . május 6.5.5. . . . . . . . Sorozatszámítás .9. .5. 99 3. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2. .1. . . . 5. . . . 97 10. . . . . Számok négyzetgyöke . . . . . .8. . . . 3. . . . . ALGEBRA . . . . . . . . . Ellipszis . . . Gyakoriság . . . . . . . . . . . . . . JELÖLÉSEK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Racionális számok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Egyenletrendszerek . . .1. . . . . . 9. 1. . . . . . 95 10. . . . . .2. . . . . . Szögek tangense és kotangense . . . Faktoriálisok (n = 100-ig) .1. . . . . . . . .10. . . 3. . . . . . . . . Pont . . Parabola . . 3. . . . . . . . . 7. . 1. . . . . . . . . .14. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Gyakorlati számítások . 9. . . . 2. . STATISZTIKA . . . . . .2. . . kapcsolatok . . . . 4. . .2. . . . 9. . . .6. . . . . . . 78 10. . . . . 6. . . . . 100 4. . . . . . VALÓS FÜGGVÉNYTAN . .1. . . Szimmetria és lapultság . . . . Kör . . . .4. . 88 10. 102 5. . . . . . . . . . . . .2. . . . . .1. . 7. . . . 4.1. .1. . . . .13. . . . . . . . . . Differenciálszámítás . 8. . . 61 62 64 69 69 69 70 71 72 73 74 10. . . Idősorok . . . . . . . . . . . . . . . . . 93 10. . . . . . . . Sorozatok. . . .7. Feltételes összegezés . Komplex számok . . . . . . . . . .4. . . Görög betűk . . .1. . . .3. . . . . . .5. . . . . 5. . . . . . . . . . . . Egész számok . 9. . . . . . . . . . . . . FONTOSABB BETŰSZÓK ÉS ÁLLOMÁNYKITERJESZTÉSEK .3. . . . . . Forgásszögek szögfüggvényei . . . . . Szögek szinusza és koszinusza . . . . Valós számok . .2. VEZÉRLÉSI STRUKTÚRÁK . . . . . . 9. . statisztikák . . . Számok négyzete . . . . . . . . . . . . 76 10. . . . . . . . . 5 5 5 5 6 7 7 8 9 11 11 12 14 14 16 18 20 20 21 22 22 26 26 26 31 31 32 34 34 34 35 36 43 43 45 46 47 47 49 50 50 50 52 54 8. . . . . . . . . . 3. . . . 94 10. . 4. . . . . . . . . . . . . . . . 3. . . . . . . . TÁBLÁZATOK . . . . . . . . . . . . . MÉRTÉKEGYSÉGEK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Egyenletek . . . . .

. . . . . 197 9. 189 9. . . . –18:38 . . Anyagi pont és merev test egyensúlya (sztatika) . . . . .4. . . . . . . . . . .1. 105 Pa) . KERESÉSEK . . . . . Fizikai optika . . . . . . .12. . Mechanikai hullámok . . 183 9. . . . . . . . . . . . Lokális maximum keresése . . 126 1. . . .6. . . . . . . jég) fontosabb adatai191 9.3.5. . Gázok normálállapotú sűrűsége (0 ◦ C. .1. . .3. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Relativisztikus kinematika. . . . .1. . . . Homogén tömegeloszlású vonalas alakzatok tömegközéppontja . . Kötött részecskék kvantummechanikai leírása . . . . Kiválasztás . . A fotometria alapjai .6. . . . . . ásványok. .2. . . . . . . . . . . . . . . A vákuumbeli elektromágneses mező Maxwell-törvényei. . . Relativisztikus dinamika . . . . . . . . Mozgó vezeték mágneses mezőben 155 3. . . . . . . . . . . .6. . 179 7. . . . . . . Halmazállapot-változások . . .2. . Tudósok és feltalálók. . A víz (vízgőz. . . . . . . . . . . . . . . . . . . .12. . . 107 6. . . . . . . . 191 9. . . . . . . . . ATOMFIZIKA . Termodinamikai valószínűség . 109 7. 177 7. . . . . 145 3. . . . . . . . .5. . . . . . 104 5. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1. . . . . . . . . . Egyesítés . . . . . . . HŐTAN . . . . .1. . . . . . 171 5. . . . . . . . . . . . .6. . . . . . . . . 111 8. . . Az atomok mérete és tömege . . . . Dinamika . . . . . . . . Az első maximum kiválasztása . . . Homogén tömegeloszlású testek és felületek tömegközéppontja . . . . . . . 182 8. . . . Geometriai optika .7.FIZIKAI TÁBLÁZATOK . . . . . . . . . . . . . kőzetek sűrűsége szobahőmérsékleten . . . . . .3.5.3. . . . .14. 173 6. . .1. . . . . A levegő fontosabb adatai . A mozgás kinematikai leírása . . . 135 2. . . ELEKTRODINAMIKA. . . . . . . . . . . . . . Homogén tömegeloszlású síkidomok tömegközéppontja . . . . . . . . . . . . Szilárd és folyékony elemek sűrűsége 20 ◦ C-on . . . Szerkezeti és szerves anyagok. Összefuttatás . . . . Folyadékok és gázok mechanikája . . . . .5. . . . . . . . 111 8. . . . . . . . . . Buborékos rendezés . .4. . .2. . . . . . . . . . Sugárzásvédelem . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 181 8. . . . .7. . . . . . . . . . 105 5. . . 107 6. . . . . . . . . . . . . . . . 171 5. . . . . . 135 2. . Magfúzió . . .3. . . . .4. . . .5. . Cserélgetéses rendezés . 110 7.3. . Az időben változó elektromos mező158 3. . .2. . . 195 9. 162 4. . .1. . . . . . akikről fizikai mértékegységet neveztek el . . 175 6. . . . . . Prefixumok . . . . . . . . .9. . . . . . 142 2. . . . . . .2 Radioaktivitás . . 135 2. . . . . . . . . . . . . . Feltételes maximum keresése . . . . . 194 9. . . . . . 198 364 16129 TARTALOM / 364 C M Y K 2011. . . . . . . . Metszet. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 176 7. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .10. . . . . . . . . Időben állandó mágneses mező vákuumban (levegőben) . . . . .5. . Szétválogatás . . . . 132 2. . 108 7. . . . . . . . . . . . . . . . . . 183 9. . . . . . 164 4. . . . . 126 1. . . . . . . . . . . . .11. . . . . . . . . . . . . . . . . 151 3. . .4. . . Bináris (logaritmikus) keresés . . 129 1. . . 112 8. .1. . . . . Stacionárius (időben állandó) elektromos áram . . . . . . 106 5. . . . . . 112 8. . . . Gáztörvények . 182 8. . . .2. . . 179 7. . . . . . . . . .7. . MAXIMUMFELADATOK . . . . . . . . Időben állandó elektromos mező (elektrosztatika) . 112 FIZIKA . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Minimumkiválasztásos rendezés . . . . . . . A Nemzetközi Mértékegységrendszer (SI) . . . . . 136 2. . . . . . Számlálás . . . 113 1. . . . 196 9. . 175 6. . . .11. 112 8. . . . . . . . . . 106 5. . .1. Szilárd testek tágulása . . . . . Folyadékok sűrűsége 18 ◦ C-on . .3. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .3. . 177 7. . . . 120 1. . . . . . . . . . . . . . . .2. . . . . . 116 1. . . . 170 5. . . . . . . . . . . . . .1. 109 7. . . . 105 5. . . . . . . . . . . . Rezgések . . 128 1. . A hőközlés módjai .6. . . . . 143 3. . . . . . . . . . . . . 172 5. . . . . . .1. . . . . . 139 2. . . . . .3. . Lineáris keresés . 177 7. 109 7. . . 145 3. . . május 6. . . . STATISZTIKUS FIZIKA . 104 5. Maximumszámlálás. Rugalmas alakváltozások (deformációk) . . . . . . . .9. . . . . . . Folyadékok hőtágulása . . . Maghasadás . . . . . . . . . 168 4. A SPECIÁLIS RELATIVITÁSELMÉLET ALAPJAI . . . . . . ELEMI RÉSZECSKÉK . . . .1. . . . 107 6. . . MECHANIKA . . . . . . . . . Beillesztéses rendezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Termodinamika . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Munka. . . . . 182 9. 188 9. . . . . . . . . . FÉNYTAN . . . . . .8. .4.2.4. . .6. 164 4. . . . . . . . . . . .13. . . Kiválogatás .10. . . . . . . . Fontosabb fizikai állandók . . . Ömlesztett anyagok halomsűrűsége 194 9. .8. 113 1. . . . . . . . . . . . . . . . Maxwell-féle sebességeloszlás . . . . . . . MAGFIZIKA. . . . . . . . . . . . . 113 1. 178 7. . Radioaktív bomlási sorozatok . . . . . . . . . .2. . . .4. . . . . . energia. . 148 3. . . . . . . . . . . . Atommodellek . . . Az atommag . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .8. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 193 9. . teljesítmény . . . . . . . 192 9. .2. . . 197 9. . . . . . . . . . . . . . . . . . RENDEZÉSEK . . . . . . . . . .2. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2. . . . . . . . . . . . . .

. . . . . 208 9. 223 9. . . . . . Longitudinális hullám terjedési sebessége folyadékokban. . Szigetelt vörösréz vezetékek megengedhető terhelése . . a víz sűrűsége és párolgáshője a hőmérséklet függvényében . kémiailag egyenértékű tömege és oxidációsszám-változása . 209 9. . . . . . . . . . . . 232 9. 228 9. Műanyagok hőtani adatai . . . .18. . 221 9. A levegő és a víz dinamikus viszkozitása a hőmérséklet függvényében . . . . . . . . . . . . . .50. . . . . . . 235 9. . . . . . 227 9. . . . . . . . . . . . . . . . . . . 199 9. . . . . . . . . . . . . . . 105 Pa nyomáson. . . . . . . .33. .47. . . . . 230 9. . . . . A víz felületi feszültsége levegőkörnyezetben a hőmérséklet függvényében . . . . . . . . Az elektromágneses színkép tartományai . . . . 206 9. . Szilárd. . . . . . . . . . . . . . . . . . . 227 9. . . . . . . . . . .56. . . . . . . . . . 202 9. . . . Telített vízgőz nyomása és sűrűsége. . . . Szigetelő anyagok átütési feszültsége . . . . . . . . . . Elemek platinával létesített termofeszültsége 100 ◦ C hőmérséklet-különbség esetén .35. . –18:38 . 236 365 16129 TARTALOM / 365 C M Y K 2011. . . . . . . . . . . . Gyulladási hőmérsékletek. . 224 9. . . . . . .22. . . . .27. .49. 233 9. . . Néhány folyadék Eötvös-állandója 208 9. Szilárd elemek hőtani adatai . . . . . . .64. . . . . . . Műanyagok rugalmas adatai szobahőmérsékleten . . . . . . . . . . 204 9. . . .65. . 20 ◦ C-on . . .32. Szilárd anyagok relatív dielektromos állandója . . . . . . . . . . .62.60. . . elektromosan vezető anyagok fajlagos ellenállása ésazellenállás hőfokfüggése. Longitudinális hullám terjedésének hőmérsékletfüggése levegőben . 219 9. . . . . . . . . 232 9. .31. . . . . . . . . . . . . Néhány anyag dinamikus viszkozitása 20 ◦ C-on .46. .23. . . Longitudinális hullám terjedési sebességének hőmérsékletfüggése vízben . Folyadékok hőtani adatai . Termoelemek elektromotoros ereje 0 ◦ C-os referenciahőmérsékletre vonatkoztatva . . május 6. . . . .15. . . Néhány anyag átlagos emissziós tényezője .25. . . .41. . Szigetelő anyagok fajlagos ellenállása 20 ◦ C-on . . . 229 9. . . . . . . . . . A víz forrásponti hőmérsékletének változása a nyomás függvényében . . . Hangskálák hangjainak frekvenciái és hangközei. . . . . . . . . . . . . Szilárd elemek rugalmas adatai . 208 9. . . fűtőértékek. . . . . . . . . . 203 9. . . . . . . . . . . . . . . . . .21. . . . 205 9. . 223 9. .39.16. 207 9. . . . . . .63. . Szobahőmérsékleten vezető szilárd és folyékony elemek fajlagos ellenállása. 225 9. . . . . . . . . 201 9. . . Néhány anyag relatív permeabilitása . . .26. . .51. . . . . . . . . . . . . . . . . 221 9. . . . . .34.9. 205 9. . . . . . . . . . . . 219 9. . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szerkezeti anyagok rugalmas adatai202 9. 201 9. . . . .40. . . . . . . . . . . . 105 Pa nyomáson . 20 ◦ C-on . . .44. . . . .30. Néhány folyadék felületi feszültsége 20 ◦ C-on. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .17. . . . . . .37. . . . . 204 9. . . . .20. . Néhány elem mágneses Curiepontja . . . . . . . Folyadékok relatív dielektromos állandója . . . . 228 9. levegőre vonatkoztatva . . . . A víz diszperziója 20 ◦ C-on. . Műanyagok relatív dielektromos állandója . . . . . . . . . . .38. 105 Pa nyomáson . . . . . . . Longitudinális hullám terjedési sebessége gázokban és gőzökben 20 ◦ C-on. . . 203 9.24. 216 9. . . . . . . . . 231 9. . . Lánghőmérsékletek . . . . . . . . . normál légköri nyomáson (105 Pa) . . . . . 223 9.45. . . . . . . 228 9. . . . . . . Különféle anyagok levegőre vonatkoztatott törésmutató-értéke három nevezetes hullámhosszon. . . . . . . . Gördülési súrlódási tényezők . . . . . . . . . . . . . Szilárd anyagok hőtani adatai . . . . . . . . . . .57. . . . . . Gázmolekulák és gázatomok termikus átlagsebessége és közepes szabad úthossza 20 ◦ C-on. . . . . 212 9. Lágymágneses anyagok . 220 9. 214 9. . . . . . . Néhány anyag hőátadási együtthatója. .42. . . . .19. 204 9. . . . . . . . . . . . . . . . 207 9. . . . 234 9. . .29. . . . . . . . az ellenállás hőmérsékletfüggése . . . . . . . . . . .55. . . . . . . . . . . . .59. . . .53. . . . 222 9. . . . . . . . . . . . . Longitudinális hullám terjedése szilárd anyagokban. . . . . . . . . . . . . . . . gőzök hőtani adatai . . . . Homogén tömegeloszlású testek különböző tengelyekre vonatkoztatott tehetetlenségi nyomatékai .28. . Súrlódási tényezők . . . . . . .54. . . . . . . . . . . . égéshők. . . . Formatényezők (áramlási ellenállási tényezők) . .36. . .48. . . . . . . . . . . . . . . . . . Keménymágneses anyagok . . 222 9. . . . . . .58. . . . . . . Gázok relatív dielektromos állandója 0 ◦ C-on. . 224 9. . . . .61. . . .52.43. . . . . . . . . . . . . . Elemek elektrokémiai egyenértéke. Műanyagok fajlagos ellenállása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Gázok. . határszöge és diszperziója 20 ◦ C hőmérsékleten és 105 Pa nyomáson . . . . 213 9. 218 9. . . . . Volta-féle feszültségsor .

. . . . . . 247 9. 264 1. . . . . . . . . . .79. .. . . IX. A FÖLD LEGNAGYOBB FÉLSZIGETEI. . . . . . . A látható tartományban átlátszatlan anyagok visszaverési értékei . . . .85. 247 9. . . . . . . . . . . 237 9. . . . . . . . 249 CSILLAGÁSZAT . . . . . . . . 266 6. . . EURÓPA LEGNAGYOBB FOLYÓI . . . . . . . . A FÖLD LEGHOSSZABB FOLYÓI . . . . Néhány atommag egy nukleonra jutó kötési energiája . . . . . 240 9. . . . . .82. . . . . . . . . . . . . . . . A FÖLD NÉHÁNY ADATA . . . .67. . A NAP DELELÉSI SZÖGE NEVEZETES SZÉLESSÉGEKEN A NAPÉJEGYENLŐSÉGEK (III. . . . . . . . . . . . 23. . . . . . . . . . . . . . A FÖLD ÉS A HOLD LEGFONTOSABB ADATAI . . . .77. . . . . A VILÁGÓCEÁN 10 000 MÉTERNÉL MÉLYEBB PONTJAI .) ÉS A NAPFORDULÓK (VI. . . . . . . . . . 251 3. 266 8..) IDEJÉN264 3. . . 244 9. . . . . . . . . 266 7. . . határhullámhossza és kristályszerkezete . . . . . . . AZ EGYES ÓCEÁNOK MÉRETEI . . . . . . . . . . . . A fermionok generációi . HOLDAK A NAPRENDSZER NAGYBOLYGÓI KÖRÜL . . május 6. . . . 269 366 16129 TARTALOM / 366 C M Y K 2011. . . 248 9. . . . . . A NAP. . . . . 262 9. . . . . . A LEGFONTOSABB CSILLAGÁSZATI ÁLLANDÓK ÉS MÉRTÉKEGYSÉGEK . . .78. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Diffúziós együtthatók és aktivációs energiák . . . Szabad atomok első ionizációs energiája .73. . 268 13. 248 9. . 21. . . . . . . . . . .3 nm-en . . . . . . . . Elemek és vegyületek szupravezetési hőmérséklete. . . 236 9. . . . . . . . . . . .69. . . . . .68. . . . . . . . . 260 8. . A LEGNAGYOBB KISBOLYGÓK . . . . . . . A TEJÚTRENDSZER FONTOSABB JELLEMZŐI . . A hadronok felépítése és tulajdonságai . 21. .70. . . . . 22. . . . .80. . . . 22. . . . . . . visszaverési és elnyelési értékei . . . . A standardmodell részecskéi . . . . . . . . . . . .84. . A FÖLD LEGBŐVIZŰBB FOLYÓI .75. . . . .. . . . . . . . . . A fizikai Nobel-díj kitüntetettjei . 253 4. . A LEGGYAKORIBB KÉMIAI ELEMEK ELŐFORDULÁSI ARÁNYA AZ UNIVERZUMBAN. 251 1. 239 9. . .83. . . . . . . Félvezető anyagok tilos sávszélessége 0 K és 300 K hőmérsékleten. Az emberi szem spektrális érzékenysége . . .74. . . . . . . . . A FÖLD LEGNAGYOBB SZIGETEI . . . 267 11. . . . . .) IDEJÉN . . . 263 FÖLDRAJZ . . . . . . . . . . . . . . . . a gyakorlatban használt vagy előforduló radioaktív izotóp felezési ideje. . . . . . A SZABAD SZEMMEL LÁTHATÓ LEGFÉNYESEBB CSILLAGOK . . . . . . . . . . . . . . . . . 238 9. . . . . . . A víz levegőre vonatkoztatott törésmutatójának hőmérsékletfüggése λ = = 589. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az erőhordozó bozonok tulajdonságai . . . . . . . . . . 264 2. 263 10. 239 9. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22. . . . . . . . . .9. . . . . . IX. . 238 9. . . XII. . . . . . . . . . . . . . Az anyagot összetartó kölcsönhatások jellemzői . . . . . . . . . 264 4. . . . –18:38 . . . . . . . Néhány. . . 23. 247 9. . 242 9. . . bomlásának neme és a sugárzás maximális energiája. . . Néhány fényforrás fényerőssége . . . . . 246 9. XII. . . . . 259 7. . . . . . . . . . . . . . . . . A FÖLD LEGNAGYOBB TAVAI . . . . . . 268 12. . . A NAPRENDSZER NAGYBOLYGÓINAK FIZIKAI ÉS PÁLYAADATAI . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Normálállapotú gázok abszolút törésmutatói . . . . . . . . . . . A CSILLAGKÉPEK NEVE ÉS RÖVIDÍTÉSE . . . . . . Szilárd elemek és a higany kilépési munkája. . 267 10.71. . . 237 9. . . . . 267 9. . . . . . . . . . . . . . . . AZ EGYES FÖLDRÉSZEK MÉRETEI 265 5. . . . . . . . . . . . . . . . 251 2. . . . . . . . . . . . . .76. . . . . .72. . . . 15 ◦ C hőmérsékleten és 105 Pa nyomáson . . . . . 22. Referenciának tekinthető Fraunhofervonalak hullámhossza levegőben. A FÖLD 8000 MÉTERNÉL MAGASABB HEGYCSÚCSAI . . . . .81.) ÉS A NAPFORDULÓK (VI. . . . . . . A NAP DELELÉSI SZÖGÉNEK KISZÁMÍTÁSI MÓDJA AZ ÉSZAKI SZOLÁRIS MÉRSÉKELT ÖVEZETBEN A NAPÉJEGYENLŐSÉGEK (III. . 255 5. . . . . . . . . . . . . . . . töltéshordozó mozgékonyságai és olvadáspontjai . . . . A látható tartományban átlátszó és áttetsző anyagok áteresztési. . . . . . . A LEGKÖZELEBBI CSILLAGOK . . . . . . 245 9. . 259 6. . . . . . . 241 9. . . . . . .66. . . . 243 9.

. . . . Az atomok lehetséges és jellemző oxidációs állapotai. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 273 1. . . . Savoldatok sűrűsége az összetétel függvényében (20 ◦ C-on) . . . A molekulageometria alapszerkezetei .6. . . . . . . . . 289 2. . . . . . . . 298 2. . . 282 1. . . .1. . . . . . . . . . . . . . . Az elektronegativitás változása a rendszám függvényében . . . . .3. . . .9. . . . 315 5. .7. Kationok ionsugara . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .13. . ELEMEK. . . . . . . . . . vegyjele. . . . . . . . –18:38 . . . . . 273 A kémiai gyakorlatban használatos fontosabb fizikai állandók pontos értéke . . . . . . . . . . .2. . . . 314 5. . . . .4. . . . . . . . . . .2. .14.17. . . . . . . . . 294 2. ELEGYEK314 5. Az atomsugarak változása a rendszám függvényében . . . . . . . . .3. . . . . . 310 3. KEVERÉKEK. . 300 2. . . . . . . . . . . . . . . . sósav-. .10. . . . . . .8. . . . . . . . . . . 269 15. . . . . . . . . 307 3. Az atomok részletes elektronszerkezete . . .10. . . . . . . . . . . .2. . . . . . . . a természetben előforduló nagyon hosszú felezési idejű radioaktív nuklid (izotóp) mért vagy becsült adatai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .12. . . . .5. . . . 328 5. Az atomsugarak változása a periódusos rendszerben . . . Néhány folyadék molális fagyáspontcsökkenése és forráspont-emelkedése 316 5. . 308 3. . . . Az atomok százalékos előfordulása a földkéregben. . . . . . . . . . . . . . . . . ATOMOK . . 291 2. . . . .11. . . . . . 332 367 16129 TARTALOM / 367 C M Y K 2011. A leggyakoribb összetett ionok jellemzői . . . . . . A kénsav-. . . . . 300 2. . Az atomok elektronszerkezete és fizikai tulajdonságai . . 271 18. . . . . . . . . . . . . . . . 105 Pa nyomáson) . . . . . 315 5. . . . . 301 2.1. . .1.2. . . . . . .16. . Az elemek periódusos rendszere . . . . . salétromsav-. . 270 17. . . . Az ammónia vizes oldatának sűrűsége és ammóniatartalma (20 ◦ C-on.és kálium-hidroxid-oldatok összetétele a sűrűség függvényében (15 ◦ C-on) . . . . . . . . . . . . Az első ionizációs energia változása a periódusos rendszerben . . . . . . . .3. 290 2. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2. . . . 273 1. .5. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . IONOK . Etanol–víz elegy etanoltartalma és sűrűsége (20 ◦ C-on) . . .8. . . . . . . . . . . Az elektronok kötési energiája (eVban) a szabad atomok egyes alhéjain. . . . . . . . . . . . . . . . . Az emberi test összetétele . . . . . . . . . . . . .3. . . . . . . . . . . . . . Az első ionizációs energia változása a rendszám függvényében . . . . A FÖLD LEGNAGYOBB SIVATAGJAI . . . . 299 2. . . . . . Az elektronegativitás változása a periódusos rendszerben .5. . . . . . 271 19. . . . . . . . . illetve kovalens kötéseik jellemzői . . . 307 3. . 299 2. . . . . pályáin . . . .3.9. . 272 KÉMIA . 311 4. . . . . . Szervetlen vegyületek oldhatósága vízben különböző hőmérsékleteken . .4. . . A FÖLD LEGMÉLYEBB BARLANGJAI . . . . . . Néhány ionkristályos vegyület rácsenergiája . . május 6. . . . . . . . . . . . . . Néhány. . 285 2. . Az elemek fizikai tulajdonságai . . . . . . . . 305 3. . . . . . . . . . . . 312 4. . . . . . . . . . . . . Az atomok relatív gyakorisága a Világegyetemben . . . .6. . . . . .7. . . . . . . . . . . Néhány vegyület végtelen híg oldatra vonatkozó oldáshője . . . . . . . . . . . . 304 2. . . . . . . . A kvantumszámok és az elektroneloszlás kapcsolata . Egyszerű molekulák. . . 292 2.1. 313 4. . . . . . . . . . . magyar neve különféle sorrendben . . . . . . . . . . . 271 20. 317 5. 331 5. AZ EGYES FÖLDRÉSZEK NÉHÁNY NEVEZETES GLECCSERE . . . . . . . . . . . A levegő összetétele . . . . . . . . . . . . . Az elemek stabil nuklidjainak (izotópjainak) előfordulási aránya és pontos moláris tömege . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . nátrium-hidroxid. . . . .5. . . . 269 16. .1. . . . MOLEKULÁK . . . . 291 2. . Anionok ionsugara . . . Hidratált ionok képződéshője 25 ◦ Con . . . . . Az elemek felfedezése . . . . .15. . . .14. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 314 5. . . .4. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A FÖLD LEGMÉLYEBB TAVAI . . . . 286 2. . 277 1. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .4. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . AZ EGYES FÖLDRÉSZEK JÉGGEL BORÍTOTT TERÜLETEI . . . . OLDATOK. . . . . . A kötési energiák nagyságrendje . . . . Az atomok periódusos rendszere . . . . . . . . . . . . 309 3. . . . . . . . . . 286 2. . . . . . . 326 5. . . . . . 298 2. . . . . . . . . . . . . . 303 2. . . . . Fémkristályok rácsállandói . . . 312 4. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Néhány gáz oldhatósága vízben (g/100 g víz) a hőmérséklet függvényében (105 Pa nyomáson) . . 315 5. . . . „ELSŐ” ESEMÉNYEK A FÖLDTÖRTÉNETBEN . . . . . . . 280 1. . . . . . . . A FÖLD LEGHOSSZABB BARLANGJAI . . . . . . . . . . . . . . Sóoldatok sűrűsége az összetétel függvényében (20 ◦ C-on) . 273 1. . Az elemek rendszáma. . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . SZERVES VEGYÜLETEK . . . . . . A figyelmeztető táblákon használatos piktogramok . . . május 6. .. . . A fontosabb redoxielektródok standard redoxpotenciálja . . . .9. .-ben. . . Az aminosavak jelölése. . . . . Néhány vegyület bomlási hőmérséklete . . . . . . . . .2. . . . . 347 8. .3.1. . . . . . . . . . . . . 346 8. . . . . . .8.7. .1. . . . . . Kisebb atomcsoportok és atomok között kialakuló kovalens kötések kötési energiája (kJ/mol) . . . . A normál alkánok olvadáspontjának változása a szénatomszámmal . . . . Szervetlen savak savállandói . . A genetikai kód . 336 6. . . .hu E-mail: knernyomda@gyomaikner. . . . . . . . . . . . . 338 6. Gyakrabban használt redoxiindikátorok . 359 9. Fémes elemek standardpotenciáljai . . . . SZERVETLEN VEGYÜLETEK . 358 9. REAKCIÓK . . . 339 6. . . . . Szerves molekulákban gyakori atomkapcsolatokra jellemző átlagos kötéstávolságok és átlagos kötési energiák . . . . . . esztendejében Felelős vezető: Fazekas Péter vezérigazgató Tel. . . . . . . 333 6. . . . . . . . 359 9. . . . . . . . 340 7. . 347 8. . . . . . . . a Sanoma company www. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 359 9. . . A vegyszerek csomagolásán feltüntetett R-mondatok . . .9. . –18:38 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 356 8. . . .89 (A/5) ív Tömeg: 600 gramm 2. . . javított kiadás. . . . . . . . . . . Szerves anyagok tulajdonságai vegyületcsoportok szerint . . . 357 8. . . . .4. 348 8. Az első húsz alkán tulajdonságai . . . . 350 8. . . . . . . . . . . . . . . . . .1. . .hu 368 16129 TARTALOM / 368 C M Y K 2011. . . . . .7. . . . . . .5. . . . . . a nyomda alapításának 129.6. . . . . . . . .2. . . . . 334 6. . . . 360 Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt. A vízionszorzat értéke . Készült a Gyomai Kner Nyomda Zrt. .3. . . . . . . . . .6. . . . . . 349 8.10. .3. . . . . . . . . . . . .5. . valamint egyes nemfémes elemek standardpotenciáljai . . . . . . . . . 348 8.6. . . . . . . .hu Vevőszolgálat: info@ntk. . . . . . . . . . . .ntk. . A szerves vegyületek nevezéktanának rövid áttekintése . 339 7. . 338 6. . . . . . . Az aminosavak fizikai és kémiai tulajdonságai .11. Néhány csapadék oldhatósági szorzata (25 ◦ C-on) . . . 337 6. . . . . . . . . . . . . . . . . .8. .2. . . . . . . . moláris tömege . . . . . . . . . . . . . . . . . . 333 6.hu Telefon: 06 80 200 788 A kiadásért felel: Kiss János Tamás vezérigazgató Raktári szám: 16129/1 Felelős szerkesztő: Tóthné Szalontay Anna Műszaki igazgató: Babicsné Vasvári Etelka Műszaki szerkesztő: Marcsek Ildikó Terjedelem: 32. . . . . . A fontosabb gázelektródok. .1. . 349 8. . . . . . . 333 6. . . .4. . . . . . . .gyomaikner. . . . . . .2. BALESETVÉDELEM . . . .: 66/887-400 http://www. . 358 8. . . Vizes közegben használatos sav-bázis indikátorok . . 2011 Tördelés: Könyv Művek Bt. . . . 355 8. Szervetlen vegyületek tulajdonságai 340 7. képlete. Szerves savak savállandói . . . . . . . . . . . . . . . Bázisok bázisállandói . . . . . . . . . . . A normál alkánok forráspontjának változása a szénatomszámmal . . . . A vegyszerek csomagolásán feltüntetett S-mondatok . . .

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful