A kiadvány 2010. 04. 08-tól tankönyvvé nyilvánítási engedélyt kapott
a KHF/1676-14/2010 számú határozattal
A könyv megfelel az Oktatási Minisztérium kerettantervének [17/2004. (V. 20.)]
és az érettségi vizsga követelményeinek [40/2002. (V. 24.)].

Szerzők
Dr. Hack Frigyes, Ph.D. (matematika)
Dr. Hack Frigyes, Ph.D. (informatika)
Dr. Fülöp Ferenc (fizika)
Kugler Sándorné (fizika)
Dr. Radnai Gyula (fizika)
Urbán János (fizika)
Dr. Szabados László (csillagászat)
Dr. Nemerkényi Antal (földrajz)
Dr. Balázs Lóránt (kémia)
Dr. Büki András (kémia)

Lektorok
Dr. Fried Katalin (matematika)
Hegyi Györgyné (matematika)
Lukács Judit (matematika)
Dr. Zsakó László (informatika)
Bánkuti Zsuzsa (fizika)
Dr. Radnai Gyula (fizika)
Dr. Boksay Zoltán (kémia)
J. Balázs Katalin (kémia)
Répás László (kémia)
Villányi Attila (kémia)

Szerkesztők
Tóthné Szalontay Anna (matematika)
Dr. Koreczné Kazinczi Ilona (informatika)
Medgyes Sándorné (fizika)
Gerhardtné Rugli Ilona (csillagászat, földrajz)
Oláh Zsuzsa (kémia)
Alkotószerkesztő
Michalovszky Csabáné
Az ábrákat készítette
Fried Katalin, Wintsche Gergely
A tankönyvvé nyilvánítási eljárásban közreműködő szakértők
Kondor László
dr. Igaz Sarolta
dr. Szerényi Zoltán

c Hack Frigyes, Dr. Fülöp Ferenc, Kugler Rándorné, Dr. Radnai Gyula, Urbán János, 

Dr. Szabados László, Dr. Nemerkényi Antal, Dr. Balázs Lóránt, Dr. Büki András,
Michalovszky Csabáné, Nemzeti Tankönyvkiadó Rt., 2004

ISBN 978-963-19-5703-7

16129 CIM4ED / 2

C

M

Y

K

2011. május 6. –18:47

BEVEZET

Ez a kiadvny a 13129/1 raktri szm Ngyjegy fggvnytblzatok. Matematikai, zikai, kmiai
sszefggsek c m
Tetsz sd jas tank

nyv adatainak felhasznlsval k szlt. A korbban is k

zkedvelt, k

zel 30 vig hasznlt (a
matematika r sz elsz

r 1967-ben jelent meg) tank

nyv felj tst a k.

az SI-m rt kegys grendszer sz les k.z piskolai tananyag megvltozsa.

valamint j fejezetek (informatika. k miai r szeket.r elterjed se tette szks gszer v . Az ig nyeknek megfelelen j terletekkel eg sz tettk ki a matematikai. csillagszat s f. zikai. hogy az eltelt vek technikai fejld s nek eredm nyei pontosabb adatokat szolgltatnak a korbban m rtekn l. valamint az.

ldrajz) is kerltek a k.

ez rt k rjk. Az j N gyjegy fggv nytblzatokat kizrlag iskolai hasznlatra sznjuk. hogy csak az iskolai elm leti szm tsokhoz.nyvbe. hiszen ezek megk. feladatmegoldsokhoz hasznljk.

Tudomnyos s ipari felhasznlsra { minden szakmban { l teznek megfelel adatokat szolgltat. amelyeket kiadvnyunk nem k vn helyettes teni.nny t s re k szlt. Ez irny felhasznlsbl szrmaz hibk rt a kiad semmif le felelss get nem vllal. bevizsglt adattrak. Kiadvnyunk megalkotsnl a pontossgra s szakmai ig nyess gre t.

de nem t.rekedtnk { amelynek biztos t ka a kivl szerzk s lektorok grdja {.

t telek kimondsnl. Az olvasra b zzuk. sem az adatok le rsnl.rekedhettnk teljess gre sem a den cik. hogy a felhasznls sorn melyik .

milyen k.sszefgg st k vnja alkalmazni.

rnyezeti s kezdeti felt telekkel. A k.

nyv hasznlathoz szks gesek szakmai s tudomnyos elismeretek. nem k vnjuk helyettes teni a tantrgyi tank.

A szerzk s a kiad munkatrsai hossz vek ta gondozzk s jav tjk az itt megjelent adattrat. ez rt az adattr { ms kiadvnyokba t.nyveket. amely sok vtizeden keresztl szolglt seg ts gk nt a matematika. zika s k mia rkon.

rt n { enged ly n lkli msolshoz nem jrulunk hozz. A szerkeszt k 3 16129 CIM4ED / 3 C M Y K 2011. A msodik kiadst a tanrok javaslatai s a be rkezett v lem nyek alapjn jav tottuk. –18:47 . május 6.

.

Az Euler-féle szám. .MATEMATIKA 1.1.2.3. Grg betk A B Γ Δ E Z α β γ δ ε ζ alfa béta gamma delta epszilon zéta H Θ I K Λ M η ϑ ι κ λ μ éta théta ióta kappa lambda mű N Ξ O Π P Σ ν ξ o π ρ σ nű kszi omikron pí ró szigma T Υ Φ X Ψ Ω τ υ ϕ χ ψ ω tau üpszilon fí khi pszi ómega 1. jobbról nyílt intervallum balról nyílt. Nhny lland 1. . a.71828 18284 59045 23536 02874 71352 66249 77572 47093 69995 95749 66967 62772 40766 30353 54759 45713 82178 52516 64274 .1. . . A Ludolf-féle szám. b[ ]a.2. a kör kerületének és átmérőjének aránya (transzcendens) π ≈ 3. LTALNOS TUDNIVALK 1. b] AB −→ AB.   1 n e = lim 1 + n→∞ n 1. M 1. vektor Matematika 5 . kapcsolatok |a| [a] [a.1. Jellsek.43429 44819 03251 82765 11289 18916 . b[ [a. . 1. természetes logaritmus alapszáma (transzcendens) e ≈ 2. 1 = ln 10 ≈ 2.1. A 10 alapú logaritmus modulusa (M) és reciproka M = lg e ≈ 0. . π ≈ 355 : 113. .14159 26535 89793 23846 26433 83279 50288 41971 69399 37510 58209 74944 59230 78164 06286 20899 86280 34825 34211 70679 .30258 50929 94045 68401 79914 54684 . π ≈ 22 : 7.1. b az a szám abszolútértéke az a szám egész része zárt intervallum nyílt intervallum balról zárt. . b] ]a.3. jobbról zárt intervallum szakasz. távolság irányított szakasz.

4. Jelek. rvid.1.

⊕ ⇒ ∀ ∃  egyenlő. metszete halmazok különbsége halmazok szimmetrikus különbsége halmazok direkt szorzata. . 2 5. . . ∈ / ⊆. . határérték exp log. x ∈ /Q M ⊇ V. kisebb vagy egyenlő nagyobb. H ⊂ R A ∪ B. antivalenciája állítások implikációja univerzális kvantor (minden x-re igaz . ∩ \ .14 sin x < x + 1 a 2 + b2 > 1 q ∈ A. a × b ¬p p ∨ q.  × ¬ ∨. a negatív egészek halmaza a racionális. valódi részhalmaz halmazok uniója. 2. 3. 0. . . . Z− Q. 15 ≡ 3 (mod 4)  sin x lim x→0 x x → ex loga b. . −3. . p ⊕ q p⇒q ∀x: . . .} {. lg x. . p ∧ q p ⇔ q.. n  ai i=1  szorzat (produktum) n  ai i=1 ! ∫ b faktoriális határozatlan integrál határozott integrál a 0 ^ R ⊥  ∼ ∼ = mod szög derékszög merőleges párhuzamos hasonló egybevágó osztási maradék lim limesz. ln x {}=∅ {0. ) összeg (szumma) a = b. −2. az irracionális számok halmaza a valós (reális) számok halmaza a komplex számok halmaza végtelen N Z Z+. . α = .}. . {−1. π ≈ 3. közelítőleg egyenlő kisebb.} . ≤ >. ∃x: . ≈ <. . −1. ⊂ ∪. Q∗ R C ∞ 6 5! = 1 · 2 · 3 · 4 · 5 F = ∫f 10 √ A= xdx Matematika ARD^ α = R. α = a ⊥ e. ) egzisztenciális kvantor (van olyan x. A ∩ B A\B W Z. −2. nagyobb vagy egyenlő eleme. A  B R × Q. . . konjunkciója állítások ekvivalenciája.} {1. f ⊥ S e  f. S  Z ABC ∼ P QR ABC ∼ = P QR 15 mod 4= 3. ∧ ⇔.tsek =. . . 2. . ln ∅ exponenciális függvény logaritmus az üres halmaz a természetes számok halmaza az egész számok halmaza a pozitív. 1. . nem egyenlő. 1. vektoriális szorzat állítás tagadása (negációja) állítások diszjunkciója. . ≥ ∈. nem eleme a halmaznak részhalmaz. . 2. lg. .

műveletek Kijelentések: a. a ∧ b. ¬a. –18:37 .3. b. tulajdonságok ¬(¬a) = a ¬h = i a∨h=a a∨i =i a ∨ ¬a = i a∨b =b∨a (a ∨ b) ∨ c = a ∨ (b ∨ c) a ∨ (b ∧ c) = (a ∨ b) ∧ (a ∨ c) a ∨ (a ∧ b) = a ¬i = h a∧i = a a∧h= h a ∧ ¬a = h a∧b = b∧a (a ∧ b) ∧ c = a ∧ (b ∧ c) a ∧ (b ∨ c) = (a ∧ b) ∨ (a ∧ c) a ∧ (a ∨ b) = a a∨a =a ¬(a ∨ b) = ¬a ∧ ¬b a∧a = a ¬(a ∧ b) = ¬a ∨ ¬b kommutatív asszociatív disztributív abszorbció (elnyelési tulajdonság) idempotens De Morgan-szabályok Matematika 16129 Matematika FVTABM / 7 C M Y K 7 2011. a ⇒ b. . tagadás). negáció (NEM. Műveleti azonosságok. diszjunkció (megengedő vagy).1. a ⇔ b. GONDOLKODSUNK ESZK ZEI 2.1. Jelölések.2. a ∨ b. Matematikai logika 2. 2. ekvivalencia. c.2.1. h =↓= 0 = a hamis érték i =↑= 1 = az igaz érték. a ⊕ b. május 6.1. konjunkció (ÉS). antivalencia (kizáró vagy). implikáció. Igazságtáblázatok a= b= ¬a a∨b a∧b a⇒b a⇔b a⊕b ¬(a ∨ b) ¬(a ∧ b) h h i h h i i h i i h i – i h i h i h i i h h i h h h i h i i i – i i i i h h h 2. . .1.

A és B egyesítése (uniója). Halmaz megadása: Az elemek felsorolásával. Halmazok 2. annak nem eleme. i=1 A \ B = {x | x ∈ A ∧ x ∈ / B}. Egyenlő két halmaz akkor és csak akkor. különbséghalmaza. május 6.1. n  Ai = A1 ∪ A2 ∪ . Műveletek halmazokkal A ∪ B = {x | x ∈ A ∨ x ∈ B}. Valódi részhalmaz: Q ⊂ H ⇔ (Q ⊆ H ) ∧ (Q H ). ∩ An . . Eldöntési szabállyal. 2. y) | x ∈ A ∧ y ∈ B}. A-nak H -beli komplementere. Univerzális halmaz (U ): minden létezőt egyesítő halmaz.2. 4.2. An = A × A × . A és B különbsége. ismert egy halmaz. . –18:37 . hogy eleme-e vagy sem. Részhalmaza a Q halmaz egy H halmaznak. . . AH = {x | x ∈ / A ∧ x ∈ H } = H \ A. ha minden eleme H -nak is eleme: Q ⊆ H ⇔ ∀x : (x ∈ Q ⇒ x ∈ H ) . Venn-diagram: a halmazok egymás közötti viszonyát ábrázoló grafikon.2. 8} – a páros számjegyek halmaza. összefüggések Adott. 6. A és B metszete (közös része). A2 = A × A. x∈ / T – az x elem nem tartozik a T halmazhoz. i=1 A ∩ B = {x | x ∈ A ∧ x ∈ B}. ha mindenről el lehet dönteni. annak eleme. Minden H halmazra igaz: H ⊆ U .2. A természetes számok halmazának számossága: card(N ) = ℵ0 (olv. Pl. Számosság: az A halmaz elemeinek száma = card(A). A halmaz n-szeres Descartes-szorzata.: alef-null). n  Ai = A1 ∩ A2 ∩ . × A.: {0.2. Jelölések: a ∈ H – az a elem a H halmazhoz tartozik.: {x | E(x)} – az E(x) szabálynak megfelelő x elemek halmaza. aminek nincsenek elemei: ∅. A és B szimmetrikus különbsége. ∪ An . . Minden H halmazra igaz: ∅ ⊆ H . A B = A  B = (A ∪ B) \ (A ∩ B). 2. ha ugyanazokból az elemekből állnak. A × B = {(x. 8 Matematika 16129 Matematika FVTABM / 8 C M Y K 2011. Üres halmaz. A halmaz kétszeres Descartes-szorzata. A és B Descartes-szorzata. . Elnevezések. Pl.

részhalmazai H -nak. Grfok 2. összefüggések A csúcsok fokszáma. Többszörös (párhuzamos) élek: ugyanazt a két csúcsot kötik össze. Hurokél: azonos a két végpontja. . C. B. . C. . . . . tulajdonságok A. –18:37 . május 6. Elnevezések. A csúcs be-foka a csúcsba futó.1. ezek H -beli komplementere. B. A=A ∅=H A∪∅ = A A∪H = H A∪A = H A∪B = B ∪A (A ∪ B) ∪ C = A ∪ (B ∪ C) A ∪ (B ∩ C) = (A ∪ B) ∩ (A ∪ C) A ∪ (A ∩ B) = A H =∅ A∩H =A A∩∅=∅ A∩A=∅ A∩B =B ∩A (A ∩ B) ∩ C = A ∩ (B ∩ C) A ∩ (B ∪ C) = (A ∩ B) ∪ (A ∩ C) A ∩ (A ∪ B) = A A∪A = A A∪B = A∩B A∩A=A A∩B =A∪B kommutatív asszociatív disztributív adjunktív (abszorpciós tulajdonság) idempotens De Morgan-szabályok 2. A.3.2. Izolált csúcs: amelyhez nem csatlakozik él.3. Matematika 16129 Matematika FVTABM / 9 C M Y K 9 2011. Teljes gráf: bármely két csúcsa közt van él. a csúcsai izoláltak.2. irányítás nélküli gráf irányított gráf üres gráf Üres gráf: nincsenek élei. Műveleti azonosságok. a ki-foka a belőle induló irányított élek száma. foka: a rá illeszkedő élek száma.3. Reguláris gráf: minden csúcsnak azonos a fokszáma (r-edfokú reguláris gráf).

Euler-vonal: minden élt tartalmaz. Út: vonal. Körvonal. Vonal: összefüggő élsorozat. amely egy csúcsot nem érint többször. Szabályos gráf: minden tartományt azonos számú él határol. Euler-vonalak vonal: 1–2–3–4 út: 1–2–3 kör: 2–3–4 Hamilton-kör Fa. Összefüggő gráf: van út bármelyik két csúcsa között. május 6. fa erdő 10 Matematika 16129 Matematika FVTABM / 10 C M Y K 2011. kör: vonal. hogy az élek nem metszik egymást. Hamilton-kör: minden csúcsot érint.Síkbeli gráf: megrajzolható a képe úgy. Az erdő csúcsainak száma = élek száma + komponensek száma. Euler tétele: A sokszöggráfban csúcsok + tartományok száma = élek száma + 2. amely egy élen nem halad át többször. (fa-gráf): kör nélküli összefüggő gráf. Erdő: minden komponense fa. A fa csúcsainak száma = élek száma + 1. amelynek a végpontja a kezdőponttal azonos. –18:37 . síkbeli gráf nem síkbeli gráf Sokszöggráf: a grafikus ábra sokszög alakú tartományokból áll.

jelölések Természetes szám: véges elemszámú halmaz számossága. Irracionális számok: végtelen nem szakaszos tizedes. RACIONÁLIS SZÁMOK Z− = {−1. Valós számok: a racionális és az irracionális számok. Transzcendens szám: nem algebrai szám (nem gyöke egész együtthatós polinomnak). KOMPLEX SZÁMOK N = {0.3.1. Matematika 11 16129 Matematika FVTABM / 11 C M Y K 2011. . ARITMETIKA. R = Q ∪ Q ∗ a valós számok halmaza. . . 1. 3.1. Szmhalmazok 3. május 6. Q a racionális számok halmaza. . + a1 · x + a0 . Számsík (Gauss-féle számsík): a komplex számokat egy sík pontjainak feleltetjük meg. Elnevezések. Negatív Természetes Racionális számok: egészek számok a) egész számok hányadosai (a 0 osztó kivétel).(helyiértékes) törtek.} a pozitív egészek számok halmaza. Algebrai szám: egész együtthatós polinom gyöke. Pn (x) = an · x n + . . C a komplex számok halmaza. ∀i: ai ∈ Z. Q ∗ az irracionális számok halmaza. −2.1. ai 0.(helyiértékes) törtek. − Z = N ∪ Z az egészek halmaza. + Irracionális Z = {1. . 2.} a negatív törtek EGÉSZEK egészek halmaza. . b) = z = a + bi. b) végtelen szakaszos tizedes. . SZMELMLET 3. 2. . Számegyenes: a valós számokat egy egyenes pontjainak feleltetjük meg.} a természetes VALÓS SZÁMOK számok halmaza. 3. −3. . –18:37 . . Komplex szám: rendezett valós számpár: (a.

M } → {1. 1h = 60m = 3600s . 29. 94. ha 1-nél nagyobb és nem prím. 4. 1} Oktális számjegyek: M8 = {0. oldal) Összetett az m egész. . . 2. 2. B. 7. 3. 4-gyel. 500. 9.10. x ∈ N } Oszthatósági szabályok (10-es számrendszerben): m = αn · 10n + . 31.1. 75} Prímszám a p > 1 egész. F } Babiloni törtek: az óra és a fok törtrészeire használatos 60-ados törtek. 25-tel. X. 1◦ = 60# = 3600## . 1. 10. D. (lásd 10. 3-mal. 6. Oszthatóság Osztója a k egész az m egésznek – jelölése: k | m –. 50.} (lásd 10. 7} Hexadecimális számjegyek: M16 = {0. ha: k | m ⇔ ∃q: q ∈ N ∧ q · k = m. 100. Többszöröse az m egész a k egésznek. 9-cel. 6-tal. . 2.1. Az osztók (faktorok) halmazának jelölése: fac[x] = {k : k | x. 8} a számjegyek összege osztható 3-mal a két utolsó jegyből képzett szám osztható 4-gyel utolsó jegye ∈ {0.2. 23. 6. számrendszerek Római csomószámok és értékük: {I. 8. 5. oldal) 12 Matematika 16129 Matematika FVTABM / 12 C M Y K 2011. . 1. 4.2. 19. táblázat. 4. C. A. 8-cal. A többszörösök halmazának jelölése: fac−1 [x] = {k : x | k. 7. V . 4. C. 5. 5-tel. 17. 5. E. 8. Egsz szmok 3. Számírás. 5} 2-vel és 3-mal is osztható a három utolsó jegyből képzett szám osztható 8-cal a számjegyek összege osztható 9-cel utolsó jegye 0 két utolsó jegye ∈ {00. 1000} Helyiértékes számírás: Decimális számjegyek: M10 = {0. 6. 10-zel. 3. x ∈ N }. 3. 25. ha k osztója m-nek: k | m. + α1 · 10 + α0 = (αn . 95. ha csak 1 és p az osztója ⇔ fac[p] = {1. 50. 2.9. 9} Bináris számjegyek: M2 = {0. 6. táblázat. L. 37.α1 α0 )10 Egy m egész osztható 2-vel. 13. P = {2. 7. D. 5. 5.2. . p}. . 3. május 6. 3.3. 1. ha ha ha ha ha ha ha ha ha utolsó jegye ∈ {0. –18:37 . . 11.

. (nk + 1). · pk k Prímosztók: p1 . pk k . Oszthatósági tételek: Ha (q | m) ∧ (q | n) ⇒ (q | m · n) ∧ q | (m + n) ∧ (q | |m − n|). .92 1. . p2 .08 1. x}) Becslés a prímek számára: x x dt 1. ni }. . . . 2. pi i . . –18:37 . ha LNKO(m. 3.32 1. Közös osztók. . május 6. p2 2 .10 1. n) = 1. n]. .16 1. . k}. 1. . Ha (a | b) ∧ (b | c) ⇒ a | c. .A prímek száma x-ig: π(x) = card(P ∩ {1. . α α α α Prímhatvány-osztók: p1 1 . n) = (m. n) = mn. n) · LKKT(m. pk . π(x) ≈ ln x ln t 2 x π(x) 10 100 1 000 10 000 100 000 1 000 000 10 000 000 100 000 000 5 1 000 000 000 50 10 000 000 000 455 1 9 78 664 761 847 052 x ln x 0. . ∀αi : αi ∈ {0. Relatív prím két szám – m és n –.054 1. . . . . többszörösök: Két szám – m és n – legnagyobb közös osztója l = LNKO(m. . Az összes osztó előállítható a különböző prímhatvány-osztók szorzataként. Matematika 13 16129 Matematika FVTABM / 13 C M Y K 2011. 1.. . . . n) = [m. Az osztók száma: d(m) = (n1 + 1)(n2 + 1) . . . Kapcsolatuk: LNKO(m. n). · pi i · . . .06 1. Két szám – m és n – legkisebb közös többszöröse k = LKKT(m. pi .048 π(x) : 4 25 168 229 592 498 579 455 534 512 A számelmélet alaptétele: Minden 1-nél nagyobb természetes szám – a tényezők sorrendjétől eltekintve – egyféleképpen írható fel prímhatványok szorzataként. ∀i: i ∈ {0. Ha (p ∈ P) ∧ (p | m · n) ⇒ (p | m) ∨ (p | n). . . Ez a szám kanonikus alakja: n n n n m = p1 1 · p2 2 · . .07 1. . 2. ..15 1.. π(x) ≈ .

amelynél vagy a mantissza.6E + 3 25 600 = 0. különbözőké negatív előjelet kap. Normálalak: olyan exponenciális alak.1.56E + 4 25 600 = 25. b d bd a c ac Szorzás: · = .3.6 · 103 = 25. –18:37 . Vals szmok 3.3.4. Racionlis szmok 3. Két különböző előjelű számot úgy adunk össze. Az összeadás és szorzás tulajdonságai ∀a. c ∈ R a+b =b+a (a + b) + c = a + (b + c) (a + b)c = ac + bc ab = ba (ab)c = a(bc) kommutativitás asszociativitás a szorzás disztributivitása az összeadásra 14 Matematika 16129 Matematika FVTABM / 14 C M Y K 2011.256E + 5 3. vagy a karakterisztika az előírt tartományba esik: Tudományos Műszaki a mantissza ∈ [1. 1[ 25 600 = 2. Műveletek racionális számokkal 1 .4. b d bd a c ad Osztás: : = . Mantissza := m ∈ Q . b d bd Összeadás: 3. A számrendszer alapja := q.2. 3. május 6.2.256 · 105 = 0.1. Szorzás: A tényezők abszolútértékeinek szorzatát az előjelszabály szerint előjelezzük.2. Exponenciális (lebegőpontos) alak: x = m · q k .1. Kivonás: A kivonandót ellenkező előjellel adjuk hozzá a kisebbítendőhöz. hogy abszolútértékeik különbségét a nagyobb abszolútértékű szám előjelével látjuk el.56 · 104 = 2. x c ad − bc a Kivonás: − = . b d bc Reciprok érték (multiplikatív inverz): x · x # = 1 ⇔ x # = a c ad + bc + = . b. x 0.3. Karakterisztika := k ∈ Z. 10[ a karakterisztika 3 többszöröse Informatikai a mantissza ∈ [0. Előjelszabály: egyező előjelűek szorzata pozitív. Műveletek egész számokkal Összeadás: Két azonos előjelű szám összeadásakor abszolútértékeik összegét a közös előjellel látjuk el.4.

. . + b2k )(a + b).·k k!(n − k)! k     n n = = 1. . := 1 · 2 ·3 ·. ± . a 3 − b3 = (a 2 + ab + b2 )(a − b).4. oldal). n . (a + b)3 = a 3 + 3a 2 b + 3ab2 + b3 . k n−k       n n n+1 + = . a n : bn = (a : b)n . . Azonos alapú hatványok: a n · a k = a n+k . Hatványok azonosságai ∀a. olvasd: faktoriális. A binomiális együtthatók: (lásd 10. 97. 0! = 1. . 1 Negatív egész és 0 kitevőjű hatvány: a −n := n . 78.. oldal)   n! n n · (n − 1) · (n − 2) · . a 2k − b2k = (a 2k−1 − a 2k−2 b + a 2k−3 b2 − . a 0 := 1.. a k := a n . + abn−2 + bn−1 )(a − b). a√ √ 1 n k Racionális kitevőjű hatvány: a k := k a.3.13. . . 96. n > 0: n! = (n − 1)! · n = 1 · 2 · .+ ab + b . . − b2k−1 )(a + b). Többtagúak hatványai: Binomiális tétel:           n n n n−1 n n−2 2 n n n n n−1 (a + b) = a + a b+ a b +. ∀n ∈ N . (a n)k = (a k )n = a nk . · (n − k + 1) = . . a 3 + b3 = (a 2 − ab + b2 )(a + b). .2. . . 0 1 2 n−1 n (a + b)2 = a 2 + 2ab + b2 . táblázat. (a − b)3 = a 3 − 3a 2 b + 3ab2 − b3 . oldal) Jele: !. (a − b)2 = a 2 − 2ab + b2 . a 2k+1 + b2k+1 = (a 2k − a 2k−1 b + a 2k−2 b2 − . 0 n     n n = . b ∈ R+ .. . Azonos kitevőjű hatványok: a n · bn = (ab)n. .3. ± . táblázat. a 2 − b2 = (a + b)(a − b).. . n n n−1 n−2 n−3 2 a − b = (a + a b + a b + . a n : a k = a n−k . ∀n. táblázat. · (n − 1) · n.11. k ∈ Z Pozitív egész kitevőjű hatvány: a n = a · a · a · . . k k+1 k+1 Faktoriális: (lásd 10. · a (lásd 10. a 1 = a.

–18:37 . e Matematika 15 16129 Matematika FVTABM / 15 C M Y K 2011. május 6.n √ Stirling-formula: n! ≈ 2πn · .

80. ∀a.4. a = k a = ak. Képzetes (imaginárius) számok Képzetes egység: az x 2 = −1 egyenlet egyik gyöke. loga b = c ⇔ a c = b. 3059 · lg x. Azonos kitevőjű gyökök: √ √ √ n n n a · b = ab. loga (x : y) = loga x − loga y.4. lg x = M · ln x ≈ 0. c ∈ R+ \ {1}. a loga b = b. n Különböző alapú logaritmusok: loga x = logb a · loga x. loga a = 1.4.3. ∀n ∈ Z. táblázat.5. 16 Matematika 16129 Matematika FVTABM / 16 C M Y K 2011. Jelölése: i = A képzetes számok halmaza: I = {bi | b ∈ R ∧ i 2 = −1} ∀n ∈ N ϕ +1 0◦ i 4n+1 = i 90◦ i 4n+2 = −1 180◦ i 4n+3 = −i 270◦ A képzetes egység hatványai: i 4n = √ −1. Azonos alapú logaritmusok: loga (x · y) = loga x + loga y. k ≥ 2. ∀n. loga 1 = 0. Gyökök azonosságai √ n a = b ⇔ bn = a. y ∈ R+ . √ √ 1 n k Racionális kitevőjű hatvány: a k := k a.5. √ n a: √ n b= √ n a : b.5.43429 · ln x.1.3. Logaritmusok azonosságai (lásd 10. 84. loga b loga b · logb a = 1. 3. ln x = loge x. oldal) √ √ √ √ √ √ nk nk n n a · k a = a n+k . Azonos alapú gyökök: (lásd 10. –18:37 . táblázat. M 3. logb x = lg x = log10 x. ∀x. k ∈ Z. b ∈ R+ . √ loga n x = loga x : n. n. a k := a n . ln x = 1 lg x ≈ 2. loga (x ) = n · loga x.4. a : k a = a k−n . Komplex szmok 3. május 6. b. √ √ n √ n k √ n √ k n n a = k a = nk a. oldal) ∀a.

2. n − 1. . . Trigonometrikus alak: z = r(cos ϕ + i sin ϕ). b . . Matematika 17 16129 Matematika FVTABM / 17 C M Y K 2011. √ 2 Abszolútérték (modulus): r = |z| = a + b2 . z1 : z2 = [r1 : r2 ]·[cos(ϕ1 −ϕ2 )+i sin(ϕ1 −ϕ2 )] = [r1 : r2 ]·ei(ϕ1 −ϕ2 ) . z1 · z2 = [r1 · r2 ] · [cos(ϕ1 + ϕ2 ) + i sin(ϕ1 + ϕ2 )] = [r1 · r2 ] · ei(ϕ1 +ϕ2 ) . k = 0. Komplex számok Képzetes (imaginárius) számok Képzetes egység: az x 2 = −1 egyenlet egyik gyöke.      √ √ ϕ+2kπ √ ϕ + 2kπ ϕ + 2kπ n n z = r · cos + i sin = n r · ei n . n−1}.3. n n n ∈ N + . ha z 0. a Valós rész: Re(z) = $(z) = a = r cos ϕ. n ∈ Z. Exponenciális alak: z = r · eϕi . május 6. Jelölése: i. –18:37 . Műveletek: z1 + z2 = (a1 + a2 ) + (b1 + b2 )i. . tg ϕ = z = a − bi = r[cos(−ϕ) + i sin(−ϕ)] = re−ϕi . . zn = r n · [cos(nϕ) + i sin(nϕ)] = r n · einϕ . Képzetes rész: Im(z) = %(z) = bi = ri sin ϕ.2. A komplex számok halmaza: C = {z = a + bi | a ∈ R ∧ bi ∈ I} = R × I Aritmetikus alak: z = a + bi. 1. Konjugált komplex számok:  z = a + bi = r[cos(ϕ) + i sin(ϕ)] = reϕi Argumentum: ϕ = arg(z). (Euler-féle alak). . . z1 − z2 = (a1 − a2 ) + (b1 − b2 )i. . Egységgyökök: √ 2kπ 2kπ n 1 = cos +i sin n n ∀k: k ∈ {0. .5. A képzetes számok halmaza: I = {bi | b ∈ R ∧ i 2 = −1}.

3. Gyakorlati szm.6.

1. . b. Zsebszámológépek (A billentyűk elhelyezése. a. hibakorlát: |a − a| . . gyártónként különböző!) 18 Matematika 16129 Matematika FVTABM / 18 C M Y K 2011.2. függvények hibakorlátja: Δ(a + b) ≤ Δa + Δb δ(a + b) ≤ δa + δb Δ(a − b) ≤ Δa + Δb δ(a − b) ≤ δ(a · b) ≤ δa + δb δ(a · b) ≤ δa + δb δ(a : b) ≤ δa + δb δ(a : b) ≤ δa + δb Δ(x ) ≤ n · x · Δx √ n n−1 √ x Δ( n x) ≤ · Δx n δ(x n ) ≤ n · δx n n−1 Δ[f (x)] ≤ |f # (x))| · Δx Δa + Δb |a − b| √ δx δ( n x) ≤ n    x · f # (x)   · δx  δ[f (x)] ≤  f (x)  3. pontos értékek. . Hiba. b. . .6. –18:37 . . fajtája típusonként. május 6. száma. a Műveletek. Hibaszámítás Jelölés: a. közelítő értékek.6. a Abszolút hiba: |a − a| Relatív hiba: Abszolút hiba korlátja: Δa ≥ |a − a| Relatív hiba korlátja: δa = Δa .tsok 3.

–18:37 . cos−1 x tan x. 1. százalékszámítás. 3. május 6. előző művelet eredménye.Operandusok: a kijelzőn látható számok. sqrt 1/x xˆy ex ln x 10x log x sin x. tan−1 x négyzet négyzetgyök reciprok hatvány: x y exponenciális természetes logaritmus 10 hatványa 10-es alapú logartimus szinusz és inverze (arcsin) koszinusz és inverze (arccos) tangens és inverze (arctan) Matematika 19 16129 Matematika FVTABM / 19 C M Y K 2011. 2. számbillentyűkön beírt adat. Egyszerű számológép: Elvégezhető műveletek: alapműveletek. Tudományos számológép: A leggyakoribb beépített függvények: x2 √ x. négyzetgyökvonás. memóriából lehívott adat. sin−1 x cos x.

Sn – az első n tag összege. szigorúan monoton csökkenő. Nevezetes sorozatok Számtai sorozat Mértani sorozat Általános tag an = a1 + (n − 1)d an = a1 · q n−1 Képzési szabály an = an−1 + d an = an−1 · q Első n tag összege Sn = n · Közepek (k < n) an = a1 + an 2 an−k + an+k 2 qn − 1 . Sorozatok típusai. a2 . A végtelen mértani sor összege: a1 konvergens és lim Sn = . . .1. – a részletösszegek sorozata. S3 .4. k – az an . állandó. tulajdonságai: ∀k: ak > 0 ∀k: ak < 0 ∀k: ak ≤ ak+1 ∀k: ak < ak+1 ∀k: ak ≥ ak+1 ∀k: ak > ak+1 (ak − ak−1 ) · (ak+1 − ak ) < 0 pozitív definit. . Sor: {Sn } = S1 . S2 . monoton növekvő. különben Sn nem korlátos. szigorúan monoton növekvő. . n→∞ 1−q 20 Matematika 16129 Matematika FVTABM / 20 C M Y K 2011. . . . Elnevezések: an . Sorozatok.1. –18:37 . állandó. n. monoton csökkenő. a3 . ak . .1. q (kvóciens) a mértani sorozat hányadosa. ak tagok indexe. . ha q = 1 Sn = a1 · |an | = √ an+k · an−k d (differencia) a számtani sorozat különbsége. an .q 1 q −1 Sn = n · a1 . május 6. a2 . tulajdonságok Jelölések: a sorozat: {ak } = a1 . . oszcilláló (váltakozó). ak – a sorozat tagjai. ALGEBRA 4. . 4. ha |q| < 1. .2. . .1. a3 . kezdő szelete: {ak }n = a1 . Alapfogalmak. negatív definit. sorok 4.

H a1 a2 an i=1 ai  Négyzetes közép: Q= a12 + a22 + . n   n  √ n n G = a1 · a2 · . . . A közepek kapcsolata (pozitív tagú sorokra): Ha minden tag azonos. · an =  ai .2. . i=1 Harmonikus közép: n 1 n 1 1  1 = + + .1.3.  1 ai . .4. Kamatszm. különben H < G < A < Q. . akkor H = G = A = Q. + an = A= n ai i=1 . . + an2 = n    n 2  ai  i=1 n H= n ...+ = . 4. Középértékek n  Aritmetikai közép: Geometriai közép: a1 + a2 + .

május 6. –18:37 . 100 100 T összeg p%-os kamattal felnövekedett értéke: T + k = T · q. A T0 induló tőke n év alatt amortizálódott értéke: Tn = T0 · 100  n 100 A Tn összeg évi p%-kal diszkontált értéke: T0 = Tn · . betét. kölcsön) évi p%-os kamata: k = T · p . 100 + p 100a n Az a járadék n év alatt felnövekedett értéke: Sn = (q − 1).2. 100   100 − p n . 100 100 + p p =1+ .ts 4.1. Kamatos kamat   100 + p n A T0 induló tőke n év alatt felnövekedett értéke: Tn = T0 · . p Matematika 21 16129 Matematika FVTABM / 21 C M Y K 2011. Kamattényező p%-os kamatlábnál: q = 4.2.2. Egyszeri kamat T összeg (tőke.

Transzcendens (nem algebrai). ha a befizetés minden év végén esedékes: Sn = Sn∗ = a q −1 A T hitel törlesztésének évi részlete (annuitás). . ·. k k! · (n − k)! n! Vnk = . n x) műveletekben szerepel. . exponenciális. irracionális: az ismeretlen adott törtkitevős hatványa (gyöke) is szerepel. Alapfogalmak. Járadék. Elsőfokú egyenlet Kanonikus alak: ax + b = 0. május 6. · nk !   n+k−1 (n + k − 1)! = Cnk (ism) = . –18:37 . a b Gyöke: x = − = −p. racionális egész: az ismeretlen csak (+.1. .4. .4. −. x n ) műveletekben szerepel. . elnevezések Az egyenletben szereplő kifejezés: √ Algebrai. k k! · (n − 1)! Vnk (ism) = nk . Kombinatorika Permutációk Kombinációk Variációk Ismétlés nélküli Ismétléses Pn = n! = 1 · 2 · 3 · . a 22 Matematika 16129 Matematika FVTABM / 22 C M Y K 2011.2. 4. T q n · p# ha a törlesztés minden év végén esedékes: A = · n . p = . .3. Algebrai egyenletek Kanonikus polinomalak: P n (x) = an x n + an−1 x n−1 + . /. trigonometrikus stb..nk ) = . kifejezésekben is szerepel az ismeretlen. n1 ! · n2 ! · .4.3. 4.. (n − k)! n! Pn(n1 . + a1 x + a0 = 0. q −1 (q n − 1) . racionális tört: az előbbiek mellett az ismeretlennel való osztás is szerepel. 100 q − 1 4. · n.n2 . ha logaritmusos.   n n! Cnk = = . b Redukált alak: x + p = 0. ha az x ismeretlen csak (+.2. Egyenletek 4. −. x n . (q n − 1) ha a befizetés minden év elején esedékes: Sn = aq · . ·.4.. kölcsön Az a járadéknak az n-edik év végére felnövekedett értéke..

q= . p = b c . Redukált alak: x 2 + px + q = 0. a a Diszkrimináns: p .Másodfokú egyenlet Kanonikus alak: ax 2 + bx + c = 0.

2a 2 √ −b − D p √ x2 = = − − D∗ . a 1 p 1 b + =− =− . Ha D = 0: három valós gyök (egyik kétszeres).2 = 2a 2 √ −b + D p √ Gyökök: x1 = = − + D∗ .2 = − ± · i. 2 2 Gyökök és együtthatók kapcsolata (Vi`ete-formulák): b x1 + x2 + x3 = − . v = −q − D. x1 x2 x3 d Matematika 23 16129 Matematika FVTABM / 23 C M Y K 2011. x1 x2 c q Harmadfokú egyenlet Kanonikus alak: ax 3 + bx 2 + cx + d = 0. A redukált alak gyökei: √ 3 1 y1 = u + v. a 1 1 1 c + + =− .2 D = b2 − 4ac. 2 Ha D > 0: két valós gyök. Ha D < 0: két komplex gyök. x1. Ha D = 0: két egyező valós gyök. Ha D < 0: három különböző valós gyök (casus irreducibilis). Ha D > 0: egy valós és két komplex gyök. v segédváltozókra: u = −q + D. y2 = ε1 u + ε2 v. D∗ = − q. 3a Diszkrimináns: D = q 2 + p3 . május 6. –18:37 . a d x1 x2 x3 = − . Redukált alak: y 3 + 3py + 2q = 0. a x1 x2 = c = q. √ √ 3 3 Cardano-formula az u. ε1. 2a 2 A gyökök és együtthatók kapcsolata (Vi`ete-formulák): x1 + x2 = − b = −p. az x = y − b helyettesítés után. Megoldóképlet:  √ −b ± b2 − 4ac −p ± p2 − 4q =− . y3 = ε2 u + ε1 v.

Helyettesítés: x = y − . Hiányos másodfokú egyenlet: x 2 + px = 0. + km = n]. x1 = 3 −q. [k1 + k2 + . x 2 + 2 = y 2 − 2 → a(y 2 − 2) + by + c = 0. x x Bi-kvadratikus egyenlet: ax 4 + bx 2 + c = 0. Az egyenlet gyöktényezős alakja: an (x − x1 )k1 (x − x2 )k2 . an an i=1   n−1  ai  A gyökök korlátja: |xi | < 1 + Max  . z3 . (x − xm )km = 0. xi = (−1)n .. Szimmetrikus negyedfokú egyenlet: ax 4 + bx 3 + cx 2 + bx + a = 0. xi xj = .Negyedfokú egyenlet Kanonikus alak: ax 4 + bx 3 + cx 2 + dx + e = 0. ennek gyökei: z1 . √ √ √ y4 = − z1 + z2 − z3 .3 = ± −p. Szimmetrikus harmadfokú egyenlet: ax 3 + bx 2 + bx + a = 0. x 4 = y 2 → ay 2 + by + c = 0. . x1 = 0. . 24 Matematika 16129 Matematika FVTABM / 24 C M Y K 2011.. x1 = 2n+1 a. május 6. 2 16 4 64 A redukált alak gyökei: √ √ √ y1 = z1 + z2 + z3 . b Redukált alak: y 4 + py 2 + qy + r = 0. x2 = −p.2 = ± −q. √ √ √ y2 = − z1 − z2 + z3 . . x1 = 0.j=1 i<j n  xi xj xk = − i. ha q ≤ 0. q Speciális egyenletek √ Tiszta másodfokú egyenlet: x 2 + q = 0. ha a ≥ 0. √ Tiszta (2n+1)-edfokú egyenlet: x 2n+1 = a. Átalakítása: a(x 3 + 1) + bx(x + 1) = (x + 1)[a(x 2 − x + 1) + bx] = 0.k=1 i<j<k n  a0 an−3 . √ Hiányos harmadfokú egyenlet: x 3 + px = x(x 2 + p) = 0. i=0 a n Rolle tétele: (egész együtthatós egyenletek racionális gyökeiről) p Ha xi = ∈ Q az egész együtthatós egyenlet gyöke. .     1 1 Átalakítása: a x 2 + 2 + b x + + c = 0. √ Tiszta 2n-edfokú egyenlet: x 2n = a. z2 . x x 1 1 Helyettesítés: x + = y.   4a 1 1 1 1 Harmadfokú rezolvens: z3 + pz2 + p2 − r z − q 2 = 0. Helyettesítés: x 2 = y.j. x2. ha p ≤ 0..2 = ± 2n a. akkor p | a0 és q | am . x1. √ Tiszta harmadfokú egyenlet: x 3 + q = 0. x(x + p) = 0. –18:37 . an an i. Általános n-edfokú egyenletek P n (x) ≡ an x n + an−1 x n−1 + · · · + a1 x + a0 = 0. x1. √ √ √ y3 = z1 − z2 − z3 . . A gyökök és együtthatók kapcsolata (Vi`ete-formulák): n  xi = − 1 n an−1  an−2 .

b] intervallumból indulunk. a gyökhöz tart. Közelítő gyök az (a. Ezt a becslést kell ismételten javítani az alábbi módszerek valamelyikével. ha: f (a) · f (b) < 0. . Irracionális és transzcendens egyenletek [Általános esetben csak a közelítő módszerek valamelyike alkalmas a gyök meghatározására. x3 . x2 = 2π − x1 x = arc tg a + kπ x = arc ctg a + kπ 4. –18:37 . f (b)) pontokat összekötő húr tengelypontja: a · f (b) − b · f (a) x= . A gyök x0 közelítő értékéből indulunk.) √ n Gyökös egyenlet x=a x = an lg b Exponenciális egyenlet ax = b x = loga b = lg a Logaritmikus egyenlet loga x = b x = ab = eb·ln a = 10b·lg a Trigonometrikus egyenletek sin x = a cos x = a tg x = a ctg x = a x1 = arc sin a + 2kπ. Szükség van az f (x) deriváltjára: f # (x) 0.4. Pontosabb gyök az (x0 . Pontosabb gyök xn = g(xn−1 ). . ha a zérushelyen a derivált nem 0. (Az értelmezési tartományt nem jelöltük.) Iteráció Az f (x) = 0 alakú egyenletet x = g(x) alakba írjuk. a k: tetszőleges egész szám. x2 .4. Húrmódszer (regula falsi) Adott [a.] Az alapegyenletek megoldása. f (x0 )) pontban húzott érintő tengelypontja: f (x0 ) x1 = x0 − # . x2 = π − x1 x1 = arc cos a + 2kπ.4.3. f (a)) és (b.) Matematika 25 16129 Matematika FVTABM / 25 C M Y K 2011. f (x0 ) (A módszer csak akkor konvergens. (Ha a gyök környezetében |g # (x)| < 1 akkor és csak akkor x1 .4. f (b) − f (a) Érintő módszer (Newton-módszer) A gyök x0 közelítő értékéből indulunk. . Közelítő módszerek Az f (x) = 0 egyenletek gyökeinek közelítő meghatározásához általában egy azt tartalmazó intervallumot vagy a gyökhöz közeli induló értéket kell keresni. május 6.

Egyenletrendszerek 4. május 6. a<0 y x a>0 26 Matematika 16129 Matematika FVTABM / 26 C M Y K 2011. y = f (x) alakban adom meg. Lineáris egyenletrendszer (két ismeretlennel)  a1 x + b1 y = c1 a2 x + b2 y = c2 Helyettesítő módszer: x= c1 − b 1 y a1 ⇒ a2 c1 − b 1 y + b2 y = c2 .4. Másodfokú polinomfüggvény: y = ax 2 + bx + c. b ∈ R. ⎪ a1 a2 c2 − b2 y ⎪ ⎭ x= a2 Egyenlő együtthatók módszere:  a1 a2 x + b1 a2 y = c1 a2 −a1 a2 x − b2 a1 y = −c2 a1 ⇒ (b1 a2 − b2 a1 )y = (c1 a2 − c2 a1 ). a.1. + a1 x + a0 .5. a. Polinomfüggvény: y = an x n + an−1 x n−1 + . 5.1. VALS FGGVNYTAN Az itt szereplő függvényeket a valós számok halmazából a valós számok halmazába leképező képletekkel.5. n ∈ Z+. . Elsőfokú polinomfüggvény: y = ax + b. a. b. a 0. Harmadfokú polinomfüggvény: y = ax 3 + bx 2 + cx + d. 5. ahol az nem egyezik a teljes valós számhalmazzal. d ∈ R. . c ∈ R. a 0.1.1. –18:37 . a1 Kiküszöbölés módszere: c1 − b 1 y ⎫ ⎪ x= ⎪ ⎬ a1 c1 − b1 y c2 − b2 y ⇒ = . c. b. Racionális egész függvények Hatványfüggvény: y = x n . ∀i: ai ∈ R. A D-vel jelölt értelmezési tartományt is megadom ott. Fontosabb vals fggvnyek 5. a 0.

e ≈ 2. . x → y 1 x x → 1 x2 1 x 1 1 x Fordított arányosság: a y = . D = R+ ∪ {0}. Racionális törtfüggvények Reciprok hatványfüggvény: y 1 .3. D = R \ . k ∈ N + .. 2k−1 x → √ 3 x 1 1 x 1 x 1 n Törtkitevős hatványfüggvény: y = x ± k = √ k ±n x . (A nevező gyökei kizárva!) Lineáris törtfüggvény: y =   a1 x + a0 −b0 . . . + a1 x + a0 . ∀i: ai . x2 .718 28. D = R. . május 6. . D = R \ {0}. k ∈ N + . k ∈ N + . bi ∈ R. 5.4. bi ∈ R. b1 b1 x + b0 b1 0.1.1. a ∈ R.1.2.5. D = R+ ∪ {0}. Exponenciális és logaritmusfüggvények Exponenciális függvény: y = a x . n. . bn x n + bn−1 x n−1 + . . y y = e = exp(x). x a<1 a=1 a>1 1 x Matematika 27 16129 Matematika FVTABM / 27 C M Y K 2011. 2k y= y x √ x. x Általános törtfüggvény: y = am x m + am−1 x m−1 + . . xn 1 y = x −n = n ∈ N + . ∀i: ai . 5. + b1 x + b0 D = R \ {x1 . a ∈ R+ . D = R \ {0}. . xn }. Irracionális függvények Gyökfüggvények: y = y x → √ √ x. –18:37 .

D = R+ . ∀k ∈ Z}.5. D = R .Logaritmusfüggvény: y = loga x. –18:37 . y y = ln x = loge x. x → tgx y π π 2 y x → ctgx 1 π 2 π 3π 2 x −π− π 2 π 2 π x 28 Matematika 16129 Matematika FVTABM / 28 C M Y K 2011. x → sin x y 1 π π 2 3π 2 x → cos x y 1 x 2π Tangensfüggvény: y = tg(x). 2 x 2π 3π 2 Kotangensfüggvény: y = ctg(x). Koszinuszfüggvény: y = cos(x). a ∈ R+ \{1}. Trigonometrikus függvények Szinuszfüggvény: y = sin(x). ∀k ∈ Z . + a>1 x → loga x x 1 a<1 „Haranggörbe”: y = e−x = exp(−x 2 ). 2 y x → e−x = exp(−x 2 ) 2 1 x 5. D = R \ {x | x = kπ.     1 D=R\ x|x = k+ π. május 6.1.

5. n ∈ Z.1. x x → {x} 1 1 x Matematika 29 16129 Matematika FVTABM / 29 C M Y K 2011. ha x < 0 y x → |x| 1 x 1 Előjelfüggvény:  y = sgn(x) = y −1.6. Néhány nevezetes függvény Abszolútértékfüggvény:  x. y x → [x] 1 1 y Törtrészfüggvény: y = {x} = x − [x]. ha x < 0 0. ha x ≥ 0 y = |x| = −x. –18:37 . ha x > 0 x → sgn(x) 1 1 x −1 Egészrészfüggvény: y = [x] = n. ha n ≤ x < n + 1. május 6. ha x = 0 1.

7.) Ha b1 = − 1. A b1 · f (a1 x + a0 ) + b0 függvény egy lehetséges ábrázolása az f (x) függvény segítségével    a0 lépésről lépésre: b1 f (a1 x + a0 ) + b0 = b1 f a1 x + + b0 . (Összenyomás. a függvény képe az x tengelyre tükröződik. 0) vektorral. nyújtás ha |b1 | > 1. b0 ) vektorral. 1 arányú affinitás. Ezeket a következő négy elemi transzformáció kombinálásával kapjuk: A változó transzformációja A függvényérték transzformációja Hozzárendelés A grafikon geometriai transzformációja y = f (x + a0 ) Eltolás az x tengely mentén (−a0 . a1 a1 Ettől eltérő sorrendben más meggondolásokat kell alkalmazni. május 6. b1 arányú affinitás. a1 (Összenyomás. Függvénytranszformációk Az y = f (x) függvény lineáris transzformáltjai: y = b1 · f (a1 x + a0 ) + b0 . ha |a1 | > 1. tehát a1      a0 a0 f (x) → f x + → f a1 x+ =f (a1 x + a0 ) → b1 ·f (a1 x + a0 ) → b1 ·f (a1 x + a0 ) + b0 . y = f (a1 · x) Az y tengelyre merőleges.5.) Ha a1 = − 1. ha |b1 | < 1. y = b1 · f (x) Az x tengelyre merőleges. a függvény képe az y tengelyre tükröződik. 30 Matematika 16129 Matematika FVTABM / 30 C M Y K 2011. y = f (x) + b0 Eltolás az y tengely mentén (0. –18:37 . nyújtás ha |a1 | < 1.1.

.2.1. Határérték-számítási szabályok (A határérték helye a vagy ±∞ lehet. lim 1 + x→∞ x sin x lim =1 x→0 x 5. .2. ha lim g g lim g lim(f · g) = lim f · lim g 0 5.3.2. Dierencilszm.5.) (c ∈ R tetszőleges konstans) lim c = c lim(c · f ) = c · lim f lim(f ± g) = lim f ± lim g   f lim f lim = . Hatrrtk 5. Néhány nevezetes határérték   1 x = e ≈ 2.712 818 28.2.

x (ln x)# = 1 x (cos x)# = − sin x (tg x)# = 1 cos2 x (lg x)# ≈ Matematika 31 16129 Matematika FVTABM / 31 C M Y K 2011. (Összetett függvény) −1 # 1 f = # .3026 · 10x . május 6.4343 . (Inverz függvény) f 5. x · ln a (sin x)# = cos x (ex )# = ex 0. Deriválási szabályok (c ∈ R tetszőleges konstans) (c · f )# = c · f # (f ± g) = f # ± g #  # 1 g# =− 2 g g (f · g)# = f # · g + f · g #  # f f # g − fg # = g g2 (f ◦ g)# = (f # ◦ g) · g # . –18:37 .1.3.3.ts 5. (loga x)# = 1 . Elemi függvények deriváltja c# = 0 (x n )# = n · x n−1 (a x )# = a x ln a.2. (10x )# ≈ 2.

3.4. Integrlszm.5.3. A függvény menetének vizsgálata f # (x) f f ”(x) Növekszik Csökken Helyi minimum >0 <0 =0 ∧ (−) → (+) Helyi maximum =0 ∧ (+) → (−) >0 <0 Konvex Konkáv Inflexiós pont >0 <0 =0 ∧ (±) → (∓) 5.

ts (c ∈ R tetszőleges konstans) 5. május 6.4.2.4. Integrálási szabályok   c·f =c·   (f ± g) = f  f±   # (f · g ) = f · g − g f #g 5.1. –18:37 . Fontosabb integrálok   c dx = c · x + C  x n dx =  x x ax a dx = +C ln a  ln xdx = x · ln x − x + C  10x dx = lg e · 10x + C   1 dx = − ctg x + C sin2 x loga xdx =  cos x dx = sin x + C  1 dx = ln |x| + C x  lg xdx = x · (lg x − lg e) + C sin x dx = − cos x + C   −1 x e dx = e + C  x n+1 + C. n n+1 1 dx = tg x + C cos2 x  x · ln x − x +C ln a 1 √ dx = arc sin x + C 1 − x2 1 dx = arc tg x + C 1 + x2 32 Matematika 16129 Matematika FVTABM / 32 C M Y K 2011.

.4. . A határozott integrál kiszámítása Becslés: b (b − a) · min f (x) ≤ f (x)dx ≤ (b − a) · max f (x). .5.+yn−1 ) ≈ h·(y1 +y2 +y3 +.4. A határozott integrálás szabályai b b (c · f ) = c · a b f =− f a b a b b (f ± g) = f± a a a b b g c f = a f a b f+ a f c 5.4. . a Trapézformula (egyenletes felosztás melletti közelítés): b f ≈ h· y 0 2 yn .3.+yn ). a Téglalapformula (egyenletes felosztás melletti közelítés): b f ≈ h·(y0 +y1 +y2 +.

május 6. . –18:37 . . + yn−1 + a Simpson-formula (n = 2k egyenlő részintervallum melletti parabolikus közelítés): b f ≈ h · (y0 + 4y1 + 2y2 + 4y3 . b]-ban f integrálható és F = f . . . akkor a Matematika 33 16129 Matematika FVTABM / 33 C M Y K 2011. + 2yn−2 + 4yn−1 + yn ). 2 + y1 + . az integrálszámítás alaptétele: # b f = F (b) − F (a). . 3 a Newton–Leibniz-formula. Ha [a.

Biztos esemény: Ω. Lehetetlen esemény: O = Ω = { }. Az E esemény fE relatív gyakorisága a gyakoriság és a kísérletek számának hányadosa: gE . illetve együttes bekövetkezése. Független események A és B. Komplementer esemény: E. ha az E esemény nem. ha P (A ∩ B) = P (A) · P (B). Teljes eseményrendszer: E1 ∪ E2 ∪ . 6. fE = n Feltételes gyakoriság: egy E esemény kísérleti bekövetkezéseiből azoknak a kE|F száma. Ha egyikük és csak egyikük következik be. –18:37 . Feltételes relatív gyakoriság: az E ∩ F esemény és az F feltétel gyakoriságának hányadosa: gE∩F fE|F = . ∪ Em =Ω ∧ ∀i k: Ei ∩ Ek = O. Következménye a K esemény az E eseménynek. amelyek egy másik F O esemény (a feltétel) bekövetkezéseivel együtt fordultak elő. május 6. . ha E maga után vonja K-t: E ⊂ K.2. gF 34 Matematika 16129 Matematika FVTABM / 34 C M Y K 2011. A ∩ B := mindkét esemény bekövetkezik.6. Gyakorisg Az E esemény gE gyakorisága az esemény bekövetkezéseinek száma a kísérlet során. akkor következik be. Esemnyek Elemi esemény: egy kimenetelű. Egymást kizáró események: A ∩ B = O. amely az összes lehetséges kimenetelt tartalmazza. Összetett esemény: két vagy több esemény vagylagos.1. VALSZNSG-SZMTS 6. amely nem következhet be. A ∪ B := a két eseményből legalább az egyik bekövetkezik. egyféleképpen bekövetkező esemény – εk = {ωk }. .

6. Valsz.3.

n(E) P (E) = . k=1 Tetszőleges eseményekre: P (E1 ∪ E2 ∪ .) – a biztos esemény valószínűsége 1. Feltételes valószínűség: az E eseménynek az F valószínűsége P (E | F ) = O eseményre vonatkoztatott feltételes P (E ∩ F ) . . k=1 Matematika 35 16129 Matematika FVTABM / 35 C M Y K 2011. P (O) = 0. A komplementer események valószínűségének összege. akkor 1 a) az elemi események valószínűsége a számuk reciproka. . . . ∀E ∈ ℘(Ω): P (E) + P (E) = 1. n b) az E esemény valószínűsége a kedvező és a lehetséges kimenetelek számának hányadosa.2. –18:37 . ε2 . ∪ Em ) ≤ m  P (Ek ). = P (εn ). . ∀k: P (εk ) = . .3. . .) – az egymást páronként kizáró események valószínűsége összeadódik. ∀i j : Ei ∩ Ej = O ⇒ P (E1 ∪ E2 ∪ . . P (Ω) = 1. ∪ Em ) = m  P (Ek ). . 1] ⊆ R szám.3. . k=1 Az összes ε1 . ha P (A ∩ B) = P (A) · P (B). k=1 Klasszikus valószínűségi mező: – ha az Ω eseménytér véges – és az elemi események valószínűsége egyenlő: P (ε1 ) = . . Alapvető összefüggések A lehetetlen esemény valószínűsége zérus. (II. n(Ω) Függetlenek az A és B események. Em teljes eseményrendszer.nsg 6. P (F ) 6. εn elemi eseményre: n  P (εk ) = 1. . amelyet a nagyszámú kísérletben az esemény fE relatív gyakorisága megközelít. akkor m  P (Ek ) = 1.1. május 6. Ha E1 . E2 . Definíciók Az E ⊆ ℘(Ω) esemény valószínűsége egy olyan P (E) = pE ∈ [0. Kolmogorov-axiómák: (I. .

∪ Em | F ) =  P (Ek | F ). B eseményre: P (A ∪ B) = P (A) + P (B) − P (A ∩ B). ha egymást páronként kizáró események. . E2 . . P (E | F ) = P (E). akkor tetszőleges A O-ra P (A | Ek ) · P (Ek ) . . A teljes valószínűség tétele: Ha E1 . P (A ∩ B) = P (A | B) · P (B). m  P (A | Ej ) · P (Ej ) j =1 6. . . . A feltételes valószínűség összefüggései (F O): 0 ≤ P (E | F ) ≤ 1. . . Valsz. . k=1 Bayes tétele: Ha E1 . E2 . .4. ha E és F események függetlenek: P (E1 | F ∪ E2 | F ∪ . Em teljes eseményrendszer és ∀k: Ek P (Ek | A) = O. Em teljes eseményrendszer és ∀k: Ek P (A) = m  O. akkor tetszőleges A-ra P (A | Ek ) · P (Ek ).Két tetszőleges A.

f (x) a sűrűségfüggvényt. Alapvető összefüggések {Az F (x) jelöli az eloszlásfüggvényt.1. −∞ f (x)dx = 1. x→−∞ x→+∞ 36 Matematika 16129 Matematika FVTABM / 36 C M Y K 2011. lim F (x) = 1.} ⎧  pk ⎪ ⎪ ⎪ ⎪ a≤xk <b ⎪ ⎨ F (b) − F (a) = P (a ≤ ξ < b) = b ⎪ ⎪ ⎪ ⎪ f (x)dx ⎪ ⎩ a x F (x) = +∞ f (t)dt. –18:37 .4. május 6. −∞ lim F (x) = 0.nsg-eloszlsok 6.

ha az integrál létezik. F ] intervallum. 2 −∞ μe Variációs köz: az a legszűkebb [A. május 6. −∞ Módus – μ0 : a folytonos sűrűségfüggvény/a diszkrét valószínűségek maximumhelye. F = felső határ. Eloszlások jellemzői Várható érték: M(ξ ) = μ. Variancia (szórásnégyzet): D2 (ξ ) = σ 2 . A = alsó határ. A medián két egyenlő részre osztja az f (x) függvény görbéje alatti területet.4. –18:37 . Medián – μe : az F (x) = 0.6.2. n  Diszkrét: μ = xk · pk . Terjedelem: a variációs köz hossza – dR = F − A.5 egyenlet gyöke (ha pontosan egy van). Matematika 37 16129 Matematika FVTABM / 37 C M Y K 2011. k=1 ∞ x · f (x)dx. Folytonos: μ = −∞ Szórás: D(ξ ) = σ . amelyre P (A ≤ ξ ≤ F ) = 1. k=1 x 2 · f (x)dx − μ2 . μe ∞ 1 f (x)dx = f (x)dx = . Diszkrét σ 2 = M[(ξ − μ)2 ] = M(ξ 2 ) − μ2 = ∞ ∞ (x − μ)2 · f (x)dx = Folytonos σ 2 = −∞ n  xk2 · pk − μ2 .

4. μ0 < μe < μ – jobb oldali aszimmetria. akkor μ = μe = μ0 = Q A szimmetrikus eloszlásoknál a közepek tipikus elhelyezkedése [kivétel lehet!]: μ < μe < μ0 – bal oldali aszimmetria.3. [Fordítva nem igaz!] Ha szimmetrikus. 38 Matematika 16129 Matematika FVTABM / 38 C M Y K 2011. több lokális maximuma van. . . ha a sűrűségfüggvénynek/valószínűségeknek egy.6. többmódusú az eloszlás. multimodális eloszlások. bimodális. ¯ = x0 .] Excentrikus eloszlások: sűrűségfüggvényük/valószínűségeik maximuma a variációs köz szélére esik. . ha A szimmetrikus eloszlásoknál a közepek tipikus Egy-. Szimmetrikus az eloszlás az x0 középpontra. –18:37 . Eloszlástípusok Szimmetrikus az eloszlás az x0 középpontra. május 6. [Unimodális. két-. két. ha ∀x: f (x0 − x) = f (x + x0 ). .

4. ..}. .4. ∀k: P (ξ = k) = p · q k−1 . ∀k: P (ξ = xk ) = .   n k n−k ξ ∈ {0. k=1 Binomiális eloszlás: Paraméterek: n ∈ N + . .. . május 6. x3 . μ = n n k=1 n k=1 k n2 " n  #2 xk . μ= 1 . xn }. p σ2 = 1−p . 1[ ∧ (p + q = 1). μ = np. . 1. n. –18:37 . n}. 1.}. . 2. 1[ ∧ (p + q = 1). ∀k: P (ξ = k) = λk −λ e .. . ξ ∈ {0. . q ∈ ]0. . ∀k: P (ξ = k) = p ·q . q ∈ ]0. . . Nevezetes diszkrét eloszlások Egyenletes eloszlás: n n 1 1 1 1 xk . . . .6. k! σ 2 = λ2 . x2 . Geometriai eloszlás: Paraméterek: p. 3. k σ 2 = npq. . p. ξ ∈ {1. 2. σ 2 = x2 − ξ ∈ {x1 . . p2 Poisson-eloszlás: Paraméter: 0 < λ ∈ R. 2. . Matematika 39 16129 Matematika FVTABM / 39 C M Y K 2011. . n. . μ = λ.

b]. ha x ≤ a. Nevezetes folytonos eloszlások Egyenletes eloszlás: ⎧ ⎨ 1 . λ2 Standard normális eloszlás: Jelölése: N(0. ϕ(x) = x2 1 · e− 2 . μ = 0. 2 σ2 = 1 .14. különben ξ ∈ [a. oldal) ξ ∈ [−∞. –18:37 .4. (lásd 10. ⎪ ⎨x−a  F (x) = 1 − e−λx . ha 0 ≤ x 0. ha b ≤ x. 98. 1). 40 Matematika 16129 Matematika FVTABM / 40 C M Y K 2011. május 6. .5. különben 1 . +∞]. ha 0 ≤ x ξ ∈ [0. μ= a+b . különben μ= F (x) = ⎧ 0. ha a < x < b. λ σ2 = ⎪ ⎩ b−a 1. 12 Exponenciális eloszlás: Paramétere: 0 < λ ∈ R. −∞ σ 2 = 1. √ σ 2π x Φ (x) = ϕ(t)dt – zárt alakban nem írható fel.6. f (x) = b − a ⎩ 0. f (x) = 0.  λ · e−λx . táblázat. +∞]. (b − a)2 . ha a < x < b.

y) = √ exp − − . σ ∈ R). k Csebisev-féle egyenlőtlenség: Ha a ξ valószínűségi változónak van várható értéke és szórása (μ. k μ−kσ Matematika 41 16129 Matematika FVTABM / 41 C M Y K 2011. összefüggések Markov-féle egyenlőtlenség: Ha a 0 ≤ ξ valószínűségi változónak véges a várható értéke (μ ∈ R). σ ∈ R. Jelölése: N(μ. σ ). ξ ∈ [−∞. ahol k > 1: P (|ξ − μ| ≥ k · σ ) ≤ 2 .   x−μ . –18:37 .4.   2 y2 1 x f (x. F (x) zárt alakban nem írható fel. Nevezetes tételek. +∞]. 2 2 2π 6. akkor az eloszlásnak az a része. +∞]. f (x) = ϕ σ x−μ Standardizálás: z = helyettesítéssel. amely a várható érték k · σ sugarú környezetén kívül esik. 2 k k azaz a várható érték k · σ sugarú környezetébe 1 legalább az eloszlás 1 − 2 része esik: k μ+kσ  1 P (|ξ − μ| ≤ k · σ ) = f (x)dx ≥ 1 − 2 . legfeljebb 1 1 .6. η ∈ [−∞. σ Kétdimenziós standard normális eloszlás: ξ.Normális eloszlás: Paraméterei: μ. május 6. akkor a változó tetszőleges 0 < kμ számot meghaladó értékeinek valószínűsége k reciprokával arányos: 1 P (kμ ≤ ξ ) ≤ .

.. . akkor a várható érték 1σ .  lim P n→∞ ξ1 + ξ2 + . 2. f2 . független és véges szórású változók. ξ2 . . + ξn − nμ √ <x σ n A populáció sűrűségfüggvénye  1 =√ 2π x −∞  2 t exp − dt. akkor a relatív gyakoriságnak a valószínűségtől való eltérése n növekedésével egyre valószínűtlenebb: lim P (|fn − p| > ε) = 0. . ≈ 99.A „3-szigma” szabály: ha ξ normális eloszlású valószínűségi változó. . –18:37 . . .. . . n→∞ ∀ε > 0. . n→∞ n A központi határeloszlás-tétel: Ha a ξ1 . + fn P lim = p = 1. 2σ .-szeri elvégzésekor a kimenetel relatív gyakorisága f1 . . . ≈ 95%. akkor   f1 + f2 + .≈ része. . . 3 20 333 Bernoulli tétele: A nagy számok gyenge törvénye Ha egy kettős kimenetelű kísérletben az egyik kimenetel valószínűsége p és a kísérlet n-szeri elvégzésekor a kimenetel relatív gyakorisága fn . azonos eloszlású – ∀i: (μ = μi ) ∧ (σ = σi ) –.7%-a. illetve e 1 1 1 környezeteken kívül az ≈ . . + ξn valószínűségi változó az n növekedésével közelít az N[μ. .. 3σ sugarú környezetébe esik az eloszlás ≈ 68%. . . 2 Az átlag megoszlása n = 2 mintából Az átlag megoszlása n = 5 mintából 42 Matematika 16129 Matematika FVTABM / 42 C M Y K 2011. Borel tétele: A nagy számok erős törvénye Ha egy kettős kimenetelű kísérletben az egyik kimenetel valószínűsége p és a kísérlet 1. akkor a ξ = ξ1 + ξ2 + . σ ] normális eloszláshoz. . n. . . fn . ≈ . május 6.

Fm – a kumulált relatív gyakoriságok sora. . 3 dimenziós oszlopok. . . .1. G3 . STATISZTIKA 7. . σ . lehetséges értékek száma. 7. g1 . F3 . F1 . . μe . – a mintastatisztikák: átlag. x¯ m – osztályközepek. brzolsa 7. szórás stb. m0 . x2 . . g3 . május 6. . xn – az adatsor elemei. x¯ 2 . me . a minta elemeinek száma. x¯ 1 . Fm = 1 k=1 7. Általános jelölések n – mintanagyság. . . . fm – a relatív gyakoriságok sora. ha minden elemre vonatkozik. g2 . alakok alkotják. . (latin betűk). Matematika 43 16129 Matematika FVTABM / 43 C M Y K 2011. Gm = n gi gi  fi =  = . Adatok feldolgozsa. . x1 . . – a populáció paraméterei: átlag. Gyakorisági sorok  gi = n Gi = i  k=1 gk .1. –18:37 . .  – összegezés jelzése. G2 . x¯ 3 . x3 . . .7. Gm – a kumulált gyakoriságok sora. . f1 .1. . m – osztályközök.2. . . f3 .1. szórás stb. μ0 .3. Diagramok Oszlopdiagram: az abszcisszatengely tetszőleges pontjaiban azonos alapú és a gi vagy az fi gyakoriságokkal arányos magasságú téglalapok. . . . (görög betűk). fi = 1 gi n Fi = i  fk . f2 . . . μ. G1 . ¯ s.1. . kategóriák. gm – a gyakoriságok sora. . F2 . . x. .

Szalagdiagram – sávdiagram: az oszlopdiagram 90 fokkal elforgatva.Hisztogram: az osztályközök fölé emelt gi vagy fi magasságú téglalapok. n Gyakorisági grafikonok: poligon görbe ogiva 44 Matematika 16129 Matematika FVTABM / 44 C M Y K 2011. május 6. –18:37 . ∀i: ci = 360◦ · gi = 360◦ · fi . Kördiagram: a gi vagy az fi gyakoriságokat ci szögű körcikkek ábrázolják.

n  gi x¯ i  a gyakorisági sorokból: x¯ =  = fi x¯ i . n  si xi s1 x1 + s2 x2 + s3 x3 + . . =  1 H x1 x2 x3 xn i=1 xi xi    n 2   x x12 + x22 + x32 + . · xn =  xi . Mintafggvnyek. . . Közepek. . statisztikk 7. + xn2  i=1 i Q= = . + sn si Súlyozott aritmetikai közép x# = Geometriai közép   n  √ n G = n x1 · x2 · x3 · .1. gi Medián – me : a nagyság szerint rendezett adatsor – középső eleme.. . május 6. . . ha n páros. átlagok n  x1 + x2 + x3 + . + sn xn i=1 = n . .+ = .2.7. – a két középső elem átlaga. + + + . + xn = x¯ = n Aritmetikai közép xi i=1 n . Matematika 45 16129 Matematika FVTABM / 45 C M Y K 2011.  s1 + s2 + s3 + . . . standard középérték:  xi az adatsorból számolva: x¯ = ..2. i=1 i=1 Harmonikus közép Négyzetes közép n n 1 1 1 1  1 n . –18:37 . ha n páratlan. n n H= Mintaközép.

amelybe a legnagyobb adat. 7. Nyersmódus – x0 : a modális köz közepe. f0 a modális köz relatív gyakorisága.3. Q4 : a rendezett adatsort 4 egyenlő részre tagolják. 2 Szimmetria esetén: Q1 = q − dQ. Q1 . . f−1 és f+1 a két szomszédos köz gyakorisága. . Q4 = F = max(xi ) és me = Q2 ] Kvartilisközép: q = Q1 + Q3 . Q3 . me 46 Matematika 16129 Matematika FVTABM / 46 C M Y K 2011. Modális köz: osztályköz/intervallum. A szrds jellemzi Terjedelem: a legnagyobb és a legkisebb adat különbsége. Q2 . Kvartiliseltérés: a felső és az alsó kvartilis különbségének fele. Q3 − Q1 .   |xi − me | gi · |x¯ i − me |   d = |xi − me | = = = fi · |x¯ i − me |. n gi Relatív középeltérés: d # = d . F − A = max(xi ) − min(xi ). . –18:37 . Kvartilisek– Q0 . P2 . május 6. dQ = Középeltérés: a mediántól való abszolút eltérések számtani közepe. 2 Módus – m0 : a rendezett gyakorisági sor maximumhelye. Q3 = q + dQ. 2(f−1 − 2f0 + f+1 ) h az osztályközök szélessége.Percentilisek – P1 . P99 : a rendezett adatsort 100 egyenlő részre tagolják. [min(xi ) = A = Q0 . A módus helyesbítése parabolikus interpolációval: m0 = x0 − f+1 − f−1 · h. gyakoriság esik. .

. regresszi A statisztikai modell: az adatsor a minta elemeinek két ismérvét tartalmazza. 2. y3 . s dQ Negatív értékek jobb oldali.Variancia (szórásnégyzet). A lapultság gyakorlatban használt mérőszáma: (xi − x) ¯ 4 . pozitív értékek bal oldali aszimmetriát jeleznek. x3 . . a mintaközéptől való eltérések négyzetes közepe   (xi − x) ¯ 2 ¯ 2  gi · (x¯ i − x) 2 2  ¯ = = fi · (x¯ i − x) ¯ 2. . x2 . n – az elemek indexe. . yn – a másik adatsor elemei. yi ). 2. s = (xi − x) = n gi  2   xi gi · x¯ 2 s2 = ¯ 2= fi · x¯ i2 − (x) ¯ 2. . .1.5. . y1 . xn – az egyik adatsor elemei. Matematikai modell: a mérés a minta i-edik eleméhez hozzárendeli a sík egy pontját – {1. y2 . . 4 s A normális eloszlásnál l = 3. n} → R × R. . x¯ 7. .. − (x) ¯ 2 =  i − (x) n gi Szórás: a variancia négyzetgyöke √ s = s 2 = (x 2 ) − (x) ¯ 2. az l < 3 pedig laposabb eloszlást jelez. l= 7. Általános jelölések 1. i. i → (xi . x1 . . május 6. Szimmetria s lapultsg A ferdeség (aszimmetria) gyakorlatban használt mérőszámai: g= x¯ − m0 q − me és g # = . . –18:37 . . .5. Matematika 47 16129 Matematika FVTABM / 47 C M Y K 2011. . 7. . az l > 3 ennél csúcsosabb. s Relatív szórás: s # = . .4. . 3. Korrelci. .

y) = (x · y) − x¯ · y¯ = n n n Kovariancia: Cov(x. Regressziós együttható: a= (x · y) − x¯ · y¯ (x 2 ) − (x)2 = n·    (xi · yi ) − xi · yi .] 48 Matematika 16129 Matematika FVTABM / 48 C M Y K 2011. Cov(x.5.7. amitől a minta ponthalmazának ordinátairányú eltérései nek négyzetösszege (a · xi + b − yi )2 minimális. n [A regressziós egyenes átmegy az M(x.3. Korrelációs együttható: rxy = 7. ahol sx és sy a két adatsor szórása. –18:37 . sx · sy Ha |r| = 1 – a két ismérv szoros (lineáris) korrelációs kapcsolatban van. n    (xi · yi ) xi yi − · .2.5. Lineáris regreszió Regressziós egyenes: (az y változónak az x-re vonatkozó regressziós egyenese) az y = a · x + b egyenletű egyenes. Ha r = 0 – x és y korrelálatlanok (nem feltétlenül függetlenek!). y) . ¯ y) ¯ ponton. y) = Cov(x. Korreláció  [(xi − x) ¯ · (yi − y)] ¯ . május 6.  2  2 n · xi − xi   yi − a · xi Tengelymetszet: b = y¯ − a · x¯ = .

yn−1 . y2 . . 3 yi−2 + yi−1 + yi + yi+1 + yi+2 = . t2 . . y4(5) . –18:37 . Matematika 49 16129 Matematika FVTABM / 49 C M Y K 2011. .7. tn – mért y1 . . . 5 (3) 3 tagú mozgó átlagok sora: y2(3) . . . yn−2 . + yn−1 + yn 2 2 i=2 2 = Kronologikus átlag: y¯ = 2 . május 6. . . . . . yi(3) = (5) 5 tagú mozgó átlagok sora: y3(5) .6. Idsorok Egyenlő időközökben – t1 . . . . yi(5) Lineáris trend = a regressziós egyenes: y = a · t + b. n−1 n−1 Mozgó átlagok sora: yi−1 + yi + yi+1 . . y3(3) . " # n−1  yn y1 1 1 + yi + y1 + y2 + . . yn adatsor. .

A szög csúcsa a szárak közös kezdőpontja.2. A szögvonalat a szögtartományt kijelölő félegyenesek alkotják. Szög – szögtartomány Egy pontból induló két félegyenes a síkot két szögtartományra bontja. Konkurensek azok az egyenesek. A szög szárai a szögtartományokat határoló félegyenesek. Döféspont: egyenes és sík közös pontja. május 6.2. 8. Metszésvonal: két sík közös egyenese. amelyek ugyarra az egyenesre illeszkednek. ELEMI GEOMETRIA 8. A térelemek kapcsolata Illeszkedő két térelem.1. a sík. az egyenes. 50 Matematika 16129 Matematika FVTABM / 50 C M Y K 2011. Összekötője – közös tartója – több térelemnek az. Kollineárisak azok a pontok. Szgek 8.1. Trelemek a pont. Közös része – metszete – két alakzatnak a közös pontjaik halmaza. Komplanárisak azok a pontok/egyenesek. Metszéspont: két egyenes közös pontja. –18:37 . amelyek ugyanarra a pontra illeszkednek. ha egyik tartalmazza a másiknak minden pontját. amelyek ugyanarra a síkra illeszkednek.8. amelyre mind illeszkedik.

Szögpárok Mellékszögek szögtartományai együtt egy félsíkot alkotnak. Teljesszög szárai egybeesnek. ha a szárak sorrendjét is előírjuk. Csúcsszögek szárai páronként egymás meghosszabbításai. Egyállású szögek szárai azonos irányú párhuzamos félegyenesek. a szögtartományt ezeknek a pontjai alkotják. Matematika 51 16129 Matematika FVTABM / 51 C M Y K 2011. ha egy félegyenest a kezdőpontja körül forgatunk. szögtartománya a „negyedsík”. Szögek Az egyenesszög két szára egy egyenest alkot. –18:37 . Mellékszögek Csúcsszögek Egyállású szögek Váltószögek Pótszögek összege egy derékszöggel egyenlő. a szögtartományok félsíkok. a tompa.és az egyenesszög. Hegyesszög [tartománya] kisebb a derékszögnél. Kiegészítő szögek összege egy egyenesszög = két derékszög.Irányított szöget – szögtartományt kapunk. a szögtartomány a teljes sík. Váltószögek szárai ellentétes irányú párhuzamos félegyenesek. Konkáv szög [tartománya] nagyobb az egyenesszögnél. Tompaszög [tartománya] nagyobb a derékszögnél. de kisebb az egyenesszögnél. a hegyes-. május 6. Derékszög – rectus – az egyenesszög fele. Forgásszöghöz jutunk. Konvex szög a null-. a derék-. Nullszög szárai egybeesnek.

ha négy derékszögre [szögtartományra] osztják a síkot. Elemi síktranszformációk Identitás: bármely pontnak önmaga a képe. Az eltolást az irányával és a nagyságával. az eltolásvektorral adjuk meg.3. Merőleges két egyenes. −−→ −−→ Eltolás (párhuzamos eltolás): P P # = QQ# = t. illetve 1g = 100c . Fixelemek: az eltolás irányával párhuzamos egyenesek.1. A körben egy szög radiánban vett mértéke a hozzá tartozó ív hossza és a sugár aránya. 1# = 60## . amelyik a másiknál kisebb vagy egyenlő (egyenesszögnél).Hajlásszög a két metsző egyenes által alkotott szögek közül az. újfok) = 2π (radián) = 6000v (vonás). Az elforgatást a középponttal. a tengelyre merőleges egyenesek. Elforgatás (pont körüli forgatás): P OP # ^ = QOQ# ^ = α.3◦ .3. 8. az elforgatás irányával és szögével adjuk meg. 1c = 100cc . Geometriai transzformcik Transzformáció: egyértelmű pont-pont megfeleltetés. május 6. Fixelemek: a tengely pontonként. Szögmértékek: A teljesszög mértéke 360◦ (fok) = 400g (gon. P P # ⊥ t. Tükrözés egyenesre (tengelyes tükrözés): −−→ −−→# P P0 = P0 P . A tükrözést a tengelyével adjuk meg. Az 1 radiánhoz tartozó ív hossza a sugárral egyenlő: 1 rad ≈ 57. A kisebb egységek: 1◦ = 60# . 8. Fixelem: csak a középpont. –18:37 . leképezés: P → P # . 52 Matematika 16129 Matematika FVTABM / 52 C M Y K 2011.

Összetett transzformációk: Véges sok elemi transzformáció egymás után végrehajtva. Fixelemek: a tengely pontonként és a tengellyel párhuzamos egyenesek. Centrális-axiális kollineáció: P P # ' O. Ha |k| > 1: nyújtás. A merőleges affinitást a tengelyével és az affinitás arányával adjuk meg. –18:37 . ha k = 1: identitás. (Az összetevők sorrendje általában nem cserélhető fel!) Egybevágóság: identitás. ee# metszéspont t-re illeszkedik. Affinitás: hasonlóságok és tengelyes affinitások. Fixelemek: a tengely pontonként és a tengelyre merőleges egyenesek. Nyírás: −−→# P P : |P0 P | = k. 8. forgatások. A tükrözést a centrumával adjuk meg. Merőleges affinitás: −−→# −−→ P0 P : P0 P = k. Hasonlóság: egybevágóságok és középpontos hasonlóságok egymásutánja. Matematika 53 16129 Matematika FVTABM / 53 C M Y K 2011. P P # ⊥ t. nyírások egymásutánja. május 6. Ha |k| > 1: nagyítás. a centrum sugaranként.Tükrözés pontra (középpontos tükrözés): −−→ −→ −→ −−→# P O = OP ⇔ OP # : OP = −1. Középpontos hasonlóság (homotécia): −−→# −→ OP : OP = k. Ha k < 0: középpontos tükrözés és egy nagyítás/kicsinyítés/identitás egymásutánja. Fixelemek: a centrum és a centrumra illeszkedő egyenesek.) Fixelemek: a tengely pontonként. Fixelemek: a centrum és a centrumra illeszkedő egyenesek. tükrözések egymásutánja. eltolások. P P # t. (P P # egyenes O-ra. ha k = 1: identitás. Projektivitás: affinitások és centrális-axiális kollineációk egymásutánjai. ha |k| < 1: összenyomás. A középpontos hasonlóságot a centrumával és a hasonlóság arányával adjuk meg.2. ha |k| < 1: kicsinyítés. Ha k < 0: tengelyes tükrözés és egy nyújtás/összenyomás/identitás egymásutánja. ee# ∈ t.3.

8.4. S.

akkor – az egyik száron keletkező metszetek aránya megegyezik a másik száron levő megfelelő metszetek arányával: OA# OB # = . Elemi geometriai tételek Párhuzamos szelők tételei: Ha egy szög szárait párhuzamosokkal metsszük. oldal) Befogótétel (Eukleidész tétele) A derékszögű háromszögben a befogó az átfogóra eső merőleges vetületének és az átfogónak a mértani közepe: a 2 = p · c. A kör érintője és szelője közötti kapcsolat Egy külső pontból a körhöz húzott érintő hossza mértani közepe az e pontból húzott szelő két szeletének: e2 = p · (p + h).4. b2 = q · c.kgeometria 8. május 6.12. Magasságtétel (Eukleidész tétele) A derékszögű háromszögben az átfogóhoz tartozó magasság a befogók átfogóra eső merőleges vetületeinek mértani közepe: m2 = p · q. 54 Matematika 16129 Matematika FVTABM / 54 C M Y K 2011. táblázat. AB OA OB Pitagorasz tétele A derékszögű háromszög befogóinak négyzetösszege az átfogó négyzetével egyenlő: c2 = a 2 + b2 .1. OA OB – a párhuzamosokból a szögszárak által kimetszett szakaszok aránya megegyezik végpontjuk szögcsúcstól mért távolságának arányával: A# B # OA# OB # = = . 96. –18:37 . (lásd 10.

β# = α + γ . C2 C. súlypont: A háromszög súlyvonala a csúcsot a szemközti oldal felezőpontjával összekötő egyenes szakasz: AA1 . γ # = α + β. A külső szögek összege a teljesszöggel egyenlő: α# + β # + γ # = 2π = 360◦ . a + c > b. O középpontja az oldalfelező merőlegesek egyetlen közös pontja: BA1 = A1 C. AB1 = B1 C. B1 O. A súlypont mindegyik súlyvonalat 2 : 1 arányban osztja [a csúcshoz közelebbi szakasz a nagyobb]. BB2 ⊥ AC. A belső szögek összege az egyenesszöggel egyenlő: α + β + γ = π = 180◦ . Az M magasságpont a három magasságvonal egyetlen közös pontja.4. A külső szög a másik két belső szög összegével egyenlő: α# = β + γ . Súlyvonal. AA2 ⊥ BC. Matematika 55 16129 Matematika FVTABM / 55 C M Y K 2011. A háromszög nevezetes tulajdonságai Az oldalak és szögek viszonyai: Bármelyik két oldal összege nagyobb a harmadiknál: a + b > c. OA1 ⊥ BC. Oldalfelező merőleges. Magasságvonal. BB1 . BA1 = A1 C.8. május 6. OB1 ⊥ AC. AS : SA1 = 2 : 1.2. Az S súlypont a három súlyvonal egyetlen közös pontja. A nagyobb oldallal szembeni szög nagyobb és a nagyobb szöggel szembeni oldal nagyobb: a < b ⇔ α < β. A középvonalak az oldalfelezőpontokat összekötő szakaszok: 2 · B1 C1 = BC. magasságpont: A magasságvonal a háromszög csúcsából a szemköztes oldalegyenesére bocsátott merőleges szakasz: A2 A. AB1 = B1 C. A háromszög körülírt köre a három csúcsponton megy keresztül. CC1 . körülírt kör: Az oldalfelező merőleges a háromszög oldalának felezőpontjában emelt merőleges egyenes: A1 O. C1 O. –18:37 . b + c > a. középvonal. B2 B.

Átlói merőlegesek. Az egy csúcshoz tartozó belső és külső szögfelezők merőlegesek egymásra. a másik kettő a két szára. Átlói egyenlők.Szögfelezők. Ez a másiknak felezőmerőlegese. 8. A hozzáírt körök egy belső és két külső szögfelező közös pontja körül írt. Feuerbach-kör (9 pont köre): A háromszög oldalainak felezőpontjai. Trapéz: van párhuzamos oldalpárja. Különleges négyszögek: Konvex: minden szöge konvex (< 180◦ ). Téglalap: derékszögű paralelogramma. a belső vagy a külső szöget felező félegyenesek.3.4. május 6. hozzáírt körök: A szögfelezők a csúcsra illeszkedő. –18:37 . beírt kör. 56 Matematika 16129 Matematika FVTABM / 56 C M Y K 2011. Négyszögek A négy belső szög összege egy teljesszöggel egyenlő: α + β + γ + δ = 2π = 360◦ . az oldalegyeneseket érintő körök. egyikre szimmetrikus. Euler-egyenes: A háromszög M magasságpontja. Szemköztes oldalpárjai. és az MO szakaszt a súlypont MS : SO = 2 : 1 arányban osztja. E kör F középpontja felezi az M magasságpontot a körülírt kör O középpontjával összekötő szakaszt: MF = F O. S súlypontja és a körülírt kör O középpontja egy egyenesen van. ABK ^ = KBC ^. Paralelogramma: mindkét szemköztes oldalpárja párhuzamos. szögpárjai egyenlők. két tengelyre szimmetrikus. A beírt kör a belső szögfelezők egyetlen közös K pontja körül írt. Ezek a trapéz alapjai. Deltoid: két-két szomszédos oldala egyenlő. A belső szögfelező a szemközti oldalt a szomszédos oldalak arányában metszi. középpontosan szimmetrikus. az oldalakat érintő kör. CK : KA = CB : AB. a magasságainak talppontjai és a magasságpontot a csúcsokkal összekötő szakaszok felezőpontjai egy körön fekszenek.

Szemköztes szögpárjainak összege: α + γ = β + δ = 180◦ . Átlói merőlegesek. Négyzet: egyenlő oldalú és egyenlő szögű paralelogramma.Rombusz: egyenlő oldalú paralelogramma. Szemköztes oldalpárjainak összege megegyezik: a + c = b + d. –18:37 . ezekre szimmetrikus. Négy szimmetriatengelye van. május 6. Húrnégyszög: csúcsai egy körre illeszkednek. NÉGYSZÖGEK KONKÁV KONVEX trapéz paralelogramma téglalap négyzet rombusz deltoid Matematika 57 16129 Matematika FVTABM / 57 C M Y K 2011. Érintőnégyszög: oldalai egy kört érintenek.

–18:37 . Azoknak a pontoknak a halmaza.4.4. két nyílt félkörív. amelyeknek két ponttól való távolsága egyező. egy kör. amelyeknek a szakasz az átmérője. 58 Matematika 16129 Matematika FVTABM / 58 C M Y K 2011. amelyeknek a szakasz egy közös húrja. amelyeknek két ponttól való távolságának aránya 1-től különböző állandó. Látókörívek (a Thalész-tétel általánosítása): Azoknak a pontoknak a halmaza. május 6. Apollóniusz-kör.8. Az ívhez tartozó középponti szög a megfelelő kerületi szögeknek a kétszerese. két olyan nyílt félkör. amelyekből egy szakasz 0 < α < 180◦ szögben látszik. szakaszfelező merőleges: Azoknak a pontoknak a halmaza. amelyekből egy szakasz derékszögben látszik. Thalész tétele: Azoknak a pontoknak a halmaza. a két pontot összekötő szakaszt merőlegesen felező egyenes. A kör néhány nevezetes tétele Kerületi és középponti szögek: A kör egy ívéhez (és a vele egyenlő ívekhez) tartozó kerületi szögek egyenlők. amelynek középpontja a két pont összekötő egyenesén fekszik.

R a körülírt kör sugarának. Síkidomok kerülete (K). ef T = . –18:37 . 2 T = ef = a 2 sin α. am ab sin γ abc T = = = = sr. Paralelogramma: Trapéz: Deltoid: K = 2(a + b). m a magasságnak. . Rombusz: Téglalap: K = 4a. b. K = 2(a + b). K = a + b + c + d. Háromszög: K = 2s = a + b + c. illetve fokban mért értékét jelöli. . területe (T ) A képletekben az a. β. az α. 2 T = am = ab sin α. 2 K = 2(a + b). 2 2 4R Héron-képlet:  T = s(s − a)(s − b)(s − c). . A képletekben α. r a beírt. Négyzet: K = 4a. . γ . illetve α◦ az α szög radiánban. változók az idomok oldalainak. 2 T = a2 = d . a szögeknek a mérőszámát jelölik. c.8. .5. Matematika 59 16129 Matematika FVTABM / 59 C M Y K 2011. . a+c T = m = km.4. 2 T = ab. május 6. A fel nem $ sorolt jelölések értelmezésében az ábra ad segítséget.

T = K = 2π(R + r). K = 2s = a + b + c + d. Kör: Körcikk: K = 2πr = πd. T = sr. 4 Körgyűrű: Szabályos n-szög: T = nR 2 sin α nar 360◦ = . K = na.α= .  T = (s −a)(s −b)(s −c)(s −d). i =α·r = T = πr 2 = α◦ · r · π . 2 2 360◦ $ d 2π . –18:37 . T = π(R 2 − r 2 ) = 2π%δ. 180◦ $ 2 1 αr πα◦ 2 T = ir = = r . 2 m=r− Ellipszis: Parabolaszelet: T = πab. 2 2 ir − h(r − m) T = .Húrnégyszög: Érintőnégyszög: K = 2s = a + b + c + d. % = 2 2 hm. R+r δ = R − r. május 6. 3 60 Matematika 16129 Matematika FVTABM / 60 C M Y K 2011. 2 2 n Körszelet: √ 4r 2 − h2 α = r − r · cos .

5. Vektorszm.8.

Egységvektor (a irányú egységvektor): 1 a0 = · a ⇒ |a0 | = 1. 8. –18:37 . Műveletek a1 + a2 = (x1 + x2 )i + (y1 + y2 )j. (λ + μ)a = λa + μa. λ(a + b) = λa + λb. y) ∈ R × R.ts 8. Műveletek vektorokkal Összeadás-kivonás: a + b = b + a. asszociatív. a ⊥ (a × b) ⊥ b. Abszolútérték: |a| = Matematika 61 16129 Matematika FVTABM / 61 C M Y K 2011. május 6. |a + b| ≤ |a| + |b|.5. disztributív a skalárösszeadásra. b)^ . a1 − a2 = (x1 − x2 )i + (y1 − y2 )j. |a| Skaláris szorzat: a · b = |a| · |b| · cos(a.  x 2 + y 2. 2 x + y2 Skaláris szorzat: a1 · a2 = x1 x2 + y1 y2 .5.1. kommutatív. Vektorok koordinátái (síkban) a = xi + yj ⇒ a = a(x. (a + b) + c = a + (b + c). (x. b)^ . y). disztributív a vektorösszeadásra. a Egységvektor: a0 =  . λa = λxi + λyj. a − b = c ⇔ a = b + c.2. Szorzás skalárral: b = λa ⇒ |b| = |λ| · |a| ∧ b  a. (λμ)a = λ(μa) = μ(λa). Vektoriális szorzat (csak térben!): |a × b| = |a| · |b| · sin(a. kommutatív a skalárszorzásra.

270◦ .6. –18:37 . 180◦ III. ◦ ◦ ctg α = ctg(α + k · 180 ). oldal. . y0 ha x0 0 ha y0 0 Tetszőleges forgásszögre: sin α = sin(α + k · 360◦ ). táblázat. 270◦ IV. 88. 0◦ .7. . ∀k ∈ Z I.6.8. 90◦ . x0 x0 ctg α = . 90◦ II. ∀k ∈ Z cos α = cos(α + k · 360 ). 360◦ sin α sin(180◦ − α) − sin(α − 180◦ ) − sin(360◦ − α) ◦ ◦ cos α − cos(180 − α) − cos(α − 180 ) cos(360◦ − α) tg α − tg(180◦ − α) tg(α − 180◦ ) − tg(360◦ − α) ctg α − ctg(180◦ − α) ctg(α − 180◦ ) − ctg(360◦ − α) 62 Matematika 16129 Matematika FVTABM / 62 C M Y K 2011. .1.. y0 tg α = . Trigonometria 8. . . . 180◦ . . május 6. 90.5. táblázatok.6. ∀k ∈ Z ◦ ∀k ∈ Z tg α = tg(α + k · 180 ). 10. . oldal) A derékszögű háromszögben az α hegyesszög szögfüggvényei: sin α = a szemközti befogó = c átfogó tg α = szemközti befogó a = b szomszédos befogó cos α = b szomszédos befogó = c átfogó ctg α = b szomszédos befogó = a szemközti befogó Forgásszögek szögfüggvényei: A koordináta-rendszer i egységvektorából tetszőleges α forgásszöggel elforgatott e(x0 . 10. cos α = x0 . y0 ) egységvektor koordinátáival az α szögfüggvényei: sin α = y0 . Szögfüggvények (lásd 10.

6. május 6.2.8. –18:37 . Trigonometriai összefüggések Összefüggések egy szög különböző szögfüggvényei között: sin2 α + cos2 α = 1 cos α = sin(90◦ − α) sin α tg α = cos α tg α · ctg α = 1 ctg α = tg(90◦ − α) cos α ctg α = sin α Két szög összegének/különbségének szögfüggvényei (addíciós tételek): sin(α + β) = sin α · cos β + cos α · sin β cos(α + β) = cos α · cos β − sin α · sin β tg α + tg β tg(α + β) = 1 − tg α · tg β ctg β · ctg α − 1 ctg(α + β) = ctg β + ctg α sin(α − β) = sin α · cos β − cos α · sin β cos(α − β) = cos α · cos β + sin α · sin β tg α − tg β tg(α − β) = 1 + tg α · tg β ctg β · ctg α + 1 ctg(α − β) = ctg β − ctg α Két szögfüggvény összegének/különbségének szorzattá alakítása: α+β α−β · cos 2 2 α−β α+β cos α + cos β = 2 cos · cos 2 2 sin(α + β) tg α + tg β = cos α · cos β sin(α + β) ctg α + ctg β = sin α · sin β sin α + sin β = 2 sin α+β α−β · sin 2 2 α+β α−β cos α − cos β = −2 sin · sin 2 2 sin(α − β) tg α − tg β = cos α · cos β sin(β − α) ctg α − ctg β = sin α · sin β sin α − sin β = 2 cos Kétszeres szögek szögfüggvényei: 2 tg α 1 + tg2 α (ahol értelmezve van a tangensfüggvény) sin 2α = 2 sin α · cos α = tg 2α = 2 tg α 1 − tg2 α 1 − tg2 α 1 + tg2 α (ahol értelmezve van a tangensfüggvény) cos 2α = cos2 α − sin2 α = ctg 2α = ctg2 α − 1 2 ctg α Félszögek szögfüggvényei: α 1 − cos α = 2 2 α 1 − cos α sin α tg = = 2 sin α 1 + cos α sin2 α 1 + cos α = 2 2 α 1 + cos α sin α ctg = = 2 sin α 1 − cos α cos2 Matematika 63 16129 Matematika FVTABM / 63 C M Y K 2011.

. α+β a+b tg 2 8.8. A háromszögek tételei Szinusztétel: a b c = = = 2R. Trgeometria 8.7. akkor a síkra (annak minden egyenesére) merőleges. Testek felszíne (A). Alapfogalmak. tételek Lapszög: két metsző sík a teret négy tartományra bontja. m a test magasságának. 8. . Síkra merőleges egyenes tétele: Ha egy egyenes merőleges a sík két metsző egyenesére. ahol R a körülírt kör sugara. térfogata (V ) A képletekben az a.7. Az itt fel nem sorolt jelölések értelmezésében az ábra ad segítséget. T az alaplap területének. 64 Matematika 16129 Matematika FVTABM / 64 C M Y K 2011. Két sík hajlásszöge a metszésvonalukra emelt merőlegesek hajlásszöge.7. Kitérő egyenesek hajlásszöge a velük párhuzamos metszők hajlásszöge.1.3.6. május 6. sin α sin β sin γ Koszinusztétel: c2 = a 2 + b2 − 2ab cos γ . Egyenes és sík hajlásszöge az egyenes és síkra merőleges vetületének hajlásszöge. –18:37 . P a palást felszínének a mérőszámát jelölik. α−β a − b tg 2 Tangenstétel: = . változók a testek oldaléleinek vagy alkotóinak.2. c. . b. Egy ilyen tartomány a határoló félsíkokkal alkotja a lapszöget.

Hasábok Ferde hasáb: A = 2T + P . május 6. 3 Matematika 65 16129 Matematika FVTABM / 65 C M Y K 2011. –18:37 . 6 A= Négyzet alapú egyenes gúla: √ A = a 2 + a 4m2 + a 2 . 3 n-oldalú szabályos gúla: na(r + m0 ) . Egyenes hasáb: Téglatest: A = 2T + km. A = 2(ab + bc + ca). V = T m. 3 Csonkagúla: A = T + t + P. Gúlák Gúla: A = T + P. 2 narm V = . V = a2m . V = Tm . V = abc. √ m(T + T t + t) V = . V = T m.

Forgáshenger: A = 2πr(r + m). Kúpok Egyenes kúp: A = T + P. V = πm 2 (R + r 2 + Rr). 3 Csonkakúp: A = π[R 2 + r 2 + a(R + r)]. –18:37 . május 6.Hengerek Egyenes henger: A = 2T + km. V = T m. V = πr 2 m. V = πr 2 m . V = Tm . 3 Forgáskúp: A = πr(r + a). 3 66 Matematika 16129 Matematika FVTABM / 66 C M Y K 2011.

6 Gömbsüveg. 3 Ellipszoid Ellipszoid: 4π abc. -réteg: Gömböv Gömbréteg A = 2πRm. c a 3 három féltengely hossza. V = Matematika 67 16129 Matematika FVTABM / 67 C M Y K 2011. ahol a. -szelet: A = 2πRm + πr 2 . b.Gömb és részei Gömb: A = 4πR 2 = πd 2 . –18:37 . V = πm 2 (3r1 + 3r22 + m2 ). 3 Gömbcikk: A = πR(2m + r). május 6. 3 6 Gömböv. V = π 2 m (3R − m). V = 4π 3 π 3 R = d . V = 2π 2 R m.

√ 15 + 5 5 3 V = a . √ 2 3 a . √ 2 3 V = a . 12 20 lap. 6 él. 4 12 lap. 30 él. május 6. V = a3. 4 csúcs Hexaéder: A = 6a 2 . √ 15 + 7 5 3 V = a . 6 lap. 12 él.Szabályos testek: Tetraéder: √ A = 3a 2 . V = 3 8 lap. –18:37 . 12 él. 12 4 lap. 20 csúcs Ikozaéder: √ A = 5 3a 2 . 6 csúcs Dodekaéder: √ A = 3 25 + 10 5a 2 . 30 él. 12 csúcs 68 Matematika 16129 Matematika FVTABM / 68 C M Y K 2011. 8 csúcs Oktaéder: √ A = 2 3a 2 .

Koordinta-rendszerek Descartes-féle derékszögű koordináták: −→ OP = r = xi + yj. Pont Két pont távolsága:  d = |P1 P2 | = (x2 − x1 )2 + (y2 − y1 )2 . P = P (x.2. Polárkoordináták: ϕ = (R. m1 + m2 y= m2 y1 + m1 y2 .1. yf ): xf = x1 + x2 . A két koordináta-rendszer kapcsolata:   x = r · cos ϕ . y). y) = |P1 P | : |P P2 | = m1 : m2 .9. 2 yf = y1 + y2 2 Matematika 69 16129 Matematika FVTABM / 69 C M Y K 2011. y = r · sin ϕ 9. Az m1 : m2 arányban osztó pont koordinátái: P (x. r = |r| = |OP |. –18:37 . m1 + m2 A felezőpont koordinátái: F (xf . r)^ . ANALITIKUS GEOMETRIA A SKBAN 9. P = P (r. x= m2 x1 + m1 x2 . május 6. r = x 2 + y 2. ϕ).

|A| + |B| > 0. + yn . a b a·b 0. Normálalak: A B C √ x+√ y+√ = 0. ha 0◦ ≤ α < 90◦ . A) – az irányvektor. (n◦ (cos β. n(A. Tengelymetszetes alak: x y + = 1. . . május 6. Adott P0 (x0 . Iránytényezős egyenlet: y = m(x − x0 ) + y0 . –18:37 .) Általános alak: Ax + By + C = 0. + xn y1 + y2 + . 2 2 2 2 2 A +B A +B A + B2 70 Matematika 16129 Matematika FVTABM / 70 C M Y K 2011. ha α = 90◦ . m = tg α – az iránytangens. m = tg α. Hesse-féle normálalak: x · cos β + y · sin β = p. sin β) – a normálvektor. Egyenes Descartes-féle normálalak (iránytényezős egyenlet): y = mx + b. . Vektoregyenlet: r = r0 + v · t. y0 ) ponton átmenő egyenes egyenletei: v(v1 . . xS = 3 3 9. . yS ): .Pontrendszer súlypontja (egyenlő súlyozás esetén): x1 + x2 + . B) – a normálvektor.3. y = y0 + v2 · t Irányvektoros egyenlet: v2 (x − x0 ) = v1 (y − y0 ). x = a.  Paraméteres egyenletrendszer: x = x0 + v1 · t . yS = . v2 ) = (−B. x= y= n n A háromszög súlypontjának koordinátái: x1 + x2 + x3 y1 + y2 + y3 S(xS . Normálvektoros egyenlet: Ax + By = Ax0 + By0 .

K − . tg ϕ =  1 + m1 · m2   A1 A2 + B1 B2  Két egyenes szögfelezőinek egyenlete: A2 x + B2 y + C2 A1 x + B1 y + C1 ± = 0. A2 + B 2 m2 + 1 Két egyenes párhuzamos. m1 = m2 . 9. Két egyenes merőleges.4. A21 + B12 A22 + B22 x(cos β1 ± cos β2 ) + y(sin β1 ± sin β2 ) = β1 ± β2 . 0): x 2 + y 2 = r 2. Általános egyenlet (A > 0): Ax 2 + Ay 2 + 2Dx + 2Ey + F = 0. y2 )) átmenő egyenes egyenlete: (y − y1 )(x2 − x1 ) = (x − x1 )(y2 − y1 ). P2 (x2 . m1 · m2 = −1. Két egyenes hajlásszöge:      m2 − m1   A1 B2 − A2 B1  = . $   D2 + E 2 − AF D E r= . ha A1 · B2 = A2 · B1 .Két ponton (P1 (x1 . v) középpontú egyenlet: (x − u)2 + (y − v)2 = r 2 . május 6. –18:37 . A K(u. Pont távolsága egyenestől: d= Ax1 + By1 + C y1 − mx1 − b √ = √ = x1 cos β +y1 sin β −p. A2 A A Matematika 71 16129 Matematika FVTABM / 71 C M Y K 2011.− . Kr Kanonikus egyenlete. ha A1 · A2 = −B1 · B2 . y1 ). K(0.

ha K(0. v): ⎫ x = u + r · cos ω ⎬ . ha C(0. 0): m=− xx0 + yy0 = r 2 . 0): x0 y = y0 x. Parabola Kanonikus egyenlet.5. y = v + r · sin ω ⎭ A P (x0 . x0 m∗ = 9. ha K(0.Paraméteres egyenletrendszer. y0 ) pontban a normális egyenlete és iránytangense. y0 ) pontban az érintő egyenes egyenlete és iránytangense. F p 2 . 0 ≤ ω < 2π. y0 . 0). ha K(u. y0 A P (x0 . x0 .

C(u. 2 p. y jobbra nyíló: (y − v)2 = 2p · (x − u). v) csúcspontú egyenlet.0 : 2 y = 2px. v) F balra nyíló: (y − v) = −2p · (x − u). . C(u. Az eltolt.

± : 2 (x − u)2 = 2p · (y − v). v. F u. Elforgatott parabola (±90◦ -kal). v). május 6. K − . x y (x − u)2 = −2p · (y − v). –18:37 . v) Általános egyenlet: Cy 2 + 2Dx + 2Ey + F = 0. ha C(u. F C(u.− .   D E 2 − CF E p=− . C 2CD C F x 72 Matematika 16129 Matematika FVTABM / 72 C M Y K 2011.

y0 ) pontban érintő egyenes egyenlete és irány p .A P (x0 .

0). y0 y n F P (x0 . tangense. ha C(0. F .0 : 2 p y · y0 = p · (x − x0 ). y0 ) pontbeli normális egyenlete és iránytangense. m= . y0 ) x A P (x0 . p .

a 2 b2 Az eltolt. K(u. v). május 6. ha C(0. Ellipszis Kanonikus egyenlet. 0). a2 b2 Elforgatott ellipszis (90◦ -kal). 0). b2 a2 Általános egyenlet: Ax 2 + Cy 2 + 2Dx + 2Ey + F = 0. p · (y − y0 ) = y0 · (x − x0 ). v + c): (x − u)2 (y − v)2 + = 1. b= . F1 (u. F .6. –18:37 . v) középpontú egyenlet: (x − u)2 (y − v)2 + = 1. 0).0 : 2 y0 m∗ = − . ha K(u. p0 9. 0): x2 y2 + = 1.   CD2 + AE 2 − ACF CD2 + AE 2 − ACF a= . 2 AC AC 2   D E . F1 (−c.− A C Matematika 73 16129 Matematika FVTABM / 73 C M Y K 2011. ha K(0. v − c). F2 (c. K − . F2 (u.

0). F1 (−c. b 2 x0 m∗ = a 2 y0 . ha K(0. 0). május 6. y = b · sin ω ⎭ A P (x0 . b 2 x0 πp2 T = πab =  . 0). 0). 0 ≤ ω < 2π. F1 (−c. 0). y0 ) pontbeli normális egyenlete és iránytangense. Hiperbola Kanonikus egyenlet.Paraméteres egyenletrendszer. 0). F1 (−c. 2 Az ellipszis területe: K≈4 abπ + (a − b)2 . v) középpontú egyenlet: (x − u)2 (y − v)2 − = 1. 0): ⎫ x = a · cos ω ⎬ . F1 (−c. K(u. 0). a2 b2 74 Matematika 16129 Matematika FVTABM / 74 C M Y K 2011. F2 (c. ha K(0. a2 b Az eltolt. a+b 9.7. a2 b m=− b 2 x0 . y0 ) pontban érintő egyenes egyenlete és iránytangense. ha K(0. (1 − e2 )3   3(a + b) √ Az ellipszis kerülete (közelítések): K≈π − ab . F2 (c. ha K(0. 0): x2 y2 − 2 = 1. 0): xx0 yy0 + 2 = 1. a 2 y0 A P (x0 . –18:37 . F2 (c. 0). F2 (c. 0): y − y0 = a 2 y0 (x − x0 ).

F2 (c. F1 (−c.− . 0). ha K(0. 0): y − y0 = − a 2 y0 (x − x0 ). ha K(0. F2 (c. 0). −c). 0). 0): y x ± = 0.Elforgatott hiperbola (90◦ -kal). 0): xx0 yy0 − 2 = 1. 0). b = a= . F1 (−c. b2 a2 Általános egyenlet: Ax 2 − Cy 2 + 2Dx + 2Ey + F = 0. F1 (−c. 0). a 2 y0 A P (x0 . ha K(0. a2 b m= b 2 x0 . a b Az egyenlő szárú hiperbola az aszimptoták rendszerében: x·y = c . A2 C AC 2   D E K − . y0 ) pontbeli normális egyenlete és iránytangense.   CD2 − AE 2 − ACF CD2 − AE 2 − ACF . A C A P (x0 . ha K(0. b 2 x0 m∗ = − a 2 y0 . y0 ) pontban érintő egyenes egyenlete és iránytangense. F2 (c. v) középpontba: (x − u)2 (y − v)2 − = 1. b2 a Eltolva K(u. b 2 x0 Az aszimptoták egyenlete. 0). 0). F2 (0. c): x2 y2 − 2 = 1. F1 (0.

2
2

.

Matematika 75

16129 Matematika FVTABM / 75

C

M

Y

K

2011. május 6. –18:37

10. TBLZATOK

10.1. tmutat
A négyjegyű függvénytáblázatokból az egyes függvények értékét általában négy értékes jegy
pontosságával határozhatjuk meg. Ez a gyakorlati számítások igényeit legtöbbször kielégíti.
Gyakran nincs is szükség ekkora pontosságra, sőt nem is értelmezhető az adott műszaki körülmények között.
A táblázatok egy részében a függvény megfelelő pontosságú értékét közvetlenül kiolvashatjuk,
másoknál a táblabeli értékekből interpolálással kaphatjuk meg. Ahol erre szükség van, ott
a táblázatok szélén megadom a javítások megfelelő értékét, amelyeket a táblázatból kinézett
függvényérték utolsó számjegyéhez kell hozzáadni – kivonni. Ahol nincs segédtáblázat, ott nem
kell vagy értelmetlen interpolálni.
A logaritmus és a trigonometrikus függvények inverzének helyettesítési értékét a táblázat segítségével visszakereséssel (belülről kifelé keresés) határozhatjuk meg.
A függvények táblázata csak a változó egy tartományára adja meg a helyettesítési értéket.
Ezen a tartományon kívüli értékeket és a táblázatból kikeresett függvényértéket megfelelően
transzformálni kell.
Példák:
1. Adott szám négyzetének meghatározása:
x = 43,86
N 2 = 4,382 = 19,18 a táblázat 4,3-as sorának 8-as oszlopából.
6 → +5 a javítások táblázatának 6-os oszlopából
4,3862 = 19,23
2
2
x = 19,23 · 10 = 1923.
N
0
1
2
3
4
5
6
7
8
9
4,2 17,64 17,72 17,81 17,89 17,98 18,06 18,15 18,23 18,32 18,40
4,3 18,49 18,58 18,66 18,75 18,84 18,92 19,01 19,10 19,18 19,27
4,4 19,36 19,45 19,54 19,62 19,71 19,80 19,89 19,98 20,07 20,16

1
1
1
1

2
2
2
2

3
3
3
3

4
3
3
4

5
4
4
4

6
5
5
5

7
6
6
6

8
7
7
7

9
8
8
8

N
0
1
2
3
4
5
6
7
8
9
1 2
5,1 2,258 2,261 2,263 2,265 2,267 2,269 2,272 2,274 2,276 2,278 0 0
5,2 2,280 2,283 2,285 2,287 2,289 2,291 2,293 2,296 2,298 2,300 0 0
5,3 2,302 2,304 2,307 2,309 2,311 2,313 2,315 2,317 2,319 2,322 0 0

3
1
1
1

4
1
1
1

5
1
1
1

6
1
1
1

7
1
1
1

8
2
2
2

9
2
2
2

10N 0
1
2
3
4
5
6
7
8
9
1 2
51, 7,141 7,148 7,155 7,162 7,169 7,176 7,183 7,190 7,197 7,204 1 1
52, 7,211 7,218 7,225 7,232 7,239 7,246 7,253 7,259 7,266 7,273 1 1
53, 7,280 7,287 7,294 7,301 7,308 7,314 7,321 7,328 7,335 7,342 1 1

3
2
2
2

4
3
3
3

5
3
3
3

6
4
4
4

7
5
5
5

8
6
5
5

9
6
6
6

2. Adott számnégyzetgyökének meghatározása:
x = 5,247 5,24 = 2,289 a táblázat első részéből (1,00 
≤ x ≤< 9,99)
7 → +1 a javítások táblázatának 7-es oszlopából
5,247 = 2,290 

x = 52,47 52,4 = 7,239 a táblázat második részéből 
(10,0 ≤ x ≤ 99,9)
7 → +5 a javítások táblázatának 7-es oszlopából
52,47 = 7,244

76 Matematika

16129 Matematika FVTABMT / 76

C

M

Y

K

2011. május 6. –18:37

3. Adott szám logaritmusának meghatározása:
x = 438,6 lg N = lg 4,38 = 0,6415 a táblázat 4,3-as sorának 8-as oszlopából.
6 → +6 a javítások táblázatának 6-os oszlopából lg 4,398 = 0,6421 lg 438,6 = 2,6421
N
4,2
4,3
4,4

0
1
2
3
4
5
6
7
8
9
6232 6243 6253 6263 6274 6284 6294 6304 6314 6325
6335 6345 6355 6365 6375 6385 6395 6405 6415 6425
6435 6444 6454 6464 6474 6484 6493 6503 6513 6522

1 2 3 4 5 6 7 8 9
0 2 3 4 5 6 7 8 9
0 2 3 4 5 6 7 8 9
0 2 3 4 5 6 7 8 9

4. Adott szög szinuszának és koszinuszának meghatározása:
α = 27◦ 46
sin 27◦ 40 = 0,4643 a táblázat 27◦ -os sorának 40 -es oszlopából. 

sin 27◦ 46 = 0,4658
6 → 15 a javítások táblázatának 6-os oszlopából
sin 0◦ −45◦ 

26
27
28

10
4410
4566
4720

0
4384
4540
4695

20
4436
4592
4746

30
4462
4617
4772

40
4488
4643
4797

50
4514
4669
4823

60
4540 63
4695 62
4848 61

1 2 3 4 5 6
3 5 8 10 13 16
3 5 8 10 13 15
3 5 8 10 13 15

7
18
18
18

8
21
21
20

9
23
23
23

α = 27◦ 46
cos 27◦ 40 = 0,8857 a jobb oldali 27◦ -os sor alsó 40 -es oszlopából. 

6 → −8 a javítások táblázatának 6-os oszlopából
cos 27◦ 46 = 0,8849
61
62
63

8746
8829
8910
60

8760
8843
8923
50

8774
8857
8936
40

8788
8870
8949
30

8802
8884
8962
20

8816
8897
8975
10

8829 28
8910 27
8988 26
0

1 3 4 6 7 8 10 11 12
1 3 4 5 7 8 9 11 12
1 3 4 5 6 8 9 10 12
1 2 3 4 5 6 7 8 9

cos 0◦ −45◦
5. Adott tangens értékéből a szög meghatározása (visszakeresés):
tg α = 0,2720
tg 15◦ 10 ≡ 0,2711 a táblázat 15◦ -os sorában a 10 -es oszlopban
9 a különbség, ami a javítások 3 -es oszlopában áll.

α = 15◦ 10 + 3 = 15◦ 13

tg 0◦ −30◦
0
10
20
30
40
50
60
14
2493 2524 2555 2586 2617 2648 2679 75◦
15◦ 0,2679 0,2711 0,2742 0,2773 0,2805 0,2836 0,2867 74
16
2867 2899 2931 2962 2994 3026 3057 73

1 2 3 4 5 6
3 6 9 12 16 19
3 6 9 13 16 19
3 6 9 13 16 19

7
22
22
22

8
25
25
25

9
28
28
28

Matematika 77

16129 Matematika FVTABMT / 77

C

M

Y

K

2011. május 6. –18:37

10.2. Szmok ngyzete/1
x = N · 10k

x 2 = N 2 · 102k

N
0
1
2
3
4
5
6
7
8
9
1,0 1,000 1,020 1,040 1,061 1,082 1,103 1,124 1,145 1,166 1,188
1,1 1,210 1,232 1,254 1,277 1,300 1,323 1,346 1,369 1,392 1,416
1,2 1,440 1,464 1,488 1,513 1,538 1,563 1,588 1,613 1,638 1,664
1,3 1,690 1,716 1,742 1,769 1,796 1,823 1,850 1,877 1,904 1,932
1,4 1,960 1,988 2,016 2,045 2,074 2,103 2,132 2,161 2,190 2,220
1,5 2,250 2,280 2,310 2,341 2,372 2,403 2,434 2,465 2,496 2,528
1,6 2,560 2,592 2,624 2,657 2,690 2,723 2,756 2,789 2,822 2,856
1,7 2,890 2,924 2,958 2,993 3,028 3,063 3,098 3,133 3,168 3,204
1,8 3,240 3,276 3,312 3,349 3,386 3,423 3,460 3,497 3,534 3,572
1,9 3,610 3,648 3,686 3,725 3,764 3,803 3,842 3,881 3,920 3,960
2,0 4,000 4,040 4,080 4,121 4,162 4,203 4,244 4,285 4,326 4,368
2,1 4,410 4,452 4,494 4,537 4,580 4,623 4,666 4,709 4,752 4,796
2,2 4,840 4,884 4,928 4,973 5,018 5,063 5,108 5,153 5,198 5,244
2,3 5,290 5,336 5,382 5,429 5,476 5,523 5,570 5,617 5,664 5,712
2,4 5,760 5,808 5,856 5,905 5,954 6,003 6,052 6,101 6,150 6,200
2,5 6,250 6,300 6,350 6,401 6,452 6,503 6,554 6,605 6,656 6,708
2,6 6,760 6,812 6,864 6,917 6,970 7,023 7,076 7,129 7,182 7,236
2,7 7,290 7,344 7,398 7,453 7,508 7,563 7,618 7,673 7,728 7,784
2,8 7,840 7,896 7,952 8,009 8,066 8,123 8,180 8,237 8,294 8,352
2,9 8,410 8,468 8,526 8,585 8,644 8,703 8,762 8,821 8,880 8,940
3,0 9,000 9,060 9,120 9,181 9,242 9,303 9,364 9,425 9,486 9,548
3,1 9,610 9,672 9,734 9,797 9,860 9,923 9,986 10,049 10,112 10,176
3,2 10,24 10,30 10,37 10,43 10,50 10,56 10,63 10,69 10,76 10,82
3,3 10,89 10,96 11,02 11,09 11,16 11,22 11,29 11,36 11,42 11,49
3,4 11,56 11,63 11,70 11,76 11,83 11,90 11,97 12,04 12,11 12,18
3,5 12,25 12,32 12,39 12,46 12,53 12,60 12,67 12,74 12,82 12,89
3,6 12,96 13,03 13,10 13,18 13,25 13,32 13,40 13,47 13,54 13,62
3,7 13,69 13,76 13,84 13,91 13,99 14,06 14,14 14,21 14,29 14,36
3,8 14,44 14,52 14,59 14,67 14,75 14,82 14,90 14,98 15,05 15,13
3,9 15,21 15,29 15,37 15,44 15,52 15,60 15,68 15,76 15,84 15,92
4,0 16,00 16,08 16,16 16,24 16,32 16,40 16,48 16,56 16,65 16,73
4,1 16,81 16,89 16,97 17,06 17,14 17,22 17,31 17,39 17,47 17,56
4,2 17,64 17,72 17,81 17,89 17,98 18,06 18,15 18,23 18,32 18,40
4,3 18,49 18,58 18,66 18,75 18,84 18,92 19,01 19,10 19,18 19,27
4,4 19,36 19,45 19,54 19,62 19,71 19,80 19,89 19,98 20,07 20,16
4,5 20,25 20,34 20,43 20,52 20,61 20,70 20,79 20,88 20,98 21,07
4,6 21,16 21,25 21,34 21,44 21,53 21,62 21,72 21,81 21,90 22,00
4,7 22,09 22,18 22,28 22,37 22,47 22,56 22,66 22,75 22,85 22,94
4,8 23,04 23,14 23,23 23,33 23,43 23,52 23,62 23,72 23,81 23,91
4,9 24,01 24,11 24,21 24,30 24,40 24,50 24,60 24,70 24,80 24,90
5,0 25,00 25,10 25,20 25,30 25,40 25,50 25,60 25,70 25,81 25,91
5,1 26,01 26,11 26,21 26,32 26,42 26,52 26,63 26,73 26,83 26,94
5,2 27,04 27,14 27,25 27,35 27,46 27,56 27,67 27,77 27,88 27,98
5,3 28,09 28,20 28,30 28,41 28,52 28,62 28,73 28,84 28,94 29,05
5,4 29,16 29,27 29,38 29,48 29,59 29,70 29,81 29,92 30,03 30,14
N
0
1
2
3
4
5
6
7
8
9

1,00 − 5,49
1
2
2
3
3
3
3
3
4
4
4
4
4
4
5
5
5
5
5
6
6
6
6
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1

2 3 4 5 6 7 8 9
4 6 8 11 13 15 17 19
5 7 9 12 14 16 18 21
5 8 10 13 15 18 20 23
5 8 11 14 16 19 22 24
6 9 12 15 17 20 23 26
6 9 12 16 19 22 25 28
7 10 13 17 20 23 26 30
7 11 14 18 21 25 28 32
7 11 15 19 22 26 30 33
8 12 16 20 23 27 31 35
8 12 16 21 25 29 33 37
9 13 17 22 26 30 34 39
9 14 18 22 27 31 36 40
9 14 19 24 28 33 38 42
10 15 20 25 29 34 39 44
10 15 20 26 31 36 41 46
11 16 21 27 32 37 42 48
11 16 22 27 33 38 44 49
11 17 23 29 34 40 46 51
12 18 24 30 35 41 47 53
12 18 24 31 37 43 49 55
13 19 25 32 38 44 50 57
1 2 3 3 4 5 5 6
1 2 3 3 4 5 5 6
1 2 3 3 4 5 6 6
1 2 3 4 4 5 6 6
1 2 3 4 4 5 6 7
2 2 3 4 4 5 6 7
2 2 3 4 5 5 6 7
2 2 3 4 5 6 6 7
2 2 3 4 5 6 6 7
2 2 3 4 5 6 7 7
2 3 3 4 5 6 7 8
2 3 3 4 5 6 7 8
2 3 4 4 5 6 7 8
2 3 4 5 5 6 7 8
2 3 4 5 6 7 7 8
2 3 4 5 6 7 8 9
2 3 4 5 6 7 8 9
2 3 4 5 6 7 8 9
2 3 4 5 6 7 8 9
2 3 4 5 6 7 8 9
2 3 4 5 6 7 8 9
2 3 4 5 6 7 9 10
2 3 4 5 7 8 9 10
2 3 4 5 6 7 8 9

78 Matematika

16129 Matematika FVTABMT / 78
C

M

Y

K

2011. május 6. –18:37

10.2. Szmok ngyzete/2
x = N · 10k
N
0
5,5 30,25
5,6 31,36
5,7 32,49
5,8 33,64
5,9 34,81
6,0 36,00
6,1 37,21
6,2 38,44
6,3 39,69
6,4 40,96
6,5 42,25
6,6 43,56
6,7 44,89
6,8 46,24
6,9 47,61
7,0 49,00
7,1 50,41
7,2 51,84
7,3 53,29
7,4 54,76
7,5 56,25
7,6 57,76
7,7 59,29
7,8 60,84
7,9 62,41
8,0 64,00
8,1 65,61
8,2 67,24
8,3 68,89
8,4 70,56
8,5 72,25
8,6 73,96
8,7 75,69
8,8 77,44
8,9 79,21
9,0 81,00
9,1 82,81
9,2 84,64
9,3 86,49
9,4 88,36
9,5 90,25
9,6 92,16
9,7 94,09
9,8 96,04
9,9 98,01
N
0

x 2 = N 2 · 102k
1
30,36
31,47
32,60
33,76
34,93
36,12
37,33
38,56
39,82
41,09
42,38
43,69
45,02
46,38
47,75
49,14
50,55
51,98
53,44
54,91
56,40
57,91
59,44
61,00
62,57
64,16
65,77
67,40
69,06
70,73
72,42
74,13
75,86
77,62
79,39
81,18
82,99
84,82
86,68
88,55
90,44
92,35
94,28
96,24
98,21
1

2
30,47
31,58
32,72
33,87
35,05
36,24
37,45
38,69
39,94
41,22
42,51
43,82
45,16
46,51
47,89
49,28
50,69
52,13
53,58
55,06
56,55
58,06
59,60
61,15
62,73
64,32
65,93
67,57
69,22
70,90
72,59
74,30
76,04
77,79
79,57
81,36
83,17
85,01
86,86
88,74
90,63
92,54
94,48
96,43
98,41
2

3
30,58
31,70
32,83
33,99
35,16
36,36
37,58
38,81
40,07
41,34
42,64
43,96
45,29
46,65
48,02
49,42
50,84
52,27
53,73
55,20
56,70
58,22
59,75
61,31
62,88
64,48
66,10
67,73
69,39
71,06
72,76
74,48
76,21
77,97
79,74
81,54
83,36
85,19
87,05
88,92
90,82
92,74
94,67
96,63
98,60
3

4
30,69
31,81
32,95
34,11
35,28
36,48
37,70
38,94
40,20
41,47
42,77
44,09
45,43
46,79
48,16
49,56
50,98
52,42
53,88
55,35
56,85
58,37
59,91
61,47
63,04
64,64
66,26
67,90
69,56
71,23
72,93
74,65
76,39
78,15
79,92
81,72
83,54
85,38
87,24
89,11
91,01
92,93
94,87
96,83
98,80
4

5
30,80
31,92
33,06
34,22
35,40
36,60
37,82
39,06
40,32
41,60
42,90
44,22
45,56
46,92
48,30
49,70
51,12
52,56
54,02
55,50
57,00
58,52
60,06
61,62
63,20
64,80
66,42
68,06
69,72
71,40
73,10
74,82
76,56
78,32
80,10
81,90
83,72
85,56
87,42
89,30
91,20
93,12
95,06
97,02
99,00
5

6
30,91
32,04
33,18
34,34
35,52
36,72
37,95
39,19
40,45
41,73
43,03
44,36
45,70
47,06
48,44
49,84
51,27
52,71
54,17
55,65
57,15
58,68
60,22
61,78
63,36
64,96
66,59
68,23
69,89
71,57
73,27
75,00
76,74
78,50
80,28
82,08
83,91
85,75
87,61
89,49
91,39
93,32
95,26
97,22
99,20
6

7
31,02
32,15
33,29
34,46
35,64
36,84
38,07
39,31
40,58
41,86
43,16
44,49
45,83
47,20
48,58
49,98
51,41
52,85
54,32
55,80
57,30
58,83
60,37
61,94
63,52
65,12
66,75
68,39
70,06
71,74
73,44
75,17
76,91
78,68
80,46
82,26
84,09
85,93
87,80
89,68
91,58
93,51
95,45
97,42
99,40
7

5,50 − 9,99
8
31,14
32,26
33,41
34,57
35,76
36,97
38,19
39,44
40,70
41,99
43,30
44,62
45,97
47,33
48,72
50,13
51,55
53,00
54,46
55,95
57,46
58,98
60,53
62,09
63,68
65,29
66,91
68,56
70,22
71,91
73,62
75,34
77,09
78,85
80,64
82,45
84,27
86,12
87,98
89,87
91,78
93,70
95,65
97,61
99,60
8

9
31,25
32,38
33,52
34,69
35,88
37,09
38,32
39,56
40,83
42,12
43,43
44,76
46,10
47,47
48,86
50,27
51,70
53,14
54,61
56,10
57,61
59,14
60,68
62,25
63,84
65,45
67,08
68,72
70,39
72,08
73,79
75,52
77,26
79,03
80,82
82,63
84,46
86,30
88,17
90,06
91,97
93,90
95,84
97,81
99,80
9

1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
1

2
2
2
2
2
2
2
2
2
3
3
3
3
3
3
3
3
3
3
3
3
3
3
3
3
3
3
3
3
3
3
3
3
4
4
4
4
4
4
4
4
4
4
4
4
4
2

3
3
3
3
4
4
4
4
4
4
4
4
4
4
4
4
4
4
4
4
4
5
5
5
5
5
5
5
5
5
5
5
5
5
5
5
5
5
6
6
6
6
6
6
6
6
3

4
4
5
5
5
5
5
5
5
5
5
5
5
5
5
6
6
6
6
6
6
6
6
6
6
6
6
7
7
7
7
7
7
7
7
7
7
7
7
7
8
8
8
8
8
8
4

5 6 7 8 9
6 7 8 9 10
6 7 8 9 10
6 7 8 9 10
6 7 8 9 11
6 7 8 10 11
6 7 8 10 11
6 7 9 10 11
6 7 9 10 11
6 8 9 10 11
6 8 9 10 12
7 8 9 10 12
7 8 9 11 12
7 8 9 11 12
7 8 10 11 12
7 8 10 11 13
7 8 10 11 13
7 9 10 11 13
7 9 10 12 13
7 9 10 12 13
7 9 10 12 13
8 9 11 12 14
8 9 11 12 14
8 9 11 12 14
8 9 11 13 14
8 10 11 13 14
8 10 11 13 14
8 10 11 13 15
8 10 12 13 15
8 10 12 13 15
8 10 12 14 15
9 10 12 14 15
9 10 12 14 16
9 11 12 14 16
9 11 12 14 16
9 11 13 14 16
9 11 13 14 16
9 11 13 15 16
9 11 13 15 17
9 11 13 15 17
9 11 13 15 17
10 11 13 15 17
10 12 14 15 17
10 12 14 16 18
10 12 14 16 18
10 12 14 16 18
5 6 7 8 9

Matematika 79

16129 Matematika FVTABMT / 79

C

M

Y

K

2011. május 6. –18:37

10.3. Szmok ngyzetgy ke/1



x = N · 10k

x = N · 102k
N
1,0
1,1
1,2
1,3
1,4
1,5
1,6
1,7
1,8
1,9
2,0
2,1
2,2
2,3
2,4
2,5
2,6
2,7
2,8
2,9
3,0
3,1
3,2
3,3
3,4
3,5
3,6
3,7
3,8
3,9
4,0
4,1
4,2
4,3
4,4
4,5
4,6
4,7
4,8
4,9
5,0
5,1
5,2
5,3
5,4
N

0
1,000
1,049
1,095
1,140
1,183
1,225
1,265
1,304
1,342
1,378
1,414
1,449
1,483
1,517
1,549
1,581
1,612
1,643
1,673
1,703
1,732
1,761
1,789
1,817
1,844
1,871
1,897
1,924
1,949
1,975
2,000
2,025
2,049
2,074
2,098
2,121
2,145
2,168
2,191
2,214
2,236
2,258
2,280
2,302
2,324
0

1
1,005
1,054
1,100
1,145
1,187
1,229
1,269
1,308
1,345
1,382
1,418
1,453
1,487
1,520
1,552
1,584
1,616
1,646
1,676
1,706
1,735
1,764
1,792
1,819
1,847
1,873
1,900
1,926
1,952
1,977
2,002
2,027
2,052
2,076
2,100
2,124
2,147
2,170
2,193
2,216
2,238
2,261
2,283
2,304
2,326
1

2
1,010
1,058
1,105
1,149
1,192
1,233
1,273
1,311
1,349
1,386
1,421
1,456
1,490
1,523
1,556
1,587
1,619
1,649
1,679
1,709
1,738
1,766
1,794
1,822
1,849
1,876
1,903
1,929
1,954
1,980
2,005
2,030
2,054
2,078
2,102
2,126
2,149
2,173
2,195
2,218
2,241
2,263
2,285
2,307
2,328
2

3
1,015
1,063
1,109
1,153
1,196
1,237
1,277
1,315
1,353
1,389
1,425
1,459
1,493
1,526
1,559
1,591
1,622
1,652
1,682
1,712
1,741
1,769
1,797
1,825
1,852
1,879
1,905
1,931
1,957
1,982
2,007
2,032
2,057
2,081
2,105
2,128
2,152
2,175
2,198
2,220
2,243
2,265
2,287
2,309
2,330
3

4
1,020
1,068
1,114
1,158
1,200
1,241
1,281
1,319
1,356
1,393
1,428
1,463
1,497
1,530
1,562
1,594
1,625
1,655
1,685
1,715
1,744
1,772
1,800
1,828
1,855
1,881
1,908
1,934
1,960
1,985
2,010
2,035
2,059
2,083
2,107
2,131
2,154
2,177
2,200
2,223
2,245
2,267
2,289
2,311
2,332
4

5
1,025
1,072
1,118
1,162
1,204
1,245
1,285
1,323
1,360
1,396
1,432
1,466
1,500
1,533
1,565
1,597
1,628
1,658
1,688
1,718
1,746
1,775
1,803
1,830
1,857
1,884
1,910
1,936
1,962
1,987
2,012
2,037
2,062
2,086
2,110
2,133
2,156
2,179
2,202
2,225
2,247
2,269
2,291
2,313
2,335
5

6
1,030
1,077
1,122
1,166
1,208
1,249
1,288
1,327
1,364
1,400
1,435
1,470
1,503
1,536
1,568
1,600
1,631
1,661
1,691
1,720
1,749
1,778
1,806
1,833
1,860
1,887
1,913
1,939
1,965
1,990
2,015
2,040
2,064
2,088
2,112
2,135
2,159
2,182
2,205
2,227
2,249
2,272
2,293
2,315
2,337
6

7
1,034
1,082
1,127
1,170
1,212
1,253
1,292
1,330
1,367
1,404
1,439
1,473
1,507
1,539
1,572
1,603
1,634
1,664
1,694
1,723
1,752
1,780
1,808
1,836
1,863
1,889
1,916
1,942
1,967
1,992
2,017
2,042
2,066
2,090
2,114
2,138
2,161
2,184
2,207
2,229
2,252
2,274
2,296
2,317
2,339
7

1,00 − 5,49
8
1,039
1,086
1,131
1,175
1,217
1,257
1,296
1,334
1,371
1,407
1,442
1,476
1,510
1,543
1,575
1,606
1,637
1,667
1,697
1,726
1,755
1,783
1,811
1,838
1,865
1,892
1,918
1,944
1,970
1,995
2,020
2,045
2,069
2,093
2,117
2,140
2,163
2,186
2,209
2,232
2,254
2,276
2,298
2,319
2,341
8

9
1,044
1,091
1,136
1,179
1,221
1,261
1,300
1,338
1,375
1,411
1,446
1,480
1,513
1,546
1,578
1,609
1,640
1,670
1,700
1,729
1,758
1,786
1,814
1,841
1,868
1,895
1,921
1,947
1,972
1,997
2,022
2,047
2,071
2,095
2,119
2,142
2,166
2,189
2,211
2,234
2,256
2,278
2,300
2,322
2,343
9

1
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
1

2
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
2

3
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
3

4
2
2
2
2
2
2
2
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
4

5
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
5

6
3
3
3
3
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
6

7
3
3
3
3
3
3
3
3
3
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
1
1
1
1
7

8
4
4
4
3
3
3
3
3
3
3
3
3
3
3
3
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
8

9
4
4
4
4
4
4
3
3
3
3
3
3
3
3
3
3
3
3
3
3
3
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
9

80 Matematika

16129 Matematika FVTABMT / 80
C

M

Y

K

2011. május 6. –18:37

10.3. Szmok ngyzetgy ke/2



x = N · 10k

x = N · 102k
N
5,5
5,6
5,7
5,8
5,9
6,0
6,1
6,2
6,3
6,4
6,5
6,6
6,7
6,8
6,9
7,0
7,1
7,2
7,3
7,4
7,5
7,6
7,7
7,8
7,9
8,0
8,1
8,2
8,3
8,4
8,5
8,6
8,7
8,8
8,9
9,0
9,1
9,2
9,3
9,4
9,5
9,6
9,7
9,8
9,9
N

0
2,345
2,366
2,387
2,408
2,429
2,449
2,470
2,490
2,510
2,530
2,550
2,569
2,588
2,608
2,627
2,646
2,665
2,683
2,702
2,720
2,739
2,757
2,775
2,793
2,811
2,828
2,846
2,864
2,881
2,898
2,915
2,933
2,950
2,966
2,983
3,000
3,017
3,033
3,050
3,066
3,082
3,098
3,114
3,130
3,146
0

1
2,347
2,369
2,390
2,410
2,431
2,452
2,472
2,492
2,512
2,532
2,551
2,571
2,590
2,610
2,629
2,648
2,666
2,685
2,704
2,722
2,740
2,759
2,777
2,795
2,812
2,830
2,848
2,865
2,883
2,900
2,917
2,934
2,951
2,968
2,985
3,002
3,018
3,035
3,051
3,068
3,084
3,100
3,116
3,132
3,148
1

2
2,349
2,371
2,392
2,412
2,433
2,454
2,474
2,494
2,514
2,534
2,553
2,573
2,592
2,612
2,631
2,650
2,668
2,687
2,706
2,724
2,742
2,760
2,778
2,796
2,814
2,832
2,850
2,867
2,884
2,902
2,919
2,936
2,953
2,970
2,987
3,003
3,020
3,036
3,053
3,069
3,085
3,102
3,118
3,134
3,150
2

3
2,352
2,373
2,394
2,415
2,435
2,456
2,476
2,496
2,516
2,536
2,555
2,575
2,594
2,613
2,632
2,651
2,670
2,689
2,707
2,726
2,744
2,762
2,780
2,798
2,816
2,834
2,851
2,869
2,886
2,903
2,921
2,938
2,955
2,972
2,988
3,005
3,022
3,038
3,055
3,071
3,087
3,103
3,119
3,135
3,151
3

4
2,354
2,375
2,396
2,417
2,437
2,458
2,478
2,498
2,518
2,538
2,557
2,577
2,596
2,615
2,634
2,653
2,672
2,691
2,709
2,728
2,746
2,764
2,782
2,800
2,818
2,835
2,853
2,871
2,888
2,905
2,922
2,939
2,956
2,973
2,990
3,007
3,023
3,040
3,056
3,072
3,089
3,105
3,121
3,137
3,153
4

5
2,356
2,377
2,398
2,419
2,439
2,460
2,480
2,500
2,520
2,540
2,559
2,579
2,598
2,617
2,636
2,655
2,674
2,693
2,711
2,729
2,748
2,766
2,784
2,802
2,820
2,837
2,855
2,872
2,890
2,907
2,924
2,941
2,958
2,975
2,992
3,008
3,025
3,041
3,058
3,074
3,090
3,106
3,122
3,138
3,154
5

6
2,358
2,379
2,400
2,421
2,441
2,462
2,482
2,502
2,522
2,542
2,561
2,581
2,600
2,619
2,638
2,657
2,676
2,694
2,713
2,731
2,750
2,768
2,786
2,804
2,821
2,839
2,857
2,874
2,891
2,909
2,926
2,943
2,960
2,977
2,993
3,010
3,027
3,043
3,059
3,076
3,092
3,108
3,124
3,140
3,156
6

7
2,360
2,381
2,402
2,423
2,443
2,464
2,484
2,504
2,524
2,544
2,563
2,583
2,602
2,621
2,640
2,659
2,678
2,696
2,715
2,733
2,751
2,769
2,787
2,805
2,823
2,841
2,858
2,876
2,893
2,910
2,927
2,944
2,961
2,978
2,995
3,012
3,028
3,045
3,061
3,077
3,094
3,110
3,126
3,142
3,158
7

5,50 − 9,99
8
2,362
2,383
2,404
2,425
2,445
2,466
2,486
2,506
2,526
2,546
2,565
2,585
2,604
2,623
2,642
2,661
2,680
2,698
2,717
2,735
2,753
2,771
2,789
2,807
2,825
2,843
2,860
2,877
2,895
2,912
2,929
2,946
2,963
2,980
2,997
3,013
3,030
3,046
3,063
3,079
3,095
3,111
3,127
3,143
3,159
8

9
2,364
2,385
2,406
2,427
2,447
2,468
2,488
2,508
2,528
2,548
2,567
2,587
2,606
2,625
2,644
2,663
2,681
2,700
2,718
2,737
2,755
2,773
2,791
2,809
2,827
2,844
2,862
2,879
2,897
2,914
2,931
2,948
2,965
2,982
2,998
3,015
3,032
3,048
3,064
3,081
3,097
3,113
3,129
3,145
3,161
9

1
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
1

2
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
2

3
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
3

4
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
4

5
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
5

6
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
6

7
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
7

8
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
8

9
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
9

Matematika 81

16129 Matematika FVTABMT / 81
C

M

Y

K

2011. május 6. –18:37

116 6.990 5.790 6.357 5.362 2 3 3.626 4.886 4.912 4.583 4.380 6.914 6.473 6.140 6.382 4.647 3.814 5.586 5.528 4.025 4.796 4.261 6.941 6.692 5.159 4.493 3.324 4.422 5.310 5.348 0 1 3.000 6.639 5.550 3.937 4.099 5.221 6.215 5.550 6.083 6.812 6.561 4.339 5.506 4.806 4.656 6.663 6.754 4. 33.317 6.309 6.321 7.409 9 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 3 3 3 3 3 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 3 5 4 4 4 4 4 4 4 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 3 4 6 6 6 5 5 5 5 5 5 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 4 5 8 7 7 7 7 6 6 6 6 6 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 3 3 3 3 3 5 6 9 9 8 8 8 8 7 7 7 7 7 6 6 6 6 6 6 6 6 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 6 7 8 9 11 12 14 10 12 13 10 11 13 9 11 12 9 10 12 9 10 11 9 10 11 8 10 11 8 9 10 8 9 10 8 9 10 7 9 10 7 8 9 7 8 9 7 8 9 7 8 9 7 8 9 7 8 9 7 7 8 6 7 8 6 7 8 6 7 8 6 7 8 6 7 8 6 7 8 6 7 8 6 7 7 6 6 7 6 6 7 6 6 7 5 6 7 5 6 7 5 6 7 5 6 7 5 6 7 5 6 7 5 6 7 5 6 6 5 6 6 5 6 6 5 6 6 5 6 6 5 5 6 5 5 6 5 5 6 7 8 9 82 Matematika 16129 Matematika FVTABMT / 82 C M Y K 2011.595 6.204 7.468 5.925 6.450 3.731 6.960 5.907 6.877 6. 19.010 5.239 7.263 5.364 6. 49.964 7.092 7. 35.723 6. 20.795 3.040 5.970 5.557 6.519 6.148 6.718 5.403 6.000 5.532 5. Szmok ngyzetgy ke/3 √ √ x = 10N · 10k x = N · 102k+1 10N 10.577 5.536 3.292 5.979 7.648 4.819 6.633 3.848 4.171 4.771 5.434 6.124 6.211 7. 15.507 3.593 4.943 7.135 4.678 6.359 4.899 6.464 3.113 7. 32.834 6.000 7.066 6.070 5.727 5.335 7.313 4.231 4.821 3.030 5.621 5.564 3.916 6.266 4.683 5.403 8 9 3.523 5.240 3.050 6. 24.123 4.362 3.219 4.325 6.701 4.971 7.254 4.527 6.256 3.521 3.957 7.496 6.633 6.167 5.657 5.483 4.232 7.808 3.438 4.701 5.294 7.225 7. 48.332 3. 54.385 5. 39.762 5.277 6.225 5.753 5. 10N 0 3.775 4. 25.278 4.722 4.885 6.293 6.837 4.782 6.340 6. 47.269 6.064 7.542 6.736 5.372 6. 51.578 3.539 4.132 6.671 6.841 6. 52.785 4.348 5.708 6.755 3.889 4.868 4.107 6.057 7.745 6.472 4.245 6.909 5.280 7.10.246 7.860 3.394 5.134 7.021 7.120 7.0 − 54.290 4.661 3.099 6.017 6.477 5.753 6.899 5.008 6.950 6.666 5.779 5.347 3.141 7. 28.987 4.3.504 6.119 5.848 6.618 6.187 5.020 5.450 6.940 5.592 3.919 5.178 3.138 5.512 6.033 6.980 5.162 3.669 4.701 3.237 6.992 6.014 7.156 6. 12.317 3.857 5.733 4. 34.604 5.870 6.804 6.891 5.301 5.873 4.962 4.658 4.686 6.329 5.983 6.376 5.419 6.930 5.975 4.710 5.176 7.858 4.007 7.106 7. 53.879 4.029 7.301 6.817 4.194 3. 14.314 7.690 4.356 6.286 3.559 5.087 4.611 6.675 5.541 5.229 6.648 6.550 4.396 7 10.899 5.273 7.282 5.435 3.612 5. 41.595 5.071 7.181 6.389 6 7 3.037 4.760 6.218 7.197 6.347 4.183 7.000 4.993 7.775 6.921 6.588 6.376 4 5 3.287 7.391 3.863 6.933 6.768 3.648 5.062 4.494 4.206 5.458 6.764 4.169 7.782 3.573 6.619 3.197 7. 45.421 3.827 4.405 4.481 6.273 5.376 3.874 5. 13. 40. 31.908 5.674 3.091 6.805 5.195 4.606 3.382 5 6 3. 17.348 6.831 5.127 7.427 4.369 3 4 3. 42. 38.050 7.967 6.442 6.387 6.882 5.183 4. 16.158 5.209 3.568 5.342 7.148 5.089 5.450 5.173 6.332 6.225 3. 43.147 4. 46.253 7.797 6.155 7.958 6.271 3.743 4.395 6.308 7.177 5.935 7.266 7.012 4.207 4.892 6.603 6.459 5.235 5.164 6.078 7.042 6.975 6.716 6.550 5.950 7.259 7.370 4.148 7.441 5. 36.244 5.253 6. 23.355 1 2 3.450 4.043 7.079 5.128 5.109 5.565 6.431 5.074 4.111 4.688 3.514 5.243 4.488 6.865 5.465 6.505 5.075 6.050 4.320 5.950 5.302 3.637 4.788 5. 37.847 3.822 5.986 7.899 4.924 4. 27.213 6.9 8 3.162 7.393 4.680 4.085 7.190 7.301 4.630 5.580 6.848 5. 21.050 5.738 6.025 6.745 5.406 3.301 7.036 7.486 5.615 4.413 5.189 6.535 6. 11.626 6.572 4.099 7.712 4.404 5.367 5.058 6.205 6. 30.336 4.856 6.604 4.416 4. 18.950 4. 44. 22. 50. –18:37 .834 3.461 4.479 3.701 6.797 5.060 5. 29.254 5. május 6.285 6.693 6.196 5.427 6.742 3.411 6.715 3.768 6.728 3.840 5. 26.328 7.928 7.641 6.517 4.099 4.495 5.826 6.

944 9.338 9.397 9. 66.995 9 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 3 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 1 1 1 1 1 1 3 4 3 3 3 3 3 3 3 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 4 5 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 2 2 2 2 5 6 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 6 7 5 5 5 5 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 3 3 3 7 8 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 8 9 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 4 4 9 Matematika 83 16129 Matematika FVTABMT / 83 C M Y K 2011.539 9.503 7.566 9.031 8.247 9.390 8.438 8.210 8.209 9.270 8. 56.470 7.818 9. 80.556 7.706 8.581 9.3.333 9.740 7.672 8. 83.765 7.290 9.874 7.757 9.855 7.439 9.832 8.471 9.654 9.503 8.225 9.301 8. 86.978 9.727 7.731 9.834 9.257 9.918 7.910 9.956 8.143 9.843 8. 87.094 9.945 9.9 8 7.10.994 8.899 8.556 8. május 6.081 8.106 8.457 7.456 8.887 7.429 9.772 9.466 9.444 8.220 9.532 8. 76.033 9.788 9.854 9.343 8.680 9.737 9.191 8.866 8.662 7.597 9.925 7.883 8.011 9.214 9.491 8.187 9.173 8.678 8.327 9.497 9.485 8.643 8.264 8.642 7.284 9.670 9.555 9.775 8.683 8.829 7.450 8.842 7. 59. 90.937 8.050 9.767 9.629 7.664 9.289 8.462 8.944 8.975 5 √ 10N · 10k 6 7.764 8.274 9.337 8.414 8.198 9.649 8.573 8.325 8.483 7.637 8. 77.626 8.906 7.970 4 x= 5 7.602 8.701 9.359 9.236 9. 82.844 9.729 8.006 9.839 9.331 8.463 7.707 7.105 9.813 9.492 9.509 8.165 9.622 7.742 9.823 7.798 9.062 8.591 8.176 9.075 8. 72.517 7.752 8.868 7.721 9.718 8.450 9. 92.746 8.688 7.319 8.407 9.416 7.476 9.571 9.967 9.204 8.508 9.596 7.155 8.228 8.614 8.592 9.432 8.861 7.0 − 99.920 9.911 8.877 8.381 9.000 9.940 9. 84.912 7. 88.443 7.810 7. 78. 10N 0 7.473 8.497 7.711 9.990 8 9 7.408 8.487 9. 62.482 9.182 9.724 8.044 9.659 9.355 8.000 8. –18:37 .361 8.386 9.798 8.524 9.050 8. 95. Szmok ngyzetgy ke/4 √ x = N · 102k+1 10N 55.570 7.127 9.402 9.149 9.295 8.413 9.620 8.061 9.965 3 4 7.455 9.450 7.349 9.116 9.675 9.477 7.778 9.258 8.666 8.607 9.130 8.820 8.884 9. 73.185 8.925 9.550 9.365 9.649 9.935 9.068 8.785 7. 57.234 8.083 9.167 8.602 9.983 9.066 9.685 9.222 8.638 9.418 9.006 8.313 8.792 8. 67.537 7.295 9.654 8.803 9. 71.171 9.012 8.198 8.675 7.628 9.864 9.576 7.379 8.343 9.826 8.367 8.563 7.055 9.879 9.955 1 2 7.110 9. 60.423 9. 81.423 7.735 8.808 9.523 7.056 8.612 9.989 9. 91.701 7.545 9.975 8.583 7.396 8.240 8. 70.815 8.526 8.375 9.791 7.252 8.747 9.969 8.701 8.562 8.479 8.817 7.136 8.088 9.888 8.589 7.391 9.252 9.434 9.741 8.899 9.230 9.655 7.961 9. 85.894 9.994 9. 96.931 7.530 7.349 8.849 7.550 8.112 8.518 9.430 7. 79.268 9.778 7.510 7.695 9.521 8.149 8. 97.922 8.436 7.660 8.586 9.616 7.322 9.930 9.025 8. 75.216 8.585 8.019 8.829 9.354 9. 93. 65.859 9.460 9.373 8.039 9.869 9. 94.980 6 7 7.933 8.072 9.950 8.161 8.836 7. 58.752 7.950 0 1 7.889 9.534 9.490 7.044 8.960 2 3 7.714 7.538 8.981 8.797 7.752 9. 61.543 7.017 9.142 8.077 9.560 9.138 9.179 8. 63.567 8.689 8.631 8.772 7.793 9.681 7.276 8.420 8.635 7.962 8.028 9.597 8.950 9.809 8.786 8.849 9.694 7.758 8.893 7.192 9.608 8.733 7.781 8.915 9.154 9.849 8.803 8.099 9.690 9.649 7.623 9.503 9.823 9.307 8.093 8.746 7.905 9.927 8.874 9.695 8.939 8.603 7.609 7.515 8.306 9.769 8.987 8.576 9.544 8.972 9.759 7.445 9.644 9.370 9.279 9.160 9.121 9.716 9.860 8.513 9.241 9.899 7.118 8.837 8.124 8.246 8.402 8.203 9. 74.706 9.880 7. 98.087 8.668 7.426 8.579 8.022 9.301 9.762 9.529 9.854 8.905 8.804 7.783 9.385 8.132 9. 69.468 8.720 7. 64.099 8.633 9.985 7 55.894 8.283 8.712 8. 89.871 8.037 8. 68.311 9.955 9.916 8.317 9.263 9.618 9.497 8. 99.550 7.726 9.

27 1.09 1. –18:37 .000 − 1.40 1.12 1.35 1.02 1.499 lg x = lg N + k 0 0.10.1303 1335 1367 1399 1430 0.30 1.43 1.19 1.42 1.25 1.03 1.0000 0043 0086 0128 0170 0.16 1.31 1.05 1.47 1.06 1.32 1.17 1.0414 0453 0492 0531 0569 0.28 1.23 1.07 1.44 1.49 N 1.26 1.1614 1644 1673 1703 1732 0 1 0004 0048 0090 0133 0175 0216 0257 0298 0338 0378 0418 0457 0496 0535 0573 0611 0648 0686 0722 0759 0795 0831 0867 0903 0938 0973 1007 1041 1075 1109 1143 1176 1209 1242 1274 1307 1339 1370 1402 1433 1464 1495 1526 1556 1587 1617 1647 1676 1706 1735 1 2 0009 0052 0095 0137 0179 0220 0261 0302 0342 0382 0422 0461 0500 0538 0577 0615 0652 0689 0726 0763 0799 0835 0871 0906 0941 0976 1011 1045 1079 1113 1146 1179 1212 1245 1278 1310 1342 1374 1405 1436 1467 1498 1529 1559 1590 1620 1649 1679 1708 1738 2 3 0013 0056 0099 0141 0183 0224 0265 0306 0346 0386 0426 0465 0504 0542 0580 0618 0656 0693 0730 0766 0803 0839 0874 0910 0945 0980 1014 1048 1082 1116 1149 1183 1216 1248 1281 1313 1345 1377 1408 1440 1471 1501 1532 1562 1593 1623 1652 1682 1711 1741 3 4 0017 0060 0103 0145 0187 0228 0269 0310 0350 0390 0430 0469 0508 0546 0584 0622 0660 0697 0734 0770 0806 0842 0878 0913 0948 0983 1017 1052 1086 1119 1153 1186 1219 1252 1284 1316 1348 1380 1411 1443 1474 1504 1535 1565 1596 1626 1655 1685 1714 1744 4 5 0022 0065 0107 0149 0191 0233 0273 0314 0354 0394 0434 0473 0512 0550 0588 0626 0663 0700 0737 0774 0810 0846 0881 0917 0952 0986 1021 1055 1089 1123 1156 1189 1222 1255 1287 1319 1351 1383 1414 1446 1477 1508 1538 1569 1599 1629 1658 1688 1717 1746 5 6 0026 0069 0111 0154 0195 0237 0278 0318 0358 0398 0438 0477 0515 0554 0592 0630 0667 0704 0741 0777 0813 0849 0885 0920 0955 0990 1024 1059 1092 1126 1159 1193 1225 1258 1290 1323 1355 1386 1418 1449 1480 1511 1541 1572 1602 1632 1661 1691 1720 1749 6 7 0030 0073 0116 0158 0199 0241 0282 0322 0362 0402 0441 0481 0519 0558 0596 0633 0671 0708 0745 0781 0817 0853 0888 0924 0959 0993 1028 1062 1096 1129 1163 1196 1229 1261 1294 1326 1358 1389 1421 1452 1483 1514 1544 1575 1605 1635 1664 1694 1723 1752 7 8 0035 0077 0120 0162 0204 0245 0286 0326 0366 0406 0445 0484 0523 0561 0599 0637 0674 0711 0748 0785 0821 0856 0892 0927 0962 0997 1031 1065 1099 1133 1166 1199 1232 1265 1297 1329 1361 1392 1424 1455 1486 1517 1547 1578 1608 1638 1667 1697 1726 1755 8 9 0039 0082 0124 0166 0208 0249 0290 0330 0370 0410 0449 0488 0527 0565 0603 0641 0678 0715 0752 0788 0824 0860 0896 0931 0966 1000 1035 1069 1103 1136 1169 1202 1235 1268 1300 1332 1364 1396 1427 1458 1489 1520 1550 1581 1611 1641 1670 1700 1729 1758 9 84 Matematika 16129 Matematika FVTABMT / 84 C M Y K 2011.08 1.4.22 1.39 1.15 1.29 1.14 1.1461 1492 1523 1553 1584 0.0212 0253 0294 0334 0374 0.20 1.18 1.11 1.34 1.38 1. május 6.36 1.37 1.48 1.01 1.0792 0828 0864 0899 0934 0.41 1.45 1.33 1.21 1.0969 1004 1038 1072 1106 0.24 1.10 1. Szmok 10 alap logaritmusa/1 x = N · 10k N 1.04 1.0607 0645 0682 0719 0755 0.00 1.46 1.13 1.1139 1173 1206 1239 1271 0.

71 1.67 1.72 1.2553 2577 2601 2625 2648 0.91 1.50 1.61 1.1761 1790 1818 1847 1875 0.52 1.74 1.85 1.79 1.66 1.88 1.500 − 1.96 1.60 1.65 1.59 1.97 1.55 1.57 1.2900 2923 2945 2967 2989 0 1 1764 1793 1821 1850 1878 1906 1934 1962 1989 2017 2044 2071 2098 2125 2151 2177 2204 2230 2256 2281 2307 2333 2358 2383 2408 2433 2458 2482 2507 2531 2555 2579 2603 2627 2651 2674 2697 2721 2744 2767 2790 2813 2835 2858 2880 2903 2925 2947 2969 2991 1 2 1767 1796 1824 1853 1881 1909 1937 1965 1992 2019 2047 2074 2101 2127 2154 2180 2206 2232 2258 2284 2310 2335 2360 2385 2410 2435 2460 2485 2509 2533 2558 2582 2605 2629 2653 2676 2700 2723 2746 2769 2792 2815 2838 2860 2882 2905 2927 2949 2971 2993 2 3 1770 1798 1827 1855 1884 1912 1940 1967 1995 2022 2049 2076 2103 2130 2156 2183 2209 2235 2261 2287 2312 2338 2363 2388 2413 2438 2463 2487 2512 2536 2560 2584 2608 2632 2655 2679 2702 2725 2749 2772 2794 2817 2840 2862 2885 2907 2929 2951 2973 2995 3 4 1772 1801 1830 1858 1886 1915 1942 1970 1998 2025 2052 2079 2106 2133 2159 2185 2212 2238 2263 2289 2315 2340 2365 2390 2415 2440 2465 2490 2514 2538 2562 2586 2610 2634 2658 2681 2704 2728 2751 2774 2797 2819 2842 2865 2887 2909 2931 2953 2975 2997 4 5 1775 1804 1833 1861 1889 1917 1945 1973 2000 2028 2055 2082 2109 2135 2162 2188 2214 2240 2266 2292 2317 2343 2368 2393 2418 2443 2467 2492 2516 2541 2565 2589 2613 2636 2660 2683 2707 2730 2753 2776 2799 2822 2844 2867 2889 2911 2934 2956 2978 2999 5 6 1778 1807 1836 1864 1892 1920 1948 1976 2003 2030 2057 2084 2111 2138 2164 2191 2217 2243 2269 2294 2320 2345 2370 2395 2420 2445 2470 2494 2519 2543 2567 2591 2615 2639 2662 2686 2709 2732 2755 2778 2801 2824 2847 2869 2891 2914 2936 2958 2980 3002 6 7 1781 1810 1838 1867 1895 1923 1951 1978 2006 2033 2060 2087 2114 2140 2167 2193 2219 2245 2271 2297 2322 2348 2373 2398 2423 2448 2472 2497 2521 2545 2570 2594 2617 2641 2665 2688 2711 2735 2758 2781 2804 2826 2849 2871 2894 2916 2938 2960 2982 3004 7 8 1784 1813 1841 1870 1898 1926 1953 1981 2009 2036 2063 2090 2117 2143 2170 2196 2222 2248 2274 2299 2325 2350 2375 2400 2425 2450 2475 2499 2524 2548 2572 2596 2620 2643 2667 2690 2714 2737 2760 2783 2806 2828 2851 2874 2896 2918 2940 2962 2984 3006 8 9 1787 1816 1844 1872 1901 1928 1956 1984 2011 2038 2066 2092 2119 2146 2172 2198 2225 2251 2276 2302 2327 2353 2378 2403 2428 2453 2477 2502 2526 2550 2574 2598 2622 2646 2669 2693 2716 2739 2762 2785 2808 2831 2853 2876 2898 2920 2942 2964 2986 3008 9 Matematika 85 16129 Matematika FVTABMT / 85 C M Y K 2011.58 1.92 1.73 1.80 1.70 1.54 1. –18:37 .69 1. Szmok 10 alap logaritmusa/2 x = N · 10k N 1.94 1.53 1.87 1.64 1.62 1.2175 2201 2227 2253 2279 0.83 1.93 1.86 1.999 lg x = lg N + k 0 0.68 1.90 1. május 6.78 1.99 N 1.95 1.1903 1931 1959 1987 2014 0.2672 2695 2718 2742 2765 0.82 1.2304 2330 2355 2380 2405 0.81 1.98 1.63 1.77 1.2041 2068 2095 2122 2148 0.75 1.10.56 1.2430 2455 2480 2504 2529 0.4.2788 2810 2833 2856 2878 0.89 1.84 1.76 1.51 1.

10.2 3. május 6.5 4.3979 4150 4314 4472 4624 0.6 5.4771 4914 5051 5185 5315 0.7404 7482 7559 7634 7709 0 2. Szmok 10 alap logaritmusa/3 x = N · 10k N 2.0 3.6990 7076 7160 7243 7324 0.3 2.4 2.9 5.7 3.7 5.6532 6628 6721 6812 6902 0.99 lg x = lg N + k 1 3032 3243 3444 3636 3820 3997 4166 4330 4487 4639 4786 4928 5065 5198 5328 5453 5575 5694 5809 5922 6031 6138 6243 6345 6444 6542 6637 6730 6821 6911 6998 7084 7168 7251 7332 7412 7490 7566 7642 7716 1 2 3054 3263 3464 3655 3838 4014 4183 4346 4502 4654 4800 4942 5079 5211 5340 5465 5587 5705 5821 5933 6042 6149 6253 6355 6454 6551 6646 6739 6830 6920 7007 7093 7177 7259 7340 7419 7497 7574 7649 7723 2 3 3075 3284 3483 3674 3856 4031 4200 4362 4518 4669 4814 4955 5092 5224 5353 5478 5599 5717 5832 5944 6053 6160 6263 6365 6464 6561 6656 6749 6839 6928 7016 7101 7185 7267 7348 7427 7505 7582 7657 7731 3 4 3096 3304 3502 3692 3874 4048 4216 4378 4533 4683 4829 4969 5105 5237 5366 5490 5611 5729 5843 5955 6064 6170 6274 6375 6474 6571 6665 6758 6848 6937 7024 7110 7193 7275 7356 7435 7513 7589 7664 7738 4 5 3118 3324 3522 3711 3892 4065 4232 4393 4548 4698 4843 4983 5119 5250 5378 5502 5623 5740 5855 5966 6075 6180 6284 6385 6484 6580 6675 6767 6857 6946 7033 7118 7202 7284 7364 7443 7520 7597 7672 7745 5 6 3139 3345 3541 3729 3909 4082 4249 4409 4564 4713 4857 4997 5132 5263 5391 5514 5635 5752 5866 5977 6085 6191 6294 6395 6493 6590 6684 6776 6866 6955 7042 7126 7210 7292 7372 7451 7528 7604 7679 7752 6 7 3160 3365 3560 3747 3927 4099 4265 4425 4579 4728 4871 5011 5145 5276 5403 5527 5647 5763 5877 5988 6096 6201 6304 6405 6503 6599 6693 6785 6875 6964 7050 7135 7218 7300 7380 7459 7536 7612 7686 7760 7 8 3181 3385 3579 3766 3945 4116 4281 4440 4594 4742 4886 5024 5159 5289 5416 5539 5658 5775 5888 5999 6107 6212 6314 6415 6513 6609 6702 6794 6884 6972 7059 7143 7226 7308 7388 7466 7543 7619 7694 7767 8 9 3201 3404 3598 3784 3962 4133 4298 4456 4609 4757 4900 5038 5172 5302 5428 5551 5670 5786 5899 6010 6117 6222 6325 6425 6522 6618 6712 6803 6893 6981 7067 7152 7235 7316 7396 7474 7551 7627 7701 7774 9 1 2 3 4 5 6 7 8 9 0 4 6 8 11 13 15 17 19 0 4 6 8 10 12 14 16 18 0 4 6 8 10 12 14 15 17 0 4 6 7 9 11 13 15 17 0 4 5 7 9 11 12 14 16 0 3 5 7 9 10 12 14 15 0 3 5 7 8 10 11 13 15 0 3 5 6 8 9 11 13 14 0 3 5 6 8 9 11 12 14 0 3 4 6 7 9 10 12 13 0 3 4 6 7 9 10 11 13 0 3 4 6 7 8 10 11 12 0 3 4 5 7 8 9 11 12 0 3 4 5 6 8 9 10 12 0 3 4 5 6 8 9 10 11 0 2 4 5 6 7 9 10 11 0 2 4 5 6 7 8 10 11 0 2 3 5 6 7 8 9 10 0 2 3 5 6 7 8 9 10 0 2 3 4 6 7 8 9 10 0 2 3 4 5 6 8 9 10 0 2 3 4 5 6 7 8 9 0 2 3 4 5 6 7 8 9 0 2 3 4 5 6 7 8 9 0 2 3 4 5 6 7 8 9 0 2 3 4 5 6 7 8 9 0 2 3 4 5 6 7 7 8 0 2 3 4 5 5 6 7 8 0 2 3 4 4 5 6 7 8 0 2 3 4 4 5 6 7 8 0 2 3 3 4 5 6 7 8 0 2 3 3 4 5 6 7 8 0 2 2 3 4 5 6 7 7 0 2 2 3 4 5 6 7 7 0 2 2 3 4 5 6 6 7 0 2 2 3 4 5 5 6 7 0 2 2 3 4 5 5 6 7 0 2 2 3 4 5 5 6 7 0 1 2 3 4 4 5 6 7 0 1 2 3 4 4 5 6 7 1 2 3 4 5 6 7 8 9 86 Matematika 16129 Matematika FVTABMT / 86 C M Y K 2011.8 2.5 2.8 4.0 4.9 4. –18:37 .6 4.5441 5563 5682 5798 5911 0.4 4.1 2.7 2.6021 6128 6232 6335 6435 0.4 5.7 4.2 2.1 3.2 5.2 4.4 3.3 3.8 3.8 5.3 5.0 2.1 5.1 4.5 5.6 2.00 − 5.3 4.9 3.4.6 3.9 N 0 0.3010 3222 3424 3617 3802 0.5 3.0 5.

1 8. Szmok 10 alap logaritmusa/4 x = N · 10k N 6.8751 8808 8865 8921 8976 0.8 8.4 9.6 9.9542 9590 9638 9685 9731 0.3 8.00 − 9.4.7 6.8451 8513 8573 8633 8692 0.8 9.0 9.1 7.9 N 0 0.3 9.99 lg x = lg N + k 1 7789 7860 7931 8000 8069 8136 8202 8267 8331 8395 8457 8519 8579 8639 8698 8756 8814 8871 8927 8982 9036 9090 9143 9196 9248 9299 9350 9400 9450 9499 9547 9595 9643 9689 9736 9782 9827 9872 9917 9961 1 2 7796 7868 7938 8007 8075 8142 8209 8274 8338 8401 8463 8525 8585 8645 8704 8762 8820 8876 8932 8987 9042 9096 9149 9201 9253 9304 9355 9405 9455 9504 9552 9600 9647 9694 9741 9786 9832 9877 9921 9965 2 3 7803 7875 7945 8014 8082 8149 8215 8280 8344 8407 8470 8531 8591 8651 8710 8768 8825 8882 8938 8993 9047 9101 9154 9206 9258 9309 9360 9410 9460 9509 9557 9605 9652 9699 9745 9791 9836 9881 9926 9969 3 4 7810 7882 7952 8021 8089 8156 8222 8287 8351 8414 8476 8537 8597 8657 8716 8774 8831 8887 8943 8998 9053 9106 9159 9212 9263 9315 9365 9415 9465 9513 9562 9609 9657 9703 9750 9795 9841 9886 9930 9974 4 5 7818 7889 7959 8028 8096 8162 8228 8293 8357 8420 8482 8543 8603 8663 8722 8779 8837 8893 8949 9004 9058 9112 9165 9217 9269 9320 9370 9420 9469 9518 9566 9614 9661 9708 9754 9800 9845 9890 9934 9978 5 6 7825 7896 7966 8035 8102 8169 8235 8299 8363 8426 8488 8549 8609 8669 8727 8785 8842 8899 8954 9009 9063 9117 9170 9222 9274 9325 9375 9425 9474 9523 9571 9619 9666 9713 9759 9805 9850 9894 9939 9983 6 7 7832 7903 7973 8041 8109 8176 8241 8306 8370 8432 8494 8555 8615 8675 8733 8791 8848 8904 8960 9015 9069 9122 9175 9227 9279 9330 9380 9430 9479 9528 9576 9624 9671 9717 9763 9809 9854 9899 9943 9987 7 8 7839 7910 7980 8048 8116 8182 8248 8312 8376 8439 8500 8561 8621 8681 8739 8797 8854 8910 8965 9020 9074 9128 9180 9232 9284 9335 9385 9435 9484 9533 9581 9628 9675 9722 9768 9814 9859 9903 9948 9991 8 9 7846 7917 7987 8055 8122 8189 8254 8319 8382 8445 8506 8567 8627 8686 8745 8802 8859 8915 8971 9025 9079 9133 9186 9238 9289 9340 9390 9440 9489 9538 9586 9633 9680 9727 9773 9818 9863 9908 9952 9996 9 1 2 3 4 5 6 7 8 9 0 1 2 3 4 4 5 6 6 0 1 2 3 4 4 5 6 6 0 1 2 3 3 4 5 6 6 0 1 2 3 3 4 5 5 6 0 1 2 3 3 4 5 5 6 0 1 2 3 3 4 5 5 6 0 1 2 3 3 4 5 5 6 0 1 2 3 3 4 5 5 6 0 1 2 3 3 4 4 5 6 0 1 2 3 3 4 4 5 6 0 1 2 2 3 4 4 5 6 0 1 2 2 3 4 4 5 5 0 1 2 2 3 4 4 5 5 0 1 2 2 3 4 4 5 5 0 1 2 2 3 4 4 5 5 0 1 2 2 3 3 4 5 5 0 1 2 2 3 3 4 5 5 0 1 2 2 3 3 4 4 5 0 1 2 2 3 3 4 4 5 0 1 2 2 3 3 4 4 5 0 1 2 2 3 3 4 4 5 0 1 2 2 3 3 4 4 5 0 1 2 2 3 3 4 4 5 0 1 2 2 3 3 4 4 5 0 1 2 2 3 3 4 4 5 0 1 2 2 3 3 4 4 5 0 1 2 2 3 3 4 4 5 0 1 1 2 2 3 3 4 4 0 1 1 2 2 3 3 4 4 0 1 1 2 2 3 3 4 4 0 1 1 2 2 3 3 4 4 0 1 1 2 2 3 3 4 4 0 1 1 2 2 3 3 4 4 0 1 1 2 2 3 3 4 4 0 1 1 2 2 3 3 4 4 0 1 1 2 2 3 3 4 4 0 1 1 2 2 3 3 4 4 0 1 1 2 2 3 3 4 4 0 1 1 2 2 3 3 4 4 0 1 1 2 2 3 3 3 4 1 2 3 4 5 6 7 8 9 Matematika 87 16129 Matematika FVTABMT / 87 C M Y K 2011.3 7.1 9.7 9.9 7.0 6. május 6.8 6.9294 9345 9395 9445 9494 0.10.7 8.2 6.5 6.2 8.9031 9085 9138 9191 9243 0.1 6.2 7.3 6.6 8.0 8.4 7.4 8.2 9.0 7.5 7.4 6.6 7.7782 7853 7924 7993 8062 0.9 8.5 8.9 9.6 6.8 7.7 7.5 9.9777 9823 9868 9912 9956 0 6. –18:37 .8129 8195 8261 8325 8388 0.

május 6.6428 6561 6691 6820 6947 60 10 0029 0204 0378 0552 0727 0901 1074 1248 1421 1593 1765 1937 2108 2278 2447 2616 2784 2952 3118 3283 3448 3611 3773 3934 4094 4253 4410 4566 4720 4874 5025 5175 5324 5471 5616 5760 5901 6041 6180 6316 6450 6583 6713 6841 6967 50 20 0058 0233 0407 0581 0756 0929 1103 1276 1449 1622 1794 1965 2136 2306 2476 2644 2812 2979 3145 3311 3475 3638 3800 3961 4120 4279 4436 4592 4746 4899 5050 5200 5348 5495 5640 5783 5925 6065 6202 6338 6472 6604 6734 6862 6988 40 30 0087 0262 0436 0610 0785 0958 1132 1305 1478 1650 1822 1994 2164 2334 2504 2672 2840 3007 3173 3338 3502 3665 3827 3987 4147 4305 4462 4617 4772 4924 5075 5225 5373 5519 5664 5807 5948 6088 6225 6361 6494 6626 6756 6884 7009 30 40 0116 0291 0465 0640 0814 0987 1161 1334 1507 1679 1851 2022 2193 2363 2532 2700 2868 3035 3201 3365 3529 3692 3854 4014 4173 4331 4488 4643 4797 4950 5100 5250 5398 5544 5688 5831 5972 6111 6248 6383 6517 6648 6777 6905 7030 20 50 0145 0320 0494 0669 0843 1016 1190 1363 1536 1708 1880 2051 2221 2391 2560 2728 2896 3062 3228 3393 3557 3719 3881 4041 4200 4358 4514 4669 4823 4975 5125 5275 5422 5568 5712 5854 5995 6134 6271 6406 6539 6670 6799 6926 7050 10 60 0175 0349 0523 0698 0872 1045 1219 1392 1564 1736 1908 2079 2250 2419 2588 2756 2924 3090 3256 3420 3584 3746 3907 4067 4226 4384 4540 4695 4848 5000 5150 5299 5446 5592 5736 5878 6018 6157 6293 6428 6561 6691 6820 6947 7071 0 89 88 87 86 85◦ 84 83 82 81 80◦ 79 78 77 76 75◦ 74 73 72 71 70◦ 69 68 67 66 65◦ 64 63 62 61 60◦ 59 58 57 56 55◦ 54 53 52 51 50◦ 49 48 47 46 45◦ 1 2 3 4 5 6 7 8 9 3 6 9 12 15 17 20 23 26 3 6 9 12 15 17 20 23 26 3 6 9 12 15 17 20 23 26 3 6 9 12 15 17 20 23 26 3 6 9 12 14 17 20 23 26 3 6 9 12 14 17 20 23 26 3 6 9 12 14 17 20 23 26 3 6 9 12 14 17 20 23 26 3 6 9 12 14 17 20 23 26 3 6 9 11 14 17 20 23 26 3 6 9 11 14 17 20 23 26 3 6 9 11 14 17 20 23 26 3 6 9 11 14 17 20 23 26 3 6 8 11 14 17 20 23 25 3 6 8 11 14 17 20 23 25 3 6 8 11 14 17 20 22 25 3 6 8 11 14 17 20 22 25 3 6 8 11 14 17 19 22 25 3 6 8 11 14 17 19 22 25 3 5 8 11 14 16 19 22 25 3 5 8 11 14 16 19 22 25 3 5 8 11 14 16 19 22 24 3 5 8 11 13 16 19 21 24 3 5 8 11 13 16 19 21 24 3 5 8 11 13 16 19 21 24 3 5 8 11 13 16 18 21 24 3 5 8 10 13 16 18 21 23 3 5 8 10 13 15 18 21 23 3 5 8 10 13 15 18 20 23 3 5 8 10 13 15 18 20 23 3 5 8 10 13 15 18 20 23 2 5 7 10 12 15 17 20 22 2 5 7 10 12 15 17 20 22 2 5 7 10 12 15 17 19 22 2 5 7 10 12 14 17 19 22 2 5 7 9 12 14 17 19 21 2 5 7 9 12 14 16 19 21 2 5 7 9 12 14 16 18 21 2 5 7 9 11 14 16 18 20 2 4 7 9 11 13 16 18 20 2 4 7 9 11 13 15 18 20 2 4 7 9 11 13 15 17 20 2 4 6 9 11 13 15 17 19 2 4 6 8 11 13 15 17 19 2 4 6 8 10 12 15 17 19 1 2 3 4 5 6 7 8 9 cos 45◦ −90◦ 88 Matematika 16129 Matematika FVTABMT / 88 C M Y K 2011.1736 1908 2079 2250 2419 0.5000 5150 5299 5446 5592 0. –18:37 .0000 0175 0349 0523 0698 0.5.2588 2756 2924 3090 3256 0.3420 3584 3746 3907 4067 0.0872 1045 1219 1392 1564 0. Sz gek szinusza s koszinusza/1 sin 0◦ −45◦ ◦ 0 1 2 3 4 5◦ 6 7 8 9 10◦ 11 12 13 14 15◦ 16 17 18 19 20◦ 21 22 23 24 25◦ 26 27 28 29 30◦ 31 32 33 34 35◦ 36 37 38 39 40◦ 41 42 43 44 0 0.4226 4384 4540 4695 4848 0.5736 5878 6018 6157 6293 0.10.

8192 8290 8387 8480 8572 0. május 6.9962 9976 9986 9994 9998 60 10 7092 7214 7333 7451 7566 7679 7790 7898 8004 8107 8208 8307 8403 8496 8587 8675 8760 8843 8923 9001 9075 9147 9216 9283 9346 9407 9465 9520 9572 9621 9667 9710 9750 9787 9822 9853 9881 9907 9929 9948 9964 9978 9988 9995 9999 50 20 30 40 50 60 7112 7133 7153 7173 7193 7234 7254 7274 7294 7314 7353 7373 7392 7412 7431 7470 7490 7509 7528 7547 7585 7604 7623 7642 7660 7698 7716 7735 7753 7771 7808 7826 7844 7862 7880 7916 7934 7951 7969 7986 8021 8039 8056 8073 8090 8124 8141 8158 8175 8192 8225 8241 8258 8274 8290 8323 8339 8355 8371 8387 8418 8434 8450 8465 8480 8511 8526 8542 8557 8572 8601 8616 8631 8646 8660 8689 8704 8718 8732 8746 8774 8788 8802 8816 8829 8857 8870 8884 8897 8910 8936 8949 8962 8975 8988 9013 9026 9038 9051 9063 9088 9100 9112 9124 9135 9159 9171 9182 9194 9205 9228 9239 9250 9261 9272 9293 9304 9315 9325 9336 9356 9367 9377 9387 9397 9417 9426 9436 9446 9455 9474 9483 9492 9502 9511 9528 9537 9546 9555 9563 9580 9588 9596 9605 9613 9628 9636 9644 9652 9659 9674 9681 9689 9696 9703 9717 9724 9730 9737 9744 9757 9763 9769 9775 9781 9793 9799 9805 9811 9816 9827 9833 9838 9843 9848 9858 9863 9868 9872 9877 9886 9890 9894 9899 9903 9911 9914 9918 9922 9925 9932 9936 9939 9942 9945 9951 9954 9957 9959 9962 9967 9969 9971 9974 9976 9980 9981 9983 9985 9986 9989 9990 9992 9993 9994 9996 9997 9997 9998 9998 9999 1.7660 7771 7880 7986 8090 0.0000 1.7071 7193 7314 7431 7547 0.0000 40 30 20 10 0 44 43 42 41 40◦ 39 38 37 36 35◦ 34 33 32 31 30◦ 29 28 27 26 25◦ 24 23 22 21 20◦ 19 18 17 16 15◦ 14 13 12 11 10◦ 9 8 7 6 5◦ 4 3 2 1 0◦ 1 2 3 4 5 6 7 8 9 2 4 6 8 10 12 14 16 18 2 4 6 8 10 12 14 16 18 2 4 6 8 10 12 14 16 18 2 4 6 8 10 12 13 15 17 2 4 6 8 9 11 13 15 17 2 4 6 7 9 11 13 15 17 2 4 5 7 9 11 13 14 16 2 4 5 7 9 11 12 14 16 2 3 5 7 9 10 12 14 16 2 3 5 7 8 10 12 14 15 2 3 5 7 8 10 12 13 15 2 3 5 6 8 10 11 13 14 2 3 5 6 8 9 11 13 14 2 3 5 6 8 9 11 12 14 1 3 4 6 7 9 10 12 13 1 3 4 6 7 9 10 11 13 1 3 4 6 7 8 10 11 12 1 3 4 5 7 8 9 11 12 1 3 4 5 6 8 9 10 12 1 3 4 5 6 8 9 10 11 1 2 4 5 6 7 8 10 11 1 2 3 5 6 7 8 9 10 1 2 3 4 6 7 8 9 10 1 2 3 4 5 6 7 9 10 1 2 3 4 5 6 7 8 9 1 2 3 4 5 6 7 8 9 1 2 3 4 5 6 6 7 8 1 2 3 3 4 5 6 7 8 1 2 2 3 4 5 6 7 7 1 2 2 3 4 5 5 6 7 1 1 2 3 4 4 5 6 7 1 1 2 3 3 4 5 5 6 1 1 2 3 3 4 4 5 6 1 1 2 2 3 3 4 5 5 1 1 2 2 3 3 4 4 5 0 1 1 2 2 3 3 4 4 0 1 1 2 2 3 3 3 4 0 1 1 2 2 2 3 3 3 0 1 1 1 2 2 2 3 3 0 1 1 1 1 2 2 2 3 0 0 1 1 1 1 2 2 2 0 0 1 1 1 1 1 2 2 0 0 0 1 1 1 1 1 2 1 2 3 4 5 6 7 8 9 cos 0◦ −45◦ Matematika 89 16129 Matematika FVTABMT / 89 C M Y K 2011.5.8660 8746 8829 8910 8988 0. Sz gek szinusza s koszinusza/2 sin 45◦ −90◦ ◦ 45 46 47 48 49 50◦ 51 52 53 54 55◦ 56 57 58 59 60◦ 61 62 63 64 65◦ 66 67 68 69 70◦ 71 72 73 74 75 76 77 78 79 80◦ 81 82 83 84 85◦ 86 87 88 89 0 0.9848 9877 9903 9925 9945 0. –18:37 .0000 1.10.9397 9455 9511 9563 9613 0.9063 9135 9205 9272 9336 0.0000 1.9659 9703 9744 9781 9816 0.

3839 4040 4245 4452 4663 0.0934 1110 1287 1465 1644 0.0000 0175 0349 0524 0699 0.1944 2126 2309 2493 2679 0.0875 1051 1228 1405 1584 0.7.4806 5022 5243 5467 5696 20 50 0.3739 3939 4142 4348 4557 0.0904 1080 1257 1435 1614 0.1823 2004 2186 2370 2555 0.4734 4950 5169 5392 5619 40 30 0.2773 2962 3153 3346 3541 0.0029 0204 0378 0553 0729 0.2711 2899 3089 3281 3476 0.3640 3839 4040 4245 4452 0.3706 3906 4108 4314 4522 0.3772 3973 4176 4383 4592 0.4699 4913 5132 5354 5581 50 20 0.0963 1139 1317 1495 1673 0.4877 5095 5317 5543 5774 0 89 88 87 86 85◦ 84 83 82 81 80◦ 79 78 77 76 75◦ 74 73 72 71 70◦ 69 68 67 66 65◦ 64 63 62 61 60◦ 1 2 3 4 5 6 7 8 9 3 6 9 12 15 17 20 23 26 3 6 9 12 15 17 20 23 26 3 6 9 12 15 17 20 23 26 3 6 9 12 15 18 20 23 26 3 6 9 12 15 18 20 23 26 3 6 9 12 15 18 21 23 26 3 6 9 12 15 18 21 24 27 3 6 9 12 15 18 21 24 27 3 6 9 12 15 18 21 24 27 3 6 9 12 15 18 21 24 27 3 6 9 12 15 18 21 24 27 3 6 9 12 15 18 21 24 27 3 6 9 12 15 18 21 24 27 3 6 9 12 15 18 22 25 28 3 6 9 12 16 19 22 25 28 3 6 9 13 16 19 22 25 28 3 6 9 13 16 19 22 25 28 3 6 10 13 16 19 22 26 29 3 6 10 13 16 19 23 26 29 3 7 10 13 16 20 23 26 29 3 7 10 13 17 20 23 27 30 3 7 10 13 17 20 24 27 30 3 7 10 14 17 20 24 27 31 3 7 10 14 17 21 24 28 31 4 7 11 14 18 21 25 28 32 4 7 11 14 18 21 25 29 32 4 7 11 15 18 22 25 29 33 4 7 11 15 18 22 26 30 33 4 8 11 15 19 23 26 30 34 4 8 12 15 19 23 27 31 35 1 2 3 4 5 6 7 8 9 ctg 60◦ −90◦ 90 Matematika 16129 Matematika FVTABMT / 90 C M Y K 2011.2836 3026 3217 3411 3607 0.0175 0349 0524 0699 0875 0. –18:37 .0992 1169 1346 1524 1703 0.3673 3872 4074 4279 4487 0. Sz gek tangense s kotangense/1 tg 0◦ −30◦ 0◦ 1 2 3 4 5◦ 6 7 8 9 10◦ 11 12 13 14 15◦ 16 17 18 19 20◦ 21 22 23 24 25◦ 26 27 28 29 0 0.6.2805 2994 3185 3378 3574 0.10.2742 2931 3121 3314 3508 0.0087 0262 0437 0612 0787 0.1763 1944 2126 2309 2493 0.1051 1228 1405 1584 1763 0.2679 2867 3057 3249 3443 0.0145 0320 0495 0670 0846 0.2867 3057 3249 3443 3640 0.4841 5059 5280 5505 5735 10 60 0.1914 2095 2278 2462 2648 0.4663 4877 5095 5317 5543 60 10 0.0058 0233 0407 0582 0758 0.1022 1198 1376 1554 1733 0. Nevezetes sz gek sz gfggvnyei 0◦ sin 0 cos 1 tg 0 ctg − 30◦ 45◦ √ 2 2 √ 2 2 1 2 √ 3 2 √ 3 3 √ 3 60◦ √ 3 2 1 2 √ 3 √ 3 3 1 1 90◦ 180◦ 270◦ 360◦ 1 0 −1 0 0 −1 0 1 − 0 − 0 0 − 0 − 10.0116 0291 0466 0641 0816 0.1883 2065 2247 2432 2617 0.1853 2035 2217 2401 2586 0.4770 4986 5206 5430 5658 30 40 0. május 6.3805 4006 4210 4417 4628 0.1793 1974 2156 2339 2524 0.

340 3.229 337 455 583 723 2.199 242 288 335 385 1.204 3.097 2.7002 7265 7536 7813 8098 0.798 2.7221 7490 7766 8050 8342 0.035 2.047 3.8693 9004 9325 9657 1. május 6.963 2.006 2.024 060 098 137 178 1.647 20 50 0.606 30 40 0.8591 8899 9217 9545 9884 1.128 2.904 3.018 3.006 042 079 117 157 1.989 3.161 264 375 496 628 2.8642 8952 9271 9601 9942 1.932 3.991 2.689 10 60 0.5930 6168 6412 6661 6916 0.437 492 550 611 675 1.455 511 570 632 698 1.172 3.376 3.904 3.192 235 280 327 376 1.566 40 30 0.112 2.018 054 091 130 171 1.744 816 894 1.271 3.7046 7310 7581 7860 8146 0.246 356 475 605 747 2.877 3.8541 8847 9163 9490 9827 1.446 501 560 621 686 1.756 829 907 1. –18:37 .6009 6249 6494 6745 7002 0.8441 8744 9057 9380 9713 1.747 2.473 530 590 653 720 1.780 855 935 2.140 3.7133 7400 7673 7954 8243 0.5969 6208 6453 6703 6959 0.732 804 881 1.487 60 10 0.0000 1.7265 7536 7813 8098 8391 0.804 881 963 2.732 0 59 58 57 56 55◦ 54 53 52 51 50◦ 49 48 47 46 45◦ 44 43 42 41 40◦ 39 38 37 36 35◦ 34 33 32 31 30◦ 29 28 27 26 25◦ 24 23 22 21 20◦ 19 18 17 16 15◦ 1 4 4 4 4 4 4 5 5 5 5 5 5 5 6 6 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 2 2 2 2 2 3 3 3 4 4 1 2 8 8 8 8 9 9 9 9 9 10 10 10 11 11 11 1 1 1 1 1 1 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 3 3 3 3 3 4 4 4 5 5 6 6 7 8 2 3 12 12 12 13 13 13 14 14 14 15 15 16 16 17 17 2 2 2 2 2 2 2 2 2 3 3 3 3 3 3 4 4 4 4 5 5 6 6 7 7 8 9 10 11 12 3 4 16 16 16 17 17 18 18 18 19 20 20 21 21 22 23 2 2 3 3 3 3 3 3 3 3 4 4 4 4 5 5 5 5 6 6 7 7 8 9 9 10 12 13 14 16 4 5 20 20 20 21 21 22 23 23 24 24 25 26 27 28 29 3 3 3 3 4 4 4 4 4 4 5 5 5 5 6 6 6 7 7 8 8 9 10 11 12 13 15 16 18 20 5 6 24 24 25 25 26 26 27 28 28 29 30 31 32 33 34 4 4 4 4 4 4 5 5 5 5 5 6 6 6 7 7 8 8 9 9 10 11 12 13 14 16 17 19 22 25 6 7 27 28 29 29 30 31 32 32 33 34 35 36 37 39 40 4 4 5 5 5 5 5 5 6 6 6 7 7 7 8 8 9 10 10 11 12 13 14 15 17 18 20 23 25 29 7 8 31 32 33 33 34 35 36 37 38 39 40 41 43 44 46 5 5 5 5 6 6 6 6 7 7 7 8 8 9 9 10 10 11 12 13 14 15 16 17 19 21 23 26 29 33 8 9 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 47 48 50 51 5 5 6 6 6 6 7 7 7 8 8 9 9 10 10 11 12 12 13 14 15 16 18 20 21 23 26 29 32 37 9 ctg 15◦ −60◦ Matematika 91 16129 Matematika FVTABMT / 91 C M Y K 2011.078 3.526 50 20 0.5774 6009 6249 6494 6745 0.0000 036 072 111 150 1.050 2.428 483 540 600 664 1.7.228 272 319 368 419 1.078 3.483 540 600 664 732 1.145 246 356 475 605 2.030 066 104 144 185 1.271 3.194 300 414 539 675 2.5851 6088 6330 6577 6830 0.7177 7445 7720 8002 8292 0.5890 6128 6371 6619 6873 0.177 282 394 517 651 2.5812 6048 6289 6536 6787 0.792 868 949 2.108 3.220 265 311 360 411 1.7089 7355 7627 7907 8195 0.773 2.012 048 085 124 164 1.464 520 580 643 709 1.8491 8796 9110 9435 9770 1.412 3.235 280 327 376 428 1.960 3.850 3.237 3.450 3.824 2.767 842 921 2.036 072 111 150 192 1.211 318 434 560 699 2.8391 8693 9004 9325 9657 1.213 257 303 351 402 1.206 250 295 343 393 1.487 3.305 3.10.050 2.977 2.066 2. Sz gek tangense s kotangense/2 tg 30◦ −75◦ ◦ 30 31 32 33 34 35◦ 36 37 38 39 40◦ 41 42 43 44 45◦ 46 47 48 49 50◦ 51 52 53 54 55◦ 56 57 58 59 60◦ 61 62 63 64 65◦ 66 67 68 69 70◦ 71 72 73 74 0 0.020 2.081 2.145 2.

749 3.759 4.909 3.848 3.267 5.901 4.991 4.302 6.396 5.599 6.671 4.085 7.767 3.369 5.214 4.807 3.986 6.203 4.149 4.292 5.892 5.813 6.861 5.820 5.665 7.580 4.682 7.105 2 9 3.718 6.758 3.337 4.314 6.763 3.986 4.555 4.691 6.933 6.410 6.041 6.720 5.968 7.769 5.836 4.269 4.982 5.412 7.968 7.944 6.685 4.799 6.662 5.862 3.511 4.209 5.801 4.983 7.378 5.517 4.976 6.596 7.073 6.050 5.794 3.658 4.794 4.498 4.908 4.061 4.008 6.486 4.705 4.161 7.259 5.220 6.208 4.301 5.561 6.829 4.633 5.536 4.705 4.665 4.316 7.511 4.885 3.021 4.440 5.954 6.129 5.561 6.355 4.505 4.947 3.275 4.612 4.100 7.630 7.396 5.770 7.331 4.864 4.841 6.303 4.485 6.028 6 5 3.766 4.402 4.129 6.234 5.407 4.165 4.855 6.437 4.011 4.843 4.741 3.139 4.698 4.772 3.545 7.753 7.449 4.219 4.041 4.284 5.374 6.297 4.016 4.144 0 50 40 30 20 10 14◦ 0 50 40 30 20 10 13◦ 0 50 40 30 20 10 12◦ 0 50 40 30 20 10 11◦ 0 50 40 30 20 10 10◦ 0 50 40 30 20 10 9◦ 0 50 40 30 20 10 8◦ 0 50 40 30 20 10 7◦ 0 ctg 8◦ −15◦ 92 Matematika 16129 Matematika FVTABMT / 92 C M Y K 2011.579 7.816 3.197 6.338 6.026 4.850 4.899 3.269 7.981 4.497 6.118 4.207 7.435 6.097 4.827 6.923 3.066 5.922 4.480 4.264 4.253 7.681 5.822 4.431 4.876 3.928 3.107 6.651 6.857 4.665 6.066 4.290 6.812 3.447 6.773 4.799 5.258 4.840 5.280 4.740 5.219 4.241 4.625 6.785 3.128 4.691 4.222 7.806 7.872 4.309 5.700 7.186 6.691 6.512 5.843 4.177 5.041 7.593 4.718 4.123 4.731 6.343 4.625 4.914 3.821 3.671 5.962 4.953 10 1 3.962 4.320 4.732 4.937 5.576 5.736 3.614 5.332 7.404 5.361 5.232 6. Sz gek tangense s kotangense/3 tg 75◦ −82◦ 75◦ 0 10 20 30 40 50 76◦ 0 10 20 30 40 50 77◦ 0 10 20 30 40 50 78◦ 0 10 20 30 40 50 79◦ 0 10 20 30 40 50 80◦ 0 10 20 30 40 50 81◦ 0 10 20 30 40 50 82◦ 0 10 20 30 40  50 0 3.890 3.930 5.945 5.478 7.009 7 4 3.642 5.105 5.535 6.599 4.745 4.10.276 5.086 3 8 3.773 4.096 6.786 6.252 4.309 5.198 4.523 4.209 6.485 5.197 6.107 4.275 4.429 7.176 7.423 6.788 7.445 7.056 7.001 4.413 5.895 3.051 4.155 4.776 3.455 4.425 4.827 6.492 4.879 8.842 8.691 5.390 4.292 4.255 6.238 7.226 5.398 6.012 5.825 3.326 4.511 7.250 5.647 7.061 4.362 6.360 4.780 3.225 4.780 4.113 5.623 5.048 5 6 3.076 4.510 6.286 4.169 5.201 5.528 7.700 5.011 4.991 8 3 3.396 4. május 6.191 7.030 6.857 3.539 5.449 4.834 3.413 4.335 5.113 4.161 5.612 6.130 7.749 5.739 4.911 7.145 5.462 7.839 3.134 4.174 6.140 6.967 5.121 5.056 4.915 4.770 7.586 5.881 5.752 4.284 7.638 6.821 3.230 4.942 3.959 5.092 4.102 4.952 5.893 4.006 4.036 4.759 5.236 4.352 5.754 3.084 6.989 5.651 4.082 4.904 3.745 3.7.390 4.160 4.300 7.372 4.605 5.051 6.144 4.867 3.043 5.071 4. –18:37 .449 5.967 4.460 6.883 7.366 4.364 7.115 7.938 3.145 5.331 4.542 4.972 9 2 3.830 3.267 6.789 3.378 4.269 7.586 4.348 7.824 8.318 5.019 6.067 4 7 3.314 6.815 4.758 6.619 4.853 3.897 8.803 3.548 6.997 6.567 5.789 5.243 6.035 5.387 5.058 5.997 5.435 6.031 4.567 4.976 4.027 5.495 7.503 5.798 3.081 5.671 5.933 3.638 4.429 7.474 4.089 5.953 8.314 4.678 4.914 3.386 6.074 5.850 5.974 5.431 5.879 4.226 5.549 5.916 8.171 4.965 6.458 5.380 7.247 4.989 5.020 5.466 5.097 5.897 7.940 7.586 6.012 7.902 6.576 5.830 5.923 6.181 4.472 6.652 5.419 4.005 5.137 5.309 4.422 5.326 6.396 7.242 5.776 3.861 8.193 5.475 5.638 4.912 6.118 6.632 4.573 6.343 5.462 4.787 4.176 4.925 7.810 5.915 4.710 5.645 4.871 5.529 4.869 7.918 3.725 4.468 4.976 6.062 6.084 6.384 4.146 7.867 3.730 5.087 4.521 5.046 4.934 8.971 4.562 7.717 7.192 4.113 4.163 6.808 4.844 3.574 4.349 4.769 5.678 6.026 7.326 5.886 4.595 5.278 6.772 6.152 6.996 4.704 6.954 7.871 3.558 5.187 4.548 4.561 4.530 5.997 7.711 4.494 5.071 7.165 4.606 4.066 5.732 3.745 6.217 5.185 5.522 6.153 5.443 4.350 6.735 7.871 5.952 4.574 4.485 5.596 7.613 7.881 3.957 4.779 5.125 1 10 3.115 7.

05 36. 45 27. 48 10. 50 76. 68 16. 39 98. 64 28. 69 37. 13 11. 64 10. 77 42. 52 13. 12 31. 59 17. 71 11. 35 67. 82 35. 9 50 343. 84 29. 541 9. 43 12. 06 44. 407 8. 41 20. 960 10. 873 10. 12 35. 12 16. . 94 30. 75 16. 83 52. 98 18. 180 9. 184 8. 514 9. 95 12. 03 12. 409 9. 30 14. 73 15. 49 132. 986 9. május 6. 43 18. 64 31. 26 15. 45 53. 709 8. 17 18. 99 12. 2 491. 845 10. 61 13. 20 13. 84 110. 2 214. 28 11. 75 85. 63 20. 24 11. 39 10. 106 9. 08 27. 97 45. 29 12. 15 88. 10 57. 29 68. 88 32. 29 68. 34 12. 66 13. 35 11. 17 149. 92 11. 11 10. 06 11. 31 73. 55 59. 70 12. 034 9. 95 13. 281 9. 33 21. 19 15. 73 14. 568 9. 010 9. 07 19. 02 11. 67 17. 82 58. 869 9. 058 9. 622 9. 61 10. 1 7 4 8. 11 81. 10 11. 7 312. 048 10. 513 8. 777 9. 79 18. 17 30. 61 15. 39 16. 26 10. 77 19. 29 10. 92 17. 71 30. 43 11. 80 13. 86 15. 156 9. 88 31. 989 10. 60 16. 46 14. 17 10. 3 286. 12 14. 75 85. 90 24. 36 14. 78 11. 86 25. 37 38. 12 15. 131 9. 15 13. 02 23. 2 687. 90 13. 09 54. 73 14. 43 17. 5 1719 2 II. 84 14. 11 143. 51 11. 16 12. 078 10. 0 6 5 8. 20 11. 69 22. 79 12. 470 8. 21 12. 643 8. 82 22. 20 10. 37 38. 80 15. 10 13. 03 25. 81 11. 88 23. 5 3438 1 III. 07 22. 383 9. 87 19. 72 26. 32 11. 40 13. 05 13. 14 92. 62 90. 71 13. 07 19. 08 20. 8 − 0 50 40 30 10 10 6◦ 0 50 40 30 20 10 5◦ 0 50 40 30 20 10 4◦ 0 50 40 30 20 10 3◦ 0 50 40 30 20 10 2◦ 0 50 40 30 20 10 1◦ 0 50 40 30 20 10 0◦ 0 ctg 0◦ −7◦ 10. 9 343. 83 27. 20 22. 99 11. 491 8. 57 21. 83 17. 67 15. 20 17. 99 15. 732 10. 62 14. 14 10. 449 8. 95 14. 66 78. 66 12. 25 12. 704 9. 43 48. 07 39. 85 13. 25 13. 0 9 2 8. 6 171. 61 18. 8 191. 73 95. 144 8. 98 20. 461 9. 51 14. 777 9. 23 28. 270◦ − sin(α − 180◦ ) − cos(α − 180◦ ) tg(α − 180◦ ) ctg(α − 180◦ ) IV. 08 17. 27 29. 60 16. 75 13. 56 14. 386 8. 68 11. 89 14. 27 71. 26 18. 7 8 3 8. 823 9. 90◦ . Sz gek tangense s kotangense/4 tg 83◦ −90◦ 0 8. 26 70. 5 180.7. 44 66. 230 9. 31 23. 30 20. 16 23. 732 8. 180◦ sin(180◦ − α) − cos(180◦ − α) − tg(180◦ − α) − ctg(180◦ − α) 10 8. 53 25. 595 9. 21 21. 19 42. 22 137. 49 29. 962 9. 88 11. 56 19. 08 20. 85 21. 56 40. 07 14. 83 12. 243 8. 556 8. 14 118. . . –18:37 . 04 16. . 35 17. 41 47. 82 16. 62 43. 71 11. 67 19. 95 11. 6 859. 0 429. 89 18. 53 16. 788 10. 96 49. 45 10. 164 8. 96 49. 06 24. 892 9. 75 11. 46 19. 17 11. 53 34. 846 9. 46 122. 01 14. 19 20. 08 61. 8 10 83◦ 0 10 20 30 40 50 84◦ 0 10 20 30 40 50 85◦ 0 10 20 30 40 50 86◦ 0 10 20 30 40 50 87◦ 0 10 20 30 40 50 88◦ 0 10 20 30 40 50 89◦ 0 10 20 30 40  1 8. 665 8. 74 23. 71 13. 306 9. 18 14. 45 24. 59 171. 96 41. 08 12. 800 9. 0◦ . 19 42. 019 10. 17 19. 37 19. 20 26. 360◦ − sin(360◦ − α) cos(360◦ − α) − tg(360◦ − α) − ctg(360◦ − α) Matematika 93 16129 Matematika FVTABMT / 93 C M Y K 2011. 649 9. 54 15. 90◦ sin α cos α tg α ctg α 9 8. 27 19. 082 9. 56 64. 14 33. 57 13. 64 27. 03 37. 42 35. 788 10. 46 16. 345 8. 62 32. 62 12. 39 10. 68 33. 92 15. 75 24. 931 10. 621 8. 91 127. 9 382. 17 18. 435 9. 83 12. 21 24. 06 11. 40 30. 35 10. 35 17. 94 114. 51 10. 556 8. . 345 8. 06 15. 94 114. 488 9. 255 9. 43 11. 42 10. 07 50. 52 18. 5 229. 45 21. 284 8. 32 10. 47 11. 06 29. 577 8. 5 264. 264 8. 915 9. 23 10. 25 12. 26 27. 03 28. 80 39. 89 16. 27 17. 75 17. 74 55. 37 25. 43 39. 54 26. . 30 14. 51 17. 30 13. 34 22. . 5 5 6 8. 270◦ . 205 9. 52 20. 97 21. 96 34. 90 26. 60 24. 58 10. 23 52. 37 26. 90 24. 61 23. 324 8. 86 79. 87 12. 514 9. 4 1146 3 8 8. 00 13. 41 33. 12 12. 44 45. 180◦ . 95 22. 13 101. 64 51. 902 10. 534 8. 74 12. 754 8. 38 12. 223 8. 37 32. 47 12. 39 11. 677 9. 2 245. 69 25. 97 16. 91 12. 71 63. 939 9. 88 62. 55 10. 94 104. 24 34. 92 46. 34 18. 33 16. 72 38. 760 10. 36 41. 73 36. 08 10. 85 11. 51 44. 92 47. 4 4 7 8. 428 8. 67 14. 70 18. 00 17. Forgssz gek sz gfggvnyei I. 38 74. 10 57. 74 20. 9 573. 09 21. 30 60. 85 107. 18 40. 47 22. 51 49. 816 10. 357 9.10. 92 15.8. 21 21. 3 202. 42 15. 35 13. 687 8. 43 28. 89 163. 010 9. 48 15. 47 22. 332 9. 20 13. 43 156. . 59 11. 37 36. 304 8. 24 14. 54 26. 255 9. 64 31. 599 8. 40 83. 78 14. 366 8. 43 28. 24 34. 204 8. 41 56. 55 11.

Prmszmok 4000-ig 2 37 83 139 197 263 331 397 461 541 607 673 751 827 907 983 1051 1123 1217 1291 1381 1459 1543 1609 1697 1783 1873 1973 2039 2129 2221 2297 2381 2459 2557 2663 2719 2801 2897 2999 3083 3191 3299 3361 3463 3541 3623 3709 3803 3907 3 41 89 149 199 269 337 401 463 547 613 677 757 829 911 991 1061 1129 1223 1297 1399 1471 1549 1613 1699 1787 1877 1979 2053 2131 2237 2309 2383 2467 2579 2671 2729 2803 2903 3001 3089 3203 3301 3371 3467 3547 3631 3719 3821 3911 5 43 97 151 211 271 347 409 467 557 617 683 761 839 919 997 1063 1151 1229 1301 1409 1481 1553 1619 1709 1789 1879 1987 2063 2137 2239 2311 2389 2473 2591 2677 2731 2819 2909 3011 3109 3209 3307 3373 3469 3557 3637 3727 3823 3917 7 47 101 157 223 277 349 419 479 563 619 691 769 853 929 1009 1069 1153 1231 1303 1423 1483 1559 1621 1721 1801 1889 1993 2069 2141 2243 2333 2393 2477 2593 2683 2741 2833 2917 3019 3119 3217 3313 3389 3491 3559 3643 3733 3833 3919 11 53 103 163 227 281 353 421 487 569 631 701 773 857 937 1013 1087 1163 1237 1307 1427 1487 1567 1627 1723 1811 1901 1997 2081 2143 2251 2339 2399 2503 2609 2687 2749 2837 2927 3023 3121 3221 3319 3391 3499 3571 3659 3739 3847 3923 13 59 107 167 229 283 359 431 491 571 641 709 787 859 941 1019 1091 1171 1249 1319 1429 1489 1571 1637 1733 1823 1907 1999 2083 2153 2267 2341 2411 2521 2617 2689 2753 2843 2939 3037 3137 3229 3323 3407 3511 3581 3671 3761 3851 3929 17 61 109 173 233 293 367 433 499 577 643 719 797 863 947 1021 1093 1181 1259 1321 1433 1493 1579 1657 1741 1831 1913 2003 2087 2161 2269 2347 2417 2531 2621 2693 2767 2851 2953 3041 3163 3251 3329 3413 3517 3583 3673 3767 3853 3931 19 67 113 179 239 307 373 439 503 587 647 727 809 877 953 1031 1097 1187 1277 1327 1439 1499 1583 1663 1747 1847 1931 2011 2089 2179 2273 2351 2423 2539 2633 2699 2777 2857 2957 3049 3167 3253 3331 3433 3527 3593 3677 3769 3863 3943 23 71 127 181 241 311 379 443 509 593 653 733 811 881 967 1033 1103 1193 1279 1361 1447 1511 1597 1667 1753 1861 1933 2017 2099 2203 2281 2357 2437 2543 2647 2707 2789 2861 2963 3061 3169 3257 3343 3449 3529 3607 3691 3779 3877 3947 29 73 131 191 251 313 383 449 521 599 659 739 821 883 971 1039 1109 1201 1283 1367 1451 1523 1601 1669 1759 1867 1949 2027 2111 2207 2287 2371 2441 2549 2657 2711 2791 2879 2969 3067 3181 3259 3347 3457 3533 3613 3697 3793 3881 3967 31 79 137 193 257 317 389 457 523 601 661 743 823 887 977 1049 1117 1213 1289 1373 1453 1531 1607 1693 1777 1871 1951 2029 2113 2213 2293 2377 2447 2551 2659 2713 2797 2887 2971 3079 3187 3271 3359 3461 3539 3617 3701 3797 3889 3989 94 Matematika 16129 Matematika FVTABMT / 94 C M Y K 2011. május 6.9. –18:37 .10.

10. 5 prmosztk nlkl) 49 = 7 · 7 77 = 7 · 11 91 = 7 · 13 119 = 7 · 17 121 = 11 · 11 133 = 7 · 19 143 = 11 · 13 161 = 7 · 23 169 = 13 · 13 187 = 11 · 17 203 = 7 · 29 209 = 11 · 19 217 = 7 · 31 221 = 13 · 17 247 = 13 · 19 253 = 11 · 23 259 = 7 · 37 287 = 7 · 41 289 = 17 · 17 299 = 13 · 23 301 = 7 · 43 319 = 11 · 29 323 = 17 · 19 329 = 7 · 47 341 = 11 · 31 343 = 7 · 7 · 7 361 = 19 · 19 371 = 7 · 53 377 = 13 · 29 391 = 17 · 23 403 = 13 · 31 407 = 11 · 37 413 = 7 · 59 427 = 7 · 61 437 = 19 · 23 451 = 11 · 41 469 = 7 · 67 473 = 11 · 43 481 = 13 · 37 493 = 17 · 29 497 = 7 · 71 511 = 7 · 73 517 = 11 · 47 527 = 17 · 31 529 = 23 · 23 533 = 13 · 41 539 = 7 · 7 · 11 551 = 19 · 29 553 = 7 · 79 559 = 13 · 43 581 = 7 · 83 583 = 11 · 53 589 = 19 · 31 611 = 13 · 47 623 = 7 · 89 629 = 17 · 37 637 = 7 · 7 · 13 649 = 11 · 59 667 = 23 · 29 671 = 11 · 61 679 = 7 · 97 689 = 13 · 53 697 = 17 · 41 703 = 19 · 37 707 = 7 · 101 713 = 23 · 31 721 = 7 · 103 731 = 17 · 43 737 = 11 · 67 749 = 7 · 107 763 = 7 · 109 767 = 13 · 59 779 = 19 · 41 781 = 11 · 71 791 = 7 · 113 793 = 13 · 61 799 = 17 · 47 803 = 11 · 73 817 = 19 · 43 833 = 7 · 7 · 17 841 = 29 · 29 847 = 7 · 11 · 11 851 = 23 · 37 869 = 11 · 79 871 = 13 · 67 889 = 7 · 127 893 = 19 · 47 899 = 29 · 31 901 = 17 · 53 913 = 11 · 83 917 = 7 · 131 923 = 13 · 71 931 = 7 · 7 · 19 943 = 23 · 41 949 = 13 · 73 959 = 7 · 137 961 = 31 · 31 973 = 7 · 139 979 = 11 · 89 989 = 23 · 43 1001 = 7 · 11 · 13 1003 = 17 · 59 1007 = 19 · 53 1027 = 13 · 79 1037 = 17 · 61 1043 = 7 · 149 1057 = 7 · 151 1067 = 11 · 97 1073 = 29 · 37 1079 = 13 · 83 1081 = 23 · 47 1099 = 7 · 157 1111 = 11 · 101 1121 = 19 · 59 1127 = 7 · 7 · 23 1133 = 11 · 103 1139 = 17 · 67 1141 = 7 · 163 1147 = 31 · 37 1157 = 13 · 89 1159 = 19 · 61 1169 = 7 · 167 1177 = 11 · 107 1183 = 7 · 13 · 13 1189 = 29 · 41 1199 = 11 · 109 1207 = 17 · 71 1211 = 7 · 173 1219 = 23 · 53 1241 = 17 · 73 1243 = 11 · 113 1247 = 29 · 43 1253 = 7 · 179 1261 = 13 · 97 1267 = 7 · 181 1271 = 31 · 41 1273 = 19 · 67 1309 = 7 · 11 · 17 1313 = 13 · 101 1331 = 11 · 11 · 11 1333 = 31 · 43 1337 = 7 · 191 1339 = 13 · 103 1343 = 17 · 79 1349 = 19 · 71 1351 = 7 · 193 1357 = 23 · 59 1363 = 29 · 47 1369 = 37 · 37 1379 = 7 · 197 1387 = 19 · 73 1391 = 13 · 107 1393 = 7 · 199 1397 = 11 · 127 1403 = 23 · 61 1411 = 17 · 83 1417 = 13 · 109 1421 = 7 · 7 · 29 1441 = 11 · 131 1457 = 31 · 47 1463 = 7 · 11 · 19 1469 = 13 · 113 1477 = 7 · 211 1501 = 19 · 79 1507 = 11 · 137 1513 = 17 · 89 1517 = 37 · 41 1519 = 7 · 7 · 31 1529 = 11 · 139 1537 = 29 · 53 1541 = 23 · 67 1547 = 7 · 13 · 17 1561 = 7 · 223 1573 = 11 · 11 · 13 1577 = 19 · 83 1589 = 7 · 227 1591 = 37 · 43 Matematika 95 16129 Matematika FVTABMT / 95 C M Y K 2011. sszetett szmok felbontsa 1600-ig (a 2. május 6. –18:37 .10. 3.

  n k 10. –18:37 . A binomilis egytthatk (n = 20-ig) n k= 0 1 1 1 1 3 1 5 6 1 7 1 8 1 9 7 8 9 1 10 1 35 70 5 5 1 15 35 126 4 1 10 20 56 84 3 4 10 21 36 45 6 15 28 2 1 3 4 5 1 6 2 3 1 4 Pascal-háromszög 1 1 1 2 10 0 6 21 7 7 56 126 6 1 28 84 1 1 36 120 210 252 210 120 5 6 7 8 8 8 9 9 1 45 10 1 k 0 1 2 3 4 11 1 11 55 165 330 12 1 12 66 220 495 792 924 792 495 220 66 13 1 13 78 286 715 1287 1716 1716 1287 715 286 14 1 14 91 364 1001 2002 3003 3432 3003 2002 1001 15 1 15 105 455 1365 3003 5005 6435 6435 5005 3003 16 1 16 120 560 1820 4368 8008 11440 12870 11440 8008 17 1 17 136 680 2380 6188 12376 19448 24310 24310 19448 18 1 18 153 816 3060 8568 18564 31824 43758 48620 43758 19 1 19 171 969 3876 11628 27132 50388 75582 92378 92378 20 1 20 190 1140 4845 15504 38760 77520 125970 167960 184756 n 462 462 330 9 165 10 55 11 10. Pitagorasz-fle szmhrmasok (c = 100-ig) a 3 5 7 8 9 11 12 13 16 20 28 33 36 39 48 65 b 4 12 24 15 40 60 35 84 63 21 45 56 77 80 55 72 c 5 13 25 17 41 61 37 85 65 29 53 65 85 89 73 97 96 Matematika 16129 Matematika FVTABMT / 96 C M Y K 2011.12. május 6.11.

124000728 · 1021 56 7. 652528598 · 1032 64 1. 402373706 · 1015 52 8. 109985878 · 1074 90 1. 422709538 · 10130 19 1. május 6. 352001528 · 10140 24 6. 711224524 · 1098 3 6 36 3. 432902008 · 10 18 54 2. 308436973 · 10 71 88 1. 683317619 · 10 67 3. 350561331 · 1078 92 1. 916779349 · 10149 29 8. 551118753 · 1066 85 2. 041409320 · 1064 84 3. Faktorilisok (n = 100-ig) n n! n n! n n! 36 0 1 33 8. 345252661 · 1049 75 2. 268869322 · 1089 98 9. 797126021 · 10120 15 1307674368000 48 1. 405006118 · 1051 76 1. –18:37 . 065817517 · 1067 86 2. 082818640 · 1062 83 3. 650795516 · 10136 22 1. 332621544 · 10157 Matematika 97 16129 Matematika FVTABMT / 97 C M Y K 2011. 885494702 · 10111 10 3628800 43 6. 480914081 · 10109 9 362880 42 1. 647111092 · 1094 1 1 34 2. 241391559 · 1061 82 4. 946182131 · 10116 57 80 7. 033314797 · 1040 69 1. 480035542 · 1096 2 2 35 1. 320987113 · 1081 94 1. 088886945 · 10 28 61 5. 107757298 · 10132 20 2. 719933268 · 1041 70 1. 159152832 · 1047 74 3. 048883446 · 1029 62 3. 619275968 · 10151 30 2. 156772507 · 10144 26 4. 039788208 · 10 7 5040 40 8.13. 443449391 · 1092 100 9. 952327990 · 1038 68 2. 485715964 · 10138 23 2. 376375309 · 1043 71 8. 032914611 · 1026 60 8. 556874281 · 1014 51 1. 631308369 · 1035 66 5. 041526306 · 1052 77 1. 551121004 · 1025 59 1. 216451004 · 1017 53 4. 753643337 · 10122 49 6. 146997326 · 1085 96 9. 586232415 · 1059 81 5. 247650592 · 1090 99 9. 230226175 · 1044 72 6. 585201674 · 1022 57 4.10. 196222209 · 1056 79 8. 817104114 · 10128 18 6. 841761994 · 1030 63 1. 451830920 · 10113 11 39916800 44 2. 075802139 · 10 83 95 1. 132428118 · 10115 12 479001600 45 1. 156945705 · 10118 13 6227020800 46 5. 123445838 · 10103 46 73 4. 307885442 · 10107 8 40320 41 3. 032997849 · 10148 28 3. 470115462 · 10105 6 720 39 2. 087366157 · 10146 27 1. 269640335 · 1073 89 1. 502622160 · 10 14 87178291200 47 2. 332621544 · 10155 32 2. 109094217 · 1019 55 1. 092278989 · 1013 50 3. 243841405 · 10142 25 1. 982608315 · 1087 97 9. 197857167 · 10100 4 24 37 1. 426890449 · 10153 31 8. 658271575 · 1054 78 1. 204484017 · 1023 58 2. 854826423 · 10134 21 5. 222838654 · 1033 65 8. 386831185 · 1080 93 1. 945523970 · 10124 16 2. 274883284 · 1069 87 2. 314240135 · 10126 17 3. 052691950 · 1076 91 1. 504785886 · 10101 5 120 38 5.

08 0319 0714 1103 1480 1844 2190 2517 2823 3106 3365 3599 3810 3997 4162 4306 4429 4535 4625 4699 4761 4812 4854 4887 4913 4934 4951 4963 4973 4980 4986 4990 4993 4995 4996 4997 0.7 2.6 0.4999997 0.14.5 4.7 0.1 0.04 0160 0557 0948 1331 1700 2054 2389 2704 2995 3264 3508 3729 3925 4099 4251 4382 4495 4591 4671 4738 4793 4838 4875 4904 4927 4945 4959 4969 4977 4984 4988 4992 4994 4996 4997 0.05 0199 0596 0987 1368 1736 2088 2422 2734 3023 3289 3531 3749 3944 4115 4265 4394 4505 4599 4678 4744 4798 4842 4878 4906 4929 4946 4960 4970 4978 4984 4989 4992 4994 4996 4997 0.4938 4940 4953 4955 4965 4966 4974 4975 4981 4982 0.4999683 0.02 0080 0478 0871 1255 1628 1985 2324 2642 2939 3212 3461 3686 3888 4066 4222 4357 4474 4573 4656 4726 4783 4830 4868 4898 4922 4941 4956 4967 4976 4982 4987 4991 4994 4995 4997 0.9 2.3 1. Ez a szám az ábrán besatírozott területnek a mérőszáma. A standard normlis eloszls A táblázatban talált szám azt adja meg.03 0120 0517 0910 1293 1664 2019 2357 2673 2967 3238 3485 3708 3907 4082 4236 4370 4484 4582 4664 4732 4788 4834 4871 4901 4925 4943 4957 4968 4977 4983 4988 4991 4994 4996 4997 0. hogy a standard normális eloszlású változó mekkora valószínűséggel esik a [0.  2 z x 1 exp − z → p = √ dx 2 2π 0 z 0.2 1.4987 4987 4990 4991 4993 4993 4995 4995 4997 4997 0.4772 4778 4821 4826 4861 4864 4893 4896 4918 4920 0. –18:37 .0 0.9 3.6 1.0 4.00 0.7 1.1 3.4999966 0.07 0279 0675 1064 1443 1808 2157 2486 2794 3078 3340 3577 3790 3980 4147 4292 4418 4525 4616 4693 4756 4808 4850 4884 4911 4932 4949 4962 4972 4979 4985 4989 4992 4995 4996 4997 0.5 1.3 3.2 0.0000 0040 0398 0438 0793 0832 1179 1217 1554 1591 0.0 3.3 0.0 0.9 1.6 2.1915 1950 2257 2291 2580 2611 2881 2910 3159 3186 0.01 0.2 2. május 6.3413 3438 3643 3665 3849 3869 4032 4049 4192 4207 4332 4345 4452 4463 4554 4564 4641 4649 4713 4719 0.09 0359 0753 1141 1517 1879 2224 2549 2852 3133 3389 3621 3830 4015 4177 4319 4441 4545 4633 4706 4767 4817 4857 4890 4916 4936 4952 4964 4974 4981 4986 4990 4993 4995 4997 4998 98 Matematika 16129 Matematika FVTABMT / 98 C M Y K 2011.1 1.0 1.4 3.0 2.2 3.4 1.3 2.8 1.10. z] intervallumba.5 2.5 0.5 5.4 2.8 0.1 2.4 0.4997673 0.06 0239 0636 1026 1406 1772 2123 2454 2764 3051 3315 3554 3770 3962 4131 4279 4406 4515 4608 4686 4750 4803 4846 4881 4909 4931 4948 4961 4971 4979 4985 4989 4992 4994 4996 4997 0.8 2.

FONTOSABB BETSZK S LLOMNYKITERJESZTSEK WWW DNS HTML. 1 Byte (bájt) = 8 bit 1 kB = 1 kilobyte = 1024 byte = 210 byte = 1 KiB (kibibyte)* 1 MB = 1 megabyte = 1024 kB 1 GB = 1 gigabyte = 220 byte = 1 MiB (mebibyte)* = 1024 MB = 230 byte = 1 GiB (gibibyte)* 1 TB = 1 terrabyte = 1024 GB = 240 byte = 1 TiB (tebibyte)* *Az IEC (International Electrotechnical Commission) ajánlása alapján bevezették a KiB. Magyarországon még nincs döntés ebben a témában.3. GiB. TiB bináris prefixumait. a bejelentkezettek nevének kiírása Frequently Asked Questions – gyakori kérdések (a levelező csoportok új belépőinek tájékoztatására) Computer Mediated Communication – számítógépes kapcsolattartás Common Command Language – közös parancsnyelv nyelve elektronikus levelezés. MRTKEGYSGEK 1.INFORMATIKA 1. 1.1. május 6. ami a 0. iskola. . . az MB. levél elektronikus könyv elektronikus folyóirat Virtual Reality Markup Language – virtuális állományokat leíró nyelv File Transfer Protocol – állományátviteli protokoll HyperText Transfer Protocol – hiperszöveg-átviteli protokoll Local Area Network – helyi (intézet. . mert a kB. 2. Bit (binary unit) = az információ mértékegysége Annak a hírnek az értéke.5 valószínűségű eseményről tudósít. 1. Bit (binary digit) = az üzenet jeltartalmának a mértékegysége A 0–1 bináris számjegyekkel kódolt üzenet hossza. MiB. .2. –18:36 . ) számítógép-hálózat A hardver néhány szakkifejezése Central Processing Unit – központi feldolgozóegység (processzor) Random Access Memory – közvetlen elérésű (írható-olvasható) memória Read Only Memory – csak olvasható memória Informatika 99 16129 Informatika FVTABLI / 99 C M Y K 2011. a GB és a TB prefixumait a mérnöki gyakorlatban 10 hatványaiként használják. míg az informatikában 2 hatványait értik rajta.html BBS FINGER FAQ CMC CCL e-mail e-book e-journal VRML FTP HTTP LAN CPU RAM ROM Az internet néhány rövidítése World Wide Web – világháló Domain Name System – tartománynévrendszer HyperText Markup Language – hiperszöveges jelölőnyelv Bulletin Board System – hirdetőtábla-rendszer Listázó parancs.

Pn Vége P1 P2 Pn 100 Informatika 16129 Informatika FVTABLI / 100 C M Y K 2011. 1. VAGY := ↔ a[ ] logikai feltételek. β. . FONTOSABB BETSZK S LLOMNYKITERJESZTSEK (folytat s) A hardver néhány szakkifejezése (folytatás) Compact Disc – kompaktlemez Digital Video/Versatile Disc – digitális videolemez Enhanced Graphics Adapter – kiterjesztett grafikus adapter (kis felbontás) Video Graphics Adapter – grafikus videoadapter (közepes felbontás) Super Video Graphics Array – szuper-videografikus adapter (szuper nagy felbontás) Modulator-Demodulator – analóg-digitális át.tiff . tulajdonságok: ϕ. .mpeg .wmv . JELLSEK N0 L Kisbetűk Nagybetűk a nem negatív egész számok halmaza: {0. .avi . z programok.jpg .gif . .tif. ÉS.mpg . . .jpeg . . . . indexelt változó) jele 4.mp3 . pixelkép pontjainak sűrűsége Néhány állománytípus Bit Map – grafika (fénykép) eredeti.és visszaalakító Bits Per Second – bit/secundum (1 baud) Characters Per Second – mp-ként továbbított karakterek száma (8 baud) Dot Per Inch – pont per inch. b. hamis} változók: a.2. . május 6. . VEZRLSI STRUKTRK Szekvencia Kezdet P1 P2 .wmf 3.bmp . utasítások: P1 . π. 2.} a logikai értékek halmaza: {igaz. . . .pcx . P2 . eljárások.wav . y. –18:36 .. logikai operátorok az értékadás jele a csereművelet rövidítése az adatsor (vektor. P3 .. Görög betűk NEM. tömörítés nélküli bittérképe LZW eljárással tömörített kép Graphic Interchange Format – tömörített kép (a weben gyakori) Tag/Tagged Image File Format – tömörített kép Joint Photographic Expert Group által kifejlesztett tömör kép Motion Picture Expert Group által kifejlesztett film videó hang Windows Meta File – Microsoft-vektorgrafika CD DVD EGA VGA SVGA MODEM BPS CPS DPI .

. d P 5. ALAPFELADATOK 5. –18:36 ..1. Sorozatszmts Sorozat előállítása az általános képlet alapján. Adottak m ∈ N0 a kezdő elem indexe. v. május 6. ϕn esetén Pn különben P0 Elágazás vége Elején tesztelő ciklus Végén tesztelő ciklus Számlált ciklus ϕ h Pigaz ϕ h P ϕ1 ϕ2 P1 P2 ϕn Pn P0 különben Ciklus amíg π P Ciklus vége π P Ciklus P amíg π Ciklus vége Ciklus i = k-tól v-ig d-esével P Ciklus vége Phamis P π i := k. Informatika 101 16129 Informatika FVTABLI / 101 C M Y K 2011.Egyszerű alternatíva Feltételes művelet Elágazás Ha ϕ akkor Pigaz különben Phamis Elágazás vége i Ha ϕ akkor P Elágazás vége i Elágazás ϕ1 esetén P1 ϕ2 esetén P2 . . f Eredmény a[m]. n∈N az utolsó elem indexe. a[n] a (rész-) sorozat. 0 az általános tag képlete: f : i → ai = f (i)..

R i = m. .SOROZATSZÁMÍTÁS (m. m. n. a[m] a kezdő elem. Ciklus i = m-től n-ig a[i] := f(i) Ciklus vége Eljárás vége. REKURZÍV SOROZAT (m. –18:36 . ai ). Ciklus i = m-től (n – 1)-ig a[i + 1] := R(i.a[i]) Ciklus vége Eljárás vége. május 6. a). n. a[n] az adatsor elemei. n∈N az utolsó elem indexe. . Eredmény s az adatsor összege: s = n  ai . a[m]. . Rekurzv sorozat Sorozat előállítása a rekurziós képlet alapján. n. a[n] 5. sszegez s Adatsor elemeinek összeadása. m. R Eredmény a[m]. s). a[i]) a[m] . m. . 0 a[m]. f i = m. . .3. a[ ] s := 0 i := m. a. n∈N 0 az utolsó elem indexe. a). n.2. n − 1. s := 0 Ciklus i = m-től n-ig s := s + a[i] Ciklus vége Eljárás vége. i=m ÖSSZEGEZÉS (m. Adottak m ∈ N0 a kezdő elem indexe. . n. ai ) → ai+1 = R(i. a[n] 5. . a[m]. Adottak m ∈ N0 a kezdő elem indexe. n. l s := s + a[i] s 102 Informatika 16129 Informatika FVTABLI / 102 C M Y K 2011. n. l a[i + 1] := R(i. a rekurziós képlet: R : (i. a[n] a (rész-) sorozat. l a[i] := f (i) a[m] . n.

a. Adottak m ∈ N0 a kezdő elem indexe. . . β. v). s). m. Eredmény v  logikai érték: v = ELDÖNTÉS (β. n. n. hogy egy adatsorban van-e adott tulajdonságú elem. a[ ] s := 0 i = m. n. 0 a[m]. a[] i := m. Adottak m ∈ N0 a kezdő elem indexe. Eredmény s az adott tulajdonságú elemek összege: s = ai  ∀i:β(a) FELTÉTELES ÖSSZEG (β. . a. . n.5. igaz . . v := hamis i ≤ n ÉS NEM β(a[i]) i := i + 1 v := (i ≤ n) v Informatika 103 16129 Informatika FVTABLI / 103 C M Y K 2011. május 6. . m. ha nincs  megfelelő elem. n. l β(a[i]) s := s + a[i]) s 5.4. 0 a[m]. a[n] az adatsor elemei. β. s := 0 Ciklus i = m-től n-ig Ha β(a[i]) akkor s := s + a[i] Elágazás vége Ciklus vége Eljárás vége. . –18:36 . n∈N az utolsó elem indexe. m. β tulajdonság: β (a[i]) ∈ L.5. i := m v := hamis Ciklus amíg i ≤ n ÉS NEM β(a[i]) i := i + 1 Ciklus vége v := (i ≤ n) Eljárás vége. a[n] az adatsor elemei. . m. n∈N az utolsó elem indexe. ha van hamis . Felt teles sszegez s Az adatsor adott tulajdonságú elemeinek összeadása. β tulajdonság: β(a[i]) ∈ L. Eld nt s Annak vizsgálata.

b[k] a kiválogatott elemek sorozata. β tulajdonság: β (a[i]) ∈ L. Eredmény b k∈N a kiválasztott elem. i := m Ciklus amíg NEM β(a[i]) i := i + 1 Ciklus vége k := i. k). KIVÁLOGATÁS (β. m. Adottak m ∈ N0 a kezdő elem indexe. 0 a[m]. a[] i := m NEM β(a[i]) i := i + 1 k := i b := a[k] b. n. Kivlogats Adott tulajdonságú elemek kiválogatása egy adatorból. . a[ ] k := 0 i = m. n∈N az utolsó elem indexe. k 5. b[ ] 104 Informatika 16129 Informatika FVTABLI / 104 C M Y K 2011. b := a[k] Eljárás vége. a. Kivlaszts Adott tulajdonságú elem kiválasztása olyan adatsorból. β. amiben biztosan van ilyen elem. –18:36 . május 6. KIVÁLASZTÁS (β. a. b[1]. .7. k := 0 Ciklus i = m-től n-ig Ha β(a[i]) akkor k := k + 1 b[k] := a[i] Elágazás vége Ciklus vége Eljárás vége. . m. b. β tulajdonság: β(a[i]) ∈ L. m. Eredmény k ∈ N0 a kiválogatott elemek száma. . b). . n∈N az utolsó elem indexe.6. a[n] az adatsor elemei. n. 0 a kiválasztott elem indexe. m. a[n] az adatsor elemei. n. n. Adottak m ∈ N0 a kezdő elem indexe. . l β(a[i]) k := k + 1 b[k] := a[i]) k.5. β. n. 0 a[m]. k.

a. az utolsó elem indexe. . SZÁMLÁLÁS (β.5. . m. n. Adottak m ∈ N0 n ∈ N0 a[m]. β. a[n] β Eredmény b[1]. . SZÉTVÁLOGATÁS (β. n. . n. b[k] := a[i] különben j := j + 1. b. c[j] := a[i] Elágazás vége Ciklus vége Eljárás vége. tulajdonság: β (a[i]) ∈ L. n. b[k] c[1]. a[ ] k := 0 i = m. . a[ ] d := 0 i = m. m. b[ ] Informatika 105 16129 Informatika FVTABLI / 105 C M Y K 2011. n. n. az adott tulajdonságú elemek száma. l β(a[i]) d := d + 1 d 5. a. az adatsor elemei. m. Sz tvlogats Egy adatsor elemeinek szétválogatása adott tulajdonságuk alapján. Szmlls Egy adatsor adott tulajdonságú elemeinek megszámlálása. d). . c). az adott tulajdonságú elemek sorozata. május 6. . a[n] β Eredmény d ∈ N0 a kezdő elem indexe. az utolsó elem indexe.8. . –18:36 . Adottak m ∈ N0 n∈N a[m]. az adatsor elemei. m. d := 0 Ciklus i = m-től n-ig Ha β(a[i]) akkor d := d + 1 Elágazás vége Ciklus vége Eljárás vége. β. j := 0 Ciklus i = m-től n-ig Ha β(a[i]) akkor k := k + 1. c[j] 0 a kezdő elem indexe. tulajdonság: β (a[i]) ∈ L. a többi elem sorozata.9. k := 0. l β(a[i]) k := k + 1 b[k] := a[i] j := j + 1 c[j] := a[i] k.

1 j := 1 j ≤ n ÉS a[i] b[j] j≤n k := k + 1 c[k] := a[i] k. m]. . m. a közös elemek adatsora. . . . –18:36 . . . b[1. n] Eredmény k ∈ N0 c[1. a[ ]. c(k) := a[i] Eljárás vége Ciklus vége Eljárás vége. . a. c[k] := a[i] Eljárás vége Ciklus vége Eljárás vége. EGYESÍTÉS (m. m]. n. c[ ] 5. harmadik adatsorba gyűjtése. c). hogy az egyező elemek csak egyszer szerepeljenek. n] Eredmény c[1. a. a két adatsor. b[j] 106 Informatika 16129 Informatika FVTABLI / 106 C M Y K 2011. az két adatsor egyesített adatsora. május 6. . . a b[ ] adatsor elemeinek száma. b[ ] b[j] k := 0 i = 1. Metszet Két adatsor közös elemeinek kiválogatása.5. k] az a[ ] adatsor elemeinek száma. m. c). b. m + n] az a[ ] adatsor elemeinek száma. k := 0 Ciklus i = 1-től m-ig j := 1 Ciklus amíg j ≤ n ÉS a[i] j := j + 1 Ciklus vége Ha j ≤ n akkor k := k + 1. Adottak m ∈ N0 n ∈ N0 a[1. Egyest s Két adatsor elemeinek egy adatsorba való gyűjtése úgy. a b[ ] adatsor elemeinek száma.11. Adottak m ∈ N0 n ∈ N0 a[1.10. a két adatsor. . n. n. Ciklus i = 1-től m-ig c[i] := a[i] Ciklus vége k := m Ciklus j = 1-től n-ig i := 1 Ciklus amíg i ≤ m ÉS a[i] i := i + 1 Ciklus vége Ha i > m akkor k := k + 1. METSZET (m. . b. . az egyesített c[ ] adatsor elemeinek száma. b[1.

. j := j + 1 a[i] > b[j] esetén r[k] := b[j]. j := 1. az egyesített r[ ] adatsor elemeinek száma az egyesített adatsor: r[i] < r[j ] ⇔ i < j . a b[ ] adatsor elemeinek száma.   igaz . . . n. i := i + 1 a[i] = b[j] esetén r[k] := a[i]. j := j + 1 Elágazás vége Ciklus vége Ciklus amíg i ≤ m k := k + 1. i := 1. KERESSEK 6. a két rendezett adatsor. 6. . b[1. Lineris keres s Adott értékű elem keresése és az adatsorban elfoglalt helyének megadása. . ha van a keresett érték az adatsorban. r[k] := a[i]. k] az a[ ] adatsor elemeinek száma. sszefuttats Rendezett adatsor készítése két rendezett adatsorból. b. a. ha nincs v v= k ∈ N0 a megtalált elem indexe. . m]. május 6.1.12. . k := 0 Ciklus amíg i ≤ m ÉS j ≤ n k := k + 1 Elágazás a[i] < b[j] esetén r[k] := a[i]. .5. az utolsó elem indexe. i := i + 1 Ciklus vége Ciklus amíg j ≤ n k := k + 1. i := i + 1. az adatsor elemei. n] Eredmény k ∈ N0 r[1. k. . Adottak m ∈ N0 n ∈ N0 a[1. . ha v = igaz. –18:36 . r[k] := b[j]. ÖSSZEFUTTATÁS (m. . . Adottak m ∈ N0 n ∈ N0 a[m]. a[n] b Eredmény a kezdő elem indexe. a keresendő érték. . r). . Informatika 107 16129 Informatika FVTABLI / 107 C M Y K 2011. j := j + 1 Ciklus vége Eljárás vége. hamis .

0 a[m]. május 6. . k 6. .KERESÉS (m. i := m Ciklus amíg i ≤ n ÉS NEM b = a[i] i := i + 1 Ciklus vége v := (i ≤ n) Ha v akkor k := i Eljárás vége. u := n. . a keresett érték az adatsorban. a[ ]. a. . b. k). n. u := n v := hamis e ≤ u ÉS NEM v k := int ((e + u)/2) a[i] < b e := k + 1 v := igaz a[i] = b a[i] > b u := k − 1 v.2. m. . Adottak m ∈ N0 a kezdő elem indexe. n. k). b e := m. a[ ]. v := hamis Ciklus amíg e ≤ u ÉS NEM v k := int((e + u)/2) Elágazás a[k] < b esetén e := k + 1 a[k] = b esetén v := igaz a[k] > b esetén u := k – 1 Elágazás vége Ciklus vége Eljárás vége. m. –18:36 . b i := m i ≤ n ÉS NEM b − a[i] i := i + 1 v := (i ≤ n) v k := i v. a[n] a rendezett adatsor elemei: a[i] < a[j] ⇔ i < j. n. n∈N az utolsó elem indexe. Binris (logaritmikus) keres s Adott értékű elem keresése és a rendezett adatsorban elfoglalt helyének megadása. ha van hamis . b. v. . BINÁRIS KERESÉS (m. e := m. Eredmény  igaz . ha v = igaz. n. ha nincs  v v= k ∈ N0 a megtalált elem indexe. b a keresendő érték. a. k 108 Informatika 16129 Informatika FVTABLI / 108 C M Y K 2011. v.

k ∈ N0 az adott tulajdonságú maximum helye. k.1. MAXIMUMFELADATOK 7. . –18:36 . . t 7. β tulajdonság: β (a[i]) ∈ L. Az els maximum kivlasztsa Az adatsorból kiválasztandó az első legnagyobb elem és annak helye. . Adottak m ∈ N0 a kezdő elem indexe. a[ ] k := m. Informatika 109 16129 Informatika FVTABLI / 109 C M Y K 2011. n. . Adottak m ∈ N0 a kezdő elem indexe. t := a[m] Ciklus i = m + 1-től n-ig Ha t < a[i] akkor k := i. a[n] az adatsor elemei. ha van hamis . Eredmény k ∈ N0 a maximális elem indexe. Maximumkiválasztás (m. 0 a[m]. t).7. a[m].2. . a. m. . n. t := a[m] i = m + 1. ha nincs  v logikai érték: v = megfelelő elem. t a maximális elem: t = a[k]. k := 1. Eredmény  igaz . t := a[i] Elágazás vége Ciklus vége Eljárás vége. n∈N az utolsó elem indexe. . n ∈ N0 az utolsó elem indexe. l t ≤ a[i] k := i t := a[i] k. ha v = igaz. . a[n] az adatsor elemei. május 6. n. Felt teles maximum keres se Az adott feltételnek megfelelő legnagyobb elem helyének meghatározása az adatsorban.

n. v. Adottak m ∈ N0 a kezdő elem indexe. k := i k := i Ciklus i = k-tól n-ig i <n+1 Ha a[i] > a[k] ÉS β (a[i]) akkor k := i a[i] > a[k] ÉS β(a[i]) Ciklus vége Eljárás vége. k 7.FELTÉTELES MAXIMUM (β. d := 1 Elágazás vége Ciklus vége Eljárás vége. t 110 Informatika 16129 Informatika FVTABLI / 110 C M Y K 2011. Eredmény d ∈ N0 a maximális elemek száma. d. . MAXIMUMOK SZÁMA (m. . május 6. t := a[i] d. 0 a[m]. n. t a maximális elemek értéke. m. a. Maximumszmlls Az adatsor maximális elemeinek megszámolása. l a[i] = t d := d + 1 a[i] > t d := 1. k := i v. n. a. m. a[n] az adatsor elemei. m. d := 1 Ciklus i = m + 1-től n -ig Elágazás a[i] < t esetén NOOP (üres utasítás) a[i] = t esetén d := d + 1 a[i] > t esetén t := a[i]. n∈N az utolsó elem indexe. k). β. a[ ] t := a[m] d := 1 i = m + 1. t). n. a[ ] i := m – 1 i := m − 1 Ciklus i := i + 1 i := i + 1 amíg i ≤ n ÉS NEM β (a[i]) i ≤ n ÉS NEM v Ciklus vége v := igaz v := (i ≤ n). t := a[m]. –18:36 .3. n.

a[n] az adatsor elemei növekvő sorrendben: a[i] < a[j] ⇔ i < j. Adottak m ∈ N0 a kezdő elem indexe. Informatika 111 16129 Informatika FVTABLI / 111 C M Y K 2011. k := k − 1 v. r[n] az adatsor új adattömbe rendezve: r[i] < r[j] ⇔ i < j. m. . n∈N az utolsó elem indexe. május 6. . . . . RENDEZSEK Az adatsor elemeinek növekső sorrendbe rendezése. v. ha v = igaz. . . . a[n] az adatsor elemei. k). n ∈ N0 az utolsó elem indexe.4. . 0 a[m]. vagy másik adatsorba átrakása nagyság szerint. a[m]. ha van hamis . a. k 8. Adottak m ∈ N0 a kezdő elem indexe. a[n] az adatsor elemei. Eredmény  igaz . v := hamis v := a[k – 1] < a[k] ÉS a[k] > a[k + 1] k < n − 1 ÉS NEM v k := k + 1 v := a[k − 1] < a[k] ÉS a[k] > a[k + 1] Ciklus vége Eljárás vége. Loklis maximum keres se Olyan elem keresése az adatsorban. v := hamis Ciklus amíg k < n – 1 ÉS NEM v k := am + 1. ha nincs v logikai érték: v = k ∈ N0 a lokális maximum helye. . n. . n. . m. LOKÁLIS MAXIMUM (β.  megfelelő elem. –18:36 . a[] k := m + 1.7. amely nagyobb mindkét szomszédjánál. Eredmény a[m]. r[m].

n.8. . ≤ a[n] m. i − 1. n. Ciklus i = m + 1-től n-ig b := a[i]. –18:36 . Ciklus i = m-től n – 1-ig Ciklus j = i + 1-től n-ig Ha a[i] > a[j] akkor a[i] ↔ a[j] Elágazás vége Ciklus vége Ciklus vége Eljárás vége. m + 1.3. n. .2. Minimumkivlasztsos rendez s RENDEZÉS 4 (m. Bubor kos rendez s RENDEZÉS 2 (m. n. n. n. a). . 1 a[i] > a[j + 1] a[j] ↔ a[j + 1] a[m] ≤ . 1 j = i + 1. j := j – 1 Ciklus vége a[j + 1] := b Ciklus vége Eljárás vége. ≤ a[n] m. Ciklus i = n-től m + 1-ig (−1)-esével Ciklus j = m-től i – 1-ig Ha a[j] > a[j + 1] akkor a[j] ↔ a[j + 1] Ciklus vége Ciklus vége Eljárás vége. 1 t := i j := i + 1. a). ≤ a[n] 112 Informatika 16129 Informatika FVTABLI / 112 C M Y K 2011. . a). n. a). a[ ] i := m. . . ≤ a[n] m. a[ ] i := m + 1. . Ciklus i = m-től n – 1-ig t := i Ciklus j = i + 1-től n-ig Ha a[t] > a[j] akkor t := j Ciklus vége a[i] ↔ a[t] Ciklus vége Eljárás vége.1. a[ ] i := n. j := i – 1 Ciklus amíg j ≥ m ÉS a[j] > b a[j + 1] := a[j]. a[ ] i := n.4. 8. Cser lget ses rendez s RENDEZÉS 3 (m. m. n. n − 1. 1 a[i] > a[j] a[i] ↔ a[j] a[m] ≤ . n. . Beilleszt ses rendez s RENDEZÉS 1 (m. n. n. május 6. l b := a[i] j := i − 1 j > m ÉS a[j] > b a[j + 1] := a[j] j := j − 1 a[j − 1] := b a[m] ≤ . −1 j := m. 8. n − 1. 1 a[t] > a[j] t := j a[i] ↔ a[t] a[m] ≤ . 8.

1. [t] = s m s v = . átlagsebesség t v¯ = a=− a = állandó Szabadesés: Egyenletesen gyorsuló mozgás. itt lassulás! Δt A fékeződés ideje: tf = v02 2a g = nehézségi gyorsulás m g = 9. gyorsulás. Egyenes vonalú mozgások Egyenletes mozgás: s = állandó t s = út.FIZIKA 1. Δt m [a] = 2 s vt = pillanatnyi sebesség a= A megtett út: A sebesség: A gyorsulás: a 2 vt = a · t a = állandó s= t 2 Nem nulla kezdősebességű egyenletesen növekvő sebességű mozgás s = v0 · t + s= a 2 ·t 2 vt = v0 + a · t  vt = 2as + v02 v0 + vt ·t 2 v0 + vt 2 Egyenletesen lassuló (fékeződő) mozgás a s = v0 · t − · t 2 vt = v0 − a · t 2  v0 + vt = v02 − 2as v t s= ·t 2 a = állandó v0 = kezdősebesség s v¯ = .1. A mozgs kinematikai lersa 1. egyenletesen változó mozgás: Δv = állandó Δt Δv . [s] = m t = idő. sebesség.1. –18:36 . a = g Δv . [v] = t s A megtett út s = v · t A sebesség v = állandó Nulla kezdősebességű. MECHANIKA 1.81 2 (Budapesten) s A fékút: sf = Fizika 16129 Fizika FVTABF / 113 C M Y K v0 a 113 2011. május 6.

2v0 cos2 α A hajítás távolsága: xmax = 114 Fizika 16129 Fizika FVTABF / 114 C M Y K 2011.1. 2 A pillanatnyi sebesség koordinátái: vx = v0 .1. vy = v0 · sin α − gt A pillanatnyi sebesség nagysága. május 6. g g v02 · sin 2α v2 · sin2 α . g 2g g A pálya egyenlete: y = x · tg α − 2 · x 2.2. Az emelkedés maximális értéke: ymax = 0 . y = v0 · t · sin α − t 2 2 A pillanatnyi sebesség koordinátái: vx = v0 · cos α. A mozgás teljes ideje: t ∗ = 2tem = . –18:36 . Hajítások Függőleges lefelé hajítás v0 kezdősebességgel A test pillanatnyi helyének függőleges koordinátája: g 2 t 2 vt = v0 + g · t y = v0 · t + A pillanatnyi sebesség: Függőleges felfelé hajítás v0 kezdősebességgel A test pillanatnyi helyének függőleges koordinátája: g y = v0 · t − t 2 2 A pillanatnyi sebesség: vt = v0 − gt v0 Az emelkedés ideje: tem = g v02 Maximális emelkedés: ymax = 2g Vízszintes hajítás v0 kezdősebességgel Az origóból eldobott test pillanatnyi helyének koordinátái: g y = t2 x = v0 · t. iránya:  vy v = vx2 + vy2 . tg β = vx v0 · sin α 2v0 · sin α Az emelkedés ideje: tem = . vy = gt A pillanatnyi sebesség nagysága és iránya:  vy v = v02 + g 2 t 2 . tg β = vx Ferde hajítás a vízszintessel α szöget bezáró v0 kezdősebességgel Az origóból elhajított test pillanatnyi helyzetének koordinátái: g x = v0 · t · cos α.

illetve a kerületi gyorsulás és szöggyorsulás kapcsolata: v0 = rω0 . [ϕ] = rad s: az út.3. β= Δt 1 [β] = 2 s Δv atang = a kerületi (tangenΔt m ciális) gyorsulás. ϕ 1 a szögsebesség. t m [v] = s r: a kör sugara. szögsebesség. = állandó Δt t Az elfordulás szöge: ϕ = ωt Egyenletes körmozgás. T = 1 f A szögsebesség vektor ( ) iránya: A kerületi sebességvektor vektoriális szorzattal kifejezve: ×r v= A centripetális gyorsulás nagysága: acp = rω2 = v2 = vω r A centripetális gyorsulásvektor a kör középpontja felé mutat: Egyenletesen változó körmozgás: Δω = állandó Δt 1 Az elfordulás szöge: ϕ = ω0 · t + β · t 2 2 1 Út a körpályán: s = v0 · t + atang · t 2 2 Pillanatnyi szögsebesség: ω = ω0 + βt ω Pillanatnyi fordulatszám: f = 2π Pillanatnyi kerületi sebesség: v = v0 + atang t Az elfordulás szöge és az út kapcsolata: s = rϕ A kerületi sebesség és szögsebesség. [s] = m Út a körpályán: s = vt Az elfordulás szöge és az út kapcsolata: s = rϕ A kerületi sebesség. [f ] = s acp : a centripetális gyorsulás. [T ] = s f : a fordulatszám vagy 1 frekvencia. periódusidő és fordulatszám kapcsolata: v= 2rπ .1. 1 [ω0 ] = s Δω a szöggyorsulás. [r] = m atang = rβ Fizika 16129 Fizika FVTABF / 115 C M Y K 115 2011. T v = rω. T ω= 2π . m [acp ] = 2 s ω= ω0 : a kezdeti szögsebesség. [ω] = t s s v = a kerületi sebesség.1. v = rω. május 6. ϕ: a szögelfordulás. –18:36 . Tömegpont körmozgása Δϕ s = állandó. [r] = m T : a periódusidő. [atang ] = 2 s r: a körpálya sugara.

1.A szöggyorsulás-vektor ( = Δ ) iránya: Δt A gyorsulás centripetális (normális) komponensének nagysága: v2 = vω r A gyorsulásvektor a centripetális és a tangenciális gyorsulásvektorok eredője: a = acp + atang . . május 6. [m] = kg a: a gyorsulás. + Fn = Fi i=1 A dinamika alaptörvénye: n  Fi = ma i=1 116 Fizika 16129 Fizika FVTABF / 116 C M Y K 2011. (A tehetetlenség törvénye) II. . Dinamika 1. F = ma III. –18:36 . [ω] = 1 s T : a periódusidő. [ϕ] = rad ω: a szögsebesség. Merev test forgómozgása rögzített tengely körül Δϕ = állandó Egyenletes forgómozgás: Δt Az elfordulás szöge: ϕ = ωt ϕ 2π A szögsebesség: ω = = = állandó t T Egyenletesen változó forgómozgás: Δω = állandó Δt 1 Az elfordulás szöge: ϕ = ω0 t + βt 2 2 A pillanatnyi szögsebesség: ω = ω0 + βt ω A pillanatnyi fordulatszám: f = 2π Δω A szöggyorsulás: β = = állandó Δt ϕ: az elfordulás szöge.  2 + a2 nagysága: a = acp tang acp = rω2 = 1. Pontszerű testek Newton-törvények I.4. FA→B = −FB→A (Hatás-ellenhatás törvénye) F: az erő.1. 1 [ω0 ] = s β: a szöggyorsulás.2. Inerciarendszerben a testek sebességváltozását mindig más test hatása okozza.2. [a] = Az erőhatások függetlenségének elve (szuperpozíció elve): n  F = F1 + F2 + F3 + . [T ] = s ω0 : a kezdő szögsebesség. [β] = [f ] = 1 s2 1 s 1. [F] = N = kg m s2 m s2 m: a tömeg.

lendület. tőle r távolságra levő tengelyre vonatkozó tehetetlenségi nyomatéka: Θ= m · r 2 Kiterjedt merev test esetén: Θ= m1 r12 + m2 r22 + .(erőnyomaték-) vektor: M = r × F. Fizika 16129 Fizika FVTABF / 117 C M Y K 117 2011. ebben a sorrendben jobbsodrású rendszert alkot. azaz: F · Δt = Δ(mv) I = mv: az impulzus. . ha a test pontjait a tengellyel párhuzamosan eltoljuk. ΘA egy tetszőleges A ponton átmenő. az O ponton átmenő. . [Θ] = kgm2 Tehetetlenségi nyomatékra vonatkozó tételek Steiner-tétel: ΘA = ΘS + md 2 (ΘS az S tömegközépponton.2. A forgatónyomaték-vektor Az O pontra vonatkozó forgatónyomaték. az ugyanezen síkban felvett pontra vonatkozó forgatónyomaték – a kétféle forgásirány szerinti – előjeles skalármennyiségként kezelhető. = mi ri2 i Θ: tehetetlenségi nyomaték. m [I] = kg s 1. –18:36 .Impulzustétel A Δt idő alatt történő F · Δt erőlökés egyenlő a test ΔI = Δ(mv) impulzusváltozásával (lendületváltozásával). Síkban ható erőrendszer esetén. hogy r. Merev testek Rögzített tengely körüli forgómozgás dinamikája Forgatónyomaték mint előjeles skalármennyiség: M = Fk k = r sin α (k az erő karja. Lapítási tétel: A tehetetlenségi nyomaték nem változik meg. mozgásmennyiség. Tehetetlenségi nyomaték m tömegű pontszerű testnek. az előbbivel párhuzamos tengelyre vonatkozó tehetetlenségi nyomaték. Iránya: merőleges az r és F által kifeszített síkra úgy. F. d a két tengely távolsága. és M.) Addiciós tétel: Közös tengelyű testek tehetetlenségi nyomatéka az egyes testek tehetetlenségi nyomatékaink összege: Θ= Θi . a síkra merőleges tengelyre vonatkozóan). május 6. nagysága: |M| = |r| · |F| sin α.2.

illetve: Mi = Δt Δt i i A forgómozgás dinamikai alapegyenlete:  M= Δ(Θ ·ω) Δω =Θ · =Θ ·β. A körmozgások dinamikája Egyenletes körmozgás     v2   Fi  = Fcp = m · acp = m = m · r · ω2   i  r acp és Fcp a körpálya középpontja felé irányul 118 Fizika 16129 Fizika FVTABF / 118 C Fcp : centripetális erő.Impulzusmomentum (perdület. impulzusnyomaték) I impulzusnak az O pontra vonatkozó impulzusmomentuma. .3. –18:36 . m [acp ] = 2 s m v: kerületi sebesség. hogy r. illetve N = Θ Egy r sugarú körpályán ω szögsebességgel mozgó m tömegpont impulzusmomentuma. [v] = s r: a körpálya sugara. [M] = Nm Θ: a merev test adott t tengelyre vonatkozó tehetetlenségi nyomatéka. kgm2 s α: r és v szöge [N] = Merev test impulzusmomentuma: tömegpontjai impulzusmomentumának összege:  N = N1 + N2 + . május 6. a pálya középpontjára (pályamomentum): N = mr 2 ω Az impulzusnyomaték tétele (perdülettétel)   ΔN ΔN Mi = .2. [Fcp ] = N acp : centripetális gyorsulás. = Ni = ri mi vi Így: N = Θ · ω. forgásmennyiség. [β] = 2 s 1. amelynek nagysága: |N| = rmv sin α. . [ω] = s 1 β: szöggyorsulás. N = perdületvektor. [Θ] = kgm2 1 ω: szögsebesség. (perdülete): N = r × I = r × mv Vektormennyiség. Δt Δt illetve:  M =Θ · ω: szögsebesség nagysága. [r] = m 1 ω: a szögsebesség. iránya merőleges az r és I által kifeszített síkra úgy. [ω] = s M Y K 2011. I. és N jobbrendszert alkot. 1 [ω] = s : szögsebességvektor  M: a testre ható erők t tengelyre vonatkozó forgatónyomatékainak előjeles összege.

illetve megnyúlása. táblázatunk a szokásos kerekekre érvényes értékeket tartalmazza. μ: csúszási súrlódási tényező Fny : a felületeket összenyomó erő nagysága A tapadási (súrlódási) erő nagysága Ftap ≤ μ0 Fny Ftap a felületek relatív elmozdulását akadályozni „igyekszik”.2. gázokban) Fk = −6πηrvrel (gömb alakú test. [Δl] = m D: a rugóállandó [D] = A rugóerő F = −D · Δl A csúszási súrlódási erő nagysága Fs = μFny Fs iránya olyan.) μg : gördülési ellenállási tényező Fny : a felületeket összenyomó erő nagysága A közeg-ellenállási erő (folyadékokban. Stokes-törvény).67 · 10−11 Nm2 kg2 N m Δl: a rugó összenyomódása. Az M nagysága és így a gördülő ellenállás Fg nagysága jó közelítéssel arányos a felületeket összenyomó Fny erővel: Fg = μg Fny (A μg gördülési együttható nagysága függ a gördülő test sugarától is. –18:36 .4. μ0 : tapadási súrlódási tényező Fny : a felületeket összenyomó erő nagysága A gördülő ellenállás A fellépő deformáció miatt a gördülő testtel egy felület mentén érintkező talaj a forgással ellentétes irányú M forgatónyomatékkal csökkenti a gördülés szögsebességét. hogy a felületek relatív sebességét csökkenteni „igyekszik”.1. illetve nagyobb sebességek és tetszőleges alakú test esetén: 1 Fk = −k A v · vrel 2 η: a folyadék dinamikai viszkozitása vrel : a test közeghez viszonyított sebessége r: a gömb sugara v = |vrel | : a közeg sűrűsége A: a mozgásirányra merőleges legnagyobb keresztmetszet k: a formatényező Fizika 16129 Fizika FVTABF / 119 C M Y K 119 2011. május 6. Mechanikai erőfajták A nehézségi erő F = mg g: a nehézségi gyorsulás A gravitációs erő nagysága m1 m2 (vonzóerő) |F| = γ 2 r m1 és m2 : tömegek r: a távolságuk γ : a gravitációs állandó γ = 6.

a centrifugális erő: Fcf = −mrω2 Fcf sugárirányú. kifelé mutató. Munka. május 6. [W ] = Nm = J Az út szerint egyenlőtlenül változó erők munkája: n  Fi Δsi W= i=1 Emelési munka: We = mgh (m tömegű testet h magasra emelő erő munkája) 120 Fizika 16129 Fizika FVTABF / 120 C m: a test tömege. Tehetetlenségi erők Nem inerciarendszerben. teljestmny 1.5.2. –18:36 . Az ω szögsebességgel forgó rendszerben. ha a test az erő irányában mozdul el: W = Fs Állandó nagyságú és a mozgás irányával állandó α szöget bezáró F erő s úton végzett munkája: W = F s cos α Az út szerint egyenletesen F1 -ről F2 -re változó erő munkája: F1 + F2 s W= 2 W : munka.1. Munka. energia Állandó nagyságú F erő munkája s úton.1. [h] = m M Y K 2011. Síkmetszetének egyenlete: y= ω2 2 x 2g (ω a rendszer szögsebessége) 1. [m] = kg h: emelési magasság. Egyenes vonalban gyorsuló rendszerben a tehetetlenségi erő: Fteh = −ma (a gyorsulással ellentétes irányú). gyorsuló vonatkoztatási rendszerekben a tehetetlenségi erőket is figyelembe kell venni.3. Az ω szögsebességgel forgó rendszerben a rendszerhez képest vrel sebességgel mozgó test esetén a Coriolis-erő: Fcor = 2mvrel × A forgó folyadék felszíne paraboloid. energia.3.

[m] = kg v: a test végsebessége. m [v] = s Gyorsítási munka: Wgy = Kinetikus (mozgási) energia: E= 1 2 mv 2 Rugó megnyújtásakor végzett munka: W = g: a nehézségi gyorsulás. Nm2 kg2 γ = 6. [M] = Nm A forgási energia Tengely körül ω szögsebességgel forgó test mozgási energiája: 1 E = Θ · ω2 2 Θ: a tengelyre vonatkozó tehetetlenségi nyomaték. rA A munkatétel A test kinetikus energiájának megváltozása a testre ható összes erő munkájának összegével egyenlő: n  1 2 1 2 mv2 − mv1 = Wösszes . [D] = Rugó energiája: E = γ : a gravitációs állandó.672 59 · 10−11 Helyzeti energia gravitációs térben: Az M tömegű pontszerű testtől rA távolságban lévő m tömegű pontszerű test helyzeti energiája: Mm Egrav = −γ . ΔEkin = Wi 2 2 i=1 v1 : kezdősebesség v2 : végsebesség Forgatónyomaték munkája Az M állandó forgatónyomaték munkája ϕ szögelfordulás esetén: W = M ·ϕ M: forgatónyomaték. m g = 9. miközben M és m tömegű pontszerű testek távolsága rA -ról rB -re változik:   1 1 − WA−B = −γ Mm rA rB N m x: a rugó megnyúlása. május 6. ha a nullszintet a végtelenben rögzítjük. [Θ] = kgm2 Munkatétel rögzített tengely körül forgó merev test esetén Az M forgatónyomaték munkája a test forgási energiájának megváltozásával egyenlő:   1 1 W= M · Δϕ = Θ · ω22 − Θ · ω12 2 2 ω1 : kezdő szögsebesség ω2 : vég szögsebesség Fizika 16129 Fizika FVTABF / 121 C M Y K 121 2011. –18:36 .Helyzeti energia a Föld nehézségi erőterében: E = mgh 1 2 mv 2 (m tömegű testet álló helyzetből v sebességre) m: a test tömege. [x] = m D: rugóállandó.81 2 s 1 Dx 2 2 1 Dx 2 2 Gravitációs erő munkája.

[t] = s m v: sebesség. május 6. illetve gyorsulásvektora. Wb : a rendszerre ható külső. [v] = s F : erő. [ω] = s−1 [P ] = Mechanikai hatásfok A munkavégzés hatásfoka: η = hasznos munka összes befektetett munka 1. illetve belső erők munkáinak összege Fizika 16129 Fizika FVTABF / 122 C n  M Y K 2011. ahol N = Ni Δt Munkatétel mechanikai rendszerekre: A rendszer kinetikus energiájának megváltozása:    ΔEkin = Wk + Wb 122 Fki : a külső erők összege i=1 Ii : a rendszer i-edik elemének impulzusa  Mk : a rendszerre ható külső erők forgatónyomatékainak összege Ni : a rendszer i-edik elemének perdülete   Wk . ha Fki = 0 mi i=1 i Matkp = n  Fki mi .1. illetve helyvektora i=1 Impulzustétel pontrendszerre n n   ΔI Fki = Ii . A teljesítmény (a munkavégzés sebessége) W t Pillanatnyi teljesítmény: P = F · v = F · v · cos α Pillanatnyi teljesítmény forgómozgásnál: P = M · ω  W Átlagteljesítmény: P =  t P = J = W (watt) s t: idő. ahol I = Δt i=1 i=1 Az impulzusnyomaték (perdület) pontrendszerben Perdülettétel pontrendszerben   ΔN Mk = . [M] = Nm ω: szögsebesség. illetve sebességvektora vtkp . –18:36 .3. ri : a rendszer i-edik elemének tömege. [F ] = N α: F és v szöge M: forgatónyomaték.3.3. vi : a rendszer i-edik elemének tömege. n  Fki : külső erők összege i=1 i=1 Pontrendszer tömegközéppontjának helyvektora: n  mi ri i=1 rtkp = n  mi M a pontrendszer össztömege mi . atkp : a rendszer tömegközéppontjának sebesség-.2. Pontrendszerek A tömegközéppont mozgásának tétele  mi vi n  i vtkp =  = állandó.

Fizika 16129 Fizika FVTABF / 123 C M Y K 123 2011. Megmaradási tételek Impulzusmegmaradás (lendületmegmaradás) Pontrendszer összimpulzusa: n   I= mi vi = állandó. + mn vn = m1 u1 + m2 u2 + . Centrális. május 6. A k ütközési szám a relatív sebességek hányadosa: k: az ütközési szám    u1 − u2   k =  v −v  1 2 Tökéletesen rugalmas ütközéskor k = 1. u1 és u2 skalárokkal helyettesíthetjük. + mn un vi korábbi. egyenes ütközés esetén az ütközés előtti v és ütközés utáni u sebességek egy egyenesbe esnek. . ha Fk = 0. gravitációs stb. v2 . ui későbbi sebesség A mechanikai energia megmaradásának törvénye Konzervatív rendszerben a mozgási és a kölcsönhatási (rugalmas. a mechanikai energia: 1 E = mv2 + Ek = állandó 2 Konzervatív rendszer: ha csak konzervatív erők hatnak Ek : kölcsönhatási energia Impulzusnyomaték (perdület) megmaradása  ΔN = 0.1.4. az impulzus megmarad: (3) m1 v1 + m2 v2 = m1 u1 + m2 u2 Az ütközés utáni u1 és u2 sebességeket tökéletesen rugalmas ütközés esetén az (1) és (3). . tökéletesen rugalmatlan ütközés esetén a (2) és (3) egyenletekből álló egyenletrendszer megoldása adja. –18:36 . u2 : a testek ütközés utáni 2 2 2 2 sebessége Rugalmatlan ütközéskor a kinetikus energia csökken. v2 : a testek ütközés előtti megmarad: sebessége 1 1 1 1 m1 v12 + m2 v22 = m1 u21 + m2 u22 (1) u1 .) energia összege. akkor Nz = Θz · ωz = állandó z tengely: forgástengely Θz : a test z tengelyre vonatkozó tehetetlenségi nyomatéka ωz : a test z tengely körüli szögsebessége  Pontszerű testek ütközései Tökéletesen rugalmas ütközés esetén a kinetikus energia v1 . . . Tökéletesen rugalmatlan ütközéskor az ütközés utáni sebességek megegyeznek: (2) u1 = u2 Ha zárt a rendszer. vagyis N = állandó. ha Mk = 0 Mk : külső erők forgatónyomatékainak összege Ha a külső erők forgástengelyre vett forgatónyomatékainak összege nulla: Mz = 0. tökéletesen rugalmatlan ütközéskor k = 0.3. Ekkor a (3) egyenletben v és u vektorokat a sebességek irányát figyelembe vevő előjelű v1 .  Fk : külső erők összege i=1 azaz m1 v1 + m2 v2 + .

Az ellipszis pályán keringő bolygó keringési ideje: a3 T = 2π γM a: a fél nagytengely M: a Nap tömege.2 s 124 Fizika 16129 Fizika FVTABF / 124 C M Y K 2011. körsebesség (közel a Föld felszínéhez): MF km v1 = γ = 7. mint a bolygópályák fél nagytengelyeinek köbei: T12 a13 T2 = . MF = 5.1. 2. A második kozmikus sebesség.3. Általános tömegvonzás A bolygók mozgása Kepler törvényei: 1. –18:36 . ΔA = állandó (Felületi tétel) Δt 3. azaz = állandó a3 T22 a23 F1 .9 RF s γ = 6. A bolygók pályája ellipszis. Különböző bolygók esetében a keringési idők négyzetei úgy aránylanak. A Naptól a bolygóhoz húzott vezérsugár egyenlő idők alatt egyenlő területeket súrol. M = 1. május 6. Első kozmikus sebesség. F2 : fókuszpontok a: a fél nagytengely  c: az excentricitás: a 2 − b2 b: a fél kistengely r: a vezérsugár T : a keringési idő a: a fél nagytengely A bolygómozgás dinamikája Newton-féle gravitációs törvény: Bármely két pontszerű test közt ható vonzóerő nagysága: m1 m2 |F| = γ 2 r m1 és m2 : a tömegek r: a pontszerű testek távolsága γ : a gravitációs állandó.672 59 · 10−11 Nm2 kg2 MF : a Föld tömege.99 · 1030 kg Az ellipszis pályán keringő bolygó pillanatnyi sebessége:   2 1 vpill = γ M − r a r: a vezérsugár Kozmikus sebességek: 1. szökési sebesség a Föld felületéről: √ km v2 = v1 2 = 11. amelynek egyik fókuszpontjában van a Nap.5.672 59 · 10−11 Nm2 kg2 2.97 · 1024 kg RF : a Föld sugara RF ≈ 6400 km γ = 6.

808 52 2 s A sarkokon: g90◦ = 9.4 · 10−2 · cos α ( 2 -ben) s A nehézségi gyorsulás függ a magasságtól h  R esetén: gh 2h ≈1− g0 R A nehézségi gyorsulás függ a földrajzi szélességtől m gα ≈ g90◦ − 5.832 21 Súly.A Föld középpontjától r távolságban keringő mesterséges m: a mesterséges hold tömege hold energiája: E-t „kötési energiának” is ne1 MF · m E = Ekin + Epot = mv2 − γ vezzük 2 r 3. ekkor FS = 0 (súlytalanság). a súlyerő nagysága: FS = m(g − a) Ennek speciális esete a szabadesés (a = g). illetve a felfüggesztésre kifejtett erőt súlynak érezzük. az alátámasztásra. A galaxisok távolodási sebessége a Földtől r a galaxis pillanatnyi távolsága TH = 24·109 év (Hubble-állandó) Hubble-törvény: r v= TH Fizika 16129 Fizika FVTABF / 125 C M Y K 125 2011.2 · 10−2 · cos2 α ( 2 -ben) s r = R cos α α: földrajzi szélesség g0 a nehézségi gyorsulás a Föld felszínén a h = 0 magasságban m s2 m Az Egyenlítőn: ge = 9. amivel a testek az alátámasztást nyomják. Ha a test a gyorsulással felfelé gyorsul.1 s Nehézségi erő A Földdel együtt forgó (nem inercia-) rendszerben: Nehézségi erő: Fneh = Fg + Fcf MF · m Gravitációs erő: Fg = γ R2 Centrifugális erő: Fcf = m · acf Centrifugális gyorsulás: m acf = ω2 R cos α = 3.780 49 2 s m Budapesten: gBp = 9. –18:36 . Szökési sebesség a Naprendszerből a végtelenbe távozva: km v3 = 42. a súlyerő nagysága: FS = m(g + a) Ha a test a ≤ g gyorsulással lefelé gyorsul. május 6. súlytalanság Súly: az az erő. [G] = N G = Fneh = mg Ha egy testet függőleges irányban egyenletesen gyorsuló mozgással emelünk vagy süllyesztünk. Egyensúly esetén egyenlő a nehézségi erővel: G: súlyerő. vagy a felfüggesztést húzzák.

A keresztmetszetű huzal (rúd) megnyúlása F erő hatására: F 1 ·l· . Anyagi pont egyensúlya n  n  Fi = 0 i=1 Fi : az erők eredője i=1 1. Icső = (R 4 − r 4 ) 4 4 R.5. Rugalmas alakvltozsok (deformcik) Nyújtás–összenyomás l hosszúságú. Anyagi pont s merev test egyens lya (sztatika) 1. N [σ ] = 2 m s= I= 126 1 3 ab . [I ] = m4 π π Ikör = R 4 . az adott anyagra jellemző paraméter. 12 így: s=4 F l3 Eab3 Fizika 16129 Fizika FVTABF / 126 C I : a felületi nyomaték. –18:36 . Δl = E A Relatív megnyúlás: εl = Δl l [ε] = 1 Relatív keresztirányú méretváltozás: εd = Δd d εd εl Poisson-szám: μ = E: a Young-modulus.1.4. r: külső. május 6.1. Merev test egyensúlya Az egyensúly feltételei: n n   Fi = 0 és Mi = 0 tetszőleges pontra i=1 n  Mi : a forgatónyomatékok i=1 eredője i=1 1.2. N [E] = 2 m [μ] = 1 Nyújtáskor fellépő relatív térfogatváltozás: ΔV 1 − 2μ F = · V E A F A Hooke törvénye: σ = Eεl Feszültség: σ = A tárolt energia megnyúlás.4. illetve belső sugár M Y K 2011.4. illetve összenyomódás esetén: σ2 · A · l 1 F · Δl = 2 2E Lehajlás F erő hatására egyik végén befogott l hosszúságú rúd esetén: W= 1 l3 · F 3E I Téglalap keresztmetszetű rúdnál a felületi nyomaték σ : rugalmas feszültség.

[D∗ ] = Nm ϕ: az elcsavarodás szöge Fizika 16129 Fizika FVTABF / 127 C M Y K 127 2011. l hosszúságú torziós szál végére kifejtett M forgatónyomaték: M = D∗ · ϕ ∗ A D direkciós nyomaték a szál adataival kifejezve (csavarás): D∗ = A tárolt energia: W = π R4 G 2 l 1 ∗ 2 D ·ϕ 2 D∗ : a direkciós nyomaték.Hajlítás F l3 48EI Két végén alátámasztott – téglalap keresztmetszetű – rúdnál: A rúd közepének lehajlása: s= s= F l3 4Eab3 E: a Young-modulus I : a felületi nyomaték (l. [G] = N m2 ϕ: az elcsavarodás szöge [ϕ] = 1 (rad) Torziós inga R sugarú. –18:36 . l hosszúságú rúd végérnek ϕ elcsavarodása: 2 l ·M ϕ= · π · G R4 1 A tárolt energia: Wcs = Mϕ 2 G: torzió modulus. május 6. N [τ ] = [G] = 2 m Csavarás (torzió) M forgatónyomaték hatására az R sugarú. lehajlás) Nyírás τ 1 F · = G A G F Nyírási feszültség: τ = A Hooke-törvény: τ = Gγ A csúszási szög: γ = G: torzió modulus.

[A] = m ω: a körfrekvencia. a kinematikai függvények argumentuma: (ωt + ϕ0 ). [ω] = 1 s T : a periódusidő. –18:36 . A harmonikus rezgőmozgás dinamikai feltétele F = −D · x = −mω · x 2 A periódusidő: T = 2π m D A harmonikus rezgőmozgást végző test energiája Eössz = Ekin + Epot = D: a direkciós erő (rugóállandó) m: a tömeg x: a kitérésvektor 1 2 1 mv + Dx 2 2 2 v: sebesség x: kitérés 1. [f ] = s A sebesség: v = A · ω cos(ωt) vmax = Aω ω= A gyorsulás: 2π T f = 1 T a = −Aω2 sin(ωt) a = −ω2 · x amax = Aω2 Ha a kezdőfázis ϕ0 0.2.6.1.3.6. Rezgsek 1.6.6. [T ] = s 1 f : a frekvencia. Harmonikus rezgőmozgás Kinematikai leírás A kitérés: x = A sin(ωt) A: az amplitúdó.1. Matematikai inga (fonálinga) Lengésidő (az inga hosszához képest kis kitérések esetén): l T = 2π g l: az inga hossza g: a nehézségi gyorsulás 1. Fizikai inga A lengésidő (kis kitérések esetén) ΘT T = 2π mgs 128 Fizika 16129 Fizika FVTABF / 128 C ΘT : a forgástengelyre vonatkoztatott tehetetlenségi nyomaték m: a test tömege s: a T tengely és a T KP tömegközéppont távolsága M Y K 2011. május 6.

Mechanikai hullmok 1. f T = λ: hullámhossz.1.1. Haladó hullámok λ= c = cT .7. [λ] = m T : a periódusidő. [A] = m 1 ω: körfrekvencia. [T ] = s 1 f : a frekvencia. [k] = . [f ] = s 1 f m s 2π 1 k= hullámszám.7. [c] = A hullámfüggvény:   x. [ω] = s c: terjedési sebesség. λ m y: a közeg részecskéinek kitérése x: a részecskének a hullám terjedésének irányában mért koordinátája A: amplitúdó.

[ ] = 3 m cp κ= (l. ctransz = Rudakban: clong = F erővel kifeszített húrban: ctransz = F A E: a Young-modulus G: a nyírási modulus clong . –18:36 . t x y(x. illetve transzverzális hullám sebessége A: a húr keresztmetszete : a sűrűsége Fizika 16129 Fizika FVTABF / 129 C M Y K 129 2011. [p] = Pa kg : a gáz sűrűsége. május 6. [K] = Pa Rugalmas szilárd testekben E G . t) = A sin ω t − = A sin 2π − = c T cT   t x − = A sin(ωt − kx) = A sin 2π T λ (az y kitérés a hely (x) és az idő (t) függvénye) 1. kg [ ] = 3 m K: a kompresszió modulus.2. illetve ctransz longitudinális. Hőtan) cV Folyadékokban: Longitudinális hullám terjedési sebessége folyadékokban K clong = : a folyadék sűrűsége. A hullám terjedési sebessége Gázokban: Longitudinális hullám terjedési sebessége ideális gázokban: p clong = κ (Laplace-féle formula) p: a gáz nyomása.7.

8 s A hang terjedési sebességének hőmérsékletfüggése ideális gázokban: t T c = c0 1 + = c0 273 K 273 K f : a hang frekvenciája c: a hullám (hang) terjedési sebessége gázban (levegőben) n = 2. május 6.7. [t] = ◦ C [T ] = K 1.4. Állóhullámok Húrok. . l hosszúságú húr sajátrezgése: transzverzális hullám esetén: 1 F 1 F = ftransz = 2l A 2 ml f : a rezgés frekvenciája E: a Young-modulus : a sűrűség m: a húr tömege longitudinális hullám esetén: 1 E flong = 2l A: a húr keresztmetszete A felharmonikusok frekvenciái: fn = n · falap n = 2. . 3. a felharmonikusok: fn = (2n − 1) · falap .1.3. . . egyik végén nyitott gázoszlop (zárt síp): c falap = . rudak sajátrezgései l hosszúságú rúd sajátrezgése longitudinális hullám esetén: 1 E flong = 2l F erővel kifeszített. Rezgő levegőoszlopok (sípok) l hosszúságú. levegőben: m c0 = 331. 4l l hosszúságú. 3. mindkét végén nyitott gázoszlop (nyitott síp): c falap = . Hullámjelenségek Visszaverődés α=β Beesési merőleges a közeghatárra merőleges egyenes 130 Fizika 16129 Fizika FVTABF / 130 C α: a beesési szög β: a visszaverődési szög M Y K 2011. –18:36 .7. . . a felharmonikusok: fn = n · falap 2l A hang terjedési sebessége 0 ◦ C hőmérsékleten.

valamint M-nek és F -nek a közeghez (levegőhöz) viszonyított vM . Fizika 16129 Fizika FVTABF / 131 C M Y K 131 2011. ha vF < vM ) f = f0 c + vM c + vF (magasabb hang. 1. 3. interferencia Maximális erősítés feltétele: λ Δs = 2k 2 λ r1 − r2 = 2k 2 Kioltás vagy maximális gyengítés feltétele: λ Δs = (2k + 1) 2 λ r1 − r2 = (2k + 1) 2 Δs: útkülönbség a találkozó hullámok között r1 az egyes hullámforrások r2 távolsága az erősítés. közegre vonatkoztatott törésmutatója Törés sin α c1 = = n2. illetve gyengítés helyétől k = 0. május 6. közeg 1. 2.7. illetve vF lehet nulla is. illetve vF sebességétől. .1 : a 2. .1 sin β c2 Hullámok találkozása. ha vF > vM . c2 : a hullám terjedési sebessége az egyes közegben n2. mélyebb hang. 1.) f = f0 c + vM c − vF (magasabb hang) f = f0 c − vM c + vF (mélyebb hang) c − vM c − vF (magasabb hang. (vm .c1 .5. A hangtani Doppler-jelenség Az M megfigyelő által észlelt hang f frekvenciája (magassága) függ az F hangforrás f0 frekvenciájától. –18:36 . . mélyebb hang. távolodáskor mélyebb (f < f0 ). ha vF > vM ) f = f0 f0 : a hangforrás frekvenciája c: a hangsebesség f : az észlelt frekvencia vM vF M F M F vM vF vM vF M F vM M vF F vF és vM : a forrást és a megfigyelőt összekötő egyenes menti sebességkomponensek M és F közeledésekor az észlelt hang a kibocsátottnál magasabb (f > f0 ). ha vF < vM .

Folyadkok s gzok mechanikja 1. A folyadék súlyából származó hidrosztatikai nyomás Nyugvó folyadék szabad felületétől mért h mélységben a p hidrosztatikai nyomás: p = hg Ha a folyadék felszínére p0 külső nyomás is hat: p = p0 + h g : a folyadék sűrűsége kg [ ] = 3 m A nyomás nem SI egységei: lásd 9.0132 · 105 Pa (= 760 Hgmm) A légnyomás a magassággal csökken (barometrikus magasságformula) − 0 g h ph = p0 e p0 ha minden magasságban ugyanakkora a hőmérséklet (T0 = állandó) A sűrűség magasságfüggvénye: h = 0 e 132 p0 . május 6. táblázat Arkhimédész törvénye A nem gyorsuló folyadékba (gázba) merülő testre ható felhajtóerő: F = Vt f g Vt : a test folyadékba merülő részének térfogata f : a folyadék sűrűsége g: a nehézségi gyorsulás A légnyomás p0 = h0 · Hg · g A tengerszinten általában a nyomás: p0 = 101.1. illetve sűrűsége a viszonyítási helyen. illetve 0 a levegő nyomása. T0 hőmérsékleten h: a viszonyítási hely fölötti magasság h : a sűrűség h magasságban g − p0 h 0 Fizika 16129 Fizika FVTABF / 132 C h0 : a higanyoszlop magassága a Torricelli-kísérletben h0 ≈ 76 cm Hg : a higany sűrűsége M Y K 2011.8.1. –18:36 . Nyugvó folyadékok és gázok F a nyomás A F : a felületre ható merőleges erő A: a felület nagysága N [p] = 2 = Pa m p= Pascal törvénye Folyadékra (gázra) ható külső erő által létrehozott nyomás a folyadékban (gázban) minden irányban gyengítetlenül terjed.325 kPa = 1.8.16.

3.2.8. [η] = v= · ms 9 η t : a gömb sűrűsége Fizika 16129 Fizika FVTABF / 133 C M Y K 133 2011. Testek mozgása folyadékban. tiszta folyadék és Tkr a folyadéknak kritikus hőT ≤ Tkr esetén: mérséklete 2 kE az Eötvös-állandó σ v 3 = k (T − T ). g Rgömb : a csepp. Görbületi nyomás Folyadékcseppnél: pg = 2 σ Rgömb Folyadékhártya (szappanbuborék) esetén: pg = 4 σ Rgömb Kapilláris jelenségek Kapilláris emelkedés (süllyedés) csőben: 2σ cos ϑ h= r g Kapilláris emelkedés (süllyedés) sík falnál: 2σ h= (1 − sin ϑ).) Energetikai értelmezés (határfelületi energia) A ΔA felületnövekedés esetén a felületi energia ΔE = σ · ΔA σ : a folyadék felületi feszültsége. május 6. gázban Stokes-törvény: a réteges (lamináris) folyadékáramlásban lévő gömbre ható erő η RL Ha a folyadék sebessége elég kicsi (vfoly < 1160 ): f R f : a folyadék sűrűsége. Molekuláris erők folyadékokban Felületi feszültség (folyadékhártyában ható erők) A drótkeret l hosszúságú darabjára ható erő: F = σ 2l (A hártyának két felszíne van. illetve a buborék sugara ϑ: az illeszkedés szöge üveg és víz esetében: ϑ = 0◦ r: a kapilláris cső sugara : a folyadék sűrűsége A felületi feszültség hőmérsékletfüggése (Eötvös-szabály) Telített gőzével érintkező v móltérfogatú. N [σ ] = m értékkel növekszik. Fk = 6πηRgömb · vfoly kg [ ] = 3 Nehézségi erőtérben eső. R sugarú gömbnek tekinthető esőm η: a folyadék dinamikai viszkocsepp vagy porszem állandósult sebessége: kg 2 R 2 · g · ( t − f ) zitása. a folyadék–levegő határfelületi feszültsége.1.8. E kr (v: móltérfogat a gőzállapotban mért moláris tömeg alapján) 1. –18:36 .

keresztmetszetben a közeg sűrűsége A1 v1 = A2 v2 Bernoulli-törvény Az áramlási térben egy kiszemelt áramlási cső mentén: 1 1 p1 + v12 + gh1 = p2 + v22 + gh2 = .Közegellenállás Folyadékban v sebességgel mozgó testre ható erő R sugarú gömbre folyadékban ható közeg-ellenállási erő kis sebességek esetén: Fk = 6πηRv (a relatív sebességgel ellentétes irányú) (Stokes-törvény) Közeg-ellenállási erő nagyobb sebességek és tetszőleges alakú testek esetén: 1 Fk = kA v2 2 (a relatív sebességgel ellentétes irányú) η: a viszkozitás. = állandó 2 2 Vízszintes áramlás esetén: 1 p + v2 = állandó 2 pi : a nyomás azon a helyen. [A] = m2 kg : a közeg sűrűsége. [ ] = 3 m m v: a relatív sebesség. a 2. május 6.4. ill. .. . –18:36 . [η] = kg ms k: a formatényező.8. ahol a közeg sebessége vi Torricelli-féle kiömlési törvény:  v = 2gh A kifolyócső alakjától függő tényező ψ < 1  v = ψ 2gh Tartályból kis nyíláson kiömlő gáz (Bunsen-féle törvény): 2(pb − p0 ) v= gáz 134 Fizika 16129 Fizika FVTABF / 134 C M Y K 2011. Folyadékok és gázok áramlása Ideális folyadékok áramlása Ideális folyadék: súrlódásmentes (nyírófeszültségek mozgás esetén sem lépnek fel) Áramlás Az áramlás erőssége: Δm I= = Av Δt A stacionárius (időtől független) áramlás törvénye (kontinuitási törvény): 1 A1 v1 = 2 A2 v2 Ha összenyomhatatlan a folyadék. [k] = 1 A: a test mozgásirányára merőleges legnagyobb keresztmetszete. sűrűsége nem változik: A: a felület területe v: a felületre merőleges sebesség : a folyadék sűrűsége 1 és 2 : az 1. [v] = s 1.

H.2.

[t] = ◦ C β: a térfogati hőtágulási együttható. 0 : a sűrűség 0 ◦ C-on változás hatására bekövetkező sűrűségválto. –18:36 . t : a sűrűség t hőmérsékleten zása: 0 t = 1 + βt A víz a folyadékok többségétől eltérően viselkedik. [α] = [t] = ◦ C 1 ◦C Szilárd testek felületi tágulása A felületváltozás: ΔA = A0 · 2α · Δt (jó közelítéssel) a test felülete t hőmérsékleten: At = A0 (1 + 2αt) Szilárd testek térfogati hőtágulása (izotrop test köbös hőtágulása) A0 : a test felületének területe 0 ◦ C-on. május 6. Szilrd testek tgulsa Szilárd testek vonalas (lineáris) hőtágulása A Δt hőmérséklet-változás hatására bekövetkező Δl hosszváltozás: Δl = l0 · α · Δt A test lt hossza t hőmérsékleten: lt = l0 (1 + αt) l0 : a test hossza 0 ◦ C hőmérsékleten α: a lineáris hőtágulási együttható. 4 ◦ C-on zérus. Hőtágulási együtthatója 0 és 4 ◦ C között negatív.2. [t] = ◦ C A térfogatváltozás: ΔV = V0 · β · Δt a test térfogata t hőmérsékleten: Vt = V0 (1 + βΔt) β = 3α (jó közelítéssel) V0 : a test térfogata 0 ◦ C-on. [β] = 1 ◦C 2.TAN 2. Folyadkok htgulsa A térfogatváltozás Δt hőmérséklet-változás hatására: ΔV = V0 · β · Δt A térfogat t hőmérsékleten: V1 = V0 (1 + βt) V0 : a folyadék 0 ◦ C-on mért térfogata β: a folyadék hőtágulási együtthatója Szilárd testek és folyadékok hőmérséklet.1. Fizika 16129 Fizika FVTABF / 135 C M Y K 135 2011.

2. ◦ 273. Boyle–Mariotte-törvény: Állandó tömegű és hőmérsékletű gáz nyomásának és térfogatának szorzata: pV = állandó.3. Az egyesített gáztörvény p1 V1 p2 V2 = . ha p = állandó Ha V0 a 0◦ C-on mért térfogat.15 C és a gáz térfogata t hőmérsékleten   t Vt = V0 1 + 273 [t] = ◦ C 2. ◦ 273.3. Gay-Lussac II. Gay-Lussac I. ha V = állandó Ha p0 a 0 ◦ C-on mért nyomás.2.1.3.15 C és a gáz nyomása t hőmérsékleten   t pt = p0 1 + 273 p0 : a gáz nyomása 0 ◦ C-on [t] = ◦ C Az abszolút hőmérsékleti skála A Kelvin-fokban (K) kifejezett T hőmérséklet T = t + 273. akkor 1 1 β= . –18:36 .15 (t: a Celsius-fokban mért hőmérséklet). Gztrvnyek 2. akkor 1 1 β= . ha t = állandó 2. T1 T2 ha m = állandó Ha a folyamatban a gáz tömege is megváltozik: p1 V1 p2 V2 = T1 m1 T2 m2 Állandó tömegű ideális gázra: A sűrűséggel kifejezve: 136 p1 p2 = 1 T1 2 T2 Fizika 16129 Fizika FVTABF / 136 C M Y K 2011. törvénye Állandó tömegű gáz Δt hőmérséklet-változás hatására bekövetkező nyomásváltozása állandó térfogaton: Δp = β · p0 · Δt. törvénye Állandó tömegű gáz Δt hőmérséklet-változás hatására bekövetkező térfogatváltozása állandó nyomáson: ΔV = β · V0 · Δt.3.3. május 6.

022 · 1023 mol NA : az Avogadro-állandó 2.. V = állandó (Gay-Lussac I. .Speciális állapotváltozások Izoterm állapotváltozás (T = állandó): pV = állandó (Boyle–Mariotte-törvény). T cp Adiabatikus állapotváltozás (Q = 0): . . . M moláris tömegű ideális gázra: m pV = RT M [m] = g [M] = g mol R = 8.314 A gázban lévő molekulák számával kifejezve: pV = NkT A mólszámmal jellemzett anyagmennyiséggel kifejezve: pV = nRT J : az egyetemes gázállandó mol · K N: a molekulák száma J k = 1. Gázkeverékek termikus állapotegyenlete Dalton törvénye Az ideális gázkeverék nyomása a parciális nyomások összege:   n  kT kT p= pi = N1 + N2 +. az adiabatikus kitevő κ= cV κ pV = állandó cp .3. .: a gáztérben lévő egyes alkotóelemek molekuláinak száma a gázkeverék állapotegyenlete: pV = (N1 + N2 + .)kT Fizika 16129 Fizika FVTABF / 137 C M Y K 137 2011. T p Izochor állapotváltozás (V = állandó): = állandó (Gay-Lussac II.3.4. V V i=1 N1 . Az ideális gázok termikus állapotegyenlete m tömegű. –18:36 .38 · 10−23 : a Boltzmann-állandó K m n= : anyagmennyiség M [n] = mol Avogadro törvénye Bármely gáz mólnyi mennyiségében a molekulák száma azonos: 1 NA = 6.. . törvénye). törvénye). Az ideális T V κ−1 = állandó gáz fajhője) 1−κ Tp κ = állandó Izobár álapotváltozás (p = állandó): 2. illetve cV az ideális gáz állandó nyomáson és állandó térfogaton mért fajhői (l. május 6. . N2 .5.

2. Θz . 3 2 a gáz hőmérséklete: pV = T = 2 m0 v2 2 · = ε 3k 2 3k N: a V térfogatban lévő molekulák száma m0 : egy molekula tömege v2 : a részecskék sebességnégyzetének átlaga m0 v2 egy molekula átlagos mozgási 2 energiája k: a Boltzmann-állandó ε = Az energia egyenletes eloszlása (ekvipartíció tétel) A gázmolekulák átlagos energiája egyenletesen oszlik el a szabadsági fokokra: 1 ε = f · kT 2 Az egy szabadsági fokra jutó átlagos energia: 1 ε1 = kT 2 f : a szabadsági fokok száma: az energia kifejezésben szereplő négyzetes tagok száma ε: egy molekula átlagos mechanikai energiája ε1 : az egy szabadságfokra jutó átlagos energia k: a Boltzmann-állandó T : a gáz hőmérséklete [K] Egyatomos molekulájú gázra.6. f = 5: 1 1 1 1 1 5 ε = m0 vx2 + m0 vy2 + m0 vz2 + Θx ωx2 + Θz ωz2 = kT 2 2 2 2 2 2 Többatomos molekula esetén. május 6. A molekuláris hőelmélet alapjai A kinetikai gázelmélet alapegyenlete v2 m0 2 N· . f = 3: ε= m0 v2 m0 vx2 m0 vy2 m0 vz2 3 = + + = kT 2 2 2 2 2 Kétatomos molekula esetén. –18:36 . Θy : a molekula tehetetlenségi nyomatékai ωx . f = 6: 1 1 1 ε = m0 vx2 + m0 vy2 + m0 vz2 + 2 2 2 1 1 1 6 + Θx ωx2 + Θy ωy2 + Θz ωz2 = kT = 3kT 2 2 2 2 Θx . ωy . ωz : szögsebességek 138 Fizika 16129 Fizika FVTABF / 138 C M Y K 2011.3.

1. fajhő. . tömege. ci . mi . –18:36 .A gázmolekulák termikus átlagsebessége 3kT 3RT v= = m0 M M: a gáz moláris tömege m0 : a részecskék tömege T : a gáz hőmérséklete [K] R: általános gázállandó k: a Boltzmann-állandó Ozmózisnyomás híg oldatokban van’t Hoff törvénye: pV = nRT Diffúzió (Fick-törvény) Δm Δ = −DA Δt Δz Ha a részecskéket r sugarú gömbnek tekintjük: kT D= 6πηr A D diffúziós állandó hőmérsékletfüggése: D = D0 · E e− kT p: az ozmózisnyomás V : az oldat térfogata n: az oldott anyag mólszáma R: az egyetemes gázállandó T : az abszolút hőmérséklet Δ : a sűrűséggradiens Δz D: a diffúziós állandó Δm : az időegység alatt átdifΔt fundált anyag tömege A: a keresztmetszet. . Termodinamika 2. ti : a kölcsönhatásban levő testek. amelyen a diffúzió történik η: a viszkozitás E: aktivizációs energia k: Boltzmann-állandó T : az abszolút hőmérséklet 2. [C] = J K Kalorimetria A szilárd testek és folyadékok termikus kölcsönhatásakor a kialakult tk közös hőmérséklet (ha nincs halmazállapotváltozás): c1 m1 t1 + c2 m2 t2 + .4. tk = c1 m1 + c2 m2 + . hőkapacitás A hőközlés mértékére jellemző a Q hő: Q = cmΔT [Q] = J m: a test tömege. [ΔT ] = K A test hőkapacitása: C = mc c: fajhő. kezdeti hőmérséklete Fizika 16129 Fizika FVTABF / 139 C M Y K 139 2011. folyadékok fajhője. május 6.4. [m] = kg ΔT : a hőmérséklet-változás. Hő. [c] = J kgK C: hőkapacitás. . .

p = = ·R n 2 Cp f + 2 k f + 2 R Fajhő állandó nyomáson: cp = = · = · m 2 m0 2 M Hőkapacitás állandó térfogaton: CV = cp .4. május 6.4. ill.4. állandó térfogaton mért fajhő J [cp ] = [cV ] = kgK 5 κ = egyatomos gázra 3 7 κ = kétatomos gázra 5 R: az általános gázállandó M: a moláris tömeg f : a szabadsági fokok száma N: a molekulák száma k: a Boltzmann-állandó m0 : a gázmolekula tömege R: az általános gázállandó M: a moláris tömeg n: anyagmennyiség mólhő = moláris hőkapacitás fajhő = fajlagos hőkapacitás 2. –18:36 . ideális gáz belső energiája: E = cV mT 140 Fizika 16129 Fizika FVTABF / 140 C E: belső energia N: részecskék száma k: a Boltzmann-állandó T : a gáz hőmérséklete.2. A gáz által végzett tágulási munka izobár (p = állandó) változáskor: Wgáz = p · ΔV = p(V2 − V1 ) izochor (V = állandó) változáskor: Wgáz = 0 izoterm (T = állandó) változáskor: V2 m V2 m p1 Wgáz = NkT ln = = RT ln RT ln V1 M V1 M p2 adiabatikus (Q = 0) változáskor: p1 V1 − p2 V2 Wgáz = κ −1 Q: hőcsere cp κ= (adiabatikus kitevő) cV 2. cV : állandó nyomáson. ill. [T ] = K cV : állandó térfogaton mért fajhő M Y K 2011.4. állandó fajhőjű.V = = ·R n 2 CV f k f R Fajhő állandó térfogaton: cV = = · = · m 2 m0 2 M f +2 f +2 Hőkapacitás állandó nyomáson: Cp = Nk = nR 2 2 Cp f + 2 Mólhő állandó nyomáson: Cm.3.2. Belső energia f termodinamikai szabadsági fokú rendszerben: f E = NkT 2 m tömegű. Az ideális gáz fajhője Állandó nyomáson történő hőközléskor: Qp = cp · m · Δt állandó térfogaton történő hőközléskor: QV = cV · m · Δt cp Az adiabatikus kitevő: κ = cV R Robert Mayer-egyenlet: cp − cV = M Gázok hőkapacitása és fajhője molekuláris adatokkal f f Nk = nR 2 2 CV f Mólhő állandó térfogaton: Cm.

gáz térfogati munkája Az első főtétel és az elsőfajú perpetuum mobile: Nincs olyan periodikusan működő gép. Az abszolút zérus fokhoz közeledve az anyagok fajhője zérushoz tart. lim S = 0 lim c(T ) = 0 T →0 T →0 (A 0 K hőmérséklet véges sok lépésben nem érhető el. elsőfajú perpetuum mobile (örökmozgó).2. pl.4. Nyílt folyamatok ideális gázokkal (Az I. május 6.4. amely az energiamegmaradási tételnek ugyan nem mondana ellen. ún. –18:36 . főtétel alkalmazásai) Izotermikus folyamat: T = állandó ΔE = 0 Q = −W m V2 Wgáz = RT ln M V1 Fizika 16129 Fizika FVTABF / 141 C M Y K 141 2011. A termodinamika második főtétele Adiabatikusan zárt anyaghalmaz entrópiája nem csökkenhet: ΔS ≥ 0 Az entrópiaváltozás egy test (rendszer) két állapota között reverzíbilis folyamatban:  ΔQi ΔS = Ti i S: entrópia. amely hőfelvétel nélkül képes munkát végezni. [S] = J K A második főtétel és a másodfajú perpetuum mobile: Nem lehetséges másodfajú perpetuum mobilét konstruálni. de a felvett hőt hőleadás nélkül. vagyis 100%-os hatásfokkal alakítaná mechanikai munkává.6.5.) 2. A termodinamika főtételei A termodinamika első főtétele: ΔE = Q + W A rendszeren végzett W munka a rendszer által végzett W munka ellentettje: W = −W Ezért például egy izobár folyamatban: ΔE = Q − pΔV ΔE: adott rendszer belső energiájának megváltozása Q: a rendszerrel közölt hő W : a rendszeren végzett munka W : a rendszer munkája. A termodinamika harmadik főtétele Az abszolút zérus fokhoz (0 K) való közeledésnél a kémiailag homogén anyagok entrópiája zérushoz tart. azaz olyan periodikusan működő gépet.

–18:36 . illetve leadott hő.5.7. fagyás Kristályos. tiszta anyagok olvadásponton történő megolvasztásához szükséges. 2. J [Lo ] = kg M Y K 2011. május 6.1. illetve fagyásakor felszabaduló hő: Q = Lo · m 142 Fizika 16129 Fizika FVTABF / 142 C Lo : az anyag olvadáshője (fagyáshője).5. Olvadás.Izochor folyamat: V = állandó W =0 ΔE = QV QV = cV · m · ΔT Izobár folyamat: p = állandó Wgáz = p · ΔV = p(V2 − V1 ) ΔE = Qp − p(V2 − V1 ) Qp = cp · m · ΔT Adiabatikus folyamat: Q=0 ΔE = W p1 V1 − p2 V2 Wgáz = κ −1 cp κ= (adiabatikus kitevő) cV 2. Halmazllapot-vltozsok 2. Körfolyamatok gázokkal   Q+ W =0 ΔE = 0 A hőerőgépek termodinamikai hatásfoka: η= Qfel − Qle Qfel A második főtétel miatt: T1 − T2 η≤ T1 Qfel .4. illetve Qle : a körfolyamatban felvett.

5. Hővezetés Ha az l hosszúságú. [l] = m Fizika 16129 Fizika FVTABF / 143 C M Y K 143 2011.2. [v] = kg To : az olvadáspont v= 2.Az olvadáspont változása a nyomás megváltozáskor: ΔTo To (vf − vsz ) = Δp Lo (Clausius–Clapeyron-egyenlet) vf . illetve vsz : a fajlagos térfogat folyadék. illetve vf : a fajlagos térfogat gőz-. május 6. [v] = kg Tf : a forráspont v= 2. [Q] = J t: az idő. –18:36 . akkor időben állandó ΔT hőmérsékletkülönbség hatására a rúdon időegység alatt átáramlott hő.1. A keresztmetszetű rúd palástját hőszigetelő burkolattal látjuk el.5. a Φ hőáram: ΔT Q Φ= = −λA t l Differenciális alakban (x irányú hőáram esetén): ΔQ ΔT Φ= = −λA Δt Δx Q: a rúdon átvezetett hő. [ϕ] = W A: a rúd keresztmetszetének területe. Párolgás. [Lp ] = J kg 2. [Lf ] = A forráspont változása a nyomás megváltozásakor: ΔTf Tf (vg − vf ) = Δp Lf (Clausius–Clapeyron-egyenlet) vg . illetve szilárd állapotban 1 m3 . A hkzls mdjai 2. [λ] = mK Φ: a hőáram. [A] = m2 l: a rúd hossza. illetve a lecsapódáskor felszabadult hő: Q = Lp · m Lp : a párolgáshő.6.3. Forrás J kg Az m tömegű folyadék Tf forrásponton történő teljes elforralásához szükséges hő: Q = Lf · m Lf : a forráshő.6. illetve folyadékfázisban 1 m3 . lecsapódás Az m tömegű folyadék ugyanolyan hőmérsékletű gőzzé alakításához szükséges. [t] = s W λ: a hővezetési tényező.

[T ] = K t: az idő.2. Hőátadás Az A nagyságú.6. [λ] = m [T ] = K A Wien-állandó értéke: 2.3. akkor: E = eσ (T14 − T24 ) W m2 K4 (Stefan–Boltzmann-állandó) e: emisszióképesség 0<e≤1 fekete test esetén: e = 1 σ = 5. [A] = m2 W α: a hőátadási tényező. T hőmérsékletű felületről időegység alatt a környezetnek átadott hő: Q = αA(T − T1 ) (T > T1 ) Φ= t Az állandó T1 hőmérsékletű környezettel A felületen érintkező C hőkapacitású test hőmérséklet-változásának sebessége: ΔT A = −α (T − T1 ) Δt C (Newton-féle lehűlési törvény) A: a felület nagysága.8978 · 10−3 m · K M Y K 2011. [α] = 2 m K A test pillanatnyi hőmérséklete: T0 : a test kezdeti hőmérséklete (t = 0-nál) T = T1 + (T0 − T : a test pillanatnyi hőmérséklete T1 : a környezet állandó hőmérséklete. május 6. [t] = s αA T1 )e− C t 2. Hősugárzás Stefan–Boltzmann-törvény A T hőmérsékletű test egységnyi felületéről egységnyi idő alatt a teljes térszög egyik oldalára (2π térszögbe) kibocsátott összes energia: E = eσ T 4 Ha a T1 hőmérsékletű test T2 hőmérsékletű környezetben van.2. –18:36 .67 · 10−8 Wien-féle eltolódási törvény: λmax T = const ≈ 2900 μm · K 144 Fizika 16129 Fizika FVTABF / 144 C λmax : a T hőmérsékletű sugárzás maximumához tartozó hullámhossz.6.

3. A vonalak iránya minden pontban megegyezik az adott pontbeli térerősség irányával. Az erővonalakra merőleges. Az elektromos mező fluxusa (Ψ ) Homogén elektromos mezőben az erővonalakra merőleges A területű felületen áthaladó erővonalak száma: Ψ= E · A Ψ : elektromos fluxus.85 · 10−12 Vm k = 9 · 109 Elektromos térerősség F Q A térerősség iránya megegyezik a pozitív pontszerű töltésre ható erő irányával. ELEKTRODINAMIKA 3.1. [Q] = C = As Nm2 C2 ε0 : a vákuum permittivitása. egységnyi felületen áthaladó erővonalak száma az elektromos mező térerősségével arányos. N [Ψ ] = · m2 = V · m C Az elektromos fluxussűrűség az E térerősség nagysága: Ψ E= A Inhomogén mező valamely pontjában a térerősség: ΔΨ ΔΨ E= (E = lim ) ΔA→0 ΔA ΔA Fizika 16129 Fizika FVTABF / 145 C M Y K 145 2011. Pontszerű pozitív Q töltéstől származó térerősség nagysága a töltéstől r távolságban: |E| = E=k· F: a mezőbe helyezett pontszerű Q töltésre ható erő. május 6. ha Q1 és Q2 azonos előjelű Q: elektromos töltés. illetve F = · F =k· r2 4πε0 r2 Vonzóerő. E: térerősség N V [E] = = C m Q 1 Q = · r 2 4πε0 r 2 Az elektromos erővonalak 1. ha Q1 és Q2 ellentétes előjelű Taszítóerő. 2. Idben lland elektromos mez (elektrosztatika) Pontszerű töltések között ható erő vákuumban (Coulomb-törvény): 1 Q1 Q2 Q1 Q2 . As ε0 = 8. –18:36 .

potenciál Az elektromos mező A és B pontja közti feszültség: UAB = WAB Q Homogén elektromos mezőben: UAB = EdAB Pontszerű Q töltés által keltett mezőben (centrális mező):   1 1 1 UAB = Q − 4πε0 rA rB WAB : az elektromos mező Q töltésen végzett munkája.1. Kapacitás. –18:36 . május 6.1. C: a kapacitás.3.2. J [UAB ] = = V = volt C dAB : a térerősség irányában mért távolság A és B között rA és rB : az A. illetve B pontok távolsága a töltéstől A mező bármely A pontjának potenciálja a 0 szinthez viszonyított feszültsége: UA = UA→0 = WA→0 Q A pontszerű Q töltés elektromos helyzeti energiája a mező A pontjában: Epot (A) = QUA Az elektromos mező A pontjának B pontjához viszonyított feszültsége: UAB = UA − UB Pontszerű Q töltés mezejében a töltéstől rA távolságban lévő A pont potenciálja (ha a potenciált a végtelenben választjuk 0-nak) U (A) = 1 Q · 4πε0 rA ε0 : vákuumpermittivitás 3. köztük U feszültség keletkezik. Feszültség. kondenzátorok Ha egy fémtest töltése +Q.1. egy másiké pedig −Q. miközben a töltés A-ból B-be jut. Ekkor a C= Q U arányossági tényező a fenti elrendezés kapacitása. C As [C] = = = F (farád) V V 146 Fizika 16129 Fizika FVTABF / 146 C M Y K 2011.

ha a lemezek között szigetelő anyag van: εr : a szigetelő anyag relatív dielektromos állandója. . + Cn A síkkondenzátor két lemeze közötti erőhatás: E2A 1 Q2 · =ε ε 2A 2 A kondenzátor elektromos mezejének energiája: F = W= 1 Q2 1 1 1 · = QU = CU 2 = εE 2 V 2 C 2 2 2 Az elektromos mező energiasűrűsége: 1 w = εE 2 2 ε: az abszolút permittivitás ε = ε0 εr E: a térerősség V = Ad: a lemezek közötti térfogat w= W J . [w] = 3 V m Fizika 16129 Fizika FVTABF / 147 C M Y K 147 2011.A síkkondenzátor A síkkondenzátor kapacitása vákuumban (levegőben): ε0 A d C= A lemezek közötti térerősség nagysága: A: a lemezek területe d: a lemezek távolsága ε0 : vákuumpermittivitás As ε0 = 8. május 6.. sorosan kapcsolt kondenzátor esetén: Ce = C1 C2 C1 + C2 Párhuzamosan kapcsolt kondenzátorok esetén: Ce = C1 + C2 + . .. [εr ] = 1 εr ε0 A d C= Gömbkondenzátor kapacitása vákuumban (levegőben): R R C = 4πε0 R −R R sugarú fémgömb kapacitása vákuumban (levegőben): C = 4πε0 R Kondenzátorok kapcsolása (eredő kapacitás) Sorosan kapcsolt kondenzátorok esetén: Ce : eredő kapacitás 1 1 1 1 = + + .85 · 10−12 Vm 1 Q · ε0 A E= Síkkondenzátor kapacitása.+ Ce C1 C2 Cn Két. –18:36 .

[n] = m−3 v: a töltések rendezett mozgásának átlagos sebessége.2.R sugarú Q töltésű fémgömb elektromos mezőjének W energiája és w energiasűrűsége a középponttól r > R távolságban: W= 1 Q2 Q2 1 · . [A] = m2 3. május 6. [t] = s e = 1. Az áram erőssége Az elektromos egyenáram erőssége: I= Q t Az egyenáram jele: = A fémekben folyó elektromos áram erőssége (a töltéshordozók elektronok): I = ne v¯ A I : az áram erőssége. m [v] = s A: a vezeték keresztmetszetének területe. [I ] = A Q: a vezeték keresztmetszetén áthaladó töltés. [Q] = C. illetve w(r) = · 4 2 8πε0 R 32π ε0 r Kondenzátor feltöltése és kisütése ohmos ellenálláson át Kezdetben töltetlen. illetve ibe = R Kezdetben q0 = CU0 töltésű kondenzátor q t i i U0 töltésének és i áramának időfüggése.2. Stacionrius (idben lland) elektromos ram 3. [U ] = V [R] = Ohm törvénye: U UAB = állandó RAB = I I Az ellenállás Fémes vezető elektromos ellenállása: l A Az elektromos vezetőképesség: 1 1 A G = . ha a kondenzátort R ellenálláson át töltjük:   t U0 − t · e RC .6 · 10−19 C (elektron töltése) n: a töltéshordozók koncentrációja. illetve G = · R l R= A fajlagos vezetőképesség: 148 σ = 1 . qbe = CU0 1 − e− RC . Ohm törvénye V =Ω A I : a vezetékben folyó áram erőssége. C kapacitású kondenzátor q töltésének és i töltőáramának időfüggése. t: az eltelt idő. [l] = m A: a vezeték keresztmetszetének területe.2. [G] = 1 1 A = = = S (siemens) [R] Ω V [σ ] = S 1 = m Ωm Fizika 16129 Fizika FVTABF / 148 C l: a vezetékdarab hossza.2. –18:36 . [ ] = Ω m M Y K 2011. Fémek elektromos ellenállása. [A] = m2 : a fajlagos ellenállás. illetve iki = − ·e− RC − Ki R R t 3. [I ] = A UAB : A és B pontok közti feszültség.1. ha a kiBe sütés R ellenálláson át történik: R t t U 0 U0 qki = CU0 ·e− RC .

2. [I ] = A t: az idő. a csomóponti törvény A csomópontba befolyó és az onnan elfolyó áramok erősségének algebrai összege zérus.Az ellenállás hőmérséklet függése: vezető Rt ellenállására t ◦ C-on: Rt = R0 [1 + α(t − t0 )] R0 : az ellenállás t0 ◦ C-on α: hőmérsékleti együttható 1 [a] = ◦ C A Joule-féle hő és az egyenáramú teljesítmény Az áramkör RAB ellenállásán felszabaduló hő: WAB = UAB I t = I 2 · RAB · t = 2 UAB ·t RAB UAB : a feszültség.2.4. törvénye. + Rn = i Párhuzamosan kapcsolt ellenállások eredője:  1 1 1 1 1 = + +.. [W ] = J. [U ] = V I : az áram. május 6.    I = 0 vagy: Ibe = Iki Kirchhoff II. párhuzamosan kapcsolt ellenállás esetén: R1 · R2 Re = R1 + R2 3.3. a huroktörvény Bármely zárt vonal (hurok) mentén körüljárva:   RI + U0 = 0 Ha csak egy áramforrás található a hurok mentén: B  I R = UAB A  I R: az egyes szakaszok feszültségeinek összege  U0 : a hurkon elhelyezett áramforrások belső feszültségeinek összege Fizika 16129 Fizika FVTABF / 149 C M Y K 149 2011. [t] = s [R] = Ω . [P ] = W Az áramkör RAB ellenállásán a teljesítmény: PAB = UAB I = I 2 RAB = 2 UAB RAB 3. .. Összetett hálózatok Kirchhoff I. –18:36 . = Re R1 R2 Rn Ri i Két. törvénye. . Ellenállások kapcsolása Sorosan kapcsolt ellenállások eredője:  Ri Re = R1 + R2 + .

5. május 6. Rx ahol Rx = R12 + R23 + R31 3. –18:36 . Rx r2 = R12 · R23 . Usp . Rbp = Rb p s: a sorosan. Rbp . ry R31 = r1 · r3 .2. illetve Rbs .sp = s · Rb p Háromszög–csillag átalakítás r1 · r2 . Mérőműszerek méréshatárának kiterjesztése Az árammérő méréshatárának n-szeresre való kiterjesztéséhez szükséges söntellenállása: Rs = RA n−1 RS : söntellenállás RA : az ampermérő ellenállása A feszültségmérő méréshatárának n-szeresre való kiterjesztéséhez szükséges előtét-ellenállás: Re = (n − 1)RV Re : az előtét-ellenállás RV : a voltmérő ellenállása 150 Fizika 16129 Fizika FVTABF / 150 C M Y K 2011.sp : a telep adatai Vegyesen kapcsolt galvánelemek esetén: Usp = s · U . p a párhuzamosan kapcsolt egységek száma U és Rb : egy-egy elem adata Us . ry 1 1 1 1 = + + ry r1 r2 r3 r1 = R31 · R12 .Ennek speciális esete: Ohm-törvény a teljes áramkörre: U0 : az elektromotoros erő RK : a külső ellenállás RB : a telep belső ellenállása UK = I RK : a kapocsfeszültség RK I + RB I = U0 Telep készítése egyforma galvánelemekből Sorosan kapcsolt galvánelemek esetén: Us = s · U . ry R12 = ahol R23 = r2 · r3 . Rb. Rb. Rx r3 = R23 · R31 . Up . Rbs = s · Rb Párhuzamosan kapcsolt galvánelemek esetén: Up = U .

Elektromos egyenáram folyadékokban Faraday-törvények: 1. A relatív atomtömegű. mágneses indukcióvektor Mágneses próbatest. I erősségű egyenáram által t idő alatt kiválasztott anyagmennyiség tömege: m = kI t 2. 3.648455 ± 27 · 10−6 ) · 104 ≈ 96 500 mol mol F = NA · e NA : az Avogadro-állandó 1 NA ≈ 6 · 1023 mol e: az elemi töltés e ≈ 1. z vegyértékű anyagból m= A It z·F tömegű anyagmennyiséget választ ki. Ugyanaz a töltésmennyiség különböző elektrolitokból kémiailag egyenértékű anyagmennyiségeket választ ki: k1 : k2 = k: az elektrokémiai egyenérték. t idő alatt. Mágneses dipólus. kg [k] = C A: a relatív atomtömeg z: oxidációsszám-változás A1 A2 : z1 z2 Bármely egyszeresen pozitív töltésű ion egy mólnyi menynyiségének a kiválasztásához ugyanannyi F töltés szükséges (F a Faraday-féle állandó) C C F = (9. –18:36 .2. május 6. [m] = Am2 A: a köráram által körülfogott terület Fizika 16129 Fizika FVTABF / 151 C M Y K 151 2011.3. mágneses dipólus: az iránytű és a köráram (magnetométer) Köráram (mágneses dipólus) mágneses nyomatéka (momentuma) m = I A = I R2 π m iránya: jobbkéz-szabály szerinti.6.6 · 10−19 C Faraday két törvénye egybefoglalva: I erősségű egyenáram. Idben lland mgneses mez vkuumban (levegben) 3.3.1.3.

A mágneses fluxussűrűség megadja a B indukcióvektor nagyságát: |B| = Φ: a fluxus. a mérőkeret területéből (A) és a benne folyó áramból (I ) adódik: B= Mmax I ·A Iránya megegyezik a mérőkeret mágneses nyomatékvektorának (m) irányával a mérőkeret stabilis egyensúlyi helyzetében. –18:36 . [Φ] = V · s = Wb (weber) ΦA A 3.3. május 6.2.A mágneses indukcióvektor A mágneses indukcióvektor nagysága a mágneses mezőbe vitt mérőkeretre (mágneses dipólusra) ható maximális forgatónyomatékból (Mmax ).257 · 10−6 Am Tekercs mágneses mezője Az l hosszúságú N menetes egyenes tekercs (szolenoid) belsejében kialakult (homogén) mező mágneses indukciója: B = μ0 · IN l B iránya jobbkéz-szabály szerinti. μ0 : a vákuumpermeabilitás. Az áram keltette mágneses mező vákuumban (levegőben) „Végtelen” hosszú. A fenti kapcsolat vektoriális szorzattal kifejezve: M=m×B B: a mágneses indukció. 152 Fizika 16129 Fizika FVTABF / 152 C M Y K 2011. árammal átjárt vezető mágneses tere A mágneses indukció nagysága a vezetéktől r távolságra: B= μ0 I · 2π r B iránya jobbkéz-szabály szerinti. Vs N = = T (tesla) [B] = Am m2 A mágneses indukciófluxus Φ= BA cos α. ahol α az A felület n normálisának B-vel bezárt szöge. Vs μ0 = 1.

–18:36 . május 6. irányítása jobbcsavarszabály szerinti.3. illetve B = · 2 R 2 R N: a tekercs menetszáma R sugarú körvezető (lapos tekercs) mágneses mezőjének indukciója a kör tengelyében a középpontjából l távolságra B= μ0 · 2 I R2 (l 2 + 3 R2 ) 2 .3. Mágneses indukció az R sugarú körvezető (lapos tekercs) középpontjában μ0 I μ0 I N B= · . Biot–Savart-törvény vektoriális szorzattal kifejezve: ΔB = μ0 I Δl × r · 4π r3 r az áramelemtől a vizsgált pontba mutat Δl: I irányú vektor A v sebességgel haladó pontszerű Q töltés keltette mágneses indukció nagysága tőle a sebességével α szögű irányban mért r távolságban: B= μ0 Qv · sin α 4π r 2 Vektoriálisan: B= μ0 Q · v×r 4π r 3 r a töltéstől a vizsgált pontba mutat Fizika 16129 Fizika FVTABF / 153 C M Y K 153 2011. illetve B= μ0 · 2 I R2 N 3 (l 2 + R 2 ) 2 N: a tekercs menetszáma 3. Biot–Savart-törvény Egy I erősségű árammal átjárt vezeték Δl elemi hosszúságú szakasza által a tőle r távolságban lévő pontban keltett ΔB indukcióvektor ΔB nagysága: ΔB = μ0 I · Δl · sin α 4π r2 ΔB iránya merőleges Δl és r síkjára. N menetű körtekercs (toroid) belsejében B = μ0 · I ·N 2Rk · π B iránya jobbkéz-szabály szerinti.Mágneses indukció az Rk középsugarú.

taszítóerő. Mágneses mező hatása áramjárta vezetőre (Amp`ere törvénye) Az I erősségű árammal átjárt. illetve m = NI A m iránya jobbkéz-szabály szerinti. május 6. m = I A. 154 Fizika 16129 Fizika FVTABF / 154 C I1 és I2 : a vezetőkben folyó áramok erőssége M Y K 2011. illetve M = N · I · A · B sin α A nyomaték a keret normálisát B vektor irányába „igyekszik” beállítani. párhuzamos végtelen hosszú egyenes vezető l hosszúságú szakaszára ható erő nagysága: F = μ0 I1 I2 · ·l 2π r F erő vonzóerő. –18:36 .4.A B indukcióvektorú mágneses mezőben I köráramú A területű mérőkeretre ható forgatónyomaték M = I · A · B sin α. [m] = Am2 3. l hosszúságú egyenes áramvezetőre ható erő nagysága B indukciójú homogén mágneses mezőben. m: a köráram mágneses momentuma.3. Ha B és l által bezárt szög α. B és F jobbrendszert alkot (jobbkéz-szabály). ha I1 és I2 ellentétes irányú. ha B merőleges l-re: F = BI l Iránya: l. Vektoriális szorzattal: A felület normálisának iránya: jobbkéz-szabály szerinti α: a felület normálisának B irányával bezárt szöge N: a menetszám M = m × B. akkor: F = BI l sin α Vektoriális szorzattal: F = Il × B l vektor I irányú Áramvezetők közötti erőhatás A végtelen hosszú. ha I1 és I2 azonos irányú. árammal átjárt egyenes vezetőtől r távolságra levő.

Mozg vezetk mgneses mezben 3. május 6. akkor F = QvB sin α (a pálya csavarvonal.Elektromágnes maximális tartóereje (teherbírása) F = B2 A 2μ0 A: a vasmag keresztmetszete μr : a vas relatív permeabilitása IN ) l Patkó alakú. állandó A keresztmetszetű zárt vasmag esetén: (vasmagos tekercsnél B = μ0 · μr · F = B2 A μ0 Szabad töltések mozgása mágneses mezőben A B indukciójú mágneses mezőben v sebességgel mozgó töltésre ható erő nagysága. [B] = T s Fizika 16129 Fizika FVTABF / 155 C M Y K 155 2011.4. [v] = m . (Homogén mágneses mezőben a mozgás pályája kör. ha v és B merőleges egymásra (Lorentz-erő): F = QvB F merőleges B-re és v-re. –18:36 .1. ha α 0) Vektoriális szorzattal kifejezve a Lorentz-erő: F = Qv × B Elektrosztatikus és mágneses mező együttes jelenlétekor a Lorentz-erő: F = QE + Qv × B 3.4. ha B merőleges v-re. A mozgási indukció B indukcióvektorú homogén mágneses térben v sebességgel mozgó l hosszúságú vezetőszakaszban kialakuló U feszültség: U = Blv sin α α: B és v szöge [U ] = V.) Ha B és v szöge α.

légmagos tekercsek esetén a 2.és kikapcsolásánál Az áramerősség pillanatnyi értéke a t = 0 időpillanatban történő bekapcsoláskor. Az időben változó mágneses mező Nyugalmi elektromágneses indukció Tekercs két kivezetése között indukált feszültség: ΔΦ ΔΦ Ui = N · .4. egyenes. Δt ahol L12 = μ0 · N1 N2 A l L12 : a tekercsek kölcsönös indukciós együtthatója (A és l azonos a két tekercsre) Lenz törvénye Az indukált áram iránya olyan. illetve kikapcsoláskor: Ibe = R U0 (1 − e− L t ). légmagos tekercs önindukciós együtthatója (induktivitása): L = μ0 · N 2A l Vs = H (henry) A ΔI : a tekercs áramának változása l: a tekercs hossza A: a tekercs keresztmetszetének területe N: a menetszám [L] = Kölcsönös indukció Egymásra csévélt hosszú. tekercsben az 1. illetve Ui = −N · (Lenz-törvénnyel) Δt Δt Δ Φ: a tekercs egyetlen menete által körülvett mágneses fluxus változása N: menetszám Önindukció Önindukciós feszültség: ΔI ΔI . R illetve Iki = U0 − R t e L R R: az egyes áramkörök teljes ellenállása 156 Fizika 16129 Fizika FVTABF / 156 C M Y K 2011. hogy mágneses hatásával akadályozza az őt létrehozó hatást. május 6. tekercs áramának változásakor megjelenő indukált feszültség: Ui2 = L12 · ΔI1 . –18:36 . egyenes. illetve Ui = −L · (Lenz-törvénnyel) Ui = L · Δt Δt Átmérőjéhez képest hosszú.2.3. Az önindukció szerepe az áram be.

(levegő-)beli mágneses tér Mágneses indukció anyag jelenléte esetén Ha a teljes mágneses mezőt homogén izotrop anyag tölti ki. izotrop.3. W= 2 μ0 V L: önindukciós együttható I : áramerősség B: mágneses indukció μ0 : vákuumpermeabilitás E: az elektromos térerősség B: a mágneses indukció ε0 : vákuumpermittivitás teljes energiasűrűsége vákuumban:   1 B2 2 w= ε0 E + 2 μ0 Nem vákuum. május 6. –18:36 .4. dia-. [μ] = [μ0 ] μ = μr μ0 Fizika 16129 Fizika FVTABF / 157 C M Y K 157 2011. A mágneses mező energiája Tekercs mágneses mezőjének energiája: Wm = 1 2 LI 2 A mágneses energia sűrűsége vákuumban: wm = 1 2 B 2μ0 Az elektromágneses mező teljes energiája vákuumban:  1 B2 2 ε0 E + · ΔV . akkor B értéke általában megnő a vákuumbelihez képest B = μr B0 Ezért: vasmag alkalmazása esetén a tekercs induktivitása: L = μ0 μr N 2A . dimenzió nélküli szám vákuumra (levegőre): μr = 1 illetve: tekercsek kölcsönös indukciós együtthatója: L12 = μ0 μr N1 N2 A l Ha homogén.vagy lágy ferromágneses anyag tölti ki teljesen a mágneses teret. ahol μ: a mágneses teret kitöltő anyag (abszolút) permeabilitása.3. l B: mágneses indukció anyagban B0 : vákuumban (levegőben) μr : a relatív permeabilitás – az ún. az eddigi összefüggések a μ0 → μ helyettesítéssel érvényesek. para. kemény ferromágneses anyagok kivételével – anyagra jellemző.

2.5.3. As ε0 = 8. ezért v ≈ √ ε ε0 : vákuumpermittivitás.997 924 58 · 108 ≈ 300 000 ε0 μ0 s s Az elektromágneses hullám terjedési sebessége anyagban: 1 v=√ . Elektromágneses hullámok Az elektromágneses hullámok sebessége vákuumban: 1 m km c= √ = 2.3.5. ε0 εr μ0 μr c dielektrikumban általában μr ≈ 1. Az idben vltoz elektromos mez 3. Az eltolási áram Az időben változó.854 · 10−12 Vm μ0 : a vákuumpermeabilitás.5. Vs μ0 = 4π · 10−7 Am εr : relatív permittivitás μr : relatív permeabilitás ε = ε0 εr : a dielektrikum permittivitása A sugárzási térerősség Az antennától r távolságban   r.1. Elektromágneses rezgések Rezgőkör C kapacitású kondenzátorból és L induktivitású tekercsből álló kör saját frekvenciája: f = 1 1 = √ T 2π LC (Thomson-formula) C: a kapacitás L: az induktivitás 3. vákuumbeli elektromos mező által keltett eltolási áram: Ie = ε0 · Ψ : elektromos fluxus ε0 : vákuumpermittivitás ΔΨ Δt 3.5.

c T λ illetve   r. t r E(r) = Em (r) sin ω t − = Em (r) sin 2π − .

illetve Bm (r): a térerősségek maximális értékei az adótól r távolságban c: a fénysebesség M Y K 2011. –18:36 . t r B(r) = Bm (r) sin ω t − = Bm (r) sin 2π − c T λ 158 Fizika 16129 Fizika FVTABF / 158 C Em (r). május 6.

ekkor: Em = állandó és Bm = állandó A vákuumban terjedő elektromágneses hullám tulajdonságai Az energiasűrűség we elektromos. illetve W = mc2 (Einstein-képlet) c c: a fénysebesség Fizika 16129 Fizika FVTABF / 159 C M Y K 159 2011. nem nagy tartományon belül a gömbhullám síkhullámnak tekinthető. · 2 μ0 ε0 : vákuumpermittivitás μ0 : vákuumpermeabilitás E: az elektromos térerősség nagysága B: a mágneses indukció nagysága és we = wm a teljes energiasűrűség: we. –18:36 . B iránya jobbkéz-szabály szerinti). amelynek időbeli középértéke: S¯ = Em Bm μ0 2μ0 A hullámnyomás nagysága (ha a hullám elnyelődik): p = ε0 EB μ0 Az elektromágneses mező impulzussűrűsége: g = ε0 E × B A ΔV térfogat teljes impulzusa (ha ΔV -ben a mező homogén): G = g · ΔV Az elektromágneses mező ΔV térfogatának tömegértéke: ε0 m = EBΔV c Az adott térfogatban tárolt energia és tömeg kapcsolata: W m = 2 . 2 wm = 1 B2 . május 6. E.m = we + wm S a Poynting-vektor.E és B kapcsolata: E(r) = cB(r) Gömbhullám esetén: 1 1 Em ∼ és Bm ∼ r r (E és B a távolsággal fordítottan arányos) Az adótól nagyobb távolságban. [S] = Az energia terjedése (az áramforrástól a fogyasztóhoz) W m2 Poynting-vektor. Teljesítménysűrűség a szinuszos elektromágneses hullámban: S= 1 1 Em Bm sin2 ωt. illetve wm mágneses járuléka: we = 1 · ε0 · E 2 . az energiaáram-sűrűség vagy a teljesítménysűrűség vektora: 1 S= E×B μ0 (S.

[Xc ] = Ω M Y K 2011. körfrekvencia. –18:36 .5.5. [C] = F. ha l merőleges B-re: U = Blrω sin ωt = Umax sin ωt Váltakozó feszültség hatására R ellenálláson folyó áram: I= Umax sin ωt = Imax sin ωt R A váltakozó áram jele: ∼ r: a körpálya sugara ω: a mozgás szögsebessége Effektív feszültség. egyenletesen mozgó l hosszúságú vezetőben indukált feszültség. mint egyenáram esetén) az áram A fázisban van a kapocsfeszültséggel.5. Váltakozó áramú ellenállások f frekvenciájú szinuszosan váltakozó feszültségű áramkörben Az ohmikus ellenállás: l R = (ugyanakkora. effektív áramerősség Szinuszos váltóáram esetén: Umax Ueff = √ 2 Imax Ieff = √ 2 Ieff = Ueff R 3. 1 [ω] = [f ] = s L: az induktivitás. [L] = H [XL ] = Ω A kapacitív ellenállás: 1 1 = ωC 2πf C az áram fázisban ϕ = 90◦ -ot siet a kondenzátor kapocsfeszültségéhez képest (ideális kondenzátor esetén) Xc = 160 Fizika 16129 Fizika FVTABF / 160 C C: a kapacitás. : a fajlagos ellenállás l: a vezető hossza A: a vezető keresztmetszete Az induktív ellenállás: XL = ωL = 2πf L az áram fázisban ϕ = 90◦ -ot késik a tekercs kapocsfeszültségéhez képest (ideális tekercs esetén) ω = 2πf .3.4. május 6. A szinuszos váltakozó feszültség és áram B indukciójú homogén mágneses mezőben körhenger alkotójaként.

akkor az impedancia maximális (Z = R). Z illetve tg ϕ = XL − XC R cos ϕ neve: teljesítménytényező Feszültségrezonancia √ 1 Ha soros RLC körben ω = √ .Soros RLC kör Az eredő váltóáramú ellenállás (impedancia) soros RLC körben: Ueff  Z= = (XL − Xc )2 + R 2 Ieff A feszültségek csúcsértékeinek a kapcsolata:  Uhálózati = UR2 + (UL − UC )2 . a főág árama I = 0. = − Z  XC XL  Az XL = XC rezonanciaesetben Z = ∞.) Az eredő impedancia reciproka párhuzamos RLC körben   1 1 1 1 2 = + − Z R2 XL XC A főág árama és kapocsfeszültsége közti ϕ fáziseltérés szögére:   1 1 tg ϕ = R − . UR : UL : UC = R : XL : XC és IR = IL − IC . Ekkor a tekercsen és a kondenzátoron nagyobb áram folyik. mint a generátoron. Ekkor a tekercsen és a kondenzátoron nagyobb feszültség jelenik meg. XC XL Áramrezonancia párhuzamos RLC körben √ 1 Ha párhuzamos RLC körben ω = √ . [Z] = Ω Az áram és a generátor kapocsfeszültsége között a fáziseltolódás ϕ szögére vonatkozó összefüggések: cos ϕ = R . áramrezonancia esetén: Z igen nagy. a főág árama minimális. illetve T = 2π LC (Thomson-képlet). A fáziskülönbség: ϕ = ±90◦ . illetve T = 2π LC LC (Thomson-képlet). Z: impedancia. –18:36 . akkor az impedancia minimális (Z = R. (Valóságos esetben a tekercs R 0 ohmikus ellenállása miatt. május 6. cos ϕ = 1). Párhuzamos LC és RLC kör A párhozamos LC kör eredő impedanciájának reciproka:   1  1 1  . vagyis LC XL = XC . vagyis XL = XC . Fizika 16129 Fizika FVTABF / 161 C M Y K 161 2011. mint a generátor feszültsége.

6.5. 162 En ΔA: az elektromos mező forráserőssége A En : a ΔA felületelemre merőleges térerősségkomponens nagysága  Q: az A zárt felület által határolt V térfoV gatban lévő töltések előjeles összege Fizika 16129 Fizika FVTABF / 162 C ◦  M Y K 2011. A vkuumbeli elektromgneses mez Maxwell-trvnyei Maxwell I.5. A szinuszos váltakozó áram teljesítménye Az effektív (hatásos) teljesítmény: Ueff : az effektív feszültség Ieff : az effektív áramerősség UR : az ohmikus ellenállás feszültsége Z: impedancia cos ϕ: teljesítménytényező 2 Ph = Ueff Ieff cos ϕ = Ieff Z cos ϕ Soros RLC körben: 2 Ph = Ieff R A pillanatnyi teljesítmény: P = Umax Imax sin ωt · sin(ωt − ϕ) A látszólagos teljesítmény: Pl = Ueff · Ieff Meddő teljesítmény: Pm = Ueff Ieff sin ϕ Kapcsolat az említett teljesítmények között: Ph =  Pl2 − Pm2 3. A transzformátor A terheletlen és veszteségmentes transzformátor primer és szekunder feszültségeinek aránya a menetszámok arányával egyezik meg: U1 N1 = .7. Az elektrosztatikus tér forrásos. május 6. törvénye (Gauss-tétel) ◦  1  En · ΔA = Q ε0 V A Jelentése: Tetszőleges zárt felületet felvéve. a felület által 1 körülvett töltések előjeles összegének -szoε0 rosát kapjuk. U2 N2 Terhelt transzformátor esetén a primer kör teljesítménye csak közelítőleg egyenlő a szekunder kör teljesítményével: U1 I1 cos ϕ1 ≈ U2 I2 cos ϕ2 3.6. az erővonal-kilépéseknél keletkező döféspontok számából kivonva a belépéseknél keletkező döféspontok számát.3. –18:36 .

törvénye ◦  ◦  Bn · ΔA = 0 A Bn · ΔA: mágneses mező forráserőssége A Jelentése: Zárt felületbe belépő és onnan kilépő mágneses indukcióvonalak előjeles összege 0. zárt L görbevonal mentén: ◦  E · Δs = 0 ◦  E · Δs: elektromos mező örvényerőssége L L Jelentése: Az elektrosztatikus tér konzervatív (örvénymentes). Nincsenek mágneses töltések. (ε0 · Fizika 16129 Fizika FVTABF / 163 C M Y K 163 2011. Δt L ◦  B · Δs: mágneses mező örvényerőssége L ΔΨ : az eltolási áram) Δt Jelentése: A mágneses mezőt áramok és változó elektromos mezők keltik. törvénye Áramvezetőt és változó elektromos fluxust is körülvevő zárt L görbére:   ◦  ΔΨ B · Δs = μ0 · I + ε0 . május 6. A mágneses mező forrásmentes. Maxwell III. A mágneses mező örvényes.Maxwell II. –18:36 . Időben változó mágneses fluxust körülölelő zárt L görbére: ◦  ΔΦ EΔs = − Δt L Jelentése: Időben változó mágneses mező örvényes elektromos mezőt indukál. törvénye Nyugvó töltések elektromos mezőjére. Bn : a ΔA felületelemre merőleges mágneses indukció komponens nagysága Maxwell IV.

negatív. Geometriai optika 4. F NYTAN 4. negatív. Gömbtükrök A kisnyílásszögű gömbtükrök fókusztávolsága: R f : fókusztávolság 2 R: a görbületi sugár Előjel-konvenció: R. május 6.1. ha a tükörhöz érkező sugarak széttartanak (valódi tárgy).1. illetve f pozitív.2. ha összetartanak (látszólagos tárgy) k pozitív. –18:36 . ha a tükör domború (konvex) f = Leképezési törvény: 1 1 1 + = t k f t: a tárgy távolsága k: a képtávolság Előjel-konvenció: t pozitív. ha a tükör homorú (konkáv) R. illetve f negatív. ha a tükörtől távozó sugarak összetartóak (valódi kép). A beesési szög megegyezik a visszaverődés szögével: α = α 4.4. ha széttartóak (látszólagos kép) Homorútükör képalkotása Domborútükör képalkotása Nagyítás N= 164 K: képnagyság T : tárgynagyság K k = T t Fizika 16129 Fizika FVTABF / 164 C M Y K 2011. A visszaverődés törvényei A beeső fénysugár. a visszavert fénysugár és a beesési merőleges egy síkban vannak.1.1.

közegnek az I.1.4. közegre vonatkozó relatív törésmutatója sin α n2 c1 = = = n2. illetve c2 : a fény sebessége az I. illetve n2 : az I.6. közegben n1 .1 : a II. május 6.1. illetve a II.1 sin β n1 c2 4. ha α = β .3. –18:36 .1..2 ..5. Fénytörés planparalel lemezen Az eltolódás mértéke. Fénytörés prizmán Az n törésmutatójú prizmát minden oldalról ugyanaz a közeg (levegő) veszi körül: δ = α + β − ϕ δ minimális. A törés törvénye Snellius–Descartes-törvény: c1 .4. illetve a II. Ekkor sin n= ϕ + δmin 2 ϕ sin 2 δ: az eltérítés szöge ϕ: a törőlapok által bezárt szög „törőszög” Fizika 16129 Fizika FVTABF / 165 C M Y K 165 2011.1. ha az n törésmutatójú lemez mindkét oldalán ugyanaz a közeg találn2 ható (n = ): n1 Δ= d sin(α − β) cos β 4. Teljes visszaverődés A teljes visszaverődés határszöge (αh ): n1 sin αh = = n1. ha n1 < n2 n2 4. közeg törésmutatója n2.

ha a lencséhez közeledő sugarak széttartóak (valódi tárgy). ha a határoló gömbfelület kívülről nézve domború Síkfelületnél a sugár végtelen Egymás mellé helyezett vékony lencsék dioptriája összeadódik: D = D1 + D2 Leképezés vékony lencsékkel Leképezési törvény k: a képtávolság t: a tárgytávolság f : a fókusztávolság 1 1 1 = + f k t Előjel-konvenció: t pozitív. május 6. D = = (n − 1) f R1 R2 1 m n: a lencse levegőre vonatkozó törésmutatója R1 és R2 : a lencse görbületi sugarai f : a fókusztávolság [D] = ha a lencse mindkét oldalán ugyanaz a közeg (levegő) van. ha a lencsét elhagyó sugarak összetartóak (valódi kép). ha a határoló gömbfelület kívülről nézve homorú R pozitív.7. k negatív. t negatív. Vékony lencsék A dioptria   1 1 1 + . –18:36 . ha összetartóak (látszólagos tárgy) k pozitív.1. ha széttartóak (látszólagos kép) Gyűjtőlencse képalkotása Szórólencse képalkotása Nagyítás: N= 166 f k−f K k = = = T t t −f f Fizika 16129 Fizika FVTABF / 166 C K: képnagyság T : tárgynagyság M Y K 2011. Előjel-konvenció: R negatív.4.

f1 . nagyított képet ad. –18:36 . a lencsék belső fókuszpontjainak távolsága Szögnagyítása: Nsz = d·Δ f1 · f2 Távcső A tárgylencse fordított. f2 : a két lencse fókusztávolsága d: a tiszta látás távolsága Δ: optikai tubushossz. a szemhez közel tartva. kicsinyített képet létesít a két lencse közös fókusza közelében. Szögnagyítása: |Nsz | = d β =1+ α f Mikroszkóp A tárgylencse fordított állású. látszólagos képet állít elő a tiszta látás távolságában. valódi.8. Erről a szemlencse fordított állású. Látószöget növelő készülékek Egyszerű nagyító Gyűjtőlencse. f2 : a két lencse fókusztávolsága Fizika 16129 Fizika FVTABF / 167 C M Y K 167 2011. (Kepler-féle csillagászati távcső) Szögnagyítása: Nsz = f1 f2 f1 .4. A szemlencse – egyszerű nagyítóként – erről állít elő látszólagos képet. a képet a tiszta látás d távolságában látjuk.1. nagyított. május 6.

. Fényelhajlás optikai rácson Erősítés irányai (pontosan): sin αe = kλ d Kioltás irányai: Ha a rések N száma elég nagy. Fényelhajlás (diffrakció) Fényelhajlás résen Erősítés irányai (közelítőleg):   λ 2k + 1 sin αe = · a 2 Kioltás irányai (pontosan): sin αk = 2k λ · a 2 λ: a fény hullámhossza a: a rés mérete. 2. . május 6. –18:36 . . . .2.2. . Fényinterferencia Young-kísérlet (kétréses interferencia) Erősítés irányai: sin θe = kλ d Kioltás irányai: sin θk = 2k + 1 λ · d 2 Θ: az interferenciacsíkok helyének iránya a szimmetriasíkhoz képest λ: a fény hullámhossza d: a rések távolsága. k = 0.1. . M Y K 2011. Fizikai optika 4.2.2. 2. .4. akkor gyakorlatilag az összes többi irányban kioltás van. k = 0. 1. 1. 4. 2. 1. . 168 Fizika 16129 Fizika FVTABF / 168 C d: a rácsállandó λ: a fény hullámhossza k = 0.

43 · 10−12 m (Compton-hullámhossz) me c Az ütközés előtt θ: a foton szóródásának szöge h: a Planck-állandó me : az elektron nyugalmi tömege c: a vákuumbeli fénysebesség Az ütközés után Fizika 16129 Fizika FVTABF / 169 C M Y K 169 2011.2.4. –18:36 . május 6. [P ] = Pa n: a felületre merőlegesen beeső fénysugár fotonszámsűrűsége 1 [n] = 3 m Compton-effektus (foton és elektron ütközése) A foton hullámhosszváltozása: h 2h Θ Δλ = (1 − cos θ) = sin2 me c me c 2 h = 2.3.626 · 10−34 Js f : a foton frekvenciája E = hf : a foton energiája Wki : a kilépési munka 1 2 mv : a kilépő elektron moz2 gási energiája c: a fénysebesség A fénynyomás A felületnek átadott p impulzus fotononként h·f – elnyelődés esetén: p = c 2h · f – visszaverődés esetén: Δp = 2p = c A felületre gyakorolt nyomás – elnyelődés esetén: P = n · h · f – visszaverődés esetén: P = 2n · h · f P : a fénynyomás. A fény részecske tulajdonsága Fotoeffektus Einstein-féle egyenlet: 1 hf = Wki + mv2 2 A küszöbhullámhossz (a hatást még kiváltó legkisebb energiájú foton hullámhossza): c λmax = h Wki h: a Planck-állandó h = 6.

[Ω] = szteradián (A térbe sugárzott összes fényáram) A megvilágítás erőssége (E) ΔΦ E= ΔA A fénysugár fényáramsűrűsége (S) S= I : a pontszerű fényforrás fényerőssége Egysége: candela (cd) (SI-alapegység) ΔΦ ΔAn [E] = lux (lx).4. A fotometria alapjai Világítástechnikai alapfogalmak A fényforrás fényerőssége (I ) (Vizuális alapon értelmezett mennyiség) A fényforrásból a fény terjedési irányában egységnyi térszögben másodpercenként átáramlott energia. A fényáram (Φ) A fényforrásból tetszőleges térszögbe másodpercenként átáramló energia: Φ= I · Ω Φösszes = I · 4π Φ: a fényáram [Φ] = lumen (lm) Ω: térszög. 1 lx = 1 lumen m2 [S] = lux ΔAn : a fénysugárra merőleges felület A felület megvilágításának erőssége: E= I : a pontszerű fényforrás fényerőssége r: a fényforrás és a felület távolsága α: a fény beesési szöge a felületre I cos α r2 Pontszerű fényforrás esetén a fénysugarak irányára merőlegesen elhelyezett felületek megvilágításának aránya: r1 és r2 : a felületek távolsága a fényforrástól E1 r22 = E2 r12 Fényforrások fényerősségének összehasonlítása (ha a két fényforrás merőleges megvilágítás esetén egyenlő megvilágítást ad): I1 r12 = I2 r22 170 Fizika 16129 Fizika FVTABF / 170 C M Y K 2011.3. –18:36 . május 6.

ATOMFIZIKA 5. –18:36 .6 · 10−19 C · 1 V = 1. Az atomok lineáris méretének becslése: M 3 a= NA M: a moláris tömeg : az anyag sűrűsége szilárd. E = mc2 alapján: 1 attojoule = 1 aJ = 10−18 J.626 0755 · 10−34 Js Magmagneton (μm ): μm = e h · = 5.5. Az atomok mrete s tmege Avogadro-állandó: NA = 6.4924 · 10−10 J = 931.050 7866 · 10−27 Am2 2mp 2π mp : a proton tömege Az anyaghullámok A de Broglie-hullámhossz: a p impulzusú elektronhoz rendelhető hullámhossz: h λ= p λ: a hullámhossz p = me v (az elektron impulzusa) Fizika 16129 Fizika FVTABF / 171 C M Y K 171 2011. május 6. h = 6.5016 MeV A mágneses momentum egységei Bohr-magneton (μB ): μB = e h · = 9. az elektron töltése: Minden töltés e egész számú többszöröse e = 1. 12 1 M(12 C) = 1.1.022 1367 · 1023 1 mol Egy mól mennyiségű anyag NA ≈ 6 · 1023 db molekulát tartalmaz.602 177 33 · 10 −19 C Az atomfizikai tömegegység A 12 C egy atom tömegének 1 mu = 1 része.660 5402 · 10−27 kg.6 · 10−19 J Egy atomi tömegegységnek megfelelő energia. 1 pikojoule = 1 pJ = 10−12 J 1 mu c2 = 1. 12 NA mu : az atomi tömegegység g M(12 C) = 12 mol Az energia atomfizikai egysége az elektronvolt: 1 eV = 1. illetve folyadékfázisban Az elemi elektromos töltés.2740154 · 10−24 Am2 2me 2π me : az elektron tömege h: a Planck-állandó.

Δz: a helybizonytalanság ΔE: valamely állapot energiájának határozatlansága Δt: az adott állapotban való tartózkodás időtartama h¯ = 5. –18:36 . h: a Planck-állandó 2π Δp: az impulzusbizonytalanság Δx. .2. 2 Δpz · Δz ≥ h¯ 2 h .626 · 10−34 Js f : a sugárzás frekvenciája 5. elektronok energiája Az elektron impulzusnyomatéka (perdülete) a megengedett elektronpályákon: me · rn · vn = n · h¯ (Bohr-féle pályafeltétel) 172 Fizika 16129 Fizika FVTABF / 172 C n = 1.1. . Gázok vonalas színképe A hidrogén látható színképvonalainak hullámhossza: 2 λ = 3645. 5 1 Å = 10−10 m (Å-ben) (Balmer-képlet) A hidrogén teljes elektromágneses spektrumában:   1 1 f =R − 2 (Rydberg-formula) (n > m) m2 n f : a kibocsátás frekvenciája m.0546 · 10−34 Js 2π M Y K 2011. rn : a pályasugár me : az elektron tömege vn : a sebessége h: a Planck-állandó h h¯ = = 1. .3. 2 h¯ ΔE · Δt ≥ 2 Δpx · Δx ≥ Δpy · Δy ≥ h¯ .2.6 n −4 n2 n = 3.2. . 1 R = 3. Atommodellek 5.289 · 1015 s (Rydberg-állandó) 5.2. . . 2.2. h: a Planck-állandó h = 6. n: természetes számok. A Bohr-féle atommodell A Bohr-féle pályafeltétel.Heisenberg-féle határozatlansági relációk h¯ . elektronpályák sugara. 1. Δy. május 6. n = 0. 2. Hőmérsékleti sugárzás Az f frekvenciájú harmonikus oszcillátor energiája csak E = hf egész számú többszöröse lehet: En = nhf Az oszcillátor csak ΔE = hf nagyságú energiakvantumokat képes elnyelni vagy kibocsátani. 4.

2. Az elektronpálya sugara: Z = 1 (H-atom) esetén: rn = ε0 h2 πZme2  · n2 rn = (0.289 · 10 s m2 n2 f : a frekvencia h: a Planck-állandó En . Em : az elektron energiája az n-edik. .6 eV n2 m: az elektron tömege e: az elektron töltése e = 1. –18:36 .1. . ha az elektron egy a hosszúságú egyenes szakaszon mozoghat: 2a k+1 Ekkor az elektron mozgási energiája:   h2 m k + 1 2 h2 Ek = = (k + 1)2 2 2am 8ma 2 9E0 λk = 4E0 E0 x=0 x=a k: a belső csomók száma Fizika 16129 Fizika FVTABF / 173 C M Y K 173 2011.3. május 6. Dobozba zárt elektronok. . állóhullámok (A „doboz” falai végtelen magas potenciálfalak) Egydimenziós modell Az állóhullám hullámhossza. illetve m-edik pályán ε0 : a vákuumpermittivitás e: az elektron töltése m: az elektron tömege Z: a rendszám 5.3. a pályát jellemző kvantumszám Z: a rendszám A Bohr-féle frekvenciafeltétel Az atomok által kibocsátott (elnyelt) elektromágneses hullám energiája (az n-edik és m-edik pálya közti átmenetkor): hf = En − Em A gázok vonalas színképében a Bohr-modell szerinti frekvenciák:   1 me4 Z 2 1 1 f = − h 8ε02 h2 m2 n2    1 1 15 1 · − Z = 1 (H-atom) esetén: f = 3.529 · 10−10 m) · n2 Z rendszámú H-szerű [(Z − 1)-szeresen ionizált] atomban az elektronok összes energiája: En = − mZ 2 e4 1 · 8ε02 h2 n2 Z = 1 (H-atom) esetén: En = − 13. Kttt rszecskk kvantummechanikai lersa 5.602 · 10−19 C ε0 : a vákuumpermittivitás As ε0 = 8.854188 · 10−12 Vm n = 1.

. . . (n − 1) h h¯ = 2π N: az impulzusmomentum (Az impulzusmomentum gyakran használt jele az atomfizikában: L) Az m mágneses kvantumszám határozza meg az impulzusmomentum z irányú komponensét: m = 0. május 6. 3. .27 · 10−24 Am2 2me M Y K 2011. . m: az elektron tömege e: az elektron töltése ε0 : a vákuumpermittivitás h: a Planck-állandó Az l mellékkvantumszámtól függ az elektron pályaimpulzusmomentuma:  |N| = l(l + 1) · h¯ l: a mellékkvantumszám. 1. . . 2. ±2. –18:36 . . 2. .2. ±l Nz = m · h¯ Az elektron mágneses momentuma:   e m=− ·N 2me A mágneses momentum z-komponense:   e · h¯ μz = −m · 2me Az s spinkvantumszám határozza meg a spin-impulzusmomentum z-komponensét: SZ = s · h¯ 174 a Bohr-magneton s: a spinkvantumszám 1 s=± 2 Fizika 16129 Fizika FVTABF / 174 C e · h¯ = 9.3. A H-atom kvantummechanikai leírása A H-atomban az n főkvantumszámtól függ az elektron kötési energiája:   1 me4 · 2 En = − n 8ε02 h2 n: a főkvantumszám n = 1. l = 0. ±1.5. . .

3. egymástól független rendszer egyesítéseként létrejövő összetett rendszer mikroállapotainak száma: Y : a termodinamikai valószínűség (Y > 1) YAB = YA YB N részecskét tartalmazó. V térfogatú. l = 0.6. Termodinamikai valsznsg Valamely anyaghalmaz makroállapotát megvalósító mikroállapotok száma: Y Két. E) ∼ V N · E 3N 2 (E a gáz belső energiája) Einstein-kristály mikroállapotainak száma: N atom. minden 3 atom három független irányban rezeghet.1. . 1. . 2. STATISZTIKUS FIZIKA 6. összesen r energiaadag. így minden atom 3 független harmonikus oszcillátornak tekinthető) (Einstein-kristály: A kristály összes energiája: E = rε0 ε0 : az energiakvantum (N + r − 1)! r!(N − 1)! Y (E) = Az entrópia statisztikus fizikai definíciója S = k · ln Y S: az entrópia k: a Boltzmann-állandó Y : a termodinamikai valószínűség A hőmérséklet statisztikus fizikai definíciója T = Q: a hőcsere mértéke ΔS: az entrópiaváltozás Q ΔS Boltzmann-féle energiaeloszlás ε és ε + Δε közé eső energiájú részecskék száma: N(ε) = 2πN 3 ε √ · ε · e− kT · Δε k: a Boltzmann-állandó T : a hőmérséklet (πkT ) 2 Energiaeloszlás az Einstein-kristályban: ε N(ε) = N(0) · e− kT   ε0 N(0) = N 1 − e− kT N(ε): az ε energiájú atomok száma N(0): a 0 energiájú atomok száma ε0 : az energiakvantum ε = l · ε0 . egyatomos ideális gáz mikroállapotainak száma: Y (V . Fizika 16129 Fizika FVTABF / 175 C M Y K 175 2011. május 6. . –18:36 .

Maxwell-fle sebessgeloszls Az N részecskéből álló ideális gázban v és v + Δv határok közötti sebességű részecskék száma: m .2.6.

92vterm m0 Magasság szerinti eloszlás: A Föld nehézségi terében az állandó T hőmérsékletű gáz sűrűségének magasság szerinti eloszlása: (h) = 0 e− 176 mgh kT Fizika 16129 Fizika FVTABF / 176 C (h): a sűrűség h magasságban 0 : a sűrűség a Föld felszínén m: a molekula tömege k: a Boltzmann-állandó T : a hőmérséklet M Y K 2011.82vterm m0 2kT ≈ 0.38 · 10−23 K N: a részecskék összes száma M: moláris tömeg R: a gázállandó J R = 8. május 6.3 m0 v2 4 0 2 N(v) = √ Nv2 · · e− 2kT Δv 2kT π T : a hőmérséklet m0 : egy részecske tömege k: a Boltzmann-állandó.314 molK Termikus átlagsebesség T hőmérsékleten:  3kT 3RT vterm = v2 = = m0 M A legvalószínűbb sebesség T hőmérsékleten: v= A közepes sebesség T hőmérsékleten: 2 v=√ · π 2kT ≈ 0. –18:36 . J k = 1.

A)=−εV · A+εF · A2 + εC · √ +ε · P 3 A A térfogati felületi CoulombPaulienergia energia energia energia c: a vákuumbeli fénysebesség Z: a rendszám. Az atommag 7. MAGFIZIKA.693 λ= = T1/2 T1/2 Felezési idő: ln 2 0.7. így Z < N 2 Az atommagok sugara (méterben): √ 3 R∼ = 1. teljes szétbontásához szükséges energia: E = (Zmp + Nmn − M)c2 = Δmc2 Az atommagokat összetartó kötési energia a „cseppmodell” szerint: √ Z2 (N − Z)2 3 E(Z.014 3 A2 Kicsi tömegszámok (A) esetén: Nagy tömegszámok esetén: Z≈ Z< A . ELEMI R SZECSK K 7. a protonok száma N: a neutronok száma mp : a proton tömege mn : a neutron tömege M: a mag tömege A: a tömegszám Δm: a tömegdefektus ε arányossági tényezők értékei: εv = 2.1.20 · 10−15 · A A: a tömegszám N: a neutronok száma Z: a rendszám A=Z+N A: a tömegszám 7. május 6. így Z = N 2 A .2 Radioaktivits 7.1. ha a protonok száma: Zmin ≈ A √ 2 + 0.2.80 pJ Állandó tömegszámú atommag energiája akkor minimális. A radioaktív bomlási törvény N(t) = N(0)e−λt = N(0)2 −T t N(0): a kezdetben jelen volt részecskék száma N(t): a t időtartam múlva jelen lévő részecskék száma λ: a bomlási állandó 1 [λ] = s T1/2 : a felezési idő.693 = T1/2 = λ λ A mag átlagos élettartama: Aktivitás: A= τ= 1 λ N(0) − N(t) t A: aktivitás.85 pJ εC = 0. [A] = Bq = 1 s Fizika 16129 Fizika FVTABF / 177 C M Y K 177 2011.1.11 pJ εp = 3.52 pJ εF = 2.1. Az atommagok kötési energiája Az atommag különálló nukleonokra történő. [T1/2 ] = s 1/2 Bomlási állandó: ln 2 0. –18:36 .

3. n → p + β − + ν. A radioaktív bomlás főbb típusai A−4 4 α-bomlás: A Z X → Z−2 Y + 2 α (α-sugárzás) A − negatív β-bomlás: A Z X → Z+1 Y + β (elektronsugárzás) A + pozitív β-bomlás: A Z X → Z−1 Y + β (pozitronsugárzás) γ -bomlás: nincs összetétel-változás (elektromágneses sugárzás) X: a bomló elem (anyaelem) Y : a keletkezett elem (leányelem) A: a tömegszám Z: a rendszám Proton–neutron átalakulások: p → n + β + + ν.2. Elektronbefogás: A ZM + e → Z−1A M.3. május 6. –18:36 . Maghasads A 235-ös urán hasadásának energiamérlege: A hasadási termékek kinetikus energiája: 167 MeV A β-bomlás energiája: 5 MeV A γ -bomlás energiája: 5 MeV A hasadásnál keletkező neutronok energiája: 5 MeV A neutrínókkal távozott energia: 11 MeV A hasadás pillanatában keletkező sugárzás: 5 MeV Összesen: 198 MeV 178 Fizika 16129 Fizika FVTABF / 178 C U: urán n: neutron Kr: kripton Rb: rubídium Sr: stroncium Yt: ittrium Zr: cirkónium Ba: bárium La: lantán Ce: cérium Pr: prazeodímium Nd: neodímium M Y K 2011. β − : elektron β + : pozitron ν: neutrínó ν: antineutrínó 7.Ha N(0) − N(t)  N(0).693 T1/2 1 bomlás 1s SI-n kívüli: Curie (Ci) 1 Ci = 3. fordítottan arányos a felezési idővel) 7.70 · 1010 Bq 1 Bq = (Az aktivitás arányos az anyagban meglévő radioaktív magok számával. akkor N(0) A ≈ λN(0) = 0.

1 óra 89 Ac (aktínium) 6. tóriumsorozat 208 212 216 220 224 3. + 32 He = 42 He + 11 H + 18.9 év 1.3 MeV H: hidrogén He: hélium n: neutron Li: lítium A hidrogénbomba láncreakciója n + 63 Li → 42 He + 31 H ↑ ↓ n + 42 He ← 21 H + 31 H 7. + 32 He = 42 He + 211 H + 12. –18:36 . május 6. Radioaktv bomlsi sorozatok A = 4n.5.6 MeV.4 MeV. 1 4 + 1 H = 22 He + 17.3 MeV.25 MeV.4·1010 év 90 Th (tórium) 6.8 MeV.6 nap 228 232 1.15 s 86 Rn (radon) 84 Po (polónium) 61 perc 83 Bi (bizmut) 11 óra 82 Pb (ólom) 3. Magf zi A fúziós energiatermelés néhány lehetséges reakciója 2 1H 2 1H 2 1H 3 2 He 6 3 Li 7 3 Li + 21 H = 32 He + 10 n + 3.7.7 év 88 Ra (rádium) 55 s 3·10−7 s ∞ 0. + 21 H = 242 He + 22. + 31 H = 42 He + 10 n + 17.1 perc 81 Tl (tallium) Fizika 16129 Fizika FVTABF / 179 C M Y K 179 2011.4.

május 6.6·10 év 92 U (urán) 27 nap 91 Pa (protaktínium) 3 7.3 perc 180 24 nap 92 U (urán) M Y K 2011.03 s 85 At (asztácium) −5 ∞ 4·10 s 84 Po (polónium) 47 perc 83 Bi (bizmut) 3.2 perc 81 Tl (tallium) A = 4n + 2. neptúniumsorozat 209 213 217 221 225 229 233 237 2. urán-rádium sorozat 206 210 214 218 222 226 230 234 238 2.3 óra 82 Pb (ólom) 2. –18:36 .8 nap ∞ 90 Th (tórium) 88 Ra (rádium) 86 Rn (radon) 10−4 s 5 nap 20 perc 83 Bi (bizmut) 22 év 27 perc 82 Pb (ólom) 3 perc 84 Po (polónium) 81 Tl (tallium) Fizika 16129 Fizika FVTABF / 180 C 91 Pa (protaktínium) 139 nap 1.3·10 év 90 Th (tórium) 10 nap 89 Ac (aktínium) 15 nap 88 Ra (rádium) 4.8 perc 87 Fr (francium) 0.2·106 év 93 Np (neptúnium) 5 1.5·105 év 4.A = 4n + 1.5·109 év 68 s 4 8·10 év 1600 év 3.

8 perc 81 Tl (tallium) 7. H = QD H : a dózisegyenérték. J kg Q: a sugárzás minőségi tényezője [H ] = Sv (sievert). aktíniumsorozat 207 211 215 219 223 227 231 235 7. Sugrzsvdelem Dózisfogalmak töltés tömeg 1 kg levegőben a sugárzás által ionizációval keltett azonos előjelű ionok töltése: Q X= m Besugárzási dózis = energia tömeg 1 kg anyaggal ionizáló részecskék útján közölt energia: ED D= m Elnyelt sugárzás = X: a besugárzási dózis.1·108 év 4 3. –18:36 . [Sv] = Fizika 16129 Fizika FVTABF / 181 C M Y K 181 2011. C [X] = kg Q: a töltés m: a levegő tömege D: az elnyelt dózis.2·10 év 19 nap 25 óra 22 év ∞ 91 Pa (protaktínium) 90 Th (tórium) 89 Ac (aktínium) 11 nap 88 Ra (rádium) 22 perc 87 Fr (francium) 4s 0. május 6.2 perc 83 Bi (bizmut) 36 perc 82 Pb (ólom) 4. J [D] = = Gy (1 gray) kg ED : az energia m: a tömeg Dózisegyenérték A várható biológiai hatást jellemzi.A = 4n + 3.5 s 92 U (urán) 10−3 s 86 Rn (radon) 84 Po (polónium) 2.6.

2 c 1−β Lorentz-transzformáció Egymáshoz képest a közös x. y. v). z. y . tehát Δt > Δt . β = ). Az időtágulás (idődilatáció) A K rendszerhez képest v sebességgel mozgó K rendszerben mért Δt időtartam K-ban mért 1 v Δt értéke: Δt = γ · Δt (ahol γ =  a Lorentz-tényező. illetve (x .1. Relativisztikus kinematika A vákuumbeli fénysebesség minden inerciarendszerben c. z . v ) téridő-koordináták közti transzformációk és inverz transzformációk: x. illetve x irányban egyenletes v sebességgel mozgó K és K rendszerbeli (x. A SPECILIS RELATIVITSELM LET ALAPJAI 8.8.

tehát Δx < Δx . akkor Ekin ≈ 1 m0 v2 2 A nyugalmi energia: E0 = m0 c2 Tömegdefektus M nyugalmi tömeg m-re való csökkenése (M − m)c2 = ΔE = Δmc2 energia felszabadulásával jár. x = γ (x − vt). akkor u = u + v (ha v  c. május 6. t = γ t + β c Hosszúságrövidülés (Lorentz-kontrakció) Ha egy K -ben nyugalomban lévő rúd hosszaK -ben mérve Δx . z = z . akkor u = u + v).2. I=  2 2 1 − vc2 1 − vc2 m0 : a nyugalmi tömeg c: a fénysebesség m0 c2 A teljes energia: E = mc2 =  2 1 − vc2 A mozgási energia: Ekin = mc2 − m0 c2 . K -ben u . és ekkor: Δx = Δx 1 − β 2 . t = γ t − β . z = z. ha v  c. akkor K-ban mérve („K-ból nézve”) Δx hosszúságú. y = y. Relativisztikus dinamika A v sebességgel mozgó test tömege. Relativisztikus sebesség-összeadás Ha egy test sebessége K-ban u. y = y . u v 1+ 2 c 8. c   x x = γ (x + vt ). –18:36 . impulzusa m0 m0 v m=  . 182 Fizika 16129 Fizika FVTABF / 182 C M Y K 2011.

kör keresztmetszetű. Az anyagmennyiség mértékegysége a mól (mol).1. mint amennyi atom van 12 g 12 C-ben. A Nemzetkzi Mrtkegysgrendszer (SI) (Syst`eme International d’Unités) 9.1. vákuumban levő vezetőben áramolva. Egy kilogramm az 1889-ben megtartott Első Általános Súly. ω 1 szteradián sr 9. Az alapegységek definíciója A hosszúság mértékegysége a méter (m).1. Az elektromos áramerősség mértékegysége az amper (A).9. FIZIKAI TBLZATOK 9. Egy méter az a távolság.1. A tömeg mértékegysége a kilogramm (kg). amelyet a vákuumban terjedő fény 1/299 792 458 másodperc alatt tesz meg. Alapmennyiségek és alapegységek A mennyiség neve Az SI-egység jele dimenzió jele neve jele hosszúság l L méter m tömeg m M kilogramm kg idő t T másodperc (szekundum) s elektromos áramerősség I I amper A termodinamikai hőmérséklet T Θ kelvin K anyagmennyiség n N mól fényerősség Iv J kandela mol cd 9. párhuzamos. Egy másodperc az alapállapotú cézium (133 Cs) atom két hiperfinom energiaszintje közötti átmenethez tartozó sugárzás 9 192 631 770 periódusának időtartama. Egy kelvin a víz hármaspontja termodinamikai hőmérsékletének 1/273.2. –18:36 . amely két végtelen hosszú.3. május 6. vékony.16-szorosa. Egy amper annak az állandó áramnak az erőssége.1. közöttük méterenként 2 · 10−7 N erőt létesít.és Mértékügyi Értekezlet által etalonnak elfogadott platina-irídium henger tömege. amely annyi elemi egységet tartalmaz. Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 183 C M Y K 183 2011. Egy mól az az anyagmennyiség. A termodinamikai hőmérséklet mértékegysége a kelvin (K). β 1 radián rad térszög Ω. Kiegészítő mennyiségek és kiegészítő egységek A kiegészítő mennyiségek A kiegészítő egységek neve jele dimenzió jele neve jele síkszög α. Az idő mértékegysége a másodperc (s). egymástól 1 méter távolságban.

9. –18:36 . A térszög egysége a szteradián (sr).4. Egy radián a kör sugarával megegyező ívhosszhoz tartozó középponti síkszög. május 6. Egy szteradián a gömbsugár négyzetével megegyező területű gömbsüveghez tartozó középponti térszög.5.1.A fényerősség mértékegysége a kandela (cd). Egy kandela annak a fényforrásnak a fényerőssége adott irányban. A kiegészítő egységek definíciója A síkszög egysége a radián (rad).1. amelyik 540 · 1012 Hz frekvenciájú monokromatikus fényt sugároz ki 1/683 watt/szteradián intenzitással az adott irányban. 9. Önálló nevű származtatott mértékegységek A mértékegység A mennyiség neve neve jele kifejezése szokásos egységekkel frekvencia hertz Hz 1/s alapmennyiségekkel 1/s erő newton N m · kg/s m · kg/s2 nyomás pascal Pa N/m2 kg/(m · s2 ) energia joule J N·m m2 · kg/s2 teljesítmény watt W J/s m2 · kg/s3 elektromos töltés coulomb C A·s A·s elektromos feszültség volt V W/A m2 · kg/(s3 · A) elektromos kapacitás farad F C/V s4 · A2 /(m2 · kg) elektromos ellenállás ohm Ω V/A m2 · kg/(s3 · A2 ) elektromos vezetőképesség siemens S 1/Ω s3 · A2 /(m2 · kg) mágneses fluxus weber Wb V·s m2 · kg/(s2 · A) mágneses indukció tesla T Wb/m2 kg/(s2 · A) induktivitás henry H Wb/A m2 · kg/(s2 · A2 ) fényáram lumen lm cd · sr cd · sr 2 2 cd · sr/m2 megvilágítás lux lx lm/m katalitikus aktivitás katal kat mol/s mol/s radioaktív sugárforrás aktivitása becquerel Bq 1/s 1/s elnyelt sugárdózis gray Gy J/kg m2 /s2 dózisegyenérték sievert Sv J/kg m2 /s2 184 Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 184 C M Y K 2011.

9.1.6. Az SI-mértékegységrendszeren kívüli mértékegységek
A gyakorlatban előfordulnak az SI-hez nem tartozó mértékegységek.
Ezek egy része korlátozások nélkül használható (A jelűek) vagy csak adott szakterületen használható (B jelűek) vagy nem használható (C jelűek).
Neve

Jelölés

Kifejezése SI-egységgel

hosszúságegységek
a˚ ngström

10−10 m

Å

csillagászati egység

au, ua, Cs. E.

fényév

ly

1,496 · 10

11

C

m

B

9,460 53 · 1015 m

B

3,0857 · 10

16

m

B

amerikai mérföld

1,609 35 · 10 m

C

amerikai tengeri mérföld

1,853 24 · 10 m

C

hivatalos angol mérföld

1,609 35 · 103 m

C

angol tengeri mérföld

1,853 18 · 10 m

C

parsec

ps, pc

3
3

3

3,76 · 10

tipográfiai pont
cicero (12 tipográfiai pont)

−4

m

B

4,512 · 10−3 m

B

yard

yd

0,9144 m

C

foot (láb)

ft

0,3048 m

C

−2

inch, hüvelyk, col

in

2,54 · 10

m

C

mil

mil

2,54 · 10−5 m

C

terület-mértékegységek
hektár

ha
-öl

négyszögöl (bécsi négyszögöl)
katasztrális hold (1600
magyar hold (1200

-öl)

-öl)

kh
mh

104 m2

B

2

C

5 754,64 m2

C

4 315,98 m

2

C

4,046 856 · 10 m

2

C

1 · 10−3 m3

A

3,596 651 m

3

acre
térfogategységek
liter

l

bécsi akó
magyar akó
magyar icce
barrel (hordó) olaj esetén
gallon olaj esetén
pint

5,659 · 10

−2

5,43 · 10

−2

m

3

C

m

3

C

8,484 · 10−4 m3

C

1,587 · 10

−1

3,785 · 10

−3

5,683 · 10

−4

m

3

C

m

3

C

m

3

C

Fizika

16129 Fizika FVTABFT / 185

C

M

Y

K

185

2011. május 6. –18:36

Neve

Jelölés

Kifejezése SI-egységgel

szögegységek
...◦

ívfok

... 

ívmásodperc

... 

gon (újfok)

gon, . . . g

ívperc

cg

... , ...

újperc
ezredújfok
újmásodperc

...

mg

...

cc

π/180 = 1,745 · 10−2 rad

A

π/(180 · 60) = 2,908 · 10

−4

rad

A

π/(180 · 60 · 60) = 4,848 · 10

−6

rad

A

π/200 = 1,57 · 10−2 rad

B

π/(200 · 100) = 1,57 · 10

−4

rad

B

π/(200 · 1000) = 1,57 · 10

−5

rad

B

π/(200 · 10000) = 1,57 · 10

−6

rad

B

c

időmértékegységek
perc

min

60 s

A

óra

h

3 600 s

A

nap

d

86 400 s

A

0,2777 m/s

A

0,447 m/s

C

sebességegységek
km/h
mérföld/óra (amerikai)

mph

tömegegységek
2 · 10−4 kg

C

q

1 · 10 kg

C

tonna

t

1 · 10 kg

A

font

lb

0,4536 kg

C

uncia

oz

0,02835 kg

C

1 · 10−5 N

B

9,8066 · 10−3 N

C

kp

9,8066 N

C

torr

torr

133,322 Pa

C

higanymilliméter

Hgmm

133,322 Pa

C

technikai atmoszféra

at

98 066,5 Pa

C

metrikus karát
mázsa

2
3

erőegységek
dyn
pond
kilopond
nyomásegységek

fizikai atmoszféra

atm

760 torr = 101 325 Pa

C

bar

bar

105 Pa

B

186

Fizika

16129 Fizika FVTABFT / 186

C

M

Y

K

2011. május 6. –18:36

Neve

Jelölés

Kifejezése SI-egységgel

munka-, energiaegységek
elektronvolt

1,602 18 · 10−19 J

eV

1 · 10

−7

B

erg

erg

literatmoszféra, fizikai

l · atm

literatmoszféra, technikai

l · at

méterkilopond

mkp

9,806 65 J

C

Wh

3,6 · 10 J

A

lóerőóra

LEh

2,6478 · 10 J

C

kalória

cal

4,1868 J

C

wattóra

J

B

1,013 28 · 10 J

C

0,980 665 · 102 J

C

2

3
6

teljesítményegységek
1 · 10−7 W

B

LE

735,5 W

C

voltamper

VA

1W

B

voltamper reaktív

var

1W

B

mkp/s

mkp/s

9,8065 W

C

kcal/h

kcal/h

1,163 W

C

P

10−1 Pa · s

C

erg/szekundum

erg/s

lóerő

viszkozitásegységek
poise
stokes

St

10

−4

2

m /s

C

hőmérsékletegységek
Celsius-fok

C

1K

A

Réaumur-fok

R

0,8 ·(t)◦ C

C

Fahrenheit-fok

F

·(t)◦ C

1,8

+ 32

C

elektromos egységek
biot
franklin

Bi

10 A

B

Fr

−9

C

B

−4

T

(1/3) · 10

B

gauss

G

10

maxwell

M

10−8 Wb

oersted

Oe

(103 /4π) A/m

B

Ci

3,7 · 1010 Bq

C

B

sugárfizikai mennyiségek
curie
rad

rd

röntgen

10
2,58 · 10

R

−2

Gy

C

−4

Ci/kg

C

hangnyomásmennyiségek
bel (lg(p/p0 ))

B

Nem helyettesíthetők SI-mértékegységekkel

A

decibel (20 · lg(p/po ))

dB

Nem helyettesíthetők SI-mértékegységekkel

A

neper 8,685 89 db

Np

Nem helyettesíthetők SI-mértékegységekkel

A

phon (10 · lg(I /I0 ))

phon

Nem helyettesíthetők SI-mértékegységekkel

A

Fizika

16129 Fizika FVTABFT / 187

C

M

Y

K

187

2011. május 6. –18:36

9.2. Pre xumok
Előtag
yottazettaexapetateragigamegakilohekto-*
deka-*

Jele
Y
Z
E
P
T
G
M
k
h
da

Neve
kvadrillió
ezertrillió
trillió
ezerbillió
billió
milliárd
millió
ezer
száz
tíz

Értéke
1024
1021
1018
1015
1012
109
106
103
102
101

Előtag
yoctozeptoattofemtopikonanomikromillicenti-*
deci-*

Jele
y
z
a
f
p
n
μ
m
c
d

Neve
kvadrilliomod
ezertrilliomod
trilliomod
ezerbilliomod
billiomod
ezermilliomod
milliomod
ezred
század
tized

Értéke
10−24
10−21
10−18
10−15
10−12
10−9
10−6
10−3
10−2
10−1

* Ennek a négy prefixumnak a használata csak az alábbi kivételes esetekben ajánlott:
Mértékegység
hektoliter
hektopascal
dekagramm
deciliter
deciméter
centiméter
centigramm
centiliter
centigray
centisievert

Jele
hl vagy hL
hPa
dag vagy dkg
dl vagy dL
dm
cm
cg
c vagy cl
cGy
cSv

Az alábbi egységekhez tilos prefixumot
kapcsolni:
– fok, ívperc, ívmásodperc
– perc, óra, nap, hét, hónap, év
– Celsius-fok
– csillagászati egység, parsec, fényév,
tengeri mérföld
– hektár

9.2.1. Nagyon kis arányok kifejezése
Régebben a nagyon kis arányok kifejezésére a part per. . . alakú kifejezéseket használták:
ppm: milliomodrész;
pphm: százmilliomodrész;
ppb: billiomodrész.
Ezek helyett a megfelelő prefixumos alakokat kell használni.
9.2.2. Ajánlott prefixumok nagyon kicsi és nagyon nagy mennyiségek kifejezésére
Neve
yototta

Jele

Értéke

Neve

Jele

Értéke

Ya

10

48

yocotto

yo

10−48

45

zepocto

zo

10−45

attocto

ao

10−42

femocto

fo

10−39

zetotta

Za

10

exotta

Ea

1042

petotta

Pa

10

39

terotta

Ta

1036

picocto

po

10−36

gigotta

Ga

10

33

nanocto

no

10−33

megotta

Ma

1030

micocto

mo

10−30

Ka

27

milocto

mo

10−27

kilotta

188

10

Fizika

16129 Fizika FVTABFT / 188

C

M

Y

K

2011. május 6. –18:36

9.2.3. Bináris prefixumok
Az IEC (International Electrotechnical Commission) ajánlása, egyeztetve a CIMP (International Committee for Weights and Measures) és az IEEE (Institute of Electrical and Electronic Engineers) szervezetekkel.

Neve
kibi
mebi
gibi
tebi
pebi
exbi

Jele
Ki
Mi
Gi
Ti
Pi
Ei

Értéke
210
220
230
240
250
260

Néhány példa a használatra:
1
1
1
1

kibibit
kibibájt
mebibit
mebibájt

1
1
1
1

Kibit = 210 bit = 1024 bit
KiB = 210 B = 1024 B
Mibit = 220 bit = 1 048 576 bit
MiB = 220 B = 1 048 576 B

9.3. Fontosabb zikai lland

k
9.3.1. Univerzális állandók
Az állandó neve

Jele

Egysége

Pontos értéke

fénysebesség (vákuumban)
a vákuum dielektromos állandója
a vákuum permeabilitása
gravitációs állandó
Planck-állandó
a vákuum impedanciája

c
ε0
μ0
γ
h
Z0

m/s
A · s/(V · m)
V · s/(A · m)
m3 /(kg · s2 )
J·s
Ω

299 792 458
8,854 187 817 · 10−12
4π · 10−7
6,673 (10) · 10−11
6,626 068 76 · 10−34
376,730 313 461

Gyakorlatban
használt értéke
3
· 108
8,85 · 10−12
12,57 · 10−7
6,67 · 10−11
6,63 · 10−34
377

9.3.2. Fizikai-kémiai állandók
Az állandó neve

Származtatása

atomi tömegegység
atomi tömegegység energiaértéke
Avogadro-állandó
Boltzmann-állandó
Faraday-állandó
Loschmidt-szám (0 ◦ C,
101 325 Pa)

mu = (1/12)m(12 C)
E = mu · c2

mu
Emu

kg
J

E = mu · c2

Emu
NA
k
F
NL

MeV
1/mol
J/K
C/mol
1/m3

k = R/NA
F = NA · e
NL = NA /Vm

univerzális gázállandó
Stefan–Boltzmanállandó

σ=

Wien-állandó

b=

Ideális gáz moláris térfogata (0 ◦ C, 101 325 Pa)

Jele Egysége

(π 2 /60)k 4
h¯ 3 c2

(h · c)/k
4,965 114 231

Vm = R · T /p

Pontos értéke
1,660 538 73 · 10−27
1,492 417 78 · 10−10

Gyakorlatban
használt
értéke
1,66 · 10−27
1,5 · 10−10

931,494 013
6,022 141 99 · 1023
1,380 6503 · 10−23
96 485,3415
2,686 7775 · 1025

931,5
6 · 1023
1,38 · 10−23
96 500
2,7 · 1025

R

J
8,314 472
mol · K

8,31

σ

W
5,670 400 · 10−8
m2 · K4

5,67 · 10−8

b

m·K

2,897 7686 · 10−3

2,9 · 10−3

Vm

dm3
mol

22,413 996

22,41

Fizika

16129 Fizika FVTABFT / 189

C

M

Y

K

189

2011. május 6. –18:36

9.3.3. Elektromágneses állandók
Az állandó neve
Bohr-magneton
elemi töltés
Josephson-állandó
mágneses fluxuskvantum
magmagneton
von Klitzing-állandó

Származtatása
μB = e · h/2me
KJ = 2e/ h
Φ0 = h/2e
μN = e · h/2mp
RK = h/e2

Jele
μB
e
KJ
Φ0
μN
RK

Egysége
J/T
C
Hz/V
Wb
J/T
Ω

Pontos értéke
927,400 899 (37) · 10−26
1,602 176 462 (63) · 10−19
483 597,898 (19) · 109
2,067 833 636 (81) · 10−15
5,050 783 17 (20) · 10−27
25 812,807 572 (95)

9.3.4. Megállapított standard értékek
Az állandó neve
a

12

C moláris tömege

Származtatása

Jele és egysége

Pontos értéke

M(12 C) = NA m(12 C)

M(12 C) kg/mol

12 · 10−3

gravitációs gyorsulás normálértéke

gN (m/s2 )

9,806 65

légköri nyomás

p (Pa)

101 325

9.3.5. Atomfizikai állandók
Az állandó neve

Származtatása

alfa részecske tömege
alfa részecske tömege
Bohr-sugár

α
a0 =
4π · Rα

deutérium tömege
elektronsugár (klasszikus)
elektron Compton-hullámhossza

re = α 2 · a0
h
λC =
me · c

Jele

Egy- Pontos értéke
sége

kg

6,644 655 98 (52) · 10−27

mu

4,001 506 1747 (10)

a0

m

0,529 177 2083 (19) · 10−10

mD

kg

3,343 583 09 (26) · 10−27

re

m

2,817 940 285 (31) · 10−15

λC

m

2,426 310 215 (18) · 10−12
−2,002 319 304 3737 (82)

elektron g faktor

ge

elektron mágneses momentuma

μe

J/T

−928,476 362 (37) · 10−26

elektron tömege

me

kg

9,109 381 88 (72) · 10−31

elektron tömege

me

mu

5,485 799 110 (12) · 10−4

müon tömege

kg

1,883 531 09 (16) · 10−28

neutron Compton-hullámhossza
neutron g faktor

λC,n = h/mn · c
2μn
gN =
e · h/2mp

neutron tömege
neutron tömege
proton Compton-hullámhossza

λC,p = h/(mp · c)

proton g faktor

gP = 2μp /μn

λC,n m

1,319 590 898 (10) · 10−15

gn

−3,826 085 45 (90)

mn

kg

mn

mu

λC,p m

1,674 927 16 (13) · 10−27
1,008 664 915 (55)
1,321 409 847 (10) · 10−15
−3,826 085 45 (90)

gp

proton tömege

mp

kg

1,672 621 58 (13) · 10−27

proton tömege

mp

mu
1
m

1,007 276 466 (13)

Rα = α 2 · me · c/2h Rα

Rydberg-állandó

190

Fizika

16129 Fizika FVTABFT / 190

C

10 973 731,568 549 (83)

M

Y

K

2011. május 6. –18:36

309 10 rendellenes sugár 1.00 ◦ C forráspont 101 325 Pa-on 100.135 kJ/(kg·K) 100 ◦ C-on jég 2.09 75. Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 191 C M Y K 191 2011.218 kJ/(kg·K) 0 ◦ C-on 4.000 594 kritikus pont értékei hőmérséklet −140.50 MJ/kg 0 ◦ C-on 2.93 1.293 kg/m3 0 ◦ C-on ◦ 20 C-on 1.000 292 relatív dielektromos állandó 0 ◦ C-on 101 325 Pa nyomáson 1.002·10−3 Pa·s 20 ◦ C-on felületi feszültség levegő környezetben 0.868 kg/m3 ◦ 0 C-on jég 920 kg/m3 ◦ legnagyobb sűrűség 4 C-on 1000 kg/m3 20 ◦ C-on 998.000 05 0.946 kg/m3 longitudinális hullám terjedési sebessége 331.8 m/s 20 ◦ C-on 387.000 004 További adatok a 314.0320 0. –18:36 .15 ◦ C nyomás 22.6 ◦ C = 132.3 nm-en 1. A vz (vzgz.205 kg/m3 ◦ 100 C-on 0. NaD = 589.15 argon 0.334 MJ/kg 0 ◦ C-on sűrűség (101 325 Pa-on) 1.820·10−5 Pa·s 20 ◦ C-on fajhő 0 ◦ C-on cp 997 J/(kg · K) 712 J/(kg · K) cv olvadáspont −220 ◦ C = 53 K forráspont −192 ◦ C = 81 K forráshő 209 kJ/kg összetétele térfogat% tömeg% nitrogén 78. jg) fontosabb adatai 9.9.16 K kritikus pont értékei: hőmérséklet 374.0242 J/(m·K·s) 18 ◦ C-on dinamikus viszkozitása 1. 101 325 Pa nyomáson λNaD = 589.2 m/s 100 ◦ C-on abszolút törésmutató 0 ◦ C-on.5.7 MPa sűrűség 350 kg/m3 hővezetési együttható 0.8 m/s 0 ◦ C-on 343. május 6.95 23.00 ◦ C hármaspont értékei 608 Pa 273.5 K nyomás 3.38 kg/m3 fagyáspont 101 325 Pa-on 0.05 hidrogén 0. A leveg fontosabb adatai sűrűség 0 ◦ C-on víz 999.332 988 jég 0 ◦ C-on rendes sugár 1.039 kJ/(kg·K) 0 ◦ C-on párolgáshő (101 325 Pa-on) 2.06 MPa sűrűség 326 kg/m3 törésmutató 101 325 Pa nyomású levegőre vonatkoztatva.310 50 longitudinális hullám terjedési sebessége 1483 m/s 20 ◦ C-on viszkozitás 1.45 MJ/kg 20 ◦ C-on 2.182 kJ/(kg·K) 20 ◦ C-on vízgőz 2.4.28 szén-dioxid 0.52 oxigén 20.26 MJ/kg 100 ◦ C-on olvadáshő (101 325 Pa-on) 0.230 kg/m3 ◦ 100 C-on 958. oldalon találhatók.3 nm-en víz 20 ◦ C-on 1.0727 N/m 20 ◦ C-on relatív dielektromos állandó rádiófrekvenciákon 20 ◦ C-on 81 fajhő 4.

Tud.6.9.

sok s feltal l.

Oersted (dán. 1623–1662) Pa = N/m2 nyomás I. Galilei (olasz. május 6. 1544–1603) Gb = 10/4π A magnetomotoros erő G. C. 1745–1827) V = J/C feszültség J.187 J/K W. 1819–1903) St = 10 R. –18:36 . Ohm (német. A. 1774–1862) Bi = 10 A elektromos áram A. F. S. A. M. Ångström (svéd. akikrl zikai mrtkegysget neveztek el W. Fahrenheit (német. Torricelli (olasz. Gauss (német. Franklin (amerikai. 1643–1727) N = kg · m/s2 erő R. 1701–1744) ◦ C B. P. 1799–1869) P = 10−1 Pa · s dinamikai viszkozitás W. Amp`ere (francia. Stokes (angol. 1804–1891) Wb = V · s −10 A. Biot (francia. 1608–1647) torr = 133. 1736–1819) W = J/s teljesítmény A. J. D.01 m/s2 gyorsulás E. 1686–1736) ◦ F A. B. C. Thomson (Lord Kelvin. 1564–1642) gal = 0. J. Coulomb (francia. Weber (német. Volta (olasz. 1791–1867) F = A · s/V kapacitás J. 1822–1888) Cl = 4. Poiseuille (francia. 1777–1851) Oe = 10 /(4π) A/m mágneses térerősség C. Henry (amerikai. G. E.3 Pa nyomás B. 1777–1855) G = 10−4 T mágneses indukció G. Réaumur (francia. Faraday (angol. 1706–1790) Fr = 1/(3 · 109 ) C elektromos töltés C. 1824–1907) K m /s kinematikai viszkozitás entrópia abszolút hőmérséklet J. 1787–1854) Ω = V/A ellenállás M. Siemens (német. 1775–1836) A elektromos áram a hőmérséklet tapasztalati mértékegységei 3 H.k. M. Maxwell (angol. Newton (angol. Watt (angol. 1736–1806) C=A·s elektromos töltés J. 1797–1878) H = V · s/A induktivitás J. Joule (angol. 1831–1879) 192 mágneses fluxus Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 192 C M = 10−8 Wb M Y K 2011. 1683–1757) ◦ R G. angol. 1818–1889) J=N·m −4 mágneses fluxus m hosszúság vezetőképesség energia 2 G. 1814–1874) Å = 10 W. 1816–1892) S = A/V J. Pascal (francia. Clausius (német. L. Gilbert (angol. F. Celsius (svéd.

1885–1962) 9. 1905–1965) Gy = J/kg elnyelési dózis Mme Curie (lengyel.58 · 10−4 C/kg E = 10 −11 gal/m besugárzási dózis a nehézségi gyorsulás gradiense H. Gray (angol. H. A.W. Tesla (szerb. 1859–1906) Ci = 3. Curie (francia. Sievert (svéd. Eötvös (magyar. Bohr (dán.7. 1896–1966) Sv dózisegyenérték E. 1901–1954) f = 10−15 m hosszúság L. 1845–1923) L. 1867–1934) N. Fermi (olasz. 1856–1943) T = Wb/m H. Röntgen (német. 105 Pa) Név ammónia argon acetilén (etin) n-bután . 1857–1894) Hz = 1/s frekvencia P. C.7 · 1010 Bq aktivitás μB = 9.27 · 10−24 Am2 az elektron mágne- Bohr-magneton ses momentumának egysége R. 1848–1919) R = 2. Hertz (német. 1852–1908) Bq = bomlás/másodperc 2 aktivitás mágneses indukció N. Becquerel (francia. G zok norm l llapot srsge (0 ◦ C.

110 1.336 2.270 2. (kg/m3 ) 0.858 1.503 cián dimetil-éter etán fluor hélium hidrogén deutérium trícium kén-dioxid kén-hidrogén 2.772 1.782 1.539 Név klór kripton levegő metán neon nitrogén oxigén ózon propán sósavgáz szén-dioxid szén-monoxid xenon radon .356 1.0899 0.180 0.171 2.179 0.695 0.

május 6. –18:36 .740 1.220 3.220 2.717 0.890 9.429 2.250 5.251 1.977 1.019 1.900 1. (kg/m3 ) 3.639 1.293 0.074 Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 193 C M Y K 193 2011.

8. Folyadkok srsge 18 ◦ C-on .9.

(kg/m3 ) Név aceton (dimetil-keton) etil-alkohol *(etanol) metil-alkohol (metanol) n-propil-alkohol (propan-1-ol) i-propil-alkohol (propan-2-ol) n-butil-alkohol (butan-1-ol) i-amil-alkohol (pentan-3-ol) n-amil-alkohol (pentan-1-ol) i-butil-alkohol (butan-2-ol) ammóniaoldat (25%-os) anilin benzin benzol dioxán ecetsav (etánsav) etil-acetát éter (dietil-éter) étolaj gázolaj glicerin 791 789 792 804 785 810 809 817 808 910 1022 ∼ 740 879 1033 1050 901 714 918. 925 ∼ 840 1260 Név higany n-hexán kenőolaj* kénsav (96%-os) klórbenzol kloroform méz nitro-benzol n-pentán* petróleum* salétromsav (65%-os) sósav (37%-os) szén-diszulfid szén-tetraklorid terpentinolaj toluol m-xilol víz* nehézvíz* tengervíz** . . .

. mlesztett anyagok halomsrsge .2 998. (kg/m3 ) 13 546 659.5 900. . 1430 1205 626 850 1400 1190 1261 1589 870 866 864.2 1105.3 1025 *: 20 ◦ C-on **: 20 ◦ C-on.9. 930 1840 1107 1489 1390. . .5%-os sótartalom esetén 9. 3.

(kg/m3 ) Név aprószén Név .

. . 1 500 Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 194 C 750 . 850 mészkő. 1 800 zab 400 . . . . . zúzott 1 800 . . . . . . . . durva 1 400 . 800 agyag. 1 650 cukor. 2 500 lignit 650 . nedves 1 600 . . 650 rozs 680 . . darabos föld. . . finom. . 2 100 kősó homok. . május 6. száraz 1 200 . . . . . . 2 200 650 . 1 600 kukorica. . . . zúzott 1 500 . 800 1 100 . 1 600 finomsó 194 1 500 . . . . száraz homok. 720 föld. . 850 gránit. 1 000 M Y K 2011. 410 búza 700 . . . . száraz 320 . nedves 410 . . 1 600 árpa 650 . . finom. . –18:36 . nedves 1 650 . . . morzsolt 700 . 720 homok. 2 100 liszt 650 . . . nedves 1 600 . 1 800 tőzeg. . (kg/m3 ) 800 . . 800 tőzeg. . 550 agyag. száraz 1 100 .

Szil rd s folykony elemek srsge 20 ◦ C-on .10.9.

(kg/m3 ) Név Név .

(kg/m3 ) Név .

162 C felett) higany* 13 546 ón (szürke ón. (kg/m3 ) alumínium 2 702 ittrium 4 450 plutónium 19 840 antimon 6 691 jód 4 930 polónium 9 142 8 642 prazeodímium 6 782 1 530 rádium 5 000 862 rénium 21 020 arany 19 300 kadmium arzén 5 727 kalcium bárium 3 500 kálium berillium 1 848 kén (monoklin) 1 957 réz bizmut 9 747 kén (rombos) 2 070 ródium 8 920 12 410 bór 2 340 kobalt 8 900 rubídium 1 532 bróm 2 928 króm 7 190 ruténium 12 370 cérium 6 670 lantán 6 146 stroncium 2 540 cézium 1 870 lítium cink 7 140 magnézium 1 738 szelén 4 810 cirkónium 6 530 mangán 7 430 szén (grafit) 2 260 diszprózium 8 536 molibdén erbium 9 051 nátrium európium 534 szamárium 974 szilícium 5 260 neodímium ezüst 10 210 szén (gyémánt) 10 500 neptúnium 7 004 szkandium 7 536 3 520 2 340 2 992 20 450 tallium 11 850 foszfor (fehér) 1 820 nikkel 8 902 tantál 16 600 foszfor (vörös) 2 200 nióbium 8 570 technécium 11 500 gadolínium 7 895 ólom gallium 5 904 ón (fehér ón. α holmium 8 803 ón. –18:36 . 13. γ 6 540 titán 4 540 11 344 tellúr ◦ hafnium 13 100 ón.2 ◦ C alatt) indium 7 310 ozmium irídium 22 420 palládium itterbium 6 977 platina tórium 5 750 túlium urán 22 570 vanádium 12 020 vas 21 450 volfrám 6 250 11 660 9 332 18 950 6 110 7 874 19 300 * 18 ◦ C-on Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 195 C M Y K 195 2011. β ón) 7 310 terbium 8 219 germánium 5 350 ón (rideg ón. május 6.

sv nyok.9.) Név acél agyag állati rostok alumínium-oxid alumíniumötvözetek aszfalt bakelit balsafa . Szerkezeti s szerves anyagok.11. kzetek srsge szobahmrskleten (Az anyagok jellegéből adódóan csak tájékoztató értékek.

teflon . . . . . . 7 850 1 500 . 2 700 1 200 . . (kg/m3 ) 7 800 . 2 900 1 050 . . . . 1 380 ∼ 1 335 ∼ 200 Név növényi rostok öntöttvas papír parafa paraffin polietilén polimerbeton poli(tetrafluoretén). . 1 400 ∼ 3 900 2 600 .

2 670 3 600 . 5 100 2 400 . . . 2 700 ∼ 1440 7 800 . . 16 900 1 400 . . . . 3 200 ∼ 1 200 1 150 . . . . . . . 3 200 5 000 . . . . . . . . . . 4 700 ∼ 2 600 ∼ 2 200 2 600 . . 2 500 2 100 . . . . 2 000 ∼ 900 ∼ 130 1 900 . . 720 ∼ 2 900 1 000 . 7 200 6 800 ∼ 1 600 2 600 . . . . . . 500 800 . . . . . 900 910 . . . . . . . 7 400 700 . . 8 900 3 100 . . . 1 600 4 900 4 400 . 1 800 ∼ 2 700 2 600 . . (kg/m3 ) 1 300 . 4 200 1 300 . 2 200 bauxit bazalt berillium-oxid beton bronz cement cinkötvözetek cirkon-karbid cukor csillám ébenfa ebonit emberi test ∼ 2 600 ∼ 2 800 3 000 2 000 . 1 450 2 200 . 2 500 800 . . . . . . PVC porcelán rétegelt falemez samott-tégla sárgaréz szén (ásvány) szénrostok szénszálas műanyag szilícium-dioxid szilícium-karbid szilícium-nitrid szilikáttégla szilikongumi 1 160 . . . május 6. . . 1 150 200 . 1 900 8 400 . . . 1 500 1 010 . . ablakflintjénaikvarcólomüvegszálas műanyag M Y K 2011. . . . 3 900 1 700 . . . 1 800 magnéziumötvözetek márvány mészkő méz nikkelötvözetek 196 1 400 . 900 1 600 . 8 600 1 200 . . . . . 1 070 poli(vinil-klorid). 3 000 Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 196 C szurok szürkeöntvény tantálötvözetek tégla titán-karbid titánötvözetek üveg. 938 2 600 . . . 1 600 2 600 3 200 3 200 ∼ 1 900 ∼ 1 250 farostlemezek faszén fémkerámiák fa (fenyő) fa (lombos) gránit gumi (feldolgozva) gumi (nyers) hó (friss) homokkő kerámiák korom 450 . . . 12 500 480 . . 1 700 vasbeton volfrám-karbid volfrámötvözetek zsír (sertés) zsírkő ∼ 2 400 15 800 13 400 . . . . 1 700 1 700 . . . . . . 1 600 7 100 . 9 200 ∼ 1100 7 250 16 600 . . . . –18:36 . 2 800 7 200 . . 2 700 1 600 . . 965 2 400 . 2 200 1 500 . . 750 ∼ 1200 11 000 . . . 19 600 934 . . 620 700 .

Homogn tmegeloszl s vonalas alakzatok tmegkzppontja zs = zs = −a 2 + b2 cos α 2(a + b) b2 sin α zs = 2(a + b) xs = h2 2(b + h) r sin α α zs = a  (a + a  ) − b (b + b ) 2(a + b + c) h(a + b) zs = 2(a + b + c) xs = a 2 − 2r 2 2a + πr xs = zs = b b 2 + h2  b + h1 + h2 h21 − h22 2(b + h1 + h2 ) 9.13. Homogn tmegeloszl s skidomok tmegkzppontja b+c 3 h zs = 3 xs = xs = zs = 3(b1 + b2 ) h(b1 + 2b2 ) zs = 3(b1 + b2 ) 2r sin α 3α  xs = 1− b12 − b22 + d(b1 + 2b2 ) 2 π zs =  b 3 h 5 3 b 8 3 = b 4 3 h 5 3 h = 10 xs1 = zs1 = zs2 zs = π h 8 xs2 zs = 2(R 3 − r 3 ) sin α 3(R 2 − r 2 )α zs = 4r sin3 α 3(2α − sin 2α) Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 197 C M Y K 197 2011.12.9. május 6. –18:36 .

május 6. hasáb tömör test és palást: zs = üreges félgömb vastag falú: zs = h 2 3(r04 − ri4 ) 8(r03 − ri3 ) r vékony félgömbhéj: zs = 2 ferdén levágott körhenger tömör: xs = r 2 tg α . 2h h r 2 tg2 α + 2 8h zs = h r 2 tg2 α + 2 4h forgási paraboloid tömör: zs = 2 h 3 palástfelület: zs = 198 c= h2 r2 Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 198 C h (4c + 1)3/2 (6c − 1) + 1 · .14.9. csonkaék H (a1 + a) 2(2a1 + a) (a1 + a2 )(b1 + b2 ) + 2a2 b2 h csonkaék. tömör: zs = · 2 (a1 + a2 )(b1 + b2 ) + a1 b1 + a2 b2 ék. 10c (4c + 1)3/2 − 1 M Y K 2011. 4h palástfelület: xs = zs = r 2 tg α . –18:36 . Homogn tmegeloszl s testek s felletek tmegkzppontja ék. 3(r1 + r2 ) kúppalást: zs = H 3 ferde henger. tömör: zs = egyenes körkúp tömör csonkakúp: zs = tömör kúp: zs = h r12 + 2r1 r2 + 3r22 · 2 4 r1 + r1 r2 + r22 H 4 csonkakúppalást: zs = h(r1 + 2r2 ) .

Θx = m b2 + c 2 12 Θy = m c2 + a 2 12 Θz = m a 2 + b2 12 m =.15.9. Homogn tmegeloszl s testek klnbz tengelyekre vonatkoztatott tehetetlensgi nyomatkai derékszögű hasáb 1.

·a·b·c rúd (hasáb) vékony rudakra Θx =Θy = m · l2 12 Θz = .

·l Ix + Iy Ix . Iy : a keresztmetszet felületének másodrendű nyomatéka m =.

·A·l derékszögű gúla Θx = m(b2 + 2h2 ) 20 Θz = 3m r 5 − R 5 · 10 r 3 − R 3 Θy = m(a 2 + 2h2 ) 20 Θz = m(a 2 + b2 ) 20 .

·a·b·h 3 csonka körkúp m= .

· π · h(R 2 + R · r + r 2 ) 3 kör keresztmetszetű tórusz m= tömör: m(4R 2 + 5r 2 ) Θx =Θy = 8  3 Θz = m R + r 2 4  2 vékony héj: tömör: m = .

· 2π 2 · R · r 2 Θx =Θy = vékony héj: m = .

· 4π 2 · R · r · t m(2R 2 + 5r 2 ) 4 Θz = m(R 2 + 6r 2 ) 4 Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 199 C M Y K 199 2011. május 6. –18:36 .

gömb (üreges) 2. vastag falú: 2 R5 − r 5 m 3 R3 − r 3 Θx =Θy =Θz = vékony héj: 4 vastag falú: m = .

· π(R 3 − r 3 ) 3 2m · r 2 3 Θx =Θy =Θz = vékony héj: m = .

· 4π · r 2 · t henger (üreges) 3. vastag falú:  m R2 + r 2 + Θx =Θy = h2 3  Θz = 4 m(R 2 + r 2 ) 2 vékony héj: vastag falú: m = .

· π(R 2 − r 2 )h Θx =Θy = m(6r 2 + h2 ) 12 Θz = mr 2 vékony héj: m = .

· 2π · r · h · t körkúp tömör: m(3r 2 + 2h2 ) 20 vékony héj: Θx =Θy = .

· π · r2 · h tömör: m = 3 vékony héj: m = .

5 3. Kocka esetén: Θ = 2. a tengely merőleges az alkotóra: Θ = cső. 2 200 Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 200 C M Y K 2011. 1. a tengely párhuzamos az alkotóval: Θ = tömör. –18:36 . A henger és kúp végei nyitottak. Tömör. kerék: Θ = 1 m · R2 2 1 m(3r 2 + l 2 ) 12 1 m(R 2 + r 2 ). Tömör: Θ = m · a2 6 2 m · R2 . · π · r · s · t Θx =Θy = m(3r 2 + 2h2 ) 12 Θz = 3m · r 2 10 Θx = m · r2 2 Vékony héjak esetén t  r. május 6.

Srl.16.9.

.6 0.2.6 0. . szárazon.1 fa fán 0.1 króm acélon 0.4.25 fa fémen 0. 0.1 0.4 réz rézen 1. .3 nikkel nikkelen 0. .17.7 alumínium acélon 0. . .5 nikkel acélon 0. μ alumínium alumíniumon 1. 0.d si tnyezk Az értékek nagymértékben függnek a felületek minőségétől. . . Név Tapadási súrlódási tényező.5 0. 1. 0.4 – – – – – 1.4 vas jégen – – – – – 0.11 0.5 ezüst ezüstön 1.5 0. 0. .3 0.19 0. 0.65 0.2 . szárazon.4.15 0. így csak közelítő adatoknak tekinthetők.18 0.8 króm krómon 0.4.36 bőr fatárcsán 0.24 bőr fémen 0. .45 fékbetét acélon – gumi acélon – – 0.5 9.3.08 Vízkenés – – 0. μ Vízkenés Száraz Olajkenés – 0. .45 0.14 0.4 0.3 ezüst acélon 0. .5 réz acélon 0.09 0. .25 – – – – 0. .4 – 0.035 gumi aszfalton Név Csúszási súrlódási tényező.16 Csúszási súrlódási tényező. . 0. . Grdlsi srl.8 – 0.07 – 0. μ0 Száraz Olajkenés acél acélon 0.6–3 – 0. Sok esetben figyelembe kell venni a felületek deformációját és csúszás esetén a sebességet is.6 .11 acél öntöttvason 0.014 vas havon – – – – – 0. 0. 0.35 .5 .6 0.4 gyémánt gyémánton 0. . μ Név – Csúszási súrlódási tényező. .1 0.16 0.7 0.

.006 homokban 0. . . 0. május 6. Gumitömlős kerék makadámúton μg 0.002 Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 201 C M Y K 201 2011.3 vasúti kocsi 0.04 aszfalt.15 .05 .02 . 0.015 . . 0. 0. .025 Egyéb kerekek μg vasalt kerék földúton 0.01 földúton 0. –18:36 .és betonúton 0. . .d si tnyezk Az adatok szokásos méretű járműkerekekre vonatkoznak. Kisebb sugarú kerekek esetén μg értéke nő. . nagyobbaknál csökken a megadott adatokhoz képest.2 vasalt kerék betonúton 0.15 villamos 0.

.0 . 3.. . . 750 – acél (ferrites) 108. . bomlási. .9 . üvegesedési hőmérsékletet. 3800 0. . 3. . . 0. .44 poliimid (PI) 2. 2. 199 440. . .3 80 0. 75 0. .. .36 2400. . 0.3 5 . . plexi) 2. . 4. . 780 0. .9. Szerkezeti anyagok rugalmas adatai Az értékek nagymértékben függnek a gyártási. 70 – 9. . .37 epoxigyanta poli(etilén-tereftalát) (PET. . . .20 M Y K 2011. 25 – polietilén (HDPE) (nagy sűrűségű) 0. május 6. .0 70 . . 20 gyémánt 1000 porcelán 60. . . 150 – polikarbonát (PC) 2. 930 – 60. 320 cinkötvözetek 100. . . . 128 üvegszálak üvegszál-erősítésű műanyag – 0. . . . 90 15. . 123 140. . 530 900 – alumíniumötvözetek grafit 27 gránit 62 – 0. . 500 – fémkerámiák 400. 0. . . . . 120 – polietilén (LDPE) (kis sűrűségű) 0.19. 45 Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 202 C – – 101.35 . 40 0. . . 1.. 40 0. .0 25 .3 .4 55 . .18. . . .4 . . . . 80 300. ..37 . .1 .2 15 . 300 – 10.5 . . 3 30 . 40 – poli(tetra-fluoretilén) (teflon) 0. 1300 – – 3100.16 sárgaréz (60% Cu. Manyagok rugalmas adatai szobahmrskleten Az alkalmazásnál figyelembe kell venni a viszonylag alacsony olvadási.46 2 .40 polipropilén (PP) 0. . 128 220. Név Young-modulus E (GPa) Szakítószilárdság σB (MPa) Poisson-szám μ 2 . . poliészter) poli(metil-metakrilát) (PMMA. 4800 – 100. . . Név Young-modulus E (GPa) Szakítószilárdság σB (MPa) Poisson-szám μ acél (ausztenites) 191. . 4 80 0. . származási helytől összetételtől és fajtától. . . előállítási technológiától. 0. ezáltal az anyag szerkezetétől. . . 124 200. .4 . . . .5 25 . . .46 poli(vinil-klorid) (PVC) 2.8 10 . . . . . 212 440. 40 78. 40% Zn) SiC-szálak – titánötvözetek 202 540. . . . . . . –18:36 .3 . 1. . 700 – bronz 105.35 – 10.

26 króm 279 115 – – 0.37 vas 100 56 120 200 0.37 irídium 528 210 – – 0.44 ón 50 18 5. ezáltal az anyag szerkezetétől.31 nikkel 200 76 – 500 0. 105 Pa nyom son Név c (m/s) Név c (m/s) ◦ acetilén 327 higanygőz 360 C-on 208 ammónia 415 klór 205 argon 308 metán 432 135 nitrogén 337 etil-alkohol gőz 80 C-on 271 oxigén 317 hélium 971 szén-dioxid 258 szén-monoxid 337 bróm ◦ hidrogén 1286 Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 203 C M Y K 203 2011.36 platina 168 61 – 300 0.44 berillium 287 132 – – 0.31 ólom 16 3 18 0.38 réz 130 48 120 450 0. május 6.25 ezüst 83 30 – 280 0.6 – 20 0.35 arany 78 27 – 260 0.32 vanádium 128 47 – – 0. –18:36 .21 molibdén 329 20 – 400 0.9. Longitudin lis hull m terjedsi sebessge g zokban s gzkben 0 ◦ C-on.28 9. Név Poisson-szám μ Young-modulus E (GPa) Torziós modulus G (GPa) A rugalmasság határa σ (MPa) Szakítószilárdság σB (MPa) alumínium 70 26 100 200 0.34 titán 116 44 – – 0.29 volfrám 411 161 – 400 0.032 cink 108 43 – 180 0.20. Szil rd elemek rugalmas adatai Az értékek nagymértékben függnek a gyártási technológiától.21.

20 ◦ C-on Név c (m/s) Név c (m/s) ∼ 1 320 aceton 1 190 petróleum benzol 1 326 propil-alkohol 1 220 etil-alkohol 1 168 szén-diszulfid 1 158 glicerin 1 923 szén-tetraklorid higany 1 451 tengervíz 943 1 531 metil-alkohol 1 123 toluol 1 308 nehézvíz 1 399 xilol 1 357 nitrobenzol 1 470 víz 1 483 paraffinolaj ∼ 1 420 9.9.22. –18:36 . Longitudin lis hull m terjedsi sebessge folyadkokban. mert nagymértékben függhet az anyag szerkezetétől és összetételétől. Longitudin lis hull m terjedse szil rd anyagokban. Longitudin lis hull m terjedsi sebessgnek hmrskletfggse vzben t (◦ C) c (m/s) 0 1403 20 1483 40 1529 60 1551 80 1555 100 1543 204 Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 204 C M Y K 2011. Név c (m/s) acél 5 100 Név keménygumi c (m/s) 1 570 alumínium 5 110 koronaüveg 5 300 bazalt 5 080 kvarcüveg 5 400 cink 3 600 márvány 3 800 bükkfa 3 300 ólom 1 200 tölgyfa 3 800 ón 2 700 fenyőfa 4 500 paraffin 1 300 flintüveg 4 000 porcelán 4 880 gránit 4 000 réz 3 800 tégla 3 650 sárgaréz 3 500 3 280 vas 5 180 ◦ jég (−4 C) 9. május 6.23.24. 20 ◦ C-on Csak közelítő értékek.

3 60 366. 6 30 349. 5 100 387. 2 c (m/s) 9. 8 6/5 e (mi) 332. 5 264 cisz 279. 7 −10 325. 3 297 9/8 disz 314 316. 3 375. 3 469. 5 396 3/2 gisz 419 422. 3 495 15/8 523 528 2 2 c (dó) 1 16/15 64/45 Szomszédos hangközök a dúr hangskálán 16/15 135/128 nd /nc1 = 9/8 16/15 25/24 16/15 ne /nd = 10/9 nf /ne = 16/15 16/15 135/128 ng /nf = 9/8 16/15 25/24 na /ng = 10/9 16/15 135/128 16/15 nh /na = 9/8 nc2 /nh = 16/15 A kiegyenlített lebegésű temperált hangskála szomszédos hangjainak hangköze √ 12 2. 5 25 346.9. –18:36 . 7 278. 3 d (re) 296. 6 330 5/4 f (fá) 352. 6 −5 328.26. 8 −40 306. 8 40 355. május 6. Longitudin lis hull m terjedsnek hmrskletfggse levegben t (◦ C) c (m/s) t (◦ C) −100 263 5 334. 4 352 4/3 fisz 373. 8 −20 319. 3 16/9 h (ti) 498. 5 0 331. 3 20 343. 4 8/5 a (lá) 440 440 5/3 aisz 470. 8 −60 293 10 337.25. 7 35 352. 5 g (szó) 395. 5 15 340. Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 205 C M Y K 205 2011. 8 −15 322. Hangsk l k hangjainak frekvenci i s hangkzei A hang neve A kiegyenlített lebegésű temperált hangskála hangjainak frekvenciája (Hz) A dúr hangskála alaphangjainak és színező hangjainak frekvenciája (Hz) Viszonya az alaphanghoz c1 (dó) 261.

.34 α = 60◦ esetén k = 0.05 .42 fenéklap nélkül k = 0. ha D félgömbhéj (konvex) fenéklappal k = 0.29 1.04 1.2 gömb k = 0.34 félgömbhéj (konkáv) fenéklappal k = 1. május 6.5 2 3 0.05 Zsukovszkij-profil k = 0. egymás mögötti körlemez l D k 1 1.93 0.17 fenéklap nélkül k = 1.52 téglalap alakú lemez a 1 2 4 10 18 ∞ b k 1.22.51 körhenger tengelyre merőleges áramlásban (zárt végekkel) k = 0.01 körhenger tengelyirányú áramlásban (zárt végekkel) l D k 1 2 4 7 0. –18:36 .68 csepp alak k = 0.78 1.87 0.11 körgyűrű lemez d = 0.0 1. .40 2.85 0.45 két.91 0.5 k = 1.15 1.9.99 206 Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 206 C M Y K 2011.19 1. Formatnyezk ( raml si ellen ll si tnyezk) vékony körlemez k = 1.27.33 körkúp fenéklappal α = 30◦ esetén k = 0. 0.

07253 60 0.058 toluol 0.0678 15 0.07103 70 0.0651 30 0.06954 80 0.0268 éter (dietil-éter) 0.29.0633 40 0.0274 víz 0.07029 75 0.0361 kloroform 0.375 glicerin 0.0214 szén-tetraklorid 0.28.0268 terpentinolaj 0. A vz felleti feszltsge levegkrnyezetben a hmrsklet fggvnyben Hőmérséklet t (◦ C) Felületi feszültség σ (N/m) Hőmérséklet t (◦ C) Felületi feszültség σ (N/m) 5 0.07326 55 0.0642 35 0. –18:36 .9.0227 higany 0.0725 0. május 6.0660 25 0.0295 szén-tetraklorid 0.0511 etil-alkohol (etanol) 0.035 9.518 etil-alkohol (etanol) 0.0285 éter (dietil-éter) 0.0669 20 0.357 ón (400 ◦ C-on) 0.0635 olaj 0.0107 bróm 0.0273 higanykörnyezetben n-hexán 0.472 olivaolaj 0.038 n-hexán 0.0405 kén (141 C-on) 0.0606 Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 207 C M Y K 207 2011.0184 benzol 0.0237 benzol benzol 0.0171 ◦ toluol 0.0686 10 0. Nh ny folyadk felleti feszltsge 20 ◦ C-on Név Felületi feszültség σ (N/m) levegőkörnyezetben Név Felületi feszültség σ (N/m) vízkörnyezetben aceton (dimetil-keton) 0.07178 65 0.07401 50 0.0623 90 0.364 petróleum 0.023 izopropil-alkohol (propan-2-ol) 0.0264 olaj 0.0206 higany 0.07475 45 0.

9. Nh ny folyadk Etvs- lland.30.

.653 · 10−3 Víz −5 · 10 · 10−5 50 60 70 80 90 100 1.17 · 10−7 éter (dietil-éter) 2. . A leveg s a vz dinamikus viszkozit sa a hmrsklet fggvnyben t (◦ C) t (◦ C) η (Pa · s) Levegő −100 −50 −20 0 10 20 1.282 · 10−3 · 10−3 · 10−3 · 10−3 · 10−3 · 10−3 0. .3 · 10−7 ecetsav Eötvös-állandó kE (J/K) oxigén* 1.94 · 10 fenol 0.066 · 10−3 – 208 Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 208 C M Y K 2011.607 1.11 · 10−7 0.179 200 360 500 2.04 · 10−5 Folyadékok etil-alkohol (50%-os) (etanol) benzol glicerin higany lenolaj η (Pa · s) 2.14 · 10 107 1.00 · 10−5 0.355 0.46 1.31.3 .002 · 10−3 Gázok 9.820 30 40 Víz −5 · 10 · 10−5 · 10−5 · 10−5 · 10−5 – 1.957 2. . 1.18 1.36 .316 0.86 · 10−3 0.82 · 10−5 1.00 · 10−5 2.091 – 2.595 · 10−5 · 10−5 · 10−5 0.35 · 10 etil-alkohol (etanol) metil-alkohol (metanol) −7 0. .467 0.02 · 10−5 1.000 – 2.8 · 10−7 glicerin-trisztearát 0. –18:36 . 1. .548 0. 1.797 · 10 0. Nh ny anyag dinamikus viszkozit sa 20 ◦ C-on ammónia hélium hidrogén levegő metán η (Pa · s) 1. .136 · 10−3 0.404 0.9 · 10−5 1.32.14 · 10 higany −7 1.02 · 10−7 szén-tetraklorid 2. .002 · 10−3 −3 0.906 · 10−5 η (Pa · s) Levegő – – – 1.664 · 10−3 1. május 6. 1.1 · 10−7 klór* 0.67 .710 – 1.92 · 10−7 szén-diszulfid 2.55 · 10−3 5.78 · 10−7 fluor* 2.0 · 10−7 nitrogén* −7 5. .2 · 10−7 víz * Ezen gázok esetében a folyadékfázishoz tartozó hőmérsékleti tartományban értelmezett érték. .ja Név Eötvös-állandó kE (J/K) Név 2.94 .793 · 10−3 1.23 · 10−7 2. 6.10 · 10−5 2. . .588 · 10−5 – 3.30 · 10−2 neon oxigén szén-dioxid 3. 1.05 · 10−7 nitrobenzol 2.9 . .62 .49 · 10−5 melasz méz (16% víztartalmú) méz (29 ◦ C-on) petróleum szurok víz 165 19 7 −3 2. 1. .47 1. 9.307 · 10−3 1.9 .1 · 10 benzol −7 0.

236 francium 27 677 – 1 314 29.44 cirkónium 2 471 5. 100 ◦ C tartományban λ (J/(m·K·s)) Lineáris hőtágulási együttható a 0 .szublimál pont) 50 asztácium 302 337 2 bárium 727 1 897 18 berillium 1 287 bizmut 271.Forráshő dáshő Lf (kJ/kg) Lo (kJ/kg) – – −5 Közepes fajhő 25 ◦ C-on c (J/(kg · K)) – alumínium 660.21 · 10−5 29 2 024 234 147 · 10 −6 135 3 186 133 2.42 · 10 −5 65 1 759 130 · 10 −6 373 1 574 szublimálási hő 343 arany 1 064 arzén 2 856 817 614-től (hármas.25 · 10−4 21 1 675 741 671 36 907 120 4 409 23 2 561 2 862 11 14 1 596 14 429 foszfor 44.05 · 10−5 163 1 256 205 308 1. .39 · 10 Olva.4 · 10 99 1 920 230 2 204 29 1.7 · 10 −5 16 611 230 2.3 961.63 · 10 −5 53 921 145 4 428 1 194 39 6.22 · 10 −5 103 1 680 168 · 10 −5 63 1 155 176 1.4 Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 209 C M Y K 209 2011. Szil rd elemek htani adatai Név Olvadáspont to (◦ C) aktínium 1051 Forráspont tf (◦ C) Hővezetési együttható a 0 . .9. . . 100 ◦ C tartományban α (1/K) 3198 12 – 2.3 2 233 1 472 156.98 · 10 −5 111 1 800 383 5.3 2 519 221 361 10 886 900 antimon 630.7 · 10−6 211 6 360 281 9.6 2 446 itterbium 1.9 · 10 −6 105 1 725 173 1.6 824 3.89 · 10−5 103 2 390 234 1.34 · 10 · 10 2 162 irídium 1 825 · 10−6 822 indium 32 470 6.6 1 587 19 1.33.5 – – −6 – – 3 264 11 9.15 277 0.76 938. –18:36 .4 bór cérium cézium cink 52 857 124 −6 2 090 35 000 1 030 38 2 680 205 9.2 · 10−4 80 3 984 330 5.12 · 10 104 1 695 165 2 072 82 3.5 erbium 8.75 · 10 −6 465 4 516 322 · 10 −6 122 3 700 146 −5 2 833 4 603 60 23 5.9 – · 10−5 799 1 855 diszprózium 1 564 190 – 1.8 holmium 1350 −5 6 ezüst hafnium 1.9 2 694 16 1.8 2075 28.13 · 10 11 európium germánium 192 −5 27 1 529 gallium – 1 100 3 424 1 411 gadolínium – 56 3 927 419. május 6.

.33. . 162 ◦ C felett) 231. .4 kadmium 321 767 kalcium 842 kálium 63.Forráshő dáshő Lf (kJ/kg) Lo (kJ/kg) 422 19 600 3 308 – – – · 10 −6 362 5 254 1 068 −5 mangán 1 246 2 061 8 2.2 · 10 267 4 207 477 molibdén 2 623 4 639 140 4.38 kén 115.3 – – 733 1. 100 ◦ C tartományban α (1/K) 1.2 2.5 lutécium 1663 magnézium 650 1 484 759 444.2 160 4 135 · 10−5 1 342 1 090 193 Közepes fajhő 25 ◦ C-on c (J/(kg · K)) 3. γ ón.33 · 10−5 292 6 378 440 54 · 10 −6 290 7 360 268 · 10 −5 2 862 130 −5 2477 ólom 883 327.8 · 10−6 290 6 153 251 7.2 kobalt 1 495 króm 1 907 lantán 920 lítium 180.7 184.9 2 602 – – 5 012 88 ozmium 3 033 – – – 213 60 2 497 – 5.2 95 Olva. .72 neodímium 1 016 neptúnium nikkel nióbium 3 066 140 17 9.3 – · 10−5 263 6 490 415 4.1 · 10 platina 1 768 3 825 72 8.08 · 10−5 0.35 · 10 ón (rideg.2 · 10 −5 209 3 760 653 · 10 −5 61 2 033 741 8.2 85 4. 100 ◦ C tartományban λ (J/(m·K·s)) 3 336 17 jód 113. –18:36 .5 4 744 1 749 35 – 7.8 · 10−6 plutónium 640 3228 6 – – – – polónium 254 962 – – – – – 210 Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 210 C M Y K 2011.9 · 10 −6 260 6 580 461 · 10 −5 60 2 897 197 −5 1.45 97 200 103 – 94 13 – – 285 – 57 886 232 2.1 · 10−6 154 3 305 131 −5 157 3 398 244 101 2 405 134 palládium 1 555 2 963 72 1.1 · 10 −5 113 4 260 1 235 · 10 −6 75 2 000 205 nátrium 97.9. május 6.1 0.9 · 10−6 8.6 2 927 2 671 3 455 Lineáris hőtágulási együttható a 0 .9 ón (fehér.6 644 3902 6 – – 1455 2 913 91 1. Szil rd elemek htani adatai (folytat s) Név Olvadáspont to (◦ C) ittrium 1 526 Forráspont tf (◦ C) Hővezetési együttható a 0 .6 · 10 3 393 16 9. β ón) – – 67 2.

100 ◦ C tartományban α (1/K) 3.2 117 221 terbium 1.7 2 334 1 072 szelén 2 562 Lineáris hőtágulási együttható a 0 .Név Olvadáspont to (◦ C) Forráspont tf (◦ C) Hővezetési együttható a 0 . .4 · 10−6 252 5 610 238 – – 8.68 · 10 13 3 650 S – 138 −5 szén (grafit) – −5 2. .27 · 10 4 827 – 1.52 – 3 824 35 140 192 – 1 382 685 2 343 180 777 4 027 80 Közepes fajhő 25 ◦ C-on c (J/(kg · K)) – 58 1 790 Olva. .1 szén (gyémánt) 3 500 B – 205 −5 – – −6 1. .5 – – 174 4 165 – – 140 – 1.1 −5 688 3 527 tellúr · 10−6 4 150 szén tallium 6.2 3.2 · 10 −6 1 280 1 650 tantál 988 – 72 – · 10−6 technécium 449.3 345 8 975 486 vas 1 538 2 861 80 1.Forráshő dáshő Lf (kJ/kg) Lo (kJ/kg) · 10−6 6.9 .3 11 2.675· 10−5 138 820 201 1.02 · 10−5 357 7 293 557 46 · 10 −5 21 813 128 · 10 −6 3 017 5 458 58 4 265 51 3 221 180 13 700 2 157 1 359 0.5 – 4 796 7. május 6.5 1 473 333 352 69 – – 691 – – 1 047 – 494 678 16 1. –18:36 .6 3 6.7 · 10 · 10−6 – 140 szilícium 1 414 3 265 150 szkandium 1 541 2 830 303.31 ruténium stroncium szamárium 3 695 395 150 · 10 – – 385 · 10 210 4 800 244 9 · 10 −6 26 887 360 6.18 · 10−5 272 6 095 465 162 −6 192 4 009 134 volfrám 3 422 5 555 4. 100 ◦ C tartományban λ (J/(m·K·s)) prazeodímium 931 3 510 13 prométium 1 042 3 000 15 protaktínium 1 572 3 300 47 rádium 700 1 737 19 rénium 3 186 5 596 48 réz 1 085 ródium 1 964 rubídium 39. .6 365 8 893 523 tórium 1 750 4 788 54 1.39 · 10 −5 53 1 753 116 · 10 −6 túlium 1 545 uránium 1 135 1 946 4 131 28 vanádium 1 910 3 407 31 8.03 · 10 −5 103 1 840 183 · 10 −6 titán 1 668 3 287 22 8.12 · 10−5 83 2 202 113 17 1. 1. .5 · 10 Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 211 C M Y K 211 2011.33 · 10 −5 109 1 456 160 1.25 · 10−5 0.

060 0. .7 · 10−5 1. . . 0. . . 60 0. 1300 – lombos fa a rostokkal párhuzamosan – 0. 2. Szil rd anyagok htani adatai Ü: üvegesedik.1 . . . . .9. . származási hely. 650 70 .2 . . 35 121 .4 3. . . . . . . . . .1 800 . . . . 1. . . 17 30 .4 – 3 .3 · 10−5 – – – 3500 B 0 – 1480 Ü 0. 160 1. .3 · 10−6 – fenyőfa a rostokra merőlegesen – 0. .3 1.9 140 2. 1550 – 2050 – – 880 . .2 45 .6 . . . .4 · 10−5 1. . . .0 . . .2 .2 0.6 30 .34. . 1. . . 1440 – 1700 – 880 . . . . 0.8 · 10−5 – 3 . 6. 6 · 10−7 800 750 494 2093 1000 . .9 . 34 1. . 2. . 7 · 10−5 1300. . .3 · 10−5 – 7 . . Fajhő.9 . 0. 237 0. . 2.91 · 10−5 1700 .29 2.2 3. . 1700 lombos fa a rostokra merőlegesen magnézium-oxid 2800 – 1. . .35 3 . –18:36 . . .4 · 10−5 1. 420 – 1425 13 . . . 5 · 10−6 – gipsz gránit gyémánt jég (0◦ C-on) kőszén kvarcüveg 212 Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 212 C 470 M Y K 2011. . 0.2 · 10−6 5. 1040 380 . .2 55 . . .2 . 2100 1. . 2. 1.045 25 . 1. 113 0. . .6 · 10−5 – 1260 . 4. .05 .88 · 10−5 2. .4 0. . .5 · 10−6 5 · 10−6 1. 1. . 2. május 6. .035 . 8 · 10−6 1. . 1. .3 · 10−5 8. . 125 4 . 1. 1020 10 . .8 .045 . 1.1 · 10−5 – 5 . . . nedvességtartalom és porozitás nagymértékben befolyásolja az értékeket. . 4. . 1.8 .4 · 10−5 – magnéziumötvözetek nikkelötvözetek parafa porcelán samott sárgaréz 420 . . . .7 . . 0. . . . 75 95 . . 155 2.85 . az összetétel.2 . . . . 1. 10 · 10−6 – 0. . . . B: bomlik S: szublimál Az adatok csak tájékoztató jellegűek.1 . előállítási technológia. 90 0. .4 .1 . . 8. . . . 8 · 10−6 0.0 . . 1550 1350 . . . 1. 900 840 380 szilícium-karbid 2700 S 90 . . . 1.68 .2 3 . . .2 . . .3 . 20 ◦ C-on cp (J/(kg · K)) Név Olvadáspont to (◦ C) Hővezetési együttható 20 ◦ C-on λ (J/(m · K · s)) Lineáris hőtágulási együttható 20 ◦ C-on α (1/K) acél (ausztenites) acél (ferrites) agyag alumínium-oxid alumíniumötvözetek beton bronz cinkötvözetek csillám fémkerámiák 1350 .9 · 10−6 1300 . 1700 – – 840 360 – 880 – fenyőfa a rostokkal párhuzamosan – 0. .8 · 10−5 0.7 . . . .5 . . 0.75 . . .

09 −6 . HDPE) polietilén (kis sűrűségű. 95 −40 . . .1 Alkalmazási tartomány Talk (◦ C) −20 . . . .44 2. 0.12 . . . . 320 110 Ü 320 0. . .32 80 . 0. . . . . 0. . 1. . . 130 · 10−6 – .14 . . 1.31 . 200 · 10−6 1. . . . .25 50 . . . . 100 · 10−6 1. . . . .7 . 210 · 10 100 . LDPE) poliimid (kapton) poli(metilmetakrilát) (plexi) polipropilén (PP) Olvadáspont to Hővezetési Lineáris hőtágulási együttható λ együttható α (1/K) (◦ C) Ü: üvegesedik (J/(m·K·s)) 23 ◦ C-on B: bomlik 70 . 0.24 .7 . . 0.1 7. . 280 160 . . 95 −260 . . 220 Ü 0. . .14 0.52 100 .10 . . Név cellulóz-acetát poliamid (PA 6. . 0.33 100 . . . . . május 6.22 66 . 0. 0. . 0.40 30 . . . . 1.22 60 . . . .5 . .0 . –18:36 .3 · 10−6 3. . . 65 · 10−6 150 0.9 .28 95 · 10−6 1. 100 · 10−6 – −30 . . . 1.45 . Nylon 6) polikarbonát (PC) poli(etiléntereftalát) (poliészter) polietilén (nagy sűrűségű. . .4 . 0. . 180 · 10−6 180 . . 0.5 · 10−5 – 2870 1460 30 .35 1. . 70 · 10−6 265 0. .04 . . .4 · 10−6 8.19 . 125 −40 . 200 · 10−6 1.6 2. 5. . . . 90 3. . . . 9. .2 . . . . 170 polisztirol (PS) poli(tetrafluoretilén) (teflon) poli(vinil-klorid) (PVC) poliésztergyanta Fajhő c (kJ/(kg·K)) 1. .25 30 . . .2 1.5 . 20 ◦ C-on cp (J/(kg · K)) 3100 1540 .16 .10 . .9 −60 . 20 0. . 10 · 10−6 – 840 9. 160 · 10−6 90 Ü 0. 825 Ü 21 7 . .2 . 120 1.2 1. . 90 0. . . . 90 400 B 0. . . .16 .Név titán-karbid titánötvözetek üveg üvegszál-erősítésű műanyag volfrám-karbid zsírkő (talkum) Olvadáspont to (◦ C) Hővezetési együttható 20 ◦ C-on λ (J/(m · K · s)) Lineáris hőtágulási együttható 20 ◦ C-on α (1/K) Fajhő. . 60 · 10−6 120 Ü 0. 1. . 90 · 10−6 1.9 −10 . 100 Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 213 C M Y K 213 2011. . . . 120 Ü 0. . 75 140 B 0. 170 −270 . 0.35. . .35 30 . . . 120 120 0.5 · 10−6 – – – – 0.2 100 .12 . . .25 75 .6 . . . .3 – 9 . . Manyagok htani adatai A gyártási technológiától és a kialakuló szerkezettől függően kismértékben változhatnak az értékek. . . 160 200 Ü 0. 1650 330 . . .

aceton (dimetil-keton) (CH3 )CO 2.00 · 10 −3 −3 5. Folyadkok htani adatai Név Fajhő Hőve0 ◦ C-on zetési együtt c  ható kJ 18 ◦ C-on kg · K  λ  J m·K·s 1.25 · 10 4. salétromsav HNO3 17.8 1. − 130 −3 11.5 H2 SO4 CH3 OH −112 −63.46 0.24 · 10 −41.23 · 10−3 0.10 0. petróleum – 16. .30 · 10 −3 −14 1.00 · 10 (∗) 22.91 0.181 · 10 0. 0 ◦ C ≤ t < 4 ◦ C esetén β < 0 t = 4 ◦ C esetén β = 0 t > 4 ◦ C esetén β > 0 214 Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 214 C −10 (∗∗) 23.5 D2 O 4. trícium-oxid (∗∗) 1.19 · 10 −3 −111. kénsav (tömény) 13. terpentinolaj −116.8 −22.30 1.39 0.72 0.92 . május 6.535 3.105 1. szén-tetraklorid 20.7 10.374 0.3 3. sósav (20%) HCl + aq 2.138 (∗) 8.27 – (∗) 2.140 −3 6. glicerin (vízmentes) 9. benzin – 2.6 −30 – C3 H5 (OH)3 Hg Olvadáspont Fagyáspont to (◦ C) 105 Pa nyomáson M Y K 2011.6 CS2 1.12 1. n-pentán 15.14 0. bróm Br2 0.18 0.00 – 0.140 1.140 0.105 −3 H2 O 21.74 0. kloroform 12.43 · 10−3 0.19 (∗) 0 20 ◦ C-on A víz térfogati hőtágulási együtthatója függ a hőmérséklettől.28 · 10−3 – 3.50 · 10−3 0.56 · 10 −3 1.3 0.41 2. szén-diszulfid – 18 −3 19. nehézvíz (∗) −70 −3 CCl4 1. benzol C6 H6 1. .84 0.465 1.9.9 −18 18.21 T2 O 4.00 · 10−3 1.36. éter (dietil-éter) (C2 H5 )O 7.16 2.39 (∗) 0.94 – 1. metil-alkohol (metanol) −50 . 1. konyhasóoldat (20%) 0. –18:36 .5 −7. .8 – – 4.587 (∗) – – 3.198 1. etil-alkohol (etanol) (C2 H5 )OH 2. gázolaj 8.163 1.19 · 10 −97.162 1.10 Térfogati hőtágulási együttható β (1/◦ C) 0. víz 4.39 CHCl3 0.465 −94.3 10.10 · 10−3 0.62 · 10 −3 −129.291 0.13 · 10−3 5. . higany (∗) 2.80 −38.151 – 2.160 1.7 0.62 · 10 – 0.593 – C5 H12 14.

1180 310 10. – 335 – – petróleum 15. – 288. 100 335 2256 víz 21. 220 – 80. – – – 374.08 aceton (dimetil-keton) 1. .7 338 525 – 396 236 – 6.Forráshő Kritikus Kritikus hő Lf hőmér.55 szén-diszulfid 18.01 116 353 197 3.4 107 34.1 150 . 86 39. –18:36 .6 193 283 4.49 kloroform 11. 1110 237 1.4 318 2073 nehézvíz 22. .00 105.2 74. metil-alkohol (metanol) 13.7 – – – 10. .1 364 277 7.34 n-pentán 14.4 200 . 906 244 6. . 110 – – – sósav (20%) 17. .7 83.5 Név – 1101 240 285 1460 109 553 – 61. .nyomás Fagyás.06 – – 374. 36. 377 194 4.1 75 247 262 108. – benzin 2. 300 290 – 201 357 11.7 482 – – salétromsav 16. higany 9.8 17.6 gázolaj 7.51 éter (dietil-éter) 6.5 98.1 40 .28 etil-alkohol (etanol) 5. május 6. – konyhasóoldat (20%) 12.5 82.Forráspont tf (◦ C) 105 Pa nyomáson Olvadás.(kJ/kg) séklet pkr ◦ hő tkr ( C) (MPa) Lo (kJ/kg) 56.8 67. trícium-oxid 23. 101.8 78.08 Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 215 C M Y K 215 2011. 4. glicerin (vízmentes) 8.2 22. – kénsav (tömény) 10.51 szén-tetraklorid 19.2 22. 160 – 293 376 – terpentinolaj 20. 76.33 bróm 4.1 127 58.8 – 64. 5. 300 – 46.85 benzol 3.

273 K-en) Név cp cV κ= (kJ/(kg · K)) cp cV Hővezetési együttható 18 ◦ C-on λ Térfogati hőtágulási együttható β (J/(m · K · s)) (1/K) −3 3. fluor F2 0.367 · 10−3 25.573 1.661 · 10−3 19. etán C2 H6 1.0 · 10−3 −3 3.2 · 10−3 – 15.523 0.7 · 10 −3 – 3.595 – 1.40 24. hidrogén H2 14.795 – 1.741 1.214 1.632 1.7 · 10−3 3.68 87. kén-dioxid SO2 0.40 24. levegő – 16. ózon O3 0.7 · 10−3 – 10.11 18.712 1. szén-dioxid CO2 0.31 22.65 16.038 0.9.0 · 10−3 3.802 · 10−3 1.30 14.386 1.628 0.0 · 10−3 – 26.8 · 10 13.22 6. kripton Kr – – 1.66 5.487 – – 128.14 15.658 – – 18. propán C3 H8 1.674 · 10−3 21.750 · 10−3 5.65 46.161 1.653 1.502 0.5 · 10−3 19.4 · 10−3 3.385 · 10−3 – 13.916 0.726 · 10−3 24.35 8. –18:36 .674 · 10−3 20.374 1.1 · 10−3 – 23.068 0.3 · 10−3 3. vízgőz H2 O 1.512 1.342 – – 27. nitrogén N2 1.9 · 10 14.6 · 10−3 3. május 6.234 3. oxigén O2 0. neon Ne 1. hélium He 5.720 · 10−3 216 – – – Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 216 C – – M Y K 2011. G zok. ammónia NH3 2.0 · 10−3 3.41 175.40 24.056 1. gzk htani adatai Fajhő (105 Pa-on.27 8.690 · 10−3 0.2 · 10−3 3.4 · 10 12. argon Ar 0.365 1.161 1.30 13.566 1. n-bután C4 H10 1.675 · 10−3 2. szén-monoxid CO 1. metán CH4 17.726 · 10−3 3. kén-hidrogén H2 S 1.847 1.821 1.37.2 · 10−3 3.477 1.40 18.236 10. éter (dimetil-éter) (CH3 )2 O – – 1.0 · 10 2.623 1.821 0.5 · 10−3 3. klór Cl2 0. xenon Xe – – 1.030 0.41 – – −3 11. hidrogén-klorid HCl 0.745 1.812 0.6 · 10−3 3.7 · 10−3 – 7.666 1.637 1.997 0.29 22.66 143. acetilén (etin) C2 H2 1.047 0.112 1.642 · 10−3 −3 3.660 · 10−3 8.40 23.662 · 10−3 9.25 4.32 30.318 1. nehézhidrogén D2 14.3 · 10−3 3.

−251.0 −85.73 neon 18.0 (1) (2) (3) (4) 334 17.4 −189.8 5.1 80. −187. 390 157. −78.0 −191.4 9.6 386 152.1 486 32.4 Kritikus nyomás pkr (MPa) 11.26 propán 22.8 −245. −157.0 −195.30 éter (dimetil-éter) 17.8 5.0 −23. −182. 461 239.7 – 469 127.7 −112.6 26 · 10 Pa nyomáson 5.8 −182.2 504 −82.63 metán 16.5 4. 56.6 5.9 −0.7 159 −272.5 25.2 −220.0 448 96. 188 −138.0 5.9 – 105(4) −228.0(3) 18.0 339 Kritikus hőmérséklet tkr (◦ C) 1368 132.36 ózon 21.8 −83.8 4.4 29.29 hidrogén 8.82 levegő 15. 30.02 kén-hidrogén 12.9 0. −220.5 81.5 7.8 58.9 −108. 117 69.7 3.0 −35.0 7. −267.7 2. −56.7 19.0 261 114.0 – 754 35.8 199 −147. május 6.0 −112.8 213 −118.7 −33.8 1.0 7.197 52 · 105 Pa nyomáson szublimálási pont szublimálási hő 5 Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 217 C M Y K 217 2011.2 −151.70 fluor 6.69 nehézhidrogén 9.0 −183.39 nitrogén 19.5 95.49 kripton 14.5 448 51.3 −185.0 3. – 314 −234.Olvadás. –18:36 .1 −103.0 – 209 −140. −129.5 −138.4 573(4) 31.3(2) −205.70 klór 13.35 szén-dioxid 23.89 xenon 26.96 etán 5.0 −188.0 37.Forráspont Olvadáshő Forráshő pont Fagyáshő Lo (kJ/kg) tf (◦ C) Fagyáspont Lo (kJ/kg) to (◦ C) 105 Pa −77.0 5. 551 100.04 oxigén 20.7 117 −63.5 0.23 hélium 7.5 −81.2 −252. 461 16.0 −85.49 n-bután 4.88 kén-dioxid 11.90 argon 2.8 −42.3 −10.6 −249.1 3.3 167 −122.0 100.4 8.0 −192.8 −88. 6. 3. −218.34 etin (acetilén) 3. 4.8 25.9 1.28 Név ammónia 1.6 −254.0 −111.49 szén-monoxid 24.9 – −259.0 9. −248.2(1) −268.0 – 251 −5.06 vízgőz 25. 4.6 −161.2 216 −140. −210. 2256 374.0 −75.2 22.9 13.43 hidrogén-klorid 10.6 −60.6 58.

. 580 42 40 etil-alkohol (etanol) 390. . . 13 8. 18 15. . 300 44 42 320 42. 44 petróleum xilol 495 43 41 toluol 553 42 41 benzol 540. . 31 28. –18:36 . 17 225-280 14. Szilárd anyagok Gyulladási hőmérséklet tgy (◦ C) Fűtőérték Ha (MJ/kg) Égéshő Hf (MJ/kg) antracit 425. 120 Gázok. . 46 40. . . . . 11 fa (nedves) – Folyadékok Gyulladási hőmérséklet tgy (◦ C) bután (cseppfolyósítva) propán (cseppfolyósítva) ∼ 11 425. 450 10. . . . . gőzök Gyulladási hőmérséklet tgy (◦ C) benzolgőz – Égéshő Hf (MJ/m3 ) Hf (MJ/kg) Ha (MJ/m3 ) Ha (MJ/kg) – 40 490. . . 560 58 59 54 55 138 Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 218 C 15 Fűtőérték M Y K 2011. Égéshő: (felső fűtőérték) az a hőmennyiség. . Gyullad si hmrskletek.38. . . . . 360 64 52 58 47 545. 750 28. . . 300 16. 530 510 etán etilén (etén) butángőz propángőz 218 147 36 117 49 108 46 90 50 83 46 320. . 450 29. . . 35 32. . . . . .9. . . . . . . . . 430 44. 30 barnaszén-brikett fa (száraz) tőzeg (száraz) barnaszén – 20. sok esetben függ a pontos összetételtől. . 34 kohókoksz 550. Fűtőérték: (alsó fűtőérték) az égéshőnek az égésnél keletkező víz elpárologtatásához szükséges hővel csökkentett értéke. 34 kőszén 350. . ftrtkek Közelítő és kerekített értékek. . 425 30 26 – 28 24 465 22 19 spiritusz (90%) metil-alkohol (metanol) szén-diszulfid 102. . . . . amely 1 kg vagy 1 m3 20 ◦ C-os tüzelőanyag tökéletes elégetésekor felszabadul. . 46 39. . ha az égéstermékeket a kiindulási hőmérsékletre hűtjük vissza. 44 benzin 230. . . 15 250. . . . . gshk. 440 ∼8 Fűtőérték Ha (MJ/kg) Égéshő Hf (MJ/kg) 49 46 470 50 42 gázolaj 350. 16 12. május 6. . . . 440 33. 21 ∼ 20 285. 35 27. . . . . .

. 3 100 ◦ C acetilén (etén) oxigénben égetve 9. 750 36 55 33 50 földgáz 560. . . G zmolekul k s g zatomok termikus tlagsebessge s kzepes szabad thossza 20 ◦ C-on.Gázok. 780 – 17 – 14 szén-monoxid 610. –18:36 . . . 585 12 143 10 120 metán vízgáz 600 – 11 – 10 generátorgáz 600 – 5. május 6. 650 11 10 – – hidrogén 575.94 ·10−8 Xe 236 3. . .44 ·10−8 Ne 604 1. . norm l lgkri nyom son (105 Pa) Közvetett mérési eredményekből számított értékek. .40. . Név Termikus átlagsebesség v (m/s) Közepes szabad úthossz l (m) Név Termikus átlagsebesség v (m/s) Közepes szabad úthossz l (m) H2 1910 1. . 600 35.05 ·10−8 Ar 427 6. 18 – városi gáz (világítógáz) 9. . 1 870 ◦ C földgáz Bunsen-égőben égetve 2 200 ◦ C földgáz oxigénben égetve hidrogén oxigénnel égetve 2 280 . 45 – 32. . L nghmrskletek kőszén kazánban égetve 1 000 .73 ·10−8 vízgőz 615 3. 6 – ∼5 – 19. . . .39. .31 ·10 −8 CO2 408 3. . .03 ·10−8 He 1350 1.50 ·10−8 Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 219 C M Y K 219 2011.22 ·10−7 N2 511 6.94 ·10−8 Kr 295 4. . 1 500 ◦ C 700 . . 2 900 ◦ C hidrogén levegőben égetve 1 770 . . . . 20 – 17. 42 – ammónia 650. . . 1 960 ◦ C etil-alkohol (etanol) lángja 1 700 ◦ C 2 700 . . . 1 200 ◦ C barnaszén kazánban égetve 1 550 .18 ·10−7 Hg 190 3. . . .79 ·10−7 O2 478 6. . gőzök Gyulladási hőmérséklet tgy (◦ C) acetilén (etin) Égéshő Fűtőérték Hf (MJ/m3 ) Hf (MJ/kg) Ha (MJ/m3 ) Ha (MJ/kg) 335 53 57 52 56 fagáz (nedves) – – 46 – 42 fagáz (száraz) – – 33 – 29 650. . . 1 200 ◦ C kőszén előtüzeléssel 1 300 .

Teltett vzgz nyom sa s srsge.9. a vz srsge s p rolg shje a hmrsklet fggvnyben Telített vízgőz Hőmérséklet t (◦ C) Nyomás p (kPa) Sűrűség Sűrűség .41.

(kg/m3 ) .

2933 971.548 916.9 70 31.2418 974.4235 965.3 150 476.549 0.7 225 2 550.4 1572.0 1403.24 2394.1611 980.0068 999.006 0.92 2269.6 370 21 052 374.5045 961.0173 998.607 95 0. május 6.926 2488.65 2295.3 95 84.0 448.374 5 0.3 4.24 2358.872 73 0.5 7.12 1.5977 958.917 0.3 85 57.8 275 5 948.126 2465.67 2430.8 175 892.07 2382.1 50 12.800 0.59 2345.0 326.8 75 38.23 2453.619 2 0.98 799.3 30 4.3 2.4 125 232.81 2333.236 4 0.73 2370.1302 983.4 448.3 100 101.1 2031.57 759.617 892.333 9 0.0656 990.107 0.867 Párolgáshő Lp (kJ/kg) 20 45 220 Víz M Y K 2011.696 5 0.01 2.5 46.3534 968.68 654. (kg/m3 ) 0.9 2112.2 22 106 Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 220 C 999.1 70.1043 985.0094 999.0230 997.0 1836.2 1715.356 0.9 40 7.24 2406.83 2308.89 2321.1 35 5.6 300 8 591.581 0 0.34 2282.155 0.6 25 3.727 2477.1981 977.739 0.0 2187.2 326.8 250 3 977.3 90 70.857 864.6 30.2 0 325 12 057 350 16 536 113.75 834.7 572.5 15 1.0 1188.8 200.336 9.225 7 0.0828 988.4 55 15.0303 995.0048 5 0.7 1940.0396 994.3 80 47.38 2256.299 939.7 12.05 2417.8 10 1. –18:36 .3 60 19.5 19.0128 999.167 5 0.4 891.07 2442.0 0 2500.0511 992.3 0.6 65 25.324 0.523 0.50 200 1 554.24 712.

97 95 324 715 98.00 99 323 745 99.10 101 990 765 100.66 97 990 735 99.33 100 657 755 99.49 109 989 825 102.73 90 658 680 96.69 110 656 830 102.14 95 990 720 98.49 97 324 730 98.18 88 658 665 96.91 107 989 810 101.17 99 990 750 99.91 91 242 685 97.26 112 655 845 103.9.52 106 656 800 101.32 96 657 725 98.43.30 102 656 770 100.88 111 322 835 102.00 9.32 105 989 795 101.71 103 990 780 100. Nh ny anyag h tad si egytthat.62 93 991 705 97.91 104 656 785 100.83 98 657 740 99.44 100 322 850 103.71 107 323 805 101.50 101 325 760 100.11 108 656 815 101. A vz forr sponti hmrskletnek v ltoz sa a nyom s fggvnyben Nyomás p (Pa) p (torr) Hőmérséklet t (◦ C) Nyomás p (Pa) p (torr) Hőmérséklet t (◦ C) 87 991 660 96.63 113 989 855 103.80 94 657 710 98.50 103 323 775 100.09 91 991 690 97.42.12 105 323 790 101.55 89 991 675 96.27 92 657 695 97.44 93 324 700 97.82 114 655 860 103.37 89 324 670 96.30 109 322 820 102.07 111 989 840 102.

forrás közben 3 000 . . . 250 túlhevített vízgőz 23 . természetes áramlás esetén áramló víz 250 . . . 20 levegő. . 6 000 kondenzálódó gőz 5 000 . . 2 000 2 000 . . 15 000 Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 221 C M Y K 221 2011. . gázok természetes áramlás esetén 6 . május 6. . . . 116 víz. . enyhe áramlással 20 . . 8 000 víz. . . 50 levegő. –18:36 . erős áramlással 50 . .ja α (J/(m2 · K · s)) levegő.

Nh ny anyag tlagos emisszi.44.9.

hullámhossz.75 0. oxidáltsága.022 0.19 0.21 0. Név fényes oxidált fényes acél alumínium oxidált fényes arany beton emberi test jég króm nikkel olajfesték platina fényes fényes fényes t (◦ C) 100 200 25 100 200 600 100 500 25 36. Szil rd anyagok relatv dielektromos lland. a vizsgálat szöge) függ.028 0.45.032 0.15 0.08 0.037 0.94 0.071 0.024 0.11 0.95 0.05 0.02 0.) réz samott vas lemez öntött kovácsolt volfrám t (◦ C) 500 1000 1500 fényes 100 1000 fényes 100 oxidált 100 fényes 100 oxidált 200 futtatott 25 oxidált 200 fényes 25 100 500 1500 2000 ε 0.047 Név platina (folyt.5 0 100 100 25 25 100 ε 0.01 0.74 0.9 0.08 0.6 0. polírozottsága.28 9.03 0.19 0.02 0.98 0.98 0.79 0. ezért a közölt adatok csak tájékoztató jellegűek. a felület érdessége.64 0.s tnyezje Az emissziós tényező értéke nagyon sok paramétertől (hőmérséklet.06 0.23 0.

5 prespán sellak tégla trolitur üveg 2.7 2. .9 2. . . május 6.5 . –18:36 . .5 . 4.. 15 Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 222 C Név kvarc (kristály) kvarc (üveg) márvány mikanit műgyanta olajospapír papír paraffin porcelán M Y K 2011. . 6. 3 2. . 5 3. .. 14 3.4 2.9 2 . .7 . 3 5.6 .5 . 9 000 2. .4 .2 5 . . Név alumínium-oxid bakelit bárium-titanát borostyán celluloid csillám ebonit gumi gyémánt εrel 9 . 4. .3 . .5 5 3.5 5 1.2 . 3. . .5 .3 5. . . 8 1 000 . .5 .5 4 8. 3.5 3 .3 2. 6. . . .. .5 . . 3. .8 εrel 3. . 4. 2.6 . . . .. .5 2. 10 4. .5 2.ja Az értékek a gyakorlati felhasználás szempontjából érdekes frekvenciákon érvényesek. . 2. . . 6 5.68 jég kemény porcelán keménygumi keménypapír lemez kén konyhasó 222 3.2 5.5 . . . . . .2 . .

9.46. Manyagok relatv dielektromos lland

ja
Az értékek a gyakorlati felhasználás szempontjából érdekes frekvenciákon érvényesek.
Név

εrel (1 MHz-en)

cellulóz-acetát

3,2 . . . 7,5

poliamid (PA 6, Nylon 6)

3,6

polikarbonát (PC)

2,9 . . . 3,1

poli(etilén-tereftalát) (poliészter)

3

polietilén (nagy sűrűségű, HDPE)

2,3 . . . 2,4

polietilén (kis sűrűségű, LDPE)

2,2 . . . 2,35

poliimid (kapton)

3,4

poli(metil-metakrilát) (plexi)

2,1 . . . 4,5

polipropilén (PP)

2,2 . . . 2,6

polisztirol (PS)

2,4 . . . 3,1

poli(tetra-fluoretilén) (teflon)

2,0 . . . 2,1

poli(vinil-klorid) (PVC)

2,7 . . . 3,1

9.47. Folyadkok relatv dielektromos lland

ja
Az értékek a gyakorlati felhasználás szempontjából érdekes frekvenciákon érvényesek.
Név

εrel

Név

εrel

benzol

2,28

petróleum

2,2

etil-alkohol (etanol)

25,1

szén-diszulfid

2,6

4,4

terpentinolaj

2,2 . . . 4,9
2,2 . . . 2,5

éter (dietil-éter)
glicerin

41,1

transzformátorolaj

kábelolaj

2,25

víz

metil-alkohol (metanol)

33,7

81,1

9.48. G zok relatv dielektromos lland

ja 0 ◦ C-on, 105 Pa nyom son
Név

εrel

Név

εrel

argon

1,000 504

nitrogén

1,000 528

hélium

1,000 066

oxigén

1,000 486

hidrogén

1,000 252

szén-dioxid

1,000 985

levegő, száraz

1,000 594

Fizika

16129 Fizika FVTABFT / 223

C

M

Y

K

223

2011. május 6. –18:36

9.49. Szigetel anyagok ttsi feszltsge
A gyakorlati szigetelési esetekre vonatkozó tájékoztató értékek.
Név

Uá (kV/mm)

bakelit

Név
10

2,4

celluloid

35. . . 45

olajozott papír

csillám

47. . . 68

pala

gumi

10

Uá (kV/mm)

nitrogén

20. . . 30
0,1. . . 0,3

paraffin

11,5

keménygumi

15. . . 30

paraffinolaj

70

keménypapír

20. . . 25

porcelán

34. . . 38

kvarc (kristály)

30. . . 40

prespán

10. . . 13

kvarc (üveg)

10. . . 30

sellak

40

levegő*

2. . . 4

szén-dioxid

25

márvány

1. . . 3

transzformátorolaj

10

*: A pára- és portartalomtól függően változó érték.

9.50. Szigetelt vrsrz vezetkek megengedhet terhelse
Keresztmetszet
(mm2 )

Állandó terhelésnél
legnagyobb áramerősség

túlárambiztosító
névleges áramerőssége

Szakaszos terhelésnél
legnagyobb áramerősség

(A)

224

0,5

7,5

6

7,5

0,75

9

6

9

1

11

6

11

1,5

14

10

14

2,5

20

15

20

4

25

20

25

6

31

25

31

10

43

35

60

25

100

80

140

Fizika

16129 Fizika FVTABFT / 224

C

M

Y

K

2011. május 6. –18:36

9.51. Szobahmrskleten vezet szil rd s folykony elemek fajlagos ellen ll sa, az ellen ll s hmrskletfggse
Fajlagos ellenállás 20 ◦ C-on

(Ω · m)

Név

alumínium

2,67 · 10−8

4,5 · 10−3

−7

5,1 · 10−3

antimon

4,01 · 10

arany

2,2

arzén

Fajlagos ellenállás hőfokfüggése
0, . . . , 100 ◦ C között
α (1/K)

· 10−8

4,

3,33 · 10

−7

−7


9

· 10−3

bárium

3,5

· 10

berillium

3,3

· 10−8

bizmut

1,17 · 10−6

4,6 · 10−3

cérium

8,54 · 10

−7

8,7 · 10−3

cézium

2

· 10−7

4,4 · 10−3

−8

4,2 · 10−3

· 10−3

cink

5,96 · 10

cirkónium

4,4

· 10−7

4,4 · 10−3

diszprózium

9,1

· 10

−7

1,2 · 10−3

erbium

8,6

· 10−7

2

· 10−3

európium

9

−7

4,8 · 10−3

ezüst

1,63 · 10−8

4,1 · 10−3

−6

1,76 · 10−3

· 10

gadolínium

1,34 · 10

gallium

1,55 · 10−7

4

· 10

−1

3,22 · 10

−7

higany

9,59 · 10

−7

holmium

9,4

· 10−7

1,71 · 10−3

indium

8,8

· 10

−8

5,2 · 10−3

irídium

5,1

· 10−8

4,5 · 10−3

itterbium

2,8

· 10

−7

1,3 · 10−3

ittrium

5,3

· 10−7

2,71 · 10−3

kadmium

7,3

· 10

−8

4,3 · 10−3

kalcium

3,7

· 10−8

4,57 · 10−3

kálium

6,8

−8

5,7 · 10−3

kobalt

6,34 · 10−8

6,6 · 10−3

−7

2,14 · 10−3

· 10−7

2,18 · 10−3

−8

4,35 · 10−3

germánium

4,6

hafnium

· 10

króm

1,32 · 10

lantán

5,7

9,29 · 10

lítium

· 10−3

4,4 · 10−3
1

· 10−3

Fizika

16129 Fizika FVTABFT / 225

C

M

Y

K

225

2011. május 6. –18:36

Szobahmrskleten vezet szil rd s folykony elemek fajlagos ellen ll sa.9. az ellen ll s hmrskletfggse (folytat s) Fajlagos ellenállás 20 ◦ C-on .51.

82 · 10−3 tallium 1.96 · 10 −7 3.21 · 10−7 4.7 · 10−7 3. –18:36 . 100 ◦ C között α (1/K) 4.9 · 10 −8 6.6 · 10−3 ólom 2.71 · 10−3 rénium 1.4 · 10−7 3.35 · 10−7 3.2 mangán molibdén · 10−8 Fajlagos ellenállás hőfokfüggése 0.1 · 10−3 szamárium 9.87 · 10 −7 4.9 · 10−3 vas 1.66 · 10 −7 5. május 6.8 · 10−3 tórium 1.25 · 10−3 1.4 · 10−7 1.64 · 10−3 nikkel 6.2 · 10−3 ón (fehér.4 · 10−3 vanádium 1.8 · 10−3 volfrám 5.06 · 10 −7 4. β ón) 1. .2 · 10 −7 – szén (amorf) 1.4 · 10−7 4.375 · 10 −5 – szilícium 2.08 · 10−7 4. .8 szelén szkandium 1. .8 −8 4.48 · 10−3 1.01 · 10−7 6.26 · 10−7 4.3 · 10−3 – 6.35 · 10−3 −8 5.8 · 10−3 ruténium 7.2 · 10−3 tantál 1.4 · 10−3 rubídium 1.6 · 10−7 2.7 · 10 −8 4.2 · 10−7 1.6 · 10 túlium 9 · 10 urán 2.16 · 10 −6 – titán 5.0 · 10−3 −7 1.1 · 10−3 palládium 1. .69 · 10−8 4.4 · 10 226 Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 226 C M Y K 2011.5 · 10−3 réz 1.95 · 10−3 · 10 platina 1.7 −8 4.3 · 10−3 ródium 4.6 · 10 −7 2.8 · 10−3 nióbium 1.5 · 10−3 5.058 · 10 prazeodímium 6.5 · 10 neodímium 6.7 – nátrium 4. (Ω · m) Név magnézium 4.92 · 10−3 · 10−7 1.6 · 10−3 ozmium 8.5 · 10−3 tellúr · 10 −3 – terbium 1.60 · 10 −6 · 10 −8 4.2 · 10−3 −7 3.5 · 10−3 −8 4.

elektromosan vezet anyagok fajlagos ellen ll sa s az ellen ll s hfokfggse Összetételtől.52. Anyagcsere Fajlagos ellenállás 20 ◦ C-on .9. anyagszerkezettől függően változhatnak az értékek. Szil rd.

3 · 10 rezisztin 5.4 . 9 · 10−5 konstantán 4. . 4 · 10−7 7 · 10−4 9.1 . .8 .5 · 10−7 4. 1. .5 .8 · 10−7 5 · 10−6 bronz 8 · 10 grafit −6 2 · 10−4 1. . 9 · 10−4 1 · 10−3 2 · 10−4 3 .3 . . .1 · 10−7 sárgaréz 0. .5 · 10−6 2. .4 · 10−6 6 .53.5 · 10−7 alumíniumötvözetek 2. . 7. . . · 10 8 · 10−6 1. . ezért csak közepes értékeknek tekintendők.2 · 10−7 4 · 10 szén (technikai felhasználású) szilit újezüst −5 .7 · 10−8 4 · 10−3 1. 5. . .5 · 10−3 −4 −3 . (Ω · m) Fajlagos ellenállás hőfokfüggése 20 ◦ C-on α (1/K) acél (ausztenites) 7. . . . .3 · 10−7 −5 · 10−5 króm-nikkel 8.5 · 10−4 kantal −7 1 . . . 9. . 1. . Szigetel anyagok fajlagos ellen ll sa 20 ◦ C-on Az anyagok szerkezetének és összetételének függvényében nagymértékben változhatnak a közölt adatok. 5 · 10−3 acél (ferrites) 1. .2 . 2 · 10−5 manganin 4.

10 borostyán 1016 11 12 15 . . . (Ω · m) Név 9 bakelit 10 .

1015 10 13 kerámiák 10 . 10 ebonit (keménygumi) 1010 . 1012 csillám 10 . . . . . . 10 kvarcüveg 1016 márvány 1012 . . . . 1013 sellak 1014 szilikáttégla 1010 üveg 108 . száraz 1010 . . . . 1012 porcelán 1010 . 1014 Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 227 C M Y K 227 2011. –18:36 . 1013 samott-tégla 1012 gumi 1010 . május 6. . . . . (Ω · m) Név 11 mikanit 10 papír. .

ezért a közölt értékek csak tájékoztató jellegűek. Fajlagos ellenállás .54.9. Manyagok fajlagos ellen ll sa A szerkezettől nagymértékben függ a fajlagos ellenállás.

10 000 50. 500 1000.56.999 986 0. .és paramágneses anyagok acél kobalt közepes érték nikkel közepes érték öntöttvas transzformátorlemez ferrit oxigén bárium magnézium alumínium platina króm mangán oxigén (folyékony) μr Diamágneses anyagok 200. . (Ω · m) Név 1010 1012 109 1011 1012 1014 > 1014 1014 > 1013 > 1014 > 1014 1015 > 1016 > 1014 1010 1010 cellulóz-acetát epoxigyanta fenolgyanta poliamid (PA 6. Nh ny anyag relatv permeabilit sa Ferro.999 993 0 0. –18:36 . .55.000 87 1.999 84 0.999 989 9. 1000 1. .999 991 0 0. .000 02 1. .000 006 9 1. május 6.999 989 0. LDPE) polikarbonát (PC) poli(metil-metakrilát) (plexi) polipropilén (PP) polisztirol (PS) poliszulfon poli(tetra-fluoretilén) (teflon) poli(vinil-klorid) (PVC) kemény poli(vinil-klorid) (PVC) lágy szilikon üvegszállal 9.999 986 0.000 001 9 1.000 017 1. Nylon 6) poliésztergyanta polietilén ( nagy sűrűségű.999 990 0. .999 992 2 0. Nh ny elem m gneses Curie-pontja Név tC (◦ C) Vas 768 Nikkel 358 Kobalt 1075 228 Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 228 C M Y K 2011. .000 28 1.003 6 metil-alkohol (metanol) benzol víz réz petróleum alumínium-oxid konyhasó bizmut petróleum μr 0. HDPE) polietilén (kis sűrűségű.000 26 1. 2000 170 270 50.

64.57.82 0. 80 46.8 51. . . . 60. . 2% Cr.8. 56 150 96.33 12. . 2. 19. 13.74 10.5. .85 0. . . . 52 50. . 14 22.9 – – 3. 0. . 20 40. . .7. . 4% Cu 8. 4% Cu. 9% Co Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 229 9. 24% Co.6% C. . . 0. .5% Mn 0. 0. 15% Ni.9 Energiatartalom BHmax (kJ/m3 ) 9. 5% Ti. . 27.5. 0. 10% Co. 68% Cu. . . . . 11. . 4 ∼ 800 – 1 0. .51. 1.17 4. 1% Nb.74 ∼ 10 5.9.86.7% Nb Alnico 2 Alnico 3 Alnico 5 anizotróp 45.34.5 32. . . . 40 15.5% Cr 52. . 6% W Összetétel W-acél Név 18.8 0. 29.55 0. . . . . . . 14% Ni. . 0. . . . 12.65.6. . . .64. . 7. 7% Ti Alnico 8 anizotróp Tinocal 400 anizotróp 14.8. 7 0. . . . . .85 0. . 3% Co Co-acél 840 0. . 6% Cr Cr-acél – Curie-pont Relatív permeabiTc (◦ C) litás μr 15% Co 1.96 5.9.7 6. . . 24% Co. . 7. . . . . 64 9.9. 52. . 13 10. . .2% C. . 0. . .72 0.14 2. 7% Ti.5% Ni. 15. 730 890 1% C. 13% Co. .4 5. 24% Ni 11% Al. május 6. .1. . . . .C M Y K 1% W. 32 – 750 720 720. 3% V Cunico Cunife Vicalloy 15% Co. 8% Al. . 56 39. 92. 3% Cu 0. 1 1.3 23. . . 19% Ni. . 0. . . . . . . .75 1. . 28 23. 33 36. 27% Ni KS-acél Ni-Al ötvözet Comalloy 840 800 750 1 3. . 34% Co.6 720 3.5% Al. . . . 35% Co 12. 7% W.6 2. . . . 229 2011. . . . 40 28. 6% Cr. 1. . .6 6. 4% Cu Tinocal 180 anizitróp 6. 4 4. 20% Mo 7% Al.8 50. 14. . . . 21. 8.53 4. .78 2.5. 5 ∼ 800 875 5 4.5% Ni. .78. 25% Ni 20% Ni. . 7. . . . . 0. .76 ∼ 700 7. 2. 17% Co. 3% Cu. . 0. 13.5 Koercitív térerősség Hc (kA/m) 8 8. . . .05. .5 7. 5 0.5 11. 21.8% C. . . . . .7 7. . 13% Al. . 1. 34% Co.1 5. 2. . 5. .75 0. 41 19. 30% Co. . 118 70. . 17. .08 Remanens indukció Br (T) 19. . az egyes mennyiségek mérési definíciója is különbözhet. 1.4 – 0. 0. .33. 13% Al. . . . 24. . –18:36 .1. 7. 9% Al.6 ∼ 850 0. 5. 50% Cu. .3 0. . . 8. Kemnym gneses anyagok Az adatok gyártók és gyártási technológiák szerint változhatnak.9 14. .6.

4% Mo Permalloy-C 79% Ni.1. .5% Mn 36. 5% Al Hyperm 20 Permalloy 4. . . 760 775.4% Si Fe-Si izotrop 0.85 2 2 1. . . 0. L gym gneses anyagok Az adatok gyártók és gyártási technológiák szerint változhatnak.6% Si Fe-Si izotrop Fe-Si textúrás 1. . 4% Si 3% Si Fe-Si anizotrop Hyperm 1 3. .2 1. 55 40. . .8. μk 1. .5% Mn 76% Ni. . 775 775. 40% Ni 70.8% Si 3. . 2. .55 2.45 0. . 5% Si Hyperm 5 Hyperm 36 3% Si 3. 0. 600 400. 80% Ni 20% Cr.02 2. 55 40.5 4 120 0. az egyes mennyiségek mérési definíciója is különbözhet. . . 600 400.8 4 4 – −25 0. 0. 25% Co Supermalloy Mumetal Permendur Perminvar Super-Permalloy 77%Ni. .1% Si Fe-Si izotrop Fe-Si izotrop max. . .7. 55 40.04% C Összetétel Armcovas Név 710 980 420 410 – 480 600 230 – 770 770 740 740 755. .04 2.2. . .65. . 600 400. .93. . .7. 3. . Fizika 2011. . 2. . . 2. . . május 6.14 2. . 1 000 000 10 000 6 000 9 000 1 800 1300 500 500 – 1500 40. .92. .15 2 1. . 5% Cu.2 1. 600 5 000 Maximális permeabilitás μmax 1 800 800 25 000 150 000 4 500. . . 55 300 Kezdeti permeabilitás. .2 1.15 Telítési indukció Bs (T) – – – – – – 0.2 1.8 1.230 C M Y K 16129 Fizika FVTABFT / 230 78. . . 8 000 70 000 80 000 300 000. . .2 1.12. 0. 780 780 768 Curie-pont TC (◦ C) 50 000 70 000 100 000 6 500 3 800 25 000 8 500 116 000 40 000 400.6 8 40 40 40 40 70.15 2. 2. .58. 5% Mo. 100 Koercitív térerősség Hc (A/m) – – – 1.6 50 16 80 5. . 1. . . 1% Si. . .2 1. . . . .02 1.02 1. 4. –18:36 . . 5 0.2 Remanans indukció Br (T) 9.5% Ni. 2% Cr 50% Co 45% Ni. . 2.8 1. . .9 0.08 0. 4. .

59. kmiailag egyenrtk tmege s oxid ci. Elemek elektrokmiai egyenrtke.9.

47 mangán (3) 0.81 réz (1) 0.10 kén (2) 0.192 9 18.008 higany (2) 1.329 2 31.166 1 16.34 lítium (1) 0.071 9 6.99 bróm (1) 0.388 8 32.91 kalcium (2) 0.289 3 27.92 vas (3) 0.34 nikkel (3) 0.04 kálium (1) 0.991 nikkel (2) 0.69 ezüst (1) 1.117 93 107.179 7 17. –18:36 .073 6 103.238 2 22.367 4 35.093 2 8.039 4 100.00 platina (4) 0.615 0 59.16 mangán (2) 0.35 ón (4) 0.189 7 18.ssz m-v ltoz sa Az elem neve (zárójelben az oxidációsszám-változás) Elektrokémiai egyenértéke k (mg/C) Kémiailag egyenértékű tömege (g) alumínium (3) 0.010 45 higany (1) 2.77 vas (2) 0.078 9 200.405 2 39.202 7 19.082 90 8.03 klór (1) 0.00 fluor (1) 0.54 réz (2) 0.31 nátrium (1) 0.61 Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 231 C M Y K 231 2011.916 cink (2) 0.56 ólom (2) 1. május 6.207 6 20.61 1.315 2 126.828 2 79.68 oxigén (2) 0.284 6 27.3 jód (1) 1.196 9 hidrogén (1) 0.658 4 63.88 19.304 1 29.61 ón (2) 0.126 0 12.457 króm (4) 0.307 5 29.94 magnézium (2) 0.505 8 48.

–18:36 .44 antimon 4.55 tórium kadmium 0. .45 arany 0. .98 kobalt −1. .44 cérium 1. β ón) 0.13 kalcium −0.39 0.74 ródium 0.89 molibdén 1.42 magnézium 0.33 −0.9 −0.76 palládium cirkónium 1.51 vas 1.60.61.65 tantál ittrium 0.09 0.76 −41.63 0.58 0.17 réz 0.48 bizmut −7.91 vanádium 0.57 0.14 0.30 0.82 9.70 ezüst germánium 33.34 ólom 0.30 −0.12 lítium 1.42 cink 0.69 tallium irídium 0.33 volfrám 1.9. .89 M Y K 2011. 100 ◦ C hőmérséklet-tartományban Ut (mV) alumínium 0.56 higany 0.74 nikkel −1. Volta-fle feszltsgsor Zn-Pb Pb-Sn Sn-Fe Fe-Cu összesen: 232 0.14 ón (fehér.045 szilícium indium 0.70 szén 0. Elemek platin val ltestett termofeszltsge 100 ◦ C hmrsklet-klnbsg esetn (A platinához viszonyított feszültségek) Termofeszültség 0 .06 0.07 −0. 100 ◦ C hőmérséklet-tartományban Ut (mV) Termofeszültség 0 .75 0. május 6.89 V V V V V Zn-Fe Fe-Ag Ag-Au Au-Cu összesen: V V V V V Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 232 C 0.

058 2.869 – – – – – – – – – – – – – – – – – Vas-konstantán1 (J típus) Ut (mV) – −8.922 45.033 0.258 −5.4982 51.952 10.783 7.9422 63.325 21.241 1.741 7.096 −7.154 3.019 2.178 0.819 0 0.460 7.5362 – – – – – – – – Platina (13% ródium)– platina (R típus) Ut (mV) – – – – −0.957 4.203 10.388 33.130 42.232 0.430 2.445 18. május 6.268 10.035 4. 45% Ni : kiterjesztett mérési tartomány 3 : csak rövid idejű mérésre használható 2 Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 233 C M Y K 233 2011.426 13.7772 69.632 −2.0063 – – Platina (6% ródium)– platina (30% ródium) (B típus) Ut (mV) – – – – – – – 0 0.582 6.407 4. Termoelemek elektromotoros ereje 0 ◦ C-os referenciahmrskletre vonatkoztatva t (◦ C) Réz-konstantán1 (T típus) Ut (mV) −270 −210 −200 −100 −50 0 20 40 50 100 200 300 400 500 600 700 760 800 900 1000 1100 1200 1300 1400 1500 1600 1700 1760 1800 1820 −6.296 0.9.035 17.286 14.226 0 0.257 12.094 11.585 13.833 5.002 0.949 9.786 1.860 20.8752 57.8423 20.224 14.890 −4.378 −1.777 16.277 9.503 11.400 3.585 5.845 8.111 0.468 2.846 27.431 0 1.624 16.431 0.791 2.814 1 : konstantán: 55% Cu.789 1.2153 21.471 5. –18:36 .611 2.647 1.124 13.62.096 39.777 6.753 −5.855 3.846 13.603 −3.

–18:36 .63. telefon adatátvitel helymeghatározás (GPS) hőkezelés (mikrohullámú sütő) M Y K 2011. képalkotás. optikai eszközök ultraibolya orvosi terápia.9.255 aJ 10 −9 3 · 10 10−12 17 3 · 1020 234 3 · 1023 emberi látás.523 aJ– 0. sterilizálás −15 röntgensugárzás orvosi diagnosztika orvosi terápia 2 · 10−12 gamma-sugárzás 2 · 10 2 · 10−9 ipari anyagszerkezetvizsgálat ipari technológiai folyamatok a részecskefizika vizsgálatának tárgya Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 234 C orvosi terápia hőképkészítés technológiai hőkezelés látható fény kozmikus sugarak 10−15 műholdas műsorszórás televízió.6 THz 0.5 THz– 384. Az elektrom gneses sznkp tartom nyai Hullámhossz λ (m) Frekvencia ν (Hz) Fotonenergia E (J) 3 · 102 106 Megnevezés 2 · 10−30 hangfrekvenciás tartomány Felhasználás technikai felhasználás rádió és televízió földi műsorszórás 3 · 105 103 hosszú (HH) 2 · 10−27 közép (KH) rádiófrekvenciák rövid (RH) 3 · 108 100 10−3 3 · 1011 ultrarövid (URH) 2 · 10−24 2 · 10−21 hullámokon mikrohullámok infravörös 10−6 3 · 1014 2 · 10−18 380 nm– 780 nm 789. május 6.

64. Klnfle anyagok levegre vonatkoztatott trsmutat.9.

-rtke h rom nevezetes hull mhosszon. hat rszge s diszperzi.

60876 1. –18:36 .02781 0. május 6.ja 20 ◦ C hmrskleten s 105 Pa nyom son 9.3289 – – 1.85 nm – λ = 396.62999 38◦ 23 0.64.82 nm OA n λ = 589.73924 1.81038 38◦ 19 34◦ 44 0.34348 – – 47◦ 41◦ 42◦ 40◦ 37◦ 42◦ 48◦ 42◦ 42◦ 0.54200 1.36170 1.009614 bór-korona (BK − 1) nehézkorona (SK − 1) 1.36430 1.2.33299 1.41720 1.82 nm OA n λ = 589.01695 1.85 nm NaD .01638 – 0.0559 0.61279 1.50132 1.28 nm αh CaH gyémánt kősó (NaCl) folypát (CaF2 ) jénai üvegek: 2.478 1.44210 24◦ 26 40◦ 21 44◦ 13 0.61016 1.60294 1.03213 0.46949 1.54426 1. n656. n656.28 nm αh CaH – 1.85 nm NaD . Szilárd anyagok Név n Határszög Diszperzió n396.3 nm NaD 40 46 47 26 54 47 31 18 35 9.012328 – – n λ = 760.4024 1.64.3 nm NaD n Határszög Diszperzió n396.48357 – 1.47230 1.02208 0.0139 1.03769 0.49149 1.37380 47◦ 16 0.43383 2.53402 1.0135 0.85 nm – λ = 396.35259 1.3488 1.02301 flint (F − 3) nehézflint (SF − 4) 1.53681 1.49098 1.46624 1.64518 1.62769 1.486 1.56843 1. Folyadékok Név etil-alkohol (etanol) éter (dietil-éter) benzol glicerin kanadabalzsam szénkéneg (szén-szulfid) terpentin víz lenolaj ricinusolaj n λ = 760.50491 1.75496 1.52457 41◦ 29 0.0631 Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 235 C M Y K 235 2011.46580 1.69939 1.08123 0.1.4646 – 1.60347 1.51002 1.430995 2.

55812 1.85 nm – λ = 396.0067 1.02877 0.56769 40◦ 21 40◦ 04 0.016243 0.0066 0.64.64996 1.28 nm αh CaH 1.9.65838 1. CaCO3 ) rendes sugár rendellenes sugár n λ = 760.3086 1.31330 1.49774 37◦ 05 42◦ 17 0.55332 1.48269 1.48643 1.53919 1.68318 1.85 nm NaD .30910 1.0168 1. Kettőstörő anyagok Név jég (0 ◦ C-on) rendes sugár rendellenes sugár kvarckristály (SiO2 ) rendes sugár rendellenes sugár mészpát (kalcit.3.5481 1.3071 1.31470 49◦ 48 49◦ 42 0.31050 1. A vz diszperzi.82 nm OA n λ = 589.01312 9.54422 1. n656.3 nm NaD n Határszög Diszperzió n396.65.

340 210 1.5654 589.340 340 1. levegre vonatkoztatva Hullámhossz Hg H Hg Cd H Hg nm 404.20 nlev 1.8367 479.337 448 1.337 123 1.333 041 1. 105 Pa nyom son.342 742 1.331 151 1.331 458 1.658 434.332 988 1.ja 20 ◦ C-on.994 486.85034 656. A vz levegre vonatkoztatott trsmutat.328 89 9.30 643.66.334 466 Hullámhossz He Na Cd H K nm 587.0483 435.0753 nlev 1.2819 768.135 546.

329 88 1.332 52 1.332 99 1.317 83 Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 236 C Törésmutató nlev 1.3 nm-en Hőmérséklet ◦ C 15 20 25 30 Törésmutató nlev 1.324 13 1. május 6.331 95 35 40 236 1.320 42 1.330 58 Hőmérséklet ◦ C 45 50 55 60 65 70 1.328 15 1.j nak hmrskletfggse λ = 589.327 21 M Y K 2011.323 03 1.321 87 1.326 22 1. –18:36 .319 22 1.325 20 Hőmérséklet ◦ C 75 80 85 90 95 100 Törésmutató nlev 1.333 34 1.329 09 1.331 31 1.

Norm l llapot g zok abszolt trsmutat.67.9.

732 vas N 358.996 5 vas hélium D3 587.29 404. F 486.000 427 nitrogén 1.898 A vonalat adó elem neve vas 766.000 292 neon 1.268 372.82 oxigén B kadmium C oxigén oxigén α λ (nm) A vonal neve λ (nm) f 432.953 8 vas hidrogén vas hidrogén 393.720 396.221) fluor 1.i (0 ◦ C hőmérsékleten.000 271 1 szén-dioxid 1.160 1 371.588 5 381.000 37 klór 1.036 1 382.993 higany b4 516.12) argon 1.774 kalcium g 422.934 β. május 6. 15 ◦ C hmrskleten s 105 Pa nyom son (Spektroszkópiai alappontok) A vonalat adó elem neve kálium A vonal neve α 769. 105 Pa nyomáson. –18:36 . K nátrium D2 588.000 45 oxigén (1.132 vas S 310. λNaD = 589.000 702 1.000 281 hélium 1.761 1 γ .000 035 (1. Referenci nak tekinthet Fraunhofer-vonalak hull mhossza levegben.72 hidrogén δ.000 195 levegő 1.043 higany b1 518.847 5 628.173 6 643.576 kalcium G 430.119 5 vas c 495. G 434.118 2 vas E 527.354 vas s 304.491 A 760.68.197)1 xenon 1. C 656.367 382.000 298 (1.028)1 kripton 1.046 Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 237 C M Y K 237 2011.414 hidrogén α.067 1 e 438.846 96 kálium β 404.3 nm-en) Név n Név 1 n hidrogén 1.000 067 ammónia 1.813 kalcium R 317.000 132 (1. H 410.593 2 kalcium H .486 7 d 466.000 773 1 Folyékony halmazállapotban 9.360 higany b2 517.437 8 vas b3 517.672 8 686.278 5 kalcium H nátrium D1 589.061 2 L 526.584 3 vas M 373.760 4 vas O 344.562 3 382.

9.69. A l that

tartom nyban tl tsz

s ttetsz anyagok teresztsi,
visszaversi s elnyelsi rtkei
A beeső fényintenzitásra vonatkoztatott százalékos értékek.
(tr: transzmisszió, áteresztés; r: reflexió, visszaverés; a: abszorpció, elnyelés)
Az anyag neve

Vastagság

tr, %

r, %

a, %

Szórás

közönséges üveg

1 . . . 4 mm

90 . . . 92

6 ... 8

2 ... 3

nincs

mintás díszüveg (ornamens)

3 . . . 6 mm

60 . . . 90

7 . . . 20

3 . . . 20

gyenge

6 mm

53 . . . 70

15 . . . 27

15 . . . 20

2 . . . 3 mm

63 . . . 78

15 . . . 20

10 . . . 17

gyenge

2 . . . 3 mm

82 . . . 88

7 ... 8

5 . . . 10

gyenge

2 . . . 4 mm

12 . . . 38

42 . . . 57

20 . . . 31

erős

drótbetétes üveg
matt üveg (fény a sima
oldalról)
matt üveg (fény a maratott
oldalról)
opálüveg

9.70. A l that

tartom nyban tl tszatlan anyagok visszaversi rtkei
A beeső fényintenzitásra vonatkoztatott százalékos értékek.
(r: reflexió, visszaverés)
Az anyag neve

r, %

Szórás

fényes alumínium

80 . . . 85

oxidált alumínium

75 . . . 85

erős

gyenge

csiszolt alumínium

65 . . . 75

gyenge

közepes

matt alumínium

55 . . . 65

erős

fényes króm

60 . . . 70

fehér tűzzománc

65 . . . 75

fényes nikkel

50 . . . .60

matt nikkel

48 . . . 52

közepes

gyenge

matt fehér papír

70 . . . 80

közepes

gyenge

fényes fehér papír

70 . . . 80

gyenge

közepes

üvegtükör

80 . . . 88

erős

csiszolt ezüst

90 . . . 92

erős

világos vakolat

40 . . . 45

gyenge

beton, cement

20 . . . 30

erős

5 . . . 10

erős

régi téglafal

Tükrözés
erős


közepes

erős
közepes
erős

238 Fizika

16129 Fizika FVTABFT / 238

C

M

Y

K

2011. május 6. –18:36

9.71. Nh ny fnyforr s fnyerssge
Fényforrás

Fényerősség
IV (cd)

gyertya

Fényforrás

Fényerősség
IV (cd)

0,5 . . . 1 mozigép vetítőlámpa

petróleumlámpa

20 000

5 . . . 50 fényemittáló dióda (LED)

izzólámpák

25 . . . 250
10 . . . 100 · 106

fényszóró
kis vetítőlámpák

500 . . . 2000

1 . . . 10 · 10−3

normál fényerejű

100 . . . 1000 · 10−3

extra fényerejű
ultra nagy fényerejű

10 . . . 50

9.72. Az emberi szem spektr lis rzkenysge
A maximális érzékenységre normált értékek.
Vλ a csapok relatív érzékenysége (nappali látás, jó megvilágítás)
Vλ a pálcikák relatív érzékenysége (éjszakai látás, gyenge megvilágítás)
λ (nm)

Vλ

λ (nm)

Vλ

380

0,000 04

0,000 59

580

0,870

0,121 2

390

0,000 12

0,002 2

590

0,757

0,065 5

400

0,000 40

0,009 3

600

0,631

0,033 15

410

0,001 2

0,034 8

610

0,503

0,015 93

420

0,004 0

0,096 6

620

0,381

0,007 37

430

0,0116

0,199 8

630

0,265

0,003 34

440

0,023

0,328 1

640

0,175

0,001 50

450

0,038

0,455

650

0,107

0,000 68

460

0,060

0,567

660

0,061

0,000 31

470

0,091

0,676

670

0,032

0,000 15

480

0,139

0,793

680

0,017

0,000 07

490

0,208

0,904

690

0,008 2

0,000 04

500

0,323

0,982

700

0,004 1

0,000 02

507

1,000

710

0,002 1

0,000 01

510

0,503

0,997

720

0,001 05

520

0,710

0,935

730

0,000 52

530

0,862

0,811

740

0,000 25

540

0,954

0,650

750

0,000 12

550

0,995

0,481

760

0,000 06

555

1,000

770

0,000 03

560

0,995

0,328 8

780

0,000 015

570

0,952

0,207 6

Fizika

16129 Fizika FVTABFT / 239

C

M

Y

K

239

2011. május 6. –18:36

9.73. Szabad atomok els ioniz ci

s energi ja
Z

Az atom neve

Ionizációs
energia
Ei (aJ)

Ionizációs
energia
Ei (eV)

Z

Az atom neve

Ionizációs
energia
Ei (aJ)

Ionizációs
energia
Ei (eV)

13 alumínium

0,96

6

16 kén

1,66

10,37

51 antimon

1,38

8,64

17 klór

2,07

12,98

79 arany

1,48

9,24

27 kobalt

1,26

7,91

18 argon

2,52

15,78

36 kripton

2,24

14,01

33 arzén

1,57

9,83

24 króm

1,08

6,78

56 bárium

0,83

5,21

57 lantán

0,89

5,58

1,49

9,32

3 lítium

0,86

5,39

4 berillium
83 bizmut

1,17

7,29

12 magnézium

1,22

7,65

5 bór

1,33

8,31

25 mangán

1,19

7,44

35 bróm

1,89

11,82

42 molibdén

1,14

7,1

58 cérium

0,89

5,54

11 nátrium

0,82

5,14

55 cézium

0,62

3,89

60 neodímium

0,89

5,53

30 cink

1,50

9,41

10 neon

3,45

21,59

40 cirkónium

1,06

6,64

28 nikkel

1,22

7,65

66 diszprózium

0,95

5,95

41 nióbium

1,08

6,77

68 erbium

0,98

6,10

2,33

14,55

63 európium

0,91

5,67

82 ólom

1,19

7,42

47 ezüst

1,21

7,58

50 ón

1,18

7,35

15 foszfor

1,68

10,49

8 oxigén

2,18

13,63

9 fluor

2,79

17,45

76 ozmium

1,39

8,71

0,99

6,16

46 palládium

1,34

8,38

64 gadolínium

7 nitrogén

31 gallium

0,96

5,99

78 platina

1,44

9,01

32 germánium

1,26

7,91

59 prazeodímium

0,87

5,47

72 hafnium

1,09

6,83

75 rénium

1,26

7,89

2 hélium

3,92

24,5

29 réz

1,24

7,73

1 hidrogén

2,17

13,5

45 ródium

1,19

7,46

80 higany

1,67

10,45

37 rubídium

0,67

4,18

67 holmium

0,96

6,02

44 ruténium

1,18

7,37

49 indium

0,93

5,79

38 stroncium

0,91

5,7

77 irídium

1,46

9,11

62 szamárium

0,90

5,64

70 itterbium

1

6,26

34 szelén

1,56

9,76

6 szén

39 ittrium

0,99

53 jód

1,67

48 kadmium

1,44

20 kalcium

0,97

19 kálium

0,69

6,22

1,80

11,27

14 szilícium

1,31

8,16

8,99

21 szkandium

1,05

6,57

6,08

81 tallium

0,98

6,11

4,34

73 tantál

1,26

7,90

10,4

240 Fizika

16129 Fizika FVTABFT / 240

C

M

Y

K

2011. május 6. –18:36

02 92 urán 6.14 9.86 23 vanádium 1.74 22 titán 1. Nh ny atommag egy nukleonra jut.83 26 vas 1.20 65 terbium 0.99 6.98 69 túlium 0.09 6.44 9.94 12.94 5.97 6.Z Az atom neve Ionizációs energia Ei (aJ) Ionizációs energia Ei (eV) Z Az atom neve Ionizációs energia Ei (aJ) 0.28 7.08 6.08 74 volfrám 1.91 90 tórium 0.18 54 xenon 1.26 7.99 Ionizációs energia Ei (eV) 52 tellúr 1.74.

183 −7.557 −8.038 −1. május 6.261 1.997 −1.003 6.362 −1.178 −1.214 MeV – – – – – – – – – −7.035 −1.232 −6.609 −1.386 −1.438 −5.550 −8.136 −0.218 −1.831 −4.380 −1.093 −0.533 −8.368 −1.365 −1.391 −1.048 −1.429 −1.938 58.016 4.361 −7.234 −1.625 −7.710 −0.013 12.999 −0.044 238.701 −8.415 −7.015 7.369 −1.257 −1.186 −0.854 −0.000 14.929 63.556 −8.406 −1.364 −1.278 króm mangán vas kobalt nikkel réz cink arany higany ólom bizmut tórium 24 25 26 27 28 29 30 79 80 82 83 90 52 55 56 59 58 63 64 197 200 208 209 232 51.863 −0.014 3.399 −1.851 −2.157 −1.411 −1.710 −7.268 −1.995 pJ −0.038 −1.856 −8.235 −1.803 −8.938 55.426 −0.226 −1.428 −1.381 −8.664 −2.134 −0.369 −1.898 −1.512 −7.409 −1.797 −8.631 −1.016 3.408 −7.417 −1.187 −1.377 −8.935 62.012 10.213 Z deutérium* trícium hélium hélium lítium lítium berillium bór szén nitrogén oxigén A matom (mu ) Mért érték *: A deutérium atommagjának önálló neve van: deuteron Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 241 C M Y K 241 2011.398 −1.359 −6.216 −1.432 −1.665 −8.663 −7.231 −1.107 −8.003 15.408 −1.189 −1.220 urán urán urán 92 92 92 234 235 238 234.137 −1.692 −8.408 −1.245 −6.238 MeV −0. ktsi energi ja Az atommag Számított érték 2 Δm · c /A-ból cseppmodellből E E 1 1 2 2 3 3 4 5 6 7 8 2 3 3 4 6 7 9 10 12 14 16 2.394 −1.198 −1.185 −1.933 57.940 54.589 E pJ −0.392 −1.713 −8.715 −8.412 −1.453 −0.189 −8.968 207.738 −8.360 −1.394 −1.267 −1.016 9.948 −8. –18:36 .974 208.404 −1.229 −7.929 196.501 −8.436 −7.402 −1.967 199.405 −1.527 −8.735 pJ – – – – – – – – – −1.233 −7.357 −1.039 235.816 −8.400 −1.394 −1.928 −8.721 −7.979 232.

a gyakorlatban haszn lt vagy elfordul. Nh ny.75.9.

radioaktv izot.

7 év β− 0.56 év β − 98% 0.7 137 55 Cs 26.04 124.098 A bomlás neme 26.764 EB 2% − 60 27 Co 5.8 − 233.2 · 10 év EB 11% − γ 1.277 86.33 9 1.72 · 107 év γ 0.24 év β γ 82 35 Br 35.3 50.514 0.53 0.167 3.92 175.8 40.2 198 79 Au 2.038 24 6.412 153.50 γ 0.394 2.880 β 0.96 0.28 44.1 90 38 Sr 27.6 32 15 P 14.1 nap β− γ 0 .295 358.28 58 .545 87.9 nap β− γ 0.1 nap β− γ 56 27 Co 77.6 568 244.662 82.92 203 80 Hg 46.69 nap β− γ 0.p felezsi ideje.8 107.208 0.08 131 53 I 8.9 194 77 Ir 19 óra β− γ 2.462 1.6 év β− γ 0.15 0.80 2.968 2.254 54 25 Mn 291 nap EB γ − 0.53 164 nap β − 0.707 273.24 0.6 év EB – 59 26 Fe 45.5 perc β+ 0.84 55 26 Fe 2.4 – 73.279 33.3 óra β− γ 1.72 204.777 71.542 1.46 42 19 K β β γ 12.55 1.92 213.64 134.6 65.85 45 20 Ca 0.608 0 364 97 .9 óra 89 38 Sr 154.72 212.754 223 440.332 49.5 nap β− 1.8 5568 év 22 11 Na Felezési idő T1/2 (fJ) − 14 6C Izotóp 122.018 20.312 1.2 − EB: elektronbefogás 242 Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 242 C M Y K 2011.3 év β − 0.24 132 53 I 2.463 234.1 − 35 16 S 88 nap 40 19 K β − 89% 1.4 47. boml s nak neme s a sug rz s maxim lis energi ja Izotóp Felezési idő T1/2 A sugárzás maximális energiája A bomlás neme (MeV) 3 1H 11 6C 12.2 129 53 I β− 1.3 24 11 Na 15 óra β− γ 1.5 óra − 0.2 nap β− 1.155 24.673 244.3 nap EB 80% − β − 20% 1.7 − 240 136 A sugárzás maximális energiája (MeV) − (fJ) 0.64 240 81 Tl 3.1 β− γ 0. május 6.444 0.6 év β− γ 0. –18:36 .24 105.

10 4.66 0.64 3.64 0.10 4.69 0.00 4.66 4.64 3.73 0.29 4.42 0. romboéderes lapcentrált köbös tércentrált köbös szoros illeszkedésű hatszöges szoros illeszkedésű hatszöges tércentrált köbös lapcentrált köbös szoros illeszkedésű hatszöges rombos gyémánt szoros illeszkedésű hatszöges romboéderes tetragonális lapcentrált köbös szoros illeszkedésű hatszöges szoros illeszkedésű hatszöges lapcentrált köbös tércentrált köbös szoros illeszkedésű hatszöges tércentrált köbös szoros illeszkedésű hatszöges tércentrált köbös szoros illeszkedésű hatszöges tércentrált köbös tércentrált köbös tércentrált köbös szoros illeszkedésű hatszöges lapcentrált köbös tércentrált köbös lapcentrált köbös Lásd még a 282.55 3.52 4.69 0.20 4.90 4.45 0. oldalon is.30 4.78 0.72 0.75 0.71 0.68 0.72 0.76.62 0.10 2. és 285.97 4.25 4.6 3.9. –18:36 .70 4.16 2.30 3.00 2.64 0.45 4.40 4.69 0.50 0.74 0.33 4.36 0.50 2.96 4.54 3.70 0.58 0.78 0.41 0.26 4.60 4.1 4.56 0. Szil rd elemek s a higany kilpsi munk ja.71 0.42 0.51 0.50 4.69 0.46 0.14 alumínium antimon arany arzén bárium berillium bizmut bór cérium cézium cink cirkónium európium ezüst gadolínium gallium germánium hafnium higany indium irídium ittrium kadmium kalcium kálium kobalt króm lantán lítium magnézium mangán molibdén nátrium neodímium nikkel nióbium ólom Határhullámhossz λ (nm) 290 285 260 245 480 280 280 280 435 635 290 310 500 290 400 300 255 320 275 310 270 400 300 440 550 265 275 355 470 345 310 280 485 395 255 290 300 Kristályszerkezet lapcentrált köbös romboéderes lapcentrált köbös romboéderes tércentrált köbös szoros illeszkedésű hatszöges romboéderes tetragonális.40 0. hat rhull mhossza s krist lyszerkezete Elemek neve Kilépési munka Wmin (aJ) Kilépési munka Wmin (eV) 0.90 1.50 0.82 0. május 6.90 3.50 2.83 2.67 0. Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 243 C M Y K 243 2011.64 0.90 4.77 0.80 5.45 2.31 0.

76.80 3.21 4.71 2.74 0.78 0.56 0.80 4.60 2.70 4.50 5.84 3.77. β) ozmium palládium platina rénium réz ródium rubídium ruténium szamárium szelén szén szilícium szkandium tallium tantál tellúr terbium titán tórium urán vanádium vas volfrám Határhullámhossz λ (nm) 280 260 250 225 250 275 270 575 265 465 265 260 260 355 330 295 255 415 300 365 345 295 280 275 Kristályszerkezet tetragonális szoros illeszkedésű lapcentrált köbös lapcentrált köbös szoros illeszkedésű lapcentrált köbös lapcentrált köbös tércentrált köbös szoros illeszkedésű romboéderes hexagonális hexagonális gyémánt szoros illeszkedésű szoros illeszkedésű tércentrált köbös hexagonális szoros illeszkedésű szoros illeszkedésű lapcentrált köbös rombos tércentrált köbös tércentrált köbös tércentrált köbös hatszöges hatszöges hatszöges hatszöges hatszöges hatszöges hatszöges 9.77 0.80 5.75 0.14 3.20 4.58 0.70 0.73 0.54 ón (fehér.40 3. hat rhull mhossza s krist lyszerkezete (folytat s) Elemek neve Kilépési munka Wmin (aJ) Kilépési munka Wmin (eV) 0.9.35 0.54 0.60 0.70 0. Dizi.66 0.48 0.77 0.00 5.43 0.40 4.80 0.75 0.73 4.67 0.80 0.77 0.53 4.77 4.70 4.67 0.00 4.88 0.60 4.50 3.00 4.16 4.40 4. Szil rd elemek s a higany kilpsi munk ja.

s egytthat.

k s aktiv ci.

90 3.51 3.00 244 Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 244 C M Y K 2011. május 6.91 2.04 1.34 0.40 1.20 0.47 3.0 3.56 1. –18:36 .001 0.6 16.2 Aktivációs energia E (eV) 3.32 0.s energi k Befogadó kristály Diffundáló atom szilícium szilícium szilícium szilícium szilícium réz réz ezüst ezüst Al Ga In As Au Cu Zn Ag Cu Diffúziós állandó D0 (cm2 /s) 8.13 2.98 1.0 0.

tltshordoz.78. Flvezet anyagok tilos s vszlessge 0 K s 300 K hmrskleten.9.

61 0.35 4 600 150 1 070 GaP i 0.51 3.36 2. mozgkonys gai s olvad spontjai Félvezető anyagok Lyukmozgé.74 0.18 77 000 750 523 InAs d 0. .39 2.26 110 75 1 350 GaAs d 0.74 200 – 1 250 CdTe d 0.78 4 000 1 400 706 AlSb i 0.04 0.29 0.43 0.87 5.43 8 800 400 1 240 GaSb d 0.19 1.00 – – 232 InSb d 0.00 0.81 0.18 – – – AgCl – – – 0. .41 2.37 2.17 0.13 0.17 0.04 0.44 0.09 0.24 1.18 1.51 3.4 – – 1 800 1 200 3 540 Si i 0.34 .03 – – – – – i: közvetett tiltott sáv d: közvetlen tiltott sáv (1) : a sávok átfedik egymást Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 245 C M Y K 245 2011.20 – – – ZnS – 0.60 – – – SnTe d 0.56 – – – HgTe d −4.20 50 – – AgI – – – 0.37 550 600 1 110 (1) PbSe d 0.09 0.29 1.42 200 20 1 475 CdSe d 0.52 – – – SiC – 0.67 4 500 3 500 938 Sn d 0.00 0.00 0.48 3.65 0.05 0. –18:36 .30 1 620 750 904 CdS d 0.49 3.05 .91 0.58 0.45 600 100 1 040 ZnO – 0.03 0.03 0.17 – – – – – TiO2 – 0.56 0.07 0. .26 1.06 0.52 0.30 0.05 0.24 0.06 0.05 0. 0.42 0.58 3.45 2.80 – – – Cu2 O – 0.OlvaElektronmozgékonydáspont konyság μp ság to (◦ C) μn 2 (cm /(V · s)) (cm2 /(V · s)) Tilos sávszélesség Eg Sáv gyémánt i 0K 300 K Szobahőmérsékleten aJ eV aJ eV 0.27 1 020 930 1 065 PbTe d 0.05 0.13 0.22 1.19 0.03 0.35 33 000 460 942 InP d 0.84 0.32 0.81 −30 – – – – – PbS d 0.23 1.14 1 300 500 1 414 Ge i 0.11 0.26 1.23 1.24 1.23 1.55 3.03 0.28 1. .00 – – 100 50 – Te d 0.63 3.12 0.35 2. május 6.33 – – – – 450 ZnSb – 0. 0.

.....11 rénium berillium 0....0 Bi-Sr-Ca-Cu-O 110 V3 Ga 16.....7 Szupravezetési hőmérséklet Ts (K) > 30 La3 In 10. ..1 Tl-Ba-Ca-Cu-O* 131 Nb3 Al 17...1 Hg-Ba-Ca-Cu-O** 155 Nb3 Ge 23.4 hafnium 0...128 ólom 7......47 gallium 1................. . –18:36 ....38 higany 4....... 246 Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 246 C M Y K 2011......722 vanádium 5..25 titán 0........ .5 Y-La-Cu-O > 90 NbZr 11 Y-Ba-Cu-O 95 NbN 16..175 irídium 0..........5 Hg-Ba-Ca-Cu-O 133 Nb3 Sn 18..........88 tallium 2...........196 tórium 1.. .15 ón 3...... ....61 molibdén 0..66 volfrám 0.......915 tantál 4...0154 Vegyületek Szupravezetési hőmérséklet Ts (K) Ti2 O 3...4 indium 3.......517 ruténium 0...2 Hg-Pb-Ba-Ca-Cu-O 133 Hg-Ba-Ca-Cu-O*** 164 *: 7 GPa nyomáson **: 25 GPa nyomáson ***: 30 GPa nyomáson  : Előállítása 1993-ban  : Előállítása 1994-ben .3 Tl-Ba-Ca-Cu-O 125 V3 Si 17........08 nióbium 9..026 kadmium 0..44 Egyéb anyagok Ba-La-Cu-O 1....... ...........79........ ....41 ozmium 0..9.......... ....... május 6... .....38 cirkónium 0....4 La-Sr-Cu-O 37 NbTi 10.85 lantán 4...49 cink 0..... Elemek s vegyletek szupravezetsi hmrsklete Elemek Elemek Szupravezetési hőmérséklet Ts (K) alumínium Szupravezetési hőmérséklet Ts (K) Elemek Szupravezetési hőmérséklet Ts (K) 1...

9. Az anyagot sszetart.80.

Z elektromágneses foton erős 8 gluon Kölcsönható részecskék mindegyik 0 mindegyik minden. klcsnhat sok jellemzi Kölcsönhatás Erőátvivő elemi részecske (bozon) gravitációs 1 graviton 1 − + gyenge W . 9.82. töltéssel vagy mágneses momentummal rendelkező hadronok A kölcsönhatás relatív erőssége 10 hatótávolsága (m) −39 végtelen −5 10−18 10 10−2 végtelen 1 10−15 Ez idáig (2009) kísérletileg még nem sikerült kimutatni létezését.81. 9.W . ezeket a táblázat nem tartalmazza. A standardmodell rszecski Minden kvarknak és leptonnak létezik antirészecskéje. A fermionok gener ci.

4 strange s −1/3 0. május 6.01 müon-neutrínó νμ 0 top t +2/3 bottom b −1/3 4.008 elektron e −1 0.0005 elektron-neutrínó νe 0 > 0?*** charm c +2/3 1. de nullánál nagyobb a tömege.i Fermionok Jelölés Elektromos töltés* Tömeg** up u +2/3 0.2 tau τ −1 1. Ezzel együtt fellép a neutrínóoszcilláció jelensége.78 tau-neutrínó ντ 0 első generáció kvarkok leptonok második generáció kvarkok leptonok > 0?*** harmadik generáció kvarkok leptonok 175 > 0?*** *: elemi töltésegységben kifejezve **: proton (neutron) tömegegységben kifejezve (mp ∼ mn ∼ 1 GeV/c2 ) *** A legújabb mérési eredmények szerint legalább az egyik neutrínónak nagyon kicsi. Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 247 C M Y K 247 2011.004 down d −1/3 0.1 müon μ −1 0. –18:36 .

83.9. Az erhordoz.

84.24 · 10−8 1 1 0. május 6.140 2.938 neutron udd 0 1/2 0.672 8.135 8.4 · 10−24 cu¯ ub¯ 0 0 1. –18:36 . az egész spinűek a bozonok családjába tartoznak.2 uuu ud¯ √ ¯ (uu¯ − d d)/ 2 2 3/2 1.4 · 10−12 delta mezonok Elektromos töltés* pion + pion0 kaon ró d-mezon b-mezon 900 ∼6 · 10−11 · 10−24 · 10−16 A feles spinű hadronok a fermionok.116 2.865 4.60 · 10−8 0 0 0.63 · 10−10 omega mínusz sss −1 3/2 1.85. A hadronok felptse s tulajdons gai Hadronok barionok Kvarkösszetétel Spin Tömeg** Élettartam (s) > 5 · 1032 proton uud 1 1/2 0. *: elemi töltésegységben kifejezve **: proton (neutron) tömegegységben kifejezve (mp ∼ mn ∼ 1 GeV/c2 ) 9. bozonok tulajdons gai A bozon neve A közvetített kölcsönhatás Elektromos töltés* Spin Tömeg** foton elektromágneses 0 1 0 W + Z0 gyenge W− +1 1 81 0 1 92 −1 1 81 8 gluon erős 0 1 0 graviton gravitáció 0 2 0 *: elemi töltésegységben kifejezve **: proton (neutron) tömegegységben kifejezve (mp ∼ mn ∼ 1 GeV/c2 ) 9.4 u¯s ud¯ 1 0 0.232 1 0 0.3 · 10−13 1 0 5.271 1.770 ∼ 4. A zikai Nobel-dj kitntetettjei 1901 Wilhelm Conrad Röntgen 1906 Sir Joseph John Thomson 1902 1907 1908 Albert Abraham Michelson Gabriel Lippmann 1903 Hendrik Antoon Lorentz Pieter Zeeman Antoine Henri Becquerel Pierre Curie Marie Curie (Sklodowska) 1909 1904 Lord (John William Strutt) Rayleigh 1905 Philipp Eduard Anton von Lenard Guglielmo Marconi Karl Ferdinand Braun Johannes Diderik van der Waals Wilhelm Wien Nils Gustaf Dalén 1910 1911 1912 248 Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 248 C M Y K 2011.494 1.40 lambda uds 0 1/2 1.

–18:36 . május 6.1913 Heike Kamerlingh-Onnes 1952 1914 1915 Max von Laue Sir William Henry Bragg William Lawrence Bragg 1953 1954 1916 1917 1918 – Charles Glover Barkla Max Karl Ernst Ludwig Planck 1955 1919 1920 1921 1922 1923 1924 Johannes Stark Charles Edouard Guillaume Albert Einstein Niels Henrik David Bohr Robert Andrews Millikan Karl Manne Georg Siegbahn 1925 James Franck Gustav Hertz Jean Baptiste Perrin 1926 1927 1928 1929 Arthur Holly Compton Charles Thomson Rees Wilson Owen Willans Richardson Prince Louis Victor de Broglie 1930 1931 1932 Sir Csandraszekhara Vénkata Raman – Werner Heisenberg 1933 Erwin Schrödinger Paul Adrien Maurice Dirac – James Chadwick Victor Franz Hess Carl David Anderson Clinton Joseph Davisson George Paget Thomson 1934 1935 1936 1937 1938 1939 1940 1941 1942 1943 1944 1945 Enrico Fermi Ernest Orlando Lawrence – – – Otto Stern Isidor Isaac Rabi Wolfgang Pauli 1946 Percy Williams Bridgman 1956 1957 Felix Bloch Edward Mills Purcell Frits Zernike Max Born Walther Bothe Willis Eugene Lamb Polykarp Kusch William Bradford Shockley John Bardeen Walter Houser Brattain Chen Ning Yang Tsung-Dao Lee 1958 Pavel Alekszejevics Cserenkov Ilja Mihajlovics Frank Igor Jevgenyevics Tamm 1959 Emilio Segré Owen Chamberlain Donald Arthur Glaser Robert Hofstadter Rudolf Mössbauer Lev Davidovics Landau Wigner Jenő Maria Goeppert-Mayer Hans Daniel Jensen Charles Hard Townes Nyikolaj Gennagyijevics Baszov Alekszandr Mihajlovics Prohorov 1960 1961 1962 1963 1964 1965 Sin-Itiro Tomonaga Julian Schwinger Richard Phillips Feynman 1966 1967 1968 1969 Alfred Kastler Hans Albrecht Bethe Luis Walter Alvarez Murray Gell-Mann 1970 Hannes Olof Gösta Alfvén Louis Eug`ene Félix Néel 1971 1972 Gábor Dénes John Bardeen Leon Neil Cooper John Robert Schrieffer Leo Esaki Ivar Giaever Brian David Josephson 1973 1947 Sir Edward Victor Appleton 1948 Patrick Maynard Stuart Blackett 1974 1949 1950 1951 Hideki Yukawa Cecil Frank Powell Sir John Douglas Cockcroft Ernest Thomas Sinton Walton Sir Martin Ryle Antony Hewish 1975 Aage Niels Bohr Ben Roy Mottelson Leo James Rainwater Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 249 C M Y K 249 2011.

Glauber John L. Hall Theodor W. Masatoshi Koshiba Riccardo Giacconi 2003 Alexei A. H¨ansch 2006 John C. –18:36 . május 6. Hulse Joseph H. Alferov Herbert Kroemer Jack S. Veltman 2000 1981 Nicolaas Bloembergen Arthur Leonard Schawlow Kai Manne Siegbahn Zores I. Taylor 1991 1992 Pierre-Gilles de Gennes Georges Charpak 1993 Russell A. Leggett 2004 David J. Shull Martin L. Strömer Daniel C. Gross David H. Smoot 2007 Albert Fert Peter Grünberg 2008 Makoto Kobayashi Toshihide Maskawa Yoichiro Nambu 1976 Burton Richter Samuel Chao Chung Ting 1977 Philipp Warren Anderson Sir Nevill Francis Mott John Hasbrouck van Vleck Pjotr Leonyidovics Kapica Arno Allan Penzias Robert Woodrow Wilson Sheldon Lee Glashow Abdus Salam Steven Weinberg 1978 1979 1980 1984 1985 1986 Ernst Ruska Gerd Binnig Heinrich Rohrer 1987 Johannes Georg Bednorz Karl Alexander Müller Leon M. 2009 1994 Bertram N. Lee Douglas D. Kao Willard S. Mather George F. Wilson Subramanyan Chandrasekhar William Alfred Fowler Carlo Rubbia Simon van der Meer Klaus von Klitzing Eric A. Ramsey 1990 Jerome I. Dehmelt Wolfgang Paul Norman F. Boyle George E. Richardson 1997 Steven Chu Claude Cohen-Tannoudji William D.1996 David M. Cornell Wolfgang Ketterle Carl E. Phillips 1998 Robert B. Wieman 2002 Raymond Davis Jr. Friedman Henry W. Smith 2010 Andrej Geim Konsztantyin Novoszjolov 1995 250 Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 250 C M Y K 2011. Taylor Jr. G. Tsui 1999 James Watson Cronin Val Logsdon Fitch Gerardus ’t Hooft Martinus J. Kilby 2001 1982 1983 Kenneth G. Kendall Richard E. Abrikosov Vitalij Ginzburg Anthony J. Lederman Melvin Schwartz Jack Steinberger 1988 1989 Hans G. Perl Frederick Reines Charles K. Laughlin Horst L. Osheroff Robert C. Politzer Frank Wilczek 2005 Roy J. Brockhouse Clifford G.

2 valódi átmérője DN = 1.E.4% hidrogén.5 milliárd év a napszél sebessége a Földnél: kb.8% összes többi elem egyenlítői síkjának hajlása az ekliptikához: 7. A NAP.CSILLAGSZAT 1.989 · 1030 kg (330 000-szerese a Földének) közepes sűrűsége N = 1410 kg/m3 (0. A F LD S A HOLD LEGFONTOSABB ADATAI Nap látszólagos átmérője 31 59. 1.460 530 billió km Parszek 1 parszek = 206 264.844 × 1023 kW* átlagos kémiai összetétele (tömeg szerint): 73.392 · 106 km (109DF ) tömege mN = 1. A LEGFONTOSABB CSILLAGSZATI LLANDK S MRTKEGYSGEK km s A fény terjedési sebessége vákuumban c = 299 792.242 198 78 nap A sziderikus év hossza: 365. –18:36 .25◦ sziderikus tengelyforgási ideje az egyenlítőjénél: 25. = = 3. = 149 597 870 km Fényév 1 fényév = 9. 450 km/s W *(Ebből a Földre érkezik: 1368 2 – ez a napállandó. 24.) m Csillagszat 251 16129 Csillagászat FVTABCS / 251 C M Y K 2011.458 Csillagászati egység (Föld–Nap középtávolság) 1 Cs.5 · 107 K felületi hőmérséklet TN = 5780 K (kb.856 78 billió km Hubble-állandó (az extragalaktikus objektumok távolsága és távolodási sebessége közötti arányossági tényező) H0 ≈ 70 km · s−1 · Mpc Abszolút fényesség az a fényesség.25F ) nehézségi gyorsulás a felszínen gN = 274 m/s2 (27gF ) a mag hőmérséklete ∼ 1. május 6. amilyennek 10 parszek távolságból látszana a szóban forgó égitest A tropikus év hossza: 365.E. 5500 ◦ C) sugárzási teljesítmény L = 3.378 nap életkora: 4.8% hélium.261 633 fényév = 30.806 Cs.256 366 nap −1 2.

974 · 1024 kg közepes sűrűsége F = 5 515 kg/m3 az Egyenlítő hossza 40 075.5 · 109 év Föld–Hold közepes távolság 384 404 km Hold közepes látszólagos átmérője 31 5 valódi átmérője DH = 3 476 km (0.0123mF ) közepes sűrűsége H = 3 340 kg/m3 (0.780 306 m/s2 felszíne AF = 5. 252 Csillagszat 16129 Csillagászat FVTABCS / 252 C M Y K 2011.7 km egy délkör hossza 40 008.765 km/s életkora ≈ 4.212 220 nap anomalisztikus keringési ideje*** THa = 27.0204VF ) tömege mH = 7.2.6193 m/s2 ((1/6)gF ) felületi hőmérséklete a nappali oldalon ∼ 130 ◦ C az éjjeli oldalon a pálya közepes lapultsága ∼ −150 ◦ C 0.347 · 1022 kg (0.101 · 108 km2 térfogata VF = 1.61F ) nehézségi gyorsulás a felületén gH = 1. –18:36 .775 km a pólusoknál Rk = 6 371 km közepes sugara (DF = 12 742 km) lapultsága (Re − Rp )/Re ∼ 0. A NAP.0549 átlagos pályamenti sebesség 1025 m/s szinodikus keringési ideje * THsz = 29. egymás utáni azonos fázis közötti időtartam.083 · 1012 km3 tömege mF = 5. május 6.198 · 1010 km3 (0.554 550 nap *: Két. **: Két.5 km az Egyenlítő kerületi sebessége ve = 465 m/s átlagos pályamenti sebesség v = 29.003 35 nehézségi gyorsulás az Egyenlítőn ge = 9. ***: A földközelponton való.273DF ) térfogata VH = 2.160 km Rp = 6 356. felszálló csomóponton való áthaladás közötti időtartam. két egymás utáni áthaladás közötti időtartam.530 588 nap drakonikus keringési ideje ** THd = 27. A F LD S A HOLD LEGFONTOSABB ADATAI (folytat s) Föld sugara az Egyenlítőnél Re = 6 378.

80 243.0494 5.555 1429 Szaturnusz 60. egység] Merkúr 1338 317.14 365.4◦ 0◦ 0.9 Mars 0.000 149.056 Tömeg (Föld = 1) Térfogat (Föld = 1) 0. május 6.74 248.16 120 540 26◦ 44 10 h 14 m– 10 h 39 m 2.4◦ 0.75 év 0.54 51 118 97◦ 55 17 h 14 m 0.2056 0.002 2300 123◦ 6 nap 9 óra 18 perc 17.249 39.90 142800 3◦ 04 9 h 50 m– 9 h 56 m 1.723 0.055 0.0086 30.152 0.863 év 0.60 Pálya menti átlagsebesség  87. földi év)  224.203 778.42 év 0.387 16129 Csillagászat FVTABCS / 253 4878 0.0◦ 29.2◦ 4.06 11.77◦ 5.43 163.3 Jupiter 766 95.000 12 756 23◦ 26 177.03 év 0.2 57.85◦ 24.524 227.0068 108.6 Föld 58.0556 9.9 17.0472 19.26 nap 687 nap 0.9 Vénusz A pálya excentricitása Közepes naptávolság [millió km] Közepes naptávolság [csill.04 47.83 83.0167 1.006 (?) 0.4 14. A NAPRENDSZER NAGYBOLYGINAK FIZIKAI S PLYAADATAI Csillagszat 253 2011.0◦ Egyenlítői átmérő [km] A forgástengely hajlásszöge a pályanormálishoz A tengely körüli forgás periódusa A pályasík hajlásszöge az ekliptikához km s 35.55 5916 Plútó 3.858 0.20 48 600 29◦ 36 16 h 7 m 1.000 1.815 12 104 1.7 nap 0.30◦ 13.65 nap 7.77◦ 6.22 2875 Uránusz 56. –18:36 .73 év 0.0934 1.9 nap Keringési periódus (földi nap.C M Y K 0.65 29.11 4504 Neptunusz 0.49◦ 9.107 6794 23◦ 59 24 h 37 m 23 s 1.02 nap 23 h 56 m (retrográd) 4 s 3.

He (6%).64 22.017 1.1 0.2%). NH3 CH4 (2%). He (11%).8 0.C M Y K 16129 Csillagászat FVTABCS / 254 * a napszéltől származó átmeneti légkör 1 0 Ismert holdjainak száma 0 H.003353 5.3 0.44 0  cm3  g  Vénusz Lapultság  Átlagsűrűség Merkúr 52 + gyűrűk H2 (89%). O2 (21%). –18:36 . CH4 (0.9 0. He.94 Mars 30 + gyűrűk H2 (94%).52 Föld Átlagos felszíni hőmérséklet [K] km s 10. H2 . NH3 95 35.70 Szaturnusz 59 23. NH3 80 21.60 3.52 10.18 9. Ne* CO2 (97%) N2 (78%). N2 2 124 59.41 9. CH4 . május 6.27 Uránusz 1 N2 (99%).25 a felszínnél 8.36 4.25 0 5.33 Jupiter 218 5. NH3 CO2 (95%).86 0.78 Gravitációs gyorsulás a felm színen az egyenlítőnél 2 s Szökési sebesség 5.005 3. A NAPRENDSZER NAGYBOLYGINAK FIZIKAI S PLYAADATAI (folytat s) 254 Csillagszat 2011.023 1. CH4 (1%) ∼ 40 1.28 8.72 0.78 0. He.062 1.02 3. CH4 .091 0.04 ? ∼2 Plútó 3. vízpára A légkör fontosabb összetevői 288 440 730 11.67 Neptunusz 21 + gyűrűk 11 + gyűrűk H2 (83%). He (15%).

9 0.02 0.3 620. D.319 0. Sheppard. –18:36 .47 0.1 148.07 0.241 0. Galilei. 1979 G.0005 0.155 16. 1892 Voyager-2. D.212 28.689 130. május 6.228 0. Galilei. Sheppard. 2003 S.7 S.294 0.46 1. 1610 G.31 43.3 26. 2001 S.0041 0.1 5262 1070.4 4820 1882.674 1. 1938 C. 2003 Csillagszat 255 16129 Csillagászat FVTABCS / 255 C M Y K 2011. Sheppard és mtársai. 2000 S.8 3122 671.262 0.8 A. 2001 S.9 3643 421. Galilei. Jewitt.5 610.6 149. 1610 C. 1979 E.1 27.6 0.17 0.0 533.162 0.3 625.8 145. Sheppard és mtársai.498 0. 1979 Voyager-1.3 143.015 1. Kowal. Perrine.6 287. Nicholson. 2000 S.157 0. Barnard.5 43 128.551 7.5 163.0 623. Sheppard.242 0. Jewitt.769 3. Jewitt. 2000 S.1 617.164 0. Hall. Jewitt.230 0. Kowal.9 148. 2001 Iocaste (J24) Ananke (J12) 2001 J2 2003 J11 5 28 4 2 21269 21276 21312 22395 631. 2001 S.244 0.04 0.1 A. Galilei.217 0. Sheppard.248 0.322 0.376 0.3 553.0 240.0005 0.143 0.0002 1. 2000 S.223 149.4 148. HOLDAK A NAPRENDSZER NAGYBOLYGI K RL 5.Deimos (M2) a Jupiter holdjai Metis (J16) Adrastea (J15) Amalthea (J5) Thebe (J14) Io (J1) Europa (J2) Ganymedes (J3) Callisto (J4) Themisto (J18) Leda (J13) Himalia (J6) A pálya excentricitása 384. 1951 S.0549 Felfedező Keringési idő [nap] 3475 Pályahajlás [fok] Átlagos távolság a bolygótól [ezer km] a Föld holdja Hold a Mars holdjai Phobos (M1) Átmérő vagy méret [km] A hold neve 4.0031 0.0177 0.4 683. Sheppard és mtársai.0012 0. Sheppard és mtársai. 1905 S. 1610 G. Perrine.7 4 7507 18 11165 185 11461 Voyager-2.03 0.0018 0.6 28.5 632. Sheppard és mtársai. Sheppard és mtársai.230 0.226 0.0 0. 1877 12 23.0074 0. 1975 C. D.9 148.9 S. Sheppard és mtársai. 2003 S.9 167 181. D. Sheppard és mtársai.0 146 150.39 1.112 0. 2003 S. Nicholson.0 631. Sheppard és mtársai.297 0.5 27.5 27. 1904 Lysithea (J10) Elara (J7) 2000 J11 2003 J3 2003 J12 2001 J10 2003 J6 2001 J7 Harpalyke (J22) Praxidike (J27) 2001 J9 2001 J3 38 78 4 2 1 2 4 3 4 7 2 4 11717 11741 12555 18340 19002 19394 20979 21017 21105 21147 21168 21252 259.38 0.216 0.2 259.16 – 22 9.0 504.4 99 221. 1877 0.3 623.7 145.281 0. 1610 G.9 250. Hall. 2001 S. 1974 C.1 16 128.8 156.

8 725.245 0. Sheppard és mtársai. Jewitt.9 164.1 767.312 0.7 758. Sheppard és mtársai.266 0. 2003 S.7 151.9 Átlagos távolság a bolygótól [ezer km] a Jupiter holdjai (folytatás) 2003 J9 1 22442 2001 J6 2 23029 2001 J8 2 23124 Átmérő vagy méret [km] A pálya excentricitása 4. 1914 S.1 152.4 164. 2001 S. Sheppard és mtársai.1 165.4 151.8 732.1 724. 2000 S.4 144. Sheppard. D. 2003 S.695 0.1 165. 1938 S. Sheppard. 1908 S.210 0. –18:36 .2 164. Sheppard. 1966 J. Fountain. Jewitt. Sheppard.5 720.278 0.021 256 Csillagszat 16129 Csillagászat FVTABCS / 256 C M Y K 2011. 2003 A hold neve Prometheus (S16) Pandora (S17) Janus (S10) Epimetheus (S11) Felfedező Pályahajlás [fok] 0. Spahr. Nicholson.695 ≈0 ≈0 0.4 0.002 0.5 0.601 ≈ 0 ≈0 ≈0 M. 1980 Voyager-1.2 165.267 Keringési idő [nap] 683. Jewitt.565 ≈ 0 0.319 0. S. Sheppard és mtársai.264 0. 2003 S. Sheppard és mtársai. T.8 723.3 732.628 0. 2001 S. 2001 S. Sheppard. 2000 S.5 759.2 150.164.6 137. Dollfus. 2003 J. 1990 Voyager-1.0 S. Larson.251 0.8 765. 2001 S. 1980 A. Sheppard. 2000 S.0 708.2 0. D. Sheppard és mtársai.6 982. 2003 S. D.0 716. 2001 Chaldene (J21) Isonoe (J26) 2001 J4 2003 J4 Erinome (J25) Taygete (J20) Carme (J11) 2001 J11 Kalyke (J23) Pasiphae (J8) 2002 J1 Megaclite (J19) 2003 J7 4 4 3 2 3 5 46 3 5 58 3 6 4 23179 23217 23219 23258 23279 23360 23404 23547 23583 23624 23064 23806 23808 723. május 6.252 0.250 0. D. Sheppard és mtársai. 2003 S. 1999 S. Jewitt. Sheppard és mtársai. Sheppard és mtársai.9 165.8 144. D.9 165.2 702. 2000 S.2 165. 2002 S.4 141. D.3 Voyager-1. 1978 0. Sheppard.3 720. D. HOLDAK A NAPRENDSZER NAGYBOLYGI K RL (folytat s) 20 30 133.267 0. Melotte. 1980 100 85 178 118 139.004 0.246 0.0 781.0 147.0 743. Jewitt.269 0.613 0.0 158.4 151. Showalter.264 0.283 0. Scotti. Jewitt.6 752. Jewitt.204 165.2 0. 2000 S. Sheppard és mtársai.253 0. 2001 S.380 151. D. Jewitt.6 781.7 0.204 0.3 741.4 163. 2003 2001 J5 Sinope (J9) 2003 J5 Callirrhoe (J17) 2001 J1 2003 J10 2003 J8 2003 J1 2003 J2 a Szaturnusz holdjai Pan (S18) Atlas (S15) 2 38 4 7 4 2 3 4 2 23808 23939 24084 24102 24122 24250 24514 24557 28570 749. Sheppard.8 S.345 0.0 715. Sheppard és mtársai.007 0.2 728. Nicholson.9 S.421 0.5 165.6 163.409 0. Sheppard és mtársai. Sheppard.1 152. 2000 P.2 151.244 0.214 0.1 152.

Herschel.27 783 0.6 46 47 175 45 153 34 34 46 P.464 0.3 11365 11440 12952 15199 15645 16404 17616 18160 18247 18709 19463 20371 23096 0. 1986 Voyager-2. J.8 53. W. Gladman és mtársai. Gladman és mtársai.000 0. G.001 0.000 0. Gladman és mtársai.1 3561. 1986 Voyager-2.54 0. Gladman és mtársai. 2000 J. Holman. 2000 W.4 0.Lassell. május 6.942 0. 1980 G.Bond. Kavelaars és mtársai.36 729 0. 2000 J. Herschel.7 Telesto (S13) 30 294. Spahr.888 0.493 0. 2000 B.888 ≈ 0 2.4 527. Gladman és mtársai. 1986 Voyager-2. 1986 Voyager-2.2 1.028 449 0. Kavelaars és mtársai.558 0. 1789 W.7 64.276 0.5 0.376 0.1 0.945 0.002 2. 1980 D. Laques. Pascu és mtársai. 2000 J.8 59. 1655 W.0 0.517 0.1 1.Bond.8 62. 1684 B.000 0.021 1.888 ≈ 0 1.474 0.1 0.000 0.0 Tethys (S3) 1060 294.33 451 0. 1986 Csillagszat 257 16129 Csillagászat FVTABCS / 257 C M Y K 2011.104 79. 1986 Voyager-2.335 0. Huygens. Gladman és mtársai.29 926 951 1016 1067 1311 0.3 0.000 0. 1986 Voyager-2.3 0.4 0.7 Calypso (S14) 26 294.1 69. 2000 34 167 176 176 173 J.624 0.000 1. 2000 B. 2000 B.7 Dione (S4) 1120 377. 1671 B.48 872 0.02 Felfedező Pályahajlás [fok] A pálya excentricitása Keringési idő [nap] Átlagos távolság a bolygótól [ezer km] Átmérő vagy méret [km] A hold neve a Szaturnusz holdjai (folytatás) Mimas (S1) 397 185.001 0.331 0.Helene (S12) Rhea (S5) Titan (S6) Hyperion (S7) Iapetus (S8) 2000 S5 2000 S6 Phoebe (S9) 2000 S2 2000 S8 2000 S11 2000 S10 2000 S3 30 1530 5150 283 1436 14 10 220 19 6 26 8 32 2000 S4 2000 S9 2000 S12 2000 S7 2000 S1 az Uránusz holdjai Cordelia (U6) Ophelia (U7) Bianca (U8) Cressida (U9) Desdemona (U10) Juliet (U11) Portia (U12) Rosalind (U13) Belinda (U14) 13 6 6 6 16 377.1 Voyager-2.02 1.47 893 0. 1980 G.435 0.515 0.0 Voyager-2. Kavelaars és mtársai.001 15. Lecacheux. Cassini. 1848 G. 2000 M. –18:36 .21 0. 1789 G. Cassini. 1986 110 60 68 66.1 0. Gladman és mtársai.4 7.9 75.2 0. T.4 W.2 61.34 1.000 0.004 1. 1684 0.737 ≈ 0 4.0 1221.370 0. 1898 B. 2000 B. 2000 B.32 550.3 0.737 0.8 1481.16 687 0. Kavelaars és mtársai.001 0. 1672 C. Pickering. 1986 Voyager-2.5 0. Cassini. 2000 25 30 45 65 60 85 49.11 0. Smith és mtársai.2 0.5 Enceladus (S2) 499 238.029 21.44 0. Cassini.1 0.4 0.

762 0. 1989 Voyager-2. Lassell.0034 0. Holman.000 1. Kuiper.3 Oberon (U4) 1523 583. –18:36 .637 ≈ 0 0. azokra az átmérő helyett a jellemző méret szerepel. Lassell. Gladman és mtársai. 1949 M.N3 a Plútó holdja Charon (P1) 160 190 420 2706 340 30–40 62.4 0. külső holdakra (a J4.463 579 677 1289 1962 2209 0.1 139.3 4.1 0.5 Galatea (N6) Larissa (N7) Proteus (N8) Triton (N1) Nereida (N2) 2003 N1. 1989 Voyager-2. 1978 Megjegyzések: A kisebb holdak alakja többnyire szabálytalan.7 152 158 4. Kavelaars és mtársai.122 ≈ 0 5.14 0. május 6.0005 360. Karkoschka.2 Thalassa (N4) 80 50.3 0.001 1.2 0.N2.8 7. Nicholson és mtársai. A 90◦ -nál nagyobb inklináció retrográd irányú keringést jelent. Gladman és mtársai. 1989 Voyager-2.8 Ariel (U1) 1158 190. 1999 P. távolságból és a kis hold fényvisszaverő képességének (albedójának) becsült értékéből határozták meg.0076 ≈ 0 Felfedező Pályahajlás [fok] A pálya excentricitása Keringési idő [nap] Átlagos távolság a bolygótól [ezer km] A hold neve Átmérő vagy méret [km] 4. U4 és N1 holdaknál kijjebb keringőkre) a bolygó keringési síkjához.2 0. Holman és mtársai.0 156.58 0. Herschel.5 117. 1851 W.5 Puck (U15) 155 86. Kuiper.76 6.0 73.4 Caliban (U16) 44 7169 Stephano (U20) 20 8004 Sycorax (U17) 40 12214 Prospero (U18) 30 16240 Setebos (U19) 35 17501 a Neptunusz holdjai Naiad (N3) 60 48.az Uránusz holdjai (folytatás) 1986 U10 40 76.311 ≈ 0 0.2 0.706 13. 1787 W. 2003 J.027 2. 1986 G.9 Umbriel (U2) 1169 266.7 0.1 Despina (N5) 150 52. Kavelaars.1 0. 258 Csillagszat 16129 Csillagászat FVTABCS / 258 C M Y K 2011. J.8 5513 1190 19. 1989 W.555 0.6 354.51 0.1 0.335 ≈ 0 0. 1999 J.429 ≈ 0 0. HOLDAK A NAPRENDSZER NAGYBOLYGI K RL (folytat s) E. 1989 Voyager-2.23 0.413 0. 1999 Voyager-2.2 ≈ 0.0 Titania (U3) 1578 436.387 ≈0 0. 1997 B.7 144 152. S8. 1999 Voyager-2. amelynek értékét a fényességből.44 0. 1787 B. 1989 Voyager-2.520 4. 1997 M.082 0. 1851 W.4 0.0022 0. 1846 G.0008 0.294 ≈ 0 0. 1948 W.0 Miranda (U5) 472 129. Christy. Lassell. Herschel.877 0. A holdak pályájának hajlásszögét belső (a bolygó sugarának százszorosán belül keringő) holdak esetén a bolygó egyenlítői síkjához viszonyítják.144 8.0050 0.

5 1854 (704) Interamnia 3.456 0. az ismert kisbolygók száma rohamosan nő.5 309 6. –18:36 .104 3.21 1804 Az 1 km-nél nagyobb méretű kisbolygók becsült száma félmillió.09 (vált.5 M6.4 289 5.136 5.185 11.39 Barnard-csillag 5.72 Proxima Centauri 4.5Ve 3.60 Abszolút fényesség [magnitúdó] Színképtípus Sajátmozgás  /év 4.8 608 7.185 15.34 5.06 M3.46 A1Vm 1.6 1003 9.360 L726-8 B = UV Ceti 8.33 DA2 1.353 0.43 8.4 Wolf 359 = CN Leonis 7.69 K1V 3.553 0.702 10.300 0.0 247 7.22 Alfa Centauri A 4.724 9.372 0.08 1801 (2) Pallas 2.E.361 3.34 1807 (10) Hygiea 3.) Szíriusz B 8.437 6.47 −1.802 1.5 15.39 0.) ◦ BD + 36 2147 = HD 95733 8.29 M5.94 SO 025300.358 18.101 7.06 16.667 4.) 7.1 1851 (16) Psyche 2.72 12.69 10.) 13.1 250 4.07 1861 (52) Europa 3.3 350 8.5V 5.171 5.060 5.600 0.85 G2V 15.919 4.4 1849 (31) Euphrosyne 3.646 0.63 1858 (451) Patientia 3.5Ve 3.765 4.147 17.53 M5.988 0. 6.230 34.148 5.60 11.78 13.8 450 18.5Ve 3.73 1910 (511) Davida 3. az ezredfordulón több tízezret tartottak nyilván.43 (vált.05 M5.644 4.7 272 6. A LEGNAGYOBB KISBOLYGK Átlagos távol.72 13.2 1852 (3) Juno 2.44 (vált.1 538 5.36 G2V 3.44 M2V 4.356 0.079 10.1 1903 (65) Cybele 3.618 0.853 4.53 13.31 Szíriusz A 8.586 0.6Ve 6.81 1802 (4) Vesta 2.) 15.43 (vált.21 M5V 10. A LEGK ZELEBBI CSILLAGOK Csillag A Földtől mért távolság [fényév] Látszó fényesség [magnitúdó] Nap 0.9 323 5.773 4.089 7.000016 −26.660 Csillagszat 259 16129 Csillagászat FVTABCS / 259 C M Y K 2011.339 11.5 + 165258 7.Keringési idő [év] ság a Naptól [Cs.709 1.372 0.44 (vált.099 5.5.55 M6.067 5.5Ve 4.077 15.73 1899 (15) Eunomia 2.140 3.259 13.] Név Excentricitás Pályahajlás [fok] Átmérő [km] Forgási periódus [óra] Felfedezés éve (1) Ceres 2.119 3. május 6.629 0.2 276 9.01 Alfa Centauri B 4.360 Ross 154 = V1216 Sagittarii 9.19 16.227 26.3 370 5.339 L726-8 A 8.

05 0.cs.25 1.45 0.08 0.16 −0.40 1.7 −3. vált.cs.5Iab K0III A1Vm A9Ib G2V + K1V K1.7 A Földtől mért távolság [fényév] SB.16 B-V színindex [magnitúdó] Látszó fényesség [magnitúdó] 1. SK.45 0.cs.cs.6 Abszolút fényesség (MV ) [magnitúdó] A3V A2Iae B0.cs.6 0.1 0.cs. –18:36 .23 0. Toliman α Arkturusz α A csillag tulajdonneve Y K 16129 Csillagászat FVTABCS / 260 1.1 1467 321 352 77 431 52 88 359 25.cs.2 −0.18 0. vált.71 1.59 1.5III B7Vn B2II A1Vm M3.76 0.98 1.25 1.62 0. SK.8 −3. SK Megjegyzés 7.09 −0.09 −0.25 1. vált. VK.6 −4. Hadar Altair Aldebaran Spica Antares Pollux Fomalhaut Deneb Acrux Becrux Regulus Adhara Kasztór Gacrux Shaula Csillagképi jelölése Szíriusz α Kanopusz α Rigil Kent.41 522 144 526 16.99 0.15 0.58 0.03 0.45 −5.01 0.24 −1.62 −0.9 −5.5 −4.0 −4.00 0.58 1.03 1.17 1.8 1.8 −6.60 −0.3 0.7 2.5IV B0.50 1. SK.50 −0.54 −0. vált.4 4.3 42. vált.06 1.cs.2 773 11.20 −0.87 0.16 0.cs.0 −2. vált. cs.24 −0. A SZABAD SZEMMEL LTHAT LEGFNYESEBB CSILLAGOK 260 Csillagszat 2011. vált. SK. vált.6 −0.44 −0.cs. vált. vált.5III Színkép 25. VK vált.cs.40 0.24 1.6 −5.1 1. május 6.28 −0.23 0.0 −0.5IV A0V G6III + G2III B8Ia F5IV M2Iab B3Vpe B1III A7V K5III B1III-IV M1.C M Canis Majoris A Carinae Centauri AB Bootis Lyrae Aurigae Orionis A Canis Minoris A Orionis Eridani Centauri AB Aquilae Tauri A Virginis Scorpii A Geminorum α α β α α α β α α α α β α Piscis Austrini α Cygni α Crucis A β Crucis α Leonis A ε Canis Majoris A α Geminorum A γ Crucis λ Scorpii Vega Kapella Rigel Prokyon Betelgeuze Achernar Agena.cs. hármas rendszer SK vált.1 −0.80 −0. VK VK.5 2. SK vált.6 −7.22 1.39 36.87 0. SK vált.7 8.78 65 262 604 33. vált.36 1.cs.6 −0.5III B1.21 0.60 313 4.7 −5. SK.cs.

64 1. SK Megjegyzés . színindexe és színképtípusa is változik az idő függvényében).73 Látszó fényesség [magnitúdó] 1.64 1.65 1.cs.2 −1.79 1.cs.06 0.76 1.cs.cs.79 1.18 −0. SK.07 B-V színindex [magnitúdó] A2Vm B2.cs.5V F6Ib B1II-III A1V K3II-III O9.98 1. vált. VK vált. SK.67 0.13 0. VK: vizuális kettőscsillag.8 −0.81 1.4 −4. cs: változócsillag (látszó és abszolút fényessége.69 1.Megjegyzés: SK: spektroszkópiai kettőscsillag.85 1. vált.74 1.64 −0.8 −1.cs.cs.19 0. vált.12 0.99 1. A csillag nevénél A és B a kettőscsillag komponensei.02 −0.6 −1. Alkaid Sargas Menkalinan Atria Alhena α Crucis B γ Orionis β Tauri β Carinae ε Orionis α Gruis Csillagképi jelölése Acrux Bellatrix El Nath Miaplacidus Alnilam Alnair A csillag tulajdonneve 1.18 −0.48 1.03 0.cs.1 −6. vált.cs.8 −3. SK vált.97 1. VK vált. Csillagszat 261 16129 Csillagászat FVTABCS / 261 C M Y K 2011.cs.0 −2. SK többszörös csillag SK.1 −4.6 −0.75 1.03 0.5Ib WC8 + O9I A0IVp A0IIn F5Ib K0III F8Ia B3V F1II A1IV K2II-III A1IV B1Vn B2III B7III A1III B0Ia B7Vn Színkép 52 183 431 499 80 177 817 840 81 145 592 124 1791 101 272 82 415 105 321 243 131 111 1342 101 A Földtől mért távolság [fényév] SK SK SK. vált.67 1.94 1.cs.83 1.99 1.6 −0.91 1.93 1. vált.41 0.1 −4.3 −7.86 1.07 −0.0 −0. Sarkcsillag Mirzam α Geminorum B α Pavonis α Ursae Minoris A β Canis Majoris δ Velorum AB α Hydrae ς Orionis A γ 2 Velorum ε Ursae Majoris ε Sagittarii α Persei α Ursae Majoris AB δ Canis Majoris η Ursae Majoris θ Scorpii β Aurigae α Trianguli Australis γ Geminorum Alnitak Alioth Kaus Australis Mirfak Dubhe Wezen Benetnash.cs.22 −0.1 −5.90 1. vált. SK vált. május 6.2 −5.3 −1. –18:36 Alphard Kasztór Páva Polaris. VK SK.15 −0.20 −0.9 −0.08 1.2 −1.5 −5.45 0.93 1.44 −3.9 Abszolút fényesség (MV ) [magnitúdó] −0.04 1. vált.0 −2.00 0.0 −0.24 0. vált.0 0.

A CSILLAGKPEK NEVE S R VIDTSE Latin név Magyar név Rövidítés Latin név Magyar név Rövidítés Andromeda Androméda And Gyík Lac Lacerta Antlia Légszivattyú Ant Leo Oroszlán Leo Apus Paradicsommadár Aps Leo Minor Kis Oroszlán LMi Aquarius Vízöntő Aqr Lepus Nyúl Lep Aquila Sas Aql Libra Mérleg Lib Ara Oltár Ara Lupus Farkas Lup Aries Kos Ari Lynx Hiúz Lyn Auriga Szekeres Aur Lyra Lant Lyr Bootes Ökörhajcsár Boo Mensa Táblahegy Men Caelum Véső Cae Microscopium Mikroszkóp Mic Camelopardalis Zsiráf Cam Monoceros Egyszarvú Mon Cancer Rák Cnc Musca Légy Mus Canes Venatici Vadászebek CVn Norma Szögmérő Nor Canis Major Nagy Kutya CMa Octans Oktáns Oct Canis Minor Kis Kutya CMi Ophiuchus Kígyótartó Oph Capricornus Bak Cap Orion Orion Ori Carina Hajógerinc Car Pavo Páva Pav Cassiopeia Kassziopeia Cas Pegasus Pegazus Peg Centaurus Kentaur Cen Perseus Perzeusz Per Cepheus Cefeusz Cep Phoenix Főnix Phe Cetus Cet Cet Pictor Festő Pic Chamaeleon Kaméleon Cha Pisces Halak Psc Circinus Körző Cir Piscis Austrinis Déli Hal PsA Columba Galamb Col Puppis Hajófara Pup Coma Berenices Bereniké Haja Com Pyxis Tájoló Pyx Corona Australis Déli Korona CrA Reticulum Háló Ret Corona Borealis Északi Korona CrB Sagitta Nyíl Sge Corvus Holló Cor Sagittarius Nyilas Sgr Crater Serleg Cra Scorpius Skorpió Sco Crux Dél Keresztje Cru Sculptor Szobrász Scl Cygnus Hattyú Cyg Scutum Pajzs Sct Delphinus Delfin Del Serpens Kígyó Ser Dorado Aranyhal Dor Sextans Szextáns Sex Draco Sárkány Dra Taurus Bika Tau Equuleus Csikó Equ Telescopium Távcső Tel Eridanus Eridánusz Eri Triangulum Háromszög Tri Fornax Kemence For Triangulum Australe Déli Háromszög TrA 262 Csillagszat 16129 Csillagászat FVTABCS / 262 C M Y K 2011. május 6. –18:36 .8.

4 km/s 25 000 fényév 50 fényév 12–13 milliárd év 10.04 Argon 18 40 0.73 Szén 6 12 0. május 6.2 Csillagszat 263 16129 Csillagászat FVTABCS / 263 C M Y K 2011.4 Hélium 2 4 24.16 Neon 10 20 0.02 Az összes többi elem 0.12 Nitrogén 7 14 0.07 Magnézium 12 24 0.29 Vas 26 56 0. –18:36 .10 Szilícium 14 28 0.05 Kén 16 32 0.8 Oxigén 8 16 0.Latin név Magyar név Rövidítés Latin név Magyar név Rövidítés Gemini Ikrek Gem Tucana Tukán Tuc Grus Daru Gru Ursa Major Nagy Medve UMa Hercules Herkules Her Ursa Minor Kis Medve UMi Horologium Ingaóra Hor Vela Vitorla Vel Hydra Északi Vízikígyó Hya Virgo Szűz Vir Hydrus Déli Vízikígyó Hyi Volans Repülőhal Vol Indus Indián Ind Vulpecula Kis Róka Vul 9. A TEJTRENDSZER FONTOSABB JELLEMZI Tömege: A csillagközi anyag tömege A központi fekete lyuk tömege: A Tejútrendszer mérete: a korong átmérője A A A A A 200 milliárd naptömeg a csillagok tömegének 1%-a 2.5 millió naptömeg 100 000 fényév a korong vastagsága a központi kihasasodás átmérője a haló (gömbszerű térrész) átmérője csillagok átlagos keringési sebessége a Nap környezetében: Nap sebessége a környező csillagokhoz viszonyítva: Nap távolsága a Tejútrendszer centrumától: Nap távolsága a Tejútrendszer fősíkjától: legidősebb tejútrendszerbeli égitestek kora: 200 fényév kb. 10 000 fényév nagyobb a korongénál 230 km/s 19. A LEGGYAKORIBB KMIAI ELEMEK ELFORDULSI ARNYA AZ UNIVERZUMBAN Elem Rendszám Tömegszám Tömeg% Hidrogén 1 1 73.

5 90◦ 47◦ Baktérítő 66.5◦ 0◦ – 0◦ Déli-sark 43 ◦ 23. XII. 21..5◦ 0◦ – ◦ ◦ 47 23. május 6.5 Déli-sarkkör 23. VI. A NAP DELELSI SZGNEK KISZMTSI MDJA AZ SZAKI SZOLRIS MRSKELT VEZETBEN A NAPJEGYENL SGEK (III. 21.5◦ 3.. A FLD NHNY ADATA Az Egyenlítő hossza: 40 075. IX.. 22.5◦ 90◦ 66.5 ◦ 0◦ Északi-sarkkör 23. –18:36 .) IDEJN 90◦ − ϕ* III. 22. 23. 21.FLDRAJZ 1. 23.5◦ ◦ ◦ 66. 23. 22.5◦ 43◦ Egyenlítő 90◦ 66. XII.: VI. 22. A NAP DELELSI SZGE NEVEZETES SZLESSGEKEN A NAPJEGYENL SGEK (III.: 90◦ + 23.5 Ráktérítő 66.5 km A Föld egyenlítői sugarának hossza: ∼ 6378 A Föld sarki sugarának hossza: ∼ 6357 km km A Föld felülete: 510 millió km2 A világtenger felülete: 361 millió km2 A szárazföldek összterülete: 149 millió km2 2.) IDEJN Északi-sark III.: 90◦ − 23. 22. IX. 23. IX.5◦ 90◦ 66.5◦ − ϕ XII. 22. XII.) S A NAPFORDULK (VI. 22.7 km A Föld egy hosszúsági körének hossza: 40 008. 21. 22..) S A NAPFORDULK (VI. 0◦ 23.5◦ 0◦ 23. IX.5◦ − ϕ * = földrajzi szélesség (a görög ábécé fí betűjéből) 264 Fldrajz 16129 Földrajz FVTABFR / 264 C M Y K 2011..

C M Y K 30. – USA) (USA) (Andok – Argentína) (Argentína) (Maoke-hg.3 21.) (Himalája – Kína/Nepál) (Izrael/Jordánia) (Kilimandzsáró – Tanzánia) (Dzsibuti) (Alaszkai-hg.6 8.5 Afrika Észak-Amerika Közép. McKinley Halál-völgy Aconcagua Valdés-mélyföld Puncak Jaya az Eyre-tó mélyedése Vinson Massif 4807 −28 8850 −401 5895 −155 6194 −86 6958 −40 5030 −12 5140 (Alpok–F/I) (Kazahsztán/Oroszor.és Dél-Amerika Ausztrália és Óceánia 13.5 20. (Új-Guinea) – Indonézia) (Ausztrália) (Ellsworth-hg. –18:36 . Everest a Holt-tenger partja Kibo az Assal-tó mélyedése Mt.) Lemélyebb/legmagasabb pont (m – hegység – ország(ok)) 2000 340 580 715 650 950 300 Átlagmagasság (m) 4.4 Ázsia Antarktika 10.5 Terület (millió km2 ) Európa Földrész Mont Blanc Kaszpi-mélyföld Mt.9 44. AZ EGYES FLDRSZEK MRETEI Fldrajz 265 16129 Földrajz FVTABFR / 265 2011. május 6.

8078 m (Himalája – Nepál) Gasherbrum (Hidden Peak) 8068 m (Karakorum – Kína/India) Broad Peak 8051 m (Karakorum – India) Sisapangma 8013 m (Himalája – Kína) 6. A FLD 8000 MTERNL MAGASABB HEGYCSCSAI Mount Everest (Csomolungma) 8850 m (Himalája – Kína/Nepál) K2 (Godwin Austen) 8616 m (Karakorum – India) Kanchendzönga 8597 m (Himalája – Nepál/India) Lhotse 8516 m (Himalája – Kína/Nepál) Makalu 8481 m (Himalája – Kína/Nepál) Lhotse Shar 8400 m (Himalája – Kína/Nepál) Dhaulagiri 8172 m (Himalája – Nepál) Cho Oyu 8153 m (Himalája – Kína/Nepál) Nanga Parbat 8126 m (Himalája – India) Manaslu 8125 m (Himalája – Nepál) Annapurna I.5. –18:36 . A VILGCEN 10 000 MTERNL MLYEBB PONTJAI Mariana-árok 11 034 m (Csendes-óceán) Tonga-árok 10 882 m (Csendes-óceán) Filippínó-árok 10 830 m (Csendes-óceán) Izu-árok 10 595 m (Csendes-óceán) Kuril-árok 10 542 m (Csendes-óceán) Kermadec-árok 10 047 m (Csendes-óceán) 266 Fldrajz 16129 Földrajz FVTABFR / 266 C M Y K 2011. AZ EGYES CENOK MRETEI Óceán Törzsterület (ezer km2 ) A melléktengerekkel együtt (ezer km2 ) Atlanti-óceán 96 911 106 753 Csendes-óceán 165 016 179 389 73 442 74 917 Indiai-óceán Legmélyebb pont (m – helye) 9219 – Puerto Rico-árok 11 034 – Mariana-árok 7450 – Jáva-árok Átlagos mélység (m) 3743 4028 3963 7. május 6.

adatai alapján. Budapest. A FLD LEGNAGYOBB FLSZIGETEI Terület (km2 ) Félsziget Földrész Arab-félsziget Ázsia 2 691 000 Hindusztáni-félsziget Ázsia 2 088 000 Indokínai-félsziget Ázsia 1 740 000 Szomáli-félsziget Afrika 1 400 000 Labrador-félsziget Észak-Amerika 1 300 000 Skandináv-félsziget Európa 720 000 Pireneusi (Ibériai)-félsziget Európa 581 000 Balkán-félsziget Európa 530 000 Kis-Ázsia Ázsia 506 600 Kamcsatka Ázsia 370 000 10. Victoria-sziget Kanada 212 680 Kanada 212 189 9. Japán 228 000 Fő sziget Brit-szk. Indonézia 423 647 Honshu Japán-szk. Fldrajz 267 16129 Földrajz FVTABFR / 267 C M Y K 2011. Szumátra Nagy-Szunda-szk. A FLD LEGNAGYOBB SZIGETEI Sziget Szigetcsoport Grönland Új-Guinea Ország(ok) Terület (km2 ) Dánia külső országrésze 2 160 000 Indonézia/Pápua Új-Guinea 771 900 Indonézia/Malajzia/Brunei 734 000 Madagaszkár Madagaszkár 589 500 Baffin-sziget Kanada 476 050 Borneó (Kalimantan) Nagy-Szunda-szk. 1988. (km2 ) Folyó Földrész Nílus Afrika 6671 2 870 000 Amazonas Dél-Amerika 6516 7 180 000 Mississippi–Missouri Észak-Amerika 6420 3 221 000 Jangce Ázsia 6300 1 830 000 Sárga-folyó Ázsia 5464 745 000 Ob–Irtis Ázsia 5410 2 990 000 Kongó Afrika 4835 3 822 000 *Eberhard Czaya: A Föld folyói. Nagy-Britannia 216 911 Ellesmere Erzsébet királynő-szk. május 6. A FLD LEGHOSSZABB FOLYI* Hosszúság (km) Vízgyűjtő ter. –18:36 .8. Gondolat.

–18:36 .a.a.a. A FLD LEGB VIZBB FOLYI (A torkolatuknál mért közepes évi vízhozam – m3 /s – alapján. A FLD LEGHOSSZABB FOLYI (folytats) Vízgyűjtő ter. EURPA LEGNAGYOBB FOLYI Folyó Torkolat helye Vízgyűjtő terület Hossza (km) (km2 ) Közepes évi  3 m vízhozam s Volga Kaszpi-tenger 1 380 000 3688 8000 Duna Fekete-tenger 805 300 2850 6450 Dnyeper Fekete-tenger 503 360 2285 1660 Don Azovi-tenger 442 500 1970 930 Északi-Dvina Fehér-tenger 360 300 1302 3560 Pecsora Barents-tenger 326 930 1809 4060 Rajna Északi-tenger 224 400 1360 2200 Visztula Balti-tenger 194 112 1095 1100 Elba Északi-tenger 144 055 1165 750 Loire Atlanti-óceán 120 500 1020 900 268 Fldrajz 16129 Földrajz FVTABFR / 268 C M Y K 2011.10.a. 3000 n. La Plata 19 500 12 000 50 000 Mississippi–Missouri 17 600 5000 56 000 Léna 16 400 Mekong 15 900 n.) Folyó Közepes évi vízhozam Amazonas Legkisebb vízhozam Legnagyobb vízhozam 180 000 72 500 280 000 Kongó 42 000 23 000 90 000 Jangce 35 000 4000 80 000 Orinoco 28 000 7000 n.a.a. n. (km2 ) Folyó Földrész Hosszúság (km) Mekong Ázsia 4500 810 000 Amur Ázsia 4416 1 843 000 Léna Ázsia 4400 2 490 000 La Plata–Paraná Dél-Amerika 4380 3 140 000 Mackenzie Észak-Amerika 4241 1 913 000 11. 31 000 n. május 6. Brahmaputra 20 000 3100 62 000 Jenyiszej 19 600 n. = nincs adat 12.

A FLD LEGMLYEBB TAVAI Tó Földrész Bajkál-tó Ázsia Mélység (m) 1637 Tanganyika-tó Afrika 1470 Kaszpi-tenger Európa/Ázsia 1025 Malawi-tó Afrika 706 Isszik-kul Ázsia 702 Nagy-Rabszolga-tó Észak-Amerika 614 15. A FLD LEGNAGYOBB SIVATAGJAI Földrész Terület (km2 ) Szahara Afrika 7 800 000 Góbi Ázsia 900 000 Rab-el-Háli Ázsia 800 000 Kalahári Afrika 518 000 Nagy-homoksivatag Ausztrália 420 000 Takla-Makán Ázsia 400 000 Szír-sivatag Ázsia 350 000 Nagy-Viktória-sivatag Ausztrália 330 000 Kara-kum Ázsia 300 000 Thar-sivatag Ázsia 260 000 Sivatag Fldrajz 269 16129 Földrajz FVTABFR / 269 C M Y K 2011. május 6. –18:36 . A FLD LEGNAGYOBB TAVAI Terület (km2 ) Tó Földrész Kaszpi-tenger Európa/Ázsia Felső-tó Észak-Amerika 82 411 Viktória-tó Afrika 69 482 Huron-tó Észak-Amerika 59 594 Michigan-tó Észak-Amerika 58 014 Aral-tó Ázsia 33 000 Tanganyika-tó Afrika 32 892 Bajkál-tó Ázsia 31 500 Nagy-Medve-tó Észak-Amerika 31 079 Malawi-tó Afrika 30 043 Nagy-Rabszolga-tó Észak-Amerika 28 929 Erie-tó Észak-Amerika 25 744 371 000 14.13.

Parti-hg. május 6. AZ EGYES FLDRSZEK JGGEL BORTOTT TERLETEI Földrész Azon belül Antarktika Terület (km2 ) 13 802 000 Észak-Amerika 2 049 000 Grönland Kanadai-szigetvilág Alaszkai-hg. Mt. Európa 1 803 000 153 000 92 500 115 000 Svalbard 57 000 Novaja Zemlja 24 300 Ferenc József-föld 13 700 Izland 11 250 Alpok 3 600 Skandináv-hegység 3 200 Ázsia 89 000 Himalája 33 000 Szevernaja Zemlja 17 500 Karakorum 13 700 Tien-san Dél-Amerika 8 600 25 000 Déli-Andok Patagónia Óceánia 21 000 4 000 1 015 Új-Zéland 1 000 Új-Guinea 15 Afrika 15 Ruwenzori. Kenya.. –18:36 . Kilimandzsáró 270 Fldrajz 16129 Földrajz FVTABFR / 270 C M Y K 2011.16.

A FLD LEGHOSSZABB BARLANGJAI Barlang Ország Mammoth-barlang USA Hossza (km) 563 Optimista-barlang Ukrajna 191 Jewel-barlang USA 174 Hölloch Svájc 168 Lechuguilla-barlang USA 143 Siebengeste-barlang Svájc 140 19. –18:36 . A FLD LEGMLYEBB BARLANGJAI Barlang Ország Mélysége (m) Jean-Bernard-barlang Franciaország 1602 Lamprechtsofen-aknabarlang Ausztria 1534 Lucien Bouclier-barlang Franciaország 1520 Vjacseszlava Panthukhina-barlang Grúzia 1508 Huautla-barlangrendszer Mexikó 1475 Del Trave-barlangrendszer Spanyolország 1444 Fldrajz 271 16129 Földrajz FVTABFR / 271 C M Y K 2011. Bering 201 Észak-Amerika/Sziklás-hg. AZ EGYES FLDRSZEK NHNY NEVEZETES GLECCSERE Hossza (km) Terület (km2 ) Földrész/Terület Gleccser Antarktika Lambert 434 Észak-Amerika/Grönland Petermann 145 Észak-Amerika/Sziklás-hg. Malaspina 121 3 495 Európa/Nyugati-Alpok Aletsch-gleccser 27 115 Európa/Nyugati-Alpok Mer de Glace 13 50 Európa/Keleti-Alpok Pasterze 9 24 Európa/Skandináv-hg.17. 60 800 Ázsia/Pamír Fedcsenko-gleccser 77 1 350 Dél-Amerika/Chilei-Andok Uppsala 80 Óceánia/Déli-Alpok (NZL) Tasman 29 Afrika/Kilimandzsáró Drygalski-gleccser 157 3 18. Svartisen 32 518 Ázsia/Himalája Rongbuk-gleccser 52 320 Ázsia/Karakorum Sziacsen-gleccser 75 1 150 Ázsia/Tien-san Déli-Inilcsek-gl. május 6.

35 millió éve 272 Fldrajz 16129 Földrajz FVTABFR / 272 C M Y K 2011.7 millió éve A Homo sapiens megjelenése 0. ELS " ESEMNYEK A FLDTRTNETBEN A Föld keletkezése (az első földkéreg képződése) 4 600 millió éve A legidősebb földi kőzetek képződése 4 200 millió éve Az első életnyomok (sztromatolitok) képződése 2 900 millió éve Az első ősmaradványok keletkezése 590 millió éve Az élet megjelenése a szárazföldeken 500 millió éve Az első szárazföldi növények megjelenése 420 millió éve Az első gerinces állatok megjelenése 420 millió éve Az első kétéltűek megjelenése 330 millió éve Az első kisméretű emlősök megjelenése 220 millió éve Az első tűlevelű fák megjelenése 210 millió éve Az ősmadarak megjelenése 160 millió éve Az első virágos növények megjelenése 120 millió éve Az első nagytestű emlősök megjelenése 100 millió éve Az ősember megjelenése 2 millió éve A Homo erectus megjelenése 1.20. –18:36 . május 6.

mint amennyi atom van 12 g 12 C-ben. –18:37 .672 621 58 · 10−27 kg A neutron tömege mn 1. 20 ◦ C-on 24 dm3 /mol. az atom vagy az elem nemzetközileg elfogadott. rövidítése mol.3415 C/mol Boltzmann-állandó k 1.022 141 99 · 1023 mol−1 Faraday-állandó F 96 485. Kmia 273 16129 Kémia FVTABK / 273 C M Y K 2011. A ma ismert elemeket a periódusos rendszerben tüntetjük fel. Az anyagmennyiség mértékegysége a mól. vegyjele. Minden további táblázatban az olvadáspont és forráspont adatai 101 325 Pa (≈ 105 Pa) nyomáson értendők. 660 538 73 · 10−27 kg (1 u) A proton és elektron tömegaránya mp /me 1836.41 dm3 /mol. Egy mól az az anyagmennyiség. ELEMEK 1. amely annyi elemi egységet tartalmaz.109 381 88 · 10−31 kg A proton tömege mp 1.1.KMIA A kmiai gyakorlatban hasznlatos fontosabb zikai llandk mrt rtke Az állandó neve Jele Pontos értéke Az elemi töltés e 1.152 66 Avogadro-állandó NA 6.674 927 16 · 10−27 kg mu 1.314 472 J/(mol · K) Az atomi tömegegység (a 12 C-atom tömegének 1/12 része) Az ideális gáz moláris térfogatának (Vm ) gyakorlatban használt értéke 105 Pa (standard) nyomáson és 0 ◦ C-on (régen normál hőmérsékleten) 22. magyar neve k l nfle sorrendben Kémiai elem: kémiai módszerekkel tovább már nem bontható anyagfajta. Rendszám: az atommagban található protonok száma. a sűrűségadatok pedig 25 ◦ C-ra vonatkoznak. egységes rövid jelölése. Az elemek rendszma.5 dm3 /mol. május 6. 25 ◦ C-on (régen standard hőmérsékleten) 24.602 176 462 · 10−19 C Az elektron tömege me 9. 1. Vegyjel: az elem latin vagy görög nevének első és gyakran egy másik betűje.380 650 3 · 10−23 J/K Univerzális gázállandó R 8.

–18:37 .Vegyszám jel Név Rend.Vegyszám jel Név 1 H hidrogén 36 Kr kripton 71 Lu lutécium 2 He hélium 37 Rb rubídium 72 Hf hafnium 3 Li lítium 38 Sr stroncium 73 Ta tantál 4 Be berillium 39 Y ittrium 74 W volfrám 5 B bór 40 Zr cirkónium 75 Re rénium 6 C szén 41 Nb nióbium 76 Os ozmium 7 N nitrogén 42 Mo molibdén 77 Ir irídium 8 O oxigén 43 Tc technécium 78 Pt platina 9 F fluor 44 Ru ruténium 79 Au arany 10 Ne neon 45 Rh ródium 80 Hg higany 11 Na nátrium 46 Pd palládium 81 Tl tallium 12 Mg magnézium 47 Ag ezüst 82 Pb ólom 13 Al alumínium 48 Cd kadmium 83 Bi bizmut 14 Si szilícium 49 In indium 84 Po polónium 15 P foszfor 50 Sn ón 85 At asztácium 16 S kén 51 Sb antimon 86 Rn radon 17 Cl klór 52 Te tellúr 87 Fr francium 18 Ar argon 53 I jód 88 Ra rádium 19 K kálium 54 Xe xenon 89 Ac aktínium 20 Ca kalcium 55 Cs cézium 90 Th tórium 21 Sc szkandium 56 Ba bárium 91 Pa protaktínium 22 Ti titán 57 La lantán 92 U urán 23 V vanádium 58 Ce cérium 93 Np neptúnium 24 Cr króm 59 Pr prazeodímium 94 Pu plutónium 25 Mn mangán 60 Nd neodímium 95 Am amerícium 26 Fe vas 61 Pm prométium 96 Cm kűrium 27 Co kobalt 62 Sm szamárium 97 Bk berkélium 28 Ni nikkel 63 Eu európium 98 Cf kalifornium 29 Cu réz 64 Gd gadolínium 99 Es einsteinium 30 Zn cink 65 Tb terbium 100 Fm fermium 31 Ga gallium 66 Dy diszprózium 101 Md mendelévium 32 Ge germánium 67 Ho holmium 102 No nobélium 33 As arzén 68 Er erbium 103 Lr laurencium 34 Se szelén 69 Tm túlium 104 Rf rutherfordium 35 Br bróm 70 Yb itterbium 105 Db dubnium 274 Kmia 16129 Kémia FVTABK / 274 C M Y K 2011.Az elemek rendszám szerinti sorrendje Rend.Vegyszám jel Név Rend. május 6.

–18:37 .Vegyszám jel aktínium 89 Ac holmium 67 Ho ozmium 76 Os alumínium 13 Al indium 49 In palládium 46 Pd amerícium 95 Am irídium 77 Ir platina 78 Pt antimon 51 Sb itterbium 70 Yb plutónium 94 Pu arany 79 Au ittrium 39 Y polónium 84 Po argon 18 Ar jód 53 I prazeodímium 59 Pr arzén 33 As kadmium 48 Cd prométium 61 Pm asztácium 85 At kalcium 20 Ca protaktínium 91 Pa bárium 56 Ba kalifornium 98 Cf rádium 88 Ra berillium 4 Be kálium 19 K radon 86 Rn berkélium 97 Bk kén 16 S rénium 75 Re bizmut 83 Bi klór 17 Cl réz 29 Cu 5 B kobalt 27 Co ródium 45 Rh bróm 35 Br kripton 36 Kr rubídium 37 Rb cérium 58 Ce króm 24 Cr ruténium cézium 55 Cs kűrium 96 Cm rutherfordium cink 30 Zn lantán 57 La cirkónium 40 Zr laurencium 103 bór diszprózium dubnium einsteinium Rf stroncium 38 Sr Lr szamárium 62 Sm 34 Se 6 C 14 Si 66 Dy lítium 3 Li szelén Db lutécium 71 Lu szén 99 Es magnézium 12 Mg szilícium 68 Er mangán európium 63 Eu mendelévium ezüst 47 Ag 100 fluor Ru 105 erbium fermium 44 104 25 Mn szkandium 21 Sc 101 Md tallium 81 Tl molibdén 42 Mo tantál 73 Ta Fm nátrium 11 Na technécium 43 Tc 9 F neodímium 60 Nd tellúr 52 Te foszfor 15 P neon 10 Ne terbium 65 Tb francium 87 Fr neptúnium 93 Np titán 22 Ti gadolínium 64 Gd nikkel 28 Ni tórium 90 Th gallium 31 Ga nióbium 41 Nb túlium 69 Tm germánium 32 Ge nitrogén 7 N urán 92 U hafnium 72 Hf nobélium 102 No vanádium 23 V hélium 2 He ólom 82 Pb vas 26 Fe 1 H ón 50 Sn volfrám 74 W 80 Hg oxigén 8 O xenon 54 Xe hidrogén higany Kmia 275 16129 Kémia FVTABK / 275 C M Y K 2011.Vegyszám jel Név Rend. május 6.Az elemek név szerinti sorrendje Név Rend.Vegyszám jel Név Rend.

május 6. –18:37 .Az elemek vegyjel szerinti sorrendje Vegy.Rendszám jel Név Vegy.Rendszám jel Név Vegy.Rendszám jel Név Ac 89 aktínium Gd 64 gadolínium Po 84 polónium Ag 47 ezüst Ge 32 germánium Pr 59 prazeodímium Al 13 alumínium H 1 hidrogén Pt 78 platina Am 95 amerícium He 2 hélium Pu 94 plutónium Ar 18 argon Hf 72 hafnium Ra 88 rádium As 33 arzén Hg 80 higany Rb 37 rubídium At 85 asztácium Ho 67 holmium Re Au 79 arany I 53 jód Rf B 5 bór In 49 indium Rh 45 ródium Ir 77 irídium Rn 86 radon Ba 56 bárium Be 4 berillium 75 rénium 104 rutherfordium K 19 kálium Ru 44 ruténium Bi 83 bizmut Kr 36 kripton S 16 kén Bk 97 berkélium La 57 lantán Sb 51 antimon Br 35 bróm Li 3 lítium Sc 21 szkandium 6 szén C Lr 103 laurencium Se 34 szelén Ca 20 kalcium Lu 71 lutécium Si 14 szilícium Cd 48 kadmium Md 101 mendelévium Sm 62 szamárium Ce 58 cérium Mg 12 magnézium Sn 50 ón Cf 98 kalifornium Mn 25 mangán Sr 38 stroncium Cl 17 klór Mo 42 molibdén Ta 73 tantál Cm 96 kűrium N 7 nitrogén Tb 65 terbium Co 27 kobalt Na 11 nátrium Tc 43 technécium Cr 24 króm Nb 41 nióbium Te 52 tellúr Cu 29 réz Nd 60 neodímium Th 90 tórium Cs 55 cézium Ne 10 neon Ti 22 titán Db 105 dubnium Ni 28 nikkel Tl 81 tallium Tm 69 túlium U 92 urán 8 oxigén V 23 vanádium Dy 66 diszprózium No Er 68 erbium Np Es 99 einsteinium O Eu 63 európium Os 76 ozmium W 74 volfrám P 15 foszfor Xe 54 xenon Pa 91 protaktínium Y 39 ittrium 100 fermium Pb 82 ólom Yb 70 itterbium Fr 87 francium Pd 46 palládium Zn 30 cink Ga 31 gallium Pm 61 prométium Zr 40 cirkónium F 9 fluor Fe 26 vas Fm 102 nobélium 93 neptúnium 276 Kmia 16129 Kémia FVTABK / 276 C M Y K 2011.

H. május 6. Davy. F. N. Felfedezési idő 1766 1895 1817 1798 1828 1808 ókor 1772 1774 1886 1898 1807 1808 1830 1825 1827 1824 1669 ókor 1774 1894 1807 1808 1879 1791 1825 1801 1798 1774 ókor 1735 1751 ókor középkor 1875 1886 középkor 1818 1826 1898 Kmia 277 16129 Kémia FVTABK / 277 C M Y K 2011. J. H. Arfvedson. J. H. G. Brand. Balard. Davy. J. Cl. Az elemek felfedezse Rendszám 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 Vegyjel H He Li Be Név hidrogén hélium lítium berillium B C N O F Ne Na Mg bór szén nitrogén oxigén fluor neon nátrium magnézium 13 Al alumínium 14 15 16 17 18 19 20 21 22 Si P S Cl Ar K Ca Sc Ti szilícium foszfor kén klór argon kálium kalcium szkandium titán 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 V Cr Mn Fe Co Ni Cu Zn Ga Ge As Se Br Kr vanádium króm mangán vas kobalt nikkel réz cink gallium germánium arzén szelén bróm kripton Felfedező Cavendish. L. Thénard. W. Winkler. Davy. J. H. H. J. J. N. J. Davy. J. L. L. Vauquelin. L. – Brandt. – Scheele. F. – – Boisbaudran. C. M. Scheele. C. H. Bussy. A. A. W.. H. W. L. W. del Rio..1. RayleighW. Moissan. Priestley. J.2. W. Ramsay. Berzelius. Ramsay. Gregor.. Vauquelin. Oersted. H. Ramsay. F. Wöhler. W. D. –18:37 . L. F. J. Bussy. A. – Berzelius. H. Cronstedt. Wöhler. Berzelius. A. Davy. A. J. Nilson. – Rutherford. Gay-Lussac. A.

–18:37 . Mosander. P Marignac J. H. Davy.. K. Noddack. R. E. Wollaston. Wollaston. Hevesy György. J. Scheele. H. Berzelius. Auer. Th. C. – Stromeyer.. P. J.. G. L. Wöhler. R. I Marignac. G. W. Ekeberg. C. Kirchhoff. A Boisbaudran. W. C.1. Mosander. G. Coryell. G. – – Müller Ferenc Courtois. J. W. Klaproth. H. G. Davy. Hatchett. F. Glendenin. C. Mosander. F. Kirchhof F.2. W. W. M. I. D. J. Coster. Berg. O.. G. Reich. Klauss. C. H. E. H. Segré. Bunsen. Demarcay. G. D. Auer. K. Auer. B. F. Felfedezési idő 1861 1808 1828 1789 1801 1778 1782 1939 1844 1804 1803 ókor 1817 1863 ókor középkor 1782 1811 1898 1860 1808 1839 1803 1885 1885 1945 1879 1901 1880 1843 1886 1879 1843 1879 1878 1907 1922 1802 1783 1925 278 Kmia 16129 Kémia FVTABK / 278 C M Y K 2011. W. május 6. P. Hjelm. Cléve. Az elemek felfedezse (folytats) Rendszám 37 38 39 40 41 42 Vegyjel Rb Sr Y Zr Nb Mo Név rubídium stroncium ittrium cirkónium nióbium molibdén 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 Tc Ru Rh Pd Ag Cd In Sn Sb Te I Xe Cs Ba La Ce Pr Nd Pm technécium ruténium ródium palládium ezüst kadmium indium ón antimon tellúr jód xenon cézium bárium lantán cérium prazeodímium neodímium promécium 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73 74 75 Sm Eu Gd Tb Dy Ho Er Tm Yb Lu Hf Ta W Re szamárium európium gadolínium terbium diszprózium holmium erbium túlium itterbium lutécium hafnium tantál volfrám rénium Felfedező Bunsen. Tacke. F. C. Ch. A.. J.. Marinsky. L. d’Elhuyar. Cléve. L. Boisbaudran. W.. G. Ramsay. Urbain. és J. E. Perrier. W. Th..

Ghiorso. Wahl. Seaborg. Tennant..... –18:37 . A. J. Seaborg. A. W.. G. Larsh. Perey. G. A. G. A. A. Berkeley-i kutatócsoport Darmstadt-i kutatócsoport Darmstadt-i kutatócsoport Darmstadt-i kutatócsoport Darmstadt-i kutatócsoport Darmstadt-i kutatócsoport Darmstadt-i kutatócsoport Felfedezési idő 1803 1803 1735 ókor ókor 1861 ókor középkor 1898 1940 1900 1939 1898 1899 1828 1917 1789 1940 1940 1944 1944 1950 1950 1952 1953 1955 1958 1961 1964 1970 1974 1981 1984 1982 1994–96 1994–96 1994–96 Kmia 279 16129 Kémia FVTABK / 279 C M Y K 2011. M. G. A. R.. Thompson. A.. J.. M. G. Ghiorso. Seaborg. Thompson. Flerov. K... J. F. A. McKenzie.. Dorn.. A. Ghiorso. Ulloa – – Crookes.... Walton. A. A. Seaborg. Abelson. I. M. Segré. és P Debierne. és P.. E. E. P H. Sikkeland.. S. T. május 6. Ghiorso. M. McMillan. McMillan. Ch.. E. M... W. T. G. H.. G. – – Curie. Curie. Kennedy. Ghiorso. Ghiorso. C. A. Hahn. Flerov. E. 3. Meitner.Rendszám 76 77 78 79 80 81 82 83 84 85 86 87 88 89 90 91 92 93 94 Vegyjel Os Ir Pt Au Hg TI Pb Bi Po At Rn Fr Ra Ac Th Pa U Np Pu 95 Am 96 97 98 99 100 101 102 Név ozmium irídium platina arany higany tallium ólom bizmut polónium asztácium radon francium rádium aktínium tórium protaktínium urán neptúnium plutónium amerícium Cm Bk Cf Es Fm Md No kűrium berkélium kalifornium einsteinium fermium mendelévium nobélium 103 Lr laurencium 104 105 106 107 108 109 110 111 112 rutherfordium dubnium seaborgium bohrium hassium meitnerium ununnilium unununium ununblum Rf Db Sg Bh Hs Mt Uun Unu Uub Felfedező Tennant. Sikkeland. R. Berzelius. Latimer. L. James. D. James. S. R. Seaborg. Klaproth. R. G. Ch. R. E.. T. A. Seaborg. Ghiorso. Ghiorso. Corson. T. A. Ghiorso. M. T. R. O. Seaborg.

2 389 vas kobalt Fe 12.9 1907 2671 13.0 22 24.06 0.6 150 bárium 26.10 LK 40.5 stroncium 26.00 TK 54.44 671 2.4 92 93 94 95 32.8 rubídium 25.2 931 3510 6.05) Sm 19. május 6.94 TK 52.04 T (231.4 920 3455 6.4 1750 4788 19.8 305.1 25.4 777 1382 8.30 19 20 Na K LK Gy RÉ T h Mg 3.5 29.85 23.67 – 1176 34.6 Mo 19.87 0.12) ?? (262.8 −252.05) Am H (241.8 678 ozmium 24.1 3186 5596 33 636 rénium 24.9 3422 5555 33.01 1.95 TK 183.90 TK 137.2 176 európium LK 140.91 H 178.12 H 140.86 21 = = = = = = sűrűség g/cm3 *(g/dm3 ) moláris hőkapacitás (J/mol · K) 7.26 25.7 Th Pr Pa Nd 19.3 79 kálium 0.1 magnézium TK 22.14 24.8 192 szamárium 24.4 1246 2061 14. –18:37 .5 97.53 4 16.19 Cr 10.86 27 8.8 141.1 3017 5458 28.7 331 prazeodímium 27.8 kalcium 24.3 75.4 754 tantál 23.96 H 47.7 309.9 2623 4639 27.49 TK 180.24 H RÉ 150.8 nióbium 24.77 – – – – – Sg seaborgium 7.5 Y 6.96 90 91 15.5 620 ruténium 25.5 1342 3.07 LK 102.37 kockarács lapcentrált köbös gyémántrács romboéderes négyzetes (tetragonális) hármasponton mérve 28.23 – 109 – – – – – – Hs hassium 7.90 H 91.3.31 688 2.1.0 157 lítium Li 30 rendszám olvadáspont (◦ C) forráspont (◦ C) olvadáshő (kJ/mol) forráshő (kJ/mol) −259.8 419.7 774 volfrám 26.2 644 – 3902 – 395 urán neptúnium U Np R (237.9 25.43 26 26.6 444 titán vanádium V 8.5 7.4 berillium TK 6.7 1495 24.03 Ce gáz Db dubnium – 108 Ir – 5.6 225 mangán 1538 2861 15.5 446 TK 39.49 = = = = = = 23.3 460 LK 232.85 H 58.6 Zn Sc 4.4 114.2 cézium 38.9 3033 5012 26.2 H 190.99 H 24.54 – Mt meitnerium 5.08 H 44.6 636 irídium TK 132.20 88 89 104 Cs 87 Ba La Hf Ta W – 700 – 1051 – – – 27 677 – 3198 – – 10 – – – 115 – – francium rádium aktínium rutherfordium – – – – – – – – – TK (223) ?? (261.2 39.93 41 42 43 44 45 Ti 6.2 – tórium – 1572 3300 – 544 protaktínium 1135 4131 11.6 536 molibdén – 2157 4265 23 502 technécium 24.53 907 7.62 H 88.4 1016 3066 7.11) ?? (263.3 402 lantán 26.45 hidrogén 4.4 28.3 822 1596 9.5 1855 4409 16.1 2927 15.5 26.17 Zr 13.47 vegyjel név moláris tömeg (g/mol) H 65.04) R 238.6 Rh 22.8 153.0 107 Os 105 – 106 Re 11.20 LK 192.51 23 tércentrált köbös hatszöges rombos monoklin ismeretlen szublimálási hőmérséklet 7.4 354 TK 50.90 37 38 39 40 K 1.85 H 186.2 799 3424 5.9 2446 4428 27.7 1526 3336 11.10) ?? (266.0 640 3228 2607 – – 365 60 plutónium amerícium Pu M (239.91 H 144.0 Ru 22.97 Be 9.0 398 cérium 28.74 28.2 2334 4150 25.94 TK 55.2 Co 12.5 króm 6.6 101 nátrium 25.5 650 1090 8.12) ?? (265.1 180.11) ?? (262.8 1287 2471 11.7 502 cirkónium 24.082 H H 3 1.10) 58 59 60 61 62 63 Fr Ra ?? (226) 10.55 Ca 2.0 1072 1790 8.9 63.38 759 2.3 389 ittrium 25.03) Színkód: – Rf 6.67 folyadék szilárd 6.82 Eu 13.47 LK 87.3 1541 2830 16 339 szkandium 1668 3287 15.7 1964 3695 22 532 ródium TK 85.2 28.9 41 2477 4744 26.9 136.4 24 TK H R M ?? s 7.1 68.07 Ac K (227.2 25 Mn 11.1 289 neodímium – 1042 3000 – – prométium 27.90 55 56 57 72 73 74 75 76 77 Rb 1.34 28.36 TK 151.1 Nb 16.00 – – – – – – Bh bohrium 7.72 883 2.5 3407 17.07 Pm (147) 19.94 H 11 12 0.94 H H 101.4 727 1897 7.34 H 138.00 0. Az elemek peridusos rendszere 1 *0.7 cink rácsszerkezet 1.91 TK 95.90 Sr 3.53 1.4 1910 25.06) 280 Kmia 16129 Kémia FVTABK / 280 C M Y K 2011.8 842 1484 8.22 TK 92.3 Tc (99) 21.7 2233 4603 22 649 hafnium 27.

3 58.553 RÉ 10.5 *0.04 H 174.8 293 195 ón antimon 449.7 −189.7 377 palládium Ag Ar LK 39.8 22 LK 106.51 25.99 RÉ 200.93 Si 5.4 LK 107.15 28.2 1564 10.9 −111.9 121 – 16.60 R 126.90 – Ne H 14.07 19.06 Cl R 4.4 foszfor 115.3 377 lutécium H 157.7 – 304.81 Al 28 6 I Xe LK 131.2 *0.08 hélium He H 5 2075 4000 – 536 2.89 – 65 ununbiium ?? 8.79 – 0.04 2.60 27.50 H 164.3 162 túlium 25.31 Ge 7.4 817h 614s – 32.63 660.69 RÉ 121.10) Cm Bk ?? (249.8 29.40 T 114.3 −210 3825s −195.85 1.25 H 158.07 25.07 26.2 6.94 LK 173.93 27.4 oxigén O 9 −219.00 H 12.82 T 118.83 28.8 9.93 H 167.6 2856 12.5 988 18 50 tellúr 113.36 2.27 – 66 8.01 2.08) Es Fm Md ?? (256.31 −218.3 15 szelén bróm 46 Zn 35.6 1411 2561 17 280.97 96 97 98 99 Gd 13.2 3.26 7 *1.1 −182.11) Kmia 281 16129 Kémia FVTABK / 281 C M Y K 2011.6 −7.09 LK 196.24 Br 79.22 1.8 2162 11.65 *2.37 LK 207.80 4.4 1529 2862 17 280.76 2562 907 2204 13 7.4 3.75 −108.4 polónium asztácium radon H 204.0 356.21 23.72 7.8 767 6.2 *3. május 6.3 225 indium 231.6 12.0 1084.7 184.37 27.73 2.5 arany −38.6 2602 1587 7.1 177 ólom 271.84 47.92 H 162.02 0.36 −153.1 Ho – Er 100 – Tm 101 – Yb 102 – Lu 103 – – 1050 – (900) – 1345 – – – – – – – – – kűrium berkélium kalifornium – (860) – – – einsteinium – 827 – 1527 – – – – – – fermium mendelévium – 1627 – 827 – – – – – – nobélium laurencium H (244.5 2072 3.2 46.18 25.4 25.09 TK 30.6 114.90 −246.95 3.18 15 16 17 18 1.59 Pt Au 110 – 111 – – – – – – – – – – Hg 112 – – – – – In 11.2 162 tallium 327.0 kripton Kr 54 *5.99) – Rn LK (222) – – Uun Uuu Uub ununnilium ?? – 64 unununium ?? 7.43 – −157.75 H 127.33 6.96 R 47 48 49 50 51 52 53 Ga 69.3 1.45 1946 4.7 23.99 LK 20.63 25.92 H 78.96 30 7.25 Dy 15.0 15.4 5.6 304 1473 4.9 178.34 8.95 0.83 −248.3 2519 10.8 419.1 100 kadmium 156.3 58.8 13.12 27.4 −101.6 10.5 2833 32 285 germánium 12.0 4.3 630.2 14 8.6 1768.59 RÉ 74.45 35 LK 58.5 −188.32 P S 32.37 R GY 72.4 Sb 9.9 – −268.14 2.9 4492h 8.1 fluor F K 16.22 3.82 2.5 2963 16.97 R 31 32 33 5.87 284 alumínium 221 685 5.08) ?? (257.8 Te 9.2 19.0 1414 3265 46 170 szilícium 22.7 342.5 2.40 27.8 neon 14 938.2 higany LK 195.35 43.5 1359 3221 16 293 terbium 27.46 27.9 824 1194 7.71 Pd *1.8 réz cink gallium Cu 10 13 25.8 bizmut – 302 – −71 254 – 337 −61.5 444.26 H 168.01 2.05 9.6 9.1 1314 3264 15.4 7.2 1.9 44.19 RÉ 208.53 24.08 0.0 1749 5.3 12.33 25.3 13.09) No Lr ?? (262.2 1663 3393 19.4 1472 2694 17 280.5 holmium 28.4 3825 197 511 platina 1064.5 diszprózium 26.07) Cf ?? (252.32 24.3 As 6.5 159 itterbium 26.93 0.3 254 ezüst Cd 36 LK 83.98 K 67 68 69 70 Tl Pb Bi Po (210) – At ?? (209.90 321.55 Tb 13.62 Se 6.90 78 79 80 81 82 83 84 85 21.7 – 33.46 H 65.54 8.5 301 gadolínium 28.5 kén klór argon LK 26.6 381 nikkel Ni *1.4 arzén 10.6 12.9 25.98 GY 28.25 22.09) ?? (259.164 20.79 LK 63.60 −34.72 34 5.85 Sn 11.12 0.6 jód xenon 961.78 24.94 1554. –18:37 .9 29 8.4 19.00 K 18.06) ?? (252.8 5.5 34.88 H 112.98 71 9.79 29.5 erbium 27.62 28.8 719 bór szén nitrogén B C N 8 *1.30 – 86 *9.62 24.8 1455 2913 17.15 277 0.04 −185.

Ekkor az anyag forráspontján való elforralásához szükséges energia és a tömeg hányadosa. kJ-ban kifejezett energiával. Forráshő: a moláris forráshő az anyag forráspontján való elpárologtatásához szükséges energia és az anyagmennyiség hányadosa. Számértéke megegyezik az 1 mol anyag 1 ◦ C-kal való felmelegítéséhez szükséges. TR = triklin. Mértékegysége kJ/mol. RÉ = romboéderes. Az olvadáshőt megadott tömegre is vonatkoztathatjuk. H = hexagonális. –18:37 . Sűrűség: a tömeg és a térfogat hányadosa. Az elemek zikai tulajdonsgai Rendszám: az atommagban található protonok száma. amelyen a folyadék telített gőzének nyomása eléri a külső nyomást. oldalon is! Több allotróp módosulat esetén a 25 ◦ C hőmérsékleten és 105 Pa nyomáson stabil módosulatra vonatkozik. amely a tér három irányába önmagával párhuzamosan eltolva a teljes rácsot felépíti. Számértéke megegyezik az egységnyi mennyiségű (1 mol vagy 1 kg) anyag olvadáspontján való megolvasztásához szükséges.4. amelyen az illető anyag szilárd és folyékony fázisa egymással egyensúlyban van. szokásos mértékegysége g/mol. Értéke függ a nyomástól! Olvadáshő: a moláris olvadáshő az anyag olvadáspontján való megolvasztásához szükséges energia és az anyagmennyiség hányadosa. Lásd a 195. Moláris tömeg: az anyag tömegének és anyagmennyiségének hányadosa. Gy = gyémántrács. Rácsállandók: az elemi cella éleinek hossza. Mértékegysége kJ/kg. Moláris hőkapacitás: az anyaggal közölt hő. J-ban kifejezett hővel. Jele: M. oldalon is! Rácstípus: K = kockarács. LK = lapcentrált köbös. 282 Kmia 16129 Kémia FVTABK / 282 C M Y K 2011. Mértékegysége kJ/mol. május 6. Mértékegysége J/(mol · K). és a 285. T = négyzetes (tetragonális).1. Ekkor az anyag olvadáspontján való megolvasztásához szükséges energia és a tömeg hányadosa. Számértékben megegyezik 1 mol anyag g-ban kifejezett tömegével. valamint az anyagmennyiség és a hőmérsékletváltozás szorzatának hányadosa. Mértékegysége kJ/kg. Elemi cella: egy kristályos anyag rácsának az a legkisebb egysége. M = monoklin. Lásd a 243. Olvadáspont: az a hőmérséklet. Számértéke megegyezik az egységnyi mennyiségű (1 mol vagy 1 kg) anyag forráspontján való elforralásához szükséges. TK = tércentrált köbös. A forráshőt megadott tömegre is vonatkoztathatjuk. Értéke függ a nyomástól! Forráspont: az a hőmérséklet. ?? = ismeretlen. R = rombos. kJ-ban kifejezett energiával.

5 24.47 6.85 2.94 9.35 63.86 8.6 15.90 91.94 52.4 25.164 0.92 78.0 4.43 7.1 1.33 1.59 74.14 5.21 −101.94 55.19 7.00 4.79 −182. Forráshő (kJ/mol) −252.22 92.8 24.36 0.95 −188.08 157 309.553 *0.4 536 719 2. május 6.5 −189.8 141.3 19.26 *1.1 28.22 688 1382 3336 4409 4744 0.4 12. –18:37 .898 *1.72 72.1 284 170 12.2 17.30 26.90 50.633 0.7 – – 0.308 *1.00 6.80 85.96 7.08 44.99 20.34 2.5 23.53 2.9 23.06 0.46 65.93 58.7 – 285 32.25 817h 221 −7.79 −219.4 3.3 8.3 2.3 25.4 14 15 9.91 Moláris hőkapacitás J/(mol · K) Olvadáspont (◦ C) hidrogén hélium lítium berillium bór szén nitrogén oxigén fluor neon nátrium magnézium alumínium szilícium foszfor kén klór argon kálium kalcium szkandium titán vanádium króm mangán vas kobalt nikkel réz cink gallium germánium arzén szelén bróm kripton rubídium stroncium ittrium cirkónium nióbium Moláris tömeg (g/mol) Vegyjel H He Li Be B C N O F Ne Na Mg Al Si P S Cl Ar K Ca Sc Ti V Cr Mn Fe Co Ni Cu Zn Ga Ge As Se Br Kr Rb Sr Y Zr Nb Név Rendszám 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 28.6 1.8 3.3 – 28.96 47.12 −246.5 389 502 – s: szublimál Rácstípus Olvadáshő (kJ/mol) −259.4 26.06 35.53 1.82 2.8 24.1 16.93 1342 2760 4000 3825s −195.4 27.9 13.0 22.4 3.5 25.96 79.7 24.8 24.2 6.01 14.8 339 446 444 305.71 63.2 5.7 26.1 7.8 11.8 0.32 5.9 26.01 16.86 1.31 777 1526 1855 2477 Sűrűség (g/cm3 ) Forráspont (◦ C) 1.5 17.95 39.4 34.1 25.0 22.34 – 180.60 −34.0 11.0 75.145 *1.09 30.4 25.99 24.5 – 28.00 18.5 79 153.2 −157.02 3.87 −268.2 0.6 46.72 4.9 24.6 13.3 1.6 8.90 83.04 −185.6 2.10 40.55 3.62 −248.32 1414 44.93 5.3 28.81 12.2 1.5 1287 2075 4492h −210 −218.8 −153.7 43.3 8.9 *0.8 101 136.h: hármasponton mérve.5 24.8 16 15.87 46 0.98 28.6 32 – 5.5 25.97 1.49 8.45 0.74 2.6 10.62 88.6 4.5 28.00 54.59 97.62 419.9 8.15 115.8 23.76 938.3 16.7 25.4 15.08 883 1090 2519 2635 277 444.18 22.51 6.07 *2.36 39.79 3.12 *3.9 8.9 23.37 69.082 *0.38 842 1541 1668 1910 1907 1246 1538 1495 1455 1084.97 32.9 10.4 5.22 0.85 759 1484 2830 3287 3407 2671 2061 2861 2927 2913 2562 907 2204 2833 614s 685 58.7 2.8 20.72 650 660.6 13 7.01 10.47 87.85 58.4 H H TK H RÉ H H K K LK TK H LK GY TK R R LK TK LK H H TK TK TK TK H LK LK H R GY RÉ H R LK TK LK H H TK *g/dm3 -ben mérve Kmia 283 16129 Kémia FVTABK / 283 C M Y K 2011.8 114.8 14.53 29.825 0.6 2.5 225 354 389 381 304.45 39.425 1.9 8.8 29.2 25.

82 ón 118.04 lutécium 174.12 prazeodímium 140.366 1.5 22 16.37 ólom 207.0 26.89 8. Az elemek zikai tulajdonsgai (folytats) 2623 2157 2334 1964 1554.91 neodímium 144.78 321.96 gadolínium 157.25 terbium 158.8 18 7.5 27.94 *5.00 7.99 higany 200.4 27.65 7.73 1473 1749 27.3 4.34 lantán 138.7 7.36 európium 151.9 961.7 2.5 27.3 7.26 túlium 168.6 26.60 231.4 19.5 162 159 377 649 754 774 636 678 636 511 342.26 7.9 26.5 8.2 162 177 24.8 27.4 25.07 ródium 102.44 727 920 799 931 1016 1042 1072 822 1314 1359 1411 1472 1529 1545 824 1663 2233 3017 3422 3186 3033 2446 1768.5 21.3 22 28.4 TK H H LK LK LK H T T RÉ H R LK TK TK H LK H H H RÉ TK H H H H H H LK H H TK TK H H LK LK LK RÉ H LK *g/dm3 -ben mérve 284 Kmia 16129 Kémia FVTABK / 284 C M Y K 2011.05 9.1 28.0 6.23 7.92 diszprózium 162.3 5.3 21.59 tallium 204.Forráspont (◦ C) Olvadáshő (kJ/mol) Forráshő (kJ/mol) Moláris hőkapacitás J/(mol · K) Sűrűség (g/cm3 ) Rácstípus molibdén 95.6 28.0 10.8 27.8 9.3 7.7 25.27 8.90 xenon 131.0 10.6 6.3 47.4 25.8 2.17 6.04 671 1897 3455 3424 3510 3066 3000 1790 1596 3264 3221 2561 2694 2862 1946 1194 3393 4603 5458 5555 5596 5012 4428 3825 2856 356.49 tantál 180.4 33.2 28.85 11.6 11.2 ozmium 190.7 12.7 33 26.98 9.24 4.18 −38.54 8.24 prométium (147) szamárium 150.4.67 6.0 24.46 4639 4265 4150 3695 2963 2162 767 2072 2602 1587 988 184.60 jód 126.93 erbium 167.93 630.5 58.1 – 8.51 113.19 Olvadáspont (◦ C) Mo Tc Ru Rh Pd Ag Cd In Sn Sb Te I Xe Cs Ba La Ce Pr Nd Pm Sm Eu Gd Tb Dy Ho Er Tm Yb Lu Hf Ta W Re Os Ir Pt Au Hg Tl Pb Moláris tömeg (g/mol) Vegyjel 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 Név Rendszám 1.2 25.85 rénium 186.88 kadmium 112.1 24.6 25.90 3.1 23.6 23 25.4 ezüst 107.2 150 402 398 331 289 – 192 176 301 293 280.6 22.31 7.6 19.63 449.95 volfrám 183.1 16.0 25.7 11.7 −111.91 cérium 140.2 26.75 tellúr 127.5 280.7 24.1 536 502 620 532 377 254 100 225 293 195 50 22 12.4 −108.3 25.4 28.2 27.2 38.40 indium 114.9 25.1 3.1 7.20 irídium 192.2 5.94 itterbium 173.9 26.9 – 24.9 – 29.33 6.4 12.2 15.20 platina 195.5 27.4 1064. –18:37 .5 12.94 technécium (99) ruténium 101.54 5.5 280.5 19.50 holmium 164.07 156.2 12.2 11.62 6.8 9.69 antimon 121.6 19.6 27.3 2.77 7.4 26.2 19.3 13.83 304 327.75 28.90 palládium 106.3 6.5 24. május 6.4 – 27.7 27.84 13.6 68.5 16 17 17 17 4.0 22.97 hafnium 178.30 cézium 132.90 bárium 137.09 arany 198.8 25.3 6.5 6.

08) (257.09) (259.08) (252.12) (265.98 (210) (209.7 677 – 3198 4788 3300 4131 3902 3228 2607 – – – – – – – – – – – – – – 10.11) (262. oldalon.Rácsjel típus Cr TK Cs TK Cu LK Fe TK K TK Li TK Mg H Mo TK Rácsállandó (pm) 388 614 361 287 532 351 321 521 315 Vegy.5 19.09) (256. Vegy.55 13.07 19.99) (222) (223) (226) (227.05) (241.Rendszám Vegyjel Név Moláris tömeg (g/mol) Olvadáspont (◦ C) Forráspont (◦ C) Olvadáshő (kJ/mol) Forráshő (kJ/mol) Moláris hőkapacitás J/(mol · K) Sűrűség (g/cm3 ) Rácstípus 83 84 85 86 87 88 89 90 91 92 93 94 95 96 97 98 99 100 101 102 103 104 105 106 107 108 109 Bi Po At Rn Fr Ra Ac Th Pa U Np Pu Am Cm Bk Cf Es Fm Md No Lr Rf Db Sg Bh Hs Mt bizmut polónium asztácium radon francium rádium aktínium tórium protaktínium urán neptúnium plutónium amerícium kűrium berkélium kalifornium einsteinium fermium mendelévium nobélium laurencium rutherfordium dubnium seaborgium bohrium hassium meitnerium 208.82 13.Rácsjel típus Na TK Ni LK Pb LK Pt LK Rb TK Sr LK Ti H Zn H Rácsállandó (pm) 429 352 495 392 571 608 295 468 267 495 Kmia 285 16129 Kémia FVTABK / 285 C M Y K 2011.4 19.2 – 11.40 254 302 −71 27 700 1051 1750 1572 1135 644 640 1176 1345 1050 (900) (860) 1527 827 827 1627 – – – – – – 1564 – 337 −61. május 6.03) 232.8 9.10) 271.3 – – – – – – – – – – – – – – – – – 178.2 – – – – – – 32.5 2. –18:37 .11) (261.7 15.0 – – – – – – – – – – – – – – 9.4 – 115 – – 544 460 395 365 60 – – – – – – – – – – – – – – 27.8 121 – 16.04) 238.06) (244.10) (266.12) (262.0 10.074 – 5.67 13.07 11. Fmkristlyok rcsllandi Jelölések: lásd a 282.25 15.5.4 – 26.04 (231.07) (252.03 (237.11) (263.2 – *9.Rácsjel típus Ag LK Al LK Au LK Ba TK Be H Ca LK Cd H Co H Rácsállandó (pm) 409 405 408 502 228 358 559 298 562 251 407 Vegy.2 – – 34.9 – 10 – 19.1 – – – – – – – – – – – RÉ K ?? LK TK ?? K LK T R R M H H ?? ?? ?? ?? ?? ?? ?? ?? ?? ?? ?? ?? ?? 1.10) (262.05) (239.06) (249.9 – 33.

1.9283 63.993 76 31.944 0 49.982 59 26.11 19 39 K 41 K 6. amely megmutatja.15 62 Ni 3.76 34 S 4.17 100 13 27 Al 14 28 Si 92.9461 51.47 0.976 49 29.0129 11.23 61 Ni 1.09 15 31 P 100 95.337 18 36 Ar 38 Ar 0. mint a 12 C atomtömegének az 1/12 része.992 44 20.967 86 35.967 55 37.015 12 7. –18:37 .70 25 Mg 10.93 22 46 Ti 47 Ti 7.9332 60.9518 47.016 00 9. május 6.994 91 17.9756 38.58 9 Be 100 4 5 10 B 19.42 3 7 Li 92.51 50 Ti 5.955 92 45. ATOMOK 2.) Relatív atomtömeg: viszonyszám.9310 61.963 71 40.66 64 Ni 1.000 13 4 He 100 6 Li 7.89 6 12 C 13 C 1.78 11 B 80. Rend.76 53 Cr 9.967 09 34.66 57 Fe 2.60 93.000 11 15.993 95 21.37 99.971 46 33.0140 3.34 23 51 V 99.22 36 S 0.13 26 Mg 11.82 23 11 Na 100 12 24 Mg 78.11 99.9349 56.9280 286 Kmia 16129 Kémia FVTABK / 286 C M Y K 2011.9624 44.Nuklid Előfordulási szám (Izotóp) arány (n/n%) 37 Cl 24.759 8 16 O 17 O 0.014 17 35 Cl 75.145 44 Ca 2.Nuklid Előfordulási szám (Izotóp) arány (n/n%) 1 H 99.9448 50. de eltérő a neutronok száma.968 78 43. de eltérő a tömegszáma.972 07 32. hogy az adott atom tömege hányszor nagyobb.016 03 4.06 46 Ca 0.003 35 14.952 63 46.947 87 49.0049 18.991 38 22.22 98.9747 39.015 3 2 He 0.063 40 Ar 99.9335 59.76 4.18 45 21 Sc 100 7.204 100 9 19 F 90.33 27 59 Co 100 67.55 54 Cr 2. amelyeknek azonos a rendszáma.985 84 25.19 58 Fe 0.28 48 Ti 73.958 63 42.004 50 18.9537 47.962 72 39. (Atommagjukban azonos a protonok.31 24 50 Cr 52 Cr 83.94 49 Ti 5.9631 48.968 85 Rend. Izotópok: olyan atomok vagy atomok halmaza.9333 58.82 26 54 Fe 56 Fe 91.977 50 35.63 7 14 N 15 N 0.985 1 2 H 0.009 31 12.000 00 13.981 53 27.38 100 25 55 Mn 5.9389 54.97 20 40 Ca 42 Ca 0.9332 57.92 10 20 Ne 21 Ne 0.64 43 Ca 0.973 76 30.9407 53.012 18 10.257 22 Ne 8.08 Relatív atomtömeg 36.998 40 19.9381 53.9396 55.985 04 24.007 825 2.53 Relatív atomtömeg 1.9898 23.0033 48 Ca 0.88 28 58 Ni 60 Ni 26.003 07 15.962 59 41.2.976 93 28.002 60 6.70 30 Si 3.21 29 Si 4.88 96.955 49 45.9354 57.037 18 O 0. Az elemek stabil nuklidjainak (izotpjainak) elfordulsi arnya s pontos molris t mege Nuklid: adott rendszámú és tömegszámú atom vagy atomok halmaza.9405 52.0 16 32 S 33 S 0.

9295 65.66 83 Kr 11.86 87 Sr 7.53 97 Mo 9.9243 71.91 30 64 Zn 48.58 120 Sn 32.11 68 Zn 18.9218 75.51 44 98 Ru 1.9117 83.86 122 Sn 4.9214 74.9030 110.9135 82.9036 115.52 80 Se 49.9021 116.81 51.9249 69.9056 89.97 105 Pd 22.57 70 Zn 0.81 67 Zn 4.9021 121.9199 77.9042 111.9043 90.9034 123.66 115 Sn 0.27 82 Kr 11.9030 109.9257 70.9165 81.76 74 Ge 36.9030 114.9183 80.9060 Rend.9263 77.Nuklid Előfordulási szám (Izotóp) arány (n/n%) 42 92 Mo 15.37 37 85 Rb 72.9063 93.76 33 75 As 100 34 74 Se 0.68 78 Se 23.9037 103.61 104 Ru 18.02 88 Sr 82.72 96 Mo 16.9035 115.07 102 Ru 31.03 119 Sn 8.26 114 Cd 28. –18:37 .9018 118.40 96 Zr 2.9141 83.9076 95.72 124 Sn 5.4 31 71 Ga 39.72 100 Ru 12.9260 66.9089 87.83 82 Se 9.78 100 Mo 9.9204 79.9164 81.9044 106.43 73 Ge 7.9046 113.80 86 Kr 17.9062 Kmia 287 16129 Kémia FVTABK / 287 C M Y K 2011.9057 107.88 110 Cd 12.Rend.9094 86.56 39 89 Y 100 51.9053 91.56 86 Sr 9.46 40 90 Zr 91 Zr 11.46 98 Mo 23.96 114 Sn 0.33 108 Pd 26.23 106 Pd 27.9271 67.35 116 Sn 14.9253 68.11 94 Zr 17.58 49 113 In 4.09 65 Cu 30.9041 101.55 84 Kr 56.35 80 Kr 2.9047 105.9058 97.9106 84.15 38 84 Sr 0.04 95 Mo 15.9046 96.9032 107.58 45 103 Rh 100 46 102 Pd 0.23 50 112 Sn 0.89 66 Zn 27.18 48 106 Cd 1.9167 78.07 113 Cd 12.61 118 Sn 24.9076 97.9134 85.9046 95.30 117 Sn 7.9048 101.84 94 Mo 9.9036 104.53 72 Ge 27.9192 76.9298 64.9173 79.9055 102.9050 112.9047 94.9249 69.9049 103.86 116 Cd 7.9034 119.23 92 Zr 17.82 47 107 Ag 109 Ag 48.6 32 70 Ge 20.62 69 Ga 60.9046 93.9115 85.54 76 Ge 7.9278 63.91 77 Se 7.9040 113.9234 73.75 112 Cd 24.9050 108.9043 111.9040 109.71 110 Pd 11.39 111 Cd 12.9217 72.9055 99.94 Relatív atomtömeg 91.87 99 Ru 12. május 6.9225 75.9054 89.9030 100.80 41 93 Nb 100 Relatív atomtömeg 62.54 35 79 Br 81 Br 49.9046 105.Nuklid Előfordulási szám (Izotóp) arány (n/n%) 29 63 Cu 69.62 101 Ru 16.19 50.22 108 Cd 0.87 76 Se 8.63 96 Ru 6.46 36 78 Kr 0.9216 73.9055 98.9061 95.9082 92.9028 112.9061 99.9031 117.96 104 Pd 10.

18 67 165 Ho 100 68 162 Er 0.32 138 Ba 71.9409 288 Kmia 16129 Kémia FVTABK / 288 C M Y K 2011.9042 127.9209 153.9056 137.097 134 Ba 2.9072 132.79 130 Te 34.9032 127.71 128 Te 31.Nuklid Előfordulási szám (Izotóp) arány (n/n%) 57.9266 161.9250 155.089 122 Te 2.9122 145.9368 172.41 167 Er 22.9355 168.9288 163.9304 166.66 139 57 La 99.47 157 Gd 15.56 166 Er 33.9146 148.9339 157.9324 169.87 133 55 Cs 100 56 130 Ba 0.13 174 Yb 31.94 168 Er 27.9042 123.9050 138.9035 130.18 132 Xe 26.72 154 Sm 22.29 161 Dy 18.07 170 Er 14.9195 153.9053 140.9051 131.25 51 121 Sb 52 120 Te 0.101 132 Ba 0.82 173 Yb 16.090 128 Xe 1.9169 149.9043 134.250 140 Ce 88.9061 131.9366 171.9076 142.81 137 Ba 11.88 69 169 Tm 100 70 168 Yb 0.9030 122.1.9196 152.2.97 164 Dy 28.9284 163.9339 169.9054 135.9170 151.090 160 Dy 2.9248 160.9061 – 137.9038 119.18 2.99 126 Te 18.03 171 Yb 14.92 129 Xe 26.9265 162.87 160 Gd 21.9427 174.9349 170.9226 155.15 64 154 Gd 155 Gd 14.89 134 Xe 10.9042 132.9057 139.9288 164.3 13.44 152 Sm 26.135 170 Yb 3.096 54 124 Xe 126 Xe 0.9056 135.9241 159.9048 129.9045 121.9047 129.17 145 Nd 8.71 151 63 Eu 47.9344 167.08 131 Xe 21.9207 154.Nuklid Előfordulási szám (Izotóp) arány (n/n%) 3.68 158 Gd 24.052 158 Dy 0.30 146 Nd 17.61 125 Te 6.487 100 59 141 Pr 27.9044 125.44 130 Xe 4.9057 133.51 150 Nd 5.42 Relatív atomtömeg 120.9071 141.87 124 Te 4.9061 125.9240 159.9117 147.62 148 Nd 5.84 176 Yb 12.9051 129.59 136 Ba 7.31 172 Yb 21.90 159 65 Tb 100 66 156 Dy 0.9220 150.41 Relatív atomtömeg 143.9044 136.42 135 Ba 6.46 123 Te 0.73 156 Gd 20.9207 Rend.48 53 127 I 100 0.44 136 Xe 8. május 6.9390 175.9320 167.9383 173.9096 144.9303 161.136 164 Er 1.9028 124.8 150 Sm 7.82 153 Eu 52.09 62 144 Sm 148 Sm 11.11 60 142 Nd 143 Nd 12.9035 128.73 71 175 Lu 97.9293 165.9127 147.9238 157.88 162 Dy 25.911 58 136 Ce 0.9221 156.9166 149.53 163 Dy 24.9071 158.193 138 Ce 0.9067 126. Az elemek stabil nuklidjainak (izotpjainak) elfordulsi arnya s pontos molris t mege (folytats) Rend. –18:37 .9004 123.

24 37 87 Rb 27.9403 176 Hf 5.3 190.9560 205 Tl 70.9470 80 196 Hg 182 W 26.50 176.9539 203 Tl 29.9 193.6 206.9439 194 Pt 32.9530 202 Hg 29.9766 190 Os 26.6 205.14 179.9703 75 185 Re 37.9480 79 197 180 W 0.9666 0.9586 192 Os 41.87 1012 3 · 1016 15 * Lásd még a 242.1 188.9735 186 Os 1.07 184.9614 178 Hf 27.9526 204 Hg 6.22 200.Nuklid Előfordulási szám (Izotóp) arány (n/n%) 1.9460 195 Pt 33. Nhny.3 195.21 0.08 · 1014 W −7 10 6 · 108 78 190 Pt 0.25 · 1011 Gd 0.07 1.1 · 109 62 147 Sm 5.76 35.84 198.018 183.943b Pt 0.9745 189 Os 16.14 177.4 · 10−10 Sb Nd Felezési idő (év) Rend.0 191.9658 183 W 14.4 189.8 194.48 95.40 182.9582 207 Pb 22.85 203.9510 200 Hg 23. a termszetben elfordul nagyon hossz felezsi idej radioaktv nuklid (izotp) mrt vagy becs lt adatai* Rend.0119 23 50 V 0.988 180.Nuklid Előfordulási szám (Izotóp) arány (n/n%) 72 174 Hf 0.9560 Pb 23.85 49 115 In 51 123 57 138 La 58 142 Ce 60 144 1.Rend.9475 198 Pt 7.9668 100 196.57 · 103 64 152 74 178 1.9723 186.Nuklid Előfordulási szám (Izotóp) arány (n/n%) Relatív atomtömeg 191 Ir 37.15 · 10 0.2 1.3 187.39 · 1010 2 · 10 11 92 235 U 0.59 185.146 195.3 207.012 78 181 Ta 99.02 197.9628 178.9609 175.Nuklid Előfordulási szám (Izotóp) arány (n/n%) 10−8 19 38 K 6 14 C 19 40 K 0.41 181.13 · 108 5 · 1015 92 238 U 99.9468 196 Pt 25.3 · 10 9 4 · 1014 Felezési idő (év) 15. május 6.13 199. oldalon! Kmia 289 16129 Kémia FVTABK / 289 C M Y K 2011.5 · 10 23.9683 184 W 30.9614 82 2.9650 179.9745 206 187 Os 1.5 · 109 6.80 201.72 7.20 74 Rend.75 10 14 90 232 Th 100 1. –18:37 .9676 Au 179 73 Relatív atomtömeg Hf 180 Hf 180 Ta 13.9483 198 Hg 10.77 6 · 1014 83 209 Bi 100 2 · 1017 42.28 4.40 204.07 1.9648 179.64 183.9633 192 77 177 Hf 18.9543 201 Hg 13.9706 76 184 Os 0.60 202.7 192.9503 199 Hg 16.19 173.8 191.2 197.9435 193 Ir 62.9759 208 Pb 52.41 185.012 10 82 204 Pb 1.9683 186 W 28.089 11.64 81 188 Os 13.2.

1 6.0 · 10−2 3.6 2.3. innen erednek a kis gyakoriságú elemeknél tapasztalható eltérések.5 · 10 1 · 10−5 Dy 4.0 · 10 −3 8.1 · 10 Sr 4 · 10−2 −3 Y 2.5 · 10 −2 −2 Ar K 5.6 · 10 Na 2.0 · 10−3 I 3 · 10−5 4 · 10−6 At 0.0 · 10 S 5.0 innentől kezdve végig 0 A tömegszázalék és az atomszázalék adatait különböző módszerrel határozták meg.0 · 10 C 0.0 −2 −2 P 8. –18:37 .2 · 10−3 Kr 1 · 10−4 4 · 10−5 Er −4 −4 B 3.0 · 10 O 47. 290 Kmia 16129 Kémia FVTABK / 290 C M Y K 2011.5 · 10−4 Ho 1.0 He 4.1 2.3 · 10−4 6.0 Zr 2 · 10−2 2.0 · 10−4 1.0 · 10−2 V Cr 1.5 · 10 −4 1.2 · 10−2 La Fe 5.6 · 10 −4 Atom% −4 6 · 10 0.6 · 10 1.6 · 10−4 5 · 10−6 Bi 2 · 10−5 1.0 · 10−2 3.4 Cd Tl 3 · 10 7 · 10−4 Pb 1.0 −7 −7 1 · 10−5 8.5 · 10−9 Si 27.8 · 10−5 Am 0.7 · 10−6 −7 2 · 10−15 Ca 3.0 Co 3.6 · 10−3 Pm 0.0 Ti 0. május 6.65 0.6 · 10−6 Hg 7 · 10−6 7 · 10−7 In 1 · 10 −5 1.7 · 10 −3 Ra 1 · 10 1.5 · 10 −2 −2 Rb 3.25 Xe 8 · 10−6 – Rn 7 · 10−16 – Cs 7 · 10 −4 Fr 0.64 −3 2.5 · 10−3 Ge 7 · 10 −4 3.5 · 10 −2 2.5 · 10−3 1.2 · 10−4 Gd 1 · 10 −3 1 · 10 −4 −10 −4 – 2 · 10−5 0.6 Rh 1 · 10−7 1.8 · 10 58.5 · 10−4 Ac 6 · 10−10 5 · 10−15 Ce 4.0 Te 1 · 10 Sc 6.5 · 10−3 Sm 7 · 10−4 9 · 10−5 Pu 4 · 10−4 Eu 1.0 Ru 5 · 10 Al 8.4 · 10−3 9 · 10−5 Pa 1 · 10−10 8 · 10−12 Nd 2.7 · 10−8 Ir 1 · 10−7 8.0 · 10 −2 −3 Zn 5 · 10 Ga 1.2 F 2.0 0.8 · 10−5 −4 −5 W 1 · 10 −4 Re 1 · 10−7 Os 5 · 10 −6 – Mo 3 · 10 2.6 · 10 Li Be −4 Elem Tömeg% As 5 · 10 −4 −5 Atom% 1.2 · 10 Po 2 · 10 −14 9.0 2 · 10 −4 1.6 · 10−4 1.15 Atom% 3.0 · 10 Ag 1 · 10 1 · 10 1.5 · 10 −6 −4 3 · 10−5 7.6 Sb 4 · 10−5 −6 1.4 Tc 0. Az atomok szzalkos elfordulsa a f ldkregben Atom Tömeg% H 0.5 · 10 −9 5.18 · 10−6 4.0 2.5 · 10 −4 U 3 · 10 3.2 · 10−4 5 · 10−5 Nb 1 · 10−3 2 · 10−4 Ta 2 · 10−4 1.7 · 10−2 Ne 1.0 · 10−6 Sn 4 · 10−3 2.9 · 10−2 Br 1.6 · 10−3 1.5 · 10 −3 3.5 · 10−3 6 · 10−4 Th 8 · 10−4 7 · 10−5 Pr 7.0 −2 6.6 · 10−7 Pt 5 · 10−7 5 · 10−8 −5 −6 −7 5 · 10−8 20.0 · 10 −3 −3 Cu 1.3 · 10 2.8 · 10−3 2.2.0 · 10 0.5 · 10 −4 5 · 10−5 5 · 10−6 Tb – Se 6 · 10 6.5 · 10 −4 Elem Tömeg% 1.0 Np 0.0 · 10−3 1.0 1.15 −2 N 1.6 Pd 1 · 10−6 1.1 2.0 · 10−4 3.0 · 10 −3 Ba 5 · 10 Mn 9.8 · 10−2 7 · 10 −3 1 · 10−2 4 · 10−4 5 · 10−5 −5 8 · 10−6 Yb 3 · 10−4 3 · 10−5 −4 1 · 10−5 Tm 8 · 10 Lu 1 · 10 4 · 10−3 Hf 3.0 · 10−2 Cl 4.0 1 · 10−15 7 · 10−17 0.0 0.0 0.5 · 10−9 5 · 10−7 Mg 2.5 · 10−3 Ni 8.80 6.6 · 10 Au 5 · 10 5 · 10−6 7.

Az emberi test sszettele Atom Tömeg% Atom Tömeg% Atom Tömeg% Atom Tömeg% O 61 Na 0. –18:37 .1 · 10−7 Ne 6.3 · 10−3 Sr 1.00002 Kmia 291 16129 Kémia FVTABK / 291 C M Y K 2011.08 Ni 3.1 · 10−10 I 4.2 · 10−6 O 5.2 · 10−6 2.2 · 10−8 Zn Ga 4.9 · 10−8 Cl 4.0037 Cd 0.4 · 10−8 Ar 5.00001 Ca 1. május 6.0 · 10−7 2.9 · 10−9 K 1.9 · 10−7 P S 3.006 Al 0.5 · 10 −5 Sb 4.6 · 10 Li −7 −8 Be B 4.6 · 10−9 V 6.5 · 10−4 Cu 1.0 · 10−5 Te 4.00029 Mn 0.7 · 10 Fe −3 2.4 · 10−5 Ru 2.2.12 Br 0.1 · 10−2 Ge 6.00007 Cr 0.6 · 10−8 Si 2.00017 I N 2.3 · 10 −5 Br 1.5 · 10−7 Sn 1.7 · 10−9 Al 4.7 · 10−7 C 2.3 · 10−9 Ca 1.7 · 10−4 Ag 7.4 · 10−5 9.8 · 10−8 Mg 2.1 · 10−4 Nb Mo 2.5.00010 Au 0.00001 P 1.20 Zn 0.2 · 10−2 As 1.000003 S 0.0 · 10−9 Sc 4.7 · 10 −6 In 2.1 F 0.3 · 10 −4 Y 2.3 · 10−6 Na 1.6 · 10−7 Cr 2.2 · 10−3 Kr 1.4 Fe 0.3 · 10−9 4.5 · 10−7 N 4.7 · 10 −2 Se 6.0033 B 0.000002 K 0.14 Sr 0.7 · 10−9 Ti 6.5 · 10−8 F 2.8 · 10 −5 Pd 8.2 · 10 −4 Rb 1. Az atomok relatv gyakorisga a Vilgegyetemben Atom Atom% Atom Atom% H 90.2 · 10 5.00007 Co 0.00003 U 0.00046 Sn C 23 Cl 0.20 Rb 0.6 · 10−5 He 9.6 Si 0.4 · 10−9 Mn 2.0000001 0.026 Cu 0.00046 Ba 0.7 · 10 −8 Cd 6.6 · 10 −3 Zr 3.7 · 10−4 Rh 9.2 · 10−7 1.00009 Mo 0.027 Pb 0.00002 H 10 Mg 0.00002 0.78 Co 2.4.

4 23 1.1 268 235 375 [Xe]6s1 cézium Cs elektronegativitás 1.8 21 1.8 125 116 760 [Ar]3d7 4s2 kobalt Co 45 2.0 1.6 139 125 906 [Ar]3d10 4s2 cink Zn vegyjel név Mg 236 203 418 [Ar]4s1 kálium K 30 1.3 248 216 403 [Kr]5s1 rubídium 215 191 549 [Kr]5s2 stroncium 181 162 599 [Kr]4d1 5s2 ittrium 55 56 57 Rb 0.9 137 128 760 [Xe]4f14 5d5 6s2 rénium Re – 107 – – – – Bh bohrium 2.2.7 Sr 0.6 24 1.9 4 1.3 159 – 584 [Rn]5f6 6d0 7s2 plutónium Pu Eu 1.1 203 – 498 [Rn]6d1 7s2 aktínium Színkód: s-mező p-mező d-mező f-mező Ac Ti 1. –18:37 .2 135 127 878 [Xe]4f14 5d7 6s2 irídium Ir – 109 – – – – Mt meitnerium – 63 183 165 534 [Xe]4f2 5d0 6s2 cérium 183 165 527 [Xe]4f3 5d0 6s2 prazeodímium 182 164 533 [Xe]4f4 5d0 6s2 neodímium 181 163 535 [Xe]4f5 5d0 6s2 prométium 180 162 544 [Xe]4f6 5d0 6s2 szamárium 204 185 547 [Xe]4f7 5d0 6s2 európium 90 91 92 93 94 95 Ce 1.6 134 122 650 [Ar]3d3 4s2 vanádium 127 118 652 [Ar]3d5 4s1 króm 41 42 V 1.7 280 – 352 [Rn]7s1 francium Fr Ba La 0.3 22 1.5 26 1.2 Tc 1.2 Rh 2.2 135 127 839 [Xe]4f14 5d6 6s2 ozmium Os – 108 – – – – Hs hassium – 61 Ru 62 1.3 173 – 578 [Rn]5f7 6d0 7s2 amerícium Am 292 Kmia 16129 Kémia FVTABK / 292 C M Y K 2011. május 6.1 Db 1.6.1 46 32 1312 1s1 hidrogén H 3 1.5 146 134 761 [Xe]4f14 5d3 6s2 tantál Ta – 105 Mo W – – – [Rn]5f14 6d3 7s2 dubnium – – – – 58 59 60 1.5 113 90 899 [He]2s2 berillium Be 12 160 136 737 [Ne]3s2 magnézium 19 20 0.3 180 165 586 [Rn]6d2 7s2 tórium Th Pr 1.1 – 106 – – – [Rn]5f14 6d2 7s2 rutherfordium Rf 1.8 25 1. Az atomok peridusos rendszere 1 2.0 155 123 520 [He]2s1 lítium Li 11 0.0 1.3 159 144 658 [Xe]4f14 5d2 6s2 hafnium Hf – 104 Nb 1.2 160 145 640 [Kr]4d2 5s2 cirkónium 145 134 652 [Kr]4d4 5s1 nióbium 139 130 684 [Kr]4d5 5s1 molibdén 136 127 702 [Kr]4d5 5s2 technécium 134 125 710 [Kr]4d7 5s1 ruténium 134 125 719 [Kr]4d8 5s1 ródium 72 73 74 75 76 77 Zr 1.7 161 156 – 142 568 597 [Rn]5f2 6d1 7s2 [Rn]5f3 6d1 7s2 protaktínium urán Pa U Pm 1.5 Nd 1.9 Fe 2.3 155 – 604 [Rn]5f4 6d1 7s2 neptúnium Np Sm 1.9 221 198 502 [Xe]6s2 bárium 187 169 538 [Xe]5d1 6s2 lantán 87 88 89 0.8 130 117 717 [Ar]3d5 4s2 mangán 126 117 762 [Ar]3d6 4s2 vas 43 44 Mn 1.2 27 1.5 197 174 589 [Ar]4s2 kalcium 164 144 633 [Ar]3d1 4s2 szkandium 146 132 658 [Ar]3d2 4s2 titán 37 38 39 40 0.8 Ca Sc 1.6 Cr 1.9 235 – 509 [Rn]7s2 rádium Ra Y 1.2 189 154 495 [Ne]3s1 nátrium Na rendszám atomsugár (pm) kovalens sugár (pm) első ionizációs energia (kJ/mol) elektronszerkezet 1.7 140 130 769 [Xe]4f14 5d4 6s2 volfrám Sg seaborgium 1.

5 77 77 1086 [He]2s2 2p2 szén 14 C 1.8 9 64 72 1681 [He]2s2 2p5 fluor 130 106 1011 [Ne]3s2 3p3 foszfor 1.9 Ne 139 122 762 [Ar]3d10 4s2 4p2 germánium 166 144 558 [Kr]4d10 5s2 5p1 indium 160 149 1007 [Xe]4f14 5d10 6s2 higany 160 71 2080 [He]2s2 2p6 neon 139 126 578 [Ar]3d10 4s2 4p1 gallium 156 148 867 [Kr]4d10 5s2 kadmium Cd – 10 In 1.9 128 117 745 [Ar]3d10 4s1 réz Cu 47 1.2 29 1.8 Sb 1.2 176 157 589 [Xe]4f12 5d0 6s2 erbium Er – 100 – – 627 [Rn]5f12 6d0 7s2 fermium Fm 1.8 7 3.4 3.9 Te 2. május 6.8 As 1. –18:37 .2 185 177 159 158 573 580 [Xe]4f10 5d0 6s2 [Xe]4f11 5d0 6s2 diszprózium holmium Dy 98 – 186 – 607 [Rn]5f10 6d0 7s2 kalifornium Cf Ho 99 – 186 – 619 [Rn]5f11 6d0 7s2 einsteinium Es 1.0 15 16 17 N 2.5 161 140 833 [Kr]4d10 5s2 5p3 antimon 137 136 869 [Kr]4d10 5s2 5p4 tellúr 133 133 1008 [Kr]4d10 5s2 5p5 jód 80 81 82 83 84 85 Hg – 18 148 120 947 [Ar]3d10 4s2 4p3 arzén 158 141 708 [Kr]4d10 5s2 5p2 ón 1.9 Se 2.1 Br 2.2 138 130 868 [Xe]4f14 5d9 6s1 platina Pt – 110 – – – – Ag 2.0 99 99 1251 [Ne]3s2 3p5 klór 35 F Cl 2.5 104 102 999 [Ne]3s2 3p4 kén 34 S 2.5 28 1.7 Ge 1.0 I – 175 147 715 [Xe]4f14 5d10 6s2 6p2 ólom 182 146 703 [Xe]4f14 5d10 6s2 6p3 bizmut 176 146 812 [Xe]4f14 5d10 6s2 6p4 polónium 230 145 – [Xe]4f14 5d10 6s2 6p5 asztácium 67 68 69 70 71 Pb Bi Po At – 218 131 1170 [Kr]4d10 5s2 5p6 xenon Xe 86 171 148 589 [Xe]4f14 5d10 6s2 6p1 tallium Tl Kr – – – 1037 [Xe]4f14 5d10 6s2 6p6 radon Rn – 112 – – – – Uun Uuu Uub ununnilium 64 1.7 2.2 173 156 523 [Xe]4f14 5d1 6s2 lutécium Lu – 103 – – – [Rn]5f14 6d1 7s2 laurencium Lr Kmia 293 16129 Kémia FVTABK / 293 C M Y K 2011.6 3.2 186 159 565 [Xe]4f9 5d0 6s2 terbium Tb – 97 170 – 601 [Rn]5f9 6d0 7s2 berkélium Bk ununbiium 66 – 1.– 2 122 93 2372 1s2 hélium He 5 2.2 175 156 596 [Xe]4f13 5d0 6s2 túlium Tm 101 – – – 634 [Rn]5f13 6d0 7s2 mendelévium Md 1.8 Ni 46 2.8 192 98 1520 [Ne]3s2 3p6 argon Ar – 36 117 116 940 [Ar]3d10 4s2 4p4 szelén 114 114 1139 [Ar]3d10 4s2 4p5 bróm 198 112 1350 [Ar]3d10 4s2 4p6 kripton 49 50 51 52 53 54 Ga 1.5 66 73 1313 [He]2s2 2p4 oxigén 134 111 786 [Ne]3s2 3p2 szilícium Si 8 71 75 1402 [He]2s2 2p3 nitrogén 143 118 577 [Ne]3s2 3p1 alumínium Al 124 115 737 [Ar]3d8 4s2 nikkel 6 P 2.6 139 125 906 [Ar]3d10 4s2 cink Zn 48 1.8 Sn 1.9 134 128 804 [Kr]4d10 palládium 144 134 730 [Kr]4d10 5s1 ezüst 78 79 Pd 2.0 91 82 800 [He]2s2 2p1 bór 13 B 1.1 195 – 603 [Xe]4f14 5d0 6s2 itterbium Yb – 102 – – 641 [Rn]5f14 6d0 7s2 nobélium No 1.1 31 32 33 1.3 144 134 890 [Xe]4f14 5d10 6s1 arany Au – 111 – – – – 30 1.1 180 161 593 [Xe]4f7 5d1 6s2 gadolínium Gd – 96 174 – 580 [Rn]5f7 6d1 7s2 kűrium Cm unununium 65 1.0 4.0 O 2.

Legkisebb értéke 0.5 66 73 1313 3388 5300 4. hogy a lítium elektronegativitását 1-nek. A skálát úgy alakították ki. Nemesgázokra nem értelmezzük.0 (fluor). ionizációs energia értéke azonban egyre nagyobb. Tekintve. hogy az atompálya térbeli kiterjedése csak valószínűségi adattal definiált (lásd 305.7. a fluorét 4-nek vették. A szögletes zárójelbe tett vegyjelek az adott atomnál felírt elektronszerkezet rövidítésére szolgálnak.0 71 75 1402 2856 4578 4 3. az atomsugár is egyfajta átlagértéknek tekintendő.0 155 123 520 7298 11815 4 Be berillium [He]2s2 1.0 64 72 1681 3374 6050 – 160 71 2080 3952 6121 0. Atomsugár: a legkülső atompálya sugara. Elektronszerkezet: a számokkal jelzett héjak és betűkkel jelzett alhéjak pályáit alkotó elektronok számai. hiszen a kilépő elektront már eleve pozitív részecskéről kell eltávolítani.2. Szokásos mértékegysége kJ/mol.5 77 77 1086 2352 4620 3. Az ionizációs energia számértéke megegyezik azzal a kJ-ban kifejezett energiamennyiséggel. 1 H hidrogén 1s1 2. –18:37 . Harmadik ionizációs energia (kJ/mol) Második ionizációs energia (kJ/mol) Első ionizációs energia (kJ/mol) Kovalens sugár (pm) Atomsugár (pm) Elektronegativitás Elektronszerkezet Név Vegyjel Rendszám Ionizációs energia: a gáz-halmazállapotú szabad atomból a legkönnyebben leszakítható elektron eltávolításához szükséges energia és az anyagmennyiség hányadosa. Kovalens sugár: a kovalens kötésben lévő atom átlagos atomsugara.9 189 154 495 4562 6910 [He]2s 2p 6 C szén [He]2s 2p 7 N nitrogén [He]2s2 2p3 2 8 O oxigén [He]2s 2p 9 F fluor [He]2s2 2p5 2 10 Ne neon [He]2s 2p 11 Na nátrium [Ne]3s1 6 294 Kmia 16129 Kémia FVTABK / 294 C M Y K 2011. A második.0 91 82 800 2427 3659 2 2 2. A nagyobb elektronegativitású atomok a kovalens kötéssel hozzájuk kapcsolódó kisebb elektronegativitású atomok elektronjait maguk felé vonzzák. május 6. Azonos atomok kapcsolódása esetén a kovelans sugár mindig kisebb az atomsugárnál. amely a kötésben lévő atomok elektronvonzó képességét jellemzi. Elektronegativitás: viszonyszám. amely ahhoz szükséges. Az atomok elektronszerkezete s zikai tulajdonsgai Rendszám: az atommagban található protonok száma. oldal). és ezzel kovalens sugarukat az atomsugárnál nagyobbra növelik.7 (francium).1 46 32 1312 – – 2 He hélium 1s2 – 122 93 2372 5250 – 3 Li lítium [He]2s1 1.5 113 90 899 1757 14848 5 B bór 2 1 2. hogy 1 mol gáz-halmazállapotú szabad atomból a legkönnyebben leszakítható elektront eltávolítsuk. legnagyobb értéke pedig 4. harmadik stb.

4 160 145 640 1266 2218 [Kr]4d4 5s1 1.8 125 116 760 1648 3232 28 Ni nikkel [Ar]3d8 4s2 1.8 134 111 786 1577 3231 15 P foszfor [Ne]3s2 3p3 2.6 139 125 906 1733 3832 31 Ga gallium [Ar]3d10 4s2 4p1 1.0 99 99 1251 2297 3821 18 Ar argon [Ne]3s2 3p6 – 192 98 1520 2665 3930 19 K kálium [Ar]4s1 0.6 134 122 650 1414 2828 24 Cr króm [Ar]3d5 4s1 1.3 164 144 633 1234 2388 22 Ti titán [Ar]3d2 4s2 1.5 130 117 717 1509 3248 26 Fe [Ar]3d6 4s2 1.0 148 120 947 1797 2735 34 Se szelén 10 [Ar]3d 4s 4p 4 2.4 117 116 940 2044 2973 35 Br bróm [Ar]3d10 4s2 4p5 2.8 124 115 737 1753 3395 29 Cu 10 1 1.9 136 127 702 1472 2850 40 Zr cirkónium 41 Nb nióbium technécium 2 5 Kmia 295 16129 Kémia FVTABK / 295 C M Y K 2011.6 145 134 652 1381 2415 42 Mo molibdén 1 [Kr]4d 5s 1.1 130 106 1011 1907 2914 16 S kén [Ne]3s2 3p4 2.8 139 122 762 1537 3302 33 As arzén [Ar]3d10 4s2 4p3 2.5 104 102 999 2251 3356 2 5 17 Cl klór [Ne]3s 3p 3.8 114 114 1139 2103 3473 36 Kr kripton [Ar]3d10 4s2 4p6 – 198 112 1350 2350 3565 37 Rb rubídium [Kr]5s1 0.8 248 216 403 2632 3859 2 2 38 Sr stroncium [Kr]5s 1.8 139 130 684 1559 2617 43 Tc [Kr]4d5 5s2 1.0 215 191 549 1064 4138 39 Y ittrium [Kr]4d1 5s2 1.8 236 203 418 3051 4419 20 Ca kalcium [Ar]4s2 1.Atomsugár (pm) Kovalens sugár (pm) Első ionizációs energia (kJ/mol) Második ionizációs energia (kJ/mol) Harmadik ionizációs energia (kJ/mol) 160 136 737 1450 7732 [Ne]3s2 3p1 1.0 197 174 589 1145 4912 2 1 21 Sc szkandium [Ar]3d 4s 1.5 146 132 658 1309 2652 2 3 23 V vanádium [Ar]3d 4s 1.6 127 118 652 1590 2987 25 Mn mangán 2 [Ar]3d 4s 1.6 139 126 578 1979 2963 10 2 2 32 Ge germánium [Ar]3d 4s 4p 1.8 126 117 762 1561 2957 2 5 vas 7 27 Co kobalt [Ar]3d 4s 1. május 6.3 181 162 599 1180 1979 2 [Kr]4d 5s 1.9 128 117 745 1957 3554 10 2 [Ar]3d 4s réz 30 Zn cink [Ar]3d 4s 1.2 13 Al Vegyjel [Ne]3s2 Rendszám 12 Mg magnézium 2 14 Si szilícium [Ne]3s 3p 1.5 143 118 577 1816 2744 2 Elektronszerkezet Név alumínium Elektronegativitás 1. –18:37 .

1 183 165 534 1046 1948 59 Pr prazeodímium [Xe]4f3 5d0 6s2 1.2 173 156 523 1341 2022 72 Hf hafnium [Xe]4f14 5d2 6s2 1.2 177 158 580 1138 2203 68 Er [Xe]4f12 5d0 6s2 1.5 146 134 761 – – 73 Ta tantál 3 2 [Xe]4f 5d 6s 296 Kmia 16129 Kémia FVTABK / 296 C M Y K 2011. Az atomok elektronszerkezete s zikai tulajdonsgai (folytats) 1 45 Rh ródium [Kr]4d 5s 2. május 6.1 195 170 603 1174 2416 14 2 erbium 0 1 71 Lu lutécium [Xe]4f 5d 6s 1.1 183 165 527 1017 2086 4 0 2 60 Nd neodímium [Xe]4f 5d 6s 1.2 180 162 544 1068 2257 [Xe]4f 5d 6s – 204 185 547 1084 2404 [Xe]4f7 5d1 6s2 1.7 166 144 558 1820 2704 10 2 2 50 Sn ón [Kr]4d 5s 5p 1.5 133 133 1008 1845 3184 2 52 Te tellúr [Kr]4d 5s 5p 53 I jód [Kr]4d10 5s2 5p5 54 Xe xenon [Kr]4d10 5s2 5p6 – 218 131 1170 2046 3099 55 Cs cézium [Xe]6s1 0.8 Kovalens sugár (pm) Első ionizációs energia (kJ/mol) Második ionizációs energia (kJ/mol) Harmadik ionizációs energia (kJ/mol) [Kr]4d7 5s1 Atomsugár (pm) Elektronszerkezet ruténium 2.2 134 125 710 1617 2746 Elektronegativitás Név 44 Ru Rendszám Vegyjel 2.9 161 140 833 1594 2441 10 4 2.9 144 134 730 2073 3360 48 Cd [Kr]4d10 5s2 1.1 180 161 593 1166 1990 9 63 Eu 7 európium 64 Gd gadolínium 65 Tb terbium 0 0 2 2 [Xe]4f 5d 6s 1.2 176 157 589 1151 2194 69 Tm túlium 13 2 [Xe]4f 5d 6s 1. –18:37 .9 221 198 502 965 – 57 La lantán [Xe]5d1 6s2 1.7.2 134 128 804 1874 3177 47 Ag ezüst 1 [Kr]4d 5s 1.2 134 125 719 1744 2996 46 Pd palládium [Kr]4d10 2.1 187 169 538 1067 1850 58 Ce cérium [Xe]4f2 5d0 6s2 1.7 268 235 375 2234 – 56 Ba bárium 2 [Xe]6s 0.2 182 164 533 1035 2132 61 Pm prométium [Xe]4f5 5d0 6s2 – 181 163 535 1051 2151 62 Sm szamárium [Xe]4f6 5d0 6s2 1.8 158 141 708 1411 2943 51 Sb antimon [Kr]4d10 5s2 5p3 1.3 159 144 658 1437 2248 14 1.2 175 156 596 1162 2284 70 Yb itterbium [Xe]4f14 5d0 6s2 1.7 156 148 867 1631 3616 49 In 10 kadmium indium 10 2 [Kr]4d 5s 5p 1 1.1 137 136 869 1794 2697 2.2 186 159 565 1111 2113 66 Dy diszprózium [Xe]4f10 5d0 6s2 – 185 159 573 1125 2199 67 Ho holmium [Xe]4f11 5d0 6s2 1.

8 171 148 589 1971 2878 82 Pb ólom [Xe]4f14 5d10 6s2 6p2 1.9 137 128 760 – – 76 Os ozmium 14 2 [Xe]4f 5d 6s 2. –18:37 .Atomsugár (pm) Kovalens sugár (pm) Első ionizációs energia (kJ/mol) Második ionizációs energia (kJ/mol) Harmadik ionizációs energia (kJ/mol) 1.2 135 127 878 – – platina 14 9 868 1791 – 14 10 78 Pt Név Elektronszerkezet Elektronegativitás [Xe]4f14 5d4 6s2 Vegyjel volfrám Rendszám 74 W 6 1 [Xe]4f 5d 6s 2. május 6.0 176 146 812 – – 5 – 230 145 – – – – – – 1037 – – 83 Bi bizmut [Xe]4f 5d 6s 6p 84 Po polónium [Xe]4f14 5d10 6s2 6p4 14 10 2 85 At asztácium [Xe]4f 5d 6s 6p 86 Rn radon [Xe]4f14 5d10 6s2 6p6 1 87 Fr francium [Rn]7s 0.9 160 149 1007 1809 3299 81 Tl tallium [Xe]4f14 5d10 6s2 6p1 1.9 182 146 703 1610 2466 2.2 135 126 839 – – 77 Ir irídium [Xe]4f14 5d7 6s2 2.8 175 147 715 1450 3081 14 10 2 3 1.9 235 – 509 979 – 89 Ac aktínium [Rn]6d1 7s2 1.3 180 165 586 1109 1929 91 Pa protaktínium [Rn]5f2 6d1 7s2 1.3 159 – 584 – – [Rn]5f7 6d0 7s2 1.7 156 142 597 – – [Rn]5f4 6d1 7s2 1.3 173 – 578 – – 96 Cm kűrium 7 2 [Rn]5f 6d 7s – 174 – 580 – – 97 Bk [Rn]5f9 6d0 7s2 – 170 – 601 – – 2 92 U uránium 93 Np neptúnium 94 Pu plutónium 95 Am amerícium berkélium 10 1 0 1 0 98 Cf kalifornium [Rn]5f 6d 7s – 186 – 607 – – 99 Es einsteinium [Rn]5f11 6d0 7s2 – 186 – 619 – – 100 Fm fermium 12 2 [Rn]5f 6d 7s – – – 627 – – 101 Md mendelévium [Rn]5f13 6d0 7s2 – – – 634 – – 102 No nobélium 14 2 [Rn]5f 6d 7s – – – 641 – – 103 Lr [Rn]5f14 6d1 7s2 – – – – – – 14 2 – – – – – – [Rn]5f14 6d3 7s2 – – – – – – 104 Rf laurencium 0 0 2 rutherfordium [Rn]5f 6d 7s 105 Db dubnium Kmia 297 16129 Kémia FVTABK / 297 C M Y K 2011.7 280 – 386 – – 88 Ra rádium [Rn]7s2 0.3 155 – 604 – – 6 2 [Rn]5f 6d 7s 1.7 140 130 769 – – 75 Re rénium [Xe]4f14 5d5 6s2 1.5 161 – 568 – – 3 2 [Rn]5f 6d 7s 1.2 138 130 79 Au arany 1 [Xe]4f 5d 6s 2.1 203 – 498 1167 – 90 Th tórium [Rn]6d2 7s2 1.3 144 134 890 890 – 80 Hg higany [Xe]4f14 5d10 6s2 1.

2.8. –18:37 . május 6.9. Az atomsugarak vltozsa a rendszm f ggvnyben 300 Fr Cs Rb 250 K Atomsugár (pm) 200 Na Li 150 I Br 100 Cl F 50 0 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 Rendszám 298 Kmia 16129 Kémia FVTABK / 298 C M Y K 2011. Az atomsugarak a peridusos rendszerben 1 2 H 3 He 4 Li 11 5 Be B 12 Na 19 13 Mg 20 K 37 Ca Rb 55 Cs Sr Ti Y Ba Zr La V Nb Hf Rf 58 Th Cr W Db Sg 60 Pr 91 Nd Pa Pm Co Ru Mt Sm Np Pt Eu Pu Uun Uuu 64 95 65 Gd 97 Cm Ga Cd Si Ge In 81 Hg P Tl S As Sn 82 Cl Se Sb Ar 36 Br 53 Te 84 Bi Ne 18 35 52 83 Pb F 17 34 51 10 O 16 33 50 9 N 15 32 49 80 I 85 Po Kr 54 Xe 86 At Rn 112 Uub 66 Tb 96 Am Zn Au 111 31 48 Ag 79 110 63 94 Pd Ir 30 Cu 47 78 109 Hs 62 Ni Rh Os 29 46 77 108 Bh 28 45 76 Re 107 93 U Fe Tc 61 92 27 44 75 106 59 Mn Mo Ta 26 43 74 105 Ce 90 25 42 73 104 Ac 24 41 72 89 Ra 23 40 57 88 Fr Sc 39 56 87 22 8 C 14 Al 21 38 7 6 67 Dy 98 Bk 68 Ho 99 Cf 69 Er 100 Es Fm Tm 101 Md 70 71 Yb 102 Lu 103 No Lr 2.

2. Az elektronegativits vltozsa a rendszm f ggvnyben F 4 3.5 Li 1 Na K Rb Cs 0.5 0 10 20 30 40 50 60 Fr 70 80 90 100 Rendszám Kmia 299 16129 Kémia FVTABK / 299 C M Y K 2011. május 6.5 I 2 1.5 Cl 3 Elektronegativitás Br 2. –18:37 .11. Az elektronegativits a peridusos rendszerben 1 2 H 3 He 4 5 Li 11 Be B 12 Na 19 13 Mg 20 K 37 Ca Rb 55 Sr Cs Fr Cr 42 Nb Ac Rf 58 Db Ce 60 Pr Nd 91 Th Bh 61 92 Pa Pm 93 U Hs Np Mt Sm 94 Eu Au Hg Unu Gd As Tl Br 53 Sb 83 I 85 Bi Kr 54 Te 84 Pb Ar 36 Se 52 Sn 82 Cl 35 Xe 86 Po At Rn Uub 66 Tb 67 Dy 97 Cm In 81 S 34 51 Ne 18 112 65 96 Am Cd Ge 50 F 17 P 33 10 O 16 Si Ga 9 N 15 32 49 80 111 Uun 64 95 Pu Ag Pt 110 63 Zn 79 Ir 31 48 Pd 78 109 62 Cu 47 Rh Os 30 Ni 46 77 108 29 Co Ru Re 28 45 76 107 Sg 59 90 Tc W 106 Fe 44 75 Ta 105 27 Mn 43 74 Hf 104 26 Mo 73 La 89 Ra Zr 72 25 V 41 Y Ba 24 Ti 40 57 88 23 Sc 39 56 87 22 8 C 14 Al 21 38 7 6 98 Bk 68 Ho 99 Cf 69 Er 100 Es Fm 70 Tm 101 Md 71 Yb Lu 102 103 No Lr 2.10.

12. Az els ionizcis energia vltozsa a rendszm f ggvnyben 2500 He Első ionizációs energia (kJ/mol) Ne 2000 Ar 1500 Kr Xe Rn 1000 500 Li Na K Rb Fr Cs 0 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 Rendszám 300 Kmia 16129 Kémia FVTABK / 300 C M Y K 2011. Az els ionizcis energia a peridusos rendszerben 1 2 H 3 He 4 5 Li 11 Be B 12 Na 19 13 Mg 20 K 37 Ca Rb 55 Sr Cs Fr Zr 72 Ra Nb Ac Rf 58 Ce 90 Th Sg Pr Nd 92 Pa Pm 93 U Mt Sm 94 Np 64 Eu Pu Au 96 Am Tb Tl 67 Dy 98 Bk Te 84 Pb I 85 Bi Kr 54 Xe 86 Po At Rn Uub 66 97 Cm Hg Br 53 Sb 83 Ar 36 Se 52 Sn 82 Cl 35 As 51 In 81 S 34 Ne 18 112 Unu 65 Gd 95 Cd Ge F 17 P 33 50 10 O 16 Si Ga 9 N 15 32 49 80 111 Uun 63 Zn Ag Pt 110 31 48 79 Ir Hs 62 Cu Pd 78 109 30 47 Rh Os Bh 61 Ni 46 77 108 29 Co Ru Re 28 45 76 107 60 91 Tc W Db 59 Fe 44 75 106 27 Mn Mo Ta 105 26 43 74 Hf 104 Cr 42 73 La 89 25 V 41 Y Ba 24 Ti 40 57 88 23 Sc 39 56 87 22 8 C 14 Al 21 38 7 6 68 69 Ho 99 Cf Er 100 Es Fm 70 Tm 71 Yb 101 102 Md No Lu 103 Lr 2. –18:37 .13. május 6.2.

2.14.1s 2s 2p 3s jel H 1 He 2 Li 2 1 Be 2 2 B 2 2 1 C 2 2 2 N 2 2 3 O 2 2 4 F 2 2 5 Ne 2 2 6 Na 2 8 1 Mg 2 8 2 A1 2 8 2 Si 2 8 2 P 2 8 2 S 2 8 2 C1 2 8 2 Ar 2 8 2 K 2 8 2 Ca 2 8 2 Sc 2 8 2 Ti 2 8 2 V 2 8 2 Cr 2 8 2 Mn 2 8 2 Fe 2 8 2 Co 2 8 2 Ni 2 8 2 Cu 2 8 2 Zn 2 8 2 Ga 2 8 Ge 2 8 As 2 8 Se 2 8 Br 2 8 Kr 2 8 Rb 2 8 Sr 2 8 Y 2 8 Zr 2 8 3p 1 2 3 4 5 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 3d 1 2 3 5 5 6 7 8 10 10 4s 4p 1 2 2 2 2 1 2 2 2 2 1 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 1 2 3 4 5 6 6 6 6 6 4d 1 2 4f 5s 5p 5d 5f 6s 6p 6d 7s 1 2 2 2 Kmia 301 16129 Kémia FVTABK / 301 C M Y K 2011. Az atomok rszletes elektronszerkezete Rendszám 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 Vegy. május 6. –18:37 .

2. Az atomok rszletes elektronszerkezete (folytats) Rendszám 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73 74 75 76 77 78 79 80 Vegy.1s 2s 2p jel Nb 2 8 Mo 2 8 Tc 2 8 Ru 2 8 Rh 2 8 Pd 2 8 Ag 2 8 Cd 2 8 In 2 8 Sn 2 8 Sb 2 8 Te 2 8 I 2 8 Xe 2 8 Cs 2 8 Ba 2 8 La 2 8 Ce 2 8 Pr 2 8 Nd 2 8 Pm 2 8 Sm 2 8 Eu 2 8 Gd 2 8 Tb 2 8 Dy 2 8 Ho 2 8 Er 2 8 Tm 2 8 Yb 2 8 Lu 2 8 Hf 2 8 Ta 2 8 W 2 8 Re 2 8 Os 2 8 Ir 2 8 Pt 2 8 Au 2 8 Hg 2 8 3s 3p 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 3d 4s 4p 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 4d 6 4 6 5 6 5 6 7 6 8 6 10 6 10 6 10 6 10 6 10 6 10 6 10 6 10 6 10 6 10 6 10 6 10 6 10 6 10 6 10 6 10 6 10 6 10 6 10 6 10 6 10 6 10 6 10 6 10 6 10 6 10 32 32 32 32 32 32 32 32 32 4f 5s 5p 5d 5f 6s 6p 6d 7s 1 1 2 1 1 2 3 4 5 6 7 7 9 10 11 12 13 14 14 1 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 1 2 3 4 5 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 1 1 1 2 3 4 5 6 7 9 10 10 1 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 1 1 2 302 Kmia 16129 Kémia FVTABK / 302 C M Y K 2011.14. május 6. –18:37 .

−1. −2. –18:37 . −1. 0. −3. +3 Az atom. −1. −1. 0 0.15.Az elektronok pályák maximális száma száma 1 2 2  1 2 8 3 6  1 2 3 6 18 5 10 ⎫ 1 2 ⎪ ⎬ 3 6 32 5 10 ⎪ ⎭ 7 14 Kmia 303 16129 Kémia FVTABK / 303 C M Y K 2011.Rendszám 81 82 83 84 85 86 87 88 89 90 91 92 93 94 95 96 97 98 99 100 101 102 103 104 105 Vegy. −2. +1 +1 +1. −2. 0 0 0. −1. +2. 0 0. 0. 0.1s 2s 2p jel T1 2 8 Pb 2 8 Bi 2 8 Po 2 8 At 2 8 Rn 2 8 Fr 2 8 Ra 2 8 Ac 2 8 Th 2 8 Pa 2 8 U 2 8 Np 2 8 Pu 2 8 Am 2 8 Cm 2 8 Bk 2 8 Cf 2 8 Es 2 8 Fm 2 8 Md 2 8 No 2 8 Lr 2 8 Rf 2 8 Db 2 8 3s 3p 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 3d 4s 4p 4d 4f 5s 5p 5d 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 10 10 10 10 10 10 10 10 10 10 10 10 10 10 10 10 10 10 10 10 10 10 10 10 10 32 32 32 32 32 32 32 32 32 32 32 32 32 32 32 32 32 32 32 32 32 32 32 32 32 5f 6s 6p 2 3 4 6 7 7 9 10 11 12 13 14 14 14 14 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 1 2 3 4 5 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6d 1 2 1 1 1 1 1 2 3 7s 1 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2. +2 +1 +1. +2 +1. május 6. A kvantumszmok s az elektroneloszls kapcsolata Főkvantumszám Héj n=1 K n=2 L n=3 M n=4 N Mellékkvantumszám l l l l l l l l l l =0 =0 =1 =0 =1 =2 =0 =1 =2 =3 Alhéj 1s 2s 2p 3s 3p 3d 4s 4p 4d 4f Mágneses kvantumszám −1.

Ezeket a lehetőségeket a táblázat nem tartalmazza. a felettiek pozitív értéket jelentenek.2. A gyakori (különösen stabil) oxidációs állapotokat csillag jelöli. Az atomok lehetsges s jellemz oxidcis llapotai Egyes vegyületekben bizonyos atomok oxidációs száma törtszám is lehet.16. 3* 2 1 B 2* 1* H 1 He 2* 1* K Ca 1* Li 1 3* 2 1 Sc Be 4* 3 2 Ti 1 5* 4 3 2 1 V 1 4* 3 2 1 C 1 2 3 4* 6* 5 4* 3 2 1 Cr 1 2 5* 4 3 2 1 N 1 2 3* 7* 6 5 4* 3 2* 1 Mn 1 2 3 3* 2 1 O 1 2* 2* F 1* Ne 1* Na 1 1 Mg Al 4* 3 2 1 Si 1 2 3 4* 5* 4 3* 2 1 P 1 2 3* 6* 5 4* 3 2* 1 S 1 2* 7* 6 5* 4 3* 2 1* Cl 1* Ar 7 6 5 4 3* 2* 1 Fe 1 2 6* 5 4 3* 2* 1 Co 1 5* 4 3 2* 1 Ni 1 4 3 2* 1 Cu 2* Zn 3* 2 1 Ga 4* 3 2* 1 Ge 4* 3* 2 As 5* 4 3* 2* Se 2* 1* Br 1* Kr 3* 3* 4* 1* Rb 2* 3* 2 Sr Y 4* 3 2 1 Zr 5* 4 3 2 Nb 1 7* 6* 6 5 5 4* 4* 3 3 2 2 1 1 Mo Tc 1 1 2 3 8 7 6 5 4* 3* 2 1 Ru 8 7* 6 5 4 3* 2 1 Rh 1 5* 4* 2* Pd 4* 3 2 1* Ag 2* Cd 3* 2 1 In 6* 5 4* 3* 2* Sn 6* 5* 4* 3* 2* Sb 2 Te 2* 1* I 1* Xe 2 3 4 304 Kmia 16129 Kémia FVTABK / 304 C M Y K 2011. –18:37 . A vegyjel alatti számok negatív. május 6.

4* 4 4 3* 3* 3* 3* 3* 3* 3* 2* 2 2 2 2 3* 2 2* 2 Ba La Ce Pr Nd Pm Sm Eu 6 6 1* Cs 3* 4* 3* 3* 3* 2 1 1 Gd Tb Dy Ho Er 3* 3* 2 2 Tm Yb 3* 3 2 Lu Hf 8 6* 7 7 6 6 7 5* 5 5 5 5 5 4 4* 4* 4* 4* 4* 3 3 3 3 3 2 2 2 2 2 1 1 1 1 Ta W Re Os Ir 1 1 1 2 6 5 4* 3* 3* 2* 2 2* 1 1* 1* Pt Au Hg Tl 5 4* 3* 2* 4* 3 3* 2* 2* 1* Pb Bi Po 1 At 3 2 1* Rn Fr Ra Ac Th Db Sg Bh Hs 1* 2 2* 3 3 4 7 7 6* 6 5 6 5* 5 5* 5 5 4 4 4 4* 4 4 4 4 3 3 3 3 3* 3* 3* 3* 3* 3* 3* 3* 2 2 2 2 2 2 Am Cm Bk Cf Es Fm Md No Pa U Np Pu 4* 3* Lr Rf 2. Kmia 305 16129 Kémia FVTABK / 305 C M Y K 2011. Szokásos mértékegysége kJ/mol. ekkor eV (elektronvolt) vagy aJ (attozsul) egységeket használunk. május 6. hogy 1 mol atomból az adott pályán lévő 1 mol elektront kiszakítsuk. amelyet ahhoz kell befektetnünk. Az elektronok k tsi energija (eV-ban) a szabad atomok egyes alhjain.17. Pályaenergia: a szabad atom az adott pályáján levő elektron kiszakításához szükséges energia és az anyagmennyiség hányadosa. Egyetlen atomra is megadható. Fizikailag többé-kevésbé egy térrésznek feleltethető meg. mert az elektron a gerjesztés következtében elhagyta az atomot. amelyben az elektron 90 százalékos valószínűséggel tartózkodik. plyin Atompálya: az atomban található elektron egy adott energiaszintjéhez tartozó állapot. A csillaggal jelölt hiányok azért vannak. Számértéke megegyezik azzal a kJ-ban kifejezett energiával. –18:37 . A táblázat adatai gerjesztett atomok vizsgálatából keletkeztek.

május 6. .2.17. (folytats) Atom 1s 2s H 14 He 26 2p Li 66 ∗ Be 111 ∗ B 188 ∗ 3s 3p 3d 4s 4p 6 C 284 ∗ 7 N 399 ∗ 9 O 632 24 7 F 686 31 9 Ne 887 46 18 Na 1072 63 31 1 Mg 1306 89 52 2 Al 1660 118 73 1 ∗ Si 1839 149 100 8 3 P 2149 189 136 16 10 S 2472 229 165 16 8 Cl 2823 270 202 18 7 Ar 3203 320 247 26 12 K 3608 377 297 34 18 ∗ Ca 4038 438 360 44 26 ∗ Sc 4493 600 407 64 32 7 ∗ Ti 4966 664 461 69 34 3 ∗ V 5465 628 520 66 38 2 ∗ Cr 6989 696 684 74 43 2 ∗ Mn 6639 769 662 84 49 4 ∗ Fe 7114 846 723 96 66 6 ∗ Co 7709 926 794 101 60 3 ∗ Ni 8333 1008 872 112 68 4 ∗ Cu 8979 1096 961 120 74 2 ∗ Zn 9659 1194 1044 137 87 9 ∗ Ga 10 367 1298 1143 168 107 18 ∗ 1 Ge 11 104 1413 1249 181 129 29 ∗ 3 As 11 867 1627 1359 204 147 41 ∗ 3 Se 12 658 1664 1476 232 168 67 ∗ 6 Br 13 474 1782 1696 257 189 70 27 5 Kr 14 326 1921 1727 289 223 89 24 11 306 Kmia 16129 Kémia FVTABK / 306 C M Y K 2011. . Az elektronok k tsi energija (eV-ban). –18:37 .

A pozitív ionok mérete mindig kisebb. az atomsugár is egyfajta átlagértéknek tekintendő. Az atompálya az atomban található elektron adott energiaszintjéhez tartozó állapot. Koordinációs szám: a kristályrácsban a közvetlen szomszédok száma. Ezért a töltéseket nem felső indexben és nem a szám és az előjel sorrendjében adjuk meg. A 3. hanem oxidációs számként. hogy az atompálya térbeli kiterjedése rosszul definiált. Ion F− Cl− Br− I− OH− Koordinációs szám 6 6 6 6 6 Ionsugár (pm) 133 181 196 220 137 Ion O2− S2− Se2− Te2− Koordinációs szám 3 6 6 6 6 Ionsugár (pm) 136 140 184 198 107 Kmia 307 16129 Kémia FVTABK / 307 C M Y K 2011. Atomsugár: a legkülső atompálya sugara.2. amelyen belül az elektron 90 százalékos valószínűséggel tartózkodik. a negatív ionoké mindig nagyobb a megfelelő semleges atoménál. de természetesen különböző töltésszámú ionokra vonatkozik. Tekintve. Fizikailag többé-kevésbé egy olyan térrésznek felel meg. előjel és szám sorrendben. Anionok ionsugara Anion: negatív töltésű ion. táblázatban feltüntetett kationok sok esetben nem tényleges pozitív töltéssel rendelkező ionok.3. hanem kovalens kötéseikben pozitív oxidációs állapotú részecskék.1. Ionsugár: meghatározása azonos az atomsugáréval. 3. amelyben a protonok és az elektronok száma különböző. vagyis a részecske töltéssel rendelkezik. –18:37 . május 6. IONOK Ion: olyan kémiai részecske. index nélkül.

május 6.3. Kationok* ionsugara Kation: pozitív töltésű ion.2. –18:37 . Ion Koordinációs szám Ag(+1) Ionsugár (pm) 4 100 6 115 Ag(+2) 4 79 6 94 A1(+3) 4 39 6 54 6 58 As(+3) As(+5) 4 34 6 46 Au(+1) 6 137 Au(+3) 4 Ba(+2) Ion Koordinációs szám Ionsugár (pm) Ion 4 60 4 57 6 73 Fe(+2) 6 61 Fe(+3) 4 49 6 55 Pb(+2) 4 47 Cu(+2) Ga(+3) Koordinációs szám Ionsugár (pm) 9 124 4 44 6 69 Ni(+3) 6 56 P(+5) 4 17 Ni(+2) 119 140 4 65 6 78 6 62 Ge(+4) 4 39 6 53 Pt(+2) 4 60 64 Hg(+1) 6 119 Pt(+4) 6 63 6 85 Hg(+2) 2 69 Ra(+2) 8 142 6 102 12 161 I(+5) 3 44 Be(+2) 4 27 I(+7) 4 42 6 45 6 53 Bi(+3) 6 103 K(+1) 8 151 12 164 8 Bi(+5) 6 76 Br(+5) 3 31 La(+3) Br(+7) 4 25 Li(+1) Ca(+2) 6 100 8 112 4 78 6 8 Cl(+5) 3 12 Cl(+7) 4 Co(+2) Co(+3) Pb(+4) 6 10 Rb(+1) 8 162 12 184 8 161 12 172 S(+4) 6 37 S(+6) 4 37 6 29 116 Sb(+3) 6 76 4 59 Sb(+5) 6 60 6 76 Se(+4) 6 50 Mg(+2) 6 72 Se(+6) 4 50 Mn(+2) 6 67 6 42 95 Mn(+3) 6 58 Si(+4) 4 26 110 Mn(+4) 4 39 Sr(+2) 8 126 6 53 12 144 8 Mn(+5) 4 33 Ti(+3) 6 67 6 65 Mn(+6) 4 26 Ti(+4) 6 61 6 55 Mn(+7) 4 25 U(+3) 6 103 Cr(+2) 6 73 Mo(+3) 6 69 U(+4) 6 89 Cr(+3) 6 62 Mo(+4) 6 65 U(+5) 6 76 Cr(+6) 4 26 Mo(+5) 6 61 U(+6) 2 45 Cs(+1) 8 174 Mo(+6) 6 59 7 81 12 188 7 73 4 60 2 46 Na(+1) 6 102 6 74 Cd(+2) Cu(+1) Zn(+2) * kationok. illetve pozitív oxidációs számú poláris kovalens kötésben lévő atomok 308 Kmia 16129 Kémia FVTABK / 308 C M Y K 2011.

9◦ V alak szulfátion SO2− 4 150 109.3. május 6.5◦ tetraéder perklorátion ClO− 4 144 109.2◦ piramis H N H H3 O+ oxóniumion OH− hidroxidion H H O H H H H O 106 – – Kmia 309 16129 Kémia FVTABK / 309 C M Y K 2011. oldalon.3.5◦ tetraéder 95 106. Név Képlet Kötésszerkezet Kötéshossz (pm) Kötésszög Alak karbonátion CO2− 3 129 120◦ síkháromszög nitrátion NO− 3 122 120◦ síkháromszög nitrition NO− 2 115 114.5◦ tetraéder szulfition SO2− 3 139 108.7◦ piramis klorition ClO− 2 157 110. –18:37 .5◦ tetraéder klorátion ClO− 3 148 107. A leggyakoribb sszetett ionok jellemzi A meghatározásokat lásd a 313.7◦ piramis foszfátion PO3− 4 156 109.5◦ V alak ammóniumion NH+4 107 109.

molekulákká.4. Vegyület Rácsenergia (kJ/mol) acetátok Vegyület Rácsenergia (kJ/mol) nitrátok Vegyület Rácsenergia (kJ/mol) NaF 923 LiCH3 COO 881 LiNO3 848 NaCl 786 NaCH3 COO 763 NaNO3 756 NaBr 747 KCH3 COO 682 KNO3 687 NaI 704 RbCH3 COO 656 RbNO3 658 KF 821 682 CsNO3 CsCH3 COO 625 KCl 715 Ca(CH3 COO)2 2294 Mg(NO3 )2 2503 KBr 682 Sr(CH3 COO)2 2166 Ca(NO3 )2 2228 KI 649 Ba(CH3 COO)2 2033 Sr(NO3 )2 2132 RbF 785 Ba(NO3 )2 2016 RbCl 689 NH4 HCO3 741 Mn(NO3 )2 2519 RbBr 660 NH4 NO3 676 Fe(NO3 )2 2563 RbI 630 NH4 HSO4 640 szulfátok CsF 740 (NH4 )2 S 2008 Li2 SO4 2142 CsCl 657 (NH4 )2 SO4 1777 Na2 SO4 1938 CsBr 631 ammóniumsók K2 SO4 1796 CsI 604 818 Rb2 SO4 1748 FrF 715 736 Cs2 SO4 1658 FrCl 632 2402 CaSO4 2480 FrBr 611 hidrogénkarbonátok NaHCO3 KHCO3 Ca(HCO3 )2 karbonátok SrSO4 2484 FrI Li2 CO3 2269 BaSO4 2374 BeF2 3150 Na2 CO3 2030 MnSO4 2825 BeCl2 3004 K2 CO3 1858 FeSO4 2921 BeBr2 2950 Rb2 CO3 1795 CuSO4 3066 BeI2 2653 Cs2 CO3 1702 ZnSO4 3006 MgF2 2913 MgCO3 3122 Ag2 SO4 1989 MgCl2 2326 CaCO3 2810 PbSO4 2534 MgBr2 2097 SrCO3 2688 halogenidek MgI2 1944 BaCO3 2554 LiF 1036 CaF2 2609 MnCO3 3151 LiCl 853 CaCl2 2223 FeCO3 3171 LiBr 807 CaBr2 2132 ZnCO3 3273 LiI 757 CaI2 1905 582 310 Kmia 16129 Kémia FVTABK / 310 C M Y K 2011. Mértékegysége kJ/mol. –18:37 . molekulákká. atomokká) való felbontásához szükséges. atomokká) való felbontásához szükséges energia és az anyagmennyiség hányadosa. kJ-ban kifejezett energiával.3. Nhny ionkristlyos vegy let rcsenergija Rácsenergia: az adott kristályos anyag szabad részecskékké (gáz-halmazállapotú ionokká. Számértéke megegyezik az 1 mol kristályos anyagnak szabad részecskékké (gáz-halmazállapotú ionokká. május 6.

május 6.12 SO2− 4 −909.92 Rb+ −251.93 −1302. A képződéshők és a reakcióhő között az energiamegmaradás törvényének kémiai megfelelője.0 −16.9 Zn2+ −689.26 OH− −230.9 F− −335. Megállapodás szerint a szobahőmérsékleten stabil elemek képződéshője 0. a Hess-tétel teremt kapcsolatot.08 Mg2+ −467.0 ClO− 4 Cs+ −128.87 −56. Számértéke megegyezik 1 mol anyagnak standard állapotú elemeiből való képződését kísérő.00 Cu2+ 64.Vegyület Rácsenergia (kJ/mol) Vegyület Rácsenergia (kJ/mol) Vegyület Rácsenergia (kJ/mol) SrF2 2476 BaCl2 2033 CuI2 835 SrCl2 2127 BaBr2 1950 AgF 953 SrBr2 2008 BaI2 1831 AgCl 864 SrI2 1937 CuCl2 921 AgBr 830 BaF2 2341 CuBr2 879 AgI 881 3.00 K+ −252.41 CO2− 3 Ca2+ −675.85 −240.9 −153.10 NH+4 NO− 3 Na+ −133. kJ-ban kifejezett energiaváltozással.35 H+ 0.92 Li+ −278. Hidratlt ionok kpzdshje 25 ◦ C-on Képződéshő: egy adott vegyület 25 ◦ C-on stabil elemeiből való képződése során tapasztalható energiaváltozás és az anyagmennyiség hányadosa.39 −258.21 166.0000 HCO− 3 HPO2− 4 HS− −1299. –18:37 .40 Br− −121.01 Al3+ −538.78 −206.3 Sn2+ HSO− 4 −886.47 Cl− −167.23 Hg2+ 2 I− −543.34 Kmia 311 16129 Kémia FVTABK / 311 C M Y K 2011.5. Mértékegysége kJ/mol. Ion Képződéshő (kJ/mol) Ion H2 PO2− 4 Hg2+ Képződéshő (kJ/mol) Ag+ −127.34 −8.01 Pb2+ 0.6 170.14 Cd2+ −75.

MOLEKUL.4.

Kötésszög: három atom között kialakuló kovalens kötések esetén a központi atom és a két kapcsolódó atom tömegközéppontjait összekötő egyenesek által bezárt szög. május 6. A molekulageometria alapszerkezetei Molekula: meghatározott számú atomból kovalens kötéssel összekapcsolt. E = nemkötő elektronpár Összetétel Térszerkezet AX2 X AX3 A X X Molekulaalak 180◦ lineáris (egyenes) síkháromszög A X Kötésszög ∼ 120 X ◦ A AX2 E X V alak X X AX4 A X A AX3 E X tetraéder X X ∼ 109. Molekulaalak: a molekula atomjainak összekapcsolódási formája.1. töltés nélküli kémiai részecske.5◦ X X A AX2 E2 X V alak X A AXE3 trigonális piramis – – X X AX5 X A X X X X AX4 E X A trigonális bipiramis ∼ 120◦ és ∼ 90◦ X – X X AX3 E2 X A 90◦ T alak 180◦ lineáris ∼ 90◦ oktaéderes X X AX2 E3 A X X X AX6 X A X X X 312 Kmia 16129 Kémia FVTABK / 312 C M Y K 2011. –18:37 .K 4. X = ligandum (nem feltétlenül azonos).

illetve kovalens k tseik jellemzi Kötéshossz: két. Kötési energia: a kovalens kötés felbontásához szükséges energia és az anyagmennyiség hányadosa.3 F–P 156 ? PF5 trigonális bipiramis 120 és 90 F–P 153 (ekv. 214 (ax.).8 H–N 102 449 PH3 trigonális piramis 93. –18:37 .4. 158 (ax.3 H–S 134 382 NH3 trigonális piramis 107.2.6 H–P 142 351 PF3 trigonális piramis 96.5 C–H 109 439 CCl4 tetraéder 109.) ? PBr3 trigonális piramis 101 Br–P 222 ? PI3 trigonális piramis 102 I–P 243 ? CO – – C≡O 113 1071 CO2 lineáris 180 C=O 116 725 CS2 lineáris 180 C=S 155 430 100 120 és 90 Kmia 313 16129 Kémia FVTABK / 313 C M Y K 2011.5 H–O 96 498 S8 „korona” 107. A molekula jellemzői képlet alak H2 – A kötés jellemzői kötésszög (◦ ) jelölés kötéshossz (pm) kötési energia (kJ/mol) – H–H 74 436 N2 – – N≡N 110 946 P4 – 60 P–P 225 200 O2 – – O=O 121 493 O3 V 116. Mértékegysége: pm.8 S–S 204 ? SO2 V 119 S=O 143 548 SO3 síkháromszög 120 S=O 142 ? SF6 oktaéder 90 S–F 158 420 H2 S V 92.). Mértékegysége kJ/mol. Egyszer molekulk. május 6.5 C–Cl 177 328 H2 O V 104. kovalens kötéssel kapcsolódó atom tömegközéppontjai közötti távolság.) ? PCl3 trigonális piramis Cl–P 204 ? PCl5 trigonális bipiramis Cl–P 202 (ekv.8 O–O 128 297 F2 – – F–F 142 158 Cl2 – – Cl–Cl 198 243 Br2 – – Br–Br 228 193 I2 – – I–I 266 151 HF – – H–F 92 570 HCl – – H–Cl 127 432 HBr – – H–Br 141 366 HI – – H–I 161 298 CH4 tetraéder 109.

például cm3 /m3 -t jelent.5 ppm N2 O 0. 5. A leveg sszettele Összetevő Mennyiség állandó összetevők N2 78. 314 Kmia 16129 Kémia FVTABK / 314 C M Y K 2011. OLDATOK.24 ppm Kr 1. A k tsi energik nagysgrendje Elsőrendű kémiai kötések 80–850 kJ/mol Másodrendű kémiai kötések hidrogénkötés dipólus–dipólus és diszperziós 8–40 kJ/mol 0.032 térfogat% = 320 ppm CO2 CH4 2 ppm H2 0. oldalon találhatók. és határfelület sincs benne.087 ppm változó összetevők 0.14 ppm Xe 0. május 6.4–400) ·102 ppm H2 O CO (1–20) ·10−2 ppm NO2 (0–3) ·10−3 ppm NH3 (0–2) ·10−2 ppm SO2 (0–2) ·10−3 ppm H2 S (0–2) ·10−3 ppm A „ppm” jelentése milliomodrész (part per million).18 ppm He 5.946 térfogat% Ar 0. További adatok a 191.3. –18:37 . amelyben legalább az egyik komponens folyadék (ez az oldószer).4.934 térfogat% Ne 18. Keverék: olyan többkomponensű rendszer. amelyben az alkotók aránya nem kötött.085 térfogat% O2 20. Oldat: olyan többkomponensű rendszer. az oldott anyagnak pedig nincs határfelülete. A kémiai gyakorlatban a levegő átlagos moláris tömegét 29 g/mol-nak vesszük.1.8–12 kJ/mol 5. amelyben a komponenseket határfelület választja el. KEVER KEK. ELEGYEK Elegy: olyan többkomponensű rendszer.25 ppm (0–5) ·10 O3 −2 ppm erősen változó összetevők (0.

9928 Tömeg% Sűrűség (g/cm3 ) Tömeg% Sűrűség (g/cm3 ) Tömeg% Sűrűség (g/cm3 ) 25 0.3 72.94 · 10 −3 1.01 0.707 0.85 166.890 30.08 · 10 −3 2.920 20. Az ammnia vizes oldatnak srsge s ammniatartalma (20 ◦ C-on.9964 3 0.950 12.9449 65 0.46 · 10−4 0 6.9352 70 0.05 0.67 0.68 273.92 · 10−4 1.4.03 114.169 0.90 · 10 −3 1.88 139.900 27.38 · 10 −3 0.1 – – – H2 S 0.48 0.7893 Kmia 315 16129 Kémia FVTABK / 315 C M Y K 2011.46 0.9247 75 0.459 0.5 52.041 – SO2 22.1 63.27 · 10 −3 1.75 65.34 · 10 −3 3.34 89.29 0.9894 35 0.10 0.880 34.9026 85 0.41 – – – – NH3 87.223 0.89 18.60 · 10−4 1.998 0.39 · 10 −3 1.90 · 10 −3 4.03 218.330 0.8556 99 0.990 1.88 192. 105 Pa nyomson) Sűrűség Ammóniatartalom Sűrűség (g/cm3 ) Ammóniatartalom (g/cm3 ) tömegszázalék 0.9819 40 0.077 0.097 0.8434 100 0.9138 80 0.79 · 10 −3 0 2.27 41.85 0.35 302.8310 30 0.729 0.9617 55 0. Nhny gz oldhatsga vzben (g/100 g vz) a hmrsklet f ggvnyben (105 Pa nyomson) 0 ◦C 20 ◦ C 40 ◦ C 60 ◦ C 80 ◦ C 90 ◦ C 1.7 – 15.236 0.05 · 10 −3 0.3 5.8042 10 0.66 0.9751 45 0.2.3.335 0.9538 60 0.97 tömegkoncentráció (g/dm3 ) 0.047 0.8677 97 0. Etanol{vz elegy etanoltartalma s srsge (20 ◦ C-on) Tömeg% Sűrűség (g/cm3 ) 1 0.930 17.66 · 10 −3 0.385 0.940 14.8180 5 0.8911 90 0.33 245.960 9.7985 15 0.463 tömegszázalék tömegkoncentráció (g/dm3 ) 0.38 · 10 −3 Képlet H2 O2 N2 100 ◦ C 0 Cl2 1.058 – – – 5. –18:37 .7924 20 0.4 CO2 0.38 · 10−4 1.970 6.4 – 7.5.148 0.79 · 10−4 0.3 56.18 · 10−4 0.9686 50 0.980 4. május 6.8795 95 0.87 5.71 0.8 11.6 30.127 0 HCl 82.28 0.910 24.

22 3.86 Ebullioszkópos állandó (molális forráspont-emelkedés) (K · kg/mol) 3.55 1.07 20.513 316 Kmia 16129 Kémia FVTABK / 316 C M Y K 2011.5.23 5.22 2.4-dioxán ecetsav etilénglikol fenol nitrobenzol piridin toluol víz 5.01 3.92 3.63 3.2 2.40 0.63 3.54 5.2 3.84 6.83 3. Oldószer Krioszkópos állandó (molális fagyáspontcsökkenés) (K · kg/mol) anilin benzol ciklohexán ciklohexanol dimetil-szulfoxid 1. –18:37 . május 6.5.64 2. amely az 1000 g oldószerben oldott anyag anyagmennyiségét adja meg mólban.82 2.87 4.11 6.5 3.26 3.8 42.85 4. Nhny folyadk mollis fagyspontcs kkense s forrspont-emelkedse Molalitás (Raoult-koncentráció): olyan koncentrációfajta.26 3.

21 40.4 84.56 31.00 1.7 36.7 87.7 59.1 77.3 44.656 49.45 32.0 52.70 35.19 74 19.2 0.78 CaBr2 2.11 100 ◦ C 5.25 57.073 70.05 52 17.788 50.26 85.2 41.0262 BeSO4 31.23 33.22 60 ◦ C 75.23 16.0 83.1 Ba(NO2 )2 0.3 83.71 44.5 1.0 2.8 0.0182 62.5 23.17 AgClO4 AgClO2 0 ◦C 65.8 40.90 9.68 9.66 80 ◦ C 77.96 31.4 10.8 88.090 70.21 28.11 32.4 58.5 57.5 0.5 0.27 28.92 36.44 70 ◦ C 77.05 79.30 0.3 0.87 1.43 30.0 60.50 20.9 0.1 86.8 2.2 49. május 6.02 50 ◦ C 73.19 56 CaCl2 55 4.0 0.6.77 37.5 79.6 1.9 AgNO3 Ag2 SO4 81.109 71.131 72.12 63 29.9 1.83 61 29.39 16.7 82.3 0.72 33.8 84.27 53.04 23.04 42.67 19 12. Szervetlen vegy letek oldhatsga vzben k l nb z hmrskleteken (A számok az adott hőmérsékleten telített oldat tömegszázalékos összetételét mutatják.20 83.2 0.34 0.13 81.22 8.21 4.60 1.83 70.2 44.61 55. –18:37 .68 31.84 62.4 0.48 38.66 26.182 73.9 53.86 29.0 0.56 30.2 86.43 27.25 AlF3 0.33 0.5 As2 O3 37.0396 68.5 0.2 61.18 0.5 72.94 45.53 2.72 40.81 31.05 31.88 72.8 0.14 3.73 73 35.05 5.0342 67.17 1.88 0.045 69.90 51.0 56.97 8.7 1.85 68 31.61 25.2 39.7 Ba(NO3 )2 36.0 59.61 6.3 1.88 45.51 12.03 0.37 0.6 50.04 32.55 100 21.5 1.6 7.30 23.4 2.2 BaCl2 Ba(BrO3 )2 BaBr2 1.64 30 ◦ C 69.7 56.31 10 ◦ C AlCl3 55.8 75.6 0.21 40.90 34.01 27.2 Ca(ClO3 )2 64.88 90 ◦ C 78.27 1.32 86.2 56.16 43.90 1.C M Y K 16129 Kémia FVTABK / 317 64.6 1.7 84.80 39.82 40 ◦ C 71.64 33.90 54.6 0.) Kmia 317 2011.3 85.3 74.50 27.6 0.935 50.6 6.5 4.10 0.05 71 33.5 68.32 1.3 83.51 1.442 48.5 3.8 0.81 2.7 47.58 8.5 5.5 42.9 1.58 1.30 51.8 1.67 Ba(OH)2 6.16 29.5 1.30 Ba(ClO4 )2 21.67 30.11 32.8 87.89 34.90 Ba(ClO3 )2 24.91 0.3 64.6 0.05 29.55 25 ◦ C 67.96 67.70 0.50 31.44 31.40 56.13 59 28.74 52.4 88.1 80.39 87.97 76.54 4.5 75.69 4.78 67.1 84.058 69.70 63.5 BaI2 Ba(IO3 )2 70.156 72.28 32.03 0.44 37.3 44.69 30.6 1.78 24.75 27.79 BaS 27.18 33 14.6 0.28 37.1 0.3 0.4 51.7 88.2 42.19 27.4 2.285 47.43 48.3 26.3 0.2 46.5 4.47 20 ◦ C 66.0 Al(NO3 )3 Al2 (SO4 )3 0.17 37.8 0.

1 32.4 61.9 62.C M Y 0.01 3.08 8.6 12.99 63.8 46.6 2.80 40.65 42.6 26.0 71.6 20 ◦ C 21.98 67.4 86.5 70.35 34.22 65.8 2.5 61.7 0.8 0.59 45.305 68.0054 59.9 21.2 59.1 73.28 47.45 69.1 30.6 62.9 1.41 26.2 49.64 3.10 71.9 0.8 40 ◦ C 39.15 67.0 80 ◦ C 62.3 56.0 57.1 49.205 0.9 1.70 51.51 5.7 9.9 57.01 62.7 6.7 50.4 59.174 0.60 61.1 34.9 43.6 90 ◦ C 66.4 0.89 72.99 30.99 35.60 8.79 67.4 65.665 78.2 33.5 58.0023 78.3 56.0 30 ◦ C 32.38 68.21 43.0019 78.46 63.80 32.98 61.6 0.49 36.7 19.2 1.5 35.0 100 ◦ C 5.69 66.0041 65.4 0.1 60.5 51.4 43.4 55.1 66.5 60.0049 60.082 50.202 0.8 80.45 65.0 5.46 CdBr2 CdCl2 CdI2 Cd(NO3 )2 CdSO4 CdSeO4 Ce(NO3 )3 CoCl2 CoI2 Co(NO3 )2 CoSO4 CrO3 CsBrO3 CsCl CsClO3 16129 Kémia FVTABK / 318 CsClO4 CsI CsIO3 CsNO3 37.6 53.93 1.35 44.517 70.3 6.7 35.2 52.54 14.27 67.5 32.20 65.3 1.96 25.2 1.40 0.2 44.0 0.6 45.29 4.8 60.3 0.7 87.1 58.3 4.6 33.29 21.590 72.7 78.42 72.384 69.0 35.668 79.1 43.9 7.0 3.07 43.1 3.87 61.9 0.7 0.69 62.1 50.50 83.29 43.83 67. Szervetlen vegy letek oldhatsga vzben k l nb z hmrskleteken (folytats) 318 Kmia 2011.70 63.9 15.0 23.811 76.184 0.210 0.05 38.51 37.79 30.3 0.2 57.0030 78.1 Ca(IO3 )2 Ca(NO3 )2 K 50.02 48.3 54.193 0.24 38.9 62.96 53.155 66.30 58.00 45.9 0.1 30.1 42.2 86. –18:37 .0 60 ◦ C 51.51 60.0 0.61 11.96 3.16 61.40 17.0 62.1 0.14 69.15 43.69 40.18 43.41 41.83 2.1 17.4 68.46 71.6.21 21.96 7.0 46.8 56.51 79.9 27.39 37.0020 78.0 29.02 43.55 16.4 0.1 54.28 12.5 0.6 2.52 49.51 80.652 74.2 67.32 64.0 36.1 10.0 70 ◦ C 57.1 0.5 19.3 0.8 53.4 50 ◦ C 45.4 0.243 67.6 49.8 27.59 44.84 41.31 37.33 68.208 0.6 CaI2 0 ◦C 18.2 12.207 0.10 64.8 66.0 10 ◦ C CaSO4 CaSO3 64.29 43.5 87.0 47.45 70.8 52.163 0.1 55.3 25 ◦ C 25.7 58.5 81.60 64. május 6.17 39.5 86.6 75.94 64.173 0.04 57.78 47.06 57.4 60.50 6.57 8.58 13.2 0.96 66.2 24.2 1.0059 56.5 47.0035 77.9 27.89 39.3 9.3 0.2 23.89 45.1 57.48 59.191 53.3 60.201 0.32 63.9 76.0026 78.87 63.6 79.50 74.29 60.5 64.

33 0.3 69.6 2.57 43.18 18.26 10.7 40.34 0.8 51.048 0.6 19.7 18.94 31.3 3.7 17.51 6.99 22.08 11.92 47.5 67.42 49.0 59.38 0.4 0.3 78.5 56.9 81.99 79.71 26.96 8.02 15.3 90 ◦ C 54.92 7.04 25.47 9.0 66.4 62.059 0.67 6.2 66.13 53.3 70 ◦ C 49.7 64.27 14.6 18.1 0.05 80.1 KHCO3 39. május 6.46 65.28 50.0 52.8 74.4 84.3 73.58 0.22 21.3 36.8 31.73 29.5 1.61 70.09 0.46 4.8 4.2 62.8 76.04 7.70 KClO4 KF 3.0 3.62 27.09 6.29 4.2 1.5 25 ◦ C 35.3 67.0 24.3 85.3 82.21 27.04 76.03 61.45 2.4 0.3 68.6 3.55 40.2 0.5 34.0199 12.65 32.54 12.4 44.9 67.3 1.5 47.6 64.59 75.6 84.076 19.97 KCH3 COO KBrO3 37.82 14.3 3.2 2.2 20.24 Cu(NO3 )2 CuSO4 FeCl3 FeSO4 Gd(NO3 )3 HIO3 H3 BO3 HgBr2 Hg(CN)2 HgCl2 21.3 42.82 27.90 28.1 22.6 50.9 35.16 21.39 72.1 83.2 2.10 77.1 84.05 45.78 67.79 47.53 13.093 36.0072 7.27 76.0122 9.2 12.03 21.1 0.83 5.06 24.4 65.8 CuCl2 63.8 47.4 37.45 0.79 41.1 43.63 12.81 10.26 6.80 29. –18:37 14.41 2.0 28.61 5.26 30.3 32.7 56.77 74.9 28.67 23.78 31.45 8.71 44.74 18.02 11.10 4.93 26.1 50 ◦ C 43.8 22.57 48.Kmia 319 16129 Kémia FVTABK / 319 C M Y K 2011.1 20 ◦ C HgI2 3.8 5.7 43.070 15.6 26.55 33.8 5.0041 6.88 33.40 77.8 30 ◦ C 37.57 74.6 28.32 60.4 42.55 0.0055 6.1 46.5 84.04 73.37 7.48 60.98 59.2 32.0 KBF4 KBr 0.08 15.86 79.62 32.0 49.8 65.31 18.57 4.61 0.9 0.7 25.9 48.5 49.3 0.17 9.82 0.48 75.95 27.14 46.20 62.2 40.40 2.34 32.8 2.5 33.054 0.6 10 ◦ C Cs2 SO4 0 ◦C 33.8 1.4 40.52 4.12 0.2 43.065 0.53 34.48 KHSO4 30.038 Hg2 SO4 0.70 8.051 0.74 KCl KClO3 68.8 47.1 64.5 71.90 0.8 100 ◦ C .66 78.7 68.8 80 ◦ C 51.9 79.72 6.9 16.7 13.28 35.5 40 ◦ C 40.06 28.94 15.4 0.67 36.082 24.61 19.22 72.2 1.7 60 ◦ C 46.8 64.90 0.14 24.088 29.7 18.3 24.2 51.74 25.10 57.23 23.2 2.043 0.13 71.0 84.62 11.8 41.65 36.0 44.3 61.75 0.4 63.48 30.42 39.

9 48.9 51.12 0.9 52.82 17.39 59.0 15.3 41.7 66.3 69.1 49.77 30 ◦ C 68.6 18.1 53.0 35.0 78.6 45.6 70.96 0.2 53.44 59.37 7.61 49.4 21.51 8.34 60.5 29.5 43.25 20 ◦ C 65.0 31.9 54.51 65.1 32.6.96 80 ◦ C 76.1 71.3 79.9 76.6 22.09 61. –18:37 .30 K2 SO3 37.17 31.5 43.7 KOH K2 Cr2 O7 17.8 32.68 68.53 KIO3 57.03 67.6 2.78 66.7 61.0 79.6 14.11 72.0 KI 14.1 31.7 11.7 54.7 13. május 6.3 52.7 20.83 15.76 67.3 66.2 37.22 62.2 58.8 40.3 61.2 81.70 39.93 26.1 10.28 0.3 5.1 9.76 60 ◦ C 74.1 16.4 32.06 0.57 59.16 KIO4 5.4 54.3 63.24 11.3 61.79 45.4 50.0 78.11 22.1 60.7 41.6 52.0 18.24 69.96 KNO2 4.30 51.3 49.55 62.8 28.0 12.9 51.9 59.8 KSCN K2 HPO4 48.46 51.0 58.1 K2 CrO4 4.6 50.43 69.5 52.5 54.5 39.49 61.7 77.0 69.74 56.03 LaCl3 La(NO3 )3 LiBr LiBrO3 K3 [Fe(CN)6 ] 12.1 39.1 53.5 54.7 75.0 55.3 54.3 25.3 76.7 52.0 KNO3 62.7 70.6 57.3 27.1 56.97 25 ◦ C 66.6 52.9 44.0 48.5 10.8 63.4 83.70 K2 S2 O5 K4 [Fe(CN)6 ] 7.6 4.41 90 ◦ C 78.12 100 ◦ C 5.2 43.5 52.2 78.5 3.4 46.95 50 ◦ C 73.16 2.75 70 ◦ C 75.1 56.1 47.7 27.43 35.54 41.6 58.7 41.4 50.0 18.22 73.4 52.6 34.1 7.1 15.30 33.32 36.44 62.5 39.2 11.7 7.6 76.96 13.2 75.8 53.91 10 ◦ C KMnO4 11.6 45.42 1.7 19.74 KH2 PO4 0 ◦C 64.7 31.5 58.41 64.58 65.9 42.C M Y K 16129 Kémia FVTABK / 320 44.0 54.1 57.3 53.6 6.11 1.6 56.6 25.8 74.1 51.6 85.0 87.9 61.9 38.66 70.5 41.0 63.4 14.60 19.6 45.9 48.3 64.5 17.2 24.7 58.95 51.90 67.06 48.99 42.7 8.6 12.1 55.93 71.17 24.12 38.5 23.7 0.1 67.94 52.6 53.7 52.30 46.89 19.8 43.3 53.0 74.0 8.93 26.32 72.26 54.1 4.7 51.9 K2 SeO4 K3 PO4 52.9 23.4 61.3 38.0 55.8 63.29 63.3 K2 CO3 57.02 21.7 40.0 17.28 40 ◦ C 71.7 58.8 80.62 64.4 60.4 51.9 56.8 74.70 9.8 59.8 53.9 38.2 51.1 K2 SO4 51. Szervetlen vegy letek oldhatsga vzben k l nb z hmrskleteken (folytats) 320 Kmia 2011.44 64.8 36.62 60.9 40.1 7.

92 13.02 25 ◦ C 44.6 60.7 66 68.60 72.00 38.1 24.6 45 73.7 65.9 25.16 1.8 53.07 12.72 40.8 10.28 11.4 63.1 10.30 0.4 46.3 8.2 25.90 39.2 42.0 38.11 60.58 38.5 60.20 51.3 57.2 67.6 8.5 MnCl2 18.71 65.0 72.18 45.7 82.3 57.8 4.19 26.9 0.19 36.2 62.0 62.6 83.7 61.1 59.48 40 ◦ C 49.1 50.7 64.2 LiClO3 42.46 40.5 24.5 59.7 68.1 56 64.77 1.9 0.3 51. –18:37 32.5 7.4 MnBr2 MgSO4 MgSO3 Mg(NO3 )2 3.91 36.85 14.4 9.53 0.70 57.39 25.2 49.01 38.5 5.0 6.2 91.4 54.9 85.69 50.07 Li2 HPO3 1.0 65.37 39.46 36.61 42.2 17.6 56.8 50.91 0.40 37.8 49.32 38.35 Mg(ClO3 )2 Mg(IO3 )2 34.9 0.0 52.15 11.47 1.96 MgCl2 54.1 48.2 49.26 100 ◦ C .0 Mg(BrO3 )2 56.6 52.78 45.4 LiClO4 75.76 LiCH3 COO 0 ◦C 42.8 6.18 1.54 Li2 CO3 37.1 68.0 50.6 65.42 20 ◦ C 43.1 58.43 MgBr2 1.0 71.1 65.45 LiCl 26.6 51.3 65.85 45.75 70.5 81.52 41.7 35.3 25.8 45.1 45.8 54.3 41.65 50 ◦ C 54.6 7.6 10.33 37.8 7.3 5.9 26.47 40.3 43.78 15.45 63. május 6.92 58.75 33.7 23.8 34.9 52.0 54.32 35.33 11.97 61.0 63 67.92 48.0 42.19 48.1 69.15 60 ◦ C 54.01 35.44 39.6 4.1 69.62 69.66 35.8 24.2 67.7 55.2 88.4 50.50 33.1 0.6 25.3 0.4 95.61 49.6 65.98 54.3 93.41 30.5 80.87 44.7 60.46 41 40.34 65.62 70.2 0.2 0.9 51.2 89.99 65.5 LiNO3 LiI LiOH 30.0 4.0 15.9 47.7 56.27 49.9 11.81 31.8 45.48 40.Kmia 321 16129 Kémia FVTABK / 321 C M Y K 2011.3 37.76 47.0 69.25 32.24 11.49 10 ◦ C LiNO2 23.81 35.5 87.96 28.16 0.34 57.93 70 ◦ C 55.6 19.3 7.2 60 65.64 52.7 21.72 30 ◦ C 47.1 67.7 Mg(ClO4 )2 MgI2 6.7 66.98 60.1 47.4 0.85 33.1 73.0 23.4 50.64 1.6 0.2 68 81.7 49 61.8 60.77 54.9 13.04 90 ◦ C 56.55 Mg(CH3 COO)2 36.6 65.7 53.15 71.6 56.6 49.27 37.99 12.3 0.3 52.5 51 62.0 50.71 0.7 0.30 36.72 16.5 25.0 82.7 60.29 29.4 65.52 59.42 34.2 24.6 71.40 Li2 SO4 9.9 53 63.91 80 ◦ C 55.7 0.9 55.3 49.3 53.

8 NH4 ClO4 NH4 HCO3 22.1 26.8 80 ◦ C 4.0 5.9 45.7 40 ◦ C 4.1 53.6 26.52 35.9 23.3 51.00 53.86 49.7 100 ◦ C 5.0 30.3 49.9 33.2 39.8 67.65 47.8 60.0 32.7 53.4 32.9 38.7 39.4 50.7 26.1 28.72 64.9 25 ◦ C 4.34 43.7 43.37 54.27 61.4 26.4 53.6 29.8 90 ◦ C 4.5 42.6.5 63.9 50.4 20.9 40.57 74.4 68.8 47.1 22.6 60 ◦ C 4.5 27.1 40.9 37. –18:37 .32 28.3 44.1 63.8 27.66 75.8 45.22 45.7 45.11 71.8 34.1 62.3 37.1 72.9 21.0 27.78 61.2 37.7 28.9 62.4 65.5 37.12 40.2 52.46 47.3 71.6 59.8 40.7 28.1 25.1 34.3 22. május 6.0 29.5 27.5 48.6 MnSO4 0 ◦C 16129 Kémia FVTABK / 322 3.6 10.7 43.2 49.20 70.56 74.7 49.1 34.23 73.6 43.6 20 ◦ C 3.3 34.1 83.2 14.31 36.5 12.2 50.6 44.0 67.7 43.84 45.7 67.3 47.3 40.0 46.5 26.6 47.3 18.0 2.83 51.9 15.6 56.7 27.25 65.7 58.6 47.1 46.5 26.7 90.9 54.7 17.9 30 ◦ C 4.1 28.8 37.2 26.49 51.05 54.34 72.2 9.3 26.9 46.46 74.5 48.3 52.1 46.5 55.13 50.3 29.3 64.5 59.5 NH4 Br NH4 F 34.5 19.24 57.25 72.1 57.89 66.0 32.3 10 ◦ C 3.11 60.40 54.5 50.3 39.8 69.1 48.6 43.6 43.82 76.3 55.7 42.7 38.52 54.2 58.3 85.7 66.5 35.9 47.28 48.0 28.7 29.4 65.8 36.6 43.8 41.9 38.5 58.0 64.05 62.3 42.0 53.2 41. Szervetlen vegy letek oldhatsga vzben k l nb z hmrskleteken (folytats) 322 Kmia 2011.2 49.1 45.9 52.25 59.7 54.3 65.1 54.7 37.5 55.8 31.2 3.97 67.73 70.1 7.8 40.6 25.8 26.2 70.5 58.4 36.27 42.4 26.0 4.3 50 ◦ C 4.5 54.2 80.6 44.3 37.5 19.1 38.0 49.03 58.0 4.75 76.73 77.6 50.00 32.4 46.7 50.9 3.55 53.94 68.8 33.05 68.5 41.52 NH4 I NH4 NO3 (NH4 )2 C2 O4 (NH4 )2 HPO4 (NH4 )2 S2 O5 (NH4 )2 S2 O8 (NH4 )2 SO3 (NH4 )2 SO4 NaBr NaBrO3 NaHCOO NaCH3 COO NaCl NaClO3 NaClO4 NaF 25.4 78.6 30.3 21.33 56.9 42.0 13.6 31.41 31.2 36.45 33.8 88.84 69.2 NH4 H2 AsO4 NH4 H2 PO4 10.49 70.28 72.4 60.7 54.3 44.92 NH4 Cl 41.2 46.6 35.0 38.39 45.45 67.6 43.67 39.3 27.8 25.7 55.50 49.C M Y K 17.67 26.5 37.2 41.46 53.7 17.50 60.8 41.8 70 ◦ C 4.28 44.

9 41.65 64.55 65.3 35.8 61.5 30.2 10.5 71.9 28.95 10.7 45.3 Na2 S2 O5 33.31 32.6 43.1 29.7 3.9 17.3 17.91 30 ◦ C 51.67 67.4 44.3 3.6 38.64 70.1 4.9 44.0 29.6 40.8 1.8 6.8 16.8 28.8 61.0 43.7 51.3 46.3 5.66 Na2 S Na2 HPO4 62.6 46.40 62.8 7.7 41.4 10.9 74.5 69.4 48.1 66.8 9.5 5.5 53 48.8 69.8 24.1 16.8 36.1 19.28 49.03 37.2 45.6 45.7 45.0 32.4 7.7 4.1 32.5 3.3 39.68 9.17 68.8 68.5 17.1 46.25 74.1 32.8 30.5 40.3 21.0 55.3 13.7 30.7 57.07 7.40 50 ◦ C 53.1 39 44.9 67 55.6 3.2 38.79 22.36 32.6 39.81 74.9 65.6 Na2 MoO4 1.71 31.94 23.48 23.43 36.3 20.5 50.00 8.30 41.39 23.10 16.06 31.9 74 59.81 10.2 21.6 45.5 49.6 42.9 29.1 19.32 25 ◦ C 50.5 51.41 31.8 33.3 2.2 42.6 55.38 22.0 62.1 6.0 62.71 57.1 7.51 64.7 3.08 30.54 NaH2 PO4 NaIO3 6.67 21.4 Na2 S2 O3 12.1 36.4 44.4 41.7 75.13 40 ◦ C 52.7 65.00 14.6 41.35 27.37 80 ◦ C 57.52 79.0 79 63.5 49.3 31.9 3.4 4.9 8.59 10 ◦ C Na2 SO4 30.89 11.0 48.5 41.99 69.9 46.78 63.1 70.9 2.1 42.3 22.8 42.6 Na2 WO4 49.4 48.1 Na2 Cr2 O7 2.Kmia 323 16129 Kémia FVTABK / 323 C M Y K 2011.9 26.4 46.0 6.10 100 ◦ C .0 45.7 11.2 50.0 4.9 40.6 55.5 48.2 9.02 70 ◦ C 55.0 44.82 63.3 52.9 67.60 65.23 4. –18:37 61.02 22.65 28.75 30.5 27.0 76 61.7 65.3 44.2 14.73 90 ◦ C 58.67 43.90 24.20 72.1 41.0 43.7 16.6 47.62 12.1 51.7 59.5 55.78 77.0 63 53.4 43.4 45.4 43.53 80.5 22.2 65.30 17.54 9.8 16.13 11.3 18.22 26.73 20 ◦ C 16.2 46 46.7 30.9 15.8 52.1 74.19 63.0 2.9 23.4 30.5 68.2 58 51.44 Na2 CO3 Na2 CrO4 1.4 36.9 NdCl3 Na4 P2 O7 Na3 PO4 49.7 14.23 Na2 B4 O7 52.48 NaHCO3 0 ◦C 50.52 72.9 NaNO2 2.37 40.2 NaI 30 NaOH 20. május 6.55 25.07 62.7 50 47.7 39.9 4.6 6.70 60 ◦ C 54.0 Na2 SO3 13.7 12.8 5.4 4.7 13.0 19.02 64.00 32.6 57.0 48.9 42.50 60.8 48.8 46.34 66.62 Na2 C2 O4 22.2 46.28 7.1 39.7 56.9 71 57.1 40.2 NaNO3 NaSCN 41.3 53.07 28.1 15.

29 62.8 61.243 2.38 25 ◦ C 52.38 2.7 63.0 76.2 60.8 17.0047 39.9 53.0 46.0042 35.07 0.8 49.33 59.7 NiCl2 57.64 58.1 63.0 1.4 90 ◦ C 69.076 1.7 32.0 69.6 0.8 4.39 1.49 55.36 52.3 30.36 73.42 2.0 62.2 36.1 70 ◦ C 64.052 32.10 RbCl 1.41 67.1 79.449 PbBr2 PbI2 0.90 0.64 1.16 17.5 59.6 2.118 30.8 69.1 34.40 44.74 63.7 60.3 61.99 42.68 55.65 0.3 70.53 54.09 46.1 5.9 68.3 60.17 1.6 62.4 27.2 13.8 0.0 9.4 7.67 0.0033 PbSO4 0.1 0.0 64.08 61.87 57.80 46.46 32.6 74.57 56.05 62.42 68.89 34.08 14.041 28.3 6.73 43.35 50.2 66.60 39.72 0.83 48.98 0.9 0.69 40 ◦ C 57.0 3.0038 0.8 38.05 68.2 5.32 64.87 44.53 2.1 64.8 54.7 61.4 NiSO4 24.0 54.82 2.4 2.5 38.86 4.17 0.58 RbBrO3 50.96 57.7 39.C M Y 57.93 35.07 61.38 45.46 0.2 43.22 0.6 3.841 27.4 48.15 20.3 63.93 53.75 3.8 41.80 42.45 54.55 45.85 52.086 1.7 48.6 65.0044 37.15 63.00 72.78 60.0058 45.3 56.1 58.9 56.34 6.45 49.9 49.2 6.52 70.0 25.87 53.30 46.112 1.27 3.9 81.8 60.52 65.4 58.8 72.6 100 ◦ C 5.0 46 RbIO3 RbNO3 Rb2 SO4 Sc(NO3 )3 Sm(NO3 )3 SmCl3 SnCl2 SrBr2 46.9 65.38 66.05 0.6 0. május 6.81 0.22 48.24 37.9 65.067 0.2 80 ◦ C 66.620 21.6.0 54.6 47.3 57.37 20 ◦ C 51.8 RbClO3 48.08 63.4 59.5 34.74 71.5 52.3 51.66 PbCl2 Pb(NO3 )2 0.1 NiI2 Ni(NO3 )2 K 47.6 27.43 30 ◦ C 55.92 11.8 0.78 38.2 10.8 44.2 2.3 67.0 36.144 1.2 50.966 28.8 33.97 43.14 47. Szervetlen vegy letek oldhatsga vzben k l nb z hmrskleteken (folytats) 324 Kmia 2011.3 67.97 48.315 2.0052 42.8 44.0 64 1.47 60 ◦ C 62.76 10 ◦ C Nd(NO3 )3 0 ◦C 50. –18:37 .3 22.38 0.6 32.1 3.4 10.187 1.9 34.67 8.2 55.60 58.38 62.6 65.1 50.42 44.13 0.0 0.1 40.4 46.69 40.42 0.53 58.1 7.09 RbI SnI2 48.50 41.76 65.4 RbBr 16129 Kémia FVTABK / 324 16.27 50 ◦ C 59.6 59.

77 49.87 41.2 47.8 63.5 81.1 15.42 4.70 83.93 31.5 63.0 0.94 SrCl2 SrF2 18.7 41.07 8.77 35.8 47.46 47.93 55.8 84.6 84.8 64.85 5.011 31.37 27.1 0.8 64.206 65.6 54.4 0.152 63.6 ZnCl2 0.2 58.8 58.89 48. –18:37 63.93 36.1 79.9 0.0 100 ◦ C .0 0.0 89.233 67.3 83.4 86.1 81.5 0.8 Zn(NO3 )2 50.82 3.3 72.80 22.9 83.Kmia 325 16129 Kémia FVTABK / 325 C M Y K 2011.7 0.6 83.6 12.1 82.11 57.4 47.0 80.3 79.1 67.55 40 ◦ C 43.59 7.0026 83.70 40.9 0.70 41.21 50 ◦ C 42.6 63.8 0.0 59.0 85.5 11.75 54. május 6.8 65.4 81.61 17.42 32.43 25.0010 80.021 63.3 81.31 49.3 61.5 SrS2 O3 Sr(IO3 )2 SrI2 0.7 82.57 60 ◦ C 41.52 8.8 14.53 44.126 62.64 34.0 44.4 ZnI2 81.4 0.94 34.93 22.43 28.1 32.5 63.9 67.7 66.1 61.19 20.00 10 ◦ C UO2 (NO3 )2 28.86 55.2 34.102 62.0019 81.59 30 ◦ C 41.7 86.39 20 ◦ C ZnF2 76.57 ZnBr2 51.3 ZnC2 O4 56.8 83.29 38.0 35.33 48.6 ZnSO4 54.5 81.3 0.3 86.284 70.55 5.3 64.9 9.5 0.27 81.9 0.1 46.0 0.16 45.74 48.307 72.2 86.64 70 ◦ C 39.5 82.0 36.18 47.02 25 ◦ C 1.179 64.4 85.2 Sr(NO3 )2 0.0 85.0 86.53 Sr(BrO3 )2 0 ◦C 38.1 87.29 Sr(ClO3 )2 29.53 50.328 74.18 50.69 40.0 48.65 Tl2 SO4 13.7 66.165 63.29 Zn(ClO4 )2 79.259 69.2 80 ◦ C 38.2 67.81 38.56 Y(NO3 )3 2.7 87.9 82.65 46.346 79.44 36.8 81.8 90 ◦ C 37.2 80.6 49.0 65.09 26.

21 8.00 1.87 – 44.88 15.45 – 45.40 17.23 10.67 9.64 25.83 32.44 1.09 0.99 4.210 28.12 20.60 1.13 1.84 – 35.73 24.325 42.77 12.58 – 33.28 19.57 31.82 28.00 0.195 26.67 19.47 21.66 24.030 4.58 1.57 20.135 18.18 9.36 14.89 28.32 18.010 1.15 1.15 13.19 14.46 27.38 22.96 8.84 13.93 22.035 5.82 20.04 37.70 22.95 10.81 1.255 34.83 23.14 1.12 2.95 7.16 1.47 1.66 23. május 6.95 26.11 1.71 1.10 1.35 12.38 3.275 36.61 24.87 24.19 – 47.71 21.005 0.70 14.16 13.310 40.97 17.320 41.79 1.13 14.12 34.21 1.86 7.17 8.070 10.31 12.10 1.55 30.78 20.95 1.140 19.71 1.35 20.31 30.84 4.07 1.78 1.235 31.30 1.35 – 49.03 20.150 20.045 6.86 – 39.46 27.145 20.90 33.28 23.10 23.23 7.15 14.230 31.13 16.30 17.49 6.63 1.68 5.25 13. –18:37 .17 326 Kmia 16129 Kémia FVTABK / 326 C M Y K 2011.160 22.61 27.55 26.82 18.42 28.06 16.90 1.80 12.91 27.22 19.215 29. ntrium-hidroxid.34 23.64 24.27 2.08 – 51.00 10.26 3.16 8.00 0.07 28.300 39.51 5.16 1.43 – 39.08 0.63 15.30 3.60 13.36 1.s klium-hidroxid-oldatok sszettele a srsg f ggvnyben (15 ◦ C-on) Tömegszázalékos összetétel Tömegszázalékos összetétel Sűrűség Sűrűség 3) (g/cm3 ) H SO (g/cm H2 SO4 HCl HNO3 NaOH KOH HCl HNO3 NaOH KOH 2 4 -oldat -oldat -oldat -oldat -oldat -oldat -oldat -oldat -oldat -oldat 1.77 18.115 16.48 13.03 20.95 16.33 6.45 11.36 28.53 21.95 1.21 – 34.39 2.97 1.53 1.065 9.36 22.040 5.055 8.24 1.51 0.07 1.19 31.270 35.170 23.65 30.55 25.205 27.90 0.240 32.19 11.78 21.39 1.95 1.07 11.66 1.49 27.05 15.98 1.00 – 40.31 1.55 19.64 1.17 12.42 1.66 1.43 33.50 16.50 – 50.060 8.09 1.050 7.92 18.80 1.96 32.67 19.15 4.11 15.52 26.27 1.110 15.55 1.06 4.330 42.18 25.57 – 41.41 25.260 34.130 18.44 1.49 32.68 38.52 1.66 – 52.095 13.86 17.72 26.16 31.72 3.49 27.51 5.38 16.305 39.37 34.26 27.96 6.315 40.60 1.16 3.60 16.11 9.54 12.03 31.82 22.05 22.58 23.18 24.020 3.080 11.11 32.50 1.71 28.03 – 45.27 1.40 36.250 33.65 9.12 14.60 2.15 5.26 28.15 1.58 1.200 27.99 18.53 8.125 17.65 1.89 9.015 2.01 23.93 – 49.7.39 29.00 11.28 29.335 43.245 32.265 35.73 29.03 4.36 18. A knsav-.32 39.23 30.50 2.37 29.5.02 21.62 1.71 – 42.57 24.295 38.225 30.74 7.14 1.190 26.86 1.90 15.83 2.14 – 42.17 1.92 1.15 6.105 15.20 – 53.090 12.175 24. ssav-.09 25.37 10.100 14.76 8.48 – 36.37 1.290 38.280 36.06 1.15 6.69 1.075 10.90 1.11 – 36.62 17.11 30.16 0.84 1.00 26.13 4.41 6.09 18.28 – 38.77 – 48.165 22.77 11.60 15.75 1.70 1.32 8.86 19.91 29.285 37.76 35.55 10.01 17.65 1.78 1.120 17.61 – 46.61 4.88 17.67 9.31 25.95 – 33.14 1.22 30.16 7.12 1.16 1.02 1. saltromsav-.66 1.94 1.000 0.76 5.74 21.185 25.32 1.31 7.19 10.180 24.08 13.53 29.19 29.025 3.70 – 37.96 26.29 – 43.13 3.57 2.220 29.47 33.29 21.155 21.10 9.03 1.085 12.90 11.68 1.

430 53.420 52.94 1.60 Kmia 327 16129 Kémia FVTABK / 327 C M Y K 2011.19 1.365 46.70 1.685 75.460 55.630 71.53 1.53 – 62.82 1.455 55.86 48.81 47.00 1.67 48.06 – 63.660 73.795 86.51 1.770 83.635 71.70 1.50 37.39 47.37 – 84.465 56.64 1.38 1.555 64.90 43.520 61.91 1.505 60.11 43.93 31.38 1.00 1.375 47.715 78.66 – 68.680 75.765 83.12 1.79 35.00 1.44 – 1.18 – 96.93 1.670 74.26 1.48 1.23 1.485 58.12 1.30 1.610 69. –18:37 .36 1.97 1.75 1.785 85.28 1.63 – 66.65 44.66 32.840 95.05 1.450 55.18 1.480 57.70 – 94.66 1.30 34.22 – 91.24 1.Tömegszázalékos összetétel Sűrűség 3 (g/cm ) H SO HCl HNO3 NaOH KOH 2 4 -oldat -oldat -oldat -oldat -oldat Sűrűség Tömeg% (g/cm3 ) H SO 2 4 Sűrűség Tömeg% (g/cm3 ) H SO 2 4 -oldat -oldat 1.07 48.97 1.17 39.440 54.08 1.445 54.52 1.27 1.29 – 87.750 81.20 1.580 66.56 1.595 68.525 62.06 1.39 40.65 – 98.13 1.690 76.585 67.570 66.63 1.12 – 99.04 1.56 1.790 85.92 49.60 45.62 43.495 59.695 76.605 69.17 44.665 74.70 37.13 44.805 87.815 89.490 58.60 46.80 1.09 1.68 40.11 40.47 – 60.98 41.60 1.59 – 64.515 61.61 42.63 1.80 38.340 43.8425 98.395 49.55 – 75.56 1.18 37.79 1.98 42.00 – 61.26 1.35 – 56.82 1.540 63.66 1.10 1.09 46.825 91.01 1.07 30.60 40.62 40.09 1.415 51.65 1.59 – 73.69 45.50 – 78.30 36.41 – 58.66 38.97 – 79.50 1.650 72.560 65.435 53.800 86.550 64.575 66.21 1.565 65.8420 98.755 82.62 1.30 1.20 1.79 31.39 49.390 49.810 88.82 – 55.07 – 74.11 – 65.80 1.13 39.27 34.36 1.73 46.75 – 89.85 1.31 35.53 1.720 78.425 52.64 39.380 48.83 – 86.385 48.44 1.530 62.78 1.85 1.10 1.29 47.40 37.31 1.92 1.05 44.8415 97.92 1.500 59.25 36.730 79.655 73.63 – 70.8410 96.10 42.70 45.360 45.16 1.21 45.23 35.22 36. május 6.57 32.28 – 54.35 1.88 – 57.98 39.820 90.94 1.28 41.40 1.745 81.725 79.830 92.775 84.405 50.60 42.11 – 72.37 1.90 – 82.345 44.39 33.51 1.735 80.43 – 81.620 70.02 1.15 – 69.37 1.55 1.97 – 1.760 82.8405 95.355 45.63 38.00 1.03 – 77.15 38.640 72.470 56.43 1.350 44.08 1.475 57.705 77.835 93.710 78.33 48.545 63.50 1.15 – 67.83 1.625 70.24 1.645 72.535 63.70 1.46 1.42 43.00 1.74 36.95 1.42 1.400 50.94 – 59.26 36.84 34.55 1.60 41.700 77.67 1.87 1.25 46.370 46.68 1.48 33.675 75.77 47.590 67.45 44.40 1.740 80.10 47.615 70.24 35.74 – 54.95 1.600 68.50 1.06 1.52 1.10 41.09 1.510 60.73 1.42 1.17 1.780 84.60 1.410 51.59 – 99.

1094 1.1290 1.1600 1.202 34 1.0842 1.0524 1.1394 1.1404 1.2023 1.031 7 1.0317 1.153 27 1.0453 1.0425 1.1783 1.0661 1.1733 1.0574 1.174 30 1.042 9 1.146 26 1.1548 1.058 12 1.0385 1.0947 1.5.1493 1.140 25 1.0874 1.1471 1.025 6 1.0522 1.0776 1.101 19 1.088 17 1.2349 1.1469 1.188 32 1.106 20 1.020 5 1.0781 1.0230 1.076 15 1.1031 1.1150 1.1276 1.167 29 1.0327 1.120 22 1.0279 1.0250 1.0964 1.2515 1.02563 1.03122 1.181 31 1.1543 1.0032 1.2432 1.00909 1.0827 1. Savoldatok srsge az sszettel f ggvnyben (20 ◦ C-on) Tömeg% HCl -oldat H2 SO4 -oldat HNO3 -oldat H3 PO4 -oldat 1 1.1666 1.065 13 1.2185 1.094 18 1.1239 1.208 328 Kmia 16129 Kémia FVTABK / 328 C M Y K 2011.0980 1.0132 1.1392 1.2071 1.0543 1. –18:37 .1020 1.0474 1.0602 1.1704 1.0675 1.1135 1.1626 1.036 8 1.1867 1.0427 1.1243 1.02008 1.113 21 1.0903 1.0376 1.0184 1.0624 1.1026 1.2104 1.133 24 1.1534 1.0118 1.1862 1.0929 1.1165 1.126 23 1.0485 1.1088 1.1341 1.2002 1.004 2 1.053 11 1.00364 1.1443 1.047 10 1.0082 1.8.0051 1.0802 1.1691 1.009 3 1.0725 1.01457 1.1934 1.0661 1.1593 1.0181 1.070 14 1.1942 1.0878 1.2267 1.0591 1.0369 1.195 33 1.1318 1.160 28 1.0721 1.1187 1.1083 1.1340 1.0731 1.082 16 1. május 6.1642 1.1213 1.014 4 1.1800 1.

335 51 – 1.4768 1.6105 1.2527 1.3663 1.1933 1. –18:37 .254 41 – 1.3393 1.3294 1.285 45 – 1.5533 1.3278 1.4453 1.475 66 – 1.361 54 – 1.1740 1.216 36 1.2847 1.2655 1.5760 1.2599 1.3116 1.2975 1.2270 1.408 59 – 1.352 53 – 1.238 39 1.3719 1.3854 1.4148 1.3769 1.3913 1.465 65 – 1.426 61 – 1.2941 1.3866 1.3028 1.495 68 – 1.3205 1.3336 1.4004 1.2783 1.262 42 – 1.2591 1.436 62 – 1.3560 1.5989 1.370 55 – 1.Tömeg% HCl -oldat H2 SO4 -oldat HNO3 -oldat H3 PO4 -oldat 35 1.4350 1.246 40 1.3505 1.4248 1.2463 1.3160 1.318 49 – 1.3667 1.344 52 – 1.2719 1.3818 1.1885 1.3384 1.5091 1.398 58 – 1.388 57 – 1.2335 1.3449 1.526 Kmia 329 16129 Kémia FVTABK / 329 C M Y K 2011.269 43 – 1.3614 1.3040 1.4875 1.277 44 – 1.1789 1.446 63 – 1.4662 1.3959 1.3100 1.5310 1.3758 1.4134 1.4049 1.293 46 – 1.309 48 – 1.417 60 – 1.5421 1.5646 1.231 38 1.2140 1.505 69 – 1.2769 1. május 6.2855 1.5874 1.3569 1.1837 1.327 50 – 1.223 37 1.2399 1.3476 1.2684 1.2911 1.2205 1.3219 1.1980 1.4557 1.4983 1.4048 1.455 64 – 1.5200 1.3951 1.4091 1.301 47 – 1.379 56 – 1.485 67 – 1.515 70 – 1.

536 72 – 1.712 88 – 1.6456 1.4522 1.7872 1.724 89 – 1.746 91 – 1.735 90 – 1.4258 1.579 76 – 1.7693 1.8240 1.807 96 – 1.4892 1.563 75 – 1.5056 1.7594 1.5129 1.6927 1.4850 1.8279 1.4176 1.8.4952 1.4873 1. Savoldatok srsge az sszettel f ggvnyben (20 ◦ C-on) (folytats) Tömeg% HCl -oldat H2 SO4 -oldat HNO3 -oldat H3 PO4 -oldat 71 – 1.6692 1.8355 1.678 85 – 1.612 79 – 1.770 93 – 1.4337 1.4932 1.870 330 Kmia 16129 Kémia FVTABK / 330 C M Y K 2011.601 78 – 1.4589 1.633 81 – 1.547 73 – 1.4826 1.4298 1.689 86 – 1.7158 1.4413 1.4745 1.5008 1.7043 1.832 98 – 1.8337 1.4912 1.644 82 – 1.4686 1.794 95 – 1.7786 1.8342 1.4716 1.8087 1.4555 1.844 99 – 1.8305 1.4622 1.7272 1.4773 1.5.667 84 – 1.758 92 – 1.7383 1.4800 1.857 100 – 1.782 94 – 1.4486 1.8312 1.4218 1.6574 1.4655 1.700 87 – 1. –18:37 .8364 1.656 83 – 1.623 80 – 1.4375 1.7951 1.4450 1.6810 1. május 6.8195 1.557 74 – 1.819 97 – 1.8361 1.590 77 – 1.6338 1.4974 1.6221 1.8022 1.8144 1.7491 1.

129 1.180 1.108 14 1.044 1.124 1.074 1.065 1.056 1.013 1.160 1.007 Tömeg% NH4 NO3 -oldat 1 1.142 18 1.274 1.007 1.107 1.015 1.5.152 1.104 1.474 50 – – – 1.396 – 1.040 1.175 – 1.016 1.104 1.118 1.133 1.172 20 1. május 6.023 1.142 1.005 1.007 2 1.298 – 1. Soldatok srsge az sszettel f ggvnyben (20 ◦ C-on) Tömeg% NaCl -oldat KCl -oldat KBr -oldat KI -oldat KNO3 -oldat K2 CO3 -oldat CuSO4 -oldat AgNO3 -oldat 1 1.048 1.122 1.119 1.128 1.023 1.194 30 – – 1.033 6 1.199 1.131 1.011 1.088 12 1.110 1.155 1.049 8 1.375 1.076 1.093 1.066 1.137 1.015 1.731 – – – 1.065 1.092 1.134 1.327 1.278 1.164 1.148 1.060 1.006 1.019 1.156 1.072 1.063 1.186 1.028 1.040 1.074 1.260 1.015 4 1.147 1.144 1.049 1.043 1.155 1.178 1.011 1.104 14 1.175 1.050 1.174 1.282 – – 1.658 60 – – – 1.166 1.155 1.049 1.031 1.054 1.065 1.102 1.009 1.105 1.015 1.061 1.137 1.035 1.019 1.133 1. –18:37 .226 – – – – – – 1.077 1.149 1.916 Na2 CO3 -oldat Na2 S2 O3 -oldat K2 CrO4 -oldat CaCl2 -oldat Al2 (SO4 )3 -oldat FeCl2 -oldat 1.090 1.118 1.091 1.540 – 1.082 1.002 1.037 1.271 – 1.150 18 1.041 1.038 1.396 1.128 16 1.015 4 1.024 1.120 1.101 1.099 1.062 1.551 Kmia 331 16129 Kémia FVTABK / 331 C M Y K 2011.190 – 1.035 1.048 1.169 1.063 1.226 1.015 1.032 6 1.017 1.007 FeCl3 -oldat 1.128 1.118 1.101 1.083 1.059 1.177 1.050 8 1.113 1.027 1.132 1.067 10 1.007 2 1.139 1.083 1.057 1.009 1.158 1.053 1.109 1.083 1.129 1.080 1.007 1.100 1.546 – 1.071 1.383 1.090 1.206 1.007 1.036 1.107 1.040 1.005 1.209 1.123 16 1.013 1.058 1.007 1.073 1.076 1.085 12 1.005 1.182 30 1.162 20 1.176 1.013 1.069 10 1.116 1.005 1.417 50 1.006 1.018 1.031 1.414 – 1.032 1.396 – – 1.083 1.9.086 1.048 1.084 1.291 40 1.320 40 – – 1.090 1.032 1.028 1.201 1.

67 RbF −26.88 HCOOH −0.83 HI −81.53 KI 20.28 HBr −85.91 Sr(NO3 )2 20. –18:37 .80 KNO3 34.10. Vegyület Oldáshő (kJ/mol) savak Vegyület Oldáshő (kJ/mol) NaCl 3.50 KCl HCl −74.67 KF −17. hogy további oldószer hozzáadása mérhető hőeffektust már nem okoz. kJ-ban kifejezett energiaváltozással.14 LiBr −48. Nhny vegy let vgtelen hg oldatra vonatkoz oldshje Oldáshő: a moláris oldáshő az adott anyag adott oldószerben való feloldódása során tapasztalható energiaváltozás és az anyagmennyiség hányadosa.33 25.: 1 mol vagy 1 kg) adott oldószerben való feloldását kísérő. május 6. Az oldáshőt megadott tömegre is vonatkoztathatjuk.73 Ba(NO3 )2 39. Mértékegysége kJ/kg. Értéke erősen függ attól. Számértéke megegyezik az egységnyi mennyiségű anyag (pl.69 LiCl −37. vagy a végső összetételt is.95 NaF 332 Kmia 16129 Kémia FVTABK / 332 C M Y K 2011.70 NaNO3 20.89 RbNO3 36.50 RbI NaOH −44.51 Ca(OH)2 −11.75 0.67 NaBr −0.86 LiI −63.40 RbBr 21. Táblázatokban ennek megfelelően meg kell adni a felhasznált oldószer mennyiségét.61 LiNO3 −2.84 RbCl 17.22 HF −61. hogy a folyamat végén milyen koncentrációjú oldat keletkezik.10 bázisok NH3 −30.60 HNO3 −33. Ez alól csupán a végtelen hígításra vonatkozó oldáshő a kivétel. Ekkor az oldáshő az adott anyag adott oldószerben való feloldódása során tapasztalható energiaváltozás és a tömeg hányadosa.50 Ba(OH)2 −48.87 H2 SO4 −74. ahol az anyagból annyira híg oldatot készítünk.51 NaI −7. Mértékegysége kJ/mol.51 nitrátok KOH −57.03 AgNO3 22.73 Ca(NO3 )2 −17.28 KBr 19.48 halogenidek LiF 4.30 CH3 COOH −1.5.11 NH4 NO3 25.88 17.

1.202 · 10−29 5.012 · 10−12 pL 12.814 12.76 11.779 14.30 20.738 · 10−10 2.152 13.918 13.2.012 · 10−11 1.92 4.3 6.7 44.012 · 10−31 1.462 14.995 · 10−18 5.132 14.345 12.520 12.0 50.470 13.72 71.83 10.176 14.3 28.012 · 10−40 3.712 12.370 · 10−5 5. Értéke függ a hőmérséklettől. május 6.7 6.514 · 10−21 1.938 14.) A szögletes zárójel azt jelöli.798 13.324 15.511 · 10−45 1.405 − lg(Kv )D2 O t (◦ C) 15.94 28.27 27.275 13.3 11.099 Kmia 333 16129 Kémia FVTABK / 333 C M Y K 2011.012 · 10−53 8.7 39.428 12.75 26.613 12.8 13.6 17.4 30 9. –18:37 .371 13.995 · 10−22 pL 46. A vzionszorzat rtke (Az rtkek negatv logaritmusa k l nb z hmrskleteken vzre s nehzvzre) A víz ionszorzata: a tiszta víz autoprotolízise során keletkező oxónium.80 30.80 21.09 28.995 13. A pL az L értékének negatív logaritmusa.778 · 10−14 7.512 · 10−13 1.585 · 10−11 5.585 · 10−9 1.585 · 10−72 1.3 Anyag Cu2 S CuS CuSCN Cr(OH)3 Hg2 Br2 Hg2 Cl2 Hg2 I2 HgI2 HgS Hg2 SO4 MgNH4 PO4 NiS PbCrO4 PbS SrCO3 ZnS L 1.685 13.128 · 10−7 2.6.1 8.5 52.528 14. REAKCIK 6.265 − lg(Kv )D2 O 14.921 12.981 · 10−29 1·10−30 1.82 17. Anyag AgBr AgCl Ag2 CrO4 AgI Ag2 S AgSCN Al(OH)3 As2 S3 As2 S5 BaSO4 Bi2 S3 CaF2 Ca3 (PO4 )2 CaSO4 CdS CuI L 4.574 13.034 12.07 10.898 · 10−13 1.995 · 10−47 8.163 13.951 14.044 13.186 13.542 13.943 · 10−27 1.8 11.276 13.56 16.836 13.és hidroxidionok mol/dm3 -ben kifejezett egyensúlyi koncentrációjának szorzata.316 50 55 60 65 70 75 80 85 90 95 100 − lg(Kv )H2 O 13.585 · 10−18 1.162 · 10−29 5.3 32.743 15.259 · 10−12 1. Nhny csapadk oldhatsgi szorzata (25 ◦ C k zelben) Oldhatósági szorzat: a rosszul oldódó sók telítési egyensúlyának jellemzésére használható mennyiség.616 14.527 15. hogy az ion koncentrációját mol/dm3 -ben kell kifejezni.905 · 10−10 1.012 · 10−28 5.31 9. t (◦ C) − lg(Kv )H2 O 0 5 10 15 20 25 30 35 40 45 14.09 12.683 13. (A telített oldat ionjainak mol/dm3 -ben kifejezett koncentrációit a képletben szereplő indexszámoknak megfelelő hatványon vesszük és összeszorozzuk.479 · 10−51 5.754 · 10−12 1·10−16 1.148 · 10−33 3.340 14. Kx Ay összetételű só esetén LKxAy = [K]x · [A]y .972 15. Kv = [H3 O+ ] · [OH− ].727 14.

május 6.40 K2 3.333 ·10−8 K2 11.48 K4 H3 PO3 foszforossav (orto) H3 PO4 foszforsav (orto) K1 K2 hidrogén-cianid HCN hidrogén-fluorid HF hidrogén-[hexaciano-ferrát(II)] hidrogén-peroxid H4 [Fe(CN)6 ] H2 O2 H2 Se hidrogén-szelenid H2 S hidrogén-szulfid pKs −10 6.138 ·10 −12 1.571 ·10 −13 12.981 ·10 9.311 ·10−10 9.80 K1 0. Név Képlet ◦ arzénessav (20 C-on) arzénsav H3 AsO3 H3 AsO4 Ks K1 3. Savállandó: egy sav disszociációjának egyensúlyi állandója.820 ·10 −12 11.67 3.6.80 K2 bórsav (20 ◦ C-on) H3 BO3 K2 difoszforsav H4 P2 O7 2.549 ·10 −4 ·10 −15 K2 1 K1 9.399 ·10−11 hipoklórossav HOCl K1 6.51 K1 7.22 10.78 334 Kmia 16129 Kémia FVTABK / 334 C M Y K 2011.59 K1 3. –18:37 . Szervetlen savak savllandi Sav: proton (hidrogénion) leadására képes anyag.715 ·10 −2 1.761 ·10 −4 3.244 ·10 −3 2.0 7.54 7.43 K2 2.81 15.14 6.457 ·10−3 2.1995 0.17 0.3.14 1.22 K2 6.310 ·10 −8 7.585 ·10−7 6.93 K3 3.761 ·10 jódsav HIO3 K1 0. A pKs a Ks értékének negatív logaritmusa.34 K1 3.585 ·10 −14 13. Ks értéke 25 ◦ C-on értendő.52 K1 6.981 ·10 −14 13.70 K2 6.17 K1 K1 K1 2.74 K3 1.026 ·10 −3 2.19 K3 1.166 ·10−3 2.090 ·10 −12 11.03 3.761 ·10−5 4.4 −12 11.175 ·10 −7 6.026 ·10 hipojódossav (20 ◦ C-on) HOI K1 2.570 ·10 −10 9.244 ·10−10 9.17 K1 6.21 1.20 K3 4.020 ·10−14 13.1660 −8 7.64 hidrogén-[tetrahidroxo-aluminát] H[Al(OH)4 ] K1 6.884 ·10−7 6.

36 H2 SeO3 szelénessav K1 K2 szelénsav H2 SeO4 K1 1.91 ·10−8 7.78 −8 7.02 ·10 −14 10.69 K1 0.61 4.20 K2 6.251 189 0.019 055 1.786 ·10 −9 8.37 ·10−7 4. május 6.72 K1 1.778 ·10 szénsav H2 CO3 K1 4.16 3.291 ·10 salétromossav (12.87 K2 1.60 K2 0.68 ·10 −11 K1 1.99 A szerves savak adatai a 358.660 ·10−2 K1 K1 perjódsav HIO4 K1 2.166 ·10−5 4.95 K2 6.21 1.75 6.981 ·10 −10 9.64 K2 molibdénsav pKs 1.042 ·10−12 11.236 ·10 −7 6.49 K1 1.0105 1.99 3.6918 0.32 −2 1.40 −2 1.34 2.995 ·10−11 10.35 ·10 −4 K2 1.98 K1 1.5 ◦ C-on) HNO2 K1 4.96 13.455 ·10 −3 2. –18:37 .93 K2 2. oldalon találhatók.72 K2 H2 TeO3 tellúrossav H2 TeO4 tellúrsav H2 S2 O3 tiokénsav H2 O víz ·10 −11 10.175 ·10 −10 9.1 K1 0.70 K1 1.122 ·10 −4 3.310 ·10 K2 0. Kmia 335 16129 Kémia FVTABK / 335 C M Y K 2011.33 3.Név kénessav Képlet H2 SO3 H2 SO4 kénsav H2 SiO3 kovasav (meta) H2 CrO4 krómsav Ks K1 H2 MoO4 nitrogén-hidrogénsav ónsav HN3 H2 SnO3 1.571 ·10−4 3.023 ·10 −5 4.

A pKb a Kb értékének negatív logaritmusa.25 8.4.90 −4 3.28 3. május 6.39 5.333 · 10 −10 9.585 · 10−9 8.96 K2 3. Bázisállandó: egy bázis disszociációjának egyensúlyi állandója.623 · 10−4 3.623 · 10 −4 3.37 n-propil-amin K1 3.762 · 10 anilin K1 3.07 −10 9.514 · 10−14 13.41 piridin K1 3.012 · 10−4 336 Kmia 16129 Kémia FVTABK / 336 C M Y K 2011. Bzisok bzisllandi Bázis: proton (hidrogénion) felvételére képes anyag.44 −4 3.413 · 10 −9 8.25 K1 4.623 · 10 −11 10.80 2.59 −4 K1 11.074 · 10−4 3.248 · 10 tripropil-amin K1 5.46 izopropil-amin K1 4.365 · 10−4 3.511 · 10 −5 4.311 · 10 p-fenilén-diamin K1 1.03 K2 5.30 trietil-amin K1 trimetil-amin K1 5.48 etilén-diamin K1 o-fenilén-diamin K1 3.129 · 10 etil-amin K1 5.692 · 10−4 3.25 −5 4.6. –18:37 .39 3.570 · 10 −4 3.85 −4 3.266 · 10 karbamid K1 1.36 metil-dietil-amin K1 2.259 · 10−3 2.82 metil-amin K1 4.57 1.42 9. Név Kb pKb −6 ammónium-hidroxid K1 7.55 benzidin K1 n-butil-amin szek-butil-amin K1 5.096 · 10−8 fenil-hidrazin izobutil-amin −12 7.29 dimetil-amin K1 5. Kb értéke 25 ◦ C-on értendő.074 · 10−4 3.818 · 10 dietil-amin K1 1.467 · 10 K1 1.631 · 10 −4 3.802 · 10−10 9.890 · 10 tetrametilén-diamin K1 4.11 terc-butil-amin K1 2.

.0 metilnarancs vörös–sárga 3.9 . 6..4 Kmia 337 16129 Kémia FVTABK / 337 C M Y K 2011..6 neutrálvörös vörös–sárga 6.7 o-krezolftalein színtelen–vörösesibolya 8.4 metilvörös vörös–sárga 4. 5..0 .2 klórfenolvörös sárga–vörös 4..5 brómkrezolzöld sárga–kék 3.3 ....0 . Vizes k zegben hasznlatos sav-bzis indiktorok Indikátor Savas/bázikus szín Átcsapási pH-tartomány timolkék vörös–sárga 1. 8.2 ....8 ..4 .. 6. 9. 10. 8..1 .0 .1 ... 6.. 12.2 .. 7.0 fenolvörös sárga–vörös 6.8 1-naftolftalein narancssárga–zöldeskék 7.. 5.0 .0 timolkék sárga–kék 8.8 .3 .2 brómkrezolbíbor sárga–bíbor 5..2 .8 brómtimolkék sárga–kék 6. 4.8 fenolftalein színtelen–bíbor 8. 2..4 p-etoxi-krizoidin vörös–sárga 3.0 lakmusz vörös–kék 5.5 ..6 timolftalein színtelen–kék 9..0 . 9... 5. 10.2 .. 8..6...5 alizarinsárga halványsárga–barnásvörös 10.4 ..4 kongóvörös kék–vörös 3..2 krezolvörös sárga–bíbor 7. 4. május 6.5. 8. 8.. 13..1 tropeolin sárga–vörösbarna 11....8 dimetilsárga vörös–sárga 2..0 . –18:37 ..7 trinitro-benzoesav színtelen–narancs 12.....8 ..2 .. 12.

430 F2 + 2 e− = 2 F− 2.52 Ce/Ce3+ −2.63 Co/Co2+ −0.30 Nb/Nb3+ −1.4025 Rh/Rh3+ 0.3583 O3 + 2 H+ + 2 e− = O2 + H2 O 2.7626 H2 Rb/Rb+ −2. amelynek egyik pólusa a vizsgálandó.916 Al/Al3+ −1. –18:37 .70 Cd/Cd2+ −0.13 Sn/Sn2+ −0.67 In/In3+ −0.30 Ga/Ga3+ −0.7991 6.714 Hf/Hf4+ −1. amely egyszerre tartalmazza egy anyag oxidált és redukált formáját.6.257 Pd/Pd2+ 0. Elektródpotenciál: önkényes skálán mért.695 0.9110 Na/Na+ −2.16 2 H+ + 2 e− = H2 0.915 La/La3+ −2. A skála önkényes nullpontja a standard hidrogénelektród.340 Cs/Cs+ −2.925 Mg/Mg2+ −2.356 Zn/Zn2+ −0.7960 Sr/Sr2+ −2.045 Sm/Sm3+ −2.7.34 V/V2+ −1. E◦ (V) Redoxirendszer Li/Li+ −3.136 Au/Au+ 1.957 1.229 1.18 Mo/Mo3+ −0.013 2 I− + 4 H+ 0.83 Redoxirendszer E◦ (V) Redoxirendszer E◦ (V) Redoxirendszer E◦ (V) Pb/Pb2+ −0.44 Cu/Cu+ 0.37 Mn/Mn2+ −1. május 6. Az elektródpotenciál annak a galvánelemnek az elektromotoros ereje.89 U/U3+ −1.0000 0. egységnyi koncentrációjú (mol/dm3 -ben) oldatot tartalmazó elektród elektródpotenciálja.925 Lu/Lu3+ −2.97 Fe/Fe2+ −0.6.0000 2 D+ + 2 e− = D2 I2 + 2 e− = + 2 e− + 2 H+ O2 NO− 3 0.923 Be/Be2+ −1. feszültség jellegű mennyiség.1251 /2H+ 0.3382 0.529 Cu/Cu2+ 0.87 338 Kmia 16129 Kémia FVTABK / 338 C M Y K 2011.66 Tl/Tl+ −0.200 Au/Au3+ 1. a másik a standard hidrogénelektród.065 = 2 H2 O 2 Cl− 1.3363 Hg/Hg2+ 2 Ag/Ag+ Ca/Ca2+ −2.5355 = H2 O2 + 3e− = NO + 2 H2 O Br2 + 2 e− = 2 Br− + 4 e− O2 + 4 H+ Cl2 + 2 e− = 0. Fmes elemek standardpotenciljai Elektród: olyan rendszer.277 Hg/Hg2+ 0. 25 ◦ C-on. valamint egyes nemfmes elemek standardpotenciljai Elektródreakció E◦ (V) CO2 + 2 H+ + 2 e− = HCOOH −0.10 K/K+ −2.56 Ni/Ni2+ −0.92 Zr/Zr4+ −1.84 Ti/Ti2+ −1.520 Ba/Ba2+ −2.76 Ra/Ra2+ −2. Standard elektródpotenciál (E ◦ ): 105 Pa nyomáson.075 O + 2 H+ + 2 e− = H2 O 2. A fontosabb gzelektrdok.

00 eriozöld B sárga/narancs +1. E◦ (V) Redoxirendszer U4+ /U3+ −0. május 6. Standard redoxpotenciál (E ◦ ): 105 Pa nyomáson.72 Co3+ /Co2+ 1.20 Kmia 339 16129 Kémia FVTABK / 339 C M Y K 2011.05 ferroin vörös/halványkék +1.6.255 Sn4+ /Sn2+ 0.12 indigókármin színtelen/kék −0.25 neutrálvörös színtelen/vörösesibolya −0.06 erioglaucin A zöld/rózsaszín +1.159 Fe3+ /Fe2+ 0.9.92 6. amely oldott állapotban egyszerre tartalmazza egy anyag oxidált és redukált formáját. mindkét iont azonos koncentrációban (mol/dm3 -ben) tartalmazó redoxielektród redoxpotenciálja. A fontosabb redoxielektrdok standard redoxpotencilja Redoxielektród: olyan elektrokémiai rendszer.25 para-nitro-difenil-amin színtelen/ibolya +1.35 V3+ /V2+ −0. feszültség jellegű mennyiség.5 Ce4+ /Ce3+ 1.15 Cu2+ /Cu+ 0. Gyakrabban hasznlt redoxiindiktorok Indikátor Redukált/oxidált forma színe Átcsapási potenciál (V) nitroferroin vörös/kék +1. –18:37 . A redoxpotenciál annak a galvánelemnek az elektromotoros ereje. a másik a standard hidrogénelektród. A skála önkényes nullpontja a standard hidrogénelektród. amelynek egyik pólusa a vizsgálandó.01 para-etoxi-krizoidin vörös/sárga +1.52 Cr3+ /Cr2+ −0.771 Mn3+ /Mn2+ 1.8.00 variaminkék kék/ibolyásvörös +0.424 Ti3+ /Ti2+ −0.37 Eu3+ /Eu2+ −0. 25 ◦ C-on.71 metilénkék színtelen/kék +0. Redoxpotenciál (redoxielektród-potenciál): önkényes skálán mért.

000 100.94 900–975 – 1.187 (f) −92.9 (sz) Li2 S 45.2 (sz) LiI 133.08 −85.9 (sz) 2.856 −364. ** 4 ◦ C-on.261 −467.01 −83.8 884 – 73.000 −0.44 801 1413 2.98 1275.7 1.464 −351.991 (f) −299. oldalon. 340 Kmia 16129 Kémia FVTABK / 340 C M Y K 2011. a Hess-tétel teremt kapcsolatot.01528 H2 O2 34.539 (f) −20.3 (g) −88.1 HCl 36.12 306. Mértékegysége kJ/mol.6 (sz) LiBr 86.79 837 – 2.068 −408.2 (sz) NaBr 102.8 (sz) * A gázok sűrűségét lásd a 193.88 1700 – 2.77 (f) −36. A képződéshők és a reakcióhő között az energiamegmaradás törvényének kémiai megfelelője.91 HI 0.85 550 1265 3.1 (sz) NaI 149. kJ-ban kifejezett energiaváltozással.89 747 1390 3.532 −1130.446 – Na2 SO4 142.635 −616.558 −576. Anyag Moláris tömeg (g/mol) Olvadáspont (◦ C) Forráspont (◦ C) Sűrűség* (g/cm3 ) Képződéshő (kJ/mol) **1.076 −270.1.7.04 Na3 PO4 ·12 H2 O 380.8 (f) 1. szublimál – 2. Megállapodás szerint a szobahőmérsékleten stabil elemek képződéshője 0.000 (f) −285.6 (g) 0.537 −2095. SZERVETLEN VEGYLETEK 7.6 (sz) NaCl 58.5 HF 20.41 150.01 H2 S 34.85 (f) 26.667 −287.39 605 1325 2.5 −67.0 2.99 851 bomlik 2.165 −411.89 661 1304 3.27 −414.3 100.4 (sz) NaF 41.8 (f) A hidrogén vegyületei H2 O 18.8 (sz) Na2 CO3 105. –18:37 . oldalon.99 380.2 −60.99 993 1695 2. lásd még a 191.1 (sz) 1.54 Az s-mező elemeinek vegyületei LiF 25.203 −361. bomlik 2.04 1180 – 1.8 (sz) Li2 O 29. Számértéke megegyezik 1 mol anyagnak standard állapotú elemeiből való képződését kísérő.91 127.85 449 1180 4.4 (sz) Li3 PO4 115.8 HBr 80.9 1.0 (sz) LiCl 42.68 −1387.8 (f) −84.7 (sz) NaNO3 84. május 6.46 −114. vízvesztés Na2 O 61. Szervetlen vegy letek tulajdonsgai Képződéshő: egy adott vegyület 25 ◦ C-on stabil elemeiből való képződése során tapasztalható energiaváltozás és az anyagmennyiség hányadosa.3 (g) −50.5 (g) 19.38 2.013 −597.94 845 1676 2.66 −441.8 −35.2 (sz) Na2 S 78.438 −187.

20 K2 S 110.86 1184 – MgO 40.5 −482.24 −1216.353 −682.984 −436.5 (sz) 840 – 1.6 (sz) SrI2 341.3 (sz) – 2.7 −181.14 1450 Ca3 (PO4 )2 3.5 (sz) KBr 119.08 2614 – 3.96 −1434.43 515 bomlik 4.10 334 400.84 −346.504 −938.37 2000 – bomlik 675. bomlik Mg(NO3 )2 ·6H2 O 256.8 (sz) CaI2 293.00 723 1330 3.10 858 1505 2.99 782 1600 2.43 643 bomlik 4. bomlik – 2.6 (sz) K2 SO4 174.0 (sz) KNO3 101.5 (sz) 2.0 (sz) – 3.30 1261 2239 – MgCl2 95.26 −490. –18:37 .55 770 1500 1.08 1423 2500 3.009 −1095.662 −1437.13 −327.21 891 bomlik 2.25 −634.36 1124 – 2.31 MgCO3 1. bomlik 2.5 (sz) CaH2 42.66 Mg3 (PO4 )2 262.11 700 – 3.052 −828.4 (sz) CaBr2 199.30 2852 3600 MgS 56.90 4.216 −717.62 4.41 89 – 1.7 (sz) bomlik 350.27 1340 – 2.Anyag Moláris tömeg (g/mol) Olvadáspont (◦ C) Forráspont (◦ C) Sűrűség* (g/cm3 ) Képződéshő (kJ/mol) KF 58.428 −1151.14 −4120.2 (sz) 350.58 −601.18 1670 – 3.180 −1228.3 (sz) MgI2 278.15 −795.2 (sz) – −1284.8 (sz) −790.9 (sz) K2 CO3 138.109 −494.4 (sz) BeCl2 79.6 (sz) 2.8 (sz) K3 PO4 212.917 415 482 MgF2 62.564 −1950.094 CaF2 78.6363 MgSO4 120.89 575 718 CaCO3 100.89 742 815 3.9 (sz) CaS 72.0 (sz) 1.53 875 3.9 (sz) – 3.21 714 1412 2.1 (sz) Kmia 341 16129 Kémia FVTABK / 341 C M Y K 2011.00 734 1435 2.72 −524.9 (sz) SrBr2 247.5 (sz) 1339 (100 bar) bomlik 310.4 (sz) SrF2 125.7 (sz) K2 O 94.11 637 84.25 1069 1689 2.549 −558.32 −361.09 Ca(NO3 )2 164.956 −533.48 −567.8 (sz) KI 166.3 (sz) MgBr2 184. május 6.3 (sz) KCl 74.43 −364.8 (sz) CaO 56. bomlik −1124.14 – 2.3 (sz) bomlik 1473 2489 1250 SrCl2 158.805 −380.09 561 CaSO4 136.316 −641.6 (sz) – 2.710 −1207.75 −393.0 (sz) CaCl2 110.

0 (f) −86 4.56 (sz) −393.3 (sz) BaI2 391.8 −90.68 (f) 34.14 740 – 5.5 – Az p-mező elemeinek vegyületei BCl3 1.5 (g) 1.1 (sz) – 2.98 35.6 (g) – 1.68 1605.15 −602. vizet veszít CO2 44.39 1200 – 4.0 (sz) RaCl2 297 1000 – 4. bomlik 3.3 0.882 −1510.1 – BaO 153.702 SiI4 535.1.7.12 −185 5.9 117.68 2000 – 3.1 (sz) BaCO3 197.8 – 287.5 −165.2 (sz) – 3. szublimál 46.1 (sz) BaSO4 233. –18:37 .70 −1220.6 (sz) BaBr2 297.5 0.3 (g) Si2 H6 62.98 1291.93 – – 4.1 (sz) bomlik SrO 103.34 592 bomlik 3.3 1918 2000 5.349 B2 H6 27.33 1355 2137 4.44 −704.17 −107. szublimál – 2.7 −592.965 −1675.250 (f) −110.62 2430 3000 4.43 −1216.2 (sz) AlF3 83.5 – −191.5 −92.2 (f) 3.57 1.72 −553.7 (sz) 2230 342 Kmia 16129 Kémia FVTABK / 342 C M Y K 2011.01 300.1 – −111.5 (sz) BaS 169.9 0.00 CO 28.917 −858.4 (sz) 2980 3.261 89.25 −460.743 92. május 6.986 −978.96 −1453.0 (sz) SrS 119.35 4.70 −472.1 (sz) BaCl2 208.0 (f) SiO2 60.781 −757.8 0.447 (f) −427.483 −687.13 −110.6 (5.32 −117.7 (sz) Al2 O3 101.26 −910.5 −14. Szervetlen vegy letek tulajdonsgai (folytats) Anyag Moláris tömeg (g/mol) Olvadáspont (◦ C) Forráspont (◦ C) Sűrűség* (g/cm3 ) Képződéshő (kJ/mol) Az s-mező elemeinek vegyületei (folytatás) SrCO3 147.3 12.39 1580 – 4.2 −199 −56.01 CS2 76.704 SiH4 32.1.24 −992.4 52.24 963 1560 3.22 −132.2 bar) SiF4 104.686 (f) 80.89 −1207.67 AlCl3 133.39 120. szublimál – 2.5 −78.08 1703 2.08 SiBr4 347.96 2072 Al(OH)3 78.34 1740 bomlik 4.14 847 – 4.63 570 SrSO4 183.254 (f) – 154 2.5 (f) SiCl4 169.5 (g) 1.3 (g) Si3 H8 92.34 190.90 −70 57.3 (sz) Ba(NO3 )2 261.4 (sz) BaF2 175.63 1497 Sr(NO3 )2 211.2 (sz) Ba3 (PO4 )2 601.49 −1473.

9 (sz) 9.32 −924.94 580. O-t veszít 2.446 −280.53 −217.1 −718.28 −8.03 NH4 Cl 53.2 2.1 N2 O5 108.9 (g) 520 1.26 1170 – 6. –18:37 .642 −43.0 (sz) NH3 17.49 NH4 NO3 80.2 −920.140 SbCl5 299. bomlik SbH3 124.7 (sz) 3.5 −100.3 1.7 (f) PCl5 208.5 bomlik 0.30 (f) SbCl3 228.43 −169.447 50.35 −11.6 (sz) 1.0 (f) As2 O3 197.8 707 – 79 1550.695 (f) AsCl3 181.20 46.33 1.60 246 652 SnCl4 260.0 (sz) – NO2 0.375 −277.4 (g) AsH3 77.39 – 1.163 −305.1 −443.2 (g) 1.03 300 3.60 500 9.20 886 PbO2 239.340 (f) – 1.80 – Kmia 343 16129 Kémia FVTABK / 343 C M Y K 2011.4 (sz) PbS 239.3 4.4494 33.01 −101.4 223 3.8 21.04 (NH4 )2 SO4 bomlik −77.746 (f) – 5.1 (g) −382.725 −365.4 (g) – 145.1 Pb(NO3 )2 331.503 −174.48 bomlik – 1.95 −325.2 −88.69 1080 bomlik SnCl2 189.2 (sz) 2.21 470 PbO 223.50 656 Sb2 O5 323.4 (sz) PbSO4 303.01 N2 O 44.6 132.50 380.3 – 3.574 −319.5 −17 5.53 −451.0 (sz) As2 S5 310.226 −511. szublimál – – 66.6 NO −33.77 −88. május 6.4 (sz) 210.5 −112 98.14 500.5 130.7 340.4 75.5 (sz) P2 O5 141.02 Sb2 O3 291.24 167 (hármaspont) szublimál 2.84 312.01 −42 86 HNO2 47.01 – – PH3 34.26 1114 – 7.88 −1284.01 −163.977 (f) 82.336 (f) – 5.95 −116.738 – As2 O5 229.11 73.3 (f) 1.00 PCl3 137.1 (sz) HNO3 63. bomlik – 4.1 (f) csak oldatban létezik −87.00 42.4 (sz) H3 PO4 −133.527 −314.1 (sz) 2.9 (sz) As2 S3 246.3 (sz) 9.50 −33 114.84 315.01 −102 N2 O3 76.Anyag Moláris tömeg (g/mol) Olvadáspont (◦ C) Forráspont (◦ C) SnO 134.01 bomlik −45.13 235 30.3 −55 2. szublimál – 2.4 (sz) Pb3 O4 685. bomlik 1.769 −1180.7710 (f) −151.2 – 3.20 290 bomlik – bomlik Sűrűség* (g/cm3 ) Képződéshő (kJ/mol) 6. szublimál 169.1 (g) 1.

bomlik – 2.94 535.93 −519. bomlik – 2.434 (f) −296.8 (g) 1.7 (sz) A d-mező elemeinek vegyületei TiCl2 118.026 −520.676 – Na2 CrO4 161.0 (sz) Mn2 O3 157.88 1775 3.732 – K2 CrO4 194.977 3.7 (sz) V2 O5 181.7.97 – – 2.87 1080. bomlik – 1.4 3000 TiO2 79.06 H2 SO3 82.10 bomlik 16.6 (sz) CrCl3 158.07 H2 SO4 98.07 Na2 S2 O3 158.703 K2 MnO4 197.39 −143.120 – 8.18 398 500 2.83 – −10 44.0 (sz) 84 ◦ C-on elveszti a kristályvizét.7 (sz) 196.13 −513.0 (sz) 5.34 232 447 4.7 180.36 – 1.99 300 Cr2 O3 151.2 (sz) – MnO 70.03 240.52 – (NH4 )2 CrO4 152. bomlik 3.43 −385.3 K2 Cr2 O7 294.3 (sz) – −837.9 (sz) Bi2 S3 514.06 170. bomlik 1190 850. Szervetlen vegy letek tulajdonsgai (folytats) Anyag Moláris tömeg (g/mol) Olvadáspont (◦ C) Forráspont (◦ C) Sűrűség* (g/cm3 ) Képződéshő (kJ/mol) Az p-mező elemeinek vegyületei (folytatás) Sb2 S3 339. bomlik 2. bomlik – – – 5.36 1150 1300.2 (f) 4.80 550 Bi2 O3 465.1 (sz) Bi2 (SO4 )3 706.7 SO3 80. bomlik – 4.1 (sz) BiCl3 315.97 −454.84 650 MnSO4 151.4 (sz) SO2 64.96 825 1150 75.5 (sz) CrO2 83. május 6.5 (sz) csak oldatban létezik – 330 1.79 TiCl4 189.91 – (NH4 )2 Cr2 O7 252.12 – 4.726 (f) −804.2 (sz) *356.13 405 – 5.357 −1550.76 −556.75 −379.13 190.06 −72. bomlik – 2.1.7 1650 400. bomlik – 5.8 – 10.69 −25 63.08 −2544.00 700 KMnO4 158.70 – – 2.21 −1139.50 −959.14 685 7. 344 Kmia 16129 Kémia FVTABK / 344 C M Y K 2011.25 – −481.15 MnCl2 125.85 1750 TiO szublimál 136.99 2329 CrO3 99.88 690 1750.84 −944. bomlik – 1890 4.710 – Na2 Cr2 O7 ·2H2 O 298. –18:37 .99 – bomlik ∼ 3000 – −598.94 MnO2 86.19 968.0 (f) – 1. bomlik 2.00 2.8 (sz) 1.667 – – 3.68 Sb2 S5 403.9 −573.841 −814.

67 581.67 −81.4 (sz) 3.077 −505.386 −220.326 −32.55 1326 – 6.4 (sz) 5. bomlik Ag2 CO3 275.6 (sz) CuSO4 159.75 NiO 74.69 PtCl2 265.55 −305.4 (sz) Ag2 O 231. bomlik 1506 AuCl 232.0 (sz) 1984. bomlik – 4.44 600.2 (sz) CuO 79.99 PtCl3 301.473 −100.143 −31.18 −1118. bomlik – 3.77 432 AgI 234.1 (sz) Ag2 S 247. bomlik FeO 71.5 (sz) – 3.9 (sz) – 6.2 (sz) 5.45 630.79 652 1085.8 (sz) 435 1159 5.8 (sz) – 5.606 −771.1 (sz) CuCl 99. bomlik AgF 126.44 ZnO 81.09 1235 1800 6.29 283 ZnSO4 161.56 −127.21 304 399.29 NiCl2 129.74 230.68 −872.16 −341.5 (sz) 667 1023 162.898 −399.74 −982.0 (sz) PtCl4 336.89 370.24 −824.38 ZnS 97.35 −171.606 −350.14 −137.1 (sz) – 3.87 FeCl2 126.87 212 444.3 −157.852 −204.5·107 Pa) Kmia 345 16129 Kémia FVTABK / 345 C M Y K 2011.44 435 – 5.84 724 1049 CoCl3 165.54 1594 – CoCl2 129. bomlik – 6.00 430 1490 4. bomlik – ZnCl2 136.75 218.3 (sz) Cu2 O 143.60 bomlik – 3. bomlik bomlik – 14.8 (sz) PtO 211.60 NiSO4 154.0 −168.4 −34.87 AgCl 5.5 (sz) – 3.80 825 bomlik 7.0 (sz) AgBr 187.396 – 3. bomlik – 6.42 289.3 −82.75 szublimál – 1001 2.45 −715.9 – −123.7 −272.097 1369 – 5. bomlik 1975 1700 6.75 FeCl3 Fe2 (SO4 )3 Olvadáspont (◦ C) 5.0 (sz) – 5. bomlik Fe3 O4 231.6 (sz) AgNO3 169.87 480.98 −192.3 (sz) 848.Anyag Moláris tömeg (g/mol) Mn2 O7 221. bomlik 4.8 (sz) 315 2.9 Forráspont (◦ C) Sűrűség* (g/cm3 ) Képződéshő (kJ/mol) 55.9 (sz) 797 – 5.1 (sz) Ag2 SO4 311.77 558.05 NiS 90.08 550 CuCl2 134.8 (sz) 7. május 6.6 (sz) 143.356 −312.4 (sz) – 3. –18:37 .94 szublimál – – 3. bomlik – 7. bomlik 2.69 1565.256 −182. bomlik (1.91 −415.85 Fe2 O3 159.7 (sz) 732 2.32 455 1550 5.6 (sz) 700.303 −231.

04 3220 4400 9.60 79 bomlik Hg2 (NO3 )2 ·2H2 O 561.1.3 (sz) – CdS 144.912 – Ce(SO4 )2 332.86 −1226.82 −161.68 −2197.02 960 – 6.09 400.4 (sz) UO2 270.2 (sz) Hg2 S 433.24 – – – bomlik Az f-mező elemeinek vegyületei Ce2 (SO4 )3 568.50 276 302 5.10 −58.44 −224.1 (sz) HgCl2 271.4 (sz) HgS 232.691 −933.5 7.03 2178 – 10.41 920 bomlik 3.7.9 (sz) Hg(NO3 )2 324.91 – ThO2 264.65 bomlik – 6.22 70 4. szublimál – 8.56 −743.24 bomlik – 7.5 (sz) Hg2 SO4 497. –18:37 .3 (sz) Hg2 Cl2 472.24 195 bomlik 3.79 – HgSO4 296. Nhny vegy let bomlsi hmrsklete Vegyület Bomlási hőmérséklet (◦ C) Au2 O3 /Au 160 Ag2 O/Ag 182 HgO/Hg 480 CaCO3 /CaO 882 Cu2 O/Cu 1800 PbO/Pb 2240 346 Kmia 16129 Kémia FVTABK / 346 C M Y K 2011.96 −1085. szublimál – 7.02 56.39 – – 4.0 (sz) 64.5.47 −707.0 (sz) UF4 314.2 4. május 6.42 350 – – CdSO4 208.70 −1914.47 1000 – 4.65 583.2.150 −265.47 1750 (107 Pa) szublimál 4.2 (sz) UF6 352. Szervetlen vegy letek tulajdonsgai (folytats) Anyag Moláris tömeg (g/mol) Olvadáspont (◦ C) Forráspont (◦ C) Sűrűség* (g/cm3 ) Képződéshő (kJ/mol) A d-mező elemeinek vegyületei (folytatás) Cd(NO3 )2 236.

Kisebb atomcsoportok s atomok k z tt kialakul kovalens k tsek k tsi energija (kJ/mol) Kmia 347 2011.1.62 366.35 298. május 6.3 431.C M Y K 435.407 498 449 437 439 360 207 446 393 H– F– CI– Br– I– OH– NH2 – CH3 O– CH3 – CH3 CO– NO– CF3 – CCl3 – –H 16129 Kémia FVTABK / 347 362 427 167 339 376 348 354 387 239 293 349 472 439 –CH3 – – – 335 369 353 351 393 233 292 351 463 421 – – 153 327 370 359 358 401 237 299 355 460 412 – – 165 314 362 350 355 400 227 293 352 – 401 –C2 H5 –i-C3 H7 –C4 H9 (terc. –18:37 . SZERVES VEGYLETEK 8.990 570.) – – 213 391 425 415 427 465 274 337 399 524 464 – – – 274 332 – – 340 207 248 303 – 368 292 335 134 – 362 – – – 167 225 288 435 393 –C6 H5 –CH2 C6 H5 –CCl3 335 413 199 – 427 – – – 224 295 362 545 446 –CF3 – – – – – – – – 219 287 347 531 430 – – – 282 339 403 399 447 209 278 340 499 360 –C2 F5 –COCH3 – – 121 – – – – – 305 367 422 470 518 –CN – – 209 – 444 – – 448 276 – 385 477 477 –C6 F5 8.

2 (f) 0. folyadék halmazállapotban értendő.7495 235.6 98.5 (f) 0.123 −138.47 −161.6 (g) 0.7402 216.5853 bután C4 H10 58.7 174. Lásd még a 193.258 −51 150. Az első négy alkán esetében a sűrűség nagyobb nyomáson.097 −189.6 (g) 2877.0 oktadekán C18 H38 254.1 (f) heptadekán C17 H36 240.6 343 – – 0.285 −29.6603 heptán C7 H16 100.6 −83.9 eikozán C20 H42 282.572 propán C3 H8 44.8 125.0 329. május 6.3 −88.4 −0.495 28.7780 – 0.7685 – 0.8.9 dodekán C12 H26 170.2 (g) 0.4 (g) Égéshő (kJ/mol) Sűrűség (g/cm3 ) 890.7701 – 0.2.5 −125.95 270. oldalon is.150 −130 36.4 tetradekán C14 H30 198.3.5 (g) 6778. A sűrűségadatok általában 25 ◦ C-on értendők.6012 pentán C5 H12 72.466 etán C2 H6 30.82 253.7176 dekán C10 H22 142. Szerves molekulkban gyakori atomkapcsolatokra jellemz tlagos k tstvolsgok s tlagos k tsi energik Kapcsolat Átlagos kötéshossz (pm) Átlagos kötési energia (kJ/mol) C–C 153 ∼ 350 C=C 134 ∼ 600 C≡C .7855 – – 0. (aromás) C−C 120 ∼ 800 140 ∼ 500 C–H 110 ∼ 400 C–O 140 ∼ 350 C=O 121 ∼ 700 8..334 −9.7596 212.7 −208.6262 hexán C6 H14 86.3 (f) 0.521 32.231 −56.441 18.6 – 226.3 nonadekán C19 H40 268.6837 oktán C8 H18 114..7 (g) 0.7564 5.9 (g) 3535.45 Forráspont (◦ C) Képződéshő (kJ/mol) −74.8 (g) 1560.0 302.388 pentadekán C15 H32 hexadekán (cetán) C16 H34 −327.415 9.1 −146. Az els hsz alkn tulajdonsgai Név metán Összegképlet Moláris Olvadáspont tömeg (◦ C) (g/mol) CH4 16.468 22.7 −42.86 −456.58 – – 0.043 −182.7768 – – 0.4 (sz) A táblázat adatai normál láncú szénhidrogénekre vonatkoznak.7 (g) 4817.7300 undekán C11 H24 156.7025 nonán C9 H20 128.4 −187.1 −104.6 (g) 0.8 −228.32 −350.547 36.2 (f) 0. –18:37 .361 −5.12 286.1 −249.9 (f) – 0.0 (f) 0.7886 −567.7 (g) 2219.57 tridekán C13 H28 184.5 195.2 (g) 6125.204 −90.6 (g) 5470.2 316. 348 Kmia 16129 Kémia FVTABK / 348 C M Y K 2011.177 −95 69 −167.1 (g) 4163.47 – – 0.9 (g) 0.2 (f) – 0.070 −183.309 −25.

–18:37 . A norml alknok forrspontjnak vltozsa a sznatomszmmal 200 150 Forráspont (◦ C) 100 50 0 −50 −100 −150 −200 0 1 2 3 4 5 6 7 8 Szénatomszám Kmia 349 16129 Kémia FVTABK / 349 C M Y K 2011. A norml alknok olvadspontjnak vltozsa a sznatomszmmal −20 −40 Olvadáspont (◦ C) −60 −80 −100 −120 −140 −160 −180 −200 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 9 10 11 Szénatomszám 8.4.5. május 6.8.

038 42.4 – – – – – – 0.092 70.77 −16.3 −6.134 Forráspont (◦ C) −169 −103.175 Képződéshő Égéshő Sűrűség (kJ/mol) (kJ/mol) (g/cm3 ) −213.6 28.9 6.2 −47.650 0.2 1301.6.149 72.107 54.1 2058.48 60.8 3320.8 −128.133 −149.175 86.5 2710.1 −11.107 70.3 (g) (g) (g) (g) (g) (g) (g) (g) 1411. Szerves anyagok tulajdonsgai vegy letcsoportok szerint Az égéshő és képződéshő értékei 25 ◦ C-ra vonatkoznak.2 −30.3 3952.0 −21.90 49.5 0.133 −127.6211 0.5852 0.9 −108.161 98.7 12 49.2-dimetilciklopropán C3 H6 C4 H8 C5 H10 C6 H12 C7 H14 C5 H10 42.134 84.9 3.3771 0.149 86.3 2706.7 −185.8.4 −153.6213 0.188 70.052 26.4 (g) (g) (g) (g) (g) (g) (g) (g) – 0.081 56.7 118.6405 (hármasponton) 350 Kmia 16129 Kémia FVTABK / 350 C M Y K 2011.5 −12 −140.107 56.6201 0.4 110.6 −202.7 (f) (g) (g) (g) (g) (g) 0.3 28.93 27.26 63.3-dimetilbután 2-metilbután (izopentán) 2.6042 0.6 −162.7457 0. Telített nyílt láncú szénhidrogének Név 2.5951 0.3 (g) (g) (g) (g) (g) (f) transz-1.2-dimetilpropán 2-metilpentán 3-metilpentán Összeg.0 0.4 −123.3 −138. május 6.6616 0.4 −138 30 Képződéshő (kJ/mol) 52.8 (f) −207.720 0. A 25 ◦ C-on gáz-halmazállapotú anyagok sűrűsége nagyobb nyomáson mért folyadék halmazállapotra vonatkozik.6598 Képződéshő (kJ/mol) Égéshő (kJ/mol) Sűrűség (g/cm3 ) 2091.0 53.10 −159.9 −32.3 2745.5 37. A számok után álló betű az anyag halmazállapotára utal.3 – Telített gyűrűs szénhidrogének Név Forráspont (◦ C) Összegképlet Moláris Olvadáspont tömeg (◦ C) (g/mol) ciklopropán ciklobután ciklopentán ciklohexán cikloheptán cisz-1.7 −80.3-dién pent-1-én ∗ Összegképlet Moláris Olvadáspont tömeg (◦ C) (g/mol) C2 H4 C2 H2 C3 H6 C4 H8 C4 H8 C4 H8 C4 H6 C5 H10 28. –18:37 .5193 0.Moláris tömeg képlet (g/mol) Olvadáspont (◦ C) Forráspont (◦ C) C6 H14 C6 H14 C5 H12 C5 H12 C6 H14 C6 H14 −98.081 56.6444 0.1 −26.9 −4.5 228.4 −76.175 86.720 0.73 57.4 (f) – – −204.8∗ −84.2 20.4 −185.175 72.0 2541.2-dimetilciklopropán C5 H10 70.88 9.4 −118.5 3375.6889 – 0.27 86.7785 0.6648 Égéshő (kJ/mol) Sűrűség (g/cm3 ) Telítetlen nyílt láncú szénhidrogének Név etén etin propén but-1-én cisz-but-2-én transz-but-2-én buta-1.6 4637.7 −105.2-dimetilbután 2.107 56.8098 0.6 −50 −93.0 2717.1 −7.2 80.

május 6.1 17.7 −125.8 (f) 0.7253 0.6970 0.9 121.93 −95.8 (g) – 1.1 −24.239 140.82 klóretán C2 H5 Cl 64.29 −124.2 93.2 184.65 145 77.7408 0.17 80.9 8.6783 0.9 46.9 139.1 40.607 0.5 (f) – 0.6 (g) 3267.3 – 150.223 138.7155 0.5 −173.3 −102.17 13.48 −74.7 −90 −131.7 83.8642 para-xilol C8 H10 106.8899 Kmia 351 16129 Kémia FVTABK / 351 C M Y K 2011.7 – 126.8611 naftalin C10 H8 128.6 50.3 −66.8736 toluol C7 H8 92.159 98.5940 −138.76 −118.118 82.1 40 −95.Név Összegképlet hex-1-én hept-1-én okt-1-én non-1-én dec-1-én propin but-1-in pent-1-in hex-1-in hept-1-in okt-1-in non-1-in dec-1-in C6 H12 C7 H14 C8 H16 C9 H18 C10 H20 C3 H4 C4 H6 C5 H8 C6 H10 C7 H12 C8 H14 C9 H16 C10 H18 Moláris Olvadáspont tömeg (◦ C) (g/mol) 84.49 −97.05 −30.9 (sz) 103.8669 orto-xilol C8 H10 106.064 50.7658 0.8802 meta-xilol C8 H10 106.5 −166.1 (g) 4552.8 (f) – 1.6 (g) – 1.7 −81.514 −23 76.25 −139.9016 Égéshő (kJ/mol) Sűrűség (g/cm3 ) Halogénezett szénhidrogének Név Összegképlet Moláris Olvadáspont tömeg (◦ C) (g/mol) Forráspont (◦ C) Képződéshő (kJ/mol) klórmetán CH3 Cl 50.3 −50 −44 Forráspont (◦ C) Képződéshő (kJ/mol) 63.9 (g) – 0.5 146.3 138.5 218 sztirol C8 H8 104.4 19.7328 0.213 126.6901 0.64 −97.7461 0.7149 0.4832 tetraklórmetán CCl4 153.0 (g) 4552.2454 1-klórpropán C3 H7 Cl 78.2 −81.11 5.3266 triklórmetán (kloroform) CHCl3 119.197 124.38 −63.8902 1.143 96. –18:37 .6 (f) 0.3 (g) 4551.8 (f) 0.8 (f) 0.8 (f) – 0.8 (f) 5156.3 (f) 0.5 Forráspont (◦ C) Képződéshő (kJ/mol) 80.5 −95.1 (g) – 1.8 −23.5 61.3 18.186 112.9 −101.9625 – 0.4 (g) 3910.9 −81 −79.1 82.541 −122.2 144.3 (sz) 0.08 141.6685 0.7 −103.5 −160.4 12.266 40.17 110.9 – 170.1 – 71.17 −47.3 174 – (f) (f) (f) (f) (g) (f) (f) Égéshő (kJ/mol) Sűrűség (g/cm3 ) – – – – – – – – – – – – – 0.3 – 99.2-diklóretán C2 H4 Cl2 98.8 16.17 −25.7655 Égéshő (kJ/mol) Sűrűség (g/cm3 ) Aromás szénhidrogének Név benzol Összegképlet Moláris Olvadáspont tömeg (◦ C) (g/mol) C6 H6 78.091 68.9159 diklórmetán CH2 Cl2 84.3 −136.14 −95 110.959 −35.

16 25.7251 30.0576 hidrokinon C6 H6 O2 110.5 −279.0337 0.7237 65 −216.8 (f) – 0.44 1.7 (f) – 0.4 −213.1 (sz) 3053.8833 101.519 Moláris Olvadáspont tömeg (◦ C) (g/mol) Forráspont (◦ C) Égéshő (kJ/mol) Sűrűség (g/cm3 ) 1-klórbután C2 F4 tetrafluoretén – Oxigéntartalmú szerves vegyületek Név Képlet Képződéshő (kJ/mol) alkoholok metanol CH4 O 32.2 (f) – 0.3 (f) 0.9624 butan-1-ol C4 H10 O 74.12 −88.9 107.09 18.3 (f) 7.85 34.6 (f) 2021.2 (g) – 0.1 78.0 135.1 (f) 0.9 (f) – 1.4 1.7 (f) 1366.4 −359.12 82.8095 butan-2-ol C4 H10 O 74.50 −153.2 1.1 (f) – 0.2 (f) – 0.07 −12.1 (sz) 1.6 117.02 −131.73 −327.13 173 285 −364.5 97.6 (f) – 0.91 −158 −29.7 −165.9 65.4-dioxán C4 H8 O2 88.7138 352 Kmia 16129 Kémia FVTABK / 352 C M Y K 2011.6 (f) 1655.8 (f) 0.8 −477.6 (f) 3330.07 −138.57 −123.2 etil-metil-éter C3 H8 O 60.7887 pentan-1-ol C5 H12 O 88.4 −216.8781 vinil-klorid C2 H3 Cl 62.9 (g) – 1.4 −188.4 (g) – 0.5 (sz) 2854.1 (g) 1460.328 éterek dimetil-éter C2 H6 O 46.3 (f) – 0.84 −13.12 −101.9106 difluór-diklórmetán CF2 Cl2 (Freon-12) 120.62 −94.8857 1-klórpentán C5 H11 Cl 106.15 −75.9 (f) 25.3 37.8820 1-klórhexán C6 H13 Cl 120.8063 2-metilpropan-1-ol C4 H10 O 74.12 −88.51 −342.8035 ciklohexanol C6 H12 O 100.04 −93.0 108.7893 propan-1-ol C3 H8 O 60.8 (f) 0.1 – 0.5 −25 −184.15 −239.8018 2-metilpropan-2-ol C4 H10 O 74.Halogénezett szénhidrogének (folytatás) Név Összegképlet Moláris Olvadáspont tömeg (◦ C) (g/mol) Forráspont (◦ C) Képződéshő (kJ/mol) Égéshő (kJ/mol) Sűrűség (g/cm3 ) C4 H9 Cl 92.4 (g) – 2723.1 −348.11 43 181.60 −99.6 137.12 −116.4 −302.9 −658.1135 glicerin C3 H8 O3 92.10 −113 izopropil-metil -éter C4 H10 O 74.2613 fenolok fenol C6 H6 O 94.77 −278.07 −117.11 11.8144 glikol C2 H6 O2 62.3 −460.5 −353.5 −277.2 (f) – 0.2 (f) 726.1 161. –18:37 .1 290 −669.7914 etanol C2 H6 O 46.15 −77.69 197.11 −108.0 (f) 1189.10 −126.3 78.4 (sz) 1.12 – tetrahidrofurán C4 H8 O 72.89 −334.5 99.98 −351. május 6.69 dietil-éter C4 H10 O 74.9 0.2 (f) 3727.4 (g) – – 100.

Név Képlet oxovegyületek aceton C3 H6 O Moláris Olvadáspont tömeg (◦ C) (g/mol) 58.6 117.06 135 bomlik – borostyánkősav (butándisav) C4 H6 O4 118.7 (f) 1527.9 235 glutársav (pentádisav) C5 H8 O4 132.7 −386.2 (f) 1.1 (sz) malonsav (propándisav) C3 H4 O4 104.6 (f) 1. május 6.7598 3226.220 16.07 benzoesav C7 H6 O2 122.0 (sz) para-ftálsav C6 H4 (CO2 H)2 166.9 (l) 0.9478 8.8 Képződéshő (kJ/mol) Égéshő (kJ/mol) Sűrűség (g/cm3 ) −248.5 – −789.9713 Kmia 353 16129 Kémia FVTABK / 353 C M Y K 2011.133 −385.6 −271.590 – −811.0 (sz) – 1.08 −95.1 57 −445.4 karbonsavak hangyasav CH2 O2 46.2659 972.0 (f) 0.7 (sz) – 1.8657 155.815 1166.9 (sz) 0.5 szubl.7 (g) 0.7 −424.9408 olajsav C18 H34 O2 282.619 −940.19 187.8 186.12 97. –18:37 .7 0.4 360 189.4 100.4 (sz) – 1.14 −16.8 141 −510.8 adipinsav (hexándisav) C6 H10 O4 146.5 165.11 −4.8 (f) 1592.5 −533.65 – 1.9577 valeriánsav C5 H10 O2 102.3 (f) 2238.2 360 −947.13 – 249.9 −484.06 −479.9003 metil-formiát metil-metanoát C2 H4 O2 60.35 formaldehid CH2 O 30. – −816.5 (f) 874.6 (f) 0.4 (sz) 0.429 152.5 (sz) sztearinsav C18 H36 O2 284.14 maleinsav C4 H4 O4 116.8935 oxálsav C2 H2 O4 90.1 (f) −1567 (sz) −1152 – – 1. – 9977.635 165 szubl.05 −121 propanal C3 H6 O 58.7 (f) 254.7899 −108.7 (sz) 0.6 (f) 1822.1 (sz) 1.900 L-aszkorbinsav C6 H8 O6 176.2 (f) 0.7 (sz) 11280.9 (sz) 1.04 L-borkősav C4 H6 O6 150.03 ecetsav C2 H4 O2 60.5 (sz) – 1.11 −83.13 −33.05 Forráspont (◦ C) 56.82 −559.12 észterek metil-acetát metil-etanoát C3 H6 O2 74.5 −994.07 fumársav C4 H4 O4 116.6 (g) −191.1 (f) 1789.360 130.6 77.08 −20.3 (f) 0.2 (sz) 1.9930 vajsav C4 H8 O2 88.48 71.13 192 – orto-ftálsav C6 H4 (CO2 H)2 166.47 13.8 (f) 570.08 −98.13 210 – −782.1 (f) 0.572 303 −960.09 171 – 251.43 63 350 −891.3 (sz) – 1.0492 propionsav C3 H6 O2 74.4 (f) 2837.9391 palmitinsav C16 H32 O2 256.7834 48 −215.3 (f) 0.2 −21 20.8527 – −821.6 0.2 (f) 3519.8 (f) 2183.933 etil-acetát etil-etanoát C4 H8 O2 88.08 −80 ciklohexanon C6 H10 O 98. 122.9 (f) 0.593 – – – 1.05 −99 31.5 337.03 −92 acetaldehid C2 H4 O 44.13 szubl.

4 −18.9 −23.14 izobutil-amin C4 H11 N 73.68 etil-dimetil-amin C4 H11 N 73.5 (g) 1768.5 67.8843 glicerin-trinitrát (nitroglicerin) C3 H5 O3 (NO2 )3 227.13 95 – szacharóz C12 H22 O11 342.9208 etil-propionát etil-propanoát C5 H10 O2 102.6 (f) – – 0.9 (g) 0.13 −6.11 −117.32 225 – – – laktóz C12 H22 O11 342.32 214 −2213 −5653 1.08 −93 trimetil-amin (CH3 )3 N 59.4 – −132. –18:37 .16 354 Kmia 16129 Kémia FVTABK / 354 C M Y K 2011.3 −140 Forráspont (◦ C) Képződéshő (kJ/mol) Égéshő (kJ/mol) Sűrűség (g/cm3 ) −6.06 −93.13 −73.3 (f) 3392.724 – – Amidok Név Képlet Moláris Olvadáspont tömeg (◦ C) (g/mol) formamid CH3 NO 45.9 (f) – 1.16 Forráspont (◦ C) Képződéshő (kJ/mol) 193 −254.7 (f) – 0.Oxigéntartalmú szerves vegyületek (folytatás) Név Képlet észterek (folytatás) etil-formiát C3 H6 O2 etil-metanoát Moláris Olvadáspont tömeg (◦ C) (g/mol) Forráspont (◦ C) 74.16 103 – −1262 −2814 1.49 acetamid C2 H5 NO 59.699 7.6 54.75 metil-izopropilamin C4 H11 N 73.5 (g) 1085.8 (f) 1.04 2.14 −86.5 218 robban −370.02173 184.6 Sűrűség (g/cm3 ) 1.5620 szénhidrátok α-D-glükóz −1271 C6 H12 O6 180.16 150 – – – β-D-fruktóz C6 H12 O6 180.16 146 – β-D-glükóz C6 H12 O6 180.5620 – – Aminok Név Képlet Moláris Olvadáspont tömeg (◦ C) (g/mol) metil-amin CH3 NH2 31.6 (g) 0.0 222.1 −502.9 99.5931 −2805 1.7 36.675 – 0.07 80.5 dimetil-amin (CH3 )2 NH 45.0 (sz) (f) Égéshő (kJ/mol) – 1184.60 D-ribóz C5 H10 O5 150.09 13.4 Képződéshő (kJ/mol) – Égéshő (kJ/mol) Sűrűség (g/cm3 ) – 0.08 −79.6804 2.1 (g) 0.54 cellobióz C12 H22 O11 342.3 −22.2 anilin C6 H5 NH2 93.14 – 50.1334 1.6356 31.32 186 – −2218 −5649 – maltóz C12 H22 O11 342. május 6.0 −317.7 (g) 2443.32 102 – −2214 −5651 1.

–18:37 .79 86.3 (sz) C5 H5 N5 O 151.1 (f) 2351. C: citozin.7.5 100.5 (sz) 1810. A: adenin. START: „olvasás kezdete” jel.3 (sz) 2067.09 22 pirrol C4 H4 NH 67.13 citozin (C) C4 H5 N3 O uracil (U) C4 H4 N2 O2 guanin (G) timin (T) Képződéshő (kJ/mol) 96 (sz) Égéshő (kJ/mol) – – 2778.9 (sz) 2498.Nitrogéntartalmú heterociklusos vegyületek Név Képlet Moláris Olvadáspont tömeg (◦ C) (g/mol) Forráspont (◦ C) Képződéshő (kJ/mol) Égéshő (kJ/mol) Sűrűség (g/cm3 ) piridin C5 H5 N 79.1 (sz) 111. A genetikai kd Első pozíció Második pozíció C A U U Phe Phe Leu Leu Leu Leu Leu Leu Ile Ile Ile Met (START) Val Val Val Val (START) C A G Ser Ser Ser Ser Pro Pro Pro Pro Thr Thr Thr Thr Ala Ala Ala Ala Tyr Tyr STOP STOP His His Gln Gln Asn Asn Lys Lys Asp Asp Glu Glu G Harmadik pozíció Cys Cys STOP Trp Arg Arg Arg Arg Ser Ser Arg Arg Gly Gly Gly Gly U C A G U C A G U C A G U C A G Az mRNS nukleotidjainak bázisai: U: uracil.7 (f) 0.Forráspont pont (g/mol) (◦ C) (◦ C) adenin (A) C5 H5 N5 135.4 (sz) 1716.11 216 pirrolidin C4 H9 N 71.9 (f) 2291.6 (f) – 130 63.3 (sz) 112.4 (f) – 0.12 −57.8606 115.1 (f) – 0.8 (sz) 2362.10 – – −221.02 106.09 338 – −429.09 – imidazol C3 H4 N2 68.0303 – – – – Nukleotidok Név Képlet Moláris tömeg Olvadás.7 (sz) 1.13 – – −183.56 −41.22 −86. G: guanin.12 – – −462.2 (f) 2782. STOP: „olvasás vége” jel Kmia 355 16129 Kémia FVTABK / 355 C M Y K 2011.3 (f) 0.08 90 purin C5 H4 N4 120.15 −11.10 −42 pirimidin C4 H4 N2 80.2 (sz) 8.2 (sz) C5 H6 N2 O2 126.9691 257 58. május 6.8586 piperidin C5 H11 N 85.9819 123 145.

17 leucin Leu L C6 H13 NO2 –CH2 –CHCH3 –CH3 131. –18:37 .8.20 aszparagin Asn N C4 H8 N2 O3 –CH2 –CONH2 132.15 * Az élőlényekben előforduló aminosavak általános képlete: NH2 − CHR − COOH.19 metionin Met M C5 H11 NO2 S –(CH2 )2 –S–CH3 149.12 aszparaginsav Asp D C4 H7 NO4 –CH2 –COOH 133.21 fenilalanin Phe F C9 H11 NO2 –CH2 –C6 H5 165.19 prolin Pro P C5 H9 NO2 –CH2 –CH=CH2 115.12 triptofán Trp W C11 H12 N2 O2 –CH2 –C8 NH6 204.09 arginin Arg R C6 H14 N4 O2 –(CH2 )3 –NH=CNH2 –NH2 174. május 6. kplete.15 glutaminsav Glu E C5 H9 NO4 –(CH2 )2 –COOH 147.8.23 tirozin Tyr Y C9 H11 NO3 –CH2 –C6 H4 –OH 181. Az aminosavak jel lse.13 glicin Gly G C2 H5 NO2 –H hisztidin His H C6 H9 N3 O2 –CH2 –C3 N2 H3 155. ahol R különféle oldallánc lehet.10 cisztein Cys C C3 H7 NO2 S –CH2 –SH 121.07 izoleucin Ile I C6 H13 NO2 –CHCH3 –CH2 –CH3 131.13 szerin Ser S C3 H7 NO3 –CH2 OH 105.19 valin Val V C5 H11 NO2 –CHCH3 –CH3 117.16 75.09 treonin Thr T C4 H9 NO3 –CHOH–CH3 119. 356 Kmia 16129 Kémia FVTABK / 356 C M Y K 2011. molris t mege Név Jelölés alanin Ala Összegképlet A Az –R csoport képlete* C3 H7 NO2 –CH3 Moláris tömeg (g/mol) 89.16 glutamin Gln Q C5 H10 N2 O3 –(CH2 )2 –CONH2 146.17 lizin Lys K C6 H14 N2 O2 –(CH2 )4 –NH2 146.

S: vízoldhatóság 25 ◦ C-on (g/kg víz).538 2.60 Lys 225 −678.38 9.2 Thr 253 −807.6613 1.9(sz) – – pKx – pI S 6.65 42 9.4 – 2.65 2.30 1622 – 2.02 34 – 5.3 – 2. pKx : A molekulában esetlegesen jelenlevő oldalcsoport disszociációállandójának negatív logaritmusa.53 – 2. elbomlanak.4(sz) 1928.74 6 10.4(sz) 3581.76 181 – 5.0 1.48 8.2(sz) 2053.3(sz) 5628. május 6.5(sz) 3738.5(sz) Val 295 −617.77 5 12.607 2.293 2.17 9.15 – 5.6 1.0(sz) 1576.95 Met 283 – Phe 284 −466.6 Ser 228 −732.97 251 9.36 9.9(sz) Pro 222 −512.96 10.60 Cys 178 −515.21 – 5.41 25 3.11 2921. pI : az izoelektromos pontnak megfelelő pH.69 Arg 238 −623.59 43 9.10 – 5.00 167 10.18 5.32 9.60 – 6.9 1.8.18 8.9(sz) 3581.1 – 2.09 9.6 – 2.6 1.00 7.3(sz) 1601. Kmia 357 16129 Kémia FVTABK / 357 C M Y K 2011.7(sz) 3683.9.432 2.80 Asp 270 −973.83 9.5(sz) 973.60 – 6. –18:37 .8 10. pKb : a 2-es helyzetű aminocsoport disszociációállandójának negatív logaritmusa.1 1.04 Asn 236 −789.1 Trp 282 −415.2 – 2.5(sz) – 1.28 Gln 185 −826.13 Glu 249 −1009.5 58 * Forráspontjuk nincs.66 5.21 9.48 29 – 1. Az aminosavak zikai s kmiai tulajdonsgai Képződéshő (kJ/mol) Jelölés Olvadáspont* (◦ C) Égéshő Sűrűség (kJ/mol) (g/cm3 ) pKa pKb Ala 297 −604.74 56 – 1.2(sz) 2741.7(sz) 1448. pKa : az 1-es helyzetű karboxilcsoport disszociációállandójának negatív logaritmusa.6 – 1.07 – 5.20 9.99 10.13 – 5.3 Tyr 344 −685.07 – – 5.17 6.36 Leu 393 −637.28 9.1 1.89 12 4428.60 – 5.98 23 9.7 – 2.7(sz) 3180.543 2.68 422 – 2.96 0.34 9.02 8.17 9.22 – 9.34 His 277 −466.67 4.4(sz) 2570.7(sz) 2244.60 97 – 2.88 9.39 – 5.25 3.82 Ile 284 −637.62 4646.19 Gly 290 −528.

92 fumársav K1 3.19 K2 3.72 fenol K1 9.44 bróm-ecetsav K1 2.8.81 difluor-ecetsav K1 1.99 benzoesav K1 4.76 K2 6.51 szalicilsav K1 2. -in) Előtag alkil- Halogénezett vegyületek halogén.34 pikrinsav K1 0.20 D-borkősav K1 3.35 propionsav K1 4.11. Szerves savak savllandi Név pK L-aszkorbinsav K1 4.46 citromsav K1 Név pK tribróm-ecetsav K1 0.87 hangyasav K1 3. A szerves vegy letek nevezktannak r vid ttekintse Vegyületcsoport Szénhidrogének Funkciós csoport (többszörös kötés) Utótag -án (-én.83 triklór-ecetsav K1 0.04 K2 11.37 jód-ecetsav K1 3.70 K2 13. május 6. pl.03 K2 4.34 barbitursav K1 3. klór – klór- Aminok aminocsoport -amin amino- Alkoholok hidroxicsoport -ol hidroxi- Éterek étercsoport (alkil-alkil-éter) oxa- Ketonok oxocsoport -on oxo- Aldehidek aldehidcsoport -al oxo- Karbonsavak karboxilcsoport -sav – 358 Kmia 16129 Kémia FVTABK / 358 C M Y K 2011.75 K2 4.83 trifluor-ecetsav K1 0.90 8.77 klór-ecetsav K1 2.92 oxálsav K1 1.26 fluor-ecetsav K1 2.86 K2 4.33 diklór-ecetsav K1 1.86 dibróm-ecetsav K1 1.52 valeriánsav (pentánsav) K1 4.79 o-ftálsav K1 2.35 maleinsav K1 2.0 ecetsav K1 4.47 2. –18:37 .03 K2 4.48 vajsav (butánsav) K1 4.72 malonsav K1 2.10.76 K2 4.

Bőrrel érintkezve mérgező (toxikus). Lenyelve ártalmas. Kevésbé tűzveszélyes. Hő hatására robbanhat. BALESETV DELEM 9. Xi irritatív. Belélegezve nagyon mérgező (toxikus). Tűzveszélyes. Vízzel hevesen reagál. Ütés. Lenyelve mérgező (toxikus). T+ nagyon mérgező C maró irritatív környezetkárosító explozív gyúlékony Xn ártalmas. robbanásveszélyes fémvegyületeket képez. Levegővel érintkezve vagy anélkül is robbanásveszélyes.F tűzveszéveszélyes lyes. Lenyelve nagyon mérgező (toxikus). május 6. A gyelmeztet tblkon hasznlatos piktogramok toxikus korrozív T mérgező. A használat során robbanásveszélyes/tűzveszélyes gáz-levegő elegy keletkezhet. Bőrrel érintkezve nagyon mérgező (toxikus).2. Levegőn öngyulladó. Oxidáló anyaggal érintkezve robbanásveszélyes. –18:37 . A vegyszerek csomagolsn felt ntetett R-mondatok R 1 R 2 R 3 R 4 R 5 R 6 R 7 R 8 R 9 R 10 R 11 R 12 R 14 R 15 R 16 R 17 R 18 R 19 R 20 R 21 R 22 R 23 R 24 R 25 R 26 R 27 R 28 R 29 R 30 R 31 R 32 R 33 Száraz állapotban robbanásveszélyes. Vízzel érintkezve fokozottan tűzveszélyes gázok képződnek. Éghető anyaggal érintkezve tüzet okozhat. oxidáló 9. Nagyon érzékeny. A halmozódó (kumulatív) hatások miatt veszélyes.1. Belélegezve ártalmas. Robbanásveszélyes peroxidokat képezhet. Fokozottan tűzveszélyes.9. Savval érintkezve nagyon mérgező gázok képződnek. Savval érintkezve mérgező gázok képződnek. súrlódás. Kmia 359 16129 Kémia FVTABK / 359 C M Y K 2011. Vízzel érintkezve mérgező gázok képződnek. tűz vagy egyéb gyújtóforrás rendkívüli mértékben növeli a robbanásveszélyt. Tüzet okozhat. Éghető anyaggal érintkezve robbanásveszélyes. tűz vagy más gyújtóforrás robbanást okozhat. súrlódás. veszély F+ fokozottan ingerlő tűzveszélyes oxidatív O égést tápláló. N környezeti E robbanás. Bőrrel érintkezve ártalmas. Ütés. A használat során tűzveszélyessé válik. Belélegezve mérgező (toxikus).

Öröklődő genetikai károsodást okozhat (mutagén hatású lehet). . Súlyos égési sérülést okoz. . . Belélegezve túlérzékenységet okozhat (szenzibilizáló hatású lehet). . . . Szemizgató hatású. A környezetben hosszantartó károsodást okozhat.3. 360 Kmia 16129 Kémia FVTABK / 360 C M Y K 2011. . . A születendő gyermekre ártalmas lehet. Mérgező a talaj szervezeteire. Mérgező az állatvilágra. . Az edényzet hermetikusan lezárva tartandó. Mérgező a méhekre. Lakóterülettől távol tartandó. Nagyon súlyos és maradandó egészségkárosodást okozhat. . Az edényzet szárazon tartandó. Lenyelve ártalmas. . . Hosszú időn át hatva súlyos egészségkárosodást okozhat. . Mérgező a vízi szervezetekre. Mérgező a növényvilágra. Az edényzet jól szellőztethető helyen tartandó. Hűvös helyen tartandó. Belélegezve rákot okozhat (karcinogén hatású lehet). Ártalmas a vízi szervezetekre. Nagyon mérgező a vízi szervezetekre.R 34 R 35 R 36 R 37 R 38 R 39 R 40 R 41 R 42 R 43 R 44 R 45 R 46 R 48 R 49 R 50 R 51 R 52 R 53 R 54 R 55 R 56 R 57 R 58 R 59 R 60 R 61 R 62 R 63 R 64 R 65 R 66 R 67 Égési sérülést okoz. Veszélyes az ózonrétegre. Zárt térben hő hatására robbanhat. -tól/-től távol tartandó [az összeférhetetlen anyago(ka)t a gyártó határozza meg]. . . A vízi környezetben hosszantartó károsodást okozhat. Ismételt expozíció a bőr kiszáradását vagy megrepedezését okozhatja. Szoptatott újszülöttet és csecsemőt károsíthatja. . . . . alatt tartandó (a folyadékot a gyártó határozza meg). Gyermekek kezébe nem kerülhet. alatt tartandó (az inert gázt a gyártó határozza meg). . Bőrizgató hatású. . Élelmiszertől. italtól és takarmánytól távol tartandó. A vegyszerek csomagolsn felt ntetett S-mondatok S S S S S S S S S S S S S 1 2 3 4 5 6 7 8 9 12 13 14 15 Elzárva tartandó. . . 9. . A fertilitásra (fogamzóképességre vagy nemzőképességre) ártalmas lehet. A fertilitást (fogamzóképességet vagy nemzőképességet) károsíthatja. A tartályt nem szabad légmentesen lezárni. május 6. Izgatja a légutakat. . Bőrrel érintkezve túlérzékenységet okozhat (szenzibilizáló hatású lehet). Súlyos szemkárosodást okozhat. A gőzök álmosságot vagy szédülést okozhatnak. Rákot okozhat (karcinogén hatású lehet). . A születendő gyermeket károsíthatja. . aspiráció (idegen anyagnak a légutakba beszívása) esetén tüdőkárosodást okozhat. . –18:37 . Hőhatástól távol tartandó. Maradandó egészségkárosodást okozhat. . .

. Megfelelő védőruházatot kell viselni. . . -val/-vel oltandó (az anyagot a gyártó határozza meg). Ha lehetséges. –18:37 . Ha szembe jut. Lenyelés esetén a szájat vízzel öblítjük ki (csak abban az esetben. Szem-/arcvédőt kell viselni. . . -val/-vel bőven azonnal le kell mosni (az anyagot a gyártó határozza meg). Ha a szellőzés elégtelen. inni nem szabad. . A bőrrel való érintkezés kerülendő. május 6. akkor a „Víz használata veszélyes” mondatot is hozzá kell tenni! Baleset vagy rosszullét estén azonnal orvost kell hívni. Nagy felületű. és biztosítani kell számára a nyugalmat. . Az edényzetet óvatosan kell kezelni és kinyitni. . . A szennyezett ruhát azonnal le kell vetni/venni. -val/-vel nem keverhető (az anyagot a gyártó határozza meg). Kerülni kell az expozíciót. és meg kell mutatni az edényzetet vagy a címkét. Az anyagot és edényzetét veszélyes. . . . . . . . Az anyagot és az edényzetét megfelelő módon ártalmatlanítani kell. megfelelő légzőkészüléket kell használni. . Megfelelő védőkesztyűt kell viselni. és orvoshoz kell fordulni. . a címkét meg kell mutatni. . . . . ◦ C feletti hőmérsékleten nem tárolható. . Csak jól szellőztetett helyen használható. . . . . -val/-vel kell tisztítani (az anyagot a gyártó határozza meg). Ha az anyag a bőrre kerül. tartózkodásra alkalmas helyiségekben nem használható. -val/-vel nedvesen tartandó (az anyagot a gyártó határozza meg). Csak az eredeti edényzetben tárolható.S S S S S S S S S S S S 16 17 18 20 21 22 23 24 25 26 27 28 S S S S S S S S S 29 30 33 35 36 37 38 39 40 S 41 S 42 S 43 S 45 S 46 S S S S S S S S S S 47 48 49 50 51 52 53 56 57 59 S 60 S 61 S 62 S 63 S 64 Gyújtóforrástól távol tartandó. használatához külön utasítás szükséges. Soha nem szabad vízzel keverni. . . A sztatikus feltöltődés ellen védekezni kell. Tűz esetén . . . bő vízzel azonnal ki kell mosni. (Biztonsági adatlap) Lenyelés esetén hánytatni tilos: azonnal orvoshoz kell fordulni. . A környezetszennyezés elkerülésére megfelelő edényzetet kell használni. Használat közben enni. A padlót és a beszennyeződött tárgyakat . . Kerülni kell a szembejutást. Ha a víz használata veszélyes. Csatornába engedni nem szabad. Lenyelése esetén azonnal orvoshoz kell fordulni. . . . Belégzés miatt bekövetkező baleset esetén a sérültet friss levegőre kell vinni. Füst-/permetképződés estén megfelelő légzésvédőt kell viselni (típusát a gyártó adja meg). Az anyagot és/vagy edényzetét veszélyes hulladékként kell ártalmatlanítani. Kerülni kell az anyag környezetbe jutását. . ha a sérült nem eszméletlen). – Tilos a dohányzás! Éghető anyagoktól távol tartandó. . . Speciális adatokat kell kérni. . Robbanás vagy tűz esetén a keletkező gázokat nem szabad belélegezni. Az anyag porát nem szabad belélegezni. . . . Használat közben tilos a dohányzás. . Kmia 361 16129 Kémia FVTABK / 361 C M Y K 2011. A keletkező gázt/füstöt/gőzt/permetet nem szabad belélegezni (a gyártó határozza meg). A hulladékanyag visszanyeréséhez/újrahasznosításához a gyártótól/forgalmazótól kell tájékoztatást kérni.vagy speciálishulladék-gyűjtő helyre kell vinni. az edényt/csomagolóburkolatot és a címkét az orvosnak meg kell mutatni.

Nemzeti Tankönyvkiadó. 1981 NENMAC temperature handbook. Greenwood. 1980 E. Műszaki Könyvkiadó.): Analitikusok kézikönyve. Glinka: General chemistry.org N. Műszaki Könyvkiadó. matematikai. 1980 Kucsman Árpád: Szerves kémia. NANMAC Corp.iupac. Tankönyvkiadó. Táncsics Könyvkiadó. J.. 1979 Csengeri Pintér Péter: Mennyiségek. Budapest. Akadémiai Kiadó. 1993 F.L. Earnshow: Chemistry of the elements. –18:37 . Budapest. Akhmetov: General and inorganic chemistry.nobel. Táncsics Könyvkiadó. Akadémiai Kiadó. Pergamon Press.gov www. mértékegységek. Budapest. Kohlrausch: Praktische Physik 3. 1985 Mikrovilág. Budapest. 1981 Hajdu László–Mikos Pál: Világítástechnika és Színdinamika. Tankönyvkiadó.nist.com K MIA www. G.FELHASZNLT IRODALOM FIZIKA Négyjegyű függvénytáblázatok. 2000 Mészáros Ernő: A levegőkémia alapjai. Nemzeti Tankönyvkiadó. Műszaki Könyvkiadó. 2003 Sárközi: Műszaki táblázatok és képletek. Budapest.goodfellow. Harry: Ipari Lézerek és alkalmazásuk. Stuttgart. 1977 Bruckner Győző: Szerves kémia. Mir Publishers. Mir Publishers. 1979 Ohmacht–Sárközi: Műszaki táblázatok. Budapest. Budapest. Budapest. Springer Hungarica. Budapest. 1971 Inzelt György: Az elektrokémia modern elmélete és gyakorlata. 1977 Hütte: A mérnöki tudományok kézikönyvbe. III. CRC Press. 1994 Pungor Ernő (szerk. Műszaki Könyvkiadó. A. Budapest.N. 1987 Handbook of Chemistry and Physics. A Természet Világa 2000.com www. Teubner. fizikai. Budapest. Budapest. Budapest. Budapest. Műszaki Könyvkiadó. számok SI. 1963 Németh Béla: Kémiai táblázatok. Műszaki Könyvkiadó. kémiai összefüggések. Moscow. Vértes Attila: Magkémia.se www. ELTE egyetemi jegyzet. Budapest. Haissinsky: A magkémia és alkalmazásai. Akadémia Kiadó. Budapest. 1972 Hargittay Emil: A hőmérséklet mérése. 1968 Műanyag zsebkönyv. május 6. Műszaki Könyvkiadó. 1979 M. 1977 362 Kmia 16129 Kémia FVTABK / 362 C M Y K 2011. 1989 N. 1981 kézirat www. 1979 Erősáramú táblázatok. Budapest. 1987 Kiss István. B. Műszaki Könyvkiadó. különszám Kenczler Ödön: Vákuumtechnika.webelements. USA. Moscow. 1990 N.

2. . . . . . . . .5. . . . . . . Valószínűség . . . . . 100 5. . . . . . 6. . . . . . . 88 10. . . . 3. . . 2. . . . 1.2. . 96 10. . .3. . Differenciálszámítás . . 5. . . . . . FONTOSABB BETŰSZÓK ÉS ÁLLOMÁNYKITERJESZTÉSEK . . . . . . . . . . . . . 8. . . Trigonometria . . . . GONDOLKODÁSUNK ESZKÖZEI . . . 7. . . . . . . . . . . . 7. . . . . . . . 96 10. . . . . . . . . . . . . ALGEBRA . .3. . . . 3. 61 62 64 69 69 69 70 71 72 73 74 10. . . . . . . . Halmazok. . . . . . . . . . . 100 4. . . . . . 3. 5 1. . . . . . . . . . . . . Szögek tangense és kotangense . . .7. . 1. . . Szögek . május 6. . . Mintafüggvények. . . . . . . . . . . . .4. . . 84 10. . . . . . . . . . . . . . . . . . 101 5. . Nevezetes szögek szögfüggvényei 90 10. . . . . . Számhalmazok . . . . . . . . . . Geometriai transzformációk . . . . . . . . . . . . . . . . 4. . . . . .4. . . . . . . . . . . . . 6. . . . . . 97 10. ELEMI GEOMETRIA . . . A standard normális eloszlás . . 94 10. Egyenes . . . . . . 9. . . . . . –18:38 . . . . Útmutató . . . .1. . Sorozatok. .2. . . 99 2. . . . . . Számok négyzetgyöke . . . . . statisztikák . . . . . . . . . . . . . . . . . . Néhány állandó . . . . . . . . 3. . 4. . 90 10. . 5. . . . .3. . . 101 5. . . .4. . . . . . . . . . .11. . . . . . 102 5. . . . . . . . . . . . . . Szimmetria és lapultság . . . . . . . . . . . . Számok 10 alapú logaritmusa . . . . . ALAPFELADATOK . . . . .2. . . . . . . . . . . . 3. . . . . . . 5 5 5 5 6 7 7 8 9 11 11 12 14 14 16 18 20 20 21 22 22 26 26 26 31 31 32 34 34 34 35 36 43 43 45 46 47 47 49 50 50 50 52 54 8. . . . . . . . . . . . . 8. . . . . . . . . . . . 5. . ANALITIKUS GEOMETRIA A SÍKBAN . . . .6. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Összegezés . . . . . . . Síkgeometria . . Összetett számok felbontása 1600-ig (a 2. . . . Kamatszámítás . . . . . . kapcsolatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .3. . . . . . .3. . . . . . Gyakorlati számítások . . . . . . Fontosabb valós függvények . . . . 80 10. . . . . . . . . . . . . . . 103 363 16129 TARTALOM / 363 C M Y K 2011. . . .2. . Adatok feldolgozása. . ábrázolása . . . . . . . 7. .1. . . . 7. . . . . . . Eldöntés . . . . . . Racionális számok . . 5. 3. . . . . . . . . . Idősorok .1. . . 9. Görög betűk . . . . . . . . . . 8. . Vektorszámítás . . . . . . . . . 4. . . .1. . . . . . . . . . . . .4. . . . . . . . MÉRTÉKEGYSÉGEK . . . . . . . . . .1.3. . . . . 4. . . . . Hiperbola . . . . . . .1. . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .3. . . . . . . . . Gyakoriság . . . .7. . . . Kör . . . . Valós számok . . . Gráfok . . Pitagorasz-féle számhármasok (c = = 100-ig) . . . . Határérték .3. VALÓS FÜGGVÉNYTAN . . . 7. . Térgeometria . . .3. . . Pont . A binomiális együtthatók (n = 20-ig)   n k . . . . . . . . . . .14. . . 78 10. . . 4. . . . . . . . . . . . . . . . . . 9.8. . . . . . . . . . . . . Jelek. . . . . . . . . Szögek szinusza és koszinusza . . . . . . . A szóródás jellemzői . . . . . . .5. . . . . . . . . . . . . . .4. . . . . . . . . . 3. . . . . . 8. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Feltételes összegezés .4. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .6. . 8. . . . . . . . . rövidítések . . . 95 10. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .6. . Koordináta-rendszerek . . . 1. . . . . . . . . . . . . 103 5. . . . . . . . . . . . .1. . . . . . 5 prímosztók nélkül) . . . . . . . . . . . Matematikai logika . . .5. . . Parabola . . . . .2. . . . . . . . . . . . . . . . 7. . . STATISZTIKA . 7. . . . .4. . Integrálszámítás . . . . ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK . . . . .1. . . Jelölések. . 9. . . . . . . . . . . . . . 4. 5. .2. 76 10. .5. . . . . . 3. . . . . . . . . 98 INFORMATIKA . . . . . . 2. . . . . . .10. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . JELÖLÉSEK . .2. Sorozatszámítás . . . . . . 1. . . . . . . . . . . . Egyenletek . . . . Számok négyzete . . . . . . . . . . . . . Események . . . . . . 9. . . Korreláció.5. . .9. . . . . . . . . . . . . VALÓSZÍNŰSÉG-SZÁMÍTÁS .6. SZÁMELMÉLET . . . . . 8. . . TÁBLÁZATOK . . . . . . . Egész számok . . . Egyenletrendszerek .TARTALOM MATEMATIKA .1. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .3. . VEZÉRLÉSI STRUKTÚRÁK . 8. . . . . . . . Rekurzív sorozat . 6. . . . . . . . . . Ellipszis . . . . . . . Faktoriálisok (n = 100-ig) . . . . . . regresszió . . . . . . . . . . Valószínűség-eloszlások . . . . . . . . . 2. .2. .2. . . . . . . . . . . . .1. . . . . . .12. . . . . . . . . . . . Kombinatorika . . . . . . . . . Forgásszögek szögfüggvényei . . . . . . .7. .1. . . . .13. . . . . . . . 102 5. . . . . . . . . 9. . . . . . . . . .5. . . . . . . 76 10. .6. . . . . Komplex számok . . . . . . . . . . . . sorok . .3. . 99 3. . Térelemek . . 99 1. . . . 93 10. . . . 6. . . . . . . . . . .2. . 6. . .5.4. . . .4. . . . . . . . . . . . .2. . . . . . 9. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Prímszámok 4000-ig . . . . . . .4. . . . . ARITMETIKA. . . .

113 1.6. .5. . . . . . . . . .6. . . .13. HŐTAN . . . . . . . . . RENDEZÉSEK . . . . . .1. . . . . . . . 197 9. . . . . 129 1. . . . . Szerkezeti és szerves anyagok. . . . . . . . . 182 8. . . . . . . . . . . . . . . . . 183 9. . . . . . . . 193 9. . . . . . . . . . 109 7. . . . . . . . . 175 6. . 108 7. 135 2. . Kiválogatás . . . Az első maximum kiválasztása . . . . . . . . . . . . Az atomok mérete és tömege . . . . . . . . 116 1. . 171 5. . . . . . . . 135 2. . . . . 151 3. . 132 2. . . .3. . . . .2. . 106 5. A levegő fontosabb adatai . . . . . . .2. . Szétválogatás . . 112 8. . . . . . . . . . . . . . 175 6. . . . . . . . . . . . . . .4. . . . . . 196 9. . . . . . . . . . . . . . . akikről fizikai mértékegységet neveztek el . . . . 105 5. . . . . . . . Magfúzió . Fizikai optika . . . . . . . . . . . . . . . .1. . . . 172 5. . . . . . . . . . . . . . . 105 5. . 164 4. . . . . . . . . . Az atommag . . . . . A SPECIÁLIS RELATIVITÁSELMÉLET ALAPJAI . 107 6. . . . . Kötött részecskék kvantummechanikai leírása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A víz (vízgőz. . . . . . . . . . .4. . . 148 3. . .4. . . . . 170 5. . . . . . . . . . . . . . . . . 177 7. . . jég) fontosabb adatai191 9. . 179 7. .4. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 136 2. 145 3. . . . . . .6. . . . . .3. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .14. . . .2. . . . . . . FÉNYTAN . . . . . . . ELEMI RÉSZECSKÉK . . . . . . . 104 5. . . . . . . .7. . . . . . 177 7. . . . . . . . . . . . . . 113 1. . . . . . . . . . . . . . . . 189 9. . Gáztörvények . . . . 177 7. . . Fontosabb fizikai állandók . . . . . . . . . . . . Maximumszámlálás. . . . . . 194 9. . . . . 188 9. . . . . 182 8.1. . . . . . . . . . . . . Metszet. . . . . . . .5. . .6. . . . . . . . . Maxwell-féle sebességeloszlás . . Sugárzásvédelem . . . . . . . . . . . . . Mozgó vezeték mágneses mezőben 155 3. . . . . . . . . . . . . . 192 9. . . . . . .2. . . . . . .9. . . . . . . . . Rugalmas alakváltozások (deformációk) . .1. . . . . 120 1.12. Folyadékok sűrűsége 18 ◦ C-on .11. . . . . 197 9. . . Atommodellek . 107 6. . . . . . . Relativisztikus kinematika. . . . . . . . . . . . Halmazállapot-változások . . . . . . . . .5. 168 4. . . . . . . . . . .1. . . . . . . .6. . teljesítmény . . . 135 2. –18:38 . . . Folyadékok és gázok mechanikája . . . . . 183 9. . . Termodinamikai valószínűség . 112 8. . 176 7. . 142 2. . . Minimumkiválasztásos rendezés . . .2. . . . . . . . . . . . . . . Gázok normálállapotú sűrűsége (0 ◦ C. . . . . . . . . . . . . . . . . Termodinamika . . . . . . . . Lokális maximum keresése . . . . . . . . . . . Időben állandó mágneses mező vákuumban (levegőben) . . . . . Bináris (logaritmikus) keresés . . . . . . . . . . 162 4. . . . . .1. . . Maghasadás . . 171 5. . . . . . . . Homogén tömegeloszlású testek és felületek tömegközéppontja . . . .6. 128 1.11. . . . . 112 FIZIKA . . . . .8.5. Tudósok és feltalálók. . . . . . . . . . . . . . . .4. . . . . . . MAXIMUMFELADATOK . . Szilárd testek tágulása . . . . . . . . 104 5. . . . . A mozgás kinematikai leírása .1. . Homogén tömegeloszlású vonalas alakzatok tömegközéppontja . . MECHANIKA . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1. . . ATOMFIZIKA . . . . . . . . Összefuttatás . Folyadékok hőtágulása . . energia. 126 1. . . . Beillesztéses rendezés . . . . . . . . . . . . . . . . 181 8. . . . .2. . . . . . . . 182 9. . . .8. . . . . . . .8. . . . 173 6. . . . . . . . .1. . .4. . Kiválasztás . . . . . . Homogén tömegeloszlású síkidomok tömegközéppontja . . . . . . . A hőközlés módjai .2 Radioaktivitás . . . .3. . . . . . . . 109 7. . . . . . . . . . . . 178 7. . . . Időben állandó elektromos mező (elektrosztatika) . . . .2. . . . . . Szilárd és folyékony elemek sűrűsége 20 ◦ C-on . . . . . . . . . Prefixumok . 113 1. . . 145 3. . . . .9. . . . . május 6. 179 7. . . . . Lineáris keresés .7. . MAGFIZIKA. . . . . 106 5. . . . . . . . Cserélgetéses rendezés . 164 4. . . . 111 8. . . . . . . . Anyagi pont és merev test egyensúlya (sztatika) . .2. . . . . KERESÉSEK . . . . . . .12. . . . Dinamika . . . . . . . . 126 1. . . . . 139 2.2. . Számlálás .1. . . Mechanikai hullámok . . . . . . . Egyesítés . . . Geometriai optika . . . . . . . . . . . . . . 109 7. . . Radioaktív bomlási sorozatok . . . . . . ELEKTRODINAMIKA. . . . .10. . Relativisztikus dinamika . . . . . . . . . . .7. . . . Ömlesztett anyagok halomsűrűsége 194 9. . . . . 110 7. . . . . . . . . . . . . . . . Rezgések . . .2. . 105 Pa) . . . . . . . . . . . . . . . . 143 3. .3. . . . . . ásványok.2. . . . . . . . A vákuumbeli elektromágneses mező Maxwell-törvényei. 107 6. . . . . . . Munka.1.4. . . . . . . . .3. .3. . . . . . . . . . . . . . . . . . A fotometria alapjai . . . . . . . . . 198 364 16129 TARTALOM / 364 C M Y K 2011. . . . . . . . . .5. . . . . . . . . . . . . . . . . .5. . . . . . . . . . 112 8. . . . . . . . . . . . . . . . kőzetek sűrűsége szobahőmérsékleten . .3. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Feltételes maximum keresése . . 191 9.3. . . . . 111 8. . . .3. . . . STATISZTIKUS FIZIKA . . . A Nemzetközi Mértékegységrendszer (SI) . . . . . . . . . . . . . . . . . .10. Stacionárius (időben állandó) elektromos áram . Az időben változó elektromos mező158 3. . 195 9. . . . . . . . . .1. . . .FIZIKAI TÁBLÁZATOK . . Buborékos rendezés . . .

. . . . . . . 225 9. . . . 228 9. . . . . . . . levegőre vonatkoztatva . . . . . . . . . . .54. . 214 9. . .53. . . . . . . . . . . Szilárd elemek hőtani adatai . . . . . . 229 9. . . . Szigetelő anyagok fajlagos ellenállása 20 ◦ C-on . . Műanyagok hőtani adatai . .62. . . . 205 9. . 208 9. . . . . . –18:38 . . Néhány anyag hőátadási együtthatója. . . . . .39. . . . .15. . .40. .18. . .37. . . . . . . . . . . . A víz forrásponti hőmérsékletének változása a nyomás függvényében . 212 9. . Longitudinális hullám terjedésének hőmérsékletfüggése levegőben . . . . . Longitudinális hullám terjedési sebessége gázokban és gőzökben 20 ◦ C-on. . . . . .24. . . . . . . . 105 Pa nyomáson. . . . Szilárd elemek rugalmas adatai . . . a víz sűrűsége és párolgáshője a hőmérséklet függvényében . . . .42. . . . Formatényezők (áramlási ellenállási tényezők) . . . Néhány folyadék felületi feszültsége 20 ◦ C-on. . Elemek elektrokémiai egyenértéke. . . . . . . 228 9. . . 234 9. . . . .17. . . . . . . . . . .28. . Súrlódási tényezők . . . 236 365 16129 TARTALOM / 365 C M Y K 2011. . . . .50. . . . .65. . . . . . . . . 208 9. . . . . . . . . . . . . . . . Gázok relatív dielektromos állandója 0 ◦ C-on. . .25. . . . . Termoelemek elektromotoros ereje 0 ◦ C-os referenciahőmérsékletre vonatkoztatva . . A víz diszperziója 20 ◦ C-on. . . . 199 9. . . . Műanyagok fajlagos ellenállása . . . . . . . 20 ◦ C-on . . . . . . Néhány elem mágneses Curiepontja . . . . . . . . . . . . . . . Longitudinális hullám terjedési sebességének hőmérsékletfüggése vízben . . . . . . . . 221 9. . . . . . . . . . . . . . . Lánghőmérsékletek .32. . . . . .48. . . . . . . . . . . .35. 204 9.45. . .34.21. .64. . . . . . . . . . . . . . . Az elektromágneses színkép tartományai . . . . . . . . . . . . . . . . . A víz felületi feszültsége levegőkörnyezetben a hőmérséklet függvényében . Szobahőmérsékleten vezető szilárd és folyékony elemek fajlagos ellenállása. . . 235 9. . Szigetelt vörösréz vezetékek megengedhető terhelése . . . . . . . . . . . . . . Szerkezeti anyagok rugalmas adatai202 9. . . Longitudinális hullám terjedése szilárd anyagokban. . . Szigetelő anyagok átütési feszültsége . . . Néhány folyadék Eötvös-állandója 208 9. . 231 9. . . . . A levegő és a víz dinamikus viszkozitása a hőmérséklet függvényében . Gázmolekulák és gázatomok termikus átlagsebessége és közepes szabad úthossza 20 ◦ C-on. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 204 9. . 205 9. . . . . . .38.56. . . . . Gázok. . . . kémiailag egyenértékű tömege és oxidációsszám-változása .16. . . . . . . . . . . . . . 203 9. . . . 202 9. égéshők. . . .51. .22. . . . . 219 9. . . . . . .30. . Lágymágneses anyagok . . . . . . . .57. . . . . Különféle anyagok levegőre vonatkoztatott törésmutató-értéke három nevezetes hullámhosszon. . .29. . . . . . . .33. Keménymágneses anyagok . . . .52. .27. . . . . . elektromosan vezető anyagok fajlagos ellenállása ésazellenállás hőfokfüggése. . . . . . . . . . 232 9. 216 9. . május 6. . . . 230 9. . . . . az ellenállás hőmérsékletfüggése . . . 223 9. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Telített vízgőz nyomása és sűrűsége. .61. . Műanyagok rugalmas adatai szobahőmérsékleten . . . . . . . . . 233 9. . . . . . . . . . . 220 9. . . . Gyulladási hőmérsékletek. . . . . gőzök hőtani adatai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .31. . . . .26. Homogén tömegeloszlású testek különböző tengelyekre vonatkoztatott tehetetlenségi nyomatékai . . . . . 218 9. .20. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Néhány anyag átlagos emissziós tényezője . . . . . . . . . . . . . . .46. . . . . . . . .55. 224 9. . 227 9. Gördülési súrlódási tényezők . . Elemek platinával létesített termofeszültsége 100 ◦ C hőmérséklet-különbség esetén . . 223 9. .63. 232 9. . . . Longitudinális hullám terjedési sebessége folyadékokban. . . . . . . . . . . . . . . . . 222 9. . . . . . .41. . . . . .36. . . 213 9. . . . . . . . . . . . . . 224 9. . . . . . . . . 201 9. . 105 Pa nyomáson . . . 228 9. . Néhány anyag dinamikus viszkozitása 20 ◦ C-on . . 20 ◦ C-on . . . . . 204 9. . . . . . . . . Szilárd anyagok relatív dielektromos állandója . 201 9. .58. . . . . . . 209 9. . . . 221 9.19. . . . . . . 203 9. . . . határszöge és diszperziója 20 ◦ C hőmérsékleten és 105 Pa nyomáson . . . 206 9. . . . . . . . . . . . . . . . . . Hangskálák hangjainak frekvenciái és hangközei. .9. .47. . . . fűtőértékek. normál légköri nyomáson (105 Pa) . .43. Szilárd anyagok hőtani adatai .23. Szilárd. . . . . . . . . . . . . . Műanyagok relatív dielektromos állandója . . . . . . .60. . . . . . 207 9. . . .44. . . . . .59. . .49. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 223 9. . . . Volta-féle feszültségsor . . . . . 222 9. . . . . . . . . Néhány anyag relatív permeabilitása . . . Folyadékok relatív dielektromos állandója . . . . . . . . . . 219 9. . . . 207 9. . . . Folyadékok hőtani adatai . . 105 Pa nyomáson . . . . . 227 9. . . . . . .

. XII. . . . . . . Szabad atomok első ionizációs energiája . . . . . . . . . . . .83. 246 9. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 237 9. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . –18:38 . . . . Néhány. . . . . 242 9. . . . . Elemek és vegyületek szupravezetési hőmérséklete. . . 264 1. . A FÖLD NÉHÁNY ADATA . A standardmodell részecskéi . . . . . . . . . A hadronok felépítése és tulajdonságai . . . . . . . . . . . .84. . . határhullámhossza és kristályszerkezete . A FÖLD 8000 MÉTERNÉL MAGASABB HEGYCSÚCSAI . . . . Az anyagot összetartó kölcsönhatások jellemzői . . IX. . Normálállapotú gázok abszolút törésmutatói . . . . . . . . . .. . . . . A LEGFONTOSABB CSILLAGÁSZATI ÁLLANDÓK ÉS MÉRTÉKEGYSÉGEK . . . . . . .72. . . . . .74. . . . . . . . 236 9. . . . . 263 10. . . . . . . . . 22. . . a gyakorlatban használt vagy előforduló radioaktív izotóp felezési ideje. . . . Diffúziós együtthatók és aktivációs energiák . . . . 22. . . .3 nm-en . A NAP. . . Félvezető anyagok tilos sávszélessége 0 K és 300 K hőmérsékleten. . . . . . . . . . . . . . .77. . bomlásának neme és a sugárzás maximális energiája. 239 9. . . . . . . . . . . . 266 8. . .71.67. . 263 FÖLDRAJZ . . . . . . . . . .9. . . 268 13. . . . HOLDAK A NAPRENDSZER NAGYBOLYGÓI KÖRÜL . . . visszaverési és elnyelési értékei . . A NAPRENDSZER NAGYBOLYGÓINAK FIZIKAI ÉS PÁLYAADATAI . . . . . . . . . Az emberi szem spektrális érzékenysége . . . . . . . . . . . . .69. . . . . . . . . . . . 247 9. .) IDEJÉN . . . A CSILLAGKÉPEK NEVE ÉS RÖVIDÍTÉSE .76. . . . . . . . 266 6. A FÖLD LEGNAGYOBB FÉLSZIGETEI. . . . . . . . . . . . . . . . . Az erőhordozó bozonok tulajdonságai . . . . . 23. 239 9.66. A FÖLD LEGNAGYOBB SZIGETEI . . . . . . A LEGKÖZELEBBI CSILLAGOK . . . . . . . .75. . . . . . töltéshordozó mozgékonyságai és olvadáspontjai . . IX. . . . . . . 241 9. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A FÖLD LEGBŐVIZŰBB FOLYÓI . . 259 7.79. 245 9. . . . . . . . . . . . AZ EGYES ÓCEÁNOK MÉRETEI . . 268 12. . . . . . . . .78. . . . 255 5. 267 9. . . . . . . 259 6. . . . . . . . . . . . . A fermionok generációi . . . . . 267 11. . . . . . . . . .) ÉS A NAPFORDULÓK (VI. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A víz levegőre vonatkoztatott törésmutatójának hőmérsékletfüggése λ = = 589. . . . . Szilárd elemek és a higany kilépési munkája. . . . . . . . . Néhány atommag egy nukleonra jutó kötési energiája . . . . . . . 240 9. . . . . A FÖLD LEGHOSSZABB FOLYÓI . 21. . XII. . 15 ◦ C hőmérsékleten és 105 Pa nyomáson . . .) IDEJÉN264 3. . . . 21. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . EURÓPA LEGNAGYOBB FOLYÓI . . 269 366 16129 TARTALOM / 366 C M Y K 2011. .. . . .68. . . 247 9. . . . . . . . . 22. . .70. A LEGGYAKORIBB KÉMIAI ELEMEK ELŐFORDULÁSI ARÁNYA AZ UNIVERZUMBAN. . . . . . . . . . . . . 251 1. . . . . . . . . . . . . . . . . A fizikai Nobel-díj kitüntetettjei . . . . . . . . . . . . május 6. . . . 238 9. . . . . .. . . . . 251 2. . . . A SZABAD SZEMMEL LÁTHATÓ LEGFÉNYESEBB CSILLAGOK . . . 247 9. . . . . . . . . . . . . 237 9.85. . . . A VILÁGÓCEÁN 10 000 MÉTERNÉL MÉLYEBB PONTJAI . A FÖLD ÉS A HOLD LEGFONTOSABB ADATAI . . . . 238 9. . . . . . . . . Néhány fényforrás fényerőssége . . . . . . A NAP DELELÉSI SZÖGÉNEK KISZÁMÍTÁSI MÓDJA AZ ÉSZAKI SZOLÁRIS MÉRSÉKELT ÖVEZETBEN A NAPÉJEGYENLŐSÉGEK (III. . . . . . . . . . . . . . . . 243 9. . . . . . . . . . . . .. . . 23. . 248 9. . . . A látható tartományban átlátszatlan anyagok visszaverési értékei .) ÉS A NAPFORDULÓK (VI. . . A TEJÚTRENDSZER FONTOSABB JELLEMZŐI . . . . . . A NAP DELELÉSI SZÖGE NEVEZETES SZÉLESSÉGEKEN A NAPÉJEGYENLŐSÉGEK (III. A LEGNAGYOBB KISBOLYGÓK . A látható tartományban átlátszó és áttetsző anyagok áteresztési. . . . . . . . . . . . . 267 10. . . 248 9.73. . . .81. . . 266 7. . . . . . . . . . . A FÖLD LEGNAGYOBB TAVAI . . . . . . . . 22. . . . . . . 264 4. .80. . 244 9. . . . . . AZ EGYES FÖLDRÉSZEK MÉRETEI 265 5. .82. 264 2. . . 249 CSILLAGÁSZAT . Referenciának tekinthető Fraunhofervonalak hullámhossza levegőben. . . . . . . . . . . . . . . . . . . 260 8. . . . . . . . . . . . . . 253 4. . . . . . . 262 9. 251 3.

. . . . . . . 299 2. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 282 1. . . Fémkristályok rácsállandói . . . . . . 314 5. . . sósav-. . . . 294 2. .11. . . . . . .és kálium-hidroxid-oldatok összetétele a sűrűség függvényében (15 ◦ C-on) . AZ EGYES FÖLDRÉSZEK JÉGGEL BORÍTOTT TERÜLETEI . . . . . . . . . . . . . MOLEKULÁK . 298 2. . . . . . . . . . A kénsav-. . . . . Kationok ionsugara . . . . . . . . . . Az atomsugarak változása a rendszám függvényében . . . .15. . . . .6. . . . . . . . . . . . . . . . . . . nátrium-hidroxid.1. . .7. . . . . . . .10. . .5. . . . . . . . 269 15. . . . . . Az elemek felfedezése . . . . Az elemek rendszáma. . . . . . . . . . . 285 2. . . . . . . . . A FÖLD LEGNAGYOBB SIVATAGJAI . . Egyszerű molekulák. . . Néhány gáz oldhatósága vízben (g/100 g víz) a hőmérséklet függvényében (105 Pa nyomáson) . . . . . . 303 2. . . . . . 315 5. . . . . . . . . . Az atomok lehetséges és jellemző oxidációs állapotai. . . . . . . . 273 1. 305 3. . Az atomok periódusos rendszere . . . . .6. . 314 5. . . 317 5. . . . Hidratált ionok képződéshője 25 ◦ Con . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 304 2. . Néhány folyadék molális fagyáspontcsökkenése és forráspont-emelkedése 316 5. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .9. . . . . Néhány vegyület végtelen híg oldatra vonatkozó oldáshője . . . . . . . . . . Az ammónia vizes oldatának sűrűsége és ammóniatartalma (20 ◦ C-on. . . . 331 5. .5. 311 4. . . .2. .14. . . . KEVERÉKEK. . A kötési energiák nagyságrendje . . 289 2. . . . . . . . . . . . .1. 269 16. . . . ATOMOK . . . . . . . . . . . . . . A molekulageometria alapszerkezetei . . . Az elemek stabil nuklidjainak (izotópjainak) előfordulási aránya és pontos moláris tömege . . . A levegő összetétele . . . . . 300 2. . . . 328 5. . . . . 280 1. . . . . . . . . . . . . . .4. . . 315 5. . . Anionok ionsugara . . . . . . .4. .7. . .8. . . . 300 2. 273 A kémiai gyakorlatban használatos fontosabb fizikai állandók pontos értéke . . . . . magyar neve különféle sorrendben . . . . . . . . . . .4. . . . . 271 20. . . . .4. . . ELEMEK. . .2. 291 2.3. . . . . Néhány. . .14. . . . . . . . Az elektronok kötési energiája (eVban) a szabad atomok egyes alhéjain. . . . . . . . . 105 Pa nyomáson) . 271 18. . . 310 3. . . . . . . . . 309 3. . 298 2. . . . . . .12.17. . . . . . . . . . . . . . . . . . . 307 3. . . . . . . 271 19. . . . . . . . . Az elemek fizikai tulajdonságai . . . . 301 2. . . . . . . 290 2. . . . . . 291 2. 286 2. . . . . . . . . . 307 3. . . . . . Az atomok relatív gyakorisága a Világegyetemben . . .1. . . . . . . . . . . vegyjele. . 312 4. . . . . . . . . A FÖLD LEGMÉLYEBB BARLANGJAI . . . . . . 315 5. . . Az első ionizációs energia változása a periódusos rendszerben . . . . . . . . . a természetben előforduló nagyon hosszú felezési idejű radioaktív nuklid (izotóp) mért vagy becsült adatai . . . Sóoldatok sűrűsége az összetétel függvényében (20 ◦ C-on) . . . . Az atomsugarak változása a periódusos rendszerben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 332 367 16129 TARTALOM / 367 C M Y K 2011. . Az első ionizációs energia változása a rendszám függvényében . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A FÖLD LEGMÉLYEBB TAVAI . . . . 272 KÉMIA . . . . . . . . . . . Az atomok részletes elektronszerkezete . . Az elektronegativitás változása a rendszám függvényében . A FÖLD LEGHOSSZABB BARLANGJAI . . . . . . illetve kovalens kötéseik jellemzői . . . . 286 2. . . . . . . . . . . . –18:38 . . . .2. . . . . . . . . Az atomok elektronszerkezete és fizikai tulajdonságai . . . . . . . . . . . . . salétromsav-. . . . . . . . . 326 5. . . . . . . . . . . . . . . .3. . . . . . . 313 4. . . . .16. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 273 1. . . . . . . . 270 17. . . . . . . ELEGYEK314 5.1. . . . . . . Néhány ionkristályos vegyület rácsenergiája . . . . . . . . . . . . .3.13. . . . . . 292 2. AZ EGYES FÖLDRÉSZEK NÉHÁNY NEVEZETES GLECCSERE . . . Savoldatok sűrűsége az összetétel függvényében (20 ◦ C-on) . . . . . . . . . . . . május 6. . . . . . . . . . . . A kvantumszámok és az elektroneloszlás kapcsolata . 308 3. . .2. . . . . . . . . . . . . . . . . . . IONOK . . . . . .5. . . .3. . . . . . . . .2. . . . OLDATOK. . . . . . pályáin . . . . . . .3. . . . . . . . . . . . . . . . . . 273 1. . . . . . . . . . . Az elemek periódusos rendszere . . . . . . . . . . . . . . . . 299 2. . Az atomok százalékos előfordulása a földkéregben. . . . .9. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szervetlen vegyületek oldhatósága vízben különböző hőmérsékleteken . . . . Az elektronegativitás változása a periódusos rendszerben . . .8. . . . . . . „ELSŐ” ESEMÉNYEK A FÖLDTÖRTÉNETBEN . . . . . . .1. . . . 277 1. . . Etanol–víz elegy etanoltartalma és sűrűsége (20 ◦ C-on) . . . A leggyakoribb összetett ionok jellemzői . . . . . . . Az emberi test összetétele .10. . . . .5. . . . . . . . . 312 4. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3. . . . . 348 8. . A vegyszerek csomagolásán feltüntetett R-mondatok . . . . . . . .8. . . . . .gyomaikner. . . . . . . 359 9.3. 336 6. . . 356 8. . 355 8. . 360 Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt. . . . . . . . . Gyakrabban használt redoxiindikátorok . . Az aminosavak jelölése. . . . A szerves vegyületek nevezéktanának rövid áttekintése . . . . . . . . . . .4. . . . . . .3. . . . . . . . . 339 6. . BALESETVÉDELEM . . . .2. . –18:38 . . . . . Bázisok bázisállandói . . . . . . 359 9. . . . a nyomda alapításának 129. . . . . . . . . . . . . . . . . . .2. . . . . . . . . 357 8. Az első húsz alkán tulajdonságai . . . 348 8. . . . . 349 8.10. . 333 6.7. . . . . . . . . . . A genetikai kód . képlete. . . . .1.2. . . . . . . . . . . . .hu Telefon: 06 80 200 788 A kiadásért felel: Kiss János Tamás vezérigazgató Raktári szám: 16129/1 Felelős szerkesztő: Tóthné Szalontay Anna Műszaki igazgató: Babicsné Vasvári Etelka Műszaki szerkesztő: Marcsek Ildikó Terjedelem: 32.11. . .ntk. . . . . . . .6. . . . . . . . 358 9. . esztendejében Felelős vezető: Fazekas Péter vezérigazgató Tel. . . Szerves molekulákban gyakori atomkapcsolatokra jellemző átlagos kötéstávolságok és átlagos kötési energiák . . . . . . . . Az aminosavak fizikai és kémiai tulajdonságai . . . . . . Kisebb atomcsoportok és atomok között kialakuló kovalens kötések kötési energiája (kJ/mol) . . . . . .6. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szervetlen vegyületek tulajdonságai 340 7. . . . . . . . . . Szerves savak savállandói .9. . . moláris tömege . .6.hu 368 16129 TARTALOM / 368 C M Y K 2011. . 337 6. . . . . . . . . . . . . . . .4. . . .1. . . . .hu Vevőszolgálat: info@ntk. 333 6. . . . . . . A fontosabb gázelektródok. . . . . . . . . . . . . . . . . . A vegyszerek csomagolásán feltüntetett S-mondatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Vizes közegben használatos sav-bázis indikátorok .. . . . Készült a Gyomai Kner Nyomda Zrt. . . . . . . . Szervetlen savak savállandói . A figyelmeztető táblákon használatos piktogramok . . . A fontosabb redoxielektródok standard redoxpotenciálja . a Sanoma company www. . . . . . . A vízionszorzat értéke . . . . 334 6. 349 8. . SZERVETLEN VEGYÜLETEK . . . . . . . . .5. . . . A normál alkánok olvadáspontjának változása a szénatomszámmal . . . . . .8. . 359 9. . . . . 350 8. . . .89 (A/5) ív Tömeg: 600 gramm 2. 333 6. . . . . . . . . . valamint egyes nemfémes elemek standardpotenciáljai . . .hu E-mail: knernyomda@gyomaikner. Néhány vegyület bomlási hőmérséklete . . . . . . . . . . . . 347 8.2. . . . . . 2011 Tördelés: Könyv Művek Bt. . . . . . .5.-ben. . . . . . . 338 6. . . . . . . . . . . 340 7. . . . . .1. . . . . . . . .9. . . . . . . . május 6. . . . .: 66/887-400 http://www. . 346 8. . . . . Fémes elemek standardpotenciáljai . . . . . . . . . . . . . . SZERVES VEGYÜLETEK . . . . 347 8. . .1. REAKCIÓK .7. . 358 8. . . . . 339 7. . . . . . javított kiadás. . . . Néhány csapadék oldhatósági szorzata (25 ◦ C-on) . . . . . . 338 6. . . . . . . A normál alkánok forráspontjának változása a szénatomszámmal . . Szerves anyagok tulajdonságai vegyületcsoportok szerint . . .

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful