A kiadvány 2010. 04. 08-tól tankönyvvé nyilvánítási engedélyt kapott
a KHF/1676-14/2010 számú határozattal
A könyv megfelel az Oktatási Minisztérium kerettantervének [17/2004. (V. 20.)]
és az érettségi vizsga követelményeinek [40/2002. (V. 24.)].

Szerzők
Dr. Hack Frigyes, Ph.D. (matematika)
Dr. Hack Frigyes, Ph.D. (informatika)
Dr. Fülöp Ferenc (fizika)
Kugler Sándorné (fizika)
Dr. Radnai Gyula (fizika)
Urbán János (fizika)
Dr. Szabados László (csillagászat)
Dr. Nemerkényi Antal (földrajz)
Dr. Balázs Lóránt (kémia)
Dr. Büki András (kémia)

Lektorok
Dr. Fried Katalin (matematika)
Hegyi Györgyné (matematika)
Lukács Judit (matematika)
Dr. Zsakó László (informatika)
Bánkuti Zsuzsa (fizika)
Dr. Radnai Gyula (fizika)
Dr. Boksay Zoltán (kémia)
J. Balázs Katalin (kémia)
Répás László (kémia)
Villányi Attila (kémia)

Szerkesztők
Tóthné Szalontay Anna (matematika)
Dr. Koreczné Kazinczi Ilona (informatika)
Medgyes Sándorné (fizika)
Gerhardtné Rugli Ilona (csillagászat, földrajz)
Oláh Zsuzsa (kémia)
Alkotószerkesztő
Michalovszky Csabáné
Az ábrákat készítette
Fried Katalin, Wintsche Gergely
A tankönyvvé nyilvánítási eljárásban közreműködő szakértők
Kondor László
dr. Igaz Sarolta
dr. Szerényi Zoltán

c Hack Frigyes, Dr. Fülöp Ferenc, Kugler Rándorné, Dr. Radnai Gyula, Urbán János, 

Dr. Szabados László, Dr. Nemerkényi Antal, Dr. Balázs Lóránt, Dr. Büki András,
Michalovszky Csabáné, Nemzeti Tankönyvkiadó Rt., 2004

ISBN 978-963-19-5703-7

16129 CIM4ED / 2

C

M

Y

K

2011. május 6. –18:47

BEVEZET

Ez a kiadvny a 13129/1 raktri szm Ngyjegy fggvnytblzatok. Matematikai, zikai, kmiai
sszefggsek c m
Tetsz sd jas tank

nyv adatainak felhasznlsval k szlt. A korbban is k

zkedvelt, k

zel 30 vig hasznlt (a
matematika r sz elsz

r 1967-ben jelent meg) tank

nyv felj tst a k.

az SI-m rt kegys grendszer sz les k.z piskolai tananyag megvltozsa.

hogy az eltelt vek technikai fejld s nek eredm nyei pontosabb adatokat szolgltatnak a korbban m rtekn l. csillagszat s f. Az ig nyeknek megfelelen j terletekkel eg sz tettk ki a matematikai. k miai r szeket.r elterjed se tette szks gszer v . valamint az. valamint j fejezetek (informatika. zikai.

ldrajz) is kerltek a k.

nyvbe. hiszen ezek megk. feladatmegoldsokhoz hasznljk. ez rt k rjk. hogy csak az iskolai elm leti szm tsokhoz. Az j N gyjegy fggv nytblzatokat kizrlag iskolai hasznlatra sznjuk.

Ez irny felhasznlsbl szrmaz hibk rt a kiad semmif le felelss get nem vllal.nny t s re k szlt. Kiadvnyunk megalkotsnl a pontossgra s szakmai ig nyess gre t. Tudomnyos s ipari felhasznlsra { minden szakmban { l teznek megfelel adatokat szolgltat. amelyeket kiadvnyunk nem k vn helyettes teni. bevizsglt adattrak.

de nem t.rekedtnk { amelynek biztos t ka a kivl szerzk s lektorok grdja {.

sem az adatok le rsnl. hogy a felhasznls sorn melyik . Az olvasra b zzuk.rekedhettnk teljess gre sem a den cik. t telek kimondsnl.

milyen k.sszefgg st k vnja alkalmazni.

rnyezeti s kezdeti felt telekkel. A k.

nem k vnjuk helyettes teni a tantrgyi tank.nyv hasznlathoz szks gesek szakmai s tudomnyos elismeretek.

nyveket. ez rt az adattr { ms kiadvnyokba t. zika s k mia rkon. amely sok vtizeden keresztl szolglt seg ts gk nt a matematika. A szerzk s a kiad munkatrsai hossz vek ta gondozzk s jav tjk az itt megjelent adattrat.

A szerkeszt k 3 16129 CIM4ED / 3 C M Y K 2011.rt n { enged ly n lkli msolshoz nem jrulunk hozz. május 6. –18:47 . A msodik kiadst a tanrok javaslatai s a be rkezett v lem nyek alapjn jav tottuk.

.

71828 18284 59045 23536 02874 71352 66249 77572 47093 69995 95749 66967 62772 40766 30353 54759 45713 82178 52516 64274 .2. LTALNOS TUDNIVALK 1. . π ≈ 22 : 7.1. .MATEMATIKA 1.30258 50929 94045 68401 79914 54684 . π ≈ 355 : 113. .   1 n e = lim 1 + n→∞ n 1. távolság irányított szakasz. . . jobbról nyílt intervallum balról nyílt. .1. . b[ ]a. 1 = ln 10 ≈ 2. A Ludolf-féle szám.3.43429 44819 03251 82765 11289 18916 . Nhny lland 1. Jellsek.14159 26535 89793 23846 26433 83279 50288 41971 69399 37510 58209 74944 59230 78164 06286 20899 86280 34825 34211 70679 . b az a szám abszolútértéke az a szám egész része zárt intervallum nyílt intervallum balról zárt.3. kapcsolatok |a| [a] [a. vektor Matematika 5 . Grg betk A B Γ Δ E Z α β γ δ ε ζ alfa béta gamma delta epszilon zéta H Θ I K Λ M η ϑ ι κ λ μ éta théta ióta kappa lambda mű N Ξ O Π P Σ ν ξ o π ρ σ nű kszi omikron pí ró szigma T Υ Φ X Ψ Ω τ υ ϕ χ ψ ω tau üpszilon fí khi pszi ómega 1. . A 10 alapú logaritmus modulusa (M) és reciproka M = lg e ≈ 0. b] AB −→ AB. b[ [a. b] ]a. a. M 1. 1. Az Euler-féle szám.1.1. jobbról zárt intervallum szakasz.1. a kör kerületének és átmérőjének aránya (transzcendens) π ≈ 3.2. természetes logaritmus alapszáma (transzcendens) e ≈ 2.

Jelek.1. rvid.4.

. {−1. ln x {}=∅ {0. α = . .} {1.} {. . ∃x: . a × b ¬p p ∨ q. . .}. . 2. lg. . . . nagyobb vagy egyenlő eleme. vektoriális szorzat állítás tagadása (negációja) állítások diszjunkciója. n  ai i=1  szorzat (produktum) n  ai i=1 ! ∫ b faktoriális határozatlan integrál határozott integrál a 0 ^ R ⊥  ∼ ∼ = mod szög derékszög merőleges párhuzamos hasonló egybevágó osztási maradék lim limesz. nem eleme a halmaznak részhalmaz. x ∈ /Q M ⊇ V. p ∧ q p ⇔ q. 1. 1. lg x. −3. . a negatív egészek halmaza a racionális.} . kisebb vagy egyenlő nagyobb. π ≈ 3. A  B R × Q. ≈ <.  × ¬ ∨. 2 5. határérték exp log. metszete halmazok különbsége halmazok szimmetrikus különbsége halmazok direkt szorzata. ⊂ ∪. ln ∅ exponenciális függvény logaritmus az üres halmaz a természetes számok halmaza az egész számok halmaza a pozitív. . 0. az irracionális számok halmaza a valós (reális) számok halmaza a komplex számok halmaza végtelen N Z Z+. Q∗ R C ∞ 6 5! = 1 · 2 · 3 · 4 · 5 F = ∫f 10 √ A= xdx Matematika ARD^ α = R. nem egyenlő. . ∩ \ . −2. . . konjunkciója állítások ekvivalenciája. ≤ >. ⊕ ⇒ ∀ ∃  egyenlő. . 15 ≡ 3 (mod 4)  sin x lim x→0 x x → ex loga b. . f ⊥ S e  f. ≥ ∈. közelítőleg egyenlő kisebb. ) egzisztenciális kvantor (van olyan x. antivalenciája állítások implikációja univerzális kvantor (minden x-re igaz . H ⊂ R A ∪ B. . . −1. .14 sin x < x + 1 a 2 + b2 > 1 q ∈ A. 2. ∧ ⇔. . .tsek =. −2. A ∩ B A\B W Z. S  Z ABC ∼ P QR ABC ∼ = P QR 15 mod 4= 3. . 2. . α = a ⊥ e. p ⊕ q p⇒q ∀x: . Z− Q. .. ) összeg (szumma) a = b. ∈ / ⊆. 3. valódi részhalmaz halmazok uniója.

a ∨ b.1. negáció (NEM. . május 6.1. c. Jelölések. tagadás). .2. diszjunkció (megengedő vagy). . Matematikai logika 2. 2. a ⊕ b. tulajdonságok ¬(¬a) = a ¬h = i a∨h=a a∨i =i a ∨ ¬a = i a∨b =b∨a (a ∨ b) ∨ c = a ∨ (b ∨ c) a ∨ (b ∧ c) = (a ∨ b) ∧ (a ∨ c) a ∨ (a ∧ b) = a ¬i = h a∧i = a a∧h= h a ∧ ¬a = h a∧b = b∧a (a ∧ b) ∧ c = a ∧ (b ∧ c) a ∧ (b ∨ c) = (a ∧ b) ∨ (a ∧ c) a ∧ (a ∨ b) = a a∨a =a ¬(a ∨ b) = ¬a ∧ ¬b a∧a = a ¬(a ∧ b) = ¬a ∨ ¬b kommutatív asszociatív disztributív abszorbció (elnyelési tulajdonság) idempotens De Morgan-szabályok Matematika 16129 Matematika FVTABM / 7 C M Y K 7 2011. h =↓= 0 = a hamis érték i =↑= 1 = az igaz érték. ekvivalencia.1. implikáció. Műveleti azonosságok. ¬a. a ∧ b. b. a ⇔ b. műveletek Kijelentések: a. konjunkció (ÉS). antivalencia (kizáró vagy).2.1.3.1. Igazságtáblázatok a= b= ¬a a∨b a∧b a⇒b a⇔b a⊕b ¬(a ∨ b) ¬(a ∧ b) h h i h h i i h i i h i – i h i h i h i i h h i h h h i h i i i – i i i i h h h 2. a ⇒ b. –18:37 . GONDOLKODSUNK ESZK ZEI 2.

i=1 A \ B = {x | x ∈ A ∧ x ∈ / B}. Minden H halmazra igaz: H ⊆ U . Elnevezések. Halmaz megadása: Az elemek felsorolásával. A és B egyesítése (uniója).: {x | E(x)} – az E(x) szabálynak megfelelő x elemek halmaza. Halmazok 2. ha minden eleme H -nak is eleme: Q ⊆ H ⇔ ∀x : (x ∈ Q ⇒ x ∈ H ) . . annak nem eleme. Venn-diagram: a halmazok egymás közötti viszonyát ábrázoló grafikon. Valódi részhalmaz: Q ⊂ H ⇔ (Q ⊆ H ) ∧ (Q H ). ∪ An .2. n  Ai = A1 ∪ A2 ∪ . Univerzális halmaz (U ): minden létezőt egyesítő halmaz. –18:37 . Jelölések: a ∈ H – az a elem a H halmazhoz tartozik. . A és B szimmetrikus különbsége. ismert egy halmaz. Egyenlő két halmaz akkor és csak akkor.2.2. . Eldöntési szabállyal. A halmaz kétszeres Descartes-szorzata. 8} – a páros számjegyek halmaza. A B = A  B = (A ∪ B) \ (A ∩ B). A és B metszete (közös része). 2. A és B különbsége. 4. A2 = A × A. annak eleme. Minden H halmazra igaz: ∅ ⊆ H . 8 Matematika 16129 Matematika FVTABM / 8 C M Y K 2011. An = A × A × . 2. n  Ai = A1 ∩ A2 ∩ . .1. ha ugyanazokból az elemekből állnak. Részhalmaza a Q halmaz egy H halmaznak. május 6. A természetes számok halmazának számossága: card(N ) = ℵ0 (olv. AH = {x | x ∈ / A ∧ x ∈ H } = H \ A. különbséghalmaza. x∈ / T – az x elem nem tartozik a T halmazhoz. ∩ An . ha mindenről el lehet dönteni. A × B = {(x. Pl. A és B Descartes-szorzata. Pl. × A. aminek nincsenek elemei: ∅. . 6. y) | x ∈ A ∧ y ∈ B}. Üres halmaz. összefüggések Adott. A-nak H -beli komplementere.2. A halmaz n-szeres Descartes-szorzata. . Műveletek halmazokkal A ∪ B = {x | x ∈ A ∨ x ∈ B}.2.: {0.: alef-null). i=1 A ∩ B = {x | x ∈ A ∧ x ∈ B}. hogy eleme-e vagy sem. Számosság: az A halmaz elemeinek száma = card(A).

Grfok 2. Műveleti azonosságok. a csúcsai izoláltak. tulajdonságok A. . Reguláris gráf: minden csúcsnak azonos a fokszáma (r-edfokú reguláris gráf). . Teljes gráf: bármely két csúcsa közt van él. a ki-foka a belőle induló irányított élek száma.3. .3. A. B.2. Izolált csúcs: amelyhez nem csatlakozik él. . –18:37 . C.3. összefüggések A csúcsok fokszáma. . Matematika 16129 Matematika FVTABM / 9 C M Y K 9 2011.2. A=A ∅=H A∪∅ = A A∪H = H A∪A = H A∪B = B ∪A (A ∪ B) ∪ C = A ∪ (B ∪ C) A ∪ (B ∩ C) = (A ∪ B) ∩ (A ∪ C) A ∪ (A ∩ B) = A H =∅ A∩H =A A∩∅=∅ A∩A=∅ A∩B =B ∩A (A ∩ B) ∩ C = A ∩ (B ∩ C) A ∩ (B ∪ C) = (A ∩ B) ∪ (A ∩ C) A ∩ (A ∪ B) = A A∪A = A A∪B = A∩B A∩A=A A∩B =A∪B kommutatív asszociatív disztributív adjunktív (abszorpciós tulajdonság) idempotens De Morgan-szabályok 2. C. ezek H -beli komplementere. május 6. részhalmazai H -nak. Többszörös (párhuzamos) élek: ugyanazt a két csúcsot kötik össze. foka: a rá illeszkedő élek száma. Hurokél: azonos a két végpontja. .1. A csúcs be-foka a csúcsba futó. B. Elnevezések. irányítás nélküli gráf irányított gráf üres gráf Üres gráf: nincsenek élei.

–18:37 . hogy az élek nem metszik egymást. fa erdő 10 Matematika 16129 Matematika FVTABM / 10 C M Y K 2011. Szabályos gráf: minden tartományt azonos számú él határol. Út: vonal. Euler tétele: A sokszöggráfban csúcsok + tartományok száma = élek száma + 2. Erdő: minden komponense fa. amely egy élen nem halad át többször. amelynek a végpontja a kezdőponttal azonos.Síkbeli gráf: megrajzolható a képe úgy. Összefüggő gráf: van út bármelyik két csúcsa között. Vonal: összefüggő élsorozat. (fa-gráf): kör nélküli összefüggő gráf. Körvonal. Euler-vonalak vonal: 1–2–3–4 út: 1–2–3 kör: 2–3–4 Hamilton-kör Fa. Euler-vonal: minden élt tartalmaz. kör: vonal. Az erdő csúcsainak száma = élek száma + komponensek száma. május 6. Hamilton-kör: minden csúcsot érint. amely egy csúcsot nem érint többször. síkbeli gráf nem síkbeli gráf Sokszöggráf: a grafikus ábra sokszög alakú tartományokból áll. A fa csúcsainak száma = élek száma + 1.

SZMELMLET 3. 3. Szmhalmazok 3. R = Q ∪ Q ∗ a valós számok halmaza. RACIONÁLIS SZÁMOK Z− = {−1. 1. Irracionális számok: végtelen nem szakaszos tizedes. Komplex szám: rendezett valós számpár: (a. C a komplex számok halmaza.3. + Irracionális Z = {1. ∀i: ai ∈ Z.(helyiértékes) törtek. . Q a racionális számok halmaza. b) végtelen szakaszos tizedes. . .1. . ARITMETIKA. Matematika 11 16129 Matematika FVTABM / 11 C M Y K 2011. Pn (x) = an · x n + . . Algebrai szám: egész együtthatós polinom gyöke. május 6. Valós számok: a racionális és az irracionális számok. . + a1 · x + a0 . b) = z = a + bi. . −2. Transzcendens szám: nem algebrai szám (nem gyöke egész együtthatós polinomnak). –18:37 . . Számegyenes: a valós számokat egy egyenes pontjainak feleltetjük meg. .} a természetes VALÓS SZÁMOK számok halmaza.1. 2. Számsík (Gauss-féle számsík): a komplex számokat egy sík pontjainak feleltetjük meg. −3. KOMPLEX SZÁMOK N = {0. Q ∗ az irracionális számok halmaza. − Z = N ∪ Z az egészek halmaza. jelölések Természetes szám: véges elemszámú halmaz számossága. .1. Elnevezések. Negatív Természetes Racionális számok: egészek számok a) egész számok hányadosai (a 0 osztó kivétel). 2. ai 0.(helyiértékes) törtek.} a pozitív egészek számok halmaza.} a negatív törtek EGÉSZEK egészek halmaza. 3. .

25. D. X. . 1◦ = 60# = 3600## .2. május 6. 5. M } → {1. C. 13. 4-gyel. –18:37 . F } Babiloni törtek: az óra és a fok törtrészeire használatos 60-ados törtek. 6. 10-zel.1. 5. 1. 3. 19. táblázat. 500. x ∈ N } Oszthatósági szabályok (10-es számrendszerben): m = αn · 10n + . A többszörösök halmazának jelölése: fac−1 [x] = {k : x | k. 10. Egsz szmok 3. A. 50. 8} a számjegyek összege osztható 3-mal a két utolsó jegyből képzett szám osztható 4-gyel utolsó jegye ∈ {0.10. + α1 · 10 + α0 = (αn . 8. 4. 6. . 8. 5. ha 1-nél nagyobb és nem prím. 1h = 60m = 3600s . 9} Bináris számjegyek: M2 = {0. 2. 23. 17. 75} Prímszám a p > 1 egész. D.1.2. p}. 5. . (lásd 10. 4. 94. ha csak 1 és p az osztója ⇔ fac[p] = {1. Számírás.9. 9. táblázat. 50. 11. 100. C. 2.} (lásd 10. 25-tel. ha: k | m ⇔ ∃q: q ∈ N ∧ q · k = m. oldal) Összetett az m egész. Többszöröse az m egész a k egésznek. 2. V . 6-tal. . 3. 1000} Helyiértékes számírás: Decimális számjegyek: M10 = {0. 1. L. Oszthatóság Osztója a k egész az m egésznek – jelölése: k | m –. . Az osztók (faktorok) halmazának jelölése: fac[x] = {k : k | x. B. oldal) 12 Matematika 16129 Matematika FVTABM / 12 C M Y K 2011.3. 31. 3. . P = {2. . 95. 7} Hexadecimális számjegyek: M16 = {0. 3. ha k osztója m-nek: k | m. 7. ha ha ha ha ha ha ha ha ha utolsó jegye ∈ {0. 6. 5. 8-cal. 37.2. x ∈ N }. 9-cel. 5} 2-vel és 3-mal is osztható a három utolsó jegyből képzett szám osztható 8-cal a számjegyek összege osztható 9-cel utolsó jegye 0 két utolsó jegye ∈ {00. 5-tel. 7. 1. 29. 6. 7. 4. 1} Oktális számjegyek: M8 = {0. számrendszerek Római csomószámok és értékük: {I. 3. 3-mal. E. 4.α1 α0 )10 Egy m egész osztható 2-vel. 2.

054 1. . Matematika 13 16129 Matematika FVTABM / 13 C M Y K 2011. Ha (a | b) ∧ (b | c) ⇒ a | c. n). . .. Az összes osztó előállítható a különböző prímhatvány-osztók szorzataként. 3. ni }. . π(x) ≈ . n) · LKKT(m.10 1.92 1. . n) = [m. . p2 2 . 2. .08 1. . Ez a szám kanonikus alakja: n n n n m = p1 1 · p2 2 · . n) = (m. .32 1. ha LNKO(m. p2 . n) = 1. . –18:37 . . Ha (p ∈ P) ∧ (p | m · n) ⇒ (p | m) ∨ (p | n). . Közös osztók. Kapcsolatuk: LNKO(m. ∀i: i ∈ {0. . .. . . 2. n]. Az osztók száma: d(m) = (n1 + 1)(n2 + 1) .16 1. . . · pk k Prímosztók: p1 . . .048 π(x) : 4 25 168 229 592 498 579 455 534 512 A számelmélet alaptétele: Minden 1-nél nagyobb természetes szám – a tényezők sorrendjétől eltekintve – egyféleképpen írható fel prímhatványok szorzataként. · pi i · .07 1. pk . Két szám – m és n – legkisebb közös többszöröse k = LKKT(m. 1.A prímek száma x-ig: π(x) = card(P ∩ {1. k}. π(x) ≈ ln x ln t 2 x π(x) 10 100 1 000 10 000 100 000 1 000 000 10 000 000 100 000 000 5 1 000 000 000 50 10 000 000 000 455 1 9 78 664 761 847 052 x ln x 0. pk k . május 6. . . n) = mn. többszörösök: Két szám – m és n – legnagyobb közös osztója l = LNKO(m. 1. .06 1..15 1. . α α α α Prímhatvány-osztók: p1 1 . . . Relatív prím két szám – m és n –. pi i . . ∀αi : αi ∈ {0. x}) Becslés a prímek számára: x x dt 1. (nk + 1). . . . . Oszthatósági tételek: Ha (q | m) ∧ (q | n) ⇒ (q | m · n) ∧ q | (m + n) ∧ (q | |m − n|). pi .

1. x 0. különbözőké negatív előjelet kap. amelynél vagy a mantissza. b d bd a c ac Szorzás: · = . b. –18:37 . Két különböző előjelű számot úgy adunk össze. 10[ a karakterisztika 3 többszöröse Informatikai a mantissza ∈ [0.1.56 · 104 = 2. Vals szmok 3. hogy abszolútértékeik különbségét a nagyobb abszolútértékű szám előjelével látjuk el.56E + 4 25 600 = 25.1.4.6E + 3 25 600 = 0. Műveletek egész számokkal Összeadás: Két azonos előjelű szám összeadásakor abszolútértékeik összegét a közös előjellel látjuk el. Szorzás: A tényezők abszolútértékeinek szorzatát az előjelszabály szerint előjelezzük. Az összeadás és szorzás tulajdonságai ∀a.4.6 · 103 = 25.3. x c ad − bc a Kivonás: − = . Racionlis szmok 3.3.3.256E + 5 3.2. 1[ 25 600 = 2. május 6. b d bd Összeadás: 3. Előjelszabály: egyező előjelűek szorzata pozitív. Kivonás: A kivonandót ellenkező előjellel adjuk hozzá a kisebbítendőhöz. b d bd a c ad Osztás: : = . Exponenciális (lebegőpontos) alak: x = m · q k . A számrendszer alapja := q. b d bc Reciprok érték (multiplikatív inverz): x · x # = 1 ⇔ x # = a c ad + bc + = . Mantissza := m ∈ Q . Karakterisztika := k ∈ Z. vagy a karakterisztika az előírt tartományba esik: Tudományos Műszaki a mantissza ∈ [1. Műveletek racionális számokkal 1 .2. Normálalak: olyan exponenciális alak.256 · 105 = 0. c ∈ R a+b =b+a (a + b) + c = a + (b + c) (a + b)c = ac + bc ab = ba (ab)c = a(bc) kommutativitás asszociativitás a szorzás disztributivitása az összeadásra 14 Matematika 16129 Matematika FVTABM / 14 C M Y K 2011. 3.2.4.

.11. a 3 + b3 = (a 2 − ab + b2 )(a + b). a n : a k = a n−k .3. Azonos alapú hatványok: a n · a k = a n+k . oldal) Jele: !. n n n−1 n−2 n−3 2 a − b = (a + a b + a b + . (a − b)3 = a 3 − 3a 2 b + 3ab2 − b3 . a 0 := 1. . oldal). Hatványok azonosságai ∀a. 96. a n : bn = (a : b)n . .. . A binomiális együtthatók: (lásd 10.13. .. a 2 − b2 = (a + b)(a − b). − b2k−1 )(a + b). . 0 1 2 n−1 n (a + b)2 = a 2 + 2ab + b2 . . ∀n ∈ N . Azonos kitevőjű hatványok: a n · bn = (ab)n. . táblázat. . .3. a 3 − b3 = (a 2 + ab + b2 )(a − b). 0! = 1. . · (n − 1) · n. k ∈ Z Pozitív egész kitevőjű hatvány: a n = a · a · a · . 0 n     n n = .2. n . n > 0: n! = (n − 1)! · n = 1 · 2 · . b ∈ R+ . Többtagúak hatványai: Binomiális tétel:           n n n n−1 n n−2 2 n n n n n−1 (a + b) = a + a b+ a b +. := 1 · 2 ·3 ·. (a − b)2 = a 2 − 2ab + b2 . .. ± . a 1 = a. + abn−2 + bn−1 )(a − b). táblázat. táblázat. (a n)k = (a k )n = a nk . 97. a k := a n .4. · (n − k + 1) = .+ ab + b . . .·k k!(n − k)! k     n n = = 1. + b2k )(a + b). a√ √ 1 n k Racionális kitevőjű hatvány: a k := k a. ∀n. (a + b)3 = a 3 + 3a 2 b + 3ab2 + b3 . . . · a (lásd 10. k n−k       n n n+1 + = . a 2k+1 + b2k+1 = (a 2k − a 2k−1 b + a 2k−2 b2 − . ± . a 2k − b2k = (a 2k−1 − a 2k−2 b + a 2k−3 b2 − . oldal)   n! n n · (n − 1) · (n − 2) · . 1 Negatív egész és 0 kitevőjű hatvány: a −n := n . olvasd: faktoriális.. 78. k k+1 k+1 Faktoriális: (lásd 10.

–18:37 . e Matematika 15 16129 Matematika FVTABM / 15 C M Y K 2011.n √ Stirling-formula: n! ≈ 2πn · . május 6.

ln x = loge x. a : k a = a k−n . loga (x : y) = loga x − loga y. ∀x. y ∈ R+ . 3059 · lg x. Azonos alapú gyökök: (lásd 10.4.5. táblázat. loga (x ) = n · loga x. Gyökök azonosságai √ n a = b ⇔ bn = a. b ∈ R+ .3. n.4. n Különböző alapú logaritmusok: loga x = logb a · loga x. loga b loga b · logb a = 1. M 3. a = k a = ak. ∀n ∈ Z. a k := a n . √ √ n √ n k √ n √ k n n a = k a = nk a. oldal) √ √ √ √ √ √ nk nk n n a · k a = a n+k .3. 80. k ∈ Z.5. lg x = M · ln x ≈ 0. k ≥ 2. a loga b = b. c ∈ R+ \ {1}. –18:37 . 3. ∀n. loga 1 = 0. ln x = 1 lg x ≈ 2. √ n a: √ n b= √ n a : b. Képzetes (imaginárius) számok Képzetes egység: az x 2 = −1 egyenlet egyik gyöke.43429 · ln x. Logaritmusok azonosságai (lásd 10. Azonos alapú logaritmusok: loga (x · y) = loga x + loga y. loga a = 1. loga b = c ⇔ a c = b. 16 Matematika 16129 Matematika FVTABM / 16 C M Y K 2011.1. oldal) ∀a. ∀a. 84. √ √ 1 n k Racionális kitevőjű hatvány: a k := k a. május 6. b.4. √ loga n x = loga x : n. táblázat. Jelölése: i = A képzetes számok halmaza: I = {bi | b ∈ R ∧ i 2 = −1} ∀n ∈ N ϕ +1 0◦ i 4n+1 = i 90◦ i 4n+2 = −1 180◦ i 4n+3 = −i 270◦ A képzetes egység hatványai: i 4n = √ −1. Azonos kitevőjű gyökök: √ √ √ n n n a · b = ab. logb x = lg x = log10 x.4. Komplex szmok 3.5.

. Komplex számok Képzetes (imaginárius) számok Képzetes egység: az x 2 = −1 egyenlet egyik gyöke. Matematika 17 16129 Matematika FVTABM / 17 C M Y K 2011. Jelölése: i. a Valós rész: Re(z) = $(z) = a = r cos ϕ. ha z 0. . május 6. z1 : z2 = [r1 : r2 ]·[cos(ϕ1 −ϕ2 )+i sin(ϕ1 −ϕ2 )] = [r1 : r2 ]·ei(ϕ1 −ϕ2 ) . zn = r n · [cos(nϕ) + i sin(nϕ)] = r n · einϕ . 2.3.2. . n − 1. n ∈ Z. Műveletek: z1 + z2 = (a1 + a2 ) + (b1 + b2 )i. A komplex számok halmaza: C = {z = a + bi | a ∈ R ∧ bi ∈ I} = R × I Aritmetikus alak: z = a + bi. tg ϕ = z = a − bi = r[cos(−ϕ) + i sin(−ϕ)] = re−ϕi . n−1}. Konjugált komplex számok:  z = a + bi = r[cos(ϕ) + i sin(ϕ)] = reϕi Argumentum: ϕ = arg(z). . 1. k = 0. n n n ∈ N + . . z1 · z2 = [r1 · r2 ] · [cos(ϕ1 + ϕ2 ) + i sin(ϕ1 + ϕ2 )] = [r1 · r2 ] · ei(ϕ1 +ϕ2 ) . . . A képzetes számok halmaza: I = {bi | b ∈ R ∧ i 2 = −1}.      √ √ ϕ+2kπ √ ϕ + 2kπ ϕ + 2kπ n n z = r · cos + i sin = n r · ei n . Trigonometrikus alak: z = r(cos ϕ + i sin ϕ). b . √ 2 Abszolútérték (modulus): r = |z| = a + b2 . Képzetes rész: Im(z) = %(z) = bi = ri sin ϕ. Egységgyökök: √ 2kπ 2kπ n 1 = cos +i sin n n ∀k: k ∈ {0. –18:37 . . (Euler-féle alak). z1 − z2 = (a1 − a2 ) + (b1 − b2 )i.5. . Exponenciális alak: z = r · eϕi .

3. Gyakorlati szm.6.

pontos értékek. Zsebszámológépek (A billentyűk elhelyezése.2. .6. közelítő értékek. a Abszolút hiba: |a − a| Relatív hiba: Abszolút hiba korlátja: Δa ≥ |a − a| Relatív hiba korlátja: δa = Δa . –18:37 . hibakorlát: |a − a| . . . b. Hiba. . függvények hibakorlátja: Δ(a + b) ≤ Δa + Δb δ(a + b) ≤ δa + δb Δ(a − b) ≤ Δa + Δb δ(a − b) ≤ δ(a · b) ≤ δa + δb δ(a · b) ≤ δa + δb δ(a : b) ≤ δa + δb δ(a : b) ≤ δa + δb Δ(x ) ≤ n · x · Δx √ n n−1 √ x Δ( n x) ≤ · Δx n δ(x n ) ≤ n · δx n n−1 Δ[f (x)] ≤ |f # (x))| · Δx Δa + Δb |a − b| √ δx δ( n x) ≤ n    x · f # (x)   · δx  δ[f (x)] ≤  f (x)  3. a. Hibaszámítás Jelölés: a. .tsok 3. május 6. fajtája típusonként. . száma.1.6. b. gyártónként különböző!) 18 Matematika 16129 Matematika FVTABM / 18 C M Y K 2011. a Műveletek.

Tudományos számológép: A leggyakoribb beépített függvények: x2 √ x. előző művelet eredménye. Egyszerű számológép: Elvégezhető műveletek: alapműveletek. sin−1 x cos x. számbillentyűkön beírt adat. 1.Operandusok: a kijelzőn látható számok. 3. négyzetgyökvonás. –18:37 . százalékszámítás. cos−1 x tan x. memóriából lehívott adat. sqrt 1/x xˆy ex ln x 10x log x sin x. 2. tan−1 x négyzet négyzetgyök reciprok hatvány: x y exponenciális természetes logaritmus 10 hatványa 10-es alapú logartimus szinusz és inverze (arcsin) koszinusz és inverze (arccos) tangens és inverze (arctan) Matematika 19 16129 Matematika FVTABM / 19 C M Y K 2011. május 6.

Sor: {Sn } = S1 . tulajdonságai: ∀k: ak > 0 ∀k: ak < 0 ∀k: ak ≤ ak+1 ∀k: ak < ak+1 ∀k: ak ≥ ak+1 ∀k: ak > ak+1 (ak − ak−1 ) · (ak+1 − ak ) < 0 pozitív definit. q (kvóciens) a mértani sorozat hányadosa. sorok 4. állandó. 4. Alapfogalmak.4. ha |q| < 1. an . k – az an . Nevezetes sorozatok Számtai sorozat Mértani sorozat Általános tag an = a1 + (n − 1)d an = a1 · q n−1 Képzési szabály an = an−1 + d an = an−1 · q Első n tag összege Sn = n · Közepek (k < n) an = a1 + an 2 an−k + an+k 2 qn − 1 . .q 1 q −1 Sn = n · a1 . a2 . oszcilláló (váltakozó). . . állandó. ha q = 1 Sn = a1 · |an | = √ an+k · an−k d (differencia) a számtani sorozat különbsége. szigorúan monoton növekvő. S3 . Elnevezések: an . . A végtelen mértani sor összege: a1 konvergens és lim Sn = . . különben Sn nem korlátos. Sorozatok. . –18:37 . n→∞ 1−q 20 Matematika 16129 Matematika FVTABM / 20 C M Y K 2011. monoton csökkenő. kezdő szelete: {ak }n = a1 . . ak . S2 . . . a3 . . – a részletösszegek sorozata.1. . .1. május 6. monoton növekvő. Sorozatok típusai. ak – a sorozat tagjai. . tulajdonságok Jelölések: a sorozat: {ak } = a1 . a3 .1.1. n.2. szigorúan monoton csökkenő. ALGEBRA 4. Sn – az első n tag összege. . negatív definit. a2 . ak tagok indexe.

. 4.2. A közepek kapcsolata (pozitív tagú sorokra): Ha minden tag azonos.+ = . . i=1 Harmonikus közép: n 1 n 1 1  1 = + + . + an = A= n ai i=1 .1. n   n  √ n n G = a1 · a2 · .3. .4. · an =  ai . különben H < G < A < Q. . Középértékek n  Aritmetikai közép: Geometriai közép: a1 + a2 + . .. H a1 a2 an i=1 ai  Négyzetes közép: Q= a12 + a22 + . Kamatszm.. . + an2 = n    n 2  ai  i=1 n H= n .  1 ai . akkor H = G = A = Q.

p Matematika 21 16129 Matematika FVTABM / 21 C M Y K 2011. betét.1. Kamattényező p%-os kamatlábnál: q = 4. 100 100 T összeg p%-os kamattal felnövekedett értéke: T + k = T · q. –18:37 . kölcsön) évi p%-os kamata: k = T · p . A T0 induló tőke n év alatt amortizálódott értéke: Tn = T0 · 100  n 100 A Tn összeg évi p%-kal diszkontált értéke: T0 = Tn · .2. 100 + p 100a n Az a járadék n év alatt felnövekedett értéke: Sn = (q − 1). Kamatos kamat   100 + p n A T0 induló tőke n év alatt felnövekedett értéke: Tn = T0 · . 100   100 − p n . Egyszeri kamat T összeg (tőke.2.2. május 6.ts 4. 100 100 + p p =1+ .

k k! · (n − 1)! Vnk (ism) = nk . ha logaritmusos. ·. (n − k)! n! Pn(n1 . p = . . b Redukált alak: x + p = 0.2.   n n! Cnk = = .nk ) = .4. n x) műveletekben szerepel. k k! · (n − k)! n! Vnk = . 4. x n ) műveletekben szerepel. racionális tört: az előbbiek mellett az ismeretlennel való osztás is szerepel. · n. Egyenletek 4. · nk !   n+k−1 (n + k − 1)! = Cnk (ism) = . kifejezésekben is szerepel az ismeretlen.. .4. racionális egész: az ismeretlen csak (+. + a1 x + a0 = 0.. trigonometrikus stb.4. Járadék. /. –18:37 .4.. irracionális: az ismeretlen adott törtkitevős hatványa (gyöke) is szerepel. ·. ha a befizetés minden év végén esedékes: Sn = Sn∗ = a q −1 A T hitel törlesztésének évi részlete (annuitás). a b Gyöke: x = − = −p.1. . kölcsön Az a járadéknak az n-edik év végére felnövekedett értéke. Algebrai egyenletek Kanonikus polinomalak: P n (x) = an x n + an−1 x n−1 + .3. n1 ! · n2 ! · . Transzcendens (nem algebrai).. T q n · p# ha a törlesztés minden év végén esedékes: A = · n . (q n − 1) ha a befizetés minden év elején esedékes: Sn = aq · . exponenciális. Alapfogalmak.3. . 100 q − 1 4. Kombinatorika Permutációk Kombinációk Variációk Ismétlés nélküli Ismétléses Pn = n! = 1 · 2 · 3 · . q −1 (q n − 1) . −. x n . . . −. elnevezések Az egyenletben szereplő kifejezés: √ Algebrai. Elsőfokú egyenlet Kanonikus alak: ax + b = 0. május 6. 4.2.n2 . a 22 Matematika 16129 Matematika FVTABM / 22 C M Y K 2011. ha az x ismeretlen csak (+.

p = b c . q= .Másodfokú egyenlet Kanonikus alak: ax 2 + bx + c = 0. Redukált alak: x 2 + px + q = 0. a a Diszkrimináns: p .

2 = 2a 2 √ −b + D p √ Gyökök: x1 = = − + D∗ . x1 x2 x3 d Matematika 23 16129 Matematika FVTABM / 23 C M Y K 2011. Ha D > 0: egy valós és két komplex gyök. május 6. Ha D = 0: három valós gyök (egyik kétszeres). ε1. x1 x2 c q Harmadfokú egyenlet Kanonikus alak: ax 3 + bx 2 + cx + d = 0. Ha D = 0: két egyező valós gyök. a x1 x2 = c = q. A redukált alak gyökei: √ 3 1 y1 = u + v. a 1 1 1 c + + =− . v = −q − D. 2 Ha D > 0: két valós gyök. x1. –18:37 . Redukált alak: y 3 + 3py + 2q = 0. v segédváltozókra: u = −q + D. 2a 2 A gyökök és együtthatók kapcsolata (Vi`ete-formulák): x1 + x2 = − b = −p.2 = − ± · i. Megoldóképlet:  √ −b ± b2 − 4ac −p ± p2 − 4q =− . y3 = ε2 u + ε1 v. az x = y − b helyettesítés után. y2 = ε1 u + ε2 v. D∗ = − q. a 1 p 1 b + =− =− . √ √ 3 3 Cardano-formula az u. 2a 2 √ −b − D p √ x2 = = − − D∗ .2 D = b2 − 4ac. Ha D < 0: három különböző valós gyök (casus irreducibilis). a d x1 x2 x3 = − . 2 2 Gyökök és együtthatók kapcsolata (Vi`ete-formulák): b x1 + x2 + x3 = − . 3a Diszkrimináns: D = q 2 + p3 . Ha D < 0: két komplex gyök.

május 6. x1.j. an an i=1   n−1  ai  A gyökök korlátja: |xi | < 1 + Max  . x x 1 1 Helyettesítés: x + = y. (x − xm )km = 0. x(x + p) = 0. 24 Matematika 16129 Matematika FVTABM / 24 C M Y K 2011. q Speciális egyenletek √ Tiszta másodfokú egyenlet: x 2 + q = 0. b Redukált alak: y 4 + py 2 + qy + r = 0. . Az egyenlet gyöktényezős alakja: an (x − x1 )k1 (x − x2 )k2 .2 = ± −q. √ Tiszta harmadfokú egyenlet: x 3 + q = 0. 2 16 4 64 A redukált alak gyökei: √ √ √ y1 = z1 + z2 + z3 . x2. Helyettesítés: x 2 = y. x1 = 3 −q. –18:37 .. x 4 = y 2 → ay 2 + by + c = 0. ha q ≤ 0..Negyedfokú egyenlet Kanonikus alak: ax 4 + bx 3 + cx 2 + dx + e = 0.j=1 i<j n  xi xj xk = − i. ennek gyökei: z1 . Szimmetrikus harmadfokú egyenlet: ax 3 + bx 2 + bx + a = 0. + km = n]. akkor p | a0 és q | am . an an i. x x Bi-kvadratikus egyenlet: ax 4 + bx 2 + c = 0. . √ √ √ y2 = − z1 − z2 + z3 . . √ √ √ y4 = − z1 + z2 − z3 . x1 = 0.3 = ± −p.   4a 1 1 1 1 Harmadfokú rezolvens: z3 + pz2 + p2 − r z − q 2 = 0. x2 = −p. Szimmetrikus negyedfokú egyenlet: ax 4 + bx 3 + cx 2 + bx + a = 0. A gyökök és együtthatók kapcsolata (Vi`ete-formulák): n  xi = − 1 n an−1  an−2 . ha a ≥ 0.2 = ± 2n a. x1 = 0. . √ Tiszta (2n+1)-edfokú egyenlet: x 2n+1 = a. x 2 + 2 = y 2 − 2 → a(y 2 − 2) + by + c = 0. Helyettesítés: x = y − . √ Hiányos harmadfokú egyenlet: x 3 + px = x(x 2 + p) = 0. [k1 + k2 + . z3 . z2 . √ √ √ y3 = z1 − z2 − z3 . xi = (−1)n . x1. ha p ≤ 0. i=0 a n Rolle tétele: (egész együtthatós egyenletek racionális gyökeiről) p Ha xi = ∈ Q az egész együtthatós egyenlet gyöke. x1 = 2n+1 a.k=1 i<j<k n  a0 an−3 .. xi xj = . . √ Tiszta 2n-edfokú egyenlet: x 2n = a. Hiányos másodfokú egyenlet: x 2 + px = 0. Átalakítása: a(x 3 + 1) + bx(x + 1) = (x + 1)[a(x 2 − x + 1) + bx] = 0.     1 1 Átalakítása: a x 2 + 2 + b x + + c = 0. Általános n-edfokú egyenletek P n (x) ≡ an x n + an−1 x n−1 + · · · + a1 x + a0 = 0.

f (x0 ) (A módszer csak akkor konvergens.] Az alapegyenletek megoldása. f (b)) pontokat összekötő húr tengelypontja: a · f (b) − b · f (a) x= . b] intervallumból indulunk. Irracionális és transzcendens egyenletek [Általános esetben csak a közelítő módszerek valamelyike alkalmas a gyök meghatározására.4. –18:37 . Közelítő módszerek Az f (x) = 0 egyenletek gyökeinek közelítő meghatározásához általában egy azt tartalmazó intervallumot vagy a gyökhöz közeli induló értéket kell keresni. Ezt a becslést kell ismételten javítani az alábbi módszerek valamelyikével. Pontosabb gyök az (x0 . f (b) − f (a) Érintő módszer (Newton-módszer) A gyök x0 közelítő értékéből indulunk. a gyökhöz tart. x2 = 2π − x1 x = arc tg a + kπ x = arc ctg a + kπ 4. . x2 .4. a k: tetszőleges egész szám. Közelítő gyök az (a. Húrmódszer (regula falsi) Adott [a.) √ n Gyökös egyenlet x=a x = an lg b Exponenciális egyenlet ax = b x = loga b = lg a Logaritmikus egyenlet loga x = b x = ab = eb·ln a = 10b·lg a Trigonometrikus egyenletek sin x = a cos x = a tg x = a ctg x = a x1 = arc sin a + 2kπ. f (x0 )) pontban húzott érintő tengelypontja: f (x0 ) x1 = x0 − # . .) Matematika 25 16129 Matematika FVTABM / 25 C M Y K 2011. . (Ha a gyök környezetében |g # (x)| < 1 akkor és csak akkor x1 .4. x2 = π − x1 x1 = arc cos a + 2kπ. Pontosabb gyök xn = g(xn−1 ).4. x3 . május 6. (Az értelmezési tartományt nem jelöltük. Szükség van az f (x) deriváltjára: f # (x) 0. ha a zérushelyen a derivált nem 0.3. ha: f (a) · f (b) < 0. A gyök x0 közelítő értékéből indulunk. f (a)) és (b.) Iteráció Az f (x) = 0 alakú egyenletet x = g(x) alakba írjuk.

a. a. –18:37 . május 6. Lineáris egyenletrendszer (két ismeretlennel)  a1 x + b1 y = c1 a2 x + b2 y = c2 Helyettesítő módszer: x= c1 − b 1 y a1 ⇒ a2 c1 − b 1 y + b2 y = c2 . ⎪ a1 a2 c2 − b2 y ⎪ ⎭ x= a2 Egyenlő együtthatók módszere:  a1 a2 x + b1 a2 y = c1 a2 −a1 a2 x − b2 a1 y = −c2 a1 ⇒ (b1 a2 − b2 a1 )y = (c1 a2 − c2 a1 ). . a 0. 5. y = f (x) alakban adom meg. Polinomfüggvény: y = an x n + an−1 x n−1 + . b ∈ R. Elsőfokú polinomfüggvény: y = ax + b. Harmadfokú polinomfüggvény: y = ax 3 + bx 2 + cx + d. a<0 y x a>0 26 Matematika 16129 Matematika FVTABM / 26 C M Y K 2011. Racionális egész függvények Hatványfüggvény: y = x n . c. ahol az nem egyezik a teljes valós számhalmazzal.4. d ∈ R. n ∈ Z+.1.5. A D-vel jelölt értelmezési tartományt is megadom ott. 5.1. Másodfokú polinomfüggvény: y = ax 2 + bx + c. + a1 x + a0 . Egyenletrendszerek 4. a 0. a.1. b. a 0. Fontosabb vals fggvnyek 5. VALS FGGVNYTAN Az itt szereplő függvényeket a valós számok halmazából a valós számok halmazába leképező képletekkel.5. ∀i: ai ∈ R. c ∈ R. a1 Kiküszöbölés módszere: c1 − b 1 y ⎫ ⎪ x= ⎪ ⎬ a1 c1 − b1 y c2 − b2 y ⇒ = . b.1. .

k ∈ N + . D = R \ . e ≈ 2. . bi ∈ R. k ∈ N + . . D = R. . .1. . b1 b1 x + b0 b1 0. + b1 x + b0 D = R \ {x1 .1. május 6. ∀i: ai . x2 . D = R \ {0}. x a<1 a=1 a>1 1 x Matematika 27 16129 Matematika FVTABM / 27 C M Y K 2011. y y = e = exp(x). 5. Racionális törtfüggvények Reciprok hatványfüggvény: y 1 . D = R+ ∪ {0}.. 5.5. .4. a ∈ R. xn 1 y = x −n = n ∈ N + . . Irracionális függvények Gyökfüggvények: y = y x → √ √ x. –18:37 . D = R \ {0}.2.3. bn x n + bn−1 x n−1 + . ∀i: ai . a ∈ R+ . x Általános törtfüggvény: y = am x m + am−1 x m−1 + . . Exponenciális és logaritmusfüggvények Exponenciális függvény: y = a x . 2k y= y x √ x.1. xn }. 2k−1 x → √ 3 x 1 1 x 1 x 1 n Törtkitevős hatványfüggvény: y = x ± k = √ k ±n x . . k ∈ N + . + a1 x + a0 . x → y 1 x x → 1 x2 1 x 1 1 x Fordított arányosság: a y = . n.718 28. (A nevező gyökei kizárva!) Lineáris törtfüggvény: y =   a1 x + a0 −b0 . D = R+ ∪ {0}. bi ∈ R.

x → sin x y 1 π π 2 3π 2 x → cos x y 1 x 2π Tangensfüggvény: y = tg(x). y y = ln x = loge x. x → tgx y π π 2 y x → ctgx 1 π 2 π 3π 2 x −π− π 2 π 2 π x 28 Matematika 16129 Matematika FVTABM / 28 C M Y K 2011. ∀k ∈ Z}. május 6.1. ∀k ∈ Z . D = R \ {x | x = kπ. D = R . 2 x 2π 3π 2 Kotangensfüggvény: y = ctg(x). Koszinuszfüggvény: y = cos(x). Trigonometrikus függvények Szinuszfüggvény: y = sin(x).Logaritmusfüggvény: y = loga x.     1 D=R\ x|x = k+ π. D = R+ . 2 y x → e−x = exp(−x 2 ) 2 1 x 5.5. + a>1 x → loga x x 1 a<1 „Haranggörbe”: y = e−x = exp(−x 2 ). a ∈ R+ \{1}. –18:37 .

–18:37 . május 6.6.1. x x → {x} 1 1 x Matematika 29 16129 Matematika FVTABM / 29 C M Y K 2011. Néhány nevezetes függvény Abszolútértékfüggvény:  x. ha n ≤ x < n + 1. ha x ≥ 0 y = |x| = −x.5. ha x > 0 x → sgn(x) 1 1 x −1 Egészrészfüggvény: y = [x] = n. ha x < 0 y x → |x| 1 x 1 Előjelfüggvény:  y = sgn(x) = y −1. y x → [x] 1 1 y Törtrészfüggvény: y = {x} = x − [x]. ha x < 0 0. ha x = 0 1. n ∈ Z.

nyújtás ha |b1 | > 1. y = b1 · f (x) Az x tengelyre merőleges. ha |b1 | < 1. 1 arányú affinitás. –18:37 . a függvény képe az x tengelyre tükröződik.) Ha a1 = − 1. 30 Matematika 16129 Matematika FVTABM / 30 C M Y K 2011. a függvény képe az y tengelyre tükröződik. y = f (a1 · x) Az y tengelyre merőleges.5. 0) vektorral. A b1 · f (a1 x + a0 ) + b0 függvény egy lehetséges ábrázolása az f (x) függvény segítségével    a0 lépésről lépésre: b1 f (a1 x + a0 ) + b0 = b1 f a1 x + + b0 . május 6.7. y = f (x) + b0 Eltolás az y tengely mentén (0. a1 (Összenyomás. nyújtás ha |a1 | < 1. ha |a1 | > 1. tehát a1      a0 a0 f (x) → f x + → f a1 x+ =f (a1 x + a0 ) → b1 ·f (a1 x + a0 ) → b1 ·f (a1 x + a0 ) + b0 . b0 ) vektorral. Ezeket a következő négy elemi transzformáció kombinálásával kapjuk: A változó transzformációja A függvényérték transzformációja Hozzárendelés A grafikon geometriai transzformációja y = f (x + a0 ) Eltolás az x tengely mentén (−a0 . a1 a1 Ettől eltérő sorrendben más meggondolásokat kell alkalmazni.1. (Összenyomás. b1 arányú affinitás. Függvénytranszformációk Az y = f (x) függvény lineáris transzformáltjai: y = b1 · f (a1 x + a0 ) + b0 .) Ha b1 = − 1.

. lim 1 + x→∞ x sin x lim =1 x→0 x 5.5. Néhány nevezetes határérték   1 x = e ≈ 2. ha lim g g lim g lim(f · g) = lim f · lim g 0 5.2.) (c ∈ R tetszőleges konstans) lim c = c lim(c · f ) = c · lim f lim(f ± g) = lim f ± lim g   f lim f lim = .2.3. Dierencilszm.1.712 818 28. Határérték-számítási szabályok (A határérték helye a vagy ±∞ lehet.2. Hatrrtk 5.2. .

(loga x)# = 1 .1. Deriválási szabályok (c ∈ R tetszőleges konstans) (c · f )# = c · f # (f ± g) = f # ± g #  # 1 g# =− 2 g g (f · g)# = f # · g + f · g #  # f f # g − fg # = g g2 (f ◦ g)# = (f # ◦ g) · g # .3. Elemi függvények deriváltja c# = 0 (x n )# = n · x n−1 (a x )# = a x ln a. május 6. x · ln a (sin x)# = cos x (ex )# = ex 0. (10x )# ≈ 2. (Inverz függvény) f 5.ts 5. –18:37 .4343 .3. (Összetett függvény) −1 # 1 f = # .3026 · 10x .2. x (ln x)# = 1 x (cos x)# = − sin x (tg x)# = 1 cos2 x (lg x)# ≈ Matematika 31 16129 Matematika FVTABM / 31 C M Y K 2011.

3. Integrlszm.3.5. A függvény menetének vizsgálata f # (x) f f ”(x) Növekszik Csökken Helyi minimum >0 <0 =0 ∧ (−) → (+) Helyi maximum =0 ∧ (+) → (−) >0 <0 Konvex Konkáv Inflexiós pont >0 <0 =0 ∧ (±) → (∓) 5.4.

2.ts (c ∈ R tetszőleges konstans) 5.1. Fontosabb integrálok   c dx = c · x + C  x n dx =  x x ax a dx = +C ln a  ln xdx = x · ln x − x + C  10x dx = lg e · 10x + C   1 dx = − ctg x + C sin2 x loga xdx =  cos x dx = sin x + C  1 dx = ln |x| + C x  lg xdx = x · (lg x − lg e) + C sin x dx = − cos x + C   −1 x e dx = e + C  x n+1 + C. Integrálási szabályok   c·f =c·   (f ± g) = f  f±   # (f · g ) = f · g − g f #g 5. n n+1 1 dx = tg x + C cos2 x  x · ln x − x +C ln a 1 √ dx = arc sin x + C 1 − x2 1 dx = arc tg x + C 1 + x2 32 Matematika 16129 Matematika FVTABM / 32 C M Y K 2011.4.4. –18:37 . május 6.

.+yn ). .3.+yn−1 ) ≈ h·(y1 +y2 +y3 +. a Trapézformula (egyenletes felosztás melletti közelítés): b f ≈ h· y 0 2 yn . . A határozott integrál kiszámítása Becslés: b (b − a) · min f (x) ≤ f (x)dx ≤ (b − a) · max f (x).4.4. .5. A határozott integrálás szabályai b b (c · f ) = c · a b f =− f a b a b b (f ± g) = f± a a a b b g c f = a f a b f+ a f c 5.4. a Téglalapformula (egyenletes felosztás melletti közelítés): b f ≈ h·(y0 +y1 +y2 +.

b]-ban f integrálható és F = f . Ha [a. május 6. . 2 + y1 + . . + yn−1 + a Simpson-formula (n = 2k egyenlő részintervallum melletti parabolikus közelítés): b f ≈ h · (y0 + 4y1 + 2y2 + 4y3 . –18:37 . . az integrálszámítás alaptétele: # b f = F (b) − F (a). 3 a Newton–Leibniz-formula. . + 2yn−2 + 4yn−1 + yn ). . akkor a Matematika 33 16129 Matematika FVTABM / 33 C M Y K 2011.

amely nem következhet be. Az E esemény fE relatív gyakorisága a gyakoriság és a kísérletek számának hányadosa: gE . Teljes eseményrendszer: E1 ∪ E2 ∪ . Következménye a K esemény az E eseménynek. ha P (A ∩ B) = P (A) · P (B). Gyakorisg Az E esemény gE gyakorisága az esemény bekövetkezéseinek száma a kísérlet során. .1. május 6. illetve együttes bekövetkezése. Összetett esemény: két vagy több esemény vagylagos. Független események A és B. A ∪ B := a két eseményből legalább az egyik bekövetkezik. Feltételes relatív gyakoriság: az E ∩ F esemény és az F feltétel gyakoriságának hányadosa: gE∩F fE|F = .2. egyféleképpen bekövetkező esemény – εk = {ωk }.6. Lehetetlen esemény: O = Ω = { }. –18:37 . Ha egyikük és csak egyikük következik be. Egymást kizáró események: A ∩ B = O. Komplementer esemény: E. Esemnyek Elemi esemény: egy kimenetelű. ha az E esemény nem. VALSZNSG-SZMTS 6. Biztos esemény: Ω. akkor következik be. gF 34 Matematika 16129 Matematika FVTABM / 34 C M Y K 2011. fE = n Feltételes gyakoriság: egy E esemény kísérleti bekövetkezéseiből azoknak a kE|F száma. ∪ Em =Ω ∧ ∀i k: Ei ∩ Ek = O. amelyek egy másik F O esemény (a feltétel) bekövetkezéseivel együtt fordultak elő. ha E maga után vonja K-t: E ⊂ K. . A ∩ B := mindkét esemény bekövetkezik. 6. amely az összes lehetséges kimenetelt tartalmazza.

6.3. Valsz.

k=1 Klasszikus valószínűségi mező: – ha az Ω eseménytér véges – és az elemi események valószínűsége egyenlő: P (ε1 ) = . . k=1 Matematika 35 16129 Matematika FVTABM / 35 C M Y K 2011. .) – a biztos esemény valószínűsége 1. . ∪ Em ) = m  P (Ek ). . k=1 Az összes ε1 . ∀i j : Ei ∩ Ej = O ⇒ P (E1 ∪ E2 ∪ . A komplementer események valószínűségének összege. Definíciók Az E ⊆ ℘(Ω) esemény valószínűsége egy olyan P (E) = pE ∈ [0.nsg 6. –18:37 . . amelyet a nagyszámú kísérletben az esemény fE relatív gyakorisága megközelít. P (O) = 0.) – az egymást páronként kizáró események valószínűsége összeadódik. . ∪ Em ) ≤ m  P (Ek ). Em teljes eseményrendszer. n(Ω) Függetlenek az A és B események. Ha E1 . ∀k: P (εk ) = .2. . akkor m  P (Ek ) = 1. (II. akkor 1 a) az elemi események valószínűsége a számuk reciproka. . .3. ε2 . Alapvető összefüggések A lehetetlen esemény valószínűsége zérus. εn elemi eseményre: n  P (εk ) = 1. 1] ⊆ R szám.3. május 6. = P (εn ). P (F ) 6. . P (Ω) = 1. ha P (A ∩ B) = P (A) · P (B). Kolmogorov-axiómák: (I. Feltételes valószínűség: az E eseménynek az F valószínűsége P (E | F ) = O eseményre vonatkoztatott feltételes P (E ∩ F ) . . ∀E ∈ ℘(Ω): P (E) + P (E) = 1.1. . E2 . . n b) az E esemény valószínűsége a kedvező és a lehetséges kimenetelek számának hányadosa. n(E) P (E) = . k=1 Tetszőleges eseményekre: P (E1 ∪ E2 ∪ . .

. ha E és F események függetlenek: P (E1 | F ∪ E2 | F ∪ . A feltételes valószínűség összefüggései (F O): 0 ≤ P (E | F ) ≤ 1.Két tetszőleges A. Em teljes eseményrendszer és ∀k: Ek P (A) = m  O. . . . . . m  P (A | Ej ) · P (Ej ) j =1 6. P (E | F ) = P (E).4. . Em teljes eseményrendszer és ∀k: Ek P (Ek | A) = O. . E2 . ha egymást páronként kizáró események. akkor tetszőleges A O-ra P (A | Ek ) · P (Ek ) . Valsz. ∪ Em | F ) =  P (Ek | F ). k=1 Bayes tétele: Ha E1 . P (A ∩ B) = P (A | B) · P (B). E2 . . A teljes valószínűség tétele: Ha E1 . . akkor tetszőleges A-ra P (A | Ek ) · P (Ek ). B eseményre: P (A ∪ B) = P (A) + P (B) − P (A ∩ B).

nsg-eloszlsok 6.4. Alapvető összefüggések {Az F (x) jelöli az eloszlásfüggvényt.} ⎧  pk ⎪ ⎪ ⎪ ⎪ a≤xk <b ⎪ ⎨ F (b) − F (a) = P (a ≤ ξ < b) = b ⎪ ⎪ ⎪ ⎪ f (x)dx ⎪ ⎩ a x F (x) = +∞ f (t)dt. −∞ lim F (x) = 0. május 6.1. f (x) a sűrűségfüggvényt. x→−∞ x→+∞ 36 Matematika 16129 Matematika FVTABM / 36 C M Y K 2011. lim F (x) = 1. –18:37 . −∞ f (x)dx = 1.

A medián két egyenlő részre osztja az f (x) függvény görbéje alatti területet. május 6.5 egyenlet gyöke (ha pontosan egy van). Variancia (szórásnégyzet): D2 (ξ ) = σ 2 . μe ∞ 1 f (x)dx = f (x)dx = . A = alsó határ. Eloszlások jellemzői Várható érték: M(ξ ) = μ. −∞ Módus – μ0 : a folytonos sűrűségfüggvény/a diszkrét valószínűségek maximumhelye. k=1 x 2 · f (x)dx − μ2 . Diszkrét σ 2 = M[(ξ − μ)2 ] = M(ξ 2 ) − μ2 = ∞ ∞ (x − μ)2 · f (x)dx = Folytonos σ 2 = −∞ n  xk2 · pk − μ2 . Terjedelem: a variációs köz hossza – dR = F − A. 2 −∞ μe Variációs köz: az a legszűkebb [A. Matematika 37 16129 Matematika FVTABM / 37 C M Y K 2011. F ] intervallum. –18:37 . F = felső határ.6. amelyre P (A ≤ ξ ≤ F ) = 1. k=1 ∞ x · f (x)dx. Medián – μe : az F (x) = 0. n  Diszkrét: μ = xk · pk .2. ha az integrál létezik.4. Folytonos: μ = −∞ Szórás: D(ξ ) = σ .

bimodális. multimodális eloszlások. többmódusú az eloszlás. több lokális maximuma van. . ha A szimmetrikus eloszlásoknál a közepek tipikus Egy-. [Fordítva nem igaz!] Ha szimmetrikus. két.6. ha a sűrűségfüggvénynek/valószínűségeknek egy. μ0 < μe < μ – jobb oldali aszimmetria. ¯ = x0 .4. Eloszlástípusok Szimmetrikus az eloszlás az x0 középpontra. [Unimodális. két-. . május 6. ha ∀x: f (x0 − x) = f (x + x0 ).] Excentrikus eloszlások: sűrűségfüggvényük/valószínűségeik maximuma a variációs köz szélére esik. . –18:37 . Szimmetrikus az eloszlás az x0 középpontra. . 38 Matematika 16129 Matematika FVTABM / 38 C M Y K 2011.3. akkor μ = μe = μ0 = Q A szimmetrikus eloszlásoknál a közepek tipikus elhelyezkedése [kivétel lehet!]: μ < μe < μ0 – bal oldali aszimmetria.

σ 2 = x2 − ξ ∈ {x1 . május 6. .. x2 . μ = np..}.4. 2. 3. μ = λ.}. p σ2 = 1−p . . . . .. n. –18:37 . ∀k: P (ξ = k) = p ·q . . μ = n n k=1 n k=1 k n2 " n  #2 xk . k! σ 2 = λ2 .4. Geometriai eloszlás: Paraméterek: p. k σ 2 = npq. n.6. q ∈ ]0. . 1[ ∧ (p + q = 1). . Nevezetes diszkrét eloszlások Egyenletes eloszlás: n n 1 1 1 1 xk . . Matematika 39 16129 Matematika FVTABM / 39 C M Y K 2011. ∀k: P (ξ = xk ) = . 2. p. . . x3 . μ= 1 . 1. . . 2.   n k n−k ξ ∈ {0. . . ∀k: P (ξ = k) = p · q k−1 . . p2 Poisson-eloszlás: Paraméter: 0 < λ ∈ R. 1. ξ ∈ {1. q ∈ ]0. 1[ ∧ (p + q = 1). n}. xn }. . . k=1 Binomiális eloszlás: Paraméterek: n ∈ N + . . ∀k: P (ξ = k) = λk −λ e . ξ ∈ {0.

98. . ha a < x < b. különben ξ ∈ [a.  λ · e−λx . 12 Exponenciális eloszlás: Paramétere: 0 < λ ∈ R. b]. Nevezetes folytonos eloszlások Egyenletes eloszlás: ⎧ ⎨ 1 . μ= a+b . ϕ(x) = x2 1 · e− 2 . −∞ σ 2 = 1. különben 1 . oldal) ξ ∈ [−∞. ⎪ ⎨x−a  F (x) = 1 − e−λx . 2 σ2 = 1 . μ = 0. (lásd 10. f (x) = b − a ⎩ 0. táblázat.6. ha 0 ≤ x 0. május 6. –18:37 . f (x) = 0. √ σ 2π x Φ (x) = ϕ(t)dt – zárt alakban nem írható fel. ha 0 ≤ x ξ ∈ [0.14. 1). ha b ≤ x. (b − a)2 . ha x ≤ a.4. +∞]. 40 Matematika 16129 Matematika FVTABM / 40 C M Y K 2011. +∞]. λ σ2 = ⎪ ⎩ b−a 1.5. ha a < x < b. különben μ= F (x) = ⎧ 0. λ2 Standard normális eloszlás: Jelölése: N(0.

Normális eloszlás: Paraméterei: μ. +∞]. Nevezetes tételek. legfeljebb 1 1 . σ ∈ R). k μ−kσ Matematika 41 16129 Matematika FVTABM / 41 C M Y K 2011. y) = √ exp − − . összefüggések Markov-féle egyenlőtlenség: Ha a 0 ≤ ξ valószínűségi változónak véges a várható értéke (μ ∈ R).   2 y2 1 x f (x. F (x) zárt alakban nem írható fel. 2 2 2π 6.   x−μ . –18:37 . akkor a változó tetszőleges 0 < kμ számot meghaladó értékeinek valószínűsége k reciprokával arányos: 1 P (kμ ≤ ξ ) ≤ .6. +∞]. f (x) = ϕ σ x−μ Standardizálás: z = helyettesítéssel. σ ∈ R. ahol k > 1: P (|ξ − μ| ≥ k · σ ) ≤ 2 .4. 2 k k azaz a várható érték k · σ sugarú környezetébe 1 legalább az eloszlás 1 − 2 része esik: k μ+kσ  1 P (|ξ − μ| ≤ k · σ ) = f (x)dx ≥ 1 − 2 . amely a várható érték k · σ sugarú környezetén kívül esik. ξ ∈ [−∞. σ ). Jelölése: N(μ. május 6. σ Kétdimenziós standard normális eloszlás: ξ. η ∈ [−∞. akkor az eloszlásnak az a része. k Csebisev-féle egyenlőtlenség: Ha a ξ valószínűségi változónak van várható értéke és szórása (μ.

3σ sugarú környezetébe esik az eloszlás ≈ 68%. 2σ . 2. . . . . Borel tétele: A nagy számok erős törvénye Ha egy kettős kimenetelű kísérletben az egyik kimenetel valószínűsége p és a kísérlet 1.A „3-szigma” szabály: ha ξ normális eloszlású valószínűségi változó. + fn P lim = p = 1. . f2 . ≈ . . . . azonos eloszlású – ∀i: (μ = μi ) ∧ (σ = σi ) –. .. május 6. akkor a ξ = ξ1 + ξ2 + . n→∞ n A központi határeloszlás-tétel: Ha a ξ1 . fn . .  lim P n→∞ ξ1 + ξ2 + . . –18:37 .7%-a. . .. n.≈ része. akkor   f1 + f2 + . akkor a várható érték 1σ . . . ≈ 95%. 3 20 333 Bernoulli tétele: A nagy számok gyenge törvénye Ha egy kettős kimenetelű kísérletben az egyik kimenetel valószínűsége p és a kísérlet n-szeri elvégzésekor a kimenetel relatív gyakorisága fn . + ξn valószínűségi változó az n növekedésével közelít az N[μ. 2 Az átlag megoszlása n = 2 mintából Az átlag megoszlása n = 5 mintából 42 Matematika 16129 Matematika FVTABM / 42 C M Y K 2011. n→∞ ∀ε > 0. független és véges szórású változók. σ ] normális eloszláshoz. . . . ≈ 99. .-szeri elvégzésekor a kimenetel relatív gyakorisága f1 . akkor a relatív gyakoriságnak a valószínűségtől való eltérése n növekedésével egyre valószínűtlenebb: lim P (|fn − p| > ε) = 0. + ξn − nμ √ <x σ n A populáció sűrűségfüggvénye  1 =√ 2π x −∞  2 t exp − dt. . illetve e 1 1 1 környezeteken kívül az ≈ . ξ2 .. .

1. f2 . alakok alkotják. G1 . . Fm = 1 k=1 7. lehetséges értékek száma. fi = 1 gi n Fi = i  fk . Gm – a kumulált gyakoriságok sora. Gm = n gi gi  fi =  = . xn – az adatsor elemei. . x¯ 2 . szórás stb. F1 . . m0 . Általános jelölések n – mintanagyság. . május 6. x3 . f3 . x¯ 1 . g3 .1. G2 . . . . g1 . Matematika 43 16129 Matematika FVTABM / 43 C M Y K 2011. . . . x¯ 3 . STATISZTIKA 7. . brzolsa 7. . 7. . a minta elemeinek száma.7. .2. . (latin betűk). . (görög betűk).1. F3 .1. . Gyakorisági sorok  gi = n Gi = i  k=1 gk . . ha minden elemre vonatkozik. . . ¯ s.  – összegezés jelzése. . x¯ m – osztályközepek. –18:37 . g2 . szórás stb. fm – a relatív gyakoriságok sora. σ . μ. μe . μ0 . Fm – a kumulált relatív gyakoriságok sora. . .3. x2 . . me . 3 dimenziós oszlopok. . m – osztályközök. . kategóriák. . G3 . – a populáció paraméterei: átlag.1. Diagramok Oszlopdiagram: az abszcisszatengely tetszőleges pontjaiban azonos alapú és a gi vagy az fi gyakoriságokkal arányos magasságú téglalapok. F2 . x1 . Adatok feldolgozsa. . . – a mintastatisztikák: átlag. gm – a gyakoriságok sora. . x. f1 .

Kördiagram: a gi vagy az fi gyakoriságokat ci szögű körcikkek ábrázolják. n Gyakorisági grafikonok: poligon görbe ogiva 44 Matematika 16129 Matematika FVTABM / 44 C M Y K 2011.Hisztogram: az osztályközök fölé emelt gi vagy fi magasságú téglalapok. –18:37 . ∀i: ci = 360◦ · gi = 360◦ · fi . május 6. Szalagdiagram – sávdiagram: az oszlopdiagram 90 fokkal elforgatva.

n  si xi s1 x1 + s2 x2 + s3 x3 + . i=1 i=1 Harmonikus közép Négyzetes közép n n 1 1 1 1  1 n . standard középérték:  xi az adatsorból számolva: x¯ = . .2. . május 6. . . statisztikk 7. · xn =  xi .+ = . ha n páros. =  1 H x1 x2 x3 xn i=1 xi xi    n 2   x x12 + x22 + x32 + . .. –18:37 . . Mintafggvnyek. n n H= Mintaközép.7. + xn2  i=1 i Q= = .1. + sn si Súlyozott aritmetikai közép x# = Geometriai közép   n  √ n G = n x1 · x2 · x3 · . + sn xn i=1 = n . gi Medián – me : a nagyság szerint rendezett adatsor – középső eleme. Matematika 45 16129 Matematika FVTABM / 45 C M Y K 2011. ha n páratlan. .2. + + + . átlagok n  x1 + x2 + x3 + . . n  gi x¯ i  a gyakorisági sorokból: x¯ =  = fi x¯ i .  s1 + s2 + s3 + .. . + xn = x¯ = n Aritmetikai közép xi i=1 n . – a két középső elem átlaga. . Közepek.

7.   |xi − me | gi · |x¯ i − me |   d = |xi − me | = = = fi · |x¯ i − me |. –18:37 .3. A módus helyesbítése parabolikus interpolációval: m0 = x0 − f+1 − f−1 · h. F − A = max(xi ) − min(xi ). n gi Relatív középeltérés: d # = d . Kvartilisek– Q0 . Q4 = F = max(xi ) és me = Q2 ] Kvartilisközép: q = Q1 + Q3 . 2 Módus – m0 : a rendezett gyakorisági sor maximumhelye. . Q3 = q + dQ. me 46 Matematika 16129 Matematika FVTABM / 46 C M Y K 2011. Q3 − Q1 . [min(xi ) = A = Q0 . Q3 . 2 Szimmetria esetén: Q1 = q − dQ. f0 a modális köz relatív gyakorisága. Modális köz: osztályköz/intervallum. Q4 : a rendezett adatsort 4 egyenlő részre tagolják. amelybe a legnagyobb adat. Q2 . Nyersmódus – x0 : a modális köz közepe. P99 : a rendezett adatsort 100 egyenlő részre tagolják. 2(f−1 − 2f0 + f+1 ) h az osztályközök szélessége.Percentilisek – P1 . . f−1 és f+1 a két szomszédos köz gyakorisága. P2 . A szrds jellemzi Terjedelem: a legnagyobb és a legkisebb adat különbsége. Q1 . Kvartiliseltérés: a felső és az alsó kvartilis különbségének fele. gyakoriság esik. . dQ = Középeltérés: a mediántól való abszolút eltérések számtani közepe. május 6. .

a mintaközéptől való eltérések négyzetes közepe   (xi − x) ¯ 2 ¯ 2  gi · (x¯ i − x) 2 2  ¯ = = fi · (x¯ i − x) ¯ 2. . i → (xi . . 7. x1 . . yn – a másik adatsor elemei. regresszi A statisztikai modell: az adatsor a minta elemeinek két ismérvét tartalmazza. s dQ Negatív értékek jobb oldali. . . n} → R × R. Matematikai modell: a mérés a minta i-edik eleméhez hozzárendeli a sík egy pontját – {1. . –18:37 . 2. 3. 2.4. Korrelci. . x2 . y2 . . i. Matematika 47 16129 Matematika FVTABM / 47 C M Y K 2011. − (x) ¯ 2 =  i − (x) n gi Szórás: a variancia négyzetgyöke √ s = s 2 = (x 2 ) − (x) ¯ 2. . A lapultság gyakorlatban használt mérőszáma: (xi − x) ¯ 4 .1.. . . pozitív értékek bal oldali aszimmetriát jeleznek.5. yi ). az l < 3 pedig laposabb eloszlást jelez. s = (xi − x) = n gi  2   xi gi · x¯ 2 s2 = ¯ 2= fi · x¯ i2 − (x) ¯ 2. . . . Szimmetria s lapultsg A ferdeség (aszimmetria) gyakorlatban használt mérőszámai: g= x¯ − m0 q − me és g # = . s Relatív szórás: s # = . . Általános jelölések 1. május 6. . x3 . n – az elemek indexe. 4 s A normális eloszlásnál l = 3. . y3 . . x¯ 7. l= 7.5. xn – az egyik adatsor elemei. y1 . .Variancia (szórásnégyzet). az l > 3 ennél csúcsosabb.

Regressziós együttható: a= (x · y) − x¯ · y¯ (x 2 ) − (x)2 = n·    (xi · yi ) − xi · yi . –18:37 . n [A regressziós egyenes átmegy az M(x. Ha r = 0 – x és y korrelálatlanok (nem feltétlenül függetlenek!). Lineáris regreszió Regressziós egyenes: (az y változónak az x-re vonatkozó regressziós egyenese) az y = a · x + b egyenletű egyenes. ¯ y) ¯ ponton. y) = (x · y) − x¯ · y¯ = n n n Kovariancia: Cov(x. Cov(x. amitől a minta ponthalmazának ordinátairányú eltérései nek négyzetösszege (a · xi + b − yi )2 minimális.  2  2 n · xi − xi   yi − a · xi Tengelymetszet: b = y¯ − a · x¯ = . ahol sx és sy a két adatsor szórása.7.3.5. Korrelációs együttható: rxy = 7. május 6. sx · sy Ha |r| = 1 – a két ismérv szoros (lineáris) korrelációs kapcsolatban van. Korreláció  [(xi − x) ¯ · (yi − y)] ¯ .5. y) = Cov(x. y) .] 48 Matematika 16129 Matematika FVTABM / 48 C M Y K 2011. n    (xi · yi ) xi yi − · .2.

–18:37 . . . . yn adatsor. t2 . . . . . május 6. . n−1 n−1 Mozgó átlagok sora: yi−1 + yi + yi+1 . " # n−1  yn y1 1 1 + yi + y1 + y2 + . 5 (3) 3 tagú mozgó átlagok sora: y2(3) .6. y2 . . . 3 yi−2 + yi−1 + yi + yi+1 + yi+2 = . Matematika 49 16129 Matematika FVTABM / 49 C M Y K 2011. yi(5) Lineáris trend = a regressziós egyenes: y = a · t + b. yi(3) = (5) 5 tagú mozgó átlagok sora: y3(5) . Idsorok Egyenlő időközökben – t1 . . . . tn – mért y1 . yn−2 . . y3(3) . . . .7. . y4(5) . + yn−1 + yn 2 2 i=2 2 = Kronologikus átlag: y¯ = 2 . yn−1 .

Trelemek a pont. Közös része – metszete – két alakzatnak a közös pontjaik halmaza. A térelemek kapcsolata Illeszkedő két térelem. A szög szárai a szögtartományokat határoló félegyenesek. amelyek ugyanarra a pontra illeszkednek. A szög csúcsa a szárak közös kezdőpontja. ha egyik tartalmazza a másiknak minden pontját. –18:37 .2. A szögvonalat a szögtartományt kijelölő félegyenesek alkotják. 50 Matematika 16129 Matematika FVTABM / 50 C M Y K 2011.2. május 6. amelyek ugyarra az egyenesre illeszkednek. amelyek ugyanarra a síkra illeszkednek. ELEMI GEOMETRIA 8. 8.1. Döféspont: egyenes és sík közös pontja. az egyenes. Kollineárisak azok a pontok. Összekötője – közös tartója – több térelemnek az. amelyre mind illeszkedik. a sík. Szgek 8.1. Metszésvonal: két sík közös egyenese. Konkurensek azok az egyenesek. Szög – szögtartomány Egy pontból induló két félegyenes a síkot két szögtartományra bontja.8. Metszéspont: két egyenes közös pontja. Komplanárisak azok a pontok/egyenesek.

Forgásszöghöz jutunk. –18:37 . Csúcsszögek szárai páronként egymás meghosszabbításai. de kisebb az egyenesszögnél. Konkáv szög [tartománya] nagyobb az egyenesszögnél.Irányított szöget – szögtartományt kapunk. ha egy félegyenest a kezdőpontja körül forgatunk. a hegyes-. Szögpárok Mellékszögek szögtartományai együtt egy félsíkot alkotnak. a szögtartományt ezeknek a pontjai alkotják. a derék-. Konvex szög a null-. Váltószögek szárai ellentétes irányú párhuzamos félegyenesek. Egyállású szögek szárai azonos irányú párhuzamos félegyenesek. Kiegészítő szögek összege egy egyenesszög = két derékszög. Hegyesszög [tartománya] kisebb a derékszögnél. Mellékszögek Csúcsszögek Egyállású szögek Váltószögek Pótszögek összege egy derékszöggel egyenlő. Szögek Az egyenesszög két szára egy egyenest alkot. ha a szárak sorrendjét is előírjuk. Matematika 51 16129 Matematika FVTABM / 51 C M Y K 2011. Derékszög – rectus – az egyenesszög fele. Nullszög szárai egybeesnek. a szögtartomány a teljes sík. a szögtartományok félsíkok. Tompaszög [tartománya] nagyobb a derékszögnél. május 6. a tompa.és az egyenesszög. Teljesszög szárai egybeesnek. szögtartománya a „negyedsík”.

Merőleges két egyenes. P P # ⊥ t. 8. 1c = 100cc . az eltolásvektorral adjuk meg. illetve 1g = 100c . –18:37 . 1# = 60## . A körben egy szög radiánban vett mértéke a hozzá tartozó ív hossza és a sugár aránya. ha négy derékszögre [szögtartományra] osztják a síkot. 52 Matematika 16129 Matematika FVTABM / 52 C M Y K 2011. Az elforgatást a középponttal. 8.3◦ . a tengelyre merőleges egyenesek. Fixelemek: a tengely pontonként. Elemi síktranszformációk Identitás: bármely pontnak önmaga a képe. Szögmértékek: A teljesszög mértéke 360◦ (fok) = 400g (gon. leképezés: P → P # . újfok) = 2π (radián) = 6000v (vonás). Geometriai transzformcik Transzformáció: egyértelmű pont-pont megfeleltetés.Hajlásszög a két metsző egyenes által alkotott szögek közül az. Az eltolást az irányával és a nagyságával. A tükrözést a tengelyével adjuk meg. Az 1 radiánhoz tartozó ív hossza a sugárral egyenlő: 1 rad ≈ 57. −−→ −−→ Eltolás (párhuzamos eltolás): P P # = QQ# = t. május 6. A kisebb egységek: 1◦ = 60# .3. Fixelem: csak a középpont.3. Tükrözés egyenesre (tengelyes tükrözés): −−→ −−→# P P0 = P0 P .1. Elforgatás (pont körüli forgatás): P OP # ^ = QOQ# ^ = α. Fixelemek: az eltolás irányával párhuzamos egyenesek. az elforgatás irányával és szögével adjuk meg. amelyik a másiknál kisebb vagy egyenlő (egyenesszögnél).

a centrum sugaranként. május 6. Ha |k| > 1: nyújtás. A merőleges affinitást a tengelyével és az affinitás arányával adjuk meg. Projektivitás: affinitások és centrális-axiális kollineációk egymásutánjai.3. Fixelemek: a tengely pontonként és a tengelyre merőleges egyenesek.) Fixelemek: a tengely pontonként. ha k = 1: identitás. P P # ⊥ t. A középpontos hasonlóságot a centrumával és a hasonlóság arányával adjuk meg. ha |k| < 1: összenyomás. ee# ∈ t. ha |k| < 1: kicsinyítés. Ha k < 0: középpontos tükrözés és egy nagyítás/kicsinyítés/identitás egymásutánja.Tükrözés pontra (középpontos tükrözés): −−→ −→ −→ −−→# P O = OP ⇔ OP # : OP = −1.2. P P # t. Centrális-axiális kollineáció: P P # ' O. A tükrözést a centrumával adjuk meg. Ha k < 0: tengelyes tükrözés és egy nyújtás/összenyomás/identitás egymásutánja. (P P # egyenes O-ra. Fixelemek: a centrum és a centrumra illeszkedő egyenesek. 8. (Az összetevők sorrendje általában nem cserélhető fel!) Egybevágóság: identitás. Fixelemek: a tengely pontonként és a tengellyel párhuzamos egyenesek. tükrözések egymásutánja. ha k = 1: identitás. Affinitás: hasonlóságok és tengelyes affinitások. Nyírás: −−→# P P : |P0 P | = k. Hasonlóság: egybevágóságok és középpontos hasonlóságok egymásutánja. Középpontos hasonlóság (homotécia): −−→# −→ OP : OP = k. ee# metszéspont t-re illeszkedik. Ha |k| > 1: nagyítás. –18:37 . nyírások egymásutánja. Merőleges affinitás: −−→# −−→ P0 P : P0 P = k. eltolások. Fixelemek: a centrum és a centrumra illeszkedő egyenesek. Matematika 53 16129 Matematika FVTABM / 53 C M Y K 2011. Összetett transzformációk: Véges sok elemi transzformáció egymás után végrehajtva. forgatások.

8.4. S.

–18:37 .12. 96. A kör érintője és szelője közötti kapcsolat Egy külső pontból a körhöz húzott érintő hossza mértani közepe az e pontból húzott szelő két szeletének: e2 = p · (p + h).kgeometria 8. május 6. Elemi geometriai tételek Párhuzamos szelők tételei: Ha egy szög szárait párhuzamosokkal metsszük. OA OB – a párhuzamosokból a szögszárak által kimetszett szakaszok aránya megegyezik végpontjuk szögcsúcstól mért távolságának arányával: A# B # OA# OB # = = . akkor – az egyik száron keletkező metszetek aránya megegyezik a másik száron levő megfelelő metszetek arányával: OA# OB # = . AB OA OB Pitagorasz tétele A derékszögű háromszög befogóinak négyzetösszege az átfogó négyzetével egyenlő: c2 = a 2 + b2 . b2 = q · c. (lásd 10.1. 54 Matematika 16129 Matematika FVTABM / 54 C M Y K 2011. táblázat. oldal) Befogótétel (Eukleidész tétele) A derékszögű háromszögben a befogó az átfogóra eső merőleges vetületének és az átfogónak a mértani közepe: a 2 = p · c. Magasságtétel (Eukleidész tétele) A derékszögű háromszögben az átfogóhoz tartozó magasság a befogók átfogóra eső merőleges vetületeinek mértani közepe: m2 = p · q.4.

CC1 . A belső szögek összege az egyenesszöggel egyenlő: α + β + γ = π = 180◦ . A háromszög körülírt köre a három csúcsponton megy keresztül. körülírt kör: Az oldalfelező merőleges a háromszög oldalának felezőpontjában emelt merőleges egyenes: A1 O. γ # = α + β. AA2 ⊥ BC. A háromszög nevezetes tulajdonságai Az oldalak és szögek viszonyai: Bármelyik két oldal összege nagyobb a harmadiknál: a + b > c. BA1 = A1 C. a + c > b. A külső szög a másik két belső szög összegével egyenlő: α# = β + γ . Magasságvonal. Az S súlypont a három súlyvonal egyetlen közös pontja.8. Oldalfelező merőleges. C1 O. Az M magasságpont a három magasságvonal egyetlen közös pontja. Súlyvonal. május 6. A súlypont mindegyik súlyvonalat 2 : 1 arányban osztja [a csúcshoz közelebbi szakasz a nagyobb]. B2 B. A nagyobb oldallal szembeni szög nagyobb és a nagyobb szöggel szembeni oldal nagyobb: a < b ⇔ α < β. AS : SA1 = 2 : 1. OA1 ⊥ BC. –18:37 . AB1 = B1 C. B1 O. AB1 = B1 C. β# = α + γ . BB2 ⊥ AC. C2 C. magasságpont: A magasságvonal a háromszög csúcsából a szemköztes oldalegyenesére bocsátott merőleges szakasz: A2 A. A külső szögek összege a teljesszöggel egyenlő: α# + β # + γ # = 2π = 360◦ . b + c > a. súlypont: A háromszög súlyvonala a csúcsot a szemközti oldal felezőpontjával összekötő egyenes szakasz: AA1 . OB1 ⊥ AC. A középvonalak az oldalfelezőpontokat összekötő szakaszok: 2 · B1 C1 = BC. Matematika 55 16129 Matematika FVTABM / 55 C M Y K 2011. BB1 .2. O középpontja az oldalfelező merőlegesek egyetlen közös pontja: BA1 = A1 C. középvonal.4.

A hozzáírt körök egy belső és két külső szögfelező közös pontja körül írt. A beírt kör a belső szögfelezők egyetlen közös K pontja körül írt.3. a másik kettő a két szára. Ez a másiknak felezőmerőlegese. Szemköztes oldalpárjai. 56 Matematika 16129 Matematika FVTABM / 56 C M Y K 2011. Téglalap: derékszögű paralelogramma. a magasságainak talppontjai és a magasságpontot a csúcsokkal összekötő szakaszok felezőpontjai egy körön fekszenek. és az MO szakaszt a súlypont MS : SO = 2 : 1 arányban osztja. A belső szögfelező a szemközti oldalt a szomszédos oldalak arányában metszi. Átlói merőlegesek. Négyszögek A négy belső szög összege egy teljesszöggel egyenlő: α + β + γ + δ = 2π = 360◦ . szögpárjai egyenlők. az oldalegyeneseket érintő körök. két tengelyre szimmetrikus.Szögfelezők. 8. CK : KA = CB : AB. középpontosan szimmetrikus. Az egy csúcshoz tartozó belső és külső szögfelezők merőlegesek egymásra. Deltoid: két-két szomszédos oldala egyenlő. beírt kör. Paralelogramma: mindkét szemköztes oldalpárja párhuzamos. Ezek a trapéz alapjai. május 6. Különleges négyszögek: Konvex: minden szöge konvex (< 180◦ ). egyikre szimmetrikus. –18:37 . a belső vagy a külső szöget felező félegyenesek. E kör F középpontja felezi az M magasságpontot a körülírt kör O középpontjával összekötő szakaszt: MF = F O. S súlypontja és a körülírt kör O középpontja egy egyenesen van. Feuerbach-kör (9 pont köre): A háromszög oldalainak felezőpontjai. ABK ^ = KBC ^. hozzáírt körök: A szögfelezők a csúcsra illeszkedő.4. Trapéz: van párhuzamos oldalpárja. Euler-egyenes: A háromszög M magasságpontja. Átlói egyenlők. az oldalakat érintő kör.

Négy szimmetriatengelye van. –18:37 . Négyzet: egyenlő oldalú és egyenlő szögű paralelogramma. Húrnégyszög: csúcsai egy körre illeszkednek. május 6. Érintőnégyszög: oldalai egy kört érintenek. ezekre szimmetrikus.Rombusz: egyenlő oldalú paralelogramma. Szemköztes szögpárjainak összege: α + γ = β + δ = 180◦ . NÉGYSZÖGEK KONKÁV KONVEX trapéz paralelogramma téglalap négyzet rombusz deltoid Matematika 57 16129 Matematika FVTABM / 57 C M Y K 2011. Átlói merőlegesek. Szemköztes oldalpárjainak összege megegyezik: a + c = b + d.

szakaszfelező merőleges: Azoknak a pontoknak a halmaza. amelyeknek két ponttól való távolsága egyező. amelyekből egy szakasz derékszögben látszik. Az ívhez tartozó középponti szög a megfelelő kerületi szögeknek a kétszerese.8. két nyílt félkörív. a két pontot összekötő szakaszt merőlegesen felező egyenes.4. egy kör. Látókörívek (a Thalész-tétel általánosítása): Azoknak a pontoknak a halmaza. amelynek középpontja a két pont összekötő egyenesén fekszik. amelyeknek a szakasz egy közös húrja. két olyan nyílt félkör. 58 Matematika 16129 Matematika FVTABM / 58 C M Y K 2011. –18:37 . amelyeknek két ponttól való távolságának aránya 1-től különböző állandó. A kör néhány nevezetes tétele Kerületi és középponti szögek: A kör egy ívéhez (és a vele egyenlő ívekhez) tartozó kerületi szögek egyenlők. Azoknak a pontoknak a halmaza. Apollóniusz-kör. amelyeknek a szakasz az átmérője. május 6. amelyekből egy szakasz 0 < α < 180◦ szögben látszik.4. Thalész tétele: Azoknak a pontoknak a halmaza.

. β. Rombusz: Téglalap: K = 4a. r a beírt.8. illetve α◦ az α szög radiánban. . területe (T ) A képletekben az a. –18:37 . változók az idomok oldalainak. ef T = . . 2 K = 2(a + b). K = 2(a + b). A fel nem $ sorolt jelölések értelmezésében az ábra ad segítséget.5. Háromszög: K = 2s = a + b + c. május 6. illetve fokban mért értékét jelöli. 2 T = ef = a 2 sin α. az α. b. . am ab sin γ abc T = = = = sr. 2 T = ab. Paralelogramma: Trapéz: Deltoid: K = 2(a + b). . 2 2 4R Héron-képlet:  T = s(s − a)(s − b)(s − c). A képletekben α. R a körülírt kör sugarának. Négyzet: K = 4a. 2 T = a2 = d . a+c T = m = km. Síkidomok kerülete (K). K = a + b + c + d. Matematika 59 16129 Matematika FVTABM / 59 C M Y K 2011. a szögeknek a mérőszámát jelölik.4. c. 2 T = am = ab sin α. γ . m a magasságnak. .

Húrnégyszög: Érintőnégyszög: K = 2s = a + b + c + d.α= . K = 2s = a + b + c + d. % = 2 2 hm. R+r δ = R − r. 2 2 n Körszelet: √ 4r 2 − h2 α = r − r · cos . T = π(R 2 − r 2 ) = 2π%δ.  T = (s −a)(s −b)(s −c)(s −d). 2 2 360◦ $ d 2π . T = sr. 2 m=r− Ellipszis: Parabolaszelet: T = πab. Kör: Körcikk: K = 2πr = πd. 2 2 ir − h(r − m) T = . 180◦ $ 2 1 αr πα◦ 2 T = ir = = r . május 6. K = na. T = K = 2π(R + r). 3 60 Matematika 16129 Matematika FVTABM / 60 C M Y K 2011. i =α·r = T = πr 2 = α◦ · r · π . 4 Körgyűrű: Szabályos n-szög: T = nR 2 sin α nar 360◦ = . –18:37 .

8.5. Vektorszm.

(λμ)a = λ(μa) = μ(λa). |a| Skaláris szorzat: a · b = |a| · |b| · cos(a. a1 − a2 = (x1 − x2 )i + (y1 − y2 )j. a Egységvektor: a0 =  . 2 x + y2 Skaláris szorzat: a1 · a2 = x1 x2 + y1 y2 .ts 8. kommutatív a skalárszorzásra. (λ + μ)a = λa + μa. b)^ . 8. disztributív a skalárösszeadásra.5. λ(a + b) = λa + λb.2. Műveletek a1 + a2 = (x1 + x2 )i + (y1 + y2 )j. Vektoriális szorzat (csak térben!): |a × b| = |a| · |b| · sin(a. disztributív a vektorösszeadásra. Vektorok koordinátái (síkban) a = xi + yj ⇒ a = a(x.5. –18:37 . a − b = c ⇔ a = b + c. kommutatív. Szorzás skalárral: b = λa ⇒ |b| = |λ| · |a| ∧ b  a. Műveletek vektorokkal Összeadás-kivonás: a + b = b + a. a ⊥ (a × b) ⊥ b. λa = λxi + λyj. Egységvektor (a irányú egységvektor): 1 a0 = · a ⇒ |a0 | = 1. asszociatív. Abszolútérték: |a| = Matematika 61 16129 Matematika FVTABM / 61 C M Y K 2011. y). b)^ . |a + b| ≤ |a| + |b|. y) ∈ R × R. május 6. (a + b) + c = a + (b + c).  x 2 + y 2.1. (x.

90◦ II. 90. ∀k ∈ Z ◦ ∀k ∈ Z tg α = tg(α + k · 180 ). Szögfüggvények (lásd 10.6. x0 x0 ctg α = . . 180◦ . oldal.8. . y0 tg α = . 10. 180◦ III.6. ∀k ∈ Z cos α = cos(α + k · 360 ). –18:37 . 360◦ sin α sin(180◦ − α) − sin(α − 180◦ ) − sin(360◦ − α) ◦ ◦ cos α − cos(180 − α) − cos(α − 180 ) cos(360◦ − α) tg α − tg(180◦ − α) tg(α − 180◦ ) − tg(360◦ − α) ctg α − ctg(180◦ − α) ctg(α − 180◦ ) − ctg(360◦ − α) 62 Matematika 16129 Matematika FVTABM / 62 C M Y K 2011. 90◦ .5. 0◦ . 88. . május 6. ∀k ∈ Z I.. táblázatok. . y0 ) egységvektor koordinátáival az α szögfüggvényei: sin α = y0 . 270◦ .6.1. . . . . oldal) A derékszögű háromszögben az α hegyesszög szögfüggvényei: sin α = a szemközti befogó = c átfogó tg α = szemközti befogó a = b szomszédos befogó cos α = b szomszédos befogó = c átfogó ctg α = b szomszédos befogó = a szemközti befogó Forgásszögek szögfüggvényei: A koordináta-rendszer i egységvektorából tetszőleges α forgásszöggel elforgatott e(x0 . táblázat. Trigonometria 8. ◦ ◦ ctg α = ctg(α + k · 180 ).7. 10. cos α = x0 . 270◦ IV. y0 ha x0 0 ha y0 0 Tetszőleges forgásszögre: sin α = sin(α + k · 360◦ ).

–18:37 .2.6. Trigonometriai összefüggések Összefüggések egy szög különböző szögfüggvényei között: sin2 α + cos2 α = 1 cos α = sin(90◦ − α) sin α tg α = cos α tg α · ctg α = 1 ctg α = tg(90◦ − α) cos α ctg α = sin α Két szög összegének/különbségének szögfüggvényei (addíciós tételek): sin(α + β) = sin α · cos β + cos α · sin β cos(α + β) = cos α · cos β − sin α · sin β tg α + tg β tg(α + β) = 1 − tg α · tg β ctg β · ctg α − 1 ctg(α + β) = ctg β + ctg α sin(α − β) = sin α · cos β − cos α · sin β cos(α − β) = cos α · cos β + sin α · sin β tg α − tg β tg(α − β) = 1 + tg α · tg β ctg β · ctg α + 1 ctg(α − β) = ctg β − ctg α Két szögfüggvény összegének/különbségének szorzattá alakítása: α+β α−β · cos 2 2 α−β α+β cos α + cos β = 2 cos · cos 2 2 sin(α + β) tg α + tg β = cos α · cos β sin(α + β) ctg α + ctg β = sin α · sin β sin α + sin β = 2 sin α+β α−β · sin 2 2 α+β α−β cos α − cos β = −2 sin · sin 2 2 sin(α − β) tg α − tg β = cos α · cos β sin(β − α) ctg α − ctg β = sin α · sin β sin α − sin β = 2 cos Kétszeres szögek szögfüggvényei: 2 tg α 1 + tg2 α (ahol értelmezve van a tangensfüggvény) sin 2α = 2 sin α · cos α = tg 2α = 2 tg α 1 − tg2 α 1 − tg2 α 1 + tg2 α (ahol értelmezve van a tangensfüggvény) cos 2α = cos2 α − sin2 α = ctg 2α = ctg2 α − 1 2 ctg α Félszögek szögfüggvényei: α 1 − cos α = 2 2 α 1 − cos α sin α tg = = 2 sin α 1 + cos α sin2 α 1 + cos α = 2 2 α 1 + cos α sin α ctg = = 2 sin α 1 − cos α cos2 Matematika 63 16129 Matematika FVTABM / 63 C M Y K 2011. május 6.8.

Egyenes és sík hajlásszöge az egyenes és síkra merőleges vetületének hajlásszöge.2. ahol R a körülírt kör sugara.6. 64 Matematika 16129 Matematika FVTABM / 64 C M Y K 2011.7. Síkra merőleges egyenes tétele: Ha egy egyenes merőleges a sík két metsző egyenesére. P a palást felszínének a mérőszámát jelölik. . Egy ilyen tartomány a határoló félsíkokkal alkotja a lapszöget. 8. akkor a síkra (annak minden egyenesére) merőleges. . változók a testek oldaléleinek vagy alkotóinak. α−β a − b tg 2 Tangenstétel: = . térfogata (V ) A képletekben az a. c. T az alaplap területének. α+β a+b tg 2 8. m a test magasságának.8. tételek Lapszög: két metsző sík a teret négy tartományra bontja. A háromszögek tételei Szinusztétel: a b c = = = 2R. Testek felszíne (A). –18:37 .7. május 6. Alapfogalmak. Az itt fel nem sorolt jelölések értelmezésében az ábra ad segítséget. Kitérő egyenesek hajlásszöge a velük párhuzamos metszők hajlásszöge.1. b. Két sík hajlásszöge a metszésvonalukra emelt merőlegesek hajlásszöge. sin α sin β sin γ Koszinusztétel: c2 = a 2 + b2 − 2ab cos γ .3. .7. Trgeometria 8.

6 A= Négyzet alapú egyenes gúla: √ A = a 2 + a 4m2 + a 2 . V = T m. 2 narm V = .Hasábok Ferde hasáb: A = 2T + P . 3 Matematika 65 16129 Matematika FVTABM / 65 C M Y K 2011. V = Tm . 3 n-oldalú szabályos gúla: na(r + m0 ) . V = abc. –18:37 . Egyenes hasáb: Téglatest: A = 2T + km. május 6. V = T m. Gúlák Gúla: A = T + P. V = a2m . 3 Csonkagúla: A = T + t + P. A = 2(ab + bc + ca). √ m(T + T t + t) V = .

V = πr 2 m . 3 66 Matematika 16129 Matematika FVTABM / 66 C M Y K 2011. Kúpok Egyenes kúp: A = T + P. V = πm 2 (R + r 2 + Rr). május 6. V = T m. V = πr 2 m. V = Tm . Forgáshenger: A = 2πr(r + m).Hengerek Egyenes henger: A = 2T + km. 3 Csonkakúp: A = π[R 2 + r 2 + a(R + r)]. 3 Forgáskúp: A = πr(r + a). –18:37 .

–18:37 . V = π 2 m (3R − m). V = Matematika 67 16129 Matematika FVTABM / 67 C M Y K 2011. b. c a 3 három féltengely hossza. V = 4π 3 π 3 R = d . V = 2π 2 R m. 3 6 Gömböv.Gömb és részei Gömb: A = 4πR 2 = πd 2 . V = πm 2 (3r1 + 3r22 + m2 ). -réteg: Gömböv Gömbréteg A = 2πRm. -szelet: A = 2πRm + πr 2 . május 6. 3 Ellipszoid Ellipszoid: 4π abc. ahol a. 6 Gömbsüveg. 3 Gömbcikk: A = πR(2m + r).

12 él. 30 él. V = 3 8 lap. 12 csúcs 68 Matematika 16129 Matematika FVTABM / 68 C M Y K 2011. 20 csúcs Ikozaéder: √ A = 5 3a 2 . 6 él. 12 4 lap. –18:37 . 30 él. május 6. √ 2 3 a . 4 csúcs Hexaéder: A = 6a 2 . √ 15 + 5 5 3 V = a .Szabályos testek: Tetraéder: √ A = 3a 2 . 6 csúcs Dodekaéder: √ A = 3 25 + 10 5a 2 . V = a3. √ 15 + 7 5 3 V = a . √ 2 3 V = a . 12 20 lap. 6 lap. 12 él. 8 csúcs Oktaéder: √ A = 2 3a 2 . 4 12 lap.

m1 + m2 A felezőpont koordinátái: F (xf .1. –18:37 . y). Az m1 : m2 arányban osztó pont koordinátái: P (x.9. A két koordináta-rendszer kapcsolata:   x = r · cos ϕ . r = |r| = |OP |. x= m2 x1 + m1 x2 . ϕ). május 6. 2 yf = y1 + y2 2 Matematika 69 16129 Matematika FVTABM / 69 C M Y K 2011. P = P (r. ANALITIKUS GEOMETRIA A SKBAN 9. y = r · sin ϕ 9. Polárkoordináták: ϕ = (R. Pont Két pont távolsága:  d = |P1 P2 | = (x2 − x1 )2 + (y2 − y1 )2 .2. P = P (x. r)^ . Koordinta-rendszerek Descartes-féle derékszögű koordináták: −→ OP = r = xi + yj. r = x 2 + y 2. m1 + m2 y= m2 y1 + m1 y2 . y) = |P1 P | : |P P2 | = m1 : m2 . yf ): xf = x1 + x2 .

. . ha α = 90◦ .) Általános alak: Ax + By + C = 0. sin β) – a normálvektor. yS = . 2 2 2 2 2 A +B A +B A + B2 70 Matematika 16129 Matematika FVTABM / 70 C M Y K 2011. v2 ) = (−B. –18:37 . Vektoregyenlet: r = r0 + v · t. + xn y1 + y2 + .Pontrendszer súlypontja (egyenlő súlyozás esetén): x1 + x2 + . y0 ) ponton átmenő egyenes egyenletei: v(v1 . B) – a normálvektor. Normálalak: A B C √ x+√ y+√ = 0. yS ): . a b a·b 0. Hesse-féle normálalak: x · cos β + y · sin β = p. (n◦ (cos β. . |A| + |B| > 0. m = tg α. x= y= n n A háromszög súlypontjának koordinátái: x1 + x2 + x3 y1 + y2 + y3 S(xS . Tengelymetszetes alak: x y + = 1. Egyenes Descartes-féle normálalak (iránytényezős egyenlet): y = mx + b.3. . x = a. Normálvektoros egyenlet: Ax + By = Ax0 + By0 .  Paraméteres egyenletrendszer: x = x0 + v1 · t . m = tg α – az iránytangens. május 6. xS = 3 3 9. A) – az irányvektor. + yn . y = y0 + v2 · t Irányvektoros egyenlet: v2 (x − x0 ) = v1 (y − y0 ). ha 0◦ ≤ α < 90◦ . . Adott P0 (x0 . n(A. Iránytényezős egyenlet: y = m(x − x0 ) + y0 .

ha A1 · A2 = −B1 · B2 . ha A1 · B2 = A2 · B1 . A2 + B 2 m2 + 1 Két egyenes párhuzamos. v) középpontú egyenlet: (x − u)2 + (y − v)2 = r 2 . Általános egyenlet (A > 0): Ax 2 + Ay 2 + 2Dx + 2Ey + F = 0. K − . A21 + B12 A22 + B22 x(cos β1 ± cos β2 ) + y(sin β1 ± sin β2 ) = β1 ± β2 . Két egyenes merőleges. Két egyenes hajlásszöge:      m2 − m1   A1 B2 − A2 B1  = . m1 · m2 = −1.Két ponton (P1 (x1 . A2 A A Matematika 71 16129 Matematika FVTABM / 71 C M Y K 2011. P2 (x2 .4. K(0. $   D2 + E 2 − AF D E r= . m1 = m2 . tg ϕ =  1 + m1 · m2   A1 A2 + B1 B2  Két egyenes szögfelezőinek egyenlete: A2 x + B2 y + C2 A1 x + B1 y + C1 ± = 0. A K(u. Kr Kanonikus egyenlete. május 6. y1 ). –18:37 . 0): x 2 + y 2 = r 2. 9. y2 )) átmenő egyenes egyenlete: (y − y1 )(x2 − x1 ) = (x − x1 )(y2 − y1 ). Pont távolsága egyenestől: d= Ax1 + By1 + C y1 − mx1 − b √ = √ = x1 cos β +y1 sin β −p.− .

y0 ) pontban a normális egyenlete és iránytangense. x0 . v): ⎫ x = u + r · cos ω ⎬ . Parabola Kanonikus egyenlet. ha C(0. y = v + r · sin ω ⎭ A P (x0 . 0). y0 A P (x0 . ha K(u. 0 ≤ ω < 2π. F p 2 . y0 . 0): x0 y = y0 x.Paraméteres egyenletrendszer. x0 m∗ = 9.5. ha K(0. ha K(0. 0): m=− xx0 + yy0 = r 2 . y0 ) pontban az érintő egyenes egyenlete és iránytangense.

v) csúcspontú egyenlet.0 : 2 y = 2px. v) F balra nyíló: (y − v) = −2p · (x − u). C(u. Az eltolt. . y jobbra nyíló: (y − v)2 = 2p · (x − u). C(u. 2 p.

x y (x − u)2 = −2p · (y − v).   D E 2 − CF E p=− . F C(u. v). május 6. –18:37 . v) Általános egyenlet: Cy 2 + 2Dx + 2Ey + F = 0. C 2CD C F x 72 Matematika 16129 Matematika FVTABM / 72 C M Y K 2011. ± : 2 (x − u)2 = 2p · (y − v).− . F u. ha C(u. K − . v. Elforgatott parabola (±90◦ -kal).

y0 ) pontban érintő egyenes egyenlete és irány p .A P (x0 .

y0 y n F P (x0 . y0 ) pontbeli normális egyenlete és iránytangense.0 : 2 p y · y0 = p · (x − x0 ). y0 ) x A P (x0 . 0). F . p . m= . ha C(0. tangense.

v). ha C(0. F1 (u. 0). v + c): (x − u)2 (y − v)2 + = 1. ha K(u. ha K(0. F2 (u. K(u. b= . Ellipszis Kanonikus egyenlet. –18:37 .− A C Matematika 73 16129 Matematika FVTABM / 73 C M Y K 2011. v) középpontú egyenlet: (x − u)2 (y − v)2 + = 1.0 : 2 y0 m∗ = − . a2 b2 Elforgatott ellipszis (90◦ -kal). F . b2 a2 Általános egyenlet: Ax 2 + Cy 2 + 2Dx + 2Ey + F = 0. 2 AC AC 2   D E . p · (y − y0 ) = y0 · (x − x0 ).   CD2 + AE 2 − ACF CD2 + AE 2 − ACF a= . 0). 0): x2 y2 + = 1. K − . v − c).6. 0). p0 9. F2 (c. május 6. F1 (−c. a 2 b2 Az eltolt.

0): xx0 yy0 + 2 = 1. a+b 9. a 2 y0 A P (x0 . május 6. 0). 0). 0). F1 (−c. y0 ) pontban érintő egyenes egyenlete és iránytangense. ha K(0. 0). y = b · sin ω ⎭ A P (x0 .Paraméteres egyenletrendszer. 0): y − y0 = a 2 y0 (x − x0 ). ha K(0. F2 (c. –18:37 . F1 (−c. b 2 x0 πp2 T = πab =  . K(u. F2 (c. F2 (c. 0 ≤ ω < 2π. a2 b Az eltolt. 0): x2 y2 − 2 = 1. y0 ) pontbeli normális egyenlete és iránytangense. F1 (−c. b 2 x0 m∗ = a 2 y0 . 0). Hiperbola Kanonikus egyenlet. F2 (c. a2 b m=− b 2 x0 . 2 Az ellipszis területe: K≈4 abπ + (a − b)2 . 0). ha K(0. ha K(0.7. 0): ⎫ x = a · cos ω ⎬ . 0). (1 − e2 )3   3(a + b) √ Az ellipszis kerülete (közelítések): K≈π − ab . v) középpontú egyenlet: (x − u)2 (y − v)2 − = 1. 0). F1 (−c. a2 b2 74 Matematika 16129 Matematika FVTABM / 74 C M Y K 2011.

A2 C AC 2   D E K − .− . F2 (c. y0 ) pontbeli normális egyenlete és iránytangense. −c). b 2 x0 m∗ = − a 2 y0 .   CD2 − AE 2 − ACF CD2 − AE 2 − ACF . 0). 0). ha K(0. 0). F2 (c. b 2 x0 Az aszimptoták egyenlete. b2 a2 Általános egyenlet: Ax 2 − Cy 2 + 2Dx + 2Ey + F = 0. 0): xx0 yy0 − 2 = 1. ha K(0. a2 b m= b 2 x0 . a 2 y0 A P (x0 . 0): y x ± = 0. ha K(0. F1 (−c.Elforgatott hiperbola (90◦ -kal). b2 a Eltolva K(u. A C A P (x0 . 0): y − y0 = − a 2 y0 (x − x0 ). F2 (c. F1 (−c. b = a= . 0). y0 ) pontban érintő egyenes egyenlete és iránytangense. 0). v) középpontba: (x − u)2 (y − v)2 − = 1. F1 (0. a b Az egyenlő szárú hiperbola az aszimptoták rendszerében: x·y = c . ha K(0. c): x2 y2 − 2 = 1. F1 (−c. 0). 0). F2 (0.

2
2

.

Matematika 75

16129 Matematika FVTABM / 75

C

M

Y

K

2011. május 6. –18:37

10. TBLZATOK

10.1. tmutat
A négyjegyű függvénytáblázatokból az egyes függvények értékét általában négy értékes jegy
pontosságával határozhatjuk meg. Ez a gyakorlati számítások igényeit legtöbbször kielégíti.
Gyakran nincs is szükség ekkora pontosságra, sőt nem is értelmezhető az adott műszaki körülmények között.
A táblázatok egy részében a függvény megfelelő pontosságú értékét közvetlenül kiolvashatjuk,
másoknál a táblabeli értékekből interpolálással kaphatjuk meg. Ahol erre szükség van, ott
a táblázatok szélén megadom a javítások megfelelő értékét, amelyeket a táblázatból kinézett
függvényérték utolsó számjegyéhez kell hozzáadni – kivonni. Ahol nincs segédtáblázat, ott nem
kell vagy értelmetlen interpolálni.
A logaritmus és a trigonometrikus függvények inverzének helyettesítési értékét a táblázat segítségével visszakereséssel (belülről kifelé keresés) határozhatjuk meg.
A függvények táblázata csak a változó egy tartományára adja meg a helyettesítési értéket.
Ezen a tartományon kívüli értékeket és a táblázatból kikeresett függvényértéket megfelelően
transzformálni kell.
Példák:
1. Adott szám négyzetének meghatározása:
x = 43,86
N 2 = 4,382 = 19,18 a táblázat 4,3-as sorának 8-as oszlopából.
6 → +5 a javítások táblázatának 6-os oszlopából
4,3862 = 19,23
2
2
x = 19,23 · 10 = 1923.
N
0
1
2
3
4
5
6
7
8
9
4,2 17,64 17,72 17,81 17,89 17,98 18,06 18,15 18,23 18,32 18,40
4,3 18,49 18,58 18,66 18,75 18,84 18,92 19,01 19,10 19,18 19,27
4,4 19,36 19,45 19,54 19,62 19,71 19,80 19,89 19,98 20,07 20,16

1
1
1
1

2
2
2
2

3
3
3
3

4
3
3
4

5
4
4
4

6
5
5
5

7
6
6
6

8
7
7
7

9
8
8
8

N
0
1
2
3
4
5
6
7
8
9
1 2
5,1 2,258 2,261 2,263 2,265 2,267 2,269 2,272 2,274 2,276 2,278 0 0
5,2 2,280 2,283 2,285 2,287 2,289 2,291 2,293 2,296 2,298 2,300 0 0
5,3 2,302 2,304 2,307 2,309 2,311 2,313 2,315 2,317 2,319 2,322 0 0

3
1
1
1

4
1
1
1

5
1
1
1

6
1
1
1

7
1
1
1

8
2
2
2

9
2
2
2

10N 0
1
2
3
4
5
6
7
8
9
1 2
51, 7,141 7,148 7,155 7,162 7,169 7,176 7,183 7,190 7,197 7,204 1 1
52, 7,211 7,218 7,225 7,232 7,239 7,246 7,253 7,259 7,266 7,273 1 1
53, 7,280 7,287 7,294 7,301 7,308 7,314 7,321 7,328 7,335 7,342 1 1

3
2
2
2

4
3
3
3

5
3
3
3

6
4
4
4

7
5
5
5

8
6
5
5

9
6
6
6

2. Adott számnégyzetgyökének meghatározása:
x = 5,247 5,24 = 2,289 a táblázat első részéből (1,00 
≤ x ≤< 9,99)
7 → +1 a javítások táblázatának 7-es oszlopából
5,247 = 2,290 

x = 52,47 52,4 = 7,239 a táblázat második részéből 
(10,0 ≤ x ≤ 99,9)
7 → +5 a javítások táblázatának 7-es oszlopából
52,47 = 7,244

76 Matematika

16129 Matematika FVTABMT / 76

C

M

Y

K

2011. május 6. –18:37

3. Adott szám logaritmusának meghatározása:
x = 438,6 lg N = lg 4,38 = 0,6415 a táblázat 4,3-as sorának 8-as oszlopából.
6 → +6 a javítások táblázatának 6-os oszlopából lg 4,398 = 0,6421 lg 438,6 = 2,6421
N
4,2
4,3
4,4

0
1
2
3
4
5
6
7
8
9
6232 6243 6253 6263 6274 6284 6294 6304 6314 6325
6335 6345 6355 6365 6375 6385 6395 6405 6415 6425
6435 6444 6454 6464 6474 6484 6493 6503 6513 6522

1 2 3 4 5 6 7 8 9
0 2 3 4 5 6 7 8 9
0 2 3 4 5 6 7 8 9
0 2 3 4 5 6 7 8 9

4. Adott szög szinuszának és koszinuszának meghatározása:
α = 27◦ 46
sin 27◦ 40 = 0,4643 a táblázat 27◦ -os sorának 40 -es oszlopából. 

sin 27◦ 46 = 0,4658
6 → 15 a javítások táblázatának 6-os oszlopából
sin 0◦ −45◦ 

26
27
28

10
4410
4566
4720

0
4384
4540
4695

20
4436
4592
4746

30
4462
4617
4772

40
4488
4643
4797

50
4514
4669
4823

60
4540 63
4695 62
4848 61

1 2 3 4 5 6
3 5 8 10 13 16
3 5 8 10 13 15
3 5 8 10 13 15

7
18
18
18

8
21
21
20

9
23
23
23

α = 27◦ 46
cos 27◦ 40 = 0,8857 a jobb oldali 27◦ -os sor alsó 40 -es oszlopából. 

6 → −8 a javítások táblázatának 6-os oszlopából
cos 27◦ 46 = 0,8849
61
62
63

8746
8829
8910
60

8760
8843
8923
50

8774
8857
8936
40

8788
8870
8949
30

8802
8884
8962
20

8816
8897
8975
10

8829 28
8910 27
8988 26
0

1 3 4 6 7 8 10 11 12
1 3 4 5 7 8 9 11 12
1 3 4 5 6 8 9 10 12
1 2 3 4 5 6 7 8 9

cos 0◦ −45◦
5. Adott tangens értékéből a szög meghatározása (visszakeresés):
tg α = 0,2720
tg 15◦ 10 ≡ 0,2711 a táblázat 15◦ -os sorában a 10 -es oszlopban
9 a különbség, ami a javítások 3 -es oszlopában áll.

α = 15◦ 10 + 3 = 15◦ 13

tg 0◦ −30◦
0
10
20
30
40
50
60
14
2493 2524 2555 2586 2617 2648 2679 75◦
15◦ 0,2679 0,2711 0,2742 0,2773 0,2805 0,2836 0,2867 74
16
2867 2899 2931 2962 2994 3026 3057 73

1 2 3 4 5 6
3 6 9 12 16 19
3 6 9 13 16 19
3 6 9 13 16 19

7
22
22
22

8
25
25
25

9
28
28
28

Matematika 77

16129 Matematika FVTABMT / 77

C

M

Y

K

2011. május 6. –18:37

10.2. Szmok ngyzete/1
x = N · 10k

x 2 = N 2 · 102k

N
0
1
2
3
4
5
6
7
8
9
1,0 1,000 1,020 1,040 1,061 1,082 1,103 1,124 1,145 1,166 1,188
1,1 1,210 1,232 1,254 1,277 1,300 1,323 1,346 1,369 1,392 1,416
1,2 1,440 1,464 1,488 1,513 1,538 1,563 1,588 1,613 1,638 1,664
1,3 1,690 1,716 1,742 1,769 1,796 1,823 1,850 1,877 1,904 1,932
1,4 1,960 1,988 2,016 2,045 2,074 2,103 2,132 2,161 2,190 2,220
1,5 2,250 2,280 2,310 2,341 2,372 2,403 2,434 2,465 2,496 2,528
1,6 2,560 2,592 2,624 2,657 2,690 2,723 2,756 2,789 2,822 2,856
1,7 2,890 2,924 2,958 2,993 3,028 3,063 3,098 3,133 3,168 3,204
1,8 3,240 3,276 3,312 3,349 3,386 3,423 3,460 3,497 3,534 3,572
1,9 3,610 3,648 3,686 3,725 3,764 3,803 3,842 3,881 3,920 3,960
2,0 4,000 4,040 4,080 4,121 4,162 4,203 4,244 4,285 4,326 4,368
2,1 4,410 4,452 4,494 4,537 4,580 4,623 4,666 4,709 4,752 4,796
2,2 4,840 4,884 4,928 4,973 5,018 5,063 5,108 5,153 5,198 5,244
2,3 5,290 5,336 5,382 5,429 5,476 5,523 5,570 5,617 5,664 5,712
2,4 5,760 5,808 5,856 5,905 5,954 6,003 6,052 6,101 6,150 6,200
2,5 6,250 6,300 6,350 6,401 6,452 6,503 6,554 6,605 6,656 6,708
2,6 6,760 6,812 6,864 6,917 6,970 7,023 7,076 7,129 7,182 7,236
2,7 7,290 7,344 7,398 7,453 7,508 7,563 7,618 7,673 7,728 7,784
2,8 7,840 7,896 7,952 8,009 8,066 8,123 8,180 8,237 8,294 8,352
2,9 8,410 8,468 8,526 8,585 8,644 8,703 8,762 8,821 8,880 8,940
3,0 9,000 9,060 9,120 9,181 9,242 9,303 9,364 9,425 9,486 9,548
3,1 9,610 9,672 9,734 9,797 9,860 9,923 9,986 10,049 10,112 10,176
3,2 10,24 10,30 10,37 10,43 10,50 10,56 10,63 10,69 10,76 10,82
3,3 10,89 10,96 11,02 11,09 11,16 11,22 11,29 11,36 11,42 11,49
3,4 11,56 11,63 11,70 11,76 11,83 11,90 11,97 12,04 12,11 12,18
3,5 12,25 12,32 12,39 12,46 12,53 12,60 12,67 12,74 12,82 12,89
3,6 12,96 13,03 13,10 13,18 13,25 13,32 13,40 13,47 13,54 13,62
3,7 13,69 13,76 13,84 13,91 13,99 14,06 14,14 14,21 14,29 14,36
3,8 14,44 14,52 14,59 14,67 14,75 14,82 14,90 14,98 15,05 15,13
3,9 15,21 15,29 15,37 15,44 15,52 15,60 15,68 15,76 15,84 15,92
4,0 16,00 16,08 16,16 16,24 16,32 16,40 16,48 16,56 16,65 16,73
4,1 16,81 16,89 16,97 17,06 17,14 17,22 17,31 17,39 17,47 17,56
4,2 17,64 17,72 17,81 17,89 17,98 18,06 18,15 18,23 18,32 18,40
4,3 18,49 18,58 18,66 18,75 18,84 18,92 19,01 19,10 19,18 19,27
4,4 19,36 19,45 19,54 19,62 19,71 19,80 19,89 19,98 20,07 20,16
4,5 20,25 20,34 20,43 20,52 20,61 20,70 20,79 20,88 20,98 21,07
4,6 21,16 21,25 21,34 21,44 21,53 21,62 21,72 21,81 21,90 22,00
4,7 22,09 22,18 22,28 22,37 22,47 22,56 22,66 22,75 22,85 22,94
4,8 23,04 23,14 23,23 23,33 23,43 23,52 23,62 23,72 23,81 23,91
4,9 24,01 24,11 24,21 24,30 24,40 24,50 24,60 24,70 24,80 24,90
5,0 25,00 25,10 25,20 25,30 25,40 25,50 25,60 25,70 25,81 25,91
5,1 26,01 26,11 26,21 26,32 26,42 26,52 26,63 26,73 26,83 26,94
5,2 27,04 27,14 27,25 27,35 27,46 27,56 27,67 27,77 27,88 27,98
5,3 28,09 28,20 28,30 28,41 28,52 28,62 28,73 28,84 28,94 29,05
5,4 29,16 29,27 29,38 29,48 29,59 29,70 29,81 29,92 30,03 30,14
N
0
1
2
3
4
5
6
7
8
9

1,00 − 5,49
1
2
2
3
3
3
3
3
4
4
4
4
4
4
5
5
5
5
5
6
6
6
6
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1

2 3 4 5 6 7 8 9
4 6 8 11 13 15 17 19
5 7 9 12 14 16 18 21
5 8 10 13 15 18 20 23
5 8 11 14 16 19 22 24
6 9 12 15 17 20 23 26
6 9 12 16 19 22 25 28
7 10 13 17 20 23 26 30
7 11 14 18 21 25 28 32
7 11 15 19 22 26 30 33
8 12 16 20 23 27 31 35
8 12 16 21 25 29 33 37
9 13 17 22 26 30 34 39
9 14 18 22 27 31 36 40
9 14 19 24 28 33 38 42
10 15 20 25 29 34 39 44
10 15 20 26 31 36 41 46
11 16 21 27 32 37 42 48
11 16 22 27 33 38 44 49
11 17 23 29 34 40 46 51
12 18 24 30 35 41 47 53
12 18 24 31 37 43 49 55
13 19 25 32 38 44 50 57
1 2 3 3 4 5 5 6
1 2 3 3 4 5 5 6
1 2 3 3 4 5 6 6
1 2 3 4 4 5 6 6
1 2 3 4 4 5 6 7
2 2 3 4 4 5 6 7
2 2 3 4 5 5 6 7
2 2 3 4 5 6 6 7
2 2 3 4 5 6 6 7
2 2 3 4 5 6 7 7
2 3 3 4 5 6 7 8
2 3 3 4 5 6 7 8
2 3 4 4 5 6 7 8
2 3 4 5 5 6 7 8
2 3 4 5 6 7 7 8
2 3 4 5 6 7 8 9
2 3 4 5 6 7 8 9
2 3 4 5 6 7 8 9
2 3 4 5 6 7 8 9
2 3 4 5 6 7 8 9
2 3 4 5 6 7 8 9
2 3 4 5 6 7 9 10
2 3 4 5 7 8 9 10
2 3 4 5 6 7 8 9

78 Matematika

16129 Matematika FVTABMT / 78
C

M

Y

K

2011. május 6. –18:37

10.2. Szmok ngyzete/2
x = N · 10k
N
0
5,5 30,25
5,6 31,36
5,7 32,49
5,8 33,64
5,9 34,81
6,0 36,00
6,1 37,21
6,2 38,44
6,3 39,69
6,4 40,96
6,5 42,25
6,6 43,56
6,7 44,89
6,8 46,24
6,9 47,61
7,0 49,00
7,1 50,41
7,2 51,84
7,3 53,29
7,4 54,76
7,5 56,25
7,6 57,76
7,7 59,29
7,8 60,84
7,9 62,41
8,0 64,00
8,1 65,61
8,2 67,24
8,3 68,89
8,4 70,56
8,5 72,25
8,6 73,96
8,7 75,69
8,8 77,44
8,9 79,21
9,0 81,00
9,1 82,81
9,2 84,64
9,3 86,49
9,4 88,36
9,5 90,25
9,6 92,16
9,7 94,09
9,8 96,04
9,9 98,01
N
0

x 2 = N 2 · 102k
1
30,36
31,47
32,60
33,76
34,93
36,12
37,33
38,56
39,82
41,09
42,38
43,69
45,02
46,38
47,75
49,14
50,55
51,98
53,44
54,91
56,40
57,91
59,44
61,00
62,57
64,16
65,77
67,40
69,06
70,73
72,42
74,13
75,86
77,62
79,39
81,18
82,99
84,82
86,68
88,55
90,44
92,35
94,28
96,24
98,21
1

2
30,47
31,58
32,72
33,87
35,05
36,24
37,45
38,69
39,94
41,22
42,51
43,82
45,16
46,51
47,89
49,28
50,69
52,13
53,58
55,06
56,55
58,06
59,60
61,15
62,73
64,32
65,93
67,57
69,22
70,90
72,59
74,30
76,04
77,79
79,57
81,36
83,17
85,01
86,86
88,74
90,63
92,54
94,48
96,43
98,41
2

3
30,58
31,70
32,83
33,99
35,16
36,36
37,58
38,81
40,07
41,34
42,64
43,96
45,29
46,65
48,02
49,42
50,84
52,27
53,73
55,20
56,70
58,22
59,75
61,31
62,88
64,48
66,10
67,73
69,39
71,06
72,76
74,48
76,21
77,97
79,74
81,54
83,36
85,19
87,05
88,92
90,82
92,74
94,67
96,63
98,60
3

4
30,69
31,81
32,95
34,11
35,28
36,48
37,70
38,94
40,20
41,47
42,77
44,09
45,43
46,79
48,16
49,56
50,98
52,42
53,88
55,35
56,85
58,37
59,91
61,47
63,04
64,64
66,26
67,90
69,56
71,23
72,93
74,65
76,39
78,15
79,92
81,72
83,54
85,38
87,24
89,11
91,01
92,93
94,87
96,83
98,80
4

5
30,80
31,92
33,06
34,22
35,40
36,60
37,82
39,06
40,32
41,60
42,90
44,22
45,56
46,92
48,30
49,70
51,12
52,56
54,02
55,50
57,00
58,52
60,06
61,62
63,20
64,80
66,42
68,06
69,72
71,40
73,10
74,82
76,56
78,32
80,10
81,90
83,72
85,56
87,42
89,30
91,20
93,12
95,06
97,02
99,00
5

6
30,91
32,04
33,18
34,34
35,52
36,72
37,95
39,19
40,45
41,73
43,03
44,36
45,70
47,06
48,44
49,84
51,27
52,71
54,17
55,65
57,15
58,68
60,22
61,78
63,36
64,96
66,59
68,23
69,89
71,57
73,27
75,00
76,74
78,50
80,28
82,08
83,91
85,75
87,61
89,49
91,39
93,32
95,26
97,22
99,20
6

7
31,02
32,15
33,29
34,46
35,64
36,84
38,07
39,31
40,58
41,86
43,16
44,49
45,83
47,20
48,58
49,98
51,41
52,85
54,32
55,80
57,30
58,83
60,37
61,94
63,52
65,12
66,75
68,39
70,06
71,74
73,44
75,17
76,91
78,68
80,46
82,26
84,09
85,93
87,80
89,68
91,58
93,51
95,45
97,42
99,40
7

5,50 − 9,99
8
31,14
32,26
33,41
34,57
35,76
36,97
38,19
39,44
40,70
41,99
43,30
44,62
45,97
47,33
48,72
50,13
51,55
53,00
54,46
55,95
57,46
58,98
60,53
62,09
63,68
65,29
66,91
68,56
70,22
71,91
73,62
75,34
77,09
78,85
80,64
82,45
84,27
86,12
87,98
89,87
91,78
93,70
95,65
97,61
99,60
8

9
31,25
32,38
33,52
34,69
35,88
37,09
38,32
39,56
40,83
42,12
43,43
44,76
46,10
47,47
48,86
50,27
51,70
53,14
54,61
56,10
57,61
59,14
60,68
62,25
63,84
65,45
67,08
68,72
70,39
72,08
73,79
75,52
77,26
79,03
80,82
82,63
84,46
86,30
88,17
90,06
91,97
93,90
95,84
97,81
99,80
9

1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
1

2
2
2
2
2
2
2
2
2
3
3
3
3
3
3
3
3
3
3
3
3
3
3
3
3
3
3
3
3
3
3
3
3
4
4
4
4
4
4
4
4
4
4
4
4
4
2

3
3
3
3
4
4
4
4
4
4
4
4
4
4
4
4
4
4
4
4
4
5
5
5
5
5
5
5
5
5
5
5
5
5
5
5
5
5
6
6
6
6
6
6
6
6
3

4
4
5
5
5
5
5
5
5
5
5
5
5
5
5
6
6
6
6
6
6
6
6
6
6
6
6
7
7
7
7
7
7
7
7
7
7
7
7
7
8
8
8
8
8
8
4

5 6 7 8 9
6 7 8 9 10
6 7 8 9 10
6 7 8 9 10
6 7 8 9 11
6 7 8 10 11
6 7 8 10 11
6 7 9 10 11
6 7 9 10 11
6 8 9 10 11
6 8 9 10 12
7 8 9 10 12
7 8 9 11 12
7 8 9 11 12
7 8 10 11 12
7 8 10 11 13
7 8 10 11 13
7 9 10 11 13
7 9 10 12 13
7 9 10 12 13
7 9 10 12 13
8 9 11 12 14
8 9 11 12 14
8 9 11 12 14
8 9 11 13 14
8 10 11 13 14
8 10 11 13 14
8 10 11 13 15
8 10 12 13 15
8 10 12 13 15
8 10 12 14 15
9 10 12 14 15
9 10 12 14 16
9 11 12 14 16
9 11 12 14 16
9 11 13 14 16
9 11 13 14 16
9 11 13 15 16
9 11 13 15 17
9 11 13 15 17
9 11 13 15 17
10 11 13 15 17
10 12 14 15 17
10 12 14 16 18
10 12 14 16 18
10 12 14 16 18
5 6 7 8 9

Matematika 79

16129 Matematika FVTABMT / 79

C

M

Y

K

2011. május 6. –18:37

10.3. Szmok ngyzetgy ke/1



x = N · 10k

x = N · 102k
N
1,0
1,1
1,2
1,3
1,4
1,5
1,6
1,7
1,8
1,9
2,0
2,1
2,2
2,3
2,4
2,5
2,6
2,7
2,8
2,9
3,0
3,1
3,2
3,3
3,4
3,5
3,6
3,7
3,8
3,9
4,0
4,1
4,2
4,3
4,4
4,5
4,6
4,7
4,8
4,9
5,0
5,1
5,2
5,3
5,4
N

0
1,000
1,049
1,095
1,140
1,183
1,225
1,265
1,304
1,342
1,378
1,414
1,449
1,483
1,517
1,549
1,581
1,612
1,643
1,673
1,703
1,732
1,761
1,789
1,817
1,844
1,871
1,897
1,924
1,949
1,975
2,000
2,025
2,049
2,074
2,098
2,121
2,145
2,168
2,191
2,214
2,236
2,258
2,280
2,302
2,324
0

1
1,005
1,054
1,100
1,145
1,187
1,229
1,269
1,308
1,345
1,382
1,418
1,453
1,487
1,520
1,552
1,584
1,616
1,646
1,676
1,706
1,735
1,764
1,792
1,819
1,847
1,873
1,900
1,926
1,952
1,977
2,002
2,027
2,052
2,076
2,100
2,124
2,147
2,170
2,193
2,216
2,238
2,261
2,283
2,304
2,326
1

2
1,010
1,058
1,105
1,149
1,192
1,233
1,273
1,311
1,349
1,386
1,421
1,456
1,490
1,523
1,556
1,587
1,619
1,649
1,679
1,709
1,738
1,766
1,794
1,822
1,849
1,876
1,903
1,929
1,954
1,980
2,005
2,030
2,054
2,078
2,102
2,126
2,149
2,173
2,195
2,218
2,241
2,263
2,285
2,307
2,328
2

3
1,015
1,063
1,109
1,153
1,196
1,237
1,277
1,315
1,353
1,389
1,425
1,459
1,493
1,526
1,559
1,591
1,622
1,652
1,682
1,712
1,741
1,769
1,797
1,825
1,852
1,879
1,905
1,931
1,957
1,982
2,007
2,032
2,057
2,081
2,105
2,128
2,152
2,175
2,198
2,220
2,243
2,265
2,287
2,309
2,330
3

4
1,020
1,068
1,114
1,158
1,200
1,241
1,281
1,319
1,356
1,393
1,428
1,463
1,497
1,530
1,562
1,594
1,625
1,655
1,685
1,715
1,744
1,772
1,800
1,828
1,855
1,881
1,908
1,934
1,960
1,985
2,010
2,035
2,059
2,083
2,107
2,131
2,154
2,177
2,200
2,223
2,245
2,267
2,289
2,311
2,332
4

5
1,025
1,072
1,118
1,162
1,204
1,245
1,285
1,323
1,360
1,396
1,432
1,466
1,500
1,533
1,565
1,597
1,628
1,658
1,688
1,718
1,746
1,775
1,803
1,830
1,857
1,884
1,910
1,936
1,962
1,987
2,012
2,037
2,062
2,086
2,110
2,133
2,156
2,179
2,202
2,225
2,247
2,269
2,291
2,313
2,335
5

6
1,030
1,077
1,122
1,166
1,208
1,249
1,288
1,327
1,364
1,400
1,435
1,470
1,503
1,536
1,568
1,600
1,631
1,661
1,691
1,720
1,749
1,778
1,806
1,833
1,860
1,887
1,913
1,939
1,965
1,990
2,015
2,040
2,064
2,088
2,112
2,135
2,159
2,182
2,205
2,227
2,249
2,272
2,293
2,315
2,337
6

7
1,034
1,082
1,127
1,170
1,212
1,253
1,292
1,330
1,367
1,404
1,439
1,473
1,507
1,539
1,572
1,603
1,634
1,664
1,694
1,723
1,752
1,780
1,808
1,836
1,863
1,889
1,916
1,942
1,967
1,992
2,017
2,042
2,066
2,090
2,114
2,138
2,161
2,184
2,207
2,229
2,252
2,274
2,296
2,317
2,339
7

1,00 − 5,49
8
1,039
1,086
1,131
1,175
1,217
1,257
1,296
1,334
1,371
1,407
1,442
1,476
1,510
1,543
1,575
1,606
1,637
1,667
1,697
1,726
1,755
1,783
1,811
1,838
1,865
1,892
1,918
1,944
1,970
1,995
2,020
2,045
2,069
2,093
2,117
2,140
2,163
2,186
2,209
2,232
2,254
2,276
2,298
2,319
2,341
8

9
1,044
1,091
1,136
1,179
1,221
1,261
1,300
1,338
1,375
1,411
1,446
1,480
1,513
1,546
1,578
1,609
1,640
1,670
1,700
1,729
1,758
1,786
1,814
1,841
1,868
1,895
1,921
1,947
1,972
1,997
2,022
2,047
2,071
2,095
2,119
2,142
2,166
2,189
2,211
2,234
2,256
2,278
2,300
2,322
2,343
9

1
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
1

2
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
2

3
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
3

4
2
2
2
2
2
2
2
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
4

5
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
5

6
3
3
3
3
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
6

7
3
3
3
3
3
3
3
3
3
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
1
1
1
1
7

8
4
4
4
3
3
3
3
3
3
3
3
3
3
3
3
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
8

9
4
4
4
4
4
4
3
3
3
3
3
3
3
3
3
3
3
3
3
3
3
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
9

80 Matematika

16129 Matematika FVTABMT / 80
C

M

Y

K

2011. május 6. –18:37

10.3. Szmok ngyzetgy ke/2



x = N · 10k

x = N · 102k
N
5,5
5,6
5,7
5,8
5,9
6,0
6,1
6,2
6,3
6,4
6,5
6,6
6,7
6,8
6,9
7,0
7,1
7,2
7,3
7,4
7,5
7,6
7,7
7,8
7,9
8,0
8,1
8,2
8,3
8,4
8,5
8,6
8,7
8,8
8,9
9,0
9,1
9,2
9,3
9,4
9,5
9,6
9,7
9,8
9,9
N

0
2,345
2,366
2,387
2,408
2,429
2,449
2,470
2,490
2,510
2,530
2,550
2,569
2,588
2,608
2,627
2,646
2,665
2,683
2,702
2,720
2,739
2,757
2,775
2,793
2,811
2,828
2,846
2,864
2,881
2,898
2,915
2,933
2,950
2,966
2,983
3,000
3,017
3,033
3,050
3,066
3,082
3,098
3,114
3,130
3,146
0

1
2,347
2,369
2,390
2,410
2,431
2,452
2,472
2,492
2,512
2,532
2,551
2,571
2,590
2,610
2,629
2,648
2,666
2,685
2,704
2,722
2,740
2,759
2,777
2,795
2,812
2,830
2,848
2,865
2,883
2,900
2,917
2,934
2,951
2,968
2,985
3,002
3,018
3,035
3,051
3,068
3,084
3,100
3,116
3,132
3,148
1

2
2,349
2,371
2,392
2,412
2,433
2,454
2,474
2,494
2,514
2,534
2,553
2,573
2,592
2,612
2,631
2,650
2,668
2,687
2,706
2,724
2,742
2,760
2,778
2,796
2,814
2,832
2,850
2,867
2,884
2,902
2,919
2,936
2,953
2,970
2,987
3,003
3,020
3,036
3,053
3,069
3,085
3,102
3,118
3,134
3,150
2

3
2,352
2,373
2,394
2,415
2,435
2,456
2,476
2,496
2,516
2,536
2,555
2,575
2,594
2,613
2,632
2,651
2,670
2,689
2,707
2,726
2,744
2,762
2,780
2,798
2,816
2,834
2,851
2,869
2,886
2,903
2,921
2,938
2,955
2,972
2,988
3,005
3,022
3,038
3,055
3,071
3,087
3,103
3,119
3,135
3,151
3

4
2,354
2,375
2,396
2,417
2,437
2,458
2,478
2,498
2,518
2,538
2,557
2,577
2,596
2,615
2,634
2,653
2,672
2,691
2,709
2,728
2,746
2,764
2,782
2,800
2,818
2,835
2,853
2,871
2,888
2,905
2,922
2,939
2,956
2,973
2,990
3,007
3,023
3,040
3,056
3,072
3,089
3,105
3,121
3,137
3,153
4

5
2,356
2,377
2,398
2,419
2,439
2,460
2,480
2,500
2,520
2,540
2,559
2,579
2,598
2,617
2,636
2,655
2,674
2,693
2,711
2,729
2,748
2,766
2,784
2,802
2,820
2,837
2,855
2,872
2,890
2,907
2,924
2,941
2,958
2,975
2,992
3,008
3,025
3,041
3,058
3,074
3,090
3,106
3,122
3,138
3,154
5

6
2,358
2,379
2,400
2,421
2,441
2,462
2,482
2,502
2,522
2,542
2,561
2,581
2,600
2,619
2,638
2,657
2,676
2,694
2,713
2,731
2,750
2,768
2,786
2,804
2,821
2,839
2,857
2,874
2,891
2,909
2,926
2,943
2,960
2,977
2,993
3,010
3,027
3,043
3,059
3,076
3,092
3,108
3,124
3,140
3,156
6

7
2,360
2,381
2,402
2,423
2,443
2,464
2,484
2,504
2,524
2,544
2,563
2,583
2,602
2,621
2,640
2,659
2,678
2,696
2,715
2,733
2,751
2,769
2,787
2,805
2,823
2,841
2,858
2,876
2,893
2,910
2,927
2,944
2,961
2,978
2,995
3,012
3,028
3,045
3,061
3,077
3,094
3,110
3,126
3,142
3,158
7

5,50 − 9,99
8
2,362
2,383
2,404
2,425
2,445
2,466
2,486
2,506
2,526
2,546
2,565
2,585
2,604
2,623
2,642
2,661
2,680
2,698
2,717
2,735
2,753
2,771
2,789
2,807
2,825
2,843
2,860
2,877
2,895
2,912
2,929
2,946
2,963
2,980
2,997
3,013
3,030
3,046
3,063
3,079
3,095
3,111
3,127
3,143
3,159
8

9
2,364
2,385
2,406
2,427
2,447
2,468
2,488
2,508
2,528
2,548
2,567
2,587
2,606
2,625
2,644
2,663
2,681
2,700
2,718
2,737
2,755
2,773
2,791
2,809
2,827
2,844
2,862
2,879
2,897
2,914
2,931
2,948
2,965
2,982
2,998
3,015
3,032
3,048
3,064
3,081
3,097
3,113
3,129
3,145
3,161
9

1
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
1

2
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
2

3
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
3

4
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
4

5
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
5

6
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
6

7
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
7

8
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
8

9
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
9

Matematika 81

16129 Matematika FVTABMT / 81
C

M

Y

K

2011. május 6. –18:37

396 7 10.848 4.177 5.718 5.626 4.912 4.812 6. 52.286 3.010 5.164 6.138 5. 45.928 7.362 3.975 4.411 6.514 5.899 5.416 4.244 5.259 7.000 7.431 5.050 7.860 3.017 6.109 5.033 6.797 6. 34.674 3. 21.930 5.648 5.215 5.040 5.647 3. 14. 33.762 5.278 4.874 5.840 5. 17.254 4.666 5.909 5.313 4.950 6. 11.141 7.140 6.225 3.532 5.450 5.036 7.688 3.586 5.176 7.795 3.342 7. 29.394 5.245 6.207 4.494 4.768 6.914 6.733 4.564 3.3.438 4.391 3.865 5.370 4.535 6.808 3.550 4.183 7.9 8 3.580 6.782 6.235 5.339 5.190 7.332 3.950 7.246 7.771 5.442 6.619 3. 37.364 6.285 6.873 4.328 7.435 3.693 6.348 0 1 3.595 5.848 6.528 4.550 6.790 6.937 4.413 5.113 7.639 5.886 4. 31. 24.760 6.183 4.712 4.071 7.488 6.089 5.980 5.162 3.819 6.461 4.070 5. 46.290 4.287 7.764 4.181 6.722 4.359 4.925 6.542 6.656 6.504 6. 39.595 6.106 7.369 3 4 3.559 5.362 2 3 3.273 5.213 6. 54.834 6.806 4.057 7.043 7.206 5.282 5.292 5.409 9 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 3 3 3 3 3 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 3 5 4 4 4 4 4 4 4 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 3 4 6 6 6 5 5 5 5 5 5 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 4 5 8 7 7 7 7 6 6 6 6 6 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 3 3 3 3 3 5 6 9 9 8 8 8 8 7 7 7 7 7 6 6 6 6 6 6 6 6 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 6 7 8 9 11 12 14 10 12 13 10 11 13 9 11 12 9 10 12 9 10 11 9 10 11 8 10 11 8 9 10 8 9 10 8 9 10 7 9 10 7 8 9 7 8 9 7 8 9 7 8 9 7 8 9 7 8 9 7 7 8 6 7 8 6 7 8 6 7 8 6 7 8 6 7 8 6 7 8 6 7 8 6 7 7 6 6 7 6 6 7 6 6 7 5 6 7 5 6 7 5 6 7 5 6 7 5 6 7 5 6 7 5 6 7 5 6 6 5 6 6 5 6 6 5 6 6 5 6 6 5 5 6 5 5 6 5 5 6 7 8 9 82 Matematika 16129 Matematika FVTABMT / 82 C M Y K 2011.496 6.738 6.458 6.550 5.148 6.686 6.119 5.167 5.588 6.975 6.127 7.147 4.256 3.727 5.641 6.310 5.950 5.775 6.380 6. május 6.387 6.120 7.459 5.754 4.406 3.736 5.512 6.826 6.870 6.577 5.950 4.092 7.578 3.633 6.933 6.427 4.742 3. 15.273 7.302 3.10.957 7.434 6.324 4. 47.111 4.320 5.723 6.678 6.050 5.021 7.924 4.658 4.450 6.064 7. 28.785 4.309 6. 30.404 5.099 5.132 6.253 6.269 6.495 5.347 4.618 6.197 7.753 6.189 6.335 7.079 5.768 3.822 5.964 7.536 3.087 4.568 5.637 4.604 5.162 7. 50.372 6.986 7.301 6.899 4.219 4.565 6.782 3.527 6.775 4.441 5.573 6.074 4.841 6.085 7.356 6.037 4.148 5.029 7. 18.788 5.661 3.472 4.014 7.254 5.148 7.367 5.314 7.209 3.321 7.347 3.301 5.134 7. Szmok ngyzetgy ke/3 √ √ x = 10N · 10k x = N · 102k+1 10N 10.675 5.403 6.187 5.615 4.263 5.743 4.099 4.196 5.885 6.030 5.993 7.940 5.657 5.123 4.847 3.505 5.204 7. 32. 51. 48.355 1 2 3.550 3. 16.921 6.541 5.155 7. 42.971 7.271 3.116 6.385 5.479 3.099 7.294 7.020 5.178 3.253 7.169 7.604 4.232 7.797 5.376 5.000 4. 12.301 7.716 6.827 4. 40.680 4.135 4.960 5.159 4.539 4.382 5 6 3.630 5.393 4.050 4.857 5.837 4. 49.814 5. 26.728 3.483 4.158 5.060 5.779 5.943 7.611 6.669 4.075 6.621 5.521 3.868 4.266 4.708 6.561 4. 41.606 3. 19.336 4.000 6.083 6.612 5.225 7.243 4.907 6.422 5.403 8 9 3.671 6.266 7.237 6.058 6.468 5.967 6.990 5.987 4.171 4.395 6.858 4.240 3.583 4.421 3. 27.261 6.648 4.205 6.863 6.745 5.062 4.648 6.473 6.156 6.211 7.796 4.486 5.663 6.465 6.834 3.376 4 5 3.572 4.753 5.293 6.593 4.107 6.481 6.701 6.603 6.683 5.078 7. 10N 0 3.755 3. 44. 38.389 6 7 3.633 3.317 3.000 5.099 6. 35.066 6.464 3.308 7.277 6.523 5.317 6.805 5.701 5.710 5.506 4.804 6.173 6.715 3.008 6.301 4.877 6. 23.493 3.731 6.701 3.507 3.348 5. 53.692 5.382 4.821 3.745 6.889 4.239 7.329 5.992 6.025 6.218 7.128 5.899 6. 13.979 7.916 6.919 5.817 4.517 4.592 3.124 6.626 6.427 6.899 5.332 6. 22.856 6.197 6.0 − 54.357 5.231 4.007 7.892 6.042 6. 43.195 4.701 4.970 5.450 4. 36.194 3.519 6.962 4.848 5.935 7.450 3.348 6. –18:37 .376 3.879 4.280 7.221 6.012 4.340 6.908 5.405 4.091 6.557 6.690 4.958 6.419 6.891 5.831 5.983 6.882 5. 20.229 6.941 6.477 5.050 6.225 5.325 6.025 4. 25.

390 8.906 7.854 9. 93.985 7 55.829 9.055 9.860 8.017 9.490 7.737 9.497 8.628 9.187 9. 76.724 8.643 8.809 8.775 8.706 8.712 8.050 8.995 9 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 3 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 1 1 1 1 1 1 3 4 3 3 3 3 3 3 3 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 4 5 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 2 2 2 2 5 6 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 6 7 5 5 5 5 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 3 3 3 7 8 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 8 9 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 4 4 9 Matematika 83 16129 Matematika FVTABMT / 83 C M Y K 2011.518 9.222 8.602 9.849 7.476 9.289 8.508 9. 94.877 8.258 8. Szmok ngyzetgy ke/4 √ x = N · 102k+1 10N 55.311 9.543 7.927 8.503 9.161 8.781 8.295 9.130 8.694 7.492 9.560 9.866 8.688 7. 92.994 8.664 9.210 8.965 3 4 7.556 7.343 8.918 7.675 9.798 8.327 9.429 9.482 9.274 9.889 9.922 8.225 9.517 7. 82. 58. 71.765 7.668 7.149 8.477 7.718 8.729 8.955 1 2 7.915 9.077 9.081 8.228 8.767 9.626 8.690 9.905 9.659 9.127 9.056 8. május 6.635 7.989 9.752 8.317 9.025 8.457 7.407 9.132 9.491 8.136 8.099 8.445 9.550 9.570 7.871 8.969 8.182 9.581 9.487 9.911 8.257 9.252 9.955 9.706 9.423 9.920 9.842 7. 99.720 7.240 8.589 7.960 2 3 7.792 8.762 9.529 9.513 9.975 5 √ 10N · 10k 6 7.950 8.466 9. 72.370 9.832 8.325 8. 95.970 4 x= 5 7.230 9.301 9.112 8.204 8.746 8.062 8.185 8.769 8.438 8.444 8. 10N 0 7.497 7.149 9.116 9.379 8.343 9.470 7.456 8.397 9.716 9.408 8.515 8.683 8.124 8.978 9.823 7. 67.612 9.198 9.460 9.563 7.031 8.672 8.450 7.786 8.503 8.209 9. 73.945 9. 97.416 7.849 8.402 9. 57.220 9. 88.066 9. 90.808 9.359 9.121 9. 61.583 7.803 9.956 8.118 8.844 9.586 9. 62.742 9.701 7. 70.608 8.944 8.939 8.510 7.623 9.361 8.874 9.839 9.894 8.236 9.268 9.879 9.105 9.815 8.385 8.609 7.3.670 9.10. 60.869 9. 59.602 8.532 8.950 9.793 9. 98.264 8.864 9.834 9.571 9.396 8.252 8.9 8 7.817 7. 56.868 7.006 9.695 8.283 8. 66.420 8. 68.338 9.462 8.468 8.721 9.423 7. 80.479 8.937 8.050 9.689 8.367 8.883 8.083 9.695 9.783 9. 77.142 8.432 8.566 9.644 9.521 8.714 7.087 8.562 8.550 7.829 7.899 9.944 9.526 8.165 9.386 9.349 8. 89.935 9.910 9.772 7.523 7.666 8.576 7.950 0 1 7.033 9.375 9.916 8.798 9.538 8.075 8.000 8.711 9.270 8.000 9. 85.154 9.980 6 7 7. 65.094 9.747 9.011 9. 96.093 8.022 9. 75.155 8.061 9.012 8.413 9.629 7.471 9.463 7.391 9.246 8.591 8.778 7.534 9.567 8.110 9.961 9.797 7.333 9.099 9.887 7.607 9.068 8. 69.088 9.701 8.019 8.402 8.044 8.192 9.622 7.925 9.859 9.585 8.836 7.654 8.618 9.603 7.179 8.649 9.874 7.443 7.307 8. 63.759 7.758 8.757 9.675 7. 84.764 8.930 9.633 9.524 9.028 9.555 9.649 8.662 7.620 8.990 8 9 7.430 7.349 9.649 7.284 9.843 8.247 9.044 9.820 8.855 7.931 7.545 9.707 7.485 8.276 8.596 7.365 9.818 9.678 8.614 8.967 9.279 9.642 7.173 8.740 7. 74.983 9.160 9.975 8.418 9.214 9.733 7. 91.972 9.503 7.322 9.509 8.981 8. 78.483 7.660 8.987 8.826 8.631 8.295 8.962 8.888 8.880 7. –18:37 .638 9.680 9.354 9.530 7.597 8.655 7.436 7.439 9.854 8.573 8.592 9.0 − 99.803 8.726 9.263 9.899 8.426 8.176 9.313 8.925 7.772 9.191 8.899 7.837 8.933 8.381 9.306 9.434 9.741 8. 86. 87.143 9.701 9.167 8.539 9.637 8.037 8.355 8.450 8. 79.940 9.544 8.537 7.752 7.616 7.912 7.319 8.778 9.727 7.813 9.373 8.203 9.849 9.685 9.894 9.039 9.216 8. 81.473 8.138 9.746 7.810 7.579 8.785 7.654 9.290 9.556 8.301 8.072 9.788 9.198 8.752 9. 64.823 9.337 8.804 7.006 8.450 9.681 7.414 8.106 8.884 9.994 9.576 9.597 9.331 8.731 9.893 7.234 8.550 8.735 8.905 8.791 7.241 9. 83.497 9.455 9.861 7.171 9.

Szmok 10 alap logaritmusa/1 x = N · 10k N 1.04 1.49 N 1.45 1.47 1.1303 1335 1367 1399 1430 0.02 1.36 1.41 1. május 6.09 1.0000 0043 0086 0128 0170 0.0792 0828 0864 0899 0934 0.44 1.35 1.24 1.00 1.27 1.19 1.06 1.10.01 1.22 1.20 1. –18:37 .0969 1004 1038 1072 1106 0.23 1.05 1.10 1.29 1.0212 0253 0294 0334 0374 0.31 1.4.0607 0645 0682 0719 0755 0.12 1.46 1.42 1.13 1.1614 1644 1673 1703 1732 0 1 0004 0048 0090 0133 0175 0216 0257 0298 0338 0378 0418 0457 0496 0535 0573 0611 0648 0686 0722 0759 0795 0831 0867 0903 0938 0973 1007 1041 1075 1109 1143 1176 1209 1242 1274 1307 1339 1370 1402 1433 1464 1495 1526 1556 1587 1617 1647 1676 1706 1735 1 2 0009 0052 0095 0137 0179 0220 0261 0302 0342 0382 0422 0461 0500 0538 0577 0615 0652 0689 0726 0763 0799 0835 0871 0906 0941 0976 1011 1045 1079 1113 1146 1179 1212 1245 1278 1310 1342 1374 1405 1436 1467 1498 1529 1559 1590 1620 1649 1679 1708 1738 2 3 0013 0056 0099 0141 0183 0224 0265 0306 0346 0386 0426 0465 0504 0542 0580 0618 0656 0693 0730 0766 0803 0839 0874 0910 0945 0980 1014 1048 1082 1116 1149 1183 1216 1248 1281 1313 1345 1377 1408 1440 1471 1501 1532 1562 1593 1623 1652 1682 1711 1741 3 4 0017 0060 0103 0145 0187 0228 0269 0310 0350 0390 0430 0469 0508 0546 0584 0622 0660 0697 0734 0770 0806 0842 0878 0913 0948 0983 1017 1052 1086 1119 1153 1186 1219 1252 1284 1316 1348 1380 1411 1443 1474 1504 1535 1565 1596 1626 1655 1685 1714 1744 4 5 0022 0065 0107 0149 0191 0233 0273 0314 0354 0394 0434 0473 0512 0550 0588 0626 0663 0700 0737 0774 0810 0846 0881 0917 0952 0986 1021 1055 1089 1123 1156 1189 1222 1255 1287 1319 1351 1383 1414 1446 1477 1508 1538 1569 1599 1629 1658 1688 1717 1746 5 6 0026 0069 0111 0154 0195 0237 0278 0318 0358 0398 0438 0477 0515 0554 0592 0630 0667 0704 0741 0777 0813 0849 0885 0920 0955 0990 1024 1059 1092 1126 1159 1193 1225 1258 1290 1323 1355 1386 1418 1449 1480 1511 1541 1572 1602 1632 1661 1691 1720 1749 6 7 0030 0073 0116 0158 0199 0241 0282 0322 0362 0402 0441 0481 0519 0558 0596 0633 0671 0708 0745 0781 0817 0853 0888 0924 0959 0993 1028 1062 1096 1129 1163 1196 1229 1261 1294 1326 1358 1389 1421 1452 1483 1514 1544 1575 1605 1635 1664 1694 1723 1752 7 8 0035 0077 0120 0162 0204 0245 0286 0326 0366 0406 0445 0484 0523 0561 0599 0637 0674 0711 0748 0785 0821 0856 0892 0927 0962 0997 1031 1065 1099 1133 1166 1199 1232 1265 1297 1329 1361 1392 1424 1455 1486 1517 1547 1578 1608 1638 1667 1697 1726 1755 8 9 0039 0082 0124 0166 0208 0249 0290 0330 0370 0410 0449 0488 0527 0565 0603 0641 0678 0715 0752 0788 0824 0860 0896 0931 0966 1000 1035 1069 1103 1136 1169 1202 1235 1268 1300 1332 1364 1396 1427 1458 1489 1520 1550 1581 1611 1641 1670 1700 1729 1758 9 84 Matematika 16129 Matematika FVTABMT / 84 C M Y K 2011.000 − 1.39 1.0414 0453 0492 0531 0569 0.17 1.28 1.30 1.25 1.48 1.33 1.16 1.1139 1173 1206 1239 1271 0.26 1.38 1.21 1.14 1.32 1.15 1.34 1.07 1.11 1.1461 1492 1523 1553 1584 0.40 1.43 1.499 lg x = lg N + k 0 0.37 1.03 1.18 1.08 1.

86 1.10.2553 2577 2601 2625 2648 0. Szmok 10 alap logaritmusa/2 x = N · 10k N 1.95 1.63 1.1761 1790 1818 1847 1875 0.93 1.57 1.90 1.500 − 1.65 1.59 1.82 1.99 N 1.68 1.2175 2201 2227 2253 2279 0.2672 2695 2718 2742 2765 0.1903 1931 1959 1987 2014 0.71 1.94 1.54 1.66 1.84 1.69 1.83 1.62 1.91 1.64 1.4.77 1.58 1.61 1.2041 2068 2095 2122 2148 0.73 1.78 1.76 1.2788 2810 2833 2856 2878 0.50 1.56 1.2900 2923 2945 2967 2989 0 1 1764 1793 1821 1850 1878 1906 1934 1962 1989 2017 2044 2071 2098 2125 2151 2177 2204 2230 2256 2281 2307 2333 2358 2383 2408 2433 2458 2482 2507 2531 2555 2579 2603 2627 2651 2674 2697 2721 2744 2767 2790 2813 2835 2858 2880 2903 2925 2947 2969 2991 1 2 1767 1796 1824 1853 1881 1909 1937 1965 1992 2019 2047 2074 2101 2127 2154 2180 2206 2232 2258 2284 2310 2335 2360 2385 2410 2435 2460 2485 2509 2533 2558 2582 2605 2629 2653 2676 2700 2723 2746 2769 2792 2815 2838 2860 2882 2905 2927 2949 2971 2993 2 3 1770 1798 1827 1855 1884 1912 1940 1967 1995 2022 2049 2076 2103 2130 2156 2183 2209 2235 2261 2287 2312 2338 2363 2388 2413 2438 2463 2487 2512 2536 2560 2584 2608 2632 2655 2679 2702 2725 2749 2772 2794 2817 2840 2862 2885 2907 2929 2951 2973 2995 3 4 1772 1801 1830 1858 1886 1915 1942 1970 1998 2025 2052 2079 2106 2133 2159 2185 2212 2238 2263 2289 2315 2340 2365 2390 2415 2440 2465 2490 2514 2538 2562 2586 2610 2634 2658 2681 2704 2728 2751 2774 2797 2819 2842 2865 2887 2909 2931 2953 2975 2997 4 5 1775 1804 1833 1861 1889 1917 1945 1973 2000 2028 2055 2082 2109 2135 2162 2188 2214 2240 2266 2292 2317 2343 2368 2393 2418 2443 2467 2492 2516 2541 2565 2589 2613 2636 2660 2683 2707 2730 2753 2776 2799 2822 2844 2867 2889 2911 2934 2956 2978 2999 5 6 1778 1807 1836 1864 1892 1920 1948 1976 2003 2030 2057 2084 2111 2138 2164 2191 2217 2243 2269 2294 2320 2345 2370 2395 2420 2445 2470 2494 2519 2543 2567 2591 2615 2639 2662 2686 2709 2732 2755 2778 2801 2824 2847 2869 2891 2914 2936 2958 2980 3002 6 7 1781 1810 1838 1867 1895 1923 1951 1978 2006 2033 2060 2087 2114 2140 2167 2193 2219 2245 2271 2297 2322 2348 2373 2398 2423 2448 2472 2497 2521 2545 2570 2594 2617 2641 2665 2688 2711 2735 2758 2781 2804 2826 2849 2871 2894 2916 2938 2960 2982 3004 7 8 1784 1813 1841 1870 1898 1926 1953 1981 2009 2036 2063 2090 2117 2143 2170 2196 2222 2248 2274 2299 2325 2350 2375 2400 2425 2450 2475 2499 2524 2548 2572 2596 2620 2643 2667 2690 2714 2737 2760 2783 2806 2828 2851 2874 2896 2918 2940 2962 2984 3006 8 9 1787 1816 1844 1872 1901 1928 1956 1984 2011 2038 2066 2092 2119 2146 2172 2198 2225 2251 2276 2302 2327 2353 2378 2403 2428 2453 2477 2502 2526 2550 2574 2598 2622 2646 2669 2693 2716 2739 2762 2785 2808 2831 2853 2876 2898 2920 2942 2964 2986 3008 9 Matematika 85 16129 Matematika FVTABMT / 85 C M Y K 2011.85 1.72 1.89 1.74 1. –18:37 .51 1.87 1.55 1.70 1.2430 2455 2480 2504 2529 0.92 1.98 1.999 lg x = lg N + k 0 0.80 1.96 1.67 1.81 1.88 1.75 1.60 1.53 1.97 1. május 6.2304 2330 2355 2380 2405 0.79 1.52 1.

–18:37 .7 5.2 3.4 4.7 4.0 4.1 2.0 2.5 2.6 4.9 N 0 0.4 3. május 6.0 5.8 5.6532 6628 6721 6812 6902 0.4.8 3.8 4.3010 3222 3424 3617 3802 0.5 4.2 5.99 lg x = lg N + k 1 3032 3243 3444 3636 3820 3997 4166 4330 4487 4639 4786 4928 5065 5198 5328 5453 5575 5694 5809 5922 6031 6138 6243 6345 6444 6542 6637 6730 6821 6911 6998 7084 7168 7251 7332 7412 7490 7566 7642 7716 1 2 3054 3263 3464 3655 3838 4014 4183 4346 4502 4654 4800 4942 5079 5211 5340 5465 5587 5705 5821 5933 6042 6149 6253 6355 6454 6551 6646 6739 6830 6920 7007 7093 7177 7259 7340 7419 7497 7574 7649 7723 2 3 3075 3284 3483 3674 3856 4031 4200 4362 4518 4669 4814 4955 5092 5224 5353 5478 5599 5717 5832 5944 6053 6160 6263 6365 6464 6561 6656 6749 6839 6928 7016 7101 7185 7267 7348 7427 7505 7582 7657 7731 3 4 3096 3304 3502 3692 3874 4048 4216 4378 4533 4683 4829 4969 5105 5237 5366 5490 5611 5729 5843 5955 6064 6170 6274 6375 6474 6571 6665 6758 6848 6937 7024 7110 7193 7275 7356 7435 7513 7589 7664 7738 4 5 3118 3324 3522 3711 3892 4065 4232 4393 4548 4698 4843 4983 5119 5250 5378 5502 5623 5740 5855 5966 6075 6180 6284 6385 6484 6580 6675 6767 6857 6946 7033 7118 7202 7284 7364 7443 7520 7597 7672 7745 5 6 3139 3345 3541 3729 3909 4082 4249 4409 4564 4713 4857 4997 5132 5263 5391 5514 5635 5752 5866 5977 6085 6191 6294 6395 6493 6590 6684 6776 6866 6955 7042 7126 7210 7292 7372 7451 7528 7604 7679 7752 6 7 3160 3365 3560 3747 3927 4099 4265 4425 4579 4728 4871 5011 5145 5276 5403 5527 5647 5763 5877 5988 6096 6201 6304 6405 6503 6599 6693 6785 6875 6964 7050 7135 7218 7300 7380 7459 7536 7612 7686 7760 7 8 3181 3385 3579 3766 3945 4116 4281 4440 4594 4742 4886 5024 5159 5289 5416 5539 5658 5775 5888 5999 6107 6212 6314 6415 6513 6609 6702 6794 6884 6972 7059 7143 7226 7308 7388 7466 7543 7619 7694 7767 8 9 3201 3404 3598 3784 3962 4133 4298 4456 4609 4757 4900 5038 5172 5302 5428 5551 5670 5786 5899 6010 6117 6222 6325 6425 6522 6618 6712 6803 6893 6981 7067 7152 7235 7316 7396 7474 7551 7627 7701 7774 9 1 2 3 4 5 6 7 8 9 0 4 6 8 11 13 15 17 19 0 4 6 8 10 12 14 16 18 0 4 6 8 10 12 14 15 17 0 4 6 7 9 11 13 15 17 0 4 5 7 9 11 12 14 16 0 3 5 7 9 10 12 14 15 0 3 5 7 8 10 11 13 15 0 3 5 6 8 9 11 13 14 0 3 5 6 8 9 11 12 14 0 3 4 6 7 9 10 12 13 0 3 4 6 7 9 10 11 13 0 3 4 6 7 8 10 11 12 0 3 4 5 7 8 9 11 12 0 3 4 5 6 8 9 10 12 0 3 4 5 6 8 9 10 11 0 2 4 5 6 7 9 10 11 0 2 4 5 6 7 8 10 11 0 2 3 5 6 7 8 9 10 0 2 3 5 6 7 8 9 10 0 2 3 4 6 7 8 9 10 0 2 3 4 5 6 8 9 10 0 2 3 4 5 6 7 8 9 0 2 3 4 5 6 7 8 9 0 2 3 4 5 6 7 8 9 0 2 3 4 5 6 7 8 9 0 2 3 4 5 6 7 8 9 0 2 3 4 5 6 7 7 8 0 2 3 4 5 5 6 7 8 0 2 3 4 4 5 6 7 8 0 2 3 4 4 5 6 7 8 0 2 3 3 4 5 6 7 8 0 2 3 3 4 5 6 7 8 0 2 2 3 4 5 6 7 7 0 2 2 3 4 5 6 7 7 0 2 2 3 4 5 6 6 7 0 2 2 3 4 5 5 6 7 0 2 2 3 4 5 5 6 7 0 2 2 3 4 5 5 6 7 0 1 2 3 4 4 5 6 7 0 1 2 3 4 4 5 6 7 1 2 3 4 5 6 7 8 9 86 Matematika 16129 Matematika FVTABMT / 86 C M Y K 2011.6021 6128 6232 6335 6435 0.3 3.2 4.4 5.5 3.3 2.3979 4150 4314 4472 4624 0.8 2.9 4.9 3.6 3.1 4.7 3.1 3.10.6 5.3 4.4771 4914 5051 5185 5315 0.3 5.7404 7482 7559 7634 7709 0 2.5441 5563 5682 5798 5911 0.0 3.1 5.4 2.00 − 5.6 2.6990 7076 7160 7243 7324 0.2 2. Szmok 10 alap logaritmusa/3 x = N · 10k N 2.9 5.5 5.7 2.

május 6.1 8.8129 8195 8261 8325 8388 0.2 7.5 8.4 9.3 9.7 6.3 6.10.8 6.5 6.9 9. –18:37 .3 7.9 7.9 N 0 0.7 7.2 8.0 7.9777 9823 9868 9912 9956 0 6.6 7.6 6.00 − 9.8 9. Szmok 10 alap logaritmusa/4 x = N · 10k N 6.9 8.0 6.7 9.4 6.6 8.4 7.99 lg x = lg N + k 1 7789 7860 7931 8000 8069 8136 8202 8267 8331 8395 8457 8519 8579 8639 8698 8756 8814 8871 8927 8982 9036 9090 9143 9196 9248 9299 9350 9400 9450 9499 9547 9595 9643 9689 9736 9782 9827 9872 9917 9961 1 2 7796 7868 7938 8007 8075 8142 8209 8274 8338 8401 8463 8525 8585 8645 8704 8762 8820 8876 8932 8987 9042 9096 9149 9201 9253 9304 9355 9405 9455 9504 9552 9600 9647 9694 9741 9786 9832 9877 9921 9965 2 3 7803 7875 7945 8014 8082 8149 8215 8280 8344 8407 8470 8531 8591 8651 8710 8768 8825 8882 8938 8993 9047 9101 9154 9206 9258 9309 9360 9410 9460 9509 9557 9605 9652 9699 9745 9791 9836 9881 9926 9969 3 4 7810 7882 7952 8021 8089 8156 8222 8287 8351 8414 8476 8537 8597 8657 8716 8774 8831 8887 8943 8998 9053 9106 9159 9212 9263 9315 9365 9415 9465 9513 9562 9609 9657 9703 9750 9795 9841 9886 9930 9974 4 5 7818 7889 7959 8028 8096 8162 8228 8293 8357 8420 8482 8543 8603 8663 8722 8779 8837 8893 8949 9004 9058 9112 9165 9217 9269 9320 9370 9420 9469 9518 9566 9614 9661 9708 9754 9800 9845 9890 9934 9978 5 6 7825 7896 7966 8035 8102 8169 8235 8299 8363 8426 8488 8549 8609 8669 8727 8785 8842 8899 8954 9009 9063 9117 9170 9222 9274 9325 9375 9425 9474 9523 9571 9619 9666 9713 9759 9805 9850 9894 9939 9983 6 7 7832 7903 7973 8041 8109 8176 8241 8306 8370 8432 8494 8555 8615 8675 8733 8791 8848 8904 8960 9015 9069 9122 9175 9227 9279 9330 9380 9430 9479 9528 9576 9624 9671 9717 9763 9809 9854 9899 9943 9987 7 8 7839 7910 7980 8048 8116 8182 8248 8312 8376 8439 8500 8561 8621 8681 8739 8797 8854 8910 8965 9020 9074 9128 9180 9232 9284 9335 9385 9435 9484 9533 9581 9628 9675 9722 9768 9814 9859 9903 9948 9991 8 9 7846 7917 7987 8055 8122 8189 8254 8319 8382 8445 8506 8567 8627 8686 8745 8802 8859 8915 8971 9025 9079 9133 9186 9238 9289 9340 9390 9440 9489 9538 9586 9633 9680 9727 9773 9818 9863 9908 9952 9996 9 1 2 3 4 5 6 7 8 9 0 1 2 3 4 4 5 6 6 0 1 2 3 4 4 5 6 6 0 1 2 3 3 4 5 6 6 0 1 2 3 3 4 5 5 6 0 1 2 3 3 4 5 5 6 0 1 2 3 3 4 5 5 6 0 1 2 3 3 4 5 5 6 0 1 2 3 3 4 5 5 6 0 1 2 3 3 4 4 5 6 0 1 2 3 3 4 4 5 6 0 1 2 2 3 4 4 5 6 0 1 2 2 3 4 4 5 5 0 1 2 2 3 4 4 5 5 0 1 2 2 3 4 4 5 5 0 1 2 2 3 4 4 5 5 0 1 2 2 3 3 4 5 5 0 1 2 2 3 3 4 5 5 0 1 2 2 3 3 4 4 5 0 1 2 2 3 3 4 4 5 0 1 2 2 3 3 4 4 5 0 1 2 2 3 3 4 4 5 0 1 2 2 3 3 4 4 5 0 1 2 2 3 3 4 4 5 0 1 2 2 3 3 4 4 5 0 1 2 2 3 3 4 4 5 0 1 2 2 3 3 4 4 5 0 1 2 2 3 3 4 4 5 0 1 1 2 2 3 3 4 4 0 1 1 2 2 3 3 4 4 0 1 1 2 2 3 3 4 4 0 1 1 2 2 3 3 4 4 0 1 1 2 2 3 3 4 4 0 1 1 2 2 3 3 4 4 0 1 1 2 2 3 3 4 4 0 1 1 2 2 3 3 4 4 0 1 1 2 2 3 3 4 4 0 1 1 2 2 3 3 4 4 0 1 1 2 2 3 3 4 4 0 1 1 2 2 3 3 4 4 0 1 1 2 2 3 3 3 4 1 2 3 4 5 6 7 8 9 Matematika 87 16129 Matematika FVTABMT / 87 C M Y K 2011.3 8.7 8.8 8.2 9.2 6.1 9.1 7.0 9.1 6.8751 8808 8865 8921 8976 0.0 8.5 7.9294 9345 9395 9445 9494 0.5 9.9542 9590 9638 9685 9731 0.6 9.8 7.4.8451 8513 8573 8633 8692 0.7782 7853 7924 7993 8062 0.9031 9085 9138 9191 9243 0.4 8.

3420 3584 3746 3907 4067 0.4226 4384 4540 4695 4848 0.6428 6561 6691 6820 6947 60 10 0029 0204 0378 0552 0727 0901 1074 1248 1421 1593 1765 1937 2108 2278 2447 2616 2784 2952 3118 3283 3448 3611 3773 3934 4094 4253 4410 4566 4720 4874 5025 5175 5324 5471 5616 5760 5901 6041 6180 6316 6450 6583 6713 6841 6967 50 20 0058 0233 0407 0581 0756 0929 1103 1276 1449 1622 1794 1965 2136 2306 2476 2644 2812 2979 3145 3311 3475 3638 3800 3961 4120 4279 4436 4592 4746 4899 5050 5200 5348 5495 5640 5783 5925 6065 6202 6338 6472 6604 6734 6862 6988 40 30 0087 0262 0436 0610 0785 0958 1132 1305 1478 1650 1822 1994 2164 2334 2504 2672 2840 3007 3173 3338 3502 3665 3827 3987 4147 4305 4462 4617 4772 4924 5075 5225 5373 5519 5664 5807 5948 6088 6225 6361 6494 6626 6756 6884 7009 30 40 0116 0291 0465 0640 0814 0987 1161 1334 1507 1679 1851 2022 2193 2363 2532 2700 2868 3035 3201 3365 3529 3692 3854 4014 4173 4331 4488 4643 4797 4950 5100 5250 5398 5544 5688 5831 5972 6111 6248 6383 6517 6648 6777 6905 7030 20 50 0145 0320 0494 0669 0843 1016 1190 1363 1536 1708 1880 2051 2221 2391 2560 2728 2896 3062 3228 3393 3557 3719 3881 4041 4200 4358 4514 4669 4823 4975 5125 5275 5422 5568 5712 5854 5995 6134 6271 6406 6539 6670 6799 6926 7050 10 60 0175 0349 0523 0698 0872 1045 1219 1392 1564 1736 1908 2079 2250 2419 2588 2756 2924 3090 3256 3420 3584 3746 3907 4067 4226 4384 4540 4695 4848 5000 5150 5299 5446 5592 5736 5878 6018 6157 6293 6428 6561 6691 6820 6947 7071 0 89 88 87 86 85◦ 84 83 82 81 80◦ 79 78 77 76 75◦ 74 73 72 71 70◦ 69 68 67 66 65◦ 64 63 62 61 60◦ 59 58 57 56 55◦ 54 53 52 51 50◦ 49 48 47 46 45◦ 1 2 3 4 5 6 7 8 9 3 6 9 12 15 17 20 23 26 3 6 9 12 15 17 20 23 26 3 6 9 12 15 17 20 23 26 3 6 9 12 15 17 20 23 26 3 6 9 12 14 17 20 23 26 3 6 9 12 14 17 20 23 26 3 6 9 12 14 17 20 23 26 3 6 9 12 14 17 20 23 26 3 6 9 12 14 17 20 23 26 3 6 9 11 14 17 20 23 26 3 6 9 11 14 17 20 23 26 3 6 9 11 14 17 20 23 26 3 6 9 11 14 17 20 23 26 3 6 8 11 14 17 20 23 25 3 6 8 11 14 17 20 23 25 3 6 8 11 14 17 20 22 25 3 6 8 11 14 17 20 22 25 3 6 8 11 14 17 19 22 25 3 6 8 11 14 17 19 22 25 3 5 8 11 14 16 19 22 25 3 5 8 11 14 16 19 22 25 3 5 8 11 14 16 19 22 24 3 5 8 11 13 16 19 21 24 3 5 8 11 13 16 19 21 24 3 5 8 11 13 16 19 21 24 3 5 8 11 13 16 18 21 24 3 5 8 10 13 16 18 21 23 3 5 8 10 13 15 18 21 23 3 5 8 10 13 15 18 20 23 3 5 8 10 13 15 18 20 23 3 5 8 10 13 15 18 20 23 2 5 7 10 12 15 17 20 22 2 5 7 10 12 15 17 20 22 2 5 7 10 12 15 17 19 22 2 5 7 10 12 14 17 19 22 2 5 7 9 12 14 17 19 21 2 5 7 9 12 14 16 19 21 2 5 7 9 12 14 16 18 21 2 5 7 9 11 14 16 18 20 2 4 7 9 11 13 16 18 20 2 4 7 9 11 13 15 18 20 2 4 7 9 11 13 15 17 20 2 4 6 9 11 13 15 17 19 2 4 6 8 11 13 15 17 19 2 4 6 8 10 12 15 17 19 1 2 3 4 5 6 7 8 9 cos 45◦ −90◦ 88 Matematika 16129 Matematika FVTABMT / 88 C M Y K 2011.2588 2756 2924 3090 3256 0.0000 0175 0349 0523 0698 0. Sz gek szinusza s koszinusza/1 sin 0◦ −45◦ ◦ 0 1 2 3 4 5◦ 6 7 8 9 10◦ 11 12 13 14 15◦ 16 17 18 19 20◦ 21 22 23 24 25◦ 26 27 28 29 30◦ 31 32 33 34 35◦ 36 37 38 39 40◦ 41 42 43 44 0 0.5000 5150 5299 5446 5592 0.1736 1908 2079 2250 2419 0.5.10.0872 1045 1219 1392 1564 0. május 6.5736 5878 6018 6157 6293 0. –18:37 .

9962 9976 9986 9994 9998 60 10 7092 7214 7333 7451 7566 7679 7790 7898 8004 8107 8208 8307 8403 8496 8587 8675 8760 8843 8923 9001 9075 9147 9216 9283 9346 9407 9465 9520 9572 9621 9667 9710 9750 9787 9822 9853 9881 9907 9929 9948 9964 9978 9988 9995 9999 50 20 30 40 50 60 7112 7133 7153 7173 7193 7234 7254 7274 7294 7314 7353 7373 7392 7412 7431 7470 7490 7509 7528 7547 7585 7604 7623 7642 7660 7698 7716 7735 7753 7771 7808 7826 7844 7862 7880 7916 7934 7951 7969 7986 8021 8039 8056 8073 8090 8124 8141 8158 8175 8192 8225 8241 8258 8274 8290 8323 8339 8355 8371 8387 8418 8434 8450 8465 8480 8511 8526 8542 8557 8572 8601 8616 8631 8646 8660 8689 8704 8718 8732 8746 8774 8788 8802 8816 8829 8857 8870 8884 8897 8910 8936 8949 8962 8975 8988 9013 9026 9038 9051 9063 9088 9100 9112 9124 9135 9159 9171 9182 9194 9205 9228 9239 9250 9261 9272 9293 9304 9315 9325 9336 9356 9367 9377 9387 9397 9417 9426 9436 9446 9455 9474 9483 9492 9502 9511 9528 9537 9546 9555 9563 9580 9588 9596 9605 9613 9628 9636 9644 9652 9659 9674 9681 9689 9696 9703 9717 9724 9730 9737 9744 9757 9763 9769 9775 9781 9793 9799 9805 9811 9816 9827 9833 9838 9843 9848 9858 9863 9868 9872 9877 9886 9890 9894 9899 9903 9911 9914 9918 9922 9925 9932 9936 9939 9942 9945 9951 9954 9957 9959 9962 9967 9969 9971 9974 9976 9980 9981 9983 9985 9986 9989 9990 9992 9993 9994 9996 9997 9997 9998 9998 9999 1.8192 8290 8387 8480 8572 0. május 6.9397 9455 9511 9563 9613 0.9659 9703 9744 9781 9816 0.9848 9877 9903 9925 9945 0.8660 8746 8829 8910 8988 0. Sz gek szinusza s koszinusza/2 sin 45◦ −90◦ ◦ 45 46 47 48 49 50◦ 51 52 53 54 55◦ 56 57 58 59 60◦ 61 62 63 64 65◦ 66 67 68 69 70◦ 71 72 73 74 75 76 77 78 79 80◦ 81 82 83 84 85◦ 86 87 88 89 0 0.7660 7771 7880 7986 8090 0. –18:37 .9063 9135 9205 9272 9336 0.0000 40 30 20 10 0 44 43 42 41 40◦ 39 38 37 36 35◦ 34 33 32 31 30◦ 29 28 27 26 25◦ 24 23 22 21 20◦ 19 18 17 16 15◦ 14 13 12 11 10◦ 9 8 7 6 5◦ 4 3 2 1 0◦ 1 2 3 4 5 6 7 8 9 2 4 6 8 10 12 14 16 18 2 4 6 8 10 12 14 16 18 2 4 6 8 10 12 14 16 18 2 4 6 8 10 12 13 15 17 2 4 6 8 9 11 13 15 17 2 4 6 7 9 11 13 15 17 2 4 5 7 9 11 13 14 16 2 4 5 7 9 11 12 14 16 2 3 5 7 9 10 12 14 16 2 3 5 7 8 10 12 14 15 2 3 5 7 8 10 12 13 15 2 3 5 6 8 10 11 13 14 2 3 5 6 8 9 11 13 14 2 3 5 6 8 9 11 12 14 1 3 4 6 7 9 10 12 13 1 3 4 6 7 9 10 11 13 1 3 4 6 7 8 10 11 12 1 3 4 5 7 8 9 11 12 1 3 4 5 6 8 9 10 12 1 3 4 5 6 8 9 10 11 1 2 4 5 6 7 8 10 11 1 2 3 5 6 7 8 9 10 1 2 3 4 6 7 8 9 10 1 2 3 4 5 6 7 9 10 1 2 3 4 5 6 7 8 9 1 2 3 4 5 6 7 8 9 1 2 3 4 5 6 6 7 8 1 2 3 3 4 5 6 7 8 1 2 2 3 4 5 6 7 7 1 2 2 3 4 5 5 6 7 1 1 2 3 4 4 5 6 7 1 1 2 3 3 4 5 5 6 1 1 2 3 3 4 4 5 6 1 1 2 2 3 3 4 5 5 1 1 2 2 3 3 4 4 5 0 1 1 2 2 3 3 4 4 0 1 1 2 2 3 3 3 4 0 1 1 2 2 2 3 3 3 0 1 1 1 2 2 2 3 3 0 1 1 1 1 2 2 2 3 0 0 1 1 1 1 2 2 2 0 0 1 1 1 1 1 2 2 0 0 0 1 1 1 1 1 2 1 2 3 4 5 6 7 8 9 cos 0◦ −45◦ Matematika 89 16129 Matematika FVTABMT / 89 C M Y K 2011.0000 1.7071 7193 7314 7431 7547 0.0000 1.10.5.0000 1.

3706 3906 4108 4314 4522 0.1883 2065 2247 2432 2617 0.0904 1080 1257 1435 1614 0.3839 4040 4245 4452 4663 0.4806 5022 5243 5467 5696 20 50 0.2679 2867 3057 3249 3443 0.4663 4877 5095 5317 5543 60 10 0.0145 0320 0495 0670 0846 0.0875 1051 1228 1405 1584 0. –18:37 .3739 3939 4142 4348 4557 0.0175 0349 0524 0699 0875 0.3673 3872 4074 4279 4487 0.2711 2899 3089 3281 3476 0.2836 3026 3217 3411 3607 0.4699 4913 5132 5354 5581 50 20 0.2773 2962 3153 3346 3541 0.1944 2126 2309 2493 2679 0.0058 0233 0407 0582 0758 0.1793 1974 2156 2339 2524 0.1022 1198 1376 1554 1733 0.2805 2994 3185 3378 3574 0.0087 0262 0437 0612 0787 0. Sz gek tangense s kotangense/1 tg 0◦ −30◦ 0◦ 1 2 3 4 5◦ 6 7 8 9 10◦ 11 12 13 14 15◦ 16 17 18 19 20◦ 21 22 23 24 25◦ 26 27 28 29 0 0.3640 3839 4040 4245 4452 0.0963 1139 1317 1495 1673 0.1763 1944 2126 2309 2493 0.2742 2931 3121 3314 3508 0.3805 4006 4210 4417 4628 0.3772 3973 4176 4383 4592 0.0029 0204 0378 0553 0729 0.0000 0175 0349 0524 0699 0.1823 2004 2186 2370 2555 0.1853 2035 2217 2401 2586 0. május 6.0934 1110 1287 1465 1644 0.4841 5059 5280 5505 5735 10 60 0.2867 3057 3249 3443 3640 0.7. Nevezetes sz gek sz gfggvnyei 0◦ sin 0 cos 1 tg 0 ctg − 30◦ 45◦ √ 2 2 √ 2 2 1 2 √ 3 2 √ 3 3 √ 3 60◦ √ 3 2 1 2 √ 3 √ 3 3 1 1 90◦ 180◦ 270◦ 360◦ 1 0 −1 0 0 −1 0 1 − 0 − 0 0 − 0 − 10.0992 1169 1346 1524 1703 0.10.6.4877 5095 5317 5543 5774 0 89 88 87 86 85◦ 84 83 82 81 80◦ 79 78 77 76 75◦ 74 73 72 71 70◦ 69 68 67 66 65◦ 64 63 62 61 60◦ 1 2 3 4 5 6 7 8 9 3 6 9 12 15 17 20 23 26 3 6 9 12 15 17 20 23 26 3 6 9 12 15 17 20 23 26 3 6 9 12 15 18 20 23 26 3 6 9 12 15 18 20 23 26 3 6 9 12 15 18 21 23 26 3 6 9 12 15 18 21 24 27 3 6 9 12 15 18 21 24 27 3 6 9 12 15 18 21 24 27 3 6 9 12 15 18 21 24 27 3 6 9 12 15 18 21 24 27 3 6 9 12 15 18 21 24 27 3 6 9 12 15 18 21 24 27 3 6 9 12 15 18 22 25 28 3 6 9 12 16 19 22 25 28 3 6 9 13 16 19 22 25 28 3 6 9 13 16 19 22 25 28 3 6 10 13 16 19 22 26 29 3 6 10 13 16 19 23 26 29 3 7 10 13 16 20 23 26 29 3 7 10 13 17 20 23 27 30 3 7 10 13 17 20 24 27 30 3 7 10 14 17 20 24 27 31 3 7 10 14 17 21 24 28 31 4 7 11 14 18 21 25 28 32 4 7 11 14 18 21 25 29 32 4 7 11 15 18 22 25 29 33 4 7 11 15 18 22 26 30 33 4 8 11 15 19 23 26 30 34 4 8 12 15 19 23 27 31 35 1 2 3 4 5 6 7 8 9 ctg 60◦ −90◦ 90 Matematika 16129 Matematika FVTABMT / 90 C M Y K 2011.0116 0291 0466 0641 0816 0.4734 4950 5169 5392 5619 40 30 0.1914 2095 2278 2462 2648 0.4770 4986 5206 5430 5658 30 40 0.1051 1228 1405 1584 1763 0.

0000 1.235 280 327 376 428 1.5851 6088 6330 6577 6830 0.145 2.7133 7400 7673 7954 8243 0.904 3.220 265 311 360 411 1.078 3.271 3.097 2.7002 7265 7536 7813 8098 0.194 300 414 539 675 2.824 2.780 855 935 2.340 3.8541 8847 9163 9490 9827 1.8441 8744 9057 9380 9713 1.7221 7490 7766 8050 8342 0.850 3.5969 6208 6453 6703 6959 0.206 250 295 343 393 1.140 3.773 2.798 2.483 540 600 664 732 1.7265 7536 7813 8098 8391 0.526 50 20 0.024 060 098 137 178 1.732 804 881 1.747 2.161 264 375 496 628 2.229 337 455 583 723 2.172 3.963 2.199 242 288 335 385 1.078 3.932 3.5774 6009 6249 6494 6745 0.450 3.428 483 540 600 664 1.012 048 085 124 164 1.989 3.10.487 3.213 257 303 351 402 1.8391 8693 9004 9325 9657 1. Sz gek tangense s kotangense/2 tg 30◦ −75◦ ◦ 30 31 32 33 34 35◦ 36 37 38 39 40◦ 41 42 43 44 45◦ 46 47 48 49 50◦ 51 52 53 54 55◦ 56 57 58 59 60◦ 61 62 63 64 65◦ 66 67 68 69 70◦ 71 72 73 74 0 0.487 60 10 0.6009 6249 6494 6745 7002 0.464 520 580 643 709 1.246 356 475 605 747 2.804 881 963 2.792 868 949 2.991 2.108 3.081 2.5812 6048 6289 6536 6787 0.030 066 104 144 185 1.177 282 394 517 651 2.756 829 907 1.689 10 60 0.5930 6168 6412 6661 6916 0. május 6.566 40 30 0.006 042 079 117 157 1.412 3.066 2.237 3.647 20 50 0.192 235 280 327 376 1.228 272 319 368 419 1.112 2.018 054 091 130 171 1.455 511 570 632 698 1.018 3.977 2.020 2.211 318 434 560 699 2.0000 036 072 111 150 1.050 2.145 246 356 475 605 2.8642 8952 9271 9601 9942 1.7.006 2.744 816 894 1.204 3.8491 8796 9110 9435 9770 1.7046 7310 7581 7860 8146 0.8693 9004 9325 9657 1.437 492 550 611 675 1.035 2.5890 6128 6371 6619 6873 0.446 501 560 621 686 1.8591 8899 9217 9545 9884 1.305 3.904 3.767 842 921 2.047 3.7177 7445 7720 8002 8292 0.7089 7355 7627 7907 8195 0.877 3.050 2.271 3.473 530 590 653 720 1.960 3.376 3. –18:37 .732 0 59 58 57 56 55◦ 54 53 52 51 50◦ 49 48 47 46 45◦ 44 43 42 41 40◦ 39 38 37 36 35◦ 34 33 32 31 30◦ 29 28 27 26 25◦ 24 23 22 21 20◦ 19 18 17 16 15◦ 1 4 4 4 4 4 4 5 5 5 5 5 5 5 6 6 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 2 2 2 2 2 3 3 3 4 4 1 2 8 8 8 8 9 9 9 9 9 10 10 10 11 11 11 1 1 1 1 1 1 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 3 3 3 3 3 4 4 4 5 5 6 6 7 8 2 3 12 12 12 13 13 13 14 14 14 15 15 16 16 17 17 2 2 2 2 2 2 2 2 2 3 3 3 3 3 3 4 4 4 4 5 5 6 6 7 7 8 9 10 11 12 3 4 16 16 16 17 17 18 18 18 19 20 20 21 21 22 23 2 2 3 3 3 3 3 3 3 3 4 4 4 4 5 5 5 5 6 6 7 7 8 9 9 10 12 13 14 16 4 5 20 20 20 21 21 22 23 23 24 24 25 26 27 28 29 3 3 3 3 4 4 4 4 4 4 5 5 5 5 6 6 6 7 7 8 8 9 10 11 12 13 15 16 18 20 5 6 24 24 25 25 26 26 27 28 28 29 30 31 32 33 34 4 4 4 4 4 4 5 5 5 5 5 6 6 6 7 7 8 8 9 9 10 11 12 13 14 16 17 19 22 25 6 7 27 28 29 29 30 31 32 32 33 34 35 36 37 39 40 4 4 5 5 5 5 5 5 6 6 6 7 7 7 8 8 9 10 10 11 12 13 14 15 17 18 20 23 25 29 7 8 31 32 33 33 34 35 36 37 38 39 40 41 43 44 46 5 5 5 5 6 6 6 6 7 7 7 8 8 9 9 10 10 11 12 13 14 15 16 17 19 21 23 26 29 33 8 9 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 47 48 50 51 5 5 6 6 6 6 7 7 7 8 8 9 9 10 10 11 12 12 13 14 15 16 18 20 21 23 26 29 32 37 9 ctg 15◦ −60◦ Matematika 91 16129 Matematika FVTABMT / 91 C M Y K 2011.606 30 40 0.036 072 111 150 192 1.128 2.

102 4.517 4.185 5.952 5.348 7.576 5.867 3.829 4.222 7.466 5.586 5.153 5.967 5.836 4.495 7.991 4.396 5.965 6.145 5.976 4.362 6.061 4.915 4.758 3.043 5.869 7.893 4.309 5.830 3.881 3.026 4.785 3.050 5.741 3.776 3.822 4.113 4.665 6.623 5.092 4.232 6.916 8.959 5.139 4.238 7.897 8.255 6.895 3.593 4.652 5.945 5.983 7.012 7.412 7.423 6.599 4.242 5.386 6.981 4.886 4.827 6.219 4.258 4.573 6.259 5.171 4.780 3.286 4.997 7.165 4.118 6.989 5.989 5.511 4.788 7.599 6.372 4.460 6.780 4.494 5.763 3.962 4.429 7.816 3.160 4.574 4.337 4.786 6.997 6.899 3.767 3.871 3.700 5.360 4.925 7.350 6.458 5.521 5.203 4.536 4.129 6.567 5.020 5.048 5 6 3.435 6.704 6.864 4.579 7.735 7.236 4.915 4.850 5.364 7.813 6.035 5.197 6.169 5.197 6.879 4.087 4.201 5.772 6.678 6.732 3.275 4.718 4.890 3.292 5.036 4.505 4.115 7.523 4.378 5.671 5.922 4.671 4.794 3.705 4.019 6.402 4.10.174 6.021 4.705 4.485 6.331 4.303 4.267 5.991 8 3 3.698 4.071 7.843 4.001 4.986 6.332 7.511 4.369 5.152 6.410 6.085 7.840 5.821 3.834 3.027 5.776 3.586 4.413 4.137 5.067 4 7 3.662 5.665 7.125 1 10 3. –18:37 .902 6.431 4.558 5.968 7.445 7.614 5.752 4.284 5.352 5.691 6.219 4.717 7.848 3.691 4.892 5.343 5.051 6.225 4.280 4.861 8.651 6.522 6.041 7.380 7.651 4.731 6.815 4.940 7.821 3.374 6.928 3.658 4.198 4.443 4.914 3.243 6.612 4.062 6.378 4.530 5.567 4.758 6.911 7.691 5.872 4.449 4.026 7.107 6.066 4.318 5.555 4.407 4.419 4.316 7.302 6. Sz gek tangense s kotangense/3 tg 75◦ −82◦ 75◦ 0 10 20 30 40 50 76◦ 0 10 20 30 40 50 77◦ 0 10 20 30 40 50 78◦ 0 10 20 30 40 50 79◦ 0 10 20 30 40 50 80◦ 0 10 20 30 40 50 81◦ 0 10 20 30 40 50 82◦ 0 10 20 30 40  50 0 3.807 3.031 4.897 7.681 5.269 7.084 6.073 6.862 3.580 4.217 5.529 4.773 4.545 7.933 6.824 8.209 5.326 5.115 7.857 4.510 6.276 5.754 3.176 4.736 3.440 5.923 3.128 4.971 4.745 3.275 4.041 6.252 4.192 4.982 5.745 4.480 4.486 4.957 4.632 4.630 7.512 5.885 3.625 4.056 7.253 7.163 6.942 3.855 6.794 4.097 4.429 7.549 5.798 3.472 6.879 8.842 8.041 4.952 4.177 5.740 5.028 6 5 3.759 5.145 5.478 7.665 4.193 5.810 5.314 6.030 6.953 8.074 5.191 7.220 6.909 3.398 6.839 3.596 7.475 5.901 4.812 3.934 8.857 3.338 6.759 4.355 4.071 4.113 5.749 5.511 7.485 5.596 7.422 5.161 7.051 4.606 4.144 4.011 4.633 5.082 4.129 5.326 4.825 3.269 4.435 6.058 5.576 5.638 4.046 4.081 5.769 5.314 6.908 4.300 7.867 3.396 7. május 6.562 7.595 5.962 4.384 4.561 6.720 5.176 7.343 4.853 3.335 5.803 3.284 7.732 4.711 4.012 5.130 7.799 5.745 6.413 5.278 6.967 4.548 4.089 5.349 4.326 6.449 4.165 4.144 0 50 40 30 20 10 14◦ 0 50 40 30 20 10 13◦ 0 50 40 30 20 10 12◦ 0 50 40 30 20 10 11◦ 0 50 40 30 20 10 10◦ 0 50 40 30 20 10 9◦ 0 50 40 30 20 10 8◦ 0 50 40 30 20 10 7◦ 0 ctg 8◦ −15◦ 92 Matematika 16129 Matematika FVTABMT / 92 C M Y K 2011.968 7.207 7.290 6.361 5.292 4.390 4.404 5.264 4.996 4.097 5.671 5.678 4.830 5.871 5.769 5.234 5.462 4.937 5.247 4.105 2 9 3.226 5.113 4.820 5.542 4.485 5.930 5.301 5.947 3.076 4.739 4.789 5.938 3.827 6.061 4.146 7.770 7.691 6.619 4.100 7.161 5.297 4.455 4.320 4.056 4.787 4.725 4.638 4.954 6.123 4.241 4.121 5.498 4.528 7.779 5.682 7.187 4.799 6.561 4.753 7.118 4.976 6.801 4.462 7.492 4.772 3.974 5.605 5.474 4.250 5.447 6.642 5.645 4.214 4.997 5.944 6.883 7.871 5.437 4.923 6.155 4.700 7.612 6.269 7.749 3.105 5.933 3.843 4.808 4.841 6.535 6.730 5.066 5.647 7.773 4.685 4.850 4.976 6.986 4.149 4.861 5.107 4.140 6.876 3.267 6.230 4.574 4.953 10 1 3.390 4.914 3.449 5.503 5.331 4.912 6.208 4.009 7 4 3.086 3 8 3.881 5.011 4.770 7.084 6.539 5.008 6.638 6.314 4.918 3.431 5.904 3.710 5.096 6.134 4.396 5.789 3.718 6.586 6.209 6.066 5.016 4.181 4.497 6.548 6.366 4.309 4.954 7.806 7.396 4.387 5.613 7.425 4.625 6.766 4.226 5.561 6.468 4.186 6.309 5.844 3.972 9 2 3.7.006 4.005 5.

788 10. 17 19. 223 8. 21 21. 306 9. 46 122. 88 31. 60 16. 42 15. 41 47. 68 11. 37 38. 962 9. 17 18. 71 30. 816 10. 59 17. 665 8. 270◦ . 92 17. 078 10. 6 859. 5 229. . 62 90. 709 8. 7 312. 409 9. 61 23. 55 59. 99 15. 44 66. 52 20. 12 16.8. 43 156. 48 10. 461 9. 20 26. 599 8. 92 47. 39 16. 38 74. 29 10. 42 35. 70 18. 10 57. 51 44. 428 8. 99 11. 14 118. 23 52. 14 92. 84 29. 541 9. 26 70. 06 11. 39 10. 37 25. 47 22. 643 8. 01 14.10. 12 14. 5 3438 1 III. 514 9. 345 8. 30 14. 939 9. 514 9. 20 17. 10 13. 43 17. 0 429. 69 25. 24 11. 05 13. 366 8. 18 14. 35 17. 51 14. 02 23. 577 8. 83 27. 66 12. 78 14. 49 29. 06 24. 61 15. 88 23. 11 81. 69 37. 71 13. 05 36. 82 22. 12 35. 07 19. 74 23. 73 14. 57 21. 15 88. 74 12. 56 19. 20 22. 88 11. 82 58. 255 9. 488 9. 47 12. 36 41. 823 9. 88 62. 09 21. 59 11. 37 36. 02 11. . 39 11. május 6. 46 16. 73 36. 230 9. 71 63. 39 98. 180◦ . 281 9. 35 11. 82 16. 082 9. 31 23. 79 12. 57 13. 04 16. 40 30. 43 18. 62 12. 32 10. 90◦ sin α cos α tg α ctg α 9 8. 53 16. 86 25. 90 24. 902 10. 75 85. 26 10. 9 573. 66 13. 2 687. –18:37 . . 82 35. 17 149. 4 4 7 8. 534 8. 56 14. 5 5 6 8. 383 9. 67 17. 45 27. 39 10. 92 15. 86 79. 89 14. 19 42. 55 11. 79 18. 73 15. 85 21. 78 11. 64 31. 92 11. 08 27. 43 12. 777 9. 19 15. 180 9. 360◦ − sin(360◦ − α) cos(360◦ − α) − tg(360◦ − α) − ctg(360◦ − α) Matematika 93 16129 Matematika FVTABMT / 93 C M Y K 2011. 1 7 4 8. 324 8. 73 14. 26 27. 89 16. 83 12. 09 54. 68 33. 800 9. 41 56. 8 191. 17 11. 64 31. 19 20. 24 14. 64 27. 915 9. 47 22. 556 8. 44 45. 20 10. 21 21. 2 245. 43 28. 687 8. 52 18. 23 10. 49 132. 80 15. 03 25. 08 20. 25 12. 9 50 343. 61 18. 08 10. 0◦ . 92 46. 568 9. 54 15. 24 34. 59 171. 760 10. 9 382. 29 12. 41 20. 243 8. 16 23. 41 33. 29 68. 72 26. 67 15. 13 101. 23 28. 83 12. 88 32. 86 15. 74 55. 80 13. 35 10. 97 21. 06 15. 47 11. 36 14. 43 11. 90 26. 20 13. 87 12. 71 13. 85 13. 35 17. 51 49. 75 16. 77 19. 45 53. 53 34. 704 9. 595 9. 27 17. 96 49. 07 39. 12 15. 7 8 3 8. 62 32. 95 14. 255 9. 46 19. 18 40. 754 8. 56 40. 11 10. 034 9. 2 491. 94 114. 20 11. 37 19. 54 26. 21 24. 45 21. 386 8. 07 22. 51 11. 99 12. 77 42. 34 22. 30 60. 89 18. 38 12. 26 15. 08 61. 732 8. 12 31. 45 24. 435 9. 83 52. 10 11. 61 13. 513 8. 71 11. 97 16. 48 15. 17 10. 892 9. 845 10. 43 11. 75 11. 17 30. 621 8. 62 43. 08 20. 62 14. 205 9. 70 12. 873 10. 03 37. 64 10. 357 9. 960 10. 53 25. 24 34. 556 8. Sz gek tangense s kotangense/4 tg 83◦ −90◦ 0 8. 67 14. 52 13. 91 127. 22 137. 5 1719 2 II. 60 16. 0 6 5 8. 06 44. 4 1146 3 8 8. 06 29. 75 17. 788 10. 00 13. 677 9. 98 18. 16 12. 31 73. 12 12. 33 21. 32 11. 89 163. 91 12. 84 110. 96 34. 649 9. 37 38. 9 343. 95 12. . 131 9. 264 8. 21 12. 43 48. 5 264. 19 42. 869 9. 94 114. 42 10. 75 13. 40 83. 010 9. 17 18. 34 12. 20 13. 63 20. 010 9. 6 171. 51 17. 37 26. 989 10. 622 9. 75 24. 90 24. 732 10. 61 10. 90 13. 40 13. 3 202. 87 19. 55 10. 84 14. 27 71. 64 28. 777 9. 164 8. 03 12. 28 11. 06 11. Forgssz gek sz gfggvnyei I. 97 45. 25 12. 048 10. 90◦ . 83 17. . 30 14. 98 20. 019 10. . 846 9. . 08 12. 96 49. 54 26. 73 95. 07 14. 92 15. 106 9. 51 10. 46 14. 96 41. 931 10. 184 8. 81 11. 43 28. 43 39. 75 85. 72 38. 80 39. 284 8. 270◦ − sin(α − 180◦ ) − cos(α − 180◦ ) tg(α − 180◦ ) ctg(α − 180◦ ) IV. 60 24. 8 − 0 50 40 30 10 10 6◦ 0 50 40 30 20 10 5◦ 0 50 40 30 20 10 4◦ 0 50 40 30 20 10 3◦ 0 50 40 30 20 10 2◦ 0 50 40 30 20 10 1◦ 0 50 40 30 20 10 0◦ 0 ctg 0◦ −7◦ 10. 470 8. 85 11. 13 11. 58 10. 35 13. . 15 13. 07 50. 058 9. 07 19. 345 8. 56 64. 35 67. 95 11. 71 11. 986 9. 332 9. 180◦ sin(180◦ − α) − cos(180◦ − α) − tg(180◦ − α) − ctg(180◦ − α) 10 8. 156 9. 25 13. 85 107. 449 8. 34 18. 0 9 2 8. 204 8. 14 33. 08 17. 14 10. 407 8. 69 22. 68 16. 5 180. 491 8. 10 57. 95 22. 11 143. 8 10 83◦ 0 10 20 30 40 50 84◦ 0 10 20 30 40 50 85◦ 0 10 20 30 40 50 86◦ 0 10 20 30 40 50 87◦ 0 10 20 30 40 50 88◦ 0 10 20 30 40 50 89◦ 0 10 20 30 40  1 8. 2 214. 94 104. 45 10. 74 20. 66 78. 03 28. 33 16. 00 17. 3 286. 30 20.7. 26 18. 27 19. 67 19. 29 68. 94 30. 30 13. 64 51. 95 13. 304 8. 27 29. 37 32. 144 8. 50 76.

9.10. Prmszmok 4000-ig 2 37 83 139 197 263 331 397 461 541 607 673 751 827 907 983 1051 1123 1217 1291 1381 1459 1543 1609 1697 1783 1873 1973 2039 2129 2221 2297 2381 2459 2557 2663 2719 2801 2897 2999 3083 3191 3299 3361 3463 3541 3623 3709 3803 3907 3 41 89 149 199 269 337 401 463 547 613 677 757 829 911 991 1061 1129 1223 1297 1399 1471 1549 1613 1699 1787 1877 1979 2053 2131 2237 2309 2383 2467 2579 2671 2729 2803 2903 3001 3089 3203 3301 3371 3467 3547 3631 3719 3821 3911 5 43 97 151 211 271 347 409 467 557 617 683 761 839 919 997 1063 1151 1229 1301 1409 1481 1553 1619 1709 1789 1879 1987 2063 2137 2239 2311 2389 2473 2591 2677 2731 2819 2909 3011 3109 3209 3307 3373 3469 3557 3637 3727 3823 3917 7 47 101 157 223 277 349 419 479 563 619 691 769 853 929 1009 1069 1153 1231 1303 1423 1483 1559 1621 1721 1801 1889 1993 2069 2141 2243 2333 2393 2477 2593 2683 2741 2833 2917 3019 3119 3217 3313 3389 3491 3559 3643 3733 3833 3919 11 53 103 163 227 281 353 421 487 569 631 701 773 857 937 1013 1087 1163 1237 1307 1427 1487 1567 1627 1723 1811 1901 1997 2081 2143 2251 2339 2399 2503 2609 2687 2749 2837 2927 3023 3121 3221 3319 3391 3499 3571 3659 3739 3847 3923 13 59 107 167 229 283 359 431 491 571 641 709 787 859 941 1019 1091 1171 1249 1319 1429 1489 1571 1637 1733 1823 1907 1999 2083 2153 2267 2341 2411 2521 2617 2689 2753 2843 2939 3037 3137 3229 3323 3407 3511 3581 3671 3761 3851 3929 17 61 109 173 233 293 367 433 499 577 643 719 797 863 947 1021 1093 1181 1259 1321 1433 1493 1579 1657 1741 1831 1913 2003 2087 2161 2269 2347 2417 2531 2621 2693 2767 2851 2953 3041 3163 3251 3329 3413 3517 3583 3673 3767 3853 3931 19 67 113 179 239 307 373 439 503 587 647 727 809 877 953 1031 1097 1187 1277 1327 1439 1499 1583 1663 1747 1847 1931 2011 2089 2179 2273 2351 2423 2539 2633 2699 2777 2857 2957 3049 3167 3253 3331 3433 3527 3593 3677 3769 3863 3943 23 71 127 181 241 311 379 443 509 593 653 733 811 881 967 1033 1103 1193 1279 1361 1447 1511 1597 1667 1753 1861 1933 2017 2099 2203 2281 2357 2437 2543 2647 2707 2789 2861 2963 3061 3169 3257 3343 3449 3529 3607 3691 3779 3877 3947 29 73 131 191 251 313 383 449 521 599 659 739 821 883 971 1039 1109 1201 1283 1367 1451 1523 1601 1669 1759 1867 1949 2027 2111 2207 2287 2371 2441 2549 2657 2711 2791 2879 2969 3067 3181 3259 3347 3457 3533 3613 3697 3793 3881 3967 31 79 137 193 257 317 389 457 523 601 661 743 823 887 977 1049 1117 1213 1289 1373 1453 1531 1607 1693 1777 1871 1951 2029 2113 2213 2293 2377 2447 2551 2659 2713 2797 2887 2971 3079 3187 3271 3359 3461 3539 3617 3701 3797 3889 3989 94 Matematika 16129 Matematika FVTABMT / 94 C M Y K 2011. –18:37 . május 6.

5 prmosztk nlkl) 49 = 7 · 7 77 = 7 · 11 91 = 7 · 13 119 = 7 · 17 121 = 11 · 11 133 = 7 · 19 143 = 11 · 13 161 = 7 · 23 169 = 13 · 13 187 = 11 · 17 203 = 7 · 29 209 = 11 · 19 217 = 7 · 31 221 = 13 · 17 247 = 13 · 19 253 = 11 · 23 259 = 7 · 37 287 = 7 · 41 289 = 17 · 17 299 = 13 · 23 301 = 7 · 43 319 = 11 · 29 323 = 17 · 19 329 = 7 · 47 341 = 11 · 31 343 = 7 · 7 · 7 361 = 19 · 19 371 = 7 · 53 377 = 13 · 29 391 = 17 · 23 403 = 13 · 31 407 = 11 · 37 413 = 7 · 59 427 = 7 · 61 437 = 19 · 23 451 = 11 · 41 469 = 7 · 67 473 = 11 · 43 481 = 13 · 37 493 = 17 · 29 497 = 7 · 71 511 = 7 · 73 517 = 11 · 47 527 = 17 · 31 529 = 23 · 23 533 = 13 · 41 539 = 7 · 7 · 11 551 = 19 · 29 553 = 7 · 79 559 = 13 · 43 581 = 7 · 83 583 = 11 · 53 589 = 19 · 31 611 = 13 · 47 623 = 7 · 89 629 = 17 · 37 637 = 7 · 7 · 13 649 = 11 · 59 667 = 23 · 29 671 = 11 · 61 679 = 7 · 97 689 = 13 · 53 697 = 17 · 41 703 = 19 · 37 707 = 7 · 101 713 = 23 · 31 721 = 7 · 103 731 = 17 · 43 737 = 11 · 67 749 = 7 · 107 763 = 7 · 109 767 = 13 · 59 779 = 19 · 41 781 = 11 · 71 791 = 7 · 113 793 = 13 · 61 799 = 17 · 47 803 = 11 · 73 817 = 19 · 43 833 = 7 · 7 · 17 841 = 29 · 29 847 = 7 · 11 · 11 851 = 23 · 37 869 = 11 · 79 871 = 13 · 67 889 = 7 · 127 893 = 19 · 47 899 = 29 · 31 901 = 17 · 53 913 = 11 · 83 917 = 7 · 131 923 = 13 · 71 931 = 7 · 7 · 19 943 = 23 · 41 949 = 13 · 73 959 = 7 · 137 961 = 31 · 31 973 = 7 · 139 979 = 11 · 89 989 = 23 · 43 1001 = 7 · 11 · 13 1003 = 17 · 59 1007 = 19 · 53 1027 = 13 · 79 1037 = 17 · 61 1043 = 7 · 149 1057 = 7 · 151 1067 = 11 · 97 1073 = 29 · 37 1079 = 13 · 83 1081 = 23 · 47 1099 = 7 · 157 1111 = 11 · 101 1121 = 19 · 59 1127 = 7 · 7 · 23 1133 = 11 · 103 1139 = 17 · 67 1141 = 7 · 163 1147 = 31 · 37 1157 = 13 · 89 1159 = 19 · 61 1169 = 7 · 167 1177 = 11 · 107 1183 = 7 · 13 · 13 1189 = 29 · 41 1199 = 11 · 109 1207 = 17 · 71 1211 = 7 · 173 1219 = 23 · 53 1241 = 17 · 73 1243 = 11 · 113 1247 = 29 · 43 1253 = 7 · 179 1261 = 13 · 97 1267 = 7 · 181 1271 = 31 · 41 1273 = 19 · 67 1309 = 7 · 11 · 17 1313 = 13 · 101 1331 = 11 · 11 · 11 1333 = 31 · 43 1337 = 7 · 191 1339 = 13 · 103 1343 = 17 · 79 1349 = 19 · 71 1351 = 7 · 193 1357 = 23 · 59 1363 = 29 · 47 1369 = 37 · 37 1379 = 7 · 197 1387 = 19 · 73 1391 = 13 · 107 1393 = 7 · 199 1397 = 11 · 127 1403 = 23 · 61 1411 = 17 · 83 1417 = 13 · 109 1421 = 7 · 7 · 29 1441 = 11 · 131 1457 = 31 · 47 1463 = 7 · 11 · 19 1469 = 13 · 113 1477 = 7 · 211 1501 = 19 · 79 1507 = 11 · 137 1513 = 17 · 89 1517 = 37 · 41 1519 = 7 · 7 · 31 1529 = 11 · 139 1537 = 29 · 53 1541 = 23 · 67 1547 = 7 · 13 · 17 1561 = 7 · 223 1573 = 11 · 11 · 13 1577 = 19 · 83 1589 = 7 · 227 1591 = 37 · 43 Matematika 95 16129 Matematika FVTABMT / 95 C M Y K 2011. –18:37 .10.10. 3. sszetett szmok felbontsa 1600-ig (a 2. május 6.

Pitagorasz-fle szmhrmasok (c = 100-ig) a 3 5 7 8 9 11 12 13 16 20 28 33 36 39 48 65 b 4 12 24 15 40 60 35 84 63 21 45 56 77 80 55 72 c 5 13 25 17 41 61 37 85 65 29 53 65 85 89 73 97 96 Matematika 16129 Matematika FVTABMT / 96 C M Y K 2011.12.11. –18:37 . A binomilis egytthatk (n = 20-ig) n k= 0 1 1 1 1 3 1 5 6 1 7 1 8 1 9 7 8 9 1 10 1 35 70 5 5 1 15 35 126 4 1 10 20 56 84 3 4 10 21 36 45 6 15 28 2 1 3 4 5 1 6 2 3 1 4 Pascal-háromszög 1 1 1 2 10 0 6 21 7 7 56 126 6 1 28 84 1 1 36 120 210 252 210 120 5 6 7 8 8 8 9 9 1 45 10 1 k 0 1 2 3 4 11 1 11 55 165 330 12 1 12 66 220 495 792 924 792 495 220 66 13 1 13 78 286 715 1287 1716 1716 1287 715 286 14 1 14 91 364 1001 2002 3003 3432 3003 2002 1001 15 1 15 105 455 1365 3003 5005 6435 6435 5005 3003 16 1 16 120 560 1820 4368 8008 11440 12870 11440 8008 17 1 17 136 680 2380 6188 12376 19448 24310 24310 19448 18 1 18 153 816 3060 8568 18564 31824 43758 48620 43758 19 1 19 171 969 3876 11628 27132 50388 75582 92378 92378 20 1 20 190 1140 4845 15504 38760 77520 125970 167960 184756 n 462 462 330 9 165 10 55 11 10.  n k 10. május 6.

817104114 · 10128 18 6. Faktorilisok (n = 100-ig) n n! n n! n n! 36 0 1 33 8. 443449391 · 1092 100 9. 402373706 · 1015 52 8. 032997849 · 10148 28 3. 197857167 · 10100 4 24 37 1. május 6. 711224524 · 1098 3 6 36 3. 556874281 · 1014 51 1. 039788208 · 10 7 5040 40 8.10. 719933268 · 1041 70 1. 841761994 · 1030 63 1. 052691950 · 1076 91 1. 123445838 · 10103 46 73 4. 952327990 · 1038 68 2. 307885442 · 10107 8 40320 41 3. 619275968 · 10151 30 2. 156945705 · 10118 13 6227020800 46 5. 504785886 · 10101 5 120 38 5. 075802139 · 10 83 95 1. 041409320 · 1064 84 3. 753643337 · 10122 49 6. 485715964 · 10138 23 2. 885494702 · 10111 10 3628800 43 6. 551121004 · 1025 59 1. 647111092 · 1094 1 1 34 2. 320987113 · 1081 94 1. 480035542 · 1096 2 2 35 1. 352001528 · 10140 24 6. 451830920 · 10113 11 39916800 44 2. 146997326 · 1085 96 9. 268869322 · 1089 98 9. 982608315 · 1087 97 9. 204484017 · 1023 58 2. 230226175 · 1044 72 6. 156772507 · 10144 26 4. 032914611 · 1026 60 8. 241391559 · 1061 82 4. 092278989 · 1013 50 3. 405006118 · 1051 76 1. 945523970 · 10124 16 2. 159152832 · 1047 74 3. 652528598 · 1032 64 1. 631308369 · 1035 66 5. 314240135 · 10126 17 3. 502622160 · 10 14 87178291200 47 2. 124000728 · 1021 56 7. 222838654 · 1033 65 8. 087366157 · 10146 27 1. 432902008 · 10 18 54 2. 082818640 · 1062 83 3. 350561331 · 1078 92 1. 916779349 · 10149 29 8. 426890449 · 10153 31 8. 854826423 · 10134 21 5. 470115462 · 10105 6 720 39 2. 345252661 · 1049 75 2. 274883284 · 1069 87 2. 048883446 · 1029 62 3. 797126021 · 10120 15 1307674368000 48 1. 946182131 · 10116 57 80 7. 332621544 · 10155 32 2. 308436973 · 10 71 88 1. 247650592 · 1090 99 9. 658271575 · 1054 78 1. 196222209 · 1056 79 8. 269640335 · 1073 89 1. 109985878 · 1074 90 1. 422709538 · 10130 19 1. 132428118 · 10115 12 479001600 45 1. 041526306 · 1052 77 1. –18:37 . 107757298 · 10132 20 2. 480914081 · 10109 9 362880 42 1. 109094217 · 1019 55 1. 065817517 · 1067 86 2. 386831185 · 1080 93 1. 033314797 · 1040 69 1.13. 586232415 · 1059 81 5. 683317619 · 10 67 3. 332621544 · 10157 Matematika 97 16129 Matematika FVTABMT / 97 C M Y K 2011. 243841405 · 10142 25 1. 088886945 · 10 28 61 5. 216451004 · 1017 53 4. 376375309 · 1043 71 8. 551118753 · 1066 85 2. 585201674 · 1022 57 4. 650795516 · 10136 22 1.

14.6 2.3 1.1 2.3413 3438 3643 3665 3849 3869 4032 4049 4192 4207 4332 4345 4452 4463 4554 4564 4641 4649 4713 4719 0.05 0199 0596 0987 1368 1736 2088 2422 2734 3023 3289 3531 3749 3944 4115 4265 4394 4505 4599 4678 4744 4798 4842 4878 4906 4929 4946 4960 4970 4978 4984 4989 4992 4994 4996 4997 0.6 1. A standard normlis eloszls A táblázatban talált szám azt adja meg.03 0120 0517 0910 1293 1664 2019 2357 2673 2967 3238 3485 3708 3907 4082 4236 4370 4484 4582 4664 4732 4788 4834 4871 4901 4925 4943 4957 4968 4977 4983 4988 4991 4994 4996 4997 0.4938 4940 4953 4955 4965 4966 4974 4975 4981 4982 0.4 3.0 0.4772 4778 4821 4826 4861 4864 4893 4896 4918 4920 0.06 0239 0636 1026 1406 1772 2123 2454 2764 3051 3315 3554 3770 3962 4131 4279 4406 4515 4608 4686 4750 4803 4846 4881 4909 4931 4948 4961 4971 4979 4985 4989 4992 4994 4996 4997 0.00 0.01 0.5 2.0 2.2 0.4987 4987 4990 4991 4993 4993 4995 4995 4997 4997 0.10.4 1.9 3.3 3.0 3.0 4.09 0359 0753 1141 1517 1879 2224 2549 2852 3133 3389 3621 3830 4015 4177 4319 4441 4545 4633 4706 4767 4817 4857 4890 4916 4936 4952 4964 4974 4981 4986 4990 4993 4995 4997 4998 98 Matematika 16129 Matematika FVTABMT / 98 C M Y K 2011.5 4.4999966 0.2 1.8 2.1 1.5 1.9 2.2 2. z] intervallumba.3 0.08 0319 0714 1103 1480 1844 2190 2517 2823 3106 3365 3599 3810 3997 4162 4306 4429 4535 4625 4699 4761 4812 4854 4887 4913 4934 4951 4963 4973 4980 4986 4990 4993 4995 4996 4997 0.5 0.0 0.4999683 0. Ez a szám az ábrán besatírozott területnek a mérőszáma.8 0. május 6.4999997 0.4 0.7 2.1 0.  2 z x 1 exp − z → p = √ dx 2 2π 0 z 0.2 3.07 0279 0675 1064 1443 1808 2157 2486 2794 3078 3340 3577 3790 3980 4147 4292 4418 4525 4616 4693 4756 4808 4850 4884 4911 4932 4949 4962 4972 4979 4985 4989 4992 4995 4996 4997 0.3 2. –18:37 . hogy a standard normális eloszlású változó mekkora valószínűséggel esik a [0.1 3.5 5.9 1.6 0.02 0080 0478 0871 1255 1628 1985 2324 2642 2939 3212 3461 3686 3888 4066 4222 4357 4474 4573 4656 4726 4783 4830 4868 4898 4922 4941 4956 4967 4976 4982 4987 4991 4994 4995 4997 0.7 0.04 0160 0557 0948 1331 1700 2054 2389 2704 2995 3264 3508 3729 3925 4099 4251 4382 4495 4591 4671 4738 4793 4838 4875 4904 4927 4945 4959 4969 4977 4984 4988 4992 4994 4996 4997 0.0000 0040 0398 0438 0793 0832 1179 1217 1554 1591 0.4 2.4997673 0.7 1.8 1.0 1.1915 1950 2257 2291 2580 2611 2881 2910 3159 3186 0.

GiB. a bejelentkezettek nevének kiírása Frequently Asked Questions – gyakori kérdések (a levelező csoportok új belépőinek tájékoztatására) Computer Mediated Communication – számítógépes kapcsolattartás Common Command Language – közös parancsnyelv nyelve elektronikus levelezés. ) számítógép-hálózat A hardver néhány szakkifejezése Central Processing Unit – központi feldolgozóegység (processzor) Random Access Memory – közvetlen elérésű (írható-olvasható) memória Read Only Memory – csak olvasható memória Informatika 99 16129 Informatika FVTABLI / 99 C M Y K 2011. . 2. MiB. az MB. 1 Byte (bájt) = 8 bit 1 kB = 1 kilobyte = 1024 byte = 210 byte = 1 KiB (kibibyte)* 1 MB = 1 megabyte = 1024 kB 1 GB = 1 gigabyte = 220 byte = 1 MiB (mebibyte)* = 1024 MB = 230 byte = 1 GiB (gibibyte)* 1 TB = 1 terrabyte = 1024 GB = 240 byte = 1 TiB (tebibyte)* *Az IEC (International Electrotechnical Commission) ajánlása alapján bevezették a KiB. FONTOSABB BETSZK S LLOMNYKITERJESZTSEK WWW DNS HTML.5 valószínűségű eseményről tudósít. május 6. ami a 0. . MRTKEGYSGEK 1. mert a kB. Bit (binary digit) = az üzenet jeltartalmának a mértékegysége A 0–1 bináris számjegyekkel kódolt üzenet hossza. . míg az informatikában 2 hatványait értik rajta. TiB bináris prefixumait.html BBS FINGER FAQ CMC CCL e-mail e-book e-journal VRML FTP HTTP LAN CPU RAM ROM Az internet néhány rövidítése World Wide Web – világháló Domain Name System – tartománynévrendszer HyperText Markup Language – hiperszöveges jelölőnyelv Bulletin Board System – hirdetőtábla-rendszer Listázó parancs.1.3. iskola. Bit (binary unit) = az információ mértékegysége Annak a hírnek az értéke. 1. –18:36 . a GB és a TB prefixumait a mérnöki gyakorlatban 10 hatványaiként használják. Magyarországon még nincs döntés ebben a témában. . levél elektronikus könyv elektronikus folyóirat Virtual Reality Markup Language – virtuális állományokat leíró nyelv File Transfer Protocol – állományátviteli protokoll HyperText Transfer Protocol – hiperszöveg-átviteli protokoll Local Area Network – helyi (intézet. 1.2.INFORMATIKA 1.

. VEZRLSI STRUKTRK Szekvencia Kezdet P1 P2 . . eljárások. z programok. tömörítés nélküli bittérképe LZW eljárással tömörített kép Graphic Interchange Format – tömörített kép (a weben gyakori) Tag/Tagged Image File Format – tömörített kép Joint Photographic Expert Group által kifejlesztett tömör kép Motion Picture Expert Group által kifejlesztett film videó hang Windows Meta File – Microsoft-vektorgrafika CD DVD EGA VGA SVGA MODEM BPS CPS DPI . . indexelt változó) jele 4. P2 . π. . pixelkép pontjainak sűrűsége Néhány állománytípus Bit Map – grafika (fénykép) eredeti. . Pn Vége P1 P2 Pn 100 Informatika 16129 Informatika FVTABLI / 100 C M Y K 2011.bmp .} a logikai értékek halmaza: {igaz.jpeg . . logikai operátorok az értékadás jele a csereművelet rövidítése az adatsor (vektor. .mpg . . β. . tulajdonságok: ϕ. 2.wmv . .mp3 . .2. ÉS.tiff . . P3 . utasítások: P1 .és visszaalakító Bits Per Second – bit/secundum (1 baud) Characters Per Second – mp-ként továbbított karakterek száma (8 baud) Dot Per Inch – pont per inch. 1.wmf 3.tif.avi . Görög betűk NEM. y. május 6. b. .gif .mpeg . JELLSEK N0 L Kisbetűk Nagybetűk a nem negatív egész számok halmaza: {0.pcx . –18:36 . hamis} változók: a. FONTOSABB BETSZK S LLOMNYKITERJESZTSEK (folytat s) A hardver néhány szakkifejezése (folytatás) Compact Disc – kompaktlemez Digital Video/Versatile Disc – digitális videolemez Enhanced Graphics Adapter – kiterjesztett grafikus adapter (kis felbontás) Video Graphics Adapter – grafikus videoadapter (közepes felbontás) Super Video Graphics Array – szuper-videografikus adapter (szuper nagy felbontás) Modulator-Demodulator – analóg-digitális át. .jpg . VAGY := ↔ a[ ] logikai feltételek.wav ...

. Adottak m ∈ N0 a kezdő elem indexe. . ALAPFELADATOK 5. Informatika 101 16129 Informatika FVTABLI / 101 C M Y K 2011. május 6. d P 5..Egyszerű alternatíva Feltételes művelet Elágazás Ha ϕ akkor Pigaz különben Phamis Elágazás vége i Ha ϕ akkor P Elágazás vége i Elágazás ϕ1 esetén P1 ϕ2 esetén P2 . ϕn esetén Pn különben P0 Elágazás vége Elején tesztelő ciklus Végén tesztelő ciklus Számlált ciklus ϕ h Pigaz ϕ h P ϕ1 ϕ2 P1 P2 ϕn Pn P0 különben Ciklus amíg π P Ciklus vége π P Ciklus P amíg π Ciklus vége Ciklus i = k-tól v-ig d-esével P Ciklus vége Phamis P π i := k. a[n] a (rész-) sorozat. 0 az általános tag képlete: f : i → ai = f (i).1. v. n∈N az utolsó elem indexe. Sorozatszmts Sorozat előállítása az általános képlet alapján. f Eredmény a[m]. –18:36 ..

május 6. R Eredmény a[m]. n. l s := s + a[i] s 102 Informatika 16129 Informatika FVTABLI / 102 C M Y K 2011. a). . . Adottak m ∈ N0 a kezdő elem indexe. a[n] az adatsor elemei. n. a[ ] s := 0 i := m. a[m] a kezdő elem. REKURZÍV SOROZAT (m. n∈N az utolsó elem indexe. a[n] a (rész-) sorozat.3. . . n∈N 0 az utolsó elem indexe. R i = m. Rekurzv sorozat Sorozat előállítása a rekurziós képlet alapján. 0 a[m]. a[i]) a[m] . sszegez s Adatsor elemeinek összeadása. a[n] 5. n. s). . n. n. ai ).a[i]) Ciklus vége Eljárás vége. a[n] 5. Ciklus i = m-től (n – 1)-ig a[i + 1] := R(i. f i = m. .2. . n − 1. m. n. Ciklus i = m-től n-ig a[i] := f(i) Ciklus vége Eljárás vége. –18:36 . l a[i + 1] := R(i. a). l a[i] := f (i) a[m] . a rekurziós képlet: R : (i. m. s := 0 Ciklus i = m-től n-ig s := s + a[i] Ciklus vége Eljárás vége. n. Adottak m ∈ N0 a kezdő elem indexe. n. a[m]. i=m ÖSSZEGEZÉS (m. m. a.SOROZATSZÁMÍTÁS (m. . a[m]. Eredmény s az adatsor összege: s = n  ai . ai ) → ai+1 = R(i.

0 a[m]. Adottak m ∈ N0 a kezdő elem indexe. β tulajdonság: β (a[i]) ∈ L. . s). . a[ ] s := 0 i = m. s := 0 Ciklus i = m-től n-ig Ha β(a[i]) akkor s := s + a[i] Elágazás vége Ciklus vége Eljárás vége. a. n. n. 0 a[m]. m. n. . n. . a[n] az adatsor elemei.4. május 6. m. n∈N az utolsó elem indexe. a[] i := m.5. v := hamis i ≤ n ÉS NEM β(a[i]) i := i + 1 v := (i ≤ n) v Informatika 103 16129 Informatika FVTABLI / 103 C M Y K 2011. n. a[n] az adatsor elemei. Adottak m ∈ N0 a kezdő elem indexe. β. β. v). . Eredmény s az adott tulajdonságú elemek összege: s = ai  ∀i:β(a) FELTÉTELES ÖSSZEG (β. β tulajdonság: β(a[i]) ∈ L. n∈N az utolsó elem indexe. . . Eld nt s Annak vizsgálata. l β(a[i]) s := s + a[i]) s 5. ha van hamis . . –18:36 . hogy egy adatsorban van-e adott tulajdonságú elem. a. igaz . m. m. ha nincs  megfelelő elem. Felt teles sszegez s Az adatsor adott tulajdonságú elemeinek összeadása.5. i := m v := hamis Ciklus amíg i ≤ n ÉS NEM β(a[i]) i := i + 1 Ciklus vége v := (i ≤ n) Eljárás vége. Eredmény v  logikai érték: v = ELDÖNTÉS (β.

n∈N az utolsó elem indexe. n. –18:36 . b[1]. k). b). m. . a[n] az adatsor elemei. b. a[n] az adatsor elemei. a[] i := m NEM β(a[i]) i := i + 1 k := i b := a[k] b. i := m Ciklus amíg NEM β(a[i]) i := i + 1 Ciklus vége k := i. Kivlogats Adott tulajdonságú elemek kiválogatása egy adatorból. . a. m. KIVÁLASZTÁS (β. n. . b[ ] 104 Informatika 16129 Informatika FVTABLI / 104 C M Y K 2011. . n∈N az utolsó elem indexe. a[ ] k := 0 i = m. 0 a[m]. b := a[k] Eljárás vége. május 6. . b[k] a kiválogatott elemek sorozata. Eredmény b k∈N a kiválasztott elem. m.7. β tulajdonság: β (a[i]) ∈ L. 0 a[m]. n. amiben biztosan van ilyen elem. n. β tulajdonság: β(a[i]) ∈ L. a. Eredmény k ∈ N0 a kiválogatott elemek száma. l β(a[i]) k := k + 1 b[k] := a[i]) k. n. β. k := 0 Ciklus i = m-től n-ig Ha β(a[i]) akkor k := k + 1 b[k] := a[i] Elágazás vége Ciklus vége Eljárás vége. Adottak m ∈ N0 a kezdő elem indexe. KIVÁLOGATÁS (β. β. Adottak m ∈ N0 a kezdő elem indexe.6. k 5.5. Kivlaszts Adott tulajdonságú elem kiválasztása olyan adatsorból. 0 a kiválasztott elem indexe. . m. k.

n. tulajdonság: β (a[i]) ∈ L. . d := 0 Ciklus i = m-től n-ig Ha β(a[i]) akkor d := d + 1 Elágazás vége Ciklus vége Eljárás vége. az adott tulajdonságú elemek száma. b[k] := a[i] különben j := j + 1. n. b[ ] Informatika 105 16129 Informatika FVTABLI / 105 C M Y K 2011. . n. Adottak m ∈ N0 n∈N a[m]. n. . . . a[ ] d := 0 i = m. az utolsó elem indexe.8. az adatsor elemei. m. m. β. j := 0 Ciklus i = m-től n-ig Ha β(a[i]) akkor k := k + 1. a[n] β Eredmény d ∈ N0 a kezdő elem indexe. n. a[n] β Eredmény b[1]. d). a[ ] k := 0 i = m. Sz tvlogats Egy adatsor elemeinek szétválogatása adott tulajdonságuk alapján. a. az adott tulajdonságú elemek sorozata. tulajdonság: β (a[i]) ∈ L. k := 0. b. –18:36 . az adatsor elemei. c). c[j] := a[i] Elágazás vége Ciklus vége Eljárás vége. l β(a[i]) d := d + 1 d 5. az utolsó elem indexe. m. n. SZÁMLÁLÁS (β. a. SZÉTVÁLOGATÁS (β. a többi elem sorozata. β. m. l β(a[i]) k := k + 1 b[k] := a[i] j := j + 1 c[j] := a[i] k.5. Szmlls Egy adatsor adott tulajdonságú elemeinek megszámlálása. Adottak m ∈ N0 n ∈ N0 a[m]. . b[k] c[1]. . május 6. .9. c[j] 0 a kezdő elem indexe.

n] Eredmény k ∈ N0 c[1. Adottak m ∈ N0 n ∈ N0 a[1. . . a. METSZET (m. EGYESÍTÉS (m. m]. n. . a két adatsor. n] Eredmény c[1. a két adatsor. .10.11. . b. . Ciklus i = 1-től m-ig c[i] := a[i] Ciklus vége k := m Ciklus j = 1-től n-ig i := 1 Ciklus amíg i ≤ m ÉS a[i] i := i + 1 Ciklus vége Ha i > m akkor k := k + 1. Adottak m ∈ N0 n ∈ N0 a[1. . n. az egyesített c[ ] adatsor elemeinek száma. b. az két adatsor egyesített adatsora. c). május 6. . m]. b[j] 106 Informatika 16129 Informatika FVTABLI / 106 C M Y K 2011. b[1. a[ ]. b[ ] b[j] k := 0 i = 1. a b[ ] adatsor elemeinek száma. –18:36 . hogy az egyező elemek csak egyszer szerepeljenek. . c[ ] 5. a. c). n. 1 j := 1 j ≤ n ÉS a[i] b[j] j≤n k := k + 1 c[k] := a[i] k. m. k := 0 Ciklus i = 1-től m-ig j := 1 Ciklus amíg j ≤ n ÉS a[i] j := j + 1 Ciklus vége Ha j ≤ n akkor k := k + 1. a közös elemek adatsora. . b[1. a b[ ] adatsor elemeinek száma. c[k] := a[i] Eljárás vége Ciklus vége Eljárás vége. m.5. m + n] az a[ ] adatsor elemeinek száma. Metszet Két adatsor közös elemeinek kiválogatása. k] az a[ ] adatsor elemeinek száma. harmadik adatsorba gyűjtése. Egyest s Két adatsor elemeinek egy adatsorba való gyűjtése úgy. . . c(k) := a[i] Eljárás vége Ciklus vége Eljárás vége.

. r). b[1. k := 0 Ciklus amíg i ≤ m ÉS j ≤ n k := k + 1 Elágazás a[i] < b[j] esetén r[k] := a[i]. a két rendezett adatsor. Adottak m ∈ N0 n ∈ N0 a[1. . . –18:36 . az utolsó elem indexe. ha v = igaz. r[k] := b[j]. . a. r[k] := a[i]. j := j + 1 a[i] > b[j] esetén r[k] := b[j]. i := 1. . KERESSEK 6. május 6. . i := i + 1 Ciklus vége Ciklus amíg j ≤ n k := k + 1. Lineris keres s Adott értékű elem keresése és az adatsorban elfoglalt helyének megadása. . 6. . b. . k] az a[ ] adatsor elemeinek száma.5. j := 1. n. .1. . ha nincs v v= k ∈ N0 a megtalált elem indexe. Adottak m ∈ N0 n ∈ N0 a[m]. j := j + 1 Ciklus vége Eljárás vége. n] Eredmény k ∈ N0 r[1. a keresendő érték. ha van a keresett érték az adatsorban. . . . i := i + 1. i := i + 1 a[i] = b[j] esetén r[k] := a[i]. hamis .12. j := j + 1 Elágazás vége Ciklus vége Ciklus amíg i ≤ m k := k + 1. a[n] b Eredmény a kezdő elem indexe. az adatsor elemei. ÖSSZEFUTTATÁS (m. az egyesített r[ ] adatsor elemeinek száma az egyesített adatsor: r[i] < r[j ] ⇔ i < j .   igaz . a b[ ] adatsor elemeinek száma. k. m]. Informatika 107 16129 Informatika FVTABLI / 107 C M Y K 2011. sszefuttats Rendezett adatsor készítése két rendezett adatsorból.

n. u := n. . i := m Ciklus amíg i ≤ n ÉS NEM b = a[i] i := i + 1 Ciklus vége v := (i ≤ n) Ha v akkor k := i Eljárás vége. ha van hamis . BINÁRIS KERESÉS (m. k 6. n. 0 a[m]. k 108 Informatika 16129 Informatika FVTABLI / 108 C M Y K 2011.KERESÉS (m. m. v := hamis Ciklus amíg e ≤ u ÉS NEM v k := int((e + u)/2) Elágazás a[k] < b esetén e := k + 1 a[k] = b esetén v := igaz a[k] > b esetén u := k – 1 Elágazás vége Ciklus vége Eljárás vége. a[ ]. e := m. b i := m i ≤ n ÉS NEM b − a[i] i := i + 1 v := (i ≤ n) v k := i v. k). . b. –18:36 . Adottak m ∈ N0 a kezdő elem indexe. b. n∈N az utolsó elem indexe. a keresett érték az adatsorban. u := n v := hamis e ≤ u ÉS NEM v k := int ((e + u)/2) a[i] < b e := k + 1 v := igaz a[i] = b a[i] > b u := k − 1 v. a[ ]. n. . a[n] a rendezett adatsor elemei: a[i] < a[j] ⇔ i < j. m. v. b a keresendő érték.2. ha nincs  v v= k ∈ N0 a megtalált elem indexe. n. ha v = igaz. május 6. b e := m. Binris (logaritmikus) keres s Adott értékű elem keresése és a rendezett adatsorban elfoglalt helyének megadása. v. Eredmény  igaz . a. a. . . . k).

n∈N az utolsó elem indexe. . k ∈ N0 az adott tulajdonságú maximum helye. n ∈ N0 az utolsó elem indexe. Informatika 109 16129 Informatika FVTABLI / 109 C M Y K 2011. ha nincs  v logikai érték: v = megfelelő elem. t a maximális elem: t = a[k]. n. k. Az els maximum kivlasztsa Az adatsorból kiválasztandó az első legnagyobb elem és annak helye. Felt teles maximum keres se Az adott feltételnek megfelelő legnagyobb elem helyének meghatározása az adatsorban. β tulajdonság: β (a[i]) ∈ L. . a[n] az adatsor elemei. ha v = igaz. MAXIMUMFELADATOK 7. m. k := 1. –18:36 . Adottak m ∈ N0 a kezdő elem indexe. ha van hamis . 0 a[m]. Adottak m ∈ N0 a kezdő elem indexe.2. l t ≤ a[i] k := i t := a[i] k. t := a[m] Ciklus i = m + 1-től n-ig Ha t < a[i] akkor k := i. a[m]. a[n] az adatsor elemei. t := a[i] Elágazás vége Ciklus vége Eljárás vége. Eredmény  igaz . . május 6.7. n. . t). t 7. a[ ] k := m. . a. .1. Eredmény k ∈ N0 a maximális elem indexe. n. . t := a[m] i = m + 1. . Maximumkiválasztás (m.

a[ ] t := a[m] d := 1 i = m + 1. n. v. n. t a maximális elemek értéke. –18:36 . k). a. m. t := a[i] d. Adottak m ∈ N0 a kezdő elem indexe. d := 1 Ciklus i = m + 1-től n -ig Elágazás a[i] < t esetén NOOP (üres utasítás) a[i] = t esetén d := d + 1 a[i] > t esetén t := a[i]. MAXIMUMOK SZÁMA (m. a[n] az adatsor elemei. k := i v. β. k := i k := i Ciklus i = k-tól n-ig i <n+1 Ha a[i] > a[k] ÉS β (a[i]) akkor k := i a[i] > a[k] ÉS β(a[i]) Ciklus vége Eljárás vége. 0 a[m]. d := 1 Elágazás vége Ciklus vége Eljárás vége. d. n.FELTÉTELES MAXIMUM (β. a. n∈N az utolsó elem indexe. m. . t 110 Informatika 16129 Informatika FVTABLI / 110 C M Y K 2011. Maximumszmlls Az adatsor maximális elemeinek megszámolása. k 7. . a[ ] i := m – 1 i := m − 1 Ciklus i := i + 1 i := i + 1 amíg i ≤ n ÉS NEM β (a[i]) i ≤ n ÉS NEM v Ciklus vége v := igaz v := (i ≤ n). t). l a[i] = t d := d + 1 a[i] > t d := 1. n. május 6.3. n. Eredmény d ∈ N0 a maximális elemek száma. t := a[m]. m.

0 a[m]. LOKÁLIS MAXIMUM (β. a[n] az adatsor elemei növekvő sorrendben: a[i] < a[j] ⇔ i < j. n. . a. . a[m]. m. RENDEZSEK Az adatsor elemeinek növekső sorrendbe rendezése. a[n] az adatsor elemei. . . amely nagyobb mindkét szomszédjánál. Informatika 111 16129 Informatika FVTABLI / 111 C M Y K 2011. ha v = igaz.4. Adottak m ∈ N0 a kezdő elem indexe. a[n] az adatsor elemei. v := hamis Ciklus amíg k < n – 1 ÉS NEM v k := am + 1. Eredmény a[m]. vagy másik adatsorba átrakása nagyság szerint.  megfelelő elem. k := k − 1 v. n ∈ N0 az utolsó elem indexe. v := hamis v := a[k – 1] < a[k] ÉS a[k] > a[k + 1] k < n − 1 ÉS NEM v k := k + 1 v := a[k − 1] < a[k] ÉS a[k] > a[k + 1] Ciklus vége Eljárás vége. a[] k := m + 1. k 8. . n∈N az utolsó elem indexe. k). n. . . ha nincs v logikai érték: v = k ∈ N0 a lokális maximum helye. Adottak m ∈ N0 a kezdő elem indexe. ha van hamis . Loklis maximum keres se Olyan elem keresése az adatsorban. Eredmény  igaz . . . . m. . . –18:36 . v. r[m].7. május 6. r[n] az adatsor új adattömbe rendezve: r[i] < r[j] ⇔ i < j.

m. n. l b := a[i] j := i − 1 j > m ÉS a[j] > b a[j + 1] := a[j] j := j − 1 a[j − 1] := b a[m] ≤ . n − 1. Beilleszt ses rendez s RENDEZÉS 1 (m. n.3. a). a[ ] i := m + 1. a[ ] i := n. 1 a[i] > a[j + 1] a[j] ↔ a[j + 1] a[m] ≤ . ≤ a[n] m. ≤ a[n] m. Cser lget ses rendez s RENDEZÉS 3 (m. . n − 1. i − 1. n.4. n. Ciklus i = n-től m + 1-ig (−1)-esével Ciklus j = m-től i – 1-ig Ha a[j] > a[j + 1] akkor a[j] ↔ a[j + 1] Ciklus vége Ciklus vége Eljárás vége. . j := i – 1 Ciklus amíg j ≥ m ÉS a[j] > b a[j + 1] := a[j]. 1 t := i j := i + 1. a). . n.1. n. május 6. . 8. −1 j := m. n. Bubor kos rendez s RENDEZÉS 2 (m. ≤ a[n] m. Minimumkivlasztsos rendez s RENDEZÉS 4 (m. 1 j = i + 1. a[ ] i := n. . . Ciklus i = m-től n – 1-ig t := i Ciklus j = i + 1-től n-ig Ha a[t] > a[j] akkor t := j Ciklus vége a[i] ↔ a[t] Ciklus vége Eljárás vége. 1 a[t] > a[j] t := j a[i] ↔ a[t] a[m] ≤ . a). j := j – 1 Ciklus vége a[j + 1] := b Ciklus vége Eljárás vége. n. 1 a[i] > a[j] a[i] ↔ a[j] a[m] ≤ . n. –18:36 . a[ ] i := m. m + 1. .2. . a). n. Ciklus i = m-től n – 1-ig Ciklus j = i + 1-től n-ig Ha a[i] > a[j] akkor a[i] ↔ a[j] Elágazás vége Ciklus vége Ciklus vége Eljárás vége.8. Ciklus i = m + 1-től n-ig b := a[i]. n. ≤ a[n] 112 Informatika 16129 Informatika FVTABLI / 112 C M Y K 2011. 8. 8.

FIZIKA 1. átlagsebesség t v¯ = a=− a = állandó Szabadesés: Egyenletesen gyorsuló mozgás.81 2 (Budapesten) s A fékút: sf = Fizika 16129 Fizika FVTABF / 113 C M Y K v0 a 113 2011. [t] = s m s v = . itt lassulás! Δt A fékeződés ideje: tf = v02 2a g = nehézségi gyorsulás m g = 9. sebesség. –18:36 . a = g Δv . Egyenes vonalú mozgások Egyenletes mozgás: s = állandó t s = út.1. A mozgs kinematikai lersa 1. MECHANIKA 1.1.1. Δt m [a] = 2 s vt = pillanatnyi sebesség a= A megtett út: A sebesség: A gyorsulás: a 2 vt = a · t a = állandó s= t 2 Nem nulla kezdősebességű egyenletesen növekvő sebességű mozgás s = v0 · t + s= a 2 ·t 2 vt = v0 + a · t  vt = 2as + v02 v0 + vt ·t 2 v0 + vt 2 Egyenletesen lassuló (fékeződő) mozgás a s = v0 · t − · t 2 vt = v0 − a · t 2  v0 + vt = v02 − 2as v t s= ·t 2 a = állandó v0 = kezdősebesség s v¯ = . május 6. gyorsulás. [s] = m t = idő. egyenletesen változó mozgás: Δv = állandó Δt Δv . [v] = t s A megtett út s = v · t A sebesség v = állandó Nulla kezdősebességű.

vy = v0 · sin α − gt A pillanatnyi sebesség nagysága. g 2g g A pálya egyenlete: y = x · tg α − 2 · x 2. tg β = vx v0 · sin α 2v0 · sin α Az emelkedés ideje: tem = . –18:36 . iránya:  vy v = vx2 + vy2 . tg β = vx Ferde hajítás a vízszintessel α szöget bezáró v0 kezdősebességgel Az origóból elhajított test pillanatnyi helyzetének koordinátái: g x = v0 · t · cos α. g g v02 · sin 2α v2 · sin2 α . vy = gt A pillanatnyi sebesség nagysága és iránya:  vy v = v02 + g 2 t 2 .1. május 6.1. 2v0 cos2 α A hajítás távolsága: xmax = 114 Fizika 16129 Fizika FVTABF / 114 C M Y K 2011. y = v0 · t · sin α − t 2 2 A pillanatnyi sebesség koordinátái: vx = v0 · cos α. Az emelkedés maximális értéke: ymax = 0 . A mozgás teljes ideje: t ∗ = 2tem = .2. 2 A pillanatnyi sebesség koordinátái: vx = v0 . Hajítások Függőleges lefelé hajítás v0 kezdősebességgel A test pillanatnyi helyének függőleges koordinátája: g 2 t 2 vt = v0 + g · t y = v0 · t + A pillanatnyi sebesség: Függőleges felfelé hajítás v0 kezdősebességgel A test pillanatnyi helyének függőleges koordinátája: g y = v0 · t − t 2 2 A pillanatnyi sebesség: vt = v0 − gt v0 Az emelkedés ideje: tem = g v02 Maximális emelkedés: ymax = 2g Vízszintes hajítás v0 kezdősebességgel Az origóból eldobott test pillanatnyi helyének koordinátái: g y = t2 x = v0 · t.

–18:36 . 1 [ω0 ] = s Δω a szöggyorsulás. május 6. [s] = m Út a körpályán: s = vt Az elfordulás szöge és az út kapcsolata: s = rϕ A kerületi sebesség. periódusidő és fordulatszám kapcsolata: v= 2rπ . ϕ 1 a szögsebesség. illetve a kerületi gyorsulás és szöggyorsulás kapcsolata: v0 = rω0 . [ω] = t s s v = a kerületi sebesség. = állandó Δt t Az elfordulás szöge: ϕ = ωt Egyenletes körmozgás. szögsebesség. T v = rω. β= Δt 1 [β] = 2 s Δv atang = a kerületi (tangenΔt m ciális) gyorsulás. [T ] = s f : a fordulatszám vagy 1 frekvencia. [atang ] = 2 s r: a körpálya sugara. [ϕ] = rad s: az út. [r] = m T : a periódusidő. [f ] = s acp : a centripetális gyorsulás. Tömegpont körmozgása Δϕ s = állandó. ϕ: a szögelfordulás.1. T ω= 2π .1.3. v = rω. m [acp ] = 2 s ω= ω0 : a kezdeti szögsebesség. t m [v] = s r: a kör sugara. [r] = m atang = rβ Fizika 16129 Fizika FVTABF / 115 C M Y K 115 2011. T = 1 f A szögsebesség vektor ( ) iránya: A kerületi sebességvektor vektoriális szorzattal kifejezve: ×r v= A centripetális gyorsulás nagysága: acp = rω2 = v2 = vω r A centripetális gyorsulásvektor a kör középpontja felé mutat: Egyenletesen változó körmozgás: Δω = állandó Δt 1 Az elfordulás szöge: ϕ = ω0 · t + β · t 2 2 1 Út a körpályán: s = v0 · t + atang · t 2 2 Pillanatnyi szögsebesség: ω = ω0 + βt ω Pillanatnyi fordulatszám: f = 2π Pillanatnyi kerületi sebesség: v = v0 + atang t Az elfordulás szöge és az út kapcsolata: s = rϕ A kerületi sebesség és szögsebesség.

F = ma III. (A tehetetlenség törvénye) II.2. május 6. FA→B = −FB→A (Hatás-ellenhatás törvénye) F: az erő. [T ] = s ω0 : a kezdő szögsebesség. Pontszerű testek Newton-törvények I. [β] = [f ] = 1 s2 1 s 1.  2 + a2 nagysága: a = acp tang acp = rω2 = 1. Dinamika 1. [a] = Az erőhatások függetlenségének elve (szuperpozíció elve): n  F = F1 + F2 + F3 + .1.2. . 1 [ω0 ] = s β: a szöggyorsulás. [F] = N = kg m s2 m s2 m: a tömeg.4. [m] = kg a: a gyorsulás. + Fn = Fi i=1 A dinamika alaptörvénye: n  Fi = ma i=1 116 Fizika 16129 Fizika FVTABF / 116 C M Y K 2011. [ϕ] = rad ω: a szögsebesség.A szöggyorsulás-vektor ( = Δ ) iránya: Δt A gyorsulás centripetális (normális) komponensének nagysága: v2 = vω r A gyorsulásvektor a centripetális és a tangenciális gyorsulásvektorok eredője: a = acp + atang . [ω] = 1 s T : a periódusidő. –18:36 . Inerciarendszerben a testek sebességváltozását mindig más test hatása okozza. Merev test forgómozgása rögzített tengely körül Δϕ = állandó Egyenletes forgómozgás: Δt Az elfordulás szöge: ϕ = ωt ϕ 2π A szögsebesség: ω = = = állandó t T Egyenletesen változó forgómozgás: Δω = állandó Δt 1 Az elfordulás szöge: ϕ = ω0 t + βt 2 2 A pillanatnyi szögsebesség: ω = ω0 + βt ω A pillanatnyi fordulatszám: f = 2π Δω A szöggyorsulás: β = = állandó Δt ϕ: az elfordulás szöge. .1.

Lapítási tétel: A tehetetlenségi nyomaték nem változik meg. Tehetetlenségi nyomaték m tömegű pontszerű testnek. azaz: F · Δt = Δ(mv) I = mv: az impulzus. [Θ] = kgm2 Tehetetlenségi nyomatékra vonatkozó tételek Steiner-tétel: ΘA = ΘS + md 2 (ΘS az S tömegközépponton.(erőnyomaték-) vektor: M = r × F. Síkban ható erőrendszer esetén.2. . d a két tengely távolsága. május 6. az ugyanezen síkban felvett pontra vonatkozó forgatónyomaték – a kétféle forgásirány szerinti – előjeles skalármennyiségként kezelhető. Fizika 16129 Fizika FVTABF / 117 C M Y K 117 2011. lendület. Iránya: merőleges az r és F által kifeszített síkra úgy. m [I] = kg s 1. F. tőle r távolságra levő tengelyre vonatkozó tehetetlenségi nyomatéka: Θ= m · r 2 Kiterjedt merev test esetén: Θ= m1 r12 + m2 r22 + . ebben a sorrendben jobbsodrású rendszert alkot.2. A forgatónyomaték-vektor Az O pontra vonatkozó forgatónyomaték. az előbbivel párhuzamos tengelyre vonatkozó tehetetlenségi nyomaték. mozgásmennyiség. ha a test pontjait a tengellyel párhuzamosan eltoljuk. a síkra merőleges tengelyre vonatkozóan). az O ponton átmenő. hogy r.) Addiciós tétel: Közös tengelyű testek tehetetlenségi nyomatéka az egyes testek tehetetlenségi nyomatékaink összege: Θ= Θi . és M. = mi ri2 i Θ: tehetetlenségi nyomaték. Merev testek Rögzített tengely körüli forgómozgás dinamikája Forgatónyomaték mint előjeles skalármennyiség: M = Fk k = r sin α (k az erő karja. –18:36 . nagysága: |M| = |r| · |F| sin α. . ΘA egy tetszőleges A ponton átmenő.Impulzustétel A Δt idő alatt történő F · Δt erőlökés egyenlő a test ΔI = Δ(mv) impulzusváltozásával (lendületváltozásával).

[Fcp ] = N acp : centripetális gyorsulás. [β] = 2 s 1. [ω] = s 1 β: szöggyorsulás. [r] = m 1 ω: a szögsebesség. m [acp ] = 2 s m v: kerületi sebesség. [Θ] = kgm2 1 ω: szögsebesség. [v] = s r: a körpálya sugara. és N jobbrendszert alkot. (perdülete): N = r × I = r × mv Vektormennyiség. 1 [ω] = s : szögsebességvektor  M: a testre ható erők t tengelyre vonatkozó forgatónyomatékainak előjeles összege. . kgm2 s α: r és v szöge [N] = Merev test impulzusmomentuma: tömegpontjai impulzusmomentumának összege:  N = N1 + N2 + . = Ni = ri mi vi Így: N = Θ · ω. forgásmennyiség. [M] = Nm Θ: a merev test adott t tengelyre vonatkozó tehetetlenségi nyomatéka. a pálya középpontjára (pályamomentum): N = mr 2 ω Az impulzusnyomaték tétele (perdülettétel)   ΔN ΔN Mi = . illetve: Mi = Δt Δt i i A forgómozgás dinamikai alapegyenlete:  M= Δ(Θ ·ω) Δω =Θ · =Θ ·β. I.2. iránya merőleges az r és I által kifeszített síkra úgy. [ω] = s M Y K 2011. A körmozgások dinamikája Egyenletes körmozgás     v2   Fi  = Fcp = m · acp = m = m · r · ω2   i  r acp és Fcp a körpálya középpontja felé irányul 118 Fizika 16129 Fizika FVTABF / 118 C Fcp : centripetális erő. Δt Δt illetve:  M =Θ · ω: szögsebesség nagysága. illetve N = Θ Egy r sugarú körpályán ω szögsebességgel mozgó m tömegpont impulzusmomentuma. impulzusnyomaték) I impulzusnak az O pontra vonatkozó impulzusmomentuma. hogy r. május 6.3. amelynek nagysága: |N| = rmv sin α. N = perdületvektor. . –18:36 .Impulzusmomentum (perdület.

illetve nagyobb sebességek és tetszőleges alakú test esetén: 1 Fk = −k A v · vrel 2 η: a folyadék dinamikai viszkozitása vrel : a test közeghez viszonyított sebessége r: a gömb sugara v = |vrel | : a közeg sűrűsége A: a mozgásirányra merőleges legnagyobb keresztmetszet k: a formatényező Fizika 16129 Fizika FVTABF / 119 C M Y K 119 2011. μ0 : tapadási súrlódási tényező Fny : a felületeket összenyomó erő nagysága A gördülő ellenállás A fellépő deformáció miatt a gördülő testtel egy felület mentén érintkező talaj a forgással ellentétes irányú M forgatónyomatékkal csökkenti a gördülés szögsebességét.2.67 · 10−11 Nm2 kg2 N m Δl: a rugó összenyomódása. táblázatunk a szokásos kerekekre érvényes értékeket tartalmazza.4. [Δl] = m D: a rugóállandó [D] = A rugóerő F = −D · Δl A csúszási súrlódási erő nagysága Fs = μFny Fs iránya olyan. május 6. –18:36 . Az M nagysága és így a gördülő ellenállás Fg nagysága jó közelítéssel arányos a felületeket összenyomó Fny erővel: Fg = μg Fny (A μg gördülési együttható nagysága függ a gördülő test sugarától is.) μg : gördülési ellenállási tényező Fny : a felületeket összenyomó erő nagysága A közeg-ellenállási erő (folyadékokban. illetve megnyúlása. Stokes-törvény).1. μ: csúszási súrlódási tényező Fny : a felületeket összenyomó erő nagysága A tapadási (súrlódási) erő nagysága Ftap ≤ μ0 Fny Ftap a felületek relatív elmozdulását akadályozni „igyekszik”. hogy a felületek relatív sebességét csökkenteni „igyekszik”. gázokban) Fk = −6πηrvrel (gömb alakú test. Mechanikai erőfajták A nehézségi erő F = mg g: a nehézségi gyorsulás A gravitációs erő nagysága m1 m2 (vonzóerő) |F| = γ 2 r m1 és m2 : tömegek r: a távolságuk γ : a gravitációs állandó γ = 6.

Az ω szögsebességgel forgó rendszerben a rendszerhez képest vrel sebességgel mozgó test esetén a Coriolis-erő: Fcor = 2mvrel × A forgó folyadék felszíne paraboloid. [h] = m M Y K 2011. Az ω szögsebességgel forgó rendszerben. május 6. teljestmny 1. Egyenes vonalban gyorsuló rendszerben a tehetetlenségi erő: Fteh = −ma (a gyorsulással ellentétes irányú).1. kifelé mutató. [m] = kg h: emelési magasság.3.1. –18:36 .5. Munka. ha a test az erő irányában mozdul el: W = Fs Állandó nagyságú és a mozgás irányával állandó α szöget bezáró F erő s úton végzett munkája: W = F s cos α Az út szerint egyenletesen F1 -ről F2 -re változó erő munkája: F1 + F2 s W= 2 W : munka.3.2. a centrifugális erő: Fcf = −mrω2 Fcf sugárirányú. Tehetetlenségi erők Nem inerciarendszerben. [W ] = Nm = J Az út szerint egyenlőtlenül változó erők munkája: n  Fi Δsi W= i=1 Emelési munka: We = mgh (m tömegű testet h magasra emelő erő munkája) 120 Fizika 16129 Fizika FVTABF / 120 C m: a test tömege. Munka. gyorsuló vonatkoztatási rendszerekben a tehetetlenségi erőket is figyelembe kell venni. Síkmetszetének egyenlete: y= ω2 2 x 2g (ω a rendszer szögsebessége) 1. energia Állandó nagyságú F erő munkája s úton. energia.

m g = 9. –18:36 . [x] = m D: rugóállandó. Nm2 kg2 γ = 6. rA A munkatétel A test kinetikus energiájának megváltozása a testre ható összes erő munkájának összegével egyenlő: n  1 2 1 2 mv2 − mv1 = Wösszes . ha a nullszintet a végtelenben rögzítjük.81 2 s 1 Dx 2 2 1 Dx 2 2 Gravitációs erő munkája. ΔEkin = Wi 2 2 i=1 v1 : kezdősebesség v2 : végsebesség Forgatónyomaték munkája Az M állandó forgatónyomaték munkája ϕ szögelfordulás esetén: W = M ·ϕ M: forgatónyomaték. m [v] = s Gyorsítási munka: Wgy = Kinetikus (mozgási) energia: E= 1 2 mv 2 Rugó megnyújtásakor végzett munka: W = g: a nehézségi gyorsulás. [m] = kg v: a test végsebessége.Helyzeti energia a Föld nehézségi erőterében: E = mgh 1 2 mv 2 (m tömegű testet álló helyzetből v sebességre) m: a test tömege. [D] = Rugó energiája: E = γ : a gravitációs állandó.672 59 · 10−11 Helyzeti energia gravitációs térben: Az M tömegű pontszerű testtől rA távolságban lévő m tömegű pontszerű test helyzeti energiája: Mm Egrav = −γ . május 6. miközben M és m tömegű pontszerű testek távolsága rA -ról rB -re változik:   1 1 − WA−B = −γ Mm rA rB N m x: a rugó megnyúlása. [Θ] = kgm2 Munkatétel rögzített tengely körül forgó merev test esetén Az M forgatónyomaték munkája a test forgási energiájának megváltozásával egyenlő:   1 1 W= M · Δϕ = Θ · ω22 − Θ · ω12 2 2 ω1 : kezdő szögsebesség ω2 : vég szögsebesség Fizika 16129 Fizika FVTABF / 121 C M Y K 121 2011. [M] = Nm A forgási energia Tengely körül ω szögsebességgel forgó test mozgási energiája: 1 E = Θ · ω2 2 Θ: a tengelyre vonatkozó tehetetlenségi nyomaték.

n  Fki : külső erők összege i=1 i=1 Pontrendszer tömegközéppontjának helyvektora: n  mi ri i=1 rtkp = n  mi M a pontrendszer össztömege mi . május 6. ahol I = Δt i=1 i=1 Az impulzusnyomaték (perdület) pontrendszerben Perdülettétel pontrendszerben   ΔN Mk = . illetve belső erők munkáinak összege Fizika 16129 Fizika FVTABF / 122 C n  M Y K 2011. [F ] = N α: F és v szöge M: forgatónyomaték. illetve sebességvektora vtkp . vi : a rendszer i-edik elemének tömege. [v] = s F : erő. ahol N = Ni Δt Munkatétel mechanikai rendszerekre: A rendszer kinetikus energiájának megváltozása:    ΔEkin = Wk + Wb 122 Fki : a külső erők összege i=1 Ii : a rendszer i-edik elemének impulzusa  Mk : a rendszerre ható külső erők forgatónyomatékainak összege Ni : a rendszer i-edik elemének perdülete   Wk .3. ri : a rendszer i-edik elemének tömege. atkp : a rendszer tömegközéppontjának sebesség-.1. illetve gyorsulásvektora.3. [t] = s m v: sebesség. A teljesítmény (a munkavégzés sebessége) W t Pillanatnyi teljesítmény: P = F · v = F · v · cos α Pillanatnyi teljesítmény forgómozgásnál: P = M · ω  W Átlagteljesítmény: P =  t P = J = W (watt) s t: idő.3. Wb : a rendszerre ható külső. [ω] = s−1 [P ] = Mechanikai hatásfok A munkavégzés hatásfoka: η = hasznos munka összes befektetett munka 1. illetve helyvektora i=1 Impulzustétel pontrendszerre n n   ΔI Fki = Ii . –18:36 . Pontrendszerek A tömegközéppont mozgásának tétele  mi vi n  i vtkp =  = állandó.2. [M] = Nm ω: szögsebesség. ha Fki = 0 mi i=1 i Matkp = n  Fki mi .

ha Fk = 0. ha Mk = 0 Mk : külső erők forgatónyomatékainak összege Ha a külső erők forgástengelyre vett forgatónyomatékainak összege nulla: Mz = 0. akkor Nz = Θz · ωz = állandó z tengely: forgástengely Θz : a test z tengelyre vonatkozó tehetetlenségi nyomatéka ωz : a test z tengely körüli szögsebessége  Pontszerű testek ütközései Tökéletesen rugalmas ütközés esetén a kinetikus energia v1 . Megmaradási tételek Impulzusmegmaradás (lendületmegmaradás) Pontrendszer összimpulzusa: n   I= mi vi = állandó. május 6. v2 . tökéletesen rugalmatlan ütközéskor k = 0. u2 : a testek ütközés utáni 2 2 2 2 sebessége Rugalmatlan ütközéskor a kinetikus energia csökken. –18:36 . . Tökéletesen rugalmatlan ütközéskor az ütközés utáni sebességek megegyeznek: (2) u1 = u2 Ha zárt a rendszer.3. . egyenes ütközés esetén az ütközés előtti v és ütközés utáni u sebességek egy egyenesbe esnek. A k ütközési szám a relatív sebességek hányadosa: k: az ütközési szám    u1 − u2   k =  v −v  1 2 Tökéletesen rugalmas ütközéskor k = 1. v2 : a testek ütközés előtti megmarad: sebessége 1 1 1 1 m1 v12 + m2 v22 = m1 u21 + m2 u22 (1) u1 . Centrális. ui későbbi sebesség A mechanikai energia megmaradásának törvénye Konzervatív rendszerben a mozgási és a kölcsönhatási (rugalmas. Fizika 16129 Fizika FVTABF / 123 C M Y K 123 2011.4. + mn vn = m1 u1 + m2 u2 + . vagyis N = állandó.1. tökéletesen rugalmatlan ütközés esetén a (2) és (3) egyenletekből álló egyenletrendszer megoldása adja.  Fk : külső erők összege i=1 azaz m1 v1 + m2 v2 + . u1 és u2 skalárokkal helyettesíthetjük. a mechanikai energia: 1 E = mv2 + Ek = állandó 2 Konzervatív rendszer: ha csak konzervatív erők hatnak Ek : kölcsönhatási energia Impulzusnyomaték (perdület) megmaradása  ΔN = 0.) energia összege. az impulzus megmarad: (3) m1 v1 + m2 v2 = m1 u1 + m2 u2 Az ütközés utáni u1 és u2 sebességeket tökéletesen rugalmas ütközés esetén az (1) és (3). . gravitációs stb. . Ekkor a (3) egyenletben v és u vektorokat a sebességek irányát figyelembe vevő előjelű v1 . + mn un vi korábbi.

A második kozmikus sebesség. A Naptól a bolygóhoz húzott vezérsugár egyenlő idők alatt egyenlő területeket súrol.672 59 · 10−11 Nm2 kg2 2. Az ellipszis pályán keringő bolygó keringési ideje: a3 T = 2π γM a: a fél nagytengely M: a Nap tömege. Első kozmikus sebesség. május 6. amelynek egyik fókuszpontjában van a Nap. azaz = állandó a3 T22 a23 F1 .3. MF = 5. Különböző bolygók esetében a keringési idők négyzetei úgy aránylanak.97 · 1024 kg RF : a Föld sugara RF ≈ 6400 km γ = 6. 2. Általános tömegvonzás A bolygók mozgása Kepler törvényei: 1. szökési sebesség a Föld felületéről: √ km v2 = v1 2 = 11. –18:36 .9 RF s γ = 6.99 · 1030 kg Az ellipszis pályán keringő bolygó pillanatnyi sebessége:   2 1 vpill = γ M − r a r: a vezérsugár Kozmikus sebességek: 1. M = 1.672 59 · 10−11 Nm2 kg2 MF : a Föld tömege. A bolygók pályája ellipszis.1. mint a bolygópályák fél nagytengelyeinek köbei: T12 a13 T2 = . F2 : fókuszpontok a: a fél nagytengely  c: az excentricitás: a 2 − b2 b: a fél kistengely r: a vezérsugár T : a keringési idő a: a fél nagytengely A bolygómozgás dinamikája Newton-féle gravitációs törvény: Bármely két pontszerű test közt ható vonzóerő nagysága: m1 m2 |F| = γ 2 r m1 és m2 : a tömegek r: a pontszerű testek távolsága γ : a gravitációs állandó. ΔA = állandó (Felületi tétel) Δt 3. körsebesség (közel a Föld felszínéhez): MF km v1 = γ = 7.2 s 124 Fizika 16129 Fizika FVTABF / 124 C M Y K 2011.5.

2 · 10−2 · cos2 α ( 2 -ben) s r = R cos α α: földrajzi szélesség g0 a nehézségi gyorsulás a Föld felszínén a h = 0 magasságban m s2 m Az Egyenlítőn: ge = 9. –18:36 .780 49 2 s m Budapesten: gBp = 9.1 s Nehézségi erő A Földdel együtt forgó (nem inercia-) rendszerben: Nehézségi erő: Fneh = Fg + Fcf MF · m Gravitációs erő: Fg = γ R2 Centrifugális erő: Fcf = m · acf Centrifugális gyorsulás: m acf = ω2 R cos α = 3. súlytalanság Súly: az az erő. vagy a felfüggesztést húzzák. Egyensúly esetén egyenlő a nehézségi erővel: G: súlyerő. illetve a felfüggesztésre kifejtett erőt súlynak érezzük. A galaxisok távolodási sebessége a Földtől r a galaxis pillanatnyi távolsága TH = 24·109 év (Hubble-állandó) Hubble-törvény: r v= TH Fizika 16129 Fizika FVTABF / 125 C M Y K 125 2011. amivel a testek az alátámasztást nyomják.A Föld középpontjától r távolságban keringő mesterséges m: a mesterséges hold tömege hold energiája: E-t „kötési energiának” is ne1 MF · m E = Ekin + Epot = mv2 − γ vezzük 2 r 3.4 · 10−2 · cos α ( 2 -ben) s A nehézségi gyorsulás függ a magasságtól h  R esetén: gh 2h ≈1− g0 R A nehézségi gyorsulás függ a földrajzi szélességtől m gα ≈ g90◦ − 5. Szökési sebesség a Naprendszerből a végtelenbe távozva: km v3 = 42. Ha a test a gyorsulással felfelé gyorsul. május 6. a súlyerő nagysága: FS = m(g − a) Ennek speciális esete a szabadesés (a = g).808 52 2 s A sarkokon: g90◦ = 9.832 21 Súly. ekkor FS = 0 (súlytalanság). az alátámasztásra. [G] = N G = Fneh = mg Ha egy testet függőleges irányban egyenletesen gyorsuló mozgással emelünk vagy süllyesztünk. a súlyerő nagysága: FS = m(g + a) Ha a test a ≤ g gyorsulással lefelé gyorsul.

Anyagi pont egyensúlya n  n  Fi = 0 i=1 Fi : az erők eredője i=1 1. [I ] = m4 π π Ikör = R 4 . az adott anyagra jellemző paraméter. Icső = (R 4 − r 4 ) 4 4 R. Rugalmas alakvltozsok (deformcik) Nyújtás–összenyomás l hosszúságú. A keresztmetszetű huzal (rúd) megnyúlása F erő hatására: F 1 ·l· .1. Anyagi pont s merev test egyens lya (sztatika) 1.4. N [E] = 2 m [μ] = 1 Nyújtáskor fellépő relatív térfogatváltozás: ΔV 1 − 2μ F = · V E A F A Hooke törvénye: σ = Eεl Feszültség: σ = A tárolt energia megnyúlás. Merev test egyensúlya Az egyensúly feltételei: n n   Fi = 0 és Mi = 0 tetszőleges pontra i=1 n  Mi : a forgatónyomatékok i=1 eredője i=1 1. illetve összenyomódás esetén: σ2 · A · l 1 F · Δl = 2 2E Lehajlás F erő hatására egyik végén befogott l hosszúságú rúd esetén: W= 1 l3 · F 3E I Téglalap keresztmetszetű rúdnál a felületi nyomaték σ : rugalmas feszültség. 12 így: s=4 F l3 Eab3 Fizika 16129 Fizika FVTABF / 126 C I : a felületi nyomaték.1. N [σ ] = 2 m s= I= 126 1 3 ab .4. május 6.4. Δl = E A Relatív megnyúlás: εl = Δl l [ε] = 1 Relatív keresztirányú méretváltozás: εd = Δd d εd εl Poisson-szám: μ = E: a Young-modulus.2.5. –18:36 . r: külső. illetve belső sugár M Y K 2011.

l hosszúságú torziós szál végére kifejtett M forgatónyomaték: M = D∗ · ϕ ∗ A D direkciós nyomaték a szál adataival kifejezve (csavarás): D∗ = A tárolt energia: W = π R4 G 2 l 1 ∗ 2 D ·ϕ 2 D∗ : a direkciós nyomaték. N [τ ] = [G] = 2 m Csavarás (torzió) M forgatónyomaték hatására az R sugarú. május 6. l hosszúságú rúd végérnek ϕ elcsavarodása: 2 l ·M ϕ= · π · G R4 1 A tárolt energia: Wcs = Mϕ 2 G: torzió modulus. lehajlás) Nyírás τ 1 F · = G A G F Nyírási feszültség: τ = A Hooke-törvény: τ = Gγ A csúszási szög: γ = G: torzió modulus.Hajlítás F l3 48EI Két végén alátámasztott – téglalap keresztmetszetű – rúdnál: A rúd közepének lehajlása: s= s= F l3 4Eab3 E: a Young-modulus I : a felületi nyomaték (l. [G] = N m2 ϕ: az elcsavarodás szöge [ϕ] = 1 (rad) Torziós inga R sugarú. [D∗ ] = Nm ϕ: az elcsavarodás szöge Fizika 16129 Fizika FVTABF / 127 C M Y K 127 2011. –18:36 .

[f ] = s A sebesség: v = A · ω cos(ωt) vmax = Aω ω= A gyorsulás: 2π T f = 1 T a = −Aω2 sin(ωt) a = −ω2 · x amax = Aω2 Ha a kezdőfázis ϕ0 0.1. a kinematikai függvények argumentuma: (ωt + ϕ0 ). [ω] = 1 s T : a periódusidő.6.2. Rezgsek 1. A harmonikus rezgőmozgás dinamikai feltétele F = −D · x = −mω · x 2 A periódusidő: T = 2π m D A harmonikus rezgőmozgást végző test energiája Eössz = Ekin + Epot = D: a direkciós erő (rugóállandó) m: a tömeg x: a kitérésvektor 1 2 1 mv + Dx 2 2 2 v: sebesség x: kitérés 1. [A] = m ω: a körfrekvencia. Fizikai inga A lengésidő (kis kitérések esetén) ΘT T = 2π mgs 128 Fizika 16129 Fizika FVTABF / 128 C ΘT : a forgástengelyre vonatkoztatott tehetetlenségi nyomaték m: a test tömege s: a T tengely és a T KP tömegközéppont távolsága M Y K 2011.6.6.1. –18:36 .3. [T ] = s 1 f : a frekvencia. május 6.6. Matematikai inga (fonálinga) Lengésidő (az inga hosszához képest kis kitérések esetén): l T = 2π g l: az inga hossza g: a nehézségi gyorsulás 1. Harmonikus rezgőmozgás Kinematikai leírás A kitérés: x = A sin(ωt) A: az amplitúdó.

[λ] = m T : a periódusidő.1. λ m y: a közeg részecskéinek kitérése x: a részecskének a hullám terjedésének irányában mért koordinátája A: amplitúdó. f T = λ: hullámhossz. Haladó hullámok λ= c = cT . Mechanikai hullmok 1. [c] = A hullámfüggvény:   x.7. [f ] = s 1 f m s 2π 1 k= hullámszám. [k] = .1. [T ] = s 1 f : a frekvencia. [ω] = s c: terjedési sebesség.7. [A] = m 1 ω: körfrekvencia.

Hőtan) cV Folyadékokban: Longitudinális hullám terjedési sebessége folyadékokban K clong = : a folyadék sűrűsége. –18:36 . illetve transzverzális hullám sebessége A: a húr keresztmetszete : a sűrűsége Fizika 16129 Fizika FVTABF / 129 C M Y K 129 2011. A hullám terjedési sebessége Gázokban: Longitudinális hullám terjedési sebessége ideális gázokban: p clong = κ (Laplace-féle formula) p: a gáz nyomása. t x y(x. [p] = Pa kg : a gáz sűrűsége.7. kg [ ] = 3 m K: a kompresszió modulus. illetve ctransz longitudinális. t) = A sin ω t − = A sin 2π − = c T cT   t x − = A sin(ωt − kx) = A sin 2π T λ (az y kitérés a hely (x) és az idő (t) függvénye) 1.2. [K] = Pa Rugalmas szilárd testekben E G . ctransz = Rudakban: clong = F erővel kifeszített húrban: ctransz = F A E: a Young-modulus G: a nyírási modulus clong . május 6. [ ] = 3 m cp κ= (l.

rudak sajátrezgései l hosszúságú rúd sajátrezgése longitudinális hullám esetén: 1 E flong = 2l F erővel kifeszített.7.4.7.1. l hosszúságú húr sajátrezgése: transzverzális hullám esetén: 1 F 1 F = ftransz = 2l A 2 ml f : a rezgés frekvenciája E: a Young-modulus : a sűrűség m: a húr tömege longitudinális hullám esetén: 1 E flong = 2l A: a húr keresztmetszete A felharmonikusok frekvenciái: fn = n · falap n = 2. .8 s A hang terjedési sebességének hőmérsékletfüggése ideális gázokban: t T c = c0 1 + = c0 273 K 273 K f : a hang frekvenciája c: a hullám (hang) terjedési sebessége gázban (levegőben) n = 2. 4l l hosszúságú. Hullámjelenségek Visszaverődés α=β Beesési merőleges a közeghatárra merőleges egyenes 130 Fizika 16129 Fizika FVTABF / 130 C α: a beesési szög β: a visszaverődési szög M Y K 2011. Rezgő levegőoszlopok (sípok) l hosszúságú. Állóhullámok Húrok. levegőben: m c0 = 331. . . –18:36 . május 6. . . mindkét végén nyitott gázoszlop (nyitott síp): c falap = . a felharmonikusok: fn = n · falap 2l A hang terjedési sebessége 0 ◦ C hőmérsékleten. 3. 3.3. egyik végén nyitott gázoszlop (zárt síp): c falap = . a felharmonikusok: fn = (2n − 1) · falap . [t] = ◦ C [T ] = K 1. .

közeg 1.1 : a 2. május 6. ha vF < vM ) f = f0 c + vM c + vF (magasabb hang. 2. Fizika 16129 Fizika FVTABF / 131 C M Y K 131 2011. 3. ha vF < vM . . –18:36 . . valamint M-nek és F -nek a közeghez (levegőhöz) viszonyított vM . interferencia Maximális erősítés feltétele: λ Δs = 2k 2 λ r1 − r2 = 2k 2 Kioltás vagy maximális gyengítés feltétele: λ Δs = (2k + 1) 2 λ r1 − r2 = (2k + 1) 2 Δs: útkülönbség a találkozó hullámok között r1 az egyes hullámforrások r2 távolsága az erősítés. 1. c2 : a hullám terjedési sebessége az egyes közegben n2.7. illetve gyengítés helyétől k = 0. mélyebb hang. közegre vonatkoztatott törésmutatója Törés sin α c1 = = n2. illetve vF sebességétől. ha vF > vM ) f = f0 f0 : a hangforrás frekvenciája c: a hangsebesség f : az észlelt frekvencia vM vF M F M F vM vF vM vF M F vM M vF F vF és vM : a forrást és a megfigyelőt összekötő egyenes menti sebességkomponensek M és F közeledésekor az észlelt hang a kibocsátottnál magasabb (f > f0 ). (vm .c1 .) f = f0 c + vM c − vF (magasabb hang) f = f0 c − vM c + vF (mélyebb hang) c − vM c − vF (magasabb hang. 1. A hangtani Doppler-jelenség Az M megfigyelő által észlelt hang f frekvenciája (magassága) függ az F hangforrás f0 frekvenciájától.5. ha vF > vM . mélyebb hang. .1 sin β c2 Hullámok találkozása. illetve vF lehet nulla is. távolodáskor mélyebb (f < f0 ).

illetve sűrűsége a viszonyítási helyen.16.8.8.1. A folyadék súlyából származó hidrosztatikai nyomás Nyugvó folyadék szabad felületétől mért h mélységben a p hidrosztatikai nyomás: p = hg Ha a folyadék felszínére p0 külső nyomás is hat: p = p0 + h g : a folyadék sűrűsége kg [ ] = 3 m A nyomás nem SI egységei: lásd 9.1. Folyadkok s gzok mechanikja 1. T0 hőmérsékleten h: a viszonyítási hely fölötti magasság h : a sűrűség h magasságban g − p0 h 0 Fizika 16129 Fizika FVTABF / 132 C h0 : a higanyoszlop magassága a Torricelli-kísérletben h0 ≈ 76 cm Hg : a higany sűrűsége M Y K 2011. illetve 0 a levegő nyomása. május 6. Nyugvó folyadékok és gázok F a nyomás A F : a felületre ható merőleges erő A: a felület nagysága N [p] = 2 = Pa m p= Pascal törvénye Folyadékra (gázra) ható külső erő által létrehozott nyomás a folyadékban (gázban) minden irányban gyengítetlenül terjed. –18:36 .0132 · 105 Pa (= 760 Hgmm) A légnyomás a magassággal csökken (barometrikus magasságformula) − 0 g h ph = p0 e p0 ha minden magasságban ugyanakkora a hőmérséklet (T0 = állandó) A sűrűség magasságfüggvénye: h = 0 e 132 p0 .325 kPa = 1. táblázat Arkhimédész törvénye A nem gyorsuló folyadékba (gázba) merülő testre ható felhajtóerő: F = Vt f g Vt : a test folyadékba merülő részének térfogata f : a folyadék sűrűsége g: a nehézségi gyorsulás A légnyomás p0 = h0 · Hg · g A tengerszinten általában a nyomás: p0 = 101.

–18:36 .2.8. R sugarú gömbnek tekinthető esőm η: a folyadék dinamikai viszkocsepp vagy porszem állandósult sebessége: kg 2 R 2 · g · ( t − f ) zitása. E kr (v: móltérfogat a gőzállapotban mért moláris tömeg alapján) 1.3. Testek mozgása folyadékban. illetve a buborék sugara ϑ: az illeszkedés szöge üveg és víz esetében: ϑ = 0◦ r: a kapilláris cső sugara : a folyadék sűrűsége A felületi feszültség hőmérsékletfüggése (Eötvös-szabály) Telített gőzével érintkező v móltérfogatú. [η] = v= · ms 9 η t : a gömb sűrűsége Fizika 16129 Fizika FVTABF / 133 C M Y K 133 2011. Görbületi nyomás Folyadékcseppnél: pg = 2 σ Rgömb Folyadékhártya (szappanbuborék) esetén: pg = 4 σ Rgömb Kapilláris jelenségek Kapilláris emelkedés (süllyedés) csőben: 2σ cos ϑ h= r g Kapilláris emelkedés (süllyedés) sík falnál: 2σ h= (1 − sin ϑ).1. g Rgömb : a csepp. Fk = 6πηRgömb · vfoly kg [ ] = 3 Nehézségi erőtérben eső. a folyadék–levegő határfelületi feszültsége.) Energetikai értelmezés (határfelületi energia) A ΔA felületnövekedés esetén a felületi energia ΔE = σ · ΔA σ : a folyadék felületi feszültsége. Molekuláris erők folyadékokban Felületi feszültség (folyadékhártyában ható erők) A drótkeret l hosszúságú darabjára ható erő: F = σ 2l (A hártyának két felszíne van. gázban Stokes-törvény: a réteges (lamináris) folyadékáramlásban lévő gömbre ható erő η RL Ha a folyadék sebessége elég kicsi (vfoly < 1160 ): f R f : a folyadék sűrűsége. május 6. N [σ ] = m értékkel növekszik.8. tiszta folyadék és Tkr a folyadéknak kritikus hőT ≤ Tkr esetén: mérséklete 2 kE az Eötvös-állandó σ v 3 = k (T − T ).

. [v] = s 1.4. sűrűsége nem változik: A: a felület területe v: a felületre merőleges sebesség : a folyadék sűrűsége 1 és 2 : az 1. [A] = m2 kg : a közeg sűrűsége. [η] = kg ms k: a formatényező.Közegellenállás Folyadékban v sebességgel mozgó testre ható erő R sugarú gömbre folyadékban ható közeg-ellenállási erő kis sebességek esetén: Fk = 6πηRv (a relatív sebességgel ellentétes irányú) (Stokes-törvény) Közeg-ellenállási erő nagyobb sebességek és tetszőleges alakú testek esetén: 1 Fk = kA v2 2 (a relatív sebességgel ellentétes irányú) η: a viszkozitás. –18:36 . . . keresztmetszetben a közeg sűrűsége A1 v1 = A2 v2 Bernoulli-törvény Az áramlási térben egy kiszemelt áramlási cső mentén: 1 1 p1 + v12 + gh1 = p2 + v22 + gh2 = . május 6. ahol a közeg sebessége vi Torricelli-féle kiömlési törvény:  v = 2gh A kifolyócső alakjától függő tényező ψ < 1  v = ψ 2gh Tartályból kis nyíláson kiömlő gáz (Bunsen-féle törvény): 2(pb − p0 ) v= gáz 134 Fizika 16129 Fizika FVTABF / 134 C M Y K 2011. a 2. [ ] = 3 m m v: a relatív sebesség. Folyadékok és gázok áramlása Ideális folyadékok áramlása Ideális folyadék: súrlódásmentes (nyírófeszültségek mozgás esetén sem lépnek fel) Áramlás Az áramlás erőssége: Δm I= = Av Δt A stacionárius (időtől független) áramlás törvénye (kontinuitási törvény): 1 A1 v1 = 2 A2 v2 Ha összenyomhatatlan a folyadék. ill. [k] = 1 A: a test mozgásirányára merőleges legnagyobb keresztmetszete.8. = állandó 2 2 Vízszintes áramlás esetén: 1 p + v2 = állandó 2 pi : a nyomás azon a helyen.

H.2.

1. Folyadkok htgulsa A térfogatváltozás Δt hőmérséklet-változás hatására: ΔV = V0 · β · Δt A térfogat t hőmérsékleten: V1 = V0 (1 + βt) V0 : a folyadék 0 ◦ C-on mért térfogata β: a folyadék hőtágulási együtthatója Szilárd testek és folyadékok hőmérséklet. [t] = ◦ C β: a térfogati hőtágulási együttható.2. május 6. 4 ◦ C-on zérus. [β] = 1 ◦C 2. –18:36 . Fizika 16129 Fizika FVTABF / 135 C M Y K 135 2011. t : a sűrűség t hőmérsékleten zása: 0 t = 1 + βt A víz a folyadékok többségétől eltérően viselkedik. [t] = ◦ C A térfogatváltozás: ΔV = V0 · β · Δt a test térfogata t hőmérsékleten: Vt = V0 (1 + βΔt) β = 3α (jó közelítéssel) V0 : a test térfogata 0 ◦ C-on. [α] = [t] = ◦ C 1 ◦C Szilárd testek felületi tágulása A felületváltozás: ΔA = A0 · 2α · Δt (jó közelítéssel) a test felülete t hőmérsékleten: At = A0 (1 + 2αt) Szilárd testek térfogati hőtágulása (izotrop test köbös hőtágulása) A0 : a test felületének területe 0 ◦ C-on. Szilrd testek tgulsa Szilárd testek vonalas (lineáris) hőtágulása A Δt hőmérséklet-változás hatására bekövetkező Δl hosszváltozás: Δl = l0 · α · Δt A test lt hossza t hőmérsékleten: lt = l0 (1 + αt) l0 : a test hossza 0 ◦ C hőmérsékleten α: a lineáris hőtágulási együttható. Hőtágulási együtthatója 0 és 4 ◦ C között negatív.TAN 2. 0 : a sűrűség 0 ◦ C-on változás hatására bekövetkező sűrűségválto.

15 C és a gáz nyomása t hőmérsékleten   t pt = p0 1 + 273 p0 : a gáz nyomása 0 ◦ C-on [t] = ◦ C Az abszolút hőmérsékleti skála A Kelvin-fokban (K) kifejezett T hőmérséklet T = t + 273. ◦ 273.2. Gay-Lussac II. Gztrvnyek 2. Boyle–Mariotte-törvény: Állandó tömegű és hőmérsékletű gáz nyomásának és térfogatának szorzata: pV = állandó. törvénye Állandó tömegű gáz Δt hőmérséklet-változás hatására bekövetkező térfogatváltozása állandó nyomáson: ΔV = β · V0 · Δt. törvénye Állandó tömegű gáz Δt hőmérséklet-változás hatására bekövetkező nyomásváltozása állandó térfogaton: Δp = β · p0 · Δt. Az egyesített gáztörvény p1 V1 p2 V2 = .1.3. T1 T2 ha m = állandó Ha a folyamatban a gáz tömege is megváltozik: p1 V1 p2 V2 = T1 m1 T2 m2 Állandó tömegű ideális gázra: A sűrűséggel kifejezve: 136 p1 p2 = 1 T1 2 T2 Fizika 16129 Fizika FVTABF / 136 C M Y K 2011. akkor 1 1 β= . ◦ 273. ha p = állandó Ha V0 a 0◦ C-on mért térfogat. ha t = állandó 2.15 (t: a Celsius-fokban mért hőmérséklet). akkor 1 1 β= . Gay-Lussac I. –18:36 .15 C és a gáz térfogata t hőmérsékleten   t Vt = V0 1 + 273 [t] = ◦ C 2. május 6.3.3. ha V = állandó Ha p0 a 0 ◦ C-on mért nyomás.3.3.2.

V = állandó (Gay-Lussac I.: a gáztérben lévő egyes alkotóelemek molekuláinak száma a gázkeverék állapotegyenlete: pV = (N1 + N2 + . .3. .38 · 10−23 : a Boltzmann-állandó K m n= : anyagmennyiség M [n] = mol Avogadro törvénye Bármely gáz mólnyi mennyiségében a molekulák száma azonos: 1 NA = 6.Speciális állapotváltozások Izoterm állapotváltozás (T = állandó): pV = állandó (Boyle–Mariotte-törvény). május 6. Az ideális gázok termikus állapotegyenlete m tömegű. törvénye). N2 .. T p Izochor állapotváltozás (V = állandó): = állandó (Gay-Lussac II.3. T cp Adiabatikus állapotváltozás (Q = 0): . . M moláris tömegű ideális gázra: m pV = RT M [m] = g [M] = g mol R = 8. V V i=1 N1 . –18:36 . az adiabatikus kitevő κ= cV κ pV = állandó cp . törvénye).)kT Fizika 16129 Fizika FVTABF / 137 C M Y K 137 2011. .5.. . Gázkeverékek termikus állapotegyenlete Dalton törvénye Az ideális gázkeverék nyomása a parciális nyomások összege:   n  kT kT p= pi = N1 + N2 +. illetve cV az ideális gáz állandó nyomáson és állandó térfogaton mért fajhői (l. Az ideális T V κ−1 = állandó gáz fajhője) 1−κ Tp κ = állandó Izobár álapotváltozás (p = állandó): 2.022 · 1023 mol NA : az Avogadro-állandó 2.314 A gázban lévő molekulák számával kifejezve: pV = NkT A mólszámmal jellemzett anyagmennyiséggel kifejezve: pV = nRT J : az egyetemes gázállandó mol · K N: a molekulák száma J k = 1.4. .

3.2. 3 2 a gáz hőmérséklete: pV = T = 2 m0 v2 2 · = ε 3k 2 3k N: a V térfogatban lévő molekulák száma m0 : egy molekula tömege v2 : a részecskék sebességnégyzetének átlaga m0 v2 egy molekula átlagos mozgási 2 energiája k: a Boltzmann-állandó ε = Az energia egyenletes eloszlása (ekvipartíció tétel) A gázmolekulák átlagos energiája egyenletesen oszlik el a szabadsági fokokra: 1 ε = f · kT 2 Az egy szabadsági fokra jutó átlagos energia: 1 ε1 = kT 2 f : a szabadsági fokok száma: az energia kifejezésben szereplő négyzetes tagok száma ε: egy molekula átlagos mechanikai energiája ε1 : az egy szabadságfokra jutó átlagos energia k: a Boltzmann-állandó T : a gáz hőmérséklete [K] Egyatomos molekulájú gázra. –18:36 .6. május 6. f = 3: ε= m0 v2 m0 vx2 m0 vy2 m0 vz2 3 = + + = kT 2 2 2 2 2 Kétatomos molekula esetén. A molekuláris hőelmélet alapjai A kinetikai gázelmélet alapegyenlete v2 m0 2 N· . Θy : a molekula tehetetlenségi nyomatékai ωx . f = 6: 1 1 1 ε = m0 vx2 + m0 vy2 + m0 vz2 + 2 2 2 1 1 1 6 + Θx ωx2 + Θy ωy2 + Θz ωz2 = kT = 3kT 2 2 2 2 Θx . Θz . ωy . f = 5: 1 1 1 1 1 5 ε = m0 vx2 + m0 vy2 + m0 vz2 + Θx ωx2 + Θz ωz2 = kT 2 2 2 2 2 2 Többatomos molekula esetén. ωz : szögsebességek 138 Fizika 16129 Fizika FVTABF / 138 C M Y K 2011.

4. . Hő. kezdeti hőmérséklete Fizika 16129 Fizika FVTABF / 139 C M Y K 139 2011.A gázmolekulák termikus átlagsebessége 3kT 3RT v= = m0 M M: a gáz moláris tömege m0 : a részecskék tömege T : a gáz hőmérséklete [K] R: általános gázállandó k: a Boltzmann-állandó Ozmózisnyomás híg oldatokban van’t Hoff törvénye: pV = nRT Diffúzió (Fick-törvény) Δm Δ = −DA Δt Δz Ha a részecskéket r sugarú gömbnek tekintjük: kT D= 6πηr A D diffúziós állandó hőmérsékletfüggése: D = D0 · E e− kT p: az ozmózisnyomás V : az oldat térfogata n: az oldott anyag mólszáma R: az egyetemes gázállandó T : az abszolút hőmérséklet Δ : a sűrűséggradiens Δz D: a diffúziós állandó Δm : az időegység alatt átdifΔt fundált anyag tömege A: a keresztmetszet. hőkapacitás A hőközlés mértékére jellemző a Q hő: Q = cmΔT [Q] = J m: a test tömege. május 6. [m] = kg ΔT : a hőmérséklet-változás. folyadékok fajhője.4. . [C] = J K Kalorimetria A szilárd testek és folyadékok termikus kölcsönhatásakor a kialakult tk közös hőmérséklet (ha nincs halmazállapotváltozás): c1 m1 t1 + c2 m2 t2 + . . [c] = J kgK C: hőkapacitás. mi . fajhő. tk = c1 m1 + c2 m2 + . amelyen a diffúzió történik η: a viszkozitás E: aktivizációs energia k: Boltzmann-állandó T : az abszolút hőmérséklet 2. . –18:36 . [ΔT ] = K A test hőkapacitása: C = mc c: fajhő. ti : a kölcsönhatásban levő testek. Termodinamika 2.1. tömege. ci .

p = = ·R n 2 Cp f + 2 k f + 2 R Fajhő állandó nyomáson: cp = = · = · m 2 m0 2 M Hőkapacitás állandó térfogaton: CV = cp . ill. A gáz által végzett tágulási munka izobár (p = állandó) változáskor: Wgáz = p · ΔV = p(V2 − V1 ) izochor (V = állandó) változáskor: Wgáz = 0 izoterm (T = állandó) változáskor: V2 m V2 m p1 Wgáz = NkT ln = = RT ln RT ln V1 M V1 M p2 adiabatikus (Q = 0) változáskor: p1 V1 − p2 V2 Wgáz = κ −1 Q: hőcsere cp κ= (adiabatikus kitevő) cV 2.3. ideális gáz belső energiája: E = cV mT 140 Fizika 16129 Fizika FVTABF / 140 C E: belső energia N: részecskék száma k: a Boltzmann-állandó T : a gáz hőmérséklete. –18:36 . állandó fajhőjű. cV : állandó nyomáson.4.4. Belső energia f termodinamikai szabadsági fokú rendszerben: f E = NkT 2 m tömegű.4. ill.2.4. állandó térfogaton mért fajhő J [cp ] = [cV ] = kgK 5 κ = egyatomos gázra 3 7 κ = kétatomos gázra 5 R: az általános gázállandó M: a moláris tömeg f : a szabadsági fokok száma N: a molekulák száma k: a Boltzmann-állandó m0 : a gázmolekula tömege R: az általános gázállandó M: a moláris tömeg n: anyagmennyiség mólhő = moláris hőkapacitás fajhő = fajlagos hőkapacitás 2. [T ] = K cV : állandó térfogaton mért fajhő M Y K 2011.V = = ·R n 2 CV f k f R Fajhő állandó térfogaton: cV = = · = · m 2 m0 2 M f +2 f +2 Hőkapacitás állandó nyomáson: Cp = Nk = nR 2 2 Cp f + 2 Mólhő állandó nyomáson: Cm.2. május 6. Az ideális gáz fajhője Állandó nyomáson történő hőközléskor: Qp = cp · m · Δt állandó térfogaton történő hőközléskor: QV = cV · m · Δt cp Az adiabatikus kitevő: κ = cV R Robert Mayer-egyenlet: cp − cV = M Gázok hőkapacitása és fajhője molekuláris adatokkal f f Nk = nR 2 2 CV f Mólhő állandó térfogaton: Cm.

Az abszolút zérus fokhoz közeledve az anyagok fajhője zérushoz tart. főtétel alkalmazásai) Izotermikus folyamat: T = állandó ΔE = 0 Q = −W m V2 Wgáz = RT ln M V1 Fizika 16129 Fizika FVTABF / 141 C M Y K 141 2011. amely az energiamegmaradási tételnek ugyan nem mondana ellen. A termodinamika harmadik főtétele Az abszolút zérus fokhoz (0 K) való közeledésnél a kémiailag homogén anyagok entrópiája zérushoz tart. azaz olyan periodikusan működő gépet. vagyis 100%-os hatásfokkal alakítaná mechanikai munkává. lim S = 0 lim c(T ) = 0 T →0 T →0 (A 0 K hőmérséklet véges sok lépésben nem érhető el. A termodinamika főtételei A termodinamika első főtétele: ΔE = Q + W A rendszeren végzett W munka a rendszer által végzett W munka ellentettje: W = −W Ezért például egy izobár folyamatban: ΔE = Q − pΔV ΔE: adott rendszer belső energiájának megváltozása Q: a rendszerrel közölt hő W : a rendszeren végzett munka W : a rendszer munkája. Nyílt folyamatok ideális gázokkal (Az I.6. elsőfajú perpetuum mobile (örökmozgó). május 6. amely hőfelvétel nélkül képes munkát végezni.4. pl.4.5. de a felvett hőt hőleadás nélkül. [S] = J K A második főtétel és a másodfajú perpetuum mobile: Nem lehetséges másodfajú perpetuum mobilét konstruálni. –18:36 . gáz térfogati munkája Az első főtétel és az elsőfajú perpetuum mobile: Nincs olyan periodikusan működő gép. A termodinamika második főtétele Adiabatikusan zárt anyaghalmaz entrópiája nem csökkenhet: ΔS ≥ 0 Az entrópiaváltozás egy test (rendszer) két állapota között reverzíbilis folyamatban:  ΔQi ΔS = Ti i S: entrópia. ún.2.) 2.

illetve leadott hő.7.5. illetve Qle : a körfolyamatban felvett. fagyás Kristályos.5. Körfolyamatok gázokkal   Q+ W =0 ΔE = 0 A hőerőgépek termodinamikai hatásfoka: η= Qfel − Qle Qfel A második főtétel miatt: T1 − T2 η≤ T1 Qfel . 2. Olvadás. –18:36 . tiszta anyagok olvadásponton történő megolvasztásához szükséges.1. május 6. J [Lo ] = kg M Y K 2011. Halmazllapot-vltozsok 2.4. illetve fagyásakor felszabaduló hő: Q = Lo · m 142 Fizika 16129 Fizika FVTABF / 142 C Lo : az anyag olvadáshője (fagyáshője).Izochor folyamat: V = állandó W =0 ΔE = QV QV = cV · m · ΔT Izobár folyamat: p = állandó Wgáz = p · ΔV = p(V2 − V1 ) ΔE = Qp − p(V2 − V1 ) Qp = cp · m · ΔT Adiabatikus folyamat: Q=0 ΔE = W p1 V1 − p2 V2 Wgáz = κ −1 cp κ= (adiabatikus kitevő) cV 2.

illetve szilárd állapotban 1 m3 .5. [Lp ] = J kg 2. A hkzls mdjai 2. –18:36 . illetve vsz : a fajlagos térfogat folyadék. [ϕ] = W A: a rúd keresztmetszetének területe.6. lecsapódás Az m tömegű folyadék ugyanolyan hőmérsékletű gőzzé alakításához szükséges. illetve a lecsapódáskor felszabadult hő: Q = Lp · m Lp : a párolgáshő. Párolgás.6. A keresztmetszetű rúd palástját hőszigetelő burkolattal látjuk el. Forrás J kg Az m tömegű folyadék Tf forrásponton történő teljes elforralásához szükséges hő: Q = Lf · m Lf : a forráshő.3. illetve folyadékfázisban 1 m3 . május 6. [l] = m Fizika 16129 Fizika FVTABF / 143 C M Y K 143 2011. [t] = s W λ: a hővezetési tényező. [Lf ] = A forráspont változása a nyomás megváltozásakor: ΔTf Tf (vg − vf ) = Δp Lf (Clausius–Clapeyron-egyenlet) vg .5. akkor időben állandó ΔT hőmérsékletkülönbség hatására a rúdon időegység alatt átáramlott hő.2. [λ] = mK Φ: a hőáram. a Φ hőáram: ΔT Q Φ= = −λA t l Differenciális alakban (x irányú hőáram esetén): ΔQ ΔT Φ= = −λA Δt Δx Q: a rúdon átvezetett hő. Hővezetés Ha az l hosszúságú.1. [Q] = J t: az idő. [A] = m2 l: a rúd hossza. [v] = kg Tf : a forráspont v= 2.Az olvadáspont változása a nyomás megváltozáskor: ΔTo To (vf − vsz ) = Δp Lo (Clausius–Clapeyron-egyenlet) vf . illetve vf : a fajlagos térfogat gőz-. [v] = kg To : az olvadáspont v= 2.

[A] = m2 W α: a hőátadási tényező. május 6. [α] = 2 m K A test pillanatnyi hőmérséklete: T0 : a test kezdeti hőmérséklete (t = 0-nál) T = T1 + (T0 − T : a test pillanatnyi hőmérséklete T1 : a környezet állandó hőmérséklete.6. Hőátadás Az A nagyságú. –18:36 .67 · 10−8 Wien-féle eltolódási törvény: λmax T = const ≈ 2900 μm · K 144 Fizika 16129 Fizika FVTABF / 144 C λmax : a T hőmérsékletű sugárzás maximumához tartozó hullámhossz. [t] = s αA T1 )e− C t 2. Hősugárzás Stefan–Boltzmann-törvény A T hőmérsékletű test egységnyi felületéről egységnyi idő alatt a teljes térszög egyik oldalára (2π térszögbe) kibocsátott összes energia: E = eσ T 4 Ha a T1 hőmérsékletű test T2 hőmérsékletű környezetben van.8978 · 10−3 m · K M Y K 2011.2.2.6. akkor: E = eσ (T14 − T24 ) W m2 K4 (Stefan–Boltzmann-állandó) e: emisszióképesség 0<e≤1 fekete test esetén: e = 1 σ = 5.3. T hőmérsékletű felületről időegység alatt a környezetnek átadott hő: Q = αA(T − T1 ) (T > T1 ) Φ= t Az állandó T1 hőmérsékletű környezettel A felületen érintkező C hőkapacitású test hőmérséklet-változásának sebessége: ΔT A = −α (T − T1 ) Δt C (Newton-féle lehűlési törvény) A: a felület nagysága. [λ] = m [T ] = K A Wien-állandó értéke: 2. [T ] = K t: az idő.

május 6. N [Ψ ] = · m2 = V · m C Az elektromos fluxussűrűség az E térerősség nagysága: Ψ E= A Inhomogén mező valamely pontjában a térerősség: ΔΨ ΔΨ E= (E = lim ) ΔA→0 ΔA ΔA Fizika 16129 Fizika FVTABF / 145 C M Y K 145 2011. Az erővonalakra merőleges.1. ha Q1 és Q2 azonos előjelű Q: elektromos töltés. Az elektromos mező fluxusa (Ψ ) Homogén elektromos mezőben az erővonalakra merőleges A területű felületen áthaladó erővonalak száma: Ψ= E · A Ψ : elektromos fluxus. As ε0 = 8. Pontszerű pozitív Q töltéstől származó térerősség nagysága a töltéstől r távolságban: |E| = E=k· F: a mezőbe helyezett pontszerű Q töltésre ható erő.85 · 10−12 Vm k = 9 · 109 Elektromos térerősség F Q A térerősség iránya megegyezik a pozitív pontszerű töltésre ható erő irányával. –18:36 . E: térerősség N V [E] = = C m Q 1 Q = · r 2 4πε0 r 2 Az elektromos erővonalak 1. ha Q1 és Q2 ellentétes előjelű Taszítóerő. 2.3. egységnyi felületen áthaladó erővonalak száma az elektromos mező térerősségével arányos. [Q] = C = As Nm2 C2 ε0 : a vákuum permittivitása. Idben lland elektromos mez (elektrosztatika) Pontszerű töltések között ható erő vákuumban (Coulomb-törvény): 1 Q1 Q2 Q1 Q2 . illetve F = · F =k· r2 4πε0 r2 Vonzóerő. A vonalak iránya minden pontban megegyezik az adott pontbeli térerősség irányával. ELEKTRODINAMIKA 3.

3. Kapacitás. potenciál Az elektromos mező A és B pontja közti feszültség: UAB = WAB Q Homogén elektromos mezőben: UAB = EdAB Pontszerű Q töltés által keltett mezőben (centrális mező):   1 1 1 UAB = Q − 4πε0 rA rB WAB : az elektromos mező Q töltésen végzett munkája. kondenzátorok Ha egy fémtest töltése +Q. illetve B pontok távolsága a töltéstől A mező bármely A pontjának potenciálja a 0 szinthez viszonyított feszültsége: UA = UA→0 = WA→0 Q A pontszerű Q töltés elektromos helyzeti energiája a mező A pontjában: Epot (A) = QUA Az elektromos mező A pontjának B pontjához viszonyított feszültsége: UAB = UA − UB Pontszerű Q töltés mezejében a töltéstől rA távolságban lévő A pont potenciálja (ha a potenciált a végtelenben választjuk 0-nak) U (A) = 1 Q · 4πε0 rA ε0 : vákuumpermittivitás 3. J [UAB ] = = V = volt C dAB : a térerősség irányában mért távolság A és B között rA és rB : az A. május 6. Ekkor a C= Q U arányossági tényező a fenti elrendezés kapacitása.1. egy másiké pedig −Q. C: a kapacitás.2. C As [C] = = = F (farád) V V 146 Fizika 16129 Fizika FVTABF / 146 C M Y K 2011.1. –18:36 . Feszültség. miközben a töltés A-ból B-be jut. köztük U feszültség keletkezik.1.

. . ha a lemezek között szigetelő anyag van: εr : a szigetelő anyag relatív dielektromos állandója.. [εr ] = 1 εr ε0 A d C= Gömbkondenzátor kapacitása vákuumban (levegőben): R R C = 4πε0 R −R R sugarú fémgömb kapacitása vákuumban (levegőben): C = 4πε0 R Kondenzátorok kapcsolása (eredő kapacitás) Sorosan kapcsolt kondenzátorok esetén: Ce : eredő kapacitás 1 1 1 1 = + + .85 · 10−12 Vm 1 Q · ε0 A E= Síkkondenzátor kapacitása.+ Ce C1 C2 Cn Két.A síkkondenzátor A síkkondenzátor kapacitása vákuumban (levegőben): ε0 A d C= A lemezek közötti térerősség nagysága: A: a lemezek területe d: a lemezek távolsága ε0 : vákuumpermittivitás As ε0 = 8. sorosan kapcsolt kondenzátor esetén: Ce = C1 C2 C1 + C2 Párhuzamosan kapcsolt kondenzátorok esetén: Ce = C1 + C2 + . . május 6. [w] = 3 V m Fizika 16129 Fizika FVTABF / 147 C M Y K 147 2011. + Cn A síkkondenzátor két lemeze közötti erőhatás: E2A 1 Q2 · =ε ε 2A 2 A kondenzátor elektromos mezejének energiája: F = W= 1 Q2 1 1 1 · = QU = CU 2 = εE 2 V 2 C 2 2 2 Az elektromos mező energiasűrűsége: 1 w = εE 2 2 ε: az abszolút permittivitás ε = ε0 εr E: a térerősség V = Ad: a lemezek közötti térfogat w= W J . –18:36 .

[U ] = V [R] = Ohm törvénye: U UAB = állandó RAB = I I Az ellenállás Fémes vezető elektromos ellenállása: l A Az elektromos vezetőképesség: 1 1 A G = . ha a kondenzátort R ellenálláson át töltjük:   t U0 − t · e RC . Fémek elektromos ellenállása. qbe = CU0 1 − e− RC . Az áram erőssége Az elektromos egyenáram erőssége: I= Q t Az egyenáram jele: = A fémekben folyó elektromos áram erőssége (a töltéshordozók elektronok): I = ne v¯ A I : az áram erőssége. május 6.6 · 10−19 C (elektron töltése) n: a töltéshordozók koncentrációja. –18:36 . illetve iki = − ·e− RC − Ki R R t 3.2. ha a kiBe sütés R ellenálláson át történik: R t t U 0 U0 qki = CU0 ·e− RC . [I ] = A Q: a vezeték keresztmetszetén áthaladó töltés. [l] = m A: a vezeték keresztmetszetének területe. Ohm törvénye V =Ω A I : a vezetékben folyó áram erőssége.R sugarú Q töltésű fémgömb elektromos mezőjének W energiája és w energiasűrűsége a középponttól r > R távolságban: W= 1 Q2 Q2 1 · . [t] = s e = 1. m [v] = s A: a vezeték keresztmetszetének területe. [A] = m2 : a fajlagos ellenállás. t: az eltelt idő. illetve ibe = R Kezdetben q0 = CU0 töltésű kondenzátor q t i i U0 töltésének és i áramának időfüggése. illetve G = · R l R= A fajlagos vezetőképesség: 148 σ = 1 .1. [Q] = C.2.2.2. [G] = 1 1 A = = = S (siemens) [R] Ω V [σ ] = S 1 = m Ωm Fizika 16129 Fizika FVTABF / 148 C l: a vezetékdarab hossza. [ ] = Ω m M Y K 2011. [I ] = A UAB : A és B pontok közti feszültség. [A] = m2 3. C kapacitású kondenzátor q töltésének és i töltőáramának időfüggése. Stacionrius (idben lland) elektromos ram 3. illetve w(r) = · 4 2 8πε0 R 32π ε0 r Kondenzátor feltöltése és kisütése ohmos ellenálláson át Kezdetben töltetlen. [n] = m−3 v: a töltések rendezett mozgásának átlagos sebessége.

[t] = s [R] = Ω .3. . a huroktörvény Bármely zárt vonal (hurok) mentén körüljárva:   RI + U0 = 0 Ha csak egy áramforrás található a hurok mentén: B  I R = UAB A  I R: az egyes szakaszok feszültségeinek összege  U0 : a hurkon elhelyezett áramforrások belső feszültségeinek összege Fizika 16129 Fizika FVTABF / 149 C M Y K 149 2011. Összetett hálózatok Kirchhoff I. május 6.2... Ellenállások kapcsolása Sorosan kapcsolt ellenállások eredője:  Ri Re = R1 + R2 + . [W ] = J. = Re R1 R2 Rn Ri i Két. törvénye. + Rn = i Párhuzamosan kapcsolt ellenállások eredője:  1 1 1 1 1 = + +.4. a csomóponti törvény A csomópontba befolyó és az onnan elfolyó áramok erősségének algebrai összege zérus. [P ] = W Az áramkör RAB ellenállásán a teljesítmény: PAB = UAB I = I 2 RAB = 2 UAB RAB 3. törvénye.Az ellenállás hőmérséklet függése: vezető Rt ellenállására t ◦ C-on: Rt = R0 [1 + α(t − t0 )] R0 : az ellenállás t0 ◦ C-on α: hőmérsékleti együttható 1 [a] = ◦ C A Joule-féle hő és az egyenáramú teljesítmény Az áramkör RAB ellenállásán felszabaduló hő: WAB = UAB I t = I 2 · RAB · t = 2 UAB ·t RAB UAB : a feszültség. [U ] = V I : az áram. [I ] = A t: az idő. párhuzamosan kapcsolt ellenállás esetén: R1 · R2 Re = R1 + R2 3.    I = 0 vagy: Ibe = Iki Kirchhoff II.2. . –18:36 .

5. Up . ry 1 1 1 1 = + + ry r1 r2 r3 r1 = R31 · R12 .Ennek speciális esete: Ohm-törvény a teljes áramkörre: U0 : az elektromotoros erő RK : a külső ellenállás RB : a telep belső ellenállása UK = I RK : a kapocsfeszültség RK I + RB I = U0 Telep készítése egyforma galvánelemekből Sorosan kapcsolt galvánelemek esetén: Us = s · U .2. Rx r2 = R12 · R23 . ry R12 = ahol R23 = r2 · r3 . Rbp . ry R31 = r1 · r3 . Rbs = s · Rb Párhuzamosan kapcsolt galvánelemek esetén: Up = U . Usp . Rx ahol Rx = R12 + R23 + R31 3. Rb. Rbp = Rb p s: a sorosan.sp = s · Rb p Háromszög–csillag átalakítás r1 · r2 . p a párhuzamosan kapcsolt egységek száma U és Rb : egy-egy elem adata Us . –18:36 . május 6. Rb. Mérőműszerek méréshatárának kiterjesztése Az árammérő méréshatárának n-szeresre való kiterjesztéséhez szükséges söntellenállása: Rs = RA n−1 RS : söntellenállás RA : az ampermérő ellenállása A feszültségmérő méréshatárának n-szeresre való kiterjesztéséhez szükséges előtét-ellenállás: Re = (n − 1)RV Re : az előtét-ellenállás RV : a voltmérő ellenállása 150 Fizika 16129 Fizika FVTABF / 150 C M Y K 2011. Rx r3 = R23 · R31 .sp : a telep adatai Vegyesen kapcsolt galvánelemek esetén: Usp = s · U . illetve Rbs .

Mágneses dipólus. kg [k] = C A: a relatív atomtömeg z: oxidációsszám-változás A1 A2 : z1 z2 Bármely egyszeresen pozitív töltésű ion egy mólnyi menynyiségének a kiválasztásához ugyanannyi F töltés szükséges (F a Faraday-féle állandó) C C F = (9.6.3.648455 ± 27 · 10−6 ) · 104 ≈ 96 500 mol mol F = NA · e NA : az Avogadro-állandó 1 NA ≈ 6 · 1023 mol e: az elemi töltés e ≈ 1. 3. A relatív atomtömegű. [m] = Am2 A: a köráram által körülfogott terület Fizika 16129 Fizika FVTABF / 151 C M Y K 151 2011.3.3. Elektromos egyenáram folyadékokban Faraday-törvények: 1. mágneses indukcióvektor Mágneses próbatest. z vegyértékű anyagból m= A It z·F tömegű anyagmennyiséget választ ki.1. t idő alatt. Ugyanaz a töltésmennyiség különböző elektrolitokból kémiailag egyenértékű anyagmennyiségeket választ ki: k1 : k2 = k: az elektrokémiai egyenérték. I erősségű egyenáram által t idő alatt kiválasztott anyagmennyiség tömege: m = kI t 2.6 · 10−19 C Faraday két törvénye egybefoglalva: I erősségű egyenáram. mágneses dipólus: az iránytű és a köráram (magnetométer) Köráram (mágneses dipólus) mágneses nyomatéka (momentuma) m = I A = I R2 π m iránya: jobbkéz-szabály szerinti.2. május 6. Idben lland mgneses mez vkuumban (levegben) 3. –18:36 .

A mágneses indukcióvektor A mágneses indukcióvektor nagysága a mágneses mezőbe vitt mérőkeretre (mágneses dipólusra) ható maximális forgatónyomatékból (Mmax ). μ0 : a vákuumpermeabilitás.3.2. [Φ] = V · s = Wb (weber) ΦA A 3.257 · 10−6 Am Tekercs mágneses mezője Az l hosszúságú N menetes egyenes tekercs (szolenoid) belsejében kialakult (homogén) mező mágneses indukciója: B = μ0 · IN l B iránya jobbkéz-szabály szerinti. 152 Fizika 16129 Fizika FVTABF / 152 C M Y K 2011. a mérőkeret területéből (A) és a benne folyó áramból (I ) adódik: B= Mmax I ·A Iránya megegyezik a mérőkeret mágneses nyomatékvektorának (m) irányával a mérőkeret stabilis egyensúlyi helyzetében. –18:36 . ahol α az A felület n normálisának B-vel bezárt szöge. A fenti kapcsolat vektoriális szorzattal kifejezve: M=m×B B: a mágneses indukció. Vs μ0 = 1. árammal átjárt vezető mágneses tere A mágneses indukció nagysága a vezetéktől r távolságra: B= μ0 I · 2π r B iránya jobbkéz-szabály szerinti. Az áram keltette mágneses mező vákuumban (levegőben) „Végtelen” hosszú. május 6. A mágneses fluxussűrűség megadja a B indukcióvektor nagyságát: |B| = Φ: a fluxus. Vs N = = T (tesla) [B] = Am m2 A mágneses indukciófluxus Φ= BA cos α.

–18:36 .3. május 6.3. Biot–Savart-törvény Egy I erősségű árammal átjárt vezeték Δl elemi hosszúságú szakasza által a tőle r távolságban lévő pontban keltett ΔB indukcióvektor ΔB nagysága: ΔB = μ0 I · Δl · sin α 4π r2 ΔB iránya merőleges Δl és r síkjára. illetve B= μ0 · 2 I R2 N 3 (l 2 + R 2 ) 2 N: a tekercs menetszáma 3. N menetű körtekercs (toroid) belsejében B = μ0 · I ·N 2Rk · π B iránya jobbkéz-szabály szerinti. irányítása jobbcsavarszabály szerinti. illetve B = · 2 R 2 R N: a tekercs menetszáma R sugarú körvezető (lapos tekercs) mágneses mezőjének indukciója a kör tengelyében a középpontjából l távolságra B= μ0 · 2 I R2 (l 2 + 3 R2 ) 2 . Biot–Savart-törvény vektoriális szorzattal kifejezve: ΔB = μ0 I Δl × r · 4π r3 r az áramelemtől a vizsgált pontba mutat Δl: I irányú vektor A v sebességgel haladó pontszerű Q töltés keltette mágneses indukció nagysága tőle a sebességével α szögű irányban mért r távolságban: B= μ0 Qv · sin α 4π r 2 Vektoriálisan: B= μ0 Q · v×r 4π r 3 r a töltéstől a vizsgált pontba mutat Fizika 16129 Fizika FVTABF / 153 C M Y K 153 2011.Mágneses indukció az Rk középsugarú. Mágneses indukció az R sugarú körvezető (lapos tekercs) középpontjában μ0 I μ0 I N B= · .

B és F jobbrendszert alkot (jobbkéz-szabály). árammal átjárt egyenes vezetőtől r távolságra levő. m = I A. ha B merőleges l-re: F = BI l Iránya: l. illetve M = N · I · A · B sin α A nyomaték a keret normálisát B vektor irányába „igyekszik” beállítani. m: a köráram mágneses momentuma. Vektoriális szorzattal: A felület normálisának iránya: jobbkéz-szabály szerinti α: a felület normálisának B irányával bezárt szöge N: a menetszám M = m × B. illetve m = NI A m iránya jobbkéz-szabály szerinti. –18:36 .3. 154 Fizika 16129 Fizika FVTABF / 154 C I1 és I2 : a vezetőkben folyó áramok erőssége M Y K 2011. taszítóerő. Mágneses mező hatása áramjárta vezetőre (Amp`ere törvénye) Az I erősségű árammal átjárt. [m] = Am2 3. ha I1 és I2 ellentétes irányú.A B indukcióvektorú mágneses mezőben I köráramú A területű mérőkeretre ható forgatónyomaték M = I · A · B sin α. akkor: F = BI l sin α Vektoriális szorzattal: F = Il × B l vektor I irányú Áramvezetők közötti erőhatás A végtelen hosszú. párhuzamos végtelen hosszú egyenes vezető l hosszúságú szakaszára ható erő nagysága: F = μ0 I1 I2 · ·l 2π r F erő vonzóerő. május 6. l hosszúságú egyenes áramvezetőre ható erő nagysága B indukciójú homogén mágneses mezőben. Ha B és l által bezárt szög α.4. ha I1 és I2 azonos irányú.

állandó A keresztmetszetű zárt vasmag esetén: (vasmagos tekercsnél B = μ0 · μr · F = B2 A μ0 Szabad töltések mozgása mágneses mezőben A B indukciójú mágneses mezőben v sebességgel mozgó töltésre ható erő nagysága. akkor F = QvB sin α (a pálya csavarvonal. ha B merőleges v-re. ha α 0) Vektoriális szorzattal kifejezve a Lorentz-erő: F = Qv × B Elektrosztatikus és mágneses mező együttes jelenlétekor a Lorentz-erő: F = QE + Qv × B 3.Elektromágnes maximális tartóereje (teherbírása) F = B2 A 2μ0 A: a vasmag keresztmetszete μr : a vas relatív permeabilitása IN ) l Patkó alakú. A mozgási indukció B indukcióvektorú homogén mágneses térben v sebességgel mozgó l hosszúságú vezetőszakaszban kialakuló U feszültség: U = Blv sin α α: B és v szöge [U ] = V.1.4. Mozg vezetk mgneses mezben 3. [v] = m .) Ha B és v szöge α. –18:36 . [B] = T s Fizika 16129 Fizika FVTABF / 155 C M Y K 155 2011. (Homogén mágneses mezőben a mozgás pályája kör. ha v és B merőleges egymásra (Lorentz-erő): F = QvB F merőleges B-re és v-re.4. május 6.

tekercs áramának változásakor megjelenő indukált feszültség: Ui2 = L12 · ΔI1 .4. illetve Ui = −N · (Lenz-törvénnyel) Δt Δt Δ Φ: a tekercs egyetlen menete által körülvett mágneses fluxus változása N: menetszám Önindukció Önindukciós feszültség: ΔI ΔI . május 6.3. illetve kikapcsoláskor: Ibe = R U0 (1 − e− L t ).és kikapcsolásánál Az áramerősség pillanatnyi értéke a t = 0 időpillanatban történő bekapcsoláskor. –18:36 . Az önindukció szerepe az áram be. légmagos tekercsek esetén a 2. Δt ahol L12 = μ0 · N1 N2 A l L12 : a tekercsek kölcsönös indukciós együtthatója (A és l azonos a két tekercsre) Lenz törvénye Az indukált áram iránya olyan. illetve Ui = −L · (Lenz-törvénnyel) Ui = L · Δt Δt Átmérőjéhez képest hosszú. légmagos tekercs önindukciós együtthatója (induktivitása): L = μ0 · N 2A l Vs = H (henry) A ΔI : a tekercs áramának változása l: a tekercs hossza A: a tekercs keresztmetszetének területe N: a menetszám [L] = Kölcsönös indukció Egymásra csévélt hosszú.2. hogy mágneses hatásával akadályozza az őt létrehozó hatást. Az időben változó mágneses mező Nyugalmi elektromágneses indukció Tekercs két kivezetése között indukált feszültség: ΔΦ ΔΦ Ui = N · . egyenes. R illetve Iki = U0 − R t e L R R: az egyes áramkörök teljes ellenállása 156 Fizika 16129 Fizika FVTABF / 156 C M Y K 2011. egyenes. tekercsben az 1.

–18:36 . izotrop.vagy lágy ferromágneses anyag tölti ki teljesen a mágneses teret. l B: mágneses indukció anyagban B0 : vákuumban (levegőben) μr : a relatív permeabilitás – az ún.4. W= 2 μ0 V L: önindukciós együttható I : áramerősség B: mágneses indukció μ0 : vákuumpermeabilitás E: az elektromos térerősség B: a mágneses indukció ε0 : vákuumpermittivitás teljes energiasűrűsége vákuumban:   1 B2 2 w= ε0 E + 2 μ0 Nem vákuum. akkor B értéke általában megnő a vákuumbelihez képest B = μr B0 Ezért: vasmag alkalmazása esetén a tekercs induktivitása: L = μ0 μr N 2A . dia-.3. [μ] = [μ0 ] μ = μr μ0 Fizika 16129 Fizika FVTABF / 157 C M Y K 157 2011. para. ahol μ: a mágneses teret kitöltő anyag (abszolút) permeabilitása.3. dimenzió nélküli szám vákuumra (levegőre): μr = 1 illetve: tekercsek kölcsönös indukciós együtthatója: L12 = μ0 μr N1 N2 A l Ha homogén. A mágneses mező energiája Tekercs mágneses mezőjének energiája: Wm = 1 2 LI 2 A mágneses energia sűrűsége vákuumban: wm = 1 2 B 2μ0 Az elektromágneses mező teljes energiája vákuumban:  1 B2 2 ε0 E + · ΔV . az eddigi összefüggések a μ0 → μ helyettesítéssel érvényesek. május 6. kemény ferromágneses anyagok kivételével – anyagra jellemző.(levegő-)beli mágneses tér Mágneses indukció anyag jelenléte esetén Ha a teljes mágneses mezőt homogén izotrop anyag tölti ki.

Vs μ0 = 4π · 10−7 Am εr : relatív permittivitás μr : relatív permeabilitás ε = ε0 εr : a dielektrikum permittivitása A sugárzási térerősség Az antennától r távolságban   r. Elektromágneses hullámok Az elektromágneses hullámok sebessége vákuumban: 1 m km c= √ = 2. As ε0 = 8.5. Az idben vltoz elektromos mez 3. ε0 εr μ0 μr c dielektrikumban általában μr ≈ 1. vákuumbeli elektromos mező által keltett eltolási áram: Ie = ε0 · Ψ : elektromos fluxus ε0 : vákuumpermittivitás ΔΨ Δt 3. ezért v ≈ √ ε ε0 : vákuumpermittivitás.5.3.1. Elektromágneses rezgések Rezgőkör C kapacitású kondenzátorból és L induktivitású tekercsből álló kör saját frekvenciája: f = 1 1 = √ T 2π LC (Thomson-formula) C: a kapacitás L: az induktivitás 3. Az eltolási áram Az időben változó.5.854 · 10−12 Vm μ0 : a vákuumpermeabilitás.2.997 924 58 · 108 ≈ 300 000 ε0 μ0 s s Az elektromágneses hullám terjedési sebessége anyagban: 1 v=√ .3.5.

c T λ illetve   r. t r E(r) = Em (r) sin ω t − = Em (r) sin 2π − .

illetve Bm (r): a térerősségek maximális értékei az adótól r távolságban c: a fénysebesség M Y K 2011. május 6. –18:36 . t r B(r) = Bm (r) sin ω t − = Bm (r) sin 2π − c T λ 158 Fizika 16129 Fizika FVTABF / 158 C Em (r).

[S] = Az energia terjedése (az áramforrástól a fogyasztóhoz) W m2 Poynting-vektor.E és B kapcsolata: E(r) = cB(r) Gömbhullám esetén: 1 1 Em ∼ és Bm ∼ r r (E és B a távolsággal fordítottan arányos) Az adótól nagyobb távolságban. B iránya jobbkéz-szabály szerinti).m = we + wm S a Poynting-vektor. 2 wm = 1 B2 . ekkor: Em = állandó és Bm = állandó A vákuumban terjedő elektromágneses hullám tulajdonságai Az energiasűrűség we elektromos. május 6. nem nagy tartományon belül a gömbhullám síkhullámnak tekinthető. · 2 μ0 ε0 : vákuumpermittivitás μ0 : vákuumpermeabilitás E: az elektromos térerősség nagysága B: a mágneses indukció nagysága és we = wm a teljes energiasűrűség: we. illetve W = mc2 (Einstein-képlet) c c: a fénysebesség Fizika 16129 Fizika FVTABF / 159 C M Y K 159 2011. Teljesítménysűrűség a szinuszos elektromágneses hullámban: S= 1 1 Em Bm sin2 ωt. illetve wm mágneses járuléka: we = 1 · ε0 · E 2 . –18:36 . amelynek időbeli középértéke: S¯ = Em Bm μ0 2μ0 A hullámnyomás nagysága (ha a hullám elnyelődik): p = ε0 EB μ0 Az elektromágneses mező impulzussűrűsége: g = ε0 E × B A ΔV térfogat teljes impulzusa (ha ΔV -ben a mező homogén): G = g · ΔV Az elektromágneses mező ΔV térfogatának tömegértéke: ε0 m = EBΔV c Az adott térfogatban tárolt energia és tömeg kapcsolata: W m = 2 . az energiaáram-sűrűség vagy a teljesítménysűrűség vektora: 1 S= E×B μ0 (S. E.

mint egyenáram esetén) az áram A fázisban van a kapocsfeszültséggel. : a fajlagos ellenállás l: a vezető hossza A: a vezető keresztmetszete Az induktív ellenállás: XL = ωL = 2πf L az áram fázisban ϕ = 90◦ -ot késik a tekercs kapocsfeszültségéhez képest (ideális tekercs esetén) ω = 2πf . május 6. A szinuszos váltakozó feszültség és áram B indukciójú homogén mágneses mezőben körhenger alkotójaként. Váltakozó áramú ellenállások f frekvenciájú szinuszosan váltakozó feszültségű áramkörben Az ohmikus ellenállás: l R = (ugyanakkora. [C] = F.5. [L] = H [XL ] = Ω A kapacitív ellenállás: 1 1 = ωC 2πf C az áram fázisban ϕ = 90◦ -ot siet a kondenzátor kapocsfeszültségéhez képest (ideális kondenzátor esetén) Xc = 160 Fizika 16129 Fizika FVTABF / 160 C C: a kapacitás. –18:36 .3. egyenletesen mozgó l hosszúságú vezetőben indukált feszültség. 1 [ω] = [f ] = s L: az induktivitás.5. ha l merőleges B-re: U = Blrω sin ωt = Umax sin ωt Váltakozó feszültség hatására R ellenálláson folyó áram: I= Umax sin ωt = Imax sin ωt R A váltakozó áram jele: ∼ r: a körpálya sugara ω: a mozgás szögsebessége Effektív feszültség. effektív áramerősség Szinuszos váltóáram esetén: Umax Ueff = √ 2 Imax Ieff = √ 2 Ieff = Ueff R 3.4. körfrekvencia. [Xc ] = Ω M Y K 2011.5.

XC XL Áramrezonancia párhuzamos RLC körben √ 1 Ha párhuzamos RLC körben ω = √ . a főág árama I = 0. Z illetve tg ϕ = XL − XC R cos ϕ neve: teljesítménytényező Feszültségrezonancia √ 1 Ha soros RLC körben ω = √ . akkor az impedancia minimális (Z = R. Z: impedancia.) Az eredő impedancia reciproka párhuzamos RLC körben   1 1 1 1 2 = + − Z R2 XL XC A főág árama és kapocsfeszültsége közti ϕ fáziseltérés szögére:   1 1 tg ϕ = R − . Párhuzamos LC és RLC kör A párhozamos LC kör eredő impedanciájának reciproka:   1  1 1  . (Valóságos esetben a tekercs R 0 ohmikus ellenállása miatt. mint a generátoron. –18:36 . illetve T = 2π LC (Thomson-képlet). a főág árama minimális. mint a generátor feszültsége. akkor az impedancia maximális (Z = R). vagyis XL = XC . UR : UL : UC = R : XL : XC és IR = IL − IC . = − Z  XC XL  Az XL = XC rezonanciaesetben Z = ∞. Fizika 16129 Fizika FVTABF / 161 C M Y K 161 2011. A fáziskülönbség: ϕ = ±90◦ . áramrezonancia esetén: Z igen nagy. illetve T = 2π LC LC (Thomson-képlet). május 6. [Z] = Ω Az áram és a generátor kapocsfeszültsége között a fáziseltolódás ϕ szögére vonatkozó összefüggések: cos ϕ = R .Soros RLC kör Az eredő váltóáramú ellenállás (impedancia) soros RLC körben: Ueff  Z= = (XL − Xc )2 + R 2 Ieff A feszültségek csúcsértékeinek a kapcsolata:  Uhálózati = UR2 + (UL − UC )2 . vagyis LC XL = XC . cos ϕ = 1). Ekkor a tekercsen és a kondenzátoron nagyobb áram folyik. Ekkor a tekercsen és a kondenzátoron nagyobb feszültség jelenik meg.

május 6.5. U2 N2 Terhelt transzformátor esetén a primer kör teljesítménye csak közelítőleg egyenlő a szekunder kör teljesítményével: U1 I1 cos ϕ1 ≈ U2 I2 cos ϕ2 3. Az elektrosztatikus tér forrásos.6. A vkuumbeli elektromgneses mez Maxwell-trvnyei Maxwell I. 162 En ΔA: az elektromos mező forráserőssége A En : a ΔA felületelemre merőleges térerősségkomponens nagysága  Q: az A zárt felület által határolt V térfoV gatban lévő töltések előjeles összege Fizika 16129 Fizika FVTABF / 162 C ◦  M Y K 2011.6. törvénye (Gauss-tétel) ◦  1  En · ΔA = Q ε0 V A Jelentése: Tetszőleges zárt felületet felvéve.7. A szinuszos váltakozó áram teljesítménye Az effektív (hatásos) teljesítmény: Ueff : az effektív feszültség Ieff : az effektív áramerősség UR : az ohmikus ellenállás feszültsége Z: impedancia cos ϕ: teljesítménytényező 2 Ph = Ueff Ieff cos ϕ = Ieff Z cos ϕ Soros RLC körben: 2 Ph = Ieff R A pillanatnyi teljesítmény: P = Umax Imax sin ωt · sin(ωt − ϕ) A látszólagos teljesítmény: Pl = Ueff · Ieff Meddő teljesítmény: Pm = Ueff Ieff sin ϕ Kapcsolat az említett teljesítmények között: Ph =  Pl2 − Pm2 3.3. az erővonal-kilépéseknél keletkező döféspontok számából kivonva a belépéseknél keletkező döféspontok számát.5. –18:36 . a felület által 1 körülvett töltések előjeles összegének -szoε0 rosát kapjuk. A transzformátor A terheletlen és veszteségmentes transzformátor primer és szekunder feszültségeinek aránya a menetszámok arányával egyezik meg: U1 N1 = .

Maxwell II. A mágneses mező forrásmentes. Bn : a ΔA felületelemre merőleges mágneses indukció komponens nagysága Maxwell IV. törvénye ◦  ◦  Bn · ΔA = 0 A Bn · ΔA: mágneses mező forráserőssége A Jelentése: Zárt felületbe belépő és onnan kilépő mágneses indukcióvonalak előjeles összege 0. (ε0 · Fizika 16129 Fizika FVTABF / 163 C M Y K 163 2011. Maxwell III. Nincsenek mágneses töltések. A mágneses mező örvényes. törvénye Nyugvó töltések elektromos mezőjére. zárt L görbevonal mentén: ◦  E · Δs = 0 ◦  E · Δs: elektromos mező örvényerőssége L L Jelentése: Az elektrosztatikus tér konzervatív (örvénymentes). május 6. –18:36 . törvénye Áramvezetőt és változó elektromos fluxust is körülvevő zárt L görbére:   ◦  ΔΨ B · Δs = μ0 · I + ε0 . Időben változó mágneses fluxust körülölelő zárt L görbére: ◦  ΔΦ EΔs = − Δt L Jelentése: Időben változó mágneses mező örvényes elektromos mezőt indukál. Δt L ◦  B · Δs: mágneses mező örvényerőssége L ΔΨ : az eltolási áram) Δt Jelentése: A mágneses mezőt áramok és változó elektromos mezők keltik.

ha a tükör homorú (konkáv) R. A visszaverődés törvényei A beeső fénysugár. a visszavert fénysugár és a beesési merőleges egy síkban vannak.1. F NYTAN 4. ha összetartanak (látszólagos tárgy) k pozitív.4. illetve f negatív. ha a tükörtől távozó sugarak összetartóak (valódi kép).2. negatív. A beesési szög megegyezik a visszaverődés szögével: α = α 4. Geometriai optika 4.1.1. május 6. negatív. ha a tükör domború (konvex) f = Leképezési törvény: 1 1 1 + = t k f t: a tárgy távolsága k: a képtávolság Előjel-konvenció: t pozitív. Gömbtükrök A kisnyílásszögű gömbtükrök fókusztávolsága: R f : fókusztávolság 2 R: a görbületi sugár Előjel-konvenció: R. ha a tükörhöz érkező sugarak széttartanak (valódi tárgy). illetve f pozitív. ha széttartóak (látszólagos kép) Homorútükör képalkotása Domborútükör képalkotása Nagyítás N= 164 K: képnagyság T : tárgynagyság K k = T t Fizika 16129 Fizika FVTABF / 164 C M Y K 2011. –18:36 .1.

3. közegre vonatkozó relatív törésmutatója sin α n2 c1 = = = n2. közegnek az I. illetve c2 : a fény sebessége az I.1. illetve a II. május 6. ha n1 < n2 n2 4.4.6. közegben n1 .1. Fénytörés planparalel lemezen Az eltolódás mértéke. Teljes visszaverődés A teljes visszaverődés határszöge (αh ): n1 sin αh = = n1.. Ekkor sin n= ϕ + δmin 2 ϕ sin 2 δ: az eltérítés szöge ϕ: a törőlapok által bezárt szög „törőszög” Fizika 16129 Fizika FVTABF / 165 C M Y K 165 2011.4. ha α = β . közeg törésmutatója n2. illetve n2 : az I.1. A törés törvénye Snellius–Descartes-törvény: c1 .5. illetve a II. –18:36 . Fénytörés prizmán Az n törésmutatójú prizmát minden oldalról ugyanaz a közeg (levegő) veszi körül: δ = α + β − ϕ δ minimális.1 : a II..2 . ha az n törésmutatójú lemez mindkét oldalán ugyanaz a közeg találn2 ható (n = ): n1 Δ= d sin(α − β) cos β 4.1.1 sin β n1 c2 4.

k negatív. D = = (n − 1) f R1 R2 1 m n: a lencse levegőre vonatkozó törésmutatója R1 és R2 : a lencse görbületi sugarai f : a fókusztávolság [D] = ha a lencse mindkét oldalán ugyanaz a közeg (levegő) van. ha a határoló gömbfelület kívülről nézve domború Síkfelületnél a sugár végtelen Egymás mellé helyezett vékony lencsék dioptriája összeadódik: D = D1 + D2 Leképezés vékony lencsékkel Leképezési törvény k: a képtávolság t: a tárgytávolság f : a fókusztávolság 1 1 1 = + f k t Előjel-konvenció: t pozitív.7. Vékony lencsék A dioptria   1 1 1 + . Előjel-konvenció: R negatív.4. –18:36 . ha a lencséhez közeledő sugarak széttartóak (valódi tárgy).1. ha széttartóak (látszólagos kép) Gyűjtőlencse képalkotása Szórólencse képalkotása Nagyítás: N= 166 f k−f K k = = = T t t −f f Fizika 16129 Fizika FVTABF / 166 C K: képnagyság T : tárgynagyság M Y K 2011. május 6. ha a lencsét elhagyó sugarak összetartóak (valódi kép). ha a határoló gömbfelület kívülről nézve homorú R pozitív. t negatív. ha összetartóak (látszólagos tárgy) k pozitív.

Erről a szemlencse fordított állású. f2 : a két lencse fókusztávolsága Fizika 16129 Fizika FVTABF / 167 C M Y K 167 2011. Látószöget növelő készülékek Egyszerű nagyító Gyűjtőlencse. a lencsék belső fókuszpontjainak távolsága Szögnagyítása: Nsz = d·Δ f1 · f2 Távcső A tárgylencse fordított.8. A szemlencse – egyszerű nagyítóként – erről állít elő látszólagos képet.4. a képet a tiszta látás d távolságában látjuk. május 6. nagyított. –18:36 . f1 . f2 : a két lencse fókusztávolsága d: a tiszta látás távolsága Δ: optikai tubushossz. a szemhez közel tartva. Szögnagyítása: |Nsz | = d β =1+ α f Mikroszkóp A tárgylencse fordított állású. (Kepler-féle csillagászati távcső) Szögnagyítása: Nsz = f1 f2 f1 . kicsinyített képet létesít a két lencse közös fókusza közelében. valódi. nagyított képet ad.1. látszólagos képet állít elő a tiszta látás távolságában.

2. 1. .1. . . 168 Fizika 16129 Fizika FVTABF / 168 C d: a rácsállandó λ: a fény hullámhossza k = 0. k = 0. . május 6. Fizikai optika 4. –18:36 . 4. Fényinterferencia Young-kísérlet (kétréses interferencia) Erősítés irányai: sin θe = kλ d Kioltás irányai: sin θk = 2k + 1 λ · d 2 Θ: az interferenciacsíkok helyének iránya a szimmetriasíkhoz képest λ: a fény hullámhossza d: a rések távolsága.2. 2. Fényelhajlás optikai rácson Erősítés irányai (pontosan): sin αe = kλ d Kioltás irányai: Ha a rések N száma elég nagy. . .4.2. . k = 0. Fényelhajlás (diffrakció) Fényelhajlás résen Erősítés irányai (közelítőleg):   λ 2k + 1 sin αe = · a 2 Kioltás irányai (pontosan): sin αk = 2k λ · a 2 λ: a fény hullámhossza a: a rés mérete. 1. 1. 2. . akkor gyakorlatilag az összes többi irányban kioltás van. M Y K 2011. .2. 2.

2.43 · 10−12 m (Compton-hullámhossz) me c Az ütközés előtt θ: a foton szóródásának szöge h: a Planck-állandó me : az elektron nyugalmi tömege c: a vákuumbeli fénysebesség Az ütközés után Fizika 16129 Fizika FVTABF / 169 C M Y K 169 2011. május 6. –18:36 .4.626 · 10−34 Js f : a foton frekvenciája E = hf : a foton energiája Wki : a kilépési munka 1 2 mv : a kilépő elektron moz2 gási energiája c: a fénysebesség A fénynyomás A felületnek átadott p impulzus fotononként h·f – elnyelődés esetén: p = c 2h · f – visszaverődés esetén: Δp = 2p = c A felületre gyakorolt nyomás – elnyelődés esetén: P = n · h · f – visszaverődés esetén: P = 2n · h · f P : a fénynyomás. [P ] = Pa n: a felületre merőlegesen beeső fénysugár fotonszámsűrűsége 1 [n] = 3 m Compton-effektus (foton és elektron ütközése) A foton hullámhosszváltozása: h 2h Θ Δλ = (1 − cos θ) = sin2 me c me c 2 h = 2.3. A fény részecske tulajdonsága Fotoeffektus Einstein-féle egyenlet: 1 hf = Wki + mv2 2 A küszöbhullámhossz (a hatást még kiváltó legkisebb energiájú foton hullámhossza): c λmax = h Wki h: a Planck-állandó h = 6.

1 lx = 1 lumen m2 [S] = lux ΔAn : a fénysugárra merőleges felület A felület megvilágításának erőssége: E= I : a pontszerű fényforrás fényerőssége r: a fényforrás és a felület távolsága α: a fény beesési szöge a felületre I cos α r2 Pontszerű fényforrás esetén a fénysugarak irányára merőlegesen elhelyezett felületek megvilágításának aránya: r1 és r2 : a felületek távolsága a fényforrástól E1 r22 = E2 r12 Fényforrások fényerősségének összehasonlítása (ha a két fényforrás merőleges megvilágítás esetén egyenlő megvilágítást ad): I1 r12 = I2 r22 170 Fizika 16129 Fizika FVTABF / 170 C M Y K 2011.4. [Ω] = szteradián (A térbe sugárzott összes fényáram) A megvilágítás erőssége (E) ΔΦ E= ΔA A fénysugár fényáramsűrűsége (S) S= I : a pontszerű fényforrás fényerőssége Egysége: candela (cd) (SI-alapegység) ΔΦ ΔAn [E] = lux (lx). A fotometria alapjai Világítástechnikai alapfogalmak A fényforrás fényerőssége (I ) (Vizuális alapon értelmezett mennyiség) A fényforrásból a fény terjedési irányában egységnyi térszögben másodpercenként átáramlott energia. A fényáram (Φ) A fényforrásból tetszőleges térszögbe másodpercenként átáramló energia: Φ= I · Ω Φösszes = I · 4π Φ: a fényáram [Φ] = lumen (lm) Ω: térszög. május 6. –18:36 .3.

6 · 10−19 C · 1 V = 1. illetve folyadékfázisban Az elemi elektromos töltés. 12 1 M(12 C) = 1. ATOMFIZIKA 5. h = 6.1. Az atomok mrete s tmege Avogadro-állandó: NA = 6. május 6.626 0755 · 10−34 Js Magmagneton (μm ): μm = e h · = 5.6 · 10−19 J Egy atomi tömegegységnek megfelelő energia.602 177 33 · 10 −19 C Az atomfizikai tömegegység A 12 C egy atom tömegének 1 mu = 1 része.2740154 · 10−24 Am2 2me 2π me : az elektron tömege h: a Planck-állandó. E = mc2 alapján: 1 attojoule = 1 aJ = 10−18 J.5016 MeV A mágneses momentum egységei Bohr-magneton (μB ): μB = e h · = 9.5.4924 · 10−10 J = 931.660 5402 · 10−27 kg. Az atomok lineáris méretének becslése: M 3 a= NA M: a moláris tömeg : az anyag sűrűsége szilárd. 1 pikojoule = 1 pJ = 10−12 J 1 mu c2 = 1. –18:36 .022 1367 · 1023 1 mol Egy mól mennyiségű anyag NA ≈ 6 · 1023 db molekulát tartalmaz. az elektron töltése: Minden töltés e egész számú többszöröse e = 1. 12 NA mu : az atomi tömegegység g M(12 C) = 12 mol Az energia atomfizikai egysége az elektronvolt: 1 eV = 1.050 7866 · 10−27 Am2 2mp 2π mp : a proton tömege Az anyaghullámok A de Broglie-hullámhossz: a p impulzusú elektronhoz rendelhető hullámhossz: h λ= p λ: a hullámhossz p = me v (az elektron impulzusa) Fizika 16129 Fizika FVTABF / 171 C M Y K 171 2011.

. .2.2. Atommodellek 5. 2. 1 R = 3. Δy.1.2. május 6. n = 0. h: a Planck-állandó h = 6. 2. 2 Δpz · Δz ≥ h¯ 2 h . 4. .626 · 10−34 Js f : a sugárzás frekvenciája 5. . Δz: a helybizonytalanság ΔE: valamely állapot energiájának határozatlansága Δt: az adott állapotban való tartózkodás időtartama h¯ = 5.2.0546 · 10−34 Js 2π M Y K 2011. Gázok vonalas színképe A hidrogén látható színképvonalainak hullámhossza: 2 λ = 3645. 1. .2.Heisenberg-féle határozatlansági relációk h¯ . 5 1 Å = 10−10 m (Å-ben) (Balmer-képlet) A hidrogén teljes elektromágneses spektrumában:   1 1 f =R − 2 (Rydberg-formula) (n > m) m2 n f : a kibocsátás frekvenciája m. 2 h¯ ΔE · Δt ≥ 2 Δpx · Δx ≥ Δpy · Δy ≥ h¯ . elektronpályák sugara. rn : a pályasugár me : az elektron tömege vn : a sebessége h: a Planck-állandó h h¯ = = 1.6 n −4 n2 n = 3.289 · 1015 s (Rydberg-állandó) 5. . Hőmérsékleti sugárzás Az f frekvenciájú harmonikus oszcillátor energiája csak E = hf egész számú többszöröse lehet: En = nhf Az oszcillátor csak ΔE = hf nagyságú energiakvantumokat képes elnyelni vagy kibocsátani. elektronok energiája Az elektron impulzusnyomatéka (perdülete) a megengedett elektronpályákon: me · rn · vn = n · h¯ (Bohr-féle pályafeltétel) 172 Fizika 16129 Fizika FVTABF / 172 C n = 1.3. h: a Planck-állandó 2π Δp: az impulzusbizonytalanság Δx. –18:36 . n: természetes számok. A Bohr-féle atommodell A Bohr-féle pályafeltétel.

a pályát jellemző kvantumszám Z: a rendszám A Bohr-féle frekvenciafeltétel Az atomok által kibocsátott (elnyelt) elektromágneses hullám energiája (az n-edik és m-edik pálya közti átmenetkor): hf = En − Em A gázok vonalas színképében a Bohr-modell szerinti frekvenciák:   1 me4 Z 2 1 1 f = − h 8ε02 h2 m2 n2    1 1 15 1 · − Z = 1 (H-atom) esetén: f = 3. Kttt rszecskk kvantummechanikai lersa 5. Em : az elektron energiája az n-edik. 2. –18:36 . május 6.602 · 10−19 C ε0 : a vákuumpermittivitás As ε0 = 8.1. .3. Az elektronpálya sugara: Z = 1 (H-atom) esetén: rn = ε0 h2 πZme2  · n2 rn = (0.289 · 10 s m2 n2 f : a frekvencia h: a Planck-állandó En . . ha az elektron egy a hosszúságú egyenes szakaszon mozoghat: 2a k+1 Ekkor az elektron mozgási energiája:   h2 m k + 1 2 h2 Ek = = (k + 1)2 2 2am 8ma 2 9E0 λk = 4E0 E0 x=0 x=a k: a belső csomók száma Fizika 16129 Fizika FVTABF / 173 C M Y K 173 2011.529 · 10−10 m) · n2 Z rendszámú H-szerű [(Z − 1)-szeresen ionizált] atomban az elektronok összes energiája: En = − mZ 2 e4 1 · 8ε02 h2 n2 Z = 1 (H-atom) esetén: En = − 13. illetve m-edik pályán ε0 : a vákuumpermittivitás e: az elektron töltése m: az elektron tömege Z: a rendszám 5.854188 · 10−12 Vm n = 1.3. állóhullámok (A „doboz” falai végtelen magas potenciálfalak) Egydimenziós modell Az állóhullám hullámhossza. . Dobozba zárt elektronok.6 eV n2 m: az elektron tömege e: az elektron töltése e = 1.

2. . . 3. . A H-atom kvantummechanikai leírása A H-atomban az n főkvantumszámtól függ az elektron kötési energiája:   1 me4 · 2 En = − n 8ε02 h2 n: a főkvantumszám n = 1. (n − 1) h h¯ = 2π N: az impulzusmomentum (Az impulzusmomentum gyakran használt jele az atomfizikában: L) Az m mágneses kvantumszám határozza meg az impulzusmomentum z irányú komponensét: m = 0.3. ±1. –18:36 .5. . . . . l = 0. . ±l Nz = m · h¯ Az elektron mágneses momentuma:   e m=− ·N 2me A mágneses momentum z-komponense:   e · h¯ μz = −m · 2me Az s spinkvantumszám határozza meg a spin-impulzusmomentum z-komponensét: SZ = s · h¯ 174 a Bohr-magneton s: a spinkvantumszám 1 s=± 2 Fizika 16129 Fizika FVTABF / 174 C e · h¯ = 9.27 · 10−24 Am2 2me M Y K 2011. május 6. ±2.2. 2. . 1. . m: az elektron tömege e: az elektron töltése ε0 : a vákuumpermittivitás h: a Planck-állandó Az l mellékkvantumszámtól függ az elektron pályaimpulzusmomentuma:  |N| = l(l + 1) · h¯ l: a mellékkvantumszám. .

6.1. minden 3 atom három független irányban rezeghet. összesen r energiaadag. egyatomos ideális gáz mikroállapotainak száma: Y (V . 3. STATISZTIKUS FIZIKA 6. Termodinamikai valsznsg Valamely anyaghalmaz makroállapotát megvalósító mikroállapotok száma: Y Két. E) ∼ V N · E 3N 2 (E a gáz belső energiája) Einstein-kristály mikroállapotainak száma: N atom. . május 6. 1. . –18:36 . egymástól független rendszer egyesítéseként létrejövő összetett rendszer mikroállapotainak száma: Y : a termodinamikai valószínűség (Y > 1) YAB = YA YB N részecskét tartalmazó. így minden atom 3 független harmonikus oszcillátornak tekinthető) (Einstein-kristály: A kristály összes energiája: E = rε0 ε0 : az energiakvantum (N + r − 1)! r!(N − 1)! Y (E) = Az entrópia statisztikus fizikai definíciója S = k · ln Y S: az entrópia k: a Boltzmann-állandó Y : a termodinamikai valószínűség A hőmérséklet statisztikus fizikai definíciója T = Q: a hőcsere mértéke ΔS: az entrópiaváltozás Q ΔS Boltzmann-féle energiaeloszlás ε és ε + Δε közé eső energiájú részecskék száma: N(ε) = 2πN 3 ε √ · ε · e− kT · Δε k: a Boltzmann-állandó T : a hőmérséklet (πkT ) 2 Energiaeloszlás az Einstein-kristályban: ε N(ε) = N(0) · e− kT   ε0 N(0) = N 1 − e− kT N(ε): az ε energiájú atomok száma N(0): a 0 energiájú atomok száma ε0 : az energiakvantum ε = l · ε0 . l = 0. 2. . V térfogatú. Fizika 16129 Fizika FVTABF / 175 C M Y K 175 2011.

2. Maxwell-fle sebessgeloszls Az N részecskéből álló ideális gázban v és v + Δv határok közötti sebességű részecskék száma: m .6.

május 6.3 m0 v2 4 0 2 N(v) = √ Nv2 · · e− 2kT Δv 2kT π T : a hőmérséklet m0 : egy részecske tömege k: a Boltzmann-állandó.92vterm m0 Magasság szerinti eloszlás: A Föld nehézségi terében az állandó T hőmérsékletű gáz sűrűségének magasság szerinti eloszlása: (h) = 0 e− 176 mgh kT Fizika 16129 Fizika FVTABF / 176 C (h): a sűrűség h magasságban 0 : a sűrűség a Föld felszínén m: a molekula tömege k: a Boltzmann-állandó T : a hőmérséklet M Y K 2011. J k = 1. –18:36 .82vterm m0 2kT ≈ 0.314 molK Termikus átlagsebesség T hőmérsékleten:  3kT 3RT vterm = v2 = = m0 M A legvalószínűbb sebesség T hőmérsékleten: v= A közepes sebesség T hőmérsékleten: 2 v=√ · π 2kT ≈ 0.38 · 10−23 K N: a részecskék összes száma M: moláris tömeg R: a gázállandó J R = 8.

A radioaktív bomlási törvény N(t) = N(0)e−λt = N(0)2 −T t N(0): a kezdetben jelen volt részecskék száma N(t): a t időtartam múlva jelen lévő részecskék száma λ: a bomlási állandó 1 [λ] = s T1/2 : a felezési idő. teljes szétbontásához szükséges energia: E = (Zmp + Nmn − M)c2 = Δmc2 Az atommagokat összetartó kötési energia a „cseppmodell” szerint: √ Z2 (N − Z)2 3 E(Z.7. így Z < N 2 Az atommagok sugara (méterben): √ 3 R∼ = 1.014 3 A2 Kicsi tömegszámok (A) esetén: Nagy tömegszámok esetén: Z≈ Z< A .1. ELEMI R SZECSK K 7. május 6. A)=−εV · A+εF · A2 + εC · √ +ε · P 3 A A térfogati felületi CoulombPaulienergia energia energia energia c: a vákuumbeli fénysebesség Z: a rendszám.20 · 10−15 · A A: a tömegszám N: a neutronok száma Z: a rendszám A=Z+N A: a tömegszám 7. [A] = Bq = 1 s Fizika 16129 Fizika FVTABF / 177 C M Y K 177 2011. a protonok száma N: a neutronok száma mp : a proton tömege mn : a neutron tömege M: a mag tömege A: a tömegszám Δm: a tömegdefektus ε arányossági tényezők értékei: εv = 2.693 = T1/2 = λ λ A mag átlagos élettartama: Aktivitás: A= τ= 1 λ N(0) − N(t) t A: aktivitás.52 pJ εF = 2.693 λ= = T1/2 T1/2 Felezési idő: ln 2 0.2. Az atommagok kötési energiája Az atommag különálló nukleonokra történő.11 pJ εp = 3. MAGFIZIKA.1. Az atommag 7. így Z = N 2 A . [T1/2 ] = s 1/2 Bomlási állandó: ln 2 0.1.85 pJ εC = 0.80 pJ Állandó tömegszámú atommag energiája akkor minimális. ha a protonok száma: Zmin ≈ A √ 2 + 0.2 Radioaktivits 7.1. –18:36 .

akkor N(0) A ≈ λN(0) = 0.70 · 1010 Bq 1 Bq = (Az aktivitás arányos az anyagban meglévő radioaktív magok számával. Elektronbefogás: A ZM + e → Z−1A M. fordítottan arányos a felezési idővel) 7.Ha N(0) − N(t)  N(0). A radioaktív bomlás főbb típusai A−4 4 α-bomlás: A Z X → Z−2 Y + 2 α (α-sugárzás) A − negatív β-bomlás: A Z X → Z+1 Y + β (elektronsugárzás) A + pozitív β-bomlás: A Z X → Z−1 Y + β (pozitronsugárzás) γ -bomlás: nincs összetétel-változás (elektromágneses sugárzás) X: a bomló elem (anyaelem) Y : a keletkezett elem (leányelem) A: a tömegszám Z: a rendszám Proton–neutron átalakulások: p → n + β + + ν. Maghasads A 235-ös urán hasadásának energiamérlege: A hasadási termékek kinetikus energiája: 167 MeV A β-bomlás energiája: 5 MeV A γ -bomlás energiája: 5 MeV A hasadásnál keletkező neutronok energiája: 5 MeV A neutrínókkal távozott energia: 11 MeV A hasadás pillanatában keletkező sugárzás: 5 MeV Összesen: 198 MeV 178 Fizika 16129 Fizika FVTABF / 178 C U: urán n: neutron Kr: kripton Rb: rubídium Sr: stroncium Yt: ittrium Zr: cirkónium Ba: bárium La: lantán Ce: cérium Pr: prazeodímium Nd: neodímium M Y K 2011.3. β − : elektron β + : pozitron ν: neutrínó ν: antineutrínó 7.3. –18:36 . május 6.693 T1/2 1 bomlás 1s SI-n kívüli: Curie (Ci) 1 Ci = 3. n → p + β − + ν.2.

–18:36 .8 MeV.4 MeV.3 MeV H: hidrogén He: hélium n: neutron Li: lítium A hidrogénbomba láncreakciója n + 63 Li → 42 He + 31 H ↑ ↓ n + 42 He ← 21 H + 31 H 7.15 s 86 Rn (radon) 84 Po (polónium) 61 perc 83 Bi (bizmut) 11 óra 82 Pb (ólom) 3.1 perc 81 Tl (tallium) Fizika 16129 Fizika FVTABF / 179 C M Y K 179 2011.1 óra 89 Ac (aktínium) 6. Magf zi A fúziós energiatermelés néhány lehetséges reakciója 2 1H 2 1H 2 1H 3 2 He 6 3 Li 7 3 Li + 21 H = 32 He + 10 n + 3.3 MeV.9 év 1.6 MeV. + 32 He = 42 He + 211 H + 12. tóriumsorozat 208 212 216 220 224 3. május 6.25 MeV.4. + 21 H = 242 He + 22.7.5.7 év 88 Ra (rádium) 55 s 3·10−7 s ∞ 0.6 nap 228 232 1. + 31 H = 42 He + 10 n + 17. + 32 He = 42 He + 11 H + 18. Radioaktv bomlsi sorozatok A = 4n.4·1010 év 90 Th (tórium) 6. 1 4 + 1 H = 22 He + 17.

03 s 85 At (asztácium) −5 ∞ 4·10 s 84 Po (polónium) 47 perc 83 Bi (bizmut) 3.3 perc 180 24 nap 92 U (urán) M Y K 2011.3·10 év 90 Th (tórium) 10 nap 89 Ac (aktínium) 15 nap 88 Ra (rádium) 4.8 perc 87 Fr (francium) 0. neptúniumsorozat 209 213 217 221 225 229 233 237 2. –18:36 .5·105 év 4. május 6.2 perc 81 Tl (tallium) A = 4n + 2.8 nap ∞ 90 Th (tórium) 88 Ra (rádium) 86 Rn (radon) 10−4 s 5 nap 20 perc 83 Bi (bizmut) 22 év 27 perc 82 Pb (ólom) 3 perc 84 Po (polónium) 81 Tl (tallium) Fizika 16129 Fizika FVTABF / 180 C 91 Pa (protaktínium) 139 nap 1.5·109 év 68 s 4 8·10 év 1600 év 3.3 óra 82 Pb (ólom) 2.A = 4n + 1. urán-rádium sorozat 206 210 214 218 222 226 230 234 238 2.6·10 év 92 U (urán) 27 nap 91 Pa (protaktínium) 3 7.2·106 év 93 Np (neptúnium) 5 1.

6.1·108 év 4 3.A = 4n + 3.8 perc 81 Tl (tallium) 7.5 s 92 U (urán) 10−3 s 86 Rn (radon) 84 Po (polónium) 2. aktíniumsorozat 207 211 215 219 223 227 231 235 7. C [X] = kg Q: a töltés m: a levegő tömege D: az elnyelt dózis. [Sv] = Fizika 16129 Fizika FVTABF / 181 C M Y K 181 2011. Sugrzsvdelem Dózisfogalmak töltés tömeg 1 kg levegőben a sugárzás által ionizációval keltett azonos előjelű ionok töltése: Q X= m Besugárzási dózis = energia tömeg 1 kg anyaggal ionizáló részecskék útján közölt energia: ED D= m Elnyelt sugárzás = X: a besugárzási dózis.2 perc 83 Bi (bizmut) 36 perc 82 Pb (ólom) 4. május 6.2·10 év 19 nap 25 óra 22 év ∞ 91 Pa (protaktínium) 90 Th (tórium) 89 Ac (aktínium) 11 nap 88 Ra (rádium) 22 perc 87 Fr (francium) 4s 0. J kg Q: a sugárzás minőségi tényezője [H ] = Sv (sievert). H = QD H : a dózisegyenérték. –18:36 . J [D] = = Gy (1 gray) kg ED : az energia m: a tömeg Dózisegyenérték A várható biológiai hatást jellemzi.

β = ). z . A SPECILIS RELATIVITSELM LET ALAPJAI 8. Relativisztikus kinematika A vákuumbeli fénysebesség minden inerciarendszerben c.1. z.8. v). tehát Δt > Δt . 2 c 1−β Lorentz-transzformáció Egymáshoz képest a közös x. illetve (x . y. Az időtágulás (idődilatáció) A K rendszerhez képest v sebességgel mozgó K rendszerben mért Δt időtartam K-ban mért 1 v Δt értéke: Δt = γ · Δt (ahol γ =  a Lorentz-tényező. y . illetve x irányban egyenletes v sebességgel mozgó K és K rendszerbeli (x. v ) téridő-koordináták közti transzformációk és inverz transzformációk: x.

akkor K-ban mérve („K-ból nézve”) Δx hosszúságú. akkor Ekin ≈ 1 m0 v2 2 A nyugalmi energia: E0 = m0 c2 Tömegdefektus M nyugalmi tömeg m-re való csökkenése (M − m)c2 = ΔE = Δmc2 energia felszabadulásával jár. y = y. z = z . K -ben u . c   x x = γ (x + vt ). Relativisztikus sebesség-összeadás Ha egy test sebessége K-ban u. május 6. t = γ t − β . z = z. t = γ t + β c Hosszúságrövidülés (Lorentz-kontrakció) Ha egy K -ben nyugalomban lévő rúd hosszaK -ben mérve Δx . x = γ (x − vt). ha v  c. u v 1+ 2 c 8. tehát Δx < Δx . 182 Fizika 16129 Fizika FVTABF / 182 C M Y K 2011. y = y .2. akkor u = u + v (ha v  c. és ekkor: Δx = Δx 1 − β 2 . –18:36 . I=  2 2 1 − vc2 1 − vc2 m0 : a nyugalmi tömeg c: a fénysebesség m0 c2 A teljes energia: E = mc2 =  2 1 − vc2 A mozgási energia: Ekin = mc2 − m0 c2 . akkor u = u + v). Relativisztikus dinamika A v sebességgel mozgó test tömege. impulzusa m0 m0 v m=  .

1.és Mértékügyi Értekezlet által etalonnak elfogadott platina-irídium henger tömege. párhuzamos. amely annyi elemi egységet tartalmaz. kör keresztmetszetű.1. Az anyagmennyiség mértékegysége a mól (mol). Alapmennyiségek és alapegységek A mennyiség neve Az SI-egység jele dimenzió jele neve jele hosszúság l L méter m tömeg m M kilogramm kg idő t T másodperc (szekundum) s elektromos áramerősség I I amper A termodinamikai hőmérséklet T Θ kelvin K anyagmennyiség n N mól fényerősség Iv J kandela mol cd 9. Egy kelvin a víz hármaspontja termodinamikai hőmérsékletének 1/273.16-szorosa. Kiegészítő mennyiségek és kiegészítő egységek A kiegészítő mennyiségek A kiegészítő egységek neve jele dimenzió jele neve jele síkszög α. május 6.1.1. vákuumban levő vezetőben áramolva. A tömeg mértékegysége a kilogramm (kg). vékony. FIZIKAI TBLZATOK 9.9. Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 183 C M Y K 183 2011. amelyet a vákuumban terjedő fény 1/299 792 458 másodperc alatt tesz meg.2. –18:36 . egymástól 1 méter távolságban. A Nemzetkzi Mrtkegysgrendszer (SI) (Syst`eme International d’Unités) 9. Egy mól az az anyagmennyiség. Egy méter az a távolság. közöttük méterenként 2 · 10−7 N erőt létesít. A termodinamikai hőmérséklet mértékegysége a kelvin (K). β 1 radián rad térszög Ω. Egy másodperc az alapállapotú cézium (133 Cs) atom két hiperfinom energiaszintje közötti átmenethez tartozó sugárzás 9 192 631 770 periódusának időtartama.1. Az alapegységek definíciója A hosszúság mértékegysége a méter (m).3. mint amennyi atom van 12 g 12 C-ben. Egy amper annak az állandó áramnak az erőssége. Egy kilogramm az 1889-ben megtartott Első Általános Súly. Az idő mértékegysége a másodperc (s). Az elektromos áramerősség mértékegysége az amper (A). ω 1 szteradián sr 9. amely két végtelen hosszú.

május 6.4. Egy kandela annak a fényforrásnak a fényerőssége adott irányban.A fényerősség mértékegysége a kandela (cd).1.5. A térszög egysége a szteradián (sr). Egy szteradián a gömbsugár négyzetével megegyező területű gömbsüveghez tartozó középponti térszög. 9. A kiegészítő egységek definíciója A síkszög egysége a radián (rad).1. Önálló nevű származtatott mértékegységek A mértékegység A mennyiség neve neve jele kifejezése szokásos egységekkel frekvencia hertz Hz 1/s alapmennyiségekkel 1/s erő newton N m · kg/s m · kg/s2 nyomás pascal Pa N/m2 kg/(m · s2 ) energia joule J N·m m2 · kg/s2 teljesítmény watt W J/s m2 · kg/s3 elektromos töltés coulomb C A·s A·s elektromos feszültség volt V W/A m2 · kg/(s3 · A) elektromos kapacitás farad F C/V s4 · A2 /(m2 · kg) elektromos ellenállás ohm Ω V/A m2 · kg/(s3 · A2 ) elektromos vezetőképesség siemens S 1/Ω s3 · A2 /(m2 · kg) mágneses fluxus weber Wb V·s m2 · kg/(s2 · A) mágneses indukció tesla T Wb/m2 kg/(s2 · A) induktivitás henry H Wb/A m2 · kg/(s2 · A2 ) fényáram lumen lm cd · sr cd · sr 2 2 cd · sr/m2 megvilágítás lux lx lm/m katalitikus aktivitás katal kat mol/s mol/s radioaktív sugárforrás aktivitása becquerel Bq 1/s 1/s elnyelt sugárdózis gray Gy J/kg m2 /s2 dózisegyenérték sievert Sv J/kg m2 /s2 184 Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 184 C M Y K 2011. –18:36 . 9. Egy radián a kör sugarával megegyező ívhosszhoz tartozó középponti síkszög. amelyik 540 · 1012 Hz frekvenciájú monokromatikus fényt sugároz ki 1/683 watt/szteradián intenzitással az adott irányban.

9.1.6. Az SI-mértékegységrendszeren kívüli mértékegységek
A gyakorlatban előfordulnak az SI-hez nem tartozó mértékegységek.
Ezek egy része korlátozások nélkül használható (A jelűek) vagy csak adott szakterületen használható (B jelűek) vagy nem használható (C jelűek).
Neve

Jelölés

Kifejezése SI-egységgel

hosszúságegységek
a˚ ngström

10−10 m

Å

csillagászati egység

au, ua, Cs. E.

fényév

ly

1,496 · 10

11

C

m

B

9,460 53 · 1015 m

B

3,0857 · 10

16

m

B

amerikai mérföld

1,609 35 · 10 m

C

amerikai tengeri mérföld

1,853 24 · 10 m

C

hivatalos angol mérföld

1,609 35 · 103 m

C

angol tengeri mérföld

1,853 18 · 10 m

C

parsec

ps, pc

3
3

3

3,76 · 10

tipográfiai pont
cicero (12 tipográfiai pont)

−4

m

B

4,512 · 10−3 m

B

yard

yd

0,9144 m

C

foot (láb)

ft

0,3048 m

C

−2

inch, hüvelyk, col

in

2,54 · 10

m

C

mil

mil

2,54 · 10−5 m

C

terület-mértékegységek
hektár

ha
-öl

négyszögöl (bécsi négyszögöl)
katasztrális hold (1600
magyar hold (1200

-öl)

-öl)

kh
mh

104 m2

B

2

C

5 754,64 m2

C

4 315,98 m

2

C

4,046 856 · 10 m

2

C

1 · 10−3 m3

A

3,596 651 m

3

acre
térfogategységek
liter

l

bécsi akó
magyar akó
magyar icce
barrel (hordó) olaj esetén
gallon olaj esetén
pint

5,659 · 10

−2

5,43 · 10

−2

m

3

C

m

3

C

8,484 · 10−4 m3

C

1,587 · 10

−1

3,785 · 10

−3

5,683 · 10

−4

m

3

C

m

3

C

m

3

C

Fizika

16129 Fizika FVTABFT / 185

C

M

Y

K

185

2011. május 6. –18:36

Neve

Jelölés

Kifejezése SI-egységgel

szögegységek
...◦

ívfok

... 

ívmásodperc

... 

gon (újfok)

gon, . . . g

ívperc

cg

... , ...

újperc
ezredújfok
újmásodperc

...

mg

...

cc

π/180 = 1,745 · 10−2 rad

A

π/(180 · 60) = 2,908 · 10

−4

rad

A

π/(180 · 60 · 60) = 4,848 · 10

−6

rad

A

π/200 = 1,57 · 10−2 rad

B

π/(200 · 100) = 1,57 · 10

−4

rad

B

π/(200 · 1000) = 1,57 · 10

−5

rad

B

π/(200 · 10000) = 1,57 · 10

−6

rad

B

c

időmértékegységek
perc

min

60 s

A

óra

h

3 600 s

A

nap

d

86 400 s

A

0,2777 m/s

A

0,447 m/s

C

sebességegységek
km/h
mérföld/óra (amerikai)

mph

tömegegységek
2 · 10−4 kg

C

q

1 · 10 kg

C

tonna

t

1 · 10 kg

A

font

lb

0,4536 kg

C

uncia

oz

0,02835 kg

C

1 · 10−5 N

B

9,8066 · 10−3 N

C

kp

9,8066 N

C

torr

torr

133,322 Pa

C

higanymilliméter

Hgmm

133,322 Pa

C

technikai atmoszféra

at

98 066,5 Pa

C

metrikus karát
mázsa

2
3

erőegységek
dyn
pond
kilopond
nyomásegységek

fizikai atmoszféra

atm

760 torr = 101 325 Pa

C

bar

bar

105 Pa

B

186

Fizika

16129 Fizika FVTABFT / 186

C

M

Y

K

2011. május 6. –18:36

Neve

Jelölés

Kifejezése SI-egységgel

munka-, energiaegységek
elektronvolt

1,602 18 · 10−19 J

eV

1 · 10

−7

B

erg

erg

literatmoszféra, fizikai

l · atm

literatmoszféra, technikai

l · at

méterkilopond

mkp

9,806 65 J

C

Wh

3,6 · 10 J

A

lóerőóra

LEh

2,6478 · 10 J

C

kalória

cal

4,1868 J

C

wattóra

J

B

1,013 28 · 10 J

C

0,980 665 · 102 J

C

2

3
6

teljesítményegységek
1 · 10−7 W

B

LE

735,5 W

C

voltamper

VA

1W

B

voltamper reaktív

var

1W

B

mkp/s

mkp/s

9,8065 W

C

kcal/h

kcal/h

1,163 W

C

P

10−1 Pa · s

C

erg/szekundum

erg/s

lóerő

viszkozitásegységek
poise
stokes

St

10

−4

2

m /s

C

hőmérsékletegységek
Celsius-fok

C

1K

A

Réaumur-fok

R

0,8 ·(t)◦ C

C

Fahrenheit-fok

F

·(t)◦ C

1,8

+ 32

C

elektromos egységek
biot
franklin

Bi

10 A

B

Fr

−9

C

B

−4

T

(1/3) · 10

B

gauss

G

10

maxwell

M

10−8 Wb

oersted

Oe

(103 /4π) A/m

B

Ci

3,7 · 1010 Bq

C

B

sugárfizikai mennyiségek
curie
rad

rd

röntgen

10
2,58 · 10

R

−2

Gy

C

−4

Ci/kg

C

hangnyomásmennyiségek
bel (lg(p/p0 ))

B

Nem helyettesíthetők SI-mértékegységekkel

A

decibel (20 · lg(p/po ))

dB

Nem helyettesíthetők SI-mértékegységekkel

A

neper 8,685 89 db

Np

Nem helyettesíthetők SI-mértékegységekkel

A

phon (10 · lg(I /I0 ))

phon

Nem helyettesíthetők SI-mértékegységekkel

A

Fizika

16129 Fizika FVTABFT / 187

C

M

Y

K

187

2011. május 6. –18:36

9.2. Pre xumok
Előtag
yottazettaexapetateragigamegakilohekto-*
deka-*

Jele
Y
Z
E
P
T
G
M
k
h
da

Neve
kvadrillió
ezertrillió
trillió
ezerbillió
billió
milliárd
millió
ezer
száz
tíz

Értéke
1024
1021
1018
1015
1012
109
106
103
102
101

Előtag
yoctozeptoattofemtopikonanomikromillicenti-*
deci-*

Jele
y
z
a
f
p
n
μ
m
c
d

Neve
kvadrilliomod
ezertrilliomod
trilliomod
ezerbilliomod
billiomod
ezermilliomod
milliomod
ezred
század
tized

Értéke
10−24
10−21
10−18
10−15
10−12
10−9
10−6
10−3
10−2
10−1

* Ennek a négy prefixumnak a használata csak az alábbi kivételes esetekben ajánlott:
Mértékegység
hektoliter
hektopascal
dekagramm
deciliter
deciméter
centiméter
centigramm
centiliter
centigray
centisievert

Jele
hl vagy hL
hPa
dag vagy dkg
dl vagy dL
dm
cm
cg
c vagy cl
cGy
cSv

Az alábbi egységekhez tilos prefixumot
kapcsolni:
– fok, ívperc, ívmásodperc
– perc, óra, nap, hét, hónap, év
– Celsius-fok
– csillagászati egység, parsec, fényév,
tengeri mérföld
– hektár

9.2.1. Nagyon kis arányok kifejezése
Régebben a nagyon kis arányok kifejezésére a part per. . . alakú kifejezéseket használták:
ppm: milliomodrész;
pphm: százmilliomodrész;
ppb: billiomodrész.
Ezek helyett a megfelelő prefixumos alakokat kell használni.
9.2.2. Ajánlott prefixumok nagyon kicsi és nagyon nagy mennyiségek kifejezésére
Neve
yototta

Jele

Értéke

Neve

Jele

Értéke

Ya

10

48

yocotto

yo

10−48

45

zepocto

zo

10−45

attocto

ao

10−42

femocto

fo

10−39

zetotta

Za

10

exotta

Ea

1042

petotta

Pa

10

39

terotta

Ta

1036

picocto

po

10−36

gigotta

Ga

10

33

nanocto

no

10−33

megotta

Ma

1030

micocto

mo

10−30

Ka

27

milocto

mo

10−27

kilotta

188

10

Fizika

16129 Fizika FVTABFT / 188

C

M

Y

K

2011. május 6. –18:36

9.2.3. Bináris prefixumok
Az IEC (International Electrotechnical Commission) ajánlása, egyeztetve a CIMP (International Committee for Weights and Measures) és az IEEE (Institute of Electrical and Electronic Engineers) szervezetekkel.

Neve
kibi
mebi
gibi
tebi
pebi
exbi

Jele
Ki
Mi
Gi
Ti
Pi
Ei

Értéke
210
220
230
240
250
260

Néhány példa a használatra:
1
1
1
1

kibibit
kibibájt
mebibit
mebibájt

1
1
1
1

Kibit = 210 bit = 1024 bit
KiB = 210 B = 1024 B
Mibit = 220 bit = 1 048 576 bit
MiB = 220 B = 1 048 576 B

9.3. Fontosabb zikai lland

k
9.3.1. Univerzális állandók
Az állandó neve

Jele

Egysége

Pontos értéke

fénysebesség (vákuumban)
a vákuum dielektromos állandója
a vákuum permeabilitása
gravitációs állandó
Planck-állandó
a vákuum impedanciája

c
ε0
μ0
γ
h
Z0

m/s
A · s/(V · m)
V · s/(A · m)
m3 /(kg · s2 )
J·s
Ω

299 792 458
8,854 187 817 · 10−12
4π · 10−7
6,673 (10) · 10−11
6,626 068 76 · 10−34
376,730 313 461

Gyakorlatban
használt értéke
3
· 108
8,85 · 10−12
12,57 · 10−7
6,67 · 10−11
6,63 · 10−34
377

9.3.2. Fizikai-kémiai állandók
Az állandó neve

Származtatása

atomi tömegegység
atomi tömegegység energiaértéke
Avogadro-állandó
Boltzmann-állandó
Faraday-állandó
Loschmidt-szám (0 ◦ C,
101 325 Pa)

mu = (1/12)m(12 C)
E = mu · c2

mu
Emu

kg
J

E = mu · c2

Emu
NA
k
F
NL

MeV
1/mol
J/K
C/mol
1/m3

k = R/NA
F = NA · e
NL = NA /Vm

univerzális gázállandó
Stefan–Boltzmanállandó

σ=

Wien-állandó

b=

Ideális gáz moláris térfogata (0 ◦ C, 101 325 Pa)

Jele Egysége

(π 2 /60)k 4
h¯ 3 c2

(h · c)/k
4,965 114 231

Vm = R · T /p

Pontos értéke
1,660 538 73 · 10−27
1,492 417 78 · 10−10

Gyakorlatban
használt
értéke
1,66 · 10−27
1,5 · 10−10

931,494 013
6,022 141 99 · 1023
1,380 6503 · 10−23
96 485,3415
2,686 7775 · 1025

931,5
6 · 1023
1,38 · 10−23
96 500
2,7 · 1025

R

J
8,314 472
mol · K

8,31

σ

W
5,670 400 · 10−8
m2 · K4

5,67 · 10−8

b

m·K

2,897 7686 · 10−3

2,9 · 10−3

Vm

dm3
mol

22,413 996

22,41

Fizika

16129 Fizika FVTABFT / 189

C

M

Y

K

189

2011. május 6. –18:36

9.3.3. Elektromágneses állandók
Az állandó neve
Bohr-magneton
elemi töltés
Josephson-állandó
mágneses fluxuskvantum
magmagneton
von Klitzing-állandó

Származtatása
μB = e · h/2me
KJ = 2e/ h
Φ0 = h/2e
μN = e · h/2mp
RK = h/e2

Jele
μB
e
KJ
Φ0
μN
RK

Egysége
J/T
C
Hz/V
Wb
J/T
Ω

Pontos értéke
927,400 899 (37) · 10−26
1,602 176 462 (63) · 10−19
483 597,898 (19) · 109
2,067 833 636 (81) · 10−15
5,050 783 17 (20) · 10−27
25 812,807 572 (95)

9.3.4. Megállapított standard értékek
Az állandó neve
a

12

C moláris tömege

Származtatása

Jele és egysége

Pontos értéke

M(12 C) = NA m(12 C)

M(12 C) kg/mol

12 · 10−3

gravitációs gyorsulás normálértéke

gN (m/s2 )

9,806 65

légköri nyomás

p (Pa)

101 325

9.3.5. Atomfizikai állandók
Az állandó neve

Származtatása

alfa részecske tömege
alfa részecske tömege
Bohr-sugár

α
a0 =
4π · Rα

deutérium tömege
elektronsugár (klasszikus)
elektron Compton-hullámhossza

re = α 2 · a0
h
λC =
me · c

Jele

Egy- Pontos értéke
sége

kg

6,644 655 98 (52) · 10−27

mu

4,001 506 1747 (10)

a0

m

0,529 177 2083 (19) · 10−10

mD

kg

3,343 583 09 (26) · 10−27

re

m

2,817 940 285 (31) · 10−15

λC

m

2,426 310 215 (18) · 10−12
−2,002 319 304 3737 (82)

elektron g faktor

ge

elektron mágneses momentuma

μe

J/T

−928,476 362 (37) · 10−26

elektron tömege

me

kg

9,109 381 88 (72) · 10−31

elektron tömege

me

mu

5,485 799 110 (12) · 10−4

müon tömege

kg

1,883 531 09 (16) · 10−28

neutron Compton-hullámhossza
neutron g faktor

λC,n = h/mn · c
2μn
gN =
e · h/2mp

neutron tömege
neutron tömege
proton Compton-hullámhossza

λC,p = h/(mp · c)

proton g faktor

gP = 2μp /μn

λC,n m

1,319 590 898 (10) · 10−15

gn

−3,826 085 45 (90)

mn

kg

mn

mu

λC,p m

1,674 927 16 (13) · 10−27
1,008 664 915 (55)
1,321 409 847 (10) · 10−15
−3,826 085 45 (90)

gp

proton tömege

mp

kg

1,672 621 58 (13) · 10−27

proton tömege

mp

mu
1
m

1,007 276 466 (13)

Rα = α 2 · me · c/2h Rα

Rydberg-állandó

190

Fizika

16129 Fizika FVTABFT / 190

C

10 973 731,568 549 (83)

M

Y

K

2011. május 6. –18:36

310 50 longitudinális hullám terjedési sebessége 1483 m/s 20 ◦ C-on viszkozitás 1.00 ◦ C hármaspont értékei 608 Pa 273.50 MJ/kg 0 ◦ C-on 2.00 ◦ C forráspont 101 325 Pa-on 100.039 kJ/(kg·K) 0 ◦ C-on párolgáshő (101 325 Pa-on) 2.8 m/s 0 ◦ C-on 343.820·10−5 Pa·s 20 ◦ C-on fajhő 0 ◦ C-on cp 997 J/(kg · K) 712 J/(kg · K) cv olvadáspont −220 ◦ C = 53 K forráspont −192 ◦ C = 81 K forráshő 209 kJ/kg összetétele térfogat% tömeg% nitrogén 78. –18:36 .293 kg/m3 0 ◦ C-on ◦ 20 C-on 1.28 szén-dioxid 0.135 kJ/(kg·K) 100 ◦ C-on jég 2.5 K nyomás 3.05 hidrogén 0.7 MPa sűrűség 350 kg/m3 hővezetési együttható 0.3 nm-en 1.182 kJ/(kg·K) 20 ◦ C-on vízgőz 2.0727 N/m 20 ◦ C-on relatív dielektromos állandó rádiófrekvenciákon 20 ◦ C-on 81 fajhő 4. oldalon találhatók.26 MJ/kg 100 ◦ C-on olvadáshő (101 325 Pa-on) 0.334 MJ/kg 0 ◦ C-on sűrűség (101 325 Pa-on) 1.93 1.000 05 0.4.000 292 relatív dielektromos állandó 0 ◦ C-on 101 325 Pa nyomáson 1. A leveg fontosabb adatai sűrűség 0 ◦ C-on víz 999.000 594 kritikus pont értékei hőmérséklet −140.946 kg/m3 longitudinális hullám terjedési sebessége 331.0242 J/(m·K·s) 18 ◦ C-on dinamikus viszkozitása 1.38 kg/m3 fagyáspont 101 325 Pa-on 0.15 ◦ C nyomás 22.09 75.95 23.5.309 10 rendellenes sugár 1.0320 0.15 argon 0.6 ◦ C = 132. május 6.8 m/s 20 ◦ C-on 387.3 nm-en víz 20 ◦ C-on 1. jg) fontosabb adatai 9.218 kJ/(kg·K) 0 ◦ C-on 4.332 988 jég 0 ◦ C-on rendes sugár 1. NaD = 589.000 004 További adatok a 314. A vz (vzgz.2 m/s 100 ◦ C-on abszolút törésmutató 0 ◦ C-on.868 kg/m3 ◦ 0 C-on jég 920 kg/m3 ◦ legnagyobb sűrűség 4 C-on 1000 kg/m3 20 ◦ C-on 998.205 kg/m3 ◦ 100 C-on 0.52 oxigén 20.230 kg/m3 ◦ 100 C-on 958.16 K kritikus pont értékei: hőmérséklet 374.45 MJ/kg 20 ◦ C-on 2.002·10−3 Pa·s 20 ◦ C-on felületi feszültség levegő környezetben 0.9.06 MPa sűrűség 326 kg/m3 törésmutató 101 325 Pa nyomású levegőre vonatkoztatva. Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 191 C M Y K 191 2011. 101 325 Pa nyomáson λNaD = 589.

9. Tud.6.

sok s feltal l.

1787–1854) Ω = V/A ellenállás M. Coulomb (francia. Joule (angol. Maxwell (angol. Pascal (francia. J. Henry (amerikai. F. 1791–1867) F = A · s/V kapacitás J. 1799–1869) P = 10−1 Pa · s dinamikai viszkozitás W. Weber (német. Amp`ere (francia. Gauss (német. 1544–1603) Gb = 10/4π A magnetomotoros erő G. 1777–1855) G = 10−4 T mágneses indukció G. május 6. Gilbert (angol. 1736–1806) C=A·s elektromos töltés J. 1683–1757) ◦ R G. G. A. Galilei (olasz.3 Pa nyomás B. –18:36 . 1822–1888) Cl = 4. Oersted (dán. 1706–1790) Fr = 1/(3 · 109 ) C elektromos töltés C. C. D. Fahrenheit (német. 1818–1889) J=N·m −4 mágneses fluxus m hosszúság vezetőképesség energia 2 G.k. 1804–1891) Wb = V · s −10 A. 1736–1819) W = J/s teljesítmény A. C. Biot (francia. 1797–1878) H = V · s/A induktivitás J.01 m/s2 gyorsulás E. 1814–1874) Å = 10 W. L. 1745–1827) V = J/C feszültség J.187 J/K W. 1701–1744) ◦ C B. akikrl zikai mrtkegysget neveztek el W. P. E. Franklin (amerikai. 1643–1727) N = kg · m/s2 erő R. S. Ångström (svéd. 1623–1662) Pa = N/m2 nyomás I. Celsius (svéd. A. 1608–1647) torr = 133. B. J. Newton (angol. Siemens (német. 1775–1836) A elektromos áram a hőmérséklet tapasztalati mértékegységei 3 H. 1819–1903) St = 10 R. 1824–1907) K m /s kinematikai viszkozitás entrópia abszolút hőmérséklet J. Watt (angol. Clausius (német. 1831–1879) 192 mágneses fluxus Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 192 C M = 10−8 Wb M Y K 2011. Poiseuille (francia. 1777–1851) Oe = 10 /(4π) A/m mágneses térerősség C. 1686–1736) ◦ F A. F. 1774–1862) Bi = 10 A elektromos áram A. M. Thomson (Lord Kelvin. Torricelli (olasz. 1816–1892) S = A/V J. Ohm (német. angol. Faraday (angol. Stokes (angol. 1564–1642) gal = 0. Volta (olasz. M. Réaumur (francia.

Tesla (szerb. 1856–1943) T = Wb/m H.7 · 1010 Bq aktivitás μB = 9. 1901–1954) f = 10−15 m hosszúság L. 1905–1965) Gy = J/kg elnyelési dózis Mme Curie (lengyel. C. 1867–1934) N. Curie (francia. 1859–1906) Ci = 3. 1845–1923) L. Sievert (svéd.27 · 10−24 Am2 az elektron mágne- Bohr-magneton ses momentumának egysége R. Hertz (német. Bohr (dán. Röntgen (német. 1857–1894) Hz = 1/s frekvencia P. Gray (angol. 105 Pa) Név ammónia argon acetilén (etin) n-bután .W.7. 1852–1908) Bq = bomlás/másodperc 2 aktivitás mágneses indukció N.58 · 10−4 C/kg E = 10 −11 gal/m besugárzási dózis a nehézségi gyorsulás gradiense H. Fermi (olasz. 1848–1919) R = 2. Eötvös (magyar. H. G zok norm l llapot srsge (0 ◦ C. 1896–1966) Sv dózisegyenérték E. Becquerel (francia. 1885–1962) 9. A.

695 0.110 1.179 0.180 0.336 2.858 1.503 cián dimetil-éter etán fluor hélium hidrogén deutérium trícium kén-dioxid kén-hidrogén 2.539 Név klór kripton levegő metán neon nitrogén oxigén ózon propán sósavgáz szén-dioxid szén-monoxid xenon radon .356 1.171 2.782 1.270 2. (kg/m3 ) 0.772 1.0899 0.

019 1.740 1.890 9.977 1.293 0.900 1.250 5. (kg/m3 ) 3. május 6. –18:36 .429 2.717 0.074 Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 193 C M Y K 193 2011.220 2.220 3.639 1.251 1.

Folyadkok srsge 18 ◦ C-on .9.8.

. (kg/m3 ) Név aceton (dimetil-keton) etil-alkohol *(etanol) metil-alkohol (metanol) n-propil-alkohol (propan-1-ol) i-propil-alkohol (propan-2-ol) n-butil-alkohol (butan-1-ol) i-amil-alkohol (pentan-3-ol) n-amil-alkohol (pentan-1-ol) i-butil-alkohol (butan-2-ol) ammóniaoldat (25%-os) anilin benzin benzol dioxán ecetsav (etánsav) etil-acetát éter (dietil-éter) étolaj gázolaj glicerin 791 789 792 804 785 810 809 817 808 910 1022 ∼ 740 879 1033 1050 901 714 918. . 925 ∼ 840 1260 Név higany n-hexán kenőolaj* kénsav (96%-os) klórbenzol kloroform méz nitro-benzol n-pentán* petróleum* salétromsav (65%-os) sósav (37%-os) szén-diszulfid szén-tetraklorid terpentinolaj toluol m-xilol víz* nehézvíz* tengervíz** .

2 998. (kg/m3 ) 13 546 659. . . 930 1840 1107 1489 1390. . mlesztett anyagok halomsrsge .5 900. 3. 1430 1205 626 850 1400 1190 1261 1589 870 866 864. .5%-os sótartalom esetén 9.3 1025 *: 20 ◦ C-on **: 20 ◦ C-on.2 1105.9.

(kg/m3 ) Név aprószén Név .

zúzott 1 500 . . 1 600 árpa 650 . . száraz 1 200 . . 720 föld. zúzott 1 800 . 2 100 kősó homok. 550 agyag. . finom. durva 1 400 . . 650 rozs 680 . 800 agyag. nedves 1 600 . . nedves 1 650 . . . . . május 6. . 2 100 liszt 650 . 1 600 finomsó 194 1 500 . . morzsolt 700 . . . 1 000 M Y K 2011. . 800 tőzeg. 1 650 cukor. nedves 1 600 . 410 búza 700 . 850 mészkő. . . . . . nedves 410 . száraz homok. száraz 1 100 . . . . 2 500 lignit 650 . 1 800 tőzeg. . . 1 800 zab 400 . 850 gránit. . –18:36 . . 1 500 Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 194 C 750 . (kg/m3 ) 800 . . . . . . 800 1 100 . . . . . . 2 200 650 . . . 1 600 kukorica. darabos föld. . finom. 720 homok. . . . száraz 320 . .

Szil rd s folykony elemek srsge 20 ◦ C-on .9.10.

(kg/m3 ) Név Név .

(kg/m3 ) Név .

–18:36 . (kg/m3 ) alumínium 2 702 ittrium 4 450 plutónium 19 840 antimon 6 691 jód 4 930 polónium 9 142 8 642 prazeodímium 6 782 1 530 rádium 5 000 862 rénium 21 020 arany 19 300 kadmium arzén 5 727 kalcium bárium 3 500 kálium berillium 1 848 kén (monoklin) 1 957 réz bizmut 9 747 kén (rombos) 2 070 ródium 8 920 12 410 bór 2 340 kobalt 8 900 rubídium 1 532 bróm 2 928 króm 7 190 ruténium 12 370 cérium 6 670 lantán 6 146 stroncium 2 540 cézium 1 870 lítium cink 7 140 magnézium 1 738 szelén 4 810 cirkónium 6 530 mangán 7 430 szén (grafit) 2 260 diszprózium 8 536 molibdén erbium 9 051 nátrium európium 534 szamárium 974 szilícium 5 260 neodímium ezüst 10 210 szén (gyémánt) 10 500 neptúnium 7 004 szkandium 7 536 3 520 2 340 2 992 20 450 tallium 11 850 foszfor (fehér) 1 820 nikkel 8 902 tantál 16 600 foszfor (vörös) 2 200 nióbium 8 570 technécium 11 500 gadolínium 7 895 ólom gallium 5 904 ón (fehér ón.2 ◦ C alatt) indium 7 310 ozmium irídium 22 420 palládium itterbium 6 977 platina tórium 5 750 túlium urán 22 570 vanádium 12 020 vas 21 450 volfrám 6 250 11 660 9 332 18 950 6 110 7 874 19 300 * 18 ◦ C-on Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 195 C M Y K 195 2011. 13. 162 C felett) higany* 13 546 ón (szürke ón. α holmium 8 803 ón. γ 6 540 titán 4 540 11 344 tellúr ◦ hafnium 13 100 ón. május 6. β ón) 7 310 terbium 8 219 germánium 5 350 ón (rideg ón.

Szerkezeti s szerves anyagok.9. sv nyok. kzetek srsge szobahmrskleten (Az anyagok jellegéből adódóan csak tájékoztató értékek.11.) Név acél agyag állati rostok alumínium-oxid alumíniumötvözetek aszfalt bakelit balsafa .

. . 1 380 ∼ 1 335 ∼ 200 Név növényi rostok öntöttvas papír parafa paraffin polietilén polimerbeton poli(tetrafluoretén). 2 700 1 200 . . . teflon . . . . 7 850 1 500 . . . . 1 400 ∼ 3 900 2 600 . (kg/m3 ) 7 800 . 2 900 1 050 .

. 1 700 1 700 . 1 900 8 400 . 12 500 480 . . . 8 600 1 200 . . 2 500 800 . 7 200 6 800 ∼ 1 600 2 600 . . . . . 750 ∼ 1200 11 000 . . . 9 200 ∼ 1100 7 250 16 600 . . . . . . . . 500 800 . 2 700 ∼ 1440 7 800 . 7 400 700 . . . 3 000 Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 196 C szurok szürkeöntvény tantálötvözetek tégla titán-karbid titánötvözetek üveg. . 1 800 magnéziumötvözetek márvány mészkő méz nikkelötvözetek 196 1 400 . . . . . ablakflintjénaikvarcólomüvegszálas műanyag M Y K 2011. . . . . . . . . . . . . . 2 000 ∼ 900 ∼ 130 1 900 . 720 ∼ 2 900 1 000 . –18:36 . . . 2 500 2 100 . . . 4 700 ∼ 2 600 ∼ 2 200 2 600 . . . . 1 150 200 . (kg/m3 ) 1 300 . . . PVC porcelán rétegelt falemez samott-tégla sárgaréz szén (ásvány) szénrostok szénszálas műanyag szilícium-dioxid szilícium-karbid szilícium-nitrid szilikáttégla szilikongumi 1 160 . május 6. 900 1 600 . . 5 100 2 400 . 16 900 1 400 . . . . 19 600 934 . 965 2 400 . . . . . . 3 200 5 000 . . 3 900 1 700 . . 1 450 2 200 . 2 800 7 200 . . . . . . 2 200 bauxit bazalt berillium-oxid beton bronz cement cinkötvözetek cirkon-karbid cukor csillám ébenfa ebonit emberi test ∼ 2 600 ∼ 2 800 3 000 2 000 . . 620 700 . . 4 200 1 300 . . . . . . . . 1 070 poli(vinil-klorid). . . 938 2 600 . . 1 800 ∼ 2 700 2 600 . 1 600 2 600 3 200 3 200 ∼ 1 900 ∼ 1 250 farostlemezek faszén fémkerámiák fa (fenyő) fa (lombos) gránit gumi (feldolgozva) gumi (nyers) hó (friss) homokkő kerámiák korom 450 . . 3 200 ∼ 1 200 1 150 . . 1 600 4 900 4 400 . 2 200 1 500 . 1 500 1 010 . . 2 700 1 600 . . . 1 700 vasbeton volfrám-karbid volfrámötvözetek zsír (sertés) zsírkő ∼ 2 400 15 800 13 400 . . . 1 600 7 100 . 8 900 3 100 . . . . . . . 2 670 3 600 . . 900 910 .

Homogn tmegeloszl s vonalas alakzatok tmegkzppontja zs = zs = −a 2 + b2 cos α 2(a + b) b2 sin α zs = 2(a + b) xs = h2 2(b + h) r sin α α zs = a  (a + a  ) − b (b + b ) 2(a + b + c) h(a + b) zs = 2(a + b + c) xs = a 2 − 2r 2 2a + πr xs = zs = b b 2 + h2  b + h1 + h2 h21 − h22 2(b + h1 + h2 ) 9. Homogn tmegeloszl s skidomok tmegkzppontja b+c 3 h zs = 3 xs = xs = zs = 3(b1 + b2 ) h(b1 + 2b2 ) zs = 3(b1 + b2 ) 2r sin α 3α  xs = 1− b12 − b22 + d(b1 + 2b2 ) 2 π zs =  b 3 h 5 3 b 8 3 = b 4 3 h 5 3 h = 10 xs1 = zs1 = zs2 zs = π h 8 xs2 zs = 2(R 3 − r 3 ) sin α 3(R 2 − r 2 )α zs = 4r sin3 α 3(2α − sin 2α) Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 197 C M Y K 197 2011. május 6.13. –18:36 .9.12.

Homogn tmegeloszl s testek s felletek tmegkzppontja ék. csonkaék H (a1 + a) 2(2a1 + a) (a1 + a2 )(b1 + b2 ) + 2a2 b2 h csonkaék. 10c (4c + 1)3/2 − 1 M Y K 2011. tömör: zs = egyenes körkúp tömör csonkakúp: zs = tömör kúp: zs = h r12 + 2r1 r2 + 3r22 · 2 4 r1 + r1 r2 + r22 H 4 csonkakúppalást: zs = h(r1 + 2r2 ) . hasáb tömör test és palást: zs = üreges félgömb vastag falú: zs = h 2 3(r04 − ri4 ) 8(r03 − ri3 ) r vékony félgömbhéj: zs = 2 ferdén levágott körhenger tömör: xs = r 2 tg α . 3(r1 + r2 ) kúppalást: zs = H 3 ferde henger. 2h h r 2 tg2 α + 2 8h zs = h r 2 tg2 α + 2 4h forgási paraboloid tömör: zs = 2 h 3 palástfelület: zs = 198 c= h2 r2 Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 198 C h (4c + 1)3/2 (6c − 1) + 1 · .14. –18:36 . 4h palástfelület: xs = zs = r 2 tg α . május 6.9. tömör: zs = · 2 (a1 + a2 )(b1 + b2 ) + a1 b1 + a2 b2 ék.

9. Θx = m b2 + c 2 12 Θy = m c2 + a 2 12 Θz = m a 2 + b2 12 m =.15. Homogn tmegeloszl s testek klnbz tengelyekre vonatkoztatott tehetetlensgi nyomatkai derékszögű hasáb 1.

·a·b·c rúd (hasáb) vékony rudakra Θx =Θy = m · l2 12 Θz = .

·l Ix + Iy Ix . Iy : a keresztmetszet felületének másodrendű nyomatéka m =.

·A·l derékszögű gúla Θx = m(b2 + 2h2 ) 20 Θz = 3m r 5 − R 5 · 10 r 3 − R 3 Θy = m(a 2 + 2h2 ) 20 Θz = m(a 2 + b2 ) 20 .

·a·b·h 3 csonka körkúp m= .

· π · h(R 2 + R · r + r 2 ) 3 kör keresztmetszetű tórusz m= tömör: m(4R 2 + 5r 2 ) Θx =Θy = 8  3 Θz = m R + r 2 4  2 vékony héj: tömör: m = .

· 2π 2 · R · r 2 Θx =Θy = vékony héj: m = .

–18:36 . · 4π 2 · R · r · t m(2R 2 + 5r 2 ) 4 Θz = m(R 2 + 6r 2 ) 4 Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 199 C M Y K 199 2011. május 6.

vastag falú: 2 R5 − r 5 m 3 R3 − r 3 Θx =Θy =Θz = vékony héj: 4 vastag falú: m = .gömb (üreges) 2.

· π(R 3 − r 3 ) 3 2m · r 2 3 Θx =Θy =Θz = vékony héj: m = .

· 4π · r 2 · t henger (üreges) 3. vastag falú:  m R2 + r 2 + Θx =Θy = h2 3  Θz = 4 m(R 2 + r 2 ) 2 vékony héj: vastag falú: m = .

· π(R 2 − r 2 )h Θx =Θy = m(6r 2 + h2 ) 12 Θz = mr 2 vékony héj: m = .

· 2π · r · h · t körkúp tömör: m(3r 2 + 2h2 ) 20 vékony héj: Θx =Θy = .

· π · r2 · h tömör: m = 3 vékony héj: m = .

május 6. 2 200 Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 200 C M Y K 2011. · π · r · s · t Θx =Θy = m(3r 2 + 2h2 ) 12 Θz = 3m · r 2 10 Θx = m · r2 2 Vékony héjak esetén t  r. kerék: Θ = 1 m · R2 2 1 m(3r 2 + l 2 ) 12 1 m(R 2 + r 2 ). Kocka esetén: Θ = 2. Tömör: Θ = m · a2 6 2 m · R2 . A henger és kúp végei nyitottak. 1. Tömör. –18:36 . a tengely merőleges az alkotóra: Θ = cső. a tengely párhuzamos az alkotóval: Θ = tömör. 5 3.

Srl.9.16.

0. . .6–3 – 0.d si tnyezk Az értékek nagymértékben függnek a felületek minőségétől.09 0.4. így csak közelítő adatoknak tekinthetők. szárazon.45 0.014 vas havon – – – – – 0.16 Csúszási súrlódási tényező. μ alumínium alumíniumon 1. μ Név – Csúszási súrlódási tényező.5 ezüst ezüstön 1.3 0.7 0.07 – 0. . μ Vízkenés Száraz Olajkenés – 0. .11 0. 0.035 gumi aszfalton Név Csúszási súrlódási tényező.3.08 Vízkenés – – 0.19 0. .4 réz rézen 1. Név Tapadási súrlódási tényező. . 0.2. .1 0.1 0. Sok esetben figyelembe kell venni a felületek deformációját és csúszás esetén a sebességet is.14 0. .16 0.7 alumínium acélon 0.8 króm krómon 0.4 0.36 bőr fatárcsán 0.25 fa fémen 0.5 . . 1.5 0.17. μ0 Száraz Olajkenés acél acélon 0. .4 – 0.24 bőr fémen 0.6 .5 nikkel acélon 0.1 króm acélon 0. .4 gyémánt gyémánton 0. .3 ezüst acélon 0.11 acél öntöttvason 0.2 . . .18 0.4 vas jégen – – – – – 0.6 0. .6 0. 0.6 0. .35 . 0.3 nikkel nikkelen 0.5 9. .25 – – – – 0.5 0.4 – – – – – 1.8 – 0.45 fékbetét acélon – gumi acélon – – 0.15 0. 0. 0. .65 0.4.4. Grdlsi srl. szárazon. 0.1 fa fán 0.5 réz acélon 0.

002 Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 201 C M Y K 201 2011.15 villamos 0.025 Egyéb kerekek μg vasalt kerék földúton 0. .05 . Gumitömlős kerék makadámúton μg 0. Kisebb sugarú kerekek esetén μg értéke nő.d si tnyezk Az adatok szokásos méretű járműkerekekre vonatkoznak.és betonúton 0. .2 vasalt kerék betonúton 0.02 . 0. .006 homokban 0. –18:36 . május 6.3 vasúti kocsi 0. . . 0.015 .04 aszfalt. . 0. . .01 földúton 0. nagyobbaknál csökken a megadott adatokhoz képest.15 . 0.

20 gyémánt 1000 porcelán 60. 40 78. . . . . . . . .9. .37 epoxigyanta poli(etilén-tereftalát) (PET. .4 . . 4 80 0.. 300 – 10.35 . előállítási technológiától.0 25 . . . . 500 – fémkerámiák 400. . 0. . 123 140. 3. . . . 120 – polietilén (LDPE) (kis sűrűségű) 0.46 poli(vinil-klorid) (PVC) 2. .3 5 .. . 0.. 199 440. . 40 0. . . 320 cinkötvözetek 100. . . . . 4800 – 100. 128 220. üvegesedési hőmérsékletet. .18. . –18:36 . bomlási. . . . . . 3. május 6. 212 440. 70 – 9. . . Szerkezeti anyagok rugalmas adatai Az értékek nagymértékben függnek a gyártási. 80 300. származási helytől összetételtől és fajtától. 128 üvegszálak üvegszál-erősítésű műanyag – 0. 150 – polikarbonát (PC) 2. 40 – poli(tetra-fluoretilén) (teflon) 0. 4.0 70 . . . 1. . . . 90 15.8 10 . . . . plexi) 2. . . 2. . .36 2400.37 .9 .40 polipropilén (PP) 0. . 1. 0. 124 200. . . 750 – acél (ferrites) 108. .5 . . poliészter) poli(metil-metakrilát) (PMMA. .3 80 0. . 75 0. . 40% Zn) SiC-szálak – titánötvözetek 202 540. 780 0. . .20 M Y K 2011.0 .19.4 55 . 700 – bronz 105. .1 . . . .46 2 . ezáltal az anyag szerkezetétől. . 1300 – – 3100.4 . . . . Név Young-modulus E (GPa) Szakítószilárdság σB (MPa) Poisson-szám μ acél (ausztenites) 191. . 3 30 . . .3 . 40 0. Név Young-modulus E (GPa) Szakítószilárdság σB (MPa) Poisson-szám μ 2 . 25 – polietilén (HDPE) (nagy sűrűségű) 0.44 poliimid (PI) 2.3 . . .16 sárgaréz (60% Cu. . 530 900 – alumíniumötvözetek grafit 27 gránit 62 – 0.. 3800 0. 930 – 60.35 – 10. . . .2 15 . . 45 Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 202 C – – 101. 0.5 25 . Manyagok rugalmas adatai szobahmrskleten Az alkalmazásnál figyelembe kell venni a viszonylag alacsony olvadási. . . .

Longitudin lis hull m terjedsi sebessge g zokban s gzkben 0 ◦ C-on.37 vas 100 56 120 200 0.21.34 titán 116 44 – – 0.37 irídium 528 210 – – 0.28 9.6 – 20 0.36 platina 168 61 – 300 0.32 vanádium 128 47 – – 0.21 molibdén 329 20 – 400 0.26 króm 279 115 – – 0. Név Poisson-szám μ Young-modulus E (GPa) Torziós modulus G (GPa) A rugalmasság határa σ (MPa) Szakítószilárdság σB (MPa) alumínium 70 26 100 200 0. Szil rd elemek rugalmas adatai Az értékek nagymértékben függnek a gyártási technológiától. május 6.032 cink 108 43 – 180 0.20.38 réz 130 48 120 450 0.31 ólom 16 3 18 0. –18:36 . ezáltal az anyag szerkezetétől.44 ón 50 18 5.44 berillium 287 132 – – 0. 105 Pa nyom son Név c (m/s) Név c (m/s) ◦ acetilén 327 higanygőz 360 C-on 208 ammónia 415 klór 205 argon 308 metán 432 135 nitrogén 337 etil-alkohol gőz 80 C-on 271 oxigén 317 hélium 971 szén-dioxid 258 szén-monoxid 337 bróm ◦ hidrogén 1286 Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 203 C M Y K 203 2011.35 arany 78 27 – 260 0.9.29 volfrám 411 161 – 400 0.31 nikkel 200 76 – 500 0.25 ezüst 83 30 – 280 0.

24. Longitudin lis hull m terjedsi sebessgnek hmrskletfggse vzben t (◦ C) c (m/s) 0 1403 20 1483 40 1529 60 1551 80 1555 100 1543 204 Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 204 C M Y K 2011. 20 ◦ C-on Név c (m/s) Név c (m/s) ∼ 1 320 aceton 1 190 petróleum benzol 1 326 propil-alkohol 1 220 etil-alkohol 1 168 szén-diszulfid 1 158 glicerin 1 923 szén-tetraklorid higany 1 451 tengervíz 943 1 531 metil-alkohol 1 123 toluol 1 308 nehézvíz 1 399 xilol 1 357 nitrobenzol 1 470 víz 1 483 paraffinolaj ∼ 1 420 9.23. Longitudin lis hull m terjedse szil rd anyagokban.9.22. mert nagymértékben függhet az anyag szerkezetétől és összetételétől. –18:36 . Longitudin lis hull m terjedsi sebessge folyadkokban. Név c (m/s) acél 5 100 Név keménygumi c (m/s) 1 570 alumínium 5 110 koronaüveg 5 300 bazalt 5 080 kvarcüveg 5 400 cink 3 600 márvány 3 800 bükkfa 3 300 ólom 1 200 tölgyfa 3 800 ón 2 700 fenyőfa 4 500 paraffin 1 300 flintüveg 4 000 porcelán 4 880 gránit 4 000 réz 3 800 tégla 3 650 sárgaréz 3 500 3 280 vas 5 180 ◦ jég (−4 C) 9. május 6. 20 ◦ C-on Csak közelítő értékek.

Longitudin lis hull m terjedsnek hmrskletfggse levegben t (◦ C) c (m/s) t (◦ C) −100 263 5 334.26. május 6. 5 100 387.25. 6 330 5/4 f (fá) 352. 3 495 15/8 523 528 2 2 c (dó) 1 16/15 64/45 Szomszédos hangközök a dúr hangskálán 16/15 135/128 nd /nc1 = 9/8 16/15 25/24 16/15 ne /nd = 10/9 nf /ne = 16/15 16/15 135/128 ng /nf = 9/8 16/15 25/24 na /ng = 10/9 16/15 135/128 16/15 nh /na = 9/8 nc2 /nh = 16/15 A kiegyenlített lebegésű temperált hangskála szomszédos hangjainak hangköze √ 12 2. 5 264 cisz 279. 8 −15 322. 4 352 4/3 fisz 373. 7 278. 5 25 346. 5 15 340. 3 60 366. 3 16/9 h (ti) 498. 3 20 343. Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 205 C M Y K 205 2011. –18:36 .9. 3 297 9/8 disz 314 316. 4 8/5 a (lá) 440 440 5/3 aisz 470. 2 c (m/s) 9. 8 −60 293 10 337. 5 396 3/2 gisz 419 422. 7 −10 325. 8 40 355. 6 −5 328. 5 g (szó) 395. 3 375. 6 30 349. 3 469. 8 −40 306. Hangsk l k hangjainak frekvenci i s hangkzei A hang neve A kiegyenlített lebegésű temperált hangskála hangjainak frekvenciája (Hz) A dúr hangskála alaphangjainak és színező hangjainak frekvenciája (Hz) Viszonya az alaphanghoz c1 (dó) 261. 7 35 352. 5 0 331. 8 −20 319. 8 6/5 e (mi) 332. 3 d (re) 296.

egymás mögötti körlemez l D k 1 1.27.34 félgömbhéj (konkáv) fenéklappal k = 1.40 2. .91 0.11 körgyűrű lemez d = 0.34 α = 60◦ esetén k = 0.87 0. 0.2 gömb k = 0.5 2 3 0. –18:36 .45 két.42 fenéklap nélkül k = 0.01 körhenger tengelyirányú áramlásban (zárt végekkel) l D k 1 2 4 7 0.9.51 körhenger tengelyre merőleges áramlásban (zárt végekkel) k = 0. május 6.5 k = 1.05 Zsukovszkij-profil k = 0.15 1.22.78 1.52 téglalap alakú lemez a 1 2 4 10 18 ∞ b k 1.68 csepp alak k = 0.0 1.93 0. Formatnyezk ( raml si ellen ll si tnyezk) vékony körlemez k = 1.05 .33 körkúp fenéklappal α = 30◦ esetén k = 0. .19 1.99 206 Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 206 C M Y K 2011.04 1.85 0.17 fenéklap nélkül k = 1. ha D félgömbhéj (konvex) fenéklappal k = 0.29 1.

0361 kloroform 0.06954 80 0.0633 40 0.0214 szén-tetraklorid 0. –18:36 .0686 10 0.07103 70 0.038 n-hexán 0.023 izopropil-alkohol (propan-2-ol) 0.0725 0.0642 35 0.9.0268 terpentinolaj 0.375 glicerin 0.0651 30 0.0511 etil-alkohol (etanol) 0.357 ón (400 ◦ C-on) 0.07475 45 0.0669 20 0.0237 benzol benzol 0.0227 higany 0.058 toluol 0.0678 15 0.035 9. A vz felleti feszltsge levegkrnyezetben a hmrsklet fggvnyben Hőmérséklet t (◦ C) Felületi feszültség σ (N/m) Hőmérséklet t (◦ C) Felületi feszültség σ (N/m) 5 0.0206 higany 0. Nh ny folyadk felleti feszltsge 20 ◦ C-on Név Felületi feszültség σ (N/m) levegőkörnyezetben Név Felületi feszültség σ (N/m) vízkörnyezetben aceton (dimetil-keton) 0.0171 ◦ toluol 0.518 etil-alkohol (etanol) 0.472 olivaolaj 0.364 petróleum 0.28.0295 szén-tetraklorid 0.0274 víz 0.29.0623 90 0.0184 benzol 0.07029 75 0.0635 olaj 0.0606 Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 207 C M Y K 207 2011. május 6.07326 55 0.0268 éter (dietil-éter) 0.0660 25 0.0264 olaj 0.07401 50 0.07253 60 0.0273 higanykörnyezetben n-hexán 0.07178 65 0.0285 éter (dietil-éter) 0.0107 bróm 0.0405 kén (141 C-on) 0.

30. Nh ny folyadk Etvs- lland.9.

906 · 10−5 η (Pa · s) Levegő – – – 1.14 · 10 107 1. .02 · 10−5 1.00 · 10−5 0.23 · 10−7 2.282 · 10−3 · 10−3 · 10−3 · 10−3 · 10−3 · 10−3 0. 9.8 · 10−7 glicerin-trisztearát 0.664 · 10−3 1.588 · 10−5 – 3.31.136 · 10−3 0. .091 – 2.653 · 10−3 Víz −5 · 10 · 10−5 50 60 70 80 90 100 1.1 · 10−7 klór* 0.595 · 10−5 · 10−5 · 10−5 0.3 · 10−7 ecetsav Eötvös-állandó kE (J/K) oxigén* 1.355 0. 6.002 · 10−3 Gázok 9.002 · 10−3 −3 0. . 1.710 – 1. .14 · 10 higany −7 1. .00 · 10−5 2.9 .957 2.404 0.9 .02 · 10−7 szén-tetraklorid 2. .62 .30 · 10−2 neon oxigén szén-dioxid 3. Nh ny anyag dinamikus viszkozit sa 20 ◦ C-on ammónia hélium hidrogén levegő metán η (Pa · s) 1. .2 · 10−7 víz * Ezen gázok esetében a folyadékfázishoz tartozó hőmérsékleti tartományban értelmezett érték.47 1.000 – 2.94 .307 · 10−3 1.94 · 10 fenol 0. .10 · 10−5 2.04 · 10−5 Folyadékok etil-alkohol (50%-os) (etanol) benzol glicerin higany lenolaj η (Pa · s) 2. .066 · 10−3 – 208 Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 208 C M Y K 2011.797 · 10 0.86 · 10−3 0.55 · 10−3 5.607 1.32.92 · 10−7 szén-diszulfid 2.05 · 10−7 nitrobenzol 2.46 1.18 1. .179 200 360 500 2.9 · 10−5 1.3 .793 · 10−3 1.35 · 10 etil-alkohol (etanol) metil-alkohol (metanol) −7 0.820 30 40 Víz −5 · 10 · 10−5 · 10−5 · 10−5 · 10−5 – 1. . 1.11 · 10−7 0.78 · 10−7 fluor* 2. –18:36 . .548 0.467 0. 1. A leveg s a vz dinamikus viszkozit sa a hmrsklet fggvnyben t (◦ C) t (◦ C) η (Pa · s) Levegő −100 −50 −20 0 10 20 1. .17 · 10−7 éter (dietil-éter) 2. 1.0 · 10−7 nitrogén* −7 5. .ja Név Eötvös-állandó kE (J/K) Név 2. 1.82 · 10−5 1.49 · 10−5 melasz méz (16% víztartalmú) méz (29 ◦ C-on) petróleum szurok víz 165 19 7 −3 2.1 · 10 benzol −7 0.36 .316 0. május 6.67 . 1.

3 2 519 221 361 10 886 900 antimon 630.6 2 446 itterbium 1.13 · 10 11 európium germánium 192 −5 27 1 529 gallium – 1 100 3 424 1 411 gadolínium – 56 3 927 419.75 · 10 −6 465 4 516 322 · 10 −6 122 3 700 146 −5 2 833 4 603 60 23 5.6 824 3. .21 · 10−5 29 2 024 234 147 · 10 −6 135 3 186 133 2.3 961. .9 · 10 −6 105 1 725 173 1.8 2075 28.7 · 10 −5 16 611 230 2.2 · 10−4 80 3 984 330 5. 100 ◦ C tartományban λ (J/(m·K·s)) Lineáris hőtágulási együttható a 0 .8 holmium 1350 −5 6 ezüst hafnium 1. .89 · 10−5 103 2 390 234 1. május 6.9 2 694 16 1.5 erbium 8.25 · 10−4 21 1 675 741 671 36 907 120 4 409 23 2 561 2 862 11 14 1 596 14 429 foszfor 44.44 cirkónium 2 471 5.4 · 10 99 1 920 230 2 204 29 1. 100 ◦ C tartományban α (1/K) 3198 12 – 2.98 · 10 −5 111 1 800 383 5.4 bór cérium cézium cink 52 857 124 −6 2 090 35 000 1 030 38 2 680 205 9. –18:36 .63 · 10 −5 53 921 145 4 428 1 194 39 6.7 · 10−6 211 6 360 281 9.9.39 · 10 Olva.5 – – −6 – – 3 264 11 9.12 · 10 104 1 695 165 2 072 82 3. .3 2 233 1 472 156.22 · 10 −5 103 1 680 168 · 10 −5 63 1 155 176 1.9 – · 10−5 799 1 855 diszprózium 1 564 190 – 1.6 1 587 19 1.33.34 · 10 · 10 2 162 irídium 1 825 · 10−6 822 indium 32 470 6.76 938.236 francium 27 677 – 1 314 29.Forráshő dáshő Lf (kJ/kg) Lo (kJ/kg) – – −5 Közepes fajhő 25 ◦ C-on c (J/(kg · K)) – alumínium 660.42 · 10 −5 65 1 759 130 · 10 −6 373 1 574 szublimálási hő 343 arany 1 064 arzén 2 856 817 614-től (hármas. Szil rd elemek htani adatai Név Olvadáspont to (◦ C) aktínium 1051 Forráspont tf (◦ C) Hővezetési együttható a 0 .szublimál pont) 50 asztácium 302 337 2 bárium 727 1 897 18 berillium 1 287 bizmut 271.15 277 0.4 Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 209 C M Y K 209 2011.05 · 10−5 163 1 256 205 308 1.

45 97 200 103 – 94 13 – – 285 – 57 886 232 2.5 4 744 1 749 35 – 7.2 · 10 −5 209 3 760 653 · 10 −5 61 2 033 741 8.2 160 4 135 · 10−5 1 342 1 090 193 Közepes fajhő 25 ◦ C-on c (J/(kg · K)) 3.1 · 10 platina 1 768 3 825 72 8.2 kobalt 1 495 króm 1 907 lantán 920 lítium 180.5 lutécium 1663 magnézium 650 1 484 759 444.2 85 4. 100 ◦ C tartományban λ (J/(m·K·s)) 3 336 17 jód 113.2 · 10 267 4 207 477 molibdén 2 623 4 639 140 4.1 0.6 644 3902 6 – – 1455 2 913 91 1.6 · 10 3 393 16 9. .38 kén 115. .08 · 10−5 0.9 ón (fehér.33.1 · 10−6 154 3 305 131 −5 157 3 398 244 101 2 405 134 palládium 1 555 2 963 72 1.9.33 · 10−5 292 6 378 440 54 · 10 −6 290 7 360 268 · 10 −5 2 862 130 −5 2477 ólom 883 327. .Forráshő dáshő Lf (kJ/kg) Lo (kJ/kg) 422 19 600 3 308 – – – · 10 −6 362 5 254 1 068 −5 mangán 1 246 2 061 8 2. γ ón.8 · 10−6 290 6 153 251 7. 162 ◦ C felett) 231.1 · 10 −5 113 4 260 1 235 · 10 −6 75 2 000 205 nátrium 97.7 184.6 2 927 2 671 3 455 Lineáris hőtágulási együttható a 0 .9 · 10−6 8.3 – – 733 1. 100 ◦ C tartományban α (1/K) 1.72 neodímium 1 016 neptúnium nikkel nióbium 3 066 140 17 9. május 6. β ón) – – 67 2.3 – · 10−5 263 6 490 415 4.9 · 10 −6 260 6 580 461 · 10 −5 60 2 897 197 −5 1.4 kadmium 321 767 kalcium 842 kálium 63.2 95 Olva.2 2. Szil rd elemek htani adatai (folytat s) Név Olvadáspont to (◦ C) ittrium 1 526 Forráspont tf (◦ C) Hővezetési együttható a 0 .9 2 602 – – 5 012 88 ozmium 3 033 – – – 213 60 2 497 – 5. –18:36 .8 · 10−6 plutónium 640 3228 6 – – – – polónium 254 962 – – – – – 210 Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 210 C M Y K 2011. .35 · 10 ón (rideg.

2 3.7 2 334 1 072 szelén 2 562 Lineáris hőtágulási együttható a 0 . 100 ◦ C tartományban λ (J/(m·K·s)) prazeodímium 931 3 510 13 prométium 1 042 3 000 15 protaktínium 1 572 3 300 47 rádium 700 1 737 19 rénium 3 186 5 596 48 réz 1 085 ródium 1 964 rubídium 39.9 .02 · 10−5 357 7 293 557 46 · 10 −5 21 813 128 · 10 −6 3 017 5 458 58 4 265 51 3 221 180 13 700 2 157 1 359 0.1 −5 688 3 527 tellúr · 10−6 4 150 szén tallium 6.Forráshő dáshő Lf (kJ/kg) Lo (kJ/kg) · 10−6 6.27 · 10 4 827 – 1.12 · 10−5 83 2 202 113 17 1.18 · 10−5 272 6 095 465 162 −6 192 4 009 134 volfrám 3 422 5 555 4.25 · 10−5 0. .6 3 6. .1 szén (gyémánt) 3 500 B – 205 −5 – – −6 1. .2 · 10 −6 1 280 1 650 tantál 988 – 72 – · 10−6 technécium 449.Név Olvadáspont to (◦ C) Forráspont tf (◦ C) Hővezetési együttható a 0 .5 · 10 Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 211 C M Y K 211 2011.5 – 4 796 7.6 365 8 893 523 tórium 1 750 4 788 54 1.31 ruténium stroncium szamárium 3 695 395 150 · 10 – – 385 · 10 210 4 800 244 9 · 10 −6 26 887 360 6.7 · 10 · 10−6 – 140 szilícium 1 414 3 265 150 szkandium 1 541 2 830 303.03 · 10 −5 103 1 840 183 · 10 −6 titán 1 668 3 287 22 8. . –18:36 . 1.52 – 3 824 35 140 192 – 1 382 685 2 343 180 777 4 027 80 Közepes fajhő 25 ◦ C-on c (J/(kg · K)) – 58 1 790 Olva. .4 · 10−6 252 5 610 238 – – 8.33 · 10 −5 109 1 456 160 1.5 1 473 333 352 69 – – 691 – – 1 047 – 494 678 16 1.3 11 2.2 117 221 terbium 1.39 · 10 −5 53 1 753 116 · 10 −6 túlium 1 545 uránium 1 135 1 946 4 131 28 vanádium 1 910 3 407 31 8. .5 – – 174 4 165 – – 140 – 1. 100 ◦ C tartományban α (1/K) 3.3 345 8 975 486 vas 1 538 2 861 80 1.675· 10−5 138 820 201 1. május 6.68 · 10 13 3 650 S – 138 −5 szén (grafit) – −5 2.

160 1. . . 2. .3 · 10−5 – – – 3500 B 0 – 1480 Ü 0.5 · 10−6 5 · 10−6 1. . . 1700 – – 840 360 – 880 – fenyőfa a rostokkal párhuzamosan – 0. . .1 · 10−5 – 5 .8 · 10−5 – 3 . 17 30 . . .035 . 10 · 10−6 – 0.0 .7 . . . az összetétel. .4 – 3 .2 . 60 0.9 140 2. 6 · 10−7 800 750 494 2093 1000 . 1. . 2100 1.3 1. . . . . . .68 . .1 . 2. 1440 – 1700 – 880 . 2.045 25 . . . .29 2.4 0. .8 · 10−5 0. . .8 . . 6. . előállítási technológia. 1300 – lombos fa a rostokkal párhuzamosan – 0. . 1040 380 . . . 900 840 380 szilícium-karbid 2700 S 90 . 1.05 . . . . . 1. . 34 1. 1. 1. 420 – 1425 13 .6 30 . Fajhő. . 1550 – 2050 – – 880 .2 3. 7 · 10−5 1300. . 0. 1700 lombos fa a rostokra merőlegesen magnézium-oxid 2800 – 1. . . . 8 · 10−6 0. 0. 650 70 . 20 ◦ C-on cp (J/(kg · K)) Név Olvadáspont to (◦ C) Hővezetési együttható 20 ◦ C-on λ (J/(m · K · s)) Lineáris hőtágulási együttható 20 ◦ C-on α (1/K) acél (ausztenites) acél (ferrites) agyag alumínium-oxid alumíniumötvözetek beton bronz cinkötvözetek csillám fémkerámiák 1350 .3 · 10−5 8.9 . . 1. 0. 35 121 .7 . . .9 · 10−6 1300 . .8 . . B: bomlik S: szublimál Az adatok csak tájékoztató jellegűek.2 . . . 4. 90 0. . .2 0. . .75 . .3 . . . 1. május 6. . .85 .2 . 75 95 .9 . . . . .91 · 10−5 1700 .2 55 .34.4 3. . .045 . 125 4 . . . .3 · 10−6 – fenyőfa a rostokra merőlegesen – 0. . . .1 800 .35 3 .4 · 10−5 1. .6 · 10−5 – 1260 . . 8. .2 . 1020 10 . . .2 3 . .0 .3 · 10−5 – 7 . . .1 . . 0. . . . . 1. .7 · 10−5 1. .4 · 10−5 – magnéziumötvözetek nikkelötvözetek parafa porcelán samott sárgaréz 420 .88 · 10−5 2. 4. 113 0.2 45 . 237 0. 2. 1.4 . . .9. Szil rd anyagok htani adatai Ü: üvegesedik. származási hely. 1. 0.1 . . 155 2. . . 1. .060 0. . . . . . . .5 . . 1. . .6 . . 5 · 10−6 – gipsz gránit gyémánt jég (0◦ C-on) kőszén kvarcüveg 212 Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 212 C 470 M Y K 2011. 0. .4 · 10−5 1. . 2. . 1550 1350 . nedvességtartalom és porozitás nagymértékben befolyásolja az értékeket. . . . . –18:36 . 8 · 10−6 1.2 · 10−6 5. . .2 . . .

. . . . . . 0. . . . . . .04 . .25 75 . 9. 10 · 10−6 – 840 9. 90 0. . . 95 −260 . . . .9 −60 . . . .16 .40 30 . 170 −270 .4 · 10−6 8. 200 · 10−6 1.32 80 .7 . . .22 60 . . . . . . . 100 · 10−6 1. 125 −40 .6 . . 0. 0.24 .5 . . május 6. .2 . .2 1. . 130 · 10−6 – . . . 0.14 0. 120 1. 170 polisztirol (PS) poli(tetrafluoretilén) (teflon) poli(vinil-klorid) (PVC) poliésztergyanta Fajhő c (kJ/(kg·K)) 1. LDPE) poliimid (kapton) poli(metilmetakrilát) (plexi) polipropilén (PP) Olvadáspont to Hővezetési Lineáris hőtágulási együttható λ együttható α (1/K) (◦ C) Ü: üvegesedik (J/(m·K·s)) 23 ◦ C-on B: bomlik 70 .12 . .7 . 60 · 10−6 120 Ü 0.1 Alkalmazási tartomány Talk (◦ C) −20 . .5 · 10−6 – – – – 0. .09 −6 . 320 110 Ü 320 0.9 −10 . . 0.14 . . . . 0.3 – 9 .22 66 . . . . . . . 20 0.45 . . . 1. 70 · 10−6 265 0.9 . .25 50 . .31 . . 1. . 100 Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 213 C M Y K 213 2011. 90 400 B 0. 0. . . . 0. . . 160 200 Ü 0.25 30 . . 90 3.16 . . . 210 · 10 100 .5 . . . . . . 20 ◦ C-on cp (J/(kg · K)) 3100 1540 . .19 .2 . . 5.35 1.2 100 .5 · 10−5 – 2870 1460 30 . . . 90 · 10−6 1. . 0. . 180 · 10−6 180 . . –18:36 . . . 95 −40 . 0.2 1. . . . . .1 7. 160 · 10−6 90 Ü 0.6 2. . 1. 120 120 0.3 · 10−6 3. . . . 1650 330 . Név cellulóz-acetát poliamid (PA 6. 200 · 10−6 1. . . . 0. . .52 100 . Nylon 6) polikarbonát (PC) poli(etiléntereftalát) (poliészter) polietilén (nagy sűrűségű.4 .28 95 · 10−6 1. 100 · 10−6 – −30 .44 2.12 . . .33 100 . . HDPE) polietilén (kis sűrűségű. . 120 Ü 0. 280 160 .10 . .Név titán-karbid titánötvözetek üveg üvegszál-erősítésű műanyag volfrám-karbid zsírkő (talkum) Olvadáspont to (◦ C) Hővezetési együttható 20 ◦ C-on λ (J/(m · K · s)) Lineáris hőtágulási együttható 20 ◦ C-on α (1/K) Fajhő. . 220 Ü 0. .35. . . 1.0 . 75 140 B 0.35 30 . . 825 Ü 21 7 . 0. Manyagok htani adatai A gyártási technológiától és a kialakuló szerkezettől függően kismértékben változhatnak az értékek.10 . 1. 65 · 10−6 150 0. . . .

465 1. nehézvíz (∗) −70 −3 CCl4 1. n-pentán 15.140 0.105 −3 H2 O 21.3 0.30 1.7 0.5 D2 O 4.10 Térfogati hőtágulási együttható β (1/◦ C) 0.3 10.8 1. 0 ◦ C ≤ t < 4 ◦ C esetén β < 0 t = 4 ◦ C esetén β = 0 t > 4 ◦ C esetén β > 0 214 Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 214 C −10 (∗∗) 23. bróm Br2 0. .465 −94.10 · 10−3 0.00 · 10 −3 −3 5. kénsav (tömény) 13.94 – 1. higany (∗) 2.43 · 10−3 0. éter (dietil-éter) (C2 H5 )O 7. benzol C6 H6 1.30 · 10 −3 −14 1.18 0. − 130 −3 11.7 10.19 · 10 −3 −111.138 (∗) 8.62 · 10 −3 −129.39 (∗) 0.12 1. –18:36 .198 1.46 0.39 CHCl3 0.6 CS2 1.5 −7.162 1.00 – 0.24 · 10 −41. trícium-oxid (∗∗) 1.140 1.23 · 10−3 0. metil-alkohol (metanol) −50 . kloroform 12.25 · 10 4. terpentinolaj −116. május 6.21 T2 O 4.140 −3 6.74 0.00 · 10−3 1.14 0.41 2. Folyadkok htani adatai Név Fajhő Hőve0 ◦ C-on zetési együtt c  ható kJ 18 ◦ C-on kg · K  λ  J m·K·s 1.72 0.291 0. .9 −18 18.181 · 10 0.535 3.151 – 2.27 – (∗) 2. sósav (20%) HCl + aq 2.5 H2 SO4 CH3 OH −112 −63. benzin – 2. aceton (dimetil-keton) (CH3 )CO 2.19 (∗) 0 20 ◦ C-on A víz térfogati hőtágulási együtthatója függ a hőmérséklettől. salétromsav HNO3 17.16 2.593 – C5 H12 14.19 · 10 −97.50 · 10−3 0. szén-diszulfid – 18 −3 19. petróleum – 16.163 1.92 .8 −22.91 0.39 0. víz 4.36. 1. szén-tetraklorid 20.8 – – 4. .00 · 10 (∗) 22.80 −38. glicerin (vízmentes) 9. .13 · 10−3 5.587 (∗) – – 3.56 · 10 −3 1.28 · 10−3 – 3. etil-alkohol (etanol) (C2 H5 )OH 2.10 0.62 · 10 – 0.6 −30 – C3 H5 (OH)3 Hg Olvadáspont Fagyáspont to (◦ C) 105 Pa nyomáson M Y K 2011.160 1.3 3. konyhasóoldat (20%) 0. gázolaj 8.105 1.84 0.374 0.9.

2 74. 76. . – konyhasóoldat (20%) 12. 100 335 2256 víz 21. 906 244 6. 5.8 78. 1110 237 1.4 318 2073 nehézvíz 22. –18:36 . .55 szén-diszulfid 18.1 364 277 7.5 82.7 482 – – salétromsav 16. .8 67.6 193 283 4. trícium-oxid 23. 1180 310 10. glicerin (vízmentes) 8.33 bróm 4.34 n-pentán 14. 220 – 80.4 107 34.1 127 58.1 40 .Forráshő Kritikus Kritikus hő Lf hőmér. 300 290 – 201 357 11.4 200 . – kénsav (tömény) 10.5 Név – 1101 240 285 1460 109 553 – 61. 36.7 – – – 10.08 aceton (dimetil-keton) 1.51 éter (dietil-éter) 6.01 116 353 197 3. – 335 – – petróleum 15. .8 – 64. 300 – 46. 110 – – – sósav (20%) 17.06 – – 374.(kJ/kg) séklet pkr ◦ hő tkr ( C) (MPa) Lo (kJ/kg) 56. 4.00 105. higany 9. metil-alkohol (metanol) 13.5 98.28 etil-alkohol (etanol) 5.6 gázolaj 7. 377 194 4.2 22. 86 39.7 338 525 – 396 236 – 6.2 22. 160 – 293 376 – terpentinolaj 20.51 szén-tetraklorid 19.1 75 247 262 108.8 17.1 150 .08 Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 215 C M Y K 215 2011.7 83.nyomás Fagyás. .85 benzol 3. – – – 374. május 6.49 kloroform 11. – benzin 2. 101. .Forráspont tf (◦ C) 105 Pa nyomáson Olvadás. – 288.

27 8.802 · 10−3 1. neon Ne 1. vízgőz H2 O 1. –18:36 .056 1. szén-monoxid CO 1.365 1.214 1.6 · 10−3 3.0 · 10 2.2 · 10−3 3.3 · 10−3 3.236 10.3 · 10−3 3.386 1.821 0.7 · 10−3 3. argon Ar 0.726 · 10−3 3.812 0.30 13.523 0. propán C3 H8 1.512 1.8 · 10 13.22 6.41 175.477 1.658 – – 18.750 · 10−3 5.9 · 10 14.0 · 10−3 3.161 1.642 · 10−3 −3 3.7 · 10−3 – 10.662 · 10−3 9. oxigén O2 0.14 15.0 · 10−3 3.385 · 10−3 – 13.068 0. kén-hidrogén H2 S 1.112 1.342 – – 27. ózon O3 0.35 8.674 · 10−3 20.234 3.40 24.40 23.4 · 10−3 3.2 · 10−3 3. metán CH4 17. n-bután C4 H10 1. ammónia NH3 2. kripton Kr – – 1.40 24.6 · 10−3 3. május 6. G zok.502 0.038 0.690 · 10−3 0.795 – 1.65 16.660 · 10−3 8. xenon Xe – – 1.2 · 10−3 – 15.7 · 10 −3 – 3.487 – – 128. acetilén (etin) C2 H2 1.161 1. 273 K-en) Név cp cV κ= (kJ/(kg · K)) cp cV Hővezetési együttható 18 ◦ C-on λ Térfogati hőtágulási együttható β (J/(m · K · s)) (1/K) −3 3. klór Cl2 0. éter (dimetil-éter) (CH3 )2 O – – 1.720 · 10−3 216 – – – Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 216 C – – M Y K 2011.047 0.1 · 10−3 – 23.41 – – −3 11. gzk htani adatai Fajhő (105 Pa-on. hidrogén-klorid HCl 0. kén-dioxid SO2 0.821 1.661 · 10−3 19.0 · 10−3 −3 3.37.318 1.0 · 10−3 – 26.9. etán C2 H6 1. hidrogén H2 14.367 · 10−3 25.573 1.628 0.653 1.675 · 10−3 2.40 24.745 1.847 1.374 1. szén-dioxid CO2 0.68 87.666 1.32 30.637 1.31 22.997 0.623 1.741 1. nehézhidrogén D2 14. levegő – 16.25 4.632 1.712 1.65 46.566 1.595 – 1. fluor F2 0.4 · 10 12.11 18. hélium He 5.40 18.66 5.916 0.030 0.29 22.726 · 10−3 24.5 · 10−3 19.674 · 10−3 21. nitrogén N2 1.5 · 10−3 3.66 143.7 · 10−3 – 7.30 14.

197 52 · 105 Pa nyomáson szublimálási pont szublimálási hő 5 Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 217 C M Y K 217 2011. −210.9 −0.8 4.0 −191. 2256 374.0 – 251 −5.8 213 −118.8 −88. 390 157.73 neon 18.7 159 −272.8 5.5 25.9 – −259. 30.5 −138.49 kripton 14.0 −195.82 levegő 15.0 (1) (2) (3) (4) 334 17. −182. 188 −138.35 szén-dioxid 23.8 1.4 29.6 26 · 10 Pa nyomáson 5.9 −108.0(3) 18.0 −111.5 0. −251.5 95.1 80.70 fluor 6.9 13.8 25.1 −103.7 −112.5 −81. –18:36 .0 5.8 58.0 −35.0 7.2(1) −268.02 kén-hidrogén 12.63 metán 16.0 −188.0 261 114.6 5.0 −85.0 −85. −267.43 hidrogén-klorid 10.6 −249.6 58.39 nitrogén 19.3 −185. −157.0 3.0 −23.49 n-bután 4. 3.7 – 469 127. −248.4 573(4) 31.6 −161.6 −254.2 −220.5 4. 117 69.Olvadás.5 7.49 szén-monoxid 24.8 −245. 461 16. −220. −56.9 – 105(4) −228.36 ózon 21.0 – 754 35. −78.90 argon 2. −129.0 −112.04 oxigén 20.2 216 −140.6 −60.23 hélium 7.6 386 152.8 −182.2 504 −82.9 0. 6.5 81. – 314 −234.7 −33.8 −42.26 propán 22. 4.2 −252.0 37.7 117 −63. 551 100.0 −183.7 2. 4.0 339 Kritikus hőmérséklet tkr (◦ C) 1368 132.96 etán 5.0 – 209 −140. 461 239.8 5.29 hidrogén 8.4 Kritikus nyomás pkr (MPa) 11.2 −151.06 vízgőz 25.9 1. −218.Forráspont Olvadáshő Forráshő pont Fagyáshő Lo (kJ/kg) tf (◦ C) Fagyáspont Lo (kJ/kg) to (◦ C) 105 Pa −77.8 199 −147.30 éter (dimetil-éter) 17.0 5.3 167 −122.8 −83. −187.89 xenon 26.69 nehézhidrogén 9.5 448 51.4 9.1 3.2 22.0 7.0 9.70 klór 13. május 6.7 3.3 −10.0 −192.34 etin (acetilén) 3.4 −189.0 448 96.28 Név ammónia 1.1 486 32.0 100.7 19.88 kén-dioxid 11. 56.0 −75.4 8.3(2) −205.

44 benzin 230. . . . sok esetben függ a pontos összetételtől. . . .9. 17 225-280 14. . 31 28. . amely 1 kg vagy 1 m3 20 ◦ C-os tüzelőanyag tökéletes elégetésekor felszabadul. gőzök Gyulladási hőmérséklet tgy (◦ C) benzolgőz – Égéshő Hf (MJ/m3 ) Hf (MJ/kg) Ha (MJ/m3 ) Ha (MJ/kg) – 40 490. . 34 kőszén 350. .38. . . Égéshő: (felső fűtőérték) az a hőmennyiség. 13 8. 530 510 etán etilén (etén) butángőz propángőz 218 147 36 117 49 108 46 90 50 83 46 320. . . . –18:36 . . . . Szilárd anyagok Gyulladási hőmérséklet tgy (◦ C) Fűtőérték Ha (MJ/kg) Égéshő Hf (MJ/kg) antracit 425. . . . 35 27. május 6. . . . ftrtkek Közelítő és kerekített értékek. 11 fa (nedves) – Folyadékok Gyulladási hőmérséklet tgy (◦ C) bután (cseppfolyósítva) propán (cseppfolyósítva) ∼ 11 425. . . . 120 Gázok. . 30 barnaszén-brikett fa (száraz) tőzeg (száraz) barnaszén – 20. . . 46 40. 34 kohókoksz 550. . 46 39. 18 15. . . . . 300 16. ha az égéstermékeket a kiindulási hőmérsékletre hűtjük vissza. . 360 64 52 58 47 545. . . gshk. . 450 10. . . 35 32. 300 44 42 320 42. . . . Fűtőérték: (alsó fűtőérték) az égéshőnek az égésnél keletkező víz elpárologtatásához szükséges hővel csökkentett értéke. . . . 44 petróleum xilol 495 43 41 toluol 553 42 41 benzol 540. . 560 58 59 54 55 138 Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 218 C 15 Fűtőérték M Y K 2011. 15 250. 425 30 26 – 28 24 465 22 19 spiritusz (90%) metil-alkohol (metanol) szén-diszulfid 102. 440 ∼8 Fűtőérték Ha (MJ/kg) Égéshő Hf (MJ/kg) 49 46 470 50 42 gázolaj 350. 580 42 40 etil-alkohol (etanol) 390. . . . . . Gyullad si hmrskletek. 450 29. . . . 21 ∼ 20 285. 430 44. . 750 28. . 16 12. . 440 33. . . .

45 – 32. . .05 ·10−8 Ar 427 6. 1 200 ◦ C kőszén előtüzeléssel 1 300 . 6 – ∼5 – 19.22 ·10−7 N2 511 6.39. . Név Termikus átlagsebesség v (m/s) Közepes szabad úthossz l (m) Név Termikus átlagsebesség v (m/s) Közepes szabad úthossz l (m) H2 1910 1. . .18 ·10−7 Hg 190 3. 1 870 ◦ C földgáz Bunsen-égőben égetve 2 200 ◦ C földgáz oxigénben égetve hidrogén oxigénnel égetve 2 280 . 585 12 143 10 120 metán vízgáz 600 – 11 – 10 generátorgáz 600 – 5. . G zmolekul k s g zatomok termikus tlagsebessge s kzepes szabad thossza 20 ◦ C-on.03 ·10−8 He 1350 1.73 ·10−8 vízgőz 615 3. . norm l lgkri nyom son (105 Pa) Közvetett mérési eredményekből számított értékek. . . .94 ·10−8 Kr 295 4. 1 200 ◦ C barnaszén kazánban égetve 1 550 .79 ·10−7 O2 478 6. 1 500 ◦ C 700 . . 750 36 55 33 50 földgáz 560. .Gázok.31 ·10 −8 CO2 408 3. –18:36 . . 600 35. . . . . . .94 ·10−8 Xe 236 3. . . 20 – 17. L nghmrskletek kőszén kazánban égetve 1 000 . . . .40. 780 – 17 – 14 szén-monoxid 610. 1 960 ◦ C etil-alkohol (etanol) lángja 1 700 ◦ C 2 700 . gőzök Gyulladási hőmérséklet tgy (◦ C) acetilén (etin) Égéshő Fűtőérték Hf (MJ/m3 ) Hf (MJ/kg) Ha (MJ/m3 ) Ha (MJ/kg) 335 53 57 52 56 fagáz (nedves) – – 46 – 42 fagáz (száraz) – – 33 – 29 650. 650 11 10 – – hidrogén 575. . 42 – ammónia 650. . . május 6. 3 100 ◦ C acetilén (etén) oxigénben égetve 9. . . 18 – városi gáz (világítógáz) 9. .50 ·10−8 Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 219 C M Y K 219 2011. 2 900 ◦ C hidrogén levegőben égetve 1 770 . . . .44 ·10−8 Ne 604 1. .

Teltett vzgz nyom sa s srsge. a vz srsge s p rolg shje a hmrsklet fggvnyben Telített vízgőz Hőmérséklet t (◦ C) Nyomás p (kPa) Sűrűség Sűrűség .9.41.

(kg/m3 ) .

3 100 101.9 70 31.5 46.3 0.867 Párolgáshő Lp (kJ/kg) 20 45 220 Víz M Y K 2011.3534 968.523 0.24 2394.549 0.0656 990.0 326.8 275 5 948.01 2.07 2382.1043 985.336 9.7 225 2 550.0230 997.1 2031.8 10 1.2 22 106 Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 220 C 999.07 2442.50 200 1 554.5977 958.3 85 57.2933 971.0128 999.57 759.926 2488.0094 999.4 891.857 864.8 175 892.4 55 15.5045 961.75 834.6 25 3.0511 992.24 2406.73 2370.0828 988.5 15 1.2 0 325 12 057 350 16 536 113.1 50 12.3 95 84.67 2430.4 125 232.3 60 19.0 0 2500.155 0.3 2.59 2345.3 150 476.619 2 0.7 12.38 2256.9 40 7.0 1403. május 6.4 1572.356 0.696 5 0.0173 998.006 0.5 19.0 448.0303 995.24 2358.2 326.8 250 3 977.3 30 4.0 2187. –18:36 .0 1188.0 1836.3 4.5 7.6 370 21 052 374.92 2269.167 5 0.917 0.1302 983.1 35 5.324 0.6 300 8 591.607 95 0.0068 999.1611 980.3 90 70.581 0 0.24 712.4235 965.1 70.236 4 0.225 7 0.9 2112.68 654.800 0.1981 977.3 80 47.617 892.0396 994.727 2477.34 2282.05 2417.8 200.98 799.6 30.299 939.23 2453.0048 5 0.4 448.374 5 0.872 73 0.2418 974.333 9 0.7 1940.126 2465.65 2295.8 75 38. (kg/m3 ) 0.83 2308.548 916.12 1.81 2333.7 572.2 1715.107 0.739 0.89 2321.6 65 25.

63 113 989 855 103.50 101 325 760 100.42.09 91 991 690 97.33 100 657 755 99.55 89 991 675 96.62 93 991 705 97.18 88 658 665 96.37 89 324 670 96.52 106 656 800 101.82 114 655 860 103.26 112 655 845 103.07 111 989 840 102.9.44 93 324 700 97.91 107 989 810 101. Nh ny anyag h tad si egytthat.30 109 322 820 102.88 111 322 835 102.12 105 323 790 101.32 105 989 795 101. A vz forr sponti hmrskletnek v ltoz sa a nyom s fggvnyben Nyomás p (Pa) p (torr) Hőmérséklet t (◦ C) Nyomás p (Pa) p (torr) Hőmérséklet t (◦ C) 87 991 660 96.17 99 990 750 99.71 107 323 805 101.27 92 657 695 97.49 97 324 730 98.10 101 990 765 100.97 95 324 715 98.43.32 96 657 725 98.83 98 657 740 99.49 109 989 825 102.44 100 322 850 103.00 99 323 745 99.30 102 656 770 100.69 110 656 830 102.73 90 658 680 96.66 97 990 735 99.71 103 990 780 100.11 108 656 815 101.91 104 656 785 100.14 95 990 720 98.50 103 323 775 100.00 9.80 94 657 710 98.91 91 242 685 97.

116 víz. 8 000 víz. 250 túlhevített vízgőz 23 . –18:36 . . . gázok természetes áramlás esetén 6 . . . természetes áramlás esetén áramló víz 250 . . forrás közben 3 000 . . május 6. . 50 levegő. . 6 000 kondenzálódó gőz 5 000 . erős áramlással 50 . enyhe áramlással 20 . 15 000 Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 221 C M Y K 221 2011. . 2 000 2 000 . 20 levegő. . . .ja α (J/(m2 · K · s)) levegő. . . . .

44.9. Nh ny anyag tlagos emisszi.

08 0.94 0.11 0.071 0.19 0.75 0. Szil rd anyagok relatv dielektromos lland.01 0.) réz samott vas lemez öntött kovácsolt volfrám t (◦ C) 500 1000 1500 fényes 100 1000 fényes 100 oxidált 100 fényes 100 oxidált 200 futtatott 25 oxidált 200 fényes 25 100 500 1500 2000 ε 0.98 0.21 0. oxidáltsága.02 0.23 0.95 0.64 0.45.15 0.98 0.5 0 100 100 25 25 100 ε 0. Név fényes oxidált fényes acél alumínium oxidált fényes arany beton emberi test jég króm nikkel olajfesték platina fényes fényes fényes t (◦ C) 100 200 25 100 200 600 100 500 25 36.74 0. ezért a közölt adatok csak tájékoztató jellegűek.6 0.022 0.037 0.79 0.06 0. hullámhossz.08 0. a vizsgálat szöge) függ.19 0.9 0.024 0.28 9.03 0. a felület érdessége.032 0.05 0. polírozottsága.028 0.02 0.s tnyezje Az emissziós tényező értéke nagyon sok paramétertől (hőmérséklet.047 Név platina (folyt.

2 5 .7 . 6. .7 2.. 2. . . . 15 Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 222 C Név kvarc (kristály) kvarc (üveg) márvány mikanit műgyanta olajospapír papír paraffin porcelán M Y K 2011. .5 prespán sellak tégla trolitur üveg 2. 3.5 . 10 4. . . . .ja Az értékek a gyakorlati felhasználás szempontjából érdekes frekvenciákon érvényesek. .5 . . .5 2. . ..4 . .5 . . .5 3 . . . 14 3. .5 2. . 3. . .3 2.8 εrel 3. .5 5 1.. . . május 6. . 5 3. . 8 1 000 ..5 . . Név alumínium-oxid bakelit bárium-titanát borostyán celluloid csillám ebonit gumi gyémánt εrel 9 .5 . –18:36 . .6 . 4. 4. . . 4.5 . 2.68 jég kemény porcelán keménygumi keménypapír lemez kén konyhasó 222 3.5 4 8.9 2.9 2 .2 5. . . 6.6 .3 .4 2. .3 5.5 5 3. . 9 000 2. 3 2. . .2 . 3 5.2 . 3.5 . 6 5.

9.46. Manyagok relatv dielektromos lland

ja
Az értékek a gyakorlati felhasználás szempontjából érdekes frekvenciákon érvényesek.
Név

εrel (1 MHz-en)

cellulóz-acetát

3,2 . . . 7,5

poliamid (PA 6, Nylon 6)

3,6

polikarbonát (PC)

2,9 . . . 3,1

poli(etilén-tereftalát) (poliészter)

3

polietilén (nagy sűrűségű, HDPE)

2,3 . . . 2,4

polietilén (kis sűrűségű, LDPE)

2,2 . . . 2,35

poliimid (kapton)

3,4

poli(metil-metakrilát) (plexi)

2,1 . . . 4,5

polipropilén (PP)

2,2 . . . 2,6

polisztirol (PS)

2,4 . . . 3,1

poli(tetra-fluoretilén) (teflon)

2,0 . . . 2,1

poli(vinil-klorid) (PVC)

2,7 . . . 3,1

9.47. Folyadkok relatv dielektromos lland

ja
Az értékek a gyakorlati felhasználás szempontjából érdekes frekvenciákon érvényesek.
Név

εrel

Név

εrel

benzol

2,28

petróleum

2,2

etil-alkohol (etanol)

25,1

szén-diszulfid

2,6

4,4

terpentinolaj

2,2 . . . 4,9
2,2 . . . 2,5

éter (dietil-éter)
glicerin

41,1

transzformátorolaj

kábelolaj

2,25

víz

metil-alkohol (metanol)

33,7

81,1

9.48. G zok relatv dielektromos lland

ja 0 ◦ C-on, 105 Pa nyom son
Név

εrel

Név

εrel

argon

1,000 504

nitrogén

1,000 528

hélium

1,000 066

oxigén

1,000 486

hidrogén

1,000 252

szén-dioxid

1,000 985

levegő, száraz

1,000 594

Fizika

16129 Fizika FVTABFT / 223

C

M

Y

K

223

2011. május 6. –18:36

9.49. Szigetel anyagok ttsi feszltsge
A gyakorlati szigetelési esetekre vonatkozó tájékoztató értékek.
Név

Uá (kV/mm)

bakelit

Név
10

2,4

celluloid

35. . . 45

olajozott papír

csillám

47. . . 68

pala

gumi

10

Uá (kV/mm)

nitrogén

20. . . 30
0,1. . . 0,3

paraffin

11,5

keménygumi

15. . . 30

paraffinolaj

70

keménypapír

20. . . 25

porcelán

34. . . 38

kvarc (kristály)

30. . . 40

prespán

10. . . 13

kvarc (üveg)

10. . . 30

sellak

40

levegő*

2. . . 4

szén-dioxid

25

márvány

1. . . 3

transzformátorolaj

10

*: A pára- és portartalomtól függően változó érték.

9.50. Szigetelt vrsrz vezetkek megengedhet terhelse
Keresztmetszet
(mm2 )

Állandó terhelésnél
legnagyobb áramerősség

túlárambiztosító
névleges áramerőssége

Szakaszos terhelésnél
legnagyobb áramerősség

(A)

224

0,5

7,5

6

7,5

0,75

9

6

9

1

11

6

11

1,5

14

10

14

2,5

20

15

20

4

25

20

25

6

31

25

31

10

43

35

60

25

100

80

140

Fizika

16129 Fizika FVTABFT / 224

C

M

Y

K

2011. május 6. –18:36

9.51. Szobahmrskleten vezet szil rd s folykony elemek fajlagos ellen ll sa, az ellen ll s hmrskletfggse
Fajlagos ellenállás 20 ◦ C-on

(Ω · m)

Név

alumínium

2,67 · 10−8

4,5 · 10−3

−7

5,1 · 10−3

antimon

4,01 · 10

arany

2,2

arzén

Fajlagos ellenállás hőfokfüggése
0, . . . , 100 ◦ C között
α (1/K)

· 10−8

4,

3,33 · 10

−7

−7


9

· 10−3

bárium

3,5

· 10

berillium

3,3

· 10−8

bizmut

1,17 · 10−6

4,6 · 10−3

cérium

8,54 · 10

−7

8,7 · 10−3

cézium

2

· 10−7

4,4 · 10−3

−8

4,2 · 10−3

· 10−3

cink

5,96 · 10

cirkónium

4,4

· 10−7

4,4 · 10−3

diszprózium

9,1

· 10

−7

1,2 · 10−3

erbium

8,6

· 10−7

2

· 10−3

európium

9

−7

4,8 · 10−3

ezüst

1,63 · 10−8

4,1 · 10−3

−6

1,76 · 10−3

· 10

gadolínium

1,34 · 10

gallium

1,55 · 10−7

4

· 10

−1

3,22 · 10

−7

higany

9,59 · 10

−7

holmium

9,4

· 10−7

1,71 · 10−3

indium

8,8

· 10

−8

5,2 · 10−3

irídium

5,1

· 10−8

4,5 · 10−3

itterbium

2,8

· 10

−7

1,3 · 10−3

ittrium

5,3

· 10−7

2,71 · 10−3

kadmium

7,3

· 10

−8

4,3 · 10−3

kalcium

3,7

· 10−8

4,57 · 10−3

kálium

6,8

−8

5,7 · 10−3

kobalt

6,34 · 10−8

6,6 · 10−3

−7

2,14 · 10−3

· 10−7

2,18 · 10−3

−8

4,35 · 10−3

germánium

4,6

hafnium

· 10

króm

1,32 · 10

lantán

5,7

9,29 · 10

lítium

· 10−3

4,4 · 10−3
1

· 10−3

Fizika

16129 Fizika FVTABFT / 225

C

M

Y

K

225

2011. május 6. –18:36

9. Szobahmrskleten vezet szil rd s folykony elemek fajlagos ellen ll sa.51. az ellen ll s hmrskletfggse (folytat s) Fajlagos ellenállás 20 ◦ C-on .

4 · 10−7 4.375 · 10 −5 – szilícium 2.69 · 10−8 4.06 · 10 −7 4.48 · 10−3 1.8 · 10−3 volfrám 5.35 · 10−3 −8 5.6 · 10−3 ólom 2. .2 · 10−3 ón (fehér.8 −8 4.25 · 10−3 1.7 – nátrium 4.4 · 10−7 1.26 · 10−7 4. –18:36 .08 · 10−7 4. β ón) 1.6 · 10−3 ozmium 8. 100 ◦ C között α (1/K) 4.2 · 10 −7 – szén (amorf) 1.0 · 10−3 −7 1.4 · 10 226 Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 226 C M Y K 2011.6 · 10 −7 2.96 · 10 −7 3.5 · 10−3 tellúr · 10 −3 – terbium 1.92 · 10−3 · 10−7 1.6 · 10−7 2.64 · 10−3 nikkel 6.9 · 10 −8 6.8 · 10−3 nióbium 1.5 · 10−3 5.66 · 10 −7 5.7 −8 4.1 · 10−3 palládium 1.71 · 10−3 rénium 1.16 · 10 −6 – titán 5.95 · 10−3 · 10 platina 1. .5 · 10−3 réz 1.2 · 10−7 1.7 · 10 −8 4.8 szelén szkandium 1. (Ω · m) Név magnézium 4.82 · 10−3 tallium 1.6 · 10 túlium 9 · 10 urán 2.058 · 10 prazeodímium 6.35 · 10−7 3. .4 · 10−3 rubídium 1.9 · 10−3 vas 1.2 · 10−3 −7 3.5 · 10−3 −8 4.87 · 10 −7 4. május 6.2 · 10−3 tantál 1.3 · 10−3 – 6.4 · 10−3 vanádium 1.1 · 10−3 szamárium 9.4 · 10−7 3.5 · 10 neodímium 6.7 · 10−7 3.8 · 10−3 ruténium 7.21 · 10−7 4.2 mangán molibdén · 10−8 Fajlagos ellenállás hőfokfüggése 0. .3 · 10−3 ródium 4.60 · 10 −6 · 10 −8 4.01 · 10−7 6.8 · 10−3 tórium 1.

Szil rd.9. Anyagcsere Fajlagos ellenállás 20 ◦ C-on . anyagszerkezettől függően változhatnak az értékek. elektromosan vezet anyagok fajlagos ellen ll sa s az ellen ll s hfokfggse Összetételtől.52.

. 9 · 10−4 1 · 10−3 2 · 10−4 3 . .5 · 10−4 kantal −7 1 . .8 · 10−7 5 · 10−6 bronz 8 · 10 grafit −6 2 · 10−4 1. . . 1. .1 . . 9. .5 · 10−3 −4 −3 .53. 5. .3 .8 . 5 · 10−3 acél (ferrites) 1.7 · 10−8 4 · 10−3 1. 7.4 · 10−6 6 . . .3 · 10−7 −5 · 10−5 króm-nikkel 8. 2 · 10−5 manganin 4.4 . . 9 · 10−5 konstantán 4. ezért csak közepes értékeknek tekintendők. . .3 · 10 rezisztin 5. .2 · 10−7 4 · 10 szén (technikai felhasználású) szilit újezüst −5 . Szigetel anyagok fajlagos ellen ll sa 20 ◦ C-on Az anyagok szerkezetének és összetételének függvényében nagymértékben változhatnak a közölt adatok. . .5 · 10−7 alumíniumötvözetek 2. 1. .2 .5 . 4 · 10−7 7 · 10−4 9.1 · 10−7 sárgaréz 0.5 · 10−6 2. . . · 10 8 · 10−6 1.5 · 10−7 4. . . . (Ω · m) Fajlagos ellenállás hőfokfüggése 20 ◦ C-on α (1/K) acél (ausztenites) 7.

. 10 borostyán 1016 11 12 15 . . (Ω · m) Név 9 bakelit 10 .

. . . . május 6. . . 1013 samott-tégla 1012 gumi 1010 . . 1015 10 13 kerámiák 10 . 1012 porcelán 1010 . . . 1012 csillám 10 . 1014 Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 227 C M Y K 227 2011. . száraz 1010 . . . 1013 sellak 1014 szilikáttégla 1010 üveg 108 . –18:36 . . (Ω · m) Név 11 mikanit 10 papír. . . 10 ebonit (keménygumi) 1010 . 10 kvarcüveg 1016 márvány 1012 . .

ezért a közölt értékek csak tájékoztató jellegűek. Fajlagos ellenállás .9.54. Manyagok fajlagos ellen ll sa A szerkezettől nagymértékben függ a fajlagos ellenállás.

Nh ny elem m gneses Curie-pontja Név tC (◦ C) Vas 768 Nikkel 358 Kobalt 1075 228 Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 228 C M Y K 2011. május 6.000 006 9 1. 2000 170 270 50. 500 1000.55.003 6 metil-alkohol (metanol) benzol víz réz petróleum alumínium-oxid konyhasó bizmut petróleum μr 0. . .000 017 1. .999 986 0.000 28 1. 1000 1.000 87 1.999 84 0. 10 000 50.999 992 2 0. . .000 02 1.999 991 0 0.999 986 0. (Ω · m) Név 1010 1012 109 1011 1012 1014 > 1014 1014 > 1013 > 1014 > 1014 1015 > 1016 > 1014 1010 1010 cellulóz-acetát epoxigyanta fenolgyanta poliamid (PA 6.999 993 0 0.000 001 9 1.999 989 9.999 990 0. .999 989 0.és paramágneses anyagok acél kobalt közepes érték nikkel közepes érték öntöttvas transzformátorlemez ferrit oxigén bárium magnézium alumínium platina króm mangán oxigén (folyékony) μr Diamágneses anyagok 200. Nh ny anyag relatv permeabilit sa Ferro. . LDPE) polikarbonát (PC) poli(metil-metakrilát) (plexi) polipropilén (PP) polisztirol (PS) poliszulfon poli(tetra-fluoretilén) (teflon) poli(vinil-klorid) (PVC) kemény poli(vinil-klorid) (PVC) lágy szilikon üvegszállal 9. –18:36 . . HDPE) polietilén (kis sűrűségű. Nylon 6) poliésztergyanta polietilén ( nagy sűrűségű.000 26 1.56.

. . . . 8. .78. .05. 7% Ti.7% Nb Alnico 2 Alnico 3 Alnico 5 anizotróp 45. . . . 118 70. . .3 23. 2% Cr. 0. 34% Co. . .9 – – 3. Kemnym gneses anyagok Az adatok gyártók és gyártási technológiák szerint változhatnak. . 10% Co. . . 40 15. . 56 150 96. . . 13.9 14.6 6. 50% Cu.3 0. 13. . . .8 50. . . . 92. .53 4. . . 80 46. 6% W Összetétel W-acél Név 18. az egyes mennyiségek mérési definíciója is különbözhet.74 ∼ 10 5. . .8 0. .5% Mn 0. 12.6. . . 0. . –18:36 .1. 27. . 32 – 750 720 720. .5 11.6 ∼ 850 0. 24% Ni 11% Al.6 720 3.08 Remanens indukció Br (T) 19.55 0.C M Y K 1% W. . . . . 68% Cu. .33 12. .8. 1 1. . . . . 27% Ni KS-acél Ni-Al ötvözet Comalloy 840 800 750 1 3.9. 52 50. . 1. .9. 0.7 7. 33 36. .8% C.5% Al. . 21. 20 40. . .51.76 ∼ 700 7. .6% C. . .6 2. 15% Ni. 13% Al. 6% Cr. . .64. .78 2. . . . 2. 14% Ni. . 0. 8% Al.74 10. 15. . 2.72 0.82 0. 30% Co.5.5. .14 2. 40 28. 9% Co Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 229 9. 21. 1. 5% Ti. . . . 35% Co 12.75 1. .64. 24.9. 6% Cr Cr-acél – Curie-pont Relatív permeabiTc (◦ C) litás μr 15% Co 1. 5 0. . .8 51. . 3% Co Co-acél 840 0. . .8. 730 890 1% C. 7% W.2% C. . 1% Nb. . . 17% Co. 3% V Cunico Cunife Vicalloy 15% Co. 7% Ti Alnico 8 anizotróp Tinocal 400 anizotróp 14. 4% Cu.5% Ni. 1. 19% Ni. . 4 4. 4% Cu Tinocal 180 anizitróp 6. . 7.5 7. .65. .6.5 Koercitív térerősség Hc (kA/m) 8 8. . . 56 39. 14. . 13 10. 5.57. . 13% Al. 7.1 5. május 6. . . . 64 9. . 28 23. 19. . 5.4 5. 13% Co. . . 0. 2.85 0. 7 0. . . .75 0. 7.5 32. . .7 6. . 0. . . 60. . . 0. . . 1. 0. 41 19. 0. . 29. 0. .5% Ni.5. . . 5 ∼ 800 875 5 4. . 25% Ni 20% Ni. .7. . . 3% Cu 0. 4% Cu 8. . 34% Co. 24% Co. . .1.33. 17. 8.85 0. 229 2011. 24% Co. . . . 20% Mo 7% Al. . 9% Al. . .4 – 0. . 3% Cu. 4 ∼ 800 – 1 0. .86. 11. 7. .9 Energiatartalom BHmax (kJ/m3 ) 9. .96 5. . 14 22. .17 4. . 52.5% Cr 52.34. . . .

760 775. 8 000 70 000 80 000 300 000.12. . . . .2.2 1. 780 780 768 Curie-pont TC (◦ C) 50 000 70 000 100 000 6 500 3 800 25 000 8 500 116 000 40 000 400. Fizika 2011. .2 1. 2.7. . . . 4% Mo Permalloy-C 79% Ni. . 4. . 5% Mo.8 1. . . 0. 4% Si 3% Si Fe-Si anizotrop Hyperm 1 3. .14 2.4% Si Fe-Si izotrop 0.7. 600 5 000 Maximális permeabilitás μmax 1 800 800 25 000 150 000 4 500.8 1. . 600 400.5 4 120 0. . . . 5% Cu. 775 775. . .2 1. . . . 25% Co Supermalloy Mumetal Permendur Perminvar Super-Permalloy 77%Ni.58.2 Remanans indukció Br (T) 9. . 5 0.15 2 1. .02 2. 3. . . 55 40.04 2. .92. μk 1. .5% Mn 76% Ni.8% Si 3.93.6 50 16 80 5. . 2% Cr 50% Co 45% Ni.230 C M Y K 16129 Fizika FVTABFT / 230 78. .8 4 4 – −25 0. . 2.04% C Összetétel Armcovas Név 710 980 420 410 – 480 600 230 – 770 770 740 740 755. . 1. . 55 40. 5% Si Hyperm 5 Hyperm 36 3% Si 3.1. . . . 1% Si.2 1.5% Ni. 40% Ni 70.15 Telítési indukció Bs (T) – – – – – – 0.02 1.08 0. . 4. 2. . . . 0. 600 400.85 2 2 1. . . .55 2.1% Si Fe-Si izotrop Fe-Si izotrop max. 55 40. 100 Koercitív térerősség Hc (A/m) – – – 1.2 1. . . 80% Ni 20% Cr. 600 400.9 0. –18:36 . .02 1.15 2. 0. . az egyes mennyiségek mérési definíciója is különbözhet. L gym gneses anyagok Az adatok gyártók és gyártási technológiák szerint változhatnak. május 6. . .6 8 40 40 40 40 70. 55 300 Kezdeti permeabilitás.45 0. . 5% Al Hyperm 20 Permalloy 4. . . 2. 2.65. .5% Mn 36. 0.6% Si Fe-Si izotrop Fe-Si textúrás 1. . . 1 000 000 10 000 6 000 9 000 1 800 1300 500 500 – 1500 40. .2 1. .8. .

kmiailag egyenrtk tmege s oxid ci. Elemek elektrokmiai egyenrtke.9.59.

010 45 higany (1) 2.77 vas (2) 0.03 klór (1) 0.196 9 hidrogén (1) 0.238 2 22.405 2 39.3 jód (1) 1. május 6.34 lítium (1) 0.88 19.69 ezüst (1) 1.61 ón (2) 0.04 kálium (1) 0.071 9 6.189 7 18.192 9 18.179 7 17.457 króm (4) 0.008 higany (2) 1.916 cink (2) 0.126 0 12.039 4 100.082 90 8. –18:36 .329 2 31.315 2 126.91 kalcium (2) 0.35 ón (4) 0.117 93 107.388 8 32.289 3 27.61 Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 231 C M Y K 231 2011.073 6 103.81 réz (1) 0.47 mangán (3) 0.284 6 27.56 ólom (2) 1.093 2 8.991 nikkel (2) 0.615 0 59.99 bróm (1) 0.00 fluor (1) 0.54 réz (2) 0.31 nátrium (1) 0.367 4 35.828 2 79.505 8 48.304 1 29.166 1 16.207 6 20.658 4 63.ssz m-v ltoz sa Az elem neve (zárójelben az oxidációsszám-változás) Elektrokémiai egyenértéke k (mg/C) Kémiailag egyenértékű tömege (g) alumínium (3) 0.202 7 19.00 platina (4) 0.94 magnézium (2) 0.34 nikkel (3) 0.10 kén (2) 0.307 5 29.68 oxigén (2) 0.078 9 200.61 1.16 mangán (2) 0.92 vas (3) 0.

56 higany 0.61.17 réz 0.42 cink 0.76 −41.39 0.70 szén 0.45 arany 0.30 −0.14 ón (fehér.045 szilícium indium 0.57 0.74 nikkel −1.76 palládium cirkónium 1.13 kalcium −0. Volta-fle feszltsgsor Zn-Pb Pb-Sn Sn-Fe Fe-Cu összesen: 232 0.89 molibdén 1. .58 0. .09 0.82 9. .60.89 M Y K 2011.98 kobalt −1.33 volfrám 1. 100 ◦ C hőmérséklet-tartományban Ut (mV) alumínium 0.69 tallium irídium 0.65 tantál ittrium 0.55 tórium kadmium 0.12 lítium 1.30 0.70 ezüst germánium 33.33 −0. –18:36 .34 ólom 0.51 vas 1.44 cérium 1.89 V V V V V Zn-Fe Fe-Ag Ag-Au Au-Cu összesen: V V V V V Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 232 C 0.44 antimon 4.91 vanádium 0.42 magnézium 0.14 0. 100 ◦ C hőmérséklet-tartományban Ut (mV) Termofeszültség 0 . május 6.48 bizmut −7.9 −0. β ón) 0.63 0.74 ródium 0.06 0.9. Elemek platin val ltestett termofeszltsge 100 ◦ C hmrsklet-klnbsg esetn (A platinához viszonyított feszültségek) Termofeszültség 0 .75 0.07 −0. .

241 1.400 3.860 20.471 5.2153 21.0063 – – Platina (6% ródium)– platina (30% ródium) (B típus) Ut (mV) – – – – – – – 0 0.224 14.325 21.791 2.890 −4.503 11.296 0.460 7.035 4.777 16.585 13. 45% Ni : kiterjesztett mérési tartomány 3 : csak rövid idejű mérésre használható 2 Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 233 C M Y K 233 2011.203 10.819 0 0.226 0 0.154 3.178 0.585 5.407 4.8752 57.647 1.9.952 10.603 −3.5362 – – – – – – – – Platina (13% ródium)– platina (R típus) Ut (mV) – – – – −0.378 −1.777 6.9422 63.846 27.833 5.430 2. –18:36 .922 45.268 10.002 0.611 2.783 7.277 9.855 3.957 4.035 17.8423 20.846 13.058 2. Termoelemek elektromotoros ereje 0 ◦ C-os referenciahmrskletre vonatkoztatva t (◦ C) Réz-konstantán1 (T típus) Ut (mV) −270 −210 −200 −100 −50 0 20 40 50 100 200 300 400 500 600 700 760 800 900 1000 1100 1200 1300 1400 1500 1600 1700 1760 1800 1820 −6.257 12.741 7.232 0.789 1.445 18.949 9.426 13.624 16.582 6.814 1 : konstantán: 55% Cu.62.4982 51.753 −5.111 0.431 0.019 2.124 13.258 −5.096 −7.286 14.431 0 1.468 2. május 6.845 8.869 – – – – – – – – – – – – – – – – – Vas-konstantán1 (J típus) Ut (mV) – −8.632 −2.7772 69.033 0.786 1.388 33.094 11.096 39.130 42.

63. Az elektrom gneses sznkp tartom nyai Hullámhossz λ (m) Frekvencia ν (Hz) Fotonenergia E (J) 3 · 102 106 Megnevezés 2 · 10−30 hangfrekvenciás tartomány Felhasználás technikai felhasználás rádió és televízió földi műsorszórás 3 · 105 103 hosszú (HH) 2 · 10−27 közép (KH) rádiófrekvenciák rövid (RH) 3 · 108 100 10−3 3 · 1011 ultrarövid (URH) 2 · 10−24 2 · 10−21 hullámokon mikrohullámok infravörös 10−6 3 · 1014 2 · 10−18 380 nm– 780 nm 789. május 6.523 aJ– 0. telefon adatátvitel helymeghatározás (GPS) hőkezelés (mikrohullámú sütő) M Y K 2011.9.6 THz 0. sterilizálás −15 röntgensugárzás orvosi diagnosztika orvosi terápia 2 · 10−12 gamma-sugárzás 2 · 10 2 · 10−9 ipari anyagszerkezetvizsgálat ipari technológiai folyamatok a részecskefizika vizsgálatának tárgya Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 234 C orvosi terápia hőképkészítés technológiai hőkezelés látható fény kozmikus sugarak 10−15 műholdas műsorszórás televízió. –18:36 . képalkotás.255 aJ 10 −9 3 · 10 10−12 17 3 · 1020 234 3 · 1023 emberi látás.5 THz– 384. optikai eszközök ultraibolya orvosi terápia.

Klnfle anyagok levegre vonatkoztatott trsmutat.9.64.

-rtke h rom nevezetes hull mhosszon. hat rszge s diszperzi.

49149 1.44210 24◦ 26 40◦ 21 44◦ 13 0.009614 bór-korona (BK − 1) nehézkorona (SK − 1) 1.2.36430 1.50491 1.28 nm αh CaH gyémánt kősó (NaCl) folypát (CaF2 ) jénai üvegek: 2.54200 1.33299 1.03769 0.62769 1.34348 – – 47◦ 41◦ 42◦ 40◦ 37◦ 42◦ 48◦ 42◦ 42◦ 0.73924 1.61279 1.08123 0.56843 1.0139 1. –18:36 .49098 1.3289 – – 1.430995 2.4646 – 1.69939 1.85 nm NaD .0559 0.35259 1.85 nm – λ = 396.02208 0.4024 1. május 6.64518 1.478 1.85 nm – λ = 396.47230 1. Folyadékok Név etil-alkohol (etanol) éter (dietil-éter) benzol glicerin kanadabalzsam szénkéneg (szén-szulfid) terpentin víz lenolaj ricinusolaj n λ = 760.36170 1.60876 1.82 nm OA n λ = 589.3 nm NaD n Határszög Diszperzió n396.37380 47◦ 16 0.43383 2.52457 41◦ 29 0.62999 38◦ 23 0.51002 1.012328 – – n λ = 760.46580 1.53681 1.48357 – 1.82 nm OA n λ = 589.64.0631 Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 235 C M Y K 235 2011.46949 1.60294 1.02301 flint (F − 3) nehézflint (SF − 4) 1.60347 1. n656.64.ja 20 ◦ C hmrskleten s 105 Pa nyom son 9.02781 0.41720 1.3488 1.53402 1.3 nm NaD 40 46 47 26 54 47 31 18 35 9.01695 1.46624 1.61016 1.81038 38◦ 19 34◦ 44 0. Szilárd anyagok Név n Határszög Diszperzió n396.85 nm NaD .54426 1.03213 0.486 1.75496 1.01638 – 0.0135 0.1. n656.50132 1.28 nm αh CaH – 1.

55332 1.01312 9.31050 1.30910 1.9.0066 0. A vz diszperzi.53919 1.56769 40◦ 21 40◦ 04 0.02877 0.3.82 nm OA n λ = 589.0168 1.3071 1.64996 1.28 nm αh CaH 1. Kettőstörő anyagok Név jég (0 ◦ C-on) rendes sugár rendellenes sugár kvarckristály (SiO2 ) rendes sugár rendellenes sugár mészpát (kalcit.85 nm – λ = 396.65.3086 1.85 nm NaD .49774 37◦ 05 42◦ 17 0.64.31470 49◦ 48 49◦ 42 0.0067 1.65838 1.48643 1. CaCO3 ) rendes sugár rendellenes sugár n λ = 760.3 nm NaD n Határszög Diszperzió n396.016243 0.54422 1.68318 1.5481 1. n656.55812 1.31330 1.48269 1.

105 Pa nyom son.135 546.20 nlev 1.328 89 9.337 123 1.332 988 1. A vz levegre vonatkoztatott trsmutat.342 742 1.0483 435.0753 nlev 1.ja 20 ◦ C-on.994 486.2819 768.30 643.658 434.5654 589.340 210 1. levegre vonatkoztatva Hullámhossz Hg H Hg Cd H Hg nm 404.331 151 1.66.337 448 1.8367 479.333 041 1.340 340 1.331 458 1.85034 656.334 466 Hullámhossz He Na Cd H K nm 587.

333 34 1.3 nm-en Hőmérséklet ◦ C 15 20 25 30 Törésmutató nlev 1.329 88 1. –18:36 .323 03 1.326 22 1.324 13 1.321 87 1.332 99 1.320 42 1.332 52 1.328 15 1.330 58 Hőmérséklet ◦ C 45 50 55 60 65 70 1.331 31 1. május 6.317 83 Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 236 C Törésmutató nlev 1.319 22 1.329 09 1.331 95 35 40 236 1.327 21 M Y K 2011.j nak hmrskletfggse λ = 589.325 20 Hőmérséklet ◦ C 75 80 85 90 95 100 Törésmutató nlev 1.

67. Norm l llapot g zok abszolt trsmutat.9.

173 6 643.354 vas s 304. május 6.000 45 oxigén (1.847 5 628.3 nm-en) Név n Név 1 n hidrogén 1.414 hidrogén α.584 3 vas M 373.761 1 γ . C 656.993 higany b4 516.562 3 382.067 1 e 438.046 Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 237 C M Y K 237 2011.486 7 d 466.278 5 kalcium H nátrium D1 589.813 kalcium R 317.000 702 1.000 067 ammónia 1.953 8 vas hidrogén vas hidrogén 393.846 96 kálium β 404.000 271 1 szén-dioxid 1.82 oxigén B kadmium C oxigén oxigén α λ (nm) A vonal neve λ (nm) f 432.367 382. H 410. –18:36 . G 434.268 372.000 132 (1.720 396.576 kalcium G 430. K nátrium D2 588.898 A vonalat adó elem neve vas 766.491 A 760.760 4 vas O 344.12) argon 1.29 404.68.672 8 686. λNaD = 589. 15 ◦ C hmrskleten s 105 Pa nyom son (Spektroszkópiai alappontok) A vonalat adó elem neve kálium A vonal neve α 769.437 8 vas b3 517. Referenci nak tekinthet Fraunhofer-vonalak hull mhossza levegben.000 37 klór 1.732 vas N 358.000 298 (1.593 2 kalcium H .000 773 1 Folyékony halmazállapotban 9.774 kalcium g 422.132 vas S 310. F 486.197)1 xenon 1. 105 Pa nyomáson.i (0 ◦ C hőmérsékleten.000 292 neon 1.160 1 371.028)1 kripton 1.72 hidrogén δ.588 5 381.000 195 levegő 1.934 β.000 281 hélium 1.000 035 (1.000 427 nitrogén 1.221) fluor 1.996 5 vas hélium D3 587.119 5 vas c 495.118 2 vas E 527.061 2 L 526.043 higany b1 518.360 higany b2 517.036 1 382.

9.69. A l that

tartom nyban tl tsz

s ttetsz anyagok teresztsi,
visszaversi s elnyelsi rtkei
A beeső fényintenzitásra vonatkoztatott százalékos értékek.
(tr: transzmisszió, áteresztés; r: reflexió, visszaverés; a: abszorpció, elnyelés)
Az anyag neve

Vastagság

tr, %

r, %

a, %

Szórás

közönséges üveg

1 . . . 4 mm

90 . . . 92

6 ... 8

2 ... 3

nincs

mintás díszüveg (ornamens)

3 . . . 6 mm

60 . . . 90

7 . . . 20

3 . . . 20

gyenge

6 mm

53 . . . 70

15 . . . 27

15 . . . 20

2 . . . 3 mm

63 . . . 78

15 . . . 20

10 . . . 17

gyenge

2 . . . 3 mm

82 . . . 88

7 ... 8

5 . . . 10

gyenge

2 . . . 4 mm

12 . . . 38

42 . . . 57

20 . . . 31

erős

drótbetétes üveg
matt üveg (fény a sima
oldalról)
matt üveg (fény a maratott
oldalról)
opálüveg

9.70. A l that

tartom nyban tl tszatlan anyagok visszaversi rtkei
A beeső fényintenzitásra vonatkoztatott százalékos értékek.
(r: reflexió, visszaverés)
Az anyag neve

r, %

Szórás

fényes alumínium

80 . . . 85

oxidált alumínium

75 . . . 85

erős

gyenge

csiszolt alumínium

65 . . . 75

gyenge

közepes

matt alumínium

55 . . . 65

erős

fényes króm

60 . . . 70

fehér tűzzománc

65 . . . 75

fényes nikkel

50 . . . .60

matt nikkel

48 . . . 52

közepes

gyenge

matt fehér papír

70 . . . 80

közepes

gyenge

fényes fehér papír

70 . . . 80

gyenge

közepes

üvegtükör

80 . . . 88

erős

csiszolt ezüst

90 . . . 92

erős

világos vakolat

40 . . . 45

gyenge

beton, cement

20 . . . 30

erős

5 . . . 10

erős

régi téglafal

Tükrözés
erős


közepes

erős
közepes
erős

238 Fizika

16129 Fizika FVTABFT / 238

C

M

Y

K

2011. május 6. –18:36

9.71. Nh ny fnyforr s fnyerssge
Fényforrás

Fényerősség
IV (cd)

gyertya

Fényforrás

Fényerősség
IV (cd)

0,5 . . . 1 mozigép vetítőlámpa

petróleumlámpa

20 000

5 . . . 50 fényemittáló dióda (LED)

izzólámpák

25 . . . 250
10 . . . 100 · 106

fényszóró
kis vetítőlámpák

500 . . . 2000

1 . . . 10 · 10−3

normál fényerejű

100 . . . 1000 · 10−3

extra fényerejű
ultra nagy fényerejű

10 . . . 50

9.72. Az emberi szem spektr lis rzkenysge
A maximális érzékenységre normált értékek.
Vλ a csapok relatív érzékenysége (nappali látás, jó megvilágítás)
Vλ a pálcikák relatív érzékenysége (éjszakai látás, gyenge megvilágítás)
λ (nm)

Vλ

λ (nm)

Vλ

380

0,000 04

0,000 59

580

0,870

0,121 2

390

0,000 12

0,002 2

590

0,757

0,065 5

400

0,000 40

0,009 3

600

0,631

0,033 15

410

0,001 2

0,034 8

610

0,503

0,015 93

420

0,004 0

0,096 6

620

0,381

0,007 37

430

0,0116

0,199 8

630

0,265

0,003 34

440

0,023

0,328 1

640

0,175

0,001 50

450

0,038

0,455

650

0,107

0,000 68

460

0,060

0,567

660

0,061

0,000 31

470

0,091

0,676

670

0,032

0,000 15

480

0,139

0,793

680

0,017

0,000 07

490

0,208

0,904

690

0,008 2

0,000 04

500

0,323

0,982

700

0,004 1

0,000 02

507

1,000

710

0,002 1

0,000 01

510

0,503

0,997

720

0,001 05

520

0,710

0,935

730

0,000 52

530

0,862

0,811

740

0,000 25

540

0,954

0,650

750

0,000 12

550

0,995

0,481

760

0,000 06

555

1,000

770

0,000 03

560

0,995

0,328 8

780

0,000 015

570

0,952

0,207 6

Fizika

16129 Fizika FVTABFT / 239

C

M

Y

K

239

2011. május 6. –18:36

9.73. Szabad atomok els ioniz ci

s energi ja
Z

Az atom neve

Ionizációs
energia
Ei (aJ)

Ionizációs
energia
Ei (eV)

Z

Az atom neve

Ionizációs
energia
Ei (aJ)

Ionizációs
energia
Ei (eV)

13 alumínium

0,96

6

16 kén

1,66

10,37

51 antimon

1,38

8,64

17 klór

2,07

12,98

79 arany

1,48

9,24

27 kobalt

1,26

7,91

18 argon

2,52

15,78

36 kripton

2,24

14,01

33 arzén

1,57

9,83

24 króm

1,08

6,78

56 bárium

0,83

5,21

57 lantán

0,89

5,58

1,49

9,32

3 lítium

0,86

5,39

4 berillium
83 bizmut

1,17

7,29

12 magnézium

1,22

7,65

5 bór

1,33

8,31

25 mangán

1,19

7,44

35 bróm

1,89

11,82

42 molibdén

1,14

7,1

58 cérium

0,89

5,54

11 nátrium

0,82

5,14

55 cézium

0,62

3,89

60 neodímium

0,89

5,53

30 cink

1,50

9,41

10 neon

3,45

21,59

40 cirkónium

1,06

6,64

28 nikkel

1,22

7,65

66 diszprózium

0,95

5,95

41 nióbium

1,08

6,77

68 erbium

0,98

6,10

2,33

14,55

63 európium

0,91

5,67

82 ólom

1,19

7,42

47 ezüst

1,21

7,58

50 ón

1,18

7,35

15 foszfor

1,68

10,49

8 oxigén

2,18

13,63

9 fluor

2,79

17,45

76 ozmium

1,39

8,71

0,99

6,16

46 palládium

1,34

8,38

64 gadolínium

7 nitrogén

31 gallium

0,96

5,99

78 platina

1,44

9,01

32 germánium

1,26

7,91

59 prazeodímium

0,87

5,47

72 hafnium

1,09

6,83

75 rénium

1,26

7,89

2 hélium

3,92

24,5

29 réz

1,24

7,73

1 hidrogén

2,17

13,5

45 ródium

1,19

7,46

80 higany

1,67

10,45

37 rubídium

0,67

4,18

67 holmium

0,96

6,02

44 ruténium

1,18

7,37

49 indium

0,93

5,79

38 stroncium

0,91

5,7

77 irídium

1,46

9,11

62 szamárium

0,90

5,64

70 itterbium

1

6,26

34 szelén

1,56

9,76

6 szén

39 ittrium

0,99

53 jód

1,67

48 kadmium

1,44

20 kalcium

0,97

19 kálium

0,69

6,22

1,80

11,27

14 szilícium

1,31

8,16

8,99

21 szkandium

1,05

6,57

6,08

81 tallium

0,98

6,11

4,34

73 tantál

1,26

7,90

10,4

240 Fizika

16129 Fizika FVTABFT / 240

C

M

Y

K

2011. május 6. –18:36

02 92 urán 6.86 23 vanádium 1.44 9.09 6.14 9.08 6.83 26 vas 1.94 5.28 7.20 65 terbium 0.18 54 xenon 1.99 6.97 6. Nh ny atommag egy nukleonra jut.74.94 12.98 69 túlium 0.08 74 volfrám 1.Z Az atom neve Ionizációs energia Ei (aJ) Ionizációs energia Ei (eV) Z Az atom neve Ionizációs energia Ei (aJ) 0.99 Ionizációs energia Ei (eV) 52 tellúr 1.74 22 titán 1.26 7.91 90 tórium 0.

189 −1.929 63.394 −1.231 −1.216 −1. május 6.039 235.411 −1.015 7.016 3.226 −1.625 −7.631 −1.214 MeV – – – – – – – – – −7.933 57.854 −0.392 −1.412 −1.710 −0.663 −7.198 −1.928 −8.997 −1.816 −8.405 −1.995 pJ −0.218 −1.186 −0.938 58.533 −8.831 −4.359 −6.235 −1.856 −8.229 −7.432 −1.016 4.257 −1.234 −1.735 pJ – – – – – – – – – −1.048 −1.394 −1.391 −1.369 −1.380 −1.948 −8.381 −8.016 9.408 −1.399 −1.408 −1.556 −8.187 −1.238 MeV −0.369 −1.136 −0.453 −0.940 54.738 −8.710 −7.863 −0.429 −1.093 −0.968 207.609 −1.721 −7.935 62.527 −8.220 urán urán urán 92 92 92 234 235 238 234.268 −1.013 12.415 −7.003 6.898 −1.426 −0.364 −1.107 −8.357 −1.000 14.394 −1.512 −7.929 196.715 −8.183 −7.137 −1.408 −7.436 −7.261 1.377 −8.797 −8.232 −6.233 −7.245 −6.400 −1.044 238. ktsi energi ja Az atommag Számított érték 2 Δm · c /A-ból cseppmodellből E E 1 1 2 2 3 3 4 5 6 7 8 2 3 3 4 6 7 9 10 12 14 16 2.012 10.134 −0.557 −8.035 −1.406 −1.003 15.428 −1.438 −5.361 −7.402 −1.974 208.713 −8.038 −1.665 −8.501 −8.701 −8.038 −1.014 3.185 −1.664 −2.157 −1.189 −8.267 −1.967 199.851 −2.362 −1.404 −1.589 E pJ −0.213 Z deutérium* trícium hélium hélium lítium lítium berillium bór szén nitrogén oxigén A matom (mu ) Mért érték *: A deutérium atommagjának önálló neve van: deuteron Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 241 C M Y K 241 2011.368 −1.365 −1.398 −1.278 króm mangán vas kobalt nikkel réz cink arany higany ólom bizmut tórium 24 25 26 27 28 29 30 79 80 82 83 90 52 55 56 59 58 63 64 197 200 208 209 232 51.692 −8.386 −1.178 −1.360 −1.417 −1.999 −0.979 232.550 −8.409 −1.803 −8.938 55. –18:36 .

a gyakorlatban haszn lt vagy elfordul.9. Nh ny.75.

radioaktv izot.

boml s nak neme s a sug rz s maxim lis energi ja Izotóp Felezési idő T1/2 A sugárzás maximális energiája A bomlás neme (MeV) 3 1H 11 6C 12.72 212.662 82.155 24.5 nap β− 1.7 137 55 Cs 26.038 24 6.707 273.p felezsi ideje. –18:36 .880 β 0.968 2.3 nap EB 80% − β − 20% 1.46 42 19 K β β γ 12.4 47.6 év β− γ 0.254 54 25 Mn 291 nap EB γ − 0.2 nap β− 1.542 1. május 6.33 9 1.3 óra β− γ 1.6 65.53 0.412 153.277 86.8 − 233.208 0.08 131 53 I 8.24 0.72 204.2 129 53 I β− 1.018 20.6 32 15 P 14.608 0 364 97 .514 0.8 5568 év 22 11 Na Felezési idő T1/2 (fJ) − 14 6C Izotóp 122.84 55 26 Fe 2.7 − 240 136 A sugárzás maximális energiája (MeV) − (fJ) 0.28 58 .80 2.463 234.6 év β− γ 0.56 év β − 98% 0.92 175.6 év EB – 59 26 Fe 45.92 213.4 – 73.9 nap β− γ 0.1 nap β− γ 0 .24 132 53 I 2.72 · 107 év γ 0.5 perc β+ 0.2 − EB: elektronbefogás 242 Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 242 C M Y K 2011.3 év β − 0.64 134.295 358.2 · 10 év EB 11% − γ 1.394 2.9 óra 89 38 Sr 154.15 0.673 244.312 1.462 1.28 44.8 40.332 49.2 198 79 Au 2.5 óra − 0.7 év β− 0.444 0.24 105.96 0.1 90 38 Sr 27.55 1.1 − 35 16 S 88 nap 40 19 K β − 89% 1.24 év β γ 82 35 Br 35.3 50.764 EB 2% − 60 27 Co 5.1 β− γ 0.6 568 244.545 87.754 223 440.279 33.53 164 nap β − 0.8 107.9 194 77 Ir 19 óra β− γ 2.04 124.098 A bomlás neme 26.64 240 81 Tl 3.92 203 80 Hg 46.167 3.69 nap β− γ 0.50 γ 0.1 nap β− γ 56 27 Co 77.3 24 11 Na 15 óra β− γ 1.85 45 20 Ca 0.777 71.

72 0.83 2.51 0.14 alumínium antimon arany arzén bárium berillium bizmut bór cérium cézium cink cirkónium európium ezüst gadolínium gallium germánium hafnium higany indium irídium ittrium kadmium kalcium kálium kobalt króm lantán lítium magnézium mangán molibdén nátrium neodímium nikkel nióbium ólom Határhullámhossz λ (nm) 290 285 260 245 480 280 280 280 435 635 290 310 500 290 400 300 255 320 275 310 270 400 300 440 550 265 275 355 470 345 310 280 485 395 255 290 300 Kristályszerkezet lapcentrált köbös romboéderes lapcentrált köbös romboéderes tércentrált köbös szoros illeszkedésű hatszöges romboéderes tetragonális. Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 243 C M Y K 243 2011.60 4.69 0. oldalon is.41 0.64 0.80 5.45 2.64 0.76.10 4.26 4.50 2.96 4.6 3.33 4.40 4. hat rhull mhossza s krist lyszerkezete Elemek neve Kilépési munka Wmin (aJ) Kilépési munka Wmin (eV) 0.25 4.78 0.97 4.70 4.29 4.10 2.66 4.16 2.52 4.66 0.42 0.54 3.10 4.69 0.31 0.30 4.68 0.64 0. romboéderes lapcentrált köbös tércentrált köbös szoros illeszkedésű hatszöges szoros illeszkedésű hatszöges tércentrált köbös lapcentrált köbös szoros illeszkedésű hatszöges rombos gyémánt szoros illeszkedésű hatszöges romboéderes tetragonális lapcentrált köbös szoros illeszkedésű hatszöges szoros illeszkedésű hatszöges lapcentrált köbös tércentrált köbös szoros illeszkedésű hatszöges tércentrált köbös szoros illeszkedésű hatszöges tércentrált köbös szoros illeszkedésű hatszöges tércentrált köbös tércentrált köbös tércentrált köbös szoros illeszkedésű hatszöges lapcentrált köbös tércentrált köbös lapcentrált köbös Lásd még a 282.73 0.40 0.45 0.50 0.71 0.90 4.69 0. –18:36 .9.64 3.46 0.90 1.1 4.50 2.69 0.78 0.74 0.82 0.62 0.55 3.77 0.58 0.20 4. és 285.71 0.72 0.90 3.45 4.30 3.00 4.64 3.50 0.75 0. május 6.56 0.67 0.00 2.70 0.42 0. Szil rd elemek s a higany kilpsi munk ja.90 4.36 0.50 4.

hat rhull mhossza s krist lyszerkezete (folytat s) Elemek neve Kilépési munka Wmin (aJ) Kilépési munka Wmin (eV) 0.40 3.70 0.77 0.75 0.40 4.77.73 0.77 4.70 4.84 3.00 5.80 5.9.60 2.00 4.67 0.54 ón (fehér.75 0. Dizi.50 5.54 0.76.21 4.60 0.80 0.80 0.20 4.14 3.60 4.77 0.73 4.56 0.74 0.80 3.77 0.67 0.16 4.53 4.78 0.40 4.80 4.71 2.70 0. β) ozmium palládium platina rénium réz ródium rubídium ruténium szamárium szelén szén szilícium szkandium tallium tantál tellúr terbium titán tórium urán vanádium vas volfrám Határhullámhossz λ (nm) 280 260 250 225 250 275 270 575 265 465 265 260 260 355 330 295 255 415 300 365 345 295 280 275 Kristályszerkezet tetragonális szoros illeszkedésű lapcentrált köbös lapcentrált köbös szoros illeszkedésű lapcentrált köbös lapcentrált köbös tércentrált köbös szoros illeszkedésű romboéderes hexagonális hexagonális gyémánt szoros illeszkedésű szoros illeszkedésű tércentrált köbös hexagonális szoros illeszkedésű szoros illeszkedésű lapcentrált köbös rombos tércentrált köbös tércentrált köbös tércentrált köbös hatszöges hatszöges hatszöges hatszöges hatszöges hatszöges hatszöges 9.58 0.48 0.70 4.43 0. Szil rd elemek s a higany kilpsi munk ja.88 0.35 0.00 4.50 3.66 0.

s egytthat.

k s aktiv ci.

6 16.20 0.34 0.2 Aktivációs energia E (eV) 3.13 2.s energi k Befogadó kristály Diffundáló atom szilícium szilícium szilícium szilícium szilícium réz réz ezüst ezüst Al Ga In As Au Cu Zn Ag Cu Diffúziós állandó D0 (cm2 /s) 8. május 6.001 0.32 0.04 1.90 3.91 2.0 0.00 244 Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 244 C M Y K 2011.0 3.40 1.51 3.47 3.98 1.56 1. –18:36 .

9. Flvezet anyagok tilos s vszlessge 0 K s 300 K hmrskleten. tltshordoz.78.

84 0.20 50 – – AgI – – – 0.00 0. .26 110 75 1 350 GaAs d 0.18 1. május 6.23 1.00 0.23 1.63 3.35 2.05 0.49 3.91 0.43 0.45 2.14 1 300 500 1 414 Ge i 0.12 0.42 200 20 1 475 CdSe d 0.09 0.05 0.41 2.30 0.55 3.13 0.03 0.30 1 620 750 904 CdS d 0.4 – – 1 800 1 200 3 540 Si i 0.05 0.13 0.28 1. mozgkonys gai s olvad spontjai Félvezető anyagok Lyukmozgé.44 0.11 0.18 – – – AgCl – – – 0.26 1.74 0.43 8 800 400 1 240 GaSb d 0.45 600 100 1 040 ZnO – 0.74 200 – 1 250 CdTe d 0.26 1.36 2.42 0.29 1. 0.78 4 000 1 400 706 AlSb i 0.24 0.34 .35 33 000 460 942 InP d 0.20 – – – ZnS – 0.39 2. . 0.56 0.17 0.61 0.07 0.18 77 000 750 523 InAs d 0.19 1.29 0.03 0.81 −30 – – – – – PbS d 0.00 – – 100 50 – Te d 0.27 1 020 930 1 065 PbTe d 0.35 4 600 150 1 070 GaP i 0.24 1.87 5.37 2.03 – – – – – i: közvetett tiltott sáv d: közvetlen tiltott sáv (1) : a sávok átfedik egymást Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 245 C M Y K 245 2011.05 0.67 4 500 3 500 938 Sn d 0. .03 0. –18:36 .09 0.48 3. .00 0.52 0.00 – – 232 InSb d 0.22 1.04 0.06 0.51 3.17 – – – – – TiO2 – 0.19 0.23 1.33 – – – – 450 ZnSb – 0.51 3.58 3.04 0.OlvaElektronmozgékonydáspont konyság μp ság to (◦ C) μn 2 (cm /(V · s)) (cm2 /(V · s)) Tilos sávszélesség Eg Sáv gyémánt i 0K 300 K Szobahőmérsékleten aJ eV aJ eV 0.52 – – – SiC – 0.60 – – – SnTe d 0.03 0.80 – – – Cu2 O – 0.32 0.65 0.58 0.56 – – – HgTe d −4.06 0.37 550 600 1 110 (1) PbSe d 0.24 1.17 0.81 0.05 .

..517 ruténium 0.. .25 titán 0......9.7 Szupravezetési hőmérséklet Ts (K) > 30 La3 In 10.915 tantál 4......0154 Vegyületek Szupravezetési hőmérséklet Ts (K) Ti2 O 3.175 irídium 0..4 hafnium 0...........85 lantán 4.....61 molibdén 0.. .... Elemek s vegyletek szupravezetsi hmrsklete Elemek Elemek Szupravezetési hőmérséklet Ts (K) alumínium Szupravezetési hőmérséklet Ts (K) Elemek Szupravezetési hőmérséklet Ts (K) 1....49 cink 0...66 volfrám 0..1 Tl-Ba-Ca-Cu-O* 131 Nb3 Al 17.................... ...08 nióbium 9....38 cirkónium 0..... –18:36 .....................4 indium 3.11 rénium berillium 0. ..128 ólom 7.............. 246 Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 246 C M Y K 2011.41 ozmium 0.. ....... ....3 Tl-Ba-Ca-Cu-O 125 V3 Si 17......5 Y-La-Cu-O > 90 NbZr 11 Y-Ba-Cu-O 95 NbN 16..79.88 tallium 2......... ...4 La-Sr-Cu-O 37 NbTi 10.........026 kadmium 0. ...........15 ón 3. május 6.......1 Hg-Ba-Ca-Cu-O** 155 Nb3 Ge 23..196 tórium 1...........0 Bi-Sr-Ca-Cu-O 110 V3 Ga 16...44 Egyéb anyagok Ba-La-Cu-O 1....2 Hg-Pb-Ba-Ca-Cu-O 133 Hg-Ba-Ca-Cu-O*** 164 *: 7 GPa nyomáson **: 25 GPa nyomáson ***: 30 GPa nyomáson  : Előállítása 1993-ban  : Előállítása 1994-ben ........722 vanádium 5.5 Hg-Ba-Ca-Cu-O 133 Nb3 Sn 18...... .38 higany 4........47 gallium 1.

9.80. Az anyagot sszetart.

A fermionok gener ci. A standardmodell rszecski Minden kvarknak és leptonnak létezik antirészecskéje. 9. klcsnhat sok jellemzi Kölcsönhatás Erőátvivő elemi részecske (bozon) gravitációs 1 graviton 1 − + gyenge W .W . töltéssel vagy mágneses momentummal rendelkező hadronok A kölcsönhatás relatív erőssége 10 hatótávolsága (m) −39 végtelen −5 10−18 10 10−2 végtelen 1 10−15 Ez idáig (2009) kísérletileg még nem sikerült kimutatni létezését. 9.Z elektromágneses foton erős 8 gluon Kölcsönható részecskék mindegyik 0 mindegyik minden.82.81. ezeket a táblázat nem tartalmazza.

i Fermionok Jelölés Elektromos töltés* Tömeg** up u +2/3 0.4 strange s −1/3 0. Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 247 C M Y K 247 2011.0005 elektron-neutrínó νe 0 > 0?*** charm c +2/3 1.008 elektron e −1 0.01 müon-neutrínó νμ 0 top t +2/3 bottom b −1/3 4. –18:36 .2 tau τ −1 1.004 down d −1/3 0. május 6.1 müon μ −1 0. de nullánál nagyobb a tömege. Ezzel együtt fellép a neutrínóoszcilláció jelensége.78 tau-neutrínó ντ 0 első generáció kvarkok leptonok második generáció kvarkok leptonok > 0?*** harmadik generáció kvarkok leptonok 175 > 0?*** *: elemi töltésegységben kifejezve **: proton (neutron) tömegegységben kifejezve (mp ∼ mn ∼ 1 GeV/c2 ) *** A legújabb mérési eredmények szerint legalább az egyik neutrínónak nagyon kicsi.

9.83. Az erhordoz.

4 u¯s ud¯ 1 0 0.232 1 0 0.494 1.24 · 10−8 1 1 0. *: elemi töltésegységben kifejezve **: proton (neutron) tömegegységben kifejezve (mp ∼ mn ∼ 1 GeV/c2 ) 9. A hadronok felptse s tulajdons gai Hadronok barionok Kvarkösszetétel Spin Tömeg** Élettartam (s) > 5 · 1032 proton uud 1 1/2 0. május 6.865 4.116 2.40 lambda uds 0 1/2 1.271 1.672 8.4 · 10−24 cu¯ ub¯ 0 0 1.63 · 10−10 omega mínusz sss −1 3/2 1. –18:36 .3 · 10−13 1 0 5. A zikai Nobel-dj kitntetettjei 1901 Wilhelm Conrad Röntgen 1906 Sir Joseph John Thomson 1902 1907 1908 Albert Abraham Michelson Gabriel Lippmann 1903 Hendrik Antoon Lorentz Pieter Zeeman Antoine Henri Becquerel Pierre Curie Marie Curie (Sklodowska) 1909 1904 Lord (John William Strutt) Rayleigh 1905 Philipp Eduard Anton von Lenard Guglielmo Marconi Karl Ferdinand Braun Johannes Diderik van der Waals Wilhelm Wien Nils Gustaf Dalén 1910 1911 1912 248 Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 248 C M Y K 2011.60 · 10−8 0 0 0.938 neutron udd 0 1/2 0.85. az egész spinűek a bozonok családjába tartoznak.4 · 10−12 delta mezonok Elektromos töltés* pion + pion0 kaon ró d-mezon b-mezon 900 ∼6 · 10−11 · 10−24 · 10−16 A feles spinű hadronok a fermionok. bozonok tulajdons gai A bozon neve A közvetített kölcsönhatás Elektromos töltés* Spin Tömeg** foton elektromágneses 0 1 0 W + Z0 gyenge W− +1 1 81 0 1 92 −1 1 81 8 gluon erős 0 1 0 graviton gravitáció 0 2 0 *: elemi töltésegységben kifejezve **: proton (neutron) tömegegységben kifejezve (mp ∼ mn ∼ 1 GeV/c2 ) 9.770 ∼ 4.135 8.2 uuu ud¯ √ ¯ (uu¯ − d d)/ 2 2 3/2 1.140 2.84.

1913 Heike Kamerlingh-Onnes 1952 1914 1915 Max von Laue Sir William Henry Bragg William Lawrence Bragg 1953 1954 1916 1917 1918 – Charles Glover Barkla Max Karl Ernst Ludwig Planck 1955 1919 1920 1921 1922 1923 1924 Johannes Stark Charles Edouard Guillaume Albert Einstein Niels Henrik David Bohr Robert Andrews Millikan Karl Manne Georg Siegbahn 1925 James Franck Gustav Hertz Jean Baptiste Perrin 1926 1927 1928 1929 Arthur Holly Compton Charles Thomson Rees Wilson Owen Willans Richardson Prince Louis Victor de Broglie 1930 1931 1932 Sir Csandraszekhara Vénkata Raman – Werner Heisenberg 1933 Erwin Schrödinger Paul Adrien Maurice Dirac – James Chadwick Victor Franz Hess Carl David Anderson Clinton Joseph Davisson George Paget Thomson 1934 1935 1936 1937 1938 1939 1940 1941 1942 1943 1944 1945 Enrico Fermi Ernest Orlando Lawrence – – – Otto Stern Isidor Isaac Rabi Wolfgang Pauli 1946 Percy Williams Bridgman 1956 1957 Felix Bloch Edward Mills Purcell Frits Zernike Max Born Walther Bothe Willis Eugene Lamb Polykarp Kusch William Bradford Shockley John Bardeen Walter Houser Brattain Chen Ning Yang Tsung-Dao Lee 1958 Pavel Alekszejevics Cserenkov Ilja Mihajlovics Frank Igor Jevgenyevics Tamm 1959 Emilio Segré Owen Chamberlain Donald Arthur Glaser Robert Hofstadter Rudolf Mössbauer Lev Davidovics Landau Wigner Jenő Maria Goeppert-Mayer Hans Daniel Jensen Charles Hard Townes Nyikolaj Gennagyijevics Baszov Alekszandr Mihajlovics Prohorov 1960 1961 1962 1963 1964 1965 Sin-Itiro Tomonaga Julian Schwinger Richard Phillips Feynman 1966 1967 1968 1969 Alfred Kastler Hans Albrecht Bethe Luis Walter Alvarez Murray Gell-Mann 1970 Hannes Olof Gösta Alfvén Louis Eug`ene Félix Néel 1971 1972 Gábor Dénes John Bardeen Leon Neil Cooper John Robert Schrieffer Leo Esaki Ivar Giaever Brian David Josephson 1973 1947 Sir Edward Victor Appleton 1948 Patrick Maynard Stuart Blackett 1974 1949 1950 1951 Hideki Yukawa Cecil Frank Powell Sir John Douglas Cockcroft Ernest Thomas Sinton Walton Sir Martin Ryle Antony Hewish 1975 Aage Niels Bohr Ben Roy Mottelson Leo James Rainwater Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 249 C M Y K 249 2011. –18:36 . május 6.

Tsui 1999 James Watson Cronin Val Logsdon Fitch Gerardus ’t Hooft Martinus J. H¨ansch 2006 John C. G. Masatoshi Koshiba Riccardo Giacconi 2003 Alexei A. Veltman 2000 1981 Nicolaas Bloembergen Arthur Leonard Schawlow Kai Manne Siegbahn Zores I. Taylor 1991 1992 Pierre-Gilles de Gennes Georges Charpak 1993 Russell A. Osheroff Robert C. Smoot 2007 Albert Fert Peter Grünberg 2008 Makoto Kobayashi Toshihide Maskawa Yoichiro Nambu 1976 Burton Richter Samuel Chao Chung Ting 1977 Philipp Warren Anderson Sir Nevill Francis Mott John Hasbrouck van Vleck Pjotr Leonyidovics Kapica Arno Allan Penzias Robert Woodrow Wilson Sheldon Lee Glashow Abdus Salam Steven Weinberg 1978 1979 1980 1984 1985 1986 Ernst Ruska Gerd Binnig Heinrich Rohrer 1987 Johannes Georg Bednorz Karl Alexander Müller Leon M. Leggett 2004 David J. Glauber John L. Brockhouse Clifford G. Hall Theodor W. Abrikosov Vitalij Ginzburg Anthony J.1996 David M. Politzer Frank Wilczek 2005 Roy J. Lederman Melvin Schwartz Jack Steinberger 1988 1989 Hans G. 2009 1994 Bertram N. Richardson 1997 Steven Chu Claude Cohen-Tannoudji William D. Ramsey 1990 Jerome I. Wilson Subramanyan Chandrasekhar William Alfred Fowler Carlo Rubbia Simon van der Meer Klaus von Klitzing Eric A. Taylor Jr. Boyle George E. Kilby 2001 1982 1983 Kenneth G. Hulse Joseph H. Cornell Wolfgang Ketterle Carl E. Mather George F. Phillips 1998 Robert B. Wieman 2002 Raymond Davis Jr. Friedman Henry W. Strömer Daniel C. Alferov Herbert Kroemer Jack S. Lee Douglas D. Kendall Richard E. Perl Frederick Reines Charles K. Dehmelt Wolfgang Paul Norman F. Laughlin Horst L. Smith 2010 Andrej Geim Konsztantyin Novoszjolov 1995 250 Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 250 C M Y K 2011. május 6. Gross David H. Shull Martin L. Kao Willard S. –18:36 .

5500 ◦ C) sugárzási teljesítmény L = 3. –18:36 . = 149 597 870 km Fényév 1 fényév = 9.8% hélium.8% összes többi elem egyenlítői síkjának hajlása az ekliptikához: 7. 1.25F ) nehézségi gyorsulás a felszínen gN = 274 m/s2 (27gF ) a mag hőmérséklete ∼ 1. május 6.2 valódi átmérője DN = 1.E. A NAP.378 nap életkora: 4.CSILLAGSZAT 1.261 633 fényév = 30.458 Csillagászati egység (Föld–Nap középtávolság) 1 Cs. A LEGFONTOSABB CSILLAGSZATI LLANDK S MRTKEGYSGEK km s A fény terjedési sebessége vákuumban c = 299 792.856 78 billió km Hubble-állandó (az extragalaktikus objektumok távolsága és távolodási sebessége közötti arányossági tényező) H0 ≈ 70 km · s−1 · Mpc Abszolút fényesség az a fényesség.) m Csillagszat 251 16129 Csillagászat FVTABCS / 251 C M Y K 2011. A F LD S A HOLD LEGFONTOSABB ADATAI Nap látszólagos átmérője 31 59.256 366 nap −1 2.392 · 106 km (109DF ) tömege mN = 1. amilyennek 10 parszek távolságból látszana a szóban forgó égitest A tropikus év hossza: 365.844 × 1023 kW* átlagos kémiai összetétele (tömeg szerint): 73.5 milliárd év a napszél sebessége a Földnél: kb. 450 km/s W *(Ebből a Földre érkezik: 1368 2 – ez a napállandó.5 · 107 K felületi hőmérséklet TN = 5780 K (kb.E. 24.806 Cs.460 530 billió km Parszek 1 parszek = 206 264.989 · 1030 kg (330 000-szerese a Földének) közepes sűrűsége N = 1410 kg/m3 (0.25◦ sziderikus tengelyforgási ideje az egyenlítőjénél: 25. = = 3.242 198 78 nap A sziderikus év hossza: 365.4% hidrogén.

003 35 nehézségi gyorsulás az Egyenlítőn ge = 9.198 · 1010 km3 (0.7 km egy délkör hossza 40 008. A NAP.765 km/s életkora ≈ 4.083 · 1012 km3 tömege mF = 5.212 220 nap anomalisztikus keringési ideje*** THa = 27. ***: A földközelponton való.5 · 109 év Föld–Hold közepes távolság 384 404 km Hold közepes látszólagos átmérője 31 5 valódi átmérője DH = 3 476 km (0.101 · 108 km2 térfogata VF = 1. **: Két. –18:36 .554 550 nap *: Két.5 km az Egyenlítő kerületi sebessége ve = 465 m/s átlagos pályamenti sebesség v = 29.0549 átlagos pályamenti sebesség 1025 m/s szinodikus keringési ideje * THsz = 29.0123mF ) közepes sűrűsége H = 3 340 kg/m3 (0.6193 m/s2 ((1/6)gF ) felületi hőmérséklete a nappali oldalon ∼ 130 ◦ C az éjjeli oldalon a pálya közepes lapultsága ∼ −150 ◦ C 0.780 306 m/s2 felszíne AF = 5. felszálló csomóponton való áthaladás közötti időtartam.273DF ) térfogata VH = 2.775 km a pólusoknál Rk = 6 371 km közepes sugara (DF = 12 742 km) lapultsága (Re − Rp )/Re ∼ 0. két egymás utáni áthaladás közötti időtartam.61F ) nehézségi gyorsulás a felületén gH = 1. 252 Csillagszat 16129 Csillagászat FVTABCS / 252 C M Y K 2011. A F LD S A HOLD LEGFONTOSABB ADATAI (folytat s) Föld sugara az Egyenlítőnél Re = 6 378.160 km Rp = 6 356. egymás utáni azonos fázis közötti időtartam.530 588 nap drakonikus keringési ideje ** THd = 27. május 6.0204VF ) tömege mH = 7.974 · 1024 kg közepes sűrűsége F = 5 515 kg/m3 az Egyenlítő hossza 40 075.347 · 1022 kg (0.2.

11 4504 Neptunusz 0.4◦ 0◦ 0.43 163.0472 19.0◦ Egyenlítői átmérő [km] A forgástengely hajlásszöge a pályanormálishoz A tengely körüli forgás periódusa A pályasík hajlásszöge az ekliptikához km s 35.7 nap 0.4◦ 0.000 1.04 47.203 778.9 nap Keringési periódus (földi nap.90 142800 3◦ 04 9 h 50 m– 9 h 56 m 1.0167 1.858 0.056 Tömeg (Föld = 1) Térfogat (Föld = 1) 0.0934 1.16 120 540 26◦ 44 10 h 14 m– 10 h 39 m 2.02 nap 23 h 56 m (retrográd) 4 s 3.524 227.2056 0.85◦ 24.815 12 104 1.0068 108.74 248. A NAPRENDSZER NAGYBOLYGINAK FIZIKAI S PLYAADATAI Csillagszat 253 2011.49◦ 9.387 16129 Csillagászat FVTABCS / 253 4878 0.30◦ 13. május 6.03 év 0.002 2300 123◦ 6 nap 9 óra 18 perc 17.77◦ 6.9 Mars 0.80 243.60 Pálya menti átlagsebesség  87.006 (?) 0.75 év 0.42 év 0.6 Föld 58.0◦ 29.555 1429 Szaturnusz 60.152 0.77◦ 5.22 2875 Uránusz 56.26 nap 687 nap 0.0494 5. földi év)  224.000 149.14 365.65 nap 7. egység] Merkúr 1338 317.65 29.3 Jupiter 766 95.055 0.2 57.0556 9.9 17.249 39.06 11.C M Y K 0.2◦ 4.54 51 118 97◦ 55 17 h 14 m 0.107 6794 23◦ 59 24 h 37 m 23 s 1. –18:36 .9 Vénusz A pálya excentricitása Közepes naptávolság [millió km] Közepes naptávolság [csill.0086 30.000 12 756 23◦ 26 177.723 0.4 14.83 83.20 48 600 29◦ 36 16 h 7 m 1.55 5916 Plútó 3.73 év 0.863 év 0.

–18:36 .52 Föld Átlagos felszíni hőmérséklet [K] km s 10.67 Neptunusz 21 + gyűrűk 11 + gyűrűk H2 (83%). He (11%).78 Gravitációs gyorsulás a felm színen az egyenlítőnél 2 s Szökési sebesség 5. NH3 CO2 (95%).04 ? ∼2 Plútó 3.017 1. NH3 80 21. A NAPRENDSZER NAGYBOLYGINAK FIZIKAI S PLYAADATAI (folytat s) 254 Csillagszat 2011. He.27 Uránusz 1 N2 (99%).9 0.72 0. N2 2 124 59.41 9.70 Szaturnusz 59 23.18 9.2%). CH4 (0.33 Jupiter 218 5.86 0. He. CH4 . H2 .023 1. NH3 CH4 (2%). vízpára A légkör fontosabb összetevői 288 440 730 11. He (6%). május 6.44 0  cm3  g  Vénusz Lapultság  Átlagsűrűség Merkúr 52 + gyűrűk H2 (89%). O2 (21%).25 a felszínnél 8. He (15%).78 0. CH4 (1%) ∼ 40 1.36 4.25 0 5. NH3 95 35.28 8.02 3.52 10.94 Mars 30 + gyűrűk H2 (94%).003353 5.005 3. Ne* CO2 (97%) N2 (78%). CH4 .3 0.8 0.1 0.C M Y K 16129 Csillagászat FVTABCS / 254 * a napszéltől származó átmeneti légkör 1 0 Ismert holdjainak száma 0 H.062 1.091 0.60 3.64 22.

46 1.155 16. Kowal.Deimos (M2) a Jupiter holdjai Metis (J16) Adrastea (J15) Amalthea (J5) Thebe (J14) Io (J1) Europa (J2) Ganymedes (J3) Callisto (J4) Themisto (J18) Leda (J13) Himalia (J6) A pálya excentricitása 384. 1979 E.7 4 7507 18 11165 185 11461 Voyager-2. 2000 S. 2001 S.6 149.17 0.376 0. HOLDAK A NAPRENDSZER NAGYBOLYGI K RL 5.8 A. 2001 S.689 130. Hall.1 617. május 6. Sheppard.39 1.226 0. 1905 S. 1975 C.0 0.03 0.551 7. Sheppard. 1610 C. D. 1979 G.294 0.4 99 221.0 631.9 148.9 S.0549 Felfedező Keringési idő [nap] 3475 Pályahajlás [fok] Átlagos távolság a bolygótól [ezer km] a Föld holdja Hold a Mars holdjai Phobos (M1) Átmérő vagy méret [km] A hold neve 4.04 0.0 240.9 3643 421. 1974 C.230 0. Sheppard és mtársai.4 683.230 0.217 0.164 0. –18:36 .0 533. 2000 S.31 43.143 0. 1979 Voyager-1.0018 0. Perrine.9 0. 2001 S.319 0.498 0. 1938 C. 2003 Csillagszat 255 16129 Csillagászat FVTABCS / 255 C M Y K 2011.281 0. 1892 Voyager-2. D.3 553. Barnard.0074 0. Galilei.6 28.112 0.015 1. D.241 0. 2001 Iocaste (J24) Ananke (J12) 2001 J2 2003 J11 5 28 4 2 21269 21276 21312 22395 631. Jewitt.1 A.262 0.0005 0.674 1. Galilei.1 148.0 504.5 632.02 0.0 146 150.4 4820 1882. Perrine.9 148.0002 1.297 0. Sheppard és mtársai.4 148. Galilei.5 27.244 0. Sheppard és mtársai.47 0. Jewitt.3 143. Sheppard.1 27.8 3122 671. 1877 0. 2001 S.5 163. 2000 S.242 0. Sheppard és mtársai.228 0. 1610 G.9 167 181. 1610 G. 1904 Lysithea (J10) Elara (J7) 2000 J11 2003 J3 2003 J12 2001 J10 2003 J6 2001 J7 Harpalyke (J22) Praxidike (J27) 2001 J9 2001 J3 38 78 4 2 1 2 4 3 4 7 2 4 11717 11741 12555 18340 19002 19394 20979 21017 21105 21147 21168 21252 259. Sheppard és mtársai. 2003 S.6 287.7 145.16 – 22 9.5 27. Sheppard.216 0.0012 0.0 623. Jewitt. D.0177 0. Jewitt.2 259.322 0.5 610.3 625.5 43 128.9 250. Kowal.248 0. Sheppard és mtársai. Nicholson.8 145.769 3. Sheppard és mtársai.6 0. Galilei.3 620.8 156. Hall.0031 0.0041 0. Sheppard és mtársai.3 623. 1951 S.157 0.07 0.223 149.212 28. 2003 S.0005 0. 1877 12 23.1 16 128. 1610 G.7 S. 2003 S. Sheppard és mtársai. Nicholson.38 0.1 5262 1070.3 26. 2000 S.162 0.

6 982. 2001 S.380 151.278 0.252 0. Sheppard.004 0.245 0. Sheppard és mtársai. 2000 S. 2000 S. 2003 S. 1966 J.8 S.267 0. Sheppard. 2003 2001 J5 Sinope (J9) 2003 J5 Callirrhoe (J17) 2001 J1 2003 J10 2003 J8 2003 J1 2003 J2 a Szaturnusz holdjai Pan (S18) Atlas (S15) 2 38 4 7 4 2 3 4 2 23808 23939 24084 24102 24122 24250 24514 24557 28570 749. Sheppard és mtársai.250 0. Sheppard.601 ≈ 0 ≈0 ≈0 M.1 152.4 151. 2001 S.6 752. Jewitt.002 0.695 ≈0 ≈0 0. –18:36 . Jewitt. 2000 P.244 0. Jewitt.0 S. Dollfus. Nicholson.021 256 Csillagszat 16129 Csillagászat FVTABCS / 256 C M Y K 2011.421 0.5 759.9 Átlagos távolság a bolygótól [ezer km] a Jupiter holdjai (folytatás) 2003 J9 1 22442 2001 J6 2 23029 2001 J8 2 23124 Átmérő vagy méret [km] A pálya excentricitása 4.345 0.6 137.210 0. 1980 A.007 0.695 0. Sheppard és mtársai.267 Keringési idő [nap] 683. Sheppard. D. Sheppard és mtársai.246 0.2 150. 2003 S.2 165. Sheppard. Sheppard és mtársai.3 732.1 767. Sheppard és mtársai. 1914 S.251 0.3 741. D.4 164. D. Melotte. HOLDAK A NAPRENDSZER NAGYBOLYGI K RL (folytat s) 20 30 133. 2003 S. Larson. Sheppard. 2003 J.1 152.0 708.2 702.3 720.9 S. Sheppard és mtársai. Sheppard. 1938 S. D.264 0.204 165. D.253 0.214 0.269 0. Sheppard és mtársai. Jewitt.283 0. D. 2001 S.628 0. Sheppard és mtársai.5 720. 2003 S. S.312 0.1 152.7 151.4 151. 1990 Voyager-1. Sheppard és mtársai. Nicholson.0 147.8 144.9 164.9 165.0 158.7 0. 1980 100 85 178 118 139.5 0.2 151. 1908 S.5 165. Fountain. T.8 765. 2000 S. Sheppard és mtársai.0 716. 2003 S.7 758.8 732. Jewitt.1 165.613 0.4 163.1 724. Jewitt.565 ≈ 0 0. Scotti.2 164.2 0. 2003 A hold neve Prometheus (S16) Pandora (S17) Janus (S10) Epimetheus (S11) Felfedező Pályahajlás [fok] 0.4 144. Sheppard és mtársai.204 0. D.266 0. 2002 S.2 165.409 0. Sheppard.2 728. Jewitt.6 163. 2001 S.0 743.264 0.3 Voyager-1.0 781. 2000 S.6 781. 2000 S. 1980 Voyager-1.8 723.4 0. 2001 Chaldene (J21) Isonoe (J26) 2001 J4 2003 J4 Erinome (J25) Taygete (J20) Carme (J11) 2001 J11 Kalyke (J23) Pasiphae (J8) 2002 J1 Megaclite (J19) 2003 J7 4 4 3 2 3 5 46 3 5 58 3 6 4 23179 23217 23219 23258 23279 23360 23404 23547 23583 23624 23064 23806 23808 723.4 141. D.2 0. 2001 S. 1978 0.164. Showalter. Jewitt.1 165. május 6.319 0.9 165.8 725. Sheppard. 1999 S.0 715. Spahr.

1 0.001 0.001 15.028 449 0. 1986 Voyager-2. 1986 Voyager-2.0 0.Bond.32 550.3 0.737 ≈ 0 4. 1986 Voyager-2.48 872 0. Gladman és mtársai.276 0.1 Voyager-2.7 Calypso (S14) 26 294. 1986 Voyager-2.29 926 951 1016 1067 1311 0. 2000 B.104 79.4 W.000 0.1 0. 1986 Voyager-2.47 893 0. 1848 G. Cassini.1 0. 1986 Voyager-2.8 62.7 64.000 0.6 46 47 175 45 153 34 34 46 P. 1684 0.2 0.000 0.2 61. Cassini. Huygens. Kavelaars és mtársai. 2000 J.001 0. 2000 B. G. 1980 G.474 0.9 75.1 69. 2000 W. Herschel.02 1.Lassell. 1980 G. 2000 34 167 176 176 173 J.02 Felfedező Pályahajlás [fok] A pálya excentricitása Keringési idő [nap] Átlagos távolság a bolygótól [ezer km] Átmérő vagy méret [km] A hold neve a Szaturnusz holdjai (folytatás) Mimas (S1) 397 185. 1789 W. Kavelaars és mtársai.2 1. Laques. 1986 Csillagszat 257 16129 Csillagászat FVTABCS / 257 C M Y K 2011. 1684 B. 2000 B.4 527.5 0.515 0.5 Enceladus (S2) 499 238.376 0.029 21. Holman.2 0. 1898 B. 2000 B. 1986 Voyager-2. 2000 J.8 59.1 1.7 Telesto (S13) 30 294.624 0. Herschel.888 ≈ 0 2.558 0. 1789 G. Gladman és mtársai.21 0. Pascu és mtársai. Kavelaars és mtársai.021 1.493 0.8 53.4 0. 1980 D. 2000 J. Gladman és mtársai. T.1 3561.002 2. 2000 25 30 45 65 60 85 49.517 0.737 0.3 0.000 1.11 0.4 7.0 Tethys (S3) 1060 294. Gladman és mtársai. Spahr.004 1. 1672 C.3 0. Cassini.0 Voyager-2. 1671 B. 1986 110 60 68 66.000 0. Pickering.33 451 0.4 0. Cassini.331 0.16 687 0.8 1481.888 0. május 6.945 0.335 0.3 11365 11440 12952 15199 15645 16404 17616 18160 18247 18709 19463 20371 23096 0.942 0.0 1221. J.54 0.464 0.000 0.435 0. –18:36 .34 1.001 0. 2000 M.44 0.5 0.1 0.36 729 0.000 0. Smith és mtársai.888 ≈ 0 1. W.Bond.Helene (S12) Rhea (S5) Titan (S6) Hyperion (S7) Iapetus (S8) 2000 S5 2000 S6 Phoebe (S9) 2000 S2 2000 S8 2000 S11 2000 S10 2000 S3 30 1530 5150 283 1436 14 10 220 19 6 26 8 32 2000 S4 2000 S9 2000 S12 2000 S7 2000 S1 az Uránusz holdjai Cordelia (U6) Ophelia (U7) Bianca (U8) Cressida (U9) Desdemona (U10) Juliet (U11) Portia (U12) Rosalind (U13) Belinda (U14) 13 6 6 6 16 377. 1655 W. Gladman és mtársai.27 783 0.4 0. Kavelaars és mtársai. Gladman és mtársai.7 Dione (S4) 1120 377. Lecacheux. 2000 B. Gladman és mtársai.370 0.

Holman és mtársai. –18:36 . 1978 Megjegyzések: A kisebb holdak alakja többnyire szabálytalan.5 117.4 0.4 Caliban (U16) 44 7169 Stephano (U20) 20 8004 Sycorax (U17) 40 12214 Prospero (U18) 30 16240 Setebos (U19) 35 17501 a Neptunusz holdjai Naiad (N3) 60 48.0 Titania (U3) 1578 436.000 1.az Uránusz holdjai (folytatás) 1986 U10 40 76. Kavelaars és mtársai.463 579 677 1289 1962 2209 0.2 0.706 13.3 4.2 Thalassa (N4) 80 50. Nicholson és mtársai.762 0. 1851 W. azokra az átmérő helyett a jellemző méret szerepel.082 0.7 152 158 4. 1986 G.N3 a Plútó holdja Charon (P1) 160 190 420 2706 340 30–40 62.520 4.429 ≈ 0 0.311 ≈ 0 0.0022 0. 1787 W.6 354. 1997 M.0 73.2 ≈ 0.14 0. 1999 Voyager-2.51 0.7 144 152.9 Umbriel (U2) 1169 266. külső holdakra (a J4. Karkoschka.58 0. 1999 P.413 0. Lassell. 1949 M. amelynek értékét a fényességből. 1846 G. 258 Csillagszat 16129 Csillagászat FVTABCS / 258 C M Y K 2011.1 139. 1989 Voyager-2.4 0.0008 0. Holman. 1989 Voyager-2. 1999 J.001 1. 1989 W. Gladman és mtársai.027 2.44 0. A 90◦ -nál nagyobb inklináció retrográd irányú keringést jelent.637 ≈ 0 0. 1989 Voyager-2.1 0.1 Despina (N5) 150 52.877 0.23 0. 2003 J. Herschel.7 0.1 0.3 0.8 5513 1190 19. 1989 Voyager-2. J. távolságból és a kis hold fényvisszaverő képességének (albedójának) becsült értékéből határozták meg.8 Ariel (U1) 1158 190.335 ≈ 0 0. Kavelaars. május 6. A holdak pályájának hajlásszögét belső (a bolygó sugarának százszorosán belül keringő) holdak esetén a bolygó egyenlítői síkjához viszonyítják. U4 és N1 holdaknál kijjebb keringőkre) a bolygó keringési síkjához. HOLDAK A NAPRENDSZER NAGYBOLYGI K RL (folytat s) E. 1997 B.294 ≈ 0 0.N2. S8.0076 ≈ 0 Felfedező Pályahajlás [fok] A pálya excentricitása Keringési idő [nap] Átlagos távolság a bolygótól [ezer km] A hold neve Átmérő vagy méret [km] 4.1 0.0050 0.387 ≈0 0. 1948 W.0 156. Kuiper.144 8. 1999 Voyager-2. Herschel. Lassell.8 7.0034 0.0 Miranda (U5) 472 129. Kuiper.76 6.5 Puck (U15) 155 86. 1851 W.5 Galatea (N6) Larissa (N7) Proteus (N8) Triton (N1) Nereida (N2) 2003 N1.3 Oberon (U4) 1523 583.555 0.2 0. Lassell.0005 360. Christy. Gladman és mtársai. 1989 Voyager-2.2 0. 1787 B.122 ≈ 0 5.

667 4.) Szíriusz B 8.773 4. az ismert kisbolygók száma rohamosan nő.31 Szíriusz A 8. –18:36 .19 16.227 26.099 5.353 0.259 13.) 13.06 M3.765 4. A LEGK ZELEBBI CSILLAGOK Csillag A Földtől mért távolság [fényév] Látszó fényesség [magnitúdó] Nap 0.Keringési idő [év] ság a Naptól [Cs.6 1003 9.171 5.8 450 18.44 M2V 4.437 6.618 0.2 1852 (3) Juno 2.53 13.21 1804 Az 1 km-nél nagyobb méretű kisbolygók becsült száma félmillió.629 0.140 3.456 0.08 1801 (2) Pallas 2.185 11.5Ve 3.300 0.07 1861 (52) Europa 3.358 18.39 Barnard-csillag 5.372 0.94 SO 025300.44 (vált.356 0.4 Wolf 359 = CN Leonis 7. május 6.802 1.988 0.067 5.077 15.34 1807 (10) Hygiea 3.060 5.36 G2V 3.919 4.78 13.39 0.53 M5.853 4.60 11.34 5.8 608 7.5 + 165258 7.147 17.06 16.5 309 6.600 0.43 8.4 1849 (31) Euphrosyne 3.) ◦ BD + 36 2147 = HD 95733 8.709 1.646 0.079 10.660 Csillagszat 259 16129 Csillagászat FVTABCS / 259 C M Y K 2011.69 K1V 3.1 538 5.46 A1Vm 1.702 10.119 3.5 M6.01 Alfa Centauri B 4.5.148 5.5V 5.09 (vált.1 1851 (16) Psyche 2.81 1802 (4) Vesta 2.5Ve 3.372 0.1 250 4. az ezredfordulón több tízezret tartottak nyilván.55 M6.29 M5.3 350 8.5Ve 4.85 G2V 15.339 L726-8 A 8.230 34.7 272 6.339 11.361 3.43 (vált.47 −1.104 3.3 370 5.E.2 276 9.360 Ross 154 = V1216 Sagittarii 9.185 15.73 1910 (511) Davida 3.22 Alfa Centauri A 4.60 Abszolút fényesség [magnitúdó] Színképtípus Sajátmozgás  /év 4.72 12.6Ve 6. A LEGNAGYOBB KISBOLYGK Átlagos távol.9 323 5.5 1854 (704) Interamnia 3.553 0.089 7.0 247 7.44 (vált.101 7.) 15.000016 −26.69 10.05 M5.136 5.724 9.72 Proxima Centauri 4.43 (vált.5 15.1 1903 (65) Cybele 3.4 289 5.21 M5V 10.73 1899 (15) Eunomia 2.63 1858 (451) Patientia 3.33 DA2 1.72 13. 6.5Ve 3.586 0.) 7.360 L726-8 B = UV Ceti 8.644 4.] Név Excentricitás Pályahajlás [fok] Átmérő [km] Forgási periódus [óra] Felfedezés éve (1) Ceres 2.

cs.18 0.16 −0.cs.87 0.25 1.cs.24 −0.5 2.7 −5.6 −5.60 313 4.22 1.23 0.45 −5. A SZABAD SZEMMEL LTHAT LEGFNYESEBB CSILLAGOK 260 Csillagszat 2011.cs.45 0.50 −0.cs.1 −0.20 −0.4 4.5 −4.cs.15 0.5IV B0.09 −0.23 0.5III Színkép 25.40 0.16 0.0 −2.45 0.71 1.5IV A0V G6III + G2III B8Ia F5IV M2Iab B3Vpe B1III A7V K5III B1III-IV M1.17 1. SK vált.1 1. –18:36 .C M Canis Majoris A Carinae Centauri AB Bootis Lyrae Aurigae Orionis A Canis Minoris A Orionis Eridani Centauri AB Aquilae Tauri A Virginis Scorpii A Geminorum α α β α α α β α α α α β α Piscis Austrini α Cygni α Crucis A β Crucis α Leonis A ε Canis Majoris A α Geminorum A γ Crucis λ Scorpii Vega Kapella Rigel Prokyon Betelgeuze Achernar Agena. vált.59 1.2 −0.58 0.80 −0. cs.1 1467 321 352 77 431 52 88 359 25.24 1.cs.25 1.36 1.03 1.3 42. vált. Hadar Altair Aldebaran Spica Antares Pollux Fomalhaut Deneb Acrux Becrux Regulus Adhara Kasztór Gacrux Shaula Csillagképi jelölése Szíriusz α Kanopusz α Rigil Kent. vált.41 522 144 526 16.03 0.6 −7.40 1. SK.7 −3.54 −0.21 0.2 773 11.00 0.39 36. VK vált.9 −5. Toliman α Arkturusz α A csillag tulajdonneve Y K 16129 Csillagászat FVTABCS / 260 1. vált. SK.7 2.0 −0. hármas rendszer SK vált.5III B1.6 −0. SK.60 −0.cs.05 0.8 −3.16 B-V színindex [magnitúdó] Látszó fényesség [magnitúdó] 1. VK VK.cs.25 1.5Iab K0III A1Vm A9Ib G2V + K1V K1. május 6.6 Abszolút fényesség (MV ) [magnitúdó] A3V A2Iae B0.24 −1.58 1. vált.01 0.08 0.09 −0.76 0. SK.06 1.1 0.99 0.8 −6.98 1.cs.5III B7Vn B2II A1Vm M3. vált.62 0.7 8. SK.44 −0. vált.0 −4.78 65 262 604 33.7 A Földtől mért távolság [fényév] SB.cs.6 −4.50 1. vált.28 −0.8 1. VK.cs. vált. SK vált.87 0. vált. SK Megjegyzés 7.cs.6 −0.6 0.62 −0. vált.3 0.cs.

Alkaid Sargas Menkalinan Atria Alhena α Crucis B γ Orionis β Tauri β Carinae ε Orionis α Gruis Csillagképi jelölése Acrux Bellatrix El Nath Miaplacidus Alnilam Alnair A csillag tulajdonneve 1. VK: vizuális kettőscsillag.85 1.06 0.44 −3.cs.99 1.2 −1.74 1.08 1.22 −0.1 −6.79 1.03 0.cs.97 1.6 −1. vált. vált.0 −0.07 −0.9 Abszolút fényesség (MV ) [magnitúdó] −0.90 1. május 6.5 −5. vált. vált.79 1.12 0.69 1.cs. –18:36 Alphard Kasztór Páva Polaris.1 −4. SK többszörös csillag SK.cs.19 0.0 −0.45 0. Sarkcsillag Mirzam α Geminorum B α Pavonis α Ursae Minoris A β Canis Majoris δ Velorum AB α Hydrae ς Orionis A γ 2 Velorum ε Ursae Majoris ε Sagittarii α Persei α Ursae Majoris AB δ Canis Majoris η Ursae Majoris θ Scorpii β Aurigae α Trianguli Australis γ Geminorum Alnitak Alioth Kaus Australis Mirfak Dubhe Wezen Benetnash.2 −5.75 1.15 −0. SK.cs. VK vált.8 −0.1 −4.48 1.3 −7. A csillag nevénél A és B a kettőscsillag komponensei. SK vált.41 0.94 1. vált.cs.cs.5V F6Ib B1II-III A1V K3II-III O9.9 −0.93 1.64 1.20 −0. vált.64 −0. vált.cs. SK.8 −3.5Ib WC8 + O9I A0IVp A0IIn F5Ib K0III F8Ia B3V F1II A1IV K2II-III A1IV B1Vn B2III B7III A1III B0Ia B7Vn Színkép 52 183 431 499 80 177 817 840 81 145 592 124 1791 101 272 82 415 105 321 243 131 111 1342 101 A Földtől mért távolság [fényév] SK SK SK.00 0.3 −1.cs.65 1.83 1.64 1. Csillagszat 261 16129 Csillagászat FVTABCS / 261 C M Y K 2011. SK Megjegyzés .76 1.cs.02 −0.24 0.67 1. cs: változócsillag (látszó és abszolút fényessége.6 −0.91 1.cs. VK vált.86 1.13 0.2 −1.6 −0.07 B-V színindex [magnitúdó] A2Vm B2.81 1.Megjegyzés: SK: spektroszkópiai kettőscsillag.0 0.cs.18 −0.1 −5.93 1. VK SK.8 −1.4 −4.0 −2.04 1.18 −0. színindexe és színképtípusa is változik az idő függvényében).0 −2. vált.98 1.03 0.67 0.73 Látszó fényesség [magnitúdó] 1. vált. SK vált.99 1.

8. –18:36 . május 6. A CSILLAGKPEK NEVE S R VIDTSE Latin név Magyar név Rövidítés Latin név Magyar név Rövidítés Andromeda Androméda And Gyík Lac Lacerta Antlia Légszivattyú Ant Leo Oroszlán Leo Apus Paradicsommadár Aps Leo Minor Kis Oroszlán LMi Aquarius Vízöntő Aqr Lepus Nyúl Lep Aquila Sas Aql Libra Mérleg Lib Ara Oltár Ara Lupus Farkas Lup Aries Kos Ari Lynx Hiúz Lyn Auriga Szekeres Aur Lyra Lant Lyr Bootes Ökörhajcsár Boo Mensa Táblahegy Men Caelum Véső Cae Microscopium Mikroszkóp Mic Camelopardalis Zsiráf Cam Monoceros Egyszarvú Mon Cancer Rák Cnc Musca Légy Mus Canes Venatici Vadászebek CVn Norma Szögmérő Nor Canis Major Nagy Kutya CMa Octans Oktáns Oct Canis Minor Kis Kutya CMi Ophiuchus Kígyótartó Oph Capricornus Bak Cap Orion Orion Ori Carina Hajógerinc Car Pavo Páva Pav Cassiopeia Kassziopeia Cas Pegasus Pegazus Peg Centaurus Kentaur Cen Perseus Perzeusz Per Cepheus Cefeusz Cep Phoenix Főnix Phe Cetus Cet Cet Pictor Festő Pic Chamaeleon Kaméleon Cha Pisces Halak Psc Circinus Körző Cir Piscis Austrinis Déli Hal PsA Columba Galamb Col Puppis Hajófara Pup Coma Berenices Bereniké Haja Com Pyxis Tájoló Pyx Corona Australis Déli Korona CrA Reticulum Háló Ret Corona Borealis Északi Korona CrB Sagitta Nyíl Sge Corvus Holló Cor Sagittarius Nyilas Sgr Crater Serleg Cra Scorpius Skorpió Sco Crux Dél Keresztje Cru Sculptor Szobrász Scl Cygnus Hattyú Cyg Scutum Pajzs Sct Delphinus Delfin Del Serpens Kígyó Ser Dorado Aranyhal Dor Sextans Szextáns Sex Draco Sárkány Dra Taurus Bika Tau Equuleus Csikó Equ Telescopium Távcső Tel Eridanus Eridánusz Eri Triangulum Háromszög Tri Fornax Kemence For Triangulum Australe Déli Háromszög TrA 262 Csillagszat 16129 Csillagászat FVTABCS / 262 C M Y K 2011.

10 000 fényév nagyobb a korongénál 230 km/s 19.Latin név Magyar név Rövidítés Latin név Magyar név Rövidítés Gemini Ikrek Gem Tucana Tukán Tuc Grus Daru Gru Ursa Major Nagy Medve UMa Hercules Herkules Her Ursa Minor Kis Medve UMi Horologium Ingaóra Hor Vela Vitorla Vel Hydra Északi Vízikígyó Hya Virgo Szűz Vir Hydrus Déli Vízikígyó Hyi Volans Repülőhal Vol Indus Indián Ind Vulpecula Kis Róka Vul 9.16 Neon 10 20 0.10 Szilícium 14 28 0.02 Az összes többi elem 0.05 Kén 16 32 0.07 Magnézium 12 24 0. A TEJTRENDSZER FONTOSABB JELLEMZI Tömege: A csillagközi anyag tömege A központi fekete lyuk tömege: A Tejútrendszer mérete: a korong átmérője A A A A A 200 milliárd naptömeg a csillagok tömegének 1%-a 2.4 Hélium 2 4 24.29 Vas 26 56 0.12 Nitrogén 7 14 0.04 Argon 18 40 0. A LEGGYAKORIBB KMIAI ELEMEK ELFORDULSI ARNYA AZ UNIVERZUMBAN Elem Rendszám Tömegszám Tömeg% Hidrogén 1 1 73.4 km/s 25 000 fényév 50 fényév 12–13 milliárd év 10. –18:36 .2 Csillagszat 263 16129 Csillagászat FVTABCS / 263 C M Y K 2011.8 Oxigén 8 16 0. május 6.73 Szén 6 12 0.5 millió naptömeg 100 000 fényév a korong vastagsága a központi kihasasodás átmérője a haló (gömbszerű térrész) átmérője csillagok átlagos keringési sebessége a Nap környezetében: Nap sebessége a környező csillagokhoz viszonyítva: Nap távolsága a Tejútrendszer centrumától: Nap távolsága a Tejútrendszer fősíkjától: legidősebb tejútrendszerbeli égitestek kora: 200 fényév kb.

21.7 km A Föld egy hosszúsági körének hossza: 40 008.) IDEJN Északi-sark III.5◦ 90◦ 66. 23. 21.5 ◦ 0◦ Északi-sarkkör 23..5◦ − ϕ * = földrajzi szélesség (a görög ábécé fí betűjéből) 264 Fldrajz 16129 Földrajz FVTABFR / 264 C M Y K 2011.. XII. 22. 23. 23.. 22.5◦ 0◦ – ◦ ◦ 47 23. A FLD NHNY ADATA Az Egyenlítő hossza: 40 075. 22. 0◦ 23.5 90◦ 47◦ Baktérítő 66.5 Déli-sarkkör 23.) S A NAPFORDULK (VI.5◦ 0◦ – 0◦ Déli-sark 43 ◦ 23.: VI. 21.5◦ 3. A NAP DELELSI SZGNEK KISZMTSI MDJA AZ SZAKI SZOLRIS MRSKELT VEZETBEN A NAPJEGYENL SGEK (III. XII.5 Ráktérítő 66. május 6.. 22.5◦ 90◦ 66. 22. A NAP DELELSI SZGE NEVEZETES SZLESSGEKEN A NAPJEGYENL SGEK (III.) IDEJN 90◦ − ϕ* III.5◦ − ϕ XII.5 km A Föld egyenlítői sugarának hossza: ∼ 6378 A Föld sarki sugarának hossza: ∼ 6357 km km A Föld felülete: 510 millió km2 A világtenger felülete: 361 millió km2 A szárazföldek összterülete: 149 millió km2 2. 22. IX. IX. VI.. XII.5◦ ◦ ◦ 66. –18:36 .: 90◦ − 23. 22.) S A NAPFORDULK (VI.FLDRAJZ 1. IX. 23. IX.5◦ 43◦ Egyenlítő 90◦ 66.: 90◦ + 23. 21.5◦ 0◦ 23. 22.

5 20. McKinley Halál-völgy Aconcagua Valdés-mélyföld Puncak Jaya az Eyre-tó mélyedése Vinson Massif 4807 −28 8850 −401 5895 −155 6194 −86 6958 −40 5030 −12 5140 (Alpok–F/I) (Kazahsztán/Oroszor. –18:36 . (Új-Guinea) – Indonézia) (Ausztrália) (Ellsworth-hg.4 Ázsia Antarktika 10. AZ EGYES FLDRSZEK MRETEI Fldrajz 265 16129 Földrajz FVTABFR / 265 2011.) (Himalája – Kína/Nepál) (Izrael/Jordánia) (Kilimandzsáró – Tanzánia) (Dzsibuti) (Alaszkai-hg.5 Afrika Észak-Amerika Közép.6 8.C M Y K 30.és Dél-Amerika Ausztrália és Óceánia 13. – USA) (USA) (Andok – Argentína) (Argentína) (Maoke-hg.5 Terület (millió km2 ) Európa Földrész Mont Blanc Kaszpi-mélyföld Mt.3 21.) Lemélyebb/legmagasabb pont (m – hegység – ország(ok)) 2000 340 580 715 650 950 300 Átlagmagasság (m) 4.9 44. Everest a Holt-tenger partja Kibo az Assal-tó mélyedése Mt. május 6.

május 6. A VILGCEN 10 000 MTERNL MLYEBB PONTJAI Mariana-árok 11 034 m (Csendes-óceán) Tonga-árok 10 882 m (Csendes-óceán) Filippínó-árok 10 830 m (Csendes-óceán) Izu-árok 10 595 m (Csendes-óceán) Kuril-árok 10 542 m (Csendes-óceán) Kermadec-árok 10 047 m (Csendes-óceán) 266 Fldrajz 16129 Földrajz FVTABFR / 266 C M Y K 2011. 8078 m (Himalája – Nepál) Gasherbrum (Hidden Peak) 8068 m (Karakorum – Kína/India) Broad Peak 8051 m (Karakorum – India) Sisapangma 8013 m (Himalája – Kína) 6.5. A FLD 8000 MTERNL MAGASABB HEGYCSCSAI Mount Everest (Csomolungma) 8850 m (Himalája – Kína/Nepál) K2 (Godwin Austen) 8616 m (Karakorum – India) Kanchendzönga 8597 m (Himalája – Nepál/India) Lhotse 8516 m (Himalája – Kína/Nepál) Makalu 8481 m (Himalája – Kína/Nepál) Lhotse Shar 8400 m (Himalája – Kína/Nepál) Dhaulagiri 8172 m (Himalája – Nepál) Cho Oyu 8153 m (Himalája – Kína/Nepál) Nanga Parbat 8126 m (Himalája – India) Manaslu 8125 m (Himalája – Nepál) Annapurna I. –18:36 . AZ EGYES CENOK MRETEI Óceán Törzsterület (ezer km2 ) A melléktengerekkel együtt (ezer km2 ) Atlanti-óceán 96 911 106 753 Csendes-óceán 165 016 179 389 73 442 74 917 Indiai-óceán Legmélyebb pont (m – helye) 9219 – Puerto Rico-árok 11 034 – Mariana-árok 7450 – Jáva-árok Átlagos mélység (m) 3743 4028 3963 7.

Budapest. (km2 ) Folyó Földrész Nílus Afrika 6671 2 870 000 Amazonas Dél-Amerika 6516 7 180 000 Mississippi–Missouri Észak-Amerika 6420 3 221 000 Jangce Ázsia 6300 1 830 000 Sárga-folyó Ázsia 5464 745 000 Ob–Irtis Ázsia 5410 2 990 000 Kongó Afrika 4835 3 822 000 *Eberhard Czaya: A Föld folyói. Fldrajz 267 16129 Földrajz FVTABFR / 267 C M Y K 2011. Victoria-sziget Kanada 212 680 Kanada 212 189 9. Szumátra Nagy-Szunda-szk. –18:36 . A FLD LEGHOSSZABB FOLYI* Hosszúság (km) Vízgyűjtő ter.8. A FLD LEGNAGYOBB SZIGETEI Sziget Szigetcsoport Grönland Új-Guinea Ország(ok) Terület (km2 ) Dánia külső országrésze 2 160 000 Indonézia/Pápua Új-Guinea 771 900 Indonézia/Malajzia/Brunei 734 000 Madagaszkár Madagaszkár 589 500 Baffin-sziget Kanada 476 050 Borneó (Kalimantan) Nagy-Szunda-szk. Indonézia 423 647 Honshu Japán-szk. 1988. Japán 228 000 Fő sziget Brit-szk. Gondolat. Nagy-Britannia 216 911 Ellesmere Erzsébet királynő-szk. A FLD LEGNAGYOBB FLSZIGETEI Terület (km2 ) Félsziget Földrész Arab-félsziget Ázsia 2 691 000 Hindusztáni-félsziget Ázsia 2 088 000 Indokínai-félsziget Ázsia 1 740 000 Szomáli-félsziget Afrika 1 400 000 Labrador-félsziget Észak-Amerika 1 300 000 Skandináv-félsziget Európa 720 000 Pireneusi (Ibériai)-félsziget Európa 581 000 Balkán-félsziget Európa 530 000 Kis-Ázsia Ázsia 506 600 Kamcsatka Ázsia 370 000 10. május 6. adatai alapján.

A FLD LEGB VIZBB FOLYI (A torkolatuknál mért közepes évi vízhozam – m3 /s – alapján.a. La Plata 19 500 12 000 50 000 Mississippi–Missouri 17 600 5000 56 000 Léna 16 400 Mekong 15 900 n.10. EURPA LEGNAGYOBB FOLYI Folyó Torkolat helye Vízgyűjtő terület Hossza (km) (km2 ) Közepes évi  3 m vízhozam s Volga Kaszpi-tenger 1 380 000 3688 8000 Duna Fekete-tenger 805 300 2850 6450 Dnyeper Fekete-tenger 503 360 2285 1660 Don Azovi-tenger 442 500 1970 930 Északi-Dvina Fehér-tenger 360 300 1302 3560 Pecsora Barents-tenger 326 930 1809 4060 Rajna Északi-tenger 224 400 1360 2200 Visztula Balti-tenger 194 112 1095 1100 Elba Északi-tenger 144 055 1165 750 Loire Atlanti-óceán 120 500 1020 900 268 Fldrajz 16129 Földrajz FVTABFR / 268 C M Y K 2011. 31 000 n. május 6.a. A FLD LEGHOSSZABB FOLYI (folytats) Vízgyűjtő ter. (km2 ) Folyó Földrész Hosszúság (km) Mekong Ázsia 4500 810 000 Amur Ázsia 4416 1 843 000 Léna Ázsia 4400 2 490 000 La Plata–Paraná Dél-Amerika 4380 3 140 000 Mackenzie Észak-Amerika 4241 1 913 000 11. n. Brahmaputra 20 000 3100 62 000 Jenyiszej 19 600 n.a.a. 3000 n.) Folyó Közepes évi vízhozam Amazonas Legkisebb vízhozam Legnagyobb vízhozam 180 000 72 500 280 000 Kongó 42 000 23 000 90 000 Jangce 35 000 4000 80 000 Orinoco 28 000 7000 n.a. –18:36 . = nincs adat 12.a.

A FLD LEGNAGYOBB TAVAI Terület (km2 ) Tó Földrész Kaszpi-tenger Európa/Ázsia Felső-tó Észak-Amerika 82 411 Viktória-tó Afrika 69 482 Huron-tó Észak-Amerika 59 594 Michigan-tó Észak-Amerika 58 014 Aral-tó Ázsia 33 000 Tanganyika-tó Afrika 32 892 Bajkál-tó Ázsia 31 500 Nagy-Medve-tó Észak-Amerika 31 079 Malawi-tó Afrika 30 043 Nagy-Rabszolga-tó Észak-Amerika 28 929 Erie-tó Észak-Amerika 25 744 371 000 14. A FLD LEGMLYEBB TAVAI Tó Földrész Bajkál-tó Ázsia Mélység (m) 1637 Tanganyika-tó Afrika 1470 Kaszpi-tenger Európa/Ázsia 1025 Malawi-tó Afrika 706 Isszik-kul Ázsia 702 Nagy-Rabszolga-tó Észak-Amerika 614 15.13. A FLD LEGNAGYOBB SIVATAGJAI Földrész Terület (km2 ) Szahara Afrika 7 800 000 Góbi Ázsia 900 000 Rab-el-Háli Ázsia 800 000 Kalahári Afrika 518 000 Nagy-homoksivatag Ausztrália 420 000 Takla-Makán Ázsia 400 000 Szír-sivatag Ázsia 350 000 Nagy-Viktória-sivatag Ausztrália 330 000 Kara-kum Ázsia 300 000 Thar-sivatag Ázsia 260 000 Sivatag Fldrajz 269 16129 Földrajz FVTABFR / 269 C M Y K 2011. –18:36 . május 6.

Európa 1 803 000 153 000 92 500 115 000 Svalbard 57 000 Novaja Zemlja 24 300 Ferenc József-föld 13 700 Izland 11 250 Alpok 3 600 Skandináv-hegység 3 200 Ázsia 89 000 Himalája 33 000 Szevernaja Zemlja 17 500 Karakorum 13 700 Tien-san Dél-Amerika 8 600 25 000 Déli-Andok Patagónia Óceánia 21 000 4 000 1 015 Új-Zéland 1 000 Új-Guinea 15 Afrika 15 Ruwenzori. Kenya.16.. május 6. Kilimandzsáró 270 Fldrajz 16129 Földrajz FVTABFR / 270 C M Y K 2011. Parti-hg. Mt. AZ EGYES FLDRSZEK JGGEL BORTOTT TERLETEI Földrész Azon belül Antarktika Terület (km2 ) 13 802 000 Észak-Amerika 2 049 000 Grönland Kanadai-szigetvilág Alaszkai-hg. –18:36 .

Bering 201 Észak-Amerika/Sziklás-hg.17. 60 800 Ázsia/Pamír Fedcsenko-gleccser 77 1 350 Dél-Amerika/Chilei-Andok Uppsala 80 Óceánia/Déli-Alpok (NZL) Tasman 29 Afrika/Kilimandzsáró Drygalski-gleccser 157 3 18. Svartisen 32 518 Ázsia/Himalája Rongbuk-gleccser 52 320 Ázsia/Karakorum Sziacsen-gleccser 75 1 150 Ázsia/Tien-san Déli-Inilcsek-gl. Malaspina 121 3 495 Európa/Nyugati-Alpok Aletsch-gleccser 27 115 Európa/Nyugati-Alpok Mer de Glace 13 50 Európa/Keleti-Alpok Pasterze 9 24 Európa/Skandináv-hg. A FLD LEGHOSSZABB BARLANGJAI Barlang Ország Mammoth-barlang USA Hossza (km) 563 Optimista-barlang Ukrajna 191 Jewel-barlang USA 174 Hölloch Svájc 168 Lechuguilla-barlang USA 143 Siebengeste-barlang Svájc 140 19. AZ EGYES FLDRSZEK NHNY NEVEZETES GLECCSERE Hossza (km) Terület (km2 ) Földrész/Terület Gleccser Antarktika Lambert 434 Észak-Amerika/Grönland Petermann 145 Észak-Amerika/Sziklás-hg. –18:36 . A FLD LEGMLYEBB BARLANGJAI Barlang Ország Mélysége (m) Jean-Bernard-barlang Franciaország 1602 Lamprechtsofen-aknabarlang Ausztria 1534 Lucien Bouclier-barlang Franciaország 1520 Vjacseszlava Panthukhina-barlang Grúzia 1508 Huautla-barlangrendszer Mexikó 1475 Del Trave-barlangrendszer Spanyolország 1444 Fldrajz 271 16129 Földrajz FVTABFR / 271 C M Y K 2011. május 6.

–18:36 . ELS " ESEMNYEK A FLDTRTNETBEN A Föld keletkezése (az első földkéreg képződése) 4 600 millió éve A legidősebb földi kőzetek képződése 4 200 millió éve Az első életnyomok (sztromatolitok) képződése 2 900 millió éve Az első ősmaradványok keletkezése 590 millió éve Az élet megjelenése a szárazföldeken 500 millió éve Az első szárazföldi növények megjelenése 420 millió éve Az első gerinces állatok megjelenése 420 millió éve Az első kétéltűek megjelenése 330 millió éve Az első kisméretű emlősök megjelenése 220 millió éve Az első tűlevelű fák megjelenése 210 millió éve Az ősmadarak megjelenése 160 millió éve Az első virágos növények megjelenése 120 millió éve Az első nagytestű emlősök megjelenése 100 millió éve Az ősember megjelenése 2 millió éve A Homo erectus megjelenése 1. május 6.20.35 millió éve 272 Fldrajz 16129 Földrajz FVTABFR / 272 C M Y K 2011.7 millió éve A Homo sapiens megjelenése 0.

rövidítése mol. Vegyjel: az elem latin vagy görög nevének első és gyakran egy másik betűje. mint amennyi atom van 12 g 12 C-ben. 660 538 73 · 10−27 kg (1 u) A proton és elektron tömegaránya mp /me 1836.41 dm3 /mol. 25 ◦ C-on (régen standard hőmérsékleten) 24. Egy mól az az anyagmennyiség. vegyjele. magyar neve k l nfle sorrendben Kémiai elem: kémiai módszerekkel tovább már nem bontható anyagfajta. Minden további táblázatban az olvadáspont és forráspont adatai 101 325 Pa (≈ 105 Pa) nyomáson értendők.152 66 Avogadro-állandó NA 6. Az anyagmennyiség mértékegysége a mól. –18:37 . Rendszám: az atommagban található protonok száma. 1.5 dm3 /mol.022 141 99 · 1023 mol−1 Faraday-állandó F 96 485.1.KMIA A kmiai gyakorlatban hasznlatos fontosabb zikai llandk mrt rtke Az állandó neve Jele Pontos értéke Az elemi töltés e 1. egységes rövid jelölése. a sűrűségadatok pedig 25 ◦ C-ra vonatkoznak.314 472 J/(mol · K) Az atomi tömegegység (a 12 C-atom tömegének 1/12 része) Az ideális gáz moláris térfogatának (Vm ) gyakorlatban használt értéke 105 Pa (standard) nyomáson és 0 ◦ C-on (régen normál hőmérsékleten) 22. 20 ◦ C-on 24 dm3 /mol. május 6.672 621 58 · 10−27 kg A neutron tömege mn 1.602 176 462 · 10−19 C Az elektron tömege me 9. amely annyi elemi egységet tartalmaz.380 650 3 · 10−23 J/K Univerzális gázállandó R 8.3415 C/mol Boltzmann-állandó k 1. ELEMEK 1. A ma ismert elemeket a periódusos rendszerben tüntetjük fel. Kmia 273 16129 Kémia FVTABK / 273 C M Y K 2011. Az elemek rendszma.674 927 16 · 10−27 kg mu 1.109 381 88 · 10−31 kg A proton tömege mp 1. az atom vagy az elem nemzetközileg elfogadott.

–18:37 . május 6.Vegyszám jel Név Rend.Az elemek rendszám szerinti sorrendje Rend.Vegyszám jel Név 1 H hidrogén 36 Kr kripton 71 Lu lutécium 2 He hélium 37 Rb rubídium 72 Hf hafnium 3 Li lítium 38 Sr stroncium 73 Ta tantál 4 Be berillium 39 Y ittrium 74 W volfrám 5 B bór 40 Zr cirkónium 75 Re rénium 6 C szén 41 Nb nióbium 76 Os ozmium 7 N nitrogén 42 Mo molibdén 77 Ir irídium 8 O oxigén 43 Tc technécium 78 Pt platina 9 F fluor 44 Ru ruténium 79 Au arany 10 Ne neon 45 Rh ródium 80 Hg higany 11 Na nátrium 46 Pd palládium 81 Tl tallium 12 Mg magnézium 47 Ag ezüst 82 Pb ólom 13 Al alumínium 48 Cd kadmium 83 Bi bizmut 14 Si szilícium 49 In indium 84 Po polónium 15 P foszfor 50 Sn ón 85 At asztácium 16 S kén 51 Sb antimon 86 Rn radon 17 Cl klór 52 Te tellúr 87 Fr francium 18 Ar argon 53 I jód 88 Ra rádium 19 K kálium 54 Xe xenon 89 Ac aktínium 20 Ca kalcium 55 Cs cézium 90 Th tórium 21 Sc szkandium 56 Ba bárium 91 Pa protaktínium 22 Ti titán 57 La lantán 92 U urán 23 V vanádium 58 Ce cérium 93 Np neptúnium 24 Cr króm 59 Pr prazeodímium 94 Pu plutónium 25 Mn mangán 60 Nd neodímium 95 Am amerícium 26 Fe vas 61 Pm prométium 96 Cm kűrium 27 Co kobalt 62 Sm szamárium 97 Bk berkélium 28 Ni nikkel 63 Eu európium 98 Cf kalifornium 29 Cu réz 64 Gd gadolínium 99 Es einsteinium 30 Zn cink 65 Tb terbium 100 Fm fermium 31 Ga gallium 66 Dy diszprózium 101 Md mendelévium 32 Ge germánium 67 Ho holmium 102 No nobélium 33 As arzén 68 Er erbium 103 Lr laurencium 34 Se szelén 69 Tm túlium 104 Rf rutherfordium 35 Br bróm 70 Yb itterbium 105 Db dubnium 274 Kmia 16129 Kémia FVTABK / 274 C M Y K 2011.Vegyszám jel Név Rend.

Vegyszám jel aktínium 89 Ac holmium 67 Ho ozmium 76 Os alumínium 13 Al indium 49 In palládium 46 Pd amerícium 95 Am irídium 77 Ir platina 78 Pt antimon 51 Sb itterbium 70 Yb plutónium 94 Pu arany 79 Au ittrium 39 Y polónium 84 Po argon 18 Ar jód 53 I prazeodímium 59 Pr arzén 33 As kadmium 48 Cd prométium 61 Pm asztácium 85 At kalcium 20 Ca protaktínium 91 Pa bárium 56 Ba kalifornium 98 Cf rádium 88 Ra berillium 4 Be kálium 19 K radon 86 Rn berkélium 97 Bk kén 16 S rénium 75 Re bizmut 83 Bi klór 17 Cl réz 29 Cu 5 B kobalt 27 Co ródium 45 Rh bróm 35 Br kripton 36 Kr rubídium 37 Rb cérium 58 Ce króm 24 Cr ruténium cézium 55 Cs kűrium 96 Cm rutherfordium cink 30 Zn lantán 57 La cirkónium 40 Zr laurencium 103 bór diszprózium dubnium einsteinium Rf stroncium 38 Sr Lr szamárium 62 Sm 34 Se 6 C 14 Si 66 Dy lítium 3 Li szelén Db lutécium 71 Lu szén 99 Es magnézium 12 Mg szilícium 68 Er mangán európium 63 Eu mendelévium ezüst 47 Ag 100 fluor Ru 105 erbium fermium 44 104 25 Mn szkandium 21 Sc 101 Md tallium 81 Tl molibdén 42 Mo tantál 73 Ta Fm nátrium 11 Na technécium 43 Tc 9 F neodímium 60 Nd tellúr 52 Te foszfor 15 P neon 10 Ne terbium 65 Tb francium 87 Fr neptúnium 93 Np titán 22 Ti gadolínium 64 Gd nikkel 28 Ni tórium 90 Th gallium 31 Ga nióbium 41 Nb túlium 69 Tm germánium 32 Ge nitrogén 7 N urán 92 U hafnium 72 Hf nobélium 102 No vanádium 23 V hélium 2 He ólom 82 Pb vas 26 Fe 1 H ón 50 Sn volfrám 74 W 80 Hg oxigén 8 O xenon 54 Xe hidrogén higany Kmia 275 16129 Kémia FVTABK / 275 C M Y K 2011. május 6.Az elemek név szerinti sorrendje Név Rend. –18:37 .Vegyszám jel Név Rend.Vegyszám jel Név Rend.

május 6.Az elemek vegyjel szerinti sorrendje Vegy. –18:37 .Rendszám jel Név Vegy.Rendszám jel Név Vegy.Rendszám jel Név Ac 89 aktínium Gd 64 gadolínium Po 84 polónium Ag 47 ezüst Ge 32 germánium Pr 59 prazeodímium Al 13 alumínium H 1 hidrogén Pt 78 platina Am 95 amerícium He 2 hélium Pu 94 plutónium Ar 18 argon Hf 72 hafnium Ra 88 rádium As 33 arzén Hg 80 higany Rb 37 rubídium At 85 asztácium Ho 67 holmium Re Au 79 arany I 53 jód Rf B 5 bór In 49 indium Rh 45 ródium Ir 77 irídium Rn 86 radon Ba 56 bárium Be 4 berillium 75 rénium 104 rutherfordium K 19 kálium Ru 44 ruténium Bi 83 bizmut Kr 36 kripton S 16 kén Bk 97 berkélium La 57 lantán Sb 51 antimon Br 35 bróm Li 3 lítium Sc 21 szkandium 6 szén C Lr 103 laurencium Se 34 szelén Ca 20 kalcium Lu 71 lutécium Si 14 szilícium Cd 48 kadmium Md 101 mendelévium Sm 62 szamárium Ce 58 cérium Mg 12 magnézium Sn 50 ón Cf 98 kalifornium Mn 25 mangán Sr 38 stroncium Cl 17 klór Mo 42 molibdén Ta 73 tantál Cm 96 kűrium N 7 nitrogén Tb 65 terbium Co 27 kobalt Na 11 nátrium Tc 43 technécium Cr 24 króm Nb 41 nióbium Te 52 tellúr Cu 29 réz Nd 60 neodímium Th 90 tórium Cs 55 cézium Ne 10 neon Ti 22 titán Db 105 dubnium Ni 28 nikkel Tl 81 tallium Tm 69 túlium U 92 urán 8 oxigén V 23 vanádium Dy 66 diszprózium No Er 68 erbium Np Es 99 einsteinium O Eu 63 európium Os 76 ozmium W 74 volfrám P 15 foszfor Xe 54 xenon Pa 91 protaktínium Y 39 ittrium 100 fermium Pb 82 ólom Yb 70 itterbium Fr 87 francium Pd 46 palládium Zn 30 cink Ga 31 gallium Pm 61 prométium Zr 40 cirkónium F 9 fluor Fe 26 vas Fm 102 nobélium 93 neptúnium 276 Kmia 16129 Kémia FVTABK / 276 C M Y K 2011.

J. L. J. – Rutherford. Bussy. Ramsay. J. J. H. Cl. Davy. L. F. Davy. –18:37 . H. Moissan. A. Priestley. W. W. Felfedezési idő 1766 1895 1817 1798 1828 1808 ókor 1772 1774 1886 1898 1807 1808 1830 1825 1827 1824 1669 ókor 1774 1894 1807 1808 1879 1791 1825 1801 1798 1774 ókor 1735 1751 ókor középkor 1875 1886 középkor 1818 1826 1898 Kmia 277 16129 Kémia FVTABK / 277 C M Y K 2011. – Berzelius. H. Davy. Brand. – Scheele. J.. W. N. Ramsay. F. A.2. Oersted. C. L. Berzelius. H. RayleighW. A. Winkler. F. W.. Cronstedt. J. Gregor. L. Ramsay. J. Arfvedson. H. Thénard. J. Scheele.. L. del Rio. A. W. Davy.1. Vauquelin. N. Balard. A. – – Boisbaudran. H. A. H. Az elemek felfedezse Rendszám 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 Vegyjel H He Li Be Név hidrogén hélium lítium berillium B C N O F Ne Na Mg bór szén nitrogén oxigén fluor neon nátrium magnézium 13 Al alumínium 14 15 16 17 18 19 20 21 22 Si P S Cl Ar K Ca Sc Ti szilícium foszfor kén klór argon kálium kalcium szkandium titán 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 V Cr Mn Fe Co Ni Cu Zn Ga Ge As Se Br Kr vanádium króm mangán vas kobalt nikkel réz cink gallium germánium arzén szelén bróm kripton Felfedező Cavendish. Gay-Lussac. Davy. Vauquelin. G. Berzelius. J. Bussy. C. J. Wöhler. M. – Brandt. L. W. D. Nilson. H. Wöhler. F. május 6. J. H.

K. Th. Th. Hevesy György. P. G. Berg. G. E.. H. Kirchhof F. P. O. – – Müller Ferenc Courtois. L. Urbain. Coster. Coryell. Berzelius. I.. C. Wollaston. E. W. E. G. Bunsen. Felfedezési idő 1861 1808 1828 1789 1801 1778 1782 1939 1844 1804 1803 ókor 1817 1863 ókor középkor 1782 1811 1898 1860 1808 1839 1803 1885 1885 1945 1879 1901 1880 1843 1886 1879 1843 1879 1878 1907 1922 1802 1783 1925 278 Kmia 16129 Kémia FVTABK / 278 C M Y K 2011. F. C.2. A Boisbaudran. Klaproth. G. H. –18:37 . J. D. W.. Tacke. május 6. Mosander. Mosander. M. Auer. L.. H. Wollaston.. Auer. G. I Marignac. W. H. d’Elhuyar. J. W. Glendenin. Ch. Davy. Mosander. Klauss. W. R. Noddack. A.. Davy. K. R. W. H. F. Perrier. W. J. J.. Cléve. Marinsky. G. P Marignac J. F. D. L. Auer. Wöhler. C. Segré. C. Kirchhoff. G. Demarcay. és J. Cléve. C. Boisbaudran. Az elemek felfedezse (folytats) Rendszám 37 38 39 40 41 42 Vegyjel Rb Sr Y Zr Nb Mo Név rubídium stroncium ittrium cirkónium nióbium molibdén 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 Tc Ru Rh Pd Ag Cd In Sn Sb Te I Xe Cs Ba La Ce Pr Nd Pm technécium ruténium ródium palládium ezüst kadmium indium ón antimon tellúr jód xenon cézium bárium lantán cérium prazeodímium neodímium promécium 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73 74 75 Sm Eu Gd Tb Dy Ho Er Tm Yb Lu Hf Ta W Re szamárium európium gadolínium terbium diszprózium holmium erbium túlium itterbium lutécium hafnium tantál volfrám rénium Felfedező Bunsen. C. Hatchett. – Stromeyer. G. F. Ekeberg. B. Ramsay.1. Scheele. W. Reich. J.. Hjelm.

A. Flerov.. Curie. M. Seaborg. G. R... M. G. Seaborg. R. és P. – – Curie. Ghiorso. A. Ch. P H. G.. E. Seaborg. A.Rendszám 76 77 78 79 80 81 82 83 84 85 86 87 88 89 90 91 92 93 94 Vegyjel Os Ir Pt Au Hg TI Pb Bi Po At Rn Fr Ra Ac Th Pa U Np Pu 95 Am 96 97 98 99 100 101 102 Név ozmium irídium platina arany higany tallium ólom bizmut polónium asztácium radon francium rádium aktínium tórium protaktínium urán neptúnium plutónium amerícium Cm Bk Cf Es Fm Md No kűrium berkélium kalifornium einsteinium fermium mendelévium nobélium 103 Lr laurencium 104 105 106 107 108 109 110 111 112 rutherfordium dubnium seaborgium bohrium hassium meitnerium ununnilium unununium ununblum Rf Db Sg Bh Hs Mt Uun Unu Uub Felfedező Tennant. Ghiorso. S. Seaborg. Ghiorso.. T. A. Berzelius. O. T. A. I.. Ch. M. S. Ghiorso. Segré. E. W. Larsh. Latimer.. Seaborg. McMillan. E... Wahl. F. Thompson. E. G. Hahn. A. május 6. J.. T. T. R. D. J.. Ghiorso. Perey. 3. Tennant. Flerov. Meitner. Berkeley-i kutatócsoport Darmstadt-i kutatócsoport Darmstadt-i kutatócsoport Darmstadt-i kutatócsoport Darmstadt-i kutatócsoport Darmstadt-i kutatócsoport Darmstadt-i kutatócsoport Felfedezési idő 1803 1803 1735 ókor ókor 1861 ókor középkor 1898 1940 1900 1939 1898 1899 1828 1917 1789 1940 1940 1944 1944 1950 1950 1952 1953 1955 1958 1961 1964 1970 1974 1981 1984 1982 1994–96 1994–96 1994–96 Kmia 279 16129 Kémia FVTABK / 279 C M Y K 2011. L. A. Corson. Ghiorso. C.. A. G.. McMillan.. Thompson... McKenzie. Klaproth. M. J. Ghiorso.. R. Ghiorso. James.. Walton. A. M. H.. Abelson. Seaborg. E. G. A. W.. R. G. Ulloa – – Crookes.. A. T. A. A. K. Dorn. James. Seaborg.. Kennedy. és P Debierne. A. Ghiorso. –18:37 . G. M. Sikkeland. R. Sikkeland.

4 1246 2061 14.8 rubídium 25.3 460 LK 232.4 777 1382 8.3 402 lantán 26.49 = = = = = = 23.2 799 3424 5.06) 280 Kmia 16129 Kémia FVTABK / 280 C M Y K 2011.2 28.10) 58 59 60 61 62 63 Fr Ra ?? (226) 10.11) ?? (263.47 vegyjel név moláris tömeg (g/mol) H 65.91 H 144.4 920 3455 6.3 75.05) Sm 19.9 25.4 berillium TK 6.4 28.9 41 2477 4744 26.7 331 prazeodímium 27.8 153.53 907 7.7 1964 3695 22 532 ródium TK 85.93 41 42 43 44 45 Ti 6.85 23.03) Színkód: – Rf 6.6 636 irídium TK 132.07 Ac K (227.8 419.0 640 3228 2607 – – 365 60 plutónium amerícium Pu M (239.44 671 2.49 TK 180.1 180.5 97.2 931 3510 6.7 502 cirkónium 24.12) ?? (262.90 TK 137.6 444 titán vanádium V 8.8 305.05) Am H (241.12) ?? (265.87 0.38 759 2.9 63.5 króm 6.5 1342 3.2 39.04 T (231.23 – 109 – – – – – – Hs hassium 7.97 Be 9.3 822 1596 9.9 3422 5555 33.3 79 kálium 0.3 389 ittrium 25.53 1.94 TK 52.90 Sr 3.51 23 tércentrált köbös hatszöges rombos monoklin ismeretlen szublimálási hőmérséklet 7.8 141.43 26 26.0 398 cérium 28.9 2446 4428 27.94 TK 55.8 −252.8 kalcium 24.4 354 TK 50.7 2233 4603 22 649 hafnium 27.91 H 178.74 28.85 H 58.1.1 magnézium TK 22.36 TK 151.5 stroncium 26.2 cézium 38.7 774 volfrám 26.7 cink rácsszerkezet 1.96 H 47.2 25 Mn 11.86 27 8.6 150 bárium 26.2 644 – 3902 – 395 urán neptúnium U Np R (237.90 37 38 39 40 K 1.55 Ca 2.03 Ce gáz Db dubnium – 108 Ir – 5.1 3017 5458 28.1 68.85 H 186.8 678 ozmium 24.62 H 88.00 – – – – – – Bh bohrium 7.5 Y 6.06 0.6 Mo 19.37 kockarács lapcentrált köbös gyémántrács romboéderes négyzetes (tetragonális) hármasponton mérve 28.5 3407 17.67 – 1176 34.47 LK 87.24 H RÉ 150.5 620 ruténium 25.90 55 56 57 72 73 74 75 76 77 Rb 1.2 176 európium LK 140.1 2927 15.5 650 1090 8.2 H 190.20 88 89 104 Cs 87 Ba La Hf Ta W – 700 – 1051 – – – 27 677 – 3198 – – 10 – – – 115 – – francium rádium aktínium rutherfordium – – – – – – – – – TK (223) ?? (261.08 H 44.19 Cr 10.0 1072 1790 8.5 446 TK 39.07 Pm (147) 19.6 101 nátrium 25.5 7.8 192 szamárium 24.6 Zn Sc 4.20 LK 192.77 – – – – – Sg seaborgium 7.45 hidrogén 4. –18:37 .0 Ru 22.95 TK 183.4 754 tantál 23.5 1855 4409 16.00 TK 54.082 H H 3 1.10 LK 40.67 folyadék szilárd 6.30 19 20 Na K LK Gy RÉ T h Mg 3.4 114.72 883 2.3.86 21 = = = = = = sűrűség g/cm3 *(g/dm3 ) moláris hőkapacitás (J/mol · K) 7.22 TK 92.7 1526 3336 11.7 Th Pr Pa Nd 19.91 TK 95.01 1.14 24.26 25.4 1016 3066 7.4 727 1897 7.0 22 24.6 Rh 22. Az elemek peridusos rendszere 1 *0.8 nióbium 24.1 289 neodímium – 1042 3000 – – prométium 27.5 29.34 28.9 1907 2671 13.4 1750 4788 19.04) R 238.5 26.8 842 1484 8.1 25.94 H H 101.8 1287 2471 11.9 2623 4639 27.3 Tc (99) 21.82 Eu 13.4 24 TK H R M ?? s 7.0 107 Os 105 – 106 Re 11.7 1495 24.2 Co 12.6 225 mangán 1538 2861 15.17 Zr 13.34 H 138.4 92 93 94 95 32.1 3186 5596 33 636 rénium 24. május 6.4 1910 25.96 90 91 15.54 – Mt meitnerium 5.2 – tórium – 1572 3300 – 544 protaktínium 1135 4131 11.94 H 11 12 0.99 H 24.07 LK 102.2 389 vas kobalt Fe 12.53 4 16.00 0.6 536 molibdén – 2157 4265 23 502 technécium 24.11) ?? (262.31 688 2.90 H 91.1 Nb 16.0 157 lítium Li 30 rendszám olvadáspont (◦ C) forráspont (◦ C) olvadáshő (kJ/mol) forráshő (kJ/mol) −259.7 309.9 136.12 H 140.9 3033 5012 26.10) ?? (266.2 2334 4150 25.3 1541 2830 16 339 szkandium 1668 3287 15.

5 erbium 27.7 −189.98 GY 28.1 1314 3264 15.18 15 16 17 18 1.8 767 6.94 LK 173.60 R 126.10) Cm Bk ?? (249.553 RÉ 10.4 arzén 10.15 28.7 – 33. –18:37 .02 0.6 114.90 −246.08) ?? (257.88 H 112.18 25.84 47.9 25.5 diszprózium 26.97 R 31 32 33 5.2 6.06) ?? (252.5 988 18 50 tellúr 113.51 25.25 22.99 LK 20.5 kén klór argon LK 26.4 1529 2862 17 280.6 12.0 4.04 H 174.33 6.76 2562 907 2204 13 7.4 25.3 58.5 *0.53 24.98 K 67 68 69 70 Tl Pb Bi Po (210) – At ?? (209.3 225 indium 231.05 9.8 Te 9.62 24.07 25.59 Pt Au 110 – 111 – – – – – – – – – – Hg 112 – – – – – In 11.8 419.62 Se 6.82 T 118.2 *3.9 4492h 8.30 – 86 *9.83 28.7 377 palládium Ag Ar LK 39.8 293 195 ón antimon 449.93 Si 5.8 2162 11.3 12.31 −218.40 27.87 284 alumínium 221 685 5.8 719 bór szén nitrogén B C N 8 *1.07 19.98 71 9.55 Tb 13.2 3.6 1768.63 660.69 RÉ 121.5 2072 3.5 2.5 1359 3221 16 293 terbium 27.22 1.0 1414 3265 46 170 szilícium 22.82 2.12 27.95 3.00 H 12.63 25.80 4.75 −108.6 2602 1587 7.26 7 *1.8 29.71 Pd *1.00 K 18.9 44.6 −7.93 27.6 304 1473 4.7 184.08) Es Fm Md ?? (256.5 444.50 H 164.06 Cl R 4.8 bizmut – 302 – −71 254 – 337 −61.7 – 304.14 2.07 26.5 2963 16.3 377 lutécium H 157.79 LK 63.94 1554.3 162 túlium 25.25 Dy 15.40 T 114.04 −185.2 higany LK 195.164 20.4 817h 614s – 32.0 1749 5.75 H 127.85 1.93 H 167.6 381 nikkel Ni *1.8 réz cink gallium Cu 10 13 25.6 jód xenon 961.09) ?? (259.33 25.0 356.3 254 ezüst Cd 36 LK 83.5 159 itterbium 26.60 27.0 15.2 *0.72 34 5.5 arany −38.45 35 LK 58.79 29.59 RÉ 74.09 LK 196.8 neon 14 938.92 H 78.12 0.2 1.90 – Ne H 14.5 34.3 1.4 −101.37 R GY 72.4 polónium asztácium radon H 204.2 19.7 342.6 9.3 13.79 – 0.9 178.15 277 0.3 58.36 2.96 R 47 48 49 50 51 52 53 Ga 69.46 27.37 27.78 24.4 19.2 1663 3393 19.09 TK 30.1 177 ólom 271.43 – −157.2 1564 10.99 RÉ 200.2 162 tallium 327.4 1472 2694 17 280.6 10.8 5.8 9.85 Sn 11.34 8.04 2.1 fluor F K 16.4 Sb 9.6 1411 2561 17 280.54 8.81 Al 28 6 I Xe LK 131.45 1946 4.1 Ho – Er 100 – Tm 101 – Yb 102 – Lu 103 – – 1050 – (900) – 1345 – – – – – – – – – kűrium berkélium kalifornium – (860) – – – einsteinium – 827 – 1527 – – – – – – fermium mendelévium – 1627 – 827 – – – – – – nobélium laurencium H (244.01 2.4 foszfor 115.5 301 gadolínium 28.9 29 8.3 15 szelén bróm 46 Zn 35.3 2519 10.4 LK 107.3 As 6.89 – 65 ununbiium ?? 8.32 P S 32. május 6.8 22 LK 106.31 Ge 7.08 hélium He H 5 2075 4000 – 536 2.5 2833 32 285 germánium 12.2 14 8.6 2856 12.19 RÉ 208.46 H 65.07) Cf ?? (252.5 holmium 28.0 1084.1 100 kadmium 156.1 −182.90 78 79 80 81 82 83 84 85 21.7 23.93 0.9 −111.72 7.90 321.36 −153.35 43.26 H 168.99) – Rn LK (222) – – Uun Uuu Uub ununnilium ?? – 64 unununium ?? 7.83 −248.4 3.3 −210 3825s −195.11) Kmia 281 16129 Kémia FVTABK / 281 C M Y K 2011.4 5.4 3825 197 511 platina 1064.62 28.01 2.6 12.2 46.9 121 – 16.73 2.4 7.27 – 66 8.37 LK 207.92 H 162.3 630.4 oxigén O 9 −219.25 H 158.22 3.24 Br 79.8 13.0 kripton Kr 54 *5.65 *2.9 824 1194 7.97 96 97 98 99 Gd 13.9 – −268.5 −188.09) No Lr ?? (262.60 −34.95 0.8 1455 2913 17.21 23.96 30 7.08 0.32 24.

Számértéke megegyezik az 1 mol anyag 1 ◦ C-kal való felmelegítéséhez szükséges. Számértéke megegyezik az egységnyi mennyiségű (1 mol vagy 1 kg) anyag olvadáspontján való megolvasztásához szükséges. Rácsállandók: az elemi cella éleinek hossza.4.1. H = hexagonális. ?? = ismeretlen. Mértékegysége kJ/kg. oldalon is! Több allotróp módosulat esetén a 25 ◦ C hőmérsékleten és 105 Pa nyomáson stabil módosulatra vonatkozik. amely a tér három irányába önmagával párhuzamosan eltolva a teljes rácsot felépíti. R = rombos. Értéke függ a nyomástól! Olvadáshő: a moláris olvadáshő az anyag olvadáspontján való megolvasztásához szükséges energia és az anyagmennyiség hányadosa. M = monoklin. Olvadáspont: az a hőmérséklet. Ekkor az anyag olvadáspontján való megolvasztásához szükséges energia és a tömeg hányadosa. Elemi cella: egy kristályos anyag rácsának az a legkisebb egysége. –18:37 . A forráshőt megadott tömegre is vonatkoztathatjuk. amelyen a folyadék telített gőzének nyomása eléri a külső nyomást. Forráshő: a moláris forráshő az anyag forráspontján való elpárologtatásához szükséges energia és az anyagmennyiség hányadosa. Mértékegysége kJ/kg. TK = tércentrált köbös. oldalon is! Rácstípus: K = kockarács. Mértékegysége kJ/mol. 282 Kmia 16129 Kémia FVTABK / 282 C M Y K 2011. szokásos mértékegysége g/mol. Számértékben megegyezik 1 mol anyag g-ban kifejezett tömegével. Értéke függ a nyomástól! Forráspont: az a hőmérséklet. LK = lapcentrált köbös. Lásd a 195. Ekkor az anyag forráspontján való elforralásához szükséges energia és a tömeg hányadosa. Az elemek zikai tulajdonsgai Rendszám: az atommagban található protonok száma. valamint az anyagmennyiség és a hőmérsékletváltozás szorzatának hányadosa. Gy = gyémántrács. amelyen az illető anyag szilárd és folyékony fázisa egymással egyensúlyban van. Az olvadáshőt megadott tömegre is vonatkoztathatjuk. Mértékegysége J/(mol · K). Sűrűség: a tömeg és a térfogat hányadosa. kJ-ban kifejezett energiával. TR = triklin. Számértéke megegyezik az egységnyi mennyiségű (1 mol vagy 1 kg) anyag forráspontján való elforralásához szükséges. RÉ = romboéderes. Jele: M. május 6. Moláris tömeg: az anyag tömegének és anyagmennyiségének hányadosa. Moláris hőkapacitás: az anyaggal közölt hő. Mértékegysége kJ/mol. és a 285. T = négyzetes (tetragonális). Lásd a 243. kJ-ban kifejezett energiával. J-ban kifejezett hővel.

308 *1.633 0.86 8.3 8.22 0.53 1.8 29.2 1.62 −248.5 24.6 15.9 8.0 4.4 12.72 72.9 23.06 35.5 225 354 389 381 304.33 1.87 −268.15 115.4 3.1 7.145 *1.8 −153.47 6.1 1.9 26.02 3.04 −185.60 −34.3 16.31 777 1526 1855 2477 Sűrűség (g/cm3 ) Forráspont (◦ C) 1.00 6.6 2.8 16 15.90 83.3 28.98 28.79 −219.5 389 502 – s: szublimál Rácstípus Olvadáshő (kJ/mol) −259.825 0.30 26.8 24.2 17.4 536 719 2.5 25.4 25.9 8.91 Moláris hőkapacitás J/(mol · K) Olvadáspont (◦ C) hidrogén hélium lítium berillium bór szén nitrogén oxigén fluor neon nátrium magnézium alumínium szilícium foszfor kén klór argon kálium kalcium szkandium titán vanádium króm mangán vas kobalt nikkel réz cink gallium germánium arzén szelén bróm kripton rubídium stroncium ittrium cirkónium nióbium Moláris tömeg (g/mol) Vegyjel H He Li Be B C N O F Ne Na Mg Al Si P S Cl Ar K Ca Sc Ti V Cr Mn Fe Co Ni Cu Zn Ga Ge As Se Br Kr Rb Sr Y Zr Nb Név Rendszám 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 28.6 1.06 0.8 20.99 20.99 24.5 24.5 79 153.97 1.6 32 – 5.94 55.85 58.96 47.5 28.5 25.81 12.553 *0.08 883 1090 2519 2635 277 444.8 3.1 16.00 4.6 4.93 1342 2760 4000 3825s −195.3 8.3 25.21 −101.55 3.6 2.49 8.8 141.4 27.43 7.37 69.8 0.8 24.8 24.164 0.76 938.09 30.80 85.79 −182.1 25.01 10.94 9.93 5.08 44.10 40.45 39.898 *1.3 2.0 75.4 15.34 – 180.9 *0.2 0.8 23.h: hármasponton mérve.9 24.4 34.82 2.6 10.2 5.97 32.7 2.2 6.25 817h 221 −7.5 – 28.9 8.96 79.082 *0.1 28.7 – 285 32.90 50.32 1414 44.2 −157.3 1.59 74.7 – – 0.95 39. május 6.4 5.45 0.72 4.00 54.95 −188.93 58.22 92.12 −246.9 10.425 1.07 *2.7 26.6 13 7.72 650 660.22 688 1382 3336 4409 4744 0.79 3.2 25.8 101 136.85 2.38 842 1541 1668 1910 1907 1246 1538 1495 1455 1084.62 88.0 22.4 3.47 87.8 114.01 14.01 16.7 25.9 13.4 14 15 9.5 17. Forráshő (kJ/mol) −252.62 419.9 23.92 78.1 284 170 12.32 5.26 *1.3 19.90 91.7 43.5 −189.14 5.0 11.3 – 28.6 46.6 13.0 22.59 97.34 2.18 22.4 25.5 23.46 65.8 339 446 444 305.94 52.87 46 0.8 14.71 63.74 2.7 24.53 2.4 26.86 1.08 157 309.96 7.35 63.36 0.12 *3. –18:37 .36 39.4 H H TK H RÉ H H K K LK TK H LK GY TK R R LK TK LK H H TK TK TK TK H LK LK H R GY RÉ H R LK TK LK H H TK *g/dm3 -ben mérve Kmia 283 16129 Kémia FVTABK / 283 C M Y K 2011.6 8.51 6.19 7.5 1287 2075 4492h −210 −218.53 29.8 11.00 18.85 759 1484 2830 3287 3407 2671 2061 2861 2927 2913 2562 907 2204 2833 614s 685 58.

2 28.77 7.8 2.366 1.2 5.4 TK H H LK LK LK H T T RÉ H R LK TK TK H LK H H H RÉ TK H H H H H H LK H H TK TK H H LK LK LK RÉ H LK *g/dm3 -ben mérve 284 Kmia 16129 Kémia FVTABK / 284 C M Y K 2011.8 18 7.4 1064.6 28.75 tellúr 127.85 rénium 186.25 terbium 158.4 ezüst 107.9 25.27 8.73 1473 1749 27.90 xenon 131.2 19.2 15.1 – 8.2 26.7 11.83 304 327.44 727 920 799 931 1016 1042 1072 822 1314 1359 1411 1472 1529 1545 824 1663 2233 3017 3422 3186 3033 2446 1768.49 tantál 180.12 prazeodímium 140.09 arany 198.5 12.2 150 402 398 331 289 – 192 176 301 293 280.88 kadmium 112.7 2.0 10.94 technécium (99) ruténium 101.6 26.2 12.5 16 17 17 17 4.3 22 28.3 47.91 neodímium 144.7 −111.07 156.8 27.6 68.3 5.75 28.9 26.90 bárium 137.1 16.3 2.5 24.0 25.7 24.9 26.95 volfrám 183.0 6.5 162 159 377 649 754 774 636 678 636 511 342.60 231.2 11.37 ólom 207.04 lutécium 174.5 21.7 7.6 22.8 9.4 25.91 cérium 140.4.00 7.19 Olvadáspont (◦ C) Mo Tc Ru Rh Pd Ag Cd In Sn Sb Te I Xe Cs Ba La Ce Pr Nd Pm Sm Eu Gd Tb Dy Ho Er Tm Yb Lu Hf Ta W Re Os Ir Pt Au Hg Tl Pb Moláris tömeg (g/mol) Vegyjel 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 Név Rendszám 1.3 13.59 tallium 204.67 6.18 −38.6 11.5 27.5 6.1 3.4 28.17 6.6 6.3 6.6 19.2 162 177 24.4 33.7 12.2 25.90 palládium 106.30 cézium 132. május 6.4 12.4 19.5 280.8 9.6 25.23 7.85 11.9 – 29. –18:37 .5 8.65 7.4 26.78 321.93 erbium 167.8 25.24 4.34 lantán 138.51 113.63 449.9 961. Az elemek zikai tulajdonsgai (folytats) 2623 2157 2334 1964 1554.33 6.97 hafnium 178.93 630.5 27.07 ródium 102.1 536 502 620 532 377 254 100 225 293 195 50 22 12.99 higany 200.54 5.3 4.6 23 25.89 8.26 7.92 diszprózium 162.3 7.6 27.1 24.6 19.5 58.0 24.96 gadolínium 157.0 22.90 3.62 6.5 19.5 27.7 33 26.4 −108.7 27.04 671 1897 3455 3424 3510 3066 3000 1790 1596 3264 3221 2561 2694 2862 1946 1194 3393 4603 5458 5555 5596 5012 4428 3825 2856 356.40 indium 114.2 38.36 európium 151.5 280.26 túlium 168.1 7.0 10.3 21.94 *5.94 itterbium 173.98 9.84 13.8 27.4 – 27.50 holmium 164.2 ozmium 190.5 22 16.82 ón 118.7 25.05 9.24 prométium (147) szamárium 150.54 8.20 platina 195.3 6.69 antimon 121.20 irídium 192.2 27.9 – 24.3 25.4 27.31 7.0 26.4 25.1 28.46 4639 4265 4150 3695 2963 2162 767 2072 2602 1587 988 184.60 jód 126.3 7.1 23.Forráspont (◦ C) Olvadáshő (kJ/mol) Forráshő (kJ/mol) Moláris hőkapacitás J/(mol · K) Sűrűség (g/cm3 ) Rácstípus molibdén 95.

11) (261.08) (257.9 – 33.5 2.2 – – – – – – 32.07) (252.10) (262.12) (265.09) (259.5 19.8 121 – 16.25 15.3 – – – – – – – – – – – – – – – – – 178.03 (237.0 – – – – – – – – – – – – – – 9.Rácsjel típus Cr TK Cs TK Cu LK Fe TK K TK Li TK Mg H Mo TK Rácsállandó (pm) 388 614 361 287 532 351 321 521 315 Vegy. oldalon.074 – 5.07 11.Rácsjel típus Ag LK Al LK Au LK Ba TK Be H Ca LK Cd H Co H Rácsállandó (pm) 409 405 408 502 228 358 559 298 562 251 407 Vegy.9 – 10 – 19.05) (241.55 13.4 19.67 13. Fmkristlyok rcsllandi Jelölések: lásd a 282.09) (256.5. május 6.05) (239.2 – – 34.06) (244.06) (249.10) (266.2 – 11.12) (262.04) 238.0 10.10) 271.98 (210) (209.11) (263.08) (252.2 – *9.8 9.1 – – – – – – – – – – – RÉ K ?? LK TK ?? K LK T R R M H H ?? ?? ?? ?? ?? ?? ?? ?? ?? ?? ?? ?? ?? 1.99) (222) (223) (226) (227.04 (231.4 – 115 – – 544 460 395 365 60 – – – – – – – – – – – – – – 27.Rendszám Vegyjel Név Moláris tömeg (g/mol) Olvadáspont (◦ C) Forráspont (◦ C) Olvadáshő (kJ/mol) Forráshő (kJ/mol) Moláris hőkapacitás J/(mol · K) Sűrűség (g/cm3 ) Rácstípus 83 84 85 86 87 88 89 90 91 92 93 94 95 96 97 98 99 100 101 102 103 104 105 106 107 108 109 Bi Po At Rn Fr Ra Ac Th Pa U Np Pu Am Cm Bk Cf Es Fm Md No Lr Rf Db Sg Bh Hs Mt bizmut polónium asztácium radon francium rádium aktínium tórium protaktínium urán neptúnium plutónium amerícium kűrium berkélium kalifornium einsteinium fermium mendelévium nobélium laurencium rutherfordium dubnium seaborgium bohrium hassium meitnerium 208.82 13.7 15.07 19.Rácsjel típus Na TK Ni LK Pb LK Pt LK Rb TK Sr LK Ti H Zn H Rácsállandó (pm) 429 352 495 392 571 608 295 468 267 495 Kmia 285 16129 Kémia FVTABK / 285 C M Y K 2011.7 677 – 3198 4788 3300 4131 3902 3228 2607 – – – – – – – – – – – – – – 10. Vegy.4 – 26. –18:37 .03) 232.11) (262.40 254 302 −71 27 700 1051 1750 1572 1135 644 640 1176 1345 1050 (900) (860) 1527 827 827 1627 – – – – – – 1564 – 337 −61.

82 26 54 Fe 56 Fe 91.82 23 11 Na 100 12 24 Mg 78.9354 57. –18:37 .9537 47.15 62 Ni 3.28 48 Ti 73.759 8 16 O 17 O 0.88 28 58 Ni 60 Ni 26.17 100 13 27 Al 14 28 Si 92.93 22 46 Ti 47 Ti 7.9405 52.958 63 42. május 6. amelyeknek azonos a rendszáma.967 09 34.Nuklid Előfordulási szám (Izotóp) arány (n/n%) 1 H 99.9747 39.0129 11. Az elemek stabil nuklidjainak (izotpjainak) elfordulsi arnya s pontos molris t mege Nuklid: adott rendszámú és tömegszámú atom vagy atomok halmaza.003 07 15.971 46 33.55 54 Cr 2.257 22 Ne 8.66 57 Fe 2.004 50 18.992 44 20.22 36 S 0.34 23 51 V 99.976 49 29.944 0 49.38 100 25 55 Mn 5.70 25 Mg 10.51 50 Ti 5.31 24 50 Cr 52 Cr 83.015 3 2 He 0.9332 57.9389 54.973 76 30.993 95 21.968 78 43.967 55 37.0049 18.985 84 25.1.000 11 15.2.19 58 Fe 0.976 93 28.9756 38. de eltérő a neutronok száma.952 63 46.Nuklid Előfordulási szám (Izotóp) arány (n/n%) 37 Cl 24.21 29 Si 4.9280 286 Kmia 16129 Kémia FVTABK / 286 C M Y K 2011.64 43 Ca 0. de eltérő a tömegszáma.972 07 32.015 12 7.37 99.94 49 Ti 5.9624 44.60 93.89 6 12 C 13 C 1.18 45 21 Sc 100 7.76 4.063 40 Ar 99.204 100 9 19 F 90.955 49 45.337 18 36 Ar 38 Ar 0.9283 63.9381 53.002 60 6.9448 50. Izotópok: olyan atomok vagy atomok halmaza.53 Relatív atomtömeg 1.963 71 40.991 38 22.76 53 Cr 9.58 9 Be 100 4 5 10 B 19.012 18 10.66 64 Ni 1.985 1 2 H 0.9332 60.985 04 24.981 53 27.70 30 Si 3.92 10 20 Ne 21 Ne 0.11 99.33 27 59 Co 100 67.42 3 7 Li 92. ATOMOK 2.47 0.0033 48 Ca 0.000 00 13.06 46 Ca 0.0140 3.0 16 32 S 33 S 0.000 13 4 He 100 6 Li 7.9898 23.967 86 35.998 40 19.016 03 4.) Relatív atomtömeg: viszonyszám.13 26 Mg 11.63 7 14 N 15 N 0.993 76 31.78 11 B 80.9310 61.9518 47.977 50 35. mint a 12 C atomtömegének az 1/12 része.968 85 Rend.9349 56.88 96.9407 53.145 44 Ca 2.962 72 39.22 98.994 91 17.9631 48.003 35 14.97 20 40 Ca 42 Ca 0.23 61 Ni 1.007 825 2. hogy az adott atom tömege hányszor nagyobb.955 92 45.037 18 O 0.11 19 39 K 41 K 6.08 Relatív atomtömeg 36. (Atommagjukban azonos a protonok. Rend.9461 51.982 59 26.09 15 31 P 100 95.016 00 9. amely megmutatja.76 34 S 4.009 31 12.962 59 41.9396 55.9335 59.947 87 49.014 17 35 Cl 75.9333 58.

9063 93.9055 98.9046 96.Rend.76 33 75 As 100 34 74 Se 0.6 32 70 Ge 20.9257 70.9037 103.9260 66.9249 69.9253 68.97 105 Pd 22.52 80 Se 49.9165 81.55 84 Kr 56.9028 112.07 102 Ru 31.9047 94.23 92 Zr 17.9164 81.18 48 106 Cd 1.9050 108.9216 73.04 95 Mo 15.58 49 113 In 4.9199 77.26 114 Cd 28.96 104 Pd 10.82 47 107 Ag 109 Ag 48.9076 95.9056 89.9192 76.22 108 Cd 0.9018 118.11 68 Zn 18.72 96 Mo 16.9021 116.9034 123.Nuklid Előfordulási szám (Izotóp) arány (n/n%) 29 63 Cu 69.9076 97.72 124 Sn 5.78 100 Mo 9.96 114 Sn 0.9030 110.61 104 Ru 18.9035 115.9043 111.9036 115.9057 107.11 94 Zr 17.81 67 Zn 4.9298 64.88 110 Cd 12.40 96 Zr 2.9115 85.9046 113.9141 83. május 6.35 80 Kr 2.9047 105.30 117 Sn 7.62 69 Ga 60.9263 77.71 110 Pd 11.63 96 Ru 6.9034 119.Nuklid Előfordulási szám (Izotóp) arány (n/n%) 42 92 Mo 15.9061 95.54 76 Ge 7.56 39 89 Y 100 51.9173 79.33 108 Pd 26.9061 99.87 99 Ru 12.83 82 Se 9.9042 111.9183 80.27 82 Kr 11.9249 69.9055 99.91 77 Se 7.86 122 Sn 4.9214 74.53 97 Mo 9.9060 Rend.86 116 Cd 7.37 37 85 Rb 72.09 65 Cu 30.53 72 Ge 27.61 118 Sn 24.72 100 Ru 12.9030 109.9243 71.9278 63.86 87 Sr 7.58 45 103 Rh 100 46 102 Pd 0.9049 103.58 120 Sn 32.76 74 Ge 36.84 94 Mo 9.9134 85.9054 89.07 113 Cd 12.54 35 79 Br 81 Br 49.15 38 84 Sr 0.66 83 Kr 11.9058 97.35 116 Sn 14.9044 106.9031 117.9021 121.03 119 Sn 8.9135 82.56 86 Sr 9.39 111 Cd 12.23 106 Pd 27.9234 73.19 50.02 88 Sr 82.46 98 Mo 23.9032 107.9217 72.9043 90.9218 75. –18:37 .9204 79.23 50 112 Sn 0.89 66 Zn 27.87 76 Se 8.9082 92.9046 93.46 36 78 Kr 0.9036 104.9055 102.9030 114.9040 109.9048 101.43 73 Ge 7.91 30 64 Zn 48.9046 95.80 41 93 Nb 100 Relatív atomtömeg 62.9167 78.9046 105.9106 84.9295 65.9053 91.80 86 Kr 17.9089 87.9030 100.9225 75.9062 Kmia 287 16129 Kémia FVTABK / 287 C M Y K 2011.9041 101.4 31 71 Ga 39.46 40 90 Zr 91 Zr 11.57 70 Zn 0.9117 83.66 115 Sn 0.62 101 Ru 16.9050 112.9271 67.68 78 Se 23.9040 113.51 44 98 Ru 1.9094 86.94 Relatív atomtömeg 91.81 51.75 112 Cd 24.

9427 174.911 58 136 Ce 0.94 168 Er 27.9221 156.41 Relatív atomtömeg 143.Nuklid Előfordulási szám (Izotóp) arány (n/n%) 57.68 158 Gd 24.46 123 Te 0.71 128 Te 31.9042 132.9196 152.9238 157.62 148 Nd 5.30 146 Nd 17.9056 135.250 140 Ce 88.88 69 169 Tm 100 70 168 Yb 0.9032 127.9368 172.9284 163.61 125 Te 6.096 54 124 Xe 126 Xe 0.66 139 57 La 99.89 134 Xe 10.9071 158.052 158 Dy 0.9061 131.9207 154.193 138 Ce 0.090 160 Dy 2.47 157 Gd 15.9048 129.9051 131.9057 133.9071 141.101 132 Ba 0.31 172 Yb 21.9409 288 Kmia 16129 Kémia FVTABK / 288 C M Y K 2011.9288 164.9127 147.44 152 Sm 26.136 164 Er 1.9061 – 137.32 138 Ba 71.9146 148.11 60 142 Nd 143 Nd 12.88 162 Dy 25.9030 122.9122 145.42 Relatív atomtömeg 120.9054 135.9250 155. május 6.18 132 Xe 26.9339 169.84 176 Yb 12.71 151 63 Eu 47.2.41 167 Er 22.9035 128.42 135 Ba 6.18 67 165 Ho 100 68 162 Er 0.03 171 Yb 14.09 62 144 Sm 148 Sm 11.9209 153.81 137 Ba 11.13 174 Yb 31.15 64 154 Gd 155 Gd 14.487 100 59 141 Pr 27.9044 136.44 130 Xe 4.82 173 Yb 16.9220 150.87 160 Gd 21.25 51 121 Sb 52 120 Te 0.9366 171.9061 125.59 136 Ba 7.9383 173.9043 134.17 145 Nd 8.9096 144.9240 159.97 164 Dy 28.08 131 Xe 21.9050 138.9076 142.9207 Rend.9047 129.9053 140.9044 125.9265 162.9051 129.135 170 Yb 3.99 126 Te 18.73 156 Gd 20.1.90 159 65 Tb 100 66 156 Dy 0. –18:37 .9170 151.48 53 127 I 100 0.56 166 Er 33.9067 126.9004 123.090 128 Xe 1. Az elemek stabil nuklidjainak (izotpjainak) elfordulsi arnya s pontos molris t mege (folytats) Rend.9304 166.9117 147.097 134 Ba 2.Nuklid Előfordulási szám (Izotóp) arány (n/n%) 3.87 124 Te 4.9349 170.44 136 Xe 8.9057 139.9169 149.9266 161.9293 165.92 129 Xe 26.29 161 Dy 18.79 130 Te 34.9390 175.9045 121.9324 169.18 2.07 170 Er 14.87 133 55 Cs 100 56 130 Ba 0.53 163 Dy 24.72 154 Sm 22.9320 167.9035 130.9248 160.089 122 Te 2.9288 163.9226 155.9038 119.9166 149.9056 137.3 13.73 71 175 Lu 97.9339 157.9042 123.9028 124.9072 132.9344 167.82 153 Eu 52.9042 127.9195 153.8 150 Sm 7.9303 161.51 150 Nd 5.9355 168.9241 159.

72 7.9 193.146 195.9666 0.9468 196 Pt 25.9766 190 Os 26.07 1.19 173.87 1012 3 · 1016 15 * Lásd még a 242.20 74 Rend.40 182.9614 178 Hf 27.57 · 103 64 152 74 178 1.9560 205 Tl 70.07 1.4 189.6 205.9480 79 197 180 W 0.7 192.0119 23 50 V 0.9723 186.3 · 10 9 4 · 1014 Felezési idő (év) 15.15 · 10 0.39 · 1010 2 · 10 11 92 235 U 0.75 10 14 90 232 Th 100 1.13 199.0 191.9759 208 Pb 52.9650 179.50 176.9676 Au 179 73 Relatív atomtömeg Hf 180 Hf 180 Ta 13.9586 192 Os 41.8 194.9633 192 77 177 Hf 18.9735 186 Os 1.9745 189 Os 16.5 · 10 23.9683 186 W 28.3 195.Nuklid Előfordulási szám (Izotóp) arány (n/n%) 10−8 19 38 K 6 14 C 19 40 K 0. a termszetben elfordul nagyon hossz felezsi idej radioaktv nuklid (izotp) mrt vagy becs lt adatai* Rend.9435 193 Ir 62.Nuklid Előfordulási szám (Izotóp) arány (n/n%) Relatív atomtömeg 191 Ir 37.089 11.9403 176 Hf 5.9582 207 Pb 22.07 184.Rend.9706 76 184 Os 0.3 187.9539 203 Tl 29.3 190.9703 75 185 Re 37.9483 198 Hg 10.943b Pt 0.80 201.40 204.9609 175.9530 202 Hg 29.9745 206 187 Os 1.59 185.13 · 108 5 · 1015 92 238 U 99. oldalon! Kmia 289 16129 Kémia FVTABK / 289 C M Y K 2011.76 35.41 181.24 37 87 Rb 27.2 1.988 180.02 197.9470 80 196 Hg 182 W 26.018 183.25 · 1011 Gd 0.9614 82 2.9543 201 Hg 13. május 6.85 203.64 81 188 Os 13.64 183.1 188.9439 194 Pt 32.012 10 82 204 Pb 1.41 185.84 198. –18:37 .60 202.2 197.21 0.9683 184 W 30.4 · 10−10 Sb Nd Felezési idő (év) Rend.9510 200 Hg 23.28 4.9648 179.3 207.85 49 115 In 51 123 57 138 La 58 142 Ce 60 144 1.012 78 181 Ta 99.9658 183 W 14.48 95.5 · 109 6.Nuklid Előfordulási szám (Izotóp) arány (n/n%) 72 174 Hf 0.77 6 · 1014 83 209 Bi 100 2 · 1017 42.1 · 109 62 147 Sm 5.14 177. Nhny.9475 198 Pt 7.6 206.9560 Pb 23.8 191.Nuklid Előfordulási szám (Izotóp) arány (n/n%) 1.9503 199 Hg 16.08 · 1014 W −7 10 6 · 108 78 190 Pt 0.9628 178.22 200.2.14 179.9460 195 Pt 33.9668 100 196.9526 204 Hg 6.

1 · 10 Sr 4 · 10−2 −3 Y 2.5 · 10 −3 3.8 · 10−3 2.5 · 10 −4 Elem Tömeg% 1.5 · 10 −2 2.65 0.2 · 10−2 La Fe 5.5 · 10 −4 5 · 10−5 5 · 10−6 Tb – Se 6 · 10 6.0 2.6 · 10−6 Hg 7 · 10−6 7 · 10−7 In 1 · 10 −5 1.0 Np 0.0 · 10 O 47.2 · 10−4 5 · 10−5 Nb 1 · 10−3 2 · 10−4 Ta 2 · 10−4 1.5 · 10−9 5 · 10−7 Mg 2.7 · 10−8 Ir 1 · 10−7 8.7 · 10−6 −7 2 · 10−15 Ca 3.0 · 10 −3 −3 Cu 1.0 He 4.15 −2 N 1.0 1.8 · 10 58.8 · 10−5 Am 0.2 F 2.0 1 · 10−15 7 · 10−17 0.6 · 10 Au 5 · 10 5 · 10−6 7.6 · 10−4 1.6 2.2.5 · 10−3 Ge 7 · 10 −4 3.0 · 10−4 3.3 · 10 2.6 · 10−3 Pm 0.6 · 10 −4 Atom% −4 6 · 10 0.0 · 10 S 5.7 · 10 −3 Ra 1 · 10 1.0 2 · 10 −4 1.80 6.7 · 10−2 Ne 1.64 −3 2.25 Xe 8 · 10−6 – Rn 7 · 10−16 – Cs 7 · 10 −4 Fr 0.0 Ti 0.5 · 10 −6 −4 3 · 10−5 7.5 · 10−9 Si 27.2 · 10 Po 2 · 10 −14 9.0 · 10−3 I 3 · 10−5 4 · 10−6 At 0.0 · 10−6 Sn 4 · 10−3 2.6 · 10 Li Be −4 Elem Tömeg% As 5 · 10 −4 −5 Atom% 1.5 · 10 −9 5.0 · 10−2 Cl 4.9 · 10−2 Br 1. innen erednek a kis gyakoriságú elemeknél tapasztalható eltérések.4 Tc 0.0 Te 1 · 10 Sc 6.0 0.8 · 10−2 7 · 10 −3 1 · 10−2 4 · 10−4 5 · 10−5 −5 8 · 10−6 Yb 3 · 10−4 3 · 10−5 −4 1 · 10−5 Tm 8 · 10 Lu 1 · 10 4 · 10−3 Hf 3.5 · 10−4 Ho 1.3 · 10−4 6.0 · 10−2 V Cr 1.5 · 10−3 6 · 10−4 Th 8 · 10−4 7 · 10−5 Pr 7.1 6.0 · 10−2 3. 290 Kmia 16129 Kémia FVTABK / 290 C M Y K 2011.4 · 10−3 9 · 10−5 Pa 1 · 10−10 8 · 10−12 Nd 2.6 · 10 Na 2.6 · 10−4 5 · 10−6 Bi 2 · 10−5 1.0 · 10 −3 8.18 · 10−6 4.0 · 10−4 1.0 · 10 Ag 1 · 10 1 · 10 1.2 · 10−4 Gd 1 · 10 −3 1 · 10 −4 −10 −4 – 2 · 10−5 0.5 · 10 −4 U 3 · 10 3.0 Co 3.1 2.5 · 10−4 Ac 6 · 10−10 5 · 10−15 Ce 4.0 · 10 0.5 · 10 −2 −2 Ar K 5.0 · 10 −3 Ba 5 · 10 Mn 9. május 6.0 innentől kezdve végig 0 A tömegszázalék és az atomszázalék adatait különböző módszerrel határozták meg.5 · 10−3 Ni 8.6 · 10 1.5 · 10 −2 −2 Rb 3.0 · 10−2 3.5 · 10−3 1.1 2.0 −2 −2 P 8.15 Atom% 3.6 Rh 1 · 10−7 1.2 · 10−3 Kr 1 · 10−4 4 · 10−5 Er −4 −4 B 3.0 −7 −7 1 · 10−5 8.8 · 10−5 −4 −5 W 1 · 10 −4 Re 1 · 10−7 Os 5 · 10 −6 – Mo 3 · 10 2.0 · 10−3 1. Az atomok szzalkos elfordulsa a f ldkregben Atom Tömeg% H 0.3.0 Zr 2 · 10−2 2.6 · 10−7 Pt 5 · 10−7 5 · 10−8 −5 −6 −7 5 · 10−8 20.5 · 10−3 Sm 7 · 10−4 9 · 10−5 Pu 4 · 10−4 Eu 1.0 · 10 −2 −3 Zn 5 · 10 Ga 1.0 −2 6.5 · 10 −4 1.6 Pd 1 · 10−6 1. –18:37 .6 Sb 4 · 10−5 −6 1.0 0.0 0.6 · 10−3 1.5 · 10 1 · 10−5 Dy 4.0 Ru 5 · 10 Al 8.4 Cd Tl 3 · 10 7 · 10−4 Pb 1.0 · 10 C 0.

0037 Cd 0.12 Br 0.3 · 10−9 Ca 1.6 · 10−5 He 9.5 · 10−4 Cu 1.8 · 10 −5 Pd 8.00010 Au 0.0 · 10−9 Sc 4.027 Pb 0.00002 0.3 · 10−9 4.00046 Sn C 23 Cl 0.7 · 10 −8 Cd 6.6 · 10−8 Si 2.00002 H 10 Mg 0.7 · 10 Fe −3 2.9 · 10−7 P S 3.5 · 10−7 N 4.78 Co 2.00007 Cr 0.20 Zn 0.00002 Kmia 291 16129 Kémia FVTABK / 291 C M Y K 2011.2 · 10 5.6 · 10−9 V 6.1 · 10−10 I 4.2 · 10−3 Kr 1.7 · 10 −6 In 2.00001 Ca 1.0 · 10−5 Te 4.5 · 10−7 Sn 1. Az emberi test sszettele Atom Tömeg% Atom Tömeg% Atom Tömeg% Atom Tömeg% O 61 Na 0.4 · 10−5 Ru 2.2 · 10−2 As 1.006 Al 0. május 6.9 · 10−9 K 1.6 · 10−7 Cr 2.026 Cu 0.2 · 10−6 2.5 · 10−8 F 2.08 Ni 3.00009 Mo 0.000003 S 0.9 · 10−8 Cl 4.4 Fe 0.00007 Co 0.5.0000001 0.0 · 10−7 2.2 · 10−8 Zn Ga 4.7 · 10−4 Ag 7.7 · 10 −2 Se 6.7 · 10−4 Rh 9.8 · 10−8 Mg 2.0033 B 0.6 · 10 Li −7 −8 Be B 4.7 · 10−9 Ti 6.2 · 10 −4 Rb 1.4 · 10−5 9.00029 Mn 0.2 · 10−7 1.00001 P 1. Az atomok relatv gyakorisga a Vilgegyetemben Atom Atom% Atom Atom% H 90.2.1 · 10−7 Ne 6.7 · 10−9 Al 4.3 · 10 −5 Br 1.00046 Ba 0.2 · 10−6 O 5. –18:37 .5 · 10 −5 Sb 4.00017 I N 2.3 · 10−3 Sr 1.00003 U 0.7 · 10−7 C 2.000002 K 0.1 F 0.1 · 10−4 Nb Mo 2.3 · 10−6 Na 1.14 Sr 0.4.6 · 10 −3 Zr 3.1 · 10−2 Ge 6.6 Si 0.4 · 10−8 Ar 5.4 · 10−9 Mn 2.3 · 10 −4 Y 2.20 Rb 0.

6 Cr 1.5 26 1.2 135 127 839 [Xe]4f14 5d6 6s2 ozmium Os – 108 – – – – Hs hassium – 61 Ru 62 1.9 4 1.3 173 – 578 [Rn]5f7 6d0 7s2 amerícium Am 292 Kmia 16129 Kémia FVTABK / 292 C M Y K 2011. Az atomok peridusos rendszere 1 2.3 180 165 586 [Rn]6d2 7s2 tórium Th Pr 1.8 130 117 717 [Ar]3d5 4s2 mangán 126 117 762 [Ar]3d6 4s2 vas 43 44 Mn 1.5 113 90 899 [He]2s2 berillium Be 12 160 136 737 [Ne]3s2 magnézium 19 20 0.2 189 154 495 [Ne]3s1 nátrium Na rendszám atomsugár (pm) kovalens sugár (pm) első ionizációs energia (kJ/mol) elektronszerkezet 1.3 248 216 403 [Kr]5s1 rubídium 215 191 549 [Kr]5s2 stroncium 181 162 599 [Kr]4d1 5s2 ittrium 55 56 57 Rb 0.9 235 – 509 [Rn]7s2 rádium Ra Y 1.1 203 – 498 [Rn]6d1 7s2 aktínium Színkód: s-mező p-mező d-mező f-mező Ac Ti 1.8 125 116 760 [Ar]3d7 4s2 kobalt Co 45 2.1 – 106 – – – [Rn]5f14 6d2 7s2 rutherfordium Rf 1.1 268 235 375 [Xe]6s1 cézium Cs elektronegativitás 1.5 146 134 761 [Xe]4f14 5d3 6s2 tantál Ta – 105 Mo W – – – [Rn]5f14 6d3 7s2 dubnium – – – – 58 59 60 1.6 139 125 906 [Ar]3d10 4s2 cink Zn vegyjel név Mg 236 203 418 [Ar]4s1 kálium K 30 1.6.7 140 130 769 [Xe]4f14 5d4 6s2 volfrám Sg seaborgium 1.3 155 – 604 [Rn]5f4 6d1 7s2 neptúnium Np Sm 1.8 25 1.6 134 122 650 [Ar]3d3 4s2 vanádium 127 118 652 [Ar]3d5 4s1 króm 41 42 V 1.2 160 145 640 [Kr]4d2 5s2 cirkónium 145 134 652 [Kr]4d4 5s1 nióbium 139 130 684 [Kr]4d5 5s1 molibdén 136 127 702 [Kr]4d5 5s2 technécium 134 125 710 [Kr]4d7 5s1 ruténium 134 125 719 [Kr]4d8 5s1 ródium 72 73 74 75 76 77 Zr 1.0 1.6 24 1.2 27 1.1 Db 1.2 Tc 1. –18:37 .5 Nd 1.7 Sr 0.8 Ca Sc 1.3 159 144 658 [Xe]4f14 5d2 6s2 hafnium Hf – 104 Nb 1.2.0 155 123 520 [He]2s1 lítium Li 11 0. május 6.7 161 156 – 142 568 597 [Rn]5f2 6d1 7s2 [Rn]5f3 6d1 7s2 protaktínium urán Pa U Pm 1.3 22 1.4 23 1.9 221 198 502 [Xe]6s2 bárium 187 169 538 [Xe]5d1 6s2 lantán 87 88 89 0.2 135 127 878 [Xe]4f14 5d7 6s2 irídium Ir – 109 – – – – Mt meitnerium – 63 183 165 534 [Xe]4f2 5d0 6s2 cérium 183 165 527 [Xe]4f3 5d0 6s2 prazeodímium 182 164 533 [Xe]4f4 5d0 6s2 neodímium 181 163 535 [Xe]4f5 5d0 6s2 prométium 180 162 544 [Xe]4f6 5d0 6s2 szamárium 204 185 547 [Xe]4f7 5d0 6s2 európium 90 91 92 93 94 95 Ce 1.9 Fe 2.3 159 – 584 [Rn]5f6 6d0 7s2 plutónium Pu Eu 1.8 21 1.2 Rh 2.1 46 32 1312 1s1 hidrogén H 3 1.5 197 174 589 [Ar]4s2 kalcium 164 144 633 [Ar]3d1 4s2 szkandium 146 132 658 [Ar]3d2 4s2 titán 37 38 39 40 0.7 280 – 352 [Rn]7s1 francium Fr Ba La 0.9 137 128 760 [Xe]4f14 5d5 6s2 rénium Re – 107 – – – – Bh bohrium 2.0 1.

7 Ge 1.9 128 117 745 [Ar]3d10 4s1 réz Cu 47 1.9 Ne 139 122 762 [Ar]3d10 4s2 4p2 germánium 166 144 558 [Kr]4d10 5s2 5p1 indium 160 149 1007 [Xe]4f14 5d10 6s2 higany 160 71 2080 [He]2s2 2p6 neon 139 126 578 [Ar]3d10 4s2 4p1 gallium 156 148 867 [Kr]4d10 5s2 kadmium Cd – 10 In 1.2 186 159 565 [Xe]4f9 5d0 6s2 terbium Tb – 97 170 – 601 [Rn]5f9 6d0 7s2 berkélium Bk ununbiium 66 – 1.8 As 1.– 2 122 93 2372 1s2 hélium He 5 2.1 Br 2.2 175 156 596 [Xe]4f13 5d0 6s2 túlium Tm 101 – – – 634 [Rn]5f13 6d0 7s2 mendelévium Md 1.7 2.0 4.8 Sn 1.1 31 32 33 1.9 Se 2.2 138 130 868 [Xe]4f14 5d9 6s1 platina Pt – 110 – – – – Ag 2.3 144 134 890 [Xe]4f14 5d10 6s1 arany Au – 111 – – – – 30 1. –18:37 .8 9 64 72 1681 [He]2s2 2p5 fluor 130 106 1011 [Ne]3s2 3p3 foszfor 1.0 I – 175 147 715 [Xe]4f14 5d10 6s2 6p2 ólom 182 146 703 [Xe]4f14 5d10 6s2 6p3 bizmut 176 146 812 [Xe]4f14 5d10 6s2 6p4 polónium 230 145 – [Xe]4f14 5d10 6s2 6p5 asztácium 67 68 69 70 71 Pb Bi Po At – 218 131 1170 [Kr]4d10 5s2 5p6 xenon Xe 86 171 148 589 [Xe]4f14 5d10 6s2 6p1 tallium Tl Kr – – – 1037 [Xe]4f14 5d10 6s2 6p6 radon Rn – 112 – – – – Uun Uuu Uub ununnilium 64 1.0 99 99 1251 [Ne]3s2 3p5 klór 35 F Cl 2.1 180 161 593 [Xe]4f7 5d1 6s2 gadolínium Gd – 96 174 – 580 [Rn]5f7 6d1 7s2 kűrium Cm unununium 65 1.0 15 16 17 N 2.2 29 1.5 66 73 1313 [He]2s2 2p4 oxigén 134 111 786 [Ne]3s2 3p2 szilícium Si 8 71 75 1402 [He]2s2 2p3 nitrogén 143 118 577 [Ne]3s2 3p1 alumínium Al 124 115 737 [Ar]3d8 4s2 nikkel 6 P 2.6 139 125 906 [Ar]3d10 4s2 cink Zn 48 1.8 7 3.2 173 156 523 [Xe]4f14 5d1 6s2 lutécium Lu – 103 – – – [Rn]5f14 6d1 7s2 laurencium Lr Kmia 293 16129 Kémia FVTABK / 293 C M Y K 2011.8 Ni 46 2.2 185 177 159 158 573 580 [Xe]4f10 5d0 6s2 [Xe]4f11 5d0 6s2 diszprózium holmium Dy 98 – 186 – 607 [Rn]5f10 6d0 7s2 kalifornium Cf Ho 99 – 186 – 619 [Rn]5f11 6d0 7s2 einsteinium Es 1.6 3.9 134 128 804 [Kr]4d10 palládium 144 134 730 [Kr]4d10 5s1 ezüst 78 79 Pd 2.9 Te 2.0 91 82 800 [He]2s2 2p1 bór 13 B 1.2 176 157 589 [Xe]4f12 5d0 6s2 erbium Er – 100 – – 627 [Rn]5f12 6d0 7s2 fermium Fm 1.5 161 140 833 [Kr]4d10 5s2 5p3 antimon 137 136 869 [Kr]4d10 5s2 5p4 tellúr 133 133 1008 [Kr]4d10 5s2 5p5 jód 80 81 82 83 84 85 Hg – 18 148 120 947 [Ar]3d10 4s2 4p3 arzén 158 141 708 [Kr]4d10 5s2 5p2 ón 1.8 Sb 1.5 104 102 999 [Ne]3s2 3p4 kén 34 S 2.1 195 – 603 [Xe]4f14 5d0 6s2 itterbium Yb – 102 – – 641 [Rn]5f14 6d0 7s2 nobélium No 1.0 O 2.5 28 1.8 192 98 1520 [Ne]3s2 3p6 argon Ar – 36 117 116 940 [Ar]3d10 4s2 4p4 szelén 114 114 1139 [Ar]3d10 4s2 4p5 bróm 198 112 1350 [Ar]3d10 4s2 4p6 kripton 49 50 51 52 53 54 Ga 1.4 3. május 6.5 77 77 1086 [He]2s2 2p2 szén 14 C 1.

a fluorét 4-nek vették. és ezzel kovalens sugarukat az atomsugárnál nagyobbra növelik.5 77 77 1086 2352 4620 3. Az ionizációs energia számértéke megegyezik azzal a kJ-ban kifejezett energiamennyiséggel.0 71 75 1402 2856 4578 4 3. Nemesgázokra nem értelmezzük. A skálát úgy alakították ki. az atomsugár is egyfajta átlagértéknek tekintendő. Legkisebb értéke 0. Azonos atomok kapcsolódása esetén a kovelans sugár mindig kisebb az atomsugárnál. A második.5 113 90 899 1757 14848 5 B bór 2 1 2. oldal). A nagyobb elektronegativitású atomok a kovalens kötéssel hozzájuk kapcsolódó kisebb elektronegativitású atomok elektronjait maguk felé vonzzák. Kovalens sugár: a kovalens kötésben lévő atom átlagos atomsugara.9 189 154 495 4562 6910 [He]2s 2p 6 C szén [He]2s 2p 7 N nitrogén [He]2s2 2p3 2 8 O oxigén [He]2s 2p 9 F fluor [He]2s2 2p5 2 10 Ne neon [He]2s 2p 11 Na nátrium [Ne]3s1 6 294 Kmia 16129 Kémia FVTABK / 294 C M Y K 2011. Harmadik ionizációs energia (kJ/mol) Második ionizációs energia (kJ/mol) Első ionizációs energia (kJ/mol) Kovalens sugár (pm) Atomsugár (pm) Elektronegativitás Elektronszerkezet Név Vegyjel Rendszám Ionizációs energia: a gáz-halmazállapotú szabad atomból a legkönnyebben leszakítható elektron eltávolításához szükséges energia és az anyagmennyiség hányadosa. Tekintve. –18:37 . hiszen a kilépő elektront már eleve pozitív részecskéről kell eltávolítani.0 64 72 1681 3374 6050 – 160 71 2080 3952 6121 0. 1 H hidrogén 1s1 2. Atomsugár: a legkülső atompálya sugara.2. hogy 1 mol gáz-halmazállapotú szabad atomból a legkönnyebben leszakítható elektront eltávolítsuk.0 (fluor). hogy az atompálya térbeli kiterjedése csak valószínűségi adattal definiált (lásd 305. ionizációs energia értéke azonban egyre nagyobb.0 91 82 800 2427 3659 2 2 2.5 66 73 1313 3388 5300 4. hogy a lítium elektronegativitását 1-nek. Elektronegativitás: viszonyszám.7 (francium).7. A szögletes zárójelbe tett vegyjelek az adott atomnál felírt elektronszerkezet rövidítésére szolgálnak. Az atomok elektronszerkezete s zikai tulajdonsgai Rendszám: az atommagban található protonok száma. Elektronszerkezet: a számokkal jelzett héjak és betűkkel jelzett alhéjak pályáit alkotó elektronok számai. legnagyobb értéke pedig 4. amely a kötésben lévő atomok elektronvonzó képességét jellemzi. május 6. amely ahhoz szükséges.0 155 123 520 7298 11815 4 Be berillium [He]2s2 1. Szokásos mértékegysége kJ/mol. harmadik stb.1 46 32 1312 – – 2 He hélium 1s2 – 122 93 2372 5250 – 3 Li lítium [He]2s1 1.

6 134 122 650 1414 2828 24 Cr króm [Ar]3d5 4s1 1.8 248 216 403 2632 3859 2 2 38 Sr stroncium [Kr]5s 1.4 117 116 940 2044 2973 35 Br bróm [Ar]3d10 4s2 4p5 2.3 164 144 633 1234 2388 22 Ti titán [Ar]3d2 4s2 1.9 128 117 745 1957 3554 10 2 [Ar]3d 4s réz 30 Zn cink [Ar]3d 4s 1.6 139 126 578 1979 2963 10 2 2 32 Ge germánium [Ar]3d 4s 4p 1.2 13 Al Vegyjel [Ne]3s2 Rendszám 12 Mg magnézium 2 14 Si szilícium [Ne]3s 3p 1.4 160 145 640 1266 2218 [Kr]4d4 5s1 1.8 125 116 760 1648 3232 28 Ni nikkel [Ar]3d8 4s2 1.8 126 117 762 1561 2957 2 5 vas 7 27 Co kobalt [Ar]3d 4s 1.8 139 130 684 1559 2617 43 Tc [Kr]4d5 5s2 1.6 145 134 652 1381 2415 42 Mo molibdén 1 [Kr]4d 5s 1.1 130 106 1011 1907 2914 16 S kén [Ne]3s2 3p4 2.0 99 99 1251 2297 3821 18 Ar argon [Ne]3s2 3p6 – 192 98 1520 2665 3930 19 K kálium [Ar]4s1 0.8 124 115 737 1753 3395 29 Cu 10 1 1. –18:37 . május 6.8 236 203 418 3051 4419 20 Ca kalcium [Ar]4s2 1.5 104 102 999 2251 3356 2 5 17 Cl klór [Ne]3s 3p 3.Atomsugár (pm) Kovalens sugár (pm) Első ionizációs energia (kJ/mol) Második ionizációs energia (kJ/mol) Harmadik ionizációs energia (kJ/mol) 160 136 737 1450 7732 [Ne]3s2 3p1 1.3 181 162 599 1180 1979 2 [Kr]4d 5s 1.8 139 122 762 1537 3302 33 As arzén [Ar]3d10 4s2 4p3 2.5 146 132 658 1309 2652 2 3 23 V vanádium [Ar]3d 4s 1.6 127 118 652 1590 2987 25 Mn mangán 2 [Ar]3d 4s 1.5 143 118 577 1816 2744 2 Elektronszerkezet Név alumínium Elektronegativitás 1.0 215 191 549 1064 4138 39 Y ittrium [Kr]4d1 5s2 1.8 134 111 786 1577 3231 15 P foszfor [Ne]3s2 3p3 2.9 136 127 702 1472 2850 40 Zr cirkónium 41 Nb nióbium technécium 2 5 Kmia 295 16129 Kémia FVTABK / 295 C M Y K 2011.0 197 174 589 1145 4912 2 1 21 Sc szkandium [Ar]3d 4s 1.5 130 117 717 1509 3248 26 Fe [Ar]3d6 4s2 1.8 114 114 1139 2103 3473 36 Kr kripton [Ar]3d10 4s2 4p6 – 198 112 1350 2350 3565 37 Rb rubídium [Kr]5s1 0.0 148 120 947 1797 2735 34 Se szelén 10 [Ar]3d 4s 4p 4 2.6 139 125 906 1733 3832 31 Ga gallium [Ar]3d10 4s2 4p1 1.

Az atomok elektronszerkezete s zikai tulajdonsgai (folytats) 1 45 Rh ródium [Kr]4d 5s 2.2 175 156 596 1162 2284 70 Yb itterbium [Xe]4f14 5d0 6s2 1.7 268 235 375 2234 – 56 Ba bárium 2 [Xe]6s 0.2 182 164 533 1035 2132 61 Pm prométium [Xe]4f5 5d0 6s2 – 181 163 535 1051 2151 62 Sm szamárium [Xe]4f6 5d0 6s2 1. –18:37 .2 173 156 523 1341 2022 72 Hf hafnium [Xe]4f14 5d2 6s2 1.2 180 162 544 1068 2257 [Xe]4f 5d 6s – 204 185 547 1084 2404 [Xe]4f7 5d1 6s2 1.9 161 140 833 1594 2441 10 4 2.9 221 198 502 965 – 57 La lantán [Xe]5d1 6s2 1.7 166 144 558 1820 2704 10 2 2 50 Sn ón [Kr]4d 5s 5p 1.5 133 133 1008 1845 3184 2 52 Te tellúr [Kr]4d 5s 5p 53 I jód [Kr]4d10 5s2 5p5 54 Xe xenon [Kr]4d10 5s2 5p6 – 218 131 1170 2046 3099 55 Cs cézium [Xe]6s1 0.1 183 165 527 1017 2086 4 0 2 60 Nd neodímium [Xe]4f 5d 6s 1.7 156 148 867 1631 3616 49 In 10 kadmium indium 10 2 [Kr]4d 5s 5p 1 1.8 Kovalens sugár (pm) Első ionizációs energia (kJ/mol) Második ionizációs energia (kJ/mol) Harmadik ionizációs energia (kJ/mol) [Kr]4d7 5s1 Atomsugár (pm) Elektronszerkezet ruténium 2.2 177 158 580 1138 2203 68 Er [Xe]4f12 5d0 6s2 1.7.2 134 128 804 1874 3177 47 Ag ezüst 1 [Kr]4d 5s 1.2 186 159 565 1111 2113 66 Dy diszprózium [Xe]4f10 5d0 6s2 – 185 159 573 1125 2199 67 Ho holmium [Xe]4f11 5d0 6s2 1.1 183 165 534 1046 1948 59 Pr prazeodímium [Xe]4f3 5d0 6s2 1.5 146 134 761 – – 73 Ta tantál 3 2 [Xe]4f 5d 6s 296 Kmia 16129 Kémia FVTABK / 296 C M Y K 2011.9 144 134 730 2073 3360 48 Cd [Kr]4d10 5s2 1.1 195 170 603 1174 2416 14 2 erbium 0 1 71 Lu lutécium [Xe]4f 5d 6s 1.1 137 136 869 1794 2697 2.2 176 157 589 1151 2194 69 Tm túlium 13 2 [Xe]4f 5d 6s 1.1 187 169 538 1067 1850 58 Ce cérium [Xe]4f2 5d0 6s2 1.1 180 161 593 1166 1990 9 63 Eu 7 európium 64 Gd gadolínium 65 Tb terbium 0 0 2 2 [Xe]4f 5d 6s 1.2 134 125 710 1617 2746 Elektronegativitás Név 44 Ru Rendszám Vegyjel 2.3 159 144 658 1437 2248 14 1.2 134 125 719 1744 2996 46 Pd palládium [Kr]4d10 2. május 6.8 158 141 708 1411 2943 51 Sb antimon [Kr]4d10 5s2 5p3 1.

5 161 – 568 – – 3 2 [Rn]5f 6d 7s 1.7 280 – 386 – – 88 Ra rádium [Rn]7s2 0.3 159 – 584 – – [Rn]5f7 6d0 7s2 1.9 137 128 760 – – 76 Os ozmium 14 2 [Xe]4f 5d 6s 2. május 6.2 135 127 878 – – platina 14 9 868 1791 – 14 10 78 Pt Név Elektronszerkezet Elektronegativitás [Xe]4f14 5d4 6s2 Vegyjel volfrám Rendszám 74 W 6 1 [Xe]4f 5d 6s 2.1 203 – 498 1167 – 90 Th tórium [Rn]6d2 7s2 1.2 135 126 839 – – 77 Ir irídium [Xe]4f14 5d7 6s2 2.3 155 – 604 – – 6 2 [Rn]5f 6d 7s 1.7 156 142 597 – – [Rn]5f4 6d1 7s2 1.3 144 134 890 890 – 80 Hg higany [Xe]4f14 5d10 6s2 1.8 175 147 715 1450 3081 14 10 2 3 1.8 171 148 589 1971 2878 82 Pb ólom [Xe]4f14 5d10 6s2 6p2 1.9 235 – 509 979 – 89 Ac aktínium [Rn]6d1 7s2 1.3 173 – 578 – – 96 Cm kűrium 7 2 [Rn]5f 6d 7s – 174 – 580 – – 97 Bk [Rn]5f9 6d0 7s2 – 170 – 601 – – 2 92 U uránium 93 Np neptúnium 94 Pu plutónium 95 Am amerícium berkélium 10 1 0 1 0 98 Cf kalifornium [Rn]5f 6d 7s – 186 – 607 – – 99 Es einsteinium [Rn]5f11 6d0 7s2 – 186 – 619 – – 100 Fm fermium 12 2 [Rn]5f 6d 7s – – – 627 – – 101 Md mendelévium [Rn]5f13 6d0 7s2 – – – 634 – – 102 No nobélium 14 2 [Rn]5f 6d 7s – – – 641 – – 103 Lr [Rn]5f14 6d1 7s2 – – – – – – 14 2 – – – – – – [Rn]5f14 6d3 7s2 – – – – – – 104 Rf laurencium 0 0 2 rutherfordium [Rn]5f 6d 7s 105 Db dubnium Kmia 297 16129 Kémia FVTABK / 297 C M Y K 2011.Atomsugár (pm) Kovalens sugár (pm) Első ionizációs energia (kJ/mol) Második ionizációs energia (kJ/mol) Harmadik ionizációs energia (kJ/mol) 1.0 176 146 812 – – 5 – 230 145 – – – – – – 1037 – – 83 Bi bizmut [Xe]4f 5d 6s 6p 84 Po polónium [Xe]4f14 5d10 6s2 6p4 14 10 2 85 At asztácium [Xe]4f 5d 6s 6p 86 Rn radon [Xe]4f14 5d10 6s2 6p6 1 87 Fr francium [Rn]7s 0.9 160 149 1007 1809 3299 81 Tl tallium [Xe]4f14 5d10 6s2 6p1 1.3 180 165 586 1109 1929 91 Pa protaktínium [Rn]5f2 6d1 7s2 1.9 182 146 703 1610 2466 2.7 140 130 769 – – 75 Re rénium [Xe]4f14 5d5 6s2 1.2 138 130 79 Au arany 1 [Xe]4f 5d 6s 2. –18:37 .

május 6. Az atomsugarak a peridusos rendszerben 1 2 H 3 He 4 Li 11 5 Be B 12 Na 19 13 Mg 20 K 37 Ca Rb 55 Cs Sr Ti Y Ba Zr La V Nb Hf Rf 58 Th Cr W Db Sg 60 Pr 91 Nd Pa Pm Co Ru Mt Sm Np Pt Eu Pu Uun Uuu 64 95 65 Gd 97 Cm Ga Cd Si Ge In 81 Hg P Tl S As Sn 82 Cl Se Sb Ar 36 Br 53 Te 84 Bi Ne 18 35 52 83 Pb F 17 34 51 10 O 16 33 50 9 N 15 32 49 80 I 85 Po Kr 54 Xe 86 At Rn 112 Uub 66 Tb 96 Am Zn Au 111 31 48 Ag 79 110 63 94 Pd Ir 30 Cu 47 78 109 Hs 62 Ni Rh Os 29 46 77 108 Bh 28 45 76 Re 107 93 U Fe Tc 61 92 27 44 75 106 59 Mn Mo Ta 26 43 74 105 Ce 90 25 42 73 104 Ac 24 41 72 89 Ra 23 40 57 88 Fr Sc 39 56 87 22 8 C 14 Al 21 38 7 6 67 Dy 98 Bk 68 Ho 99 Cf 69 Er 100 Es Fm Tm 101 Md 70 71 Yb 102 Lu 103 No Lr 2. –18:37 .2.8. Az atomsugarak vltozsa a rendszm f ggvnyben 300 Fr Cs Rb 250 K Atomsugár (pm) 200 Na Li 150 I Br 100 Cl F 50 0 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 Rendszám 298 Kmia 16129 Kémia FVTABK / 298 C M Y K 2011.9.

5 Cl 3 Elektronegativitás Br 2. –18:37 .5 0 10 20 30 40 50 60 Fr 70 80 90 100 Rendszám Kmia 299 16129 Kémia FVTABK / 299 C M Y K 2011. Az elektronegativits vltozsa a rendszm f ggvnyben F 4 3. május 6.5 I 2 1.2.5 Li 1 Na K Rb Cs 0.11. Az elektronegativits a peridusos rendszerben 1 2 H 3 He 4 5 Li 11 Be B 12 Na 19 13 Mg 20 K 37 Ca Rb 55 Sr Cs Fr Cr 42 Nb Ac Rf 58 Db Ce 60 Pr Nd 91 Th Bh 61 92 Pa Pm 93 U Hs Np Mt Sm 94 Eu Au Hg Unu Gd As Tl Br 53 Sb 83 I 85 Bi Kr 54 Te 84 Pb Ar 36 Se 52 Sn 82 Cl 35 Xe 86 Po At Rn Uub 66 Tb 67 Dy 97 Cm In 81 S 34 51 Ne 18 112 65 96 Am Cd Ge 50 F 17 P 33 10 O 16 Si Ga 9 N 15 32 49 80 111 Uun 64 95 Pu Ag Pt 110 63 Zn 79 Ir 31 48 Pd 78 109 62 Cu 47 Rh Os 30 Ni 46 77 108 29 Co Ru Re 28 45 76 107 Sg 59 90 Tc W 106 Fe 44 75 Ta 105 27 Mn 43 74 Hf 104 26 Mo 73 La 89 Ra Zr 72 25 V 41 Y Ba 24 Ti 40 57 88 23 Sc 39 56 87 22 8 C 14 Al 21 38 7 6 98 Bk 68 Ho 99 Cf 69 Er 100 Es Fm 70 Tm 101 Md 71 Yb Lu 102 103 No Lr 2.10.

május 6. Az els ionizcis energia vltozsa a rendszm f ggvnyben 2500 He Első ionizációs energia (kJ/mol) Ne 2000 Ar 1500 Kr Xe Rn 1000 500 Li Na K Rb Fr Cs 0 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 Rendszám 300 Kmia 16129 Kémia FVTABK / 300 C M Y K 2011.2. Az els ionizcis energia a peridusos rendszerben 1 2 H 3 He 4 5 Li 11 Be B 12 Na 19 13 Mg 20 K 37 Ca Rb 55 Sr Cs Fr Zr 72 Ra Nb Ac Rf 58 Ce 90 Th Sg Pr Nd 92 Pa Pm 93 U Mt Sm 94 Np 64 Eu Pu Au 96 Am Tb Tl 67 Dy 98 Bk Te 84 Pb I 85 Bi Kr 54 Xe 86 Po At Rn Uub 66 97 Cm Hg Br 53 Sb 83 Ar 36 Se 52 Sn 82 Cl 35 As 51 In 81 S 34 Ne 18 112 Unu 65 Gd 95 Cd Ge F 17 P 33 50 10 O 16 Si Ga 9 N 15 32 49 80 111 Uun 63 Zn Ag Pt 110 31 48 79 Ir Hs 62 Cu Pd 78 109 30 47 Rh Os Bh 61 Ni 46 77 108 29 Co Ru Re 28 45 76 107 60 91 Tc W Db 59 Fe 44 75 106 27 Mn Mo Ta 105 26 43 74 Hf 104 Cr 42 73 La 89 25 V 41 Y Ba 24 Ti 40 57 88 23 Sc 39 56 87 22 8 C 14 Al 21 38 7 6 68 69 Ho 99 Cf Er 100 Es Fm 70 Tm 71 Yb 101 102 Md No Lu 103 Lr 2. –18:37 .13.12.

2.1s 2s 2p 3s jel H 1 He 2 Li 2 1 Be 2 2 B 2 2 1 C 2 2 2 N 2 2 3 O 2 2 4 F 2 2 5 Ne 2 2 6 Na 2 8 1 Mg 2 8 2 A1 2 8 2 Si 2 8 2 P 2 8 2 S 2 8 2 C1 2 8 2 Ar 2 8 2 K 2 8 2 Ca 2 8 2 Sc 2 8 2 Ti 2 8 2 V 2 8 2 Cr 2 8 2 Mn 2 8 2 Fe 2 8 2 Co 2 8 2 Ni 2 8 2 Cu 2 8 2 Zn 2 8 2 Ga 2 8 Ge 2 8 As 2 8 Se 2 8 Br 2 8 Kr 2 8 Rb 2 8 Sr 2 8 Y 2 8 Zr 2 8 3p 1 2 3 4 5 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 3d 1 2 3 5 5 6 7 8 10 10 4s 4p 1 2 2 2 2 1 2 2 2 2 1 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 1 2 3 4 5 6 6 6 6 6 4d 1 2 4f 5s 5p 5d 5f 6s 6p 6d 7s 1 2 2 2 Kmia 301 16129 Kémia FVTABK / 301 C M Y K 2011. –18:37 .14. Az atomok rszletes elektronszerkezete Rendszám 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 Vegy. május 6.

–18:37 .14.1s 2s 2p jel Nb 2 8 Mo 2 8 Tc 2 8 Ru 2 8 Rh 2 8 Pd 2 8 Ag 2 8 Cd 2 8 In 2 8 Sn 2 8 Sb 2 8 Te 2 8 I 2 8 Xe 2 8 Cs 2 8 Ba 2 8 La 2 8 Ce 2 8 Pr 2 8 Nd 2 8 Pm 2 8 Sm 2 8 Eu 2 8 Gd 2 8 Tb 2 8 Dy 2 8 Ho 2 8 Er 2 8 Tm 2 8 Yb 2 8 Lu 2 8 Hf 2 8 Ta 2 8 W 2 8 Re 2 8 Os 2 8 Ir 2 8 Pt 2 8 Au 2 8 Hg 2 8 3s 3p 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 3d 4s 4p 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 4d 6 4 6 5 6 5 6 7 6 8 6 10 6 10 6 10 6 10 6 10 6 10 6 10 6 10 6 10 6 10 6 10 6 10 6 10 6 10 6 10 6 10 6 10 6 10 6 10 6 10 6 10 6 10 6 10 6 10 6 10 6 10 32 32 32 32 32 32 32 32 32 4f 5s 5p 5d 5f 6s 6p 6d 7s 1 1 2 1 1 2 3 4 5 6 7 7 9 10 11 12 13 14 14 1 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 1 2 3 4 5 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 1 1 1 2 3 4 5 6 7 9 10 10 1 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 1 1 2 302 Kmia 16129 Kémia FVTABK / 302 C M Y K 2011. Az atomok rszletes elektronszerkezete (folytats) Rendszám 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73 74 75 76 77 78 79 80 Vegy.2. május 6.

+2 +1. –18:37 . 0 0. −2. −1. 0. 0 0. −1.Rendszám 81 82 83 84 85 86 87 88 89 90 91 92 93 94 95 96 97 98 99 100 101 102 103 104 105 Vegy.Az elektronok pályák maximális száma száma 1 2 2  1 2 8 3 6  1 2 3 6 18 5 10 ⎫ 1 2 ⎪ ⎬ 3 6 32 5 10 ⎪ ⎭ 7 14 Kmia 303 16129 Kémia FVTABK / 303 C M Y K 2011. május 6. −1. A kvantumszmok s az elektroneloszls kapcsolata Főkvantumszám Héj n=1 K n=2 L n=3 M n=4 N Mellékkvantumszám l l l l l l l l l l =0 =0 =1 =0 =1 =2 =0 =1 =2 =3 Alhéj 1s 2s 2p 3s 3p 3d 4s 4p 4d 4f Mágneses kvantumszám −1. +2 +1 +1. −2. −1. −1. 0. +2. +1 +1 +1. +3 Az atom. −2.15. 0 0 0.1s 2s 2p jel T1 2 8 Pb 2 8 Bi 2 8 Po 2 8 At 2 8 Rn 2 8 Fr 2 8 Ra 2 8 Ac 2 8 Th 2 8 Pa 2 8 U 2 8 Np 2 8 Pu 2 8 Am 2 8 Cm 2 8 Bk 2 8 Cf 2 8 Es 2 8 Fm 2 8 Md 2 8 No 2 8 Lr 2 8 Rf 2 8 Db 2 8 3s 3p 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 3d 4s 4p 4d 4f 5s 5p 5d 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 10 10 10 10 10 10 10 10 10 10 10 10 10 10 10 10 10 10 10 10 10 10 10 10 10 32 32 32 32 32 32 32 32 32 32 32 32 32 32 32 32 32 32 32 32 32 32 32 32 32 5f 6s 6p 2 3 4 6 7 7 9 10 11 12 13 14 14 14 14 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 1 2 3 4 5 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6d 1 2 1 1 1 1 1 2 3 7s 1 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2. −3. 0.

A vegyjel alatti számok negatív.2. Ezeket a lehetőségeket a táblázat nem tartalmazza.16. 3* 2 1 B 2* 1* H 1 He 2* 1* K Ca 1* Li 1 3* 2 1 Sc Be 4* 3 2 Ti 1 5* 4 3 2 1 V 1 4* 3 2 1 C 1 2 3 4* 6* 5 4* 3 2 1 Cr 1 2 5* 4 3 2 1 N 1 2 3* 7* 6 5 4* 3 2* 1 Mn 1 2 3 3* 2 1 O 1 2* 2* F 1* Ne 1* Na 1 1 Mg Al 4* 3 2 1 Si 1 2 3 4* 5* 4 3* 2 1 P 1 2 3* 6* 5 4* 3 2* 1 S 1 2* 7* 6 5* 4 3* 2 1* Cl 1* Ar 7 6 5 4 3* 2* 1 Fe 1 2 6* 5 4 3* 2* 1 Co 1 5* 4 3 2* 1 Ni 1 4 3 2* 1 Cu 2* Zn 3* 2 1 Ga 4* 3 2* 1 Ge 4* 3* 2 As 5* 4 3* 2* Se 2* 1* Br 1* Kr 3* 3* 4* 1* Rb 2* 3* 2 Sr Y 4* 3 2 1 Zr 5* 4 3 2 Nb 1 7* 6* 6 5 5 4* 4* 3 3 2 2 1 1 Mo Tc 1 1 2 3 8 7 6 5 4* 3* 2 1 Ru 8 7* 6 5 4 3* 2 1 Rh 1 5* 4* 2* Pd 4* 3 2 1* Ag 2* Cd 3* 2 1 In 6* 5 4* 3* 2* Sn 6* 5* 4* 3* 2* Sb 2 Te 2* 1* I 1* Xe 2 3 4 304 Kmia 16129 Kémia FVTABK / 304 C M Y K 2011. május 6. Az atomok lehetsges s jellemz oxidcis llapotai Egyes vegyületekben bizonyos atomok oxidációs száma törtszám is lehet. a felettiek pozitív értéket jelentenek. –18:37 . A gyakori (különösen stabil) oxidációs állapotokat csillag jelöli.

ekkor eV (elektronvolt) vagy aJ (attozsul) egységeket használunk. Kmia 305 16129 Kémia FVTABK / 305 C M Y K 2011. –18:37 . plyin Atompálya: az atomban található elektron egy adott energiaszintjéhez tartozó állapot. Számértéke megegyezik azzal a kJ-ban kifejezett energiával.17. amelyet ahhoz kell befektetnünk. Az elektronok k tsi energija (eV-ban) a szabad atomok egyes alhjain. május 6. Pályaenergia: a szabad atom az adott pályáján levő elektron kiszakításához szükséges energia és az anyagmennyiség hányadosa. Egyetlen atomra is megadható. mert az elektron a gerjesztés következtében elhagyta az atomot. amelyben az elektron 90 százalékos valószínűséggel tartózkodik. A csillaggal jelölt hiányok azért vannak. hogy 1 mol atomból az adott pályán lévő 1 mol elektront kiszakítsuk. Fizikailag többé-kevésbé egy térrésznek feleltethető meg.4* 4 4 3* 3* 3* 3* 3* 3* 3* 2* 2 2 2 2 3* 2 2* 2 Ba La Ce Pr Nd Pm Sm Eu 6 6 1* Cs 3* 4* 3* 3* 3* 2 1 1 Gd Tb Dy Ho Er 3* 3* 2 2 Tm Yb 3* 3 2 Lu Hf 8 6* 7 7 6 6 7 5* 5 5 5 5 5 4 4* 4* 4* 4* 4* 3 3 3 3 3 2 2 2 2 2 1 1 1 1 Ta W Re Os Ir 1 1 1 2 6 5 4* 3* 3* 2* 2 2* 1 1* 1* Pt Au Hg Tl 5 4* 3* 2* 4* 3 3* 2* 2* 1* Pb Bi Po 1 At 3 2 1* Rn Fr Ra Ac Th Db Sg Bh Hs 1* 2 2* 3 3 4 7 7 6* 6 5 6 5* 5 5* 5 5 4 4 4 4* 4 4 4 4 3 3 3 3 3* 3* 3* 3* 3* 3* 3* 3* 2 2 2 2 2 2 Am Cm Bk Cf Es Fm Md No Pa U Np Pu 4* 3* Lr Rf 2. A táblázat adatai gerjesztett atomok vizsgálatából keletkeztek. Szokásos mértékegysége kJ/mol.

17. (folytats) Atom 1s 2s H 14 He 26 2p Li 66 ∗ Be 111 ∗ B 188 ∗ 3s 3p 3d 4s 4p 6 C 284 ∗ 7 N 399 ∗ 9 O 632 24 7 F 686 31 9 Ne 887 46 18 Na 1072 63 31 1 Mg 1306 89 52 2 Al 1660 118 73 1 ∗ Si 1839 149 100 8 3 P 2149 189 136 16 10 S 2472 229 165 16 8 Cl 2823 270 202 18 7 Ar 3203 320 247 26 12 K 3608 377 297 34 18 ∗ Ca 4038 438 360 44 26 ∗ Sc 4493 600 407 64 32 7 ∗ Ti 4966 664 461 69 34 3 ∗ V 5465 628 520 66 38 2 ∗ Cr 6989 696 684 74 43 2 ∗ Mn 6639 769 662 84 49 4 ∗ Fe 7114 846 723 96 66 6 ∗ Co 7709 926 794 101 60 3 ∗ Ni 8333 1008 872 112 68 4 ∗ Cu 8979 1096 961 120 74 2 ∗ Zn 9659 1194 1044 137 87 9 ∗ Ga 10 367 1298 1143 168 107 18 ∗ 1 Ge 11 104 1413 1249 181 129 29 ∗ 3 As 11 867 1627 1359 204 147 41 ∗ 3 Se 12 658 1664 1476 232 168 67 ∗ 6 Br 13 474 1782 1696 257 189 70 27 5 Kr 14 326 1921 1727 289 223 89 24 11 306 Kmia 16129 Kémia FVTABK / 306 C M Y K 2011.2. . május 6. . –18:37 . Az elektronok k tsi energija (eV-ban).

Ion F− Cl− Br− I− OH− Koordinációs szám 6 6 6 6 6 Ionsugár (pm) 133 181 196 220 137 Ion O2− S2− Se2− Te2− Koordinációs szám 3 6 6 6 6 Ionsugár (pm) 136 140 184 198 107 Kmia 307 16129 Kémia FVTABK / 307 C M Y K 2011. IONOK Ion: olyan kémiai részecske. május 6. Tekintve. A 3. táblázatban feltüntetett kationok sok esetben nem tényleges pozitív töltéssel rendelkező ionok. hanem kovalens kötéseikben pozitív oxidációs állapotú részecskék. az atomsugár is egyfajta átlagértéknek tekintendő. Az atompálya az atomban található elektron adott energiaszintjéhez tartozó állapot. amelyben a protonok és az elektronok száma különböző. hanem oxidációs számként. a negatív ionoké mindig nagyobb a megfelelő semleges atoménál.2.3. Atomsugár: a legkülső atompálya sugara. index nélkül. 3.1. Koordinációs szám: a kristályrácsban a közvetlen szomszédok száma. vagyis a részecske töltéssel rendelkezik. Ezért a töltéseket nem felső indexben és nem a szám és az előjel sorrendjében adjuk meg. de természetesen különböző töltésszámú ionokra vonatkozik. Anionok ionsugara Anion: negatív töltésű ion. A pozitív ionok mérete mindig kisebb. Ionsugár: meghatározása azonos az atomsugáréval. –18:37 . előjel és szám sorrendben. amelyen belül az elektron 90 százalékos valószínűséggel tartózkodik. Fizikailag többé-kevésbé egy olyan térrésznek felel meg. hogy az atompálya térbeli kiterjedése rosszul definiált.

2. május 6. illetve pozitív oxidációs számú poláris kovalens kötésben lévő atomok 308 Kmia 16129 Kémia FVTABK / 308 C M Y K 2011. Kationok* ionsugara Kation: pozitív töltésű ion. –18:37 . Ion Koordinációs szám Ag(+1) Ionsugár (pm) 4 100 6 115 Ag(+2) 4 79 6 94 A1(+3) 4 39 6 54 6 58 As(+3) As(+5) 4 34 6 46 Au(+1) 6 137 Au(+3) 4 Ba(+2) Ion Koordinációs szám Ionsugár (pm) Ion 4 60 4 57 6 73 Fe(+2) 6 61 Fe(+3) 4 49 6 55 Pb(+2) 4 47 Cu(+2) Ga(+3) Koordinációs szám Ionsugár (pm) 9 124 4 44 6 69 Ni(+3) 6 56 P(+5) 4 17 Ni(+2) 119 140 4 65 6 78 6 62 Ge(+4) 4 39 6 53 Pt(+2) 4 60 64 Hg(+1) 6 119 Pt(+4) 6 63 6 85 Hg(+2) 2 69 Ra(+2) 8 142 6 102 12 161 I(+5) 3 44 Be(+2) 4 27 I(+7) 4 42 6 45 6 53 Bi(+3) 6 103 K(+1) 8 151 12 164 8 Bi(+5) 6 76 Br(+5) 3 31 La(+3) Br(+7) 4 25 Li(+1) Ca(+2) 6 100 8 112 4 78 6 8 Cl(+5) 3 12 Cl(+7) 4 Co(+2) Co(+3) Pb(+4) 6 10 Rb(+1) 8 162 12 184 8 161 12 172 S(+4) 6 37 S(+6) 4 37 6 29 116 Sb(+3) 6 76 4 59 Sb(+5) 6 60 6 76 Se(+4) 6 50 Mg(+2) 6 72 Se(+6) 4 50 Mn(+2) 6 67 6 42 95 Mn(+3) 6 58 Si(+4) 4 26 110 Mn(+4) 4 39 Sr(+2) 8 126 6 53 12 144 8 Mn(+5) 4 33 Ti(+3) 6 67 6 65 Mn(+6) 4 26 Ti(+4) 6 61 6 55 Mn(+7) 4 25 U(+3) 6 103 Cr(+2) 6 73 Mo(+3) 6 69 U(+4) 6 89 Cr(+3) 6 62 Mo(+4) 6 65 U(+5) 6 76 Cr(+6) 4 26 Mo(+5) 6 61 U(+6) 2 45 Cs(+1) 8 174 Mo(+6) 6 59 7 81 12 188 7 73 4 60 2 46 Na(+1) 6 102 6 74 Cd(+2) Cu(+1) Zn(+2) * kationok.3.

Név Képlet Kötésszerkezet Kötéshossz (pm) Kötésszög Alak karbonátion CO2− 3 129 120◦ síkháromszög nitrátion NO− 3 122 120◦ síkháromszög nitrition NO− 2 115 114.5◦ tetraéder szulfition SO2− 3 139 108. –18:37 .7◦ piramis foszfátion PO3− 4 156 109.3.9◦ V alak szulfátion SO2− 4 150 109.5◦ V alak ammóniumion NH+4 107 109.5◦ tetraéder perklorátion ClO− 4 144 109.3. oldalon. A leggyakoribb sszetett ionok jellemzi A meghatározásokat lásd a 313. május 6.7◦ piramis klorition ClO− 2 157 110.2◦ piramis H N H H3 O+ oxóniumion OH− hidroxidion H H O H H H H O 106 – – Kmia 309 16129 Kémia FVTABK / 309 C M Y K 2011.5◦ tetraéder klorátion ClO− 3 148 107.5◦ tetraéder 95 106.

Nhny ionkristlyos vegy let rcsenergija Rácsenergia: az adott kristályos anyag szabad részecskékké (gáz-halmazállapotú ionokká. kJ-ban kifejezett energiával. Számértéke megegyezik az 1 mol kristályos anyagnak szabad részecskékké (gáz-halmazállapotú ionokká.4. atomokká) való felbontásához szükséges.3. molekulákká. Mértékegysége kJ/mol. –18:37 . Vegyület Rácsenergia (kJ/mol) acetátok Vegyület Rácsenergia (kJ/mol) nitrátok Vegyület Rácsenergia (kJ/mol) NaF 923 LiCH3 COO 881 LiNO3 848 NaCl 786 NaCH3 COO 763 NaNO3 756 NaBr 747 KCH3 COO 682 KNO3 687 NaI 704 RbCH3 COO 656 RbNO3 658 KF 821 682 CsNO3 CsCH3 COO 625 KCl 715 Ca(CH3 COO)2 2294 Mg(NO3 )2 2503 KBr 682 Sr(CH3 COO)2 2166 Ca(NO3 )2 2228 KI 649 Ba(CH3 COO)2 2033 Sr(NO3 )2 2132 RbF 785 Ba(NO3 )2 2016 RbCl 689 NH4 HCO3 741 Mn(NO3 )2 2519 RbBr 660 NH4 NO3 676 Fe(NO3 )2 2563 RbI 630 NH4 HSO4 640 szulfátok CsF 740 (NH4 )2 S 2008 Li2 SO4 2142 CsCl 657 (NH4 )2 SO4 1777 Na2 SO4 1938 CsBr 631 ammóniumsók K2 SO4 1796 CsI 604 818 Rb2 SO4 1748 FrF 715 736 Cs2 SO4 1658 FrCl 632 2402 CaSO4 2480 FrBr 611 hidrogénkarbonátok NaHCO3 KHCO3 Ca(HCO3 )2 karbonátok SrSO4 2484 FrI Li2 CO3 2269 BaSO4 2374 BeF2 3150 Na2 CO3 2030 MnSO4 2825 BeCl2 3004 K2 CO3 1858 FeSO4 2921 BeBr2 2950 Rb2 CO3 1795 CuSO4 3066 BeI2 2653 Cs2 CO3 1702 ZnSO4 3006 MgF2 2913 MgCO3 3122 Ag2 SO4 1989 MgCl2 2326 CaCO3 2810 PbSO4 2534 MgBr2 2097 SrCO3 2688 halogenidek MgI2 1944 BaCO3 2554 LiF 1036 CaF2 2609 MnCO3 3151 LiCl 853 CaCl2 2223 FeCO3 3171 LiBr 807 CaBr2 2132 ZnCO3 3273 LiI 757 CaI2 1905 582 310 Kmia 16129 Kémia FVTABK / 310 C M Y K 2011. molekulákká. május 6. atomokká) való felbontásához szükséges energia és az anyagmennyiség hányadosa.

41 CO2− 3 Ca2+ −675.00 K+ −252. Mértékegysége kJ/mol.39 −258.9 Zn2+ −689.0000 HCO− 3 HPO2− 4 HS− −1299.92 Rb+ −251.87 −56. Megállapodás szerint a szobahőmérsékleten stabil elemek képződéshője 0.12 SO2− 4 −909.01 Al3+ −538. a Hess-tétel teremt kapcsolatot. Számértéke megegyezik 1 mol anyagnak standard állapotú elemeiből való képződését kísérő.21 166.34 Kmia 311 16129 Kémia FVTABK / 311 C M Y K 2011.10 NH+4 NO− 3 Na+ −133.93 −1302.3 Sn2+ HSO− 4 −886.34 −8. A képződéshők és a reakcióhő között az energiamegmaradás törvényének kémiai megfelelője.6 170.0 ClO− 4 Cs+ −128.9 F− −335.Vegyület Rácsenergia (kJ/mol) Vegyület Rácsenergia (kJ/mol) Vegyület Rácsenergia (kJ/mol) SrF2 2476 BaCl2 2033 CuI2 835 SrCl2 2127 BaBr2 1950 AgF 953 SrBr2 2008 BaI2 1831 AgCl 864 SrI2 1937 CuCl2 921 AgBr 830 BaF2 2341 CuBr2 879 AgI 881 3.00 Cu2+ 64. kJ-ban kifejezett energiaváltozással.0 −16. május 6.23 Hg2+ 2 I− −543.5.47 Cl− −167.35 H+ 0.85 −240.14 Cd2+ −75.08 Mg2+ −467.9 −153.26 OH− −230.92 Li+ −278. –18:37 .40 Br− −121.78 −206. Ion Képződéshő (kJ/mol) Ion H2 PO2− 4 Hg2+ Képződéshő (kJ/mol) Ag+ −127.01 Pb2+ 0. Hidratlt ionok kpzdshje 25 ◦ C-on Képződéshő: egy adott vegyület 25 ◦ C-on stabil elemeiből való képződése során tapasztalható energiaváltozás és az anyagmennyiség hányadosa.

4. MOLEKUL.

5◦ X X A AX2 E2 X V alak X A AXE3 trigonális piramis – – X X AX5 X A X X X X AX4 E X A trigonális bipiramis ∼ 120◦ és ∼ 90◦ X – X X AX3 E2 X A 90◦ T alak 180◦ lineáris ∼ 90◦ oktaéderes X X AX2 E3 A X X X AX6 X A X X X 312 Kmia 16129 Kémia FVTABK / 312 C M Y K 2011. töltés nélküli kémiai részecske. május 6. E = nemkötő elektronpár Összetétel Térszerkezet AX2 X AX3 A X X Molekulaalak 180◦ lineáris (egyenes) síkháromszög A X Kötésszög ∼ 120 X ◦ A AX2 E X V alak X X AX4 A X A AX3 E X tetraéder X X ∼ 109. Molekulaalak: a molekula atomjainak összekapcsolódási formája.K 4. Kötésszög: három atom között kialakuló kovalens kötések esetén a központi atom és a két kapcsolódó atom tömegközéppontjait összekötő egyenesek által bezárt szög. A molekulageometria alapszerkezetei Molekula: meghatározott számú atomból kovalens kötéssel összekapcsolt.1. X = ligandum (nem feltétlenül azonos). –18:37 .

május 6.8 O–O 128 297 F2 – – F–F 142 158 Cl2 – – Cl–Cl 198 243 Br2 – – Br–Br 228 193 I2 – – I–I 266 151 HF – – H–F 92 570 HCl – – H–Cl 127 432 HBr – – H–Br 141 366 HI – – H–I 161 298 CH4 tetraéder 109.6 H–P 142 351 PF3 trigonális piramis 96. A molekula jellemzői képlet alak H2 – A kötés jellemzői kötésszög (◦ ) jelölés kötéshossz (pm) kötési energia (kJ/mol) – H–H 74 436 N2 – – N≡N 110 946 P4 – 60 P–P 225 200 O2 – – O=O 121 493 O3 V 116. illetve kovalens k tseik jellemzi Kötéshossz: két.).5 C–Cl 177 328 H2 O V 104. 214 (ax.) ? PBr3 trigonális piramis 101 Br–P 222 ? PI3 trigonális piramis 102 I–P 243 ? CO – – C≡O 113 1071 CO2 lineáris 180 C=O 116 725 CS2 lineáris 180 C=S 155 430 100 120 és 90 Kmia 313 16129 Kémia FVTABK / 313 C M Y K 2011.8 S–S 204 ? SO2 V 119 S=O 143 548 SO3 síkháromszög 120 S=O 142 ? SF6 oktaéder 90 S–F 158 420 H2 S V 92.8 H–N 102 449 PH3 trigonális piramis 93. –18:37 . Kötési energia: a kovalens kötés felbontásához szükséges energia és az anyagmennyiség hányadosa. Mértékegysége kJ/mol.) ? PCl3 trigonális piramis Cl–P 204 ? PCl5 trigonális bipiramis Cl–P 202 (ekv.2.3 F–P 156 ? PF5 trigonális bipiramis 120 és 90 F–P 153 (ekv. 158 (ax.3 H–S 134 382 NH3 trigonális piramis 107. Egyszer molekulk.).5 C–H 109 439 CCl4 tetraéder 109. kovalens kötéssel kapcsolódó atom tömegközéppontjai közötti távolság.4.5 H–O 96 498 S8 „korona” 107. Mértékegysége: pm.

25 ppm (0–5) ·10 O3 −2 ppm erősen változó összetevők (0. KEVER KEK.3.032 térfogat% = 320 ppm CO2 CH4 2 ppm H2 0. –18:37 .4. az oldott anyagnak pedig nincs határfelülete. például cm3 /m3 -t jelent. A kémiai gyakorlatban a levegő átlagos moláris tömegét 29 g/mol-nak vesszük. A k tsi energik nagysgrendje Elsőrendű kémiai kötések 80–850 kJ/mol Másodrendű kémiai kötések hidrogénkötés dipólus–dipólus és diszperziós 8–40 kJ/mol 0.085 térfogat% O2 20.934 térfogat% Ne 18. oldalon találhatók.4–400) ·102 ppm H2 O CO (1–20) ·10−2 ppm NO2 (0–3) ·10−3 ppm NH3 (0–2) ·10−2 ppm SO2 (0–2) ·10−3 ppm H2 S (0–2) ·10−3 ppm A „ppm” jelentése milliomodrész (part per million).087 ppm változó összetevők 0.24 ppm Kr 1.5 ppm N2 O 0. A leveg sszettele Összetevő Mennyiség állandó összetevők N2 78.1.946 térfogat% Ar 0. és határfelület sincs benne. 5.14 ppm Xe 0. amelyben legalább az egyik komponens folyadék (ez az oldószer).18 ppm He 5. amelyben az alkotók aránya nem kötött. Oldat: olyan többkomponensű rendszer. Keverék: olyan többkomponensű rendszer. OLDATOK. amelyben a komponenseket határfelület választja el.8–12 kJ/mol 5. További adatok a 191. 314 Kmia 16129 Kémia FVTABK / 314 C M Y K 2011. május 6. ELEGYEK Elegy: olyan többkomponensű rendszer.

9964 3 0.03 218.1 63.9751 45 0.041 – SO2 22. 105 Pa nyomson) Sűrűség Ammóniatartalom Sűrűség (g/cm3 ) Ammóniatartalom (g/cm3 ) tömegszázalék 0.9538 60 0.9686 50 0.08 · 10 −3 2.33 245.71 0.28 0.38 · 10 −3 0.66 · 10 −3 0.79 · 10 −3 0 2.27 · 10 −3 1.058 – – – 5.34 · 10 −3 3.990 1.38 · 10 −3 Képlet H2 O2 N2 100 ◦ C 0 Cl2 1.8434 100 0.9247 75 0.1 – – – H2 S 0.236 0.7985 15 0.330 0. Etanol{vz elegy etanoltartalma s srsge (20 ◦ C-on) Tömeg% Sűrűség (g/cm3 ) 1 0.79 · 10−4 0.29 0.7924 20 0.047 0.707 0.960 9.8556 99 0.27 41.930 17.729 0.9026 85 0.01 0.5 52.2.223 0.88 139. Az ammnia vizes oldatnak srsge s ammniatartalma (20 ◦ C-on.3.85 166.03 114.92 · 10−4 1. május 6.75 65. –18:37 .940 14.097 0.46 · 10−4 0 6.463 tömegszázalék tömegkoncentráció (g/dm3 ) 0.880 34.169 0.90 · 10 −3 1.9819 40 0.6 30.35 302.4.8 11.9449 65 0.90 · 10 −3 4.97 tömegkoncentráció (g/dm3 ) 0.9352 70 0.05 · 10 −3 0.3 72.85 0.148 0.970 6.3 56.39 · 10 −3 1.8677 97 0.41 – – – – NH3 87.8310 30 0.34 89.67 0.10 0.077 0.7893 Kmia 315 16129 Kémia FVTABK / 315 C M Y K 2011.46 0.68 273.385 0.9138 80 0. Nhny gz oldhatsga vzben (g/100 g vz) a hmrsklet f ggvnyben (105 Pa nyomson) 0 ◦C 20 ◦ C 40 ◦ C 60 ◦ C 80 ◦ C 90 ◦ C 1.920 20.4 – 7.980 4.8042 10 0.8911 90 0.459 0.9894 35 0.998 0.18 · 10−4 0.87 5.5.38 · 10−4 1.8180 5 0.127 0 HCl 82.890 30.900 27.910 24.48 0.94 · 10 −3 1.8795 95 0.89 18.950 12.3 5.66 0.9617 55 0.88 192.7 – 15.9928 Tömeg% Sűrűség (g/cm3 ) Tömeg% Sűrűség (g/cm3 ) Tömeg% Sűrűség (g/cm3 ) 25 0.05 0.60 · 10−4 1.4 CO2 0.335 0.

86 Ebullioszkópos állandó (molális forráspont-emelkedés) (K · kg/mol) 3.82 2. Oldószer Krioszkópos állandó (molális fagyáspontcsökkenés) (K · kg/mol) anilin benzol ciklohexán ciklohexanol dimetil-szulfoxid 1.92 3.22 2.01 3.07 20.22 3.84 6.4-dioxán ecetsav etilénglikol fenol nitrobenzol piridin toluol víz 5.40 0.64 2. Nhny folyadk mollis fagyspontcs kkense s forrspont-emelkedse Molalitás (Raoult-koncentráció): olyan koncentrációfajta.5.5.2 3. amely az 1000 g oldószerben oldott anyag anyagmennyiségét adja meg mólban.2 2.23 5.26 3. –18:37 .85 4.11 6.26 3.5 3.87 4.513 316 Kmia 16129 Kémia FVTABK / 316 C M Y K 2011.55 1.63 3.8 42. május 6.83 3.54 5.63 3.

0262 BeSO4 31.83 61 29.9 1.5 4.68 9.1 86.30 Ba(ClO4 )2 21.0 83.31 10 ◦ C AlCl3 55.4 58.51 12.16 43.4 2.69 4.2 Ca(ClO3 )2 64.94 45.34 0.60 1.79 BaS 27.40 56.18 0.37 0.32 86.92 36.90 51.39 87.2 BaCl2 Ba(BrO3 )2 BaBr2 1.442 48.90 34.21 4.25 57.13 59 28.6 0.0 0.17 AgClO4 AgClO2 0 ◦C 65.67 Ba(OH)2 6.43 48.11 32.50 27.33 0.0 Al(NO3 )3 Al2 (SO4 )3 0.5 23.58 8.7 88.9 AgNO3 Ag2 SO4 81.1 Ba(NO2 )2 0.55 100 21.88 72.26 85.5 72.78 24.82 40 ◦ C 71.67 30.44 70 ◦ C 77.78 CaBr2 2.4 10.3 26.30 0.21 40.61 6.5 5.56 30.5 57.88 0.0342 67.96 31.2 44.045 69.88 90 ◦ C 78.090 70.6 0.5 1.5 0.73 73 35.2 39.5 As2 O3 37.66 80 ◦ C 77.74 52.) Kmia 317 2011.6 1.58 1.1 80.18 33 14.8 88.8 1.84 62.64 30 ◦ C 69.27 1.7 84.22 60 ◦ C 75.2 49.0 0.27 53.2 46.80 39.01 27.19 74 19.3 0.5 79.5 42.68 31.8 0.16 29.3 0.05 52 17.0 2.5 1.61 55.131 72.4 2.70 35.182 73.8 40.72 33.86 29.1 84.27 28.00 1.19 27.3 1.97 8.7 1.05 31.7 Ba(NO3 )2 36.19 56 CaCl2 55 4.6 1.0 52.71 44.72 40.43 30.0396 68.3 0.4 88.54 4.02 50 ◦ C 73.2 56.23 16.8 0.30 51.03 0.81 2.05 29.5 75.87 1.70 0.50 31.48 38.3 0.44 31.17 37.2 42.1 77.935 50.7 59.32 1.5 4.073 70.0 56.90 9.3 74.3 83.8 75.2 61.8 84.30 23.2 0.51 1.5 68.25 AlF3 0.6 50. –18:37 .69 30.3 44.43 27.5 1.7 36.96 67.4 84.44 37.45 32.05 5.47 20 ◦ C 66.64 33.656 49.23 33.20 83.88 45. május 6.3 44.12 63 29.56 31.28 37.21 40.5 3.77 37.53 2.8 2.05 71 33.4 0.78 67.6 0.7 47.61 25.6 6.91 0.5 0.10 0.4 51.5 BaI2 Ba(IO3 )2 70.89 34.05 79.83 70.11 100 ◦ C 5.66 26.2 41.97 76.13 81.11 32.90 54.9 1.7 56.75 27.6 1.67 19 12.04 32.3 83.7 87.C M Y K 16129 Kémia FVTABK / 317 64.14 3.156 72.21 28.04 23.39 16.2 86.55 25 ◦ C 67.6 7.04 42.81 31.8 0.9 0.28 32.17 1.788 50.058 69.9 53.85 68 31.0182 62.1 0.03 0.8 87.285 47.90 1.5 0.50 20.3 64.0 60.7 82.90 Ba(ClO3 )2 24.109 71.3 85.8 0.6 0.6. Szervetlen vegy letek oldhatsga vzben k l nb z hmrskleteken (A számok az adott hőmérsékleten telített oldat tömegszázalékos összetételét mutatják.70 63.2 0.0 59.22 8.6 0.

60 61.5 64.50 74.0 100 ◦ C 5.69 66.2 67.46 63.1 43.38 68.0020 78.51 80.60 8. május 6.18 43.7 58.1 30.1 0.4 61.3 4.32 63.2 86.1 3.89 72.49 36.4 65.51 79.4 0.6 CaI2 0 ◦C 18.5 51.0 36.8 66.61 11.8 80.7 50.21 21.9 1.7 19.15 67.29 60.9 57.8 60.08 8.6 79.082 50.69 40.40 0.668 79.1 49.2 57.59 45.1 57.7 0.210 0.5 87.3 0.207 0.10 64.55 16.0 71.94 64.28 12.0 0.191 53.2 49.1 32.02 48.0 3.2 23.4 86.6 12.30 58.1 30.0 47.7 9.4 68.9 76.52 49.4 0.29 43.15 43.8 40 ◦ C 39.0030 78.1 66.7 87.99 63.02 43.28 47.9 62.4 0.811 76.6 26.2 1.7 6.83 2.4 50 ◦ C 45.05 38.54 14.5 60. Szervetlen vegy letek oldhatsga vzben k l nb z hmrskleteken (folytats) 318 Kmia 2011.87 63.10 71.9 43.243 67.21 43.29 43.3 54.3 0.5 86.00 45.1 73.205 0.70 51.0059 56.0 5.99 30.89 39.50 83.06 57.2 24.1 Ca(IO3 )2 Ca(NO3 )2 K 50.8 27.14 69.0 29.0041 65.29 4.6 33.59 44.1 42.155 66.57 8.4 55.173 0.9 27.51 37.2 1.305 68.99 35.6 45.590 72.3 56.17 39.45 65.07 43.96 7.84 41.39 37.3 56.3 1.1 54.208 0.5 81.1 17.98 67.5 47.32 64.3 60.8 56.1 58.64 3.45 70.201 0.0 0.2 52.9 15.6 62.6 53.78 47.1 60.2 59.9 0.51 60.7 78.2 12.193 0.0 10 ◦ C CaSO4 CaSO3 64.163 0.89 45.0 46.3 0.80 40.6.24 38.0 62.27 67.35 34.2 44.1 10.5 35.60 64.9 1.3 6.0 60 ◦ C 51.48 59.0 35.5 32.6 90 ◦ C 66.51 5.384 69.0 70 ◦ C 57.8 2.1 0.0035 77.40 17.665 78.C M Y 0.7 35.4 0.517 70.9 27.41 41.04 57.8 52.45 69.5 61.2 33.9 7.184 0.16 61.42 72.46 CdBr2 CdCl2 CdI2 Cd(NO3 )2 CdSO4 CdSeO4 Ce(NO3 )3 CoCl2 CoI2 Co(NO3 )2 CoSO4 CrO3 CsBrO3 CsCl CsClO3 16129 Kémia FVTABK / 318 CsClO4 CsI CsIO3 CsNO3 37.31 37.5 58.0 80 ◦ C 62.6 2.8 53.58 13.41 26.3 25 ◦ C 25.33 68.96 3.0 57.7 0.69 62.3 0.80 32.65 42.22 65.0 23.6 75.0054 59.6 2.1 50.4 59.6 20 ◦ C 21.70 63.0023 78.1 34.6 0.2 0.202 0.0049 60.4 60.87 61.93 1.6 49.1 55.29 21.01 3.9 62.96 66. –18:37 .01 62.5 70.83 67.50 6.9 0.9 0.3 9.79 30.9 21.8 46.98 61.35 44.174 0.2 1.5 0.4 43.96 25.0 30 ◦ C 32.0026 78.20 65.8 0.0019 78.79 67.652 74.5 19.46 71.96 53.

17 9.9 16.55 40.9 67.2 0.8 5.4 37.0 66.8 41.03 61.2 1.048 0.3 73.9 79.4 62.6 3.13 53.58 0.81 10.8 4.67 6.31 18.99 79.28 35.66 78.065 0.2 40.27 76.7 68.7 25.61 19.05 45.78 67.26 10.26 6.6 64.6 18.3 3.1 0.4 84.5 25 ◦ C 35.42 39.1 64.088 29.3 82.038 Hg2 SO4 0.37 7.93 26.0072 7.51 6.06 28.34 0.8 100 ◦ C .22 21.4 0.0 59.6 19.0 84.92 47.94 31.8 76.9 0.33 0.7 56.06 24.2 43.74 KCl KClO3 68.0199 12.46 65.79 41.3 0.70 8.62 27.88 33.71 26.82 27. –18:37 14. május 6.6 50.7 13.32 60.5 71.90 28.57 48.0 49.57 4.26 30.043 0.093 36.9 81.23 23.4 44.1 46.2 2.20 62.3 32.61 0.86 79.57 43.53 34.42 49.57 74.5 40 ◦ C 40.48 60.2 1.5 34.02 11.2 20.7 64.08 11.Kmia 319 16129 Kémia FVTABK / 319 C M Y K 2011.22 72.97 KCH3 COO KBrO3 37.47 9.92 7.2 2.73 29.3 1.48 75.08 15.82 14.2 51.62 11.67 23.95 27.6 26.10 77.0 28.16 21.8 47.29 4.6 28.7 40.3 36.3 3.21 27.55 33.74 18.8 51.4 40.1 22.75 0.45 8.1 KHCO3 39.40 2.52 4.1 0.96 8.18 18.72 6.63 12.71 44.0041 6.45 0.61 70.8 64.8 65.14 46.7 18.4 0.8 CuCl2 63.0 44.80 29.059 0.3 90 ◦ C 54.78 31.48 KHSO4 30.8 5.8 80 ◦ C 51.53 13.7 60 ◦ C 46.10 57.2 2.1 50 ◦ C 43.61 5.8 22.45 2.3 61.27 14.7 18.9 28.74 25.082 24.1 43.39 72.2 66.3 67.8 30 ◦ C 37.8 74.0 52.90 0.04 76.28 50.40 77.90 0.05 80.8 2.4 63.8 1.41 2.0122 9.67 36.1 20 ◦ C HgI2 3.076 19.070 15.4 0.83 5.54 12.62 32.0 3.5 1.70 KClO4 KF 3.3 70 ◦ C 49.5 33.46 4.5 49.4 42.0 KBF4 KBr 0.65 32.2 32.054 0.48 30.0 24.6 10 ◦ C Cs2 SO4 0 ◦C 33.82 0.38 0.04 7.5 56.3 24.14 24.5 47.9 48.051 0.8 47.55 0.1 83.03 21.79 47.0055 6.65 36.3 78.10 4.09 0.3 69.34 32.9 35.3 85.09 6.02 15.77 74.99 22.04 25.2 12.1 84.8 31.4 65.5 84.12 0.98 59.3 68.04 73.59 75.6 2.7 17.7 43.24 Cu(NO3 )2 CuSO4 FeCl3 FeSO4 Gd(NO3 )3 HIO3 H3 BO3 HgBr2 Hg(CN)2 HgCl2 21.13 71.5 67.6 84.3 42.94 15.2 62.

7 KOH K2 Cr2 O7 17.3 41.6 18.74 56.1 56.44 62.0 74.8 74.4 46.0 48.7 66.1 32.6.6 22.30 46.8 59.8 63.75 70 ◦ C 75.51 8.3 52.49 61.22 62.0 79.39 59.09 61.7 77.7 58.5 39.1 60.2 51.93 26.3 38.8 80.24 69.53 KIO3 57.89 19.82 17.7 41.4 60.8 40.6 14.0 78.06 0.1 67.41 90 ◦ C 78.03 67.91 10 ◦ C KMnO4 11.0 8.9 48.28 40 ◦ C 71.70 K2 S2 O5 K4 [Fe(CN)6 ] 7.16 2.7 13.22 73.30 K2 SO3 37.70 39.7 70.8 36.99 42.6 50.3 49.94 52.7 0.5 17.3 5.6 52.7 7.7 40.5 39.9 38.12 38. május 6.0 55.9 44.2 75.1 49.9 59.93 26.6 58.8 63.2 53.96 KNO2 4.3 27.9 51.7 75.5 43.16 KIO4 5.02 21.1 31.3 53.68 68.4 54.32 36.4 51.1 39.8 53.7 51.3 53.1 K2 CrO4 4.4 50.6 57.11 72.6 12.7 20.93 71.3 61.0 35.2 11.9 K2 SeO4 K3 PO4 52.54 41.9 56.6 2.0 KNO3 62.7 31.6 85.29 63.70 9. –18:37 .62 60.5 23.0 17.0 58.30 51.3 64.5 52.7 41.2 81.90 67.74 KH2 PO4 0 ◦C 64.6 56.5 54.7 52.4 52.1 7.2 24.5 52.0 63.7 54.1 15.9 76.58 65.6 25.1 7.3 25.0 55.6 70.42 1.7 8.43 35.4 50.6 34.9 38.8 28.6 45.30 33.9 52.3 63.5 58.6 4.1 51.76 67.03 LaCl3 La(NO3 )3 LiBr LiBrO3 K3 [Fe(CN)6 ] 12.0 12.79 45.96 13.25 20 ◦ C 65.7 52.9 40.97 25 ◦ C 66.8 32.83 15.9 42.7 19.0 18.06 48.11 22.51 65.6 6.5 54.17 24.2 43.5 41.4 32.1 16.4 14.9 48.6 76.2 37.34 60.11 1.0 15.1 53.0 KI 14.12 100 ◦ C 5.12 0.0 87.44 64.C M Y K 16129 Kémia FVTABK / 320 44.96 80 ◦ C 76.8 74.3 K2 CO3 57.7 11.1 56.1 10.4 61.9 61.7 58.5 3.9 23.1 47.0 31.0 78.96 0.3 66.3 54.26 54.5 10.4 83.8 53.78 66.24 11.0 54.0 18.1 K2 SO4 51.1 71.3 69.17 31.5 29.57 59.8 43.6 52.95 50 ◦ C 73.0 69.1 9.1 53.4 21.43 69.3 61.6 45.46 51.7 61.41 64.3 76.1 55. Szervetlen vegy letek oldhatsga vzben k l nb z hmrskleteken (folytats) 320 Kmia 2011.1 57.1 4.2 58.37 7.55 62.66 70.6 45.28 0.77 30 ◦ C 68.8 KSCN K2 HPO4 48.44 59.32 72.3 79.95 51.60 19.9 51.61 49.9 54.5 43.6 53.76 60 ◦ C 74.2 78.7 27.62 64.

85 33.Kmia 321 16129 Kémia FVTABK / 321 C M Y K 2011.07 Li2 HPO3 1.0 42.3 0.18 45.3 37.7 64.0 69.1 48.76 47.96 MgCl2 54.91 80 ◦ C 55.3 53.2 89.8 45.1 45.47 40.8 50.6 45 73.30 0.85 45.0 62.3 41.0 15.60 72.64 52.9 85.19 36.28 11.7 82.1 67.8 60.6 49.4 9.0 54.7 53.96 28.9 0.11 60.0 63 67.26 100 ◦ C .39 25.4 54.7 60.8 4.72 30 ◦ C 47.7 68.9 26.1 56 64.1 69.48 40 ◦ C 49.2 68 81.1 24.64 1.9 55.01 35.33 37.15 60 ◦ C 54.4 46.3 52.45 LiCl 26.9 13.2 67.25 32.72 40.8 49.6 10.2 0.5 80.3 65.3 43.69 50.53 0.92 48.48 40.01 38.0 Mg(BrO3 )2 56.2 0.1 69.19 48.58 38.1 68.7 21.9 51.1 59.2 25.5 7.27 37.90 39.9 47.78 15.7 23.4 65.99 65.97 61.75 33.46 36.4 50.3 93.7 Mg(ClO4 )2 MgI2 6.5 81.5 LiNO3 LiI LiOH 30.6 4.37 39.76 LiCH3 COO 0 ◦C 42.6 83.65 50 ◦ C 54.0 6.66 35.0 50.5 5.3 57.2 24.42 20 ◦ C 43.5 60.71 0.3 25.75 70.91 0.6 71.0 82.4 95.00 38. május 6.6 51.52 41.5 25.2 LiClO3 42.3 0.0 23.16 1.4 63.85 14.7 66.81 31.7 60.54 Li2 CO3 37.8 7.07 12.16 0.1 65.32 38.61 42.98 60.02 25 ◦ C 44.6 0.15 71.9 52.8 53.2 62.92 13.0 38.2 49.5 59.7 56.3 51.6 8.8 54.40 Li2 SO4 9.3 57.98 54.6 65.1 10.19 26.0 50.7 65.27 49.3 5.9 25.32 35.45 63.81 35.6 7.77 1.18 1.43 MgBr2 1.91 36.0 65.1 47.2 88.8 24.0 71.8 10.61 49.1 50.47 1.5 MnCl2 18.1 58.2 42.4 MnBr2 MgSO4 MgSO3 Mg(NO3 )2 3.7 35.50 33.6 52.92 58.93 70 ◦ C 55.4 0.49 10 ◦ C LiNO2 23.46 41 40.42 34.2 91.99 12.62 70.9 0.20 51.62 69.4 LiClO4 75.29 29.3 49.0 4.40 37.6 56.0 52.7 61.3 8.6 65.4 50.7 66 68.2 17.2 60 65.87 44.6 60.6 19.34 65.30 36.6 56.04 90 ◦ C 56.6 25.33 11.7 0.24 11.5 51 62.7 55.52 59.2 49.7 0.0 72.5 87.72 16.9 0.1 73.15 11.7 49 61.55 Mg(CH3 COO)2 36.9 53 63.3 7.9 11.8 45.5 24. –18:37 32.34 57.70 57.6 65.2 67.46 40.1 0.77 54.78 45.41 30.8 34.71 65.44 39.8 6.35 Mg(ClO3 )2 Mg(IO3 )2 34.

65 47.9 42.27 61.49 70.7 39.1 62.8 40.3 71.6 43.33 56.82 76.1 46.00 53.9 54.2 36.2 39.50 60.3 40.52 54.37 54.45 33.7 28.4 60.2 49.67 26.6 43.7 90.6 25.9 62.0 67.1 28.05 62.5 NH4 Br NH4 F 34.1 22.0 49.4 26.3 37.9 25 ◦ C 4.86 49.6 26.0 53.6 47.5 55.7 66.27 42.1 83.03 58.28 72.9 47.9 40.0 46. –18:37 .00 32.3 27.1 7.1 34.7 45.25 65.13 50.3 18.6 30.7 53.2 52.24 57.2 49.6 59.7 29.1 45.28 44.9 50. Szervetlen vegy letek oldhatsga vzben k l nb z hmrskleteken (folytats) 322 Kmia 2011.11 71.7 26.7 28.4 78.6 56.8 37.2 41.0 32.6 50.5 27.7 67.8 70 ◦ C 4.2 41.57 74.5 41.3 65.7 38.9 23.20 70.0 27.7 100 ◦ C 5.56 74.3 50 ◦ C 4.9 37.8 40.3 42.8 34.8 27.2 80.2 3.3 49.6 47.0 4.3 10 ◦ C 3.2 14.34 72.28 48.1 34.25 59.6 MnSO4 0 ◦C 16129 Kémia FVTABK / 322 3.1 25.6 43.7 40 ◦ C 4.7 43.25 72.4 53.8 41.39 45.7 37.8 69.2 NH4 H2 AsO4 NH4 H2 PO4 10.3 44.5 27.1 53.5 19.5 48.9 30 ◦ C 4.0 4.0 5.9 52.45 67.5 19.67 39.8 90 ◦ C 4.31 36.6 29.3 39.7 43.1 63.2 58.3 26.40 54.1 46.34 43.7 58.8 25.8 45.7 42.0 29.4 65.8 26.75 76.3 47.5 37.2 37.4 20.5 48.8 36.55 53.50 49.8 80 ◦ C 4.46 74.2 26.52 NH4 I NH4 NO3 (NH4 )2 C2 O4 (NH4 )2 HPO4 (NH4 )2 S2 O5 (NH4 )2 S2 O8 (NH4 )2 SO3 (NH4 )2 SO4 NaBr NaBrO3 NaHCOO NaCH3 COO NaCl NaClO3 NaClO4 NaF 25.5 55.0 30.1 28.4 32.3 85.5 54.8 31.6 60 ◦ C 4.73 77.22 45.4 46.92 NH4 Cl 41.7 54.1 40.1 54.7 17.6.3 52.3 29.2 70.9 3.6 43.72 64.3 51.05 68.8 33.C M Y K 17.8 NH4 ClO4 NH4 HCO3 22.1 26.6 44.9 38.2 9.8 88.9 15.3 44.4 65.2 50.41 31.7 17.0 32.7 50.3 64.84 45.78 61.7 27.7 49.97 67.52 35.0 13.6 43.0 2.5 42.7 43.5 50.8 60.3 55.8 67.1 38.3 37.89 66.84 69.4 68.5 58.83 51.0 38.8 41.3 34.5 63.9 46.1 72.7 55.6 10.4 26.3 21.5 37.05 54.7 54.5 58.4 36.8 47.6 35.5 12. május 6.9 45.3 22.46 53.4 50.0 64.1 57.6 20 ◦ C 3.6 44.5 26.46 47.9 33.9 21.49 51.66 75.1 48.11 60.23 73.0 28.73 70.5 26.6 31.5 35.9 38.5 59.32 28.12 40.94 68.2 46.

6 42.6 40.3 18.5 55.3 13.9 46.5 51.9 17.5 50.1 Na2 Cr2 O7 2.9 3.4 30.0 29.41 31.48 NaHCO3 0 ◦C 50.6 47.4 4.6 43.51 64.3 46.7 4.Kmia 323 16129 Kémia FVTABK / 323 C M Y K 2011.1 66.1 36.8 1.6 57.37 80 ◦ C 57.55 65.8 52.2 46.62 Na2 C2 O4 22.8 5.1 7.95 10.31 32.78 63.48 23.6 46.13 11.0 43.78 77.37 40.2 NaNO3 NaSCN 41.1 32.0 79 63.06 31.59 10 ◦ C Na2 SO4 30.5 3.0 48.2 9.67 43.1 42.8 9.30 17.0 55.7 57.8 61.54 NaH2 PO4 NaIO3 6.1 51.02 22.9 67.8 46.3 39.8 61.0 19.9 28.5 5.3 2.9 42.7 65.6 6.00 14.7 65.6 3.5 71.28 49.79 22.25 74.0 32.8 16.43 36.9 65.07 62.4 44.08 30.1 39.7 41.94 23.3 20.23 4. –18:37 61.1 16.8 6.17 68.0 43.19 63.9 23.1 29.55 25.65 28.2 42.99 69.1 46.9 26.5 41.9 NdCl3 Na4 P2 O7 Na3 PO4 49.44 Na2 CO3 Na2 CrO4 1.5 27.71 57.89 11.0 Na2 SO3 13.81 74.7 50 47.35 27.0 62.5 48.1 15.9 29.9 44.4 46.2 10.75 30.6 39.8 36.07 7.4 41.52 79.1 41.0 2.7 30.0 63 53.7 11.6 41.67 21.2 38.4 10.5 40.7 16.7 12.73 90 ◦ C 58.5 22.2 21.3 21.7 3.7 30.0 45.4 36.7 3.3 35.9 74.32 25 ◦ C 50.4 43.66 Na2 S Na2 HPO4 62.53 80.02 64.1 70.7 51.1 40.2 NaI 30 NaOH 20.10 16.71 31.9 2.0 6.6 45.81 10.4 Na2 S2 O3 12.3 Na2 S2 O5 33.3 3.40 62.4 48.7 45.9 NaNO2 2.0 48.00 32.8 68.3 44.8 7.3 31.5 17.00 8.40 50 ◦ C 53.54 9.5 49.3 17.36 32.6 Na2 WO4 49.7 39.6 Na2 MoO4 1.4 48.65 64.8 30.13 40 ◦ C 52.1 19.90 24.3 53.2 14.10 100 ◦ C .7 13.6 55.52 72.0 62.9 74 59.8 48.2 50.4 44.9 41.8 28.3 22.7 56.23 Na2 B4 O7 52.9 15.91 30 ◦ C 51.1 6.30 41.4 4.68 9.1 4.1 19.62 12.8 16.67 67.7 59.2 58 51.2 65.20 72.73 20 ◦ C 16.9 67 55.70 60 ◦ C 54.8 33.7 75.39 23.8 69.9 40.7 45.9 8.5 53 48.0 44.5 49.3 5.6 38.1 32.6 55.28 7.02 70 ◦ C 55.64 70.50 60.8 42.0 76 61.4 43.1 39 44.9 4.4 7.38 22.5 30.2 46 46. május 6.6 45.4 45.07 28.1 74.5 68.7 14.3 52.82 63.0 4.8 24.03 37.22 26.34 66.60 65.9 71 57.2 45.5 69.

2 2.90 0.841 27.5 59.7 48.8 69.1 3.0 1.38 0.3 61.5 34.6 65.35 50.66 PbCl2 Pb(NO3 )2 0.0 64 1.4 NiSO4 24.76 65.0033 PbSO4 0.9 81.53 54.8 RbClO3 48.0038 0.6 2.0 54.47 60 ◦ C 62.86 4.2 43.449 PbBr2 PbI2 0.4 58.6 32.65 0.2 60.96 57.0 9.1 5.6 0.7 39.30 46.8 33.1 64.315 2.1 40.16 17.43 30 ◦ C 55.0 46 RbIO3 RbNO3 Rb2 SO4 Sc(NO3 )3 Sm(NO3 )3 SmCl3 SnCl2 SrBr2 46.55 45.87 53. május 6.76 10 ◦ C Nd(NO3 )3 0 ◦C 50.2 5.9 53.85 52.9 68.4 90 ◦ C 69.72 0.4 59.74 63.32 64.067 0.5 52.8 4.6 0.2 80 ◦ C 66.0047 39.93 35.3 60.73 43.5 38.4 RbBr 16129 Kémia FVTABK / 324 16.0 64.8 44.99 42.6 59.4 27.42 2. Szervetlen vegy letek oldhatsga vzben k l nb z hmrskleteken (folytats) 324 Kmia 2011.8 0.7 32.6 47.0 0.50 41.112 1.6 27.37 20 ◦ C 51.69 40 ◦ C 57.4 7.58 RbBrO3 50.4 2.80 42.2 13.92 11.118 30.08 63.1 NiI2 Ni(NO3 )2 K 47.3 57.7 63.57 56.08 61.0058 45.34 6.1 7.4 10.60 39.67 0.07 0.09 RbI SnI2 48.36 73.086 1.45 49.87 57.2 36.83 48.3 6.9 0.00 72.05 62.8 0.8 17.98 0.7 NiCl2 57.1 63.53 58.8 61.22 0.97 43.64 58.09 46.2 10.144 1.67 8.6 100 ◦ C 5.076 1.89 34.3 63.8 49.69 40.4 48.0 25.40 44.22 48.42 0.9 65.9 56.6 74.6 62.8 41.1 34.2 55.46 32.2 66.1 58.3 22.3 51.3 70.05 0.1 0.1 50.75 3.8 38.78 60.0 62.0 3.15 20.966 28.C M Y 57.80 46.45 54.52 65.17 1.9 65.2 50.7 61.27 3.13 0.82 2.14 47.3 67.52 70.53 2.33 59.15 63.78 38.41 67.0 76.46 0.1 70 ◦ C 64.8 54.187 1. –18:37 .27 50 ◦ C 59.38 2.3 56.2 6.6 65.0052 42.7 60.0 54.17 0.3 67.4 46.041 28.97 48.93 53.8 60.08 14.87 44.38 62.38 25 ◦ C 52.60 58.0044 37.3 30.6.29 62.42 68.9 49.81 0.68 55.0 69.74 71.243 2.8 72.49 55.39 1.36 52.620 21.1 79.0 46.9 34.38 45.24 37.64 1.07 61.38 66.10 RbCl 1.8 44.42 44.05 68.0042 35.6 3.052 32.0 36.

0026 83.1 67.6 ZnCl2 0.07 8.42 32.3 ZnC2 O4 56.9 0.4 81.9 83.8 64.02 25 ◦ C 1.3 81.3 79.42 4.5 0.0 85.0 0.59 7.1 81. május 6.64 34.89 48.2 Sr(NO3 )2 0.284 70.1 82.8 65.29 Zn(ClO4 )2 79.57 ZnBr2 51.87 41.43 25.8 0.6 ZnSO4 54.0 35.81 38.4 86.8 Zn(NO3 )2 50.102 62.18 47.43 28.5 0.1 87.93 36.46 47.59 30 ◦ C 41.93 31.9 82.55 40 ◦ C 43.93 55.8 83.69 40.94 SrCl2 SrF2 18.1 0.1 15.126 62.4 85.9 0.94 34.9 67.011 31.0 0.70 83.152 63.3 0.307 72.93 22.3 72.2 47.53 44.6 49.18 50.2 67.2 58.3 64.7 87.37 27.5 11.0010 80.21 50 ◦ C 42.57 60 ◦ C 41.259 69.0 65.5 81.1 61.44 36.6 12.5 63.4 ZnI2 81.70 40.0 89.70 41.0019 81.7 41.80 22.6 63.61 17.1 46.8 63.00 10 ◦ C UO2 (NO3 )2 28.16 45.65 46.8 47.5 SrS2 O3 Sr(IO3 )2 SrI2 0.4 0.8 84.0 48.3 83.7 66.77 35.56 Y(NO3 )3 2.0 80.346 79.8 64.29 38.5 81.29 Sr(ClO3 )2 29.27 81.11 57. –18:37 63.75 54.4 0.55 5.Kmia 325 16129 Kémia FVTABK / 325 C M Y K 2011.4 47.328 74.7 82.2 80.9 9.31 49.165 63.8 14.6 54.7 66.53 Sr(BrO3 )2 0 ◦C 38.39 20 ◦ C ZnF2 76.53 50.0 0.77 49.0 85.8 90 ◦ C 37.0 100 ◦ C .2 34.85 5.179 64.6 83.9 0.206 65.3 61.09 26.2 86.6 84.0 59.52 8.1 79.19 20.82 3.7 0.8 58.1 32.2 80 ◦ C 38.233 67.74 48.7 86.0 36.64 70 ◦ C 39.5 82.65 Tl2 SO4 13.3 86.0 86.8 81.0 44.86 55.33 48.021 63.5 63.

65 9.03 4.15 6.77 12.78 1.020 3.95 10.90 11.275 36.60 1. A knsav-.5.93 – 49.50 2. saltromsav-.57 31.60 13.46 27.22 19.57 24.250 33.64 1.95 7.110 15.71 1.26 27.80 12.49 27.13 14.20 – 53.000 0.16 8.82 22.37 34.42 28.09 1.35 – 49.37 1.97 1.65 1.30 1.75 1.83 23.89 28.15 4.35 20.240 32.13 3.58 23.27 1.29 – 43.045 6.80 1.40 36.67 19.15 1.03 20.11 – 36.45 11.73 29.90 0.79 1.94 1.26 3.52 26.70 – 37.96 8.19 31.87 24.28 23.63 15.83 2.87 – 44.76 5.030 4.09 25.270 35.96 32.84 1.200 27.65 30.34 23.31 25.68 5.12 20.91 29.64 25.125 17. május 6.55 10.55 1.30 17.50 16.19 14.71 1.055 8.11 30.51 0.38 16.320 41.32 18.14 1.50 – 50.62 17.82 20.71 – 42.17 1.68 38.45 – 45.050 7.05 15.085 12.025 3.61 – 46.92 1.330 42.03 31.72 3.21 1.32 39.88 15.84 13.39 29.04 37.28 19.285 37.06 1.155 21.235 31.11 15.31 7.07 1.63 1.325 42.060 8.58 1.15 14.09 0.91 27.170 23.105 15.37 10.78 21.03 1.145 20.84 4.23 10.31 12.11 32.015 2.19 29.71 21.100 14.23 30.260 34.17 8.295 38.16 13.03 20.55 25.00 1.42 1.72 26.93 22.11 1.25 13.86 19.095 13.74 21.28 29.55 26.265 35.180 24.120 17.48 – 36.30 3.41 25.43 – 39.78 1.00 0.43 33.12 2.76 35.19 11.40 17.66 24.010 1.15 5.36 28.08 – 51.78 20.21 8.71 28.74 7.66 1.12 14.31 1.95 1.66 1.035 5.47 33.185 25.60 2.58 – 33.49 27.065 9.66 1.s klium-hidroxid-oldatok sszettele a srsg f ggvnyben (15 ◦ C-on) Tömegszázalékos összetétel Tömegszázalékos összetétel Sűrűség Sűrűség 3) (g/cm3 ) H SO (g/cm H2 SO4 HCl HNO3 NaOH KOH HCl HNO3 NaOH KOH 2 4 -oldat -oldat -oldat -oldat -oldat -oldat -oldat -oldat -oldat -oldat 1.36 14.35 12.86 7.12 34.29 21.14 1.19 – 47.36 22.58 1.07 11.15 13.13 1.46 27.65 1.16 0.01 23.01 17.215 29.66 – 52.95 – 33.18 25.73 24.81 1.95 1.005 0.14 1.255 34.36 1.22 30.16 1.07 28.49 32.55 30.080 11.00 0.16 7.90 33.16 3.47 1.57 2.17 326 Kmia 16129 Kémia FVTABK / 326 C M Y K 2011.245 32.070 10.00 10.24 1.41 6.53 8.00 – 40.95 1.14 – 42.28 – 38.70 22.77 – 48.13 4.115 16.23 7.225 30.15 1.69 1.57 – 41.7. ntrium-hidroxid.61 27.165 22.60 1.06 16.67 9.47 21.67 9.68 1.51 5.96 6.62 1.51 5.76 8.280 36.05 22.195 26.27 2.53 1.82 28.16 31. –18:37 .16 1.150 20.82 18.02 1.52 1.335 43.13 16.44 1.86 1.18 24.075 10.230 31.290 38.06 4.86 17.32 8.96 26.32 1.135 18.89 9.090 12.02 21.26 28.08 13.00 11.18 9.10 9.140 19.310 40.70 1.040 5.03 – 45.60 15.160 22.97 17.90 1.38 3.77 11.33 6.37 29.210 28.31 30.60 16.19 10.86 – 39.99 4.48 13.08 0.88 17.190 26.99 18.38 22.00 26.205 27.10 1.64 24.10 1.10 23.300 39.53 29.70 14.77 18.90 15.66 23.16 1.21 – 34.09 18.98 1.130 18.17 12.27 1.83 32.49 6.57 20.315 40.15 6.44 1.61 4.53 21.54 12.175 24. ssav-.36 18.11 9.07 1.90 1.39 2.55 19.84 – 35.220 29.95 26.305 39.67 19.39 1.12 1.61 24.95 16.92 18.50 1.

56 1.70 – 94.435 53.21 45.59 – 73.19 1.53 1.06 1.370 46.840 95.785 85.85 1.715 78.585 67.11 40.70 45.380 48.64 39.97 1.56 1.500 59.37 1.79 31.94 1.92 1.725 79.69 45.79 1.30 1.52 1.545 63.37 1.450 55.18 – 96.07 30.805 87.670 74.730 79.56 1.660 73.65 – 98.420 52.00 1.53 – 62.10 41.445 54.73 1.750 81.55 1.690 76.770 83.675 75.97 – 1.10 1.47 – 60.05 1.705 77.60 1.43 1.85 1.385 48.59 – 64.50 1.07 – 74.40 1.555 64.365 46.12 – 99.60 1.65 44.42 43.66 1.65 1.60 Kmia 327 16129 Kémia FVTABK / 327 C M Y K 2011.790 85.62 1.50 – 78.09 1.430 53.52 1.81 47.625 70.84 34.440 54.44 1.98 39.820 90.24 35.600 68.30 36.42 1.13 39.520 61.830 92.98 41.83 1.8415 97.28 1.00 1.620 70.97 – 79.04 1.835 93.390 49.80 1.48 1.40 1.30 34.735 80.580 66.97 1.55 1.38 1.00 – 61.475 57.37 – 84.590 67.15 – 69.48 33.01 1.94 1.20 1.24 1.00 1.63 1.465 56.94 – 59.815 89.340 43.8410 96.66 32.780 84.560 65.810 88.39 40.16 1.655 73.79 35.35 – 56.83 – 86.550 64.41 – 58.10 42.495 59.80 1.38 1.73 46.44 – 1.63 38.70 1.22 36.60 46.355 45.18 37.27 34.02 1.23 1.795 86.31 1.60 41.400 50.13 1.26 1.630 71.395 49.740 80.82 1.63 – 66.505 60.10 47.18 1.57 32.91 1.460 55.07 48.93 31.745 81.95 1.410 51.470 56.15 – 67.25 46.00 1.95 1.77 47.75 1.17 39.46 1.09 46.425 52.74 – 54.12 1.90 43.595 68.10 1.11 – 72.635 71.08 1.800 86.00 1.8405 95.70 1.33 48.39 49.21 1.415 51.67 1.39 33.12 1.11 – 65.720 78.92 1.345 44.17 1.74 36.60 42.39 47.525 62.43 – 81.25 36.405 50.09 1.03 – 77.775 84.50 1.8420 98.17 44.82 1.605 69.82 – 55.8425 98.29 47.570 66.23 35.360 45.490 58.90 – 82.36 1.530 62.615 70.98 42.68 1.06 – 63.13 44.650 72.685 75.62 40.575 66.765 83.45 44.26 1.64 1.375 47.28 41.480 57.50 37.53 1.825 91.Tömegszázalékos összetétel Sűrűség 3 (g/cm ) H SO HCl HNO3 NaOH KOH 2 4 -oldat -oldat -oldat -oldat -oldat Sűrűség Tömeg% (g/cm3 ) H SO 2 4 Sűrűség Tömeg% (g/cm3 ) H SO 2 4 -oldat -oldat 1.710 78.63 – 70.36 1.66 1.93 1.75 – 89.61 42.92 49. –18:37 .29 – 87.15 38.645 72.68 40.80 38.510 60.27 1.22 – 91.63 1.695 76.35 1.40 37.86 48.680 75. május 6.66 – 68.05 44.09 1.60 45.50 1.60 40.70 37.08 1.88 – 57.760 82.535 63.455 55.26 36.51 1.350 44.11 43.700 77.640 72.59 – 99.24 1.87 1.70 1.42 1.565 65.20 1.78 1.665 74.540 63.515 61.62 43.51 1.28 – 54.06 1.31 35.67 48.485 58.30 1.55 – 75.66 38.755 82.610 69.

1867 1.1404 1.2432 1.1733 1.0250 1.1318 1.153 27 1. Savoldatok srsge az sszettel f ggvnyben (20 ◦ C-on) Tömeg% HCl -oldat H2 SO4 -oldat HNO3 -oldat H3 PO4 -oldat 1 1.0051 1.1187 1.174 30 1.0385 1.065 13 1.181 31 1.014 4 1.140 25 1.1239 1.1783 1.1469 1.020 5 1.1094 1.009 3 1.042 9 1.0602 1.1666 1.1243 1.101 19 1.1934 1.1942 1.0721 1.0376 1.8.094 18 1.2267 1.0802 1.0427 1.004 2 1.160 28 1.1088 1.1341 1.076 15 1.0453 1.0781 1.2185 1.113 21 1.1340 1.1392 1.1026 1.1083 1.0474 1.0731 1.0181 1.03122 1.0842 1.0118 1.1626 1.0524 1.058 12 1.202 34 1.2104 1.0947 1.1150 1.0317 1.1290 1.1593 1.0425 1.1135 1.0230 1. május 6.088 17 1.195 33 1.082 16 1.2349 1.02008 1.133 24 1.031 7 1.0827 1.00364 1.0082 1.1493 1.0874 1.1276 1.0661 1.1443 1.167 29 1.208 328 Kmia 16129 Kémia FVTABK / 328 C M Y K 2011.5.1543 1.0279 1.053 11 1.1165 1.1862 1.1394 1.047 10 1.0522 1.2002 1.0327 1.0878 1.0624 1.0132 1.2071 1.0903 1.0485 1.02563 1.106 20 1.0675 1.188 32 1.00909 1.0591 1.0776 1.0032 1.1031 1.1213 1.0725 1.1600 1.070 14 1.1704 1.0964 1.0929 1.0980 1.025 6 1.1534 1.1548 1.0184 1.01457 1.1800 1.2515 1.1642 1. –18:37 .2023 1.1471 1.0369 1.146 26 1.1691 1.0661 1.036 8 1.0543 1.126 23 1.120 22 1.1020 1.0574 1.

436 62 – 1.379 56 – 1.4557 1.3818 1.3294 1.2847 1.3116 1.455 64 – 1.246 40 1.277 44 – 1.2941 1.417 60 – 1.485 67 – 1.3854 1.2599 1.495 68 – 1.4983 1.4148 1.335 51 – 1.4048 1.3951 1.388 57 – 1.4134 1.1789 1.2719 1.426 61 – 1.2591 1.2911 1.370 55 – 1.3769 1.3667 1.3663 1.505 69 – 1.Tömeg% HCl -oldat H2 SO4 -oldat HNO3 -oldat H3 PO4 -oldat 35 1.515 70 – 1.238 39 1.2205 1.3040 1.3569 1.327 50 – 1.2975 1.4875 1.254 41 – 1.6105 1.309 48 – 1.1740 1.4049 1.5874 1.1837 1.361 54 – 1.3160 1.2463 1.5760 1.3505 1.3560 1.2527 1.269 43 – 1.3959 1.4248 1.2140 1.4091 1.4004 1.352 53 – 1.293 46 – 1.3336 1. május 6.262 42 – 1.2769 1.3384 1.446 63 – 1. –18:37 .5200 1.3393 1.2855 1.223 37 1.344 52 – 1.2399 1.3476 1.3205 1.3028 1.231 38 1.5533 1.3614 1.3100 1.4768 1.318 49 – 1.3866 1.5646 1.2684 1.3913 1.5310 1.526 Kmia 329 16129 Kémia FVTABK / 329 C M Y K 2011.2270 1.475 66 – 1.3758 1.5091 1.3219 1.285 45 – 1.1980 1.4662 1.301 47 – 1.2783 1.3278 1.216 36 1.1933 1.465 65 – 1.1885 1.5989 1.408 59 – 1.398 58 – 1.4350 1.4453 1.3719 1.2335 1.5421 1.3449 1.2655 1.

724 89 – 1.857 100 – 1.819 97 – 1.6456 1.8337 1.4450 1.6221 1.4375 1.782 94 – 1.4258 1.870 330 Kmia 16129 Kémia FVTABK / 330 C M Y K 2011.4486 1.8240 1.6338 1.601 78 – 1.633 81 – 1.8195 1.8279 1.7383 1.832 98 – 1.4826 1.758 92 – 1.4555 1.4413 1.8305 1.7872 1.590 77 – 1.667 84 – 1.746 91 – 1. –18:37 .678 85 – 1.5008 1.656 83 – 1.6810 1.4686 1.8312 1.4218 1.712 88 – 1.8144 1.7693 1.4952 1.5129 1.8355 1.4337 1.8342 1.7272 1. Savoldatok srsge az sszettel f ggvnyben (20 ◦ C-on) (folytats) Tömeg% HCl -oldat H2 SO4 -oldat HNO3 -oldat H3 PO4 -oldat 71 – 1.4932 1.5.4745 1.735 90 – 1.4655 1.547 73 – 1.6927 1.4176 1.807 96 – 1.689 86 – 1.563 75 – 1.4589 1.7043 1.8.8364 1.536 72 – 1.7594 1.4773 1.4298 1.4912 1.4974 1.4892 1.4622 1.700 87 – 1.579 76 – 1.4800 1.7491 1.557 74 – 1.7951 1.8361 1.5056 1.6574 1.7786 1.844 99 – 1.794 95 – 1.644 82 – 1. május 6.6692 1.4850 1.623 80 – 1.8087 1.7158 1.8022 1.4716 1.4522 1.612 79 – 1.4873 1.770 93 – 1.

007 Tömeg% NH4 NO3 -oldat 1 1.015 4 1.101 1.131 1.015 4 1.148 1.180 1.054 1.015 1.144 1.551 Kmia 331 16129 Kémia FVTABK / 331 C M Y K 2011.474 50 – – – 1.099 1.396 1.057 1.160 1.291 40 1.137 1.150 18 1.061 1.092 1.007 2 1.040 1.129 1.018 1.133 1.013 1.175 – 1.5.658 60 – – – 1.065 1.128 1.083 1.182 30 1.124 1.118 1.156 1.040 1.050 8 1.206 1.080 1.005 1.132 1.118 1.123 16 1.009 1.023 1.067 10 1.155 1.169 1.128 1.027 1.037 1.071 1.105 1.049 1.032 1.040 1.028 1.019 1.120 1.069 10 1.074 1.013 1.298 – 1.050 1.093 1.118 1.090 1.088 12 1.035 1.007 1.113 1.278 1.101 1.076 1.164 1.107 1.015 1.116 1.066 1.176 1.049 1.019 1.053 1.011 1.002 1.043 1.149 1.006 1.209 1.058 1.109 1.546 – 1.062 1.147 1.063 1.013 1.142 1.194 30 – – 1.044 1.028 1.178 1.104 14 1.139 1. május 6. Soldatok srsge az sszettel f ggvnyben (20 ◦ C-on) Tömeg% NaCl -oldat KCl -oldat KBr -oldat KI -oldat KNO3 -oldat K2 CO3 -oldat CuSO4 -oldat AgNO3 -oldat 1 1.320 40 – – 1.122 1.226 – – – – – – 1.056 1.036 1.102 1.174 1.177 1.090 1.090 1.076 1.048 1.104 1.201 1.327 1.083 1.414 – 1.033 6 1.396 – 1.048 1.137 1.016 1. –18:37 .060 1.417 50 1.128 16 1.073 1.038 1.031 1.162 20 1.048 1.007 1.100 1.032 1.091 1.226 1.086 1.005 1.007 1.005 1.260 1.083 1.108 14 1.172 20 1.065 1.006 1.011 1.375 1.049 8 1.129 1.158 1.007 1.082 1.032 6 1.199 1.186 1.9.005 1.015 1.077 1.007 2 1.104 1.396 – – 1.142 18 1.190 – 1.152 1.083 1.031 1.085 12 1.074 1.110 1.282 – – 1.059 1.007 FeCl3 -oldat 1.024 1.009 1.274 1.134 1.035 1.133 1.383 1.017 1.015 1.041 1.271 – 1.731 – – – 1.065 1.084 1.916 Na2 CO3 -oldat Na2 S2 O3 -oldat K2 CrO4 -oldat CaCl2 -oldat Al2 (SO4 )3 -oldat FeCl2 -oldat 1.166 1.155 1.540 – 1.155 1.107 1.023 1.072 1.119 1.063 1.175 1.

Ez alól csupán a végtelen hígításra vonatkozó oldáshő a kivétel.87 H2 SO4 −74.5.84 RbCl 17.33 25.53 KI 20. hogy további oldószer hozzáadása mérhető hőeffektust már nem okoz. Ekkor az oldáshő az adott anyag adott oldószerben való feloldódása során tapasztalható energiaváltozás és a tömeg hányadosa. –18:37 .67 KF −17. Mértékegysége kJ/mol.86 LiI −63.88 HCOOH −0.10 bázisok NH3 −30. Mértékegysége kJ/kg. Számértéke megegyezik az egységnyi mennyiségű anyag (pl.50 RbI NaOH −44.69 LiCl −37.60 HNO3 −33.03 AgNO3 22.: 1 mol vagy 1 kg) adott oldószerben való feloldását kísérő. Az oldáshőt megadott tömegre is vonatkoztathatjuk.22 HF −61.70 NaNO3 20.10.89 RbNO3 36.14 LiBr −48.50 Ba(OH)2 −48.51 NaI −7.61 LiNO3 −2.51 nitrátok KOH −57.50 KCl HCl −74. Nhny vegy let vgtelen hg oldatra vonatkoz oldshje Oldáshő: a moláris oldáshő az adott anyag adott oldószerben való feloldódása során tapasztalható energiaváltozás és az anyagmennyiség hányadosa. kJ-ban kifejezett energiaváltozással.30 CH3 COOH −1.91 Sr(NO3 )2 20.95 NaF 332 Kmia 16129 Kémia FVTABK / 332 C M Y K 2011.28 HBr −85. Vegyület Oldáshő (kJ/mol) savak Vegyület Oldáshő (kJ/mol) NaCl 3. vagy a végső összetételt is.80 KNO3 34.83 HI −81.88 17. ahol az anyagból annyira híg oldatot készítünk.28 KBr 19. hogy a folyamat végén milyen koncentrációjú oldat keletkezik.11 NH4 NO3 25.67 NaBr −0. május 6.48 halogenidek LiF 4.67 RbF −26. Értéke erősen függ attól.75 0. Táblázatokban ennek megfelelően meg kell adni a felhasznált oldószer mennyiségét.51 Ca(OH)2 −11.73 Ba(NO3 )2 39.40 RbBr 21.73 Ca(NO3 )2 −17.

8 13.83 10.345 12.012 · 10−12 pL 12.511 · 10−45 1.80 30.574 13.09 12.202 · 10−29 5.012 · 10−11 1.462 14. május 6. A vzionszorzat rtke (Az rtkek negatv logaritmusa k l nb z hmrskleteken vzre s nehzvzre) A víz ionszorzata: a tiszta víz autoprotolízise során keletkező oxónium.012 · 10−40 3.1 8.3 11.995 · 10−47 8.044 13.7 6.163 13. REAKCIK 6.7 39.07 10.738 · 10−10 2.316 50 55 60 65 70 75 80 85 90 95 100 − lg(Kv )H2 O 13.012 · 10−53 8. hogy az ion koncentrációját mol/dm3 -ben kell kifejezni.30 20.8 11.943 · 10−27 1.479 · 10−51 5.616 14.712 12.275 13.276 13.2.259 · 10−12 1.265 − lg(Kv )D2 O 14.27 27.995 13.683 13.94 28.951 14.034 12.128 · 10−7 2.3 6.) A szögletes zárójel azt jelöli.938 14.82 17. –18:37 .585 · 10−18 1.981 · 10−29 1·10−30 1.918 13. Értéke függ a hőmérséklettől.92 4.514 · 10−21 1.405 − lg(Kv )D2 O t (◦ C) 15. t (◦ C) − lg(Kv )H2 O 0 5 10 15 20 25 30 35 40 45 14.80 21.09 28.528 14.3 Anyag Cu2 S CuS CuSCN Cr(OH)3 Hg2 Br2 Hg2 Cl2 Hg2 I2 HgI2 HgS Hg2 SO4 MgNH4 PO4 NiS PbCrO4 PbS SrCO3 ZnS L 1.6 17.779 14.56 16.542 13.1.905 · 10−10 1.470 13.778 · 10−14 7. Kv = [H3 O+ ] · [OH− ].371 13.162 · 10−29 5.814 12.7 44.31 9.370 · 10−5 5.898 · 10−13 1. A pL az L értékének negatív logaritmusa.512 · 10−13 1.743 15. Nhny csapadk oldhatsgi szorzata (25 ◦ C k zelben) Oldhatósági szorzat: a rosszul oldódó sók telítési egyensúlyának jellemzésére használható mennyiség.836 13.és hidroxidionok mol/dm3 -ben kifejezett egyensúlyi koncentrációjának szorzata.995 · 10−18 5.585 · 10−72 1.995 · 10−22 pL 46.75 26.3 32.0 50.099 Kmia 333 16129 Kémia FVTABK / 333 C M Y K 2011.520 12.428 12.176 14.340 14.132 14. Kx Ay összetételű só esetén LKxAy = [K]x · [A]y .685 13.585 · 10−11 5.527 15.798 13.754 · 10−12 1·10−16 1.152 13.012 · 10−31 1.921 12.324 15. Anyag AgBr AgCl Ag2 CrO4 AgI Ag2 S AgSCN Al(OH)3 As2 S3 As2 S5 BaSO4 Bi2 S3 CaF2 Ca3 (PO4 )2 CaSO4 CdS CuI L 4.727 14.6.3 28.585 · 10−9 1. (A telített oldat ionjainak mol/dm3 -ben kifejezett koncentrációit a képletben szereplő indexszámoknak megfelelő hatványon vesszük és összeszorozzuk.5 52.972 15.4 30 9.012 · 10−28 5.148 · 10−33 3.72 71.613 12.76 11.186 13.

311 ·10−10 9.20 K3 4.17 0.761 ·10 −4 3.138 ·10 −12 1.1995 0.020 ·10−14 13. –18:37 .14 1.981 ·10 −14 13.34 K1 3. Név Képlet ◦ arzénessav (20 C-on) arzénsav H3 AsO3 H3 AsO4 Ks K1 3. május 6.54 7.81 15.43 K2 2.03 3.80 K2 bórsav (20 ◦ C-on) H3 BO3 K2 difoszforsav H4 P2 O7 2.22 K2 6.0 7.51 K1 7.761 ·10−5 4.571 ·10 −13 12. A pKs a Ks értékének negatív logaritmusa.4 −12 11.80 K1 0.166 ·10−3 2.40 K2 3.399 ·10−11 hipoklórossav HOCl K1 6.026 ·10 −3 2.70 K2 6.715 ·10 −2 1.761 ·10 jódsav HIO3 K1 0.14 6.175 ·10 −7 6.17 K1 K1 K1 2.21 1. Szervetlen savak savllandi Sav: proton (hidrogénion) leadására képes anyag.884 ·10−7 6.585 ·10−7 6.74 K3 1.090 ·10 −12 11.19 K3 1.244 ·10 −3 2.22 10.570 ·10 −10 9.48 K4 H3 PO3 foszforossav (orto) H3 PO4 foszforsav (orto) K1 K2 hidrogén-cianid HCN hidrogén-fluorid HF hidrogén-[hexaciano-ferrát(II)] hidrogén-peroxid H4 [Fe(CN)6 ] H2 O2 H2 Se hidrogén-szelenid H2 S hidrogén-szulfid pKs −10 6.457 ·10−3 2.333 ·10−8 K2 11.310 ·10 −8 7.549 ·10 −4 ·10 −15 K2 1 K1 9.64 hidrogén-[tetrahidroxo-aluminát] H[Al(OH)4 ] K1 6.59 K1 3.17 K1 6.67 3.244 ·10−10 9.820 ·10 −12 11. Ks értéke 25 ◦ C-on értendő.3.78 334 Kmia 16129 Kémia FVTABK / 334 C M Y K 2011.981 ·10 9. Savállandó: egy sav disszociációjának egyensúlyi állandója.93 K3 3.585 ·10 −14 13.52 K1 6.1660 −8 7.026 ·10 hipojódossav (20 ◦ C-on) HOI K1 2.6.

166 ·10−5 4.99 3.72 K2 H2 TeO3 tellúrossav H2 TeO4 tellúrsav H2 S2 O3 tiokénsav H2 O víz ·10 −11 10.455 ·10 −3 2.175 ·10 −10 9.21 1.023 ·10 −5 4.310 ·10 K2 0.122 ·10 −4 3.20 K2 6.99 A szerves savak adatai a 358.981 ·10 −10 9.660 ·10−2 K1 K1 perjódsav HIO4 K1 2.87 K2 1.16 3.Név kénessav Képlet H2 SO3 H2 SO4 kénsav H2 SiO3 kovasav (meta) H2 CrO4 krómsav Ks K1 H2 MoO4 nitrogén-hidrogénsav ónsav HN3 H2 SnO3 1.72 K1 1.34 2.32 −2 1.40 −2 1.75 6.36 H2 SeO3 szelénessav K1 K2 szelénsav H2 SeO4 K1 1.251 189 0.1 K1 0.37 ·10−7 4.571 ·10−4 3.69 K1 0.35 ·10 −4 K2 1.70 K1 1. május 6.49 K1 1.68 ·10 −11 K1 1.93 K2 2.78 −8 7.02 ·10 −14 10. Kmia 335 16129 Kémia FVTABK / 335 C M Y K 2011. oldalon találhatók.236 ·10 −7 6.0105 1.786 ·10 −9 8.64 K2 molibdénsav pKs 1.042 ·10−12 11.95 K2 6.5 ◦ C-on) HNO2 K1 4.61 4.91 ·10−8 7.98 K1 1.33 3.96 13.291 ·10 salétromossav (12.019 055 1.60 K2 0.6918 0.778 ·10 szénsav H2 CO3 K1 4.995 ·10−11 10. –18:37 .

85 −4 3.802 · 10−10 9.30 trietil-amin K1 trimetil-amin K1 5.90 −4 3.36 metil-dietil-amin K1 2.29 dimetil-amin K1 5.413 · 10 −9 8.37 n-propil-amin K1 3.4.012 · 10−4 336 Kmia 16129 Kémia FVTABK / 336 C M Y K 2011.55 benzidin K1 n-butil-amin szek-butil-amin K1 5.623 · 10−4 3.57 1.28 3.11 terc-butil-amin K1 2.096 · 10−8 fenil-hidrazin izobutil-amin −12 7.623 · 10 −11 10.39 3.514 · 10−14 13.46 izopropil-amin K1 4. Név Kb pKb −6 ammónium-hidroxid K1 7. Bázisállandó: egy bázis disszociációjának egyensúlyi állandója.365 · 10−4 3.82 metil-amin K1 4.467 · 10 K1 1.311 · 10 p-fenilén-diamin K1 1.59 −4 K1 11.41 piridin K1 3.44 −4 3.511 · 10 −5 4. Bzisok bzisllandi Bázis: proton (hidrogénion) felvételére képes anyag.692 · 10−4 3.96 K2 3.248 · 10 tripropil-amin K1 5.07 −10 9.266 · 10 karbamid K1 1.623 · 10 −4 3.48 etilén-diamin K1 o-fenilén-diamin K1 3.890 · 10 tetrametilén-diamin K1 4.074 · 10−4 3.129 · 10 etil-amin K1 5.25 8. május 6.585 · 10−9 8.80 2.6.074 · 10−4 3.818 · 10 dietil-amin K1 1.762 · 10 anilin K1 3. Kb értéke 25 ◦ C-on értendő.42 9.25 −5 4.03 K2 5. A pKb a Kb értékének negatív logaritmusa.259 · 10−3 2.25 K1 4. –18:37 .570 · 10 −4 3.39 5.631 · 10 −4 3.333 · 10 −10 9.

4 Kmia 337 16129 Kémia FVTABK / 337 C M Y K 2011...... 9..2 brómkrezolbíbor sárga–bíbor 5..0 ..7 o-krezolftalein színtelen–vörösesibolya 8.2 klórfenolvörös sárga–vörös 4...4 p-etoxi-krizoidin vörös–sárga 3.5 brómkrezolzöld sárga–kék 3. 8. 7. 12. 6.3 .9 ...5 . Vizes k zegben hasznlatos sav-bzis indiktorok Indikátor Savas/bázikus szín Átcsapási pH-tartomány timolkék vörös–sárga 1.0 .0 timolkék sárga–kék 8... 8.. –18:37 .2 .8 .4 kongóvörös kék–vörös 3.4 ..5. 4.6.0 .....0 lakmusz vörös–kék 5.2 .0 fenolvörös sárga–vörös 6.... 10.0 .7 trinitro-benzoesav színtelen–narancs 12. 8.6 neutrálvörös vörös–sárga 6.8 1-naftolftalein narancssárga–zöldeskék 7.0 metilnarancs vörös–sárga 3.1 ..3 ...6 timolftalein színtelen–kék 9..0 . május 6..8 brómtimolkék sárga–kék 6...8 ..8 dimetilsárga vörös–sárga 2...2 krezolvörös sárga–bíbor 7. 5.4 metilvörös vörös–sárga 4.. 4. 5..0 .1 tropeolin sárga–vörösbarna 11..1 . 6. 6. 8.2 .5 alizarinsárga halványsárga–barnásvörös 10..4 . 5.8 fenolftalein színtelen–bíbor 8... 9. 2..2 .. 8. 10.2 . 13.... 12.8 .

229 1.7960 Sr/Sr2+ −2.3382 0.30 Ga/Ga3+ −0.529 Cu/Cu2+ 0.52 Ce/Ce3+ −2.13 Sn/Sn2+ −0. –18:37 .16 2 H+ + 2 e− = H2 0.87 338 Kmia 16129 Kémia FVTABK / 338 C M Y K 2011.4025 Rh/Rh3+ 0.6.957 1.10 K/K+ −2.3583 O3 + 2 H+ + 2 e− = O2 + H2 O 2.915 La/La3+ −2.7991 6.257 Pd/Pd2+ 0.56 Ni/Ni2+ −0.67 In/In3+ −0.44 Cu/Cu+ 0.9110 Na/Na+ −2.045 Sm/Sm3+ −2.0000 2 D+ + 2 e− = D2 I2 + 2 e− = + 2 e− + 2 H+ O2 NO− 3 0.0000 0.1251 /2H+ 0. Az elektródpotenciál annak a galvánelemnek az elektromotoros ereje.925 Mg/Mg2+ −2. A skála önkényes nullpontja a standard hidrogénelektród.76 Ra/Ra2+ −2.430 F2 + 2 e− = 2 F− 2. valamint egyes nemfmes elemek standardpotenciljai Elektródreakció E◦ (V) CO2 + 2 H+ + 2 e− = HCOOH −0. május 6.7. a másik a standard hidrogénelektród.7626 H2 Rb/Rb+ −2. Elektródpotenciál: önkényes skálán mért. egységnyi koncentrációjú (mol/dm3 -ben) oldatot tartalmazó elektród elektródpotenciálja.925 Lu/Lu3+ −2.520 Ba/Ba2+ −2. Standard elektródpotenciál (E ◦ ): 105 Pa nyomáson. amelynek egyik pólusa a vizsgálandó.37 Mn/Mn2+ −1. feszültség jellegű mennyiség.83 Redoxirendszer E◦ (V) Redoxirendszer E◦ (V) Redoxirendszer E◦ (V) Pb/Pb2+ −0.075 O + 2 H+ + 2 e− = H2 O 2. amely egyszerre tartalmazza egy anyag oxidált és redukált formáját.63 Co/Co2+ −0.34 V/V2+ −1.66 Tl/Tl+ −0.3363 Hg/Hg2+ 2 Ag/Ag+ Ca/Ca2+ −2.065 = 2 H2 O 2 Cl− 1.714 Hf/Hf4+ −1.70 Cd/Cd2+ −0.356 Zn/Zn2+ −0.923 Be/Be2+ −1.92 Zr/Zr4+ −1.89 U/U3+ −1.200 Au/Au3+ 1.916 Al/Al3+ −1. 25 ◦ C-on.695 0.013 2 I− + 4 H+ 0.136 Au/Au+ 1. E◦ (V) Redoxirendszer Li/Li+ −3.84 Ti/Ti2+ −1.277 Hg/Hg2+ 0.30 Nb/Nb3+ −1. A fontosabb gzelektrdok. Fmes elemek standardpotenciljai Elektród: olyan rendszer.340 Cs/Cs+ −2.6.97 Fe/Fe2+ −0.5355 = H2 O2 + 3e− = NO + 2 H2 O Br2 + 2 e− = 2 Br− + 4 e− O2 + 4 H+ Cl2 + 2 e− = 0.18 Mo/Mo3+ −0.

35 V3+ /V2+ −0.15 Cu2+ /Cu+ 0. 25 ◦ C-on.00 variaminkék kék/ibolyásvörös +0.52 Cr3+ /Cr2+ −0. a másik a standard hidrogénelektród.71 metilénkék színtelen/kék +0.00 eriozöld B sárga/narancs +1.424 Ti3+ /Ti2+ −0. amely oldott állapotban egyszerre tartalmazza egy anyag oxidált és redukált formáját.8. E◦ (V) Redoxirendszer U4+ /U3+ −0. mindkét iont azonos koncentrációban (mol/dm3 -ben) tartalmazó redoxielektród redoxpotenciálja.20 Kmia 339 16129 Kémia FVTABK / 339 C M Y K 2011. A redoxpotenciál annak a galvánelemnek az elektromotoros ereje.255 Sn4+ /Sn2+ 0.25 para-nitro-difenil-amin színtelen/ibolya +1. május 6.06 erioglaucin A zöld/rózsaszín +1.12 indigókármin színtelen/kék −0. –18:37 .05 ferroin vörös/halványkék +1.72 Co3+ /Co2+ 1.9. Standard redoxpotenciál (E ◦ ): 105 Pa nyomáson. Redoxpotenciál (redoxielektród-potenciál): önkényes skálán mért. amelynek egyik pólusa a vizsgálandó. A skála önkényes nullpontja a standard hidrogénelektród.5 Ce4+ /Ce3+ 1. A fontosabb redoxielektrdok standard redoxpotencilja Redoxielektród: olyan elektrokémiai rendszer. feszültség jellegű mennyiség.6.159 Fe3+ /Fe2+ 0.25 neutrálvörös színtelen/vörösesibolya −0.01 para-etoxi-krizoidin vörös/sárga +1. Gyakrabban hasznlt redoxiindiktorok Indikátor Redukált/oxidált forma színe Átcsapási potenciál (V) nitroferroin vörös/kék +1.92 6.771 Mn3+ /Mn2+ 1.37 Eu3+ /Eu2+ −0.

000 (f) −285. oldalon.000 −0.5 −67. ** 4 ◦ C-on.89 661 1304 3.94 900–975 – 1.6 (g) 0.6 (sz) LiBr 86.856 −364.8 (f) A hidrogén vegyületei H2 O 18. 340 Kmia 16129 Kémia FVTABK / 340 C M Y K 2011.98 1275.99 851 bomlik 2.4 (sz) Li3 PO4 115.08 −85.01528 H2 O2 34.635 −616.5 HF 20.77 (f) −36.000 100.8 HBr 80.27 −414.85 (f) 26.8 (sz) * A gázok sűrűségét lásd a 193.01 −83.79 837 – 2.3 (g) −50.88 1700 – 2.3 (g) −88.2 (sz) LiI 133. Megállapodás szerint a szobahőmérsékleten stabil elemek képződéshője 0.532 −1130. Anyag Moláris tömeg (g/mol) Olvadáspont (◦ C) Forráspont (◦ C) Sűrűség* (g/cm3 ) Képződéshő (kJ/mol) **1. SZERVETLEN VEGYLETEK 7.46 −114.3 100.94 845 1676 2.6 (sz) NaCl 58.8 (f) −84. –18:37 .38 2.9 1.85 550 1265 3.2 (sz) NaBr 102.1 (sz) 1.203 −361. vízvesztés Na2 O 61.558 −576.187 (f) −92.54 Az s-mező elemeinek vegyületei LiF 25.91 127.8 −35. május 6.5 (g) 19.2 −60.539 (f) −20.12 306.01 H2 S 34.99 380. oldalon.013 −597.8 (sz) Li2 O 29.66 −441. bomlik 2.8 884 – 73.7.68 −1387.7 1. szublimál – 2.0 (sz) LiCl 42.261 −467.991 (f) −299.7 (sz) NaNO3 84.04 1180 – 1.4 (sz) NaF 41.9 (sz) Li2 S 45.667 −287. Szervetlen vegy letek tulajdonsgai Képződéshő: egy adott vegyület 25 ◦ C-on stabil elemeiből való képződése során tapasztalható energiaváltozás és az anyagmennyiség hányadosa.2 (sz) Na2 S 78.1.8 (sz) Na2 CO3 105. Mértékegysége kJ/mol.1 HCl 36.8 (f) 1.076 −270.41 150. a Hess-tétel teremt kapcsolatot.9 (sz) 2.91 HI 0.165 −411. kJ-ban kifejezett energiaváltozással.438 −187.44 801 1413 2.85 449 1180 4. lásd még a 191. Számértéke megegyezik 1 mol anyagnak standard állapotú elemeiből való képződését kísérő.1 (sz) NaI 149.39 605 1325 2.0 2.464 −351. A képződéshők és a reakcióhő között az energiamegmaradás törvényének kémiai megfelelője.537 −2095.99 993 1695 2.89 747 1390 3.446 – Na2 SO4 142.068 −408.04 Na3 PO4 ·12 H2 O 380.

316 −641.009 −1095.24 −1216.08 2614 – 3.052 −828.09 561 CaSO4 136.5 (sz) 2.53 875 3.18 1670 – 3.3 (sz) bomlik 1473 2489 1250 SrCl2 158.90 4.564 −1950. május 6.0 (sz) CaCl2 110.36 1124 – 2.14 1450 Ca3 (PO4 )2 3.805 −380.11 700 – 3.8 (sz) CaO 56.109 −494.13 −327.32 −361.58 −601.6 (sz) SrI2 341.84 −346.75 −393.43 643 bomlik 4.89 742 815 3.662 −1437. bomlik – 2.72 −524. bomlik 2.14 – 2.9 (sz) – 3.7 (sz) K2 O 94.15 −795.3 (sz) MgI2 278.216 −717.7 (sz) bomlik 350.9 (sz) SrBr2 247. –18:37 .55 770 1500 1.0 (sz) KNO3 101.30 1261 2239 – MgCl2 95.8 (sz) K3 PO4 212.00 734 1435 2.428 −1151.549 −558.20 K2 S 110.6 (sz) 2.62 4.2 (sz) – −1284.2 (sz) 350.30 2852 3600 MgS 56.27 1340 – 2.8 (sz) CaI2 293.25 1069 1689 2. bomlik −1124.9 (sz) K2 CO3 138.7 −181.0 (sz) 1.37 2000 – bomlik 675.43 −364.08 1423 2500 3.21 891 bomlik 2.31 MgCO3 1.3 (sz) KCl 74.504 −938.Anyag Moláris tömeg (g/mol) Olvadáspont (◦ C) Forráspont (◦ C) Sűrűség* (g/cm3 ) Képződéshő (kJ/mol) KF 58.96 −1434.6 (sz) – 2.21 714 1412 2.41 89 – 1.5 (sz) 840 – 1.6 (sz) K2 SO4 174.14 −4120.89 575 718 CaCO3 100.25 −634.1 (sz) Kmia 341 16129 Kémia FVTABK / 341 C M Y K 2011.09 Ca(NO3 )2 164.3 (sz) – 2.984 −436.6363 MgSO4 120.710 −1207.48 −567.353 −682.86 1184 – MgO 40.99 782 1600 2.5 (sz) CaH2 42.5 (sz) KBr 119.3 (sz) MgBr2 184.10 334 400.8 (sz) −790.00 723 1330 3. bomlik Mg(NO3 )2 ·6H2 O 256.5 (sz) 1339 (100 bar) bomlik 310.956 −533.4 (sz) SrF2 125.8 (sz) KI 166.43 515 bomlik 4.5 −482.094 CaF2 78.917 415 482 MgF2 62.9 (sz) CaS 72.11 637 84.4 (sz) BeCl2 79.10 858 1505 2.66 Mg3 (PO4 )2 262.4 (sz) CaBr2 199.180 −1228.26 −490.0 (sz) – 3.

39 120.8 0.5 −92.965 −1675.1 (sz) – 2.7 (sz) 2230 342 Kmia 16129 Kémia FVTABK / 342 C M Y K 2011. Szervetlen vegy letek tulajdonsgai (folytats) Anyag Moláris tömeg (g/mol) Olvadáspont (◦ C) Forráspont (◦ C) Sűrűség* (g/cm3 ) Képződéshő (kJ/mol) Az s-mező elemeinek vegyületei (folytatás) SrCO3 147.8 −90.63 1497 Sr(NO3 )2 211.7. május 6.72 −553.254 (f) – 154 2.1 – BaO 153.3 (sz) Ba(NO3 )2 261.33 1355 2137 4.5 −78.702 SiI4 535.1.6 (sz) BaBr2 297.686 (f) 80.1.12 −185 5.704 SiH4 32. vizet veszít CO2 44.68 2000 – 3. bomlik 3.56 (sz) −393.43 −1216.34 1740 bomlik 4.13 −110.447 (f) −427.68 (f) 34.25 −460.90 −70 57.5 (f) SiCl4 169.1 (sz) BaCO3 197.70 −1220.986 −978.26 −910.44 −704.3 (g) Si3 H8 92.0 (sz) RaCl2 297 1000 – 4.5 – Az p-mező elemeinek vegyületei BCl3 1.483 −687. –18:37 .24 −992.63 570 SrSO4 183.2 −199 −56.349 B2 H6 27.7 −592.96 2072 Al(OH)3 78.34 592 bomlik 3.5 0.1 (sz) BaCl2 208.8 – 287.14 740 – 5.5 (sz) BaS 169.781 −757.5 −165.5 −14. szublimál – 2.2 (f) 3.93 – – 4.39 1200 – 4.1 – −111.62 2430 3000 4.2 (sz) Ba3 (PO4 )2 601.01 CS2 76.9 117.1 (sz) BaSO4 233.68 1605.6 (g) – 1.89 −1207.98 35.15 −602.5 (g) 1.70 −472.24 963 1560 3.96 −1453.22 −132. szublimál – 2.98 1291.2 bar) SiF4 104.0 (sz) SrS 119.1 (sz) bomlik SrO 103. szublimál 46.35 4.32 −117.3 12.3 (g) Si2 H6 62.882 −1510.67 AlCl3 133.14 847 – 4.5 – −191.5 (g) 1.6 (5.917 −858.2 (sz) AlF3 83.01 300.00 CO 28.39 1580 – 4.0 (f) SiO2 60.49 −1473.08 SiBr4 347.7 (sz) Al2 O3 101.3 1918 2000 5.57 1.2 (sz) – 3.3 (sz) BaI2 391.3 0.0 (f) −86 4.250 (f) −110.4 (sz) 2980 3.17 −107.4 52.743 92.34 190.261 89.9 0.08 1703 2.4 (sz) BaF2 175.

0 (sz) As2 S5 310.3 (sz) 9.00 42.5 −17 5.3 (f) 1.2 (sz) 2.03 NH4 Cl 53.88 −1284.503 −174.21 470 PbO 223.0 (sz) – NO2 0.725 −365.2 2.69 1080 bomlik SnCl2 189.14 500.28 −8.01 −102 N2 O3 76. bomlik SbH3 124.6 NO −33.4 (sz) PbS 239.49 NH4 NO3 80.2 (g) 1.20 886 PbO2 239.13 235 30.95 −325.7 (sz) 3. szublimál – 2.01 −101.574 −319.01 – – PH3 34.20 290 bomlik – bomlik Sűrűség* (g/cm3 ) Képződéshő (kJ/mol) 6.9 (sz) 9.9 (g) 520 1.1 −718. O-t veszít 2.336 (f) – 5.4494 33.01 −42 86 HNO2 47.11 73. szublimál – – 66.527 −314.7 340.1 (f) csak oldatban létezik −87.1 (g) 1.02 Sb2 O3 291.6 132.84 312.50 380.5 −100.746 (f) – 5. szublimál 169.1 (sz) HNO3 63.1 (g) −382.642 −43. bomlik – 4.84 315.35 −11.33 1.5 130.1 (sz) 2.20 46.00 PCl3 137.0 (f) As2 O3 197.26 1170 – 6.340 (f) – 1.4 (g) – 145.8 21.01 bomlik −45.2 – 3.03 300 3.1 N2 O5 108.4 (sz) H3 PO4 −133.53 −217.0 (sz) NH3 17.3 4.7 (f) PCl5 208.226 −511.2 −920.695 (f) AsCl3 181.2 −88.140 SbCl5 299.4 75.39 – 1.53 −451.60 500 9.50 656 Sb2 O5 323. május 6.50 −33 114.80 – Kmia 343 16129 Kémia FVTABK / 343 C M Y K 2011.5 bomlik 0.4 (sz) Pb3 O4 685.9 (sz) As2 S3 246.26 1114 – 7.7710 (f) −151.1 Pb(NO3 )2 331.5 −112 98.8 707 – 79 1550.43 −169.4 (g) AsH3 77. –18:37 .163 −305.446 −280.3 −55 2.4 223 3.30 (f) SbCl3 228.6 (sz) 1. bomlik 1.01 −163.3 – 3.1 −443.738 – As2 O5 229.77 −88.3 1.94 580.977 (f) 82.Anyag Moláris tömeg (g/mol) Olvadáspont (◦ C) Forráspont (◦ C) SnO 134.4 (sz) PbSO4 303.95 −116.32 −924.5 (sz) P2 O5 141.375 −277.01 N2 O 44.04 (NH4 )2 SO4 bomlik −77.447 50.48 bomlik – 1.60 246 652 SnCl4 260.24 167 (hármaspont) szublimál 2.4 (sz) 210.769 −1180.

9 −573.7 (sz) A d-mező elemeinek vegyületei TiCl2 118.5 (sz) CrO2 83.34 232 447 4.14 685 7.4 3000 TiO2 79.36 – 1.88 690 1750. bomlik 3. bomlik – 2.7 (sz) V2 O5 181.7 SO3 80.2 (sz) *356.13 405 – 5.703 K2 MnO4 197.85 1750 TiO szublimál 136.3 K2 Cr2 O7 294. bomlik 1190 850.68 Sb2 S5 403.21 −1139.91 – (NH4 )2 Cr2 O7 252. bomlik 2.88 1775 3.841 −814.52 – (NH4 )2 CrO4 152.5 (sz) csak oldatban létezik – 330 1.732 – K2 CrO4 194.2 (sz) – MnO 70.06 170.99 – bomlik ∼ 3000 – −598.1.07 Na2 S2 O3 158.3 (sz) – −837.43 −385.94 MnO2 86.06 H2 SO3 82.8 (g) 1. bomlik – 5.99 2329 CrO3 99. bomlik – 1890 4.06 −72. bomlik – 2.026 −520.0 (sz) Mn2 O3 157. bomlik – 4.13 −513.08 −2544.357 −1550.667 – – 3.97 −454.7 (sz) 196.1 (sz) Bi2 (SO4 )3 706.18 398 500 2.93 −519.00 2. bomlik – 2.1 (sz) BiCl3 315.69 −25 63.84 −944. bomlik – 1.19 968.710 – Na2 Cr2 O7 ·2H2 O 298.39 −143.0 (sz) 84 ◦ C-on elveszti a kristályvizét.07 H2 SO4 98.13 190.97 – – 2.36 1150 1300. 344 Kmia 16129 Kémia FVTABK / 344 C M Y K 2011.00 700 KMnO4 158.676 – Na2 CrO4 161.76 −556.15 MnCl2 125.84 650 MnSO4 151.10 bomlik 16.434 (f) −296.70 – – 2.4 (sz) SO2 64. Szervetlen vegy letek tulajdonsgai (folytats) Anyag Moláris tömeg (g/mol) Olvadáspont (◦ C) Forráspont (◦ C) Sűrűség* (g/cm3 ) Képződéshő (kJ/mol) Az p-mező elemeinek vegyületei (folytatás) Sb2 S3 339.977 3.8 (sz) 1.83 – −10 44.726 (f) −804.7 1650 400.0 (sz) 5.7 180.9 (sz) Bi2 S3 514.87 1080. –18:37 .120 – 8.99 300 Cr2 O3 151. bomlik 2.75 −379.25 – −481. bomlik – – – 5.2 (f) 4. május 6.79 TiCl4 189.7.6 (sz) CrCl3 158.03 240.50 −959.12 – 4.94 535.96 825 1150 75.80 550 Bi2 O3 465.0 (f) – 1.8 – 10.

386 −220.77 432 AgI 234.94 szublimál – – 3.74 −982. bomlik – 6.097 1369 – 5.4 (sz) 3.69 PtCl2 265.29 NiCl2 129.75 szublimál – 1001 2.24 −824.0 (sz) PtCl4 336.79 652 1085.0 −168.84 724 1049 CoCl3 165.87 FeCl2 126.3 −157.4 −34.09 1235 1800 6. –18:37 .45 −715.60 bomlik – 3.606 −350.75 218.2 (sz) 5.9 (sz) – 6.44 ZnO 81.852 −204.44 600.56 −127.68 −872.77 558.326 −32.6 (sz) AgNO3 169.143 −31. bomlik 4.0 (sz) – 5. bomlik 2.9 Forráspont (◦ C) Sűrűség* (g/cm3 ) Képződéshő (kJ/mol) 55.16 −341.74 230.0 (sz) 1984.75 NiO 74.303 −231.08 550 CuCl2 134.54 1594 – CoCl2 129.1 (sz) Ag2 S 247.8 (sz) 435 1159 5.3 −82.00 430 1490 4. bomlik – 3. bomlik – ZnCl2 136. bomlik 1506 AuCl 232. bomlik 1975 1700 6.4 (sz) 5.2 (sz) CuO 79.6 (sz) 143.91 −415.99 PtCl3 301.8 (sz) 315 2.077 −505.89 370.1 (sz) – 3. bomlik – 6.60 NiSO4 154.5 (sz) – 3.356 −312.32 455 1550 5.75 FeCl3 Fe2 (SO4 )3 Olvadáspont (◦ C) 5.9 (sz) 797 – 5.606 −771.3 (sz) Cu2 O 143.67 −81.3 (sz) 848.8 (sz) 7. bomlik (1.396 – 3. bomlik AgF 126.0 (sz) AgBr 187.256 −182.87 212 444. bomlik – 4.85 Fe2 O3 159.69 1565.05 NiS 90.1 (sz) CuCl 99.67 581. május 6.38 ZnS 97.55 −305.4 (sz) – 3.29 283 ZnSO4 161.4 (sz) Ag2 O 231.7 (sz) 732 2.898 −399.35 −171.98 −192. bomlik bomlik – 14.9 – −123.44 435 – 5.42 289.5 (sz) 667 1023 162. bomlik Fe3 O4 231.8 (sz) PtO 211. bomlik Ag2 CO3 275.55 1326 – 6.5·107 Pa) Kmia 345 16129 Kémia FVTABK / 345 C M Y K 2011.6 (sz) CuSO4 159.18 −1118.Anyag Moláris tömeg (g/mol) Mn2 O7 221.21 304 399.6 (sz) 700.5 (sz) – 3.45 630.1 (sz) Ag2 SO4 311.8 (sz) – 5.87 AgCl 5. bomlik FeO 71.7 −272. bomlik – 7.80 825 bomlik 7.14 −137.473 −100.87 480.

70 −1914.68 −2197. Szervetlen vegy letek tulajdonsgai (folytats) Anyag Moláris tömeg (g/mol) Olvadáspont (◦ C) Forráspont (◦ C) Sűrűség* (g/cm3 ) Képződéshő (kJ/mol) A d-mező elemeinek vegyületei (folytatás) Cd(NO3 )2 236. szublimál – 7.47 −707.04 3220 4400 9. –18:37 .03 2178 – 10.24 195 bomlik 3.39 – – 4.3 (sz) – CdS 144.691 −933.9 (sz) Hg(NO3 )2 324.82 −161. május 6.2 (sz) UF6 352.0 (sz) UF4 314.22 70 4.44 −224.5.2 4.65 bomlik – 6.96 −1085.02 960 – 6.5 (sz) Hg2 SO4 497.91 – ThO2 264.24 bomlik – 7.41 920 bomlik 3.0 (sz) 64.79 – HgSO4 296.02 56.3 (sz) Hg2 Cl2 472. Nhny vegy let bomlsi hmrsklete Vegyület Bomlási hőmérséklet (◦ C) Au2 O3 /Au 160 Ag2 O/Ag 182 HgO/Hg 480 CaCO3 /CaO 882 Cu2 O/Cu 1800 PbO/Pb 2240 346 Kmia 16129 Kémia FVTABK / 346 C M Y K 2011.09 400.42 350 – – CdSO4 208.47 1750 (107 Pa) szublimál 4.5 7.47 1000 – 4.60 79 bomlik Hg2 (NO3 )2 ·2H2 O 561. szublimál – 8.4 (sz) UO2 270.86 −1226.2 (sz) Hg2 S 433.2.7.1 (sz) HgCl2 271.65 583.50 276 302 5.912 – Ce(SO4 )2 332.24 – – – bomlik Az f-mező elemeinek vegyületei Ce2 (SO4 )3 568.56 −743.1.10 −58.150 −265.4 (sz) HgS 232.

–18:37 .35 298. május 6.990 570.407 498 449 437 439 360 207 446 393 H– F– CI– Br– I– OH– NH2 – CH3 O– CH3 – CH3 CO– NO– CF3 – CCl3 – –H 16129 Kémia FVTABK / 347 362 427 167 339 376 348 354 387 239 293 349 472 439 –CH3 – – – 335 369 353 351 393 233 292 351 463 421 – – 153 327 370 359 358 401 237 299 355 460 412 – – 165 314 362 350 355 400 227 293 352 – 401 –C2 H5 –i-C3 H7 –C4 H9 (terc.1. SZERVES VEGYLETEK 8.62 366.3 431.C M Y K 435.) – – 213 391 425 415 427 465 274 337 399 524 464 – – – 274 332 – – 340 207 248 303 – 368 292 335 134 – 362 – – – 167 225 288 435 393 –C6 H5 –CH2 C6 H5 –CCl3 335 413 199 – 427 – – – 224 295 362 545 446 –CF3 – – – – – – – – 219 287 347 531 430 – – – 282 339 403 399 447 209 278 340 499 360 –C2 F5 –COCH3 – – 121 – – – – – 305 367 422 470 518 –CN – – 209 – 444 – – 448 276 – 385 477 477 –C6 F5 8. Kisebb atomcsoportok s atomok k z tt kialakul kovalens k tsek k tsi energija (kJ/mol) Kmia 347 2011.

folyadék halmazállapotban értendő.8 (g) 1560.5 (g) 6778.415 9.3 (f) 0.9 dodekán C12 H26 170.4 −0.7 −42.7025 nonán C9 H20 128.2 316.57 tridekán C13 H28 184.2 (f) 0.4 −187.0 (f) 0.32 −350.572 propán C3 H8 44.7780 – 0.2.5 −125.8.6 343 – – 0.45 Forráspont (◦ C) Képződéshő (kJ/mol) −74.6 (g) 0.6012 pentán C5 H12 72.5 (f) 0.7300 undekán C11 H24 156.258 −51 150.0 329.231 −56.7886 −567.6 – 226.6 (g) 2877.7495 235.9 (g) 3535. A sűrűségadatok általában 25 ◦ C-on értendők.1 (f) heptadekán C17 H36 240.177 −95 69 −167. (aromás) C−C 120 ∼ 800 140 ∼ 500 C–H 110 ∼ 400 C–O 140 ∼ 350 C=O 121 ∼ 700 8.466 etán C2 H6 30. Szerves molekulkban gyakori atomkapcsolatokra jellemz tlagos k tstvolsgok s tlagos k tsi energik Kapcsolat Átlagos kötéshossz (pm) Átlagos kötési energia (kJ/mol) C–C 153 ∼ 350 C=C 134 ∼ 600 C≡C .7596 212.5853 bután C4 H10 58.9 eikozán C20 H42 282.204 −90.4 (sz) A táblázat adatai normál láncú szénhidrogénekre vonatkoznak.521 32.441 18.7685 – 0..7 (g) 0.6 (g) 5470.6 −83.7564 5.2 (f) – 0.2 (g) 6125.097 −189.58 – – 0.1 −146.6 (g) 0.4 (g) Égéshő (kJ/mol) Sűrűség (g/cm3 ) 890. Lásd még a 193.547 36.6262 hexán C6 H14 86.8 125.7176 dekán C10 H22 142.7 (g) 4817.12 286.1 −104.2 (g) 0.1 −249.3 −88.1 (g) 4163.7768 – – 0.95 270. 348 Kmia 16129 Kémia FVTABK / 348 C M Y K 2011.7402 216.86 −456..334 −9.47 −161.150 −130 36.9 (f) – 0.0 oktadekán C18 H38 254.361 −5.468 22.043 −182.2 (f) 0. május 6.7701 – 0.7855 – – 0.47 – – 0.285 −29. Az első négy alkán esetében a sűrűség nagyobb nyomáson.388 pentadekán C15 H32 hexadekán (cetán) C16 H34 −327.3 nonadekán C19 H40 268.070 −183.5 195.309 −25.8 −228.7 174.82 253.4 tetradekán C14 H30 198.123 −138. –18:37 .3.495 28.6603 heptán C7 H16 100.7 (g) 2219. oldalon is.6837 oktán C8 H18 114. Az els hsz alkn tulajdonsgai Név metán Összegképlet Moláris Olvadáspont tömeg (◦ C) (g/mol) CH4 16.7 −208.6 98.0 302.9 (g) 0.

–18:37 .4. A norml alknok forrspontjnak vltozsa a sznatomszmmal 200 150 Forráspont (◦ C) 100 50 0 −50 −100 −150 −200 0 1 2 3 4 5 6 7 8 Szénatomszám Kmia 349 16129 Kémia FVTABK / 349 C M Y K 2011.5. A norml alknok olvadspontjnak vltozsa a sznatomszmmal −20 −40 Olvadáspont (◦ C) −60 −80 −100 −120 −140 −160 −180 −200 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 9 10 11 Szénatomszám 8.8. május 6.

6042 0.93 27.5 228.88 9.133 −149.107 54.720 0.8.0 2717.134 Forráspont (◦ C) −169 −103.1 −7.6 −50 −93.8 −128.4 −118.9 −108.6616 0.0 −21. május 6.7 118. Szerves anyagok tulajdonsgai vegy letcsoportok szerint Az égéshő és képződéshő értékei 25 ◦ C-ra vonatkoznak.9 3.7785 0.3 −138.720 0.5193 0.6 4637.134 84.3771 0.5852 0.8 3320.175 72.092 70.107 70.9 −4.107 56.6 28.1 −11.5 2710.5 0.0 53.6 −202.9 −32.10 −159.6405 (hármasponton) 350 Kmia 16129 Kémia FVTABK / 350 C M Y K 2011.175 86.081 56.8 (f) −207.4 −138 30 Képződéshő (kJ/mol) 52.4 −185.081 56.6444 0.133 −127.4 −76.3 3952.4 (f) – – −204.5 37.4 −153.3 −6.6 −162.3-dién pent-1-én ∗ Összegképlet Moláris Olvadáspont tömeg (◦ C) (g/mol) C2 H4 C2 H2 C3 H6 C4 H8 C4 H8 C4 H8 C4 H6 C5 H10 28.6889 – 0.8098 0.175 86.2 −47.052 26.188 70.6598 Képződéshő (kJ/mol) Égéshő (kJ/mol) Sűrűség (g/cm3 ) 2091.0 0.5 3375.2 1301.8∗ −84.6.Moláris tömeg képlet (g/mol) Olvadáspont (◦ C) Forráspont (◦ C) C6 H14 C6 H14 C5 H12 C5 H12 C6 H14 C6 H14 −98.2 80. A számok után álló betű az anyag halmazállapotára utal.7 −105.3 2706.77 −16.0 2541.6648 Égéshő (kJ/mol) Sűrűség (g/cm3 ) Telítetlen nyílt láncú szénhidrogének Név etén etin propén but-1-én cisz-but-2-én transz-but-2-én buta-1.7 12 49. Telített nyílt láncú szénhidrogének Név 2.5 −12 −140.6201 0.2-dimetilciklopropán C5 H10 70.3 2745.2-dimetilciklopropán C3 H6 C4 H8 C5 H10 C6 H12 C7 H14 C5 H10 42.7 (f) (g) (g) (g) (g) (g) 0.3-dimetilbután 2-metilbután (izopentán) 2.1 2058.4 −123.7 −80.27 86.90 49.038 42.9 6.2 20.3 (g) (g) (g) (g) (g) (f) transz-1.2-dimetilpropán 2-metilpentán 3-metilpentán Összeg.1 −26.4 (g) (g) (g) (g) (g) (g) (g) (g) – 0.175 Képződéshő Égéshő Sűrűség (kJ/mol) (kJ/mol) (g/cm3 ) −213.7457 0.4 110.73 57.149 72.3 (g) (g) (g) (g) (g) (g) (g) (g) 1411.3 28.48 60.650 0.107 56.5951 0.3 – Telített gyűrűs szénhidrogének Név Forráspont (◦ C) Összegképlet Moláris Olvadáspont tömeg (◦ C) (g/mol) ciklopropán ciklobután ciklopentán ciklohexán cikloheptán cisz-1.7 −185. –18:37 .26 63.2 −30.161 98. A 25 ◦ C-on gáz-halmazállapotú anyagok sűrűsége nagyobb nyomáson mért folyadék halmazállapotra vonatkozik.2-dimetilbután 2.6213 0.4 – – – – – – 0.149 86.6211 0.

7155 0.17 110.5 Forráspont (◦ C) Képződéshő (kJ/mol) 80.5 61.14 −95 110.1 17.8642 para-xilol C8 H10 106.64 −97.5 −95.3 −136.2-diklóretán C2 H4 Cl2 98.3 −66.197 124.541 −122.8 (f) – 1.17 −47.5 218 sztirol C8 H8 104.5 −166.6 50.2 184.5 146.8 (f) 0.Név Összegképlet hex-1-én hept-1-én okt-1-én non-1-én dec-1-én propin but-1-in pent-1-in hex-1-in hept-1-in okt-1-in non-1-in dec-1-in C6 H12 C7 H14 C8 H16 C9 H18 C10 H20 C3 H4 C4 H6 C5 H8 C6 H10 C7 H12 C8 H14 C9 H16 C10 H18 Moláris Olvadáspont tömeg (◦ C) (g/mol) 84.08 141.93 −95.959 −35.1 −24.3 (f) 0.1 40.1 – 71.76 −118.3 −50 −44 Forráspont (◦ C) Képződéshő (kJ/mol) 63.9 (sz) 103.118 82.3 −102. május 6.1 (g) 4552.2 144.17 13.143 96.3 – 99.3 (g) 4551.7328 0.9 8.4 12.8 (g) – 1.7 −103.9016 Égéshő (kJ/mol) Sűrűség (g/cm3 ) Halogénezett szénhidrogének Név Összegképlet Moláris Olvadáspont tömeg (◦ C) (g/mol) Forráspont (◦ C) Képződéshő (kJ/mol) klórmetán CH3 Cl 50.7 −90 −131.091 68.7658 0.05 −30.7 83.3 18.9159 diklórmetán CH2 Cl2 84.159 98.29 −124.49 −97.239 140.064 50.4 (g) 3910.8 −23.8 (f) 5156.607 0.186 112.5940 −138.6783 0.213 126.11 5.17 −25.2454 1-klórpropán C3 H7 Cl 78.2 93.2 −81.6685 0.9625 – 0.7461 0.266 40.17 80.3 – 150.9 121. –18:37 .3266 triklórmetán (kloroform) CHCl3 119.1 40 −95.4 19.6901 0.6 (g) 3267.7408 0.8736 toluol C7 H8 92.38 −63.8 16.8802 meta-xilol C8 H10 106.9 −101.6 (g) – 1.9 (g) – 0.0 (g) 4552.8 (f) – 0.8611 naftalin C10 H8 128.223 138.7253 0.8669 orto-xilol C8 H10 106.25 −139.7655 Égéshő (kJ/mol) Sűrűség (g/cm3 ) Aromás szénhidrogének Név benzol Összegképlet Moláris Olvadáspont tömeg (◦ C) (g/mol) C6 H6 78.7149 0.6 (f) 0.9 – 170.65 145 77.3 174 – (f) (f) (f) (f) (g) (f) (f) Égéshő (kJ/mol) Sűrűség (g/cm3 ) – – – – – – – – – – – – – 0.1 82.8899 Kmia 351 16129 Kémia FVTABK / 351 C M Y K 2011.3 (sz) 0.8 (f) 0.1 (g) – 1.82 klóretán C2 H5 Cl 64.8 (f) 0.9 139.5 −160.48 −74.9 46.8902 1.5 −173.7 −125.7 −81.7 – 126.6970 0.3 138.5 (f) – 0.4832 tetraklórmetán CCl4 153.514 −23 76.9 −81 −79.

07 −138.12 −101.4 (sz) 1.8035 ciklohexanol C6 H12 O 100.1 −348.3 37.2 (f) 3727.5 −279.1 161.9 107. május 6.89 −334.2 (f) 726.8857 1-klórpentán C5 H11 Cl 106.6 137.9 (g) – 1.1 (sz) 3053.7 −165.7 (f) – 0.57 −123.9 −658.8063 2-metilpropan-1-ol C4 H10 O 74.0 (f) 1189.1135 glicerin C3 H8 O3 92.69 dietil-éter C4 H10 O 74.8144 glikol C2 H6 O2 62.16 25.91 −158 −29.12 82.6 (f) – 0.1 (g) 1460.8 −477.09 18.0337 0.12 – tetrahidrofurán C4 H8 O 72.69 197.0 108.85 34.84 −13.8095 butan-2-ol C4 H10 O 74.3 (f) 0.12 −88.4 −302.1 – 0.7138 352 Kmia 16129 Kémia FVTABK / 352 C M Y K 2011.1 (f) – 0.519 Moláris Olvadáspont tömeg (◦ C) (g/mol) Forráspont (◦ C) Égéshő (kJ/mol) Sűrűség (g/cm3 ) 1-klórbután C2 F4 tetrafluoretén – Oxigéntartalmú szerves vegyületek Név Képlet Képződéshő (kJ/mol) alkoholok metanol CH4 O 32.07 −117.9 (f) 25.44 1.1 290 −669.8833 101.7914 etanol C2 H6 O 46.11 43 181.6 117.4 −213.9 (f) – 1.12 −88.11 11.7251 30.07 −12.9624 butan-1-ol C4 H10 O 74.3 (f) 7.5 −277.8 (f) – 0.9 0.15 −239.2613 fenolok fenol C6 H6 O 94.2 (g) – 0.8820 1-klórhexán C6 H13 Cl 120.10 −126.1 (sz) 1.7887 pentan-1-ol C5 H12 O 88.4 −188.9 65.8 (f) 0.15 −75.3 78.04 −93.5 −353.328 éterek dimetil-éter C2 H6 O 46.73 −327.8018 2-metilpropan-2-ol C4 H10 O 74.Halogénezett szénhidrogének (folytatás) Név Összegképlet Moláris Olvadáspont tömeg (◦ C) (g/mol) Forráspont (◦ C) Képződéshő (kJ/mol) Égéshő (kJ/mol) Sűrűség (g/cm3 ) C4 H9 Cl 92.98 −351.4 (g) – – 100.1 (f) 0.77 −278.12 −116.2 (f) – 0.0576 hidrokinon C6 H6 O2 110.6 (f) 2021.4 −359.4-dioxán C4 H8 O2 88.8 (f) 0.9106 difluór-diklórmetán CF2 Cl2 (Freon-12) 120.2 etil-metil-éter C3 H8 O 60.0 135.4 (g) – 0.3 −460.6 (f) 1655.10 −113 izopropil-metil -éter C4 H10 O 74.62 −94.02 −131.5 97.5 99. –18:37 .7 (f) 1366.7237 65 −216.1 78.5 −25 −184.50 −153.5 (sz) 2854.11 −108.2 (f) – 0.2 1.7893 propan-1-ol C3 H8 O 60.51 −342.13 173 285 −364.2 (f) – 0.4 −216.15 −77.4 1.3 (f) – 0.6 (f) 3330.8781 vinil-klorid C2 H3 Cl 62.4 (g) – 2723.60 −99.

429 152.13 192 – orto-ftálsav C6 H4 (CO2 H)2 166.2 (f) 3519.7899 −108.8657 155.5 (sz) sztearinsav C18 H36 O2 284.08 −20.572 303 −960.9003 metil-formiát metil-metanoát C2 H4 O2 60.08 −80 ciklohexanon C6 H10 O 98.1 (f) 0.593 – – – 1.04 L-borkősav C4 H6 O6 150.9 (l) 0.360 130.48 71.9 (sz) 1.11 −4.9577 valeriánsav C5 H10 O2 102.1 (f) 1789.4 360 189.0 (sz) para-ftálsav C6 H4 (CO2 H)2 166.9 235 glutársav (pentádisav) C5 H8 O4 132.2 (f) 1.8935 oxálsav C2 H2 O4 90.11 −83.2 (f) 0.07 benzoesav C7 H6 O2 122.900 L-aszkorbinsav C6 H8 O6 176.3 (f) 2238.7 (sz) 0.7 −386.2659 972.9408 olajsav C18 H34 O2 282.5 – −789.6 0.13 szubl.8 141 −510.03 ecetsav C2 H4 O2 60.4 (sz) – 1.6 (f) 0.9478 8.6 77.3 (sz) – 1.7834 48 −215.1 (sz) 1. – −816.05 −121 propanal C3 H6 O 58.7598 3226.6 −271.43 63 350 −891.220 16. május 6.9 −484.619 −940.5 −533.7 (sz) – 1.08 −98.3 (f) 0. –18:37 .9391 palmitinsav C16 H32 O2 256.3 (f) 0.8 (f) 570.4 100.35 formaldehid CH2 O 30.13 −33.7 (sz) 11280.2 −21 20.4 karbonsavak hangyasav CH2 O2 46.1 57 −445.12 97.4 (sz) 0.05 −99 31.9713 Kmia 353 16129 Kémia FVTABK / 353 C M Y K 2011.7 (g) 0.08 −95.03 −92 acetaldehid C2 H4 O 44.12 észterek metil-acetát metil-etanoát C3 H6 O2 74.933 etil-acetát etil-etanoát C4 H8 O2 88.06 −479.07 fumársav C4 H4 O4 116.8 Képződéshő (kJ/mol) Égéshő (kJ/mol) Sűrűség (g/cm3 ) −248.7 0.5 (sz) – 1.05 Forráspont (◦ C) 56.133 −385.7 (f) 1527.590 – −811.1 (f) −1567 (sz) −1152 – – 1. – 9977.6 (g) −191.6 (f) 1822.0 (f) 0.815 1166.19 187.14 −16.06 135 bomlik – borostyánkősav (butándisav) C4 H6 O4 118.7 −424. 122.2 (sz) 1.9 (sz) 0.09 171 – 251.6 117.5 165.14 maleinsav C4 H4 O4 116.0492 propionsav C3 H6 O2 74.8 186.Név Képlet oxovegyületek aceton C3 H6 O Moláris Olvadáspont tömeg (◦ C) (g/mol) 58.9930 vajsav C4 H8 O2 88.5 −994.8527 – −821.7 (f) 254.8 adipinsav (hexándisav) C6 H10 O4 146.635 165 szubl.1 (sz) malonsav (propándisav) C3 H4 O4 104.8 (f) 2183.2 360 −947.5 337.0 (sz) – 1.6 (f) 1.5 szubl.13 210 – −782.5 (f) 874.4 (f) 2837.65 – 1.47 13.8 (f) 1592.13 – 249.9 (f) 0.82 −559.

75 metil-izopropilamin C4 H11 N 73.675 – 0.9 99.3 (f) 3392.8843 glicerin-trinitrát (nitroglicerin) C3 H5 O3 (NO2 )3 227.54 cellobióz C12 H22 O11 342.04 2.5 dimetil-amin (CH3 )2 NH 45.60 D-ribóz C5 H10 O5 150.5931 −2805 1.08 −93 trimetil-amin (CH3 )3 N 59.49 acetamid C2 H5 NO 59.724 – – Amidok Név Képlet Moláris Olvadáspont tömeg (◦ C) (g/mol) formamid CH3 NO 45.4 −18.1 (g) 0.4 – −132.5 (g) 1768.3 −22.14 −86.68 etil-dimetil-amin C4 H11 N 73.32 102 – −2214 −5651 1.5 (g) 1085.9208 etil-propionát etil-propanoát C5 H10 O2 102.5620 szénhidrátok α-D-glükóz −1271 C6 H12 O6 180.14 – 50.13 −73.1334 1.07 80.13 −6.0 (sz) (f) Égéshő (kJ/mol) – 1184.32 225 – – – laktóz C12 H22 O11 342.4 Képződéshő (kJ/mol) – Égéshő (kJ/mol) Sűrűség (g/cm3 ) – 0.0 −317.08 −79.16 103 – −1262 −2814 1.7 (g) 2443.16 354 Kmia 16129 Kémia FVTABK / 354 C M Y K 2011.9 (f) – 1.6 (g) 0.6 (f) – – 0.16 146 – β-D-glükóz C6 H12 O6 180.6 Sűrűség (g/cm3 ) 1.9 −23.6804 2.32 186 – −2218 −5649 – maltóz C12 H22 O11 342.5 218 robban −370.5620 – – Aminok Név Képlet Moláris Olvadáspont tömeg (◦ C) (g/mol) metil-amin CH3 NH2 31.06 −93. május 6.8 (f) 1.3 −140 Forráspont (◦ C) Képződéshő (kJ/mol) Égéshő (kJ/mol) Sűrűség (g/cm3 ) −6.9 (g) 0.1 −502.5 67.2 anilin C6 H5 NH2 93.02173 184.11 −117.16 150 – – – β-D-fruktóz C6 H12 O6 180.09 13.16 Forráspont (◦ C) Képződéshő (kJ/mol) 193 −254.32 214 −2213 −5653 1. –18:37 .14 izobutil-amin C4 H11 N 73.0 222.7 (f) – 0.Oxigéntartalmú szerves vegyületek (folytatás) Név Képlet észterek (folytatás) etil-formiát C3 H6 O2 etil-metanoát Moláris Olvadáspont tömeg (◦ C) (g/mol) Forráspont (◦ C) 74.6356 31.699 7.6 54.7 36.13 95 – szacharóz C12 H22 O11 342.

2 (sz) 8.Forráspont pont (g/mol) (◦ C) (◦ C) adenin (A) C5 H5 N5 135.9691 257 58.8606 115.1 (f) 2351.3 (sz) C5 H5 N5 O 151.12 – – −462.2 (sz) C5 H6 N2 O2 126.11 216 pirrolidin C4 H9 N 71.10 – – −221. STOP: „olvasás vége” jel Kmia 355 16129 Kémia FVTABK / 355 C M Y K 2011.79 86. C: citozin.7.0303 – – – – Nukleotidok Név Képlet Moláris tömeg Olvadás.12 −57. G: guanin. május 6.3 (sz) 112.56 −41.3 (f) 0.13 citozin (C) C4 H5 N3 O uracil (U) C4 H4 N2 O2 guanin (G) timin (T) Képződéshő (kJ/mol) 96 (sz) Égéshő (kJ/mol) – – 2778.08 90 purin C5 H4 N4 120. START: „olvasás kezdete” jel.1 (sz) 111.2 (f) 2782.10 −42 pirimidin C4 H4 N2 80. –18:37 .5 100. A: adenin.8 (sz) 2362.1 (f) – 0.09 – imidazol C3 H4 N2 68.22 −86.09 22 pirrol C4 H4 NH 67.02 106.8586 piperidin C5 H11 N 85.13 – – −183.4 (f) – 0.9 (sz) 2498.7 (f) 0.9819 123 145.09 338 – −429.7 (sz) 1.5 (sz) 1810.3 (sz) 2067.15 −11.9 (f) 2291.Nitrogéntartalmú heterociklusos vegyületek Név Képlet Moláris Olvadáspont tömeg (◦ C) (g/mol) Forráspont (◦ C) Képződéshő (kJ/mol) Égéshő (kJ/mol) Sűrűség (g/cm3 ) piridin C5 H5 N 79.6 (f) – 130 63. A genetikai kd Első pozíció Második pozíció C A U U Phe Phe Leu Leu Leu Leu Leu Leu Ile Ile Ile Met (START) Val Val Val Val (START) C A G Ser Ser Ser Ser Pro Pro Pro Pro Thr Thr Thr Thr Ala Ala Ala Ala Tyr Tyr STOP STOP His His Gln Gln Asn Asn Lys Lys Asp Asp Glu Glu G Harmadik pozíció Cys Cys STOP Trp Arg Arg Arg Arg Ser Ser Arg Arg Gly Gly Gly Gly U C A G U C A G U C A G U C A G Az mRNS nukleotidjainak bázisai: U: uracil.4 (sz) 1716.

15 glutaminsav Glu E C5 H9 NO4 –(CH2 )2 –COOH 147.09 treonin Thr T C4 H9 NO3 –CHOH–CH3 119. Az aminosavak jel lse.19 prolin Pro P C5 H9 NO2 –CH2 –CH=CH2 115.13 glicin Gly G C2 H5 NO2 –H hisztidin His H C6 H9 N3 O2 –CH2 –C3 N2 H3 155.17 leucin Leu L C6 H13 NO2 –CH2 –CHCH3 –CH3 131.09 arginin Arg R C6 H14 N4 O2 –(CH2 )3 –NH=CNH2 –NH2 174. 356 Kmia 16129 Kémia FVTABK / 356 C M Y K 2011.8.15 * Az élőlényekben előforduló aminosavak általános képlete: NH2 − CHR − COOH.12 aszparaginsav Asp D C4 H7 NO4 –CH2 –COOH 133.8.10 cisztein Cys C C3 H7 NO2 S –CH2 –SH 121.16 75. ahol R különféle oldallánc lehet.20 aszparagin Asn N C4 H8 N2 O3 –CH2 –CONH2 132. május 6.23 tirozin Tyr Y C9 H11 NO3 –CH2 –C6 H4 –OH 181. –18:37 . molris t mege Név Jelölés alanin Ala Összegképlet A Az –R csoport képlete* C3 H7 NO2 –CH3 Moláris tömeg (g/mol) 89.19 valin Val V C5 H11 NO2 –CHCH3 –CH3 117.13 szerin Ser S C3 H7 NO3 –CH2 OH 105. kplete.19 metionin Met M C5 H11 NO2 S –(CH2 )2 –S–CH3 149.17 lizin Lys K C6 H14 N2 O2 –(CH2 )4 –NH2 146.16 glutamin Gln Q C5 H10 N2 O3 –(CH2 )2 –CONH2 146.21 fenilalanin Phe F C9 H11 NO2 –CH2 –C6 H5 165.12 triptofán Trp W C11 H12 N2 O2 –CH2 –C8 NH6 204.07 izoleucin Ile I C6 H13 NO2 –CHCH3 –CH2 –CH3 131.

67 4.36 Leu 393 −637.11 2921.6 1. Az aminosavak zikai s kmiai tulajdonsgai Képződéshő (kJ/mol) Jelölés Olvadáspont* (◦ C) Égéshő Sűrűség (kJ/mol) (g/cm3 ) pKa pKb Ala 297 −604. elbomlanak.7 – 2.74 56 – 1. Kmia 357 16129 Kémia FVTABK / 357 C M Y K 2011.66 5.2 – 2.2 Thr 253 −807.17 9.538 2.4 – 2.7(sz) 3180.18 5.34 His 277 −466.13 – 5.38 9.9(sz) – – pKx – pI S 6.18 8.65 2.53 – 2.95 Met 283 – Phe 284 −466.28 9.88 9.3 Tyr 344 −685.69 Arg 238 −623.0(sz) 1576.60 Lys 225 −678.543 2.7(sz) 1448.0 1.09 9.22 – 9.432 2.25 3.36 9.41 25 3.5(sz) 3738.10 – 5.77 5 12.99 10.5(sz) – 1.48 29 – 1.32 9.8 10.83 9.97 251 9.60 97 – 2.98 23 9.9 1.607 2.6613 1.1 1. pKa : az 1-es helyzetű karboxilcsoport disszociációállandójának negatív logaritmusa.9(sz) Pro 222 −512.5 58 * Forráspontjuk nincs.3 – 2.82 Ile 284 −637.60 – 6.4(sz) 1928.60 Cys 178 −515.9(sz) 3581.07 – 5.74 6 10.02 8.5(sz) 973.1 1.6 – 1.00 7.02 34 – 5. –18:37 .19 Gly 290 −528.21 – 5.96 10.60 – 6.2(sz) 2053.60 – 5.48 8.96 0.15 – 5.80 Asp 270 −973.8. pI : az izoelektromos pontnak megfelelő pH.00 167 10.59 43 9.28 Gln 185 −826.30 1622 – 2.4(sz) 2570.13 Glu 249 −1009. pKb : a 2-es helyzetű aminocsoport disszociációállandójának negatív logaritmusa.6 – 2. május 6.7(sz) 3683.17 9.6 Ser 228 −732.07 – – 5.68 422 – 2.5(sz) Val 295 −617. S: vízoldhatóság 25 ◦ C-on (g/kg víz).76 181 – 5.4(sz) 3581.21 9.3(sz) 1601.04 Asn 236 −789.34 9.65 42 9.20 9.17 6.9.6 1. pKx : A molekulában esetlegesen jelenlevő oldalcsoport disszociációállandójának negatív logaritmusa.62 4646.89 12 4428.39 – 5.1 – 2.293 2.2(sz) 2741.7(sz) 2244.1 Trp 282 −415.3(sz) 5628.

–18:37 .47 2.92 oxálsav K1 1.0 ecetsav K1 4.75 K2 4.76 K2 6. -in) Előtag alkil- Halogénezett vegyületek halogén. Szerves savak savllandi Név pK L-aszkorbinsav K1 4.72 fenol K1 9.86 dibróm-ecetsav K1 1.48 vajsav (butánsav) K1 4.77 klór-ecetsav K1 2.34 barbitursav K1 3.8.20 D-borkősav K1 3.44 bróm-ecetsav K1 2.33 diklór-ecetsav K1 1.83 triklór-ecetsav K1 0.35 maleinsav K1 2.26 fluor-ecetsav K1 2. pl.86 K2 4.70 K2 13.83 trifluor-ecetsav K1 0.51 szalicilsav K1 2.87 hangyasav K1 3.81 difluor-ecetsav K1 1.10.92 fumársav K1 3.11. május 6.79 o-ftálsav K1 2.03 K2 4.03 K2 4.37 jód-ecetsav K1 3.04 K2 11. klór – klór- Aminok aminocsoport -amin amino- Alkoholok hidroxicsoport -ol hidroxi- Éterek étercsoport (alkil-alkil-éter) oxa- Ketonok oxocsoport -on oxo- Aldehidek aldehidcsoport -al oxo- Karbonsavak karboxilcsoport -sav – 358 Kmia 16129 Kémia FVTABK / 358 C M Y K 2011.46 citromsav K1 Név pK tribróm-ecetsav K1 0. A szerves vegy letek nevezktannak r vid ttekintse Vegyületcsoport Szénhidrogének Funkciós csoport (többszörös kötés) Utótag -án (-én.90 8.34 pikrinsav K1 0.99 benzoesav K1 4.76 K2 4.52 valeriánsav (pentánsav) K1 4.35 propionsav K1 4.19 K2 3.72 malonsav K1 2.

Oxidáló anyaggal érintkezve robbanásveszélyes. Robbanásveszélyes peroxidokat képezhet. tűz vagy egyéb gyújtóforrás rendkívüli mértékben növeli a robbanásveszélyt. Bőrrel érintkezve nagyon mérgező (toxikus). BALESETV DELEM 9. Bőrrel érintkezve mérgező (toxikus). súrlódás. –18:37 . Bőrrel érintkezve ártalmas. Ütés. Nagyon érzékeny. Tűzveszélyes. Xi irritatív. Éghető anyaggal érintkezve robbanásveszélyes. Belélegezve mérgező (toxikus). Éghető anyaggal érintkezve tüzet okozhat. A használat során tűzveszélyessé válik. Savval érintkezve mérgező gázok képződnek. Levegővel érintkezve vagy anélkül is robbanásveszélyes. Tüzet okozhat. Levegőn öngyulladó. N környezeti E robbanás. tűz vagy más gyújtóforrás robbanást okozhat. Kmia 359 16129 Kémia FVTABK / 359 C M Y K 2011. Vízzel érintkezve fokozottan tűzveszélyes gázok képződnek. Belélegezve ártalmas. T+ nagyon mérgező C maró irritatív környezetkárosító explozív gyúlékony Xn ártalmas. veszély F+ fokozottan ingerlő tűzveszélyes oxidatív O égést tápláló. A vegyszerek csomagolsn felt ntetett R-mondatok R 1 R 2 R 3 R 4 R 5 R 6 R 7 R 8 R 9 R 10 R 11 R 12 R 14 R 15 R 16 R 17 R 18 R 19 R 20 R 21 R 22 R 23 R 24 R 25 R 26 R 27 R 28 R 29 R 30 R 31 R 32 R 33 Száraz állapotban robbanásveszélyes. Savval érintkezve nagyon mérgező gázok képződnek.1. Lenyelve mérgező (toxikus).2. május 6. Vízzel érintkezve mérgező gázok képződnek. Kevésbé tűzveszélyes. Belélegezve nagyon mérgező (toxikus).9. robbanásveszélyes fémvegyületeket képez. Lenyelve nagyon mérgező (toxikus).F tűzveszéveszélyes lyes. A halmozódó (kumulatív) hatások miatt veszélyes. A gyelmeztet tblkon hasznlatos piktogramok toxikus korrozív T mérgező. Vízzel hevesen reagál. Hő hatására robbanhat. A használat során robbanásveszélyes/tűzveszélyes gáz-levegő elegy keletkezhet. oxidáló 9. Fokozottan tűzveszélyes. Ütés. Lenyelve ártalmas. súrlódás.

A környezetben hosszantartó károsodást okozhat. Szemizgató hatású. Az edényzet hermetikusan lezárva tartandó. italtól és takarmánytól távol tartandó. . Az edényzet szárazon tartandó. 9. Bőrizgató hatású. . . . Élelmiszertől. . . A vízi környezetben hosszantartó károsodást okozhat. . alatt tartandó (az inert gázt a gyártó határozza meg). . . A fertilitást (fogamzóképességet vagy nemzőképességet) károsíthatja. Ismételt expozíció a bőr kiszáradását vagy megrepedezését okozhatja. Mérgező a méhekre. . A születendő gyermeket károsíthatja. A tartályt nem szabad légmentesen lezárni. . . .3. . . Súlyos égési sérülést okoz. . Hosszú időn át hatva súlyos egészségkárosodást okozhat. Veszélyes az ózonrétegre. . Lakóterülettől távol tartandó. Gyermekek kezébe nem kerülhet. Nagyon mérgező a vízi szervezetekre. . Belélegezve rákot okozhat (karcinogén hatású lehet). A fertilitásra (fogamzóképességre vagy nemzőképességre) ártalmas lehet. Bőrrel érintkezve túlérzékenységet okozhat (szenzibilizáló hatású lehet). Lenyelve ártalmas. Szoptatott újszülöttet és csecsemőt károsíthatja. Hőhatástól távol tartandó.R 34 R 35 R 36 R 37 R 38 R 39 R 40 R 41 R 42 R 43 R 44 R 45 R 46 R 48 R 49 R 50 R 51 R 52 R 53 R 54 R 55 R 56 R 57 R 58 R 59 R 60 R 61 R 62 R 63 R 64 R 65 R 66 R 67 Égési sérülést okoz. A vegyszerek csomagolsn felt ntetett S-mondatok S S S S S S S S S S S S S 1 2 3 4 5 6 7 8 9 12 13 14 15 Elzárva tartandó. Zárt térben hő hatására robbanhat. alatt tartandó (a folyadékot a gyártó határozza meg). Mérgező a növényvilágra. aspiráció (idegen anyagnak a légutakba beszívása) esetén tüdőkárosodást okozhat. . . . Belélegezve túlérzékenységet okozhat (szenzibilizáló hatású lehet). A gőzök álmosságot vagy szédülést okozhatnak. Az edényzet jól szellőztethető helyen tartandó. Öröklődő genetikai károsodást okozhat (mutagén hatású lehet). . Súlyos szemkárosodást okozhat. Mérgező az állatvilágra. Izgatja a légutakat. . Ártalmas a vízi szervezetekre. . május 6. . Maradandó egészségkárosodást okozhat. Nagyon súlyos és maradandó egészségkárosodást okozhat. 360 Kmia 16129 Kémia FVTABK / 360 C M Y K 2011. . Mérgező a vízi szervezetekre. . Hűvös helyen tartandó. Rákot okozhat (karcinogén hatású lehet). Mérgező a talaj szervezeteire. A születendő gyermekre ártalmas lehet. . -tól/-től távol tartandó [az összeférhetetlen anyago(ka)t a gyártó határozza meg]. . . –18:37 .

. . Az edényzetet óvatosan kell kezelni és kinyitni. A hulladékanyag visszanyeréséhez/újrahasznosításához a gyártótól/forgalmazótól kell tájékoztatást kérni. A szennyezett ruhát azonnal le kell vetni/venni. inni nem szabad. . Az anyagot és edényzetét veszélyes. Kerülni kell az anyag környezetbe jutását. . . és orvoshoz kell fordulni. Kerülni kell az expozíciót. . és biztosítani kell számára a nyugalmat. . . használatához külön utasítás szükséges. Ha a szellőzés elégtelen. Lenyelés esetén a szájat vízzel öblítjük ki (csak abban az esetben. ◦ C feletti hőmérsékleten nem tárolható. . A bőrrel való érintkezés kerülendő. . . . . . Az anyagot és/vagy edényzetét veszélyes hulladékként kell ártalmatlanítani. . . akkor a „Víz használata veszélyes” mondatot is hozzá kell tenni! Baleset vagy rosszullét estén azonnal orvost kell hívni. . . Ha az anyag a bőrre kerül. . . ha a sérült nem eszméletlen). . Kerülni kell a szembejutást. Tűz esetén . . Csatornába engedni nem szabad. . . Megfelelő védőruházatot kell viselni. . . -val/-vel nedvesen tartandó (az anyagot a gyártó határozza meg). Ha a víz használata veszélyes. . . -val/-vel kell tisztítani (az anyagot a gyártó határozza meg). . Használat közben tilos a dohányzás.S S S S S S S S S S S S 16 17 18 20 21 22 23 24 25 26 27 28 S S S S S S S S S 29 30 33 35 36 37 38 39 40 S 41 S 42 S 43 S 45 S 46 S S S S S S S S S S 47 48 49 50 51 52 53 56 57 59 S 60 S 61 S 62 S 63 S 64 Gyújtóforrástól távol tartandó. és meg kell mutatni az edényzetet vagy a címkét. .vagy speciálishulladék-gyűjtő helyre kell vinni. –18:37 . Soha nem szabad vízzel keverni. . . . bő vízzel azonnal ki kell mosni. . Csak az eredeti edényzetben tárolható. Füst-/permetképződés estén megfelelő légzésvédőt kell viselni (típusát a gyártó adja meg). A környezetszennyezés elkerülésére megfelelő edényzetet kell használni. Az anyagot és az edényzetét megfelelő módon ártalmatlanítani kell. A padlót és a beszennyeződött tárgyakat . Nagy felületű. az edényt/csomagolóburkolatot és a címkét az orvosnak meg kell mutatni. tartózkodásra alkalmas helyiségekben nem használható. . . . – Tilos a dohányzás! Éghető anyagoktól távol tartandó. -val/-vel oltandó (az anyagot a gyártó határozza meg). . május 6. . Ha szembe jut. Kmia 361 16129 Kémia FVTABK / 361 C M Y K 2011. megfelelő légzőkészüléket kell használni. Megfelelő védőkesztyűt kell viselni. Robbanás vagy tűz esetén a keletkező gázokat nem szabad belélegezni. Speciális adatokat kell kérni. Lenyelése esetén azonnal orvoshoz kell fordulni. -val/-vel bőven azonnal le kell mosni (az anyagot a gyártó határozza meg). (Biztonsági adatlap) Lenyelés esetén hánytatni tilos: azonnal orvoshoz kell fordulni. Használat közben enni. . -val/-vel nem keverhető (az anyagot a gyártó határozza meg). Ha lehetséges. . Csak jól szellőztetett helyen használható. Az anyag porát nem szabad belélegezni. A keletkező gázt/füstöt/gőzt/permetet nem szabad belélegezni (a gyártó határozza meg). . A sztatikus feltöltődés ellen védekezni kell. Belégzés miatt bekövetkező baleset esetén a sérültet friss levegőre kell vinni. . Szem-/arcvédőt kell viselni. a címkét meg kell mutatni. .

NANMAC Corp. 1981 Hajdu László–Mikos Pál: Világítástechnika és Színdinamika.N. Budapest. május 6. Budapest. Budapest. A Természet Világa 2000. Kohlrausch: Praktische Physik 3. Springer Hungarica. 1981 NENMAC temperature handbook. Táncsics Könyvkiadó. 1980 E. Műszaki Könyvkiadó. Műszaki Könyvkiadó. Műszaki Könyvkiadó. USA. Moscow. matematikai. 1977 Bruckner Győző: Szerves kémia. különszám Kenczler Ödön: Vákuumtechnika. 1979 M. 1979 Erősáramú táblázatok. Budapest. Budapest. Tankönyvkiadó. Budapest. 1987 Handbook of Chemistry and Physics. Pergamon Press. 1977 362 Kmia 16129 Kémia FVTABK / 362 C M Y K 2011. Műszaki Könyvkiadó.gov www. számok SI. B. CRC Press. Budapest. 1963 Németh Béla: Kémiai táblázatok. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest. Budapest. Budapest. 1985 Mikrovilág. J. G. III. A. 1972 Hargittay Emil: A hőmérséklet mérése.FELHASZNLT IRODALOM FIZIKA Négyjegyű függvénytáblázatok. 1987 Kiss István. Budapest.. fizikai. Tankönyvkiadó. 2000 Mészáros Ernő: A levegőkémia alapjai. 1979 Csengeri Pintér Péter: Mennyiségek. –18:37 . Budapest.L. Vértes Attila: Magkémia. Budapest. Earnshow: Chemistry of the elements.se www. Haissinsky: A magkémia és alkalmazásai. 1980 Kucsman Árpád: Szerves kémia. kémiai összefüggések. Budapest. Moscow. 1989 N. mértékegységek.goodfellow.webelements. ELTE egyetemi jegyzet. Stuttgart. 2003 Sárközi: Műszaki táblázatok és képletek. Akadémiai Kiadó. Teubner. 1993 F. Harry: Ipari Lézerek és alkalmazásuk. 1971 Inzelt György: Az elektrokémia modern elmélete és gyakorlata. Műszaki Könyvkiadó. Budapest. 1994 Pungor Ernő (szerk. Akadémiai Kiadó.nobel.): Analitikusok kézikönyve. 1968 Műanyag zsebkönyv. 1977 Hütte: A mérnöki tudományok kézikönyvbe. Akadémia Kiadó. 1979 Ohmacht–Sárközi: Műszaki táblázatok. Műszaki Könyvkiadó. 1990 N. Mir Publishers. Greenwood. Glinka: General chemistry.nist.org N.com K MIA www.iupac. Nemzeti Tankönyvkiadó. Műszaki Könyvkiadó. Budapest.com www. Akhmetov: General and inorganic chemistry. Mir Publishers. Budapest. 1981 kézirat www. Táncsics Könyvkiadó. Műszaki Könyvkiadó.

. 103 5. .5. . . GONDOLKODÁSUNK ESZKÖZEI . . . Összegezés . . sorok . . . . . . . . . . . . . . . 99 1. . . 9. . . . 2. . . .3. 4. . 1.1. . . 8. . .5.3. . 76 10. . . . . . . . . . . Útmutató . . . . . . . . .14. Geometriai transzformációk . 9. . . . . . . . 98 INFORMATIKA . . . . . . . 6. . . . . . . . . . . . . . . . 9. . . . . . . . 4. . . . . . . . . . . . 3. . . . . . . . . . . . . . .2. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 96 10. . . . .6. . . .8. . 99 3. . . . . . . . . . . . .2. . . . . .10. 78 10. . . . . A binomiális együtthatók (n = 20-ig)   n k . 9. . . . . . . . 94 10. . . 3. . . . . . . . . Pitagorasz-féle számhármasok (c = = 100-ig) . 4. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8. . . . Egyenletek . . . . . . . . . . . . . .5. . Differenciálszámítás . . . . . . ANALITIKUS GEOMETRIA A SÍKBAN . . . 9. . . Szögek tangense és kotangense . . . . . . 1. . . . . Halmazok. . . . Összetett számok felbontása 1600-ig (a 2. . . . . . . .1. . . . . . . . . . . . . . . . . .5. 4. . . . . . ábrázolása . . . 7. . . . . . 5. .3. . . . . . . Ellipszis . . Kamatszámítás . . . . . . . . . . . . 7. . . . . . . A szóródás jellemzői . . . . . . . . . . Sorozatszámítás . Valószínűség-eloszlások . . . . . . Korreláció. 101 5. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szimmetria és lapultság . . . . 93 10. . . . .1. . 5.6. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2. . . . . . .1. . . . . . .1. . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6. . . . ALAPFELADATOK . . . . . . . . . . . .5. . . . . . . . . . . .3. . . . . . Gráfok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Forgásszögek szögfüggvényei . . . . Szögek . . 7. . . . . . . . . . . . .1. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Néhány állandó . . . . A standard normális eloszlás . . STATISZTIKA . . . . . . . . .4. . . május 6. . 102 5. . . . . . . . . . . . . . . . 96 10. . . . . . . . . . . . 95 10. Mintafüggvények. . . Kör . . . . . –18:38 . . . . . 6. . .TARTALOM MATEMATIKA . . . . . .7. . . . . . 9. . . . . . 7. . . . . . . . . . . . . . . . .3. . . . . .1.3.4. . . . . . .6. . . 3. . . . 8. . TÁBLÁZATOK . . . . . kapcsolatok . 7. . . 3. . . . . . . . . . . . . . . . . . Vektorszámítás . . . .4. . . . . Sorozatok. . . . . . . . . . . . Eldöntés . . . . . . . Gyakorlati számítások . . .3. . . . . Jelek. . . . . . . . . . . . . Térelemek . . 3. . . . . . . . . . . . 3. 9. 6. . 88 10. . . 97 10. . . . 103 363 16129 TARTALOM / 363 C M Y K 2011. . Valós számok . . . . . .4. . 7. . . . . . . . . . . VALÓSZÍNŰSÉG-SZÁMÍTÁS . . .2. . . Parabola . . . .4. . . . . . . . Gyakoriság . . . 101 5. . . . . . . . . . . . . Szögek szinusza és koszinusza . . . . . . . . . . . . . . . . . . Térgeometria . . Kombinatorika . . . . . . . ALGEBRA . . . ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK . . . . . . . . Trigonometria . . . . . 9.12. . 8. . . . . . . . . . .7. . . .4. . . . Fontosabb valós függvények . . . 102 5. . . . . . . . . . Matematikai logika . . .3. . . . . . . . . . . . . Idősorok . 5 5 5 5 6 7 7 8 9 11 11 12 14 14 16 18 20 20 21 22 22 26 26 26 31 31 32 34 34 34 35 36 43 43 45 46 47 47 49 50 50 50 52 54 8. . . . 100 5. 99 2.11. . . . . . . Integrálszámítás .1. . Számok négyzete . . . . MÉRTÉKEGYSÉGEK . . . . Jelölések. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3. . . . . 90 10. . .2. 76 10. . . . . . .2. . Racionális számok . VEZÉRLÉSI STRUKTÚRÁK . . 5. 100 4. . . . . .5. . Pont . .4. . . . . . . . Görög betűk . 4. . . . . . .3. . . . . . .5. . . . . . . . . . . . . . . . Komplex számok . . Feltételes összegezés . . 8. . . . . .1. . . . . . . . . . . .4. . . . . . . . .6. . . . Egész számok . Nevezetes szögek szögfüggvényei 90 10. 5. . . 1. . . . . . . . . . . . .13. .2. . . . . regresszió . . . VALÓS FÜGGVÉNYTAN . . . . . . . . . .2. . . . . . . . . . . . . . . . . .4. . . . 5 1. . 5 prímosztók nélkül) . . . . . . . . . . . . 6. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ARITMETIKA. . . . .3. . . . . . . . . . . . . Számok négyzetgyöke . . . . Események . . . . . 8. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 61 62 64 69 69 69 70 71 72 73 74 10. . . . . . . Határérték . JELÖLÉSEK . . Síkgeometria . . . . . Rekurzív sorozat . Egyenletrendszerek . . . FONTOSABB BETŰSZÓK ÉS ÁLLOMÁNYKITERJESZTÉSEK . . . . . .6. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5. . . . . . . .2.9. . . . . . . . ELEMI GEOMETRIA .2. . Faktoriálisok (n = 100-ig) . . . . . . . 7. . . . . . 2. 3. . . . . . . . Hiperbola . . . . . . . . . . . . . . . . 1. 2. . . . . . . . Egyenes . .2. . . . . . 4. . . . . 8. . . . . 84 10. . Prímszámok 4000-ig . . . . . . . . . . . . . . . . Valószínűség . . rövidítések . . . . . . . Koordináta-rendszerek . . . . . . . . 80 10. . . .4. .1. . . . . . . . . . . . .3.7. . SZÁMELMÉLET . . . . . . . . . . . . . . statisztikák . Adatok feldolgozása. . .1. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Számhalmazok . Számok 10 alapú logaritmusa .

. .7. 195 9. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . MAGFIZIKA. . . . . . . . 105 5. A mozgás kinematikai leírása . . 181 8. . . . . . . . . . . . . jég) fontosabb adatai191 9. . . . . . . . . . . . . . . . . .FIZIKAI TÁBLÁZATOK . . ásványok. . . . . . . . .2. . . . . . MAXIMUMFELADATOK . . . . . . . . . 128 1. . . . . . . . . . . . . . . . . . Prefixumok . . . . . . . . . . . . . 179 7. . .14. .2. . . . . . . . Relativisztikus kinematika. . .1. . . .1. . . . . . . . . . 145 3. Homogén tömegeloszlású testek és felületek tömegközéppontja . . . 182 8. . . . . . . . . Maximumszámlálás. . . 112 8. . . . . . .8.3. .11. . . . 129 1. 177 7. . . . . . . . . Minimumkiválasztásos rendezés . . . . . . . . . . . . 135 2. . . .6. . Az első maximum kiválasztása . . . . . . . . . .3. Atommodellek . . . . . . . . . 170 5. . . . . . . FÉNYTAN . . STATISZTIKUS FIZIKA . . . . . . . . . 183 9. . . . 164 4. . . . . . . A víz (vízgőz. . . . . . . . . . . . . . .6. . .10. . . . . . . . . . . . . . . . .5. . . . . . . . . .4. . . 104 5. . . . . . . .3. Anyagi pont és merev test egyensúlya (sztatika) . . . . Kötött részecskék kvantummechanikai leírása . Termodinamikai valószínűség . . . 183 9. . . . . . . . . . 112 FIZIKA . . .5.2. 126 1.2 Radioaktivitás . . . . . . . . . . 179 7. . .12. . 110 7. . . . . . . .2. . . . .2. . . . . 196 9. . . . . . . . . . . . . . . 111 8. . . . . . . . .5. . . . . . . . . . .1. . . . . . . . . . . . . 175 6. . . . RENDEZÉSEK . 178 7. . . . . . .1. . . . . . . . . . . 143 3. . . . . 109 7. . . . . . .1. 113 1. 108 7. . . . .2. . . . . . . . . Lokális maximum keresése . . . Feltételes maximum keresése . . . . . . . . . . . . . . .5. . Termodinamika . . Összefuttatás . . . . . . . . . . 120 1. . 148 3. . . . . . 142 2. . . . . . . . . . . .6. . Homogén tömegeloszlású vonalas alakzatok tömegközéppontja . . . . .6. . . 177 7. . . . 175 6. . . . . . . . . . .4. . .4. . . . . . . . 198 364 16129 TARTALOM / 364 C M Y K 2011. .7. Homogén tömegeloszlású síkidomok tömegközéppontja . energia. . . . . . Rezgések .9. . . . . . . Szilárd és folyékony elemek sűrűsége 20 ◦ C-on . . 126 1. . . . Szétválogatás .2. . 105 Pa) . . . . . Radioaktív bomlási sorozatok . . . 109 7. . .2. . ATOMFIZIKA . . . .2. . . . . . Dinamika .3. . . Egyesítés . . . . Kiválasztás . . . . . . . . . .3. . . 135 2. . A hőközlés módjai . . . . . . . . . 135 2. . . . . . Mechanikai hullámok . . –18:38 . . . . . . . . . 104 5. . . . . . . . . Buborékos rendezés . . . . . . . . 188 9. . . . . . . . . . . .11. . . . . . . . . . . . . . .8. . . . . . . . . . . . . . . . . 164 4. . . . . . .9. . . . . . A Nemzetközi Mértékegységrendszer (SI) . . . Magfúzió . . . . . . . . . . . 109 7. 132 2. Gázok normálállapotú sűrűsége (0 ◦ C.5. . . . . .12.8. . . KERESÉSEK . Fizikai optika . . . . . . . . . . teljesítmény . . . . . . . . . . . . Stacionárius (időben állandó) elektromos áram . . 192 9. MECHANIKA . . . . . HŐTAN . . . . . Metszet. Tudósok és feltalálók. . . . . . .7. . kőzetek sűrűsége szobahőmérsékleten . . . . . 113 1. Ömlesztett anyagok halomsűrűsége 194 9. Szerkezeti és szerves anyagok. . . . . . . . . . . . . . . . Maghasadás . . . . . . . 107 6. . 151 3. . . . . 172 5. . A vákuumbeli elektromágneses mező Maxwell-törvényei. Számlálás . . 113 1. . . . Folyadékok és gázok mechanikája .4. . . . . . . . . . . Az időben változó elektromos mező158 3. . . . . 197 9. . . Időben állandó mágneses mező vákuumban (levegőben) . Az atomok mérete és tömege . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .4. . Halmazállapot-változások .4. . . . . . 171 5. . Sugárzásvédelem . . . . . . Mozgó vezeték mágneses mezőben 155 3.5. . . . . . . Rugalmas alakváltozások (deformációk) . . . Gáztörvények . . . . . . . . . . .1. . . . .1. Folyadékok hőtágulása . . . . . . . . . 182 9. . . . . 107 6. .6. . . . . . . . . . . . . . . . . . . ELEMI RÉSZECSKÉK . . . akikről fizikai mértékegységet neveztek el . 116 1. . . . 136 2. . . .13. . . . . .2. . . . . . 162 4. . . . . 189 9. . . . . . . . . . . . . 194 9. 112 8. . . . . . . . . . . . . . . . 171 5. . . Kiválogatás . . . . . .1. . . . . . . . . . . 168 4. . . . Lineáris keresés . . .3. . . . . . . . . . . . . 197 9. . . . . .4. Az atommag . . . . . ELEKTRODINAMIKA. . . . A SPECIÁLIS RELATIVITÁSELMÉLET ALAPJAI . . . . . . . . . . . .2. . . . . . . .3. . . .1. . . . . . . . . Cserélgetéses rendezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 145 3. . . . . Maxwell-féle sebességeloszlás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Folyadékok sűrűsége 18 ◦ C-on . . . . . . . . 107 6. . . A fotometria alapjai . . Beillesztéses rendezés . . . . . Relativisztikus dinamika . . . . . . . . . . . . . . . .3. . . . . . . . . Munka. . 191 9. Fontosabb fizikai állandók . . . . . . . . . . Szilárd testek tágulása . . . . . . . . . Geometriai optika . . . . .10. . . . . . . . . . . . . . . . . 139 2. . . . . . . . . 111 8. . . . . . . . . . . . 173 6. . . . . . . . . . . . . . . . . . Bináris (logaritmikus) keresés . . . . . A levegő fontosabb adatai .1. . . . . . . . . május 6. . . 105 5. . . . . . .3. . . 182 8. . . . . . . .6. . 177 7. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 176 7. . . . . . . . . 112 8. . . . Időben állandó elektromos mező (elektrosztatika) . 106 5. 193 9. .1.1. . . . . . . 106 5. . . .

. . . . . . . . .45. . . 105 Pa nyomáson . . . . . . Hangskálák hangjainak frekvenciái és hangközei. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .28. normál légköri nyomáson (105 Pa) . . Szilárd anyagok hőtani adatai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .16. . . . határszöge és diszperziója 20 ◦ C hőmérsékleten és 105 Pa nyomáson . . . . 105 Pa nyomáson . . . Termoelemek elektromotoros ereje 0 ◦ C-os referenciahőmérsékletre vonatkoztatva . .20. . . . . . . Formatényezők (áramlási ellenállási tényezők) . . . Longitudinális hullám terjedési sebessége gázokban és gőzökben 20 ◦ C-on. . 233 9. . . . . 221 9. . 208 9. . . . . . . . . 223 9. . . . . Gázmolekulák és gázatomok termikus átlagsebessége és közepes szabad úthossza 20 ◦ C-on. . . . Műanyagok fajlagos ellenállása . . . . 232 9. .62. . . . . . . . . . . 204 9. . Volta-féle feszültségsor . Szilárd anyagok relatív dielektromos állandója . . 214 9. 219 9. . Műanyagok hőtani adatai . . . . . . . . . . . . 221 9. . .32. 20 ◦ C-on . . . . . . . .27. .25.18. . . . . . .56. . . . Lágymágneses anyagok . . . . . A levegő és a víz dinamikus viszkozitása a hőmérséklet függvényében . . . . . 228 9. . égéshők. . . . . . .53. . . . . . . . . . . . . . . . . . .9. . . . kémiailag egyenértékű tömege és oxidációsszám-változása . . 231 9. . . Különféle anyagok levegőre vonatkoztatott törésmutató-értéke három nevezetes hullámhosszon. . . . . . . . . . . . 234 9. . . . . . . . A víz forrásponti hőmérsékletének változása a nyomás függvényében . . . . . . . . . 203 9. . . . . . . 204 9. .31. Elemek elektrokémiai egyenértéke. . . . . A víz felületi feszültsége levegőkörnyezetben a hőmérséklet függvényében . .65. . . A víz diszperziója 20 ◦ C-on. . . . . . . . . . . . . Szigetelt vörösréz vezetékek megengedhető terhelése . . . . . 201 9. . . . . . 201 9. . . . . . . . . . . . . . 199 9. .63. 223 9. 225 9. . . . Lánghőmérsékletek . . . . . . . . . . 204 9. . 228 9. . . . 224 9. . . . . . . . . . . . . . .40. Szobahőmérsékleten vezető szilárd és folyékony elemek fajlagos ellenállása. . . .33. . . . . . . . . 222 9. . . . . . . Gázok. . . . . . . . Súrlódási tényezők . . . 235 9. . . . . . . . . . . . . . . .23. . . . . Elemek platinával létesített termofeszültsége 100 ◦ C hőmérséklet-különbség esetén . . . . . Telített vízgőz nyomása és sűrűsége. . . . .55. 206 9. . .49. . . . . . . . . . . . . . . .64. . . 216 9. . . . . . . . . . . . . . . . Folyadékok hőtani adatai . . . . . . . . . .58. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .15. Gördülési súrlódási tényezők . . . . . . . . . . . . . . .57. . Szilárd elemek hőtani adatai . . . . . 209 9. . . .59. . . . .30. . . . . . . . 207 9. . Néhány anyag dinamikus viszkozitása 20 ◦ C-on . . . . . . . . . . . 203 9. . . . . . . . . . . . . . . . . . Műanyagok relatív dielektromos állandója . . . Néhány folyadék Eötvös-állandója 208 9. .36. . . . . . . . .48. .29. . . . 205 9. . . . . . . Homogén tömegeloszlású testek különböző tengelyekre vonatkoztatott tehetetlenségi nyomatékai . . . . .60. Szilárd elemek rugalmas adatai . .44. Gyulladási hőmérsékletek. . . . . . Szerkezeti anyagok rugalmas adatai202 9. . . .42. . . . . . . . . . . . . . Műanyagok rugalmas adatai szobahőmérsékleten . . . . 207 9. . . .43. . . 232 9. . . . . . . . . . . . .34. . . 236 365 16129 TARTALOM / 365 C M Y K 2011. . . . . 223 9. . . . . . .35. .21. . . . . 219 9. a víz sűrűsége és párolgáshője a hőmérséklet függvényében . . . . . . . . . . . . Longitudinális hullám terjedési sebességének hőmérsékletfüggése vízben . . . az ellenállás hőmérsékletfüggése .39. . . . . .50. . . . . . Szigetelő anyagok fajlagos ellenállása 20 ◦ C-on . . . . . . Folyadékok relatív dielektromos állandója .51. . május 6. . Szilárd. . . . . . . . . . . fűtőértékek. .41. . . . Néhány folyadék felületi feszültsége 20 ◦ C-on. . . . . . . . . . . 212 9. elektromosan vezető anyagok fajlagos ellenállása ésazellenállás hőfokfüggése. . . . . 229 9. . . . . . . . . . Gázok relatív dielektromos állandója 0 ◦ C-on. 202 9. 220 9. . . . . . . . . 227 9. .38.47. . . . . . . . Néhány anyag hőátadási együtthatója. . . . gőzök hőtani adatai . . Néhány anyag relatív permeabilitása . 224 9. . 222 9. . . . . . . . . . . . Néhány anyag átlagos emissziós tényezője . . . Szigetelő anyagok átütési feszültsége . . . . . . . . . . .37. . .52. . 105 Pa nyomáson. 208 9. . Néhány elem mágneses Curiepontja . . 218 9. . . . 20 ◦ C-on . .26. . . .17. . Longitudinális hullám terjedési sebessége folyadékokban. . . . . . . . . . . . . . 213 9. . .22. . . . . . . levegőre vonatkoztatva . . . . . . . . 227 9. . . .54. . . . . . . . Keménymágneses anyagok . . 205 9. . –18:38 . . . . . . . . . .24. . . . Az elektromágneses színkép tartományai . Longitudinális hullám terjedésének hőmérsékletfüggése levegőben . 230 9.19. .46. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 228 9.61. . . Longitudinális hullám terjedése szilárd anyagokban. . . . . . . . .

. . . . . A NAP DELELÉSI SZÖGE NEVEZETES SZÉLESSÉGEKEN A NAPÉJEGYENLŐSÉGEK (III. . . . . .. . . . . . . . . Néhány. . . . 21. . . Szabad atomok első ionizációs energiája . A FÖLD ÉS A HOLD LEGFONTOSABB ADATAI . . IX. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .9. . . . . . . . AZ EGYES ÓCEÁNOK MÉRETEI . . . . . . A FÖLD LEGNAGYOBB FÉLSZIGETEI. . 267 11. . . . . . . . . . . A LEGNAGYOBB KISBOLYGÓK . . . . . . . . 248 9. . . . . . 23. . . . . . . .76. . . 251 3. . . . . . . . . . . . . . .3 nm-en . . 264 1. . . Az emberi szem spektrális érzékenysége . . . . A NAP. . . . . . . . . . . . . . . . . . IX. . . . . . A víz levegőre vonatkoztatott törésmutatójának hőmérsékletfüggése λ = = 589. . . . . 238 9. . .79. . . A FÖLD LEGHOSSZABB FOLYÓI . . . . . . . . . . . . . . . . . . A FÖLD 8000 MÉTERNÉL MAGASABB HEGYCSÚCSAI . . . 243 9. . . . A SZABAD SZEMMEL LÁTHATÓ LEGFÉNYESEBB CSILLAGOK . . AZ EGYES FÖLDRÉSZEK MÉRETEI 265 5. . . . . 260 8. . . . . A VILÁGÓCEÁN 10 000 MÉTERNÉL MÉLYEBB PONTJAI . 266 8. . . . . . . . 268 13. . . . . . . . . .84. 22. . . . . . . . 251 2. . 264 4. .) ÉS A NAPFORDULÓK (VI. .73. . .) IDEJÉN . . . . . . . .71. . . . . 267 9. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 264 2. . . . . . 267 10. 22. . . . . 247 9. . . . . . . . . . . HOLDAK A NAPRENDSZER NAGYBOLYGÓI KÖRÜL . . . . . . . . . . . . . 22. . . . . 241 9. . .80. . . . . . . .67. ..) ÉS A NAPFORDULÓK (VI. . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 269 366 16129 TARTALOM / 366 C M Y K 2011. . . . . .74. . . A NAPRENDSZER NAGYBOLYGÓINAK FIZIKAI ÉS PÁLYAADATAI . . . . . . . 238 9. . . Diffúziós együtthatók és aktivációs energiák . . .66. . .72. . . . . . . . . . . . 246 9. . . . 237 9. . . 268 12. . . . . . . . . . . . A hadronok felépítése és tulajdonságai . . . . . . . . A LEGGYAKORIBB KÉMIAI ELEMEK ELŐFORDULÁSI ARÁNYA AZ UNIVERZUMBAN. . A látható tartományban átlátszatlan anyagok visszaverési értékei . . . . . . . . . . . . . . Az anyagot összetartó kölcsönhatások jellemzői . . . . . . . 240 9. . . . . . .70. . . . . . 251 1.83. Normálállapotú gázok abszolút törésmutatói . . .. A CSILLAGKÉPEK NEVE ÉS RÖVIDÍTÉSE . . 266 6. . . . . . . . . . . . töltéshordozó mozgékonyságai és olvadáspontjai . . . . . . . . 237 9. . . EURÓPA LEGNAGYOBB FOLYÓI . A FÖLD NÉHÁNY ADATA . . . . . . . . A FÖLD LEGBŐVIZŰBB FOLYÓI . . . . . . . . . . . . 263 10. . . . . . 248 9. . . . . Elemek és vegyületek szupravezetési hőmérséklete. . . 244 9. . .82. . . . . . . . . 15 ◦ C hőmérsékleten és 105 Pa nyomáson . . . határhullámhossza és kristályszerkezete . . . . . . . . . . . . . . . 22. . . . . Néhány atommag egy nukleonra jutó kötési energiája . . . . . . bomlásának neme és a sugárzás maximális energiája. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .68. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az erőhordozó bozonok tulajdonságai . . . . . . . . . . . . 247 9. . . . . 21. . . . . A LEGFONTOSABB CSILLAGÁSZATI ÁLLANDÓK ÉS MÉRTÉKEGYSÉGEK . . . . 259 6. . 266 7. . . A TEJÚTRENDSZER FONTOSABB JELLEMZŐI . . . . 262 9. . . Szilárd elemek és a higany kilépési munkája. . . . . . . .85. –18:38 . . 242 9. . . . . . . . 247 9. . május 6. . .81. . . . . . a gyakorlatban használt vagy előforduló radioaktív izotóp felezési ideje. . . . . . . . . . . . . . . . A látható tartományban átlátszó és áttetsző anyagok áteresztési. . . .75. . 23. . . . . . . . . . .78. . . 239 9. A FÖLD LEGNAGYOBB SZIGETEI . . .) IDEJÉN264 3. . . . . . . . . . . . . . 245 9. . .77. . . . . . . . . . . . 249 CSILLAGÁSZAT . . Néhány fényforrás fényerőssége . A NAP DELELÉSI SZÖGÉNEK KISZÁMÍTÁSI MÓDJA AZ ÉSZAKI SZOLÁRIS MÉRSÉKELT ÖVEZETBEN A NAPÉJEGYENLŐSÉGEK (III. . . . . . . . . . A fermionok generációi . . . . . A FÖLD LEGNAGYOBB TAVAI . A LEGKÖZELEBBI CSILLAGOK . . . .69. . . 255 5. . . 236 9. . . XII. . 253 4. Referenciának tekinthető Fraunhofervonalak hullámhossza levegőben. . . A standardmodell részecskéi . visszaverési és elnyelési értékei . . 263 FÖLDRAJZ . . XII. . Félvezető anyagok tilos sávszélessége 0 K és 300 K hőmérsékleten. 239 9. . . 259 7. . . . A fizikai Nobel-díj kitüntetettjei . . . . . . . . .

. 282 1. . . . . A kötési energiák nagyságrendje . .17. . . . . . . . . Az atomok lehetséges és jellemző oxidációs állapotai. . 299 2. . . .16. . . –18:38 . . . . . . . . . . . . . . . . . .9. .5.2. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A kénsav-. . . . . . . . .3. 312 4. . . . . . . . . . . illetve kovalens kötéseik jellemzői . . ATOMOK . . . . . . . . . . . . . . . . . . .8. . Néhány ionkristályos vegyület rácsenergiája . . . . Az atomok részletes elektronszerkezete . . . . Az emberi test összetétele . 286 2. . . 269 15. . . . . . . . . . . . . . . . . .1. . . . .2. . . . . . . . . . OLDATOK. . . . . . . . 289 2. . . . . . 271 20. . IONOK . . . . . . . 315 5. . 307 3. . . . . . . . 298 2. . . . . . . . .3. . 315 5. . . . . . . . . . . . . . . . . Az atomok elektronszerkezete és fizikai tulajdonságai . 303 2. . . . . . . . . . . . . . . .9. . .5. . . . . Az atomsugarak változása a periódusos rendszerben . . . . a természetben előforduló nagyon hosszú felezési idejű radioaktív nuklid (izotóp) mért vagy becsült adatai . . . . . . . . . . 292 2. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . MOLEKULÁK . . . . . . 310 3. . . . . . . . . . . . . .7. . . .5. . . . . . 300 2. . . .12. . . . . . A FÖLD LEGNAGYOBB SIVATAGJAI . 285 2. . . . . .1. . . . . . . 280 1. . . . . . . . . . . . . . . . . . . nátrium-hidroxid. . . . . . . . . . Az elektronegativitás változása a periódusos rendszerben . . . . . . . . . . . . . . A FÖLD LEGHOSSZABB BARLANGJAI . . . . . .2.15. . . . . . . AZ EGYES FÖLDRÉSZEK JÉGGEL BORÍTOTT TERÜLETEI .13. . . . . . . . . 105 Pa nyomáson) . . . . . . . . . . . . . . . 291 2. . .2. . . . . . . . . . . . . Az elemek rendszáma. . . magyar neve különféle sorrendben . . . . Sóoldatok sűrűsége az összetétel függvényében (20 ◦ C-on) . . 331 5. . . . pályáin . . . . . . . . . . . . . . . . KEVERÉKEK. . Néhány folyadék molális fagyáspontcsökkenése és forráspont-emelkedése 316 5.1. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Néhány gáz oldhatósága vízben (g/100 g víz) a hőmérséklet függvényében (105 Pa nyomáson) . . . . . . . . . . . . . . . . 332 367 16129 TARTALOM / 367 C M Y K 2011. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A molekulageometria alapszerkezetei . . . . . . . . . . . . . . . . Az atomok periódusos rendszere . . . 270 17. . . . . . . . Az atomok relatív gyakorisága a Világegyetemben . . . .6. . . . . 301 2. . . . . . 307 3. . 273 A kémiai gyakorlatban használatos fontosabb fizikai állandók pontos értéke . . . . . . . . . . . . . . . . . . vegyjele. . . . . ELEMEK. . Fémkristályok rácsállandói . . . . . . . . . . . . . . . . 273 1. . . . 326 5. . . . . Néhány vegyület végtelen híg oldatra vonatkozó oldáshője . . . . . 311 4.8. . . . . Etanol–víz elegy etanoltartalma és sűrűsége (20 ◦ C-on) . . . . . . . Az elemek felfedezése . . . . 314 5. . . „ELSŐ” ESEMÉNYEK A FÖLDTÖRTÉNETBEN . . . . . . .11. . . . . . . . 298 2. . . . . . AZ EGYES FÖLDRÉSZEK NÉHÁNY NEVEZETES GLECCSERE . . . . Az atomok százalékos előfordulása a földkéregben. .1. . .7. . . . . . . . . . . . Egyszerű molekulák. . 277 1. A kvantumszámok és az elektroneloszlás kapcsolata . . .14. . . . . . . . . . . . . 290 2.10. . . . . . . . . . . . A FÖLD LEGMÉLYEBB TAVAI . .2. .4. . . Savoldatok sűrűsége az összetétel függvényében (20 ◦ C-on) . . . . . . . . . . . 272 KÉMIA . . sósav-. . . . . . . . . 273 1. . . . A leggyakoribb összetett ionok jellemzői . . .3. Az atomsugarak változása a rendszám függvényében . 308 3. . . . . . . . . . . . . .4. Anionok ionsugara . . . . . . 328 5. . . . . 312 4. . . . . . . . . Hidratált ionok képződéshője 25 ◦ Con . . . . . . . . . . . . . . . . . . 273 1. . . . . . . . . . 315 5. . . . Az ammónia vizes oldatának sűrűsége és ammóniatartalma (20 ◦ C-on. . . . . . . . . . . . .és kálium-hidroxid-oldatok összetétele a sűrűség függvényében (15 ◦ C-on) . . . . 314 5. . . . . . . 313 4. . . .4.10. . . . . . . .14. . . . . . A levegő összetétele . 271 19. . . Kationok ionsugara . . . . . . . . . . . . . 305 3. . . . . . . . . Az elemek periódusos rendszere . . . . 269 16. . .3. . . 309 3. . 299 2. . . . . . . . . . . . . . . . 300 2. Az elektronegativitás változása a rendszám függvényében . . . salétromsav-. . . . . . 286 2. . . . . . . Az elemek stabil nuklidjainak (izotópjainak) előfordulási aránya és pontos moláris tömege . . . . . . . . . . 294 2. . . . Néhány. . . . . . . . .3. Az első ionizációs energia változása a periódusos rendszerben . . . . . . . . 271 18. ELEGYEK314 5. . . . . . 317 5. . . . . . . .6. . . . . .4. Az elektronok kötési energiája (eVban) a szabad atomok egyes alhéjain. . . . . . .1. . . . Az első ionizációs energia változása a rendszám függvényében . . . . 291 2. . . . . . 304 2. A FÖLD LEGMÉLYEBB BARLANGJAI . . . . . . . . . . . . . Az elemek fizikai tulajdonságai . . . . . május 6. . . . . . . . . . . . . . . . . .5. . . . . . Szervetlen vegyületek oldhatósága vízben különböző hőmérsékleteken .

. . . . . . . . . . . SZERVETLEN VEGYÜLETEK . . . A normál alkánok forráspontjának változása a szénatomszámmal . . 359 9. . . Az aminosavak fizikai és kémiai tulajdonságai . . . . Néhány vegyület bomlási hőmérséklete . . . . javított kiadás. . . . 334 6. . a Sanoma company www. . esztendejében Felelős vezető: Fazekas Péter vezérigazgató Tel. . . . .: 66/887-400 http://www. . . . . . . .1. . . . . . Az első húsz alkán tulajdonságai . . . . . 358 9. . . . . . . . . .2. . . Készült a Gyomai Kner Nyomda Zrt. . . . . . . Szerves anyagok tulajdonságai vegyületcsoportok szerint . 356 8. . . 339 6. . . Szerves savak savállandói . . . Szervetlen savak savállandói . . . . . . . 338 6. . . . . . . 358 8. 360 Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt. . . . . . moláris tömege . . 347 8.5. . 336 6. . . . . . . . . . . . 350 8. . . . . . . . . . . . . . . valamint egyes nemfémes elemek standardpotenciáljai . . . . 2011 Tördelés: Könyv Művek Bt. . 349 8. . .1. . . . . . . .1. . 348 8. . . . . . . . . . 337 6. . . BALESETVÉDELEM . . . . .4. . . . . . . . . .2. . Szerves molekulákban gyakori atomkapcsolatokra jellemző átlagos kötéstávolságok és átlagos kötési energiák . . . . . . . . . . . A vízionszorzat értéke . .3. . . . . . . . . . . . . a nyomda alapításának 129. . . . . . . . . . . . . . . . . . REAKCIÓK . . . . . .3. . . . . . 355 8. . . . . . . . . . .hu Vevőszolgálat: info@ntk. . . Gyakrabban használt redoxiindikátorok . . . . . .9. . . . . . . . . . . . .3. . . . . . . .1. . . képlete. . . . . . . . . A szerves vegyületek nevezéktanának rövid áttekintése . . . . . . . . . A normál alkánok olvadáspontjának változása a szénatomszámmal . . . . .7. . . 347 8. . . .11. .6. . .ntk. . . 338 6. Bázisok bázisállandói . . . . . 359 9. . 357 8.hu Telefon: 06 80 200 788 A kiadásért felel: Kiss János Tamás vezérigazgató Raktári szám: 16129/1 Felelős szerkesztő: Tóthné Szalontay Anna Műszaki igazgató: Babicsné Vasvári Etelka Műszaki szerkesztő: Marcsek Ildikó Terjedelem: 32. . május 6. . . . . . 333 6. . . . . . . . . . . . . . . . . . . .10. . . . . . . . . . . . . . . A fontosabb gázelektródok. . . . . . . . . A figyelmeztető táblákon használatos piktogramok . . . . . A fontosabb redoxielektródok standard redoxpotenciálja . . . . . .2. . .7. . . 339 7. .gyomaikner. . . . . . . Az aminosavak jelölése. . . . .9. . . . A vegyszerek csomagolásán feltüntetett R-mondatok . . . . . . . . . .89 (A/5) ív Tömeg: 600 gramm 2. . . . . . . . . . .8. 359 9.2. . A genetikai kód . .6. . A vegyszerek csomagolásán feltüntetett S-mondatok . . . 349 8.hu 368 16129 TARTALOM / 368 C M Y K 2011. . SZERVES VEGYÜLETEK . . . . . . . . . . . .4. . . . . . Fémes elemek standardpotenciáljai . .8. . . . . . . . . . . . . . . . . . . 333 6. . . . . Kisebb atomcsoportok és atomok között kialakuló kovalens kötések kötési energiája (kJ/mol) . . . .. . –18:38 . . . . . 333 6. . Szervetlen vegyületek tulajdonságai 340 7. . 340 7. . 346 8. . . . . . . . . . . .6. . . . . . .-ben. . . . . .5. Vizes közegben használatos sav-bázis indikátorok .hu E-mail: knernyomda@gyomaikner. 348 8. . Néhány csapadék oldhatósági szorzata (25 ◦ C-on) . .

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful