A kiadvány 2010. 04. 08-tól tankönyvvé nyilvánítási engedélyt kapott
a KHF/1676-14/2010 számú határozattal
A könyv megfelel az Oktatási Minisztérium kerettantervének [17/2004. (V. 20.)]
és az érettségi vizsga követelményeinek [40/2002. (V. 24.)].

Szerzők
Dr. Hack Frigyes, Ph.D. (matematika)
Dr. Hack Frigyes, Ph.D. (informatika)
Dr. Fülöp Ferenc (fizika)
Kugler Sándorné (fizika)
Dr. Radnai Gyula (fizika)
Urbán János (fizika)
Dr. Szabados László (csillagászat)
Dr. Nemerkényi Antal (földrajz)
Dr. Balázs Lóránt (kémia)
Dr. Büki András (kémia)

Lektorok
Dr. Fried Katalin (matematika)
Hegyi Györgyné (matematika)
Lukács Judit (matematika)
Dr. Zsakó László (informatika)
Bánkuti Zsuzsa (fizika)
Dr. Radnai Gyula (fizika)
Dr. Boksay Zoltán (kémia)
J. Balázs Katalin (kémia)
Répás László (kémia)
Villányi Attila (kémia)

Szerkesztők
Tóthné Szalontay Anna (matematika)
Dr. Koreczné Kazinczi Ilona (informatika)
Medgyes Sándorné (fizika)
Gerhardtné Rugli Ilona (csillagászat, földrajz)
Oláh Zsuzsa (kémia)
Alkotószerkesztő
Michalovszky Csabáné
Az ábrákat készítette
Fried Katalin, Wintsche Gergely
A tankönyvvé nyilvánítási eljárásban közreműködő szakértők
Kondor László
dr. Igaz Sarolta
dr. Szerényi Zoltán

c Hack Frigyes, Dr. Fülöp Ferenc, Kugler Rándorné, Dr. Radnai Gyula, Urbán János, 

Dr. Szabados László, Dr. Nemerkényi Antal, Dr. Balázs Lóránt, Dr. Büki András,
Michalovszky Csabáné, Nemzeti Tankönyvkiadó Rt., 2004

ISBN 978-963-19-5703-7

16129 CIM4ED / 2

C

M

Y

K

2011. május 6. –18:47

BEVEZET

Ez a kiadvny a 13129/1 raktri szm Ngyjegy fggvnytblzatok. Matematikai, zikai, kmiai
sszefggsek c m
Tetsz sd jas tank

nyv adatainak felhasznlsval k szlt. A korbban is k

zkedvelt, k

zel 30 vig hasznlt (a
matematika r sz elsz

r 1967-ben jelent meg) tank

nyv felj tst a k.

z piskolai tananyag megvltozsa. az SI-m rt kegys grendszer sz les k.

valamint az. k miai r szeket. hogy az eltelt vek technikai fejld s nek eredm nyei pontosabb adatokat szolgltatnak a korbban m rtekn l.r elterjed se tette szks gszer v . csillagszat s f. zikai. valamint j fejezetek (informatika. Az ig nyeknek megfelelen j terletekkel eg sz tettk ki a matematikai.

ldrajz) is kerltek a k.

feladatmegoldsokhoz hasznljk. hiszen ezek megk. hogy csak az iskolai elm leti szm tsokhoz.nyvbe. Az j N gyjegy fggv nytblzatokat kizrlag iskolai hasznlatra sznjuk. ez rt k rjk.

nny t s re k szlt. amelyeket kiadvnyunk nem k vn helyettes teni. Ez irny felhasznlsbl szrmaz hibk rt a kiad semmif le felelss get nem vllal. bevizsglt adattrak. Tudomnyos s ipari felhasznlsra { minden szakmban { l teznek megfelel adatokat szolgltat. Kiadvnyunk megalkotsnl a pontossgra s szakmai ig nyess gre t.

de nem t.rekedtnk { amelynek biztos t ka a kivl szerzk s lektorok grdja {.

hogy a felhasznls sorn melyik . t telek kimondsnl. sem az adatok le rsnl. Az olvasra b zzuk.rekedhettnk teljess gre sem a den cik.

milyen k.sszefgg st k vnja alkalmazni.

rnyezeti s kezdeti felt telekkel. A k.

nem k vnjuk helyettes teni a tantrgyi tank.nyv hasznlathoz szks gesek szakmai s tudomnyos elismeretek.

ez rt az adattr { ms kiadvnyokba t. A szerzk s a kiad munkatrsai hossz vek ta gondozzk s jav tjk az itt megjelent adattrat. zika s k mia rkon.nyveket. amely sok vtizeden keresztl szolglt seg ts gk nt a matematika.

rt n { enged ly n lkli msolshoz nem jrulunk hozz. –18:47 . A msodik kiadst a tanrok javaslatai s a be rkezett v lem nyek alapjn jav tottuk. május 6. A szerkeszt k 3 16129 CIM4ED / 3 C M Y K 2011.

.

π ≈ 22 : 7. vektor Matematika 5 .3.2.1. természetes logaritmus alapszáma (transzcendens) e ≈ 2. távolság irányított szakasz. 1. .MATEMATIKA 1. a kör kerületének és átmérőjének aránya (transzcendens) π ≈ 3.   1 n e = lim 1 + n→∞ n 1.2.71828 18284 59045 23536 02874 71352 66249 77572 47093 69995 95749 66967 62772 40766 30353 54759 45713 82178 52516 64274 . a. A 10 alapú logaritmus modulusa (M) és reciproka M = lg e ≈ 0. b] AB −→ AB. Jellsek. b[ ]a. jobbról nyílt intervallum balról nyílt. b az a szám abszolútértéke az a szám egész része zárt intervallum nyílt intervallum balról zárt. Nhny lland 1. b[ [a. .1. jobbról zárt intervallum szakasz.14159 26535 89793 23846 26433 83279 50288 41971 69399 37510 58209 74944 59230 78164 06286 20899 86280 34825 34211 70679 .30258 50929 94045 68401 79914 54684 .1. M 1. . . Az Euler-féle szám. π ≈ 355 : 113. A Ludolf-féle szám. .1. . 1 = ln 10 ≈ 2. . . Grg betk A B Γ Δ E Z α β γ δ ε ζ alfa béta gamma delta epszilon zéta H Θ I K Λ M η ϑ ι κ λ μ éta théta ióta kappa lambda mű N Ξ O Π P Σ ν ξ o π ρ σ nű kszi omikron pí ró szigma T Υ Φ X Ψ Ω τ υ ϕ χ ψ ω tau üpszilon fí khi pszi ómega 1.3.1. b] ]a.43429 44819 03251 82765 11289 18916 . LTALNOS TUDNIVALK 1. kapcsolatok |a| [a] [a.

4. rvid.1. Jelek.

metszete halmazok különbsége halmazok szimmetrikus különbsége halmazok direkt szorzata. Z− Q. . . . vektoriális szorzat állítás tagadása (negációja) állítások diszjunkciója. α = . 2 5. . ) összeg (szumma) a = b. . x ∈ /Q M ⊇ V. p ⊕ q p⇒q ∀x: . nem eleme a halmaznak részhalmaz. A  B R × Q. . f ⊥ S e  f. . 2. a × b ¬p p ∨ q. ∈ / ⊆. −3. közelítőleg egyenlő kisebb. nem egyenlő. Q∗ R C ∞ 6 5! = 1 · 2 · 3 · 4 · 5 F = ∫f 10 √ A= xdx Matematika ARD^ α = R. ≤ >. −2. ∩ \ . lg x.tsek =. . nagyobb vagy egyenlő eleme. A ∩ B A\B W Z.  × ¬ ∨.. ∧ ⇔.14 sin x < x + 1 a 2 + b2 > 1 q ∈ A. ln x {}=∅ {0. . .} {. H ⊂ R A ∪ B. lg. . az irracionális számok halmaza a valós (reális) számok halmaza a komplex számok halmaza végtelen N Z Z+. 2. 0. ∃x: . π ≈ 3. −1.}. . . . .} {1. ) egzisztenciális kvantor (van olyan x. 3. α = a ⊥ e. . . . . ≈ <. n  ai i=1  szorzat (produktum) n  ai i=1 ! ∫ b faktoriális határozatlan integrál határozott integrál a 0 ^ R ⊥  ∼ ∼ = mod szög derékszög merőleges párhuzamos hasonló egybevágó osztási maradék lim limesz. . . . −2. S  Z ABC ∼ P QR ABC ∼ = P QR 15 mod 4= 3. antivalenciája állítások implikációja univerzális kvantor (minden x-re igaz .} . határérték exp log. . 15 ≡ 3 (mod 4)  sin x lim x→0 x x → ex loga b. konjunkciója állítások ekvivalenciája. 2. {−1. ln ∅ exponenciális függvény logaritmus az üres halmaz a természetes számok halmaza az egész számok halmaza a pozitív. valódi részhalmaz halmazok uniója. . ⊂ ∪. a negatív egészek halmaza a racionális. ⊕ ⇒ ∀ ∃  egyenlő. 1. 1. kisebb vagy egyenlő nagyobb. p ∧ q p ⇔ q. ≥ ∈.

1. konjunkció (ÉS). diszjunkció (megengedő vagy). –18:37 . c. GONDOLKODSUNK ESZK ZEI 2. a ⇒ b.1. . tulajdonságok ¬(¬a) = a ¬h = i a∨h=a a∨i =i a ∨ ¬a = i a∨b =b∨a (a ∨ b) ∨ c = a ∨ (b ∨ c) a ∨ (b ∧ c) = (a ∨ b) ∧ (a ∨ c) a ∨ (a ∧ b) = a ¬i = h a∧i = a a∧h= h a ∧ ¬a = h a∧b = b∧a (a ∧ b) ∧ c = a ∧ (b ∧ c) a ∧ (b ∨ c) = (a ∧ b) ∨ (a ∧ c) a ∧ (a ∨ b) = a a∨a =a ¬(a ∨ b) = ¬a ∧ ¬b a∧a = a ¬(a ∧ b) = ¬a ∨ ¬b kommutatív asszociatív disztributív abszorbció (elnyelési tulajdonság) idempotens De Morgan-szabályok Matematika 16129 Matematika FVTABM / 7 C M Y K 7 2011. negáció (NEM. 2. b.1.2. Matematikai logika 2.1. h =↓= 0 = a hamis érték i =↑= 1 = az igaz érték. Műveleti azonosságok. . ¬a. . Jelölések. antivalencia (kizáró vagy).2. a ∨ b. implikáció. ekvivalencia. Igazságtáblázatok a= b= ¬a a∨b a∧b a⇒b a⇔b a⊕b ¬(a ∨ b) ¬(a ∧ b) h h i h h i i h i i h i – i h i h i h i i h h i h h h i h i i i – i i i i h h h 2. műveletek Kijelentések: a. május 6. tagadás). a ∧ b. a ⊕ b.3.1. a ⇔ b.

2. hogy eleme-e vagy sem. Egyenlő két halmaz akkor és csak akkor.: {0. Eldöntési szabállyal. A × B = {(x. 4. A és B egyesítése (uniója). Pl. . Halmazok 2. . Minden H halmazra igaz: H ⊆ U . × A. A halmaz kétszeres Descartes-szorzata. annak nem eleme.2.2. A-nak H -beli komplementere. A és B metszete (közös része). Pl. x∈ / T – az x elem nem tartozik a T halmazhoz. ha minden eleme H -nak is eleme: Q ⊆ H ⇔ ∀x : (x ∈ Q ⇒ x ∈ H ) . ha ugyanazokból az elemekből állnak. aminek nincsenek elemei: ∅. Valódi részhalmaz: Q ⊂ H ⇔ (Q ⊆ H ) ∧ (Q H ). . n  Ai = A1 ∩ A2 ∩ . i=1 A \ B = {x | x ∈ A ∧ x ∈ / B}. összefüggések Adott. Elnevezések. Minden H halmazra igaz: ∅ ⊆ H . –18:37 . A B = A  B = (A ∪ B) \ (A ∩ B). Üres halmaz. Venn-diagram: a halmazok egymás közötti viszonyát ábrázoló grafikon. A halmaz n-szeres Descartes-szorzata. 8} – a páros számjegyek halmaza. A és B különbsége. 8 Matematika 16129 Matematika FVTABM / 8 C M Y K 2011. A2 = A × A.: {x | E(x)} – az E(x) szabálynak megfelelő x elemek halmaza.2. y) | x ∈ A ∧ y ∈ B}. ∪ An . Halmaz megadása: Az elemek felsorolásával. Műveletek halmazokkal A ∪ B = {x | x ∈ A ∨ x ∈ B}. Univerzális halmaz (U ): minden létezőt egyesítő halmaz.1. . i=1 A ∩ B = {x | x ∈ A ∧ x ∈ B}.: alef-null). AH = {x | x ∈ / A ∧ x ∈ H } = H \ A. május 6. Jelölések: a ∈ H – az a elem a H halmazhoz tartozik. . annak eleme. Részhalmaza a Q halmaz egy H halmaznak. 6. A és B szimmetrikus különbsége. n  Ai = A1 ∪ A2 ∪ . A és B Descartes-szorzata. . ismert egy halmaz. An = A × A × . A természetes számok halmazának számossága: card(N ) = ℵ0 (olv. Számosság: az A halmaz elemeinek száma = card(A). 2. különbséghalmaza. ∩ An . ha mindenről el lehet dönteni.2. 2.

május 6.3. Elnevezések. A. részhalmazai H -nak. Matematika 16129 Matematika FVTABM / 9 C M Y K 9 2011. Teljes gráf: bármely két csúcsa közt van él. Hurokél: azonos a két végpontja. tulajdonságok A. C.3. a ki-foka a belőle induló irányított élek száma. A csúcs be-foka a csúcsba futó. C. . Grfok 2. irányítás nélküli gráf irányított gráf üres gráf Üres gráf: nincsenek élei. foka: a rá illeszkedő élek száma.1. B. . Reguláris gráf: minden csúcsnak azonos a fokszáma (r-edfokú reguláris gráf). Műveleti azonosságok. a csúcsai izoláltak. B. összefüggések A csúcsok fokszáma.3. A=A ∅=H A∪∅ = A A∪H = H A∪A = H A∪B = B ∪A (A ∪ B) ∪ C = A ∪ (B ∪ C) A ∪ (B ∩ C) = (A ∪ B) ∩ (A ∪ C) A ∪ (A ∩ B) = A H =∅ A∩H =A A∩∅=∅ A∩A=∅ A∩B =B ∩A (A ∩ B) ∩ C = A ∩ (B ∩ C) A ∩ (B ∪ C) = (A ∩ B) ∪ (A ∩ C) A ∩ (A ∪ B) = A A∪A = A A∪B = A∩B A∩A=A A∩B =A∪B kommutatív asszociatív disztributív adjunktív (abszorpciós tulajdonság) idempotens De Morgan-szabályok 2. –18:37 . ezek H -beli komplementere. . .2. . Többszörös (párhuzamos) élek: ugyanazt a két csúcsot kötik össze. Izolált csúcs: amelyhez nem csatlakozik él. .2.

Euler tétele: A sokszöggráfban csúcsok + tartományok száma = élek száma + 2. Út: vonal. A fa csúcsainak száma = élek száma + 1. amelynek a végpontja a kezdőponttal azonos. amely egy élen nem halad át többször. Euler-vonalak vonal: 1–2–3–4 út: 1–2–3 kör: 2–3–4 Hamilton-kör Fa. Körvonal. síkbeli gráf nem síkbeli gráf Sokszöggráf: a grafikus ábra sokszög alakú tartományokból áll. Szabályos gráf: minden tartományt azonos számú él határol. kör: vonal. (fa-gráf): kör nélküli összefüggő gráf. amely egy csúcsot nem érint többször. –18:37 . Erdő: minden komponense fa. május 6. Euler-vonal: minden élt tartalmaz. Hamilton-kör: minden csúcsot érint. Az erdő csúcsainak száma = élek száma + komponensek száma.Síkbeli gráf: megrajzolható a képe úgy. Összefüggő gráf: van út bármelyik két csúcsa között. hogy az élek nem metszik egymást. Vonal: összefüggő élsorozat. fa erdő 10 Matematika 16129 Matematika FVTABM / 10 C M Y K 2011.

} a természetes VALÓS SZÁMOK számok halmaza. 2. . Algebrai szám: egész együtthatós polinom gyöke. 2. 3.(helyiértékes) törtek. b) végtelen szakaszos tizedes. . jelölések Természetes szám: véges elemszámú halmaz számossága.1. C a komplex számok halmaza. Elnevezések.} a pozitív egészek számok halmaza. ARITMETIKA. −3. Számegyenes: a valós számokat egy egyenes pontjainak feleltetjük meg. R = Q ∪ Q ∗ a valós számok halmaza. . . Pn (x) = an · x n + . . SZMELMLET 3. Matematika 11 16129 Matematika FVTABM / 11 C M Y K 2011. + a1 · x + a0 . Q a racionális számok halmaza.} a negatív törtek EGÉSZEK egészek halmaza. ∀i: ai ∈ Z. .3. . . RACIONÁLIS SZÁMOK Z− = {−1. Irracionális számok: végtelen nem szakaszos tizedes. Számsík (Gauss-féle számsík): a komplex számokat egy sík pontjainak feleltetjük meg. −2. . . Q ∗ az irracionális számok halmaza. − Z = N ∪ Z az egészek halmaza.1. Negatív Természetes Racionális számok: egészek számok a) egész számok hányadosai (a 0 osztó kivétel). ai 0.1. Szmhalmazok 3. –18:37 . május 6. 3. b) = z = a + bi. 1.(helyiértékes) törtek. Komplex szám: rendezett valós számpár: (a. + Irracionális Z = {1. . KOMPLEX SZÁMOK N = {0. Valós számok: a racionális és az irracionális számok. Transzcendens szám: nem algebrai szám (nem gyöke egész együtthatós polinomnak).

5-tel. E. 8.α1 α0 )10 Egy m egész osztható 2-vel. 2. 1} Oktális számjegyek: M8 = {0. C. 4. 6. M } → {1. 5} 2-vel és 3-mal is osztható a három utolsó jegyből képzett szám osztható 8-cal a számjegyek összege osztható 9-cel utolsó jegye 0 két utolsó jegye ∈ {00. 13. 2. 19. 10. táblázat. B. . P = {2. 23. 1◦ = 60# = 3600## . 3. 95. 100.2. 17. + α1 · 10 + α0 = (αn . ha 1-nél nagyobb és nem prím. 37. Számírás. május 6. 3.1. . 50. 8-cal. oldal) 12 Matematika 16129 Matematika FVTABM / 12 C M Y K 2011. 75} Prímszám a p > 1 egész. .9.10. 2. . 10-zel. ha: k | m ⇔ ∃q: q ∈ N ∧ q · k = m. 3. 6. számrendszerek Római csomószámok és értékük: {I. 25. 1h = 60m = 3600s . A többszörösök halmazának jelölése: fac−1 [x] = {k : x | k. 29. 9. 8} a számjegyek összege osztható 3-mal a két utolsó jegyből képzett szám osztható 4-gyel utolsó jegye ∈ {0. 6. . 31.2. 500. F } Babiloni törtek: az óra és a fok törtrészeire használatos 60-ados törtek. –18:37 . 9-cel. x ∈ N }. 11. 3-mal. L. 5. 3. 50. 2.1.} (lásd 10. p}. V . A. D.2. Egsz szmok 3. 1. 1. 5. 94. 6-tal.3. táblázat. 4. 1000} Helyiértékes számírás: Decimális számjegyek: M10 = {0. 4. 5. 5. D. 1. 5. Az osztók (faktorok) halmazának jelölése: fac[x] = {k : k | x. 7. C. Többszöröse az m egész a k egésznek. x ∈ N } Oszthatósági szabályok (10-es számrendszerben): m = αn · 10n + . . 4-gyel. ha k osztója m-nek: k | m. (lásd 10. 7. oldal) Összetett az m egész. 7} Hexadecimális számjegyek: M16 = {0. 8. 25-tel. 7. ha csak 1 és p az osztója ⇔ fac[p] = {1. 4. 6. Oszthatóság Osztója a k egész az m egésznek – jelölése: k | m –. . ha ha ha ha ha ha ha ha ha utolsó jegye ∈ {0. 3. 9} Bináris számjegyek: M2 = {0. X.

. Oszthatósági tételek: Ha (q | m) ∧ (q | n) ⇒ (q | m · n) ∧ q | (m + n) ∧ (q | |m − n|). x}) Becslés a prímek számára: x x dt 1. .. .07 1. . ha LNKO(m. π(x) ≈ . . . π(x) ≈ ln x ln t 2 x π(x) 10 100 1 000 10 000 100 000 1 000 000 10 000 000 100 000 000 5 1 000 000 000 50 10 000 000 000 455 1 9 78 664 761 847 052 x ln x 0. . . p2 . n) = mn. · pk k Prímosztók: p1 . Az osztók száma: d(m) = (n1 + 1)(n2 + 1) . . .048 π(x) : 4 25 168 229 592 498 579 455 534 512 A számelmélet alaptétele: Minden 1-nél nagyobb természetes szám – a tényezők sorrendjétől eltekintve – egyféleképpen írható fel prímhatványok szorzataként. Két szám – m és n – legkisebb közös többszöröse k = LKKT(m. . . ∀αi : αi ∈ {0. . Kapcsolatuk: LNKO(m. . Ha (a | b) ∧ (b | c) ⇒ a | c. .32 1. . . n) = [m.. ∀i: i ∈ {0. n). 3. 1. n) · LKKT(m. . ni }. . . 2. Matematika 13 16129 Matematika FVTABM / 13 C M Y K 2011. . . pi i . Relatív prím két szám – m és n –. .92 1.08 1. α α α α Prímhatvány-osztók: p1 1 . Közös osztók. –18:37 . (nk + 1). n) = (m.A prímek száma x-ig: π(x) = card(P ∩ {1. Ez a szám kanonikus alakja: n n n n m = p1 1 · p2 2 · . p2 2 .16 1.06 1. pi . május 6. . Ha (p ∈ P) ∧ (p | m · n) ⇒ (p | m) ∨ (p | n). n) = 1. többszörösök: Két szám – m és n – legnagyobb közös osztója l = LNKO(m.. . . .15 1. . Az összes osztó előállítható a különböző prímhatvány-osztók szorzataként.054 1. n].10 1. k}. · pi i · . 1. . pk . pk k . . 2. .

Vals szmok 3.1. 1[ 25 600 = 2. Racionlis szmok 3.6E + 3 25 600 = 0. –18:37 .4. Szorzás: A tényezők abszolútértékeinek szorzatát az előjelszabály szerint előjelezzük.3. x c ad − bc a Kivonás: − = . Műveletek egész számokkal Összeadás: Két azonos előjelű szám összeadásakor abszolútértékeik összegét a közös előjellel látjuk el. Két különböző előjelű számot úgy adunk össze.1.2.1. Kivonás: A kivonandót ellenkező előjellel adjuk hozzá a kisebbítendőhöz. b d bd a c ac Szorzás: · = .3. 3. Műveletek racionális számokkal 1 . x 0. május 6. b d bc Reciprok érték (multiplikatív inverz): x · x # = 1 ⇔ x # = a c ad + bc + = . b d bd Összeadás: 3. Karakterisztika := k ∈ Z. Exponenciális (lebegőpontos) alak: x = m · q k . c ∈ R a+b =b+a (a + b) + c = a + (b + c) (a + b)c = ac + bc ab = ba (ab)c = a(bc) kommutativitás asszociativitás a szorzás disztributivitása az összeadásra 14 Matematika 16129 Matematika FVTABM / 14 C M Y K 2011.256E + 5 3.56E + 4 25 600 = 25. Előjelszabály: egyező előjelűek szorzata pozitív. Az összeadás és szorzás tulajdonságai ∀a. Mantissza := m ∈ Q . 10[ a karakterisztika 3 többszöröse Informatikai a mantissza ∈ [0.2. Normálalak: olyan exponenciális alak.6 · 103 = 25. különbözőké negatív előjelet kap. amelynél vagy a mantissza.4.4. hogy abszolútértékeik különbségét a nagyobb abszolútértékű szám előjelével látjuk el.2.256 · 105 = 0.3. A számrendszer alapja := q. b d bd a c ad Osztás: : = .56 · 104 = 2. vagy a karakterisztika az előírt tartományba esik: Tudományos Műszaki a mantissza ∈ [1. b.

. − b2k−1 )(a + b). ∀n ∈ N .13. táblázat. . oldal). ± . 0 n     n n = . b ∈ R+ . n . a k := a n . Azonos alapú hatványok: a n · a k = a n+k . (a n)k = (a k )n = a nk . .4.3. a 2k+1 + b2k+1 = (a 2k − a 2k−1 b + a 2k−2 b2 − . ∀n. 0 1 2 n−1 n (a + b)2 = a 2 + 2ab + b2 . A binomiális együtthatók: (lásd 10. Többtagúak hatványai: Binomiális tétel:           n n n n−1 n n−2 2 n n n n n−1 (a + b) = a + a b+ a b +. a 3 + b3 = (a 2 − ab + b2 )(a + b). n n n−1 n−2 n−3 2 a − b = (a + a b + a b + . (a − b)3 = a 3 − 3a 2 b + 3ab2 − b3 . táblázat. a 2 − b2 = (a + b)(a − b). · a (lásd 10. oldal) Jele: !. . .. .+ ab + b . 1 Negatív egész és 0 kitevőjű hatvány: a −n := n .11. · (n − k + 1) = . . a 3 − b3 = (a 2 + ab + b2 )(a − b).. a√ √ 1 n k Racionális kitevőjű hatvány: a k := k a. ± . 0! = 1.·k k!(n − k)! k     n n = = 1.. (a − b)2 = a 2 − 2ab + b2 . . n > 0: n! = (n − 1)! · n = 1 · 2 · . · (n − 1) · n. 97. Hatványok azonosságai ∀a. a 0 := 1. + abn−2 + bn−1 )(a − b). 78. k n−k       n n n+1 + = . oldal)   n! n n · (n − 1) · (n − 2) · . . . a n : a k = a n−k . + b2k )(a + b). . táblázat. 96. a n : bn = (a : b)n . . a 1 = a. . := 1 · 2 ·3 ·. Azonos kitevőjű hatványok: a n · bn = (ab)n. .3. k ∈ Z Pozitív egész kitevőjű hatvány: a n = a · a · a · . .2.. (a + b)3 = a 3 + 3a 2 b + 3ab2 + b3 . k k+1 k+1 Faktoriális: (lásd 10. a 2k − b2k = (a 2k−1 − a 2k−2 b + a 2k−3 b2 − . olvasd: faktoriális. .

n √ Stirling-formula: n! ≈ 2πn · . e Matematika 15 16129 Matematika FVTABM / 15 C M Y K 2011. május 6. –18:37 .

b. a loga b = b. lg x = M · ln x ≈ 0. táblázat. Logaritmusok azonosságai (lásd 10.3. loga (x : y) = loga x − loga y. Azonos alapú logaritmusok: loga (x · y) = loga x + loga y. május 6.4.43429 · ln x. y ∈ R+ . loga a = 1. 16 Matematika 16129 Matematika FVTABM / 16 C M Y K 2011. –18:37 . loga b loga b · logb a = 1. √ n a: √ n b= √ n a : b. Jelölése: i = A képzetes számok halmaza: I = {bi | b ∈ R ∧ i 2 = −1} ∀n ∈ N ϕ +1 0◦ i 4n+1 = i 90◦ i 4n+2 = −1 180◦ i 4n+3 = −i 270◦ A képzetes egység hatványai: i 4n = √ −1. a k := a n . ∀n. ∀x. táblázat. logb x = lg x = log10 x. Azonos kitevőjű gyökök: √ √ √ n n n a · b = ab.4. oldal) √ √ √ √ √ √ nk nk n n a · k a = a n+k . 84.4. M 3. 80. ∀a.5. b ∈ R+ . ln x = 1 lg x ≈ 2.5. n.3. loga b = c ⇔ a c = b. 3059 · lg x. Komplex szmok 3. a : k a = a k−n . loga (x ) = n · loga x. √ √ n √ n k √ n √ k n n a = k a = nk a.4. √ √ 1 n k Racionális kitevőjű hatvány: a k := k a. ln x = loge x. 3. k ≥ 2. oldal) ∀a. n Különböző alapú logaritmusok: loga x = logb a · loga x. Azonos alapú gyökök: (lásd 10. Képzetes (imaginárius) számok Képzetes egység: az x 2 = −1 egyenlet egyik gyöke. a = k a = ak. ∀n ∈ Z. c ∈ R+ \ {1}. loga 1 = 0. √ loga n x = loga x : n.5.1. k ∈ Z. Gyökök azonosságai √ n a = b ⇔ bn = a.

Képzetes rész: Im(z) = %(z) = bi = ri sin ϕ. Matematika 17 16129 Matematika FVTABM / 17 C M Y K 2011. május 6. zn = r n · [cos(nϕ) + i sin(nϕ)] = r n · einϕ . n ∈ Z. Egységgyökök: √ 2kπ 2kπ n 1 = cos +i sin n n ∀k: k ∈ {0. A képzetes számok halmaza: I = {bi | b ∈ R ∧ i 2 = −1}. n n n ∈ N + .2. Műveletek: z1 + z2 = (a1 + a2 ) + (b1 + b2 )i. ha z 0. . Konjugált komplex számok:  z = a + bi = r[cos(ϕ) + i sin(ϕ)] = reϕi Argumentum: ϕ = arg(z). z1 − z2 = (a1 − a2 ) + (b1 − b2 )i. . –18:37 . Jelölése: i. tg ϕ = z = a − bi = r[cos(−ϕ) + i sin(−ϕ)] = re−ϕi . . √ 2 Abszolútérték (modulus): r = |z| = a + b2 .5. n−1}. Trigonometrikus alak: z = r(cos ϕ + i sin ϕ). . z1 : z2 = [r1 : r2 ]·[cos(ϕ1 −ϕ2 )+i sin(ϕ1 −ϕ2 )] = [r1 : r2 ]·ei(ϕ1 −ϕ2 ) . A komplex számok halmaza: C = {z = a + bi | a ∈ R ∧ bi ∈ I} = R × I Aritmetikus alak: z = a + bi. b . 2. Komplex számok Képzetes (imaginárius) számok Képzetes egység: az x 2 = −1 egyenlet egyik gyöke. . a Valós rész: Re(z) = $(z) = a = r cos ϕ. (Euler-féle alak). . Exponenciális alak: z = r · eϕi . . . 1.      √ √ ϕ+2kπ √ ϕ + 2kπ ϕ + 2kπ n n z = r · cos + i sin = n r · ei n . .3. k = 0. z1 · z2 = [r1 · r2 ] · [cos(ϕ1 + ϕ2 ) + i sin(ϕ1 + ϕ2 )] = [r1 · r2 ] · ei(ϕ1 +ϕ2 ) . n − 1.

Gyakorlati szm.6.3.

b. május 6. függvények hibakorlátja: Δ(a + b) ≤ Δa + Δb δ(a + b) ≤ δa + δb Δ(a − b) ≤ Δa + Δb δ(a − b) ≤ δ(a · b) ≤ δa + δb δ(a · b) ≤ δa + δb δ(a : b) ≤ δa + δb δ(a : b) ≤ δa + δb Δ(x ) ≤ n · x · Δx √ n n−1 √ x Δ( n x) ≤ · Δx n δ(x n ) ≤ n · δx n n−1 Δ[f (x)] ≤ |f # (x))| · Δx Δa + Δb |a − b| √ δx δ( n x) ≤ n    x · f # (x)   · δx  δ[f (x)] ≤  f (x)  3.6. . a. gyártónként különböző!) 18 Matematika 16129 Matematika FVTABM / 18 C M Y K 2011. Hibaszámítás Jelölés: a. . b. Hiba. száma. fajtája típusonként. közelítő értékek. a Abszolút hiba: |a − a| Relatív hiba: Abszolút hiba korlátja: Δa ≥ |a − a| Relatív hiba korlátja: δa = Δa . pontos értékek.1.tsok 3. .2.6. hibakorlát: |a − a| . –18:37 . . . a Műveletek. Zsebszámológépek (A billentyűk elhelyezése. .

cos−1 x tan x. százalékszámítás. Tudományos számológép: A leggyakoribb beépített függvények: x2 √ x. memóriából lehívott adat. sqrt 1/x xˆy ex ln x 10x log x sin x. négyzetgyökvonás. sin−1 x cos x. 2. 1. számbillentyűkön beírt adat. –18:37 . előző művelet eredménye.Operandusok: a kijelzőn látható számok. tan−1 x négyzet négyzetgyök reciprok hatvány: x y exponenciális természetes logaritmus 10 hatványa 10-es alapú logartimus szinusz és inverze (arcsin) koszinusz és inverze (arccos) tangens és inverze (arctan) Matematika 19 16129 Matematika FVTABM / 19 C M Y K 2011. május 6. Egyszerű számológép: Elvégezhető műveletek: alapműveletek. 3.

q (kvóciens) a mértani sorozat hányadosa. Sn – az első n tag összege.1. S3 . negatív definit.1. S2 . . Sor: {Sn } = S1 . . . A végtelen mértani sor összege: a1 konvergens és lim Sn = . a3 . n→∞ 1−q 20 Matematika 16129 Matematika FVTABM / 20 C M Y K 2011. a2 .1. 4. ha q = 1 Sn = a1 · |an | = √ an+k · an−k d (differencia) a számtani sorozat különbsége. . monoton növekvő. . ALGEBRA 4. állandó. május 6. a3 . különben Sn nem korlátos. Sorozatok. állandó. –18:37 . sorok 4.1.2. – a részletösszegek sorozata. tulajdonságai: ∀k: ak > 0 ∀k: ak < 0 ∀k: ak ≤ ak+1 ∀k: ak < ak+1 ∀k: ak ≥ ak+1 ∀k: ak > ak+1 (ak − ak−1 ) · (ak+1 − ak ) < 0 pozitív definit. . monoton csökkenő. Elnevezések: an . Nevezetes sorozatok Számtai sorozat Mértani sorozat Általános tag an = a1 + (n − 1)d an = a1 · q n−1 Képzési szabály an = an−1 + d an = an−1 · q Első n tag összege Sn = n · Közepek (k < n) an = a1 + an 2 an−k + an+k 2 qn − 1 . . a2 . .4. an . ak tagok indexe. ak . oszcilláló (váltakozó). k – az an . . ha |q| < 1. tulajdonságok Jelölések: a sorozat: {ak } = a1 . kezdő szelete: {ak }n = a1 . ak – a sorozat tagjai. Sorozatok típusai. . . . n. szigorúan monoton növekvő. Alapfogalmak. szigorúan monoton csökkenő.q 1 q −1 Sn = n · a1 . . .

+ = . n   n  √ n n G = a1 · a2 · . + an2 = n    n 2  ai  i=1 n H= n . különben H < G < A < Q. .1. .2.4. . 4. Kamatszm. H a1 a2 an i=1 ai  Négyzetes közép: Q= a12 + a22 + . . .. i=1 Harmonikus közép: n 1 n 1 1  1 = + + . + an = A= n ai i=1 . Középértékek n  Aritmetikai közép: Geometriai közép: a1 + a2 + . .. A közepek kapcsolata (pozitív tagú sorokra): Ha minden tag azonos.  1 ai . · an =  ai . akkor H = G = A = Q.3.

2. betét. Kamatos kamat   100 + p n A T0 induló tőke n év alatt felnövekedett értéke: Tn = T0 · . A T0 induló tőke n év alatt amortizálódott értéke: Tn = T0 · 100  n 100 A Tn összeg évi p%-kal diszkontált értéke: T0 = Tn · . Kamattényező p%-os kamatlábnál: q = 4. május 6. kölcsön) évi p%-os kamata: k = T · p . 100   100 − p n . p Matematika 21 16129 Matematika FVTABM / 21 C M Y K 2011. 100 100 T összeg p%-os kamattal felnövekedett értéke: T + k = T · q. Egyszeri kamat T összeg (tőke.2.2. 100 + p 100a n Az a járadék n év alatt felnövekedett értéke: Sn = (q − 1).ts 4. –18:37 . 100 100 + p p =1+ .1.

. p = . ha az x ismeretlen csak (+. ha a befizetés minden év végén esedékes: Sn = Sn∗ = a q −1 A T hitel törlesztésének évi részlete (annuitás). elnevezések Az egyenletben szereplő kifejezés: √ Algebrai. a b Gyöke: x = − = −p.1.3. k k! · (n − k)! n! Vnk = . május 6. .2. –18:37 . · nk !   n+k−1 (n + k − 1)! = Cnk (ism) = . racionális tört: az előbbiek mellett az ismeretlennel való osztás is szerepel. 100 q − 1 4. . . trigonometrikus stb. ·. Alapfogalmak. n1 ! · n2 ! · . 4.4. ha logaritmusos. T q n · p# ha a törlesztés minden év végén esedékes: A = · n . racionális egész: az ismeretlen csak (+. q −1 (q n − 1) . Algebrai egyenletek Kanonikus polinomalak: P n (x) = an x n + an−1 x n−1 + . (n − k)! n! Pn(n1 . x n ) műveletekben szerepel. −. Kombinatorika Permutációk Kombinációk Variációk Ismétlés nélküli Ismétléses Pn = n! = 1 · 2 · 3 · . x n . Elsőfokú egyenlet Kanonikus alak: ax + b = 0. n x) műveletekben szerepel. Járadék.4. + a1 x + a0 = 0. . a 22 Matematika 16129 Matematika FVTABM / 22 C M Y K 2011. Egyenletek 4.4. (q n − 1) ha a befizetés minden év elején esedékes: Sn = aq · . /. Transzcendens (nem algebrai).n2 .nk ) = . exponenciális.. k k! · (n − 1)! Vnk (ism) = nk . . 4. ·. irracionális: az ismeretlen adott törtkitevős hatványa (gyöke) is szerepel.4..3.2. kifejezésekben is szerepel az ismeretlen. −. b Redukált alak: x + p = 0. · n.. kölcsön Az a járadéknak az n-edik év végére felnövekedett értéke.   n n! Cnk = = . .

Redukált alak: x 2 + px + q = 0. p = b c .Másodfokú egyenlet Kanonikus alak: ax 2 + bx + c = 0. a a Diszkrimináns: p . q= .

–18:37 . 2a 2 A gyökök és együtthatók kapcsolata (Vi`ete-formulák): x1 + x2 = − b = −p. y2 = ε1 u + ε2 v. A redukált alak gyökei: √ 3 1 y1 = u + v. a d x1 x2 x3 = − . 3a Diszkrimináns: D = q 2 + p3 . 2 2 Gyökök és együtthatók kapcsolata (Vi`ete-formulák): b x1 + x2 + x3 = − . Megoldóképlet:  √ −b ± b2 − 4ac −p ± p2 − 4q =− . ε1. Ha D < 0: két komplex gyök. D∗ = − q.2 = 2a 2 √ −b + D p √ Gyökök: x1 = = − + D∗ . a x1 x2 = c = q. √ √ 3 3 Cardano-formula az u. x1. 2a 2 √ −b − D p √ x2 = = − − D∗ . május 6. Ha D < 0: három különböző valós gyök (casus irreducibilis). Ha D = 0: két egyező valós gyök.2 D = b2 − 4ac. x1 x2 x3 d Matematika 23 16129 Matematika FVTABM / 23 C M Y K 2011. Redukált alak: y 3 + 3py + 2q = 0. a 1 1 1 c + + =− . x1 x2 c q Harmadfokú egyenlet Kanonikus alak: ax 3 + bx 2 + cx + d = 0. Ha D = 0: három valós gyök (egyik kétszeres).2 = − ± · i. y3 = ε2 u + ε1 v. az x = y − b helyettesítés után. v segédváltozókra: u = −q + D. Ha D > 0: egy valós és két komplex gyök. a 1 p 1 b + =− =− . 2 Ha D > 0: két valós gyök. v = −q − D.

x1 = 2n+1 a. Hiányos másodfokú egyenlet: x 2 + px = 0. + km = n]. xi xj = . ha a ≥ 0. 24 Matematika 16129 Matematika FVTABM / 24 C M Y K 2011. Helyettesítés: x 2 = y. √ Tiszta (2n+1)-edfokú egyenlet: x 2n+1 = a. b Redukált alak: y 4 + py 2 + qy + r = 0.3 = ± −p. √ Hiányos harmadfokú egyenlet: x 3 + px = x(x 2 + p) = 0. an an i. √ √ √ y4 = − z1 + z2 − z3 . z3 . x x Bi-kvadratikus egyenlet: ax 4 + bx 2 + c = 0. x1. √ Tiszta harmadfokú egyenlet: x 3 + q = 0. –18:37 . 2 16 4 64 A redukált alak gyökei: √ √ √ y1 = z1 + z2 + z3 . A gyökök és együtthatók kapcsolata (Vi`ete-formulák): n  xi = − 1 n an−1  an−2 . x1 = 0. an an i=1   n−1  ai  A gyökök korlátja: |xi | < 1 + Max  . . (x − xm )km = 0. [k1 + k2 + . x1 = 0. . . ennek gyökei: z1 .Negyedfokú egyenlet Kanonikus alak: ax 4 + bx 3 + cx 2 + dx + e = 0. i=0 a n Rolle tétele: (egész együtthatós egyenletek racionális gyökeiről) p Ha xi = ∈ Q az egész együtthatós egyenlet gyöke. Az egyenlet gyöktényezős alakja: an (x − x1 )k1 (x − x2 )k2 . ha p ≤ 0. x2 = −p. Helyettesítés: x = y − . május 6. Szimmetrikus negyedfokú egyenlet: ax 4 + bx 3 + cx 2 + bx + a = 0.2 = ± 2n a. √ Tiszta 2n-edfokú egyenlet: x 2n = a.. z2 . √ √ √ y3 = z1 − z2 − z3 . . Általános n-edfokú egyenletek P n (x) ≡ an x n + an−1 x n−1 + · · · + a1 x + a0 = 0. Átalakítása: a(x 3 + 1) + bx(x + 1) = (x + 1)[a(x 2 − x + 1) + bx] = 0. x(x + p) = 0. x1. .   4a 1 1 1 1 Harmadfokú rezolvens: z3 + pz2 + p2 − r z − q 2 = 0. x 4 = y 2 → ay 2 + by + c = 0. √ √ √ y2 = − z1 − z2 + z3 . x1 = 3 −q.2 = ± −q. x 2 + 2 = y 2 − 2 → a(y 2 − 2) + by + c = 0. q Speciális egyenletek √ Tiszta másodfokú egyenlet: x 2 + q = 0..j=1 i<j n  xi xj xk = − i. x x 1 1 Helyettesítés: x + = y.k=1 i<j<k n  a0 an−3 . xi = (−1)n .     1 1 Átalakítása: a x 2 + 2 + b x + + c = 0.. ha q ≤ 0.j. Szimmetrikus harmadfokú egyenlet: ax 3 + bx 2 + bx + a = 0. akkor p | a0 és q | am . x2.

b] intervallumból indulunk. Ezt a becslést kell ismételten javítani az alábbi módszerek valamelyikével. .4. Pontosabb gyök xn = g(xn−1 ). f (x0 )) pontban húzott érintő tengelypontja: f (x0 ) x1 = x0 − # .) Matematika 25 16129 Matematika FVTABM / 25 C M Y K 2011. –18:37 . x3 . ha: f (a) · f (b) < 0. f (a)) és (b. Közelítő módszerek Az f (x) = 0 egyenletek gyökeinek közelítő meghatározásához általában egy azt tartalmazó intervallumot vagy a gyökhöz közeli induló értéket kell keresni.3.4. x2 = 2π − x1 x = arc tg a + kπ x = arc ctg a + kπ 4. május 6. f (b)) pontokat összekötő húr tengelypontja: a · f (b) − b · f (a) x= . A gyök x0 közelítő értékéből indulunk. Szükség van az f (x) deriváltjára: f # (x) 0. (Az értelmezési tartományt nem jelöltük. (Ha a gyök környezetében |g # (x)| < 1 akkor és csak akkor x1 . x2 = π − x1 x1 = arc cos a + 2kπ. a gyökhöz tart. Pontosabb gyök az (x0 . Irracionális és transzcendens egyenletek [Általános esetben csak a közelítő módszerek valamelyike alkalmas a gyök meghatározására. f (x0 ) (A módszer csak akkor konvergens. x2 . ha a zérushelyen a derivált nem 0. a k: tetszőleges egész szám.] Az alapegyenletek megoldása.4. . Húrmódszer (regula falsi) Adott [a. Közelítő gyök az (a. f (b) − f (a) Érintő módszer (Newton-módszer) A gyök x0 közelítő értékéből indulunk.4.) Iteráció Az f (x) = 0 alakú egyenletet x = g(x) alakba írjuk. .) √ n Gyökös egyenlet x=a x = an lg b Exponenciális egyenlet ax = b x = loga b = lg a Logaritmikus egyenlet loga x = b x = ab = eb·ln a = 10b·lg a Trigonometrikus egyenletek sin x = a cos x = a tg x = a ctg x = a x1 = arc sin a + 2kπ.

Racionális egész függvények Hatványfüggvény: y = x n . a1 Kiküszöbölés módszere: c1 − b 1 y ⎫ ⎪ x= ⎪ ⎬ a1 c1 − b1 y c2 − b2 y ⇒ = . a 0. Harmadfokú polinomfüggvény: y = ax 3 + bx 2 + cx + d. a 0. VALS FGGVNYTAN Az itt szereplő függvényeket a valós számok halmazából a valós számok halmazába leképező képletekkel. a.1. c.1. . Egyenletrendszerek 4. a. a 0.5.1. c ∈ R. b ∈ R.5. Polinomfüggvény: y = an x n + an−1 x n−1 + . d ∈ R. b. május 6.4. Elsőfokú polinomfüggvény: y = ax + b. Fontosabb vals fggvnyek 5. Másodfokú polinomfüggvény: y = ax 2 + bx + c. n ∈ Z+. 5. –18:37 . 5. b. Lineáris egyenletrendszer (két ismeretlennel)  a1 x + b1 y = c1 a2 x + b2 y = c2 Helyettesítő módszer: x= c1 − b 1 y a1 ⇒ a2 c1 − b 1 y + b2 y = c2 . a. ∀i: ai ∈ R. a<0 y x a>0 26 Matematika 16129 Matematika FVTABM / 26 C M Y K 2011. + a1 x + a0 . . ahol az nem egyezik a teljes valós számhalmazzal.1. y = f (x) alakban adom meg. A D-vel jelölt értelmezési tartományt is megadom ott. ⎪ a1 a2 c2 − b2 y ⎪ ⎭ x= a2 Egyenlő együtthatók módszere:  a1 a2 x + b1 a2 y = c1 a2 −a1 a2 x − b2 a1 y = −c2 a1 ⇒ (b1 a2 − b2 a1 )y = (c1 a2 − c2 a1 ).

. 5. + b1 x + b0 D = R \ {x1 . 2k−1 x → √ 3 x 1 1 x 1 x 1 n Törtkitevős hatványfüggvény: y = x ± k = √ k ±n x . . 5. . k ∈ N + . május 6. a ∈ R+ . ∀i: ai . . x2 . xn }. –18:37 . Racionális törtfüggvények Reciprok hatványfüggvény: y 1 . Irracionális függvények Gyökfüggvények: y = y x → √ √ x. xn 1 y = x −n = n ∈ N + . x → y 1 x x → 1 x2 1 x 1 1 x Fordított arányosság: a y = . a ∈ R. n. .1. e ≈ 2.2. bi ∈ R.. k ∈ N + . x a<1 a=1 a>1 1 x Matematika 27 16129 Matematika FVTABM / 27 C M Y K 2011. k ∈ N + . x Általános törtfüggvény: y = am x m + am−1 x m−1 + . D = R \ . D = R+ ∪ {0}. D = R+ ∪ {0}.3. b1 b1 x + b0 b1 0. . .4. + a1 x + a0 . bn x n + bn−1 x n−1 + .1. bi ∈ R. D = R \ {0}. ∀i: ai .5. . Exponenciális és logaritmusfüggvények Exponenciális függvény: y = a x . D = R \ {0}. y y = e = exp(x). .718 28.1. (A nevező gyökei kizárva!) Lineáris törtfüggvény: y =   a1 x + a0 −b0 . D = R. 2k y= y x √ x.

2 y x → e−x = exp(−x 2 ) 2 1 x 5.     1 D=R\ x|x = k+ π. x → sin x y 1 π π 2 3π 2 x → cos x y 1 x 2π Tangensfüggvény: y = tg(x). ∀k ∈ Z}. y y = ln x = loge x. D = R+ . + a>1 x → loga x x 1 a<1 „Haranggörbe”: y = e−x = exp(−x 2 ). x → tgx y π π 2 y x → ctgx 1 π 2 π 3π 2 x −π− π 2 π 2 π x 28 Matematika 16129 Matematika FVTABM / 28 C M Y K 2011. 2 x 2π 3π 2 Kotangensfüggvény: y = ctg(x).Logaritmusfüggvény: y = loga x.5. Koszinuszfüggvény: y = cos(x). D = R \ {x | x = kπ.1. ∀k ∈ Z . D = R . –18:37 . Trigonometrikus függvények Szinuszfüggvény: y = sin(x). a ∈ R+ \{1}. május 6.

y x → [x] 1 1 y Törtrészfüggvény: y = {x} = x − [x]. ha x > 0 x → sgn(x) 1 1 x −1 Egészrészfüggvény: y = [x] = n.5. ha n ≤ x < n + 1. ha x < 0 0. május 6. ha x ≥ 0 y = |x| = −x. ha x < 0 y x → |x| 1 x 1 Előjelfüggvény:  y = sgn(x) = y −1. n ∈ Z. –18:37 .1. x x → {x} 1 1 x Matematika 29 16129 Matematika FVTABM / 29 C M Y K 2011. ha x = 0 1. Néhány nevezetes függvény Abszolútértékfüggvény:  x.6.

a1 a1 Ettől eltérő sorrendben más meggondolásokat kell alkalmazni. 30 Matematika 16129 Matematika FVTABM / 30 C M Y K 2011. tehát a1      a0 a0 f (x) → f x + → f a1 x+ =f (a1 x + a0 ) → b1 ·f (a1 x + a0 ) → b1 ·f (a1 x + a0 ) + b0 . Függvénytranszformációk Az y = f (x) függvény lineáris transzformáltjai: y = b1 · f (a1 x + a0 ) + b0 . a függvény képe az x tengelyre tükröződik.) Ha a1 = − 1. 1 arányú affinitás. y = b1 · f (x) Az x tengelyre merőleges. nyújtás ha |a1 | < 1. a függvény képe az y tengelyre tükröződik. a1 (Összenyomás. ha |a1 | > 1.5.1. Ezeket a következő négy elemi transzformáció kombinálásával kapjuk: A változó transzformációja A függvényérték transzformációja Hozzárendelés A grafikon geometriai transzformációja y = f (x + a0 ) Eltolás az x tengely mentén (−a0 . A b1 · f (a1 x + a0 ) + b0 függvény egy lehetséges ábrázolása az f (x) függvény segítségével    a0 lépésről lépésre: b1 f (a1 x + a0 ) + b0 = b1 f a1 x + + b0 . b0 ) vektorral. nyújtás ha |b1 | > 1.) Ha b1 = − 1. május 6. 0) vektorral.7. b1 arányú affinitás. y = f (a1 · x) Az y tengelyre merőleges. (Összenyomás. ha |b1 | < 1. y = f (x) + b0 Eltolás az y tengely mentén (0. –18:37 .

Határérték-számítási szabályok (A határérték helye a vagy ±∞ lehet. Dierencilszm.1.2. .) (c ∈ R tetszőleges konstans) lim c = c lim(c · f ) = c · lim f lim(f ± g) = lim f ± lim g   f lim f lim = .2. lim 1 + x→∞ x sin x lim =1 x→0 x 5.2. Hatrrtk 5.2. Néhány nevezetes határérték   1 x = e ≈ 2. ha lim g g lim g lim(f · g) = lim f · lim g 0 5.5. .3.712 818 28.

(Inverz függvény) f 5. május 6. (loga x)# = 1 . Deriválási szabályok (c ∈ R tetszőleges konstans) (c · f )# = c · f # (f ± g) = f # ± g #  # 1 g# =− 2 g g (f · g)# = f # · g + f · g #  # f f # g − fg # = g g2 (f ◦ g)# = (f # ◦ g) · g # .3.4343 .2. (Összetett függvény) −1 # 1 f = # .3026 · 10x .ts 5. x (ln x)# = 1 x (cos x)# = − sin x (tg x)# = 1 cos2 x (lg x)# ≈ Matematika 31 16129 Matematika FVTABM / 31 C M Y K 2011.3. x · ln a (sin x)# = cos x (ex )# = ex 0.1. –18:37 . Elemi függvények deriváltja c# = 0 (x n )# = n · x n−1 (a x )# = a x ln a. (10x )# ≈ 2.

3.3. Integrlszm.5.4. A függvény menetének vizsgálata f # (x) f f ”(x) Növekszik Csökken Helyi minimum >0 <0 =0 ∧ (−) → (+) Helyi maximum =0 ∧ (+) → (−) >0 <0 Konvex Konkáv Inflexiós pont >0 <0 =0 ∧ (±) → (∓) 5.

4.ts (c ∈ R tetszőleges konstans) 5.2. n n+1 1 dx = tg x + C cos2 x  x · ln x − x +C ln a 1 √ dx = arc sin x + C 1 − x2 1 dx = arc tg x + C 1 + x2 32 Matematika 16129 Matematika FVTABM / 32 C M Y K 2011. Fontosabb integrálok   c dx = c · x + C  x n dx =  x x ax a dx = +C ln a  ln xdx = x · ln x − x + C  10x dx = lg e · 10x + C   1 dx = − ctg x + C sin2 x loga xdx =  cos x dx = sin x + C  1 dx = ln |x| + C x  lg xdx = x · (lg x − lg e) + C sin x dx = − cos x + C   −1 x e dx = e + C  x n+1 + C. május 6.4. –18:37 .1. Integrálási szabályok   c·f =c·   (f ± g) = f  f±   # (f · g ) = f · g − g f #g 5.

. a Trapézformula (egyenletes felosztás melletti közelítés): b f ≈ h· y 0 2 yn .4. .+yn−1 ) ≈ h·(y1 +y2 +y3 +.4. a Téglalapformula (egyenletes felosztás melletti közelítés): b f ≈ h·(y0 +y1 +y2 +. A határozott integrálás szabályai b b (c · f ) = c · a b f =− f a b a b b (f ± g) = f± a a a b b g c f = a f a b f+ a f c 5.+yn ).5.3. . .4. A határozott integrál kiszámítása Becslés: b (b − a) · min f (x) ≤ f (x)dx ≤ (b − a) · max f (x).

. május 6. –18:37 . 2 + y1 + . . b]-ban f integrálható és F = f . + yn−1 + a Simpson-formula (n = 2k egyenlő részintervallum melletti parabolikus közelítés): b f ≈ h · (y0 + 4y1 + 2y2 + 4y3 . + 2yn−2 + 4yn−1 + yn ). 3 a Newton–Leibniz-formula. . . Ha [a. akkor a Matematika 33 16129 Matematika FVTABM / 33 C M Y K 2011. . az integrálszámítás alaptétele: # b f = F (b) − F (a).

∪ Em =Ω ∧ ∀i k: Ei ∩ Ek = O.2. Feltételes relatív gyakoriság: az E ∩ F esemény és az F feltétel gyakoriságának hányadosa: gE∩F fE|F = . május 6.1. 6. Lehetetlen esemény: O = Ω = { }. Biztos esemény: Ω. egyféleképpen bekövetkező esemény – εk = {ωk }. ha P (A ∩ B) = P (A) · P (B). VALSZNSG-SZMTS 6. Független események A és B. Komplementer esemény: E. Összetett esemény: két vagy több esemény vagylagos. amelyek egy másik F O esemény (a feltétel) bekövetkezéseivel együtt fordultak elő. ha az E esemény nem. akkor következik be. A ∪ B := a két eseményből legalább az egyik bekövetkezik. A ∩ B := mindkét esemény bekövetkezik. amely nem következhet be.6. Gyakorisg Az E esemény gE gyakorisága az esemény bekövetkezéseinek száma a kísérlet során. fE = n Feltételes gyakoriság: egy E esemény kísérleti bekövetkezéseiből azoknak a kE|F száma. . Esemnyek Elemi esemény: egy kimenetelű. –18:37 . Egymást kizáró események: A ∩ B = O. amely az összes lehetséges kimenetelt tartalmazza. Következménye a K esemény az E eseménynek. gF 34 Matematika 16129 Matematika FVTABM / 34 C M Y K 2011. ha E maga után vonja K-t: E ⊂ K. Teljes eseményrendszer: E1 ∪ E2 ∪ . Ha egyikük és csak egyikük következik be. Az E esemény fE relatív gyakorisága a gyakoriság és a kísérletek számának hányadosa: gE . . illetve együttes bekövetkezése.

Valsz.6.3.

.2. május 6.1. A komplementer események valószínűségének összege. . ha P (A ∩ B) = P (A) · P (B). ∀i j : Ei ∩ Ej = O ⇒ P (E1 ∪ E2 ∪ . k=1 Tetszőleges eseményekre: P (E1 ∪ E2 ∪ . Feltételes valószínűség: az E eseménynek az F valószínűsége P (E | F ) = O eseményre vonatkoztatott feltételes P (E ∩ F ) . . . . ∪ Em ) = m  P (Ek ). ε2 . .nsg 6. akkor 1 a) az elemi események valószínűsége a számuk reciproka. Em teljes eseményrendszer. εn elemi eseményre: n  P (εk ) = 1. k=1 Matematika 35 16129 Matematika FVTABM / 35 C M Y K 2011. Alapvető összefüggések A lehetetlen esemény valószínűsége zérus. k=1 Az összes ε1 . Ha E1 . akkor m  P (Ek ) = 1. k=1 Klasszikus valószínűségi mező: – ha az Ω eseménytér véges – és az elemi események valószínűsége egyenlő: P (ε1 ) = . ∀k: P (εk ) = . . .) – a biztos esemény valószínűsége 1. Definíciók Az E ⊆ ℘(Ω) esemény valószínűsége egy olyan P (E) = pE ∈ [0. n b) az E esemény valószínűsége a kedvező és a lehetséges kimenetelek számának hányadosa. . . Kolmogorov-axiómák: (I. P (O) = 0. 1] ⊆ R szám. . E2 .3. . –18:37 . ∪ Em ) ≤ m  P (Ek ). = P (εn ). n(Ω) Függetlenek az A és B események. . (II. P (F ) 6. n(E) P (E) = . amelyet a nagyszámú kísérletben az esemény fE relatív gyakorisága megközelít. P (Ω) = 1.) – az egymást páronként kizáró események valószínűsége összeadódik. ∀E ∈ ℘(Ω): P (E) + P (E) = 1. .3.

akkor tetszőleges A O-ra P (A | Ek ) · P (Ek ) . . Em teljes eseményrendszer és ∀k: Ek P (A) = m  O. A feltételes valószínűség összefüggései (F O): 0 ≤ P (E | F ) ≤ 1. E2 . . . . ha egymást páronként kizáró események. P (E | F ) = P (E). . akkor tetszőleges A-ra P (A | Ek ) · P (Ek ). B eseményre: P (A ∪ B) = P (A) + P (B) − P (A ∩ B). k=1 Bayes tétele: Ha E1 . P (A ∩ B) = P (A | B) · P (B). Em teljes eseményrendszer és ∀k: Ek P (Ek | A) = O. ha E és F események függetlenek: P (E1 | F ∪ E2 | F ∪ . ∪ Em | F ) =  P (Ek | F ). A teljes valószínűség tétele: Ha E1 . . . E2 . m  P (A | Ej ) · P (Ej ) j =1 6. . . .4. Valsz.Két tetszőleges A.

nsg-eloszlsok 6. f (x) a sűrűségfüggvényt. lim F (x) = 1.4. −∞ f (x)dx = 1. –18:37 . május 6.} ⎧  pk ⎪ ⎪ ⎪ ⎪ a≤xk <b ⎪ ⎨ F (b) − F (a) = P (a ≤ ξ < b) = b ⎪ ⎪ ⎪ ⎪ f (x)dx ⎪ ⎩ a x F (x) = +∞ f (t)dt. x→−∞ x→+∞ 36 Matematika 16129 Matematika FVTABM / 36 C M Y K 2011. Alapvető összefüggések {Az F (x) jelöli az eloszlásfüggvényt.1. −∞ lim F (x) = 0.

k=1 x 2 · f (x)dx − μ2 .4. n  Diszkrét: μ = xk · pk .5 egyenlet gyöke (ha pontosan egy van). Diszkrét σ 2 = M[(ξ − μ)2 ] = M(ξ 2 ) − μ2 = ∞ ∞ (x − μ)2 · f (x)dx = Folytonos σ 2 = −∞ n  xk2 · pk − μ2 . ha az integrál létezik. Variancia (szórásnégyzet): D2 (ξ ) = σ 2 . Folytonos: μ = −∞ Szórás: D(ξ ) = σ . –18:37 . május 6. A medián két egyenlő részre osztja az f (x) függvény görbéje alatti területet. Matematika 37 16129 Matematika FVTABM / 37 C M Y K 2011. −∞ Módus – μ0 : a folytonos sűrűségfüggvény/a diszkrét valószínűségek maximumhelye. μe ∞ 1 f (x)dx = f (x)dx = . F = felső határ. F ] intervallum.2. 2 −∞ μe Variációs köz: az a legszűkebb [A. k=1 ∞ x · f (x)dx.6. A = alsó határ. amelyre P (A ≤ ξ ≤ F ) = 1. Eloszlások jellemzői Várható érték: M(ξ ) = μ. Medián – μe : az F (x) = 0. Terjedelem: a variációs köz hossza – dR = F − A.

. akkor μ = μe = μ0 = Q A szimmetrikus eloszlásoknál a közepek tipikus elhelyezkedése [kivétel lehet!]: μ < μe < μ0 – bal oldali aszimmetria. május 6. ha A szimmetrikus eloszlásoknál a közepek tipikus Egy-. [Fordítva nem igaz!] Ha szimmetrikus.4. ha ∀x: f (x0 − x) = f (x + x0 ). 38 Matematika 16129 Matematika FVTABM / 38 C M Y K 2011. . Szimmetrikus az eloszlás az x0 középpontra. . ¯ = x0 . két-. multimodális eloszlások. ha a sűrűségfüggvénynek/valószínűségeknek egy. [Unimodális. bimodális. Eloszlástípusok Szimmetrikus az eloszlás az x0 középpontra. . többmódusú az eloszlás. két.3.] Excentrikus eloszlások: sűrűségfüggvényük/valószínűségeik maximuma a variációs köz szélére esik. több lokális maximuma van. –18:37 .6. μ0 < μe < μ – jobb oldali aszimmetria.

ξ ∈ {0. n. . . p. p σ2 = 1−p . 1[ ∧ (p + q = 1). ∀k: P (ξ = k) = λk −λ e . ∀k: P (ξ = k) = p ·q .4. n. x3 . . μ= 1 . q ∈ ]0. . x2 . 3. . xn }.6.}.   n k n−k ξ ∈ {0. . 2. 2. 1. p2 Poisson-eloszlás: Paraméter: 0 < λ ∈ R.. k! σ 2 = λ2 . k σ 2 = npq. május 6.}. σ 2 = x2 − ξ ∈ {x1 .. . ∀k: P (ξ = xk ) = . ξ ∈ {1. k=1 Binomiális eloszlás: Paraméterek: n ∈ N + . .. Nevezetes diszkrét eloszlások Egyenletes eloszlás: n n 1 1 1 1 xk . . . n}. . Geometriai eloszlás: Paraméterek: p. μ = n n k=1 n k=1 k n2 " n  #2 xk . . Matematika 39 16129 Matematika FVTABM / 39 C M Y K 2011. μ = λ. . 1. 1[ ∧ (p + q = 1). 2. .4. . . . . . –18:37 . q ∈ ]0. μ = np. ∀k: P (ξ = k) = p · q k−1 .

f (x) = b − a ⎩ 0. 2 σ2 = 1 .  λ · e−λx . különben μ= F (x) = ⎧ 0. –18:37 . oldal) ξ ∈ [−∞. .6. május 6. ha x ≤ a. f (x) = 0. +∞].14. Nevezetes folytonos eloszlások Egyenletes eloszlás: ⎧ ⎨ 1 . ⎪ ⎨x−a  F (x) = 1 − e−λx . −∞ σ 2 = 1. b]. λ2 Standard normális eloszlás: Jelölése: N(0. λ σ2 = ⎪ ⎩ b−a 1. ha a < x < b. 98.4.5. (lásd 10. különben 1 . μ= a+b . 40 Matematika 16129 Matematika FVTABM / 40 C M Y K 2011. ϕ(x) = x2 1 · e− 2 . ha 0 ≤ x ξ ∈ [0. ha b ≤ x. 1). 12 Exponenciális eloszlás: Paramétere: 0 < λ ∈ R. (b − a)2 . különben ξ ∈ [a. ha a < x < b. ha 0 ≤ x 0. μ = 0. +∞]. √ σ 2π x Φ (x) = ϕ(t)dt – zárt alakban nem írható fel. táblázat.

Normális eloszlás: Paraméterei: μ. ξ ∈ [−∞. σ Kétdimenziós standard normális eloszlás: ξ. F (x) zárt alakban nem írható fel. k μ−kσ Matematika 41 16129 Matematika FVTABM / 41 C M Y K 2011.6. legfeljebb 1 1 .   2 y2 1 x f (x. y) = √ exp − − . –18:37 .   x−μ . σ ). akkor az eloszlásnak az a része. akkor a változó tetszőleges 0 < kμ számot meghaladó értékeinek valószínűsége k reciprokával arányos: 1 P (kμ ≤ ξ ) ≤ . május 6. 2 k k azaz a várható érték k · σ sugarú környezetébe 1 legalább az eloszlás 1 − 2 része esik: k μ+kσ  1 P (|ξ − μ| ≤ k · σ ) = f (x)dx ≥ 1 − 2 . Jelölése: N(μ. +∞]. η ∈ [−∞. f (x) = ϕ σ x−μ Standardizálás: z = helyettesítéssel. összefüggések Markov-féle egyenlőtlenség: Ha a 0 ≤ ξ valószínűségi változónak véges a várható értéke (μ ∈ R). amely a várható érték k · σ sugarú környezetén kívül esik. 2 2 2π 6. k Csebisev-féle egyenlőtlenség: Ha a ξ valószínűségi változónak van várható értéke és szórása (μ. σ ∈ R). ahol k > 1: P (|ξ − μ| ≥ k · σ ) ≤ 2 . σ ∈ R. +∞]. Nevezetes tételek.4.

A „3-szigma” szabály: ha ξ normális eloszlású valószínűségi változó. . . . . akkor a ξ = ξ1 + ξ2 + . . . . . –18:37 . . .7%-a. ≈ 99.. n→∞ n A központi határeloszlás-tétel: Ha a ξ1 . azonos eloszlású – ∀i: (μ = μi ) ∧ (σ = σi ) –. . . 2σ . független és véges szórású változók. akkor a várható érték 1σ .. május 6. ≈ 95%. . . Borel tétele: A nagy számok erős törvénye Ha egy kettős kimenetelű kísérletben az egyik kimenetel valószínűsége p és a kísérlet 1. ≈ . 3σ sugarú környezetébe esik az eloszlás ≈ 68%.-szeri elvégzésekor a kimenetel relatív gyakorisága f1 . illetve e 1 1 1 környezeteken kívül az ≈ . .. akkor a relatív gyakoriságnak a valószínűségtől való eltérése n növekedésével egyre valószínűtlenebb: lim P (|fn − p| > ε) = 0. n→∞ ∀ε > 0.≈ része. . f2 . σ ] normális eloszláshoz. 2. 3 20 333 Bernoulli tétele: A nagy számok gyenge törvénye Ha egy kettős kimenetelű kísérletben az egyik kimenetel valószínűsége p és a kísérlet n-szeri elvégzésekor a kimenetel relatív gyakorisága fn . + ξn valószínűségi változó az n növekedésével közelít az N[μ. . . 2 Az átlag megoszlása n = 2 mintából Az átlag megoszlása n = 5 mintából 42 Matematika 16129 Matematika FVTABM / 42 C M Y K 2011. . ξ2 . akkor   f1 + f2 + . fn .  lim P n→∞ ξ1 + ξ2 + . . n. . + ξn − nμ √ <x σ n A populáció sűrűségfüggvénye  1 =√ 2π x −∞  2 t exp − dt. + fn P lim = p = 1.

fm – a relatív gyakoriságok sora. F1 . . . σ . . F3 . .1. . μe . . . gm – a gyakoriságok sora. Általános jelölések n – mintanagyság. Adatok feldolgozsa. május 6. x3 . f2 . Fm – a kumulált relatív gyakoriságok sora. m0 . (görög betűk). G3 . – a mintastatisztikák: átlag. 3 dimenziós oszlopok. –18:37 . . .  – összegezés jelzése. . g3 . . μ0 . g2 . szórás stb.1. G2 .2. x1 . STATISZTIKA 7. x2 . . kategóriák. – a populáció paraméterei: átlag. ¯ s. x. ha minden elemre vonatkozik. Gm – a kumulált gyakoriságok sora. brzolsa 7. Fm = 1 k=1 7. xn – az adatsor elemei. fi = 1 gi n Fi = i  fk . μ. . lehetséges értékek száma. a minta elemeinek száma. Matematika 43 16129 Matematika FVTABM / 43 C M Y K 2011. Gyakorisági sorok  gi = n Gi = i  k=1 gk . alakok alkotják. . x¯ m – osztályközepek.3. x¯ 2 . . 7. . . Gm = n gi gi  fi =  = . me . . f1 . g1 .7. . m – osztályközök. . . x¯ 3 . . F2 . x¯ 1 .1. . szórás stb.1. f3 . . . Diagramok Oszlopdiagram: az abszcisszatengely tetszőleges pontjaiban azonos alapú és a gi vagy az fi gyakoriságokkal arányos magasságú téglalapok. .1. . . G1 . . . (latin betűk).

Szalagdiagram – sávdiagram: az oszlopdiagram 90 fokkal elforgatva. –18:37 . május 6. ∀i: ci = 360◦ · gi = 360◦ · fi . n Gyakorisági grafikonok: poligon görbe ogiva 44 Matematika 16129 Matematika FVTABM / 44 C M Y K 2011.Hisztogram: az osztályközök fölé emelt gi vagy fi magasságú téglalapok. Kördiagram: a gi vagy az fi gyakoriságokat ci szögű körcikkek ábrázolják.

. . + xn = x¯ = n Aritmetikai közép xi i=1 n .2. . ha n páros. Mintafggvnyek. .1.2. standard középérték:  xi az adatsorból számolva: x¯ = . . =  1 H x1 x2 x3 xn i=1 xi xi    n 2   x x12 + x22 + x32 + . Közepek. . . + sn si Súlyozott aritmetikai közép x# = Geometriai közép   n  √ n G = n x1 · x2 · x3 · .. + + + . –18:37 . május 6. n n H= Mintaközép. . ha n páratlan.  s1 + s2 + s3 + . i=1 i=1 Harmonikus közép Négyzetes közép n n 1 1 1 1  1 n . + xn2  i=1 i Q= = .7.+ = . n  si xi s1 x1 + s2 x2 + s3 x3 + . átlagok n  x1 + x2 + x3 + .. . + sn xn i=1 = n . · xn =  xi . Matematika 45 16129 Matematika FVTABM / 45 C M Y K 2011. . n  gi x¯ i  a gyakorisági sorokból: x¯ =  = fi x¯ i . gi Medián – me : a nagyság szerint rendezett adatsor – középső eleme. – a két középső elem átlaga. statisztikk 7.

f−1 és f+1 a két szomszédos köz gyakorisága. [min(xi ) = A = Q0 . amelybe a legnagyobb adat. –18:37 .Percentilisek – P1 . . 2 Módus – m0 : a rendezett gyakorisági sor maximumhelye. Nyersmódus – x0 : a modális köz közepe. 7. május 6. . . F − A = max(xi ) − min(xi ). dQ = Középeltérés: a mediántól való abszolút eltérések számtani közepe. Q4 = F = max(xi ) és me = Q2 ] Kvartilisközép: q = Q1 + Q3 . Q4 : a rendezett adatsort 4 egyenlő részre tagolják. . A módus helyesbítése parabolikus interpolációval: m0 = x0 − f+1 − f−1 · h.3. P99 : a rendezett adatsort 100 egyenlő részre tagolják. Kvartilisek– Q0 .   |xi − me | gi · |x¯ i − me |   d = |xi − me | = = = fi · |x¯ i − me |. Q3 − Q1 . Q3 . Modális köz: osztályköz/intervallum. n gi Relatív középeltérés: d # = d . Q3 = q + dQ. me 46 Matematika 16129 Matematika FVTABM / 46 C M Y K 2011. Q2 . P2 . Kvartiliseltérés: a felső és az alsó kvartilis különbségének fele. 2 Szimmetria esetén: Q1 = q − dQ. f0 a modális köz relatív gyakorisága. A szrds jellemzi Terjedelem: a legnagyobb és a legkisebb adat különbsége. gyakoriság esik. 2(f−1 − 2f0 + f+1 ) h az osztályközök szélessége. Q1 .

. az l < 3 pedig laposabb eloszlást jelez.1. . . 2. . pozitív értékek bal oldali aszimmetriát jeleznek. . –18:37 . . yi ).4. x¯ 7. − (x) ¯ 2 =  i − (x) n gi Szórás: a variancia négyzetgyöke √ s = s 2 = (x 2 ) − (x) ¯ 2. A lapultság gyakorlatban használt mérőszáma: (xi − x) ¯ 4 . xn – az egyik adatsor elemei. i. . Szimmetria s lapultsg A ferdeség (aszimmetria) gyakorlatban használt mérőszámai: g= x¯ − m0 q − me és g # = . s = (xi − x) = n gi  2   xi gi · x¯ 2 s2 = ¯ 2= fi · x¯ i2 − (x) ¯ 2. . az l > 3 ennél csúcsosabb. . regresszi A statisztikai modell: az adatsor a minta elemeinek két ismérvét tartalmazza. s Relatív szórás: s # = . x2 . . 2. n – az elemek indexe. . . ..5. . x3 . . y2 . s dQ Negatív értékek jobb oldali. Matematika 47 16129 Matematika FVTABM / 47 C M Y K 2011. . . y1 .5. Korrelci. l= 7. . i → (xi . . a mintaközéptől való eltérések négyzetes közepe   (xi − x) ¯ 2 ¯ 2  gi · (x¯ i − x) 2 2  ¯ = = fi · (x¯ i − x) ¯ 2.Variancia (szórásnégyzet). 7. 4 s A normális eloszlásnál l = 3. n} → R × R. május 6. Általános jelölések 1. yn – a másik adatsor elemei. Matematikai modell: a mérés a minta i-edik eleméhez hozzárendeli a sík egy pontját – {1. 3. y3 . x1 .

ahol sx és sy a két adatsor szórása.3.7. n    (xi · yi ) xi yi − · .] 48 Matematika 16129 Matematika FVTABM / 48 C M Y K 2011.  2  2 n · xi − xi   yi − a · xi Tengelymetszet: b = y¯ − a · x¯ = . Ha r = 0 – x és y korrelálatlanok (nem feltétlenül függetlenek!). ¯ y) ¯ ponton. sx · sy Ha |r| = 1 – a két ismérv szoros (lineáris) korrelációs kapcsolatban van. Cov(x. n [A regressziós egyenes átmegy az M(x. május 6. Lineáris regreszió Regressziós egyenes: (az y változónak az x-re vonatkozó regressziós egyenese) az y = a · x + b egyenletű egyenes.5. y) . Korrelációs együttható: rxy = 7. Regressziós együttható: a= (x · y) − x¯ · y¯ (x 2 ) − (x)2 = n·    (xi · yi ) − xi · yi . Korreláció  [(xi − x) ¯ · (yi − y)] ¯ .5. –18:37 . y) = (x · y) − x¯ · y¯ = n n n Kovariancia: Cov(x.2. amitől a minta ponthalmazának ordinátairányú eltérései nek négyzetösszege (a · xi + b − yi )2 minimális. y) = Cov(x.

7. y4(5) . . Matematika 49 16129 Matematika FVTABM / 49 C M Y K 2011. . május 6. yi(3) = (5) 5 tagú mozgó átlagok sora: y3(5) . n−1 n−1 Mozgó átlagok sora: yi−1 + yi + yi+1 . . . t2 . Idsorok Egyenlő időközökben – t1 . . . . 3 yi−2 + yi−1 + yi + yi+1 + yi+2 = . y2 . . . yi(5) Lineáris trend = a regressziós egyenes: y = a · t + b. . " # n−1  yn y1 1 1 + yi + y1 + y2 + . + yn−1 + yn 2 2 i=2 2 = Kronologikus átlag: y¯ = 2 . . . yn−2 . . yn−1 . –18:37 .6. tn – mért y1 . y3(3) . . 5 (3) 3 tagú mozgó átlagok sora: y2(3) . . . . . yn adatsor.

Komplanárisak azok a pontok/egyenesek.8.2. amelyek ugyanarra a síkra illeszkednek. –18:37 . 50 Matematika 16129 Matematika FVTABM / 50 C M Y K 2011. Szög – szögtartomány Egy pontból induló két félegyenes a síkot két szögtartományra bontja. Kollineárisak azok a pontok. ELEMI GEOMETRIA 8. A szögvonalat a szögtartományt kijelölő félegyenesek alkotják. amelyek ugyanarra a pontra illeszkednek. Közös része – metszete – két alakzatnak a közös pontjaik halmaza. május 6. Metszésvonal: két sík közös egyenese. az egyenes. amelyek ugyarra az egyenesre illeszkednek. A szög csúcsa a szárak közös kezdőpontja.2. Döféspont: egyenes és sík közös pontja.1. Szgek 8. Konkurensek azok az egyenesek. Trelemek a pont. ha egyik tartalmazza a másiknak minden pontját. 8.1. Metszéspont: két egyenes közös pontja. A térelemek kapcsolata Illeszkedő két térelem. a sík. A szög szárai a szögtartományokat határoló félegyenesek. Összekötője – közös tartója – több térelemnek az. amelyre mind illeszkedik.

Szögek Az egyenesszög két szára egy egyenest alkot. Teljesszög szárai egybeesnek. Szögpárok Mellékszögek szögtartományai együtt egy félsíkot alkotnak. Konkáv szög [tartománya] nagyobb az egyenesszögnél. Forgásszöghöz jutunk. de kisebb az egyenesszögnél. a derék-.Irányított szöget – szögtartományt kapunk. Tompaszög [tartománya] nagyobb a derékszögnél. Matematika 51 16129 Matematika FVTABM / 51 C M Y K 2011. Csúcsszögek szárai páronként egymás meghosszabbításai. Váltószögek szárai ellentétes irányú párhuzamos félegyenesek. Konvex szög a null-. május 6. Mellékszögek Csúcsszögek Egyállású szögek Váltószögek Pótszögek összege egy derékszöggel egyenlő. Kiegészítő szögek összege egy egyenesszög = két derékszög. a szögtartományt ezeknek a pontjai alkotják. Nullszög szárai egybeesnek. a hegyes-. Derékszög – rectus – az egyenesszög fele. Hegyesszög [tartománya] kisebb a derékszögnél. –18:37 .és az egyenesszög. a szögtartomány a teljes sík. a tompa. Egyállású szögek szárai azonos irányú párhuzamos félegyenesek. ha a szárak sorrendjét is előírjuk. szögtartománya a „negyedsík”. ha egy félegyenest a kezdőpontja körül forgatunk. a szögtartományok félsíkok.

Hajlásszög a két metsző egyenes által alkotott szögek közül az. Tükrözés egyenesre (tengelyes tükrözés): −−→ −−→# P P0 = P0 P .3. Fixelem: csak a középpont. leképezés: P → P # . −−→ −−→ Eltolás (párhuzamos eltolás): P P # = QQ# = t. Az 1 radiánhoz tartozó ív hossza a sugárral egyenlő: 1 rad ≈ 57. amelyik a másiknál kisebb vagy egyenlő (egyenesszögnél). az elforgatás irányával és szögével adjuk meg. 1# = 60## . Fixelemek: a tengely pontonként. újfok) = 2π (radián) = 6000v (vonás). 8.3◦ . Elemi síktranszformációk Identitás: bármely pontnak önmaga a képe. Elforgatás (pont körüli forgatás): P OP # ^ = QOQ# ^ = α. Fixelemek: az eltolás irányával párhuzamos egyenesek. illetve 1g = 100c . A tükrözést a tengelyével adjuk meg. Geometriai transzformcik Transzformáció: egyértelmű pont-pont megfeleltetés. ha négy derékszögre [szögtartományra] osztják a síkot. A körben egy szög radiánban vett mértéke a hozzá tartozó ív hossza és a sugár aránya. 8. Az eltolást az irányával és a nagyságával. május 6. az eltolásvektorral adjuk meg. Merőleges két egyenes. 1c = 100cc . a tengelyre merőleges egyenesek. Szögmértékek: A teljesszög mértéke 360◦ (fok) = 400g (gon. P P # ⊥ t. Az elforgatást a középponttal.3. A kisebb egységek: 1◦ = 60# . 52 Matematika 16129 Matematika FVTABM / 52 C M Y K 2011. –18:37 .1.

Affinitás: hasonlóságok és tengelyes affinitások. május 6. –18:37 . forgatások.2. a centrum sugaranként. ha |k| < 1: kicsinyítés. Centrális-axiális kollineáció: P P # ' O.) Fixelemek: a tengely pontonként. A középpontos hasonlóságot a centrumával és a hasonlóság arányával adjuk meg. Ha |k| > 1: nyújtás. Matematika 53 16129 Matematika FVTABM / 53 C M Y K 2011. A merőleges affinitást a tengelyével és az affinitás arányával adjuk meg. Ha k < 0: tengelyes tükrözés és egy nyújtás/összenyomás/identitás egymásutánja. Merőleges affinitás: −−→# −−→ P0 P : P0 P = k. Projektivitás: affinitások és centrális-axiális kollineációk egymásutánjai. Középpontos hasonlóság (homotécia): −−→# −→ OP : OP = k. Fixelemek: a centrum és a centrumra illeszkedő egyenesek. ha |k| < 1: összenyomás. nyírások egymásutánja. Hasonlóság: egybevágóságok és középpontos hasonlóságok egymásutánja.3. eltolások. Ha k < 0: középpontos tükrözés és egy nagyítás/kicsinyítés/identitás egymásutánja. ee# metszéspont t-re illeszkedik. ee# ∈ t. Fixelemek: a tengely pontonként és a tengellyel párhuzamos egyenesek. Fixelemek: a centrum és a centrumra illeszkedő egyenesek. Ha |k| > 1: nagyítás. (Az összetevők sorrendje általában nem cserélhető fel!) Egybevágóság: identitás. (P P # egyenes O-ra. P P # t. ha k = 1: identitás. A tükrözést a centrumával adjuk meg. Nyírás: −−→# P P : |P0 P | = k. 8. Fixelemek: a tengely pontonként és a tengelyre merőleges egyenesek. tükrözések egymásutánja. ha k = 1: identitás. P P # ⊥ t.Tükrözés pontra (középpontos tükrözés): −−→ −→ −→ −−→# P O = OP ⇔ OP # : OP = −1. Összetett transzformációk: Véges sok elemi transzformáció egymás után végrehajtva.

8. S.4.

AB OA OB Pitagorasz tétele A derékszögű háromszög befogóinak négyzetösszege az átfogó négyzetével egyenlő: c2 = a 2 + b2 . –18:37 . 96. táblázat. A kör érintője és szelője közötti kapcsolat Egy külső pontból a körhöz húzott érintő hossza mértani közepe az e pontból húzott szelő két szeletének: e2 = p · (p + h). OA OB – a párhuzamosokból a szögszárak által kimetszett szakaszok aránya megegyezik végpontjuk szögcsúcstól mért távolságának arányával: A# B # OA# OB # = = . 54 Matematika 16129 Matematika FVTABM / 54 C M Y K 2011.4.12. Elemi geometriai tételek Párhuzamos szelők tételei: Ha egy szög szárait párhuzamosokkal metsszük.1. (lásd 10. május 6. oldal) Befogótétel (Eukleidész tétele) A derékszögű háromszögben a befogó az átfogóra eső merőleges vetületének és az átfogónak a mértani közepe: a 2 = p · c. b2 = q · c. akkor – az egyik száron keletkező metszetek aránya megegyezik a másik száron levő megfelelő metszetek arányával: OA# OB # = .kgeometria 8. Magasságtétel (Eukleidész tétele) A derékszögű háromszögben az átfogóhoz tartozó magasság a befogók átfogóra eső merőleges vetületeinek mértani közepe: m2 = p · q.

8. Oldalfelező merőleges. BB2 ⊥ AC. Matematika 55 16129 Matematika FVTABM / 55 C M Y K 2011. BB1 .4. A nagyobb oldallal szembeni szög nagyobb és a nagyobb szöggel szembeni oldal nagyobb: a < b ⇔ α < β.2. OB1 ⊥ AC. –18:37 . A háromszög körülírt köre a három csúcsponton megy keresztül. C2 C. AA2 ⊥ BC. Az M magasságpont a három magasságvonal egyetlen közös pontja. b + c > a. B1 O. B2 B. OA1 ⊥ BC. A külső szögek összege a teljesszöggel egyenlő: α# + β # + γ # = 2π = 360◦ . magasságpont: A magasságvonal a háromszög csúcsából a szemköztes oldalegyenesére bocsátott merőleges szakasz: A2 A. A belső szögek összege az egyenesszöggel egyenlő: α + β + γ = π = 180◦ . A középvonalak az oldalfelezőpontokat összekötő szakaszok: 2 · B1 C1 = BC. C1 O. BA1 = A1 C. O középpontja az oldalfelező merőlegesek egyetlen közös pontja: BA1 = A1 C. CC1 . körülírt kör: Az oldalfelező merőleges a háromszög oldalának felezőpontjában emelt merőleges egyenes: A1 O. β# = α + γ . középvonal. AB1 = B1 C. súlypont: A háromszög súlyvonala a csúcsot a szemközti oldal felezőpontjával összekötő egyenes szakasz: AA1 . AS : SA1 = 2 : 1. Súlyvonal. A súlypont mindegyik súlyvonalat 2 : 1 arányban osztja [a csúcshoz közelebbi szakasz a nagyobb]. május 6. Magasságvonal. Az S súlypont a három súlyvonal egyetlen közös pontja. a + c > b. A háromszög nevezetes tulajdonságai Az oldalak és szögek viszonyai: Bármelyik két oldal összege nagyobb a harmadiknál: a + b > c. AB1 = B1 C. A külső szög a másik két belső szög összegével egyenlő: α# = β + γ . γ # = α + β.

ABK ^ = KBC ^. Euler-egyenes: A háromszög M magasságpontja. Átlói merőlegesek. A beírt kör a belső szögfelezők egyetlen közös K pontja körül írt. Különleges négyszögek: Konvex: minden szöge konvex (< 180◦ ). Ez a másiknak felezőmerőlegese. 8. középpontosan szimmetrikus. a másik kettő a két szára. –18:37 . Átlói egyenlők. Négyszögek A négy belső szög összege egy teljesszöggel egyenlő: α + β + γ + δ = 2π = 360◦ . a magasságainak talppontjai és a magasságpontot a csúcsokkal összekötő szakaszok felezőpontjai egy körön fekszenek. két tengelyre szimmetrikus. 56 Matematika 16129 Matematika FVTABM / 56 C M Y K 2011. CK : KA = CB : AB. E kör F középpontja felezi az M magasságpontot a körülírt kör O középpontjával összekötő szakaszt: MF = F O. Trapéz: van párhuzamos oldalpárja. Téglalap: derékszögű paralelogramma. A hozzáírt körök egy belső és két külső szögfelező közös pontja körül írt.Szögfelezők. Deltoid: két-két szomszédos oldala egyenlő. beírt kör. A belső szögfelező a szemközti oldalt a szomszédos oldalak arányában metszi. Az egy csúcshoz tartozó belső és külső szögfelezők merőlegesek egymásra. Szemköztes oldalpárjai. az oldalegyeneseket érintő körök. a belső vagy a külső szöget felező félegyenesek. május 6. hozzáírt körök: A szögfelezők a csúcsra illeszkedő. S súlypontja és a körülírt kör O középpontja egy egyenesen van.4.3. Ezek a trapéz alapjai. Paralelogramma: mindkét szemköztes oldalpárja párhuzamos. egyikre szimmetrikus. Feuerbach-kör (9 pont köre): A háromszög oldalainak felezőpontjai. és az MO szakaszt a súlypont MS : SO = 2 : 1 arányban osztja. szögpárjai egyenlők. az oldalakat érintő kör.

Négyzet: egyenlő oldalú és egyenlő szögű paralelogramma. május 6. –18:37 . Négy szimmetriatengelye van. Átlói merőlegesek. NÉGYSZÖGEK KONKÁV KONVEX trapéz paralelogramma téglalap négyzet rombusz deltoid Matematika 57 16129 Matematika FVTABM / 57 C M Y K 2011. Húrnégyszög: csúcsai egy körre illeszkednek. Szemköztes szögpárjainak összege: α + γ = β + δ = 180◦ .Rombusz: egyenlő oldalú paralelogramma. Szemköztes oldalpárjainak összege megegyezik: a + c = b + d. Érintőnégyszög: oldalai egy kört érintenek. ezekre szimmetrikus.

amelynek középpontja a két pont összekötő egyenesén fekszik. két olyan nyílt félkör. Thalész tétele: Azoknak a pontoknak a halmaza. május 6. két nyílt félkörív.8. amelyeknek két ponttól való távolsága egyező. –18:37 . Az ívhez tartozó középponti szög a megfelelő kerületi szögeknek a kétszerese. egy kör. a két pontot összekötő szakaszt merőlegesen felező egyenes. Apollóniusz-kör. Azoknak a pontoknak a halmaza. amelyekből egy szakasz derékszögben látszik. amelyekből egy szakasz 0 < α < 180◦ szögben látszik. amelyeknek a szakasz az átmérője. A kör néhány nevezetes tétele Kerületi és középponti szögek: A kör egy ívéhez (és a vele egyenlő ívekhez) tartozó kerületi szögek egyenlők.4. amelyeknek a szakasz egy közös húrja.4. amelyeknek két ponttól való távolságának aránya 1-től különböző állandó. Látókörívek (a Thalész-tétel általánosítása): Azoknak a pontoknak a halmaza. szakaszfelező merőleges: Azoknak a pontoknak a halmaza. 58 Matematika 16129 Matematika FVTABM / 58 C M Y K 2011.

. b. R a körülírt kör sugarának. Matematika 59 16129 Matematika FVTABM / 59 C M Y K 2011. május 6. illetve α◦ az α szög radiánban. az α. változók az idomok oldalainak. A képletekben α. β. γ . 2 K = 2(a + b). ef T = . területe (T ) A képletekben az a. r a beírt. Háromszög: K = 2s = a + b + c. illetve fokban mért értékét jelöli. a+c T = m = km. 2 T = am = ab sin α. K = a + b + c + d. A fel nem $ sorolt jelölések értelmezésében az ábra ad segítséget. . K = 2(a + b). . 2 T = ef = a 2 sin α. am ab sin γ abc T = = = = sr. . Rombusz: Téglalap: K = 4a.8. 2 T = ab. –18:37 . a szögeknek a mérőszámát jelölik. 2 T = a2 = d . Négyzet: K = 4a. . c. Síkidomok kerülete (K). m a magasságnak.4.5. 2 2 4R Héron-képlet:  T = s(s − a)(s − b)(s − c). Paralelogramma: Trapéz: Deltoid: K = 2(a + b). .

2 2 ir − h(r − m) T = . 2 2 360◦ $ d 2π .  T = (s −a)(s −b)(s −c)(s −d). T = sr. T = π(R 2 − r 2 ) = 2π%δ. május 6. % = 2 2 hm. 2 2 n Körszelet: √ 4r 2 − h2 α = r − r · cos . K = na. K = 2s = a + b + c + d. R+r δ = R − r. T = K = 2π(R + r). 180◦ $ 2 1 αr πα◦ 2 T = ir = = r . 3 60 Matematika 16129 Matematika FVTABM / 60 C M Y K 2011.Húrnégyszög: Érintőnégyszög: K = 2s = a + b + c + d. –18:37 . 2 m=r− Ellipszis: Parabolaszelet: T = πab. Kör: Körcikk: K = 2πr = πd.α= . i =α·r = T = πr 2 = α◦ · r · π . 4 Körgyűrű: Szabályos n-szög: T = nR 2 sin α nar 360◦ = .

Vektorszm.5.8.

disztributív a skalárösszeadásra. λ(a + b) = λa + λb. 2 x + y2 Skaláris szorzat: a1 · a2 = x1 x2 + y1 y2 . disztributív a vektorösszeadásra. (a + b) + c = a + (b + c). a − b = c ⇔ a = b + c. a Egységvektor: a0 =  . |a| Skaláris szorzat: a · b = |a| · |b| · cos(a. Műveletek a1 + a2 = (x1 + x2 )i + (y1 + y2 )j. a ⊥ (a × b) ⊥ b. kommutatív.5. Műveletek vektorokkal Összeadás-kivonás: a + b = b + a. (λ + μ)a = λa + μa. –18:37 .  x 2 + y 2. asszociatív. a1 − a2 = (x1 − x2 )i + (y1 − y2 )j. b)^ .ts 8. Abszolútérték: |a| = Matematika 61 16129 Matematika FVTABM / 61 C M Y K 2011. y).1. λa = λxi + λyj. y) ∈ R × R. b)^ . |a + b| ≤ |a| + |b|.5. Vektorok koordinátái (síkban) a = xi + yj ⇒ a = a(x. Vektoriális szorzat (csak térben!): |a × b| = |a| · |b| · sin(a. kommutatív a skalárszorzásra.2. (x. Egységvektor (a irányú egységvektor): 1 a0 = · a ⇒ |a0 | = 1. május 6. 8. Szorzás skalárral: b = λa ⇒ |b| = |λ| · |a| ∧ b  a. (λμ)a = λ(μa) = μ(λa).

–18:37 . oldal) A derékszögű háromszögben az α hegyesszög szögfüggvényei: sin α = a szemközti befogó = c átfogó tg α = szemközti befogó a = b szomszédos befogó cos α = b szomszédos befogó = c átfogó ctg α = b szomszédos befogó = a szemközti befogó Forgásszögek szögfüggvényei: A koordináta-rendszer i egységvektorából tetszőleges α forgásszöggel elforgatott e(x0 . .. 88. . 180◦ .6. cos α = x0 .1. 90. oldal.6.5. x0 x0 ctg α = . Szögfüggvények (lásd 10. ∀k ∈ Z cos α = cos(α + k · 360 ).8. . május 6. 90◦ . 0◦ . . y0 tg α = . ∀k ∈ Z ◦ ∀k ∈ Z tg α = tg(α + k · 180 ). ∀k ∈ Z I. . 360◦ sin α sin(180◦ − α) − sin(α − 180◦ ) − sin(360◦ − α) ◦ ◦ cos α − cos(180 − α) − cos(α − 180 ) cos(360◦ − α) tg α − tg(180◦ − α) tg(α − 180◦ ) − tg(360◦ − α) ctg α − ctg(180◦ − α) ctg(α − 180◦ ) − ctg(360◦ − α) 62 Matematika 16129 Matematika FVTABM / 62 C M Y K 2011.6. y0 ha x0 0 ha y0 0 Tetszőleges forgásszögre: sin α = sin(α + k · 360◦ ).7. . 180◦ III. y0 ) egységvektor koordinátáival az α szögfüggvényei: sin α = y0 . táblázat. 10. Trigonometria 8. 270◦ . . ◦ ◦ ctg α = ctg(α + k · 180 ). . 10. 270◦ IV. 90◦ II. táblázatok.

2. Trigonometriai összefüggések Összefüggések egy szög különböző szögfüggvényei között: sin2 α + cos2 α = 1 cos α = sin(90◦ − α) sin α tg α = cos α tg α · ctg α = 1 ctg α = tg(90◦ − α) cos α ctg α = sin α Két szög összegének/különbségének szögfüggvényei (addíciós tételek): sin(α + β) = sin α · cos β + cos α · sin β cos(α + β) = cos α · cos β − sin α · sin β tg α + tg β tg(α + β) = 1 − tg α · tg β ctg β · ctg α − 1 ctg(α + β) = ctg β + ctg α sin(α − β) = sin α · cos β − cos α · sin β cos(α − β) = cos α · cos β + sin α · sin β tg α − tg β tg(α − β) = 1 + tg α · tg β ctg β · ctg α + 1 ctg(α − β) = ctg β − ctg α Két szögfüggvény összegének/különbségének szorzattá alakítása: α+β α−β · cos 2 2 α−β α+β cos α + cos β = 2 cos · cos 2 2 sin(α + β) tg α + tg β = cos α · cos β sin(α + β) ctg α + ctg β = sin α · sin β sin α + sin β = 2 sin α+β α−β · sin 2 2 α+β α−β cos α − cos β = −2 sin · sin 2 2 sin(α − β) tg α − tg β = cos α · cos β sin(β − α) ctg α − ctg β = sin α · sin β sin α − sin β = 2 cos Kétszeres szögek szögfüggvényei: 2 tg α 1 + tg2 α (ahol értelmezve van a tangensfüggvény) sin 2α = 2 sin α · cos α = tg 2α = 2 tg α 1 − tg2 α 1 − tg2 α 1 + tg2 α (ahol értelmezve van a tangensfüggvény) cos 2α = cos2 α − sin2 α = ctg 2α = ctg2 α − 1 2 ctg α Félszögek szögfüggvényei: α 1 − cos α = 2 2 α 1 − cos α sin α tg = = 2 sin α 1 + cos α sin2 α 1 + cos α = 2 2 α 1 + cos α sin α ctg = = 2 sin α 1 − cos α cos2 Matematika 63 16129 Matematika FVTABM / 63 C M Y K 2011.6. május 6. –18:37 .8.

6. T az alaplap területének. Testek felszíne (A). .3. tételek Lapszög: két metsző sík a teret négy tartományra bontja. május 6. –18:37 . Egyenes és sík hajlásszöge az egyenes és síkra merőleges vetületének hajlásszöge. .1. Síkra merőleges egyenes tétele: Ha egy egyenes merőleges a sík két metsző egyenesére. P a palást felszínének a mérőszámát jelölik. m a test magasságának. sin α sin β sin γ Koszinusztétel: c2 = a 2 + b2 − 2ab cos γ .7.7. α+β a+b tg 2 8. . Trgeometria 8.7. Egy ilyen tartomány a határoló félsíkokkal alkotja a lapszöget. 64 Matematika 16129 Matematika FVTABM / 64 C M Y K 2011. A háromszögek tételei Szinusztétel: a b c = = = 2R.8. akkor a síkra (annak minden egyenesére) merőleges. Kitérő egyenesek hajlásszöge a velük párhuzamos metszők hajlásszöge. 8. Alapfogalmak. változók a testek oldaléleinek vagy alkotóinak. térfogata (V ) A képletekben az a. c. α−β a − b tg 2 Tangenstétel: = . b. Az itt fel nem sorolt jelölések értelmezésében az ábra ad segítséget. ahol R a körülírt kör sugara.2. Két sík hajlásszöge a metszésvonalukra emelt merőlegesek hajlásszöge.

A = 2(ab + bc + ca). V = T m. V = a2m . 3 Csonkagúla: A = T + t + P. V = abc. 2 narm V = . √ m(T + T t + t) V = . Egyenes hasáb: Téglatest: A = 2T + km. 3 n-oldalú szabályos gúla: na(r + m0 ) . –18:37 . V = T m. 6 A= Négyzet alapú egyenes gúla: √ A = a 2 + a 4m2 + a 2 . 3 Matematika 65 16129 Matematika FVTABM / 65 C M Y K 2011. V = Tm . május 6.Hasábok Ferde hasáb: A = 2T + P . Gúlák Gúla: A = T + P.

Forgáshenger: A = 2πr(r + m).Hengerek Egyenes henger: A = 2T + km. –18:37 . V = πr 2 m . V = Tm . V = πm 2 (R + r 2 + Rr). V = T m. Kúpok Egyenes kúp: A = T + P. 3 Csonkakúp: A = π[R 2 + r 2 + a(R + r)]. 3 66 Matematika 16129 Matematika FVTABM / 66 C M Y K 2011. május 6. V = πr 2 m. 3 Forgáskúp: A = πr(r + a).

V = Matematika 67 16129 Matematika FVTABM / 67 C M Y K 2011. –18:37 . május 6. V = 2π 2 R m. 6 Gömbsüveg. -réteg: Gömböv Gömbréteg A = 2πRm. 3 6 Gömböv. 3 Ellipszoid Ellipszoid: 4π abc.Gömb és részei Gömb: A = 4πR 2 = πd 2 . -szelet: A = 2πRm + πr 2 . ahol a. V = π 2 m (3R − m). V = πm 2 (3r1 + 3r22 + m2 ). 3 Gömbcikk: A = πR(2m + r). V = 4π 3 π 3 R = d . c a 3 három féltengely hossza. b.

20 csúcs Ikozaéder: √ A = 5 3a 2 . 6 lap. √ 2 3 a . 4 12 lap. 12 4 lap. –18:37 . V = 3 8 lap. 6 csúcs Dodekaéder: √ A = 3 25 + 10 5a 2 . 30 él. 8 csúcs Oktaéder: √ A = 2 3a 2 . 12 él.Szabályos testek: Tetraéder: √ A = 3a 2 . 12 csúcs 68 Matematika 16129 Matematika FVTABM / 68 C M Y K 2011. √ 15 + 5 5 3 V = a . √ 2 3 V = a . 4 csúcs Hexaéder: A = 6a 2 . 12 20 lap. 30 él. 12 él. 6 él. √ 15 + 7 5 3 V = a . V = a3. május 6.

2. –18:37 . y) = |P1 P | : |P P2 | = m1 : m2 . m1 + m2 y= m2 y1 + m1 y2 .1. 2 yf = y1 + y2 2 Matematika 69 16129 Matematika FVTABM / 69 C M Y K 2011. Az m1 : m2 arányban osztó pont koordinátái: P (x. Polárkoordináták: ϕ = (R. r = x 2 + y 2. y). r = |r| = |OP |. x= m2 x1 + m1 x2 . A két koordináta-rendszer kapcsolata:   x = r · cos ϕ . május 6. Pont Két pont távolsága:  d = |P1 P2 | = (x2 − x1 )2 + (y2 − y1 )2 . r)^ . yf ): xf = x1 + x2 . m1 + m2 A felezőpont koordinátái: F (xf . P = P (r. ANALITIKUS GEOMETRIA A SKBAN 9. y = r · sin ϕ 9. P = P (x.9. Koordinta-rendszerek Descartes-féle derékszögű koordináták: −→ OP = r = xi + yj. ϕ).

Iránytényezős egyenlet: y = m(x − x0 ) + y0 . + xn y1 + y2 + . . Vektoregyenlet: r = r0 + v · t. x= y= n n A háromszög súlypontjának koordinátái: x1 + x2 + x3 y1 + y2 + y3 S(xS . . (n◦ (cos β. yS ): . . ha α = 90◦ . Tengelymetszetes alak: x y + = 1. n(A. m = tg α – az iránytangens. A) – az irányvektor. Egyenes Descartes-féle normálalak (iránytényezős egyenlet): y = mx + b. B) – a normálvektor.  Paraméteres egyenletrendszer: x = x0 + v1 · t . –18:37 . . Adott P0 (x0 . y = y0 + v2 · t Irányvektoros egyenlet: v2 (x − x0 ) = v1 (y − y0 ). a b a·b 0. yS = . sin β) – a normálvektor. m = tg α. Normálvektoros egyenlet: Ax + By = Ax0 + By0 . . Hesse-féle normálalak: x · cos β + y · sin β = p. y0 ) ponton átmenő egyenes egyenletei: v(v1 . Normálalak: A B C √ x+√ y+√ = 0.3. 2 2 2 2 2 A +B A +B A + B2 70 Matematika 16129 Matematika FVTABM / 70 C M Y K 2011.Pontrendszer súlypontja (egyenlő súlyozás esetén): x1 + x2 + . xS = 3 3 9. ha 0◦ ≤ α < 90◦ . |A| + |B| > 0. + yn . május 6.) Általános alak: Ax + By + C = 0. x = a. v2 ) = (−B.

ha A1 · B2 = A2 · B1 . tg ϕ =  1 + m1 · m2   A1 A2 + B1 B2  Két egyenes szögfelezőinek egyenlete: A2 x + B2 y + C2 A1 x + B1 y + C1 ± = 0. ha A1 · A2 = −B1 · B2 . v) középpontú egyenlet: (x − u)2 + (y − v)2 = r 2 . m1 = m2 . Két egyenes merőleges. A2 + B 2 m2 + 1 Két egyenes párhuzamos.4. A2 A A Matematika 71 16129 Matematika FVTABM / 71 C M Y K 2011. A21 + B12 A22 + B22 x(cos β1 ± cos β2 ) + y(sin β1 ± sin β2 ) = β1 ± β2 . május 6. m1 · m2 = −1. K − . Általános egyenlet (A > 0): Ax 2 + Ay 2 + 2Dx + 2Ey + F = 0. Kr Kanonikus egyenlete. Két egyenes hajlásszöge:      m2 − m1   A1 B2 − A2 B1  = . $   D2 + E 2 − AF D E r= .− . Pont távolsága egyenestől: d= Ax1 + By1 + C y1 − mx1 − b √ = √ = x1 cos β +y1 sin β −p. y2 )) átmenő egyenes egyenlete: (y − y1 )(x2 − x1 ) = (x − x1 )(y2 − y1 ). 9. A K(u. y1 ). P2 (x2 . K(0. 0): x 2 + y 2 = r 2.Két ponton (P1 (x1 . –18:37 .

y = v + r · sin ω ⎭ A P (x0 .Paraméteres egyenletrendszer. ha K(0. ha K(u. F p 2 . 0 ≤ ω < 2π. Parabola Kanonikus egyenlet. 0): m=− xx0 + yy0 = r 2 . y0 ) pontban az érintő egyenes egyenlete és iránytangense. x0 . 0). y0 ) pontban a normális egyenlete és iránytangense. 0): x0 y = y0 x. y0 A P (x0 . ha C(0. v): ⎫ x = u + r · cos ω ⎬ . x0 m∗ = 9. y0 . ha K(0.5.

Az eltolt. . y jobbra nyíló: (y − v)2 = 2p · (x − u). C(u. v) csúcspontú egyenlet. C(u. v) F balra nyíló: (y − v) = −2p · (x − u).0 : 2 y = 2px. 2 p.

v. K − . ± : 2 (x − u)2 = 2p · (y − v). ha C(u. május 6. F u. F C(u.− . v) Általános egyenlet: Cy 2 + 2Dx + 2Ey + F = 0. x y (x − u)2 = −2p · (y − v). Elforgatott parabola (±90◦ -kal). –18:37 . C 2CD C F x 72 Matematika 16129 Matematika FVTABM / 72 C M Y K 2011. v).   D E 2 − CF E p=− .

y0 ) pontban érintő egyenes egyenlete és irány p .A P (x0 .

y0 ) pontbeli normális egyenlete és iránytangense. y0 y n F P (x0 . 0). F . m= . p . y0 ) x A P (x0 .0 : 2 p y · y0 = p · (x − x0 ). tangense. ha C(0.

F2 (u.6. b2 a2 Általános egyenlet: Ax 2 + Cy 2 + 2Dx + 2Ey + F = 0. F . K(u. 2 AC AC 2   D E . ha K(u. a 2 b2 Az eltolt. 0). p0 9. 0): x2 y2 + = 1. v + c): (x − u)2 (y − v)2 + = 1. Ellipszis Kanonikus egyenlet.− A C Matematika 73 16129 Matematika FVTABM / 73 C M Y K 2011. a2 b2 Elforgatott ellipszis (90◦ -kal). p · (y − y0 ) = y0 · (x − x0 ).0 : 2 y0 m∗ = − . F1 (u. F1 (−c. F2 (c. –18:37 . 0). v). v − c). K − . b= . ha C(0. ha K(0. 0).   CD2 + AE 2 − ACF CD2 + AE 2 − ACF a= . május 6. v) középpontú egyenlet: (x − u)2 (y − v)2 + = 1.

F1 (−c. a2 b2 74 Matematika 16129 Matematika FVTABM / 74 C M Y K 2011. 0). y0 ) pontbeli normális egyenlete és iránytangense. 0). F1 (−c. ha K(0. F2 (c. v) középpontú egyenlet: (x − u)2 (y − v)2 − = 1. ha K(0. a 2 y0 A P (x0 . F2 (c. 2 Az ellipszis területe: K≈4 abπ + (a − b)2 . 0): x2 y2 − 2 = 1. F1 (−c. 0): y − y0 = a 2 y0 (x − x0 ). a+b 9. 0): ⎫ x = a · cos ω ⎬ . a2 b Az eltolt. ha K(0. b 2 x0 m∗ = a 2 y0 . b 2 x0 πp2 T = πab =  . 0). 0). május 6. y0 ) pontban érintő egyenes egyenlete és iránytangense. F2 (c.7. 0). y = b · sin ω ⎭ A P (x0 . K(u. Hiperbola Kanonikus egyenlet. 0). –18:37 . 0 ≤ ω < 2π. F1 (−c. 0). 0): xx0 yy0 + 2 = 1. ha K(0. a2 b m=− b 2 x0 . (1 − e2 )3   3(a + b) √ Az ellipszis kerülete (közelítések): K≈π − ab .Paraméteres egyenletrendszer. F2 (c. 0).

b2 a2 Általános egyenlet: Ax 2 − Cy 2 + 2Dx + 2Ey + F = 0. ha K(0. F1 (−c. y0 ) pontbeli normális egyenlete és iránytangense. 0).Elforgatott hiperbola (90◦ -kal). 0): y − y0 = − a 2 y0 (x − x0 ). F1 (−c. b 2 x0 m∗ = − a 2 y0 . 0). F1 (−c. 0).− . v) középpontba: (x − u)2 (y − v)2 − = 1. y0 ) pontban érintő egyenes egyenlete és iránytangense. b = a= . 0). 0). 0): y x ± = 0. b 2 x0 Az aszimptoták egyenlete. a 2 y0 A P (x0 . c): x2 y2 − 2 = 1. ha K(0. F1 (0. b2 a Eltolva K(u. 0). A2 C AC 2   D E K − . A C A P (x0 . a2 b m= b 2 x0 . 0): xx0 yy0 − 2 = 1. ha K(0. −c). F2 (0. F2 (c.   CD2 − AE 2 − ACF CD2 − AE 2 − ACF . F2 (c. ha K(0. 0). F2 (c. a b Az egyenlő szárú hiperbola az aszimptoták rendszerében: x·y = c .

2
2

.

Matematika 75

16129 Matematika FVTABM / 75

C

M

Y

K

2011. május 6. –18:37

10. TBLZATOK

10.1. tmutat
A négyjegyű függvénytáblázatokból az egyes függvények értékét általában négy értékes jegy
pontosságával határozhatjuk meg. Ez a gyakorlati számítások igényeit legtöbbször kielégíti.
Gyakran nincs is szükség ekkora pontosságra, sőt nem is értelmezhető az adott műszaki körülmények között.
A táblázatok egy részében a függvény megfelelő pontosságú értékét közvetlenül kiolvashatjuk,
másoknál a táblabeli értékekből interpolálással kaphatjuk meg. Ahol erre szükség van, ott
a táblázatok szélén megadom a javítások megfelelő értékét, amelyeket a táblázatból kinézett
függvényérték utolsó számjegyéhez kell hozzáadni – kivonni. Ahol nincs segédtáblázat, ott nem
kell vagy értelmetlen interpolálni.
A logaritmus és a trigonometrikus függvények inverzének helyettesítési értékét a táblázat segítségével visszakereséssel (belülről kifelé keresés) határozhatjuk meg.
A függvények táblázata csak a változó egy tartományára adja meg a helyettesítési értéket.
Ezen a tartományon kívüli értékeket és a táblázatból kikeresett függvényértéket megfelelően
transzformálni kell.
Példák:
1. Adott szám négyzetének meghatározása:
x = 43,86
N 2 = 4,382 = 19,18 a táblázat 4,3-as sorának 8-as oszlopából.
6 → +5 a javítások táblázatának 6-os oszlopából
4,3862 = 19,23
2
2
x = 19,23 · 10 = 1923.
N
0
1
2
3
4
5
6
7
8
9
4,2 17,64 17,72 17,81 17,89 17,98 18,06 18,15 18,23 18,32 18,40
4,3 18,49 18,58 18,66 18,75 18,84 18,92 19,01 19,10 19,18 19,27
4,4 19,36 19,45 19,54 19,62 19,71 19,80 19,89 19,98 20,07 20,16

1
1
1
1

2
2
2
2

3
3
3
3

4
3
3
4

5
4
4
4

6
5
5
5

7
6
6
6

8
7
7
7

9
8
8
8

N
0
1
2
3
4
5
6
7
8
9
1 2
5,1 2,258 2,261 2,263 2,265 2,267 2,269 2,272 2,274 2,276 2,278 0 0
5,2 2,280 2,283 2,285 2,287 2,289 2,291 2,293 2,296 2,298 2,300 0 0
5,3 2,302 2,304 2,307 2,309 2,311 2,313 2,315 2,317 2,319 2,322 0 0

3
1
1
1

4
1
1
1

5
1
1
1

6
1
1
1

7
1
1
1

8
2
2
2

9
2
2
2

10N 0
1
2
3
4
5
6
7
8
9
1 2
51, 7,141 7,148 7,155 7,162 7,169 7,176 7,183 7,190 7,197 7,204 1 1
52, 7,211 7,218 7,225 7,232 7,239 7,246 7,253 7,259 7,266 7,273 1 1
53, 7,280 7,287 7,294 7,301 7,308 7,314 7,321 7,328 7,335 7,342 1 1

3
2
2
2

4
3
3
3

5
3
3
3

6
4
4
4

7
5
5
5

8
6
5
5

9
6
6
6

2. Adott számnégyzetgyökének meghatározása:
x = 5,247 5,24 = 2,289 a táblázat első részéből (1,00 
≤ x ≤< 9,99)
7 → +1 a javítások táblázatának 7-es oszlopából
5,247 = 2,290 

x = 52,47 52,4 = 7,239 a táblázat második részéből 
(10,0 ≤ x ≤ 99,9)
7 → +5 a javítások táblázatának 7-es oszlopából
52,47 = 7,244

76 Matematika

16129 Matematika FVTABMT / 76

C

M

Y

K

2011. május 6. –18:37

3. Adott szám logaritmusának meghatározása:
x = 438,6 lg N = lg 4,38 = 0,6415 a táblázat 4,3-as sorának 8-as oszlopából.
6 → +6 a javítások táblázatának 6-os oszlopából lg 4,398 = 0,6421 lg 438,6 = 2,6421
N
4,2
4,3
4,4

0
1
2
3
4
5
6
7
8
9
6232 6243 6253 6263 6274 6284 6294 6304 6314 6325
6335 6345 6355 6365 6375 6385 6395 6405 6415 6425
6435 6444 6454 6464 6474 6484 6493 6503 6513 6522

1 2 3 4 5 6 7 8 9
0 2 3 4 5 6 7 8 9
0 2 3 4 5 6 7 8 9
0 2 3 4 5 6 7 8 9

4. Adott szög szinuszának és koszinuszának meghatározása:
α = 27◦ 46
sin 27◦ 40 = 0,4643 a táblázat 27◦ -os sorának 40 -es oszlopából. 

sin 27◦ 46 = 0,4658
6 → 15 a javítások táblázatának 6-os oszlopából
sin 0◦ −45◦ 

26
27
28

10
4410
4566
4720

0
4384
4540
4695

20
4436
4592
4746

30
4462
4617
4772

40
4488
4643
4797

50
4514
4669
4823

60
4540 63
4695 62
4848 61

1 2 3 4 5 6
3 5 8 10 13 16
3 5 8 10 13 15
3 5 8 10 13 15

7
18
18
18

8
21
21
20

9
23
23
23

α = 27◦ 46
cos 27◦ 40 = 0,8857 a jobb oldali 27◦ -os sor alsó 40 -es oszlopából. 

6 → −8 a javítások táblázatának 6-os oszlopából
cos 27◦ 46 = 0,8849
61
62
63

8746
8829
8910
60

8760
8843
8923
50

8774
8857
8936
40

8788
8870
8949
30

8802
8884
8962
20

8816
8897
8975
10

8829 28
8910 27
8988 26
0

1 3 4 6 7 8 10 11 12
1 3 4 5 7 8 9 11 12
1 3 4 5 6 8 9 10 12
1 2 3 4 5 6 7 8 9

cos 0◦ −45◦
5. Adott tangens értékéből a szög meghatározása (visszakeresés):
tg α = 0,2720
tg 15◦ 10 ≡ 0,2711 a táblázat 15◦ -os sorában a 10 -es oszlopban
9 a különbség, ami a javítások 3 -es oszlopában áll.

α = 15◦ 10 + 3 = 15◦ 13

tg 0◦ −30◦
0
10
20
30
40
50
60
14
2493 2524 2555 2586 2617 2648 2679 75◦
15◦ 0,2679 0,2711 0,2742 0,2773 0,2805 0,2836 0,2867 74
16
2867 2899 2931 2962 2994 3026 3057 73

1 2 3 4 5 6
3 6 9 12 16 19
3 6 9 13 16 19
3 6 9 13 16 19

7
22
22
22

8
25
25
25

9
28
28
28

Matematika 77

16129 Matematika FVTABMT / 77

C

M

Y

K

2011. május 6. –18:37

10.2. Szmok ngyzete/1
x = N · 10k

x 2 = N 2 · 102k

N
0
1
2
3
4
5
6
7
8
9
1,0 1,000 1,020 1,040 1,061 1,082 1,103 1,124 1,145 1,166 1,188
1,1 1,210 1,232 1,254 1,277 1,300 1,323 1,346 1,369 1,392 1,416
1,2 1,440 1,464 1,488 1,513 1,538 1,563 1,588 1,613 1,638 1,664
1,3 1,690 1,716 1,742 1,769 1,796 1,823 1,850 1,877 1,904 1,932
1,4 1,960 1,988 2,016 2,045 2,074 2,103 2,132 2,161 2,190 2,220
1,5 2,250 2,280 2,310 2,341 2,372 2,403 2,434 2,465 2,496 2,528
1,6 2,560 2,592 2,624 2,657 2,690 2,723 2,756 2,789 2,822 2,856
1,7 2,890 2,924 2,958 2,993 3,028 3,063 3,098 3,133 3,168 3,204
1,8 3,240 3,276 3,312 3,349 3,386 3,423 3,460 3,497 3,534 3,572
1,9 3,610 3,648 3,686 3,725 3,764 3,803 3,842 3,881 3,920 3,960
2,0 4,000 4,040 4,080 4,121 4,162 4,203 4,244 4,285 4,326 4,368
2,1 4,410 4,452 4,494 4,537 4,580 4,623 4,666 4,709 4,752 4,796
2,2 4,840 4,884 4,928 4,973 5,018 5,063 5,108 5,153 5,198 5,244
2,3 5,290 5,336 5,382 5,429 5,476 5,523 5,570 5,617 5,664 5,712
2,4 5,760 5,808 5,856 5,905 5,954 6,003 6,052 6,101 6,150 6,200
2,5 6,250 6,300 6,350 6,401 6,452 6,503 6,554 6,605 6,656 6,708
2,6 6,760 6,812 6,864 6,917 6,970 7,023 7,076 7,129 7,182 7,236
2,7 7,290 7,344 7,398 7,453 7,508 7,563 7,618 7,673 7,728 7,784
2,8 7,840 7,896 7,952 8,009 8,066 8,123 8,180 8,237 8,294 8,352
2,9 8,410 8,468 8,526 8,585 8,644 8,703 8,762 8,821 8,880 8,940
3,0 9,000 9,060 9,120 9,181 9,242 9,303 9,364 9,425 9,486 9,548
3,1 9,610 9,672 9,734 9,797 9,860 9,923 9,986 10,049 10,112 10,176
3,2 10,24 10,30 10,37 10,43 10,50 10,56 10,63 10,69 10,76 10,82
3,3 10,89 10,96 11,02 11,09 11,16 11,22 11,29 11,36 11,42 11,49
3,4 11,56 11,63 11,70 11,76 11,83 11,90 11,97 12,04 12,11 12,18
3,5 12,25 12,32 12,39 12,46 12,53 12,60 12,67 12,74 12,82 12,89
3,6 12,96 13,03 13,10 13,18 13,25 13,32 13,40 13,47 13,54 13,62
3,7 13,69 13,76 13,84 13,91 13,99 14,06 14,14 14,21 14,29 14,36
3,8 14,44 14,52 14,59 14,67 14,75 14,82 14,90 14,98 15,05 15,13
3,9 15,21 15,29 15,37 15,44 15,52 15,60 15,68 15,76 15,84 15,92
4,0 16,00 16,08 16,16 16,24 16,32 16,40 16,48 16,56 16,65 16,73
4,1 16,81 16,89 16,97 17,06 17,14 17,22 17,31 17,39 17,47 17,56
4,2 17,64 17,72 17,81 17,89 17,98 18,06 18,15 18,23 18,32 18,40
4,3 18,49 18,58 18,66 18,75 18,84 18,92 19,01 19,10 19,18 19,27
4,4 19,36 19,45 19,54 19,62 19,71 19,80 19,89 19,98 20,07 20,16
4,5 20,25 20,34 20,43 20,52 20,61 20,70 20,79 20,88 20,98 21,07
4,6 21,16 21,25 21,34 21,44 21,53 21,62 21,72 21,81 21,90 22,00
4,7 22,09 22,18 22,28 22,37 22,47 22,56 22,66 22,75 22,85 22,94
4,8 23,04 23,14 23,23 23,33 23,43 23,52 23,62 23,72 23,81 23,91
4,9 24,01 24,11 24,21 24,30 24,40 24,50 24,60 24,70 24,80 24,90
5,0 25,00 25,10 25,20 25,30 25,40 25,50 25,60 25,70 25,81 25,91
5,1 26,01 26,11 26,21 26,32 26,42 26,52 26,63 26,73 26,83 26,94
5,2 27,04 27,14 27,25 27,35 27,46 27,56 27,67 27,77 27,88 27,98
5,3 28,09 28,20 28,30 28,41 28,52 28,62 28,73 28,84 28,94 29,05
5,4 29,16 29,27 29,38 29,48 29,59 29,70 29,81 29,92 30,03 30,14
N
0
1
2
3
4
5
6
7
8
9

1,00 − 5,49
1
2
2
3
3
3
3
3
4
4
4
4
4
4
5
5
5
5
5
6
6
6
6
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1

2 3 4 5 6 7 8 9
4 6 8 11 13 15 17 19
5 7 9 12 14 16 18 21
5 8 10 13 15 18 20 23
5 8 11 14 16 19 22 24
6 9 12 15 17 20 23 26
6 9 12 16 19 22 25 28
7 10 13 17 20 23 26 30
7 11 14 18 21 25 28 32
7 11 15 19 22 26 30 33
8 12 16 20 23 27 31 35
8 12 16 21 25 29 33 37
9 13 17 22 26 30 34 39
9 14 18 22 27 31 36 40
9 14 19 24 28 33 38 42
10 15 20 25 29 34 39 44
10 15 20 26 31 36 41 46
11 16 21 27 32 37 42 48
11 16 22 27 33 38 44 49
11 17 23 29 34 40 46 51
12 18 24 30 35 41 47 53
12 18 24 31 37 43 49 55
13 19 25 32 38 44 50 57
1 2 3 3 4 5 5 6
1 2 3 3 4 5 5 6
1 2 3 3 4 5 6 6
1 2 3 4 4 5 6 6
1 2 3 4 4 5 6 7
2 2 3 4 4 5 6 7
2 2 3 4 5 5 6 7
2 2 3 4 5 6 6 7
2 2 3 4 5 6 6 7
2 2 3 4 5 6 7 7
2 3 3 4 5 6 7 8
2 3 3 4 5 6 7 8
2 3 4 4 5 6 7 8
2 3 4 5 5 6 7 8
2 3 4 5 6 7 7 8
2 3 4 5 6 7 8 9
2 3 4 5 6 7 8 9
2 3 4 5 6 7 8 9
2 3 4 5 6 7 8 9
2 3 4 5 6 7 8 9
2 3 4 5 6 7 8 9
2 3 4 5 6 7 9 10
2 3 4 5 7 8 9 10
2 3 4 5 6 7 8 9

78 Matematika

16129 Matematika FVTABMT / 78
C

M

Y

K

2011. május 6. –18:37

10.2. Szmok ngyzete/2
x = N · 10k
N
0
5,5 30,25
5,6 31,36
5,7 32,49
5,8 33,64
5,9 34,81
6,0 36,00
6,1 37,21
6,2 38,44
6,3 39,69
6,4 40,96
6,5 42,25
6,6 43,56
6,7 44,89
6,8 46,24
6,9 47,61
7,0 49,00
7,1 50,41
7,2 51,84
7,3 53,29
7,4 54,76
7,5 56,25
7,6 57,76
7,7 59,29
7,8 60,84
7,9 62,41
8,0 64,00
8,1 65,61
8,2 67,24
8,3 68,89
8,4 70,56
8,5 72,25
8,6 73,96
8,7 75,69
8,8 77,44
8,9 79,21
9,0 81,00
9,1 82,81
9,2 84,64
9,3 86,49
9,4 88,36
9,5 90,25
9,6 92,16
9,7 94,09
9,8 96,04
9,9 98,01
N
0

x 2 = N 2 · 102k
1
30,36
31,47
32,60
33,76
34,93
36,12
37,33
38,56
39,82
41,09
42,38
43,69
45,02
46,38
47,75
49,14
50,55
51,98
53,44
54,91
56,40
57,91
59,44
61,00
62,57
64,16
65,77
67,40
69,06
70,73
72,42
74,13
75,86
77,62
79,39
81,18
82,99
84,82
86,68
88,55
90,44
92,35
94,28
96,24
98,21
1

2
30,47
31,58
32,72
33,87
35,05
36,24
37,45
38,69
39,94
41,22
42,51
43,82
45,16
46,51
47,89
49,28
50,69
52,13
53,58
55,06
56,55
58,06
59,60
61,15
62,73
64,32
65,93
67,57
69,22
70,90
72,59
74,30
76,04
77,79
79,57
81,36
83,17
85,01
86,86
88,74
90,63
92,54
94,48
96,43
98,41
2

3
30,58
31,70
32,83
33,99
35,16
36,36
37,58
38,81
40,07
41,34
42,64
43,96
45,29
46,65
48,02
49,42
50,84
52,27
53,73
55,20
56,70
58,22
59,75
61,31
62,88
64,48
66,10
67,73
69,39
71,06
72,76
74,48
76,21
77,97
79,74
81,54
83,36
85,19
87,05
88,92
90,82
92,74
94,67
96,63
98,60
3

4
30,69
31,81
32,95
34,11
35,28
36,48
37,70
38,94
40,20
41,47
42,77
44,09
45,43
46,79
48,16
49,56
50,98
52,42
53,88
55,35
56,85
58,37
59,91
61,47
63,04
64,64
66,26
67,90
69,56
71,23
72,93
74,65
76,39
78,15
79,92
81,72
83,54
85,38
87,24
89,11
91,01
92,93
94,87
96,83
98,80
4

5
30,80
31,92
33,06
34,22
35,40
36,60
37,82
39,06
40,32
41,60
42,90
44,22
45,56
46,92
48,30
49,70
51,12
52,56
54,02
55,50
57,00
58,52
60,06
61,62
63,20
64,80
66,42
68,06
69,72
71,40
73,10
74,82
76,56
78,32
80,10
81,90
83,72
85,56
87,42
89,30
91,20
93,12
95,06
97,02
99,00
5

6
30,91
32,04
33,18
34,34
35,52
36,72
37,95
39,19
40,45
41,73
43,03
44,36
45,70
47,06
48,44
49,84
51,27
52,71
54,17
55,65
57,15
58,68
60,22
61,78
63,36
64,96
66,59
68,23
69,89
71,57
73,27
75,00
76,74
78,50
80,28
82,08
83,91
85,75
87,61
89,49
91,39
93,32
95,26
97,22
99,20
6

7
31,02
32,15
33,29
34,46
35,64
36,84
38,07
39,31
40,58
41,86
43,16
44,49
45,83
47,20
48,58
49,98
51,41
52,85
54,32
55,80
57,30
58,83
60,37
61,94
63,52
65,12
66,75
68,39
70,06
71,74
73,44
75,17
76,91
78,68
80,46
82,26
84,09
85,93
87,80
89,68
91,58
93,51
95,45
97,42
99,40
7

5,50 − 9,99
8
31,14
32,26
33,41
34,57
35,76
36,97
38,19
39,44
40,70
41,99
43,30
44,62
45,97
47,33
48,72
50,13
51,55
53,00
54,46
55,95
57,46
58,98
60,53
62,09
63,68
65,29
66,91
68,56
70,22
71,91
73,62
75,34
77,09
78,85
80,64
82,45
84,27
86,12
87,98
89,87
91,78
93,70
95,65
97,61
99,60
8

9
31,25
32,38
33,52
34,69
35,88
37,09
38,32
39,56
40,83
42,12
43,43
44,76
46,10
47,47
48,86
50,27
51,70
53,14
54,61
56,10
57,61
59,14
60,68
62,25
63,84
65,45
67,08
68,72
70,39
72,08
73,79
75,52
77,26
79,03
80,82
82,63
84,46
86,30
88,17
90,06
91,97
93,90
95,84
97,81
99,80
9

1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
1

2
2
2
2
2
2
2
2
2
3
3
3
3
3
3
3
3
3
3
3
3
3
3
3
3
3
3
3
3
3
3
3
3
4
4
4
4
4
4
4
4
4
4
4
4
4
2

3
3
3
3
4
4
4
4
4
4
4
4
4
4
4
4
4
4
4
4
4
5
5
5
5
5
5
5
5
5
5
5
5
5
5
5
5
5
6
6
6
6
6
6
6
6
3

4
4
5
5
5
5
5
5
5
5
5
5
5
5
5
6
6
6
6
6
6
6
6
6
6
6
6
7
7
7
7
7
7
7
7
7
7
7
7
7
8
8
8
8
8
8
4

5 6 7 8 9
6 7 8 9 10
6 7 8 9 10
6 7 8 9 10
6 7 8 9 11
6 7 8 10 11
6 7 8 10 11
6 7 9 10 11
6 7 9 10 11
6 8 9 10 11
6 8 9 10 12
7 8 9 10 12
7 8 9 11 12
7 8 9 11 12
7 8 10 11 12
7 8 10 11 13
7 8 10 11 13
7 9 10 11 13
7 9 10 12 13
7 9 10 12 13
7 9 10 12 13
8 9 11 12 14
8 9 11 12 14
8 9 11 12 14
8 9 11 13 14
8 10 11 13 14
8 10 11 13 14
8 10 11 13 15
8 10 12 13 15
8 10 12 13 15
8 10 12 14 15
9 10 12 14 15
9 10 12 14 16
9 11 12 14 16
9 11 12 14 16
9 11 13 14 16
9 11 13 14 16
9 11 13 15 16
9 11 13 15 17
9 11 13 15 17
9 11 13 15 17
10 11 13 15 17
10 12 14 15 17
10 12 14 16 18
10 12 14 16 18
10 12 14 16 18
5 6 7 8 9

Matematika 79

16129 Matematika FVTABMT / 79

C

M

Y

K

2011. május 6. –18:37

10.3. Szmok ngyzetgy ke/1



x = N · 10k

x = N · 102k
N
1,0
1,1
1,2
1,3
1,4
1,5
1,6
1,7
1,8
1,9
2,0
2,1
2,2
2,3
2,4
2,5
2,6
2,7
2,8
2,9
3,0
3,1
3,2
3,3
3,4
3,5
3,6
3,7
3,8
3,9
4,0
4,1
4,2
4,3
4,4
4,5
4,6
4,7
4,8
4,9
5,0
5,1
5,2
5,3
5,4
N

0
1,000
1,049
1,095
1,140
1,183
1,225
1,265
1,304
1,342
1,378
1,414
1,449
1,483
1,517
1,549
1,581
1,612
1,643
1,673
1,703
1,732
1,761
1,789
1,817
1,844
1,871
1,897
1,924
1,949
1,975
2,000
2,025
2,049
2,074
2,098
2,121
2,145
2,168
2,191
2,214
2,236
2,258
2,280
2,302
2,324
0

1
1,005
1,054
1,100
1,145
1,187
1,229
1,269
1,308
1,345
1,382
1,418
1,453
1,487
1,520
1,552
1,584
1,616
1,646
1,676
1,706
1,735
1,764
1,792
1,819
1,847
1,873
1,900
1,926
1,952
1,977
2,002
2,027
2,052
2,076
2,100
2,124
2,147
2,170
2,193
2,216
2,238
2,261
2,283
2,304
2,326
1

2
1,010
1,058
1,105
1,149
1,192
1,233
1,273
1,311
1,349
1,386
1,421
1,456
1,490
1,523
1,556
1,587
1,619
1,649
1,679
1,709
1,738
1,766
1,794
1,822
1,849
1,876
1,903
1,929
1,954
1,980
2,005
2,030
2,054
2,078
2,102
2,126
2,149
2,173
2,195
2,218
2,241
2,263
2,285
2,307
2,328
2

3
1,015
1,063
1,109
1,153
1,196
1,237
1,277
1,315
1,353
1,389
1,425
1,459
1,493
1,526
1,559
1,591
1,622
1,652
1,682
1,712
1,741
1,769
1,797
1,825
1,852
1,879
1,905
1,931
1,957
1,982
2,007
2,032
2,057
2,081
2,105
2,128
2,152
2,175
2,198
2,220
2,243
2,265
2,287
2,309
2,330
3

4
1,020
1,068
1,114
1,158
1,200
1,241
1,281
1,319
1,356
1,393
1,428
1,463
1,497
1,530
1,562
1,594
1,625
1,655
1,685
1,715
1,744
1,772
1,800
1,828
1,855
1,881
1,908
1,934
1,960
1,985
2,010
2,035
2,059
2,083
2,107
2,131
2,154
2,177
2,200
2,223
2,245
2,267
2,289
2,311
2,332
4

5
1,025
1,072
1,118
1,162
1,204
1,245
1,285
1,323
1,360
1,396
1,432
1,466
1,500
1,533
1,565
1,597
1,628
1,658
1,688
1,718
1,746
1,775
1,803
1,830
1,857
1,884
1,910
1,936
1,962
1,987
2,012
2,037
2,062
2,086
2,110
2,133
2,156
2,179
2,202
2,225
2,247
2,269
2,291
2,313
2,335
5

6
1,030
1,077
1,122
1,166
1,208
1,249
1,288
1,327
1,364
1,400
1,435
1,470
1,503
1,536
1,568
1,600
1,631
1,661
1,691
1,720
1,749
1,778
1,806
1,833
1,860
1,887
1,913
1,939
1,965
1,990
2,015
2,040
2,064
2,088
2,112
2,135
2,159
2,182
2,205
2,227
2,249
2,272
2,293
2,315
2,337
6

7
1,034
1,082
1,127
1,170
1,212
1,253
1,292
1,330
1,367
1,404
1,439
1,473
1,507
1,539
1,572
1,603
1,634
1,664
1,694
1,723
1,752
1,780
1,808
1,836
1,863
1,889
1,916
1,942
1,967
1,992
2,017
2,042
2,066
2,090
2,114
2,138
2,161
2,184
2,207
2,229
2,252
2,274
2,296
2,317
2,339
7

1,00 − 5,49
8
1,039
1,086
1,131
1,175
1,217
1,257
1,296
1,334
1,371
1,407
1,442
1,476
1,510
1,543
1,575
1,606
1,637
1,667
1,697
1,726
1,755
1,783
1,811
1,838
1,865
1,892
1,918
1,944
1,970
1,995
2,020
2,045
2,069
2,093
2,117
2,140
2,163
2,186
2,209
2,232
2,254
2,276
2,298
2,319
2,341
8

9
1,044
1,091
1,136
1,179
1,221
1,261
1,300
1,338
1,375
1,411
1,446
1,480
1,513
1,546
1,578
1,609
1,640
1,670
1,700
1,729
1,758
1,786
1,814
1,841
1,868
1,895
1,921
1,947
1,972
1,997
2,022
2,047
2,071
2,095
2,119
2,142
2,166
2,189
2,211
2,234
2,256
2,278
2,300
2,322
2,343
9

1
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
1

2
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
2

3
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
3

4
2
2
2
2
2
2
2
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
4

5
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
5

6
3
3
3
3
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
6

7
3
3
3
3
3
3
3
3
3
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
1
1
1
1
7

8
4
4
4
3
3
3
3
3
3
3
3
3
3
3
3
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
8

9
4
4
4
4
4
4
3
3
3
3
3
3
3
3
3
3
3
3
3
3
3
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
9

80 Matematika

16129 Matematika FVTABMT / 80
C

M

Y

K

2011. május 6. –18:37

10.3. Szmok ngyzetgy ke/2



x = N · 10k

x = N · 102k
N
5,5
5,6
5,7
5,8
5,9
6,0
6,1
6,2
6,3
6,4
6,5
6,6
6,7
6,8
6,9
7,0
7,1
7,2
7,3
7,4
7,5
7,6
7,7
7,8
7,9
8,0
8,1
8,2
8,3
8,4
8,5
8,6
8,7
8,8
8,9
9,0
9,1
9,2
9,3
9,4
9,5
9,6
9,7
9,8
9,9
N

0
2,345
2,366
2,387
2,408
2,429
2,449
2,470
2,490
2,510
2,530
2,550
2,569
2,588
2,608
2,627
2,646
2,665
2,683
2,702
2,720
2,739
2,757
2,775
2,793
2,811
2,828
2,846
2,864
2,881
2,898
2,915
2,933
2,950
2,966
2,983
3,000
3,017
3,033
3,050
3,066
3,082
3,098
3,114
3,130
3,146
0

1
2,347
2,369
2,390
2,410
2,431
2,452
2,472
2,492
2,512
2,532
2,551
2,571
2,590
2,610
2,629
2,648
2,666
2,685
2,704
2,722
2,740
2,759
2,777
2,795
2,812
2,830
2,848
2,865
2,883
2,900
2,917
2,934
2,951
2,968
2,985
3,002
3,018
3,035
3,051
3,068
3,084
3,100
3,116
3,132
3,148
1

2
2,349
2,371
2,392
2,412
2,433
2,454
2,474
2,494
2,514
2,534
2,553
2,573
2,592
2,612
2,631
2,650
2,668
2,687
2,706
2,724
2,742
2,760
2,778
2,796
2,814
2,832
2,850
2,867
2,884
2,902
2,919
2,936
2,953
2,970
2,987
3,003
3,020
3,036
3,053
3,069
3,085
3,102
3,118
3,134
3,150
2

3
2,352
2,373
2,394
2,415
2,435
2,456
2,476
2,496
2,516
2,536
2,555
2,575
2,594
2,613
2,632
2,651
2,670
2,689
2,707
2,726
2,744
2,762
2,780
2,798
2,816
2,834
2,851
2,869
2,886
2,903
2,921
2,938
2,955
2,972
2,988
3,005
3,022
3,038
3,055
3,071
3,087
3,103
3,119
3,135
3,151
3

4
2,354
2,375
2,396
2,417
2,437
2,458
2,478
2,498
2,518
2,538
2,557
2,577
2,596
2,615
2,634
2,653
2,672
2,691
2,709
2,728
2,746
2,764
2,782
2,800
2,818
2,835
2,853
2,871
2,888
2,905
2,922
2,939
2,956
2,973
2,990
3,007
3,023
3,040
3,056
3,072
3,089
3,105
3,121
3,137
3,153
4

5
2,356
2,377
2,398
2,419
2,439
2,460
2,480
2,500
2,520
2,540
2,559
2,579
2,598
2,617
2,636
2,655
2,674
2,693
2,711
2,729
2,748
2,766
2,784
2,802
2,820
2,837
2,855
2,872
2,890
2,907
2,924
2,941
2,958
2,975
2,992
3,008
3,025
3,041
3,058
3,074
3,090
3,106
3,122
3,138
3,154
5

6
2,358
2,379
2,400
2,421
2,441
2,462
2,482
2,502
2,522
2,542
2,561
2,581
2,600
2,619
2,638
2,657
2,676
2,694
2,713
2,731
2,750
2,768
2,786
2,804
2,821
2,839
2,857
2,874
2,891
2,909
2,926
2,943
2,960
2,977
2,993
3,010
3,027
3,043
3,059
3,076
3,092
3,108
3,124
3,140
3,156
6

7
2,360
2,381
2,402
2,423
2,443
2,464
2,484
2,504
2,524
2,544
2,563
2,583
2,602
2,621
2,640
2,659
2,678
2,696
2,715
2,733
2,751
2,769
2,787
2,805
2,823
2,841
2,858
2,876
2,893
2,910
2,927
2,944
2,961
2,978
2,995
3,012
3,028
3,045
3,061
3,077
3,094
3,110
3,126
3,142
3,158
7

5,50 − 9,99
8
2,362
2,383
2,404
2,425
2,445
2,466
2,486
2,506
2,526
2,546
2,565
2,585
2,604
2,623
2,642
2,661
2,680
2,698
2,717
2,735
2,753
2,771
2,789
2,807
2,825
2,843
2,860
2,877
2,895
2,912
2,929
2,946
2,963
2,980
2,997
3,013
3,030
3,046
3,063
3,079
3,095
3,111
3,127
3,143
3,159
8

9
2,364
2,385
2,406
2,427
2,447
2,468
2,488
2,508
2,528
2,548
2,567
2,587
2,606
2,625
2,644
2,663
2,681
2,700
2,718
2,737
2,755
2,773
2,791
2,809
2,827
2,844
2,862
2,879
2,897
2,914
2,931
2,948
2,965
2,982
2,998
3,015
3,032
3,048
3,064
3,081
3,097
3,113
3,129
3,145
3,161
9

1
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
1

2
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
2

3
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
3

4
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
4

5
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
5

6
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
6

7
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
7

8
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
8

9
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
9

Matematika 81

16129 Matematika FVTABMT / 81
C

M

Y

K

2011. május 6. –18:37

197 6.790 6.633 6.885 6.385 5.441 5.043 7.874 5.309 6.325 6.169 7.215 5.980 5.686 6.362 2 3 3.941 6. 37.889 4.914 6.141 7.419 6.648 6.348 6.692 5.124 6. 38.370 4.106 7.278 4.892 6.618 6. 32.848 6.162 7.539 4.450 3.229 6.680 4.908 5.404 5.877 6.367 5.782 6.550 6.427 4. 40.817 4.505 5.089 5.409 9 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 3 3 3 3 3 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 3 5 4 4 4 4 4 4 4 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 3 4 6 6 6 5 5 5 5 5 5 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 4 5 8 7 7 7 7 6 6 6 6 6 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 3 3 3 3 3 5 6 9 9 8 8 8 8 7 7 7 7 7 6 6 6 6 6 6 6 6 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 6 7 8 9 11 12 14 10 12 13 10 11 13 9 11 12 9 10 12 9 10 11 9 10 11 8 10 11 8 9 10 8 9 10 8 9 10 7 9 10 7 8 9 7 8 9 7 8 9 7 8 9 7 8 9 7 8 9 7 7 8 6 7 8 6 7 8 6 7 8 6 7 8 6 7 8 6 7 8 6 7 8 6 7 7 6 6 7 6 6 7 6 6 7 5 6 7 5 6 7 5 6 7 5 6 7 5 6 7 5 6 7 5 6 7 5 6 6 5 6 6 5 6 6 5 6 6 5 6 6 5 5 6 5 5 6 5 5 6 7 8 9 82 Matematika 16129 Matematika FVTABMT / 82 C M Y K 2011.079 5. 44.167 5.611 6.213 6.561 4.277 6.626 4. 30.062 4.459 5.935 7.797 5.060 5.225 5.975 6.493 3.564 3.860 3.232 7.225 3. 46.578 3. 23.008 6.389 6 7 3.064 7. 16.413 5.134 7.253 6.723 6.690 4.219 4.050 5.058 6.085 7.604 4.218 7.521 3.113 7.164 6.831 5.10.000 4.657 5. 41.266 4.177 5.007 7.494 4.012 4.993 7.087 4.254 5.347 4.301 6.663 6.269 6.132 6.512 6.701 4.190 7.557 6.301 5.715 3.661 3.308 7.603 6.656 6.870 6. május 6.962 4.595 5.285 6.120 7.909 5.848 4.964 7.535 6.321 7.477 5. 28.950 4.753 6.857 5.403 8 9 3.753 5. 33.639 5.606 3.376 3.572 4.764 4.806 4. 45.266 7.693 6.814 5. 47. 39.340 6.550 5.532 5.647 3.899 4.481 6.678 6.156 6.768 3.107 6.434 6.348 5.324 4.990 5.3.983 6.263 5.292 5.960 5.779 5.604 5.950 7.050 7.615 4.427 6.332 6. 36.669 4.771 5. –18:37 .099 4.014 7.273 5.930 5.197 7.221 6.372 6.943 7.147 4.577 5.473 6.148 6.245 6.042 6.736 5.633 3.891 5.573 6.565 6.743 4.253 7.173 6.586 5.356 6.472 4.293 6.762 5.848 5.728 3. 19.099 6.987 4.396 7 10.036 7.195 4.468 5.658 4.075 6. 26.886 4.637 4.519 6.595 6. Szmok ngyzetgy ke/3 √ √ x = 10N · 10k x = N · 102k+1 10N 10.536 3.641 6. 50.514 5.239 7.393 4.246 7.287 7.506 4.422 5.612 5.495 5.940 5.731 6.310 5.025 6.209 3.369 3 4 3.237 6. 24.504 6.273 7.688 3.342 7.821 3.347 3.716 6.517 4.335 7.782 3.328 7.329 5.834 3.937 4.683 5.868 4.592 3.461 4.796 4.111 4. 22.745 6.302 3.254 4. 11.183 7. 48.970 5. 10N 0 3.979 7. 42.021 7.701 5.708 6.099 7.450 6.406 3.391 3.775 4.837 4.775 6.405 4.155 7.971 7.225 7.259 7.479 3. 35.382 5 6 3.722 4. 29. 34.882 5.176 7.078 7.050 4.666 5.000 6.808 3.359 4. 15.950 5.025 4.376 5.332 3.450 4.488 6.541 5.123 4.718 5.244 5.071 7.755 3.382 4.856 6.950 6.183 4.099 5.496 6.957 7. 52.010 5.847 3.559 5.768 6.159 4.865 5. 27.912 4.797 6.421 3.450 5.057 7.290 4.109 5. 18.231 4.986 7.916 6.435 3.863 6.795 3.187 5.294 7.701 6.588 6.280 7.148 5. 14. 13.339 5.000 7.194 3.760 6.320 5.593 4.568 5.873 4.928 7.403 6.812 6.921 6.030 5.416 4.507 3.066 6.364 6.621 5.805 5.000 5.271 3.958 6.243 4.240 3.158 5.394 5.119 5.483 4.135 4.127 7.826 6. 25.336 4.822 5.907 6. 51. 17.355 1 2 3.674 3. 49.542 6.899 6.879 4.362 3.899 5.580 6.387 6.148 7.648 4.675 5.841 6.314 7.458 6.348 0 1 3.261 6.701 3.619 3.070 5.138 5.438 4.550 3.074 4.395 6.162 3.178 3.834 6. 31.785 4.205 6.486 5.207 4.140 6.317 3.733 4.116 6.992 6.742 3.211 7.899 5.710 5.583 4.819 6.301 4.020 5.357 5.738 6.317 6.840 5.788 5.754 4.919 5.313 4.626 6.431 5.9 8 3.727 5.204 7. 20. 43.550 4.924 4. 53.933 6.083 6.858 4.528 4.827 4.189 6.671 6.967 6.171 4.648 5. 54.380 6.037 4. 12. 21.442 6.256 3.092 7.376 4 5 3.029 7.465 6.804 6.286 3.527 6.464 3.017 6.033 6.975 4.040 5.235 5.181 6.712 4.128 5.206 5.050 6.301 7.630 5.282 5.0 − 54.091 6.925 6.523 5.411 6.745 5.196 5.

752 9.130 8.136 8.093 8.550 8.508 9.711 9.899 7.149 8.061 9.132 9. 58.762 9. 86.487 9.463 7.544 8.920 9.729 8.905 8.373 8.701 7.990 8 9 7.694 7.670 9.006 8.623 9.888 8. 83.629 7.638 9.416 7.556 7.532 8.430 7.635 7.246 8. 57.861 7.022 9.214 9.701 9.576 7.503 7.912 7.849 7.497 9. 85.276 8.429 9.017 9.077 9.198 9.436 7.894 9.950 9.628 9.793 9.608 8.637 8. 77.689 8.434 9.733 7.607 9. 74. 80.950 8.443 7.179 8.317 9.972 9.576 9.731 9.994 8.945 9.742 9.757 9.883 8.985 7 55.818 9.808 9.562 8.313 8.402 9.950 0 1 7.649 8.571 9.099 8. 79.922 8.832 8.322 9.683 8.842 7.927 8.586 9. május 6.956 8.622 7.849 9. 73.355 8.788 9.678 8.654 9.370 9.668 7.573 8. 70.899 9.068 8.612 9.662 7.210 8.813 9.675 7.044 8.161 8.597 9.485 8.989 9.970 4 x= 5 7.155 8.616 7.975 8.483 7.450 8.829 7.618 9.337 8.331 8.785 7.413 9.620 8. 97.397 9. 10N 0 7.631 8.905 9.899 8.521 8.810 7.978 9.173 8.737 9.740 7.365 9.690 9. 62.655 7.220 9.854 8.204 8.264 8.716 9.10.735 8.477 7.940 9.518 9.307 8.241 9.767 9.247 9.203 9.083 9.537 7.391 9.066 9.450 9.327 9.602 8.798 8.834 9.252 8. 71.439 9.869 9.116 9.000 8.981 8.778 7.185 8.386 9.775 8.222 8.497 7.154 9.471 9.859 9.591 8. 75.967 9.550 7.112 8.468 8.854 9.252 9.783 9.240 8.343 9.127 9.423 9.457 7.118 8.585 8.720 7.479 8.980 6 7 7.839 9.955 1 2 7.444 8.349 8.866 8.960 2 3 7.526 8.445 9.654 8.855 7.798 9.567 8.597 8.517 7.596 7.138 9.539 9.230 9. 64.311 9.746 8. 82. 67.538 8.295 9.301 8.724 8.809 8.864 9.187 9.797 7.509 8.659 9.470 7. 69. 90.191 8.530 7.843 8.006 9.712 8.524 9.781 8.037 8.555 9.826 8.844 9.3.349 9.039 9.476 9.290 9.675 9. 93.603 7.759 7.965 3 4 7.420 8.279 9.642 7. 96.513 9.515 8.701 8.491 8.031 8.543 7. 61.820 8.880 7.473 8.192 9.354 9.649 7.791 7.270 8.937 8.450 7.939 8.570 7.236 9. 89.343 8.087 8.778 9.503 8.176 9.044 9. 94.815 8.396 8. 76.975 5 √ 10N · 10k 6 7.786 8.402 8.019 8.955 9.160 9.935 9.874 7.375 9.874 9.301 9.666 8.081 8.925 9.012 8.680 9.660 8.884 9.685 9.534 9.456 8.460 9. 91.216 8.581 9.718 8.910 9.772 7.877 8.407 9.545 9.741 8.609 7. 92.225 9.390 8.209 9.556 8.418 9.792 8.746 7.925 7.721 9.423 7.995 9 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 3 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 1 1 1 1 1 1 3 4 3 3 3 3 3 3 3 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 4 5 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 2 2 2 2 5 6 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 6 7 5 5 5 5 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 3 3 3 7 8 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 8 9 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 4 4 9 Matematika 83 16129 Matematika FVTABMT / 83 C M Y K 2011.550 9.579 8.011 9.887 7.681 7.379 8.025 8.432 8.055 9.426 8.9 8 7.589 7.529 9.626 8. 87. 81.338 9. 78.0 − 99.263 9.823 7.523 7.283 8.644 9.893 7.837 8.050 9. 66.764 8. 63.726 9.664 9.602 9.889 9.274 9.333 9.510 7.482 9.062 8.962 8.094 9.758 8.408 8. –18:37 .906 7.361 8.969 8.868 7. Szmok ngyzetgy ke/4 √ x = N · 102k+1 10N 55.167 8.933 8.592 9.879 9.198 8.695 9.105 9.915 9.707 7.849 8.752 7.056 8. 99.258 8.033 9.367 8.817 7.804 7.106 8.490 7.994 9. 84.871 8.961 9.289 8.124 8.142 8.171 9.911 8.165 9.099 9.765 7.860 8.987 8.803 9.110 9.075 8.121 9.359 9.752 8.182 9.918 7.295 8.050 8.916 8.325 8.688 7. 56.268 9.649 9.643 8.894 8.385 8.836 7. 98.462 8. 72.672 8.769 8.455 9.772 9.803 8.714 7.228 8.563 7.497 8.706 8. 59.560 9.000 9.306 9.706 9. 68.614 8.028 9.143 9. 88.381 9.257 9.931 7.284 9.566 9.234 8.072 9.633 9.747 9.695 8.492 9.829 9. 95.930 9. 60.823 9.466 9. 65.727 7.414 8.149 9.944 8.983 9.438 8.583 7.319 8.088 9.944 9.503 9.

22 1.4. Szmok 10 alap logaritmusa/1 x = N · 10k N 1.1303 1335 1367 1399 1430 0.0969 1004 1038 1072 1106 0.42 1.38 1.32 1.28 1.26 1.40 1.29 1.24 1.1461 1492 1523 1553 1584 0.41 1.15 1.20 1.44 1.43 1.04 1.09 1.05 1.16 1.1139 1173 1206 1239 1271 0.10 1.00 1.18 1.0607 0645 0682 0719 0755 0.46 1.17 1.0414 0453 0492 0531 0569 0.0000 0043 0086 0128 0170 0.06 1.30 1.11 1.07 1.10.01 1.02 1.33 1.12 1.000 − 1.0212 0253 0294 0334 0374 0.47 1.19 1.34 1.21 1. május 6.0792 0828 0864 0899 0934 0.499 lg x = lg N + k 0 0.48 1.31 1.1614 1644 1673 1703 1732 0 1 0004 0048 0090 0133 0175 0216 0257 0298 0338 0378 0418 0457 0496 0535 0573 0611 0648 0686 0722 0759 0795 0831 0867 0903 0938 0973 1007 1041 1075 1109 1143 1176 1209 1242 1274 1307 1339 1370 1402 1433 1464 1495 1526 1556 1587 1617 1647 1676 1706 1735 1 2 0009 0052 0095 0137 0179 0220 0261 0302 0342 0382 0422 0461 0500 0538 0577 0615 0652 0689 0726 0763 0799 0835 0871 0906 0941 0976 1011 1045 1079 1113 1146 1179 1212 1245 1278 1310 1342 1374 1405 1436 1467 1498 1529 1559 1590 1620 1649 1679 1708 1738 2 3 0013 0056 0099 0141 0183 0224 0265 0306 0346 0386 0426 0465 0504 0542 0580 0618 0656 0693 0730 0766 0803 0839 0874 0910 0945 0980 1014 1048 1082 1116 1149 1183 1216 1248 1281 1313 1345 1377 1408 1440 1471 1501 1532 1562 1593 1623 1652 1682 1711 1741 3 4 0017 0060 0103 0145 0187 0228 0269 0310 0350 0390 0430 0469 0508 0546 0584 0622 0660 0697 0734 0770 0806 0842 0878 0913 0948 0983 1017 1052 1086 1119 1153 1186 1219 1252 1284 1316 1348 1380 1411 1443 1474 1504 1535 1565 1596 1626 1655 1685 1714 1744 4 5 0022 0065 0107 0149 0191 0233 0273 0314 0354 0394 0434 0473 0512 0550 0588 0626 0663 0700 0737 0774 0810 0846 0881 0917 0952 0986 1021 1055 1089 1123 1156 1189 1222 1255 1287 1319 1351 1383 1414 1446 1477 1508 1538 1569 1599 1629 1658 1688 1717 1746 5 6 0026 0069 0111 0154 0195 0237 0278 0318 0358 0398 0438 0477 0515 0554 0592 0630 0667 0704 0741 0777 0813 0849 0885 0920 0955 0990 1024 1059 1092 1126 1159 1193 1225 1258 1290 1323 1355 1386 1418 1449 1480 1511 1541 1572 1602 1632 1661 1691 1720 1749 6 7 0030 0073 0116 0158 0199 0241 0282 0322 0362 0402 0441 0481 0519 0558 0596 0633 0671 0708 0745 0781 0817 0853 0888 0924 0959 0993 1028 1062 1096 1129 1163 1196 1229 1261 1294 1326 1358 1389 1421 1452 1483 1514 1544 1575 1605 1635 1664 1694 1723 1752 7 8 0035 0077 0120 0162 0204 0245 0286 0326 0366 0406 0445 0484 0523 0561 0599 0637 0674 0711 0748 0785 0821 0856 0892 0927 0962 0997 1031 1065 1099 1133 1166 1199 1232 1265 1297 1329 1361 1392 1424 1455 1486 1517 1547 1578 1608 1638 1667 1697 1726 1755 8 9 0039 0082 0124 0166 0208 0249 0290 0330 0370 0410 0449 0488 0527 0565 0603 0641 0678 0715 0752 0788 0824 0860 0896 0931 0966 1000 1035 1069 1103 1136 1169 1202 1235 1268 1300 1332 1364 1396 1427 1458 1489 1520 1550 1581 1611 1641 1670 1700 1729 1758 9 84 Matematika 16129 Matematika FVTABMT / 84 C M Y K 2011.14 1.08 1.45 1.35 1.27 1.13 1.03 1.39 1.49 N 1. –18:37 .37 1.25 1.23 1.36 1.

2672 2695 2718 2742 2765 0.98 1.91 1.2304 2330 2355 2380 2405 0.71 1.500 − 1.59 1.75 1.2900 2923 2945 2967 2989 0 1 1764 1793 1821 1850 1878 1906 1934 1962 1989 2017 2044 2071 2098 2125 2151 2177 2204 2230 2256 2281 2307 2333 2358 2383 2408 2433 2458 2482 2507 2531 2555 2579 2603 2627 2651 2674 2697 2721 2744 2767 2790 2813 2835 2858 2880 2903 2925 2947 2969 2991 1 2 1767 1796 1824 1853 1881 1909 1937 1965 1992 2019 2047 2074 2101 2127 2154 2180 2206 2232 2258 2284 2310 2335 2360 2385 2410 2435 2460 2485 2509 2533 2558 2582 2605 2629 2653 2676 2700 2723 2746 2769 2792 2815 2838 2860 2882 2905 2927 2949 2971 2993 2 3 1770 1798 1827 1855 1884 1912 1940 1967 1995 2022 2049 2076 2103 2130 2156 2183 2209 2235 2261 2287 2312 2338 2363 2388 2413 2438 2463 2487 2512 2536 2560 2584 2608 2632 2655 2679 2702 2725 2749 2772 2794 2817 2840 2862 2885 2907 2929 2951 2973 2995 3 4 1772 1801 1830 1858 1886 1915 1942 1970 1998 2025 2052 2079 2106 2133 2159 2185 2212 2238 2263 2289 2315 2340 2365 2390 2415 2440 2465 2490 2514 2538 2562 2586 2610 2634 2658 2681 2704 2728 2751 2774 2797 2819 2842 2865 2887 2909 2931 2953 2975 2997 4 5 1775 1804 1833 1861 1889 1917 1945 1973 2000 2028 2055 2082 2109 2135 2162 2188 2214 2240 2266 2292 2317 2343 2368 2393 2418 2443 2467 2492 2516 2541 2565 2589 2613 2636 2660 2683 2707 2730 2753 2776 2799 2822 2844 2867 2889 2911 2934 2956 2978 2999 5 6 1778 1807 1836 1864 1892 1920 1948 1976 2003 2030 2057 2084 2111 2138 2164 2191 2217 2243 2269 2294 2320 2345 2370 2395 2420 2445 2470 2494 2519 2543 2567 2591 2615 2639 2662 2686 2709 2732 2755 2778 2801 2824 2847 2869 2891 2914 2936 2958 2980 3002 6 7 1781 1810 1838 1867 1895 1923 1951 1978 2006 2033 2060 2087 2114 2140 2167 2193 2219 2245 2271 2297 2322 2348 2373 2398 2423 2448 2472 2497 2521 2545 2570 2594 2617 2641 2665 2688 2711 2735 2758 2781 2804 2826 2849 2871 2894 2916 2938 2960 2982 3004 7 8 1784 1813 1841 1870 1898 1926 1953 1981 2009 2036 2063 2090 2117 2143 2170 2196 2222 2248 2274 2299 2325 2350 2375 2400 2425 2450 2475 2499 2524 2548 2572 2596 2620 2643 2667 2690 2714 2737 2760 2783 2806 2828 2851 2874 2896 2918 2940 2962 2984 3006 8 9 1787 1816 1844 1872 1901 1928 1956 1984 2011 2038 2066 2092 2119 2146 2172 2198 2225 2251 2276 2302 2327 2353 2378 2403 2428 2453 2477 2502 2526 2550 2574 2598 2622 2646 2669 2693 2716 2739 2762 2785 2808 2831 2853 2876 2898 2920 2942 2964 2986 3008 9 Matematika 85 16129 Matematika FVTABMT / 85 C M Y K 2011.92 1.1903 1931 1959 1987 2014 0.10.97 1. Szmok 10 alap logaritmusa/2 x = N · 10k N 1.64 1.99 N 1.77 1.67 1.89 1.62 1.90 1.81 1.96 1.69 1.82 1.60 1.84 1.999 lg x = lg N + k 0 0.4.2041 2068 2095 2122 2148 0.94 1.72 1.52 1.58 1.2788 2810 2833 2856 2878 0.76 1.74 1.93 1.78 1.2175 2201 2227 2253 2279 0.61 1.68 1.79 1.95 1.53 1.88 1. –18:37 .65 1.83 1.66 1.86 1. május 6.80 1.51 1.50 1.70 1.85 1.57 1.56 1.2553 2577 2601 2625 2648 0.1761 1790 1818 1847 1875 0.73 1.63 1.87 1.2430 2455 2480 2504 2529 0.54 1.55 1.

3 3.1 4.0 2.10.2 5.9 5.5441 5563 5682 5798 5911 0. Szmok 10 alap logaritmusa/3 x = N · 10k N 2.5 2.1 2.0 5.7404 7482 7559 7634 7709 0 2.6 5.4 2.3 2.8 3.2 4.6 3.7 4.3 4.7 5.3010 3222 3424 3617 3802 0.99 lg x = lg N + k 1 3032 3243 3444 3636 3820 3997 4166 4330 4487 4639 4786 4928 5065 5198 5328 5453 5575 5694 5809 5922 6031 6138 6243 6345 6444 6542 6637 6730 6821 6911 6998 7084 7168 7251 7332 7412 7490 7566 7642 7716 1 2 3054 3263 3464 3655 3838 4014 4183 4346 4502 4654 4800 4942 5079 5211 5340 5465 5587 5705 5821 5933 6042 6149 6253 6355 6454 6551 6646 6739 6830 6920 7007 7093 7177 7259 7340 7419 7497 7574 7649 7723 2 3 3075 3284 3483 3674 3856 4031 4200 4362 4518 4669 4814 4955 5092 5224 5353 5478 5599 5717 5832 5944 6053 6160 6263 6365 6464 6561 6656 6749 6839 6928 7016 7101 7185 7267 7348 7427 7505 7582 7657 7731 3 4 3096 3304 3502 3692 3874 4048 4216 4378 4533 4683 4829 4969 5105 5237 5366 5490 5611 5729 5843 5955 6064 6170 6274 6375 6474 6571 6665 6758 6848 6937 7024 7110 7193 7275 7356 7435 7513 7589 7664 7738 4 5 3118 3324 3522 3711 3892 4065 4232 4393 4548 4698 4843 4983 5119 5250 5378 5502 5623 5740 5855 5966 6075 6180 6284 6385 6484 6580 6675 6767 6857 6946 7033 7118 7202 7284 7364 7443 7520 7597 7672 7745 5 6 3139 3345 3541 3729 3909 4082 4249 4409 4564 4713 4857 4997 5132 5263 5391 5514 5635 5752 5866 5977 6085 6191 6294 6395 6493 6590 6684 6776 6866 6955 7042 7126 7210 7292 7372 7451 7528 7604 7679 7752 6 7 3160 3365 3560 3747 3927 4099 4265 4425 4579 4728 4871 5011 5145 5276 5403 5527 5647 5763 5877 5988 6096 6201 6304 6405 6503 6599 6693 6785 6875 6964 7050 7135 7218 7300 7380 7459 7536 7612 7686 7760 7 8 3181 3385 3579 3766 3945 4116 4281 4440 4594 4742 4886 5024 5159 5289 5416 5539 5658 5775 5888 5999 6107 6212 6314 6415 6513 6609 6702 6794 6884 6972 7059 7143 7226 7308 7388 7466 7543 7619 7694 7767 8 9 3201 3404 3598 3784 3962 4133 4298 4456 4609 4757 4900 5038 5172 5302 5428 5551 5670 5786 5899 6010 6117 6222 6325 6425 6522 6618 6712 6803 6893 6981 7067 7152 7235 7316 7396 7474 7551 7627 7701 7774 9 1 2 3 4 5 6 7 8 9 0 4 6 8 11 13 15 17 19 0 4 6 8 10 12 14 16 18 0 4 6 8 10 12 14 15 17 0 4 6 7 9 11 13 15 17 0 4 5 7 9 11 12 14 16 0 3 5 7 9 10 12 14 15 0 3 5 7 8 10 11 13 15 0 3 5 6 8 9 11 13 14 0 3 5 6 8 9 11 12 14 0 3 4 6 7 9 10 12 13 0 3 4 6 7 9 10 11 13 0 3 4 6 7 8 10 11 12 0 3 4 5 7 8 9 11 12 0 3 4 5 6 8 9 10 12 0 3 4 5 6 8 9 10 11 0 2 4 5 6 7 9 10 11 0 2 4 5 6 7 8 10 11 0 2 3 5 6 7 8 9 10 0 2 3 5 6 7 8 9 10 0 2 3 4 6 7 8 9 10 0 2 3 4 5 6 8 9 10 0 2 3 4 5 6 7 8 9 0 2 3 4 5 6 7 8 9 0 2 3 4 5 6 7 8 9 0 2 3 4 5 6 7 8 9 0 2 3 4 5 6 7 8 9 0 2 3 4 5 6 7 7 8 0 2 3 4 5 5 6 7 8 0 2 3 4 4 5 6 7 8 0 2 3 4 4 5 6 7 8 0 2 3 3 4 5 6 7 8 0 2 3 3 4 5 6 7 8 0 2 2 3 4 5 6 7 7 0 2 2 3 4 5 6 7 7 0 2 2 3 4 5 6 6 7 0 2 2 3 4 5 5 6 7 0 2 2 3 4 5 5 6 7 0 2 2 3 4 5 5 6 7 0 1 2 3 4 4 5 6 7 0 1 2 3 4 4 5 6 7 1 2 3 4 5 6 7 8 9 86 Matematika 16129 Matematika FVTABMT / 86 C M Y K 2011.6 2.8 4.1 5.0 3.2 3.3979 4150 4314 4472 4624 0.4 5.7 2.00 − 5.4771 4914 5051 5185 5315 0.4 3.8 5.2 2.6990 7076 7160 7243 7324 0.9 N 0 0.9 3. –18:37 .8 2. május 6.6532 6628 6721 6812 6902 0.0 4.3 5.4 4.1 3.5 3.5 5.6021 6128 6232 6335 6435 0.4.7 3.6 4.9 4.5 4.

1 8.5 8.99 lg x = lg N + k 1 7789 7860 7931 8000 8069 8136 8202 8267 8331 8395 8457 8519 8579 8639 8698 8756 8814 8871 8927 8982 9036 9090 9143 9196 9248 9299 9350 9400 9450 9499 9547 9595 9643 9689 9736 9782 9827 9872 9917 9961 1 2 7796 7868 7938 8007 8075 8142 8209 8274 8338 8401 8463 8525 8585 8645 8704 8762 8820 8876 8932 8987 9042 9096 9149 9201 9253 9304 9355 9405 9455 9504 9552 9600 9647 9694 9741 9786 9832 9877 9921 9965 2 3 7803 7875 7945 8014 8082 8149 8215 8280 8344 8407 8470 8531 8591 8651 8710 8768 8825 8882 8938 8993 9047 9101 9154 9206 9258 9309 9360 9410 9460 9509 9557 9605 9652 9699 9745 9791 9836 9881 9926 9969 3 4 7810 7882 7952 8021 8089 8156 8222 8287 8351 8414 8476 8537 8597 8657 8716 8774 8831 8887 8943 8998 9053 9106 9159 9212 9263 9315 9365 9415 9465 9513 9562 9609 9657 9703 9750 9795 9841 9886 9930 9974 4 5 7818 7889 7959 8028 8096 8162 8228 8293 8357 8420 8482 8543 8603 8663 8722 8779 8837 8893 8949 9004 9058 9112 9165 9217 9269 9320 9370 9420 9469 9518 9566 9614 9661 9708 9754 9800 9845 9890 9934 9978 5 6 7825 7896 7966 8035 8102 8169 8235 8299 8363 8426 8488 8549 8609 8669 8727 8785 8842 8899 8954 9009 9063 9117 9170 9222 9274 9325 9375 9425 9474 9523 9571 9619 9666 9713 9759 9805 9850 9894 9939 9983 6 7 7832 7903 7973 8041 8109 8176 8241 8306 8370 8432 8494 8555 8615 8675 8733 8791 8848 8904 8960 9015 9069 9122 9175 9227 9279 9330 9380 9430 9479 9528 9576 9624 9671 9717 9763 9809 9854 9899 9943 9987 7 8 7839 7910 7980 8048 8116 8182 8248 8312 8376 8439 8500 8561 8621 8681 8739 8797 8854 8910 8965 9020 9074 9128 9180 9232 9284 9335 9385 9435 9484 9533 9581 9628 9675 9722 9768 9814 9859 9903 9948 9991 8 9 7846 7917 7987 8055 8122 8189 8254 8319 8382 8445 8506 8567 8627 8686 8745 8802 8859 8915 8971 9025 9079 9133 9186 9238 9289 9340 9390 9440 9489 9538 9586 9633 9680 9727 9773 9818 9863 9908 9952 9996 9 1 2 3 4 5 6 7 8 9 0 1 2 3 4 4 5 6 6 0 1 2 3 4 4 5 6 6 0 1 2 3 3 4 5 6 6 0 1 2 3 3 4 5 5 6 0 1 2 3 3 4 5 5 6 0 1 2 3 3 4 5 5 6 0 1 2 3 3 4 5 5 6 0 1 2 3 3 4 5 5 6 0 1 2 3 3 4 4 5 6 0 1 2 3 3 4 4 5 6 0 1 2 2 3 4 4 5 6 0 1 2 2 3 4 4 5 5 0 1 2 2 3 4 4 5 5 0 1 2 2 3 4 4 5 5 0 1 2 2 3 4 4 5 5 0 1 2 2 3 3 4 5 5 0 1 2 2 3 3 4 5 5 0 1 2 2 3 3 4 4 5 0 1 2 2 3 3 4 4 5 0 1 2 2 3 3 4 4 5 0 1 2 2 3 3 4 4 5 0 1 2 2 3 3 4 4 5 0 1 2 2 3 3 4 4 5 0 1 2 2 3 3 4 4 5 0 1 2 2 3 3 4 4 5 0 1 2 2 3 3 4 4 5 0 1 2 2 3 3 4 4 5 0 1 1 2 2 3 3 4 4 0 1 1 2 2 3 3 4 4 0 1 1 2 2 3 3 4 4 0 1 1 2 2 3 3 4 4 0 1 1 2 2 3 3 4 4 0 1 1 2 2 3 3 4 4 0 1 1 2 2 3 3 4 4 0 1 1 2 2 3 3 4 4 0 1 1 2 2 3 3 4 4 0 1 1 2 2 3 3 4 4 0 1 1 2 2 3 3 4 4 0 1 1 2 2 3 3 4 4 0 1 1 2 2 3 3 3 4 1 2 3 4 5 6 7 8 9 Matematika 87 16129 Matematika FVTABMT / 87 C M Y K 2011.7 7.2 7.9 9. –18:37 .5 9.7782 7853 7924 7993 8062 0.9 8.4 7.4.2 6.9 N 0 0.6 6.6 7.8 8.8129 8195 8261 8325 8388 0.3 8.2 8.5 7.5 6.00 − 9.8451 8513 8573 8633 8692 0.6 9.9 7.4 8.9542 9590 9638 9685 9731 0.4 6.9294 9345 9395 9445 9494 0.1 9.7 8.2 9.3 9.4 9. május 6.7 6.0 6.1 7.1 6.6 8.0 8.3 6.3 7.8751 8808 8865 8921 8976 0. Szmok 10 alap logaritmusa/4 x = N · 10k N 6.7 9.8 6.8 9.0 9.10.9777 9823 9868 9912 9956 0 6.8 7.0 7.9031 9085 9138 9191 9243 0.

4226 4384 4540 4695 4848 0. május 6. Sz gek szinusza s koszinusza/1 sin 0◦ −45◦ ◦ 0 1 2 3 4 5◦ 6 7 8 9 10◦ 11 12 13 14 15◦ 16 17 18 19 20◦ 21 22 23 24 25◦ 26 27 28 29 30◦ 31 32 33 34 35◦ 36 37 38 39 40◦ 41 42 43 44 0 0.0872 1045 1219 1392 1564 0.0000 0175 0349 0523 0698 0.10.5000 5150 5299 5446 5592 0.3420 3584 3746 3907 4067 0.5.2588 2756 2924 3090 3256 0.5736 5878 6018 6157 6293 0.6428 6561 6691 6820 6947 60 10 0029 0204 0378 0552 0727 0901 1074 1248 1421 1593 1765 1937 2108 2278 2447 2616 2784 2952 3118 3283 3448 3611 3773 3934 4094 4253 4410 4566 4720 4874 5025 5175 5324 5471 5616 5760 5901 6041 6180 6316 6450 6583 6713 6841 6967 50 20 0058 0233 0407 0581 0756 0929 1103 1276 1449 1622 1794 1965 2136 2306 2476 2644 2812 2979 3145 3311 3475 3638 3800 3961 4120 4279 4436 4592 4746 4899 5050 5200 5348 5495 5640 5783 5925 6065 6202 6338 6472 6604 6734 6862 6988 40 30 0087 0262 0436 0610 0785 0958 1132 1305 1478 1650 1822 1994 2164 2334 2504 2672 2840 3007 3173 3338 3502 3665 3827 3987 4147 4305 4462 4617 4772 4924 5075 5225 5373 5519 5664 5807 5948 6088 6225 6361 6494 6626 6756 6884 7009 30 40 0116 0291 0465 0640 0814 0987 1161 1334 1507 1679 1851 2022 2193 2363 2532 2700 2868 3035 3201 3365 3529 3692 3854 4014 4173 4331 4488 4643 4797 4950 5100 5250 5398 5544 5688 5831 5972 6111 6248 6383 6517 6648 6777 6905 7030 20 50 0145 0320 0494 0669 0843 1016 1190 1363 1536 1708 1880 2051 2221 2391 2560 2728 2896 3062 3228 3393 3557 3719 3881 4041 4200 4358 4514 4669 4823 4975 5125 5275 5422 5568 5712 5854 5995 6134 6271 6406 6539 6670 6799 6926 7050 10 60 0175 0349 0523 0698 0872 1045 1219 1392 1564 1736 1908 2079 2250 2419 2588 2756 2924 3090 3256 3420 3584 3746 3907 4067 4226 4384 4540 4695 4848 5000 5150 5299 5446 5592 5736 5878 6018 6157 6293 6428 6561 6691 6820 6947 7071 0 89 88 87 86 85◦ 84 83 82 81 80◦ 79 78 77 76 75◦ 74 73 72 71 70◦ 69 68 67 66 65◦ 64 63 62 61 60◦ 59 58 57 56 55◦ 54 53 52 51 50◦ 49 48 47 46 45◦ 1 2 3 4 5 6 7 8 9 3 6 9 12 15 17 20 23 26 3 6 9 12 15 17 20 23 26 3 6 9 12 15 17 20 23 26 3 6 9 12 15 17 20 23 26 3 6 9 12 14 17 20 23 26 3 6 9 12 14 17 20 23 26 3 6 9 12 14 17 20 23 26 3 6 9 12 14 17 20 23 26 3 6 9 12 14 17 20 23 26 3 6 9 11 14 17 20 23 26 3 6 9 11 14 17 20 23 26 3 6 9 11 14 17 20 23 26 3 6 9 11 14 17 20 23 26 3 6 8 11 14 17 20 23 25 3 6 8 11 14 17 20 23 25 3 6 8 11 14 17 20 22 25 3 6 8 11 14 17 20 22 25 3 6 8 11 14 17 19 22 25 3 6 8 11 14 17 19 22 25 3 5 8 11 14 16 19 22 25 3 5 8 11 14 16 19 22 25 3 5 8 11 14 16 19 22 24 3 5 8 11 13 16 19 21 24 3 5 8 11 13 16 19 21 24 3 5 8 11 13 16 19 21 24 3 5 8 11 13 16 18 21 24 3 5 8 10 13 16 18 21 23 3 5 8 10 13 15 18 21 23 3 5 8 10 13 15 18 20 23 3 5 8 10 13 15 18 20 23 3 5 8 10 13 15 18 20 23 2 5 7 10 12 15 17 20 22 2 5 7 10 12 15 17 20 22 2 5 7 10 12 15 17 19 22 2 5 7 10 12 14 17 19 22 2 5 7 9 12 14 17 19 21 2 5 7 9 12 14 16 19 21 2 5 7 9 12 14 16 18 21 2 5 7 9 11 14 16 18 20 2 4 7 9 11 13 16 18 20 2 4 7 9 11 13 15 18 20 2 4 7 9 11 13 15 17 20 2 4 6 9 11 13 15 17 19 2 4 6 8 11 13 15 17 19 2 4 6 8 10 12 15 17 19 1 2 3 4 5 6 7 8 9 cos 45◦ −90◦ 88 Matematika 16129 Matematika FVTABMT / 88 C M Y K 2011. –18:37 .1736 1908 2079 2250 2419 0.

8660 8746 8829 8910 8988 0.0000 1.7660 7771 7880 7986 8090 0.9848 9877 9903 9925 9945 0. május 6.5. Sz gek szinusza s koszinusza/2 sin 45◦ −90◦ ◦ 45 46 47 48 49 50◦ 51 52 53 54 55◦ 56 57 58 59 60◦ 61 62 63 64 65◦ 66 67 68 69 70◦ 71 72 73 74 75 76 77 78 79 80◦ 81 82 83 84 85◦ 86 87 88 89 0 0. –18:37 .0000 40 30 20 10 0 44 43 42 41 40◦ 39 38 37 36 35◦ 34 33 32 31 30◦ 29 28 27 26 25◦ 24 23 22 21 20◦ 19 18 17 16 15◦ 14 13 12 11 10◦ 9 8 7 6 5◦ 4 3 2 1 0◦ 1 2 3 4 5 6 7 8 9 2 4 6 8 10 12 14 16 18 2 4 6 8 10 12 14 16 18 2 4 6 8 10 12 14 16 18 2 4 6 8 10 12 13 15 17 2 4 6 8 9 11 13 15 17 2 4 6 7 9 11 13 15 17 2 4 5 7 9 11 13 14 16 2 4 5 7 9 11 12 14 16 2 3 5 7 9 10 12 14 16 2 3 5 7 8 10 12 14 15 2 3 5 7 8 10 12 13 15 2 3 5 6 8 10 11 13 14 2 3 5 6 8 9 11 13 14 2 3 5 6 8 9 11 12 14 1 3 4 6 7 9 10 12 13 1 3 4 6 7 9 10 11 13 1 3 4 6 7 8 10 11 12 1 3 4 5 7 8 9 11 12 1 3 4 5 6 8 9 10 12 1 3 4 5 6 8 9 10 11 1 2 4 5 6 7 8 10 11 1 2 3 5 6 7 8 9 10 1 2 3 4 6 7 8 9 10 1 2 3 4 5 6 7 9 10 1 2 3 4 5 6 7 8 9 1 2 3 4 5 6 7 8 9 1 2 3 4 5 6 6 7 8 1 2 3 3 4 5 6 7 8 1 2 2 3 4 5 6 7 7 1 2 2 3 4 5 5 6 7 1 1 2 3 4 4 5 6 7 1 1 2 3 3 4 5 5 6 1 1 2 3 3 4 4 5 6 1 1 2 2 3 3 4 5 5 1 1 2 2 3 3 4 4 5 0 1 1 2 2 3 3 4 4 0 1 1 2 2 3 3 3 4 0 1 1 2 2 2 3 3 3 0 1 1 1 2 2 2 3 3 0 1 1 1 1 2 2 2 3 0 0 1 1 1 1 2 2 2 0 0 1 1 1 1 1 2 2 0 0 0 1 1 1 1 1 2 1 2 3 4 5 6 7 8 9 cos 0◦ −45◦ Matematika 89 16129 Matematika FVTABMT / 89 C M Y K 2011.9962 9976 9986 9994 9998 60 10 7092 7214 7333 7451 7566 7679 7790 7898 8004 8107 8208 8307 8403 8496 8587 8675 8760 8843 8923 9001 9075 9147 9216 9283 9346 9407 9465 9520 9572 9621 9667 9710 9750 9787 9822 9853 9881 9907 9929 9948 9964 9978 9988 9995 9999 50 20 30 40 50 60 7112 7133 7153 7173 7193 7234 7254 7274 7294 7314 7353 7373 7392 7412 7431 7470 7490 7509 7528 7547 7585 7604 7623 7642 7660 7698 7716 7735 7753 7771 7808 7826 7844 7862 7880 7916 7934 7951 7969 7986 8021 8039 8056 8073 8090 8124 8141 8158 8175 8192 8225 8241 8258 8274 8290 8323 8339 8355 8371 8387 8418 8434 8450 8465 8480 8511 8526 8542 8557 8572 8601 8616 8631 8646 8660 8689 8704 8718 8732 8746 8774 8788 8802 8816 8829 8857 8870 8884 8897 8910 8936 8949 8962 8975 8988 9013 9026 9038 9051 9063 9088 9100 9112 9124 9135 9159 9171 9182 9194 9205 9228 9239 9250 9261 9272 9293 9304 9315 9325 9336 9356 9367 9377 9387 9397 9417 9426 9436 9446 9455 9474 9483 9492 9502 9511 9528 9537 9546 9555 9563 9580 9588 9596 9605 9613 9628 9636 9644 9652 9659 9674 9681 9689 9696 9703 9717 9724 9730 9737 9744 9757 9763 9769 9775 9781 9793 9799 9805 9811 9816 9827 9833 9838 9843 9848 9858 9863 9868 9872 9877 9886 9890 9894 9899 9903 9911 9914 9918 9922 9925 9932 9936 9939 9942 9945 9951 9954 9957 9959 9962 9967 9969 9971 9974 9976 9980 9981 9983 9985 9986 9989 9990 9992 9993 9994 9996 9997 9997 9998 9998 9999 1.0000 1.8192 8290 8387 8480 8572 0.7071 7193 7314 7431 7547 0.9659 9703 9744 9781 9816 0.9063 9135 9205 9272 9336 0.10.9397 9455 9511 9563 9613 0.0000 1.

0145 0320 0495 0670 0846 0.0087 0262 0437 0612 0787 0.1823 2004 2186 2370 2555 0.2773 2962 3153 3346 3541 0.3805 4006 4210 4417 4628 0. Nevezetes sz gek sz gfggvnyei 0◦ sin 0 cos 1 tg 0 ctg − 30◦ 45◦ √ 2 2 √ 2 2 1 2 √ 3 2 √ 3 3 √ 3 60◦ √ 3 2 1 2 √ 3 √ 3 3 1 1 90◦ 180◦ 270◦ 360◦ 1 0 −1 0 0 −1 0 1 − 0 − 0 0 − 0 − 10.0963 1139 1317 1495 1673 0.1883 2065 2247 2432 2617 0.0904 1080 1257 1435 1614 0.2711 2899 3089 3281 3476 0.4663 4877 5095 5317 5543 60 10 0.2805 2994 3185 3378 3574 0.1914 2095 2278 2462 2648 0.0029 0204 0378 0553 0729 0.1944 2126 2309 2493 2679 0.0116 0291 0466 0641 0816 0.0992 1169 1346 1524 1703 0. május 6.1051 1228 1405 1584 1763 0.2836 3026 3217 3411 3607 0. Sz gek tangense s kotangense/1 tg 0◦ −30◦ 0◦ 1 2 3 4 5◦ 6 7 8 9 10◦ 11 12 13 14 15◦ 16 17 18 19 20◦ 21 22 23 24 25◦ 26 27 28 29 0 0.3739 3939 4142 4348 4557 0.2867 3057 3249 3443 3640 0.0875 1051 1228 1405 1584 0.3772 3973 4176 4383 4592 0.1793 1974 2156 2339 2524 0.0000 0175 0349 0524 0699 0.0934 1110 1287 1465 1644 0.4734 4950 5169 5392 5619 40 30 0.1853 2035 2217 2401 2586 0.2679 2867 3057 3249 3443 0. –18:37 .3706 3906 4108 4314 4522 0.6.4770 4986 5206 5430 5658 30 40 0.3673 3872 4074 4279 4487 0.2742 2931 3121 3314 3508 0.4806 5022 5243 5467 5696 20 50 0.7.0058 0233 0407 0582 0758 0.10.1022 1198 1376 1554 1733 0.4877 5095 5317 5543 5774 0 89 88 87 86 85◦ 84 83 82 81 80◦ 79 78 77 76 75◦ 74 73 72 71 70◦ 69 68 67 66 65◦ 64 63 62 61 60◦ 1 2 3 4 5 6 7 8 9 3 6 9 12 15 17 20 23 26 3 6 9 12 15 17 20 23 26 3 6 9 12 15 17 20 23 26 3 6 9 12 15 18 20 23 26 3 6 9 12 15 18 20 23 26 3 6 9 12 15 18 21 23 26 3 6 9 12 15 18 21 24 27 3 6 9 12 15 18 21 24 27 3 6 9 12 15 18 21 24 27 3 6 9 12 15 18 21 24 27 3 6 9 12 15 18 21 24 27 3 6 9 12 15 18 21 24 27 3 6 9 12 15 18 21 24 27 3 6 9 12 15 18 22 25 28 3 6 9 12 16 19 22 25 28 3 6 9 13 16 19 22 25 28 3 6 9 13 16 19 22 25 28 3 6 10 13 16 19 22 26 29 3 6 10 13 16 19 23 26 29 3 7 10 13 16 20 23 26 29 3 7 10 13 17 20 23 27 30 3 7 10 13 17 20 24 27 30 3 7 10 14 17 20 24 27 31 3 7 10 14 17 21 24 28 31 4 7 11 14 18 21 25 28 32 4 7 11 14 18 21 25 29 32 4 7 11 15 18 22 25 29 33 4 7 11 15 18 22 26 30 33 4 8 11 15 19 23 26 30 34 4 8 12 15 19 23 27 31 35 1 2 3 4 5 6 7 8 9 ctg 60◦ −90◦ 90 Matematika 16129 Matematika FVTABMT / 90 C M Y K 2011.1763 1944 2126 2309 2493 0.4699 4913 5132 5354 5581 50 20 0.4841 5059 5280 5505 5735 10 60 0.0175 0349 0524 0699 0875 0.3839 4040 4245 4452 4663 0.3640 3839 4040 4245 4452 0.

145 246 356 475 605 2.020 2.220 265 311 360 411 1.340 3.235 280 327 376 428 1.228 272 319 368 419 1.036 072 111 150 192 1.8541 8847 9163 9490 9827 1.006 042 079 117 157 1.211 318 434 560 699 2.271 3.8591 8899 9217 9545 9884 1.018 3.437 492 550 611 675 1.5969 6208 6453 6703 6959 0.030 066 104 144 185 1.773 2.229 337 455 583 723 2.412 3.10.780 855 935 2.206 250 295 343 393 1.732 804 881 1. május 6.473 530 590 653 720 1.824 2.097 2.6009 6249 6494 6745 7002 0.018 054 091 130 171 1.035 2.989 3.428 483 540 600 664 1.140 3.213 257 303 351 402 1.047 3.078 3.606 30 40 0.006 2.767 842 921 2.5930 6168 6412 6661 6916 0.8441 8744 9057 9380 9713 1.271 3.464 520 580 643 709 1.877 3.487 60 10 0.689 10 60 0.455 511 570 632 698 1.050 2.904 3.7089 7355 7627 7907 8195 0.194 300 414 539 675 2.246 356 475 605 747 2.963 2.108 3.112 2.647 20 50 0.732 0 59 58 57 56 55◦ 54 53 52 51 50◦ 49 48 47 46 45◦ 44 43 42 41 40◦ 39 38 37 36 35◦ 34 33 32 31 30◦ 29 28 27 26 25◦ 24 23 22 21 20◦ 19 18 17 16 15◦ 1 4 4 4 4 4 4 5 5 5 5 5 5 5 6 6 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 2 2 2 2 2 3 3 3 4 4 1 2 8 8 8 8 9 9 9 9 9 10 10 10 11 11 11 1 1 1 1 1 1 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 3 3 3 3 3 4 4 4 5 5 6 6 7 8 2 3 12 12 12 13 13 13 14 14 14 15 15 16 16 17 17 2 2 2 2 2 2 2 2 2 3 3 3 3 3 3 4 4 4 4 5 5 6 6 7 7 8 9 10 11 12 3 4 16 16 16 17 17 18 18 18 19 20 20 21 21 22 23 2 2 3 3 3 3 3 3 3 3 4 4 4 4 5 5 5 5 6 6 7 7 8 9 9 10 12 13 14 16 4 5 20 20 20 21 21 22 23 23 24 24 25 26 27 28 29 3 3 3 3 4 4 4 4 4 4 5 5 5 5 6 6 6 7 7 8 8 9 10 11 12 13 15 16 18 20 5 6 24 24 25 25 26 26 27 28 28 29 30 31 32 33 34 4 4 4 4 4 4 5 5 5 5 5 6 6 6 7 7 8 8 9 9 10 11 12 13 14 16 17 19 22 25 6 7 27 28 29 29 30 31 32 32 33 34 35 36 37 39 40 4 4 5 5 5 5 5 5 6 6 6 7 7 7 8 8 9 10 10 11 12 13 14 15 17 18 20 23 25 29 7 8 31 32 33 33 34 35 36 37 38 39 40 41 43 44 46 5 5 5 5 6 6 6 6 7 7 7 8 8 9 9 10 10 11 12 13 14 15 16 17 19 21 23 26 29 33 8 9 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 47 48 50 51 5 5 6 6 6 6 7 7 7 8 8 9 9 10 10 11 12 12 13 14 15 16 18 20 21 23 26 29 32 37 9 ctg 15◦ −60◦ Matematika 91 16129 Matematika FVTABMT / 91 C M Y K 2011.8642 8952 9271 9601 9942 1.7046 7310 7581 7860 8146 0.7265 7536 7813 8098 8391 0.0000 036 072 111 150 1.991 2.8491 8796 9110 9435 9770 1. Sz gek tangense s kotangense/2 tg 30◦ −75◦ ◦ 30 31 32 33 34 35◦ 36 37 38 39 40◦ 41 42 43 44 45◦ 46 47 48 49 50◦ 51 52 53 54 55◦ 56 57 58 59 60◦ 61 62 63 64 65◦ 66 67 68 69 70◦ 71 72 73 74 0 0.7.7221 7490 7766 8050 8342 0.066 2.5812 6048 6289 6536 6787 0.977 2.172 3.7177 7445 7720 8002 8292 0.792 868 949 2.199 242 288 335 385 1.960 3.744 816 894 1. –18:37 .483 540 600 664 732 1.050 2.526 50 20 0.8693 9004 9325 9657 1.024 060 098 137 178 1.5851 6088 6330 6577 6830 0.932 3.5774 6009 6249 6494 6745 0.850 3.145 2.161 264 375 496 628 2.128 2.376 3.566 40 30 0.204 3.5890 6128 6371 6619 6873 0.081 2.446 501 560 621 686 1.756 829 907 1.0000 1.804 881 963 2.747 2.305 3.8391 8693 9004 9325 9657 1.192 235 280 327 376 1.7133 7400 7673 7954 8243 0.904 3.7002 7265 7536 7813 8098 0.078 3.012 048 085 124 164 1.177 282 394 517 651 2.237 3.450 3.798 2.487 3.

799 6.605 5.144 0 50 40 30 20 10 14◦ 0 50 40 30 20 10 13◦ 0 50 40 30 20 10 12◦ 0 50 40 30 20 10 11◦ 0 50 40 30 20 10 10◦ 0 50 40 30 20 10 9◦ 0 50 40 30 20 10 8◦ 0 50 40 30 20 10 7◦ 0 ctg 8◦ −15◦ 92 Matematika 16129 Matematika FVTABMT / 92 C M Y K 2011.497 6.638 4.374 6.197 6.275 4.284 7.301 5.630 7.827 6.787 4.758 6.071 4.944 6.118 6.720 5.398 6.967 4.899 3.573 6.100 7.652 5.789 5.986 4.314 6.390 4.915 4.161 7.821 3.419 4.429 7.431 4.097 5.048 5 6 3.016 4.820 5.759 5.897 8.019 6.258 4.806 7. –18:37 .495 7.492 4.348 7.700 7.735 7.512 5.691 6.741 3.895 3.976 4.300 7.243 6.041 4.012 7.253 7.911 7.011 4.081 5.718 6.776 3.812 3.326 4.264 4.691 6.278 6.915 4.759 4.613 7.625 6.247 4.665 7.698 4.967 5.435 6.665 6.855 6.259 5.705 4.883 7.909 3.343 4.209 6.974 5.113 4.596 7.443 4.113 4.633 5.725 4.881 5.836 4.134 4.290 6.468 4.841 6.089 5. Sz gek tangense s kotangense/3 tg 75◦ −82◦ 75◦ 0 10 20 30 40 50 76◦ 0 10 20 30 40 50 77◦ 0 10 20 30 40 50 78◦ 0 10 20 30 40 50 79◦ 0 10 20 30 40 50 80◦ 0 10 20 30 40 50 81◦ 0 10 20 30 40 50 82◦ 0 10 20 30 40  50 0 3.087 4.086 3 8 3.752 4.097 4.511 4.269 7.867 3.945 5.825 3.730 5.976 6.066 4.050 5.505 4.886 4.839 3.280 4.982 5.197 6.517 4.226 5.599 6.160 4.991 8 3 3.545 7.769 5.309 4.139 4.908 4.651 6.035 5.331 4.462 7.115 7.350 6.422 5.036 4.953 10 1 3.226 5.123 4.857 4.788 7.763 3.780 4.005 5.413 5.176 4.058 5.623 5.125 1 10 3.807 3.916 8.361 5.954 7.449 4.535 6.445 7.986 6.326 6.284 5.462 4.062 6.302 6.396 5.857 3.529 4.191 7.503 5.165 4.169 5.130 7.912 6.983 7.423 6.396 7.749 5.369 5.269 7.662 5.056 4.275 4.386 6.918 3.511 4.850 4.586 6.959 5.056 7.997 5.625 4.843 4.773 4.869 7.665 4.181 4.965 6.137 5.360 4.174 6.871 3.242 5.732 4.413 4.455 4.682 7.387 5.021 4.528 7.933 3.092 4.201 5.586 5.972 9 2 3.107 6.384 4.785 3.006 4.074 5.193 5.102 4.066 5.745 3.770 7.522 6.155 4.316 7.567 5.549 5.758 3.830 3.810 5.026 4.710 5.561 6.736 3.685 4.096 6.834 3.848 3.084 6.816 3.485 5.780 3.207 7.177 5.872 4.390 4.128 4.893 4.779 5.314 6.638 4.051 6.871 5.619 4.861 5.850 5.027 5.292 5.396 5.773 4.876 3.349 4.309 5.267 6.352 5.923 6.232 6.542 4.337 4.203 4.458 5.372 4.236 4.632 4.474 4.586 4.968 7.971 4.901 4.429 7.991 4.396 4.968 7.198 4.539 5.146 7.378 4.067 4 7 3.7.890 3.028 6 5 3.933 6.234 5.952 5.498 4.772 6.989 5.115 7.107 4.085 7.861 8.803 3.084 6.041 7.008 6.962 4.830 5.480 4.862 3.612 6.808 4.914 3.043 5.580 4.335 5.934 8.425 4.937 5.776 3.789 3.904 3.705 4.511 7.700 5.220 6.574 4.222 7.362 6.596 7.606 4.914 3.579 7.153 5.997 6.853 3.658 4.731 6.996 4.185 5.269 4. május 6.902 6.066 5.954 6.925 7.267 5.012 5.881 3.163 6.732 3.892 5.799 5.989 5.769 5.671 5.046 4.030 6.378 5.938 3.165 4.192 4.561 6.558 5.953 8.494 5.255 6.595 5.076 4.593 4.745 6.536 4.343 5.407 4.031 4.555 4.217 5.691 5.821 3.404 5.940 7.303 4.071 7.691 4.794 3.061 4.238 7.020 5.366 4.844 3.510 6.645 4.671 4.466 5.437 4.009 7 4 3.176 7.879 4.767 3.930 5.922 4.011 4.214 4.241 4.209 5.309 5.320 4.997 7.318 5.144 4.567 4.061 4.105 2 9 3.942 3.187 4.447 6.923 3.614 5.548 4.041 6.711 4.252 4.140 6.612 4.801 4.149 4.472 6.449 5.118 4.678 6.412 7.829 4.897 7.681 5.449 4.822 4.364 7.082 4.145 5.871 5.485 5.562 7.486 4.824 8.230 4.435 6.208 4.717 7.250 5.928 3.745 4.073 6.574 4.678 4.121 5.129 5.864 4.827 6.219 4.171 4.113 5.647 7.772 3.947 3.001 4.292 4.332 7.798 3.380 7.749 3.410 6.842 8.770 7.331 4.843 4.651 4.981 4.276 5.431 5.671 5.786 6.976 6.739 4.475 5.521 5.440 5.815 4.314 4.754 3.129 6.952 4.704 6.718 4.576 5.740 5.599 4.219 4.638 6.105 5.297 4.186 6.161 5.286 4.548 6.813 6.576 5.885 3.10.561 4.460 6.766 4.794 4.355 4.840 5.753 7.145 5.152 6.026 7.051 4.867 3.530 5.642 5.485 6.326 5.338 6.957 4.879 8.402 4.962 4.225 4.523 4.478 7.

332 9. 51 49. 568 9. 64 28. 16 12. 75 17. 14 33. 777 9. 45 10. 43 12. 95 22. 18 40. 06 29. 435 9. 06 24. 49 132. 915 9. 164 8. 5 1719 2 II. 43 156. 17 11. 61 15. 60 16. 7 312. 35 13. 88 11. 43 39. 35 11. 70 18. 37 36. 845 10. 034 9. . 010 9. 704 9. 71 11. 816 10. 0 9 2 8. 19 15. 46 14. 51 44. 99 12. 010 9. 73 36. 12 35. 30 14. 33 21. 556 8. 939 9. 7 8 3 8. 84 14. 25 13. 5 180. 74 12. 03 37. 08 10. 61 23. 07 19. 40 30. 88 31. 11 81. 03 12. 461 9. 255 9. 91 12. 92 17. 97 16. 08 12. 47 22. 80 15. 37 19. –18:37 .7. 94 114. 34 18. 048 10. 5 5 6 8. 3 202. 514 9. 06 15. 00 17. 39 98. 962 9. 33 16. 44 66. 5 229. 86 25. 513 8. 22 137. 92 15. 345 8. 17 18. 75 85. 46 122. 01 14. 35 67. 37 25. 59 11. 12 31. 29 10. 180◦ sin(180◦ − α) − cos(180◦ − α) − tg(180◦ − α) − ctg(180◦ − α) 10 8. 29 12. 41 20. 07 39. 324 8. 69 22. 35 17. 56 19. 823 9. 97 21. 73 15. 17 19. 68 16. 08 61. 95 13. . 800 9. 27 19. 62 14. 19 20. 88 62. 37 38. 29 68. 8 10 83◦ 0 10 20 30 40 50 84◦ 0 10 20 30 40 50 85◦ 0 10 20 30 40 50 86◦ 0 10 20 30 40 50 87◦ 0 10 20 30 40 50 88◦ 0 10 20 30 40 50 89◦ 0 10 20 30 40  1 8. 20 10. 25 12. 37 32. 449 8. 20 13. 12 12. 64 27. 407 8. 204 8. 66 12. 8 191. 85 13. 24 34. 56 14. 82 22. 27 29. 00 13. 72 26. 74 20. 73 14. 08 20. 95 14. 26 15. 23 28. 30 13. 55 11. 45 21. 48 10. 9 343. 90 13. 71 13. 180 9. 43 11. Sz gek tangense s kotangense/4 tg 83◦ −90◦ 0 8. 51 14. 77 42. 07 22. 04 16. 24 11. 90 26. 02 11. 15 13. 46 16. 0 429. 43 11. 71 11. 62 43. 02 23. 87 19. 960 10. 732 8. 10 11. 45 24. 760 10. 058 9. 55 10. 90 24. 2 245. 709 8. 6 859. 49 29. 83 52. 50 76. 31 73. 38 74. 88 23. 67 15. 677 9. 67 17. 36 41. 58 10. 599 8. 255 9. 1 7 4 8. 41 56. 30 20. 4 1146 3 8 8. Forgssz gek sz gfggvnyei I. 541 9. . 20 13. 156 9. 514 9. 366 8. 53 34. 2 687. 78 11. 39 11. 59 171. 11 10. 56 64. 10 57. 60 16. 17 10. 03 25. 57 13. 14 10. 39 10. 26 10. 52 18. 383 9. 85 21. 90◦ . 52 20. 69 25. 144 8. 687 8. 21 21. 23 10. 75 11. 88 32. 10 57. 0 6 5 8. 986 9. 12 15. 13 11. 281 9. 64 31. 11 143. 409 9. 06 11. 38 12. 10 13. 223 8. 99 15. 39 10. 2 491. 09 54. 06 11. 13 101. 180◦ . 53 16. 92 11. 243 8. 61 13. 39 16. 83 17. 81 11. 14 92. 86 79. 9 382. . 304 8. 77 19. 5 3438 1 III. 92 47. 07 14. 44 45. 491 8. 35 17. 66 78. 73 14. 62 12. 51 10. 26 18.8. 96 49. 5 264. 43 17. 754 8. 48 15. 643 8. 99 11. 26 70. 788 10. 64 51. 05 36. 60 24. 54 26. 989 10. 17 149. 45 27. 62 90. 264 8. 89 14. 24 34. 3 286. 931 10. 70 12. 47 22. 03 28. 45 53. 71 30. . 62 32. 43 18. 54 26. 59 17. 80 13. 43 28. 41 33. 270◦ . 42 35. 621 8. 32 11. 082 9. 37 26. 82 16. 61 10. 94 30. 902 10. 428 8. 30 60. 106 9. 42 15. 873 10. 131 9. 51 11. 649 9. 41 47. 386 8. 534 8. 89 163. 20 22. 205 9. 21 24. 74 23. 15 88. 25 12. 26 27. 36 14. 184 8. 16 23. 6 171. 69 37. 777 9. 8 − 0 50 40 30 10 10 6◦ 0 50 40 30 20 10 5◦ 0 50 40 30 20 10 4◦ 0 50 40 30 20 10 3◦ 0 50 40 30 20 10 2◦ 0 50 40 30 20 10 1◦ 0 50 40 30 20 10 0◦ 0 ctg 0◦ −7◦ 10. 78 14. 73 95. 35 10. 96 41. 79 18. 43 48. 12 14. 21 21. 556 8. 96 34. 30 14. 90 24. 71 63. 07 50. 05 13. 67 14. 64 10. 47 11. 68 33. 83 12. 892 9. 92 46. 19 42. 07 19. 06 44. 32 10. 80 39. 29 68. 488 9. 85 11. 357 9. 91 127. 40 13. 4 4 7 8. 63 20. 55 59. 08 20. 18 14. 94 114. 82 35. 92 15. 732 10. 98 18. 230 9. 83 27. 79 12. 95 12. 20 11. 2 214. 360◦ − sin(360◦ − α) cos(360◦ − α) − tg(360◦ − α) − ctg(360◦ − α) Matematika 93 16129 Matematika FVTABMT / 93 C M Y K 2011. 37 38. 9 573. 90◦ sin α cos α tg α ctg α 9 8. 846 9. 34 12. 66 13. 17 30. 14 118. 27 71. . 72 38. 078 10. 96 49. 28 11. 51 17. 577 8. 95 11. 75 85. 87 12. 71 13. 08 17. 89 18. 23 52. 61 18. 31 23. 46 19. 284 8. 306 9. 40 83. 0◦ . 42 10. 67 19. 470 8. 19 42. 75 13. 34 22. 97 45. 24 14.10. 622 9. 20 17. 09 21. 75 16. 82 58. 64 31. 56 40. 84 110. 665 8. 9 50 343. 53 25. 019 10. . 83 12. 84 29. 85 107. 270◦ − sin(α − 180◦ ) − cos(α − 180◦ ) tg(α − 180◦ ) ctg(α − 180◦ ) IV. 52 13. 595 9. 345 8. 89 16. 869 9. 68 11. 788 10. 27 17. 43 28. 17 18. 57 21. . 74 55. 12 16. 20 26. 08 27. 21 12. 47 12. 86 15. 94 104. 54 15. 98 20. május 6. 75 24.

május 6. Prmszmok 4000-ig 2 37 83 139 197 263 331 397 461 541 607 673 751 827 907 983 1051 1123 1217 1291 1381 1459 1543 1609 1697 1783 1873 1973 2039 2129 2221 2297 2381 2459 2557 2663 2719 2801 2897 2999 3083 3191 3299 3361 3463 3541 3623 3709 3803 3907 3 41 89 149 199 269 337 401 463 547 613 677 757 829 911 991 1061 1129 1223 1297 1399 1471 1549 1613 1699 1787 1877 1979 2053 2131 2237 2309 2383 2467 2579 2671 2729 2803 2903 3001 3089 3203 3301 3371 3467 3547 3631 3719 3821 3911 5 43 97 151 211 271 347 409 467 557 617 683 761 839 919 997 1063 1151 1229 1301 1409 1481 1553 1619 1709 1789 1879 1987 2063 2137 2239 2311 2389 2473 2591 2677 2731 2819 2909 3011 3109 3209 3307 3373 3469 3557 3637 3727 3823 3917 7 47 101 157 223 277 349 419 479 563 619 691 769 853 929 1009 1069 1153 1231 1303 1423 1483 1559 1621 1721 1801 1889 1993 2069 2141 2243 2333 2393 2477 2593 2683 2741 2833 2917 3019 3119 3217 3313 3389 3491 3559 3643 3733 3833 3919 11 53 103 163 227 281 353 421 487 569 631 701 773 857 937 1013 1087 1163 1237 1307 1427 1487 1567 1627 1723 1811 1901 1997 2081 2143 2251 2339 2399 2503 2609 2687 2749 2837 2927 3023 3121 3221 3319 3391 3499 3571 3659 3739 3847 3923 13 59 107 167 229 283 359 431 491 571 641 709 787 859 941 1019 1091 1171 1249 1319 1429 1489 1571 1637 1733 1823 1907 1999 2083 2153 2267 2341 2411 2521 2617 2689 2753 2843 2939 3037 3137 3229 3323 3407 3511 3581 3671 3761 3851 3929 17 61 109 173 233 293 367 433 499 577 643 719 797 863 947 1021 1093 1181 1259 1321 1433 1493 1579 1657 1741 1831 1913 2003 2087 2161 2269 2347 2417 2531 2621 2693 2767 2851 2953 3041 3163 3251 3329 3413 3517 3583 3673 3767 3853 3931 19 67 113 179 239 307 373 439 503 587 647 727 809 877 953 1031 1097 1187 1277 1327 1439 1499 1583 1663 1747 1847 1931 2011 2089 2179 2273 2351 2423 2539 2633 2699 2777 2857 2957 3049 3167 3253 3331 3433 3527 3593 3677 3769 3863 3943 23 71 127 181 241 311 379 443 509 593 653 733 811 881 967 1033 1103 1193 1279 1361 1447 1511 1597 1667 1753 1861 1933 2017 2099 2203 2281 2357 2437 2543 2647 2707 2789 2861 2963 3061 3169 3257 3343 3449 3529 3607 3691 3779 3877 3947 29 73 131 191 251 313 383 449 521 599 659 739 821 883 971 1039 1109 1201 1283 1367 1451 1523 1601 1669 1759 1867 1949 2027 2111 2207 2287 2371 2441 2549 2657 2711 2791 2879 2969 3067 3181 3259 3347 3457 3533 3613 3697 3793 3881 3967 31 79 137 193 257 317 389 457 523 601 661 743 823 887 977 1049 1117 1213 1289 1373 1453 1531 1607 1693 1777 1871 1951 2029 2113 2213 2293 2377 2447 2551 2659 2713 2797 2887 2971 3079 3187 3271 3359 3461 3539 3617 3701 3797 3889 3989 94 Matematika 16129 Matematika FVTABMT / 94 C M Y K 2011. –18:37 .10.9.

5 prmosztk nlkl) 49 = 7 · 7 77 = 7 · 11 91 = 7 · 13 119 = 7 · 17 121 = 11 · 11 133 = 7 · 19 143 = 11 · 13 161 = 7 · 23 169 = 13 · 13 187 = 11 · 17 203 = 7 · 29 209 = 11 · 19 217 = 7 · 31 221 = 13 · 17 247 = 13 · 19 253 = 11 · 23 259 = 7 · 37 287 = 7 · 41 289 = 17 · 17 299 = 13 · 23 301 = 7 · 43 319 = 11 · 29 323 = 17 · 19 329 = 7 · 47 341 = 11 · 31 343 = 7 · 7 · 7 361 = 19 · 19 371 = 7 · 53 377 = 13 · 29 391 = 17 · 23 403 = 13 · 31 407 = 11 · 37 413 = 7 · 59 427 = 7 · 61 437 = 19 · 23 451 = 11 · 41 469 = 7 · 67 473 = 11 · 43 481 = 13 · 37 493 = 17 · 29 497 = 7 · 71 511 = 7 · 73 517 = 11 · 47 527 = 17 · 31 529 = 23 · 23 533 = 13 · 41 539 = 7 · 7 · 11 551 = 19 · 29 553 = 7 · 79 559 = 13 · 43 581 = 7 · 83 583 = 11 · 53 589 = 19 · 31 611 = 13 · 47 623 = 7 · 89 629 = 17 · 37 637 = 7 · 7 · 13 649 = 11 · 59 667 = 23 · 29 671 = 11 · 61 679 = 7 · 97 689 = 13 · 53 697 = 17 · 41 703 = 19 · 37 707 = 7 · 101 713 = 23 · 31 721 = 7 · 103 731 = 17 · 43 737 = 11 · 67 749 = 7 · 107 763 = 7 · 109 767 = 13 · 59 779 = 19 · 41 781 = 11 · 71 791 = 7 · 113 793 = 13 · 61 799 = 17 · 47 803 = 11 · 73 817 = 19 · 43 833 = 7 · 7 · 17 841 = 29 · 29 847 = 7 · 11 · 11 851 = 23 · 37 869 = 11 · 79 871 = 13 · 67 889 = 7 · 127 893 = 19 · 47 899 = 29 · 31 901 = 17 · 53 913 = 11 · 83 917 = 7 · 131 923 = 13 · 71 931 = 7 · 7 · 19 943 = 23 · 41 949 = 13 · 73 959 = 7 · 137 961 = 31 · 31 973 = 7 · 139 979 = 11 · 89 989 = 23 · 43 1001 = 7 · 11 · 13 1003 = 17 · 59 1007 = 19 · 53 1027 = 13 · 79 1037 = 17 · 61 1043 = 7 · 149 1057 = 7 · 151 1067 = 11 · 97 1073 = 29 · 37 1079 = 13 · 83 1081 = 23 · 47 1099 = 7 · 157 1111 = 11 · 101 1121 = 19 · 59 1127 = 7 · 7 · 23 1133 = 11 · 103 1139 = 17 · 67 1141 = 7 · 163 1147 = 31 · 37 1157 = 13 · 89 1159 = 19 · 61 1169 = 7 · 167 1177 = 11 · 107 1183 = 7 · 13 · 13 1189 = 29 · 41 1199 = 11 · 109 1207 = 17 · 71 1211 = 7 · 173 1219 = 23 · 53 1241 = 17 · 73 1243 = 11 · 113 1247 = 29 · 43 1253 = 7 · 179 1261 = 13 · 97 1267 = 7 · 181 1271 = 31 · 41 1273 = 19 · 67 1309 = 7 · 11 · 17 1313 = 13 · 101 1331 = 11 · 11 · 11 1333 = 31 · 43 1337 = 7 · 191 1339 = 13 · 103 1343 = 17 · 79 1349 = 19 · 71 1351 = 7 · 193 1357 = 23 · 59 1363 = 29 · 47 1369 = 37 · 37 1379 = 7 · 197 1387 = 19 · 73 1391 = 13 · 107 1393 = 7 · 199 1397 = 11 · 127 1403 = 23 · 61 1411 = 17 · 83 1417 = 13 · 109 1421 = 7 · 7 · 29 1441 = 11 · 131 1457 = 31 · 47 1463 = 7 · 11 · 19 1469 = 13 · 113 1477 = 7 · 211 1501 = 19 · 79 1507 = 11 · 137 1513 = 17 · 89 1517 = 37 · 41 1519 = 7 · 7 · 31 1529 = 11 · 139 1537 = 29 · 53 1541 = 23 · 67 1547 = 7 · 13 · 17 1561 = 7 · 223 1573 = 11 · 11 · 13 1577 = 19 · 83 1589 = 7 · 227 1591 = 37 · 43 Matematika 95 16129 Matematika FVTABMT / 95 C M Y K 2011.10. 3.10. május 6. sszetett szmok felbontsa 1600-ig (a 2. –18:37 .

május 6.12. Pitagorasz-fle szmhrmasok (c = 100-ig) a 3 5 7 8 9 11 12 13 16 20 28 33 36 39 48 65 b 4 12 24 15 40 60 35 84 63 21 45 56 77 80 55 72 c 5 13 25 17 41 61 37 85 65 29 53 65 85 89 73 97 96 Matematika 16129 Matematika FVTABMT / 96 C M Y K 2011.11. A binomilis egytthatk (n = 20-ig) n k= 0 1 1 1 1 3 1 5 6 1 7 1 8 1 9 7 8 9 1 10 1 35 70 5 5 1 15 35 126 4 1 10 20 56 84 3 4 10 21 36 45 6 15 28 2 1 3 4 5 1 6 2 3 1 4 Pascal-háromszög 1 1 1 2 10 0 6 21 7 7 56 126 6 1 28 84 1 1 36 120 210 252 210 120 5 6 7 8 8 8 9 9 1 45 10 1 k 0 1 2 3 4 11 1 11 55 165 330 12 1 12 66 220 495 792 924 792 495 220 66 13 1 13 78 286 715 1287 1716 1716 1287 715 286 14 1 14 91 364 1001 2002 3003 3432 3003 2002 1001 15 1 15 105 455 1365 3003 5005 6435 6435 5005 3003 16 1 16 120 560 1820 4368 8008 11440 12870 11440 8008 17 1 17 136 680 2380 6188 12376 19448 24310 24310 19448 18 1 18 153 816 3060 8568 18564 31824 43758 48620 43758 19 1 19 171 969 3876 11628 27132 50388 75582 92378 92378 20 1 20 190 1140 4845 15504 38760 77520 125970 167960 184756 n 462 462 330 9 165 10 55 11 10.  n k 10. –18:37 .

982608315 · 1087 97 9. 052691950 · 1076 91 1. 402373706 · 1015 52 8. 426890449 · 10153 31 8. 320987113 · 1081 94 1. 156772507 · 10144 26 4. 156945705 · 10118 13 6227020800 46 5. 314240135 · 10126 17 3. 719933268 · 1041 70 1. 065817517 · 1067 86 2. 647111092 · 1094 1 1 34 2. 352001528 · 10140 24 6. –18:37 . 619275968 · 10151 30 2. 039788208 · 10 7 5040 40 8. 307885442 · 10107 8 40320 41 3. 204484017 · 1023 58 2. 123445838 · 10103 46 73 4. 650795516 · 10136 22 1. 504785886 · 10101 5 120 38 5. 332621544 · 10155 32 2. 222838654 · 1033 65 8. 422709538 · 10130 19 1. 405006118 · 1051 76 1. 916779349 · 10149 29 8. 432902008 · 10 18 54 2. 551121004 · 1025 59 1. 132428118 · 10115 12 479001600 45 1. 041409320 · 1064 84 3. 885494702 · 10111 10 3628800 43 6. 274883284 · 1069 87 2. 088886945 · 10 28 61 5. 032997849 · 10148 28 3. 551118753 · 1066 85 2. 146997326 · 1085 96 9. 196222209 · 1056 79 8. 230226175 · 1044 72 6. 109985878 · 1074 90 1. 945523970 · 10124 16 2. 556874281 · 1014 51 1. 480035542 · 1096 2 2 35 1. 350561331 · 1078 92 1. 243841405 · 10142 25 1. 308436973 · 10 71 88 1. 451830920 · 10113 11 39916800 44 2. 753643337 · 10122 49 6. 087366157 · 10146 27 1. 502622160 · 10 14 87178291200 47 2. 946182131 · 10116 57 80 7. 841761994 · 1030 63 1. 269640335 · 1073 89 1. 797126021 · 10120 15 1307674368000 48 1. 345252661 · 1049 75 2. 092278989 · 1013 50 3. május 6. 631308369 · 1035 66 5. 216451004 · 1017 53 4.13. 386831185 · 1080 93 1. 470115462 · 10105 6 720 39 2. 443449391 · 1092 100 9. 854826423 · 10134 21 5. 268869322 · 1089 98 9. Faktorilisok (n = 100-ig) n n! n n! n n! 36 0 1 33 8. 586232415 · 1059 81 5. 241391559 · 1061 82 4. 124000728 · 1021 56 7. 711224524 · 1098 3 6 36 3. 585201674 · 1022 57 4. 082818640 · 1062 83 3. 952327990 · 1038 68 2. 197857167 · 10100 4 24 37 1. 033314797 · 1040 69 1. 683317619 · 10 67 3. 658271575 · 1054 78 1. 048883446 · 1029 62 3. 247650592 · 1090 99 9.10. 817104114 · 10128 18 6. 485715964 · 10138 23 2. 075802139 · 10 83 95 1. 109094217 · 1019 55 1. 041526306 · 1052 77 1. 376375309 · 1043 71 8. 159152832 · 1047 74 3. 332621544 · 10157 Matematika 97 16129 Matematika FVTABMT / 97 C M Y K 2011. 652528598 · 1032 64 1. 032914611 · 1026 60 8. 480914081 · 10109 9 362880 42 1. 107757298 · 10132 20 2.

2 1.0 4. hogy a standard normális eloszlású változó mekkora valószínűséggel esik a [0.5 1.6 1.00 0.3 3.3 0.0 3.07 0279 0675 1064 1443 1808 2157 2486 2794 3078 3340 3577 3790 3980 4147 4292 4418 4525 4616 4693 4756 4808 4850 4884 4911 4932 4949 4962 4972 4979 4985 4989 4992 4995 4996 4997 0.0 0.9 1.10.0 0.09 0359 0753 1141 1517 1879 2224 2549 2852 3133 3389 3621 3830 4015 4177 4319 4441 4545 4633 4706 4767 4817 4857 4890 4916 4936 4952 4964 4974 4981 4986 4990 4993 4995 4997 4998 98 Matematika 16129 Matematika FVTABMT / 98 C M Y K 2011.4987 4987 4990 4991 4993 4993 4995 4995 4997 4997 0.4 3.8 2.1 0.1915 1950 2257 2291 2580 2611 2881 2910 3159 3186 0.3413 3438 3643 3665 3849 3869 4032 4049 4192 4207 4332 4345 4452 4463 4554 4564 4641 4649 4713 4719 0.02 0080 0478 0871 1255 1628 1985 2324 2642 2939 3212 3461 3686 3888 4066 4222 4357 4474 4573 4656 4726 4783 4830 4868 4898 4922 4941 4956 4967 4976 4982 4987 4991 4994 4995 4997 0.4999966 0.0000 0040 0398 0438 0793 0832 1179 1217 1554 1591 0. –18:37 .5 5.9 2.08 0319 0714 1103 1480 1844 2190 2517 2823 3106 3365 3599 3810 3997 4162 4306 4429 4535 4625 4699 4761 4812 4854 4887 4913 4934 4951 4963 4973 4980 4986 4990 4993 4995 4996 4997 0.4 2.01 0.4 1.3 1.4997673 0. A standard normlis eloszls A táblázatban talált szám azt adja meg.0 1.4938 4940 4953 4955 4965 4966 4974 4975 4981 4982 0.5 0.5 4.04 0160 0557 0948 1331 1700 2054 2389 2704 2995 3264 3508 3729 3925 4099 4251 4382 4495 4591 4671 4738 4793 4838 4875 4904 4927 4945 4959 4969 4977 4984 4988 4992 4994 4996 4997 0.4 0.03 0120 0517 0910 1293 1664 2019 2357 2673 2967 3238 3485 3708 3907 4082 4236 4370 4484 4582 4664 4732 4788 4834 4871 4901 4925 4943 4957 4968 4977 4983 4988 4991 4994 4996 4997 0.4999997 0.6 0. május 6.4999683 0. z] intervallumba.7 1.7 0.0 2.3 2.2 3.2 2.5 2.1 2.2 0.05 0199 0596 0987 1368 1736 2088 2422 2734 3023 3289 3531 3749 3944 4115 4265 4394 4505 4599 4678 4744 4798 4842 4878 4906 4929 4946 4960 4970 4978 4984 4989 4992 4994 4996 4997 0.9 3.  2 z x 1 exp − z → p = √ dx 2 2π 0 z 0.1 3.6 2.8 0.06 0239 0636 1026 1406 1772 2123 2454 2764 3051 3315 3554 3770 3962 4131 4279 4406 4515 4608 4686 4750 4803 4846 4881 4909 4931 4948 4961 4971 4979 4985 4989 4992 4994 4996 4997 0.7 2.8 1.14.4772 4778 4821 4826 4861 4864 4893 4896 4918 4920 0. Ez a szám az ábrán besatírozott területnek a mérőszáma.1 1.

az MB. FONTOSABB BETSZK S LLOMNYKITERJESZTSEK WWW DNS HTML. Magyarországon még nincs döntés ebben a témában. 1.1. a bejelentkezettek nevének kiírása Frequently Asked Questions – gyakori kérdések (a levelező csoportok új belépőinek tájékoztatására) Computer Mediated Communication – számítógépes kapcsolattartás Common Command Language – közös parancsnyelv nyelve elektronikus levelezés. a GB és a TB prefixumait a mérnöki gyakorlatban 10 hatványaiként használják.2. 1 Byte (bájt) = 8 bit 1 kB = 1 kilobyte = 1024 byte = 210 byte = 1 KiB (kibibyte)* 1 MB = 1 megabyte = 1024 kB 1 GB = 1 gigabyte = 220 byte = 1 MiB (mebibyte)* = 1024 MB = 230 byte = 1 GiB (gibibyte)* 1 TB = 1 terrabyte = 1024 GB = 240 byte = 1 TiB (tebibyte)* *Az IEC (International Electrotechnical Commission) ajánlása alapján bevezették a KiB. MRTKEGYSGEK 1. –18:36 . iskola. 2. GiB. május 6.5 valószínűségű eseményről tudósít. 1. . Bit (binary digit) = az üzenet jeltartalmának a mértékegysége A 0–1 bináris számjegyekkel kódolt üzenet hossza. Bit (binary unit) = az információ mértékegysége Annak a hírnek az értéke. míg az informatikában 2 hatványait értik rajta. TiB bináris prefixumait. ami a 0. . ) számítógép-hálózat A hardver néhány szakkifejezése Central Processing Unit – központi feldolgozóegység (processzor) Random Access Memory – közvetlen elérésű (írható-olvasható) memória Read Only Memory – csak olvasható memória Informatika 99 16129 Informatika FVTABLI / 99 C M Y K 2011.html BBS FINGER FAQ CMC CCL e-mail e-book e-journal VRML FTP HTTP LAN CPU RAM ROM Az internet néhány rövidítése World Wide Web – világháló Domain Name System – tartománynévrendszer HyperText Markup Language – hiperszöveges jelölőnyelv Bulletin Board System – hirdetőtábla-rendszer Listázó parancs. levél elektronikus könyv elektronikus folyóirat Virtual Reality Markup Language – virtuális állományokat leíró nyelv File Transfer Protocol – állományátviteli protokoll HyperText Transfer Protocol – hiperszöveg-átviteli protokoll Local Area Network – helyi (intézet.3. MiB. .INFORMATIKA 1. mert a kB. .

. P3 . β. 2. . tömörítés nélküli bittérképe LZW eljárással tömörített kép Graphic Interchange Format – tömörített kép (a weben gyakori) Tag/Tagged Image File Format – tömörített kép Joint Photographic Expert Group által kifejlesztett tömör kép Motion Picture Expert Group által kifejlesztett film videó hang Windows Meta File – Microsoft-vektorgrafika CD DVD EGA VGA SVGA MODEM BPS CPS DPI . indexelt változó) jele 4.wmv . eljárások.jpeg .mp3 .. . tulajdonságok: ϕ. május 6. z programok. FONTOSABB BETSZK S LLOMNYKITERJESZTSEK (folytat s) A hardver néhány szakkifejezése (folytatás) Compact Disc – kompaktlemez Digital Video/Versatile Disc – digitális videolemez Enhanced Graphics Adapter – kiterjesztett grafikus adapter (kis felbontás) Video Graphics Adapter – grafikus videoadapter (közepes felbontás) Super Video Graphics Array – szuper-videografikus adapter (szuper nagy felbontás) Modulator-Demodulator – analóg-digitális át..tiff . . JELLSEK N0 L Kisbetűk Nagybetűk a nem negatív egész számok halmaza: {0.jpg . 1.mpeg . hamis} változók: a.} a logikai értékek halmaza: {igaz.2.pcx . ÉS. VAGY := ↔ a[ ] logikai feltételek.bmp . . . y. π.mpg . .és visszaalakító Bits Per Second – bit/secundum (1 baud) Characters Per Second – mp-ként továbbított karakterek száma (8 baud) Dot Per Inch – pont per inch. –18:36 .avi . . pixelkép pontjainak sűrűsége Néhány állománytípus Bit Map – grafika (fénykép) eredeti. . VEZRLSI STRUKTRK Szekvencia Kezdet P1 P2 . .wmf 3. Pn Vége P1 P2 Pn 100 Informatika 16129 Informatika FVTABLI / 100 C M Y K 2011. . b. . Görög betűk NEM. utasítások: P1 .gif .tif.wav . P2 . . logikai operátorok az értékadás jele a csereművelet rövidítése az adatsor (vektor. .

1. 0 az általános tag képlete: f : i → ai = f (i). –18:36 . Informatika 101 16129 Informatika FVTABLI / 101 C M Y K 2011. v. május 6. .. a[n] a (rész-) sorozat.Egyszerű alternatíva Feltételes művelet Elágazás Ha ϕ akkor Pigaz különben Phamis Elágazás vége i Ha ϕ akkor P Elágazás vége i Elágazás ϕ1 esetén P1 ϕ2 esetén P2 . ϕn esetén Pn különben P0 Elágazás vége Elején tesztelő ciklus Végén tesztelő ciklus Számlált ciklus ϕ h Pigaz ϕ h P ϕ1 ϕ2 P1 P2 ϕn Pn P0 különben Ciklus amíg π P Ciklus vége π P Ciklus P amíg π Ciklus vége Ciklus i = k-tól v-ig d-esével P Ciklus vége Phamis P π i := k. f Eredmény a[m]. n∈N az utolsó elem indexe. Sorozatszmts Sorozat előállítása az általános képlet alapján.. ALAPFELADATOK 5. d P 5. Adottak m ∈ N0 a kezdő elem indexe. .

n. l a[i] := f (i) a[m] . a[n] a (rész-) sorozat. . Adottak m ∈ N0 a kezdő elem indexe. ai ). s := 0 Ciklus i = m-től n-ig s := s + a[i] Ciklus vége Eljárás vége. a). n. . l s := s + a[i] s 102 Informatika 16129 Informatika FVTABLI / 102 C M Y K 2011. n. n. sszegez s Adatsor elemeinek összeadása. –18:36 . n. m. a. a[m]. REKURZÍV SOROZAT (m. R Eredmény a[m]. f i = m. május 6. i=m ÖSSZEGEZÉS (m. a[i]) a[m] . a[n] az adatsor elemei. a[ ] s := 0 i := m. R i = m. a). Rekurzv sorozat Sorozat előállítása a rekurziós képlet alapján. n. . s). n∈N az utolsó elem indexe. Ciklus i = m-től (n – 1)-ig a[i + 1] := R(i. a[n] 5. m. Eredmény s az adatsor összege: s = n  ai . Ciklus i = m-től n-ig a[i] := f(i) Ciklus vége Eljárás vége. . 0 a[m]. n∈N 0 az utolsó elem indexe. a rekurziós képlet: R : (i. n. Adottak m ∈ N0 a kezdő elem indexe. a[m] a kezdő elem.2.SOROZATSZÁMÍTÁS (m. .a[i]) Ciklus vége Eljárás vége. m. . ai ) → ai+1 = R(i. . a[n] 5.3. . l a[i + 1] := R(i. n − 1. n. a[m].

5. n.4. m. május 6. n∈N az utolsó elem indexe. Adottak m ∈ N0 a kezdő elem indexe. l β(a[i]) s := s + a[i]) s 5. m. n. a. a. ha nincs  megfelelő elem. s). Adottak m ∈ N0 a kezdő elem indexe. igaz . . hogy egy adatsorban van-e adott tulajdonságú elem. i := m v := hamis Ciklus amíg i ≤ n ÉS NEM β(a[i]) i := i + 1 Ciklus vége v := (i ≤ n) Eljárás vége. v).5. m. n. Eredmény v  logikai érték: v = ELDÖNTÉS (β. n. v := hamis i ≤ n ÉS NEM β(a[i]) i := i + 1 v := (i ≤ n) v Informatika 103 16129 Informatika FVTABLI / 103 C M Y K 2011. β. . . –18:36 . . β tulajdonság: β (a[i]) ∈ L. a[n] az adatsor elemei. . Eredmény s az adott tulajdonságú elemek összege: s = ai  ∀i:β(a) FELTÉTELES ÖSSZEG (β. 0 a[m]. . Eld nt s Annak vizsgálata. β tulajdonság: β(a[i]) ∈ L. ha van hamis . . s := 0 Ciklus i = m-től n-ig Ha β(a[i]) akkor s := s + a[i] Elágazás vége Ciklus vége Eljárás vége. n. Felt teles sszegez s Az adatsor adott tulajdonságú elemeinek összeadása. β. m. a[] i := m. n∈N az utolsó elem indexe. . 0 a[m]. a[n] az adatsor elemei. a[ ] s := 0 i = m.

. május 6.6. Kivlaszts Adott tulajdonságú elem kiválasztása olyan adatsorból. KIVÁLASZTÁS (β. 0 a[m]. n∈N az utolsó elem indexe. b[1]. . –18:36 . a[ ] k := 0 i = m. m. Eredmény k ∈ N0 a kiválogatott elemek száma. β tulajdonság: β (a[i]) ∈ L. m. m. m. β. n. . Kivlogats Adott tulajdonságú elemek kiválogatása egy adatorból. β. n. l β(a[i]) k := k + 1 b[k] := a[i]) k. 0 a[m]. a[n] az adatsor elemei. b[ ] 104 Informatika 16129 Informatika FVTABLI / 104 C M Y K 2011. . b := a[k] Eljárás vége. n. amiben biztosan van ilyen elem. b[k] a kiválogatott elemek sorozata. 0 a kiválasztott elem indexe. k 5. Adottak m ∈ N0 a kezdő elem indexe.7. i := m Ciklus amíg NEM β(a[i]) i := i + 1 Ciklus vége k := i. β tulajdonság: β(a[i]) ∈ L. a. k). Eredmény b k∈N a kiválasztott elem. a[] i := m NEM β(a[i]) i := i + 1 k := i b := a[k] b. n. n. k := 0 Ciklus i = m-től n-ig Ha β(a[i]) akkor k := k + 1 b[k] := a[i] Elágazás vége Ciklus vége Eljárás vége. a[n] az adatsor elemei. . b.5. n∈N az utolsó elem indexe. . k. KIVÁLOGATÁS (β. a. b). Adottak m ∈ N0 a kezdő elem indexe.

a. . tulajdonság: β (a[i]) ∈ L. n. a[n] β Eredmény d ∈ N0 a kezdő elem indexe. a[ ] d := 0 i = m. a többi elem sorozata. az utolsó elem indexe. . a. k := 0. az adott tulajdonságú elemek sorozata. n. tulajdonság: β (a[i]) ∈ L. Szmlls Egy adatsor adott tulajdonságú elemeinek megszámlálása. b[ ] Informatika 105 16129 Informatika FVTABLI / 105 C M Y K 2011. május 6. Adottak m ∈ N0 n∈N a[m]. b[k] c[1]. –18:36 . l β(a[i]) k := k + 1 b[k] := a[i] j := j + 1 c[j] := a[i] k. a[n] β Eredmény b[1]. m. az adatsor elemei.5.9. . az adatsor elemei. m. d := 0 Ciklus i = m-től n-ig Ha β(a[i]) akkor d := d + 1 Elágazás vége Ciklus vége Eljárás vége. n. n. n. β. j := 0 Ciklus i = m-től n-ig Ha β(a[i]) akkor k := k + 1. n. . az adott tulajdonságú elemek száma. m. l β(a[i]) d := d + 1 d 5. SZÁMLÁLÁS (β. β. . az utolsó elem indexe. m. Adottak m ∈ N0 n ∈ N0 a[m]. . d). b. Sz tvlogats Egy adatsor elemeinek szétválogatása adott tulajdonságuk alapján. a[ ] k := 0 i = m. c). .8. c[j] 0 a kezdő elem indexe. SZÉTVÁLOGATÁS (β. . b[k] := a[i] különben j := j + 1. c[j] := a[i] Elágazás vége Ciklus vége Eljárás vége.

.11. k := 0 Ciklus i = 1-től m-ig j := 1 Ciklus amíg j ≤ n ÉS a[i] j := j + 1 Ciklus vége Ha j ≤ n akkor k := k + 1. c(k) := a[i] Eljárás vége Ciklus vége Eljárás vége. a. m]. m. . c[ ] 5. május 6. b[1. a két adatsor. . .5. m. METSZET (m. c). n. k] az a[ ] adatsor elemeinek száma. harmadik adatsorba gyűjtése. . . a[ ]. n] Eredmény c[1. b[ ] b[j] k := 0 i = 1. b. b[1. a b[ ] adatsor elemeinek száma. Egyest s Két adatsor elemeinek egy adatsorba való gyűjtése úgy. 1 j := 1 j ≤ n ÉS a[i] b[j] j≤n k := k + 1 c[k] := a[i] k. az egyesített c[ ] adatsor elemeinek száma. –18:36 . c[k] := a[i] Eljárás vége Ciklus vége Eljárás vége. az két adatsor egyesített adatsora. m + n] az a[ ] adatsor elemeinek száma. b. Adottak m ∈ N0 n ∈ N0 a[1. .10. m]. EGYESÍTÉS (m. Metszet Két adatsor közös elemeinek kiválogatása. a közös elemek adatsora. a. n] Eredmény k ∈ N0 c[1. Adottak m ∈ N0 n ∈ N0 a[1. hogy az egyező elemek csak egyszer szerepeljenek. a b[ ] adatsor elemeinek száma. . a két adatsor. n. Ciklus i = 1-től m-ig c[i] := a[i] Ciklus vége k := m Ciklus j = 1-től n-ig i := 1 Ciklus amíg i ≤ m ÉS a[i] i := i + 1 Ciklus vége Ha i > m akkor k := k + 1. n. . . . b[j] 106 Informatika 16129 Informatika FVTABLI / 106 C M Y K 2011. c). .

Adottak m ∈ N0 n ∈ N0 a[1. ha v = igaz. a. b[1. az utolsó elem indexe. j := 1. j := j + 1 Elágazás vége Ciklus vége Ciklus amíg i ≤ m k := k + 1.5. Adottak m ∈ N0 n ∈ N0 a[m]. a b[ ] adatsor elemeinek száma. . 6. a keresendő érték. KERESSEK 6. n. az adatsor elemei. . május 6. a[n] b Eredmény a kezdő elem indexe. ÖSSZEFUTTATÁS (m. Informatika 107 16129 Informatika FVTABLI / 107 C M Y K 2011. i := i + 1 Ciklus vége Ciklus amíg j ≤ n k := k + 1. j := j + 1 a[i] > b[j] esetén r[k] := b[j]. ha van a keresett érték az adatsorban. m]. sszefuttats Rendezett adatsor készítése két rendezett adatsorból. r[k] := a[i]. hamis .1. az egyesített r[ ] adatsor elemeinek száma az egyesített adatsor: r[i] < r[j ] ⇔ i < j . i := i + 1. r). . . n] Eredmény k ∈ N0 r[1. . . . .   igaz . . i := 1. Lineris keres s Adott értékű elem keresése és az adatsorban elfoglalt helyének megadása. r[k] := b[j]. k. . i := i + 1 a[i] = b[j] esetén r[k] := a[i]. –18:36 . . a két rendezett adatsor. j := j + 1 Ciklus vége Eljárás vége. .12. ha nincs v v= k ∈ N0 a megtalált elem indexe. . k := 0 Ciklus amíg i ≤ m ÉS j ≤ n k := k + 1 Elágazás a[i] < b[j] esetén r[k] := a[i]. b. k] az a[ ] adatsor elemeinek száma. .

. május 6. . n. e := m. Eredmény  igaz . b a keresendő érték. a keresett érték az adatsorban. . b e := m. BINÁRIS KERESÉS (m. v. k 6.KERESÉS (m. a. n. ha van hamis . k 108 Informatika 16129 Informatika FVTABLI / 108 C M Y K 2011. m. 0 a[m]. b i := m i ≤ n ÉS NEM b − a[i] i := i + 1 v := (i ≤ n) v k := i v. –18:36 . b. m. a[n] a rendezett adatsor elemei: a[i] < a[j] ⇔ i < j. Binris (logaritmikus) keres s Adott értékű elem keresése és a rendezett adatsorban elfoglalt helyének megadása. n. u := n v := hamis e ≤ u ÉS NEM v k := int ((e + u)/2) a[i] < b e := k + 1 v := igaz a[i] = b a[i] > b u := k − 1 v. . k). k). v. Adottak m ∈ N0 a kezdő elem indexe. i := m Ciklus amíg i ≤ n ÉS NEM b = a[i] i := i + 1 Ciklus vége v := (i ≤ n) Ha v akkor k := i Eljárás vége. v := hamis Ciklus amíg e ≤ u ÉS NEM v k := int((e + u)/2) Elágazás a[k] < b esetén e := k + 1 a[k] = b esetén v := igaz a[k] > b esetén u := k – 1 Elágazás vége Ciklus vége Eljárás vége. ha nincs  v v= k ∈ N0 a megtalált elem indexe. n∈N az utolsó elem indexe. a[ ]. n. . b. u := n. a[ ]. a. ha v = igaz.2. .

Adottak m ∈ N0 a kezdő elem indexe. a[m]. k ∈ N0 az adott tulajdonságú maximum helye. l t ≤ a[i] k := i t := a[i] k. t := a[m] Ciklus i = m + 1-től n-ig Ha t < a[i] akkor k := i. ha nincs  v logikai érték: v = megfelelő elem. n∈N az utolsó elem indexe. k. . május 6. Maximumkiválasztás (m. k := 1. Az els maximum kivlasztsa Az adatsorból kiválasztandó az első legnagyobb elem és annak helye.2. . n. n. β tulajdonság: β (a[i]) ∈ L. Felt teles maximum keres se Az adott feltételnek megfelelő legnagyobb elem helyének meghatározása az adatsorban. t). . Adottak m ∈ N0 a kezdő elem indexe. a. a[ ] k := m. Eredmény k ∈ N0 a maximális elem indexe. . Informatika 109 16129 Informatika FVTABLI / 109 C M Y K 2011. n. .1. n ∈ N0 az utolsó elem indexe. MAXIMUMFELADATOK 7. a[n] az adatsor elemei. m. t := a[m] i = m + 1. t 7. t a maximális elem: t = a[k]. . a[n] az adatsor elemei. 0 a[m]. .7. Eredmény  igaz . . ha van hamis . t := a[i] Elágazás vége Ciklus vége Eljárás vége. ha v = igaz. –18:36 .

t). β. a.FELTÉTELES MAXIMUM (β. t := a[m]. május 6. Eredmény d ∈ N0 a maximális elemek száma. MAXIMUMOK SZÁMA (m. m. 0 a[m]. . a[ ] t := a[m] d := 1 i = m + 1. k := i v. k := i k := i Ciklus i = k-tól n-ig i <n+1 Ha a[i] > a[k] ÉS β (a[i]) akkor k := i a[i] > a[k] ÉS β(a[i]) Ciklus vége Eljárás vége. n. a[n] az adatsor elemei. d := 1 Elágazás vége Ciklus vége Eljárás vége. . k). v. m. Adottak m ∈ N0 a kezdő elem indexe. a[ ] i := m – 1 i := m − 1 Ciklus i := i + 1 i := i + 1 amíg i ≤ n ÉS NEM β (a[i]) i ≤ n ÉS NEM v Ciklus vége v := igaz v := (i ≤ n). t 110 Informatika 16129 Informatika FVTABLI / 110 C M Y K 2011. n. n. m. l a[i] = t d := d + 1 a[i] > t d := 1. a. n∈N az utolsó elem indexe. k 7. t := a[i] d. –18:36 . t a maximális elemek értéke. d. Maximumszmlls Az adatsor maximális elemeinek megszámolása. d := 1 Ciklus i = m + 1-től n -ig Elágazás a[i] < t esetén NOOP (üres utasítás) a[i] = t esetén d := d + 1 a[i] > t esetén t := a[i]. n.3. n.

vagy másik adatsorba átrakása nagyság szerint. . a[n] az adatsor elemei. . ha nincs v logikai érték: v = k ∈ N0 a lokális maximum helye. . v. május 6.7. a[] k := m + 1. v := hamis Ciklus amíg k < n – 1 ÉS NEM v k := am + 1. ha van hamis . amely nagyobb mindkét szomszédjánál. k := k − 1 v.  megfelelő elem. . ha v = igaz. Adottak m ∈ N0 a kezdő elem indexe. n∈N az utolsó elem indexe. a[n] az adatsor elemei növekvő sorrendben: a[i] < a[j] ⇔ i < j. . v := hamis v := a[k – 1] < a[k] ÉS a[k] > a[k + 1] k < n − 1 ÉS NEM v k := k + 1 v := a[k − 1] < a[k] ÉS a[k] > a[k + 1] Ciklus vége Eljárás vége. . . m. a[m]. . LOKÁLIS MAXIMUM (β. .4. Loklis maximum keres se Olyan elem keresése az adatsorban. n ∈ N0 az utolsó elem indexe. m. a[n] az adatsor elemei. Informatika 111 16129 Informatika FVTABLI / 111 C M Y K 2011. a. –18:36 . k). n. . r[n] az adatsor új adattömbe rendezve: r[i] < r[j] ⇔ i < j. RENDEZSEK Az adatsor elemeinek növekső sorrendbe rendezése. 0 a[m]. Eredmény  igaz . r[m]. . Adottak m ∈ N0 a kezdő elem indexe. . Eredmény a[m]. k 8. n.

1 t := i j := i + 1. a[ ] i := m. n. m + 1. Ciklus i = m-től n – 1-ig Ciklus j = i + 1-től n-ig Ha a[i] > a[j] akkor a[i] ↔ a[j] Elágazás vége Ciklus vége Ciklus vége Eljárás vége. a). ≤ a[n] m. n. . a[ ] i := n.4.2. 1 j = i + 1.3. a). n. n − 1. ≤ a[n] m. Cser lget ses rendez s RENDEZÉS 3 (m. . május 6. . −1 j := m. . i − 1. j := i – 1 Ciklus amíg j ≥ m ÉS a[j] > b a[j + 1] := a[j]. j := j – 1 Ciklus vége a[j + 1] := b Ciklus vége Eljárás vége.8. Ciklus i = n-től m + 1-ig (−1)-esével Ciklus j = m-től i – 1-ig Ha a[j] > a[j + 1] akkor a[j] ↔ a[j + 1] Ciklus vége Ciklus vége Eljárás vége. n − 1. a). Ciklus i = m + 1-től n-ig b := a[i]. m. 1 a[i] > a[j] a[i] ↔ a[j] a[m] ≤ . –18:36 . a[ ] i := n. 8. n. l b := a[i] j := i − 1 j > m ÉS a[j] > b a[j + 1] := a[j] j := j − 1 a[j − 1] := b a[m] ≤ . . n. ≤ a[n] 112 Informatika 16129 Informatika FVTABLI / 112 C M Y K 2011. Minimumkivlasztsos rendez s RENDEZÉS 4 (m. a[ ] i := m + 1. Bubor kos rendez s RENDEZÉS 2 (m. n. a). Beilleszt ses rendez s RENDEZÉS 1 (m. . Ciklus i = m-től n – 1-ig t := i Ciklus j = i + 1-től n-ig Ha a[t] > a[j] akkor t := j Ciklus vége a[i] ↔ a[t] Ciklus vége Eljárás vége. n. 8.1. 1 a[i] > a[j + 1] a[j] ↔ a[j + 1] a[m] ≤ . 1 a[t] > a[j] t := j a[i] ↔ a[t] a[m] ≤ . . n. n. . ≤ a[n] m. 8. n. n.

sebesség. A mozgs kinematikai lersa 1. egyenletesen változó mozgás: Δv = állandó Δt Δv .1. itt lassulás! Δt A fékeződés ideje: tf = v02 2a g = nehézségi gyorsulás m g = 9.1. [t] = s m s v = . MECHANIKA 1. [v] = t s A megtett út s = v · t A sebesség v = állandó Nulla kezdősebességű. gyorsulás. a = g Δv .81 2 (Budapesten) s A fékút: sf = Fizika 16129 Fizika FVTABF / 113 C M Y K v0 a 113 2011. Δt m [a] = 2 s vt = pillanatnyi sebesség a= A megtett út: A sebesség: A gyorsulás: a 2 vt = a · t a = állandó s= t 2 Nem nulla kezdősebességű egyenletesen növekvő sebességű mozgás s = v0 · t + s= a 2 ·t 2 vt = v0 + a · t  vt = 2as + v02 v0 + vt ·t 2 v0 + vt 2 Egyenletesen lassuló (fékeződő) mozgás a s = v0 · t − · t 2 vt = v0 − a · t 2  v0 + vt = v02 − 2as v t s= ·t 2 a = állandó v0 = kezdősebesség s v¯ = . átlagsebesség t v¯ = a=− a = állandó Szabadesés: Egyenletesen gyorsuló mozgás. [s] = m t = idő.1. Egyenes vonalú mozgások Egyenletes mozgás: s = állandó t s = út. május 6. –18:36 .FIZIKA 1.

2v0 cos2 α A hajítás távolsága: xmax = 114 Fizika 16129 Fizika FVTABF / 114 C M Y K 2011. g 2g g A pálya egyenlete: y = x · tg α − 2 · x 2. g g v02 · sin 2α v2 · sin2 α .1.1. 2 A pillanatnyi sebesség koordinátái: vx = v0 . Az emelkedés maximális értéke: ymax = 0 . Hajítások Függőleges lefelé hajítás v0 kezdősebességgel A test pillanatnyi helyének függőleges koordinátája: g 2 t 2 vt = v0 + g · t y = v0 · t + A pillanatnyi sebesség: Függőleges felfelé hajítás v0 kezdősebességgel A test pillanatnyi helyének függőleges koordinátája: g y = v0 · t − t 2 2 A pillanatnyi sebesség: vt = v0 − gt v0 Az emelkedés ideje: tem = g v02 Maximális emelkedés: ymax = 2g Vízszintes hajítás v0 kezdősebességgel Az origóból eldobott test pillanatnyi helyének koordinátái: g y = t2 x = v0 · t. y = v0 · t · sin α − t 2 2 A pillanatnyi sebesség koordinátái: vx = v0 · cos α. tg β = vx Ferde hajítás a vízszintessel α szöget bezáró v0 kezdősebességgel Az origóból elhajított test pillanatnyi helyzetének koordinátái: g x = v0 · t · cos α. vy = v0 · sin α − gt A pillanatnyi sebesség nagysága.2. vy = gt A pillanatnyi sebesség nagysága és iránya:  vy v = v02 + g 2 t 2 . –18:36 . május 6. tg β = vx v0 · sin α 2v0 · sin α Az emelkedés ideje: tem = . A mozgás teljes ideje: t ∗ = 2tem = . iránya:  vy v = vx2 + vy2 .

[T ] = s f : a fordulatszám vagy 1 frekvencia.1. illetve a kerületi gyorsulás és szöggyorsulás kapcsolata: v0 = rω0 . periódusidő és fordulatszám kapcsolata: v= 2rπ . T v = rω.1. [f ] = s acp : a centripetális gyorsulás. [r] = m T : a periódusidő. szögsebesség. ϕ 1 a szögsebesség. T ω= 2π . [s] = m Út a körpályán: s = vt Az elfordulás szöge és az út kapcsolata: s = rϕ A kerületi sebesség. Tömegpont körmozgása Δϕ s = állandó. 1 [ω0 ] = s Δω a szöggyorsulás.3. m [acp ] = 2 s ω= ω0 : a kezdeti szögsebesség. [ϕ] = rad s: az út. β= Δt 1 [β] = 2 s Δv atang = a kerületi (tangenΔt m ciális) gyorsulás. T = 1 f A szögsebesség vektor ( ) iránya: A kerületi sebességvektor vektoriális szorzattal kifejezve: ×r v= A centripetális gyorsulás nagysága: acp = rω2 = v2 = vω r A centripetális gyorsulásvektor a kör középpontja felé mutat: Egyenletesen változó körmozgás: Δω = állandó Δt 1 Az elfordulás szöge: ϕ = ω0 · t + β · t 2 2 1 Út a körpályán: s = v0 · t + atang · t 2 2 Pillanatnyi szögsebesség: ω = ω0 + βt ω Pillanatnyi fordulatszám: f = 2π Pillanatnyi kerületi sebesség: v = v0 + atang t Az elfordulás szöge és az út kapcsolata: s = rϕ A kerületi sebesség és szögsebesség. –18:36 . t m [v] = s r: a kör sugara. [atang ] = 2 s r: a körpálya sugara. [ω] = t s s v = a kerületi sebesség. v = rω. május 6. = állandó Δt t Az elfordulás szöge: ϕ = ωt Egyenletes körmozgás. [r] = m atang = rβ Fizika 16129 Fizika FVTABF / 115 C M Y K 115 2011. ϕ: a szögelfordulás.

–18:36 .  2 + a2 nagysága: a = acp tang acp = rω2 = 1.1. [ϕ] = rad ω: a szögsebesség.A szöggyorsulás-vektor ( = Δ ) iránya: Δt A gyorsulás centripetális (normális) komponensének nagysága: v2 = vω r A gyorsulásvektor a centripetális és a tangenciális gyorsulásvektorok eredője: a = acp + atang . [β] = [f ] = 1 s2 1 s 1. [a] = Az erőhatások függetlenségének elve (szuperpozíció elve): n  F = F1 + F2 + F3 + . .4. Dinamika 1. + Fn = Fi i=1 A dinamika alaptörvénye: n  Fi = ma i=1 116 Fizika 16129 Fizika FVTABF / 116 C M Y K 2011. Pontszerű testek Newton-törvények I. 1 [ω0 ] = s β: a szöggyorsulás. Inerciarendszerben a testek sebességváltozását mindig más test hatása okozza. [F] = N = kg m s2 m s2 m: a tömeg. [m] = kg a: a gyorsulás. (A tehetetlenség törvénye) II. FA→B = −FB→A (Hatás-ellenhatás törvénye) F: az erő. Merev test forgómozgása rögzített tengely körül Δϕ = állandó Egyenletes forgómozgás: Δt Az elfordulás szöge: ϕ = ωt ϕ 2π A szögsebesség: ω = = = állandó t T Egyenletesen változó forgómozgás: Δω = állandó Δt 1 Az elfordulás szöge: ϕ = ω0 t + βt 2 2 A pillanatnyi szögsebesség: ω = ω0 + βt ω A pillanatnyi fordulatszám: f = 2π Δω A szöggyorsulás: β = = állandó Δt ϕ: az elfordulás szöge. F = ma III.2. [ω] = 1 s T : a periódusidő. .2. május 6.1. [T ] = s ω0 : a kezdő szögsebesség.

2. F. nagysága: |M| = |r| · |F| sin α. ebben a sorrendben jobbsodrású rendszert alkot. Fizika 16129 Fizika FVTABF / 117 C M Y K 117 2011. . az ugyanezen síkban felvett pontra vonatkozó forgatónyomaték – a kétféle forgásirány szerinti – előjeles skalármennyiségként kezelhető. május 6. Tehetetlenségi nyomaték m tömegű pontszerű testnek. lendület. ΘA egy tetszőleges A ponton átmenő. hogy r. azaz: F · Δt = Δ(mv) I = mv: az impulzus. Iránya: merőleges az r és F által kifeszített síkra úgy. az O ponton átmenő.Impulzustétel A Δt idő alatt történő F · Δt erőlökés egyenlő a test ΔI = Δ(mv) impulzusváltozásával (lendületváltozásával). d a két tengely távolsága. –18:36 . Síkban ható erőrendszer esetén.2. a síkra merőleges tengelyre vonatkozóan). az előbbivel párhuzamos tengelyre vonatkozó tehetetlenségi nyomaték. Merev testek Rögzített tengely körüli forgómozgás dinamikája Forgatónyomaték mint előjeles skalármennyiség: M = Fk k = r sin α (k az erő karja. [Θ] = kgm2 Tehetetlenségi nyomatékra vonatkozó tételek Steiner-tétel: ΘA = ΘS + md 2 (ΘS az S tömegközépponton. Lapítási tétel: A tehetetlenségi nyomaték nem változik meg. tőle r távolságra levő tengelyre vonatkozó tehetetlenségi nyomatéka: Θ= m · r 2 Kiterjedt merev test esetén: Θ= m1 r12 + m2 r22 + . . és M.) Addiciós tétel: Közös tengelyű testek tehetetlenségi nyomatéka az egyes testek tehetetlenségi nyomatékaink összege: Θ= Θi . = mi ri2 i Θ: tehetetlenségi nyomaték.(erőnyomaték-) vektor: M = r × F. mozgásmennyiség. ha a test pontjait a tengellyel párhuzamosan eltoljuk. m [I] = kg s 1. A forgatónyomaték-vektor Az O pontra vonatkozó forgatónyomaték.

forgásmennyiség. Δt Δt illetve:  M =Θ · ω: szögsebesség nagysága. illetve: Mi = Δt Δt i i A forgómozgás dinamikai alapegyenlete:  M= Δ(Θ ·ω) Δω =Θ · =Θ ·β. 1 [ω] = s : szögsebességvektor  M: a testre ható erők t tengelyre vonatkozó forgatónyomatékainak előjeles összege. május 6. iránya merőleges az r és I által kifeszített síkra úgy. és N jobbrendszert alkot. . N = perdületvektor.2. [r] = m 1 ω: a szögsebesség. A körmozgások dinamikája Egyenletes körmozgás     v2   Fi  = Fcp = m · acp = m = m · r · ω2   i  r acp és Fcp a körpálya középpontja felé irányul 118 Fizika 16129 Fizika FVTABF / 118 C Fcp : centripetális erő. kgm2 s α: r és v szöge [N] = Merev test impulzusmomentuma: tömegpontjai impulzusmomentumának összege:  N = N1 + N2 + . m [acp ] = 2 s m v: kerületi sebesség. [ω] = s 1 β: szöggyorsulás. I. a pálya középpontjára (pályamomentum): N = mr 2 ω Az impulzusnyomaték tétele (perdülettétel)   ΔN ΔN Mi = .3. [β] = 2 s 1. hogy r. . amelynek nagysága: |N| = rmv sin α. illetve N = Θ Egy r sugarú körpályán ω szögsebességgel mozgó m tömegpont impulzusmomentuma. [v] = s r: a körpálya sugara. = Ni = ri mi vi Így: N = Θ · ω. [M] = Nm Θ: a merev test adott t tengelyre vonatkozó tehetetlenségi nyomatéka. [Θ] = kgm2 1 ω: szögsebesség. [Fcp ] = N acp : centripetális gyorsulás. (perdülete): N = r × I = r × mv Vektormennyiség.Impulzusmomentum (perdület. –18:36 . [ω] = s M Y K 2011. impulzusnyomaték) I impulzusnak az O pontra vonatkozó impulzusmomentuma.

illetve megnyúlása. Az M nagysága és így a gördülő ellenállás Fg nagysága jó közelítéssel arányos a felületeket összenyomó Fny erővel: Fg = μg Fny (A μg gördülési együttható nagysága függ a gördülő test sugarától is. hogy a felületek relatív sebességét csökkenteni „igyekszik”. μ: csúszási súrlódási tényező Fny : a felületeket összenyomó erő nagysága A tapadási (súrlódási) erő nagysága Ftap ≤ μ0 Fny Ftap a felületek relatív elmozdulását akadályozni „igyekszik”.2. Mechanikai erőfajták A nehézségi erő F = mg g: a nehézségi gyorsulás A gravitációs erő nagysága m1 m2 (vonzóerő) |F| = γ 2 r m1 és m2 : tömegek r: a távolságuk γ : a gravitációs állandó γ = 6.67 · 10−11 Nm2 kg2 N m Δl: a rugó összenyomódása. μ0 : tapadási súrlódási tényező Fny : a felületeket összenyomó erő nagysága A gördülő ellenállás A fellépő deformáció miatt a gördülő testtel egy felület mentén érintkező talaj a forgással ellentétes irányú M forgatónyomatékkal csökkenti a gördülés szögsebességét.4.) μg : gördülési ellenállási tényező Fny : a felületeket összenyomó erő nagysága A közeg-ellenállási erő (folyadékokban. Stokes-törvény). gázokban) Fk = −6πηrvrel (gömb alakú test. május 6. [Δl] = m D: a rugóállandó [D] = A rugóerő F = −D · Δl A csúszási súrlódási erő nagysága Fs = μFny Fs iránya olyan. illetve nagyobb sebességek és tetszőleges alakú test esetén: 1 Fk = −k A v · vrel 2 η: a folyadék dinamikai viszkozitása vrel : a test közeghez viszonyított sebessége r: a gömb sugara v = |vrel | : a közeg sűrűsége A: a mozgásirányra merőleges legnagyobb keresztmetszet k: a formatényező Fizika 16129 Fizika FVTABF / 119 C M Y K 119 2011.1. –18:36 . táblázatunk a szokásos kerekekre érvényes értékeket tartalmazza.

ha a test az erő irányában mozdul el: W = Fs Állandó nagyságú és a mozgás irányával állandó α szöget bezáró F erő s úton végzett munkája: W = F s cos α Az út szerint egyenletesen F1 -ről F2 -re változó erő munkája: F1 + F2 s W= 2 W : munka. energia. kifelé mutató. gyorsuló vonatkoztatási rendszerekben a tehetetlenségi erőket is figyelembe kell venni. [h] = m M Y K 2011. Az ω szögsebességgel forgó rendszerben a rendszerhez képest vrel sebességgel mozgó test esetén a Coriolis-erő: Fcor = 2mvrel × A forgó folyadék felszíne paraboloid. május 6. Munka. energia Állandó nagyságú F erő munkája s úton. –18:36 . [m] = kg h: emelési magasság. Az ω szögsebességgel forgó rendszerben. Egyenes vonalban gyorsuló rendszerben a tehetetlenségi erő: Fteh = −ma (a gyorsulással ellentétes irányú). teljestmny 1. Munka. [W ] = Nm = J Az út szerint egyenlőtlenül változó erők munkája: n  Fi Δsi W= i=1 Emelési munka: We = mgh (m tömegű testet h magasra emelő erő munkája) 120 Fizika 16129 Fizika FVTABF / 120 C m: a test tömege.1.1. Síkmetszetének egyenlete: y= ω2 2 x 2g (ω a rendszer szögsebessége) 1.3. Tehetetlenségi erők Nem inerciarendszerben.5.3. a centrifugális erő: Fcf = −mrω2 Fcf sugárirányú.2.

Helyzeti energia a Föld nehézségi erőterében: E = mgh 1 2 mv 2 (m tömegű testet álló helyzetből v sebességre) m: a test tömege. miközben M és m tömegű pontszerű testek távolsága rA -ról rB -re változik:   1 1 − WA−B = −γ Mm rA rB N m x: a rugó megnyúlása. május 6. [M] = Nm A forgási energia Tengely körül ω szögsebességgel forgó test mozgási energiája: 1 E = Θ · ω2 2 Θ: a tengelyre vonatkozó tehetetlenségi nyomaték. Nm2 kg2 γ = 6. ha a nullszintet a végtelenben rögzítjük. ΔEkin = Wi 2 2 i=1 v1 : kezdősebesség v2 : végsebesség Forgatónyomaték munkája Az M állandó forgatónyomaték munkája ϕ szögelfordulás esetén: W = M ·ϕ M: forgatónyomaték. [m] = kg v: a test végsebessége.672 59 · 10−11 Helyzeti energia gravitációs térben: Az M tömegű pontszerű testtől rA távolságban lévő m tömegű pontszerű test helyzeti energiája: Mm Egrav = −γ . rA A munkatétel A test kinetikus energiájának megváltozása a testre ható összes erő munkájának összegével egyenlő: n  1 2 1 2 mv2 − mv1 = Wösszes . [D] = Rugó energiája: E = γ : a gravitációs állandó. –18:36 . m g = 9. [x] = m D: rugóállandó.81 2 s 1 Dx 2 2 1 Dx 2 2 Gravitációs erő munkája. m [v] = s Gyorsítási munka: Wgy = Kinetikus (mozgási) energia: E= 1 2 mv 2 Rugó megnyújtásakor végzett munka: W = g: a nehézségi gyorsulás. [Θ] = kgm2 Munkatétel rögzített tengely körül forgó merev test esetén Az M forgatónyomaték munkája a test forgási energiájának megváltozásával egyenlő:   1 1 W= M · Δϕ = Θ · ω22 − Θ · ω12 2 2 ω1 : kezdő szögsebesség ω2 : vég szögsebesség Fizika 16129 Fizika FVTABF / 121 C M Y K 121 2011.

Wb : a rendszerre ható külső. A teljesítmény (a munkavégzés sebessége) W t Pillanatnyi teljesítmény: P = F · v = F · v · cos α Pillanatnyi teljesítmény forgómozgásnál: P = M · ω  W Átlagteljesítmény: P =  t P = J = W (watt) s t: idő. május 6. [ω] = s−1 [P ] = Mechanikai hatásfok A munkavégzés hatásfoka: η = hasznos munka összes befektetett munka 1. illetve sebességvektora vtkp . illetve helyvektora i=1 Impulzustétel pontrendszerre n n   ΔI Fki = Ii .2. illetve gyorsulásvektora. [F ] = N α: F és v szöge M: forgatónyomaték. [M] = Nm ω: szögsebesség. [t] = s m v: sebesség. –18:36 . vi : a rendszer i-edik elemének tömege.3.3. ri : a rendszer i-edik elemének tömege. ha Fki = 0 mi i=1 i Matkp = n  Fki mi . [v] = s F : erő. atkp : a rendszer tömegközéppontjának sebesség-. n  Fki : külső erők összege i=1 i=1 Pontrendszer tömegközéppontjának helyvektora: n  mi ri i=1 rtkp = n  mi M a pontrendszer össztömege mi . Pontrendszerek A tömegközéppont mozgásának tétele  mi vi n  i vtkp =  = állandó.3.1. ahol N = Ni Δt Munkatétel mechanikai rendszerekre: A rendszer kinetikus energiájának megváltozása:    ΔEkin = Wk + Wb 122 Fki : a külső erők összege i=1 Ii : a rendszer i-edik elemének impulzusa  Mk : a rendszerre ható külső erők forgatónyomatékainak összege Ni : a rendszer i-edik elemének perdülete   Wk . ahol I = Δt i=1 i=1 Az impulzusnyomaték (perdület) pontrendszerben Perdülettétel pontrendszerben   ΔN Mk = . illetve belső erők munkáinak összege Fizika 16129 Fizika FVTABF / 122 C n  M Y K 2011.

v2 : a testek ütközés előtti megmarad: sebessége 1 1 1 1 m1 v12 + m2 v22 = m1 u21 + m2 u22 (1) u1 . . ha Fk = 0. u1 és u2 skalárokkal helyettesíthetjük. . ha Mk = 0 Mk : külső erők forgatónyomatékainak összege Ha a külső erők forgástengelyre vett forgatónyomatékainak összege nulla: Mz = 0. u2 : a testek ütközés utáni 2 2 2 2 sebessége Rugalmatlan ütközéskor a kinetikus energia csökken. május 6. vagyis N = állandó. + mn un vi korábbi.3. Ekkor a (3) egyenletben v és u vektorokat a sebességek irányát figyelembe vevő előjelű v1 . + mn vn = m1 u1 + m2 u2 + . Megmaradási tételek Impulzusmegmaradás (lendületmegmaradás) Pontrendszer összimpulzusa: n   I= mi vi = állandó.4. tökéletesen rugalmatlan ütközéskor k = 0. . Fizika 16129 Fizika FVTABF / 123 C M Y K 123 2011. gravitációs stb. ui későbbi sebesség A mechanikai energia megmaradásának törvénye Konzervatív rendszerben a mozgási és a kölcsönhatási (rugalmas. akkor Nz = Θz · ωz = állandó z tengely: forgástengely Θz : a test z tengelyre vonatkozó tehetetlenségi nyomatéka ωz : a test z tengely körüli szögsebessége  Pontszerű testek ütközései Tökéletesen rugalmas ütközés esetén a kinetikus energia v1 .) energia összege. egyenes ütközés esetén az ütközés előtti v és ütközés utáni u sebességek egy egyenesbe esnek. tökéletesen rugalmatlan ütközés esetén a (2) és (3) egyenletekből álló egyenletrendszer megoldása adja.1. a mechanikai energia: 1 E = mv2 + Ek = állandó 2 Konzervatív rendszer: ha csak konzervatív erők hatnak Ek : kölcsönhatási energia Impulzusnyomaték (perdület) megmaradása  ΔN = 0. . az impulzus megmarad: (3) m1 v1 + m2 v2 = m1 u1 + m2 u2 Az ütközés utáni u1 és u2 sebességeket tökéletesen rugalmas ütközés esetén az (1) és (3).  Fk : külső erők összege i=1 azaz m1 v1 + m2 v2 + . Centrális. A k ütközési szám a relatív sebességek hányadosa: k: az ütközési szám    u1 − u2   k =  v −v  1 2 Tökéletesen rugalmas ütközéskor k = 1. v2 . Tökéletesen rugalmatlan ütközéskor az ütközés utáni sebességek megegyeznek: (2) u1 = u2 Ha zárt a rendszer. –18:36 .

3. MF = 5.5. körsebesség (közel a Föld felszínéhez): MF km v1 = γ = 7. Az ellipszis pályán keringő bolygó keringési ideje: a3 T = 2π γM a: a fél nagytengely M: a Nap tömege. ΔA = állandó (Felületi tétel) Δt 3. Általános tömegvonzás A bolygók mozgása Kepler törvényei: 1. –18:36 .672 59 · 10−11 Nm2 kg2 2. azaz = állandó a3 T22 a23 F1 .9 RF s γ = 6. A Naptól a bolygóhoz húzott vezérsugár egyenlő idők alatt egyenlő területeket súrol. A bolygók pályája ellipszis. 2.672 59 · 10−11 Nm2 kg2 MF : a Föld tömege. Első kozmikus sebesség.2 s 124 Fizika 16129 Fizika FVTABF / 124 C M Y K 2011. A második kozmikus sebesség. mint a bolygópályák fél nagytengelyeinek köbei: T12 a13 T2 = . szökési sebesség a Föld felületéről: √ km v2 = v1 2 = 11.99 · 1030 kg Az ellipszis pályán keringő bolygó pillanatnyi sebessége:   2 1 vpill = γ M − r a r: a vezérsugár Kozmikus sebességek: 1.1. F2 : fókuszpontok a: a fél nagytengely  c: az excentricitás: a 2 − b2 b: a fél kistengely r: a vezérsugár T : a keringési idő a: a fél nagytengely A bolygómozgás dinamikája Newton-féle gravitációs törvény: Bármely két pontszerű test közt ható vonzóerő nagysága: m1 m2 |F| = γ 2 r m1 és m2 : a tömegek r: a pontszerű testek távolsága γ : a gravitációs állandó.97 · 1024 kg RF : a Föld sugara RF ≈ 6400 km γ = 6. május 6. Különböző bolygók esetében a keringési idők négyzetei úgy aránylanak. amelynek egyik fókuszpontjában van a Nap. M = 1.

2 · 10−2 · cos2 α ( 2 -ben) s r = R cos α α: földrajzi szélesség g0 a nehézségi gyorsulás a Föld felszínén a h = 0 magasságban m s2 m Az Egyenlítőn: ge = 9.780 49 2 s m Budapesten: gBp = 9. május 6. Egyensúly esetén egyenlő a nehézségi erővel: G: súlyerő.1 s Nehézségi erő A Földdel együtt forgó (nem inercia-) rendszerben: Nehézségi erő: Fneh = Fg + Fcf MF · m Gravitációs erő: Fg = γ R2 Centrifugális erő: Fcf = m · acf Centrifugális gyorsulás: m acf = ω2 R cos α = 3.A Föld középpontjától r távolságban keringő mesterséges m: a mesterséges hold tömege hold energiája: E-t „kötési energiának” is ne1 MF · m E = Ekin + Epot = mv2 − γ vezzük 2 r 3.832 21 Súly.4 · 10−2 · cos α ( 2 -ben) s A nehézségi gyorsulás függ a magasságtól h  R esetén: gh 2h ≈1− g0 R A nehézségi gyorsulás függ a földrajzi szélességtől m gα ≈ g90◦ − 5. Szökési sebesség a Naprendszerből a végtelenbe távozva: km v3 = 42. [G] = N G = Fneh = mg Ha egy testet függőleges irányban egyenletesen gyorsuló mozgással emelünk vagy süllyesztünk. –18:36 . az alátámasztásra. súlytalanság Súly: az az erő. Ha a test a gyorsulással felfelé gyorsul. ekkor FS = 0 (súlytalanság). A galaxisok távolodási sebessége a Földtől r a galaxis pillanatnyi távolsága TH = 24·109 év (Hubble-állandó) Hubble-törvény: r v= TH Fizika 16129 Fizika FVTABF / 125 C M Y K 125 2011. a súlyerő nagysága: FS = m(g − a) Ennek speciális esete a szabadesés (a = g). vagy a felfüggesztést húzzák. illetve a felfüggesztésre kifejtett erőt súlynak érezzük.808 52 2 s A sarkokon: g90◦ = 9. amivel a testek az alátámasztást nyomják. a súlyerő nagysága: FS = m(g + a) Ha a test a ≤ g gyorsulással lefelé gyorsul.

4. [I ] = m4 π π Ikör = R 4 . –18:36 .2. N [σ ] = 2 m s= I= 126 1 3 ab .4.1.4. illetve összenyomódás esetén: σ2 · A · l 1 F · Δl = 2 2E Lehajlás F erő hatására egyik végén befogott l hosszúságú rúd esetén: W= 1 l3 · F 3E I Téglalap keresztmetszetű rúdnál a felületi nyomaték σ : rugalmas feszültség. az adott anyagra jellemző paraméter. Anyagi pont egyensúlya n  n  Fi = 0 i=1 Fi : az erők eredője i=1 1. Anyagi pont s merev test egyens lya (sztatika) 1. Rugalmas alakvltozsok (deformcik) Nyújtás–összenyomás l hosszúságú. N [E] = 2 m [μ] = 1 Nyújtáskor fellépő relatív térfogatváltozás: ΔV 1 − 2μ F = · V E A F A Hooke törvénye: σ = Eεl Feszültség: σ = A tárolt energia megnyúlás. Δl = E A Relatív megnyúlás: εl = Δl l [ε] = 1 Relatív keresztirányú méretváltozás: εd = Δd d εd εl Poisson-szám: μ = E: a Young-modulus. r: külső. A keresztmetszetű huzal (rúd) megnyúlása F erő hatására: F 1 ·l· . 12 így: s=4 F l3 Eab3 Fizika 16129 Fizika FVTABF / 126 C I : a felületi nyomaték. Merev test egyensúlya Az egyensúly feltételei: n n   Fi = 0 és Mi = 0 tetszőleges pontra i=1 n  Mi : a forgatónyomatékok i=1 eredője i=1 1. illetve belső sugár M Y K 2011.1. május 6.5. Icső = (R 4 − r 4 ) 4 4 R.

N [τ ] = [G] = 2 m Csavarás (torzió) M forgatónyomaték hatására az R sugarú. [G] = N m2 ϕ: az elcsavarodás szöge [ϕ] = 1 (rad) Torziós inga R sugarú. május 6. [D∗ ] = Nm ϕ: az elcsavarodás szöge Fizika 16129 Fizika FVTABF / 127 C M Y K 127 2011. l hosszúságú torziós szál végére kifejtett M forgatónyomaték: M = D∗ · ϕ ∗ A D direkciós nyomaték a szál adataival kifejezve (csavarás): D∗ = A tárolt energia: W = π R4 G 2 l 1 ∗ 2 D ·ϕ 2 D∗ : a direkciós nyomaték. l hosszúságú rúd végérnek ϕ elcsavarodása: 2 l ·M ϕ= · π · G R4 1 A tárolt energia: Wcs = Mϕ 2 G: torzió modulus. lehajlás) Nyírás τ 1 F · = G A G F Nyírási feszültség: τ = A Hooke-törvény: τ = Gγ A csúszási szög: γ = G: torzió modulus. –18:36 .Hajlítás F l3 48EI Két végén alátámasztott – téglalap keresztmetszetű – rúdnál: A rúd közepének lehajlása: s= s= F l3 4Eab3 E: a Young-modulus I : a felületi nyomaték (l.

a kinematikai függvények argumentuma: (ωt + ϕ0 ). –18:36 .6. [ω] = 1 s T : a periódusidő.6. [T ] = s 1 f : a frekvencia.2. Harmonikus rezgőmozgás Kinematikai leírás A kitérés: x = A sin(ωt) A: az amplitúdó. május 6. A harmonikus rezgőmozgás dinamikai feltétele F = −D · x = −mω · x 2 A periódusidő: T = 2π m D A harmonikus rezgőmozgást végző test energiája Eössz = Ekin + Epot = D: a direkciós erő (rugóállandó) m: a tömeg x: a kitérésvektor 1 2 1 mv + Dx 2 2 2 v: sebesség x: kitérés 1.1. Matematikai inga (fonálinga) Lengésidő (az inga hosszához képest kis kitérések esetén): l T = 2π g l: az inga hossza g: a nehézségi gyorsulás 1. [A] = m ω: a körfrekvencia.3. [f ] = s A sebesség: v = A · ω cos(ωt) vmax = Aω ω= A gyorsulás: 2π T f = 1 T a = −Aω2 sin(ωt) a = −ω2 · x amax = Aω2 Ha a kezdőfázis ϕ0 0.1.6. Fizikai inga A lengésidő (kis kitérések esetén) ΘT T = 2π mgs 128 Fizika 16129 Fizika FVTABF / 128 C ΘT : a forgástengelyre vonatkoztatott tehetetlenségi nyomaték m: a test tömege s: a T tengely és a T KP tömegközéppont távolsága M Y K 2011.6. Rezgsek 1.

7. [ω] = s c: terjedési sebesség.1. [k] = . [λ] = m T : a periódusidő.1.7. [A] = m 1 ω: körfrekvencia. λ m y: a közeg részecskéinek kitérése x: a részecskének a hullám terjedésének irányában mért koordinátája A: amplitúdó. [f ] = s 1 f m s 2π 1 k= hullámszám. [T ] = s 1 f : a frekvencia. f T = λ: hullámhossz. Mechanikai hullmok 1. Haladó hullámok λ= c = cT . [c] = A hullámfüggvény:   x.

kg [ ] = 3 m K: a kompresszió modulus. [ ] = 3 m cp κ= (l. illetve ctransz longitudinális. Hőtan) cV Folyadékokban: Longitudinális hullám terjedési sebessége folyadékokban K clong = : a folyadék sűrűsége. illetve transzverzális hullám sebessége A: a húr keresztmetszete : a sűrűsége Fizika 16129 Fizika FVTABF / 129 C M Y K 129 2011. t) = A sin ω t − = A sin 2π − = c T cT   t x − = A sin(ωt − kx) = A sin 2π T λ (az y kitérés a hely (x) és az idő (t) függvénye) 1. ctransz = Rudakban: clong = F erővel kifeszített húrban: ctransz = F A E: a Young-modulus G: a nyírási modulus clong . május 6.2. –18:36 . [p] = Pa kg : a gáz sűrűsége. [K] = Pa Rugalmas szilárd testekben E G . A hullám terjedési sebessége Gázokban: Longitudinális hullám terjedési sebessége ideális gázokban: p clong = κ (Laplace-féle formula) p: a gáz nyomása.7. t x y(x.

egyik végén nyitott gázoszlop (zárt síp): c falap = .3. Rezgő levegőoszlopok (sípok) l hosszúságú. .4. .1. május 6. . . 4l l hosszúságú. Hullámjelenségek Visszaverődés α=β Beesési merőleges a közeghatárra merőleges egyenes 130 Fizika 16129 Fizika FVTABF / 130 C α: a beesési szög β: a visszaverődési szög M Y K 2011. a felharmonikusok: fn = n · falap 2l A hang terjedési sebessége 0 ◦ C hőmérsékleten. .7. –18:36 . 3. [t] = ◦ C [T ] = K 1. 3. a felharmonikusok: fn = (2n − 1) · falap . rudak sajátrezgései l hosszúságú rúd sajátrezgése longitudinális hullám esetén: 1 E flong = 2l F erővel kifeszített. mindkét végén nyitott gázoszlop (nyitott síp): c falap = .8 s A hang terjedési sebességének hőmérsékletfüggése ideális gázokban: t T c = c0 1 + = c0 273 K 273 K f : a hang frekvenciája c: a hullám (hang) terjedési sebessége gázban (levegőben) n = 2. levegőben: m c0 = 331.7. Állóhullámok Húrok. . l hosszúságú húr sajátrezgése: transzverzális hullám esetén: 1 F 1 F = ftransz = 2l A 2 ml f : a rezgés frekvenciája E: a Young-modulus : a sűrűség m: a húr tömege longitudinális hullám esetén: 1 E flong = 2l A: a húr keresztmetszete A felharmonikusok frekvenciái: fn = n · falap n = 2.

1. . mélyebb hang.1 : a 2. . ha vF > vM . interferencia Maximális erősítés feltétele: λ Δs = 2k 2 λ r1 − r2 = 2k 2 Kioltás vagy maximális gyengítés feltétele: λ Δs = (2k + 1) 2 λ r1 − r2 = (2k + 1) 2 Δs: útkülönbség a találkozó hullámok között r1 az egyes hullámforrások r2 távolsága az erősítés.) f = f0 c + vM c − vF (magasabb hang) f = f0 c − vM c + vF (mélyebb hang) c − vM c − vF (magasabb hang.5. 1. május 6.c1 . ha vF < vM ) f = f0 c + vM c + vF (magasabb hang.7.1 sin β c2 Hullámok találkozása. illetve vF lehet nulla is. mélyebb hang. illetve vF sebességétől. távolodáskor mélyebb (f < f0 ). 3. –18:36 . . közegre vonatkoztatott törésmutatója Törés sin α c1 = = n2. c2 : a hullám terjedési sebessége az egyes közegben n2. illetve gyengítés helyétől k = 0. Fizika 16129 Fizika FVTABF / 131 C M Y K 131 2011. (vm . ha vF > vM ) f = f0 f0 : a hangforrás frekvenciája c: a hangsebesség f : az észlelt frekvencia vM vF M F M F vM vF vM vF M F vM M vF F vF és vM : a forrást és a megfigyelőt összekötő egyenes menti sebességkomponensek M és F közeledésekor az észlelt hang a kibocsátottnál magasabb (f > f0 ). ha vF < vM . A hangtani Doppler-jelenség Az M megfigyelő által észlelt hang f frekvenciája (magassága) függ az F hangforrás f0 frekvenciájától. 2. valamint M-nek és F -nek a közeghez (levegőhöz) viszonyított vM . közeg 1.

16.325 kPa = 1.1. Nyugvó folyadékok és gázok F a nyomás A F : a felületre ható merőleges erő A: a felület nagysága N [p] = 2 = Pa m p= Pascal törvénye Folyadékra (gázra) ható külső erő által létrehozott nyomás a folyadékban (gázban) minden irányban gyengítetlenül terjed. táblázat Arkhimédész törvénye A nem gyorsuló folyadékba (gázba) merülő testre ható felhajtóerő: F = Vt f g Vt : a test folyadékba merülő részének térfogata f : a folyadék sűrűsége g: a nehézségi gyorsulás A légnyomás p0 = h0 · Hg · g A tengerszinten általában a nyomás: p0 = 101. T0 hőmérsékleten h: a viszonyítási hely fölötti magasság h : a sűrűség h magasságban g − p0 h 0 Fizika 16129 Fizika FVTABF / 132 C h0 : a higanyoszlop magassága a Torricelli-kísérletben h0 ≈ 76 cm Hg : a higany sűrűsége M Y K 2011. –18:36 .8.1. A folyadék súlyából származó hidrosztatikai nyomás Nyugvó folyadék szabad felületétől mért h mélységben a p hidrosztatikai nyomás: p = hg Ha a folyadék felszínére p0 külső nyomás is hat: p = p0 + h g : a folyadék sűrűsége kg [ ] = 3 m A nyomás nem SI egységei: lásd 9.0132 · 105 Pa (= 760 Hgmm) A légnyomás a magassággal csökken (barometrikus magasságformula) − 0 g h ph = p0 e p0 ha minden magasságban ugyanakkora a hőmérséklet (T0 = állandó) A sűrűség magasságfüggvénye: h = 0 e 132 p0 . május 6. illetve 0 a levegő nyomása. illetve sűrűsége a viszonyítási helyen. Folyadkok s gzok mechanikja 1.8.

3.8.1. Molekuláris erők folyadékokban Felületi feszültség (folyadékhártyában ható erők) A drótkeret l hosszúságú darabjára ható erő: F = σ 2l (A hártyának két felszíne van.2. [η] = v= · ms 9 η t : a gömb sűrűsége Fizika 16129 Fizika FVTABF / 133 C M Y K 133 2011. R sugarú gömbnek tekinthető esőm η: a folyadék dinamikai viszkocsepp vagy porszem állandósult sebessége: kg 2 R 2 · g · ( t − f ) zitása. tiszta folyadék és Tkr a folyadéknak kritikus hőT ≤ Tkr esetén: mérséklete 2 kE az Eötvös-állandó σ v 3 = k (T − T ). gázban Stokes-törvény: a réteges (lamináris) folyadékáramlásban lévő gömbre ható erő η RL Ha a folyadék sebessége elég kicsi (vfoly < 1160 ): f R f : a folyadék sűrűsége.) Energetikai értelmezés (határfelületi energia) A ΔA felületnövekedés esetén a felületi energia ΔE = σ · ΔA σ : a folyadék felületi feszültsége. Fk = 6πηRgömb · vfoly kg [ ] = 3 Nehézségi erőtérben eső. N [σ ] = m értékkel növekszik. –18:36 . E kr (v: móltérfogat a gőzállapotban mért moláris tömeg alapján) 1.8. a folyadék–levegő határfelületi feszültsége. g Rgömb : a csepp. Testek mozgása folyadékban. illetve a buborék sugara ϑ: az illeszkedés szöge üveg és víz esetében: ϑ = 0◦ r: a kapilláris cső sugara : a folyadék sűrűsége A felületi feszültség hőmérsékletfüggése (Eötvös-szabály) Telített gőzével érintkező v móltérfogatú. Görbületi nyomás Folyadékcseppnél: pg = 2 σ Rgömb Folyadékhártya (szappanbuborék) esetén: pg = 4 σ Rgömb Kapilláris jelenségek Kapilláris emelkedés (süllyedés) csőben: 2σ cos ϑ h= r g Kapilláris emelkedés (süllyedés) sík falnál: 2σ h= (1 − sin ϑ). május 6.

a 2. –18:36 . ill.8. Folyadékok és gázok áramlása Ideális folyadékok áramlása Ideális folyadék: súrlódásmentes (nyírófeszültségek mozgás esetén sem lépnek fel) Áramlás Az áramlás erőssége: Δm I= = Av Δt A stacionárius (időtől független) áramlás törvénye (kontinuitási törvény): 1 A1 v1 = 2 A2 v2 Ha összenyomhatatlan a folyadék. [ ] = 3 m m v: a relatív sebesség. sűrűsége nem változik: A: a felület területe v: a felületre merőleges sebesség : a folyadék sűrűsége 1 és 2 : az 1. [η] = kg ms k: a formatényező. [A] = m2 kg : a közeg sűrűsége. . [k] = 1 A: a test mozgásirányára merőleges legnagyobb keresztmetszete.4. keresztmetszetben a közeg sűrűsége A1 v1 = A2 v2 Bernoulli-törvény Az áramlási térben egy kiszemelt áramlási cső mentén: 1 1 p1 + v12 + gh1 = p2 + v22 + gh2 = . május 6.. [v] = s 1. = állandó 2 2 Vízszintes áramlás esetén: 1 p + v2 = állandó 2 pi : a nyomás azon a helyen. ahol a közeg sebessége vi Torricelli-féle kiömlési törvény:  v = 2gh A kifolyócső alakjától függő tényező ψ < 1  v = ψ 2gh Tartályból kis nyíláson kiömlő gáz (Bunsen-féle törvény): 2(pb − p0 ) v= gáz 134 Fizika 16129 Fizika FVTABF / 134 C M Y K 2011. .Közegellenállás Folyadékban v sebességgel mozgó testre ható erő R sugarú gömbre folyadékban ható közeg-ellenállási erő kis sebességek esetén: Fk = 6πηRv (a relatív sebességgel ellentétes irányú) (Stokes-törvény) Közeg-ellenállási erő nagyobb sebességek és tetszőleges alakú testek esetén: 1 Fk = kA v2 2 (a relatív sebességgel ellentétes irányú) η: a viszkozitás.

H.2.

[α] = [t] = ◦ C 1 ◦C Szilárd testek felületi tágulása A felületváltozás: ΔA = A0 · 2α · Δt (jó közelítéssel) a test felülete t hőmérsékleten: At = A0 (1 + 2αt) Szilárd testek térfogati hőtágulása (izotrop test köbös hőtágulása) A0 : a test felületének területe 0 ◦ C-on.2. [t] = ◦ C β: a térfogati hőtágulási együttható. Szilrd testek tgulsa Szilárd testek vonalas (lineáris) hőtágulása A Δt hőmérséklet-változás hatására bekövetkező Δl hosszváltozás: Δl = l0 · α · Δt A test lt hossza t hőmérsékleten: lt = l0 (1 + αt) l0 : a test hossza 0 ◦ C hőmérsékleten α: a lineáris hőtágulási együttható. t : a sűrűség t hőmérsékleten zása: 0 t = 1 + βt A víz a folyadékok többségétől eltérően viselkedik. –18:36 . Hőtágulási együtthatója 0 és 4 ◦ C között negatív. május 6. 0 : a sűrűség 0 ◦ C-on változás hatására bekövetkező sűrűségválto.1. [β] = 1 ◦C 2. Folyadkok htgulsa A térfogatváltozás Δt hőmérséklet-változás hatására: ΔV = V0 · β · Δt A térfogat t hőmérsékleten: V1 = V0 (1 + βt) V0 : a folyadék 0 ◦ C-on mért térfogata β: a folyadék hőtágulási együtthatója Szilárd testek és folyadékok hőmérséklet. 4 ◦ C-on zérus. Fizika 16129 Fizika FVTABF / 135 C M Y K 135 2011.TAN 2. [t] = ◦ C A térfogatváltozás: ΔV = V0 · β · Δt a test térfogata t hőmérsékleten: Vt = V0 (1 + βΔt) β = 3α (jó közelítéssel) V0 : a test térfogata 0 ◦ C-on.

ha p = állandó Ha V0 a 0◦ C-on mért térfogat. ◦ 273.3.15 C és a gáz nyomása t hőmérsékleten   t pt = p0 1 + 273 p0 : a gáz nyomása 0 ◦ C-on [t] = ◦ C Az abszolút hőmérsékleti skála A Kelvin-fokban (K) kifejezett T hőmérséklet T = t + 273. törvénye Állandó tömegű gáz Δt hőmérséklet-változás hatására bekövetkező nyomásváltozása állandó térfogaton: Δp = β · p0 · Δt.15 C és a gáz térfogata t hőmérsékleten   t Vt = V0 1 + 273 [t] = ◦ C 2. május 6. akkor 1 1 β= . akkor 1 1 β= . törvénye Állandó tömegű gáz Δt hőmérséklet-változás hatására bekövetkező térfogatváltozása állandó nyomáson: ΔV = β · V0 · Δt. Gay-Lussac II. Gay-Lussac I.3. –18:36 .3.15 (t: a Celsius-fokban mért hőmérséklet). Az egyesített gáztörvény p1 V1 p2 V2 = . ha t = állandó 2. ha V = állandó Ha p0 a 0 ◦ C-on mért nyomás.2.2.3. ◦ 273.1.3. Boyle–Mariotte-törvény: Állandó tömegű és hőmérsékletű gáz nyomásának és térfogatának szorzata: pV = állandó. Gztrvnyek 2. T1 T2 ha m = állandó Ha a folyamatban a gáz tömege is megváltozik: p1 V1 p2 V2 = T1 m1 T2 m2 Állandó tömegű ideális gázra: A sűrűséggel kifejezve: 136 p1 p2 = 1 T1 2 T2 Fizika 16129 Fizika FVTABF / 136 C M Y K 2011.

4. . .Speciális állapotváltozások Izoterm állapotváltozás (T = állandó): pV = állandó (Boyle–Mariotte-törvény). . május 6.3. M moláris tömegű ideális gázra: m pV = RT M [m] = g [M] = g mol R = 8. T p Izochor állapotváltozás (V = állandó): = állandó (Gay-Lussac II. illetve cV az ideális gáz állandó nyomáson és állandó térfogaton mért fajhői (l.314 A gázban lévő molekulák számával kifejezve: pV = NkT A mólszámmal jellemzett anyagmennyiséggel kifejezve: pV = nRT J : az egyetemes gázállandó mol · K N: a molekulák száma J k = 1.. . Az ideális T V κ−1 = állandó gáz fajhője) 1−κ Tp κ = állandó Izobár álapotváltozás (p = állandó): 2. . Az ideális gázok termikus állapotegyenlete m tömegű. törvénye).: a gáztérben lévő egyes alkotóelemek molekuláinak száma a gázkeverék állapotegyenlete: pV = (N1 + N2 + . . V V i=1 N1 .)kT Fizika 16129 Fizika FVTABF / 137 C M Y K 137 2011. T cp Adiabatikus állapotváltozás (Q = 0): .3.38 · 10−23 : a Boltzmann-állandó K m n= : anyagmennyiség M [n] = mol Avogadro törvénye Bármely gáz mólnyi mennyiségében a molekulák száma azonos: 1 NA = 6. V = állandó (Gay-Lussac I. Gázkeverékek termikus állapotegyenlete Dalton törvénye Az ideális gázkeverék nyomása a parciális nyomások összege:   n  kT kT p= pi = N1 + N2 +. törvénye).022 · 1023 mol NA : az Avogadro-állandó 2.5. N2 . –18:36 . az adiabatikus kitevő κ= cV κ pV = állandó cp ..

f = 6: 1 1 1 ε = m0 vx2 + m0 vy2 + m0 vz2 + 2 2 2 1 1 1 6 + Θx ωx2 + Θy ωy2 + Θz ωz2 = kT = 3kT 2 2 2 2 Θx .2. május 6. Θy : a molekula tehetetlenségi nyomatékai ωx . ωy . 3 2 a gáz hőmérséklete: pV = T = 2 m0 v2 2 · = ε 3k 2 3k N: a V térfogatban lévő molekulák száma m0 : egy molekula tömege v2 : a részecskék sebességnégyzetének átlaga m0 v2 egy molekula átlagos mozgási 2 energiája k: a Boltzmann-állandó ε = Az energia egyenletes eloszlása (ekvipartíció tétel) A gázmolekulák átlagos energiája egyenletesen oszlik el a szabadsági fokokra: 1 ε = f · kT 2 Az egy szabadsági fokra jutó átlagos energia: 1 ε1 = kT 2 f : a szabadsági fokok száma: az energia kifejezésben szereplő négyzetes tagok száma ε: egy molekula átlagos mechanikai energiája ε1 : az egy szabadságfokra jutó átlagos energia k: a Boltzmann-állandó T : a gáz hőmérséklete [K] Egyatomos molekulájú gázra.3. Θz . ωz : szögsebességek 138 Fizika 16129 Fizika FVTABF / 138 C M Y K 2011. f = 3: ε= m0 v2 m0 vx2 m0 vy2 m0 vz2 3 = + + = kT 2 2 2 2 2 Kétatomos molekula esetén.6. f = 5: 1 1 1 1 1 5 ε = m0 vx2 + m0 vy2 + m0 vz2 + Θx ωx2 + Θz ωz2 = kT 2 2 2 2 2 2 Többatomos molekula esetén. –18:36 . A molekuláris hőelmélet alapjai A kinetikai gázelmélet alapegyenlete v2 m0 2 N· .

[ΔT ] = K A test hőkapacitása: C = mc c: fajhő. . [m] = kg ΔT : a hőmérséklet-változás. ti : a kölcsönhatásban levő testek. mi . fajhő. hőkapacitás A hőközlés mértékére jellemző a Q hő: Q = cmΔT [Q] = J m: a test tömege. Termodinamika 2. folyadékok fajhője. . kezdeti hőmérséklete Fizika 16129 Fizika FVTABF / 139 C M Y K 139 2011. [c] = J kgK C: hőkapacitás.1. . május 6. ci .A gázmolekulák termikus átlagsebessége 3kT 3RT v= = m0 M M: a gáz moláris tömege m0 : a részecskék tömege T : a gáz hőmérséklete [K] R: általános gázállandó k: a Boltzmann-állandó Ozmózisnyomás híg oldatokban van’t Hoff törvénye: pV = nRT Diffúzió (Fick-törvény) Δm Δ = −DA Δt Δz Ha a részecskéket r sugarú gömbnek tekintjük: kT D= 6πηr A D diffúziós állandó hőmérsékletfüggése: D = D0 · E e− kT p: az ozmózisnyomás V : az oldat térfogata n: az oldott anyag mólszáma R: az egyetemes gázállandó T : az abszolút hőmérséklet Δ : a sűrűséggradiens Δz D: a diffúziós állandó Δm : az időegység alatt átdifΔt fundált anyag tömege A: a keresztmetszet. tömege. tk = c1 m1 + c2 m2 + . . –18:36 .4. [C] = J K Kalorimetria A szilárd testek és folyadékok termikus kölcsönhatásakor a kialakult tk közös hőmérséklet (ha nincs halmazállapotváltozás): c1 m1 t1 + c2 m2 t2 + . amelyen a diffúzió történik η: a viszkozitás E: aktivizációs energia k: Boltzmann-állandó T : az abszolút hőmérséklet 2. Hő.4.

–18:36 .2.4. [T ] = K cV : állandó térfogaton mért fajhő M Y K 2011. ill. Az ideális gáz fajhője Állandó nyomáson történő hőközléskor: Qp = cp · m · Δt állandó térfogaton történő hőközléskor: QV = cV · m · Δt cp Az adiabatikus kitevő: κ = cV R Robert Mayer-egyenlet: cp − cV = M Gázok hőkapacitása és fajhője molekuláris adatokkal f f Nk = nR 2 2 CV f Mólhő állandó térfogaton: Cm. május 6.4. ill.4.p = = ·R n 2 Cp f + 2 k f + 2 R Fajhő állandó nyomáson: cp = = · = · m 2 m0 2 M Hőkapacitás állandó térfogaton: CV = cp . cV : állandó nyomáson. ideális gáz belső energiája: E = cV mT 140 Fizika 16129 Fizika FVTABF / 140 C E: belső energia N: részecskék száma k: a Boltzmann-állandó T : a gáz hőmérséklete. Belső energia f termodinamikai szabadsági fokú rendszerben: f E = NkT 2 m tömegű.2. A gáz által végzett tágulási munka izobár (p = állandó) változáskor: Wgáz = p · ΔV = p(V2 − V1 ) izochor (V = állandó) változáskor: Wgáz = 0 izoterm (T = állandó) változáskor: V2 m V2 m p1 Wgáz = NkT ln = = RT ln RT ln V1 M V1 M p2 adiabatikus (Q = 0) változáskor: p1 V1 − p2 V2 Wgáz = κ −1 Q: hőcsere cp κ= (adiabatikus kitevő) cV 2.4.V = = ·R n 2 CV f k f R Fajhő állandó térfogaton: cV = = · = · m 2 m0 2 M f +2 f +2 Hőkapacitás állandó nyomáson: Cp = Nk = nR 2 2 Cp f + 2 Mólhő állandó nyomáson: Cm. állandó térfogaton mért fajhő J [cp ] = [cV ] = kgK 5 κ = egyatomos gázra 3 7 κ = kétatomos gázra 5 R: az általános gázállandó M: a moláris tömeg f : a szabadsági fokok száma N: a molekulák száma k: a Boltzmann-állandó m0 : a gázmolekula tömege R: az általános gázállandó M: a moláris tömeg n: anyagmennyiség mólhő = moláris hőkapacitás fajhő = fajlagos hőkapacitás 2. állandó fajhőjű.3.

Az abszolút zérus fokhoz közeledve az anyagok fajhője zérushoz tart. főtétel alkalmazásai) Izotermikus folyamat: T = állandó ΔE = 0 Q = −W m V2 Wgáz = RT ln M V1 Fizika 16129 Fizika FVTABF / 141 C M Y K 141 2011. de a felvett hőt hőleadás nélkül. vagyis 100%-os hatásfokkal alakítaná mechanikai munkává. gáz térfogati munkája Az első főtétel és az elsőfajú perpetuum mobile: Nincs olyan periodikusan működő gép. pl. elsőfajú perpetuum mobile (örökmozgó). [S] = J K A második főtétel és a másodfajú perpetuum mobile: Nem lehetséges másodfajú perpetuum mobilét konstruálni. azaz olyan periodikusan működő gépet.4. május 6.) 2. –18:36 . ún. A termodinamika második főtétele Adiabatikusan zárt anyaghalmaz entrópiája nem csökkenhet: ΔS ≥ 0 Az entrópiaváltozás egy test (rendszer) két állapota között reverzíbilis folyamatban:  ΔQi ΔS = Ti i S: entrópia. A termodinamika főtételei A termodinamika első főtétele: ΔE = Q + W A rendszeren végzett W munka a rendszer által végzett W munka ellentettje: W = −W Ezért például egy izobár folyamatban: ΔE = Q − pΔV ΔE: adott rendszer belső energiájának megváltozása Q: a rendszerrel közölt hő W : a rendszeren végzett munka W : a rendszer munkája.5.4. Nyílt folyamatok ideális gázokkal (Az I.6.2. amely az energiamegmaradási tételnek ugyan nem mondana ellen. lim S = 0 lim c(T ) = 0 T →0 T →0 (A 0 K hőmérséklet véges sok lépésben nem érhető el. amely hőfelvétel nélkül képes munkát végezni. A termodinamika harmadik főtétele Az abszolút zérus fokhoz (0 K) való közeledésnél a kémiailag homogén anyagok entrópiája zérushoz tart.

Körfolyamatok gázokkal   Q+ W =0 ΔE = 0 A hőerőgépek termodinamikai hatásfoka: η= Qfel − Qle Qfel A második főtétel miatt: T1 − T2 η≤ T1 Qfel . Halmazllapot-vltozsok 2. illetve fagyásakor felszabaduló hő: Q = Lo · m 142 Fizika 16129 Fizika FVTABF / 142 C Lo : az anyag olvadáshője (fagyáshője). tiszta anyagok olvadásponton történő megolvasztásához szükséges.7. fagyás Kristályos. Olvadás. május 6. –18:36 .5. illetve leadott hő. illetve Qle : a körfolyamatban felvett.4.5.1. J [Lo ] = kg M Y K 2011. 2.Izochor folyamat: V = állandó W =0 ΔE = QV QV = cV · m · ΔT Izobár folyamat: p = állandó Wgáz = p · ΔV = p(V2 − V1 ) ΔE = Qp − p(V2 − V1 ) Qp = cp · m · ΔT Adiabatikus folyamat: Q=0 ΔE = W p1 V1 − p2 V2 Wgáz = κ −1 cp κ= (adiabatikus kitevő) cV 2.

5.2. Párolgás.1. akkor időben állandó ΔT hőmérsékletkülönbség hatására a rúdon időegység alatt átáramlott hő.6. –18:36 . [Lp ] = J kg 2. illetve folyadékfázisban 1 m3 . [t] = s W λ: a hővezetési tényező. Forrás J kg Az m tömegű folyadék Tf forrásponton történő teljes elforralásához szükséges hő: Q = Lf · m Lf : a forráshő. [l] = m Fizika 16129 Fizika FVTABF / 143 C M Y K 143 2011. illetve szilárd állapotban 1 m3 . május 6. [A] = m2 l: a rúd hossza. [Lf ] = A forráspont változása a nyomás megváltozásakor: ΔTf Tf (vg − vf ) = Δp Lf (Clausius–Clapeyron-egyenlet) vg . illetve a lecsapódáskor felszabadult hő: Q = Lp · m Lp : a párolgáshő. A keresztmetszetű rúd palástját hőszigetelő burkolattal látjuk el. [Q] = J t: az idő.5. lecsapódás Az m tömegű folyadék ugyanolyan hőmérsékletű gőzzé alakításához szükséges.3. Hővezetés Ha az l hosszúságú. [ϕ] = W A: a rúd keresztmetszetének területe.6. [λ] = mK Φ: a hőáram. [v] = kg Tf : a forráspont v= 2. a Φ hőáram: ΔT Q Φ= = −λA t l Differenciális alakban (x irányú hőáram esetén): ΔQ ΔT Φ= = −λA Δt Δx Q: a rúdon átvezetett hő. [v] = kg To : az olvadáspont v= 2.Az olvadáspont változása a nyomás megváltozáskor: ΔTo To (vf − vsz ) = Δp Lo (Clausius–Clapeyron-egyenlet) vf . illetve vf : a fajlagos térfogat gőz-. A hkzls mdjai 2. illetve vsz : a fajlagos térfogat folyadék.

akkor: E = eσ (T14 − T24 ) W m2 K4 (Stefan–Boltzmann-állandó) e: emisszióképesség 0<e≤1 fekete test esetén: e = 1 σ = 5.67 · 10−8 Wien-féle eltolódási törvény: λmax T = const ≈ 2900 μm · K 144 Fizika 16129 Fizika FVTABF / 144 C λmax : a T hőmérsékletű sugárzás maximumához tartozó hullámhossz. [T ] = K t: az idő.2.2. Hősugárzás Stefan–Boltzmann-törvény A T hőmérsékletű test egységnyi felületéről egységnyi idő alatt a teljes térszög egyik oldalára (2π térszögbe) kibocsátott összes energia: E = eσ T 4 Ha a T1 hőmérsékletű test T2 hőmérsékletű környezetben van.3. Hőátadás Az A nagyságú.6. –18:36 . [α] = 2 m K A test pillanatnyi hőmérséklete: T0 : a test kezdeti hőmérséklete (t = 0-nál) T = T1 + (T0 − T : a test pillanatnyi hőmérséklete T1 : a környezet állandó hőmérséklete.8978 · 10−3 m · K M Y K 2011. [t] = s αA T1 )e− C t 2. T hőmérsékletű felületről időegység alatt a környezetnek átadott hő: Q = αA(T − T1 ) (T > T1 ) Φ= t Az állandó T1 hőmérsékletű környezettel A felületen érintkező C hőkapacitású test hőmérséklet-változásának sebessége: ΔT A = −α (T − T1 ) Δt C (Newton-féle lehűlési törvény) A: a felület nagysága. május 6.6. [A] = m2 W α: a hőátadási tényező. [λ] = m [T ] = K A Wien-állandó értéke: 2.

2.3. Idben lland elektromos mez (elektrosztatika) Pontszerű töltések között ható erő vákuumban (Coulomb-törvény): 1 Q1 Q2 Q1 Q2 .1. Pontszerű pozitív Q töltéstől származó térerősség nagysága a töltéstől r távolságban: |E| = E=k· F: a mezőbe helyezett pontszerű Q töltésre ható erő.85 · 10−12 Vm k = 9 · 109 Elektromos térerősség F Q A térerősség iránya megegyezik a pozitív pontszerű töltésre ható erő irányával. [Q] = C = As Nm2 C2 ε0 : a vákuum permittivitása. As ε0 = 8. egységnyi felületen áthaladó erővonalak száma az elektromos mező térerősségével arányos. –18:36 . illetve F = · F =k· r2 4πε0 r2 Vonzóerő. ELEKTRODINAMIKA 3. A vonalak iránya minden pontban megegyezik az adott pontbeli térerősség irányával. Az elektromos mező fluxusa (Ψ ) Homogén elektromos mezőben az erővonalakra merőleges A területű felületen áthaladó erővonalak száma: Ψ= E · A Ψ : elektromos fluxus. ha Q1 és Q2 ellentétes előjelű Taszítóerő. ha Q1 és Q2 azonos előjelű Q: elektromos töltés. E: térerősség N V [E] = = C m Q 1 Q = · r 2 4πε0 r 2 Az elektromos erővonalak 1. N [Ψ ] = · m2 = V · m C Az elektromos fluxussűrűség az E térerősség nagysága: Ψ E= A Inhomogén mező valamely pontjában a térerősség: ΔΨ ΔΨ E= (E = lim ) ΔA→0 ΔA ΔA Fizika 16129 Fizika FVTABF / 145 C M Y K 145 2011. május 6. Az erővonalakra merőleges.

egy másiké pedig −Q. köztük U feszültség keletkezik.1. Ekkor a C= Q U arányossági tényező a fenti elrendezés kapacitása.1.2. potenciál Az elektromos mező A és B pontja közti feszültség: UAB = WAB Q Homogén elektromos mezőben: UAB = EdAB Pontszerű Q töltés által keltett mezőben (centrális mező):   1 1 1 UAB = Q − 4πε0 rA rB WAB : az elektromos mező Q töltésen végzett munkája.3. Kapacitás. –18:36 . kondenzátorok Ha egy fémtest töltése +Q. miközben a töltés A-ból B-be jut.1. J [UAB ] = = V = volt C dAB : a térerősség irányában mért távolság A és B között rA és rB : az A. C: a kapacitás. illetve B pontok távolsága a töltéstől A mező bármely A pontjának potenciálja a 0 szinthez viszonyított feszültsége: UA = UA→0 = WA→0 Q A pontszerű Q töltés elektromos helyzeti energiája a mező A pontjában: Epot (A) = QUA Az elektromos mező A pontjának B pontjához viszonyított feszültsége: UAB = UA − UB Pontszerű Q töltés mezejében a töltéstől rA távolságban lévő A pont potenciálja (ha a potenciált a végtelenben választjuk 0-nak) U (A) = 1 Q · 4πε0 rA ε0 : vákuumpermittivitás 3. C As [C] = = = F (farád) V V 146 Fizika 16129 Fizika FVTABF / 146 C M Y K 2011. Feszültség. május 6.

85 · 10−12 Vm 1 Q · ε0 A E= Síkkondenzátor kapacitása. . . május 6. ha a lemezek között szigetelő anyag van: εr : a szigetelő anyag relatív dielektromos állandója. sorosan kapcsolt kondenzátor esetén: Ce = C1 C2 C1 + C2 Párhuzamosan kapcsolt kondenzátorok esetén: Ce = C1 + C2 + .A síkkondenzátor A síkkondenzátor kapacitása vákuumban (levegőben): ε0 A d C= A lemezek közötti térerősség nagysága: A: a lemezek területe d: a lemezek távolsága ε0 : vákuumpermittivitás As ε0 = 8.. [εr ] = 1 εr ε0 A d C= Gömbkondenzátor kapacitása vákuumban (levegőben): R R C = 4πε0 R −R R sugarú fémgömb kapacitása vákuumban (levegőben): C = 4πε0 R Kondenzátorok kapcsolása (eredő kapacitás) Sorosan kapcsolt kondenzátorok esetén: Ce : eredő kapacitás 1 1 1 1 = + + . + Cn A síkkondenzátor két lemeze közötti erőhatás: E2A 1 Q2 · =ε ε 2A 2 A kondenzátor elektromos mezejének energiája: F = W= 1 Q2 1 1 1 · = QU = CU 2 = εE 2 V 2 C 2 2 2 Az elektromos mező energiasűrűsége: 1 w = εE 2 2 ε: az abszolút permittivitás ε = ε0 εr E: a térerősség V = Ad: a lemezek közötti térfogat w= W J . –18:36 ..+ Ce C1 C2 Cn Két. [w] = 3 V m Fizika 16129 Fizika FVTABF / 147 C M Y K 147 2011.

Az áram erőssége Az elektromos egyenáram erőssége: I= Q t Az egyenáram jele: = A fémekben folyó elektromos áram erőssége (a töltéshordozók elektronok): I = ne v¯ A I : az áram erőssége. [G] = 1 1 A = = = S (siemens) [R] Ω V [σ ] = S 1 = m Ωm Fizika 16129 Fizika FVTABF / 148 C l: a vezetékdarab hossza.2. qbe = CU0 1 − e− RC . május 6. Ohm törvénye V =Ω A I : a vezetékben folyó áram erőssége. illetve w(r) = · 4 2 8πε0 R 32π ε0 r Kondenzátor feltöltése és kisütése ohmos ellenálláson át Kezdetben töltetlen.6 · 10−19 C (elektron töltése) n: a töltéshordozók koncentrációja. [I ] = A UAB : A és B pontok közti feszültség. ha a kiBe sütés R ellenálláson át történik: R t t U 0 U0 qki = CU0 ·e− RC . [l] = m A: a vezeték keresztmetszetének területe. C kapacitású kondenzátor q töltésének és i töltőáramának időfüggése. [n] = m−3 v: a töltések rendezett mozgásának átlagos sebessége. illetve G = · R l R= A fajlagos vezetőképesség: 148 σ = 1 .2. [U ] = V [R] = Ohm törvénye: U UAB = állandó RAB = I I Az ellenállás Fémes vezető elektromos ellenállása: l A Az elektromos vezetőképesség: 1 1 A G = . [Q] = C.2. [ ] = Ω m M Y K 2011.1. illetve ibe = R Kezdetben q0 = CU0 töltésű kondenzátor q t i i U0 töltésének és i áramának időfüggése. [A] = m2 : a fajlagos ellenállás.R sugarú Q töltésű fémgömb elektromos mezőjének W energiája és w energiasűrűsége a középponttól r > R távolságban: W= 1 Q2 Q2 1 · . Fémek elektromos ellenállása. [A] = m2 3.2. –18:36 . illetve iki = − ·e− RC − Ki R R t 3. Stacionrius (idben lland) elektromos ram 3. [I ] = A Q: a vezeték keresztmetszetén áthaladó töltés. [t] = s e = 1. m [v] = s A: a vezeték keresztmetszetének területe. t: az eltelt idő. ha a kondenzátort R ellenálláson át töltjük:   t U0 − t · e RC .

[U ] = V I : az áram. + Rn = i Párhuzamosan kapcsolt ellenállások eredője:  1 1 1 1 1 = + +. . Ellenállások kapcsolása Sorosan kapcsolt ellenállások eredője:  Ri Re = R1 + R2 + . Összetett hálózatok Kirchhoff I. május 6.. a csomóponti törvény A csomópontba befolyó és az onnan elfolyó áramok erősségének algebrai összege zérus. törvénye.    I = 0 vagy: Ibe = Iki Kirchhoff II. [t] = s [R] = Ω .. [W ] = J.4. párhuzamosan kapcsolt ellenállás esetén: R1 · R2 Re = R1 + R2 3. [P ] = W Az áramkör RAB ellenállásán a teljesítmény: PAB = UAB I = I 2 RAB = 2 UAB RAB 3. [I ] = A t: az idő. törvénye.2. –18:36 . = Re R1 R2 Rn Ri i Két.2.3. a huroktörvény Bármely zárt vonal (hurok) mentén körüljárva:   RI + U0 = 0 Ha csak egy áramforrás található a hurok mentén: B  I R = UAB A  I R: az egyes szakaszok feszültségeinek összege  U0 : a hurkon elhelyezett áramforrások belső feszültségeinek összege Fizika 16129 Fizika FVTABF / 149 C M Y K 149 2011. .Az ellenállás hőmérséklet függése: vezető Rt ellenállására t ◦ C-on: Rt = R0 [1 + α(t − t0 )] R0 : az ellenállás t0 ◦ C-on α: hőmérsékleti együttható 1 [a] = ◦ C A Joule-féle hő és az egyenáramú teljesítmény Az áramkör RAB ellenállásán felszabaduló hő: WAB = UAB I t = I 2 · RAB · t = 2 UAB ·t RAB UAB : a feszültség.

5. Rx ahol Rx = R12 + R23 + R31 3.2. Rbs = s · Rb Párhuzamosan kapcsolt galvánelemek esetén: Up = U . p a párhuzamosan kapcsolt egységek száma U és Rb : egy-egy elem adata Us . május 6. Rx r2 = R12 · R23 . Mérőműszerek méréshatárának kiterjesztése Az árammérő méréshatárának n-szeresre való kiterjesztéséhez szükséges söntellenállása: Rs = RA n−1 RS : söntellenállás RA : az ampermérő ellenállása A feszültségmérő méréshatárának n-szeresre való kiterjesztéséhez szükséges előtét-ellenállás: Re = (n − 1)RV Re : az előtét-ellenállás RV : a voltmérő ellenállása 150 Fizika 16129 Fizika FVTABF / 150 C M Y K 2011. Rx r3 = R23 · R31 . ry R31 = r1 · r3 . illetve Rbs . Rbp = Rb p s: a sorosan. ry R12 = ahol R23 = r2 · r3 .sp : a telep adatai Vegyesen kapcsolt galvánelemek esetén: Usp = s · U . Up . Rbp . Usp . ry 1 1 1 1 = + + ry r1 r2 r3 r1 = R31 · R12 .Ennek speciális esete: Ohm-törvény a teljes áramkörre: U0 : az elektromotoros erő RK : a külső ellenállás RB : a telep belső ellenállása UK = I RK : a kapocsfeszültség RK I + RB I = U0 Telep készítése egyforma galvánelemekből Sorosan kapcsolt galvánelemek esetén: Us = s · U . Rb. Rb. –18:36 .sp = s · Rb p Háromszög–csillag átalakítás r1 · r2 .

Mágneses dipólus. május 6. Elektromos egyenáram folyadékokban Faraday-törvények: 1.2.3. mágneses indukcióvektor Mágneses próbatest. t idő alatt. Idben lland mgneses mez vkuumban (levegben) 3. A relatív atomtömegű.1.6 · 10−19 C Faraday két törvénye egybefoglalva: I erősségű egyenáram. I erősségű egyenáram által t idő alatt kiválasztott anyagmennyiség tömege: m = kI t 2. mágneses dipólus: az iránytű és a köráram (magnetométer) Köráram (mágneses dipólus) mágneses nyomatéka (momentuma) m = I A = I R2 π m iránya: jobbkéz-szabály szerinti. kg [k] = C A: a relatív atomtömeg z: oxidációsszám-változás A1 A2 : z1 z2 Bármely egyszeresen pozitív töltésű ion egy mólnyi menynyiségének a kiválasztásához ugyanannyi F töltés szükséges (F a Faraday-féle állandó) C C F = (9. [m] = Am2 A: a köráram által körülfogott terület Fizika 16129 Fizika FVTABF / 151 C M Y K 151 2011. –18:36 .3.6. z vegyértékű anyagból m= A It z·F tömegű anyagmennyiséget választ ki.648455 ± 27 · 10−6 ) · 104 ≈ 96 500 mol mol F = NA · e NA : az Avogadro-állandó 1 NA ≈ 6 · 1023 mol e: az elemi töltés e ≈ 1. 3.3. Ugyanaz a töltésmennyiség különböző elektrolitokból kémiailag egyenértékű anyagmennyiségeket választ ki: k1 : k2 = k: az elektrokémiai egyenérték.

μ0 : a vákuumpermeabilitás. –18:36 . 152 Fizika 16129 Fizika FVTABF / 152 C M Y K 2011. árammal átjárt vezető mágneses tere A mágneses indukció nagysága a vezetéktől r távolságra: B= μ0 I · 2π r B iránya jobbkéz-szabály szerinti. Vs μ0 = 1.257 · 10−6 Am Tekercs mágneses mezője Az l hosszúságú N menetes egyenes tekercs (szolenoid) belsejében kialakult (homogén) mező mágneses indukciója: B = μ0 · IN l B iránya jobbkéz-szabály szerinti. Az áram keltette mágneses mező vákuumban (levegőben) „Végtelen” hosszú.2. a mérőkeret területéből (A) és a benne folyó áramból (I ) adódik: B= Mmax I ·A Iránya megegyezik a mérőkeret mágneses nyomatékvektorának (m) irányával a mérőkeret stabilis egyensúlyi helyzetében. ahol α az A felület n normálisának B-vel bezárt szöge. május 6. A fenti kapcsolat vektoriális szorzattal kifejezve: M=m×B B: a mágneses indukció. A mágneses fluxussűrűség megadja a B indukcióvektor nagyságát: |B| = Φ: a fluxus.A mágneses indukcióvektor A mágneses indukcióvektor nagysága a mágneses mezőbe vitt mérőkeretre (mágneses dipólusra) ható maximális forgatónyomatékból (Mmax ). [Φ] = V · s = Wb (weber) ΦA A 3. Vs N = = T (tesla) [B] = Am m2 A mágneses indukciófluxus Φ= BA cos α.3.

Mágneses indukció az Rk középsugarú. Biot–Savart-törvény Egy I erősségű árammal átjárt vezeték Δl elemi hosszúságú szakasza által a tőle r távolságban lévő pontban keltett ΔB indukcióvektor ΔB nagysága: ΔB = μ0 I · Δl · sin α 4π r2 ΔB iránya merőleges Δl és r síkjára.3. N menetű körtekercs (toroid) belsejében B = μ0 · I ·N 2Rk · π B iránya jobbkéz-szabály szerinti. illetve B= μ0 · 2 I R2 N 3 (l 2 + R 2 ) 2 N: a tekercs menetszáma 3. illetve B = · 2 R 2 R N: a tekercs menetszáma R sugarú körvezető (lapos tekercs) mágneses mezőjének indukciója a kör tengelyében a középpontjából l távolságra B= μ0 · 2 I R2 (l 2 + 3 R2 ) 2 . május 6. irányítása jobbcsavarszabály szerinti. Biot–Savart-törvény vektoriális szorzattal kifejezve: ΔB = μ0 I Δl × r · 4π r3 r az áramelemtől a vizsgált pontba mutat Δl: I irányú vektor A v sebességgel haladó pontszerű Q töltés keltette mágneses indukció nagysága tőle a sebességével α szögű irányban mért r távolságban: B= μ0 Qv · sin α 4π r 2 Vektoriálisan: B= μ0 Q · v×r 4π r 3 r a töltéstől a vizsgált pontba mutat Fizika 16129 Fizika FVTABF / 153 C M Y K 153 2011. Mágneses indukció az R sugarú körvezető (lapos tekercs) középpontjában μ0 I μ0 I N B= · .3. –18:36 .

Vektoriális szorzattal: A felület normálisának iránya: jobbkéz-szabály szerinti α: a felület normálisának B irányával bezárt szöge N: a menetszám M = m × B. Mágneses mező hatása áramjárta vezetőre (Amp`ere törvénye) Az I erősségű árammal átjárt. akkor: F = BI l sin α Vektoriális szorzattal: F = Il × B l vektor I irányú Áramvezetők közötti erőhatás A végtelen hosszú. ha I1 és I2 ellentétes irányú. [m] = Am2 3. ha B merőleges l-re: F = BI l Iránya: l. Ha B és l által bezárt szög α. l hosszúságú egyenes áramvezetőre ható erő nagysága B indukciójú homogén mágneses mezőben. május 6. ha I1 és I2 azonos irányú. árammal átjárt egyenes vezetőtől r távolságra levő.3. –18:36 . m = I A. illetve m = NI A m iránya jobbkéz-szabály szerinti.A B indukcióvektorú mágneses mezőben I köráramú A területű mérőkeretre ható forgatónyomaték M = I · A · B sin α. 154 Fizika 16129 Fizika FVTABF / 154 C I1 és I2 : a vezetőkben folyó áramok erőssége M Y K 2011. B és F jobbrendszert alkot (jobbkéz-szabály). m: a köráram mágneses momentuma. illetve M = N · I · A · B sin α A nyomaték a keret normálisát B vektor irányába „igyekszik” beállítani. taszítóerő.4. párhuzamos végtelen hosszú egyenes vezető l hosszúságú szakaszára ható erő nagysága: F = μ0 I1 I2 · ·l 2π r F erő vonzóerő.

) Ha B és v szöge α.Elektromágnes maximális tartóereje (teherbírása) F = B2 A 2μ0 A: a vasmag keresztmetszete μr : a vas relatív permeabilitása IN ) l Patkó alakú. ha B merőleges v-re. ha v és B merőleges egymásra (Lorentz-erő): F = QvB F merőleges B-re és v-re. akkor F = QvB sin α (a pálya csavarvonal. (Homogén mágneses mezőben a mozgás pályája kör.1. ha α 0) Vektoriális szorzattal kifejezve a Lorentz-erő: F = Qv × B Elektrosztatikus és mágneses mező együttes jelenlétekor a Lorentz-erő: F = QE + Qv × B 3. május 6. –18:36 . [B] = T s Fizika 16129 Fizika FVTABF / 155 C M Y K 155 2011.4. [v] = m . Mozg vezetk mgneses mezben 3.4. állandó A keresztmetszetű zárt vasmag esetén: (vasmagos tekercsnél B = μ0 · μr · F = B2 A μ0 Szabad töltések mozgása mágneses mezőben A B indukciójú mágneses mezőben v sebességgel mozgó töltésre ható erő nagysága. A mozgási indukció B indukcióvektorú homogén mágneses térben v sebességgel mozgó l hosszúságú vezetőszakaszban kialakuló U feszültség: U = Blv sin α α: B és v szöge [U ] = V.

egyenes.3. tekercs áramának változásakor megjelenő indukált feszültség: Ui2 = L12 · ΔI1 . tekercsben az 1. R illetve Iki = U0 − R t e L R R: az egyes áramkörök teljes ellenállása 156 Fizika 16129 Fizika FVTABF / 156 C M Y K 2011. illetve Ui = −L · (Lenz-törvénnyel) Ui = L · Δt Δt Átmérőjéhez képest hosszú. egyenes. légmagos tekercs önindukciós együtthatója (induktivitása): L = μ0 · N 2A l Vs = H (henry) A ΔI : a tekercs áramának változása l: a tekercs hossza A: a tekercs keresztmetszetének területe N: a menetszám [L] = Kölcsönös indukció Egymásra csévélt hosszú. Az önindukció szerepe az áram be. illetve kikapcsoláskor: Ibe = R U0 (1 − e− L t ).és kikapcsolásánál Az áramerősség pillanatnyi értéke a t = 0 időpillanatban történő bekapcsoláskor. május 6. hogy mágneses hatásával akadályozza az őt létrehozó hatást. –18:36 . illetve Ui = −N · (Lenz-törvénnyel) Δt Δt Δ Φ: a tekercs egyetlen menete által körülvett mágneses fluxus változása N: menetszám Önindukció Önindukciós feszültség: ΔI ΔI . Δt ahol L12 = μ0 · N1 N2 A l L12 : a tekercsek kölcsönös indukciós együtthatója (A és l azonos a két tekercsre) Lenz törvénye Az indukált áram iránya olyan. légmagos tekercsek esetén a 2.4.2. Az időben változó mágneses mező Nyugalmi elektromágneses indukció Tekercs két kivezetése között indukált feszültség: ΔΦ ΔΦ Ui = N · .

dia-.3. [μ] = [μ0 ] μ = μr μ0 Fizika 16129 Fizika FVTABF / 157 C M Y K 157 2011. izotrop. W= 2 μ0 V L: önindukciós együttható I : áramerősség B: mágneses indukció μ0 : vákuumpermeabilitás E: az elektromos térerősség B: a mágneses indukció ε0 : vákuumpermittivitás teljes energiasűrűsége vákuumban:   1 B2 2 w= ε0 E + 2 μ0 Nem vákuum.4. para. ahol μ: a mágneses teret kitöltő anyag (abszolút) permeabilitása. dimenzió nélküli szám vákuumra (levegőre): μr = 1 illetve: tekercsek kölcsönös indukciós együtthatója: L12 = μ0 μr N1 N2 A l Ha homogén. kemény ferromágneses anyagok kivételével – anyagra jellemző. –18:36 . akkor B értéke általában megnő a vákuumbelihez képest B = μr B0 Ezért: vasmag alkalmazása esetén a tekercs induktivitása: L = μ0 μr N 2A .(levegő-)beli mágneses tér Mágneses indukció anyag jelenléte esetén Ha a teljes mágneses mezőt homogén izotrop anyag tölti ki.3. A mágneses mező energiája Tekercs mágneses mezőjének energiája: Wm = 1 2 LI 2 A mágneses energia sűrűsége vákuumban: wm = 1 2 B 2μ0 Az elektromágneses mező teljes energiája vákuumban:  1 B2 2 ε0 E + · ΔV . május 6. l B: mágneses indukció anyagban B0 : vákuumban (levegőben) μr : a relatív permeabilitás – az ún.vagy lágy ferromágneses anyag tölti ki teljesen a mágneses teret. az eddigi összefüggések a μ0 → μ helyettesítéssel érvényesek.

ε0 εr μ0 μr c dielektrikumban általában μr ≈ 1.5.5. As ε0 = 8.3.5. Elektromágneses rezgések Rezgőkör C kapacitású kondenzátorból és L induktivitású tekercsből álló kör saját frekvenciája: f = 1 1 = √ T 2π LC (Thomson-formula) C: a kapacitás L: az induktivitás 3. vákuumbeli elektromos mező által keltett eltolási áram: Ie = ε0 · Ψ : elektromos fluxus ε0 : vákuumpermittivitás ΔΨ Δt 3.3.997 924 58 · 108 ≈ 300 000 ε0 μ0 s s Az elektromágneses hullám terjedési sebessége anyagban: 1 v=√ .1.854 · 10−12 Vm μ0 : a vákuumpermeabilitás. Vs μ0 = 4π · 10−7 Am εr : relatív permittivitás μr : relatív permeabilitás ε = ε0 εr : a dielektrikum permittivitása A sugárzási térerősség Az antennától r távolságban   r.5. Az idben vltoz elektromos mez 3. Elektromágneses hullámok Az elektromágneses hullámok sebessége vákuumban: 1 m km c= √ = 2. Az eltolási áram Az időben változó.2. ezért v ≈ √ ε ε0 : vákuumpermittivitás.

c T λ illetve   r. t r E(r) = Em (r) sin ω t − = Em (r) sin 2π − .

–18:36 . május 6. t r B(r) = Bm (r) sin ω t − = Bm (r) sin 2π − c T λ 158 Fizika 16129 Fizika FVTABF / 158 C Em (r). illetve Bm (r): a térerősségek maximális értékei az adótól r távolságban c: a fénysebesség M Y K 2011.

[S] = Az energia terjedése (az áramforrástól a fogyasztóhoz) W m2 Poynting-vektor. B iránya jobbkéz-szabály szerinti). illetve W = mc2 (Einstein-képlet) c c: a fénysebesség Fizika 16129 Fizika FVTABF / 159 C M Y K 159 2011. Teljesítménysűrűség a szinuszos elektromágneses hullámban: S= 1 1 Em Bm sin2 ωt. 2 wm = 1 B2 .E és B kapcsolata: E(r) = cB(r) Gömbhullám esetén: 1 1 Em ∼ és Bm ∼ r r (E és B a távolsággal fordítottan arányos) Az adótól nagyobb távolságban.m = we + wm S a Poynting-vektor. E. –18:36 . az energiaáram-sűrűség vagy a teljesítménysűrűség vektora: 1 S= E×B μ0 (S. amelynek időbeli középértéke: S¯ = Em Bm μ0 2μ0 A hullámnyomás nagysága (ha a hullám elnyelődik): p = ε0 EB μ0 Az elektromágneses mező impulzussűrűsége: g = ε0 E × B A ΔV térfogat teljes impulzusa (ha ΔV -ben a mező homogén): G = g · ΔV Az elektromágneses mező ΔV térfogatának tömegértéke: ε0 m = EBΔV c Az adott térfogatban tárolt energia és tömeg kapcsolata: W m = 2 . nem nagy tartományon belül a gömbhullám síkhullámnak tekinthető. ekkor: Em = állandó és Bm = állandó A vákuumban terjedő elektromágneses hullám tulajdonságai Az energiasűrűség we elektromos. május 6. · 2 μ0 ε0 : vákuumpermittivitás μ0 : vákuumpermeabilitás E: az elektromos térerősség nagysága B: a mágneses indukció nagysága és we = wm a teljes energiasűrűség: we. illetve wm mágneses járuléka: we = 1 · ε0 · E 2 .

[L] = H [XL ] = Ω A kapacitív ellenállás: 1 1 = ωC 2πf C az áram fázisban ϕ = 90◦ -ot siet a kondenzátor kapocsfeszültségéhez képest (ideális kondenzátor esetén) Xc = 160 Fizika 16129 Fizika FVTABF / 160 C C: a kapacitás. mint egyenáram esetén) az áram A fázisban van a kapocsfeszültséggel. [C] = F.3. ha l merőleges B-re: U = Blrω sin ωt = Umax sin ωt Váltakozó feszültség hatására R ellenálláson folyó áram: I= Umax sin ωt = Imax sin ωt R A váltakozó áram jele: ∼ r: a körpálya sugara ω: a mozgás szögsebessége Effektív feszültség. Váltakozó áramú ellenállások f frekvenciájú szinuszosan váltakozó feszültségű áramkörben Az ohmikus ellenállás: l R = (ugyanakkora. május 6. A szinuszos váltakozó feszültség és áram B indukciójú homogén mágneses mezőben körhenger alkotójaként. –18:36 . [Xc ] = Ω M Y K 2011. 1 [ω] = [f ] = s L: az induktivitás.5. körfrekvencia. effektív áramerősség Szinuszos váltóáram esetén: Umax Ueff = √ 2 Imax Ieff = √ 2 Ieff = Ueff R 3. egyenletesen mozgó l hosszúságú vezetőben indukált feszültség.5. : a fajlagos ellenállás l: a vezető hossza A: a vezető keresztmetszete Az induktív ellenállás: XL = ωL = 2πf L az áram fázisban ϕ = 90◦ -ot késik a tekercs kapocsfeszültségéhez képest (ideális tekercs esetén) ω = 2πf .4.5.

[Z] = Ω Az áram és a generátor kapocsfeszültsége között a fáziseltolódás ϕ szögére vonatkozó összefüggések: cos ϕ = R . vagyis LC XL = XC . mint a generátoron. Z: impedancia. május 6. mint a generátor feszültsége. akkor az impedancia maximális (Z = R). A fáziskülönbség: ϕ = ±90◦ . a főág árama minimális. akkor az impedancia minimális (Z = R. –18:36 . vagyis XL = XC . illetve T = 2π LC (Thomson-képlet). UR : UL : UC = R : XL : XC és IR = IL − IC .) Az eredő impedancia reciproka párhuzamos RLC körben   1 1 1 1 2 = + − Z R2 XL XC A főág árama és kapocsfeszültsége közti ϕ fáziseltérés szögére:   1 1 tg ϕ = R − . Z illetve tg ϕ = XL − XC R cos ϕ neve: teljesítménytényező Feszültségrezonancia √ 1 Ha soros RLC körben ω = √ . Ekkor a tekercsen és a kondenzátoron nagyobb áram folyik. cos ϕ = 1).Soros RLC kör Az eredő váltóáramú ellenállás (impedancia) soros RLC körben: Ueff  Z= = (XL − Xc )2 + R 2 Ieff A feszültségek csúcsértékeinek a kapcsolata:  Uhálózati = UR2 + (UL − UC )2 . a főág árama I = 0. illetve T = 2π LC LC (Thomson-képlet). Ekkor a tekercsen és a kondenzátoron nagyobb feszültség jelenik meg. Fizika 16129 Fizika FVTABF / 161 C M Y K 161 2011. Párhuzamos LC és RLC kör A párhozamos LC kör eredő impedanciájának reciproka:   1  1 1  . (Valóságos esetben a tekercs R 0 ohmikus ellenállása miatt. áramrezonancia esetén: Z igen nagy. XC XL Áramrezonancia párhuzamos RLC körben √ 1 Ha párhuzamos RLC körben ω = √ . = − Z  XC XL  Az XL = XC rezonanciaesetben Z = ∞.

A szinuszos váltakozó áram teljesítménye Az effektív (hatásos) teljesítmény: Ueff : az effektív feszültség Ieff : az effektív áramerősség UR : az ohmikus ellenállás feszültsége Z: impedancia cos ϕ: teljesítménytényező 2 Ph = Ueff Ieff cos ϕ = Ieff Z cos ϕ Soros RLC körben: 2 Ph = Ieff R A pillanatnyi teljesítmény: P = Umax Imax sin ωt · sin(ωt − ϕ) A látszólagos teljesítmény: Pl = Ueff · Ieff Meddő teljesítmény: Pm = Ueff Ieff sin ϕ Kapcsolat az említett teljesítmények között: Ph =  Pl2 − Pm2 3. Az elektrosztatikus tér forrásos. a felület által 1 körülvett töltések előjeles összegének -szoε0 rosát kapjuk. az erővonal-kilépéseknél keletkező döféspontok számából kivonva a belépéseknél keletkező döféspontok számát.6. május 6.5. U2 N2 Terhelt transzformátor esetén a primer kör teljesítménye csak közelítőleg egyenlő a szekunder kör teljesítményével: U1 I1 cos ϕ1 ≈ U2 I2 cos ϕ2 3.5. A transzformátor A terheletlen és veszteségmentes transzformátor primer és szekunder feszültségeinek aránya a menetszámok arányával egyezik meg: U1 N1 = . 162 En ΔA: az elektromos mező forráserőssége A En : a ΔA felületelemre merőleges térerősségkomponens nagysága  Q: az A zárt felület által határolt V térfoV gatban lévő töltések előjeles összege Fizika 16129 Fizika FVTABF / 162 C ◦  M Y K 2011.6.3. –18:36 .7. A vkuumbeli elektromgneses mez Maxwell-trvnyei Maxwell I. törvénye (Gauss-tétel) ◦  1  En · ΔA = Q ε0 V A Jelentése: Tetszőleges zárt felületet felvéve.

május 6. Bn : a ΔA felületelemre merőleges mágneses indukció komponens nagysága Maxwell IV. A mágneses mező örvényes. törvénye Áramvezetőt és változó elektromos fluxust is körülvevő zárt L görbére:   ◦  ΔΨ B · Δs = μ0 · I + ε0 . törvénye Nyugvó töltések elektromos mezőjére. A mágneses mező forrásmentes. törvénye ◦  ◦  Bn · ΔA = 0 A Bn · ΔA: mágneses mező forráserőssége A Jelentése: Zárt felületbe belépő és onnan kilépő mágneses indukcióvonalak előjeles összege 0. Maxwell III. zárt L görbevonal mentén: ◦  E · Δs = 0 ◦  E · Δs: elektromos mező örvényerőssége L L Jelentése: Az elektrosztatikus tér konzervatív (örvénymentes). Δt L ◦  B · Δs: mágneses mező örvényerőssége L ΔΨ : az eltolási áram) Δt Jelentése: A mágneses mezőt áramok és változó elektromos mezők keltik. Időben változó mágneses fluxust körülölelő zárt L görbére: ◦  ΔΦ EΔs = − Δt L Jelentése: Időben változó mágneses mező örvényes elektromos mezőt indukál. (ε0 · Fizika 16129 Fizika FVTABF / 163 C M Y K 163 2011. –18:36 . Nincsenek mágneses töltések.Maxwell II.

F NYTAN 4. –18:36 . május 6. ha a tükörhöz érkező sugarak széttartanak (valódi tárgy).1. ha széttartóak (látszólagos kép) Homorútükör képalkotása Domborútükör képalkotása Nagyítás N= 164 K: képnagyság T : tárgynagyság K k = T t Fizika 16129 Fizika FVTABF / 164 C M Y K 2011. Gömbtükrök A kisnyílásszögű gömbtükrök fókusztávolsága: R f : fókusztávolság 2 R: a görbületi sugár Előjel-konvenció: R. Geometriai optika 4. ha a tükörtől távozó sugarak összetartóak (valódi kép).1. illetve f pozitív. negatív. ha összetartanak (látszólagos tárgy) k pozitív. A beesési szög megegyezik a visszaverődés szögével: α = α 4. illetve f negatív. ha a tükör homorú (konkáv) R. ha a tükör domború (konvex) f = Leképezési törvény: 1 1 1 + = t k f t: a tárgy távolsága k: a képtávolság Előjel-konvenció: t pozitív.4. A visszaverődés törvényei A beeső fénysugár. a visszavert fénysugár és a beesési merőleges egy síkban vannak.1.1.2. negatív.

6. május 6. Ekkor sin n= ϕ + δmin 2 ϕ sin 2 δ: az eltérítés szöge ϕ: a törőlapok által bezárt szög „törőszög” Fizika 16129 Fizika FVTABF / 165 C M Y K 165 2011. közegben n1 . –18:36 . közegnek az I.1 : a II. illetve n2 : az I. Teljes visszaverődés A teljes visszaverődés határszöge (αh ): n1 sin αh = = n1. illetve c2 : a fény sebessége az I. Fénytörés prizmán Az n törésmutatójú prizmát minden oldalról ugyanaz a közeg (levegő) veszi körül: δ = α + β − ϕ δ minimális.1 sin β n1 c2 4.1.4.5.. ha n1 < n2 n2 4..1. illetve a II. A törés törvénye Snellius–Descartes-törvény: c1 .2 .3. közegre vonatkozó relatív törésmutatója sin α n2 c1 = = = n2.1.4. közeg törésmutatója n2. ha α = β . Fénytörés planparalel lemezen Az eltolódás mértéke. illetve a II.1. ha az n törésmutatójú lemez mindkét oldalán ugyanaz a közeg találn2 ható (n = ): n1 Δ= d sin(α − β) cos β 4.

Előjel-konvenció: R negatív.1. D = = (n − 1) f R1 R2 1 m n: a lencse levegőre vonatkozó törésmutatója R1 és R2 : a lencse görbületi sugarai f : a fókusztávolság [D] = ha a lencse mindkét oldalán ugyanaz a közeg (levegő) van. május 6.7. ha összetartóak (látszólagos tárgy) k pozitív.4. t negatív. ha a határoló gömbfelület kívülről nézve homorú R pozitív. Vékony lencsék A dioptria   1 1 1 + . ha a lencséhez közeledő sugarak széttartóak (valódi tárgy). k negatív. ha széttartóak (látszólagos kép) Gyűjtőlencse képalkotása Szórólencse képalkotása Nagyítás: N= 166 f k−f K k = = = T t t −f f Fizika 16129 Fizika FVTABF / 166 C K: képnagyság T : tárgynagyság M Y K 2011. ha a lencsét elhagyó sugarak összetartóak (valódi kép). –18:36 . ha a határoló gömbfelület kívülről nézve domború Síkfelületnél a sugár végtelen Egymás mellé helyezett vékony lencsék dioptriája összeadódik: D = D1 + D2 Leképezés vékony lencsékkel Leképezési törvény k: a képtávolság t: a tárgytávolság f : a fókusztávolság 1 1 1 = + f k t Előjel-konvenció: t pozitív.

Szögnagyítása: |Nsz | = d β =1+ α f Mikroszkóp A tárgylencse fordított állású. a szemhez közel tartva. f1 . május 6. f2 : a két lencse fókusztávolsága d: a tiszta látás távolsága Δ: optikai tubushossz. Látószöget növelő készülékek Egyszerű nagyító Gyűjtőlencse. (Kepler-féle csillagászati távcső) Szögnagyítása: Nsz = f1 f2 f1 . nagyított képet ad. valódi. Erről a szemlencse fordított állású. A szemlencse – egyszerű nagyítóként – erről állít elő látszólagos képet. a képet a tiszta látás d távolságában látjuk. látszólagos képet állít elő a tiszta látás távolságában.8. –18:36 .4.1. nagyított. f2 : a két lencse fókusztávolsága Fizika 16129 Fizika FVTABF / 167 C M Y K 167 2011. a lencsék belső fókuszpontjainak távolsága Szögnagyítása: Nsz = d·Δ f1 · f2 Távcső A tárgylencse fordított. kicsinyített képet létesít a két lencse közös fókusza közelében.

Fényelhajlás optikai rácson Erősítés irányai (pontosan): sin αe = kλ d Kioltás irányai: Ha a rések N száma elég nagy. . 168 Fizika 16129 Fizika FVTABF / 168 C d: a rácsállandó λ: a fény hullámhossza k = 0.2. 4.2.1. 1. k = 0. . k = 0. 2. Fényelhajlás (diffrakció) Fényelhajlás résen Erősítés irányai (közelítőleg):   λ 2k + 1 sin αe = · a 2 Kioltás irányai (pontosan): sin αk = 2k λ · a 2 λ: a fény hullámhossza a: a rés mérete. .4. –18:36 .2. M Y K 2011. . . . . 1. 2.2. . akkor gyakorlatilag az összes többi irányban kioltás van. 1. május 6. Fizikai optika 4. 2. . Fényinterferencia Young-kísérlet (kétréses interferencia) Erősítés irányai: sin θe = kλ d Kioltás irányai: sin θk = 2k + 1 λ · d 2 Θ: az interferenciacsíkok helyének iránya a szimmetriasíkhoz képest λ: a fény hullámhossza d: a rések távolsága.

626 · 10−34 Js f : a foton frekvenciája E = hf : a foton energiája Wki : a kilépési munka 1 2 mv : a kilépő elektron moz2 gási energiája c: a fénysebesség A fénynyomás A felületnek átadott p impulzus fotononként h·f – elnyelődés esetén: p = c 2h · f – visszaverődés esetén: Δp = 2p = c A felületre gyakorolt nyomás – elnyelődés esetén: P = n · h · f – visszaverődés esetén: P = 2n · h · f P : a fénynyomás. A fény részecske tulajdonsága Fotoeffektus Einstein-féle egyenlet: 1 hf = Wki + mv2 2 A küszöbhullámhossz (a hatást még kiváltó legkisebb energiájú foton hullámhossza): c λmax = h Wki h: a Planck-állandó h = 6. május 6.3.2. [P ] = Pa n: a felületre merőlegesen beeső fénysugár fotonszámsűrűsége 1 [n] = 3 m Compton-effektus (foton és elektron ütközése) A foton hullámhosszváltozása: h 2h Θ Δλ = (1 − cos θ) = sin2 me c me c 2 h = 2.43 · 10−12 m (Compton-hullámhossz) me c Az ütközés előtt θ: a foton szóródásának szöge h: a Planck-állandó me : az elektron nyugalmi tömege c: a vákuumbeli fénysebesség Az ütközés után Fizika 16129 Fizika FVTABF / 169 C M Y K 169 2011.4. –18:36 .

[Ω] = szteradián (A térbe sugárzott összes fényáram) A megvilágítás erőssége (E) ΔΦ E= ΔA A fénysugár fényáramsűrűsége (S) S= I : a pontszerű fényforrás fényerőssége Egysége: candela (cd) (SI-alapegység) ΔΦ ΔAn [E] = lux (lx).3.4. –18:36 . A fotometria alapjai Világítástechnikai alapfogalmak A fényforrás fényerőssége (I ) (Vizuális alapon értelmezett mennyiség) A fényforrásból a fény terjedési irányában egységnyi térszögben másodpercenként átáramlott energia. A fényáram (Φ) A fényforrásból tetszőleges térszögbe másodpercenként átáramló energia: Φ= I · Ω Φösszes = I · 4π Φ: a fényáram [Φ] = lumen (lm) Ω: térszög. 1 lx = 1 lumen m2 [S] = lux ΔAn : a fénysugárra merőleges felület A felület megvilágításának erőssége: E= I : a pontszerű fényforrás fényerőssége r: a fényforrás és a felület távolsága α: a fény beesési szöge a felületre I cos α r2 Pontszerű fényforrás esetén a fénysugarak irányára merőlegesen elhelyezett felületek megvilágításának aránya: r1 és r2 : a felületek távolsága a fényforrástól E1 r22 = E2 r12 Fényforrások fényerősségének összehasonlítása (ha a két fényforrás merőleges megvilágítás esetén egyenlő megvilágítást ad): I1 r12 = I2 r22 170 Fizika 16129 Fizika FVTABF / 170 C M Y K 2011. május 6.

2740154 · 10−24 Am2 2me 2π me : az elektron tömege h: a Planck-állandó.5. h = 6.050 7866 · 10−27 Am2 2mp 2π mp : a proton tömege Az anyaghullámok A de Broglie-hullámhossz: a p impulzusú elektronhoz rendelhető hullámhossz: h λ= p λ: a hullámhossz p = me v (az elektron impulzusa) Fizika 16129 Fizika FVTABF / 171 C M Y K 171 2011. ATOMFIZIKA 5. illetve folyadékfázisban Az elemi elektromos töltés. E = mc2 alapján: 1 attojoule = 1 aJ = 10−18 J. Az atomok mrete s tmege Avogadro-állandó: NA = 6.5016 MeV A mágneses momentum egységei Bohr-magneton (μB ): μB = e h · = 9. 12 NA mu : az atomi tömegegység g M(12 C) = 12 mol Az energia atomfizikai egysége az elektronvolt: 1 eV = 1.602 177 33 · 10 −19 C Az atomfizikai tömegegység A 12 C egy atom tömegének 1 mu = 1 része. 1 pikojoule = 1 pJ = 10−12 J 1 mu c2 = 1.4924 · 10−10 J = 931. –18:36 .660 5402 · 10−27 kg.6 · 10−19 C · 1 V = 1.626 0755 · 10−34 Js Magmagneton (μm ): μm = e h · = 5.022 1367 · 1023 1 mol Egy mól mennyiségű anyag NA ≈ 6 · 1023 db molekulát tartalmaz.6 · 10−19 J Egy atomi tömegegységnek megfelelő energia. Az atomok lineáris méretének becslése: M 3 a= NA M: a moláris tömeg : az anyag sűrűsége szilárd. az elektron töltése: Minden töltés e egész számú többszöröse e = 1.1. május 6. 12 1 M(12 C) = 1.

2. 4. elektronpályák sugara. Atommodellek 5. . –18:36 . 1 R = 3. .626 · 10−34 Js f : a sugárzás frekvenciája 5. rn : a pályasugár me : az elektron tömege vn : a sebessége h: a Planck-állandó h h¯ = = 1. 5 1 Å = 10−10 m (Å-ben) (Balmer-képlet) A hidrogén teljes elektromágneses spektrumában:   1 1 f =R − 2 (Rydberg-formula) (n > m) m2 n f : a kibocsátás frekvenciája m. elektronok energiája Az elektron impulzusnyomatéka (perdülete) a megengedett elektronpályákon: me · rn · vn = n · h¯ (Bohr-féle pályafeltétel) 172 Fizika 16129 Fizika FVTABF / 172 C n = 1.2. . . n = 0.0546 · 10−34 Js 2π M Y K 2011. Δy.1. Δz: a helybizonytalanság ΔE: valamely állapot energiájának határozatlansága Δt: az adott állapotban való tartózkodás időtartama h¯ = 5. h: a Planck-állandó h = 6.2. 2.289 · 1015 s (Rydberg-állandó) 5. 2.2. Gázok vonalas színképe A hidrogén látható színképvonalainak hullámhossza: 2 λ = 3645.6 n −4 n2 n = 3. május 6. . 2 h¯ ΔE · Δt ≥ 2 Δpx · Δx ≥ Δpy · Δy ≥ h¯ . h: a Planck-állandó 2π Δp: az impulzusbizonytalanság Δx. . 1.Heisenberg-féle határozatlansági relációk h¯ .3.2. n: természetes számok. 2 Δpz · Δz ≥ h¯ 2 h . A Bohr-féle atommodell A Bohr-féle pályafeltétel. Hőmérsékleti sugárzás Az f frekvenciájú harmonikus oszcillátor energiája csak E = hf egész számú többszöröse lehet: En = nhf Az oszcillátor csak ΔE = hf nagyságú energiakvantumokat képes elnyelni vagy kibocsátani.

ha az elektron egy a hosszúságú egyenes szakaszon mozoghat: 2a k+1 Ekkor az elektron mozgási energiája:   h2 m k + 1 2 h2 Ek = = (k + 1)2 2 2am 8ma 2 9E0 λk = 4E0 E0 x=0 x=a k: a belső csomók száma Fizika 16129 Fizika FVTABF / 173 C M Y K 173 2011.529 · 10−10 m) · n2 Z rendszámú H-szerű [(Z − 1)-szeresen ionizált] atomban az elektronok összes energiája: En = − mZ 2 e4 1 · 8ε02 h2 n2 Z = 1 (H-atom) esetén: En = − 13. . 2.3. . állóhullámok (A „doboz” falai végtelen magas potenciálfalak) Egydimenziós modell Az állóhullám hullámhossza.854188 · 10−12 Vm n = 1. a pályát jellemző kvantumszám Z: a rendszám A Bohr-féle frekvenciafeltétel Az atomok által kibocsátott (elnyelt) elektromágneses hullám energiája (az n-edik és m-edik pálya közti átmenetkor): hf = En − Em A gázok vonalas színképében a Bohr-modell szerinti frekvenciák:   1 me4 Z 2 1 1 f = − h 8ε02 h2 m2 n2    1 1 15 1 · − Z = 1 (H-atom) esetén: f = 3. Dobozba zárt elektronok.602 · 10−19 C ε0 : a vákuumpermittivitás As ε0 = 8.3. . Az elektronpálya sugara: Z = 1 (H-atom) esetén: rn = ε0 h2 πZme2  · n2 rn = (0. Em : az elektron energiája az n-edik. illetve m-edik pályán ε0 : a vákuumpermittivitás e: az elektron töltése m: az elektron tömege Z: a rendszám 5.289 · 10 s m2 n2 f : a frekvencia h: a Planck-állandó En . Kttt rszecskk kvantummechanikai lersa 5. –18:36 .6 eV n2 m: az elektron tömege e: az elektron töltése e = 1.1. május 6.

m: az elektron tömege e: az elektron töltése ε0 : a vákuumpermittivitás h: a Planck-állandó Az l mellékkvantumszámtól függ az elektron pályaimpulzusmomentuma:  |N| = l(l + 1) · h¯ l: a mellékkvantumszám. . . 3.27 · 10−24 Am2 2me M Y K 2011. . (n − 1) h h¯ = 2π N: az impulzusmomentum (Az impulzusmomentum gyakran használt jele az atomfizikában: L) Az m mágneses kvantumszám határozza meg az impulzusmomentum z irányú komponensét: m = 0. . 2. május 6. l = 0. ±2. . . . –18:36 .5. ±l Nz = m · h¯ Az elektron mágneses momentuma:   e m=− ·N 2me A mágneses momentum z-komponense:   e · h¯ μz = −m · 2me Az s spinkvantumszám határozza meg a spin-impulzusmomentum z-komponensét: SZ = s · h¯ 174 a Bohr-magneton s: a spinkvantumszám 1 s=± 2 Fizika 16129 Fizika FVTABF / 174 C e · h¯ = 9. 2. . ±1. 1. . A H-atom kvantummechanikai leírása A H-atomban az n főkvantumszámtól függ az elektron kötési energiája:   1 me4 · 2 En = − n 8ε02 h2 n: a főkvantumszám n = 1.2. . .3.

egyatomos ideális gáz mikroállapotainak száma: Y (V . . . –18:36 . Termodinamikai valsznsg Valamely anyaghalmaz makroállapotát megvalósító mikroállapotok száma: Y Két. 2. 1. így minden atom 3 független harmonikus oszcillátornak tekinthető) (Einstein-kristály: A kristály összes energiája: E = rε0 ε0 : az energiakvantum (N + r − 1)! r!(N − 1)! Y (E) = Az entrópia statisztikus fizikai definíciója S = k · ln Y S: az entrópia k: a Boltzmann-állandó Y : a termodinamikai valószínűség A hőmérséklet statisztikus fizikai definíciója T = Q: a hőcsere mértéke ΔS: az entrópiaváltozás Q ΔS Boltzmann-féle energiaeloszlás ε és ε + Δε közé eső energiájú részecskék száma: N(ε) = 2πN 3 ε √ · ε · e− kT · Δε k: a Boltzmann-állandó T : a hőmérséklet (πkT ) 2 Energiaeloszlás az Einstein-kristályban: ε N(ε) = N(0) · e− kT   ε0 N(0) = N 1 − e− kT N(ε): az ε energiájú atomok száma N(0): a 0 energiájú atomok száma ε0 : az energiakvantum ε = l · ε0 . . egymástól független rendszer egyesítéseként létrejövő összetett rendszer mikroállapotainak száma: Y : a termodinamikai valószínűség (Y > 1) YAB = YA YB N részecskét tartalmazó. V térfogatú. május 6. STATISZTIKUS FIZIKA 6. 3. E) ∼ V N · E 3N 2 (E a gáz belső energiája) Einstein-kristály mikroállapotainak száma: N atom. összesen r energiaadag. minden 3 atom három független irányban rezeghet.1.6. Fizika 16129 Fizika FVTABF / 175 C M Y K 175 2011. l = 0.

6.2. Maxwell-fle sebessgeloszls Az N részecskéből álló ideális gázban v és v + Δv határok közötti sebességű részecskék száma: m .

J k = 1.314 molK Termikus átlagsebesség T hőmérsékleten:  3kT 3RT vterm = v2 = = m0 M A legvalószínűbb sebesség T hőmérsékleten: v= A közepes sebesség T hőmérsékleten: 2 v=√ · π 2kT ≈ 0. május 6.82vterm m0 2kT ≈ 0.3 m0 v2 4 0 2 N(v) = √ Nv2 · · e− 2kT Δv 2kT π T : a hőmérséklet m0 : egy részecske tömege k: a Boltzmann-állandó.92vterm m0 Magasság szerinti eloszlás: A Föld nehézségi terében az állandó T hőmérsékletű gáz sűrűségének magasság szerinti eloszlása: (h) = 0 e− 176 mgh kT Fizika 16129 Fizika FVTABF / 176 C (h): a sűrűség h magasságban 0 : a sűrűség a Föld felszínén m: a molekula tömege k: a Boltzmann-állandó T : a hőmérséklet M Y K 2011. –18:36 .38 · 10−23 K N: a részecskék összes száma M: moláris tömeg R: a gázállandó J R = 8.

MAGFIZIKA. A)=−εV · A+εF · A2 + εC · √ +ε · P 3 A A térfogati felületi CoulombPaulienergia energia energia energia c: a vákuumbeli fénysebesség Z: a rendszám.1.1.693 λ= = T1/2 T1/2 Felezési idő: ln 2 0. [T1/2 ] = s 1/2 Bomlási állandó: ln 2 0.11 pJ εp = 3. Az atommag 7.85 pJ εC = 0. így Z < N 2 Az atommagok sugara (méterben): √ 3 R∼ = 1.1. a protonok száma N: a neutronok száma mp : a proton tömege mn : a neutron tömege M: a mag tömege A: a tömegszám Δm: a tömegdefektus ε arányossági tényezők értékei: εv = 2.52 pJ εF = 2. így Z = N 2 A .014 3 A2 Kicsi tömegszámok (A) esetén: Nagy tömegszámok esetén: Z≈ Z< A .80 pJ Állandó tömegszámú atommag energiája akkor minimális. május 6.2 Radioaktivits 7. Az atommagok kötési energiája Az atommag különálló nukleonokra történő. A radioaktív bomlási törvény N(t) = N(0)e−λt = N(0)2 −T t N(0): a kezdetben jelen volt részecskék száma N(t): a t időtartam múlva jelen lévő részecskék száma λ: a bomlási állandó 1 [λ] = s T1/2 : a felezési idő.20 · 10−15 · A A: a tömegszám N: a neutronok száma Z: a rendszám A=Z+N A: a tömegszám 7.2. [A] = Bq = 1 s Fizika 16129 Fizika FVTABF / 177 C M Y K 177 2011. ha a protonok száma: Zmin ≈ A √ 2 + 0.1. ELEMI R SZECSK K 7.7. teljes szétbontásához szükséges energia: E = (Zmp + Nmn − M)c2 = Δmc2 Az atommagokat összetartó kötési energia a „cseppmodell” szerint: √ Z2 (N − Z)2 3 E(Z.693 = T1/2 = λ λ A mag átlagos élettartama: Aktivitás: A= τ= 1 λ N(0) − N(t) t A: aktivitás. –18:36 .

Maghasads A 235-ös urán hasadásának energiamérlege: A hasadási termékek kinetikus energiája: 167 MeV A β-bomlás energiája: 5 MeV A γ -bomlás energiája: 5 MeV A hasadásnál keletkező neutronok energiája: 5 MeV A neutrínókkal távozott energia: 11 MeV A hasadás pillanatában keletkező sugárzás: 5 MeV Összesen: 198 MeV 178 Fizika 16129 Fizika FVTABF / 178 C U: urán n: neutron Kr: kripton Rb: rubídium Sr: stroncium Yt: ittrium Zr: cirkónium Ba: bárium La: lantán Ce: cérium Pr: prazeodímium Nd: neodímium M Y K 2011.Ha N(0) − N(t)  N(0). β − : elektron β + : pozitron ν: neutrínó ν: antineutrínó 7. Elektronbefogás: A ZM + e → Z−1A M.70 · 1010 Bq 1 Bq = (Az aktivitás arányos az anyagban meglévő radioaktív magok számával.693 T1/2 1 bomlás 1s SI-n kívüli: Curie (Ci) 1 Ci = 3. A radioaktív bomlás főbb típusai A−4 4 α-bomlás: A Z X → Z−2 Y + 2 α (α-sugárzás) A − negatív β-bomlás: A Z X → Z+1 Y + β (elektronsugárzás) A + pozitív β-bomlás: A Z X → Z−1 Y + β (pozitronsugárzás) γ -bomlás: nincs összetétel-változás (elektromágneses sugárzás) X: a bomló elem (anyaelem) Y : a keletkezett elem (leányelem) A: a tömegszám Z: a rendszám Proton–neutron átalakulások: p → n + β + + ν. akkor N(0) A ≈ λN(0) = 0.2. –18:36 . május 6. fordítottan arányos a felezési idővel) 7. n → p + β − + ν.3.3.

15 s 86 Rn (radon) 84 Po (polónium) 61 perc 83 Bi (bizmut) 11 óra 82 Pb (ólom) 3.4 MeV. + 21 H = 242 He + 22. május 6.4·1010 év 90 Th (tórium) 6.6 MeV.25 MeV. + 32 He = 42 He + 211 H + 12.5. Radioaktv bomlsi sorozatok A = 4n.7. –18:36 .3 MeV H: hidrogén He: hélium n: neutron Li: lítium A hidrogénbomba láncreakciója n + 63 Li → 42 He + 31 H ↑ ↓ n + 42 He ← 21 H + 31 H 7. + 31 H = 42 He + 10 n + 17.9 év 1.6 nap 228 232 1. + 32 He = 42 He + 11 H + 18.4. Magf zi A fúziós energiatermelés néhány lehetséges reakciója 2 1H 2 1H 2 1H 3 2 He 6 3 Li 7 3 Li + 21 H = 32 He + 10 n + 3.8 MeV.1 perc 81 Tl (tallium) Fizika 16129 Fizika FVTABF / 179 C M Y K 179 2011. 1 4 + 1 H = 22 He + 17.3 MeV. tóriumsorozat 208 212 216 220 224 3.7 év 88 Ra (rádium) 55 s 3·10−7 s ∞ 0.1 óra 89 Ac (aktínium) 6.

5·109 év 68 s 4 8·10 év 1600 év 3.2 perc 81 Tl (tallium) A = 4n + 2. május 6. –18:36 .3 perc 180 24 nap 92 U (urán) M Y K 2011.3·10 év 90 Th (tórium) 10 nap 89 Ac (aktínium) 15 nap 88 Ra (rádium) 4. urán-rádium sorozat 206 210 214 218 222 226 230 234 238 2.8 nap ∞ 90 Th (tórium) 88 Ra (rádium) 86 Rn (radon) 10−4 s 5 nap 20 perc 83 Bi (bizmut) 22 év 27 perc 82 Pb (ólom) 3 perc 84 Po (polónium) 81 Tl (tallium) Fizika 16129 Fizika FVTABF / 180 C 91 Pa (protaktínium) 139 nap 1.03 s 85 At (asztácium) −5 ∞ 4·10 s 84 Po (polónium) 47 perc 83 Bi (bizmut) 3.8 perc 87 Fr (francium) 0. neptúniumsorozat 209 213 217 221 225 229 233 237 2.5·105 év 4.2·106 év 93 Np (neptúnium) 5 1.3 óra 82 Pb (ólom) 2.A = 4n + 1.6·10 év 92 U (urán) 27 nap 91 Pa (protaktínium) 3 7.

1·108 év 4 3.A = 4n + 3. J kg Q: a sugárzás minőségi tényezője [H ] = Sv (sievert). H = QD H : a dózisegyenérték. [Sv] = Fizika 16129 Fizika FVTABF / 181 C M Y K 181 2011.8 perc 81 Tl (tallium) 7.2·10 év 19 nap 25 óra 22 év ∞ 91 Pa (protaktínium) 90 Th (tórium) 89 Ac (aktínium) 11 nap 88 Ra (rádium) 22 perc 87 Fr (francium) 4s 0. május 6.5 s 92 U (urán) 10−3 s 86 Rn (radon) 84 Po (polónium) 2.6.2 perc 83 Bi (bizmut) 36 perc 82 Pb (ólom) 4. aktíniumsorozat 207 211 215 219 223 227 231 235 7. C [X] = kg Q: a töltés m: a levegő tömege D: az elnyelt dózis. –18:36 . Sugrzsvdelem Dózisfogalmak töltés tömeg 1 kg levegőben a sugárzás által ionizációval keltett azonos előjelű ionok töltése: Q X= m Besugárzási dózis = energia tömeg 1 kg anyaggal ionizáló részecskék útján közölt energia: ED D= m Elnyelt sugárzás = X: a besugárzási dózis. J [D] = = Gy (1 gray) kg ED : az energia m: a tömeg Dózisegyenérték A várható biológiai hatást jellemzi.

z . y. illetve (x . y . illetve x irányban egyenletes v sebességgel mozgó K és K rendszerbeli (x. 2 c 1−β Lorentz-transzformáció Egymáshoz képest a közös x.1. β = ). v). Az időtágulás (idődilatáció) A K rendszerhez képest v sebességgel mozgó K rendszerben mért Δt időtartam K-ban mért 1 v Δt értéke: Δt = γ · Δt (ahol γ =  a Lorentz-tényező. Relativisztikus kinematika A vákuumbeli fénysebesség minden inerciarendszerben c. v ) téridő-koordináták közti transzformációk és inverz transzformációk: x. tehát Δt > Δt .8. A SPECILIS RELATIVITSELM LET ALAPJAI 8. z.

t = γ t − β . Relativisztikus dinamika A v sebességgel mozgó test tömege. akkor K-ban mérve („K-ból nézve”) Δx hosszúságú. u v 1+ 2 c 8. –18:36 . t = γ t + β c Hosszúságrövidülés (Lorentz-kontrakció) Ha egy K -ben nyugalomban lévő rúd hosszaK -ben mérve Δx . akkor u = u + v (ha v  c. z = z . akkor u = u + v). impulzusa m0 m0 v m=  . y = y. 182 Fizika 16129 Fizika FVTABF / 182 C M Y K 2011. tehát Δx < Δx . c   x x = γ (x + vt ). május 6. akkor Ekin ≈ 1 m0 v2 2 A nyugalmi energia: E0 = m0 c2 Tömegdefektus M nyugalmi tömeg m-re való csökkenése (M − m)c2 = ΔE = Δmc2 energia felszabadulásával jár. z = z. x = γ (x − vt). y = y . K -ben u .2. I=  2 2 1 − vc2 1 − vc2 m0 : a nyugalmi tömeg c: a fénysebesség m0 c2 A teljes energia: E = mc2 =  2 1 − vc2 A mozgási energia: Ekin = mc2 − m0 c2 . és ekkor: Δx = Δx 1 − β 2 . Relativisztikus sebesség-összeadás Ha egy test sebessége K-ban u. ha v  c.

Az elektromos áramerősség mértékegysége az amper (A). Az idő mértékegysége a másodperc (s). Az alapegységek definíciója A hosszúság mértékegysége a méter (m).16-szorosa. Egy másodperc az alapállapotú cézium (133 Cs) atom két hiperfinom energiaszintje közötti átmenethez tartozó sugárzás 9 192 631 770 periódusának időtartama. Az anyagmennyiség mértékegysége a mól (mol). amelyet a vákuumban terjedő fény 1/299 792 458 másodperc alatt tesz meg. egymástól 1 méter távolságban. Egy méter az a távolság.és Mértékügyi Értekezlet által etalonnak elfogadott platina-irídium henger tömege.1. A Nemzetkzi Mrtkegysgrendszer (SI) (Syst`eme International d’Unités) 9. Egy amper annak az állandó áramnak az erőssége. A termodinamikai hőmérséklet mértékegysége a kelvin (K).9. β 1 radián rad térszög Ω.1. Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 183 C M Y K 183 2011. vékony. párhuzamos. mint amennyi atom van 12 g 12 C-ben. Alapmennyiségek és alapegységek A mennyiség neve Az SI-egység jele dimenzió jele neve jele hosszúság l L méter m tömeg m M kilogramm kg idő t T másodperc (szekundum) s elektromos áramerősség I I amper A termodinamikai hőmérséklet T Θ kelvin K anyagmennyiség n N mól fényerősség Iv J kandela mol cd 9. május 6.3. FIZIKAI TBLZATOK 9. –18:36 . Egy kelvin a víz hármaspontja termodinamikai hőmérsékletének 1/273. vákuumban levő vezetőben áramolva. Kiegészítő mennyiségek és kiegészítő egységek A kiegészítő mennyiségek A kiegészítő egységek neve jele dimenzió jele neve jele síkszög α.2.1.1.1. ω 1 szteradián sr 9. amely két végtelen hosszú. közöttük méterenként 2 · 10−7 N erőt létesít. amely annyi elemi egységet tartalmaz. A tömeg mértékegysége a kilogramm (kg). Egy kilogramm az 1889-ben megtartott Első Általános Súly. kör keresztmetszetű. Egy mól az az anyagmennyiség.

Egy radián a kör sugarával megegyező ívhosszhoz tartozó középponti síkszög.1. A térszög egysége a szteradián (sr). május 6. 9.5.4. –18:36 . Önálló nevű származtatott mértékegységek A mértékegység A mennyiség neve neve jele kifejezése szokásos egységekkel frekvencia hertz Hz 1/s alapmennyiségekkel 1/s erő newton N m · kg/s m · kg/s2 nyomás pascal Pa N/m2 kg/(m · s2 ) energia joule J N·m m2 · kg/s2 teljesítmény watt W J/s m2 · kg/s3 elektromos töltés coulomb C A·s A·s elektromos feszültség volt V W/A m2 · kg/(s3 · A) elektromos kapacitás farad F C/V s4 · A2 /(m2 · kg) elektromos ellenállás ohm Ω V/A m2 · kg/(s3 · A2 ) elektromos vezetőképesség siemens S 1/Ω s3 · A2 /(m2 · kg) mágneses fluxus weber Wb V·s m2 · kg/(s2 · A) mágneses indukció tesla T Wb/m2 kg/(s2 · A) induktivitás henry H Wb/A m2 · kg/(s2 · A2 ) fényáram lumen lm cd · sr cd · sr 2 2 cd · sr/m2 megvilágítás lux lx lm/m katalitikus aktivitás katal kat mol/s mol/s radioaktív sugárforrás aktivitása becquerel Bq 1/s 1/s elnyelt sugárdózis gray Gy J/kg m2 /s2 dózisegyenérték sievert Sv J/kg m2 /s2 184 Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 184 C M Y K 2011. amelyik 540 · 1012 Hz frekvenciájú monokromatikus fényt sugároz ki 1/683 watt/szteradián intenzitással az adott irányban. 9. Egy kandela annak a fényforrásnak a fényerőssége adott irányban.A fényerősség mértékegysége a kandela (cd). Egy szteradián a gömbsugár négyzetével megegyező területű gömbsüveghez tartozó középponti térszög.1. A kiegészítő egységek definíciója A síkszög egysége a radián (rad).

9.1.6. Az SI-mértékegységrendszeren kívüli mértékegységek
A gyakorlatban előfordulnak az SI-hez nem tartozó mértékegységek.
Ezek egy része korlátozások nélkül használható (A jelűek) vagy csak adott szakterületen használható (B jelűek) vagy nem használható (C jelűek).
Neve

Jelölés

Kifejezése SI-egységgel

hosszúságegységek
a˚ ngström

10−10 m

Å

csillagászati egység

au, ua, Cs. E.

fényév

ly

1,496 · 10

11

C

m

B

9,460 53 · 1015 m

B

3,0857 · 10

16

m

B

amerikai mérföld

1,609 35 · 10 m

C

amerikai tengeri mérföld

1,853 24 · 10 m

C

hivatalos angol mérföld

1,609 35 · 103 m

C

angol tengeri mérföld

1,853 18 · 10 m

C

parsec

ps, pc

3
3

3

3,76 · 10

tipográfiai pont
cicero (12 tipográfiai pont)

−4

m

B

4,512 · 10−3 m

B

yard

yd

0,9144 m

C

foot (láb)

ft

0,3048 m

C

−2

inch, hüvelyk, col

in

2,54 · 10

m

C

mil

mil

2,54 · 10−5 m

C

terület-mértékegységek
hektár

ha
-öl

négyszögöl (bécsi négyszögöl)
katasztrális hold (1600
magyar hold (1200

-öl)

-öl)

kh
mh

104 m2

B

2

C

5 754,64 m2

C

4 315,98 m

2

C

4,046 856 · 10 m

2

C

1 · 10−3 m3

A

3,596 651 m

3

acre
térfogategységek
liter

l

bécsi akó
magyar akó
magyar icce
barrel (hordó) olaj esetén
gallon olaj esetén
pint

5,659 · 10

−2

5,43 · 10

−2

m

3

C

m

3

C

8,484 · 10−4 m3

C

1,587 · 10

−1

3,785 · 10

−3

5,683 · 10

−4

m

3

C

m

3

C

m

3

C

Fizika

16129 Fizika FVTABFT / 185

C

M

Y

K

185

2011. május 6. –18:36

Neve

Jelölés

Kifejezése SI-egységgel

szögegységek
...◦

ívfok

... 

ívmásodperc

... 

gon (újfok)

gon, . . . g

ívperc

cg

... , ...

újperc
ezredújfok
újmásodperc

...

mg

...

cc

π/180 = 1,745 · 10−2 rad

A

π/(180 · 60) = 2,908 · 10

−4

rad

A

π/(180 · 60 · 60) = 4,848 · 10

−6

rad

A

π/200 = 1,57 · 10−2 rad

B

π/(200 · 100) = 1,57 · 10

−4

rad

B

π/(200 · 1000) = 1,57 · 10

−5

rad

B

π/(200 · 10000) = 1,57 · 10

−6

rad

B

c

időmértékegységek
perc

min

60 s

A

óra

h

3 600 s

A

nap

d

86 400 s

A

0,2777 m/s

A

0,447 m/s

C

sebességegységek
km/h
mérföld/óra (amerikai)

mph

tömegegységek
2 · 10−4 kg

C

q

1 · 10 kg

C

tonna

t

1 · 10 kg

A

font

lb

0,4536 kg

C

uncia

oz

0,02835 kg

C

1 · 10−5 N

B

9,8066 · 10−3 N

C

kp

9,8066 N

C

torr

torr

133,322 Pa

C

higanymilliméter

Hgmm

133,322 Pa

C

technikai atmoszféra

at

98 066,5 Pa

C

metrikus karát
mázsa

2
3

erőegységek
dyn
pond
kilopond
nyomásegységek

fizikai atmoszféra

atm

760 torr = 101 325 Pa

C

bar

bar

105 Pa

B

186

Fizika

16129 Fizika FVTABFT / 186

C

M

Y

K

2011. május 6. –18:36

Neve

Jelölés

Kifejezése SI-egységgel

munka-, energiaegységek
elektronvolt

1,602 18 · 10−19 J

eV

1 · 10

−7

B

erg

erg

literatmoszféra, fizikai

l · atm

literatmoszféra, technikai

l · at

méterkilopond

mkp

9,806 65 J

C

Wh

3,6 · 10 J

A

lóerőóra

LEh

2,6478 · 10 J

C

kalória

cal

4,1868 J

C

wattóra

J

B

1,013 28 · 10 J

C

0,980 665 · 102 J

C

2

3
6

teljesítményegységek
1 · 10−7 W

B

LE

735,5 W

C

voltamper

VA

1W

B

voltamper reaktív

var

1W

B

mkp/s

mkp/s

9,8065 W

C

kcal/h

kcal/h

1,163 W

C

P

10−1 Pa · s

C

erg/szekundum

erg/s

lóerő

viszkozitásegységek
poise
stokes

St

10

−4

2

m /s

C

hőmérsékletegységek
Celsius-fok

C

1K

A

Réaumur-fok

R

0,8 ·(t)◦ C

C

Fahrenheit-fok

F

·(t)◦ C

1,8

+ 32

C

elektromos egységek
biot
franklin

Bi

10 A

B

Fr

−9

C

B

−4

T

(1/3) · 10

B

gauss

G

10

maxwell

M

10−8 Wb

oersted

Oe

(103 /4π) A/m

B

Ci

3,7 · 1010 Bq

C

B

sugárfizikai mennyiségek
curie
rad

rd

röntgen

10
2,58 · 10

R

−2

Gy

C

−4

Ci/kg

C

hangnyomásmennyiségek
bel (lg(p/p0 ))

B

Nem helyettesíthetők SI-mértékegységekkel

A

decibel (20 · lg(p/po ))

dB

Nem helyettesíthetők SI-mértékegységekkel

A

neper 8,685 89 db

Np

Nem helyettesíthetők SI-mértékegységekkel

A

phon (10 · lg(I /I0 ))

phon

Nem helyettesíthetők SI-mértékegységekkel

A

Fizika

16129 Fizika FVTABFT / 187

C

M

Y

K

187

2011. május 6. –18:36

9.2. Pre xumok
Előtag
yottazettaexapetateragigamegakilohekto-*
deka-*

Jele
Y
Z
E
P
T
G
M
k
h
da

Neve
kvadrillió
ezertrillió
trillió
ezerbillió
billió
milliárd
millió
ezer
száz
tíz

Értéke
1024
1021
1018
1015
1012
109
106
103
102
101

Előtag
yoctozeptoattofemtopikonanomikromillicenti-*
deci-*

Jele
y
z
a
f
p
n
μ
m
c
d

Neve
kvadrilliomod
ezertrilliomod
trilliomod
ezerbilliomod
billiomod
ezermilliomod
milliomod
ezred
század
tized

Értéke
10−24
10−21
10−18
10−15
10−12
10−9
10−6
10−3
10−2
10−1

* Ennek a négy prefixumnak a használata csak az alábbi kivételes esetekben ajánlott:
Mértékegység
hektoliter
hektopascal
dekagramm
deciliter
deciméter
centiméter
centigramm
centiliter
centigray
centisievert

Jele
hl vagy hL
hPa
dag vagy dkg
dl vagy dL
dm
cm
cg
c vagy cl
cGy
cSv

Az alábbi egységekhez tilos prefixumot
kapcsolni:
– fok, ívperc, ívmásodperc
– perc, óra, nap, hét, hónap, év
– Celsius-fok
– csillagászati egység, parsec, fényév,
tengeri mérföld
– hektár

9.2.1. Nagyon kis arányok kifejezése
Régebben a nagyon kis arányok kifejezésére a part per. . . alakú kifejezéseket használták:
ppm: milliomodrész;
pphm: százmilliomodrész;
ppb: billiomodrész.
Ezek helyett a megfelelő prefixumos alakokat kell használni.
9.2.2. Ajánlott prefixumok nagyon kicsi és nagyon nagy mennyiségek kifejezésére
Neve
yototta

Jele

Értéke

Neve

Jele

Értéke

Ya

10

48

yocotto

yo

10−48

45

zepocto

zo

10−45

attocto

ao

10−42

femocto

fo

10−39

zetotta

Za

10

exotta

Ea

1042

petotta

Pa

10

39

terotta

Ta

1036

picocto

po

10−36

gigotta

Ga

10

33

nanocto

no

10−33

megotta

Ma

1030

micocto

mo

10−30

Ka

27

milocto

mo

10−27

kilotta

188

10

Fizika

16129 Fizika FVTABFT / 188

C

M

Y

K

2011. május 6. –18:36

9.2.3. Bináris prefixumok
Az IEC (International Electrotechnical Commission) ajánlása, egyeztetve a CIMP (International Committee for Weights and Measures) és az IEEE (Institute of Electrical and Electronic Engineers) szervezetekkel.

Neve
kibi
mebi
gibi
tebi
pebi
exbi

Jele
Ki
Mi
Gi
Ti
Pi
Ei

Értéke
210
220
230
240
250
260

Néhány példa a használatra:
1
1
1
1

kibibit
kibibájt
mebibit
mebibájt

1
1
1
1

Kibit = 210 bit = 1024 bit
KiB = 210 B = 1024 B
Mibit = 220 bit = 1 048 576 bit
MiB = 220 B = 1 048 576 B

9.3. Fontosabb zikai lland

k
9.3.1. Univerzális állandók
Az állandó neve

Jele

Egysége

Pontos értéke

fénysebesség (vákuumban)
a vákuum dielektromos állandója
a vákuum permeabilitása
gravitációs állandó
Planck-állandó
a vákuum impedanciája

c
ε0
μ0
γ
h
Z0

m/s
A · s/(V · m)
V · s/(A · m)
m3 /(kg · s2 )
J·s
Ω

299 792 458
8,854 187 817 · 10−12
4π · 10−7
6,673 (10) · 10−11
6,626 068 76 · 10−34
376,730 313 461

Gyakorlatban
használt értéke
3
· 108
8,85 · 10−12
12,57 · 10−7
6,67 · 10−11
6,63 · 10−34
377

9.3.2. Fizikai-kémiai állandók
Az állandó neve

Származtatása

atomi tömegegység
atomi tömegegység energiaértéke
Avogadro-állandó
Boltzmann-állandó
Faraday-állandó
Loschmidt-szám (0 ◦ C,
101 325 Pa)

mu = (1/12)m(12 C)
E = mu · c2

mu
Emu

kg
J

E = mu · c2

Emu
NA
k
F
NL

MeV
1/mol
J/K
C/mol
1/m3

k = R/NA
F = NA · e
NL = NA /Vm

univerzális gázállandó
Stefan–Boltzmanállandó

σ=

Wien-állandó

b=

Ideális gáz moláris térfogata (0 ◦ C, 101 325 Pa)

Jele Egysége

(π 2 /60)k 4
h¯ 3 c2

(h · c)/k
4,965 114 231

Vm = R · T /p

Pontos értéke
1,660 538 73 · 10−27
1,492 417 78 · 10−10

Gyakorlatban
használt
értéke
1,66 · 10−27
1,5 · 10−10

931,494 013
6,022 141 99 · 1023
1,380 6503 · 10−23
96 485,3415
2,686 7775 · 1025

931,5
6 · 1023
1,38 · 10−23
96 500
2,7 · 1025

R

J
8,314 472
mol · K

8,31

σ

W
5,670 400 · 10−8
m2 · K4

5,67 · 10−8

b

m·K

2,897 7686 · 10−3

2,9 · 10−3

Vm

dm3
mol

22,413 996

22,41

Fizika

16129 Fizika FVTABFT / 189

C

M

Y

K

189

2011. május 6. –18:36

9.3.3. Elektromágneses állandók
Az állandó neve
Bohr-magneton
elemi töltés
Josephson-állandó
mágneses fluxuskvantum
magmagneton
von Klitzing-állandó

Származtatása
μB = e · h/2me
KJ = 2e/ h
Φ0 = h/2e
μN = e · h/2mp
RK = h/e2

Jele
μB
e
KJ
Φ0
μN
RK

Egysége
J/T
C
Hz/V
Wb
J/T
Ω

Pontos értéke
927,400 899 (37) · 10−26
1,602 176 462 (63) · 10−19
483 597,898 (19) · 109
2,067 833 636 (81) · 10−15
5,050 783 17 (20) · 10−27
25 812,807 572 (95)

9.3.4. Megállapított standard értékek
Az állandó neve
a

12

C moláris tömege

Származtatása

Jele és egysége

Pontos értéke

M(12 C) = NA m(12 C)

M(12 C) kg/mol

12 · 10−3

gravitációs gyorsulás normálértéke

gN (m/s2 )

9,806 65

légköri nyomás

p (Pa)

101 325

9.3.5. Atomfizikai állandók
Az állandó neve

Származtatása

alfa részecske tömege
alfa részecske tömege
Bohr-sugár

α
a0 =
4π · Rα

deutérium tömege
elektronsugár (klasszikus)
elektron Compton-hullámhossza

re = α 2 · a0
h
λC =
me · c

Jele

Egy- Pontos értéke
sége

kg

6,644 655 98 (52) · 10−27

mu

4,001 506 1747 (10)

a0

m

0,529 177 2083 (19) · 10−10

mD

kg

3,343 583 09 (26) · 10−27

re

m

2,817 940 285 (31) · 10−15

λC

m

2,426 310 215 (18) · 10−12
−2,002 319 304 3737 (82)

elektron g faktor

ge

elektron mágneses momentuma

μe

J/T

−928,476 362 (37) · 10−26

elektron tömege

me

kg

9,109 381 88 (72) · 10−31

elektron tömege

me

mu

5,485 799 110 (12) · 10−4

müon tömege

kg

1,883 531 09 (16) · 10−28

neutron Compton-hullámhossza
neutron g faktor

λC,n = h/mn · c
2μn
gN =
e · h/2mp

neutron tömege
neutron tömege
proton Compton-hullámhossza

λC,p = h/(mp · c)

proton g faktor

gP = 2μp /μn

λC,n m

1,319 590 898 (10) · 10−15

gn

−3,826 085 45 (90)

mn

kg

mn

mu

λC,p m

1,674 927 16 (13) · 10−27
1,008 664 915 (55)
1,321 409 847 (10) · 10−15
−3,826 085 45 (90)

gp

proton tömege

mp

kg

1,672 621 58 (13) · 10−27

proton tömege

mp

mu
1
m

1,007 276 466 (13)

Rα = α 2 · me · c/2h Rα

Rydberg-állandó

190

Fizika

16129 Fizika FVTABFT / 190

C

10 973 731,568 549 (83)

M

Y

K

2011. május 6. –18:36

A vz (vzgz.135 kJ/(kg·K) 100 ◦ C-on jég 2.309 10 rendellenes sugár 1.039 kJ/(kg·K) 0 ◦ C-on párolgáshő (101 325 Pa-on) 2.0242 J/(m·K·s) 18 ◦ C-on dinamikus viszkozitása 1.000 05 0.26 MJ/kg 100 ◦ C-on olvadáshő (101 325 Pa-on) 0.3 nm-en 1.00 ◦ C hármaspont értékei 608 Pa 273.9.2 m/s 100 ◦ C-on abszolút törésmutató 0 ◦ C-on.218 kJ/(kg·K) 0 ◦ C-on 4. május 6. A leveg fontosabb adatai sűrűség 0 ◦ C-on víz 999.06 MPa sűrűség 326 kg/m3 törésmutató 101 325 Pa nyomású levegőre vonatkoztatva.820·10−5 Pa·s 20 ◦ C-on fajhő 0 ◦ C-on cp 997 J/(kg · K) 712 J/(kg · K) cv olvadáspont −220 ◦ C = 53 K forráspont −192 ◦ C = 81 K forráshő 209 kJ/kg összetétele térfogat% tömeg% nitrogén 78.8 m/s 0 ◦ C-on 343.4.38 kg/m3 fagyáspont 101 325 Pa-on 0.182 kJ/(kg·K) 20 ◦ C-on vízgőz 2.52 oxigén 20.8 m/s 20 ◦ C-on 387. oldalon találhatók.0727 N/m 20 ◦ C-on relatív dielektromos állandó rádiófrekvenciákon 20 ◦ C-on 81 fajhő 4.946 kg/m3 longitudinális hullám terjedési sebessége 331.310 50 longitudinális hullám terjedési sebessége 1483 m/s 20 ◦ C-on viszkozitás 1.0320 0.293 kg/m3 0 ◦ C-on ◦ 20 C-on 1. –18:36 .15 argon 0.09 75.205 kg/m3 ◦ 100 C-on 0.6 ◦ C = 132. Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 191 C M Y K 191 2011. jg) fontosabb adatai 9. NaD = 589.332 988 jég 0 ◦ C-on rendes sugár 1.868 kg/m3 ◦ 0 C-on jég 920 kg/m3 ◦ legnagyobb sűrűség 4 C-on 1000 kg/m3 20 ◦ C-on 998.05 hidrogén 0.95 23.000 292 relatív dielektromos állandó 0 ◦ C-on 101 325 Pa nyomáson 1.334 MJ/kg 0 ◦ C-on sűrűség (101 325 Pa-on) 1.230 kg/m3 ◦ 100 C-on 958.28 szén-dioxid 0.93 1.7 MPa sűrűség 350 kg/m3 hővezetési együttható 0.000 594 kritikus pont értékei hőmérséklet −140.000 004 További adatok a 314.5 K nyomás 3.16 K kritikus pont értékei: hőmérséklet 374.45 MJ/kg 20 ◦ C-on 2.002·10−3 Pa·s 20 ◦ C-on felületi feszültség levegő környezetben 0.3 nm-en víz 20 ◦ C-on 1.50 MJ/kg 0 ◦ C-on 2.15 ◦ C nyomás 22.00 ◦ C forráspont 101 325 Pa-on 100.5. 101 325 Pa nyomáson λNaD = 589.

6.9. Tud.

sok s feltal l.

1824–1907) K m /s kinematikai viszkozitás entrópia abszolút hőmérséklet J. Réaumur (francia.k. E. L. C. 1787–1854) Ω = V/A ellenállás M. Franklin (amerikai. 1777–1855) G = 10−4 T mágneses indukció G. Gauss (német. Gilbert (angol. 1814–1874) Å = 10 W. 1745–1827) V = J/C feszültség J. Celsius (svéd. 1701–1744) ◦ C B. Newton (angol. Torricelli (olasz. 1608–1647) torr = 133. Coulomb (francia. Galilei (olasz. 1777–1851) Oe = 10 /(4π) A/m mágneses térerősség C. Fahrenheit (német. B. F. A. Amp`ere (francia. 1643–1727) N = kg · m/s2 erő R. P. Clausius (német. 1816–1892) S = A/V J. Siemens (német.3 Pa nyomás B. Maxwell (angol. M. D. Weber (német. Watt (angol. 1819–1903) St = 10 R. 1797–1878) H = V · s/A induktivitás J. 1791–1867) F = A · s/V kapacitás J. J. Poiseuille (francia. C. Faraday (angol. Stokes (angol. Ohm (német. 1774–1862) Bi = 10 A elektromos áram A. 1831–1879) 192 mágneses fluxus Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 192 C M = 10−8 Wb M Y K 2011. J.187 J/K W. Thomson (Lord Kelvin. A. 1804–1891) Wb = V · s −10 A. 1822–1888) Cl = 4. Volta (olasz. M. május 6.01 m/s2 gyorsulás E. 1623–1662) Pa = N/m2 nyomás I. 1736–1819) W = J/s teljesítmény A. Biot (francia. 1564–1642) gal = 0. Pascal (francia. Henry (amerikai. Ångström (svéd. G. 1799–1869) P = 10−1 Pa · s dinamikai viszkozitás W. Joule (angol. Oersted (dán. S. angol. 1683–1757) ◦ R G. F. 1818–1889) J=N·m −4 mágneses fluxus m hosszúság vezetőképesség energia 2 G. –18:36 . 1686–1736) ◦ F A. 1775–1836) A elektromos áram a hőmérséklet tapasztalati mértékegységei 3 H. akikrl zikai mrtkegysget neveztek el W. 1706–1790) Fr = 1/(3 · 109 ) C elektromos töltés C. 1544–1603) Gb = 10/4π A magnetomotoros erő G. 1736–1806) C=A·s elektromos töltés J.

1905–1965) Gy = J/kg elnyelési dózis Mme Curie (lengyel.7 · 1010 Bq aktivitás μB = 9. 1857–1894) Hz = 1/s frekvencia P. 1885–1962) 9. C. Hertz (német. Bohr (dán. 1845–1923) L. A.58 · 10−4 C/kg E = 10 −11 gal/m besugárzási dózis a nehézségi gyorsulás gradiense H. 1856–1943) T = Wb/m H. Curie (francia.W. Röntgen (német. Becquerel (francia. 1852–1908) Bq = bomlás/másodperc 2 aktivitás mágneses indukció N. 105 Pa) Név ammónia argon acetilén (etin) n-bután .27 · 10−24 Am2 az elektron mágne- Bohr-magneton ses momentumának egysége R. H. 1901–1954) f = 10−15 m hosszúság L. Tesla (szerb. 1896–1966) Sv dózisegyenérték E. G zok norm l llapot srsge (0 ◦ C. 1867–1934) N.7. Gray (angol. Sievert (svéd. 1848–1919) R = 2. Fermi (olasz. 1859–1906) Ci = 3. Eötvös (magyar.

171 2.270 2.858 1.110 1.356 1.772 1.179 0.782 1.539 Név klór kripton levegő metán neon nitrogén oxigén ózon propán sósavgáz szén-dioxid szén-monoxid xenon radon .0899 0. (kg/m3 ) 0.180 0.336 2.695 0.503 cián dimetil-éter etán fluor hélium hidrogén deutérium trícium kén-dioxid kén-hidrogén 2.

019 1.074 Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 193 C M Y K 193 2011.293 0.250 5.717 0.900 1.977 1.639 1. (kg/m3 ) 3. –18:36 .251 1.740 1.220 2.890 9.220 3.429 2. május 6.

Folyadkok srsge 18 ◦ C-on .8.9.

. (kg/m3 ) Név aceton (dimetil-keton) etil-alkohol *(etanol) metil-alkohol (metanol) n-propil-alkohol (propan-1-ol) i-propil-alkohol (propan-2-ol) n-butil-alkohol (butan-1-ol) i-amil-alkohol (pentan-3-ol) n-amil-alkohol (pentan-1-ol) i-butil-alkohol (butan-2-ol) ammóniaoldat (25%-os) anilin benzin benzol dioxán ecetsav (etánsav) etil-acetát éter (dietil-éter) étolaj gázolaj glicerin 791 789 792 804 785 810 809 817 808 910 1022 ∼ 740 879 1033 1050 901 714 918. . 925 ∼ 840 1260 Név higany n-hexán kenőolaj* kénsav (96%-os) klórbenzol kloroform méz nitro-benzol n-pentán* petróleum* salétromsav (65%-os) sósav (37%-os) szén-diszulfid szén-tetraklorid terpentinolaj toluol m-xilol víz* nehézvíz* tengervíz** .

3.9. . . . 930 1840 1107 1489 1390.2 1105. 1430 1205 626 850 1400 1190 1261 1589 870 866 864.5 900.5%-os sótartalom esetén 9. (kg/m3 ) 13 546 659.3 1025 *: 20 ◦ C-on **: 20 ◦ C-on.2 998. mlesztett anyagok halomsrsge . .

(kg/m3 ) Név aprószén Név .

800 tőzeg. . . 1 600 finomsó 194 1 500 . 550 agyag. darabos föld. száraz 320 . 1 500 Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 194 C 750 . . 2 100 liszt 650 . . 650 rozs 680 . –18:36 . . . nedves 1 600 . zúzott 1 500 . . május 6. száraz 1 200 . 1 600 kukorica. . . . finom. . . . 2 100 kősó homok. száraz 1 100 . . (kg/m3 ) 800 . 1 600 árpa 650 . . 720 föld. 2 500 lignit 650 . nedves 1 650 . . 2 200 650 . 800 1 100 . . 800 agyag. . . . . . . 1 650 cukor. nedves 1 600 . . nedves 410 . . . 720 homok. 1 800 tőzeg. zúzott 1 800 . 410 búza 700 . . . 850 gránit. . . . száraz homok. finom. . . . . 850 mészkő. . . . 1 000 M Y K 2011. . morzsolt 700 . . . . . durva 1 400 . . 1 800 zab 400 .

9.10. Szil rd s folykony elemek srsge 20 ◦ C-on .

(kg/m3 ) Név Név .

(kg/m3 ) Név .

(kg/m3 ) alumínium 2 702 ittrium 4 450 plutónium 19 840 antimon 6 691 jód 4 930 polónium 9 142 8 642 prazeodímium 6 782 1 530 rádium 5 000 862 rénium 21 020 arany 19 300 kadmium arzén 5 727 kalcium bárium 3 500 kálium berillium 1 848 kén (monoklin) 1 957 réz bizmut 9 747 kén (rombos) 2 070 ródium 8 920 12 410 bór 2 340 kobalt 8 900 rubídium 1 532 bróm 2 928 króm 7 190 ruténium 12 370 cérium 6 670 lantán 6 146 stroncium 2 540 cézium 1 870 lítium cink 7 140 magnézium 1 738 szelén 4 810 cirkónium 6 530 mangán 7 430 szén (grafit) 2 260 diszprózium 8 536 molibdén erbium 9 051 nátrium európium 534 szamárium 974 szilícium 5 260 neodímium ezüst 10 210 szén (gyémánt) 10 500 neptúnium 7 004 szkandium 7 536 3 520 2 340 2 992 20 450 tallium 11 850 foszfor (fehér) 1 820 nikkel 8 902 tantál 16 600 foszfor (vörös) 2 200 nióbium 8 570 technécium 11 500 gadolínium 7 895 ólom gallium 5 904 ón (fehér ón. 162 C felett) higany* 13 546 ón (szürke ón. α holmium 8 803 ón. –18:36 . 13. május 6. γ 6 540 titán 4 540 11 344 tellúr ◦ hafnium 13 100 ón. β ón) 7 310 terbium 8 219 germánium 5 350 ón (rideg ón.2 ◦ C alatt) indium 7 310 ozmium irídium 22 420 palládium itterbium 6 977 platina tórium 5 750 túlium urán 22 570 vanádium 12 020 vas 21 450 volfrám 6 250 11 660 9 332 18 950 6 110 7 874 19 300 * 18 ◦ C-on Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 195 C M Y K 195 2011.

Szerkezeti s szerves anyagok. sv nyok.11.) Név acél agyag állati rostok alumínium-oxid alumíniumötvözetek aszfalt bakelit balsafa . kzetek srsge szobahmrskleten (Az anyagok jellegéből adódóan csak tájékoztató értékek.9.

. . 2 700 1 200 . . 1 380 ∼ 1 335 ∼ 200 Név növényi rostok öntöttvas papír parafa paraffin polietilén polimerbeton poli(tetrafluoretén). 2 900 1 050 . 7 850 1 500 . 1 400 ∼ 3 900 2 600 . teflon . . . . . . . (kg/m3 ) 7 800 . .

. . . . 2 000 ∼ 900 ∼ 130 1 900 . . . . . . 1 500 1 010 . . . . . 3 000 Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 196 C szurok szürkeöntvény tantálötvözetek tégla titán-karbid titánötvözetek üveg. 7 400 700 . . . 7 200 6 800 ∼ 1 600 2 600 . . . 2 700 ∼ 1440 7 800 . . . PVC porcelán rétegelt falemez samott-tégla sárgaréz szén (ásvány) szénrostok szénszálas műanyag szilícium-dioxid szilícium-karbid szilícium-nitrid szilikáttégla szilikongumi 1 160 . 938 2 600 . . 1 450 2 200 . . . . . . . 720 ∼ 2 900 1 000 . . 3 900 1 700 . 750 ∼ 1200 11 000 . . 5 100 2 400 . . . . . (kg/m3 ) 1 300 . 1 900 8 400 . 965 2 400 . . 1 600 7 100 . . 620 700 . 2 200 1 500 . . 12 500 480 . . . 2 500 800 . 1 700 vasbeton volfrám-karbid volfrámötvözetek zsír (sertés) zsírkő ∼ 2 400 15 800 13 400 . . . . . 2 700 1 600 . 2 800 7 200 . . . 2 500 2 100 . . . 8 600 1 200 . május 6. . . . . 9 200 ∼ 1100 7 250 16 600 . . 2 670 3 600 . 1 070 poli(vinil-klorid). 900 910 . 1 150 200 . 3 200 5 000 . . . 1 600 4 900 4 400 . . . . . . . . . . 1 600 2 600 3 200 3 200 ∼ 1 900 ∼ 1 250 farostlemezek faszén fémkerámiák fa (fenyő) fa (lombos) gránit gumi (feldolgozva) gumi (nyers) hó (friss) homokkő kerámiák korom 450 . . . . . . . 3 200 ∼ 1 200 1 150 . . 4 200 1 300 . . 19 600 934 . . 2 200 bauxit bazalt berillium-oxid beton bronz cement cinkötvözetek cirkon-karbid cukor csillám ébenfa ebonit emberi test ∼ 2 600 ∼ 2 800 3 000 2 000 . . 4 700 ∼ 2 600 ∼ 2 200 2 600 . 1 800 magnéziumötvözetek márvány mészkő méz nikkelötvözetek 196 1 400 . ablakflintjénaikvarcólomüvegszálas műanyag M Y K 2011. . . 8 900 3 100 . . . 500 800 . . 1 700 1 700 . . . . . . 900 1 600 . –18:36 . 16 900 1 400 . . . . . 1 800 ∼ 2 700 2 600 . . . .

Homogn tmegeloszl s vonalas alakzatok tmegkzppontja zs = zs = −a 2 + b2 cos α 2(a + b) b2 sin α zs = 2(a + b) xs = h2 2(b + h) r sin α α zs = a  (a + a  ) − b (b + b ) 2(a + b + c) h(a + b) zs = 2(a + b + c) xs = a 2 − 2r 2 2a + πr xs = zs = b b 2 + h2  b + h1 + h2 h21 − h22 2(b + h1 + h2 ) 9.13. –18:36 .9.12. Homogn tmegeloszl s skidomok tmegkzppontja b+c 3 h zs = 3 xs = xs = zs = 3(b1 + b2 ) h(b1 + 2b2 ) zs = 3(b1 + b2 ) 2r sin α 3α  xs = 1− b12 − b22 + d(b1 + 2b2 ) 2 π zs =  b 3 h 5 3 b 8 3 = b 4 3 h 5 3 h = 10 xs1 = zs1 = zs2 zs = π h 8 xs2 zs = 2(R 3 − r 3 ) sin α 3(R 2 − r 2 )α zs = 4r sin3 α 3(2α − sin 2α) Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 197 C M Y K 197 2011. május 6.

hasáb tömör test és palást: zs = üreges félgömb vastag falú: zs = h 2 3(r04 − ri4 ) 8(r03 − ri3 ) r vékony félgömbhéj: zs = 2 ferdén levágott körhenger tömör: xs = r 2 tg α . tömör: zs = · 2 (a1 + a2 )(b1 + b2 ) + a1 b1 + a2 b2 ék.14. 4h palástfelület: xs = zs = r 2 tg α . 10c (4c + 1)3/2 − 1 M Y K 2011. tömör: zs = egyenes körkúp tömör csonkakúp: zs = tömör kúp: zs = h r12 + 2r1 r2 + 3r22 · 2 4 r1 + r1 r2 + r22 H 4 csonkakúppalást: zs = h(r1 + 2r2 ) . –18:36 . 3(r1 + r2 ) kúppalást: zs = H 3 ferde henger. 2h h r 2 tg2 α + 2 8h zs = h r 2 tg2 α + 2 4h forgási paraboloid tömör: zs = 2 h 3 palástfelület: zs = 198 c= h2 r2 Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 198 C h (4c + 1)3/2 (6c − 1) + 1 · . május 6.9. Homogn tmegeloszl s testek s felletek tmegkzppontja ék. csonkaék H (a1 + a) 2(2a1 + a) (a1 + a2 )(b1 + b2 ) + 2a2 b2 h csonkaék.

15. Θx = m b2 + c 2 12 Θy = m c2 + a 2 12 Θz = m a 2 + b2 12 m =.9. Homogn tmegeloszl s testek klnbz tengelyekre vonatkoztatott tehetetlensgi nyomatkai derékszögű hasáb 1.

·a·b·c rúd (hasáb) vékony rudakra Θx =Θy = m · l2 12 Θz = .

·l Ix + Iy Ix . Iy : a keresztmetszet felületének másodrendű nyomatéka m =.

·A·l derékszögű gúla Θx = m(b2 + 2h2 ) 20 Θz = 3m r 5 − R 5 · 10 r 3 − R 3 Θy = m(a 2 + 2h2 ) 20 Θz = m(a 2 + b2 ) 20 .

·a·b·h 3 csonka körkúp m= .

· π · h(R 2 + R · r + r 2 ) 3 kör keresztmetszetű tórusz m= tömör: m(4R 2 + 5r 2 ) Θx =Θy = 8  3 Θz = m R + r 2 4  2 vékony héj: tömör: m = .

· 2π 2 · R · r 2 Θx =Θy = vékony héj: m = .

május 6. –18:36 . · 4π 2 · R · r · t m(2R 2 + 5r 2 ) 4 Θz = m(R 2 + 6r 2 ) 4 Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 199 C M Y K 199 2011.

gömb (üreges) 2. vastag falú: 2 R5 − r 5 m 3 R3 − r 3 Θx =Θy =Θz = vékony héj: 4 vastag falú: m = .

· π(R 3 − r 3 ) 3 2m · r 2 3 Θx =Θy =Θz = vékony héj: m = .

vastag falú:  m R2 + r 2 + Θx =Θy = h2 3  Θz = 4 m(R 2 + r 2 ) 2 vékony héj: vastag falú: m = . · 4π · r 2 · t henger (üreges) 3.

· π(R 2 − r 2 )h Θx =Θy = m(6r 2 + h2 ) 12 Θz = mr 2 vékony héj: m = .

· 2π · r · h · t körkúp tömör: m(3r 2 + 2h2 ) 20 vékony héj: Θx =Θy = .

· π · r2 · h tömör: m = 3 vékony héj: m = .

· π · r · s · t Θx =Θy = m(3r 2 + 2h2 ) 12 Θz = 3m · r 2 10 Θx = m · r2 2 Vékony héjak esetén t  r. 2 200 Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 200 C M Y K 2011. A henger és kúp végei nyitottak. Tömör: Θ = m · a2 6 2 m · R2 . a tengely merőleges az alkotóra: Θ = cső. Kocka esetén: Θ = 2. a tengely párhuzamos az alkotóval: Θ = tömör. kerék: Θ = 1 m · R2 2 1 m(3r 2 + l 2 ) 12 1 m(R 2 + r 2 ). május 6. Tömör. 1. –18:36 . 5 3.

Srl.16.9.

3. Név Tapadási súrlódási tényező.4. .6 0.16 Csúszási súrlódási tényező.1 fa fán 0.4 vas jégen – – – – – 0.5 ezüst ezüstön 1. 0. .14 0. szárazon. 0. .11 acél öntöttvason 0.035 gumi aszfalton Név Csúszási súrlódási tényező.6 0. .6 0. .5 0. μ alumínium alumíniumon 1.5 9.1 0. .4 – – – – – 1. . Sok esetben figyelembe kell venni a felületek deformációját és csúszás esetén a sebességet is.08 Vízkenés – – 0.36 bőr fatárcsán 0.65 0. szárazon.4 gyémánt gyémánton 0.17.2 . . .3 nikkel nikkelen 0.4.8 – 0. így csak közelítő adatoknak tekinthetők.07 – 0. 0.d si tnyezk Az értékek nagymértékben függnek a felületek minőségétől.6 . μ Vízkenés Száraz Olajkenés – 0.2. .11 0. .014 vas havon – – – – – 0.3 0. 0. μ0 Száraz Olajkenés acél acélon 0.45 fékbetét acélon – gumi acélon – – 0.16 0.35 . μ Név – Csúszási súrlódási tényező.1 króm acélon 0.45 0.5 réz acélon 0. . 0. .18 0. 0.5 nikkel acélon 0. .8 króm krómon 0. .24 bőr fémen 0. 1.4 – 0.4 0.3 ezüst acélon 0. .09 0. Grdlsi srl. 0.5 0.1 0. 0.7 0. .25 fa fémen 0.7 alumínium acélon 0.19 0.25 – – – – 0.5 .15 0.4.6–3 – 0. .4 réz rézen 1.

. 0. . Gumitömlős kerék makadámúton μg 0.04 aszfalt. . .3 vasúti kocsi 0. .15 . Kisebb sugarú kerekek esetén μg értéke nő. –18:36 .015 . .15 villamos 0.2 vasalt kerék betonúton 0. nagyobbaknál csökken a megadott adatokhoz képest.d si tnyezk Az adatok szokásos méretű járműkerekekre vonatkoznak.05 . május 6. 0. 0.006 homokban 0. 0. .01 földúton 0.02 . .002 Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 201 C M Y K 201 2011.és betonúton 0.025 Egyéb kerekek μg vasalt kerék földúton 0.

19. .4 55 .3 . . . . 212 440. . . . . . 199 440. . 120 – polietilén (LDPE) (kis sűrűségű) 0. . Név Young-modulus E (GPa) Szakítószilárdság σB (MPa) Poisson-szám μ acél (ausztenites) 191. . . . . 150 – polikarbonát (PC) 2. . 80 300.4 . . . 123 140.37 epoxigyanta poli(etilén-tereftalát) (PET.3 80 0. 750 – acél (ferrites) 108. . származási helytől összetételtől és fajtától. 40 0. . . . 128 220. . . 25 – polietilén (HDPE) (nagy sűrűségű) 0. . Szerkezeti anyagok rugalmas adatai Az értékek nagymértékben függnek a gyártási. .46 2 . 2. .18. 3. . .8 10 . . . 0. 4.44 poliimid (PI) 2.1 . . . . . 75 0. . . 40 78. 40% Zn) SiC-szálak – titánötvözetek 202 540. . 700 – bronz 105. . . .4 . 3. 4 80 0.36 2400.5 . . –18:36 . 0.2 15 . plexi) 2. 0.. . május 6. 70 – 9. 780 0. . Manyagok rugalmas adatai szobahmrskleten Az alkalmazásnál figyelembe kell venni a viszonylag alacsony olvadási. előállítási technológiától. . 40 0. . .5 25 . .3 5 . 128 üvegszálak üvegszál-erősítésű műanyag – 0. 20 gyémánt 1000 porcelán 60. . 1.9 . . . poliészter) poli(metil-metakrilát) (PMMA. 90 15. 45 Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 202 C – – 101.0 25 .35 . 1. . üvegesedési hőmérsékletet. . . 0.. 930 – 60.20 M Y K 2011. . . . Név Young-modulus E (GPa) Szakítószilárdság σB (MPa) Poisson-szám μ 2 .35 – 10. . 300 – 10.. . .0 .37 . . bomlási. . . . . . .16 sárgaréz (60% Cu. 124 200. . 4800 – 100. ezáltal az anyag szerkezetétől. . . 40 – poli(tetra-fluoretilén) (teflon) 0. 3 30 . 3800 0. . 530 900 – alumíniumötvözetek grafit 27 gránit 62 – 0. .. . . 1300 – – 3100. .40 polipropilén (PP) 0. .9. .3 . . . . 500 – fémkerámiák 400.46 poli(vinil-klorid) (PVC) 2. 320 cinkötvözetek 100.0 70 .

31 ólom 16 3 18 0.20. Név Poisson-szám μ Young-modulus E (GPa) Torziós modulus G (GPa) A rugalmasság határa σ (MPa) Szakítószilárdság σB (MPa) alumínium 70 26 100 200 0.37 vas 100 56 120 200 0.31 nikkel 200 76 – 500 0. –18:36 .21 molibdén 329 20 – 400 0.9.38 réz 130 48 120 450 0.32 vanádium 128 47 – – 0.6 – 20 0.25 ezüst 83 30 – 280 0.032 cink 108 43 – 180 0.44 ón 50 18 5.36 platina 168 61 – 300 0. Szil rd elemek rugalmas adatai Az értékek nagymértékben függnek a gyártási technológiától. Longitudin lis hull m terjedsi sebessge g zokban s gzkben 0 ◦ C-on.44 berillium 287 132 – – 0.37 irídium 528 210 – – 0.29 volfrám 411 161 – 400 0. 105 Pa nyom son Név c (m/s) Név c (m/s) ◦ acetilén 327 higanygőz 360 C-on 208 ammónia 415 klór 205 argon 308 metán 432 135 nitrogén 337 etil-alkohol gőz 80 C-on 271 oxigén 317 hélium 971 szén-dioxid 258 szén-monoxid 337 bróm ◦ hidrogén 1286 Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 203 C M Y K 203 2011.28 9.21.26 króm 279 115 – – 0.34 titán 116 44 – – 0. ezáltal az anyag szerkezetétől. május 6.35 arany 78 27 – 260 0.

20 ◦ C-on Név c (m/s) Név c (m/s) ∼ 1 320 aceton 1 190 petróleum benzol 1 326 propil-alkohol 1 220 etil-alkohol 1 168 szén-diszulfid 1 158 glicerin 1 923 szén-tetraklorid higany 1 451 tengervíz 943 1 531 metil-alkohol 1 123 toluol 1 308 nehézvíz 1 399 xilol 1 357 nitrobenzol 1 470 víz 1 483 paraffinolaj ∼ 1 420 9. 20 ◦ C-on Csak közelítő értékek. –18:36 . mert nagymértékben függhet az anyag szerkezetétől és összetételétől.23. Név c (m/s) acél 5 100 Név keménygumi c (m/s) 1 570 alumínium 5 110 koronaüveg 5 300 bazalt 5 080 kvarcüveg 5 400 cink 3 600 márvány 3 800 bükkfa 3 300 ólom 1 200 tölgyfa 3 800 ón 2 700 fenyőfa 4 500 paraffin 1 300 flintüveg 4 000 porcelán 4 880 gránit 4 000 réz 3 800 tégla 3 650 sárgaréz 3 500 3 280 vas 5 180 ◦ jég (−4 C) 9. Longitudin lis hull m terjedsi sebessgnek hmrskletfggse vzben t (◦ C) c (m/s) 0 1403 20 1483 40 1529 60 1551 80 1555 100 1543 204 Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 204 C M Y K 2011.9. Longitudin lis hull m terjedse szil rd anyagokban.22. Longitudin lis hull m terjedsi sebessge folyadkokban. május 6.24.

5 100 387. Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 205 C M Y K 205 2011. 3 d (re) 296. 5 0 331. 8 −20 319. 8 −60 293 10 337.9. 7 278. 2 c (m/s) 9.25. 8 −40 306. 3 375. Hangsk l k hangjainak frekvenci i s hangkzei A hang neve A kiegyenlített lebegésű temperált hangskála hangjainak frekvenciája (Hz) A dúr hangskála alaphangjainak és színező hangjainak frekvenciája (Hz) Viszonya az alaphanghoz c1 (dó) 261. május 6. 5 396 3/2 gisz 419 422. 6 30 349. 4 8/5 a (lá) 440 440 5/3 aisz 470. Longitudin lis hull m terjedsnek hmrskletfggse levegben t (◦ C) c (m/s) t (◦ C) −100 263 5 334. 5 25 346. 5 15 340. 7 35 352. 5 g (szó) 395. 8 −15 322.26. 7 −10 325. 5 264 cisz 279. 3 469. 8 40 355. 3 60 366. 6 330 5/4 f (fá) 352. 8 6/5 e (mi) 332. 3 20 343. 3 495 15/8 523 528 2 2 c (dó) 1 16/15 64/45 Szomszédos hangközök a dúr hangskálán 16/15 135/128 nd /nc1 = 9/8 16/15 25/24 16/15 ne /nd = 10/9 nf /ne = 16/15 16/15 135/128 ng /nf = 9/8 16/15 25/24 na /ng = 10/9 16/15 135/128 16/15 nh /na = 9/8 nc2 /nh = 16/15 A kiegyenlített lebegésű temperált hangskála szomszédos hangjainak hangköze √ 12 2. 6 −5 328. –18:36 . 4 352 4/3 fisz 373. 3 297 9/8 disz 314 316. 3 16/9 h (ti) 498.

15 1.19 1. Formatnyezk ( raml si ellen ll si tnyezk) vékony körlemez k = 1.11 körgyűrű lemez d = 0.05 Zsukovszkij-profil k = 0.01 körhenger tengelyirányú áramlásban (zárt végekkel) l D k 1 2 4 7 0.93 0.68 csepp alak k = 0. 0.0 1. május 6.5 k = 1.04 1. . –18:36 .45 két. ha D félgömbhéj (konvex) fenéklappal k = 0.51 körhenger tengelyre merőleges áramlásban (zárt végekkel) k = 0.2 gömb k = 0.05 .9.34 félgömbhéj (konkáv) fenéklappal k = 1.17 fenéklap nélkül k = 1.91 0.27.34 α = 60◦ esetén k = 0.78 1.52 téglalap alakú lemez a 1 2 4 10 18 ∞ b k 1. egymás mögötti körlemez l D k 1 1.85 0.40 2.99 206 Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 206 C M Y K 2011. .87 0.22.33 körkúp fenéklappal α = 30◦ esetén k = 0.42 fenéklap nélkül k = 0.5 2 3 0.29 1.

038 n-hexán 0.07178 65 0.023 izopropil-alkohol (propan-2-ol) 0.07029 75 0.058 toluol 0.472 olivaolaj 0.0678 15 0.9.0184 benzol 0.0274 víz 0.0725 0.0214 szén-tetraklorid 0.0606 Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 207 C M Y K 207 2011.0237 benzol benzol 0.0405 kén (141 C-on) 0. május 6.0285 éter (dietil-éter) 0.07326 55 0.0171 ◦ toluol 0.035 9.375 glicerin 0.0660 25 0.0268 éter (dietil-éter) 0.07103 70 0.0107 bróm 0. –18:36 .0686 10 0.0642 35 0.07475 45 0.0669 20 0.0273 higanykörnyezetben n-hexán 0.0651 30 0.0635 olaj 0.28.0295 szén-tetraklorid 0.0511 etil-alkohol (etanol) 0.07253 60 0.357 ón (400 ◦ C-on) 0.0264 olaj 0.0633 40 0.0623 90 0.518 etil-alkohol (etanol) 0.0206 higany 0.07401 50 0.0268 terpentinolaj 0. A vz felleti feszltsge levegkrnyezetben a hmrsklet fggvnyben Hőmérséklet t (◦ C) Felületi feszültség σ (N/m) Hőmérséklet t (◦ C) Felületi feszültség σ (N/m) 5 0.0361 kloroform 0.364 petróleum 0. Nh ny folyadk felleti feszltsge 20 ◦ C-on Név Felületi feszültség σ (N/m) levegőkörnyezetben Név Felületi feszültség σ (N/m) vízkörnyezetben aceton (dimetil-keton) 0.29.06954 80 0.0227 higany 0.

9. Nh ny folyadk Etvs- lland.30.

.17 · 10−7 éter (dietil-éter) 2. –18:36 .32.793 · 10−3 1.066 · 10−3 – 208 Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 208 C M Y K 2011. 1. .002 · 10−3 Gázok 9.9 · 10−5 1. .04 · 10−5 Folyadékok etil-alkohol (50%-os) (etanol) benzol glicerin higany lenolaj η (Pa · s) 2. . 1.02 · 10−5 1.86 · 10−3 0. .607 1. 1.9 . Nh ny anyag dinamikus viszkozit sa 20 ◦ C-on ammónia hélium hidrogén levegő metán η (Pa · s) 1. 1.00 · 10−5 0.23 · 10−7 2.404 0.30 · 10−2 neon oxigén szén-dioxid 3.000 – 2.548 0.091 – 2.355 0.588 · 10−5 – 3. .653 · 10−3 Víz −5 · 10 · 10−5 50 60 70 80 90 100 1.710 – 1.316 0. .820 30 40 Víz −5 · 10 · 10−5 · 10−5 · 10−5 · 10−5 – 1.136 · 10−3 0.00 · 10−5 2. 9. .94 .179 200 360 500 2.47 1.82 · 10−5 1.467 0. .46 1.307 · 10−3 1.282 · 10−3 · 10−3 · 10−3 · 10−3 · 10−3 · 10−3 0.ja Név Eötvös-állandó kE (J/K) Név 2.05 · 10−7 nitrobenzol 2.92 · 10−7 szén-diszulfid 2. .3 · 10−7 ecetsav Eötvös-állandó kE (J/K) oxigén* 1.14 · 10 higany −7 1. .8 · 10−7 glicerin-trisztearát 0.31. A leveg s a vz dinamikus viszkozit sa a hmrsklet fggvnyben t (◦ C) t (◦ C) η (Pa · s) Levegő −100 −50 −20 0 10 20 1.1 · 10−7 klór* 0.3 . 1.67 .62 .02 · 10−7 szén-tetraklorid 2.595 · 10−5 · 10−5 · 10−5 0.906 · 10−5 η (Pa · s) Levegő – – – 1.1 · 10 benzol −7 0. .11 · 10−7 0.55 · 10−3 5.78 · 10−7 fluor* 2.9 .18 1.94 · 10 fenol 0.36 .0 · 10−7 nitrogén* −7 5.797 · 10 0. .10 · 10−5 2. .957 2. május 6.2 · 10−7 víz * Ezen gázok esetében a folyadékfázishoz tartozó hőmérsékleti tartományban értelmezett érték.35 · 10 etil-alkohol (etanol) metil-alkohol (metanol) −7 0.002 · 10−3 −3 0.14 · 10 107 1.664 · 10−3 1.49 · 10−5 melasz méz (16% víztartalmú) méz (29 ◦ C-on) petróleum szurok víz 165 19 7 −3 2. 6. 1.

98 · 10 −5 111 1 800 383 5. .05 · 10−5 163 1 256 205 308 1. 100 ◦ C tartományban α (1/K) 3198 12 – 2.25 · 10−4 21 1 675 741 671 36 907 120 4 409 23 2 561 2 862 11 14 1 596 14 429 foszfor 44.7 · 10 −5 16 611 230 2.236 francium 27 677 – 1 314 29.76 938.42 · 10 −5 65 1 759 130 · 10 −6 373 1 574 szublimálási hő 343 arany 1 064 arzén 2 856 817 614-től (hármas.21 · 10−5 29 2 024 234 147 · 10 −6 135 3 186 133 2.4 · 10 99 1 920 230 2 204 29 1.33. –18:36 .39 · 10 Olva.7 · 10−6 211 6 360 281 9.8 2075 28.9 · 10 −6 105 1 725 173 1.6 1 587 19 1.13 · 10 11 európium germánium 192 −5 27 1 529 gallium – 1 100 3 424 1 411 gadolínium – 56 3 927 419.5 – – −6 – – 3 264 11 9.12 · 10 104 1 695 165 2 072 82 3.4 Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 209 C M Y K 209 2011.6 824 3.3 961. május 6. .szublimál pont) 50 asztácium 302 337 2 bárium 727 1 897 18 berillium 1 287 bizmut 271.9 – · 10−5 799 1 855 diszprózium 1 564 190 – 1.44 cirkónium 2 471 5.15 277 0. 100 ◦ C tartományban λ (J/(m·K·s)) Lineáris hőtágulási együttható a 0 .6 2 446 itterbium 1.4 bór cérium cézium cink 52 857 124 −6 2 090 35 000 1 030 38 2 680 205 9. Szil rd elemek htani adatai Név Olvadáspont to (◦ C) aktínium 1051 Forráspont tf (◦ C) Hővezetési együttható a 0 .22 · 10 −5 103 1 680 168 · 10 −5 63 1 155 176 1. .9.3 2 233 1 472 156.3 2 519 221 361 10 886 900 antimon 630.75 · 10 −6 465 4 516 322 · 10 −6 122 3 700 146 −5 2 833 4 603 60 23 5.Forráshő dáshő Lf (kJ/kg) Lo (kJ/kg) – – −5 Közepes fajhő 25 ◦ C-on c (J/(kg · K)) – alumínium 660.8 holmium 1350 −5 6 ezüst hafnium 1.34 · 10 · 10 2 162 irídium 1 825 · 10−6 822 indium 32 470 6.9 2 694 16 1. .5 erbium 8.2 · 10−4 80 3 984 330 5.63 · 10 −5 53 921 145 4 428 1 194 39 6.89 · 10−5 103 2 390 234 1.

1 · 10 platina 1 768 3 825 72 8.9 ón (fehér.9 2 602 – – 5 012 88 ozmium 3 033 – – – 213 60 2 497 – 5.2 · 10 −5 209 3 760 653 · 10 −5 61 2 033 741 8.2 160 4 135 · 10−5 1 342 1 090 193 Közepes fajhő 25 ◦ C-on c (J/(kg · K)) 3.6 2 927 2 671 3 455 Lineáris hőtágulási együttható a 0 .35 · 10 ón (rideg.38 kén 115.9 · 10−6 8.2 · 10 267 4 207 477 molibdén 2 623 4 639 140 4. május 6. –18:36 .1 · 10−6 154 3 305 131 −5 157 3 398 244 101 2 405 134 palládium 1 555 2 963 72 1.5 4 744 1 749 35 – 7.2 kobalt 1 495 króm 1 907 lantán 920 lítium 180. 100 ◦ C tartományban α (1/K) 1. 100 ◦ C tartományban λ (J/(m·K·s)) 3 336 17 jód 113. .2 95 Olva.45 97 200 103 – 94 13 – – 285 – 57 886 232 2. .08 · 10−5 0. γ ón. Szil rd elemek htani adatai (folytat s) Név Olvadáspont to (◦ C) ittrium 1 526 Forráspont tf (◦ C) Hővezetési együttható a 0 . 162 ◦ C felett) 231.9 · 10 −6 260 6 580 461 · 10 −5 60 2 897 197 −5 1.Forráshő dáshő Lf (kJ/kg) Lo (kJ/kg) 422 19 600 3 308 – – – · 10 −6 362 5 254 1 068 −5 mangán 1 246 2 061 8 2.2 2.6 · 10 3 393 16 9. .1 0.3 – · 10−5 263 6 490 415 4. β ón) – – 67 2.72 neodímium 1 016 neptúnium nikkel nióbium 3 066 140 17 9. .3 – – 733 1.8 · 10−6 290 6 153 251 7.33.33 · 10−5 292 6 378 440 54 · 10 −6 290 7 360 268 · 10 −5 2 862 130 −5 2477 ólom 883 327.6 644 3902 6 – – 1455 2 913 91 1.9.4 kadmium 321 767 kalcium 842 kálium 63.1 · 10 −5 113 4 260 1 235 · 10 −6 75 2 000 205 nátrium 97.2 85 4.7 184.8 · 10−6 plutónium 640 3228 6 – – – – polónium 254 962 – – – – – 210 Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 210 C M Y K 2011.5 lutécium 1663 magnézium 650 1 484 759 444.

9 .3 11 2.5 – 4 796 7. .2 117 221 terbium 1.18 · 10−5 272 6 095 465 162 −6 192 4 009 134 volfrám 3 422 5 555 4. .03 · 10 −5 103 1 840 183 · 10 −6 titán 1 668 3 287 22 8.7 · 10 · 10−6 – 140 szilícium 1 414 3 265 150 szkandium 1 541 2 830 303. 100 ◦ C tartományban λ (J/(m·K·s)) prazeodímium 931 3 510 13 prométium 1 042 3 000 15 protaktínium 1 572 3 300 47 rádium 700 1 737 19 rénium 3 186 5 596 48 réz 1 085 ródium 1 964 rubídium 39. 1.Forráshő dáshő Lf (kJ/kg) Lo (kJ/kg) · 10−6 6.1 szén (gyémánt) 3 500 B – 205 −5 – – −6 1.5 1 473 333 352 69 – – 691 – – 1 047 – 494 678 16 1.25 · 10−5 0.7 2 334 1 072 szelén 2 562 Lineáris hőtágulási együttható a 0 .Név Olvadáspont to (◦ C) Forráspont tf (◦ C) Hővezetési együttható a 0 .02 · 10−5 357 7 293 557 46 · 10 −5 21 813 128 · 10 −6 3 017 5 458 58 4 265 51 3 221 180 13 700 2 157 1 359 0.27 · 10 4 827 – 1.6 365 8 893 523 tórium 1 750 4 788 54 1. –18:36 . .3 345 8 975 486 vas 1 538 2 861 80 1. . .4 · 10−6 252 5 610 238 – – 8.2 · 10 −6 1 280 1 650 tantál 988 – 72 – · 10−6 technécium 449. 100 ◦ C tartományban α (1/K) 3.5 · 10 Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 211 C M Y K 211 2011.1 −5 688 3 527 tellúr · 10−6 4 150 szén tallium 6. .33 · 10 −5 109 1 456 160 1.12 · 10−5 83 2 202 113 17 1.6 3 6.52 – 3 824 35 140 192 – 1 382 685 2 343 180 777 4 027 80 Közepes fajhő 25 ◦ C-on c (J/(kg · K)) – 58 1 790 Olva.2 3.39 · 10 −5 53 1 753 116 · 10 −6 túlium 1 545 uránium 1 135 1 946 4 131 28 vanádium 1 910 3 407 31 8.5 – – 174 4 165 – – 140 – 1.31 ruténium stroncium szamárium 3 695 395 150 · 10 – – 385 · 10 210 4 800 244 9 · 10 −6 26 887 360 6. május 6.68 · 10 13 3 650 S – 138 −5 szén (grafit) – −5 2.675· 10−5 138 820 201 1.

7 · 10−5 1.9 · 10−6 1300 . 1. . 2. . .035 . 1.05 . . . . . 2. . .060 0.75 . . –18:36 . . . . 1. . . 8 · 10−6 0.4 . . .7 . .3 1. . 1020 10 .2 · 10−6 5. .8 · 10−5 0. . . . . 35 121 . . . . 20 ◦ C-on cp (J/(kg · K)) Név Olvadáspont to (◦ C) Hővezetési együttható 20 ◦ C-on λ (J/(m · K · s)) Lineáris hőtágulási együttható 20 ◦ C-on α (1/K) acél (ausztenites) acél (ferrites) agyag alumínium-oxid alumíniumötvözetek beton bronz cinkötvözetek csillám fémkerámiák 1350 .5 · 10−6 5 · 10−6 1.6 30 . . . . .2 .9 . . . . . 1550 – 2050 – – 880 . . . 1.88 · 10−5 2. .3 · 10−5 – 7 . . Fajhő. . . . 7 · 10−5 1300.4 · 10−5 – magnéziumötvözetek nikkelötvözetek parafa porcelán samott sárgaréz 420 . 17 30 . 420 – 1425 13 . . . . 0. . 650 70 . 0. 1. .35 3 . 0.0 . 0. . 1. Szil rd anyagok htani adatai Ü: üvegesedik.2 55 . 4. . . B: bomlik S: szublimál Az adatok csak tájékoztató jellegűek.1 . . 4. .2 . 155 2.6 · 10−5 – 1260 . . . 1. . 2. 1700 lombos fa a rostokra merőlegesen magnézium-oxid 2800 – 1. . .9. 75 95 . . . . . 10 · 10−6 – 0. származási hely. 1040 380 . .2 3. . 6. 1. 6 · 10−7 800 750 494 2093 1000 . . .2 0. .8 . . 1440 – 1700 – 880 .7 . .85 .2 3 . .1 . előállítási technológia. .4 3. .5 .2 . 2.9 140 2. . . . 0.4 0.1 . . .34. . 160 1. 1. . . 1700 – – 840 360 – 880 – fenyőfa a rostokkal párhuzamosan – 0. . . 900 840 380 szilícium-karbid 2700 S 90 .045 25 . .91 · 10−5 1700 . .2 . 2100 1. 5 · 10−6 – gipsz gránit gyémánt jég (0◦ C-on) kőszén kvarcüveg 212 Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 212 C 470 M Y K 2011. 2. 0. 8 · 10−6 1. . . . . 34 1. . . . .9 .3 · 10−5 – – – 3500 B 0 – 1480 Ü 0. . . 1300 – lombos fa a rostokkal párhuzamosan – 0. . 1. nedvességtartalom és porozitás nagymértékben befolyásolja az értékeket. 113 0.29 2. . . 1550 1350 .8 · 10−5 – 3 . . 237 0. 125 4 . 1. .4 · 10−5 1.4 · 10−5 1. .2 . . . .1 · 10−5 – 5 . 8.4 – 3 . .1 800 . . 90 0.3 .8 .3 · 10−6 – fenyőfa a rostokra merőlegesen – 0. május 6. . . .6 . .0 . az összetétel.68 .045 . 60 0. . 1. . . .3 · 10−5 8.2 45 .

16 . HDPE) polietilén (kis sűrűségű. . 0.6 2.35 30 . . . 5. 1. 0.7 . . 130 · 10−6 – . 100 Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 213 C M Y K 213 2011. . 90 3. .35 1. május 6. 125 −40 .6 .7 . 1. . .3 – 9 . 20 0. . 180 · 10−6 180 . . . . 1. Nylon 6) polikarbonát (PC) poli(etiléntereftalát) (poliészter) polietilén (nagy sűrűségű. Név cellulóz-acetát poliamid (PA 6. . 120 1. 825 Ü 21 7 . . . . 10 · 10−6 – 840 9. . .5 . 0. 120 120 0. 200 · 10−6 1.25 50 . . 0.14 0. . 0. .2 . . .5 · 10−6 – – – – 0.9 . . . 170 −270 .16 . . 20 ◦ C-on cp (J/(kg · K)) 3100 1540 .04 . . 0.33 100 . 0.52 100 . .2 100 .45 . . 1. . –18:36 . . . . .0 . . 90 400 B 0. 220 Ü 0. .2 . .40 30 . . . . 95 −260 .22 66 .Név titán-karbid titánötvözetek üveg üvegszál-erősítésű műanyag volfrám-karbid zsírkő (talkum) Olvadáspont to (◦ C) Hővezetési együttható 20 ◦ C-on λ (J/(m · K · s)) Lineáris hőtágulási együttható 20 ◦ C-on α (1/K) Fajhő.44 2. . 0. 160 · 10−6 90 Ü 0. . Manyagok htani adatai A gyártási technológiától és a kialakuló szerkezettől függően kismértékben változhatnak az értékek. . 65 · 10−6 150 0. 100 · 10−6 1.1 Alkalmazási tartomány Talk (◦ C) −20 . . 90 · 10−6 1.12 . . . . . .25 75 . . . 170 polisztirol (PS) poli(tetrafluoretilén) (teflon) poli(vinil-klorid) (PVC) poliésztergyanta Fajhő c (kJ/(kg·K)) 1. 0. 100 · 10−6 – −30 . . . . . .28 95 · 10−6 1.3 · 10−6 3. .1 7. . . .2 1. 120 Ü 0.10 . . . . 280 160 . . . . . 0.31 . 1650 330 . . . . .5 . . 160 200 Ü 0. . . . 95 −40 . . .09 −6 .25 30 . . .24 . 9. .12 . . . 70 · 10−6 265 0. . . 0.4 · 10−6 8. . . .14 . 75 140 B 0. . . . . . .5 · 10−5 – 2870 1460 30 .22 60 .32 80 . .19 .35. 210 · 10 100 . . . 90 0.10 . . 1. 200 · 10−6 1. 60 · 10−6 120 Ü 0. 0.9 −10 . . . 320 110 Ü 320 0.9 −60 . . LDPE) poliimid (kapton) poli(metilmetakrilát) (plexi) polipropilén (PP) Olvadáspont to Hővezetési Lineáris hőtágulási együttható λ együttható α (1/K) (◦ C) Ü: üvegesedik (J/(m·K·s)) 23 ◦ C-on B: bomlik 70 .4 . . . .2 1. .

92 . kénsav (tömény) 13. . bróm Br2 0.140 1.56 · 10 −3 1.10 · 10−3 0.28 · 10−3 – 3. nehézvíz (∗) −70 −3 CCl4 1.30 · 10 −3 −14 1.465 1.30 1.19 (∗) 0 20 ◦ C-on A víz térfogati hőtágulási együtthatója függ a hőmérséklettől. Folyadkok htani adatai Név Fajhő Hőve0 ◦ C-on zetési együtt c  ható kJ 18 ◦ C-on kg · K  λ  J m·K·s 1.00 · 10−3 1.535 3. –18:36 .74 0.8 – – 4.138 (∗) 8.43 · 10−3 0. etil-alkohol (etanol) (C2 H5 )OH 2. 0 ◦ C ≤ t < 4 ◦ C esetén β < 0 t = 4 ◦ C esetén β = 0 t > 4 ◦ C esetén β > 0 214 Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 214 C −10 (∗∗) 23.00 · 10 −3 −3 5. konyhasóoldat (20%) 0.8 −22. szén-tetraklorid 20.21 T2 O 4.5 H2 SO4 CH3 OH −112 −63.151 – 2.19 · 10 −3 −111. trícium-oxid (∗∗) 1.7 0.46 0.19 · 10 −97.14 0.39 CHCl3 0.160 1.10 0. május 6. − 130 −3 11.3 10. terpentinolaj −116.162 1.593 – C5 H12 14. glicerin (vízmentes) 9. salétromsav HNO3 17.62 · 10 – 0. kloroform 12.41 2.6 CS2 1. petróleum – 16. n-pentán 15.80 −38.72 0. éter (dietil-éter) (C2 H5 )O 7.587 (∗) – – 3.3 3. benzin – 2.163 1.291 0.3 0.16 2.25 · 10 4.105 −3 H2 O 21.140 0.374 0.18 0. gázolaj 8.12 1.9. .39 0.94 – 1. aceton (dimetil-keton) (CH3 )CO 2.62 · 10 −3 −129. 1. benzol C6 H6 1.7 10.23 · 10−3 0. metil-alkohol (metanol) −50 .50 · 10−3 0.5 −7. . .140 −3 6.10 Térfogati hőtágulási együttható β (1/◦ C) 0.5 D2 O 4.00 – 0.8 1.198 1. víz 4.24 · 10 −41.9 −18 18.6 −30 – C3 H5 (OH)3 Hg Olvadáspont Fagyáspont to (◦ C) 105 Pa nyomáson M Y K 2011.84 0.91 0.00 · 10 (∗) 22.36. sósav (20%) HCl + aq 2. higany (∗) 2.105 1.27 – (∗) 2.465 −94.39 (∗) 0. szén-diszulfid – 18 −3 19.181 · 10 0.13 · 10−3 5.

4 318 2073 nehézvíz 22.08 Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 215 C M Y K 215 2011.49 kloroform 11.1 127 58. 76. – – – 374.6 gázolaj 7. 377 194 4.01 116 353 197 3. – benzin 2.51 szén-tetraklorid 19.06 – – 374.2 22.8 67.(kJ/kg) séklet pkr ◦ hő tkr ( C) (MPa) Lo (kJ/kg) 56. 300 – 46.8 78.1 364 277 7. metil-alkohol (metanol) 13.85 benzol 3. 101.7 338 525 – 396 236 – 6.51 éter (dietil-éter) 6. 1180 310 10. trícium-oxid 23.8 – 64. .8 17. .5 98. higany 9.33 bróm 4. –18:36 .1 75 247 262 108.1 40 . 300 290 – 201 357 11. 110 – – – sósav (20%) 17. .Forráspont tf (◦ C) 105 Pa nyomáson Olvadás.Forráshő Kritikus Kritikus hő Lf hőmér. 220 – 80. 86 39.55 szén-diszulfid 18.7 – – – 10. 1110 237 1.7 83. 5.6 193 283 4.2 22. glicerin (vízmentes) 8. – kénsav (tömény) 10.28 etil-alkohol (etanol) 5.5 Név – 1101 240 285 1460 109 553 – 61. 906 244 6.00 105. 100 335 2256 víz 21.1 150 . – 335 – – petróleum 15. 36. – 288. .4 107 34. május 6.08 aceton (dimetil-keton) 1. 4. – konyhasóoldat (20%) 12.2 74.34 n-pentán 14.nyomás Fagyás.4 200 .5 82. 160 – 293 376 – terpentinolaj 20.7 482 – – salétromsav 16. . .

vízgőz H2 O 1.37.847 1.726 · 10−3 3.0 · 10−3 – 26. kén-hidrogén H2 S 1.2 · 10−3 – 15.675 · 10−3 2.40 24. metán CH4 17. kén-dioxid SO2 0. ózon O3 0. hidrogén H2 14.374 1.31 22.365 1.512 1.236 10.056 1.214 1.35 8.3 · 10−3 3. –18:36 . május 6.0 · 10 2.9.666 1.386 1. klór Cl2 0.7 · 10 −3 – 3.5 · 10−3 3. etán C2 H6 1. argon Ar 0.523 0.25 4.047 0.29 22.068 0.40 24.573 1.7 · 10−3 3.161 1.487 – – 128.821 1.628 0.7 · 10−3 – 7.6 · 10−3 3.795 – 1. xenon Xe – – 1.821 0. hidrogén-klorid HCl 0. propán C3 H8 1.745 1.318 1.0 · 10−3 3.637 1. n-bután C4 H10 1.750 · 10−3 5.653 1.66 5.112 1. 273 K-en) Név cp cV κ= (kJ/(kg · K)) cp cV Hővezetési együttható 18 ◦ C-on λ Térfogati hőtágulási együttható β (J/(m · K · s)) (1/K) −3 3.674 · 10−3 20.812 0.916 0.234 3.662 · 10−3 9.566 1.4 · 10−3 3.658 – – 18.632 1. G zok.65 46.65 16.477 1.5 · 10−3 19. kripton Kr – – 1.66 143. levegő – 16.642 · 10−3 −3 3.7 · 10−3 – 10.14 15.720 · 10−3 216 – – – Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 216 C – – M Y K 2011. gzk htani adatai Fajhő (105 Pa-on.32 30.2 · 10−3 3.40 24.8 · 10 13. neon Ne 1. szén-dioxid CO2 0. hélium He 5.712 1. ammónia NH3 2.385 · 10−3 – 13.4 · 10 12. éter (dimetil-éter) (CH3 )2 O – – 1.0 · 10−3 −3 3.802 · 10−3 1.161 1.41 175.674 · 10−3 21.030 0.997 0.2 · 10−3 3.661 · 10−3 19.6 · 10−3 3.27 8. nehézhidrogén D2 14.40 23.038 0. acetilén (etin) C2 H2 1.40 18. fluor F2 0.502 0. oxigén O2 0.30 13.9 · 10 14.741 1.22 6.68 87.595 – 1.660 · 10−3 8.0 · 10−3 3.726 · 10−3 24.3 · 10−3 3.11 18.30 14. nitrogén N2 1.623 1.342 – – 27.1 · 10−3 – 23.367 · 10−3 25.41 – – −3 11. szén-monoxid CO 1.690 · 10−3 0.

0 – 251 −5.8 199 −147. –18:36 .8 −182.49 n-bután 4.70 fluor 6.4 29. −218.7 – 469 127.7 3.5 0.04 oxigén 20.0 −188.0 448 96.0 100. −56.0 3.88 kén-dioxid 11.9 13. −157.82 levegő 15.2 504 −82.9 −108. 3.1 3.0 −183.6 −60.70 klór 13.43 hidrogén-klorid 10. 4.06 vízgőz 25.26 propán 22. −187. −220.0 5.0 – 754 35.36 ózon 21.0 −85.8 −245. −210.0 5.0 −85. 188 −138.5 448 51.89 xenon 26.5 −81. −129. május 6.8 58.8 4.5 95.9 – −259. 56.3 −185. 6.4 573(4) 31.5 4.0 −35.35 szén-dioxid 23.8 −42.7 117 −63.6 5.7 −33.8 213 −118.7 −112.0 −23. 30.0 9.63 metán 16.0 −112.Olvadás.4 −189.2 216 −140. −251.23 hélium 7.4 9.9 – 105(4) −228.9 0.8 −88.6 386 152.1 80. −182.0 339 Kritikus hőmérséklet tkr (◦ C) 1368 132.96 etán 5.0(3) 18.49 szén-monoxid 24. 2256 374.29 hidrogén 8.8 5.2 22.28 Név ammónia 1. 390 157.49 kripton 14.0 261 114.0 −195.5 7.4 8.0 −111.7 159 −272.0 −191.73 neon 18.6 26 · 10 Pa nyomáson 5. – 314 −234.197 52 · 105 Pa nyomáson szublimálási pont szublimálási hő 5 Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 217 C M Y K 217 2011.2(1) −268.02 kén-hidrogén 12.0 7.6 −254.8 25.2 −220.5 −138. −248.39 nitrogén 19.30 éter (dimetil-éter) 17. 461 16.Forráspont Olvadáshő Forráshő pont Fagyáshő Lo (kJ/kg) tf (◦ C) Fagyáspont Lo (kJ/kg) to (◦ C) 105 Pa −77.6 58. 551 100.5 81.34 etin (acetilén) 3. −78.6 −161. 117 69. −267.1 −103.8 −83.90 argon 2.0 37.5 25.7 19. 461 239.2 −151.0 −75.0 7.0 (1) (2) (3) (4) 334 17.6 −249.3 167 −122.69 nehézhidrogén 9.0 – 209 −140.3(2) −205.7 2.1 486 32.3 −10. 4.4 Kritikus nyomás pkr (MPa) 11.2 −252.0 −192.9 −0.8 1.9 1.8 5.

13 8. . Gyullad si hmrskletek. Fűtőérték: (alsó fűtőérték) az égéshőnek az égésnél keletkező víz elpárologtatásához szükséges hővel csökkentett értéke. 300 44 42 320 42. . . . . ha az égéstermékeket a kiindulási hőmérsékletre hűtjük vissza. 46 39. –18:36 . . . . 120 Gázok. . . . 360 64 52 58 47 545. 580 42 40 etil-alkohol (etanol) 390. 34 kőszén 350. . . 15 250. május 6. . . 450 10. . 30 barnaszén-brikett fa (száraz) tőzeg (száraz) barnaszén – 20. .38. . 16 12. . 750 28. 31 28. . 300 16. . . . 430 44. . . . . gshk. 46 40. . . . . 440 ∼8 Fűtőérték Ha (MJ/kg) Égéshő Hf (MJ/kg) 49 46 470 50 42 gázolaj 350. . 450 29. Szilárd anyagok Gyulladási hőmérséklet tgy (◦ C) Fűtőérték Ha (MJ/kg) Égéshő Hf (MJ/kg) antracit 425. gőzök Gyulladási hőmérséklet tgy (◦ C) benzolgőz – Égéshő Hf (MJ/m3 ) Hf (MJ/kg) Ha (MJ/m3 ) Ha (MJ/kg) – 40 490. 34 kohókoksz 550. 35 27. . . . . . 35 32. sok esetben függ a pontos összetételtől. Égéshő: (felső fűtőérték) az a hőmennyiség. . ftrtkek Közelítő és kerekített értékek. . . . 44 petróleum xilol 495 43 41 toluol 553 42 41 benzol 540. . . 11 fa (nedves) – Folyadékok Gyulladási hőmérséklet tgy (◦ C) bután (cseppfolyósítva) propán (cseppfolyósítva) ∼ 11 425. . . . . . . . 18 15. 44 benzin 230. . . . .9. . . . . 17 225-280 14. 425 30 26 – 28 24 465 22 19 spiritusz (90%) metil-alkohol (metanol) szén-diszulfid 102. . . amely 1 kg vagy 1 m3 20 ◦ C-os tüzelőanyag tökéletes elégetésekor felszabadul. 21 ∼ 20 285. 560 58 59 54 55 138 Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 218 C 15 Fűtőérték M Y K 2011. 440 33. . . 530 510 etán etilén (etén) butángőz propángőz 218 147 36 117 49 108 46 90 50 83 46 320.

. norm l lgkri nyom son (105 Pa) Közvetett mérési eredményekből számított értékek.79 ·10−7 O2 478 6.Gázok. 1 870 ◦ C földgáz Bunsen-égőben égetve 2 200 ◦ C földgáz oxigénben égetve hidrogén oxigénnel égetve 2 280 . . . 780 – 17 – 14 szén-monoxid 610. május 6. . . . Név Termikus átlagsebesség v (m/s) Közepes szabad úthossz l (m) Név Termikus átlagsebesség v (m/s) Közepes szabad úthossz l (m) H2 1910 1. . .94 ·10−8 Kr 295 4. . 1 960 ◦ C etil-alkohol (etanol) lángja 1 700 ◦ C 2 700 . 1 200 ◦ C kőszén előtüzeléssel 1 300 .18 ·10−7 Hg 190 3. –18:36 . . 20 – 17. . 6 – ∼5 – 19. 600 35.03 ·10−8 He 1350 1.73 ·10−8 vízgőz 615 3.31 ·10 −8 CO2 408 3. 18 – városi gáz (világítógáz) 9. . . . 750 36 55 33 50 földgáz 560. .39. 1 500 ◦ C 700 . 45 – 32. . .05 ·10−8 Ar 427 6. L nghmrskletek kőszén kazánban égetve 1 000 .44 ·10−8 Ne 604 1. . 650 11 10 – – hidrogén 575. . 42 – ammónia 650.50 ·10−8 Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 219 C M Y K 219 2011. . . . . 3 100 ◦ C acetilén (etén) oxigénben égetve 9. 1 200 ◦ C barnaszén kazánban égetve 1 550 .22 ·10−7 N2 511 6. . 585 12 143 10 120 metán vízgáz 600 – 11 – 10 generátorgáz 600 – 5. . . . 2 900 ◦ C hidrogén levegőben égetve 1 770 .40. . . . gőzök Gyulladási hőmérséklet tgy (◦ C) acetilén (etin) Égéshő Fűtőérték Hf (MJ/m3 ) Hf (MJ/kg) Ha (MJ/m3 ) Ha (MJ/kg) 335 53 57 52 56 fagáz (nedves) – – 46 – 42 fagáz (száraz) – – 33 – 29 650. . .94 ·10−8 Xe 236 3. G zmolekul k s g zatomok termikus tlagsebessge s kzepes szabad thossza 20 ◦ C-on. . .

a vz srsge s p rolg shje a hmrsklet fggvnyben Telített vízgőz Hőmérséklet t (◦ C) Nyomás p (kPa) Sűrűség Sűrűség .9. Teltett vzgz nyom sa s srsge.41.

(kg/m3 ) .

24 2394.4 55 15.800 0.3 95 84.3 90 70.6 370 21 052 374.1043 985.1 2031.3 4.126 2465.38 2256.1 70.607 95 0.24 712.07 2382.50 200 1 554.57 759.2933 971.926 2488.12 1.167 5 0.617 892.5 46.2 1715. –18:36 .0 326.548 916.3 150 476.24 2406.0128 999.59 2345.299 939.24 2358.333 9 0.549 0.81 2333.0068 999.006 0.619 2 0. május 6.6 30.0048 5 0.0 2187.9 70 31.155 0.696 5 0.65 2295.1 50 12.857 864.5 19.75 834.7 572.523 0.0173 998.3534 968.8 175 892.1302 983.3 100 101.917 0.727 2477.2 326.23 2453.5 15 1.5045 961.0094 999.107 0.6 300 8 591.3 85 57.3 2.67 2430.0 1403.3 80 47.7 12.9 2112.336 9.34 2282.7 225 2 550.225 7 0.8 200.0 0 2500.739 0.374 5 0.356 0.0 1188.4 891.6 65 25.867 Párolgáshő Lp (kJ/kg) 20 45 220 Víz M Y K 2011.1 35 5.6 25 3.3 60 19.01 2.9 40 7. (kg/m3 ) 0.8 275 5 948.0303 995.2 22 106 Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 220 C 999.1981 977.1611 980.68 654.73 2370.0 448.0511 992.98 799.236 4 0.0230 997.0396 994.581 0 0.0 1836.0828 988.4235 965.324 0.83 2308.07 2442.8 250 3 977.3 30 4.92 2269.5 7.872 73 0.2 0 325 12 057 350 16 536 113.4 448.7 1940.4 125 232.89 2321.4 1572.8 10 1.3 0.5977 958.2418 974.0656 990.05 2417.8 75 38.

A vz forr sponti hmrskletnek v ltoz sa a nyom s fggvnyben Nyomás p (Pa) p (torr) Hőmérséklet t (◦ C) Nyomás p (Pa) p (torr) Hőmérséklet t (◦ C) 87 991 660 96.63 113 989 855 103.71 107 323 805 101.50 101 325 760 100.27 92 657 695 97.73 90 658 680 96.11 108 656 815 101.14 95 990 720 98.52 106 656 800 101.9.88 111 322 835 102.17 99 990 750 99.07 111 989 840 102.49 109 989 825 102.44 93 324 700 97.91 107 989 810 101.00 9. Nh ny anyag h tad si egytthat.30 109 322 820 102.80 94 657 710 98.66 97 990 735 99.09 91 991 690 97.50 103 323 775 100.32 96 657 725 98.62 93 991 705 97.55 89 991 675 96.10 101 990 765 100.18 88 658 665 96.00 99 323 745 99.37 89 324 670 96.49 97 324 730 98.91 91 242 685 97.97 95 324 715 98.30 102 656 770 100.44 100 322 850 103.12 105 323 790 101.42.83 98 657 740 99.69 110 656 830 102.33 100 657 755 99.43.32 105 989 795 101.91 104 656 785 100.71 103 990 780 100.82 114 655 860 103.26 112 655 845 103.

2 000 2 000 . . 250 túlhevített vízgőz 23 . –18:36 . május 6. . . 6 000 kondenzálódó gőz 5 000 . . . . erős áramlással 50 . . . . . . . forrás közben 3 000 . . gázok természetes áramlás esetén 6 . természetes áramlás esetén áramló víz 250 . 20 levegő. . enyhe áramlással 20 . . 116 víz. . 15 000 Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 221 C M Y K 221 2011. 8 000 víz.ja α (J/(m2 · K · s)) levegő. 50 levegő.

Nh ny anyag tlagos emisszi.44.9.

95 0.11 0.05 0.08 0.98 0.9 0.19 0. ezért a közölt adatok csak tájékoztató jellegűek.5 0 100 100 25 25 100 ε 0.01 0.071 0.94 0. oxidáltsága.23 0. Név fényes oxidált fényes acél alumínium oxidált fényes arany beton emberi test jég króm nikkel olajfesték platina fényes fényes fényes t (◦ C) 100 200 25 100 200 600 100 500 25 36.15 0.s tnyezje Az emissziós tényező értéke nagyon sok paramétertől (hőmérséklet.02 0.21 0. polírozottsága.06 0.024 0.03 0.6 0. a vizsgálat szöge) függ.75 0.45.79 0.08 0.19 0.022 0.02 0.64 0.028 0.74 0.28 9. Szil rd anyagok relatv dielektromos lland.037 0.98 0. a felület érdessége.032 0.) réz samott vas lemez öntött kovácsolt volfrám t (◦ C) 500 1000 1500 fényes 100 1000 fényes 100 oxidált 100 fényes 100 oxidált 200 futtatott 25 oxidált 200 fényes 25 100 500 1500 2000 ε 0.047 Név platina (folyt. hullámhossz.

3. 3 2.5 4 8. . . 6 5.5 5 1. 4. .7 2.. .5 2.7 . . 4. 8 1 000 .5 2.5 prespán sellak tégla trolitur üveg 2. 14 3. . .5 .4 . . 2.2 5. . 6. .2 . –18:36 . . . .3 .5 . . . .6 .5 . .2 5 .ja Az értékek a gyakorlati felhasználás szempontjából érdekes frekvenciákon érvényesek. . 5 3. . 2. . Név alumínium-oxid bakelit bárium-titanát borostyán celluloid csillám ebonit gumi gyémánt εrel 9 . . . . 3 5. . . . . . .5 . 3. 15 Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 222 C Név kvarc (kristály) kvarc (üveg) márvány mikanit műgyanta olajospapír papír paraffin porcelán M Y K 2011. .9 2.5 5 3.5 .6 . 6..68 jég kemény porcelán keménygumi keménypapír lemez kén konyhasó 222 3.. . 4. .5 . .8 εrel 3. .5 3 . május 6.4 2.3 2.2 .5 . .3 5. 9 000 2. . . 10 4.. 3. .9 2 .

9.46. Manyagok relatv dielektromos lland

ja
Az értékek a gyakorlati felhasználás szempontjából érdekes frekvenciákon érvényesek.
Név

εrel (1 MHz-en)

cellulóz-acetát

3,2 . . . 7,5

poliamid (PA 6, Nylon 6)

3,6

polikarbonát (PC)

2,9 . . . 3,1

poli(etilén-tereftalát) (poliészter)

3

polietilén (nagy sűrűségű, HDPE)

2,3 . . . 2,4

polietilén (kis sűrűségű, LDPE)

2,2 . . . 2,35

poliimid (kapton)

3,4

poli(metil-metakrilát) (plexi)

2,1 . . . 4,5

polipropilén (PP)

2,2 . . . 2,6

polisztirol (PS)

2,4 . . . 3,1

poli(tetra-fluoretilén) (teflon)

2,0 . . . 2,1

poli(vinil-klorid) (PVC)

2,7 . . . 3,1

9.47. Folyadkok relatv dielektromos lland

ja
Az értékek a gyakorlati felhasználás szempontjából érdekes frekvenciákon érvényesek.
Név

εrel

Név

εrel

benzol

2,28

petróleum

2,2

etil-alkohol (etanol)

25,1

szén-diszulfid

2,6

4,4

terpentinolaj

2,2 . . . 4,9
2,2 . . . 2,5

éter (dietil-éter)
glicerin

41,1

transzformátorolaj

kábelolaj

2,25

víz

metil-alkohol (metanol)

33,7

81,1

9.48. G zok relatv dielektromos lland

ja 0 ◦ C-on, 105 Pa nyom son
Név

εrel

Név

εrel

argon

1,000 504

nitrogén

1,000 528

hélium

1,000 066

oxigén

1,000 486

hidrogén

1,000 252

szén-dioxid

1,000 985

levegő, száraz

1,000 594

Fizika

16129 Fizika FVTABFT / 223

C

M

Y

K

223

2011. május 6. –18:36

9.49. Szigetel anyagok ttsi feszltsge
A gyakorlati szigetelési esetekre vonatkozó tájékoztató értékek.
Név

Uá (kV/mm)

bakelit

Név
10

2,4

celluloid

35. . . 45

olajozott papír

csillám

47. . . 68

pala

gumi

10

Uá (kV/mm)

nitrogén

20. . . 30
0,1. . . 0,3

paraffin

11,5

keménygumi

15. . . 30

paraffinolaj

70

keménypapír

20. . . 25

porcelán

34. . . 38

kvarc (kristály)

30. . . 40

prespán

10. . . 13

kvarc (üveg)

10. . . 30

sellak

40

levegő*

2. . . 4

szén-dioxid

25

márvány

1. . . 3

transzformátorolaj

10

*: A pára- és portartalomtól függően változó érték.

9.50. Szigetelt vrsrz vezetkek megengedhet terhelse
Keresztmetszet
(mm2 )

Állandó terhelésnél
legnagyobb áramerősség

túlárambiztosító
névleges áramerőssége

Szakaszos terhelésnél
legnagyobb áramerősség

(A)

224

0,5

7,5

6

7,5

0,75

9

6

9

1

11

6

11

1,5

14

10

14

2,5

20

15

20

4

25

20

25

6

31

25

31

10

43

35

60

25

100

80

140

Fizika

16129 Fizika FVTABFT / 224

C

M

Y

K

2011. május 6. –18:36

9.51. Szobahmrskleten vezet szil rd s folykony elemek fajlagos ellen ll sa, az ellen ll s hmrskletfggse
Fajlagos ellenállás 20 ◦ C-on

(Ω · m)

Név

alumínium

2,67 · 10−8

4,5 · 10−3

−7

5,1 · 10−3

antimon

4,01 · 10

arany

2,2

arzén

Fajlagos ellenállás hőfokfüggése
0, . . . , 100 ◦ C között
α (1/K)

· 10−8

4,

3,33 · 10

−7

−7


9

· 10−3

bárium

3,5

· 10

berillium

3,3

· 10−8

bizmut

1,17 · 10−6

4,6 · 10−3

cérium

8,54 · 10

−7

8,7 · 10−3

cézium

2

· 10−7

4,4 · 10−3

−8

4,2 · 10−3

· 10−3

cink

5,96 · 10

cirkónium

4,4

· 10−7

4,4 · 10−3

diszprózium

9,1

· 10

−7

1,2 · 10−3

erbium

8,6

· 10−7

2

· 10−3

európium

9

−7

4,8 · 10−3

ezüst

1,63 · 10−8

4,1 · 10−3

−6

1,76 · 10−3

· 10

gadolínium

1,34 · 10

gallium

1,55 · 10−7

4

· 10

−1

3,22 · 10

−7

higany

9,59 · 10

−7

holmium

9,4

· 10−7

1,71 · 10−3

indium

8,8

· 10

−8

5,2 · 10−3

irídium

5,1

· 10−8

4,5 · 10−3

itterbium

2,8

· 10

−7

1,3 · 10−3

ittrium

5,3

· 10−7

2,71 · 10−3

kadmium

7,3

· 10

−8

4,3 · 10−3

kalcium

3,7

· 10−8

4,57 · 10−3

kálium

6,8

−8

5,7 · 10−3

kobalt

6,34 · 10−8

6,6 · 10−3

−7

2,14 · 10−3

· 10−7

2,18 · 10−3

−8

4,35 · 10−3

germánium

4,6

hafnium

· 10

króm

1,32 · 10

lantán

5,7

9,29 · 10

lítium

· 10−3

4,4 · 10−3
1

· 10−3

Fizika

16129 Fizika FVTABFT / 225

C

M

Y

K

225

2011. május 6. –18:36

az ellen ll s hmrskletfggse (folytat s) Fajlagos ellenállás 20 ◦ C-on .51. Szobahmrskleten vezet szil rd s folykony elemek fajlagos ellen ll sa.9.

május 6.26 · 10−7 4.375 · 10 −5 – szilícium 2.2 · 10−7 1.1 · 10−3 szamárium 9.7 · 10 −8 4.9 · 10 −8 6.21 · 10−7 4.6 · 10 túlium 9 · 10 urán 2.06 · 10 −7 4.2 · 10−3 −7 3.4 · 10−3 vanádium 1.8 · 10−3 tórium 1.96 · 10 −7 3.4 · 10−3 rubídium 1.71 · 10−3 rénium 1.66 · 10 −7 5.48 · 10−3 1.82 · 10−3 tallium 1.4 · 10−7 3.92 · 10−3 · 10−7 1.0 · 10−3 −7 1.7 · 10−7 3.69 · 10−8 4.25 · 10−3 1.35 · 10−7 3.87 · 10 −7 4.2 · 10−3 ón (fehér. β ón) 1.3 · 10−3 ródium 4. 100 ◦ C között α (1/K) 4.4 · 10−7 4. . .1 · 10−3 palládium 1.058 · 10 prazeodímium 6. .08 · 10−7 4.01 · 10−7 6. (Ω · m) Név magnézium 4.6 · 10−7 2.9 · 10−3 vas 1.3 · 10−3 – 6.5 · 10−3 réz 1. –18:36 .2 mangán molibdén · 10−8 Fajlagos ellenállás hőfokfüggése 0. .7 – nátrium 4.2 · 10−3 tantál 1.16 · 10 −6 – titán 5.4 · 10−7 1.64 · 10−3 nikkel 6.6 · 10−3 ozmium 8.5 · 10−3 5.4 · 10 226 Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 226 C M Y K 2011.6 · 10 −7 2.8 · 10−3 ruténium 7.8 szelén szkandium 1.35 · 10−3 −8 5.5 · 10 neodímium 6.8 · 10−3 volfrám 5.6 · 10−3 ólom 2.60 · 10 −6 · 10 −8 4.5 · 10−3 −8 4.95 · 10−3 · 10 platina 1.5 · 10−3 tellúr · 10 −3 – terbium 1.2 · 10 −7 – szén (amorf) 1.7 −8 4.8 −8 4.8 · 10−3 nióbium 1.

Anyagcsere Fajlagos ellenállás 20 ◦ C-on .52. Szil rd.9. anyagszerkezettől függően változhatnak az értékek. elektromosan vezet anyagok fajlagos ellen ll sa s az ellen ll s hfokfggse Összetételtől.

7. (Ω · m) Fajlagos ellenállás hőfokfüggése 20 ◦ C-on α (1/K) acél (ausztenites) 7.2 · 10−7 4 · 10 szén (technikai felhasználású) szilit újezüst −5 .1 · 10−7 sárgaréz 0. . Szigetel anyagok fajlagos ellen ll sa 20 ◦ C-on Az anyagok szerkezetének és összetételének függvényében nagymértékben változhatnak a közölt adatok. .3 . 2 · 10−5 manganin 4. 1. . · 10 8 · 10−6 1. .5 · 10−3 −4 −3 .5 · 10−4 kantal −7 1 .7 · 10−8 4 · 10−3 1. . . . . 9 · 10−4 1 · 10−3 2 · 10−4 3 .1 .8 · 10−7 5 · 10−6 bronz 8 · 10 grafit −6 2 · 10−4 1.5 · 10−7 4.3 · 10 rezisztin 5.5 · 10−6 2. . 9 · 10−5 konstantán 4. . . 9.53. .2 . . .4 . . 1. .5 · 10−7 alumíniumötvözetek 2.4 · 10−6 6 . . . 5. .5 .3 · 10−7 −5 · 10−5 króm-nikkel 8. . ezért csak közepes értékeknek tekintendők. 4 · 10−7 7 · 10−4 9. .8 . . 5 · 10−3 acél (ferrites) 1. .

(Ω · m) Név 9 bakelit 10 . 10 borostyán 1016 11 12 15 . . .

(Ω · m) Név 11 mikanit 10 papír. . . . . . . 1013 sellak 1014 szilikáttégla 1010 üveg 108 . 1012 csillám 10 . . . 1014 Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 227 C M Y K 227 2011. 10 ebonit (keménygumi) 1010 . . . május 6. . . –18:36 . 1012 porcelán 1010 . . . . . 1013 samott-tégla 1012 gumi 1010 . 1015 10 13 kerámiák 10 . 10 kvarcüveg 1016 márvány 1012 . száraz 1010 .

Fajlagos ellenállás .54.9. ezért a közölt értékek csak tájékoztató jellegűek. Manyagok fajlagos ellen ll sa A szerkezettől nagymértékben függ a fajlagos ellenállás.

Nylon 6) poliésztergyanta polietilén ( nagy sűrűségű.003 6 metil-alkohol (metanol) benzol víz réz petróleum alumínium-oxid konyhasó bizmut petróleum μr 0.és paramágneses anyagok acél kobalt közepes érték nikkel közepes érték öntöttvas transzformátorlemez ferrit oxigén bárium magnézium alumínium platina króm mangán oxigén (folyékony) μr Diamágneses anyagok 200.999 989 0.999 84 0.000 26 1. (Ω · m) Név 1010 1012 109 1011 1012 1014 > 1014 1014 > 1013 > 1014 > 1014 1015 > 1016 > 1014 1010 1010 cellulóz-acetát epoxigyanta fenolgyanta poliamid (PA 6.999 991 0 0.000 006 9 1.999 986 0. 2000 170 270 50. HDPE) polietilén (kis sűrűségű. .000 001 9 1. . .55. .999 986 0. . .999 990 0. május 6. 500 1000.999 993 0 0. . LDPE) polikarbonát (PC) poli(metil-metakrilát) (plexi) polipropilén (PP) polisztirol (PS) poliszulfon poli(tetra-fluoretilén) (teflon) poli(vinil-klorid) (PVC) kemény poli(vinil-klorid) (PVC) lágy szilikon üvegszállal 9. –18:36 .000 28 1. . 10 000 50.000 017 1. 1000 1. Nh ny elem m gneses Curie-pontja Név tC (◦ C) Vas 768 Nikkel 358 Kobalt 1075 228 Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 228 C M Y K 2011.56.000 02 1.999 989 9. Nh ny anyag relatv permeabilit sa Ferro.999 992 2 0.000 87 1.

.14 2. . 68% Cu. 14 22. . . . . 8.5% Cr 52. 17. .6% C. 41 19. 60. . 52.8.75 1. 11. 118 70. 5. 9% Co Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 229 9. .78. 10% Co.7. 4 4. 0. .86. .64.76 ∼ 700 7. . . . . Kemnym gneses anyagok Az adatok gyártók és gyártási technológiák szerint változhatnak. 4% Cu.5. 1. . 3% Cu 0. . .8. .85 0.96 5. . . . . . 12. . . . . 9% Al. . 0. 29. 27% Ni KS-acél Ni-Al ötvözet Comalloy 840 800 750 1 3. . . 7 0. 19% Ni. . 52 50. 2. 80 46. . 24% Ni 11% Al. . 13. –18:36 . . 5 0. 14. . . .7% Nb Alnico 2 Alnico 3 Alnico 5 anizotróp 45. 34% Co. . 27. .78 2. . 64 9. 2.5 11. 8. 24% Co.8 50. 2% Cr. 3% Co Co-acél 840 0. . . 1. az egyes mennyiségek mérési definíciója is különbözhet. . .3 23. . 8% Al.6. . . 28 23. . . . 4% Cu Tinocal 180 anizitróp 6. 14% Ni. 0. 1% Nb.34. 0. . 0. 24. 229 2011. 1. .6 6. 30% Co.8% C. 33 36. . . . 13. 5% Ti. .7 6.5% Mn 0. .9. . . .72 0.9. .55 0. 7. . . . .75 0. . . 56 150 96.4 5. .4 – 0. 15% Ni.82 0. 1 1. .6.5. .5. . 3% Cu.85 0.9.1.5% Ni. . 19.9 Energiatartalom BHmax (kJ/m3 ) 9. . 24% Co. . 2. május 6.74 ∼ 10 5. . . . . .53 4. . 13 10.2% C. . 50% Cu. . . .9 – – 3. . 34% Co.8 0. 730 890 1% C. 25% Ni 20% Ni. . .33 12. . . 4 ∼ 800 – 1 0. 92. . . 6% Cr Cr-acél – Curie-pont Relatív permeabiTc (◦ C) litás μr 15% Co 1. 56 39.6 720 3.5 7. . . 20 40.1. .5 Koercitív térerősség Hc (kA/m) 8 8. . .17 4. . . . . 7% W. 7% Ti Alnico 8 anizotróp Tinocal 400 anizotróp 14. 7. .74 10. 13% Al.33.65.5% Ni. .C M Y K 1% W.3 0. .7 7.5 32. 7.1 5. 17% Co. 32 – 750 720 720.51. 40 28. 7.08 Remanens indukció Br (T) 19. 0. 0. .9 14. . . 13% Co. . . . 5. 4% Cu 8. 5 ∼ 800 875 5 4. 6% Cr. . . 15. 35% Co 12. 7% Ti. . 0. . 3% V Cunico Cunife Vicalloy 15% Co. . 13% Al.6 ∼ 850 0.05. . . . . 21.6 2. . 40 15.64. .5% Al. . 20% Mo 7% Al. 0. .57. . 6% W Összetétel W-acél Név 18. . . 1. . 21.8 51. . . 0. .

.7.02 1. .2 1. .8 1.9 0. . . 55 40. 4. . . . 1.2 1. .5% Mn 36. L gym gneses anyagok Az adatok gyártók és gyártási technológiák szerint változhatnak. . . . . 775 775. . május 6. .8 4 4 – −25 0.12.93. 1 000 000 10 000 6 000 9 000 1 800 1300 500 500 – 1500 40. .02 1. . .2 Remanans indukció Br (T) 9. . 3.2 1. . . . . . 5% Mo. . . az egyes mennyiségek mérési definíciója is különbözhet.6 50 16 80 5. . . 55 40.15 2 1. . . . 80% Ni 20% Cr. 600 5 000 Maximális permeabilitás μmax 1 800 800 25 000 150 000 4 500. 100 Koercitív térerősség Hc (A/m) – – – 1. .2 1. .04 2.45 0. . μk 1. . 8 000 70 000 80 000 300 000.6% Si Fe-Si izotrop Fe-Si textúrás 1.92. 600 400. . 2.65.55 2. . . . 5% Cu. .8. 5% Al Hyperm 20 Permalloy 4. . 600 400. .5 4 120 0. . 0. 4. . 2. 2. 4% Si 3% Si Fe-Si anizotrop Hyperm 1 3.2 1.4% Si Fe-Si izotrop 0. 2. 55 40.2. 4% Mo Permalloy-C 79% Ni. . . .2 1. 55 300 Kezdeti permeabilitás.02 2.7.15 2.85 2 2 1. .08 0.1.14 2.04% C Összetétel Armcovas Név 710 980 420 410 – 480 600 230 – 770 770 740 740 755. .230 C M Y K 16129 Fizika FVTABFT / 230 78.6 8 40 40 40 40 70. . 0. 0. 600 400. 40% Ni 70. 2% Cr 50% Co 45% Ni. . 2. –18:36 . .1% Si Fe-Si izotrop Fe-Si izotrop max.5% Ni. .15 Telítési indukció Bs (T) – – – – – – 0. 25% Co Supermalloy Mumetal Permendur Perminvar Super-Permalloy 77%Ni.8% Si 3. 5% Si Hyperm 5 Hyperm 36 3% Si 3. . . . 780 780 768 Curie-pont TC (◦ C) 50 000 70 000 100 000 6 500 3 800 25 000 8 500 116 000 40 000 400. 760 775. 5 0. 1% Si. 0. Fizika 2011.5% Mn 76% Ni. . .8 1.58.

59. Elemek elektrokmiai egyenrtke.9. kmiailag egyenrtk tmege s oxid ci.

071 9 6.192 9 18.31 nátrium (1) 0.10 kén (2) 0.039 4 100.315 2 126.202 7 19.16 mangán (2) 0.284 6 27.00 fluor (1) 0.92 vas (3) 0.307 5 29.388 8 32.35 ón (4) 0.61 Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 231 C M Y K 231 2011.916 cink (2) 0.457 króm (4) 0.34 lítium (1) 0.69 ezüst (1) 1.078 9 200.082 90 8.828 2 79.34 nikkel (3) 0.04 kálium (1) 0.615 0 59.658 4 63.289 3 27.166 1 16.505 8 48.126 0 12. –18:36 .207 6 20.61 1.54 réz (2) 0.405 2 39.03 klór (1) 0.3 jód (1) 1.81 réz (1) 0.00 platina (4) 0.093 2 8.179 7 17. május 6.329 2 31.47 mangán (3) 0.ssz m-v ltoz sa Az elem neve (zárójelben az oxidációsszám-változás) Elektrokémiai egyenértéke k (mg/C) Kémiailag egyenértékű tömege (g) alumínium (3) 0.94 magnézium (2) 0.991 nikkel (2) 0.008 higany (2) 1.61 ón (2) 0.117 93 107.68 oxigén (2) 0.88 19.91 kalcium (2) 0.196 9 hidrogén (1) 0.073 6 103.77 vas (2) 0.189 7 18.304 1 29.56 ólom (2) 1.367 4 35.010 45 higany (1) 2.238 2 22.99 bróm (1) 0.

9.60.44 antimon 4.89 molibdén 1.30 0.34 ólom 0.69 tallium irídium 0.89 M Y K 2011.45 arany 0. Elemek platin val ltestett termofeszltsge 100 ◦ C hmrsklet-klnbsg esetn (A platinához viszonyított feszültségek) Termofeszültség 0 .55 tórium kadmium 0.98 kobalt −1.30 −0.76 −41.14 ón (fehér.63 0.89 V V V V V Zn-Fe Fe-Ag Ag-Au Au-Cu összesen: V V V V V Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 232 C 0.44 cérium 1.56 higany 0.51 vas 1.17 réz 0.70 ezüst germánium 33.42 cink 0. május 6.70 szén 0.33 −0.74 ródium 0. 100 ◦ C hőmérséklet-tartományban Ut (mV) alumínium 0. –18:36 .74 nikkel −1.75 0.09 0.76 palládium cirkónium 1. .57 0.13 kalcium −0.65 tantál ittrium 0.58 0.14 0.39 0.33 volfrám 1. β ón) 0.42 magnézium 0. 100 ◦ C hőmérséklet-tartományban Ut (mV) Termofeszültség 0 . .61.48 bizmut −7.91 vanádium 0.06 0.045 szilícium indium 0.07 −0.82 9.12 lítium 1. Volta-fle feszltsgsor Zn-Pb Pb-Sn Sn-Fe Fe-Cu összesen: 232 0.9 −0. . .

7772 69.783 7.611 2.378 −1.096 −7.846 27.957 4.431 0.388 33.111 0.460 7.860 20.624 16.741 7.124 13.035 4.019 2.094 11.325 21.257 12.922 45.846 13.0063 – – Platina (6% ródium)– platina (30% ródium) (B típus) Ut (mV) – – – – – – – 0 0.791 2.232 0.585 5. 45% Ni : kiterjesztett mérési tartomány 3 : csak rövid idejű mérésre használható 2 Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 233 C M Y K 233 2011.033 0.096 39.430 2.9422 63.833 5.949 9.431 0 1.632 −2.786 1. Termoelemek elektromotoros ereje 0 ◦ C-os referenciahmrskletre vonatkoztatva t (◦ C) Réz-konstantán1 (T típus) Ut (mV) −270 −210 −200 −100 −50 0 20 40 50 100 200 300 400 500 600 700 760 800 900 1000 1100 1200 1300 1400 1500 1600 1700 1760 1800 1820 −6.585 13.890 −4.603 −3.5362 – – – – – – – – Platina (13% ródium)– platina (R típus) Ut (mV) – – – – −0.468 2.277 9.8423 20.952 10.178 0.869 – – – – – – – – – – – – – – – – – Vas-konstantán1 (J típus) Ut (mV) – −8.819 0 0. –18:36 . május 6.426 13.445 18.154 3.8752 57.407 4.814 1 : konstantán: 55% Cu.777 16.789 1.777 6.845 8.241 1.62.296 0.130 42.647 1.203 10.582 6.002 0.4982 51.268 10.035 17.471 5.400 3.224 14.753 −5.286 14.855 3.258 −5.226 0 0.9.058 2.2153 21.503 11.

63. Az elektrom gneses sznkp tartom nyai Hullámhossz λ (m) Frekvencia ν (Hz) Fotonenergia E (J) 3 · 102 106 Megnevezés 2 · 10−30 hangfrekvenciás tartomány Felhasználás technikai felhasználás rádió és televízió földi műsorszórás 3 · 105 103 hosszú (HH) 2 · 10−27 közép (KH) rádiófrekvenciák rövid (RH) 3 · 108 100 10−3 3 · 1011 ultrarövid (URH) 2 · 10−24 2 · 10−21 hullámokon mikrohullámok infravörös 10−6 3 · 1014 2 · 10−18 380 nm– 780 nm 789. képalkotás.523 aJ– 0. telefon adatátvitel helymeghatározás (GPS) hőkezelés (mikrohullámú sütő) M Y K 2011.9. május 6. –18:36 .6 THz 0.255 aJ 10 −9 3 · 10 10−12 17 3 · 1020 234 3 · 1023 emberi látás.5 THz– 384. optikai eszközök ultraibolya orvosi terápia. sterilizálás −15 röntgensugárzás orvosi diagnosztika orvosi terápia 2 · 10−12 gamma-sugárzás 2 · 10 2 · 10−9 ipari anyagszerkezetvizsgálat ipari technológiai folyamatok a részecskefizika vizsgálatának tárgya Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 234 C orvosi terápia hőképkészítés technológiai hőkezelés látható fény kozmikus sugarak 10−15 műholdas műsorszórás televízió.

Klnfle anyagok levegre vonatkoztatott trsmutat.9.64.

hat rszge s diszperzi.-rtke h rom nevezetes hull mhosszon.

50491 1.43383 2.46949 1.61016 1.47230 1.51002 1. Szilárd anyagok Név n Határszög Diszperzió n396.02208 0.85 nm NaD .73924 1.46580 1.430995 2. Folyadékok Név etil-alkohol (etanol) éter (dietil-éter) benzol glicerin kanadabalzsam szénkéneg (szén-szulfid) terpentin víz lenolaj ricinusolaj n λ = 760.0559 0. május 6.28 nm αh CaH gyémánt kősó (NaCl) folypát (CaF2 ) jénai üvegek: 2.3 nm NaD 40 46 47 26 54 47 31 18 35 9.4646 – 1.44210 24◦ 26 40◦ 21 44◦ 13 0.009614 bór-korona (BK − 1) nehézkorona (SK − 1) 1.3289 – – 1.53402 1.64518 1.81038 38◦ 19 34◦ 44 0. n656.1.36430 1.0135 0.60347 1.35259 1.75496 1.2.0631 Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 235 C M Y K 235 2011.82 nm OA n λ = 589.012328 – – n λ = 760.3488 1.33299 1.56843 1.64.62999 38◦ 23 0. –18:36 .486 1.85 nm – λ = 396.02781 0.52457 41◦ 29 0.85 nm – λ = 396.28 nm αh CaH – 1. n656.478 1.4024 1.0139 1.46624 1.60876 1.03769 0.85 nm NaD .36170 1.61279 1.01638 – 0.ja 20 ◦ C hmrskleten s 105 Pa nyom son 9.08123 0.64.54200 1.82 nm OA n λ = 589.41720 1.62769 1.3 nm NaD n Határszög Diszperzió n396.34348 – – 47◦ 41◦ 42◦ 40◦ 37◦ 42◦ 48◦ 42◦ 42◦ 0.53681 1.02301 flint (F − 3) nehézflint (SF − 4) 1.60294 1.48357 – 1.49149 1.37380 47◦ 16 0.54426 1.01695 1.03213 0.49098 1.50132 1.69939 1.

56769 40◦ 21 40◦ 04 0.0168 1.53919 1.30910 1.28 nm αh CaH 1.48269 1.31050 1. n656.02877 0.01312 9.3 nm NaD n Határszög Diszperzió n396.016243 0.31330 1.55332 1.0066 0. Kettőstörő anyagok Név jég (0 ◦ C-on) rendes sugár rendellenes sugár kvarckristály (SiO2 ) rendes sugár rendellenes sugár mészpát (kalcit.49774 37◦ 05 42◦ 17 0.0067 1.82 nm OA n λ = 589.3086 1.5481 1.3071 1.65.54422 1.68318 1.65838 1.64.85 nm – λ = 396.64996 1.9.55812 1.48643 1. A vz diszperzi.31470 49◦ 48 49◦ 42 0. CaCO3 ) rendes sugár rendellenes sugár n λ = 760.85 nm NaD .3.

2819 768.135 546. levegre vonatkoztatva Hullámhossz Hg H Hg Cd H Hg nm 404.658 434.20 nlev 1.333 041 1.331 458 1.5654 589. 105 Pa nyom son.337 123 1.ja 20 ◦ C-on.0753 nlev 1.342 742 1.8367 479.30 643.332 988 1.334 466 Hullámhossz He Na Cd H K nm 587.337 448 1. A vz levegre vonatkoztatott trsmutat.340 210 1.994 486.85034 656.331 151 1.66.328 89 9.0483 435.340 340 1.

329 88 1.j nak hmrskletfggse λ = 589.317 83 Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 236 C Törésmutató nlev 1.321 87 1. –18:36 .333 34 1.3 nm-en Hőmérséklet ◦ C 15 20 25 30 Törésmutató nlev 1.332 52 1.319 22 1.327 21 M Y K 2011.324 13 1.332 99 1.329 09 1.323 03 1.330 58 Hőmérséklet ◦ C 45 50 55 60 65 70 1.331 31 1.325 20 Hőmérséklet ◦ C 75 80 85 90 95 100 Törésmutató nlev 1.328 15 1.326 22 1.320 42 1. május 6.331 95 35 40 236 1.

67. Norm l llapot g zok abszolt trsmutat.9.

486 7 d 466. G 434.720 396.846 96 kálium β 404.000 281 hélium 1.491 A 760.82 oxigén B kadmium C oxigén oxigén α λ (nm) A vonal neve λ (nm) f 432.000 035 (1.132 vas S 310.000 292 neon 1. C 656.000 195 levegő 1.268 372.72 hidrogén δ. Referenci nak tekinthet Fraunhofer-vonalak hull mhossza levegben.953 8 vas hidrogén vas hidrogén 393.000 702 1.000 067 ammónia 1.593 2 kalcium H .160 1 371.584 3 vas M 373. 105 Pa nyomáson.847 5 628.118 2 vas E 527.000 427 nitrogén 1.761 1 γ .197)1 xenon 1. 15 ◦ C hmrskleten s 105 Pa nyom son (Spektroszkópiai alappontok) A vonalat adó elem neve kálium A vonal neve α 769.000 37 klór 1.760 4 vas O 344.000 45 oxigén (1.354 vas s 304. H 410.061 2 L 526.067 1 e 438.29 404.119 5 vas c 495.046 Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 237 C M Y K 237 2011.000 298 (1.414 hidrogén α.898 A vonalat adó elem neve vas 766.043 higany b1 518.993 higany b4 516.934 β.000 773 1 Folyékony halmazállapotban 9.036 1 382.774 kalcium g 422. λNaD = 589.221) fluor 1.028)1 kripton 1.588 5 381.562 3 382. –18:36 .732 vas N 358.437 8 vas b3 517.3 nm-en) Név n Név 1 n hidrogén 1.68.i (0 ◦ C hőmérsékleten. május 6.278 5 kalcium H nátrium D1 589.813 kalcium R 317.996 5 vas hélium D3 587.360 higany b2 517.000 271 1 szén-dioxid 1.173 6 643.12) argon 1. F 486.367 382.000 132 (1. K nátrium D2 588.576 kalcium G 430.672 8 686.

9.69. A l that

tartom nyban tl tsz

s ttetsz anyagok teresztsi,
visszaversi s elnyelsi rtkei
A beeső fényintenzitásra vonatkoztatott százalékos értékek.
(tr: transzmisszió, áteresztés; r: reflexió, visszaverés; a: abszorpció, elnyelés)
Az anyag neve

Vastagság

tr, %

r, %

a, %

Szórás

közönséges üveg

1 . . . 4 mm

90 . . . 92

6 ... 8

2 ... 3

nincs

mintás díszüveg (ornamens)

3 . . . 6 mm

60 . . . 90

7 . . . 20

3 . . . 20

gyenge

6 mm

53 . . . 70

15 . . . 27

15 . . . 20

2 . . . 3 mm

63 . . . 78

15 . . . 20

10 . . . 17

gyenge

2 . . . 3 mm

82 . . . 88

7 ... 8

5 . . . 10

gyenge

2 . . . 4 mm

12 . . . 38

42 . . . 57

20 . . . 31

erős

drótbetétes üveg
matt üveg (fény a sima
oldalról)
matt üveg (fény a maratott
oldalról)
opálüveg

9.70. A l that

tartom nyban tl tszatlan anyagok visszaversi rtkei
A beeső fényintenzitásra vonatkoztatott százalékos értékek.
(r: reflexió, visszaverés)
Az anyag neve

r, %

Szórás

fényes alumínium

80 . . . 85

oxidált alumínium

75 . . . 85

erős

gyenge

csiszolt alumínium

65 . . . 75

gyenge

közepes

matt alumínium

55 . . . 65

erős

fényes króm

60 . . . 70

fehér tűzzománc

65 . . . 75

fényes nikkel

50 . . . .60

matt nikkel

48 . . . 52

közepes

gyenge

matt fehér papír

70 . . . 80

közepes

gyenge

fényes fehér papír

70 . . . 80

gyenge

közepes

üvegtükör

80 . . . 88

erős

csiszolt ezüst

90 . . . 92

erős

világos vakolat

40 . . . 45

gyenge

beton, cement

20 . . . 30

erős

5 . . . 10

erős

régi téglafal

Tükrözés
erős


közepes

erős
közepes
erős

238 Fizika

16129 Fizika FVTABFT / 238

C

M

Y

K

2011. május 6. –18:36

9.71. Nh ny fnyforr s fnyerssge
Fényforrás

Fényerősség
IV (cd)

gyertya

Fényforrás

Fényerősség
IV (cd)

0,5 . . . 1 mozigép vetítőlámpa

petróleumlámpa

20 000

5 . . . 50 fényemittáló dióda (LED)

izzólámpák

25 . . . 250
10 . . . 100 · 106

fényszóró
kis vetítőlámpák

500 . . . 2000

1 . . . 10 · 10−3

normál fényerejű

100 . . . 1000 · 10−3

extra fényerejű
ultra nagy fényerejű

10 . . . 50

9.72. Az emberi szem spektr lis rzkenysge
A maximális érzékenységre normált értékek.
Vλ a csapok relatív érzékenysége (nappali látás, jó megvilágítás)
Vλ a pálcikák relatív érzékenysége (éjszakai látás, gyenge megvilágítás)
λ (nm)

Vλ

λ (nm)

Vλ

380

0,000 04

0,000 59

580

0,870

0,121 2

390

0,000 12

0,002 2

590

0,757

0,065 5

400

0,000 40

0,009 3

600

0,631

0,033 15

410

0,001 2

0,034 8

610

0,503

0,015 93

420

0,004 0

0,096 6

620

0,381

0,007 37

430

0,0116

0,199 8

630

0,265

0,003 34

440

0,023

0,328 1

640

0,175

0,001 50

450

0,038

0,455

650

0,107

0,000 68

460

0,060

0,567

660

0,061

0,000 31

470

0,091

0,676

670

0,032

0,000 15

480

0,139

0,793

680

0,017

0,000 07

490

0,208

0,904

690

0,008 2

0,000 04

500

0,323

0,982

700

0,004 1

0,000 02

507

1,000

710

0,002 1

0,000 01

510

0,503

0,997

720

0,001 05

520

0,710

0,935

730

0,000 52

530

0,862

0,811

740

0,000 25

540

0,954

0,650

750

0,000 12

550

0,995

0,481

760

0,000 06

555

1,000

770

0,000 03

560

0,995

0,328 8

780

0,000 015

570

0,952

0,207 6

Fizika

16129 Fizika FVTABFT / 239

C

M

Y

K

239

2011. május 6. –18:36

9.73. Szabad atomok els ioniz ci

s energi ja
Z

Az atom neve

Ionizációs
energia
Ei (aJ)

Ionizációs
energia
Ei (eV)

Z

Az atom neve

Ionizációs
energia
Ei (aJ)

Ionizációs
energia
Ei (eV)

13 alumínium

0,96

6

16 kén

1,66

10,37

51 antimon

1,38

8,64

17 klór

2,07

12,98

79 arany

1,48

9,24

27 kobalt

1,26

7,91

18 argon

2,52

15,78

36 kripton

2,24

14,01

33 arzén

1,57

9,83

24 króm

1,08

6,78

56 bárium

0,83

5,21

57 lantán

0,89

5,58

1,49

9,32

3 lítium

0,86

5,39

4 berillium
83 bizmut

1,17

7,29

12 magnézium

1,22

7,65

5 bór

1,33

8,31

25 mangán

1,19

7,44

35 bróm

1,89

11,82

42 molibdén

1,14

7,1

58 cérium

0,89

5,54

11 nátrium

0,82

5,14

55 cézium

0,62

3,89

60 neodímium

0,89

5,53

30 cink

1,50

9,41

10 neon

3,45

21,59

40 cirkónium

1,06

6,64

28 nikkel

1,22

7,65

66 diszprózium

0,95

5,95

41 nióbium

1,08

6,77

68 erbium

0,98

6,10

2,33

14,55

63 európium

0,91

5,67

82 ólom

1,19

7,42

47 ezüst

1,21

7,58

50 ón

1,18

7,35

15 foszfor

1,68

10,49

8 oxigén

2,18

13,63

9 fluor

2,79

17,45

76 ozmium

1,39

8,71

0,99

6,16

46 palládium

1,34

8,38

64 gadolínium

7 nitrogén

31 gallium

0,96

5,99

78 platina

1,44

9,01

32 germánium

1,26

7,91

59 prazeodímium

0,87

5,47

72 hafnium

1,09

6,83

75 rénium

1,26

7,89

2 hélium

3,92

24,5

29 réz

1,24

7,73

1 hidrogén

2,17

13,5

45 ródium

1,19

7,46

80 higany

1,67

10,45

37 rubídium

0,67

4,18

67 holmium

0,96

6,02

44 ruténium

1,18

7,37

49 indium

0,93

5,79

38 stroncium

0,91

5,7

77 irídium

1,46

9,11

62 szamárium

0,90

5,64

70 itterbium

1

6,26

34 szelén

1,56

9,76

6 szén

39 ittrium

0,99

53 jód

1,67

48 kadmium

1,44

20 kalcium

0,97

19 kálium

0,69

6,22

1,80

11,27

14 szilícium

1,31

8,16

8,99

21 szkandium

1,05

6,57

6,08

81 tallium

0,98

6,11

4,34

73 tantál

1,26

7,90

10,4

240 Fizika

16129 Fizika FVTABFT / 240

C

M

Y

K

2011. május 6. –18:36

91 90 tórium 0. Nh ny atommag egy nukleonra jut.Z Az atom neve Ionizációs energia Ei (aJ) Ionizációs energia Ei (eV) Z Az atom neve Ionizációs energia Ei (aJ) 0.28 7.99 6.86 23 vanádium 1.08 6.18 54 xenon 1.83 26 vas 1.20 65 terbium 0.98 69 túlium 0.99 Ionizációs energia Ei (eV) 52 tellúr 1.14 9.08 74 volfrám 1.74.94 5.74 22 titán 1.94 12.97 6.26 7.09 6.02 92 urán 6.44 9.

003 6.257 −1.512 −7.213 Z deutérium* trícium hélium hélium lítium lítium berillium bór szén nitrogén oxigén A matom (mu ) Mért érték *: A deutérium atommagjának önálló neve van: deuteron Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 241 C M Y K 241 2011.438 −5.404 −1.183 −7.625 −7.044 238.000 14.710 −0.968 207.134 −0.226 −1.220 urán urán urán 92 92 92 234 235 238 234.816 −8.411 −1.665 −8.997 −1.398 −1.933 57.999 −0.014 3.948 −8.856 −8.938 58.974 208.929 63.198 −1.234 −1.589 E pJ −0.631 −1.369 −1.408 −1.406 −1.268 −1.967 199.214 MeV – – – – – – – – – −7.362 −1.417 −1.898 −1.557 −8.854 −0.408 −1.713 −8.189 −1.229 −7.003 15.185 −1.364 −1.136 −0.038 −1.187 −1.039 235.609 −1.232 −6.400 −1.035 −1.851 −2.803 −8.357 −1.409 −1.715 −8.386 −1.979 232.216 −1.178 −1.938 55.016 4.721 −7.368 −1.935 62.013 12.016 3.377 −8.137 −1.412 −1.501 −8.189 −8.394 −1.218 −1.533 −8.436 −7.738 −8.093 −0.527 −8.381 −8.365 −1.015 7.432 −1.392 −1.428 −1.369 −1.550 −8.863 −0.361 −7.664 −2.692 −8.394 −1.245 −6.797 −8.453 −0.556 −8.415 −7.405 −1. –18:36 .157 −1. május 6.710 −7.380 −1.267 −1.831 −4.107 −8.701 −8.391 −1.186 −0.402 −1.394 −1. ktsi energi ja Az atommag Számított érték 2 Δm · c /A-ból cseppmodellből E E 1 1 2 2 3 3 4 5 6 7 8 2 3 3 4 6 7 9 10 12 14 16 2.995 pJ −0.038 −1.399 −1.408 −7.663 −7.426 −0.238 MeV −0.048 −1.235 −1.429 −1.261 1.360 −1.735 pJ – – – – – – – – – −1.278 króm mangán vas kobalt nikkel réz cink arany higany ólom bizmut tórium 24 25 26 27 28 29 30 79 80 82 83 90 52 55 56 59 58 63 64 197 200 208 209 232 51.928 −8.012 10.233 −7.940 54.929 196.359 −6.016 9.231 −1.

a gyakorlatban haszn lt vagy elfordul. Nh ny.75.9.

radioaktv izot.

155 24.24 0.5 nap β− 1.46 42 19 K β β γ 12.6 év EB – 59 26 Fe 45.69 nap β− γ 0.2 198 79 Au 2.53 164 nap β − 0.8 40.50 γ 0.5 perc β+ 0.332 49.6 32 15 P 14.412 153. –18:36 .8 107.1 β− γ 0.2 − EB: elektronbefogás 242 Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 242 C M Y K 2011.3 nap EB 80% − β − 20% 1.64 240 81 Tl 3.33 9 1.56 év β − 98% 0.662 82.254 54 25 Mn 291 nap EB γ − 0.2 nap β− 1.673 244.08 131 53 I 8. május 6.1 nap β− γ 56 27 Co 77.098 A bomlás neme 26.312 1.6 év β− γ 0.p felezsi ideje.04 124.444 0.55 1.208 0.707 273.8 − 233.6 568 244.72 212.3 év β − 0.777 71.92 203 80 Hg 46.7 137 55 Cs 26.880 β 0.85 45 20 Ca 0.754 223 440.3 50.6 év β− γ 0.394 2.279 33.4 – 73.277 86.463 234.2 · 10 év EB 11% − γ 1.8 5568 év 22 11 Na Felezési idő T1/2 (fJ) − 14 6C Izotóp 122.2 129 53 I β− 1. boml s nak neme s a sug rz s maxim lis energi ja Izotóp Felezési idő T1/2 A sugárzás maximális energiája A bomlás neme (MeV) 3 1H 11 6C 12.968 2.96 0.28 44.608 0 364 97 .24 év β γ 82 35 Br 35.9 194 77 Ir 19 óra β− γ 2.24 132 53 I 2.7 − 240 136 A sugárzás maximális energiája (MeV) − (fJ) 0.018 20.28 58 .53 0.542 1.64 134.462 1.24 105.1 − 35 16 S 88 nap 40 19 K β − 89% 1.295 358.15 0.7 év β− 0.4 47.167 3.1 nap β− γ 0 .5 óra − 0.545 87.9 nap β− γ 0.92 175.9 óra 89 38 Sr 154.514 0.72 204.764 EB 2% − 60 27 Co 5.1 90 38 Sr 27.92 213.80 2.3 24 11 Na 15 óra β− γ 1.6 65.72 · 107 év γ 0.3 óra β− γ 1.038 24 6.84 55 26 Fe 2.

67 0.54 3.31 0.56 0.76.58 0.73 0.74 0.50 4.16 2.64 3.30 3.00 2. –18:36 .00 4.69 0.66 4.46 0.69 0.64 0.20 4.1 4.33 4.26 4.70 0.55 3.14 alumínium antimon arany arzén bárium berillium bizmut bór cérium cézium cink cirkónium európium ezüst gadolínium gallium germánium hafnium higany indium irídium ittrium kadmium kalcium kálium kobalt króm lantán lítium magnézium mangán molibdén nátrium neodímium nikkel nióbium ólom Határhullámhossz λ (nm) 290 285 260 245 480 280 280 280 435 635 290 310 500 290 400 300 255 320 275 310 270 400 300 440 550 265 275 355 470 345 310 280 485 395 255 290 300 Kristályszerkezet lapcentrált köbös romboéderes lapcentrált köbös romboéderes tércentrált köbös szoros illeszkedésű hatszöges romboéderes tetragonális.30 4.97 4.50 0.50 0.69 0.90 3.45 0.10 4.60 4.50 2.40 4.50 2.64 0.10 2.78 0.51 0. május 6.10 4. Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 243 C M Y K 243 2011.68 0.52 4. és 285.64 3.64 0.40 0. romboéderes lapcentrált köbös tércentrált köbös szoros illeszkedésű hatszöges szoros illeszkedésű hatszöges tércentrált köbös lapcentrált köbös szoros illeszkedésű hatszöges rombos gyémánt szoros illeszkedésű hatszöges romboéderes tetragonális lapcentrált köbös szoros illeszkedésű hatszöges szoros illeszkedésű hatszöges lapcentrált köbös tércentrált köbös szoros illeszkedésű hatszöges tércentrált köbös szoros illeszkedésű hatszöges tércentrált köbös szoros illeszkedésű hatszöges tércentrált köbös tércentrált köbös tércentrált köbös szoros illeszkedésű hatszöges lapcentrált köbös tércentrált köbös lapcentrált köbös Lásd még a 282.45 2.36 0.77 0.78 0. Szil rd elemek s a higany kilpsi munk ja.62 0.90 1.9.66 0.72 0.25 4. oldalon is.29 4.71 0.70 4. hat rhull mhossza s krist lyszerkezete Elemek neve Kilépési munka Wmin (aJ) Kilépési munka Wmin (eV) 0.45 4.90 4.83 2.42 0.71 0.72 0.96 4.41 0.90 4.82 0.6 3.80 5.42 0.69 0.75 0.

75 0.50 3.73 4.75 0. β) ozmium palládium platina rénium réz ródium rubídium ruténium szamárium szelén szén szilícium szkandium tallium tantál tellúr terbium titán tórium urán vanádium vas volfrám Határhullámhossz λ (nm) 280 260 250 225 250 275 270 575 265 465 265 260 260 355 330 295 255 415 300 365 345 295 280 275 Kristályszerkezet tetragonális szoros illeszkedésű lapcentrált köbös lapcentrált köbös szoros illeszkedésű lapcentrált köbös lapcentrált köbös tércentrált köbös szoros illeszkedésű romboéderes hexagonális hexagonális gyémánt szoros illeszkedésű szoros illeszkedésű tércentrált köbös hexagonális szoros illeszkedésű szoros illeszkedésű lapcentrált köbös rombos tércentrált köbös tércentrált köbös tércentrált köbös hatszöges hatszöges hatszöges hatszöges hatszöges hatszöges hatszöges 9.80 5.14 3.70 0.50 5.77 0.43 0.66 0.53 4.58 0.80 4.77.60 2.00 4.67 0.00 4.40 3.76.35 0.70 0.54 0.40 4.16 4.60 4.80 0.80 0.70 4.9.73 0.88 0.77 0. hat rhull mhossza s krist lyszerkezete (folytat s) Elemek neve Kilépési munka Wmin (aJ) Kilépési munka Wmin (eV) 0.48 0.00 5.84 3.77 4.40 4.77 0.21 4. Szil rd elemek s a higany kilpsi munk ja. Dizi.80 3.74 0.67 0.60 0.20 4.78 0.71 2.54 ón (fehér.70 4.56 0.

s egytthat.

k s aktiv ci.

–18:36 .2 Aktivációs energia E (eV) 3.40 1.34 0.56 1.s energi k Befogadó kristály Diffundáló atom szilícium szilícium szilícium szilícium szilícium réz réz ezüst ezüst Al Ga In As Au Cu Zn Ag Cu Diffúziós állandó D0 (cm2 /s) 8.13 2.001 0.91 2.00 244 Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 244 C M Y K 2011.90 3.47 3.6 16.51 3.04 1.0 3.20 0.0 0. május 6.32 0.98 1.

tltshordoz.78. Flvezet anyagok tilos s vszlessge 0 K s 300 K hmrskleten.9.

74 0. .19 0.05 0.09 0. .03 0.35 4 600 150 1 070 GaP i 0.51 3.35 33 000 460 942 InP d 0.07 0.29 1.00 0.23 1.84 0.56 – – – HgTe d −4.29 0.03 – – – – – i: közvetett tiltott sáv d: közvetlen tiltott sáv (1) : a sávok átfedik egymást Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 245 C M Y K 245 2011. mozgkonys gai s olvad spontjai Félvezető anyagok Lyukmozgé.26 1.61 0.23 1. 0.44 0.04 0.17 0.27 1 020 930 1 065 PbTe d 0. –18:36 .23 1.52 – – – SiC – 0.11 0.45 2.18 77 000 750 523 InAs d 0.36 2.58 0.34 .52 0.OlvaElektronmozgékonydáspont konyság μp ság to (◦ C) μn 2 (cm /(V · s)) (cm2 /(V · s)) Tilos sávszélesség Eg Sáv gyémánt i 0K 300 K Szobahőmérsékleten aJ eV aJ eV 0.51 3.30 1 620 750 904 CdS d 0.12 0.20 50 – – AgI – – – 0.48 3.42 0.37 2.17 – – – – – TiO2 – 0.63 3.78 4 000 1 400 706 AlSb i 0.05 0.22 1.49 3.74 200 – 1 250 CdTe d 0.06 0.05 0.30 0.80 – – – Cu2 O – 0.00 – – 232 InSb d 0.43 0.28 1.04 0.67 4 500 3 500 938 Sn d 0.13 0.17 0.55 3.05 0.60 – – – SnTe d 0.81 −30 – – – – – PbS d 0.37 550 600 1 110 (1) PbSe d 0.14 1 300 500 1 414 Ge i 0.4 – – 1 800 1 200 3 540 Si i 0.41 2.32 0.06 0. .03 0.24 1.19 1.43 8 800 400 1 240 GaSb d 0.00 – – 100 50 – Te d 0.58 3.56 0.09 0.05 .35 2.00 0.03 0.18 – – – AgCl – – – 0.26 110 75 1 350 GaAs d 0.13 0.26 1.00 0. május 6. .45 600 100 1 040 ZnO – 0.24 1.39 2.33 – – – – 450 ZnSb – 0. 0.65 0.24 0.18 1.03 0.81 0.91 0.42 200 20 1 475 CdSe d 0.20 – – – ZnS – 0.87 5.

...........3 Tl-Ba-Ca-Cu-O 125 V3 Si 17.5 Hg-Ba-Ca-Cu-O 133 Nb3 Sn 18..88 tallium 2.915 tantál 4....7 Szupravezetési hőmérséklet Ts (K) > 30 La3 In 10..61 molibdén 0.......... május 6...... .175 irídium 0..........25 titán 0.... ...... ..0154 Vegyületek Szupravezetési hőmérséklet Ts (K) Ti2 O 3.38 cirkónium 0......4 La-Sr-Cu-O 37 NbTi 10......85 lantán 4........026 kadmium 0...49 cink 0.196 tórium 1......38 higany 4... Elemek s vegyletek szupravezetsi hmrsklete Elemek Elemek Szupravezetési hőmérséklet Ts (K) alumínium Szupravezetési hőmérséklet Ts (K) Elemek Szupravezetési hőmérséklet Ts (K) 1.0 Bi-Sr-Ca-Cu-O 110 V3 Ga 16.15 ón 3..4 indium 3............ ..........79......... –18:36 ... ........47 gallium 1......5 Y-La-Cu-O > 90 NbZr 11 Y-Ba-Cu-O 95 NbN 16. .......66 volfrám 0.........128 ólom 7... .11 rénium berillium 0......44 Egyéb anyagok Ba-La-Cu-O 1............ ....1 Tl-Ba-Ca-Cu-O* 131 Nb3 Al 17........ ......... 246 Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 246 C M Y K 2011.9..1 Hg-Ba-Ca-Cu-O** 155 Nb3 Ge 23..4 hafnium 0.08 nióbium 9.2 Hg-Pb-Ba-Ca-Cu-O 133 Hg-Ba-Ca-Cu-O*** 164 *: 7 GPa nyomáson **: 25 GPa nyomáson ***: 30 GPa nyomáson  : Előállítása 1993-ban  : Előállítása 1994-ben .41 ozmium 0......517 ruténium 0.722 vanádium 5............

Az anyagot sszetart.80.9.

A standardmodell rszecski Minden kvarknak és leptonnak létezik antirészecskéje.82. töltéssel vagy mágneses momentummal rendelkező hadronok A kölcsönhatás relatív erőssége 10 hatótávolsága (m) −39 végtelen −5 10−18 10 10−2 végtelen 1 10−15 Ez idáig (2009) kísérletileg még nem sikerült kimutatni létezését. klcsnhat sok jellemzi Kölcsönhatás Erőátvivő elemi részecske (bozon) gravitációs 1 graviton 1 − + gyenge W . 9.Z elektromágneses foton erős 8 gluon Kölcsönható részecskék mindegyik 0 mindegyik minden. ezeket a táblázat nem tartalmazza. A fermionok gener ci.W .81. 9.

de nullánál nagyobb a tömege.78 tau-neutrínó ντ 0 első generáció kvarkok leptonok második generáció kvarkok leptonok > 0?*** harmadik generáció kvarkok leptonok 175 > 0?*** *: elemi töltésegységben kifejezve **: proton (neutron) tömegegységben kifejezve (mp ∼ mn ∼ 1 GeV/c2 ) *** A legújabb mérési eredmények szerint legalább az egyik neutrínónak nagyon kicsi.008 elektron e −1 0. –18:36 . Ezzel együtt fellép a neutrínóoszcilláció jelensége. Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 247 C M Y K 247 2011.4 strange s −1/3 0.2 tau τ −1 1.004 down d −1/3 0.1 müon μ −1 0.01 müon-neutrínó νμ 0 top t +2/3 bottom b −1/3 4.0005 elektron-neutrínó νe 0 > 0?*** charm c +2/3 1. május 6.i Fermionok Jelölés Elektromos töltés* Tömeg** up u +2/3 0.

9.83. Az erhordoz.

494 1.4 · 10−24 cu¯ ub¯ 0 0 1.3 · 10−13 1 0 5. –18:36 .672 8.84. *: elemi töltésegységben kifejezve **: proton (neutron) tömegegységben kifejezve (mp ∼ mn ∼ 1 GeV/c2 ) 9.116 2.63 · 10−10 omega mínusz sss −1 3/2 1.85.4 u¯s ud¯ 1 0 0.938 neutron udd 0 1/2 0.24 · 10−8 1 1 0. bozonok tulajdons gai A bozon neve A közvetített kölcsönhatás Elektromos töltés* Spin Tömeg** foton elektromágneses 0 1 0 W + Z0 gyenge W− +1 1 81 0 1 92 −1 1 81 8 gluon erős 0 1 0 graviton gravitáció 0 2 0 *: elemi töltésegységben kifejezve **: proton (neutron) tömegegységben kifejezve (mp ∼ mn ∼ 1 GeV/c2 ) 9.135 8.2 uuu ud¯ √ ¯ (uu¯ − d d)/ 2 2 3/2 1. az egész spinűek a bozonok családjába tartoznak. május 6.232 1 0 0.140 2.865 4.770 ∼ 4.4 · 10−12 delta mezonok Elektromos töltés* pion + pion0 kaon ró d-mezon b-mezon 900 ∼6 · 10−11 · 10−24 · 10−16 A feles spinű hadronok a fermionok.60 · 10−8 0 0 0. A hadronok felptse s tulajdons gai Hadronok barionok Kvarkösszetétel Spin Tömeg** Élettartam (s) > 5 · 1032 proton uud 1 1/2 0.271 1. A zikai Nobel-dj kitntetettjei 1901 Wilhelm Conrad Röntgen 1906 Sir Joseph John Thomson 1902 1907 1908 Albert Abraham Michelson Gabriel Lippmann 1903 Hendrik Antoon Lorentz Pieter Zeeman Antoine Henri Becquerel Pierre Curie Marie Curie (Sklodowska) 1909 1904 Lord (John William Strutt) Rayleigh 1905 Philipp Eduard Anton von Lenard Guglielmo Marconi Karl Ferdinand Braun Johannes Diderik van der Waals Wilhelm Wien Nils Gustaf Dalén 1910 1911 1912 248 Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 248 C M Y K 2011.40 lambda uds 0 1/2 1.

1913 Heike Kamerlingh-Onnes 1952 1914 1915 Max von Laue Sir William Henry Bragg William Lawrence Bragg 1953 1954 1916 1917 1918 – Charles Glover Barkla Max Karl Ernst Ludwig Planck 1955 1919 1920 1921 1922 1923 1924 Johannes Stark Charles Edouard Guillaume Albert Einstein Niels Henrik David Bohr Robert Andrews Millikan Karl Manne Georg Siegbahn 1925 James Franck Gustav Hertz Jean Baptiste Perrin 1926 1927 1928 1929 Arthur Holly Compton Charles Thomson Rees Wilson Owen Willans Richardson Prince Louis Victor de Broglie 1930 1931 1932 Sir Csandraszekhara Vénkata Raman – Werner Heisenberg 1933 Erwin Schrödinger Paul Adrien Maurice Dirac – James Chadwick Victor Franz Hess Carl David Anderson Clinton Joseph Davisson George Paget Thomson 1934 1935 1936 1937 1938 1939 1940 1941 1942 1943 1944 1945 Enrico Fermi Ernest Orlando Lawrence – – – Otto Stern Isidor Isaac Rabi Wolfgang Pauli 1946 Percy Williams Bridgman 1956 1957 Felix Bloch Edward Mills Purcell Frits Zernike Max Born Walther Bothe Willis Eugene Lamb Polykarp Kusch William Bradford Shockley John Bardeen Walter Houser Brattain Chen Ning Yang Tsung-Dao Lee 1958 Pavel Alekszejevics Cserenkov Ilja Mihajlovics Frank Igor Jevgenyevics Tamm 1959 Emilio Segré Owen Chamberlain Donald Arthur Glaser Robert Hofstadter Rudolf Mössbauer Lev Davidovics Landau Wigner Jenő Maria Goeppert-Mayer Hans Daniel Jensen Charles Hard Townes Nyikolaj Gennagyijevics Baszov Alekszandr Mihajlovics Prohorov 1960 1961 1962 1963 1964 1965 Sin-Itiro Tomonaga Julian Schwinger Richard Phillips Feynman 1966 1967 1968 1969 Alfred Kastler Hans Albrecht Bethe Luis Walter Alvarez Murray Gell-Mann 1970 Hannes Olof Gösta Alfvén Louis Eug`ene Félix Néel 1971 1972 Gábor Dénes John Bardeen Leon Neil Cooper John Robert Schrieffer Leo Esaki Ivar Giaever Brian David Josephson 1973 1947 Sir Edward Victor Appleton 1948 Patrick Maynard Stuart Blackett 1974 1949 1950 1951 Hideki Yukawa Cecil Frank Powell Sir John Douglas Cockcroft Ernest Thomas Sinton Walton Sir Martin Ryle Antony Hewish 1975 Aage Niels Bohr Ben Roy Mottelson Leo James Rainwater Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 249 C M Y K 249 2011. május 6. –18:36 .

Wilson Subramanyan Chandrasekhar William Alfred Fowler Carlo Rubbia Simon van der Meer Klaus von Klitzing Eric A. Lederman Melvin Schwartz Jack Steinberger 1988 1989 Hans G. H¨ansch 2006 John C. Osheroff Robert C. Kao Willard S. Laughlin Horst L. Perl Frederick Reines Charles K. Leggett 2004 David J. Boyle George E. Lee Douglas D. Veltman 2000 1981 Nicolaas Bloembergen Arthur Leonard Schawlow Kai Manne Siegbahn Zores I. Alferov Herbert Kroemer Jack S. Mather George F. Strömer Daniel C.1996 David M. Smith 2010 Andrej Geim Konsztantyin Novoszjolov 1995 250 Fizika 16129 Fizika FVTABFT / 250 C M Y K 2011. Dehmelt Wolfgang Paul Norman F. Kendall Richard E. Friedman Henry W. Phillips 1998 Robert B. Wieman 2002 Raymond Davis Jr. Cornell Wolfgang Ketterle Carl E. –18:36 . Masatoshi Koshiba Riccardo Giacconi 2003 Alexei A. Abrikosov Vitalij Ginzburg Anthony J. Shull Martin L. Kilby 2001 1982 1983 Kenneth G. Politzer Frank Wilczek 2005 Roy J. Smoot 2007 Albert Fert Peter Grünberg 2008 Makoto Kobayashi Toshihide Maskawa Yoichiro Nambu 1976 Burton Richter Samuel Chao Chung Ting 1977 Philipp Warren Anderson Sir Nevill Francis Mott John Hasbrouck van Vleck Pjotr Leonyidovics Kapica Arno Allan Penzias Robert Woodrow Wilson Sheldon Lee Glashow Abdus Salam Steven Weinberg 1978 1979 1980 1984 1985 1986 Ernst Ruska Gerd Binnig Heinrich Rohrer 1987 Johannes Georg Bednorz Karl Alexander Müller Leon M. május 6. Glauber John L. 2009 1994 Bertram N. Taylor 1991 1992 Pierre-Gilles de Gennes Georges Charpak 1993 Russell A. Tsui 1999 James Watson Cronin Val Logsdon Fitch Gerardus ’t Hooft Martinus J. Hall Theodor W. Brockhouse Clifford G. Ramsey 1990 Jerome I. Gross David H. Hulse Joseph H. Richardson 1997 Steven Chu Claude Cohen-Tannoudji William D. G. Taylor Jr.

1.E.378 nap életkora: 4.256 366 nap −1 2.4% hidrogén. –18:36 . A F LD S A HOLD LEGFONTOSABB ADATAI Nap látszólagos átmérője 31 59.856 78 billió km Hubble-állandó (az extragalaktikus objektumok távolsága és távolodási sebessége közötti arányossági tényező) H0 ≈ 70 km · s−1 · Mpc Abszolút fényesség az a fényesség. május 6.5 · 107 K felületi hőmérséklet TN = 5780 K (kb.392 · 106 km (109DF ) tömege mN = 1.989 · 1030 kg (330 000-szerese a Földének) közepes sűrűsége N = 1410 kg/m3 (0.242 198 78 nap A sziderikus év hossza: 365.5 milliárd év a napszél sebessége a Földnél: kb.458 Csillagászati egység (Föld–Nap középtávolság) 1 Cs. 5500 ◦ C) sugárzási teljesítmény L = 3. amilyennek 10 parszek távolságból látszana a szóban forgó égitest A tropikus év hossza: 365.460 530 billió km Parszek 1 parszek = 206 264.) m Csillagszat 251 16129 Csillagászat FVTABCS / 251 C M Y K 2011.CSILLAGSZAT 1.806 Cs.8% összes többi elem egyenlítői síkjának hajlása az ekliptikához: 7.25F ) nehézségi gyorsulás a felszínen gN = 274 m/s2 (27gF ) a mag hőmérséklete ∼ 1.8% hélium. 24.E.2 valódi átmérője DN = 1. = = 3. = 149 597 870 km Fényév 1 fényév = 9.25◦ sziderikus tengelyforgási ideje az egyenlítőjénél: 25.844 × 1023 kW* átlagos kémiai összetétele (tömeg szerint): 73. A LEGFONTOSABB CSILLAGSZATI LLANDK S MRTKEGYSGEK km s A fény terjedési sebessége vákuumban c = 299 792.261 633 fényév = 30. A NAP. 450 km/s W *(Ebből a Földre érkezik: 1368 2 – ez a napállandó.

0204VF ) tömege mH = 7.160 km Rp = 6 356.212 220 nap anomalisztikus keringési ideje*** THa = 27.0123mF ) közepes sűrűsége H = 3 340 kg/m3 (0.775 km a pólusoknál Rk = 6 371 km közepes sugara (DF = 12 742 km) lapultsága (Re − Rp )/Re ∼ 0.273DF ) térfogata VH = 2. A F LD S A HOLD LEGFONTOSABB ADATAI (folytat s) Föld sugara az Egyenlítőnél Re = 6 378. május 6.7 km egy délkör hossza 40 008.554 550 nap *: Két. két egymás utáni áthaladás közötti időtartam.5 · 109 év Föld–Hold közepes távolság 384 404 km Hold közepes látszólagos átmérője 31 5 valódi átmérője DH = 3 476 km (0. A NAP.765 km/s életkora ≈ 4.083 · 1012 km3 tömege mF = 5.2. 252 Csillagszat 16129 Csillagászat FVTABCS / 252 C M Y K 2011.6193 m/s2 ((1/6)gF ) felületi hőmérséklete a nappali oldalon ∼ 130 ◦ C az éjjeli oldalon a pálya közepes lapultsága ∼ −150 ◦ C 0.0549 átlagos pályamenti sebesség 1025 m/s szinodikus keringési ideje * THsz = 29.61F ) nehézségi gyorsulás a felületén gH = 1. ***: A földközelponton való.003 35 nehézségi gyorsulás az Egyenlítőn ge = 9.347 · 1022 kg (0.974 · 1024 kg közepes sűrűsége F = 5 515 kg/m3 az Egyenlítő hossza 40 075. felszálló csomóponton való áthaladás közötti időtartam.530 588 nap drakonikus keringési ideje ** THd = 27.101 · 108 km2 térfogata VF = 1.5 km az Egyenlítő kerületi sebessége ve = 465 m/s átlagos pályamenti sebesség v = 29. **: Két. egymás utáni azonos fázis közötti időtartam. –18:36 .780 306 m/s2 felszíne AF = 5.198 · 1010 km3 (0.

0472 19.75 év 0.0◦ Egyenlítői átmérő [km] A forgástengely hajlásszöge a pályanormálishoz A tengely körüli forgás periódusa A pályasík hajlásszöge az ekliptikához km s 35.65 nap 7.30◦ 13.152 0.3 Jupiter 766 95.02 nap 23 h 56 m (retrográd) 4 s 3.77◦ 6.73 év 0.056 Tömeg (Föld = 1) Térfogat (Föld = 1) 0.006 (?) 0.0494 5.249 39.55 5916 Plútó 3. földi év)  224.9 Vénusz A pálya excentricitása Közepes naptávolság [millió km] Közepes naptávolság [csill.723 0.74 248.54 51 118 97◦ 55 17 h 14 m 0.000 149.9 nap Keringési periódus (földi nap.4◦ 0. A NAPRENDSZER NAGYBOLYGINAK FIZIKAI S PLYAADATAI Csillagszat 253 2011.26 nap 687 nap 0.000 12 756 23◦ 26 177.03 év 0.055 0.14 365.0◦ 29.4◦ 0◦ 0.6 Föld 58.0167 1.04 47.22 2875 Uránusz 56.002 2300 123◦ 6 nap 9 óra 18 perc 17.11 4504 Neptunusz 0.2◦ 4.9 17.C M Y K 0.65 29.85◦ 24. egység] Merkúr 1338 317.203 778.555 1429 Szaturnusz 60.16 120 540 26◦ 44 10 h 14 m– 10 h 39 m 2.524 227.858 0.77◦ 5.9 Mars 0. –18:36 .815 12 104 1.0934 1.387 16129 Csillagászat FVTABCS / 253 4878 0.863 év 0.42 év 0. május 6.2056 0.0556 9.43 163.0086 30.90 142800 3◦ 04 9 h 50 m– 9 h 56 m 1.20 48 600 29◦ 36 16 h 7 m 1.7 nap 0.80 243.000 1.06 11.49◦ 9.2 57.0068 108.60 Pálya menti átlagsebesség  87.4 14.83 83.107 6794 23◦ 59 24 h 37 m 23 s 1.

NH3 80 21. He (15%).72 0. NH3 CO2 (95%).67 Neptunusz 21 + gyűrűk 11 + gyűrűk H2 (83%).78 Gravitációs gyorsulás a felm színen az egyenlítőnél 2 s Szökési sebesség 5. CH4 . CH4 (1%) ∼ 40 1.3 0.003353 5. CH4 .25 0 5.023 1. He. május 6.27 Uránusz 1 N2 (99%). NH3 95 35.04 ? ∼2 Plútó 3.60 3.18 9.2%).25 a felszínnél 8.64 22.062 1.70 Szaturnusz 59 23.02 3. He.94 Mars 30 + gyűrűk H2 (94%).52 10. He (11%).8 0.41 9. He (6%).C M Y K 16129 Csillagászat FVTABCS / 254 * a napszéltől származó átmeneti légkör 1 0 Ismert holdjainak száma 0 H. –18:36 .28 8.9 0.091 0.44 0  cm3  g  Vénusz Lapultság  Átlagsűrűség Merkúr 52 + gyűrűk H2 (89%).017 1. CH4 (0. H2 .86 0. A NAPRENDSZER NAGYBOLYGINAK FIZIKAI S PLYAADATAI (folytat s) 254 Csillagszat 2011. vízpára A légkör fontosabb összetevői 288 440 730 11. NH3 CH4 (2%).005 3. N2 2 124 59. O2 (21%).36 4.52 Föld Átlagos felszíni hőmérséklet [K] km s 10. Ne* CO2 (97%) N2 (78%).78 0.33 Jupiter 218 5.1 0.

1 148.015 1.39 1. Sheppard és mtársai.0041 0. 1610 G.143 0.319 0. 1892 Voyager-2. 1905 S.4 148.0074 0.2 259.223 149. 1938 C.47 0. Galilei.8 156. D. 1877 0. Perrine.262 0.1 5262 1070. Sheppard és mtársai.5 163.5 632. 1975 C. Galilei.4 99 221.0549 Felfedező Keringési idő [nap] 3475 Pályahajlás [fok] Átlagos távolság a bolygótól [ezer km] a Föld holdja Hold a Mars holdjai Phobos (M1) Átmérő vagy méret [km] A hold neve 4.212 28.498 0.0 533.248 0.3 26. Sheppard és mtársai.6 28.228 0.9 250.242 0. Sheppard.241 0.0005 0.4 683.1 27.7 4 7507 18 11165 185 11461 Voyager-2. 2003 S.0 623.1 A. Galilei.6 149.164 0. Barnard.281 0.8 A. 2000 S. 2000 S.376 0.1 617.3 620.0012 0.674 1.4 4820 1882.8 145. 1951 S.04 0.Deimos (M2) a Jupiter holdjai Metis (J16) Adrastea (J15) Amalthea (J5) Thebe (J14) Io (J1) Europa (J2) Ganymedes (J3) Callisto (J4) Themisto (J18) Leda (J13) Himalia (J6) A pálya excentricitása 384. Jewitt. Sheppard és mtársai.7 S.9 148.9 167 181. Jewitt.0 504. D.02 0.5 27. 2001 S.9 3643 421. 1610 G.3 623. 1974 C.3 553. 1610 G. 1877 12 23.9 148.216 0.17 0.155 16.3 143. Sheppard.157 0. 2003 S.16 – 22 9. Sheppard és mtársai.230 0. Sheppard és mtársai. 2001 S.5 610. 2003 Csillagszat 255 16129 Csillagászat FVTABCS / 255 C M Y K 2011.31 43.689 130. május 6. 1904 Lysithea (J10) Elara (J7) 2000 J11 2003 J3 2003 J12 2001 J10 2003 J6 2001 J7 Harpalyke (J22) Praxidike (J27) 2001 J9 2001 J3 38 78 4 2 1 2 4 3 4 7 2 4 11717 11741 12555 18340 19002 19394 20979 21017 21105 21147 21168 21252 259. Kowal. Nicholson.6 287.0177 0.0 146 150.6 0. 2000 S.5 43 128. Hall.0 0.7 145. Sheppard és mtársai. 2001 S. Sheppard.294 0.1 16 128. 1610 C. D.551 7.0002 1. Sheppard és mtársai. –18:36 .230 0. Sheppard.0 240.217 0.322 0. Sheppard és mtársai. Jewitt.769 3.0 631.112 0. Jewitt.162 0. 1979 Voyager-1. Perrine. 2001 S. 1979 E.9 0. 2000 S.9 S.244 0. D. HOLDAK A NAPRENDSZER NAGYBOLYGI K RL 5.46 1.0018 0.38 0.0031 0.226 0. Hall.297 0. Kowal.0005 0.3 625.8 3122 671. 2001 Iocaste (J24) Ananke (J12) 2001 J2 2003 J11 5 28 4 2 21269 21276 21312 22395 631. 2003 S. 1979 G.07 0. Nicholson.03 0.5 27. Galilei.

210 0.9 165.267 0.267 Keringési idő [nap] 683. 2003 A hold neve Prometheus (S16) Pandora (S17) Janus (S10) Epimetheus (S11) Felfedező Pályahajlás [fok] 0.2 151. Sheppard és mtársai. HOLDAK A NAPRENDSZER NAGYBOLYGI K RL (folytat s) 20 30 133. Jewitt.5 165.4 151.1 165.4 0.6 752. Sheppard és mtársai.1 165.6 781. Jewitt. 1980 Voyager-1.2 150.409 0.164.2 165. 1938 S.0 715.2 0.345 0.269 0. Nicholson.251 0.0 781. –18:36 . Sheppard. 1978 0. D.2 165.6 163. D. 1980 A. Sheppard és mtársai. S.0 743.1 152.319 0. Sheppard. Sheppard és mtársai. május 6. Sheppard.3 720.4 144.8 S.7 758.253 0. Sheppard és mtársai. Jewitt. Jewitt. 2003 S.245 0. Jewitt.1 724. Sheppard és mtársai. 2000 S.266 0. Jewitt.4 151.6 982.3 741.283 0.9 S. Fountain.214 0. Sheppard és mtársai. Dollfus.5 0.0 158.244 0.204 0.565 ≈ 0 0. Spahr.7 151. Melotte. Sheppard és mtársai. 2001 S.695 0. 2003 S.8 144. D. 1966 J.2 0. Sheppard és mtársai.264 0.4 141.9 Átlagos távolság a bolygótól [ezer km] a Jupiter holdjai (folytatás) 2003 J9 1 22442 2001 J6 2 23029 2001 J8 2 23124 Átmérő vagy méret [km] A pálya excentricitása 4. 2000 S.695 ≈0 ≈0 0. 1980 100 85 178 118 139.1 152. Sheppard.0 716.250 0. D. T.2 728. 2003 J. Larson.0 S.421 0.3 Voyager-1.6 137. Sheppard.4 164. Sheppard és mtársai. 1914 S. Sheppard.8 723.246 0.007 0. 2000 S. Sheppard. Sheppard. Jewitt.3 732.8 732.7 0. Sheppard és mtársai. 2001 S. 2003 2001 J5 Sinope (J9) 2003 J5 Callirrhoe (J17) 2001 J1 2003 J10 2003 J8 2003 J1 2003 J2 a Szaturnusz holdjai Pan (S18) Atlas (S15) 2 38 4 7 4 2 3 4 2 23808 23939 24084 24102 24122 24250 24514 24557 28570 749.0 147. Showalter. 1908 S.021 256 Csillagszat 16129 Csillagászat FVTABCS / 256 C M Y K 2011. D.9 164. Scotti. Jewitt.5 720. 2000 S.2 702.1 767.002 0.613 0.4 163. Nicholson.8 725.0 708.9 165. 1990 Voyager-1.380 151. 2001 S.312 0. 2001 S. D.1 152.252 0. 2003 S. D. 1999 S. 2000 S.2 164. 2003 S. Sheppard.5 759.628 0.8 765.264 0. 2001 Chaldene (J21) Isonoe (J26) 2001 J4 2003 J4 Erinome (J25) Taygete (J20) Carme (J11) 2001 J11 Kalyke (J23) Pasiphae (J8) 2002 J1 Megaclite (J19) 2003 J7 4 4 3 2 3 5 46 3 5 58 3 6 4 23179 23217 23219 23258 23279 23360 23404 23547 23583 23624 23064 23806 23808 723. D.004 0. 2002 S. 2001 S.278 0. Sheppard és mtársai. 2000 P.204 165.601 ≈ 0 ≈0 ≈0 M. 2003 S.

2000 M.3 0.4 0.7 Calypso (S14) 26 294.7 64. Pickering.4 W. 2000 J.888 0.888 ≈ 0 2.624 0. Gladman és mtársai.Lassell.0 0.004 1.515 0.029 21. Gladman és mtársai. 1986 Voyager-2.942 0.8 1481.001 0.1 0.4 7. Huygens. 1986 Voyager-2.945 0. Gladman és mtársai. 1789 G. Kavelaars és mtársai. Spahr.002 2. T.558 0. 1671 B.5 Enceladus (S2) 499 238. Gladman és mtársai.1 3561. 1986 Voyager-2. Cassini.000 0.54 0.5 0. 1672 C. 1980 D. Kavelaars és mtársai.7 Telesto (S13) 30 294. 1980 G.02 1.737 0. 1986 Voyager-2. május 6.9 75. 1986 Voyager-2.8 59. 1986 Voyager-2. Gladman és mtársai. 2000 B. 1986 110 60 68 66.02 Felfedező Pályahajlás [fok] A pálya excentricitása Keringési idő [nap] Átlagos távolság a bolygótól [ezer km] Átmérő vagy méret [km] A hold neve a Szaturnusz holdjai (folytatás) Mimas (S1) 397 185.0 1221. 2000 25 30 45 65 60 85 49.517 0.27 783 0. 2000 W. Cassini.001 0. Gladman és mtársai. 1684 0.370 0.7 Dione (S4) 1120 377.000 0.2 61. Cassini.5 0. –18:36 .000 0.32 550.2 1.000 1.8 53.000 0. 2000 B.3 0.1 0. Herschel.1 1.1 69.000 0.1 Voyager-2.435 0. 2000 34 167 176 176 173 J. 2000 B.021 1. G. Smith és mtársai. 2000 B.2 0.464 0.001 0.29 926 951 1016 1067 1311 0.376 0.33 451 0. 1986 Csillagszat 257 16129 Csillagászat FVTABCS / 257 C M Y K 2011. 1789 W. 2000 B.4 527. 2000 J.21 0.Bond. Kavelaars és mtársai. J.3 11365 11440 12952 15199 15645 16404 17616 18160 18247 18709 19463 20371 23096 0.104 79. 2000 J.3 0.493 0.0 Voyager-2.276 0.0 Tethys (S3) 1060 294.48 872 0.001 15.34 1.888 ≈ 0 1. Herschel.335 0. 1684 B.44 0. Kavelaars és mtársai. 1980 G.11 0.331 0. 1655 W.000 0.6 46 47 175 45 153 34 34 46 P. 1898 B.737 ≈ 0 4.028 449 0. Pascu és mtársai.36 729 0. W.47 893 0. 1848 G. Cassini.1 0. Laques. Gladman és mtársai.1 0. Holman.16 687 0.474 0.4 0.8 62. Lecacheux.2 0. 1986 Voyager-2.4 0.Bond.Helene (S12) Rhea (S5) Titan (S6) Hyperion (S7) Iapetus (S8) 2000 S5 2000 S6 Phoebe (S9) 2000 S2 2000 S8 2000 S11 2000 S10 2000 S3 30 1530 5150 283 1436 14 10 220 19 6 26 8 32 2000 S4 2000 S9 2000 S12 2000 S7 2000 S1 az Uránusz holdjai Cordelia (U6) Ophelia (U7) Bianca (U8) Cressida (U9) Desdemona (U10) Juliet (U11) Portia (U12) Rosalind (U13) Belinda (U14) 13 6 6 6 16 377.

1978 Megjegyzések: A kisebb holdak alakja többnyire szabálytalan.463 579 677 1289 1962 2209 0. 1999 Voyager-2.23 0.555 0.0050 0.8 7.5 Puck (U15) 155 86. amelynek értékét a fényességből.0034 0. A 90◦ -nál nagyobb inklináció retrográd irányú keringést jelent.0 Titania (U3) 1578 436. HOLDAK A NAPRENDSZER NAGYBOLYGI K RL (folytat s) E.2 ≈ 0.000 1. Lassell.0022 0.7 144 152.5 Galatea (N6) Larissa (N7) Proteus (N8) Triton (N1) Nereida (N2) 2003 N1.387 ≈0 0. A holdak pályájának hajlásszögét belső (a bolygó sugarának százszorosán belül keringő) holdak esetén a bolygó egyenlítői síkjához viszonyítják.144 8. külső holdakra (a J4. 1948 W. Kavelaars és mtársai. 1986 G.8 5513 1190 19.0 156.8 Ariel (U1) 1158 190.3 Oberon (U4) 1523 583.294 ≈ 0 0. Karkoschka. 258 Csillagszat 16129 Csillagászat FVTABCS / 258 C M Y K 2011.877 0. Herschel. Gladman és mtársai.1 0. 1787 W. 1846 G. 1989 Voyager-2. május 6. Kuiper. 1851 W.4 0.027 2.1 0.7 0. 1999 P.5 117.3 0.az Uránusz holdjai (folytatás) 1986 U10 40 76. Herschel.2 0.0005 360.7 152 158 4.1 139.N2. 1989 Voyager-2.413 0. Gladman és mtársai.4 Caliban (U16) 44 7169 Stephano (U20) 20 8004 Sycorax (U17) 40 12214 Prospero (U18) 30 16240 Setebos (U19) 35 17501 a Neptunusz holdjai Naiad (N3) 60 48. azokra az átmérő helyett a jellemző méret szerepel.2 0. Holman.122 ≈ 0 5. 2003 J. 1949 M.44 0.0 73.429 ≈ 0 0.335 ≈ 0 0.762 0.4 0. 1787 B.76 6.082 0.N3 a Plútó holdja Charon (P1) 160 190 420 2706 340 30–40 62. Kavelaars. 1851 W.14 0. Holman és mtársai. Nicholson és mtársai. J. Lassell. 1997 B.0 Miranda (U5) 472 129. –18:36 .637 ≈ 0 0.51 0.58 0. 1989 W. Kuiper.1 0.706 13.3 4. U4 és N1 holdaknál kijjebb keringőkre) a bolygó keringési síkjához. Lassell.2 Thalassa (N4) 80 50. S8.1 Despina (N5) 150 52. 1999 J.001 1.9 Umbriel (U2) 1169 266.0076 ≈ 0 Felfedező Pályahajlás [fok] A pálya excentricitása Keringési idő [nap] Átlagos távolság a bolygótól [ezer km] A hold neve Átmérő vagy méret [km] 4. távolságból és a kis hold fényvisszaverő képességének (albedójának) becsült értékéből határozták meg. Christy. 1989 Voyager-2. 1989 Voyager-2.6 354.520 4.2 0. 1989 Voyager-2. 1997 M.0008 0. 1999 Voyager-2.311 ≈ 0 0.

72 12. május 6.2 276 9.360 L726-8 B = UV Ceti 8.60 11.853 4.22 Alfa Centauri A 4.39 0.34 5.618 0.08 1801 (2) Pallas 2.5 + 165258 7.067 5.119 3.702 10.185 11.34 1807 (10) Hygiea 3.1 1851 (16) Psyche 2.8 608 7.6 1003 9.43 (vált.E.600 0.099 5.06 16.988 0.44 (vált.3 350 8.53 13.372 0.147 17.3 370 5.773 4.101 7.72 13.0 247 7.089 7.356 0.5 309 6.5Ve 3.4 1849 (31) Euphrosyne 3.1 538 5.72 Proxima Centauri 4.36 G2V 3.171 5.43 (vált.437 6.55 M6.361 3. –18:36 .4 Wolf 359 = CN Leonis 7.300 0.8 450 18.47 −1.) Szíriusz B 8.) 15.07 1861 (52) Europa 3.227 26.05 M5.39 Barnard-csillag 5.2 1852 (3) Juno 2.644 4.000016 −26.43 8.63 1858 (451) Patientia 3.21 M5V 10.802 1.6Ve 6.077 15.104 3.33 DA2 1. az ezredfordulón több tízezret tartottak nyilván.586 0.372 0.079 10.06 M3.230 34.01 Alfa Centauri B 4.94 SO 025300.Keringési idő [év] ság a Naptól [Cs.5 1854 (704) Interamnia 3.73 1910 (511) Davida 3.646 0.339 11.724 9.) 13.358 18.456 0.7 272 6.148 5.9 323 5.29 M5. A LEGK ZELEBBI CSILLAGOK Csillag A Földtől mért távolság [fényév] Látszó fényesség [magnitúdó] Nap 0.5 15.060 5.21 1804 Az 1 km-nél nagyobb méretű kisbolygók becsült száma félmillió.360 Ross 154 = V1216 Sagittarii 9.69 10.667 4.660 Csillagszat 259 16129 Csillagászat FVTABCS / 259 C M Y K 2011.629 0.5Ve 4.709 1.46 A1Vm 1.44 (vált.5Ve 3.5.353 0.] Név Excentricitás Pályahajlás [fok] Átmérő [km] Forgási periódus [óra] Felfedezés éve (1) Ceres 2.5 M6.339 L726-8 A 8.60 Abszolút fényesség [magnitúdó] Színképtípus Sajátmozgás  /év 4. A LEGNAGYOBB KISBOLYGK Átlagos távol.140 3.73 1899 (15) Eunomia 2.) 7.) ◦ BD + 36 2147 = HD 95733 8.19 16.31 Szíriusz A 8.1 1903 (65) Cybele 3.78 13.259 13. 6.85 G2V 15.919 4.4 289 5.765 4.44 M2V 4.553 0.1 250 4.53 M5.136 5.81 1802 (4) Vesta 2.5Ve 3.185 15. az ismert kisbolygók száma rohamosan nő.09 (vált.69 K1V 3.5V 5.

vált.5III Színkép 25.cs. vált. vált.76 0. –18:36 . SK. SK.5IV A0V G6III + G2III B8Ia F5IV M2Iab B3Vpe B1III A7V K5III B1III-IV M1.0 −4.6 −4.40 0.5 2.cs.25 1.6 −5.60 −0.C M Canis Majoris A Carinae Centauri AB Bootis Lyrae Aurigae Orionis A Canis Minoris A Orionis Eridani Centauri AB Aquilae Tauri A Virginis Scorpii A Geminorum α α β α α α β α α α α β α Piscis Austrini α Cygni α Crucis A β Crucis α Leonis A ε Canis Majoris A α Geminorum A γ Crucis λ Scorpii Vega Kapella Rigel Prokyon Betelgeuze Achernar Agena.41 522 144 526 16.3 42.3 0.50 1.cs.1 0. vált.24 −0.80 −0. VK VK. SK.44 −0.cs.28 −0.20 −0. SK. SK vált.23 0.24 −1.0 −2. cs.5III B1.45 0.5 −4.60 313 4.8 1.00 0. SK Megjegyzés 7.16 B-V színindex [magnitúdó] Látszó fényesség [magnitúdó] 1.6 0.09 −0.7 2.58 1.99 0.7 −5.54 −0. A SZABAD SZEMMEL LTHAT LEGFNYESEBB CSILLAGOK 260 Csillagszat 2011.16 −0.98 1.16 0. VK.05 0.25 1.71 1.18 0.15 0.6 −0.62 0. vált.cs.7 A Földtől mért távolság [fényév] SB.21 0.9 −5.5III B7Vn B2II A1Vm M3.6 −7.08 0. vált.cs.1 1.06 1.8 −6.03 1.45 −5. hármas rendszer SK vált.17 1.78 65 262 604 33. VK vált.cs.cs.22 1. vált.5IV B0. vált.40 1.7 8. Hadar Altair Aldebaran Spica Antares Pollux Fomalhaut Deneb Acrux Becrux Regulus Adhara Kasztór Gacrux Shaula Csillagképi jelölése Szíriusz α Kanopusz α Rigil Kent.62 −0.36 1.0 −0.4 4. Toliman α Arkturusz α A csillag tulajdonneve Y K 16129 Csillagászat FVTABCS / 260 1.2 773 11.7 −3.2 −0.24 1. május 6.cs.cs.58 0.23 0.50 −0. SK vált.cs. SK.25 1.cs.5Iab K0III A1Vm A9Ib G2V + K1V K1.45 0.1 1467 321 352 77 431 52 88 359 25.03 0.6 −0.1 −0.39 36. vált.87 0.01 0.cs. vált.8 −3.87 0.59 1.6 Abszolút fényesség (MV ) [magnitúdó] A3V A2Iae B0.cs. vált.09 −0.

94 1.64 −0.6 −0.0 −2. vált. vált.9 −0.20 −0. vált.74 1.0 0.48 1.cs.9 Abszolút fényesség (MV ) [magnitúdó] −0.0 −2.99 1.76 1.5Ib WC8 + O9I A0IVp A0IIn F5Ib K0III F8Ia B3V F1II A1IV K2II-III A1IV B1Vn B2III B7III A1III B0Ia B7Vn Színkép 52 183 431 499 80 177 817 840 81 145 592 124 1791 101 272 82 415 105 321 243 131 111 1342 101 A Földtől mért távolság [fényév] SK SK SK. május 6. VK vált.cs.41 0.22 −0. VK vált.86 1.19 0.2 −1.93 1.93 1.90 1.64 1. SK többszörös csillag SK.1 −6.6 −1. vált. vált. Sarkcsillag Mirzam α Geminorum B α Pavonis α Ursae Minoris A β Canis Majoris δ Velorum AB α Hydrae ς Orionis A γ 2 Velorum ε Ursae Majoris ε Sagittarii α Persei α Ursae Majoris AB δ Canis Majoris η Ursae Majoris θ Scorpii β Aurigae α Trianguli Australis γ Geminorum Alnitak Alioth Kaus Australis Mirfak Dubhe Wezen Benetnash.8 −3.Megjegyzés: SK: spektroszkópiai kettőscsillag. SK.cs.02 −0.3 −1.13 0.79 1.2 −5.cs. SK Megjegyzés . VK SK.97 1.69 1.00 0.79 1. vált.4 −4.15 −0.18 −0.67 1.99 1.3 −7.73 Látszó fényesség [magnitúdó] 1. SK vált.03 0.07 B-V színindex [magnitúdó] A2Vm B2.1 −4.06 0.81 1.91 1.45 0.24 0.12 0. SK vált.44 −3.cs.0 −0.cs.8 −1.cs.1 −5.03 0.cs.cs.cs. vált. vált.64 1.04 1.2 −1.cs. Csillagszat 261 16129 Csillagászat FVTABCS / 261 C M Y K 2011.83 1.07 −0.8 −0.98 1.5V F6Ib B1II-III A1V K3II-III O9. cs: változócsillag (látszó és abszolút fényessége.18 −0.0 −0. Alkaid Sargas Menkalinan Atria Alhena α Crucis B γ Orionis β Tauri β Carinae ε Orionis α Gruis Csillagképi jelölése Acrux Bellatrix El Nath Miaplacidus Alnilam Alnair A csillag tulajdonneve 1. A csillag nevénél A és B a kettőscsillag komponensei.5 −5. –18:36 Alphard Kasztór Páva Polaris.6 −0.75 1. VK: vizuális kettőscsillag.67 0.cs.65 1. SK. színindexe és színképtípusa is változik az idő függvényében). vált.08 1.85 1.1 −4.

8. –18:36 . A CSILLAGKPEK NEVE S R VIDTSE Latin név Magyar név Rövidítés Latin név Magyar név Rövidítés Andromeda Androméda And Gyík Lac Lacerta Antlia Légszivattyú Ant Leo Oroszlán Leo Apus Paradicsommadár Aps Leo Minor Kis Oroszlán LMi Aquarius Vízöntő Aqr Lepus Nyúl Lep Aquila Sas Aql Libra Mérleg Lib Ara Oltár Ara Lupus Farkas Lup Aries Kos Ari Lynx Hiúz Lyn Auriga Szekeres Aur Lyra Lant Lyr Bootes Ökörhajcsár Boo Mensa Táblahegy Men Caelum Véső Cae Microscopium Mikroszkóp Mic Camelopardalis Zsiráf Cam Monoceros Egyszarvú Mon Cancer Rák Cnc Musca Légy Mus Canes Venatici Vadászebek CVn Norma Szögmérő Nor Canis Major Nagy Kutya CMa Octans Oktáns Oct Canis Minor Kis Kutya CMi Ophiuchus Kígyótartó Oph Capricornus Bak Cap Orion Orion Ori Carina Hajógerinc Car Pavo Páva Pav Cassiopeia Kassziopeia Cas Pegasus Pegazus Peg Centaurus Kentaur Cen Perseus Perzeusz Per Cepheus Cefeusz Cep Phoenix Főnix Phe Cetus Cet Cet Pictor Festő Pic Chamaeleon Kaméleon Cha Pisces Halak Psc Circinus Körző Cir Piscis Austrinis Déli Hal PsA Columba Galamb Col Puppis Hajófara Pup Coma Berenices Bereniké Haja Com Pyxis Tájoló Pyx Corona Australis Déli Korona CrA Reticulum Háló Ret Corona Borealis Északi Korona CrB Sagitta Nyíl Sge Corvus Holló Cor Sagittarius Nyilas Sgr Crater Serleg Cra Scorpius Skorpió Sco Crux Dél Keresztje Cru Sculptor Szobrász Scl Cygnus Hattyú Cyg Scutum Pajzs Sct Delphinus Delfin Del Serpens Kígyó Ser Dorado Aranyhal Dor Sextans Szextáns Sex Draco Sárkány Dra Taurus Bika Tau Equuleus Csikó Equ Telescopium Távcső Tel Eridanus Eridánusz Eri Triangulum Háromszög Tri Fornax Kemence For Triangulum Australe Déli Háromszög TrA 262 Csillagszat 16129 Csillagászat FVTABCS / 262 C M Y K 2011. május 6.

16 Neon 10 20 0.4 km/s 25 000 fényév 50 fényév 12–13 milliárd év 10.04 Argon 18 40 0. május 6.12 Nitrogén 7 14 0.4 Hélium 2 4 24.73 Szén 6 12 0.29 Vas 26 56 0.05 Kén 16 32 0.10 Szilícium 14 28 0.5 millió naptömeg 100 000 fényév a korong vastagsága a központi kihasasodás átmérője a haló (gömbszerű térrész) átmérője csillagok átlagos keringési sebessége a Nap környezetében: Nap sebessége a környező csillagokhoz viszonyítva: Nap távolsága a Tejútrendszer centrumától: Nap távolsága a Tejútrendszer fősíkjától: legidősebb tejútrendszerbeli égitestek kora: 200 fényév kb.02 Az összes többi elem 0. 10 000 fényév nagyobb a korongénál 230 km/s 19. A LEGGYAKORIBB KMIAI ELEMEK ELFORDULSI ARNYA AZ UNIVERZUMBAN Elem Rendszám Tömegszám Tömeg% Hidrogén 1 1 73.2 Csillagszat 263 16129 Csillagászat FVTABCS / 263 C M Y K 2011.Latin név Magyar név Rövidítés Latin név Magyar név Rövidítés Gemini Ikrek Gem Tucana Tukán Tuc Grus Daru Gru Ursa Major Nagy Medve UMa Hercules Herkules Her Ursa Minor Kis Medve UMi Horologium Ingaóra Hor Vela Vitorla Vel Hydra Északi Vízikígyó Hya Virgo Szűz Vir Hydrus Déli Vízikígyó Hyi Volans Repülőhal Vol Indus Indián Ind Vulpecula Kis Róka Vul 9. –18:36 . A TEJTRENDSZER FONTOSABB JELLEMZI Tömege: A csillagközi anyag tömege A központi fekete lyuk tömege: A Tejútrendszer mérete: a korong átmérője A A A A A 200 milliárd naptömeg a csillagok tömegének 1%-a 2.07 Magnézium 12 24 0.8 Oxigén 8 16 0.

5 Déli-sarkkör 23.5◦ − ϕ XII. A NAP DELELSI SZGNEK KISZMTSI MDJA AZ SZAKI SZOLRIS MRSKELT VEZETBEN A NAPJEGYENL SGEK (III.5◦ ◦ ◦ 66. IX. 22.5◦ 0◦ 23.: 90◦ − 23. 23.) S A NAPFORDULK (VI.5 ◦ 0◦ Északi-sarkkör 23.: VI.) S A NAPFORDULK (VI.5◦ 43◦ Egyenlítő 90◦ 66. XII. 22. 23. 23. XII. 22.5◦ 90◦ 66.: 90◦ + 23. 0◦ 23. –18:36 ..5 Ráktérítő 66.. 22.7 km A Föld egy hosszúsági körének hossza: 40 008. 23. VI. 22. 21. IX. 21. 22..5◦ − ϕ * = földrajzi szélesség (a görög ábécé fí betűjéből) 264 Fldrajz 16129 Földrajz FVTABFR / 264 C M Y K 2011..5◦ 0◦ – 0◦ Déli-sark 43 ◦ 23.5◦ 90◦ 66.5 km A Föld egyenlítői sugarának hossza: ∼ 6378 A Föld sarki sugarának hossza: ∼ 6357 km km A Föld felülete: 510 millió km2 A világtenger felülete: 361 millió km2 A szárazföldek összterülete: 149 millió km2 2. május 6.. IX. 21. 21. A NAP DELELSI SZGE NEVEZETES SZLESSGEKEN A NAPJEGYENL SGEK (III.FLDRAJZ 1. 22. IX. XII.5◦ 0◦ – ◦ ◦ 47 23.5◦ 3.5 90◦ 47◦ Baktérítő 66. A FLD NHNY ADATA Az Egyenlítő hossza: 40 075. 22.) IDEJN Északi-sark III.) IDEJN 90◦ − ϕ* III.

6 8.és Dél-Amerika Ausztrália és Óceánia 13. McKinley Halál-völgy Aconcagua Valdés-mélyföld Puncak Jaya az Eyre-tó mélyedése Vinson Massif 4807 −28 8850 −401 5895 −155 6194 −86 6958 −40 5030 −12 5140 (Alpok–F/I) (Kazahsztán/Oroszor.5 Terület (millió km2 ) Európa Földrész Mont Blanc Kaszpi-mélyföld Mt.4 Ázsia Antarktika 10. Everest a Holt-tenger partja Kibo az Assal-tó mélyedése Mt. – USA) (USA) (Andok – Argentína) (Argentína) (Maoke-hg.5 Afrika Észak-Amerika Közép.9 44.C M Y K 30. –18:36 . AZ EGYES FLDRSZEK MRETEI Fldrajz 265 16129 Földrajz FVTABFR / 265 2011.5 20.3 21.) Lemélyebb/legmagasabb pont (m – hegység – ország(ok)) 2000 340 580 715 650 950 300 Átlagmagasság (m) 4. (Új-Guinea) – Indonézia) (Ausztrália) (Ellsworth-hg. május 6.) (Himalája – Kína/Nepál) (Izrael/Jordánia) (Kilimandzsáró – Tanzánia) (Dzsibuti) (Alaszkai-hg.

május 6.5. A FLD 8000 MTERNL MAGASABB HEGYCSCSAI Mount Everest (Csomolungma) 8850 m (Himalája – Kína/Nepál) K2 (Godwin Austen) 8616 m (Karakorum – India) Kanchendzönga 8597 m (Himalája – Nepál/India) Lhotse 8516 m (Himalája – Kína/Nepál) Makalu 8481 m (Himalája – Kína/Nepál) Lhotse Shar 8400 m (Himalája – Kína/Nepál) Dhaulagiri 8172 m (Himalája – Nepál) Cho Oyu 8153 m (Himalája – Kína/Nepál) Nanga Parbat 8126 m (Himalája – India) Manaslu 8125 m (Himalája – Nepál) Annapurna I. A VILGCEN 10 000 MTERNL MLYEBB PONTJAI Mariana-árok 11 034 m (Csendes-óceán) Tonga-árok 10 882 m (Csendes-óceán) Filippínó-árok 10 830 m (Csendes-óceán) Izu-árok 10 595 m (Csendes-óceán) Kuril-árok 10 542 m (Csendes-óceán) Kermadec-árok 10 047 m (Csendes-óceán) 266 Fldrajz 16129 Földrajz FVTABFR / 266 C M Y K 2011. AZ EGYES CENOK MRETEI Óceán Törzsterület (ezer km2 ) A melléktengerekkel együtt (ezer km2 ) Atlanti-óceán 96 911 106 753 Csendes-óceán 165 016 179 389 73 442 74 917 Indiai-óceán Legmélyebb pont (m – helye) 9219 – Puerto Rico-árok 11 034 – Mariana-árok 7450 – Jáva-árok Átlagos mélység (m) 3743 4028 3963 7. 8078 m (Himalája – Nepál) Gasherbrum (Hidden Peak) 8068 m (Karakorum – Kína/India) Broad Peak 8051 m (Karakorum – India) Sisapangma 8013 m (Himalája – Kína) 6. –18:36 .

Budapest. Gondolat. 1988. –18:36 . Nagy-Britannia 216 911 Ellesmere Erzsébet királynő-szk. A FLD LEGNAGYOBB FLSZIGETEI Terület (km2 ) Félsziget Földrész Arab-félsziget Ázsia 2 691 000 Hindusztáni-félsziget Ázsia 2 088 000 Indokínai-félsziget Ázsia 1 740 000 Szomáli-félsziget Afrika 1 400 000 Labrador-félsziget Észak-Amerika 1 300 000 Skandináv-félsziget Európa 720 000 Pireneusi (Ibériai)-félsziget Európa 581 000 Balkán-félsziget Európa 530 000 Kis-Ázsia Ázsia 506 600 Kamcsatka Ázsia 370 000 10. május 6. Szumátra Nagy-Szunda-szk. Victoria-sziget Kanada 212 680 Kanada 212 189 9. (km2 ) Folyó Földrész Nílus Afrika 6671 2 870 000 Amazonas Dél-Amerika 6516 7 180 000 Mississippi–Missouri Észak-Amerika 6420 3 221 000 Jangce Ázsia 6300 1 830 000 Sárga-folyó Ázsia 5464 745 000 Ob–Irtis Ázsia 5410 2 990 000 Kongó Afrika 4835 3 822 000 *Eberhard Czaya: A Föld folyói. Fldrajz 267 16129 Földrajz FVTABFR / 267 C M Y K 2011. A FLD LEGHOSSZABB FOLYI* Hosszúság (km) Vízgyűjtő ter. Japán 228 000 Fő sziget Brit-szk. adatai alapján. Indonézia 423 647 Honshu Japán-szk. A FLD LEGNAGYOBB SZIGETEI Sziget Szigetcsoport Grönland Új-Guinea Ország(ok) Terület (km2 ) Dánia külső országrésze 2 160 000 Indonézia/Pápua Új-Guinea 771 900 Indonézia/Malajzia/Brunei 734 000 Madagaszkár Madagaszkár 589 500 Baffin-sziget Kanada 476 050 Borneó (Kalimantan) Nagy-Szunda-szk.8.

A FLD LEGHOSSZABB FOLYI (folytats) Vízgyűjtő ter. Brahmaputra 20 000 3100 62 000 Jenyiszej 19 600 n.a. n.) Folyó Közepes évi vízhozam Amazonas Legkisebb vízhozam Legnagyobb vízhozam 180 000 72 500 280 000 Kongó 42 000 23 000 90 000 Jangce 35 000 4000 80 000 Orinoco 28 000 7000 n.10.a. (km2 ) Folyó Földrész Hosszúság (km) Mekong Ázsia 4500 810 000 Amur Ázsia 4416 1 843 000 Léna Ázsia 4400 2 490 000 La Plata–Paraná Dél-Amerika 4380 3 140 000 Mackenzie Észak-Amerika 4241 1 913 000 11. –18:36 .a. EURPA LEGNAGYOBB FOLYI Folyó Torkolat helye Vízgyűjtő terület Hossza (km) (km2 ) Közepes évi  3 m vízhozam s Volga Kaszpi-tenger 1 380 000 3688 8000 Duna Fekete-tenger 805 300 2850 6450 Dnyeper Fekete-tenger 503 360 2285 1660 Don Azovi-tenger 442 500 1970 930 Északi-Dvina Fehér-tenger 360 300 1302 3560 Pecsora Barents-tenger 326 930 1809 4060 Rajna Északi-tenger 224 400 1360 2200 Visztula Balti-tenger 194 112 1095 1100 Elba Északi-tenger 144 055 1165 750 Loire Atlanti-óceán 120 500 1020 900 268 Fldrajz 16129 Földrajz FVTABFR / 268 C M Y K 2011.a.a. La Plata 19 500 12 000 50 000 Mississippi–Missouri 17 600 5000 56 000 Léna 16 400 Mekong 15 900 n. május 6. = nincs adat 12.a. 3000 n. A FLD LEGB VIZBB FOLYI (A torkolatuknál mért közepes évi vízhozam – m3 /s – alapján. 31 000 n.

13. A FLD LEGNAGYOBB TAVAI Terület (km2 ) Tó Földrész Kaszpi-tenger Európa/Ázsia Felső-tó Észak-Amerika 82 411 Viktória-tó Afrika 69 482 Huron-tó Észak-Amerika 59 594 Michigan-tó Észak-Amerika 58 014 Aral-tó Ázsia 33 000 Tanganyika-tó Afrika 32 892 Bajkál-tó Ázsia 31 500 Nagy-Medve-tó Észak-Amerika 31 079 Malawi-tó Afrika 30 043 Nagy-Rabszolga-tó Észak-Amerika 28 929 Erie-tó Észak-Amerika 25 744 371 000 14. –18:36 . A FLD LEGNAGYOBB SIVATAGJAI Földrész Terület (km2 ) Szahara Afrika 7 800 000 Góbi Ázsia 900 000 Rab-el-Háli Ázsia 800 000 Kalahári Afrika 518 000 Nagy-homoksivatag Ausztrália 420 000 Takla-Makán Ázsia 400 000 Szír-sivatag Ázsia 350 000 Nagy-Viktória-sivatag Ausztrália 330 000 Kara-kum Ázsia 300 000 Thar-sivatag Ázsia 260 000 Sivatag Fldrajz 269 16129 Földrajz FVTABFR / 269 C M Y K 2011. május 6. A FLD LEGMLYEBB TAVAI Tó Földrész Bajkál-tó Ázsia Mélység (m) 1637 Tanganyika-tó Afrika 1470 Kaszpi-tenger Európa/Ázsia 1025 Malawi-tó Afrika 706 Isszik-kul Ázsia 702 Nagy-Rabszolga-tó Észak-Amerika 614 15.

május 6. Kilimandzsáró 270 Fldrajz 16129 Földrajz FVTABFR / 270 C M Y K 2011. Európa 1 803 000 153 000 92 500 115 000 Svalbard 57 000 Novaja Zemlja 24 300 Ferenc József-föld 13 700 Izland 11 250 Alpok 3 600 Skandináv-hegység 3 200 Ázsia 89 000 Himalája 33 000 Szevernaja Zemlja 17 500 Karakorum 13 700 Tien-san Dél-Amerika 8 600 25 000 Déli-Andok Patagónia Óceánia 21 000 4 000 1 015 Új-Zéland 1 000 Új-Guinea 15 Afrika 15 Ruwenzori.. –18:36 . Mt.16. AZ EGYES FLDRSZEK JGGEL BORTOTT TERLETEI Földrész Azon belül Antarktika Terület (km2 ) 13 802 000 Észak-Amerika 2 049 000 Grönland Kanadai-szigetvilág Alaszkai-hg. Parti-hg. Kenya.

A FLD LEGMLYEBB BARLANGJAI Barlang Ország Mélysége (m) Jean-Bernard-barlang Franciaország 1602 Lamprechtsofen-aknabarlang Ausztria 1534 Lucien Bouclier-barlang Franciaország 1520 Vjacseszlava Panthukhina-barlang Grúzia 1508 Huautla-barlangrendszer Mexikó 1475 Del Trave-barlangrendszer Spanyolország 1444 Fldrajz 271 16129 Földrajz FVTABFR / 271 C M Y K 2011. AZ EGYES FLDRSZEK NHNY NEVEZETES GLECCSERE Hossza (km) Terület (km2 ) Földrész/Terület Gleccser Antarktika Lambert 434 Észak-Amerika/Grönland Petermann 145 Észak-Amerika/Sziklás-hg. Bering 201 Észak-Amerika/Sziklás-hg. Svartisen 32 518 Ázsia/Himalája Rongbuk-gleccser 52 320 Ázsia/Karakorum Sziacsen-gleccser 75 1 150 Ázsia/Tien-san Déli-Inilcsek-gl. Malaspina 121 3 495 Európa/Nyugati-Alpok Aletsch-gleccser 27 115 Európa/Nyugati-Alpok Mer de Glace 13 50 Európa/Keleti-Alpok Pasterze 9 24 Európa/Skandináv-hg. A FLD LEGHOSSZABB BARLANGJAI Barlang Ország Mammoth-barlang USA Hossza (km) 563 Optimista-barlang Ukrajna 191 Jewel-barlang USA 174 Hölloch Svájc 168 Lechuguilla-barlang USA 143 Siebengeste-barlang Svájc 140 19. május 6. 60 800 Ázsia/Pamír Fedcsenko-gleccser 77 1 350 Dél-Amerika/Chilei-Andok Uppsala 80 Óceánia/Déli-Alpok (NZL) Tasman 29 Afrika/Kilimandzsáró Drygalski-gleccser 157 3 18.17. –18:36 .

20.7 millió éve A Homo sapiens megjelenése 0. –18:36 .35 millió éve 272 Fldrajz 16129 Földrajz FVTABFR / 272 C M Y K 2011. ELS " ESEMNYEK A FLDTRTNETBEN A Föld keletkezése (az első földkéreg képződése) 4 600 millió éve A legidősebb földi kőzetek képződése 4 200 millió éve Az első életnyomok (sztromatolitok) képződése 2 900 millió éve Az első ősmaradványok keletkezése 590 millió éve Az élet megjelenése a szárazföldeken 500 millió éve Az első szárazföldi növények megjelenése 420 millió éve Az első gerinces állatok megjelenése 420 millió éve Az első kétéltűek megjelenése 330 millió éve Az első kisméretű emlősök megjelenése 220 millió éve Az első tűlevelű fák megjelenése 210 millió éve Az ősmadarak megjelenése 160 millió éve Az első virágos növények megjelenése 120 millió éve Az első nagytestű emlősök megjelenése 100 millió éve Az ősember megjelenése 2 millió éve A Homo erectus megjelenése 1. május 6.

KMIA A kmiai gyakorlatban hasznlatos fontosabb zikai llandk mrt rtke Az állandó neve Jele Pontos értéke Az elemi töltés e 1. Vegyjel: az elem latin vagy görög nevének első és gyakran egy másik betűje. ELEMEK 1.41 dm3 /mol.109 381 88 · 10−31 kg A proton tömege mp 1. Minden további táblázatban az olvadáspont és forráspont adatai 101 325 Pa (≈ 105 Pa) nyomáson értendők. A ma ismert elemeket a periódusos rendszerben tüntetjük fel.022 141 99 · 1023 mol−1 Faraday-állandó F 96 485. 25 ◦ C-on (régen standard hőmérsékleten) 24. Az elemek rendszma. május 6. 20 ◦ C-on 24 dm3 /mol.672 621 58 · 10−27 kg A neutron tömege mn 1.314 472 J/(mol · K) Az atomi tömegegység (a 12 C-atom tömegének 1/12 része) Az ideális gáz moláris térfogatának (Vm ) gyakorlatban használt értéke 105 Pa (standard) nyomáson és 0 ◦ C-on (régen normál hőmérsékleten) 22. amely annyi elemi egységet tartalmaz.5 dm3 /mol. mint amennyi atom van 12 g 12 C-ben. rövidítése mol. Kmia 273 16129 Kémia FVTABK / 273 C M Y K 2011.3415 C/mol Boltzmann-állandó k 1. vegyjele. magyar neve k l nfle sorrendben Kémiai elem: kémiai módszerekkel tovább már nem bontható anyagfajta. 1. Egy mól az az anyagmennyiség.674 927 16 · 10−27 kg mu 1.1.380 650 3 · 10−23 J/K Univerzális gázállandó R 8.602 176 462 · 10−19 C Az elektron tömege me 9. az atom vagy az elem nemzetközileg elfogadott. 660 538 73 · 10−27 kg (1 u) A proton és elektron tömegaránya mp /me 1836. Az anyagmennyiség mértékegysége a mól. –18:37 . Rendszám: az atommagban található protonok száma. a sűrűségadatok pedig 25 ◦ C-ra vonatkoznak.152 66 Avogadro-állandó NA 6. egységes rövid jelölése.

–18:37 .Vegyszám jel Név 1 H hidrogén 36 Kr kripton 71 Lu lutécium 2 He hélium 37 Rb rubídium 72 Hf hafnium 3 Li lítium 38 Sr stroncium 73 Ta tantál 4 Be berillium 39 Y ittrium 74 W volfrám 5 B bór 40 Zr cirkónium 75 Re rénium 6 C szén 41 Nb nióbium 76 Os ozmium 7 N nitrogén 42 Mo molibdén 77 Ir irídium 8 O oxigén 43 Tc technécium 78 Pt platina 9 F fluor 44 Ru ruténium 79 Au arany 10 Ne neon 45 Rh ródium 80 Hg higany 11 Na nátrium 46 Pd palládium 81 Tl tallium 12 Mg magnézium 47 Ag ezüst 82 Pb ólom 13 Al alumínium 48 Cd kadmium 83 Bi bizmut 14 Si szilícium 49 In indium 84 Po polónium 15 P foszfor 50 Sn ón 85 At asztácium 16 S kén 51 Sb antimon 86 Rn radon 17 Cl klór 52 Te tellúr 87 Fr francium 18 Ar argon 53 I jód 88 Ra rádium 19 K kálium 54 Xe xenon 89 Ac aktínium 20 Ca kalcium 55 Cs cézium 90 Th tórium 21 Sc szkandium 56 Ba bárium 91 Pa protaktínium 22 Ti titán 57 La lantán 92 U urán 23 V vanádium 58 Ce cérium 93 Np neptúnium 24 Cr króm 59 Pr prazeodímium 94 Pu plutónium 25 Mn mangán 60 Nd neodímium 95 Am amerícium 26 Fe vas 61 Pm prométium 96 Cm kűrium 27 Co kobalt 62 Sm szamárium 97 Bk berkélium 28 Ni nikkel 63 Eu európium 98 Cf kalifornium 29 Cu réz 64 Gd gadolínium 99 Es einsteinium 30 Zn cink 65 Tb terbium 100 Fm fermium 31 Ga gallium 66 Dy diszprózium 101 Md mendelévium 32 Ge germánium 67 Ho holmium 102 No nobélium 33 As arzén 68 Er erbium 103 Lr laurencium 34 Se szelén 69 Tm túlium 104 Rf rutherfordium 35 Br bróm 70 Yb itterbium 105 Db dubnium 274 Kmia 16129 Kémia FVTABK / 274 C M Y K 2011. május 6.Az elemek rendszám szerinti sorrendje Rend.Vegyszám jel Név Rend.Vegyszám jel Név Rend.

május 6.Vegyszám jel aktínium 89 Ac holmium 67 Ho ozmium 76 Os alumínium 13 Al indium 49 In palládium 46 Pd amerícium 95 Am irídium 77 Ir platina 78 Pt antimon 51 Sb itterbium 70 Yb plutónium 94 Pu arany 79 Au ittrium 39 Y polónium 84 Po argon 18 Ar jód 53 I prazeodímium 59 Pr arzén 33 As kadmium 48 Cd prométium 61 Pm asztácium 85 At kalcium 20 Ca protaktínium 91 Pa bárium 56 Ba kalifornium 98 Cf rádium 88 Ra berillium 4 Be kálium 19 K radon 86 Rn berkélium 97 Bk kén 16 S rénium 75 Re bizmut 83 Bi klór 17 Cl réz 29 Cu 5 B kobalt 27 Co ródium 45 Rh bróm 35 Br kripton 36 Kr rubídium 37 Rb cérium 58 Ce króm 24 Cr ruténium cézium 55 Cs kűrium 96 Cm rutherfordium cink 30 Zn lantán 57 La cirkónium 40 Zr laurencium 103 bór diszprózium dubnium einsteinium Rf stroncium 38 Sr Lr szamárium 62 Sm 34 Se 6 C 14 Si 66 Dy lítium 3 Li szelén Db lutécium 71 Lu szén 99 Es magnézium 12 Mg szilícium 68 Er mangán európium 63 Eu mendelévium ezüst 47 Ag 100 fluor Ru 105 erbium fermium 44 104 25 Mn szkandium 21 Sc 101 Md tallium 81 Tl molibdén 42 Mo tantál 73 Ta Fm nátrium 11 Na technécium 43 Tc 9 F neodímium 60 Nd tellúr 52 Te foszfor 15 P neon 10 Ne terbium 65 Tb francium 87 Fr neptúnium 93 Np titán 22 Ti gadolínium 64 Gd nikkel 28 Ni tórium 90 Th gallium 31 Ga nióbium 41 Nb túlium 69 Tm germánium 32 Ge nitrogén 7 N urán 92 U hafnium 72 Hf nobélium 102 No vanádium 23 V hélium 2 He ólom 82 Pb vas 26 Fe 1 H ón 50 Sn volfrám 74 W 80 Hg oxigén 8 O xenon 54 Xe hidrogén higany Kmia 275 16129 Kémia FVTABK / 275 C M Y K 2011.Vegyszám jel Név Rend.Vegyszám jel Név Rend. –18:37 .Az elemek név szerinti sorrendje Név Rend.

Rendszám jel Név Vegy. –18:37 .Az elemek vegyjel szerinti sorrendje Vegy.Rendszám jel Név Ac 89 aktínium Gd 64 gadolínium Po 84 polónium Ag 47 ezüst Ge 32 germánium Pr 59 prazeodímium Al 13 alumínium H 1 hidrogén Pt 78 platina Am 95 amerícium He 2 hélium Pu 94 plutónium Ar 18 argon Hf 72 hafnium Ra 88 rádium As 33 arzén Hg 80 higany Rb 37 rubídium At 85 asztácium Ho 67 holmium Re Au 79 arany I 53 jód Rf B 5 bór In 49 indium Rh 45 ródium Ir 77 irídium Rn 86 radon Ba 56 bárium Be 4 berillium 75 rénium 104 rutherfordium K 19 kálium Ru 44 ruténium Bi 83 bizmut Kr 36 kripton S 16 kén Bk 97 berkélium La 57 lantán Sb 51 antimon Br 35 bróm Li 3 lítium Sc 21 szkandium 6 szén C Lr 103 laurencium Se 34 szelén Ca 20 kalcium Lu 71 lutécium Si 14 szilícium Cd 48 kadmium Md 101 mendelévium Sm 62 szamárium Ce 58 cérium Mg 12 magnézium Sn 50 ón Cf 98 kalifornium Mn 25 mangán Sr 38 stroncium Cl 17 klór Mo 42 molibdén Ta 73 tantál Cm 96 kűrium N 7 nitrogén Tb 65 terbium Co 27 kobalt Na 11 nátrium Tc 43 technécium Cr 24 króm Nb 41 nióbium Te 52 tellúr Cu 29 réz Nd 60 neodímium Th 90 tórium Cs 55 cézium Ne 10 neon Ti 22 titán Db 105 dubnium Ni 28 nikkel Tl 81 tallium Tm 69 túlium U 92 urán 8 oxigén V 23 vanádium Dy 66 diszprózium No Er 68 erbium Np Es 99 einsteinium O Eu 63 európium Os 76 ozmium W 74 volfrám P 15 foszfor Xe 54 xenon Pa 91 protaktínium Y 39 ittrium 100 fermium Pb 82 ólom Yb 70 itterbium Fr 87 francium Pd 46 palládium Zn 30 cink Ga 31 gallium Pm 61 prométium Zr 40 cirkónium F 9 fluor Fe 26 vas Fm 102 nobélium 93 neptúnium 276 Kmia 16129 Kémia FVTABK / 276 C M Y K 2011.Rendszám jel Név Vegy. május 6.

J. L. F. Ramsay. Arfvedson. Wöhler. J. H. M. Felfedezési idő 1766 1895 1817 1798 1828 1808 ókor 1772 1774 1886 1898 1807 1808 1830 1825 1827 1824 1669 ókor 1774 1894 1807 1808 1879 1791 1825 1801 1798 1774 ókor 1735 1751 ókor középkor 1875 1886 középkor 1818 1826 1898 Kmia 277 16129 Kémia FVTABK / 277 C M Y K 2011. Gay-Lussac. J. Bussy. Cronstedt. H. Davy. Balard. J. A. – Rutherford. H. J. F. A. D. – Brandt. Moissan. H. Wöhler.. C. – Berzelius. Vauquelin. C. J. Bussy. A. Davy. H. Oersted. N. Brand. W. Gregor. – – Boisbaudran. J. Vauquelin. G. N. Priestley. J. május 6. W. Thénard. J. Scheele. L.2. J. W. –18:37 . F. Davy.. H. Ramsay. H.. H. A. Az elemek felfedezse Rendszám 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 Vegyjel H He Li Be Név hidrogén hélium lítium berillium B C N O F Ne Na Mg bór szén nitrogén oxigén fluor neon nátrium magnézium 13 Al alumínium 14 15 16 17 18 19 20 21 22 Si P S Cl Ar K Ca Sc Ti szilícium foszfor kén klór argon kálium kalcium szkandium titán 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 V Cr Mn Fe Co Ni Cu Zn Ga Ge As Se Br Kr vanádium króm mangán vas kobalt nikkel réz cink gallium germánium arzén szelén bróm kripton Felfedező Cavendish. Winkler. L. Berzelius. Nilson. Cl. Ramsay. L. L. – Scheele. J. A. RayleighW. F. Berzelius. L. W. A. Davy.1. W. Davy. del Rio. H. W.

. Ramsay. Kirchhof F. Reich. W. L. Mosander. L. K.. Coryell. Glendenin. és J. Boisbaudran. Davy. R. Auer. F. Davy. F. H. Hjelm. P. Wollaston. Urbain. Segré. Marinsky. C.. Mosander. Ch. Felfedezési idő 1861 1808 1828 1789 1801 1778 1782 1939 1844 1804 1803 ókor 1817 1863 ókor középkor 1782 1811 1898 1860 1808 1839 1803 1885 1885 1945 1879 1901 1880 1843 1886 1879 1843 1879 1878 1907 1922 1802 1783 1925 278 Kmia 16129 Kémia FVTABK / 278 C M Y K 2011. Hatchett. E. W. Ekeberg. Klaproth. H. Th. –18:37 . C. M. F. Noddack... F. K. G.1. Tacke. J. W. I Marignac. P. Auer. Cléve. J. H. Auer. Klauss. G. Coster. – Stromeyer. G. Scheele.2. O. W. W. C. W. Th. E. G.. d’Elhuyar. Kirchhoff. Perrier. J. május 6. I. C. Wöhler. H. L. Hevesy György. D. H. G. Berzelius. D. G.. Mosander. P Marignac J. B. – – Müller Ferenc Courtois. R. E. A Boisbaudran. Demarcay. J.. W. Wollaston. Bunsen. A. G. G. Cléve. Az elemek felfedezse (folytats) Rendszám 37 38 39 40 41 42 Vegyjel Rb Sr Y Zr Nb Mo Név rubídium stroncium ittrium cirkónium nióbium molibdén 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 Tc Ru Rh Pd Ag Cd In Sn Sb Te I Xe Cs Ba La Ce Pr Nd Pm technécium ruténium ródium palládium ezüst kadmium indium ón antimon tellúr jód xenon cézium bárium lantán cérium prazeodímium neodímium promécium 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73 74 75 Sm Eu Gd Tb Dy Ho Er Tm Yb Lu Hf Ta W Re szamárium európium gadolínium terbium diszprózium holmium erbium túlium itterbium lutécium hafnium tantál volfrám rénium Felfedező Bunsen. J. W. C. Berg. C.

Berzelius. T. Sikkeland. A. O. A. R. M. M. H. T. McMillan. 3. W. A. A. Thompson. James. R. Perey. J. R. E. – – Curie. Latimer. Flerov. G. Walton. A. A. M. Ghiorso. A. T. Hahn... P H. Seaborg. M. Ghiorso. L. A. Ghiorso. Seaborg. Seaborg. Seaborg. A. G.. Ghiorso. Segré. Wahl. május 6. Sikkeland.. Meitner.. R. G. T. Ch.. Curie. Ghiorso. M.. McMillan. A. Kennedy. E. Abelson.. Seaborg. A. F. G. D. E. R. Ghiorso. Larsh. J. Ulloa – – Crookes.. McKenzie.. C. W.. G.. A. és P.. T.. J. Corson. Flerov.... és P Debierne. E. Seaborg. G.. Ghiorso. G.. G. S.. Thompson. R. S. Tennant. E. Ch. K.. M. Dorn. Berkeley-i kutatócsoport Darmstadt-i kutatócsoport Darmstadt-i kutatócsoport Darmstadt-i kutatócsoport Darmstadt-i kutatócsoport Darmstadt-i kutatócsoport Darmstadt-i kutatócsoport Felfedezési idő 1803 1803 1735 ókor ókor 1861 ókor középkor 1898 1940 1900 1939 1898 1899 1828 1917 1789 1940 1940 1944 1944 1950 1950 1952 1953 1955 1958 1961 1964 1970 1974 1981 1984 1982 1994–96 1994–96 1994–96 Kmia 279 16129 Kémia FVTABK / 279 C M Y K 2011. Ghiorso. –18:37 .Rendszám 76 77 78 79 80 81 82 83 84 85 86 87 88 89 90 91 92 93 94 Vegyjel Os Ir Pt Au Hg TI Pb Bi Po At Rn Fr Ra Ac Th Pa U Np Pu 95 Am 96 97 98 99 100 101 102 Név ozmium irídium platina arany higany tallium ólom bizmut polónium asztácium radon francium rádium aktínium tórium protaktínium urán neptúnium plutónium amerícium Cm Bk Cf Es Fm Md No kűrium berkélium kalifornium einsteinium fermium mendelévium nobélium 103 Lr laurencium 104 105 106 107 108 109 110 111 112 rutherfordium dubnium seaborgium bohrium hassium meitnerium ununnilium unununium ununblum Rf Db Sg Bh Hs Mt Uun Unu Uub Felfedező Tennant. Seaborg. A. A. Ghiorso. I. Klaproth. James..

4 920 3455 6.08 H 44.9 1907 2671 13.5 446 TK 39.01 1.04) R 238.5 97.7 774 volfrám 26.3.10) 58 59 60 61 62 63 Fr Ra ?? (226) 10.2 28.2 Co 12.2 2334 4150 25.1 25.9 3033 5012 26.91 H 178.19 Cr 10.2 25 Mn 11.2 389 vas kobalt Fe 12.12) ?? (265. május 6.2 799 3424 5.0 107 Os 105 – 106 Re 11.23 – 109 – – – – – – Hs hassium 7.1 2927 15.67 – 1176 34.1 68.6 Zn Sc 4.082 H H 3 1.00 0.9 2623 4639 27.04 T (231.5 620 ruténium 25.55 Ca 2.8 nióbium 24.0 Ru 22.1 180.3 1541 2830 16 339 szkandium 1668 3287 15.90 TK 137.8 842 1484 8.9 3422 5555 33.49 = = = = = = 23.6 225 mangán 1538 2861 15.9 2446 4428 27.82 Eu 13.0 22 24.90 H 91.6 Rh 22.4 1910 25.7 cink rácsszerkezet 1.0 157 lítium Li 30 rendszám olvadáspont (◦ C) forráspont (◦ C) olvadáshő (kJ/mol) forráshő (kJ/mol) −259.94 TK 52.5 króm 6.2 176 európium LK 140.3 822 1596 9.8 rubídium 25.20 LK 192.96 H 47.72 883 2.5 29.00 – – – – – – Bh bohrium 7.93 41 42 43 44 45 Ti 6.87 0.91 TK 95.9 25.7 Th Pr Pa Nd 19.94 H 11 12 0.7 1495 24.8 kalcium 24.5 7.37 kockarács lapcentrált köbös gyémántrács romboéderes négyzetes (tetragonális) hármasponton mérve 28.4 727 1897 7.4 1016 3066 7.3 460 LK 232.1 289 neodímium – 1042 3000 – – prométium 27.22 TK 92.10) ?? (266.74 28.3 Tc (99) 21. Az elemek peridusos rendszere 1 *0.06 0.99 H 24.2 644 – 3902 – 395 urán neptúnium U Np R (237.8 678 ozmium 24.97 Be 9.05) Sm 19.53 4 16. –18:37 .54 – Mt meitnerium 5.49 TK 180.85 H 186.4 28.8 153.53 1.34 H 138.8 1287 2471 11.9 136.9 41 2477 4744 26.7 331 prazeodímium 27.2 cézium 38.0 398 cérium 28.34 28.47 vegyjel név moláris tömeg (g/mol) H 65.1 magnézium TK 22.6 150 bárium 26.4 354 TK 50.6 636 irídium TK 132.5 1855 4409 16.8 141.94 TK 55.2 H 190.86 21 = = = = = = sűrűség g/cm3 *(g/dm3 ) moláris hőkapacitás (J/mol · K) 7.85 23.96 90 91 15.9 63.12) ?? (262.7 1526 3336 11.1 3186 5596 33 636 rénium 24.1 Nb 16.12 H 140.3 79 kálium 0.00 TK 54.4 24 TK H R M ?? s 7.5 3407 17.45 hidrogén 4.6 Mo 19.11) ?? (262.20 88 89 104 Cs 87 Ba La Hf Ta W – 700 – 1051 – – – 27 677 – 3198 – – 10 – – – 115 – – francium rádium aktínium rutherfordium – – – – – – – – – TK (223) ?? (261.07 LK 102.2 931 3510 6.1 3017 5458 28.8 419.03 Ce gáz Db dubnium – 108 Ir – 5.07 Ac K (227.86 27 8.3 75.94 H H 101.05) Am H (241.36 TK 151.44 671 2.53 907 7.4 754 tantál 23.95 TK 183.8 192 szamárium 24.43 26 26.7 2233 4603 22 649 hafnium 27.6 444 titán vanádium V 8.7 502 cirkónium 24.5 Y 6.4 114.0 1072 1790 8.10 LK 40.6 101 nátrium 25.5 26.8 305.4 92 93 94 95 32.4 1246 2061 14.26 25.47 LK 87.06) 280 Kmia 16129 Kémia FVTABK / 280 C M Y K 2011.14 24.2 – tórium – 1572 3300 – 544 protaktínium 1135 4131 11.85 H 58.77 – – – – – Sg seaborgium 7.51 23 tércentrált köbös hatszöges rombos monoklin ismeretlen szublimálási hőmérséklet 7.11) ?? (263.90 37 38 39 40 K 1.7 309.6 536 molibdén – 2157 4265 23 502 technécium 24.17 Zr 13.38 759 2.3 389 ittrium 25.0 640 3228 2607 – – 365 60 plutónium amerícium Pu M (239.62 H 88.90 Sr 3.24 H RÉ 150.2 39.91 H 144.31 688 2.07 Pm (147) 19.5 stroncium 26.4 777 1382 8.90 55 56 57 72 73 74 75 76 77 Rb 1.67 folyadék szilárd 6.8 −252.30 19 20 Na K LK Gy RÉ T h Mg 3.03) Színkód: – Rf 6.1.7 1964 3695 22 532 ródium TK 85.4 berillium TK 6.5 1342 3.3 402 lantán 26.4 1750 4788 19.5 650 1090 8.

4 1529 2862 17 280.63 660.5 2.22 3.32 P S 32.33 6.25 H 158.93 Si 5.00 K 18.8 9.6 12.9 4492h 8.0 15.4 arzén 10.07 26.4 Sb 9.2 1564 10.96 R 47 48 49 50 51 52 53 Ga 69.08) Es Fm Md ?? (256.00 H 12.51 25.4 3.27 – 66 8.72 7.6 jód xenon 961.7 23.15 28.98 71 9.5 988 18 50 tellúr 113.07 25.40 T 114.9 44.94 1554.71 Pd *1.31 −218.1 177 ólom 271.75 H 127.5 *0.09 TK 30.2 3.15 277 0.09) No Lr ?? (262.11) Kmia 281 16129 Kémia FVTABK / 281 C M Y K 2011.7 377 palládium Ag Ar LK 39.93 0.2 6.98 K 67 68 69 70 Tl Pb Bi Po (210) – At ?? (209.3 58.5 kén klór argon LK 26.79 29.94 LK 173.97 96 97 98 99 Gd 13.06 Cl R 4.3 −210 3825s −195.6 304 1473 4.46 H 65.60 R 126.3 254 ezüst Cd 36 LK 83.46 27.09 LK 196.73 2.78 24.4 −101.82 2.82 T 118.96 30 7.04 H 174.1 Ho – Er 100 – Tm 101 – Yb 102 – Lu 103 – – 1050 – (900) – 1345 – – – – – – – – – kűrium berkélium kalifornium – (860) – – – einsteinium – 827 – 1527 – – – – – – fermium mendelévium – 1627 – 827 – – – – – – nobélium laurencium H (244.01 2.6 2856 12.90 78 79 80 81 82 83 84 85 21.5 holmium 28.33 25.164 20.08) ?? (257.34 8.69 RÉ 121.6 114.97 R 31 32 33 5.79 – 0.90 321.4 foszfor 115.08 0.4 oxigén O 9 −219.3 630.9 −111.62 24.1 1314 3264 15.09) ?? (259.35 43.62 28.62 Se 6.5 erbium 27.8 22 LK 106.9 25.79 LK 63.6 12.30 – 86 *9.5 2963 16.99 LK 20.2 higany LK 195. május 6.4 LK 107.75 −108.3 377 lutécium H 157.4 25.6 9.50 H 164.25 22.8 5.90 – Ne H 14.98 GY 28.80 4.9 121 – 16.54 8.3 13.06) ?? (252.6 1768.3 15 szelén bróm 46 Zn 35.04 2.36 −153. –18:37 .59 RÉ 74.0 1749 5.6 −7.8 719 bór szén nitrogén B C N 8 *1.0 356.99 RÉ 200.02 0.83 −248.1 −182.63 25.8 1455 2913 17.2 162 tallium 327.19 RÉ 208.0 1414 3265 46 170 szilícium 22.9 29 8.36 2.72 34 5.07 19.5 −188.9 – −268.4 19.3 1.26 7 *1.05 9.8 Te 9.8 13.2 14 8.4 1472 2694 17 280.65 *2.8 419.10) Cm Bk ?? (249.7 – 304.8 29.55 Tb 13.0 4.85 1.18 15 16 17 18 1.6 381 nikkel Ni *1.07) Cf ?? (252.95 3.40 27.3 225 indium 231.31 Ge 7.92 H 78.3 2519 10.12 27.5 arany −38.4 7.0 kripton Kr 54 *5.3 12.32 24.21 23.93 27.37 27.8 réz cink gallium Cu 10 13 25.01 2.43 – −157.4 5.5 444.2 46.5 34.7 184.7 – 33.5 2072 3.25 Dy 15.5 diszprózium 26.3 As 6.59 Pt Au 110 – 111 – – – – – – – – – – Hg 112 – – – – – In 11.37 LK 207.90 −246.553 RÉ 10.81 Al 28 6 I Xe LK 131.85 Sn 11.2 *0.7 342.26 H 168.53 24.2 1.9 824 1194 7.8 neon 14 938.6 10.8 bizmut – 302 – −71 254 – 337 −61.37 R GY 72.9 178.6 2602 1587 7.08 hélium He H 5 2075 4000 – 536 2.8 293 195 ón antimon 449.4 3825 197 511 platina 1064.0 1084.60 27.2 19.3 162 túlium 25.7 −189.5 159 itterbium 26.4 polónium asztácium radon H 204.99) – Rn LK (222) – – Uun Uuu Uub ununnilium ?? – 64 unununium ?? 7.14 2.6 1411 2561 17 280.88 H 112.87 284 alumínium 221 685 5.22 1.12 0.1 fluor F K 16.2 1663 3393 19.2 *3.8 2162 11.5 301 gadolínium 28.04 −185.3 58.1 100 kadmium 156.18 25.4 817h 614s – 32.76 2562 907 2204 13 7.45 1946 4.95 0.83 28.89 – 65 ununbiium ?? 8.84 47.5 1359 3221 16 293 terbium 27.92 H 162.60 −34.8 767 6.5 2833 32 285 germánium 12.24 Br 79.45 35 LK 58.93 H 167.

?? = ismeretlen. Mértékegysége kJ/mol. Számértékben megegyezik 1 mol anyag g-ban kifejezett tömegével. M = monoklin. kJ-ban kifejezett energiával.1. Mértékegysége kJ/kg. LK = lapcentrált köbös. Jele: M. Forráshő: a moláris forráshő az anyag forráspontján való elpárologtatásához szükséges energia és az anyagmennyiség hányadosa. R = rombos. Értéke függ a nyomástól! Olvadáshő: a moláris olvadáshő az anyag olvadáspontján való megolvasztásához szükséges energia és az anyagmennyiség hányadosa. Rácsállandók: az elemi cella éleinek hossza. Az elemek zikai tulajdonsgai Rendszám: az atommagban található protonok száma. RÉ = romboéderes. Ekkor az anyag forráspontján való elforralásához szükséges energia és a tömeg hányadosa. szokásos mértékegysége g/mol. H = hexagonális. Moláris hőkapacitás: az anyaggal közölt hő. valamint az anyagmennyiség és a hőmérsékletváltozás szorzatának hányadosa. Számértéke megegyezik az egységnyi mennyiségű (1 mol vagy 1 kg) anyag olvadáspontján való megolvasztásához szükséges. Moláris tömeg: az anyag tömegének és anyagmennyiségének hányadosa. Az olvadáshőt megadott tömegre is vonatkoztathatjuk. TK = tércentrált köbös. Számértéke megegyezik az egységnyi mennyiségű (1 mol vagy 1 kg) anyag forráspontján való elforralásához szükséges. Mértékegysége J/(mol · K). Értéke függ a nyomástól! Forráspont: az a hőmérséklet. Gy = gyémántrács. Mértékegysége kJ/mol. TR = triklin. oldalon is! Rácstípus: K = kockarács. Lásd a 195. oldalon is! Több allotróp módosulat esetén a 25 ◦ C hőmérsékleten és 105 Pa nyomáson stabil módosulatra vonatkozik. kJ-ban kifejezett energiával. amelyen az illető anyag szilárd és folyékony fázisa egymással egyensúlyban van. Mértékegysége kJ/kg. Elemi cella: egy kristályos anyag rácsának az a legkisebb egysége. 282 Kmia 16129 Kémia FVTABK / 282 C M Y K 2011.4. Ekkor az anyag olvadáspontján való megolvasztásához szükséges energia és a tömeg hányadosa. amelyen a folyadék telített gőzének nyomása eléri a külső nyomást. J-ban kifejezett hővel. és a 285. A forráshőt megadott tömegre is vonatkoztathatjuk. T = négyzetes (tetragonális). Lásd a 243. Sűrűség: a tömeg és a térfogat hányadosa. amely a tér három irányába önmagával párhuzamosan eltolva a teljes rácsot felépíti. –18:37 . Olvadáspont: az a hőmérséklet. Számértéke megegyezik az 1 mol anyag 1 ◦ C-kal való felmelegítéséhez szükséges. május 6.

85 58.4 25.09 30.3 19.9 24.2 25.92 78.62 −248.3 – 28.4 5.5 79 153.94 52.34 2.6 1.3 16.898 *1.9 8.43 7.4 12.6 13 7.00 54.3 2.6 2.4 27.12 −246.95 −188.8 24.08 157 309.19 7.35 63.02 3.8 141.93 58.8 16 15.2 17.8 23.53 29.80 85.2 5.4 536 719 2.6 2.31 777 1526 1855 2477 Sűrűség (g/cm3 ) Forráspont (◦ C) 1.2 −157.53 1.3 8.5 389 502 – s: szublimál Rácstípus Olvadáshő (kJ/mol) −259.33 1.8 3.18 22.45 39.76 938.97 1.60 −34.00 4.5 24.00 6.36 0.91 Moláris hőkapacitás J/(mol · K) Olvadáspont (◦ C) hidrogén hélium lítium berillium bór szén nitrogén oxigén fluor neon nátrium magnézium alumínium szilícium foszfor kén klór argon kálium kalcium szkandium titán vanádium króm mangán vas kobalt nikkel réz cink gallium germánium arzén szelén bróm kripton rubídium stroncium ittrium cirkónium nióbium Moláris tömeg (g/mol) Vegyjel H He Li Be B C N O F Ne Na Mg Al Si P S Cl Ar K Ca Sc Ti V Cr Mn Fe Co Ni Cu Zn Ga Ge As Se Br Kr Rb Sr Y Zr Nb Név Rendszám 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 28.14 5.6 10.90 83.164 0.85 759 1484 2830 3287 3407 2671 2061 2861 2927 2913 2562 907 2204 2833 614s 685 58.0 22.94 55.8 14.98 28.99 20.22 688 1382 3336 4409 4744 0.94 9.30 26.5 25.8 0.5 17.2 1.4 34.2 6.79 −219.6 32 – 5.9 *0.12 *3.62 419.633 0.87 −268.96 7.96 79.0 22.08 883 1090 2519 2635 277 444.7 – 285 32.0 11.8 11.4 3.04 −185.82 2.93 5.4 H H TK H RÉ H H K K LK TK H LK GY TK R R LK TK LK H H TK TK TK TK H LK LK H R GY RÉ H R LK TK LK H H TK *g/dm3 -ben mérve Kmia 283 16129 Kémia FVTABK / 283 C M Y K 2011.0 4.79 3.4 26.55 3.46 65.1 28.1 284 170 12.32 1414 44.1 25.25 817h 221 −7.7 25.9 23.97 32.06 35.3 25.00 18.49 8.15 115.5 – 28.51 6.37 69.8 29.8 20.0 75.93 1342 2760 4000 3825s −195.2 0.7 – – 0.01 14.47 87.9 26.72 4.22 0.9 10.6 8.4 14 15 9. Forráshő (kJ/mol) −252.5 −189.45 0.06 0.082 *0.72 72.86 8.8 24.7 2.h: hármasponton mérve.47 6.3 1.1 7.38 842 1541 1668 1910 1907 1246 1538 1495 1455 1084.36 39.85 2.90 91.9 8.53 2.59 74.74 2.3 8.87 46 0.1 16.8 339 446 444 305.6 46.90 50.08 44.22 92.6 13.553 *0.86 1.81 12.96 47.4 3.7 24.825 0.425 1.4 25.5 23.71 63.79 −182.72 650 660.145 *1.95 39. május 6.5 24.5 28.6 4. –18:37 .9 23.5 1287 2075 4492h −210 −218.07 *2.21 −101.10 40.8 −153.5 225 354 389 381 304.62 88.8 114.7 43.34 – 180.8 101 136.01 10.5 25.99 24.308 *1.1 1.8 24.9 13.7 26.59 97.4 15.3 28.32 5.6 15.26 *1.9 8.01 16.

3 47.1 536 502 620 532 377 254 100 225 293 195 50 22 12.59 tallium 204.3 6.8 9.50 holmium 164.69 antimon 121.82 ón 118.5 24.83 304 327.5 58.94 *5.1 28.26 7.9 961.2 38.90 palládium 106.4 26.4 ezüst 107.75 28.40 indium 114.19 Olvadáspont (◦ C) Mo Tc Ru Rh Pd Ag Cd In Sn Sb Te I Xe Cs Ba La Ce Pr Nd Pm Sm Eu Gd Tb Dy Ho Er Tm Yb Lu Hf Ta W Re Os Ir Pt Au Hg Tl Pb Moláris tömeg (g/mol) Vegyjel 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 Név Rendszám 1.Forráspont (◦ C) Olvadáshő (kJ/mol) Forráshő (kJ/mol) Moláris hőkapacitás J/(mol · K) Sűrűség (g/cm3 ) Rácstípus molibdén 95.5 27.30 cézium 132.98 9.2 150 402 398 331 289 – 192 176 301 293 280.92 diszprózium 162.1 – 8.0 24.9 26.54 8.04 lutécium 174.7 11.94 itterbium 173.85 11.1 3. –18:37 .18 −38.2 26.91 neodímium 144.24 4.9 – 29.90 xenon 131.44 727 920 799 931 1016 1042 1072 822 1314 1359 1411 1472 1529 1545 824 1663 2233 3017 3422 3186 3033 2446 1768.85 rénium 186.90 3.6 6.93 630.5 19.1 7.1 24.0 25.5 12.5 16 17 17 17 4.77 7.6 11.12 prazeodímium 140.65 7.5 162 159 377 649 754 774 636 678 636 511 342.7 25.0 10.67 6.5 21.3 6.3 25.78 321.20 irídium 192.0 6. május 6.6 68.3 4.4 12.4 TK H H LK LK LK H T T RÉ H R LK TK TK H LK H H H RÉ TK H H H H H H LK H H TK TK H H LK LK LK RÉ H LK *g/dm3 -ben mérve 284 Kmia 16129 Kémia FVTABK / 284 C M Y K 2011.5 27.4 −108.7 2.96 gadolínium 157.09 arany 198.54 5.25 terbium 158.73 1473 1749 27.3 7.2 28.95 volfrám 183.5 27.7 12.4 25.4 1064.5 280.8 27.91 cérium 140.07 156.49 tantál 180.89 8.63 449.4 33.8 2.3 2.2 15.60 jód 126.0 10.5 280.4 28.7 27.9 – 24.07 ródium 102.2 25.9 25.34 lantán 138.93 erbium 167.4.8 9.4 19.36 európium 151.0 26.2 162 177 24.3 21.6 26.4 – 27.33 6.46 4639 4265 4150 3695 2963 2162 767 2072 2602 1587 988 184.8 27.04 671 1897 3455 3424 3510 3066 3000 1790 1596 3264 3221 2561 2694 2862 1946 1194 3393 4603 5458 5555 5596 5012 4428 3825 2856 356.7 33 26.27 8.94 technécium (99) ruténium 101.26 túlium 168.8 25.3 22 28.5 8.5 22 16.2 11.6 23 25.51 113.3 5. Az elemek zikai tulajdonsgai (folytats) 2623 2157 2334 1964 1554.2 12.9 26.1 16.17 6.84 13.60 231.366 1.3 7.23 7.4 25.99 higany 200.37 ólom 207.6 25.2 ozmium 190.24 prométium (147) szamárium 150.90 bárium 137.6 19.6 28.75 tellúr 127.2 19.6 19.2 5.97 hafnium 178.05 9.8 18 7.1 23.7 24.6 27.0 22.3 13.7 7.00 7.5 6.4 27.31 7.6 22.20 platina 195.7 −111.62 6.88 kadmium 112.2 27.

11) (261.06) (244.25 15.55 13.2 – 11.67 13. május 6. –18:37 .9 – 10 – 19.05) (241. Vegy.9 – 33.2 – – 34.4 – 26.7 15.04) 238.8 121 – 16.Rendszám Vegyjel Név Moláris tömeg (g/mol) Olvadáspont (◦ C) Forráspont (◦ C) Olvadáshő (kJ/mol) Forráshő (kJ/mol) Moláris hőkapacitás J/(mol · K) Sűrűség (g/cm3 ) Rácstípus 83 84 85 86 87 88 89 90 91 92 93 94 95 96 97 98 99 100 101 102 103 104 105 106 107 108 109 Bi Po At Rn Fr Ra Ac Th Pa U Np Pu Am Cm Bk Cf Es Fm Md No Lr Rf Db Sg Bh Hs Mt bizmut polónium asztácium radon francium rádium aktínium tórium protaktínium urán neptúnium plutónium amerícium kűrium berkélium kalifornium einsteinium fermium mendelévium nobélium laurencium rutherfordium dubnium seaborgium bohrium hassium meitnerium 208.074 – 5.82 13.07) (252.10) (266.10) 271.09) (256.05) (239.06) (249.2 – – – – – – 32.5 2.5 19.98 (210) (209.12) (265.40 254 302 −71 27 700 1051 1750 1572 1135 644 640 1176 1345 1050 (900) (860) 1527 827 827 1627 – – – – – – 1564 – 337 −61.Rácsjel típus Ag LK Al LK Au LK Ba TK Be H Ca LK Cd H Co H Rácsállandó (pm) 409 405 408 502 228 358 559 298 562 251 407 Vegy.03 (237.0 10. oldalon.5.08) (257.4 – 115 – – 544 460 395 365 60 – – – – – – – – – – – – – – 27.8 9.2 – *9.1 – – – – – – – – – – – RÉ K ?? LK TK ?? K LK T R R M H H ?? ?? ?? ?? ?? ?? ?? ?? ?? ?? ?? ?? ?? 1.Rácsjel típus Cr TK Cs TK Cu LK Fe TK K TK Li TK Mg H Mo TK Rácsállandó (pm) 388 614 361 287 532 351 321 521 315 Vegy.08) (252.03) 232.4 19.11) (262.3 – – – – – – – – – – – – – – – – – 178.10) (262.07 19.Rácsjel típus Na TK Ni LK Pb LK Pt LK Rb TK Sr LK Ti H Zn H Rácsállandó (pm) 429 352 495 392 571 608 295 468 267 495 Kmia 285 16129 Kémia FVTABK / 285 C M Y K 2011.99) (222) (223) (226) (227.09) (259.7 677 – 3198 4788 3300 4131 3902 3228 2607 – – – – – – – – – – – – – – 10.12) (262.11) (263.0 – – – – – – – – – – – – – – 9. Fmkristlyok rcsllandi Jelölések: lásd a 282.07 11.04 (231.

972 07 32.70 25 Mg 10.985 1 2 H 0.993 76 31.9518 47.31 24 50 Cr 52 Cr 83.34 23 51 V 99.9898 23.967 55 37.9756 38. május 6.9332 60.18 45 21 Sc 100 7.23 61 Ni 1.78 11 B 80.968 78 43.976 93 28.) Relatív atomtömeg: viszonyszám.204 100 9 19 F 90.977 50 35.66 57 Fe 2. amely megmutatja.37 99.82 26 54 Fe 56 Fe 91.759 8 16 O 17 O 0.9335 59.985 04 24.38 100 25 55 Mn 5.963 71 40.9310 61. de eltérő a tömegszáma.88 96.9349 56.9332 57. –18:37 .64 43 Ca 0.015 3 2 He 0.53 Relatív atomtömeg 1.994 91 17.000 13 4 He 100 6 Li 7.76 53 Cr 9.955 49 45.003 35 14.21 29 Si 4.998 40 19.9448 50.17 100 13 27 Al 14 28 Si 92.971 46 33. Az elemek stabil nuklidjainak (izotpjainak) elfordulsi arnya s pontos molris t mege Nuklid: adott rendszámú és tömegszámú atom vagy atomok halmaza.97 20 40 Ca 42 Ca 0. Izotópok: olyan atomok vagy atomok halmaza.51 50 Ti 5.0129 11.94 49 Ti 5.9283 63.9747 39.002 60 6.962 72 39.42 3 7 Li 92. hogy az adott atom tömege hányszor nagyobb.9396 55.9624 44.9354 57.967 09 34.88 28 58 Ni 60 Ni 26.000 00 13.991 38 22.9407 53.0 16 32 S 33 S 0.952 63 46.33 27 59 Co 100 67.55 54 Cr 2.9405 52.982 59 26.28 48 Ti 73.063 40 Ar 99.337 18 36 Ar 38 Ar 0.15 62 Ni 3.19 58 Fe 0.58 9 Be 100 4 5 10 B 19.0140 3.Nuklid Előfordulási szám (Izotóp) arány (n/n%) 1 H 99. amelyeknek azonos a rendszáma.0049 18. (Atommagjukban azonos a protonok.1.47 0.973 76 30.016 03 4.009 31 12. de eltérő a neutronok száma.985 84 25.981 53 27.13 26 Mg 11.22 36 S 0.2.76 34 S 4.11 99.63 7 14 N 15 N 0.944 0 49.014 17 35 Cl 75.92 10 20 Ne 21 Ne 0.992 44 20.9389 54. ATOMOK 2.257 22 Ne 8.70 30 Si 3.9333 58.0033 48 Ca 0.000 11 15.9280 286 Kmia 16129 Kémia FVTABK / 286 C M Y K 2011.003 07 15.9631 48.9381 53.016 00 9.958 63 42.76 4.015 12 7.93 22 46 Ti 47 Ti 7.004 50 18.037 18 O 0.007 825 2.955 92 45.145 44 Ca 2. Rend.012 18 10.82 23 11 Na 100 12 24 Mg 78.962 59 41.60 93.89 6 12 C 13 C 1.09 15 31 P 100 95.947 87 49.976 49 29.06 46 Ca 0.967 86 35.11 19 39 K 41 K 6.993 95 21.Nuklid Előfordulási szám (Izotóp) arány (n/n%) 37 Cl 24.9537 47.66 64 Ni 1.08 Relatív atomtömeg 36.9461 51.968 85 Rend. mint a 12 C atomtömegének az 1/12 része.22 98.

11 68 Zn 18.96 104 Pd 10.9050 108.75 112 Cd 24.9050 112.23 106 Pd 27.72 124 Sn 5.54 35 79 Br 81 Br 49.Nuklid Előfordulási szám (Izotóp) arány (n/n%) 42 92 Mo 15.53 97 Mo 9.81 67 Zn 4.58 45 103 Rh 100 46 102 Pd 0.Nuklid Előfordulási szám (Izotóp) arány (n/n%) 29 63 Cu 69.9234 73.9044 106.9298 64.Rend.83 82 Se 9.9054 89.9021 121.33 108 Pd 26.19 50.9057 107.9164 81.9173 79.56 39 89 Y 100 51.9165 81. május 6.9041 101.57 70 Zn 0.9053 91.91 30 64 Zn 48.9060 Rend.91 77 Se 7.84 94 Mo 9.9048 101.88 110 Cd 12.9030 110.72 96 Mo 16.9030 114.23 92 Zr 17.9117 83.80 41 93 Nb 100 Relatív atomtömeg 62.78 100 Mo 9.9063 93.62 101 Ru 16.03 119 Sn 8.9021 116.9271 67.9043 90.82 47 107 Ag 109 Ag 48.02 88 Sr 82.9278 63.81 51.9134 85.89 66 Zn 27.9082 92.9217 72.46 36 78 Kr 0.4 31 71 Ga 39.71 110 Pd 11.72 100 Ru 12.51 44 98 Ru 1.80 86 Kr 17.61 118 Sn 24.39 111 Cd 12.43 73 Ge 7.40 96 Zr 2.9260 66.26 114 Cd 28.9034 123.37 37 85 Rb 72.86 116 Cd 7.76 33 75 As 100 34 74 Se 0.9061 95.46 98 Mo 23.87 76 Se 8.07 102 Ru 31.63 96 Ru 6.55 84 Kr 56.66 115 Sn 0.86 87 Sr 7.9192 76.27 82 Kr 11.58 120 Sn 32.9040 109.9047 94.9031 117.53 72 Ge 27.9049 103.9243 71.61 104 Ru 18.9225 75.9030 100.9295 65.11 94 Zr 17.56 86 Sr 9.9046 96.09 65 Cu 30.9094 86.9046 113.68 78 Se 23.15 38 84 Sr 0.9141 83.9199 77.97 105 Pd 22.9183 80.9218 75.9037 103.9135 82.62 69 Ga 60.22 108 Cd 0.9216 73.9030 109.9046 95.9089 87.9214 74.66 83 Kr 11.9042 111.9076 95.23 50 112 Sn 0.9106 84.9040 113.35 80 Kr 2.9061 99.6 32 70 Ge 20.9055 98.04 95 Mo 15.9034 119.9056 89.46 40 90 Zr 91 Zr 11. –18:37 .9115 85.9058 97.86 122 Sn 4.87 99 Ru 12.96 114 Sn 0.9036 115.9253 68.9055 99.9036 104.9257 70.9047 105.9018 118.9043 111.9167 78.9204 79.9032 107.9046 105.9076 97.52 80 Se 49.30 117 Sn 7.54 76 Ge 7.07 113 Cd 12.58 49 113 In 4.94 Relatív atomtömeg 91.9046 93.18 48 106 Cd 1.9035 115.9028 112.9263 77.76 74 Ge 36.35 116 Sn 14.9249 69.9055 102.9249 69.9062 Kmia 287 16129 Kémia FVTABK / 287 C M Y K 2011.

9366 171.Nuklid Előfordulási szám (Izotóp) arány (n/n%) 57.090 128 Xe 1.9032 127.47 157 Gd 15.9028 124.911 58 136 Ce 0.46 123 Te 0.9427 174.88 162 Dy 25.097 134 Ba 2.487 100 59 141 Pr 27.9207 Rend.9061 131.9117 147.9051 129.9071 141.18 132 Xe 26.66 139 57 La 99.9304 166.17 145 Nd 8.42 Relatív atomtömeg 120.72 154 Sm 22.87 124 Te 4.9390 175.82 153 Eu 52.81 137 Ba 11.9122 145.9288 163.9051 131.03 171 Yb 14. május 6.9221 156.9266 161.9030 122.9293 165.53 163 Dy 24.9035 130.9240 159.9043 134.9250 155.9288 164.9226 155.Nuklid Előfordulási szám (Izotóp) arány (n/n%) 3.44 152 Sm 26.250 140 Ce 88.9035 128.9320 167.9056 137.9146 148.29 161 Dy 18.09 62 144 Sm 148 Sm 11.59 136 Ba 7.08 131 Xe 21.18 67 165 Ho 100 68 162 Er 0.9044 125.44 130 Xe 4.9169 149.41 Relatív atomtömeg 143.9038 119.99 126 Te 18.07 170 Er 14.101 132 Ba 0.9220 150.48 53 127 I 100 0.25 51 121 Sb 52 120 Te 0.18 2.9265 162.11 60 142 Nd 143 Nd 12.9383 173.9339 169.9248 160.9196 152.9061 125.9096 144.096 54 124 Xe 126 Xe 0.32 138 Ba 71.9045 121.42 135 Ba 6.9127 147.9044 136.9042 132.13 174 Yb 31.9166 149.84 176 Yb 12.9004 123.9303 161.9339 157.9409 288 Kmia 16129 Kémia FVTABK / 288 C M Y K 2011.97 164 Dy 28.9042 123.41 167 Er 22.82 173 Yb 16.88 69 169 Tm 100 70 168 Yb 0.87 160 Gd 21.9057 133.9209 153.9072 132.9344 167.15 64 154 Gd 155 Gd 14.9071 158.9042 127.71 151 63 Eu 47.9284 163.79 130 Te 34.30 146 Nd 17.9076 142.9368 172.9056 135. Az elemek stabil nuklidjainak (izotpjainak) elfordulsi arnya s pontos molris t mege (folytats) Rend.9047 129.9349 170.73 156 Gd 20.9170 151.9324 169.87 133 55 Cs 100 56 130 Ba 0.94 168 Er 27.90 159 65 Tb 100 66 156 Dy 0.62 148 Nd 5.052 158 Dy 0.3 13.71 128 Te 31.1.61 125 Te 6.9061 – 137.089 122 Te 2.8 150 Sm 7.56 166 Er 33.9207 154.090 160 Dy 2.31 172 Yb 21.193 138 Ce 0.9054 135.92 129 Xe 26.9241 159.136 164 Er 1. –18:37 .9057 139.73 71 175 Lu 97.9048 129.68 158 Gd 24.51 150 Nd 5.9238 157.89 134 Xe 10.44 136 Xe 8.9067 126.2.9195 153.9050 138.9355 168.9053 140.135 170 Yb 3.

9735 186 Os 1.9668 100 196.9650 179.15 · 10 0.02 197.0 191.84 198.9560 205 Tl 70.72 7.13 199.3 207.08 · 1014 W −7 10 6 · 108 78 190 Pt 0.9539 203 Tl 29.77 6 · 1014 83 209 Bi 100 2 · 1017 42.07 184.9560 Pb 23.7 192.9683 184 W 30.9745 189 Os 16.9609 175.9586 192 Os 41.9614 178 Hf 27.76 35.85 49 115 In 51 123 57 138 La 58 142 Ce 60 144 1.9530 202 Hg 29.85 203.Rend.4 · 10−10 Sb Nd Felezési idő (év) Rend.9706 76 184 Os 0.75 10 14 90 232 Th 100 1.9470 80 196 Hg 182 W 26.59 185.07 1.9468 196 Pt 25.40 182.9658 183 W 14.9703 75 185 Re 37.089 11.25 · 1011 Gd 0. május 6.Nuklid Előfordulási szám (Izotóp) arány (n/n%) Relatív atomtömeg 191 Ir 37.57 · 103 64 152 74 178 1.1 · 109 62 147 Sm 5.9683 186 W 28.41 181.9483 198 Hg 10.9633 192 77 177 Hf 18.8 194.9460 195 Pt 33.146 195.5 · 10 23.24 37 87 Rb 27.2 1.3 195.9614 82 2.9480 79 197 180 W 0. oldalon! Kmia 289 16129 Kémia FVTABK / 289 C M Y K 2011.21 0.2 197.9503 199 Hg 16.Nuklid Előfordulási szám (Izotóp) arány (n/n%) 10−8 19 38 K 6 14 C 19 40 K 0.9403 176 Hf 5.2.87 1012 3 · 1016 15 * Lásd még a 242.9666 0.48 95.9676 Au 179 73 Relatív atomtömeg Hf 180 Hf 180 Ta 13.9582 207 Pb 22.13 · 108 5 · 1015 92 238 U 99.20 74 Rend.018 183.3 · 10 9 4 · 1014 Felezési idő (év) 15.9510 200 Hg 23.40 204.07 1.64 81 188 Os 13.6 205.9759 208 Pb 52.50 176.4 189.9 193.60 202. a termszetben elfordul nagyon hossz felezsi idej radioaktv nuklid (izotp) mrt vagy becs lt adatai* Rend.19 173.Nuklid Előfordulási szám (Izotóp) arány (n/n%) 1.012 78 181 Ta 99.64 183.9648 179.0119 23 50 V 0.988 180.9475 198 Pt 7.28 4.Nuklid Előfordulási szám (Izotóp) arány (n/n%) 72 174 Hf 0.012 10 82 204 Pb 1.5 · 109 6.14 179.14 177.9628 178.22 200.9766 190 Os 26.1 188.9435 193 Ir 62.3 190.9745 206 187 Os 1.39 · 1010 2 · 10 11 92 235 U 0. Nhny. –18:37 .41 185.80 201.8 191.9723 186.9543 201 Hg 13.9439 194 Pt 32.943b Pt 0.6 206.9526 204 Hg 6.3 187.

7 · 10 −3 Ra 1 · 10 1.64 −3 2.1 2.5 · 10 −4 5 · 10−5 5 · 10−6 Tb – Se 6 · 10 6.6 · 10−7 Pt 5 · 10−7 5 · 10−8 −5 −6 −7 5 · 10−8 20.0 0.8 · 10−5 Am 0.0 innentől kezdve végig 0 A tömegszázalék és az atomszázalék adatait különböző módszerrel határozták meg.5 · 10 −3 3.0 · 10−4 3.2 · 10−2 La Fe 5.6 · 10−4 5 · 10−6 Bi 2 · 10−5 1.1 · 10 Sr 4 · 10−2 −3 Y 2.6 Sb 4 · 10−5 −6 1.8 · 10−3 2.0 · 10−2 3.5 · 10−3 1.0 Ru 5 · 10 Al 8.4 Tc 0.6 · 10−4 1.5 · 10 1 · 10−5 Dy 4.2 · 10−4 Gd 1 · 10 −3 1 · 10 −4 −10 −4 – 2 · 10−5 0.3.25 Xe 8 · 10−6 – Rn 7 · 10−16 – Cs 7 · 10 −4 Fr 0.5 · 10−9 5 · 10−7 Mg 2.6 · 10 Li Be −4 Elem Tömeg% As 5 · 10 −4 −5 Atom% 1.5 · 10 −2 2.6 · 10−3 Pm 0.5 · 10 −6 −4 3 · 10−5 7.2 · 10 Po 2 · 10 −14 9.0 · 10 0.5 · 10−9 Si 27.0 2.6 Pd 1 · 10−6 1.0 · 10 C 0.5 · 10 −4 1.0 −2 6.6 · 10 1.0 · 10 Ag 1 · 10 1 · 10 1.0 0.6 · 10 Au 5 · 10 5 · 10−6 7.5 · 10 −9 5.5 · 10−3 Sm 7 · 10−4 9 · 10−5 Pu 4 · 10−4 Eu 1.0 · 10−2 3.5 · 10−3 6 · 10−4 Th 8 · 10−4 7 · 10−5 Pr 7.0 · 10−6 Sn 4 · 10−3 2.5 · 10 −4 Elem Tömeg% 1.65 0.18 · 10−6 4. Az atomok szzalkos elfordulsa a f ldkregben Atom Tömeg% H 0.8 · 10 58.0 1 · 10−15 7 · 10−17 0.0 · 10 −3 −3 Cu 1.0 Zr 2 · 10−2 2.0 Np 0.15 Atom% 3.0 0. –18:37 .0 · 10 −2 −3 Zn 5 · 10 Ga 1.0 · 10 O 47.2 · 10−4 5 · 10−5 Nb 1 · 10−3 2 · 10−4 Ta 2 · 10−4 1.1 2.7 · 10−6 −7 2 · 10−15 Ca 3.6 · 10−6 Hg 7 · 10−6 7 · 10−7 In 1 · 10 −5 1.0 −2 −2 P 8.0 He 4.5 · 10 −4 U 3 · 10 3.3 · 10−4 6.9 · 10−2 Br 1.6 · 10 −4 Atom% −4 6 · 10 0.7 · 10−8 Ir 1 · 10−7 8.0 Te 1 · 10 Sc 6.5 · 10−4 Ho 1. 290 Kmia 16129 Kémia FVTABK / 290 C M Y K 2011.80 6.1 6.6 Rh 1 · 10−7 1.5 · 10−3 Ni 8.2.0 Co 3.5 · 10 −2 −2 Rb 3.0 · 10−3 1.0 · 10−2 Cl 4.7 · 10−2 Ne 1. innen erednek a kis gyakoriságú elemeknél tapasztalható eltérések.2 · 10−3 Kr 1 · 10−4 4 · 10−5 Er −4 −4 B 3.8 · 10−2 7 · 10 −3 1 · 10−2 4 · 10−4 5 · 10−5 −5 8 · 10−6 Yb 3 · 10−4 3 · 10−5 −4 1 · 10−5 Tm 8 · 10 Lu 1 · 10 4 · 10−3 Hf 3. május 6.6 · 10−3 1.6 2.0 1.8 · 10−5 −4 −5 W 1 · 10 −4 Re 1 · 10−7 Os 5 · 10 −6 – Mo 3 · 10 2.4 Cd Tl 3 · 10 7 · 10−4 Pb 1.3 · 10 2.5 · 10−3 Ge 7 · 10 −4 3.0 2 · 10 −4 1.0 · 10 −3 Ba 5 · 10 Mn 9.15 −2 N 1.2 F 2.0 · 10−4 1.0 Ti 0.0 · 10−2 V Cr 1.0 · 10 S 5.0 · 10 −3 8.6 · 10 Na 2.5 · 10 −2 −2 Ar K 5.0 · 10−3 I 3 · 10−5 4 · 10−6 At 0.4 · 10−3 9 · 10−5 Pa 1 · 10−10 8 · 10−12 Nd 2.0 −7 −7 1 · 10−5 8.5 · 10−4 Ac 6 · 10−10 5 · 10−15 Ce 4.

00009 Mo 0.8 · 10 −5 Pd 8.00007 Cr 0.0 · 10−9 Sc 4.20 Rb 0.3 · 10−6 Na 1.2 · 10−6 2.2 · 10 5.7 · 10 Fe −3 2.7 · 10−7 C 2.5.3 · 10−3 Sr 1.0 · 10−5 Te 4.00003 U 0.4.00010 Au 0.00002 Kmia 291 16129 Kémia FVTABK / 291 C M Y K 2011.7 · 10−9 Ti 6.3 · 10−9 Ca 1.000002 K 0.8 · 10−8 Mg 2.4 · 10−8 Ar 5.9 · 10−9 K 1.00001 Ca 1.00001 P 1.00046 Ba 0.1 F 0.1 · 10−7 Ne 6.20 Zn 0.2.00007 Co 0.0033 B 0.12 Br 0.6 · 10−7 Cr 2. –18:37 .1 · 10−10 I 4.4 Fe 0.78 Co 2.3 · 10 −4 Y 2.026 Cu 0.1 · 10−2 Ge 6.4 · 10−5 9.2 · 10−7 1.14 Sr 0.9 · 10−8 Cl 4.006 Al 0.7 · 10 −6 In 2.00029 Mn 0.2 · 10 −4 Rb 1.4 · 10−9 Mn 2.0000001 0.7 · 10−4 Rh 9.6 · 10 −3 Zr 3.9 · 10−7 P S 3.6 · 10 Li −7 −8 Be B 4.3 · 10 −5 Br 1.0037 Cd 0.7 · 10 −2 Se 6.5 · 10−8 F 2.5 · 10−7 Sn 1.00002 0.0 · 10−7 2.00017 I N 2.7 · 10−9 Al 4.5 · 10−7 N 4.6 Si 0. Az atomok relatv gyakorisga a Vilgegyetemben Atom Atom% Atom Atom% H 90.2 · 10−3 Kr 1. Az emberi test sszettele Atom Tömeg% Atom Tömeg% Atom Tömeg% Atom Tömeg% O 61 Na 0.000003 S 0.6 · 10−8 Si 2.027 Pb 0.00046 Sn C 23 Cl 0.3 · 10−9 4.7 · 10 −8 Cd 6.08 Ni 3.5 · 10−4 Cu 1.00002 H 10 Mg 0.5 · 10 −5 Sb 4. május 6.1 · 10−4 Nb Mo 2.6 · 10−5 He 9.4 · 10−5 Ru 2.2 · 10−6 O 5.7 · 10−4 Ag 7.2 · 10−8 Zn Ga 4.6 · 10−9 V 6.2 · 10−2 As 1.

9 235 – 509 [Rn]7s2 rádium Ra Y 1.2 Rh 2.8 21 1.1 Db 1.2 135 127 839 [Xe]4f14 5d6 6s2 ozmium Os – 108 – – – – Hs hassium – 61 Ru 62 1.0 1.6 Cr 1.7 161 156 – 142 568 597 [Rn]5f2 6d1 7s2 [Rn]5f3 6d1 7s2 protaktínium urán Pa U Pm 1.2.9 Fe 2.7 280 – 352 [Rn]7s1 francium Fr Ba La 0.2 160 145 640 [Kr]4d2 5s2 cirkónium 145 134 652 [Kr]4d4 5s1 nióbium 139 130 684 [Kr]4d5 5s1 molibdén 136 127 702 [Kr]4d5 5s2 technécium 134 125 710 [Kr]4d7 5s1 ruténium 134 125 719 [Kr]4d8 5s1 ródium 72 73 74 75 76 77 Zr 1.6.3 248 216 403 [Kr]5s1 rubídium 215 191 549 [Kr]5s2 stroncium 181 162 599 [Kr]4d1 5s2 ittrium 55 56 57 Rb 0.7 Sr 0.0 1.8 25 1.2 135 127 878 [Xe]4f14 5d7 6s2 irídium Ir – 109 – – – – Mt meitnerium – 63 183 165 534 [Xe]4f2 5d0 6s2 cérium 183 165 527 [Xe]4f3 5d0 6s2 prazeodímium 182 164 533 [Xe]4f4 5d0 6s2 neodímium 181 163 535 [Xe]4f5 5d0 6s2 prométium 180 162 544 [Xe]4f6 5d0 6s2 szamárium 204 185 547 [Xe]4f7 5d0 6s2 európium 90 91 92 93 94 95 Ce 1.8 Ca Sc 1.3 173 – 578 [Rn]5f7 6d0 7s2 amerícium Am 292 Kmia 16129 Kémia FVTABK / 292 C M Y K 2011.9 221 198 502 [Xe]6s2 bárium 187 169 538 [Xe]5d1 6s2 lantán 87 88 89 0.1 268 235 375 [Xe]6s1 cézium Cs elektronegativitás 1.3 180 165 586 [Rn]6d2 7s2 tórium Th Pr 1. –18:37 .6 134 122 650 [Ar]3d3 4s2 vanádium 127 118 652 [Ar]3d5 4s1 króm 41 42 V 1.3 159 – 584 [Rn]5f6 6d0 7s2 plutónium Pu Eu 1.9 4 1.5 Nd 1.5 146 134 761 [Xe]4f14 5d3 6s2 tantál Ta – 105 Mo W – – – [Rn]5f14 6d3 7s2 dubnium – – – – 58 59 60 1.1 46 32 1312 1s1 hidrogén H 3 1. május 6.0 155 123 520 [He]2s1 lítium Li 11 0.8 130 117 717 [Ar]3d5 4s2 mangán 126 117 762 [Ar]3d6 4s2 vas 43 44 Mn 1.3 22 1.5 113 90 899 [He]2s2 berillium Be 12 160 136 737 [Ne]3s2 magnézium 19 20 0.4 23 1.1 – 106 – – – [Rn]5f14 6d2 7s2 rutherfordium Rf 1.7 140 130 769 [Xe]4f14 5d4 6s2 volfrám Sg seaborgium 1.9 137 128 760 [Xe]4f14 5d5 6s2 rénium Re – 107 – – – – Bh bohrium 2.5 26 1.3 155 – 604 [Rn]5f4 6d1 7s2 neptúnium Np Sm 1.6 24 1.3 159 144 658 [Xe]4f14 5d2 6s2 hafnium Hf – 104 Nb 1.2 27 1.8 125 116 760 [Ar]3d7 4s2 kobalt Co 45 2.1 203 – 498 [Rn]6d1 7s2 aktínium Színkód: s-mező p-mező d-mező f-mező Ac Ti 1.2 189 154 495 [Ne]3s1 nátrium Na rendszám atomsugár (pm) kovalens sugár (pm) első ionizációs energia (kJ/mol) elektronszerkezet 1.2 Tc 1. Az atomok peridusos rendszere 1 2.6 139 125 906 [Ar]3d10 4s2 cink Zn vegyjel név Mg 236 203 418 [Ar]4s1 kálium K 30 1.5 197 174 589 [Ar]4s2 kalcium 164 144 633 [Ar]3d1 4s2 szkandium 146 132 658 [Ar]3d2 4s2 titán 37 38 39 40 0.

5 104 102 999 [Ne]3s2 3p4 kén 34 S 2.5 66 73 1313 [He]2s2 2p4 oxigén 134 111 786 [Ne]3s2 3p2 szilícium Si 8 71 75 1402 [He]2s2 2p3 nitrogén 143 118 577 [Ne]3s2 3p1 alumínium Al 124 115 737 [Ar]3d8 4s2 nikkel 6 P 2.1 31 32 33 1.8 Ni 46 2.0 I – 175 147 715 [Xe]4f14 5d10 6s2 6p2 ólom 182 146 703 [Xe]4f14 5d10 6s2 6p3 bizmut 176 146 812 [Xe]4f14 5d10 6s2 6p4 polónium 230 145 – [Xe]4f14 5d10 6s2 6p5 asztácium 67 68 69 70 71 Pb Bi Po At – 218 131 1170 [Kr]4d10 5s2 5p6 xenon Xe 86 171 148 589 [Xe]4f14 5d10 6s2 6p1 tallium Tl Kr – – – 1037 [Xe]4f14 5d10 6s2 6p6 radon Rn – 112 – – – – Uun Uuu Uub ununnilium 64 1.2 186 159 565 [Xe]4f9 5d0 6s2 terbium Tb – 97 170 – 601 [Rn]5f9 6d0 7s2 berkélium Bk ununbiium 66 – 1.8 Sb 1. május 6.9 Se 2.2 185 177 159 158 573 580 [Xe]4f10 5d0 6s2 [Xe]4f11 5d0 6s2 diszprózium holmium Dy 98 – 186 – 607 [Rn]5f10 6d0 7s2 kalifornium Cf Ho 99 – 186 – 619 [Rn]5f11 6d0 7s2 einsteinium Es 1.5 28 1.2 176 157 589 [Xe]4f12 5d0 6s2 erbium Er – 100 – – 627 [Rn]5f12 6d0 7s2 fermium Fm 1.2 173 156 523 [Xe]4f14 5d1 6s2 lutécium Lu – 103 – – – [Rn]5f14 6d1 7s2 laurencium Lr Kmia 293 16129 Kémia FVTABK / 293 C M Y K 2011.8 Sn 1.9 134 128 804 [Kr]4d10 palládium 144 134 730 [Kr]4d10 5s1 ezüst 78 79 Pd 2.2 29 1.8 9 64 72 1681 [He]2s2 2p5 fluor 130 106 1011 [Ne]3s2 3p3 foszfor 1.2 138 130 868 [Xe]4f14 5d9 6s1 platina Pt – 110 – – – – Ag 2.0 O 2.3 144 134 890 [Xe]4f14 5d10 6s1 arany Au – 111 – – – – 30 1.2 175 156 596 [Xe]4f13 5d0 6s2 túlium Tm 101 – – – 634 [Rn]5f13 6d0 7s2 mendelévium Md 1.8 As 1.5 161 140 833 [Kr]4d10 5s2 5p3 antimon 137 136 869 [Kr]4d10 5s2 5p4 tellúr 133 133 1008 [Kr]4d10 5s2 5p5 jód 80 81 82 83 84 85 Hg – 18 148 120 947 [Ar]3d10 4s2 4p3 arzén 158 141 708 [Kr]4d10 5s2 5p2 ón 1.8 192 98 1520 [Ne]3s2 3p6 argon Ar – 36 117 116 940 [Ar]3d10 4s2 4p4 szelén 114 114 1139 [Ar]3d10 4s2 4p5 bróm 198 112 1350 [Ar]3d10 4s2 4p6 kripton 49 50 51 52 53 54 Ga 1. –18:37 .9 Te 2.0 99 99 1251 [Ne]3s2 3p5 klór 35 F Cl 2.9 Ne 139 122 762 [Ar]3d10 4s2 4p2 germánium 166 144 558 [Kr]4d10 5s2 5p1 indium 160 149 1007 [Xe]4f14 5d10 6s2 higany 160 71 2080 [He]2s2 2p6 neon 139 126 578 [Ar]3d10 4s2 4p1 gallium 156 148 867 [Kr]4d10 5s2 kadmium Cd – 10 In 1.4 3.1 195 – 603 [Xe]4f14 5d0 6s2 itterbium Yb – 102 – – 641 [Rn]5f14 6d0 7s2 nobélium No 1.9 128 117 745 [Ar]3d10 4s1 réz Cu 47 1.0 15 16 17 N 2.7 Ge 1.7 2.0 91 82 800 [He]2s2 2p1 bór 13 B 1.– 2 122 93 2372 1s2 hélium He 5 2.1 Br 2.6 3.8 7 3.1 180 161 593 [Xe]4f7 5d1 6s2 gadolínium Gd – 96 174 – 580 [Rn]5f7 6d1 7s2 kűrium Cm unununium 65 1.5 77 77 1086 [He]2s2 2p2 szén 14 C 1.6 139 125 906 [Ar]3d10 4s2 cink Zn 48 1.0 4.

hogy az atompálya térbeli kiterjedése csak valószínűségi adattal definiált (lásd 305.2. Kovalens sugár: a kovalens kötésben lévő atom átlagos atomsugara.5 113 90 899 1757 14848 5 B bór 2 1 2. amely ahhoz szükséges. a fluorét 4-nek vették. A második. Az atomok elektronszerkezete s zikai tulajdonsgai Rendszám: az atommagban található protonok száma. ionizációs energia értéke azonban egyre nagyobb. Nemesgázokra nem értelmezzük.0 71 75 1402 2856 4578 4 3. Atomsugár: a legkülső atompálya sugara. hogy 1 mol gáz-halmazállapotú szabad atomból a legkönnyebben leszakítható elektront eltávolítsuk. Elektronszerkezet: a számokkal jelzett héjak és betűkkel jelzett alhéjak pályáit alkotó elektronok számai. A skálát úgy alakították ki. Harmadik ionizációs energia (kJ/mol) Második ionizációs energia (kJ/mol) Első ionizációs energia (kJ/mol) Kovalens sugár (pm) Atomsugár (pm) Elektronegativitás Elektronszerkezet Név Vegyjel Rendszám Ionizációs energia: a gáz-halmazállapotú szabad atomból a legkönnyebben leszakítható elektron eltávolításához szükséges energia és az anyagmennyiség hányadosa. harmadik stb. és ezzel kovalens sugarukat az atomsugárnál nagyobbra növelik. május 6.5 77 77 1086 2352 4620 3. Tekintve. Elektronegativitás: viszonyszám. A szögletes zárójelbe tett vegyjelek az adott atomnál felírt elektronszerkezet rövidítésére szolgálnak. Az ionizációs energia számértéke megegyezik azzal a kJ-ban kifejezett energiamennyiséggel.9 189 154 495 4562 6910 [He]2s 2p 6 C szén [He]2s 2p 7 N nitrogén [He]2s2 2p3 2 8 O oxigén [He]2s 2p 9 F fluor [He]2s2 2p5 2 10 Ne neon [He]2s 2p 11 Na nátrium [Ne]3s1 6 294 Kmia 16129 Kémia FVTABK / 294 C M Y K 2011. Azonos atomok kapcsolódása esetén a kovelans sugár mindig kisebb az atomsugárnál.0 155 123 520 7298 11815 4 Be berillium [He]2s2 1.0 (fluor).7 (francium). oldal).0 64 72 1681 3374 6050 – 160 71 2080 3952 6121 0. amely a kötésben lévő atomok elektronvonzó képességét jellemzi.5 66 73 1313 3388 5300 4. hiszen a kilépő elektront már eleve pozitív részecskéről kell eltávolítani.1 46 32 1312 – – 2 He hélium 1s2 – 122 93 2372 5250 – 3 Li lítium [He]2s1 1. legnagyobb értéke pedig 4.7. 1 H hidrogén 1s1 2. –18:37 . A nagyobb elektronegativitású atomok a kovalens kötéssel hozzájuk kapcsolódó kisebb elektronegativitású atomok elektronjait maguk felé vonzzák. hogy a lítium elektronegativitását 1-nek. Legkisebb értéke 0. Szokásos mértékegysége kJ/mol. az atomsugár is egyfajta átlagértéknek tekintendő.0 91 82 800 2427 3659 2 2 2.

1 130 106 1011 1907 2914 16 S kén [Ne]3s2 3p4 2.5 143 118 577 1816 2744 2 Elektronszerkezet Név alumínium Elektronegativitás 1.0 148 120 947 1797 2735 34 Se szelén 10 [Ar]3d 4s 4p 4 2.8 139 122 762 1537 3302 33 As arzén [Ar]3d10 4s2 4p3 2.8 248 216 403 2632 3859 2 2 38 Sr stroncium [Kr]5s 1.6 139 126 578 1979 2963 10 2 2 32 Ge germánium [Ar]3d 4s 4p 1.0 215 191 549 1064 4138 39 Y ittrium [Kr]4d1 5s2 1.0 197 174 589 1145 4912 2 1 21 Sc szkandium [Ar]3d 4s 1.6 139 125 906 1733 3832 31 Ga gallium [Ar]3d10 4s2 4p1 1.8 125 116 760 1648 3232 28 Ni nikkel [Ar]3d8 4s2 1. május 6.5 146 132 658 1309 2652 2 3 23 V vanádium [Ar]3d 4s 1.8 114 114 1139 2103 3473 36 Kr kripton [Ar]3d10 4s2 4p6 – 198 112 1350 2350 3565 37 Rb rubídium [Kr]5s1 0. –18:37 .2 13 Al Vegyjel [Ne]3s2 Rendszám 12 Mg magnézium 2 14 Si szilícium [Ne]3s 3p 1.8 124 115 737 1753 3395 29 Cu 10 1 1.4 117 116 940 2044 2973 35 Br bróm [Ar]3d10 4s2 4p5 2.9 136 127 702 1472 2850 40 Zr cirkónium 41 Nb nióbium technécium 2 5 Kmia 295 16129 Kémia FVTABK / 295 C M Y K 2011.0 99 99 1251 2297 3821 18 Ar argon [Ne]3s2 3p6 – 192 98 1520 2665 3930 19 K kálium [Ar]4s1 0.6 145 134 652 1381 2415 42 Mo molibdén 1 [Kr]4d 5s 1.Atomsugár (pm) Kovalens sugár (pm) Első ionizációs energia (kJ/mol) Második ionizációs energia (kJ/mol) Harmadik ionizációs energia (kJ/mol) 160 136 737 1450 7732 [Ne]3s2 3p1 1.8 134 111 786 1577 3231 15 P foszfor [Ne]3s2 3p3 2.6 134 122 650 1414 2828 24 Cr króm [Ar]3d5 4s1 1.8 236 203 418 3051 4419 20 Ca kalcium [Ar]4s2 1.8 126 117 762 1561 2957 2 5 vas 7 27 Co kobalt [Ar]3d 4s 1.3 164 144 633 1234 2388 22 Ti titán [Ar]3d2 4s2 1.9 128 117 745 1957 3554 10 2 [Ar]3d 4s réz 30 Zn cink [Ar]3d 4s 1.5 130 117 717 1509 3248 26 Fe [Ar]3d6 4s2 1.4 160 145 640 1266 2218 [Kr]4d4 5s1 1.6 127 118 652 1590 2987 25 Mn mangán 2 [Ar]3d 4s 1.8 139 130 684 1559 2617 43 Tc [Kr]4d5 5s2 1.3 181 162 599 1180 1979 2 [Kr]4d 5s 1.5 104 102 999 2251 3356 2 5 17 Cl klór [Ne]3s 3p 3.

május 6.7 268 235 375 2234 – 56 Ba bárium 2 [Xe]6s 0.2 134 125 719 1744 2996 46 Pd palládium [Kr]4d10 2. –18:37 .2 182 164 533 1035 2132 61 Pm prométium [Xe]4f5 5d0 6s2 – 181 163 535 1051 2151 62 Sm szamárium [Xe]4f6 5d0 6s2 1.1 183 165 527 1017 2086 4 0 2 60 Nd neodímium [Xe]4f 5d 6s 1.8 Kovalens sugár (pm) Első ionizációs energia (kJ/mol) Második ionizációs energia (kJ/mol) Harmadik ionizációs energia (kJ/mol) [Kr]4d7 5s1 Atomsugár (pm) Elektronszerkezet ruténium 2.2 186 159 565 1111 2113 66 Dy diszprózium [Xe]4f10 5d0 6s2 – 185 159 573 1125 2199 67 Ho holmium [Xe]4f11 5d0 6s2 1.9 144 134 730 2073 3360 48 Cd [Kr]4d10 5s2 1.7 156 148 867 1631 3616 49 In 10 kadmium indium 10 2 [Kr]4d 5s 5p 1 1.8 158 141 708 1411 2943 51 Sb antimon [Kr]4d10 5s2 5p3 1.7.1 187 169 538 1067 1850 58 Ce cérium [Xe]4f2 5d0 6s2 1.1 195 170 603 1174 2416 14 2 erbium 0 1 71 Lu lutécium [Xe]4f 5d 6s 1.2 176 157 589 1151 2194 69 Tm túlium 13 2 [Xe]4f 5d 6s 1.9 161 140 833 1594 2441 10 4 2.2 177 158 580 1138 2203 68 Er [Xe]4f12 5d0 6s2 1.7 166 144 558 1820 2704 10 2 2 50 Sn ón [Kr]4d 5s 5p 1.5 133 133 1008 1845 3184 2 52 Te tellúr [Kr]4d 5s 5p 53 I jód [Kr]4d10 5s2 5p5 54 Xe xenon [Kr]4d10 5s2 5p6 – 218 131 1170 2046 3099 55 Cs cézium [Xe]6s1 0.2 175 156 596 1162 2284 70 Yb itterbium [Xe]4f14 5d0 6s2 1.2 134 128 804 1874 3177 47 Ag ezüst 1 [Kr]4d 5s 1.2 134 125 710 1617 2746 Elektronegativitás Név 44 Ru Rendszám Vegyjel 2.3 159 144 658 1437 2248 14 1.1 137 136 869 1794 2697 2. Az atomok elektronszerkezete s zikai tulajdonsgai (folytats) 1 45 Rh ródium [Kr]4d 5s 2.2 180 162 544 1068 2257 [Xe]4f 5d 6s – 204 185 547 1084 2404 [Xe]4f7 5d1 6s2 1.9 221 198 502 965 – 57 La lantán [Xe]5d1 6s2 1.1 183 165 534 1046 1948 59 Pr prazeodímium [Xe]4f3 5d0 6s2 1.1 180 161 593 1166 1990 9 63 Eu 7 európium 64 Gd gadolínium 65 Tb terbium 0 0 2 2 [Xe]4f 5d 6s 1.2 173 156 523 1341 2022 72 Hf hafnium [Xe]4f14 5d2 6s2 1.5 146 134 761 – – 73 Ta tantál 3 2 [Xe]4f 5d 6s 296 Kmia 16129 Kémia FVTABK / 296 C M Y K 2011.

3 144 134 890 890 – 80 Hg higany [Xe]4f14 5d10 6s2 1.3 180 165 586 1109 1929 91 Pa protaktínium [Rn]5f2 6d1 7s2 1.3 155 – 604 – – 6 2 [Rn]5f 6d 7s 1.8 171 148 589 1971 2878 82 Pb ólom [Xe]4f14 5d10 6s2 6p2 1.9 160 149 1007 1809 3299 81 Tl tallium [Xe]4f14 5d10 6s2 6p1 1.1 203 – 498 1167 – 90 Th tórium [Rn]6d2 7s2 1.Atomsugár (pm) Kovalens sugár (pm) Első ionizációs energia (kJ/mol) Második ionizációs energia (kJ/mol) Harmadik ionizációs energia (kJ/mol) 1.7 156 142 597 – – [Rn]5f4 6d1 7s2 1.9 182 146 703 1610 2466 2.2 135 126 839 – – 77 Ir irídium [Xe]4f14 5d7 6s2 2.0 176 146 812 – – 5 – 230 145 – – – – – – 1037 – – 83 Bi bizmut [Xe]4f 5d 6s 6p 84 Po polónium [Xe]4f14 5d10 6s2 6p4 14 10 2 85 At asztácium [Xe]4f 5d 6s 6p 86 Rn radon [Xe]4f14 5d10 6s2 6p6 1 87 Fr francium [Rn]7s 0.5 161 – 568 – – 3 2 [Rn]5f 6d 7s 1.2 138 130 79 Au arany 1 [Xe]4f 5d 6s 2.9 235 – 509 979 – 89 Ac aktínium [Rn]6d1 7s2 1.8 175 147 715 1450 3081 14 10 2 3 1. május 6.7 140 130 769 – – 75 Re rénium [Xe]4f14 5d5 6s2 1.2 135 127 878 – – platina 14 9 868 1791 – 14 10 78 Pt Név Elektronszerkezet Elektronegativitás [Xe]4f14 5d4 6s2 Vegyjel volfrám Rendszám 74 W 6 1 [Xe]4f 5d 6s 2. –18:37 .3 173 – 578 – – 96 Cm kűrium 7 2 [Rn]5f 6d 7s – 174 – 580 – – 97 Bk [Rn]5f9 6d0 7s2 – 170 – 601 – – 2 92 U uránium 93 Np neptúnium 94 Pu plutónium 95 Am amerícium berkélium 10 1 0 1 0 98 Cf kalifornium [Rn]5f 6d 7s – 186 – 607 – – 99 Es einsteinium [Rn]5f11 6d0 7s2 – 186 – 619 – – 100 Fm fermium 12 2 [Rn]5f 6d 7s – – – 627 – – 101 Md mendelévium [Rn]5f13 6d0 7s2 – – – 634 – – 102 No nobélium 14 2 [Rn]5f 6d 7s – – – 641 – – 103 Lr [Rn]5f14 6d1 7s2 – – – – – – 14 2 – – – – – – [Rn]5f14 6d3 7s2 – – – – – – 104 Rf laurencium 0 0 2 rutherfordium [Rn]5f 6d 7s 105 Db dubnium Kmia 297 16129 Kémia FVTABK / 297 C M Y K 2011.3 159 – 584 – – [Rn]5f7 6d0 7s2 1.9 137 128 760 – – 76 Os ozmium 14 2 [Xe]4f 5d 6s 2.7 280 – 386 – – 88 Ra rádium [Rn]7s2 0.

Az atomsugarak a peridusos rendszerben 1 2 H 3 He 4 Li 11 5 Be B 12 Na 19 13 Mg 20 K 37 Ca Rb 55 Cs Sr Ti Y Ba Zr La V Nb Hf Rf 58 Th Cr W Db Sg 60 Pr 91 Nd Pa Pm Co Ru Mt Sm Np Pt Eu Pu Uun Uuu 64 95 65 Gd 97 Cm Ga Cd Si Ge In 81 Hg P Tl S As Sn 82 Cl Se Sb Ar 36 Br 53 Te 84 Bi Ne 18 35 52 83 Pb F 17 34 51 10 O 16 33 50 9 N 15 32 49 80 I 85 Po Kr 54 Xe 86 At Rn 112 Uub 66 Tb 96 Am Zn Au 111 31 48 Ag 79 110 63 94 Pd Ir 30 Cu 47 78 109 Hs 62 Ni Rh Os 29 46 77 108 Bh 28 45 76 Re 107 93 U Fe Tc 61 92 27 44 75 106 59 Mn Mo Ta 26 43 74 105 Ce 90 25 42 73 104 Ac 24 41 72 89 Ra 23 40 57 88 Fr Sc 39 56 87 22 8 C 14 Al 21 38 7 6 67 Dy 98 Bk 68 Ho 99 Cf 69 Er 100 Es Fm Tm 101 Md 70 71 Yb 102 Lu 103 No Lr 2.2.9. –18:37 . Az atomsugarak vltozsa a rendszm f ggvnyben 300 Fr Cs Rb 250 K Atomsugár (pm) 200 Na Li 150 I Br 100 Cl F 50 0 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 Rendszám 298 Kmia 16129 Kémia FVTABK / 298 C M Y K 2011. május 6.8.

10.5 Li 1 Na K Rb Cs 0. Az elektronegativits vltozsa a rendszm f ggvnyben F 4 3.5 I 2 1.5 0 10 20 30 40 50 60 Fr 70 80 90 100 Rendszám Kmia 299 16129 Kémia FVTABK / 299 C M Y K 2011. Az elektronegativits a peridusos rendszerben 1 2 H 3 He 4 5 Li 11 Be B 12 Na 19 13 Mg 20 K 37 Ca Rb 55 Sr Cs Fr Cr 42 Nb Ac Rf 58 Db Ce 60 Pr Nd 91 Th Bh 61 92 Pa Pm 93 U Hs Np Mt Sm 94 Eu Au Hg Unu Gd As Tl Br 53 Sb 83 I 85 Bi Kr 54 Te 84 Pb Ar 36 Se 52 Sn 82 Cl 35 Xe 86 Po At Rn Uub 66 Tb 67 Dy 97 Cm In 81 S 34 51 Ne 18 112 65 96 Am Cd Ge 50 F 17 P 33 10 O 16 Si Ga 9 N 15 32 49 80 111 Uun 64 95 Pu Ag Pt 110 63 Zn 79 Ir 31 48 Pd 78 109 62 Cu 47 Rh Os 30 Ni 46 77 108 29 Co Ru Re 28 45 76 107 Sg 59 90 Tc W 106 Fe 44 75 Ta 105 27 Mn 43 74 Hf 104 26 Mo 73 La 89 Ra Zr 72 25 V 41 Y Ba 24 Ti 40 57 88 23 Sc 39 56 87 22 8 C 14 Al 21 38 7 6 98 Bk 68 Ho 99 Cf 69 Er 100 Es Fm 70 Tm 101 Md 71 Yb Lu 102 103 No Lr 2.5 Cl 3 Elektronegativitás Br 2.2.11. május 6. –18:37 .

13. május 6.2.12. –18:37 . Az els ionizcis energia vltozsa a rendszm f ggvnyben 2500 He Első ionizációs energia (kJ/mol) Ne 2000 Ar 1500 Kr Xe Rn 1000 500 Li Na K Rb Fr Cs 0 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 Rendszám 300 Kmia 16129 Kémia FVTABK / 300 C M Y K 2011. Az els ionizcis energia a peridusos rendszerben 1 2 H 3 He 4 5 Li 11 Be B 12 Na 19 13 Mg 20 K 37 Ca Rb 55 Sr Cs Fr Zr 72 Ra Nb Ac Rf 58 Ce 90 Th Sg Pr Nd 92 Pa Pm 93 U Mt Sm 94 Np 64 Eu Pu Au 96 Am Tb Tl 67 Dy 98 Bk Te 84 Pb I 85 Bi Kr 54 Xe 86 Po At Rn Uub 66 97 Cm Hg Br 53 Sb 83 Ar 36 Se 52 Sn 82 Cl 35 As 51 In 81 S 34 Ne 18 112 Unu 65 Gd 95 Cd Ge F 17 P 33 50 10 O 16 Si Ga 9 N 15 32 49 80 111 Uun 63 Zn Ag Pt 110 31 48 79 Ir Hs 62 Cu Pd 78 109 30 47 Rh Os Bh 61 Ni 46 77 108 29 Co Ru Re 28 45 76 107 60 91 Tc W Db 59 Fe 44 75 106 27 Mn Mo Ta 105 26 43 74 Hf 104 Cr 42 73 La 89 25 V 41 Y Ba 24 Ti 40 57 88 23 Sc 39 56 87 22 8 C 14 Al 21 38 7 6 68 69 Ho 99 Cf Er 100 Es Fm 70 Tm 71 Yb 101 102 Md No Lu 103 Lr 2.

14. –18:37 . Az atomok rszletes elektronszerkezete Rendszám 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 Vegy.2.1s 2s 2p 3s jel H 1 He 2 Li 2 1 Be 2 2 B 2 2 1 C 2 2 2 N 2 2 3 O 2 2 4 F 2 2 5 Ne 2 2 6 Na 2 8 1 Mg 2 8 2 A1 2 8 2 Si 2 8 2 P 2 8 2 S 2 8 2 C1 2 8 2 Ar 2 8 2 K 2 8 2 Ca 2 8 2 Sc 2 8 2 Ti 2 8 2 V 2 8 2 Cr 2 8 2 Mn 2 8 2 Fe 2 8 2 Co 2 8 2 Ni 2 8 2 Cu 2 8 2 Zn 2 8 2 Ga 2 8 Ge 2 8 As 2 8 Se 2 8 Br 2 8 Kr 2 8 Rb 2 8 Sr 2 8 Y 2 8 Zr 2 8 3p 1 2 3 4 5 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 3d 1 2 3 5 5 6 7 8 10 10 4s 4p 1 2 2 2 2 1 2 2 2 2 1 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 1 2 3 4 5 6 6 6 6 6 4d 1 2 4f 5s 5p 5d 5f 6s 6p 6d 7s 1 2 2 2 Kmia 301 16129 Kémia FVTABK / 301 C M Y K 2011. május 6.

2.1s 2s 2p jel Nb 2 8 Mo 2 8 Tc 2 8 Ru 2 8 Rh 2 8 Pd 2 8 Ag 2 8 Cd 2 8 In 2 8 Sn 2 8 Sb 2 8 Te 2 8 I 2 8 Xe 2 8 Cs 2 8 Ba 2 8 La 2 8 Ce 2 8 Pr 2 8 Nd 2 8 Pm 2 8 Sm 2 8 Eu 2 8 Gd 2 8 Tb 2 8 Dy 2 8 Ho 2 8 Er 2 8 Tm 2 8 Yb 2 8 Lu 2 8 Hf 2 8 Ta 2 8 W 2 8 Re 2 8 Os 2 8 Ir 2 8 Pt 2 8 Au 2 8 Hg 2 8 3s 3p 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 3d 4s 4p 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 4d 6 4 6 5 6 5 6 7 6 8 6 10 6 10 6 10 6 10 6 10 6 10 6 10 6 10 6 10 6 10 6 10 6 10 6 10 6 10 6 10 6 10 6 10 6 10 6 10 6 10 6 10 6 10 6 10 6 10 6 10 6 10 32 32 32 32 32 32 32 32 32 4f 5s 5p 5d 5f 6s 6p 6d 7s 1 1 2 1 1 2 3 4 5 6 7 7 9 10 11 12 13 14 14 1 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 1 2 3 4 5 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 1 1 1 2 3 4 5 6 7 9 10 10 1 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 1 1 2 302 Kmia 16129 Kémia FVTABK / 302 C M Y K 2011.14. május 6. Az atomok rszletes elektronszerkezete (folytats) Rendszám 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73 74 75 76 77 78 79 80 Vegy. –18:37 .

+2 +1. −3. −1. 0. 0 0 0. 0 0. −1. +3 Az atom. 0. +2 +1 +1. −2.Rendszám 81 82 83 84 85 86 87 88 89 90 91 92 93 94 95 96 97 98 99 100 101 102 103 104 105 Vegy. −1.15. −2.Az elektronok pályák maximális száma száma 1 2 2  1 2 8 3 6  1 2 3 6 18 5 10 ⎫ 1 2 ⎪ ⎬ 3 6 32 5 10 ⎪ ⎭ 7 14 Kmia 303 16129 Kémia FVTABK / 303 C M Y K 2011. +1 +1 +1. −1. május 6. +2. −2. 0 0. 0.1s 2s 2p jel T1 2 8 Pb 2 8 Bi 2 8 Po 2 8 At 2 8 Rn 2 8 Fr 2 8 Ra 2 8 Ac 2 8 Th 2 8 Pa 2 8 U 2 8 Np 2 8 Pu 2 8 Am 2 8 Cm 2 8 Bk 2 8 Cf 2 8 Es 2 8 Fm 2 8 Md 2 8 No 2 8 Lr 2 8 Rf 2 8 Db 2 8 3s 3p 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 3d 4s 4p 4d 4f 5s 5p 5d 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 10 10 10 10 10 10 10 10 10 10 10 10 10 10 10 10 10 10 10 10 10 10 10 10 10 32 32 32 32 32 32 32 32 32 32 32 32 32 32 32 32 32 32 32 32 32 32 32 32 32 5f 6s 6p 2 3 4 6 7 7 9 10 11 12 13 14 14 14 14 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 1 2 3 4 5 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6d 1 2 1 1 1 1 1 2 3 7s 1 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2. −1. A kvantumszmok s az elektroneloszls kapcsolata Főkvantumszám Héj n=1 K n=2 L n=3 M n=4 N Mellékkvantumszám l l l l l l l l l l =0 =0 =1 =0 =1 =2 =0 =1 =2 =3 Alhéj 1s 2s 2p 3s 3p 3d 4s 4p 4d 4f Mágneses kvantumszám −1. –18:37 .

A gyakori (különösen stabil) oxidációs állapotokat csillag jelöli. a felettiek pozitív értéket jelentenek. A vegyjel alatti számok negatív. 3* 2 1 B 2* 1* H 1 He 2* 1* K Ca 1* Li 1 3* 2 1 Sc Be 4* 3 2 Ti 1 5* 4 3 2 1 V 1 4* 3 2 1 C 1 2 3 4* 6* 5 4* 3 2 1 Cr 1 2 5* 4 3 2 1 N 1 2 3* 7* 6 5 4* 3 2* 1 Mn 1 2 3 3* 2 1 O 1 2* 2* F 1* Ne 1* Na 1 1 Mg Al 4* 3 2 1 Si 1 2 3 4* 5* 4 3* 2 1 P 1 2 3* 6* 5 4* 3 2* 1 S 1 2* 7* 6 5* 4 3* 2 1* Cl 1* Ar 7 6 5 4 3* 2* 1 Fe 1 2 6* 5 4 3* 2* 1 Co 1 5* 4 3 2* 1 Ni 1 4 3 2* 1 Cu 2* Zn 3* 2 1 Ga 4* 3 2* 1 Ge 4* 3* 2 As 5* 4 3* 2* Se 2* 1* Br 1* Kr 3* 3* 4* 1* Rb 2* 3* 2 Sr Y 4* 3 2 1 Zr 5* 4 3 2 Nb 1 7* 6* 6 5 5 4* 4* 3 3 2 2 1 1 Mo Tc 1 1 2 3 8 7 6 5 4* 3* 2 1 Ru 8 7* 6 5 4 3* 2 1 Rh 1 5* 4* 2* Pd 4* 3 2 1* Ag 2* Cd 3* 2 1 In 6* 5 4* 3* 2* Sn 6* 5* 4* 3* 2* Sb 2 Te 2* 1* I 1* Xe 2 3 4 304 Kmia 16129 Kémia FVTABK / 304 C M Y K 2011.16. Ezeket a lehetőségeket a táblázat nem tartalmazza. –18:37 . Az atomok lehetsges s jellemz oxidcis llapotai Egyes vegyületekben bizonyos atomok oxidációs száma törtszám is lehet.2. május 6.

Egyetlen atomra is megadható. amelyet ahhoz kell befektetnünk. –18:37 . amelyben az elektron 90 százalékos valószínűséggel tartózkodik. Számértéke megegyezik azzal a kJ-ban kifejezett energiával. A táblázat adatai gerjesztett atomok vizsgálatából keletkeztek. Fizikailag többé-kevésbé egy térrésznek feleltethető meg. A csillaggal jelölt hiányok azért vannak. május 6. mert az elektron a gerjesztés következtében elhagyta az atomot. Az elektronok k tsi energija (eV-ban) a szabad atomok egyes alhjain. ekkor eV (elektronvolt) vagy aJ (attozsul) egységeket használunk. plyin Atompálya: az atomban található elektron egy adott energiaszintjéhez tartozó állapot.4* 4 4 3* 3* 3* 3* 3* 3* 3* 2* 2 2 2 2 3* 2 2* 2 Ba La Ce Pr Nd Pm Sm Eu 6 6 1* Cs 3* 4* 3* 3* 3* 2 1 1 Gd Tb Dy Ho Er 3* 3* 2 2 Tm Yb 3* 3 2 Lu Hf 8 6* 7 7 6 6 7 5* 5 5 5 5 5 4 4* 4* 4* 4* 4* 3 3 3 3 3 2 2 2 2 2 1 1 1 1 Ta W Re Os Ir 1 1 1 2 6 5 4* 3* 3* 2* 2 2* 1 1* 1* Pt Au Hg Tl 5 4* 3* 2* 4* 3 3* 2* 2* 1* Pb Bi Po 1 At 3 2 1* Rn Fr Ra Ac Th Db Sg Bh Hs 1* 2 2* 3 3 4 7 7 6* 6 5 6 5* 5 5* 5 5 4 4 4 4* 4 4 4 4 3 3 3 3 3* 3* 3* 3* 3* 3* 3* 3* 2 2 2 2 2 2 Am Cm Bk Cf Es Fm Md No Pa U Np Pu 4* 3* Lr Rf 2. hogy 1 mol atomból az adott pályán lévő 1 mol elektront kiszakítsuk.17. Pályaenergia: a szabad atom az adott pályáján levő elektron kiszakításához szükséges energia és az anyagmennyiség hányadosa. Szokásos mértékegysége kJ/mol. Kmia 305 16129 Kémia FVTABK / 305 C M Y K 2011.

. . –18:37 .2. Az elektronok k tsi energija (eV-ban). május 6. (folytats) Atom 1s 2s H 14 He 26 2p Li 66 ∗ Be 111 ∗ B 188 ∗ 3s 3p 3d 4s 4p 6 C 284 ∗ 7 N 399 ∗ 9 O 632 24 7 F 686 31 9 Ne 887 46 18 Na 1072 63 31 1 Mg 1306 89 52 2 Al 1660 118 73 1 ∗ Si 1839 149 100 8 3 P 2149 189 136 16 10 S 2472 229 165 16 8 Cl 2823 270 202 18 7 Ar 3203 320 247 26 12 K 3608 377 297 34 18 ∗ Ca 4038 438 360 44 26 ∗ Sc 4493 600 407 64 32 7 ∗ Ti 4966 664 461 69 34 3 ∗ V 5465 628 520 66 38 2 ∗ Cr 6989 696 684 74 43 2 ∗ Mn 6639 769 662 84 49 4 ∗ Fe 7114 846 723 96 66 6 ∗ Co 7709 926 794 101 60 3 ∗ Ni 8333 1008 872 112 68 4 ∗ Cu 8979 1096 961 120 74 2 ∗ Zn 9659 1194 1044 137 87 9 ∗ Ga 10 367 1298 1143 168 107 18 ∗ 1 Ge 11 104 1413 1249 181 129 29 ∗ 3 As 11 867 1627 1359 204 147 41 ∗ 3 Se 12 658 1664 1476 232 168 67 ∗ 6 Br 13 474 1782 1696 257 189 70 27 5 Kr 14 326 1921 1727 289 223 89 24 11 306 Kmia 16129 Kémia FVTABK / 306 C M Y K 2011.17.

Ionsugár: meghatározása azonos az atomsugáréval. az atomsugár is egyfajta átlagértéknek tekintendő.2. előjel és szám sorrendben. 3. Ezért a töltéseket nem felső indexben és nem a szám és az előjel sorrendjében adjuk meg. hogy az atompálya térbeli kiterjedése rosszul definiált. a negatív ionoké mindig nagyobb a megfelelő semleges atoménál. hanem oxidációs számként. index nélkül. Fizikailag többé-kevésbé egy olyan térrésznek felel meg. Az atompálya az atomban található elektron adott energiaszintjéhez tartozó állapot. Atomsugár: a legkülső atompálya sugara. vagyis a részecske töltéssel rendelkezik. táblázatban feltüntetett kationok sok esetben nem tényleges pozitív töltéssel rendelkező ionok. –18:37 . A pozitív ionok mérete mindig kisebb. amelyben a protonok és az elektronok száma különböző. de természetesen különböző töltésszámú ionokra vonatkozik.1. amelyen belül az elektron 90 százalékos valószínűséggel tartózkodik.3. Ion F− Cl− Br− I− OH− Koordinációs szám 6 6 6 6 6 Ionsugár (pm) 133 181 196 220 137 Ion O2− S2− Se2− Te2− Koordinációs szám 3 6 6 6 6 Ionsugár (pm) 136 140 184 198 107 Kmia 307 16129 Kémia FVTABK / 307 C M Y K 2011. Koordinációs szám: a kristályrácsban a közvetlen szomszédok száma. A 3. Anionok ionsugara Anion: negatív töltésű ion. IONOK Ion: olyan kémiai részecske. hanem kovalens kötéseikben pozitív oxidációs állapotú részecskék. Tekintve. május 6.

illetve pozitív oxidációs számú poláris kovalens kötésben lévő atomok 308 Kmia 16129 Kémia FVTABK / 308 C M Y K 2011. –18:37 .2. Ion Koordinációs szám Ag(+1) Ionsugár (pm) 4 100 6 115 Ag(+2) 4 79 6 94 A1(+3) 4 39 6 54 6 58 As(+3) As(+5) 4 34 6 46 Au(+1) 6 137 Au(+3) 4 Ba(+2) Ion Koordinációs szám Ionsugár (pm) Ion 4 60 4 57 6 73 Fe(+2) 6 61 Fe(+3) 4 49 6 55 Pb(+2) 4 47 Cu(+2) Ga(+3) Koordinációs szám Ionsugár (pm) 9 124 4 44 6 69 Ni(+3) 6 56 P(+5) 4 17 Ni(+2) 119 140 4 65 6 78 6 62 Ge(+4) 4 39 6 53 Pt(+2) 4 60 64 Hg(+1) 6 119 Pt(+4) 6 63 6 85 Hg(+2) 2 69 Ra(+2) 8 142 6 102 12 161 I(+5) 3 44 Be(+2) 4 27 I(+7) 4 42 6 45 6 53 Bi(+3) 6 103 K(+1) 8 151 12 164 8 Bi(+5) 6 76 Br(+5) 3 31 La(+3) Br(+7) 4 25 Li(+1) Ca(+2) 6 100 8 112 4 78 6 8 Cl(+5) 3 12 Cl(+7) 4 Co(+2) Co(+3) Pb(+4) 6 10 Rb(+1) 8 162 12 184 8 161 12 172 S(+4) 6 37 S(+6) 4 37 6 29 116 Sb(+3) 6 76 4 59 Sb(+5) 6 60 6 76 Se(+4) 6 50 Mg(+2) 6 72 Se(+6) 4 50 Mn(+2) 6 67 6 42 95 Mn(+3) 6 58 Si(+4) 4 26 110 Mn(+4) 4 39 Sr(+2) 8 126 6 53 12 144 8 Mn(+5) 4 33 Ti(+3) 6 67 6 65 Mn(+6) 4 26 Ti(+4) 6 61 6 55 Mn(+7) 4 25 U(+3) 6 103 Cr(+2) 6 73 Mo(+3) 6 69 U(+4) 6 89 Cr(+3) 6 62 Mo(+4) 6 65 U(+5) 6 76 Cr(+6) 4 26 Mo(+5) 6 61 U(+6) 2 45 Cs(+1) 8 174 Mo(+6) 6 59 7 81 12 188 7 73 4 60 2 46 Na(+1) 6 102 6 74 Cd(+2) Cu(+1) Zn(+2) * kationok.3. Kationok* ionsugara Kation: pozitív töltésű ion. május 6.

május 6.5◦ tetraéder szulfition SO2− 3 139 108.3. –18:37 .9◦ V alak szulfátion SO2− 4 150 109.2◦ piramis H N H H3 O+ oxóniumion OH− hidroxidion H H O H H H H O 106 – – Kmia 309 16129 Kémia FVTABK / 309 C M Y K 2011.5◦ tetraéder 95 106.7◦ piramis foszfátion PO3− 4 156 109.5◦ V alak ammóniumion NH+4 107 109. oldalon.7◦ piramis klorition ClO− 2 157 110. A leggyakoribb sszetett ionok jellemzi A meghatározásokat lásd a 313.5◦ tetraéder klorátion ClO− 3 148 107. Név Képlet Kötésszerkezet Kötéshossz (pm) Kötésszög Alak karbonátion CO2− 3 129 120◦ síkháromszög nitrátion NO− 3 122 120◦ síkháromszög nitrition NO− 2 115 114.5◦ tetraéder perklorátion ClO− 4 144 109.3.

–18:37 .3. május 6. kJ-ban kifejezett energiával. molekulákká. Mértékegysége kJ/mol.4. atomokká) való felbontásához szükséges energia és az anyagmennyiség hányadosa. atomokká) való felbontásához szükséges. Vegyület Rácsenergia (kJ/mol) acetátok Vegyület Rácsenergia (kJ/mol) nitrátok Vegyület Rácsenergia (kJ/mol) NaF 923 LiCH3 COO 881 LiNO3 848 NaCl 786 NaCH3 COO 763 NaNO3 756 NaBr 747 KCH3 COO 682 KNO3 687 NaI 704 RbCH3 COO 656 RbNO3 658 KF 821 682 CsNO3 CsCH3 COO 625 KCl 715 Ca(CH3 COO)2 2294 Mg(NO3 )2 2503 KBr 682 Sr(CH3 COO)2 2166 Ca(NO3 )2 2228 KI 649 Ba(CH3 COO)2 2033 Sr(NO3 )2 2132 RbF 785 Ba(NO3 )2 2016 RbCl 689 NH4 HCO3 741 Mn(NO3 )2 2519 RbBr 660 NH4 NO3 676 Fe(NO3 )2 2563 RbI 630 NH4 HSO4 640 szulfátok CsF 740 (NH4 )2 S 2008 Li2 SO4 2142 CsCl 657 (NH4 )2 SO4 1777 Na2 SO4 1938 CsBr 631 ammóniumsók K2 SO4 1796 CsI 604 818 Rb2 SO4 1748 FrF 715 736 Cs2 SO4 1658 FrCl 632 2402 CaSO4 2480 FrBr 611 hidrogénkarbonátok NaHCO3 KHCO3 Ca(HCO3 )2 karbonátok SrSO4 2484 FrI Li2 CO3 2269 BaSO4 2374 BeF2 3150 Na2 CO3 2030 MnSO4 2825 BeCl2 3004 K2 CO3 1858 FeSO4 2921 BeBr2 2950 Rb2 CO3 1795 CuSO4 3066 BeI2 2653 Cs2 CO3 1702 ZnSO4 3006 MgF2 2913 MgCO3 3122 Ag2 SO4 1989 MgCl2 2326 CaCO3 2810 PbSO4 2534 MgBr2 2097 SrCO3 2688 halogenidek MgI2 1944 BaCO3 2554 LiF 1036 CaF2 2609 MnCO3 3151 LiCl 853 CaCl2 2223 FeCO3 3171 LiBr 807 CaBr2 2132 ZnCO3 3273 LiI 757 CaI2 1905 582 310 Kmia 16129 Kémia FVTABK / 310 C M Y K 2011. Számértéke megegyezik az 1 mol kristályos anyagnak szabad részecskékké (gáz-halmazállapotú ionokká. Nhny ionkristlyos vegy let rcsenergija Rácsenergia: az adott kristályos anyag szabad részecskékké (gáz-halmazállapotú ionokká. molekulákká.

9 F− −335.35 H+ 0.08 Mg2+ −467.0 ClO− 4 Cs+ −128.92 Li+ −278.85 −240.40 Br− −121.14 Cd2+ −75.87 −56.9 Zn2+ −689.3 Sn2+ HSO− 4 −886. –18:37 .93 −1302. a Hess-tétel teremt kapcsolatot.00 Cu2+ 64.47 Cl− −167.0000 HCO− 3 HPO2− 4 HS− −1299.12 SO2− 4 −909.0 −16.23 Hg2+ 2 I− −543.34 −8. Mértékegysége kJ/mol. kJ-ban kifejezett energiaváltozással.39 −258.6 170.Vegyület Rácsenergia (kJ/mol) Vegyület Rácsenergia (kJ/mol) Vegyület Rácsenergia (kJ/mol) SrF2 2476 BaCl2 2033 CuI2 835 SrCl2 2127 BaBr2 1950 AgF 953 SrBr2 2008 BaI2 1831 AgCl 864 SrI2 1937 CuCl2 921 AgBr 830 BaF2 2341 CuBr2 879 AgI 881 3.00 K+ −252. Ion Képződéshő (kJ/mol) Ion H2 PO2− 4 Hg2+ Képződéshő (kJ/mol) Ag+ −127.9 −153.78 −206. Számértéke megegyezik 1 mol anyagnak standard állapotú elemeiből való képződését kísérő.01 Al3+ −538.01 Pb2+ 0.5. Megállapodás szerint a szobahőmérsékleten stabil elemek képződéshője 0.26 OH− −230.34 Kmia 311 16129 Kémia FVTABK / 311 C M Y K 2011.92 Rb+ −251. Hidratlt ionok kpzdshje 25 ◦ C-on Képződéshő: egy adott vegyület 25 ◦ C-on stabil elemeiből való képződése során tapasztalható energiaváltozás és az anyagmennyiség hányadosa.41 CO2− 3 Ca2+ −675.10 NH+4 NO− 3 Na+ −133. május 6.21 166. A képződéshők és a reakcióhő között az energiamegmaradás törvényének kémiai megfelelője.

4. MOLEKUL.

Molekulaalak: a molekula atomjainak összekapcsolódási formája.K 4. Kötésszög: három atom között kialakuló kovalens kötések esetén a központi atom és a két kapcsolódó atom tömegközéppontjait összekötő egyenesek által bezárt szög. –18:37 . A molekulageometria alapszerkezetei Molekula: meghatározott számú atomból kovalens kötéssel összekapcsolt.5◦ X X A AX2 E2 X V alak X A AXE3 trigonális piramis – – X X AX5 X A X X X X AX4 E X A trigonális bipiramis ∼ 120◦ és ∼ 90◦ X – X X AX3 E2 X A 90◦ T alak 180◦ lineáris ∼ 90◦ oktaéderes X X AX2 E3 A X X X AX6 X A X X X 312 Kmia 16129 Kémia FVTABK / 312 C M Y K 2011. E = nemkötő elektronpár Összetétel Térszerkezet AX2 X AX3 A X X Molekulaalak 180◦ lineáris (egyenes) síkháromszög A X Kötésszög ∼ 120 X ◦ A AX2 E X V alak X X AX4 A X A AX3 E X tetraéder X X ∼ 109. töltés nélküli kémiai részecske.1. május 6. X = ligandum (nem feltétlenül azonos).

–18:37 .8 H–N 102 449 PH3 trigonális piramis 93.3 F–P 156 ? PF5 trigonális bipiramis 120 és 90 F–P 153 (ekv. 214 (ax.) ? PCl3 trigonális piramis Cl–P 204 ? PCl5 trigonális bipiramis Cl–P 202 (ekv.5 H–O 96 498 S8 „korona” 107.8 O–O 128 297 F2 – – F–F 142 158 Cl2 – – Cl–Cl 198 243 Br2 – – Br–Br 228 193 I2 – – I–I 266 151 HF – – H–F 92 570 HCl – – H–Cl 127 432 HBr – – H–Br 141 366 HI – – H–I 161 298 CH4 tetraéder 109. Mértékegysége: pm. Kötési energia: a kovalens kötés felbontásához szükséges energia és az anyagmennyiség hányadosa.3 H–S 134 382 NH3 trigonális piramis 107. Mértékegysége kJ/mol.8 S–S 204 ? SO2 V 119 S=O 143 548 SO3 síkháromszög 120 S=O 142 ? SF6 oktaéder 90 S–F 158 420 H2 S V 92. május 6.6 H–P 142 351 PF3 trigonális piramis 96.) ? PBr3 trigonális piramis 101 Br–P 222 ? PI3 trigonális piramis 102 I–P 243 ? CO – – C≡O 113 1071 CO2 lineáris 180 C=O 116 725 CS2 lineáris 180 C=S 155 430 100 120 és 90 Kmia 313 16129 Kémia FVTABK / 313 C M Y K 2011.5 C–H 109 439 CCl4 tetraéder 109. A molekula jellemzői képlet alak H2 – A kötés jellemzői kötésszög (◦ ) jelölés kötéshossz (pm) kötési energia (kJ/mol) – H–H 74 436 N2 – – N≡N 110 946 P4 – 60 P–P 225 200 O2 – – O=O 121 493 O3 V 116. Egyszer molekulk. kovalens kötéssel kapcsolódó atom tömegközéppontjai közötti távolság. 158 (ax.5 C–Cl 177 328 H2 O V 104. illetve kovalens k tseik jellemzi Kötéshossz: két.).2.).4.

A k tsi energik nagysgrendje Elsőrendű kémiai kötések 80–850 kJ/mol Másodrendű kémiai kötések hidrogénkötés dipólus–dipólus és diszperziós 8–40 kJ/mol 0.24 ppm Kr 1. A kémiai gyakorlatban a levegő átlagos moláris tömegét 29 g/mol-nak vesszük.946 térfogat% Ar 0. OLDATOK. A leveg sszettele Összetevő Mennyiség állandó összetevők N2 78.4–400) ·102 ppm H2 O CO (1–20) ·10−2 ppm NO2 (0–3) ·10−3 ppm NH3 (0–2) ·10−2 ppm SO2 (0–2) ·10−3 ppm H2 S (0–2) ·10−3 ppm A „ppm” jelentése milliomodrész (part per million).8–12 kJ/mol 5. 314 Kmia 16129 Kémia FVTABK / 314 C M Y K 2011. KEVER KEK. például cm3 /m3 -t jelent. –18:37 . Keverék: olyan többkomponensű rendszer. ELEGYEK Elegy: olyan többkomponensű rendszer.934 térfogat% Ne 18.1.14 ppm Xe 0.4.5 ppm N2 O 0.25 ppm (0–5) ·10 O3 −2 ppm erősen változó összetevők (0.087 ppm változó összetevők 0. 5.085 térfogat% O2 20. amelyben az alkotók aránya nem kötött. További adatok a 191.18 ppm He 5. Oldat: olyan többkomponensű rendszer. és határfelület sincs benne.3. május 6. amelyben legalább az egyik komponens folyadék (ez az oldószer). az oldott anyagnak pedig nincs határfelülete. amelyben a komponenseket határfelület választja el. oldalon találhatók.032 térfogat% = 320 ppm CO2 CH4 2 ppm H2 0.

9449 65 0.8 11.89 18. Nhny gz oldhatsga vzben (g/100 g vz) a hmrsklet f ggvnyben (105 Pa nyomson) 0 ◦C 20 ◦ C 40 ◦ C 60 ◦ C 80 ◦ C 90 ◦ C 1.9819 40 0. Etanol{vz elegy etanoltartalma s srsge (20 ◦ C-on) Tömeg% Sűrűség (g/cm3 ) 1 0.335 0.33 245.1 – – – H2 S 0.8795 95 0.35 302.097 0.97 tömegkoncentráció (g/dm3 ) 0.79 · 10 −3 0 2.8556 99 0.7 – 15.29 0.707 0.94 · 10 −3 1.890 30.880 34.385 0.236 0.3 5.998 0.39 · 10 −3 1.60 · 10−4 1.9686 50 0.910 24.8434 100 0.05 0.46 0.459 0.4 – 7.058 – – – 5.34 · 10 −3 3.38 · 10 −3 Képlet H2 O2 N2 100 ◦ C 0 Cl2 1.5.88 139.41 – – – – NH3 87.729 0. 105 Pa nyomson) Sűrűség Ammóniatartalom Sűrűség (g/cm3 ) Ammóniatartalom (g/cm3 ) tömegszázalék 0.03 218.3 72. május 6.66 0.03 114.7924 20 0.8911 90 0.90 · 10 −3 4.7893 Kmia 315 16129 Kémia FVTABK / 315 C M Y K 2011.223 0. Az ammnia vizes oldatnak srsge s ammniatartalma (20 ◦ C-on.980 4.92 · 10−4 1.3.9928 Tömeg% Sűrűség (g/cm3 ) Tömeg% Sűrűség (g/cm3 ) Tömeg% Sűrűség (g/cm3 ) 25 0.047 0.27 41.4.46 · 10−4 0 6.920 20.87 5.900 27.950 12.85 166.9751 45 0.8180 5 0.9138 80 0.71 0.9964 3 0.68 273.970 6.34 89.9538 60 0.67 0.041 – SO2 22.463 tömegszázalék tömegkoncentráció (g/dm3 ) 0.75 65.990 1.940 14.8042 10 0.01 0. –18:37 .88 192.2.38 · 10 −3 0.38 · 10−4 1.10 0.18 · 10−4 0.4 CO2 0.960 9.79 · 10−4 0.3 56.9617 55 0.127 0 HCl 82.66 · 10 −3 0.27 · 10 −3 1.077 0.9894 35 0.5 52.330 0.1 63.148 0.6 30.85 0.8310 30 0.08 · 10 −3 2.90 · 10 −3 1.9026 85 0.28 0.9247 75 0.05 · 10 −3 0.7985 15 0.9352 70 0.8677 97 0.930 17.48 0.169 0.

40 0. amely az 1000 g oldószerben oldott anyag anyagmennyiségét adja meg mólban.23 5.22 2.55 1.63 3.4-dioxán ecetsav etilénglikol fenol nitrobenzol piridin toluol víz 5.2 3.64 2.01 3.5.82 2.54 5.92 3. Oldószer Krioszkópos állandó (molális fagyáspontcsökkenés) (K · kg/mol) anilin benzol ciklohexán ciklohexanol dimetil-szulfoxid 1.2 2. Nhny folyadk mollis fagyspontcs kkense s forrspont-emelkedse Molalitás (Raoult-koncentráció): olyan koncentrációfajta.86 Ebullioszkópos állandó (molális forráspont-emelkedés) (K · kg/mol) 3.84 6.87 4.11 6.5 3.8 42.513 316 Kmia 16129 Kémia FVTABK / 316 C M Y K 2011.63 3.83 3.85 4.5. –18:37 .22 3.26 3.26 3. május 6.07 20.

0 0.05 79.4 0.81 31.5 0.43 30.13 59 28.61 25.2 46.61 6.55 100 21.109 71.5 As2 O3 37.48 38.81 2.04 23.3 85.44 37.4 2.90 Ba(ClO3 )2 24.7 1.19 74 19.90 1.03 0.5 57.26 85.3 44.9 1.22 8.) Kmia 317 2011.70 35.55 25 ◦ C 67.2 Ca(ClO3 )2 64.6 1.935 50.6 50.50 20.75 27.3 0.64 33.94 45.21 28.5 1.1 86.70 63.43 27.656 49.8 0.7 Ba(NO3 )2 36.2 86.50 31.05 29.156 72.11 32. –18:37 .090 70.3 64.5 75.6 6.27 28.96 67.60 1.5 0.8 87.6 0.17 37.20 83.21 40.6 0.6 1.4 10.78 67.71 44.7 88.5 42.9 1.12 63 29.39 87.0396 68.5 4.25 AlF3 0.1 Ba(NO2 )2 0.86 29.90 34.5 1.16 29.97 8.89 34.87 1.91 0.67 30.85 68 31.0 56.6 0.18 0.96 31.30 Ba(ClO4 )2 21.9 0.39 16.61 55.77 37.64 30 ◦ C 69.3 83.84 62.5 5.0342 67.88 0.68 31.2 56.21 40.7 59.53 2.0 83.4 88.5 0.073 70.5 68.3 83.442 48.56 31.3 26.54 4.74 52.3 1.7 36.72 40.4 2.10 0.32 1.9 53.14 3.7 84.3 0.2 61.8 0.2 49.78 CaBr2 2.18 33 14.4 58.6 0.69 30.1 84.8 0.05 5.19 27.56 30.22 60 ◦ C 75.97 76.79 BaS 27.0 0.182 73.03 0.5 4.285 47.6 0.3 74.67 Ba(OH)2 6.5 1.0 59.66 80 ◦ C 77.31 10 ◦ C AlCl3 55.32 86.28 37.1 0.90 51.83 61 29.17 AgClO4 AgClO2 0 ◦C 65.05 52 17.28 32.72 33.11 32.2 41.73 73 35.90 9.25 57.17 1.7 47.3 44.7 82.23 16.2 BaCl2 Ba(BrO3 )2 BaBr2 1.1 77.23 33.30 23.05 31.27 1.01 27.8 0.66 26.0 Al(NO3 )3 Al2 (SO4 )3 0.2 44.8 1.50 27.0 2.0 52.30 51.5 79.43 48.2 42.04 42.045 69.33 0.45 32.19 56 CaCl2 55 4.8 84.7 87.68 9.88 45.788 50.131 72.40 56.9 AgNO3 Ag2 SO4 81.04 32.16 43.4 84.6 1.70 0.8 75.51 12.4 51.13 81.58 1.0262 BeSO4 31.2 0.05 71 33.21 4.2 0.44 70 ◦ C 77.5 BaI2 Ba(IO3 )2 70.0 60.88 72.90 54.8 40.5 72.69 4.3 0.92 36.11 100 ◦ C 5.51 1.47 20 ◦ C 66.34 0.8 2.82 40 ◦ C 71.83 70.44 31.5 23.88 90 ◦ C 78.67 19 12.058 69.27 53.3 0.6.5 3.7 56.1 80.58 8.2 39.80 39.02 50 ◦ C 73.78 24.6 7. Szervetlen vegy letek oldhatsga vzben k l nb z hmrskleteken (A számok az adott hőmérsékleten telített oldat tömegszázalékos összetételét mutatják.0182 62.30 0.C M Y K 16129 Kémia FVTABK / 317 64. május 6.00 1.37 0.8 88.

4 60.7 87.811 76.1 0.99 35.87 63.64 3. Szervetlen vegy letek oldhatsga vzben k l nb z hmrskleteken (folytats) 318 Kmia 2011.9 1.0059 56.163 0.45 69.0 10 ◦ C CaSO4 CaSO3 64.0 60 ◦ C 51.384 69.05 38.0020 78.4 61.33 68.1 57.29 43.2 24.79 67.87 61.4 65.4 50 ◦ C 45.29 4.41 26.0 23.8 66.65 42.70 51.3 0.2 86.8 46.69 62.6 90 ◦ C 66.0023 78.1 10.1 34.60 64.6 75.9 27.C M Y 0.83 2.59 44.3 1.60 61.8 2.0 30 ◦ C 32.2 33.207 0.5 0.7 78.1 3.57 8.4 55.32 64.0 57.9 27.1 43.5 58.193 0.1 0.2 23.98 67.0 36.5 19.0 0.6 20 ◦ C 21.80 40.99 30.2 1.99 63.6 79.0 70 ◦ C 57.60 8.210 0.0054 59.7 9.1 58.4 0.4 0.8 56.9 0.5 81.7 50.35 44.6 12.04 57.7 0.652 74.5 87.10 71.6.69 66.61 11.2 67.2 1.40 17.0 29.35 34.96 66.0 46.2 57.0 0.17 39.8 40 ◦ C 39.517 70.6 45.29 60.0049 60.16 61.21 43.89 39.96 53.49 36.7 0.9 57.06 57.46 71.22 65.3 56.3 0.1 30.30 58.9 1.1 54.208 0.2 12.45 70.1 55.89 45.29 43.01 62.93 1.46 CdBr2 CdCl2 CdI2 Cd(NO3 )2 CdSO4 CdSeO4 Ce(NO3 )3 CoCl2 CoI2 Co(NO3 )2 CoSO4 CrO3 CsBrO3 CsCl CsClO3 16129 Kémia FVTABK / 318 CsClO4 CsI CsIO3 CsNO3 37.3 9.6 2.9 15.5 86.3 0.082 50.80 32.590 72.1 42.6 CaI2 0 ◦C 18.79 30.9 76.46 63.8 80.18 43.00 45.50 74.5 61.201 0.84 41.8 52.08 8.50 6.02 43.0026 78.9 62.4 59.89 72.02 48.0 3.665 78.202 0.78 47.3 25 ◦ C 25.51 60.28 12. –18:37 .29 21.0030 78.5 35.6 26.83 67.8 27.07 43.668 79.48 59.01 3.70 63.40 0.6 33.51 79.2 0.205 0.4 0.2 44.2 49.1 32.52 49.96 7.5 51.24 38.0 71.7 6.96 25.5 60.2 52.0 80 ◦ C 62.31 37.174 0.8 0.15 67.42 72.9 0.6 53.28 47.1 17.15 43.9 43.7 58.10 64.20 65.96 3.0041 65.191 53.3 54.6 0.5 47.8 60.6 49.32 63.1 Ca(IO3 )2 Ca(NO3 )2 K 50.0035 77.243 67.184 0.5 70.3 4.3 60.5 64.0019 78.1 73.1 60.9 7.94 64.45 65.8 53.0 100 ◦ C 5.51 37.38 68.1 66.51 5.14 69.59 45.39 37.54 14.55 16.2 1.9 62.305 68.0 35.0 47.5 32.173 0.2 59.58 13.4 68.98 61.0 62.3 56.21 21.6 2.1 49.4 0.3 6.9 21.4 43.0 5.3 0.4 86.27 67. május 6.51 80.7 35.155 66.7 19.6 62.1 50.50 83.1 30.69 40.41 41.9 0.

048 0.3 3.2 62.92 47.3 1.0041 6.0 49.8 51.076 19.48 60.7 25.13 53.5 67.3 32.3 82.80 29.46 65.95 27.71 44.7 18.038 Hg2 SO4 0.34 0.0 28.8 31.9 48.9 28.05 80.08 15.23 23.5 56.55 0.4 37.13 71.74 25.26 6.4 65.26 30.2 51.78 67.9 0.55 33.8 74.20 62.27 14.5 33.4 63.03 61.28 35.5 34.14 24.16 21.27 76.04 25.070 15.42 39.67 36.38 0.67 23.09 0.2 32.0 84.73 29.47 9.79 41.14 46.5 84.70 8.7 18.8 64.71 26.6 3.41 2.3 3.77 74.32 60.3 61.81 10.1 20 ◦ C HgI2 3.1 46.4 0.04 76.4 84.8 100 ◦ C . –18:37 14.3 69.10 77.83 5.8 76.45 0.65 36.88 33.66 78.0 24.40 77.4 0.96 8.51 6.3 78.7 68.79 47.1 KHCO3 39.22 21.6 10 ◦ C Cs2 SO4 0 ◦C 33.54 12.59 75.8 5.61 0.57 74.33 0.02 11.7 40.6 64.99 22.7 64.70 KClO4 KF 3.1 64.78 31.61 5.6 50.8 1.8 65.24 Cu(NO3 )2 CuSO4 FeCl3 FeSO4 Gd(NO3 )3 HIO3 H3 BO3 HgBr2 Hg(CN)2 HgCl2 21.7 43.0 KBF4 KBr 0.1 84.45 8.74 KCl KClO3 68.9 35.2 1.29 4.92 7.2 0.9 16.09 6.18 18.7 60 ◦ C 46.2 2.059 0.39 72.48 30.8 CuCl2 63.043 0.2 66.62 27.12 0.53 13.9 67.3 24.3 67.1 50 ◦ C 43.82 14.2 43.093 36.1 83.99 79.7 17.46 4.48 KHSO4 30.3 0.8 22.28 50.90 0.90 28.06 24.57 43.8 41.0 3.53 34.48 75.0 44.2 40.52 4.6 28.9 79.58 0.1 43.1 0.051 0.054 0.90 0.5 40 ◦ C 40.7 56.3 90 ◦ C 54.86 79.1 0.40 2.6 84.57 48.5 47.3 73.10 4.8 80 ◦ C 51.6 26.62 11.3 68.65 32.05 45. május 6.22 72.8 47.5 71.82 27.2 1.63 12.3 85.31 18.3 36.04 7.1 22.61 70.04 73.0199 12.98 59.03 21.06 28.26 10.0 59.7 13.34 32.02 15.9 81.67 6.8 30 ◦ C 37.94 15.082 24.75 0.94 31.Kmia 319 16129 Kémia FVTABK / 319 C M Y K 2011.2 12.93 26.2 2.10 57.0072 7.42 49.62 32.08 11.0055 6.065 0.4 42.45 2.0122 9.74 18.088 29.55 40.8 5.72 6.4 44.4 40.0 52.21 27.5 25 ◦ C 35.37 7.8 2.57 4.6 2.17 9.6 19.4 0.3 70 ◦ C 49.97 KCH3 COO KBrO3 37.6 18.82 0.2 20.61 19.2 2.4 62.5 49.8 47.0 66.3 42.8 4.5 1.

0 8.9 K2 SeO4 K3 PO4 52.62 60.1 7.9 61.0 78.4 50.0 KI 14.06 48.82 17.0 15.3 61.6 52.16 2.30 K2 SO3 37.51 65.1 56.2 58.6 2.5 23.4 50.6 85.7 52.1 71.12 38.5 43.2 43.95 50 ◦ C 73.8 59.3 63.24 69.8 63.7 20.0 18.75 70 ◦ C 75.3 41.96 0.9 52.9 76.44 59.6 52.7 0.74 KH2 PO4 0 ◦C 64.93 71.76 60 ◦ C 74.1 10.46 51.8 63.7 13.7 52.9 51.1 7.5 43.9 23.0 54.6 58.3 52.8 74.8 80.41 64.22 62.3 79.22 73.4 32.7 27.1 15.9 48.34 60.1 53.6 70.5 39.49 61.2 78.0 48.24 11.95 51.4 46.0 31.17 24.0 18.6 22.60 19.1 39.9 48.3 49.5 10.7 19.C M Y K 16129 Kémia FVTABK / 320 44.16 KIO4 5.1 53.6 25.5 29.7 51.6.42 1.1 32.6 14.1 55.02 21.8 53.29 63.39 59.26 54.76 67.1 67.03 67.4 61.6 57.61 49.9 40.3 K2 CO3 57.1 60.7 61.5 52.7 KOH K2 Cr2 O7 17.0 78.6 4.94 52.8 40.90 67.9 38.93 26.1 4.30 33.43 35.2 24.7 58.4 51.3 54.03 LaCl3 La(NO3 )3 LiBr LiBrO3 K3 [Fe(CN)6 ] 12.4 52.7 40.6 56.09 61.7 54.5 39.6 12.7 41.6 6.4 83.1 K2 CrO4 4.62 64.5 41.1 K2 SO4 51.99 42.2 81.8 53.6 45.12 100 ◦ C 5.9 42.70 K2 S2 O5 K4 [Fe(CN)6 ] 7.3 25. –18:37 .3 27.93 26.89 19.3 53.0 12.6 76.74 56.7 8.3 61.1 31.28 40 ◦ C 71.37 7.7 31.55 62.5 52.2 75.51 8.5 58.0 74.68 68.83 15.1 57.0 KNO3 62.2 11.70 39.28 0.1 49.5 54.8 KSCN K2 HPO4 48.91 10 ◦ C KMnO4 11.53 KIO3 57.78 66.4 21.7 7.30 51.25 20 ◦ C 65.9 38.3 69.6 45.1 16.7 75.70 9.96 80 ◦ C 76.3 66.7 77.17 31.3 53.9 59.0 35.0 69.06 0.3 5.6 18.6 50.44 64.44 62.7 66.7 58.0 58.0 55.32 36.0 55.11 1.2 37.1 47.0 63.1 51.2 51.2 53.3 64.7 70.1 9.43 69.6 53.6 34.57 59.8 28.7 41.97 25 ◦ C 66.12 0.9 51.0 79.6 45.4 14.30 46.8 43.7 11.9 54.8 74.5 3.11 72.9 44.5 54.8 36.77 30 ◦ C 68.32 72.58 65.0 17.96 13.1 56.79 45.0 87.4 54.3 38. Szervetlen vegy letek oldhatsga vzben k l nb z hmrskleteken (folytats) 320 Kmia 2011.66 70.9 56.3 76.4 60.41 90 ◦ C 78.8 32.11 22. május 6.96 KNO2 4.5 17.54 41.

4 63.1 47.6 65.16 1.16 0.60 72.7 82.1 48.0 69.98 54.6 0.15 60 ◦ C 54.27 37.42 34.6 52.7 68.46 40.7 61.6 83.0 50.07 Li2 HPO3 1.9 26.6 7.58 38.9 11.0 4.41 30.9 55.6 51.2 42.3 49. május 6.77 1.92 13.8 45.24 11.52 59.33 11.2 0.5 60.4 65.8 24.78 45.25 32.11 60.85 45.4 9.0 Mg(BrO3 )2 56.81 35.92 48.8 4.3 25.91 0.7 55.48 40.6 71.9 13.32 35.1 59.2 24.7 21.35 Mg(ClO3 )2 Mg(IO3 )2 34.77 54.8 45.5 80.44 39.1 0.8 60.4 54.18 1.8 7.72 16.2 49.18 45.43 MgBr2 1.66 35.45 LiCl 26.81 31.52 41.1 65.9 0.61 49.46 36.72 30 ◦ C 47.8 53.6 65.3 57.6 45 73.02 25 ◦ C 44.04 90 ◦ C 56.7 65.69 50.19 36.5 81.0 65.00 38.3 51.98 60.9 51.0 42.8 50.7 0.90 39.4 MnBr2 MgSO4 MgSO3 Mg(NO3 )2 3.8 54.2 25.2 67.3 5.8 34.0 72.33 37.91 80 ◦ C 55.2 88.2 68 81.2 62.99 65.1 68.64 1.0 50.34 65.72 40.1 67.5 5.2 49.85 14.5 59.0 54.46 41 40.3 0.5 MnCl2 18.0 38.2 LiClO3 42.8 6.3 37.92 58.0 52.3 65.Kmia 321 16129 Kémia FVTABK / 321 C M Y K 2011.3 41.6 56.93 70 ◦ C 55.6 8.61 42.15 71.71 0.96 MgCl2 54.2 91.3 7.48 40 ◦ C 49.34 57.7 0.6 65.20 51.71 65.6 56.54 Li2 CO3 37.1 69.0 62.85 33.97 61.01 35.7 60.9 47.1 56 64.40 Li2 SO4 9.7 56.47 40.2 89.29 29.7 53.4 LiClO4 75.1 45.7 49 61.9 52.5 LiNO3 LiI LiOH 30.3 53.4 50.62 69.19 48.40 37.1 50.0 63 67.76 LiCH3 COO 0 ◦C 42.0 82.64 52.55 Mg(CH3 COO)2 36.49 10 ◦ C LiNO2 23. –18:37 32.2 0.6 4.70 57.53 0.6 19.4 50.27 49.7 23.0 23.1 10.6 25.1 58.07 12.0 71.7 Mg(ClO4 )2 MgI2 6.3 43.1 69.7 35.4 46.26 100 ◦ C .47 1.9 85.32 38.5 51 62.2 17.9 0.76 47.3 0.7 64.6 10.28 11.62 70.6 49.4 0.2 60 65.65 50 ◦ C 54.9 0.2 67.15 11.8 49.6 60.30 0.30 36.5 24.37 39.7 66.5 25.7 60.99 12.87 44.75 33.1 24.91 36.5 87.9 25.3 57.96 28.78 15.7 66 68.50 33.4 95.0 15.42 20 ◦ C 43.0 6.19 26.75 70.45 63.3 52.3 93.3 8.8 10.5 7.39 25.9 53 63.1 73.01 38.

5 50.6 43.3 22.25 65.5 54.1 34.1 45.2 9.0 28.5 26.66 75.4 68.0 32.7 27.4 26.0 5.3 65.6 43.4 32. május 6.82 76.2 41.5 35.1 83.5 12.83 51.9 21.7 54.5 37.2 26.92 NH4 Cl 41.6 43.6 43.25 72.7 43.3 52.4 65.00 53.34 72.75 76.3 71.8 69.7 17.67 39.8 36.9 40.7 37.3 37.1 57.8 26.0 4.7 40 ◦ C 4.1 46.7 90.4 50.2 49.8 70 ◦ C 4.7 26. –18:37 .7 42.94 68.6 59.33 56.5 58.4 46.3 42.0 53.C M Y K 17.2 39.8 31.7 54.1 38.9 25 ◦ C 4.86 49.5 58.28 44.3 55.4 36.73 77.5 48.8 40.3 21.2 3.7 53.3 29.2 36.3 49.05 62.49 51.27 61.27 42.50 60.5 55.1 62.0 64.37 54.9 15.2 52.23 73.11 60.6 47.8 41.2 46.2 NH4 H2 AsO4 NH4 H2 PO4 10.7 50.6 60 ◦ C 4.6.7 100 ◦ C 5.3 18.65 47.7 49.46 53.5 19.55 53.5 59.5 48.31 36.89 66.39 45.4 53.9 3.5 27.05 54.11 71.5 27.1 53.8 25.8 NH4 ClO4 NH4 HCO3 22.3 27.6 35.7 45.0 2.6 56.0 30.45 67.6 26.6 25.2 49.57 74.7 43.5 63.2 58.4 26.13 50.9 52.9 37.50 49.3 85.0 46.9 54.52 NH4 I NH4 NO3 (NH4 )2 C2 O4 (NH4 )2 HPO4 (NH4 )2 S2 O5 (NH4 )2 S2 O8 (NH4 )2 SO3 (NH4 )2 SO4 NaBr NaBrO3 NaHCOO NaCH3 COO NaCl NaClO3 NaClO4 NaF 25.8 88.56 74.6 20 ◦ C 3.28 48.3 40.5 55.2 41.5 37.3 47.7 38.9 33.1 46.7 55.4 60.1 28.0 29.8 34.9 47.3 39.9 45.1 40.84 45.3 50 ◦ C 4.1 63.52 35.6 10.4 78.0 4.4 20.7 58.1 26.25 59.7 66.1 72.34 43.0 38.9 46.0 32.2 14.6 31.8 47.6 29.8 90 ◦ C 4.6 43.2 37.7 17.20 70.05 68.8 33.73 70.5 19.1 54.6 30.5 NH4 Br NH4 F 34.1 28.8 41.84 69.41 31.3 44.8 45.0 27.03 58.9 62.00 32.9 23.7 28.46 47.3 51.28 72.1 25.46 74.5 41.72 64.3 44.97 67.0 49.8 67.2 80.8 80 ◦ C 4.7 67.3 10 ◦ C 3.2 50.12 40.5 26.22 45.0 67.6 47.7 29.7 28.8 60.3 34.5 42.8 27.24 57.32 28.9 30 ◦ C 4.6 44.4 65.3 64.8 40.1 48.6 MnSO4 0 ◦C 16129 Kémia FVTABK / 322 3.3 37.49 70.7 43.67 26.1 7.6 50.9 42.2 70.3 26.9 38.9 38.1 22.1 34.45 33.52 54.78 61.6 44.0 13. Szervetlen vegy letek oldhatsga vzben k l nb z hmrskleteken (folytats) 322 Kmia 2011.9 50.40 54.7 39.8 37.

6 Na2 WO4 49.67 43.3 21.7 51.7 56.8 61.2 58 51.75 30.8 68.10 16.5 51.36 32.7 75.91 30 ◦ C 51.7 3.8 52.8 24.1 66.2 46.94 23.1 36.7 59.9 26.54 9.02 64.9 17.32 25 ◦ C 50.8 5.25 74.59 10 ◦ C Na2 SO4 30.1 40.65 28.5 49.5 53 48.1 7.55 25.9 28.48 NaHCO3 0 ◦C 50.37 40.1 32.0 19.2 50.3 39.2 21.44 Na2 CO3 Na2 CrO4 1.7 12.4 10.60 65.9 2.3 3.2 42.3 5.0 4.22 26.1 4.6 39.1 Na2 Cr2 O7 2.3 17.28 7.9 3.1 46.3 31.0 Na2 SO3 13.0 63 53.0 79 63.7 50 47.2 65.3 52.0 2.66 Na2 S Na2 HPO4 62.7 41.71 31.9 40.8 42.7 57.23 4.3 18.2 14.4 36.34 66.0 45.5 68.0 6.02 70 ◦ C 55.5 69.7 14.4 43.8 48.07 7.1 41.3 20.78 63.17 68.7 11.10 100 ◦ C .73 90 ◦ C 58.9 NdCl3 Na4 P2 O7 Na3 PO4 49.81 10.2 NaI 30 NaOH 20.64 70.35 27.70 60 ◦ C 54.8 1.52 72.6 42.5 5.8 46.02 22.08 30.41 31.99 69.73 20 ◦ C 16.5 49.67 67.51 64.20 72.1 32.9 74.8 61.2 NaNO3 NaSCN 41.4 7.1 19.9 29.3 Na2 S2 O5 33.5 71.0 29.48 23.13 11.5 27.9 46.6 3.0 43.5 22.3 53.3 44.4 48.4 41.9 67 55.5 40.2 10.3 46.54 NaH2 PO4 NaIO3 6.6 55.7 13.1 16.89 11.8 28.3 22.03 37.9 67.1 39 44.7 39.06 31.6 41.5 50. május 6.8 33.0 32.23 Na2 B4 O7 52.07 62.28 49.7 45.3 2.8 30.8 16.6 57.9 74 59.1 6.4 43.78 77.1 39. –18:37 61.7 65.31 32.9 23.6 38.4 48.40 50 ◦ C 53.5 30.0 62.9 42.30 17.8 36.00 14.07 28.7 30.4 Na2 S2 O3 12.0 62.30 41.67 21.8 9.5 17.6 6.6 43.0 76 61.0 48.40 62.6 55.00 8.2 45.6 45.1 74.9 NaNO2 2.3 13.3 35.9 41.2 38.62 12.8 16.5 41.4 30.71 57.1 29.1 42.1 15.1 70.4 46.0 44.68 9.7 45.5 48.4 4.1 51.37 80 ◦ C 57.9 8.90 24.39 23.9 44.65 64.5 55.9 71 57.4 44.Kmia 323 16129 Kémia FVTABK / 323 C M Y K 2011.9 65.4 4.7 65.7 4.95 10.0 43.6 40.8 6.8 69.50 60.53 80.43 36.2 46 46.00 32.13 40 ◦ C 52.5 3.4 45.62 Na2 C2 O4 22.6 47.82 63.6 46.7 30.79 22.2 9.0 55.9 4.55 65.19 63.8 7.38 22.52 79.81 74.4 44.7 3.0 48.7 16.6 Na2 MoO4 1.9 15.1 19.6 45.

4 RbBr 16129 Kémia FVTABK / 324 16.8 33.620 21.8 54.8 4.7 32.3 67.0 36.15 20.36 73.64 58.0 54.68 55.42 2.1 3.65 0.3 63.2 50.14 47.7 63.53 58.34 6.7 39.1 70 ◦ C 64.2 43.9 56.87 44.112 1.2 60.076 1.38 25 ◦ C 52.3 70. május 6.38 2.3 6.42 68.52 70. Szervetlen vegy letek oldhatsga vzben k l nb z hmrskleteken (folytats) 324 Kmia 2011.75 3.2 6.0 62.1 5.4 7.6 74.0 46 RbIO3 RbNO3 Rb2 SO4 Sc(NO3 )3 Sm(NO3 )3 SmCl3 SnCl2 SrBr2 46.2 36.64 1.80 42.8 RbClO3 48.24 37.6.144 1.97 43.0 0.27 50 ◦ C 59.1 0.98 0.0 64 1.0047 39.46 0.42 44.76 65.1 58.53 54.8 44.4 48.85 52.8 60.4 59.33 59.3 61.0 54.29 62.9 65.6 65.05 62.2 10.2 66.6 100 ◦ C 5.66 PbCl2 Pb(NO3 )2 0.57 56.78 60.6 2.3 30.0044 37.6 59.4 10.08 61.45 54.22 48.3 22.3 56.81 0.52 65.966 28.8 38.086 1.13 0.8 0.3 60.72 0.315 2.86 4.38 62.9 68.841 27.7 NiCl2 57.5 34.69 40.6 65.49 55.55 45.2 55.10 RbCl 1.40 44.36 52.187 1.9 65.74 71.041 28.67 0.0038 0.243 2.118 30.45 49.1 50.3 67.9 49.80 46.5 59.38 45.35 50.067 0.83 48.8 0.4 46.2 13.43 30 ◦ C 55.6 0.0 1.9 0.449 PbBr2 PbI2 0.8 69.052 32.93 35.82 2.00 72.4 27.2 80 ◦ C 66.7 48.8 61.22 0.58 RbBrO3 50.50 41.73 43.38 0.7 61.3 57.3 51.07 61.08 14.17 0.42 0.5 52.15 63.05 0.1 64.8 49.87 53.1 79.8 41.76 10 ◦ C Nd(NO3 )3 0 ◦C 50.0 46.37 20 ◦ C 51.0 69.6 32.8 17.6 27.C M Y 57.0 9.9 53.38 66.32 64.0052 42.92 11.97 48.1 NiI2 Ni(NO3 )2 K 47.0 3.0033 PbSO4 0.4 90 ◦ C 69.27 3.0042 35.16 17.6 47.99 42.39 1.0 76.6 62.53 2.93 53.74 63.09 46.87 57. –18:37 .90 0.7 60.1 7.41 67.4 2.2 2.9 34.89 34.2 5.60 58.08 63.4 NiSO4 24.09 RbI SnI2 48.1 63.4 58.1 34.30 46.1 40.96 57.46 32.0 25.69 40 ◦ C 57.05 68.0 64.6 0.78 38.8 44.47 60 ◦ C 62.17 1.0058 45.6 3.8 72.60 39.07 0.5 38.9 81.67 8.

233 67.64 34.Kmia 325 16129 Kémia FVTABK / 325 C M Y K 2011.4 ZnI2 81.53 Sr(BrO3 )2 0 ◦C 38.3 86.3 61.3 64.8 64.0 36.6 ZnCl2 0.9 67.65 Tl2 SO4 13.5 63.2 Sr(NO3 )2 0.94 SrCl2 SrF2 18.21 50 ◦ C 42.85 5.1 67.8 90 ◦ C 37.65 46.07 8.02 25 ◦ C 1.7 87.16 45.11 57.0 0.44 36.82 3.9 0.2 34.8 65. május 6.3 81.2 80 ◦ C 38.81 38.6 12.9 0.8 14.29 Sr(ClO3 )2 29.5 81.33 48.9 82.1 0.2 80.7 82.53 44.75 54.8 63.4 85.31 49.57 ZnBr2 51.8 47.61 17.9 9.18 50.59 30 ◦ C 41.5 81.152 63.64 70 ◦ C 39.9 83.93 22.179 64.4 47.27 81.5 11.55 40 ◦ C 43.0 89.259 69.0 86.3 83.19 20.94 34.5 SrS2 O3 Sr(IO3 )2 SrI2 0.7 41.93 55.0 0.0 0.0 48.1 82.0010 80.70 40.0 80.80 22.8 81.00 10 ◦ C UO2 (NO3 )2 28.1 15.53 50.0 65.2 58.70 41.77 49.6 63.1 32.1 87.0 100 ◦ C .7 0.0 85.011 31.6 49.93 31. –18:37 63.42 32.0 35.6 84.5 82.126 62.1 46.206 65.7 66.1 81.3 72.8 Zn(NO3 )2 50.3 0.0 59.165 63.3 ZnC2 O4 56.87 41.021 63.4 0.77 35.8 83.4 0.18 47.6 54.39 20 ◦ C ZnF2 76.0 44.7 66.5 63.1 61.0 85.5 0.3 79.6 ZnSO4 54.307 72.8 64.52 8.0019 81.2 47.74 48.9 0.346 79.43 28.69 40.37 27.09 26.0026 83.328 74.70 83.6 83.8 0.46 47.43 25.4 86.102 62.86 55.5 0.8 58.29 38.1 79.4 81.42 4.55 5.8 84.284 70.59 7.29 Zn(ClO4 )2 79.2 67.93 36.56 Y(NO3 )3 2.7 86.89 48.2 86.57 60 ◦ C 41.

11 32.26 3.08 0.40 36.95 1.12 1.95 10.12 34.100 14.235 31.01 17.67 19.11 30.28 29.65 1.78 1.39 2.70 – 37.90 0.175 24.05 22.03 1.30 3. A knsav-.090 12.17 12.97 17.31 30.195 26.220 29.68 38. ntrium-hidroxid.82 20.5.60 1.51 5.61 27.58 1.280 36.15 6.50 16.76 35.49 6.86 7.37 29.03 – 45.32 1.95 – 33.27 1.38 22.77 – 48.45 11.240 32.13 16.10 9.16 1.88 17.270 35.125 17.75 1.60 1.18 24.49 32.55 26.77 18.92 1.95 7.16 0.120 17.16 13.00 0.96 32.30 1.79 1.185 25.58 23.71 28.36 1.07 11.250 33.61 4.38 16.19 10.52 1.07 1.50 – 50.16 1. ssav-.99 18.15 14.00 – 40.030 4.140 19.66 1.95 1.35 20.67 9.20 – 53.31 12.66 – 52.31 25.30 17.210 28.300 39.00 26.14 1.57 20. május 6.275 36.06 16.02 1.51 0.66 23.44 1.65 30.64 25.58 1.84 13.93 22.110 15. –18:37 .77 11.16 8.320 41.15 5.180 24.34 23.90 33.71 1.60 13.91 29.020 3.57 24.17 1.02 21.09 0.230 31.335 43.295 38.36 18.53 8.74 21.25 13.23 7.64 24.12 14.33 6.7.11 15.14 – 42.26 28.88 15.78 20.29 21.58 – 33.61 – 46.005 0.14 1.35 – 49.045 6.00 0.03 31.96 8.66 1.28 23.08 13.11 – 36.s klium-hidroxid-oldatok sszettele a srsg f ggvnyben (15 ◦ C-on) Tömegszázalékos összetétel Tömegszázalékos összetétel Sűrűség Sűrűség 3) (g/cm3 ) H SO (g/cm H2 SO4 HCl HNO3 NaOH KOH HCl HNO3 NaOH KOH 2 4 -oldat -oldat -oldat -oldat -oldat -oldat -oldat -oldat -oldat -oldat 1.025 3.47 21.64 1.91 27.07 28.15 13.31 7. saltromsav-.95 1.16 3.19 29.19 – 47.060 8.08 – 51.83 2.27 1.86 1.35 12.04 37.105 15.47 1.135 18.07 1.50 2.37 1.86 – 39.000 0.10 1.255 34.66 24.87 24.17 326 Kmia 16129 Kémia FVTABK / 326 C M Y K 2011.95 16.06 4.55 10.72 26.71 1.49 27.115 16.90 1.83 23.330 42.32 39.84 1.46 27.10 1.70 22.205 27.28 – 38.15 1.055 8.11 9.200 27.155 21.76 8.15 4.53 29.18 9.190 26.225 30.37 34.145 20.160 22.96 6.09 18.305 39.41 25.19 11.28 19.67 9.82 22.98 1.65 1.92 18.16 31.65 9.315 40.54 12.55 30.260 34.010 1.46 27.22 30.78 1.09 25.15 6.15 1.015 2.150 20.53 21.60 16.16 1.12 2.215 29.77 12.50 1.48 13.51 5.070 10.74 7.325 42.40 17.13 3.42 28.90 15.57 2.71 21.95 26.96 26.32 18.53 1.89 9.63 1.55 1.075 10.73 29.21 – 34.13 14.83 32.68 1.38 3.19 31.19 14.86 17.065 9.60 2.43 33.095 13.82 18.23 30.80 12.245 32.63 15.66 1.52 26.39 1.72 3.22 19.03 20.73 24.49 27.68 5.040 5.05 15.18 25.165 22.080 11.87 – 44.48 – 36.035 5.47 33.24 1.12 20.90 1.78 21.90 11.45 – 45.310 40.84 4.57 31.62 17.99 4.39 29.31 1.70 1.21 1.265 35.84 – 35.86 19.00 1.60 15.14 1.29 – 43.70 14.36 14.17 8.94 1.085 12.03 4.050 7.00 11.57 – 41.71 – 42.69 1.00 10.06 1.81 1.36 28.285 37.67 19.26 27.01 23.09 1.290 38.36 22.16 7.21 8.55 25.170 23.13 4.44 1.11 1.89 28.62 1.76 5.10 23.03 20.130 18.55 19.37 10.80 1.93 – 49.23 10.32 8.27 2.43 – 39.41 6.97 1.13 1.82 28.42 1.61 24.

595 68.650 72.67 1.39 33.375 47.585 67.91 1.705 77.410 51.840 95.77 47.73 1.98 42.88 – 57.Tömegszázalékos összetétel Sűrűség 3 (g/cm ) H SO HCl HNO3 NaOH KOH 2 4 -oldat -oldat -oldat -oldat -oldat Sűrűség Tömeg% (g/cm3 ) H SO 2 4 Sűrűség Tömeg% (g/cm3 ) H SO 2 4 -oldat -oldat 1.62 43.685 75.93 1.00 – 61.675 75.31 35.09 46.30 34.75 1.48 33.55 1.39 49.38 1.37 1.27 34.08 1.405 50.63 – 66.60 40.625 70.555 64.08 1.725 79.62 40.370 46.20 1.350 44.8420 98.46 1.355 45.64 39.60 45.28 – 54.425 52.00 1.720 78.00 1.47 – 60.16 1.18 1.24 35.06 – 63.620 70.24 1.94 1.70 – 94.39 40.635 71.690 76.38 1.495 59.61 42.66 32.00 1.380 48.83 1.770 83.530 62.70 1.52 1.33 48.62 1.26 1.15 – 69.30 1.97 – 79.735 80.540 63.68 40.59 – 64.26 36.365 46.490 58.60 41.25 46.80 1.30 1.44 – 1.24 1.52 1.79 35.22 36.13 39.50 37.75 – 89.480 57.98 39.97 1.8405 95.82 – 55.660 73.8425 98.67 48.765 83. –18:37 .10 47.60 46.570 66.29 47.745 81.73 46.485 58.695 76.11 43.785 85.670 74.42 1.790 85.755 82.750 81.12 1.90 43.66 – 68.06 1.10 42.82 1.510 60.25 36.345 44.10 1.40 1.615 70.760 82.11 – 72.395 49.94 – 59.50 1.39 47.775 84.55 – 75.390 49.50 1.18 37.470 56.19 1.385 48.450 55.59 – 73.630 71.525 62.13 1.09 1.40 37.810 88.460 55.70 1.11 – 65.520 61.00 1.85 1.8410 96.07 30.37 – 84.43 1.12 1.63 38.97 1.50 – 78.435 53.41 – 58.835 93.825 91.09 1.37 1.26 1.60 42.60 1.600 68.45 44.59 – 99.02 1.28 41.90 – 82.455 55.56 1.20 1.700 77.94 1.680 75.57 32.645 72.440 54.430 53.86 48.42 1.80 1.51 1.92 1.12 – 99.30 36.00 1.17 44. május 6.21 1.28 1.65 – 98.565 65.66 38.360 45.84 34.500 59.8415 97.98 41.11 40.340 43.27 1.70 1.93 31.87 1.65 44.710 78.800 86.655 73.35 – 56.580 66.56 1.610 69.79 1.63 1.83 – 86.545 63.445 54.53 1.07 – 74.23 1.53 – 62.79 31.15 – 67.55 1.82 1.64 1.36 1.65 1.590 67.80 38.420 52.92 1.56 1.97 – 1.29 – 87.63 1.15 38.05 1.69 45.40 1.31 1.21 45.05 44.92 49.795 86.81 47.95 1.10 41.415 51.730 79.13 44.01 1.560 65.66 1.780 84.74 – 54.68 1.95 1.605 69.23 35.575 66.48 1.70 45.03 – 77.22 – 91.36 1.18 – 96.09 1.66 1.550 64.60 Kmia 327 16129 Kémia FVTABK / 327 C M Y K 2011.535 63.04 1.53 1.50 1.400 50.475 57.830 92.51 1.465 56.70 37.06 1.515 61.85 1.78 1.74 36.640 72.43 – 81.17 1.17 39.820 90.815 89.35 1.42 43.07 48.665 74.60 1.10 1.44 1.63 – 70.805 87.505 60.715 78.740 80.

1443 1.106 20 1.076 15 1.0802 1.0574 1.1276 1.053 11 1.1088 1.025 6 1.036 8 1.2349 1.1020 1.0964 1.1341 1.1534 1.1318 1.1239 1.2002 1.0731 1.1543 1.1135 1.0661 1.014 4 1.0453 1.0230 1.0385 1.0524 1.1800 1.8.0376 1.1862 1.004 2 1.126 23 1.1187 1.0427 1.031 7 1.1031 1.113 21 1.065 13 1.188 32 1.2515 1.0725 1.009 3 1.5.2432 1.0776 1.1733 1.1150 1.0032 1.0781 1.0279 1.0132 1.1600 1.174 30 1.094 18 1.1026 1.2185 1.2267 1.047 10 1.202 34 1.0522 1.0184 1.020 5 1.0980 1.120 22 1.070 14 1.02563 1.146 26 1.02008 1.0591 1.1469 1.101 19 1.1213 1.1094 1.0903 1.0675 1.1392 1.01457 1.0317 1.0250 1.1783 1.03122 1.2023 1.1493 1.0327 1.140 25 1.0878 1.0485 1.088 17 1.1934 1.0661 1.0118 1.042 9 1. –18:37 . május 6.0827 1.153 27 1.1691 1.1404 1.1290 1.1548 1.0369 1.0947 1.1642 1.1394 1.1593 1.1083 1.1942 1.1471 1.082 16 1.1626 1.0051 1.058 12 1.0425 1.0721 1.1666 1. Savoldatok srsge az sszettel f ggvnyben (20 ◦ C-on) Tömeg% HCl -oldat H2 SO4 -oldat HNO3 -oldat H3 PO4 -oldat 1 1.181 31 1.2071 1.0082 1.00909 1.00364 1.1340 1.167 29 1.0842 1.0874 1.0543 1.0181 1.0624 1.195 33 1.1704 1.1165 1.2104 1.0602 1.208 328 Kmia 16129 Kémia FVTABK / 328 C M Y K 2011.160 28 1.0929 1.1867 1.1243 1.133 24 1.0474 1.

246 40 1.3028 1.3959 1.2719 1.2205 1.4557 1.4248 1.4983 1.3769 1.4134 1.526 Kmia 329 16129 Kémia FVTABK / 329 C M Y K 2011.1933 1.4004 1.5200 1.495 68 – 1.3854 1.3913 1.3205 1.505 69 – 1.388 57 – 1.3100 1.475 66 – 1.4091 1.3569 1.352 53 – 1.379 56 – 1.2847 1.2783 1.4049 1.5874 1.3818 1. május 6.2911 1.2463 1.3336 1.3560 1.436 62 – 1.Tömeg% HCl -oldat H2 SO4 -oldat HNO3 -oldat H3 PO4 -oldat 35 1.3449 1.1837 1.3393 1.5760 1.2335 1.231 38 1.5646 1.370 55 – 1.3667 1.269 43 – 1.1789 1.2975 1.4453 1.3278 1.4048 1.2855 1.515 70 – 1.2684 1.2270 1.485 67 – 1.1740 1.6105 1.309 48 – 1.3719 1.4768 1.3116 1.3614 1. –18:37 .455 64 – 1.2599 1.344 52 – 1.2527 1.2591 1.5310 1.3866 1.2140 1.318 49 – 1.3663 1.293 46 – 1.4662 1.327 50 – 1.408 59 – 1.3219 1.4350 1.238 39 1.5091 1.3505 1.3040 1.446 63 – 1.3294 1.277 44 – 1.3758 1.285 45 – 1.5533 1.3160 1.361 54 – 1.3951 1.2655 1.4148 1.2769 1.3384 1.465 65 – 1.417 60 – 1.3476 1.262 42 – 1.216 36 1.254 41 – 1.223 37 1.398 58 – 1.5421 1.1885 1.301 47 – 1.5989 1.335 51 – 1.2941 1.2399 1.4875 1.1980 1.426 61 – 1.

8279 1.678 85 – 1.6338 1.4800 1.633 81 – 1.8.8022 1.770 93 – 1.8312 1.4850 1.4522 1.6456 1.8337 1.4555 1.807 96 – 1.7272 1.758 92 – 1.8087 1.579 76 – 1.782 94 – 1.819 97 – 1.4413 1.8305 1.612 79 – 1.563 75 – 1.5008 1.8342 1.644 82 – 1.5129 1.4258 1.547 73 – 1.667 84 – 1.8240 1.7693 1.7594 1.4375 1.8364 1.601 78 – 1.857 100 – 1.746 91 – 1.5056 1.4773 1.8195 1.4745 1.6574 1.590 77 – 1.4589 1.870 330 Kmia 16129 Kémia FVTABK / 330 C M Y K 2011.4218 1.7158 1.7043 1.4974 1. Savoldatok srsge az sszettel f ggvnyben (20 ◦ C-on) (folytats) Tömeg% HCl -oldat H2 SO4 -oldat HNO3 -oldat H3 PO4 -oldat 71 – 1.4450 1.4952 1.7383 1.536 72 – 1.4655 1.4486 1.656 83 – 1.4298 1.6927 1.844 99 – 1.8144 1.623 80 – 1.6810 1.7951 1.6221 1.4337 1.832 98 – 1.7786 1.4176 1. május 6.4686 1.8361 1.557 74 – 1.5.8355 1.4912 1.4932 1.735 90 – 1.7491 1.4826 1.4716 1.700 87 – 1.4622 1.724 89 – 1.4892 1.7872 1.712 88 – 1.794 95 – 1. –18:37 .6692 1.4873 1.689 86 – 1.

178 1.278 1.156 1.037 1.164 1.009 1.023 1.101 1.015 1.107 1.282 – – 1.031 1.063 1.731 – – – 1.132 1.148 1.271 – 1.028 1.048 1.056 1.040 1.166 1.119 1.015 4 1.169 1.118 1.190 – 1.074 1.050 8 1.110 1.086 1.139 1.072 1.048 1.005 1.066 1.017 1.091 1.175 1.182 30 1.053 1.274 1.194 30 – – 1.152 1.027 1.038 1.375 1.172 20 1.016 1.023 1.048 1.007 1.007 2 1.005 1.107 1.105 1.076 1.414 – 1.041 1.061 1.209 1.129 1.065 1.142 1.100 1. –18:37 .109 1.049 1.013 1.015 1.396 1.128 1.658 60 – – – 1.298 – 1.077 1.083 1.044 1.080 1.474 50 – – – 1.065 1.133 1.101 1.007 1.015 1.155 1.201 1.013 1.088 12 1.083 1.102 1.123 16 1.137 1.019 1.059 1.043 1.069 10 1.011 1.040 1.031 1.206 1.9.057 1.090 1.092 1.005 1.007 2 1.058 1.084 1.226 1.149 1.118 1. május 6.007 1.035 1.155 1.113 1.396 – – 1.104 1.147 1.118 1.024 1.005 1.082 1.036 1. Soldatok srsge az sszettel f ggvnyben (20 ◦ C-on) Tömeg% NaCl -oldat KCl -oldat KBr -oldat KI -oldat KNO3 -oldat K2 CO3 -oldat CuSO4 -oldat AgNO3 -oldat 1 1.104 14 1.060 1.083 1.124 1.291 40 1.137 1.186 1.062 1.032 6 1.090 1.085 12 1.180 1.327 1.063 1.199 1.116 1.032 1.073 1.108 14 1.158 1.396 – 1.128 1.018 1.074 1.150 18 1.383 1.002 1.007 Tömeg% NH4 NO3 -oldat 1 1.174 1.015 1.099 1.129 1.144 1.054 1.071 1.176 1.028 1.551 Kmia 331 16129 Kémia FVTABK / 331 C M Y K 2011.133 1.155 1.083 1.160 1.090 1.177 1.019 1.049 1.226 – – – – – – 1.035 1.013 1.049 8 1.007 FeCl3 -oldat 1.916 Na2 CO3 -oldat Na2 S2 O3 -oldat K2 CrO4 -oldat CaCl2 -oldat Al2 (SO4 )3 -oldat FeCl2 -oldat 1.120 1.131 1.007 1.142 18 1.162 20 1.076 1.033 6 1.134 1.006 1.009 1.032 1.175 – 1.040 1.093 1.320 40 – – 1.122 1.067 10 1.065 1.015 4 1.260 1.417 50 1.5.128 16 1.540 – 1.104 1.011 1.006 1.546 – 1.050 1.

69 LiCl −37.87 H2 SO4 −74.: 1 mol vagy 1 kg) adott oldószerben való feloldását kísérő.89 RbNO3 36.88 HCOOH −0.80 KNO3 34.51 nitrátok KOH −57. Mértékegysége kJ/mol. vagy a végső összetételt is.14 LiBr −48. május 6.30 CH3 COOH −1. kJ-ban kifejezett energiaváltozással.67 KF −17.51 NaI −7.83 HI −81.10 bázisok NH3 −30.33 25. Ekkor az oldáshő az adott anyag adott oldószerben való feloldódása során tapasztalható energiaváltozás és a tömeg hányadosa. Az oldáshőt megadott tömegre is vonatkoztathatjuk.03 AgNO3 22.60 HNO3 −33. Mértékegysége kJ/kg. Számértéke megegyezik az egységnyi mennyiségű anyag (pl. ahol az anyagból annyira híg oldatot készítünk.11 NH4 NO3 25.28 HBr −85.67 RbF −26.28 KBr 19. hogy további oldószer hozzáadása mérhető hőeffektust már nem okoz.61 LiNO3 −2.22 HF −61.10.51 Ca(OH)2 −11. Vegyület Oldáshő (kJ/mol) savak Vegyület Oldáshő (kJ/mol) NaCl 3.67 NaBr −0.73 Ca(NO3 )2 −17.88 17.70 NaNO3 20. Nhny vegy let vgtelen hg oldatra vonatkoz oldshje Oldáshő: a moláris oldáshő az adott anyag adott oldószerben való feloldódása során tapasztalható energiaváltozás és az anyagmennyiség hányadosa.48 halogenidek LiF 4.5.53 KI 20. Táblázatokban ennek megfelelően meg kell adni a felhasznált oldószer mennyiségét.86 LiI −63. Értéke erősen függ attól.91 Sr(NO3 )2 20.50 RbI NaOH −44. –18:37 .73 Ba(NO3 )2 39.50 Ba(OH)2 −48.75 0.84 RbCl 17.95 NaF 332 Kmia 16129 Kémia FVTABK / 332 C M Y K 2011.40 RbBr 21.50 KCl HCl −74. hogy a folyamat végén milyen koncentrációjú oldat keletkezik. Ez alól csupán a végtelen hígításra vonatkozó oldáshő a kivétel.

83 10.265 − lg(Kv )D2 O 14.8 11.2.345 12.163 13.259 · 10−12 1.514 · 10−21 1.511 · 10−45 1.044 13.585 · 10−11 5. A pL az L értékének negatív logaritmusa.76 11.09 28.685 13.148 · 10−33 3.186 13.778 · 10−14 7.972 15.5 52.585 · 10−72 1. hogy az ion koncentrációját mol/dm3 -ben kell kifejezni.30 20.585 · 10−18 1.162 · 10−29 5.995 13.72 71.479 · 10−51 5.995 · 10−47 8.012 · 10−31 1.574 13.428 12.898 · 10−13 1.743 15.31 9.012 · 10−40 3.4 30 9.75 26.6 17.3 Anyag Cu2 S CuS CuSCN Cr(OH)3 Hg2 Br2 Hg2 Cl2 Hg2 I2 HgI2 HgS Hg2 SO4 MgNH4 PO4 NiS PbCrO4 PbS SrCO3 ZnS L 1.275 13.943 · 10−27 1.951 14.370 · 10−5 5.754 · 10−12 1·10−16 1.3 11.0 50.738 · 10−10 2.520 12.542 13.683 13.8 13. REAKCIK 6.012 · 10−53 8.995 · 10−22 pL 46.779 14.616 14.7 44.371 13.3 32.80 30.727 14.613 12.276 13.995 · 10−18 5.1. Kx Ay összetételű só esetén LKxAy = [K]x · [A]y .7 6.94 28.3 28.132 14.918 13.340 14.528 14.80 21.814 12.905 · 10−10 1.3 6.27 27.324 15. t (◦ C) − lg(Kv )H2 O 0 5 10 15 20 25 30 35 40 45 14.56 16.470 13. (A telített oldat ionjainak mol/dm3 -ben kifejezett koncentrációit a képletben szereplő indexszámoknak megfelelő hatványon vesszük és összeszorozzuk.316 50 55 60 65 70 75 80 85 90 95 100 − lg(Kv )H2 O 13.202 · 10−29 5. május 6.és hidroxidionok mol/dm3 -ben kifejezett egyensúlyi koncentrációjának szorzata.82 17.099 Kmia 333 16129 Kémia FVTABK / 333 C M Y K 2011.798 13.1 8.462 14. Kv = [H3 O+ ] · [OH− ].012 · 10−28 5.012 · 10−12 pL 12.7 39.712 12. A vzionszorzat rtke (Az rtkek negatv logaritmusa k l nb z hmrskleteken vzre s nehzvzre) A víz ionszorzata: a tiszta víz autoprotolízise során keletkező oxónium.034 12.938 14.512 · 10−13 1.92 4.6.07 10.981 · 10−29 1·10−30 1.405 − lg(Kv )D2 O t (◦ C) 15.128 · 10−7 2.527 15. Anyag AgBr AgCl Ag2 CrO4 AgI Ag2 S AgSCN Al(OH)3 As2 S3 As2 S5 BaSO4 Bi2 S3 CaF2 Ca3 (PO4 )2 CaSO4 CdS CuI L 4. –18:37 .012 · 10−11 1. Értéke függ a hőmérséklettől.09 12.921 12. Nhny csapadk oldhatsgi szorzata (25 ◦ C k zelben) Oldhatósági szorzat: a rosszul oldódó sók telítési egyensúlyának jellemzésére használható mennyiség.152 13.836 13.176 14.) A szögletes zárójel azt jelöli.585 · 10−9 1.

244 ·10 −3 2.571 ·10 −13 12. Név Képlet ◦ arzénessav (20 C-on) arzénsav H3 AsO3 H3 AsO4 Ks K1 3.74 K3 1.14 6.884 ·10−7 6.175 ·10 −7 6.1660 −8 7.761 ·10 jódsav HIO3 K1 0.43 K2 2.981 ·10 9.67 3.090 ·10 −12 11.6.761 ·10−5 4.820 ·10 −12 11.715 ·10 −2 1.80 K1 0.026 ·10 −3 2.78 334 Kmia 16129 Kémia FVTABK / 334 C M Y K 2011.21 1.4 −12 11.570 ·10 −10 9.48 K4 H3 PO3 foszforossav (orto) H3 PO4 foszforsav (orto) K1 K2 hidrogén-cianid HCN hidrogén-fluorid HF hidrogén-[hexaciano-ferrát(II)] hidrogén-peroxid H4 [Fe(CN)6 ] H2 O2 H2 Se hidrogén-szelenid H2 S hidrogén-szulfid pKs −10 6.51 K1 7.457 ·10−3 2.585 ·10−7 6.333 ·10−8 K2 11.59 K1 3.93 K3 3.20 K3 4.585 ·10 −14 13. Szervetlen savak savllandi Sav: proton (hidrogénion) leadására képes anyag. május 6.52 K1 6.03 3.166 ·10−3 2.549 ·10 −4 ·10 −15 K2 1 K1 9.81 15.17 0.761 ·10 −4 3.64 hidrogén-[tetrahidroxo-aluminát] H[Al(OH)4 ] K1 6.22 K2 6.981 ·10 −14 13.138 ·10 −12 1.1995 0.40 K2 3.399 ·10−11 hipoklórossav HOCl K1 6.19 K3 1.026 ·10 hipojódossav (20 ◦ C-on) HOI K1 2.54 7.34 K1 3.14 1. –18:37 .020 ·10−14 13.17 K1 6.70 K2 6. Ks értéke 25 ◦ C-on értendő. Savállandó: egy sav disszociációjának egyensúlyi állandója.310 ·10 −8 7.0 7.3.311 ·10−10 9.80 K2 bórsav (20 ◦ C-on) H3 BO3 K2 difoszforsav H4 P2 O7 2.17 K1 K1 K1 2.244 ·10−10 9.22 10. A pKs a Ks értékének negatív logaritmusa.

oldalon találhatók.291 ·10 salétromossav (12.98 K1 1.60 K2 0.310 ·10 K2 0.571 ·10−4 3.78 −8 7.99 3.99 A szerves savak adatai a 358.61 4.32 −2 1.236 ·10 −7 6.455 ·10 −3 2.95 K2 6.023 ·10 −5 4.02 ·10 −14 10.019 055 1. május 6.75 6.91 ·10−8 7.35 ·10 −4 K2 1.34 2.6918 0.042 ·10−12 11.Név kénessav Képlet H2 SO3 H2 SO4 kénsav H2 SiO3 kovasav (meta) H2 CrO4 krómsav Ks K1 H2 MoO4 nitrogén-hidrogénsav ónsav HN3 H2 SnO3 1.122 ·10 −4 3.5 ◦ C-on) HNO2 K1 4.72 K2 H2 TeO3 tellúrossav H2 TeO4 tellúrsav H2 S2 O3 tiokénsav H2 O víz ·10 −11 10.0105 1.70 K1 1.981 ·10 −10 9.33 3.87 K2 1.68 ·10 −11 K1 1.36 H2 SeO3 szelénessav K1 K2 szelénsav H2 SeO4 K1 1.16 3.995 ·10−11 10.20 K2 6.778 ·10 szénsav H2 CO3 K1 4.660 ·10−2 K1 K1 perjódsav HIO4 K1 2.72 K1 1.21 1.40 −2 1.69 K1 0. Kmia 335 16129 Kémia FVTABK / 335 C M Y K 2011.64 K2 molibdénsav pKs 1.251 189 0.175 ·10 −10 9.786 ·10 −9 8.166 ·10−5 4.49 K1 1.37 ·10−7 4.1 K1 0.93 K2 2. –18:37 .96 13.

692 · 10−4 3. –18:37 .90 −4 3.6.11 terc-butil-amin K1 2. Bzisok bzisllandi Bázis: proton (hidrogénion) felvételére képes anyag.4.762 · 10 anilin K1 3.25 K1 4.37 n-propil-amin K1 3.259 · 10−3 2.30 trietil-amin K1 trimetil-amin K1 5.585 · 10−9 8.890 · 10 tetrametilén-diamin K1 4.44 −4 3.03 K2 5.46 izopropil-amin K1 4.41 piridin K1 3. Név Kb pKb −6 ammónium-hidroxid K1 7.365 · 10−4 3. A pKb a Kb értékének negatív logaritmusa.55 benzidin K1 n-butil-amin szek-butil-amin K1 5.631 · 10 −4 3.25 −5 4.511 · 10 −5 4.074 · 10−4 3.096 · 10−8 fenil-hidrazin izobutil-amin −12 7.39 3.248 · 10 tripropil-amin K1 5.413 · 10 −9 8.623 · 10 −11 10.129 · 10 etil-amin K1 5.39 5.85 −4 3.467 · 10 K1 1.818 · 10 dietil-amin K1 1.311 · 10 p-fenilén-diamin K1 1.012 · 10−4 336 Kmia 16129 Kémia FVTABK / 336 C M Y K 2011.333 · 10 −10 9.07 −10 9.514 · 10−14 13.623 · 10 −4 3. május 6.57 1.36 metil-dietil-amin K1 2.42 9.28 3.96 K2 3.623 · 10−4 3.80 2.29 dimetil-amin K1 5.48 etilén-diamin K1 o-fenilén-diamin K1 3.266 · 10 karbamid K1 1.570 · 10 −4 3.25 8.802 · 10−10 9.074 · 10−4 3. Bázisállandó: egy bázis disszociációjának egyensúlyi állandója.59 −4 K1 11.82 metil-amin K1 4. Kb értéke 25 ◦ C-on értendő.

0 lakmusz vörös–kék 5.5 alizarinsárga halványsárga–barnásvörös 10...8 ..0 .6 timolftalein színtelen–kék 9...... 8. 5.9 ..4 p-etoxi-krizoidin vörös–sárga 3. 12.5. 6. 8. 9...2 ..2 .. 6..6 neutrálvörös vörös–sárga 6..1 ..4 kongóvörös kék–vörös 3.3 ... 2.0 . 6.. 8.5 brómkrezolzöld sárga–kék 3. május 6..4 ..3 ..6.7 trinitro-benzoesav színtelen–narancs 12.....5 .4 Kmia 337 16129 Kémia FVTABK / 337 C M Y K 2011.8 brómtimolkék sárga–kék 6. 7...2 klórfenolvörös sárga–vörös 4..2 krezolvörös sárga–bíbor 7. 10.7 o-krezolftalein színtelen–vörösesibolya 8.1 tropeolin sárga–vörösbarna 11.. 10..8 .8 1-naftolftalein narancssárga–zöldeskék 7.4 metilvörös vörös–sárga 4.2 brómkrezolbíbor sárga–bíbor 5. Vizes k zegben hasznlatos sav-bzis indiktorok Indikátor Savas/bázikus szín Átcsapási pH-tartomány timolkék vörös–sárga 1.4 . 5. 9.0 .8 dimetilsárga vörös–sárga 2... 12.0 .2 .0 timolkék sárga–kék 8..... 13.0 .. 8. –18:37 ...2 .8 .0 ...2 .. 8.8 fenolftalein színtelen–bíbor 8.0 fenolvörös sárga–vörös 6. 4.. 4.0 metilnarancs vörös–sárga 3.1 . 5.

70 Cd/Cd2+ −0.76 Ra/Ra2+ −2.67 In/In3+ −0.66 Tl/Tl+ −0.34 V/V2+ −1.13 Sn/Sn2+ −0.340 Cs/Cs+ −2.257 Pd/Pd2+ 0.229 1.714 Hf/Hf4+ −1.4025 Rh/Rh3+ 0.957 1.84 Ti/Ti2+ −1. feszültség jellegű mennyiség. 25 ◦ C-on. amelynek egyik pólusa a vizsgálandó. amely egyszerre tartalmazza egy anyag oxidált és redukált formáját.7626 H2 Rb/Rb+ −2.97 Fe/Fe2+ −0.30 Nb/Nb3+ −1.9110 Na/Na+ −2.89 U/U3+ −1.923 Be/Be2+ −1.1251 /2H+ 0.92 Zr/Zr4+ −1. Az elektródpotenciál annak a galvánelemnek az elektromotoros ereje. –18:37 .7991 6.87 338 Kmia 16129 Kémia FVTABK / 338 C M Y K 2011.075 O + 2 H+ + 2 e− = H2 O 2. valamint egyes nemfmes elemek standardpotenciljai Elektródreakció E◦ (V) CO2 + 2 H+ + 2 e− = HCOOH −0.44 Cu/Cu+ 0.16 2 H+ + 2 e− = H2 0.356 Zn/Zn2+ −0. Standard elektródpotenciál (E ◦ ): 105 Pa nyomáson.529 Cu/Cu2+ 0.3363 Hg/Hg2+ 2 Ag/Ag+ Ca/Ca2+ −2.3583 O3 + 2 H+ + 2 e− = O2 + H2 O 2.0000 2 D+ + 2 e− = D2 I2 + 2 e− = + 2 e− + 2 H+ O2 NO− 3 0.277 Hg/Hg2+ 0. a másik a standard hidrogénelektród.56 Ni/Ni2+ −0.200 Au/Au3+ 1.013 2 I− + 4 H+ 0. A skála önkényes nullpontja a standard hidrogénelektród.925 Mg/Mg2+ −2. Fmes elemek standardpotenciljai Elektród: olyan rendszer.18 Mo/Mo3+ −0.045 Sm/Sm3+ −2.0000 0.6.30 Ga/Ga3+ −0.3382 0. május 6.63 Co/Co2+ −0. A fontosabb gzelektrdok.7.83 Redoxirendszer E◦ (V) Redoxirendszer E◦ (V) Redoxirendszer E◦ (V) Pb/Pb2+ −0.5355 = H2 O2 + 3e− = NO + 2 H2 O Br2 + 2 e− = 2 Br− + 4 e− O2 + 4 H+ Cl2 + 2 e− = 0.7960 Sr/Sr2+ −2.6. Elektródpotenciál: önkényes skálán mért.695 0.916 Al/Al3+ −1.10 K/K+ −2.915 La/La3+ −2.37 Mn/Mn2+ −1.925 Lu/Lu3+ −2. egységnyi koncentrációjú (mol/dm3 -ben) oldatot tartalmazó elektród elektródpotenciálja.136 Au/Au+ 1.52 Ce/Ce3+ −2. E◦ (V) Redoxirendszer Li/Li+ −3.520 Ba/Ba2+ −2.065 = 2 H2 O 2 Cl− 1.430 F2 + 2 e− = 2 F− 2.

Standard redoxpotenciál (E ◦ ): 105 Pa nyomáson.25 neutrálvörös színtelen/vörösesibolya −0.35 V3+ /V2+ −0.15 Cu2+ /Cu+ 0.37 Eu3+ /Eu2+ −0.52 Cr3+ /Cr2+ −0. Redoxpotenciál (redoxielektród-potenciál): önkényes skálán mért. A redoxpotenciál annak a galvánelemnek az elektromotoros ereje.06 erioglaucin A zöld/rózsaszín +1. –18:37 . Gyakrabban hasznlt redoxiindiktorok Indikátor Redukált/oxidált forma színe Átcsapási potenciál (V) nitroferroin vörös/kék +1. amely oldott állapotban egyszerre tartalmazza egy anyag oxidált és redukált formáját.255 Sn4+ /Sn2+ 0. május 6.9.92 6. 25 ◦ C-on.771 Mn3+ /Mn2+ 1.72 Co3+ /Co2+ 1.05 ferroin vörös/halványkék +1. feszültség jellegű mennyiség.01 para-etoxi-krizoidin vörös/sárga +1.71 metilénkék színtelen/kék +0.20 Kmia 339 16129 Kémia FVTABK / 339 C M Y K 2011.12 indigókármin színtelen/kék −0.8. amelynek egyik pólusa a vizsgálandó.5 Ce4+ /Ce3+ 1.159 Fe3+ /Fe2+ 0. mindkét iont azonos koncentrációban (mol/dm3 -ben) tartalmazó redoxielektród redoxpotenciálja. E◦ (V) Redoxirendszer U4+ /U3+ −0. a másik a standard hidrogénelektród.00 variaminkék kék/ibolyásvörös +0. A fontosabb redoxielektrdok standard redoxpotencilja Redoxielektród: olyan elektrokémiai rendszer.424 Ti3+ /Ti2+ −0.00 eriozöld B sárga/narancs +1.6.25 para-nitro-difenil-amin színtelen/ibolya +1. A skála önkényes nullpontja a standard hidrogénelektród.

7 1.8 (f) 1.91 HI 0.44 801 1413 2.6 (g) 0. május 6.89 661 1304 3.01 −83.187 (f) −92.558 −576.99 851 bomlik 2.27 −414.54 Az s-mező elemeinek vegyületei LiF 25.85 (f) 26.068 −408.165 −411.99 993 1695 2. Számértéke megegyezik 1 mol anyagnak standard állapotú elemeiből való képződését kísérő.04 1180 – 1.537 −2095.2 (sz) LiI 133. kJ-ban kifejezett energiaváltozással.464 −351.1 HCl 36.04 Na3 PO4 ·12 H2 O 380.3 100.6 (sz) NaCl 58.438 −187.1 (sz) 1.539 (f) −20.7.8 (f) −84.41 150.076 −270.000 −0.013 −597.68 −1387.2 (sz) NaBr 102.8 (f) A hidrogén vegyületei H2 O 18. Megállapodás szerint a szobahőmérsékleten stabil elemek képződéshője 0.000 100. A képződéshők és a reakcióhő között az energiamegmaradás törvényének kémiai megfelelője.203 −361.6 (sz) LiBr 86.1.3 (g) −50.39 605 1325 2.635 −616.8 −35. lásd még a 191. Anyag Moláris tömeg (g/mol) Olvadáspont (◦ C) Forráspont (◦ C) Sűrűség* (g/cm3 ) Képződéshő (kJ/mol) **1.91 127. SZERVETLEN VEGYLETEK 7.5 HF 20.8 884 – 73.2 (sz) Na2 S 78.9 1.99 380.12 306.667 −287.8 (sz) Na2 CO3 105.01 H2 S 34.94 900–975 – 1. vízvesztés Na2 O 61.4 (sz) Li3 PO4 115.3 (g) −88.8 (sz) Li2 O 29. szublimál – 2.85 550 1265 3.88 1700 – 2.79 837 – 2.2 −60.8 (sz) * A gázok sűrűségét lásd a 193.0 2.38 2.8 HBr 80.94 845 1676 2.1 (sz) NaI 149. Mértékegysége kJ/mol.01528 H2 O2 34.991 (f) −299.446 – Na2 SO4 142. Szervetlen vegy letek tulajdonsgai Képződéshő: egy adott vegyület 25 ◦ C-on stabil elemeiből való képződése során tapasztalható energiaváltozás és az anyagmennyiség hányadosa. a Hess-tétel teremt kapcsolatot.08 −85.5 −67.856 −364. bomlik 2.98 1275.89 747 1390 3.85 449 1180 4. –18:37 .77 (f) −36. ** 4 ◦ C-on.5 (g) 19. oldalon.9 (sz) Li2 S 45.7 (sz) NaNO3 84.9 (sz) 2.000 (f) −285. 340 Kmia 16129 Kémia FVTABK / 340 C M Y K 2011.4 (sz) NaF 41.0 (sz) LiCl 42.532 −1130. oldalon.261 −467.66 −441.46 −114.

564 −1950.43 515 bomlik 4.37 2000 – bomlik 675.26 −490.32 −361.89 742 815 3. –18:37 . bomlik Mg(NO3 )2 ·6H2 O 256.917 415 482 MgF2 62.504 −938.549 −558.3 (sz) – 2.180 −1228.956 −533.094 CaF2 78.00 723 1330 3.009 −1095.08 2614 – 3.4 (sz) SrF2 125.2 (sz) 350.14 1450 Ca3 (PO4 )2 3.984 −436.5 (sz) CaH2 42.43 −364.99 782 1600 2.3 (sz) MgBr2 184.6 (sz) – 2.0 (sz) KNO3 101.3 (sz) bomlik 1473 2489 1250 SrCl2 158.86 1184 – MgO 40.75 −393.710 −1207.11 700 – 3.14 – 2.7 (sz) bomlik 350.4 (sz) CaBr2 199.24 −1216.14 −4120.00 734 1435 2.9 (sz) – 3.109 −494.428 −1151.27 1340 – 2.30 1261 2239 – MgCl2 95. bomlik 2.8 (sz) CaI2 293.9 (sz) SrBr2 247.8 (sz) CaO 56.30 2852 3600 MgS 56.48 −567.15 −795.55 770 1500 1.6 (sz) SrI2 341.0 (sz) 1.5 (sz) KBr 119.66 Mg3 (PO4 )2 262.052 −828.90 4.316 −641.31 MgCO3 1.3 (sz) MgI2 278.84 −346.662 −1437.09 Ca(NO3 )2 164.Anyag Moláris tömeg (g/mol) Olvadáspont (◦ C) Forráspont (◦ C) Sűrűség* (g/cm3 ) Képződéshő (kJ/mol) KF 58.2 (sz) – −1284.10 334 400.7 −181.8 (sz) KI 166.41 89 – 1.7 (sz) K2 O 94.3 (sz) KCl 74.13 −327. bomlik −1124.21 714 1412 2.08 1423 2500 3.96 −1434.1 (sz) Kmia 341 16129 Kémia FVTABK / 341 C M Y K 2011.36 1124 – 2.4 (sz) BeCl2 79.6 (sz) 2.5 (sz) 2.53 875 3.216 −717.72 −524.25 −634.8 (sz) K3 PO4 212.805 −380.89 575 718 CaCO3 100.18 1670 – 3.11 637 84.9 (sz) CaS 72.9 (sz) K2 CO3 138.58 −601.8 (sz) −790.6363 MgSO4 120. május 6.5 (sz) 1339 (100 bar) bomlik 310.10 858 1505 2.0 (sz) CaCl2 110.09 561 CaSO4 136. bomlik – 2.353 −682.5 (sz) 840 – 1.43 643 bomlik 4.62 4.5 −482.6 (sz) K2 SO4 174.25 1069 1689 2.0 (sz) – 3.21 891 bomlik 2.20 K2 S 110.

3 (sz) BaI2 391.68 1605.14 740 – 5.3 1918 2000 5.98 1291.5 −14.12 −185 5.5 (g) 1. szublimál – 2.1.89 −1207.4 52. május 6.32 −117.22 −132.686 (f) 80.25 −460.33 1355 2137 4.7. szublimál 46.1 – BaO 153.4 (sz) 2980 3.39 1580 – 4.6 (g) – 1.986 −978.43 −1216.39 1200 – 4.34 1740 bomlik 4.5 – Az p-mező elemeinek vegyületei BCl3 1.702 SiI4 535.0 (sz) SrS 119.254 (f) – 154 2.9 0.1 – −111. vizet veszít CO2 44.49 −1473.261 89.68 (f) 34.63 1497 Sr(NO3 )2 211.6 (sz) BaBr2 297.9 117.15 −602.34 592 bomlik 3.917 −858. bomlik 3.483 −687.00 CO 28.68 2000 – 3.1 (sz) BaCl2 208.01 300.1 (sz) bomlik SrO 103.24 963 1560 3.882 −1510.8 −90.2 (sz) AlF3 83. Szervetlen vegy letek tulajdonsgai (folytats) Anyag Moláris tömeg (g/mol) Olvadáspont (◦ C) Forráspont (◦ C) Sűrűség* (g/cm3 ) Képződéshő (kJ/mol) Az s-mező elemeinek vegyületei (folytatás) SrCO3 147. szublimál – 2.2 (sz) Ba3 (PO4 )2 601.250 (f) −110.3 (sz) Ba(NO3 )2 261.5 −92.57 1.70 −472.08 1703 2.4 (sz) BaF2 175.6 (5.72 −553.3 12.34 190.349 B2 H6 27.8 0.1 (sz) BaSO4 233.5 (sz) BaS 169.96 2072 Al(OH)3 78.98 35. –18:37 .7 (sz) 2230 342 Kmia 16129 Kémia FVTABK / 342 C M Y K 2011.26 −910.3 0.93 – – 4.08 SiBr4 347.743 92.0 (sz) RaCl2 297 1000 – 4.67 AlCl3 133.90 −70 57.44 −704.70 −1220.5 (g) 1.447 (f) −427.5 (f) SiCl4 169.39 120.35 4.7 (sz) Al2 O3 101.5 – −191.3 (g) Si2 H6 62.5 0.17 −107.7 −592.8 – 287.704 SiH4 32.24 −992.01 CS2 76.2 (f) 3.13 −110.1 (sz) BaCO3 197.62 2430 3000 4.56 (sz) −393.965 −1675.2 (sz) – 3.5 −78.0 (f) SiO2 60.1.3 (g) Si3 H8 92.63 570 SrSO4 183.1 (sz) – 2.2 bar) SiF4 104.2 −199 −56.14 847 – 4.5 −165.781 −757.0 (f) −86 4.96 −1453.

738 – As2 O5 229.53 −217.725 −365.226 −511.7 (f) PCl5 208.21 470 PbO 223.32 −924.20 886 PbO2 239.11 73.642 −43.00 PCl3 137.6 132.4 (sz) Pb3 O4 685.8 21.4494 33.01 −163. május 6.0 (f) As2 O3 197.3 (f) 1.60 500 9.8 707 – 79 1550.49 NH4 NO3 80.35 −11.3 4.5 −100.24 167 (hármaspont) szublimál 2.01 bomlik −45.Anyag Moláris tömeg (g/mol) Olvadáspont (◦ C) Forráspont (◦ C) SnO 134.20 290 bomlik – bomlik Sűrűség* (g/cm3 ) Képződéshő (kJ/mol) 6.80 – Kmia 343 16129 Kémia FVTABK / 343 C M Y K 2011.5 bomlik 0.4 (g) AsH3 77.43 −169.5 −112 98.03 300 3.01 −101.2 2.95 −325.03 NH4 Cl 53. szublimál – 2.3 −55 2.2 (g) 1.9 (g) 520 1.769 −1180.527 −314.0 (sz) As2 S5 310.7710 (f) −151.28 −8.4 75.69 1080 bomlik SnCl2 189.50 −33 114.336 (f) – 5.503 −174.01 −42 86 HNO2 47.60 246 652 SnCl4 260. szublimál 169.140 SbCl5 299. –18:37 .3 (sz) 9.0 (sz) – NO2 0.02 Sb2 O3 291. szublimál – – 66.447 50.9 (sz) 9.4 (sz) PbSO4 303.48 bomlik – 1.1 (sz) 2. O-t veszít 2.1 (g) −382.1 −718.446 −280.4 (sz) PbS 239.4 223 3.04 (NH4 )2 SO4 bomlik −77.01 N2 O 44.00 42.26 1170 – 6.1 −443.2 – 3.574 −319.1 (f) csak oldatban létezik −87.14 500.695 (f) AsCl3 181.977 (f) 82.1 (sz) HNO3 63.2 −920.375 −277.746 (f) – 5.4 (sz) 210.5 130.94 580.30 (f) SbCl3 228.340 (f) – 1.95 −116.7 340.1 Pb(NO3 )2 331.163 −305.7 (sz) 3.2 −88.0 (sz) NH3 17. bomlik – 4.4 (g) – 145.13 235 30.6 NO −33.9 (sz) As2 S3 246. bomlik 1.5 −17 5.20 46.6 (sz) 1.33 1.3 – 3.84 315.1 N2 O5 108. bomlik SbH3 124.5 (sz) P2 O5 141.50 380.26 1114 – 7.4 (sz) H3 PO4 −133.3 1.84 312.01 −102 N2 O3 76.2 (sz) 2.39 – 1.50 656 Sb2 O5 323.88 −1284.01 – – PH3 34.77 −88.53 −451.1 (g) 1.

19 968.21 −1139.7 (sz) V2 O5 181. bomlik 3. bomlik 2.7 1650 400.13 190. –18:37 .94 MnO2 86.120 – 8.00 700 KMnO4 158.2 (f) 4.94 535.977 3.88 690 1750.99 – bomlik ∼ 3000 – −598.15 MnCl2 125.703 K2 MnO4 197.70 – – 2. bomlik – 1890 4.1.667 – – 3.9 (sz) Bi2 S3 514.93 −519.88 1775 3.25 – −481.732 – K2 CrO4 194.91 – (NH4 )2 Cr2 O7 252.14 685 7. bomlik 2.87 1080.2 (sz) – MnO 70. Szervetlen vegy letek tulajdonsgai (folytats) Anyag Moláris tömeg (g/mol) Olvadáspont (◦ C) Forráspont (◦ C) Sűrűség* (g/cm3 ) Képződéshő (kJ/mol) Az p-mező elemeinek vegyületei (folytatás) Sb2 S3 339.0 (sz) 5.07 Na2 S2 O3 158.4 3000 TiO2 79.026 −520.5 (sz) csak oldatban létezik – 330 1.8 (sz) 1.97 −454.76 −556.8 (g) 1.50 −959.841 −814.726 (f) −804.5 (sz) CrO2 83.3 K2 Cr2 O7 294.4 (sz) SO2 64.7 180.357 −1550.34 232 447 4.13 405 – 5.06 H2 SO3 82.10 bomlik 16. bomlik – 2.8 – 10.75 −379.00 2.1 (sz) Bi2 (SO4 )3 706.7.43 −385. bomlik – – – 5.99 300 Cr2 O3 151. május 6.2 (sz) *356.9 −573. bomlik 1190 850.7 (sz) 196.69 −25 63. 344 Kmia 16129 Kémia FVTABK / 344 C M Y K 2011.6 (sz) CrCl3 158.7 (sz) A d-mező elemeinek vegyületei TiCl2 118.13 −513.710 – Na2 Cr2 O7 ·2H2 O 298. bomlik – 2.03 240. bomlik – 5.676 – Na2 CrO4 161.96 825 1150 75.83 – −10 44.0 (sz) 84 ◦ C-on elveszti a kristályvizét.99 2329 CrO3 99.1 (sz) BiCl3 315.08 −2544.06 −72.84 650 MnSO4 151.07 H2 SO4 98.85 1750 TiO szublimál 136.0 (sz) Mn2 O3 157.0 (f) – 1.39 −143.79 TiCl4 189.52 – (NH4 )2 CrO4 152.68 Sb2 S5 403. bomlik – 2.06 170.84 −944.434 (f) −296.36 1150 1300.3 (sz) – −837. bomlik – 1.18 398 500 2.97 – – 2.12 – 4.80 550 Bi2 O3 465. bomlik – 4.36 – 1.7 SO3 80.

29 283 ZnSO4 161.44 ZnO 81.898 −399.3 (sz) Cu2 O 143.7 (sz) 732 2.98 −192.1 (sz) Ag2 SO4 311.5·107 Pa) Kmia 345 16129 Kémia FVTABK / 345 C M Y K 2011. bomlik 4.00 430 1490 4.8 (sz) 435 1159 5.77 558.08 550 CuCl2 134.84 724 1049 CoCl3 165.21 304 399. bomlik – 6.8 (sz) PtO 211.45 −715. bomlik – 3.6 (sz) 143.256 −182.9 (sz) – 6.9 (sz) 797 – 5.54 1594 – CoCl2 129.4 (sz) 5.91 −415.75 218.326 −32.077 −505.89 370. bomlik FeO 71.606 −771.606 −350.87 FeCl2 126.69 1565.85 Fe2 O3 159.5 (sz) – 3.60 NiSO4 154.16 −341.87 AgCl 5.0 (sz) – 5.2 (sz) 5.68 −872.4 (sz) – 3.9 Forráspont (◦ C) Sűrűség* (g/cm3 ) Képződéshő (kJ/mol) 55.29 NiCl2 129.67 581. bomlik 2.0 (sz) PtCl4 336.05 NiS 90. bomlik 1975 1700 6.60 bomlik – 3.5 (sz) 667 1023 162. bomlik – 7.09 1235 1800 6.386 −220.3 −157.396 – 3.87 480. bomlik – ZnCl2 136.6 (sz) CuSO4 159.6 (sz) AgNO3 169.42 289.2 (sz) CuO 79.87 212 444.24 −824. bomlik bomlik – 14. –18:37 .44 435 – 5.69 PtCl2 265.1 (sz) Ag2 S 247.1 (sz) – 3.303 −231.3 −82.18 −1118.1 (sz) CuCl 99.67 −81.4 −34.45 630.5 (sz) – 3. bomlik (1.79 652 1085.097 1369 – 5.8 (sz) 7. bomlik Ag2 CO3 275.7 −272.80 825 bomlik 7.75 NiO 74.99 PtCl3 301. bomlik – 4. bomlik – 6.852 −204.0 (sz) AgBr 187.55 1326 – 6.35 −171.94 szublimál – – 3. bomlik AgF 126.74 230. bomlik 1506 AuCl 232.8 (sz) – 5.4 (sz) Ag2 O 231.9 – −123.77 432 AgI 234.6 (sz) 700.4 (sz) 3.38 ZnS 97.3 (sz) 848.Anyag Moláris tömeg (g/mol) Mn2 O7 221.32 455 1550 5.8 (sz) 315 2.75 FeCl3 Fe2 (SO4 )3 Olvadáspont (◦ C) 5.56 −127.356 −312.44 600.74 −982.0 −168.0 (sz) 1984. május 6.14 −137.55 −305.75 szublimál – 1001 2.473 −100.143 −31. bomlik Fe3 O4 231.

3 (sz) – CdS 144.56 −743.1.65 583.2 (sz) Hg2 S 433.150 −265.1 (sz) HgCl2 271. szublimál – 7.5.42 350 – – CdSO4 208.65 bomlik – 6.09 400.24 195 bomlik 3.68 −2197.2.91 – ThO2 264.5 (sz) Hg2 SO4 497. május 6.03 2178 – 10.47 1000 – 4.60 79 bomlik Hg2 (NO3 )2 ·2H2 O 561.70 −1914.24 – – – bomlik Az f-mező elemeinek vegyületei Ce2 (SO4 )3 568.50 276 302 5.5 7.47 −707.96 −1085.7.691 −933.47 1750 (107 Pa) szublimál 4.4 (sz) HgS 232.86 −1226.22 70 4.0 (sz) 64.9 (sz) Hg(NO3 )2 324. –18:37 .79 – HgSO4 296.4 (sz) UO2 270.82 −161.0 (sz) UF4 314.04 3220 4400 9. szublimál – 8.912 – Ce(SO4 )2 332.3 (sz) Hg2 Cl2 472.41 920 bomlik 3. Nhny vegy let bomlsi hmrsklete Vegyület Bomlási hőmérséklet (◦ C) Au2 O3 /Au 160 Ag2 O/Ag 182 HgO/Hg 480 CaCO3 /CaO 882 Cu2 O/Cu 1800 PbO/Pb 2240 346 Kmia 16129 Kémia FVTABK / 346 C M Y K 2011.2 (sz) UF6 352.2 4.24 bomlik – 7.44 −224.02 56.39 – – 4.10 −58. Szervetlen vegy letek tulajdonsgai (folytats) Anyag Moláris tömeg (g/mol) Olvadáspont (◦ C) Forráspont (◦ C) Sűrűség* (g/cm3 ) Képződéshő (kJ/mol) A d-mező elemeinek vegyületei (folytatás) Cd(NO3 )2 236.02 960 – 6.

) – – 213 391 425 415 427 465 274 337 399 524 464 – – – 274 332 – – 340 207 248 303 – 368 292 335 134 – 362 – – – 167 225 288 435 393 –C6 H5 –CH2 C6 H5 –CCl3 335 413 199 – 427 – – – 224 295 362 545 446 –CF3 – – – – – – – – 219 287 347 531 430 – – – 282 339 403 399 447 209 278 340 499 360 –C2 F5 –COCH3 – – 121 – – – – – 305 367 422 470 518 –CN – – 209 – 444 – – 448 276 – 385 477 477 –C6 F5 8.1.62 366.407 498 449 437 439 360 207 446 393 H– F– CI– Br– I– OH– NH2 – CH3 O– CH3 – CH3 CO– NO– CF3 – CCl3 – –H 16129 Kémia FVTABK / 347 362 427 167 339 376 348 354 387 239 293 349 472 439 –CH3 – – – 335 369 353 351 393 233 292 351 463 421 – – 153 327 370 359 358 401 237 299 355 460 412 – – 165 314 362 350 355 400 227 293 352 – 401 –C2 H5 –i-C3 H7 –C4 H9 (terc. május 6. SZERVES VEGYLETEK 8.C M Y K 435. –18:37 .990 570.3 431.35 298. Kisebb atomcsoportok s atomok k z tt kialakul kovalens k tsek k tsi energija (kJ/mol) Kmia 347 2011.

6603 heptán C7 H16 100.57 tridekán C13 H28 184.7402 216..388 pentadekán C15 H32 hexadekán (cetán) C16 H34 −327.2 (g) 6125. Lásd még a 193.8 (g) 1560.3 (f) 0.2 (f) 0.5 (f) 0.7886 −567.7 −208.6 (g) 0.95 270.2.6 – 226.6262 hexán C6 H14 86.4 (g) Égéshő (kJ/mol) Sűrűség (g/cm3 ) 890.495 28.6 −83.7300 undekán C11 H24 156.6 (g) 0.82 253.7495 235.334 −9.7701 – 0.47 −161.7596 212.9 eikozán C20 H42 282.6 343 – – 0.4 −0.466 etán C2 H6 30.7564 5.9 (g) 3535.47 – – 0.12 286.4 −187.6 (g) 5470.7780 – 0.7 −42. folyadék halmazállapotban értendő. 348 Kmia 16129 Kémia FVTABK / 348 C M Y K 2011.9 (g) 0. Az első négy alkán esetében a sűrűség nagyobb nyomáson.5 195.3.7685 – 0.415 9.6837 oktán C8 H18 114.45 Forráspont (◦ C) Képződéshő (kJ/mol) −74. –18:37 .150 −130 36.2 (f) 0.5 −125.58 – – 0.1 (f) heptadekán C17 H36 240.572 propán C3 H8 44.097 −189..285 −29.7768 – – 0.204 −90. A sűrűségadatok általában 25 ◦ C-on értendők.9 (f) – 0.7176 dekán C10 H22 142. Az els hsz alkn tulajdonsgai Név metán Összegképlet Moláris Olvadáspont tömeg (◦ C) (g/mol) CH4 16.2 316.8 −228.5853 bután C4 H10 58.86 −456.1 (g) 4163. május 6.32 −350.1 −146. oldalon is.521 32.8 125.4 (sz) A táblázat adatai normál láncú szénhidrogénekre vonatkoznak.231 −56.361 −5.7025 nonán C9 H20 128.2 (f) – 0.2 (g) 0.6 (g) 2877.258 −51 150.7 (g) 2219. (aromás) C−C 120 ∼ 800 140 ∼ 500 C–H 110 ∼ 400 C–O 140 ∼ 350 C=O 121 ∼ 700 8.441 18.0 oktadekán C18 H38 254.0 (f) 0.7 (g) 0.3 nonadekán C19 H40 268.123 −138.7855 – – 0.1 −104.7 (g) 4817.0 302.070 −183.6012 pentán C5 H12 72.1 −249.7 174.547 36. Szerves molekulkban gyakori atomkapcsolatokra jellemz tlagos k tstvolsgok s tlagos k tsi energik Kapcsolat Átlagos kötéshossz (pm) Átlagos kötési energia (kJ/mol) C–C 153 ∼ 350 C=C 134 ∼ 600 C≡C .6 98.309 −25.4 tetradekán C14 H30 198.9 dodekán C12 H26 170.043 −182.0 329.8.3 −88.5 (g) 6778.177 −95 69 −167.468 22.

5. A norml alknok olvadspontjnak vltozsa a sznatomszmmal −20 −40 Olvadáspont (◦ C) −60 −80 −100 −120 −140 −160 −180 −200 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 9 10 11 Szénatomszám 8. –18:37 . május 6. A norml alknok forrspontjnak vltozsa a sznatomszmmal 200 150 Forráspont (◦ C) 100 50 0 −50 −100 −150 −200 0 1 2 3 4 5 6 7 8 Szénatomszám Kmia 349 16129 Kémia FVTABK / 349 C M Y K 2011.4.8.

6889 – 0.7 −185.052 26.1 −11.5193 0.90 49.2-dimetilbután 2.0 53.2 80.5 3375.Moláris tömeg képlet (g/mol) Olvadáspont (◦ C) Forráspont (◦ C) C6 H14 C6 H14 C5 H12 C5 H12 C6 H14 C6 H14 −98.0 −21. Szerves anyagok tulajdonsgai vegy letcsoportok szerint Az égéshő és képződéshő értékei 25 ◦ C-ra vonatkoznak.1 −26.9 6.6444 0.2 1301.2-dimetilpropán 2-metilpentán 3-metilpentán Összeg.9 −32.5 37.5951 0.8∗ −84.48 60.3-dimetilbután 2-metilbután (izopentán) 2.6648 Égéshő (kJ/mol) Sűrűség (g/cm3 ) Telítetlen nyílt láncú szénhidrogének Név etén etin propén but-1-én cisz-but-2-én transz-but-2-én buta-1.6 −162.26 63.4 −118.3 −6.7 12 49.73 57.133 −127.2 −30.3 −138.27 86.092 70.7785 0.5 −12 −140.7 (f) (g) (g) (g) (g) (g) 0.4 −138 30 Képződéshő (kJ/mol) 52.9 −108.6.7457 0.4 110.3 (g) (g) (g) (g) (g) (f) transz-1.134 Forráspont (◦ C) −169 −103.6201 0.188 70.3 28.3 3952.8 (f) −207.6042 0.93 27.134 84. –18:37 .720 0.3 (g) (g) (g) (g) (g) (g) (g) (g) 1411.2 −47. A számok után álló betű az anyag halmazállapotára utal.8 −128.175 86.161 98.650 0.0 0.4 −123.2-dimetilciklopropán C3 H6 C4 H8 C5 H10 C6 H12 C7 H14 C5 H10 42.7 −80.107 56.2 20.88 9.081 56.6 4637.1 2058.6213 0.2-dimetilciklopropán C5 H10 70.3 2706.4 −76.149 86.6598 Képződéshő (kJ/mol) Égéshő (kJ/mol) Sűrűség (g/cm3 ) 2091.081 56.1 −7.0 2541.7 −105.6211 0.5852 0.3771 0.5 2710.7 118.6 −50 −93.77 −16.3 – Telített gyűrűs szénhidrogének Név Forráspont (◦ C) Összegképlet Moláris Olvadáspont tömeg (◦ C) (g/mol) ciklopropán ciklobután ciklopentán ciklohexán cikloheptán cisz-1.107 56.0 2717.175 72.4 (g) (g) (g) (g) (g) (g) (g) (g) – 0.3 2745.3-dién pent-1-én ∗ Összegképlet Moláris Olvadáspont tömeg (◦ C) (g/mol) C2 H4 C2 H2 C3 H6 C4 H8 C4 H8 C4 H8 C4 H6 C5 H10 28.175 86.8098 0.6616 0. május 6.10 −159.4 (f) – – −204. A 25 ◦ C-on gáz-halmazállapotú anyagok sűrűsége nagyobb nyomáson mért folyadék halmazállapotra vonatkozik.720 0.133 −149.6 28.038 42.107 70.4 – – – – – – 0.8 3320.8.9 −4.149 72.5 0.175 Képződéshő Égéshő Sűrűség (kJ/mol) (kJ/mol) (g/cm3 ) −213. Telített nyílt láncú szénhidrogének Név 2.6 −202.5 228.4 −153.4 −185.107 54.6405 (hármasponton) 350 Kmia 16129 Kémia FVTABK / 350 C M Y K 2011.9 3.

197 124.65 145 77.7 −125.14 −95 110.7655 Égéshő (kJ/mol) Sűrűség (g/cm3 ) Aromás szénhidrogének Név benzol Összegképlet Moláris Olvadáspont tömeg (◦ C) (g/mol) C6 H6 78.8 16.8736 toluol C7 H8 92.29 −124.6 (g) – 1.541 −122.2454 1-klórpropán C3 H7 Cl 78.5940 −138.2-diklóretán C2 H4 Cl2 98.3 174 – (f) (f) (f) (f) (g) (f) (f) Égéshő (kJ/mol) Sűrűség (g/cm3 ) – – – – – – – – – – – – – 0.8 (f) 0.6 50.9 121.8 (f) 0.1 17. május 6.239 140.4832 tetraklórmetán CCl4 153.7408 0.186 112.17 −47.17 110.8 (f) 5156.5 (f) – 0.266 40.25 −139.9 8.64 −97.091 68.514 −23 76.7 83.8899 Kmia 351 16129 Kémia FVTABK / 351 C M Y K 2011.3 −50 −44 Forráspont (◦ C) Képződéshő (kJ/mol) 63.1 – 71.5 −95.7155 0.1 −24.17 13.8 (f) – 0.1 40 −95.959 −35.8669 orto-xilol C8 H10 106.93 −95.8642 para-xilol C8 H10 106.6 (g) 3267.5 Forráspont (◦ C) Képződéshő (kJ/mol) 80.8 −23.5 −173.9 46.2 −81.49 −97.3 (f) 0.7149 0.6783 0.6 (f) 0.5 218 sztirol C8 H8 104.7 −81.7 −103.17 80.5 146.4 12.08 141.9 (g) – 0.1 82.6970 0.8902 1.7658 0.9 −81 −79.0 (g) 4552.11 5.05 −30.5 61.1 (g) 4552.7253 0.2 184.7328 0.76 −118.3 – 150.3 −66.213 126.4 19.9016 Égéshő (kJ/mol) Sűrűség (g/cm3 ) Halogénezett szénhidrogének Név Összegképlet Moláris Olvadáspont tömeg (◦ C) (g/mol) Forráspont (◦ C) Képződéshő (kJ/mol) klórmetán CH3 Cl 50.064 50.3 (g) 4551.6685 0.3 18.223 138.8 (g) – 1.143 96.8802 meta-xilol C8 H10 106.3 (sz) 0.9 (sz) 103. –18:37 .9 – 170.1 40.3 −102.2 144.9 −101.118 82.9159 diklórmetán CH2 Cl2 84.7461 0.48 −74.7 −90 −131.38 −63.6901 0.7 – 126.3266 triklórmetán (kloroform) CHCl3 119.607 0.1 (g) – 1.9 139.3 138.8 (f) 0.8 (f) – 1.3 – 99.17 −25.4 (g) 3910.159 98.5 −160.9625 – 0.Név Összegképlet hex-1-én hept-1-én okt-1-én non-1-én dec-1-én propin but-1-in pent-1-in hex-1-in hept-1-in okt-1-in non-1-in dec-1-in C6 H12 C7 H14 C8 H16 C9 H18 C10 H20 C3 H4 C4 H6 C5 H8 C6 H10 C7 H12 C8 H14 C9 H16 C10 H18 Moláris Olvadáspont tömeg (◦ C) (g/mol) 84.5 −166.82 klóretán C2 H5 Cl 64.8611 naftalin C10 H8 128.2 93.3 −136.

7893 propan-1-ol C3 H8 O 60.15 −239.8781 vinil-klorid C2 H3 Cl 62.Halogénezett szénhidrogének (folytatás) Név Összegképlet Moláris Olvadáspont tömeg (◦ C) (g/mol) Forráspont (◦ C) Képződéshő (kJ/mol) Égéshő (kJ/mol) Sűrűség (g/cm3 ) C4 H9 Cl 92.3 (f) 0.8 (f) 0.8820 1-klórhexán C6 H13 Cl 120.69 197.8 (f) 0.62 −94.1 (sz) 1.8035 ciklohexanol C6 H12 O 100.0 (f) 1189.1135 glicerin C3 H8 O3 92.7887 pentan-1-ol C5 H12 O 88.12 −88.12 −101.69 dietil-éter C4 H10 O 74.2 (f) 3727.07 −117.9 0.11 43 181.11 11.12 – tetrahidrofurán C4 H8 O 72.3 37.4 (g) – 0.4 (sz) 1.2613 fenolok fenol C6 H6 O 94.07 −12.51 −342.7138 352 Kmia 16129 Kémia FVTABK / 352 C M Y K 2011.5 −277.0 135.5 97.6 (f) 3330.9 (f) – 1.4 1.1 −348.4 −359.98 −351.2 1.328 éterek dimetil-éter C2 H6 O 46.7237 65 −216.84 −13.0576 hidrokinon C6 H6 O2 110.6 (f) 1655.50 −153.1 (f) 0.0 108.02 −131.5 99.0337 0.9624 butan-1-ol C4 H10 O 74. május 6.4 −302.4 −188.5 −25 −184.3 (f) 7.4 −216.4 (g) – 2723.3 78.7914 etanol C2 H6 O 46.04 −93.2 (f) – 0.8857 1-klórpentán C5 H11 Cl 106.3 (f) – 0.2 (f) 726.9106 difluór-diklórmetán CF2 Cl2 (Freon-12) 120.60 −99.9 −658.7 (f) – 0.3 −460.9 65.73 −327.12 82.8 −477.1 (g) 1460.7 (f) 1366.6 117.89 −334.15 −75.6 (f) 2021.5 (sz) 2854.10 −113 izopropil-metil -éter C4 H10 O 74.8 (f) – 0.11 −108.6 (f) – 0.8095 butan-2-ol C4 H10 O 74.4 −213.4 (g) – – 100.9 (f) 25.1 – 0.1 (sz) 3053.2 etil-metil-éter C3 H8 O 60.7 −165.2 (f) – 0.2 (g) – 0.5 −353.16 25.1 161.5 −279.6 137.91 −158 −29.85 34.8018 2-metilpropan-2-ol C4 H10 O 74.13 173 285 −364.519 Moláris Olvadáspont tömeg (◦ C) (g/mol) Forráspont (◦ C) Égéshő (kJ/mol) Sűrűség (g/cm3 ) 1-klórbután C2 F4 tetrafluoretén – Oxigéntartalmú szerves vegyületek Név Képlet Képződéshő (kJ/mol) alkoholok metanol CH4 O 32.8063 2-metilpropan-1-ol C4 H10 O 74.1 (f) – 0.7251 30.4-dioxán C4 H8 O2 88.15 −77.1 290 −669.12 −88.2 (f) – 0.8833 101.12 −116.9 (g) – 1. –18:37 .77 −278.9 107.44 1.10 −126.1 78.09 18.07 −138.57 −123.8144 glikol C2 H6 O2 62.

11 −83.4 karbonsavak hangyasav CH2 O2 46.5 −533.1 (f) −1567 (sz) −1152 – – 1.590 – −811.2 (sz) 1.6 (f) 1822.6 117.7 (sz) 0.2659 972.619 −940.7 (sz) – 1.47 13.933 etil-acetát etil-etanoát C4 H8 O2 88.8 (f) 2183.3 (f) 0.2 −21 20.13 szubl.5 337.03 −92 acetaldehid C2 H4 O 44.19 187.5 – −789.9 (l) 0.9 (f) 0.7899 −108.2 (f) 0.8 adipinsav (hexándisav) C6 H10 O4 146.9478 8.8 (f) 570.9 −484.05 Forráspont (◦ C) 56.07 benzoesav C7 H6 O2 122.8 186.65 – 1.9 (sz) 0.8657 155.14 −16.9713 Kmia 353 16129 Kémia FVTABK / 353 C M Y K 2011.4 (sz) – 1.11 −4. – 9977.429 152.1 (f) 0.593 – – – 1.6 0.6 (f) 0.815 1166. –18:37 .3 (f) 2238.8 Képződéshő (kJ/mol) Égéshő (kJ/mol) Sűrűség (g/cm3 ) −248.4 100.220 16.360 130. május 6.08 −98.133 −385.05 −121 propanal C3 H6 O 58.2 (f) 1.04 L-borkősav C4 H6 O6 150.0492 propionsav C3 H6 O2 74.7 (f) 1527.6 77.0 (f) 0.7598 3226.5 −994.0 (sz) – 1.08 −80 ciklohexanon C6 H10 O 98.5 (sz) sztearinsav C18 H36 O2 284.9391 palmitinsav C16 H32 O2 256.8 (f) 1592.7 (g) 0.6 (f) 1.5 (sz) – 1.7 −386.8935 oxálsav C2 H2 O4 90.3 (sz) – 1.1 (f) 1789.06 −479.09 171 – 251.08 −20.35 formaldehid CH2 O 30.08 −95.13 210 – −782. 122.8527 – −821.6 −271.5 165.03 ecetsav C2 H4 O2 60.9 (sz) 1.7 (f) 254.900 L-aszkorbinsav C6 H8 O6 176.2 (f) 3519.1 (sz) 1.8 141 −510.13 – 249.14 maleinsav C4 H4 O4 116.05 −99 31.9003 metil-formiát metil-metanoát C2 H4 O2 60.12 97.4 (sz) 0.5 szubl.43 63 350 −891.0 (sz) para-ftálsav C6 H4 (CO2 H)2 166.9408 olajsav C18 H34 O2 282.572 303 −960.9 235 glutársav (pentádisav) C5 H8 O4 132.48 71.7 (sz) 11280.13 −33.07 fumársav C4 H4 O4 116.06 135 bomlik – borostyánkősav (butándisav) C4 H6 O4 118.5 (f) 874.9930 vajsav C4 H8 O2 88.Név Képlet oxovegyületek aceton C3 H6 O Moláris Olvadáspont tömeg (◦ C) (g/mol) 58.13 192 – orto-ftálsav C6 H4 (CO2 H)2 166.9577 valeriánsav C5 H10 O2 102.1 (sz) malonsav (propándisav) C3 H4 O4 104.7 −424.4 360 189.12 észterek metil-acetát metil-etanoát C3 H6 O2 74.4 (f) 2837.82 −559.1 57 −445.7 0.6 (g) −191.3 (f) 0.2 360 −947.635 165 szubl.7834 48 −215. – −816.

16 150 – – – β-D-fruktóz C6 H12 O6 180.75 metil-izopropilamin C4 H11 N 73.9 99.7 36.8843 glicerin-trinitrát (nitroglicerin) C3 H5 O3 (NO2 )3 227.724 – – Amidok Név Képlet Moláris Olvadáspont tömeg (◦ C) (g/mol) formamid CH3 NO 45.1334 1.07 80.4 −18.11 −117.16 354 Kmia 16129 Kémia FVTABK / 354 C M Y K 2011.5 (g) 1768.1 (g) 0.6 (g) 0.16 Forráspont (◦ C) Képződéshő (kJ/mol) 193 −254.9208 etil-propionát etil-propanoát C5 H10 O2 102.09 13.08 −79.14 izobutil-amin C4 H11 N 73.5620 szénhidrátok α-D-glükóz −1271 C6 H12 O6 180.08 −93 trimetil-amin (CH3 )3 N 59.675 – 0.6 54.32 214 −2213 −5653 1.3 −22.5620 – – Aminok Név Képlet Moláris Olvadáspont tömeg (◦ C) (g/mol) metil-amin CH3 NH2 31.9 (f) – 1.4 Képződéshő (kJ/mol) – Égéshő (kJ/mol) Sűrűség (g/cm3 ) – 0.14 −86.5 dimetil-amin (CH3 )2 NH 45.16 146 – β-D-glükóz C6 H12 O6 180.06 −93. –18:37 .1 −502.14 – 50.4 – −132.6 (f) – – 0.3 −140 Forráspont (◦ C) Képződéshő (kJ/mol) Égéshő (kJ/mol) Sűrűség (g/cm3 ) −6.5931 −2805 1.7 (f) – 0.13 −73.6804 2.32 186 – −2218 −5649 – maltóz C12 H22 O11 342.0 222.5 218 robban −370.6 Sűrűség (g/cm3 ) 1.54 cellobióz C12 H22 O11 342.3 (f) 3392.68 etil-dimetil-amin C4 H11 N 73.32 102 – −2214 −5651 1.7 (g) 2443.5 67.49 acetamid C2 H5 NO 59.32 225 – – – laktóz C12 H22 O11 342.0 (sz) (f) Égéshő (kJ/mol) – 1184.Oxigéntartalmú szerves vegyületek (folytatás) Név Képlet észterek (folytatás) etil-formiát C3 H6 O2 etil-metanoát Moláris Olvadáspont tömeg (◦ C) (g/mol) Forráspont (◦ C) 74.04 2.60 D-ribóz C5 H10 O5 150.13 −6.9 −23. május 6.02173 184.8 (f) 1.2 anilin C6 H5 NH2 93.5 (g) 1085.699 7.13 95 – szacharóz C12 H22 O11 342.6356 31.0 −317.9 (g) 0.16 103 – −1262 −2814 1.

7 (f) 0.13 – – −183.56 −41. C: citozin.13 citozin (C) C4 H5 N3 O uracil (U) C4 H4 N2 O2 guanin (G) timin (T) Képződéshő (kJ/mol) 96 (sz) Égéshő (kJ/mol) – – 2778.4 (sz) 1716.10 −42 pirimidin C4 H4 N2 80.15 −11.Nitrogéntartalmú heterociklusos vegyületek Név Képlet Moláris Olvadáspont tömeg (◦ C) (g/mol) Forráspont (◦ C) Képződéshő (kJ/mol) Égéshő (kJ/mol) Sűrűség (g/cm3 ) piridin C5 H5 N 79. STOP: „olvasás vége” jel Kmia 355 16129 Kémia FVTABK / 355 C M Y K 2011.22 −86.2 (sz) C5 H6 N2 O2 126.9691 257 58. START: „olvasás kezdete” jel.8 (sz) 2362. –18:37 .3 (sz) 2067.09 338 – −429.79 86.6 (f) – 130 63.5 (sz) 1810.1 (f) 2351.8586 piperidin C5 H11 N 85.08 90 purin C5 H4 N4 120.9 (sz) 2498.2 (f) 2782.3 (f) 0. G: guanin. A genetikai kd Első pozíció Második pozíció C A U U Phe Phe Leu Leu Leu Leu Leu Leu Ile Ile Ile Met (START) Val Val Val Val (START) C A G Ser Ser Ser Ser Pro Pro Pro Pro Thr Thr Thr Thr Ala Ala Ala Ala Tyr Tyr STOP STOP His His Gln Gln Asn Asn Lys Lys Asp Asp Glu Glu G Harmadik pozíció Cys Cys STOP Trp Arg Arg Arg Arg Ser Ser Arg Arg Gly Gly Gly Gly U C A G U C A G U C A G U C A G Az mRNS nukleotidjainak bázisai: U: uracil. A: adenin.12 – – −462.8606 115.2 (sz) 8.09 22 pirrol C4 H4 NH 67.9819 123 145.11 216 pirrolidin C4 H9 N 71.1 (f) – 0.10 – – −221.02 106.9 (f) 2291.4 (f) – 0. május 6.09 – imidazol C3 H4 N2 68.0303 – – – – Nukleotidok Név Képlet Moláris tömeg Olvadás.3 (sz) C5 H5 N5 O 151.12 −57.7.3 (sz) 112.7 (sz) 1.Forráspont pont (g/mol) (◦ C) (◦ C) adenin (A) C5 H5 N5 135.5 100.1 (sz) 111.

május 6. –18:37 .23 tirozin Tyr Y C9 H11 NO3 –CH2 –C6 H4 –OH 181. Az aminosavak jel lse.07 izoleucin Ile I C6 H13 NO2 –CHCH3 –CH2 –CH3 131.15 glutaminsav Glu E C5 H9 NO4 –(CH2 )2 –COOH 147.16 glutamin Gln Q C5 H10 N2 O3 –(CH2 )2 –CONH2 146.12 triptofán Trp W C11 H12 N2 O2 –CH2 –C8 NH6 204.13 szerin Ser S C3 H7 NO3 –CH2 OH 105.15 * Az élőlényekben előforduló aminosavak általános képlete: NH2 − CHR − COOH.8.09 treonin Thr T C4 H9 NO3 –CHOH–CH3 119.12 aszparaginsav Asp D C4 H7 NO4 –CH2 –COOH 133. ahol R különféle oldallánc lehet. molris t mege Név Jelölés alanin Ala Összegképlet A Az –R csoport képlete* C3 H7 NO2 –CH3 Moláris tömeg (g/mol) 89.13 glicin Gly G C2 H5 NO2 –H hisztidin His H C6 H9 N3 O2 –CH2 –C3 N2 H3 155. kplete.09 arginin Arg R C6 H14 N4 O2 –(CH2 )3 –NH=CNH2 –NH2 174.19 valin Val V C5 H11 NO2 –CHCH3 –CH3 117.10 cisztein Cys C C3 H7 NO2 S –CH2 –SH 121.19 prolin Pro P C5 H9 NO2 –CH2 –CH=CH2 115.17 lizin Lys K C6 H14 N2 O2 –(CH2 )4 –NH2 146.21 fenilalanin Phe F C9 H11 NO2 –CH2 –C6 H5 165.20 aszparagin Asn N C4 H8 N2 O3 –CH2 –CONH2 132.16 75.8.17 leucin Leu L C6 H13 NO2 –CH2 –CHCH3 –CH3 131.19 metionin Met M C5 H11 NO2 S –(CH2 )2 –S–CH3 149. 356 Kmia 16129 Kémia FVTABK / 356 C M Y K 2011.

17 9.17 9.65 2.18 5.00 7.17 6.432 2. S: vízoldhatóság 25 ◦ C-on (g/kg víz).02 34 – 5.13 – 5.07 – – 5.32 9.3(sz) 5628. pI : az izoelektromos pontnak megfelelő pH.96 10.97 251 9.07 – 5.607 2.9.28 Gln 185 −826.38 9. pKx : A molekulában esetlegesen jelenlevő oldalcsoport disszociációállandójának negatív logaritmusa.60 – 6.1 1.3 Tyr 344 −685. elbomlanak.1 1.89 12 4428.09 9.5(sz) 973.1 – 2.65 42 9. május 6.0 1.77 5 12.96 0.4(sz) 1928.48 8. pKa : az 1-es helyzetű karboxilcsoport disszociációállandójának negatív logaritmusa.80 Asp 270 −973.293 2.04 Asn 236 −789.99 10.543 2.18 8.7(sz) 1448.6 1. Kmia 357 16129 Kémia FVTABK / 357 C M Y K 2011.5(sz) – 1.02 8.3 – 2.95 Met 283 – Phe 284 −466.19 Gly 290 −528.6613 1. –18:37 .60 97 – 2.88 9.2 Thr 253 −807.2 – 2.10 – 5.5 58 * Forráspontjuk nincs.9 1.2(sz) 2053.36 Leu 393 −637.67 4.9(sz) 3581.7(sz) 2244.39 – 5.36 9.6 – 2.60 – 5.9(sz) – – pKx – pI S 6. Az aminosavak zikai s kmiai tulajdonsgai Képződéshő (kJ/mol) Jelölés Olvadáspont* (◦ C) Égéshő Sűrűség (kJ/mol) (g/cm3 ) pKa pKb Ala 297 −604.4 – 2. pKb : a 2-es helyzetű aminocsoport disszociációállandójának negatív logaritmusa.538 2.83 9.6 Ser 228 −732.68 422 – 2.6 1.7(sz) 3683.34 His 277 −466.74 6 10.48 29 – 1.1 Trp 282 −415.25 3.7 – 2.4(sz) 3581.00 167 10.60 Lys 225 −678.21 9.9(sz) Pro 222 −512.60 Cys 178 −515.3(sz) 1601.22 – 9.5(sz) 3738.66 5.2(sz) 2741.41 25 3.69 Arg 238 −623.13 Glu 249 −1009.8.59 43 9.5(sz) Val 295 −617.82 Ile 284 −637.30 1622 – 2.74 56 – 1.0(sz) 1576.20 9.34 9.62 4646.21 – 5.11 2921.53 – 2.7(sz) 3180.4(sz) 2570.6 – 1.8 10.15 – 5.76 181 – 5.60 – 6.98 23 9.28 9.

26 fluor-ecetsav K1 2.19 K2 3.0 ecetsav K1 4.81 difluor-ecetsav K1 1.34 barbitursav K1 3.10.90 8.79 o-ftálsav K1 2. A szerves vegy letek nevezktannak r vid ttekintse Vegyületcsoport Szénhidrogének Funkciós csoport (többszörös kötés) Utótag -án (-én. -in) Előtag alkil- Halogénezett vegyületek halogén.92 fumársav K1 3.44 bróm-ecetsav K1 2.52 valeriánsav (pentánsav) K1 4.72 fenol K1 9.35 maleinsav K1 2.46 citromsav K1 Név pK tribróm-ecetsav K1 0. pl.03 K2 4.8.76 K2 6.76 K2 4. klór – klór- Aminok aminocsoport -amin amino- Alkoholok hidroxicsoport -ol hidroxi- Éterek étercsoport (alkil-alkil-éter) oxa- Ketonok oxocsoport -on oxo- Aldehidek aldehidcsoport -al oxo- Karbonsavak karboxilcsoport -sav – 358 Kmia 16129 Kémia FVTABK / 358 C M Y K 2011.47 2. Szerves savak savllandi Név pK L-aszkorbinsav K1 4.99 benzoesav K1 4.37 jód-ecetsav K1 3.86 K2 4.72 malonsav K1 2.83 triklór-ecetsav K1 0.20 D-borkősav K1 3.83 trifluor-ecetsav K1 0. –18:37 .75 K2 4.92 oxálsav K1 1.51 szalicilsav K1 2.48 vajsav (butánsav) K1 4.33 diklór-ecetsav K1 1.04 K2 11.03 K2 4.77 klór-ecetsav K1 2.70 K2 13.11.35 propionsav K1 4.86 dibróm-ecetsav K1 1.87 hangyasav K1 3. május 6.34 pikrinsav K1 0.

–18:37 . súrlódás. Robbanásveszélyes peroxidokat képezhet. Levegőn öngyulladó. Vízzel érintkezve mérgező gázok képződnek. Lenyelve ártalmas. Savval érintkezve mérgező gázok képződnek. Bőrrel érintkezve nagyon mérgező (toxikus). Tűzveszélyes. Vízzel érintkezve fokozottan tűzveszélyes gázok képződnek. Ütés. Levegővel érintkezve vagy anélkül is robbanásveszélyes. A használat során tűzveszélyessé válik. Lenyelve mérgező (toxikus). Kmia 359 16129 Kémia FVTABK / 359 C M Y K 2011. május 6. tűz vagy más gyújtóforrás robbanást okozhat. Kevésbé tűzveszélyes. Belélegezve ártalmas.2. BALESETV DELEM 9. T+ nagyon mérgező C maró irritatív környezetkárosító explozív gyúlékony Xn ártalmas. Éghető anyaggal érintkezve robbanásveszélyes. Vízzel hevesen reagál. Bőrrel érintkezve mérgező (toxikus). robbanásveszélyes fémvegyületeket képez. Éghető anyaggal érintkezve tüzet okozhat.1. Oxidáló anyaggal érintkezve robbanásveszélyes.F tűzveszéveszélyes lyes. Tüzet okozhat. oxidáló 9. A halmozódó (kumulatív) hatások miatt veszélyes. Ütés. Xi irritatív. A vegyszerek csomagolsn felt ntetett R-mondatok R 1 R 2 R 3 R 4 R 5 R 6 R 7 R 8 R 9 R 10 R 11 R 12 R 14 R 15 R 16 R 17 R 18 R 19 R 20 R 21 R 22 R 23 R 24 R 25 R 26 R 27 R 28 R 29 R 30 R 31 R 32 R 33 Száraz állapotban robbanásveszélyes. Nagyon érzékeny. súrlódás. A gyelmeztet tblkon hasznlatos piktogramok toxikus korrozív T mérgező. veszély F+ fokozottan ingerlő tűzveszélyes oxidatív O égést tápláló. N környezeti E robbanás. Bőrrel érintkezve ártalmas. Hő hatására robbanhat.9. Savval érintkezve nagyon mérgező gázok képződnek. Belélegezve nagyon mérgező (toxikus). Belélegezve mérgező (toxikus). Lenyelve nagyon mérgező (toxikus). Fokozottan tűzveszélyes. A használat során robbanásveszélyes/tűzveszélyes gáz-levegő elegy keletkezhet. tűz vagy egyéb gyújtóforrás rendkívüli mértékben növeli a robbanásveszélyt.

A születendő gyermeket károsíthatja. Az edényzet jól szellőztethető helyen tartandó. Ismételt expozíció a bőr kiszáradását vagy megrepedezését okozhatja. . -tól/-től távol tartandó [az összeférhetetlen anyago(ka)t a gyártó határozza meg]. . . . A születendő gyermekre ártalmas lehet. Gyermekek kezébe nem kerülhet. Maradandó egészségkárosodást okozhat. . . A tartályt nem szabad légmentesen lezárni. Súlyos szemkárosodást okozhat. . Hűvös helyen tartandó. . A fertilitásra (fogamzóképességre vagy nemzőképességre) ártalmas lehet. Szemizgató hatású. Bőrizgató hatású. . A környezetben hosszantartó károsodást okozhat. Izgatja a légutakat. .3. . . alatt tartandó (az inert gázt a gyártó határozza meg). A gőzök álmosságot vagy szédülést okozhatnak. 360 Kmia 16129 Kémia FVTABK / 360 C M Y K 2011. Az edényzet hermetikusan lezárva tartandó. Mérgező a vízi szervezetekre. Szoptatott újszülöttet és csecsemőt károsíthatja. Öröklődő genetikai károsodást okozhat (mutagén hatású lehet). Súlyos égési sérülést okoz. május 6. Az edényzet szárazon tartandó. –18:37 . Mérgező a talaj szervezeteire. Mérgező a méhekre. . . A fertilitást (fogamzóképességet vagy nemzőképességet) károsíthatja. 9. Zárt térben hő hatására robbanhat. . . . Lenyelve ártalmas. A vegyszerek csomagolsn felt ntetett S-mondatok S S S S S S S S S S S S S 1 2 3 4 5 6 7 8 9 12 13 14 15 Elzárva tartandó. Mérgező a növényvilágra. Mérgező az állatvilágra. Nagyon mérgező a vízi szervezetekre. Belélegezve rákot okozhat (karcinogén hatású lehet). Bőrrel érintkezve túlérzékenységet okozhat (szenzibilizáló hatású lehet). alatt tartandó (a folyadékot a gyártó határozza meg). . . Hosszú időn át hatva súlyos egészségkárosodást okozhat. . Rákot okozhat (karcinogén hatású lehet). Élelmiszertől. Belélegezve túlérzékenységet okozhat (szenzibilizáló hatású lehet). .R 34 R 35 R 36 R 37 R 38 R 39 R 40 R 41 R 42 R 43 R 44 R 45 R 46 R 48 R 49 R 50 R 51 R 52 R 53 R 54 R 55 R 56 R 57 R 58 R 59 R 60 R 61 R 62 R 63 R 64 R 65 R 66 R 67 Égési sérülést okoz. . A vízi környezetben hosszantartó károsodást okozhat. Nagyon súlyos és maradandó egészségkárosodást okozhat. . . Hőhatástól távol tartandó. . Veszélyes az ózonrétegre. . . aspiráció (idegen anyagnak a légutakba beszívása) esetén tüdőkárosodást okozhat. italtól és takarmánytól távol tartandó. Lakóterülettől távol tartandó. Ártalmas a vízi szervezetekre. . . .

Soha nem szabad vízzel keverni. . . A sztatikus feltöltődés ellen védekezni kell. . akkor a „Víz használata veszélyes” mondatot is hozzá kell tenni! Baleset vagy rosszullét estén azonnal orvost kell hívni. Speciális adatokat kell kérni. Ha szembe jut. . Megfelelő védőruházatot kell viselni. . az edényt/csomagolóburkolatot és a címkét az orvosnak meg kell mutatni. A környezetszennyezés elkerülésére megfelelő edényzetet kell használni. . Belégzés miatt bekövetkező baleset esetén a sérültet friss levegőre kell vinni. a címkét meg kell mutatni. . Megfelelő védőkesztyűt kell viselni. Csak az eredeti edényzetben tárolható. . (Biztonsági adatlap) Lenyelés esetén hánytatni tilos: azonnal orvoshoz kell fordulni. és biztosítani kell számára a nyugalmat. . Szem-/arcvédőt kell viselni. Az anyagot és edényzetét veszélyes. Robbanás vagy tűz esetén a keletkező gázokat nem szabad belélegezni. Kmia 361 16129 Kémia FVTABK / 361 C M Y K 2011. -val/-vel oltandó (az anyagot a gyártó határozza meg). Az edényzetet óvatosan kell kezelni és kinyitni. A bőrrel való érintkezés kerülendő. A keletkező gázt/füstöt/gőzt/permetet nem szabad belélegezni (a gyártó határozza meg). . használatához külön utasítás szükséges. -val/-vel nedvesen tartandó (az anyagot a gyártó határozza meg). . Az anyagot és az edényzetét megfelelő módon ártalmatlanítani kell. A padlót és a beszennyeződött tárgyakat . Csatornába engedni nem szabad. Lenyelése esetén azonnal orvoshoz kell fordulni. A hulladékanyag visszanyeréséhez/újrahasznosításához a gyártótól/forgalmazótól kell tájékoztatást kérni. . . Tűz esetén . . . . inni nem szabad. . május 6. A szennyezett ruhát azonnal le kell vetni/venni. . . . . . ◦ C feletti hőmérsékleten nem tárolható. -val/-vel nem keverhető (az anyagot a gyártó határozza meg). Csak jól szellőztetett helyen használható. . . . Használat közben tilos a dohányzás. Ha lehetséges. . Füst-/permetképződés estén megfelelő légzésvédőt kell viselni (típusát a gyártó adja meg). . Kerülni kell az anyag környezetbe jutását. Lenyelés esetén a szájat vízzel öblítjük ki (csak abban az esetben. ha a sérült nem eszméletlen). –18:37 . -val/-vel bőven azonnal le kell mosni (az anyagot a gyártó határozza meg). . . . Kerülni kell a szembejutást. tartózkodásra alkalmas helyiségekben nem használható. . . .vagy speciálishulladék-gyűjtő helyre kell vinni. . Ha a szellőzés elégtelen. Az anyagot és/vagy edényzetét veszélyes hulladékként kell ártalmatlanítani. . Ha a víz használata veszélyes. és orvoshoz kell fordulni. . . . bő vízzel azonnal ki kell mosni. . . és meg kell mutatni az edényzetet vagy a címkét. . Nagy felületű. megfelelő légzőkészüléket kell használni. . Ha az anyag a bőrre kerül. – Tilos a dohányzás! Éghető anyagoktól távol tartandó. -val/-vel kell tisztítani (az anyagot a gyártó határozza meg). Használat közben enni. Az anyag porát nem szabad belélegezni. . .S S S S S S S S S S S S 16 17 18 20 21 22 23 24 25 26 27 28 S S S S S S S S S 29 30 33 35 36 37 38 39 40 S 41 S 42 S 43 S 45 S 46 S S S S S S S S S S 47 48 49 50 51 52 53 56 57 59 S 60 S 61 S 62 S 63 S 64 Gyújtóforrástól távol tartandó. Kerülni kell az expozíciót.

III. Műszaki Könyvkiadó. 1979 Csengeri Pintér Péter: Mennyiségek. 1985 Mikrovilág. USA. Műszaki Könyvkiadó. 1971 Inzelt György: Az elektrokémia modern elmélete és gyakorlata. Műszaki Könyvkiadó. A Természet Világa 2000. –18:37 . Mir Publishers. Budapest. számok SI. Műszaki Könyvkiadó. 1981 Hajdu László–Mikos Pál: Világítástechnika és Színdinamika. 1989 N. különszám Kenczler Ödön: Vákuumtechnika. Springer Hungarica.. 1968 Műanyag zsebkönyv. Budapest. Műszaki Könyvkiadó. 1963 Németh Béla: Kémiai táblázatok. Táncsics Könyvkiadó.): Analitikusok kézikönyve. 2003 Sárközi: Műszaki táblázatok és képletek. 1972 Hargittay Emil: A hőmérséklet mérése. Nemzeti Tankönyvkiadó. Glinka: General chemistry.com K MIA www. Nemzeti Tankönyvkiadó. Vértes Attila: Magkémia.nist. Budapest. Harry: Ipari Lézerek és alkalmazásuk. G. 1981 NENMAC temperature handbook. 1987 Handbook of Chemistry and Physics. 1990 N. B.iupac. Budapest. kémiai összefüggések. Mir Publishers. Budapest. NANMAC Corp. 1977 362 Kmia 16129 Kémia FVTABK / 362 C M Y K 2011. A.webelements. Akadémiai Kiadó. 1987 Kiss István. 1994 Pungor Ernő (szerk. Budapest. Stuttgart.nobel. Táncsics Könyvkiadó. Budapest.N. Akadémia Kiadó. Akadémiai Kiadó. Greenwood. Budapest. Budapest. 1981 kézirat www. 1977 Hütte: A mérnöki tudományok kézikönyvbe. Kohlrausch: Praktische Physik 3. 1979 Ohmacht–Sárközi: Műszaki táblázatok. 1977 Bruckner Győző: Szerves kémia. Budapest. Műszaki Könyvkiadó. Moscow. 1993 F.com www. Tankönyvkiadó. Budapest. matematikai. Műszaki Könyvkiadó. CRC Press. 2000 Mészáros Ernő: A levegőkémia alapjai. mértékegységek. Earnshow: Chemistry of the elements.se www. Műszaki Könyvkiadó. Tankönyvkiadó. J.goodfellow. Budapest. ELTE egyetemi jegyzet. Budapest. Akhmetov: General and inorganic chemistry. Moscow.org N. Budapest. Pergamon Press. 1980 E. Haissinsky: A magkémia és alkalmazásai. május 6. 1980 Kucsman Árpád: Szerves kémia. Budapest.L.gov www. Budapest. Teubner. Budapest. fizikai.FELHASZNLT IRODALOM FIZIKA Négyjegyű függvénytáblázatok. 1979 Erősáramú táblázatok. 1979 M.

. . . . . . . . . . . . . . . . Számok négyzetgyöke . . . . . 5. . . . 2. . . . . . . 6. . . . . .7. . . . . ANALITIKUS GEOMETRIA A SÍKBAN . . . .4. . . . . május 6. statisztikák . . 2. . . . ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK . Térgeometria . . .11. 9. . . . . . . . Számhalmazok . . . . . . . . . . . . . 88 10. .3. . 84 10. . . . . . . . . . . . . . . . . . Gyakorlati számítások . . . . . . . . . . . . . 9.4. . . . . . . . . . . . .1. 99 3. .4. . 61 62 64 69 69 69 70 71 72 73 74 10. . .6. STATISZTIKA . . . . 5. . . . . . . . . . . . . . .5. . . . Forgásszögek szögfüggvényei . . .3. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1. Faktoriálisok (n = 100-ig) . . . . . . . . . . . ELEMI GEOMETRIA . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2. Jelek. . . Sorozatszámítás . . ARITMETIKA. . . . 1. . . . . . . VALÓS FÜGGVÉNYTAN . . Adatok feldolgozása. . . . . 5 1. . . . . . JELÖLÉSEK . 93 10. . . . . . . . Jelölések. . . . . . . . . . . . . . 98 INFORMATIKA . . . . . . . . . . . . . . .1. ALGEBRA . . . . . . . . 96 10. . . . . . . . . . .1. . . .6. . . Feltételes összegezés . . . . . . . . . . ALAPFELADATOK . . . . . Vektorszámítás .2. . –18:38 . . . . . . . . . SZÁMELMÉLET . . . .4. . . . . . . . . . . . . Néhány állandó . . regresszió . . . Integrálszámítás . . . .3. . . . . . . . . . . . . . . . . . 9. . . . . . . . . . . . . . Valószínűség-eloszlások . . . . . . . .3. . . . . . . . . 97 10. .2. . . . . . .13. . . . . . . 99 1. . . . . . . . . . . . 80 10. . . . . . . . . . . . . 102 5. . . . . . . .1. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Egyenletek . .3. . 4. . . Koordináta-rendszerek . 4. . Pont . . 6. . . . . . . .8. .3. . . . . . . .1. . . 3. . . . . . Összetett számok felbontása 1600-ig (a 2. . . . Számok 10 alapú logaritmusa . . . . . . . . . Egész számok .5. . . . . . . . . . . 4. . . . . . . . . . . . . . . . ábrázolása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ellipszis . .10. . . . 8. . . . . . . . . . . . . . . . VEZÉRLÉSI STRUKTÚRÁK . . . . . . Fontosabb valós függvények . .5. . . . . . . Differenciálszámítás . 7. 3. . . . . . . . . A standard normális eloszlás . 8. . . Korreláció. . . . FONTOSABB BETŰSZÓK ÉS ÁLLOMÁNYKITERJESZTÉSEK . . . . . . . . . Trigonometria . . . . 101 5. . Szögek tangense és kotangense . sorok . Szögek . 5. . Eldöntés . A binomiális együtthatók (n = 20-ig)   n k . . . . . . . 1. . .2. . . . . . . . . . . . 7. . . . . 8. . . . 5 5 5 5 6 7 7 8 9 11 11 12 14 14 16 18 20 20 21 22 22 26 26 26 31 31 32 34 34 34 35 36 43 43 45 46 47 47 49 50 50 50 52 54 8. .2. . . . 3. . Gráfok . . . . . . . . . . . . . .3. . . . . . . 7. 2. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kamatszámítás . . 76 10. . . . . . . . . . . 3. . . Komplex számok . . . . 7. . . 78 10. . . . . . . . . 8. . . . . . . .1. . 5. . . . . . . . . . 2. . . . . . . . . . 6. . . .2. . . . .2. . . . . . . . . . . . . . .5. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9. . . . . . Matematikai logika . 90 10. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4. . Idősorok . 95 10. . . . . 8. . . . . .6. . 76 10. . . . . . . . . . . . 9. . . .3. 3. . Egyenes . . . . . . . . . .5. . . . . Mintafüggvények. . . . 3. .3. . Egyenletrendszerek . . . . . . . . . . . .4. . 6. . . . . . GONDOLKODÁSUNK ESZKÖZEI . . . Szögek szinusza és koszinusza . . . . . Útmutató . . . . . . . .4. . . . . . . . . 3. 9. . .TARTALOM MATEMATIKA . . 100 4. Valós számok . . . . . . . . . . . . . . Pitagorasz-féle számhármasok (c = = 100-ig) . . . . . . 102 5. 7. Kombinatorika . . . . . . . . . . . . . . . . Szimmetria és lapultság . . . . .14. . MÉRTÉKEGYSÉGEK . . . . . . . . . . . . . . kapcsolatok . . 8. . . Események . . VALÓSZÍNŰSÉG-SZÁMÍTÁS . . . . . . . . . . . . . . 4. . . . . . . . Hiperbola . . .4. . . . . . . . . . . . . . .5.2. .3. . . . . . . . 99 2. . . . . . . . Halmazok. . . . . . . Görög betűk . . .6. . . . . . . . . . . . . . . . . Nevezetes szögek szögfüggvényei 90 10. . . . 9. . . . . . . . . 8. . . . rövidítések . . . .7. . . . . . . . . . 103 363 16129 TARTALOM / 363 C M Y K 2011.4. . . . . . . . . . . . . . . .2. . . 100 5. . . . . . . . . . Összegezés . . . .5. . . . . .12. . . . . . . . . . . . Számok négyzete . . . . . . . . . . . . . . . . Sorozatok. . . . . . . . . . . . . . . . 6. . . Valószínűség . . . . . . . 94 10. . . . . . .6. . . . . . . .1. . 1. . . . . . Rekurzív sorozat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . TÁBLÁZATOK . . . .2. . 101 5. . . Határérték . . . . 5 prímosztók nélkül) . . . . Prímszámok 4000-ig . . Kör . . . .2. . Parabola . . . 7. . . . . . . . . . . .7. . . . . 7. . Síkgeometria . . . . . . . . . Gyakoriság . A szóródás jellemzői . . . . . . . . . . . . 3. . .4. . . . . . .1. . . . . . .1. 5. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Racionális számok . . . . . . . . 96 10.3. . . . . 4.9. . . . Térelemek . . . . . . . . . . . . . . 9. . . Geometriai transzformációk .1.4. 103 5. 1. . . .

2. . .2. . .1.3. . 126 1. . 198 364 16129 TARTALOM / 364 C M Y K 2011. . 145 3.7. .2. Halmazállapot-változások . . . .2 Radioaktivitás . . . . . . . . . . . . 148 3. . .4. . . . . . . . . . . . .4. . . . . A vákuumbeli elektromágneses mező Maxwell-törvényei. . . . . . . . . . . . .2. . . . . . . .3. . . . Cserélgetéses rendezés . . . . . . . . . . Maxwell-féle sebességeloszlás .5. . . .3. . . . . . . . . . . . . . . Gázok normálállapotú sűrűsége (0 ◦ C. . . . . . . . . . 104 5. . . . . . 135 2. . . . . . . . . 175 6. . . . . 179 7. . .1. . . . . 105 5.1. . . . . . . . Rezgések . . . . . . . . . . . . Fontosabb fizikai állandók . . . május 6. . . . . . . .3. . . . . . . . . . . . . .12. .FIZIKAI TÁBLÁZATOK . . . . . . . . . Folyadékok és gázok mechanikája . . . .2. . . . Kiválasztás . . . . .9. . . . . . . . .6. . . .5. . Szilárd és folyékony elemek sűrűsége 20 ◦ C-on . . 173 6. . . . 197 9. . . . Homogén tömegeloszlású síkidomok tömegközéppontja . . . . . 176 7. 111 8. . . . . . A mozgás kinematikai leírása . .5. .12. . . . . . . 128 1. Szilárd testek tágulása . . . . . 104 5. . . . Radioaktív bomlási sorozatok . . . . . MECHANIKA . . 105 5.2. . . . . . . . . . . . Kötött részecskék kvantummechanikai leírása . . 177 7. . . . . . . . 192 9.7. . . . . 188 9. . . . . . . . . . .6. . . .7. . . . . . . . . A fotometria alapjai . . . Relativisztikus dinamika .2. . . . Anyagi pont és merev test egyensúlya (sztatika) . . . Mechanikai hullámok . . . .11. . . . . . . .2. . . . . .5. . . . . 107 6. . . . . . . . . . . . . . . . . . 151 3. . . MAXIMUMFELADATOK . . . . . . . . . . . . . . . . Homogén tömegeloszlású testek és felületek tömegközéppontja . . . . . . . . .9. . . . . . . . . . . . . . . . –18:38 . . . . . . . . . . . . . 179 7. . . . . . . . 182 8. . . . . 142 2. . .4. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 178 7. . Dinamika . . . . . . . . . . . . Metszet. . . . . . . . . . . . . .4. . 182 9. . .2. . . . . . akikről fizikai mértékegységet neveztek el . Prefixumok . . Rugalmas alakváltozások (deformációk) . .3. . Lokális maximum keresése .3. 171 5. . . . . . . . . . . Feltételes maximum keresése . . . Folyadékok hőtágulása . . . . . . . 170 5. . . . . . . . 113 1. . 135 2. . . .14. A hőközlés módjai . . Termodinamikai valószínűség . . . . 132 2. . . . . . . Minimumkiválasztásos rendezés . . . . . . 112 FIZIKA . . . . . . . RENDEZÉSEK . . . 107 6. . Összefuttatás . . . . . . . . . 162 4. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 194 9. 112 8. .3. . . . . Kiválogatás . .4. . ELEMI RÉSZECSKÉK . . . . . . . . Az atomok mérete és tömege . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A víz (vízgőz. . . . .1. . . . . . . . . . . 109 7. . . . . 177 7. Tudósok és feltalálók. 182 8. 129 1. . . . . Fizikai optika . Buborékos rendezés . . . . . 189 9. . . . . . . . . . . . 116 1. . MAGFIZIKA. . . . . . . . 193 9. . . . . . . . . 105 Pa) .1. . . 172 5. . . . . . . . . . . . . . . 112 8. . . . . . . FÉNYTAN . . . . . . . . . . . . 108 7. . . . . 113 1. . . . . . . . . . . .1. . . . . . . . . . . . . . . . Stacionárius (időben állandó) elektromos áram . . . . 164 4. Relativisztikus kinematika.4. . . . . . . . . Gáztörvények . . . . .2. . . . . . . . . . Mozgó vezeték mágneses mezőben 155 3. . . . . . Ömlesztett anyagok halomsűrűsége 194 9. Szétválogatás . . . . . Bináris (logaritmikus) keresés . . . . . 181 8. . . . . . . . . . . . . . . . . . .1. . 183 9. . .1. . . . . . Számlálás . . . . . . . . . Folyadékok sűrűsége 18 ◦ C-on . . . .4. . . 135 2. . . . . . 109 7. . . .8. . . 126 1. . . . Az időben változó elektromos mező158 3. . . . . . . . . . . . . . ELEKTRODINAMIKA. .1. . . . . 109 7. . . . . . 113 1. . . . . . . . 195 9. . . 111 8. . kőzetek sűrűsége szobahőmérsékleten . 171 5. . . . . . .13. . . . . . . . . 196 9. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 139 2. . . Lineáris keresés . . . Az atommag . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Időben állandó mágneses mező vákuumban (levegőben) . . . . . 197 9. A SPECIÁLIS RELATIVITÁSELMÉLET ALAPJAI . . 112 8. . . . . . . . . . . Időben állandó elektromos mező (elektrosztatika) . . . . . . Maghasadás . . . . . . 106 5. Beillesztéses rendezés . . . . . . . . . . . . . . 164 4.10. . . .8. . . . . . . 106 5. . . . . . . . . KERESÉSEK . . . . . . . . . . . . . . .11. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2. . ATOMFIZIKA . A Nemzetközi Mértékegységrendszer (SI) . . teljesítmény . . . . . . .5. . . . . . . Homogén tömegeloszlású vonalas alakzatok tömegközéppontja . . . . HŐTAN . . . .1. . . . . . . energia. . . . .6. .6. . . . . 191 9. . Munka. . 168 4. . . Termodinamika . . . 107 6. . . Magfúzió . . . . . . . 175 6. . . . . . . . . . . . . . . jég) fontosabb adatai191 9. . . . . . .1. . . .8. . . ásványok. Egyesítés . . . . . Maximumszámlálás. . . . . 120 1. . . . . . . Geometriai optika . . . . . . . . . .6. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 177 7. .1. . . 143 3. . 145 3. STATISZTIKUS FIZIKA . . . . . . . . 183 9. . . . . 110 7.3. . . . . . .5. . . . . . . .3. A levegő fontosabb adatai . . . . Az első maximum kiválasztása . . . . . . . . . . . . Szerkezeti és szerves anyagok. . . .10. 136 2. . . . . . . . .6. . . . . . . . . . . Atommodellek . . . . . . . . . . . . . . Sugárzásvédelem . . . . . . . .

.58. . . Telített vízgőz nyomása és sűrűsége. . . . . . 218 9. . . . . . . . .62. . A víz forrásponti hőmérsékletének változása a nyomás függvényében . Néhány elem mágneses Curiepontja .40. . . 213 9. . . . .45. Elemek platinával létesített termofeszültsége 100 ◦ C hőmérséklet-különbség esetén . . . . . . . . . . . . . . . .55. . . . . . . . . . 105 Pa nyomáson . . . . . . . Longitudinális hullám terjedési sebessége folyadékokban. . . . . 236 365 16129 TARTALOM / 365 C M Y K 2011. .25. a víz sűrűsége és párolgáshője a hőmérséklet függvényében . . . .21. . . . . . . . Szilárd. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 216 9. . . . . Elemek elektrokémiai egyenértéke. . 204 9. . . . . . . Gázok relatív dielektromos állandója 0 ◦ C-on. . . . Műanyagok rugalmas adatai szobahőmérsékleten . .38. . . . . . .60. . .65. . . . . 230 9. 228 9. . . . . . Műanyagok hőtani adatai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20 ◦ C-on . . . . . 204 9. . . . . . . . . . .18. . . .19. . . Formatényezők (áramlási ellenállási tényezők) . . . . . . Az elektromágneses színkép tartományai .9. . . . . . . . . . . . . . . . . .29. . . levegőre vonatkoztatva . . . . .39. . . 234 9. . . . . az ellenállás hőmérsékletfüggése . . . . . . . . . . Néhány anyag relatív permeabilitása . . . .17. . . . . . . 205 9. . . . . . . . . . . .48. Szilárd elemek rugalmas adatai . . 221 9. . .28. . . 199 9. . . . .15. . . Szilárd elemek hőtani adatai . . . . . . . . . . .37. . . . 232 9. .49. . . . . . 105 Pa nyomáson . . . . 202 9. . . . Lágymágneses anyagok . . . . . . . . . . . . . . . . . .46. 214 9. . . . Műanyagok fajlagos ellenállása . . . . . . . . . .22. 228 9. . . . . . . . . . . .59. . . . . . . Hangskálák hangjainak frekvenciái és hangközei. . . . . . . 224 9. 223 9. . . Műanyagok relatív dielektromos állandója . . . . . . . . . 223 9. .24. . . 223 9. . . . . . . . . . . . . . . . . Szigetelt vörösréz vezetékek megengedhető terhelése . . . .36. Különféle anyagok levegőre vonatkoztatott törésmutató-értéke három nevezetes hullámhosszon. . . . . Folyadékok hőtani adatai . . . Szilárd anyagok hőtani adatai . 201 9. .35. . . . . . . 221 9. . . . . . . . . . . . . Gázok. . . . . . . . . .56. . . .23. . 231 9. . . . . 208 9. . . 220 9. . . . . Volta-féle feszültségsor .63. . . . . . . . . 204 9. . . . . . Szigetelő anyagok fajlagos ellenállása 20 ◦ C-on . . . . Szigetelő anyagok átütési feszültsége . . . . 20 ◦ C-on . . Keménymágneses anyagok . Gázmolekulák és gázatomok termikus átlagsebessége és közepes szabad úthossza 20 ◦ C-on. . . . . . Néhány anyag átlagos emissziós tényezője . 224 9.44. . . . . . . . május 6. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . égéshők. 207 9. . 105 Pa nyomáson. . . . . . 219 9. 203 9. . . normál légköri nyomáson (105 Pa) . . .30. Súrlódási tényezők . . . . . . . . . . . . Szilárd anyagok relatív dielektromos állandója . . . . . . . . . 212 9. . . 207 9. . . .64. . . . . . 222 9. .33. . Szobahőmérsékleten vezető szilárd és folyékony elemek fajlagos ellenállása. . . . . . . . . 209 9. Néhány anyag dinamikus viszkozitása 20 ◦ C-on . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 205 9. . . . . . . 227 9.53. Longitudinális hullám terjedési sebessége gázokban és gőzökben 20 ◦ C-on. . .57. . . . . . . . . . . . . határszöge és diszperziója 20 ◦ C hőmérsékleten és 105 Pa nyomáson .31. . Néhány folyadék Eötvös-állandója 208 9. . kémiailag egyenértékű tömege és oxidációsszám-változása . . . . . . . . . . .42. . . 232 9. . . . Néhány anyag hőátadási együtthatója. . . . .27. . . .43. . . . . . . . . .51. . Homogén tömegeloszlású testek különböző tengelyekre vonatkoztatott tehetetlenségi nyomatékai . . . . . . 229 9. . . . . . 206 9. . . . 235 9. .52. . . . 208 9.16. A víz diszperziója 20 ◦ C-on. . . . . . . . . . . . . . fűtőértékek. . .20. .54. . . . . . . . Gördülési súrlódási tényezők . . . Lánghőmérsékletek . . . . . . . Longitudinális hullám terjedésének hőmérsékletfüggése levegőben . . . . . . . . . . . . .26. . . . . . . . . . . . . . . . . . . 225 9. . . . . . . . . . . . . . . . . . 228 9. . . Longitudinális hullám terjedési sebességének hőmérsékletfüggése vízben . . 203 9. . . Longitudinális hullám terjedése szilárd anyagokban. . . . . . . . .47. . . . . . . . –18:38 . . . . . . . . Szerkezeti anyagok rugalmas adatai202 9. . . 222 9.50. . .41. . . . . . . Néhány folyadék felületi feszültsége 20 ◦ C-on. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . gőzök hőtani adatai . . . Folyadékok relatív dielektromos állandója . .61. . Termoelemek elektromotoros ereje 0 ◦ C-os referenciahőmérsékletre vonatkoztatva . A levegő és a víz dinamikus viszkozitása a hőmérséklet függvényében . .32. . . . . . . 233 9. . . . . . . . . . . . . . . 219 9. . 227 9. . A víz felületi feszültsége levegőkörnyezetben a hőmérséklet függvényében . . . Gyulladási hőmérsékletek. . .34. . . . . elektromosan vezető anyagok fajlagos ellenállása ésazellenállás hőfokfüggése. . . 201 9. . . .

. . . . .75. 239 9. . . . . .67. . 266 7. . . . . . . . . . . . . . határhullámhossza és kristályszerkezete . . . . . . . . . . 249 CSILLAGÁSZAT . . . . . . . . . . . . . A FÖLD LEGNAGYOBB SZIGETEI . . . . . . . . 236 9. . . . . . . . . . . . . . IX. . . . 251 1. . . . . . . . . . . 262 9. . 263 10. . . . . . 241 9. . . . . . . . . 240 9. . . . . . 267 10. A CSILLAGKÉPEK NEVE ÉS RÖVIDÍTÉSE . . . . . . . . . . . . 267 11. . . . . . .85. . . . . 263 FÖLDRAJZ . Szilárd elemek és a higany kilépési munkája. . . . . . . . . . . . 259 7. . 247 9. . . . . . . . Elemek és vegyületek szupravezetési hőmérséklete. . A TEJÚTRENDSZER FONTOSABB JELLEMZŐI . .72. . . . . . . . . . . . A LEGKÖZELEBBI CSILLAGOK . . . 266 6. 22. . . . 251 3. 251 2. . 23.) ÉS A NAPFORDULÓK (VI. . . . . . . . . . . . . . . A fermionok generációi . . 248 9. A FÖLD LEGNAGYOBB TAVAI . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15 ◦ C hőmérsékleten és 105 Pa nyomáson . . . . . . A FÖLD LEGHOSSZABB FOLYÓI . . . . A FÖLD NÉHÁNY ADATA . . . . . A látható tartományban átlátszó és áttetsző anyagok áteresztési. . . 239 9. bomlásának neme és a sugárzás maximális energiája.77. XII. . Diffúziós együtthatók és aktivációs energiák . . . . . . . Az emberi szem spektrális érzékenysége . . . . . . . . . . május 6. . . A FÖLD LEGNAGYOBB FÉLSZIGETEI. . .71. . A FÖLD ÉS A HOLD LEGFONTOSABB ADATAI . . 242 9. . a gyakorlatban használt vagy előforduló radioaktív izotóp felezési ideje. . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Néhány. . . 269 366 16129 TARTALOM / 366 C M Y K 2011. . . . . . . . . . .79. . . A FÖLD 8000 MÉTERNÉL MAGASABB HEGYCSÚCSAI . . . 245 9. . . . . . . . A VILÁGÓCEÁN 10 000 MÉTERNÉL MÉLYEBB PONTJAI . . . A látható tartományban átlátszatlan anyagok visszaverési értékei . . . . 248 9. . . A NAP DELELÉSI SZÖGÉNEK KISZÁMÍTÁSI MÓDJA AZ ÉSZAKI SZOLÁRIS MÉRSÉKELT ÖVEZETBEN A NAPÉJEGYENLŐSÉGEK (III. . . . 255 5. 23. . . . . . . . . . . 268 13. . 21. . 22. . 266 8. . . . . . . . A fizikai Nobel-díj kitüntetettjei . Referenciának tekinthető Fraunhofervonalak hullámhossza levegőben. . . . .70. . . . . . . Az erőhordozó bozonok tulajdonságai . 243 9. Néhány fényforrás fényerőssége .66. . . . . . . . . A LEGNAGYOBB KISBOLYGÓK . 247 9. Szabad atomok első ionizációs energiája . . . . . . . . . . . A standardmodell részecskéi . . . . 238 9. . . . . . XII. . . AZ EGYES ÓCEÁNOK MÉRETEI . . . A víz levegőre vonatkoztatott törésmutatójának hőmérsékletfüggése λ = = 589. . . . . . . 264 4. . . . A NAP DELELÉSI SZÖGE NEVEZETES SZÉLESSÉGEKEN A NAPÉJEGYENLŐSÉGEK (III. . . . . . . . . . . . .84. . . Néhány atommag egy nukleonra jutó kötési energiája . . . . . . . . . 22.83. . . 22. . . . . . . A NAPRENDSZER NAGYBOLYGÓINAK FIZIKAI ÉS PÁLYAADATAI . . . . Az anyagot összetartó kölcsönhatások jellemzői . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A hadronok felépítése és tulajdonságai . . . . . . . Normálállapotú gázok abszolút törésmutatói . . . 21. . A LEGGYAKORIBB KÉMIAI ELEMEK ELŐFORDULÁSI ARÁNYA AZ UNIVERZUMBAN. . . . . . . 237 9. . . . . . . . . . . . . . . . . . . EURÓPA LEGNAGYOBB FOLYÓI . . . . . A NAP. . –18:38 . HOLDAK A NAPRENDSZER NAGYBOLYGÓI KÖRÜL . 253 4. . . . . 267 9. . . 246 9. . . . . . .) ÉS A NAPFORDULÓK (VI.69. . . . . . . . . . . . . . . .73.3 nm-en . . . . . .82. . . . . . . . . . . IX. . 259 6. . . . . . . . . .76. . .9. . . . . . . . . . . .) IDEJÉN . AZ EGYES FÖLDRÉSZEK MÉRETEI 265 5. . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . visszaverési és elnyelési értékei . . . . 238 9. . . . A LEGFONTOSABB CSILLAGÁSZATI ÁLLANDÓK ÉS MÉRTÉKEGYSÉGEK . 237 9. . . .74. .81. .78. . . . . . . . . . . . . . . .80. . . . . . . . . 264 2. . . . . . . . . . . . . . . . . . . 260 8. 244 9. . 264 1. . .. . . . . . 268 12. . . . . . . . . . . . Félvezető anyagok tilos sávszélessége 0 K és 300 K hőmérsékleten.) IDEJÉN264 3. A FÖLD LEGBŐVIZŰBB FOLYÓI . . . . . . . . . . . . . . . töltéshordozó mozgékonyságai és olvadáspontjai . . . . . . . . . . . . . .68. A SZABAD SZEMMEL LÁTHATÓ LEGFÉNYESEBB CSILLAGOK . . . . 247 9. .

. . . . . . . . . . Az első ionizációs energia változása a rendszám függvényében . . . . . . . Egyszerű molekulák. . . . . . . . . . . . . . . IONOK . . . . . . . . . 291 2. . . . . . Sóoldatok sűrűsége az összetétel függvényében (20 ◦ C-on) . . .1. A FÖLD LEGNAGYOBB SIVATAGJAI . . . A leggyakoribb összetett ionok jellemzői . . Az atomok relatív gyakorisága a Világegyetemben . . . 300 2. A FÖLD LEGMÉLYEBB TAVAI . sósav-. . . . . . . Etanol–víz elegy etanoltartalma és sűrűsége (20 ◦ C-on) .5. . . . . . Az elektronok kötési energiája (eVban) a szabad atomok egyes alhéjain. . . . . . . . . 285 2. . . . . . . . illetve kovalens kötéseik jellemzői . . .9. . . .4. . . . . . . . .1. . . . . . . . . .10. . . . 309 3. . . 273 1. . . . . . . . Az atomok részletes elektronszerkezete . . . . . . . salétromsav-. . .3. . . . . . Az atomsugarak változása a rendszám függvényében . . . Néhány vegyület végtelen híg oldatra vonatkozó oldáshője . . . . . . . . . . . . . . . . 292 2. . . . . . . . . . . . . . . . 277 1. magyar neve különféle sorrendben . . . . . . . . . . . . Az atomsugarak változása a periódusos rendszerben . . . . . . . . . . . . . . . 332 367 16129 TARTALOM / 367 C M Y K 2011. . . . . . Savoldatok sűrűsége az összetétel függvényében (20 ◦ C-on) . . . . . . . .8. . . . 280 1. . . . . . .3. .13. . . Szervetlen vegyületek oldhatósága vízben különböző hőmérsékleteken . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 314 5. . . Az emberi test összetétele . . . . 286 2. . . . . . ELEGYEK314 5. . Az elemek felfedezése . . . 304 2. . . . . . . . . A kvantumszámok és az elektroneloszlás kapcsolata . . . . . . . . . . . . . . . . . . .3. Az ammónia vizes oldatának sűrűsége és ammóniatartalma (20 ◦ C-on. . . . 326 5. . . . 271 20. . . . . . . 270 17. . .6. . . . . . . . 307 3. . . Az elemek periódusos rendszere . . . . . . . . . . . Anionok ionsugara . . . . Az atomok lehetséges és jellemző oxidációs állapotai. . . . . . . . . . . . . . . . . 299 2. . . ELEMEK. . május 6. .8. . . . . OLDATOK. . . . . . 298 2. Az elektronegativitás változása a rendszám függvényében . . 289 2. . . 307 3. 301 2. . . . . . . . . . . . . . . . . AZ EGYES FÖLDRÉSZEK JÉGGEL BORÍTOTT TERÜLETEI . . . . . . . . . . . . . . . . . 269 15.1.5. . . . . . . .11. . .2. A levegő összetétele . . . . . . .1. vegyjele. . . .15. . . . . . . . . Az elemek fizikai tulajdonságai . . . . . . . . . . . .12. . . . . . . . . . . . . .3. . . . . . . .7. . . . . . . . A FÖLD LEGHOSSZABB BARLANGJAI . . . . . . . . . . . . 311 4. 314 5. . . . . . . . . . . . . . . . . 271 19. . . Néhány ionkristályos vegyület rácsenergiája . Néhány gáz oldhatósága vízben (g/100 g víz) a hőmérséklet függvényében (105 Pa nyomáson) . . . .és kálium-hidroxid-oldatok összetétele a sűrűség függvényében (15 ◦ C-on) . . . . . . . . . . . . . . . . 273 1.17. . . . . . . . . . 317 5. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az atomok elektronszerkezete és fizikai tulajdonságai . . . . . . . . . . –18:38 . . . . . . 303 2. . . . . . . . . . . . . . .4. A kötési energiák nagyságrendje . 273 A kémiai gyakorlatban használatos fontosabb fizikai állandók pontos értéke .1. . . . . . . . . . . .2. A molekulageometria alapszerkezetei . a természetben előforduló nagyon hosszú felezési idejű radioaktív nuklid (izotóp) mért vagy becsült adatai . . . . . . . . . . . . . KEVERÉKEK. . . . . . . . pályáin . . . 294 2. 328 5. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .10. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 273 1. . . . . . . . . . . . . .5.2. . . . . . . . . . . . . . . . . . . 286 2. . . . . . . . . 290 2. . . 269 16. . 105 Pa nyomáson) . . . . nátrium-hidroxid. 271 18. . . 272 KÉMIA . . . 312 4. .3. A kénsav-. . . . . . 308 3. . . . . . . . . . . . . . AZ EGYES FÖLDRÉSZEK NÉHÁNY NEVEZETES GLECCSERE . 291 2. . . MOLEKULÁK . . . . . . . . . . . .5. . . . Az elemek stabil nuklidjainak (izotópjainak) előfordulási aránya és pontos moláris tömege . . . . . . . . . . . . . . . 305 3. . . . .7. . .2. 313 4. .9. . . . Fémkristályok rácsállandói . . . . . . . . . . . . . . . . . 312 4. . . . . . . . . . . . . . 299 2. . Az elektronegativitás változása a periódusos rendszerben . . 298 2. . .14. Hidratált ionok képződéshője 25 ◦ Con . . „ELSŐ” ESEMÉNYEK A FÖLDTÖRTÉNETBEN . .16. . . . .4. . . . . . . . . . . . . Néhány folyadék molális fagyáspontcsökkenése és forráspont-emelkedése 316 5. . . . . . 315 5. . . . . . . Az atomok százalékos előfordulása a földkéregben. . . . . .14. . . . . . . . . . . . . 331 5. . . Kationok ionsugara . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 282 1. . . . . . . . . . 310 3. . . . . . Az atomok periódusos rendszere . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2. .6. 300 2. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .4. . . 315 5. Néhány. . . . . A FÖLD LEGMÉLYEBB BARLANGJAI . . . . . . . . . . . . . 315 5. . . . Az első ionizációs energia változása a periódusos rendszerben . . Az elemek rendszáma. . . . . . . . ATOMOK . . . .

. . . . .2. . . . . 347 8. . .6. 347 8. . . . . . moláris tömege . . . . .2. . . Gyakrabban használt redoxiindikátorok . . A vegyszerek csomagolásán feltüntetett R-mondatok . . . . . . . A vízionszorzat értéke .9. . . . . . 359 9. . . . . . . A fontosabb gázelektródok. . . . . . 349 8. . . . . 334 6. . . .1. . . . . . . . . . képlete. . . .hu Vevőszolgálat: info@ntk. Néhány vegyület bomlási hőmérséklete . . . . . . . 339 6. . .5. . . . . . . . . . . . . . . . . esztendejében Felelős vezető: Fazekas Péter vezérigazgató Tel. . Vizes közegben használatos sav-bázis indikátorok . . Fémes elemek standardpotenciáljai . . . .8. . . . . javított kiadás. . . . Szervetlen vegyületek tulajdonságai 340 7. . . . Bázisok bázisállandói . . . 355 8. . . . 359 9.5. . . . . . . 348 8. Szerves anyagok tulajdonságai vegyületcsoportok szerint . . . . . . Az aminosavak jelölése. .7. 333 6.gyomaikner. . . . . a nyomda alapításának 129. . . . 360 Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt. . . 333 6. . . valamint egyes nemfémes elemek standardpotenciáljai . . . . . .6. . . . . . . . . . . . .11. . . . . . . A normál alkánok olvadáspontjának változása a szénatomszámmal . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .4. . . . 340 7. . . . . . . . . . A vegyszerek csomagolásán feltüntetett S-mondatok . . . . . Szerves molekulákban gyakori atomkapcsolatokra jellemző átlagos kötéstávolságok és átlagos kötési energiák . . . . . . . . . . . .10. . . . . Szerves savak savállandói . . . . . . A figyelmeztető táblákon használatos piktogramok . . . .8.2. . . . . . . 338 6. . A genetikai kód . . . . . . . . . . . .. . 349 8. . . 338 6. . Szervetlen savak savállandói . . . . . . . . . . . . . . . –18:38 . . . . . . . . . .ntk. . . .3. . .89 (A/5) ív Tömeg: 600 gramm 2. . . . . .hu Telefon: 06 80 200 788 A kiadásért felel: Kiss János Tamás vezérigazgató Raktári szám: 16129/1 Felelős szerkesztő: Tóthné Szalontay Anna Műszaki igazgató: Babicsné Vasvári Etelka Műszaki szerkesztő: Marcsek Ildikó Terjedelem: 32. . . .1. . Néhány csapadék oldhatósági szorzata (25 ◦ C-on) . 2011 Tördelés: Könyv Művek Bt. . . . . . . 348 8. . . . . . . . . 358 9. . . . . . . . . . . .1. . . . . REAKCIÓK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 359 9. . . 339 7. . . Készült a Gyomai Kner Nyomda Zrt. . . 356 8. . . . .6. . SZERVETLEN VEGYÜLETEK . . . Az első húsz alkán tulajdonságai . . . . . . . . . . . 336 6. . . Kisebb atomcsoportok és atomok között kialakuló kovalens kötések kötési energiája (kJ/mol) . . . . . .1. .9. . .2. . . . . .-ben. . . . . . . 358 8. . . .7. . . . . 337 6. . . . . . . a Sanoma company www. . . . . . . 333 6. .hu E-mail: knernyomda@gyomaikner. . . A normál alkánok forráspontjának változása a szénatomszámmal . . A szerves vegyületek nevezéktanának rövid áttekintése . . . . . . . . .hu 368 16129 TARTALOM / 368 C M Y K 2011. 346 8. . . . 357 8. május 6. 350 8. . . . Az aminosavak fizikai és kémiai tulajdonságai . . . . . . . . . . BALESETVÉDELEM . . . . . . SZERVES VEGYÜLETEK . . . .3. . . . . . .3. . . . . . . .4. . . . A fontosabb redoxielektródok standard redoxpotenciálja .: 66/887-400 http://www. . . . . .